https://omeka.ppke.hu/files/original/b02b240014765b548bb6a2ced01dda25.jpg d319db8cdfd31a7fe71fbb9ffe960515 https://omeka.ppke.hu/files/original/6e15913d31f2a5f2f29a613694369081.pdf 256cf8387d577ee18258e5a0b1893187 PDF Text Text Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kar r Tanulmányi tájékoztató 2009/2010 Nemzetközi igazgatási alapszak (BA) Európai és nemzetközi igazgatás mesterszak (MA) Budapest 2009 �A kézirat lezárásának időpontja: 2009. július 31. Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Felelős kiadó: Dr. Schanda Balázs dékán Szerkesztette és tördelte: Szakaiiné Szeder Andrea Nyomdai munkák : MondAt Kft. �TARTALOM Dékáni köszöntő 7 Az egyetem szellemisége 9 Az Egyetem története 9 Az Egyetem vezetői 13 Az Egyetem Karai 14 Karunk címere 16 L ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 17 1. Karunk szellemisége, sajátosságai 17 2. Karunk vezetői 18 3. A tanév időbeosztása 18 4. Beiratkozási és bejelentkezési eljárás, tárgyfelvétel 20 5. A kari honlap és a Neptun-rendszer használata 24 6. Fizetendő díjak, költségtérítések 27 7. Hallgatói juttatások 29 8. Hallgatói ügyekkel foglalkozó szervezeti egységek, testületek, azok eljárási és adminisztrációs rendje 31 8.1. Tanulmányi Osztály 31 8.2. Dékáni Titkárság 34 8.3. Dékánhelyettesi Titkárság 35 8.4. Fegyelmi Bizottság (SzMSz 28. §) 36 8.5. Kreditátviteli Bizottság (SzMSz 29. §) 36 8.6. Tanulmányi Bizottság (SzMSz 30. §) 37 8.7. Diákjóléti Bizottság (SzMSz 25. §) 37 9. Intézetek, tanszékek 9.1. Alkotmányjogi Tanszék 9.2. Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék 9.3. Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék 9.4. Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet 9.5. Jogbölcseleti Tanszék 39 39 40 41 42 43 3 �9.6 Jogtörténeti Tanszék 9.7. Kánonjogi Intézet 9.8. Kereskedelmi Jogi Tanszék 9.9. Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék 9.10. Közigazgatási Jogi Tanszék 9.11. Nemzetközi Magánj ogi Tanszék 9.12. Pénzügyi Jogi Tanszék 9.13. Polgári Élj árásj ogi Tanszék 9.14. Polgári Jogi Tanszék 9.15. Római Jogi Tanszék 9.16. Idegen Nyelvi Lektorátus 9.17. Informatikai Oktatási Csoport 9.18. Testnevelési Csoport 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 55 10. Posztgraduális képzések 56 11. Hallgatói érdekképviselet - Hallgatói Önkormányzat (HŐK) 62 12. Könyvtár 63 13. Informatikai szolgáltatások 65 14. PROFEX jogi- és közigazgatási bejelentett szaknyelvi vizsgahely - Idegen Nyelvi Lektorátus 66 15. Pályázati, Karrier-tanácsadási és egyéb magyar és külföldi ösztöndíjlehetőségek 68 16. Kari lelkészség 71 17. Kulturális lehetőségek, öntevékeny csoportok 71 18. Sportélet a Karon 71 19. Házirend 72 II. AMIT MINDENKINEK ISMERNIE, TUDNIA KELL ... A SZABÁLYZATOK 4 75 TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ) 75 HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT 113 �A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM SZABÁLYZATA A HALLGATÓI FELÜLBÍRÁLATI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJÉRŐL 1119 III. NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK (BA)123 Mintatanterv 123 Tárgyleírások 132 IV. EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKEPZESI SZAK (MA) 155 Mintatanterv 157 Tárgyleírások Kötelező tárgyak Kötelezően választható tárgyak 163 163 177 V. GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK 181 5 ��Dékáni köszöntő Legyen Karunk egyre inkább a valódi szabadság szigete, ahol nem csak a jog tanulha­ tó magas szinten, de az igazság is kimondható! Az igazság - melynek ma néha a létét is kétségbe vonják -, csak az igazság adhat a jog számára szilárd alapot. A jog igazság nélkül pusztán szabályozástechnika, mely nem igényel sem egyetemi szintű oktatást, sem személyes elkötelezettséget. Karunk azonban éppen erre, az Igazság iránti sze­ mélyes elkötelezettségre hívja hallgatóit és oktatóit, szakmai ismeretek közvetítése mellett választ kínálva a minden embert meghatározó, elemi kérdésekre is. Ebből, az Igazság keresése iránti elkötelezettségből fakad a közösség oktatók, hallgatók és az Egyetem küldetését előmozdító valamennyi munkatárs között. Ebből fakad a személy - legyen jogalany, ügyfél, hallgató, adminisztrátor vagy professzor - iránti tisztelet. Ebből fakad az, hogy hivatásunkat nem önös szempontok szerint, hanem a közjó­ ra, és a természetes értékekre figyelemmel kell gyakorolnunk. Jogszemléletünket is meghatározza az emberi méltóság iránti tisztelet, és az, hogy a politikai közösség, a társadalom célja a közjó szolgálata kell, hogy legyen. Az egyetemek versenyében ez a többlet nehezen mérhető, mégis ez alapozza meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folyó jogászképzés létjogosultságát és különleges értékét. Az elmúlt évek visszaigazolták jogászképzésünk minőségét: végzettjeink elhelyezkedési tapasztala­ tai rácáfolnak a szakma telítettségéről szóló hiedelmekre. A nemzetközi igazgatási szak iránti növekvő érdeklődés pedig azt mutatja, hogy a jogászképzéshez szervesen kapcsolódó igazgatási képzési terület is otthonra talált Karunkon. Joggal hiszünk ab­ ban, hogy szilárd alapokon álló, minőségi munkának van jövője. Dr. Schanda Balázs dékán ��EGYETEMÜNKRŐL AZ EGYETEM SZELLEMISÉGE Mit jelent az, hogy katolikus egyetem? Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek - 2003 januárjáig Egyetemünk rektora - a következőképpen fogalmazza meg: „Erről hivatalos meghatározással rendelkezünk, amit II. János Pál pápa adott a katolikus egyetemekről szóló, 1990-ben megjelent apostoli rendelkezésében. Ez az a hatályos egyházi törvény, amely ma az ilyen egyetemeknek a működését, identitását szabályozza. Eszerint a katolikus egyetem olyan, az egyházi hatóság által alapított, elismert, de az adott országban is egyetemként elfogadott, nagyobbrészt „világi” tu­ dományokkal foglalkozó intézmény, amely intézményes kötelezettséget vállal arra, hogy teljes oktatói, kutatói és nevelői tevékenységét a katolikus hit szellemében végzi. Ma az Egyház számára a kultúra, illetve a tudomány világával való párbeszédnek privilegizált helye a katolikus egyetemen van. Sőt ebben a tekintetben még változik is a hangsúly. 2000 nyarán, Ausztráliában a katolikus egyetemek rektorainak világtalál­ kozóján olyan kép rajzolódott ki, hogy talán ellentétben az előző évtizedekkel, amikor ezek az egyetemek inkább a szakmaiságra helyezték a hangsúlyt, ma azt mondják, hogy a létük érdekében elsősorban a katolikus identitásukat kell hangsúlyozni, mi­ közben a legmagasabb szakmai színvonalra törekszenek. Ez adja létjogosultságuk alapját.” Az Egyetem története* Az egyetem szó a nyelvújítás idején keletkezett, a latin universitas-t fordították le magyarra, ami eredetileg a tanárok és a tanulók összességét jelentette. (Az egyetem terminológiáját elsőként Verseghy Ferenc használta 1805-ben.) Az egyetem a középkor egyik legjelentősebb és legmaradandóbb alkotása. Az ókorban az egyes elismert tudósoknak saját iskolái voltak. A XII-XIII. században, amikor minden rend, népcsoport, foglalkozási csoport kialakította a maga szokásjo­ gát, egyúttal megpróbálta kivívni magának a saját privilégiumait és autonómiáját is. A Corpus Juris Civilis szerint szerveződve a professzorok és hallgatók fogtak össze a tanulás és a tudományos kutatások művelése érdekében. Az egyetem polgárai maguk választhatták meg elöljáróikat, alakíthatták ki statútumaikat és bíráskodhattak tagja­ ik felett. A stúdiumokat sikeresen befejező hallgatóknak pedig tudományos fokozatot adhattak. Az első egyetemek még szabadon, ex consuetudine alakultak ki (Párizs, Oxford, Bologna). A XII. században már - felismerve az egyetem jelentőségét - pápák és uralkodók alapították az universitas-okat. így vetette meg az alapját XI. Gergely pápa a toulouse-i (1229), IV. Ince a római (1244-45), II. Frigyes császár pedig a nápolyi (1224) egyetemnek. A német egyetemi oktatás a XIV. században indult meg (Prágában 1348-ban, 9 �Bécsben 1361-ben, Heidelbergben 1368-ban, Kölnben 1388-ban stb.). Ekkor alakultak ki az egyetem alapításának jogi feltételei. Eszerint az uralkodói privilégium-leveleket - egy meglehetősen alapos vizsgálat után - a pápának kellett jóváhagynia. Magyarországon I. (Nagy) Lajos az ország akkor legsűrűbben lakott részén, Pécsett alapított egyetemet, amit IV. Orbán pápa 1367-ben hagyott jóvá. Sajnos az egyetem nem sokáig működött. Hasonló sors jutott osztályrészéül a Zsigmond által alapított óbudai (1389) és a Mátyás által létrehozott pozsonyi (1467) universitas-oknak is. Ezzel le is zárult a középkori egyetemalapítások kora. A következő időszakban létrejött egyetemek már új művelődési igények szolgálatában, a reformáció és ellenre­ formáció küzdelmeiben és hatása alatt fejlődtek. A török hódoltság miatt Magyaror­ szág elveszítette fővárosát és az ország korábban leginkább magyarlakta területét. A Bécsben székelő Habsburg-házi uralkodók pedig nem tartották fontosnak egy magyar egyetem ügyét. Ezért az universitas alapítását Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi érseknek kellett magára vállalnia. (Ennek hatására az egyetem további fejlődéséhez a későbbi érsekek is nagyban hozzájárultak.) Pázmány Péter - aki maga is tanított tíz évig a grázi egyetemen - a katolikus vallás terjesztése és a nemzet méltóságának emelése érdekében alapította meg az egyetemet a török hódoltság miatt Nagyszom­ batban 1635. május 12-én. Pázmány Péter régi szokás szerint az alapítás megerősítése érdekében a pápához fordult, de a pápa - mivel csak a teológiai és a bölcsészettudo­ mányi kar megalapítására volt elegendő pénz és ezért a jogi és az orvosi kar hiányzott - az intézményt az egyetemek kiváltságával felruházni vonakodott. Ezért Pázmány az egyetemet a Jezsuita Társaságra bízta, amely rendelkezett az egyetemi rang ado­ mányozásának jogával, és emellett kiváló tanárokkal látta el az egyes tanszékeket. Mindemellett azt is elérte, hogy II. Ferdinánd német-római császár 1635. október 8diki privilégiumlevelével nemcsak hogy elismerje alapítását, hanem ugyanazon jo­ gokkal ruházza fel, mint a kölni, bécsi, mainzi, ingolstadti, prágai, olmützi és grazi egyetemeket. Jogi karral 1667. január 2-án egészült ki a Nagyszombati Jezsuita Egyetem Páz­ mány Péter két utóda, Lósy Imre és Lippay György érsekek révén, akik összegyűjtöt­ ték azt a 30.000 forintot, amely lehetővé tette az új fakultás elindítását. A hazai jog oktatását olyan fontosnak tartották, hogy erre az alapító levél előírásaiban külön kitértek: „A tanárokat és a római (császári) és hazai jog tanításának módját illetőleg úgy végeztünk és úgy határoztunk, hogy három tanár állíttassák be, kiknek ketteje a hazai jogot, tudniillik Magyarország szokásjogát, vagyis a törvénykönyvet, mit Hármas­ könyvnek hívunk, a jogintézményeket és a törvénycikkelyeket adják elő és pedig ezeknek egyike elméletileg (az anyagi jogot) a másika pedig gyakorlatilag (az alaki jogot) adja elő, a mindkét jognak, tudniillik a kánoni és a római és a hazai jognak törvénynyé vált szokását (a peres eljárást) a törvényes per többi szükségleteivel együtt, mind a nyolcados és megyei s a többi rendes és alsóbírósági ügyeket, mind pedig 10 �a szabad városok, a tárnokjogi és szentszéki ügyeket illetőleg a perben előfordulni szokott ügyiratok felhozott példáival együtt. A harmadik végül tanítsa Justinianus rendeletéit és tanítmányait, az egész római törvénytárt és glossáit, azokhoz tartozó mellékletekkel együtt. A jogtudós tanárok főleg arra törekedjenek, hogy a hazai jogot, amennyiben lehetséges, vessék egybe a római és a kánonjoggal s a mik a mieinkből hiányoznának, azokból törekedjenek kiegészíteni.” Mindennek a jelentőségét akkor értékelhetjük igazán, ha tekintetbe vesszük, hogy francia jogot Párizsban 1679-ben, német jogot pedig 1709-ben Wittenbergben tanítot­ tak először. 1760-tól kezdtek tanítani természetjogot, majd 1769-től az általános köz­ jogot, a hazai közjogot, a büntetőjogot és a politikát. Ezután fokozatosan szélesítették a tananyagot újabb és újabb jogágakkal, tantárgyakkal. Mária Terézia a felvilágosult abszolutizmus eszméjének megfelelően „államosí­ totta” az egyetemet. Egyrészt ekkor egészítette ki orvosi karral és tette valódi egye­ temmé, másrészt a kormányzat ellenőrzése alá vonta az oktatást és elvárta, hogy a bi­ rodalomhoz hű jogászokat, állami tisztségviselőket képezzenek. Ezt az elhatározását erősítette a Jezsuita Társaságnak 1773-ban történt feloszlatása is. A királynő által kiadott Ratio Educationis (1777) a politikai kamarai tudományo­ kat áttette a bölcsészettudományi karról, így jött létre a jog-és államtudományi kar. Egyúttal az egyetemet Budára költöztették és királyi egyetemként deklarálták kiemelt helyét a magyar felsőoktatásban. Majd az egyetem II. József reformintézkedéseinek részeként végleg Pestre került. A reformkor politikai mozgalmaitól igyekeztek elszigetelni a jogi kart. így a ma­ gyar nyelv csak az 1845/46. tanévtől kezdve lett hivatalos oktatási nyelv a latin he­ lyett. Az 1848. március 15-i pesti forradalmat az egyetemi ifjúság indította el, és a for­ radalom kezdeti eseményeiben a diákság volt az igazi tömegbázisa a radikális de­ mokratáknak. Az egyetemi ifjúság már két nappal a forradalom után összeállította kilenc pontos javaslatát a felsőoktatás reformjára vonatkozóan. A forradalomnak az egyetemmel kapcsolatos első vívmánya az 1848. évi 19. te. volt, amely egyrészt az egyetemet az országgyűlésnek felelős vallás- és közoktatási miniszter felügyelete alá helyezte, másrészt deklarálta a tanulás és a tanítás szabadságának elvét. A szabadságharc leverése után az egyetem elvesztette autonómiáját és a német lett a hivatalos oktatási nyelv. Az oktatott tárgyak között túlsúlyossá vált az osztrák jog. Betiltották a jogászbált és a magyar ruhák használatát. A helyzet 1860-ra annyira feszültté vált, hogy a hallgatók tüntetéseket szerveztek, melyeket az abszolút kor­ mányzat brutális módon oszlatott fel. A kar szakmai politikai súlya a kiegyezést követően jelentősen megváltozott. Nem­ csak az autonómiáját nyerte vissza, hanem a kor meghatározó politikusai, jogászai is innen kerültek ki. A kar a sportszerű versengés szellemében vette tudomásul, hogy elvesztette hegemóniáját (Kolozsvárott és Pozsonyban is alapítottak jogi karokat). 11 �A Károlyi Mihály nevével fémjelzett népköztársaság - de különösen a Tanácsköz­ társaság - diktatórikus módon avatkozott bele a kar életébe. Az előbbi a kar akarata ellenére hozott létre tanszékeket és nevezett ki oktatókat, míg az utóbbi megszüntette a jogi oktatást és helyette a kar épületében marxizmust tanítottak. Az 1920-as években Klebelsberg Kunó minisztersége idején azt vallották, hogy az oktatás stratégiai kérdés és a Trianonnal meggyengült országnak minden erejét arra kell összpontosítania, hogy megmutassa a világnak a magyarság európai műveltségét. Ezért jelentős összegeket fordítottak ösztöndíjakra és a külföldi kulturális kapcsola­ tok ápolására. Az egyetemi tanács kezdeményezte az alapító Pázmány Péter nevének felvételét. A vallás- és közoktatási miniszter 153425/1921. IV. számú leiratában közölte, hogy a kormányzó 1921. szeptember 1-jén járult hozzá a név változtatáshoz. 1950-ben, a szovjet mintát másolva, először leválasztották a Hittudományi Kart, majd 1951 elején az Orvostudományi Kart az újonnan felállított Egészségügyi Miniszté­ rium alá rendelték. (Ennyire szervilis módon egyik szocialista ország sem követte a moszkvai direktívákat.) Az egyetem ezután nem viselhette tovább alapítója nevét sem, ezért vette fel a fizikus Eötvös Loránd nevét. A nemzetközi hírű oktatói kar jelentős részét eltávolították, és megbízható kádereket neveztek ki helyettük. A kar autonómiáját teljesen megszüntették, és kötelezővé tették az orosz nyelv, valamint a szovjet jog oktatását. Az 1960-as évek második felében bevezetett gazdasági mechanizmus az egyetem életében is pozitív fordulatot hozott. Liberalizálódott az oktatás, egyre több tehet­ séges oktató került a tanári karba, és lehetővé vált - ha csak korlátozott módon is hogy a kar nemzetközi kapcsolatokat építsen ki. A nyolcvanas években a karon ki­ alakult ellenzéki csoportból, oktatókból és hallgatókból került ki a rendszerváltozást előkészítő politikai elit jelentős része. 1989-ben megszűnt a pártirányítás, eltörölték a kötelező orosz oktatást, valamint a marxista ideológiát sulykoló tárgyakat, és visszaállították az egyetem autonómiáját. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1992. január 30-án hozta létre oly módon, hogy a Pázmány Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek által 1635-ben Nagyszombatban alapított és azóta folya­ matosan fennálló Hittudományi Kar mellé az Apostoli Szentszék engedélyével Böl­ csészettudományi Kart hozott létre. Az így keletkezett Katolikus Egyetemet 1993ban a magyar Országgyűlés is elismerte. 1995-ben került sor ugyancsak a Püspöki Konferencia részéről az Egyetem Jog- és Államtudományi Karának megalapítására, majd ezt követően ez a Kar is állami elismerést nyert. A Kánonjogi Posztgraduális Intézetet az Apostoli Szentszék 1996-ban alapította meg egyházi fakultási joggal. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1998-ban egyházilag Információs Technoló­ giai Kart is alapított az Egyetemen. A „műszaki informatika” szak indításának állami 12 �engedélyét 2000-ben, a Kar állami elismerését 2001-ben adták meg. A Karon az ok­ tatás 2001-ben indult meg. 2008. január 1-jétől az Egyetem karaként működik Esztergomban a Vitéz János Kar. 1999. március 25-én a Katolikus Nevelés Kongregációjának határozatával Egyete­ münk szentszéki alapítású katolikus egyetemmé vált. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hivatalánál fogva az Egyetem nagykancellárja, aki a Szentszék nevében az Egyetem kormányzatának élén áll. Az Egyetem vezetői Nagykancellár: S. Em. R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Rektor: Ft. Dr. Fodor György Rektorhelyettes: Ft. DDr. Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem Rektori Hivatal 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. E-mail: rektor@ppke.hu Honlap: http://www.ppke.hu Rektori titkárság: Tel: 4297-213,4297-211 Fax: 3180-507 13 �Az Egyetem Karai Hittudományi Kar (HTK) 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24. telefon: 484-3030, fax: 318-4124 Dékán: Ft. Dr. Kuminetz Géza E-mail: ppke htk@htk.ppke.hu Honlap: www.htk.ppke.hu Bölcsészettudományi Kar (BTK) 2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1. telefon: (26) 577-000, fax: (26) 374-570 Dékán: Dr. Botos Máté E-mail: postamester@btk.ppke.hu Honlap: www.btk.ppke.hu Jog- és Államtudományi Kar (JÁK) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. telefon: 429-7200, fax:429-7201 Dékán: Dr. Schanda Balázs E-mail: informacio@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu Kánonjogi Posztgraduális Intézet (KJPI) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. telefon: 429-7217, fax: 429-7218 Elnöke: Ft. DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem E-mail: kanonjog@jak.ppke.hu Honlap: www.kjpi.ppke.hu 14 �Információs Technológiai Kar (ITK) 1083 Budapest, Práter u.50/a telefon: 886-4700, fax: 886-4724 Dékán: Nyékyné Dr. Gaizler Judit E-mail: titk@itk.ppke.hu Honlap: www.itk.ppke.hu Vitéz János Kar (VJK) 2500 Esztergom, Majer István u. 1-3. telefon: (33) 134-699, fax: (33) 413-493 Dékán: Ft. Dr. Gaál Endre E-mail: info@vjk.ppke.hu Honlap: www.vjk.ppke.hu Intézményi OM azonosító: FI 79633 15 �Karunk címere 16 �I. ALTALANOS INFORMÁCIÓK 1. Karunk szellemisége, sajátosságai Az 1995-ben létrehozott Jog- és Államtudományi Kar fő célja a jogállam felépítésén munkálkodó keresztény szellemiségű, jogot végzett szakemberek kibocsátása a társa­ dalom legkülönbözőbb területeire. A Kar szellemiségének megfelelően a beiratkozáskor - a beiratkozási lap melléklete­ ként - az alábbi hallgatói nyilatkozatot kérjük aláírni: Hallgató neve:....................................................... Neptun kódja:............... Alulírott, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója nyilatkozom, miszerint tu­ domásul veszem, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem olyan intézmény, amely a keresztény értékrend szerint végzi oktatási tevékenységét. Ezt az értékrendet magam­ ra nézve elfogadom, és tiszteletben tartom. Vállalom, hogy tisztességes eszközökkel és módon, fegyelmezetten és szorgalmasan, adottságaimhoz mérten az elérhető legjobb eredményre törekszem tanulmányaim so­ rán. A Kar oktatóival, dolgozóival és hallgatóival a maximális udvariasságot megtar­ tom, és velük együttműködöm. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem iránt lojalitással viseltetek. Budapest,................................................ hallgató A végzős hallgatóknak a diploma átvételekor elmondott jogászi esküje: Én (...), esküszöm, hogy országunk alkotmányát, törvényeit és alkotmányos rendjét megtartom, az ember személyiségéből folyó alapjogait tiszteletben tartom, tudomá­ nyomat hazánk és embertársaink javára fogom hivatásom szerint hasznosítani. Tudásomat arra kívánom használni, hogy hazánk felvirágozzék, abban kicsi és nagy, erős és erőtlen, de főleg minden elhagyatott és védelemre szoruló biztonságban érez­ hesse magát. A törvények rendjét nem önös szempontok szerint, hanem a közjóra és a természetes értékekre figyelemmel igyekszem alakítani, fenntartani, alkalmazni. A rám ruházott hatalmat szolgálatnak tekintem, amellyel elszámolni tartozom. Az ítéletemre bízott ügyekben ellenszenv és rokonszenv vagy bármely részrehajlás nél­ kül, fenyegetésre és személyes haszonra nem adva, legjobb tudásom és lelkiismere­ tem szerint jogszerűen fogok állást foglalni. A Magyar Katolikus Egyházat, amelynek egyetemén tanulhattam és ezt a Pázmány Péterről nevezett Katolikus Egyetemet tiszteletemben megtartom, támogatni és érté­ kelni fogom és törekszem méltó lenni arra, hogy az Egyetem doktorai közé számít­ tassam. Isten engem úgy segéljen! A tanrend sajátosságai más jogi karok tanrendjéhez képest: • • • • a gazdasági és környezetvédelmi szakjogi tárgyak, közgazdaságtan és a nemzetközi jog magas óraszámban oktatasa; az alkotmányjog, a sajtó- és médiajog, versenyjog, valamint az informa­ tikai ismeretek hangsúlyos tanítása; az intézmény katolikus voltából következően három féléven keresztül ká­ nonjog, valamint bioetika oktatása; természetjog oktatása; �• • • összehasonlító jog oktatása több szinten; sportjog oktatása; müemlekvédelem tanítása. 2. Karunk vezetői: Dékán: Dr. Schanda Balázs Elérhetőség: Id. Dékáni Titkárság Dékánhelyettesek: Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István Tanulmányi dékánhelyettes: Dr. Szigeti Magdolna Tudományos dékánhelyettes: Dr. Jobbágyi Gábor Elérhetőségük: Id. Dékánhelyettesi Titkárság Külügyi dékánhelyettes: Dr. Szabó Marcel Elérhetőség: Id. Nemzetközi Kapcsolatok Irodája Gazdasági igazgató: Dr. Katona Klára Elérhetőség: Id. Dékáni Titkárság 3. A TANÉV IDŐBEOSZTÁSA A tanéven belül az őszi félév szorgalmi időszaka szeptember első hetében, a tavaszi félév szorgalmi időszaka február első hetében kezdődik. A szorgalmi időszak 15 he­ tes, amelyből egy hét úgynevezett regisztrációs hét, amikor nappali tagozaton tanórák még nincsenek, 14 hét pedig oktatási hét. a szorgalmi időszakot 6 hét vizsgaidőszak követi. Az adott félév időbeosztásáról dékáni körlevél rendelkezik, amelyet a Kar honlapján, a www.jak.ppke.hu alatt, a baloldali menüsorból a „Hallgatóinknak” menüpont „A félév időbeosztása” almenüpontját választva találnak meg. Őszi félév Időszak megnevezése Időpontok Beiratkozás: augusztus utolsó hete Gólyatábor közvetlen a beiratkozás után augusztus közepétől a regisztrációs hetet megelőző hét végéig Bejelentkezés és tárgyfelvétel 18 �Kérelem benyújtási határidők: átsorolási június végétől július második hetéig kedvezményes tanrend regisztrációs hét péntekje, 1200 átvételi, szakváltási augusztus 10. részletfizetési, vendéghallgatói jogviszony iránti, tagozatváltási regisztrációs hetet megelőző min. 2 hét KÁB kérelmek, halasztott beiratkozási/ szorgalmi időszak 2. hete, péntek 1200 bejelentkezési KÁB vendéghallgatói tárgyelfogadási előző szorgalmi időszak végéig kérelmek Tanévnyitó ünnepség az oktatás megkezdése előtt Szorgalmi időszak Regisztrációs hét (egyben költségtérítés fizetési időszak) szeptember első hetétől számított 15 hét Első tanítási nap Pázmány Nap N. tag.: szeptember 2. hetének hétfője Lev. tag.: regisztrációs hét szombatja október második hetének szerdája Vizsgaidőszak: a szorgalmi időszakot követő hat hét CV vizsgaidőszak Leckekönyvek felvétele őszi félév vizs­ gáihoz Tárgyak meghirdetése tavaszi félévre: október első két hete Tárgyfelvétel a tavaszi félévre regisztrációs hét előtt 2 hét Nyílt nap január 2. csütörtöké 1000 Leckekönyvek leadása a vizsgaidőszakot követő hét első napja szeptember első hete a szorgalmi időszak vége előtt min. 2 hét a szorgalmi időszak végéig Tavaszi félév Időszak megnevezése Időpontok Bejelentkezés és tárgyfelvétel regisztrációs hét előtt 2 hét Kérelem benyújtási határidők: átsorolási kérelem 2007 előtt kezdett január utolsó két hete hallgatóknak kedvezményes tanrend regisztrációs hét péntekje, 1200 részletfizetési, vendéghallgatói jogvi­ regisztrációs hetet megelőző min. 2 hét szony iránti, tagozatváltási 19 �KAB kérelmek, halaszt, beiratkozási/be- szorgalmi időszak 2. hete, péntek 1200 jelentkezési KÁB vendéghallgatói tárgyelfogadási előző szorgalmi időszak végéig kérelmek Szorgalmi időszak február első hetétől számított 15 hét Regisztrációs hét (egyben költségtérítés fizetési időszak) február első hete Első tanítási nap N. tag.: február 2. hetének első napja Lev. tag.: regisztrációs hét szombatja Vizsgaidőszak: a szorgalmi időszakot követő hat hét CV vizsgaidőszak március utolsó két hete Leckekönyvek felvétele a tavaszi félév vizsgáihoz a szorgalmi időszak vége előtt min. 2 hét Tárgyak meghirdetése az őszi félévre: a szorgalmi időszak végéig Leckekönyvek leadása a vizsgaidőszakot követő hét első napja 4. Beiratkozási és bejelentkezési eljárás, TÁRGYFELVÉTEL 4.1. Beiratkozás (Ld. még TVSZ 154. §) A Karra felvett hallgató hallgatói jogviszonya a beiratkozással jön létre. A felvételről és a beiratkozás időpontjairól, szabályairól levélben értesíti a Tanulmá­ nyi Osztály a felvételt nyert jelentkezőt. Á levélben tájékoztató anyagokat is kap a felvett hallgató (pl: a gólyatáborról, a tanévnyitó ünnepségről, a tutori rendszerről, a korábban esetleg teljesített tárgyai elfogadásának szabályairól, stb.) A beiratkozás folyamata: Augusztus utolsó hetében 3 nap van megadva a felvettek számára a beiratkozásra, amikor kézhez kapják a tanulmányi tájékoztatót, kitöltik leckekönyvük alapadatait, leadják a felvételi kiértesítő levélben kért anyagokat, bemutatják eredeti okmányaikat és fénymásolatukat leadva azokat hitelesítik, valamint a tutorok segítségével megis­ merkednek a Neptun rendszer használatával. A beiratkozás után vehetik fel a hallgatók tantárgyaikat a Neptun rendszeren keresz­ tül, egészen a tárgyfelvételi határidő végéig. Költségtérítéses képzésre felvett és leckekönyvüket kitöltött hallgatók esetében a be­ iratkozást követően írjuk ki a Neptun rendszerben a hallgatók fizetési kötelezettségét, amelyet a hallgatók a Neptun rendszeren keresztül teljesíthetnek a regisztrációs hét végéig. A teljesítést követően a tanulmányi előadók a Neptun rendszeren beiratkoztatják a 20 �hallgatókat. A regisztrációs héten az államilag támogatott és a befizetési kötelezettségüket telje­ sített költségtérítéses hallgatók kérhetnek hallgatói jogviszony igazolást, és átvehetik az elkészült diákigazolványokat. A Gólya tábor a beiratkozás 2 üteme között, közvetlenül a beiratkozás után van. 4.2. Bejelentkezés (aktív vagy passzív félév bejelentése) A már beiratkozott hallgatónak minden félév megkezdése előtt be kell jelentenie a Neptun rendszeren keresztül, hogy az adott időszakban tanulmányait folytatja-e (ak­ tív féléve lesz), vagy tanulmányait szünetelteti (passzív félév). A bejelentkezés feltétele a leadott leckekönyv, amelyet a hallgatónak az előző aktív féléve végén, a leadási határidőig kell megtennie. Aki ezt nem teszi meg, automatiku­ san be nem jelentkezettnek minősül. A regisztrációs hetet megelőző hét végéig kell a hallgatónak a Neptun rendszeren bejelentenie, hogy a következő félévben aktív vagy passzív kíván lenni. Ez az időpont egyben a tárgyfelvételi időszak vége is. Aktív akkor lehet a hallgató, ha • • • • leckekönyve le van adva a Tanulmányi Osztályon, nem állt be nála elbocsátási ok, vagy az elbocsátás alól méltányosságot kért és kapott, esetleges fizetési kötelezettségének (költségtérítés, szolgáltatási díjak, stb.) eleget tett, a tárgyfelvételi határidőig legalább 1 tantárgyat felvett. Bejelentett passzív akkor lehet a hallgató, ha • • • nem állt be nála elbocsátási ok, vagy az elbocsátás alól méltányosságot kért és kapott, eddig kiírt fizetési kötelezettségeinek (költségtérítés, különéljárási díjak, stb.) eleget tett, leckekönyve le van adva a Tanulmányi Osztályon. A bejelentkezéssel kapcsolatos konkrét időpontokat a Kar honlapján, a www.jak. ppke.hu alatt, a baloldali menüsorból a „Hallgatóinknak” menüpont „Bejelentkezési eljárás” almenüpont alatt találják meg. 4.3. Tárgyfelvétel A hallgató a tárgyait a Neptun rendszeren keresztül, a hallgatóhoz rendelt mintatantervből veheti fel. A mintatanterv a tárgyak meghirdetési gyakoriságát, kódját, megnevezését, leírását, heti/félévi óraszámát, a számonkérés módját, a megszerez­ hető kreditpontok számát és az előtanulmányi rendet tartalmazó tantárgylista, amely az egyéni tanrendje összeállításában segíti a hallgatót, megmutatva, hogy a képzési követelményekben meghatározott képzési idő alatt hogyan tud az összes tanulmányi kötelezettségének eleget tenni. A Neptun rendszeren a tantárgyakhoz a mintatanterv szerinti (őszi vagy tavaszi) félévben hirdetnek meg kurzusokat (00N, 00L vagy 01N, kóddal) a tanszékek, az előző szorgalmi időszak végéig, és a �tárgyfelvételi időszakban ezekre jelentkezhetnek a hallgatók. Kollokviummal záruló tárgyakhoz CV kódú (csak vizsgás) kurzusok is meg vannak hirdetve arra a félévre, amikor a mintatanterv szerint nincs meghirdetve a tárgy. CV kurzust olyan hallgató vehet fel, aki az adott félévet megelőző félévben megszerezte a tantárgyból az aláírást, de a vizsgát nem teljesítette. (Felhívjuk azonban hallgatóink figyelmét, hogy amennyiben a 2 hetes CV vizsgaidő­ szakban (ahol a második hét márjavítóvizsgahétnek számít) a hallgatónak ismét nem sikerül a tárgyát teljesítem, akkor a ráépülő tárgyból nem jelentkezhet vizsgára, és úgy keletkezik nem teljesített tárgya, hogy meg sem kísérelhette a vizsgát! Ezért érde­ mes megfontolni a CV kurzusra felvett tárgyak számát.) A tárgyfelvétel a bejelentkezési időszakkal egybeesik, a regisztrációs hét előtt 2 hétig tart. A tárgy felvétel lezárta előtt néhány nappal, a Tanulmányi osztály törli a 10 fő létszám alatti tárgyakat. Ezek helyett másik tárgyat lehet felvenni, de csak a tárgyfelvételi határidőig. Amennyiben egy hallgató valamely tárgyát elfelejti felvenni a megadott határidőig, ami az előrehaladása szempotjából fontos lett volna, halasztott tárgyfelvételi szolgál­ tatási díj Neptun rendszeren történő befizetése után a regisztrációs hetet követő hét végéig kérheti annak felvételét tanulmányi előadójától. A regisztrációs hetet követő második hét végéig is lehet még tárgyfelvételt kérni a tanulmányi előadónál, de csak kétszeres szolgáltatási díj Neptun rendszeren történő befizetése után. Egy tantárgyat maximum háromszor vehet fel egy hallgató, és ha harmadszorra sem tudja teljesíteni, elbocsátási ok áll be nála. A negyedik tárgyfelvételhez méltányossági engedély kell. Felhívjukfigyelmüket, hogy bármely okból áll is be az elbocsátás, mél­ tányosság összesen 1 alkalommal kérhető! Csak olyan tárgyat érdemes felvenni, amit teljesíteni is szándékozik a hallgató, mert a nem teljesített tárgyak TVSZ-ben meghatározott számának elérésével elbocsátási ok keletkezik. Tantárgyat felvenni csak az előhallgatási kötelezettség figyelembe vételével lehet. A tárgyfelvétel folyamata a Neptun rendszeren: 1 ./ A Neptun rendszerbe belépve ellenőrizze, hogy a megfelelő képzés van-e kivá­ lasztva (pl.: Nappali osztatlan jogász képzés)! Ha Önnek több képzése is van (vagy volt) az intézményen belül, a „Képzésváltás” gombra kattintva válassza ki azt a kép­ zést, amelyen tárgyat kíván felvenni. 2 ./ A felső menüsorból válassza ki a „Tárgyak” menüpont „Tárgyfelvétel” almenü­ pontját. Az itt megjelenő felületen válassza ki az aktuális félévet, illetve a megfelelő mintatantervet. (A kötelező és kötelezően választható tárgyakat a „Kötelező tárgyak” mintatantervből, a szabadon választhatóakat pedig a „Szabadon választható” mintatantervből tudja felvenni.) 3 ./ A „Tárgytípus”-ok közül minden esetben a „Mintatanterv tárgyai” radiogombot kell kijelölni. A „Csak a meghirdetett tárgyak” jelölőnégyzet kipipálásával biztosít­ hatja azt, hogy a megjelenő tárgylistában csak azok jelenjenek meg, amelyek a kivá­ lasztott félévben meghirdetésre kerülnek. 22 4 ./ A „Tárgyak listázása” gombra kattintva megjelenik a feltételeknek megfelelően szűrt tantárgylista. A lista tetején beállíthatja, hogy egy lapon hány tárgy adatait je­ lenítse meg a rendszer. A keresés ikonra kattintva megjelenik egy keresési felület �a tárgylista tetején. Itt a leugró menüből kiválaszthatja, hogy a tárgy mely adatára szeretne keresni. Adja meg a keresendő szöveget, és kattintson a „Keresés” gomb­ ra. Ekkor a listában már csak a megadott feltételeknek megfelelő tárgyak maradnak. Ha újra a teljes listát szeretné látni, akkor kattintson a „Keresés” gombra úgy, hogy a „Keresendő szöveg” mezőt üresen hagyja. A lista címsorában bármelyik mezőre kattintva a teljes lista tartalmát sorba rakhatja a kiválasztott mező alapján. Azt, hogy éppen melyik mező alapján vannak sorrendezve a tárgyak, onnan láthatja, hogy az adott mező más színnel jelenik meg, mint a többi, és a mellette lévő kis nyilacska mutatja a rendezés irányát. 5 ./ Ha megtalálta a keresett tárgyat, akkor kattintson bármelyik adatára, és ekkor egy felugró ablakban megjelennek a kiválasztott tárgy adatai. A „Felvehető kurzusok” fül kiválasztása után láthatja a kiválasztott tárgyhoz az adott félévben meghirdetésre ke­ rült kurzusokat. A kurzuslista jobb oldalán található jelölőnégyzet segítségével tudja kiválasztani, hogy mely kurzusokat szeretné felvenni, majd alul a Mentés gombra kattintva tudja felvenni a tárgyat és a kurzus(oka)t. Több kurzust abban az esetben kell felvennie egy tárgyhoz, ha többféle kurzustípus (elméleti és gyakorlati kurzus) is meghirdetésre került. Ebben az esetben minden kurzustípusból egyet-egyet kell felvennie. Az adott kurzussal kapcsolatos órarendi információkat a „Megjegyzés”, illetve a „Le­ írás” oszlopban találja meg. Kérjük, jól gondolja át, hogy az itt feltüntetett időpontok megfelelnek-e Önnek, mert a tárgyjelentkezési időszak lezárulta után már nincs le­ hetősége tárgy-, illetve kurzus törlésére! Ha felvett egy tárgyat, de valamilyen oknál fogva le szeretné adni, akkor azt a „Tárgyak” menü „Felvett tárgyak” menüpontjában teheti meg legkésőbb a tárgyfelvételi időszak végéig. Kurzusjelentkezése csak akkor lesz sikeres, ha • • • • • teljesítette a tárgy és a kurzus felvételéhez szükséges elö-követelményeket, van még szabad hely az összes kiválasztott kurzusra (a fö/limit oszlopban a fö kisebb, mint a limit), az összes típusú kurzusoól (pl. elmélet, gyakorlat) kijelölt egyet-egyet, tárgy- és kurzusjelentkezési időszak van, még nem teljesítette a tárgyat korábban. Tárgyfelvétel után a hallgatónak aktív bejelentkezési kérelmet kell benyújtani! (A be­ jelentkezés lépéseit a honlapon a Hallgatóinknak / Bejelentkezési eljárás menüpont alatt találhatók.) Kérjük, hogy tárgyfelvételüket a tárgyfelvételi határidő után saját érdekükben nyom­ tassák ki, és vigyék be tanulmányi előadójukhoz, hogy aláírásával igazolja azt. (A leckekönyv felvételekor már nincs helye a tantárgy felvétellel kapcsolatos reklamá­ ciónak!) A hallgatók az „előrehaladásukat” a tárgyak teljesítésében minden félévzárás után a WEB-en a felső menüsorból a „Tanulmányok” menüpont „Mérföldkövek” almenü­ pontját kiválasztva tekinthetik meg. (A „Megfelelt” oszlop fejlécére kattintva tudják rendezni a tárgyakat a teljesítettség szerint.) A tárgy felvétellel kapcsolatos részletes információkat, időpontokat a Kar honlapján, a www.jak.ppke.hu alatt, a baloldali menüsorból a „Hallgatóinknak” menüpont „Tár­ gyfelvétel” almenüpontját választva találják meg. 23 �5. A KARI HONLAP ÉS A NePTUN-RENDSZER HASZNÁLATA 5.1. Kari honlap A www.jak.ppke.hu címen elérhető kari honlap folyamatos tájékoztatást nyújt a Kar működésével kapcsolatos közérdekű információkról. A TVSZ értelmében a hallgatók kötelezettsége a Kar honlapján szereplő információk folyamatos nyomon követése! Főmenü: A baloldali oszlopban található főmenü segítségével egyszerűen elérheti az Ön számára fontos témaköröket. Egy-egy menüpont kiválasztása után a fenti vízszintes menüsorban találja meg az adott témahoz tartozó almenüpon­ tokat. A főmenü pontjai: KARUNKRÓL E menüpont alatt találja meg a dékánj köszöntőt, a Kar küldetésnyilatko­ zatát, a jogászi eskü szövegét, a PPKE JÁK történetének rövid összefoglaló­ ját, valamint a kari kiadványokról és kitüntetésekről szóló tájékoztatót. A KAR SZERVEZETE Itt tájékozódhat Karunk szervezeti felépítéséről, a különböző szervezeti egységek működéséről, elérhetőségeiről és félfogadási rendjéről. Az OKTA­ TÁSI EGYSEGEK almenüpontra kattintva találja meg a tanszékek elérhető­ ségét, és az általuk kiadott tájékoztatókat (pl. tantárgyprogram, szakirodalom jegyzék, tételsorok). Tanulmányi ügyek intézésekor fontos lehet még a Tanul­ mányi Ósztály elérhetőségeinek és félfogadási rendjének ismerete. Az erre vonatkozó információkat az Oktatást segítő egységek/Tanulmányi Osztály almenüpontban találja meg. OKTATÁS Itt található a Kar képzési rendszerének leírása. HALLGATÓINKNAK Tanulmányaik során erre a menüpontra van leggyakrabban szüksége a hallgatóknak, ezért érdemes megismerkedni a hozzá tartozó almenüpontok­ kal is. TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK: Innen értesülhet a tanulmányaival kapcsolatos aktuális hírekről, informá­ ciókról. Tájékozódhat többek között a felév időbeosztásáról, a Neptun rend­ szer használatáról, a bejelentkezési eljárásról, a tárgy felvételről, az évfolyam­ dolgozatról, a szakmai gyakorlatról, a diplomamunkáról, a záróvizsgákról, valamint a mintatantervekről és az órarendekről. ÖSZTÖNDÍJAK: A menüpont alatt talál tájékoztatást a különféle hazai és nemzetközi ösz­ töndíj-lehetőségekről. FORMANYOMTATVÁNY Ha Ön kérelmet kíván benyújtani a Kar valamely szervezeti egységéhez (pl. Tanulmányi Bizottság), innen töltheti le az ehhez szükséges formanyom­ tatványokat. PÉNZÜGY Itt tájékozódhat az aktuális térítési- és szolgáltatási díjak összegéről, va­ lamint információhoz juthat a díjfizetés teljesítésének lehetséges módjairól, és innen töltheti le a pénzügyekkel kapcsolatos formanyomtatványokat is (pl. visszafizetési kérelem). SZABÁLYZAT, 24 A PPKE JÁK működését érintő valamennyi szabályzat megtalálható és letölthető a menüpont alatt. �HŐK: Innen érheti el a Hallgatói Önkormányzat honlapját, illetve itt találja meg a HŐK személyi összetételével-, működésével- és elérhetőségeivel kapcsola­ tos információkat. TDK linnen értesülhet a Karunkon működő Tudományos Diákköri Konferencia felhívásairól. FELVÉTELIZŐKNEK E menüpont alatt a Kar működésével-, célkitűzéseivel és képzési rendsze­ rével kapcsolatos általános jellegű információkat talál, valamint lehetősége van részletes felvételi tájékoztató letöltésére is. KÁNONJOGI INTÉZET Itt tájékozódhat Jogi Kar keretei között működő Kánonjogi Intézet elérhe­ tőségeiről, félfogadási rendjéről, és az Intézet által kiadott hirdetményekről. A jobboldali menüoszlop főbb pontjai: TELEFONKÖNYV Itt találja meg a Kar oktatóinak és adminisztratív munkatársainak elérhető­ ségeit (e-mail cím, szobaszám, telefon mellék). Lehetősége van konkrét névre keresni, de a munkakör-, vagy a szervezeti egység megadásával is szűkítheti a találatokat. HIRDETMÉNYEK A tanszékek, illetve az egyéb szervezeti egységek (pl. könyvtár) aktuális hirdetményeit találja a menüpont alatt. NEPTUN A linkre kattintva juthat el a Neptun rendszer oldalára. (A Neptunt közvet­ lenül is elérheti a neptun.ppke.hu címen.) INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁS Innen érheti el többek között az egyetemi levelezőrendszert, valamint a könyvtár online katalógusát. Az alsó vízszintes menüsor: Itt találja meg a Kar működésével kapcsolatos kiegészítő információkat (pl. tovább­ képzések, nemzetközi kapcsolatok). Az itt elhelyezett információk közül érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni a KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK menüpontban találhatóakat, ugyanis innen tájékozódhatnak hallgatóink az aktuális kari és egyetemi programokról, rendezvényekről, valamint innen tölthetik le a PPKE JÁK havonta meg­ jelenő információs hírlevelét, a Kari Hírmondót. 5.2. Neptun-rendszer A Neptun rendszer a felsőoktatási intézmények tanulmányi és pénzügyi adminisztráci­ óját, oktatási, oktatás-szervezési feladatainak regisztrálását és információs rendszerét látja el. A Neptun hallgatói felülete elérhető a neptun.ppke.hu webcímen, vagy a Kar honlapjáról. Á Neptun rendszer működéséről részletes leírás található a Kar honlapján a Hallgatóinknak/Tanulmányi információk menüpont alatt. Karunk valamennyi hallgatója rendelkezik egyedi azonosítóval (neptunkóddal) illetve jelszóval, mellyel be tud jelentkezni a Neptun a hallgatói felü­ letére. A hallgatói felület ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a hallgató gyorsan és eredményesen tudja intézni tanulmányi ügyeit. Hallgatóink első­ sorban az alábbi típusú ügyek intézésére használják Neptun rendszert: 25 �Adatnyilvántartás A Neptun rendszerben tartjuk nyilván hallgatóink személyes adatait, lakcí­ mét, teleronszámát, bankszámlaszámát, személyi igazolvány számát, stb. Ezen adatok naprakész nyilvántartása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a hallgatói ügyintézés gördülékenyen működjön. Ha a hallgató adataiban változás követ­ kezik be, ezt nyolc napon belül jeleznie kell az intézmény felé. Az adatok mó­ dosításának két típusa van: 1. Személyes adat (pl. családi név) változása esetén a hallgatónak adatmódo­ sítási kérelmet kell benyújtania a Neptun rendszeren keresztül, majd a változást igazoló dokumentumot (pl. házassági anyakönyvi kivonat) személyesen be kell mutatnia tanulmányi előadójánál, és le kell adnia róla 1 do másolatát. Az adat­ módosítási kérelem csak ezután kerül elfogadásra. 