https://omeka.ppke.hu/files/original/af456f299850fd933176346b6930496b.jpg 2b26e64fbe4ee4f8bd93895814ae9b0f https://omeka.ppke.hu/files/original/82d46bd1f74c9723b80fdaa2d8c13d52.pdf 9f14595fa951ba1c4c4586c4d0ccd00a PDF Text Text Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Tanulmányi tájékoztató hallgatók részére 2000/2001 ��Pázmány Péter Katolikus Egyetem ✓ Jog- és Államtudományi Kar Tanulmányi tájékoztató hallgatók részére 2000/2001 �A kézirat lezárásának időpontja: 2000. június 27. Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Felelős kiadó: Dr. Zlinszky János dékán A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Jobbágyi Gábor dékán-helyettes Szerkesztés, tördelés: Deme Erzsébet Borítófotó: Legeza László Nyomdai kivitelezés: Szent István Társulat Nyomdai munkák: PRINTINVEST Kft. �TARTALOMJEGYZÉK DÉKÁNI BEKÖSZÖNTŐ - A KAR ELSŐ ÖT ÉVE.......................... iii AZ EGYETEM BEMUTATÁSA........................................................... 3 A JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETE,................. 5 A KAR OKTATÁSI-SZERVEZETI EGYSÉGEI................................... 7 A KAR OKTATÓI.................................................................................... 69 HASZNOS TUDNIVALÓK HALLGATÓKNAK..............................82 A KAR SZABÁLYZATAI.......................................................................91 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ................................ 93 A KAR INTÉZETEI ÉS TANSZÉKEI (AZ SZMSZ 1. SZ. MELLÉKLETE)...................................................................................... 114 TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT ................................... 116 FELVÉTELI SZABÁLYZAT............................................................... 134 SZABÁLYZAT A KAR HALLGATÓI RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOKRÓL ÉS A FIZETENDŐ DÍJAKRÓL............................................................................................... 143 HŐK SZABÁLYZAT.............................................................................. 151 FEGYELMI SZABÁLYZAT.................................................................175 AZ ÉVFOLYAMDOLGOZATOK KEZELÉSI SZABÁLYZATA. 180 SZABÁLYZAT A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, A DIPLOMAMUNKÁRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATI RENDELKEZÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL .................................... 182 PÁLYÁZATI SZABÁLYZAT...............................................................186 TANREND............................................................................................... 191 PPKE JÁK KARI TANÁCS 1/2000. (06.26.) SZ. KT HATÁROZAT................................................................................... 210 ��Dr. Zlinszky János volt dékán beszámolója a Kar első öt évéről 1994. nyarán bízott meg a Bíboros úr az esztergomi egyházmegyei zsinaton a Katolikus Egyetem jogtudományi oktatásának szervezésé­ vel. A szervezést egyrészt Maróth Miklós professzor, a Bölcsészettu­ dományi Kar dékánja és Gál Ferenc rektor úr, másrészt egy öttagú szervezőbizottság, Erdő Péter, Jobbágyi Gábor, Varga Csaba profeszszorok és dr. Vasady Éva alkotmánybírósági főtanácsos részvételével kezdtük, döntőn az AB személyzete és helyiségei felhasználásával. Őszre elkészült a tanrend, egy lista a felkérhetőnek tűnő oktatókról, és az alternatív elgondolás: vagy a BTK-n belül egy intézet vagy rögtön önálló Kar szervezésére. Az 1994 decemberében jelentkezett tantes­ tület annyira lefedte a teljes tanmenetet, hogy a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia alapíthatott eleve Kart, amit csak bejelenteni kellett az akkor érvényes Felsőoktatási Törvény szerint. Az 1995. májusi alapítást követőn a Kari Tanács, az oktatók testületé felkért dékánnak, így ezt a tisztet, kétszeri újraválasztással öt esztendeje töl­ töm be. Erről az öt esztendőről szeretnék beszámolni. Tanrendi elképzelések Két nyelv - erős alapozás - több közgazdaságtan - bő nemzetközi jog program - jelentős vizsgateher - gazdasági szakjogi tárgyak - voltak az alapvető súlypontok terveinkben. Máig megvalósult mindez. Kez­ dettől lehetővé akartuk tenni az alapoktatással párhuzamos közbenső elő szakképzést és tudományos pályára felkészítést. Ez a gyakorlatban részben, elméletben alig valósult meg, hatósági ellenkezés miatt. Ter­ veztük külön jogi és államigazgatási szakosodás lehetőségét - egyelő­ re erre sem válaszolt a Kormány kedvezőn. A tanrendet érintő közbenső módosítások a vizsgateher, a tárgycso­ portok, a választék és a gyakorlatok vonalán adódtak - nagyjából tartjuk az eredeti rendet. Folyik a távoktatási szak kiépítése, jó remé­ nyekkel. Kezdettől felnőtt, gondolkodó és tervezni tudó hallgatókra hegyeztük ki gondolatainkat. Ezért elvileg lehetővé tettük a tanulóidő iii �rövidítését is, megnyújtását is, a vizsgák görgetését. Másrészt kilátás­ ba helyeztük, hogy az első két évben a leggyengébb 10-10%-ot elbo­ csátjuk az Egyetem kötelékéből. Felvételi elképzelések A felvételkor a hallgatók a következő nyilatkozatot írják alá: „Alulírott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karára kérem felvételemet nappali/távoktatási tagozatra. Tudom, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem katolikus intézmény, a katolikus ke­ resztény értékrendben működik és oktat. Ezt az értékren­ det elfogadom, illetve tiszteletben tartom. Vállalom, hogy tisztességes módon és eszközökkel, fe­ gyelmezetten és szorgalmasan, társaimmal, valamint ok­ tatóimmal szolidárisán, a tehetségem szerint elérhető teljes eredmény elérésére törekszem tanulmányaim során. A PPKE-JAK magasabb oktatási teljesítményének eléré­ sében tanáraimmal és társaimmal együttműködöm. Tu­ datosan és jó lélekkel vállalom azokat a nehézségeket, amelyek a PPKE-JAK alapításának és megszervezésének folyamatában az anyagi eszközök szűkösségéből adód­ nak. ” Kezdettől megcéloztuk az egyházi iskolák hallgatóit, és kezdettől ter­ veztük, hogy jelentős többlet létszámmal a felvételi esetlegességének hatását le kívánjuk szorítani. A rendszer bevált. Az első 600 hallgató­ ból a tervezett 20% kihullás szinte pontosan bejött - mintegy 470 vég­ zősünk van. A kialakított alkalmassági felmérés, vegyítve a nyelve­ kért, hittanért, latinért adott többletpontok rendszerével, az éves átla­ gok és az érettségi jegyek együttes beszámítása az országosnál jobb hatásfokkal méri az alkalmasságot - amint azt a felvételi, majd a vizs­ gák sorrendje mutatja. Bár az Oktatási Minisztérium törekszik a fel­ vételi tartalmi egységesítésére, a Kar ragaszkodik az eljáráshoz. Egyelőre az Oktatási Minisztérium elképzeléseivel szemben a Felső­ oktatási Törvény erre lehetőséget ad. Amellett - a Kormány elméleti elképzelései szerint - lehetővé tettük az átjárást a karok és intézmé­ �nyék közt. Más jogi karon folytatott tanulmányokat általában, külföldi tanulmányokat pedig lehetőség szerint beszámítunk. Nevelési elképzelések Tutorrendszer: az oktatók, majd idősebb hallgatók is 4-6 elsőéves hallgató gondozását vállalják, hogy az egyetemi lét első beilleszkedési nehézségein átsegítsék őket. A JÁK főállású oktatóinak ez alapmun­ kájához tartozik. Tovább fejlesztendő még a rendszer, de az elgondo­ lás hasznosnak bizonyult. Hallgatói Önkormányzat Az önkormányzati munka a hallgatói nevelés komoly területe. A köz­ életi lehetőségek és felelősségtudat alakítását szolgálja. Nem csak lát­ szatjogai vannak: a hallgatókat közvetlen érintő kérdésekben a HŐK egyetértési, véleményezési, indítványozási jogosultságokkal rendelke­ zik. Indokolt lenne a HŐK elnökévé 3-4. éves nappalos hallgatót vá­ lasztani, ami eddig váltva történt levelező és nappali szakok között. Támogatottsági rangsor A JÁK az állami támogatásban mindig a létszám szerint legjobb eredményt felmutató hallgatókat részesíti. így az önköltséges első alapképzéses válhat támogatottá, a támogatott pedig, ha rossz az eredménye, átcsúszhat önköltségessé. Az Oktatási Minisztérium ag­ gályai ellenére indokolt a rendszerhez ragaszkodni, amíg az Oktatási Minisztérium hozzá nem járul, hogy a kapott támogatást egyenlőn osszuk el és mindenkitől rész költségtérítést kérjünk kiegészítésként. Nevelési célzata van a késedelmi és bírság rendszernek is: „aki ha­ nyag, vagy nem kellő szorgalommal dolgozik, fizesse meg az okozott többletköltséget” elv alapján. Demonstrátori rendszer A jobb hallgatókból tanszéki segéderők, demonstrátorok kerülhetnek kiválasztásra. Római jog tárgyban a hallgatói gyakorlatokat is felsőbb éves hallgatók vezetik. Mind a demonstrátorok, mind a hallgatói gya­ korlatvezetők igazolták a hozzájuk fűződő elképzeléseket. Vigyázni kell arra, hogy a demonstrátorságot megtiszteltetésnek, ne kereseti v �forrásnak tekintsék a hallgatók. Másrészt helyes, hogy ilyen többlet­ munkához fűződik hallgatói támogatás. A demonstrátorok és hallgató­ tutorok különösen fontos szerepet töltenek be a kibontakozó elektro­ nikus távoktatásban. TDK rendszer A jogtörténet, jogelmélet, közjog, magánjog, büntetőjog, közgazda­ ságtan, nemzetközi jog, valamint a környezetvédelem vonalán szép eredményei vannak a diákok tudományos munkájának. Tovább fej­ lesztendő mindez, mert rangot ad a Karnak és bevezeti a jó hallgatókat a tanszéki munkába és a kollektív munkába egyaránt. Szociális kedvezmények Tandíj kedvezmények, szociális támogatás és tanulmányi támogatás vonalán megfogalmazott szabályzatunk egyelőre beválik. Kedvez­ ményt általában a rászoruló és jól teljesítő hallgató kaphat. A kivá­ lasztásban a HŐK komoly szereppel bír. Utóbbi években - hallgatói javaslatra - a 4,5 felett teljesítő hallgatók hallgatói juttatást kaptak, ha nem köztársasági vagy más (kanadai, közigazgatási, alapítványi) ösz­ töndíjasok. Az egyenlő értékű diploma biztosítéka - közös vizsgák A Kar szabályzata szerint együtt vizsgáztatja a különböző tagozatok hallgatóit. Akár előítéletnek, akár könnyítéseknek elejét veszi ez. Ez­ zel szemben mutatkoznak kilengések, ezeket tudatosan le kell nyesni. Fegyelmi helyzet Előfordultak hamisítások, indexben aláírás, jegy-bejegyzés, hamis nyelvvizsga felhasználás. Ezek általában szigorú következménnyel, (kizárással) jártak. A Kar szellemével való szinte beteges szembehelyezkedés is adódott. Ezt ugyancsak nem lehetett másképp, mint kizá­ rással megoldani. Kollégiumi visszaélések, így ittasság, sőt lopás, ugyancsak súlyos következménnyel jártak. Rossz a Kar vagyonbiztonsági helyzete. Nehéz a vagyonőrzés a fo­ lyamatos építkezés, a sok idegen bejárása miatt, de azért is, mert a �kulcsok kezelésére vonatkozó előírásokat gyakran a kollégák is meg­ szegik, és a pénzt könnyelműn felszínen hagyják. A hallgatók hasz­ nálati tárgyaikat hagyják szét felelőtlenül. Ezzel szemben a hallgatók kifejezetten becsülik és kímélik az épületet, ezért úgy vélem, hogy a vagyonbiztonság terén külső tényezők kiküszöbölésére kell törekedni. A Kar fejlesztése és gazdasági helyzete A JAK az első évben a Ménesi úton vendégeskedett egy apácazárda ebédlőjében és néhány szobájában, annak reményében, hogy meg­ kapja az esztergomi szemináriumot, és körötte egy sor épületet. Bár szemünkre rótták, hogy ennek kijátszására törekszünk, tiszta lelkiis­ merettel mondhatom, hogy ez nem igaz. Nekem tetszett az esztergomi egyetem elgondolás, és sajnálom, hogy nem valósult meg. Anyagia­ kon múlott, hogy nem lehetett oda költözni - túl sokáig bizonytalan­ kodtak az átadással, mind az Egyház, mind a város, és nem kaptunk a restaurálásra és átépítésre anyagi fedezetet, miközben megindult az oktatás és kellett valahol dolgozni. így kerültünk a Szentkirályi utcába és egyeztünk meg a Szent István Társulattal a kialakult közös használatban. Első évi megtakarításaink­ ból gyakorlatilag a teljes állami támogatásnak megfelelő összeget a kezdés lehetővé tételére fordítottuk, 60 millió forintot. A Kar egészen a legutolsó évig nem kapott jelentős támogatást a maga kiépítésére, ezzel szemben a Kánonjogi Posztgraduális Intézet, a Rektori Hivatal, a Szent István Társulat és a BTK oktatói-hivatali he­ lyiségei kialakítására komoly anyagi áldozatokat hozott. A számok a Kari Tanács előtt ismertek, évenként elszámoltunk velük. Tény az is, hogy most, amikor ugyan nem az egyházi alapból, de a német egyház adományából bejött volna közel annyi,'mint amennyi a beruházásaink folytatására szükségesnek látszott, a beruházási struktúra átalakítása miatt ismét jelentős összegben saját erőből lesz kénytelen a Kar vég­ leges elhelyezési gondjait megoldani. A JÁK végül is a Szentkirályi u. 28-30. sz. épületek belső terének jó része felett, valamint a Szentkirá­ lyi u. 26. alatti épület nagy része felett rendelkezik a maga elhelyezé­ sére, gondoskodva a teljes épületfenntartásról és őrzésről. Rövidesen remélhető még egy további épület átvétele, a Horánszky utcában. Ezvii �zel a belső udvari rendszer egybefüggővé válnék. Kialakul rövidesen a gépkocsi tároló is. (Óvom a Kart attól, hogy a megnyíló csekély szá­ mú de mégis létező parkolási lehetőség Eris almáját képezze.) A Kar éves gazdálkodásának forrása döntő részben a normatív állami támogatás és a saját tandíj - ill. költségtérítés - bevétel. Ehhez, a be­ ruházás töredékrészére járult egyházi támogatás, pályázati pénzek, külső adományok nem döntők. A Kar pályázati szabályzatát is úgy szabta meg, hogy arra pályázzék, amit amúgy is meg akar valósítani, annak kizárásával, hogy a rendes oktató munka helyébe anyagias szemlélettel pályázati pénzek hajszolása lépjen. Az Egyetem támoga­ tási pályázata döntőn az Informatika Kar felfuttatására van kihegyez­ ve, a mi prioritási szempontok szerinti igényeink - könyvtárfejlesztés, kollégiumok létesítése, sportlétesítmények - abban csak mellékes hangsúlyt kaptak, ami nyilván hozzájárult ahhoz, hogy egyelőre e pá­ lyázat révén pénzt szerezni nem sikerült. A Kar forrásaival takarékosan gazdálkodik, igyekezve azt célosan fel­ használni. Ezt segíti a mozgóbér rendszer, az önköltséges oktatás fel­ futtatása, a szerény berendezések, a fényűző kiadások visszafogása. Jó ennek fontosságát ismételten tudatosítani. Ebben igyekeztem példát adni, nem mindig eredménnyel. Rendkívül fontos, hogy a Kar vezeté­ se a gazdasági arányosság szemmel tartását ne hagyja el, hanem azt folyamatosan elemezze. Mindannyiunk érdeke ez, nem felesleges kellemetlenkedés. Látnunk kell, hogy mi mibe kerül, így tudunk a le­ hetőségek közt választva szükségesre - ha költséges is — költeni, a feleslegest, ha csábító is, elhagyni. Még egy épületre van reményünk, a Horánszky utca felől vagy a Szentkirályi utca 21. sz. alatti épületre. Ha valóban megkapjuk és a tágan vett jogi oktatás céljaira hasznosíthatjuk, akkor a jelenlegi szű­ kösség meg fog szűnni. Emberséges állapotokra azonban már ősztől számíthatunk. A Szentkirályi u. 30. sz. épület átadását követőn a kari könyvtár, a Bűnügyi Tudományok Intézete és Polgári Peijogi Tanszék ebbe az épületbe kerül. Itt lesz tanterme az I. évfolyamnak és a ká­ nonjogi posztgraduális oktatásnak. Itt lesz a Szent István Társulat könyv- és jegyzetboltja külön utcai bejárattal és pincei raktárral. A Szentkirályi u. 26. sz. épületbe kerül az V. évfolyam tanterme és a viii �Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet az első emeleten. Ide kerülnek a Hallgatói Önkormányzat irodái, valamint a testnevelési és sporttermek, öltözők, továbbá a kari menza. A Szentkirályi u. 28. hát­ só részén földszint, első és második emeleti részen három tanterem, a földszinten hivatalok, az első emeleten a Nemzetközi Jogi, az Infor­ matikai és Deák Ferenc Továbbképző Intézet nyernek elhelyezést. Középen a számítógépes gyakorló. A második emelet utcai részén a Rektor helyiségei és az Kánonjogi Posztgraduális Intézet, középütt a dékán és a Jogelméleti Intézet, hátul a Jogtörténeti Intézet nyer elhe­ lyezést. A III. emeleten a Magánjogi és a Gazdasági Szakjogok Inté­ zete, valamint a Nyelvi Lektorátus kap helyet. Szakképzés A Kar beindított egy sor posztgraduális képzést, így Európa-jogi, bankjogi, ingatlanjogi, környezetvédelmi, társasági-jogi és angol nyelvű diplomáciai szakjogász képzést, azzal, hogy azon saját hallga­ tói is egyéni elbírálás alapján részt vehetnek. Egyetemi szintű kiegé­ szítő képzést nyújt Államigazgatási és Rendőrtiszti Főiskolát végzett diplomásoknak. Tervezzük további szakképzések, így a Településfej­ lesztési Szakképzés és az Állampolgári Ismeretek tanárszak indítását. Végezetül a Kar posztgraduális doktorképzés (PhD) tanfolyamot is indít. Diplomaosztás A Kar a millennium évében adta ki első diplomáit. A záróvizsgák a 10. félévben ill. az azt követő félévben két-két hetes időközökben zajlanak, háromtagú bizottság előtt. A diploma kiadásához két nyelv középszintű ismeretének igazolása szükséges. Az ünnepélyes jogászi eskü szövege a következő: En (...), esküszöm az élő Istenre, hogy országunk alkot­ mányát, törvényeit és alkotmányos rendjét megtartom, az ember személyiségéből folyó alapjogait tiszteletben tar­ tom, tudományomat hazánk és embertársaink javára fo­ gom hivatásom szerint hasznosítani. �Tudásomat arra kívánom használni, hogy hazánk felvirá­ gozzék, abban kicsi és nagy, erős és erőtlen, de főleg minden elhagyatott és védelemre szoruló biztonságban érezhesse magát. A törvények rendjét nem önös szem­ pontok szerint, hanem a közjóra és a természetes értékek­ re figyelemmel igyekszem alakítani, fenntartani, alkal­ mazni. A rám ruházott hatalmat szolgálatnak tekintem, amellyel elszámolni tartozom. Az ítéletemre bízott ügyekben ellen­ szenv és rokonszenv vagy bármely részrehajlás nélkül, fenyegetésre és személyes haszonra nem adva, legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint jogszerűen fogok állást foglalni. A Magyar Katolikus Egyházat, amelynek egyetemén ta­ nulhattam és ezt a Pázmány Péterről nevezett Katolikus Egyetemet tiszteletemben megtartom, támogatni és érté­ kelni fogom és méltó törekszem lenni arra, hogy az Egyetem doktorai közé számíttassam. Isten engem úgy segéljen! Nem sikerült ma hidat verni a szomszédainkhoz? Nagy baj! De ha holnap nem fog többé árok elválasztani, akkor híd se kell majd. Es a holnap mindig ma kezdődik. ” (Balázs Béla) �AZ EGYETEMRŐL A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1992. január 30-án hozta létre oly módon, hogy a Páz­ mány Péter bíboros, prímás, esztergomi érsek által 1635-ben Nagy­ szombatban alapított és azóta folyamatosan fennálló Hittudományi Kar mellé az Apostoli Szentszék engedélyével Bölcsészettudományi Kart hozott létre. Az így keletkezett Katolikus Egyetemet 1993-ban a magyar Országgyűlés is elismerte. 1995-ben került sor ugyancsak a Püspöki Konferencia részéről az Egyetem Jog- és Államtudományi Karának megalapítására, majd ezt követően ez a Kar is állami elisme­ rést nyert. A Kánonjogi Posztgraduális Intézetet az Apostoli Szentszék 1996-ban alapította meg egyházi fakultási joggal. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1998-ban egyházilag Információs Technológiai Kart is létrehozott az Egyetemen. A Kar kiépítése és akkreditációja folyamatban van. 1999. március 25-én a Katolikus Nevelés Kongregá­ ciójának határozatával Egyetemünk szentszéki alapítású katolikus egyetemmé vált. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hivatalánál fogva az Egyetem nagykancellárja, aki a Szentszék nevé­ ben az Egyetem kormányzatának élén áll. Nagykancellár: Rektor: Rektor helyettes: Dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Dr. Erdő Péter püspök, egyetemi tanár Dr. Fodor György Rektori Hivatal: 1088 Budapest, VIII. kér. Szentkirályi utca 28-30. Telefon: 429 7211, telefax: 318 0507 Gazdasági igazgató: dr. Varrók Béláné Nemzetközi kapcsolatok koordinátora: dr. Szabó Marcel Pályázati és Erasmus koordinátor: Tóth Zsuzsanna Egyetemi főlelkész: Várnai Péter Tudományos és tanulmányi koordinátor: Bittsánszky Géza e-mail: rektor@jak.ppke.hu http://www.ppke.hu 3 �AZ EGYETEM KARAI (az alapítás szerinti kronológiai sorrendben): Hittudományi Kar (HTK) 1053 Budapest, V. kér. Veres Pálné u. 24. Telefon: 318 1332,318 1203, telefax: 318 4124 Dékán: dr. Rózsa Huba Tanulmányi Osztály: 318 1474 (nappali tagozat), 317 4632 (levelező tagozat) Könyvtár: 318 1643 e-mail: ppke-htk@ella.hu http://www.htk.ppke.hu Bölcsészettudományi Kar (BTK 2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1. Telefon: 06-26/375-375, telefax: 06/26/374-570 Dékán: dr. Maróth Miklós Tanulmányi Osztály: 06-26/375-375/2045 Könyvtár: 06-26/375-375/2814 e-mail: postamester@btk.ppke.hu http://www.btk.ppke.hu Jog- és Államtudományi Kar (JAK) 1088 Budapest, VIII. kér. Szentkirályi u. 28-30. Telefon: 429-72-00, telefax: 429 7201 Dékán: dr. Zlinszky János Tanulmányi Osztály: 429 7208 Könyvtár: 429 7231 e-mail: postmaster@jak.ppke.hu http://www.jak.ppke.hu Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet (KPGI) 1088 Budapest, VIII. kér. Szentkirályi u. 28-30. Telefon: 42 7217 Elnök: dr. Erdő Péter e-mail: folia@jak.ppke.hu Információs Technológiai Kar 2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1. Telefon: 209 5263 (dr. Roska Tamás) Dékán: dr. Roska Tamás Információ: titk@itk.ppke.hu http://www.itk.ppke.hu 4 �A KAR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A KAR VEZETŐI A Kar felelős vezetője a dékán. A dékánt a Kar egyetemi tanárai és egyetemi docensei közül a Kari Tanács választja meg titkos szavazás­ sal két évre. A dékán újra választható. A megválasztott dékánt a rektor előterjesztése alapján a nagykancellár nevezi ki. Dékán Dr. Zlinszky János - 2000. június 30-ig Dr. Radnay József - 2000. július 01-től Dékán-helyettesek A dékán-helyetteseket a dékán javaslatára a Kari Tanács választja, s a rektor előterjesztése alapján a nagykancellár nevezi ki. A dékán­ helyettesek működési ideje megegyezik a dékánéval. Tanulmányi (általános) dékán­ helyettes: Dr. Bánrévy Gábor telefon: 429 7264 Külügyi dékán-helyettes: Dr. Varga Csaba telefon: 429 7230 Gazdasági dékán-helyettes: Dr. Botos József telefon: 429 7279 Fejlesztési-tudományos helyettes: dékán­ Dr. Jobbágyi Gábor telefon: 429-7270 Dr. Tersztyánszky Ödön telefon: 429-7200/320 Informatikai-távoktatási dékán­ helyettes: 5 ........ �AKAR HIVATALAI Dékáni Titkárság Kari Titkárság Tanulmányi Osztály Gazdasági Osztály Műszaki Osztály Könyvtár Gazdasági elemző Pályázati figyelő Kollégiumi nyilvántartó A KAR TESTÜLETÉI Kari Tanács Tagjai: dékán, dékán-helyettesek, intézetvezetők, a Kar kinevezett egyetemi tanárai, a gazdasági elemző, kari titkár, intézetenként egyegy választott oktató, a HŐK vezetője, továbbá évfolyamonként és tagozatonként egy-egy választott hallgató, a Kar két választott alkal­ mazottja Kari operatív értekezlet Tagjai: Dékán, dékán-helyettesek, kari titkár, gazdasági elemző HALLGATÓI SZERVEZETEKÉS CSOPORTOK - Hallgatói Önkormányzat Pázmány Pódium ítélet c. újság szerkesztősége „Két év kell ahhoz, hogy megtanuljunk beszélni, és 50 év kell ahhoz, hogy megtanuljunk hallgatni. ” (Ernest Hemingway) 6 �A KAR OKTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEI Jogbölcseleti Intézet Állambölcseleti Tanszék Jogbölcseleti Tanszék Jogszociológiai Csoport Jogtörténeti Intézet Római Jogi Tanszék Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Magyar Jogtörténeti Tanszék Közjogi Intézet Alkotmányjogi Tanszék Közigazgatási Jogi Tanszék Pénzügyi Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi Tanszék Kriminológia Tanszék Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet Nemzetközi Közjogi Tanszék Nemzetközi Magánjogi- és Eljárásjogi Tanszék Európa Jogi Tanszék Magánjogi Intézet Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Polgári Jogi és Alapjogvédelmi Tanszék Kereskedelmi Jogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Környezet- és versenyjogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Polgári Eljárásjogi Tanszék Kommunikáció Tanszék Logika Tanszék Nyelvi Lektorátus 7 �Deák Ferenc Továbbképző Intézet Informatikai és Távoktatási Intézet Távoktatási Központ Informatikai Csoport Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Egyházi Közigazgatási Tanszék Egyházi Eljárásjogi Tanszék Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Az ember még nem ember, csak hadonászó, veszélyes kamasz. Az ember akkor lesz ember, ha átvilágítja mélyéig önmagát, s a benső világosságból környezetére sugarat bocsát. (Weöres Sándor) 8 �JOGBÖLCSELETI intézet 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. II. emelet 222-228, tel.: 429-7226 (titkárság, tanulmányi ügyek), 429-7227 (titkárság, egyéb), intézetvezető: 429-7230, e-mail (titkárság): varga@jak.ppke.hu, (intézetvezető): vargacs@jak.ppke.hu A Kar egyik legkorábban felépült intézete, amely az elsőtől kezdve hét féléven keresztül megszakítatlanul tanít évfolyamszinten kötelező tárgyat, majd készít fel ezek elméleti keresztmetszetéből záróvizsgára. Az Intézetben zajló tudományos kutatómunkára, szerkesztett magyar és idegen nyelvű elméleti könyvsorozatokra, nemzetközi és országos szakmai konferenciák és munkaülések szervezésében betöltött kezde­ ményező szerepére tekintettel saját tudományágaiban az ország egyik első szakmai műhelye. Számos intézeti keretben gondozott tudomá­ nyos projektumának is köszönhetően könyvtára a példaértékűen fej­ lesztett kari gyűjtemények egyike. A Jogbölcseleti Intézet felépítése: Intézetvezető: dr. Varga Csaba egyetemi tanár Állambölcseleti Tanszék Tanszékvezető: dr. Péteri Zoltán egyetemi tanár Jogbölcseleti Tanszék Tanszékvezető: dr. Varga Csaba egyetemi tanár Jogszociológia csoport Csoportvezető: dr. Szilágyi István egyetemi docens Oktatók: Dr. Varga Csaba intézetvezető egyetemi tanár, tanszékvezető Dr. Chertes Attila egyetemi adjunktus Dr. Győrfi Tamás egyetemi adjunktus Frivaldszky János egyetemi tanársegéd Dr. Hörcher Ferenc egyetemi docens Dr. Péteri Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Szilágyi István egyetemi docens Dr. Takács Péter egyetemi docens Dr. Zombor Ferenc (mb. előadó) 9 �Intézeti adminisztrátorok: Hajdú Antalné, Varga Márta Az Intézet által oktatott tárgyak Főkollégiumok: Bevezetés a jogfogalmakba Jogelmélet I., IL, III. Államelmélet I., II. Jogszociológia (a 2000/2001-es tanévtől: jogantropológia és jogszociológia) Fakultatív speciális kollégiumok: Proszemináriumok Jogelmélet I., IL, III. Államelmélet I., II. Jogantropológia Jogszociológia Speciális kollégiumok Bevezetés a jog-összehasonlításba A jog mint szöveg, szöveg-összefüggés és kultúra (kutatósze­ minárium) A természetjog eszmetörténete Ész és hit A természetjog a modern és a „posztmodern” korban Az alkotmányértelmezés elmélete Konzervativizmus A jogcsaládok Bibó István történelemszemlélete és politikai filozófiája Fejezetek a magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből Morális dilemmák és alapjogi bíráskodás A hazai roma kisebbség jogi helyzete A demokratikus jogállami átmenet dilemmái (kutatószeminárium) A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: Bevezetés a jogfogalmakba - Szabadfalvi József— Szabó Béla — Szabó Miklós — H. Szilágyi István — Takács Péter -— Ződi Zsolt: Bevezetés a jog- és állam­ tudományokba, Bíbor Kiadó, Miskolc 1995. (Prudentia Iuris} 10 �Péteri Zoltán: Bevezetés a jogfogalmakba. Előadások, Szent Ist­ ván Társulat, Budapest 1998. {Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae) Jogelmélet I. - Varga Csaba: Előadások a jogi gondolkodás paradigmáiról, Osiris, Budapest 1998. (Osiris Könyvtár: Jog) - Varga Csaba: A jogi gondolkodás paradigmái: Szövegek, Osiris, Budapest 1999. {Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae) Jogelmélet IL, III. - Chertes — Frivaldszky — Győrfí — H. Szilágyi — Varga: Jog­ bölcselet: XIX-XX. Század - Előadások, szerk. Varga Csaba, Szent István Társulat, Budapest 1999. - Jog és filozófia, szerk. Varga Csaba, Osiris, Budapest 1998. (Jogfilozófiák) - Varga Csaba: A jog társadalomelmélete felé, Osiris, Budapest 1999. (Jogfilozófiák) - Varga Csaba: A jog mint folyamat, Osiris, Budapest 1999. (Osiris Könyvtár: Jog) - Frivaldszky János: Igazságosság és jogi igazságosság — Győrfí Tamás: Jog és erkölcs — Chertes Attila: Jog és érték - Kiegészítő előadások, Szent István Társulat, Budapest 1999. - Varga Csaba: A jog mint rendszer, logika és technika, Osiris, Budapest 2000. (Jogfilozófiák) - Összehasonlító jogi kultúrák, szerk. Varga Csaba, Osiris, Buda­ pest 2000. (Jogfilozófiák) Államelmélet I., II. - Hörcher Ferenc — Péteri Zoltán — Takács Péter: Állam és jog­ bölcselet. Kezdetektől a felvilágosodásig, Szent István Társulat, Budapest 1997. {Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae) - Péteri Zoltán: Természetjog — államtudomány, Szent István Tár­ sulat, Budapest 1997. {Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae) - 11 �Hörcher Ferenc: Előadások a XIX és XX. század állambölcselete köréből, Szent István Társulat, Budapest 1998. (Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae) - Államelmélet: Előadások az államelmélet és az állambölcselet köréből, szerk. Takács Péter, Bíbor Kiadó, Miskolc 1997. (Prudentia luris) Jogszociológia - Badó Attila — Loss Sándor — H. Szilágyi István — Zombor Ferenc: Bevezetés a jogszociológiába, Miskolc 1999. (Prudentia luris) - H. Szilágyi István: A jogi antropológia főbb irányai, Osiris, Bu­ dapest 2000. (Jogfilozófiák) - Jog és antropológia, szerk. H. Szilágyi István, Osiris, Budapest 2000. (Jogfilozófiák) - Kutatások: Kz Intézet saját szakmai hatókörén belül műhelye kíván lenni a kato­ likus szellemi megújulásnak. A jövő perspektíváját szem előtt tartva különösen a jog- és állambölcseleti gondolkodás ma kevésbé kimun­ kált eszmetörténeti korszakainak feltárására, a természetjogi gondol­ kodás hagyományának s mai irányzatainak kritikai művelésére és bemutatására, valamint a jogi antropológiának az előbbiekkel is szá­ mot vető gondozására kíván fordítani számottevő energiákat. Az Intézet országosan úgyszólván egyedüli műhelye egyfelől a klaszszikus értelemben felfogott összehasonlító jog oktatásának (tanse­ gédlet előkészítésének ígéretével), másfelől az összehasonlító jogi kultúrák és az összehasonlító bírói gondolkodásmód még formálódó diszciplínái kutatási igényű kialakításának. Könyvsorozatok (Varga Csaba intézeti szerkesztésében): - - A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei / Pázmány könyvek (Szent István Társulat / Osiris, Budapest) Bibliotheca Facultatis luris Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae (Osiris, Budapest) 12 �- - Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae (Szent Ist­ ván Társulat, Budapest) Osiris könyvtár: Jog [Zlinszky Jánossal] (Osiris, Budapest) Jogfilozófiák (Osiris, Budapest) Philosophiae luris (Akaprint, Akadémiai Kiadó, illetőleg Osiris, Budapest) Excerpta Historica Philosophiae Hungaricae Juris (Akadémiai Kiadó és Osiris, Budapest) Jus naturale [tervezett sorozat] (Szent István Társulat, Budapest) Kutatási irányok: Aktivizmus az alkotmánybíráskodásban; angol analitikus jogi hagyo­ mány; a cigányság jogantropológiája; interszubjektivitás; jogantro­ pológia (kitekintés és módszertan); jogállami átmenet; joghézagok; a jogi gondolkodás módszertana; a jogi gondolkodás története és ma­ gyar hagyományai; összehasonlító jog; összehasonlító jogi kultúrák; a természetjog története és mai problémái. „ Szükségünk van természettudományra, hogy ismerjünk, és hitre, hogy cselekedjünk. ” (Max Planck) 13 �JOGTÖRTÉNETI INTÉZET 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. II. emelet, tel.: 429-7200/237, 249 Fax: 429 7201, e-mail (titkárság): renata@jak.ppke.hu A Jogtörténeti Intézet felépítése: Intézetvezető: dr. Zlinszky János egyetemi tanár Római Jogi Tanszék Tanszékvezető: dr. Zlinszky János egyetemi tanár Magyar Jogtörténeti Tanszék Tanszékvezető: dr. Gerics József egyetemi tanár Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Tanszékvezető: dr. Horváth Pál egyetemi tanár RÓMAI JOGI TANSZÉK Telefon: 429-7237, e-mail: renata@jak.ppke.hu (titkárság) Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik fő feltétele a jogharmoni­ záció. A római jog ehhez a feladathoz biztos alapot nyújthat. A római jogon nyugszik tudatosan vagy öntudatlan minden kultúrnép jogi ha­ gyománya, az intézmények és jogelemeik azonossága, hasonlósága onnan eredeztethető. A PPKE JÁK Római Jogi Tanszéke a ius privatum és a ius publicum oktatását egyaránt fontosnak tartja. A ius privátomból kifolyólag egy új ius gentium elismerése indul útjára. A ius publicumnak pedig ugyanúgy hatása van modern világunkra, mint ahogy a ius privátomnak, s mint ahogy a crimenek és a delicumok üldözéseivel kapcsolatos római büntetési rendszernek is van. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Zlinszky János egyetemi tanár Dr. Andrási Dorottya egyetemi adjunktus Dr. El Beheiri, Nadja egyetemi adjunktus Rihmer Zoltán egyetemi adjunktus Dr. Varga Győző egyetemi docens 14 �Dr. Gedeon Magdolna egyetemi tanársegéd (mb. előadó) Dr. Gyulai Andrea egyetemi tanársegéd (mb. előadó) Dr. Kahler Frigyes c. egyetemi docens (mb. előadó) Tanszéki adminisztrátor: Körmendy Renáta A Tanszék által oktatott tantárgyak Főkollégium Római jog (előadás, gyakorlat és forrásolvasás) Alternatív előadások: Rendi magánjog lus publicum Római jog Magyarországon Római büntetőjog lus privatum Speciális kollégiumok: Jogászi etika és keresztény erkölcs Római jog németül A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - - - Földi András — Hamza Gábor: A Római jog története és institú­ ciói, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1996. Zlinszky János: A római jog továbbélése (áttekintő jegyzet), PPKE JÁK, Budapest 1997. Zlinszky János: lus publicum, sorozatszerkesztő: Varga Csaba és Zlinszky János, Osiris / Századvég, Budapest 1994. Zlinszky János: lus privatum, sorozatszerkesztő: Varga Csaba és Zlinszky János, Osiris Kiadó, Budapest 1998. Zlinszky János: Római büntetőjog, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bu­ dapest 1991. A Tanszék kutatási témái: A római jog recepciója hazánkban; a római jog továbbélése; római közjog (ius publicumy a római állam és jog keletkezése és korai sza­ kasza; 15 �EGYETEMES JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK Telefon: 429-7236 (tanszékvezető), 429-7294 (titkárság) A hazai jogi felsőoktatás követelményeinek megfelelően a nemzeti (magyar) és egyetemes jogtörténet alaptárgyként ismeretes. A jogtör­ ténet a fiatal jogásznemzedék jogi kultúrájának megalapozását szol­ gálja azzal, hogy a társadalom-politikai, jogi nézeteket és intézménye­ ket fejlődésükben mutatja be. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Horváth Pál egyetemi tanár Dr. Gönczi Katalin egyetemi docens Dr. Szabó István egyetemi docens Dr. Szigeti Magdolna egyetemi adjunktus Berényi, André (mb. előadó) Henne, Thomas (mb. előadó) Dr. Jany János egyetemi adjunktus (mb. előadó) Dr. Stipta István egyetemi tanár (mb. előadó) Dr. Tatham, Allan (mb. előadó) Tanszéki adminisztrátor: Csalótzky Györgyné A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Egyetemes jogtörténet Alternatív kollégiumok (amelyek közül heti két óra kötelező): A jogi kultúra fejlődéstörténete Az államfői jogkör intézménytörténete Német-magyar jogfejlődés összehasonlítása Speciális kollégiumok: Proszeminárium a jogtörténeti historiográfia és a módszertan köréből Speciálszeminárium a középkori és kora újkori német jog­ történetből 16 �Bevezetés a német jogrendszer fejlődéstörténetébe Ókori jogtörténet Az angol jog története Francia jogtörténet Bevezetés az egyetemes jogtörténet forrásaiba English legal method in historical perspective English constitutional legal history Az amerikai alkotmány Deutsche Rechtgeschichte Kútfők, források elemzése a modern jog korából Német alkotmányfejlődés 1806-1949. Bevezetés a muszlim jogtudományba A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - - Gönczi — Horváth — Stipta — Zlinszky: Egyetemes jogtörténet I.-IL, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1994. Bevezetés az egyetemes jogtörténet forrásaiba, Nemzeti Tan­ könyvkiadó, Budapest 1995. Ajánlott tananyag: - A világ főbb jogrendszerei (Jogcsoportok), Budapest 1991. Horváth Pál: A tudományszabadság történelmi szerepváltásai, Mundus, Budapest 1997. Horváth Pál: A jogi kultúra fejlődéstörténete, Nemzeti Tankönyv­ kiadó, Budapest 2000. A Tanszék kutatási témái: Az újabb kori jogfejlődés történetkritikai elemzése; a jogi kultúra históriája; az államfői jogkörök fejlődése; a szaszanida birodalom magánjogának rendszere és továbbélése; magyarok az Amerikai Supreme Court előtt; német-magyar jogfejlődés összehasonlító elem­ zése; 17 �MAGYAR JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK Telefon: 429 7236 (titkárság) A módszeres joghistória kezdetei hazánkban a korai újkor századaiba nyúlnak vissza. Számottevő eleme ennek a hazai jog (jus patrium), a katolikus keresztény kánonjog, ill. a császári római jog megjelenése a magyar jogi felsőoktatásban. A felvilágosult uralkodónő, Mária Teré­ zia az általa közreadott Ratio Educationis (1777) végrehajtásától re­ mélt megbízható jogtörténeti ismereteket a korabeli magyar egyetem­ től. Főként az utóbbi két évszázadban tűntek fel az adott tudomány­ ágazat legeredményesebb képviselői (Wenzel Gusztáv, Hajnik Imre, Király János, Holub József, Eckhart Ferenc, Bónis György, Csizmadia Andor, stb.), akik már iskolateremtő jogtörténeti katedrák létrehozói­ ként tevékenykedtek. A PPKE JÁK ezt a nemes célt követve integrált szervezeti egységbe (a két Jogtörténeti és Római Jogi Tanszékbe) vonta össze az erőket. