https://omeka.ppke.hu/files/original/5c5415647f9cd9365b0b6d340a5dfd21.jpg 83ed274c31dafd6325573bbcee38641b https://omeka.ppke.hu/files/original/2fe962c9b7adfa283762e8d25ccd9d24.pdf e8b76df7147eaf80835c1d89d2937db9 PDF Text Text Pázmány Péter Katolikus Egyetem r Jog-és Államtudományi Kar Tanulmányi tájékoztató 2010/2011 Osztatlan jogász mesterszak Budapest 2010 �A kézirat lezárásának időpontja: 2010. július 31. Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Felelős kiadó: Dr. Schanda Balázs dékán Szerkesztette és tördelte: Szakaiiné Szeder Andrea Nyomdai munkák: MondAt Kft. �TARTALOM Dékáni köszöntő 7 Az egyetem szellemisége 9 Az Egyetem története 9 Az Egyetem vezetői 13 Az Egyetem Karai 14 Karunk címere 16 I. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 17 1. Karunk szellemisége, sajátosságai 17 2. Karunk vezetői 18 3. A tanév időbeosztása 18 4. Beiratkozási és bejelentkezési eljárás, tárgyfelvétel 20 5. A kari honlap és a Neptun rendszer használata 22 6. Fizetendő díjak, költségtérítések 25 7. Hallgatói juttatások 28 8. Hallgatói ügyekkel foglalkozó szervezeti egységek, testületek, azok eljárási és adminisztrációs rendje 31 8.1. Tanulmányi Osztály 8.2. Dékáni Titkárság 8.3. Dékánhelyettesi Titkárság 8.4. Fegyelmi Bizottság (SzMSz 28.§) 8.5. Kreditátviteli Bizottság (SzMSz 29.§) 8.6. Tanulmányi Bizottság (SzMSz 30.§) 8.7. Diákjóléti Bizottság (SzMSz 25.§) 8.8. Esélyegyenlőségi Bizottság (SzMSz 26.§) 8.9. A jogorvoslat rendje 9. Intézetek, tanszékek 9.1. Alkotmányjogi Tanszék 9.2. Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék 9.3. Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék 31 34 35 36 36 37 37 37. 38 39 39 40 41 3 �9.4. Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet 9.5. Jogbölcseleti Tanszék 9.6. Jogtörténeti Tanszék 9.7. Kánonjogi Intézet 9.8. Kereskedelmi Jogi Tanszék 9.9. Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék 9.10. Közigazgatási Jogi Tanszék 9.11. Nemzetközi Magánjogi Tanszék 9.12. Pénzügyi Jogi Tanszék 9.13. Polgári Eljárásjogi Tanszék 9.14. Polgári Jogi Tanszék 9.15. Római Jogi Tanszék 9.16. Idegen Nyelvi Lektorátus 9.17. Informatikai Oktatási Csoport 9.18. Testnevelési Csoport 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 55 10. Posztgraduális képzések 55 11. Hallgatói érdekképviselet - Hallgatói Önkormányzat (HŐK) 63 12. Könyvtár 64 13. Informatikai szolgáltatások 66 14. PROFEX jogi és közigazgatási bejelentett szaknyelvi vizsgahely - Idegen Nyelvi Lektorátus 67 15. Pályázati, karrier-tanácsadási és egyéb magyar és külföldi ösztöndíjlehetőségek 4 69 16. Kari lelkészség 72 17. Kulturális lehetőségek, öntevékeny csoportok 72 18. Sportélet a Karon 72 19. Házirend 73 II. AMIT MINDENKINEK ISMERNIE, TUDNIA KELL ... A SZABÁLYZATOK 75 TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ) 75 HALLGATÓI TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT 97 �HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT 113 A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM SZABÁLYZATA A HALLGATÓI FELÜLBÍRÁLATI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJÉRŐL 119 OSZTATLAN JOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK III. MINTATANTERV 125 IV. TÁRGYLEÍRÁSOK 137 Kötelező tárgyak 137 Kötelezően választható tárgycsoportok Általános társadalomtudományi ismeretek tárgycsoport 168 Jogtudományi alapozó ismeretek tárgycsoport 175 Differenciált szakmai ismeretek tárgycsoport 177 5 ��Dékáni köszöntő Legyen Karunk egyre inkább a valódi szabadság szigete, ahol nem csak a jog tanulha­ tó magas szinten, de az igazság is kimondható! Az igazság - melynek ma néha a létét is kétségbe vonják -, csak az igazság adhat a jog számára szilárd alapot. A jog igazság nélkül pusztán szabályozástechnika, mely nem igényel sem egyetemi szintű oktatást, sem személyes elkötelezettséget. Karunk azonban éppen erre, az Igazság iránti sze­ mélyes elkötelezettségre hívja hallgatóit és oktatóit, szakmai ismeretek közvetítése mellett választ kínálva a minden embert meghatározó, elemi kérdésekre is. Ebből, az Igazság keresése iránti elkötelezettségből fakad a közösség oktatók, hallgatók és az Egyetem küldetését előmozdító valamennyi munkatárs között. Ebből fakad a személy legyen jogalany, ügyfél, hallgató, adminisztrátor vagy professzor - iránti tisztelet. Ebből fakad az, hogy hivatásunkat nem önös szempontok szerint, hanem a közjó­ ra, és a természetes értékekre figyelemmel kell gyakorolnunk. Jogszemléletünket is meghatározza az emberi méltóság iránti tisztelet, és az, hogy a politikai közösség, a társadalom célja a közjó szolgálata kell, hogy legyen. Az egyetemek versenyében ez a többlet nehezen mérhető, mégis ez alapozza meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folyó jogászképzés létjogosultságát és különleges értékét. Az elmúlt évek visszaigazolták jogászképzésünk minőségét: végzettjeink elhelyezkedési tapasztala­ tai rácáfolnak a szakma telítettségéről szóló hiedelmekre. A nemzetközi igazgatási szak iránti növekvő érdeklődés pedig azt mutatja, hogy a jogászképzéshez szervesen kapcsolódó igazgatási képzési terület is otthonra talált Karunkon. Joggal hiszünk ab­ ban, hogy szilárd alapokon álló, minőségi munkának van jövője. Dr. Schanda Balázs dékán ��EGYETEMÜNKRŐL Az EGYETEM SZELLEMISÉGE Mit jelent az, hogy katolikus egyetem? Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek - 2003 januárjáig Egyetemünk rektora - a következőképpen fogalmazza meg: „Erről hivatalos meghatározással rendelkezünk, amit II. János Pál pápa adott a katolikus egyetemekről szóló, 1990-ben megjelent apostoli rendelkezésében. Ez az a hatályos egyházi törvény, amely ma az ilyen egyetemeknek a működését, identitását szabályozza. Eszerint a katolikus egyetem olyan, az egyházi hatóság által alapított, elismert, de az adott országban is egyetemként elfogadott, nagyobbrészt „világi” tu­ dományokkal foglalkozó intézmény, amely intézményes kötelezettséget vállal arra, hogy teljes oktatói, kutatói és nevelői tevékenységét a katolikus hit szellemében végzi. Ma az Egyház számára a kultúra, illetve a tudomány világával való párbeszédnek privilegizált helye a katolikus egyetemen van. Sőt ebben a tekintetben még változik is a hangsúly. 2000 nyarán, Ausztráliában a katolikus egyetemek rektorainak világtalál­ kozóján olyan kép rajzolódott ki, hogy talán ellentétben az előző évtizedekkel, amikor ezek az egyetemek inkább a szakmaiságra helyezték a hangsúlyt, ma azt mondják, hogy a létük érdekében elsősorban a katolikus identitásukat kell hangsúlyozni, mi­ közben a legmagasabb szakmai színvonalra törekszenek. Ez adja létjogosultságuk alapját.” Az Egyetem története* Az egyetem szó a nyelvújítás idején keletkezett, a latin universitas-t fordították le magyarra, ami eredetileg a tanárok és a tanulók összességét jelentette. (Az egyetem terminológiáját elsőként Verseghy Ferenc használta 1805-ben.) Az egyetem a középkor egyik legjelentősebb és legmaradandóbb alkotása. Az ókorban az egyes elismert tudósoknak saját iskolái voltak. A XII-XIII. században, amikor minden rend, népcsoport, foglalkozási csoport kialakította a maga szokásjo­ gát, egyúttal megpróbálta kivívni magának a saját privilégiumait és autonómiáját is. A Corpus Juris Civilis szerint szerveződve a professzorok és hallgatók fogtak össze a tanulás és a tudományos kutatások művelése érdekében. Az egyetem polgárai maguk választhatták meg elöljáróikat, alakíthatták ki statútumaikat és bíráskodhattak tagja­ ik felett. A stúdiumokat sikeresen befejező hallgatóknak pedig tudományos fokozatot adhattak. Az első egyetemek még szabadon, ex consuetudine alakultak ki (Párizs, Oxford, Bologna). A XII. században már - felismerve az egyetem jelentőségét - pápák és uralkodók alapították az universitas-okat. így vetette meg az alapját XI. Gergely pápa a toulouse-i (1229), IV. Ince a római (1244-45), II. Frigyes császár pedig a nápolyi (1224) egyetemnek. A német egyetemi oktatás a XIV. században indult meg (Prágában 1348-ban, 9 �Bécsben 1361-ben, Heidelbergben 1368-ban, Kölnben 1388-ban stb.). Ekkor alakultak ki az egyetem alapításának jogi feltételei. Eszerint az uralkodói privilégium-leveleket - egy meglehetősen alapos vizsgálat után - a pápának kellett jóváhagynia. Magyarországon I. (Nagy) Lajos az ország akkor legsűrűbben lakott részén, Pécsett alapított egyetemet, amit IV. Orbán pápa 1367-ben hagyott jóvá. Sajnos az egyetem nem sokáig működött. Hasonló sors jutott osztályrészéül a Zsigmond által alapított óbudai (1389) és a Mátyás által létrehozott pozsonyi (1467) universitas-oknak is. Ezzel le is zárult a középkori egyetemalapítások kora. A következő időszakban létrejött egyetemek már új művelődési igények szolgálatában, a reformáció és ellenre­ formáció küzdelmeiben és hatása alatt fejlődtek. A török hódoltság miatt Magyaror­ szág elveszítette fővárosát és az ország korábban leginkább magyarlakta területét. A Bécsben székelő Habsburg-házi uralkodók pedig nem tartották fontosnak egy magyar egyetem ügyét. Ezért az universitas alapítását Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi érseknek kellett magára vállalnia. (Ennek hatására az egyetem további fejlődéséhez a későbbi érsekek is nagyban hozzájárultak.) Pázmány Péter - aki maga is tanított tíz évig a grázi egyetemen - a katolikus vallás terjesztése és a nemzet méltóságának emelése érdekében alapította meg az egyetemet a török hódoltság miatt Nagyszom­ batban 1635. május 12-én. Pázmány Péter régi szokás szerint az alapítás megerősítése érdekében a pápához fordult, de a pápa - mivel csak a teológiai és a bölcsészettudo­ mányi kar megalapítására volt elegendő pénz és ezért a jogi és az orvosi kar hiányzott - az intézményt az egyetemek kiváltságával felruházni vonakodott. Ezért Pázmány az egyetemet a Jezsuita Társaságra bízta, amely rendelkezett az egyetemi rang ado­ mányozásának jogával, és emellett kiváló tanárokkal látta el az egyes tanszékeket. Mindemellett azt is elérte, hogy II. Ferdinánd német-római császár 1635. október 8diki privilégiumlevelével nemcsak hogy elismerje alapítását, hanem ugyanazon jo­ gokkal ruházza fel, mint a kölni, bécsi, mainzi, ingolstadti, prágai, olmützi és grazi egyetemeket. Jogi karral 1667. január 2-án egészült ki a Nagyszombati Jezsuita Egyetem Páz­ mány Péter két utóda, Lósy Imre és Lippay György érsekek révén, akik összegyűjtöt­ ték azt a 30.000 forintot, amely lehetővé tette az új fakultás elindítását. A hazai jog oktatását olyan fontosnak tartották, hogy erre az alapító levél előírásaiban külön kitértek: „A tanárokat és a római (császári) és hazai jog tanításának módját illetőleg úgy végeztünk és úgy határoztunk, hogy három tanár állíttassák be, kiknek ketteje a hazai jogot, tudniillik Magyarország szokásjogát, vagyis a törvénykönyvet, mit Hármas­ könyvnek hívunk, a jogintézményeket és a törvénycikkelyeket adják elő és pedig ezeknek egyike elméletileg (az anyagi jogot) a másika pedig gyakorlatilag (az alaki jogot) adja elő, a mindkét jognak, tudniillik a kánoni és a római és a hazai jognak törvénynyé vált szokását (a peres eljárást) a törvényes per többi szükségleteivel együtt, mind a nyolcados és megyei s a többi rendes és alsóbírósági ügyeket, mind pedig 10 �a szabad városok, a tárnokjogi és szentszéki ügyeket illetőleg a perben előfordulni szokott ügyiratok felhozott példáival együtt. A harmadik végül tanítsa Justinianus rendeletéit és tanítmányait, az egész római törvénytárt és glossáit, azokhoz tartozó mellékletekkel együtt. A jogtudós tanárok főleg arra törekedjenek, hogy a hazai jogot, amennyiben lehetséges, vessék egybe a római és a kánonjoggal s a mik a mieinkből hiányoznának, azokból törekedjenek kiegészíteni.” Mindennek a jelentőségét akkor értékelhetjük igazán, ha tekintetbe vesszük, hogy francia jogot Párizsban 1679-ben, német jogot pedig 1709-ben Wittenbergben tanítot­ tak először. 1760-tól kezdtek tanítani természetjogot, majd 1769-től az általános köz­ jogot, a hazai közjogot, a büntetőjogot és a politikát. Ezután fokozatosan szélesítették a tananyagot újabb és újabb jogágakkal, tantárgyakkal. Mária Terézia a felvilágosult abszolutizmus eszméjének megfelelően „államosí­ totta” az egyetemet. Egyrészt ekkor egészítette ki orvosi karral és tette valódi egye­ temmé, másrészt a kormányzat ellenőrzése alá vonta az oktatást és elvárta, hogy a bi­ rodalomhoz hű jogászokat, állami tisztségviselőket képezzenek. Ezt az elhatározását erősítette a Jezsuita Társaságnak 1773-ban történt feloszlatása is. A királynő által kiadott Ratio Educationis (1777) a politikai kamarai tudományo­ kat áttette a bölcsészettudományi karról, így jött létre a jog-és államtudományi kar. Egyúttal az egyetemet Budára költöztették és királyi egyetemként deklarálták kiemelt helyét a magyar felsőoktatásban. Majd az egyetem II. József reformintézkedéseinek részeként végleg Pestre került. A reformkor politikai mozgalmaitól igyekeztek elszigetelni a jogi kart. így a ma­ gyar nyelv csak az 1845/46. tanévtől kezdve lett hivatalos oktatási nyelv a latin he­ lyett. Az 1848. március 15-i pesti forradalmat az egyetemi ifjúság indította el, és a for­ radalom kezdeti eseményeiben a diákság volt az igazi tömegbázisa a radikális de­ mokratáknak. Az egyetemi ifjúság már két nappal a forradalom után összeállította kilenc pontos javaslatát a felsőoktatás reformjára vonatkozóan. A forradalomnak az egyetemmel kapcsolatos első vívmánya az 1848. évi 19. te. volt, amely egyrészt az egyetemet az országgyűlésnek felelős vallás- és közoktatási miniszter felügyelete alá helyezte, másrészt deklarálta a tanulás és a tanítás szabadságának elvét. A szabadságharc leverése után az egyetem elvesztette autonómiáját és a német lett a hivatalos oktatási nyelv. Az oktatott tárgyak között túlsúlyossá vált az osztrák jog. Betiltották a jogászbált és a magyar ruhák használatát. A helyzet 1860-ra annyira feszültté vált, hogy a hallgatók tüntetéseket szerveztek, melyeket az abszolút kor­ mányzat brutális módon oszlatott fel. A kar szakmai politikai súlya a kiegyezést követően jelentősen megváltozott. Nem­ csak az autonómiáját nyerte vissza, hanem a kor meghatározó politikusai, jogászai is innen kerültek ki. A kar a sportszerű versengés szellemében vette tudomásul, hogy elvesztette hegemóniáját (Kolozsvárott és Pozsonyban is alapítottak jogi karokat). 11 �A Károlyi Mihály nevével fémjelzett népköztársaság - de különösen a Tanácsköz­ társaság - diktatórikus módon avatkozott bele a kar életébe. Az előbbi a kar akarata ellenére hozott létre tanszékeket és nevezett ki oktatókat, míg az utóbbi megszüntette a jogi oktatást és helyette a kar épületében marxizmust tanítottak. Az 1920-as években Klebelsberg Kunó minisztersége idején azt vallották, hogy az oktatás stratégiai kérdés és a Trianonnal meggyengült országnak minden erejét arra kell összpontosítania, hogy megmutassa a világnak a magyarság európai műveltségét. Ezért jelentős összegeket fordítottak ösztöndíjakra és a külföldi kulturális kapcsola­ tok ápolására. Az egyetemi tanács kezdeményezte az alapító Pázmány Péter nevének felvételét. A vallás- és közoktatási miniszter 153425/1921. IV. számú leiratában közölte, hogy a kormányzó 1921. szeptember 1-jén járult hozzá a név változtatáshoz. 1950-ben, a szovjet mintát másolva, először leválasztották a Hittudományi Kart, majd 1951 elején az Orvostudományi Kart az újonnan felállított Egészségügyi Miniszté­ rium alá rendelték. (Ennyire szervilis módon egyik szocialista ország sem követte a moszkvai direktívákat.) Az egyetem ezután nem viselhette tovább alapítója nevét sem, ezért vette fel a fizikus Eötvös Loránd nevét. A nemzetközi hírű oktatói kar jelentős részét eltávolították, és megbízható kádereket neveztek ki helyettük. A kar autonómiáját teljesen megszüntették, és kötelezővé tették az orosz nyelv, valamint a szovjet jog oktatását. Az 1960-as évek második felében bevezetett gazdasági mechanizmus az egyetem életében is pozitív fordulatot hozott. Liberalizálódott az oktatás, egyre több tehet­ séges oktató került a tanári karba, és lehetővé vált - ha csak korlátozott módon is -, hogy a kar nemzetközi kapcsolatokat építsen ki. A nyolcvanas években a karon ki­ alakult ellenzéki csoportból, oktatókból és hallgatókból került ki a rendszerváltozást előkészítő politikai elit jelentős része. 1989-ben megszűnt a pártirányítás, eltörölték a kötelező orosz oktatást, valamint a marxista ideológiát sulykoló tárgyakat, és visszaállították az egyetem autonómiáját. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1992. január 30-án hozta létre oly módon, hogy a Pázmány Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek által 1635-ben Nagyszombatban alapított és azóta folya­ matosan fennálló Hittudományi Kar mellé az Apostoli Szentszék engedélyével Böl­ csészettudományi Kart hozott létre. Az így keletkezett Katolikus Egyetemet 1993ban a magyar Országgyűlés is elismerte. 1995-ben került sor ugyancsak a Püspöki Konferencia részéről az Egyetem Jog- és Államtudományi Karának megalapítására, majd ezt követően ez a Kar is állami elismerést nyert. A Kánonjogi Posztgraduális Intézetet az Apostoli Szentszék 1996-ban alapította meg egyházi fakultási joggal. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1998-ban egyházilag Információs Technoló­ giai Kart is alapított az Egyetemen. A „műszaki informatika” szak indításának állami 12 �engedélyét 2000-ben, a Kar állami elismerését 2001-ben adták meg. A Karon az ok­ tatás 2001-ben indult meg. 2008. január 1-jétöl az Egyetem karaként működik Esztergomban a Vitéz János Kar. 1999. március 25-én a Katolikus Nevelés Kongregációjának határozatával Egyete­ münk szentszéki alapítású katolikus egyetemmé vált. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hivatalánál fogva az Egyetem nagykancellárja, aki a Szentszék nevében az Egyetem kormányzatának élén áll. Az Egyetem vezetői Nagykancellár: S. Em. R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Rektor: Ft. Dr. Fodor György Rektorhelyettes: Ft. DDr. Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem Rektori Hivatal 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. E-mail: rektor@ppke.hu Honlap: http://www.ppke.hu Rektori titkárság: Tel: 4297-213,4297-211 Fax: 3180-507 13 �Az Egyetem Karai Hittudományi Kar (HTK) 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24. telefon: 484-3030, fax: 318-4124 Dékán: Ft. Dr. Tarjányi Zoltán E-mail: ppke htk@htk.ppke.hu Honlap: www.htk.ppke.hu Bölcsészettudományi Kar (BTK) 2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1. telefon: (26) 577-000, fax: (26) 374-570 Dékán: Dr. Botos Máté E-mail: postamester@btk.ppke.hu Honlap: www.btk.ppke.hu Jog- és Államtudományi Kar (JÁK) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. telefon: 429-7200, fax:429-7201 Dékán: Dr. Schanda Balázs E-mail: informacio@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu Kánonjogi Posztgraduális Intézet (KJPI) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. telefon: 429-7217, fax: 429-7218 Elnöke: Ft. DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem E-mail: kanonjog@jak.ppke.hu Honlap: www.kjpi.ppke.hu 14 �Információs Technológiai Kar (ITK) 1083 Budapest, Práter u.50/a telefon: 886-4700, fax: 886-4724 Dékán: Nyékyné Dr. Gaizler Judit E-mail: titk@itk.ppke.hu Honlap: www.itk.ppke.hu Vitéz János Kar (VJK) 2500 Esztergom, Majer István u. 1-3. telefon: (33) 134-699, fax: (33) 413-493 Dékán: Ft. Dr. Gaál Endre E-mail: info@vjk.ppke.hu Honlap: www.vjk.ppke.hu Intézményi OM azonosító: FI 79633 15 �Karunk címere 16 �I. ALTALANOS INFORMÁCIÓK 1. Karunk szellemisége, sajátosságai Az 1995-ben létrehozott Jog- és Államtudományi Kar fő célja a jogállam felépítésén munkálkodó keresztény szellemiségű,jogot végzett szakemberek kibocsátása a társa­ dalom legkülönbözőbb területeire. A Kar szellemiségének megfelelően a beiratkozáskor - a beiratkozási lap mellék­ leteként - az alábbi hallgatói nyilatkozatot kérjük aláírni: Hallgató neve:....................................................... Neptun kódja:............... Alulírott, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója nyilatkozom, miszerint tu­ domásul veszem, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem olyan intézmény, amely a keresztény értékrend szerint végzi oktatási tevékenységét. Ezt az értékrendet magam­ ra nézve elfogadom, és tiszteletben tartom. Vállalom, hogy tisztességes eszközökkel és módon, fegyelmezetten és szorgalmasan, adottságaimhoz mérten az elérhető legjobb eredményre törekszem tanulmányaim so­ rán. A Kar oktatóival, dolgozóival és hallgatóival a maximális udvariasságot megtar­ tom, és velük együttműködöm. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem iránt lojalitással viseltetek. Budapest,................................................ hallgató A végzős hallgatóknak a diploma átvételekor elmondott jogászi esküje: Én (...), esküszöm, hogy országunk alkotmányát, törvényeit és alkotmányos rendjét megtartom, az ember személyiségéből folyó alapjogait tiszteletben tartom, tudomá­ nyomat hazánk és embertársaink javára fogom hivatásom szerint hasznosítani. Tudásomat arra kívánom használni, hogy hazánk felvirágozzék, abban kicsi és nagy, erős és erőtlen, de főleg minden elhagyatott és védelemre szoruló biztonságban érez­ hesse magát. A törvények rendjét nem önös szempontok szerint, hanem a közjóra és a természetes értékekre figyelemmel igyekszem alakítani, fenntartani, alkalmazni. A rám ruházott hatalmat szolgálatnak tekintem, amellyel elszámolni tartozom. Az ítéletemre bízott ügyekben ellenszenv és rokonszenv vagy bármely részrehajlás nél­ kül, fenyegetésre és személyes haszonra nem adva, legjobb tudásom és lelkiismere­ tem szerint jogszerűen fogok állást foglalni. A Magyar Katolikus Egyházat, amelynek egyetemén tanulhattam és ezt a Pázmány Péterről nevezett Katolikus Egyetemet tiszteletemben megtartom, támogatni és érté­ kelni fogom, és törekszem méltó lenni arra, hogy az Egyetem doktorai közé számít­ tassam. Isten engem úgy segéljen! A tanrend sajátosságai más jogi karok tanrendjéhez képest: • a gazdasági és környezetvédelmi szakjogi tárgyak, közgazdaságtan és a nemzet­ közi jog magas óraszámban oktatása; • az alkotmányjog, a sajtó- és médiajog, versenyjog, valamint az informatikai is­ meretek hangsúlyos tanítása; • az intézmény katolikus voltából következően három féléven keresztül kánonjog, valamint bioetika oktatása; • természetjog oktatása; 17 �• • • összehasonlító jog oktatása több szinten; sportjog oktatása; műemlékvédelem tanítása. 2. Karunk vezetői Dékán: Dr. Schanda Balázs Elérhetőség: Id. Dékáni Titkárság Dékánhelyettesek: Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István Elérhetőség: Id. Dékánhelyettesi Titkárság Tanulmányi dékánhelyettes: Dr. Komáromi László Elérhetőség: Id. Dékánhelyettesi Titkárság Kutatási dékánhelyettes: Dr. Tóth Tihamér Elérhetőség: Id. Kutatásszervezési és Külügyi Iroda Gazdasági igazgató: Dr. Katona Klára Elérhetőség: Id. Dékáni Titkárság 3. A TANÉV IDŐBEOSZTÁSA A tanév őszi féléve szeptember első hetében, tavaszi féléve pedig február első hetében kezdődik. A szorgalmi időszak első hetében csak a levelező tagozat számára van taní­ tás. Az adott félév időbeosztásáról dékáni körlevél rendelkezik, amelyet a kar honlap­ ján, a www.jak.ppke.hu alatt, a baloldalon lévő menüpontok közül a „Hallgatóinknak” menüpontot választva, „A félév időbeosztása” almenüpont alatt olvashatunk. Őszi félév Időszak megnevezése Időpont Bejelentkezés és tárgyfelvétel augusztus 20. utáni első munkanaptól a szor­ galmi időszak kezdetéig Beiratkozás I. évfolyam számára augusztus utolsó hetében Gólyatábor közvetlen a beiratkozás után Tanévnyitó ünnepség az oktatás megkezdése előtt Költségtérítés-befizetés, diákhitel-en- a bejelentkezési határidőt követően, szeptem­ gedményezés ber 15-ig 18 �Kérelembeadási határidők TVSZ szerint Szorgalmi időszak szeptember első hetétől 15 hét CV vizsgaidőszak szeptember utolsó és október első hete Pázmány Nap október második szerdája Őszi szünet egy hét, az október 23-i vagy november 1-jei ünnephez kapcsolódóan Záróvizsga időszak jogász szakon az október 23-i ünnep után 8 hét igazgatási szakokon november második fele Leckekönyvek kiadása a hall­ gatóknak a vizsgaidőszakra legalább két héttel a vizsgaidőszakot megelőzően, a vizsgaidőszakot követő má­ sodik munkanapig Őszi félévi vizsgaidőpontok meghirdetése a szorgalmi időszak vége előtt 3 héttel Vizsgajelentkezés kezdete a szorgalmi időszak vége előtt két héttel Tárgyak meghirdetése a tavaszi félévre a szorgalmi időszak végéig Vizsgaidőszak Elővizsgahét a szorgalmi időszakot követő 6 hét a szorgalmi időszak utolsó hete Átsorolás-kérési időszak a vizsgaidőszak utolsó hete és az azt követő 1 hét Oklevél-átadó ünnepségek december és január 3. hetében Tavaszi félév Időszak megnevezése Időpont Bejelentkezés és tárgyfelvétel január utolsó és február első hetében Költségtérítés-befizetés, diákhitel engedményezés Kérelembeadási határidők a bejelentkezési határidőt követően, február 15-ig TVSZ szerint Szorgalmi időszak február első hetétől 15 hét CV vizsgaidőszak február utolsó és március első hete tavaszi szünet Nagyhét Pro Facultate napok április utolsó hetében 19 �Záróvizsga időszak jogász szakon március utolsó hetétől max. 12 hét igazgatási szakokon június második fele Leckekönyvek kiadása a hall­ gatóknak a vizsgaidőszakra legalább két héttel a vizsgaidőszakot meg­ előzően, a vizsgaidőszakot követő második munkanapig Tavaszi félévi vizsgaidőpontok a szorgalmi időszak vége előtt 3 héttel meghirdetése Vizsgajelentkezés kezdete a szorgalmi időszak vége előtt két héttel Tárgyak meghirdetése az őszi félévre a szorgalmi időszak végéig Vizsgaidőszak Elővizsgahét a szorgalmi időszakot követő 6 hét a szorgalmi időszak utolsó hete Átsorolás-kérési időszak a vizsgaidőszak utolsó hete és az azt követő 1 hét Oklevélátadó ünnepségek június és július 3. hetében 4. Beiratkozási és bejelentkezési eljárás 4.1. Beiratkozás A Karra felvett hallgató hallgatói jogviszonya a beiratkozással jön létre. A felvételről és a beiratkozás időpontjairól, szabályairól levélben értesíti a Tanulmá­ nyi Osztály a felvételt nyert jelentkezőt. Á levélben tájékoztató anyagokat is kap a felvett hallgató (pl.: a gólyatáborról, a tanévnyitó ünnepségről, a tutori rendszerről, a korábban esetleg teljesített tárgyai elfogadásának szabályairól, stb.) A beiratkozás folyamata: • augusztus utolsó hetében 3 nap van megadva a felvettek számára a beiratkozásra, amikor kézhez kapják a tanulmányi tájékoztatót, leadják a felvételi kiértesítő le­ vélben kért anyagokat, bemutatják eredeti okmányaikat és fénymásolatukat lead­ va azokat hitelesítik, valamint a tutorok segítségével megismerkednek a Neptun rendszer használatával; • a beiratkozás után a Neptun rendszeren keresztül jelentkezhetnek be és vehetik _ fel tantárgyaikat a hallgatók, a tárgyfelvételi határidő végéig; • költségtérítéses képzésre felvett hallgatók esetében a bejelentkezési határ­ időt követően írjuk ki a Neptun rendszerben a hallgatók fizetési kötelezett­ ségét, amelyet a hallgatók bankkártyával (a Neptun rendszeren keresztül), vagy diákhitel-engedményezési eljárással teljesíthetnek, szeptember 15-ig. A teljesítést követően a tanulmányi előadók a Neptun rendszeren beiratkoztatják _ a hallgatókat; • a Neptun rendszeren is beiratkoztatott hallgatók kérhetnek hallgatói jogviszony igazolást, és vehetik át az elkészült diákigazolványokat a Tanulmányi Osztályon. 20 A Gólya tábor közvetlenül a beiratkozás után van. �4.2. Bejelentkezés (aktív vagy passzív félév bejelentése): A már beiratkozott hallgatónak minden félév megkezdése előtt be kell jelentenie a Neptun rendszeren keresztül, hogy az adott időszakban tanulmányait folytatja-e (ak­ tív féléve lesz), vagy tanulmányait szünetelteti (passzív félév). A bejelentkezési idő­ szakot a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél tartalmazza, amelyet honlapun­ kon (www.jak.ppke.hu), a „Hallgatóinknak” menüpont alatt is megtalálhatnak. A bejelentkezés feltétele a leadott leckekönyv, amelyet a hallgatónak az előző ak­ tív féléve végén, a leadási határidőig kell megtennie. Aki ezt nem teszi meg, automa­ tikusan be nem jelentkezettnek minősül. A bejelentkezés lépései: 1. A Neptun rendszerbe belépve ellenőrizze, hogy a megfelelő képzés van-e ki­ választva [pl.: Jogász (osztatlan nappali)]. Ha Önnek több képzése is van (vagy volt) az intézményen belül, a „Képzésváltás” gombra kattintva válassza ki azt a képzést, amelyen bejelentkezni kíván. • 2. A felső menüsorból válassza ki az „Ügyintézés” menüpont „Beiratkozás/Bejelentkezés” almenüpontját. Ekkor megjelennek az adott képzéshez tartozó félévek. • 3. A félév sorában, amelyre bejelentkezni kíván, kattintson a „Lehetőségek” link­ re, majd válassza ki a „Beiratkozás” menüpontot. Ekkor egy nyilatkozatot kér Öntől a rendszer arról, hogy aktív vagy passzív félévre kíván-e bejelentkezni. Válassza ki a megfelelő rádiógombot, majd a „Nyilatkozom” gombra kattintva rögzítse bejelentkezési kérelmét! Ezt követően bejelentkezési státusza „Folya­ matban” lesz mindaddig, amíg a tanulmányi előadója el nem fogadja vagy el nem utasítja a bejelentkezési kérelmét. Ha Ön módosítani szeretné folyamatban lévő bejelentkezési kérelmét (például „aktív” státuszra nyújtott be kérelmet, de mégis „passzív” kíván lenni), akkor ezt a bejelent­ kezési határidő végéig teheti meg az adott félév sorában lévő „Lehetőségek” menü­ pont alatt a „Beiratkozás módosítása” opció kiválasztása után. • Aktív félévre történő bejelentkezés Aktív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha • benyújtott aktív bejelentkezési kérelmet a Neptun rendszerben a bejelentkezési és tárgyfelvételi időszak végéig, és legalább 1 db tantárgyat felvett, • _ leckekönyve le van adva a Tanulmányi Osztályon, • elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltányosságot kért és kapott, • esetleges fizetési kötelezettségeinek (költségtérítés, szolgáltatási díjak, stb.) ele­ get tett. Fizetési kötelezettségeiket hallgatóink bankkártyával teljesíthetik a Neptun rendsze­ ren keresztül. (A befizetésekkel kapcsolatos technikai információkat kérjük, tekintse meg a Kar honlapján Hallgatóinknak / Pénzügyek rovatban.) A hallgatók Neptun rendszeren történő beiratkoztatása után a tanulmányi előadók a következő ügyek intézésében fogadják a hallgatókat: • adatmódosítás (személyes adatok változását hivatalos okirattal kell igazolni a ta­ nulmányi előadónál), • jogviszony igazolás kiadása, • diákigazolvány érvényesítő matrica kiadása, • tárgyfelvételt igazoló, Neptunból kinyomtatott és aláírt lap átvétele, �• felvett tárgyak mellé a megfelelő szolgáltatási díj Neptunon történő befizetése után újabb tárgy felvétele. Passzív félévre történő bejelentkezés Ha Ön az adott félévben szüneteltetni kívánja hallgatói jogviszonyát, akkor a Neptun rendszerben „passzív” státuszra vonatkozó bejelentkezési kérelmet kell benyújtania a fent leírtak szerint. Bejelentett passzív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha • leckekönyve le van adva a Tanulmányi Osztályon, • nem állt be nála elbocsátási ok, vagy az elbocsátás alól méltányosságot kért és kapott, • a Neptun rendszeren keresztül a bejelentkezési időszak végéig passzív bejelent­ kezési kérelmet nyújt be. Be nem jelentett passzív féléve lesz a hallgatónak, ha • nem állt be nála elbocsátási ok, vagy az elbocsátás alól méltányosságot kért és _ kapott, • a Neptun rendszeren elmulasztotta benyújtani passzív bejelentkezési kérelmét. 5. A KARI HONLAP ÉS A NEPTUN RENDSZER HASZNÁLATA 5.1 KARI HONLAP A www.jak.ppke.hu címen elérhető kari honlap folyamatos tájékoztatást nyújt a Kar működésével kapcsolatos közérdekű információkról. A TVSZ értelmében a hallgatók kötelezettsége a Kar honlapján szereplő információk folyamatos nyomon követése! Főmenü: A bal oldali oszlopban található főmenü segítségével egyszerűen elérheti az Ön szá­ mára fontos témaköröket. Egy-egy menüpont kiválasztása után a fenti vízszintes me­ nüsorban találja meg az adott témához tartozó almenüpontokat. A főmenü pontjai: KARUNKRÓL E menüpont alatt találja meg a dékáni köszöntőt, a Kar küldetésnyilatkozatát, a jogászi eskü szövegét, a PPKE JÁK történetének rövid összefoglalóját, valamint a kari kiadványokról és kitüntetésekről szóló tájékoztatót. A KAR SZERVEZETE Itt tájékozódhat Karunk szervezeti felépítéséről, a különböző szervezeti egy­ ségek működéséről, elérhetőségeiről és félfogadási rendjéről. Az OKTATÁSI EGYSEGEK almenüpontra kattintva találja meg a tanszékek elérhetőségét, és az általuk kiadott tájékoztatókat (pl. tantárgyprogram, szakirodalomjegyzék, té­ telsorok). Tanulmányi ügyek intézésekor fontos lehet még a Tanulmányi Osztály elérhetőségeinek és félfogadási rendjének ismerete. Az erre vonatkozó informá­ ciókat az OKTATÁST SEGÍTŐ EGYSÉGEK / TANULMÁNYI OSZTÁLY al­ menüpontban találja meg. 22 �OKTATÁS Itt található a Kar képzési rendszerének leírása. HALLGATÓINKNAK Tanulmányaik során erre a menüpontra van leggyakrabban szüksége a hallgatók­ nak, ezért érdemes megismerkedni a hozzá tartozó almenüpontokkal is. TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK Innen értesülhet a tanulmányaival kapcsolatos aktuális hírekről, információkról. Tájékozódhat többek között a félév időbeosztásáról, a bejelentkezési eljárásról, a tárgyfelvételről, az évfolyamdolgozatról, a szakmai gyakorlatról, a diplomamun­ káról, a záróvizsgákról, valamint a mintatantervekről és az órarendekről. ÖSZTÖNDÍJ A menüpont alatt talál tájékoztatást a különféle hazai és nemzetközi ösztöndíj­ lehetőségekről. FORMANYOMTATVÁNY Ha Ön kérelmet kíván benyújtani a Kar valamely szervezeti egységéhez (pl. Ta­ nulmányi Bizottság), innen töltheti le az ehhez szükséges formanyomtatványokat. PÉNZÜGY Itt tájékozódhat az aktuális térítési és szolgáltatási díjak összegéről, valamint in­ formációhoz juthat a díjfizetés teljesítésének lehetséges módjairól, és innen tölt­ heti le a pénzügyekkel kapcsolatos formanyomtatványokat is (pl. visszafizetési kérelem). SZABÁLYZAT A PPKE JÁK működését érintő valamennyi szabályzat megtalálható és letölthető a menüpont alatt. HŐK Innen érheti el a Hallgatói Önkormányzat honlapját, illetve itt találja meg a HŐK személyi összetételével-, működésével- és elérhetőségeivel kapcsolatos informá­ ciókat. TDK Innen értesülhet a Karunkon működő Tudományos Diákköri Konferencia felhí­ vásairól. FELVÉTELIZŐKNEK E menüpont alatt a Kar működésével-, célkitűzéseivel és képzési rendszerével kapcsolatos általános jellegű információkat talál, valamint lehetősége van részle­ tes felvételi tájékoztató letöltésére is. KÁNONJOGI INTÉZET Itt tájékozódhat a Jogi Kar keretei között működő Kánonjogi Intézet elérhetősé­ geiről, félfogadási rendjéről és az Intézet által kiadott hirdetményekről. A jobb oldali menüoszlop főbb pontjai: TELEFONKÖNYV Itt találja meg a Kar oktatóinak és adminisztratív munkatársainak elérhetőségeit (e-mail cím, szobaszám, telefon mellék). Lehetősége van konkrét névre keresni, de a munkakör-, vagy a szervezeti egység megadásával is szűkítheti a találatokat. HIRDETMÉNYEK A tanszékek, illetve az egyéb szervezeti egységek (pl. könyvtár) aktuális hirdet­ ményeit találja a menüpont alatt. FRISSÍTETT DOKUMENTUMOK Itt tudja menézni, a honlapon mikor, melyik menüpontban történt frissítés. LINKEK E menüpont alatt az egyetem többi kara és néhány külső intézmény honlapja érhető el egyetlen kattintással. 23 �NEPTUN A linkre kattintva juthat el a Neptun rendszer oldalára. (A Neptunt közvetlenül is elérheti a neptun.ppke.hu címen.) INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK Innen érheti el többek között az egyetemi levelezőrendszert, valamint a könyvtár online katalógusát. Az alsó vízszintes menüsor: Itt találja meg a Kar működésével kapcsolatos kiegészítő információkat (pl. tovább­ képzések, nemzetközi kapcsolatok). Érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni a KÖZÉRDEKŰ menüpontban található információkat, melyekből tájékozódni lehet az aktuális kari és egyetemi programokról, rendezvényekről. 5.2 . NEPTUN RENDSZER A Neptun rendszer a felsőoktatási intézmények tanulmányi és pénzügyi adminisztrá­ cióját, oktatási, oktatásszervezési feladatainak regisztrálását és információs rendsze­ rét látja el. A Neptun hallgatói felülete elérhető a neptun.ppke.hu webcímen vagy a Kar honlapjáról. (A rendszer által támogatott böngészők: Microsoft Internet Explorer 8, Mozilla Firefox 3) A Neptun rendszer működéséről szóló részletes dokumentáció megtalálható a Neptun bejelentkezési oldalán. Karunk valamennyi hallgatója rendelkezik egyedi azonosítóval (Neptun kóddal), illetve jelszóval, mellyel be tud jelentkezni a Neptun hallgatói WÉB-es felületére. A hallgatói felület ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a hallgató gyorsan és eredményesen tudja intézni tanulmányi ügyeit. Hallgatóink elsősorban az alábbi típu­ sú ügyek intézésére használják a Neptun rendszert: Adatnyilvántartás A Neptun rendszerben tartjuk nyilván hallgatóink személyes adatait, lakcímét, tele­ fonszámát, bankszámlaszámát, személyi igazolvány számát, stb. Ezen adatok napra­ kész nyilvántartása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a hallgatói ügyintézés gördü­ lékenyen működjön. Ha a hallgató adataiban változás következik be, azt nyolc napon belül jeleznie kell az intézmény felé. Az adatok módosításának két típusa van: 1 . Személyes adat (pl. családi név) változása esetén a hallgatónak adatmódosí­ tási kérelmet kell benyújtania a Neptun rendszeren keresztül, majd a változást igazoló dokumentumot (pl. házassági anyakönyvi kivonat) személyesen be kell mutatnia tanulmányi előadójánál, és le kell adnia róla 1 db másolatot. Az adatmó­ dosítási kérelem csak ezután kerül elfogadásra. 2 .Amennyiben állandó lakcíme, értesítési címe, e-mail címe vagy telefonszáma változik, a hallgató saját maga módosíthatja ezen adatokat a Neptun rendszerben. 24 Üzenetek A Neptunban a hallgatók üzenet kaphatnak a Kar tanulmányi ügyekkel foglalkozó munkatársaitól, az oktatóktól, valamint azoktól a hallgatótársaitól, akik számára az üzenetküldés lehetőségét engedélyezték. Emellett a Neptun maga is küld automatikus üzeneteket a rendszerben bekövetkező eseményekről (pl. jegybeírás, vizsgaidőpont változása, tárgyjelentkezés tiltása, stb.) �Figyelem! A TVSZ értelmében a hallgatók kötelezettsége a Neptun rendszer üzeneteinek folyamatos nyomon követése! Az ilyen módon közzétett információt a küldéstől számított 10. napon közöltnek kell tekinteni. Bejelentkezés, tárgyfelvétel, vizsgajelentkezés A hallgatóknak csupán az első beiratkozáskor szükséges személyesen megjelenniük a Karon, a továbbiakban a Neptun rendszeren keresztül kell bejelentkezni az aktuális félévre. A bejelentkezési eljárás a Tanulmányi Osztály aktuális tájékoztatója alapján történik. A hallgatók a félévente meghirdetett tárgyfelvételi időszakban tudnak a Neptunon keresztül tárgyra, illetve kurzusra jelentkezni. A vizsgajelentkezés szintén a rendsze­ ren keresztül történik. A félév időbeosztásáról a Kar honlapján tájékozódhat a HALL­ GATÓINKNAK / TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK menüpont alatt. Pénzügyek A Neptun rendszeren keresztül történik hallgatóink pénzügyeinek nyilvántartása, és a pénzügyi tranzakcióik bonyolítása. A különböző típusú díjtételek (pl. költségtérítési díj) teljesítése egyszerűen és gyorsan végrehajtható a rendszerben, és a hallgató bár­ mikor megtekintheti teljesítésre váró, illetve a már korábban teljesített tételeit. Ahhoz, hogy a hallgató elektronikus úton tudja teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit, fontos, hogy internetes fizetésre alkalmas bankkártyával rendelkezzen. Tanulmányok A Neptun rendszerben hallgatóink nyomon követhetik korábbi féléveik tanulmányi adatait, így megtekinthetik teljesített tárgyaikat, eredményeiket, féléves átlagaikat, kreditpontjaikat, hivatalos bejegyzéseiket, stb. 6. Fizetendő díjak, költségtérítések Érvényes: 2010. 08. 01 - 2011. 07. 31 Költségtérítések 2009/2010-es 2010/2011-es tanévben tanévben Ft/félév 2010-ben felvettek szá­ mára 220 000 JONJ-JOG képzés, jogász szak (osztatlan), Ft/félév nappali tagozat Ft/félév 208 000 217 000 214 000 220 000 Ft/félév 219 000 220 000 JENJ-JOG képzés, jogász szak (egyete­ Ft/félév mi), nappali tagozat 208 000 217 000 25 �Ft/félév JANJ-NI képzés, nemzetközi igazgatási szak (BA), nappali tagozat Ft/félév 2010-ben felvettek szá­ mára 180 000 175 000 180 000 JMNJ-ENI képzés, európai és nemzetközi Ft/félév igazgatás szak (MA), nappali tagozat 2010-ben felvettek szá­ mára 220 000 Ft/félév 2010-ben felvettek szá­ mára 175 000 JOLJ-JOG képzés, jogász szak (osztatlan), Ft/félév levelező tagozat Ft/félév 165 000 172 000 170 000 175 000 Ft/félév 173 000 175 000 Ft/félév 147 000 153 000 JELJ-JOG képzés, jogász szak (egyetemi), Ft/félév levelező tagozat Ft/félév 151 000 153 000 165 000 172 000 Ft/félév 173 000 175 000 Ft/félév 2010-ben felvettek szá­ mára 160 000 JALJ-NI képzés, nemzetközi igazgatási Ft/félév szak (BA), levelező tagozat Ft/félév 153 000 160 000 155 000 160 000 Ft/félév 172 000 172 000 Ft/félév JMLJ-ENI képzés, európai és nemzetközi igazgatás szak (MA), levelező tagozat 2010-ben felvettek szá­ mára 180 000 Ft/félév 180 000 180 000 többlet felvett kredit után jogász szak nap­ Ft/kredit pali tagozaton (JONJ-JOG, JENJ-JOG) 7 700 7 700 többlet felvett kredit után jogász szak le­ Ft/kredit velező tagozaton (JOLJ-JOG, JELJ-JOG) 6 100 6 100 többlet felvett kredit után nemzetközi igazgatási szak levelező tagozaton Ft/kredit (JALJ-NI) 4 800 4 800 Térítési díjak többlet felvett kredit után nemzetközi igazgatási szak nappali tagozaton Ft/kredit (JANJ-NI) 5 400 �intézmény nyomtatójának használatáért Ft/oldal oklevél átadó ünnepségért osztatlan jo­ Ft/fő gász szakon és minden igazgatási szakon oklevél átadó ünnepségért díszoklevél­ lel, egyetemi jogász szakon (JENJ-JOG, Ft/fő JELJ-JOG) díszoklevélért, egyetemi képzésben egye­ Ft/db di avatás esetén 20 20 5 000 5 200 15 000 15 600 10 000 10 400 Szolgáltatási díjak késedelmes leckekönyv leadásért Ft/alkalom 3 600 3 700 harmadik vizsgajelentkezéstöl Ft/tantárgy 1 800 1900 2 000 2 000 3 700 3 800 elveszett szabvány oklevél helyett másolat Ft/oklevél kiállításáért 5 800 6 000 elveszett leckekönyv helyett másolat kiál­ Ft/leckekönyv lításáért 11 500 12 000 elveszett oklevélmelléklet helyett másolat Ft/okl.mell. kiállításáért 15 200 15 800 leckekönyvmásolat készítéséért és hitele­ sítéséért a második példánytól (hallgatói Ft/leckekönyv jogviszonnyal rendelkező hallgatók szá­ mára) okmányok másolatának hitelesítéséért, hallgatói jogviszonnyal már nem rendel­ Ft/okmány kezők számára jogszabály jogszabály szerinti díj szerinti díj + 700 Ft + 700 Ft elveszett diákigazolvány pótlásáért Ft/db TB- és KÁB-kérelem beadásához Ft/kérelem 1 200 1200 dékánhoz vagy dékánhelyetteshez benyúj­ Ft/kérelem tott kérelemért 3 400 3 500 halasztott tárgyfelvételért a tárgyfelvételi Ft/tantárgy időszak után 2 hétig 1 400 1400 halasztott tárgyfelvételért a tárgyfelvételi Ft/tantárgy időszak után a 3. hét végéig 2 800 2 900 hallgatói jogviszonyon kívül tett záróvizs­ Ft/záróvizsga gáért 10 600 11 000 27 �doktori fokozatszerzésért Ft/alkalom 131 000 136 000 a megosztási szabályok módosításából Ft/alkalom eredő új számla, stb. kiállítása esetén 4 100 4 100 késedelmi díj szakirányú továbképzésen Ft/alkalom 3 300 3 400 eljárási díjak szakirányú továbképzésen Ft/alkalom 1 300 1300 A Kar hallgatóival kapcsolatos pénzügyi tevékenységet a Gazdasági Osztály (Szentkirályi utca 28.) alábbi munkatársai látják el: Hallgatói juttatások: Bottá Gabriella (Fsz. 033. szoba, telefon: 429-7258) Költségtérítések, szolgáltatási díjak, visszafizetések: Czakó Jánosné (Fsz. 033. szoba, telefon: 429-7200/357) és Thuróczi Magdolna (Fsz. 033. szoba, telefon: 429-7258) Számlakiállítás: Újhelyi Lászlóné (Fsz. 032. szoba, telefon: 4297-200/356) Félfogadási idő: hétfő-csütörtök 90°—1200 és 1300-1500 7. Hallgatói juttatások Az alábbiakban az ösztöndíjakkal kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat gyűjtöttük össze tájékoztató jelleggel. Az ösztöndíjakra vonatkozó irányadó szabályozás minden esetben a vonatkozó jogszabály, valamint az egyetemi Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat (HTJSZ) mindig hatályos változata. Az ösztöndíjak utalásához nélkülözhetetlen az általános személyazonosító adatok mellett a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TÁJ szám), valamint egy bankszámla­ szám megadása a Neptun rendszeren, ezek hiányában ugyanis a Kar nem tudja kifi­ zetni a megítélt ösztöndíjat, támogatást! Tanulmányi ösztöndíj Tanulmányi félévenként tanulmányi eredmény alapján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? Aktív jogviszonyú, államilag támogatott nappali tagozatos jogász, illetve nem­ zetközi igazgatás szakos hallgatók (kivéve az első tanulmányi félévben az elsősök). Hogyan igényelhető? Nincs szükség kérelemre, az elbírálásban minden jogosult részt vesz a tanulmányi eredménye (korrigált kreditindex) alapján. 