2. Amennyiben állandó lakcíme, értesítési címe, e-mail címe, vagy tele­ fonszáma változik, a hallgató saját maga módosíthatja ezen adatokat a Neptun rendszerben. Üzenetek A Neptunban a hallgatók üzenet kaphatnak a Kar tanulmányi ügyekkel fog­ lalkozó munkatársaitól, az oktatóktól, valamint azoktól a hallgatótarsaitól, akik számára az üzenetküldés lehetőségét engedélyezték. Emellett a Neptun maga is küld automatikus üzeneteket a rendszerben bekövetkező eseményekről (pl. jegybeírás, vizsgaidőpont változás, tárgyielentkezés tiltása, stb.) Figyelem! A TVSZ értelmében a hallgatók kötelezettsége a Neptun rend­ szer üzeneteinek folyamatos nyomon követése! Az ilyen módon közzétett in­ formációt a küldéstől számított 10. napon közöltnek kell tekinteni. Bejelentkezés, tárgyfelvétel, vizsgajelentkezés A hallgatóknak csupán az első beiratkozáskor szükséges személyesen meg­ jelenniük a Karon, a továbbiakban a Neptun rendszeren keresztül kell bejelent­ kezni az aktuális félévre. A bejelentkezesi eljárás a Tanulmányi Osztály aktuá­ lis tájékoztatója alapján történik. A hallgatok a félévente meghirdetett tárgyfelvételi időszakban tudnak a Neptunon keresztül tárgyra, illetve kurzusra jelentkezni. A vizsgajelentkezés szintén a rendszeren keresztül történik. A félév időbeosztásáról a Kar honlapján tájékozódhat a Hallgatóinknak/Tanulmányi információk menüpont alatt. Pénzügyek A Neptun rendszeren keresztül történik hallgatóink pénzügyeinek nyil­ vántartása, és a pénzügyi tranzakcióik bonyolítása. A különböző típusú díj­ tételek (pl. költségtérítési díj) teljesítése egyszerűen és gyorsan végrehajtható a rendszerben, és a hallgató bármikor megtekintheti teljesítésre váró, illetve a már korábban teljesített tételeit. Ahhoz, hogy a hallgató elektronikus úton tudja teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit, fontos, hogy internetes fizetésre alkalmas bankkártyával rendelkezzen. Tanulmányok A Neptun rendszerben hallgatóink nyomon követhetik korábbi féléveik ta­ nulmányi adatait, így megtekinthetik teljesített tárgyaikat, eredményeiket, fél­ éves átlagaikat, kreditpontjaikat, hivatalos bejegyzéseiket, stb. 26 �6. Fizetendő díjak, költségtérítések Költségtérítések - JA NOKJ képzés jogász szak (osztatlan), nappali tagozat JANEKJ képzés, jogász szak (egyetemi), nappali tagozat JA NANI képzés, nemzetközi igazgatási szák (BA), nappali tagozat a 2008/09. tanévben és a 2009/2010. tanévben Ft/félév Ft/félév 202 000 214 000 Ft/félév 218 000 219 000 Ft/félév 219 000 219 000 Ft/félév 221 000 221 000 Ft/félév 202 000 214 000 Ft/félév 214 000 214 000 Ft/félév 219 000 219 000 Ft/félév Ft/félév JA_NMEN képzés, európai és nemzetközi igazgatás szak (MA), nappali tagozat Ft/félév JA_LOKJ képzés jogász szak (osztatlan), levelező tagozat Ft/félév JA_LEKJ képzés, jogász szak (egyetemi), levelező tagozat JA LANI képzés, nemzetközi igazgatási szák (BA), levelező tagozat JALMEN képzés, európai és nemzetközi igazgatás szak (MA), levelező tagozat 208 000 (a 2009-ben felvettek számára) 175 000 (a 2009-ben felvettek számára 170 000 175 000 210 000 (a 2009-ben felvettek számára 165 000 (a 2009-ben felvettek számára Ft/félév 161 000 170 000 Ft/félév 168 000 173 000 Ft/félév 173 000 173 000 Ft/félév 147 000 147 000 Ft/félév 161 000 170 000 Ft/félév 163 000 173 000 Ft/félév 168 000 173 000 Ft/félév 173 000 173 000 Ft/félév 155 000 (a 2009-ben felvettek számára Ft/félév 145 000 Ft/félév 150 000 155 000 Ft/félév 162 000 172 000 Ft/félév 153 000 180 000 (a 2009-ben felvettek számára Térítési díjak többlet felvett kredit után jogász szak nap­ pali tagozaton (JA_NOKJ, JA NEKJ) Ft/kredit 7 700 többlet felvett kredit után jogász szak levelező tagozaton (JALOKJ, JA LEKJ) Ft/kredit 6 100 27 �többlet felvett kredit után nemzetközi igazgatási szak levelező tagozaton (JA_LANI) Ft/kredit intézmény nyomtatójának használatáért Ft/oldal 20 oklevél átadó ünnepségért osztatlan jogász szakon (JA_NOKJ, JA_LOKJ) Ft/fő 5 000 oklevél átadó ünnepségért díszoklevél­ lel, egyetemi jogász szakon (JA NEKJ, JA_LEKJ) Ft/fö 15 000 díszoklevélért, egyetemi képzésben egyedi avatás esetén Ft/db 10 000 késedelmes leckekönyv leadásért Ft/alkalom 3 600 harmadik vizsgajelentkezéstől Ft/tantárgy 1 800 vizsgadíj visszafizetési kérelemért Ft/tantárgy 1 500 leckekönyv másolat készítéséért és hitelesítéséért a második példánytól Ft/leckekönyv 2 000 okmányok másolatának hitelesítéséért, hallgatói jogviszonnyal már nem rendelkezők számára Ft/okmány 3 700 elveszett szabvány oklevél helyett másolat kiállításáért Ft/oklevél 5 800 elveszett leckekönyv helyett másolat kiál­ lításáért Ft/leckekönyv 11 500 elveszett oklevélmelléklet helyett másolat kiállításáért Ft/okl.mell. 15 200 elveszett diákigazolvány pótlásáért Ft/db TB és KÁB kérelem beadásához Ft/kérelem 1 200 dékánhoz vagy dékánhelyetteshez benyúj­ tott kérelemért Ft/kérelem 3 400 halasztott tárgyfelvételért a tárgyfelvételi időszak után 2 hétig Ft/tantárgy 1 400 halasztott tárgyfelvételért a tárgyfelvételi időszak után a 3. hét végéig Ft/tantárgy 2 800 hallgatói jogviszonyon kívül tett záróvizs­ gáért Ft/záróvizsga 10 600 doktori fokozatszerzésért Ft/alkalom 131 000 a megosztási szabályok módosításából eredő új számla, úi adóigazolás, stb. kiál­ lítása esetén, ha a kérelmet a félév kezde­ tét követő 1 hónapon túl nyújtják be Ft/alkalom 4 100 késedelmi díj - szakirányú továbképzésen Ft/alkalom 3 300 eljárási díjak - szakirányú továbképzésen Ft/alkalom 1 300 4 800 Szolgáltatási díjak 28 jogszabály szerinti díj + 700 �A Kar hallgatóinak pénzügyi szempontból történő teljes körű nyilvántartása: Czakó Jánosné (a Gazdasági Osztály munkatársa) Szentkirályi u. 28. Fsz. 033. szoba telefon: 429-7200/357 félfogadási idő: hétfő - csütörtök 900—1200 és 1300-1500 7. Hallgatói juttatások Az alábbiakban az ösztöndíjakkal kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat gyűjtöttük össze tájékoztató jelleggel. Az ösztöndíjakra vonatkozó irányadó szabályozás minden esetben a vo­ natkozó jogszabály, valamint az egyetemi Hallgatói Térítési és Juttatási Sza­ bályzat (HTJSZ) mindig hatályos változata. Az ösztöndíjak utalásához nélkülözhetetlen az általános személyazonosító adatok mellett a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TÁJ szám), valamint egy bankszámlaszám megadása a Neptun rendszeren, ezek hiányában ugyan­ is a Kar nem tudja kifizetni a megítélt ösztöndíjat, támogatást! Tanulmányi ösztöndíj Tanulmányi félévenként tanulmányi eredmény alapján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? Aktív jogviszonyú államilag támogatott nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hallgatók (kivéve az első tanulmányi félévben az elsősök). Hogyan igényelhető? Nincs szükség kérelemre, az elbírálásban minden jogosult részt vesz a tanulmányi eredménye (korrigált kreditindex) alapján. Alaptámogatás Az első tanulmányi félévben - kizárólag elsősök részére - szociális szempontok alap­ ján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? A beiratkozást követő első aktív félévben államilag támogatott nappali tagozatos jo­ gász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hallgatók. Hogyan igényelhető? A kérelmet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szer­ vezeti egységhez. Leadási határidő: minden félévben a regisztrációs hetet követő hét pénteké Rendszeres szociális ösztöndíj Tanulmányi félévenként szociális szempontok alapján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? Aktív jogviszonyú nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hall­ gatók, akik államilag támogatott képzésben vesznek részt, illetve államilag támoga­ tott képzésen kezdték meg tanulmányaikat és az adott szakon megkezdett féléveik alapján még jogosultak lennének államilag támogatott képzésre. Hogyan igényelhető? �A kérelmet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szer­ vezeti egységhez. Leadási határidő: minden félévben a regisztrációs hetet követő hét pénteké Rendkívüli szociális ösztöndíj A hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére folyósított egyszeri jut­ tatás. Ki kaphat? Lásd rendszeres szociális ösztöndíj. Hogyan igényelhető? A kérelmet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szer­ vezeti egységhez. Leadási határidő: nincs, folyamatosan leadható a félév során. Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj Tantervi követelményeken túlmutató szakmai, tudományos illetve közéleti tevékeny­ ség alapján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? Aktív jogviszonyú nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hall­ gatók. Hogyan igényelhető? Egyéni, formailag kötetlen írásbeli kérelemmel, amelyet az Iktatóban kell leadni, on­ nan a belső posta útján jut el az illetékes szervezeti egységhez. Leadási határidő: minden félévben a regisztrációs hetet követő hét pénteké A szükséges formanyomtatványok letölthetők a kari honlap Hallgatóinknak/Formanyomtatvány/Diákjóléti Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek rovatából! 30 �8. HALLGATÓI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK, TESTÜLETEK, AZOK ELJÁRÁSI ÉS ADMINISZTRÁCIÓS RENDJE 8.1. Tanulmányi Osztály 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Fszt. 045. E-mail: dhivatal@jak.ppke.hu A www.jak.ppke.hu honlapon a baloldali HALLGATÓINKNAK menüpont alatt a hallgatókat érintő fontos TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK folyama­ tosan aktualizálva megtalálhatók. A Tanulmányi Osztály vezetője: Mátéffy Györgyné (044 szoba) Telefon: 429-7254 E-mail: mateffy@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd és csütörtök 900-1000, vagy előzetes egyeztetés szerint Általános információ, formanyomtatványok kiadása: Dávid Annamária (018/a szoba) Telefon: 429-7208 E-mail: dhivatal@jak.ppke.hu Félfogadás: hétfőtől - péntekig: 830-1200 és 1300-1530 Tanulmányi ügyek intézése: dr. Balázs Jánosné (Julika) (043/a szoba) Telefon: 429-7207 E-mail: bjuli@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 31 �Csonka Sándorné (Juli) (043/a szoba) Telefon: 429-7200/308 E-mail: csonka@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Hadnagy Zoltánné (Mária) (043/a szoba) Telefon: 429-7206 E-mail: ederics@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Havaldáné Szabó Eszter (043/a szoba) Telefon: 429-7200/308 E-mail: szeszter@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Penczné Bálint Katalin (043/a szoba) Telefon: 429-7207 E-mail: pencz@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 90°—1200 szerda és péntek: 1300-1500 Sztancsik Éva (043/a szoba) Telefon: 429-7206 E-mail: evuska@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 32 �Diákigazolvány, diákhitel, szakmai gyakorlat ügyintézés, diplomamunkák/szakdolgozatok leadása: Nagy Klotild (043/c szoba) Telefon: 429-7200/370 E-mail: tilda@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Záróvizsga és oklevélmelléklet ügyintézés: Korbuly Rita (043/b szoba) Telefon: 429-7200/307 E-mail: korbulyr@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd és csütörtök: 9oo_i2o° szerda és péntek: 1300-1500’ valamint előzetes telefonegyeztetés szerint Hallgatói Neptun tanácsadás: Olgyay Máté (043/b szoba) Telefon: 429-7200/307 E-mail: olgyaym@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Neptun adatfelelös és teremgazdálkodó: Ágostonná Szabó Edit (043 szoba) Telefon: 429-7200/306 E-mail: edit@jak.ppke.hu Félfogadás: előzetes telefonegyeztetés szerint Neptun koordinátor: Rónai Zoltán (043 szoba) Telefon: 429-7200/393 E-mail: rzoltan@jak.ppke.hu Félfogadás: előzetes telefonegyeztetés szerint 33 �8.2. Dékáni Titkárság Szentkirályi u. 28. II. em. 229. sz. Tel: 429-7221 e-mail: dekani.titkarsag@jak.ppke.hu Vezetője: dr. Stágel Bence dékáni titkár Félfogadás: hétfő-csütörtök: 800-1600, péntek: 800-1400 Dékáni fogadóóra: Előzetes írásbeli megkeresés után, időpont egyeztetéssel dr. Stágel Bence dé­ káni titkárnál: e-mail: dekan@jak.ppke.hu A Dékáni Titkárság a dékán munkáltatói jogköréhez szorosan kapcsolódó fel­ adatokat és a Kar adminisztratív működésének koordinálását végzi. A Dékáni Titkárságot a dékáni titkár vezeti, aki munkatársaival együtt az alábbi főbb feladatköröket látja el: humánpolitikai feladatok; tanszéki admi­ nisztráció felügyelete; kari kiadványok szerkesztése; PR-feladatok; központi rendezvények szervezése, koordinálása; kapcsolattartás a hallgatói érdekkép­ viseleti szervezettel és öntevékeny csoportokkal. Munkatársak: dr. Sándorné Hermány Helga (dékáni munkatárs) Kiss Lászlóné Rita (titkárnő) Réti Anna (titkárnő) Szakaiiné Szeder Andrea (kiadványszerkesztő) Zsák Istvánné (irattáros) A Dékáni titkárság szervezeti keretébe tartozik az Irattár, valamint a központi iktatást és postázást végző Iktató is. Szentkirályi u. 28. földszint, a porta mellett balra Tel.: 429-7203 Félfogadás: hétfő-csütörtök: 830-1530, péntek: 830-1300 Munkatársak: Szoldatits Lászlóné, Fogas Magdolna 34 �8.3. Dékánhelyettesi Titkárság Szentkirályi u. 28.1. em. 105. sz. Tel.: 429-7247 és 429-7248 e-mail: dekanhelyettesi.titkarsag@jak.ppke.hu Tanulmányi dékánhelyettes: Dr. Szigeti Magdolna Tudományos dékánhelyettes: Dr. Jobbágyi Gábor Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István Félfogadás: hétfő-csütörtök 90°—1200 és 1300-1500 A Titkárság munkatársai: Bai Viktorné, Boncza Hajnalka A Dékánhelyettesi Titkárság hallgatói ügyekkel kapcsolatos feladatkörébe tartozik: - a Tanulmányi Dékánhelyettes hatáskörébe tartozó kérelmek - átvételi kérelem (más egyetem azonos szakáról) - szakváltás, tagozatváltás - önhibán kívüli passzív félév igazolásának elbírálása - dékáni méltányosság - tanulmányok folytatása - szakmai gyakorlat alóli felmentés - záróvizsgával kapcsolatos kérelem - fellebbezés - a Tudományos Dékánhelyettes hatáskörébe tartozó ügyek - köztársasági ösztöndíj pályázat - TDK, OTDK, Kutatócsoportok, Konferenciák - a Kreditátviteli Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek - vendéghallgatói jogviszonyból származó tárgybeszámítás - újra felvettek tárgybeszámítása - más intézményben teljesített tárgy beszámítása - a Tanulmányi Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek - halasztott bejelentkezés/halasztott tárgy felvétel - kedvezményes tanrend - vendéghallgatói jogviszony létesítése - költségtérítéses hallgatók államilag támogatott helyre történő átsorolása - a Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartozó ügyek, - s egyéb hallgatói megkeresések adminisztrálása, a nyilvántartásba vételtől az irattárba helyezésig. 35 �Eljárási rend: 1. A hallgatói kérelmeket formanyomtatványon kell benyújtani, mely nyom­ tatványok letölthetők a Kar honlapjáról [Hallgatóinknak/Formanyomtatványok], továbbá beszerezhetők a Kar Információs Irodájában, valamint a Dé­ kánhelyettesi Titkárságon. 2. A formanyomtatványokat kitöltés után a Kari Titkárságon kell leadni, ahol érkeztetik (iktatják) azt, majd felkerül a Dékánhelyettesi Titkárságra. 3. A Titkárság a nyilvántartásba vételt követően a kérelmet megküldi a Déká­ ni Hivatalnak, ahol azt a kérelmező tanulmányi helyzetére vonatkozó infor­ mációkkal látják el, majd visszaküldik a Titkárságra. 4. Az érdemi elbírálást követően a kérelmekre adott válaszokról határozat születik. Ezeket a határozatokat minden esetben postai úton megküldjük a hallgatónak, illetve másolatot kap a Dékáni Hivatal illetékes előadója. 8.4. Fegyelmi Bizottság (SzMSz 28. §) Adminisztráció: Id. Dékánhelyettesi Titkárság A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon, A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók. A Bizottság feladat- és hatáskörét, valamint eljárásának részletes szabályait Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat határozza meg. 8.5. Kreditátviteli Bizottság (SzMSz 29. §) Adminisztráció: Id. Dékánhelyettesi Titkárság A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon, A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók. A más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, illetve az Egyetem más szakán szerzett kreditek elismeréséhez szükséges ismeretanyag-egyezés mértékének megállapítása a szakgazda véleményének figyelembe vételével; valamint mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatáskörébe utal. 36 �8.6. Tanulmányi Bizottság (SzMSz 30. §) Adminisztráció: Id. Dékánhelyettesi Titkárság A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon, A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók. Eljárás az első, illetve további alapképzésben, valamint mesterképzésben résztvevő hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben. Az óralátogatás alóli fel­ mentési kérelmek elbírálása, az érintett szak véleményének figyelembe véte­ lével. 8.7. Diákjóléti Bizottság (SzMSz 25. §) Szentkirályi u. 28. III. emelet 301/a sz. Telefon: 42-97-200/363. mellék E-mail: diakjoleti@jak.ppke.hu Félfogadási idő: kedd és csütörtök: 900-1200 és 1300-1500 Munkatárs: Egressy Rita A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon, A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók. A Diákjóléti Bizottság feladat- és hatásköre: • A Dékán által delegált jogkörök. • Eljárás a nappali és levelező tagozaton első alapképzésben részt vevő hallgatók tandíjra, illetve költségtérítésre vonatkozó részletfizetési kérel­ me ügyében. • Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiummal kapcsolatos ügyintézés. • Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatás­ körébe utal. 8.8. Esélyegyenlőségi Bizottság (SzMSz 26. §) Adminisztráció: Dékáni Titkárság A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon, A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók. 37 �A Bizottság feladat- és hatásköre: • A fogyatékossággal élő hallgatók Karhoz kapcsolódó ügyeinek ellátása. • Döntés a tanulmányi és vizsgakövetelményekkel kapcsolatos, a fogyaté­ kossággal élő hallgatóktól érkező kérelmekről. • Döntés a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szol­ gáló normatív támogatás felhasználásáról, a segítségnyújtáshoz szüksé­ ges tárgyi eszközök beszerzéséről, és a végrehajtás ellenőrzése. • Véleményezi a Dékán, a Tanulmányi Bizottság és az oktatási szervezeti egységek vezetői hatáskörébe tartozó tanulmányi ügyeket, ha az ügyben érintett hallgató egészségi állapota tanulmányainak végzését hátrányosan befolyásolja, vagy akadályozza. A Bizottság jelen jogkörében a hallgató kérelmére jár el, amelyhez a kezelőorvos igazolását is mellékelni kell. • Figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét, és javaslatot tesz az arányos képviselet elérésére, valamint ellenőrzi az ezzel kapcsola­ tos intézkedések eredményességét. • Feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nők arányos szerepvál­ lalását sértő intézkedéseket és kezdeményezi azok megszüntetését. • Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatás­ körébe utal. 8.9. A JOGORVOSLAT RENDJE - A Tanulmányi Bizottság elsőfokú döntése ellen a Tanulmányi Dékánhe­ lyetteshez lehet fellebbezni, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. - A Tanulmányi Dékánhelyettes döntése ellen a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához lehet fordulni, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. - A Fegyelmi Bizottság elsőfokú döntése ellen Rektor úrhoz lehet fellebbez­ ni, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. - A Kreditátviteli Bizottság elsőfokú döntése ellen Rektor úrhoz lehet felleb­ bezni, a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül. 38 �9. INTÉZETEK, TANSZÉKEK 9.1. Alkotmányjogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz. Tel.: 429-7243 Fax: 429-7201 e-mail: alkjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Schanda Balázs egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Q00-!!00 és 1300-1400 900-4 po Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika Oktatók Dr. Schanda Balázs egyetemi docens Prof. Em. Dr. Kilényi Géza DSc dr. jur. Salamon László mestertanár dr. jur. Balogh Zsolt tud. főmunkatárs Dr. Balog-Békési Nóra adjunktus dr. jur. Hajas Barnabás adjunktus Óraadók dr. jur. Kozma Ákos dr. jur. Kovács György dr. jur. Németh Ágnes 39 �9.2. Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék Szentkirályi u. 30. II. em. 215. sz. telefon: 429-7280 Fax: 429-7201 E-mail: buntetojog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Belovics Ervin egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Kovácsné Göcze Györgyi 900—II00 és 1400—1600 9oo_12oo Oktatók Dr. Belovics Ervin egyetemi docens Prof. Em. Dr. Békés Imre Prof. Dr. Tóth Mihály CSc egy. tanár Prof. Dr. Vókó György egyetemi tanár Dr. habil. Busch Béla egyetemi docens Dr. Tamási Erzsébet tud. főmunkatárs dr. jur. Margitán Éva mestertanár dr. jur. Molnár Gábor mestertanár dr. jur. Sinku Pál mestertanár dr. jur. Szívós Mária mestertanár dr. jur. Varga Zoltán mestertanár dr. jur. Békés Ádám adjunktus Dr. Újvári Ákos adjunktus dr. jur. Eperjes Krisztián tanársegéd Óraadók dr. jur. Bárándy Gergely dr. jur. Bogár Péter dr. jur. Borbély Zoltán dr. jur. Bory Noémi dr. Csorba József dr. jur. Hajdú Magdolna dr. jur. Kádár András 40 dr. jur. Bodor Tibor dr. jur. Bolya Lajos dr. jur. Boros János dr. jur. Csák Zsolt dr. jur. Gimesi Ágnes dr. jur. Horváth Katalin �9.3. Európajogi És Nemzetközi Közjogi Tanszék Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz. Tel.: 429-7265 Fax: 429-7201 E-mail: eujog@jak.ppke.hu vagy nemzetkozi.kozjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Szabó Marcel egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900—1100 és 1400-1500 qoo—lpo Munkatárs: Turzai Orsolya Oktatók Dr. Szabó Marcel egyetemi docens Prof. Dr. Kovács Péter egyetemi tanár Dr. Király Miklós egyetemi tanár (fiz. nélküli szab.) Dr. Baka András egyetemi docens dr. jur. Mohi Csaba mestertanár dr. jur. Ádány Tamás adjunktus dr. jur. Gyeney Laura adjunktus dr. jur. Allan Tatham adjunktus dr. jur. Jaskó Luca tanársegéd dr. jur. Szilágyi Pál Béla tanársegéd dr. jur. Margitay-Becht Beáta tud. segédmunkatárs Óraadók dr. jur. Kravalik Gábor dr. jur. Gál Gyula dr. jur. Láncos Petra Lea dr. jur. Lőrincz Aranka dr. jur. Mészáros Kinga dr. jur. Pasqualetti Gergő dr. jur. Pünkösty András dr. jur. Sipos Kinga 41 �9.4. Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Szentkirályi u. 26. II. em. 201-208 sz. Tel.: 429-7276 Fax: 4297-279 E-mail: kozgazd@jak.ppke.hu vagy heller.farkas@jak.ppke.hu Intézetvezető: Dr. Katona Klára egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Járdány Zsoltné (Erika) Oktatók Dr. Katona Klára egyetemi docens Prof. Dr. Botos Katalin DSc egyetemi tanár Dr. Körösi István CSc egyetemi docens Dr. Schlett András egyetemi docens Mányó-Váróczi Violetta tanársegéd Óraadók Dr. Botos József Bángi-Magyar Attila 42 Q00-!!00 és 1400-1500 9oo_ipo �9.5. Jogbölcseleti Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 222-228 sz. Tel.: 429-7226, 429-7227 Fax: 429-7226 e-mail: jogbolcs@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Varga Csaba egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900-ll00 és 1400-1500 9°o_no° Munkatársak: Hajdú Antalné (Aranka), Szilfámé Kovách Lívia Oktatók Prof. Dr. Varga Csaba DSc egyetemi tanár Prof. Em. Dr. Péteri Zoltán CSc Dr. Frivaldszky János egyetemi docens Dr. habil. H. Szilágyi István egyetemi docens Dr. Cserne Péter adjunktus dr. jur. Fekete Balázs adjunktus dr. jur. Paksy Máté adjunktus dr. jur. Tattay Szilárd adjunktus dr. jur. Könczöl Miklós tanársegéd 43 �9.6 Jogtörténeti Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 236. sz. Tel.:429-7237 Fax: 429-7201 e- mail: jogtört@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Szabó István egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 830-ll30 és 1330-1530 830-ll30 Munkatárs: Körmendy Renáta Oktatók: Dr. habil. Szabó István egyetemi docens Dr. Horváth Attila egyetemi docens Dr. Szigeti Magdolna egyetemi docens Dr. Völgyesi Levente egyetemi docens Dr. Komáromi László adjunktus dr. jur. Zakariás Kinga tanársegéd (szülési szabadságon) Óraadók: dr. jur. Fazakas Zoltán Dr. Jany János dr. univ. Ory Károly Dr. Sáry Pál dr. jur. Tamás Csaba Gergely Dr. Tóth Zoltán József 44 �9.7. Kánonjogi Intézet Szentkirályi u. 28. II. em. 219. sz. Tel.: 429-7217 Fax: 429-7218 e-mail: kanonjog@jak.ppke.hu Intézetvezető: Prof. DDr. Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem. egyetemi tanár Intézeti adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-1200 Munkatársak: Gombos Adámné (Ildikó), Keresztfalvi Zsuzsanna Oktatók: Prof. DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem. egyetemi tanár Prof. Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár Dr. habil. Hársfai Katalin egyetemi docens Dr. habil. Szabó Péter egyetemi docens Dr. Philipp Gudenus egyetemi docens Dr. Szilágyi Csaba adjunktus Óraadó dr. jur. Lefkánits György lie. jur. can. 45 �9.8. Kereskedelmi Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 313/A sz. tel: 429-7200/311 fax: 429-7272 e-mail: kerjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Csehi Zoltán egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Q00-!!00 és 14oo-15oo 9°o_ n°° Munkatárs: Bánhidi Mónika Oktatók: Dr. Csehi Zoltán egyetemi docens Lévayné Dr. Fazekas Judit CSc egyetemi tanár (fiz. nélküli szabadságon) Dr. Fábián Ferenc egyetemi docens Dr. Gyulai-Schmidt Andrea egyetemi docens Dr. Brehószki Márta adjunktus dr. jur. Szőnyi Viktor adjunktus Óraadó: Barochné dr. jur. Szabó Mariann 46 �9.9. Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 341. sz. Telefon: 429-7287 (környezet- és versenyjog, bioetika) 429-7286 (munkajog, tb- és szociális jog) Fax: 429-7289 E-mail: kornyezet@jak.ppke.hu vagy munkajog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Bándi Gyula CSc egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: Munkatársak: hétfő-csütörtök péntek 900-1200 és 1300-1400 goo-^oo Baranyi Krisztina (környezet- és versenyjog, bioetika) Rónai Edit (munkajog, tb- és szociális jog) Oktatók Prof. Dr. Bándi Gyula CSc egyetemi tanár Prof. Em. Dr. Radnay József CSc Dr. Tóth Tihamér egyetemi docens Ifj Dr. Zlinszky János egyetemi docens dr. jur. Bassola Zoltán tud. munkatárs, c. egyetemi tanár dr. jur. Boytha Györgyné c. egyetemi docens Dr. Jávor Benedek tud. tanácsadó Ft. Nyéky Kálmán lie. theol. tud. munkatárs íjjasné dr. jur. Kocsis Anna adjunktus dr. jur. Szilágyi Pál Béla tanársegéd Tahyné dr. jur. Kovács Ágnes tanársegéd Óraadók: dr. jur. Bánsági Györgyi Ft. Alessandro Caprioli dr. jur. Hős Nikolett dr. jur. Lakatos Hedvig Molnárné dr. jur. Balogh Márta dr. jur. Péterfalvi Attila c. egy. tanár 47 �9.10. Közigazgatási Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz. Tel.: 429-7243 Fax: 429-4201 e-mail: kozigjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Varga Zs. András egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika Oktatók Dr. Varga Zs. András egyetemi docens Prof. Dr. Tamás András DSc egyetemi tanár Prof. Dr. Molnár Miklós CSc egyetemi tanár dr. jur. Kárpáti Zoltán mestertanár Dr. Gerencsér Balázs adjunktus dr. jur. Oláh József adjunktus dr. jur. Patyi Gergely adjunktus dr. jur. Christian László tanársegéd Óraadók: dr. jur. Józsa Fábián c. egy. docens dr. jur. Krauss Ottó dr. jur. Mikó Zoltán dr. jur. Egerszegi Gyula dr. jur. Seereiner Imre c. egyetemi docens 48 900—1100 és 1300—1400 9oo_jpo �9.11. Nemzetközi Magánjogi Tanszék Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz. Tel.: 429-7200/361 (tanszék) és 429-7221 (Dékáni Titkárság) Fax: 429-7201 e-mail: nemzetkozi.maganjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Burián László CSc egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900—ll00 és 1400—1500 9oo_ijoo Munkatárs: Nánásy Tiborné Oktatók: Prof. Dr. Burián László CSc egyetemi tanár Prof. Em. Dr. Bánrévy Gábor Dr. Raffai Katalin adjunktus dr. jur. Szabó Sarolta adjunktus Óraadó: dr. jur. Horváth Éva c. egyetemi tanár 49 �9.12. Pénzügyi Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz. Tel.: 429-7243 Fax: 429-4201 e-mail: penzugyijog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 9oo-lloo és 13oo-14oo 900^ joo Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika Oktatók: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens dr. jur. Klicsu László tud. főmunkatárs dr. jur. Halász Zsolt adjunktus Óraadó: dr. jur. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva mestertanár 50 �9.13. Polgári Eljárásjogi Tanszék Szentkirályi u. 30. II. em. 202. sz. Tel.: 429-7239 Fax: 429-7201 e-mail: polgelj@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Harsági Viktória egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 9oo-lloo és 14oo-15oo 9oo_ipo Munkatárs: Barna Imréné Oktatók: Dr. Harsági Viktória egyetemi docens dr. jur. Bérces László mestertanár dr. jur Gláser Szilvia tanársegéd dr. jur. Horváth E. írisz tanársegéd dr. jur. Újlaki Tamás tanársegéd 51 �9.14. Polgári Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 329 sz. Tel.:429-7200/ 372 mellék Fax: 429-7272 e-mail: polgjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Jobbágyi Gábor CSc egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900-II00 és 1400—1500 9oo_|po Munkatárs: Csizik Zoltánná (Éva) Oktatók: Prof. Dr. Jobbágyi Gábor CSc egyetemi tanár Prof. Dr. Sólyom László egyetemi tanár (fizetés nélküli szabadságon) Prof. Dr. Tattay Levente CSc egy. tanár Dr. Lábady Tamás CSc egyetemi docens dr. jur. Csapó Orsolya adjunktus Dr. Koltay András adjunktus dr. jur. Landi Balázs adjunktus dr. jur. Lomnici Zoltán adjunktus dr. jur. Navratyil Zoltán tanársegéd dr. jur. Pogácsás Anett tanársegéd Óraadók: dr. jur. Bagi István Stefka István 52 �9.15. Római Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 236. sz. Tel.: 429-7237 Fax: 429-7235 e-mail: romaijog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 830-II30 és 1330—1530 830-ll30 Munkatárs: Körmendy Renáta Oktatók: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens Prof. Em. Dr. Zlinszky János Dr. Andrási Dorottya egyetemi docens dr. jur. Erdődy János tanársegéd Óraadó: dr. jur. Radványi Anna 53 �9.16. Idegen Nyelvi Lektorátus Szentkirályi u. 28. III. em. 355. sz. Tel.: 429-7232 Fax: 429-7201 e-mail: lektoratus@jak.ppke.hu Vezető: Misejéné Lovas Judit Koordinátor: Kuslits Béláné Adminisztráció: hétfő-péntek kedd, csütörtök 900—1200 1300-1500 Oktatók Misejéné Lovas Judit nyelvtanár Dzsida Orsolya nyelvtanár Szederkényi Éva nyelvtanár (fizetés nélküli szabadságon) Balogh Dorka nyelvtanár Unger Anikó nyelvtanár Óraadók Berthóty László Erdélyi Katalin Fehérné Vízvári Emese Guba András Imre Lászlóné Juhászné Suhajda Ágnes Kocsis Judit 54 Lehoczky Katalin Martin Anita Merkely Béláné Miháltz András Perlaki Rózsa Szeidl Ágnes �9.17. Informatikai Oktatási Csoport Szentkirályi u. 28. III. em. 328. sz. Telefon: 429-7253 E-mail: informatika@jak.ppke.hu Oktatók Groma Sarolt tárgyjegyző Tomka Barnáné Szentgyörgyváry Eszter 9.18. Testnevelési Csoport Szentkirályi u. 26., 140. sz. Telefon: 4297-200/371 e-mail: testnev@jak.ppke.hu Testnevelési csoportvezető: Draskóczy Imre Félfogadás: hétfő- péntek 10°°-1400 Testnevelő tanárok: Draskóczy Imre Draskóczy-Littner Anita Forgó András 55 �10. Posztgraduális képzések 10.1. Jog- és Államtudományi Doktori Iskola Szentkirályi u. 28. III. emelet 305, sz. telefon/fax: 429-7291 (titkárság) e-mail: doktori. iskola@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/doktori iskola Vezető: Prof. Dr. Kovács Péter Koordinátor: Dr. Frivaldszky János Félfogadási idő: hétfő-péntek 800-1300 Munkatárs: Szalainé Szikszói Krisztina Általános információk A Kar Doktori Iskolája 36 hónap tanulmányi időtartamú, posztgraduális szintű (dok­ tori) képzést nyújt. Az első három szemeszterben általános képzés folyik. Ennek keretében a hallga­ tók először kutatásmódszertant tanulnak, illetőleg magánjogi, összehasonlító alkot­ mányjogi és büntetőjogi előadásokat hallgatnak. A nappali tagozatos hallgatók számára kötelezően választható tárgyak listája na­ gyon széles palettát ölel fel. A következő blokkokon belül több alternatív tárgy kerül meghirdetésre: emberi jogok, civilisztika, jogelmélet, EU jog és nemzetközi közjog, valamint közigazgatási jog. A hallgatók az első három félévben más-más jogterülettel foglalkozó könyvről tudományos igényű recenziót készítenek. A Doktori Iskola által szervezett szakmai konferenciák és doktori szimpóziumok, az ezekhez kapcsolódó publikációs lehetőségek, valamint a külföldi posztgraduális részképzések (részbeni) beszámíthatósága mind-mind elősegítik a doktoranduszok tudományos elmélyülését. A képzés második felében a hallgatók a saját doktori kutatási témájukhoz kapcso­ lódóan folytatnak tudományos, illetve kutatási tevékenységet a témavezető szakmai irányítása alatt. A doktorandusz hallgatók immáron két éve kiválónak értékelik a Doktori Titkár­ ság munkáját, ami minden bizonnyal hozzájárul tanulmányaik és kutatásaik, vala­ mint a fokozatszerzésük eredményességéhez. A képzésben való részvétel feltételei A doktori képzésre azok pályázhatnak, akik hazai egyetem állam- és jogtudományi karán legalább jó rendű (cum laude minősítésű) jogi diplomát szereztek, vagy vállalják ennek megszerzését a tanév kezdetét megelőző július 1-jéig, és két élő, tudományos kutatás körében alkalmazható idegen nyelvből középfokú „C” típusú állami, vagy an­ 56 �nak megfelelő szintű nyelvvizsgával rendelkeznek. (Kivételesen egy középfokú „C” típusú állami, vagy annak megfelelő szintű nyelvvizsgával is felvétel nyerhető, ha a felvett doktorandusz vállalja, hogy a másik középfokú „C” típusú nyelvvizsgáját az abszolutórium megszerzéséig igazolja). Nappali tagozatos állami ösztöndíjas helyek A 2009/2010-es tanév I. évfolyamán 2 nappali tagozatos doktorandusz hallgató rész­ esül állami ösztöndíjban. Az önköltséges képzés módja és díja Nappali önköltséges vagy levelező tagozatos hallgatói jogviszonyban a képzés díja: 80.000.- Ft/félév Egyéni képzés, egyéni felkészülés lehetősége Egyéni képzés keretében végzett doktori tanulmányokhoz lásd a Kari Doktori Sza­ bályzat 20. §-ának (2.) pontját a Doktori Iskola honlapján. Az egyéni felkészülés pe­ dig a doktori fokozatszerzési eljárás megindításának olyan, törvényi /Ftv. 68 §. (3.)/ lehetőségen alapuló esete, amely doktorandusz hallgató jogviszonyt nem, csak doktorjelölti jogviszonyt eredményez. 57 �10.2. Deák Ferenc Továbbképző Intézet Szentkirályi u. 28.1. em. 137. sz. Telefon: 429-7200/342. m. Fax: 266-5286 E-mail: deak@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/deak és www.jak.ppke.hu/karrier Intézetvezető: dr. jur Szalai Márta Félfogadás: hétfő-csütörtök ll00-1200 és M00-^00, péntek 1000-1200 Intézetünket minden nap zárva tartjuk 1200-1245 között. Munkatársaink: Bánhegyi Viktória csoportvezető Czobomé Tóth Ibolya pénzügyi és záróvizsga előadó dr. Eördöghné Zátonyi Ildikó tanulmányi és marketing előadó Gyurókovics Agnes titkárnő Kissné Brückner Mónika oktatásszervező Nagy Olivér tanulmányi előadó Sergő András Karrier Iroda előadó, oktatásszervező A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Intézete a jogsza­ bályi kereteknek megfelelően, a képesítési követelményekhez igazodva hirdeti meg elsősorban jogászoknak, valamint közgazdászoknak, mérnököknek, tanároknak, in­ formatikusoknak, orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak szóló szakirányú tovább­ képzéseit. A továbbképzések elmélyítik az alapképzésben szerzett szakmai tudást, továbbfejlesztik azt speciális szakjogi irányba, illetve kiterjesztik az alapképzésben nem szereplő interdiszciplináris területekre. A szakirányú egyetemi képzésben nyert oklevél meghatározott munkakör betöl­ tésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít. Feljogosítja az oklevél tulaj­ donosát a szakosító képzésre utaló egyetemi cím használatára (pl. környezetvédelmi szakjogász). A kiadott oklevél az iskolai végzettség szintjében nem jelent változást. A munkáltató alkalmazási, foglalkozási, előmeneteli feltételként előírhatja, vagy más módon elismerheti és támogathatja a szakirányú oklevél megszerzését. A jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamokkal pedig elsősorban a Kar volt hallga­ tóinak szeretnénk segítséget nyújtani ahhoz, hogy eredményesen szerepelhessenek a hatalmas joganyagot felölelő szakvizsgákon, de képzéseinken számítunk a más karo­ kon oklevelet szerzett kollégák részvételére is. 58 �Az Intézet által végzett oktatási tevékenység: Két-három féléves szakirányú képzések Jogászoknak: • Agrár és vidékfejlesztési szakjogász képzés; • Európajogi szakjogász képzés (magyar és angol nyelven is); • Gazdasági büntetőjogi szakjogász képzés; • Ingatlanforgalmi szakjogász képzés; • Környezetvédelmi szakjogász képzés; • Kriminalisztikai szakjogász képzés; • Sportjogi szakjogász képzés; • Szabályozási (kodifikátor) szakjogász képzés; • Társasági jogi és cégjogi szakjogász képzés; • Tőkepiaci és bank szakjogász képzés; • Versenyjogi szakjogász képzés. Nem jogászoknak: • Agrár és vidékfejlesztési igazgatási szakember képzés; • Jogi szakokleveles gazdasági szakember képzés; • Jogi szakokleveles orvos és egészségügyi szakember képzés; • Jogi szakokleveles sportszakember képzés; • Jogi szakokleveles környezetvédelmi szakember képzés; • Kriminalisztikai szakokleveles rendvédelmi szakember képzés. Egy féléves továbbképzések Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamok: polgári jog és családjog, büntetőjog, mun­ kajog és társadalombiztosítási jog tantárgycsoportokból. Jelentkezés módja A jelentkezés jelentkezési lapon, jelentkezési díj (5.000,- Ft) befizetésének igazolásával és a képzésnél előírt oklevél másolatának csatolásával történhet. A jelentkezési lap a PPKE JAK 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-as épületében beszerezhető, ill. az egye­ tem honlapjáról (www.jak.ppke.hu) letölthető. A jelentkezés elfogadásáról, valamint a beiratkozás időpontjáról, a költségtérítés befizetésének módjáról, az első foglalkozás helyszínéről a jelentkezők írásban értesítést kapnak. Jelentkezési határidők szakirányú továbbképzésekre: az őszi félévre 2009. augusztus 31., a tavaszi félévre 2009. december 15. Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamokra: az őszi kurzusra 2009. szeptember 25., a tavaszi kurzusra 2010. február 10. 59 �Képzési díj: a képzéseken a részvétel önköltséges. A PPKE JÁK-on végzettek 5% kedvezményben részesülnek. A családokat segítő kedvezményeinkről aktuális in­ formáció a honlapon található, a www.jak.ppke.hu/deak internet címen. A felsőfokú szakirányú továbbképzések rendje Kezdete: a továbbképzések szeptemberben, illetve februárban kezdődnek. Tartama: általában három félév (a szakdolgozat elkészítése, védés, záróvizsga ál­ talában ezen időszak után következik), de vannak két féléves képzések is. Intenzitása: általában kéthetente egy munkanap 8 tanóra (1000-1700 óráig). Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamok rendje: A tanfolyam célja: a jelölt felkészítése a jogi szakvizsgára, figyelemmel arra, hogy valamennyi jelöltnek azonos vizsgatárgyakból kell a tudásáról számot adni, függetle­ nül attól, hogy a kötelezően előírt joggyakorlatot mely szakterületen folytatta. A jogi szakvizsga követelményrendszere a különböző jogi szakterületeken való átjárhatósá­ got és pályamódosítást segíti elő, könnyíti meg. A tanfolyamokat félévente egyesével, vagy egyetlen félév alatt mindhármat felvé­ ve is lehet végezni, mert különböző időpontokra (napokra) hirdetjük meg. A meghirdetett tanfolyamokat csak megfelelő számú jelentkező esetén tudjuk el­ indítani. Intenzitása/idöpontja: általában heti egyszer 5 tanóra valamely munkanapon. Az Intézet keretén belül működik a Karrier Iroda is, melynek működéséről, szolgál­ tatásairól jelen kiadvány xx-xx. oldalain, valamint a kari honlapon a www.jak.ppke. hu/karrier internet címen tájékozódhat. Honlapunkról (www.jak.ppke.hu/deak) tájékozódhat az egyes továbbképzésekkel kapcsolatos valamennyi kérdésről: jelentkezés, mintatantervek, beiratkozás, határ­ idők, űrlapok, stb. 60 �10.3. Kánonjogi Posztgraduális Intézet Szentkirályi u. 28., II. em. 219. sz. telefon: 429-7217, fax: 429-7218 e-mail: folia@jak.ppke.hu Honlap: www.kjpi.ppke.hu Az Intézet elnöke: DDr Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár Az Intézet elnökének Tanácsa: Dr. Szabó Péter egyetemi docens, Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár Intézeti adminisztráció: hétfö-csütörtök 9O°_1200 Munkatárs: Gombos Adámné (Ildikó), Keresztfalvi Zsuzsanna A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 1996 novemberében az Apostoli Szentszék alapította meg a fakultási jogokkal rendelkező Kánonjogi Posztgraduális Intézetet. Az Intézet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának Kánonjogi Tanszéke és a Jog- és Államtudományi Kar Kánonjogi Intézetének szoros együttmű­ ködésével fejti ki tevékenységét. Az egyházi jóváhagyás értelmében az Intézet kánonjogi baccalaureátusi, licenciátusi és doktori fokozat kiadására egyaránt jogosult. A magyar állam az Intézet által kiadott kánonjogi baccalaureátust egyetemi alap­ diplomaként, a kánonjogi doktorátust PhD fokozatként ismeri el. Az Intézet hivatalos oktatási nyelvei a magyaron kívül az olasz és a német nyelv. Az Intézetbe való jelentkezés alapfeltételei: • a baccalaureátusi diploma (államilag elismert MA) megszerzéséhez katolikus hitéleti BA oklevél, vagy régi típusú legalább főiskolai szintű oklevél; • a licenciátusi fokozat megszerzéséhez teológiai vagy kánonjogi baccalaureátusi, vagy MA szintű hittanári, vagy jog- és államtudományi diploma; • a doktori fokozat megszerzéséhez kánonjogi licenciátusi fokozat. Az Intézet kurzusai a Jog- és Államtudományi Kar, valamint a Hittudományi Kar hallgatói számára speciálkollégiumként, a neptun-rendszerrel összhangban fel­ vehetők. Ezen hallgatók diplomájuk megszerzése után felvételüket kérhetik az Intézet hallgatói közé. A korábban lehallgatott és sikeres vizsgával lezárt kurzusok beszámít­ hatóak. Licenciátusi szigorlatot legkorábban csak az egyetemi diplomájuk megszerzé­ sétől számított két év letelte után tehetnek, doktori védésre legkorábban pedig csak a licenciátusi fokozat megszerzésétől számított egy év múlva engedhetők. Az Intézetben folyó oktatói-kutatói munkát egy kb. 1500 kötetből, 3000 különlenyomatból és 200 mikrofilmből álló szakkönyvtár, valamint a Hittudományi Kar könyvtárában elérhető kb. 40 szakfolyóirat segíti. 61 �Az Intézet szervezeti felépítése A) Kánonjogi Tanszék (Hittudományi Kar) Oktatók: Tanszékvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár (prof, ord.) S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek professor emeritus B) Kánonjogi Intézet (Jog- és Államtudományi Kar) Intézetvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár Intézetvezető-helyettes: Dr. Szabó Péter egyetemi docens S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, professor emeritus Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Tanszékvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem. egyetemi tanár Dr. Schanda Balázs egyetemi docens (mb. előadó) Egyházi Közigazgatási Tanszék Tanszékvezető: Dr. Szabó Péter egyetemi docens Prof. DDr. Zakar Polikárp O.Cist egyetemi tanár Egyházi Eljárásjogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Hársfai Katalin egyetemi docens dr. jur. Lefkánits György lie. iur. can. (mb. előadó) Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár Dr. Gudenus, Philipp egyetemi docens Dr. Szilágyi Csaba adjunktus Magántanárok: Dr. Elmar Gütthof (Privatdozent) Dr. Markus Müller (Privatdozent) Rendszeresen meghívott külföldi előadók: Dr. Manlio Bellomo, Dr. Orazio Condorelli, Dr. Carlos J. Errázuriz M., Dr. Carl Gerold Fürst, Dr. Janusz Kowal S.J., DDr. Peter Landau, Dr. Cyril Vasil S.J. 62 �11. Hallgatói érdekképviselet Hallgatói Önkormányzat (HŐK) Szentkirályi u. 26. (hátul az udvarban). Telefon: 429-7269 E-mail: hok@jak.ppke.hu Honlap: http://www.hok.jak.ppke.hu/ IWIW Klub: Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK Hallgatói Önkormányzat [PPKE JÁK HŐK], Ügyfélfogadás: lásd honlapon. A kari HŐK elnöke: Szilágyi Demeter (A választmány tagjairól és a tisztségviselőkről a honlapon tájékozódhat!) A kari hallgatói lap: ÍTÉLET honlap: http://www.itelet.jak.ppke.hu/ felelős szerkesztője: Dr. Koltay András terjesztési igazgató: Szendrődi Szabolcs Feladat és hatáskörök - A Kar Hallgatói Önkormányzata (HŐK) a hallgatók kizárólagos érdekképviseleti szerve. A HŐK elsődleges feladata a kari hallgatói érdekképviselet. - A HŐK a Kar/Egyetem testületéiben - pl. Kari Tanácsban - képviseli a hallgatók álláspontját. - Egyetértési jogot gyakorol a hallgatókat érintő szabályzatok tekintetében (pl. a hall­ gatói követelmény-rendszerre vonatkozó szabályzat). - A hallgatói juttatási rendszer működtetésében közreműködik (pl. ösztöndíjak és támogatások elosztása). - A HŐK bonyolítja le a diplomaátadó ünnepségeket, és minden évfolyam végzős hallgatóiról tablót készíttet; a végzősök minden évben évkönyvet kapnak. - A HŐK évente májusban megrendezi a Pro Facultate kari napot, amikor kerti sütögetés és borozgatás keretében kötetlen beszélgetésre nyílik lehetőség az oktatókkal, diáktársakkal. E rendezvény keretében kerül sor a Pro Facultate-díj, Hallgatókért, és a Hallgatói Mozgalomért díj átadására is. - A gólyatáborok és gólyabálok megrendezésének célja az első éves hallgatók bevoná­ sa a kari/egyetemi közösségi életbe. - Hagyományos rendezvényünk a március 15-i hajókirándulás, amelynek keretében hallgatótársainkkal együtt a Duna vizén hajózva töltjük a nemzeti ünnepet. - Egyéb rendezvények: koncertek, partik, sportprogramok, bajnokságok. - A tutori rendszer keretében a Kar felsőbb éves hallgatói a hallgatók kis csoport­ jainak rendszeres szakmai segítésére törekednek a képzés során, hogy segítsék az újonnan felvett hallgatók beilleszkedését az Egyetem közösségébe. 