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Gerics József egyetemi tanár Dr. Botos Gábor egyetemi docens Dr. Gericsné dr. Ladányi Erzsébet egyetemi docens Dr. Horváth Attila egyetemi adjunktus Dr. Tóth Zoltán József egyetemi tanársegéd Dr. Csontos Gábor egyetemi adjunktus (mb. előadó) Dr. Kun Tibor főiskolai tanár (mb. előadó) Dr. Raffay Ernő egyetemi tanár (mb. előadó) Dr. Völgyesi Levente egyetemi tanársegéd (mb. előadó) Dr. Zinner Tibor c. egyetemi docens (mb. előadó) Pap András doktorandusz Tanszéki adminisztrátor: Morlin Andrásné 18 �A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: A magyar alkotmány- és jogtörténet tananyaga magába foglalja a magyar alkotmányjog, közigazgatási jog, magánjog, büntető­ jog, polgári eljárásjog, büntető eljárásjog és bírósági szervezet történetét a honfoglalástól 1989-ig. Alternatív előadások: Koraközépkori egyházjog-történet Középkori városjog A büntető eljárásjog története Az 1945 utáni jogszolgáltatás története A kereskedelmi jog története A nemzetiségi jog története A szocializmus korának alkotmánytörténete A magyar jog forrásának története Jogtörténeti repetitórium Híres perek - koncepciós perek Szent Korona-tan Speciális kollégiumok: A nemzetiségi kérdés története, különös tekintettel Erdélyre A magyar politikai gondolkodás története A magyar alkotmány- és jogtörténet a dokumentumfilmek tük­ rében A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - - Magyar alkotmánytörténet, szerk.: Mezey Barna, 3. átdolgozott kiadás, Osiris, Budapest 1999. Magyar jogtörténet, szerk.: Mezey Barna, javított kiadás, Osiris, Budapest 1999. A magyar állam- és jogtörténet forrásai, szöveggyűjtemény, szerk. Mezey Barna, Osiris, Budapest 1998. Jogtörténeti atlasz, szerk.: Horváth Attila - Völgyesi Levente, Rejtjel Kiadó, Budapest 1999. Kutatási témák: Magyar alkotmánytörténet; Szent Korona-tan; a magánjog története; a kereskedelmi jog története; a büntető-eljárásjog története; a nemzeti­ ségi jog története; 19 �KÖZJOGI INTÉZET 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. III. emelet, tel.: 429-7243 (titkárság) Fax: 429-7201, e-mail: kozjogi.intezet@jak.ppke.hu A Közjogi Intézet felépítése: Intézetvezető: dr. Kilényi Géza egyetemi tanár Alkotmányjogi Tanszék Tanszékvezető: dr. Kilényi Géza egyetemi tanár Közigazgatási Jogi Tanszék Tanszékvezető: dr. Tamás András egyetemi tanár Pénzügyi Jogi Tanszék Tanszékvezető: dr. Halustyik Anna egyetemi docens Intézeti adminisztrátorok: Hrapka Judit és Nemes Józsefné ALKOTMÁNYJOGI TANSZÉK Oktatók: Tanszékvezető: dr. Kilényi Géza egyetemi tanár Dr. Balogh Zsolt egyetemi adjunktus Dr. Kozma Ákos egyetemi adjunktus Dr. Tábik Ferenc egyetemi adjunktus Dr. Salamon László egyetemi docens (mb. előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Alkotmányjog Alternatív tárgyak: Az önkormányzati rendszer Jogalkotástan Alkotmánybíráskodás és az alapjogok Parlamenti jog 20 �(A felsorolt tárgyak közül kettőnek a hallgatása kötelező. Ugyanezen tárgyak más időpontban is választhatók.) A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Kukorelli István: Alkotmánytan, Osiris, Budapest 1998. Jogszabálygyűjtemény, Osiris, Budapest 1999. Kilényi Géza: Alkotmányjog I. (jegyzet) A Tanszék kutatási témái: A nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviselete; a lelkiisme­ reti és vallásszabadságról szóló törvénnyel kapcsolatos alkotmányjogi problémák és a törvény korszerűsítésének lehetőségei; a közigazgatási bírósági szervezet létrehozása; a közigazgatási anyagi- és eljárásjog átfogó tudományos vizsgálata, részvétel az új közigazgatási eljárási törvény kodifikációjában és ezt segítő elméleti alapozó tanulmányok kidolgozása; KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK A közigazgatási jog c. tantárgy ismereteket nyújt a közigazgatás és a közigazgatási jog lényegéről, társadalmi rendeltetéséről, elméleti és gyakorlati alapfogalmairól, valamint gyakorlásáról - a hazai és kül­ földi szaktudomány mértékadó részének hasznosításával, annak érde­ kében, hogy a hallgatók képesek legyenek egységes rendszerként szemlélni azt a sokrétű és sokféle társadalmi összefüggést érintő funk­ ciót, amelyet a közigazgatás betölt. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Tamás András egyetemi tanár Dr. Demcsik Tamás egyetemi docens Dr. Egerszegi Gyula egyetemi adjunktus Dr. Józsa Fábián egyetemi adjunktus Dr. Kárpáti Zoltán c. egyetemi docens 21 �Dr. Molnár Miklós egyetemi docens Dr. Seereiner Imre egyetemi adjunktus Virág Jánosné dr. egyetemi adjunktus Dr. Kántás Péter (mb. előadó) Dr. Krauss Ottó (mb. előadó) Dr. Mikó Zoltán (mb. előadó) Dr. Ocskó András (mb. előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: A közigazgatási jog elmélete Magyar közigazgatási szervezeti- és anyagi jog Közigazgatási eljárási jog Szabálysértési jog és jogalkotástan Alternatív kínálat: A magyar közigazgatás időszerű kérdéseiről - szociális igazgatás - agrárigazgatás Fakultatív kínálat: An Introduction to Public Adminstration in the United States Vízügyi igazgatás Honvédelmi igazgatás A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - - Tamás András: A közigazgatási jog elmélete, Budapest 1997. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény, HVG-ORAC, Budapest 1995. Tamás András: Legistica, Budapest 1999. Közigazgatási szervezeti jog. Jogszabálygyűjtemény, szerk.: Demcsik Tamás, Budapest 1999. A Tanszék kutatási területei: A jogalkotás elmélete és gyakorlata; az államigazgatási eljárási jog elméleti és gyakorlati kérdései; 22 �PÉNZÜGYI JOGI TANSZÉK A Pénzügyi jog a Kar újra indítása óta része a tantervnek Oktatók: Tanszékvezető: dr. Halustyik Anna egyetemi tanár Dr. Klicsu László egyetemi adjunktus Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva c. egyetemi docens Dr. Békés Balázs (mb. előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Pénzügyi Jog Bankjog Fakultatív kínálat: Pénzügyi ügyletek Pénzügyi jogi döntések az alkotmánybíróság határozataiban A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - - Pénzügyi Jog I-II. Budapest, szerk. Földes Gábor, Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest 1998. Tanszéki kiegészítő jegyzetek: - Halustyik Anna: Pénzügyi kiegészítő jegyzetek - Vasadi Éva: Jövedéki jogi szabályozás „Azok a leggazdagabbak, akik a legtöbbről tudnak lemondani. ” (Rabindranath Tagore) 23 �BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK INTÉZETE 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. III. emelet Telefon: 429-7280, fax: 429 7280 - e-mail: bekes@jak.ppke.hu Az Intézet felépítése: Intézetvezető: dr. Békés Imre egyetemi tanár Büntetőjogi Tanszék Tanszékvezető: dr. Békés Imre egyetemi tanár Kriminológia Tanszék Tanszékvezető: dr. Körinek László egyetemi tanár Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Tanszék Tanszékvezető: dr. Tóth Mihály egyetemi tanár Intézeti adminisztrátorok: Palócz Eleonóra, Zombola Lilla BÜNTETŐJOGI TANSZÉK Telefon: 429 7280 (titkárság) A Tanszék a büntetőjog általános részét a II. évfolyamon, különös részét a III. évfolyamon tanítja. Az oktatás felöleli az európai és a hazai büntetőjog-tudomány történetét, a nemzeti kodifikáció fejlődé­ sét és - elsősorban - a hatályos joganyagot. Nem merül ki a tételes jog szabályainak elemzésében, hanem magában foglalja a szakiroda­ lom, az alkotmánybírósági határozatok, a Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást tartalmazó határozatainak az ismertetését is. Nyomon kíséri azokat a jogpolitikai igényeket, amelyek a jövő büntetőjogát alakítják. Az oktatás az elmélet közlésén felül kiterjed a jogeset-megoldásokra is azzal az igénnyel, hogy a hallgató - tanulmányai befejezése után az igazságszolgáltatás bármely területén színvonalas büntetőjogász­ ként tudjon működni. 24 �Oktatók: Tanszékvezető: dr. Békés Imre egyetemi tanár Dr. Busch Béla c. egyetemi docens Dr. Karasszon Dorottya egyetemi adjunktus Dr. Kiss Zsigmond c. egyetemi docens Dr. Pálinkás György c. egyetemi docens Dr. Bárándy Péter (mb. előadó) Dr. Belovics Ervin (mb. előadó) Dr. Iván László egyetemi tanár (mb. előadó) Dr. Kussbach Erik egyetemi tanár (mb. előadó, főállásban a Kar Nemzetközi Jogi Intézetében) Dr. Melegh Gábor egyetemi docens (mb. előadó) Dr. Molnár Gábor (mb. előadó) Dr. Sinku Pál (mb. előadó) Dr. Sótonyi Péter egyetemi tanár (mb. előadó) Dr. Szívós Mária (mb. előadó) Dr. Varga Zoltán (mb. előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium Büntetőjog I. - általános rész Büntetőjog II. - különös rész Nemzetközi büntetőjog Kriminalisztika Az emberi jogok a Strasbourg! joggyakorlatban Speciális kollégium: Igazságügyi elmekórtan Igazságügyi orvostan Közlekedési bűncselekmények műszaki szakértői elemzése A főkollégiumhoz megjelölt írásos anyag: — Földvári József: A magyar büntetőjog - Általános rész, Osiris kiadó, Budapest 1997. 25 �— Nagy Ferenc — Tokaji Géza: A magyar büntetőjog - Általános rész, Korona Kiadó, Budapest 1998. Erdősy Emil — Földvári József — Tóth Mihály: A magyar bün­ tetőjog - Különös rész, Rejtjel Kiadó, Budapest 1998. A Tanszék kutatási témái: Büntetőjog és emberi jogok; gazdasági bűncselekmények; szervezett bűnözés KRIMINOLÓGIA TANSZÉK Telefon: 429-7282, 280 A kriminológia viszonylag új keletű diszciplína, történetét hazánkban lényegében Irk Albert: Kriminológiai I. Krimináletiológia (Pozsony, 1912) című munkájának megjelenésétől számítjuk az egyetemi okta­ tásban. Társadalomkritikus volta miatt a tárgy oktatása a 40-es évek végén szünetelt, majd 1965-ben indult újra. A második világháború előtti jeles művelői között kell említeni Irk Albertén túl Vámbéry Rusztem, Hacker Ervin, Balogh Jenő vagy Scháfer István nevét. A PPKE Jog- és Államtudományi Karán a Kriminológia Tanszék a Bűnügyi Tudományok Intézete keretei között 1997-ben jött létre. Oktatók: Tanszékvezető: Dr. Körinek László egyetemi tanár Dr. Tamási Erzsébet (mb. előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Kriminológia Speciális kollégiumok: A női bűnözés történeti társadalmi háttere. Hogyan írjunk szakdolgozatot? 26 �A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Gönczöl — Körinek — Lévai: Kriminológiai ismeretek - Bűnö­ zés - Bűnözés kontroll, Corvina, Budapest 1999. A Tanszék kutatási témái: Viktimológia; női bűnözés; bűnmegelőzés. büntetőeljárási és büntetés-végrehajtási jogi TANSZÉK Telefon: 429 7283, 429 7280 (titkárság) A Tanszék a Büntető eljárásjog oktatását a reformfolyamat során kezdte meg, ez sajátos módszerek és eszközök használatát igényli. Alapvető tételesjogi ismeretek mellett az intézménytörténet, összeha­ sonlítás és a fejlődés irányainak felvázolása áll a középpontban. A Büntetés-végrehajtási jog oktatására is rányomja bélyegét az új Bv.törvény előkészítése, és a büntetések és intézkedések körének várható módosulása. A büntetőeljárási jog. 2 féléves, a büntetés-végrehajtási jog 1 féléves főkollégium. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Tóth Mihály egyetemi tanár Dr. Bánáti János (mb. előadó) Dr. Bodor Tibor (mb. előadó) Dr. Bogár Péter (mb. előadó) Dr. Borbély Zoltán (mb. előadó) Dr. Bolya Lajos (mb. előadó) Dr. Csák Zsolt (mb. előadó) Dr. Gimesi Ágnes (mb. előadó) Dr. Kádár András (mb. előadó) Dr. Sinku Pál (mb. előadó) Dr. Varga Zoltán (mb. előadó Dr. Vókó György (mb. előadó) 27 �A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Büntető eljárásjog Büntetés-végrehajtási jog ' I A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Tóth Mihály: Vázlatok és szemelvények a büntető eljárásjog ta­ nulmányozásához I.-IL, Osiris, Budapest 1999-2000. Vókó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog, Dialog Campus, Budapest 1999. A Tanszék kutatási témái: A büntető eljárásjog és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélke­ zési gyakorlata; a büntetés-végrehajtás jogi előírásainak megújulása; kontinentális hagyományok - angolszász gyökerű reformtörekvések a büntető eljárásjogban; Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, s benned a létra. (Weöres Sándor) 28 �NEMZETKÖZI JOGI INTÉZET 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.1. emelet 116. szoba, telefon: 429 7265 Fax: 429 7201, e-mail: aiudit@jak.ppke.hu, gombosi@jak.ppke.hu A Nemzetközi Jogi Intézetfelépítése: Intézetvezető: dr. Bánrévy Gábor egyetemi tanár Nemzetközi Közjogi Tanszék Tanszékvezető: dr. Kovács Péter egyetemi tanár Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék Tanszékvezető: dr. Burjián László egyetemi tanár Európa Jogi Tanszék Tanszékvezető: dr. Király Miklós docens Intézeti adminisztrátorok: Gombos Ádámné, Boncza Hajnalka, Aradi Judit NEMZETKÖZI KÖZJOGI TANSZÉK I. emelet 115. szoba, telefon: 429 7267 (titkárság) A nemzetközi közjog oktatásának célja annak elérése, hogy a hallgató - mint majdani jogalkalmazó - otthonosan mozogjon a nemzetközi jog alapintézményeiben. A cél tehát nem kizárólag majdani diplomaták képzése, hanem annak tudatosítása, hogy a köztisztviselő, bíró, ügyész, ügyvéd, jogtanácsos is kerülhet olyan helyzetbe, hogy nemzetközi szerződést kell értel­ meznie: meg kell tudni tehát állapítani a magyar államot terhelő álta­ lános és különös nemzetközi jogi kötelezettségek eredetét és konkrét jogforrását. Ezért a nemzetközi szerződések kötésével, értelmezésé­ vel, a fenntartások intézményével összefüggő problematika különös súlyt kap. 29 �Oktatók: Tanszékvezető: dr. Kovács Péter egyetemi tanár Dr. Kussbach Erik egyetemi tanár Dr. Kravalik Gábor egyetemi adjunktus Dr. Szabó Marcel egyetemi adjunktus Dr. Balogh László (mb. előadó) Dr. Gál Gyula egyetemi docens (mb. előadó) Dr. Jantsits Ágnes (mb. előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Nemzetközi közjog Alternatív tárgyak: Grotius Kör (nemzetközi joggyakorlat) International law (angol nyelvű szeminárium) Moot court program (jogesetmegoldó versenyre felkészítés) Diplomáciai jog Diplomáciai etikett és protokoll Nemzetközi gazdasági diplomácia Emberi jogok európai védelme Kisebbségvédelem Világűrjog Humanitárius nemzetközi jog A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - - Nguyen Quoc Dinh — Daillier — Pellet — Kovács: Nemzetközi közjog, Osiris, Budapest 1997. (tankönyv) Bragyova — Kovács — Lamm: Nemzetközi szerződések váloga­ tott gyűjteménye, Bíbor Kiadó, Miskolc 1996. Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gya­ korlatba, Szent István Társulat, Budapest 1999. 30 �A Tanszéki kutatási témái: Emberi jogok nemzetközi védelme; kisebbségvédelem; környezetvé­ delem és nemzetközi jog; diplomáciai jog; NEMZETKÖZI MAGÁNJOGI- ÉS ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK I. emelet 116. szoba, telefon: 429-7265 A Tanszék által oktatott tárgyak: nemzetközi magánjog; nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga; nemzetközi eljárások joga. Ebben az öszszehasonlításban ezek a tárgyak korábban egyetlen jogi kar tanter­ vében sem szerepeltek. A hagyományos nemzetközi magánjogot a Tanszék az őszi félévben, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogát a tavaszi szemeszterben oktatja a IV. évfolyam hallgatói számára. Ugyancsak az őszi félévben kerül sor az ún. nemzetközi eljárások joga keretében a választottbíráskodással kapcsolatos ismeretek és különbö­ ző nemzetközi fórumok előtti eljárások szabályainak oktatására az V. évfolyamon. Az ELTE tantervétől eltérően különválik a kollíziós jog mint önálló jogág, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga mint komplex jogterület oktatása. A nemzetközi eljárások joga tan­ tárgy önálló bevezetése azt a célt szolgálja, hogy a hallgatók elmélyült ismereteket szerezzenek a nemzetközi választottbíráskodás és egyéb nemzetközi fórumok előtti eljárások területéről. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Burián László egyetemi tanár Dr. Bánrévy Gábor intézetvezető egyetemi tanár Dr. Horváth Éva c. egyetemi docens Dr. Raffay Katalin egyetemi adjunktus Nagy Zsuzsanna doktorandusz (mb. előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Nemzetközi eljárások joga Nemzetközi magánjog 31 �Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga Fakultatív kínálat Nemzetközi magánjog repetitórium A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - - Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, Szent István Társulat, Budapest 1998. Horváth Éva — Kálmán György: Nemzetközi eljárások joga - A kereskedelmi választottbíráskodás, Pázmány/Osiris könyvek, Bu­ dapest 1999. Burián — Kecskés — Vörös: Magyar nemzetközi kollíziós ma­ gánjog, Logod Bt., Budapest 1997. (II. kiadás: 1999.) A Tanszék kutatási témái: Nemzetközi szerződés jog; fogyasztóvédelem; a magyar nemzetközi magánjog bírói gyakorlata; a speciálisan külkereskedelmi szerződés típusok; EURÓPA JOGI TANSZÉK I. emelet 116. szoba, telefon: 429 7265 A Jog- és Államtudományi Kar alapításától fogva számolt azzal, hogy oktatási programjában önálló egység lesz felelős az európai integráci­ óval foglalkozó tárgyak gondozásáért. Ennek megfelelően 1998-ban létre jött az Európa Jogi Tanszék, a Nemzetközi Jogi Intézet keretei között. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Király Miklós docens Dr. Czuczai Jenő egyetemi adjunktus Dr. Dienes-Oehm Egon c. egyetemi docens Dr. Mádl Ferenc egyetemi tanár Dr. Papp Mónika egyetemi tanársegéd Dr. Láng Péter (mb. előadó) 32 �A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégiumok Bevezetés az Európai Közösség jogába Az Európai Közösség kereskedelmi joga Speciális kollégiumok: Az Európai Közösség jogának hatása a szerződési jogra Az ingatag második pillér: az Európai Unió közös kül- és bizton­ ságpolitikája, különös tekintettel a Nyugat-Európai Unió (WEU) szerepére Jogharmonizáció illetve jogközelítés és EU csatlakozás A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Király Miklós (szerk.): Az Európai Közösség kereskedelmi joga, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1988. A Tanszék kutatási témái: Az Európai Közösség jogának hatása a magánjogra; az Európai Bíró­ ság esetjoga és az egységes piac fejlődése; Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának kérdései; az egyház társadalmi taní­ tása és az európai integráció; „Nevedsem értem, Istenem, De van két árva, nagy szemem S annyi bolondot látok, Hogy e sok bolondságból Nagy ijedelmemben, Uram, hozzád kiáltok. ” (Ady Endre) 33 �MAGÁNJOGI INTÉZET 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. III. emelet 329. szoba (titkárság) Tel.: 429-7272 (titkárság), fax: 429-7274, e-mail: szikszi@iak.ppke.hu A Magánjogi Intézet keretében alapvetően a klasszikus polgári jog keretébe tartozó részterületeket oktatjuk, kiegészítve a modern korban bekövetkezett változásokkal. Az oktatás és a kutatás területén nagy hangsúlyt fektetünk a történeti (római jogi) és erkölcsi alapokra, az Európai Unióhoz való kapcsolódási pontokra. Az Intézet keretében oktatott tárgyak köre bővebb az utóbbi évtize­ dekben megszokott tantárgyi struktúránál: - Önálló tárgyként oktatjuk az alapjogvédelmet, a sajtó és médiajo­ got, valamint a bioetikát. A fontosságra tekintettel a polgári jogtól elválasztva két féléven keresztül oktatjuk a kereskedelmi jogot. A családjogot viszont a polgári jog részeként tanítjuk, hasonlóan az orvosi joghoz. - A polgári jog oktatását a II. évfolyamon kötelezően választható órák, a III. évfolyamon kötelező szeminárium segíti. A polgári jog anyagrészeinek oktatása a következőképpen oszlik meg az egyes félévek között: I. félév: II. félév: III. félév: IV. félév: V. félév: Általános rész - Személyek joga Dologi jog - Öröklési jog Kötelmi jog - Általános rész Egyes szerződések - Orvosi jog Családi jog - Szellemi alkotások joga A polgári jog oktatását egy-egy évfolyamon folyamatosan végigviszi dr. Jobbágyi Gábor tanszékvezető egyetemi tanár, és dr. Lábady Ta­ más tanszékvezető egyetemi docens. 34 �A Magánjogi Intézet felépítése: Intézetvezető: dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Tanszékvezető: dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Tanszékvezető: dr. Lábady Tamás egyetemi docens Polgári Jogi és Alapjogvédelmi Tanszék Tanszékvezető: dr. Sólyom László Kereskedelmi Jogi Tanszék Tanszékvezető: dr. Fazekas Judit egyetemi docens Intézeti adminisztrátorok: Halász Zsuzsanna, Kocsis Annamária, Szikszai Krisztina POLGÁRI JOGI ÉS BIOETIKAI TANSZÉK III. emelet 331. szoba, telefon: 429-7272 (titkárság), fax: 429-7274 Oktatók: Tanszékvezető: dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár Dr. Monory Bulcs egyetemi docens Dr. Tarr György egyetemi docens Dr. Tattay Levente egyetemi docens Dr. Végh Zoltán egyetemi tanár (vendégprofesszor a Salzburgi Egye­ temről) Bioetikai Csoport vezetője: Dr. Ferencz Antal egyetemi tanár Dr. Kolozsi Béla egyetemi docens (mb. előadó) Dr. Oberfrank Ferenc c. egyetemi docens (mb. előadó) Dr. Matkó Ida egyetemi docens (mb. előadó) Dr. Mogyorósi Dorottya (mb. előadó) 35 �A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Polgári jog Bioetika Alternatív tárgyak: Az életjog alapkérdései (abortusz, eutanázia) Személyiségvédelem - környezetvédelem Személyiségvédelem a polgári jogban A személyiségvédelem joggyakorlata Szerv- és szövetátültetések joga Az örökség megszerzése - az örökös jogállása a hagyatéki eljá­ rásban Az örökös és a hagyományos jogállása Közbeszerzés Az ajánlati kötöttség idejének meghatározása és a joggal való visszaélés Vagyoni és nem vagyoni kártérítés A szerződéstan kiemelt kérdései Bevezetés az osztrák magánjogba (német nyelven) Speciálkollégiumok: Az 1956 utáni megtorlás büntető ügyei A jogképesség és cselekvőképesség gyakorlati kérdései A magyar bírói hatalom fejlődése A személy polgári jogi védelme a joggyakorlatban A tulajdonszerzés és a közös tulajdonjoggyakorlata A közbeszerzési eljárásjogi útvesztői Az új szerzői jogi törvény Szerződések a gyakorlatban Élet, egészségjog Az életellenesség megnyilvánulásai Egészségfinanszírozás etikája Bioetikai kérdések a gyakorló orvoslásban A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag Polgári jog - Lábady Tamás: A magyar magánjog általános része, Dialóg Campus, Budapest-Pécs 1998. 36 �- - - - Jobbágyi Gábor: Személyi jog és családi jog, Szent István Társulat, Budapest 2000. Bíró — Lenkovics: Általános tanok, Novotni Kiadó, Miskolc 1999. Lenkovics Barnabás: A dologi jog vázlata, Eötvös Kiadó, Buda­ pest 1999. Vékás Lajos: Öröklési jog, Eötvös Kiadó, Budapest 1999. Bíró György: A kötelmi jog és a szerződéstan közös szabályai, Novotni Alapítvány, Miskolc 1999. Újváriné Antall Edit: Felelősségtan, Novotni Alapítvány, Miskolc 1999. Bíró Györg: Kötelmi jog, egyes szerződések, Novotni Alapítvány, Miskolc 1999. Lontai Endre: Szellemi alkotások joga, Eötvös Kiadó, Budapest 1999. Bioetika Gaizler Gyula: A bioetika alapkérdései, Magyar Bioetikai Alapít­ vány, Budapest 1996. A Tanszék kutatási témái: Orvosi jog; életjog; családi jog; személyi jog; szellemi alkotások joga; gyermekj ogok; közbeszerzések j oga; POLGÁRI JOGI ÉS SAJTÓJOGI TANSZÉK III. emelet 333. szoba, telefon: 429-7272 (titkárság), fax: 429-7274 Oktatók: Tanszékvezető: dr. Lábady Tamás egyetemi docens Dr. Bölcskei János egyetemi tanársegéd Dr. Fábián Ferenc egyetemi adjunktus Dr. Ferenczy Rita egyetemi tanársegéd Dr. Garay Mária c. egyetemi docens 37 �Sajtójogi Csoport vezetője: dr. Murányi László c. egyetemi docens Ingatlanjogi Csoport vezetője: dr. Bagi István c. egyetemi docens (mb. előadó) Dr. Gráf Tamás (mb. előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Polgári jog Sajtó- és médiajog Ingatlanjog Alternatív kínálat A polgári jog kodifikációja Polgári jog a gyakorlatban Jogügylettan Személyiségi jogok és az Alkotmánybíróság A dologi jog és az öröklési jog egyes kérdései az ítélkezési gyakorlatban Polgári jog az ítélkezési gyakorlatban Privatizáció és kárpótlás A kötelmi jog egyes kérdései és az ítélkezési gyakorlat Speciálkollégiumok: Polgári jogi jogesetmegoldások Ingatlanperek Polgári jogi repetitórium Tömegtájékoztatás, demokrácia és jog Beszédkultúra, szónoklattan, közszereplés A tulajdon védelme az Alkotmánybíróság gyakorlatában A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag Polgári jog - Lábady Tamás: A magyar magánjog általános része, Dialóg Campus, Budapest-Pécs 1998. - Jobbágyi Gábor: Személyi jog és családi jog, Szent István Társu­ lat, Budapest 2000. - Bíró -— Lenkovics: Általános tanok, Novotni Kiadó, Miskolc 1999. 38 �- - Lenkovics Barnabás: A dologi jog vázlata, Eötvös Kiadó, Budapest 1999. Vékás Lajos: Öröklési jog, Eötvös Kiadó, Budapest 1999. Bíró György: Kötelmi jog általános rész és a szerződések közös szabályai, Novotni Alapítvány, Miskolc 1999. Újváriné Antall Edit: Felelősségtan, Novotni Alapítvány, Miskolc 1999. Bíró György: Kötelmi jog, egyes szerződések, Novotni Alapít­ vány, Miskolc 1999. Lontai Endre: Szellemi alkotások joga, Eötvös Kiadó, Budapest 1999. Sajtó- és médiajog (ajánlott irodalom) - Matúz György: Személyiségi jogok és sajtószabadság, Perfect, Budapest 1998. - Lábady Tamás: A magyar magánjog általános része, Dialóg Campus, Budapest-Pécs 1998. - Az Alkotmánybíróság 11/30/32/37/1992., 36/1994. határozata - A véleménynyilvánítás alkotmányos problémái, Acta Humana 1995. 18-19. sz.) - Az 1986. II. tv. - Az 1996.1. tv. (Médiatörvény) - Az Internet jogi kérdései (segédanyag) - Ficsor Mihály PPKEJÁK, Budapest 1999. - Raymond Williams: Média és demokrácia, Helikon, Budapest 1999. - John Keane: Média és demokrácia, Helikon, Budapest 1999. - Gyertyánfy Péter: Jogharmonizáció az információs társadalom­ ban, Magyar Tudomány 2/98. - Reklámjogi és reklámetikai kézikönyv, 1998. - A Ptk. magyarázata Ingatlanjog (Felkészülésnél és a vizsga követelménynél az előadások anyaga az irányadó) Ajánlott irodalom: - Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata, Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest 1934. 39 �- Kampis György: Telekkönyvi jog (Általános rész) A Tanszék kutatási témái: Kötelmi jog - nem vagyoni kártérítés; polgári jog - általános tanok; POLGÁRI JOGI ÉS ALAPJOGVÉDELMI TANSZÉK III. emelet 330. szoba, telefon: 429-7272 (titkárság), fax: 429-7274 Az alkotmánybíráskodás világméretű elterjedése megváltozatta az állam szerkezetét és működését. Magyarországon az Alkotmánybíró­ ság a jogállamiság eszköztárának egyik fő befogadója és meghonosí­ tója volt. Nálunk az Alkotmánybíróságra hárult az alapjogi dogmatika kidolgozásának feladata is. Ezért az alkotmánybíráskodás és az alap­ jogvédelem együttes tárgyalása indokolt. A Tanszék tanítási terve az Alkotmánybíróság tevékenységére épít, de mindenütt együtt szemléli azt a legfontosabb külföldi alkotmánybíró­ ságok eredményeivel. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Sólyom László egyetemi tanár Dr. Gláser Szilvia egyetemi tanársegéd A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium Összehasonlító alapjogvédelem A Tanszék kutatási témái: Összehasonlító alapjogvédelem; személyi jog; felelősségi jog; 40 �KERESKEDELMI JOGI TANSZÉK III. emelet 315. szoba, telefon: 429-7274, fax: 429-7274 E-mail: jfazekas@jak.ppke.hu A kereskedelmi jog a gazdasági élet jogviszonyait fogja át, átépítve a polgári jog alapintézményeinél elsajátított joganyagra és jogszemlé­ letre. A kereskedelmi jog egyrészt - szervesen kapcsolódva a polgári jog kötelmi jogi részéhez, mintegy annak folyatatásaként - magába foglalja a klasszikus kereskedelmi szerződések oktatását, másrészt a kelet-európai jogfejlődés által átmenetileg háttérbe szorított társasági (ehhez kapcsolódva a csőd és felszámolási jog) értékpapír jogi és fogyasztóvédelmi jogot. A tantárgy oktatási programjában helyet kap a nemzetközi (Európai Unió) fejlődési tendenciák bemutatása. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Lévayné dr. Fazekas Judit egyetemi docens Barochné dr. Szabó Mariann egyetemi adjunktus Janssenné dr. Felkai Zsuzsanna egyetemi tanársegéd Dr. Sélley Zoltán egyetemi tanársegéd Dr. Szatmáry István egyetemi tanársegéd (mb. előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium Kereskedelmi jog Alternatív tárgyak (Az előadások mellett a Tanszék alternatív tárgy­ ként repetitóriumot és speciálkollégiumokat hirdet meg.) Kereskedelmi jog a gyakorlatban Bevezetés az angol jogi terminológiába Bevezetés a német társasági jogba A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Fazekas — Harsányi — Miskolczi — Újváriné: Magyar Társasági Jog, Miskolci Egyetem ÁJK, Novotni Kiadó, Miskolc 1998. 41 �Bíró György (szerk.): Szerződési alaptípusok, Novotni Kiadó, —Miskolc 1998.— - Barta — Fazekas — Harsányi — Karczub-Kovács — Miskolczi — Osváth — Újváriné: Kereskedelmi szerződés típusok, Miskolci Egyetem ÁJK, Novotni Kiadó, Miskolc 1998. - Harsányi Gyöngyi: Magyar értékpapírjog, Miskolci Egyetem ÁJK, Novotni Kiadó, Miskolc 1998. - Fazekas Judit: Fogyasztóvédelmi jog, Miskolci Egyetem ÁJK, Novotni Kiadó, Miskolc 1999. - A Tanszék kutatási témái: Fogyasztó védelem; összehasonlító kereskedelmi jog; „Hová mehetnék lelked elöl, hová bújhatnék színed elől? Ha fölmennék az ég magasába, Te ott vagy, ha alászállnék az alvilágba, jelen vagy. Ha felölteném a hajnal szárnyát, s a tenger szélső határára szöknék, ott is a Te kezed vezetne, és jobbod tartana engem. ” (139. zsoltár) 42 �GAZDASÁGI SZAKJOGOK INTÉZETE 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. III. emelet 344. szoba Tel.: 429-7286, fax: 429-7289 - e-mail (intézetvezető): gybandi@jak.ppke.hu A Gazdasági Szakjogok Intézetének felépítése: Intézetvezető: dr. Bándi Gyula egyetemi tanár Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Tanszékvezető: dr. Radnay József egyetemi docens Környezet- és Versenyjogi Tanszék Tanszékvezető: dr. Bándi Gyula egyetemi tanár MUNKAJOGI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI TANSZÉK III. emelet 344. szoba, telefon: 429-7286, fax: 429-7289 (titkárság) Magyarországon a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdések sokáig a magánjog körébe tartoztak és azok oktatása is ekként történt. Ebben az időben is készültek jeles munkajogi tudományos művek, különösen Sövényházy-Neuhold Ferenc és Vincenti Gusztáv munkái, amelyek jelentőségét fokozta, hogy a munkajogi szabályok jelentős része - a magánjoghoz hasonlóan - szokásjogon alapult. Az 1951. évi Munka Törvénykönyve hatályba lépésével kezdődött a munkajog önálló ok­ tatása az egyetemeken, ennek felel meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szervezeti és oktatási rendje is. A Munkajogi és Társada­ lombiztosítási Tanszék részt vállal az oktatáson felül a kutatásban is, mind az új munkajogi szabályozás kialakítása, mind pedig a gyakorlat rendszerezése céljából. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Radnay József egyetemi docens Dr. Bassola Zoltán c. egyetemi docens Dr. Fabók András egyetemi tanársegéd 43 �Dr. Bíró György egyetemi adjunktus (mb. előadó) Dr—Farkas József Gr egyetemi docens (mb. előadó) Dr. Fejérdy Tamás egyetemi adjunktus (mb. előadó) Dr. Kávássy Pál (mb. előadó) Dr. Kiss Lenke (mb. előadó) Dr. Kleeberg László (mb. előadó) Dr. Rosner Vilmos c. egyetemi docens (mb. előadó) Dr. Szabó László adjunktus (mb. előadó) Dr. Takács György (mb. előadó) Tanszéki adminisztrátor: Szakács Edit, Rónai Edit A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Munkajog Társadalombiztosítási jog Szociális jog Iparjog Szabadalmi jog Fakultatív kínálat: Munkajog repetitórium Jogesetek a munkavégzési jogviszonyok körében (Mt, Ptk, Gt) A szociális jog dimenziói Műtárgyvédelem Műemlékvédelem A főkollégiumhoz megjelölt tananyag: - - - Radnay József: Munkajog - Egyetemi tankönyv, Szent István Társulat, Budapest 1997. (bővített kiadás előkészületben, megje­ lenés 2000 őszén) Futó Gábor: Társadalombiztosítás 2000, Kompkonzult Számítás­ technikai és Tanácsadó Kft., Budapest 2000. Takács György: A magyar szociális jog, JÁK, Budapest 2000. Takács György: Jogászok - latinul, HVG-ORAC Kiadó, Budapest 2000. 44 �A tanszék kutatási témái: Közreműködés a Munka Törvénykönyve felülvizsgálatának időszerű kérdéseiben; a munkaügyi bíróságok szempontjából az EK-i irányel­ vek jelentősége; KÖRNYEZET- ÉS VERSENYJOGI TANSZÉK III. emelet 341. szoba, telefon: 429-7287 (titkárság), 429-7289 (tan­ székvezető), fax: 4297-289, e-mail: gybandi@jak.ppke.hu (tanszékve­ zető) A környezetvédelem a Kar megalakítása óta szerepel a PPKE jogász­ képzésének programjában. A környezetvédelmi tárgyak oktatása a jogi karokon általában legfeljebb alternatív tárgyként szerepel, a PPKE Jog-és Államtudományi Kara viszont - nemzetközi, különösen EU követelményeknek megfelelve - elsőként vezette be a kötelező környezetvédelmi képzést. A környezetvédelem oktatása két részből áll: a „környezet és fejlődés” tantárgy oktatásából, amely alapozó és egyben tudatformáló szerepet tölt be, illetve a „környezetjog” tantárgy oktatásából. A Tanszék e kettősségnek és a Kar teljes oktatási palet­ tája kialakulása iránti igénynek megfelelve a tanterv alulról építkezé­ sének megfelelően 1996-ban Környezettudományi Tanszékként kezdte meg működését, majd 1998-tól Környezetjogi Tanszékké ala­ kult. A Kar szervezeti változási igénye miatt átmenetileg 1999-től a Versenyjog oktatása is a Tanszékhez került, így jelenleg Környezet­ és Versenyjogi Tanszékről beszélhetünk, de e struktúra a tanterv vég­ legesítése kapcsán várhatóan változni fog, az eredeti rendszer szerint. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Bándi Gyula egyetemi tanár Dr. Boytha Györgyné egyetemi docens Dr. Farkas Péter egyetemi docens Dr. Jávor Benedek egyetemi tanársegéd Dr. Péter Judit egyetemi adjunktus Dr. Tóth Tihamér egyetemi tanársegéd IQ. Dr. Zlinszky János egyetemi docens Dr. Ábrók Ildikó egyetemi docens (mb. előadó) Bíró György (mb. előadó) 45 �Dr. Endrédy István egyetemi adjunktus (mb. előadó) Dr. Kerekes Sándor egyetemi tanár (mb. előadó) Dr. Mikó János egyetemi docens (mb. előadó) Reiniger Róbert (mb. előadó) Dr. Varga József (mb. előadó) Tanszéki adminisztrátor: Varga Miklósné A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Környezet és fejlődés Környezetjog Versenyjog Fakultatív tárgyak: Környezetpolitika Környezeti etika Környezeti kár, kármentesítés Település és környezet Zöldek, alternatívok, környezetvédők Környezet-gazdaságtan Környezeti management A környezeti hatásvizsgálat célja, gyakorlata Településfejlesztés EU környezetjog Az EU Bíróság környezetvédelmi jogesetei Nemzetközi környezetjog Környezetvédelem és fogyasztóvédelem Polgári jog és környezetvédelem Jogesetek a környezetvédelem köréből A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Bándi Gyula: Környezetjog, Osiris, Budapest 1999. - Boytha Györgyné: Versenyjogi ismeretek, Budapest 1998. - Farkas Péter: Humánökológia, PPKE, Budapest 1999. - Kerényi Attila (szerk.): Általános környezetvédelem, Szeged 1999. A Tanszék kutatási témái: Környezeti etika; humánökológia; EU környezeti jogharmonizáció; fogyasztóvédelem és környezetvédelem; környezetvédő társadalmi szervezetek; 46 �HELLER FARKAS KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. III. emelet 309, 318 és 320-as szobák Tel.: 429 7276, 429 7200/376, fax: 429 7279, e-mail: kbotos@jak.ppke.hu A PPKE Közgazdasági Intézete a Jog- és Államtudományi Kar létre­ hozásával, annak intézeteként született meg. A PPKE Bölcsészettu­ dományi Karán fokozatosan bevezetett közgazdasági oktatást is az Intézet végezte, amely 1999. április 28-án felvette a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet nevet. Oktatók: Intézetvezető: dr. Botos Katalin egyetemi tanár Dr. Báger Gusztáv egyetemi docens (mb. előadó) Bittsánszky Géza egyetemi adjunktus Dr. Bódy László egyetemi adjunktus Dr. Botos József c. egyetemi docens Dr. Csillik Péter egyetemi adjunktus Dénes Sándor c. egyetemi docens Dr. Hunkár Dénes egyetemi tanár Katona Klára egyetemi adjunktus Dr. Kleknerné Nyitrai Réka egyetemi docens Dr. Körösi István egyetemi docens Dr. Ádám Zsigmond (mb. előadó) Dr. Alvincz József (mb. előadó) Dr. Árva László (mb. előadó) Dr. Botos Máté (mb. előadó) Dr. Horváth Katalin (mb. előadó) Dr. Mátyás Antal akadémikus (mb. előadó) Dr. Novotnik Imre (mb. előadó) Dr. Závodnyik József (mb. előadó) Dr. Varga Sándor (mb. előadó) 47 �Intézeti adminisztrátorok: Czeiner Nándorné, Járdány Zsoltné, Tóth Csilla Az Intézet által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: Bevezetés a közgazdaságtanba Statisztika elmélete és alkalmazott statisztika Vállalatgazdasági ismeretek Számvitel és kontrolling ismeretek Önkéntes újraelosztási rendszerek Nemzetközi gazdasági kérdések Államháztartási ismeretek Gazdaságtörténet és gazdaságetika Speciálkollégiumok: A közgazdaságtan új áramlatai Üzleti terv készítése Vállalatok és a globalizáció (gazdasági horror) A közösségi döntések elmélete A gazdaságpolitika aktuális kérdései Nemzetközi pénzügyi ismeretek A magyar pénzügyi és monetáris politika Banküzemtan Biztosítás-gazdaságtan Értékpapírok, értékpapírpiacok Az EU gazdaságtana - gazdasági és monetáris unió Különleges pénzügyi intézmények Bankválságok, bankcsődök. Esettanulmányok elemzése A magyar adórendszer alulnézetben Önkormányzatok gazdálkodása A társadalombiztosítási reform - nyugdíj és egészségbiztosító pénztárak Bankrendszer és bankszabályozás Marketing Agrárgazdaságtan és EU csatlakozás Közlekedés gazdaságtana Településgazdaságtan 48 �Egyetemünk katolikus jellegét hangsúlyozandó, az Intézet folyamato­ san meghirdeti a „szociális enciklikák - a katolikus egyház tanítása”, valamint a „közgazdasági kérdések a Bibliában” speciális kollégiu­ mokat. írott tananyag: Az Intézet célja olyan differenciált - tananyagok létrehozása, ame­ lyek a jogász, a bölcsész és a közgazdász hallgatók számára egyaránt tankönyvül szolgálhatnak. Már ma is használják a Heller Farkas Köz­ gazdaságtudományi Intézet egyes jegyzeteit a BKE és a JATE köz­ gazdasági oktatásában. - - - - - - Bittsánszky Géza: Bevezetés a közgazdaságtanba, Osiris, Buda­ pest 1999. Keller Judit: Általános Statisztika, Osiris, Budapest 1999. Botos Máté — Rabár Ferenc: Gazdaságetika és történet, Osiris, Budapest 1998. Botos Katalin — Bódy László: Bankrendszer és bankszabályozás, Osiris, Budapest 1998. Botos Katalin — Körösi István: A világgazdaság az ezredfordu­ lón, Osiris, Budapest 1999. Kovács Géza: Számvitel és kontrolling, Osiris, Budapest 1996. Ádám Zsigmond: Értékpapírpiac, Osiris, Budapest 1996. Schneider Klára: Biztosítástan, Osiris, Budapest 1998. Botos Katalin: Különleges pénzügyi intézmények Osiris, Buda­ pest 1999. Varga Sándor — Novotnik Imre: A helyi önkormányzatok pénz­ ügyi szabályozási rendszere és gazdálkodása, Osiris, Budapest 1998. Horváth Katalin: Számvitel és kontrolling, Osiris, Budapest 1998. Botos József: A magyar társadalombiztosítás kialakulása és fejlő­ dése, Osiris, Budapest 1996. Bittsánszky Géza: Közgazdaságtani bevezetés, Osiris, Budapest 1999. Horváth Ferenc: Államháztartástan, Osiris, Budapest 1998. 49 �- - - Botos Katalin: Univerzális bankrendszer és különleges pénzügyi intézmények (angolul: Universal Banking System and Special Fi­ nancial Institutions), Osiris, Budapest 1999. Bittsánszky Géza — Botos József — Katona Klára — Tattay Levente: Vállalatgazdaságtan, Osiris, Budapest 1999. Botos Katalin: Magyar pénz- és tőkepiaci ismeretek, Osiris, Bu­ dapest 1999. Botos Katalin: Olvasókönyv I. Monetáris politika, Osiris, Buda­ pest 1999. Botos József: Olvasókönyv II. Gazdaságstatisztika, Osiris, Buda­ pest 1999. Botos Katalin — Bódy László: Nemzetközi pénzügyek, Osiris, Budapest 1999. Botos — Schneider — Zavodnyik — Nemescsói: Magyar pénzés tőkepiac, Osiris, Budapest 1999. Botos Katalin — Körösi István: Világgazdaság az ezredfordulón (2. átdolgozott kiadás), Osiris, Budapest 1999. Az Intézet kutatási témái: Magyarország versenyképességének alakulása; globalizáció és a nem­ zetállam ellentmondásai; nemzetközi pénzügyi válságok; az állam­ háztartási reform gazdasági vetületei; gazdaság és etika kapcsolata; EU csatlakozás gazdasági kihívásai, különös tekintettel az agrárszek­ torra; világgazdasági tendenciák, a három pólusú gazdasági hatalom­ megosztás; a településgazdaság jogi és gazdasági vetületei; „ Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit. ” (37. zsoltár) 50 �POLGÁRI ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK 1088 Budapest, Szentkirályi u. 30. tetőtér - telefon: 429 7239 (titkárság) A Polgári Eljárásjogi Tanszék a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyik legfrissebben kialakított ok­ tató-kutató egysége, hiszen a Tanszék által oktatott tárgy, a polgári eljárásjog előadására és számonkérésére a IV. és az V. évfolyam során van mód. Az „in aula” tartott előadások hasznos kiegészítője a Polgári eljárásjogi repetitórium, továbbá „A bírói személyiség és a polgári per” című szakszeminárium. Kötelező viszont az abszolutórium előtt álló nappali tagozatos joghallgatók részére az összevont sorozat a polgári eljárásjog gyakorlata körében: a hallgatókat aktivizáló, elmé­ leti és gyakorlati szakemberek részéről elhangzó vitaindító előadáso­ kat a jogtanuló ifjúság nagyon igényli. A 2000/2001. tanév első felé­ ben „Az ügyvédi hivatás gyakorlása” címen meghirdetendő kurzus amely súllyal a polgári eljárásjogot érinti - a tanszék vezetőjének és más kiváló szakembereknek biztosít fórumot ahhoz, hogy az ügyvédi „műhelyről” (és „titkairól”) szólhassanak. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Gáspárdy László egyetemi tanár Dr. Bakos Judit (mb. előadó) Dr. Bérces László (mb. előadó) Csikyné dr. Szobácsi Julianna (mb. előadó) Dr. Imregh Géza c. egy. docens (mb. előadó) Dr. Kormos Erzsébet (mb. előadó) Dr. Könyvesné dr. Orosz Ibolya (mb. előadó) Dr. Palotásné dr. Fekete Erika (mb. előadó) Dr. Telek Zoltán (mb. előadó) Dr. Telekné dr. Vasenszky Zsuzsanna (mb. előadó) Tanszéki adminisztrátor: Barna Imréné 51 �A Tanszék által oktatott tárgyak Főkollégium: Polgári eljárásjog Fakultatív kínálat: A bírói személyiség és a per Az ügyvédi hivatás gyakorlata A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - - Gáspárdi László: Modern magyar perjogtörténet, Novotni Kiadó, Miskolc 1998. Gáspárdi László és munkatársai: A bírósági végrehajtás, Novotni Kiadó, Miskolc 1997. Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog, Osiris, Budapest 1998. „A vérátömlesztés képes megmenteni az em­ beri életet; és az, hogy az embert szeretik, az olyan, mintha lélekátömlesztés volna. ” (H G. Wells) 52 �KOMMUNIKÁCIÓ TANSZÉK 1088. Szentkirályi u. 28.1. emelet Telefon: 429 7245, e-mail: (tanszékvezető) horanyi@jak.ppke.hu A kommunikációs szakterület a Kar oktatási rendjében megalakulása óta jelen van. A kommunikáció oktatásáért felelős tanszék azonban formálisan csak 1999-ben alakult meg. A kommunikációval kapcso­ latos tantárgyak a jogi oktatás keretében szakmai műveltséget adó tárgyaknak tekintendők. Az első évben az írásbeli kommunikáció fejlesztése történik részben stilisztikán, illetőleg a retorikán keresztül, részben pedig a logika gyakorlati alkalmazásaként az érveléssel kap­ csolatos stúdiumok formájában. A második évben a közvetlen emberi (személyközi) kommunikáció sajátszerűségeinek vizsgálatán keresztül van módjuk a diákoknak elsajátítani a kommunikációs szemléletmó­ dot. Végül a harmadik évfolyamon a társadalmi kommunikációról, vagyis a társadalom kommunikatív szerkezetéről esik szó. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Korányi Özséb egyetemi tanár Gorgyevics Miklós egyetemi tanársegéd Dániel Ferenc (mb. előadó) Halász Lajos (mb. előadó) Dr. Szöőr Anna (mb. előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: A közvetlen emberi kommunikáció Társadalmi kommunikáció 53 �Választható kollégiumok: Konfliktuselemzések Közéleti és politikai kommunikáció Az újságírói mesterség elemei A közvetlen emberi kommunikáció dinamikája A főkollégiumhoz ajánlott szakirodalom: A közvetlen emberi kommunikáció c. tárgyhoz: - Béres I. — Horányi Ö. (szerk.): Társadalmi kommunikáció, Osiris, Budapest 1999. - Buda B.: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest 3. kiadás, 1988. 19-168. - Horányi Ö. (szerk.): Kommunikáció. I-IL, Közgazdasági Kiadó, Budapest 1977-78. - Pléh Cs. — Síklaki I. — Terestyéni T. (szerk.): Nyelv-kommunikáció-cselekvés, Osiris, Budapest 1997. A társadalmi kommunikáció c. tárgyhoz: - Angelusz R.: Kommunikáló társadalom, Gondolat, Budapest 1983. - Berger, P. L. — Luckmann, Th.: A valóság társadalmi felépítése, Jószöveg, Budapest 1998. - Geertz, Cl.: Az értelmezés hatalma, Századvég, Budapest 1994. - Habermas, J.: A cselekvésracionalitás aspektusai. Válogatott ta­ nulmányok, Atlantisz, Budapest 1994. 223-258. - Habermas, J.: Kommunikatív etika, Egyetemi Kiadó, Miskolc 1995. - Popper, K. R.: Problémamegoldás az egész élet. Megismerés, történelem, politika. Válogatott írások és beszédek. [1991] AduPrint, Budapest 1997. - Weber, M.: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alap­ vonalai 1-2/3., Közgazdasági Kiadó, Budapest 1987-1996. 54 �LOGIKA TANSZÉK 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.1. emelet Telefon: 429-7247, 248, fax: 429 7201, e-mail: logos@jak.ppke.hu A Tanszék hagyományaiban Schütz Antal, Moór Gyula munkásságáig nyúlik vissza, igyekszik a modern logika és analitikus ismeretelmélet módszereit a kontinentális filozófia jogi oktatásban hasznosítható eredményeivel ötvözni. A Kar megalapításától kezdve szerepelnek a tantervben az információs társadalom korában megújuló, jogi oktatás­ ban nélkülözhetetlen beszéd- és írásaktusok reflexív, tudatos elsajátí­ tását célzó klasszikus tárgyak. A hagyományosan jogi logikai, isme­ retelméleti tárgykör mellett a kari adottságokra való tekintettel a Tan­ szék intézményi keretet nyújt a keresztény etika és filozófia, valamint az alternatív műveltségi tárgyak oktatásának, az okiratszerkesztés és a perbeszéd készítés érvelés- és írástechnikai előkészítésének. Didakti­ kai és szakmai tevékenységi körébe tartozik az oktatástechnika és a távoktatás módszertanának, informatikai hátterének kutatása. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Benedek András egyetemi docens Dévényi Péter egyetemi tanársegéd Kovács Marianne egyetemi tanársegéd Orbán Krisztina egyetemi tanársegéd Dr. Baranyi Károly (mb. előadó) Eszes Boldizsár (mb. előadó) Dr. Farkas Péter egyetemi docens (mb. előadó) Gyorgyevics Miklós egyetemi tanársegéd (mb. előadó, főállású a Kommunikáció Tanszéken) Dr. Kravalik Gábor egyetemi adjunktus (mb. előadó, főállású a Nem­ zetközi Jogi Intézetben) Dr. Raffai Katalin egyetemi adjunktus (mb. előadó, főállású a Nem­ zetközi Jogi Intézetben) Dr. Zentai István (mb. előadó) 55 �Tanszéki adminisztrátor: Bús Erika A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Retorika Logika Stilisztika Jogi ismeretelmélet Etika Kötelezően választható tárgyak: Filozófiatörténet Antropológia Szerződés elméletek Bevezetés a szociológiába Kozmológia Fakultatív kínálat: Logika műhelyszeminárium Bevezetés a tudományfilozófiába Idő- és egyéb paradoxonok a jogban A szerződés fogalmának megjelenése: a Faust-motívum A bűn szolgasága és a szenvedő szolga biblikus témái A törékeny ember (Paul Ricoeur antropológiája) Etika film vitakör Családszociológia Az antropológia természetfilozófiái alapjai Racionális döntések elmélete Logika gyakorlat Ismeretelmélet gyakorlat A bűnbeesés mítosza A morális világlátás A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - - Benedek András - Solt Kornél: Fejezetek jogi ismeretelméletből, Szent István Társulat, Budapest 2000. Zentai István: A meggyőzés csapdái, Typotex Kiadó, Budapest 1999. 56 �- - G. Havas Katalin: Arisztotelésztől napjainkig, Szent István Tár­ sulat, Budapest 1997. Pólós László — Rúzsa Imre: Bevezetés a logikába, Nemzeti Tan­ könyvkiadó, Budapest 1996. Zlinszky János: Keresztény erkölcs és jogászi etika, Szent István Társulat, Budapest 1998. Joseph Pieper: A négy sarkalatos erény, Vigilia, Budapest 1996. A Tanszék kutatási témái: Extenzionális és intenzionális logika; deontika, temporális logika és ismeretelmélet; normatív tudáselmélet és szemantika; gépi és interak­ tív tanuláselmélet; számítógépes bűncselekmények; beszéd és írásak­ tusok elmélete; keresztény hermeneutika; A lágy erősebb, mint a kemény, a szív erősebb, mint a kőszikla, a szeretet erősebb, mint az erőszak. (Herman Hesse) 57 �NYELVI LEKTORÁTUS 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. - telefon: 429-7200/324, 291 A Lektorátus vezetője: Misejéné Lovas Judit nyelvtanár Ügyintéző: Kuslits Béláné Szaknyelvi összekötő: Szende Ákos A Lektorátus által oktatott nyelvek és oktatóik: Nyelv Oktató Angol: Ábrahám Károlyné, Bartha Mária, Szálka Magdolna, Takács S. Pálné Francia: Kálmán András, Perlaki Rózsa Latin: Baranyai Tiborné,, Bartalis Mónika, Boronkai Ivánné, Boronkainé S. Ágnes, Csoknyai Ilona, Korentsy Márta, Molnár Andrea, Mosonyi Éva, Or­ bán Adorjánná, Szilágyi Csaba, Varga Barnabás, Vladár Zsuzsanna, Weiszler Mariann, Német: Juhászné S. Ágnes, Komáromi Attiláné, Pándi H. Erzsébet, Vámos Gézáné Olasz: Sasvári Katalin, Kisdi Ágnes Spanyol: Nagy Veronika 58 �Szaknyelvi tárgyak: Római jog németül Jogtörténet németül Német jogi szaknyelv EU-jog angolul Angol jogi szaknyelv Alkotmánytörténet angolul Amerikai alkotmány angolul Olasz jogi szaknyelv A szaknyelvi tárgyak oktatói: - - - Dr. El Beheiri, Nadja (egyetemi adjunktus, Jogtörténeti Intézet / Római Jogi Tanszék) Berényi, André (mb. előadó, Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jog­ történeti Tanszék) Kisdi Ágnes (mb. előadó) Dr. Szigeti Magdolna (egyetemi adjunktus, Jogtörténeti Intézet / Római Jogi Tanszék) Dr. Tatham, Allan (mb. előadó, Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti Tanszék) Dr. Tóth Ferenc (egyetemi adjunktus, mb. előadó, Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti Tanszék) „Barátom, segíts ki a bajomból, a beszédet későbbre halaszthatod. ” (J. de la Fontaine) 59 �DEÁK FERENC TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.1 emelet, telefon: 429-7238 Fax: 429 7238, e-mail: kutya@jak.ppke.hu A Deák Jogakadémiát 1992-ben hozta létre a Legfelsőbb Bíróság és a Deák Ferenc Jogtudományi Ismeretterjesztő Egyesület azzal a céllal, hogy oktatási tevékenységével járuljon hozzá a jogállamiság követel­ ményeinek megfelelő jogtudományi nézetek elsajátíttatásához, a jogá­ szi kultúra fejlesztéséhez és a jogalkalmazási tevékenység szakmai színvonalának emeléséhez. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogés Államtudományi Kara 1997-ben megállapodást kötött a Deák Fe­ renc Továbbképző Jogakadémiával arról, hogy a Deák Jogakadémiaintegrálódik a Kar szervezetébe, s a továbbiakban a Kar jogi tovább­ képző intézeteként szervezi a Karon induló posztgraduális képzéseket. A Deák Ferenc Továbbképző Intézet keretében működő tanszé­ kek: - Civilisztikai Továbbképző Tanszék Közjogi és Büntetőjogi Továbbképző Tanszék Az oktatást segítő szervek: - Oktatást szervező csoport, Tanulmányi csoport Intézetvezető: dr. Petrik Ferenc c. egyetemi docens Intézetvezető-helyettes: dr. Kozma György c. egyetemi docens Szervező titkár: dr. Nagymányainé Bódy Gertrúd 60 �Az Intézet által végzett oktatási tevékenység: - - - „Különleges szakképzettséget tanúsító” oklevelet nyújtó szakirá­ nyú képzések: Európa jogi szakjogász, diplomáciai szakiránnyal bővítve; Európa jogi szakjogász; bank-, ingatlanforgalmi-, társasági és gazdasági büntetőjogi szakjogász;. (A képzések köre folyamatosan bővül.) Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamok Kiegészítő alapképzés „Aki jó akar lenni, nem mond­ hat le arról a kiváltságról, hogy igazságtalanság érje. ” (H. G. Wells) 61 �INFORMATIKAI ÉS TÁVOKTATÁSI INTÉZET 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28, telefon: 429-7200/363 (titkárság), e-mail: terszty@jak.ppke.hu (intézetvezető), fax: 267 6360 A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara a Kari Tanács döntése alapján 1997 őszén olyan elektronikus levelező tagozatot indított, amelyre mindenben a levelező tagozatra vonatkozó általános tanulmányi- és vizsgakövetelmények az irányadók - bizo­ nyos, a képzés jellegéből adódó eltéréssel. Ilyen eltérés, hogy az ebben a képzési formában oktatott hallgatóknál a bejárási, előadás-hallgatási, konzultációs kötelezettséget a számító­ gépes levelezés és kapcsolattartás lehetőségeivel váltják fel. A Kar tervezte, hogy megfelelő műszaki megoldás útján valamennyi hallgató számára elektronikus formában hozzáférhetővé teszi a tanszékek ál­ talános tájékoztatóit, a levelező tagozaton elhangzott előadások szö­ vegét, a tananyag- és vizsgakövetelményeket, kötelező irodalmat, évközben ellenőrző kérdéseket, teszteket. A munkába a Kar az oktatókon kívül az informatika iránt érdeklődő demonstrátorokat vonta be. Feladatuk a hallgatókkal való kapcsolat­ tartás, a tanszékek oktatói által készített anyagoknak a műszaki meg­ oldásra történő továbbítása. A jogi oktatásban eddig használt tananyagok átdolgozása - az elekt­ ronikus levelező tagozat sajátos követelményei szerint - folyamatban van. A Kar a tanévek kezdésekor a hallgatóknak CD-ROM és írásos anya­ gok átadásával tájékoztatást nyújt, megjelöli a számítástechnikai kö­ vetelményeket, az ingyenes programokat, szükség esetén beszerzi és telepíti a műszaki megoldást, képzésen oktatja használatát. 62 �A Kar az elektronikus levelező tagozatot távoktatási tagozattá kívánja fejleszteni. Folyamatban van az ennek megfelelő fejlesztő munka különösen a módszertan, a szervezés, a tananyagfejlesztés területén a hagyományos tanítás mellett. 2000 márciusában a Kari Tanács döntése alapján létrejött az Informa­ tikai és Távoktatási Intézet. Az Intézet szervezeti felépítése: Intézetvezető: dr. Tersztyánszky Ödön ny. alkotmánybíró Távoktatási Központ Menedzser: dr. Szabó József Informatikai Csoport Vezetője: Kohán Miklós programozó matematikus Intézeti adminisztrátor: Egressy Rita (e-mail: erita@jak.ppke.hu) Az Informatikai Csoport feladata jelenleg a Kar belső hálózatának működtetése, az informatikai oktatásban való részvétel, a számító­ géplabor üzemeltetése. Folyamatban van a Kar internet-kapcsolatának és honlapjának (http://www.jak.ppke.hu/) fejlesztése. A Karon jelenleg alapszintű informatikai oktatás történik. A képzés célja a legalapvetőbb számítástechnikai felhasználói ismeretek elsajá­ títtatása a hallgatókkal. „ Tedd rá kezedet a mára, és kevésbé fogsz függeni a holnaptól. ” (Seneca) 63 �KARKÖZI KÁNONJOGI POSZTGRADUÁLIS INTÉZET 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. II. emelet 218. (PPKE JÁK Kánonjogi Intézet) 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24. (PPKE Hittudományi Kar, Kánonjogi Tanszék) Telefon: 429 7217, fax: 318-0507, e-mail: folia@jak.ppke.hu (titkárság) A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 1996 júniusában a Magyar Püspöki Konferencia alapította meg a Kánonjogi Posztgraduális Inté­ zetet. Az Intézet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának Kánonjogi Tanszéke és a Jog- és Államtudományi Kar Ká­ nonjogi Intézetének együttműködésével fejti ki tevékenységét. A Ká­ nonjogi Posztgraduális Intézet az állam által is elismert PhD fokozat kiadására jogosult. Kurzusait a JÁK hallgatói speciálkollégiumként választhatják. A JÁK tantervében a Kar indulása óta szerepel 3 félév kánonjog, a nappali tagozaton heti 2 órában, a levelező tagozaton félévenként 3x3 órában. Ezen kívül 1998-tól oktatják az I. évfolyamos hallgatók szá­ mára „A kereszténység alapjai” c. tantárgyat féléven keresztül, nap­ pali tagozaton heti 2 órában, levelező tagozaton 3x3 órában. Intézetvezető: dr. Erdő Péter egyetemi tanár Adminisztrátor: Keppinger Boglárka 1. EGYHÁZI ALKOTMÁNYJOGI TANSZÉK Oktatók: Tanszékvezető: dr. Erdő Péter egyetemi tanár Dr. Fülöp Tibor egyetemi adjunktus Dr. Schanda Balázs (mb. előadó) Oktatott tárgyak: Jog- és Államtudományi Kar: A kereszténység alapjai Kánonjog II. Alkotmányjog 64 �Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet: Kötelező tárgyak * Normae generales I. II. Theologia luris Canonici História fontium luris Canonici lus publicum ecclesiasticum I-II Szabadon választható tárgy: Questiones de história luris Canonici in Hungária Megjelölt írott tananyag: - - Erdő Péter: Egyházjog, Budapest 1992. Erdő Péter: Az egyházjog forrásai, Budapest 1998. Erdő Péter: Az egyházjog teológiája, Budapest 1995. Erdő Péter: Introductio in históriám scientiae canonicae, praenotanda ad codicem, Roma 1990. Erdő Péter: Storia della scienza del diritto canonico, Roma 1999. Fő kutatási témák: Magyar egyházjogászok bio-bibliográfiája; középkori egyházjog Ma­ gyarországon; az egyházi hivatal jogintézménye; 2. EGYHÁZI KÖZIGAZGATÁSI TANSZÉK Oktatók: Tanszékvezető: dr. Szabó Péter egyetemi docens Dr. Fürst, Carl Gerold egyetemi tanár (mb. előadó) Dr. Zakar Ferenc Polikárp OCist egyetemi tanár Oktatott tárgyak: Jog- és Államtudományi Kar: Kánonjog I. Általános szabályok *A Hittudományi Kar PhD hallgatói számára kötelező tárgyak, a JÁK hallga­ tói részére speciálkollégiumként választhatók. 65 �Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet: Kötelező tárgyak*: De Ecclesiae constitutione hierarchica De Ecclesiae munere docendi lus Ecclesiarum Orientalium De vita consecrata Szabadon választható tárgyak: lus Ecclesiae Hungaricae Byzantinae Exclaustratio et vita communis Questiones interrituales Megjelölt írott tananyag: - Erdő Péter: Egyházjog, Budapest 1992. - Domingo J. Andrés: Szerzetesjog, Budapest 1999. - J. I. Arrieta: Il diritto dell’organizzazione della Chiesa, Milano 1997. - Aa.Vv.: II diritto canonico orientale nell’ordinamento ecclesiale, Citta del Vaticano 1995. Fő kutatási témák: \ szinodális intézmények helye és jogköre az egyház hierarchikus szerkezetében; a „sajátjogú egyház” jogintézménye; a házasságkötés törvényes formái a keleti egyházjogban 3. EGYHÁZI ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK Oktatók: Tanszékvezető: dr. Antalóczy Péter Márton OP egyetemi docens Dr. Lefkánits György (mb. előadó) Dr. Hilbert, Michael (mb. előadó) Dr. Llobell, Joakim (mb. előadó) Dr. Primetshofer, Bruno (mb. előadó) Oktatott tárgyak: Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet: Kötelező tárgyak: * Methodologia De laicis et consociationibus De ministris sacris seu de clericis 66 �De processibus De iustitia administrativa De processibus matrimonialibus De sanctionibus in Ecclesia Szabadon választható tárgyak: Questiones de paroecia Statuta consociationum christifidelium Questiones selectae de tribunalibus et processibus Megjelölt írott tananyag: - - Erdő Péter: Egyházjog, Budapest 1992. Zenon Grocholewski: Tanulmányok az egyházi házasság- és per­ jogról Luis Navarro: Diritto di associazione e associazioni di fedeli, Milano 1991. Fő kutatási témák: A perjog sajátosságai az új Provida mater ecclesiae alapján; az 1917-es és az 1983-as CIC összevetése perjogi szempontból; 4. EGYHÁZI DOLOGI ÉS SZENTSÉGI JOGI TANSZÉK Oktatók: Tanszékvezető: dr. Kuminetz Géza egyetemi docens Dr. Gudenus, Philipp (mb. előadó) Dr. Hársfai Katalin (mb. előadó) Oktatott tárgyak: Jog- és Államtudományi Kar: Kánonjog III. Házasságjog Kánonjogi Posztgraduális Intézet:* Kötelező tárgyak: De ecclesiae munere sanctificandi De sacramentis initiationis De sacramentis reconciliationis De ordine De matrimonio De bonis ecclesiae temporalibus 67 �Latinitas canonica Szabadon választható tárgyak: A szent szolgálattevők ellátása Válogatott kérdések a pszichikai zavarok és az impotencia kö­ réből Kérdések a bűnbánat szentségével kapcsolatban Kérdések a vagyonjog köréből Megjelölt írott tananyag: - - - - Egyházi Törvénykönyv (fordította és jegyzetekkel ellátta: Erdő Péter) Budapest 1997. Erdő Péter: Egyházjog Bp. 1991. Aa.Vv. I sacramenti della Chiesa (Il Codice del Vaticano II.) Bo­ logna 1989. Aa.Vv. Handbuch dér Vermögensrecht der katholischen Kirche, Regensburg 1993. Bersini, F.: 11 nuovo diritto canonico matrimoniale, Torino 1985. Castano J.: Il sacramento del matrimonio, Roma 1991. Chiapetta, L.: Il matrimonio, Roma 1990. De Paolis, V.: I beni temporali della Chiesa, Bologna 1995. Kuminetz Géza: Az egyházi vagyonjog alapjai, Veszprém 1995. Navarrete, U.: Structura iuridica matrimonii secundum Concilium Vaticanum II., Roma 1994. Prader, J.: Das kirchliche Eherecht in der seelsorglichen Praxis, Bozen - Würzburg - Innsbruck-Wien 1984. Urru, A.: La funzione di sanctificare della Chiesa I-IL, Roma 199192. Zapp, H.: Das kanonistische Eherecht, Freiburg 1988. Fő kutatási témák: A házassági beleegyezési képtelenség és hiányosságainak vizsgálat; a házasság érvényesítésének lehetőségei; az egyház pénzháztartásának vizsgálata; a II. Vatikáni Zsinat tanítása a házasságról a jogtudomány fényében; 68 �A JOG- ES ALLAMTUDOMANYI KAR OKTATÓI 1. Főállás Név Besorolás Tudományos Intézet / Tanszék fokozat Dr. iur. et Jogtörténeti Intézet / Római phil. Jogi Tanszék Dr. Antalóczy tsz.vez. PhD (Dr. iur. Karközi Kánonjogi Márton OP egy. doc. can.), lie. Posztgraduális Intézet / Egyházi Eljárásjogi Tanszék .................... theol. int.+ Dr. Bandi Gyula CSc, habil Gazdasági Szakjogok Intézete / tsz.vez. Környezet- és Versenyjogi Tanszék egy. t. PhD Dr. Bánrévy Gábor int.vez. Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Magánjogi és egy-1. Eljárásjogi Tanszék Dr. El Beheiri Nadja egy. adj. Dr. iur. Jogtörténeti Intézet / Római Jogi Tanszék tsz.vez. PhD Dr. Benedek Logika Tanszék egy. doc. András Bittsánszky Géza mérnök Heller Farkas egy- adj. közgazdász Közgazdaságtudományi Intézet Dr. Botos Gábor egy. doc. CSc Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék Dr. Botos József c. egy. doc. Dr. univ. Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Dr. Botos Katalin int.vez. DSc Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet egy-1. Dr. Bölcskei János Dr. iur. Magánjogi Intézet / Polgári egy. ts. Jogi és Sajtójogi Tanszék Dr. Egerszegi Gyula egy- adj. Dr. iur. Közjogi Intézet / Közigazgatási Jogi Tanszék Dr. Fabók András Dr. iur., Gazdasági Szakjogok Intézete / egy. ts. PhD jelölt Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Dr. Felkai Zsuzsanna egy. ts. Dr. iur. Magánjogi Intézet / Kereskedelmi Jogi Tanszék Dr. Ferenczy Rita Dr. iur. Magánjogi Intézet / Polgári egy. ts. Jogi és Sajtójogi Tanszék Frivaldszky János Dipl. pol. Jogbölcseleti Intézet / egy. ts. Jogbölcseleti Tanszék Dr. Andrási Dorottya egy. adj. 69 �Név Besorolás Tudományos Intézet / Tanszék fokozat Dr. Gáspárdy László tsz.vez. egy. t. Dr. Gláser Szilvia egy. ts. DSc, MTA Állam- és Jogtud. Biz. tagja Dr. iur. Dr. Gönczi Katalin egy. doc. PhD Dr. Gyorgyevics Miklós egy. ts. Dr. Horváth Pál tsz.vez. egy-1. DSc Dr. Jávor Benedek egy. ts. Dr. iur. Dr. Jobbágyi Gábor tsz. + Dr. Karasszon Dorottya Katona Klára Dr. Kilényi Géza Dr. Kiss Zsigmond Dr. Kleknerné Nyitrai Réka Dr. Klicsu László int.vez. egy-1. egy. adj. egy- adj. CSc, habil Dr. iur. Oki. Közgazdász DSc int.+ tsz.vez. e.gy,.t,_____ c. egy. doc. Dr. iur. egy. doc. egy. adj. Dr. Kovács Marianne ea. Dr. Kravalik Gábor egy. adj. Dr. Kuminetz Géza tsz.vez. egy. doc. Dr. Murányi László c. egy. doc. Polgári Eljárásjogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és alapjogvédelmi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Kommunikáció Tanszék Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Bünetőjogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Közjogi Intézet / Alkotmányjogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Bünetőjogi Tanszék Heller Farkas CSc Közgazdaságtudományi Intézet Dr. iur. Közjogi Intézet / Pénzügyi Jogi Tanszék Dr. iur. Logika Tanszék Dr. iur. Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi Tanszék PhD (Dr. Karközi Kánonjogi theol. lie. iur. Posztgraduális Intézet / can.) habil Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék 70 �Név Besorolás Tudományos Intézet / Tanszék fokozat Dr. Orbán Krisztina egy. ts. Dr. Pálinkás György ' c. egy. doc. Dr. phil. Dr. iur. Dr. Papp Mónika egy. ts. Dr. iur. Dr. Péter Judit egy. adj. Dr. iur. Dr. Péteri Zoltán tsz.vez. egy. t. Dr. Radnay József tsz.vez. egy. doc. CSc, MTA köztestületi tag CSc Dr. Raffai Katalin egy. adj. Dr. iur. Dr. Selley Zoltán egy. ts. Dr. iur. Dr. Sólyom László tsz.vez.. egy. t. DSc Dr. Szabó Marcel egy- adj. Dr. iur. Dr. Szabó Péter tsz.vez. egy. doc. PhD (Dr. theol., Dr. iur. can.) Dr. Szigeti Magdolna egy. adj. Dr. iur. Dr. Szilágyi István egy. doc. PhD Dr. Tattay Levente egy. doc. CSc Dr. Varga Csaba tsz.vez. egy. t. Virág Jánosné dr. egy. adj. DSc, MTA köztestületi tag, Széche­ nyi prof, öszt.d. Dr. iur. 71 Logika Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Bünetőjogi Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Európa Jogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék Jogbölcseleti Intézet / Állambölcseleti és Jogszociológiai Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék Magánjogi Intézet / Kereskedelmi Jogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Alapjogvédelmi Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi Tanszék Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet / Egyházi Közigazgatási Tanszék Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Jogbölcseleti Intézet / Állambölcseleti és Jogszociológiai Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Jogbölcseleti Intézet / Jogbölcseleti Tanszék Közjogi Intézet / Közigazgatási Jogi Tanszék �Tudományos Intézet / Tanszék ...................... fokozat Név Besorolás Dr. Zlinszky János tsz+int.vez. DSc egy-1. PhD, Dr. egy. doc. univ. Dr. Zlinszky János ifi- Jogtörténeti Intézet / Római Jogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék 2. Akkreditációs főállás Név Besorolás Tudományos Intézet / Tanszék fokozat Dr. Báger Gusztáv egy. doc. Dr. Alvincz József ea. Dr. univ., CSc CSc Dr. Dienes-Oehm Egon c. egy. doc. Dr. iur. Dr. Halustyik Anna CSc Dr. Hunkár Dénes tsz.vez. egy. doc. egy-1. DSc, habil Dr. Körösi István egy. doc. CSc Dr. Kussbach Erich egy. t. Dr. Lábady Tamás tsz.vez. egy. doc. egy. doc. honorar professor CSc Dr. Tarr György CSc Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Nemzetközi Jogi Intézet / Európa Jogi Tanszék Közjogi Intézet / Pénzügyi Jogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék tsz.vez. egy. t. CSc, habil Név Besorolás Tudományos Intézet / Tanszék fokozat Dr. Bagdy Gábor egy. doc. Dr. iur. Dr. Balogh Zsolt egy. adj. Dr. iur. Barochné dr. Szabó Mariann egy. adj. Dr. univ. Dr. Tóth Mihály 3. Részállás 72 Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Közjogi Intézet / Alkotmányjogi Tanszék__ Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék, Kereskedelmi Jogi Tanszék �Név Besorolás Tudományos Intézet/Tanszék Dr. Bassola Zoltán i c. egy. doc. fokozat Dr. iur. Dr. Békés Imre Dr. Bódy László . int.vez. \ egy- t. egy. adj. Dr. univ. Boytha Györgyné dr. c. egy. doc. Dr. iur. Dr. Burián László tsz.vez. egy. doc. CSc Dr. Busch Béla c. egy. doc. Dr. iur. Dr. Chertes Attila egy- adj. Dr. iur. Dr. Czuczai Jenő egy. adj. Dr. iur. Dr. Csillik Péter egy- adj. Dr. univ. Dr. Demcsik Tamás egy. doc. Dr. iur. Dénes Sándor c. egy. doc. Dr. Erdő Péter int.vez. + tsz.vez. egy. t. Dr. Fábián Ferenc egy. adj. Oki. Közgazdász PhD (dr. theol., Dr. iur. can.) habil Dr. iur. Dr. Fazekas Judit Dr. Ferencz Antal tsz.vez. egy. doc. egy-1. Dr. acad. Dr. Garay Mária c. egy. doc. Dr. iur. Dr. Gerics József tsz.vez. egy-1. egy. doc. DSc í Dr. Gericsné dr. Ladányi Erzsébet CSc, habil CSc CSc 73 Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Bünetőjogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi Tanszék Jogbölcseleti Intézet / Jogbölcseleti Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Európa Jogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Közjogi Intézet / Közigazgatási Jogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet / Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Alapjogvédelmi Tanszék Magánjogi Intézet/ Kereskedelmi Jogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék �Név Besorolás Tudományos Intézet / Tanszék ... '; ■ ■" ■ ,'v fokozat Dr. Győrfi Tamás egy. adj. Dr. iur. Dr. Horányi Özséb tsz.vez. egy-1. egy. adj. CSc 1 j | Dr. Horváth Attila Dr. Horváth Éva Dr. Hörcher Ferenc Dr. Józsa Fábián Dr. Kárpáti Zoltán 1 Dr. Király Miklós 1 Dr. Kolozsi Béla Dr. Körinek László Dr. Kovács Péter I Dr. Kozma Ákos Dr. Mádl Ferenc Dr. Molnár Miklós • Dr. Petrik Ferenc Rihmer Zoltán Dr. Seereiner Imre Dr. Szabó István Dr. Tábik Ferenc Jogbölcseleti Intézet / Jogbölcseleti Tanszék, Állambölcseleti és Jogszociológiai Tanszék Kommunikáció Tanszék Dr. iur., univ. Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / c. egy. doc. Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék CSc Jogbölcseleti Intézet / egy. doc. Jogbölcseleti Tanszék Dr. iur. Közjogi Intézet / egy. adj. Közigazgatási Jogi Tanszék Közjogi Intézet / c. egy. doc. Dr. iur. Közigazgatási Jogi Tanszék PhD Nemzetközi Jogi Intézet / tsz.vez. Európa Jogi Tanszék egy. doc. CSc Magánjogi Intézet / Polgári egy. doc. Jogi és Bioetikai Tanszék DSc, habil Bűnügyi Tudományok Intézete tsz.vez. / Kriminológiai Tanszék egy-1-......... tsz.vez. PhD, habil Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi Tanszék egy. t. Dr. iur. Közjogi Intézet / egy. adj. Alkotmányi ogi Tanszék DSc, MTA Nemzetközi Jogi Intézet / egy. t. Európa Jogi Tanszék tagja CSc Közjogi Intézet / egy. doc. Közigazgatási Jogi Tanszék Dr. iur. Deák Ferenc Továbbképző int.vez. Intézet c. egy. doc. Jogtörténeti Intézet / Római egy. adj. Jogi Tanszék Dr. iur. Közjogi Intézet / egy. adj. Közigazgatási Jogi Tanszék PhD Jogtörténeti Intézet / egy. doc. Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Közjogi Intézet / Dr. iur. egy. adj. Alkotmányjogi Tanszék 74 �Név Besorolás Tudományos Intézet/Tanszék fokozat Dr. Takács Péter egy. doc. Dr. iur. Dr. Tamás András tsz.vez egy-1. ea. DSc, habil Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva c. egy. doc. Dr. iur. Dr. Tóth Tihamér egy. ts. Dr. Tóth Zoltán József Dr. Varga Győző egy. ts. Dr. iur. egy. doc. PhD Besorolás Tudományos Intézet / Tanszék fokozat Dr. Tamási Erzsébet Dr. univ. Jogbölcseleti Intézet / Állambölcseleti és Jogszociológiai Tanszék Közjogi Intézet / Közigazgatási Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Kriminológiai Tanszék Közjogi Intézet / Pénzügyi Jogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék Jogtörténeti Intézet / Római Jogi Tanszék 4. Megbízás Név :.......................................... Dr. Ábrók Ildikó j egy. doc. Dr. Ádám Zsigmond | ea. Dr. univ. Dr. Árva László ea. CSc Dr. Bagi István c. egy. doc. Dr. iur. Dr. Bakos Judit Dr. Balogh László ea. ea. Dr. oec. Dr. Bánáti János ea. Dr. iur. Dr. Bárándy Péter ea. Dr. iur. Dr. Békés Balázs ea. Dr. iur. Dr. Belovics Ervin ea. Dr. iur. 75 Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Polgári Eljárásjogi Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi Tanszék__ Közjogi Intézet / Pénzügyi Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi Tanszék �Tudományos Intézet / Tanszék fokozat Név Besorolás Dr. Bérces László Berényi, André ea. ea. Dr. Bíró György egy. adj. Dr. Bodor Tibor ea. Dr. iur. Dr. Bogár Péter ea. Dr. iur. Dr. Bolya Lajos ea. Dr. iur. Dr. Borbély Zoltán ea. Dr. iur. Dr. Botos Máté ea. CSc Dr. Csák Zsolt ea. Dr. iur. Csikyné dr. Szobácsi Julianna Dr. Csontos Gábor ea. egy. adj. politológus Dr. Dániel Ferenc Dr. Endrédy István ea. egy. adj. Dr. iur. Eszes Boldizsár Dr. Farkas József ea. c. egy. doc. Dr. iur. Dr. Farkas Péter egy. doc. PhD, Dr. univ. Dr. Fejérdy Tamás egy. adj. Dr. univ. 76 Polgári Eljárásjogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Polgári Eljárásjogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék Kommunikáció Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék Logika Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék, Logika Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék �Név Besorolás Tudományos Intézet/Tanszék fokozat Dr. Gyorgyevics Miklós Dr. Gyulai Andrea egy. ts. Magánjogi Intézet / Kereskedelmi Jogi Tanszék Karközi Kánonjogi PhD (Dr. Posztgraduális Intézet / theol.) lie. Egyházi Alkotmányjogi iur. can. Tanszék Karközi Kánonjogi Dr. habil. Posztgraduális Intézet / univ. prof. Egyházi Közigazgatási Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / CSc Nemzetközi Közjogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Római Dr. iur. Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete Dr. iur. / Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Dr. iur., PhD Karközi Kánonjogi (Dr. iur. can.) Posztgraduális Intézet / Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Logika Tanszék egy. ts. Dr. iur. Dr. Halász Lajos Dr. Hársfai Katalin ea. ea. Henne, Thomas ea. PhD Dr. Hilbert, Michael ea. Dr. Horváth Katalin ea. PhD (Dr. iur. can., Dr. phil.) Dr. univ. Dr. Imregh Géza Dr. Iván László c. egy. doc. egy. t. DSc Dr. Felkai Zsuzsanna egy. ts. Dr. Fülöp Tibor egy. adj. Dr. Fürst, Kari Gerold egy-1. Dr. Gál Gyula egy. doc. Dr. Gedeon Magdolna Dr. Gimesi Ágnes egy. ts. Dr. Gráf Tamás ea. ea. Dr. Gudenus, Philipp ea. Dr. iur. Dr. iur., lie. iur. can. 77 Jogtörténeti Intézet / Római Jogi Tanszék Kommunikáció Tanszék Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet / Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet / Egyházi Eljárásjogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Polgári Eljárásjogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi Tanszék �Tudományos Intézet / Tanszék fokozat Név Besorolás Dr. Jantsits Ágnes ea. Dr. Jany János egy. adj. Dr. iur. Dr. Kádár András ea. Dr. iur. Dr. Kahler Frigyes c. egy. doc. Dr. Kávássy Pál ea. Dr. univ. phil. Dr. iur. Dr. Kiss Lenke ea. Dr. iur. Dr. Kleeberg László ea. Dr. iur. Dr. Kolozsi Béla egy. doc. CsC Dr. Kormos Erzsébet ea. Dr. Kozma György c. egy. doc. Dr. Könyvesné dr. Orosz Ibolya Dr. Krauss Ottó c. egy. doc. Dr. Kravalik Gábor Dr. Kun Tibor egy. adj. ea. Dr. Láng Péter ea. ea. Dr. Lefkánits György ea. Dr. Llobel, Joakim ea. Dr. Matkó Ida egy. doc. ea. Master of B. L., Dr. univ. Dr. iur. Dr. iur. Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Római Jogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Polgári Eljárásjogi Tanszék Deák Ferenc Továbbképző Intézet Polgári Eljárásjogi Tanszék Közjogi Intézet / Közigazgatási Jogi Tanszék Dr. iur., DEA Logika Tanszék CSc Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék Dr. iur. Nemzetközi Jogi Intézet / Európa Jogi Tanszék Dr. iur., lie. Karközi Kánonjogi iur. can. Posztgraduális Intézet / Egyházi Eljárásjogi Tanszék Dr. iur., PhD Karközi Kánonjogi (Dr. iur. can.) Posztgraduális Intézet / Egyházi Eljárásjogi Tanszék CSc Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék 78 �Név Besorolás Tudományos Intézet / Tanszék fokozat Dr. Mátyás Antal ea. Dr. Melegh Gábor egy. doc. Dr. Mikó János egy. doc. Dr. Mikó Zoltán ea. Dr. Mogyorósi Dorottya Dr. Molnár Gábor ea. Dr. Monory Bulcs egy. doc. Dr. Nagy Zsuzsanna ea. Dr. Nochta Tibor egy. adj. Dr. Novotnik Imre ea. Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Dr. iur. Környezet- és Versenyjogi Tanszék Közjogi Intézet / Dr. iur. Közigazgatási Jogi Tanszék Dr. iur. Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Dr. iur. Bűnügyi Tudományok Intézete / Bünetőjogi Tanszék CSc Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék doktorandusz Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék Dr. iur. Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Dr. univ. Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet CSc Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Közjogi Intézet / Dr. iur. Közigazgatási Jogi Tanszék Polgári Eljárásjogi Tanszék ea. Dr. Oberfrank Ferenc c. egy. doc. Dr. Ocskó András ea. Dr. Palotásné dr. Fekete Erika Pap András ea. Dr. Primetshofer, Bruno ea. Dr. Raffay Ernő egy. t, ea. Dr. Raffai Katalin Dr. Rosner Vilmos egy. adj. ea., c. egy. doc. Dr. Salamon László c. egy. doc. ea. DSc akadémikus CSc, habil doktorandusz Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék Karközi Kánonjogi Dr. habil. univ. prof. Posztgraduális Intézet / Egyházi Eljárásjogi Tanszék Dr. iur. Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék Dr. iur. Logika Tanszék CSc Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Dr. iur. Közjogi Intézet / Alkotmányjogi Tanszék 19 �Név Besorolás Tudományos Intézet / Tanszék fokozat Dr. Schanda Balázs ea. Dr. iur., lie. iur. can. Dr. Sinku Pál ea. Dr. iur. Dr. Sótonyi Péter egy. t. DSc Dr. Stipta István egy. t habil. Dr. Szabó László egy. adj. közgazdász Dr. Szatmáry István ea. Dr. univ. Dr. Szívós Mária ea. Dr. iur. Dr. Szöőr Anna Dr. Takács György ea. ea. Dr. iur. Dr. F. Tatham, Allan ea. Dr. iur. Dr. Telek Zoltán Telekné Dr. Vasén szky Zsuzsanna Dr. Varga Sándor ea. ea. ea. Dr. univ. Dr. Varga Zoltán ea. Dr. iur. Dr. Vókó György ea. CSc Dr. Völgyesi Levente egy. ts., ea. Dr. iur. 80 Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet / Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Bünetöjogi Tanszék, Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Bünetöjogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Magánjogi Intézet / Kereskedelmi Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Bünetöjogi Tanszék Kommunikáció Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Polgári Eljárásjogi Tanszék Polgári Eljárásjogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Bűnügyi Tudományok Intézete / Bünetöjogi Tanszék, Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék �Név Besorolás Tudományos Intézet/Tanszék fokozat Dr. Zakar Polikárp Ocist egy. t. Dr. Závodnyik József ea. PhD habil (Dr. theol., Dr. iur. can.), lie. hist. eccl. Dr. univ. Dr. Zentai István Dr. Zinner Tibor Dr. univ. Dr. iur. Dr. Zombor Ferenc Rövidítések: CSc DSc Dr. iur. Dr. univ. Dr. iur. et phil. Dr. oec. Dr. theol. lie. iur. can. int. vez. tsz. vez. egy. t. egy. doc. egy- adj. egy. ts. ea ea. c. egy. doc., ea. ea. Dr. iur. Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet / Egyházi Közigazgatási Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Logika Tanszék Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék Jogbölcseleti Intézet / Jogbölcseleti Tanszék, Állambölcseleti és Jogszociológiai Tanszék kandidátus a tudományok doktora jogi doktor egyetemi doktor jogi és filozófiai doktor a közgazd. tud. doktora a teológiai tud. doktora kánonjogi licenciátus intézetvezető tanszékvezető egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi adjunktus egyetemi tanársegéd egyetemi előadó (megbízott) „ Miért akarsz nagy lenni? Embernek lenni is elég nagy teljesítmény. ” (A. de Mello) 81 �HASZNOS TUDNIVALÓK HALLGATÓKNAK A 2000/2001. TANÉV TERVEZETT IDŐBEOSZTÁSA I. félév: 2000. szeptember szeptember 17. szept. 11-dec. 22. október-november október 24-27. dec. 27-2001. febr. 3. Beiratkozás (tandíj befizetés igazolással) VENI SANCTE, közösen a többi karral I. félév szorgalmi időszak Záróvizsga-időszak Őszi szünet Vizsgaidőszak II. félév: 2001. február febr. 5-máj. 19. április-május május június vége-július eleje máj. 21-jún. 30. jún. 24. Beiratkozás és óramegbeszélés Szorgalmi időszak Záróvizsga-időszak írásbeli felvételi Szóbeli felvételi Vizsgaidőszak TE DEUM A HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK ÉS A HALLGA­ TÓKNAK NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK: 1. A hallgatók szám szerint meghatározott és eredmény szerint rang­ sorolt része - ha első felsőfokú alapképzésben vesz részt vagy gyer­ meke miatt kedvezményezett - mind a nappali, mind a levelező, mind a távoktatási tagozatban tandíjmentes (államilag támogatott hallgató). 2. A többi hallgató tandíjat fizet (önköltséges hallgató). A 2000/2001-es tanévben az évi tandíj: 230.000,- Ft nappali tagozaton 180.000,- Ft levelező tagozaton 180.000,- Ft (+költségtérítés) távoktatási tagozaton 82 �A tandíj félévre eső összegét (az éves összeg felét) a hallgató a félévre történő beiratkozás előtt egy összegben köteles megfizetni. Önköltséges első alapképzés: A Kar első évben a megjelölt keretszámon felül, mintegy 20%-kal több hallgatót önköltséges hallgatóként vehet fel. A Kar minden év végén rangsorolja az adott évet végzett hallgatókat tanulmányi ered­ ményük szerint. Az első és második évfolyam minden évbeli rangso­ rának évfolyamonként és tagozatonként utolsó 10-10%-ba tartozó hallgatóit elbocsátja az intézményből. 3. Vizsgahalasztás, vizsgaismétlés díja: - Azonos vizsgaidőszakon belül 1.000,- Ft - Szigorlat esetén 2.000,- Ft - Vizsgaidőszakon túl 2.000,- Ft, ill. szigorlat esetén 4.000,- Ft. - Záróvizsga halasztási, ismétlési díja záróvizsgánként: 6.000,- Ft A vizsgára jelentkezés időszakában a vizsga időpontjának módosítása díjtalan. 4. Öt vagy több halasztott vizsga: Xz a hallgató, aki valamely tanév végén öt vagy több olyan halasztott vizsgával rendelkezik, amelyeket egy félévnél hosszabb idő óta ha­ laszt, évet tartozik ismételni, s ennek során a halasztott tárgya(i)t újra hallgatni és azokból eredményesen vizsgázni. Ez az év önköltséges. A 9. félévet nem kezdheti meg az a hallgató, akinek kettőnél több halasztott kötelező vizsgája van (ebbe a 8. félévről szabályzat alapján átvihető vizsgák nem számítanak be). 