28 �Alaptámogatás Az első tanulmányi félévben - kizárólag elsősök részére - szociális szempontok alap­ ján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? A beiratkozást követő első aktív félévben államilag támogatott nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hallgatók. Hogyan igényelhető? A kérelmet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szervezeti egységhez. Leadási határidő: minden félévben a regisztrációs hetet követő hét pénteké. Rendszeres szociális ösztöndíj Tanulmányi félévenként szociális szempontok alapján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? Aktív jogviszonyú nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hallgatók, akik államilag támogatott képzésben vesznek részt, illetve államilag támo­ gatott képzésen kezdték meg tanulmányaikat és az adott szakon megkezdett féléveik alapján még jogosultak lennének államilag támogatott képzésre. Hogyan igényelhető? A kérelmet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szervezeti egységhez. Leadási határidő: minden félévben a regisztrációs hetet követő hét pénteké. Rendkívüli szociális ösztöndíj A hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére folyósított egyszeri jut­ tatás. Ki kaphat? Lásd rendszeres szociális ösztöndíj. Hogyan igényelhető? A kérelmet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szervezeti egységhez. Leadási határidő: nincs, folyamatosan leadható a félév során. Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj Tantervi követelményeken túlmutató szakmai, tudományos, illetve közéleti tevékeny­ ség alapján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? Aktív jogviszonyú nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hallgatók. Hogyan igényelhető? Egyéni, formailag kötetlen írásbeli kérelemmel, amelyet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szervezeti egységhez. Leadási határidő: minden félévben a regisztrációs hetet követő hét pénteké. A szükséges formanyomtatványok letölthetők a kari honlap Hallgatóinknak/Formanyomtatvány/Diákjóléti Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek rovatából! 29 �30 �8. HALLGATÓI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK, TESTÜLETEK, AZOK ELJÁRÁSI ÉS ADMINISZTRÁCIÓS RENDJE 8.1. Tanulmányi Osztály 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Fszt. 045. sz. E-mail: to@jak.ppke.hu A www.jak.ppke.hu honlapon a bal oldali HALLGATÓINKNAK menüpont alatt a hallgatókat érintő fontos TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK folyama­ tosan aktualizálva megtalálhatók. A Tanulmányi Osztály vezetője: Mátéffy Györgyné (044. szoba) Telefon: 429-7254 E-mail: mateffy@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd és csütörtök 900-1000, vagy előzetes egyeztetés szerint Általános információ, formanyomtatványok kiadása: Dávid Annamária (018/a szoba) Telefon: 429-7208 E-mail: to@jak.ppke.hu Félfogadás: hétfőtől - péntekig: 830-1200 és 1300-1530 Tanulmányi ügyek intézése: dr. Balázs Jánosné (Julika) (043/a szoba) Telefon: 429-7207 E-mail: bjuli@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 31 �Csonka Sándorné (Juli) (043/a szoba) Telefon: 429-7200/308 E-mail: csonka@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900—1200 szerda és péntek: 1300-1500 Nádudvari Krisztián (043/a szoba) Telefon: 429-7206 E-mail: Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Havaldáné Szabó Eszter (043/a szoba) Telefon: 429-7200/308 E-mail: szeszter@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Penczné Bálint Katalin (043/a szoba) Telefon: 429-7207 E-mail: pencz@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Sztancsik Éva (043/a szoba) Telefon: 429-7206 E-mail: evuska@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 32 �Diákigazolvány, diákhitel, szakmai gyakorlat ügyintézés, diplomamunkák/szakdolgozatok leadása: Nagy Klotild (043/c szoba) Telefon: 429-7200/370 E-mail: tilda@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök: 1300-1500 szerda, péntek és minden páratlan szombat: 900-1200 Záróvizsga és oklevélmelléklet ügyintézés: Korbuly Rita (043/b szoba) Telefon: 429-7200/307 E-mail: korbulyr@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd és csütörtök: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500, valamint előzetes telefonegyeztetés szerint Hallgatói Neptun tanácsadás: Olgyay Máté /043/b szoba) Telefon: 429-7200/307 E-mail: olgyaym@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Felhívjuk hallgatóink figyelmét, hogy a szombati félfogadás csak a szor­ galmi időszakra vonatkozik! Neptun adatfelelős és teremgazdálkodó: Ágostonná Szabó Edit (043. szoba) Telefon: 429-7200/306 E-mail: edit@jak.ppke.hu Félfogadás: előzetes telefonegyeztetés szerint Neptun koordinátor: Rónai Zoltán (043. szoba) Telefon: 429-7200/393 E-mail: rzoltan@jak.ppke.hu Félfogadás: előzetes telefonegyeztetés szerint 33 �8.2. Dékáni Titkárság Szentkirályi u. 28. II. em. 229. sz. Tel.: 429-7221 Fax: 429-7222 e-mail: dekani.titkarsag@jak.ppke.hu Vezetője: dr. Stágel Bence dékáni titkár Félfogadás: hétfő-csütörtök: 800-1600, péntek: 800-1400 Dékáni fogadóóra: Előzetes írásbeli megkeresés után, időpont egyeztetéssel dr. Stágel Bence dé­ káni titkárnál: e-mail: dekan@jak.ppke.hu A Dékáni Titkárság a dékán munkáltatói jogköréhez szorosan kapcsolódó fel­ adatokat és a Kar adminisztratív működésének koordinálását végzi. A Dékáni Titkárságot a dékáni titkár vezeti, aki munkatársaival együtt az alábbi főbb feladatköröket látja el: humánpolitikai feladatok; tanszéki admi­ nisztráció felügyelete; kari kiadványok szerkesztése; PR-feladatok; központi rendezvények szervezése, koordinálása; kapcsolattartás a hallgatói érdekkép­ viseleti szervezettel és öntevékeny csoportokkal. Munkatársak: dr. Sándorné Hermány Helga (dékáni munkatárs) Kiss Lászlóné Rita (titkárnő) Réti Anna (titkárnő) Szakaiiné Szeder Andrea (kiadványszerkesztő) Zsák Istvánné (irattáros) A Dékáni titkárság szervezeti keretébe tartozik az Irattár, valamint a központi iktatást és postázást végző Iktató is. Szentkirályi u. 28. földszint, a porta mellett balra Tel.: 429-7203 Félfogadás: hétfő-csütörtök: 830-1530, péntek: 830-1300 Munkatársak: Szoldatits Lászlóné, Fogas Magdolna 34 �8.3. Dékánhelyettesi Titkárság Szentkirályi u. 28.1. em. 105. sz. Tel.: 429-7247 és 429-7248 Fax: 429-7201 e-mail: dekanhelyettesi.titkarsag@jak.ppke.hu Tanulmányi dékánhelyettes: Dr. Komáromi László Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István Félfogadás: hétfő-csütörtök 900-1200 és 1300-1500 A Titkárság munkatársai: Boncza Hajnalka, Pocsai Marianna A Dékánhelyettesi Titkárság hallgatói ügyekkel kapcsolatos feladatkörébe tartozik: - a Tanulmányi dékánhelyettes hatáskörébe tartozó kérelmek - átvételi kérelem (más egyetem azonos szakáról) - szakváltás, tagozatváltás - önhibán kívüli passzív félév igazolásának elbírálása - dékáni méltányosság - tanulmányok folytatása - szakmai gyakorlat alóli felmentés - záróvizsgával kapcsolatos kérelem - fellebbezés - az Oktatási dékánhelyettes hatáskörébe tartozó ügyek - köztársasági ösztöndíj pályázat - a Kreditátviteli Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek - vendéghallgatói jogviszonyból származó tárgybeszámítás - újra felvettek tárgybeszámítása - más intézményben teljesített tárgy beszámítása - a Tanulmányi Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek - halasztott bejelentkezés/halasztott tárgyfelvétel - kedvezményes tanrend - vendéghallgatói jogviszony létesítése - költségtérítéses hallgatók államilag támogatott helyre történő átsorolása - a Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartozó ügyek, - s egyéb hallgatói megkeresések adminisztrálása, a nyilvántartásba vételtől az irattárba helyezésig. 35 �Eljárási rend: 1. A hallgatói kérelmeket formanyomtatványon kell benyújtani, mely nyom­ tatványok letölthetők a Kar honlapjáról [Hallgatóinknak/Formanyomtatványok], továbbá beszerezhetők a Kar Információs Irodájában, valamint a Dé­ kánhelyettesi Titkárságon. 2. A formanyomtatványokat kitöltés után a Kari Titkárságon kell leadni, ahol érkeztetik (iktatják) azt, majd felkerül a Dékánhelyettesi Titkárságra. 3. A Titkárság a nyilvántartásba vételt követően a kérelmet megküldi a Déká­ ni Hivatalnak, ahol azt a kérelmező tanulmányi helyzetére vonatkozó infor­ mációkkal látják el, majd visszaküldik a Titkárságra. 4. Az érdemi elbírálást követően a kérelmekre adott válaszokról határozat születik. Ezeket a határozatokat minden esetben postai úton megküldjük a hallgatónak, illetve másolatot kap a Dékáni Hivatal illetékes előadója. 8.4. Fegyelmi Bizottság (SzMSz 28. §) Adminisztráció: Id. Dékánhelyettesi Titkárság A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon, A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók. A Bizottság feladat- és hatáskörét, valamint eljárásának részletes szabályait Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat határozza meg. 8.5. Kreditátviteli Bizottság (SzMSz 29. §) Adminisztráció: Id. Dékánhelyettesi Titkárság A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon, A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók. A más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, illetve az Egyetem más szakán szerzett kreditek elismeréséhez szükséges ismeretanyag-egyezés mértékének megállapítása a szakgazda véleményének figyelembevételével; valamint mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatáskörébe utal. 36 �8.6. Tanulmányi Bizottság (SzMSz 30. §) Adminisztráció: Id. Dékánhelyettesi Titkárság A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon, A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók. Eljárás az első, illetve további alapképzésben, valamint mesterképzésben résztvevő hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben. Az óralátogatás alóli fel­ mentési kérelmek elbírálása, az érintett szak véleményének figyelembevéte­ lével. 8.7. Diákjóléti Bizottság (SzMSz 25. §) Szentkirályi u. 28. III. emelet 301/a sz. Telefon: 42-97-200/363. mellék E-mail: diakjoleti@jak.ppke.hu Félfogadási idő: kedd és csütörtök: 900-ll00 és 1400-1500 Munkatárs: Egressy Rita A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon, A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók. A Diákjóléti Bizottság feladat- és hatásköre: • A Dékán által delegált jogkörök. • Eljárás a nappali és levelező tagozaton első alapképzésben részt vevő hallgatók tandíjra, illetve költségtérítésre vonatkozó részletfizetési kérel­ me ügyében. • Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiummal kapcsolatos ügyintézés. • Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatás­ körébe utal. 8.8. Esélyegyenlőségi Bizottság (SzMSz 26. §) Adminisztráció: Kereskedelmi Jogi Tanszék Titkársága A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon, A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók. 37 �A Bizottság feladat- és hatásköre: • A fogyatékossággal élő hallgatók Karhoz kapcsolódó ügyeinek ellátása. • Döntés a tanulmányi és vizsgakövetelményekkel kapcsolatos, a fogyaté­ kossággal élő hallgatóktól érkező kérelmekről. • Döntés a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szol­ gáló normatív támogatás felhasználásáról, a segítségnyújtáshoz szüksé­ ges tárgyi eszközök beszerzéséről, és a végrehajtás ellenőrzése. • Véleményezi a Dékán, a Tanulmányi Bizottság és az oktatási szervezeti egységek vezetői hatáskörébe tartozó tanulmányi ügyeket, ha az ügyben érintett hallgató egészségi állapota tanulmányainak végzését hátrányosan befolyásolja vagy akadályozza. A Bizottság jelen jogkörében a hallgató kérelmére jár el, amelyhez a kezelőorvos igazolását is mellékelni kell. • Figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét, és javaslatot tesz az arányos képviselet elérésére, valamint ellenőrzi az ezzel kapcsola­ tos intézkedések eredményességét. • Feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nők arányos szerepvál­ lalását sértő intézkedéseket és kezdeményezi azok megszüntetését. • Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatás­ körébe utal. 8.9. A JOGORVOSLAT RENDJE - A Tanulmányi Bizottság elsőfokú döntése ellen a Tanulmányi Dékánhe­ lyetteshez lehet fellebbezni, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. - A Tanulmányi Dékánhelyettes döntése ellen a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához lehet fordulni, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. - A Fegyelmi Bizottság elsőfokú döntése ellen Rektor úrhoz lehet fellebbez­ ni, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. - A Kreditátviteli Bizottság elsőfokú döntése ellen Rektor úrhoz lehet felleb­ bezni, a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül. 38 �9. INTÉZETEK, TANSZÉKEK 9.1. Alkotmányjogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz. Tel.: 429-7243 Fax: 429-7201 e-mail: alkjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Schanda Balázs egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900—ll00 és 13°°—1400 9oo_ii°o Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika Oktatók Dr. Schanda Balázs egyetemi docens Prof. Em. Dr. Kilényi Géza DSc Dr. Jakab András egyetemi docens dr. jur. Salamon László mestertanár dr. jur. Balogh Zsolt tud. főmunkatárs Dr. Balog-Békési Nóra adjunktus dr. jur. Hajas Barnabás adjunktus Óraadók dr. jur. Kozma Ákos dr. jur. Kovács György dr. jur. Németh Ágnes 39 �9.2. Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék Szentkirályi u. 30. II. em. 215. sz. telefon: 429-7280 Fax: 429-7201 E-mail: buntetojog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Belovics Ervin egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Kovácsné Göcze Györgyi 900-l l00 és 1400-1600 9oo_i2°o Oktatók Dr. Belovics Ervin egyetemi docens Prof. Dr. Tóth Mihály CSc egy. tanár Prof. Dr. Vókó György egyetemi tanár Dr. habil. Busch Béla egyetemi docens Dr. Tamási Erzsébet tud. főmunkatárs dr. jur. Margitén Éva mestertanár dr. jur. Molnár Gábor mestertanár dr. jur. Sinku Pál mestertanár dr. jur. Szívós Mária mestertanár dr. jur. Varga Zoltán mestertanár dr. jur. Békés Ádám adjunktus Dr. Újvári Ákos adjunktus Óraadók Dr. Bárándy Gergely dr. jur. Bogár Péter dr. jur. Borbély Zoltán dr. jur. Bory Noémi dr. Csorba József dr. jur. Gimesi Ágnes dr. jur. Hajdú Magdolna dr. jur. Kádár András 40 dr. jur. Bodor Tibor dr. jur. Bolya Lajos dr. Boros János dr. jur. Csák Zsolt dr. jur. Eperjes Krisztián dr. jur. Horányi Miklós dr. jur. Horváth Katalin Dr. Sótonyi Péter �9.3. Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz. Tel.: 429-7265 Fax: 429-7201 E-mail: eujog@jak.ppke.hu vagy nemzetkozi.kozjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Szabó Marcel egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900—ll00 és 1400—1500 9°°_ii00 Munkatárs: Turzai Orsolya Oktatók Dr. Szabó Marcel egyetemi docens Prof. Dr. Kovács Péter egyetemi tanár Dr. Király Miklós egyetemi tanár (fiz. nélküli szab.) Dr. Baka András egyetemi docens dr. jur. Mohi Csaba mestertanár dr. jur. Ádány Tamás adjunktus dr. jur. Gyeney Laura adjunktus dr. jur. Allan Tatham adjunktus dr. jur. Varga Réka adjunktus dr. jur. Jaskó Luca tanársegéd dr. jur. Szilágyi Pál Béla tanársegéd dr. jur. Láncos Petra Lea tanársegéd Óraadók dr. jur. Gál Gyula dr. jur. Lőrincz Aranka dr. jur. Mészáros Kinga dr. jur. Pünkösty András dr. jur. Sipos Kinga dr. jur. Kravalik Gábor dr. jur. Margitay-Becht Beáta dr. jur. Pasqualetti Gergő dr. jur. Őszi István 41 �9.4. Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Szentkirályi u. 28.1. em. 125-128., 132. sz. Tel.: 429-7276 Fax: 4297-279 E-mail: kozgazd@jak.ppke.hu vagy heller.farkas@jak.ppke.hu Intézetvezető: Dr. Katona Klára egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Járdány Zsoltné (Erika) Oktatók Dr. Katona Klára egyetemi docens Prof. Dr. Botos Katalin DSc egyetemi tanár Dr. Körösi István CSc egyetemi docens Dr. Schlett András egyetemi docens Mányó-Váróczi Violetta tanársegéd Óraadók Bángi-Magyar Attila Dénes Sándor 42 900—ll00 és 1400—1500 900-l l00 �9.5. Jogbölcseleti Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 222-228 sz. Tel.: 429-7226, 429-7227 Fax: 429-7226 e-mail: jogbolcs@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Varga Csaba egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900—ll00 és 1400—1500 9oo_ipo Munkatársak: Hajdú Antalné (Aranka), Szilfainé Kovách Lívia Oktatók Prof. Dr. Varga Csaba DSc egyetemi tanár Prof. Em. Dr. Péteri Zoltán CSc Dr. Frivaldszky János egyetemi docens Dr. habil. H. Szilágyi István egyetemi docens Dr. Cserne Péter adjunktus dr. jur. Fekete Balázs adjunktus dr. jur. Paksy Máté adjunktus dr. jur. Tattay Szilárd adjunktus dr. jur. Könczöl Miklós tanársegéd 43 �9.6. Jogtörténeti Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 236. sz. Tel.:429-7237 Fax: 429-7201 e- mail: jogtört@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Szabó István egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Körmendy Renáta Oktatók: Dr. habil. Szabó István egyetemi docens Dr. Horváth Attila egyetemi docens Dr. Szigeti Magdolna egyetemi docens Dr. Völgyesi Levente egyetemi docens Dr. Komáromi László egyetemi docens dr. jur. Zakariás Kinga tanársegéd Óraadók: dr. jur. Fazakas Zoltán Dr. Jany János dr. univ. Ory Károly Dr. Sáry Pál dr. jur. Tamás Csaba Gergely Dr. Tóth Zoltán József 44 900—1100 és 1300—1500 9°°_ii00 �9.7. Kánonjogi Intézet Szentkirályi u. 28. II. em. 219. sz. Tel.: 429-7217 Fax: 429-7218 e-mail: kanonjog@jak.ppke.hu Intézetvezető: Prof. DDr. Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem. egyetemi tanár Intézeti adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-1200 Munkatársak: Gombos Adámné (Ildikó), Keresztfalvi Zsuzsanna Oktatók: Prof. DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem. egyetemi tanár Prof. Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár Prof. Dr. Hársfai Katalin egyetemi tanár Prof. Dr. Szabó Péter egyetemi tanár Dr. Szilágyi Csaba egyetemi docens Óraadó dr. jur. Lefkánits György lie. jur. can. Dr. Philipp Gudenus egyetemi docens Szotyori-Nagy Ágnes 45 �9.8. Kereskedelmi Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 313/A sz. tel: 429-7200/311 fax: 429-7272 e-mail: kerjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Csehi Zoltán egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Bánhidi Mónika Oktatók: Dr. Csehi Zoltán egyetemi docens Dr. Fábián Ferenc egyetemi docens Dr. Gyulai-Schmidt Andrea egyetemi docens Dr. Brehószki Márta adjunktus dr. jur. Szőnyi Viktor adjunktus Óraadó: Barochné dr. jur. Szabó Mariann 46 900—ll00 és 1400-1500 9oo-lioo �9.9. Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 341. sz. Telefon: 429-7287 Fax: 429-7289 E-mail: kornyezet@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Bándi Gyula CSc egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900-1200 és 1300-1400 qoo-^oo Munkatárs: Baranyi Krisztina Oktatók Prof. Dr. Bándi Gyula CSc egyetemi tanár Prof. Em. Dr. Radnay József CSc Dr. Tóth Tihamér egyetemi docens dr. jur. Bassola Zoltán tud. munkatárs, c. egyetemi tanár Dr. Jávor Benedek tud. tanácsadó Ifj Dr. Zlinszky János tudományos tanácsadó Ft. Nyéky Kálmán lie. theol. tud. munkatárs íjjasné dr. jur. Kocsis Anna adjunktus dr. jur. Hős Nikolett tanársegéd dr. jur. Szilágyi Pál Béla tanársegéd Tahyné dr. jur. Kovács Ágnes tanársegéd Óraadók: dr. jur. Bánsági Györgyi Ft. Alessandro Caprioli dr. jur. Hajdú István c. e. docens dr. jur. Lakatos Hedvig Molnárné dr. jur. Balogh Márta dr. jur. Péterfalvi Attila c. egy. tanár dr. jur. Hajdú Mihály dr. jur. Fülöp Sándor dr. jur. Szilágyi Szilvia 47 �9.10. Közigazgatási Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz. Tel.: 429-7243 Fax: 429-4201 e-mail: kozigjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Varga Zs. András egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika Oktatók Dr. Varga Zs. András egyetemi docens Prof. Dr. Tamás András DSc egyetemi tanár Prof. Dr. Molnár Miklós CSc egyetemi tanár dr. jur. Kárpáti Zoltán mestertanár Dr. Gerencsér Balázs adjunktus dr. jur. Patyi Gergely adjunktus dr. jur. Christian László tanársegéd Óraadók: dr. jur. Józsa Fábián c. egy. docens dr. jur. Krauss Ottó dr. jur. Mikó Zoltán dr. jur. Oláh József c. egy. docens dr. jur. Seereiner Imre c. egyetemi docens 48 9oo-Iloo és 13Q0-I400 900_ii°° �9.11. Nemzetközi Magánjogi Tanszék Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz. Tel.: 429-7200/361 Fax: 429-7201 e-mail: nemzetkozi.maganjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Burián László CSc egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900-l 100 90°_ii00 Munkatárs: Nánásy Tiborné Oktatók: Prof. Dr. Burián László CSc egyetemi tanár Prof. Em. Dr. Bánrévy Gábor Dr. Raffai Katalin egyetemi docens dr. jur. Szabó Sarolta adjunktus Óraadó: dr. jur. Horváth Éva c. egyetemi tanár 49 �9.12. Pénzügyi Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz. Tel.: 429-7243 Fax: 429-4201 e-mail: penzugyijog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900-ll00 és 1300—1400 900.4100 Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika Oktatók: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens dr. jur. Klicsu László tud. főmunkatárs dr. jur. Halász Zsolt adjunktus Óraadó: dr. jur. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva mestertanár 50 �9.13. Polgári Eljárásjogi Tanszék Szentkirályi u. 30. II. em. 203. sz. Tanszéki adminisztráció: Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz. (Nemz. Magánjogi Tanszék irodája!) Tel.: 429-7200/361 Fax: 429-7201 e-mail: polgelj@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Harsági Viktória egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900-II00 900—n00 Munkatárs: Nánásy Tiborné Oktatók: Dr. Harsági Viktória egyetemi docens dr. jur. Bérces László mestertanár dr. jur. Horváth E. írisz tanársegéd 51 �9.14. Polgári Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 329. sz. Tel.:429-7200/ 372 mellék Fax: 429-7272 e-mail: polgjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Jobbágyi Gábor CSc egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Csizik Zoltánné (Éva) Oktatók: Prof. Dr. Jobbágyi Gábor CSc egyetemi tanár Prof. Dr. Tattay Levente CSc egyetemi tanár Dr. Lábady Tamás CSc egyetemi docens dr. jur. Csapó Orsolya adjunktus Dr. Koltay András adjunktus dr. jur. Landi Balázs adjunktus dr. jur. Pogácsás Anett adjunktus dr. jur. Navratyil Zoltán tanársegéd Óraadók: dr. jur. Boronkay Miklós Stefka István dr. jur. Tóth Ádám 52 900—ll00 és 1400—1500 900-l l00 �9.15. Római Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 236. sz. Tel.: 429-7237 Fax: 429-7235 e-mail: romaijog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900—ll00 és 1300—1500 9oo_|po Munkatárs: Körmendy Renáta Oktatók: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens Prof. Em. Dr. Zlinszky János Dr. Andrási Dorottya egyetemi docens dr. jur. Erdődy János adjunktus Óraadó: dr. jur. Radványi Anna 53 �9.16. Idegen Nyelvi Lektorátus Szentkirályi u. 28. III. em. 355. sz. Tel.: 429-7232 Fax: 429-7201 e-mail: lektoratus@jak.ppke.hu Vezető: Misejéné Lovas Judit Oktatásszervező: Kuslits Béláné Adminisztráció: hétfő-péntek 900.-1200 kedd és csütörtök 1300-1500 Oktatók Misejéné Lovas Judit nyelvtanár Dzsida Orsolya nyelvtanár Szederkényi Éva nyelvtanár Balogh Dorka nyelvtanár Unger Anikó nyelvtanár Óraadók Berthóty László Erdélyi Katalin Fehérné Vízvári Emese Guba András Imre Lászlóné Juhászné Suhajda Ágnes Kocsis Judit 54 Lehoczky Katalin Martin Anita Merkely Béláné Paksy Nóra Perlaki Rózsa dr. Sándorné Hermány Helga Szeidl Ágnes �9.17. Informatikai Oktatási Csoport Szentkirályi u. 28. III. em. 328. sz. Telefon: 429-7253 E-mail: informatika@jak.ppke.hu Oktatók Groma Sarolt tárgyjegyző Tomka Barnáné Szentgyörgyváry Eszter 9.18. Testnevelési Csoport Szentkirályi u. 26., 334. sz. Telefon: 4297-200/371 e-mail: testnev@jak.ppke.hu Testnevelési csoportvezető: Draskóczy Imre Félfogadás: hétfő- péntek 1000-1400 Munkatárs: Gelencsér Bernadett Testnevelő tanárok: Draskóczy Imre Draskóczy-Littner Anita Forgó András 55 �10. Posztgraduális képzések 10.1. Jog- és Államtudományi Doktori Iskola Szentkirályi u. 28. III. emelet 305. sz. telefon/fax: 429-7291 (titkárság) e-mail: doktori.iskola@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/doktori iskola Vezető: Prof. Dr. Kovács Péter Koordinátor: Dr. Frivaldszky János Félfogadási idő: hétfő-péntek 800—1300 Munkatárs: Szalainé Szikszói Krisztina Általános információk A Kar Doktori Iskolája 36 hónap tanulmányi időtartamú, posztgraduális szintű (dok­ tori) képzést nyújt. Az első három szemeszterben általános képzés folyik. Ennek keretében a hallga­ tók először kutatásmódszertant tanulnak, illetőleg magánjogi, összehasonlító alkot­ mányjogi és büntetőjogi előadásokat hallgatnak. A nappali tagozatos hallgatók számára kötelezően választható tárgyak listája na­ gyon széles palettát ölel fel. A következő blokkokon belül több alternatív tárgy kerül meghirdetésre: emberi jogok, civilisztika, jogelmélet, európajog és nemzetközi köz­ jog, valamint közigazgatási jog. A hallgatók az első három félévben más-más jog­ területtel foglalkozó könyvről tudományos igényű recenziót készítenek. A Doktori Iskola által szervezett szakmai konferenciák és doktori szimpóziumok, az ezekhez kapcsolódó publikációs lehetőségek, valamint a külföldi posztgraduális részképzések (részbeni) beszámíthatósága mind-mind elősegítik a doktoranduszok tudományos el­ mélyülését. A képzés második felében a hallgatók a saját doktori kutatási témájukhoz kapcsolódóan folytatnak tudományos, illetve kutatási tevékenységet a témavezető szakmai irányítása alatt. A doktorandusz hallgatók immáron két éve kiválónak értékelik a Doktori Titkár­ ság munkáját, ami minden bizonnyal hozzájárul tanulmányaik és kutatásaik, vala­ mint a fokozatszerzésük eredményességéhez. A képzésben való részvétel feltételei A doktori képzésre azok pályázhatnak, akik hazai egyetem állam- és jogtudományi karán legalább jó rendű (cum laude minősítésű) jogi diplomát szereztek, vagy vál­ lalják ennek megszerzését a tanév kezdetét megelőző július 1-jéig, és két élő, tudo­ 56 �mányos kutatás körében alkalmazható idegen nyelvből középfokú „G”-típusú állami, vagy annak megfelelő szintű nyelvvizsgával rendelkeznek. (Kivételesen egy középfo­ kú „C” típusú állami, vagy annak megfelelő szintű nyelvvizsgával is felvétel nyerhető, ha a felvett doktorandusz vállalja, hogy a másik középfokú „C” típusú nyelvvizsgáját az abszolutórium megszerzéséig igazolja). Nappali tagozatos állami ösztöndíjas helyek A 2010/2011-es tanév I. évfolyamán 2 nappali tagozatos doktorandusz hallgató rész­ esül állami ösztöndíjban. Az önköltséges képzés módja és díja Nappali önköltséges vagy levelező tagozatos hallgatói jogviszonyban a képzés díja: 83 000 Ft/félév Egyéni képzés, egyéni felkészülés lehetősége Egyéni képzés keretében végzett doktori tanulmányokhoz lásd a Kari Doktori Sza­ bályzat 20. §-ának (2.) pontját a Doktori Iskola honlapján. Az egyéni felkészülés pedig a doktori fokozatszerzési eljárás megindításának olyan, törvényi /Ftv. 68 §. (3.)/ lehe­ tőségen alapuló esete, amely doktorandusz hallgató jogviszonyt nem, csak doktorjelölti jogviszonyt eredményez. 57 �10.2. Deák Ferenc Továbbképző Intézet Szentkirályi u. 28.1. em. 137. sz. Telefon: 429-7200/342. m. Fax: 266-5286 E-mail: deak@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/deak és www.jak.ppke.hu/karrier Intézetvezető: dr. jur. Szalai Márta Munkatársaink: Bánhegyi Viktória csoportvezető Czoborné Tóth Ibolya pénzügyi és záróvizsga előadó Gyurókovics Agnes titkárnő Horváth Réka oktatásszervező Kissné Brückner Mónika oktatásszervező Nagy Olivér tanulmányi előadó Sergő András Karrier Iroda előadó, oktatásszervező Hallgatói ügyfélfogadás: hétfő-csütörtök H00-1200 és 1400-1500, péntek 1000—1200 Intézetünket minden nap zárva tartjuk 1200-1245 között. A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS JOGSZABÁLYI KERETEI A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Intézete a 10/2006. (IX.25.) OKM számú rendelet alapján hirdeti meg a jogászoknak és más felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek szóló szakirányú továbbképzéseit. Ezek a továbbkép­ zések elmélyítik az alapképzésben szerzett szakmai tudást, továbbfejlesztik azt speci­ ális szakjogi irányba, illetve kiterjesztik az alapképzésben nem szereplő interdiszcip­ lináris területekre, lehetővé téve a szakosodást. A szakirányú továbbképzésben nyert oklevél a szakosító képzésre utaló cím hasz­ nálatára jogosít (pl. európajogi szakjogász vagy környezetvédelmi szakjogász). A kiadott oklevél az iskolai végzettség szintjében (pl. főiskolai) nem jelent változást. A munkáltató alkalmazási, foglalkozási, előmeneteli feltételként előírhatja vagy más módon elismerheti és támogathatja a szakirányú oklevél megszerzését. Az Intézet által szervezett szakirányú továbbképzések Jogászoknak'. Agrár és vidékfejlesztési szakjogászképzés; Európajogi szakjogászképzés (magyar és angol nyelven is); Gazdasági büntetőjogi szakjogászképzés; 58 �Ingatlanforgalmi szakjogászképzés; Környezetvédelmi szakjogászképzés; Nemzetközi humanitárius szakjogászképzés (angol nyelvű) Kriminalisztikai szakj ogászképzés; Sportjogi szakjogászképzés; Szabályozási (kodifikátor) szakjogászképzés; Társasági jogi és cégjogi szakjogászképzés; Tőkepiaci és bank szakjogászképzés; Versenyjogi szakjogászképzés Nem jogászoknak: Agrár és vidékfejlesztési igazgatási szakemberképzés; Jogi szakokleveles gazdasági szakemberképzés; Jogi szakokleveles környezetvédelmi szakemberképzés; Jogi szakokleveles orvos és egészségügyi szakemberképzés; Jogi szakokleveles sportszakemberképzés; Kriminalisztikai szakokleveles rendvédelmi szakemberképzés. Jelentkezés módja A jelentkezés a tájékoztatóhoz csatolt, illetve a honlapról letölthető jelentkezési lapon, a tandíjba beszámításra kerülő jelentkezési díj befizetésének igazolásával (5 000 Ft) és a képzésnél előírt oklevél másolatának csatolásával történhet. A jelentkezési lap a PPKE JÁK 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-as épületében (I. em. 139. szoba) is beszerezhető, ill. az egyetem honlapjáról (www.jak.ppke.hu/deak) letölthető. A jelentkezés elfogadásáról, valamint a beiratkozás időpontjáról, a költségtérítés befizetésének módjáról, az első foglalkozás helyszínéről a jelentkezők írásban (postai úton vagy e-mailben) értesítést kapnak. Jelentkezési határidők 2010. augusztus 31., ill. 2010. december 15. (Pótjelentkezés: 2010. szeptember 15., ill. 2011. január 15.) Képzési díj: A képzéseken a részvétel önköltséges. A PPKE JÁK-on végzettek 5% kedvezményben részesülnek. A családokat segítő, valamint egyéb kedvezményeinkről aktuális infor­ máció a honlapon található, a www.jak.ppke.hu/deak internet címen. A szakirányú továbbképzések rendje Kezdete: a továbbképzések szeptember végén, ill. februárban kezdődnek. A meghir­ detett képzéseket csak megfelelő számú jelentkező esetén tudjuk elindítani. 59 �Tartama: a levelező tagozatos szakirányú továbbképzés képzési ideje általában kettő vagy három félév (a szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor), minimum 120 óra. Intenzitása: általában havi három alkalom, napi 6 vagy 8 tanóra (13-18 vagy 14-19 óráig). JOGI SZAKVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ TANFOLYAMOK A képzések célja, hogy polgári jog és családjog, büntetőjog, munkajog és társada­ lombiztosítási jog tantárgycsoportokból a jelöltet felkészítése a jogi szakvizsgára, figyelemmel arra, hogy valamennyi jelöltnek azonos vizsgatárgyakból kell a tudá­ sáról számot adni, függetlenül attól, hogy a kötelezően előírt joggyakorlatot mely szakterületen folytatta. A jogi szakvizsga követelményrendszere a különböző jogi szakterületeken való átjárhatóságot és pályamódosítást segíti elő, könnyíti meg. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a különböző területek speciális ismereteit az oktatás keretében érintik. Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamok rendje A tanfolyamokat félévente egyesével, vagy egyetlen félév alatt mindhármat felvéve is lehet végezni, mert különböző időpontokra (napokra) hirdetjük meg. Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamra jelentkezési határidő őszi kurzusokra: 2010. szeptember 27. tavaszi kurzusokra: 2011. február 11. Intenzitása/időpontja: általában heti egyszer 5 tanóra valamely munkanapon. Szakvizsgára felkészítő kurzusaink a Budapesti Ügyvédi Kamara által elfogadott képzések. KÖZIGAZGATÁSI VERSENYVIZSGA FELKÉSZÍTŐ TANFOLYAM 2009. december 1-jétől minden köztisztviselői pozíció elnyeréséhez kötelező előzete­ sen közigazgatási versenyvizsgát tenni. A vizsgázónak alkotmány- és jogi ismeretek­ ről, közigazgatás-tudományos felkészültségükről, társadalomismeretükről, gazdasági és pénzügyi tájékozottságukról, valamint emberi jogi, etikai és adatkezelési tudásuk­ ról kell számot adniuk. Jelentkezés és információ: www.jak.ppke.hu/deak 60 �10.3. Kánonjogi Posztgraduális Intézet Szentkirályi u. 28., II. em. 219. sz. telefon: 429-7217, fax: 429-7218 e-mail: folia@jak.ppke.hu Honlap: www.kjpi.ppke.hu Az Intézet elnöke: DDr Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár Az Intézet elnökének Tanácsa: Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár, Dr. Szabó Péter egyetemi tanár Intézeti adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-1200 Munkatárs: Gombos Adámné (Ildikó), Keresztfalvi Zsuzsanna A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 1996 novemberében az Apostoli Szentszék alapította meg a fakultási jogokkal rendelkező Kánonjogi Posztgraduális Intézetet. Az Intézet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának Kánonjogi Tanszéke és a Jog- és Államtudományi Kar Kánonjogi Intézetének szoros együttmű­ ködésével fejti ki tevékenységét. Az egyházi jóváhagyás értelmében az Intézet kánonjogi baccalaureátusi, licenciátusi és doktori fokozat kiadására egyaránt jogosult. A magyar állam az Intézet által kiadott kánonjogi baccalaureátust egyetemi alap­ diplomaként, a kánonjogi doktorátust PhD fokozatként ismeri el. Az Intézet hivatalos oktatási nyelvei a magyaron kívül az olasz és a német nyelv. Az Intézetbe való jelentkezés alapfeltételei: • a baccalaureátusi diploma (államilag elismert MA) megszerzéséhez katolikus hitéleti BA oklevél, vagy régi típusú legalább főiskolai szintű oklevél; • a licenciátusi fokozat megszerzéséhez teológiai vagy kánonjogi baccalaureátusi, vagy MA szintű hittanári, vagy jog- és államtudományi diploma; • a doktori fokozat megszerzéséhez kánonjogi licenciátusi fokozat. Az Intézet kurzusai a Jog- és Államtudományi Kar, valamint a Hittudományi Kar hallgatói számára speciálkollégiumként, a Neptun rendszerrel összhangban felve­ hetők. Ezen hallgatók diplomájuk megszerzése után felvételüket kérhetik az Intézet hallgatói közé. A korábban lehallgatott és sikeres vizsgával lezárt kurzusok beszámít­ hatóak. Licenciátusi szigorlatot legkorábban csak az egyetemi diplomájuk megszerzé­ sétől számított két év letelte után tehetnek, doktori védésre legkorábban pedig csak a licenciátusi fokozat megszerzésétől számított egy év múlva engedhetők. Az Intézetben folyó oktatói-kutatói munkát egy kb. 1500 kötetből, 3000 különlenyomatból és 200 mikrofilmből álló szakkönyvtár, valamint a Hittudományi Kar könyvtárában elérhető kb. 40 szakfolyóirat segíti. 61 �Az Intézet szervezeti felépítése A) Kánonjogi Tanszék (Hittudományi Kar) Oktatók: Tanszékvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár (prof, ord.) S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek professor emeritus B) Kánonjogi Intézet (Jog- és Államtudományi Kar) Intézetvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár Intézetvezető-helyettes: Dr. Szabó Péter egyetemi tanár S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, professor emeritus Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Tanszékvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem. egyetemi tanár Dr. Schanda Balázs egyetemi docens (mb. előadó) Egyházi Közigazgatási Tanszék Tanszékvezető: Dr. Szabó Péter egyetemi tanár DDr. Zakar Polikárp O.Cist egyetemi tanár Egyházi Eljárásjogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Hársfai Katalin egyetemi tanár dr. jur. Lefkánits György lie. iur. can. (mb. előadó) Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár Dr. Gudenus, Philipp egyetemi docens Dr. Szilágyi Csaba egyetemi docens Magántanárok: Dr. Elmar Gütthof (Privatdozent) Dr. Markus Müller (Privatdozent) Rendszeresen meghívott külföldi előadók: Dr. Manlio Bellomo, Dr. Orazio Condorelli, Dr. Carlos J. Errázuriz M., Dr. Carl Gerold Fürst, Dr. Janusz Kowal S. J., DDr. Peter Landau, Dr. Cyril Vasil S.J. 62 �11. Hallgatói érdekképviselet Hallgatói Önkormányzat (HŐK) Szentkirályi u. 26. (hátul az udvarban). Telefon: 429-7269 E-mail: hok@jak.ppke.hu Honlap: http://www.hok.jak.ppke.hu/ IWIW Klub: Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK Hallgatói Önkormányzat [PPKE JÁK HŐK], Ügyfélfogadás: lásd honlapon. A kari HŐK elnöke: Szilágyi Demeter (A választmány tagjairól és a tisztségviselőkről a honlapon tájékozódhat!) A kari hallgatói lap: ÍTÉLET honlap: http://www.itelet.jak.ppke.hu/ felelős szerkesztője: Dr. Koltay András terjesztési igazgató: Szendrödi Szabolcs Feladat- és hatáskörök - A Kar Hallgatói Önkormányzata (HŐK) a hallgatók kizárólagos érdekképviseleti szerve. A HŐK elsődleges feladata a kari hallgatói érdekképviselet. - A HŐK a Kar/Egyetem testületéiben - pl. Kari Tanácsban - képviseli a hallgatók álláspontját. - Egyetértési jogot gyakorol a hallgatókat érintő szabályzatok tekintetében (pl. a hall­ gatói követelményrendszerre vonatkozó szabályzat). - A hallgatói juttatási rendszer működtetésében közreműködik (pl. ösztöndíjak és támogatások elosztása). - A HŐK bonyolítja le a diplomaátadó ünnepségeket, és minden évfolyam végzős hallgatóiról tablót készíttet; a végzősök minden évben évkönyvet kapnak. - A HŐK évente májusban megrendezi a Pro Facultate kari napot, amikor kerti sütögetés és borozgatás keretében kötetlen beszélgetésre nyílik lehetőség az oktatókkal, diáktársakkal. E rendezvény keretében kerül sor a Pro Facultate-díj, Hallgatókért és a Hallgatói Mozgalomért díj átadására is. - A gólyatáborok és gólyabálok megrendezésének célja az első éves hallgatók bevoná­ sa a kari/egyetemi közösségi életbe. - Hagyományos rendezvényünk a március 15-i hajókirándulás, amelynek keretében hallgatótársainkkal együtt a Duna vizén hajózva töltjük a nemzeti ünnepet. - Egyéb rendezvények: koncertek, partik, sportprogramok, bajnokságok. - A tutori rendszer keretében a Kar felsőbb éves hallgatói a hallgatók kis csoport­ jainak rendszeres szakmai segítésére törekednek a képzés során, hogy segítsék az újonnan felvett hallgatók beilleszkedését az Egyetem közösségébe. 63 �12. Könyvtár Szentkirályi u. 30.1. emelet Telefon: 4297-231, 4297-200/331 mellék, 4297-233 E-mail: könyvtar@jak.ppke.hu Vezető: Kalocsai Ilona Hagyományos szolgáltatások A Könyvtár használata ingyenes. Beiratkozás: érvényes diákigazolvánnyal a könyv­ tári nyitva tartás ideje alatt. Nem lehet a könyvtári dokumentumokat kölcsönözni, de fénymásolási lehetőség van. Fénymásolás: térítés ellenében, a könyvtár előterében lévő gépen 8 Ft/oldal, az egyetem központi ROBINCO fénymásoló műhelyében 7 Ft/oldal. A könyvtári doku­ mentumokat csak a kérőlap kitöltése és a diákigazolvány leadása ellenében, a fénymá­ solás idejére adjuk ki a hallgatóknak. Olvasótermek -Nagyolvasó (101 sz. terem: 80 olvasói hellyel) Nyitva tartás: hétfő-csütörtök: 900-1800, péntek: 900-1600, szombat: 1000-1400 Helyben olvashatók a könyvtár állományában található szakkönyvek, kéziköny­ vek, tankönyvek, szakdolgozatok, folyóiratok. Az Olvasóteremben szabadpolcon az állományunk 60%-a, mintegy 17 ezer kötet szakcsoportok szerint rendezett, a tan­ könyvek külön találhatók, a folyóiratok a galérián vannak elhelyezve. -Kisolvasó (119 sz. terem: 20 olvasói hellyel) Nyitva tartás: hétfő-csütörtök: 900-1600, péntek: 900-1400 Új olvasótermünk szabadpolcon lévő állományának döntő része a kar különbö­ ző oktatási formáihoz (BA, továbbképzés, osztatlan képzés)) szükséges tankönyvek, jegyzetek, alapvető kézikönyvek, szótárak. A klimatizált olvasóteremben lehetőség van a WIFI internet használatára is. Tájékoztatás Szaktájékoztatás kérhető az olvasótermekben szolgálatot teljesítő könyvtárostól a könyvtár állományáról, a katalógusunk használatáról. Egyetemünkön integrált elektronikus könyvtári rendszer működik a HunTéka, amelynek a Olvasói katalógus (WEB OPAC) modulját használják az olvasóink. Naponta 8 és 16 óra között, telefonon is kérhető felvilágosítás. 64 �Szakdolgozatok A könyvtárban tárolt 1999-2009 közötti szakdolgozatok használatáról dékáni kör­ levél rendelkezik. Kizárólag tanszékvezetői írásbeli engedéllyel, az olvasóteremben lehet a dolgozatokba betekinteni, másolásuk tilos. A szakdolgozatok listája honlapun­ kon megtalálható. Könyvtárközi kölcsönzés Csak a kar oktatói számára van lehetőség a könyvtárközi kölcsönzésre. A magyar szakkönyvek beszerzése ingyenes, a külföldieké térítés köteles. Elektronikus szolgáltatások - Online katalógus a kari könyvtár Web-oldalain (www.jak.ppke.hu/konyvtár) Onli­ ne katalógus vagy Informatikai szolgáltatások/Könyvtár Online menüpont alatt. - Westlaw jogi (angol) adatbázis - HeinOnline jogi (amerikai) adatbázis - ElSZ-szolgáltatás keretében, különböző adatbázisok angol és magyar nyelven: pl. Web of Science, Magyar kiadású tudományos folyóiratok (Akadémiai J. Collection) - EBSCO folyóirat-adatbázisok (angol nyelvű szakfolyóiratok) - Könyvtári katalógusok (pl. MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus, HunKat, Karlsruher Virtueller Katalog, Social Science of Information stb.) - Magyar Katolikus Egyház kínálata - elektronikus dokumentumok Könyvtári Informatikai Labor Nyitva tartás: hétfő-péntek: 900-1800, szombat: 1000-1400 A könyvtár előterében elhelyezett, 10 internetes kapcsolattal rendelkező számitógépes labor feladata: elsősorban az oktatási igények kielégítése, a Neptun rendszer haszná­ lata. A Könyvtár katalógusához és egyéb elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzá­ férés biztosítása. 65 �13. Informatikai szolgáltatások - Kari honlap: hallgatók informálása, benne a hallgatói oldalakra a HÖK-ön keresztül kérhető információ feltöltése (www.jak.ppke.hu); - Hallgatói honlap: a kari HŐK kezelésében működő portál (www.hok.jak.ppke.hu); - Elektronikus levelezés: hallgatói postafiók (25 MB tárhely) - hallgatói webmail fel­ használói azonosító az Informatika Laborban igényelhető; - Kari levelezőlisták: hallgatok@jak.ppke.hu létező információs fórum. Egyéb hall­ gatói levelezőlisták megnyitására és használatára is van lehetőség. A jelenleg működő hallgatói levelezőlisták a honlapon az INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/SEGÉDPROGRAMOK/LEVELEZŐLISTÁK rovatban megtekinthetők. - Saját honlap kialakítási lehetőség a hallgatói postafiók igénylésével párhuzamosan; - Fakultatív kurzusok, tanfolyamok hallgatók részére (web-szerkesztés, logika, Neptun-kezelés stb.) - Kari intranet: felhasználói azonosító az Informatika Laborban igényelhető; - Students Fórum - az interneten keresztül kari autentikációval (hallgatói azonosí­ tóval) elérhető - intranetén keresztül használható osztott tárhely. Az oktatók által kiajánlott anyagok internetes elérésére is szolgál, (kari honlap INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/STUDENTSFORUM); - DVD Jogtár+: A kari intranetről (a hallgatói terminálokról is) elérhető; - HUNTÉKA: A könyvtári állomány elérhető az internetről, a honlapon keresztül. (INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/KÖNYVTÁR-ONLINE); - A Neptun rendszer a kari honlap nyitólapján keresztül is elérhető, a rendszerrel kapcsolatos információs oldalakkal együtt; - HelpDesk szolgáltatás az Informatika Laborban nyitvatartási időben; - Select, Campus és egyéb szoftverek liszenszelési és telepítési támogatása az Infor­ matika Laborban nyitvatartási időben; - Nyomtatás: 20 Ft/oldal költségtérítés ellenében mindkét hallgatói laborból lehet nyomtatni, a nyomtatást átvenni az Informatika Laborban lehet; - Szkennelési lehetőség az Informatika Laborban; - CD írási, másolási lehetőség az Informatika Laborban, hozott CD-re; - Látássérült környezet 1 munkaállomáson az Informatika Laborban; - Az EISZ szolgáltatások elérése; (www.eisz.hu); - A HeinOnline és a Westlaw jogi adatbázis Karunkról elérhető; - További elérhető adatbázisok linkjei megtalálhatók a kari honlap INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/SZAKMAI ADATBÁZISOK rovatban; - Az udvaron a Gesztenyéskertben, az aulában és a könyvtári Tankönyv Olvasóte­ remben WIFI internet-csatlakozási lehetőség áll rendelkezésre; - A Karon 3 internet-csatlakozású open gép áll folyamatosan a hallgatók rendelke­ zésére. Felhívjuk a hallgatók figyelmét a HIK (Kempelen Farkas Hallgatói Információs Köz­ 66 �pont) szolgáltatásaira és közelségére (www.hik.hu)! Az informatikai szolgáltatások igénybevételekor a NETIKETT, az egyetemi AUP és a vonatkozó kari szabályzatok betartása kötelező. Számítógépes termek Informatika Labor (Szentkirályi u. 28.1. emelet 101.), 50 számítógép HelpDesk: 260-as mellék, helpdesk@jak.ppke.hu Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig: 800-1600, pénteken 800-1330 Oktatóterem'. Informatika Gyakorló (Szentkirályi u. 28.1. em. 106), 20 számítógép 14. PROFEX JOGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI BEJELENTETT SZAKNYELVI VIZSGAHELY - IDEGEN NYELVI LEKTORÁTUS Tájékoztató a PROFEX jogi és közigazgatási szakmai nyelvvizsgáról A PROFEX államilag elismert, háromfokozatú, kétnyelvű, szintező, jogi- és közigaz­ gatási szaknyelvi vizsga, amely jelenleg angol és német nyelvből tehető le. Az állami elismertség azt jelenti, hogy a PROFEX vizsgabizonyítvány birtokosa ugyanolyan előjogokat és előnyöket élvez, mint azok, akik más, államilag elismert általános nyelvi vagy szaknyelvi vizsgát tettek. Ezek közül legfontosabbak a felsőok­ tatási intézményekben tett felvételi vizsgák pontszámának emelése, a diplomaszerzés feltételének teljesítése és a nyelvpótlékra való jogosultság megszerzése. A három fokozat (alap, közép és felső) kialakításakor a vizsga kifejlesztői a ma­ gyarországi hagyományokat követték, ugyanakkor - az állami akkreditáció követel­ ményeinek is eleget téve - az Európa Tanács nyelvtudásszintekre vonatkozó ajánlásait is szem előtt tartották. Az alap-, közép- és felsőfok követelményei a vizsga nyelvétől függetlenül egységesen meghatározottak, és egymástól jól elkülöníthetők. A kétnyelvűség egyrészt azt jelenti, hogy a vizsga a magyarországi nyelvtanulók illetve zömében magyar anyanyelvű vizsgázók nemzetiségéből fakadó szükséglete­ inek, igényeinek és nyelvtanulási céljainak messzemenő figyelembevételével került kifejlesztésre, amelyek közül a nyelvi sajátosságok különös hangsúlyt kaptak. Más­ részt, a nyelvi közvetítő készség (fordítási készség) vizsgálatára a vizsga mindhárom fokán sor kerül. A szaknyelvi jelleg az, ami a PROFEX nyelvvizsgát más, ugyancsak államilag elismert és szintező nyelvvizsgáktól megkülönbözteti. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a vizsgát azoknak ajánljuk, akik a jog, illetve a közigazgatás iránt személyes okok mi­ att vagy hivatásuknál fogva érdeklődnek (joghallgatók, államigazgatási karok hallga­ tói, gyakorló jogászok, közigazgatásban dolgozók, jogi asszisztensek stb.) Különösen 67 �ajánljuk azoknak a hallgatóknak, akik elvégezték a Bevezetés a jogi szaknyelvije c. szabadon választható kurzusunkat angol ill. német nyelven. A PPKE JAK a fentieket mérlegelve, azért csatlakozott bejelentett vizsgahelyként a vizsgarendszerhez, hogy egyetemünkön belül tudjunk lehetőséget adni hallgatóink számára a szakmai nyelvvizsga letételére. A vizsgák évente kétszer, áprilisban és novemberben kerülnek megrendezésre. A je­ lentkezés határideje a mindenkori vizsgaidőszak első napja előtti 30. naptári nap. A PPKE JÁK Nyelvi Lektorátusa a vizsgákat megelőzően 30 órás, 10 hetes fel­ készítő kurzusokat szervez közép- és felsőszinten kiváló, évek óta jogi szaknyelvet oktató tanárok vezetésével. A tanfolyamok ára: középfok: 30 000 Ft., felsőfok: 35 000 Ft. Vizsgadíjak: Szóbeli - A írásbeli - B Komplex - C Középfok 9 000 11 000 20 000 Felsőfok 12 000 13 000 25 000 Információ: PPKE JÁK Nyelvi Lektorátus 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. III. 363. sz. Telefon: 429-72-32 e-mail: lektoratus@jak.ppke.hu, http: www.jak.ppke.hu/nyelv 68 �15. Pályázati, karrier-tanácsadási ÉS EGYÉB MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI ÖSZTÖNDÍJLEHETŐSÉGEK 15.1. Pályázati és Forrásszervező Iroda 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Tel: 429-7200/310 Fax: 429-7238 E-mai 1: pályázati. iroda@jak.ppke.hu Vezető: dr. Szilágyi Pál Félfogadás: hétfő-csütörtök ll00-1200 és 1400-1500, pénteken 1000-1200. Munkatársak: Nagy Olivér pályázati adminisztrátor Czoborné Tóth Ibolya pénzügyi referens Tevékenység: Legfőbb feladatai: - kari intézményi pályázati lehetőségek felkutatása és a pályázatok lebonyolítása; - a hallgatók és oktatók számára pályázati információ- és segítségnyújtás az alábbi témákban: * graduális hallgatók számára magyarországi és külföldi pályázati lehetőségek a graduális képzés ideje alatt; ^posztgraduális és posztdoktori pályázatok már végzett és/vagy doktorált kuta­ tók számára; *nemzetközi tudományos kutatási együttműködésekre irányuló pályázatok. 69 �15.2. Kutatásszervezési és Külügyi Iroda 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.1. em. 138. Telefon/fax: 06-1-429-7263 e-mail: kszki@jak.ppke.hu honlap: www.jak.ppke.hu/international Vezető: Dr. Tóth Tihamér kutatási dékánhelyettes Munkatársak: dr. Pogácsás Anett TDK-koordinátor dr. Szilágyi Pál kutatásszervezési és külügyi koordinátor Locskay Mercédesz Erasmus-koordinátor Pollák Zsuzsanna kutatásszervezési és külügyi koordinátor Tevékenység: A Kutatásszervezési és Külügyi Iroda jelentősebb tevékenységei közé tartozik a ka­ ron a kutatásszervezés, a tudományos kapcsolatok építése és szervezése, az oktatói tudományos fejlődés támogatása, és a kar tudományos profiljának gondozása. A kül­ ügyi tevékenységek közé tartozik az Erasmus-program koordinálása, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és új kapcsolatok kiépítése, az oktatók nemzetközi munkássá­ gának elősegítése és támogatása. Intézményi szintű alaptevékenységei közé tartozik a nemzetközi és hazai kutatási együttműködések kiépítése és az együttműködések koordinálása. A KSZKI tevékenységei közé tartozik továbbá a kari TDK, az OTDK és a tehetséggondozó program működtetése, a tudományos és egyéb szakmai kari kiadványok és a tudományos rendezvények gondozása. 70 �15.3. Karrier Iroda 1088 Szentkirályi u. 28.1. emelet 137. Telefon: 429-7200 Telefax: 266-5286 Honlap: www.jak.ppke.hu/karrier E-mail: karrier@jak.ppke.hu Munkatársak: Sergő András (338-as mellék), Nagy Olivér (310-es mellék) Ügyfélfogadás: hétfő-csütörtök 1100-1200 és 1400-1500, péntek 1000-1200 Intézetünket minden nap zárva tartjuk 1200-1245 között. A Deák Ferenc Továbbképző Intézet keretén belül működik a Karrier Iroda is, amelynek legfontosabb feladata a végzős és a karon oklevelet szerzett hallgatók pályaorientációjának és elhelyezkedésének segítése. E célt szolgálja a volt hallgatók el­ helyezkedésének nyomon követése is. *Gyakornoki és állásajánlatok: az állami és magánszektor jogászi és igazgatási munkahelyeit közvetítjük a végzős, illetve már oklevéllel rendelkező hallgatóink szá­ mára. így még a tanulási időben „kipróbálhatják” magukat és értékes tapasztalatokat szerezhetnek, illetve segítséget kaphatnak első munkahelyük megszerzéséhez. * Képzések, tréningek, előadások: fontos, hogy a pályakezdők minél eredmé­ nyesebben alkalmazkodjanak a különböző szektorok munkaerő-piaci elvárásaihoz. Ebben segítenek képesség- és készségfejlesztéssel, tárgyalástechnikával, kommu­ nikációval, retorikával, pályaorientációs és pályakezdést támogató jogi, gazdasági, számviteli tanácsadással foglalkozó programjaink. * Karrier nap: kiemelt célunk, hogy hallgatóink személyesen is találkozhassanak a majdani munkaadókkal, a karunkon oklevelet szerző hallgatók iránt érdeklődő cégek pedig bemutatkozhassanak. A karrier nap programját önismereti, grafológiai, munka­ helyi beilleszkedést segítő tanácsadás színesíti, és alkalom nyílik a jogi hivatásrendek, a közigazgatás, valamint a piaci szféra képviselőivel folytatott beszélgetésre. * A diplomás pályakövetési rendszer (DPR): nemcsak azt jelenti, hogy figye­ lemmel kísérjük azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik az intézményünkben sze­ reztek oklevelet, hanem e tevékenységünk elősegíti a közösség- és identitástudat erő­ södését a Kar és volt hallgatói között, keretet biztosít egymás kölcsönös támogatására, a kapcsolatok mélyítésére. Aktuális ajánlatainkról tájékozódjon honlapunkon: www.jak.ppke.hu/karrier! 71 �16. Kari LELKÉSZSÉG A Szentkirályi u. 28. sz. épület földszintjén, a főbejárattól jobbra található az egyetem kápolnája, mely szabadon látogatható. A szorgalmi időszakban rendszeresen vannak szentmisék, általában a déli órákban. A szentmisék pontos ideje a kápolna melleti hir­ detőn, valamint a kari honlapon (főoldal, felső információs sáv „egyetemi lelkészség” menüpont alatt) is megtalálható. Az épület földszinti aulájából (bal oldali folyosó felé haladva) nyílik a lelkészi szoba. 2008 szeptemberétől Karunk lelkésze Alessandro Caprioli missziós atya. Szeretettel vár minden érdeklődőt beszélgetésre, szentgyónásra! A szentségek (keresztség, szentáldozás, bérmálás, házasság) vételére való felké­ szítő hittanórákat, valamint hetente egyszer nyitott találkozást és beszélgetést vezet majd házasságról és szexualitásról. A részleteket (hely, időpontok) a faliújságon fogja hirdetni. 17. Kulturális lehetőségek, öntevékeny csoportok Hallgatóink körében működik - színjátszó csoport (érdeklődni lehet a HŐK Irodában!) - kamarazenekar (érdeklődni lehet Dr. Gerencsér Balázsnál - Közigazgatási Jogi Tan­ szék), illetve az alábbi honlapon: www.jak.ppke.hu/zenekar) - kórus (érdeklődni lehet Alessandro atyánál, a Kari lelkészségen!) - Hét Csapás Néptánc Együttes (érdeklődni a Testnevelési Csoportnál lehet!) 18. Sportélet a Karon Testnevelési Csoportunk három tornaterem működtetését látja el. A földszinten egy szertornaterem, az első emeleten táncterem, a második emeleten pedig labdajátékte­ rem található. Egyetemi kosárlabda csapatunk van férfi és női vonalon egyaránt. Az Egyetemi és Főiskolás Bajnokságon kívül a Kosárlabda Szövetség NB II. osztályában is részt veszünk. Egyetemi néptánc csoportunk a Hét Csapás Néptánc Együttes kifejezetten a magyar néptánc oktatásával és hagyományőrzés ápolásával foglalkozik. Számtalan egyetemi és városi rendezvényen is fellépnek. Testnevelési Csoportunk folyamatosan szervezi az egyetemi hallgatók részére a természetjárást és az időszaki sportokat (sí táborok, vízi túrák, stb.). A Hallgatói Önkormányzattal közös szervezésben labdarúgó bajnokságot szer­ vez, és folyamatosan működik a röplabda szakosztály. 72 �Testnevelési Csoportunk koordinálja az Universitas Kupákon való részvételt és Magyar Egyetemi és Főiskolai Sport Szövetség (MEFS) által kiírt bajnokságokon való szereplést. így lehetőség nyílik atlétika, asztalitenisz, kosárlabda, labdarúgás, röplab­ da, vívás, sakk, szertorna...stb. sportágakban résztvenni. Minden szeptemberben indul a gólyabáli felkészülés, mely hagyományosan egye­ temünkön tanrendi órába is be van építve, így a leendő I. éveseknek a nyitó táncon való részvételt a testnevelés tantárgy elfogadásánál beszámítjuk. Egyetemi hallgatóinkból minden évben egy férfi és egy női sportolót felterjesz­ tünk a „Jó tanuló, jó sportolói” cím kitüntetésére. 19. Házirend A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának épületében (Szentkirályi utca 26-30.), az Egyetem szellemiségére tekintettel, az alábbi szabályok vonatkoznak. 1. Az épület munkanapokon reggel 7-től 20 óráig, 26-os épület sportterülete 21 óráig tart nyitva. A nyári szünet idején a zárás ideje 17 óra. Más időpontban (az Egyetem vezetőin kívül) csak írásbeli engedéllyel lehet az épületben tartózkodni. Az engedélyt a portán előzetesen le kell adni. 2. Az épületben az intézmény szellemiségének megfelelő, kulturált magatartás és be­ széd általános elvárás, különös tekintettel a kápolna környékre. 3. A hirdetőtáblákon hirdetést, plakátot elhelyezni csak engedéllyel lehet. A hirde­ téseket engedélyezésre a portán kell leadni. Az engedélyezett hirdetések csak hir­ detőtáblán helyezhetők el, más helyen (ajtó, ablak, fal stb.) hirdetést elhelyezni tilos. Az épületben reklámtevékenység csak dékáni engedéllyel folytatható. A hirdetésekre vonatkozó részletes szabályokat a 43/2006-os dékáni körlevél tartalmazza, mely a portán megtekinthető. 4. Kerékpár csak az udvar kijelölt részén tárolható. A személygépkocsik parkolási rendjét külön dékáni rendelkezés szabályozza. 5. A tantermekben étkezni, az egyetem területén szeszes italt fogyasztani csak az étteremben, illetve engedélyezett rendezvények alkalmával lehet. 6. Dohányozni csak a kijelölt helyeken szabad. 7. Az előadótermekben mobiltelefon használata tilos. 8. A portás semmit sem vehet át megőrzésre. A talált tárgyakat a HŐK irodájában kell leadni. 9. A portás a teremkulcsokat kizárólag az órarendben szereplő tanároknak adhatja ki. 73 �10. Az irodák / tanszékek kulcsait az ott dolgozó munkatársak vehetik fel. A kulcs felvételét és leadását a munkatárs - az időpont megjelölésével - aláírásával hitelesíti. Hallgatónak kulcs nem adható át. 11. Az illetékesek által engedélyezett rendezvényeket előzetesen a Műszaki Osztályon is be kell jelenteni, és arról tájékoztatni kell a portaszolgálatot is. 12. Az Egyetem helyiségei csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. 13. Ha tüzet vagy füstöt észlel, kérjük tegye a következőket: azonnal értesítse a műszaki osztályt és a portát; ha szükséges, a térképen megjelölt útvonalon hagyja el az épületet; az épület elhagyásakor semmiképpen ne használja a lifteket. A tüzesetek megelőzése érdekében ne használjon semmiféle egyedi elektromos be­ rendezést. A részletes szabályokat a tűzrendészeti szabályzat tartalmazza. 14. A balesetet vagy rosszullétet a műszaki osztályon, illetve a portán kell bejelenteni. 15. A tantermek berendezését, felszerelését a teremből kivinni csak a Műszaki Osz­ tály engedélyével lehet. 16. Törekedve az energiatakarékosságra, a fölösleges világítást (beleértve a mosdók világítását is) le kell kapcsolni. 17. A hallgatók a lifteket csak indokolt esetben használják. 18. A portaszolgálat ügyeletese a házirend megszegéséről köteles a Dékánt és a Mű­ szaki Osztály vezetőjét tájékoztatni. Budapest, 2008. április 10. Dr. Schanda Balázs dékán 74 �II. AMIT MINDENKINEK ISMERNIE, TUDNIA KELL... A SZABÁLYZATOK A Pázmány Péter Katolikus Egyetem hatályos szabályzatai a kari honlapon teljes ter­ jedelmükben elérhetők a HALLGATÓINKNAK/SZABÁLYZAT rovatban. Itt csak a hallgatók számára legfontosabb szabályzatokat jelentetjük meg. Az esetleges módosítások miatt, kérjük, kísérjék figyelemmel a honlap megfelelő rovatát! Kérjük, a szabályzatokat - saját érdekében alaposan tanulmányozza át! TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ) A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyetemi Tanácsa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: Ftv.) 21.§ (4) bekezdés c) pontja alapján, a hall­ gatói követelményrendszer részeként - a Ftv. 32-33.§, 39-40.§, 46.§, 49-50.§, 57-60.§, 62-63.§, 73.§, 76.§, 125.§, 147.§, 15O.§, 154.§ és 160.§-ai, valamint a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 22-24.§-ai szerint - az alábbi szabályokat alkotja. I. rész Általános rendelkezések A szabályzat hatálya és értelmezése 148 .§ (1) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ) hatálya az Egye­ temmel hallgatói jogviszonyban álló valamennyi személyre kiterjed, füg­ getlenül attól, hogy hallgatói jogviszonya mikor keletkezett.1 (2) A TVSZ hatálya a doktori képzés kivételével az Egyetemen valamennyi hallgatói jogviszonyban folytatott képzésre kiterjed. A szakirányú tovább­ képzésre vonatkozó rendelkezéseket a karok önállóan szabályozzák. (3) Jelen szabályzat hatálya kiterjed a képzésben résztvevő valamennyi okta­ tási szervezeti egységre, oktatóra, illetve az oktatásszervezési feladatokat bármilyen jogviszonyban ellátó alkalmazottakra. (4) A Hittudományi Kar és a Kánonjogi Posztgraduális Intézet a szent tudomá­ nyok oktatása tekintetében jelen szabályzattól eltérhet. (5) Vita esetén a dékán vagy az általa megbízott dékánhelyettes hitelesen ér­ telmezi jelen szabályzatot, és kibocsátja a végrehajtásához szükséges ren­ delkezéseket. 1 Lásd még a 176.§ átmeneti rendelkezéseit. 75 �Tanulmányi ügyekben eljáró szervek Tanulmányi Bizottság (TB) 149 .§ (1) A karonként felállított Tanulmányi Bizottság (továbbiakban: TB) jár el első fokon mindazon tanulmányi- és vizsgaügyben, amelyben a döntés joga nincs a dékánnak fenntartva. (2) így a TB dönt - a halasztott beiratkozás engedélyezéséről [154.§ (3) bek.] - a halasztott tárgyfelvétel engedélyezéséről [163.§ (7) bek.] - kedvezményes tanrend engedélyezéséről [164.§ (1) bek.] - vendéghallgatói jogviszony létesítésének engedélyezéséről [158.§ (2) bek.] - költségtérítéses hallgatók államilag támogatott helyre történő átsorolá­ sáról [162.§ (3) bek.]. (3) A TB a munkarendjében meghatározott egyes kérdések elbírálását, a dékán jóváhagyásával, írásban átruházhatja a Tanulmányi Osztály (továbbiakban: TO) vezetőjére. (4) A TB négytagú, elnöke a Kari Tanács által választott oktató. A TB további egy oktató tagját a Kari Tanács, két hallgató tagját a Hallgatói Önkormány­ zat (továbbiakban: HŐK) választja meg egy-egy évre. A TB munkájában - szavazati jog nélkül - részt vehet a TO képviselője is, valamint szükség esetén meghívottként az érintett tantárgy felelős oktatója. (5) A TB döntésének érvényességéhez az szükséges, hogy a döntéshozatalban legalább két személy (az elnök és egy hallgató tag) részt vegyen. A döntés egyszerű szótöbbséggel történik, szavazategyenlőség esetén az elnök sza­ vazata dönt. (6) A TB ülésezési rendjét - az illetékes dékánhelyettes jóváhagyásával - a bizottság elnöke határozza meg. (7) A TB első fokú döntése ellen - a határozat kézhezvételétől számí­ tott 15 napon belül - a dékánhoz (illetőleg az általa megbízott illetékes dékánhelyetteshez) lehet fellebbezni. (8) A dékán, illetőleg az általa megbízott dékánhelyettes hatáskörébe tartozik első fokon - tagozatváltási, szakváltási kérelmek elbírálása [160-161.§] - önhibán kívüli passzív félév igazolásának elbírálása [155.§ (5) bek.] - a hallgatói jogviszony tanulmányi okból való megszüntetése [17O.§ (2) bek.] - más egyetem azonos szakáról átjelentkezni szándékozó hallgató átvé­ tele [159.§ (1) bek.] - a dékáni méltányossági kérelmek elbírálása [17O.§ (3) bek.]. (9) A Karon belüli jogorvoslati lehetőségek kimerítése után, - amennyiben az a hallgató jogszabályban, vagy egyetemi szabályzatban rögzített jogát sérti - a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához lehet fordulni. (10) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogor­ voslati eljárás csak a Ftv. 73.§ (2) bekezdés értelmében indítható. Kreditátviteli Bizottság 15O .§ (1) Más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, vagy saját intézmény­ ben más szakon szerzett kreditek elismeréséhez az ismeretanyag egyezésé­ nek mértékét a karonként felállított Kreditátviteli Bizottság (továbbiakban: KÁB) állapítja meg a szakfelelős (tárgyfelelős) vagy az illetékes tanszék véleményének figyelembe vételével. A Kreditátviteli Bizottság ezekről 76 �a Karok által megadott határidőig dönt. A KAB egyenértékűséget állapít meg akkor, ha a teljesített tárgy ismeretanyaga eléri a mintatantervben/tantárgylistában szereplő tárgy megkövetelt ismeretanyagának 75%-át. Az újra felvételt nyert hallgatók esetében a kérelmet nem a KAB-hoz, hanem a TOhoz kell benyújtani a beiratkozáskor. A tárgyak elfogadása a (7) bekezdés alapján történik. Kari rendelkezés a TVSZ 15O.§ (1) bekezdéséhez: A KÁB döntési határideje: dékáni körlevél alapján.2 (2) 3 A KAB legalább három és legfeljebb hét oktatóból áll. Tagjait - a Kar egyetemi tanárai vagy docensei közül - a dékán javaslatára a Kari Tanács választja úgy, hogy a szaktudományok minden főbb területe képviselve le­ gyen benne. A Bizottság elnökét a Bizottság tagjai közül a dékán nevezi ki. A KÁB megbízatása három évre szól. (3) A KÁB akkor határozatképes, ha ülésén a tagok többsége jelen van. (4) A KAB működési szabályait maga állapítja meg. (5) A KÁB döntése ellen az egyetem rektorához lehet jogorvoslattal fordulni. (6) 4 Az elismert tantárgyakat a Neptun rendszeren és a leckekönyvben érvé­ nyesíteni csak az előtanulmányi rend figyelembe vételével lehet. Az elismert tárgyak kreditpontjai az adott félévben a teljesített kreditekhez adódnak hozzá, ezen tárgyak azonban a féléves átlagok számításánál nem vehetők figyelembe, csak az összesített átlagszámításoknál. (7) A kérelmek benyújtásának menete: A hallgató abban az aktív félévében, amikor fel tudja venni a tárgyat, és el akarja fogadtatni, felveszi a tárgyfelvételi időszakban a Neptun rendszeren, majd a kari szabályozás szerint benyújtja véleményezett (Id. 1. bek.) kérel­ mét a KÁB-hoz. Ámennyiben a hallgató egyszerre több, egymásra épülő tárgyat akar elfogadtatni, hogy tovább léphessen, a tantárgyblokk első ele­ mét felveszi, és benyújtja az összesre az elismerési kérelmet. Amennyiben a KÁB a kérelmet pozitívan bírálja el, a tanulmányi előadó az adott félévre a blokk összes tagját a Neptun rendszeren elfogadja a hallgatónak, és a lec­ kekönyvbe is bevezeti. Ha a KÁB a blokknak nem minden tagját fogadja el, a tanulmányi előadó az egymásra épülés sorrendjében megszakítás nélküli elemeket fogadja csak el az adott félévben, a többit pedig a további aktív félévekben, az előtanulmányi rend figyelembevételével. Kari rendelkezés a TVSZ 15O.§ (7) bekezdéséhez: A kérelmet a 151.§ (1) bekezdésének megfelelően a szorgalmi időszak második hete péntek 12h-ig kell a Kari Titkárságon benyújtani. A kérelem csak a tanszék írásbeli véleményével együttfogadható el.5 A kérelmek benyújtási és elbírálási rendje 151.§ (1) Bármilyen kérelmet csak a megfelelő formanyomtatványon lehet benyújta­ ni, a kérelemhez csatolt, kitöltött tértivevénnyel ellátott és ennek megfelelő­ en felbélyegzett, saját névre megcímzett borítékkal. A kérelemhez csatolni kell a kérelem indokául szolgáló igazolást és az előírt szolgáltatási díj befi­ zetéséről szóló bizonylatot is. A kérelem csak akkor kerül elbírálásra, ha a hallgató leckekönyve le van adva a TO-n. A hiányosan benyújtott kérelmek nem kerülnek elbírálásra. (2)6 A kérelmek benyújtási határideje 2 3 4 5 6 Megállapította a Kari Tanács 17/2008. (V. 9.) sz. határozata. Módosította az ET 446/2008. (IV. 25.) sz. határozata. Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. 77 �- kedvezményes tanrendi kérelem esetén: a regisztrációs hét péntekje - átvételi, szakváltási kérelem esetén: augusztus 10. - tagozatváltási, vendéghallgatói jogviszony engedélyezése iránti kére­ lem esetén: a regisztrációs hetet megelőző legalább két hét - halasztott beiratkozási/bejelentkezési kérelem esetén: a szorgalmi idő­ szak második hetének péntekje - átsorolási kérelem esetén: július 15., illetve január 25. - a KÁB-hoz benyújtandó kérelem esetén: Kari szabályozás szerint Kari rendelkezés a TVSZ 15L§ (2) bekezdéséhez: A KÁB-hoz benyújtandó kérelem határideje a szorgalmi időszak 2. hete péntek 12h.7 (3) A kérelmek elbírálási határideje: a benyújtást követő harminc nap. A közlés, tájékoztatás szokásos módja az Egyetemen 152.§ (1) A Kar hallgatóval szembeni közléseinek formái a beiratkozáskor kézhez kapott tanulmányi tájékoztató, a TO hirdetőtábláján (továbbiakban: hirde­ tőtábla) elhelyezett nyilvános tájékoztató, a kari honlap, a NEPTUN üzenet, az e-mail és a postai úton továbbított levél. (2) A teljes hallgatóságot vagy a hallgatók csoportját érintő közléseket a hir­ detőtáblán kell elhelyezni, és a kari honlapon kell megjelentetni. Az ilyen jellegű tájékoztatásról egyénenként NEPTUN üzenet is küldhető. (3) A konkrétan egy hallgatót érintő közlést NEPTUN üzenet formájában, vagy e-mailben - kivételesen postai úton továbbított levélben - kell közölni. (4) A hallgató kötelezettsége a TO hirdetőtáblájának vagy a kari honlapnak, e-mail levelezésének és a NEPTUN rendszer üzeneteinek folyamatos nyo­ mon követése. Az ilyen módon közzétett információt a küldéstől, illetve kihelyezéstől számított 10. napon közöltnek kell tekinteni. II. rész A képzés rendszere, az oktatás rendje A képzés rendszere 153 .§ (1) Az Egyetemen a képzés az Egyetemi Tanács által elfogadott képzési prog­ ram alapján folyik. A képzési program része a tanterv, amelyet a Karok az oktatási miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján készítenek. (2) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljo­ gosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzés képzési és kimeneti kö­ vetelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet - öszszefüggő szakmai gyakorlat esetén legalább kettöszáztíz kreditet - kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. A megszerzendő kreditet és a képzési időt a sza­ kok mintatantervei határozzák meg. (3) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mes­ terképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A 78 7 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. �képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. A megszerzendő kreditet és a képzési időt a szakok mintatantervei határozzák meg. (4) Az alapszakon és az ahhoz kapcsolódó mesterszakon, valamint az egysé­ ges, osztatlan képzésben együttesen legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő leg­ alább tíz és legfeljebb tizenkét félév. Hallgatói jogviszony keletkezése, beiratkozás, regisztráció (bejelentkezési eljárás), jogviszony szüneteltetés 154 .§ (1) A Karon az kezdheti meg tanulmányait, aki a Karra felvételt vagy átvételt nyert, és a Karral hallgatói jogviszonyt létesített. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A hallgatónak a beiratkozáskor nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik-e felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel, il­ letve eddigi tanulmányai során mely felsőoktatási intézmény(ek)ben, hány államilag támogatott félévet vett igénybe. (2) A felvételről és a beiratkozás időpontjairól, szabályairól levélben kell érte­ síteni a felvételt nyert jelentkezőt. A dékán gondoskodik arról, hogy a ta­ nulmányaikat megkezdő hallgatók a beiratkozáskor megkapják az írásos tanulmányi tájékoztatót. (3) Amennyiben a felvételt nyert jelentkező a beiratkozáskor önhibáján kívül nem tud megjelenni, halasztott beiratkozási kérelmet nyújthat be a TB-hez, indoka igazolásának csatolásával, a szorgalmi időszak második hetének vé­ géig(4) A hallgatónak az első megkezdett félévet követően félévente a képzési idő­ szak megkezdése előtt be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait (ak­ tív lesz a féléve a következő félévben), vagy az adott félévben tanulmányait szünetelteti (féléve passzív lesz). A regisztráció feltétele a lezárható állapot­ ban leadott leckekönyv, amelyet a hallgatónak aktív féléve végén, a leadási határidőig kell megtennie. A határidőket a karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 154.§ (4) bekezdéséhez: A határidőket a dékán állapítja meg a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevélben.8 (5) Aktív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha - leckekönyve le van adva a TO-n, - az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltá­ nyosságot kért és kapott, - esetleges fizetési kötelezettségének (költségtérítés, szolgáltatási díjak, stb.) a Karok által megadott határidőig eleget tett, - a kari szabályozás szerinti határidőig legalább 1 tantárgyat felvett. Kari rendelkezés a TVSZ 154.§ (5) bekezdéséhez: A határidőket a dékán állapítja meg a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevélben.9 A hallgatói jogviszony szüneteltetése 155 .§ (1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kö­ telezettségének nem kíván eleget tenni, hallgatói jogviszonya szünetel (be­ jelentett passzív féléve lesz). 8 Megállapította a Kari Tanács 17/2008. (V. 9.) sz. határozata. 9 Megállapította a Kari Tanács 17/2008. (V. 9.) sz. határozata. 79 �(2)10 Bejelentett passzív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha - leckekönyvé le van adva a TO-n, - az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltá­ nyosságot kért és kapott - szüneteltetési szándékát legkésőbb a dékáni körlevélben meghatározott határidőig a NEPTUN-rendszeren keresztül bejelenti ( 3)11 Be nem jelentett passzív féléve akkor lesz a hallgatónak, ha - az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltá­ nyosságot kért és kapott - bejelentési kötelezettségét elmulasztja (4) A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hoszszabb, mint két félév Az első szünetelésre csak az első félév sikeres teljesí­ tése (egy aktív félév lezárása) után kerülhet sor. Ha a hallgató két félév szü­ neteltetés után sem jelent be aktív félévet, hallgatói jogviszonya megszűnik. [17O.§ (2) bek. b)] (5) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogvi­ szonyból eredő kötelezettségének szülés, baleset, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Amennyiben a hallgatói jogvi­ szony szüneteltetésére a hallgató önhibáján kívül kényszerül, és azt megfe­ lelően igazolja, erre az időszakra nem érvényes a 2 féléves korlátozás. Az erről szóló igazolást legkésőbb a harmadik passzív félév regisztrációs he­ tének végéig kell benyújtani, s az indok megalapozottságáról a dékán dönt. (6) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként meg­ határozott időre eltiltják a tanulmányok folytatásától. (7) A passzív félév alatt a hallgatónak a Karral fennálló hallgatói jogviszonya szünetel, annak időtartama alatt hallgatói jogait nem gyakorolhatja. A félév utólagos passzívvá nyilvánítása 156 .§ (1) A hallgató aktív félév bejelentését a szorgalmi időszak megkezdését követő egy hónapon belül írásban a TO-n visszavonhatja. Ekkor a hallgató féléve passzív lesz. (2) A hallgató - a TO-n írásban bejelentve - tanulmányai során egy alkalom­ mal az (1) bekezdésben megjelölt határidő elteltét követően is, de legfeljebb a szorgalmi időszak végéig, írásban, a TO-n visszavonhatja az aktív félév bejelentését. Ekkor a hallgató féléve passzív lesz. Értelmező rendelkezés a TVSZ 156.§ (2) bekezdéséhez: A CV vizsgaidőszakot igénybe vevő hallgató esetén a félév utólagos passzívvá nyilvánítása a hallgató CV vizsgára történőjelentkezéséig lehetséges.12 (3) A félév utólagos passzívvá nyilvánítása esetén, az (1) és (2) bekezdésekben megjelölt esetekben egyaránt, az államilag támogatott státusban levő hall­ gató egy államilag támogatott félévet felhasznál, a költségtérítéses képzésű státusban levő hallgató pedig a költségtérítés fizetése alól nem mentesül. Az oktatás rendje 157 .§ (1) Az Egyetemen az oktatás féléves rendben folyik. A félév két része a szorgal­ mi és a vizsgaidőszak. A szorgalmi időszak tizenöt, az ezt követő vizsga­ időszak pedig legfeljebb hat hét. A szorgalmi időszak első hete a regisztrá­ ciós hét. A regisztrációs héten nappali tagozaton tanórák nincsenek. (2) A hallgató tanulmányai során a beiratkozáskor a tanulmányi tájékoztatóban 80 10 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. 11 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. 12 Megállapította a Kari Tanács 17/2008. (V. 9.) sz. határozata. �kézhez kapott, - a szak képzési idejéig érvényben lévő - a szak(ok) tan­ tervében (tanterveiben) meghatározott tantárgyakat köteles eredményesen teljesíteni. (3) A tanév rendjét a dékán állapítja meg. Kari rendelkezés a TVSZ 157.§ (3) bekezdéséhez: A tanév rendjét a dékán állapítja meg a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevélben.13 (4) Az Egyetemen az órák látogatása kötelező. Vendéghallgatás, átvétel, tagozatváltás, szakváltás, átsorolás Vendéghallgatás 158 .§ (1) A Kar hallgatója külön engedély nélkül részt vehet másik felsőoktatási intézmény, illetve a PPKE más karának előadásain és foglalkozásain, ha tanulmányi kötelezettségét ez nem zavarja. A Kar hallgatói jogosultak más magyarországi vagy külföldi felsőoktatási intézmény tantárgyainak elvég­ zésére, és kérhetik azok elismerését képzésük részeként. Az ennek során felmerült költségeket a Kar nem téríti meg. A vendéghallgatói jogviszony létesítésének a feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg. A vendéghallgatói jogviszony során tett vizsga a hallgató tanulmányi eredmé­ nyébe a KAB előzetes engedélyével számítható be. A beszámításra vonat­ kozó kérelmet a lehallgatást megelőző félév szorgalmi időszakának a végéig kell benyújtani. (2) A TB dönt arról, hogy vendéghallgatói jogviszony keretében más egye­ tem hallgatója fogadható-e a Karon. A vendéghallgatói jogviszonyba fel­ vett hallgatónak a Kar „V” jellel kezdődő törzskönyvi számot ad, és a hall­ gatóról törzslapot állít ki. A vendéghallgató leckekönyvet nem kap, csak kreditigazolást, jogviszonya megszűnésekor Átvétel 159 .§ (1) A Karok más egyetem azonos szakáról átvehetnek hallgatót. Az átvételről a dékán dönt. (2) Az átvétel a következő feltételek együttes teljesülése esetén engedélyez­ hető: - a hallgató a másik intézményben az átvétel napjáig hallgatói jogvi­ szonnyal rendelkezzék - a hallgató legalább 60 teljesített kreditponttal rendelkezzék, - a hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlaga elérje a 3,51-et, - vizsgajegyei között ne legyen négy vagy több kijavítatlan elégtelen. Kari rendelkezés a TVSZ 159.§ (2) bekezdéséhez: A más felsőoktatási intézményben teljesített tantárgyakból osztatlan képzésben legfeljebb 200 kredit, alapképzésben legfeljebb 120 kredit, mesterképzésben pedig legfeljebb 80 kreditfogadható be.14 (3) Átvétel esetén a hallgató megszünteti jogviszonyát korábbi anyaintézmé­ nyével, és a Karral létesít hallgatói jogviszonyt. 13 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 14 Megállapította a Kari Tanács 30/2009. (X. 2.) számú határozata. 81 �Tagozatváltás 16O .§ A dékán indokolt és méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti saját hallga­ tójának az átlépést egyik tagozatról a másik tagozatra (tagozatváltás). Tago­ zatváltás esetén a tanulmányok csak költségtérítéses formában folytathatók. Szakváltás 161 .§ A dékán indokolt esetben engedélyezheti saját hallgatójának az átlépést egyik szakról a másik szakra (szakváltás). A szakváltást a karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 161.§-hoz: Szakváltást a JAK következő szakjai között lehet engedélyezni: BA szakról másik BA szak­ ra, MA szakról másik MA szakra, osztatlan jogász szakról BA szakra, BA szakról osztatlan jogász szakra és MA szakról osztatlan jogász szakra.15 Átsorolás 162 .§16 Az átsorolás szabályait a HTJSZ tartalmazza. Átmeneti rendelkezés a TVSZ 162.§ szakaszához: A 2007/2008-as tanév előttfelvett hallgatók esetén a következő átsorolási szabályokat kell alkalmazni. (1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy ta­ nulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére költségtérí­ téses formában tanulmányokat folytató hallgató léphet. Kari rendelkezés a TVSZ 162.§ szakaszához tett átmeneti rendelkezéshez: A nem beiratkozott hallgatók helyére a dékán jelöli ki a 162.§ (4) alapján a hallgatókat a tanulmányi rangsor alapján. A magasabb kreditszámmal rendelkező hallgatókat előnyben kell részesíteni. Az átsorolással kapcsolatban a hallgatóknak kérelmet kell előterjeszte­ niük.17 (2) A TO minden félév szorgalmi időszakának végéig kifüggeszti a hirdetőtáb­ láján a felszabadult államilag támogatott helyeket. (3) A már legalább 60 kreditet teljesített költségtérítéses hallgatók a 151 .§ (2) bekezdésben megadott határidőig kérelmezhetik a TB-nél a felszabaduló államilag támogatott helyekre való átsorolásukat. (4) Az átsorolásnál a TB a következő szempontokat veszi figyelembe: a) a hallgatók század pontosságra kerekített halmozott (kumulált) súlyo­ zott tanulmányi átlagát b) azonos kumulált átlagú hallgatók esetében az államilag elfogadott nyelvvizsgákat, (ebben az esetben egy középfokú C típusú nyelvvizs­ ga 2 pontot, egy felsőfokú C típusú nyelvvizsga 3 pontot ér), c) ha a jelentkezők között az a) és b) pontok alapján sincs különbség, akkor a hallgatók megszerzett kreditjeinek és aktív féléveinek hányadosát. 82 15 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 16 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. 17 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. �A tárgyak meghirdetése és felvétele, a kedvezményes tanrend A tárgyak meghirdetése és felvétele 163.§ (1) A tantárgyakat a Neptun rendszeren kell meghirdetni, az előző félév szor­ galmi időszakának végéig, a tantárgy leírásával, a kötelező tananyag felso­ rolásával, az oktató és vizsgaforma megadásával, a fogadható jelentkezők minimális és maximális létszámával. A tanórák időpontjának és az évközi követelmények megadásának határidejét a Karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 163.§ (1) bekezdéséhez: Határidő: az őszi félévi tárgyak meghirdetésénél augusztus első munkanapja, a tavaszi félévi tárgyak meghirdetésénél pedigjanuár első munkanapja.'8 (2)19 Vizsgakövetelménnyel záruló tantárgyak meghirdethetők és indíthatók tanórák megtartása nélkül (CV kurzus). Ebben az esetben a tantárgy felvé­ telének feltétele a félévközi követelmények teljesítését igazoló aláírás meg­ léte (a Neptun rendszerben). (3) Vizsgával záruló kötelező tantárgyakhoz minden félévben kurzus(oka)t kell meghirdetni, a mintatanterv szerinti aktuális félévükben a tanórák megtar­ tásával (00 vagy 01, 02,... kurzus), míg keresztfélévükben csak a vizsgázás lehetőségével (CV kurzus). (4) A tárgyfelvétel a kari hirdetmény szerint, képzésenként eltérő időpontban történik. A hirdetményt legkésőbb az előző félév szorgalmi időszakának végéig ki kell függeszteni a hirdetőtáblán, és a honlapra is fel kell tenni. Kari rendelkezés a TVSZ 163.§ (4) bekezdéséhez: A kari hirdetmény a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél.20 (5) A tantárgyak felvehetöségét a mintatantervben meghatározott, és a Neptun rendszeren beállított előtanulmányi rend szabályozza. Már teljesített tantár­ gyat újra felvenni nem lehet! (6) A tantárgyfelvétel lezárása a kari hirdetményben szereplő időpontban történik. A tárgyfelvétel lezárása után a tanulmányi előadók a Neptunból etikettre nyomtatják a felvett tárgyak listáját, és beragasztják a hallgató lec­ kekönyvébe. Kari rendelkezés a TVSZ 163.§ (6) bekezdéséhez: A kari hirdetmény a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél.2' (Jj22 Amennyiben a hallgató a tárgyfelvételi időszakban valamely okból nem vesz fel egy tárgyat, amelyet egyébként az előtanulmányi rend megengedett volna számára, úgy a hallgató a regisztrációs hét lezárását követő első hét végéig szolgáltatási díj befizetése ellenében, illetve az azt követő második hét végéig a szolgáltatási díj kétszeres összegének megfizetése ellenében felveheti. Halasztott tárgyfelvétel iránti kérelmet nyújthat be a hallgató a Tanulmányi Bizottsághoz ezen időszak lezárultával, amennyiben igazolni tudja, hogy a tantárgy aláírásául támasztott követelmények kérelem benyúj­ tásáig szükséges mértékét teljesítette. (8) Ha a felvett tantárgy követelményeit a hallgató nem teljesíti, a tárgyat egy későbbi félévben újra felveheti. Ebben az esetben a tárgyat újra kell hall­ gatnia. Egy tárgy legfeljebb három alkalommal vehető fel. [Id. 17O.§. (2) bek. d)] 18 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 19 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. 20 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 21 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 22 Módosította az Egyetemi Tanács 314/2007. (X. 1.) sz. határozata. 83 �Értelmező rendelkezés a TVSZ 163.§ (8) bekezdéséhez: A tárgy újrahallgatása a CV kurzuson felvett tárgyra értelemszerűen nem vonatkozik.23 (9) A tárgy felvételi időszakban felvett tantárgyakat a hallgató köteles teljesíte­ ni. Ha a hallgatónak a tárgyat nem sikerül teljesítenie, vagy meg sem kísérli teljesíteni, nem teljesített tárgya keletkezik. Amennyiben a nem teljesített tantárgyainak összesített száma eléri BA és BSc képzésben a tizenegyet, az osztatlan képzésben a tizennyolcat, MA illetve MSc képzésben a hetet, hallgatói jogviszonya tanulmányi okból megszűnik. [Id. 17O.§ (2) bek. c)] Átmeneti rendelkezés a TVSZ 163.§ (9) bekezdéséhez: A nem teljesített tantárgyakat minden kredit rendszerű képzésben résztvevő hallgatónál kell számolni a 2006/2007. tanév őszi félévétől.24 (10) Államilag támogatott képzésben részesülő hallgató tanulmányai során az adott szakra előírt összes kredit mennyiséget 10%-kal meghaladó kredit ér­ tékű tárgyakat vehet fel térítésmentesen. Az ezen felül felvett tantárgyakért térítési díjat kell fizetni. E tantárgyak teljesítésére a szabadon választható tárgyakra vonatkozó szabályok érvényesek. Kari rendelkezés a TVSZ 163.§ (10) bekezdéséhez: ( 1) Az államilag támogatott hallgató a rájuk vonatkozó térítési és juttatási szabál alapján megállapított többlet kreditdíjat köteles fizetni, ha - az ismételt tárgyfelvételek kreditértékét is beleszámítva - az abszolutórium megszerzéséhez teljesítendő kreditszámot az adott szakra előírt összes kredit mennyiség 10%-ánál nagyobb mértékben túllépi. ( 2) Az (1) bekezdésben megállapított rendelkezést először a tanulmányaikat a 2009/2 es tanévben megkezdő hallgatókra kell alkalmazni.25 Kedvezményes tanrend 164 .§ (1) Az aktív félévet bejelentett [154.§ (4) bek.] hallgató indokolt esetben [a 151.§ (2) bekezdésben megadott határidőig] kérheti a TB-töl az óralátogatás alóli felmentést, illetőleg a vizsgakötelezettség teljesítésének a szorgalmi időszakra történő előrehozatalát. A nyomós indok igazolását a kérelemhez csatolni kell. (2)26 A kedvezményes tanrend keretében szorgalmi időszakra is vizsgázási engedélyt kapott hallgatókat a intézeti/tanszéki adminisztrátorok teszik át KV-s (kedvezményes vizsga) kurzusra a Neptun rendszeren. Az ismeretek ellenőrzése 165 .§ (1) A számonkérés formáját a mintatanterv/tantárgylista tartalmazza. (2) Gyakorlati jeggyel záruló tantárgyat a gyakorlaton való részvétel nélkül megszerezni nem lehet. (3) A gyakorlati jegyet a karok által megadott határidőig köteles a tanár beírni a leckekönyvbe és a NEPTUN rendszerbe. Értelmező rendelkezés a TVSZ 165.§ (3) bekezdéséhez: A gyakorlatok teljesítése nélkül a hozzá tartozó tantárgyból a hallgató vizsgára nem bo­ csátható, aláírást nem kap.27 84 23 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 24 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 25 Megállapította a Kari Tanács 24/2009. (VII. 3.) sz. határozata. 26 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. 27 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. �(4) Az oktató akadályoztatása esetén az érdemjegyek bejegyzése a leckekönyv­ be és a NEPTUN rendszerbe a tárgyfelelős/szakfelelős/tanszékvezető joga és kötelessége. (5) A félév végén az oktató a tantárgy aláírásával igazolja, hogy a hallgató az adott tantárgy (elméleti és/vagy gyakorlati foglalkozásaira megállapított) félévközi kötelezettségeit teljesítette. Az aláírás feltételeit a tárgy meghirde­ tésekor kell megadni. A félévközi követelmények teljesítésének értékelését legkésőbb az utolsó előadás/foglalkozás során közölni kell az érintett hall­ gatóval. Az aláírást a Neptun rendszerbe be kell vezetni. Az aláírás meg­ tagadása esetében a hallgató a tárgyból vizsgára nem bocsátható, a tárgyat nem teljesítettnek kell tekinteni. Kari rendelkezés a TVSZ 165.§ (5) bekezdéséhez: Amennyiben a főelőadás meghirdetésekor az oktatási egység a tárgy félévi teljesítéséhez (aláírás feltételéül) nem határozta meg külön követelmények teljesítését, és egyéb tiltás sem vonatkozik rá [Isd. 165.§ (3), 167.§ (3)], afélév végén az adott tárgy vonatkozásában az aláírás adottnak tekintendő, a hallgató vizsgára bocsátható. Az egyes tárgyakhoz kapcsolt követelményekről minden tanszék külön ad tájékoztatást, a TVSZ szabályai szerint. Az aláírást kizárólag a Neptun rendszerbe kell bevezetni.28 (6) A hallgató teljesítményének értékelése lehet: a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) mi­ nősítés, b) háromfokozatú: jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1) mi­ nősítés (7) Elégtelennél jobb érdemjeggyel vagy legalább megfelelt minősítéssel telje­ sített tantárgy a hozzárendelt kreditpontokat eredményezi. (8) Érdemjeggyel kapcsolatos kérdésekben a leckekönyvben és a NEPTUN rendszerben szereplő bejegyzés eltérése esetén a leckekönyv az irányadó. A hallgató kötelezettsége, hogy jegyeit, minősítéseit beírassa és leckekönyvét a megállapított határidőig [154.§ (4) bek.] a TO-n leadja, hogy ezzel a lecke­ könyvi bejegyzéseknek a Neptun rendszer adataival történő egyeztetését le­ hetővé tegye. A leckekönyvvel történő egyeztetés nélkül a Neptun rendszer adatai nem archiválhatók. Amennyiben a hallgató a személyes leadásban akadályozva van, leckekönyvét - tértivevényes formában - postai úton kell a TO-ra eljuttatnia. Értelmező rendelkezés a TVSZ 165.§ (8) bekezdéséhez: Ha a leckekönyvi és a Neptun-rendszerben szereplő bejegyzés eltér egymástól, a Tanul­ mányi Osztály29 a leckekönyv alapján javítja a Neptun-rendszerben szereplő bejegyzést, és az illetékes tanszéket írásban értesíti a változásról, hogy az a vizsgalapon is átvezetésre kerüljön. Ha a leckekönyv leadásának elmulasztása miatt az egyeztetés nem lehetséges, az érdemje­ gyek és minősítések érvénytelenné válnak, és a Tanulmányi Osztály 4 hónap elteltével - a hallgató előzetes írásbeli értesítése mellett - törli az érdemjegy és minősítés bejegyzése­ ket.30 A vizsgáztatás rendje 166 .