63 �12. Könyvtár Szentkirályi u. 30.1. emelet Telefon: 4297-231, 4297-200/331 mellék, 4297-233 E-mail: könyvtar@jak.ppke.hu Vezető: Kalocsai Ilona Hagyományos szolgáltatások: A Könyvtár használata ingyenes. Beiratkozás: érvényes diákigazolvánnyal a könyv­ tári nyitva tartás ideje alatt. Nem lehet a könyvtári dokumentumokat kölcsönözni, de fénymásolási lehetőség van. Fénymásolás: térítés ellenében, a könyvtár és a kar 28 és 30-as épületében lévő gépeken 8 Ft/oldal, az egyetem központi ROBINCO fénymásoló műhelyében 7 Ft/oldal. A könyvtári dokumentumokat csak a kérőlap kitöltése és a diákigazolvány leadá­ sa ellenében, a fénymásolás idejére adjuk ki a hallgatóknak. Olvasótermek: - Olvasóterein (101 sz. terem: 80 olvasói hellyel) Nyitva tartása: hétfő - csütörtök: 900-1800, péntek: 900-1600 Helyben olvashatók a könyvtár állományában található szakkönyvek, kéziköny­ vek, tankönyvek, szakdolgozatok, folyóiratok. Az Olvasóteremben szabadpolcon az állományunk 60%-a, mintegy 17 ezer kötet, szakcsoportok szerint rendezett, a tan­ könyvek külön találhatók, a folyóiratok a galérián vannak elhelyezve. - Tankönyv Olvasóterem (119 sz. terem: 20 olvasói hellyel) Nyitva tartása: hétfő-csütörtök: 1000-1600 Új olvasótermünk szabadpolcon lévő állományának döntő része a kar különbö­ ző oktatási formáihoz (BA, továbbképzés, osztatlan képzés)) szükséges tankönyvek, jegyzetek, alapvető kézikönyvek, szótárak. A klimatizált olvasóteremben lehetőség van a WIFI internet használatára is. Tájékoztatás: Szaktájékoztatás kérhető az olvasótermekben szolgálatot teljesítő könyvtárostól a könyvtár állományáról, a katalógusunk használatáról. Egyetemünkön integrált elektronikus könyvtári rendszer működik a HunTéka, amelynek a Olvasói katalógus (WEB OPAC) modulját használják az olvasóink. Naponta 8 és 16 óra között, telefonon is kérhető felvilágosítás. 64 �Szakdolgozatok A könyvtárban tárolt 1999-2008 közötti szakdolgozatok használatáról dékáni körlevél rendelkezik. Kizárólag tanszékvezetői írásbeli engedéllyel, az olvasóteremben lehet a dolgozatokba betekinteni, másolásuk tilos. A szakdolgozatok listája honlapunkon megtalálható. Könyvtárközi kölcsönzés: Csak a kar oktatói számára van lehetőség a könyvtárközi kölcsönzésre. A magyar szakkönyvek beszerzése ingyenes, a külföldieké térítés köteles. Elektronikus szolgáltatások - Online katalógus a kari könyvtár Web-oldalain (www.jak.ppke.hu/konyvtár) Onli­ ne katalógus vagy Informatikai szolgáltatások/Könyvtár Online menüpont alatt. - Westlaw jogi (angol) adatbázis - HeinOnline jogi (amerikai) adatbázis - EISZ szolgáltatás keretében, különböző adatbázisok angol és magyar nyelven: pld. Web of Science, Magyar kiadású tudományos folyóiratok (Akadémiai J. Collection) - EBSCO folyóirat adatbázisok (angol nyelvű szakfolyóiratok) - Könyvtári katalógusok (pld. MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus), HunKat, Karlsruher Virtueller Katalog, Social Science of Information stb.) - Magyar Katolikus Egyház kínálata- elektronikus dokumentumok Könyvtári Informatikai Labor Nyitva tartása: hétfő-péntek: 900-1800 A könyvtár előterében elhelyezett, 10 internetes kapcsolattal rendelkező számitógé­ pes labor feladata: elsősorban az oktatási igények kielégítése, a NEPTUN rendszer használata. A Könyvtár katalógusához és egyéb elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása. 65 �13. Informatikai szolgáltatások - Kari honlap: hallgatók informálása, benne a hallgatói oldalakra a HÖK-ön keresztül kérhető információ feltöltése, (www.jak.ppke.hu); - Hallgatói honlap: a kari HŐK kezelésében működő portál (www.hok.jak.ppke.hu); - Elektronikus levelezés: hallgatói postafiók (25 MB tárhely) - hallgatói webmail fel­ használói azonosító az Informatika Laborban igényelhető; - Kari levelezőlisták: hallgatok@jak.ppke.hu létező információs fórum. Egyéb hall­ gatói levelezőlisták megnyitására és használatára is van lehetőség. A jelenleg működő hallgatói levelezőlisták a honlapon az INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/SEGÉDPROGRAMOK/LEVELEZŐLISTÁK rovatban megtekinthetők. - Saját honlap kialakítási lehetőség a hallgatói postafiók igénylésével párhuzamosan; - Fakultatív kurzusok, tanfolyamok hallgatók részére, (web-szerkesztés, logika, Neptun-kezelés stb.) - Kari intranet: felhasználói azonosító az Informatika Laborban igényelhető; - Students Fórum - az interneten keresztül kari autentikációval (hallgatói azono­ sítóval) elérhető - intranetén keresztül használható osztott tárhely. Az oktatók által kiajánlott anyagok internetes elérésére is szolgál, (kari honlap INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/STUDENTSFORUM); - DVD Jogtár+: A kari intranetről (a hallgatói terminálokról is) elérhető; - HUNTÉKA: A könyvtári állomány elérhető az internetről, a honlapon keresztül. (INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/KÖNYVTÁR-ONLINE); - A Neptun rendszer a kari honlap nyitólapján keresztül is elérhető, a rendszerrel kapcsolatos információs oldalakkal együtt; - HelpDesk szolgáltatás az Informatika Laborban nyitvatartási időben; - Select, Campus és egyéb szoftverek liszenszelési és telepítési támogatása az Infor­ matika Laborban nyitvatartási időben; - Nyomtatás: 20 Ft/oldal költségtérítés ellenében mindkét hallgatói laborból lehet nyomtatni, a nyomtatást átvenni az Informatika Laborban lehet; - Szkennelési lehetőség az Informatika Laborban; - CD írási, másolási lehetőség az Informatika Laborban, hozott CD-re; - Látássérült környezet 1 munkaállomáson az Informatika Laborban; - Az EISZ szolgáltatások elérése; (www.eisz.hu); - A HeinOnline és a Westlaw jogi adatbázis Karunkról elérhető; - További elérhető adatbázisok linkjei megtalálhatók a kari honlap INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/SZAKMAI ADATBÁZISOK rovatban; - Az udvaron a Gesztenyéskertben, az aulában és a könyvtári Tankönyv Olvasóte­ remben WIFI internet-csatlakozási lehetőség áll rendelkezésre; - A Karon 3 internet-csatlakozású open gép áll folyamatosan a hallgatók rendelke­ zésére. Felhívjuk a hallgatók figyelmét a HIK (Kempelen Farkas Hallgatói Információs Köz­ 66 �pont) szolgáltatásaira és közelségére (www.hik.hu)! Az informatikai szolgáltatások igénybevételekor a NETIKETT, az egyetemi AUP és a vonatkozó kari szabályzatok betartása kötelező. Számítógépes termek Informatika Labor (Szentkirályi u. 28.1. emelet 101), 50 számítógép HelpDesk: 260-as mellék, helpdesk@jak.ppke.hu Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig: 800-1600, pénteken 800-1330 Oktatóterem: Informatika Gyakorló (Szentkirályi u. 28.1. em. 106), 20 számítógép 14. PROFEX JOGI- ÉS KÖZIGAZGATÁSI BEJELENTETT SZAKNYELVI VIZSGAHELY - IDEGEN NYELVI LEKTORÁTUS Tájékoztató a PROFEX jogi- és közigazgatási szakmai nyelvvizsgáról A PROFEX államilag elismert, háromfokozatú, kétnyelvű, szintező, jogi- és közigaz­ gatási szaknyelvi vizsga, amely jelenleg angol és német nyelvből tehető le. Az állami elismertség azt jelenti, hogy a PROFEX vizsgabizonyítvány birtokosa ugyanolyan előjogokat és előnyöket élvez, mint azok, akik más, államilag elismert általános nyelvi vagy szaknyelvi vizsgát tettek. Ezek közül legfontosabbak a felsőok­ tatási intézményekben tett felvételi vizsgák pontszámának emelése, a diplomaszerzés feltételének teljesítése és a nyelvpótlékra való jogosultság megszerzése. A három fokozat (alap, közép és felső) kialakításakor a vizsga kifejlesztői a ma­ gyarországi hagyományokat követték, ugyanakkor - az állami akkreditáció követel­ ményeinek is eleget téve - az Európa Tanács nyelvtudásszintekre vonatkozó ajánlásait is szem előtt tartották. Az alap-, közép- és felsőfok követelményei a vizsga nyelvétől függetlenül egységesen meghatározottak, és egymástól jól elkülöníthetők. A kétnyelvűség egyrészt azt jelenti, hogy a vizsga a magyarországi nyelvtanulók illetve zömében magyar anyanyelvű vizsgázók nemzetiségéből fakadó szükségletei­ nek, igényeinek és nyelvtanulási céljainak messzemenő figyelembe vételével került kifejlesztésre, amelyek közül a nyelvi sajátosságok különös hangsúlyt kaptak. Más­ részt, a nyelvi közvetítő készség (fordítási készség) vizsgálatára a vizsga mindhárom fokán sor kerül. A szaknyelvi jelleg az, ami a PROFEX nyelvvizsgát más, ugyancsak államilag el­ ismert és szintező nyelvvizsgáktól megkülönbözteti. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a vizsgát azoknak ajánljuk, akik a jog, illetve a közigazgatás iránt személyes okok miatt vagy hivatásuknál fogva érdeklődnek (joghallgatók, államigazgatási karok hallga­ tói, gyakorló jogászok, közigazgatásban dolgozók, jogi asszisztensek stb.) Különösen ajánljuk azoknak a hallgatóknak akik elvégezték a Bevezetés a jogi szaknyelvbe c. 67 �szabadon választható kurzusunkat angol ill. német nyelven. A PPKE JÁK a fentieket mérlegelve, azért csatlakozott bejelentett vizsgahelyként a vizsgarendszerhez, hogy egyetemünkön belül tudjunk lehetőséget adni hallgatóink számára a szakmai nyelvvizsga letételére. A vizsgák évente kétszer, áprilisban és novemberben kerülnek megrendezésre. A je­ lentkezés határideje a mindenkori vizsgaidőszak első napja előtti 30. naptári nap. A PPKE JÁK Nyelvi Lektorátusa a vizsgákat megelőzően 30 órás, 10 hetes fel­ készítő kurzusokat szervez közép és felsőszinten kiváló, évek óta jogi szaknyelvet oktató tanárok vezetésével. A tanfolyamok ára: középfok: 30.000,- Ft., felsőfok: 35.000,- Ft. Vizsgadíjak: Szóbeli - A írásbeli - B Komplex - C Középfok 9000,- 11.000,- 20.000,- Felsőfok 12.000,- 13.000,- 25.000,- Információ: PPKE JÁK Nyelvi Lektorátus 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. III. 363. sz. Telefon: 429-72-32 e-mail: lektoratus@jak.ppke.hu , http: www.jak.ppke.hu/nyelv 68 �15. Pályázati, Karrier-tanácsadási ÉS EGYÉB MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI ÖSZTÖNDÍJLEHETŐSÉGEK 15.1. Pályázati És Forrásszervező Iroda 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Tel: 429-7200/310 Fax: 429-7238 E-mail: pályázati.iroda@jak.ppke.hu Vezető: dr. Szilágyi Pál Félfogadás: hétfő-csütörtök 1100-1200 és 1400-1500, pénteken 1000-1200. Munkatársak: Nagy Olivér pályázati adminisztrátor Czoborné Tóth Ibolya pénzügyi referens Tevékenység: Legfőbb feladatai: - kari intézményi pályázati lehetőségek felkutatása és a pályázatok lebonyolítása; - a hallgatók és oktatók számára pályázati információ- és segítségnyújtás az alábbi témákban: * graduális hallgatók számára magyarországi és külföldi pályázati lehetőségek a graduális képzés ideje alatt; * posztgraduális- és posztdoktori pályázatok már végzett és/vagy doktorált kuta­ tók számára; * nemzetközi tudományos kutatási együttműködésekre irányuló pályázatok. 69 �15.2. Nemzetközi Kapcsolatok Irodája 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.1. em. 127. Telefon/fax: 06-1-429-7263 e-mail: kulugy@jak.ppke.hu honlap: www.jak.ppke.hu/international Vezető: Dr. Szabó Marcel külügyi dékánhelyettes Munkatársak: dr. Pogácsás Anett Erasmus koordinátor dr. Jaskó Luca külügyi koordinátor Tevékenység: Külföldi jogi egyetemekre kiutazni vágyó hallgatóink és oktatóink tájékoztatása, se­ gítése. Socrates/Erasmus programban részt vevő hallgatóink és diákjaink koordinálása, ide­ gen nyelvű képzések, kurzusok, speciál kollégiumok szervezése. Nemzetközi egyetemközi kapcsolatok élénkítése, csereprogramok, kutatási együtt­ működések. A Pályázati Irodával együttműködve oktatóink és hallgatóink nemzetközi és magyar ösztöndíjakról és programokról szóló folyamatos tájékoztatása. Külföldről érkező vendégtanárok és hallgatók teljes körű koordinálása. Külföldi vendégoktatók által kínált kurzusok, blokkszemináriumok szervezése. Bejövő külföldi hallgatók mellé diáksegítők szervezése, tutor-rendszer működtetése. Hasznos információk, linkek, az egyes programokról részletesebben: Erasmus (LLP) Program: http://www.jak.ppke.hu/international/index.html, http://ec.europa.eu/education/index_en.html http://www.esn.org A program célja félév-áthallgatás, szakdolgozat elkészítése, vendégoktatás, hall­ gatók számára külföldi gyakornoki lehetőségek, melyekhez a program és az intéz­ mény támogatást folyósít. Pályáztatás minden év márciusában. IRUN (International Research Universities Network): http://www.irun.eu/ Abertay University Dundee ösztöndíj: http://www.abertay.ac.uk/Applicants/EU/EUArtIndex.cfm USF Law School Summer University a Pázmányon: http://www.jak.ppke.hu/international/index.html, www.usfca.edu/law/summer_law/ 70 �15.3. Karrier Iroda 1088 Szentkirályi u. 28.1. emelet 137. Telefon: 429-7200 Telefax: 429-7238 Honlap: www.jak.ppke.hu/karrier E-mail: karrier@jak.ppke.hu Munkatársak: Sergő András (338-as mellék), Nagy Olivér (310-es mellék) A Karrier Iroda legfontosabb feladata a végzős és a karon oklevelet szerzett hall­ gatók pályaorientációjának és elhelyezkedésének segítése. E célt szolgálja a volt hall­ gatók elhelyezkedésének nyomon követése is. Mit kínál a Karrier Iroda? *Gyakornoki és állásajánlatok: az állami- és magánszektor jogászi és igazgatási munkahelyeit közvetítjük a végzős, illetve már oklevéllel rendelkező hallgatóink szá­ mára. így még a tanulási időben „kipróbálhatják” magukat és értékes tapasztalatokat szerezhetnek, illetve segítséget kaphatnak első munkahelyük megszerzéséhez. * Képzések, tréningek, előadások: fontos, hogy a pályakezdők minél eredmé­ nyesebben alkalmazkodjanak a különböző szektorok munkaerő piaci elvárásaihoz. Ebben segítenek képesség- és készségfejlesztéssel, tárgyalástechnikával, kommu­ nikációval, retorikával, pályaorientációs és pályakezdést támogató jogi, gazdasági, számviteli tanácsadással foglalkozó programjaink. * Karrier nap: kiemelt célunk, hogy hallgatóink személyesen is találkozhassa­ nak a majdani munkaadókkal, a karunkon oklevelet szerző hallgatók iránt érdeklődő cégek pedig bemutatkozhassanak. A karrier nap programját önismereti, grafológiai, munkahelyi beilleszkedést segítő tanácsadás színesíti, és alkalom nyílik a jogi hivatás rendek, a közigazgatás, valamint a piaci szféra képviselőivel folytatott beszélgetésre. * A diplomás pályakövetési rendszer (DPR): nemcsak azt jelenti, hogy figye­ lemmel kísérjük azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik az intézményünkben szereztek oklevelet, hanem e tevékenységünk elősegíti a közösség- és identitástudat erősödését az Kar és volt hallgatói között, keretet biztosít egymás kölcsönös támoga­ tására, a kapcsolatok mélyítésére. Aktuális ajánlatainkról tájékozódjon honlapunkon: www.jak.ppke.hu/karrier! 71 �16. Kari LELKÉSZSÉG A Szentkirályi u. 28. sz. épület földszintjén, a főbejárattól jobbra található az egyetem kápolnája, mely szabadon látogatható. A szorgalmi időszakban rendszeresen vannak szentmisék, általában a déli órákban. A szentmisék pontos ideje a kápolna melleti hir­ detőn, valamint a kari honlapon (főoldal, felső információs sáv „egyetemi lelkészség” menüpont alatt) is megtalálható. Az épület földszinti aulájából (bal oldali folyosó felé haladva) nyílik a lelkészi szoba. 2008. szeptemberétől Karunk lelkésze Alessandro Caprioli missziós atya. Szeretettel vár minden érdeklődőt beszélgetésre, szentgyónásra! A szentségek (keresztség, szentáldozás, bérmálás, házassg) vételére való felkészítő hittanórákat, valamint hetente egyszer nyitott találkozást és beszélgetést vezet majd házasságról és szexualitásról. A részleteket (hely, időpontok) a faliújságon fogja hir­ detni. 17. Kulturális lehetőségek, öntevékeny csoportok Hallgatóink körében működik - színjátszó csoport (érdeklődni lehet a HŐK Irodában!) - kamarazenekar (érdeklődni lehet Dr. Gerencsér Balázsnál (Közigazgatási Jogi Tan­ szék), illetve az alábbi honlapon: www.jak.ppke.hu/zenekar) - kórus (érdeklődni lehet Alessandro atyánál, a Kari lelkészségen!) - Hét Csapás Néptánc Együttes (érdeklődni a Testnevelési Csoportnál lehet!) 18. Sportélet a Karon Testnevelési Csoportunk három tornaterem működtetését látja el földszinten egy szertornaterem, első emeleten táncterem, és a második emeleti labdajáték terem ta­ lálható. Egyetemi kosárlabda csapatunk van férfi és női vonalon egyaránt. Az Egyetemi és Főiskolás Bajnokságon kívül a Kosárlabda Szövetség NB II. osztályában is részt veszünk. Egyetemi néptánc csoportunk a Hét Csapás Néptánc Együttes kifejezetten a magyar néptánc oktatásával és hagyományőrzés ápolásával foglalkozik. Számtalan egyetemi és városi rendezvényen is fellépnek. Testnevelési Csoportunk folyamatosan szervezi az egyetemi hallgatók részére a természetjárást és az időszaki sportokat (sí táborok, vízi túrák, stb.). A Hallgatói Önkormányzattal közösen minden félévben megrendezésre kerül a Pázmány Egyetemi Labdarúgó Bajnokság, melyre mindenki benevezhet. 72 �Testnevelési Csoportunk koordinálja az Universitas Kupákon való részvételt és Magyar Egyetemi- és Főiskolai Sport Szövetség (MEFS) által kiírt bajnokságokon való szereplést. így lehetőség nyílik atlétika, asztalitenisz, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, vívás, sakk, szertorna...stb. sportágakban részt venni. Minden szeptemberben indul a gólyabáli felkészülés mely hagyományosan egye­ temünkön tanrendi órába is be van építve, így a leendő I. éveseknek a nyitó táncon való részvételt a testnevelés tantárgy elfogadásánál beszámítjuk. Egyetemi hallgatóinkból minden évben egy férfi és egy női sportolót felterjesz­ tünk a „Jó tanuló, jó sportolói” cím kitüntetésére. 19. Házirend A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának épületében (Szentkirályi utca 26-30.), az Egyetem szellemiségére tekintettel, az alábbi szabályok vonatkoznak. l .Az épület munkanapokon reggel 7-től 20 óráig, 26-os épület sportterülete 21 óráig tart nyitva. A nyári szünet idején a zárás ideje 17 óra. Más időpontban (az Egyetem vezetőin kívül) csak írásbeli engedéllyel lehet az épületben tartózkodni. Az engedélyt a portán előzetesen le kell adni. 2 .Az épületben az intézmény szellemiségének megfelelő, kulturált magatartás és be­ széd általános elvárás, különös tekintettel a kápolna környékre. 3 .A hirdetőtáblákon hirdetést, plakátot elhelyezni csak engedéllyel lehet. A hirdeté­ seket engedélyezésre a portán kell leadni. Az engedélyezett hirdetések csak hirde­ tőtáblán helyezhetők el, más helyen (ajtó, ablak, fal stb.) hirdetést elhelyezni tilos. Az épületben reklámtevékenység csak dékáni engedéllyel folytatható. A hirdetésekre vonatkozó részletes szabályokat a 43/2006-os dékáni körlevél tartalmazza, mely a portán megtekinthető. 4 .Kerékpár csak az udvar kijelölt részén tárolható. A személygépkocsik parkolási rendjét külön dékáni rendelkezés szabályozza. 5 . A tantermekben étkezni, az egyetem területén szeszes italt fogyasztani csak az étte­ remben, illetve engedélyezett rendezvények alkalmával lehet. 6 .Dohányozni csak a kijelölt helyeken szabad. 7 .Az előadótermekben mobiltelefon használata tilos. 8 . A portás semmit sem vehet át megőrzésre. A talált tárgyakat a HŐK irodájában kell leadni. 9 .A portás a teremkulcsokat kizárólag az órarendben szereplő tanároknak adhatja ki. ÍO.Az irodák / tanszékek kulcsait az ott dolgozó munkatársak vehetik fel. A kulcs felvételét és leadását a munkatárs - az időpont megjelölésével - aláírásával hitelesíti. 73 �Hallgatónak kulcs nem adható át. 11 . Az illetékesek által engedélyezett rendezvényeket előzetesen a Műszaki Osztályon is be kell jelenteni, és arról tájékoztatni kell a portaszolgálatot is. 12 .Az Egyetem helyiségei csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. 13 .Ha tüzet, vagy füstöt észlel, kérjük tegye a következőket: azonnal értesítse a műszaki osztályt és a portát; ha szükséges, a térképen megjelölt útvonalon hagyja el az épületet; az épület elhagyásakor semmiképpen ne használja a lifteket. A tűzesetek megelőzése érdekében ne használjon semmiféle egyedi elektromos be­ rendezést. A részletes szabályokat a tűzrendészeti szabályzat tartalmazza. 14 .A balesetet vagy rosszullétet a műszaki osztályon illetve a portán kell bejelenteni. 15 . A tantermek berendezését, felszerelését a teremből kivinni csak a Műszaki Osztály engedélyével lehet. ló.Törekedve az energiatakarékosságra, a fölösleges világítást (beleértve a mosdók világítását is) le kell kapcsolni. 17 . A hallgatók a lifteket csak indokolt esetben használják. 18 .A portaszolgálat ügyeletese a házirend megszegéséről köteles a Dékánt és a Mű­ szaki Osztály vezetőjét tájékoztatni. Budapest, 2008. április 10. Dr. Schanda Balázs dékán 74 �II. AMIT MINDENKINEK ISMERNIE, TUDNIA KELL ... A SZABÁLYZATOK A Pázmány Péter Katolikus Egyetem hatályos szabályzatai a kari honlapon teljes ter­ jedelmükben elérhetők a HALLGATÓINKNAK/SZABÁLYZAT rovatban. Itt csak a hallgatók számára legfontosabb szabályzatokat jelentetjük meg. Kérjük, a szabályzatokat - saját érdekében -alaposan tanulmá­ nyozza át! TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ) A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyetemi Tanácsa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: Ftv.) 21. § (4) bekezdés c) pontja alapján, a hall­ gatói követelményrendszer részeként - a Ftv. 32-33.§, 39-40.§, 46.§, 49-50.§, 57-60.§, 6263.§, 73.§, 76.§, 125.§, 147.§, 150,§, 154.§ és 160.§-ai, valamint a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 22-24.§-ai szerint - az alábbi szabályokat alkotja. I. rész Általános rendelkezések A szabályzat hatálya és értelmezése 148. § (1) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ) hatálya az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló valamennyi személyre kiterjed, függetlenül attól, hogy hallgatói jogviszonya mikor keletkezett.1 (2) A TVSZ hatálya a doktori képzés kivételével az Egyetemen valamennyi hallgatói jogviszonyban folytatott képzésre kiterjed. A szakirányú tovább­ képzésre vonatkozó rendelkezéseket a karok önállóan szabályozzák. (3) Jelen szabályzat hatálya kiterjed a képzésben résztvevő valamennyi okta­ tási szervezeti egységre, oktatóra, illetve az oktatásszervezési feladatokat bármilyen jogviszonyban ellátó alkalmazottakra. (4) A Hittudományi Kar és a Kánonjogi Posztgraduális Intézet a szent tudomá­ nyok oktatása tekintetében jelen szabályzattól eltérhet. (5) Vita esetén a dékán vagy az általa megbízott dékánhelyettes hitelesen ér­ telmezi jelen szabályzatot, és kibocsátja a végrehajtásához szükséges ren­ delkezéseket. 1 Lásd még a 176. § átmeneti rendelkezéseit. 75 �Tanulmányi ügyekben eljáró szervek Tanulmányi Bizottság (TB) 149. § (1) A karonként felállított Tanulmányi Bizottság (továbbiakban: TB) jár el első fokon mindazon tanulmányi- és vizsgaügyben, amelyben a döntés joga nincs a dékánnak fenntartva. (2) így a TB dönt a halasztott beiratkozás engedélyezéséről [154. § (3) bek.] a halasztott tárgyfelvétel engedélyezéséről [163. § (7) bek.] kedvezményes tanrend engedélyezéséről [164. § (1) bek.] vendéghallgatói jogviszony létesítésének engedélyezéséről [158. § (2) bek.] költségtérítéses hallgatók államilag támogatott helyre történő átsorolásáról [162. §(3)bek.] (3) A TB a munkarendjében meghatározott egyes kérdések elbírálását, a dékán jóváhagyásával, írásban átruházhatja a Tanulmányi Osztály (továbbiakban: TO) vezetőjére. (4) A TB négytagú, elnöke a Kari Tanács által választott oktató. A TB további egy oktató tagját a Kari Tanács, két hallgató tagját a Hallgatói Önkormány­ zat (továbbiakban: HŐK) választja meg egy-egy évre. A TB munkájában - szavazati jog nélkül - részt vehet a TO képviselője is, valamint szükség esetén meghívottként az érintett tantárgy felelős oktatója. (5) A TB döntésének érvényességéhez az szükséges, hogy a döntéshozatalban legalább két személy (az elnök és egy hallgató tag) részt vegyen. A döntés egyszerű szótöbbséggel történik, szavazategyenlőség esetén az elnök sza­ vazata dönt. (6) A TB ülésezési rendjét - az illetékes dékánhelyettes jóváhagyásával - a bizottság elnöke határozza meg. (7) A TB első fokú döntése ellen - a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül - a dékánhoz (illetőleg az általa megbízott illetékes dékánhe­ lyetteshez) lehet fellebbezni. (8) A dékán, illetőleg az általa megbízott dékánhelyettes hatáskörébe tartozik első fokon • tagozatváltási, szakváltási kérelmek elbírálása [160-161. §] • önhibán kívüli passzív félév igazolásának elbírálása [155. § (5) bek.] • a hallgatói jogviszony tanulmányi okból való megszüntetése [170. § (2) bek.] • más egyetem azonos szakáról átjelentkezni szándékozó hallgató átvétele [159. § (1) bek.] • a dékáni méltányossági kérelmek elbírálása [170. § (3) bek.] (9) A Karon belüli jogorvoslati lehetőségek kimerítése után, - amennyiben az a hallgató jogszabályban, vagy egyetemi szabályzatban rögzített jogát sérti - a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához lehet fordulni. (10) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogor­ voslati eljárás csak a Ftv. 73.§ (2) bekezdés értelmében indítható. Kreditátviteli Bizottság 76 150. § (1) Más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, vagy saját intéz­ ményben más szakon szerzett kreditek elismeréséhez az ismeretanyag egye­ zésének mértékét a karonként felállított Kreditátviteli Bizottság (továbbiak­ ban: KÁB) állapítja meg a szakfelelős (tárgyfelelős) vagy az illetékes tanszék véleményének figyelembe vételével. A Kreditátviteli Bizottság ezekről a Karok által megadott határidőig dönt. A KÁB egyenértékűséget állapít meg �akkor, ha a teljesített tárgy ismeretanyaga eléri a mintatantervben/tantárgylistában szereplő tárgy megkövetelt ismeretanyagának 75%-át. Az újra fel­ vételt nyert hallgatók esetében a kérelmet nem a KÁB-hoz, hanem a TO-hoz kell benyújtani a beiratkozáskor. A tárgyak elfogadása a (7) bekezdés alapján történik. Kari rendelkezés a TVSZ 150. § (1) bekezdéséhez: A KAB döntési határideje: a szorgalmi időszak harmadik hetének vége (2)2 A KAB legalább három és legfeljebb hét oktatóból áll. Tagjait - a Kar egyetemi tanárai vagy docensei közül - a dékán javaslatára a Kari Tanács választja úgy, hogy a szaktudományok minden főbb területe képviselve le­ gyen benne. A Bizottság elnökét a Bizottság tagjai közül a dékán nevezi ki. A KAB megbízatása három évre szól. (3) A KAB akkor határozatképes, ha ülésén a tagok többsége jelen van. (4) A KÁB működési szabályait maga állapítja meg. (5) A KAB döntése ellen az egyetem rektorához lehet jogorvoslattal fordulni. (6) 3 Az elismert tantárgyakat a Neptun rendszeren és a leckekönyvben érvé­ nyesíteni csak az előtanulmányi rend figyelembe vételével lehet. Az elismert tárgyak kreditpontjai az adott félévben a teljesített kreditekhez adódnak hozzá, ezen tárgyak azonban a féléves átlagok számításánál nem vehetők figyelembe, csak az összesített átlagszámításoknál. (7) A kérelmek benyújtásának menete: A hallgató abban az aktív félévében, amikor fel tudja venni a tárgyat, és el akarja fogadtatni, felveszi a tárgyfelvételi időszakban a Neptun rendszeren, majd a kari szabályozás szerint benyújtja véleményezett (Id. 1. bek.) kérel­ mét a KÁB-hoz. Amennyiben a hallgató egyszerre több, egymásra épülő tárgyat akar elfogadtatni, hogy tovább léphessen, a tantárgyblokk első ele­ mét felveszi, és benyújtja az összesre az elismerési kérelmet. Amennyiben a KÁB a kérelmet pozitívan bírálja el, a tanulmányi előadó az adott félévre a blokk összes tagját a Neptun rendszeren elfogadja a hallgatónak, és a lec­ kekönyvbe is bevezeti. Ha a KÁB a blokknak nem minden tagját fogadja el, a tanulmányi előadó az egymásra épülés sorrendjében megszakítás nélküli elemeket fogadja csak el az adott félévben, a többit pedig a további aktív félévekben, az előtanulmányi rend figyelembevételével. Kari rendelkezés a TVSZ 150. § (7) bekezdéséhez: A kérelmet a 151. § (1) bekezdésének megfelelően a szorgalmi időszak második hete péntek 1200-ig kell a Kari Titkárságon benyújtani. A kérelem csak a tanszék írásbeli véleményével együttfogadható el. A kérelmek benyújtási és elbírálási rendje 151. § (1) Bármilyen kérelmet csak a megfelelő formanyomtatványon lehet benyúj­ tani, a kérelemhez csatolt, kitöltött tértivevénnyel ellátott és ennek megfele­ lően felbélyegzett, saját névre megcímzett borítékkal. A kérelemhez csatolni kell a kérelem indokául szolgáló igazolást és az előírt szolgáltatási díj befi­ zetéséről szóló bizonylatot is. A kérelem csak akkor kerül elbírálásra, ha a hallgató leckekönyve le van adva a TO-n. A hiányosan benyújtott kérelmek nem kerülnek elbírálásra. 2 3 Módosította az Egyetemi Tanács 446/2008. (IV. 25.) sz. határozata. Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. 77 �(2)4 A kérelmek benyújtási határideje -kedvezményes tanrendi kérelem esetén: a regisztrációs hét péntekje -átvételi, szakváltási kérelem esetén: augusztus 10. -tagozatváltási, vendéghallgatói jogviszony engedélyezése iránti kére­ lem esetén: a regisztrációs hetet megelőző legalább két hét -halasztott beiratkozási/bejelentkezési kérelem esetén: a szorgalmi idő­ szak második hetének péntekje -átsorolási kérelem esetén: július 15., illetve január 25. -a KÁB-hoz benyújtandó kérelem esetén: Kari szabályozás szerint Kari rendelkezés a TVSZ 151. § (2) bekezdéséhez: A KÁB-hoz benyújtandó kérelem határideje a szorgalmi időszak 2. hete péntek 1200 (3) A kérelmek elbírálási határideje: a benyújtást követő harminc nap A közlés, tájékoztatás szokásos módja az Egyetemen 152. § (1) A Kar hallgatóval szembeni közléseinek formái a beiratkozáskor kézhez kapott tanulmányi tájékoztató, a TO hirdetőtábláján (továbbiakban: hirdető­ tábla) elhelyezett nyilvános tájékoztató, a kari honlap, a NEPTUN üzenet, az e-mail és a postai úton továbbított levél. (2) A teljes hallgatóságot vagy a hallgatók csoportját érintő közléseket a hir­ detőtáblán kell elhelyezni, és a kari honlapon kell megjelentetni. Az ilyen jellegű tájékoztatásról egyénenként NEPTUN üzenet is küldhető. (3) A konkrétan egy hallgatót érintő közlést NEPTUN üzenet formájában, vagy e-mailben - kivételesen postai úton továbbított levélben - kell közölni. (4) A hallgató kötelezettsége a TO hirdetőtáblájának vagy a kari honlapnak, e-mail levelezésének és a NEPTUN rendszer üzeneteinek folyamatos nyo­ mon követése. Az ilyen módon közzétett információt a küldéstől, illetve kihelyezéstől számított 10. napon közöltnek kell tekinteni. II. rész A képzés rendszere, az oktatás rendje A képzés rendszere 153. § (1) Az Egyetemen a képzés az Egyetemi Tanács által elfogadott képzési prog­ ram alapján folyik. A képzési program része a tanterv, amelyet a Karok az oktatási miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján készítenek. (2) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljo­ gosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzés képzési és kimeneti kö­ vetelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet - ös­ szefüggő szakmai gyakorlat esetén legalább kettőszáztíz kreditet - kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. A megszerzendő kreditet és a képzési időt a sza­ kok mintatantervei határozzák meg. 78 4 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. �(3) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mes­ terképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. A megszerzendő kreditet és a képzési időt a szakok mintatantervei határozzák meg. (4) Az alapszakon és az ahhoz kapcsolódó mesterszakon, valamint az egysé­ ges, osztatlan képzésben együttesen legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő leg­ alább tíz és legfeljebb tizenkét félév. Hallgatói jogviszony keletkezése, beiratkozás, regisztráció (beje­ lentkezési eljárás), jogviszony szüneteltetés 154. § (1) A Karon az kezdheti meg tanulmányait, aki a Karra felvételt vagy átvételt nyert, és a Karral hallgatói jogviszonyt létesített. A hallgatói jogviszony a be­ iratkozással jön létre. A hallgatónak a beiratkozáskor nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik-e felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel, illetve ed­ digi tanulmányai során mely felsőoktatási intézmény(ek)ben, hány államilag támogatott félévet vett igénybe. (2) A felvételről és a beiratkozás időpontjairól, szabályairól levélben kell ér­ tesíteni a felvételt nyert jelentkezőt. A dékán gondoskodik arról, hogy a tanulmányaikat megkezdő hallgatók a beiratkozáskor megkapják az írásos tanulmányi tájékoztatót. (3) Amennyiben a felvételt nyert jelentkező a beiratkozáskor önhibáján kívül nem tud megjelenni, halasztott beiratkozási kérelmet nyújthat be a TB-hez, indoka igazolásának csatolásával, a szorgalmi időszak második hetének vé­ géig(4) A hallgatónak az első megkezdett félévet követően félévente a képzési idő­ szak megkezdése előtt be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait (ak­ tív lesz a féléve a következő félévben), vagy az adott félévben tanulmányait szünetelteti (féléve passzív lesz). A regisztráció feltétele a lezárható állapot­ ban leadott leckekönyv, amelyet a hallgatónak aktív féléve végén, a leadási határidőig kell megtennie. A határidőket a karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 154. § (4) bekezdéséhez: Aktív félév bejelentési határidő: a regisztrációs hetet megelőző hét csütörtöké, pas­ szív félév bejelentési határidő: a regisztrációs hét vége, leckekönyv leadási határidő: a vizsgaidőszakot követő hét első napja (5) Aktív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha -leckekönyve le van adva a TO-n, -az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltá­ nyosságot kért és kapott, -esetleges fizetési kötelezettségének (költségtérítés, szolgáltatási díjak, stb.) a Karok által megadott határidőig eleget tett, Kari rendelkezés a TVSZ 154. § (5) bekezdéséhez: Határidő: a regisztrációs hét vége 79 �-a kari szabályozás szerinti határidőig legalább 1 tantárgyat felvett. Kari rendelkezés a TVSZ 155. § (5) bekezdéséhez: Határidő: a regisztrációs hetet megelőző hét csütörtöké A hallgatói jogviszony szüneteltetése 155. § (1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, hallgatói jogviszonya szünetel (be­ jelentett passzív féléve lesz). (2)5 Bejelentett passzív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha -leckekönyve le van adva a TO-n, -az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltá­ nyosságot kért és kapott -szüneteltetési szándékát legkésőbb a dékáni körlevélben meghatározott határidőig a NEPTUN-rendszeren keresztül bejelenti (3)6 Be nem jelentett passzív féléve akkor lesz a hallgatónak, ha -az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltá­ nyosságot kért és kapott -bejelentési kötelezettségét elmulasztja (4) A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hos­ szabb, mint két félév Az első szünetelésre csak az első félév sikeres teljesí­ tése (egy aktív félév lezárása) után kerülhet sor. Ha a hallgató két félév szü­ neteltetés után sem jelent be aktív félévet, hallgatói jogviszonya megszűnik. [170. § (2) bek. b)] (5) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogvi­ szonyból eredő kötelezettségének szülés, baleset, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Amennyiben a hallgatói jogvi­ szony szüneteltetésére a hallgató önhibáján kívül kényszerül, és azt megfe­ lelően igazolja, erre az időszakra nem érvényes a 2 féléves korlátozás. Az erről szóló igazolást legkésőbb a harmadik passzív félév regisztrációs heté­ nek végéig kell benyújtani, s az indok megalapozottságáról a dékán dönt. (6) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként meg­ határozott időre eltiltják a tanulmányok folytatásától. (7) A passzív félév alatt a hallgatónak a Karral fennálló hallgatói jogviszonya szünetel, annak időtartama alatt hallgatói jogait nem gyakorolhatja. A félév utólagos passzívvá nyilvánítása 156. § (1) A hallgató aktív félév bejelentését a szorgalmi időszak megkezdését köve­ tő egy hónapon belül írásban a TO-n visszavonhatja. Ekkor a hallgató féléve passzív lesz. (2) A hallgató - a TO-n írásban bejelentve - tanulmányai során egy alkalom­ mal az (1) bekezdésben megjelölt határidő elteltét követően is, de legfeljebb a szorgalmi időszak végéig, írásban, a TO-n visszavonhatja az aktív félév bejelentését. Ekkor a hallgató féléve passzív lesz. (3) A félév utólagos passzívvá nyilvánítása esetén, az (1) és (2) bekezdésekben megjelölt esetekben egyaránt, az államilag támogatott státusban levő hall­ gató egy államilag támogatott félévet felhasznál, a költségtérítéses képzésű státusban levő hallgató pedig a költségtérítés fizetése alól nem mentesül. 80 5 6 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. �Az oktatás rendje 157. § (1) Az Egyetemen az oktatás féléves rendben folyik. A félév két része a szor­ galmi és a vizsgaidőszak. A szorgalmi időszak tizenöt, az ezt követő vizsga­ időszak pedig legfeljebb hat hét. A szorgalmi időszak első hete a regisztrációs hét. A regisztrációs héten nappali tagozaton tanórák nincsenek. (2) A hallgató tanulmányai során a beiratkozáskor a tanulmányi tájékoztatóban kézhez kapott, - a szak képzési idejéig érvényben lévő - a szak(ok) tan­ tervében (tanterveiben) meghatározott tantárgyakat köteles eredményesen teljesíteni. (3) A tanév rendjét a dékán állapítja meg. Kari rendelkezés a TVSZ 157. § (3) bekezdéséhez: A tanév rendjét a dékán állapítja meg a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél­ ben. (4) Az Egyetemen az órák látogatása kötelező. Vendéghallgatás, átvétel, tagozatváltás, szakváltás, átsorolás Vendéghallgatás 158. § (1) A Kar hallgatója külön engedély nélkül részt vehet másik felsőoktatá­ si intézmény, illetve a PPKE más karának előadásain és foglalkozásain, ha tanulmányi kötelezettségét ez nem zavarja. A Kar hallgatói jogosultak más magyarországi vagy külföldi felsőoktatási intézmény tantárgyainak elvég­ zésére, és kérhetik azok elismerését képzésük részeként. Az ennek során felmerült költségeket a Kar nem téríti meg. A vendéghallgatói jogviszony létesítésének a feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg. A vendéghallgatói jogviszony során tett vizsga a hallgató tanulmányi eredmé­ nyébe a KAB előzetes engedélyével számítható be. A beszámításra vonat­ kozó kérelmet a lehallgatást megelőző félév szorgalmi időszakának a végéig kell benyújtani. (2) A TB dönt arról, hogy vendéghallgatói jogviszony keretében más egyetem hallgatója fogadható-e a Karon. A vendéghallgatói jogviszonyba felvett hall­ gatónak a Kar „V” jellel kezdődő törzskönyvi számot ad, és a hallgatóról törzslapot állít ki. A vendéghallgató leckekönyvet nem kap, csak kreditigazolást, jogviszonya megszűnésekor Átvétel • • • • 159. § (1) A Karok más egyetem azonos szakáról átvehetnek hallgatót. Az átvételről a dékán dönt. (2) Az átvétel a következő feltételek együttes teljesülése esetén engedélyez­ hető: a hallgató a másik intézményben az átvétel napjáig hallgatói jogviszonnyal ren­ delkezzék a hallgató legalább 60 teljesített kreditponttal rendelkezzék, a hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlaga elérje a 3,51-et, vizsgajegyei között ne legyen négy vagy több kijavítatlan elégtelen, (3) Átvétel esetén a hallgató megszünteti jogviszonyát korábbi anyaintézmé­ nyével, és a Karral létesít hallgatói jogviszonyt. 81 �Tagozatváltás 160. § A dékán indokolt és méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti saját hallga­ tójának az átlépést egyik tagozatról a másik tagozatra (tagozatváltás). Tago­ zatváltás esetén a tanulmányok csak költségtérítéses formában folytathatók. Szakváltás 161. § A dékán indokolt esetben engedélyezheti saját hallgatójának az átlépést egyik szakról a másik szakra (szakváltás). A szakváltást a karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 161. §-hoz: Szakváltást a JÁK alábbi szakjai között lehet engedélyezni: BA szakról másik BA szakra, MA szakról másik MA szakra, osztatlanjogász szakról BA szakra, BA szakról osztatlan jogász szakra és MA szakról osztatlan jogász szakra. Átsorolás 162. §7 Az átsorolás szabályait a HTJSZ tartalmazza. (1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy ta­ nulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére költségtérí­ téses formában tanulmányokat folytató hallgató léphet. (2) A TO minden félév szorgalmi időszakának végéig kifüggeszti a hirdetőtáb­ láján a felszabadult államilag támogatott helyeket. (3) A már legalább 60 kreditet teljesített költségtérítéses hallgatók a 151. § (2) bekezdésben megadott határidőig kérelmezhetik a TB-nél a felszabaduló államilag támogatott helyekre való átsorolásukat. (4) Az átsorolásnál a TB a következő szempontokat veszi figyelembe: a) a hallgatók század pontosságra kerekített halmozott (kumulált) súlyo­ zott tanulmányi átlagát b) azonos kumulált átlagú hallgatók esetében az államilag elfogadott nyelvvizsgákat, (ebben az esetben egy középfokú C típusú nyelvvizs­ ga 2 pontot, egy felsőfokú C típusú nyelvvizsga 3 pontot ér), c) ha a jelentkezők között az a) és b) pontok alapján sincs különbség, akkor a hallgatók megszerzett kreditjeinek és aktív féléveinek hánya­ dosát. A tárgyak meghirdetése és felvétele, a kedvezményes tanrend A tárgyak meghirdetése és felvétele 163. § (1) A tantárgyakat a Neptun rendszeren kell meghirdetni, az előző félév szor­ galmi időszakának végéig, a tantárgy leírásával, a kötelező tananyag felso­ rolásával, az oktató és vizsgaforma megadásával, a fogadható jelentkezők minimális és maximális létszámával. A tanórák időpontjának és az évközi követelmények megadásának határidejét a Karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 163. § (1) bekezdéséhez: Határidő: az őszi félévi tárgyak meghirdetésénél augusztus első munkanapja, a tava­ szi félévi tárgyak meghirdetésénél pedigjanuár első munkanapja. 82 7 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. �(2)8 Vizsgakövetelménnyel záruló tantárgyak meghirdethetők és indíthatók tanórák megtartása nélkül (CV kurzus). Ebben az esetben a tantárgy felvé­ telének feltétele a félévközi követelmények teljesítését igazoló aláírás meg­ léte (a Neptun rendszerben). (3) Vizsgával záruló kötelező tantárgyakhoz minden félévben kurzus(oka)t kell meghirdetni, a mintatanterv szerinti aktuális félévükben a tanórák megtar­ tásával (00 vagy 01,02,... kurzus), míg keresztfélévükben csak a vizsgázás lehetőségével (CV kurzus). (4) A tárgyfelvétel a kari hirdetmény szerint, képzésenként eltérő időpontban történik. A hirdetményt legkésőbb az előző félév szorgalmi időszakának végéig ki kell függeszteni a hirdetőtáblán, és a honlapra is fel kell tenni. Kari rendelkezés a TVSZ 163. § (4) bekezdéséhez: A kari hirdetmény a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél. (5) A tantárgyak felvehetőségét a mintatantervben meghatározott, és a Neptun rendszeren beállított előtanulmányi rend szabályozza. Már teljesített tantár­ gyat újra felvenni nem lehet! (6) A tantárgyfelvétel lezárása a kari hirdetményben szereplő időpontban történik. A tárgyfelvétel lezárása után a tanulmányi előadók a Neptunból etikettre nyomtatják a felvett tárgyak listáját, és beragasztják a hallgató lec­ kekönyvébe. Kari rendelkezés a TVSZ 163. § (6) bekezdéséhez: A kari hirdetmény a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél. (7) 9 Amennyiben a hallgató a tárgyfelvételi időszakban valamely okból nem vesz fel egy tárgyat, amelyet egyébként az előtanulmányi rend megengedett volna számára, úgy a hallgató a regisztrációs hét lezárását követő első hét végéig szolgáltatási díj befizetése ellenében, illetve az azt követő második hét végéig a szolgáltatási díj kétszeres összegének megfizetése ellenében felveheti. Halasztott tárgyfelvétel iránti kérelmet nyújthat be a hallgató a Tanulmányi Bizottsághoz ezen időszak lezárultával, amennyiben igazolni tudja, hogy a tantárgy aláírásául támasztott követelmények kérelem be­ nyújtásáig szükséges mértékét teljesítette. (8) Ha a felvett tantárgy követelményeit a hallgató nem teljesíti, a tárgyat egy későbbi félévben újra felveheti. Ebben az esetben a tárgyat újra kell hall­ gatnia. Egy tárgy legfeljebb három alkalommal vehető fel [Id. 170. §. (2) bek. d)] Értelmező rendelkezés a TVSZ 163. § (8) bekezdéséhez: A tárgy újrahallgatása a CV kurzuson felvett tárgyra értelemszerűen nem vonatkozik. (9) A tárgyfelvételi időszakban felvett tantárgyakat a hallgató köteles teljesíte­ ni. Ha a hallgatónak a tárgyat nem sikerül teljesítenie, vagy meg sem kísérli teljesíteni, nem teljesített tárgya keletkezik. Amennyiben a nem teljesített tantárgyainak összesített száma eléri BA és BSc képzésben a tizenegyet, az osztatlan képzésben a tizennyolcat, MA illetve MSc képzésben a hetet, haHgatoi jogviszonya tanulmányi okból megszűnik. [Id. 170. § (2) bek. c)] (10) Államilag támogatott képzésben részesülő hallgató tanulmányai során az adott szakra előírt összes kredit mennyiséget 10%-kal meghaladó kredit ér­ tékű tárgyakat vehet fel térítésmentesen. Az ezen felül felvett tantárgyakért térítési díjat kell fizetni. E tantárgyak teljesítésére a szabadon választható tárgyakra vonatkozó szabályok érvényesek. 8 9 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. Módosította az Egyetemi Tanács 314/2007. (X.l.) sz. határozata. 