5. Leckekönyv leadás és beiratkozás késedelmi díja napi 500,- Ft. 6. Részletfizetési határidő vagy más díjfizetési határidő mulasztása esetén késedelmi pótlék mulasztásonként egyszeri 5-000.- Ft. 7. Az első záróvizsga tárgyanként költségmentes. Minden más esetben záróvizsgánként 6.000,- Ft-költségtérítést kell fizetni. 83 �8. A diploma kiállításának díja magában foglalja a diploma okiratot és annak kiállítási díját is). A Kar által kiadott szabvány-oklevél költ­ ségmentes. A szabvány oklevél mellett - igény szerint - díszes kivi­ telű oklevél is adható. Ehhez a hallgató 5.000,- Ft költségtérítést kö­ teles fizetni. 9. Tanulmányi támogatás: A Kar hallgatói tanulmányi eredményük és szociális helyzetük alapján tanulmányi támogatásban részesülhetnek. A tanulmányi támogatások odaítélését a Kari Tanács által jóváhagyott módon, a dékánnal egyetértésben, a Hallgatói Önkormányzat végzi. 4,51 vagy magasabb tanulmányi átlag alapján a tanulmányi támogatás kérelem nélkül, alanyi jogon jár a Kar II-V. éves nappali tagozatos hallgatóinak, kivéve azokat, akik köztársasági ösztöndíjban vagy a tanulmányi támogatással egyenértékű, külső forrásból származó ösz­ töndíjban részesülnek. JELENTKEZÉS VIZSGÁKRA A vizsgákra jelentkezés a vizsgáztató által legkésőbb a vizsgaidősza­ kot egy hónappal megelőző meghatározott rendben és módon történik. A jelentkezésen változtatás csak a vizsgaidőszak előtt lehetséges, alatta csak halasztási díj fizetése mellett. A hallgató féléves vizsgáit akkor kezdheti meg, ha - tandíjfizetési kötelezettségeinek eleget tett - leckekönyvét a felvett tárgyakból aláíratta. SIKERTELEN VIZSGA, UTÓVIZSGA A „sikertelen” vagy „nem felelt meg” eredménnyel zárult sikertelen vizsgát a hallgató legfeljebb két alkalommal megismételheti. Három eredménytelen vizsga után újabb ismétlő vizsgához a tantárgy újrahallgatása szükséges (tárgyismétlés). 84 �TANÉVHALASZTÁS A tanévhalasztás kérelemre történő megszakítása évkihagyással tör­ ténhet. Az évkihagyás egy évre és legfeljebb két alkalommal engedé­ lyezhető. Első tanévben évhalasztás általában nem engedélyezhető! ÉVISMÉTLÉS Évismétlésre kötelezett a hallgató, ha az adott tanévben kötelező vizs­ gáinak legalább a felét nem tette le eredményesen, vagy adott tanévi átlaga nem haladja meg az 1,50-t. Ez esetben a hallgató a sikertelen tanév első félévére iratkozhat be ismét, önköltséges hallgatóként. ELBOCSÁTÁS Négy elégtelen vagy meg nem felelt vizsga (beszámoló, kollokvi­ um, szigorlat) azonos tárgyból (esetleg több tanév folyamán), - négy elégtelen vagy meg nem felelt kötelező vizsga egy tanévben, - továbbá három elégtelen félév a tanulmányok folyamán az egyetemi jogviszony megszüntetését vonja maga után. - SZAK- ÉS ÉVFOLYAMDOLGOZAT, ZÁRÓVIZSGA 1. Évfolyamdolgozat. A hallgatók az 5., valamint a 7. félév végén szorgalmi időszakban évfolyamdolgozatot írnak, amelynek témáját szabadon választhatják meg bármely már hallgatott tárgyból. A tan­ székek minden évfolyamdolgozathoz konzulenst biztosítanak. Feltét­ lenül javasolt ennek igénybe vétele. A dolgozatírásnak ugyanis meg­ vannak a tudományos és formai követelményei, amelyeket el kell sajátítani. 2. Szakdolgozat. A Kar hallgatói tanulmányaik befejezésére szakdol­ gozatot készítenek. A szakdolgozat minimális terjedelme 100.000 „n” (betűhely). A hallgatók kötelesek a 8. félév szorgalmi időszakának végéig szakdolgozati témát választani. 85 �3. Záróvizsga: A záróvizsgára bocsátás feltétele, hogy a hallgató - rendelkezzék végbizonyítvánnyal (abszolutórium), - sikerrel megvédje szakdolgozatát. Záróvizsgát a végbizonyítvány megszerzését követő három éven belül lehet tenni. A záróvizsga tárgyai: Kötelező: - jogelmélet - közjog (közigazgatás és alkotmányjog) - polgári jog - büntetőjog Fakultatív: - kánoni jog és/vagy - a szakosodás szerinti főtantárgy OKLEVÉL Az oklevél kiállításának előfeltétele, hogy a jelölt rendelkezzék két élő nyelvből államilag elismert vagy egyébként az Egyetem által elfo­ gadott középszintű C-típusú nyelvvizsgával. Az Egyetem által elfogadott nyelvvizsgákról a Nyelvi Lektorátus ad tájkoztatást (Szentkirályi u. 28. II. emelet 229/A szoba, telefon: 4297200/324) Az oklevél minősítését a záróvizsga tárgyainak és a szakdolgozat ér­ demjegyének, valamint a szigorlatok érdemjegyeinek egyszerű szám­ tani átlaga adja. ÁTVÉTEL MÁS TAGOZATRÓL, KARRÓL, EGYETEMRŐL 1. A Kar bármely évfolyamon átvehet más egyetem jog- és államtu­ dományi karáról hallgatót, beleértve a külföldi intézmények karait is. Az átvétel ilyenkor önköltséges helyre történik, és a hallgató egy év elteltével a Kar keretében elért eredménye alapján kerülhet a támo­ gatott hallgatók sorába. 86 �2. A Kar - méltánylást érdemlő esetben - engedélyezheti az átlépést saját levelező és távoktatási tagozatról nappali tagozatra, távoktatási tagozatról levelező tagozatra, vagy nappali tagozatról levelező vagy távoktatási tagozatra ugyancsak önköltséges hallgatóként. A támogatott hallgatói rangsorba való bekerülésre az első új szakon zárt év végén nyílik mód. Ha az átlépő hallgató kari átlaga alapján támogatott helyre lenne a második tagozaton jogosult, a többletdíj fizetése alól mentesíthető. 3. A PPKE bármely más karának hallgatója kérheti párhuzamosan a Kar levelező szakára való felvételét felvételi nélkül, önköltséges hely­ re. Minthogy az ilyen hallgató nem első alapképzésben vesz részt, a hallgatók rangsora alapján a támogatott hallgatók sorába később sem kerülhet be. 4. A PPKE valamely más karának hallgatója, indokolt esetben kérheti átvételét a Kar valamelyik tagozatára. A hallgató bármelyik tagozaton csak önköltséges helyre kerülhet. KÉRVÉNYEK A leveleket, kérvényeket - amennyiben személyesen hozza be a hall­ gató - a Kari Titkárságon (Szentkirályi u. 28. földszint 9-es szoba) kell leadni, és nem a Dékáni Titkárságon. A dékán személyesen is fogadja a hallgatókat, a Dékáni Titkárságon kifüggesztett fogadó órák ideje alatt. FOGADÓÓRA A TANULMÁNYI OSZTÁLYON: Szentkirályi u. 28. földszint 043/A (nappali tagozat előadói), 043B (levelező tagozat előadói), 044 (Tanulmányi Osztály vezetője) Ügyfélszolgálati Iroda: Starcz Andorné és Peczné Bálint Katalin (telefon: 429 7208, 429 7200/308) Hétfőtől csütörtökig: 8-11 óra, 13-15 óra 87 �Pénteken: 8-12 óra Évfolyamfelelősök: Hétfő és szerda: 9-11 óra Kedd, csütörtök: 13-15 óra A levelező hallgatók részére szombatonként ügyelet: 10-14 óráig EGYÉB FONTOS TUDNIVALÓ A TANULMÁNYOKKAL KAP­ CSOLATBAN: Az egyes tantárgyak tantervi követelményeiről minden félév elején az egyes tanszékek írásos tájékoztatót adnak a tanszék hirdetőtábláján. (Példaként említjük az egyik gyakori hibát-, ha a hallgató nem veszi figyelembe e tantervi követelményeket, és nem vizsgázik le előírt időben római jogból, akkor később hiába hallgatta a polgári jog tan­ tárgyat, nem vizsgázhat belőle.) Fontos: Minden tanulmányi kérdésben a Szabályzatokban foglaltak a mérvadók, ebben a fejezetben csak néhány lényeges tudnivalót emel­ tünk ki! SZOLGÁLTATÁSOK - büfé, étterem (Szentkirályi u. 26.) sokszorosítási lehetőség (Szentkirályi u. 28. földszint) térítés elle­ nében bankautomata (Szentkirályi u. 28. szintenként) nyilvános telefon (szintenként) testnevelési lehetőségek (felvilágosítás: PPKE JÁK Testnevelési Csoport vezetőjénél, Draskóczi Imrénél, telefon 429 7200/370, 371) EGYETEMI LELKÉSZSÉG Egyetemi lelkész: Kari lelkész: Szentmise: Ft. Várnai Péter Ft. Tuba Iván naponta 12.30-kor az Egyetem kápolnájában 88 �HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT (HŐK) Szentkirályi u. 26, III. telefon: 429 7268 Irodavezető: Tóthné Lukács Klára - A HŐK elnöke: Mile Attila - Az Ellenőrző Bizottság elnöke: Balogh András József - A Külügyi Bizottság elnöke: Mravinátz Andor - A Tanulmányi Bizottság elnöke: Veress Orsolya - A Gazdasági Bizottság elnöke: Szabó Tibor Attila - A Rendezvényi Bizottság elnöke: Kádár Tibor ÍTÉLET A PPKE JÁK Hallgatói Önkormányzatának havonta megjelenő lapja. Főszerkesztő: Richolm György PÁZMÁNY PÓDIUM Szentkirályi u. 26. II. emelet Telefon: 266-5286, 429 7290, fax: 266-5286 Elnök: Nagy László A Pázmány Pódium 1996 tavaszán alakult meg, s fennállása óta min­ tegy 150 rendezvényt (előadás sorozatok, konferenciák, táborok) szervezett részben önállóan, részben a Kar Hallgatói Önkormányzatá­ val közösen. KÖNYVTÁR Olvasóterem: Szentkirályi u. 30.1. emelet Nyitvatartási idő: Hétfő: 10-16.30 Kedd: 10-16.30 Szerda: 10-18 Csütörtök: 10-16.30 Péntek: 10-14 óra 89 ��A PPKE JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK SZABÁLYZATAI Összeállította; Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár fejlesztési dékán-helyettes Budapest 2000 91 �TARTALOM ’ ’• •• “ • • •’ / SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT................................ 93 A KAR INTÉZETEI ÉS TANSZÉKEI (AZ SZMSZ 1. SZ. MELLÉKLETE)...................................................................................... 114 TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT................................... 116 FELVÉTELI SZABÁLYZAT................................................................134 SZABÁLYZAT A KAR HALLGATÓI RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOKRÓL ÉS A FIZETENDŐ DÍJAKRÓL................ 143 HÓK SZABÁLYZAT.................................... :....................................... 151 FEGYELMI SZABÁLYZAT.................... 175 AZ ÉVFOLYAMDOLGOZATOK KEZELÉSI SZABÁLYZATA. 180 SZABÁLYZAT A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, A DIPLOMAMUNKÁRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATI RENDELKEZÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL...................................182 PÁLYÁZATI SZABÁLYZAT............................................................. 186 TANREND................................,.............................................................. 191 PPKE JÁK KARI TANÁCS 1/2000 (06.26.) SZ. KT HATÁROZAT...................................................................................210 92 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (továbbiakban: az Egyetem) Jog- és Államtudományi Karát (továbbiakban: a Kar) a Magyar Kato­ likus Püspöki Konferencia alapította 1995. április 3-án 503/1995. számú határozatával. A Kar célja, hogy a Katolikus Egyház hitét és szellemiségét követve magas szakmai és erkölcsi színvonalon álló jogászokat képezzen a magyar nemzet szolgálatára. A Kar céljának elérésére követi és fel­ használja az európai és hazai jogászképzés és jogtudomány hagyomá­ nyait, eredményeit, összhangban alapítójának erkölcsi céljaival. A Kar az Egyetem mindenkori szabályzatának, a Katolikus Egyház jogszabályainak és a hatályos jogszabályoknak a keretei között végzi tevékenységét. 93 �I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A Kar feladata 1. § (1)A Kar céljának elérése érdekében a következő feladatokat látja el: a.) doktori címmel záruló egyetemi jogászképzés, b.) felkészítés a magas szakmai és erkölcsi színvonalon álló értelmiségi létre, ezen belül a hivatástudattal betöltött gya­ korlati jogászi pályára, c.) előkészítés a tudományos kutatásra és a közéleti feladatok végzésére, d.)a jog- és államtudományok magas szintű művelése, fej­ lesztése, e.) a Katolikus Egyház hitének és életfelfogásának megis­ mertetése a hallgatókkal, különösen a Karon oktatott té­ mákat illetően. (2) A Kar jogi alapképzést, posztgraduális képzést, valamint jogi szakképzést nyújt. (3) A Kar feladatai ellátása során együttműködik az Egyetem töb­ bi karával, külföldi katolikus egyetemekkel és szervezetekkel, továbbá más hazai és külföldi oktatási és tudományos intéz­ ményekkel. A Kar különösen törekszik a hazai állam- és jogtudományi ka­ rokkal, jogi és jogtudományi intézményekkel való kölcsönö­ sen hasznos, gyümölcsöző jó kapcsolatokra. (4) A Kar oktatói, alkalmazottai és hallgatói a jóhiszeműség és tisztesség alapján, egymással kölcsönösen együttműködve és egymást segítve látják el feladataikat, törekednek céljaik meg­ valósítására. (5) A Kar minden katolikus oktatója, alkalmazottja és hallgatója köteles tevékenyen előmozdítani, a nem katolikusok pedig tiszteletben tartani az Egyetem katolikus eszmeiségét, közre­ működve a katolikus szellemű oktatás, tanulás, kutatás és munkavégzés hatékony megvalósításában. Az Egyetem szel­ lemiségével történő szembeszegülés az oktatói, alkalmazotti vagy hallgatói jogviszony megszüntetését vonhatja maga után. 94 �(6) A Kar oktatói és alkalmazottai munkaviszonya, valamint a Kar hallgatói jogviszonya tekintetében a Munka Törvény­ könyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény irányadó, a jelen Szabályzat­ ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel. A Kar székhelye, címere és képviselete 2. § (1)A Kar székhelye jelenleg Budapest VIII. kér. Szentkirályi u. 28-30. (2) A Kar címere: Kék színű, pajzs alakú mezőben fehér, három ágú, liliom­ formára utaló strucc-toll. A pajzs szegéllyel kék színű keretbe van foglalva, melynek felső részén kettős kereszt látható. A pajzs kerete alatt félkörívben latin felirat: „iustum, aequum, salutare”. (3) A Kar képviselője a Kar Dékánja. A helyettesítés szabályait a 22. § (2) bekezdés tartalmazza. A Kar gazdálkodása 3. § (1)A Kar a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel az Egyetem keretén belül önállón gazdálkodik. A Kar az Egyetem közös költségeihez az Egyetemi Tanács által meghatározott arány­ ban járul hozzá. (2)A Kar gazdálkodását éves költségvetés keretében végzi. A Kar bankszámlán kezeli pénzeszközeit, a hatályos pénzügyi szabályoknak megfelelőn. (3) A Kar bevételei: a.) állami költségvetési támogatás, b.) tandíjak, vizsgadíjak, c.) Alapítványtól kapott juttatások, d.) önkéntes adományok, támogatások bel- és külföldi alapít­ ványok és más jogi személyek, illetve magánszemélyek részéről, e.) egyéb tevékenységből eredő bevételek (pl. továbbképzés­ ből, felvételi eljárásból, rendezvényszervezésből, könyvés folyóirat-kiadásból, bérbeadásból és más gazdasági vállalkozásból), 95 �f.) a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia anyagi támoga­ tása. (4) A Kar bevételeinek növelésére saját alapítványt hozhat létre. (5) A Kar létesítményeit más oktatási intézmény vagy kulturális rendezvény céljára költségtérítés fejében vagy ingyenesen is átengedheti. (6) A Kar költségvetését és éves mérlegét a Kari Tanács fogadja el, majd a Rektor útján jóváhagyásra felterjeszti a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciához. II. fejezet A KAR OKTATÓI 4. § (1)A Kar oktatói képzési, továbbképzési és tudományos munká­ juk színvonalas végzésére törekednek. Közéleti tevékenysé­ gük során és magánéletükben egyaránt tiszteletben tartják az Egyetem értékrendjét. (2) A katolikus egyetemekre vonatkozó egyházi előírások alapján az Egyetem oktatói több mint felének katolikus vallásának kell lennie. A Kar ennek bizonylataként nyilvántartja az ok­ tatók vallási hovatartozását. (3) A Kar oktatója az lehet, aki a.) megfelelő egyetemi oklevéllel rendelkezik, b.) büntetlen előéletű és cselekvőképes, c.) az Egyetem és a Kar szabályzataiban előírt, beosztásához mért oktatói követelményeknek megfelel, d.) írásban vállalja az egyetem szellemiségével kapcsolatos követelmények teljesítését az 1. § (5) bekezdés, és a jelen § (1) pontja szerint. (4) A Kar oktatói az egyetemi tanárok, az egyetemi docensek, a lektorok, az egyetemi adjunktusok és az egyetemi tanársegé­ dek. Meghatározott eljárás alapján a Kar oktatói a „professor emeritus”-ok és az egyetemi előadók. (5) A Kar a hazai intézmények keretében szerzett vagy érvénye­ sített tudományos-szakmai fokozatokat (doktori, Ph.D, kandi­ dátusi, habilitáció) elfogadja. 96 �(6) A Kar oktatói közül az egyetemi tanárokkal (ideértve a „professor emeritus”-okat), az egyetemi docensekkel és az egyetemi előadókkal fő- vagy részfoglalkozású határozatlan időre szóló munkaszerződést, az egyetemi adjunktusokkal és az egyetemi tanársegédekkel fő- vagy részfoglalkozású hatá­ rozott idejű munkaszerződést köt. Mind oktatóval, mind külső szakemberrel eseti, határozott időre szóló megbízási szerző­ dést is köthet a Kar. (7) A Kar egészállású oktatói ügyvédi-jogtanácsosi (jogi képvi­ seleti) munkát csak a Dékán előzetes írásbeli engedélyével és úgy láthatnak el, hogy oktatói munkájukat ez ne hátráltassa. Az egyetemi tanársegéd 5. § (1)A Kar tanársegédje — a 4. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeken túl — az lehet, akit alkalmasnak ítélnek az oktatá­ si munkában való közreműködésre, valamint a tudományos­ kutatói munkában történő részvételre, és vállalja a tudomá­ nyos minősítés (doktori fokozat) meghatározott idő alatt tör­ ténő megszerzését. (2) Az egyetemi tanársegéd kinevezése négy évre szól, mely egy alkalommal további négy évre meghosszabbítható. Az egye­ temi tanársegéd az állást pályázat vagy megbízás útján nyeri el. (3) Az egyetemi tanársegédet a beosztása szerinti intézet (tan­ szék) vezetőjének előterjesztésére a Dékán nevezi ki. Az egyetemi adjunktus 6. § (l)Egyetemi adjunktus — a 4. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeken túl — az lehet, aki legalább négy éves felsőokta­ tási gyakorlattal és tudományos fokozattal, vagy legalább tíz éves szakmai-gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. (2)Az egyetemi adjunktus kinevezése négy évre szól és két al­ kalommal meghosszabbítható. Az egyetemi adjunktus az ál­ lást pályázat vagy megbízás útján nyeri el. (3) Az egyetemi adjunktust a beosztása szerinti intézet (tanszék) vezetőjének előterjesztésére a Dékán nevezi ki. 97 �Az egyetemi docens 7. § (l)Egyetemi docens — a 4. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeken túl — az lehet, aki tudományos fokozattal (Ph.D. vagy kandidátus) és legalább 10 év felsőoktatási gyakorlattal vagy a felsőoktatási gyakorlat helyett 15 éves elismert szak­ mai tevékenységgel rendelkezik. Az egyetemi docensnek al­ kalmasnak kell lennie arra, hogy tárgyjegyző vezető oktató­ ként önállóan irányítsa egy szaktárgy oktatását. Az egyetemi docens az állást pályázat vagy megbízás útján nyeri el. (2) Az egyetemi docensek kinevezése — az első alkalmat kivéve, mely legfeljebb két tanévre is szólhat — határozatlan időre történik. A legfeljebb két tanévre szóló megbízást a Dékán előterjesztésére a Rektor adja. (3) Az egyetemi docensi pályázat kiírásához a Kari Tanács elő­ zetes döntése szükséges, arra javaslatot a beosztás szerinti in­ tézet (tanszék) vezetője vagy a Dékán tesz. A beérkezett pá­ lyázatok rangsoráról vagy az egyébként megbízandó egyetemi docens személyéről a Kari Tanács titkos szavazással dönt a beosztás szerinti intézet (tanszék) vezetőjének meghallgatása után, a Dékán javaslata alapján. A Kari Tanács támogató döntését a Dékán és a Rektor terjeszti fel a Nagykancellárhoz, aki kinevezi az egyetemi docenst. (4) Az egyetemi docens felmentésére értelemszerű eltérésekkel a 8. § (6) bekezdése az irányadó. Az egyetemi tanár (professzor) 8. § (l)Egyetemi tanár — a 4. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeken túl —az lehet, aki tudományos fokozattal (Ph.D. vagy kandidátus) és habilitációval vagy akadémiai doktori fo­ kozattal rendelkezik. (2) Az egyetemi tanárnak törekednie kell az Egyetem és a Kar katolikus jellegének és tudományos színvonalának megóvásá­ ra és erősítésére. (3) Az egyetemi tanár a Karon kötelező záróvizsga- vagy szigor­ lati tárgy oktatására határozatlan időre történő kinevezésével további eljárás nélkül tanszékvezetővé válik. Egyéb esetben egyetemi tanár csak a kari szervezet megfelelő módosítása — 98 �önálló tanszék létesítése — után nevezhető ki tanszékvezető­ vé. Az egyetemi tanár kinevezése az első alkalommal legfel­ jebb két tanévre is szólhat. (4) Az egyetemi tanári állás pályázat vagy megbízás alapján tölt­ hető be. Pályázat kiírásáról a Kari Tanács dönt. A beérkezett pályázatokat, vagy a megbízandó személyt — szükség esetén külső egyetemi tanárok véleményét kikérve — a Kari Tanács szavazással minősíti, majd a Kar állásfoglalását a Rektor és a Dékán a Nagy kancellárhoz terjeszti fel, aki az egyetemi tanárt kinevezi. Ha a kinevezendő személynek még nem volt egye­ temi tanári kinevezése, habilitációs eljárást kell lefolytatni és ezt követőn a Nagykancellár gondoskodik a kinevezésről. (5) A Kar egyetemi tanárt határozott idejű oktatási feladattal is megbízhat. A megbízást a Dékán javaslatára a Rektor adja. (6) Az egyetemi tanárt a Nagykancellár az alábbi esetekben fel­ mentheti: a.) elérte hetvenedik életévét, b.) a katolikus erkölcs, a tudományok művelése vagy az ok­ tatói hivatás normáit súlyosan megsértette, avagy egyéb okból méltatlanná vált az egyetemi tanári cím viselésére, és ezt fegyelmi eljárás során megállapították, c.) az egyetemi tanár maga kéri ezt. (7) A felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott 70 éves korhatár a Kar oktatói esetében nem kötelez felmondásra. A „professor emeritus” 9. § (1) Az Egyetemi Tanács a Kari Tanács javaslatára, megújíthatón, 3 évi időtartamra „professzor” címet adományozhat a Kar nyugdíjba vonult egyetemi tanárának. (2) A „professor emeritus" az egyetemi tanárral azonos módon vesz részt az oktatói munkában, tagja a Kari Tanácsnak. Az egyetemi magántanár és címzetes egyetemi docens 10. §( 1) A Kari Tanács a 8. § (1) bekezdése feltételeinek megfelelő, a gyakorlatban dolgozó habilitált szakembernek egyetemi ma­ gántanári címet adományozhat. Egyetemi magántanári cím adományozásánál az adományozásról szóló javaslatot a Dé­ 99 �kán terjeszti elő. A Kari Tanács támogató javaslata esetén az egyetemi magántanári címet a Nagykancellár adományozza. (2) Az egyetemi magántanár felmentésére értelemszerű eltéré­ sekkel a 8. § (6) bekezdése az irányadó. (3) A gyakorlatban jelentős működést kifejtett, főleg idősebb oktatókat, ha tudományos minősítésük nincs, a Kar címzetes egyetemi docenssé nevezheti ki. Az egyetemi előadó 11. §(1)A Kari Tanács javaslatára a Dékán egyetemi előadónak ne­ vezheti ki azt a személyt, aki nem felel meg a 7. § (1) bekez­ désében meghatározott feltételeknek, de legalább 15 éves ki­ emelkedően értékes jogi-közéleti gyakorlati munkát végzett. (2) Az egyetemi előadóval a Kar fő- vagy részfoglalkozású mun­ kaszerződést, vagy megbízási szerződést köt. (3) Amennyiben az egyetemi előadó tudományos fokozatot sze­ rez s megfelel az egyetemi docensi vagy egyetemi tanári fel­ tételeknek, igény esetén a szokásos eljárás szabályai szerint egyetemi docensnek, egyetemi tanárnak vagy egyetemi ma­ gántanárnak kinevezhető. A Kar oktatóinak jogai és kötelezettségei 12. §( 1) A Kar oktatójának joga és kötelezettsége: a.) a tananyag meghatározása az elfogadott tantervi és tantár­ gyi program keretén belül (tárgyjegyző oktatók esetében), b.) a tantárgyi programok és a tananyag fejlesztése, c.) a hallgatók tanulmányi munkájának értékelése, d.) tudományos pályázatok benyújtása, e.) saját kezdeményezésű tudományos kutatás végzése a munkaköréből adódó tudományos kutatói feladatok mel­ lett, és a kutatási eredmények közzététele, f.) javaslattétel a Kar életével kapcsolatos bármely kérdés­ ben, g.) részvétel a Kar testületéinek, egységeinek munkájában, közvetlenül vagy képviselője útján a jelen szabályzat ke­ retei között, h.) választó és választható a Kar testületéibe, 100 �i .) a Kar létesítményeinek, eszközeinek és berendezéseinek használata az érvényes szabályzatok keretei között. ( 2) A Kar oktatóinak kötelezettsége az 1. §-ban, a 12. § (1) be­ kezdésében megjelölt, illetve a beosztásának megfelelő köte­ lezettségeken túl különösen: a.) részvétel a Kar oktatómunkájában, b.) tudományos kutatómunka végzése, c.) az Egyetem és a Kar közéletében való részvétel, d.) a választott tisztség ellátása, e.) a Kar oktatójához méltó magatartás az Egyetemen kívüli közéletben és a magánéletben is. III. fejezet A KAR HALLGATÓI ÉS A HALLGATÓK SZERVEZETEI 13. §(1) A Kar hallgatói: - a jogi alapképzésben résztvevők, nappali és levelező ta­ gozaton, - a levelező, esetleg nappali tagozatos képzésben résztvevő másoddiplomások, - a szakirányú alap- vagy továbbképzésben részt vevő hall­ gatók, — a doktori képzésben résztvevők (posztgraduális hallga­ tók). (2) A hallgató a Karral hallgatói jogviszonyban áll, ami az ered­ ményes felvételi eljárást követően a beiratkozással jön létre. (3) A beiratkozásnak félévenként kell megtörténnie. A beiratko­ zás feltétele az előző félévnek a tanulmányi szabályzat köve­ telményei szerint történő sikeres lezárása és a tandíj - költ­ ségtérítés - meghatározott összegének befizetése. (4) A hallgatói jogviszony az oklevél kiadásáig, illetve a Karról történt elbocsátásig áll fenn. A hallgatói jogviszony igazolásá­ ra a Kar diákigazolványt ad ki. 101 �14. §(1) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a 3. vagy továb­ bi félévre nem iratkozott be, mert tanulmányai folytatására halasztást kapott. (2) A hallgatói jogviszony szünetelésének engedélyezhető idő­ tartama legfeljebb 2 év. A szünetelés engedélyezéséről a Dé­ kán dönt. (3) Ha a jelentkezett és első évre felvett hallgató nem iratkozik be az évfolyamra, felhívás és egyhavi várakozás után a Dékán törli a felvett hallgatók névsorából. (4) Ha a hallgató - habár jogosult és köteles lett volna - a követ­ kező félévre nem iratkozik be és halasztást sem kapott, a kö­ vetkezményekre történő figyelmeztetés és a kitűzött pótha­ táridő eredménytelen eltelte után a Dékán törölheti őt a hall­ gatók névsorából. 15. §(1)A Kar hallgatói külön szabályzat szerint költségtérítést és tandíjat fizetnek. Az éves költségtérítés és tandíj összegét a tanévkezdet előtt a Kari Tanács állapítja meg és azt a felvételi feltételekben közzéteszi. (2) A költségtérítés megfizetésére a hallgató indokai felsorolásá­ val részletfizetési kedvezményt vagy mentességet kérhet. A kedvezmény vagy mentesség megadásáról a Dékán dönt. A díjfizetési kötelezettség elmulasztása a hallgatói jogviszony megszüntetését vonhatja maga után. (3) A Kar hallgatói tanulmányi eredményük és szociális helyze­ tük alapján tanulmányi támogatásban részesülhetnek. A ta­ nulmányi támogatások odaítélését a Kari Tanács által jóváha­ gyott módon, a Dékánnal egyetértésben a Hallgatói Önkor­ mányzat (a továbbiakban: a HŐK) végzi. A hallgatók jogai és kötelezettségei 16. §(1) A Kar hallgatójának az 1. §-ban megjelölt kötelezettségeken túl kötelessége: a.) legjobb tehetsége szerint képességei fejlesztése és tudása szorgalmas gyarapítása, b.)az Egyetem katolikus jellegének, a keresztény erkölcsi rendnek tiszteletben tartása, c.) az Egyetem céljának, jó hírnevének előmozdítása, vagyo­ nának gondos őrzése, 102 �d. az Egyetem fegyelmi rendjének megtartása, e.) a Kar tanulmányi és vizsgarendjének tiszteletben tartása, f.) a Kar hallgatójához méltó magatartás az Egyetemen kívül töltött időben is. (2) A Kar hallgatójának joga: a.) részvétel az előadásokon, foglalkozásokon, egyetemi és kari rendezvényeken a meghirdetett feltételek szerint, b.) párhuzamos tárgyak, illetve órák esetén szabad tárgy- és oktatóválasztás, c.) véleményformálás az oktatásról, d.) részvétel - közvetlenül vagy képviselő útján, a szabályza­ tokban meghatározott módon - a Kar testületéinek mun­ kájában, melyekbe választható, illetve választójogát gya­ korolhatja, e.) a Kar létesítményeinek, eszközeinek és berendezéseinek rendeltetésszerű módon történő használata. A Hallgatói Önkormányzat (HŐK) 17. §(1) A HŐK a Kar részeként működik. (2) A HŐK tagjai a nappali és a levelező tagozat által évfolya­ monként választott képviselők, tagozatonként egyenlő arány­ ban. (3) A HŐK működésének tárgyi és anyagi feltételeit a Kar a Dé­ kán rendelkezése szerint biztosítja és azok jogszerű felhasz­ nálását ellenőrzi. (4) A HŐK működésének részletes szabályait a HŐK által készí­ tett Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: HŐK SZMSZ) tartalmazza, melyet a Kari Tanács hagy jóvá. (5) A HŐK hatásköre: a.) képviselők választása a Kari Tanácsba, valamint a Tanul­ mányi és a Fegyelmi Bizottságba, b.) részvétel a felvételi vizsgákon, c.) részvétel a hallgatói támogatások odaítélésében, d.) javaslattétel tudományos-szakmai diákkörök megalakításá­ ra az intézetvezetőknél, e.) kulturális rendezvények szervezése, kulturális csoportok alakítása a Dékán jóváhagyásával. 103 �(6) A HŐK élén határozott időre demokratikus úton választott tisztségviselők állnak. A tisztségviselők számát, hatáskörét és a választás szabályait a HŐK SZMSZ tartalmazza. Hallgatói öntevékeny csoportok 18. §(1)Hallgatói öntevékeny csoportok az alábbi szabályok betartá­ sával a Kar keretében szabadon alakíthatók. Hallgatói öntevé­ keny csoport többek közt a tudományos diákkör, az önképző­ kör, a katolikus lelkiségi mozgalmi csoport, a sportkör, a klub. (2) A hallgatói öntevékeny csoportok tagsága önkéntes, és az egyes csoportok maguk határozzák meg tevékenységük tar­ talmát és célját. (3) Hallgatói öntevékeny csoport alakítását egyetemi intézet vagy tanszék is kezdeményezheti. (4) A hallgatói öntevékeny csoportok belső ügyeikben önállóan döntenek, szükség esetén meghallgatva egy felkért oktató vé­ leményét. A tudományos diákköröket egy hallgató és egy ok­ tató közösen vezeti. (5) Hallgatói öntevékeny csoport megalakulásának szándékát a Dékánnak kell írásban bejelenteni, aki a bejelentést vélemé­ nyével együtt továbbítja a felügyeletet gyakorló Rektornak. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az intézet vagy tanszék által létrehozott tudományos diákkörökre. A bejelentésben közölni kell: a.) a tevékenység célját, formáját és helyét, b.) a vezetők és a segítő oktatók nevét, c.) a rendelkezésre álló anyagi eszközöket és/vagy az ezekre irányuló igényt. (6) Hallgatói öntevékeny csoport működését a Rektor engedélye­ zi, és megbízottja útján felügyeletet gyakorol felette. A Rektor a jogát a Kar dékánjára delegálhatja, hallgatói öntevékeny csoport jogellenes, szabályzatellenes vagy az egyetem szelle­ miségével összeegyeztethetetlen működése esetén a Rektor a csoport működését felfüggesztheti, illetőleg azt feloszlathatja. 104 �A tutori rendszer 19. § A Kar oktatói és felsőbb éves hallgatói a tutori rendszer kereté­ ben hallgatók kis csoportjainak rendszeres szakmai segítésére tö­ rekednek az első két évfolyamon. A tutori rendszer feladata, hogy segítse a hallgató beilleszkedését az Egyetem közösségébe. IV. fejezet A KAR SZERVEZETE A Kari Tanács 20. §(1) A Kari Tanács a Kar vezetésének legfőbb szerve. (2) A Kari Tanács tagjai: - a Dékán, - a dékán-helyettesek, - az intézetvezetők, - a Kar kinevezett egyetemi tanárai, - a gazdasági elemző, - a kari titkár, - intézetenként egy választott oktató, - a HŐK vezetője, továbbá évfolyamonként és tagozaton­ ként egy választott hallgató, - a Kar két választott alkalmazottja. (3) A Kari Tanács elnöke a Dékán, aki összehívja a Kari Tanács ülését, s elnököl az üléseken. (4) A Kari Tanács elnökét munkájában a dékáni titkár segíti. (5) A Kari Tanácsot legalább félévenként össze kell hívni. (6) A Kari Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Kari Tanács határozatait jelenlévő tagjainak többségé­ vel hozza. A Kari Tanács napirendjét a Kari Tanács elnöke állítja össze, a napirendre bármely tag is javaslatot tehet. (7) A Kari Tanács hatásköre: a.) a Kar tisztségviselőinek megválasztása, b.)a Kar költségvetésének és mérleg beszámolójának elfoga­ dása, 105 �c.) a Kar szabályzatainak elfogadása, d.) javaslattétel intézetvezetők, egyetemi tanárok és egyetemi docensek kinevezésére, e.) új intézményi és szervezeti egységek létrehozása, f.) javaslattétel a Rektorhoz, Egyetemi Tanácshoz a Kar vagy az Egyetem életét érintő bármely ügyben, g.) a tantervek jóváhagyása a tanszékek előterjesztése alapján, h.) a kari szavazást követő javaslattétel a Nagykancellámak a dékáni, dékán-helyettesi, intézetvezetői, egyetemi tanári és egyetemi docensi kinevezésekről, i .) javaslattétel a „professor emeritus” és az egyetemi ma­ gántanári cím odaítéléséről, j.) javaslattétel kitüntetések, díjak alapítására és odaítélésére, k.) a Kar munkáját segítő alapítvány, más intézmény létreho­ zása, 1 .) döntés oktatói pályázatok kiírásáról, illetve az oktatói megbízások utólagos jóváhagyásáról, m.jdöntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a Dékán vagy más szabályzatok a Kari Tanács hatáskörébe utalnak. V. fejezet A KAR TISZTSÉGVISELŐI A Dékán 21. §(1) A Kar vezetője a Dékán. A Dékánt a Kar egyetemi tanárai és egyetemi docensei közül a Kari Tanács választja meg titkos szavazással két évre. A Dékán újraválasztható. A megválasz­ tott Dékánt a Rektor előterjesztése alapján a Nagykancellár nevezi ki. (2) A Dékán hatásköre: a.) képviseli a Kart, bevezeti a Kart mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak más szerv vagy tisztségviselő hatáskörébe, c.) előkészíti a Kari Tanács üléseit a dékáni titkárral együtt, s azon elnököl, d.) végrehajtja a Kari Tanács határozatait, 106 �e.) az intézetvezetőkkel összhangban ellenőrzi a Karon folyó oktató-nevelő munkát, a HŐK és a hallgatói öntevékeny csoportok működését, f.) a Kar alkalmazottaival szemben gyakorolja az alapvető munkáltatói jogokat, g.) megsemmisít minden kari intézkedést, amely állami vagy egyházi törvényt sért, h.)javaslatot tesz a Kari Tanácsnak a Kar tisztségviselői, egyetemi tanárai, egyetemi docensei, valamint a kari titkár személyére, i .) a Kar tisztségviselőinek, egyetemi tanárainak, egyetemi docenseinek kinevezésére javaslatot tesz a Kari Tanács döntése alapján, j.) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket szabályzatok a ha­ táskörébe utalnak. (3) A Dékán működéséről évente beszámol a Kari Tanácsnak és a Rektornak. (4) A Dékán felmentésére értelemszerű eltérésekkel a 8. § (6) bekezdése az irányadó. (5) A Dékán munkáját az irányítása alatt lévő Dékáni Titkárság segíti. A prodékán 21. /A. § Az előző Dékán a megválasztott új Dékán hivatali tiszte alatt, amennyiben még főállású oktatója a Karnak, a prodékáni tisztet tölti be. A prodékán a Dékánt annak eseti megbízása alapján helyettesíti. A dékán-helyettesek 22. §( 1) A Karon tanulmányi (általános), fejlesztési-tudományos, kü­ lügyi, gazdasági, valamint informatikai-távoktatási dékán­ helyettes működik. A dékán-helyetteseket a Dékán javaslatára a Kari Tanács választja, s a Rektor előterjesztése alapján a Nagykancellár nevezi ki. A dékán-helyettesek működési ideje megegyezik a Dékánéval. (2) A tanulmányi (általános) dékán-helyettes a Dékán felkérésére vagy akadályoztatása esetén helyettesíti a Dékánt. Saját ha­ táskörében dönt a hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben, 107 �összeállítja az órarendet, s a Dékánnal együtt vezeti a felvételi eljárást. Irányítja a Tanulmányi Osztály munkáját. (3)A fejlesztési-tudományos dékán-helyettes előkészíti a Kar legfontosabb szabályzatait, javaslatot tesz fejlesztési tervekre, szervezi a Kar belföldi tudományos kapcsolatait, továbbkép­ zéseit. Felügyeli a Műszaki Osztály fenntartási-fejlesztési, karbantartási tevékenységét. (4) A külügyi dékán-helyettes építi a Kar külkapcsolatait és nem­ zetközi tudományos kapcsolatait, felügyeli a Kar külföldi könyv- és folyóirat-beszerzéseit, s javaslatot tesz minden a külföldi kapcsolatokat érintő területen. Felügyeli a Könyvtár tevékenységét. (5) A gazdasági dékán-helyettes az egyetemi SZMSZ értelmében a Kar gazdasági vezetője, irányítja a Gazdasági Osztály mun­ káját, és felel a Kar pénzügyi és könyvelési ügyvitelének sza­ bályszerűségéért, a beruházási keretek felhasználásáért. (6)Az informatikai-távoktatási dékán-helyettes kialakítja, irá­ nyítja, összefogja, ellenőrzi a Kar informatikai és távoktatási feladataival kapcsolatos munkáját. Szervezi a kari távoktatás belföldi és nemzetközi kapcsolatait, valamint a Kar oktatóinak a távoktatás működésével összefüggő továbbképzését. Össze­ hangolja a tanszékek távoktatási tevékenységét, ennek kereté­ ben folyamatosan tájékoztatja az intézet- és tanszékvezetőket a távoktatással összefüggő követelményekről, szervezi és irá­ nyítja ezek megvalósulását. Az intézetvezetők 23. §(1) Az intézetvezetők kialakítják, irányítják, összefogják, ellen­ őrzik az intézet keretében az oktatói munkát, szükség szerint összehangolják a tanszékek tevékenységét. Az intézet keretén belül működő tanszékek vezetői az oktatott tananyag és a számonkérés tekintetében — a hatályos jogszabályok és sza­ bályzatok keretei között — önállók. (2) Az intézetvezető gyakorolja az Intézethez tartozó oktatókkal és alkalmazottakkal szemben azokat a munkáltatói jogokat, amelyek nincsenek a Dékán részére fenntartva (alkalmazás és elbocsátás, áthelyezés, bérek megállapítása). (3) Az intézetvezetők kinevezése három évre történik. A kineve­ zés meghosszabbítható. 108 �(4) Az intézetvezető személyére a Dékán - az intézet keretén belül működő vezető oktatók (egyetemi tanárok és docensek) véleménye alapján - tesz javaslatot. A Kari Tanács szavazás­ sal dönt az intézetvezető személyéről, s a megválasztott inté­ zetvezetőt kinevezésre a Dékán a Nagykancellámak felter­ jeszti. A kari titkár 24. §(1) A kari titkárt a Dékán javaslatára a Kar oktatói közül két évre a Kari Tanács választja. (2) A kari titkár a Dékán irányítása alatt működik. (3) A kari titkár hatásköre: a.) kapcsolatot tart a hallgatói szervezetekkel és felügyeli mű­ ködésüket, b.) irányítja a tutorrendszert, c.) szervezi és irányítja a kari rendezvényeket, d.) a Dékáni Hivatallal együttműködve szervezi a kollégiumi elhelyezést és felügyeli a kollégiumi életet. A gazdasági elemző 25. §(1) A gazdasági elemzőt a Dékán nevezi ki, határozatlan időre, főfoglalkozású munkaviszony keretében. A gazdasági elemző a Kar Dékánjának irányítása alatt áll. (2) A gazdasági elemző hatásköre: a.) elemzi a Kar és egyes részterületek, egységek működésé­ nek gazdasági hatékonyságát, b.)a Dékán által megjelölt témakörökben külön elemzéseket végez, azok eredményét javaslatokba foglalja, c.) tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja a Dékánt, írásos beszámolót készít az operatív értekezletekre, illetve a Kari Tanács részére szóló dékáni beszámolókhoz. (3) A gazdasági elemző feladatának teljesítése során a.) betekinthet a vizsgálatához szükséges iratokba, b.) kérdéseket intézhet a Kar alkalmazottaihoz. 109 �A kari operatív értekezlet 26. §(1)A kari operatív értekezlet véleményt nyilvánít a Kar folyó ügyeiben, véleményeket, javaslatokat fogalmaz meg az egyes tennivalókról s a Kar fejlesztési-működési kérdéseiről. (2)A kari operatív értekezlet tagjai a Dékán, a prodékán, a dé­ kán-helyettesek, a kari titkár és a gazdasági elemző. Az ülésre más személy is meghívható. (3) A kari operatív értekezlet üléseit az oktatási időszakban álta­ lában hetenként tartja. Állásfoglalásainak végrehajtását a dé­ káni titkár tartja számon. Az összoktatói értekezlet 27. §(l)Az összoktatói értekezlet a Kar tanácsadó-véleményező szer­ ve, mely ajánlást tehet a Karon felmerülő bármely kérdésben. (2) Az összoktatói értekezletet évente legalább egy alkalommal a Dékán hívja össze és elnököl azon. VI. fejezet AZ OKTATÁST SEGÍTŐ SZERVEK Könyvtár 28. §(1) A Karon Kari Könyvtár működik, melynek élén szakképzett könyvtárvezető áll, aki felelős a könyvtár jogszerű és szaksze­ rű működtetéséért. (2) A Könyvtár szervezetileg a Dékán alá tartozik, aki a Könyv­ tári Bizottságot vezető dékán-helyettes útján látja el irányítá­ sát. (3) A Könyvtár részletes működési szabályait a könyvtárvezető által készített, s a Dékán által jóváhagyott szabályzat tartal­ mazza. 