§ (1) A vizsgák időpontjait a szorgalmi időszak vége előtt legalább 3 héttel kell meghirdetni. A vizsgákra jelentkezés kezdetét a Karok szabályozzák. 28 Megállapította a Kari Tanács 17/2008. (V. 9.) sz. határozata. 29 A Kari Tanács 23/2009. (VI. 5.) sz. határozata értelmében a Dékáni Hivatal új elnevezése 2009. július 1-jétől Tanulmányi Osztály. 30 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 85 �Kari rendelkezés a TVSZ 166.§ (1) bekezdéséhez: Avizsgák időpontjait aszorgalmi időszak vége előtt legalább 3 héttel kell meghirdetni. A vizsgákrajelentkezés kezdetét afélév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél szabályozza.31 a) A vizsgalehetőségek száma 10%-al haladja meg az adott vizsgára je­ lentkező hallgatók számát. Szóbeli vizsga esetén egy oktató egy nap legfeljebb 20 hallgatót vizsgáztathat le. Legalább két vizsganapot minden vizsgatárgy esetén meg kell jelölni úgy, hogy a két vizsganap között legalább egy hétnek kell eltelnie. A két vizsganapon felül meg kell jelölni egy vizsgaidőpontot a javítóvizsgahéten is. b) A vizsgákat 8 h és 18 h között kell lebonyolítani. c) A vizsgaidőszak utolsó hete a javítóvizsgahét. A vizsgaidőszak utolsó hetében csak úgy tehető első vizsga, hogy a vizsgáztató nem kötelez­ hető javítóvizsga időpont biztosítására. d) A vizsgáztatást a Karok hivatalos helyiségeiben kell lefolytatni. (2) Vizsgára jelentkezni a NEPTUN rendszerben kell. Vizsgaidőpontra jelent­ kezést változtatni a Karok szabályozása szerint lehet. A vizsgalapok csak a jelentkezés lezárását követően nyomtathatók ki a NEPTUN rendszerből. Ha a vizsgalap technikai okok miatt nem nyomtatható ki, a vizsgáról jegy­ zőkönyvet kell felvenni, a leckekönyvbe az érdemjegyet bejegyezni nem lehet. A jegyzőkönyvet a vizsgát követően haladéktalanul egyeztetni kell a NEPTUN rendszerrel, a leckekönyvbe az érdemjegy akkor jegyezhető be, ha a hallgató a vizsgára szabályosan jelentkezett. A vizsgák megkezdése előtt ellenőrizni kell a vizsgázók személyazonosságát. Vizsgázni csak lec­ kekönyvvel lehet. Kari rendelkezés a TVSZ 166.§ (2) bekezdéséhez: A vizsgaidőpont változtatására — a Neptun rendszeren keresztül - legkésőbb a vizsganapot megelőző nap déli 12 óráig kerülhet sor.32 (3) A kiírt vizsgákat az adott időpontban meg kell tartani. Ezért az illetékes vezető a felelős. (4) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke a felelős. (5) A vizsga napján belül a vizsga időpontját a vizsgáztató csoportosan vagy személyre szólóan kijelölheti. Időpont-kijelölés hiányában a vizsga vala­ mennyi aznapra feliratkozott vizsgázó számára délelőtt kilenc órának ér­ tendő. Minden szóbeli vizsga alkalmával a vizsgázónak a vizsga helyszíné­ re a vizsga kezdetére meg kell érkeznie, hacsak a vizsgáztató másként nem rendelkezik. (6) A vizsga akkor tekintendő megkezdettnek, ha a hallgató átadta leckekönyv­ ét a vizsgáztatónak, és tételt kapott vagy húzott, vagy a vizsgáztató meg­ kezdte a vizsgakérdések kiosztását, ill. diktálását. A vizsga megkezdése után bejelentett visszalépés, halasztás kérése elégtelen érdemjeggyel vagy nem felelt meg minősítéssel minősítendő. (7)33 Ha a hallgató egy felvett tantárgy egyetlen vizsgaidőpontjára sem jelent­ kezik be, nem teljesített tantárgya lesz. Ha a hallgató vizsgára jelentkezése ellenére a vizsgától távol marad, tudása nem értékelhető, de a tárgyra való vizsgajelentkezéseinek számába beszámít. Újabb vizsganapra jelentkezhet, amennyiben későbbi időpontban még üres helyet talál. Ha a rendelkezésre álló vizsgahelyek beteltek, s ezért egy későbbi időpontra már nem tud fel­ jelentkezni, úgy kell tekinteni, mintha nem jelentkezett volna vizsgára. A javítóvizsgahéten tett első vizsgára vonatkozó előírásokat lásd az (1) bek. c) pontban leírtaknál. 86 31 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 32 Megállapította a Kari Tanács 4/19/2007. (VI. 22.) sz. határozata. 33 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. �(8) Csak írásban történő vizsgáztatás esetén a vizsgáztató köteles a vizsga megkezdése előtt megadni a vizsgaeredmények leckekönyvbe való bejegy­ zésének, valamint a kijavított dolgozatokba való betekintésének idejét és helyét. (9) Az oktató a tantárgy teljesítését az érdemjegynek a vizsgalapra és a lecke­ könyvbe való bejegyzésével igazolja. A jegyeknek a NEPTUN rendszerbe történő beviteléért a szakfelelős/tárgyfelelős/tanszékvezető felel. Kari rendelkezés a TVSZ 166.§ (9) bekezdéséhez: Az érdemjegyet/minősítést a Neptun rendszerbe szóbeli vizsga esetén legkésőbb a követke­ ző munkanapon, írásbeli vizsga esetén pedig 5 munkanapon belül kell bevezetni úgy, hogy az utolsó vizsganapra minden eredménynek a rendszerben szerepelnie kell.34 (10) A vizsga akkor tekinthető befejezettnek, amikor a vizsgáztató kihirdeti a vizsga eredményét, és azt a leckekönyvbe és a vizsgalapra egyaránt ráve­ zeti. (11) A vizsgán a meg nem engedett eszközök használata elégtelen osztályzatot vagy nem felelt meg minősítést eredményez. (12) Fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén a vizsgáztató -záróvizsga esetén a záróvizsga-bizottság elnöke - a vizsgát felfüggesztheti a fegyelmi eljárás megindításának egyidejű kezdeményezése mellett. (13) A leckekönyvbe a már lezárt félévhez visszamenőleg jegyet, minősítést beírni nem szabad. A sikertelen vizsga megismétlése (javítóvizsga) és a módosító vizsga Javítóvizsga 167 .§ (1) A sikertelen vizsgát a hallgató ugyanabban a vizsgaidőszakban egyszer, de csak a vizsgaidőszak utolsó napjáig megismételheti (javítóvizsga). Javító­ vizsgát a hallgató legkorábban a sikertelen vizsga meghirdetett kezdöidőpontjától számított 4x24 óra elteltével kezdődő vizsgán tehet. Ez a szabály azokra a hallgatókra is vonatkozik, akik az adott vizsganapon nem jelennek meg, és jelentkezésüket időben nem törölték [166.§ (2) bek.]. (2) Az elégtelen osztályzatot, illetőleg „nem felelt meg” (azaz elégtelen) érté­ kelést is köteles az oktató a vizsgalapra és a hallgató leckekönyvébe beje­ gyezni. (3) Ha a hallgató az adott félévben a tárgy aláírását megszerzi, de a vizsgakö­ vetelményét nem teljesíti, a tárgyat a következő félévben csak vizsgás (CV) kurzusra felveheti. A CV vizsgaidőszakot, és az arra való jelentkezési ha­ táridőket a Karok szabályozzák. A hallgató az előtanulmányi rend szerint a tárgyra épülő tárgyból csak akkor kaphat aláírást, ha a CV vizsgája sikerült. Amennyiben a CV vizsga nem sikerül, a ráépülő tárgy is nem teljesítetté válik abban a félévben úgy, hogy vizsgára sem jelentkezhetett a tárgyból, elhasználva egy tárgyfelvételét. Kari rendelkezés a TVSZ 167.§ (3) bekezdéséhez: A CV vizsgaidőszakkal kapcsolatos határidőket lásd a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevélben.35 (4) Ha a hallgató újabb tárgyfelvétel esetén már ismétlő javítóvizsgát tesz, a vizsganap előtt legalább 3 nappal írásban kérheti, hogy az ismétlő javító­ vizsgát másik oktató vagy bizottság előtt, szóban tehesse le. 34 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 35 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 87 �Módosító vizsga 168 .§ (l)36 Eredményesen teljesített vizsga esetén, ha a hallgató a teljesítettnél jobb jegyet szeretne, az adott félévben, a vizsgaidőszakon belül módosító vizsga tehető. A vizsgára jelentkezés ez esetben is azonos a többi vizsgára való jelentkezéssel. A hallgató átlagába az utoljára tett vizsga számít. (2) Megszerzett érdemjegy módosítása esetén az új jegyet a tanár a vizsgalapra bejegyzi, és a leckekönyvbe a korábbi érdemjegy alá írja. Az átlagba a má­ sodik vizsga eredménye számít. Az átlageredmények kiszámítása 169 .§37 (1) A hallgatók munkájának értékelésére a következő átlagszámítási módsze­ rek használhatók: (2) Súlyozott tanulmányi átlag: az adott félévben £ (a teljesített tantárgy kreditértéke) x érdemjegye X teljesített kreditek (3) Halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlag: £ (a teljesített összes tantárgy kreditértéke x érdemjegye) X összes teljesített kredit (4) Kreditindex: az adott félévben V (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) 30 (5) Korrigált kreditindex: az adott félévben £ (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) 30 a félévre felvett kreditek a félévben teljesített kreditek 6) Összesített korrigált kreditindex: X (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) 30 x aktív félévek száma X teljesített kreditek £ felvett kreditek (7) A máshol, vagy saját Karon korábbi jogviszonyban teljesített és elismert tárgyakat csak az összesített átlageredmények számításánál lehet figyelem­ be venni. (8) Az ösztöndíj megállapításánál a korrigált kreditindexet kell alkalmazni. A hallgatói jogviszony megszűnése, a dékáni méltányosság 17O.§ (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony, a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a beje­ lentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, 88 36 Módosította az Egyetemi Tanács 315/2007. (X. 1.) sz. határozata. 37 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. �d) az adott képzési ciklust, illetve az utolsó képzési időszakot követő első záró­ vizsga-időszak utolsó napján, e) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát - fizetési hátralék miatt - a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizs­ gálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, f) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. (2) Tanulmányi okból szűnik meg (elbocsátás) a hallgatói jogviszony, ha a hall­ gató: a) egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanul­ mányi félévre, b) a hallgatói jogviszony 2 féléves szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve, hogy a hallgatót - legalább két alkalommal írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget, és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről c)38nem teljesített tantárgyainak száma eléri BA és BSc képzésben a ti­ zenegyet, az osztatlan képzésben a Kar által meghatározott mértéket, de legalább tizennyolcat, és MA és MSc képzésben a hetet [163.§ (9) bekezdés] d) harmadszori felvételre sem tudott teljesíteni egy tantárgyat e) 39,a beiratkozást követő második aktív féléve vizsgaidőszakának végéig nem szerez meg legalább 29 kreditpontot f) a beiratkozást követő negyedik aktív féléve vizsgaidőszakának végéig nem szerez meg legalább 60 kreditpontot g) halmozott súlyozott tanulmányi átlaga nem éri el a 2,51-et az abszo­ lutórium megszerzéséhez szükséges kreditpontok felének megszerzé­ sekor Akinek megszűnik a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból. Kari rendelkezés a TVSZ 17O.§ (2) bekezdéséhez: A (2) bekezdés c) pontja szerinti, osztatlan képzésben nem teljesített tantárgyak száma huszonöt.40 Átmeneti rendelkezés a TVSZ 17O.§ (2) bekezdéséhez: A (2) bekezdés c) pontja szerinti nem teljesített tantárgyakat minden kredit rendszerű kép­ zésben résztvevő hallgatónál a 2006/2007. tanév őszi félévétől kell számolni. A (2) bekezdés f) és g) pontja csak a 2006/2007-es tanév őszi félévétől a Karra beiratkozó hallgatókra vonatkozik.4' (3) A (2) bekezdésekben meghatározott megszüntetési okok egyike alól a dé­ kán kivételes méltányosságból, a tanulmányok során egy alkalommal men­ tesítést adhat. (4) A (3) bekezdés alapján gyakorolt dékáni méltányosságot követően újabb megszüntetési ok áll be, ha a hallgató: a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott okból kapott méltányosságot követően újabb félévre nem jelentkezik be b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból kapott méltányos­ ságot követően újabb 2 passzív félév után sem jelent be aktív félévet c) a (2) bekezdés c) pontja alól kapott méltányosságot követően három tárgyat nem teljesít (osztatlan képzésben ötöt) d) a (2) bekezdés d) pontjában érintett tárgyat negyedik alkalommal, vagy más tárgyat harmadik alkalommal nem tud teljesíteni 38 Módosította az Egyetemi Tanács 316/2007. (X. 1.) sz. határozata. 39 Módosította az Egyetemi Tanács 469/2008. (VI. 18.) sz. határozata. 40 Lásd a Kari Tanács 5/19/2007. (VI. 22.) sz. és az Egyetemi Tanács 316/2007. (X. 1.) sz. határozatát 41 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 89 �e) a (2) bekezdés e) pontja alól kapott méltányosságot követő aktív félév vizsgaidőszakának végéig sem szerzi meg a 30 kreditpontot f) a (2) bekezdés f) pontja alól kapott méltányosságot követő aktív félév vizsgaidőszakának végéig sem szerzi meg a 60 kreditpontot g) halmozott súlyozott tanulmányi átlaga további egy aktív félév után sem éri el a 2,51-et Átmeneti rendelkezés a TVSZ 17O.§ (4) bekezdéséhez: A (2) bekezdés/) és g) pontja csak a 2006-tól a Karra beiratkozó hallgatókra vonatkozik.42 Szakdolgozat (osztatlan és MA, MSc képzésben diplomamunka) 171 .§ (1) A hallgató a szakdolgozatban a szak által ajánlott vagy saját maga által vá­ lasztott, de a Kar által meghatározott módon előzetesen jóváhagyott témát dolgozhatja fel. Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (1) bekezdéséhez: Amennyiben a hallgató saját maga választ témát, azt az illetékes tanszékkel előzetesenjóvá kell hagyatnia.43 (2) A hallgató a mintatantervben meghatározott kreditpont összegyűjtése után jogosult szakdolgozati témát választani. A konzulens (témavezető) kivá­ lasztása a Kar által szabályozott módon történik. Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (2) bekezdéséhez: A tanszékek az ajánlott témákhoz konzulenst is kijelölnek. A hallgatók a Neptun rendsze­ ren a konzulenshez tudnak bejelentkezni.44 (3) Témavezető az egyetem lehetőleg főállású minősített oktatója legyen. A hall­ gató kérelmére a szakfelelős/tanszékvezető külső szakembert is felkérhet. (4) Egy oktató adott tanévben legfeljebb 20 szakdolgozat írásánál lehet kon­ zulens. (5) A szakdolgozat benyújtása évente kétszer, a záróvizsga-időszak előtt, a Kar által meghatározott időben történhet. A leadott szakdolgozat belső borítójá­ nak tartalmaznia kell a témavezető nyilatkozatát arról, hogy a szakdolgozat készítője rendszeresen részt vett konzultáción. A hallgató a szakdolgozat záradékában nyilatkozik arról, hogy a szakdolgozat saját szellemi terméke, azt más szakon szakdolgozatként nem nyújtották be, és csak a megjelölt segédeszközöket használta. Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (5) bekezdéséhez: A szakdolgozat/diplomamunka benyújtási határidejét lásd a félévenként kiadott, záróvizs­ gákról szóló dékáni körlevélben.45 (6) A szakdolgozatot kettő gépelt (nyomtatott) példányban (ebből egyet beköt­ ve, egyet fűzve), és egy CD lemezen kell benyújtani. Az egyéb követelmé­ nyeket a szakok saját hatáskörükben szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (6) bekezdéséhez: A diplomamunka minimális terjedelme lOOOOOn (betűhely), BA képzésben a szakdolgozat minimális terjedelme 80000n (betűhely), 12-es betűnagysággal, 1-es, vagy másfeles sor­ közzel írva. A diplomamunkának tartalmaznia kell tartalomjegyzéket, a felhasznált iro 90 42 43 44 45 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. �dalom felsorolását, az idézeteket pedig (a szerzői jogi törvény szerint) lábjegyzettel kell ellátni, megjelölve pontosan az idézetforrását.46 (7) A, szakdolgozat vagy diplomamunka értékelésére a szakfelelős/dékán bíráló(ka)t kér fel. Indokolt esetben a bíráló azonos lehet a témavezetővel is. A bíráló írásbeli véleményét a védés előtt legalább három nappal leadja a Kar által kijelölt egységnek. Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (7) bekezdéséhez: A bíráló írásbeli véleményét az illetékes tanszéken adja le.47 (8) A szakdolgozatvédés a záróvizsga része. A védés során meg kell győződni a szakdolgozat szerzőségéről és arról, hogy a szakdolgozatban kifejtett né­ zeteit, véleményét meg tudja-e védeni a hallgató. A szakdolgozat minősítése ötfokozatú. (9) A megvédett szakdolgozat kötött példányát és a CD lemezt a Kar központi könyvtára veszi nyilvántartásba és őrzi meg, a másik példányt a hallgató visszakapja. (10) Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián fődíjat vagy 1-3. díjat nyert dolgozatot - ha az megfelel a szakdolgozatra előírt követelményeknek - a záróvizsga bizottság bírálat nélkül jeles minősítéssel szakdolgozatként elfogadhatja. Ezeket a dolgozatokat is be kell nyújtani a szakdolgozat for­ mai követelményeinek megfelelően. (11) Ha a szakdolgozat értékelése elégtelen, a hallgatónak új szakdolgozatot kell benyújtania. Ez új címbejelentésnek minősül, még ha azonos címen készíti is új szakdolgozatát. Az új szakdolgozat elkészítésére már hallgatói jogviszonyon kívül kerül sor. Ebben az esetben a szakdolgozattal kapcsola­ tos teendőket a Kar szabályozza. Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (11) bekezdéséhez: Új szakdolgozat elkészítésekor a hallgatónak az érintett tanszéken személyesen kell je­ lentkeznie témaválasztásra, a szakdolgozati konzultációk időpontjait szakdolgozati for­ manyomtatványon kell igazoltatnia a konzulenssel, és a formanyomtatványt a szakdolgo­ zattal együtt kell benyújtania. Az egyéb követelmények megegyeznek a fent leírtakkal.48 (12) Az a hallgató, akinek szakdolgozati minősítése elégtelen, leghamarabb a következő záróvizsga-időszakban jelentkezhet védésre. Abszolutórium (végbizonyítvány) 172 .§ (1) Végbizonyítványt a Kar annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakövetelményt, valamint az előírt szakmai gyakorlatot - a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat/diplomamunka elkészí­ tése kivételével - teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte. Kari rendelkezés a TVSZ 172.§ (1) bekezdéséhez: Végbizonyítvány kiállítása előtt a hallgatónak igazolnia kell a szakmai gyakorlat teljesí­ tését. (A szakmai gyakorlat teljesítésének feltételeiről információ található a honlapon, a tanulmányi információk alatt.)49 (2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt feltételek teljesültek, és a hallgató esetleges tartozásait rendezte, az abszolutóriumot a leckekönyvben a TO állítja ki, és a dékán írja alá. 46 47 48 49 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. Megállapította a Kari Tanács 17/2008. (V. 9.) sz. határozata. 91 �Záróvizsga 173 .§ (1) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A zá­ róvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből - szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből és további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből állhat. (2) A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) meg­ szerzése, valamint a védésre alkalmas szakdolgozat. A záróvizsga a végbi­ zonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik záróvizsga-időszakban, az arra vonatkozó rendelkezések és az érvényes képesítési követelmények szerint letehető. (3) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállíta­ ni, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglal­ koztatási jogviszonyban az érintett felsőoktatási intézménnyel. (4) A záróvizsga követelményeit, a számon kérendő témaköröket a Karok hon­ lapjaikon bocsátják a hallgató rendelkezésére. (5) A záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebo­ nyolításának rendjét a Karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 173.§ (5) bekezdéséhez: A záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebonyolításának rendjét a félévenként kiadott, záróvizsgákról szóló dékáni körlevél szabályozza.50 (6) A szakdolgozatvédéshez a záróvizsga-bizottságba ajelölt vizsgájának ide­ jére tagként meg kell hívni a szakdolgozat bírálóját. (7) A záróvizsgáztató bizottságok elnökeit a Kari Tanács egyetértésével a rek­ tor, állandó tagjait a dékán bízza meg legfeljebb 3 tanévi időtartamra. (8)51 (9) A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai értékelik, majd zárt ülésen - vita esetén szavazással - megállapítják az osztályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (10) A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki. (11) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. (12) Sikertelen záróvizsga esetén a jelölt összesen két alkalommal tehet javí­ tóvizsgát. Javítóvizsga legkorábban a következő záróvizsga-vizsgaidőszak­ ban tehető. Amennyiben a hallgató a záróvizsgán nem jelenik meg, minő­ sítést nem kap, de a javítóvizsgára vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell rá. Elégtelennél jobb eredményű záróvizsgát módosítani nem lehet! (13) Hallgatói jogviszonyon kívül tett záróvizsga esetén a hallgató köteles megtéríteni a vizsgabizottság tagjainak költségét. (14)52 Ha ajelölt a (12) bekezdésben említett ismétlési lehetőségeket kimerítet­ te, kérelmére a Dékán - az utolsó alkalmat követő záróvizsga időszakban újabb záróvizsgát engedélyezhet. Kari rendelkezés a TVSZ 173.§ (14) bekezdéséhez:53 Az osztatlan jogászképzésben, tekintettel arra, hogy a záróvizsga több, eltérő időpontban teljesítendő részvizsgából áll, melyeket a mindenkor hatályos képesítési követelmények szerint kell teljesíteni, a hallgatóijogviszony abszolutórium megszerzése miatti megszűné­ 92 50 51 52 53 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. Hatályon kívül helyezte az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. Módosította az Egyetemi Tanács 317/2007. (X. 1.) sz. határozata. Módosította a Kari Tanács 4/2010. (IV. 9.) sz. határozata. �sétől számított hét éven belül a záróvizsga utolsó részvizsgáját is le kell tenni. Amennyiben a hallgató ezen határidőig nem teszi le a záróvizsga valamennyi részvizsgáját, az addig megszerzett részjegyei érvénytelenné válnak. Ezt követően ismét hét éven belül van lehető­ sége a záróvizsga valamennyi részvizsgájának letételére. Átmeneti rendelkezés a TVSZ 173.§ (14) bekezdéséhez:54 Azon hallgatóknál, akiknek az abszolutórium megszerzéséből eredően hallgatói jogviszo­ nyuk 2007. július 1-je előtt szűnt meg, a hét éves periódust 2007. július 1-jétöl kell számítani. Oklevél 174 .§ (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá a képzési és kimeneti követelményben megál­ lapított nyelvvizsga(ák) letétele. Á szakok tantervei határozzák meg, hogy milyen nyelvekből tett nyelvvizsga az elfogadott a szakon, azzal a megkö­ téssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi nyelvvizsga­ ként kötelesek elfogadni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat - a záróvizsga kivételével - nem kell alkal­ mazni, ha a képzés nyelve nem a magyar nyelv. (3) Ha az oklevél megszerzésének az előfeltétele az általános nyelvvizsga meg­ léte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik ta­ nulmányaiknak első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. (4) Az oklevelet a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. (5) Az oklevelet a záróvizsga-bizottság elnöke és a Kar dékánja írja alá. Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát iga­ zoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidősza­ kát követően kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett az illetékes dékánhelyettes írja alá az oklevelet. (6) Az oklevél minősítésének kiszámítását a szakok tantervei adják meg. (7) Az oklevél minősítése: jeles (4,51-5,00), jó (3,51-4,50), közepes (2,51-3,50), elégséges (2,00-2,50) lehet. (8) A kitüntetéses oklevél kiállításának feltételeit a Karok határozzák meg. Kari rendelkezés a TVSZ 174.§ (8) bekezdéséhez: Kitüntetéses oklevelet kap az a jogász hallgató, és BA képzéses hallgató, akinek a halmo­ zott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlag (a) és a záróvizsga tárgyak, diploma munka átlag (b) tényezőkből számolt egyszerű számtani átlaga legalább 4,9.55 (9) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tar­ talmazza az egyetem nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, képzé­ si forma megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. (10) Az alapképzésben, osztatlan képzésben és a mesterképzésben szerzett ok­ levél mellé az Egyetem oklevélmellékletet ad ki magyar és angol nyelven. 54 Módosította a Kari Tanács 4/2010. (IV. 9.) sz. határozata. 55 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 93 �Értelmező rendelkezések 175 .§ Fogalmak és meghatározások: • abszolutórium: végbizonyítvány, amely azt tanúsítja, hogy a hallgató a tan­ tervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettségének eleget tett, valamint a szakmai gyakorlatot is teljesítette • aktív félév56: amikor az adott félévre a megadott határidőig a hallgató leg­ alább egy tárgyat felvesz, leckekönyve le van adva a TO-n, elbocsátási, meg­ szüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltányosságot kért és kapott, esetleges fizetési kötelezettségének a megadott határidőig eleget tett • alapképzés: alapfokozat eléréséhez vezető képzés. Az alapképzésben alap­ fokozat [bachelor (BA) vagy baccalaureus (BSc)] és szakképzettség szerez­ hető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jog­ szabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. • alapozó képzési szakasz: a szak tantervének kezdeti, részben más szakokkal azonos tantárgyakat tartalmazó képzési szakasza • beiratkozás: a hallgatói jogviszony létrehozásához szükséges eljárás. A be­ iratkozás feltétele a felvétel. • bejelentett passzív félév: amikor a hallgató a megadott határidőig írásban a TO-n bejelenti, hogy a következő félévben egy tárgyat sem kíván felvenni, tehát jogviszonyát szünetelteti • be nem jelentett passzív félév: amikor a hallgató nem jelentkezik be a követ­ kező félévre, azaz nem jelenti be, hogy a következő félévben egy tárgyat sem kíván felvenni (passzív kíván lenni). • beszámoló: háromfokozatú minősítéssel járó vizsgaforma • CV kurzus: csak vizsgás kurzus, amelyre a hallgató akkor jelentkezhet be, ha egy tárgyból az előző félévben a félév végi aláírást megszerezte, de a vizsgakövetelményt nem sikerült teljesítenie • előhallgatási kötelezettség: a mintatantervben az előtanulmányi rend által meghatározott követelmény, amely rögzíti, hogy egy tárgy csak akkor vehe­ tő fel, ha másik, meghatározott tárgyiak) követelményét(eit) a hallgató már teljesítette. • előmenetel: a hallgatónak az adott képzésben történő előrehaladása, amelyet a megszerzett kreditek összege fejez ki • előtanulmányi rend: a tantervben rögzített követelményrendszer, amely meghatározza, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantár­ gyak előzetes teljesítése szükséges, illetve hogy egyes tantárgyak felvétel­ éhez milyen más tantárgyak egyidejű felvétele szükséges • felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azoktól a hallgatóktól lehet megkövetel­ ni, akik a bevezetését követően kezdték meg tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel • gyakorlat: kiscsoportos kontaktóra • gyakorlati jegy: ötfokozatú minősítéssel járó, gyakorlaton megszerezhető érdemjegy • halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlag: a kreditrendszerű képzés­ ben a hallgató teljesítményének nyomon követésére szolgáló, a tanulmányok egészére számított súlyozott tanulmányi átlag • ismétlő javítóvizsga: a sikertelen javítóvizsga megismétlése 94 56 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. �• javítóvizsga: a sikertelen vizsga megismétlése • kedvezményes tanrend: a szorgalmi időszakban való vizsgázásra és/vagy az óralátogatás alóli felmentésre irányuló TB engedély, a hallgató nyomós indokú kérelme alapján • képzési időszak: az egyetemen öt hónapból álló oktatásszervezési időszak (félév), amely szorgalmi időszakból és vizsgaidőszakból áll • képzési szakasz, modul: komplex ismeretanyag összefüggő tantárgyainak csoportja • kollokvium: ötfokozatú minősítéssel járó vizsgaforma • kontaktóra: 45 perces tanóra • korrigált kreditindex: a tanulmányi ösztöndíj alapjául szolgáló átlag, amely a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható. • kötelező tantárgy: az a tantárgy, amelynek teljesítése a szakon mindenki szá­ mára elő van írva • kötelezően választható tantárgy: a szak által meghatározott tantárgyak közül választhatja ki a hallgató, hogy melyiket kívánja teljesíteni • kredit: a tanulmányi követelmények teljesítésének kifejezésére szolgáló tan­ tárgyhoz rendelt tanulmányi pont. 1 kredit = 30 munkaóra • kreditakkumuláció: a hallgató által összegyűjtött kreditek száma, amely a tanulmányokban való előrehaladást fejezi ki • kreditindex: egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és mi­ nőségi megítélésére alkalmas átlag, amelynek számításánál a félévben tel­ jesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani • kritérium követelmény: a képesítési követelményekben szereplő olyan köte­ lezően teljesítendő előírás, amelyhez nincs kredit rendelve • KV kurzus: kedvezményes vizsgakurzus, amelyre a kedvezményes tanrend keretében szorgalmi időszakban vizsgázási engedélyt kapott hallgatók ke­ rülnek • lezárt aktív félév: a hallgató aktív féléve végén a leckekönyv jobboldalá­ nak átlaggal történő lezárása, és a dékán, illetőleg az általa megbízott dékánhelyettes által történő hitelesítése • mesterképzés: mesterképzésben mesterfokozat [master (MA) vagy magister (MSc)] és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. • mintatanterv: A mintatanterv a tantárgyak kódját, megnevezését, leírását, heti/félévi óraszámát, a tananyaglistát, a számonkérés módját, a szerezhető kreditpontok számát és az előtanulmányi rendet tartalmazó tantárgylista, amely az egyéni tanrendje összeállításában segíti a hallgatót, megmutatva, hogy a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt hogyan tud az összes tanulmányi kötelezettségének eleget tenni. • módosító vizsga: az elégtelennél jobb érdemjegyre, vagy a „nem felelt meg”nél jobb minősítéssel teljesített vizsga sikeresebb letételének kísérlete. • nem szakos tantárgy: más szak kínálatából felvehető tantárgy • nem teljesített tantárgy: a hallgató által az adott félévben felvett tantárgy, amelyet a hallgató elégtelen vagy nem felelt meg minősítéssel zárt, illetőleg meg sem kísérelt teljesíteni • osztatlan képzés: egységes, alap- és mesterfokozatra nem szétbontott, 10 féléves képzés, ahol a mintatantervben meghatározott 300 kreditet kell meg­ szerezni. Az osztatlan jogászképzésben kiadott oklevél doktori címet tanú­ sít, ennek rövidített jelölése: dr. jur. 95 �• párhuzamos hallgatási kötelezettség: a tantervben meghatározott egyes tan­ tárgyakhoz más tantárgyak egyidejű felvételének követelménye • passzív félév: az a félév, amelyben a hallgató szünetelteti tanulmányait, egy tárgyat sem vesz fel. A passzív félév lehet bejelentett illetve nem bejelentett • regisztráció: bejelentkezési eljárás az aktív vagy passzív félév bejelentésére • regisztrációs hét: a szorgalmi időszak első hete, amikor a Neptun rendszeren történő beiratkoztatás, jogviszony igazolások kiadása és a kérelmek leadása történik • súlyozott tanulmányi átlag: az adott félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzatából képzett összeg, osztva a telje­ sített tárgyak kreditértékeinek összegével • szabadon választható tantárgy: a hallgató szabadon választja ki tantárgyát a felsőoktatási intézmények által meghirdetett tárgyak köréből • szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés • szakirány/témacsoport: a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés • szakképzés: a törzsképzést követő, a képzést lezáró szakasz • tagozatváltás: átlépés az egyik (pl.: nappali) tagozatról a másik (pl.: levele­ ző) tagozatra • tantárgy blokk: az előtanulmányi rend szerint egymásra épülő tantárgyak csoportja • tantárgylista: egy adott szak tantárgyait felsoroló lista • tanterv: a képzési program része, amely kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyakból épül fel, és a képzési és kimeneti köve­ telmények alapján készíti a kar. A tanterv határozza meg a záróvizsga és az oklevél megszerzésének feltételeit is. • törzsképzés: az alapozó képzési szakaszra épülő, a szak lényegi ismeret­ anyagát tartalmazó képzés • vizsga: ötfokozatú vagy háromfokozatú minősítéssel járó számonkérés, amely a hallgató teljesítményének értékelésére szolgál Átmeneti rendelkezések 176.§ (1) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt osztat­ lan képzésben kezdték meg - a továbbra is osztatlanként folyó jogász kép­ zést kivéve - jogosultak a felvételükkor érvényes tanulmányi rend szerint befejezni a tanulmányaikat. Kérésükre a dékán a BA illetve BSc kimenet lehetőségét biztosíthatja. (2) Azon hallgatók tekintetében, akik a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt osztatlan képzésben kezdték meg, a Karok által meghatározott átme­ neti rendelkezések érvényesek. 96 �HALLGATÓI TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT 1. cím A szabályzat hatálya 1. §. (1) Jelen szabályzat hatálya - ha jogszabály vagy szabályzat másként nem rendeli - kiterjed a Pázmány Péter Katolikus Egyetem minden hallgatójára. (2) Jelen szabályzat hatálya a hallgatói támogatásokkal és térítésekkel össze­ függő pénzügyi források felhasználása, valamint az ezekkel összefüggő tájékoztatási és ellenőrzési, illetve jogorvoslati rendszer működtetése te­ kintetében, kitérj ed a Kar arra illetékes szervezeti egységeire, valamint a Hallgatói Önkormányzatra. (3) A Hittudományi Kar és a Kánonjogi Posztgraduális Intézet, a szent tudo­ mányok oktatása tekintetében jelen szabályzat rendelkezéseitől eltérhet. 2. cím Értelmező rendelkezések 2. § Jelen szabályzat alkalmazásában: 1. közismereti tanári szakok', magyar nyelv és irodalom szakos tanár; törté­ nelem szakos tanár; idegen nyelv szakos tanár; matematikatanár; informa­ tikatanár; számítástechnika szakos tanár; természetismeret szakos tanár; fizikatanár; biológiatanár; kémiatanár; földrajztanár; ének-zene tanár; rajztanár; rajz- és vizuális nevelő tanár; technika és életvitel szakos tanár; technikatanár; testneveléstanár; gazdaságismeret tanár; háztartásökonómia-életvitel szakos tanár; etika, ember- és társadalomismeret szakos ta­ nár; filozófia szakos tanár; filmelmélet és filmtörténet szakos tanár; mű­ vészettörténet szakos tanár; pszichológia szakos tanár; egészségtan tanár; ügyvitel szakos tanár, továbbá az a képzés, amelyen 2006. szeptember 1-je előtt a hallgató - második közismereti tanári képzés alapján - mentesült a költségtérítés megfizetése alól; 2. árva', az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szü­ lője elhunyt és nem fogadták örökbe; 3. félárva', az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek egy szülője elhunyt és nem fogadták örökbe; 4. fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató', az a hallgató, aki a) fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve aki fogyatékossága miatt rendszeresen személyi és/ vagy technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra szorul, vagy b) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag még legalább egy évig fennáll; 5. családfenntartó', az a hallgató, a) akinek legalább egy gyermeke van, 97 �b) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján ápolási díjra jogosult; 6. nagycsaládos: az a hallgató, akinek a) legalább két eltartott testvére vagy három gyermeke van, vagy b) eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban élő sze­ mélyre igaz, hogy havi jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy c) legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja; 7. saját bevétel: a felsőoktatási törvény 125. §-ának (3)-(4) bekezdése szerinti térítési díj, továbbá intézményi szabályzatban meghatározott szolgáltatási díj, valamint az intézmény vállalkozási tevékenységének eredménye, gaz­ dasági társaságoktól kapott támogatásból származó bevétele, továbbá a pá­ lyázat útján kifejezetten ösztöndíj fizetésére kapott támogatás. 8. rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőnek kell tekinteni azt a személyt is, aki a) árva, vagy b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy c) kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy d) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg. 9. szociális juttatásra jogosult hallgató: az az aktív státuszú, teljes idejű felső­ fokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben részt vevő hallgató, aki a) államilag támogatott képzési formában vesz részt, vagy b) tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre 10. megkezdett félév: az a félév, amikor a hallgató a beiratkozást, illetve a be­ jelentkezést követő 31. napon is nem szünetelő hallgatói jogviszonnyal ren­ delkezik. 11. Hallgatói Önkormányzat kari szervezete: a Pázmány Péter Katolikus Egye­ tem Hallgatói Önkormányzatának Alapszabálya 1. sz. mellékletében foglalt szervezeti egységek. 12. túlfutó hallgató: olyan hallgató, akinek a Kar adott szakán teljesített aktív féléveinek száma meghaladja a szak képzési idejét.1 3. cím A hallgatók részére nyújtható támogatások Államilag támogatott képzés és a támogatások közös szabályai 3. § (1) Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és a) 1997. január 1. előtt hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogvi­ szonyának keretében tanulmányainak befejezéséig; b) az 1997/1998-as tanévben 1997. január 1. után, az 1998/1999-es, 1999/2000-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében tanulmányai befejezéséig, amennyiben ba) első oklevele megszerzése érdekében folytatja tanulmányait (e pa­ ragrafus alkalmazásában a továbbiakban: első alapképzés), vagy bb) a főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzése után ugyanazon a szakon első egyetemi végzettség és szakképzettség, továbbá főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülő első tanári ké­ 98 1 2.§ 12. pontja beillesztve az Egyetemi Tanács 627/2009.XII.11. határozata értelmében �pesítés megszerzésére irányuló képzés keretében folytatja tanul­ mányait (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: első kiegé­ szítő alapképzés); c) a 2000/2001-es, a 2001/2002-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesí­ tett személy ezen jogviszonya keretében ca) amennyiben e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hall­ gatóijogviszonyt és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát nem haladja meg, vagy eb) amennyiben tanulmányai megkezdésekor egyszakos tanári okle­ véllel már rendelkezett, és a második egyszakos tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá meg­ kezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelmé­ nyekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy cc) amennyiben olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek ké­ pesítési követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési köve­ telményekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy cd) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül; d) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanév­ ben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben da) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogvi­ szonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt kép­ zési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén három­ mal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy db) e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített, de fel­ vételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre és első alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy de) tanulmányai megkezdésekor államilag finanszírozott egyszakos közismereti tanári vagy hittanár-nevelő képzésben vett részt, és a második egyszakos közismereti tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá megkezdett félévei­ nek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén há­ rommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy dd) olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési köve­ telményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett fél­ éveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés ese­ tén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy de) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, hat féléven keresztül; e) bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alap­ ján, az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő idő­ tartamban. f) 2006. március 1-je előtt felsőfokú szakképzés keretében tanulmányo­ kat kezdett hallgató a felsőfokú szakképzés képzési idejét kettővel meghaladó számú félévig. 99 �(2) A 2006/2007-es tanévtől államilag támogatott képzésre felvett, és hallgatói jogviszonyt létesített személy a következő feltételek teljesülése esetén mi­ nősül államilag támogatott képzésben résztvevőnek a) összesen 12 féléven át folytathat tanulmányokat államilag támogatott képzésben, beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támoga­ tási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő számításá­ nál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített fél­ évet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a fel­ sőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési köve­ telmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A részidős képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghoszszabbítható. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. b) aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbi­ zonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is. c) az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két fél­ évvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni a tanulmányait, azt költségtérítéses formában folytathatja. (3) A hallgatónak a beiratkozáskor fegyelmi és büntetőjogi felelősség terhe mellett nyilatkoznia kell arról, hogy más intézményben hány megkezdett féléve volt államilag finanszírozott képzésben. 4. § (1) Az intézmény által szervezett külföldi részképzésben résztvevő, valamely Karon aktív félévvel rendelkező hallgatók a részképzés időtartamára a jelen szabályzat keretei között támogatásban részesülnek. 5. § (1) A hallgatók az alábbi jogcímeken részesíthetők juttatásban: a) teljesítmény alapú juttatások aa) tanulmányi ösztöndíj, ab) köztársasági ösztöndíj, ac) intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj, b) szociális alapú juttatások ba) rendszeres szociális ösztöndíj, bb) rendkívüli szociális ösztöndíj, be) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intéz­ ményi része, bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja, be) alaptámogatás, c) doktorandusz ösztöndíj, (2) A dékán - a Kar költségvetésének keretei között - egyéb, saját bevételből finanszírozott támogatást is létrehozhat, amely a meghatározott feltételek teljesülése esetén bárkinek juttatható. 6. § (1) A támogatások biztosítására rendelkezésre álló keretösszegeket, valamint ezek százalékos megosztását az egyes támogatási formák között - a jogszabályok és jelen szabályzat rendelkezéseinek figyelembe vételével - karonként kell meghatározni. Az.egyes támogatási formák alapján kiutalható keretössze­ geket a Hallgatói Önkormányzat kari szervezetének javaslatára, az illetékes dékán állapítja meg minden év szeptember harmincadikáig. 100 �(2) A támogatásokra meghatározott keretösszegek között a - a jogszabályok, valamint az érintett Kar költségvetésének keretei között - indokolt esetben átcsoportosításra kerülhet sor. Az átcsoportosításról a Hallgatói Önkor­ mányzat kari szervezetének vagy a Kar gazdasági igazgatójának kezdemé­ nyezésére a dékán dönt. (3) A támogatásban részesíthető hallgatók köre kari szinten kerül meghatáro­ zásra. (4) A hallgató egyidejűleg csak egy felsőoktatási intézménytől kaphat támoga­ tást. Amennyiben a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, abban a felsőoktatási intézményben részesül­ het támogatásokban, amellyel előbb létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt. A felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó, közösen meghirdetett - egyik szakon nem hitéleti, másik szakon hitoktató (katekéta), illetve hittanár (hittanár-nevelö) - kétszakos képzés esetében a hallgató az állami felsőoktatási intézmény részéről kaphat juttatást. A hallgató köztár­ sasági ösztöndíjban egy intézményben részesülhet. Amennyiben több in­ tézmény tesz javaslatot ugyanazon személy elismerésére, a hallgató abban az intézményben részesül köztársasági ösztöndíjban, amellyel elsőként lé­ tesített hallgatói jogviszonyt. (5) A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a hallgató több intézményben is részesülhet tanulmányi ösztöndíjban, illetve az intézmény saját forrása ter­ hére nyújtott támogatásban. 