83 �Kedvezményes tanrend 164. § (1) Az aktív félévet bejelentett [154. § (4) bek.] hallgató indokolt esetben [ a 151. § (2) bekezdésben megadott határidőig] kérheti a TB-töl az óralátoga­ tás alóli felmentést, illetőleg a vizsgakötelezettség teljesítésének a szorgalmi időszakra történő előrehozatalát. A nyomós indok igazolását a kérelemhez csatolni kell. (2)10 A kedvezményes tanrend keretében szorgalmi időszakra is vizsgázási engedélyt kapott hallgatókat a intézeti/tanszéki adminisztrátorok teszik át KV-s (kedvezményes vizsga) kurzusra a Neptun rendszeren. Az ismeretek ellenőrzése 165. § (1) A számonkérés formáját a mintatanterv/tantárgylista tartalmazza. (2) Gyakorlati jeggyel záruló tantárgyat a gyakorlaton való részvétel nélkül megszerezni nem lehet. Értelmező rendelkezés a TVSZ 165. § (2) bekezdéséhez: A Karon a gyakorlatokhoz háromfokozatú minősítés (beszámoló) tartozik. (3) A gyakorlati jegyet a karok által megadott határidőig köteles a tanár beírni a leckekönyvbe és a NEPTUN rendszerbe. Értelmező rendelkezés a TVSZ 165. § (3) bekezdéséhez: A gyakorlatok teljesítése nélkül a hozzá tartozó tantárgyból a hallgató vizsgára nem bocsátható, aláírást nem kap. (4) Az oktató akadályoztatása esetén az érdemjegyek bejegyzése a leckekönyv­ be és a NEPTUN rendszerbe a tárgyfelelős/szakfelelős/tanszékvezető joga és kötelessége. (5) A félév végén az oktató a tantárgy aláírásával igazolja, hogy a hallgató az adott tantárgy (elméleti és/vagy gyakorlati foglalkozásaira megállapított) félévközi kötelezettségeit teljesítette. Az aláírás feltételeit a tárgy meghir­ detésekor kell megadni. A félévközi követelmények teljesítésének értéke­ lését legkésőbb az utolsó előadás/foglalkozás során közölni kell az érintett hallgatóval. Az aláírást a Neptun rendszerbe be kell vezetni. Az aláírás megtagadása esetében a hallgató a tárgyból vizsgára nem bocsátható, a tár­ gyat nem teljesítettnek kell tekinteni. Kari rendelkezés a TVSZ 165.§ (5) bekezdéséhez: Amennyiben a főelőadás meghirdetésekor az oktatási egység a tárgy félévi teljesíté­ séhez (aláírásfeltételéül) nem határozott meg külön követelmények teljesítését, afélév végén az adott tárgy vonatkozásában aláírási kötelezettség nem keletkezik, a hallgató aláírás nélkül is vizsgára bocsátható. Az egyes tárgyakhoz kapcsoltkövetelményekről minden tanszék külön ad tájékoztatást a TVSZ szabályai szerint. (6) A hallgató teljesítményének értékelése lehet: a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) mi­ nősítés, b) háromfokozatú: jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1) mi­ nősítés (7) Elégtelennél jobb érdemjeggyel vagy legalább megfelelt minősítéssel telje­ sített tantárgy a hozzárendelt kreditpontokat eredményezi. (8) Érdemjeggyel kapcsolatos kérdésekben a leckekönyvben és a NEPTUN 84 10 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. �rendszerben szereplő bejegyzés eltérése esetén a leckekönyv az irányadó. A hallgató kötelezettsége, hogy jegyeit, minősítéseit beírassa és leckekönyvét a megállapított határidőig [154. § (4) bek.] a TO-n leadja, hogy ezzel a lec­ kekönyvi bejegyzéseknek a Neptun rendszer adataival történő egyeztetését lehetővé tegye. A leckekönyvvel történő egyeztetés nélkül a Neptun rend­ szer adatai nem archiválhatók. Amennyiben a hallgató a személyes leadás­ ban akadályozva van, leckekönyvét - tértivevényes formában - postai úton kell a TO-ra eljuttatnia. Értelmező rendelkezés a TVSZ 165. § (8) bekezdéséhez: Ha a leckekönyvi és a Neptun-rendszerben szereplő bejegyzés eltér egymástól, a Dé­ káni Hivatal a leckekönyv alapján javítja a Neptun-rendszerben szereplő bejegyzést, és az illetékes tanszéket írásban értesíti a változásról, hogy az a vizsgalapon is átve­ zetésre kerüljön. Ha a leckekönyv leadásának elmulasztása miatt az egyeztetés nem lehetséges, az ér­ demjegyek és minősítések érvénytelenné válnak, és a Dékáni Hivatal 4 hónap eltel­ tével - a hallgató előzetes írásbeli értesítése mellett - törli az érdemjegy és minősítés bejegyzéseket. A vizsgáztatás rendje 166. § (1) A vizsgák időpontjait a szorgalmi időszak vége előtt legalább 3 héttel kell meghirdetni. A vizsgákra jelentkezés kezdetét a Karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 166. § (1) bekezdéséhez: A vizsgákra jelentkezés kezdetét a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél szabá­ lyozza. N vizsgalehetőségek száma 10%-al haladja meg az adott vizsgára jelentkező hallgatók számát. Szóbeli vizsga esetén egy oktató egy nap legfeljebb 20 hallgatót vizsgáztathat le. Legalább két vizsganapot minden vizsgatárgy esetén meg kell jelölni úgy, hogy a két vizsganap között legalább egy hétnek kell eltelnie. A két vizsganapon felül meg kell jelölni egy vizsgaidőpontot a javítóvizsgahéten is. A vizsgákat 8 h és 18 h között kell lebonyolítani. A vizsgaidőszak utolsó hete a javítóvizsgahét. A vizsgaidőszak utolsó hetében csak úgy tehető első vizsga, hogy a vizsgáztató nem kötelezhető javítóvizs­ ga időpont biztosítására. A vizsgáztatást a Karok hivatalos helyiségeiben kell lefolytatni. (2) Vizsgára jelentkezni a NEPTUN rendszerben kell. Vizsgaidőpontra jelent­ kezést változtatni a Karok szabályozása szerint lehet. A vizsgalapok csak a jelentkezés lezárását követően nyomtathatók ki a NEPTUN rendszerből. Ha a vizsgalap technikai okok miatt nem nyomtatható ki, a vizsgáról jegy­ zőkönyvet kell felvenni, a leckekönyvbe az érdemjegyet bejegyezni nem lehet. A jegyzőkönyvet a vizsgát követően haladéktalanul egyeztetni kell a NEPTUN rendszerrel, a leckekönyvbe az érdemjegy akkor jegyezhető be, ha a hallgató a vizsgára szabályosan jelentkezett. A vizsgák megkezdése előtt ellenőrizni kell a vizsgázók személyazonosságát. Vizsgázni csak lec­ kekönyvvel lehet. Kari rendelkezés a TVSZ 166. § (2) bekezdéséhez: A vizsgaidőpont változtatására - a Neptun rendszeren keresztül - legkésőbb a vizsga­ napot megelőző második nap déli 12 óráig kerülhet sor. (3) A kiírt vizsgákat az adott időpontban meg kell tartani. Ezért az illetékes vezető a felelős. 85 �(4) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke a felelős. (5) A vizsga napján belül a vizsga időpontját a vizsgáztató csoportosan vagy személyre szólóan kijelölheti. Időpont-kijelölés hiányában a vizsga vala­ mennyi aznapra feliratkozott vizsgázó számára délelőtt kilenc órának ér­ tendő. Minden szóbeli vizsga alkalmával a vizsgázónak a vizsga helyszí­ nére a vizsga kezdetére meg kell érkeznie, hacsak a vizsgáztató másként nem rendelkezik. (6) A vizsga akkor tekintendő megkezdettnek, ha a hallgató átadta leckeköny­ vét a vizsgáztatónak, és tételt kapott vagy húzott, vagy a vizsgáztató meg­ kezdte a vizsgakérdések kiosztását, ill. diktálását. A vizsga megkezdése után bejelentett visszalépés, halasztás kérése elégtelen érdemjeggyel vagy nem felelt meg minősítéssel minősítendő. (7)11 Ha a hallgató egy felvett tantárgy egyetlen vizsgaidőpontjára sem jelent­ kezik be, nem teljesített tantárgya lesz. Ha a hallgató vizsgára jelentkezése ellenére a vizsgától távol marad, tudása nem értékelhető, de a tárgyra való vizsgajelentkezéseinek számába beszámít. Újabb vizsganapra jelentkezhet, amennyiben későbbi időpontban még üres helyet talál. Ha a rendelkezésre álló vizsgahelyek beteltek, s ezért egy későbbi időpontra már nem tud fel­ jelentkezni, úgy kell tekinteni, mintha nem jelentkezett volna vizsgára. A javítóvizsgahéten tett első vizsgára vonatkozó előírásokat lásd az (1) bek. c) pontban leírtaknál. (8) Csak írásban történő vizsgáztatás esetén a vizsgáztató köteles a vizsga megkezdése előtt megadni a vizsgaeredmények leckekönyvbe való bejegy­ zésének, valamint a kijavított dolgozatokba való betekintésének idejét és helyét. (9) Az oktató a tantárgy teljesítését az érdemjegynek a vizsgalapra és a lecke­ könyvbe való bejegyzésével igazolja. A jegyeknek a NEPTÚN rendszerbe történő beviteléért a szakfelelős/tárgyfelelös/tanszékvezető felel. Kari rendelkezés a TVSZ 166. § (9) bekezdéséhez: Az érdemjegyet/minősítést a Neptun rendszerbe szóbeli vizsga esetén legkésőbb a kö­ vetkező munkanapon, írásbeli vizsga esetén pedig 5 munkanapon belül kell bevezet­ ni úgy, hogy az utolsó vizsganapra minden eredménynek a rendszerben szerepelnie kell. (10) A vizsga akkor tekinthető befejezettnek, amikor a vizsgáztató kihirdeti a vizsga eredményét, és azt a leckekönyvbe és a vizsgalapra egyaránt rá­ vezeti. (11) A vizsgán a meg nem engedett eszközök használata elégtelen osztályzatot vagy nem felelt meg minősítést eredményez. (12) Fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén a vizsgáztató -záróvizsga esetén a záróvizsga-bizottság elnöke - a vizsgát felfüggesztheti a fegyelmi eljárás megindításának egyidejű kezdeményezése mellett. (13) A leckekönyvbe a már lezárt félévhez visszamenőleg jegyet, minősítést beírni nem szabad. 86 11 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. �A sikertelen vizsga megismétlése (javítóvizsga) és a módosító vizsga Javítóvizsga 167. § (1) A sikertelen vizsgát a hallgató ugyanabban a vizsgaidőszakban egyszer, de csak a vizsgaidőszak utolsó napjáig megismételheti (javítóvizsga). Javí­ tóvizsgát a hallgató legkorábban a sikertelen vizsga meghirdetett kezdőidő­ pontjától számított 4x24 óra elteltével kezdődő vizsgán tehet. Ez a szabály azokra a hallgatókra is vonatkozik, akik az adott vizsganapon nem jelennek meg, és jelentkezésüket időben nem törölték [166.§ (2) bek.]. (2) Az elégtelen osztályzatot, illetőleg „nem felelt meg” (azaz elégtelen) érté­ kelést is köteles az oktató a vizsgalapra és a hallgató leckekönyvébe beje­ gyezni. (3) Ha a hallgató az adott félévben a tárgy aláírását megszerzi, de a vizsgakö­ vetelményét nem teljesíti, a tárgyat a következő félévben csak vizsgás (CV) kurzusra felveheti. A CV vizsgaidőszakot, és az arra való jelentkezési ha­ táridőket a Karok szabályozzák. A hallgató az előtanulmányi rend szerint a tárgyra épülő tárgyból csak akkor kaphat aláírást, ha a CV vizsgája sikerült. Amennyiben a CV vizsga nem sikerül, a ráépülő tárgy is nem teljesítetté válik abban a félévben úgy, hogy vizsgára sem jelentkezhetett a tárgyból, elhasználva egy tárgyfelvételét. Kari rendelkezés a TVSZ 167. § (3) bekezdéséhez: A CV vizsgaidőszakkal kapcsolatos határidőket lásd a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevélben. (4) Ha a hallgató újabb tárgyfelvétel esetén már ismétlő javítóvizsgát tesz, a vizsganap előtt legalább 3 nappal írásban kérheti, hogy az ismétlő javító­ vizsgát másik oktató vagy bizottság előtt, szóban tehesse le. Módosító vizsga 168. § (l)12 Eredményesen teljesített vizsga esetén, ha a hallgató a teljesítettnél jobb jegyet szeretne, az adott félévben, a vizsgaidőszakon belül módosító vizsga tehető. A vizsgára jelentkezés ez esetben is azonos a többi vizsgára való je­ lentkezéssel. A hallgató átlagába az utoljára tett vizsga számít. (2) Megszerzett érdemjegy módosítása esetén az új jegyet a tanár a vizsgalapra bejegyzi, és a leckekönyvbe a korábbi érdemjegy alá írja. Az átlagba a má­ sodik vizsga eredménye számít. Az átlageredmények kiszámítása 169. §13 (1) A hallgatók munkájának értékelésére a következő átlagszámítási mód­ szerek használhatók: (2) Súlyozott tanulmányi átlag: az adott félévben £ (a teljesített tantárgy kreditértéke) x érdemjegye X teljesített kreditek 12 13 Módosította az Egyetemi Tanács 315/2007. (X.l.) sz. határozata. Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. 87 �(3) Halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlag: (a teljesített összes tantárgy kreditértéke x érdemjegye) X összes teljesített kredit (4) Kreditindex: az adott félévben Y (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) 30 (5) Korrigált kreditindex: az adott félévben 7 (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) 30 a félévben teljesített kreditek a félévre felvett kreditek 6) Összesített korrigált kreditindex: 7 (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) 30 x aktív félévek száma X teljesített kreditek £ felvett kreditek (7) A máshol, vagy saját Karon korábbi jogviszonyban teljesített és elismert tárgyakat csak az összesített átlageredmények számításánál lehet figyelem­ be venni. (8) Az ösztöndíj megállapításánál a korrigált kreditindexet kell alkalmazni. A hallgatói jogviszony megszűnése, a dékáni méltányosság 170. § (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony, a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel nap­ ján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott kép­ zésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, d) az adott képzési ciklust, illetve az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, e) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát - fizetési hátralék miatt - a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, f) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. (2) Tanulmányi okból szűnik meg (elbocsátás) a hallgatói jogviszony, ha a hallgató: a) egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanul­ mányi félévre, b) a hallgatói jogviszony 2 féléves szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve, hogy a hallgatót - legalább két alkalommal írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget, és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről c)14 nem teljesített tantárgyainak száma eléri BA és BSc képzésben a ti­ zenegyet, az osztatlan képzésben a Kar által meghatározott mértéket, 88 14 Módosította az Egyetemi Tanács 316/2007. (X.l.) sz. határozata. �de legalább tizennyolcat, és MA és MSc képzésben a hetet [163.§ (9) bekezdés] d) harmadszori felvételre sem tudott teljesíteni egy tantárgyat e)15 a beiratkozást követő második aktív féléve vizsgaidőszakának végéig nem szerez meg legalább 29 kreditpontot f) a beiratkozást követő negyedik aktív féléve vizsgaidőszakának végéig nem szerez meg legalább 60 kreditpontot g) halmozott súlyozott tanulmányi átlaga nem éri el a 2,51-et az abszo­ lutórium megszerzéséhez szükséges kreditpontok felének megszerzé­ sekor Akinek megszűnik a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból. (3) A (2) bekezdésekben meghatározott megszüntetési okok egyike alól a dé­ kán kivételes méltányosságból, a tanulmányok során egy alkalommal men­ tesítést adhat. (4) A (3) bekezdés alapján gyakorolt dékáni méltányosságot követően újabb megszüntetési ok áll be, ha a hallgató: a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott okból kapott méltányosságot követően újabb félévre nem jelentkezik be b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból kapott méltányossá­ got követően újabb 2 passzív félév után sem jelent be aktív félévet c) a (2) bekezdés c) pontja alól kapott méltányosságot követően három tárgyat nem teljesít (osztatlan képzésben ötöt) d) a (2) bekezdés d) pontjában érintett tárgyat negyedik alkalommal, vagy más tárgyat harmadik alkalommal nem tud teljesíteni e) a (2) bekezdés e) pontja alól kapott méltányosságot követő aktív félév vizsgaidőszakának végéig sem szerzi meg a 30 kreditpontot f) a (2) bekezdés f) pontja alól kapott méltányosságot követő aktív félév vizsgaidőszakának végéig sem szerzi meg a 60 kreditpontot g) halmozott súlyozott tanulmányi átlaga további egy aktív félév után sem éri el a 2,51-et Szakdolgozat (osztatlan és MA, MSc képzésben diplomamunka) 171. § (1) A hallgató a szakdolgozatban a szak által ajánlott vagy saját maga által választott, de a Kar által meghatározott módon előzetesen jóváhagyott témát dolgozhatja fel. Kari rendelkezés a TVSZ 171. § (1) bekezdéséhez: Amennyiben a hallgató saját maga választ témát, azt az illetékes tanszékkel előzete­ sen jóvá kell hagyatnia. (2) A hallgató a mintatantervben meghatározott kreditpont összegyűjtése után jogosult szakdolgozati témát választani. A konzulens (témavezető) kivá­ lasztása a Kar által szabályozott módon történik. (3) Témavezető az egyetem lehetőleg főállású minősített oktatója legyen. A hallgató kérelmére a szakfelelős/tanszékvezető külső szakembert is felkér­ het. (4) Egy oktató adott tanévben legfeljebb 20 szakdolgozat írásánál lehet kon­ zulens. (5) A szakdolgozat benyújtása évente kétszer, a záróvizsga-időszak előtt, a Kar által meghatározott időben történhet. A leadott szakdolgozat belső borítójá­ nak tartalmaznia kell a témavezető nyilatkozatát arról, hogy a szakdolgozat 15 . Módosította az Egyetemi Tanács 469/2008. (VI. 18.) sz. határozata 89 �készítője rendszeresen részt vett konzultáción. A hallgató a szakdolgozat záradékában nyilatkozik arról, hogy a szakdolgozat saját szellemi terméke, azt más szakon szakdolgozatként nem nyújtották be, és csak a megjelölt segédeszközöket használta. Kari rendelkezés a TVSZ 171. § (5) bekezdéséhez: A szakdolgozat/diplomamunka benyújtási határidejét lásd a félévenként kiadott, zá­ róvizsgákról szóló dékáni körlevélben. (6) A szakdolgozatot kettő gépelt (nyomtatott) példányban (ebből egyet beköt­ ve, egyet fűzve), és egy CD lemezen kell benyújtani. Az egyéb követelmé­ nyeket a szakok saját hatáskörükben szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 171. § (6) bekezdéséhez: A diplomamunka minimális terjedelme lOOOOOn (betűhely), BA képzésben a szak­ dolgozat minimális terjedelme 80000n (betűhely), 12-es betűnagysággal, 1-es, vagy másfeles sorközzel írva. A diplomamunkának tartalmaznia kell tartalomjegyzéket, a felhasznált irodalom felsorolását, az idézeteket pedig (a szerzői jogi törvény szerint) lábjegyzettel kell ellátni, megjelölve pontosan az idézetforrását. (7) A szakdolgozat vagy diplomamunka értékelésére a szakfelelős/dékán bíráló(ka)t kér fel. Indokolt esetben a bíráló azonos lehet a témavezetővel is. A bíráló írásbeli véleményét a védés előtt legalább három nappal leadja a Kar által kijelölt egységnek. Kari rendelkezés a TVSZ 171. § (7) bekezdéséhez: A bíráló írásbeli véleményét az illetékes tanszéken adja le. (8) A szakdolgozatvédés a záróvizsga része. A védés során meg kell győződni a szakdolgozat szerzőségéről és arról, hogy a szakdolgozatban kifejtett né­ zeteit, véleményét meg tudja-e védeni a hallgató. A szakdolgozat minősítése ötfokozatú. (9) A megvédett szakdolgozat kötött példányát és a CD lemezt a Kar központi könyvtára veszi nyilvántartásba és őrzi meg, a másik példányt a hallgató visszakapja. (10) Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián fődíjat vagy 1-3. díjat nyert dolgozatot - ha az megfelel a szakdolgozatra előírt követelményeknek - a záróvizsga bizottság bírálat nélkül jeles minősítéssel szakdolgozatként elfogadhatja. Ezeket a dolgozatokat is be kell nyújtani a szakdolgozat for­ mai követelményeinek megfelelően. (11) Ha a szakdolgozat értékelése elégtelen, a hallgatónak új szakdolgozatot kell benyújtania. Ez új címbejelentésnek minősül, még ha azonos címen készíti is új szakdolgozatát. Az új szakdolgozat elkészítésére már hallgatói jogviszonyon kívül kerül sor. Ebben az esetben a szakdolgozattal kapcsola­ tos teendőket a Kar szabályozza. Kari rendelkezés a TVSZ 171. § (11) bekezdéséhez: Új szakdolgozat elkészítésekor a hallgatónak az érintett tanszéken személyesen kell jelentkeznie témaválasztásra, a szakdolgozati konzultációk időpontjait szakdolgoza­ ti formanyomtatványon kell igazoltatnia a konzulenssel, és a formanyomtatványt a szakdolgozattal együtt kell benyújtania. Az egyéb követelmények megegyeznek a fent leírtakkal. (12) Az a hallgató, akinek szakdolgozati minősítése elégtelen, leghamarabb a következő záróvizsga-időszakban jelentkezhet védésre. Abszolutórium (végbizonyítvány) 172. § (1) Végbizonyítványt a Kar annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakövetelményt, valamint az előírt 90 �szakmai gyakorlatot - a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat/diplomamunka elkészítése kivételével - teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt feltételek teljesültek, és a hallgató esetleges tartozásait rendezte, az abszolutóriumot a leckekönyvben a TO állítja ki, és a dékán írja alá. Záróvizsga 173. § (1) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A zá­ róvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből - szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből és további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből állhat. (2) A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) meg­ szerzése, valamint a védésre alkalmas szakdolgozat. A záróvizsga a végbi­ zonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik záróvizsga-időszakban, az arra vonatkozó rendelkezések és az érvényes képesítési követelmények szerint letehető. (3) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállíta­ ni, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglal­ koztatási jogviszonyban az érintett felsőoktatási intézménnyel. (4) A záróvizsga követelményeit, a számon kérendő témaköröket a Karok hon­ lapjaikon bocsátják a hallgató rendelkezésére. (5) A záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebo­ nyolításának rendjét a Karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 173. § (5) bekezdéséhez: A záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebonyolításá­ nak rendjét a félévenként kiadott, záróvizsgákról szóló dékáni körlevél szabályozza. (6) A szakdolgozatvédéshez a záróvizsga-bizottságba ajelölt vizsgájának ide­ jére tagként meg kell hívni a szakdolgozat bírálóját. (7) A záróvizsgáztató bizottságok elnökeit a Kari Tanács egyetértésével a rek­ tor, állandó tagjait a dékán bízza meg legfeljebb 3 tanévi időtartamra. (8)16 (9) A záróvizsga tartalmának és értékelésének megállapítása Kari szabályozás szerint történik. Kari rendelkezés a TVSZ 173. § (9) bekezdéséhez: A záróvizsga tartalmának és értékelésének megállapítását a félévenként kiadott, zá­ róvizsgákról szóló dékáni körlevél határozza meg. (10) Ajelölt felkészültségét a bizottság tagjai értékelik, majd zárt ülésen - vita esetén szavazással - megállapítják az osztályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (11) A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki. (12) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. (13) Sikertelen záróvizsga esetén ajelölt összesen két alkalommal tehet javító­ 16 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. 91 �vizsgát. Javítóvizsga legkorábban a következő záróvizsga-vizsgaidőszakban tehető. Amennyiben a hallgató a záróvizsgán nem jelenik meg, minősítést nem kap, de a javítóvizsgára vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell rá. Elégtelennél jobb eredményű záróvizsgát módosítani nem lehet! (14) Hallgatói jogviszonyon kívül tett záróvizsga esetén a hallgató köteles megtéríteni a vizsgabizottság tagjainak költségét. (15)17 Ha ajelölt a (13) bekezdésben említett ismétlési lehetőségeket kimerítet­ te, kérelmére a Dékán - az utolsó alkalmat követő záróvizsga időszakban - újabb záróvizsgát engedélyezhet. Kari rendelkezés a TVSZ 173. § (15) bekezdéséhez: Az osztatlanjogászképzésben, tekintettel arra, hogy a záróvizsgák egyes részeit eltérő időpontban kell teljesítem, s a teljesítésnek a mindenkor hatályos képesítési követel­ mények szerint kell történnie, a záróvizsgákat az első részvizsga letételétől számított három éven belül be kellfejezni. Amennyiben a hallgató ezen határidőig nem teszi le összes záróvizsgáját, akkor az addig megszerzett részjegyei érvénytelenné válnak, s a vizsgákat újra kell kezdenie. Oklevél 174. § (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfel­ tétele a sikeres záróvizsga, továbbá a képzési és kimeneti követelményben megállapított nyelvvizsga(ák) letétele. A szakok tantervei határozzák meg, hogy milyen nyelvekből tett nyelvvizsga az elfogadott a szakon, azzal a meg­ kötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi nyelvvizsgaként kötelesek elfogadni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat - a záróvizsga kivételével - nem kell alkal­ mazni, ha a képzés nyelve nem a magyar nyelv. (3) Ha az oklevél megszerzésének az előfeltétele az általános nyelvvizsga meg­ léte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik ta­ nulmányaiknak első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. (4) Az oklevelet a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. (5) Az oklevelet a záróvizsga-bizottság elnöke és a Kar dékánja írja alá. Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidőszakát köve­ tően kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett az illetékes dékánhe­ lyettes írja alá az oklevelet. (6) Az oklevél minősítésének kiszámítását a szakok tantervei adják meg. (7) Az oklevél minősítése: jeles (4,51-5,00), jó (3,51-4,50), közepes (2,51-3,50), elégséges (2,00-2,50) lehet. (8) A kitüntetéses oklevél kiállításának feltételeit a Karok határozzák meg. Kari rendelkezés a TVSZ 174. § (8) bekezdéséhez: Kitüntetéses oklevelet kap az a jogász hallgató, és BA képzéses hallgató, akinek a halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlag (a) és a záróvizsga tárgyak, diploma munka átlag (b) tényezőkből számolt egyszerű számtani átlaga legalább 4,9. 92 17 Módosította az Egyetemi Tanács 317/2007. (X.l.) sz. határozata �(9) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartal­ mazza az egyetem nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, il­ letve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, képzési forma megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. (10) Az alapképzésben, osztatlan képzésben és a mesterképzésben szerzett ok­ levél mellé az Egyetem oklevélmellékletet ad ki magyar és angol nyelven. Értelmező rendelkezések 175. § Fogalmak és meghatározások: • abszolutórium: végbizonyítvány, amely azt tanúsítja, hogy a hallgató a tan­ tervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettségének eleget tett, valamint a szakmai gyakorlatot is teljesítette • aktív félév18: amikor az adott félévre a megadott határidőig a hallgató leg­ alább egy tárgyat felvesz, leckekönyve le van adva a TO-n, elbocsátási, meg­ szüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltányosságot kért és kapott, esetleges fizetési kötelezettségének a megadott határidőig eleget tett • alapképzés: alapfokozat eléréséhez vezető képzés. Az alapképzésben alap­ fokozat [bachelor (BA) vagy baccalaureus (BSc)] és szakképzettség szerez­ hető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jog­ szabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. • alapozó képzési szakasz: a szak tantervének kezdeti, részben más szakokkal azonos tantárgyakat tartalmazó képzési szakasza • beiratkozás: a hallgatói jogviszony létrehozásához szükséges eljárás. A be­ iratkozás feltétele a felvétel. • bejelentett passzív félév: amikor a hallgató a megadott határidőig írásban a TO-n bejelenti, hogy a következő félévben egy tárgyat sem kíván felvenni, tehát jogviszonyát szünetelteti • be nem jelentett passzív félév: amikor a hallgató nem jelentkezik be a követ­ kező félévre, azaz nem jelenti be, hogy a következő félévben egy tárgyat sem kíván felvenni (passzív kíván lenni). • beszámoló: háromfokozatú minősítéssel járó vizsgaforma • CV kurzus: csak vizsgás kurzus, amelyre a hallgató akkor jelentkezhet be, ha egy tárgyból az előző félévben a félév végi aláírást megszerezte, de a vizsgakövetelményt nem sikerült teljesítenie • elöhallgatási kötelezettség: a mintatantervben az előtanulmányi rend által meghatározott követelmény, amely rögzíti, hogy egy tárgy csak akkor vehe­ tő fel, ha másik, meghatározott tárgyiak) követelményét(eit) a hallgató már teljesítette. • előmenetel: a hallgatónak az adott képzésben történő előrehaladása, amelyet a megszerzett kreditek összege fejez ki • előtanulmányi rend: a tantervben rögzített követelményrendszer, amely meghatározza, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantár­ gyak előzetes teljesítése szükséges, illetve hogy egyes tantárgyak felvételé­ hez milyen más tantárgyak egyidejű felvétele szükséges • felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azoktól a hallgatóktól lehet megkövetel­ ni, akik a bevezetését követően kezdték meg tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az 18 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata 93 �új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel • gyakorlat: kiscsoportos kontaktóra • gyakorlati jegy: ötfokozatú minősítéssel járó, gyakorlaton megszerezhető érdemjegy • halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlag: a kreditrendszerü képzés­ ben a hallgató teljesítményének nyomon követésére szolgáló, a tanulmányok egészére számított súlyozott tanulmányi átlag • ismétlő javítóvizsga: a sikertelen javítóvizsga megismétlése • javítóvizsga: a sikertelen vizsga megismétlése • kedvezményes tanrend: a szorgalmi időszakban való vizsgázásra és/vagy az óralátogatás alóli felmentésre irányuló TB engedély, a hallgató nyomós indokú kérelme alapján • képzési időszak: az egyetemen öt hónapból álló oktatásszervezési időszak (félév), amely szorgalmi időszakból és vizsgaidőszakból áll • képzési szakasz, modul: komplex ismeretanyag összefüggő tantárgyainak csoportja • kollokvium: ötfokozatú minősítéssel járó vizsgaforma • kontaktóra: 45 perces tanóra • korrigált kreditindex: a tanulmányi öszöndíj alapjául szolgáló átlag, amely a kreditindexböl egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható. • kötelező tantárgy: az a tantárgy, amelynek teljesítése a szakon mindenki számára elő van írva • kötelezően választható tantárgy: a szak által meghatározott tantárgyak kö­ zül választhatja ki a hallgató, hogy melyiket kívánja teljesíteni • kredit: a tanulmányi követelmények teljesítésének kifejezésére szolgáló tan­ tárgyhoz rendelt tanulmányi pont. 1 kredit = 30 munkaóra • kreditakkumuláció: a hallgató által összegyűjtött kreditek száma, amely a tanulmányokban való előrehaladást fejezi ki • kreditindex: egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és mi­ nőségi megítélésére alkalmas átlag, amelynek számításánál a félévben tel­ jesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani • kritérium követelmény: a képesítési követelményekben szereplő olyan köte­ lezően teljesítendő előírás, amelyhez nincs kredit rendelve • KV kurzus: kedvezményes vizsgakurzus, amelyre a kedvezményes tanrend keretében szorgalmi időszakban vizsgázási engedélyt kapott hallgatók ke­ rülnek • lezárt aktív félév: a hallgató aktív féléve végén a leckekönyv jobboldalának átlaggal történő lezárása, és a dékán, illetőleg az általa megbízott dékánhe­ lyettes által történő hitelesítése • mesterképzés: mesterképzésben mesterfokozat [master (MA) vagy magister (MSc)] és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzésben szerzett szakképzettségjogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. • mintatanterv: A mintatanterv a tantárgyak kódját, megnevezését, leírását, heti/félévi óraszámát, a tananyaglistát, a számonkérés módját, a szerezhető kreditpontok számát és az előtanulmányi rendet tartalmazó tantárgylista, amely az egyéni tanrendje összeállításában segíti a hallgatót, megmutatva, hogy a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt hogyan tud az összes tanulmányi kötelezettségének eleget tenni. • módosító vizsga: az elégtelennél jobb érdemjegyre, vagy a „nem felelt meg”- 94 �nél jobb minősítéssel teljesített vizsga sikeresebb letételének kísérlete. • nem szakos tantárgy: más szak kínálatából felvehető tantárgy • nem teljesített tantárgy: a hallgató által az adott félévben felvett tantárgy, amelyet a hallgató elégtelen vagy nem felelt meg minősítéssel zárt, illetőleg meg sem kísérelt teljesíteni • osztatlan képzés: egységes, alap- és mesterfokozatra nem szétbontott, 10 féléves képzés, ahol a mintatantervben meghatározott 300 kreditet kell meg­ szerezni. Az osztatlan jogászképzésben kiadott oklevél doktori címet tanú­ sít, ennek rövidített jelölése: dr.jur. • párhuzamos hallgatási kötelezettség: a tantervben meghatározott egyes tan­ tárgyakhoz más tantárgyak egyidejű felvételének követelménye • passzív félév: az a félév, amelyben a hallgató szünetelteti tanulmányait, egy tárgyat sem vesz fel. A passzív félév lehet bejelentett illetve nem bejelentett • regisztráció: bejelentkezési eljárás az aktív vagy passzív félév bejelentésére • regisztrációs hét: a szorgalmi időszak első hete, amikor a Neptun rendszeren történő beiratkoztatás, jogviszony igazolások kiadása és a kérelmek leadása történik • súlyozott tanulmányi átlag: az adott félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzatából képzett összeg, osztva a teljesített tárgyak kreditértékeinek összegével • szabadon választható tantárgy: a hallgató szabadon választja ki tantárgyát a felsőoktatási intézmények által meghirdetett tárgyak köréből • szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom(ismeretek, jártasságok, készségekjegységes rendszerét tartalmazó képzés • szakirány/témacsoport: a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés • szakképzés: a törzsképzést követő, a képzést lezáró szakasz • tagozatváltás: átlépés az egyik (pl.: nappali) tagozatról a másik (pl.: levele­ ző) tagozatra • tantárgy blokk: az előtanulmányi rend szerint egymásra épülő tantárgyak csoportja • tantárgylista: egy adott szak tantárgyait felsoroló lista • tanterv: a képzési program része, amely kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyakból épül fel, és a képzési és kimeneti köve­ telmények alapján készíti a kar. A tanterv határozza meg a záróvizsga és az oklevél megszerzésének feltételeit is. • törzsképzés: az alapozó képzési szakaszra épülő, a szak lényegi ismeret­ anyagát tartalmazó képzés • vizsga: ötfokozatú vagy háromfokozatú minősítéssel járó számonkérés, amely a hallgató teljesítményének értékelésére szolgál 95 �Átmeneti rendelkezések 176. § (1) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt osztat­ lan képzésben kezdték meg - a továbbra is osztatlanként folyó jogász képzést kivéve - jogosultak a felvételükkor érvényes tanulmányi rend szerint befejez­ ni a tanulmányaikat. Kérésükre a dékán a BA illetve BSc kimenet lehetőségét biztosíthatja. (2) Azon hallgatók tekintetében, akik a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt osztatlan képzésben kezdték meg, a Karok által meghatározott átme­ neti rendelkezések érvényesek. APPKE SZMSZ TVSZ-re vonatkozó PPKE JÁK kari és értelmező rendelkezései 2006. szeptember 15-i hatállyal lépnek életbe. 2009. március 1. 96 �HALLGATÓI TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT 1. cím A szabályzat hatálya 1. §. (1) Jelen szabályzat hatálya - ha jogszabály vagy szabályzat másként nem ren­ deli - kiterjed a Pázmány Péter Katolikus Egyetem minden hallgatójára. (2) Jelen szabályzat hatálya a hallgatói támogatásokkal és térítésekkel össze­ függő pénzügyi források felhasználása, valamint az ezekkel összefüggő tájékoztatási és ellenőrzési, illetve jogorvoslati rendszer működtetése te­ kintetében kiterjed a Kar arra illetékes szervezeti egységeire, valamint a Hallgatói Önkormányzatra. (3) A Hittudományi Kar és a Kánonjogi Posztgraduális Intézet, a szent tudo­ mányok oktatása tekintetében jelen szabályzat rendelkezéseitől eltérhet. 2. cím Értelmező rendelkezések 2. § Jelen szabályzat alkalmazásában: 1. közismereti tanári szakok: magyar nyelv és irodalom szakos tanár; törté­ nelem szakos tanár; idegen nyelv szakos tanár; matematikatanár; informa­ tikatanár; számítástechnika szakos tanár; természetismeret szakos tanár; fizikatanár; biológiatanár; kémiatanár; földrajztanár; ének-zene tanár; rajztanár; rajz- és vizuális nevelő tanár; technika és életvitel szakos tanár; technikatanár; testneveléstanár; gazdaságismeret tanár; háztartásökonómia-életvitel szakos tanár; etika, ember- és társadalomismeret szakos ta­ nár; filozófia szakos tanár; filmelmélet és filmtörténet szakos tanár; mű­ vészettörténet szakos tanár; pszichológia szakos tanár; egészségtan tanár; ügyvitel szakos tanár, továbbá az a képzés, amelyen 2006. szeptember 1-je előtt a hallgató - második közismereti tanári képzés alapján - mentesült a költségtérítés megfizetése alól; 2. árva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt és nem fogadták örökbe; 3. félárva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek egy szülője elhunyt és nem fogadták örökbe; 4. fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató: az a hallgató, aki a) fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve aki fogyatékossága miatt rendszeresen személyi és/ vagy technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra szorul, vagy b) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag még legalább egy évig fennáll; 97 �5. családfenntartó', az a hallgató, a) akinek legalább egy gyermeke van, b) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján ápolási díjra jogosult; 6. nagycsaládos', az a hallgató, akinek a) legalább két eltartott testvére vagy három gyermeke van, vagy b) eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban élő sze­ mélyre igaz, hogy havi jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy c) legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja; 7. saját bevétek a felsőoktatási törvény 125. §-ának (3)-(4) bekezdése szerinti térítési díj, továbbá intézményi szabályzatban meghatározott szolgáltatási díj, valamint az intézmény vállalkozási tevékenységének eredménye, gaz­ dasági társaságoktól kapott támogatásból származó bevétele, továbbá a pá­ lyázat útján kifejezetten ösztöndíj fizetésére kapott támogatás. 8. rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőnek kell tekinteni azt a személyt is, aki a) árva, vagy b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy c) kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy d) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg. 9. szociális juttatásra jogosult hallgató', az az aktív státuszú, teljes idejű felső­ fokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben részt vevő hallgató, aki a) államilag támogatott képzési formában vesz részt, vagy b) tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre 10. megkezdett félév, az a félév, amikor a hallgató a beiratkozást, illetve a be­ jelentkezést követő 31. napon is nem szünetelő hallgatói jogviszonnyal ren­ delkezik. 11. Hallgatói Önkormányzat kari szervezete, a Pázmány Péter Katolikus Egye­ tem Hallgatói Önkormányzatának Alapszabálya 1. sz. mellékletében foglalt szervezeti egységek. 3. cím A hallgatók részére nyújtható támogatások Államilag támogatott képzés és a támogatások közös szabályai 98 3. § (1) Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az állami­ lag finanszírozott képzésre felvett, és a) 1997. január 1. előtt hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogvi­ szonyának keretében tanulmányainak befejezéséig; b) az 1997/1998-as tanévben 1997. január 1. után, az 1998/1999-es, 1999/2000-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében tanulmányai befejezéséig, amennyiben ba) első oklevele megszerzése érdekében folytatja tanulmányait (e pa­ ragrafus alkalmazásában a továbbiakban: első alapképzés), vagy bb) a főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzése után ugyanazon a szakon első egyetemi végzettség és szakképzettség, továbbá főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülő első tanári ké­ �pesítés megszerzésére irányuló képzés keretében folytatja tanul­ mányait (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: első kiegé­ szítő alapképzés); c) a 2000/2001-es, a 2001/2002-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesí­ tett személy ezen jogviszonya keretében ca) amennyiben e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hall­ gatói jogviszonyt és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát nem haladja meg, vagy eb) amennyiben tanulmányai megkezdésekor egyszakos tanári okle­ véllel már rendelkezett, és a második egyszakos tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá meg­ kezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelmé­ nyekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy cc) amennyiben olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek ké­ pesítési követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési köve­ telményekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy cd) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül; d) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanév­ ben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben da) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogvi­ szonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt kép­ zési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén három­ mal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy db) e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített, de fel­ vételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre és első alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy de) tanulmányai megkezdésekor államilag finanszírozott egyszakos közismereti tanári vagy hittanár-nevelő képzésben vett részt, és a második egyszakos közismereti tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá megkezdett félévei­ nek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén há­ rommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy dd) olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési köve­ telményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett fél­ éveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés ese­ tén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy de) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, hat féléven keresztül; e) bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alap­ ján, az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő idő­ tartamban. f) 2006. március 1-je előtt felsőfokú szakképzés keretében tanulmányo­ 99 �kát kezdett hallgató a felsőfokú szakképzés képzési idejét kettővel meghaladó számú félévig. (2) A 2006/2007-es tanévtől államilag támogatott képzésre felvett, és hallgatói jogviszonyt létesített személy a következő feltételek teljesülése esetén mi­ nősül államilag támogatott képzésben résztvevőnek a) összesen 12 féléven át folytathat tanulmányokat államilag támogatott képzésben, beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támoga­ tási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő számítá­ sánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hall­ gató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmánya­ it nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévek­ ből nem ismert el. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési kö­ vetelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A részidős képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghos­ szabbítható. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. b) aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbi­ zonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is. c) az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két fél­ évvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni a tanulmányait, azt költségtérítéses formában folytathatja. (3) A hallgatónak a beiratkozáskor fegyelmi és büntetőjogi felelősség terhe mellett nyilatkoznia kell arról, hogy más intézményben hány megkezdett féléve volt államilag finanszírozott képzésben. 4. § (1) Az intézmény által szervezett külföldi részképzésben résztvevő, valamely Karon aktív félévvel rendelkező hallgatók a részképzés időtartamára a jelen szabályzat keretei között támogatásban részesülnek. 5. § (1) A hallgatók az alábbi jogcímeken részesíthetők juttatásban: a) teljesítmény alapú juttatások aa) tanulmányi ösztöndíj, ab) köztársasági ösztöndíj, ac) intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj, b) szociális alapú juttatások ba) rendszeres szociális ösztöndíj, bb) rendkívüli szociális ösztöndíj, be) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intéz­ ményi része, bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja, be) alaptámogatás, c) doktorandusz ösztöndíj, (2 ) A dékán - a Kar költségvetésének keretei között - egyéb, saját bevételből finanszírozott támogatást is létrehozhat, amely a meghatározott feltételek teljesülése esetén bárkinek juttatható. 