110 �Tanulmányi Osztály 29. §(1) A Tanulmányi Osztály feladata: - a hallgatók nyilvántartása, - a hallgatók tanulmányi eredményeinek nyilvántartása és rangsoruknak az elkészítése, - a Kar által kiadandó bizonyítványok előkészítése, - az órarend és a terembeosztás elkészítése, - a tanulmányi adatszolgáltatás elvégzése, - a felvételi eljárás lebonyolítása. ( 2) A Tanulmányi Osztály élén osztályvezető áll, aki megfelelő szakirányú gyakorlattal rendelkezik. A tanulmányi osztályve­ zető felelős a Tanulmányi Osztály jogszerű és szakszerű mű­ ködéséért. Gazdasági Osztály 30. §A Gazdasági Osztály élén gazdasági osztályvezető áll, aki fele­ lősséggel irányítja és ellenőrzi az Osztály kereteibe tartozó cso­ portok munkáját. Pénzügyi és Számviteli Csoport 31. §(1) A Pénzügyi és Számviteli Csoport feladata: - a Kar pénzügyi és számviteli rendjének kialakítása a ha­ tályosjogszabályok és egyházi rendelkezések alapján, - a Kar számláinak kezelése, kiadásainak és bevételeinek nyilvántartása, - a költségvetés és a zárszámadás előkészítése, - az alkalmazottak és egyéb foglalkoztatottak bér-, illetve díjfizetésének lebonyolítása, utazási költségek, költségel­ számolások nyilvántartása, kifizetése, - pénzügyi adatszolgáltatások teljesítése, - a HŐK pénzügyi alapjainak kezelése, ellenőrzése. ( 2) A Pénzügyi és Számviteli Csoport élén csoportvezető áll, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel, megfelelő szakirányú gyakorlattal rendelkezik. A pénzügyi és számviteli csoportve­ zető felelős a csoport jogszerű és szakszerű működéséért. 111 �Bér- és Munkaügyi Csoport 32. §( 1) A Bér- és Munkaügyi Csoport feladata: - a munkaszerződések, megbízási szerződések előkészítése, módosítása, nyilvántartása, - a bér- és bérjellegű kifizetések előkészítése, - a munkaügyi, bérügyi, adóügyi, társadalombiztosítási nyilvántartások vezetése, ezzel kapcsolatos feladatok el­ látása, - a munkáltatót terhelő adózási és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése. ( 2) A Bér- és Munkaügyi Csoport élén csoportvezető áll, ak szakirányú végzettséggel, megfelelő szakirányú gyakorlattal rendelkezik. A bér- és munkaügyi csoportvezető felelős a csoport jogszerű és szakszerű működéséért. Műszaki Osztály 33. §(1) A Műszaki Osztály feladata: - a Kar épületének üzemeltetése, karbantartása, - a folyamatban lévő felújítások műszaki-számviteli fel­ ügyelete, ellenőrzése, véleményezése, - az épület portaszolgálatának és őrzésének megszervezése, - a tűzrendészed feladatok ellátása, - az épület takarításának megszervezése, - egyéb gondnoksági feladatok ellátása, - a Kar eszköz-leltárának vezetése, - az anyagkönyvelés vezetése, - anyagbeszerzés és ellátás, - szállítási feladatok ellátása, - a befejezett beruházások folyamatos átvétele. ( 2) A Műszaki Osztály élén osztályvezető áll, aki szakirányú fe sőfokú végzettséggel és szakirányú gyakorlattal rendelkezik. Az osztály vezető felelős az osztály jogszerű és szakszerű mű­ ködéséért. 112 �Kari Titkárság 34. §A Dékán ügyviteli-igazgatási jellegű tevékenységének ellátását a Kari Titkárság segíti. Ennek fontosabb feladatai: - a kari posta szétosztása, bejövő és kimenő iratok iktatása, - a körlevelek, hirdetmények elkészítése és szétosztása, - a telefonközpont kezelése, - a kollégiumi elhelyezés adminisztrálása, - továbbá minden olyan ügyviteli jellegű feladat elvégzése, amellyel a Dékán megbízza. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 35 § (1) Az SZMSZ alkalmazásában az Intézet gazdasági, adminiszt­ rációs és koordinatív egység, a tanszék önálló oktatási­ tudományos egység. (2) Jelen szabályzatot a Kari Tanács 1997. február 21-ei ülésén fogadta el, azt az Egyetem Nagykancellárja megerősítette. A szabályzatot a Kari Tanács 1997. december 19-ei és 1998. szeptember 28-ai, 1999. február 18-ai, május 28-ai és 2000. március 20-ai ülésén módosította, a módosításokat az eredeti szövegen átvezették. Budapest, 2000. május 5. A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János s. k. dékán 113 �1. sz. melléklet A KAR INTÉZETEI ÉS A KERETÉBEN MŰKÖDŐ TANSZÉKEK 1. PPKE JÁK Jogbölcseleti Intézet - Jogbölcseleti Tanszék - Állambölcseleti és Jogszociológiai Tanszék 2. PPKE JÁK Jogtörténeti Intézet - Római Jogi Tanszék - Jogtörténeti Tanszék 3. PPKE JÁK Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet - Egyházi Alkotmányjogi Tanszék - Egyházi Közigazgatási Tanszék - Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék - Egyházi Eljárásjogi Tanszék 4. PPKE JÁK Közjogi Intézet - Alkotmányjogi Tanszék - Közigazgatási Jogi Tanszék - Pénzügyi Jogi Tanszék 5. PPKE JÁK Bűnügyi Tudományok Intézete - Büntető Anyagi Jogi és Kriminológia Tanszék - Büntetőeljárás és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék 6. PPKE JÁK Nemzetközi Jogi Intézet - Nemzetközi Közjogi Tanszék - Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék - Európa Jogi Tanszék 7. PPKE JÁK Magánjogi Intézet - Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék - Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék - Polgári Jogi és Alapjogvédelmi Tanszék - Kereskedelmi Jogi Tanszék 114 �8. PPKE JÁK Gazdasági Szakjogok Intézete — Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék - Környezet- és Versenyjogi Tanszék 9. PPKE JÁK Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet 10. PPKE JÁK Informatikai és Távoktatási Intézet - Távoktatási Központ - Informatikai Csoport 11. PPKE JÁK Jogi Továbbképző Intézet - Deák Ferenc Akadémia 12. PPKE JÁK Polgári Eljárásjogi Tanszék 13. PPKE JÁK Kommunikáció Tanszék 14. PPKE JÁK Logika Tanszék 15. PPKE JÁK Nyelvi Lektorátus 115 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A szabályzat hatálya (1)A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (a továbbiakban: Szabály­ zat) hatály kiterjed a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogés Államtudományi Karának (a továbbiakban: a Kar) vala­ mennyi nappali és levelező, továbbá távoktatási tagozatos alapképzésben, szakirányú továbbképzésben és szakképzés­ ben résztvevő hallgatójára. (2) A Kar doktori (Ph.D) képzésben résztvevő hallgatóinak ta­ nulmányi és vizsgaszabályzatát a Kar Doktori Szabályzata tartalmazza. 2. § A tanulmányi- és vizsgaügyek intézése (1) A hallgatók tanulmányi- és vizsgaügyeiben, továbbá a párhu zamos képzés, valamint az áthallgatás engedélyezésében első fokon a tanulmányi dékán-helyettes, illetőleg az oktatókból és hallgatókból álló Tanulmányi Bizottság jár el. Az átvételről a Dékán dönt a 9. § szerint. (2) A Tanulmányi Bizottság hattagú, elnöke a Kar tanulmány dékán-helyettese. A Tanulmányi Bizottság két oktató tagját a Kari Tanács, három hallgató tagját a Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban HŐK) választja meg 2-2 évre. Szavazat­ egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (3) A Tanulmányi Bizottság tevékenységének részletes szabályo­ zására ügyrendet készít. A Tanulmányi Bizottság hatáskörét 116 �meghatározott ügycsoportokra nézve átruházhatja a tanulmá­ nyi dékán-helyettesre a gyorsabb ügyintézés érdekében. (4) A Tanulmányi Bizottság, illetve a tanulmányi dékán-helyettes első fokú határozata ellen a hallgató a kézhezvételtől számí­ tott 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel élhet a Kar Dékánjához. (5) A Dékán másodfokú határozatával szemben fellebbezésnek helye nincs. 3. § A tanulmányi ügyek intézésének szervei (1)A Kar tanulmányi ügyeinek ügyvitelét a Tanulmányi Osztály végzi. Az ügyvitelért az osztály vezetője felelős. Hozzá tarto­ zik a felvétel lebonyolítása, a tanulmányi tájékoztatás, az óra­ rend és annak alapján a tantermek foglaltságának összeállítá­ sa, a meghirdetett tárgyak és az előadók nyilvántartása, az in­ dex és a tanulmányi naplók, egyetemi anyakönyvek kezelése, a vizsgarend nyilvántartása, a vizsgák teremigényének egyeztetése, a vizsgalapok kiadása, begyűjtése és feldolgozá­ sa, halasztott vizsga-igazolások és ismétlő-vizsgaj egyek kia­ dása, szigorlati nyilvántartások és záróvizsga-jegyzőkönyvek kezelése. E körben a Tanulmányi Osztály felhívásokat, fi­ gyelmeztetéseket adhat ki, valamint igazolásokat állíthat ki a hallgatói állapotról vagy teljesített eredményekről. (2) A Tanulmányi Osztály hivatali felettese a tanulmányi dékán­ helyettes. II. fejezet A TANULMÁNYOK RENDJE 4. § A tanulmányi idő, az oktatott tárgyak (1)A tanulmányi idő nappali és levelező, továbbá távoktatási ta­ gozaton 10 félév. A hallgató a kötelező óraszámot rövidebb és hosszabb idő alatt is lehallgathatja, illetve a vizsgakövetelmé­ nyeket rövidebb és hosszabb idő alatt is teljesítheti. így a hallgató tanulmányait 8 félévre összesűrítheti, illetve 12 félév­ it? �re meghosszabbíthatja. A félévek 12-14 oktatási hétből állnak, kivéve a 10. félévet, amely 7 hetes. (2)Teljesített a félév, ha a hallgató átlaga legalább elégséges. (3) A hallgató a nappali tagozaton tanulmányai során 4.000 összóraszámot köteles hallgatni és eredményesen lezárni. A 4.000 órából 770 óra alapozó ismeretek oktatása, 3.000 óra a jogi főtárgyak oktatása (kötelezően), 230 óra szakosított jogi tár­ gyakkal töltendő ki (a hallgató által választhatón). Az alapo­ zó-ismereti tárgyakat, a jogi főtárgyakat és a szakosított vá­ laszthatójogi tárgyakat a tanrend tartalmazza. A félév érvényességéhez legalább 5 előírt tárgy hallgatásának teljesítése szükséges. (4) A nappali tagozaton a kötelezőn felveendő heti óraszám 30, ebből mintegy 25 óra a jogi főtárgyak oktatására, illetve ala­ pozó ismeretekre esik. (5) A hallgató indokolt esetben a tanulmányi dékán-helyettestől engedélyt kaphat a heti 30, illetve 25 óra-felvételi kötelezett­ ségének csökkentésére. (6) A kötelezően választható (alternatív) órák vagy szemináriu­ mok valamely jogi főtárgyhoz kapcsolódó, specializálódást szolgáló órák. Kötelezően választható órák esetén a hallgató szabadon, de kötelezően választ a tanszék által ajánlott órák közül. Kötelezően választható órák esetén a tananyag számonkérését az említett tanszékek határozzák meg. A kötelezően választ­ ható órák lezárása elismeréssel történik, amely az átlagba nem számít be. (7) A speciálkollégiumokat az intézetek (tanszékek) hirdetik meg az oktatott tárgyhoz kapcsolódó különleges ismeretek elsajá­ títására. A speciálkollégiumok hallgatásáért előny adható a hallgató félévi vizsga átlagának értékelésében. (8) A nappali tagozat hallgatója a Szabályzat szerint bizonyos szabadsággal, de ajánlott menetben hallgatja a tárgyakat. A tanszékek előírhatják, hogy az adott tárgy vizsgájának leté­ tele előtt milyen más tárgyból kell eredményes vizsgát tenni. Ha egy tárgyból több kollokviumot kell letenni, előírható, hogy a vizsgák csak az adott tárgy tantervi sorrendjében tel­ jesíthetők. 5. § (1) Levelező tagozaton a hallgató 10 féléven keresztül szomba­ tonként általában hat vagy hét órás konzultáción köteles részt 118 �venni, és félévenként a nappali tagozattal azonos vizsgarend­ ben letenni az előírt szigorlatokat, valamint kötelező kollok­ vium keretében számot adni a tanult anyagról. A levelező hallgatók minden tárgyból félévenként vizsgáznak, jelentős elmaradás esetén a tanulmányi idejük meghosszabbodik 12 félévre. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések vonatkoznak a táv­ oktatási tagozat hallgatóira is, azzal az eltéréssel, hogy a kö­ telező konzultáción való részvételük a távoktatás szervei által - a szükségesnek megfelelően - előre meghatározott időpont­ okban kötelező. 6. § A hallgatói jogviszony (1) A Kar hallgatója a Karral hallgatói jogviszonyban áll, amely a beiratkozással jön létre, s az oklevél kiadásáig, illetve a Kar­ ról történt elbocsátásig áll fenn. (2) A beiratkozás, a hallgatói jogviszony szünetelés részletes sza­ bályait, a hallgatók jogait és kötelezettségeit a kari Szervezeti és Működési Szabályzatának 13-16. §-ai tartalmazzák. (3) A tanulmányaikat megkezdő hallgatók beiratkozásuk alkal­ mával tájékoztatást kapnak a Karról, a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. A tájékoztatót a ta­ nulmányi dékán-helyettes adja ki. (4) Az egyes tantárgyak tantervi követelményeiről, a számonké­ rés formáiról, a tankönyvekről, jegyzetekről, a tantárgy elő­ adóiról, a kapcsolattartás módjára és eszközeiről minden félév elején az egyes tanszékek írásos tájékoztatót adnak, melyet a tanszék hirdetőtáblájára kell kifüggeszteni. A tanszéki hirde­ tőtáblán kell közölni az esetleges írásbeli zárthelyi dolgozatok és a vizsgák időpontját is. A tájékoztatót és a vizsgák idő­ pontját egyidejűleg a távoktatási tagozat hallgatói számára is hozzáférhetővé kell tenni a távoktatási tagozat szervei által működtetett műszaki megoldás felhasználásával. 7. § Részvétel a foglalkozásokon (1) A kötelező és a hallgató részéről szabadon választott órákon való részvétel elvárt. Az órákon való jelenlétet a tanszékek ellenőrizhetik, s a tanszékek határozhatják meg a távoliét iga­ zolásának, pótlásának módját is. (2) A tárgy hallgatását az oktatók félévenként az index aláírásával igazolják (Id. 12. §). 119 �(3) A távoktatásban a hallgató részvételét az oktatók a távoktatási kapcsolattartás útján ellenőrzik. 8. § A tanulmányok megszakítása (1) A tanulmányok kérelemre történő megszakítása félév vagy évkihagyással történhet. (2) A tanulmányok tartama alatt méltánylást érdemlő okból - ide nem értve a tanulmányi mulasztásokat - a hallgató évkiha­ gyás engedélyezését kérheti. Az évkihagyás egy évre és leg­ feljebb két alkalommal engedélyezhető. (3) Évkihagyást a tanév megkezdése előtt kérhet a hallgató. Az évkihagyásra vonatkozó írásos kérelmeket a Tanulmányi Bi­ zottság elnökéhez kell benyújtani. Első évben évhalasztás ál­ talában nem engedélyezhető. A tanulmányi dékán-helyettes döntését a Dékán felülvizsgálhatja. (4) Évismétlésre kötelezett a hallgató, ha az adott évben kötelező vizsgáinak legalább felét nem tette le eredményesen, vagy adott évi átlaga 1,50-t nem haladja meg. Ezen esetben a hall­ gató a sikertelen év első félévére iratkozhat be ismét, önkölt­ séges hallgatóként. (5) Az a hallgató, aki valamely tanév végén öt vagy több olyan halasztott vizsgával rendelkezik, amelyeket egy félévnél hosszabb idő óta halaszt, évet tartozik ismételni, s ennek so­ rán a halasztott tárgyait újra hallgatni és azokból eredménye­ sen vizsgázni. Ez az év önköltséges. (6) A 9. félévet nem kezdheti meg az a hallgató, akinek kettőnél több kötelező halasztott vizsgája van (ebbe a 8. félévről sza­ bályzat álapján átvihető vizsgák nem számítanak be). A tila­ lom alól kivételesen, indokolt esetben a dékán felmentést ad­ hat. 9. § Átvétel más tagozatról, karról, egyetemről (1) A Kar bármely évfolyamon átvehet más egyetem jog- és ál­ lamtudományi karáról hallgatót, beleértve a külföldi intézmé­ nyek karait is. Az átvétel ilyenkor önköltséges helyre történik és a hallgató egy év elteltével a Kar keretében elért eredmé­ nye alapján kerülhet a támogatott hallgatók sorába. Az átvé­ telről hozott határozat során a Kar kötelezi a hallgatót az ál­ tala nem hallgatott és a Kar tanulmányi rendjében kötelező tárgyak hallgatására, vagy felmenti azok alól, ugyancsak hatá­ 120 �roz az általa már hallgatott vagy vizsgával lezárt tárgyak be­ számításáról. (2) A Kar méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti az átlépést saját levelező és távoktatási tagozatról nappali tagozatra, vagy nappali tagozatról levelező vagy távoktatási tagozatra, ugyan­ csak önköltséges hallgatóként. A támogatott hallgatói rang­ sorba való bekerülésre az első új szakon zárt év végén nyílik mód. Ha az átlépő hallgató kari átlaga alapján támogatott helyre lenne a másik tagozaton jogosult, a többlettandíj fizeté­ se alól mentesíthető. (3) A PPKE bármely más egyetemi karának hallgatója kérheti párhuzamosan a Kar levelező vagy távoktatási szakára való felvételét. Ez a két dékán hozzájárulása alapján történhet ön­ költséges helyre. Minthogy az ilyen hallgató nem első alap­ képzésben vesz részt, a támogatott hallgatók sorába később sem kerülhet be (10. §). (4) A PPKE valamely más egyetemi karának hallgatója, indokolt esetben, kérheti átvételét a Kar valamelyik tagozatára. A ké­ relmet a társkar dékánjának támogatnia, az átlépést a Rektor­ nak engedélyeznie kell. A Rektor engedélyét a Kar Dékánjá­ nak véleménye alapján adja meg, aki javaslatánál figyelembe veszi a kar létszámtelítettségét, a kérelem méltánylandó indo­ kait, az eddigi felső-iskolai tanulmányi eredményt (átlépésre csak lezárt tanulmányi év után kerülhet sor). A hallgató bár­ melyik tagozaton csak önköltséges helyre kerülhet. (5) Az átvétel iránti kérelmeket a Kar Dékánjának kell benyújta­ ni, aki maga, vagy a tanulmányi dékán-helyettes véleménye alapján dönt a kérelemről. (6) Az átvett hallgató felmenthető azoknak a tantárgyaknak a ta­ nulmányi és vizsgakötelezettsége alól, amelyeket más Karon eredményesen teljesített. A felmentésről az átvétel során kell határozni. 10. §A párhuzamos képzés és áthallgatás (1) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató egyidőben két felsőoktatási intézményben folytat tanulmányokat és sikeres elvégzésük esetén külön-külön oklevelet kap. Párhuzamos képzés lehetséges a PPKE-n belül is, a Kar Dékánjának enge­ délyével [9. § (3). bek.]. (2) Párhuzamos képzésre felvételre jelentkező hallgató a Karon felvételi vizsgát tesz az általános szabályok szerint. Nem kell 121 �felvételi vizsgát tennie a PPKE másik kara hallgatójának, ha az (1) bekezdésnek megfelelően a párhuzamos képzésben való részvételét a Kar Dékánja engedélyezte. (3) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató tanulmányi és vizsgakötelezettségei alóli esetleges felmentése ügyében a ta­ nulmányi dékán-helyettes dönt. (4) A Kar hallgatója külön engedély nélkül részt vehet másik fel­ sőoktatási intézmény, illetve a PPKE más karának előadásain és foglalkozásain, ha tanulmányi kötelezettségeit ez nem za­ varja. Az áthallgatás során tett vizsga a hallgató tanulmányi eredményeibe nem számít be. (5) A Tanulmányi Bizottság, mérlegelve a lehetőségeket, dönt ar­ ról, hogy más egyetem hallgatója fogadható-e áthallgatásra a Karon. A PPKE más karának hallgatója a Kar előadásait - ha azok létszáma nem kötött - szabadon hallgathatja. 11. § Önköltséges első alapképzés, a hallgatók rangsora (1)A Kar, tekintettel a jogi tanulmányokra történő állandó túlje­ lentkezésre, a hallgatók művelődéshez való alkotmányos jo­ gának jobb kielégítése, valamint a felvételi vizsga esetleges­ ségének csökkentése, és a tanulmányi igyekezet ösztönzése céljából első évben az államilag finanszírozott létszámnál mintegy 20%-kal több hallgatót vesz fel önköltséges hallgató­ ként (Lásd: Felvételi Szabályzat). Év végén a Kar az adott évet végző hallgatókat rangsorolja. Az első és második évfo­ lyam minden évbeli rangsorának évfolyamonként és tagoza­ tonként utolsó 10%-10%-ba tartozó hallgatókat a Kar elbo­ csátja az intézményből (19. §). Nem lehet ez okból elbocsáta­ ni a hallgatót, ha félévi és év végi tanulmányi összesített át­ lageredménye a 3.00-t meghaladja. A 10%-ba beleszámítanak minden évben a más okból kimaradó hallgatók. Kivételes méltánylást érdemlő esetben a rangsor utolsó 10%-ban sze­ replő hallgatók egy ízben önköltséges hallgatóként folytat­ hatják tanulmányaikat. A hallgatók méltányossági kérelméről a Dékán dönt. (2) Amíg az önköltséget vállaló hallgatók révén egy-egy évfo­ lyamban több hallgató van, mint az államilag támogatott lét­ szám, ezt a rangsorolást minden év végén elvégzi a Kar, azon következménnyel, hogy a hallgatók közül a rangsorban kö­ vetkező elől állók lesznek a támogatott tandíjmentesek, a számfelettiek az önköltségesek. 122 �(3) A rangsor megállapítása a féléves és év végi eredmények öszszegzésével külön történik a nappali és külön a levelező tago­ zaton. A rangsor mutatója tört szám, amelynek nevezője a kötelező vizsgával járó éves tárgyak száma (hozzáadva az adott időszakban pótolt és pótlandó kötelező vizsgák számát), számlálója pedig a kötelező vizsgákon elért eredmények számszerű összege. (4) A rangsor megállapítása ellen a hallgató számítási hiba esetén panasszal fordulhat a Tanulmányi Osztályhoz. Ha a vita meg­ hallgatással nem rendezhető, a döntést a tanulmányi dékán­ helyettes jogosult meghozni. Döntése ellen felülvizsgálati ké­ relemnek nincs helye, de ha később megállapítást nyerne, hogy mégis számítási hiba történt, a Tanulmányi Osztály az eredményt hivatalból köteles módosítani. (5) A rangsort minden félév lezárása után nyilvánosságra kell hozni a Tanulmányi Osztály hirdetőtábláján. 12. §A leckekönyv (1)A leckekönyv a beiratkozások megtörténtét, a tanulmányi és vizsgakötelezettségek mikénti teljesítését és az ezekkel kap­ csolatos körülményeket igazoló okirat. Megőrzéséért, kezelé­ séért a hallgató, ill. a Tanulmányi Osztály felelősséggel tarto­ zik. A leckekönyvbe csak az illetékes oktató, a Dékán, a ta­ nulmányi dékán-helyettes, a Tanulmányi Osztály vezetője és illetékes előadója tehet bejegyzést. A leckekönyvbe tett min­ den bejegyzést azzal párhuzamosan készített okiratban (vizs­ galap, vizsgajegyzőkönyv, határozat stb.) is rögzíteni kell, melyek őrzéséről a Tanulmányi Osztály gondoskodik. (2) A leckekönyvet az első beiratkozáskor kell megnyitni, s a ta­ nulmányok befejezése, illetve a hallgatói jogviszony megszű­ nése után azt a hallgatónak ki kell adni. A tanulmányok foly­ tatása alatt a leckekönyvet a Tanulmányi Osztály őrzi. A Ta­ nulmányi Osztály köteles egybevetni a leckekönyvi bejegyzé­ seket az azok alapjául szolgáló okiratokkal, valamint ellenő­ rizni a fénykép és a hitelesítő szalag sértetlenségét. Az esetle­ ges eltérést a tanulmányi dékán-helyettes kivizsgálja és meg­ állapítja, hogy melyik bejegyzés a hiteles. A leckekönyvben szereplő valamennyi bejegyzést a törzskönyvbe, és a számí­ tógépes nyilvántartásba is be kell vezetni. (3) A leckekönyv elvesztése esetén annak időpontjáról és körül­ ményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az elvesztés tény érői 123 �a tanszékvezetőket értesíteni kell. Az újonnan kiállított lecke­ könyvben ezt a tényt fel kell jegyezni és az eddig teljesített tanulmányi és vizsgakötelességek eredményét a törzskönyv alapján hivatalos bejegyzésként be kell vezetni. (4) A leckekönyvben vakarás, átfestés, törlés eszközlése, illeték­ telen bejegyzés, bejegyzés és aláírás meghamisítása fegyelmi vétség. III. fejezet AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSE 13. §A leckekönyv aláírása (1) A leckekönyv aláírásának feltételeit a tantárgyi programok alapján a tárgy (gyakorlat, speciálkollégium) vezetője hatá­ rozza meg. Az aláírás feltételeit az oktatás megkezdése előtt közölni kell a hallgatóval. (2) A leckekönyv aláírása igazolja, hogy a hallgató a tantervben előirt tantárgyak elméleti és gyakorlati foglalkozásaira meg­ állapított kötelezettségeit teljesítette. (3) Az aláírás megtagadását a szorgalmi időszak vége előtt kö­ zölni kell az érintett hallgatóval és a Tanulmányi Osztállyal. Kötelező tárgy esetén a tárgy hallgatása a tanulmányok fo­ lyamán pótolható. Az aláírás megtagadása esetén a leckekönyv megfelelő rova­ tába "aláírás megtagadva" bejegyzést kell tenni. Szabadon választott tárgy (speciálkollégium) aláírásának megtagadása esetén a tárgyat a leckekönyvből törölni kell. (4) A hallgató féléves vizsgáit akkor kezdheti meg, ha: - tandíjfizetési kötelezettségének eleget tett (vagy a tandíj­ fizetési kötelezettség alól halasztást, felmentést kapott), - leckekönyvét a felvett tárgyakból aláíratta. 14. §A vizsgák és értékelésük (1) A tárgyakat lezáró vizsgakötelezettség lehet beszámoló, kol­ lokvium vagy szigorlat. 124 �(2) A beszámoló szóban vagy írásban történik. A tárgy előadója előre ismertetett feltételei szerint évközi munkát (pl. feladat­ megoldás) is elfogadhat beszámoló helyett. A beszámoló értékelése két fajta módszerrel lehetséges: - Kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg értékelés­ sel. (Ez esetben a félévi átlagba nem számít bele.) - A beszámoló „nem felelt meg” minősítését a vizsgaidő­ szak végéig lehet kijavítani. - A kötelezően választható tárgyak esetében 1-5 érdem­ jeggyel értékelve (ez esetben a félévi átlagba beszámít). - Ha a kötelezően választható tárgyból írásbeli vizsgát tar­ tottak, a hallgató kérheti, hogy szóbeli vizsgán javíthasson eredményén. Szóbeli vizsga javítását csak ugyanazon vizsgaidőszakon belül a vizsgáztató lehetővé teheti olyankor az átlagba a javított jegy számít bele. A beszámolókat a szorgalmi időszak utolsó 2 hetétől lehet megtartani. (3) A kollokvium egy - nappali tagozaton esetleg két - félévi anyagból a tárgy előadója, vagy az általa megbízott személy előtt szóban történik. A tanrendben meghatározott esetekben a sikertelen vagy halasztott kollokvium év végén összevontan pótlandó. Ha a tárgy jellege indokolja, a kollokvium kivétele­ sen írásbeli is lehet. Két féléves anyagból a kollokvium min­ dig szóbeli (évzáró kollokvium). (4) A szigorlat a tárgy teljes oktatott anyagából bizottság előtt tett szóbeli vizsga. A szigorlati bizottság legalább kéttagú, mely­ nek egyik tagja a tárgy előadója vagy minősített oktatója, a másik tagja a Kar valamelyik oktatója. (5) A kollokvium és a szigorlatok értékelése ötfokozatú: - jeles (5), - jó (4), - közepes (3), - elégséges (2), - elégtelen (1) osztályzattal történik. 15. §A vizsgák időpontjai (1)A vizsgaidőszakban leteendő vizsgákra az időpont kitűzése (jelentkezés) a vizsgáztató által legkésőbb a vizsgaidőszakot egy hónappal megelőzően meghatározott rendben és módon történik. A vizsganapokat és azokon belül a vizsgáztatásra nyitva álló időtartamot, lehetőség szerint a vizsgaidőszakban 125 �elosztva, úgy kell megadni, hogy a vizsgáztatandók számához képest mintegy másfélszeres legyen a választási lehetőség, írásbeli vizsga esetén is legalább három időpont adandó meg a vizsgaidőszak különböző periódusaira elosztva, és külön meg kell hirdetni a jegy beírásának időpontját is. (2) A jelentkezésen változtatás a vizsgaidőszak előtt lehetséges, alatta csak halasztási díj fizetése mellett. Különös méltánylást érdemlő okból a halasztási díj fizetése alól a tárgyjegyző fel­ mentést adhat. A vizsga ügyintézését bonyolító tanszék a mó­ dosítási kérelmet akkor köteles elfogadni, ha az a megadott időpontok terhelését figyelembe véve teljesíthető. Többlet­ időpont kitűzését a hallgató nem igényelheti. (3) A vizsgák időpontjának meghatározásánál törekedni kell arra, hogy a várakozási idő ne legyen túl hosszú (órára vagy de-du megosztásban). A vizsgázó legkésőbb a kitűzött időpontban vizsgára tartozik jelentkezni. Ha a jelentkezést elmulasztja, a vizsgáztató nem köteles őt más időpontban a vizsganapon fo­ gadni. írásbeli vizsga kezdetéről késés a vizsgán való részvé­ telből kizárást vonhat maga után és ugyancsak mulasztást je­ lent. (4) Ha a vizsga a kitűzött időpontban a vizsgáztató miatt nem tartható meg, a hallgató igényelheti vizsgaidőszak alatt egyeztetett újabb időpont megjelölését. Halasztási díjat ilyen­ kor nem kell fizetni. (5) A mulasztás vizsgaidőszakon belüli pótlására a vizsgáztató lehetőséget ad, ha az előre megadott vizsgaidőpontokon belül arra mód van és a hallgató ezt ilyen időpontra halasztási díj megfizetésének igazolásával legalább két nappal előbb kéri. A vizsgáztató adhat pótlási lehetőséget ugyanilyen feltételekkel a vizsgaidőszakon belül másik általa alkalmasnak talált idő­ pontra is. Vizsgaidőszakban történő pótlás esetén a mulasztás rangsort érintő következményei nem állnak be. (6) Ha valamely félévben tanrend szerint három (vagy több) szi­ gorlat, vagy több, mint nyolc kollokvium és szigorlat letétele kötelező, vagy ha ugyanez a terhelés a hallgatónak adott ked­ vezmény (pl. külföldi tanulmányok) miatt következik be, a hallgató a vizsgaidőszak megkezdése előtt kérheti az egyik szigorlat vagy a nyolc feletti vizsgák halasztásának engedé­ lyezését a következő félévre (kérelmét a Tanulmányi Osztály­ ra kell benyújtania). Ez esetben a halasztani kért vizsga az át­ lag szempontjából a mentesített félévben nem minősül ha­ 126 �lasztottnak, hanem abba a félévben veendő átlag szempontjá­ ból figyelembe, amelyben a vizsgá(ka)t leteszik. Párhuzamos képzés okán vagy halasztott vizsgák torlódása miatt ez a ked­ vezmény nem vehető igénybe, csak a tanulmányi idő egy-két félévvel való önköltséges, előre kérelmezett, egyéni tanrend mellett biztosított hosszabbítása engedélyezhető. (7) Az egyéni tanrend összeállításánál félévenként minimum 5 vizsgatárgyat köteles a hallgató felvenni és teljesíteni. (8) Ha a pótlásra csak a vizsgaidőszakon túl van lehetőség, a ha­ lasztási díj fizetése mellett az átlagszámítási hátrány is beáll. Az ilyen mulasztást az indexben a Tanulmányi Osztály ha­ lasztott vizsga megjelöléssel rögzíti. A pótlólag letett vizsgát az indexben a vizsga letételekor folyó félév tárgyai után külön sorban kell feltüntetni „pótolt beszámoló/kollokvium” meg­ jelöléssel. (9) A vizsgáztató a halasztásra csak a vizsgaidőszakot követő fé­ lév vizsgaidőszakának lezárásáig köteles lehetőséget adni. Utána előírhat a vizsga kitűzése előtt pótlólagos hallgatási kötelezettséget (tárgyismétlés). A tárgyismétlés tanszéki elő­ írása ellen a hallgató a Tanulmányi Bizottsághoz fellebbezhet, ha azt méltánytalannak tartja. A bizottság döntését a Dékán felülvizsgálhatja. (10)Az előírt kötelező vizsgákat a hallgató törekedjék a tárgy hallgatását követő vizsgaidőszakban letenni. A vizsgamu­ lasztás jelen Szabályzatban meghatározott hátrányokkal jár. 16. §A vizsgáztatás rendje (1) A vizsgáztatást a Kar hivatalos helyiségeiben kell lefolytatni. E szabálytól az intézet vezetője indokolt esetben eltérést en­ gedélyezhet, kijelölve a vizsga helyét. Az intézet a más hely­ színen végzett vizsgáztatást bejelenti a Tanulmányi Osztály­ nak. (2) A szóbeli vizsgák nyilvánosak. (3) A vizsgák nyugodt légköréről a vizsgáztató, illetve a bizottság elnöke gondoskodik. (4) Vizsgázni csak leckekönyvvel lehet. A vizsgáztató a felelet értékelését a vizsga után a leckekönyvbe és a vizsgalapra be­ írja. Az aláírt vizsgalapokat legkésőbb a vizsga másnapján a Tanulmányi Osztályra kell továbbítani. 127 �17. §A sikertelen vizsgák megismétlése (l)Az „elégtelen” vagy „nem felelt meg” eredménnyel zárult si­ kertelen vizsgát a hallgató legfeljebb két alkalommal megis­ mételheti (utóvizsga). (2) A sikertelen vizsga esetén ismétlő vizsgadíjat kell fizetni, és az elégtelen jegy az átlagban szerepel. Ha a hallgató az adott vizsgaidőszakban kijavítja a sikertelen vizsgát, az átlagba mind az elégtelen, mind az új jegy beleszámít. A következő szorgalmi időszakban ismételt sikeres vizsga jegye már az új tanulmányi félév átlagába számít. (3) A sikertelen vizsga pótlására a vizsgaidőszak után is sor ke­ rülhet, legkésőbb a következő vizsgaidőszak végéig. A siker­ telen vizsgák vizsgaidőszakon kívüli kijavítási időpontját a tanszék határozza meg. (4) Az utóvizsgát második alkalommal kéttagú bizottság előtt kell letenni. (5) Az ismétlésre beszámoló esetén a vizsgáztató mérlegelése szerinti idő elteltével, kollokvium esetén legalább két hét (éves kollokvium esetén legalább három hét), szigorlat esetén legalább egy hónap múlva adható újabb időpont, az utóvizs­ gadíj befizetésének igazolása után. Az időszak lerövidítésére indokolt esetben a vizsgáztató adhat engedélyt. (6) Három eredménytelen vizsga után, újabb ismétlő vizsgához a tantárgy újrahallgatása szükséges (tárgyismétlés). Az újrahallgatási kötelezettség alól a Tanulmányi Bizottság indokolt esetben - a tanszék véleményének kikérése után - felmentést adhat. (7) A halasztott és ismételt vizsgák díját minden évben a Dékán állapítja meg, azt a tanév kezdetén ki kell hirdetni. A szigorlat halasztási, ismétlési díja a más vizsga díjának kétszerese, a záróvizsga ismétlési díja a szigorlati díj kétszerese. 18. § A tanulmányi átlageredmény kiszámítása (1) A vizsgaidőszak befejezésekor az oktatási időszakot a Dékán, vagy a tanulmányi dékán-helyettes a leckekönyv aláírásával érvényesíti. (2 A tanulmányi átlageredményt a vizsgaidőszakot követőn ha­ ladéktalanul meg kell állapítani. Az átlageredményt a 11. § (3) bekezdés és a 17. § alapján kell kiszámítani. 128 �(3) Az átlageredményt két tizedes jegy pontosságig kell kiszá­ mítani, és az eredményt be kell vezetni a hallgató leckeköny­ vébe és törzskönyvébe. (4) A tanulmányi átlageredmény: kitűnő, ha az átlag 5,00 jeles, ha az átlag 4,51-4,99 jó, ha az átlag 3,51—4,50 közepes, ha az átlag 2,51-3,50 elégséges, ha az átlag 1,51-2,50 elégtelen, ha az átlag 1,50 vagy alatta 19. § Elbocsátás az intézményből tanulmányi okból (l)Négy elégtelen vagy meg nem felelt vizsga (beszámoló, kol­ lokvium, szigorlat) azonos tárgyból (esetleg több tanév fo­ lyamán), négy elégtelen vagy meg nem felelt kötelező vizsga egy tanévben, továbbá három elégtelen félév a tanulmányok folyamán az egyetemi hallgatói viszony megszűntetését vonja maga után. A megszüntető határozatot a Tanulmányi Osztály javaslatára a Tanulmányi Bizottság hozza, vele szemben fel­ lebbezéssel lehet élni a Dékánhoz. (2) Amennyiben a Dékán méltányosságból megváltoztatja az (1) bekezdésben megjelölt határozatot, a hallgató csak önköltsé­ ges hallgatóként folytathatja tovább tanulmányait. (3) Ha a hallgató egyszer már méltányosságból mentesült az el­ bocsátás alól, többet vele szemben méltányosság nem gyako­ rolható, ha az elbocsátás feltételei ismét beállnak. (4) A Tanulmányi Osztály figyelemmel kíséri az elégtelen osz­ tályzatok alakulását, s szükség esetén az (1) bekezdés szerint tesz javaslatot a tanulmányi dékán-helyettesnek. (5) Ha a hallgató függő helyzetben van (mielőtt sikertelen vizs­ gái okán az eljárást vele szemben a Kar lefolytatta volna) és más egyetem jogi karára át kíván iratkozni, a Dékán ehhez hozzájárulhat és az eljárást megszünteti. Ebben az esetben azonban a hallgató a Karról távozni köteles és az eljárás le­ folytatását már nem kérheti, akkor sem, ha a kiszemelt másik intézmény nem vette volna át. 6) A hallgató hallgatói jogviszonya megszűntethető all. §-ban szabályozott esetben is, a hallgatói rangsorban elfoglalt hely alapján. 129 �20. § Évfolyamdolgozat (l)Az 5., valamint a 7. félév szorgalmi időszakában a hallgatók évfolyamdolgozatot írnak. (2) Az évfolyamdolgozat témája szabadon választható bármely már hallgatott kötelező tárgyból. A tanszékek szorgalmi idő­ szakban ajánlhatnak témákat. (3) A tanszékek minden évfolyamdolgozathoz konzulenst bizto­ sítanak. A hallgató témát az 5. és 7. félév szorgalmi időszaká­ nak az elején köteles választani, s ezt a választott tanszéken bejelenteni. (4) Az évfolyamdolgozatok értékelése a szóbeli vizsgákkal azo­ nosan 1-5 érdemjeggyel történik, s az átlagba beszámít. Az évfolyamdolgozat benyújtásának késedelmére a vizsgaha­ lasztás szabályai értelemszerűen alkalmazandók. IV. fejezet A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, A DIPLOMAMUNKÁRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 21. § A végbizonyítvány (1) A végbizonyítvány (abszolutórium) azt tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettsé­ gének mindenben eleget tett. (2) A végbizonyítványt a Dékán írja alá a hallgató leckekönyv­ ében. 22. §A szakdolgozat (1) A Kar hallgatói tanulmányaik befejezésére szakdolgozatot készítenek. A szakdolgozat minimális terjedelme 100,000 N (betűhely). (2) A hallgató a Kar által meghirdetett vagy a saját maga által választott témát dolgozhatja fel szakdolgozatában, a záróvizs­ gán szereplő vagy más, kötelezőn oktatott elméleti, illetőleg szakjogi tárgyból. 130 �(3) A szakdolgozatokhoz témákat az egyes tárgyak tanszékei hir­ detnek, vagy kérésre ajánlanak. (4) A hallgatók kötelesek a 8. félév szorgalmi időszakának vé­ géig szakdolgozati témát választani. Az adott tanszék vezetője határoz a szakdolgozat témájának elfogadásáról és konzulens kijelöléséről. (5) Az OTDK-n díjat nyert pályamunka szakdolgozatként elfo­ gadható. (6) A szakdolgozatot az illetékes tanszék által kijelölt kéttagú bi­ zottság előtt kell megvédeni. A bizottság egyik tagja a kon­ zulens, másik tagja a tanszék oktatója. A bizottságot úgy kell összeállítani, hogy egyik tagja egyetemi tanár vagy egyetemi docens legyen. (7) A szakdolgozat leadási határidejét, egyéb tartalmi-fonnai kö­ vetelményeit a Kar által kiadott szakdolgozati szabályzat tar­ talmazza. (8) A sikertelen szakdolgozat védését új szakdolgozat alapján legfeljebb két alkalommal lehet megismételni. 23. §A záróvizsgára bocsátás feltételei (1) A záróvizsgára bocsátás feltétele, hogy a hallgató - rendelkezzék végbizonyítvánnyal, - sikerrel megvédje szakdolgozatát. (2) Záróvizsgát a végbizonyítvány megszerzését követő három éven belül lehet tenni. Ezt a határidőt a Dékán egyes, különös méltánylást érdemlő esetekben meghosszabbíthatja. 24. §A záróvizsga (1) A záróvizsgán a jelöltnek arról kell tanúságot tenne, hogy a felsőfokú jogi képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. (2) A záróvizsga tárgyai: Kötelező: a.) jogelmélet, b.) közjog, c.) polgári jog, d.) büntetőjog. Fakultatív: e.) kánoni jog, és/vagy f.) a szakosodás szerinti főtantárgy. 131 �(3) A záróvizsga meghatározott záróvizsga-időszakban tehető. A Kar évente kétszer, két hónapos záróvizsga-időszakot jelöl ki. (4) Az egyes tárgyak záróvizsgái között legalább két hétnek kell eltelnie. (5) A záróvizsgák szóbeliek. A záróvizsgán a felkészülési idő le­ galább 30 perc. (6) A záróvizsga követelményeit legkésőbb az utolsó szorgalmi időszakban nyilvánosságra kell hozni. 25. §A záróvizsga bizottság (1) Záróvizsgát a záróvizsga bizottság előtt kell tenni. (2) A záróvizsga bizottság elnökét és tagjait a Dékán előterjesz­ tésére a Rektor bízza meg, legfeljebb 3 évre. (3) A záróvizsga bizottságnak az elnökön kívül két tagja van. El­ nök, valamint bizottsági tag a szakterület elismert külső szak­ embere, vagy a Kar tanára, illetőleg docense lehet. A bizott­ ság egyik tagja kivételesen adjunktus is lehet. (4) A záróvizsga bizottságban lehetőleg vegyen részt külső szak­ ember is. (5) A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai osztályozzák, majd zárt ülésen megállapítják az osztályzatot. (Szavazategyenlő­ ség esetén az elnök szavazata dönt.) (6) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, amit aláírás után a leckekönyvvel együtt át kell adni a Tanulmányi Osztálynak. 26. §A záróvizsga eredménye, a sikertelen záróvizsga megismétlése (1) A záróvizsgán az értékelés tárgyanként 1-5 érdemjeggyel történik. A záróvizsga eredményét az elnök hirdeti ki együtte­ sen az adott napon vizsgázók előtt. (2) Sikertelen záróvizsga esetén a jelölt összesen annyi alkalom­ mal tehet ismételt záróvizsgát, ahány tárgyból a vizsga áll, egy tárgyból azonban legfeljebb két alkalommal. (3) Ha ajelölt nem tudta a záróvizsgát teljesíteni a végbizonyít­ vány megszerzését követő három év alatt, vagy kimerítette az ismételt vizsgázás kereteit, kérelmére - Kari Tanács vélemé­ nye alapján - a Dékán kivételesen újabb záróvizsgát engedé­ lyezhet. 