7. § (1) Tanulmányi ösztöndíj és intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztön­ díj céljára kell felhasználni a Karra jutó hallgatói normatíva 64%-át,_azzal a megkötéssel, hogy szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjra a Karra jutó hallgatói normatíva legfeljebb 7 %-a, azon belül közéleti jogcímre a Karra jutó hallgatói normatíva legfeljebb 3%-a használható fel.2 (2) Rendszeres szociális támogatás, rendkívüli szociális támogatás, illetve alaptámogatás céljára kell felhasználni: a) a hallgatói normatíva 35%-át, b) a lakhatási támogatás normatívájának legalább 90%-át, c) a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56%-át. (3) A jegyzet-előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére kell fordítani a tankönyv-Jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 24%-át. A jegyzet-előállítás támogatására rendelkezésre álló összeget a fel­ sőoktatási intézmény jegyzetek előállítására, azok hallgatókhoz való eljut­ tatásának segítésére, továbbá fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére használhatja fel. A keretösszeg felhasználha­ tó a felsőoktatási törvény 129. §-ának (4) bekezdése szerinti elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszkö­ zök beszerzésére, amennyiben azt digitális tananyag előállítására, beszer­ zésére vagy a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszköz beszerzésére fordítja a felsőoktatási intézmény. A támogatás felhasználását a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete előzetesen véleményezi, a ke­ retösszeg felhasználásáról a dékán minden év február 28-ig tájékoztatja a Hallgatói Önkormányzatot. (4) A kulturális tevékenység valamint sporttevékenység támogatására kell fel­ használni a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 20%-át. A kulturális, valamint sporttevékenységek támogatásáról a Hallga­ tói Önkormányzat Kari szervezetének javaslatára a dékán dönt. Kulturális tevékenységek különösen a felsőoktatási intézmény keretei között a hallga­ tók részére szervezett, illetve nyújtott kulturális tevékenység, rendezvény­ szervezés, karrier-tanácsadás, életviteli és tanulmányi tanácsadás. Sport­ tevékenység különösen a felsőoktatás keretei között a hallgatók részére 2 7. § (1) bekezdés az Egyetemi Tanács 533/2009. (II. 18.) határozata értelmében módosult 101 �szervezett, illetve nyújtott, testmozgást, sportolást, versenyzést, az egész­ séges életmódra nevelést biztosító tevékenység, az életmód-tanácsadás. (5) Kollégiumi férőhely bérlésére, kollégium felújítására a lakhatási támogatás normatívájának legfeljebb 10%-a használható fel. (6) A hallgatói önkormányzat működésének finanszírozására kell felhasználni a hallgatói normatíva 1%-át. (7) Kollégium fenntartására és működtetésére kell felhasználni a kollégiumi támogatás teljes intézményi összegét. A támogatás felhasználásával, és a kollégiumi térítésekkel kapcsolatos rendelkezéseket a Kollégiumi Szabály­ zat, illetve az érintett Karok kiegészítő szabályzatai tartalmazzák.3 8. § (1) A támogatás időtartam szerint időszakra nyújtott - ha e szabályzat kifejezet­ ten úgy rendeli egyösszegű - támogatás. Az időszakra nyújtott támogatás mértékét egy tanulmányi félévre (5 hónap) kell megállapítani, havonkénti összegekben. (2) A támogatásokat - ha jelen szabályzat másként nem rendeli - pénzbeli tá­ mogatásként kell a hallgató rendelkezésére bocsátani. (3) Az időszakra nyújtott támogatások kifizetéséről - a tanulmányi félévek első hónapjának kivételével - legkésőbb az adott hónap 10. napjáig kell in­ tézkedni. (4) A halasztott beiratkozási/bejelentkezési kérelmet benyújtó hallgató csak a beiratkozást/bejelentkezést követő hónaptól kezdődően részesülhet jutta­ tásban. Tanulmányi ösztöndíj 9. § (1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható juttatás, amelyben az aktív státuszú államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet. (2) Tanulmányi ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb 50%-a részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfe­ lelő összeget. (3) Az ösztöndíj összege az előző aktív tanulmányi félév korrigált kreditindexe - amennyiben ennek számítása még nem biztosított, úgy tanulmányi átlageredménye - alapján kerül megállapításra. (4) A korrigált kreditindex számításának módja:4 az adott félévben X (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) 30 a félévre felvett kreditek a félévben teljesített kreditek (5) Az intézménybe első alkalommal osztatlan képzésre, illetve alapképzésre beiratkozott hallgató, a beiratkozását követő első tanulmányi félévben, ta­ nulmányi ösztöndíjban nem részesülhet. (6) Az adott félévre vonatkozó tanulmányi ösztöndíj mértékét, valamint az ab­ ban részesülők körét a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete határozza meg, és a dékán hagyja jóvá. (7) Az ösztöndíj megállapításakor biztosítani kell, hogy az azonos tanulmányi eredmények alapján megállapított ösztöndíjak is azonos mértékűek legye­ nek. (8) Más felsőoktatási intézményből átvett hallgató tanulmányi idejének hát­ ralévő részére, az átvételét követő első lezárt félévet követően részesülhet tanulmányi ösztöndíjban. (9) A megállapított támogatásokról és az azokban bekövetkezett változásokról a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete a Kar Gazdasági Osztályát írás- 102 3 7. § (7) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult § W bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult �ban tájékoztatja. A Hallgatói Önkormányzat kari szervezete az ösztöndíjról szóló - jóváhagyott - jegyzéket a kifizetés előtt 4 munkanappal köteles a Gazdasági Osztálynak megküldeni. Köztársasági ösztöndíj 10. § (1) A köztársasági ösztöndíjra pályázhatnak azok az aktív státuszú, teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben részt vevő hallgatók, akik legalább két lezárt félévvel, illetve legalább 55 megszerzett kredit ponttal rendelkeznek. (2) A köztársasági ösztöndíjat egy teljes tanév (10 hónap) időtartamára lehet elnyerni. A köztársasági ösztöndíj havi összege megegyezik a költségvetési törvényben e jogcímen megállapított összeg egy tizedével. (3) A köztársasági ösztöndíj-pályázat meghirdetésére a karokon - az elbírálás szempontjaival együtt - legkésőbb a pályázati határidőt 30 nappal megelő­ zően kerül sor. (4) A pályázatokat az erre szolgáló adatlapon, a meghirdetéskor közzétett és előírt mellékletekkel, a meghirdetett határidőn belül lehet benyújtani az érintett Kar erre kijelölt szervezeti egységénél. Postán érkező pályázatok esetén a beérkezés dátuma számít. (5) A pályázatokat az illetékes kari szakemberekből álló, a rektor által összehí­ vott testület véleménye alapján az Egyetemi Tanács bírálja el. (6) Az adott tanévre elnyert köztársasági ösztöndíj csak az adott tanévben fo­ lyósítható. (7) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A képzési időnek megfelelően páratlan tanulmányi félévben végződő tanul­ mányok esetén a köztársasági ösztöndíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha a hallgató tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja. Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj 11. § (1) Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj a tantervi kö­ vetelményeken túlmutató tevékenységet végző aktív státuszú teljes idejű alapképzésben, egységes osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben, illetve doktori képzésben részt vevő hallgató részére - az Egyetem jelen térítési és juttatási szabályzatához kapcsolódó kari szabályo­ zásokban rögzített eljárási rend és elvek szerint - pályázat alapján, megha­ tározott időre, havonta vagy egyszeri alkalommal folyósított, nem kötelező juttatás, melynek mértéke havi juttatás esetén legfeljebb a mindenkori köz­ társasági ösztöndíj normatíva éves összegének 100 %-a, alkalmi juttatás esetén legfeljebb a mindenkori hallgatói normatíva éves összegének 100 %-a, amelytől csak különösen indokolt esetben lehet eltérni.5 (2) A tantervi követelményeken túlmutató tevékenységek közé tartozik külö­ nösen: a) az OTDK részvétel, b) az intézmény oktatási, kutatási tevékenységében való aktív részvétel, illetve demonstrátori tevékenység, c) külföldi tanulmányok kiegészítő támogatása, d) utazási támogatás a Kar által szervezett tanulmányi vagy közéleti utakhoz, e) kiemelkedő közéleti tevékenység. (3) Az ösztöndíj odaítélésére a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete tesz javaslatot. Odaítéléséről a dékán dönt. 5 11. § (1), (2), és a (3) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult 103 �Doktorandusz ösztöndíj 12. § (lj Az államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő aktív státuszú doktorandusz hallgató doktorandusz ösztöndíjának éves összege a költség­ vetési törvényben e célra megállapított normatíva éves összege. (2) A bejelentkezett doktoranduszok számára az (1) bekezdésben meghatáro­ zott éves összeg egy tizenketted részét kell havonta kifizetni. (3) Doktorandusz ösztöndíjra más hallgató nem jogosult. Pénzbeli szociális támogatások közös szabályai 13. § (1) A pénzbeli szociális támogatás formája lehet: a) rendszeres szociális ösztöndíj, b) rendkívüli szociális ösztöndíj, c) alaptámogatás, d) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj. (2 ) A szociális támogatások kérelemre, kizárólag szociális rászorultság alap­ ján, a szociális juttatásra jogosult hallgatók részére nyújthatók. A támoga­ tások megállapításáról - az ügy összes körülményének figyelembe vételé­ vel - az illetékes kari szervezeti egység javaslatára a Kar dékánja dönt. A kérelem indokoltságát a hallgatónak kell bizonyítani, a Kar pedig jogosult a kérelemben foglaltak valóságát ellenőrizni. (3 ) A szociális rászorultság megállapításakor különösen az alábbi szemponto­ kat kell figyelembe venni: a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti, a hallgató által is lakott közös háztar­ tásban élők számát és jövedelmi helyzetét, b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát és költségét, c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségeit, d) a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségle­ teire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevé­ telére, e) a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadá­ sait, f) a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számát, különös tekin­ tettel a vele együtt eltartott gyermekek számára, g) az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket. (4 ) A jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell figyelembe venni. A hallgató kérésére a bizonyított jövőbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni. Rendszeres szociális ösztöndíj 14. § (1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján egy tanulmányi félévre biztosított, havonta folyósított juttatás. (2) A rendszeres szociális ösztöndíj iránti kérelmet a Hallgatói Önkormányzat kari szervezetéhez kell benyújtani, minden félévben a regisztrációs hetet követő hét péntekéig. (3) A rendszeres szociális ösztöndíj iránti kérelmet csak az erre a célra rendsze­ resített formanyomtatványon lehet benyújtani. 104 �(4) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet ala­ csonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy b) hátrányos helyzetű és kiskorúsága alatt felügyeletét ellátó szülője, il­ letve szülei - az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggés­ ben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgál­ tatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint - legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, vagy akit tar­ tós nevelésbe vettek, c) családfenntartó, vagy d) nagycsaládos, vagy e) árva. (5) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet ala­ csonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató a) hátrányos helyzetű, vagy b) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy c) félárva. (6) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet ala­ csonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a külföldi hallgató miniszteri ösztöndíjban részesül. Rendkívüli szociális ösztöndíj 15. § (1) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlá­ sának enyhítésére folyósított egyszeri juttatás. (2) Rendkívüli szociális ösztöndíjban a hallgató kérelme alapján részesülhet. A rendkívüli szociális ösztöndíj iránti kérelmet a Hallgatói Önkormányzat kari szervezetéhez kell benyújtani az erre a célra rendszeresített forma­ nyomtatványon. (3) A beérkezett hallgatói kérelmekről legalább havonta egyszer döntést kell hoz­ ni. A kifizetésről a döntést követő nyolc munkanapon belül intézkedni kell. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj 16. § A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj elnyerésére kiírt pályázat beadásának feltételeit, valamint az ösztöndíj odaítélésének részle­ tes szabályait külön jogszabály állapítja meg. Alaptámogatás 17. § (1) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egy­ séges, osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával - kérelemre - a hallgatói normatíva 50%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amenynyiben a hallgató a 14. § (4)-(5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. (2) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű mesterképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával kérelemre - a hallgatói normatíva 75%-ának megfelelő összegű alaptámo­ gatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 14. § (4)-(5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. 105 �Egyéb ösztöndíj 18. § (1) A hallgató kérelmére vagy jutalomként - a Kar saját bevétele terhére - egy­ összegű támogatás nyújtható az alábbi célokra: a) hozzájárulás a hallgató által készített kiadvány kiadásához, b) tudományos diákköri munkák támogatása, c) külföldi tanulmányok (pl. Erasmus, Leonardo, stb.) kiegészítő támo­ gatása, d) a hallgató kiemelkedő tudományos, kulturális vagy közéleti tevékeny­ sége alapján nyújtott jutalom, e) utazási támogatás a karok által szervezett tanulmányi vagy közéleti utakhoz. (2) A támogatás odaítéléséről a Hallgatói Önkormányzat kari szervezetének javaslatára a dékán dönt. 4. cím Az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás szabályai 106 19. § (1) Az az államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgató, aki az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. (2) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy ta­ nulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére - ilyen irá­ nyú kérelem esetén - a felsőoktatási intézményben költségtérítéses formá­ ban tanulmányokat folytató kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató léphet. (3) Az átsorolásról felsőfokú szakképzésben szakképzésenként, alapképzés­ ben, egységes, osztatlan képzésben és mesterképzésben szakonként, kép­ zési áganként vagy képzési területenként, illetve képzési szintenként és képzési formánként kell dönteni. Az átsorolással kapcsolatban minden kar a saját hallgatói vonatkozásában dönt. (4) Az átsorolásról az illetékes kari szervezeti egység adatai alapján a dékán dönt. (5) Az átsorolásról szóló döntést a tanév végén a képzési időszak lezárását kö­ vetően, de legkésőbb a következő képzési időszak kezdetét megelőző 30 nappal kell meghozni. (6) Az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevő hallga­ tók száma a tanévben a felsőoktatási intézmény államilag támogatott kép­ zésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjedhet. Amennyiben az átsorolással érintett hallgatók száma ezt meghaladja, úgy a hallgatók öszszesített korrigált kreditindexe alapján legjobban teljesített hallgatókat kell az átsorolás alól mentesíteni. (7) Azonos kreditindexű hallgatók esetében az átsorolási döntésnek is azonos­ nak kell lenni. (8) Az átsorolási döntés során nem kell figyelembe venni azokat a hallgatókat, akik az adott felsőoktatási intézményben legfeljebb egy képzési időszakban folytattak tanulmányokat, továbbá akik betegség, szülés vagy más a hallga­ tónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni. (9) Megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre kérelem alapján az vehető át, aki �a) az utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte az ajánlott tanterv­ ben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50%-át és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején lévő hallgató, továbbá akinek b) az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag tá­ mogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rang­ sor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített kreditindexe. (10) Nem vehető át államilag támogatott képzési formára az a költségtérítéses hallgató, akinek a korábban igénybe vett államilag támogatott féléveinek száma kettővel - fogyatékossággal élő hallgatók esetében néggyel - megha­ ladja az adott szak képzési idejét. (11) Az átsorolással nem érintett hallgatók ugyanabban a képzési (finanszíro­ zási) formában folytatják tanulmányaikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben. (12) A doktori képzésben résztvevő hallgatók átsorolásának kérdéseiről külön szabályzat rendelkezik. 5. cím A hallgatók által fizetendő díjak és térítések A díjak és térítések közös szabályai 20. § (1) A hallgatóktól csak a jelen szabályzatban meghatározott díjak és térítések szedhetők. (2) Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóktól jelen szabályzat rendelkezései szerint szolgáltatási díjak és térítések szedhetők. (3) A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatóktól költségtérítés, vala­ mint szolgáltatási díjak és térítések szedhetők. (4) A költségtérítés, szolgáltatási díjak, valamint a térítések feltételeit és össze­ gét -jelen szabályzat keretei között - kari szinten kell meghatározni, és a helyben szokásos módon kihirdetni. Költségtérítés 21. § (1) A költségtérítéses képzésben reszt vevő hallgató költségtérítés fizetésére köteles. (2) A költségtérítés összegét képzésenként, képzési formánként - vendéghall­ gató esetében kreditenként - külön, egy tanévre, előre kell megállapítani, minden év május 31-ig. A költségtérítés összegét az illetékes kari bizottság javaslatára a dékán állapítja meg. A megállapított költségtérítéseket a hely­ ben szokásos módon ki kell hirdetni. (3) Az első évfolyamon meghirdetett költségtérítés összegét a felvételi tájékoz­ tatóban is közzé kell tenni. (4) Adott képzés második és további éveiben a költségtérítés összege legfeljebb az előző tanévben megállapított költségtérítésnek a Központi Statisztikai Hivatal által előző évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexszel nö­ velt összege lehet. (5) A beiratkozó hallgatóval az intézmény szerződést köt, amelyet a Kar dé­ kánja ír alá.6 22. § (1) A hallgató saját kérésére költségtérítésessé válhat. 6 21. § (5) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult 107 �(2) Költségtérítéses hallgatóvá válik az az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató, aki a) a jelen szabályzat rendelkezései szerint a következő képzési időszak­ ban már nem minősülhet államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak, b) a jelen szabályzat rendelkezései szerint költségtérítéses képzésbe lett átsorolva. (3) Költségtérítéses hallgatóvá válik tehát különösen az a hallgató a) aki a rá irányadó államilag finanszírozott megkezdett félévek számát túllépve - a 12 féléven túl a hosszabbításokat is figyelembe véve - kezd meg újabb félévet. A 12 félév államilag finanszírozott idő hosszabbí­ tására való jogosultságát minden esetben a hallgatónak kell igazolni. b) aki az adott képzés képzési és kimeneti követelményeiben megállapí­ tott képzési időt két megkezdett félévvel túllépte. c) aki ugyanabban a képzési ciklusban, más államilag finanszírozott kép­ zésben végbizonyítványt szerez. (4) A költségtérítés mértéke - az átvétel, szakváltás, tagozatváltás vagy bár­ mely egyéb ok folytán - költségtérítéses hallgatóvá váló esetén, az adott képzésre az első évfolyamon megállapított költségtérítés abban az évben, amikor a költségtérítésessé váló hallgató az első költségtérítéses félévét adott képzésben megkezdi.7 A költségtérítés megfizetése 23. § (1) Az adott tanulmányi félévre vonatkozó költségtérítés befizetését a beirat­ kozási időszak, illetve regisztrációs hét utolsó napjáig kell lebonyolítani. Ennek hiányában az illetékes kari szervezeti egység a hallgató beiratkozását/bejelentkezését és felvett tanegységeit hivatalból törli, és a hallgató féléve passzív lesz, illetve beiratkozása érvénytelen. A dékán a költségtérí­ tési díjak befizetésének határidejét - indokolt esetben - legfeljebb két héttel meghosszabbíthatja. (2) A hallgató köteles legkésőbb a regisztrációs hét utolsó napjáig elvégezni minden pénzügyi adminisztrációt, amely befizetéséhez kapcsolódik. Az adminisztrációs kötelezettségek elmulasztása a befizetés elmulasztásával esik egy tekintet alá. (3) Amennyiben a hallgató - az intézménytől kapott fizetési haladék vagy részletfizetési kedvezmény folytán - a teljes költségtérítés befizetésére a regisztrációs hét utolsó napjáig nem köteles, úgy a teljes költségtérítést a részletfizetést engedélyező határozatban meghatározott időpontokban, leg­ később azonban a szorgalmi időszak utolsó napjáig kell befizetni. Ha a hall­ gató eddig az időpontig a költségtérítés teljes összegét nem fizeti meg, úgy a hallgató vizsgára nem bocsátható. (4) A tanulmányait a képzési időszak vége előtt megszakító hallgató - a rá vonatkozó tanulmányi- és vizsgaszabályzatnak megfelelő halasztás esetét kivéve - a befizetett költségtérítésből visszatérítést nem kaphat. Térítések 24. § (1) Térítési díj fizetésére köteles az a hallgató, aki a következő szolgáltatásokat igénybe veszi: a) Az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek a nem magyar nyelvű oktatása. Wo 7 22. § (4) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult �b) Az intézmény eszközeivel előállított, és a hallgató tulajdonába adott tansegédlet. c) Az intézmény létesítményeinek az oktatáshoz szorosan nem kapcso­ lódó használata. (2) Térítési díj fizetésére kötelezhető az a hallgató is, aki az állami támogatott, illetve költségtérítéses képzésben a képzési programban meghatározott ok­ tatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez szükséges kreditszámot 10%-ot meghaladóan túllépi. (3) A térítési díjak összegét az önköltséget figyelembe véve - azt nem megha­ ladóan - kell megállapítani. Szolgáltatási díjak 25 . § (1) Szolgáltatási díj megfizetésére köteles az a hallgató, aki magatartásával, vagy az érdekkörében bekövetkezett bármely okból az intézményt a költ­ ségtérítés vagy állami támogatás által finanszírozott szolgáltatásokon felüli, külön eljárásra kényszeríti, a jelen paragrafusban meghatározottak szerint. (2) A szolgáltatási díjak összegét az illetékes bizottság javaslatára a dékán álla­ pítja meg előre, minden év május 31-ig. A díjak összegét a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. (3) A jelen szabályzat alapján szedhető szolgáltatási díjak: a) Késedelmi díj fizetésére kötelezhető a hallgató (volt hallgató), ha a tanulmányi ügyei intézésével kapcsolatos kötelezettségeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, vagy a teljesítést elmulasztja, ha lecke­ könyvét idejében nem adja le. b) Az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik vagy további vizsga esetén a hallgató javítóvizsgadíj fizetésére kötelezhető. Jelen szabály alkal­ mazásában a vizsgával esik egy tekintet alá az is, ha a hallgató a vizs­ gáról önhibájából távol maradt. c) A hallgatót terhelik a diákigazolvány kiállításával és érvényesítésével kapcsolatos díjak. d) Okmányok elvesztése vagy megrongálódása esetén a hallgatótól az ok­ mányok pótlásáért díj szedhető. e) A dékánhoz, bizottságokhoz benyújtott kérvények, illetve méltányos­ sági kérelem benyújtása esetén díjat lehet szedni a hallgatótól - kivéve az első fokon benyújtott szociális tárgyú kérelmeket. f) A Könyvtárral szemben fennálló késedelem esetén késedelmi díjat le­ het szedni a hallgatótól. g) Amennyiben a hallgató a tantárgyak felvételét, illetve törlését elmu­ lasztja, úgy - a Tanulmányi Bizottság döntése alapján - helyette ezt az illetékes ügyintéző különéljárási díj ellenében pótolhatja a Neptun - rendszeren keresztül. h) A doktori fokozatszerzési eljárás díjhoz köthető a hallgatói jogviszo­ nyon kívül. i) A doktori képzésben egyéni felkészülőként részt vevőtől egyéni felké­ szülési díj szedhető. j) Tudományos fokozat honosítására irányuló eljárás eljárási díj megfize­ tése mellett folytatható le. k) Hallgatói jogviszonyon kívül tett záróvizsgáért díj szedhető. 1) A megosztási szabályok módosításából eredő új számla, új adóigazolás stb. kiállítása esetén, ha a kérelmet a félév kezdetét követő egy hóna­ pon túl nyújtják be, díj szedhető. A fizetési kötelezettségekhez biztosítható kedvezmények 26 .§ (1) A költségtérítés megfizetésére az illetékes kari szervezeti egység - kérelem alapján - részletfizetési kedvezményt vagy fizetési haladékot biztosíthat. (2) A részletfizetési kedvezmény, fizetési haladék kizárólag az adott tanulmá­ nyi félévre vonatkozik. 109 �Kari rendelkezés a 26.§ (2) bekezdéséhez: A 2009/2010. tanév tavaszifélévétől kezdve az aktív hallgatóijogviszonnyal rendel­ kező hallgatók diákhitel-engedményezés útján is befizethetik költségtérítési díju­ kat. Ennek előfeltétele a hallgató és a Diákhitel Központ között érvényesen létrejött szerződés. Az engedményezés alapján az igényelt diákhitel-szerződésben rögzített összegét a Diákhitel Központ közvetlenül az Egyetem számlájára utalja, mely összeg nem lehet kisebb, mint a fizetendő költségtérítés összege. Az engedményezési adatlap a Neptun.Net webes felületen tölthető le, és nyomtatható ki. A kitöltött, kinyomtatott és aláírt adatlapot 3 példányban kell a tanulmányi előadónak eljuttatni, az őszi félévben legkésőbb szeptember 15-ig, a tavaszi félévben február 15-ig.8 (3)9 Eljárási szabályok 27. § (1) Az egyes hallgatói befizetéseket elektronikusan, a Neptun rendszeren ke­ resztül történő átutalással kell teljesíteni. Egyes befizetések vonatkozásában a Karok - kivételes jelleggel - más befizetési módot is lehetővé tehetnek. (2) Részletfizetésre, fizetési haladékra vonatkozó kérelmet legalább két héttel a regisztrációs hét kezdete előtt be kell nyújtani, azt követően kérelem nem nyújtható be. A határidő jogvesztő, ellene igazolásnak nincs helye. (3) A kérelmeket írásban kell benyújtani az érintett Kar erre kijelölt szervezeti egységénél. (4) Fizetési késedelem esetén - amennyiben a hallgató ésszerű póthatáridőt tartalmazó felszólításra sem tesz eleget a fizetési kötelezettségének - a hall­ gató a részletfizetési kedvezményt elveszíti, és a felszólítást követő 15. na­ pon a fizetési kötelezettség teljes összege esedékessé válik. (5) A részletfizetés, fizetési haladék iránti kérelmet elutasító határozat ellen a Kar dékánjához lehet jogorvoslatért fordulni. A jogorvoslati kérelmet a dékánnak címezve, a határozatot hozó szervezeti egységnél kell benyújtani a határozat közlésétől számított 8 napon belül. (6) Fölöslegesen befizetett vizsgadíjat visszaigényelni csak az adott tantárgy teljesítése után, az adott vizsgaidőszakot követő 1 hónapon belül lehet. A befolyt pénzek felhasználása 28. § (1) A befolyt költségtérítési összegeket, térítéseket és szolgáltatási díjakat a következő célokra lehet felhasználni: a) A Kar működése, b) a Kar oktatást-kutatást segítő felszerelése, c) a Kar kialakítását, fejlesztését célzó beruházások, d) oktatást-kutatást segítő egyetemi alapítványok létesítése, támogatása, e) a kulturális;, és sporttevékenység támogatása, f) a Hallgatói Önkormányzat támogatása, hallgatói öntevékeny csoportok támogatása, hallgatói kedvezmények nyújtása, g) bel-és külföldi tanulmányutakon és rendezvényeken való oktatói és hallgatói részvétel támogatása. (2) A befolyt pénzek felhasználásáról a Kari költségvetés keretében kell ren­ delkezni. A befolyt összegek jogszerű és szabályos felhasználását a dékán és a Kari Tanács ellenőrizni köteles. 110 8 Hatályba léptette a 38/2009 (XII.18.) sz. JÁK Kari Tanács határozat 9 26 § (3) bekezdést az Egyetemi Tanács 483/2008. (X. 10.) sz. határozatával hatályon kívül helyezte �6. cím Külföldi állampolgárokra vonatkozó külön rendelkezések 29. § (1) Az államilag nem támogatott képzésben résztvevő külföldi hallgatók költ­ ségtérítését félévenként, a magyar állampolgárokra vonatkozó költségtérí­ téstől eltérően is meg lehet határozni. (2) Az ERASMUS és a CEEPUS programok keretében tanuló külföldi hallga­ tók díjmentességet élveznek. (3) Az intézményközi szerződés alapján tanuló hallgatók által fizetendő díjakat az adott szerződés tartalmazza. 7. cím Átmeneti és záró rendelkezések 30. § (1) A tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt megkezdett hallgatók ese­ tében, ahol jelen szabályzat képzési és kimeneti követelményeket említ, az alatt a képesítési követelményeket kell megfelelően érteni. (2) Az a hallgató, aki a) 2006. december 31-je előtt létesített hallgatói jogviszonyt és aa) költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozá­ si segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgon­ dozási díjban részesült, vagy ab) közismereti tanári vagy hittanár-nevelö szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező magyar állampolgárságú hallgatóként második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irá­ nyuló szakon az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott időtartamban folytat tanulmányokat, és b) a félév (oktatási időszak) első napján az aa) vagy az ab) pontok szerinti feltételeknek eleget tesz, azon a szakon, szakképzésben, melyben e szabályzat hatálybalépése előtt az aa) vagy az ab) pont alapján korábban költségtérítés-mentességben része­ sült, a b) pont szerinti félévben (oktatási időszakban) költségtérítés fizeté­ sére nem kötelezhető. (3) A költségtérítés alóli mentességre való jogosultságot a hallgatónak kell iga­ zolni a megfelelő dokumentumok hiteles másolatának benyújtásával, vagy másolat benyújtásával az eredeti irat egyidejű bemutatása mellett az illeté­ kes kari szervezeti egységnél, a regisztrációs hét utolsó napjáig. A jogosult­ ság határidőn belül történő igazolásának elmulasztása esetén a hallgató az adott képzési időszakra elveszti a mentességre való jogosultságát. (4) Azoktól a hallgatóktól, akik a 2000/2001-es és a 2001/2002-es tanévben lé­ tesítettek hallgatói jogviszonyt és államilag támogatott képzésben kezdték tanulmányaikat, de már nem számítanak államilag támogatott hallgatónak, amennyiben a megkezdett képzés legfeljebb nyolc féléves volt, a megkez­ dett képzésben további két féléven keresztül, egyéb esetekben három fél­ éven keresztül költségtérítési díj nem szedhető. Az ezt meghaladó tartamú képzésért a hallgató az általános szabályok szerint köteles a költségtérítési díj megfizetésére akkor is, ha költségtérítés fizetésére 2007. szeptember 1-ig nem volt köteles. (5) A tanulmányaikat 2007. szeptember 1-je előtt megkezdett hallgatók a jelen szabályzat 19. §-a alapján költségtérítéses képzésbe nem sorolhatók át. 111 �31. § (1) Jelen szabályzat 2009. március 1-jén lép hatályba. (2)A jelen szabályzatban meghatározott intézményi feladatok ellátásának ha­ tékony biztosítása érdekében a szükséges ügyrendeket és folyamatleíráso­ kat a Karok írásban is rögzítik.10 1. sz. melléklet A hallgatói térítéseket és juttatásokat szabályozó fó'bb jogszabályok: 1. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 2. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. Rendelet A szabályzat további mellékletei: Rendszeres szociális ösztöndíj iránti kérelem formanyomtatvány (2. számú melléklet) Rendkívüli szociális ösztöndíj iránti kérelem formanyomtatvány (3. számú melléklet) Részletfizetés, fizetési haladék iránti kérelem formanyomtatvány (4. számú melléklet) Ezen formanyomtatványok letölthetők a kari honlap Hallgatóinknak/Formanyomtatvány/Diákjóléti Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek rovatból. 112 10 31. § (2) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult �HALLGATÓI FEGYELMI ES KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. 24.§. (4) bekezdésében, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt felhatalmazása alapján az alábbi sza­ bályzatot alkotja. 1. §. A Szabályzat hatálya (1) E Szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanulmányokat folytató, hallgatói jogviszonyban álló szemé­ lyekre, valamint azokra, akiknek hallgatói jogviszonya megszűnt vagy szü­ netel, feltéve, hogy a hallgatói jogviszony fennállása alatt fegyelmi vétséget követtek el. (2) E szabályzat rendelkezéseit a szabályzat hatálybalépése után elkövetett fe­ gyelmi vétségek és károkozás esetén kell alkalmazni. 2. §. A fegyelmi vétség (1) Fegyelmi vétséget követ el a hallgató, ha (a) hallgatói jogviszony keretei között, vagy azzal összefüggésben bűn­ cselekményt, vagy szabálysértést követ el, (b) hallgatói jogviszonyból származó kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi, (c) bármely írásos anyagban valóságnak meg nem felelő adatokat szol­ gáltat, (d) az egyetem területén az alapvető keresztény erkölcsi normákat nem tartja be, nem az Egyetem jó hírnevének kialakítására és megtartására törekszik, (e) idegen szellemi termékeket jogtalanul használ fel, (f) oktatókkal, alkalmazottakkal vagy hallgatótársaival szemben olyan magatartást tanúsít, mely nem felel meg az emberi együttélés általá­ nos szabályainak, (g) az Egyetem vagy a Karok megalapozatlan rossz hírét kelti belföldön vagy külföldön, (h) az Egyetem, a Karok nevével bármi módon visszaél, (i) nem az Egyetem, vagy a Karok által szervezett rendezvényeket ilyen színben tünteti fel, (j) a Karok életével össze nem függő hirdetményeket dékáni engedély nélkül teszi közzé, (k) kábítószert fogyaszt, árusít, ill. fogyasztására nyilvánosan felszólít vagy túlzott mértékben alkoholt fogyaszt és ebből adódóan rendbon­ tást követ el, (1) aki vélt vagy tényleges egyetemi sérelme esetén az egyetemen nem meríti ki a jogorvoslat lehetőséget és ehelyett magasabb fórumhoz for­ dul. (2) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a PPKE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata fűz hátrányos jogkövetkezményt. 113 �3. §. A fegyelmi büntetések (1) A fegyelmi vétséget elkövető hallgatóval szemben kiszabható fegyelmi büntetések: (a) megrovás, (b) szigorú megrovás (c) a tanulmányi vagy egyéb jogcímen juttatott ösztöndíj csökkentése, illetőleg megvonása, (d) egyéb, nem szociális támogatás jellegű anyagi kedvezmények és jut­ tatások (kollégiumi díjtámogatás, lakhatási támogatás) csökkentése vagy megvonása, (e) határozott időre - legfeljebb 2 félévre - szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától, (f) kizárás az Egyetemről. (2) A 2. § (1) bekezdés (c)-(d) pontjaiban meghatározott büntetések időtartama az 1 félévet nem haladhatja meg. (3) A 2. § (1) bekezdés (e) pontjában meghatározott eltiltás időtartama legfel­ jebb két tanulmányi félévnek megfelelő oktatási időszak lehet. (4) A 2. § (1) bekezdés (c)-(e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetések együttesen is kiszabhatok. (5) A 2. § (1) bekezdés (e), (f) pontjaiban meghatározott fegyelmi bünteté­ sek végrehajtása legfeljebb egy évi próbaidőre, részben vagy egészben felfüggeszthető. 114 4 .§. A Fegyelmi Bizottság (1) Az Egyetem Karai Fegyelmi Bizottságokat (FB) alakítanak. A Fegyelmi Bizottságok 3 tagból állnak, melynek elnökét a Kar dékánja nevezi ki, egy oktatót a Kari Tanács választ, egy ..főt - az Egyetemmel hallgatói jogvi­ szonyban állók közül - a Hallgatói Önkormányzat delegál. A Fegyelmi Bi­ zottságot háromévente újra kell választani a szemeszter megkezdését köve­ tő 30 napon belül, de legkésőbb október 30-ig. (2) A Fegyelmi Bizottság akkor határozatképes, ha a bizottsági tagok közül legalább két fő, köztük a Fegyelmi Bizottság elnöke jelen van. 5 .§. A fegyelmi eljárás megindítása (1) A fegyelmi eljárást - fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja ese­ tén - a FB elnöke, a Kar dékánjának írásos indítványára, kezdeményezi, ill. rendeli el. A FB elnöke az indítvány kézhez vételétől számított 8 napon belül köteles a Fegyelmi Bizottságot összehívni és az eljárás lefolytatását megkezdeni. Az eljárás lefolytatásáról az érintett hallgatót legalább 5 nap­ pal előbb írásban tájékoztatni kell a tényállás (cselekmény) közlésével. Az értesítést dokumentálni kell (tértivevényesen). (2) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a bizottság elnökének a fegyelmi vétségről való tudomásszerzése óta legalább 1 hónap, illetőleg a vétség el­ követése óta 3 hónap már eltelt. (3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben bün­ tetőeljárás folyik, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, kivéve, ha a tényállás egyébként tisztázható. 6 .§. Ideiglenes eltiltás az előadások és a szemináriumok látogatásától (1) Fegyelmi eljárás megindítása esetén a Fegyelmi Bizottság indítványa alap­ ján a Dékán jogosult a fegyelmi eljárás alá vont hallgató tanulmányai folyta­ tásának - legfeljebb a jogerős fegyelmi határozatig tartó - felfüggesztésére. (2) Ha a fegyelmi eljárás nem kizárással vagy nem a tanulmányok folytatásától való eltiltással fejeződik be, az előadások vagy más tanulmányi foglalkozá �sok látogatásától eltiltott hallgatónak módot kell adni az elmulasztott tanul­ mányi kötelezettségek pótlására (3) A 2.§ (1) a./ pontjában foglalt cselekmény alapos gyanúja esetén a Dékán dönt az ügynek a nyomozati szerveknek való áttétele tárgyában. Áttétel ese­ tében a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni a büntető, ill. a szabálysértési eljárásjogerős befejezéséig. Ilyen esetben a felfüggesztésről a dékánnak az áttételről szóló határozata alapján a FB dönt. (4) A fegyelmi eljárás megindításától számított 30 napon belül érdemi határo­ zatot kell hozni. (5) A FB elnöke indokolt esetben a fegyelmi eljárás megindításával egy időben, azonnali hatállyal felfüggesztheti a tanulmányok folytatását, ha - a többi hallgatóra nézve súlyosan káros a magatartása, - az egyházhoz, a katolikus elvekhez rendkívül méltatlan viselkedést ta­ núsított. 7. §. A fegyelmi vétség elbírálásának előkészítése (1) A fegyelmi eljárásban a tényállást tisztázni kell. A fegyelmi vétség elbírá­ lásának előkészítését a FB egy tagja vagy elnöke a rendelkezésre álló iratok alapján végzi. (2) Ha a fegyelmi ügy bonyolultsága indokolja, a FB elnöke vizsgálóbiztost jelöl ki (kér fel) az Egyetemmel jogviszonyban álló személyek közül a fe­ gyelmi ügy eldöntéséhez szükséges bizonyítékok felkutatása és összegyűj­ tése végett. (3) A fegyelmi eljárás alá vont személynek joga van szóban vagy írásban észre­ vételt tenni, illetve összefüggő védekezését előterjeszteni. (4) A fegyelmi eljárás alá vont személyt tájékoztatni kell arról, hogy beismerő vallomása a büntetés kiszabásánál enyhítő körülmény. (5) A fegyelmi eljárás alá vont személy az eljárásban képviseletével egyetemi hallgatót vagy más személyt bízhat meg (megbízott képviselő). E jogáról tájékoztatni kell. Csak az írásban adott megbízás érvényes. (6) Ha az ügy jellege indokolja, az eljárás alá vont hallgató, vagy valamely bizottsági tag javaslatára zárt tárgyalás tartható. A zárt tárgyalás elrendelé­ séről a FB elnöke dönt. 8. §. A fegyelmi tárgyalás (1) A Fegyelmi Bizottság az eljárás megindításától számított 8 munkanapon belül nyilvánosan folytatja le a fegyelmi eljárást. (2) A fegyelmi eljárás alá vont személyt, megbízott képviselőjét, a tanút, a szakértőt, valamint az ügy vizsgálóbiztosát legalább 5 nappal a tárgyalást megelőzően a tárgyalásra meg kell idézni. Az érintettek beleegyezésével ennél rövidebb időtartam is lehetséges. (3) A tárgyaláson a fegyelmi eljárás alá vont személyt meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni számára, hogy védekezését előadja, továbbá, hogy bizo­ nyítási indítvánnyal éljen. Á fegyelmi eljárás alá vont személy távollétében a tárgyalás csak akkor tartható meg, ha ő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, vagy távolmaradását nem megfelelően mentette ki. Ha távol­ maradásának menthető indokát igazolja, meghallgatására új időpontot kell kitűzni, illetve kérelmére lehetővé kell tenni, hogy észrevételeit írásban megtehesse. A bizonyítási indítvány elutasítását az eljárást befejező határo­ zatban indokolni kell. Kétszeri elnapolás után, igazolt távolmaradás esetén is, a tárgyalás a fegyelmi eljárás alá vont személy távollétében is lefolytat­ ható. (4) A fegyelmi felelősség megállapítását a vizsgálóbiztos indítványokkal és észrevételekkel mozdítja elő. (5) A fegyelmi eljárás alá vont személy minden bizonyítékkal és a vizsgáló­ biztos minden indítványával kapcsolatban észrevételt vagy ellenindítványt tehet. 115 �(6) A fegyelmi eljárás alá vont személy védekezését összefüggően előterjeszt­ heti, a meghallgatása során az ő fegyelmi felelősségével kapcsolatos irato­ kat megtekintheti. (7) A fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke a tárgyaláson szóban kihirdeti. (8) A fegyelmi eljárás alá vont személy meghallgatásáról, a Fegyelmi Bizottság minden üléséről és a fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell vezetni. 9. §. A fegyelmi határozat (1) Fegyelmi büntetést kiszabó határozatot kell hozni, ha a Fegyelmi Bizottság megállapítja, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy fegyelmi vétséget követett el, és ezért vele szemben fegyelmi büntetés kiszabását látja szük­ ségesnek. (2) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: (a) a fegyelmi felelősségre vont hallgató nevét és személyi adatait, (b) a fegyelmi vétség megjelölését, (c) a kiszabott fegyelmi büntetést és az ezzel kapcsolatos egyéb rendelke­ zéseket (pl. felfüggesztés), (d) utalást a fellebbezés lehetőségére és annak határidejére, valamint arra, hogy a 3.§. (1) bekezdés e), és f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést jogerősen kiszabó határozat ellen a bírósághoz keresettel fordulhat. (3) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat indoklásának tartalmaznia kell: (a) a megállapított tényállást, (b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését, (c) a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket, (d) azoknak a rendelkezéseknek a megjelölését, amelyek a fegyelmi bün­ tetés alapjául szolgáltak. (4) A fegyelmi eljárást megszüntető határozatot kell hozni, ha az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség, vagy azt nem az eljárás alá vont személy követte el, illetve ha a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható. (5) A fegyelmi eljárást megszüntető határozat rendelkező részének tartalmaz­ nia kell: (a) a fegyelmi eljárás alá vont személy nevét és személyi adatait, (b) a fegyelmi vétség megjelölését, amely miatt a fegyelmi eljárást elren­ delték, (c) az eljárás megszüntetésének kimondását, (d) utalást a fellebbezés lehetőségére és annak határidejére. (6) A fegyelmi eljárást megszüntető határozat indoklásában röviden elő kell adni a megállapított tényeket és bizonyítékokat, meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek alapján a Fegyelmi Bizottság az eljárást megszüntette. (7) Mind a fegyelmi büntetést kiszabó, mind pedig a fegyelmi eljárást meg­ szüntető határozat bevezető részében meg kell jelölni az ügy számát, azt, hogy a határozatot a PPKE Fegyelmi Bizottsága hozta, a hallgató nevét, aki ellen a fegyelmi eljárást elrendelték, valamint a fegyelmi tárgyalás helyét, idejét és azt, hogy a tárgyalás nyilvános volt-e. (8) A fegyelmi határozatot az indoklással együtt a Fegyelmi Bizottság elnöke 3 munkanapon belül írásba foglalja és intézkedik annak kézbesítésről az eljárás alá vont személy részére. (9) A fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke írja alá. A fegyelmi eljárás lefolytatásáról készült jegyzőkönyvet a Fegyelmi Bizottság két tagja hitelesíti. (10) Fellebbezés hiányában az első fokú határozat a kézhezvételtől számított 6. naptól jogerős és végrehajtható. (11) A fegyelmi határozat alapján a fegyelmi jogkör gyakorlója, (az illetékes Kar dékánja) végrehajtja a fegyelmi büntetést. �1O .§. A jogorvoslat és végrehajtása (1) A fegyelmi határozat ellen fellebbezésnek van helye. Fellebbezésre jogosult az eljárás alá vont személy és súlyosbításra az illetékes Kar dékánja. (2) A fellebbezésnek halasztó hatálya van. (3) A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a PPKE rektorának címezve írásban, három példányban kell benyújtani. (4) A másodfokú határozat a kézhezvétellel jogerős és végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A végrehajtásáról és nyilvántartásba vé­ teléről a rektor gondoskodik. ll .§. A másodfokú eljárás (1) Másodfokon a rektor jár el. (2) A másodfokú eljárás kezdeményezésére csak új körülmény felmerülése esetén - mely a korábban lefolytatott fegyelmi eljárás során nem merült fel - vagy törvény, vagy az Egyetemi Szabályzatok megsértése esetén van lehetőség. (3) Az első fokú fegyelmi határozat felülvizsgálata az írásbeli fellebbezésben kifejtett indokokon és a fellebbezéshez csatolt iratokon túlmenően az első fokú eljárás során keletkezett iratok alapján történik, kivételesen azonban sor kerülhet a fellebbező személyes meghallgatására. A másodfokú eljárás­ ban bizonyítást nem kell lefolytatni, a másodfokú határozatot a felterjesztett iratanyag alapján kell meghozni. (4) A rektor a másodfokú eljárás során: a) az első fokú határozatot helyben hagyhatja, b) súlyosbításra irányuló fellebbezés esetén a tényállás elfogadása mellett mérlegelés alapján súlyosbíthatja a büntetést, c) a tényállást kiegészítve a módosított tényállás alapján szabhat ki bün­ tetést, d) a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú eljárás megis­ métlésére adhat utasítást, e) az eljárás alá vont hallgatót felmentheti. (5) A másodfokú eljárásra az első fokú határozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú eljárást a fellebbezés be­ érkezésétől számított 8 napon belül be kell fejezni. (6) A másodfokú határozat végrehajtásáról és nyilvántartásba vételéről a rektor gondoskodik. 