6. § (1) A támogatások biztosítására rendelkezésre álló keretösszegeket, valamint 100 �ezek százalékos megosztását az egyes támogatási formák között - a jogsza­ bályok és jelen szabályzat rendelkezéseinek figyelembe vételével - karonként kell meghatározni. Az egyes támogatási formák alapján kiutalható keretös­ szegeket a Hallgatói Önkormányzat kari szervezetének javaslatára, az illeté­ kes dékán állapítja meg minden év szeptember harmincadikáig. (2) A támogatásokra meghatározott keretösszegek között a - a jogszabályok, valamint az érintett Kar költségvetésének keretei között - indokolt esetben átcsoportosításra kerülhet sor. Az átcsoportosításról a Hallgatói Önkor­ mányzat kari szervezetének vagy a Kar gazdasági igazgatójának kezdemé­ nyezésére a dékán dönt. (3) A támogatásban részesíthető hallgatók köre kari szinten kerül meghatáro­ zásra. (4) A hallgató egyidejűleg csak egy felsőoktatási intézménytől kaphat támoga­ tást. Amennyiben a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, abban a felsőoktatási intézményben részesül­ het támogatásokban, amellyel előbb létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt. A felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó, közösen meghirdetett - egyik szakon nem hitéleti, másik szakon hitoktató (katekéta), illetve hittanár (hittanár-nevelő) - kétszakos képzés esetében a hallgató az állami felsőoktatási intézmény részéről kaphat juttatást. A hallgató köztár­ sasági ösztöndíjban egy intézményben részesülhet. Amennyiben több in­ tézmény tesz javaslatot ugyanazon személy elismerésére, a hallgató abban az intézményben részesül köztársasági ösztöndíjban, amellyel elsőként lé­ tesített hallgatói jogviszonyt. (5) A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a hallgató több intézményben is részesülhet tanulmányi ösztöndíjban, illetve az intézmény saját forrása ter­ hére nyújtott támogatásban. 7. § (1) Tanulmányi ösztöndíj és intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztön­ díj céljára kell felhasználni a Karra jutó hallgatói normatíva 64%-át,_azzal a megkötéssel, hogy szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjra a Karra jutó hallgatói normatíva legfeljebb 7 %-a, azon belül közéleti jogcímre a Karra jutó hallgatói normatíva legfeljebb 3%-a használható fel.1 (2) Rendszeres szociális támogatás, rendkívüli szociális támogatás, illetve alaptámogatás céljára kell felhasználni: a) a hallgatói normatíva 35%-át, b) a lakhatási támogatás normatívájának legalább 90%-át, c) a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56%-át. (3) A jegyzet-előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére kell fordítani a tankönyv-Jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 24%-át. A jegyzet-előállítás támogatására rendelkezésre álló összeget a fel­ sőoktatási intézmény jegyzetek előállítására, azok hallgatókhoz való eljut­ tatásának segítésére, továbbá fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére használhatja fel. A keretösszeg felhasználha­ tó a felsőoktatási törvény 129. §-ának (4) bekezdése szerinti elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszkö­ zök beszerzésére, amennyiben azt digitális tananyag előállítására, beszer­ zésére vagy a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszköz beszerzésére fordítja a felsőoktatási intézmény. A támogatás felhasználását a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete előzetesen véleményezi, a ke­ retösszeg felhasználásáról a dékán minden év február 28-ig tájékoztatja a 1 7. § (1) bekezdés az Egyetemi Tanács 533/2009. (II. 18.) határozata értelmében módosult 101 �Hallgatói Önkormányzatot. (4) A kulturális tevékenység valamint sporttevékenység támogatására kell fel­ használni a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 20%-át. A kulturális, valamint sporttevékenységek támogatásáról a Hallga­ tói Önkormányzat Kari szervezetének javaslatára a dékán dönt. Kulturális tevékenységek különösen a felsőoktatási intézmény keretei között a hallga­ tók részére szervezett, illetve nyújtott kulturális tevékenység, rendezvény­ szervezés, karrier-tanácsadás, életviteli és tanulmányi tanácsadás. Sport­ tevékenység különösen a felsőoktatás keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott, testmozgást, sportolást, versenyzést, az egész­ séges életmódra nevelést biztosító tevékenység, az életmód-tanácsadás. (5) Kollégiumi férőhely bérlésére, kollégium felújítására a lakhatási támogatás normatívájának legfeljebb 10%-a használható fel. (6) A hallgatói önkormányzat működésének finanszírozására kell felhasználni a hallgatói normatíva 1%-át. (7) Kollégium fenntartására és működtetésére kell felhasználni a kollégiumi támogatás teljes intézményi összegét. A támogatás felhasználásával, és a kollégiumi térítésekkel kapcsolatos rendelkezéseket a Kollégiumi Szabály­ zat, illetve az érintett Karok kiegészítő szabályzatai tartalmazzák.2 8. § (1) A támogatás időtartam szerint időszakra nyújtott - ha e szabályzat kifeje­ zetten úgy rendeli egyösszegű - támogatás. Az időszakra nyújtott támogatás mértékét egy tanulmányi félévre (5 hónap) kell megállapítani, havonkénti összegekben. (2) A támogatásokat - ha jelen szabályzat másként nem rendeli - pénzbeli tá­ mogatásként kell a hallgató rendelkezésére bocsátani. (3) Az időszakra nyújtott támogatások kifizetéséről - a tanulmányi félévek első hónapjának kivételével - legkésőbb az adott hónap 10. napjáig kell in­ tézkedni. (4) A halasztott beiratkozási/bejelentkezési kérelmet benyújtó hallgató csak a beiratkozást/bejelentkezést követő hónaptól kezdődően részesülhet jut­ tatásban. Tanulmányi ösztöndíj 9. § (1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható juttatás, amelyben az aktív státuszú államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet. (2) Tanulmányi ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb 50%-a részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfe­ lelő összeget. (3) Az ösztöndíj összege az előző aktív tanulmányi félév korrigált kreditindexe - amennyiben ennek számítása még nem biztosított, úgy tanulmányi átlageredménye - alapján kerül megállapításra. (4) A korrigált kreditindex számításának módja:3 az adott félévben £ (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) v a félévben teljesített kreditek 30 a félévre felvett kreditek (5) Az intézménybe első alkalommal osztatlan képzésre, illetve alapképzésre beiratkozott hallgató, a beiratkozását követő első tanulmányi félévben, ta- 102 2 3 7. § (7) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult 9. § (4) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult �nulmányi ösztöndíjban nem részesülhet. (6) Az adott félévre vonatkozó tanulmányi ösztöndíj mértékét, valamint az ab­ ban részesülők körét a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete határozza meg, és a dékán hagyja jóvá. (7) Az ösztöndíj megállapításakor biztosítani kell, hogy az azonos tanulmányi eredmények alapján megállapított ösztöndíjak is azonos mértékűek legye­ nek. (8) Más felsőoktatási intézményből átvett hallgató tanulmányi idejének hát­ ralévő részére, az átvételét követő első lezárt félévet követően részesülhet tanulmányi ösztöndíjban. (9) A megállapított támogatásokról és az azokban bekövetkezett változásokról a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete a Kar Gazdasági Osztályát írás­ ban tájékoztatja. A Hallgatói Önkormányzat kari szervezete az ösztöndíjról szóló - jóváhagyott - jegyzéket a kifizetés előtt 4 munkanappal köteles a Gazdasági Osztálynak megküldeni. Köztársasági ösztöndíj 10. § (1) A köztársasági ösztöndíjra pályázhatnak azok az aktív státuszú, teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben részt vevő hallgatók, akik legalább két lezárt félévvel, illetve legalább 55 megszerzett kredit ponttal rendelkeznek. (2) A köztársasági ösztöndíjat egy teljes tanév (10 hónap) időtartamára lehet elnyerni. A köztársasági ösztöndíj havi összege megegyezik a költségvetési törvényben e jogcímen megállapított összeg egy tizedével. (3) A köztársasági ösztöndíj-pályázat meghirdetésére a karokon - az elbírálás szempontjaival együtt - legkésőbb a pályázati határidőt 30 nappal megelő­ zően kerül sor. (4) A pályázatokat az erre szolgáló adatlapon, a meghirdetéskor közzétett és előírt mellékletekkel, a meghirdetett határidőn belül lehet benyújtani az érintett Kar erre kijelölt szervezeti egységénél. Postán érkező pályázatok esetén a beérkezés dátuma számít. (5) A pályázatokat az illetékes kari szakemberekből álló, a rektor által összehí­ vott testület véleménye alapján az Egyetemi Tanács bírálja el. (6) Az adott tanévre elnyert köztársasági ösztöndíj csak az adott tanévben fo­ lyósítható. (7) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A képzési időnek megfelelően páratlan tanulmányi félévben végződő tanul­ mányok esetén a köztársasági ösztöndíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha a hallgató tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja. Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj 11. § (1) Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj a tantervi köve­ telményeken túlmutató tevékenységet végző aktív státuszú teljes idejű alap­ képzésben, egységes osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szak­ képzésben, illetve doktori képzésben részt vevő hallgató részére - az Egyetem jelen térítési és juttatási szabályzatához kapcsolódó kari szabályozásokban rögzített eljárási rend és elvek szerint - pályázat alapján, meghatározott időre, havonta vagy egyszeri alkalommal folyósított, nem kötelező juttatás, mely­ nek mértéke havi juttatás esetén legfeljebb a mindenkori köztársasági ösz­ töndíj normatíva éves összegének 100 %-a, alkalmi juttatás esetén legfeljebb a mindenkori hallgatói normatíva éves összegének 100 %-a, amelytől csak 103 �különösen indokolt esetben lehet eltérni.4 (2) A tantervi követelményeken túlmutató tevékenységek közé tartozik külö­ nösen: a) az OTDK részvétel, b) az intézmény oktatási, kutatási tevékenységében való aktív részvétel, illetve demonstrátori tevékenység, c) külföldi tanulmányok kiegészítő támogatása, d) utazási támogatás a Kar által szervezett tanulmányi vagy közéleti utakhoz, e) kiemelkedő közéleti tevékenység. (3) Az ösztöndíj odaítélésére a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete tesz javaslatot. Odaítéléséről a dékán dönt. Doktorandusz ösztöndíj 12. § (1) Az államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő aktív státuszú doktorandusz hallgató doktorandusz ösztöndíjának éves összege a költségve­ tési törvényben e célra megállapított normatíva éves összege. (2) A bejelentkezett doktoranduszok számára az (1) bekezdésben meghatáro­ zott éves összeg egy tizenketted részét kell havonta kifizetni. (3) Doktorandusz ösztöndíjra más hallgató nem jogosult. Pénzbeli szociális támogatások közös szabályai 13. § (1) A pénzbeli szociális támogatás formája lehet: a) rendszeres szociális ösztöndíj, b) rendkívüli szociális ösztöndíj, c) alaptámogatás, d) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj. (2 ) A szociális támogatások kérelemre, kizárólag szociális rászorultság alap­ ján, a szociális juttatásra jogosult hallgatók részére nyújthatók. A támoga­ tások megállapításáról - az ügy összes körülményének figyelembe vételével - az illetékes kari szervezeti egység javaslatára a Kar dékánja dönt. A ké­ relem indokoltságát a hallgatónak kell bizonyítani, a Kar pedig jogosult a kérelemben foglaltak valóságát ellenőrizni. (3 ) A szociális rászorultság megállapításakor különösen az alábbi szemponto­ kat kell figyelembe venni: a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti, a hallgató által is lakott közös háztar­ tásban élők számát és jövedelmi helyzetét, b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát és költségét, c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségeit, d) a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségle­ teire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevé­ telére, e) a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadá­ sait, 4 11. § (1), (2), és a (3) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult �f) a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számát, különös tekin­ tettel a vele együtt eltartott gyermekek számára, g) az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket. (4 ) A jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell figyelembe venni. A hallgató kérésére a bizonyított jövőbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni. Rendszeres szociális ösztöndíj 14. § (1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján egy tanulmányi félévre biztosított, havonta folyósított juttatás. (2) A rendszeres szociális ösztöndíj iránti kérelmet a Hallgatói Önkormányzat kari szervezetéhez kell benyújtani, minden félévben a regisztrációs hetet követő hét péntekéig. (3) A rendszeres szociális ösztöndíj iránti kérelmet csak az erre a célra rend­ szeresített formanyomtatványon lehet benyújtani. (4) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacso­ nyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy b) hátrányos helyzetű és kiskorúsága alatt felügyeletét ellátó szülője, il­ letve szülei - az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggés­ ben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgál­ tatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint - legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, vagy akit tar­ tós nevelésbe vettek, c) családfenntartó, vagy d) nagycsaládos, vagy e) árva. (5) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacso­ nyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató a) hátrányos helyzetű, vagy b) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy c) félárva. (6) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet ala­ csonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a külföldi hallgató miniszteri ösztöndíjban részesül. Rendkívüli szociális ösztöndíj 15. § (1) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan rom­ lásának enyhítésére folyósított egyszeri juttatás. (2) Rendkívüli szociális ösztöndíjban a hallgató kérelme alapján részesülhet. A rendkívüli szociális ösztöndíj iránti kérelmet a Hallgatói Önkormányzat kari szervezetéhez kell benyújtani az erre a célra rendszeresített forma­ nyomtatványon. (3) A beérkezett hallgatói kérelmekről legalább havonta egyszer döntést kell hoz­ ni. A kifizetésről a döntést követő nyolc munkanapon belül intézkedni kell. 105 �Bursa Hungarica Felsőoktatási Ónkormányzati Ösztöndíj 16. § A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj elnyerésére kiírt pályázat beadásának feltételeit, valamint az ösztöndíj odaítélésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. Alaptámogatás 17. § (1) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egy­ séges, osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával - kérelemre - a hallgatói normatíva 50%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyi­ ben a hallgató a 14. § (4)-(5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. (2) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű mesterképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával - kérelemre - a hallgatói normatíva 75%-ának megfelelő összegű alaptámo­ gatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 14. § (4)-(5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. Egyéb ösztöndíj 18. § (1) A hallgató kérelmére vagy jutalomként - a Kar saját bevétele terhére egyösszegű támogatás nyújtható az alábbi célokra: a) hozzájárulás a hallgató által készített kiadvány kiadásához, b) tudományos diákköri munkák támogatása, c) külföldi tanulmányok (pl. Erasmus, Leonardo, stb.) kiegészítő támo­ gatása, d) a hallgató kiemelkedő tudományos, kulturális vagy közéleti tevékeny­ sége alapján nyújtott jutalom, e) utazási támogatás a karok által szervezett tanulmányi vagy közéleti utakhoz. (2) A támogatás odaítéléséről a Hallgatói Önkormányzat kari szervezetének javaslatára a dékán dönt. 4. cím Az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás szabályai 19. § (1) Az az államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgató, aki az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szüne­ telt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. (2) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy ta­ nulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére - ilyen irá­ nyú kérelem esetén - a felsőoktatási intézményben költségtérítéses formá­ ban tanulmányokat folytató kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató léphet. 106 �(3) Az átsorolásról felsőfokú szakképzésben szakképzésenként, alapképzés­ ben, egységes, osztatlan képzésben és mesterképzésben szakonként, kép­ zési áganként vagy képzési területenként, illetve képzési szintenként és képzési formánként kell dönteni. Az átsorolással kapcsolatban minden kar a saját hallgatói vonatkozásában dönt. (4) Az átsorolásról az illetékes kari szervezeti egység adatai alapján a dékán dönt. (5) Az átsorolásról szóló döntést a tanév végén a képzési időszak lezárását kö­ vetően, de legkésőbb a következő képzési időszak kezdetét megelőző 30 nappal kell meghozni. (6) Az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevő hallga­ tók száma a tanévben a felsőoktatási intézmény államilag támogatott kép­ zésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjedhet. Amennyiben az átsorolással érintett hallgatók száma ezt meghaladja, úgy a hallgatók ös­ szesített korrigált kreditindexe alapján legjobban teljesített hallgatókat kell az átsorolás alól mentesíteni. (7) Azonos kreditindexű hallgatók esetében az átsorolási döntésnek is azonos­ nak kell lenni. (8) Az átsorolási döntés során nem kell figyelembe venni azokat a hallgatókat, akik az adott felsőoktatási intézményben legfeljebb egy képzési időszakban folytattak tanulmányokat, továbbá akik betegség, szülés vagy más a hallga­ tónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni. (9) Megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre kérelem alapján az vehető át, aki a) az utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte az ajánlott tanterv­ ben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50%-át és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején lévő hallgató, továbbá akinek b) az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag tá­ mogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rang­ sor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített kreditindexe. (10) Nem vehető át államilag támogatott képzési formára az a költségtérítéses hallgató, akinek a korábban igénybe vett államilag támogatott féléveinek száma kettővel - fogyatékossággal élő hallgatók esetében néggyel - megha­ ladja az adott szak képzési idejét. (11) Az átsorolással nem érintett hallgatók ugyanabban a képzési (finanszíro­ zási) formában folytatják tanulmányaikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben. (12) A doktori képzésben résztvevő hallgatók átsorolásának kérdéseiről külön szabályzat rendelkezik. 5. cím A hallgatók által fizetendő díjak és térítések A díjak és térítések közös szabályai 20. § (1) A hallgatóktól csak a jelen szabályzatban meghatározott díjak és térítések szedhetők. (2) Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóktól jelen szabályzat rendelkezései szerint szolgáltatási díjak és térítések szedhetők. 107 �(3) A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatóktól költségtérítés, vala­ mint szolgáltatási díjak és térítések szedhetők. (4) A költségtérítés, szolgáltatási díjak, valamint a térítések feltételeit és össze­ gét-jelen szabályzat keretei között - kari szinten kell meghatározni, és a helyben szokásos módon kihirdetni. Költségtérítés 21. § (1) A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató költségtérítés fizetésére köteles. (2) A költségtérítés összegét képzésenként, képzési formánként - vendéghall­ gató esetében kreditenként - külön, egy tanévre, előre kell megállapítani, minden év május 31-ig. A költségtérítés összegét az illetékes kari bizottság javaslatára a dékán állapítja meg. A megállapított költségtérítéseket a hely­ ben szokásos módon ki kell hirdetni. (3) Az első évfolyamon meghirdetett költségtérítés összegét a felvételi tájékoz­ tatóban is közzé kell tenni. (4) Adott képzés második és további éveiben a költségtérítés összege legfeljebb az előző tanévben megállapított költségtérítésnek a Központi Statisztikai Hivatal által előző évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexszel nö­ velt összege lehet. (5) A beiratkozó hallgatóval az intézmény szerződést köt, amelyet a Kar dé­ kánja ír alá.5 22. § (1) A hallgató saját kérésére költségtérítésessé válhat. (2) Költségtérítéses hallgatóvá válik az az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató, aki a) a jelen szabályzat rendelkezései szerint a következő képzési időszak­ ban már nem minősülhet államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak, b) a jelen szabályzat rendelkezései szerint költségtérítéses képzésbe lett átsorolva. (3) Költségtérítéses hallgatóvá válik tehát különösen az a hallgató a) aki a rá irányadó államilag finanszírozott megkezdett félévek számát túllépve - a 12 féléven túl a hosszabbításokat is figyelembe véve - kezd meg újabb félévet. A 12 félév államilag finanszírozott idő hosszabbítá­ sára való jogosultságát minden esetben a hallgatónak kell igazolni. b) aki az adott képzés képzési és kimeneti követelményeiben megállapí­ tott képzési időt két megkezdett félévvel túllépte. c) aki ugyanabban a képzési ciklusban, más államilag finanszírozott kép­ zésben végbizonyítványt szerez. (4) A költségtérítés mértéke - az átvétel, szakváltás, tagozatváltás vagy bár­ mely egyéb ok folytán - költségtérítéses hallgatóvá váló esetén, az adott képzésre az első évfolyamon megállapított költségtérítés abban az évben, amikor a költségtérítésessé váló hallgató az első költségtérítéses félévét adott képzésben megkezdi.6 A költségtérítés megfizetése 23. § (1) Az adott tanulmányi félévre vonatkozó költségtérítés befizetését a beirat­ kozási időszak, illetve regisztrációs hét utolsó napjáig kell lebonyolítani. Ennek hiányában az illetékes kari szervezeti egység a hallgató beiratkozá­ lOo 5 6 21. § (5) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult 22. § (4) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult �sát/bejelentkezését és felvett tanegységeit hivatalból törli, és a hallgató féléve passzív lesz, illetve beiratkozása érvénytelen. A dékán a költségtérítési díjak befizetésének határidejét - indokolt esetben - legfeljebb két héttel meghos­ szabbíthatja. (2) A hallgató köteles legkésőbb a regisztrációs hét utolsó napjáig elvégezni minden pénzügyi adminisztrációt, amely befizetéséhez kapcsolódik. Az adminisztrációs kötelezettségek elmulasztása a befizetés elmulasztásával esik egy tekintet alá. (3) Amennyiben a hallgató - az intézménytől kapott fizetési haladék vagy részletfizetési kedvezmény folytán - a teljes költségtérítés befizetésére a regisztrációs hét utolsó napjáig nem köteles, úgy a teljes költségtérítést a részletfizetést engedélyező határozatban meghatározott időpontokban, leg­ később azonban a szorgalmi időszak utolsó napjáig kell befizetni. Ha a hall­ gató eddig az időpontig a költségtérítés teljes összegét nem fizeti meg, úgy a hallgató vizsgára nem bocsátható. (4) A tanulmányait a képzési időszak vége előtt megszakító hallgató - a rá vonatkozó tanulmányi- és vizsgaszabályzatnak megfelelő halasztás esetét kivéve - a befizetett költségtérítésből visszatérítést nem kaphat. Térítések 24. § (1) Térítési díj fizetésére köteles az a hallgató, aki a következő szolgáltatásokat igénybe veszi: a) Az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek a nem magyar nyelvű oktatá­ sa. b) Az intézmény eszközeivel előállított, és a hallgató tulajdonába adott tansegédlet. c) Az intézmény létesítményeinek az oktatáshoz szorosan nem kapcso­ lódó használata. (2 ) Térítési díj fizetésére kötelezhető az a hallgató is, aki az állami támogatott, illetve költségtérítéses képzésben a képzési programban meghatározott ok­ tatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez szükséges kreditszámot 10%-ot meghaladóan túllépi. (3 ) A térítési díjak összegét az önköltséget figyelembe véve - azt nem megha­ ladóan - kell megállapítani. Szolgáltatási díjak 25. § (1) Szolgáltatási díj megfizetésére köteles az a hallgató, aki magatartásával, vagy az érdekkörében bekövetkezett bármely okból az intézményt a költség­ térítés vagy állami támogatás által finanszírozott szolgáltatásokon felüli, kü­ lön eljárásra kényszeríti, a jelen paragrafusban meghatározottak szerint. (2) A szolgáltatási díjak összegét az illetékes bizottság javaslatára a dékán álla­ pítja meg előre, minden év május 31-ig. A díjak összegét a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. (3) A jelen szabályzat alapján szedhető szolgáltatási díjak: a) Késedelmi díj fizetésére kötelezhető a hallgató (volt hallgató), ha a tanulmányi ügyei intézésével kapcsolatos kötelezettségeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, vagy a teljesítést elmulasztja, ha lecke­ könyvét idejében nem adja le. b) Az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik vagy további vizsga esetén a hallgató javítóvizsgadíj fizetésére kötelezhető. Jelen szabály alkal­ mazásában a vizsgával esik egy tekintet alá az is, ha a hallgató a vizs­ 109 �gáról önhibájából távol maradt. c) A hallgatót terhelik a diákigazolvány kiállításával és érvényesítésével kapcsolatos díjak. d) Okmányok elvesztése vagy megrongálódása esetén a hallgatótól az okmányok pótlásáért díj szedhető. e) A dékánhoz, bizottságokhoz benyújtott kérvények, illetve méltányos­ sági kérelem benyújtása esetén díjat lehet szedni a hallgatótól - kivéve az első fokon benyújtott szociális tárgyú kérelmeket. f) A Könyvtárral szemben fennálló késedelem esetén késedelmi díjat le­ het szedni a hallgatótól. g) Amennyiben a hallgató a tantárgyak felvételét, illetve törlését elmu­ lasztja, úgy - a Tanulmányi Bizottság döntése alapján - helyette ezt az illetékes ügyintéző különéljárási díj ellenében pótolhatja a Neptun - rendszeren keresztül. h) A doktori fokozatszerzési eljárás díjhoz köthető a hallgatói jogviszo­ nyon kívül. i) A doktori képzésben egyéni felkészülöként részt vevőtől egyéni felké­ szülési díj szedhető. j) Tudományos fokozat honosítására irányuló eljárás eljárási díj megfize­ tése mellett folytatható le. k) Hallgatói jogviszonyon kívül tett záróvizsgáért díj szedhető. 1) A megosztási szabályok módosításából eredő új számla, új adóigazolás stb. kiállítása esetén, ha a kérelmet a félév kezdetét követő egy hóna­ pon túl nyújtják be, díj szedhető. A fizetési kötelezettségekhez biztosítható kedvezmények 26. § (1) A költségtérítés megfizetésére az illetékes kari szervezeti egység - kérelem alapján - részletfizetési kedvezményt vagy fizetési haladékot biztosíthat. (2) A részletfizetési kedvezmény, fizetési haladék kizárólag az adott tanulmá­ nyi félévre vonatkozik. (3)7 Eljárási szabályok 27. § (1) Az egyes hallgatói befizetéseket elektronikusan, a Neptun rendszeren ke­ resztül történő átutalással kell teljesíteni. Egyes befizetések vonatkozásában a Karok - kivételes jelleggel - más befizetési módot is lehetővé tehetnek. (2) Részletfizetésre, fizetési haladékra vonatkozó kérelmet legalább két héttel a regisztrációs hét kezdete előtt be kell nyújtani, azt követően kérelem nem nyújtható be. A határidő jogvesztő, ellene igazolásnak nincs helye. (3) A kérelmeket írásban kell benyújtani az érintett Kar erre kijelölt szervezeti egységénél. (4) Fizetési késedelem esetén - amennyiben a hallgató ésszerű póthatáridőt tartalmazó felszólításra sem tesz eleget a fizetési kötelezettségének - a hall­ gató a részletfizetési kedvezményt elveszíti, és a felszólítást követő 15. na­ pon a fizetési kötelezettség teljes összege esedékessé válik. (5) A részletfizetés, fizetési haladék iránti kérelmet elutasító határozat ellen a Kar dékánjához lehet jogorvoslatért fordulni. A jogorvoslati kérelmet a dékánnak címezve, a határozatot hozó szervezeti egységnél kell benyújtani a határozat közlésétől számított 8 napon belül. 110 7 26 § (3) bekezdést az Egyetemi Tanács 483/2008. (X. 10.) sz. határozatával hatályon kívül helyezte �(6) Fölöslegesen befizetett vizsgadíjat visszaigényelni csak az adott tantárgy teljesítése után, az adott vizsgaidőszakot követő 1 hónapon belül lehet. A befolyt pénzekfelhasználása 28. § (1) A befolyt költségtérítési összegeket, térítéseket és szolgáltatási díjakat a következő célokra lehet felhasználni: a) A Kar működése, b) a Kar oktatást-kutatást segítő felszerelése, c) a Kar kialakítását, fejlesztését célzó beruházások, d) oktatást-kutatást segítő egyetemi alapítványok létesítése, támogatása, e) a kulturális- és sporttevékenység támogatása, f) a Hallgatói Önkormányzat támogatása, hallgatói öntevékeny csopor­ tok támogatása, hallgatói kedvezmények nyújtása, g) bel-és külföldi tanulmányutakon és rendezvényeken való oktatói és hallgatói részvétel támogatása. (2) A befolyt pénzek felhasználásáról a Kari költségvetés keretében kell ren­ delkezni. A befolyt összegek jogszerű és szabályos felhasználását a dékán és a Kari Tanács ellenőrizni köteles. 6. cím Külföldi állampolgárokra vonatkozó külön rendelkezések 29. § (1) Az államilag nem támogatott képzésben résztvevő külföldi hallgatók költ­ ségtérítését félévenként, a magyar állampolgárokra vonatkozó költségtérítés­ től eltérően is meg lehet határozni. (2) Az ERASMUS és a CEEPUS programok keretében tanuló külföldi hallga­ tók díjmentességet élveznek. (3) Az intézményközi szerződés alapján tanuló hallgatók által fizetendő díjakat az adott szerződés tartalmazza. 7. cím Átmeneti és záró rendelkezések 30. § (1) A tanulmányaikat 2006. szeptember 1-e előtt megkezdett hallgatók esetében, ahol jelen szabályzat képzési és kimeneti követelményeket említ, az alatt a képesítési követelményeket kell megfelelően érteni. (2) Az a hallgató, aki a) 2006. december 31-je előtt létesített hallgatói jogviszonyt és aa) költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozá­ si segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgon­ dozási díjban részesült, vagy ab) közismereti tanári vagy hittanár-nevelő szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező magyar állampolgárságú hallgatóként második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irá­ nyuló szakon az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott időtartamban folytat tanulmányokat, és b) a félév (oktatási időszak) első napján az aa) vagy az ab) pontok szerinti feltételeknek eleget tesz, 111 �azon a szakon, szakképzésben, melyben e szabályzat hatálybalépése előtt az aa) vagy az ab) pont alapján korábban költségtérítés-mentességben része­ sült, a b) pont szerinti félévben (oktatási időszakban) költségtérítés fizeté­ sére nem kötelezhető. (3) A költségtérítés alóli mentességre való jogosultságot a hallgatónak kell iga­ zolni a megfelelő dokumentumok hiteles másolatának benyújtásával, vagy másolat benyújtásával az eredeti irat egyidejű bemutatása mellett az illeté­ kes kari szervezeti egységnél, a regisztrációs hét utolsó napjáig. A jogosult­ ság határidőn belül történő igazolásának elmulasztása esetén a hallgató az adott képzési időszakra elveszti a mentességre való jogosultságát. (4) Azoktól a hallgatóktól, akik a 2000/2001-es és a 2001/2002-es tanévben lé­ tesítettek hallgatói jogviszonyt és államilag támogatott képzésben kezdték tanulmányaikat, de már nem számítanak államilag támogatott hallgatónak, amennyiben a megkezdett képzés legfeljebb nyolc féléves volt, a megkez­ dett képzésben további két féléven keresztül, egyéb esetekben három fél­ éven keresztül költségtérítési díj nem szedhető. Az ezt meghaladó tartamú képzésért a hallgató az általános szabályok szerint köteles a költségtérítési díj megfizetésére akkor is, ha költségtérítés fizetésére 2007. szeptember 1-ig nem volt köteles. (5) A tanulmányaikat 2007. szeptember 1-e előtt megkezdett hallgatók a jelen szabályzat 19. §-a alapján költségtérítéses képzésbe nem sorolhatók át. 31. § (1) Jelen szabályzat 2009. március 1-jén lép hatályba. (2) A jelen szabályzatban meghatározott intézményi feladatok ellátásának ha­ tékony biztosítása érdekében a szükséges ügyrendeket és folyamatleíráso­ kat a Karok írásban is rögzítik.8 1. sz. melléklet A hallgatói térítéseket és juttatásokat szabályozó főbb jogszabályok: 1. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 2. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. Rendelet A szabályzat további mellékletei: Rendszeres szociális ösztöndíj iránti kérelem formanyomtatvány (2. számú melléklet) Rendkívüli szociális ösztöndíj iránti kérelem formanyomtatvány (3. számú melléklet) Részletfizetés, fizetési haladék iránti kérelem formanyomtatvány (4. számú melléklet) Ezen formanyomtatványok letölthetők a kari honlap Hallgatóinknak/Formanyomtatvány/Diákjóléti Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek rovatból! 112 8 31. § (2) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult �HALLGATÓI FEGYELMI ES KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. 24.§. (4) bekezdésében, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szer­ vezeti és Működési Szabályzatában foglalt felhatalmazása alapján az alábbi szabály­ zatot alkotja. 1 . §. A Szabályzat hatálya (1) E Szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanulmányokat folytató, hallgatói jogviszonyban álló szemé­ lyekre, valamint azokra, akiknek hallgatói jogviszonya megszűnt vagy szü­ netel, feltéve, hogy a hallgatói jogviszony fennállása alatt fegyelmi vétséget követtek el. (2) E szabályzat rendelkezéseit a szabályzat hatálybalépése után elkövetett fe­ gyelmi vétségek és károkozás esetén kell alkalmazni. 2 . §. A fegyelmi vétség (1) Fegyelmi vétséget követ el a hallgató, ha (a) hallgatói jogviszony keretei között, vagy azzal összefüggésben bűn­ cselekményt, vagy szabálysértést követ el, (b) hallgatói jogviszonyból származó kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi, (c) bármely írásos anyagban valóságnak meg nem felelő adatokat szol­ gáltat, (d) az egyetem területén az alapvető keresztény erkölcsi normákat nem tartja be, nem az Egyetem jó hírnevének kialakítására és megtartására törekszik, (e) idegen szellemi termékeket jogtalanul használ fel, (f) oktatókkal, alkalmazottakkal vagy hallgatótársaival szemben olyan magatartást tanúsít, mely nem felel meg az emberi együttélés általá­ nos szabályainak, (g) az Egyetem vagy a Karok megalapozatlan rossz hírét kelti belföldön vagy külföldön, (h) az Egyetem, a Karok nevével bármi módon visszaél, (i) nem az Egyetem, vagy a Karok által szervezett rendezvényeket ilyen színben tünteti fel, (j) a Karok életével össze nem függő hirdetményeket dékáni engedély nélkül teszi közzé, (k) kábítószert fogyaszt, árusít, ill. fogyasztására nyilvánosan felszólít vagy túlzott mértékben alkoholt fogyaszt és ebből adódóan rendbon­ tást követ el, (1) aki vélt vagy tényleges egyetemi sérelme esetén az egyetemen nem meríti ki a jogorvoslat lehetőséget és ehelyett magasabb fórumhoz fordul. (2) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a PPKE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata fűz hátrányos jogkövetkezményt. 113 �3 . §. A fegyelmi büntetések (1) A fegyelmi vétséget elkövető hallgatóval szemben kiszabható fegyelmi büntetések: (a) megrovás, (b) szigorú megrovás (c) a tanulmányi vagy egyéb jogcímen juttatott ösztöndíj csökkentése, illetőleg megvonása, (d) egyéb, nem szociális támogatás jellegű anyagi kedvezmények és jut­ tatások (kollégiumi díjtámogatás, lakhatási támogatás) csökkentése vagy megvonása, (e) határozott időre - legfeljebb 2 félévre - szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától, (f) kizárás az Egyetemről. (2) A 2. § (1) bekezdés (c)-(d) pontjaiban meghatározott büntetések időtartama az 1 félévet nem haladhatja meg. (3) A 2. § (1) bekezdés (e) pontjában meghatározott eltiltás időtartama legfel­ jebb két tanulmányi félévnek megfelelő oktatási időszak lehet. (4) A 2. § (1) bekezdés (c)-(e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetések együttesen is kiszabhatok. (5) A 2. § (1) bekezdés (e), (f) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések végrehajtása legfeljebb egy évi próbaidőre, részben vagy egészben felfüg­ geszthető. 4 .§. A Fegyelmi Bizottság (1) Az Egyetem Karai Fegyelmi Bizottságokat (FB) alakítanak. A Fegyelmi Bizottságok 3 tagból állnak, melynek elnökét a Kar dékánja nevezi ki, egy oktatót a Kari Tanács választ, egy főt - az Egyetemmel hallgatói jogvi­ szonyban állók közül - a Hallgatói Önkormányzat delegál. A Fegyelmi Bi­ zottságot háromévente újra kell választani a szemeszter megkezdését köve­ tő 30 napon belül, de legkésőbb október 30-ig. (2) A Fegyelmi Bizottság akkor határozatképes, ha a bizottsági tagok közül legalább két fő, köztük a Fegyelmi Bizottság elnöke jelen van. 5 .§. A fegyelmi eljárás megindítása (1) A fegyelmi eljárást - fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén - a FB elnöke, a Kar dékánjának írásos indítványára, kezdeményezi, ill. rendeli el. A FB elnöke az indítvány kézhez vételétől számított 8 napon belül köteles a Fegyelmi Bizottságot összehívni és az eljárás lefolytatását megkezdeni. Az eljárás lefolytatásáról az érintett hallgatót legalább 5 nap­ pal előbb írásban tájékoztatni kell a tényállás (cselekmény) közlésével. Az értesítést dokumentálni kell (tértivevényesen). (2) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a bizottság elnökének a fegyelmi vétségről való tudomásszerzése óta legalább 1 hónap, illetőleg a vétség el­ követése óta 3 hónap már eltelt. (3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben bünte­ tőeljárás folyik, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell füg­ geszteni, kivéve, ha a tényállás egyébként tisztázható. 114 �6 .§. Ideiglenes eltiltás az előadások és a szemináriumok látogatásától (1) Fegyelmi eljárás megindítása esetén a Fegyelmi Bizottság indítványa alap­ ján a Dékán jogosult a fegyelmi eljárás alá vont hallgató tanulmányai foly­ tatásának - legfeljebb a jogerős fegyelmi határozatig tartó - felfüggeszté­ sére. (2) Ha a fegyelmi eljárás nem kizárással vagy nem a tanulmányok folytatásától való eltiltással fejeződik be, az előadások vagy más tanulmányi foglalkozá­ sok látogatásától eltiltott hallgatónak módot kell adni az elmulasztott tanul­ mányi kötelezettségek pótlására (3) A 2.§ (1) a./ pontjában foglalt cselekmény alapos gyanúja esetén a Dékán dönt az ügynek a nyomozati szerveknek való áttétele tárgyában. Áttétel esetében a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni a büntető, ill. a szabálysér­ tési eljárás jogerős befejezéséig. Ilyen esetben a felfüggesztésről a dékán­ nak az áttételről szóló határozata alapján a FB dönt. (4) A fegyelmi eljárás megindításától számított 30 napon belül érdemi határo­ zatot kell hozni. (5) A FB elnöke indokolt esetben a fegyelmi eljárás megindításával egy időben, azonnali hatállyal felfüggesztheti a tanulmányok folytatását, ha - a többi hallgatóra nézve súlyosan káros a magatartása, - az egyházhoz, a katolikus elvekhez rendkívül méltatlan viselkedést ta­ núsított. 7 . §. A fegyelmi vétség elbírálásának előkészítése (1) A fegyelmi eljárásban a tényállást tisztázni kell. A fegyelmi vétség elbírá­ lásának előkészítését a FB egy tagja vagy elnöke a rendelkezésre álló iratok alapján végzi. (2) Ha a fegyelmi ügy bonyolultsága indokolja, a FB elnöke vizsgálóbiztost jelöl ki (kér fel) az Egyetemmel jogviszonyban álló személyek közül a fe­ gyelmi ügy eldöntéséhez szükséges bizonyítékok felkutatása és összegyűj­ tése végett. (3) A fegyelmi eljárás alá vont személynek joga van szóban vagy írásban észre­ vételt tenni, illetve összefüggő védekezését előterjeszteni. (4) A fegyelmi eljárás alá vont személyt tájékoztatni kell arról, hogy beismerő vallomása a büntetés kiszabásánál enyhítő körülmény. (5) A fegyelmi eljárás alá vont személy az eljárásban képviseletével egyetemi hallgatót vagy más személyt bízhat meg (megbízott képviselő). E jogáról tájékoztatni kell. Csak az írásban adott megbízás érvényes. (6) Ha az ügy jellege indokolja, az eljárás alá vont hallgató, vagy valamely bizottsági tag javaslatára zárt tárgyalás tartható. A zárt tárgyalás elrende­ léséről a FB elnöke dönt. 8 . §. A fegyelmi tárgyalás (1) A Fegyelmi Bizottság az eljárás megindításától számított 8 munkanapon belül nyilvánosan folytatja le a fegyelmi eljárást. (2) A fegyelmi eljárás alá vont személyt, megbízott képviselőjét, a tanút, a szakértőt, valamint az ügy vizsgálóbiztosát legalább 5 nappal a tárgyalást megelőzően a tárgyalásra meg kell idézni. Az érintettek beleegyezésével ennél rövidebb időtartam is lehetséges. (3) A tárgyaláson a fegyelmi eljárás alá vont személyt meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni számára, hogy védekezését előadja, továbbá, hogy bizo­ nyítási indítvánnyal éljen. Á fegyelmi eljárás alá vont személy távollétében a tárgyalás csak akkor tartható meg, ha ő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, vagy távolmaradását nem megfelelően mentette ki. Ha távol­ 115 �maradásának menthető indokát igazolja, meghallgatására új időpontot kell kitűzni, illetve kérelmére lehetővé kell tenni, hogy észrevételeit írásban megtehesse. A bizonyítási indítvány elutasítását az eljárást befejező határo­ zatban indokolni kell. Kétszeri elnapolás után, igazolt távolmaradás esetén is, a tárgyalás a fegyelmi eljárás alá vont személy távollétében is lefolytat­ ható. (4) A fegyelmi felelősség megállapítását a vizsgálóbiztos indítványokkal és észrevételekkel mozdítja elő. (5) A fegyelmi eljárás alá vont személy minden bizonyítékkal és a vizsgáló­ biztos minden indítványával kapcsolatban észrevételt vagy ellenindítványt tehet. (6) A fegyelmi eljárás alá vont személy védekezését összefüggően előterjeszt­ heti, a meghallgatása során az ő fegyelmi felelősségével kapcsolatos irato­ kat megtekintheti. (7) A fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke a tárgyaláson szóban kihirdeti. (8) A fegyelmi eljárás alá vont személy meghallgatásáról, a Fegyelmi Bizottság minden üléséről és a fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell vezetni. 9 . §. A fegyelmi határozat (1) Fegyelmi büntetést kiszabó határozatot kell hozni, ha a Fegyelmi Bizottság megállapítja, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy fegyelmi vétséget követett el, és ezért vele szemben fegyelmi büntetés kiszabását látja szük­ ségesnek. (2) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: (a) a fegyelmi felelősségre vont hallgató nevét és személyi adatait, (b) a fegyelmi vétség megjelölését, (c) a kiszabott fegyelmi büntetést és az ezzel kapcsolatos egyéb rendelke­ zéseket (pl. felfüggesztés), (d) utalást a fellebbezés lehetőségére és annak határidejére, valamint arra, hogy a 3.§. (1) bekezdés e), és f) pontjában meghatározott fegyel­ mi büntetést jogerősen kiszabó határozat ellen a bírósághoz keresettel fordulhat. (3) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat indoklásának tartalmaznia kell: (a) a megállapított tényállást, (b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését, (c) a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket, (d) azoknak a rendelkezéseknek a megjelölését, amelyek a fegyelmi bün­ tetés alapjául szolgáltak. (4) A fegyelmi eljárást megszüntető határozatot kell hozni, ha az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség, vagy azt nem az eljárás alá vont személy követte el, illetve ha a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható. (5) A fegyelmi eljárást megszüntető határozat rendelkező részének tartalmaz­ nia kell: (a) a fegyelmi eljárás alá vont személy nevét és személyi adatait, (b) a fegyelmi vétség megjelölését, amely miatt a fegyelmi eljárást elren­ delték, (c) az eljárás megszüntetésének kimondását, (d) utalást a fellebbezés lehetőségére és annak határidejére. (6) A fegyelmi eljárást megszüntető határozat indoklásában röviden elő kell adni a megállapított tényeket és bizonyítékokat, meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek alapján a Fegyelmi Bizottság az eljárást megszüntette. (7) Mind a fegyelmi büntetést kiszabó, mind pedig a fegyelmi eljárást meg­ 116 �szüntető határozat bevezető részében meg kell jelölni az ügy számát, azt, hogy a határozatot a PPKE Fegyelmi Bizottsága hozta, a hallgató nevét, aki ellen a fegyelmi eljárást elrendelték, valamint a fegyelmi tárgyalás helyét, idejét és azt, hogy a tárgyalás nyilvános volt-e. (8) A fegyelmi határozatot az indoklással együtt a Fegyelmi Bizottság elnöke 3 munkanapon belül írásba foglalja és intézkedik annak kézbesítésről az eljárás alá vont személy részére. (9) A fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke írja alá. A fegyelmi eljárás lefolytatásáról készült jegyzőkönyvet a Fegyelmi Bizottság két tagja hitelesíti. (10) Fellebbezés hiányában az első fokú határozat a kézhezvételtől számított 6. naptól jogerős és végrehajtható. (11) A fegyelmi határozat alapján a fegyelmi jogkör gyakorlója, (az illetékes Kar dékánja) végrehajtja a fegyelmi büntetést. 10 .