132 �27. §Az oklevél (1) Az oklevél kiállításának előfeltétele, hogy a jelölt rendelkez­ zék egy élő nyelvből államilag elismert középfokú C vagy az­ zal azonos mértékűnek elfogadott nyelvvizsgával. (2) A sikeres záróvizsga alapján a Kar a jelölt számára (a szak­ képesítés megjelölését is tartalmazó) oklevelet állít ki. Az oklevelet a Dékán és a Rektor írja alá. (3) Az oklevél minősítését a záróvizsga tárgyainak és a szakdol­ gozat érdemjegyeinek átlaga, valamint a szigorlatok érdemje­ gyeinek átlagából számított egyszerű számtani átlag adja. A sikertelen vizsgák osztályzatát az oklevél minősítésének ki­ számításánál figyelmen kívül kell hagyni. (4) A (2) bekezdés szerint számított átlageredmény alapján a doktori címet tanúsító oklevelet a következők szerint kell mi­ nősíteni: „Summa cum laude” 4,51-5,00 „Cumlaude” 3,51-4,50 „Rite” 2,00-3,50 28. §Kitiintetéses oklevél Kitüntetéses oklevelet az kap, aki a záróvizsgán minden tan­ tárgyból jeles eredményt ért el, szakdolgozatának és vala­ mennyi szigorlatának osztályzata jeles, összes többi vizsgájá­ nak és gyakorlati jegyének átlaga legalább 3,51, továbbá osz­ tályzatai között közepesnél rosszabb nincs. 29. § Zárórendelkezések Jelen szabályzat mellékletét képezik a felvételi eljárásról, to­ vábbá a hallgatók által fizetendő díjakról és támogatásokról szóló rendelkezések, valamint a tanterv. Budapest, 1999. június 18. Dr. Zlinszky János s. k. dékán A Kari Tanács 1997. május 22-i határozata alapján, melyet a Kari Tanács 1997. december 19-én, 1999. február 18-án és 2000. május 5-én módosított 133 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR FELVÉTELI SZABÁLYZAT I. fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A jelentkezés 1. § (1) A Kar nappali tagozatára hallgatónak az jelentkezhet, aki; a.) magyar középiskolában érettségizett, b.) külföldi oktatási intézményben érettségizett, és végzettsé­ gét nemzetközi szerződés alapján elismerték vagy honosí­ tották (2) Kivételesen, különösen indokolt esetben az is jelentkezhet a Kar nappali tagozatára, aki már rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel (oklevéllel). 2. § (1) A Kar levelező tagozatára hallgatónak az jelentkezhet, aki; a.) már rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel (oklevéllel), b.) megfelel az 1. §. (1) bek. megjelölt feltételeknek, c.) párhuzamos képzésre jelentkezik a Tanulmányi és Vizsga­ szabályzat szerint. (2) A Kar távoktatási tagozatára hallgatónak az jelentkezhet, aki megfelel az (1) bekezdésben megjelölt feltételeknek, és kije­ lenti, hogy a távoktatási képzés formában való részvétel kö­ vetelményeit tudomásul veszi és a részvételhez szükséges eszközöket és feltételeket a maga részéről biztosítja. 3. § (1) A Karra való jelentkezés az OM által alkalmazott forma­ nyomtatványokon történik, az évente kibocsátott felvételi tá­ jékoztató alapján. (2) A jelentkezési laphoz csatolni kell; 134 �a legmagasabb középiskolai, illetve felsőfokú végzett­ séget igazoló okirat fénymásolatát, b.) a többletpontokat igazoló okiratokat fénymásolatban, c.) érettségizetteknél a négy középiskolai év végi bizonyít­ vány fénymásolatát, d.) a felvételi költségtérítés befizetésének igazolását, e.) önéletrajzot. Eredeti okiratot az Egyetem a jelentkezéshez nem kér, a postán küldöttek másolását nem vállalja és értük felelősséget sem vállal. A másolatokat a beiratkozáskor hitelesíti a Ta­ nulmányi Osztály. (3) A hiányosan beküldött jelentkezési lap hiánypótlására a Ta­ nulmányi Osztály írásban felhívja a jelentkezőt. A hiánypótlás végső időpontja a szóbeli vizsga megkezdése. A szóbeli vizs­ ga megkezdése után csatolt okirat figyelembe vétele a felvé­ teli eljárásban nem igényelhető. (4) A jelentkezési lapokat az OM által megjelölt határidőig kell benyújtani. (5) A Kar a megjelölt keretszámon felül, mintegy 20%-nyi hall­ gatót, önköltséges hallgatóként vehet fel. a.) II. fejezet A FELVÉTELI ELJÁRÁS 4. § A Kar felvételi eljárásának célja, hogy a jelentkezettek közül a Kar kiválassza a középiskolai tanulmányok alapján leginkább felkészült és a jogi pályára képességei szerint alkalmasnak tartott hallgatókat. 5. § (1) A Kar a felvétellel kapcsolatos tudnivalókat minden évben a Felvételi Tájékoztatóban közli. (2) A Kar a felvételi idejéről és helyéről a jelentkezőt legalább 15 nappal korábban írásban értesíti. (3) A szóbeli vizsga tájékoztató jellegű bevezető kérdéseit a Fel­ vételi Bizottság állapítja meg, és a szóbeli vizsgára behívott jelentkezőknek írásban megküldi. 135 �(4) A felvételi időpont vétlen elmulasztása esetén a Kar a jelent­ kezőt a felvételi eljárás lezárása előtt újabb időpontra hívhatja be. 6. § (1) A felvételi eljárásban javító, szóbeli vizsgáztató és felvételi bizottság működik. (2) Az írásbeli javító bizottság tagjai elsősorban a Kar oktatói, doktoranduszai közül kerülnek ki, önkéntes jelentkezés, illet­ ve a Dékán felkérése alapján. (3) A felülvizsgáló bizottság tagjai elsősorban a Kar minősített oktatói közül kerülnek ki önkéntes jelentkezés, illetve a Dé­ kán felkérése alapján. (4) A szóbeli vizsgáztató bizottságok háromtagúak. A vizsgáztató bizottság elnöke általában a Kar minősített oktatója, tagja a Kar oktatója és a HŐK képviselője. A szóbeli vizsgát a bizott­ ság elnöke vezeti, a tagok egyébként egyenjogúak. A vizs­ gáztató bizottságok tagjait a Dékán jelöli ki. (5) Az írásbeli dolgozat minősítését - panasz, illetve javaslat esetén - a Dékán felülbírálhatja. Az írásbeli vizsga felülvizs­ gálatát írásban kérheti a jelentkező, és a felülvizsgálatra ja­ vaslatot tehet a szóbeli vizsgáztató bizottság is (a 12. §-ban foglaltak szerint). (6) A felvételi bizottság háromtagú; ez a bizottság állapítja meg a felvételi eljárás végén a pályázók felvételét és elutasítását a szabályzat alapján. A bizottság elnöke a Dékán, aki ezt a ha­ táskörét delegálhatja valamelyik dékán-helyettesre. (7) A felvételi eljárásban eljáró bizottságok tagjait a vizsgák megkezdése előtt a Dékán és a tanulmányi dékán-helyettes szóban és írásban tájékoztatja a felvételi eljárásról. Az írásbeli felmérés 7. § (1) Az írásbeli felvételi a jogászi pályán szükséges gondolkodási és kifejező készséget, valamint a fegyelmezettséget értékeli gyakorlati feladat megoldása során. (2) Az írásbeli felvételi feladatok titkosságáról, sokszorosítá­ sáról a Dékán gondoskodik. 8. § A vizsgázókat a behívólevél és a személyi igazolvány alapján a teremfelügyelők igazoltatják. Ezt úgy hajtják végre, hogy a fény­ 136 �kép alapján meggyőződnek arról, hogy a behívott vizsgázó van jelen. 9. § (1) Az írásbeli dolgozatok javítása során értékelni kell; a logikus gondolkodást, a problémamegoldó képességet, az eredeti ötleteket, - a dolgozat szerkezeti felépítését, a megjelenítés formáját, - a helyesírást, a helyes kifejezésmódot és a külalakot. (2)Az írásbeli dolgozatok javítása során nem szempont a jogilag helyes megoldás; a javítás az un. „laikus jogérzetet” értékeli. - 10. § A felvételi dolgozat kezelése titkos. Az azonosítás külön boríték­ ban tárolt adatok alapján történik. A megírt felvételi dolgo­ zatot a pályázó a dolgozat megírása után borítékba helyezi, melybe behelyezi a nevét és a pontos születési dátumát tar­ talmazó lezárt borítékot is. 11. §(l)Az írásbeli dolgozatot a 9. § (1) bekezdésében megjelölt szempontokat külön-külön értékelve kell kijavítani, egységes követelményeket alkalmazva. (2) A dolgozatokat előbb a javító tanár, majd a felülvizsgáló ta­ nárjavítja, mindketten olvasható aláírásukkal igazolva a javí­ tást. A felülvizsgáló tanár +, - 4 ponttal térhet el a dolgozat összpontszámában a javító tanártól. Amennyiben a felülvizs­ gáló tanár ennél nagyobb eltérést tart indokoltnak, ezt részle­ tesen indokolnia kell. (3) A dolgozatok javításának lezárása után - az összeadási hiba javításán kívül - az értékelésen bármilyen módosítást csak a Dékán eszközölhet. 12. §(1) Az írásbeli felvételi eredményeit a szóbeli vizsga előtt lega­ lább 1 héttel kifüggesztéssel közzé kell tenni. Arról egyéni tájékoztatást az Egyetem nem köteles küldeni. (2) A közzététel után 48 órán belül a pályázó írásban panaszt te­ het az értékelésre a Tanulmányi Osztályon. (3) A panaszokról a Dékán dönt, döntéséről értesíti a panaszost. 137 �A szóbeli vizsga 13. § (1) A szóbeli vizsgán a pályázó bevezető kérdést húz, melyről rövid felkészülési idő után felel. A pályázónak a húzott tételen kívül más kérdés is feltehető. (2) A szóbeli vizsgán értékelni kell a pályázó; - előadókészségét, - közéleti-kulturális tájékozottságát, - fellépését. (3) A szóbeli vizsgák befejezése után a vizsgabizottság a délelőtt vagy délután közösen vizsgázott jelölteknek együttesen hirdet eredményt. Az eredményhirdetéskor közölni kell a hozott pontszámokat, a többletpontokat, az írásbeli és a szóbeli vizs­ ga pontszámait és az összpontszámot. 14. §(1) A szóbeli vizsgára nem kell behívni azt a pályázót, akinek hozott pontszáma és írásbeli dolgozata alapján matematikailag nincs esélye bekerülni a Karra. A pályázót erről a tényről ér­ tesíteni kell. (2) A pályázókat az egyes bizottságokhoz sorsolni kell. A pályá­ zókat úgy kell beosztani, hogy egy bizottsághoz egy nap délelőtt/délután - legfeljebb 15 vizsgázó kerüljön. (3) A szóbeli vizsgák az adott lehetőségek között nyilvánosak. A nyilvánosságot (a bebocsátottak számát) a vizsga rendje érde­ kében a szóbeli vizsgabizottság elnöke korlátozhatja Vizsgamentességek 15. §( 1) Ha a jelentkező nappali és levelező tagozatra is kérte felvétel­ ét, a levelező tagozat rangsorának megállapításánál a nappali tagozatos felvételi pontszáma figyelembe vehető. (2) A nappali tagozaton a hozott és többletpontok, valamint az írásbeli felmérés értékelése alapján legalább 60 pontot elért jelentkezők szóbeli vizsga helyett írásban kérhetik írásbeli pontszámúk megkétszerezését legkésőbb 2 nappal a szóbeli vizsga megkezdése előtt. (3) A levelező tagozaton azok, akiknek hozott és többletpontok, valamint az írásbeli felmérés értékelése alapján legalább 50 pontjuk van, szóbeli vizsga helyett írásban kérhetik írásbeli 138 �pontszámúk megkétszerezését, legkésőbb 2 nappal a szóbeli vizsga előtt. (4) Az (1) és (3) bekezdésnek a levelező tagozatra vonatkozó rendelkezéseit a távoktatási tagozatra megfelelően alkalmazni kell. Panasz 16. §(1) A pályázónak a felvételi eljárással kapcsolatos panaszát a Kar Dékánjához kell írásban benyújtania, jogszabálysértés vagy a jelen szabályzat megsértése esetén. A szóbeli vizsgabizottság előtti eredmény felülmérlegelése nem kérhető. (2) A panasz kivizsgálásáról, s jogossága esetén a jogorvoslatról a Dékán véglegesen dönt. A vizsgaeredmények értékelése 17. §(1) A felvételi eredményét pontszámban kell kifejezni. A felvé­ teli eredményét kifejező pontszám; - a középiskolából hozott, vagy a diplomáért kapott pon­ tokból, - a többletpontokból, és - a felvételin szerzett pontokból tevődik össze. 18. §(1) A hozott pontokat a középiskola utolsó négy évének átlagá­ ból, egyes kiemelt tárgyak jegyeinek átlagából, valamint az érettségi jegyeiből kell összeadni alábbiak szerint: Az érettségi jegyeinek összege a három kötelező tárgya, va­ lamint a latin, az élő nyelvek, és a hit- és erkölcstan tárgyak­ ból, ha a jelölt ezekből érettségizett. Érettségi alapján tehát 35 tárgy jegyeinek összege számít hozott felvételi pontnak. Ha a jelölt - pl. külföldi érettségi miatt - e tárgyak (azaz: ma­ tematika, történelem, magyar irodalom élő nyelv(ek), latin, hit- és erkölcstan) valamelyikéből nem érettségizett vagy ha több tárgyat tanult ezek közül középiskolában, mint ahányból érettségizhetett, úgy a felsorolt tárgyak utolsó év végi közép­ iskolai jegye(i) a felvételibe beszámító pont(ok). Az érettségi ill. érettségiként beszámítható tárgyak pontszá­ mához hozzáadandó az utolsó négy középiskolai év eredmé­ 139 �nyéből három év végi és negyedik év félévi összes (magavi­ seletét és szorgalmat is tartalmazó) jegyeinek átlaga. (2) A nem Magyarországon érettségizettek iskolai átlagát azonos módon számítjuk, az ott tanított történelem és az irodalom tárgyakat véve figyelembe (hacsak a jelentkező nem tett e tárgyból magyar kiegészítő érettségit). (3) Az osztályzatokat a középiskolai és érettségi bizonyítvány másolatának csatolásával és az eredeti bemutatásával kell iga­ zolni. (4) A hozott pontokat korlátlan ideig figyelembe veszik, de az 1997 előtt érettségizettek a „B” jelű intézményi jelentkezési lap 11. pontjánál kérhetik alkalmassági vizsgájuk eredményé­ nek kétszerezését, a középiskolai hozott pontok beszámítása helyett. (5) Az év végi átlagokat felfelé, illetve lefelé kell kerekíteni min­ den év végén (4,50 = 4 pont, 4, 51 = 5 pont). (6) A levelező tagozaton az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező jelentkezők oklevelük minősítése alapján a követ­ kező pontszámot kapják: - kitüntetéssel szerzett oklevél 40 pont, - summa cum laude (jeles) minősítésű oklevél 35 pont, - cum laude (jó) minősítésű oklevél 30 pont, - rite (közepes) minősítésű oklevél 25 pont, - elégséges minősítésű oklevél 20 pont, Összpontszámuk e pontszám, a nem középiskolából hozott többletpontok és az írásbeli és a szóbeli alkalmassági vizsga pontjainak összege. A felsőoktatási oklevéllel nem rendelkezők a nappali tagozat­ ra jelentkezőkkel azonos feltételekkel vesznek részt a felvételi eljárásban. 19. §( 1) Többletpontot lehet szerezni nyelvvizsgáért, illetve az OKTV 1-10 helyezéséért. (2) A nyelvtanulásért járó többletpontok (nyelvenként): - középfokú állami nyelvvizsgáért: A vagy B típusért C típus esetén - felsőfokú állami nyelvvizsgáért: A vagy B típusért C típus esetén 2 pont, 5 pont, 4 pont, 7 pont, Egy nyelvből csak egy vizsga értékelhető, viszont minden nyelv külön értékelendő, korlátozás nélkül. Amennyiben egy 140 �nyelvből érettségi vizsga és nyelvvizsga is van, a kedvezőbb értékelendő. (3) Hittudományi Akadémiára jár, vagy járt 5 pont. (4) Az OKTV 1 .-10. helyezésért (történelem, magyar, latin, matematika, idegen nyelv tantárgyból) 5 pont. (5) A többletpontok beszámítását a „B” jelű intézményi jelentke­ zési lap 6. pontjánál kell kérni és legkésőbb a szóbeli vizsga megkezdéséig okirattal igazolni kell a többletpontokra való jogosultságot. 20. §A felvételi során szerezhető pontok; - az írásbeli szakmai alkalmassági felmérés max. 15 pont, a szóbeli meghallgatás max. 20 pont. Maximális felvételi alkalmassági pontszám elérése esetén a Kar a jelentkezőt, amennyiben ezt kéri, és ha más felsőoktatá­ si intézménybe nem vették fel, mindenképpen felveszi önkölt­ séges hallgatóként. 21. §(1) A hozott, a többlet és a szerzett pontok alapján kell kiszámí­ tani a hallgató összpontszámát. (2) Az összpontszám alapján a pályázókat tagozatonként rang­ sorba kell állítani. A szóbeli vizsgát tett pályázók rangsorát nyilvánosságra kell hozni, de arról külön értesítést az Egye­ tem nem köteles küldeni. A felvételi döntés 22. §(1) A felvételi ponthatárt a Kar a központi számítógépes rendszer segítségével állapítja meg. (2) A Kar a nappali, a levelező, továbbá a távoktatási tagozatra és önköltséges képzésre felvett hallgatókat írásban értesíti a felvételről, s úgyszintén írásbeli értesítést kapnak az elutasí­ tott pályázók is. (3) A pályázóknak szóló értesítésben közölni kell a hozott, a szerzett, a többletpontszámot, az összpontszámot és a felvételi ponthatárt. (4) A felvételi eredményét a Kar 3 napon belül nyilvánosságra hozza. 141 �A fellebbezés 23. §A felvételi bizottság elutasító határozata ellen a pályázó csak a felvételi szabályok megsértése miatt fellebbezhet a Kar Dé­ kánjához. A fellebbezéseket az elutasító határozat kézhezvé­ telét követő 8 napon belül kell írásban benyújtani. A felvételi eredmények közzétételét követő 30 napon túl nem lehet fel­ lebbezést benyújtani. Az okmányok kezelése 24. §( 1) A jelentkezési lapok, annak mellékletei, a pályázó dolgozatai, a felvételi eljárás során keletkező iratok okiratnak minősül­ nek. Az iratok kezeléséért a Dékán, a dolgozatokat értékelő oktatók, a vizsgabizottságok elnökei, és a Tanulmányi osztály vezetője és ügyintézői felelősek. A pályázók személyi iratai, adatai bizalmas anyagként kezelendők. Az eredmények vi­ szont nyilvános, közzétehető adatok. (2) Az elutasítottak esetleges eredeti okmányait a döntésről szóló értesítéssel együtt vissza kell küldeni. (3) Az okmányokat a következő felvételi időpontjáig kell meg­ őrizni. Zárórendelkezések 25. §(1) Jelen felvételi szabályzat a Kari Tanács döntése alapján 1997. július 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben az 1998. évre vonatkozó felvételi eljárás során kell alkalmaz­ ni. (2) A felvételi szabályzat nyilvános, abba bárki betekinthet. Budapest, 2000. május 5. Dr. Zlinszky János s. k. dékán a Kari Tanács 1997. május 22-ei döntése alapján, amelyet a Kari Tanács 1997. december 19-én, 1999. február 18-án és 2000. május 5-én módosított. 142 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR SZABÁLYZAT A Kar hallgatói részére nyújtható támogatá­ sokról és az általuk fizetendő díjakról I. fejezet A HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAKRÓL 1. § (1) A hallgatók szám szerint meghatározott és eredmény szerint rangsorolt része - ha első felsőfokú alapképzésben vesz részt, vagy gyermeke miatt kedvezményezett - mind a nappali, mind a levelező, mind a távoktatási tagozatban tandíjmentes (államilag támogatott hallgató). (2) A többi hallgató tandíjat fizet (önköltséges hallgató). A tandíj mértéke az állami normatív ellátmány összegéhez igazodik. Éves összegét a Kari Tanács állapítja meg, minden tanév kez­ dete előtt, az egész tanévre szólón. (3) A nappali szakos hallgató tandíja a 2000/2001-es tanévben 230.000,- Ft. A levelező és a távoktatási tagozat hallgatójának évi tandíja 180.000,- Ft. (4) A tandíj félévre eső összegét (az éves összeg felét) a hallgató a félévre történő beiratkozás előtt egy összegben köteles befi­ zetni. A féléves tandíj fizetésére a dékán részletfizetési ked­ vezményt adhat, amely iránt a kérelmet a hallgató a beiratko­ zás időpontja előtt legalább 30 nappal köteles benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a kért részletek megjelölését. Legalább a tandíj 1/5 részét (20%) a beiratkozás előtt be kell fizetni. 143 �Tandíjon felüli költségtérítések 2. § (1) Az alapoktatáson felül nyújtott többletszolgáltatásokért, hall­ gatói mulasztásból eredő többlettevékenység miatt, illetve a szabályzatban meghatározott esetekben minden hallgató költ­ ségtérítést köteles fizetni. A költségtérítéses szolgáltatásokat, valamint a költségtérítések éves összegét a Kari Tanács évente előre határozza meg. (2) Költségtérítéssel vehető igénybe a Kar által nyújtott alapfokú nyelvoktatás (nyelvvizsgára felkészítés), valamint a szaktár­ gyak idegen nyelven történő oktatása, és az informatikai kép­ zés. Ugyancsak költségtérítéses a szakirányú továbbképzés céljából felvett tárgyak, gyakorlatok oktatása. (3)A költségtérítés összege a 2000/2001. tanévben félévenként heti egy órára vetítve 5.000,- Ft. A költségtérítés befizetését az oktatásra való jelentkezéskor kell igazolni. (4) A számítógépes távoktatásban résztvevő hallgatók többlet költségtérítése évi 160.000,- Ft., ez két részletben, a félévre történő beiratkozás előtt fizetendő. (5) Vizsgahalasztás, vizsgaismétlés esetén a hallgató igazolni tartozik az azonos vizsgaidőszakon belül 1.000,- Ft., szigorlat esetén 2.000,- Ft., vizsgaidőszakon túl 2.000,- Ft., ill. 4.000,- Ft. befizetését. Jelentkezése csak ezen igazolás mellett fogadható el. (6) Beiratkozási, indexleadási határidő mulasztása esetén napi 500,- Ft. késedelmi díj fizetésére köteles a hallgató. Részletfizetési határidő vagy más díjfizetési határidő mulasz­ tása esetén 5.000,- Ft késedelmi pótlék fizetendő költségtérí­ tésként. Kollégiumi díj havi részletének elmulasztása esetén a hallgató elveszti jogosultságát a kollégiumi díjtámogatásra az egész tanévben. (7)Az első záróvizsga tárgyanként költségmentes. Minden más esetben a záróvizsgáért záróvizsgánként 6.000,- Ft. költségté­ rítést kell fizetni. A jelentkezés csak a befizetés igazolása után fogadható el. (8) A Kar által kiadott állami szabvány-oklevél költségmentes. A szabvány-oklevél mellett - igény szerint - díszes kivitelű ok­ levél is adható. A díszes kivitelű oklevelet kérő hallgatók 5.000,- Ft. költségtérítést kötelesek fizetni 144 �3. § (1) A befolyt tandíjakat és költségtérítési összegeket a következő célokra lehet felhasználni: a.) a Kar működtetése; b.) a Kar oktatást-kutatást segítő felszerelése; c.) a Kar kialakítását, fejlesztését célzó beruházások; d.) oktatást-kutatást segítő egyetemi, kari alapítványok létesí­ tése, támogatása; e.) a kulturális és sport tevékenység támogatása; f.) a Hallgatói Önkormányzat (HŐK) támogatása, hallgatói öntevékeny csoportok támogatása, hallgatói kedvezmé­ nyek nyújtása; g.) bel- és külföldi tanulmányutakon és rendezvényeken való oktatói és hallgatói részvétel támogatása. (2) A befolyt tandíj és költségtérítések felhasználásról a Kar költ­ ségvetése körében kell rendelkezni. A befolyt összegek jog­ szerű és szabályos felhasználását a Dékán és a Kari Tanács ellenőrizni köteles. (3) Az a hallgató, aki díjfizetési kötelezettségének nem tett ele­ get, vizsgára nem bocsátható (be nem iratható, a költségtéríté­ ses foglalkozáson nem vehet részt). II. fejezet A HALLGATÓ RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK 4. § (1) A PPKE JÁK hallgatói részesülhetnek a.) külső ösztöndíjban egyetemi ajánlásra; b.) kari ösztöndíjban tanulmányi eredmény alapján; c.) támogatásban közösségi munka alapján; d.) támogatásban szociális helyzet és tanulmányi eredmény alapján; e.) tandíj kedvezményben szociális helyzettől függőn; f.) ösztöndíjban külföldi tanulmányút támogatására; g.) támogatásban alkalmi egyetemi munka alapján (felvétel, szervezés, rendezvény stb.) h.) támogatásban demonstrátori tanszéki munka alapján; 145 �i.) vidékiek kollégiumi vagy lakhatási támogatásban; j.) tankönyvtámogatásban. (2) A támogatások odaítéléséről Kari forrásból a Kari Tanács ál­ tal megfogalmazott elvek, ill. a Szabályzatok alapján a Dékán dönt, a hallgatói normatív támogatásból nyújtott egyéni támo­ gatásokról a HŐK által megállapított és a Kar által jóváha­ gyott elvek alapján a Hallgatói Önkormányzat és a Dékán együttesen döntenek. (3) Mindegyik fajta támogatás adható mindkét forrásból, mégis elsősorban Kari forrásból nyújtandó 4. § (1) e.), h.), i.), j.) szerinti, HŐK forrásból nyújtandó 4. § (1) b.), c.), d.) szerinti támogatás. 5. § (1) A Kar hallgatói az Oktatási Miniszter külön rendeletében meghatározott pályázat és eljárás alapján az állam által (álta­ lában a támogatott nappalos hallgatók létszáma 1%-a alapján) köztársasági ösztöndíjban részesülhetnek. A köztársasági és közigazgatási ösztöndíjakat [4. § (1) a.)] a hallgatók - általá­ ban legalább két befejezett félév után - nyerhetik el. Az ösz­ töndíj elnyerésének jogszabályi feltételeit a Kar minden évben megfelelő időben nyilvánosságra hozza. A pályázati rangso­ rolásban a tanulmányi eredmény és a tanszéki, tudományos diákköri munka mérlegelendő. (2) Ha a hallgató által elnyert ösztöndíj a köztársasági ösztöndíj, azzal egyenértékű vagy azt meghaladó támogatás, a hallgató további támogatást egyetemi tanulmányai [b.)] alapján nem kaphat. (3) Ha a külső támogatás nem éri el a köztársasági ösztöndíj szintjét, de meghaladja a [b.)] alatti támogatást, úgy a hallgató tanulmányi eredménye alapján további támogatást nem kap­ hat, ha annak alatta marad, a külső juttatást az Egyetem a [b.)] alatti mértékre [6. § (3) szerint] kiegészíti. 6. § (1)A Hallgatói Önkormányzat a hallgatói támogatásra előirány­ zott keretet 77%-ban egyéni tanulmányi támogatásra [4. § (1) b.)], 20%-ban a HŐK bizottságai működésével kapcsolatos költségek támogatására, 3%-ban a HŐK tisztségviselőinek munkájával kapcsolatos tanulmányi támogatásra [4. § (1) c.)] kívánja fordítani. (2) A HŐK évente egy alkalommal, az előző, lezárt egész éves átlag alapján, egy tanévre vonatkozóan bírálja el a beérkezett 146 �támogatási kérelmeket, a Tanulmányi Osztály által közzétett hallgatói tanulmányi rangsor kifüggesztését követő egy hóna­ pon belül. (3)4,51 vagy magasabb éves tanulmányi átlag alapján a tanulmá­ nyi támogatás kérelem nélkül, alanyi jogon jár a Kar II—V. éves nappali tagozatos hallgatóinak, kivéve azokat, akik ezen eredmény alapján köztársasági ösztöndíjban, vagy a tanulmá­ nyi támogatással legalábbis egyenértékű külső forrásból származó ösztöndíjban részesülnek (5.). Ha a külső tanulmá­ nyi ösztöndíj összege alacsonyabb az alanyi jogon járó tanul­ mányi támogatás összegénél, a HŐK a tanulmányi támogatás­ ból az ösztöndíjat a járandóság mértékére kiegészíti. A HŐK a tanulmányi támogatás összegének 20%-át különíti el e célra, és azt egyenlően osztja el a feltételeknek megfelelt hallgatók között [4. §(l)b.)]. (4) A HŐK munkatársainak adandó tanulmányi támogatásról a HŐK Választmánya félévenként javaslatot készít, azt a Dékán hagyjajóvá [4. § (l)c.)]. 7. § (1) Tanulmányi eredmény és szociális rászorultság együttes okán a Kar II-V. éves nappali tagozatos hallgatói kérelemre tanul­ mányi támogatásban részesülhetnek. A HŐK a tanulmányi támogatási keret 70%-át osztja fel e célra. (2) A vonatkozó kérelmet a tanév első tanítási napjáig lehet a Dékánhoz benyújtani, aki a nyilvántartásba vett (iktatott) ké­ relmeket a HÖK-nek adja át véleményezésre és rangsorolásra. (3) A kérelmek szerinti szociális rászorultságot a HŐK adatlap és szükség szerint személyes meghallgatás alapján vizsgálja és igazolja. A vizsgálat szerint szociálisan támogatásra szoruló hallgatókat a HŐK három csoportba osztja, szociális helyze­ tük súlyossága szerint. (4) Az előző év rangsor szerinti eredménye alapján a HŐK ugyancsak három csoportba sorolja a kérelmezőket (3,01— 3,50; 3,51-4.00; 4,01^4,50). Az így kialakított három tanulmányi eredménycsoporton belül alcsoportokat képeznek a szociális rászorultság szerinti csoportok. A HŐK a kettős szempont szerint dönt a kérelmekről és azokat jóváhagyásra a Dékánhoz terjeszti fel. Első évfolyamos hallgató támogatásáról csak szociális szempont alapján is hozható támogató határozat különösen indokolt esetben. (5) 10% keretet a HŐK fenntart az évközben beállott különösen súlyos szociális nehézség miatt támogatást kérelmező hallga­ 147 �tók részére. Ezt a keretet a második félévre történő beiratko­ zások utolsó napjáig benyújtott kérelmek alapján osztja fel. A juttatás e címen nem lehet magasabb, mint az azonos kategó­ riában éves szinten megállapított juttatási összeg fele. (6) A tanulmányi támogatásokról szóló döntést nyilvánosságra kell hozni. (7) A HŐK által megítélt és a dékán által jóváhagyott tanulmányi támogatások első felét a Kar október végéig, a második felét március végéig utalja ki (fizeti ki). 8. § (1) Részleges tandíj mentességet [4. § (1) e.)] - amely legfeljebb a tandíj 50%-áig terjedhet - általában az a nappali vagy leve­ lező, továbbá távoktatási tagozatos önköltséges hallgató kap­ hat, akinek tanulmányi átlaga az előző félévben legalább 4,00 volt, nem volt utóvizsgája, és szociális helyzete indokolja a részleges tandíjmentességet. (2) Teljes tandíj mentesség a Kari költségvetés lehetőségei szerint azoknak az (1) pontban felsorolt feltételeknek megfelelő hall­ gatóknak adható, akik szociális helyzetük tanulmányaik fo­ lyamán történt megromlása miatt erre a legrászorultabbak. (3) Tandíj mentesség a Dékánhoz beiratkozás előtt egy hónappal benyújtott írásbeli kérelem alapján adható. A kérelemben az alapul szolgáló indokokat, a szociális benyújtott kérelmeket a Dékán a HÖK-kel véleményeztetheti és szükség szerint a kö­ rülményeket ellenőriztetheti. A benyújtott kérelmekről a HŐK véleményt nyilvánít és elkészíti a kérelmek kielégítésének ja­ vasolt rangsorát. (4) A HŐK véleménye alapján a Dékán dönt a kérelmekről. A Dékán döntését nyilvánosságra kell hozni és arról a kérelme­ zőt külön is értesíteni. 9. § (1) A HŐK külügyi bizottsága költségvetésében elkülönít évente bizonyos előirányzatot azon hallgatói külföldi tanulmányok támogatására, amelyek nem külső támogatással (DAAD, Erasmus stb.) finanszírozottak. A támogatásra a HÖK-nél pályázatot kell benyújtani oktatói véleménnyel. A támogatá­ sok elosztásához a Dékán hozzájárulása szükséges, annak megadását a Dékán átruházhatja más kari tisztségviselőre. (2) Mind a Kar, mind a HŐK eseti rendezvényeken vagy más hallgatói közreműködést igénylő alkalmakkor közreműködő 148 �hallgatók részére hallgatói támogatást állapíthat meg. Ez nem esik az 5. §-ban megjelölt korlátozás alá [4. § (1) g.)]. 10. §(1) A tanszékekre demonstrátort a tanszék (intézet) vezetője ne­ vez ki évente azon hallgatók közül, akik eredményük alapján reményt nyújtanak arra, hogy a kutató munkába bevezethetők, vagy a tanszék oktató, szervező munkáját, könyvtárának ren­ dezését sbt. segíteni készek és képesek. A demonstrátorok tanszéki munkájukat általában díjazás nélkül végzik. (2) Ha a tanszék a maga oktató munkájában demonstrátort hasz­ nosítani tud, kérheti a dékántól díjazott demonstrátori hely engedélyezését. A kari költségvetés előirányzata terhére díja­ zott hely engedélyezéséről valamint annak betöltéséről, a tan­ szék (intézet) vezetőjének javaslatára, a Dékán rendelkezik. (3) Különösen indokolt a demonstrátori munka díjazása akkor, ha elsősorban oktatási feladatot lát el a megbízott hallgató (gya­ korlatvezetés), valamint ha arra külön költségvetési forrás áll rendelkezésre (pályázati munka, Számtáv stb.). Ha a hallgató ilyen jellegű díjazásban részesül, és e juttatása más (ösztöndíj jellegű) juttatásával együtt eléri a köztársasági ösztöndíj havi összegét, a 10. § (3) szerinti juttatás köztársa­ sági ösztöndíjon felüli összege a felére csökkentendő. 11. §A HŐK a maga költségvetésében, más diákszervek költségvetés­ ükben előirányozhatnak állandó munkát ellátó munkatársaik ré­ szére hallgatói támogatást. Ez a tisztség viselésének, a munkakör ellátásának ideje alatt folyósítandó. A folyósításhoz a Dékán egyetértését kell kérni. 12. §(1) Az állam által nyújtott kollégiumi vagy lakhatási támogatás a vidéki hallgatókat illeti, az állam által nyújtott mértékben. El­ osztását a HŐK és a Dékán évente a vidéki nappali tagozatos hallgatók száma szerint végzi. (2) A Karnak saját kollégiuma nincs, a biztosított diákszálló la­ kóhelyek térítésének összegét a kollégiumi elhelyezést bizto­ sító szervvel történt megállapodás rögzíti. (3) A kollégiumi térítési díjak legfeljebb fele az (1) pont alatti támogatásból fedezhető, vagy elengedhető kari támogatás alapján a szociális és tanulmányi szempontból támogatásra érdemes hallgatóknak. 149 �(4) Ha a hallgató a havi diákszállódíjával elmarad, támogatásra jogosultságát arra a tanévre elveszti. 13. §(1) A Kari Tanács a kari jegyzet- és tankönyvkiadás támogatásá­ ra, illetve a hallgatók tankönyv- és jegyzetköltségeinek támo­ gatására az e célra juttatott állami támogatásból, pályázatok­ ból és egyéb előirányzatból külön pénzügyi alapot hoz létre. (2) A tankönyvtámogatás összegének min. 30%-át a HŐK és a JÁK közös terve alapján a könyvtári tankönyvállomány gya­ rapítására, jegyzetkiadásra és ellátásra, max. 70-%át rászoruló hallgatók könyvvásárlásának egyedi támogatására fordítja a Kar. 14. §(1) A hallgatók részére nyújtott támogatások tényleges folyósítá­ sáról, a kifizetések nyilvántartásáról a Gazdasági Osztály ve­ zetője gondoskodik. A Gazdasági Osztály végzi a hallgatói támogatások nyilvántartását. (2) A Tanulmányi és Gazdasági Osztály közvetlenül ellenőrzik a tandíjak és költségtérítések befizetését. A gazdasági dékán­ helyettes felügyeli és ellenőrzi a tandíjak és költségtérítések jogszerű felhasználását. (3) A befizetésekről és felhasználásokról a gazdasági dékán­ helyettes a Kari Tanácsnak évenként beszámol. A Kari Tanács 1999. május 28-ai határozata és a HŐK Választmány Irányelvei alapján kiadta 1999. június 19-én, s módosította 2000. már­ cius 20-án. 2000. május 5. a PPKE JÁK Dékánja s. k. a Kari Tanács 2000. március 20-ai határozata alapján 150 �A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) Az Önkormányzat neve: Pázmány Péter Katolikus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Jog- és Államtudományi Kar (to­ vábbiakban: Kar) Hallgatói Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat). (2) Az Önkormányzat rövidített neve: PPKE JÁK HŐK (3) Az Önkormányzat nemzetközi neve: Student Union of Páz­ mány Péter Catholic University Faculty of Law and Political Sciences 2. § Az Önkormányzat székhelye: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. 3. § Ez a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) meghatározza az Önkormányzat felépítését, feladatait, jogait és kötelezettségeit. Az Önkormányzat szervezeteinek és tisztségvi­ selőinek határozatai és intézkedései nem lehetnek ellentétesek ezen szabályzat rendelkezéseivel. 4. § Az Önkormányzat a Kar részeként működik, megvalósítja a Kar Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott célokat és szellemiséget. 5. § Az Önkormányzat a Kar hallgatóinak kizárólagos önkormányza­ ti, képviseleti szervezete. 151 �6. § Mint ilyen feladata különösen: a.) a hallgatók érdekképviselete; b.) jelen SZMSZ-ben meghatározott választás alapján képviselők küldése az Egyetemi és a Kar Tanácsba, a Fegyelmi Bizott­ ságba és a Tanulmányi Bizottságba (a Kar mindenkori SZMSZ-e szerint)', c.) javaslattétel a felvételi vizsgabizottságokban résztvevő hall­ gató névsorának összeállítása; d.)javaslat a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére; e.) tudományos és szakmai diákkörök szervezése és a dolgozatok közzététele; f.) kulturális, szociális és sport szervezeti egységek létesítése, megszüntetése és támogatása, hallgatói öntevékeny csoportok támogatása; g.) a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudomá­ nyos képzési kapcsolatainak építése; h.) az oktatói munka hallgatói véleményezése; i.) részvétel a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj- és támogatási ügyeinek intézésében; j.) a kari újságon keresztül a Kar hallgatóinak és oktatóinak fo­ lyamatos tájékoztatása az Önkormányzat tevékenységéről, a Kar hallgatóit érintő és befolyásoló eseményekről; k.) a hallgatók tájékoztatása a pályázatokról, ösztöndíj- és ál­ láslehetőségekről; 1.) folyamatos kapcsolattartás az Egyetem más karainak HŐK szervezeteivel, valamint a helyi országos és nemzetközi hall­ gatói szervezetekkel; m.jlehetőségeihez mérten törekszik a hallgatók kari SZMSZ-ben meghatározott kötelezettségeinek betartatására; n.) a hatályos jogszabályok által biztosított jogok érvényesítése és a rá vonatkozó kötelezettségek teljesítése. 7. § (1)A Kar valamennyi beiratkozott hallgatója alanyi jogon az Önkormányzat tagja. Jogosult annak szolgáltatásait igénybe venni, bármilyen tisztségre megválasztható és választó. (2) Aktív és passzív választójoga gyakorlása akadályoztatva van, amennyiben a Kar Fegyelmi Szabályzata 2. § (1) bek. c.) pontja szerinti büntetés hatálya alatt áll. 152 �Második rész AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI 8. § Az Önkormányzat szervezetei: a.) Évfolyamgyűlés; b.) Választmány; c.) Tanulmányi Bizottság; d.) Külügyi Bizottság; e.) Gazdasági és Diákjóléti Bizottság (továbbiakban: Gazdasági Bizottság); f.) Rendezvényi és Kulturális Bizottság (továbbiakban: Rendez­ vényi Bizottság); g.) (törölve) h.) Ellenőrző Bizottság; i.) eseti bizottságok; j.) Iroda (irodavezető); k.) Kari újság 1.) Hallgatói Öntevékeny csoportok (Kari SZMSZ szerint). 9. § Az Önkormányzat tisztségviselői: a.) Elnök; b.) Tanulmányi Alelnök; c.) Külügyi Alelnök; d.) Gazdasági Alelnök; e.) Rendezvényi Alelnök; f.) (törölve) g.) az Ellenőrző Bizottság elnöke. Az Önkormányzat testületéinek és tisztségviselőinek választása 10. §(l)Az Önkormányzat tagjai jogaikat az Önkormányzat választott testületéin keresztül gyakorolják, közvetlenül választják a Választmány tagjait. A további tisztségviselőket a Választ­ mány tagjai közül választja. (2)Az Önkormányzat tagjai választott képviselőiktől teljes körű tájékoztatásra jogosultak. Ennek érdekében az Önkormányzat 153 �minden szorgalmi időszakban egyszer évfolyamonként Évfo­ lyamgyűlést szervez, melyen az Önkormányzat minden bi­ zottsági elnöke és Elnöke megjelenni köteles. 11. §(1)Önkormányzati választásokat évente egyszer kell tartani. (2)A választásokat a Választmány minden év február 14-ig írja ki. (3) A kiírásnak tartalmaznia kell a jelöltállítás határidejét, a vá­ lasztások pontos időpontját, amely a kiírás évében március 15. és április 15 között lehet. (4)Az egyes tagozatok a rájuk eső mandátumokról külön idő­ pontokban is szavazhatnak. (5)A Választmány tagjait a tagozatok évfolyamgyűlései évfo­ lyamonként választják. Minden évfolyamon tagozatonként minden századik beiratkozott hallgató után egy képviselő vá­ lasztható, de legalább egy fő. Tagozatonként és évfolyamon­ ként egy-egy póttag választható. 12. §(1)A választási eljárás megindítását az Önkormányzat erre vo­ natkozó határozata alapján és a határozattól számított 2 héten belül a Kar Dékánja a Választási Bizottság kijelölésével kez­ deményezi. A választások előkészítése a Rendezvényi Bizott­ ság feladata. (2) A jelöltek a választás kiírását követően két héten keresztül az Önkormányzat irodájában átvehető jelölő íven, 5 támogató aláírással adhatják le jelölésüket. A jelöléshez zárt borítékban az Önkormányzat Irodavezetőjénél a következőket kell leadni: a.) fénykép; b.) a célokkal összefüggő önéletrajzi adatok; c.) legfeljebb egy gépelt oldalas összefoglaló a jelölt céljairól; d.) hozzájárulás ahhoz, hogy a jelölt pályázata megjelenjen a kari újságban; e.) a hallgatói jogviszony igazolása. (3) Az Irodavezető a Választási Bizottság részére gyűjti, és a je­ lölési időszak lezárultával átadja a jelöléseket. (4) A választási Bizottság a jelölési időszak lezárultával megkéri a Tanulmányi Osztálytól az évfolyamok és a tagozatok hall­ gatói névsorát (választók), valamint azok névsorát, akik nem választhatók [7. § (2)]. Az ellenőrzésre 1 hét áll rendelkezés­ re. (5) Az ellenőrzés után a Választási Bizottság legalább két hétre közzéteszi a jelöltek nevét, fényképét és a célokról szóló ösz154 �szefoglalóját az évfolyamok faliújságjain, valamint a kari új­ ságban. (6) A jelöltek adatait a számítógépes levelező tagozattal elektro­ nikus postán (e-mailen) is közölni kell. 13. §Az Egyetem szellemiségéhez méltó választási propaganda alkal­ mazása engedélyezett. 14. §(1) A választásokról jegyzőkönyvet keli vezetni. Ez, valamint a jelölések koordinálása, a választások lebonyolítása a Válasz­ tási Bizottság feladata. (2) A bizottság elnökét a Kar Dékánja nevezi ki a Kar főállású tanárai közül. A bizottság öt tagját szintén a Dékán nevezi ki azon hallgatók közül, aki nem jelölték magukat a választáson. (3) Egy-egy tagozat/évfolyam választásának lebonyolításában le­ galább a Bizottság négy tagja vesz részt az Elnök irányítása alatt. 15. §(1) A választást minden tagozaton legalább három napon lehető­ vé kell tenni, a levelező tagozatokon úgy, hogy ezekbe két szombati nap essék, tehát a szavazási ciklus szombattól szombatig bezárólag ütemezendő. (2)A választás titkos. A titkosságot a Választási Bizottság által készített és ellenőrzött szavazócédulák, valamint a Választási Bizottság eljárása biztosítja. 16. §(1)A választáson minden évfolyam és tagozat tagjai csak egy szavazattal rendelkeznek, melyet csak saját évfolyamuk és ta­ gozatuk jelöltjeire adhatnak le. (2)A Választási Bizottság ellenőrzi, hogy a hallgató jogosult-e szavazni, szükség szerint a diákigazolvány alapján ellenőrzi személyazonosságát, ki nem törölhető módon megjelöli a vá­ lasztók listáján a szavazás megtörténtét, majd kiadja a szava­ zólapot. Minden hallgató a saját évfolyamtagozatának meg­ felelőjelöltet írhat fel a szavazólapra. A szavazólapot bedobja a Választási Bizottság által a kijelölt választási helyiségben erre a célra felállított urnába. A szavazatokat évfolyamonként elkülönítve kell gyűjteni. (3) Érvényes az a szavazat, amelyen legalább 1, legfeljebb 5, a szavazó évfolyamán és tagozatán jelöltként szereplő név sze­ repel. 