12 .§. A mentesülés és a mentesítés (1) A fegyelmi büntetést a nyilvántartásból törölni kell és arról a hallgató nem köteles számot adni: - a 3.§. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés jog­ erőre emelkedését követő hat hónap elteltével; - a 3.§. (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések kitöltését követő hat hónap elteltével; - a 3.§. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés időtar­ tamának lejártát követő egy év elteltével; - felfüggesztett fegyelmi büntetés esetén, ha a próbaidő kedvezően telt el. 13 .§. A kártérítés (A Ftv. 72.§ alapján) (1) Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az Egyetemnek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz - az e törvényben meghatározott eltéréssel a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legki 117 �sebb kötelező munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven százalé­ kát. Szándékos károkozás esetén az okozott kárt meg kell téríteni. (3) A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja, vagy kezeli. Mentesül a felelős­ ség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő. (4) Az Egyetem, a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói jogvi­ szonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezése­ it kell alkalmazni, azzal a kiegészítéssel, hogy a felsőoktatási intézmény, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezője a felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső el­ háríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 14 118 .§. Záró rendelkezések (1) A fegyelmi eljárás minden iratát iktatni, az ügy jogerős befejezése után irattározni kell, az iratokat az Egyetem irattárában 5 évig meg kell őrizni. (2) A Fegyelmi Bizottság fegyelmi eljárás megindításától függetlenül (indokolt esetben) zárt ülést tarthat. A zárt ülésre a nyilvános ülésre vonatkozó szabá­ lyokat értelemszerűen alkalmazni kell. �A PÁZMÁNY PETER KATOLIKUS EGYETEM SZABÁLYZATA A HALLGATÓI FELÜLBÍRÁLATI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJÉRŐL 2003. december Az Egyetemi Tanács elfogadta 2003. december 12-ei ülésén a 10/2003.(XII.12.) sz. ET határozattal A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Tanácsa a felsőokta­ tásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. tv. 34,§ (4) bekezdése alapján a hallgatói ügyek felülbírálatának eljárási rendjét az alábbiakban határozza meg: I. fejezet Általános rendelkezések l-§ (1) Jelen szabályzat hatálya a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóira terjed ki. (2) A szabályzat célja, hogy az Egyetem hallgatói részére biztosítsa a felsőoktatási törvényben előírt jogvédelmet. II. fejezet A Bizottság összetétele 2-§ (1) A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottsága [a továbbiakban: Bizottság] hat tagból áll, amelyből négy oktató és kettő hallgató. (2) A bizottság megbízatási ideje két tanévre szól. 3.§ (1) Az oktatói tagokat a karok dékánjainak javaslatára az Egyetem Rektora nevezi ki. (2) A Bölcsészettudományi Kar, az Információs Technológiai Kar, valamint a Jogés Államtudományi Kar dékánjai külön, a Hittudományi Kar Dékánja, valamint a Kánonjogi Posztgraduális Intézet Elnöke közösen tesz egy-egy oktatói tagra előterjesztést. 4.§ (1) A két hallgatói tagot - éves rotációval - a karok hallgatói önkormányzatai de­ legálják. (2) A két éves megbízatási idő [l.§ (2) bekezdés] első évében a Bölcsészettudo­ mányi, valamint a Információs Technológiai Kar, a második évben a Jog- és Államtudományi Kar, valamint a Hittudományi Kar Hallgatói Önkormányza­ tának delegáltjai vesznek részt a bizottság munkájában. 5 .§ A bizottság munkájában nem vehet részt: a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, vagy 119 �b) aki az elsőfokú eljárásban a határozathozatalban közreműködött, vagy c) az a)-b) pontban megjelölt személy Ptk. 685.§ b) pontja szerinti közeli hozzátar­ tozója, vagy d) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el, aki az ügy eldöntésében érdekelt 6 .§ Az Egyetem Rektora az oktatói tagok közül elnököt, illetőleg elnökhelyettest ne­ vez ki. 7-§ (1) A Bizottságban biztosítani kell a fenntartó képviseletét. (2) A fenntartó képviselőjét - az egyetem oktatói közül - a Nagykancellár jelöli ki. (3) A Nagykancellár által kijelölt tag az adott kar oktatói képviselője lesz [2.§ (l)-(2) bekezdés], ahonnan újabb tag kinevezésére már nem kerülhet sor. III. fejezet A Bizottság hatásköre 8.§ (1) A hallgatónak joga van - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével - az intézmény döntése, intézkedése vagy mulasztása el­ len, a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatko­ zással felülbírálati kérelemmel élni. (2) Hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésnek minősül a jogszabályokban, az egyetemi szabályzatokban, valamint az illetékes kar szabályzataiban talál­ ható olyan rendelkezés, amely a hallgatókra jogokat és kötelezettségeket állapít meg. (3) Ha az ügy nem tartozik az (1) és (2) bekezdés hatálya alá, a bizottság a bead­ ványt átteszi az ügy elintézésére hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez és erről értesíti a beadvány benyújtóját. (4) A hallgató a felülbírálati kérelmet a döntés közlésétől, ennek hiányában a tudo­ másra jutástól számított 15 napon belül nyújthatja be az egyetem Rektorának címezve. (5) A Bizottsághoz csak akkor lehet fordulni, ha a hallgató az illető Karon az összes jogorvoslati lehetőséget kimerítette, vagy ilyen lehetőség nincs. A 16.§ c) és d) pontjánál megjelölt elsőfokú határozat alatt az illető Karon így meghozott végleges döntést kell érteni. 9.§ Az egyéni mérlegelésen alapuló döntésekkel szemben nem lehet a Bizottsághoz fordulni. így kizárt a panasz különösen: a) a tandíj- illetőleg költségtérítési kedvezmény b) az egyedi mérlegelésen nyugvó szociális juttatás c) a tanulmányokat érintő méltányossági kérelmek d) a halasztott beiratkozás e) az egyéni tanulmányi rend d) a TVSZ-ben biztosított keretszámon felüli vizsgalehetőség elutasításával szemben. 120 �IV. fejezet Az eljárási szabályok 1O.§ (1) A fellebbezést azon Karon kell előterjeszteni, ahol az érintett ügyet elbírálták. A beadványok befogadását ellátó kari szervezeti egységet az adott kar dékánja jelöli ki. (2) A fellebbezést az adott Karon hozott határozat kézhezvételétől számított 15 na­ pon belül lehet benyújtani. (3) A fellebbezéseket a Kar - a vonatkozó íratok csatolásával, a benyújtástól számí­ tott nyolc napon belül - felterjeszti a Bizottsághoz. (4) A Bizottság határozatát legkésőbb a benyújtástól számított 30 napon belül meg­ hozza. ll .§ Az elnök az ügyeket maga készíti elő, vagy előkészítés végett a bizottság tagjai között kiszignálja. 12 .§ (1) A Bizottság üléseit az elnök hívja össze. (2) A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább három tag jelen van. (3) A Bizottság a jelenlévő tagok többségének szavazatával hozza határozatait, sza­ vazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (4) Az elnököt - írásbeli megbízása alapján - az elnökhelyettes bármely feladatkör­ ében helyettesítheti. 13 .§ (1) A Bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, amely­ nek során a hallgatót legalább egyszer meg kell hallgatni. Ha a rendelkezés­ re álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le, melynek keretében iratokat szerezhet be, tanúkat hallgathat meg, szakértői véleményt szerezhet be. A hivatalból ismert és a köztudomású ténye­ ket nem kell bizonyítani. (2) A hallgatót és a meghallgatni kívánt egyéb személyeket írásban, tértivevényes levélben, vagy egyéb, az átvételt hitelt érdemlő módon igazoló formában kell a meghallgatásra megidézni. (3) Az írásbeli értesítéssel azonos hatályú, ha az eljárás során a jelen lévő személyt a Bizottság elnöke más időpontra való megjelenésre kötelezi, ezt az iratra rájegyzi és a megidézettel aláíratja. (4) Ha a hallgató szabályos értesítés ellenére sem jelenik meg a meghallgatásán, úgy a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni, hogy észrevételeit írásban megtegye. 14 .§ (1) A napokban megállapított határidőkbe a közlés, a kézbesítés napja nem számít bele. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a munka az Egyetemen, vagy az érintett karon szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. A postán elküldött beadvány előterjesztési időpontja a postára adás dátuma. (2) Aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidőt elmulasztotta, a Bizottságnál igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határ­ naptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás a hallgatónak később jutott tudomásá­ ra, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetve az akadály megszűnésétől kezdődik. (3) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától 121 �számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. Az igazo­ lási kérelemmel együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. (4) Ha a Bizottság az igazolási kérelemnek helyt ad, az eljárást folytatja. V. fejezet A jegyzőkönyv és a határozat 15 .§ A hallgató és egyéb személyek meghallgatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmazni kell a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, az ügy tárgyát, a maghallgatott személy adatait és lakcímét, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkoza­ tokat, a meghallgatott személy, a Bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírását. 16 .§ Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a Bizottság a következő másodfokú döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja c) az elsőfokú határozatot megváltoztatja d) az első fokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt szervet vagy személyt új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. 17 .§ A Bizottság az ügyben határozattal dönt, amelynek tartalmaznia kell: a) a Bizottság megnevezését, a hallgató nevét és lakóhelyét, a kar, a szak és az évfo­ lyam megnevezését, az ügy számát, b) a Bizottság döntését és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről szóló tájékoztatást, c) a megállapított tényállást és annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, valamint a döntés alapjául szolgáló egyéb körülményeket és azokat a jogszabályokat, egye­ temi szabályzatokat, amelyek alapján a Bizottság határozatát hozta, d) a határozat hozatalának a helyét és idejét, a Bizottság elnökének, és tagjainak a nevét, valamint az Egyetem bélyegzőnyomatát. A Bizottság határozatait az elnök írja alá. VI. fejezet Záró rendelkezések 18.§ (1) Jelen Szabályzat az Egyetemi Tanács általi elfogadását követően azonnal ha­ tályba lép. (2) Az Egyetemi Tanács általi elfogadást követően az Egyetem minden kara köteles jelen Szabályzatot haladéktalanul közzétenni. (3) A Bizottság működéséről ügyrendet fogad el. Budapest, 2003. december 12. Dr. Fodor György rektor 122 �OSZTATLAN JOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI 2010/2011 TANÉV ��III. MINTATANTERV A mintatanterv egy ajánlás a hallgató részére, amelynek betartásával 10 félév alatt befejezheti tanulmányait. Ettől azonban - természetesen az előtanulmányi rend be­ tartásával - eltérhet. A mintatanterv mutatja meg, hogy mely tárgyak vannak az őszi (páratlan), és mely tárgyak a tavaszi (páros) félévekben meghirdetve. A mintatantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú minősítés (szabadon választható tárgyak követelménye) évközi jegy: ötfokozatú minősítés, amelyre a szorgalmi időszak 14. hetének végé­ ig legalább két teljesítési lehetőséget kell biztosítani kollokvium: ötfokozatú minősítés, vizsgaidőszakban teljesítendő vizsgakövetelmény évfolyamdolgozat jegy: az évfolyamdolgozathoz tartozó ötfokozatú minősítés diplomaterv jegy: a diplomamunka védéshez tartozó ötfokozatú minősítés A mintatantervben megadott tárgyfelelős nem minden esetben azonos a tárgyat az adott tanévben oktató tanárral. Ezen utóbbiak nevét az órarend tartalmazza. A szak képzési ideje: 10 félév Megszerzendő kredit: 270 kredit + 30 kredit (diplomamunka) = 300 kredit A 270 krediten belül: • kötelező tárgyak: 233 kredit • kötelezően választható tárgyak: összesen 21 kredit - Általános társadalomtudományi ismeretek kötelezően választható tárgycso­ portból: 6 kredit, - Jogtudományi alapozó ismeretek kötelezően választható tárgycsoportból: 2 kredit, - Differenciált szakmai ismeretek kötelezően választható tárgycsoportból: 8 kredit - Évfolyamdolgozat: 5 kredit • szabadon választható tárgyak: 16 kredit Szakmai gyakorlat: A jogalkalmazói készség kialakítását elősegítő 6-12 hetes igaz­ ságszolgáltatási, közigazgatási vagy egyéb jogalkalmazási szakmai gyakorlat. Abszolutórium: a mintatantervben szereplő összes tárgy teljesítése (270 kredit) + 6 hét szakmai gyakorlat A záróvizsga tárgyai: Alkotmányjog és közigazgatási jog, Büntetőjog, Európajog és nemzetközi közjog, Polgári jog és kereskedelmi jog Az osztatlan jogászképzésben, tekintettel arra, hogy a záróvizsga több, eltérő időpont­ ban teljesítendő részvizsgából áll, melyeket a mindenkor hatályos képesítési követel­ mények szerint kell teljesíteni, a hallgatói jogviszony abszolutórium megszerzése mi­ atti megszűnésétől számított hét éven belül a záróvizsga utolsó részvizsgáját is le kell tenni. Amennyiben a hallgató ezen határidőig nem teszi le a záróvizsga valamennyi részvizsgáját, az addig megszerzett részjegyei érvénytelenné válnak. Ezt követően is­ mét hét éven belül van lehetősége a záróvizsga valamennyi részvizsgájának letételére. �Azon hallgatóknál, akiknek az abszolutórium megszerzéséből eredően hallgatói jog­ viszonyuk 2007. július 1-je előtt szűnt meg, a hét éves periódust 2007. július 1-jétől kell számítani. A záróvizsga eredménye: a diplomamunka-védés és a 4 záróvizsga tárgy érdemje­ gyeinek egyszerű számtani átlaga. Az oklevél minősítése: • Azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat a 2006/07-es tanév előtt kezdték meg: (a+b): 2, ahol a: a záróvizsga eredménye, b: az Államelmélet 2, Büntető eljárásjog 2, Egyetemes állam- és jogtörténet 2, Jogelmélet 2, Közgazdaságtan 3, Magyar állam- és jogtörténet 2, Munkajog 2, Nemzetközi magánjog 2, Pénzügyi jog 2, Polgári eljárásjog 3. és Római jog 2. tantárgyak érdemjegyeinek átlaga • Azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat a 2006/07-es tanévtől kezdték meg: (a+b) : 2, ahol a: a záróvizsga eredménye, b: halmozott súlyozott tanulmányi átlag Az oklevél kiadásának a feltétele: Sikeres záróvizsga és egy élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudomá­ nyos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizs­ ga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél. 126 �JOKJ201xxO JOTNIOIxxO beszámoló aláírás 6K, 1É, 1B, 0+2 0+0 CN + O 1 1 1 1 **: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerezhető kreditek száma más szak kötelező, vagy kötelezően választható tárgyánai *: A Latin gyakorlat nappali tagozaton a fél évfolyamlétszámra van meghirdetve az őszi és a tavaszi félévben is. o 1A un 27 óra ! ! 101 óra kollokvium 15+2 4+1 kollokvium । ___ 0+2 m ! 1 _ évközi jegy kollokvium -T | 0+9 15+2 | Tt 3+1 0+4 Tt । 1 1 i | 1 kollokvium 15+2 3+1 Benjáminné Egyetemes állam- és jogtörténet 1. Dr. Szigeti Magdolna Latin gyakorlat* Dzsida Orsolya Magyar alkotmánytörténet Dr. Szabó István Dr. El Beheiri Római jog 1. Nadja Szabadon választható tárgy** Testnevelés gyakorlat 1. Draskóczy Imre 1 JORJ201xxO IJONYlOlxxO |JOJT203xxO JOJT201xxO 12+0 2+0 Dr. Körösi István - kollokvium 15+0 2+0 Szabolcs Dr. Varga Csaba dohaiig: kredit tási köti lezettség । JOKG201xxO Dr. Szuromi A katolikus hit alapjai Bevezetés a jogfogalmakba Bevezetés a közgazdaságtanba mikrogazdaságtan kollokvium 12+0 2+0 tárgyfelelős követeim. levelező tag. óraszám ea.+gyak. nappali tag. óraszám ea.+gyak. tantárgy neve un JOJB201xxO kód 1. félév 1 127 �1—< o 1—1 o JOTN102xxO JGRJ202xx0 JOKG202xxO JOJT204xxO JOKJ202xxO Attila Dr. Horváth Dr. Szabó Péter Istvánná Kovács Sarolt dr. Groma Dr. Szabó István István Dr. H. Szilágyi tárgyfelelős Testnevelés gyakorlat 2. Szabadon választható tárgy** Római jo g 2. Draskóczy Imre Dr. El Beheiri Nadja 30 óra 0+2 0+2 4+1 4+0 3+1 2+0 0+2 3+1 2+0 2+1 nappali tag. óraszám ea.+gyak. 2. félév Pénzügyi ismeretek és gazdaságpolitika Dr. Körösi István M agyar jogtörténet Kánonjog 1. Informatika gyakorlat* Egyetemes állam- és jogtörténet 2. Általános társadalom-tudományi is ­ m eretek kötelezően választható tárgy** JOTG300xA0 JOJT202xxO Államelmélet 1. tantárgy neve JOJB202xxO kód o kollokvium 15+2 Római jog 1. Bev. a közg. -m ikrogazd. 1 1A ÓK, 2É, 1B, kollokvium 15+0 109 óra kollokvium 15+2 A katolikus hit alapjai Testnevelés gya ­ korlat 1. kollokvium 15+0 aláírás évközi jegy Egyet, állam- és jogtört. 1. Bevezetés a jo g ­ fogalmakba előhallgatási kötelezettség r beszámoló kollokvium 15+2 kredit rí er 0+2 évközi jegy kollokvium 15+2 3+0 követeim. levelező tag. óraszám ea.+gyak. o 0+0 9+0 128 (N 1 N -s E E«3 § £ 03 _o E SKam E 2 i <U g M 48 g £ « S o w tí 1 5* <oo |o e-. <D . : en “4a< < ÖÍ ooo H �3. félév �130 JOPJ304xC0 JOPJ301xC0 JOPJ302xC0 JOBJ303xC0 A sajtószabadság határai Az Európai Unió magánjoga Az ingatlanjog általános elvei Kriminalisztika 4. félév Dr. Sinku Pál Dr. KoltayAndrás Dr. TattayLevente Dr. CsapóOrsolya �131 5. félév �132 6. félév �Dr. Bándi Gyula Dr. Varga Zsolt András Dr. Tamási Erzsébet Dr. Burián László Dr. Harsági Viktória Dr. Tattay Levente Környezetvédelmi jog 1. Közigazgatási jog III. Kriminológia INemzetközi magánjog 1. Polgári eljárásjog 1. Polgári jog 5. |JOEU203xxO JOKV203xxO JOKI203xxO o X ooX o s o |JONM201xxO |JOPE201xxO |JOPJ205xxO 1 | kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium 7K, 1É, 1A 2+0 g f N Összehasonlító magánjog **(előhallg. köt.: Polgári jog 2.) Dr. Szőnyi Viktor Sportjog Dr. Bérces László 27 óra 12+2 12+2 12+2 108 óra 2+1 2+1 Büntetőjog 4. Polgári jog 2. Polgári jog 2. Polgári jog 2. jog II. Közigazgatási jog I. Polgári jog 1 Közigazgatási Ld. a tárgynál** Büntetőjog 2. kredit előhallgatási kötelezettség aláírás kollokvium kollokvium 2+0 évközi jegy 12+2 12+2 2+1 követeim. o + rí r—< 2+2 3+0 2+0 | nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. 3+1 12+2 Tt JOKE301xC0 JOPE301xC0 JOTO300XC0 I Dr. Szabó Marcel Büntető eljárásjog 1. Differenciált szakmai is­ meretek köt. vál. tárgy* Európajog 1.__________ í JOBJ206xxO tárgyfelelős ________________ Dr. Belovics Ervin | tantárgy neve s Tt I+£ 8 kód o 0+6 7. félév £ o 1 © 133 �8. félév *: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerezhető kreditek száma más szak kötelező, vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése esetén eltérhet. 134 �2+1 2+0 3+0 2+0 19 óra Dr. Gyulai-Schmidt Andrea Dr. Harsági Viktória Dr. Radnay József Dr. Tóth Tihamér Polgári eljárásjog 3. TB és szociális iog Versenyjog 2. JOPE203xxO JOKV205xxO JOKV207xxO o Q X o o m O H O I 1 6K,3E,1A kollokvium kollokvium kollokvium 04 2. Versenyjog 1. 1 Dr. Frivaldszky János Dr. Frivaldszky János Dr. Varga Csaba o to JOJB304xB0 12+0 12+0 89 óra 12+0 kollokvium 1 Jogszociológia ***(előhallg. köt.: Bev. a jogfogalmakba) Összehasonlító jogi kultúrák és összehasonlító bírói gondolkodásmód ***(elöhallg. köt.: Bev. a jogfogalmakba) Természetjog í 1 15+2 ’ Ld. a tárgynál* Kereskedelmi iog 1. Polgári eljárásj< Európai og 2. I JOJB302xB0 JOJB303xB0 JOKE202xxO évközi jegy 3+0 I 1 ___ 2+0___ 2+0 210 kreditpont o Dr. Szabó Marcel aláírás kollokvium cq JOTO300XB0 évközi jegy 3+0 o + T—1 2+0 Büntetőjog 2. előhallgatási kötelezettség i JÖEU205xx0 konzulens évközi jegy kredit i JOTO300XC0 JOTO300XC0 |JOBJ205xxO 3+0 Dr. Vókó György Büntetés-végrehajtási jog Differenciált szakmai is­ meretek köt, vál. tárgy** Differenciált szakmai is­ meretek köt. vál. tárgy** Diplomamunka konzultáció* Európai og 3. Jogtudományi alapozó ismeretek köt. vál. tárgy** Kereskedelmi jog 2. i ■ 2+0 tárgyfelelős ! kód tantárgy neve nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám követeim. ea.+gyak. ea.+gyak. kollokvium 1+0 12+0 9. félév * Ö0 135 �1 “ «c 75^ 'S go g ■o ■cd < ■Ct e?> § o Ö0 <U .•Ct N 8, -q 5 E QQQQQQQQQ 5E =5CP coN to p o 00 q -0> 5 ‘Ct Ct &D SP2^ O SP’F1 -fi N ct 'c« ct -ct bO <u □ a cc Q Q M-X -<U O ÖD 7: "Cd -ct •S3Q -O ‘O ~ •^8§ <u M N N —J . :O .SP.Sp.g-g-öb $ $ u a m g N N ■ Cd -T- n jy e :q S -P -o § Ö0 § o :8^ Ö j 3 a < < CQ M Z 00 S E+->° C3 .2P n N “ :O B rr\ —, co N 2P « O M '—> (Z) o2 8 •ct u PUU u U UU U x u <u x x « —< eq ÍP o o EiS ■ ÖD Ct O öíj X x CQ mz < ° PQ "o 3 0? uooooooooo o O 136 CQ o 2 c M-Ö P -ct Diplomamunka: 30 kredit. t.s, (Z) S3 <cd �IV. TÁRGYLEÍRÁSOK KÖTELEZŐ TÁRGYAK A KATOLIKUS HIT ALAPJAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm kredit: 5 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: kollokvium 1. Az Egyház, mint „új Izrael”; 2. A Kinyilatkoztatás és az ember természetfeletti hi­ vatása; 3. Izrael útja Jézus Krisztushoz; 4. Jézus Krisztus, Isten országának örömhíre; 5. Az Egyház, mint meghatározott hitvallás által szerveződött közösség; 6. Az Egy­ ház története, mint „üdvtörténet”; 7. Az Egyház liturgiájának ünneplése; 8. A beavató szentségek (keresztség, bérmálás, eukarisztia); 9. A gyógyulás szentségei (gyónás, betegek kenete); 10. A közösség szolgálatának szentségei (házasság, egyházi rend); 11. A tíz parancs egyetemes normái az emberi társadalomban; 12. Az emberi személy méltósága. Tananyag: Szuromi Sz. A.: Bevezetés a katolikus hit rendszerébe. 2003. Ajánlott irodalom: A Katolikus Egyház Katekizmusa. Budapest 1994; Brunori, P.: A Katolikus Egyház. Alapok, személyek, intézmények. (Pázmány könyvek 2), Budapest, 2002; Erdő P.: Az egyházjog teológiája. Budapest 1995; Kereszty R.: Bevezetés az Egyház teológiájá­ ba. Budapest-Bécs 1998; Poupard, P.: A katolikus hit. (Pázmány könyvek 1), Buda­ pest 2001; Rózsa H.: Bevezetés Krisztus misztériumába. Veszprém, 1994. Alkotmányjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs, dr. Salamon László kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás +gyak. óraszám: N:2+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Alkotmány és alkotmányjog jogrendszerben. Alkotmánytörténet; az alkotmányosság alapértékei. Jogforrások. A jogforrások érvényessége és hatályossága. Szuverenitás; a Magyar Köztársaság az Európai Unióban. A nemzetközi jog és a magyar jog vi­ szonya. Az állampolgárság. Az országos népszavazás. A választási rendszerek. Az országgyűlési képviselők választásának rendszere. Önkormányzati választási rend­ szerek. Nemzeti és etnikai kisebbségek, kisebbségi önkormányzatok. Tananyag: Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan. Budapest: Osiris, 2007. (2., átdolgozott ki­ adás); Új tankönyv kiadása várható! Hajas Barnabás-Schanda Balázs (Szerk.): Alkotmányjogi jogszabálygyűjtemény. Budapest: SzIT, 2007. (új kiadása várható) 137 �Alkotmányjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs, Dr. Kilényi Géza, dr. Salamon László kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Alkotmányjog 1. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Kormányformák. Az Országgyűlés megbízatása és szervezete. Az Országgyűlés fel­ adat- és hatáskörei. A köztársasági elnök. A Kormány megbízatása, a Kormány tagjai. A Kormány feladata és hatáskörei, a Kormány működése. A parlamenti ellenőrzés. Állami Számvevőszék. Országgyűlési Biztosok. Az Alkotmánybíróság. A bírósági szervezet. Az ügyészi szervezet. Az önkormányzati rendszer. A minősített idősza­ kok. Tananyag: Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan. Budapest: Osiris, 2007. (2., átdolgozott ki­ adás); Új tankönyv kiadása várható! Hajas Barnabás-Schanda Balázs (Szerk.): Alkotmányjogi jogszabálygyűjtemény. Budapest: SzIT, 2007. (új kiadása várható) Alkotmányjog 3. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs, dr. Balogh Zsolt kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Alkotmányjog 1. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az alapjog védelem fogalomrendszere, az alapjogok eredetére vonatkozó elméletek. Az alapjogok alanyai és kötelezettjei, az alapjogok korlátozása, az alapjogokra vonat­ kozó szabályozás, az állam intézményvédelmi kötelezettsége. A nemzetközi emberi jogi egyezmények. Az élethez való jog; Az emberi méltósághoz való jog; Diszkrimi­ náció tilalma; Lelkiismereti-és vallásszabadság; Kommunikációs alapjogok. Adatvé­ delem; Eljárási jogok; Szociális jogok; A tulajdonhoz való jog alkotmányi sajátossá­ gai; Emberi jogok megsértésének orvoslása nemzetközi fórumok előtt. Tananyag: Sári János-Somody Bernadette: Alapjogok. Alkotmánytan II. Budapest: Osiris, 2008. Új tankönyv kiadása várható! Államelmélet 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Bevezetés a jogfogalmakba (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a rendszeres államtani kérdések tárgyalásának megalapozásaként eszmetör­ téneti áttekintést ad a politikai gondolkodás antik előzményeitől kezdve, a középkori és újkori politikai filozófia problémáin keresztül a modern politikatudomány, illetve államelmélet kialakulásáig, megvilágítva a manapság is használatos elméleti kate­ góriák tartalmának történeti változásait. A tananyag utolsó része pedig a XIX-XX. század uralkodó politikai eszmeáramlatairól ad képet. �Tananyag: Takács Péter (szerk.): ÁllamelméletI. A modern állam elméletének előzményei és történeti alapvonalai. Budapest: SzIT, 2007. Államelmélet 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Péteri Zoltán kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Államelmélet l.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a modern államtudomány, az Allgemeine Staatslehre kialakulásának és fej­ lődésének áttekintésével nyújt egy tudománytörténeti bevezetőt, majd a módszertani kérdések tárgyalását követően mutatja be az államfogalom meghatározása kapcsán megragadható jellegzetes, s egymást kiegészítő elméleti szemléletmódokat: a norma­ tív, a szociológiai és az értékelő perspektívát. E sajátos szemléletmódokat váltogatva tárgyalja az anyag az államelmélet klasszikus tematikáját az állam fogalmi össze­ tevőinek elemzésétől indulva az állam társadalmi beágyazottságának és szervezeti felépítésének, a politikai rendszer és a demokrácia különböző kérdésein keresztül, az állami hatalom erkölcsi igazolásának problematikájával bezárólag. Tananyag: Takács Péter (szerk.): Államtan. írások a XX. századi általános államtudomány kör­ éből. Budapest, 2003. [és változatlan utánnyomásai]) Ajánlott irodalom: H. Szilágyi István-Paksy Máté (szerk.): Államelmélet II. Budapest: SzIT, 2008. Bevezetés a jogfogalmakba A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Péteri Zoltán kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: A tananyag mintegy kétharmad része foglalkozik a későbbi tételesjogi és a jogelmé­ leti stúdiumok megalapozását biztosító fogalmak bemutatásával és elemzésével, kö­ rülbelül egyharmada pedig az államelméleti, politikatudományi, alkotmányjogi és az általában vett közjogi tárgyak elsajátításához elengedhetetlen fogalmakat tárgyalja. Az oktatás egy tudományelméleti, illetve tudományrendszertani bevezetéssel kezdő­ dik, amely egyúttal vázolja a természetjogi és a jogi pozitivista gondolkodás történeti hagyományait is. Ezt követi a tananyag gerincét képező jogi alapfogalmak ismerteté­ se, majd az összehasonlító jogi beveztést követően, az államtudományi alapfogalmak bemutatásával zárul. Tananyag: Szabó Miklós (szerk.): Bevezetés a jog- és államtudományokba. Negyedik, átdolgo­ zott kiadás. Miskolc: Prudentia luris, 2006.; Péteri Zoltán: Bevezetés a jogfogalmakba. Előadások. Budapest: SzIT, 2003. 139 �Bevezetés a közgazdaságtanba - Mikrogazdaságtan A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Botos Katalin kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy elősegíti a hallgatók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását. A mikroökonómia a gazdaság kisebb egységeit vizsgálja. Az egyes részpiacok viselkedésével, a szereplők döntéseivel foglalkozik. A makroökonómia a gazdaság egészét vizsgálja, a jövedelmeket, a gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság és az infláció alakulását, a változások okait, következményeit. Tárgyalja az állami beavatkozás eszközeit, hatása­ it, a nemzetgazdasági egyensúly(ok) kialakulásának feltételeit. Elemzi a külgazdasági kapcsolatok hatását a nemzetgazdaságokra. Rövid elmélet-történeti áttekintés mutat rá a közgazdaság-tudomány fejlődő jellegére, a különböző iskolák létére. Sajátos része a kurzusnak a kereszténység és a gazdasági fejlődés kapcsolatának bemutatása. Tananyag: Schlett András - Botos Katalin: Közgazdaságtani bevezetés. Budapest : SzIT, 2008. Botos Katalin: Keresztény gazdaság - globális piacgazdaság. Budapest: Kairosz Ki­ adó, 2009. Büntetés-végrehajtási jog A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Vókó György kredit: 4 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:1,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Büntetőjog 2.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A büntetés-végrehajtási jogtudomány kialakulásának történetisége, és a kialakulását segítő elméletek áttekintése, a nemzetközi követelményrendszerek, elvárások ismer­ tetése. A büntetőjogi szankciók, az eljárásjogi kényszerintézkedések, valamint más jog- és szabadságkorlátozással járó intézkedések végrehajtásának, és az ezekhez kap­ csolódó jogállami garanciarendszer bemutatása. A büntetés-végrehajtás törvényessé­ gi felügyelete, annak biztosíték-rendszere. Az előadások során a hallgatók megismer­ kedhetnek a büntetés-végrehajtás aktuális problémáival, a jogalkalmazói gyakorlat sajátosságaival is. Tananyag: Vókó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog. Budapest-Pécs: Dialog Campus, 2009.; A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr.; A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet; A büntető ügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet; A rendőrségi fogdák rendjéről szóló 19/1995. (II. 13.) BM rendelet. 140 �Büntető eljárásjog 1. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Mihály kredit: 4 félév: 7 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:3+l L:12+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Büntetőj. 2.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A jogág fő csomópontjainak történeti és összehasonlító elemzése, a büntető eljárásjog alapelveinek részletes áttekintése, ezt követően a bíróságra, az ügyészségre, a nyomo­ zó hatóságra, továbbá a büntetőeljárásban résztvevő személyekre vonatkozó hatályos törvényi rendelkezések ismertetése. Az oktatás kiterjed a bizonyítás, valamint a sze­ mélyes szabadságot korlátozó és nem korlátozó kényszerintézkedések elemzésére is. Az oktatás részét képezi a büntetőeljárás nyomozati szakának teljes körű áttekintése, valamint a nyomozási bíró eljárására irányadó jogszabályi rendelkezések bemutatása. A hallgatók tájékoztatást kapnak a Legfelsőbb Bíróság elvi jellegű döntéseiről, állás­ foglalásairól is. Tananyag: Tóth Mihály (szerk.): Büntetőeljárás jog. Budapest: HVG-Orac, 2009.; A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény Büntető eljárásjog 2. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Mihály kredit: 4 félév: 8 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:3+l L:12+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Büntetöelj. l.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az eljárás vádemeléssel kapcsolatos szakaszának elemzése, különös figyelemmel a vádirat tartalmi és formai kellékeire. A közvetítői eljárás, illetve a vádhalasztás bemutatása. Az első-, másod- és harmadfokú bírósági eljárásra irányadó szabályok részletes áttekintése. A jogorvoslat fogalma tartalmi sajátosságai és fajtái. Az oktatás kiterjed a rendkívüli jogorvoslati eljárások, valamint a külön és a különleges eljárások normarendszerének az ismertetésére. A hallgatók tájékoztatást kapnak a Legfelsőbb Bíróság vonatkozó elvi jellegű döntéseiről, állásfoglalásairól is. Tananyag: Tóth Mihály (szerk.): Büntetőeljárás jog. Budapest: HVG-Orac, 2009.; A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény Büntetőjog 1. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Belovics Ervin, Dr. Busch Béla kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás+ gyak óraszám: N:2+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Magyar jogtörténet (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az oktatás felöleli az európai és a hazai büntető jogtudomány történetét, a nemzeti kodifikáció fejlődését. A büntetőjogszabály tana foglalkozik a büntetőjog forrásaival, a büntetőtörvény rendszerével és szerkezetével, továbbá a büntetőjogszabály értelme­ zésével. A bűncselekmény tanának keretei között kerül sor a bűncselekmény jogtu­ domány által kidolgozott, valamint a hatályos törvény által definiált fogalmának, és a törvényi tényállás tanának ismertetésére. A félév a hatályos Büntető Törvénykönyv 141 �büntethetőségi akadályok rendszerével kapcsolatos elemzésével zárul. Ennék keretei között a hallgatók mégismerkedhetnek az akadályok rendszerezésével, a büntethetőséget kizáró és a büntethetőséget megszüntető okok jellemzőivel, illetve legjelentősebb sajátosságaival. Tananyag: Békés Imre, - Belovics Ervin - Busch Béla - Domokos Andrea - Gellér Balázs Margitán Éva - Molnár Gábor - Sinku Pál: Büntetőjog. Általános Rész. Budapest: HVG-Orac, 2009.; A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény Büntetőjog 2. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Belovics Ervin, Dr. Vókó György kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás+ gyak óraszám: N:2+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Büntetőjog 1. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A bűncselekmény megvalósulási szakaszainak és a kapcsolódó jogkövetkezmények dogmatikai elemzése, a bűncselekmény elkövetőinek részletes áttekintése, továbbá a társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) bemutatása. A bűncselekményegység és halmazat problematikájának áttekintését kö­ vetően kerül sor a büntetőjogi jogkövetkezmények tanának az ismertetésére. E körben kiemelt figyelmet kapnak a büntetési rendszer elvi kérdései, és hazai sajátosságai. Részletes bemutatásra kerülnek az egyes büntetései nemek, illetve intézkedések, a büntetés kiszabására vonatkozó előírások, valamint a büntetett előélethez fűződő hát­ rányok alóli mentesítéssel kapcsolatos törvényi szabályok. Tananyag: Békés Imre, - Belovics Ervin - Busch Béla - Domokos Andrea - Gellér Balázs Margitán Éva - Molnár Gábor - Sinku Pál: Büntetőjog. Általános Rész. Budapest: HVG-Orac, 2009.; A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény Büntetőjog 3. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Belovics Ervin, Dr. Busch Béla kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás+ gyak óraszám: N:2+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Büntetőjog 2. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Büntető Törvénykönyv Különös Részében található fejezetek közül a X-XV. Feje­ zet V. Címéig terjedő bűncselekmények dogmatikai elemzése. Ennek keretei között sor kerül valamennyi delictum törvényi tényállásának részletes bemutatására, mind a tárgyi oldal, mind az alanyi oldal teljes körű áttekintésére. Az előadások átfogó képet adnak a legjelentősebb bűncselekmények történetiségéről, kodifikációs sajátos­ ságairól, az Alkotmánybíróságnak a védett jogtárggyal kapcsolatos határozatairól, valamint a Legfelsőbb Bíróság elvi jellegű állásfoglalásairól is. Tananyag: Belovics Ervin-Molnár Gábor-Sinku Pál: Büntetőjog. Különös Rész. Budapest: HVG-Orac, 2009.; A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 142 �Büntetőjog 4. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Belovics Ervin, Dr. Busch Béla kredit: 4 félév: 6 óra típus: előadás+ gyak óraszám: N:2+2 L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Büntetőjog 3. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Büntető Törvénykönyv Különös Részének XV. Fejezetének VI. Címétől a XX. Fe­ jezetig terjedően megtalálható bűncselekmények részletes dogmatikai elemzése. Ennek keretei között sor kerül valamennyi delictum törvényi tényállásának részletes bemutatására mind a tárgyi oldal, mind az alanyi oldal teljes körű áttekintésére. Az előadások átfogó képet adnak a legjelentősebb bűncselekmények történetiségéről, kodifikációs sajátosságairól, az Alkotmánybíróságnak a védett jogtárggyal kapcsolatos határozatairól, valamint a Legfelsőbb Bíróság elvi jellegű állásfoglalásairól is. Tananyag: Belovics Ervin-Molnár Gábor-Sinku PáI: Büntetőjog. Különös Rész. Budapest: HVG-Orac, 2009.; A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény Egyetemes állam- és jogtörténet 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szigeti Magdolna kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás+ gyak óraszám: N:3+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy az egyetemes állam- és jogfejlődést tekinti át az ókori államok kialakulá­ sától az 1789-ben kitört Nagy Francia Forradalomig. Érinti az ókori görög, az egyip­ tomi, a héber állam- és jogfejlődést, valamint a távol keleti államokat. A középkor és a koraújkor tekintetében megtárgyaljuk a nagyobb európai régiókat, így az angol, a francia, német, valamint a szláv állam- és jogfejlődését. Végül érintjük a modern állam- és jogrendszer kialakulásának fontosabb jegyeit, valamint Anglia kapcsán a korai polgári átalakulás jellegzetességeit. Tananyag: Egyetemes jogtörténet I. (Szerk.: Dr. Horváth Pál) Tankönyvkiadó, Budapest 1999. Ajánlott irodalom: Mezey Barna-Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.; Ruszoly József: Európa jogtörténete. Budapest: Püski, 1996 vagy 1997.; Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest: Püski, 2005.; Jany János: A klasszikus iszlám jog. (Egy jogi kultúra természetrajza) Budapest.Gondolat, 2006.; Sáry Pál: Bűnvádi eljárások az Újszövetségben. Budapest: SzIT, 2003. (második, át­ dolgozott kiadás) 143 �Egyetemes állam- és jogtörténet 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szigeti Magdolna kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:3+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Egyetemes jt. 1 (e) számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: A tantárgy az egyetemes állam- és jogfejlődést tekinti át az 1789-es Nagy Francia For­ radalomtól a keleti blokk XX. század végi felbomlásáig. Érinti az Egyesült Államok Alkotmányának létrejöttét és fejlődését. Európán belül tárgyalja a polgári átalakulás folyamatát. Ennek keretében áttekinti a francia és a német állam- és jogfejlődést, érinti Angliát, Itáliát és Skandináviát, valamint a szláv államokat és Balkán más államait. Tananyag: Egyetemes jogtörténet I. (Szerk.:Horváth Pál) Tankönyvkiadó, Budapest 1999. Ajánlott irodalom: Mezey Barna - Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.; Ruszoly József: Európa jogtörténete. Budapest: Püski, 1996 vagy 1997.; Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest: Püski, 2005 Európa jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel kredit: 4 félév: 7 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:12+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgári jog 2. (e) Számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: A tárgy részletesen foglalkozik az Európai Unió kialakulásával, történeti és aktuális fejlődésével, szervezeti működésével, valamint az európajog elveivel, jogforrásaival és alapvető elveivel. Szintén tárgyalásra kerül az alapvető jogok és alapvető elvek szerepe az Európai Unió működése és az európajog alkalmazása során. Tananyag: Előadásokon elhangzottak. Boytha György: Az Európai Unió kialakulása és működésének jogi keretei. Buda­ pest: SzIT, 2007.; Jeney Petra-Kende Tamás-Szűcs Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Buda­ pest: CompLex, 2007. Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Hetedik átdolgozott kiadás, Buda­ pest: HVG-ORAC, 2007.; Osztovits András (szerk.): Az Európai Unió Alapító Szerződéseinek magyarázata 1-2., Budapest: Complex, 2008.; Válogatott tanulmányok 144 �Európajog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Eufópajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel kredit: 4 félév: 8 óra típus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:12+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Európajog 1. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy célja, hogy a hallgatók részletes és átfogó képet kapjanak az Európai Kö­ zösség és az Európai Unió működéséről. Ennek során a hallgatók megismerkednek a belső piac jogával, a kereskedelempolitikával, agrárpolitikával és környezetvédelmi politikával. Ezen túl a tananyag részletesen feldolgozza az Európai Unió jelenleg II. és III. pillérei körébe tartozó kérdéseket. Tananyag: Előadás anyaga. Király Miklós: Az Európai Közösség kereskedelmi joga. Budapest: CompLex, 2004, vagy Várnay Ernő-Papp Mónika: Az Európai Unió joga. Budapest: CompLex, 2005.; Kende Tamás-Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest: CompLex, 2005.; Csepely-Knorr-Gyeney-Láncos-Szilágyi: Válogatott jogesetek az Európai Közös­ ségek Bírósága ítéleteiből. Budapest: SzIT, 2008.; Válogatott tanulmányok. Ajánlott irodalom: Osztovits András (szerk.): Az Európai Unió Alapító Szerződéseinek magyarázata 1-2. Budapest: Complex, 2008.; Válogatott tanulmányok Európajog 3. A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gyeney Laura kredit: 4 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Európajog 2. (e) számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: Az Európajog III. tantárgy a tanév első részében az Európai Unió nagyvilágban betöl­ tött szerepére fókuszál. A gazdasági óriás a politikai életben már nem csak törpeként van jelen. Ezt a lényegi változást, az EU nemzetközi színtéren való egyre erőtelje­ sebb jelenlétét kívánja kibontani a közös kereskedelempolitika, a fejlesztési politika valamint a közös kül és biztonságpolitika területeivel, mint az EU nemzetközi tevé­ kenységéhez kötődő legfontosabb politikákkal foglalkozó előadásblokk. A tananyag­ ban tárgyaljuk az Európai Unió nemzetközi jelenlétnek teoretikus kérdéseit is, az EK és az EU nemzetközi jogalanyiságát továbbá az EK részvételével kötött nemzetközi szerződések megalkotását és alkalmazásuk kérdéseit. Az előbbiekhez kapcsolódóan kerül kifejtésre Magyarország Európai Unióban elfoglalt pozíciója a társulási tárgya­ lásoktól a csatlakozásig, kiemelt kérdésként kezelve a jogharmonizációt és a magyar érdekérvényesítés jogi aspektusát. A szakpolitikák útján továbbhaladva érintjük a közlekedési politika, a mezőgazdasági politika és a környezetvédelmi politika nem­ zetközi dimenziókkal összefüggő kérdéseit is. Az Európai Unió működésében egyre fajsúlyosabb kérdésként jelenik meg a szabad­ ság, biztonság és jog érvényesülése térségének létrehozása, fejlesztése. Ennek egyik vetülete a közös bevándorlás ill. integrációs politika, amely a harmadik országbeli polgárok Európai Unióban való jelenlétének, beilleszkedésének problematikájával foglalkozik. A félév második részében a legális migráció területén megindult fejlő­ dés eredményeként született jogalkotási aktusok kerülnek ismertetésre. A félév utolsó blokkja az Európai Unió és a kultúra kérdéskörének egyes aspektusait mutatja be. 145 �így általában az európai integráció és a kultúra kapcsolatára, ezen belül a nyelvi sokféleségre, a nemzeti kisebbségi kérdésekre, a család integrációs jogban betöltött szerepére és végül, de nem utolsósorban az EU és a keresztény egyházak kapcsolatára térünk majd ki. Tananyag: Az előadáson elhangzottak. Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar-EU kapcsolatokfejlődése. Budapest: Complex, 2002.; Kende Tamás—Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest: Complex, 2009; Király Miklós: Egység és sokféleség. Budapest: Új Ember, 2007. A Tanszék munkatársai által készített, szakpolitikákkal foglalkozó jegyzet kiadás alatt áll. Informatika gyakorlat A tárgyat oktató szervezeti egység: Informatikai Oktatási Csoport A tantárgy oktatója: Groma Sarolt kredit: 3 félév: 2 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:6 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az egyetemi tanulmányokhoz és a jogi munkakörhöz nélkülözhetetlen informatikai alapismeretek elsajátítása, az informatikai kultúra terjesztése, számítástechnikai esz­ közök használatához szükséges gyakorlati jártasság közvetítése, valamint az ECDL követelményszint megfelelő részeinek teljesítése. Hálózatok, hálózattípusok, protokollok, TCP/IP. Szolgáltatások, szerver/kliens kap­ csolat.. Információ és kommunikáció: információáramlás, elektronikus levelezés, levelező rendszerek, levelezőlisták. A CompLex Jogtár használata. Prezentáció és grafika: kép, képszerkesztés, MS PowerPoint. Az adatbázis kezelés alapelemei: alap­ fogalmak, adatbázis létrehozása, lekérdezések, űrlapok, jelentések készítése. Fontos jogi adatbázisok. A matematikai logikai alapjai. Szűrési feltételek megfogalmazása adathalmazon. Szűrések, leválogatások. Rendezés. Szövegszerkesztés. A szövegke­ zelés története, tipográfiai alapfogalmak. Szövegszerkesztés számítógéppel. A kiad­ ványszerkesztés kérdései. Az MsWord szövegszerkesztő kezelése. Táblázatkezelés (MsExcel), adattáblák kezelése, diagramok. Alapvető függvények használata adathal­ mazokon. internet. A web, mint a legelterjedtebb internetes szolgáltatás. Kapcsolatok az informatikában (hypertext, adatkapcsolatok, konverzió) Tananyag: Groma Sarolt-Skublics Benedek: Informatika jegyzet. Budapest: SzIT, 2007.; Groma Sarolt-Skublics Benedek: Alkalmazott informatika jegyzet jogász hallga­ tóknak. Budapest: SzIT, 2008. 146 �Jogelmélet 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr.Varga Csaba kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadást gyak. óraszám: N:2+l L:15t2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Államelmélet 2. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A jog és a jogi gondolkodás alapjaiba vezet be, elsődlegesen a jogi gondolkodás pa­ radigmáinak elsajátíttatása, valamint jogszemléletünk számos alapfogalmának és kulcsfontosságú meghatározójának tisztázása, kiegészítő jelleggel pedig még néhány fordításban hozzáférhető klasszikus szakmai írás tanulmányozása útján, súlyponttal az alábbiakra: A gondolkodás módszertani irányai (a jogfejlődés, a geometria, vala­ mint a szövegeket segítségül hívó emberi gondolkodásban rejlő autonóm és heteronóm lehetőségek példájában); A gondolkodás paradigmái (mindenekelőtt a történelemfilo­ zófia tudományelméleti problematikája, a konvencionalitás és a kulturális függőség kérdése, valamint a tény és a fogalom felfogását illető objektivizmus és szubjektiviz­ mus - s a megismeréstudományok közbenső válasza - példájában, továbbá a norma­ felfogás dilemmájában); A jelentés problematikája (lexikális, kontextuális, hermeneutikus, nyitott szerkezetüséget feltételező és dekonstrukcionista jelentéselméletekkel, beleértve a jelentések közösségi tudását és az autopoietikus rendszerválaszt); A jogi gondolkodás paradigmái (a jog és a jogi gondolkodás természetéről, beleértve a jog folyamatszerűségét, többeleműségét és aktusszerüségét); A jogszemlélet alapkérdései („külső” és „belső” a jogban; szabály, tény és elv a jog fogalmában; a jog megkü­ lönböztető ismérvei); A jogfelépülés alapkérdései (a racionalizmus ambivalenciája, a rendszerszemléletű megközelítés korlátái, logikai következés hiánya a normatív szfé­ rában, racionalista utópiák a jogfejlődésben, az érvényességfogalom és változatai, a lépcsős felépítés kérdése); A jogműködés alapkérdései (jogalkotás és jogalkalmazás összefüggése, a jogi okfejtés társadalmi meghatározottsága); A joghatás alapkérdései (a jog mint program és mint modell). Tananyag: Varga Csaba (szerk.): A jogi gondolkodás paradigmái. Szövegek. Budapest: SzIT, 2004 ; Varga Csaba: A jog mintfolyamat. Budapest: SzIT, 2002.; Jog és filozófia. Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből, 3. bőv. kiad. Bu­ dapest: SzIT, 2001.; Varga Csaba: A jog mint logika, rendszer és technika. Budapest: Osiris 2000.; Varga Csaba: A jog társadalomelmélete felé. Budapest: SzIT, 2001.; Chertes-Frivaldszky-Györfi-H. Szilágyi-Varga: Jogbölcselet: XIX—XX. század Előadások, (szerk. Varga Csaba) Budapest: SzIT, 2000.; Frivaldszky János Igazságosság és jogi igazságosság. / Györfi Tamás Jog és erkölcs. / Chertes Attila Jog és érték. [Kiegészítő előadások] Budapest: SzIT, 2003.; Összehasonlító jogi kultúrák, (szerk. Varga Csaba) Budapest: Osiris, 2000. Jogelmélet 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Varga Csaba kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadást gyak. óraszám: N:2tl L:15t2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Jogelmélet l.(e) számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: A jog és a jogi gondolkodás alapjaiba vezet be, elsődlegesen a XIX. század végétől 147 �uralkodó nagy elméleti irányok problémalátásának elsajátíttatása, valamint a jogon­ tológia, jogalkotás és jogalkalmazás, valamint a jogtechnika alapkérdései, á jogászi gondolkodásmód összehasonlító-történeti változatai, kiegészítő jelleggel pedig még számos fordításban hozzáférhető klasszikus szakmai írás tanulmányozása útján, súly­ ponttal az alábbiakra: 1) A jogi elméletek természete és problematikája 2) Elméleti tömbök a XIX. század végétől (pozitivizmus, marxizmus, normativizmus, realizmus, egzisztencializmus és hermeneutika, analitika, természetjog) 3) Jogontológia 4) Jog, erkölcs, értékek 5) Racionalitás, jogalkotás, jogkodifikáció 6) Cél és eszköz a jogban (miniszteri indokolás és preambulum) 7) Jogtechnika (vélelem és fikció) 8) Jogalkal­ mazás 9) A jogászi gondolkodás összehasonlító-történeti perspektívában 10) Átala­ kulóban a jog? Perspektívák Tananyag: Varga Csaba: A jog mintfolyamat. Budapest: SzIT, 2002.; Jog és filozófia. Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből, 3. bőv. kiad. Bu­ dapest: SzIT, 2001.; Varga Csaba: A jog mint logika, rendszer és technika. Budapest: Osiris 2000.; Varga Csaba: A jog társadalomelmélete felé. Budapest: SzIT, 2001.; Chertes-Frivaldszky-Győrfi-H. Szilágyi-Varga: Jogbölcselet: XIX-XX. század Előadások, (szerk. Varga Csaba) Budapest: SzIT, 2000.; Frivaldszky János Igazságosság és jogi igazságosság. / Győrfi Tamás Jog és erkölcs. / Chertes Attila Jog és érték. [Kiegészítő előadások] Budapest: SzIT, 2003.; Jog és nyelv, (szerk. Szabó Miklós, Varga Csaba) Budapest: Osiris, 2000. Kánonjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr.Szabó Péter (Napp.), dr. Lefkánits Györy (Lev.) kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): A katolikus hit alapjai (e) számonkérés: kollokvium tantárgy tartalma: Ma Magyarországon egyedül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudo­ mányi Karán folyik kánonjogi oktatás kötelező előadások keretében. Ennek során a joghallgatók megismerkedhetnek a katolikus Egyház jogával, egy olyan vallási alapú jogrendszerrel, amely mind eredetében, mind szerkezetében és felépítésében eltér az állam alkotta jogrendtől. A kánonjog oktatása több szempontból is fontos feladat egy katolikus egyetem jogi karán. Egyrészt a hallgatók megismerhetik általa annak az egyházi valóságnak a jogi alapjait és kereteit, amelyben élnek. Másrészt mint joghall­ gatók egy sajátos, a kontinentális és az angolszász jogi rendszertől is jelentősen kü­ lönbözőjogrend lényeges területeit tekinthetik át, és ezzel egy egészen gazdag jogkép alakulhat ki bennük. Munkánk célja, hogy a kánonjog oktatásának első lépéseként a katolikus egyházjog teljes szabályozási területének vázlatát nyújtva alapot teremt­ sünk a további részletes tanulmányokhoz. Tananyag: Ferenczy - Kállay: Egyházjogi alapismeretek. 2000. vagy Erdő R: Egyházjog, Budapest 1992.; Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex Juris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal. (Szerk., ford, és a magyarázatokat írta Erdő Péter) Bu­ dapest: SzIT, 1997. Ajánlott irodalom: Erdő R: Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben. Budapestl995. Erdő R: Az egyházjogforrásai - történeti bevezetés. Budapest, 1998. Erdő R: Egyházjogi alapismeretek (f. átdolgozott kiadás). Budapest 1996. 148 �Erdő P: Az ókeresztény kor egyházfegyelme (az első négy században). (Ókeresztény írók V), Budapest 1983. Andrés, D. J.: Szerzetesjog (Magyarázat az Egyházi Törvénykönyv 573-746. kánon­ jához). Budapest, 1999. Kuminetz G.: Az egyházi vagyonjog alapjai, Veszprém 1995. Kuminetz G.: Az anyagi javak hierarchiája a hatályos egyházi jog tükrében. Kánonjog 1-2. 1999. Schanda B.: Világi jog az egyházjogban - egyházi jog a világi jogban. Kánonjog 1-2. 1999. Schanda B.: Az Apostoli Szentszék a nemzetközi jogban. Jogtudományi Közlöny, 1999/ 8. Szabó P.: Sajátjogú egyháztagság a hatályos jog szerint. Kánonjog 1-2. 1999. Szabó P.: Keleti Kódex (CCEO), keleti kánonjogtudomány, valamint azok vonatkozá­ sai a magyar görög katolikus egyház fegyelmi rendjére. Athanasiana 7 Nyíregyháza (1998) Kánonjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Péter (Napp.), dr. Lefkánits Györy (Lev.) kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Kánonjog 1. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: 1. A krisztushívők 2. A klerikusok (képzése, inkardinációja, kötelességei és jogai) 3. A krisztushívők társulásai 4. A pápa és a püspökök testületé, mint az egyház legfőbb hatósága 5. A püspöki szinódus, a bíborosok 6. A római kúria, a pápai követek 7. A részegyházak és a püspökök 8. A megyéspüspök 9. A koadjutorok és a segédpüspök, a részegyházak csoportjai 10. A részleges zsinatok, a püspöki konferenciák, egyház­ megyei zsinat 11. Az egyházmegyei hivatal, tanácsadó testületek az egyházmegyében 12. A plébánia, plébánosok, esperesek, a templomigazgató, a lelkészek. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog. Budapest: SzIT, (157-303.) Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex luris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal. (Szerk., ford, és a magyarázatokat írta Erdő Péter) Bu­ dapest: SzIT, 1997. Ajánlott irodalom Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex luris Canonici hivatalos latin szövege magyarfor­ dítással és magyarázattal, (szerk., ford, és a magyarázatot írta Erdő P.) Budapest 1986. A II. Vatikáni Zsinat tanítása. Budapest: SzIT, 1975. Erdő P: Egyházjog. Budapest 1992. Erdő P.: Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben. Budapest, 1995. Erdő P.: Egyházjogi alapismeretek. (2. átdolgozott kiadás) Budapest 1996. Schanda B.: Világi jog az egyházjogban - egyházi jog a világi jogban. Kánonjog 1-2. 1999. Schanda B.: Az Apostoli Szentszék a nemzetközi jogban. Jogtudományi Közlöny, 1999/ 8. Szabó P.: Sajátjogú egyháztagság a hatályos jog szerint. Kánonjog 1-2. 1999. 149 �Kánonjog 3. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin (Napp.), dr.Lefkánits György (Lev.) kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás(e), párhuzamosh.(P): Kánonjog 1. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kánonjogi tanulmányok utolsó félévében a hallgatók házasságjogot tanulnak. Ennek keretében megismerkednek a katolikus házasság fogalmával, a házasság főbb tulaj­ donságaival és a házasság különböző elnevezéseivel. A házasságjog tanítása követi a házasságjognak azt a struktúráját, ami már a klasszikus kánonjog idejében kialakult. Ez a hármas tagolódás: a házasságot létrehozó beleegyezés, a házasság megkötésének formája és a házassági akadályok. Ehhez a három nagy kérdéskörhöz kapcsolódik a házasságok utólagos rendezése keretében a házasság felbontásának kivételes lehető­ sége, a szeparáció, vagyis a házasfelek különválása a kötelék fennmaradásával, va­ lamint az utólagos érvényesítés az egyszerű érvényesítés és a gyökeres orvoslás. A házasságjog tanítása - a vegyes házasságok miatt - rendszerint mind a katolikus mind a nem katolikus hallgatók érdeklődésére számot tart. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog. Budapest: SzIT, Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex luris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal. (Szerk., ford, és a magyarázatokat írta Erdő Péter) Bu­ dapest: SzIT, 1997. dr. Hársfai Katalin által készített jegyzet. Ajánlott irodalom O- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján, Budapest 1999. A II. Vatikáni Zsinat tanítása. Budapest, 1986. II. János Pál pápa: Férfi és Nő. Elmélkedések a Teremtés könyve alapján. Bécs-Budapest, é. n. Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanács, II. Ökumenikus Direktórium, (Ró­ mai Dokumentumok IV) Budapest, 1996 . Magzatvédő Társaság: A szexualitás és a szexuális felvilágosítás a katolikus egyház szemével. (Családi Iránytű 4.) Budapest, 1990. Az emberi személy tisztelete az új egyházi házasságjogban. Vigilia 47 (1982) 436-439. Mikor érvényteleníti a házasságot „a terhek vállalására való képtelenség”. In Teológia 19 (1985)251-255. Újítások az egyházi perjogban, Budapest 1985, IV + 22 pp. Magyar egyházjogi népszokások - az offerálás. In Mert ezt Isten hagyta. Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Budapest, 1986,252-274. A házasságrendezés lehetőségei, in AAVV, Személy, házasság és család. Róma 1988,175-223. A házasság érdekében folyó perek a középkori Magyarországon. In Egyházak a változó világban. A nemzetközi egyháztörténeti konferencia előadásai, Esztergom 1991. május 29-31, ed. Bárdos I.-Beke M., [Esztergom, 1992], 191-194. A valláskülönbség házassági akadálya a kánonjogban. Szombat 8/2 (1996) 26-28. I matrimoni misti nella loro evoluzione storica. (La disparitá di culto), in AAVV, I matrimoni misti (Studi giuridici 47), Cittá del Vaticano 1998,11-22. 150 �Kereskedelmi jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csehi Zoltán kredit: 4 félév: 8 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgjog 3.(e) számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: Kereskedelmi jogi alapfogalmak. A polgári jogi és a kereskedelmi szerződések viszo­ nya és elhatárolhatósága. A kereskedelmi szerződések jellemzői. Kereskedelmi jogi zárványok a Ptk-ban. A kereskedelmi jog rendszertani elhelyezése. Alanyok és a képviselet különös szabályai. Bizományi szerződés és egyéb speciális képviseleti formák. A kereskedelmi jellegű speciális adásvételek, vállalkozások vá­ sárlása. Vállalkozási szerződés és altípusai (fővállalkozás, tervezési szerződés, építési szerződés, szerelési szerződés). Helyiség- és üzlet bérlet. Franchise és faktoring, lí­ zing, koncessziós szerződés. A fizetés joga, fizetési módozatok. Pénzügyi szerződések (bankhitel és bankkölcsön, befektetési szerződések.) Értékpapírjogi alapfogalmak, értékpapír típusok. Váltó, csekk. Közraktári ügylet, közraktári jegy alapfogalmak. Fogyasztóvédelem I. Fogyasztóvédelem II. Fogyasztóvédelem III. Nemzetközi keres­ kedelmi jog és magyar kereskedelmi jog; kapcsolatok az adójoggal, számvitellel és nemzetközi magánjoggal. Tananyag: Csak a kijelölt részek az alábbi könyvekből: Miskolczi-Bodnár Péter (szerk.): Üzleti szerződések. Budapest, 2005.; Harsányi r Gyöngyi: Értékpapírok és ügyletek a magyar tőkepiacon. Miskolci Egyetem ÁJK, Unió, 2002.; Fazekas Judit: Magyar fogyasztóvédelmi jog. Budapest: Complex, 2007. Ajánlott irodalom: Szécsényi László: Értékpapírjog. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2002. Kereskedelmi jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csehi Zoltán kredit: 4 félév: 9 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Kerjog. l.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Magyar társasági jog európai kitekintéssel, a csőd- és felszámolási jog alapjaival. Fo­ galmak. Magyar társasági jog - európai társasági jog. Jogforrások. A magyar társasági jog alapelvei. A magyar társasági jog történetének korszakai, szabályozása 1988-tól napjainkig. A magyar társasági formák főbb jellemzői, csoportosításuk. Európai tár­ sasági jogi formák. A gazdasági társaságok alapítása, vagyona. A cégbejegyzés, a cégnyilvántartás, a törvényességi felügyeleti eljárás. A gazdasági társaságok szervei és szervezete (legfőbb szerv, vezető tisztviselők, felügyelőbizottság). A könyvvizsgá­ ló és felelőssége. A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata. Kizárás. Kisebb­ ségi jogok, hitelezővédelem, tőkésítési kötelezettség. Személyegyesítő társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság). Korlátolt felelősségű társaság I. (alapítás, a társaság vagyona, a társaság és a tagok közötti jogviszonyok, az üzletrész). Korlátolt felelősségű társaság II. (szervezet és belső működés, a társasági szerződés módosí­ tása, tőkeváltozások, megszűnés, egyszemélyes kft.). Részvénytársaság I. (általános szabályok, a részvény, a részvény társaság alapítása, a részvényesek jogállása, a tár­ saság vagyona, és annak védelme). Részvénytársaság II. (szervezetrendszer, tőkevál­ 151 �tozások, megszűnés, az átalakulás különös szabályai, egyszemélyes rt.). Egyesülés. Az európai társasági formák (az európai gazdasági egyesülés, az európai részvény­ társaság; európai-limited tervezete). A gazdasági társaságok jogutódlással és jogutód nélküli megszűnése. Végelszámolás. A csőd- és felszámolási jog általános jellemzői, fogalmi elhatárolásuk. A felszámolási eljárás (megindítása, feltételei, a felszá­ molójogállása, egyezség, vagyonfelosztás). A társasági jog nemzetközi vetületei, eu­ rópai nemzetközi társasági jog és kollíziós jogi vonatkozások - kitekintés. A magyar nonprofit jog alapjai. Tananyag: Külön tájékoztató szerint. Kisfaludi András: Társasági jog. Budapest, 2007.; Csehi Zoltán: A civil társadalom szervezeteinekjoga. Budapest, 2007. Környezetvédelmi jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula kredit: 0 félév: 7 óra típus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Közigazgatási jog 1. (e) számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: Bevezetés, a környezetjog története, sajátosságai. A környezetjog elvei. A környezet­ hez való jog. A környezetjog szabályozási módszerei. A környezetvédelem intézmé­ nyi rendszere. A környezetvédelmi engedélyezés, környezeti hatásvizsgálat, egysé­ ges környezethasználati engedély, környezetvédelmi felülvizsgálat. Az engedélyezés egyéb intézményei, szakhatósági hozzájárulás. A közvetlen beavatkozás lehetőségei. Gazdasági eszközök. Együttműködési és önszabályozási típusú eszközök. A közigaz­ gatási felelősség kérdései. A feladat- és hatáskörök megosztása. Polgári jog és környe­ zetvédelem. Büntetőjogi eszközök. Tananyag: Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest: Osiris, 2006.1. és II. rész Ajánlott irodalom: Kerekes Sándor-Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági kérdései. Budapest: KJK, 2003.; Bándi Gyula (szerk.): Környezetvédelmi jogesetek és szakértői tevékenység. Buda­ pest: KJK, 2001.; Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Bíróság környezetjogi ítélkezési gyakorlata. Buda­ pest: SzIT, 2008. Környezetvédelmi jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula kredit: 4 félév: 8 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Környezetvédelmi jog 1. (e) Számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: EU környezetvédelmi akcióprogramok . Az elsődleges jogi alapok kialakulása, törté­ nete. Alapelvek és célkitűzések a környezetvédelem elsődleges jogában. Az EU egyes általános alapelvei. Hatáskörmegosztás az EU és a tagállamok között, a legkisebb szigor klauzulája és a védelmi záradék. Az EU jogintézményei a másodlagos jogban. Horizontális szabályok a másodlagos jogban. A településrendezés és földvédelem a hazai jogban. Egyes jogterületek összehasonlító elemzése: vízvédelem, vízgazdálko­ dás, levegőtisztaság-védelem, természetvédelem (különös tekintettel a Natura 2000 �rendszerre), zaj szabályozás, hulladékgazdálkodás, veszélyes anyagok, ipari baleseti kockázatok, GMO szabályozás. Nemzetközi környezetjogi alapok. Tananyag: Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest: Osiris, 2006. Ajánlott irodalom: Kerekes Sándor-Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági kérdései. Budapest: KJK, 2003.; Bándi Gyula (szerk.): Környezetvédelmi jogesetek és szakértői tevékenység. Buda­ pest: KJK, 2001.; Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Bíróság környezetjogi ítélkezési gyakorlata. Buda­ pest: SzIT, 2008. Közigazgatási jog I. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tamás András - Dr. Varga Zs. András kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:4, L:15 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Egy. jt.2.(e), Magy. alk.tört.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a közigazgatási jogi tanulmányok bevezető féléve. Célja egyrészt a köz­ igazgatási jog alapvető ismereteinek - a közigazgatás és a közigazgatási jog fogalma, működése, jogszabályi alapok, szervezet - rendszerezett bemutatása (Általános köz­ igazgatási jog) az alkotmányjog keretei között. Másrészt - szintén rendszerezetten mutatja be a jogszabály- és jogalkotástant (Legistica). Tananyag: Patyi Ándrás-Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog. Budapest-Pécs: Dia­ lóg Campus, 2009. (vagy újabb változat); Tamás András: Legistica. A jogalkotástan vázlata. Budapest: SzIT, 2008.; A hatályos jogszabályok, és az Alkotmánybíróság határozatai; A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény; A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. tör­ vény; A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény; A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 1-18. §; A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási tervéről szóló Korm. rendelet Közigazgatási jog II. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Molnár Miklós kredit: 4 félév: 6. óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+2 L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Közigazgatási jog. I.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy az elmúlt években megújult közigazgatási eljárásjog tételes jogát és dog­ matikai rendszerét (alapelvek, hatály, az eljárás szakaszai, döntések, jogorvoslati rendszer, végrehajtás) mutatja be hangsúlyozottan alkotmányjogi kitekintéssel és a polgári- és büntető eljárásjoggal összehasonlítva. Tananyag: Patyi Andás (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2009.; A hatályos jogszabályok, különösen: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás �általános szabályairól szóló - módosított - 2004. évi CXL. törvény; A Polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952t évi III. törvény XX. fejezete. Közigazgatási jog III. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs kredit: 4 félév: 7. óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+2 L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Közigazgatási jog. II.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy a közigazgatás által elérni kívánt közcélokat és közfeladatokat meghatá­ rozó tételes anyagi közigazgatási jog legfontosabb területeit, illetve a szabáysértési anyagi és eljárásjogot mutatja be. Az anyagi jog tananyaga nem fedi le a közigazgatás teljes területét, de segítségével megérthetővé válnak a joggyakorlat során felmerülő nem érintett kérdések is. Tananyag: Tamás András: Magyar közigazgatási anyagi jog. Budapest: SzIT, 2008.; Kiss Norbert-Papp László: Szabálysértési jog. Budapest: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2008.; A hatályos jogszabályok és az Alkotmánybíróság határozatai, különösen: A szabály­ sértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. 1-137/A § Közigazgatási jog IV. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tamás András kredit: 4 félév: 8 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Közigazgatási jog II.(e) számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: : A tantárgy a közigazgatási jog elméletét ismerteti, beágyazva általában a közjog el­ méletébe. Bemutatja a közigazgatás mint speciális igazgatási tevékenység elméletét, valamint a közigazgatási jogviszonytan sajátosságait. Kitér a legfontosabb jogintéz­ mények összehasonlító jogi alapjaira is. Tananyag: Tamás András: A közigazgatási jog elmélete. Budapest: SzIT, 2010. Kriminológia A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: dr. Tamási Erzsébet kredit: 4 félév: 7 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Büntetőjog 4. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kriminológia tudományának létrejöttével kapcsolatos iskolák és elméletek áttekin­ tése. A bűnözés létezésének és kialakulásának okaival, továbbá a bűnözés-megelőzés­ sel kapcsolatos gondolatok ismertetése. A deviancia fogalma, a devianciák részletes bemutatása (szexuális devianciáktól a társadalmi devianciáig, a hajléktalanság, mun­ kanélküliség kriminogén vonásai). Az oktatás kiterjed a családon belüli erőszak oka­ inak és megjelenési formáinak, a szervezett bűnözés legjelentősebb sajátosságainak, 154 �valamint az alkoholizmus és a kábítószer-probléma, illetve ezek, bűnözésre gyakorolt hatásának a bemutatására is—Az előadások részletesen foglalkoznak a gyermek- és fiatalkori bűnözés jellemzőivel, továbbá a nemek és a bűnözés összefüggéseivel, és a bűnüldözés működési modelljeivel. Tananyag: Az előadások anyaga. Gönczöl Katalin-Kerezsi Klára-Korinek László-Lévay Miklós: KriminológiaSzakkriminológia. Budapest: CompLex, 2006. Latin A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tantárgy oktatója: Dzsida Orsolya kredit: 3 félév: 1 óratípus: gyakorlat óraszám: N:4, L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A latin nyelvoktatás célja a jogi latin nyelv kiejtésének, nyelvtanának, szókészle­ tének és használatának elemi szinten történő megtanítása, valamint az I. évfolyam történeti tárgyai főbb kifejezésanyagának elsajátíttatása. A latin gyakorlat során a tankönyv (Id. alább) 1- 16. olvasmányainak és gyakorlófeladatainak tanulmányozá­ sa segítségével a hallgatók bevezetést kapnak a grammatika alapvető ismereteibe. Emellett es ennek alapján a Római Jogi Tanszék segítségével és jóváhagyásával összeállított lexikai anyagot sajátítják el (szóanyag, jogi terminus technicusok, regulák). Tananyag: Bánóczi Rozália-Rihmer Zoltán: Latin nyelvkönyv joghallgatók számára. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 2005. Magyar alkotmánytörténet A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Horváth Attila, Dr. Szabó István kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:3+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a magyar alkotmányfejlődést tekinti át az államalapítástól az 1990-es rend­ szerváltásig. Ennek körében vizsgálja az államfői intézményt, az országgyűlés kiala­ kulását és fejlődését, valamint a helyi közigazgatás és az igazságszolgáltatás szerve­ zeti felépítését és működését. A tárgy államtudományi alapozó ismereteket közvetít, így alapvető célja annak bemutatása, hogy a mai magyar államszervezet milyen tör­ ténelmi gyökerekből alakult ki, illetőleg érinti a szocialista időszakban bekövetkezett torzulásokat is. A tárgy részét képezi még a rendi kor társadalmi tagozódásának, ille­ tőleg a polgári átalakulással kialakuló állampolgári szabadságjogoknak a vizsgálata. Tananyag: Magyar alkotmánytörténet, (szerk: Mezey Barna) Budapest: Osiris, 2004. Ajánlott irodalom: A magyarjogtörténetforrásai, (szerk: Pomogyi László, Tóth Béla) Budapest: Osiris, 2004.; A magyar jogtörténet forrásai, (szerk: Mezey Barna) Budapest: Osiris, 2000.; Horváth Attila-Völgyesi Levente: Jogtörténeti Atlasz. Budapest: Rejtjel, 1999.; Völgyesi Levente: Bevezetés a magyar alkotmány-és jogtörténet tanulmányozásába. Budapest: Rejtjel, 2000. 155 �Magyar jogtörténet A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Horváth Attila, Dr. Szabó István kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:3+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a magyar jogfejlődést tekinti át az államalapítástól az 1990-es rendszerváltá­ sig. Ennek körében érinti a büntetőjog, a magánjog és az eljárásjog fejlődését. Külö­ nös súlyt fektet a XVIII. században elinduló kodifikációs folyamatok bemutatására, s ezek végeredményére az 1878-ban megszületett Büntető Törvénykönyvre, az 1896-os Bűnvádi Perrendtartásra, illetőleg az 1911-es Polgári Perrendtartásra. A tárgy jogtu­ dományi alapozó ismereteket közvetít, így alapvető célja annak bemutatása, hogy a mai magyar jogrendszer milyen történelmi gyökerekből alakult ki. A tárgy kitér még a magyar jogfejlődésnek a szocialista időszakban bekövetkezett torzulásaira is Kötelező Tananyag: Magyarjogtörténet (szerk: Mezey Barna) 4. átdolgozott kiadás Budapest: Osiris, 2007. Ajánlott irodalom: Horváth Attila: A magyar magánjog történetének alapjai. Budapest: Gondolat, 2006.; Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. Budapest-Pécs, 1999, 2000.; (további kiadásai); A magyarjogtörténetforrásai, (szerk: Pomogyi László, Tóth Béla) Budapest: Osiris, 2004.; A magyarjogtörténetforrásai, (szerk: Mezey Barna) Budapest: Osiris, 2000.; Horváth Attila-Völgyesi Levente: Jogtörténeti Atlasz. Budapest: Rejtjel, 1999.; Völgyesi Levente: Bevezetés a magyar alkotmány-és jogtörténet tanulmányozásába. Budapest: Rejtjel, 2000. Munkajog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Radnay József (N); Dr. Bassola Zoltán (Lev.) kredit: 4 félév: 5 óra típus: elöadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgjog. 2.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A munkajog, amely a munkáltató és a neki alárendelt - ennélfogva különös védelemre szoruló - munkavállaló közötti jogi kapcsolat szabályozására szolgál, önálló jogágat képez. Magában foglalja mindazokat a jogszabályokat, amelyek a tág értelemben vett munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszonyt rendezik. A Munkajog I. tárgy rö­ vid bevezetést, majd történeti visszatekintést és nemzetközi kitekintést követően fog­ lalkozik a magyar munkajog általános szabályaival, a nemzetközi munkajoggal, majd fejezetekbe foglalva az egyéni munkajog szabályaival és gyakorlatával a munkaidő fejezetig bezárólag. Tananyag: Radnay József: Magyar munkajog. 1. kiadás. Budapest: SzIT, 2008. 156 �Munkajog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Radnay József (N), Dr. Bassola Zoltán (Lev.) kredit: 4 félév: 6 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Munkajog l.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Munkajog 2. tárgy folytatja az egyéni munkajog összefoglalását a munkabérre, a fegyelmi jogi, a kártérítési jogi, továbbá az egyes munkavállalókra vonatkozó különös szabályokat, végül a munkaügyi viták elintézésének szabályait feldolgozó fejezetek­ kel. Ezután következik a köztisztviselőkre, illetve a közalkalmazottakra vonatkozó külön jogszabályok összefoglalása. Tananyag: Radnay József: Magyar munkajog. 7. kiadás. Budapest: SzIT, 2008. Nemzetközi közjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter kredit: 4 félév: 5 óra típus: előadás+ gyak. óraszám: N:3+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Egy.jt.2.(e), Magy.jt.(e), számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A nemzetközi közjog oktatásának célja annak elérése, hogy a hallgató - mint majdani jogalkalmazó - otthonosan mozogjon a nemzetközi jog alapintézményeiben. A cél tehát nem kizárólag majdani diplomaták képzése, hanem annak tudatosítása, hogy a köztisztviselő, bíró, ügyész, ügyvéd, jogtanácsos is kerülhet olyan helyzetbe, hogy nemzetközi szerződést kell értelmeznie: tehát meg kell tudni állapítani a magyar álla­ mot terhelő általános és különös nemzetközi jogi kötelezettségek eredetét és konkrét jogforrását. Ezért a nemzetközi szerződések kötésével, értelmezésével, a fenntartások intézményével összefüggő problematika különös hangsúlyt kap. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest: Osiris, 2006. (vagy újabb); Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba. Budapest: SzIT, 1999. (vagy újabb); Blaise Tchikaya: Jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából. Miskolc: Bíbor, 2002.; Petró Rita-Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Miskolc: Bíbor, 2000 Nemzetközi közjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter kredit: 4 félév: 6 óratípus: elöadás+ gyak. óraszám: N:3+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Nemzetközi közj. l.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A nemzetközi jog oktatásának célja annak elérése, hogy a hallgató - mint majdani jogalkalmazó - otthonosan mozogjon a nemzetközi jog alapintézményeiben. A cél tehát nem diplomaták képzése, hanem annak tudatosítása, hogy a köztisztviselő, biró, ügyész, ügyvéd jogtanácsos is kerülhet olyan helyzetbe, hogy nemzetközi szerződést 157 �kell értelmeznie: tehát meg kell tudni állapítani a magyar államot terhelő általános és különös nemzetközi jogi kötelezettségek eredetét és konkrét jogforrását. Ezért a nemzetközi szerződések kötésével, értelmezésével, a fenntartások intézményével összefüggő problematika különös súlyt kap. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest: Osiris, 2006. (vagy újabb); Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba. Budapest: SzIT, 1999. (vagy újabb); Blaise Tchikaya: Jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából. Miskolc: Bíbor, 2002.; Petró Rita-Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Miskolc: Bíbor, 2000 Nemzetközi magánjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Burián László kredit: 4 félév: 7 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:12+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgjog. 2.(e), Nemz.mj.gy. 1. (p) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Nemzetközi magánjog 1. tárgy keretében a hallgatók megismerkednek azokkal a belső jogi, közösségi jogi és nemzetközi egyezményeken alapuló szabályokkal, amelyek meghatározzák, hogy a több állam jogához kapcsolódó magánjogi (polgári jogi, családi jogi és munkajogi) jogviszonyokban melyik állam bíróságának, hatóságának van jogosultsága eljárni, mikor van a magyar bíróságoknak, hatóságoknak eljárá­ si jogosultságuk, és az ilyen ügyek elbírálása során milyen szabályok alapján kell meghatározni az alkalmazandó anyagi jogot. Ismertetésre kerülnek a hazai eljárási szabályoktól való eltérések, továbbá azok a szabályok is, amelyek a külföldi ítéletek elismerésére és végrehajtására vonatkoznak és meghatározzák, hogy a külföldi ítéle­ teket Magyarországon milyen feltételek esetén kell elismerni, illetve végrehajtani. Tananyag: Burián László-Czigler Dezső Tamás-Kecskés László-Vörös Imre: Magyar nem­ zetközi kollíziós magánjog - európai jogi kitekintéssel. Budapest: Krim Bt., 2010., és a tankönyv függelé-kében megjelölt jogesetek, valamint az előadások anyaga. Jogszabályok: 1979. évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról; Egyezmény a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (1980), kihirdette a 2006. évi XXVIII. törvény Az Európai Parlament és a Tanács Rendelete a szerződéses kötelmi viszonyokra al­ kalmazandójogról (Róma L); Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007 Rendelete a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma II.); A Tanács 4/2009/EK Rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyek­ ben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehaj­ tásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről Ajánlott irodalom: Mádl Ferenc-Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog-Nemzetközi gazdasági kapcsola­ tokjoga. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004; Palásti Gábor-Vörös Imre (szerk.): Európai kollíziós kötelmi jog - A szerződésekre és a szerződésen kívüli jogviszonyokra alaklmazandó európai jog. Budapest: Krim Bt., 2009 158 �Nemzetközi magánjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Burián László kredit: 4 félév: 8 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:12+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Nemz.mj. l.(e) számonkérés: kollokvium A Nemzetközi magánjog 2. tárgy keretében áttekintést nyernek a hallgatók arról a részben nemzetközi egyezményeken, részben a hazai jogforrásokon nyugvó szabály­ rendszerről, amely a társaságok, és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban részt vevő egyéb szereplők mozgásterét határozza meg a világpiacon. Ismertetésre kerül­ nek a jogalanyokra, valamint az általuk folytatott különböző gazdasági tevékenysé­ gekre vonatkozó jogszabályok, nemzetközi egyezmények és egyéb jogforrások (nem­ zetközi gazdasági kapcsolatok joga}. Sor kerül a nemzetközi kereskedelemben nagy jelentőséggel bíró ügylettípusokra, szerződésekre vonatkozó legfontosabb anyagi jogi szabályok ismertetésére is (nemzetközi adásvétel, vállalkozási szerződések, licencia ügyletek, lízing, megbízási típusú szerződések, nemzetközi fuvarozás, nemzetközi fizetési ügyletek szabályai). Tananyag: Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. (7. javított és bővített kiadás) Budapest: SzIT, 2009., és a tankönyv függelékében megjelölt jogszabályok és nemzetközi egyezmények, valamint az előadások anyaga. Főbb jogszabály: Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződé­ seiről szóló Egyezménye (1980), kihirdette: 1987. évi 20. tvr. Ajánlott irodalom: Mádl Ferenc-Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog - Nemzetközi gazdasági kapcsola­ tokjoga. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. Vörös Imre: Nemzetközi gazdasági kapcsolatokjoga. Budapest: Krím Bt., 2005. Pénzügyi ismeretek és gazdaságpolitika A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Botos Katalin, Dr. Katona Klára kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:4, L:15 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Bevez. a közgazdaságtanba (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a gazdaságpolitikai ismeretek megalapozását szolgálja. Annak érdekében, hogy megismerjük a társadalompolitika és gazdaságpolitika kapcsolatát, a gazda­ ság- és pénzügypolitika ágazatait, megismerkedünk az önkéntes és kötelező nem­ zetgazdasági újraelosztás kulcsfogalmaival, európai és magyarországi gyakorlatával. Megismerjük a pénzügyi közvetítő rendszer gazdaságtanát és kapcsolatát a joggal, az államháztartás bevételi és kiadási oldalának főbb arányait, megvizsgáljuk, milyen hatással van a demográfiai változás a TB rendszerre és viszont. Kitekintést adunk a jövőkutatás kulcskérdéseire, gazdaságunkat és társadalmunkat alapvetően befolyáso­ ló folyamatok alakulására. Tananyag: Botos Katalin-Schlett András: Államháztartástan. Budapest: SzIT, 2008.; Botos Katalin-Bódy László: Magyar pénz- és tőkepiaci rendszerek. Budapest: SzIT, 2005. Katona Klára: Pénzügyi szolgáltatások fogyasztói szemszögből. Budapest: SzIT, 2008. 159 �Pénzügyi jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: 4 félév: 5 óratípus: elöadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:12+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Pénzügyi ismeretek és gazdaságpolitika(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Pénzügyi Jog 1. tárgy célja az adózás általános és eljárási kérdéseinek, a forgalmi típusú adók hazai és közösségi szabályozásának; a vámjognak, az illetékek rendszeré­ nek, a helyi önkormányzatok által kivetett adók, valamint a magyar államháztartás és az EU költségvetés szabályozásának feldolgozása és bemutatása. A tárgy keretében a hallgatók a következő fő témakörökkel ismerkednek meg a félév folyamán: pénzügyi jog rendszere, alapfogalmai; az adózás rendje; az általános forgalmi adó hazai és uni­ ós szabályozása; a vámjog; a jövedéki adó hazai és uniós szabályozása; az illetékek rendszere; a helyi adók és a gépjárműadó; az államháztartás szabályozása; az EU költségvetése. Tananyag: Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jog 1. Budapest: SzIT, 2006.; valamint az előadáson elhangzott tananyag és - figyelemmel a gyakori jogszabályvál­ tozásokra - a tanszéki honlap ’Kiegészítő jegyzetek’ menüpontja alá feltöltött kiegé­ szítő tananyagok. Pénzügyi jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Pénzügyi jog l.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Pénzügyi Jog 2. tárgy célja egyrészt a jövedelemadók, másrészt a pénz és tőkepiaci szabályozás feldolgozása és bemutatása. A tárgy keretében a hallgatók a következő fő témakörökkel ismerkednek meg a félév folyamán: a számviteli szabályozás alapele­ mei; a társasági adó szabályozása, a személyi jövedelemadó szabályozása; az egysze­ rűsített vállalkozói adó, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás; a pénzügyi intézmények és szolgáltatások; a befektetési szolgáltatók és szolgáltatások; a pénz és tőkepiac felügyelete; a jegybanki szabályozás. Tananyag: Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jog 2. Budapest: SzIT, 2007.; valamint az előadáson elhangzott tananyag és - figyelemmel a gyakori jogszabályvál­ tozásokra - a tanszéki honlap ’Kiegészítő jegyzetek’ menüpontja alá feltöltött kiegé­ szítő tananyagok. Polgári eljárásjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória kredit: 4 félév: 7 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:12+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgári jog 2.(e) számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: A tantárgy célja a polgári peres eljárás általános szabályainak bemutatása. A tárgy 160 �keretében a következő részterületek kerülnek tárgyalásra: polgári eljárásjog fejlődés­ története nemzetközi összevetésben, a polgári eljárásjog alapfogalmai és forrásai, a polgári eljárásjog alapelvei, hatáskör és illetékesség, a felek és egyéb szereplők a polgári perben, képviselet a polgári perben, perköltség, a költségkedvezmények rend­ szere, az eljárási cselekmények tana, kereset, a tárgyalás előkészítése, a tárgyalás, bizonyítás, bizonyítási eszközök. Tananyag: Gáspárdy László: Modern magyar perjogtörténet. Miskolc: Novotni, 2003.; Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest: Osiris, 2008.; Gláser Szilvia-Horváth E. Írisz: In limine litis. Polgári eljárásjogi feladatgyűjte­ mény. Budapest: SzIT, 2008. Ajánlott irodalom: Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog - Általános rész. KJK, Bp. 2005.; Kiss Daisy: A polgári per titkai. HVG-ORAC, Bp. 2006.; Harsági Viktória: Okirati bizonyítás a modern polgári perben. HVG-ORAC, Bp. 2005.; Németh János-Kiss Daisy (szerk.): A Polgári perrendtartás magyarázata. I-II. kötet. Complex, Bp. 2007.; Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog. Kommentár a gyakorlat számára. HVG Orac, Bp. 2000.; Juhász László: Az elsőfokú polgári határozatok szerkesztése. Pécs, 2005. Polgári eljárásjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória kredit: 4 félév: 8 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:12+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgári eljárásjog l.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a határozatok és a jogorvoslatok kérdéskörén kívül a különleges perek és egyes nemperes eljárások bemutatását tűzi célul. A tárgyalt témák a következők: a határozatok és joghatásaik, perorvoslati rendszerek, fellebbezés, perújítás, felülvizs­ gálat, személyállapoti perek, munkaügyi perek, közigazgatási perek, sajtóhelyreigazítási eljárás, az ún. kis értékű perek, a nemperes eljárások általános jellemzői, fizetési meghagyásos eljárás, a közjegyző ügyköre és a hagyatéki eljárás, cégeljárás, egyéb nemperes eljárások. A polgári per alternatívái. Tananyag: Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest: Osiris, 2008.; Gláser Szilvia-Horváth E. Írisz: In limine litis. Polgári eljárásjogi feladatgyűjte­ mény. Budapest: SzIT, 2008. Ajánlott irodalom: Németh János-Kiss Daisy (szerk.): A Polgári perrendtartás magyarázata. I-II. kötet. Complex, Bp. 2007.; Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog. Kommentár a gyakorlat számára. HVG Orac, Bp. 2000.; Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog - Általános rész. Budapest: KJK, 2005.; Juhász László: Az elsőfokú polgári határozatok szerkesztése. Pécs, 2005. 161 �Polgári eljárásjog 3. A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória kredit: 4 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgári eljárásjog 2.(e) számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: A tantárgy alapvető célja a bírósági végrehatás, valamint a nemzetközi és európai pol­ gári eljárásjog főbb területeinek a hallgatókkal való megismertetése. A bemutatásra kerülő területek a következők: a végrehajtás szervezetrendszere, alapvető rendelke­ zések, végrehajtható okiratok, végrehajtás pénzügyi intézménynél kezelt összegre, keresményre, ingóra, ingatlanra, meghatározott cselekmény végrehajtása, hitelezők kielégítése, jogorvoslatok, végrehajtási perek. A nemzetközi polgári eljárásjog, az európai polgári eljárásjog fejlődéstörténete és forrásai, joghatósági szabályok, bizo­ nyításfelvétel és kézbesítés az Európai Igazságügyi Térségben, jogi segítségnyújtás, külföldi határozatok elismerése és végrehajtása, az európai fizetési meghagyásos el­ járás, a kis perértékű ügyek európai eljárása, mediáció. Tananyag: Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest: Osiris, 2008.; Kengyel Miklós-Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog. Budapest: Osiris, 2006. Ajánlott irodalom: Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog. Kommentár a gyakorlat számára. Buda­ pest: HVG Orac, 2009.; Németh János-Kiss Daisy (szerk.): A bírósági végrehajtás magyarázata. Budapest: KJK, 2004. Polgári jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Lábady Tamás, dr. Landi Balázs kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:3+2 L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Róm. jog 2.