§. A jogorvoslat és végrehajtása (1) A fegyelmi határozat ellen fellebbezésnek van helye. Fellebbezésre jogosult az eljárás alá vont személy és súlyosbításra az illetékes Kar dékánja. (2) A fellebbezésnek halasztó hatálya van. (3) A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a PPKE rektorának címezve írásban, három példányban kell benyújtani. (4) A másodfokú határozat a kézhezvétellel jogerős és végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A végrehajtásáról és nyilvántartásba vé­ teléről a rektor gondoskodik. ll .§. A másodfokú eljárás (1) Másodfokon a rektor jár el. (2) A másodfokú eljárás kezdeményezésére csak új körülmény felmerülése esetén - mely a korábban lefolytatott fegyelmi eljárás során nem merült fel - vagy törvény, vagy az Egyetemi Szabályzatok megsértése esetén van lehetőség. (3) Az első fokú fegyelmi határozat felülvizsgálata az írásbeli fellebbezésben kifejtett indokokon és a fellebbezéshez csatolt iratokon túlmenően az első fokú eljárás során keletkezett iratok alapján történik, kivételesen azonban sor kerülhet a fellebbező személyes meghallgatására. A másodfokú eljárás­ ban bizonyítást nem kell lefolytatni, a másodfokú határozatot a felterjesz­ tett iratanyag alapján kell meghozni. (4) A rektor a másodfokú eljárás során: a) az első fokú határozatot helyben hagyhatja, b) súlyosbításra irányuló fellebbezés esetén a tényállás elfogadása mellett mérlegelés alapján súlyosbíthatja a büntetést, c) a tényállást kiegészítve a módosított tényállás alapján szabhat ki bün­ tetést, d) a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú eljárás megis­ métlésére adhat utasítást, e) az eljárás alá vont hallgatót felmentheti. (5) A másodfokú eljárásra az első fokú határozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú eljárást a fellebbezés be­ érkezésétől számított 8 napon belül be kell fejezni. (6) A másodfokú határozat végrehajtásáról és nyilvántartásba vételéről a rektor gondoskodik. 117 �12 .§. A mentesülés és a mentesítés (1) A fegyelmi büntetést a nyilvántartásból törölni kell és arról a hallgató nem köteles számot adni: - a 3.§. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés jog­ erőre emelkedését követő hat hónap elteltével; - a 3.§. (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések kitöltését követő hat hónap elteltével; - a 3.§. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés idő­ tartamának lejártát követő egy év elteltével; - felfüggesztett fegyelmi büntetés esetén, ha a próbaidő kedvezően telt el. 13 .§. A kártérítés (A Ftv. 72.§ alapján) (1) Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az Egyetemnek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz - az e törvényben meghatározott eltéréssel a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legki­ sebb kötelező munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven százalé­ kát. Szándékos károkozás esetén az okozott kárt meg kell téríteni. (3) A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja, vagy kezeli. Mentesül a felelős­ ség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő. (4) Az Egyetem, a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói jogvi­ szonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezése­ it kell alkalmazni, azzal a kiegészítéssel, hogy a felsőoktatási intézmény, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezője a felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső el­ háríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 14 .§. Záró rendelkezések (1) A fegyelmi eljárás minden iratát iktatni, az ügy jogerős befejezése után irattározni kell, az iratokat az Egyetem irattárában 5 évig meg kell őrizni. (2) A Fegyelmi Bizottság fegyelmi eljárás megindításától függetlenül (indokolt esetben) zárt ülést tarthat. A zárt ülésre a nyilvános ülésre vonatkozó szabá­ lyokat értelemszerűen alkalmazni kell. 118 �A PÁZMÁNY PETER KATOLIKUS EGYETEM SZABÁLYZATA A HALLGATÓI FELÜLBÍRÁLATI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍ­ RÁLÁSÁNAK RENDJÉRŐL 2003. december Az Egyetemi Tanács elfogadta 2003. december 12-ei ülésén a 10/2003.(XII.12.) sz. ET határozattal A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Tanácsa a felsőokta­ tásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. tv. 34.§ (4) bekezdése alapján a hallgatói ügyek felülbírálatának eljárási rendjét az alábbiakban határozza meg: I. fejezet Általános rendelkezések l.§ (1) Jelen szabályzat hatálya a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóira terjed ki. (2) A szabályzat célja, hogy az Egyetem hallgatói részére biztosítsa a felsőoktatási törvényben előírt jogvédelmet. II. fejezet A Bizottság összetétele 2-§ (1) A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottsága [a továbbiakban: Bizottság] hat tagból áll, amelyből négy oktató és kettő hall­ gató. (2) A bizottság megbízatási ideje két tanévre szól. 3-§ (1) Az oktatói tagokat a karok dékánjainak javaslatára az Egyetem Rektora nevezi ki. (2) A Bölcsészettudományi Kar, az Információs Technológiai Kar, valamint a Jogés Államtudományi Kar dékánjai külön, a Hittudományi Kar Dékánja, vala­ mint a Kánonjogi Posztgraduális Intézet Elnöke közösen tesz egy-egy oktatói tagra előterjesztést. 4 .§ (1) A két hallgatói tagot - éves rotációval - a karok hallgatói önkormányzatai de­ legálják. (2) A két éves megbízatási idő [l.§ (2) bekezdés] első évében a Bölcsészettudo­ mányi, valamint a Információs Technológiai Kar, a második évben a Jog- és Államtudományi Kar, valamint a Hittudományi Kar Hallgatói Önkormányza­ tának delegáltjai vesznek részt a bizottság munkájában. 119 �5 .§ A bizottság munkájában nem vehet részt: a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, vagy b) aki az elsőfokú eljárásban a határozathozatalban közreműködött, vagy c) az a)-b) pontban megjelölt személy Ptk. 685.§ b) pontja szerinti közeli hozzátar­ tozója, vagy d) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el, aki az ügy eldöntésében érdekelt 6 .§ Az Egyetem Rektora az oktatói tagok közül elnököt, illetőleg elnökhelyettest ne­ vez ki. 7-§ (1) A Bizottságban biztosítani kell a fenntartó képviseletét. (2) A fenntartó képviselőjét - az egyetem oktatói közül - a Nagykancellár jelöli ki. (3) A Nagykancellár által kijelölt tag az adott kar oktatói képviselője lesz [2.§ (l)-(2) bekezdés], ahonnan újabb tag kinevezésére már nem kerülhet sor. III. fejezet A Bizottság hatásköre 8.§ (1) A hallgatónak joga van - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével - az intézmény döntése, intézkedése vagy mulasztása el­ len, a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatko­ zással felülbírálati kérelemmel élni. (2) Hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésnek minősül a jogszabályokban, az egyetemi szabályzatokban, valamint az illetékes kar szabályzataiban talál­ ható olyan rendelkezés, amely a hallgatókra jogokat és kötelezettségeket állapít meg. (3) Ha az ügy nem tartozik az (1) és (2) bekezdés hatálya alá, a bizottság a bead­ ványt átteszi az ügy elintézésére hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez és erről értesíti a beadvány benyújtóját. (4) A hallgató a felülbírálati kérelmet a döntés közlésétől, ennek hiányában a tudo­ másra jutástól számított 15 napon belül nyújthatja be az egyetem Rektorának címezve. (5) A Bizottsághoz csak akkor lehet fordulni, ha a hallgató az illető Karon az összes jogorvoslati lehetőséget kimerítette, vagy ilyen lehetőség nincs. A 16.§ c) és d) pontjánál megjelölt elsőfokú határozat alatt az illető Karon így meghozott végleges döntést kell érteni. 9.§ Az egyéni mérlegelésen alapuló döntésekkel szemben nem lehet a Bizottsághoz fordulni. így kizárt a panasz különösen: a) a tandíj- illetőleg költségtérítési kedvezmény b) az egyedi mérlegelésen nyugvó szociális juttatás c) a tanulmányokat érintő méltányossági kérelmek d) a halasztott beiratkozás e) az egyéni tanulmányi rend d) a TVSZ-ben biztosított keretszámon felüli vizsgalehetőség elutasításával szemben. 120 �IV. fejezet Az eljárási szabályok 1O.§ (1) A fellebbezést azon Karon kell előterjeszteni, ahol az érintett ügyet elbírálták. A beadványok befogadását ellátó kari szervezeti egységet az adott kar dékánja jelöli ki. (2) A fellebbezést az adott Karon hozott határozat kézhezvételétől számított 15 na­ pon belül lehet benyújtani. (3) A fellebbezéseket a Kar - a vonatkozó íratok csatolásával, a benyújtástól számí­ tott nyolc napon belül - felterjeszti a Bizottsághoz. (4) A Bizottság határozatát legkésőbb a benyújtástól számított 30 napon belül meg­ hozza. 11 .§ Az elnök az ügyeket maga készíti elő, vagy előkészítés végett a bizottság tagjai között kiszignálja. 12 .§ (1) A Bizottság üléseit az elnök hívja össze. (2) A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább három tag jelen van. (3) A Bizottság a jelenlévő tagok többségének szavazatával hozza határozatait, sza­ vazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (4) Az elnököt - írásbeli megbízása alapján - az elnökhelyettes bármely feladatkör­ ében helyettesítheti. 13 .§ (1) A Bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, amely­ nek során a hallgatót legalább egyszer meg kell hallgatni. Ha a rendelkezés­ re álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le, melynek keretében iratokat szerezhet be, tanúkat hallgathat meg, szakértői véleményt szerezhet be. A hivatalból ismert és a köztudomású ténye­ ket nem kell bizonyítani. (2) A hallgatót és a meghallgatni kívánt egyéb személyeket írásban, tértivevényes levélben, vagy egyéb, az átvételt hitelt érdemlő módon igazoló formában kell a meghallgatásra megidézni. (3) Az írásbeli értesítéssel azonos hatályú, ha az eljárás során a jelen lévő személyt a Bizottság elnöke más időpontra való megjelenésre kötelezi, ezt az iratra rájegyzi és a megidézettel aláíratja. (4) Ha a hallgató szabályos értesítés ellenére sem jelenik meg a meghallgatásán, úgy a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni, hogy észrevételeit írásban megtegye. 14 .§ (1) A napokban megállapított határidőkbe a közlés, a kézbesítés napja nem számít bele. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a munka az Egyetemen, vagy az érintett karon szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. A postán elküldött beadvány előterjesztési időpontja a postára adás dátuma. (2) Aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidőt elmulasztotta, a Bizottságnál igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határ­ naptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás a hallgatónak később jutott tudomásá­ ra, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetve az akadály megszűnésétől kezdődik. (3) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától 121 �számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. Az igazo­ lási kérelemmel együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. (4) Ha a Bizottság az igazolási kérelemnek helyt ad, az eljárást folytatja. V. fejezet A jegyzőkönyv és a határozat 15 .§ A hallgató és egyéb személyek meghallgatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmazni kell a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, az ügy tárgyát, a maghallgatott személy adatait és lakcímét, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkoza­ tokat, a meghallgatott személy, a Bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírását. 16 .§ Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a Bizottság a következő másodfokú döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja c) az elsőfokú határozatot meg változtatja d) az első fokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt szervet vagy személyt új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. 17 .§ A Bizottság az ügyben határozattal dönt, amelynek tartalmaznia kell: a) a Bizottság megnevezését, a hallgató nevét és lakóhelyét, a kar, a szak és az év­ folyam megnevezését, az ügy számát, b) a Bizottság döntését és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről szóló tájékozta­ tást, c) a megállapított tényállást és annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, valamint a döntés alapjául szolgáló egyéb körülményeket és azokat a jogszabályokat, egye­ temi szabályzatokat, amelyek alapján a Bizottság határozatát hozta, d) a határozat hozatalának a helyét és idejét, a Bizottság elnökének, és tagjainak a nevét, valamint az Egyetem bélyegzőnyomatát. A Bizottság határozatait az elnök írja alá. VI. fejezet Záró rendelkezések 18.§ (1) Jelen Szabályzat az Egyetemi Tanács általi elfogadását követően azonnal ha­ tályba lép. (2) Az Egyetemi Tanács általi elfogadást követően az Egyetem minden kara köteles jelen Szabályzatot haladéktalanul közzétenni. (3) A Bizottság működéséről ügyrendet fogad el. Budapest, 2003. december 12. Dr. Fodor György rektor 122 �III. NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK (BA) MINTATANTERVE ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI 2009/2010 TANÉV ��MINTATANTERV A „Mintatanterv” egy ajánlás a hallgató részére, amelynek betartásával 6 félév alatt befejezheti tanulmányait. Ettől azonban - természetesen az előtanulmányi rend be­ tartásával - eltérhet. A mintatanterv tárgyai 3 kategóriába soroltak: kötelező tárgyak (tárgykód 5. karaktere „2”), kötelezően választható tárgyak (tárgykód 5. karaktere „3”) szabadon választható tárgyak (tárgykód 5. karaktere „4”) A rövidítések magyarázata: Nappali: heti óraszám a nappali tagozaton Levelező: féléves óraszám a levelező tagozaton E: elmélet Gy: gyakorlat A mintatantervben szereplő követelmények-. aláírás (A), beszámoló (B): minősítése háromfokozatú kollokvium (K): minősítése ötfokozatú A mintatantervben megadott tárgyfelelős nem minden esetben azonos a tárgyat az adott tanévben oktató tanárral. Ezen utóbbiak nevét az órarend tartalmazza. Képzési idő: 6 félév Megszerzendő kredit: 165 kredit +15 kredit (szakdolgozat) = 180 kredit Abszolutórium: 165 kredit + 6 hét szakmai gyakorlat Záróvizsga tárgyai: Nemzetközi gazdasági ismeretek tárgykör: 1) Nemzetközi gazdasági alapismeretek 2) Menedzsment ismeretek Európajog tárgykör: 1) Európai közjog és politika 2) Európai belső piac Nemzetközi diplomáciai ismeretek tárgykör: 1) A nemzetközi jog alapjai 2) A diplomáciai jog A záróvizsga eredménye: A szakdolgozatvédés érdemjegyének és a záróvizsga érdemjegyének egyszerű szám­ tani átlaga. Az oklevél minősítése: A hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlagának és a záróvizsga eredményének egyszerű számtani átlaga. Az oklevél kiadásánakfeltétele: Sikeres záróvizsga és két idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél), melyből az egyik jogi és közigazgatási (Profex) vagy közgazdasági (OECONOM) szaknyelvi nyelvvizsga. 125 �126 Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) 1. félév �8 « X Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) 2. félév E 8 I E E i cz> Q X O.H U cö am Q m in ° í U 03 QZ & i 'Oá E Ő 3 85 2 8 w> 2 <U 4J E ■5 w .e 5 <D £ 'O '5 c3 öfi 8 £ 8 2 ,<u ZZ c □ 127 �128 A nemzetközi jog alapjai A polgári jog alapjai Alkotmányjog 2. Idegennyelv 3. Igazgatási szaknyelv 1. Idegennyelv 4. Nemzetke kommunikáció 1. Közigazgatási eljárások JANK201xx0 JAPJ201xx0 JAAJ202xx0 JANY203xx0 Politikai földrajz Politológia Szabadon választható társ Összesen JAJB203xx0 JAJB204xx0 n Közös kül- és biztonság­ politika Bessrámoló Kőikakvium Bes2rámoló Bes2rámoló Bes2rámoló Bes2rámoló 0+12 0+12 12+3 12+0 12+0 12+0 0+2 0+2 3+2 2+0 2+0 2+0 | Bes2rámoló 12+0 2+0 CM CM 5K, 6B Alkotmlányjog 1. JAAJ2()lxx0 ; JAJT2Í)3xx0 Magy. alk. és közig.t. JAJT2Í)3xx0 Magy. alk. és közig.t. ; JARJ2C)lxx0 Jogi térm. és j. al. i 125 Kőik)kvium 12+0 2+0 JAJT2CI2xx 0 1 25 Kőik)kvium rs JAEU201xx0 Kőik 12+0 2+0 Jogi térm. és j. al. JARJ2()lxxO Eu.alk. és int.tört. 2. Igatási kötele­ zettség cn joga Kőik)kvium 12+0 2+0 etelm. CM + O £ cn JAKI204xx0 Dr. Csehi Zoltán Dr. Kovács Péter Dr. Tattay Levente_______ Dr. Schanda Balázs_______ Misejéné Lovas Judit Misejéné Lovas Judit Dr. Molnár Miklós Dr. Szabó Marcel Dr. Frivaldszky János Dr. Frivaldszky János nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. cn 1 JANY204xx0 A kereskedelmi jog alapjí tárgyfelelős > JAKE201xx0 tantárgy neve "S 5 2+0 kód Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) 3. félév 2 15 l 1 CM © 1 1 i �12+0 12+0 12+0 0+2 2+0 0+2 Dr. Burián László Dr. Kovács Péter Dr. Szabó Marcel Nemzetközi magánjog és nem­ zetközi gazdasági kapcsolatok JANM201xx0 5K, 5B, évf.d Kollokvium | 1 i CN rí Az évfolyamdolgozat tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató már legalább 40 kreditpontot összegyűjtött. Amennyiben a hallgató már 100 kreditpontot elért, mindaddig nem vehet fel újabb tárgyat, amíg az Évfolyamdolgozat tárgyat nem teljesítette. Az évfolyamdolgozat 40 és 100 kreditpont között páratlan és páros félévben egyaránt felvehető. 116 12+3 Beszámoló Kollokvium Beszámoló Nemz. gazd. ism. JAKG203xx0 A kér. jog alapjai JAKE201xx0 A polgári jog alapj. JAPJ201xx0 i Összesen 3+2 | C4 András Dr. Varga Zsolt |JAEU203xx0 Szakigazgatások joga 1. Kollokvium i JAKI205xx0 Kollokvium 12+0 2+0 CO Nemzetközi protokoll és etikett Regionális politika Szabadon választható-tárgy Évf.dolg. jegy 40-100 kreditpont teljesítése között Beszámoló Idegennyelv 4. JANY204xx0 cn Beszámoló 0+12 előhallgatási kötele ­ zettség ■+ 0+12 i 0+2 0+2 Beszámoló Kollokvium i CM JANK203xx0 JATO300xE0 JANY206xx0 kredit követeim. i Dr .Szabó Marcel Misejéné Lovas Judit Misejéné Lovas Judit en + C4 i i joga [Dr. Radnay József |JAMT201xx0 | nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. 2+0 12+0 (N JANY205xx0 JANK202xx0 |JAEU202xx0 Dr. Kovács Péter tárgyfelelős t+3 Diplomácia története Európai közjog és politika Idegennyelv 5. Nemzetközi kommunikáció 2. Idegennyelv 6. Tárgyalási technika 1. Kötelezően választható tárgy­ csoport E (Évfolyamdolgozat) Munkajog tantárgy neve ' 0+2 0+2 r kód Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) 4. félév i i 129 �■Ci N Q. ■C> x X & Iá “a N :© N s Z 130 A Szakdolgozat konzultáció tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató legalább 100 kreditpontot összegyűjtött. N �Dr. Halustyik Anna Menedzsment ismeretek Nemzetközi tárgyalások elmélete Pénzügyi jog JAKG204xx0 JANK205xx0 JAPU201xx0 12+0 12+0 12+3 12+0 12+0 0+2 2+0 2+0 2+2 2+0 2+0 0+2 kredit Kömy.véd. jog 1. JAKV201xx0 előhallgatási kötele ­ zettség i cn C4 4K, 2B Beszámoló Kollokvium Beszámoló Kollokvium Kollokvium Kollokvium követeim. l Összesen Dr. Kovács Klára Dr. Katona József Dr. Radnay levelező tag. óraszám ea.+gvak. nappali tag. óraszám ea.+gyak. CM Szabadon választható tárgy Péter Közigazgatási munkajog JAMT202xx0 Gyula Dr. Bándi Környezetvédelmi jog 2. JAKV202xx0 tárgyfelelős tantárgy neve kód Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) 6. félév 1 00 y-H y-H 1 131 �NEMZETKÖZI IGAZGATÁS (BA) SZAK KÖTELEZŐ TÁRGYAI A KERESKEDELMI JOG ALAPJAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Kereskedelmi Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Brehószki Márta kredit: félév: óratípus: óraszám: 3 3 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):e: Jogi számonkérés: term. És jogi alapf. P: - kollokvium A tantárgy tartalma: A képzés alapvető ismereteket hívatott nyújtani az üzleti élet legfontosabb jogintéz­ ményeiről és az azokat szabályozó jogforrásokról, mindenek előtt a szerződések, a társasági jog a versenyjog szabályozására vonatkozóan. Különös hangsúlyt kap a szerződéskötés szabálya, a szerződés érvénytelensége és a szerződésszegés. A tagsági jogon belül a társaságra vonatkozó általános szabályok, valamint a két legkedveltebb társasági forma, a betéti társaság és a kft. szabályozása kerül részletes tárgyalásra. A versenyjogon belül a versenyjog európai és magyar szabályozás kapcsolata, ezen belül a versenyi rendszere kerül tárgyalásra Tananyag: Barta Judit-Fazekas Judit-Harsányi Gyöngyi-Kovács Péter-Miskolczi-Bodnár Péter -Újváriné Antall Edit: Üzleti élet szerződései, (egyetemi jegyzet) Budapest: Union, 2004. 2006. évi IV.törvény A gazdasági társaságokról Alkalmazott (jogi) informatika 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási JogiTanszék A tárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 1 gyakorlat N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy tematikus sorrendben halad végig egyes jogterületeken, felvázolva az in­ formatika területén felmerülő egyes jogi kérdéseket. Az első félévi tanrendben az alapfogalmakból kiindulva a tantárgy hangsúlyosan az adatvédelem, a szerzői jog, valamint a büntetőjog vonatkozó kérdéseit ismerteti, általános tájékoztatást adva a hallgatók részére az informatikával összefüggő jogaik, illetve kötelezettségeik tekin­ tetében, valamint felvázolva az informatika által adódó újabb jogi kihívásokat. Tananyag: Csepely-Knorr Tamás-Simon Dávid: Alkalmazott (jogi) informatika. Egyetemi jegy­ zet. Budapest: SzIT, 2008. 132 �Alkalmazott (jogi) informatika 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási JogiTanszék A tárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: 2 2 gyakorlat N:2, L:9 Alk. inf.l.(e), p: - beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy tematikus sorrendben halad végig egyes jogterületeken, felvázolva az in­ formatika területén felmerülő egyes jogi kérdéseket. A második féléves tematika a média- és telekommunikációs jog egyes kérdéseivel foglalkozik, gyakorlati példákkal illusztrálva az informatikával összefüggésben az érintett területeken megjelenő újabb kihívásokat, problémákat. Tananyag: Csepely-Knorr Tamás-Simon Dávid: Alkalmazott (jogi) informatika. Egyetemi jegy­ zet. Budapest: SzIT, 2008. Alkotmányjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Hajas Barnabás kredit: félév: óratípus: óraszám: 3 2 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Alkotmány és alkotmányjog jogrendszerben. Alkotmánytörténet; az alkotmányosság alapértékei. Jogforrások. A jogforrások érvényessége és hatályossága. Szuverenitás; a Magyar Köztársaság az Európai Unióban. A nemzetközi jog és a magyar jog vi­ szonya. Az állampolgárság. Az országos népszavazás. A választási rendszerek. Az országgyűlési képviselők választásának rendszere. Önkormányzati választási rend­ szerek. Nemzeti és etnikai kisebbségek, kisebbségi önkormányzatok. Tananyag: Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan. 2., átdolg kiad. Budapest: Osiris, 2007.; Hajas Barnabás-Schanda Balázs (szerk.): Alkotmányjogi jogszabálygyűjtemény. Budapest: Szent István Társulat, 2007. (új kiadása várható) Alkotmányjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Hajas Barnabás kredit: félév: óratípus: óraszám: elöhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: 3 3 előadás N:2, L:12 Alkotmányjog 1. (e) kollokvium A tantárgy tartalma: Kormányformák. Az Országgyűlés megbízatása és szervezete. Az Országgyűlés fel­ adat- és hatáskörei. A köztársasági elnök. A Kormány megbízatása, a Kormány tagjai. A Kormány feladata és hatáskörei, a Kormány működése. A parlamenti ellenőrzés. Állami Számvevőszék. Országgyűlési Biztosok. Az Alkotmánybíróság. A bírósági szervezet. Az ügyészi szervezet. Az önkormányzati rendszer A minősített időszakok Tananyag: Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan. 2., átdolg kiad. Budapest: Osiris, 2007.; Hajas Barnabás-Schanda Balázs (szerk.): Alkotmányjogi jogszabálygyűjtemény. Budapest: Szent István Társulat, 2007. (új kiadása várható) 133 �A NEMZETKÖZI JOG ALAPJAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Ádány Tamás kredit: 3 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): e: Eu alk. és int.-tört. 2. p: - számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A nemzetközi igazgatás különböző képzési formáiban hallgató diákok valószínű­ leg nagyobb arányban érdeklődnek a nemzetközi közösség belső viszonyrendszerét meghatározó jogi szabályok iránt. A kurzus ezért a szűkös időkeretet maximálisan kihasználva igyekszik olyan ismeretek nyújtani a jogforrástanon, a nemzetközi jog alanyainak bemutatásán keresztül, amelyek megkönnyítik a nemzetközi jog további sikeres tanulmányozását. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest: Osiris, 2006. (vagy újabb); Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba. Budapest: SzIT, 1999. (vagy újabb); Blaise Tchikaya: Jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából. Miskolc: Bíbor, 2002.; Petró Rita-Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Miskolc: Bíbor, 2000. A NEMZETKÖZI POLITIKA ELMÉLETE A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Mohi Csaba kredit: 3 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): e: Jogi term, és alapf. p: - számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A hallgatók megismerkednek a nemzetközi politika elméletének és az arra épülő gya­ korlati folyamatoknak aktuális kérdéseivel. Korunk globalizálódó világában rendkí­ vül bonyolult politikai érdekösszefüggések és érdekellentétek hálózatai alakultak ki és vannak további folyamatként kialakulóban. A korábbi nemzeti és regionális politikai érdekszférák viszonylagosan jól körülhatárolható és megismerhető kategóriái helyébe a nemzetközi politika megközelítése és feltárása immár kontinentális, sőt világméretű összefüggésekre épülő elemzéseket követel meg tőlünk. Aki helyes következtetésekre kívánja alapozni döntéseit, annak a nemzetközi politikát globális megközelítésekben kell vizsgálnia, mivel a globális kihívásokra és veszélyekre globális válaszokat és ugyanilyen védekezési módszereket kell kialakítanunk. Ezekkel a rendkívül aktuális kérdésekkel foglalkozik a tantárgy oktatása. Tananyag: Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába. Buda­ pest: Teleki Alapítvány, 2004.; Gallai Sándor-Török Gábor: Politika és politikatudomány. Budapest: Aula, 2005.; Gabriel A. Almond-G. Bingham Powell: Összehasonlító politológia. Budapest: Osi­ ris, 2004.; Kardos József-Simándi Irén: Európai politikai rendszerek. Budapest: Osiris, 2003. 134 �A POLGÁRI JOG ALAPJAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Tattay Levente kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e),r pár huzamosh.(p): számonkérés: 3 3 előadás N:2, L:12 e: Jogi term. És jogi alapf. p: - kollokvium A tantárgy tartalma: A polgári jog rendszerének és a jogharmonizáció legfontosabb vonatkozásainak is­ mertetése. A polgári jog tárgyköre és rendszere, intézményeinek története, a polgári jog kapcsolódása más jogokhoz, különösen a nemzetközi joghoz, és nemzetközi ma­ gánjoghoz. Fő témái a törvényes öröklés, a kártérítés általános szabályai, az ingók származékos szerzés módja, a veszélyes üzem felelőssége, a joggal való visszaélés tilalma és a végintézkedés fogalma és fajai. Tananyag: Székely László: A magyar polgári jog alapjai. Budapest, 2007. AZ EU KERESKEDELMI JOGA A tárgyat oktató szervezeti egység: Kereskedelmi Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Gyulai-Schmidt Andrea kredit: félév: óratípus: óraszám: 3 5 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): e: Eu alk. és int.-tört. 2. p: - számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy az EU kereskedelmi jogának átfogó bemutatását tűzi ki célul. A magán- és a kereskedelmi jogi szabályok az elmúlt századokban tipikusan a nemzeti jogalkotás termékei voltak. Ez a megszokott kép a XX. század utolsó harmadától folyamato­ san változik. Irányelvek, rendeletek, illetve nemzetközi egyezmények adnak közös szabályokat az Európai Unió tagországai számára. Magyarország az Európai Unió tagállamaként köteles átvenni és alkalmazni a közösségi szabályozást - többek között - a társasági jog, a versenyjog, valamint a fogyasztói érdekvédelem, és a szellemi tulajdonjog körében. A tantárgy oktatása keretében a fenti részterületek bemutatására helyezzük a hangsúlyt. Tananyag: Király Miklós (szerk.): Az Európai Közösség kereskedelmijoga. Budapest: Complex 2006. Ajánlott irodalom: Berke Barna-Fazekas Judit-Gadó Gábor-Gyulai-Schmidt Andrea-Király MiklósKisfaludi András-Miskolczi Bodnár Péter: Európai társaságijog. KJK-Kerszöv 2004. Bevezetés a közgazdaságtanba A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdasági Intézet A tárgy oktatója: Dr. Körösi István kredit: félév: óratípus: óraszám: 5 1 előadás+ gyakorlat N:2+2 L:12+3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy oktatása, elősegíti a hallgatók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását, fejlesztését; elméleti alapot nyújt a kapcsolódó tudomány területek ismeretanyagának elsajátításához. A mikroökonómia a gazdaság kisebb egységeit vizsgálja, azok, és az 135 �egyes részpiacok viselkedésével, döntéseivel, az egyes piactípusokkal foglalkozik. A makroökonómia a gazdaság egészét vizsgálja, vagyis a nemzetgazdaságok teljesítmé­ nyét, annak meghatározó tényezőit, a jövedelmeket, a gazdasági növekedés, a foglal­ koztatottság és az infláció alakulását, a változások okait, következményeit. Tárgyalja az állami beavatkozás eszközeit, hatásait, a nemzetgazdasági egyensúly(ok) kialaku­ lásának feltételeit. Elemzi a külgazdasági kapcsolatok hatását a nemzetgazdaságokra Tananyag: Bittsánszky Géza-Ivicz Mihály-Schlett András-Botos Katalin: Közgazdaságtani bevezetés. Budapest: SzIT, 2004.; Botos Katalin: A katolikus társadalmi tanítás gazdaságetikája - történelmi per­ spektívában. In Mátyás Antal emlékkönyve. Budapest: Aula, 2004. Diplomáciai jog A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Kravalik Gábor kredit: félév: óratípus: óraszám: 5 5 előadás+ gyakorlat N: 2+2 L: 12+3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): e: Eu alk. és int.-tört. 2. p: - számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy célja a diplomáciai kapcsolatok alapintézményeinek megismertetése, a diplomáciai kapcsolatok kiépítésének, megszűnésének bemutatása, a diplomáci­ ai kapcsolatok feladatainak feltárása, a diplomáciai kapcsolatokban közreműködők jogállására vonatkozó szabályok vizsgálata, mindezeket konkrét jogesetek elemzése alapján. Tananyag: Előadások anyaga; 1969. évi bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról; Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest: Osiris, 2006. Ajánlott irodalom: Lamm Vanda: A nemzetközi bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Bu­ dapest: KJK, 1995.; Ustor Endre: A diplomáciai kapcsolatokjoga. Budapest: KJK, 1965. Diplomácia története A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Kravalik Gábor kredit: 2 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy célja a diplomáciai kapcsolatok napjainkig tartó fejlődési folyamatának bemutatása, a mai jogintézmények kialakulásának feltérképezése azok jobb megis­ merése érdekében, végül a mai diplomáciai kapcsolatokra vonatkozó szabályok át­ tekintése. Tananyag: Előadások anyaga; 1969. évi bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról; Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest: Osiris, 2006. Ajánlott irodalom: Lamm Vanda: A nemzetközi bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Bu­ dapest: KJK, 1995.; 136 �Ustor Endre: A diplomáciai kapcsolatokjoga. Budapest: KJK, 1965. Egyházjogi alapismeretek 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin kredit: 3 félév: óratípus: 1 1 előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A katolikus hit alapvető igazságai; 2. Az egyházjog teológiai alapjai; 3. Az isteni és a tételes egyházjog viszonya; 3 Az egyházi törvénykönyv keletkezése és jellemzői; 5. A személyek és jogcselekmények; 6. Az egyházkormányzati hatalom és az egyházi hivatalok; 7. A normaalkotás rendszere a kánonjogban; 8. Az egyházi közigazgatás lényegi elemei; 9. Az egyház legfőbb hatósága; 10. A részegyházak és belső rendjük; 11. A részegyházcsoportok. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog, Budapest: SzIT, 2003.; Szuromi Szabolcs Anzelm: A katolikus hit alapajai. Budapest: SzIT, 2002. Egyházjogi alapismeretek 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin kredit. félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: 3 2 előadás N:2, L:12 e: Egyhj. alapism. 1. p: - kollokvium A tantárgy tartalma: A tria munera teológiai alapjai és jogi tartalma;.Az egyházi tanítóhivatal, valamint ennek kapcsolata a ‘szent tudományok’ művelésével; A katolikus nevelés és a katoli­ kus iskolák; A katolikus és egyházi egyetemek, valamint ezek sajátos küldetése; Az istentisztelet és szabályozása; A szentségek eredete és szerepe az egyház életében; A beavatás szentségei; A bűnbánat szentsége, a betegek kenete és az egyházi rend; A házasságjog alapelemei; A szentelmények, szent idők és helyek ; A szenttéavatás értelme és rendje. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog, Budapest: SzIT, 2003.; Kuminetz Géza: Az Egyház megszentelőfeladata IV (A megszentelés egyéb eszközei) Budapest, 2005. Értékrend és pluralizmus A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja kredit: 2 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: Az utóbbi évtizedekben sokan érzik úgy, mintha a történelmi folyamatok felgyorsul­ tak volna. E kétségtelenül ugrásszerű fejlődésnek talán két legjellemzőbb társadalmi jelensége, hogy egyfelől valamiféle világtársadalom látszik kibontakozni, amelyben a politikai, a gazdasági és a kulturális területek egyre szorosabb kapcsolatba kerülnek egymással, másfelől az ember előtt eddig soha nem látott kilátások és technikai lehe­ tőségek nyílnak meg. A tantárgy, a klasszikus filozófia és jogrendszerekből merítve, segítséget szeretné nyújtani ahhoz, hogy a hallgató önálló megfontolás és másokkal �való véleménycsere révén egy biztos alapokra helyezett értékrendet kialakíthasson. Tananyag: El Beheiri Nadja: Értékrend és pluralizmus, (aktuális kiadás), 2007.; Javier Hervada: Kritikai bevezetés a természetjogba. Budapest: SzIT, 2004. Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika', Cicero: De officiis. Európai alkotmány- és integráció-történet 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Szabó István kredit: 3 félév: 1 óratípus: óraszám: előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a középkori európai alkotmányfejlődés rövid áttekintése után a modern polgári állam jellegzetes vonásait tárgyalja. Érinti az alkotmány fogalmának megha­ tározását, a főbb államszerveződési modelleket, és a polgár kori államszervezet fel­ építésének és működésének közös vonásait. Ezen utóbbi tekintetében hangsúlyt fektet a parlament szervezetének, a végrehajtó hatalom működésének különböző konstruk­ cióira, valamint tárgyalja a bírósági szervezet sajátosságait. Ezen kívül foglakozik a szabadságjogok kérdéskörével. Tananyag Mezey Barna-Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus és alkotmánytörténet. Bu­ dapest: Osiris, 2003. Ajánlott irodalom: Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest: Püski, 2005.; Egyetemes jogtörténet I. (szerk.: Dr. Horváth Pál) Budapest: Tankönyvkiadó, 1999. Európai alkotmány- és integráció-történet 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Szabó István kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):e: Eu. számonkérés: 3 2 előadás N:2, L:12 alk. és int.-tört. 1. p: - kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy elöhallgatási kötelezettségét jelentő Európai alkotmány- és integrációtörténet 1. a polgári állam szervezeti felépítésének általános jellegzetességeit vizsgálta, jelen tantárgy, pedig az egyes államok konkrét államszervezeti felépítését tárgyalja. Kitér Anglia, Franciaország, Németország, Ausztria, Itália, Belgium, Norvégia polgári kori alkotmányfejlődésére. Ezen túl áttekinti az európai integráció történeti előzményeit, különös tekintettel az Európai Unió közvetlen előzményeire. Tananyag: Mezey Barna-Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus és alkotmánytörténet. Bu­ dapest: Osiris, 2003. Ajánlott irodalom: Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet 1945-2005. Buda­ pest: Osiris, 2006.; Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest: Püski, 2005.; Wilhelm Brauneder: Osztrák alkotmánytörténet napjainkig. Pécs, 1994.; Szabó István: Német alkotmányfejlődés 1806-1945. Budapest: SzIT, 2002.; Egyetemes jogtörténet I. (szerk.: Dr. Horváth Pál) Budapest: Tankönyvkiadó, 1999. 138 �Európai belső piac A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Szilágyi Pál kredit: félév: óratípus: óraszám: 5 5 előadás+ gyakorlat N: 2+2 L: 12+3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy során a hallgatók megismerkednek a belső piac jogával, a gazdasági integ­ ráció kérdéseivel és a belső piac kiemelt jelentőségű szakpolitikáival. így tárgyalásra kerül a négy alapszabadság, a versenypolitika, az iparpolitika, az agrárpolitika, vala­ mint a kereskedelempolitika. Tananyag: Kende Tamás-Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest: CompLex, 2005. Európai közjog és politika A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel kredit: félév: óratípus: 5 4 előadás +gyakorlat óraszám: N:2+2 L:12+3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy részletesen foglalkozik az Európai Unió kialakulásával, történeti és aktuális fejlődésével, szervezeti működésével, valamint az európajog elveivel, jogforrásaival és alapvető elveivel. Szintén tárgyalásra kerül az alapvető jogok és alapvető elvek szerepe az Európai Unió működése és az európajog alkalmazása során. Tananyag: Előadásokon elhangzottak. Boytha György: Az Európai Unió kialakulása és működésének jogi keretei. Buda­ pest: SzIT, 2007.; Kende Tamás-Szűcs Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Budapest: CompLex, 2007.; Válogatott tanulmányok Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Hetedik átdolgozott kiadás. Buda­ pest: HVG-ORAC, 2007.; Osztovits András (szerk.): Az Európai Unió Alapító Szerződéseinek magyarázata 1-2., Budapest: Complex, Budapest, 2008. (kizárólag egyes vonatkozó részei) Gazdaságföldrajz A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdasági Intézet A tárgy oktatója: Dr. Botos Katalin kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 1 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tárgy oktatása a hallgatók számára olyan gazdasági, társadalmi ismeretet ad, amely eligazítást nyújt a különböző gazdasági fejlettségű térségek között, megismerteti a társadalmi-gazdasági fejlettség szintjétől függő folyamatokat, Magyarország helyét Európa és a világ gazdaságában. A társadalom- és gazdaságföldrajz szemelvényei 139 �átfogó ismereteket biztosítanak a gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli megje­ lenésének tanulmányozásához, a gazdasági térszemlélet kialakulásához. Tananyag: Tóth József (szerk.): Általános társadalomföldrajz I. Pécs-Budapest: Dialog Campus, 2002.; Ajánlott irodalom: Próbáld Ferenc: Európa regionálisföldrajza. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994; Cséfalvay Zoltán: A modern társadalomföldrajz kézikönyve. Budapest: IKVA, 1994. (Rostow-modell) Idegennyelv 1. Országismeret 1. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Guba András, Juhászné S. Ágnes, Lehoczky Katalin kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 1 gyakorlat N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a tanult országok kultúrkörbe tar­ tozó államok és régiók földrajzával, politikai intézményrendszerével, közigazgatá­ sával, a parlamenti törvényhozás folyamatával, az igazságszolgáltatás rendszerével. Cél továbbá, az angol ill. német kultúra Kelet-Közép Európára gyakorolt hatásának vizsgálata. A tanult országok és Magyarország azon történelmi, földrajzi, társadalmi és kulturális területeinek áttekintése, amelyek az országok közötti kapcsolatok keretét adják és információs alapul szolgálnak Tananyag: Jancsó-Pintér-Suba-Surányi-Szántó: Cultural Relations. (Akadémiai Kiadó); Generation E , 30 Stunden Deutschland (Klett Verlag) Idegennyelv 2. Országismeret 2. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója:Guba András, Juhászné S. Ágnes, Lehoczky Katalin kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):Idegen- számonkérés: 2 2 gyakorlat N:2, L:12 nyelv 1 Országismeret 1. (e) beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a tanult országok kultúrkörbe tar­ tozó államok és régiók földrajzával, politikai intézményrendszerével, közigazgatá­ sával, a parlamenti törvényhozás folyamatával, az igazságszolgáltatás rendszerével. Cél továbbá, az angol ill. német kultúra Kelet-Közép Európára gyakorolt hatásának vizsgálata. Á tanult országok és Magyarország azon történelmi, földrajzi, társadalmi és kulturális területeinek áttekintése, amelyek az országok közötti kapcsolatok keretét adják és információs alapul szolgálnak Tananyag: Jancsó-Pintér-Suba-Surányi-Szántó: Cultural Relations. (Akadémiai Kiadó); Generation E , 30 Stunden Deutschland (Klett Verlag) 140 �Idegennyelv 3. Igazgatási Szaknyelv 1. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Unger Anikó, Erdélyi Katalin, Vízvári Emese kredit: 2 félév: 3 óratípus: óraszám: gyakorlat N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók áttekintik a tanult országok közigazgatásának jel­ legzetes vonásait, rendszereit, szerkezetét. Ezen ismeretek megszerzése közben elsa­ játítják a közigazgatási és közigazgatási jogi szaknyelv jellegzetes kifejezéseit, szó­ fordulatait. Tananyag: Órai anyag fénymásolata. Idegennyelv 4. Nemzetközi kommunikáció 1. (köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója:Guba András, Martin Anita, Lehoczky Katalin kredit: 2 félév: 3 óratípus: óraszám: gyakorlat N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a nemzetközi kommunikáció alapvető fogalmaival, szereplőivel, eszközeivel és szokásaival. Elsajátítják a hatékony kommunikáció kritériumait, és maguk is képessé válnak arra, hogy nemzetközi kap­ csolatokban eredményesen tudják képviselni érdekeiket. A kurzus végére képesek lesznek a nemzetközi kommunikáció különböző formáiban /pl. nyilvános beszéd, prezentáció, tárgyalás, hivatalos levél/ sikeres, meggyőző teljesítményt nyújtani. Ezen ismeretek megszerzése közben elsajátítják a nemzetközi kommunikáció sajátos nyelvezetét, szófordulatait, szerkezeteit, miközben egyéni készségeiket is fejlesztik pl. előadás- érveléstechnika. Tananyag: Órákon leadott anyag fénymásolatban. Idegennyelv 5. Nemzetközi kommunikáció 2. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Guba András, Martin Anita, Lehoczky Katalin kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: 2 4 gyakorlat N:2, L:12 Nemzetközi kommunikáció 1. (e) beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a nemzetközi kommunikáció alapvető fogalmaival, szereplőivel, eszközeivel és szokásaival. Elsajátítják a hatékony kommunikáció kritériumait, és maguk is képessé válnak arra, hogy nemzetközi kap­ csolatokban eredményesen tudják képviselni érdekeiket. A kurzus végére képesek lesznek a nemzetközi kommunikáció különböző formáiban /pl. nyilvános beszéd, pre­ zentáció, tárgyalás, hivatalos levél/ sikeres, meggyőző teljesítményt nyújtani. Ezen ismeretek megszerzése közben elsajátítják a nemzetközi kommunikáció sajátos nyelvezetét, szófordulatait, szerkezeteit, miközben egyéni készségeiket is fejlesztik pl. előadás- érveléstechnika. Tananyag: Órákon leadott anyag fénymásolatban. 141 �Idegennyelv 6. Tárgyalási technika 1. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Unger Anikó, Martin Anita, Balogh Dorka kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 4 gyakorlat N:2,L:12 ; előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a hatékony tárgyalás szempont­ jaival, követelményeivel, megvizsgálják a tárgyalási folyamat összetevőit, stratégiá­ ját valamint buktatói is, közben elsajátítják a tárgyalás sajátos nyelvezetét, eközben egyéni képességeiket is fejlesztik. PL: előadás- és érveléstechnika. Ennek az idegen nyelvi tárgyalásokra felkészítő stúdiumnak végső célja, olyan igazgatási szakemberek képzése, akik a jó nyelvi készség birtokában, német/angol nyelvű tárgyalási szituá­ ciókban, tárgyalási helyzetekben, folyamatokban, elsősorban az igazgatás területén (minisztériumok, önkormányzatok) megállják a helyüket Tananyag: Roger Fisher: The secret to succesfull negotiation', Németből az órai anyag fénymásolata. Idegennyelv 7. Igazgatási Szaknyelv 2. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Unger Anikó, Erdélyi Katalin, Vízvári Emese kredit: 2 félév: 5 óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: gyakorlat N:2, L:12 Igazgatási szaknyelv 1. (e) beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók áttekintik a tanult országok közigazgatásának jel­ legzetes vonásait, rendszereit, szerkezetét. Ezen ismeretek megszerzése közben elsa­ játítják a közigazgatási és közigazgatási jogi szaknyelv jellegzetes kifejezéseit, szó­ fordulatait. Tananyag: Órai anyag fénymásolata. Idegennyelv 8. Tárgyalási technika 2. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Unger Anikó, Martin Anita, Balogh Dorka kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):Idegen- számonkérés: 2 5 gyakorlat N:2, L:12 nyelv 6 Tárgyalási technika 1. (e) beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a hatékony tárgyalás szempont­ jaival, követelményeivel, megvizsgálják a tárgyalási folyamat összetevőit, stratégiá­ ját valamint buktatói is, közben elsajátítják a tárgyalás sajátos nyelvezetét, eközben egyéni képességeiket is fejlesztik. PL: előadás- érveléstechnika. Ennek az idegen nyelvi tárgyalásokra felkészítő stúdiumnak végső célja, olyan igazgatási szakemberek képzése, akik a jó nyelvi készség birtokában, német/angol nyelvű tárgyalási szituá­ ciókban, tárgyalási helyzetekben, folyamatokban, elsősorban az igazgatás területén (minisztériumok, önkormányzatok) megállják a helyüket Tananyag: Roger Fisher: The secret to succesfull negotiation', Németből az órai anyag fénymásolata. 142 �Jogi terminológia és jogi alapfogalmak A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Erdődy János kredit: félév: óratípus: óraszám: 3 1 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Mivel a szak hallgatói képzésük során jogi tárgyakat is hallgatnak, ezek elsajátítá­ sát megkönnyítendő, bevezetést nyújtunk a jog rendszerébe, működésének alapvető jellemzőibe, és megismertetjük a hallgatókat a további jogi tárgyak tanulásához el­ engedhetetlen alapfogalmakkal. A Jhering által vallottaknak megfelelően az anyag feldolgozása során főként a római jogból indulunk ki, kitekintést biztosítva azonban hatályos jogunk legalapvetőbb elveire és szabályaira. A dogmatikai alapok mellett a személy jog, a családjog, a dologi- és öröklési jog, valamint a kötelmi jog alapintéz­ ményeivel ismertetjük meg a hallgatókat. Tananyag: Erdődy János: Jogi terminológia és jogi alapfogalmak. Egyetemi jegyzet. Budapest: SzIT (aktuális kiadás). Kommunikációs ismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Cseme Péter kredit: 2 félév: | óratípus: 2 1 előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tárgy oktatás nem elsősorban a kommunikáció jelenségének szerteágazó elméleti kérdéseire, hanem a hallgatók választott hivatásában alkalmazható gyakorlati isme­ retekre koncentrál, így különösen a közéleti, a hivatali és a média-kommunikáció eszközeire és technikáira. A tananyag betekintést ad a nyelvi és a metalingvisztikai kommunikáció, a közéleti és a politikai kommunikáció, a vezetés és szabályozás kommunikációs dinamikájának problémáiba, valamint az elektronikus médiumok sajátosságaiba. Tananyag: Terestyéni Tamás: Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. Budapest: Akti-Typotext, 2006. Környezetvédelmi jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tsz. A tárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula kredit: félév: óratípus: 3 5 előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés, a környezetjog története, sajátosságai. A környezetjog elvei. A környe­ zethez való jog. A környezetjog szabályozási módszerei. A környezetvédelem intéz­ ményi rendszere. A környezetvédelmi engedélyezés, a környezeti hatásvizsgálat. Az egységes környezethasználati engedély. A környezetvédelmi felülvizsgálat. Az enge­ délyezés egyéb intézményei, szakhatósági hozzájárulás. A közvetlen beavatkozás le­ hetőségei. A közigazgatási felelősség kérdései. Gazdasági eszközök. Együttműködési és önszabályozási típusú eszközök. A feladat- és hatáskörök megosztása. Az önkor­ 143 �mányzatok szerepe. Polgári jog és környezetvédelem. Büntetőjogi eszközök. Tananyag: Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest: Osiris, 2006.1. és II. rész Ajánlott irodalom: Kerekes Sándor-Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági kérdései. Budapest: KJK, 2003.; Bándi Gyula (szerk.): Környezetvédelmi jogesetek és szakértői tevékenység. Buda­ pest: KJK, 2001.;. Bándi Gyula (szerk.): Önkormányzati környezetvédelmi kézikönyv. Budapest: KJK, 1999. Környezet védelmi jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tsz. A tárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula kredit: 3 félév: 6 óratípus: óraszám: előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):e: Kömy.véd. jog 1. p: - számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: EK környezetvédelmi akcióprogramok. Az elsődleges jogi alapok kialakulása, törté­ nete. Alapelvek és célkitűzések a környezetvédelemben. Az EK egyes általános alap­ elvei. Hatáskörmegosztás az EK és a tagállamok között, a legkisebb szigor klauzu­ lája és a védelmi záradék. Az EK jogintézményei a másodlagos jogban. Horizontális szabályok a másodlagos jogban. Vízvédelem, vízgazdálkodás - összehasonlító be­ mutatás: EK és hazánk. Levegőtisztaság-védelem - összehasonlító bemutatás: EK és hazánk. Természetvédelem, zaj szabályozás összehasonlító bemutatás: EK és hazánk. Hulladékgazdálkodás - összehasonlító bemutatás: EK és hazánk. Veszélyes anyagok, ipari baleseti kockázatok, GMO szabályozás - összehasonlító bemutatás: EK és ha­ zánk. Nemzetközi környezetjogi alapok. Tananyag: Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest: Osiris, 2006. III-V. rész Ajánlott irodalom: Kerekes Sándor - Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági kérdései (harmadik kiadás, Budapest, KJK. 2001.); Az Európai Unió környezetvédelmi sza­ bályozása (szerk.: Bándi Gyula), harmadik kiadás, Budapest, KJK. 2004.; Környe­ zetvédelmijogesetek és szakértői tevékenység (szerk.: Bándi Gyula), Budapest, KJK. 2001. Közigazgatási eljárások joga A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Varga Zs. András (nap.), dr. Patyi Gergely (lev.) kredit: félév: óratípus: óraszám: 6 3 előadás +gyakorlat N: 3+2 L: 12+3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy az elmúlt években megújult közigazgatási eljárásjog tételes jogát és dog­ matikai rendszerét (alapelvek, hatály, az eljárás szakaszai, döntések, jogorvoslati rendszer, végrehajtás) mutatja be hangsúlyozottan alkotmányjogi kitekintéssel és a polgári- és büntető eljárásjoggal összehasonlítva. 144 �Tananyag: Patyi Andás (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2009. (várható megjelenés: 2009. október. A korábbi egyetemi jegyzet nem használható!); A hatályos jogszabályok, különösen: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló - módo­ sított - 2004. évi CXL. törvény; A Polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952. évi III. törvény XX. fejezete. Közigazgatási munkajog A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tsz. A tárgy oktatója: Dr. Radnay József kredit: 3 félév: 6 óratípus: előadás előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): óraszám: N:2, L:12 számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatási munkajog általában. A magyar közszolgálati jog. Jogforrások. A magyar közigazgatási munkajog általános szabályai. A magyar egyéni közigazgatá­ si munkajog szabályai, különösen a jogviszony létesítése, a munkaidő-pihenőidő, a munkadíjazás, a felelősségi szabályok, különös szabályok, a közigazgatási jogviták rendje. A magyar kollektív közigazgatási munkajog szabályai, különösen a munka­ ügyi kapcsolatokra és a szakszervezetekre vonatkozó rendelkezések. Az európai jog közszolgálati jogi szabályai. Az európai és a magyar nemzetközi magánjog idevágó szabályai. Tananyag: Radnay József: Magyar munkajog. 7. kiadás, Budapest: SzIT, 2008. Közigazgatási szervezetrendszer A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Varga Zs. András kredit: félév: óratipus: óraszám: 3 2 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a közigazgatási tanulmányok bevezető féléve. Célja egyrészt a közigaz­ gatási jog alapvető ismereteinek - működés, jogszabályi alapok, szervezetrendszer - rendszerezett bemutatása. Tananyag: Patyi András-Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog. Budapest-Pécs: Dia­ lóg Campus, 2009. (várható megjelenés: 2009. október. A korábbi egyetemi jegyzet nem használható!); A hatályos jogszabályok, és az Alkotmánybíróság határozatai; A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitká­ rok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény; A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény; A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény; A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 1-18. §; A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási tervéről szóló 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet 145 �KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Mohi Csaba kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 3 előadás N:2, L.12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A hallgatók megismerkednek az Európai Unió II. pillérét képező Közös Kül-és Biz­ tonságpolitika (Common Foreign and Security Policy, CFSP) megteremtésére tett erő­ feszítésekkel, a vezető európai politikusok óvatos és tétova lépéseivel, a Maastricht Szerződés által létrehozott jelenlegi nagyra törő struktúrával és a gyakorlati működés terén meglévő rendkívüli fogyatékosságokkal. Az Egységes Európát sohasem tudjuk felépíteni anélkül, hogy a tagállamok nemzeti érdekeket szolgáló partikuláris külpo­ litikáját felszámolva nem teremtenénk meg egy nemzetek feletti, immár az összeu­ rópai külpolitikai érdekeket szolgáló sui generis európai diplomáciát. Egyúttal meg kell teremtenünk az egységes európai biztonságpolitikai és védelmi rendszert is, az egységes európai hadsereget, hiszen (Kissinger szavaival élve) „mit ér a külpolitika erős, ütőképes hadsereg nélkül”. Európa azonban még igen messze van mindettől, a tagállamok a nemzeti szuverenitás ezen két alapkövéről nem kívánnak lemondani. Tananyag: Gazdag Ferenc: Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája. Budapest: HM, 2006.; Kiss J. László: A tizenötök Európái. Budapest: Osiris, 2006.; Neil Winn: Towards a Common European Security and Defence Policy, Geopolitics. 2003.; Kende-Szűcs: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest: KJK Kerszöv, 2005. Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Horváth Attila, Dr. Völgyesi Levente kredit: félév: óratípus: óraszám: 3 1 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: A tárgy a magyar alkotmányfejlődést tekinti át az államalapítástól az 1990-es rend­ szerváltásig. Ennek körében különös hangsúlyt fektet a központi és a helyi közigaz­ gatás szervezetének és működésének bemutatására. Vizsgálja még az államfői intéz­ ményt, az országgyűlés kialakulását és fejlődését, az igazságszolgáltatás szervezeti felépítését és működését. A tárgy államtudományi alapozó ismereteket közvetít, így alapvető célja annak bemutatása, hogy a mai magyar államszervezet milyen törté­ nelmi gyökerekből alakult ki, illetőleg érinti a szocialista időszakban bekövetkezett torzulásokat is. A tárgy részét képezi még a rendi kor társadalmi tagozódásának, ille­ tőleg a polgári átalakulással kialakuló állampolgári szabadságjogoknak a vizsgálata. Tananyag: Magyar alkotmánytörténet, (szerk: Mezey Barna) 2004. Ajánlott irodalom: A magyarjogtörténetforrásai, (szerk: Pomogyi László, Tóth Béla) Budapest: Osiris, 2004. A magyar jogtörténetforrásai, (szerk: Mezey Barna) Budapest: Osiris, 2000. Horváth Attila-Völgyesi Levente: Jogtörténeti Atlasz. Budapest: Rejtjel, 1999. Völgyesi Levente: Bevezetés a magyar alkotmány-és jogtörténet tanulmányozásába. Budapest: Rejtjel, 2000. 146 �Menedzsment ismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdasági Intézet A tárgy oktatója: Dr. Katona Klára kredit: 5 félév: 6 óratípus: előadás+ gyakorlat óraszám: N:2+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium L:12+3 A tantárgy tartalma: A kurzus hallgatói a gazdasági szervezetek hatékony és sikeres működésének átfogó módszereivel ismerkedhetnek meg. Ennek megfelelően minden olyan lényeges terü­ let megjelenik a tematikában, mely a menedzsment témakörébe tartozik: stratégia, marketing, pénzügyi, működésirányítási, humánerőforrás, illetve a változás kezelése. Az egyes témák ismertetése a legfontosabb terminológiák értelmezését, az alapvető definíciók, állítások kifejtését, a tudományterületen való tájékozódás és gyakorlati alkalmazáshoz szükséges logikai keret átadását foglalja magába. Tananyag: Katona Klára: A vállalatgazdaságtan alapjai. Budapest: SzIT, 2004.; N. F. Elbert-Farkas Ferenc-Karoliny Mártonné-Poór József: Személyzeti/emberi erő­ forrás menedzsment kézikönyve. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1999.; P. Kotler: Marketing menedzsment. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 2001. Munkajog A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tsz. A tárgy oktatója: Dr. Radnay József kredit: félév: óratípus: óraszám: 3 4 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A munkajog általában: a magyar munkajog; jogforrások; a magyar munkajog álta­ lános szabályai. A magyar egyéni munkajog szabályai, különösen a munkaviszony létesítése, a munkaidő-pihenőidő, a munkabér, a felelősségi szabályok, különös szabályok, a munkaügyi jogviták rendje. A magyar kollektív munkajog szabályai, különösen a szakszervezetekre, a munkáltatói érdekképviseleti szervezetekre, a kol­ lektív szerződésre és az üzemi tanácsokra vonatkozó rendelkezések. Az európai jog munkajogi szabályai, különösen az irányelvek. Az európai és a magyar nemzetközi magánjog szabályai. Tananyag: Radnay József: Magyar munkajog. 7. kiadás, Budapest: SzIT, 2008. Nemzetközi gazdasági ismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdasági Intézet A tárgy oktatója: Dr. Schlett András kredit: félév: óratípus: óraszám: 5 2 előadás +gyakorlat L: 12+3 N: 2+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A gazdasági tevékenység egyre nyilvánvalóbb közege a világgazdaság, a világpiac. Azok a gazdasági szereplők is, akik „csak” a nemzeti piac keretei között működnek, figyelemmel kell, hogy legyenek a világgazdaságban végbement folyamatokra, nem utolsó sorban azért, mert a nemzeti piac természetes szereplői azok a társaságok, 147 �amelyek globális stratégia alapján alakítják lokális üzletpolitikájukat, s befolyásolják a nemzeti piac működési és versenyfeltételeit. A tantárgy célja, hogy eligazítást adjon a világgazdaság bonyolult működési mechanizmusáról, a piacok kölcsönhatásairól (időben és térben), bemutassa a világgazdaság intézményeit, alrendszereit, a világ­ gazdasági konjunktúra alakulását. Tananyag: Botos Katalin-Körösi István: Nemzetközi gazdasági ismeretek. Egyetemi jegyzet. 2004.; Árva-Ivicz-Katona-Schlett: A külföldi működő tőke áramlása. Egyetemi jegyzet. 2003. Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Burián László kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):e: Nk. számonkérés: 3 4 előadás N:2, L:12 gazd. ism.; Á kér. jog alapjai; Apolg. jog alapjai p:- kollokvium A tantárgy tartalma: A Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatokjoga tárgy keretében a hallgatók megismerkednek azokkal a belső jogi, közösségi jogi és nemzetközi egyez­ ményeken alapuló szabályokkal, amelyek meghatározzák, hogy a több állam jogához kapcsolódó magánjogi (polgári jogi, családi jogi és munkajogi) jogviszonyokban me­ lyik állam bíróságának, hatóságának van jogosultsága eljárni, mikor van a magyar bí­ róságoknak, hatóságoknak eljárási jogosultságuk, és az ilyen ügyek elbírálása során milyen szabályok alapján kell meghatározni az alkalmazandó anyagi jogot. Áttekin­ tést nyernek a hallgatók arról a részben nemzetközi egyezményeken, részben a hazai jogforrásokon nyugvó szabályrendszerről is, amely a társaságok, és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban részt vevő egyéb szereplők mozgásterét határozza meg a világpiacon. Ismertetésre kerülnek a nemzetközi kereskedelemben nagy jelentőség­ gel bíró ügylettípusokra vonatkozó legfontosabb anyagi jogi szabályok (nemzetközi adásvétel, vállalkozási szerződések, licencia ügyletek, lízing, megbízási típusú szer­ ződések, nemzetközi fuvarozás, nemzetközi fizetési ügyletek). Tananyag: Burián László-Kecskés László-Vörös Imre: Magyar nemzetközi kollíziós magán­ jog -európai jogi kitekintéssel. Budapest: Krim Bt., 2006.; Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. (6. javított és bővített kiadás) Budapest: SzIT, 2007., és a tankönyv függelékében megjelölt jogszabályok és nemzetközi egyezmények, valamint az előadások anyaga. Jogszabályok: 1979. évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról; Egyezmény a szerződéses kötelezettsé­ gekre alkalmazandó jogról (1980), kihirdette a 2006. évi XXVIII. törvény; Az Európai Parlament és a Tanács Rendelete a szerződéses kötelmi viszonyokra al­ kalmazandó jogról (elfogadva: 2008. június 6., kihirdetés alatt) Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007 Rendelete a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról; Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló Egyez­ ménye (1980), kihirdette: 1987. évi 20. tvr. Ajánlott irodalom: Mádl Ferenc-Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog - Nemzetközi gazdasági kapcso­ latokjoga. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. 148 �Nemzetközi protokoll és etikett A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Kravalik Gábor kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 4 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamost!,(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy célja a diplomáciai kapcsolatokra vonatkozó szabályokat körülölelő pro­ tokolláris környezet feltérképezése, a diplomáciai kapcsolatok vitelének gyakorlati megvalósításának bemutatása, alapvető protokolláris kérdések megismerése. Tananyag: Előadások anyaga. 1969. évi bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról; Ottlik Károly: Protokoll. Budapest: Protokoll’96, 1993.; Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest: Osiris, 2006. Ajánlott irodalom: Lamm Vanda: A nemzetközi bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Bu­ dapest: KJK, 1995.; Ustor Endre: A diplomáciai kapcsolatokjoga. Budapest: KJK, 1965.; Rubin Péter: A diplomaták hétköznapjai. Budapest: Kossuth, 1974. Nemzetközi tárgyalások elmélete A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Mohi Csaba kredit: 2 félév: 6 óratípus: óraszám: előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A hallgatók megismerkednek a kétoldalú és sokoldalú, valamint a különböző nem­ zetközi szervezetekben (ENSZ, NATO, EU, stb.) folytatott és folytatandó tárgyalások taktikai és stratégiai összetevőivel. Bemutatja a nemzetközi tárgyalások művészeté­ nek, eszközeinek és módszereinek eddigi legkiválóbb gyakorlati példáit, a görög és ró­ mai kultúra gyökereitől, a középkor diplomáciai eseményeinek áttekintését követően az európai politika és a világpolitika alakításában különösen jelentős szereppel bíró tárgyalások legfőbb tanulságait. Mindezek során elemezzük és értékeljük Richelieu bíboros, mint a modern államrend (raison d’état) megteremtőjének briliáns tárgyalási módszereit, melyek a Harmincéves Háborút lezáró Wesztfáliai Béke eredményeként kétszáz évre felszámolták a német nemzeti egység megteremtésének lehetőségeit és a Második Világháborúig terjedően kialakították Franciaország európai hegemóniáját. Áttekintjük továbbá az 1815. évi Bécs Kongresszus, az Osztrák-Magyar Monarchiát megteremtő 1867. évi Kiegyezés tárgyalásait, a versaillesi és a jaltai tárgyalások ta­ pasztalatait, majd különös figyelmet szentelünk az európai integrációt elindító és azt továbbfejlesztő sokoldalú tárgyalásokra, különös tekintettel a magyar kormánynak, hazánk európai reintegrációjának megteremtéséért kifejtett erőfeszítéseire. Tananyag: Előadásjegyzet. Henry Kissinger: Diplomácia. Budapest: Panem-Grafo, 2006.; Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába. Buda­ pest: Teleki Alapítvány, 2004.; Gallai-Török: Politika és politikatudomány. Budapest: Aula, 2005.; Mádl Ferenc: Quo vadis Europa? Budapest: KJK Kerszöv, 2004.; Martonyi János: Európa, nemzetjogállam. Magyar Szemle, 2002. 149 �Pénzügyi jog A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: 3 félév: 6 óratípus: óraszám: előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy magában foglalja a pénzügyi jog alkotmányos megalapozását, a közjog felé irányultan az adónemek és az adóigazgatás áttekintését, valamint az államháztartási ismeretek átadását. Emellett sor kerül a pénzügyi jog szervezetei megismertetésére is: a pénz és tőkepiaci alapintézmények mellett az adó- és vámigazgatás intézmény­ rendszere bemutatására. A tárgy keretében a hallgatók a következő fő témakörökkel ismerkednek meg a félév folyamán: a pénzügyi jog helye az alkotmányos rendszer­ ben, a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó, a társasági adó, a jövedéki szabályozás, a vámrendszer és vámszabályozás, az adóigazgatás és szervezetrendsze­ re, az államháztartás és alrendszerei, a társadalombiztosítás alrendszere, a helyi ön­ kormányzatok pénzügyei, a pénzpiacok szervezeti és szabályrendszere, a tőkepiacok szervezeti és szabályrendszere, a magyar adószabályozás helye az EU szabályrend­ szerében. Tananyag: Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jog 1. Budapest: SzIT, 2006.; Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jog 2. Budapest: SzIT, 2007. ; valamint az előadáson elhangzott tananyag és - figyelemmel a gyakori jogszabály vál­ tozásokra - a tanszéki honlap ’Kiegészítő jegyzetek’ menüpontja alá feltöltött kiegé­ szítő tananyagok. Politikai földrajz A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): 2 3 előadás N:2, L:12 e: M. alk. és közig.-tört; p: - számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A stúdium a hallgatókat a világ nagy térségeinek, földrészeinek és országainak poli­ tikai és társadalomföldrajzi ismereteibe vezeti be. A világpolitikát meghatározó kon­ tinenseknek és azok nagyobb országainak politikai földrajzi szempontú bemutatására a regionális és a globális dimenzióban egyaránt sor kerül. Áttekintésre kerülnek a globális politika szub- és szupranacionális tényezői és aktorai is. A kurzus arra törek­ szik, hogy a hallgatók ne csak az egyes országok vagy kontinensek szintjén, hanem regionális és globális szinten is érzékelni tudják a geopolitikai folyamatokat, és ezek­ ről alaposabb tárgyi ismereteket szerezzenek. Tananyag: A globális világ politikai földrajza, (szerk. Bernek Ágnes) Budapest: Nemzeti Tan­ könyvkiadó, 2002.; Európa politikai földrajza, (szerk. Pap Norbert, Tóth József) Pécs: Alexandra, 2002.; Kzsia politika földrajza, (szerk. Pap Norbert) Pécs: Alexandra, 2005. 150 �Politológia A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):e: M. számonkérés: 2 3 előadás N:2, L:12 alk. és közig.-tört. p: - beszámoló A tantárgy tartalma: A kurzus az állami és a politikai intézményeket nem jogi-normatív szempontból tár­ gyalja, hanem a politológia, mint társadalomtudomány leíró módszertanával. így nem az alkotmányjogi-közjogi szabályozottság van a középpontban, hanem a hatalmi és politikai jellegnek ezt sokszor lényegesen átalakító hatásmechanizmusai. Vagyis az intézmények a gyakorlati hatalmi-politikai működésükben kerülnek vizsgálatra, ahol a politikai rendszer szélesebb kategória az államnál. A tárgy célja a politikatudomány alapkategóriáinak, vizsgálatai területeinek és szemléletmódjának a bemutatása gya­ korlati szempontból, ahol azonban ez utóbbi szükségessé teszi a politikai filozófia vonatkozó értéktartalmainak párhuzamos, illetve mögöttes megjelenítését is. Tananyag: Pokol Béla: Politikaelmélet. Budapest: Századvég, 2006. Enyedi-Körösényi: Pártok és pártrendszerek. Budapest: Osiris, 2004. Regionális politika A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Mohi Csaba kredit: félév: óratípus: óraszám: 3 4 előadás N:2,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A hallgatók megismerkednek az EU Regionális Politikájának történeti kialakulásá­ val, jogelméleti alapjaival, struktúrájával és gyakorlati működésével. Ez a politika a mezőgazdasági politika mellett Magyarország számára az elmaradottság felszámolá­ sa és Nyugat-Európához való felzárkózás szempontjából stratégiai jelentőséggel bír. Egységes, integrált Európát nem lehet úgy megvalósítani, ha a tagországok és a tagor­ szágok egyes területei között a jelenleg létező hatalmas gazdasági, szociális, életmi­ nőségbeli, kulturális és következésképpen viselkedésmódbeli különbségek vannak. Mindezek a hiányzó európai identitás kialakításának determináns gátjai. Az oktatás során bemutatjuk a Regionális Politikát, mint az EU belső fejlesztési politikájának legáltalánosabb formáját, amely egyúttal felöleli a Kohéziós és a Strukturális Politikát egyaránt. Tananyag: Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája. Budapest: Aula, 2006.; Iván Gábor-Katona János: Regionális politika. In Kende-Szűcs: Az Európai Unió Politikái. Budapest: Osiris, 2005.; Iván Gábor: A 2006 utáni közös regionális politika. Európai Tükör, 2001/2-3.; Navracsics Tibor: Európai belpolitika. Budapest: Korona, 2004. 151 �Szakigazgatások joga 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs (nap.), dr. Oláh József (lev.) kredit: félév: óratípus: óraszám: 6 4 előadás N: 3+2 L: 12+3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a szabálysértési anyagi és eljárásjogot, illetve a közigazgatás által elér­ ni kívánt közcélokat és közfeladatokat meghatározó tételes anyagi közigazgatási jog egyes területeit mutatja be. Az anyagi jogi tananyag nem fedi le a közigazgatás teljes területét, de segítségével megérthetővé válnak a joggyakorlat során felmerülő nem érintett kérdések is. Tananyag: Tamás András: Magyar közigazgatási anyagi jog. Budapest: SzIT, 2008.; Kiss Norbert-Papp László: Szabálysértési jog. Budapest: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2008.; A hatályos jogszabályok, és az Alkotmánybíróság határozatai, különösen: A szabály­ sértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1-137/A. § Szakigazgatások joga 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Oláh József kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):e: számonkérés: 4 5 előadás N:3,L:12 Szakigazg. joga 1. p: - kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a tételes anyagi közigazgatási jog egyes területeit mutatja be. Tananyag: Tamás András: Magyar közigazgatási anyagijog. Budapest SzIT, 2008.; A hatályos jogszabályok, és az Alkotmánybíróság határozatai, különösen: A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1-137/A. § Szociológia A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István kredit: 2 félév: | óratípus: óraszám: előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A stúdium megismerteti a hallgatókat a társadalom szerkezetére és működésére, va­ lamint az igazgatási munka hatékonyságát befolyásoló társadalmi folyamatokra vo­ natkozó alapvető ismeretekkel. A tudománytörténeti bevezetőt követően a társdalmi szerkezet és rétegződés, a társadalmi mobilitás, a szervezetszociológia, a politikai szociológia, a kultúra és a szocializáció, valamint a deviancia témáit veszi sorra a tananyag, különös figyelmet szentelve a magyar társadalomra vonatkozó kutatási eredmények ismertetésére. Tananyag: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest: Osiris, 2001. 152 �Testnevelés 1., 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Testnevelési Csoport. A tantárgy oktatója: Draskóczy Imre kredit: 0 félév: 1-2. óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:- előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):---- számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: Tesztfelmérések. A keringési rendszer és az állóképesség terhelése és annak folyama­ tos szintfelmérése. Labdajátékok szabályainak oktatása, ismertetése, mely lehetővé teszi sportágak érthetőségét és megszerettetését. Koordinációs képességek fejleszté­ se, Izületi mozgékonyság növelése elsősorban gimnasztikái gyakorlatok segítségével a szertorna keretében. A 4 úszásnem elsajátítása. Az erő fejlesztése, pl.: a törzs iz­ mainak (mély hátizmok) folyamatos intenzitása, a tartás javítás kialakítása, a gerinc­ ferdülések megakadályozása. A néptánc oktatás keretében kizárólag magyar táncok oktatása, előtérbe helyezve a mezőségi és csángó táncokat. Tananyag:Ajánlott irodalom: Labdajáték szabálykönyvek (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda) 153 ��IV. EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) MINTATANTERVE ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI 2009/210. TANÉV ��MINTATANTERV A mintatanterv egy ajánlás a hallgató részére, amelynek betartásával 4 félév alatt befejezheti tanulmányait. Ettől azonban - természetesen az előtanulmányi rend be­ tartásával - eltérhet. A mintatanterv tárgyai 3 kategóriába soroltak: kötelező tárgyak kötelezően választható tárgyak szabadon választható tárgyak A mintatantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú minősítés (szabadon választható tárgyak követelménye) évközi jegy: ötfokozatú minősítés, amelyre a szorgalmi időszak 14. hetének végéig legalább két teljesítési lehetőséget kell biztosítani kollokvium: ötfokozatú minősítés, vizsgaidőszakban teljesítendő vizsgakövetelmény gyakorlati jegy: ötfokozatú minősítés, amelyet a szorgalmi időszak végén ad meg az oktató diplomaterv jegy: a diplomamunka védéshez tartozó ötfokozatú minősítés A szak képzési ideje: 4 félév Megszerzendő kredit: 110 kredit +10 kredit (diplomamunka) =120 kredit Szakmai gyakorlat: 4 hetes gyakorlat, amelynek legalább felét idegen nyelvi, vagy a nemzetközi igazgatással, illetve a humanitárius vagy fejlesztési segélyezéssel kifejezetten foglalkozó szakmai környezetben kell a hallgatónak teljesítenie. Abszolutórium: a mintatantervben szereplő összes tárgy teljesítése (110 kredit) + 4 hét szakmai gyakorlat A záróvizsga tárgyai: A záróvizsga anyagát európai uniós (EU szakpolitikák, EU pályázati és támogatá­ si rendszer) közigazgatási (Összehasonlító közigazgatási jog), pénzügyi (Közösségi pénzügyek), valamint menedzsment ismeretek (EU projektmenedzsment) alkotják. A záróvizsga anyagát a felsorolt tárgyak tárgyleírásai rögzítik. A záróvizsga eredménye: K diplomamunkavédés érdemjegyének és a záróvizsga érdemjegyének egyszerű számtani átlaga. Az oklevél minősítése: A hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlagának és a záróvizsga eredményének egyszerű számtani átlaga. Az oklevél kiadásának a feltétele: Sikeres záróvizsga és legalább egy idegen nyelvből szakmai ismeretekkel bővített, felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, vagy két idegen nyelvből államilag elismert vagy azzal egyenértékű középfokú C típusú nyelv­ vizsga, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél. 157 �Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak tárgyfelelős tantárgy neve kód nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. JMJB201xx0 A globális világ politikai és társadalomföldrajza dr. Frivaldszky János 2+0 12+0 JMRJ201xx0 Az európai kultúra alapjai dr. El Beheiri Nadja 2+0 12+0 JMPU201xx0 EU államháztartástan dr. Halustyik Anna 3+0 12+0 JMKG201xx0 EU projektmenedzsment dr. Katona Klára 0+2 0+12 JMJB202xx0 Kommunikációs alapismeretek dr. H. Szilágyi István 2+0 12+0 JMTÖ300xA0 Kötelezően választható tárgy 2+0 9+0 2+0 12+0 JMJB203xx0 Kultúraközi kommunikáció dr. H. Szilágyi István JMEU202xx0 Nemzetközi szervezetek dr. Kovács Péter 3+0 12+0 JMJT201xx0 Összehasonlító (európai) alkot­ mánytörténet dr. Szabó István 3+0 12+0 - Szabadon választható tárgy - 0+2 0+2 23 óra 107 óra Összesen �A nem jog és igazgatási képzési területről belépők közül 60 kreditel kiegészítő modulja 1- 2. félév tárgyfelelős nappali tag. óraszám ea.+gyak. levelező tag. óraszám ea.+gyak. kereskedelmi jog JMKE201xx0 A alapjai dr. Gyulai-Schmidt Andrea 2+0 9+0 JMEU201xx0 A nemzetközi jog alapjai dr. Kovács Péter 2+0 9+0 kód tantárgy neve JMAJ201xx0 Alkotmányjogi alapis­ meretek dr. Schanda Balázs 2+0 9+0 JMKI201xx0 Igazgatási alapismeretek dr. Varga Zsolt András 2+0 9+0 JMPJ201xx0 Polgári jogi alapis­ meretek dr. Tattay Levente 2+0 9+0 10 óra 45 óra Összesen �Ch o Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak 1. félév kód tantárgy neve tárgyfelelős nappali tag. óraszám ea.+gyak. levelező tag. óraszám ea.+gyak. ke JMKJ201xx0 A kánonjog hatása az európai jogfejlődésre dr. Szuromi Sz­ abolcs Anzelm 2+0 12+0 kol JMEU203xx0 EU döntéshozatali eljárás dr. Szabó Marcel 3+0 12+0 kol JMEU204xx0 EU pályázati és támogatási rendszer dr. Szabó Marcel 0+2 0+12 gy JMKI202xx0 Európai közigazgatási büntetőjog dr. Varga Zsolt András 3+0 12+0 kol JMKG202xx0 Közcélú szervezetek menedzsmentje dr. Katona Klára 2+0 12+0 ko JMJB204xx0 Közpolitika dr. Frivaldszky János 3+0 12+0 ko JMTO300xA0 Kötelezően választható tárgy 2+0 9+0 évi dr. Schanda Balázs 3+0 12+0 ko dr. Varga Zsolt András 2+0 12+0 ko Szabadon választható tárgy 0+2 0+2 be Összesen 24 óra 107 óra JMAJ202xx0 JMKI203xx0 Összehasonlító alkotmány­ jog Összehasonlító közigaz­ gatási jog (kelet-közép európai államok) 71 �Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak 3. félév nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. kód tantárgy neve JMKV201xx0 A munka és közszolgálati jog közösségi sajátosságai dr. Radnay József 3+0 12+0 JMAJ203xx0 Az emberi jogok nemzetkö­ dr. Schanda Balázs zi védelme 3+0 12+0 tárgyfelelős JMNM201xx0 EU nemzetközi magánjoga dr. Burián László 3+0 12+0 JMEU205xx0 EU szakpolitikák dr. Szabó Marcel 0+2 0+12 JMPE201xx0 Igazságügyi együttműködés dr. Harsági Viktória az Európai Unióban 0+2 0+12 JMKG203xx0 Közösségi pénzügyek dr. Schlett András 0+2 0+12 JMTO300xA0 Kötelezően választható tárgy - 2+0 9+0 JMKI204xx0 Összehasonlító közi­ gazgatási eljárásjog dr. Varga Zsolt András 3+0 15+0 20 óra 96 óra Összesen �OS bJ Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak 4. félév tantárgy neve kód tárgyfelelős nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. köve JMTG300xD0 Diplomáciai és konzuli dr. Kovács kapcsolatok joga; Nemzetközi Péter válságkezelés Diplomamunka konzultáció JMEU207xx0 EU külkapcsolatok rendszere dr. Szabó Marcel 0+2 0+12 JMPU202xx0 Közpénzügyek szabályozása az EU-ban dr. Halustyik Anna 0+2 0+12 JMTO300XA0 Kötelezően választható tárgy 2+0 9+0 gyak je gyak je évkö. Szabadon választható tárgy 0+2 0+2 besz Szabadon választható tárgy 0+2 0+2 besz Összesen 13 óra 52 óra 1K, 1E, 2 JMEU206xx0 3+0 15+0 kollo - - alá Diplomamunka: 10 kredit A kötelezően választható tárgyak (a tanulmányok folyamán összesen 4 tárgy teljesítése kötek JMEU301xA0 JMKV301xA0 JMKJ301xA0 JMKI301xA0 JMKV302xA0 JMEU302xA0 Esélyegyenlőség (dr. Kovács Péter) EU környezetvédelmi jog (dr. Bándi Gyula) Kánonjogi alapismeretek (dr. Szabó Péter) Kisebbségi jogok (dr. Gerencsér Balázs Szabolcs) Közösségi versenyjog (dr. Tóth Tihamér) Migráció (dr. Kovács Péter) �EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) KÖTELEZŐ TÁRGYAI A GLOBÁLIS VILÁG POLITIKAI ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZA Tárgyfelelős: Dr. Frivaldszky János A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 1 előadás N:2,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A globális világ (politikai) integrációs szerveződései. A globális világ monetáris és gazdasági szerveződésének politikai kérdőjelei. Az új világrend civilizatórikus és politikai újraszerveződéseinek, konfliktusainak csomópontjai és alapvető kérdései. Ázsia természeti erőforrásainak politikai földrajzi megközelítése. Ázsia (országai­ nak) politikai berendezkedései; a kontinens társadalomföldrajzának és közlekedési hálózatainak elemzése. Ázsia politikai földrajza: Kína, Japán, India, a Független Ál­ lamok Közösségének politikai földrajzi szempontú kérdőjelei, Törökország Európa peremén. Amerika politikai földrajza: Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, a közép-amerikai földhíd országai, az Andok országai, Brazília, Argentína, Venezu­ ela. Globalizáció és a regionalizmus politikái. Globalizáció és a globális civil társa­ dalom. Tananyag (ajánlott irodalom): Ázsia politikai földrajza, (szerk. Pap Norbert) Pécs: Alexandra, 2005. Próbáld Ferenc: Amerika regionális földrajza. Budapest: Trefort, 2004. Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Bu­ dapest: Európa, 2006. Szabó Máté: Globalizáció, regionalizmus, civil társadalom. Budapest: Századvég, 2004. Cséfalvay Zoltán: Globalizáció 2.0. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. Francis Fukuyama: Amerika válaszúton. Budapest: Századvég, 2006. Szigeti Péter: Világrendszernézőben, globális „szabad verseny” - a világkapitaliz­ mus jelenlegi stádiuma. Budapest: Napvilág, 2005. Soós Edit: Integráció és regionalizmus. Szeged: Bába és Társai Kiadó, 1999. Szubszidiaritás és szolidaritás az Európai Unióban, (szerk. Frivaldszky János) Buda­ pest: OCIPE Magyarország-Faludi Ferenc Akadémia, 2006. A MUNKA ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG KÖZÖSSÉGI SAJÁTOSSÁGAI Tárgyfelelős: Dr. Radnay József A tantárgy oktatója: Dr. Radnay József kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:12 előhallgatás(e), párhuzamost!.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés, alapfogalmak, a munkajog története. A munkajog általános elvei és szabá­ lyai. Egyéni munkajog (a munkaszerződés, a munkaszerződés módosítása, a munkavi­ szony megszüntetése, a munkavégzés szabályai, a munkaidő és a pihenőidők, a munka­ 163 �bér, fegyelmi és kártérítésifelelősség) Kollektív munkajog (a szakszervezetek, kollektív szerződések, üzemi tanácsok, sztrájk, kizárás szabályai). Munkaügyi eljárás. Tananyag: Radnay József: Munkajog. 6. kiadás. Budapest: SzIT, 2006. AZ EMBERI JOGOK NEMZETKÖZI VÉDELME Tárgyfelelős: Dr. Schanda Balázs A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs kredit: félév: óratípus: óraszám: 4 3 előadás N:3,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés, az emberi jogok eszmetörténete. A humanitárius jog. Az emberi jogok nemzetközi joggá válása. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Az ENSZ sze­ repe az emberi jogok védelmében. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény érvényesítési mechanizmusa. Az EBESZ szerepe az emberi jogok védelmében. Egyéb regionális emberi jogi mechanizmusok. Az emberi jogok kétoldalú nemzetközi szerződésekben. A Szentszék szerepe az emberi jogok védelmé­ ben. A nem-kormányzati szervezetek szerepe az emberi jogok védelmében. Tananyag: Thomas Buergenthal: Nemzetközi emberi jogok. Budapest: Helikon, 2001. Ajánlott irodalom: Halmai Gábor-Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok. Budapest: Osiris, 2003. Az EURÓPAI KULTÚRA ALAPJAI Tárgyfelelős: Dr. El Beheiri Nadja A tantárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja kredit: félév: óratipus: óraszám: 2 1 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az európai kultúra gyökerei a római joghoz, a görög bölcselethez és a keresztény gondolkodáshoz vezetnek vissza. A tárgy áttekintést ad e három eszmerendszerről, különös tekintettel a szakjellegéből fakadó szempontokra, valamint a jogászi gondol­ kodáshoz kötődő eszköztárra. A tantárgy fontos eleme a modern kultúrának a klasszi­ kus ismeretanyaggal történő összehasonlítása. A program a következő kérdésköröket foglalja magába: a vera philosofia kérdése (D. 1.1.1.); a keresztény gondolkodás helye és jelentősége; a római jogi gondolkodás alapjai. Különös részként pedig néhány ak­ tuális kérdés elemzésére kerül sor. Tananyag: El Beheiri Nadja: Értékrend és pluralizmus. Budapest: SzIT, 2008. 164 �Diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga; Nemzetközi válságkezelés Tárgyfelelős: Dr. Kovács Péter A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter, dr. jur. Ádány Tamás kredit: 5 félév: 4 óratípus: óraszám: előadás N:3, L:15 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Diplomáciai és konzuli jog: Az 1961. évi Bécsi egyezmény szabályrendszere és fogalmai. Állandó képviseletek államok között (funkciók, létesítés stb.) Diplomaták képzése, Rangsor misszión belül, valamint a misszióvezetök között, Kinevezési eljá­ rások. Nemzetközi szervezetekhez akkreditált képviseletek. Különleges diplomáciai missziók, Multilaterális diplomácia, Szentszéki diplomáciai kapcsolatok. A konzuli tisztség rövid története, az 1963. évi Bécsi egyezmény szabályrendszere és alapfogal­ mai. Konzuli posztok létesítése a konzul feladatai: a konzuli tisztviselő kinevezése, területi illetékesség szabályozása, mentességek és kiváltságok, hivatásos és tisztelet­ beli konzulok, a személyzet mentességei. Nemzetközi válságkezelés: Viták békés rendezése bírói, nem bírói és köztes megoldásokkal. Konfliktusok osztályozása: nem fegyveres/fegyveres (ezen belül nemzetközi/nem nemzetközi). A konfliktusok sza­ bályozása, a szabályok kikényszerítési mechanizmusa (BT az Alapokmány jelenle­ gi VI-VII. fejezet alapján). Államközi megoldások. Új kihívások: védelmi felelősség vs. humanitárius intervenció. A terrorizmus és a nemzetközi konfliktusok hatékony kezelése, az egyéni és állami felelősség dogmatikai konfliktusai. Az ENSZ reform esélyei és útjai. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest: Osiris, 2006. Petró Rita-Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Budapest: Bíbor, 2000. Diplomamunka konzultáció Tárgyfelelős: konzulens oktató A tantárgy oktatója: konzulens oktató kredit: 0 félév: 4 óratípus: óraszám: N:-, L:— előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: A tárgy a diplomamunka elkészítéséhez szükséges személyes konzultációk teljesí­ tését szolgálja. A hallgatónak ennek keretében legalább három alkalommal kell az érintett oktatóval konzultálnia. Első alkalom a témaválasztás megbeszélése, második a szakirodalom feldolgozása után a dolgozat vázlatának megbeszélése, a harmadik alkalom pedig a dolgozat első fogalmazványának bemutatása. Tananyag: A választott témához a konzulens által jóváhagyott szakirodalom. 165 �Eü ÁLLAMHÁZTARTÁSTAN Tárgyfelelős: Dr. Halustyik Anna A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: félév: óratípus: óraszám: 4 1 előadás N:3,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés. Az EU költség vetési jogának forrásai. Az EU költségvetési jogának alap­ elvei. A középtávú pénzügyi terv helye és szerepe az EU költségvetési szabályozá­ sában. A költségvetési eljárás, a közösségi intézmények szerepe a költségvetési el­ járásban. Az EU költségvetés bevételei (A saját források és egyéb bevételek). Az EU költségvetés kiadásai: a közös mezőgazdasági politika finanszírozásának szabályai; a strukturális alapok és a kohéziós alap finanszírozásának szabályai. Az EU költség­ vetés végrehajtása. Az EU költségvetés külső és belső ellenőrzése. Az EU pénzügyi érdekeinek védelme. Összefoglalás. Tananyag: Marján Attila: Az Európai Unió Gazdasága. Budapest: HVG Kiadói Rt., 2005. Az Európai Közösség Alapító Szerződése (Római Szerződés) 32-35., 146-148., 158162., 246-248., 268-280. cikkei A Tanács 1605/2002/EK, Euratom rendelete (2002. június 25.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről A Tanács 2007/436/EK, Euratom határozata (2007. június 7.) az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről Eu döntéshozatali eljárás Tárgyfelelős: Dr. Szabó Marcel A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel, dr. Szilágyi Pál kredit: félév: óratípus: óraszám: 5 2 előadás N:3,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Kompetencia elhatárolások és annak alapelvei az Európai Unióban, különös tekintet­ tel a Lisszaboni Szerződésre. Központosított és közvetlen közösségi eljárás, valamint a megosztott management. Arányosság és a „precautionary principle”. Az egyes dön­ téshozatali eljárások (együttdöntési eljárás, stb.). A döntéshozatal eljárási szabályai (hozzáférés, eljárási alapelvek). Diszkrecionális jogkörök a döntéshozatal során. Jog­ orvoslati lehetőségek. Komitológia. Hivatalok (agencies). Nyílt koordinációs módszer (open method of coordination). Szociális partnerek szerepe a döntéshozatalban és a COREPERek. Alapvető jogok az Európai Unióban, különös tekintettel a döntéshoza­ talra (egyenlőség, jogbiztonság, jogos elvárások). Tananyag: Kende Tamás-Szűcs Tamás-Jeney Petra: Európai közjog és politika. Budapest: Complex, 2007. Ajánlott irodalom: Paul Craig: EU Administrative Law. Oxford: Oxford University Press, 2006. 