155 �(4) Érvénytelen az a szavazat, amelyen nem szerepel név, illetve 5 névnél több, vagy olyan név van feltüntetve, amely a szava­ zó évfolyamán és tagozatán jelöltként nem szerepelt. 17. §(1) A harmadik választási nap letelte után a Választási Bizottság összeül, és a választói listák alapján megállapítja, hogy érvé­ nyes-e a választás. Ha ez megtörtént, megvizsgálják, hogy év­ folyamonként és tagozatonként a leadott szavazatok alapján ki tekinthető megválasztottnak, valamint megállapítják a vá­ lasztás érvényességét. (2) Az tekinthető megválasztottnak, aki a maga évfolyamán és tagozatán a legtöbb szavazatot kapta. A szavazólapokon a ne­ vek sorrendje nem számít. Póttag az, aki a választható vá­ lasztmányi tagok megállapítása után sorrendben a következő legtöbb szavazatot kapta. A levelező és az elektronikus leve­ lező tagozat egy tagozatnak minősül a választáson. (3) Amennyiben szavazategyenlőség miatt a megjelölt létszámnál kevesebb, vagy több hallgató lenne jogosult az adott évfolyam adott tagozatán a választmányi tagságra, a választást új idő­ pontban meg kell ismételni. (4) Újbóli szavazategyenlőség esetén a Választási Bizottság sor­ solással dönt. 18. §A választás érvényes, amennyiben a.) minden évfolyamon és tagozaton legalább a képviselői he­ lyekkel egyenlő számú jelöltre lehet szavazni, b.) a választáson évfolyamonként a jogosultak legalább 25%-a részt vett. 19. §A választási eredményeket a választás érvényességének és ered­ ményének megállapítása után a Választási Bizottság írásba fog­ lalja, közzéteszi, valamint arról írásban értesíti a Kar dékánját, az Egyetem rektorát, valamint a Hallgatói Önkormányzat és az El­ lenőrző Bizottság Elnökét. 20. § Amennyiben a választáson az arra jogosultak kevesebb, mint 25%-a jelenik meg a választást meg kell ismételni. Az az évfo­ lyam, amely az 50% részvételi limitet nem érte el, minden 50 le­ adott szavazat után lesz jogosult egy választmányi tagra. A tagok választására vonatkozó további szabályok az érvényes választás szabályaival megegyezőek. 156 �21. §(1) A Választási Bizottság munkájával kapcsolatban panasszal lehet élni. Panasszal a választás eredményének kihirdetése után és az új Választmány első ülése előtt a Kar Dékánjához kell fordulni, aki az Ellenőrző Bizottság elnökével közösen a kérdésben haladéktalanul vizsgálatot folytat. Amennyiben szabálytalanságot állapít meg, az érintett évfolyamon/tagozaton, vagy az egész Önkormányzatra nézve meg­ semmisíti a választás eredményeit, és 2 héten belülre új vá­ lasztást ír ki. (2) Új választás esetén a választásra vonatkozó szabályok irány­ adók. Ilyenkor a volt Választási Bizottság egyik tagja sem működhet közre az új választás lebonyolításában, és nem le­ het jelölt az új választáson. A tisztségviselők mandátuma 22. §(1) Az Önkormányzat szavazásra jogosult tagja csak a Választ­ mány tagja lehet. Ez alól kivételt képez a Tanulmányi Bizott­ ság demonstrátor tagja. A demonstrátorok maguk közül vá­ lasztják ki ezt a személyt a választmány alakuló üléséig. A demonstrátor tag csak a Tanulmányi Bizottságban rendelkezik szavazati joggal. (2) A tisztségviselők mandátuma a Választmány megalakulásától a Választmány feloszlásáig tart. (3) Az Önkormányzat Elnöke a Választmány tagja. (4) Az Önkormányzat tisztségviselői az Elnök, és az állandó bi­ zottságok elnökei. 23. § A választmányi mandátum megszűnik: a.) az új Választmány megalakulásával; b.) a mandátumról való Választmány előtti írásbeli lemondással; c.) a Kar fegyelmi határozatával (a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Fegyelmi Szabályzata 2. § (1) c.) pont szerinti büntetés esetén)', d.) a választmányi ülésről történő - igazolástól független - három hiányzás után; e.) a hallgatói jogviszony megszűnésével. 157 �24. §A választmányi mandátum a hallgatói jogviszony felfüggesztésé­ vel, illetve a Kar fegyelmi eljárásának kezdetével annak befeje­ zéséig felfüggesztésre kerül. A felfüggesztett mandátumra is ér­ vényesek a megszűnés feltételei. 25. §(1) A két választás között megüresedett mandátumot a megüresedéstől számított két héten belül az illetékes évfolyam és ta­ gozat választmányi póttagjával kell betölteni. (2) Amennyiben ez póttag híján nem lehetséges, az illetékes év­ folyamon és tagozaton időközi választást kell kiírni. Az idő­ közi választásra a választmányi választásokra irányadó sza­ bályok megfelelően érvényesek. (3) Amennyiben a következő választás kiírása és a mandátum megszűnése között kevesebb, mint 6 hét van, a póttag híján betöltetlen mandátumot nem kell betölteni. 26. § A bizottságok mandátuma a Választmány mandátumához igazodik. 27. §(1) A választmányi képviselő visszahívását az az évfolyamtago­ zat kezdeményezheti, amelynek képviseletét ellátja. (2) A Választmány tagjainak visszahívását az illetékes tagozat évfolyama hallgatóinak legalább 10%-a írásban javasolja. A HÖK-nek össze kell hívnia az adott képviselő visszahívásáról döntő gyűlést, amelyen az érintett tagozat és évfolyam hall­ gatói vesznek részt. A visszahívásról döntő gyűlés határozat­ képes, ha az illetékes évfolyam-tagozat tagjainak több mint fele jelen van. A visszahívás eldöntéséhez a jelenlévők több mint felének azonos szavazata szükséges. Amennyiben a gyűlés nem határozatképes, a visszahívásra irányuló indít­ ványt elutasítottnak kell tekinteni. Az Önkormányzat munkája 28. §(1) Az Önkormányzat testületéi döntéseiket üléseiken hozzák. Az ülések előkészítését a testületek vezetői végzik. Egyébként a testület feladatai végzésével megbízhatja egyes tagjait. (2) Az Önkormányzat testületéi a Választmány kivételével a ma­ guk által alkotott szervezeti és működési szabályzat alapján működnek, melynek jóváhagyása a Választmány feladata. 158 �29. §(1) Az Önkormányzat döntéshozatalában a résztvevőknek lehet tanácskozási javaslattételi és szavazati joga. (2) A tanácskozási jog az adott testület ülésén való aktív részvé­ telt, vélemény nyilvánítást tesz lehetővé. A javaslattételi jog ezen felül magában foglalja határozathozatal kezdeményezé­ sét, javaslat előterjesztésével. A szavazati jog mindezek mel­ lett lehetővé teszi döntéshozatalkor egy szavazat leadását. (3) Szavazati joggal kizárólag az adott testület jelen lévő tagja rendelkezik. 30. §(1) Az Önkormányzat testületéi - eltérő rendelkezés hiányában döntéseiket egyszerű szótöbbséggel, azaz a jelen levők több mint felének egyetértő szavazatával, nyílt szavazással hozzák. (2) Személyi kérdésekben titkos szavazás elrendelése kötelező. E szabály alól az érintett testület 2/3-os szavazata alapján dönté­ sével eltérhet. (3) Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni. 31. §(1) A testület határozatképes, amennyiben tagjainak több mint fele jelen van. Napirenden nem szereplő kérdést csak a testü­ let valamennyi tagjának jelenléte és egyetértése esetén lehet tárgyalni. (2) Az SZMSZ előírhat minősített többséget. Ez esetben a testü­ let valamennyi tagja 2/3-ának szavazata szükséges a döntés­ hez. (3) A testület üléseiről jegyzőkönyv készül, melyet minden eset­ ben a jegyzőkönyvvezető az ülést levezető elnök és egy vá­ lasztott képviselő hitelesít. A jegyzőkönyvet az Önkormány­ zat Irodavezetője részére le kell adni, aki azok tárolásáról gondoskodik. (4) Az Önkormányzat testületéi az Önkormányzat tevékenységé­ ről tájékoztató hallgatói fórum keretében beszámolási kötele­ zettséggel tartoznak. A Választmány 32. §A Választmány a Hallgatói Önkormányzat legfontosabb döntés­ hozó testületé. 159 �33. §( 1) A Választmány hatáskörét az alakuló ülésen kezdi gyakorol­ ni, amelyet a választások után legkésőbb két héttel az Önkor­ mányzat előző elnöke köteles összehívni. Az alakuló ülésen meg kell választani az Elnököt, az alelnököket, valamint dönteni kell a munkájukat a választásig be nem fejezett eseti bizottságokról. (2) A Választmány megbízása az új Választmány alakuló üléséig tart. A testület hatáskörét a választás és az új Választmány alakuló ülése között szabadon gyakorolja, de a választások időpontja után az SZMSZ-t nem módosíthatja. (3) A Választmány alakuló ülésén megválasztja: a.) az Önkormányzat Elnökét; b.) a bizottságok elnökeit; c.) az Ellenőrző Bizottság elnökét; d.) a Kari Tanácsba delegált képviselőt [kari SZMSZ17. § (5) a.)]; e.) a Fegyelmi Bizottságba [kari SZMSZ 17. § (5) a.)] f.) a Tanulmányi Bizottságba [Tanulmányi és Vizsgaszabály­ zat 2. § (2)]. 34. §A Választmány dönt: a.) az Önkormányzat alapszabályának elfogadásáról és módo­ sításáról; b.) az Elnökről, az alelnökökről, az Elnökségről, az Ellenőrző Bizottság elnökéről, a bizottságok tagjairól; c.) az Önkormányzat rendes és időközi választási időpontjá­ ról; d.) az Önkormányzat működésének éves költségvetéséről; e.) másokkal kötendő megállapodások (tanulmányi, gazdasá­ gi, munkaügyi szerződések, stb.) elfogadásról; f.) a Kar és az Egyetem vezetősége felé tett javaslatokról, azon kérdésekben, amelyekben az Önkormányzatnak ja­ vaslattételi joga van, - a mindenkori kari rendelkezések szerint. g.) a Kari Tanácsban és bármely más fórumon az adott kér­ désben kötelezően képviselendő hallgatói álláspontról; h.) az Elnök elleni bizalmatlansági indítványról; i.) az Elnökség bármely tagja elleni bizalmatlansági indít­ ványról; j.) minden olyan ügyben, melyet jelen alapszabályzat, vagy bármely magasabb rendű jogszabály hatáskörébe utal. 160 �35. §(1) A választmányi ülést az Önkormányzat Elnöke hívja össze legalább kéthavonta. Az ülés időpontját a Választmány előző ülésén határozza meg. Ennek hiányában az Elnökség által meghatározott időpontban kerül sor az ülésre. (2) Az Elnöknek soron kívül össze kell hívnia a választmányi ülést 8 napon belül, ha: a.) a Rektor; b.) a Kar Dékánja; c.) a Választmány 5 tagja; d.) a hallgatók 10%-ának írásos indítványa a napirendet megjelölve ezt kéri. Nyolc nap eredménytelen elteltével az indítványozók maguk is összehív­ hatják a Választmányt. (3) Amennyiben a Választmány határozatképtelen, új ülést kell összehívni 8 napon belül, de legalább egy nappal későbbre. Az újra összehívott ülés a korábbi napirend tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Egyéb kér­ désekben szükséges az általános feltétel [31. § (1)]. (4) A Választmány hatékony működésének az alapfeltétele a ha­ tározatképesség, ezért az a képviselő, aki mandátuma ideje alatt háromszor indokolatlanul távol marad az ülésről, auto­ matikusan elveszti mandátumát. Az elvesztett mandátum pótlásáról a mandátum megszűnésére vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. (5) A Választmány tagja az ülésről való távolmaradását legké­ sőbb az ülés megkezdéséig az irodavezetőnél jelezni köteles. A napirendet, melynek tervezetét az elnöknek levélben ki kell küldenie, a közgyűlésnek jóvá kell hagynia. 36. §(1) A választmányi ülést az Elnök nyitja meg, vezeti le és zárja be. Maga helyett a Választmány bármely tagját megbízhatja ezzel a feladattal. (2) A választmányi ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegy­ zőkönyvnek tartalmaznia kell: a.) az ülés lényeges mozzanatait; b.) a szavazásra feltett indítványokat; c.) a szavazás eredményeit; d.) külön kérésre bármely állásfoglalást. 37. §A választmányi mandátum megszűnik: a.) az új Választmány megalakulásával; 161 �b.) a mandátumról a Választmány előtt írásban való lemon­ dással; c.) a Kar fegyelmi határozatával; d.) az ülésekről történő háromszori indokolatlan távolmara­ dással; e.) a hallgatói jogviszony megszűnésével; f.) visszahívással. Az Elnökség 38. §Az Elnökség tagjai: a.) az Elnök; b.) a bizottságok elnökei; c.) az Elnökség ülésein a bizottságot érintő kérdésekben ta­ nácskozásijoggal részt vesz az eseti bizottság elnöke, vagy általa megbízott tagja. 39. §(l)Az Elnökség feladatát az alakuló üléstől az új elnökség meg­ választásáig látja el. Az Elnökségnek megválasztásától szá­ mított 1 héten belül meg kell tartania alakuló ülését. Az ala­ kuló összefoglaló jelentést, amelyet az új elnökség és az Elle­ nőrző Bizottság véleménye alapján a Választmány fogad el. (2)Amennyiben a Választmány az Elnökség beszámolóját nem fogadja el, erről a döntéséről levélben értesíti a Kar Dékánját és az Egyetem Rektorát. (3) Az elutasítást követően az Elnök, az Ellenőrző Bizottság el­ nöke, valamint a Dékán közös vizsgálatot folytatnak az El­ nökség tevékenységével kapcsolatban. Amennyiben bármi­ lyen szabálytalanságot, rendellenességet tapasztalatnak, fe­ gyelmi eljárást kell elrendelni. A fegyelmi eljárást a Kar Fe­ gyelmi Bizottsága folytatja le. 40. §Az Elnökség feladatköre: a.) az Önkormányzat operatív irányítása; b.)az Önkormányzat szervei és testületéi munkájának össze­ hangolása, irányítása, ellenőrzése; c.) a Választmány üléseinek előkészítése; d.)az éves költségvetés előkészítése, megvitatása, Választ­ mány elé terjesztése; e.) a Választmány határozatainak végrehajtása; 162 �f.) az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése; g.)a bizottságok, vagy a hallgatók által javasolt összhallgatóságot érintő tervek kidolgozása, megvitatása, előter­ jesztése a Választmány vagy a Kar vezetősége felé. 41. §(l)Az Elnökség szükség szerint ülésezik. Az elnökségi ülés idő­ pontját az előző ülésen határozzák meg. Ennek hiányában az elnökségi ülés időpontját az Elnök határozza meg. (2) Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze és vezeti. Az Elnök az elnökségi ülés levezetésével bármelyik alelnököt megbízhatja. (3) Az Elnöknek öt napon belül össze kell hívnia az Elnökséget, ha a.) a Kar Dékánja; b.) az Elnökség bármely tagja, vagy c.) az Ellenőrző Bizottság Elnöke ezt kéri. (4) Az ülésre a tagokon kívül bárki más is meghívható tanácsko­ zásijoggal. (5) Az Elnökség ülése nyilvános. Az Elnökség egyszerű szótöbb­ séggel zárt ülést rendelhet el. A bizottságok 42. §(l)Az Önkormányzat állandó bizottságai [8. § d-h.) pont] veze­ tői az illetékes alelnökök. A bizottság tagjait a bizottság elnö­ ke jelöli ki. (2)Az állandó bizottság munkájába a bizottság elnöke az Ön­ kormányzat tagjai és a Kar oktatói és dolgozói közül bárkit bevonhat javaslattételi és tanácskozási jogkörrel. (3)Az állandó bizottság maga alkotta ügyrendje szerint az ebben a szabályzatban meghatározott feladatokat látja el. (4) Az állandó bizottság köteles működéséről a Választmányt an­ nak üléseinek tájékoztatni. Ezt a tájékoztatást félévente írás­ ban köteles megtenni. Az írásos tájékoztatót az aktuális vá­ lasztmányi ülés előtt 8 munkanappal az Önkormányzat irodá­ ján sokszorosítás céljából köteles leadni. (5)Az Önkormányzat irodájának vezetője a beszámolót sokszo­ rosítva minden választmányi tagnak eljuttatja. 43. §(1)A Választmány - sürgős és indokolt esetben annak utólagos jóváhagyásával az Elnökség - egyes feladatok ellátására eseti 163 �bizottságot állíthat fel. A felállításra vonatkozó határozati ja­ vaslatban meg kell határozni a bizottság feladatát, le kell írni azokat az indokokat, amelyek eseti bizottság felállítását indo­ kolják. (2) Eseti bizottság kizárólag egy feladat végrehajtására alapítható, megbízatása e feladat megvalósulásával vagy meghiúsulásá­ val, valamint a Választmány mandátumának lejártával meg­ szűnik. (3) Amennyiben mandátuma megszűntéig a feladatot nem tudta elvégezni, arról köteles beszámolni, és az új Választmány számára új ideiglenes bizottság felállításáról határozati javas­ latot készíteni. (4) Az ideiglenes bizottságra egyebekben az állandó bizottságok­ ra vonatkozó szabályok megfelelően érvényesek. Az Ellenőrző Bizottság 44. §Az Ellenőrző Bizottság vezetője a Bizottság Elnöke, akit a Vá­ lasztmány 2/3-os többséggel választ meg. Az Ellenőrző Bizottság másik két tagját a Választmány egyszerű többséggel különböző évfolyamok és tagozatok képviselőiből választja meg. 45. §(1) Az Ellenőrző Bizottság feladata: a.) kapcsolattartás a gazdasági elemzővel; éves terv elkészíté­ se február 15-ig b.) rendszeresen és időszakosan ellenőrzi az Önkormányzat gazdálkodását; c.) folyamatosan ellenőrzi az Önkormányzat működésének jogszerűségét; d.) félévenként írásban beszámol a Választmánynak tapaszta­ latairól; e.) felkérésre nyilatkozik összeférhetetlenségi és etikai kérdé­ sekben; f.) ellátja az Elnök, az Elnökség, a Választmány, vagy a Kar részéről kapott eseti ellenőrzési feladatokat. (2) Az Ellenőrző Bizottság feladata ellátása során, azzal össze­ függésben a.) kérdéseket intézhet az Önkormányzat vezetőihez és képvi­ selőihez, valamint a Kar hallgatóihoz, oktatóihoz és alkal­ mazottaihoz; 164 �b.) betekinthet az Önkormányzat irataiba, valamint az Ön­ kormányzat gazdálkodásával Összefüggő kari iratokba; c.) adott vizsgált kérdésben írásbeli beszámolót, nyilatkozatot kérhet az érintettektől; d.)javasolhat]a a Választmány felé a tisztségviselők felelős­ ségének felvetését; e.) fegyelmi eljárás megindítását javasolhatja a Kar Fegyelmi Bizottsága felé. (3)Fegyelmi eljárás megindítására tett javaslatról köteles hala­ déktalanul írásban tájékoztatni: a.) az érintettet; b.) az Önkormányzat Elnökét; c.) az Elnökség tagjait; d.) a Választmányt; e.) a Kar Dékánját. 46. §(l)Az Ellenőrző Bizottság negyedévente egyszer, egyébként szükség szerint ülésezik. Üléseiről jegyzőkönyvet vesz fel, mely bizalmasan kezelendő. (2)Az Ellenőrző Bizottság működése rendjét maga határozza meg, ügyrendjét és munkatervét a Választmánynak kell jóvá­ hagynia. (3)Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét és munkatervét legkésőbb a Választmány alakuló ülését követő ülésén köteles előter­ jeszteni. A Gazdasági Bizottság 47. §(1)A Gazdasági Bizottság elnöke a Gazdasági Alelnök. Tagja az Önkormányzat pénztárosa, aki a kézi pénztárért felel. Az Ön­ kormányzat pénztárosát a Választmány minősített többséggel választja. (2) A Gazdasági Bizottság diákjóléti és hallgatói támogatási kér­ désekben a Választmány azon tagjait, akik az érintett hallgató választott képviselői, tanácskozási joggal bevonhatja munká­ jába. 48. §(1) A Gazdasági Bizottság kapcsolatot tart a gazdasági dékán­ helyettessel, a pénzügyi osztályvezetővel és éves tervet készít február 15-ig. 165 �(2) A Gazdasági Bizottság az Önkormányzat pénzgazdálkodását bonyolítja. Elkülönítve kezeli az eges célalapok eszközeit. Utalványozhat az Önkormányzat ellátmánya terhére az Ön­ kormányzat Házipénztár Szabályzata szerint (1. sz. melléklet). Felel a pénzforgalom, az átutalások és a lekötések költségve­ tés szerinti voltáért, célszerűségéért és hitelességéért. Össze­ fogja a HŐK szervezeteinek pénzügyeit. (3) Az Önkormányzat kötelezettséget fizetésre vagy juttatásra a Gazdasági Alelnök ellenjegyzése nélkül nem vállalhat. A Kar számláján kezelt hallgatói keretből kifizetés a Gazdasági Bi­ zottság ellenjegyzése nélkül semmilyen célra nem történhet. 49. §(1)A hallgatói juttatások rendjének meghatározása az Önkor­ mányzat és a Kar által közösen elfogadott szabályzatban tör­ ténik. Ennek az Önkormányzat részéről történő elfogadása, módosításának vagy kiegészítésének javaslata a Gazdasági Bizottság meghallgatása után történhet. (2) A Gazdasági Bizottság dolgozza ki az éves hallgatói juttatá­ sok és kedvezmények javaslatát a Kar Dékánja részére és vele egyetértésben dönt a végleges juttatásokról. (3)A hallgatói juttatások fedezetének felvételéhez az Önkor­ mányzat költségvetésébe a Gazdasági Bizottság állásfoglalá­ sát ki kell kérni. A Tanulmányi Bizottság 50. §A Tanulmányi Bizottság vezetője a Tanulmányi Alelnök. A bi­ zottság legalább két tagját úgy kell megválasztani, hogy ab­ ban mindkét tagozat képviselve legyen. Egyik közülük a Kar demonstrátori testületének választott képviselője. A Tanulmá­ nyi Bizottság továbbá rendszeres referenseket kér fel minden évfolyam mindkét tagozatáról az együttműködésre. 51. §A Tanulmányi Bizottság feladata: a.) éves terv készítése február 15-ig, kapcsolattartás a Kar ta­ nulmányi dékán-helyettesével és a Tanulmányi Osztály vezetőjével; b.) gondoskodni a tanulmányi és vizsgaügyekben a megfelelő tájékoztatások megtörténtéről; 166 �c.) a Kar előadói és oktatói, valamint tananyaga véleményezé­ sének megszervezése és kiértékelése az érintett oktatási egységekkel közösen; d.)a Kar tanulmányi szintjének emelésére hallgatói indítások szervezése, a tanulmányi versenyek, tanszéki tudományos diákkörök támogatása az Önkormányzat részéről; e.) a tutori mozgalom szervezése az Önkormányzat vonalán, a kari titkárral együttműködve; f.) javaslatot tesz a kari öntevékeny csoportnak a bizottság feladatkörébe eső szakmai pályázatának támogatása tár­ gyában a Gazdasági Bizottság részére. A Külügyi Bizottság 52. §A Külügyi Bizottság elnöke a Külügyi Alelnök. Tagjai legalább egy idegen nyelvet jól beszélő hallgatók közül kerülnek kivá­ lasztásra oly módon, hogy legalább az angol és német nyelv tudása a bizottságban biztosítva legyen. 53. §A Külügyi Bizottság feladata. a.) a kapcsolattartás a Kar külügyi dékán-helyettesével és a gazdasági elemzővel; éves terv készítése február 15-ig; b.) kapcsolatok építése és fenntartása más bel- és külföldi fel­ sőoktatási intézmények ifjúsági szervezeteivel; c.) pályázati lehetőségek felkutatása és szervezése hallgatók, vagy az Ónkormányzat számára; d.) külföldi hallgatói kirándulások, tanulmányutak támogatása az Önkormányzat részéről; e.) részvétel a Kar hallgatói részéről a nemzetközi ifjúsági szervezetekben, az ilyen jellegű önálló hallgatói kezdemé­ nyezések összefogása és támogatás; f.) javaslatot tesz a kari öntevékeny csoportnak a bizottság feladatkörébe eső szakmai pályázatának támogatása tár­ gyában a Gazdasági Bizottság részére. A Rendezvényi Bizottság 54. §A Rendezvényi Bizottság vezetője a Rendezvényi Alelnök. Ülé­ sein állandó meghívottként vesznek részt a Karon működő hallgatói öntevékeny csoportok képviselői. 167 �55. §A Rendezvényi Bizottság feladata: a.) kapcsolattartás a Kar titkárával és a gazdasági elemzővel, éves terv készítése február 15-ig; b.) az Önkormányzat rendezvényeinek, ezek között különösen a Gólyatábor, a Gólyabál, a JÁK Jogászbál tervezése, szervezése és lebonyolítása; c.) a kari öntevékeny csoportok támogatása tárgyában a Gaz­ dasági Bizottság részére a pályázatok szakmai véleménye­ zése; d.) a Kar hallgatói kulturális igényének fejlesztése, különböző kulturális programokról való tájékoztatás és a részvétel elősegítése; e.) javaslatot tesz a kari öntevékeny csoportnak a bizottság feladatkörébe eső szakmai pályázatának támogatása tár­ gyában. A Sport Bizottság 56. § (törölve) 57. § (törölve) Az Elnök 58. §( 1) Az Önkormányzat Elnökét a Választmány tagjai sorából vá­ lasztja, egy évre. (2) Az Elnök megbízatása megválasztásától utódja megválasztá­ sáig tart. (3) Az Elnök mandátuma megszűnik: a.) írásbeli lemondással; b.) a Választmány minősített bizalmatlansági szavazásával; c.) hallgatói jogviszony megszűnésével; d.) ha fegyelmi határozat hatálya alá kerül. (4) Lemondás esetén az Elnök tisztét az újonnan választott elnök hivatalba lépéséig ellátni köteles. Ha ebben akadályoztatva van, vagy mandátuma más okból szűnt meg, a rangidős alelnök (magasabb évfolyam szerint, azon belül az alelnökök SZMSZ szerinti rangsora alapján) veszi át az Önkormányzat Elnök tisztségét. 168 �(5) Ha az Önkormány újraválasztásig több, mint három hónap van hátra, a rangidős Alelnök kiírja az elnökválasztást, amely­ re a választás szabályai értelemszerűen alkalmazandóak. (6) Az Elnök bárminemű akadályoztatása esetén a folyó ügyekből adódó feladatait a rangidős Alelnök látja el. Tevékenységéről a rangidős Alelnök beszámolási kötelezettséggel tartozik. (7) Nem lehet elnök az, akit először választanak be a testületbe. 59. §Az önkormányzat munkáját az Elnök irányítja. Ennek során: a.) képviseli az Önkormányzatot; b.) összehangolja az Önkormányzat szervezeti egységeinek mun­ káját, dönt az eseti hatásköri vitákban; c.) bontja és felügyeli az Önkormányzat beérkező és kimenő le­ velezését; d.) hivatalból tagja a Kar kari ülésének; e.) ellátja az ezen SZMSZ-ből rá eső kötelezettségeket; f.) ellenőrzi az Önkormányzat szervezetei döntéseinek végrehaj­ tását; g.) első helyen jogosult aláírni az Önkormányzat anyagi kötele­ zettségvállalásaiban; h.) önállóan jogosult aláírni az Önkormányzat kimenő leveleit. Az Alelnökök 60. §(1) Az alelnököket a Választmány tagjai sorából választja. Meg­ bízatásuk a Választmány alakuló ülésén történt megválasztá­ sukkal kezdődik és az új Választmány alakuló üléséig tart. (2) Az alelnökök mandátumának megszűnésére az 59. § (3) be­ kezdése irányadó. (3) Az alelnök helyett megbízatásának megszűnte esetén a Vá­ lasztmány következő ülésén új alelnököt választ. Az új alel­ nök megválasztásáig az általa vezetett Bizottság vezetését az 59. § (4) bekezdése szerint rangidős tag látja el. A Gazdasági Alelnök 61. §(1) A Gazdasági alelnök tisztsége alapján a Gazdasági és Diák­ jóléti Bizottság elnöke, vezeti annak tevékenységét és vezeti azt. 169 �(2) Az Önkormányzat pénzügyeiben, szociális ügyekben az elfo­ gadott költségvetés alapján aláírási joga van. Ezekben az ügyekben jogosult a Választmány és az Elnökség határozatai­ nak megfelelően, az Önkormányzat képviseletére. A Tanulmányi Alelnök 62. §(1) A Tanulmányi Alelnök, tisztsége alapján a Tanulmányi Bi­ zottság elnöke, vezeti annak tevékenységét és vezeti azt. (2) Megszervezi az Önkormányzat képviseletét tanulmányi ügyekben (képviselők delegálása a megfelelő fórumokba). (3) Dönt a Felvételi Bizottságokba a hallgatók delegálásáról. (4) Tanulmányi ügyekben az elfogadott költségvetés és későbbi közgyűlési határozatok alapján aláírási joga van. A Külügyi Alelnök 63. §(1) A Külügyi alelnök, tisztsége alapján a Külügyi Bizottság elnöke, vezeti annak tevékenységét és vezeti azt. (2) Jogosult az Önkormányzat és a hallgatóság képviseletére az Egyetemen kívüli fórumokon. (3) Külföldi ösztöndíj-lehetőségeket kutat fel és hoz nyilvános­ ságra. (4) Külügyekben az elfogadott költségvetés és későbbi közgyűlé­ si határozatok alapján aláírási joga van. A Rendezvényi Alelnök 64. §(1)A Rendezvényi Alelnök, tisztsége alapján a Rendezvényi és Kulturális Bizottság elnöke, vezeti annak tevékenységét és vezeti azt. (2) Gondoskodik az Önkormányzat által támogatott kulturális rendezvények egyetemhez méltó, teljes körű megszervezésé­ ről és lebonyolításáról. (3) Gondoskodik a Kar hallgatói részéről felmerülő sportolási igények kielégítéséről, kapcsolatot tart a Kar sportegyesület­ ének és szakosztályainak vezetőivel, valamint más felsőokta­ tási intézmények sportszervezeteivel. 170 �(4) A feladataihoz kapcsolódó ügyekben az elfogadott költség­ vetés és későbbi választmányi határozatok alapján aláírási jo­ ga van. A Sport Alelnök 65. § (törölve) Harmadik rész AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA 66. §(1) Az Önkormányzat működéséhez, és jelen SZMSZ-ben meg­ határozott feladatai ellátásához a tárgyi és anyagi feltételeket a Kar a Dékán rendelkezése szerint biztosítja, és azok jogsze­ rű felhasználását ellenőrzi. [Felsőoktatási tv. 66. § (6); Kari SZMSZ17. § (3)] (2) Az Önkormányzat Gazdasági Bizottsága az Egyetem Gazda­ sági Osztálya, az Önkormányzat állandó bizottságai, a hall­ gatói öntevékeny csoportok által rendelkezésre bocsátott adatok alapján minden évben február 15-ig költségvetés­ tervezetet készít, amelyet a Választmány fogad el legkésőbb február utolsó napján. A Választmány az elfogadott költség­ vetést nyilvánosságra hozza, és haladéktalanul megküldi a Kar Dékánjának és a gazdasági elemzőnek. (3) Az Önkormányzat Gazdasági Bizottsága minden gazdasági év végén, legkésőbb az őszi szorgalmi időszak utolsó napjáig beszámolót készít a költségvetés felhasználásáról, mely elfo­ gadásáról a Közgyűlés határoz. (4) A Választmány elutasítása esetén az Ellenőrző Bizottság vizsgálatot folytat, melynek eredményét a Választmány elé tárja. (5) A Választmány elutasítása esetén a beszámolót minden azzal kapcsolatos dokumentummal át kell adni a Dékánnak. 171 �67. §(1) A költségvetési tételeket a címzettek az elfogadott tervek alapján jogosultak felhasználni, a Kari Pénzügyi Csoporttal való szoros együttműködésben. (2) A bizottsági költségkeretek terhére történő pénzkifizetéseket a bizottságok elnökei kezdeményezhetik a bizottsági tagok tá­ mogatásával. Az irodai költségkeretre vonatkozó igénylést az Önkormányzat Elnöke kezdeményezheti. A költségvetésben megemlített egyéb tételeket az Önkormányzat Elnöke és a Gazdasági Bizottság a Kar Gazdasági Osztályával szorosan együttműködve, együttesen kezeli. (3) Ha a Gazdasági Bizottság Elnöke a közreműködést megta­ gadja, a kérdésben az Ellenőrző Bizottság határoz. Az Elle­ nőrző Bizottság határozata a Gazdasági Bizottság Elnöke előterjesztését pótolja. (4) A hallgatói öntevékeny csoportok tevékenységük folytatásá­ hoz a Választmánytól igényelhetnek pénzügyi támogatást. A pénzigénylést a Választmány bírálja el a Gazdasági Bizottság ajánlása alapján. (5) Minden pénzkifizetéshez az Elnök és a Gazdasági Bizottság Elnöke együttes írásbeli hozzájárulása szükséges. (6) A pénzt felvevő személy felel az általa felvett pénzösszegért. Azzal a Gazdasági Bizottság által előre megadott időpontig köteles elszámolni a Gazdasági Bizottság felé. A pénz felvé­ tele átvételi elismervénnyel, az elszámolás a jogszabályoknak megfelelő számlával történik. (7) Az adott határidő túllépése, a pénzügyi fegyelem megsértése, vagy az elszámolás elmaradása esetén a Gazdasági Bizottság az Ellenőrző Bizottság értesítése mellett a Kar fegyelmi eljá­ rását kezdeményezheti. A Hallgatói Önkormányzat Elnökének kötelessége a fegyelmi eljárást megindítani, ha saját maga, a Gazdasági Bizottság, vagy az Ellenőrző Bizottság visszaélés­ ről győződött meg. 68. §Az Önkormányzat Elnöke és a Gazdasági Bizottság Elnöke az Önkormányzat működési költségeinek felhasználásról a Kar Szervezeti és Működési Szabályzata alapján számol el a Kar Gazdasági Osztálya felé. 69. §(l)Az Önkormányzat rendezvényeivel kapcsolatban nyereségre nem törekszik. 172 �(2)Rendezvényei megszervezéséhez a hallgatók hozzájárulását kérheti. (3)Az Önkormányzat által beszedett hozzájárulásokat bevételi pénztárbizonylattal (nyugtával) kell igazolni. 70. §(l)Az Önkormányzat kézikasszáját a Pénztáros kezeli (47. §). A kézikasszából indokolt esetben előleg adható. Az előleggel utólag a pénzfelvétel szabályai szerint el kell számolni. A szabályszerű pénzkezelést az Ellenőrző Bizottság ellenőrizni jogosult. A kézikasszában ötvenezer forintnál nagyobb összeg nem lehet. (2) A jelen fejezetben nem szabályozott gazdasági kérdésekre az 1. mellékletben szereplő Házipénztár Szabályzat rendelkezé­ sei irányadók. Negyedik rész AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 71. §(l)Az Elnökség tagjai: a.) az elnök semmilyen más tisztséget nem tölthet be az ön­ kormányzatban; b.) az elnök és az alelnökök mind különböző személyek. (2)Az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai semmilyen más tiszt­ séget nem tölthetnek be az Önkormányzatban. (3) A tisztségviselő egyszerre egy tisztséget láthat el. Bizalmatlanság 72. §(1) Bizalmatlansági indítványt az Önkormányzat szavazati joggal rendelkező tagjai ellen a következő szabályok szerint lehet in­ dítani: (2)Bizalmatlansági eljárás indítványozását kérheti írásban, in­ doklással: - 20 hallgató; - a Választmány 5 tagja; - az Önkormányzat tisztségviselője. ( 3) Bizalmatlansági eljárást a Választmány bármely tagja ellen lehet indítani. 173 �73. §(1) A bizalmatlansági eljárást az Ellenőrző Bizottság véleménye­ zi. Amennyiben az Ellenőrző Bizottság valamelyik tagja, vagy elnöke ellen irányul az eljárás, az Önkormányzat eseti bizottságot köteles felállítani, amelynek nem lehet tagja egyetlen indítványozó sem. Az eseti bizottság eljárására az eseti bizottságra vonatkozó rendelkezések megfelelően alkal­ mazandók. (2) Az eljárást az indítvány bizottsági véleményezése után a Vá­ lasztmány folytatja le, és hoz határozatot. Az eljárás eredmé­ nye lehet: a.) az eljárás alá vont felmentése; b.) az eljárás alá vont mandátumától való megfosztása. (3) A Választmány bizalmatlansági kérdésben minősített több­ séggel dönt. 74. § Amennyiben az eljárásban eljáró bizottság megállapítja, hogy az eljárás lefolytatásának nincs alapja, az eljárás kezdeményezői mandátumuk lejártáig újabb eljárást nem kezdeményezhetnek. Az eljárás lefolytatására a Választmány ebben az esetben is kö­ teles. Ötödik rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 75. §Az Önkormányzat alapszabályzata 1999. február 18-tól lép ha­ tályba a Kari Tanács határozata alapján Ezen szabályzat 9 db számozott és aláírt mellékletekkel együtt érvényes. A mellékleteket a Bizottsági Elnökök, ill. a tisztségvi­ selők az alakuló Választmányi ülést követő 10 napon belül elké­ szítik. A szabályzatot a Kari Tanács 2000. március 5-én módosította. Budapest, 2000. május 5. Dékán s. k. HŐK Elnök (Balogh András s.k.) 174 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR FEGYELMI SZABÁLYZAT A fegyelmi eljárás általános szabályai 1. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a kar hallgatója és ezért fegyelmi büntetésben részesíthető, ha a.) a hallgatói jogviszony keretei között, vagy azzal összefüg­ gésben bűncselekményt, vagy szabálysértést követ el; b.) a jogszabályokban, az Egyetem, vagy a Kar szabályzatai­ ban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi; c.) életmódja, magatartása az Egyetem erkölcsi tekintélyét súlyosan sérti, illetőleg az összeegyeztethetetlen az Egye­ tem hallgatójával szemben támasztható fokozott erkölcsi elvárásokkal. (2) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességsze­ gés, melyhez a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat fűz hátrányos j ogkövetkezményt. (3) Az (1) bekezdés a.) pontjában foglalt cselekmény alapos gya­ núja esetén a Kar Dékánja dönt az ügynek a rendőrség, ille­ tőleg az ügyészséghez történő áttétele kérdésében. Áttétel esetén a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni a büntető, ille­ tőleg a szabálysértési eljárásjogerős befejezéséig. 2. § (1)A hallgató fegyelmi határozatban a következő fegyelmi bün­ tetésben részesíthető: a.) megrovás; b.) a felsőoktatási intézmény által nyújtott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; c.) meghatározott időre eltiltás a tanulmányok folytatásától; d.) kizárás a felsőoktatási intézményből. (2) Az (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott büntetés időtar­ tama az öt hónapot nem haladhatja meg; a c.) pontjában meg­ határozott eltiltás időtartama legfeljebb négy félévnek meg­ 175 �felelő oktatási időszak lehet. Fegyelmi büntetésként a szociá­ lis támogatást megvonni nem lehet. (3)Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha az annak elrendelésé­ re jogosult személynek [Id. 3. §] a fegyelmi vétségről való tu­ domás szerzése óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta egy év már eltelt. 3. § (1) Fegyelmi eljárást a Rektor és a Dékán rendelhet el. Bűncse­ lekményi tényállást megvalósító fegyelmi vétség esetén az eljárást el kell rendelni. Fegyelmi eljárás indítására javaslatot tehetnek az intézetvezetők, az egyetemi tanárok, docensek és a Tanulmányi Osztály vezetője. (2) Fegyelmi eljárás megindítása esetén a Dékán jogosult a fe­ gyelmi alá vont hallgató tanulmányai folytatásának - legfel­ jebb a jogerős fegyelmi határozatig tartó - felfüggesztésére. 4. § (1)A fegyelmi eljárásban a Fegyelmi Bizottság határozatot hoz. (2)Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató ellen ugyanabban az ügyben büntető eljárás folyik, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, kivéve, ha a tényállás egyébként is tisztázható. (3)Fegyelmi eljárás mellett szabálysértési eljárás és polgári per is indítható; ezen eljárások nem akadályozzák a fegyelmi eljárás lefolytatását. A kari Fegyelmi Bizottság 5. § A kari Fegyelmi Bizottság három tagból áll. Elnöke a Dékán által felkért vezető oktató, egyik tagja a Kari Tanács által megválasz­ tott oktató, másik tagja a HŐK által kijelölt hallgató. 6. § (1)A Fegyelmi Bizottság eljárása nyilvános. Zárt tárgyalás tart­ ható akár az eljárás alá vont, akár a Kar képviselőjének kéré­ sére, ha az ügy jellege ezt indokolja. Indokolt esetben a zárt tárgyalást a Fegyelmi Bizottság elnöke rendeli el. (2) A Fegyelmi Bizottság az ügyben bizonyítást folytat le. Nem kell bizonyítást lefolytatni, ha a tényállás nem vitatott, azt a fegyelmi alá vont teljes egészében elismeri és hozzájárul a határozatnak tárgyaláson kívül történő meghozatalához. 176 �(3)A bizonyítás során az eljárás alá vonttal a bizonyítékokat is­ mertetni kell, azokra észrevételt tehet, a tanúk meghallgatásán részt vehet, és hozzájuk kérdéseket intézhet, bizonyítékokat maga is javasolhat. A bizonyításról jegyzőkönyvet kell fel­ venni, annak egy példányát az eljárás alá vont megkapja. (4)A jegyzőkönyvet az eljárás során tollal kell vezetni, vagy hangfelvétel alapján utólag kell írásban rögzíteni. (5) Az eljárás alá vont igénybe vehet jogi képviselőt vagy védő­ ként bevonhat az eljárásba családtagot, más hallgatót vagy ka­ ri oktatót. 7. § (1)A Kari Fegyelmi Bizottság az eljárást határozattal zárja le, amelyet az utolsó érdemi tárgyaláson kell meghozni, rendel­ kező részét írásban rögzíteni, indoklással nyilvánosan kihir­ detni, és 8 napon, különösen jelentős vagy bonyolult ügyek­ ben 15 napon belül írásba foglalni. A határozatot az eljárás alá vontnak és a Dékánnak kézbesíteni kell. Ellene a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. (2)Megrovás büntetés esetén az eljárás alá vont a kihirdetéskor lemondhat fellebbezési jogáról, ez esetben rövidített határozat készíthető. (3)Ha az eljárás alá vont - vagy a Kar nevében a Dékán - a kéz­ besített határozat ellen nem él fellebbezéssel, az jogerőre emelkedik. Erről külön záradékolt példánnyal értesítendő az eljárás alá vont és ezt az aktában írásbeli feljegyzésben fel kell tüntetni. Másodfokú fegyelmi eljárás 8. § (l)Másodfokú fegyelmi hatóság az Egyetem Rektora. (2)Ha valamelyik fél a határozat ellen fellebbezést jelentett be, erről a másik felet értesíteni kell, felhívva arra, hogy a felleb­ bezéshez 8 napon belül csatlakozhat vagy arra észrevételt te­ het. A határidő letelte után a teljes iratanyagot a Kar felter­ jeszti a másodfokú fegyelmi hatóságnak. A fegyelmi eljárás másodfokon tárgyalás nélkül lefolytatható, ha a fellebbezés kizárólag a büntetés enyhítésére irányul és az eljárás alá vont nem kéri tárgyalás tartását. Egyébként a másodfokú fegyelmi eljárásban tárgyalást kell tartani, amelynek során meg kell hallgatni a Kar képviselőjét, 177 �s az eljárás alá vont hallgatót. A másodfokú eljárásban bizo­ nyítást nem kell lefolytatni, s a felterjesztett iratanyag alapján kell a másodfokú határozatot meghozni. A másodfokú határo­ zatot írásba kell foglalni. (3) A másodfokú eljárás során az eljáró Fegyelmi Hatóság a.) az első fokú határozatot helyben hagyhatja; b.) méltányosságból enyhítheti a büntetést; c.) súlyosbításra irányuló fellebbezés esetén mérlegelés alap­ ján súlyosbíthatja a büntetést, a tényállás elfogadása mel­ lett; d.) a határozatot hatályon kívül helyezve az első fokú eljárás megismétlésére adhat utasítást; e.) a tényállást kiegészítve a módosított tényállás alapján szabhat ki büntetést; f.) az eljárás alá vontat felmentheti; g.) az eljárást, ha az okafogyottá vált, megszüntetheti. (4) Okafogyottá válik az eljárás, ha az eljárás alá vont vonatko­ zásában időközben megszűnt a fegyelmi jogkör, és más okból (pl. kártérítésre kötelezés) a fegyelemsértés megállapítása nem szükséges. 