166 �EU NEMZETKÖZI MAGÁNJOGA Tárgyfelelős: Dr. Burián László A tantárgy oktatója: Dr. Burián László kredit: félév: óratípus: óraszám: 4 3 előadás N:3,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy tartalma az Unió rendeleti úton egységesített, valamint irányelvek révén harmonizált kollíziós joganyagát foglalja magába, különös hangsúlyt fektetve a tag­ államokban közvetlenül hatályos rendeleti joganyagra. A fontosabb jogforrások: A Brüsszel I és Brüsszel II Rendeletek a joghatóságról és az ítéletek elismeréséről” és végrehajtásáról polgári kereskedelmi, illetőleg házasság felbontására, valamint a szülői felelősségre vonatkozó ügyekben. A szerződésekre alkalmazandó jogról szóló Római Egyezmény és az azt felváltó Róma I Rendelet, illetve a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra irányadó jogról szóló Róma II Rendelet. Tananyag: Kengyel-Harsági: Európai Polgári Eljárásjog. Budapest: Osiris, 2007. Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Unió jogában, [szerk: Wopera, Wallacher], Budapest: Complex, 2006. Nagy Csongor István: Az EU nemzetközi magánjoga. Budapest: HVG-Orac, 2006. Eü PÁLYÁZATI ÉS TÁMOGATÁSI RENDSZER Tárgyfelelős: Dr. Szabó Marcel A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel kredit: félév: óratípus: óraszám: 4 2 gyakorlat N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: gyak.jegy A tantárgy tartalma: Strukturális és kohéziós alapok. Az EU regionális politkájának alapjai, stratégiája és eszközei a 2007-2013 közötti programozási időszakban. A nemzeti stratégiai referen­ ciakeret (Új Magyarország Fejlesztési Terv), az operatív programok és az akcióter­ vek. A lebonyolítás intézményi háttere. EU-s pályázati kaleidoszkóp: közösségi prog­ ramok. Információforrások, pályázatfigyelés. Európai uniós pályázati rendszerek. Mit és miért támogat az Unió? Az EU támogatások általános alapelvei. Horizontális politikák. Költségvetés-tervezés. Pályázatkészítés. Tananyag: Új Magyarország Fejlesztési Terv; A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján található dokumentumok a fejlesztés­ politikáról és a fejlesztési programokról; Kende Tamás-Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest: KJK Kerszöv, 2006. Kengyel Ákos: Az Európai Unió Regionális politikája. Budapest: Aula, 2002. Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 1999. 167 �EU PROJEKTMENEDZSMENT Tárgyfelelős: Dr. Katona Klára A tantárgy oktatója: Dr. Katona Klára kredit: félév: óratípus: óraszám: 4 1 gyakorlat N:2,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: gyak. jegy A tantárgy tartalma: EU pályázati nyomtatvány és mellékleteinek megismerése. A kiválasztott vállalat jelenlegi feltételrendszerének bemutatása. SWOT, PEST elemzés, Porter modell al­ kalmazása. Marketingterv készítése, esettanulmányok. Műszaki megvalósíthatósági tanulmány készítése, finanszírozási források feltárása. Humánpolitikai terv készítése, esettanulmányok. Megtérülési számítások alkalmazása. Mérlegterv készítése. Ered­ ményterv készítése. Cash flow terv készítése. Tananyag: Katona Klára: Vállalatgazdaságiam bevezetés. Budapest: SzIT, 2004. Horváth Katalin: Számvitel. Budapest: SzIT, 2002. Ajánlott irodalom: Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan. Budapest: Aula, 2000. Siegel-Ford-Bornstein: Üzleti terv kalauz. CO-NEX Könyvkiadó és Terjesztő Kft., 1997. Brealy-Myers: Vállalati pénzügyek. Panem Kft., 1996. Eü SZAKPOLITIKÁK Tárgyfelelős: Dr. Szabó Marcel A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel, dr. jur. Mohi Csaba kredit: félév: óratípus: 4 3 gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: gyak. jegy A tantárgy tartalma: A közösségi politikák megteremtésének jogpolitikai alapjai és gazdaságfilozófiai háttere. A közösségi politikák rendszere az Alapszerződésekben (Római Szerződés, Maastricht). A vámunió és a közös vámtarifa működése. A közös kereskedelempo­ litika. A négy alapszabadság, az Egységes Belső Piac működése (esetjogi példák, EU bírósági ítéletek). A mezőgazdasági és a halászati politika. Közlekedési politika és a transzeurópai hálózatok rendszere. Versenypolitika. Az állami támogatások és az adóztatás versenyszabadságot torzító hatásai. Az egységes monetáris politika, a közös európai pénz megteremtésének feltételei, az Euro működése. A gazdasági és társadalmi kohézió erősítését szolgáló un. strukturális fejlesztési politikák. Egyéb, a magyar gazdaságpolitikai érdekek számára különösen fontos közösségi politikák ( foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika, kutatási és fejlesztési politika, stb). Tananyag: Kende Tamás-Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest: KJK Kerszöv, 2006 Ajánlott irodalom: Várnay Ernö-Papp Mónika: Az Európai Unió joga. Budapest: KJK Kerszöv, 2006. 168 �EU KÜLKAPCSOLATOK RENDSZERE Tárgyfelelős: Dr. Szabó Marcel A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel, dr. jur. Mohi Csaba kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: 4 4 gyakorlat N:2, L:12 Eu szakpolitikák (e) gyak.jegy A tantárgy tartalma: Az Európai Unió nemzetközi elismerése és diplomáciai kapcsolatai. A nemzetközi kapcsolatok jogalapja, fő diplomáciai eszközei és felépítése. Az EU nemzetközi tár­ gyalásainak és megállapodásainak eljárási szabályai Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak új dimenziói. Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai az egyes in­ tegrációs szervezetekkel és a különböző földrajzi régiókkal. Az Európai Unió külkapcsolatainak új területei. Az Európai Unió önálló külpolitikája, biztonságpolitikája és védelempolitikája. Magyarország és az Európai Unió külkapcsolatainak fejlődése. A teljes jogú EU-tagság és a magyar külpolitika új lehetőségei. Tananyag: Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája. Budapest: KJK Kerszöv, 2006. Gazdag Ferenc: Az Európai Unió közös kül, biztonság-és védelempolitikája. Európai közigazgatási büntetőjog Tárgyfelelős: Dr. Varga Zsolt András A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zsolt András kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatási büntetőjog fogalma, története és rendszere. A közigazgatási bünte­ tőjogi felelősség. A közigazgatási büntetőszankciók eljárási jogi kérdései. Közigaz­ gatási büntetőjog egyes európai országokban. Az Európai Unió és a közigazgatási büntetőjog szabályozása. Eljárási és végrehajtási együttműködés a közigazgatási bün­ tetőjog területén. Tananyag: Kis Norbert-Nagy Marianna: Európai közigazgatási büntetőjog. Budapest: HVGOrac, 2007. Igazságügyi együttműködés az Európai Unióban Tárgyfelelős: Dr. Harsági Viktória A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória kredit: félév: óratípus: 4 3 gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: gyak.jegy A tantárgy tartalma: Igazságügyi együttműködés polgári ügyekben az Európai Unióban, (bevezetés, tör­ ténet). A jogegységesítési folyamat háttere, jogforrások. Joghatóság polgári és ke­ reskedelmi ügyekben I. (44/2001/EK rendelet). Bírósági és bíróságon kívüli iratok 169 �kézbesítése polgári és kereskedelmi ügyekben (1348/2000/EK rendelet, 1393/2007/ EK rendelet). A bíróságok együttműködése a bizonyításfelvétel során (1206/2001/EK rendelet). Határozatok elismerése és végrehajtása polgári és kereskedelmi ügyekben (44/2001/EK rendelet). Az „európai végrehajtható okirat” (805/2004/EK rendelet). Joghatóság, a határozatok elismerése és végrehajtása házassági és a szülői felügye­ lettel kapcsolatos ügyekben (1347/2000/EK rendelet, 2201/2003/EK rendelet). A kis értékű követelések európai eljárása (861/2007/EK rendelet) Az európai fizetési meg­ hagyásos eljárás (1896/2006/EK rendelet). Tananyag: Kengyel Miklós-Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog. Budapest: Osiris, 2006. Ajánlott irodalom: Brávácz Ottóné-Szőcs Tibor: Jogviták határok nélkül. Budapest: HVG-Orac, 2003. Osztovits András: Európai polgári eljárásjog. Jogszabálygyűjtemény. Budapest: HVG-Orac, 2004. Wopera Zsuzsa-Wallacher Lajos: (szerk.): Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Unióban. Budapest: KJK, 2006. Nagy Csongor István: Az Európai Unió nemzetközi magánjoga. Budapest: HVG-Orac, 2006. Kommunikációs alapismeretek Tárgyfelelős: Dr. H. Szilágyi István A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 1 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kommunikáció színterei és csatornái. A nyelvi kommunikáció. Közlés és meggyő­ zés. Cselekvés szavakkal. Gesztusok és szimbólumok. A társadalom kommunikációs rendszeré. Együttműködés és konfrontáció a közéleti kommunikációban. Politikai kultúra és politikai kommunikáció. A vezetés és szabályozás kommunikációs dina­ mikája. Az elektronikus médiumok sajátosságai. Tananyag: Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest: Animula, 1986. Közéleti kommunikáció, (szerk. Buda Béla, Sárközi Erika) Budapest: Akadémiai, 2001. Társadalmi kommunikáció, (szerk. Béres István, Horányi Özséb) Budapest: Osiris, 1999. Nyelv — kommunikáció - cselekvés, (szerk. Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Ta­ más) Budapest: Osiris, 1997. 170 �Közcélú szervezetek menedzsmentje Tárgyfelelős: Dr. Katona Klára A tantárgy oktatója: Dr. Katona Klára kredit: 4 félév: 2 óratípus: elmélet óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: Eu. projektmenedzsment (e) kollokvium A tantárgy tartalma: A nonprofit gazdálkodás: a gazdálkodás fogalma, tartalma, célrendszere; a nonpro­ fit gazdálkodás alapelvei, lényegi jellemzői; a nonprofit szervezetek erőforrásai és azok felhasználása; a nonprofit gazdálkodási szabályok rendszere, különös tekintettel a közhasznú szervezetekre; gazdasági felügyelet. Pénzügyi irányítás: pénzügyi ter­ vezés a nonprofit szervezetekben (éves terv, cash flow); a nonprofit szervezetek adó­ zási kapcsolatai; a számviteli rendszer alapelvei és fontosabb sajátosságai; bevételek és ráfordítások, költségelszámolás; pénzügyi-számviteli beszámoló és könyvvezeté­ si kötelezettség a nonprofit szervezetekben; mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő mellékletek. A nonprofit szervezetek működésének tervezése: a stratégiai tervezés jelentősége a nonprofit szervezetekben; a szervezet irányvonalának, arculatának ki­ alakítása; szervezeti kultúra és szervezeti kommunikáció a nonprofit szervezetekben; a formalizált stratégiai terv és elemei. Marketing szemlélet: a marketing orientáció lényege és jelentősége; a marketing információs rendszer tartalma és feladatai; a stra­ tégiai terv és a marketingstratégia kapcsolata, nonprofit marketing menedzsment; a belső és külső Public Relations jelentősége és eszköztára, a PR hatékony alkalmazá­ sa. Forrásteremtés a nonprofit szervezetekben: a pénzügyi források biztosításának módjai - fundraising; pályázatok, pályázatírás; támogatások, támogatói szerződések; adománygyűjtés. A nonprofit szervezetek humán forrásai: alkalmazottak és pro­ fesszionális tanácsadók; együttműködés az önkéntesekkel, önkéntesek toborzása. Tananyag: Hetesi Erzsébet (szerk.): A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. Szeged: JATEPress, 2002. ([S.I.] [s.n.]) Kahulits Andrea: Nonprofit szervezetek pénzügyeinek intézése. Budapest: KJK-Kerszöv, 2002. Ajánlott irodalom: Dinya László-Hetesi Erzsébet-Veres Zoltán (szerk.): Nonbusiness marketing és menedzsment: civil szervezetek, alapítványok, politika, kultúra, karitatív szervezetek, közigazgatás, közüzemek, nonprofitok. Budapest: KJK-Kerszöv, 2004. György István: Egyéb szervezetek (nonprofit szervezetek) pénzügyi gazdasági kérdé­ sei. Budapest: Novoschool Kht., 2005 Közösségi pénzügyek Tárgy felelős: Dr. Schlett András A tantárgy oktatója: Dr. Schlett András kredit: félév: óratípus: 4 3 gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: gyak.jegy A tantárgy tartalma: Közpénzügyek fogalma. Piaci kudarcok, kormányzati kudarcok. A gazdaságpoliti­ ka áttekintése. A kormányzati szektor főbb vonásai. Jóléti gazdaságtan. Külső gaz­ dasági hatások. Költségvetési föderalizmus. EU. Közösségi politikák. Regionális és strukturális politika. Versenypolitika, oktatás, kutatás-fejlesztés. A pénzügyi egyen­ 171 �súlyhiányok kialakulásának okai, tényezői. Az államháztartás hiányának kezelése az Európai Unió tagállamaiban. Tananyag: John Cullis-Philip Jones: Közpénzügyek és közösségi döntések. Budapest. Aula, 2003. Kende Tamás-Szűcs Tamás (szerk.): Az Európai Unió politikái. Budapest: Osiris, 2001. Ajánlott irodalom: Juraj Nemec-Glen Wright: Közösségi pénzügyek: Elmélet és gyakorlat a közép-eu­ rópai átmenetben. Budapest: Aula, 2000. Közpénzügyek szabályozása az EU-ban Tárgyfelelős: Dr. Halustyik Anna A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: félév: óratípus: 4 4 gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: EU államháztartástan gyak. jegy A tantárgy tartalma: Bevezetés az európai adójogi szabályozásba. Az adózás nemzeti, nemzetközi és euró­ pai uniós szabályozásának összehasonlítása. Az európai adózás jogforrásai. A közve­ tett adózás az Európai Unióban. A forgalmi adózás Hatodik Irányelve: az adóalanyok szabályozása; az ügyletek szabáyozása A közvetlen adózás az Európai Unióban: a személyek jövedelmeadózása; a társasági adó szabályozása. A társasági adózás ki­ emelt területe Európában: vállalatcsoportok adóztatása. Európai Uniós Együttműkö­ dés az adószabályozás területén. Az európai uniós jövedéki szabályozás alapjai. A felsorolt témákkal kapcsolatban jogesetek megoldása az Európai Bíróság gyakor­ latából. Tananyag: Véghelyi Mária: Az Európai Unió jogalkalmazása a forgalmi adózás területén. Bu­ dapest: KJK Kerszöv, 2004. A konkrét jogesetek dokumentumai. Közpolitika Tárgyfelelős: Dr. Frivaldszky János A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 2 előadás N:3,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közpolitika kialakulása és fogalmainak rendszerezése. A közpolitika rendszerelmé­ leti, vezetéselméleti és döntéselméleti megközelítése, valamint szőkébb politológiai szemlélete. Az intézményi oldal hatása a politikai döntések tartalmára. A lobbycso­ portok. A közpolitika és a közigazgatási rendszer. Az érték- és ideológiai rendszerek, valamint kormányprogramok szerepe. A közpolitika javai (elvonás és újraelosztás). A közpolitika és a szakpolitikák. A közpolitika ciklusa. A társadalmi igények és a kormányzati politikák történeti alakulása. Kormányzati célkitűzések és kormányzati 172 �programok. Az alkotmányosság és a törvényesség követelményei. Kormányzati dön­ tés előkészítés: jogalkotástan. Jogalkotástan és szakpolitikák. A politikai és szakmai döntés elmélete és gyakorlata. A közpolitika eszközrendszere, végrehajtás, imple­ mentáció. A közpolitika és a bürokrácia logikája. Visszacsatolás, értékelés, korrek­ ció, programmódosítás. A civiltársadalmi részvétel. Közpolitika és a helyi politika. Közpolitika az Európai Unió intézményrendszerében. Tananyag: Gulyás Gyula-Jenei György: Összehasonlító közpolitika. Budapest: Aula, 2002. Bayer József: A politikatudomány alapjai. Budapest: Napvilág, 2000, 245-262. Pesti Sándor (szerk.): Közpolitika. Szöveggyűjtemény. Budapest: Rejtjel, 2001. Richard J. Stillman (szerk.): Közigazgatás. Budapest: Osiris-Századvég, 1994. Drinóczi Tímea-Petrétei József: Jogalkotástan. Budapest-Pécs: Dialóg Campu, 2004. Visegrády Antal: A jog hatékonysága. Budapest: Unió, 1997. Petrétei József: A törvényhozás elmélete és gyakorlata a parlamentáris demokráci­ ában. Budapest: Osiris, 1998. Kende Tamás-Szűcs Tamás: Európai közjog és politika. Budapest: Osiris, 2003. Charles Perrow: Szervezetszociológia. Budapest: Osiris, 1997. Kultúraközi kommunikáció Tárgyfelelős: Dr. H. Szilágyi István A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István kredit: félév: óratípus: óraszám: 4 1 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kultúra fogalma. Kultúra, nyelv, kommunikáció. A kultúrák közötti érintkezés evolucionista perspektívából. Kultúra és civilizáció, a modern nemzet. Kultúra és társadalmi szerkezet. Társadalmi karakter és nemzeti alkat. Identitás és integráció. Megértés és kommunikáció. Konfliktus és kommunikáció. Univerzalizálódás és relokalizálódás a globalizáció folyamatában. Tananyag: Társadalmi kommunikáció, (szerk. Béres István, Korányi Özséb) Budapest: Osiris, 1999. Nyelv - kommunikáció - cselekvés, (szerk. Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Tamás) Budapest: Osiris, 1997. Bibó István: „Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem”, „Zsidókérdés Magyarországon 1944 után” In Válogatott tanulmányok, II köt. Budapest: Magvető, 1986, 569-620, 621-810. Clifford Geertz: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Budapest: Századvég, 1994. Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Bu­ dapest: Európa, 1998. 173 �Nemzetközi szervezetek Tárgyfelelős: Dr. Kovács Péter A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter, dr. jur. Kravalik Gábor kredit: félév: óratípus: 4 1 előadás óraszám: N:3, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A nemzetközi szervezetek elhelyezése a nemzetközi jogban, történeti kialakulása, fogalma. A nemzetközi szervezetek alapokmányai és a nemzetközi szerződések. Tag­ felvétel, kilépés, kizárás a nemzetközi szervezetekben. A nemzetközi szervezetek struktúrája, működése: szervek, döntéshozatal, költségvetési megoldások, ügynökök és funkcionáriusok. A nemzetközi szervezetek határozatai, minősítésük jogforrástani szempontból. Az ENSZ története, felépítése, alapokmányának jellegzetessége, felépítése. A Biztonsági Tanács és a Közgyűlés szerepe, feladatai, működése. A Nem­ zetközi Bíróság szerepe a viták békés rendezésében. Lépések az ENSZ reformjára. Az emberi jogok védelme a különböző nemzetközi szervezetekben. Egyéb speciális hatáskörű nemzetközi szervezetek Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi jog. Budapest: Osiris, 2006. Ajánlott irodalom: Blahó András-Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények. Budapest, Aula, 2005. Kende Tamás: Nemzetközijogi szemelvények és dokumentumok. I-IL Budapest: Osi­ ris, 2000. Lamm Vanda: A Nemzetközi Bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Bu­ dapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1995. Mavi Viktor: Az Európa Tanács és az emberi jogok. Budapest: HVG-Orac, 1998. Összehasonlító alkotmányjog Tárgyfelelős: Dr. Schanda Balázs A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: 3 2 előadás N:3,L:12 Összehasonlító (európai) alktört. (e) kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés, az összehasonlító alkotmányjog fogalma. A jogcsaládok. Az alkotmá­ nyosság alapelvei, az alkotmányok típusai. Államszövetségek és szövetségi államok; a helyi autonómiák típusai. A kormányformák általános kérdései; prezidecializmus és parlamentarizmus. Az államfő szerepe. Választási rendszerek. Az igazságszolgáltatás rendszerei. Az alkotmánybíráskodás. Az alapvető jogok védelmének intézményrend­ szerei. Az élethez való jog és az emberi méltóság. A véleménnyilvánítás szabadsága. A vallásszabadság. Tananyag: Összehasonlító alkotmányjog. (szerk: Legény Krisztián) Budapest: Complex, 2006. Ajánlott irodalom: Chronowski Nóra-Drinóczi Tímea: Európai kormányformák rendszertana. Buda­ pest: HVG Orac, 2007. 174 �Összehasonlító (európai) alkotmánytörténet Tárgyfelelős: Dr. Szabó István A tantárgy oktatója: Dr. Szabó István kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 1 előadás N:3,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a polgári kor európai alkotmányfejlődését dolgozza fel. A félév első felében egy általános áttekintést ad a polgári államszervezet főbb jellemzőiről. Ennek ke­ retében vizsgálja: az államszerveződési modelleket; a törvényhozás szervezetét, és működését; a monarchikus és a republikánus rendszerek szétválasztásával az államfő és a kormány jogállását; az igazságszolgáltatás rendszerét, különös tekintettel a köz­ jogi bíráskodás kialakulására. A félév második felében, szintén a monarchikus és a republikánus rendszerek szétválasztásával, az egyes államok konkrét alkotmányait vizsgáljuk. Ezeket összekapcsoljuk a félév első felében tanult általános jellemzőkkel, s vizsgáljuk, hogy az egyes államok államberendezkedésében mik feleltek meg az általános modelleknek, s mik voltak speciálisak. Tananyag: Mezey Barna-Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet. Budapest: Osiris, 2003. Ajánlott irodalom: Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest: Püski, 2005. Wilhelm Brauneder: Osztrák alkotmánytörténet. Pécs 1994. Szabó István: Német alkotmánytörténet 1806-1945. Budapest: SzIT, 2002. Összehasonlító közigazgatási eljárásjog Tárgyfelelős: Dr. Varga Zsolt András A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zsolt András kredit: félév: óratípus: óraszám: 4 3 elmélet N:3, L:15 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatási eljárási jog egységes szabályozásának kérdései. A közigazgatási eljá­ rási jogi jogviszony. A közigazgatási eljárási jog alapintézményei. A fórumrendszer. A közigazgatási bírói eljárás. Közigazgatási eljárás egyes európai országokban. Az Európai Unió és a közigazgatási eljárási jog szabályozása Tananyag: Patyi András-Baraczka Róbertné-Gyurita Erzsébet Rita-Lapsánszky AndrásMudráné Láng Erzsébet-Varga Zs. András: Közigazgatási jog II. Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2006. 175 �Összehasonlító közigazgatási jog (kelet-közép európai államok) Tárgy felelős: Dr. Varga Zsolt András A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zsolt András kredit: félév: óratípus: óraszám: 4 2 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatási jog Európa államaiban: mennyiben ország-specifikus. Az összeha­ sonlító módszer tulajdonságai és jelentősége. Tipizálható-e különböző országok köz­ igazgatási joga: a fő típusok Európában. Közigazgatási jog egyes európai országok­ ban. Az Európai Unió és a közigazgatási jog szabályozása. Eljárási és végrehajtási együttműködés a közigazgatás területén. Tananyag: Lörincz Lajos (szerk.): Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Összehasonlító közigazgatás. Budapest: Unió Kiadó, 2006. Regionális igazgatás és területi önkormányzatok az EU-ban Tárgyfelelős: Dr. Varga Zsolt András A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zsolt András kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 3 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: 1. Unitárius állam - föderatív állam, 2. Centrálisán irányított államigazgatás - ön­ kormányzatiság, 3. Település - megye - régió - központi szint, 4. A területszervezés jelentősége az EU-ban. 5. Az EU regionális politikája, 6. A területszervezés története Magyarországon, 7. Regionalizációs kísérletek Magyarországon az ezredforduló kö­ rül, 8. Magyarország bekapcsolódása az EU regionális politikáiba, 9. Tartományi és területi igazgatás Németországban, 10. Régiók Franciaországban, 11. Régiók Olasz­ országban, 12. Devolúció és területi igazgatás Nagy Britanniában, 13-14. Régiók a Magyarországgal szomszédos tagállamokban. Tananyag: Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2007. Lörincz Lajos (szerk.): Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Budapest: Unió, 2006. 176 �KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK Esélyegyenlőség Tárgyfelelős: Dr. Kovács Péter A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter; dr. jur. Ádány Tamás kredit: 2 félév: 1-4. óratípus: előadás óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): N:2, L:9 számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A működő modern demokráciák egyike sem lenne elképzelhető az emberi jogok és alapvető szabadságok széleskörű biztosítása nélkül. A köznyelvben „törvény előtti egyenlőség” ismert követelmény értelemszerűen e jogok érvényesítésének elenged­ hetetlen feltétele: ugyanakkor, az újabb felfogás szerint, a különbségtétel formális hiánya önmagában már nem biztosítja az emberi jogok megfelelő alkalmazását. Az esélyegyenlőség összetett, jellemzően jogi és szociológiai problémáit a kurzus a magyar állampolgárok számára elérhető és alkalmazható (alkalmazandó) nemzetközi egyezményekben foglalt jogi szabályozáson keresztül tárgyalja. Az esélyek egyen­ lőségét szolgáló koncepciók azonosítása és hazai szabályozása után (különbségtétel - megkülönböztetés, közvetett diszkrimináció, egyenlő bánásmód stb.) a kurzus az univerzális nemzetközi egyezmények diszkrimináció-tilalmait ismerteti, majd részletesen tárgyalja a Strasbourg! Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát. Hangsúlyos elem továbbá az Európai Unió és az Európa Tanács eltérő kontextusú diszkrimináció-fogalma, a jogérvényesítés módja és lehetősége a két említett intéz­ ményen belül. Tananyag: Kaltenbach-Muhi-Udvari-Geskó-Iványi: Antidiszkriminációs kézikönyv. Budapest, 2007. Grád András: A strasbourgi emberi jogi bíráskodás kézikönyve. 2005. Kardos Gábor: Emberi jogok egy új korszak határán. Budapest, 1995. EU környezetvédelmi jog Tárgyfelelős: Dr. Bándi Gyula A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 1-4. előadás N:2,L:6 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: Az EU intézményeinek rendje és a környezetvédelemhez kapcsolódó szerepek. A környezeti akcióprogramok, különös tekintettel a 6. akcióprogramra. Az elsődleges közösségi jog változásai és a kapcsolódó környezetvédelmi jogalapok megjelenése, alakulása. A környezetjogi és az általános jogelvek az elsődleges jogban és azok ér­ telmezése. A másodlagos jog jogintézményeinek rendje és az egyes jogintézmények értelmezése. E körben különösen nagy szerep hárul az EK Bíróság ítélkezési gyakor­ latának áttekintésére, minden esetben a legújabb jogeseteket is felvonultatva. Hori­ zontális jogalkotás a másodlagos jogban, kiemelt figyelemmel az EK Bíróság ítélke­ zési gyakorlatára. Az egyes környezetvédelmi szabályozási kérdések a másodlagos jogban, kiemelt figyelemmel az EK Bíróság ítélkezési gyakorlatára. Tananyag: Bándi Gyula: Kömyezetjog. Budapest: Osiris, 2006. 177 �Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Bíróság környezetjogi ítélkezési gyakorlata. Buda­ pest: SzIT, 2008. Ajánlott irodalom: Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása. Budapest: KJK-Kerszöv, 2004. Kende Tamás-Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Buda­ pest: KJK-Kerszöv, 2005. Kánonjogi alapismeretek Tárgyfelelős: Dr. Szabó Péter A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Péter kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 1^1. előadás N:2, L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A katolikus hit alapvető igazságai. Az egyházjog teológiai alapjai. Az isteni és a téte­ les egyházjog viszonya. Az egyházi törvénykönyv keletkezése és jellemzői. A szemé­ lyek és jogcselekmények. Az egyházkormányzati hatalom és az egyházi hivatalok. A normaalkotás rendszere a kánonjogban. Az egyházi közigazgatás lényegi elemei. Az egyház legfőbb hatósága. A részegyházak és belső rendjük. A részegyházcsoportok. A tria munera teológiai alapja és jogi tartalma. Az egyházi tanítóhivatal, valamint ennek kapcsolata a szent tudományok művelésével. A katolikus nevelés és a kato­ likus iskolák. A katolikus egyházi egyetemek, valamint ezek sajátos küldetése. Az istentisztelet és szabályozása. A szentségek eredete és szerepe az egyház életében. A beavatás szentségei. A bünbánat szentsége, a betegek kenete és az egyházi rend. A házasságjog alapelemei. Az egyházközi interkommunikáció szabályai. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog. Budapest: SzIT, 2003. Szuromi Szabolcs Anzelm: A katolikus hit alapjai. Budapest, 2002. Kisebbségi jogok Tárgyfelelős: Dr. Gerencsér Balázs Szabolcs A tantárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs Szabolcs kredit: 2 félév: 1-4. óratípus: óraszám: előadás N:2, L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Bevezetés, a kisebbségi jog története. A nemzetiségi jog helye a jogrendszerben. A nemzetiségi jog nemzetközi fejlődése (ENSZ, Európa Tanács, EBESZ, KEK, EU). Autonómia a nemzetközi jogban. Autonómia egyes nyugat-európai államokban. A közép-európai nemzetiségek autonómia törekvései. A nemzetiségi jogok főbb össze­ tevői. Alkotmányos kisebbségvédelem. Közigazgatási kisebbségvédelem. A kisebb­ ségek nyelvi jogai Európában. Nyelvhasználat, mint a kisebbségvédelem fő lehetősé­ ge a Kárpát-medencében. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem. Budapest: Osiris, 1996. Ajánlott irodalom: Az ENSZ kisebbségi kézikönyve. ENSZ, Emberi Jogi Főbiztos Hivatala-EÖKIK, 2004. Gaetano Pentassuglia: Minorities in International Law - minority Issues Handbook. m �CoE Publishing, 2002. Hurst Hannum: Autonomy, Sovereignty, and Self-Determination. University Pennsyl­ vania Press, 1996. Mikó Imre: Nemzetiségijog és nemzetiségi politika, (reprint) Optimum, é.n. Győri Szabó Róbert: Kisebbségpolitikai rendszerváltozás Magyarországon. Buda­ pest: Osiris, 1998. Közösségi versenyjog Tárgyfelelős: Dr. Tóth Tihamér A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Tihamér kredit: 2 félév: óra típus: 1-4. előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A gazdasági verseny elméleti kérdései: a gazdasági verseny lényege és funkciói, a közgazdasági verseny elméletek, versenyjog és versenypolitika, a verseny szabad­ ságának korlátái, a versenyjog története. Az alkotmány és a versenyjog. A tisztes­ ségtelen versenytilalom. Piac meghatározás, piaci erő. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés. Versenykorlátozó megállapodások. Koncentráció ellenőrzés. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma. Szervezeti és intézményi rendszer. A versenyfelügyeleti eljárás szabályai. Magánjogi igény érvényesítése a versenyjog megsértése miatt. Állami támogatások. Tananyag: Boytha Györgyné: Versenyjog, (egyetemi jegyzet) Budapest, 2007. Ajánlott irodalom: Tóth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga. Budapest: Complex, 2007. Darázs Lénárd: Vertikális kartellek. Budapest: Complex, 2007. Massimo Motta: Versenypolitika. GVH Versenykultúra Központ, 2007. Migráció Tárgyfelelős: Dr. Kovács Péter A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter kredit: félév: óra típus: 2 1-4. előadás óraszám: N:2, L:6 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tárgy a napjainkban, különösen az Európai Unió államaiban jelentős problémákat is jelentő migráció kérdéskörével foglakozik, különös tekintettel a menekültekre, a hon­ talanok jogi helyzetére illetve a gazdasági eredetű migráció európajogi és nemzetközi jogi kérdéseire. Tananyag: Tóth Judit: Menedékjog - kérdőjelekkel. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvki­ adó, 1994. Tóth Judit (szerk.): Schengen-A magyar-magyar kapcsolatok az uniós vízumrend­ szer árnyékában. Kisebbségkutatás könyvek. Budapest: Lucidus, 2000. Tóth Judit: Tíz tétel a migrációs politika ellentmondásosságáról. Demográfia 2003/4, 342-351. Tóth Judit: Vándormunkások jogállása. In Státusjogok. Budapest: Lucidus, 2004, 195-222. 179 �Tóth Judit: A külföldiek foglalkoztatásának és jövedelemszerzésének idegen­ rendészeti szabályai. In Berke Gyula-Gyulavári Tamás-Kiss György: Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon. KJK-Kerszöv, Budapest, 2002, 13-32. Sík Endre-Tóth Judit: Idegenek Magyarországon. Budapest: MTA Politikai Tu­ dományok Intézete, 1998. MTA Poltikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyve, (migráció , határontúli magyarság , idegenellenesség Magyarországon, xenofóbia Magyarországon, vendégmunkások Magyarországon) 180 �V. GYAKRAN ISMETELT KERDESEK Általános kérdések - Van büfé az épületben? Igen, a földszinten jobbra tartva végig kell menni a hátsó lépcsőházba, ott lemenni az alagsorba, jobbra fordulni, a folyosó végén balra. - Hol lehet aprót váltani? Az informatika laborban van rá lehetőség. - Merre van a bankautomata? Az aulából jobbra előre indul, majd rögtön balra, a kis beugróban. - Merre van illemhelyiség? Az előadó termek előtti zsibongóról nyílnak. - Merre van a lift? Az első lift a bejárat felől az aulába lépve balra, a lengőajtó mögött, a hátsó lift a belső udvaron áthaladva pont szemben. A Házirend értelmében a lifteket hallgatók csak indokolt esetben használhatják. - Hol a díszterem? A II. emeleten, a főbejárati díszlépcsővel szemben. - Ha nem működik a fénymásoló, kihez kell fordulni? A földszinti portaszolgálathoz, vagy a Műszaki Osztályhoz. - Merre van az orvosi rendelő? A főbejárat felől a földszinten az aulából balra. - Sok gondom és lelki problémám van. Kaphatok segítséget? Igen, a lelkészi szobá­ ban, a főbejárat felől a földszinten az aulából balra. - Hol van a ... előadás? Eligazodás az épületben: forduljon a földszinti Információ­ hoz. - Nem tudom, hogy ki a tanulmányi előadóm. Forduljon a földszinti Információhoz. Diákigazolvány: - Hogyan tudok diákigazolványt csináltatni? Földszint 043/C szobában kell forma­ nyomtatványt kérni. - Elvesztettem a diákigazolványomat, mi a teendő? A diákigazolvány ügyintézőnél a földszint 043/C szobában ki kell tölteni egy formanyomtatványt az elvesztés bejelen­ téséről, és ezután lehet újat igényelni. - Meddig érvényes az ideiglenes diákigazolvány? 60 napig. Kérelmek, formanyomtatványok: - Kérelmekhez hol tudok formanyomtatványt beszerezni? A formanyomtatványok letölthetők a honlapról (www.jak.ppke.hu - hallgatóinknak - formanyomtatványok), vagy pedig személyesen átvehetők a földszinti információs pultnál. - Hol és mikor lehet kérelmet leadni? Az Iktatóban, a földszinten a porta mellett balra. A kérelmek benyújtási határidejét a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél tar­ 181 �talmazza, mely megtalálható a honlapon a Hallgatóinknak / Tanulmányi információk menüpont alatt. - Mikor és hogyan kell dékáni méltányosságot kérni? Ha bármely tanulmányi okból beáll az elbocsátás, akkor lehet kérni - egyszer a tanulmányok során - dékáni méltá­ nyosságot. A formanyomtatvány letölthető a honlapról, vagy személyesen kérhető a földszinti információs pultnál. Lásd még: TVSZ 149.§ (8), 151 .§ (1) és 17O.§. Tanulmányokkal kapcsolatos kérdések: - Hol juthatok információhoz a Neptun rendszer működéséről? A honlapról: Hallgató­ inknak / Tanulmányi információk / Neptun hallgatói felület leírás. - Hol kaphatok tájékoztatást a szakmai gyakorlatról, és a formanyomtatvány kitölté­ séről? (szakmai gyakorlatos formanyomtatványt és információt a szakmai gyakorlat előadótól kaphat a 043/C szobában) - Hova forduljak, ha évfolyamdolgozattal kapcsolatos kérdésem van? Elsősorban a tanszékhez. Lásd még a honlapon a Hallgatóinknak / Tanulmányi információk alatt. - Lehet-e a képzési időnél hamarabb befejezni a tanulmányokat? Igen, tanulmányai ütemét a hallgató saját lehetőségeinek és terveinek megfelelően maga alakíthatja ki. Attól függően, hogy milyen ütemben kíván haladni, felvehet bármilyen tantárgyat, azonban figyelembe kell vennie a tantárgyfelvételi feltételeket. - Mit kell tennem, hogy ne bocsássanak el? Tanuljon, hogy elkerülje a TVSZ 17O.§ában szereplő elbocsátási okokat. - Hányszor lehet dékáni méltányosságot kérni? A tanulmányok során egyszer. - Mit kell tennem, ha tagozatot szeretnék váltani? A dékán indokolt és méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti a Kar hallgatójának az átlépést egyik tagozatról a másikra (tagozatváltás). Tagozatváltás esetén a tanulmányok csak költségtérítéses formában folytathatók. A kérelemhez szükséges formanyomtatvány a honlapról le­ tölthető, vagy a földszinti információs pultnál beszerezhető. - Hogyan lehetnék államilag támogatott? Vagy újra kell felvételiznie államilag támo­ gatott képzésre, vagy jól kell tanulnia, és a TB-hez átsorolási kérelmet benyújtania. Az átsorolás feltételeit lásd a TVSZ 162. §-ában, és a HTJSZ 19.§ (9-10) bekezdései­ ben. - Hogyan lehet elfogadtatni egy más intézményben teljesített tárgyamat? Lásd: TVSZ 150. §, valamint a honlapon A Kar szervezete / Testületek - Kreditátviteli Bizottság. - Mit jelent a kedvezményes tanrend és hogy kaphatok olyat? Az aktív félévet beje­ lentett hallgató indokolt esetben megadott határidőig kérheti a TB-től az óralátogatás alóli felmentést, illetőleg a vizsgakötelezettség teljesítésének a szorgalmi időszakra történő előrehozatalát. A nyomós indok igazolását a kérelemhez csatolni kell. TVSZ 149.§ (2), 15L§ (2), 164.§. - Hogyan lehet a kreditet megszerezni? Két módon: 1. Az adott tantárgy legalább elégséges (2) vagy „Megfelelt” szintű teljesítésével. A 182 �kredit értéke független az érdemjegytől. Ha a hallgató vizsgakötelezettségét nem tel­ jesíti, kreditpontot nem kaphat, csak a vizsga letételének félévében. 2. Tantárgy befogadásával. Tárgyakat a hallgató más intézményben is teljesíthet, en­ nek befogadásáról - kérelem alapján - a Kreditátviteli Bizottság dönt. Beiratkozás, tárgyfelvétel: - Mit tegyek, ha a meghirdetett időpontban nem tudok beiratkozni? Keresse fel tanul­ mányi előadóját még a beiratkozási időszak előtt. - Elmulasztottam a beiratkozást/bejelentkezést, hogyan pótolhatom? Halasztott beiratkozási/bejelentkezési kérelmet lehet benyújtani be a Tanulmányi Bizottsághoz (TB), indoka igazolásának csatolásával, a szorgalmi időszak második hetének végé­ igLásd még: TVSZ 149.§ (2), 151 .§ (2), valamint Honlap / Hallgatóinknak / Tanulmányi információk alatt a félév időbeosztása. - Mikor lehet tantárgyat felvenni? Lásd: Honlap / Hallgatóinknak / Tanulmányi infor­ mációk - Tárgyfelvétel. - Miért nem tudok felvenni egy tantárgyat? Pl: nem teljesült az elő- vagy párhuza­ mos hallgatási követelmény (először a gyakorlatot kell felvenni, és utána az elméleti tárgyat), nem az aktuális képzését választotta ki a hallgató, betelt a kurzuslétszám - ekkor forduljon a tanszékhez. Vizsgák - Mik azok a CV vizsgák? Ha a hallgató az adott félévben a tárgy aláírását megszerzi, de a vizsgakövetelményét nem teljesíti, a tárgyat a következő félévben csak vizsgás (CV) kurzusra felveheti. A CV vizsgaidőszak 2 hétig tart, a szorgalmi időszak köze­ pén. A hallgató az előtanulmányi rend szerint a CV-n felvett tárgyra épülő tantárgyat is felveheti, de csak akkor kaphat belőle aláírást, ha a CV vizsgája sikerült. Amennyi­ ben a CV vizsga nem sikerül, a ráépülő tárgy is nem teljesítetté válik abban a félévben úgy, hogy vizsgára sem jelentkezhet a tárgyból, elhasználva egy tárgy felvételét. Lásd még: TVSZ 167.§ (3), és 163.§ (2), (3) bekezdés. A CV vizsgaidőszakkal kapcsolatos határidőket lásd a honlapon a félév időbeosztá­ sánál) - Miért nem tudok vizsgára jelentkezni? Pl: betelt a létszám; legalább harmadik vizs­ gajelentkezése a tárgyból és nem fizetett javítóvizsgadíjat; lejárt a jelentkezési ha­ táridő a vizsgára - vizsgára jelentkezés a vizsga előtti nap délig lehetséges, olyan vizsgaidőpontra akar jelentkezni, amely javítóvizsgások számára van fenntartva, és csak az jelentkezhet, aki az adott félévben már elégtelent szerzett) - Nincs szabad vizsgaidőpont, mit tegyek? Keresse fel a tanszéket! - Nem látom a vizsgaidőpontokat, mi lehet a baj? Keresse fel tanszéki adminisztrátort, mert valószínűleg nem rendelte hozzá az Ön kurzusát a vizsgaalkalomhoz. - Hányszor vizsgázhatok egy tárgyból? Félévente 2-szer, összesen hatszor. - Hol van a vizsgám? Lásd a Neptunon a vizsgaalkalom leírás rovatában, vagy a tan­ széki hirdetőtáblán. 183 �Diplomamunka/szakdolgozat, záróvizsga: - Hol és mikor lehet leadni a diplomamunkát/szakdolgozatot? Földszint 043/c szoba, leadási határidő a honlapon megtalálható. - Melyek a diplomamunka formai követelményei? TVSZ 171. § és honlap: Hallgató­ inknak / Tanulmányi információk - diplomamunka/szakdolgozat. - Mikor lehet záróvizsgázni? Ha a hallgatónak megvan az abszolutóriuma és védésre alkalmas diplomamunkáját leadta a Dékáni Hivatalba. - Igaz-e, hogy az új képzési rendszer bevezetésével az oklevél mellé már nem jár a doktori cím? Nem igaz. A 15/2006. (IV.3) OM rendelet értelmében: „2. A mester­ képzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: - végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, rövidítése: MA) - szakképzettség: jogász - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Lawyer Az oklevél doktori címet tanúsít, rövidített jelölése: dr.jur.” - Be lehet-e fejezni a záróvizsgákat másik egyetemen? A PPKE ezt nem engedi meg, más egyetemek döntéseit nem befolyásolhatjuk. - Lehet-e nyelvvizsga központ által kiállított igazolás alapján diplomát kapni? Nem elég az igazolás, csak a kiállított nyelvvizsga bizonyítványt tudjuk elfogadni. - Igaz-e, hogy egy záróvizsgát csak háromszor lehet megpróbálni, és utána kirúgják a hallgatót? Nem, a 3. kimerített lehetőség után Dékáni engedélyt lehet kérni újabb vizsgára. Pénzügyek: - Csak OTP-s bankkártyával tudok a Neptunon fizetni? NEM, valamennyi internetes fizetésre alkalmas kártya megfelel, függetlenül attól, hogy melyik pénzintézet bocsá­ totta ki. - Hogyan tudom visszaigényelni a fel nem használt, de befizetett szolgáltatási díjat? A földszinti információs pultnál kell formanyomtatványt kérni, kitölteni, az adott tan­ székkel leigazoltatni, és utána leadni a Gazdasági Osztályon. Fölöslegesen befizetett vizsgadíjat visszaigényelni csak az adott tantárgy teljesítése után, az adott vizsgaidő­ szakot követő 1 hónapon belül lehet. - Lehet csekken befizetni a záróvizsgadíjat? Nem, csak a Neptunon történő befizetést fogadja el a Kar. - Hogyan tudok diákhitelt igényelni? A diákhitel igénylést nem az egyetemen kell intézni, hanem a postán, vagy banknál - Mikor kell elkezdenem a diákhitelt visszatörleszteni? Ahogy a hallgatói jogviszonya megszűnt, 14 napon belül be kell jelentenie a Diákhitel Központnak és a törlesztést a 4. naptári hónap első napján kell elkezdeni. Ha pl. június 30-án szűnik meg a jog­ viszony, akkor október 1-jétől kell törleszteni. FONTOS! A törlesztési kötelezettség független attól, hogy van-e munkaviszonya! A kötelezettséget csak abban az esetben 184 �szüneteltetheti, ha 40 éves kora előtt újból hallgatói jogviszonyt létesít, és ezt bejelenti a Diákhitel Központnak Ösztöndíjak, juttatások - Honnan tudhatom meg, hogy milyen juttatásokban részesülhetek? A Hallgatói térí­ tési és juttatási szabályzatból (HTJSZ) és a honlapról - Hallgatóinknak/Ösztöndíj. - Kaphatok-e alaptámogatást? Alaptámogatást az első alkalommal államilag támo­ gatott nappali tagozatos képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy kaphat, amennyiben a HTJSZ 14.§ (4-5) bekezdéseiben leírtaknak megfelel, és a megadott határidőig ilyen irányú kérelmet nyújt be. - Mi alapján számítják ki az ösztöndíj átlagomat? A korrigált kreditindex alapján: az adott félévben Y (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye') v a félévben teljesített kreditek 30 a félévre felvett kreditek - Köztársasági ösztöndíjhoz melyik átlag kell? Az utolsó két félév súlyozott tanulmá­ nyi átlaga. 185 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource JÁK (Jog- és Államtudományi Kar) Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document PPKE-JÁK Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Tanulmányi tájékoztató 2009/2010 - Nemzeközi igazgatási alapszak (BA); Európai és nemzetközi igazgatás mesterszak (MA) Description An account of the resource tanév ismertetés; Neptun használat; tanszékek- , oktatók bemutatása; juttatások; adminisztráció; posztgraduális képzés; pályázatok; informatikai szolgáltatások; szabályzatok Subject The topic of the resource Tanulmányi tájékoztató Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE-JÁK; Dr. Schanda Balázs - dékán; Szakaliné Szeder Andrea; MonAt kft Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE-JÁK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2009-2010 Date Created Date of creation of the resource. 2009. július 31. Medium The material or physical carrier of the resource. ismertető Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource digitális; papír Source A related resource from which the described resource is derived JAK_2009_2010_tanulmanyi_tajekoztato_nemzetkozi_igazgatas_alapszak_ba_europai_es_nemzetkozi_igazgatas_mesterszak_ma Relation A related resource PPKE-JÁK Központi irattár 30/009 Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Magyarország; Budapest Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. 1088 Szentkirályi u. 28. Extent The size or duration of the resource. 7585 KB; 196x141 mm; 185 p. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE-JÁK Rights Information about rights held in and over the resource PPKE-JÁK Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE-JÁK Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context JAK_2009_2010_tanulmanyi_tajekoztato_nemzetkozi_igazgatas_alapszak_ba_europai_es_nemzetkozi_igazgatas_mesterszak_ma MondAt kft Schanda Balázs Szakaliné Szeder Andrea