9. § Az elmarasztalt hallgató egy évig áll a fegyelmi büntetés hatály alatt. Ezt az időszakot a Dékán, különös méltánylást érdemlő esetben, megrövidítheti. Új eljárás kezdeményezése 10. §( 1) A jogerős fegyelmi határozat ellen a fegyelmi eljárás kezde­ ményezésére jogosult [3. § (1) bek.] új eljárást kezdeményez­ het, ha a jogerős fegyelmi határozattal elbírált cselekmény te­ kintetében a bíróság a fegyelmi eljárás alá vont személy bű­ nösségét jogerős ítéletben megállapította. Ez esetben az új el­ járást a jogerős ítéletnek a Dékán által történt átvételétől szá­ mított egy hónapon belül lehet megindítani és a korábbi hatá­ rozat hatályon kívül helyezésével súlyosabb határozat is hoz­ ható. (2)Új eljárást kezdeményezhet a Kar Dékánja, valamint a fe­ gyelmi eljárás alá vont hallgató is a tudomásszerzést követő egy hónapon belül, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve jogerős határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi eljárásban 178 �nem bíráltak el, feltéve, hogy ezen körülmények más határo­ zatot eredményeztek vagy eredményezhettek volna. (3)Az új eljárást az elsőfokú Fegyelmi Bizottság előtt lehet megindítani, amely az elsőfokú eljárás szabályainak megfe­ lelő alkalmazásával jár el. A fegyelmi eljárás ügyvitele 11. § Ha két vagy több fegyelmi eljárás azonos jogalapból származik és/vagy tényállásuk azonos, a Fegyelmi Bizottság ezen eljáráso­ kat egyesítheti és együttes tárgyalásukat rendelheti el. Ezen ügy­ vezető határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. 12. §(1)A fegyelmi eljárás minden iratát az Egyetem hatályos iktatási rendszere szerint kell iktatni és külön nyilvántartó könyvbe is be kell vezetni, időrend szerint számozva. (2) A fegyelmi iratokat az ügy jogerős befejezése után - évenként elkülönítve - irattározni kell és a Kar irattárában öt évig meg kell őrizni. 13. §Az 1999. év február 18. Napján elfogadott módosító rendelkezé­ sek az elfogadás napjával lépnek hatályba és azokat a bármely fokon folyamatban lévő fegyelmi ügyekre is alkalmazni kell. A szabályzatot a Kari Tanács 2000. március 5-én módosította. Budapest, 2000. május 5. A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János s. k. dékán 179 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR SZABÁLYZAT AZ ÉVFOLYAMDOLGOZATOK KEZELÉSÉRE 1. § Az évfolyamdolgozatokra vonatkozó legfontosabb szabályokat a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 20. §-a tartalmazza. Ennek ke­ retei között a következőként kell kezelni az évfolyamdolgozato­ kat. Évfolyamdolgozatot a tanszékek oktatói közvetlenül nem vesz­ nek át a hallgatóktól. Az intézetek hirdetőtábláján ki kell füg­ geszteni, hogy a dolgozatokat az adott intézet titkárságán kell le­ adni. 2. § Az Intézeti Titkárság a leadott dolgozatokat az alábbiak szerint veszi nyilvántartásba: a.) Leadáskor a dolgozatra - ha ezt a hallgató nem tette volna meg - azonnal, az átvételkor rá kell írni a konzulens oktató nevét, a dolgozat leadási dátumát, továbbá az első és az utolsó oldalra rá kell nyomni a Tanszék körbélyegzőjét. Az évfolyamdolgozatba be kell tenni a hallgatónál lévő kon­ zultációs és értékelő lapot. b.) A dolgozatokat tanévenként, dolgozat-típusonként és sza­ konként elkülönítve, füzetben kell nyilvántartani. A nyil­ vántartás tartalmazza: - a hallgató nevét, - a dolgozat címét, - a dolgozat oldalszámát (az utolsó számozott oldalt alapul véve), - a konzulens nevét. 3. § A Titkárság a nyilvántartásba vett dolgozatokat haladéktalanul átadja a konzulensnek, aki a dolgozatot kijavítja, s az osztályza­ tot - dátummal együtt - mind magára a dolgozatra, mind az érté­ kelő lapra rávezeti és aláírja. Az évfolyamdolgozatokról a kon180 �zulens vizsgalapot állít ki, melyet le kell adni a Tanulmányi Osztálynak. 4. § (1) A kijavított dolgozatot az Intézeti Titkárságnak kell átadni, amely - az értékelő lapot továbbítja a Tanulmányi Osztályhoz, - a nyilvántartó füzetbe bejegyezni a visszavétel dátumát, - a dolgozatot pedig - tanévenként, dolgozat típusonként és szakonként csoportosítva - a tanszék archívumába he­ lyezni, végül - az osztályzatokat kifüggeszteni a hirdető táblára. ( 2) Az Intézeti Titkárság név szerint nyilvántartást készít az egyes oktatók által kijavított évfolyamdolgozatok számáról és eredményéről. 5. § Jelen szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit folyamatosan kell alkalmazni. Budapest, 2000. május 5. A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János s. k. dékán 181 �A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK SZABÁLYZATA a végbizonyítványra, a diplomamunkára, a záró­ vizsgára és az oklevélre vonatkozó tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezéseinek végrehajtásáról I. Általános rendelkezések 1. § A végbizonyítványra, a diplomamunkára, záróvizsgára és az oklevélre vonatkozó általános szabályokat a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 21-28. § tartalmazza. A szabályzat rendelkezé­ seinek megtartása mellett, egyes részletkérdésekben az alábbiak szerint kell eljárni. 2. § A záróvizsgák minden év április-május, és október-november hónapban kerülnek megtartásra. A záróvizsga időpontokat az In­ tézetek úgy kötelesek megjelölni, hogy minden záróvizsga hó­ napban kb. 150 hallgató tehessen vizsgát. 3. § A diplomamunkával, a záróvizsgával kapcsolatos adminisztráci­ ós feladatokat a Tanulmányi Osztály végzi; itt kell leadni az el­ készült szakdolgozatot, illetve itt lehet jelentkezni záróvizsgára. A Tanulmányi Osztály gondoskodik a záróvizsga napján az inde­ xeknek és a jegyzőkönyveknek az illetékes Bizottsághoz való szállításáról, illetve vizsga után haladéktalanul itt kell a Bizott­ ságnak leadni az indexeket és a vizsgalapokat. Ugyancsak a Ta­ nulmányi Osztályon kell leadni a szakdolgozatot értékelés és vé­ dés után. A szakdolgozatok és jegyzőkönyvek tárolásairól a Ta­ nulmányi Osztály gondoskodik. 182 �II. Szakdolgozat 4. § A szakdolgozatra a tanszékeken kiadott űrlapokon kell jelentkez­ ni. Amennyiben a hallgató a tanszékek által meghirdetett témá­ kon kívül témát választ, ezt előzetesen jóvá kell hagyatni a kon­ zulenssel. Ha a választott témát a konzulens vagy a tanszékve­ zető nem hagyja jóvá, a hallgatónak új témát kell választani. A tanszékek az egy-egy témára jelentkező hallgatók számát korlá­ tozhatják. 5. § A szakdolgozatra való jelentkezés után a hallgatónak 2 konzultá­ ciós kötelezettsége van. A konzultációk során a konzulens meg­ beszéli a hallgatóval a munka szempontjait, menetét, felhívja a figyelmet a vonatkozó szakirodalomra, áttekinti a hallgató váz­ latait stb. A konzultációs időpontokat a jegyzőkönyvben rögzíte­ ni kell. 6. § A szakdolgozatokat 3 példányban kell leadni; ebből legalább 1 példányt kemény kötésben, írógéppel vagy számítógépen írva. A szakdolgozat minimális terjedelme 100.000 n. (betűhely) - gya­ korlatilag 60 oldal 1,5 sortávolsággal. Szakdolgozatot a tanszé­ ken, - illetve a konzulens oktatónak - közvetlenül leadni nem le­ het. A szakdolgozatnak tartalmaznia kell tartalomjegyzéket, a fel­ használt irodalmat is - a szerzői jogi törvény szerint - az idézete­ ket lábjegyzettel kell ellátni, amelyben meg kell jelölni pontosan az idézet forrását. 7. § A Tanulmányi Osztály a leadott dolgozatokat az alábbiak szerint veszi nyilvántartásba: a.) Leadáskor a szakdolgozaton - ha ezt a hallgató nem tette vol­ na meg - azonnal, az átvételkor fel kell tüntetni a konzulens oktató nevét, a dolgozat leadási dátumát, továbbá az első és az utolsó oldalra rá kell nyomni a Kar körbélyegzőjét. A szak­ dolgozatba be kell tenni a hallgatónál lévő konzultációs lapot és az értékelő lapot. b.) A szakdolgozatokat tanévenként, dolgozat-típusonként és szakonként elkülönítve füzetben kell nyilvántartani. A nyil­ vántartás tartalmazza: - a hallgató nevét, - a dolgozat címét, 183 �- a dolgozat oldalszámát (az utolsó számozott oldalt alapul véve), a konzulens nevét. 8. § A Tanulmányi Osztály a nyilvántartásba vett dolgozatokat hala­ déktalanul átadja a Tanszéknek, majd a tanszék a konzulensnek. A szakdolgozatot a konzulens írásban értékeli a védés megkezdé­ se előtt, s javaslatot tesz a bizottságnak az érdemjegyre. 9. § A védésre alkalmatlan szakdolgozat átdolgozásra, kijavításra egyszer visszaadható. 10. §Az OTDK-n 1-3 helyezést szerzett, vagy különdíjjal jutalmazott dolgozat 5 (jeles) eredménnyel kerül elfogadásra. 11. § A szakdolgozat védése nyilvános. A védés során elsősorban meg kell győződni a dolgozat szerzőségéről, s arról, hogy a szakdol­ gozatban kifejtett nézeteit, véleményét meg tudja-e védeni a szerző. A szakdolgozat megvédhető TDK ülés keretében is, eb­ ben az esetben a konzulensen kívül 2 diák opponensnek is érté­ kelnie kell a dolgozatot. A diákköri ülés keretében történő esetle­ ges védésről a tanszékvezető dönt, ilyen védésre alapvetően ki­ emelkedő színvonalú, OTDK-n való szereplésre alkalmas dolgo­ zatok bocsáthatók. 12. §A leadott, védésre alkalmas szakdolgozatot a tanszék a leadástól számított 15-45 nap alatt védésre kitűzi. 13. §A megvédett szakdolgozatot a Bizottság a Titkárságnak adja át, amely az okmányokkal együtt azonnal leadja a Tanulmányi Osztálynak. III. A záróvizsga 14. §A záróvizsgára egy csoportban maximum 10 hallgató jelentkez­ het. Amennyiben adott tárgyból egy nap 2 vagy több bizottság vizsgáztat, az előre összeállított bizottságokhoz a hallgatókat sor­ solják. 184 �15. § A bizottságok összeállítását előzetesen, a vizsga előtt nem hoz­ zák nyilvánosságra. 16. § A záróvizsga elégtelen osztályzatot szerző, vagy kellő kimentés nélkül meg nem jelenő hallgató csak a következő záróvizsga­ időszakban jelentkezhet vizsgára az adott tárgyból. 17. § A záróvizsgák reggel 8 órakor kezdődnek. A záróvizsgák nyilvá­ nosak. 18. §A záróvizsga bizottság tagjait a Rektor által kinevezett külső tagok és az oktatók közül az adott Intézet vezetője javasolja és a Dékán kéri fel. IV. Zárórendelkezések 19. §Jelen rendelkezés a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit folyamatosan alkalmazni kell. Budapest, 2000. május 5. A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János s. k. dékán 185 �10/2000. (03.20.) sz. KT határozat A PPKE JÁK PÁLYÁZATI SZABÁLYZATA I. A pályázati rend hatálya A jelen pályázati rend szabályai szerint kell eljárni minden olyan eset­ ben, amikor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, illetve a PPKE Jogés Államtudományi nevében, illetve kari minőségben kíván pályázatot benyújtani egyetemi oktató, kutató, kutatócsoport, tanszék vagy inté­ zet, függetlenül attól, hogy a pályázatot közvetlenül a kiíró szerv(ezet)hez nyújthatná be, avagy a Karon vagy az Egyetemen ke­ resztül köteles pályázni. II. A pályázati ügyek intézése 1) Az intézményi, illetve a kari pályázatok elkészítése az erre kije­ lölt, illetve esetenként felkért munkatárs feladata. 2) Az intézetek, tanszékek vezetői, oktatói és kutatói az oktatási és kutatási autonómia jegyében szabadon pályázhatnak, a jelen pá­ lyázati rendben előírt ügyviteli (egyeztetési, adatszolgáltatási, arc­ hiválási és együttműködési) előírásoknak megfelelően. 3) A pályázatokkal kapcsolatos ügyviteli feladatokat (nyilvántartás, egyeztetés, folyamatfigyelés) a kari pályázati koordinátor (Pályá­ zati Iroda) intézi. 4) A pályázatok elszámolásához a Kar Gazdasági Osztályán az ezzel a feladattal megbízott ügyintéző nyújt segítséget. III. A pályázati ügyek intézésének szervei, illetve felelősei 1.) A pályázati koordinátor, (Pályázati Iroda) közvetlenül a Dékán­ nak alárendelve az alábbi feladatokat látja el: 186 �a.) hazai és nemzetközi pályázatok rendszeres figyelése, b.)a pályázati lehetőséggel érintett intézményi egységek tájé­ koztatása, c.) meghirdetett pályázatokkal kapcsolatos információk be­ gyűjtése, d.) a Kar nevében, illetve egyetemi vagy kari minőségben be­ nyújtott pályázatok nyilvántartása, e.) az elnyert pályázatok számítógépes nyilvántartása, f.) az elnyert pályázatok archiválása, g.) folyamatos egyeztetés a Gazdasági Osztály pályázati ügy­ intézőjével, h.) folyamatos kapcsolattartás az egyetemi pályázati koordi­ nátorral. 2.) A Gazdasági Osztály pályázati ügyekkel megbízott ügyintézője az osztály vezetőjének közvetlen szakmai irányítása alatt az alábbi feladatokat látja el: a.) a pályázat benyújtásához szükséges pénzügyi jellegű in­ formációk vonatkozásában adatszolgáltatás, b.)a pályázat benyújtásához szükséges pénzügyi kérdések egyeztetése a pályázat elszámolásához szükséges adatok és bizonylatok kigyűjtése 1. alkalmanként a pályázati elszámolások elkészítése 2. szükség esetén az egyes pályázatokhoz tartozó té­ telek elkülönített nyilvántartásának vezetése, illet­ ve biztosítása 3. folyamatos kapcsolattartás a Pályázati Irodával (pályázati koordinátorral) IV. 1.) A pályázatok benyújtásának rendje, ellenjegyzések Az Egyetem és a Kar nevében, illetve egyetemi vagy kari minőségben benyújtani kívánt intézeti, tanszéki és egyéni pályázatokat a kari pá­ lyázati koordinátoron (Pályázati Irodán) keresztül kell benyújtani. A benyújtani kívánt pályázaton minden esetben szerepelnie kell a kari pénzügyi osztályvezető aláírásának. Azokban az esetekben, amikor a megpályázott összeg nem fedezi a pályázati projekt teljes költségét (pl. a tb., adó, önrész, stb. a Kart vagy az Egyetemet terhelné), a pá­ 187 �lyázat benyújtásához a Dékán vagy a Gazdasági Dékán-helyettes el­ lenjegyzése szükséges. A szükséges ellenjegyzés(ek) megszerzése a Pályázó feladata, elmara­ dásáért a Pályázó teljes polgári és munkajogi felelősséggel tartozik. Amennyiben a pályázat a szükséges ellenjegyzésekkel és aláírásokkal rendelkezik, a pályázati koordinátor nyilvántartásba veszi, majd hala­ déktalanul köteles továbbítani a pályázatot a kiíró szerv(ezet) felé, azokban az esetekben, amikor a pályázatot az Egyetem nevében kell benyújtani, a Pályázó a kari pályázati koordinátoron (Pályázati Irodán) keresztül juttatja el azt a rektori hivatal mellett működő egyetemi pá­ lyázati koordinátorhoz. IV. 2.) A pályázatok kari nyilvántartásának rendje A pályázati koordinátor (Pályázati Iroda) a benyújtani kívánt pályá­ zatokat nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás az alábbi adatokat tar­ talmazza elsősorban: - pályázatot kiíró intézmény neve pályázati program/projekt címe a benyújtott pályázat címe pályázat benyújtásának ideje pályázat benyújtásáért felelős személy(ek) elbírálás várható ideje elbírálás eredménye A pályázati koordinátor (Pályázati Iroda) az elnyert pályázatokról számítógépes nyilvántartást vezet, amely a fentieken túl az alábbi adatokat tartalmazza elsősorban: - - pályázati program megvalósításáért felelős személy(ek) neve az adott pályázat koordinátorának neve kari, ill. egyetemi pályázat esetében a pályázattal elnyert összeg a pályáztató intézménnyel kötött szerződés száma, kelte a pályázatnak a pályáztató által adott kódszáma 188 �- - partnerintézmények neve (ha közös pályázatról van szó) főpályázó neve, címe (ha a Kar csak partnerként vesz részt a pályázatban) pályázat lejárta részbeszámolók, illetve részelszámolások benyújtásának határideje végelszámolás, végső beszámoló elkészítésének és be­ nyújtásának határideje IV. 3.) A pályázatok archiválása A Kar nevében benyújtott pályázat egy másolati példányát a pályázati koordinátornál (Pályázati Irodán) el kell helyezni. E pályázatok esetében a rész- és végelszámolásról, illetve a pályázati beszámolóról egy példányt a Pályázó a pályázati koordinátornál (Pá­ lyázati Irodán) köteles elhelyezni. Minden más pályázat esetében a Pályázó köteles gondoskodni az el­ nyert pályázatok, pályázati beszámolók és elszámolások, valamint a pályázattal kapcsolatos egyéb dokumentáció megőrzéséről. IV. 4.) A pályázati összeg felhasználása A pályázaton elnyert összegből történő kifizetéseket úgy kell megálla­ pítani, hogy azok lehetőség szerint összhangban álljanak a Kar által hasonló tevékenység díjazására megállapított összeggel. Amennyiben a Pályázó ettől az előírástól el kíván térni, köteles ezt előzetesen a Dékánnal egyeztetni. IV. 5.) A pályázatok elszámolása A kari vagy egyetemi minőségben benyújtott egyéni, tanszéki, illetve intézeti pályázatok teljes elnyert összegének 20%-a általános rezsi­ 189 �költségként a Kart illeti, vagyis ezen összeg felhasználásáról a Kar illetékese dönt. Amennyiben a Pályázó ettől az előírástól el kíván térni, köteles ezt előzetesen a Dékánnal egyeztetni. A pályázatok elszámolásának elkészítéséhez a Kar Gazdasági Osztá­ lya részéről az ezzel a feladattal megbízott előadó nyújt segítséget. Budapest, 2000. március 20. A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János s. k. dékán 190 �12/2000. (03.20.) SZ. KT HATÁROZAT PPKE JÁK TANRENDJE, 2000/2001-ES TANÉV NAPPALI TAGOZAT I. évfolyam I. félév Elmélet Gyakorlat Vizsga 4 előadás 1 3 előadás gyakorlati minősítés (3 fokozat) kollokvium x 3 előadás kollokvium x 2 előadás aláírás 2 előadás kollokvium x Bevezetés a jogfogalmakba Dr. Péteri Zoltán 2 előadás kollokvium A kereszténység alapjai ; (Kánonjog I.) Dr. Fülöp Tibor 2 előadás kollokvium Statisztika Dr. Botos József 2 előadás kollokvium Retorika Dr. Benedek András 1 előadás Etika (Filozófia I.) * Dr. Kovács Marianne 3 előadás Tantárgy, előadó Szigorlati tárgyak Római jog Dr. Zlinszky János Egyetemes jogtörténet Dr. Horváth Pál Magyar jogtörténet Dr. Gerics József Kötelezően választott tárgy jogtörténetből Bevezetés a közgazdaság­ tanba, Bittsánszky Géza Egyéb tárgyak Informatika Dr. Dósa Imre 1 gyakorlati minősítés alternatív (Id. II. évf. 1-2) 1 beszámoló x Latin 3 beszámoló x Összesen: 24 6 30 x = sikertelenség vagy halasztás esetén év végén összevontan pótlandó kollokvium vagy beszámoló * alternatív a „Keresztény erkölcs és jogászi etika” két féléves tárggyal I. évf, I. félév: 3 kötelező kollokvium, 3 összevontan pótolható kollokvium, 2 gyakorlati minősítés, 2 beszámoló, 1 aláírás, 1 alternatív kollokvium 191 �I. ÉVFOLYAM II. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Gyakorlat Vizsga Záróvizsgatárgyak Jogelmélet Dr. Varga Csaba kollokvium 2 előadás Szigorlati tárgyak 1 szem. szigorlat gyakorlati minősítés Római jog Dr. Zlinszky János 4 előadás Egyetemes j ogtörténet Dr. Horváth Pál 3 előadás szigorlat M agyar j ogtörténet Dr. Gerics József 3 előadás szigorlat Kötelezően választott tárgy jogtörténetből 2 előadás aláírás Közgazdaságtan (vállalat­ gazdaságtan, számvitel) Bittsánszky Géza, Dénes Sándor 4 előadás beszámoló Logika (Filozófia II.) Dr. Benedek András 3 előadás kollokvium x Kánonjog I. Dr. Szabó Péter 2 előadás kollokvium x Stilisztika Dr. Benedek András 1 előadás Egyéb tárgyak 1 szem. gyakorlati minősítés Informatika Dr. Dósa Imre 1 szem. beszámoló Latin 3 szem. beszámoló 6 30 Összesen: 24 x = összevonható kollokvium Rövidítés: szem. - szeminárium I. évf. II. félév: 3 szigorlat, 1 kollokvium, 2 összevontan pótolható kollokvium, 3 beszámoló, 2 gyakorlati minősítés, 1 aláírás 192 �II. ÉVFOLYAM I. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmelet Gyakorlat Vizsga Zárővizsgatárgyak Államtan Dr. Péteri Zoltán 3 előadás kollokvium Polgári jog Dr. Jobbágyi Gábor vagy Dr. Lábady Tamás 3 előadás kollokvium x Kötelezően választható polgári jogból 2 előadás beszámoló Alkotmányjog Dr. Kilényi Géza 2 előadás kollokvium x Kötelezően választható alkotmányjogból 2 előadás beszámoló Büntetőjog Dr. Békés Imre 3 előadás 1 szem. kollokvium x Szigorlati tárgyak Közgazdaságtan (pénz és tőkepiac; nemzetközi gazda­ sági kérdések), Dr. Botos Katalin, Dr. Körösi István 4 előadás beszámoló Ismeretelmélet (Filozófia III.) Dr. Benedek András 2 előadás kollokvium Kánonjog II. - Dr. Erdő Péter 2 előadás kollokvium x Közvetlen emberi kommuni­ káció - Dr. Korányi Özséb 2 előadás beszámoló Környezet és fejlődés Ifj. dr. Zlinszky János 2 előadás Keresztény erkölcs és jogászi etika, Dr. Zlinszky János 2 előadás Egyéb tárgyak Összesen: 29 1 szem. beszámoló alternatív kollégium (Id. I. évf.) 2 31 [I. évf. L félév: 2 kollokvium, 4 összevontan pótolható kollokvium, 5 beszámoló, í =összevonható kollokvium 193 �II. ÉVFOLYAM II. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Gyakorlat Vizsga Záróvizsgatárgyak Államelmélet II. Dr. Péteri Zoltán 3 előadás kollokvium Polgári jog Dr. Jobbágyi Gábor vagy Dr. Lábady Tamás 3 előadás kollokvium Kötelezően választható polgári jogból 2 előadás beszámoló Alkotmányjog Dr. Kilényi Géza 2 előadás kollokvium Kötelezően választható alkotmányjogból 2 előadás beszámoló Büntetőjog Dr. Békés Imre 3 előadás 1 szem. kollokvium Szigorlati tárgyak Közgazdaságtan (államház­ tartástan, gazdaságtörténet) Dr. Botos Katalin Dr. Báger Gusztáv 4 előadás szigorlat Kánonjog III. Dr. Hársfai Katalin 2 előadás kollokvium Közvetlen emberi kommu­ nikáció Dr. Horányi Özséb 2 előadás beszámoló Környezet és fejlődés Ifj. dr. Zlinszky János 2 előadás Bevezetés az EU jogba Dr. Dienes-Oehm Egon 2 előadás beszámoló Keresztény erkölcs és jogá­ szi etika Dr. Zlinszky János 2 előadás aláírás Egyéb tárgyak Összesen: 29 1 szem. 2 II. évf. II. félév: 1 szigorlat, 5 kollokvium, 5 beszámoló, 1 aláírás 194 beszámoló 31 �III. ÉVFOLYAM I. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Gyakorlat Vizsga Záróvizsgatárgyak Jogelmélet Dr. Varga Csaba 2 előadás Polgári jog Dr. Jobbágyi Gábor vagy Dr. Lábady Tamás 3 előadás Közigazgatási jog Dr. Tamás András 4 előadás Büntetőjog Dr. Békés Imre 2 előadás kollokvium 2 szem. kollokvium x gyakorlati jegy kollokvium x 2 szem. kollokvium x Szigorlati tárgyak Nemzetközi jog Dr. Kovács Péter Kötelezően választható nemzetközi j ogból 3 előadás 2 kollokvium x 2 szem. beszámoló Munkajog Dr. Radnay József 3 előadás kollokvium x Pénzügyi jog Dr. Halustyik Anna 2 előadás kollokvium x Büntetés végrehajtási jog Dr. Vókó György 1 előadás kollokvium Kriminológia Dr. Körinek László 2 előadás kollokvium x Társadalmi kommunikáció Dr. Horányi Özséb 2 előadás beszámoló Egyéb tárgyak Összesen 26 6 32 III, évf. I. félév: 2 kötelező kollokvium, 7 összevontan pótolható kollokvium, 2 be­ számoló, 1 gyakorlati jegy x =összevonható kollokvium 195 �III. ÉVFOLYAM II. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Gyakorlat Vizsga Záróvizsgátárnyak Jogelmélet Dr. Varga Csaba 3 előadás Polgári jog Dr. Jobbágyi Gábor vagy Dr. Lábady Tamás 3 előadás 2 szem. kollokvium gyakorlati jegy Közigazgatási jog Dr. Tamás András 2 előadás 1 szem. gyakorlati jegy Büntetőjog Dr. Békés Imre 2 előadás 2 szem. kollokvium kollokvium Szigorlati tárgyak Nemzetközi közjog Dr. Kovács Péter 3 előadás szigorlat Kötelezően választható nemzetközi jogból 2 előadás beszámoló Munkajog Dr. Radnay József 3 előadás szigorlat Pénzügyi jog Dr. Halustyik Anna 2 előadás szigorlat Kriminológia Dr. Körinek László 2 előadás kollokvium Társadalmi kommunikáció Dr. Korányi Özséb 2 előadás beszámoló Egyéb tárgyak Speciális kollégium Összesen: 24 2 szem. aláírás 7 31 III, évf. II. félév: 3 szigorlat, 4 kollokvium, 2 beszámoló, 2 gyakorlati jegy, 1 aláírás 196 �IV. ÉVFOLYAM I. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Gyakorlat Vizsga Záróvizsgatárgyak Jogszociológia és jogantropológia Dr. Varga Csaba 3 előadás kollokvium Polgári jog Dr. Jobbágyi Gábor vagy Dr. Lábady Tamás 3 előadás kollokvium Kereskedelmi jog Dr. Fazekas Judit 2 előadás aláírás Közigazgatási eljárásjog Dr. Molnár Miklós 2 előadás 2 szem. kollokvium gyakorlati jegy Szigorlati tárgyak Büntető eljárásjog Dr. Tóth Mihály 3 előadás Polgári eljárásjog Dr. Gáspárdy László 2 előadás Nemzetközi magánjog Dr. Burián László 2 előadás aláírás Környezetvédelmi j og Dr. Bándi Gyula 2 előadás kollokvium x TB és szociális jog Dr. Kiss Lenke, Dr. Takács György 2 előadás kollokvium x Bioetika * Dr. Ferencz Antal 2 előadás alternatív beszámoló Ingatlanjog * Dr. Bagi István 2 előadás alternatív beszámoló kollokvium x 2 szem. aláírás gyakorlati jegy Egyéb tárgyak Speciális kollégium Összesen: 25 2 szem. aláírás 6 31 *Az egyik tárgy és 4 óra speciális kollégium felvétele kötelező IV. évf. L félév: 3 kollokvium, 3 összevontan pótolható kollokvium, alternatív be­ számoló, 4 aláírás, 2 gyakorlati jegy 197 �IV. ÉVFOLYAM II. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Gyakorlat Vizsga Záróvizsgatárgyak Kereskedelmi jog Dr. Fazekas Judit 3 előadás kollokvium Közigazgatási jog Dr. Tamás András 2 előadás kollokvium Szigorlati tárgyak Büntető eljárásjog Dr. Tóth Mihály 3 előadás 1 szem. szigorlat gyakorlati jegy Polgári eljárásjog Dr. Gáspárdy László 2 előadás 2 szem. kollokvium gyakorlati jegy Európa jog Dr. Király Miklós 3 előadás aláírás Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga Dr. Bánrévy Gábor 2 előadás szigorlat Környezetvédelmi jog Dr. Bándi Gyula 2 előadás kollokvium TB jog és szociális jog Dr. Kiss Lenke, Dr. Takács György 2 előadás kollokvium Versenyjog Dr. Boytha Györgyné 2 előadás aláírás Sajtó- és médiajog* Dr. Murányi László 2 előadás alternatív beszámoló Ingatlanjog* Dr. Bagi Istán 2 előadás alternatív beszámoló Alkotmányos bíráskodás és alapjogvédelem* Dr. Sólyom László 2 előadás alternatív beszámoló Egyéb tárgyak Speciális kollégium 4 szem. aláírás 34 27 7 Összesen *Az alternatív tárgyak valamelyikét, illetve 2 tárgy speciális kollégiumot fel kell venni. IV. évf. II. félév: 2 szigorlat, 5 kollokvium, 1 alternatív beszámoló, 3 aláírás 198 �V. ÉVFOLYAM I. FÉLÉV Elmélet Gyakorlat Vizsga Polgári eljárásjog Dr. Gáspárdy László 2 előadás 2 szem. szigorlat Európajog Dr. Király Miklós 2 előadás szigorlat Nemzetközi eljárások joga Dr. Horváth Éva 3 előadás kollokvium Kriminalisztika Dr. Sinku Pál 1 előadás kollokvium Versenyjog Dr. Boytha Györgyné 2 előadás kollokvium Szociális igazgatás vagy: Agrárigazgatás Dr. Tamás András 2 előadás beszámoló Nemzetközi büntetőjog* Dr. Kussbach Erik 2 előadás alternatív beszámoló Bank és tőzsdejog* Dr. Halustyik Anna 2 előadás alternatív beszámoló Szabadalmi jog* Dr. Tattay Levente 2 előadás alternatív beszámoló Emberi jogok EU konvenci­ ója Dr. Békés Imre 2 előadás alternatív* beszámoló Sajtó- és médiajog* Dr. Murányi László 2 előadás alternatív beszámoló Iparjog* Dr. Farkas József 2 előadás alternatív beszámoló Tantárgy, előadó Szigorlati tárgyak Egyéb tárgyak Speciális kollégium Összesen 24 8 szem. aláírás 10 34 *3 alternatív tárgyat és 4 tárgy speciális kollégiumot kell felvenni V. évf. I. félév: 2 szigorlat, 3 kollokvium, 1 beszámoló, 3 alternatív beszámoló, 1 aláírás 199 �V. ÉVFOLYAM II. FÉLÉV Heti óraszám Tantárgy Magánjog Záróvizsga felkészítés 3 Büntetőjog Záróvizsga felkészítés 3 Jogelmélet Záróvizsga felkészítés 3 Közjog Záróvizsga felkészítés Összesen. 3 12 V. ÉVFOLYAM II. FÉLÉV: 4 aláírás 200 �LEVELEZŐ TAGOZAT I. ÉVFOLYAM I. FÉLÉV Elmélet összes óra­ szám Vizsga Római jog Dr. Zlinszky János 15 előadás kollokvium x Egyetemes jogtörténet Dr. Horváth Pál 12 előadás kollokvium x Magyar j ogtörténet Dr. Gerics József 15 előadás kollokvium x Közgazdaságtan - Statisztika Bittsánszky Géza, Dénes Sándor 12 előadás kollokvium x Bevezetés a jogfogalmakba Dr. Péteri Zoltán 12 előadás kollokvium Bevezetés a kereszténységbe Dr. Fülöp Tibor 9 előadás kollokvium Etika (Filozófia I.) Dr. Kovács Marianne 9 előadás kollokvium x Tantárgy, előadó Szigorlati társnak Egyéb társvak Összesen: 84 I. évf. I. félév : 2 kollokvium, 5 összevontan pótolható kollokvium (az 5-ből mini­ mum 2 a félév érvényességi feltétele) x= összevonható kollokvium 201 �I. ÉVFOLYAM II. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Vizsga 12 előadás kollokvium Római jog Dr. Zlinszky János 15 előadás szigorlat Egyetemes jogtörténet Dr. Horváth Pál 12 előadás szigorlat Magyar j ogtörténet Dr. Gerics József 15 előadás szigorlat Közgazdaságtan Bittsánszky Géza, Dénes Sándor 12 előadás kollokvium x Logika (Filozófia II.) Dr. Benedek András 9 előadás kollokvium x Kánonjog I. Dr. Szabó Péter 9 előadás kollokvium Záró vizsgatárgyak Jogelmélet Dr. Varga Csaba Szigorlati tárgyak Egyéb tárgyak Összesen 84 I. évf. 2. félév: 3 szigorlat, 2 kollokvium, 2 összevontan pótolható kollokvium x = összevonható kollokvium 202 �II. ÉVFOLYAM I. FÉLÉV ........ ...... .... . ... Elmélet Vizsga Államtan Dr. Péteri Zoltán 12 előadás kollokvium x Polgári jog változó 15 előadás kollokvium Alkotmányjog Dr. Kilényi Géza 12 előadás kollokvium x Büntetőjog Dr. Békés Imre 15 előadás kollokvium x 12 előadás kollokvium x Kánonjog II. Dr. Erdő Péter 9 előadás kollokvium x Ismeretelmélet (filozófia III.) Dr. Benedek András 9 előadás kollokvium Tantárgy, előadó Záróvizsgatárgyak Szigorlati tárgyak Közgazdaságtan Dr. Botos Katalin, Dr. Körösi István Egyéb tárgyak Összesen: 84 II. évf. 1. félév: 2 kollokvium, 5 összevontan pótolható kollokvium (az 5-ből mini­ mum 2 a félév érvényességi feltétele) x = összevontan pótolható kollokvium 203 �II. ÉVFOLYAM II. FÉLÉV Elmélet Vizsga Államelmélet II. Dr. Péteri Zoltán 9 előadás kollokvium x Polgári jog változó 9 előadás kollokvium Alkotmányjog Dr. Kilényi Géza 12 előadás kollokvium Büntetőjog Dr. Békés Imre 12 előadás kollokvium 12 előadás szigorlat Kánonjog III. Dr. Hársfai Katalin 9 előadás kollokvium x Környezet és fejlődés ifj. dr. Zlinszky János 12 előadás kollokvium Bevezetés az EU jogba Dr. Dienes-Oehm Egon 9 előadás beszámoló Tantárgy, előadó Záró vizsgatárgyak Szigorlati tárgyak Közgazdaságtan Dr. Botos József, Dénes Sándor Egyéb tárgyak Összesen: 84 II. évf. II. félév: 1 szigorlat, 4 kollokvium, 2 összevont kollokvium, 1 beszámoló x = összevonható kollokvium 204 �III. ÉVFOLYAM I. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Vizsga Jogelmélet Dr. Varga Csaba 9 előadás kollokvium x Polgári jog változó 12 előadás kollokvium Közigazgatási jog Dr. Tamás András 12 előadás kollokvium x Büntetőjog Dr. Békés Imre 12 előadás kollokvium x Nemzetközi közjog Dr. Kovács Péter 12 előadás kollokvium x Munkajog Dr. Radnay József 9 előadás kollokvium x Pénzügyi jog Dr. Halustyik Anna 12 előadás kollokvium x 6 előadás kollokvium x Záró vizsgatárgyak Szigorlati tárgyak Egyéb tárgyak Kriminológia Dr. Körinek László Összesen: 84 HL évf. 1. félév: 1 kollokvium, 7 összevontan pótolható kollokvium (a 7-ből mini­ mum 3 a félév érvényességi feltétele) x = összevontan pótolható kollokvium 205 �III. ÉVFOLYAM IL FÉLÉV Elmélet Vizsga Jogelmélet Dr. Varga Csaba 9 előadás kollokvium Polgári jog változó 12 előadás kollokvium x Közigazgatási jog Dr. Tamás András 12 előadás kollokvium x Büntetőjog Dr. Békés Imre 12 előadás kollokvium Nemzetközi közjog Dr. Kovács Péter 12 előadás szigorlat Munkajog Dr. Radnay József 9 előadás szigorlat Pénzügyi jog Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva 12 előadás szigorlat 6 előadás kollokvium Tantárgy, előadó Záróvizsgatárgyak Szigorlati tárgyak Egyéb tárgyak Kriminológia Dr. Körinek László 84 Összesen: III, évf. II. félév: 3 szigorlat, 3 kollokvium, 2 összevonhatóan pótolható kollokvium (2 szigorlat és 3 kollokvium a félév érvényességi feltétele) x = összevonható kollokvium 206 �IV. ÉVFOLYAM I. FÉLÉV Elmélet Vizsga Jogszociológia és jogantropológia Dr. Szilágyi István 9 előadás kollokvium Polgári jog változó 9 előadás kollokvium Kereskedelmi jog 12 előadás kollokvium x Büntető eljárásjog Dr. Tóth Mihály 12 előadás kollokvium x Polgári eljárásjog Dr. Gáspárdy László, Dr. Solt Pál 12 előadás aláírás Nemzetközi magánjog Dr. Burián László 12 előadás kollokvium x Közigazgatási eljárásjog Dr. Molnár Miklós 9 előadás kollokvium Szociális ellátás és TB jog Dr. Kiss Lenke Dr. Takács György 9 előadás kollokvium x Tantárgy, előadó Záróvizsgatárgyak Dr. Fazekas Judit Szigorlati tárgyak Egyéb tárgyak Összesen: 84 IV évf. I félév: 3 kollokvium, 4 összevontan pótolható kollokvium (a 4-ből minimum 1 a félév érvényességi feltétele), 1 aláírás x = összevonható kollokvium 207 �IV. ÉVFOLYAM II. FÉLÉV Elmélet Vizsga Kereskedelmi jog Dr. Fazekas Judit 9 előadás kollokvium Közigazgatási jog Dr. Tamás András 9 előadás kollokvium Büntető eljárásjog Dr. Tóth Mihály 12 előadás szigorlat Polgári eljárásjog Dr. Gáspárdy László 9 előadás kollokvium Európa jog Dr. Király Miklós 12 előadás szigorlat Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, Dr. Bánrévy Gábor 9 előadás szigorlat Sajtó- és médiajog* Dr. Murányi László 6 előadás alternatív beszámoló Szociális ellátás / TB jog Dr. Takács György, Dr. Kiss Lenke 6 előadás kollokvium Környezetvédelmi jog Dr. Bándy Gyula 6 előadás kollokvium x Versenyjog, Dr. Boytha Györgyné 6 előadás aláírás Fakultatív: Bioetika* Dr. Ferencz Antal 6 előadás alternatív beszámoló Fakultatív: Alkotmányos bíráskodás és alapjogvédelem *- Dr. Sólyom László 6 előadás alternatív beszámoló Fakultatív: Ingatlanjog* Dr. Bagi Istán 6 előadás alternatív beszámoló Tantárgy, előadó Záróvizsgátárnyak Szigorlati társvak Egyéb társvak Összesen: 102 * Az alternatív tárgyakból egyet fel kell venni x = összevonható kollokvium IV. évf. II. félév: 3 szigorlat, 4 kollokvium, 1 összevontan pótolható kollokvium, 1 beszámoló, 1 aláírás (2 szigorlat és 3 további vizsga a félév érvényességi feltétele) 208 �V. ÉVFOLYA]Ví I. FÉLÉV Elmélet Vizsga 12 előadás szigorlat 12 előadás szigorlat Nemzetközi élj árások j oga Dr. Horváth Éva 12 előadás kollokvium Versenyjog - Dr. Boytha Györgyné Környezetvédelmi jog Bándi Gyula Sajtó- és médiajog* - Dr. Murányi László Kriminalisztika* - Dr. Sinku Pál Bioetika - Dr. Oberfrank Ferenc 9 előadás 9 előadás. kollokvium kollokvium 9 előadás. alternatív beszámoló kollokvium alternatív beszámoló kollokvium Tantárgy, előadó Szigorlati tárgy Polgári eljárásjog - Dr. Gáspárdy László Európa jog - Dr. Király Miklós Egyéb tárgyak 9 előadás 6 előadás 9 előadás Nemzetközi büntetőjog Dr. Kussbach Erik 9 előadás alternatív Bank- és tőzsdejog* beszámoló Dr. Halustyik Anna 9 előadás alternatív Iparjog* beszámoló Dr. Farkas József 9 előadás alternatív Szabadalmi jog* beszámoló Dr. Tattay Levente Összesen: 84/90 * 2 alternatív tárgyat kell felvenni V, évf. 1. félév: 2 szigorlat, 4 kollokvium, 1 összevont kollokvium, 2 beszámoló (legalább 2 szigorlat és 3 további vizsga a félév érvényességi feltétele) V. ÉVF. II. FÉLÉV Tantárgy Magánjog Büntetőjog Jogelmélet Közjog Összesen: V. évf. II. félév: 4 aláírás Budapest, 2000. május 5. Záróvizsga felkészítés Záróvizsga felkészítés Záróvizsga felkészítés Záróvizsga felkészítés heti óraszám 8 8 8 8 32 A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János s. k. dékán 209 �PPKE JÁK Kari Tanács 1/2000. (06. 26.) sz. KT határozat PPKE TVSZ. 27. § (3) módosított szövege 27. § (3) Az oklevél minősítését egyrészről a négy záróvizsga-tárgy és a szakdolgozat öt értékéből alkotott átlagból (a) mint egyik té­ nyezőből, másrészről a 11 kötelező szigorlat átlagából (b) mint másik tényezőből számolt egyszerű számtani átlag adja (/a+b/:2). PPKE JÁK tanrendjének módosítása 1) A hallgató tanulmányai során az 1-8. félévekben 2x4 félév nyelv­ oktatást köteles heti 3-3 órában felvenni két általa választott és a JÁK által oktatott élő nyelvből. Mentesül e kötelezettség alól, ha valamely élő nyelvből van állami középfokú vagy annál magasabb „C” típusú vagy rendelet szerint azzal egyenértékű - nyelvvizsgája. A Kar jogo­ sult más nyelvvizsgák egyenértékűségét is elismerni, esetleg a BTK egyéni meghallgatás alapján megfogalmazott véleményét figyelembe véve. (Az oktatás ingyenes e 8 félévre, a meghallgatás vizsgadíjhoz kötött). Egy nyelvvizsga egy nyelvet vált ki, két nyelvvizsga esetén a hallgató mentesül a nyelvórák kötelezettsége alól, azonban a diplomához az egyik vizsgának állami(lag elismert) „C” típusú középfokú nyelvvizs­ gának kell lennie. 2) A levelező szak részére a JÁK költségtérítéses nyelvtanulásban teszi lehetővé és kötelezővé a két nyelvet négy féléven át. Ezek méltá­ nyosság szerint kiválthatók más igazolt nyelvtanulással, és utána BTK meghallgatással. Ugyanez majdan előírandó a távoktatásban is. 3) A kiegészítő szakismeretek fokozása a levelező szakon a hat kö­ telező órán felül nyújtható, elvben heti két órában, nyolc féléven át (ez 20% lenne). 4) A „Jogszabály-előkészítés - jogalkotás” c. tárgyat az Alkot­ mányjog (vagy a Közigazgatási jog) keretében kötelezően választható 210 �tárgyként indokolt tanítani azzal, hogy az eddigi óraszámot nem eme­ li, de valamelyik félévben a 4-8. félévek között felveendő. 5) Az összes évfolyamok részére bevezetendő, kötelező, egyszeri négyhetes szakmai gyakorlatot az alábbiak szerint kell letölteni: a) bírósági, ügyészségi ügyvédi irodai közigazgatási eddig már le­ töltött és igazolható gyakorlatot elfogadunk. b) A még gyakorlatot nem teljesített hallgató a gyakorlatot a fent megjelölt helyeken túl teljesítheti vállalat jogi irodáján, szabadal­ mi ügyvivő irodában, közjegyző mellett is (N.B.: a Fővárosi Bíró­ ság / Fővárosi Főügyészség a jelenlegi gyakorlat szerint, saját il­ letékességi területén csak olyan jogvégzettet alkalmaz fogalmazó­ ként, aki már a szakmai gyakorlatot bíróságon töltötte, így ha valaki bírói / ügyészi pályára készül, célszerű a szakmai gyakor­ latot is erre tekintettel letölteni). Elfogadható gyakorlat helyett előzetes egyedi engedély alapján - külföldön töltött gyakorlat, zá­ róvizsga-tárgyból tanszéki gyakorlat (demonstrátor), vagy ezzel a céllal meghirdetett speciális kollégium megfelelő teljesítése is. c) A JÁK hallgatói számára maga gondoskodik gyakorló helyek keretszerű biztosításáról, és azokat tanév előtt keretszerűen meg­ hirdeti. d) Levelező tagozaton a hasonló munkakörben dolgozó hallgatót a gyakorlat alól mentesíteni lehet. Levelező, tagozaton mentesülnek a gyakorlat alól az államigazgatási főiskolai végzettséggel rendel­ kező hallgatók. e) A gyakorlat tényét „teljesített” értékeléssel az indexben kell a Tanulmányi Osztálynak igazolnia, a gyakorlati hely igazolása alapján. Hatályos 2000. július 1-től Budapest, 2000. június 26. Dr. Zlinszky János s.k. dékán 211 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource JÁK (Jog- és Államtudományi Kar) Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document PPKE-JÁK Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Tanulmányi tájékoztató 2000/2001 - hallgatók részére Description An account of the resource Egyetemről; tanév ismertetés; tanszékek bemutatása; oktatók; Kar szabályzatai; alapelvek, célok; tanrend; a Kar intézetei; fegyelmi szabályzat Subject The topic of the resource Tanulmányi tájékoztató Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE-JÁK; Dr. Zlinszky János - dékán; Dr. Jobbágyi Gábor - dékán-helyettes; Deme Erzsébet - szerkesztés,tördelés; Legeza László - borítófotó; Szent István Társulat Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE-JÁK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2000-2001 Date Created Date of creation of the resource. 2000. június 27. Medium The material or physical carrier of the resource. ismeretető Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource digitális; papír Source A related resource from which the described resource is derived JAK_2000_2001_tanulmanyi_tajekoztato_hallgatok_reszere Relation A related resource 28-T-J-2000-2001 Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Magyarország; Budapest Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. 1088 Szentkirályi u. 28. Extent The size or duration of the resource. 7801 KB; 196x140 mm; 211 p. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE-JÁK Rights Information about rights held in and over the resource PPKE-JÁK Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE-JÁK Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context JAK_2000_2001_tanulmanyi_tajekoztato_hallgatok_reszere Deme Erzsébet Jobbágyi Gábor Legeza László Szent István Társulat Zlinszky János