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Tanszék keretében alapvetően a klasszikus polgári jog keretébe tartozó résztémák oktatása folyik, kiegészítve a modern korban bekövetkezett változásokkal. Részle­ tes ismertetésre kerülnek a hatályos jogszabályok, fontos jogintézmények, valamint a fejlesztési tendenciák. A párhuzamosan hallgatott tanegységek keretében gyakor­ lati ismereteket szereznek a hallgatók. Ezen tanegység célja a polgári jog általános tanainak bemutatása, valamint a személyi jog rendszerének és alapintézményeinek ismertetése. Tananyag: Lábady Tamás: A magyar magánjog (polgári jog) általános része. Budapest: Dialóg Campus; Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog. Budapest: SzIT, 2008.; Magyar Magánjog I. Általános rész, Személyijog. (szerk.: Szladits Károly), Budapest, 1941.; A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. (szerk.: Gellért György), Budapest: KJK, 2004.; Jobbágyi Gábor: A méhmagzat életjoga. Budapest: SzIT, 2004.; Jobbágyi Gábor: Általános rész. Budapest: SzIT, 2008. 162 �Polgári jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Lábady Tamás, dr. Landi Balázs kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:3+2 L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgjog. l.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Tanszék keretében alapvetően a klasszikus polgári jog keretébe tartozó résztémák oktatása folyik, kiegészítve a modern korban bekövetkezett változásokkal. Részle­ tes ismertetésre kerülnek a hatályos jogszabályok, fontos jogintézmények, valamint a fejlesztési tendenciák. A párhuzamosan hallgatott tanegységek keretében gyakorlati ismereteket szereznek a hallgatók. Ezen tanegység célja a polgári jog dologi jogi tanainak bemutatása, valamint családi jog rendszerének és alapintézményeinek ismertetése. Tananyag: Lenkovics Barnabás: A dologijog vázlata. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó; Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog. Budapest: SzIT, 2008. Ajánlott irodalom: A Polgári Törvénykönyv magyarázata, (szerk.: Gellért György) Budapest: KJK, 2004.; Magyar Magánjog, (szerk.: Szladits Károly) Budapest, 1941. V. kötet: Dologi jog; Magyar Magánjog. Családi jog. (szerk.: Szladits Károly), Budapest, 1941.; A családjogi törvény magyarázata. Budapest: KJK, Polgári jog 3. A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Jobbágyi Gábor kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:3+2 L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgjog. 2,(e) számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: A Tanszék keretében alapvetően a klasszikus polgári jog keretébe tartozó résztémák oktatása folyik, kiegészítve a modern korban bekövetkezett változásokkal. Részle­ tes ismertetésre kerülnek a hatályos jogszabályok, fontos jogintézmények, valamint a fejlesztési tendenciák. A párhuzamosan hallgatott tanegységek keretében gyakorlati ismereteket szereznek a hallgatók. Ezen tanegység célja a kötelmi jog általános részének bemutatása, a szerződések ál­ talános szabályainak és a felelősségtan rendszerének és alapintézményeinek ismer­ tetése. Tananyag:: Jobbágyi Gábor-Fazekas Judit: A szerződésekjogának vázlata. Budapest: SzIT, 2004. Ajánlott irodalom: Magyar Magánjog III. Kötelmi jog általános rész, (szerk.: Szladits Károly), Bp. 1941. A szerződésekjoga. (szerk.: Petrik Ferenc) Budapest: KJK, 1992.; A kártérítési jog. (szerk.: Petrik Ferenc) Budapest: KJK, 1991.; A Polgári Törvénykönyv magyarázata, (szerk.: Gellért György) Budapest: KJK, 2004. 163 �Polgári jog 4. A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Lábady Tamás, dr. Landi Balázs kredit: 4 óratípus: előadás+ gyak. félév: 6 óraszám: N:3+2 L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgjog. 3.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Tanszék keretében alapvetően a klasszikus polgári jog keretébe tartozó résztémák oktatása folyik, kiegészítve a modern korban bekövetkezett változásokkal. Részletes ismertetésre kerülnek a hatályos jogszabályok, fontos jogintézmények, valamint a fej­ lesztési tendenciák. A párhuzamosan hallgatott tanegységek keretében gyakorlati is­ mereteket szereznek a hallgatók. Ezen tanegység célja a kötelmi jog különös részének bemutatása, valamint az orvosi jog rendszerének és alapintézményeinek ismertetése. Tananyag:: Jobbágyi Gábor - Fazekas Judit: A szerződésekjogának vázlata. Budapest: SzIT, 2005.; Jobbágyi Gábor: Orvosi jog. Budapest: SzIT, 2008. Ajánlott: Magyar magánjog IV. Kötelmi jog különös része (szerk.: Szladits Károly); A Polgári Törvénykönyv magyarázata (szerk.: Gellért György) Budapest: KJK, 2004.; Jobbágyi Gábor: Az élet joga. Budapest: SzIT, 2004. Polgári jog 5. A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tattay Levente kredit: 4 félév: 7 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:3+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgjog. 2.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Tanszék keretében alapvetően a klasszikus polgári jog keretébe tartozó résztémák oktatása folyik, kiegészítve a modern korban bekövetkezett változásokkal. Részle­ tes ismertetésre kerülnek a hatályos jogszabályok, fontos jogintézmények, valamint a fejlesztési tendenciák. A párhuzamosan hallgatott tanegységek keretében gyakorlati ismereteket szereznek a hallgatók.Ezen tanegység célja a szellemi alkotások jogának bemutatása, valamint az öröklési jog rendszerének és alapintézményeinek ismerteté­ se. Tananyag: Jobbágyi Gábor: Öröklési jog. Budapest: SzIT, 2009; Tattay Levente: Szellemi alkotásokjoga. Budapest: SzIT, 2003. Ajánlott irodalom: A Polgári Törvénykönyv magyarázata (szerk.: Gellért György) Budapest: KJK, 2004.; Magyar Magánjog, (szerk.: Szladits Károly) Budapest, 1941.; VI. kötet: Öröklési jog; Lontai Endre (és társai): Szellemi alkotásokjoga. Budapest: Eötvös, 2004. Római jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja, Dr. Andrási Dorottya kredit: 5 164 félév: 1 óratipus: előadás+ gyak. óraszám: N:4+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium �A tantárgy tartalma: A tanegység a római jog történetével és alapvető jellemzőivel, rendszerével és fogal­ maival szeretne megismertetni a hallgatókat. A jogtörténeti részben különös hang­ súlyt fektetjük a módszertani, valamint dogmatikai alapismeretek közvetítésére. Az általános részben a római jogot megalapozó filozófiai ismereteket helyezzük előtérbe. Első félévben az alapozó és történeti részt követően a perjogi, családjogi és dologi jogi fejezeteket tárgyaljuk. Tananyag: Földi András-Hamza Gábor: A rómaijog története és institúciói. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, (aktuális kiadás).; Zlinszky János: A XII táblás törvény töredékei. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991.; Zlinszky János: A rómaijog továbbélése, (áttekintő jegyzet) PPKE JAK, 1997.; Brósz Róberí (ford.): Gaius institúciói. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.; Ifj. Mészöly Gedeon (ford.): Justinianus császár institutiói. Budapest: Nemzeti Tan­ könyvkiadó, 1991. Római jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja, Dr. Andrási Dorottya kredit: 5 félév: 2 óra típus: előadás+ gyak. óraszám: N:4+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Római jog 1. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A második félévben öröklési jogot, kötelmi jogot, valamint a deliktuális felelősség alapjait tárgyaljuk. Az elméleti kérdések közül a pandekta jogi iskola módszertani megközelítését elemezzük. A kötelmi jog terén hangsúlyt fektetünk a természetjog­ ból eredő témakörökre. A naturális obligatioval, valamint a pactumokkal kapcsolatos kérdéseket bővebben tárgyaljuk. Egy általános áttekintést nyújtunk a római jog to­ vábbéléséről, valamint az európai jogegységesítéssel kapcsolatban néhány alapvető kérdéskört vetünk fel. Tananyag: Földi András-Hamza Gábor: A rómaijog története és institúciói. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, (aktuális kiadás).; Zlinszky János: A XII táblás törvény töredékei. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991.; Zlinszky János: A római jog továbbélése, (áttekintő jegyzet) PPKE JÁK, 1997.; Brósz Róberí (ford.): Gaius institúciói. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.; Ifj. Mészöly Gedeon (ford.): Justinianus császár institutiói. Budapest: Nemzeti Tan­ könyvkiadó, 1991. TB ÉS SZOCIÁLIS JOG A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék A tantárgy oktatója:Tb-jog: Molnámé dr. Balogh Márta Szociális jog: Dr. Bánsági Györgyi kredit: 4 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tb- és szociális jog tárgy foglalkozik a társadalombiztosítási kódex első részével, valamint a foglalkoztatási jog, ideértve a munkanélküliek ellátását is, szabályaival. 165 �Tananyag: Tb-jog: Fabók András-Prugberger Tamás: A társadalombiztosítási jog. (Egyetemi jegyzet) Budapest: SzIT, 2007.; Szociális jog: mindenkori aktuális óravázlat Testnevelés 1., 2., 3., 4. A tárgyat oktató szervezeti egység: Testnevelési Csoport. A tantárgy oktatója: Draskóczy Imre I kredit: ó félév: 1^1. óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:- előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):---- számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: Tesztfelmérések. A keringési rendszer és az állóképesség terhelése és annak folyama­ tos szintfelmérése. Labdajátékok szabályainak oktatása, ismertetése, mely lehetővé teszi sportágak érthetőségét és megszerettetését. Koordinációs képességek fejleszté­ se, Izületi mozgékonyság növelése elsősorban gimnasztikái gyakorlatok segítségével a szertorna keretében. A 4 úszásnem elsajátítása. Az erő fejlesztése, pl.: a törzs iz­ mainak (mély hátizmok) folyamatos intenzitása, a tartás javítás kialakítása, a gerinc­ ferdülések megakadályozása. A néptánc oktatás keretében kizárólag magyar táncok oktatása, előtérbe helyezve a mezőségi és csángó táncokat. Tananyag: Ajánlott irodalom: Labdajáték szabálykönyvek (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda) Versenyjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Tihamér kredit: 0 félév: 8 óratípus: előadás óraszám: N:1,L:6 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Közigazgatási jog 2.(e) számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: A tantárgy célkitűzése a gazdasági verseny fogalmának közgazdasági és jogi meg­ közelítésben történő bemutatása. A versenyjogot, mint nem régi jogterületet el kell helyezni a jogrendszer egészében. A versenyjogi oktatásnak az elmélet mellett igen fontos részét képezi a jogalkotási gyakorlat. A Versenyjog 1 tárgy keretében a hall­ gatók megismerkedhetnek a versenyjog jogrendszerben betöltött szerepével, a jog­ alkalmazás mögött meghúzódó közgazdasági elméletekkel, a közösségi és magyar versenyjog bizonyos aspektusaival. A félév során a közösségi versenyjog részletesen kerül ismertetésre. Tananyag: Előadások anyaga. Versenyjog. Egyetemi jegyzet, (szerk. Tóth Tihamér) Budapest, 2010. Ajánlott irodalom: Tóth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga. Budapest: Complex, 2007.; Whish, Richard: Versenyjog. Budapest: HVG-ORAC, 2010 Boytha Györgyné - Hargita Árpád - Sárai József - Tóth Tihamér: Versenyjogi ese­ tek. Az Európai Bíróság gyakorlata. Budapest: Osiris, 2000. 166 �Versenyjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Tihamér kredit: 3 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Versenyjog l.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy célkitűzése a gazdasági verseny fogalmának közgazdasági és jogi meg­ közelítésben történő bemutatása. A Versenyjog 2 tárgy hallgatása során a hallgatók elsajátítják azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek a jogalkalmazási gyakorlatban elengedhetetlenek. így részletesen kifejtésre kerülnek a versenyjog anyagi és eljárási szabályai. A tantárgy jellegéből eredően részletes esetjogi ismere­ tekre tesznek szert a hallgatók, valamint megismerkedhetnek a legújabb joggyakor­ lattal és elméleti problémákkal. Tananyag: Versenyjog. Egyetemi jegyzet, (szerk. Tóth Tihamér) Budapest, 2010. Ajánlott irodalom: Tóth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga. Budapest: Complex, 2007.; Whish, Richard: Versenyjog. Budapest, HVG-ORAC, 2010 Boytha Györgyné - Hargita Árpád - Sárai József - Tóth Tihamér: Versenyjogi ese­ tek. Az Európai Bíróság gyakorlata. Budapest: Osiris, 2000. 167 �ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ISMERETEK KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYCSOPORT TÁRGYAI Alapvető etika A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin kredit: 2 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 eiőhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az emberi cselekvés tanulmányozásával kapcsolatban részletesen foglalkoznak az emberi személlyel mint ontológiai és erkölcsi alannyal, a szándékos cselekvés fo­ galmával, a cselekvés és a nem tevés erkölcsi relevanciájával. Az akarat közvetlen és közvetett tárgyával, az akarat különböző aktusaival, a szeretettel, mint az akarat első aktusával, a példa és az együttműködés erkölcsi jelentőségével, a szabadsággal. Megismerik a gyakorlati ész fogalmát, az erkölcsi jót, mint az akarat célját. Elemzik a boldog élet fogalmát Arisztotelész értelmezésében és a keresztény etika felfogásá­ ban, valamint betekintést kapnak a modern etikai irányzatok boldogság fogalmába is. A boldog élet, mint erényes élet keretében megismerik az erények fogalmát, az értelem szerepét a cselekvés erkölcsi rendjében és a természetes erkölcsi törvényt. Tanulmányozzák az erényeket pszichológiai szempontból, megismerik az intellektuá­ lis és az erkölcsi erények közti különbséget, az erények megszerzésének módját és az erények közti összefüggést. Részletesen foglalkoznak a bölcsesség erényével. Megis­ merik a lelkiismeret fogalmát, a különböző lelkiismereti modelleket és a lelkiismeret követésében érvényesítendő alapelveket. Foglalkoznak a lelkiismeret formálásának kérdéseivel és a cselekvés erkölcsi megítélésének kritériumaival, a szenvedélyek erkölcsiségével, a közvetett rossz hatást kiváltó cselekedetek megengedhetőségével valamint a rosszal materiálisán együttműködő cselekedetek erkölcsiségével. Részle­ tesen tárgyalják a bűn ismertető jegyeit, valamint megismerkednek az erkölcsi döntés proporcionalista és konzekvencionalista felfogásával. Tananyag: Hársfai Katalin: Etika. (Jegyzet) Budapest, 2002. Ajánlott irodalom: Nyíri Tamás: Alapvető etika. Budapest, 1994.; A. R. Luno: Etica. Firenze, 1992. Bioetika A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula, Ft. Nyéky Kálmán kredit: 2 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): —— számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A bioetika elméleti alapjai; Ember és természet a nyugati gondolkodástörténetben (ókor-középkor-újkor); A környezeti etika alapjai: a természeti elemek erkölcsisége; A bioetika alapelvei; Elet kezdete - Abortusz és Elet vége; A genetika etikája - Klónozás; Anyagi elosztás az egészségügyben; A források elosztásának etikája. A közlegelők tragédiája. Tájékoztatás-tájékozott beleegyezés - Eutanázia; Társadalom­ ökológia; A bioszociális álláspont és a mélyökológia. A Gaia-elmélet. A keresztény tanítás és az ökológia. 168 �Tananyag: Gaizler Gyula-Nyéky Kálmán: Bioetika. Budapest: Gondolat, 2003., Jávor Benedek (szerk.): Felelősségünk a teremtett világért. Budapest Védegylet, 2004.; Jobbágyi Gábor: Az élet joga. Budapest: Szent István Társulat, 2003.; Lányi András-Jávor Benedek: Környezet és etika. Budapest: L’Harmattan, 2005.; Lányi András (szerk.): Természet és szabadság. Budapest: Osiris, 2000.; Ferencz AntaI: A bioetika alapjai. Budapest: SzIT, 2001.; II . János Pál: Evangélium Vitae. Enciklika. Budapest: SzIT, 1995. Ajánlott irodalom: Juan de Dios Vial Correa-Elio Sgreccia (szerk.): A humánembrió identitása és jog­ állása. Budapest: MKPK, 2001.; Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: Az élet kultúrájáért. Budapest: SzIT, 2003.; Kerényi Attila: Általános környezetvédelem. Mozaik Stúdió, 2001.; Farkas Péter: Humánökológia. Budapest: SzIT, 2000. Értékrend és pluralizmus A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja kredit: 2 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az utóbbi évtizedekben sokan érzik úgy, mintha a történelmi folyamatok felgyorsul­ tak volna. E kétségtelenül ugrásszerű fejlődésnek talán két legjellemzőbb társadalmi jelensége, hogy egyfelől valamiféle világtársadalom látszik kibontakozni, amelyben a politikai, a gazdasági és a kulturális területek egyre szorosabb kapcsolatba kerülnek egymással, másfelől az ember előtt eddig soha nem látott kilátások és technikai lehe­ tőségek nyílnak meg. A tantárgy, a klasszikus filozófia és jogrendszerekből merítve, segítséget szeretne nyújtani ahhoz, hogy a hallgató önálló megfontolás és másokkal való véleménycsere révén egy biztos alapokra helyezett értékrendet kialakíthasson. Tananyag: El Beheiri Nadja: Értékrend és pluralizmus. (Jegyzet) Budapest: SzIT, (aktuális ki­ adás); Javier Hervada: Kritikai bevezetés a természetjogba.', Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika; Cicero: De officiis. EU GAZDASÁGTANA A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Körösi István kredit: 2 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Bevezetés a közgazdaságtanba (e) számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az előadássorozatban a hallgatókkal megismertetjük, áttekintjük és elemezzük az európai gazdasági integráció fejlődésének fő korszakait a kezdetektől napjainkig. Elemezzük az európai gazdaságok helyzetét, az integráció kibontakozását, gazda­ sági, pénzügyi hatásait. Bemutatjuk az Európai Unió fejlődését, Európa pozícióját a világgazdaságban, Magyarország és az új EU-12-ek helyzetét és perspektíváit a XXL századi Európában. Felmutatjuk a sikeres felzárkózás példáit és tanulságait Magyar­ ország számára, valamint a követendő, nemzeti értékekre és érdekeink hatékony kép­ viseletére alapozó gazdaságpolitika követelményrendszerét. 169 �Tananyag: Botos IsxnIm'. Az Európai Unióá XXI. század elején. Budapest: PPKE-SzIT, 2007. Jogászi etikai problémák A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Zlinszky János kredit: - 2 félév: óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A tárgy a közelmúltban felmerült, illetve a félév folyamán még felmerülő aktuális kérdéseket kívánja elemezni, amelyekben jogászi etikai, közéleti etikai és anyagi jogi kérdések értelmezésben, bírói gyakorlatban vagy politikai értékelésben ütköznek. Tárgyalható kérdések például: hatalomgyakorlás és pártok; a közvagyon védelme; emberi méltóság és szolgáltatások; a közhatalom közvetlen gyakorlásának (népszava­ zás) etikai kérdései; az egyenlő elbánás és magánautonómia; a vallás szabadsága és az egyházak támogatása. Módot kíván nyújtani a kérdések megvitatására. Tananyag: Zlinszky János: Közéleti-és jogászi etika a gyakorlatban. Budapest: SZÍT, 2007. Keresztény erkölcs és jogászi etika A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Zlinszky János kredit: 2 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az erkölcs fogalma. A szakmai etika. A hit és az emberi méltóság: kapcsolat a ke­ resztény erkölcs és a jogrend első követelményei között. A remény mint érték és a társadalmi együttműködés követelménye. A szeretet, az önátadás és szolgálat erénye. Az okosság erénye. Erkölcsi és társadalmi igazságosság mint érték. A bátorság erénye. A mértékletesség erénye. A népszerűtlen erény, a szelíd alázatosság. A másik nép­ szerűtlen erény, az engedelmesség. Az állhatatosság erénye. A türelem - „a legfőbb erény”. Az irgalmasság erénye. A megtérés erénye. A hallgatás erénye. A lelkiisme­ reti szabadság. A hűség erénye. A tisztaság erénye, a nemi erkölcs rendje. Tulajdon -munka- testi és lelki szegénység. Aki egyet megbotránkoztat a kicsinyek közül! A kereszténység szemlélete az öregségről és a betegségről. A jó pásztor és a hű sáfár: a hatalomvállalás és gyakorlás erénye. Boldogok és békességesek. Tananyag: Zlinszky János: Keresztény erkölcs és jogászi etika. Budapest: SZÍT, 2002. 170 �Környezet és fejlődés A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyézetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék A tantárgy oktatója: Ifj. Dr. Zlinszky János kredit: 2 félév: 3 óra típus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -— számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A természetbe ágyazott ember - a természetes rendszerek ember általi igénybevé­ tele. Ökológiai lábnyomunk. Hogyan csináljunk kőszénből árvizet? Rendszerek, rendszer elemek működése. A környezet, mint összetett, dinamikus rendszer.Társadalom, termelés, környezet. Források és nyelők: nem-megújuló forrásaink. Forrá­ sok és nyelők: megújuló forrásaink. Az ökológiai rendszerek és az ember. A kör­ nyezeti alapprobléma: az ember biológiai és gazdasági léte (a termelés) korlátos. A korlátok közelítésének elvi lehetőségei. Környezeti világmodellek. W3 és “A nö­ vekedés határai”. Előrejelzések a politikai-gazdasági “alapesetre” (BAU). A fenn­ tartható fejlődés meghatározása, megközelítés módjai, feltételei (Bruntland, Daly) Elvi kísérletek a fenntarthatóságra - W3 scenariók. A fenntartható működés fel­ tételei. A késlekedés ára. “Miért lehetetlen, ha muszáj?” Környezeti etika, “öko­ lógiai megtérés” (ILJánps Pál) Fenntartható közösség, fenntartható társadalom. Környezeti problémák: Éghajlatváltozás, ózonritkulás, savasodás, a biológiai sok­ féleség csökkenése, veszélyes hulladék, városi környezeti problémák (szmog). A környezetgazdaság, környezetbarát közgazdaság alapjai. Az ökoszociális szemlé­ let. A környezet értéke, “környezeti szolgáltatások”. Tananyag: A tananyag az előadások anyaga. Ajánlott olvasmányok: Meadows és tsai.: A növekedés határai. Kossuth, 2005.; Kerényi Attila: Környezettan. Budapest:Mezőgazdasági Kiadó, 2003.; Pataki György-Takács-Sánta András (szerk.): Természet és Gazdaság. Budapest:Typotex Kiadó, 2004.; Jávor Benedek (szerk.): Felelősségünk a teremtett világért. Budapest: Védegylet, 2004.; Lányi András-Jávor Benedek: Környezet és etika. Budapest: L’Harmattan, 2005.; Lányi András (szerk.): Természet és szabadság. Budapest: Osiris, 2000.; Farkas Péter: Humánökológia. Budapest: SzIT, 2000. Környezet- és természetvédelmi lexikon. Budapest: Akadémiai, 2001. Környezetgazdaságtan A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Körösi István kredit: 2 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A környezetszennyezés gazdaságtana: az externáliák internalizálása. A tulajdonjog­ ok, a piacok, valamint a normatív szabályozók szerepe és hatása. A környezetpolitika eszköztára. A szabályozórendszer piackonform és nem piaci elemei. Az egyes eszkö­ zök előnyei, hátrányai és alkalmazási feltételei. Tananyag: Szlávik János (szerk.): Környezetgazdaságtan. Budapest: Typotex Kft.; Kerekes Sándor: A környezetgazdaságtan alapjai. Budapest: Aula, 2007. 171 �KÖRNYEZETI ETIKA A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula, Ft. Nyéky Kálmán kredit: 2 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamost!.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A környezetvédelmi etika gyakorlata a környezetvédelmi jogban. Orvosi Eskü, Gene­ tikai Tanácsadás. Technológia és felelősség. Aktuális környezetetikai kérdések (állat­ védelem filozófiája, Genetikailag módosított szervezetek GMO). Az intelligencia ku­ tatásának etikai vonatkozásai. Az abortusz és sterilizáció jogi kérdései. Az asszisztált reprodukció etikai szempontból. Egészség és betegség kérdései. Eutanázia jogi kérdé­ sei. Társadalomökológia és környezetvédelem. A környezetvédelmi etika gyakorlata a környezetvédelmi jogban. Fogamzásgátlás, Orvoskísérletek, Szervátültetés, Hospice. Tananyag: Id. Bioetika tárgynál. Ajánlott irodalom: Id. Bioetika tárgynál. Számvitel és menedzsment módszerek A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Mányó-Váróczy Violetta kredit: 2 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Bevezetés a közgazdaságtanba (e) számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A számvitel és a menedzsment tudományának teljeskörű, de az alapvetéseket nem meghaladó bemutatása. Az egyes témák ismertetése a legfontosabb terminológiák értelmezését, az alapvető definíciók, állítások kifejtését, a tudományterületen való tájékozódás és gyakorlati alkalmazáshoz szükséges logikai keret átadását foglalja magába. Az itt megszerzett tudás megfelelő alapokat nyújt szakirányú (könyvelői, adótanácsadói stb.) továbbképzések elvégzéséhez is. A föelőadásban elhangzó tudo­ mányterületek elméleti és gyakorlatorientált kifejtése és részletes bemutatása a főelő­ adáshoz kapcsolódó speciálkollégiumok keretében valósul meg. Tananyag: Horváth Katalin: Számvitel. Budapest: Books in Print, 2001.; Botos-Dénes: Számvitel és menedzsment módszerek. Budapest: SzIT, 2003. Vállalatgazdaságtan és kontrolling A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Katona Klára kredit: 2 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Bev­ ezetés a közgazdaságtanba (e) számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A vállalatgazdaság tudományának teljeskörű, de az alapvetéseket nem meghaladó be­ mutatása, valamint a vállalati döntésekhez nélkülözhetetlen kontrolling ismeretekbe történő bevezetés. Az egyes témák ismertetése a legfontosabb terminológiák értel­ mezését, az alapvető definíciók, állítások kifejtését, a tudományterületen való tájéko­ zódás és gyakorlati alkalmazáshoz szükséges logikai keret átadását foglalja magába. 172 �Az alapismeretek elsajátítása képessé teszi a hallgatókat arra, hogy a vállalattal össze­ függő elemzési, döntési problémákkal jogászként, eégvezetőként a gyakorlati életben szembesülve, a szakértők által készített anyagokat értelmezni tudják, és nemcsak jo­ gilag, hanem közgazdaságilag is helyénvaló döntéseket hozzanak. Tananyag: Katona Klára: A vállalatgazdaságtan alapjai. Budapest: SzIT, 2004.; Botos-Dénes : Számvitel és menedzsment módszerek. Budapest: SzIT, 2003.; Brealey-Myers: Modern vállalati pénzügyek I-II. Budapest: Panem, 1996.; Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan. Budapest: Aula, 1992. Világgazdaságtan A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Schlett András kredit: 2 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Bevezetés a közgazdaságtanba (e) számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A gazdasági tevékenység egyre nyilvánvalóbb közege a világgazdaság, a világpiac. Azok a gazdasági szereplők is, akik „csak” a nemzeti piac keretei között működnek, figyelemmel kell, hogy legyenek a világgazdaságban végbement folyamatokra, nem utolsó sorban azért, mert a nemzokális üzletpolitikájukat, s befolyásolják a nemzeti piac működési és verseny feltételeit. A tantárgy célja, hogy eligazítást adjon a világ­ gazdaság bonyolult működési mechanizmusáról, a piacok kölcsönhatásairól (időben és térben), bemutassa a világgazdaság intézményeit, alrendszereit, a világgazdasági konjunktúra alakulását. Tananyag: Botos Katalin-Kőrösi István: Nemzetközi gazdasági ismeretek. Egyetemi jegyzet. 2004.; Árva-Ivicz-Katona-Schlett: A külföldi működő tőke áramlása. Egyetemi jegyzet. 2003. Statisztika A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Mányó-Váróczi Violetta kredit: 2 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -— számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A kurzus a statisztika alapfogalmaival, az alapvető statisztikai módszerekkel ismer­ teti meg a hallgatókat. A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek az alapfogal­ makkal, modusz, médián és átlagszámításokkal, idősorok, indexek értelmezésével. Megismerik a gazdaság- és társadalomstatisztika legfontosabb területeit és magyar adatait. Az elméleti statisztikai kérdések részletes vizsgálata az oktatás célja, hogy a jogász hallgatók - gyakorlati példák alapján - a számokból olvasva, helyes következ­ tetéseket legyenek képesek levonni. Tananyag: Botos József: Általános statisztika és példatár. Egyetemi jegyzet. Budapest: SzIT, 2005. 173 �Introduction to the Social Doctrine of the Church A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tsz. A tantárgy oktatója: Alessandro Caprioli kredit: 2 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Collocation of the Social Doctrine of the Church int he sphere of theological discip­ lines and in particular int he moral theology. (Sollicitudo Rei Socialis n.41.) Moder Age’s new challenges between XVIth and XVIIIth century. Industrial revolution and the workers’ problem int he XIXth century.Rerum Novarum (1891). Quadragesimo Anno (1933). Pacem in Terris (1963). Laborem Exercens (1981). Centesimus Annus (1991). The principle of subsidiarity and the role of the State. The relationship between State and private initiative. Subside to social organs and family. For an enterpreneurship from below, experiences and practical cases. Tananyag:- 174 �JOGTUDOMÁNYI ALAPOZÓ ISMERETEK KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYCSOPORT TÁRGYAI Állam- és jogszociológia A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: 2 félév: óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosli.(p): Bev.a jogfogalmakba (e) számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A kurzus az állami és a politikai intézményeket nem jogi-normatív szempontból tár­ gyalja, hanem a politológia, mint társadalomtudomány leíró módszertanával. így nem az alkotmányjogi-közjogi szabályozottság van a középpontban, hanem a hatalmi és politikai jellegnek ezt sokszor lényegesen átalakító hatásmechanizmusai. Vagyis az intézmények a gyakorlati hatalmi-politikai működésükben kerülnek vizsgálatra, ahol a politikai rendszer szélesebb kategória az államnál. A tárgy célja a politikatudomány alapkategóriáinak, vizsgálatai területeinek és szemléletmódjának a bemutatása gya­ korlati szempontból, ahol azonban ez utóbbi szükségessé teszi a politikai filozófia vonatkozó értéktartalmainak párhuzamos, illetve mögöttes megjelenítését is. Tananyag: Pokol Béla: Politikaelmélet. Budapest: Századvég, 2006.; Enyedi-Körösényi: Pártok és pártrendszerek. Budapest: Osiris, 2004. Jogszociológia A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István kredit: 2 félév: óra típus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Bev.a jogfogalmakba (e) számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A tárgy a szociológia szemléletmódjának megfelelően elsősorban nem a jogászok, hanem a társadalom szempontjából mutatja be és elemzi a modern jog jellegzetes jelenségeit. A szociológiai jogfogalom bevezetését követően kerülnek tárgyalásra a jogszociológia meghatározó elmeleti keretei, illetve az empirikus kutatások módszer­ tani problémái. Ezek után az anyag sorra veszi a jogszociológia jellegzetes problé­ maköreit: a jog képződésének és érvényesülésének problémáit, a jog és a társadalmi szerkezet összefüggéseit, a jog és a kultúra, a politika és a gazdaság kölcsönhatásait. A tárgy végezetül külön figyelmet szentel a hazai joggyakorlat szociológiai elemzésé­ nek, különös tekintettel a hazai roma kisebbség jogi helyzetére. Tananyag: H. Szilágyi István-Cserne Péter: Társadalmi-jogi kutatások. Előadások a jogi ant­ ropológia és a jogszociológia köréből, (egyetemi jegyzet) Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogbölcseleti Intézete, 2004. [es változatlan utánnyomásai]) Összehasonlító jogi kultúrák és összehasonlító bírói gondolkodásmód A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Varga Csaba kredit: 2 félév: óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Bev.a jogfogalmakba (e) számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: , , Mind a JOGELMÉLET, mind az OSSZEHASONLITO JOG különféle nevek alatt futó tanulmányainak szintéziseként, jogi berendezkedésünknek és gondolkodásmó­ dunknak összehasonlító-történeti összefüggésben, más berendezkedések és gondol­ �kodásmódok tükrében és kontrasztjában történő láttatásaként bevezetés az összeha­ sonlító jogi kultúrák iránti diszciplináris érdeklődésbe, az egyes jogcsaládok mögött álló jogi kultúrákba, hagyományokba, jogot meghatározó es a jogban érvényesülő gondolkodásmódokba, különös figyelemmel a történeti és jelenkori alternatívákra, a civil law és/vs. common law tömbjeire, valamint az Európai Unióban és a globalizmusban egyaránt megtestesülő tömeges joghatások kihívásaira, súlyponttal az alábbiakra: A) A jog mint kultúra, A klasszikus összehasonlító jog korlátái és az öszszehasonlító jogi kultúrák, A nyugati jogi kultúra gyökerei es alternatívái, A jogi kultúrák változatai, Joguralom? Jogmánia? Ésszerűség és anarchia határmezsgyéjén Amerikában, Posztmodernitás: kanadai tapasztalatok; B) A jogászi gondolkodás összehasonlító perspektívából, Az angolszász és kontinentális jog találkozásai, Ha­ gyományőrzés es kihívásra adandó alkotó válasz esettanulmányai a zsidó, iszlám és távol-keleti jogi kultúrákban, C) EU-konvergencia 1. a közös kodifikáció látásmódja, 2. az EU-bíráskodás stílusa, 3. az EU-jog kepében vajon sui generis közös jog, vagy versengő nemzeti partikularizmusok?; C) Ajogi kultúrák és gondolkodásmódok öszszemérhetősége és fenntarthatósága, Tömeges jogátvételek s joghatások, A globalizmus perspektívája Tananyag: Összehasonlító jogi kultúrák szerk. Varga Csaba (Budapest: [Osiris] 2000 [újrany. 20061); Varga Csaba Jogfilozófia az ezredfordulón Minták, kényszerek - múltban, jelenben (Budapest: Szent István Társulat 2004); Varga Csaba ‘Theatrum legale mundi avagy a jogrendszerek osztályozása’ in lus unum, lex multiplex Liber Amicorum: Studia Z. Péteri dedicata (Tanulmányok a jogösszehasonlítás, az államelmélet és a jogbölcselet köréből) szerk. H. Szilágyi István - Paksy Máté (Budapest: Szent István Társulat 2005), 219-242. o. [Jogfilozofiák / Bibliotheca luridica: Libri amicorum 13] in A jogösszehasonlítás elmélete Szövegek a jelenkori komparatisztika köréből, szerk. Fekete Balázs (Budapest: Szent István Társulat 2006), 148—165. o. [Jogfilozófiák]; Varga Csaba ‘Kodifikáció az ezredforduló perspektívájában [Utószó a második kiadáshoz]’ in uő. A kodifikáció mint társadalmi-történelmi jelenség jav. és böv. 2. kiad. (Budapest: Akadémiai Kiadó 2002), 379-403. o. v^gy ‘Kodifikáció az ezred­ fordulón túr in Kodifikáció Tanulmányok [VII. Budapesti Nyári Egyetem] összeáll. Takács Péter (Budapest: ELTE AJK 2002), 101-133. o. [Bibliothecaluridica: Miscel­ lanea 6] JuraTPécs] 8 (2002) 1, 91-100. o. vagy ‘Kodifikáció az ezredforduló perspektívájában’ Állam- és Jogtudomány XLIV (2003) 1-2, 65-93. Természetjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: 2 félév: óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megfogalmazása korszakában az em­ beri jogok jogilag kötelező erejűként való felismerése történelmi-erkölcsi tudatosodá­ st folyamat eredménye volt, ami egyfajta „természetes hajlam szerinti megismerés” alapjan ment végbe. Az emberi jogok érvényességi alapjában, magában az emberi természet mibenlétében azonban a felek nem tudtak megállapodni. Nem is volt erre szükség, hiszen gyakorlati konszenzus mutatkozott a védendő alapvető emberi jogok tekintetében. Ily módon azonban egy emberi természet kifejezett megfogalmazása híján az emberi jogok nem minősültek teoretikus értelemben „termeszetjogi”-aknak. Ezen kényszerű helyzet, az tehát, hogy a „veleszületett” jogokat nem lehetetett természetjogiasságukban megalapozni, vezetett oda, hogy a kinyilvánított emberi jogokkal és intézményekkel, azok eredeti értelmével szemben futó politikai igények fogalmazódnak immáron meg, mint korunk „új jogai”. A kurzus azt kívánja bizonyí­ tani, hogy ezen törekvésekkel, igénybejelentésekkel, így például az „abortuszhoz való jog”-gal vagy a homoszexuális párok házasságkötéshez való jogának követelésével szemben csak az emberi természeti lényegből logikai szükségszerűséggel fakadó jofok és intézmények megfogalmazásával lehet hatékonyan érvelni. ananyag: Frivaldszky János: Természetjog és emberi jogok. Budapest: PPKE JÁK, 2010 �DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYCSOPORT Agrárigazgatás A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Mikó Zoltán kredit: 2 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Magyarország 2004. óta tagja az Európai Uniónak. A közösségi vívmányok közel fele az agrár, illetve vidékfejlesztési szabályozással foglalkozik. Az EU csatlakozás alap­ vetően átalakította az agrárigazgatás szervezeti és szabályozási struktúráját. A hall­ gató a tantárgy oktatásának keretében először ismereteket sajátít el az EU politikáiról, a sajátos szabályozási rendszerről. Sajátosság, hogy a harmonizált és a közvetlenül al­ kalmazandó közösségi aktust együtt kell alkalmazni, megismeri az agrárigazgatással foglalkozó kormányzati és nem kormányzati szervek struktúráját, azok legfontosabb feladatait. Tananyag: Mikó Zoltán : Agrár és vidékfejlesztési igazgatás. (PPKE JAK jegyzet) Budapest, A KÖZIGAZGATÁS EURÓPAI INTEGRÁCIÓJA A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Molnár Miklós kredit: 2 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -— számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az Európai Unió és a tagállamok közigazgatási rendszerei, a közigazgatási harmoni­ záció jelentéstartalma az Unióban, az Európai Közigazgatási Térség fogalmának ki­ alakulása, értelmezési tartományai, az európai közigazgatási alapelvek, a kooperatív hierarchia modellje az uniós közigazgatásban, az európai közigazgatás cselekmény­ struktúrája, a szuverenitás és az Unió kapcsolata, a szuverenitás megváltozott jelen­ téstartalma és ennek közigazgatási aspektusai, az uniós közigazgatási koordináció általános fogalma és intézményi-eljárási modelljei, és fejlődéstörténete Magyarorszá­ gon, a csatlakozási folyamat kezdetétől a hazai közigazgatás uniós feladatai ágazati áttekintésben Tananyag: Az előadások anyaga (egyetemi jegyzet kimunkálás alatt) Ajánlott irodalom: Torma András: Európai közigazgatás Régiók és önkormányzatok. Budapest: Virtu­ óz, 2001.; Józsa Zoltán: Az Európai Közigazgatási Tér összefüggéseiről. Magyar Közigazgatás 2003/12. 723.; Lőrincz Lajos: Európai integráció-magyar közigazgatás. Magyar Közigazgatás 1998/7. 402. 177 �Állami egyházjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs kredit: 2 félév: 7 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): —- számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: 1. Az állami egyházjog fogalma, Az állami egyházjog forrásai; 2. A lelkiismereti sza­ badság és a hátrányos megkülönböztetés tilalma; 3. A vallásszabadság, mint szubjek­ tív alapjog, a szülői jogok és a család világnézeti integritása; 4. Az állam világnézeti semlegessége, állam és az egyház elválasztott működésének elve; 5. Az egyház, mint sajátos jogalany, az egyházi jogi személyiség keletkezése és megszűnése; 6. A vallás­ gyakorlás szabadsága sajátos intézményekben. Lelkipásztori ellátás egészségügyi és szociális intézményekben. A tábori lelkészi szolgálat és a börtönlelkészi szolgálat; 7. A vallásoktatás; 8. Az egyház részvétele a közoktatásban; 9. Hittudományi felsőok­ tatás, az egyházi intézmények a nem-hitéleti felsőoktatásban; 10. Egyház és tömeg­ tájékoztatás; 11. Egyház és munkajog; 12. Finanszírozási kérdések (a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése, hitéleti támogatás, átvállalt közfeladatok támogatása). Tananyag: Schanda Balázs: Magyar állami egyházjog. (2. kiad.), Budapest: SZÍT, 2003. Ajánlott irodalom: Ádám Antal: Az állami egyházjog fogalmajellemzői és problémái Magyarorszá­ gon. Magyar Közigazgatás L 2000/9, 539-551.; Ádám Antal: Az állami egyházjogról. Jura 1-2/2000, 18-34; Boleratzky Lóránd: A magyar evangélikus egyházjog alapjai és forrásai. Buda­ pest, I. 1991, II. 1998.; Boleratzky Lóránd: Az állami egyházjog alapjai. Valóság XLIII 2000/1, 49-58.; Paczolay Péter: A lelkiismereti és vallásszabadság. Acta Humana 18-19/1995, 141-153.; Schanda Balázs: 60. § [Lelkiismereti és vallásszabadság] In Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja. Budapest: Századvég, 2009, 2194-2218. A SAJTÓSZABADSÁG HATÁRAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Koltay András kredit: 2 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy Á tantárgy tartalma: A hallgatok az órák során megismerkednek a sajtó- és médiajog alapvető problémái­ val, a sajtószabadság alapjogának korlátáival, feltárva azon komplex összefüggéseket, amelyek az alkotmányjogi, közigazgatási jogi, polgári jogi, büntetőjogi szabályozási környezet, illetve a területhez kötődő egyeb társadalomtudományok (kommunikáció, szociológia, filozófia, irodalom- és történettudomány stb.) együtthatásaként e jogte­ rületen megjelennek, különös figyelemmel a téma nemzetközi jogi vetületeire, illetve széles körben alkalmazva a jogösszehasonlítás módszerét. Tananyag: Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai. Budapest: Századvég, 2009. Ajánlott irodalom: Frederic Barbier-Catherine Bertho Lavenir: A média története. Budapest: Osiris, 2004.; 178 �Asa Briggs-Peter Burke: A média társadalomtörténete — Gutenbergtől az internetig. Budapest: Napvilág, 2004.; Gálik Mihály-PoLYÁK Gábor: Médiaszabályozás. Budapest: Kjk-Kerszöv, 2005.; Halmai Gábor: A véleményszabadság határai. Budapest: Atlantisz, 1994.; Halmai Gábor: KommunikációsJogok. Budapest: Új Mandátum, 2002.; Keane, John: Média és demokrácia. Budapest: Helikon, 1999.; Majtényi László: Az információs szabadságok. Adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága. Budapest: Complex, 2006.; Sajó András: A szólasszabadsag kézikönyve. Budapest: Kjk-Kerszöv, 2005.; Székely László: Magyar sajtó- es médiajog. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2007. Az Európai Unió magánjoga A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tattay Levente kredit: 2 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -— számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az európai integráció bővülésével mindinkább megnő azoknak a jogterületeknek a száma, amelyek semmiképpen sem sorolhatók sem a közjogba, sem a kereskedelmi jogba: ilyenek többek között a személyhez fűződő jogok védelme és az esélyegyenlő­ ség biztosítása és a magánjogi kártérítés és a szellemi alkotások védelme. A tantárgy a magyar magánjog rendszerét követve e szakterületek ismertetésére vállalkozik. Az európai magánjog tárgya, szabályozási területei. Az európai jogharmonizáció. Az eu­ rópai jogharmonizáció műhelyeinek részletes bemutatása. Tananyag: Tattay Levente: Bevezetés az európai magánjogba. (PPKE JAK jegyzet) Budapest: SzIT, 2008.; Giannantonio Benacchio: Az Európai Közösség magánjoga. Budapest: Osiris, 2003.; Kecskés László: A polgárijogfejlődése a kontinentális Európa nagyjogrendszerében. Pécs: Dialóg Campus, 2004. AZ INGATLANJOG ÁLTALÁNOS ELVEI A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csapó Orsolya kredit: 2 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -— számonkérés: évközi jegy Á tantárgy tartalma: A polgári jogi ismeretekre épülő tananyagként az ingatlan fogalmának meghatáro­ zásával, az ingatlan tulajdonjogának korlátozásaival, az ingatlan - nyilvántartással, az ingatlanra vonatkozó jogügyletekkel és okiratokkal, az egyes alapvető ingatlan típusok tulajdonjogával kapcsolatos, a bírói és az alkotmánybírósági gyakorlathoz kö­ zelebb álló ismeretek oktatása, az ingatlan tulajdonnal összefüggő jogintézmények, hatályos jogszabályok ismertetése. Tananyag: Bagi István: Ingatlanjog. Budapest: £zIT, 2005.; Kampis György: Telekkönyvi jog (Általános rész). Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1963.; Szladits Károly (szerk.): Magyar magánjog. Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1938. 179 �Bank és tőzsdejog A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: 2 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A tárgy keretében a hallgatók a következő fő témakörökkel ismerkednek meg a félév folyamán: Bankok Magyarországon - fejlődés és privatizáció; hitel és kölcsönszer­ ződések (alapszabályok, biztosítékok), szindikált hitelek, projektfinanszírozás; euró­ pai banki irányelvek; tőkepiaci szabályozás Magyarországon; adásvételi, bizományi ügyletek a tőkepiacon; derivatív termékek; európai tőkepiaci irányelvek; konszolidált felügyelet összehasonlító szabályai. A tárgyat a Pénzügyi Jog 2. tárgy teljesítését követően javasolt felvenni! Tananyag: Az előadáson elhangzott tananyag. Fogyasztóvédelmi közjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Tihamér kredit: 2 félév: 7 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): e: Közigazgatási jog 1. és Polgári jog 3.. számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A tantárgy megismerteti a hallgatókkal fogyasztói helyzetükből fakadó jogaikat, igényérvényesítési lehetőségeiket, kitérve az előírások közgazdasági és etikai indo­ koltságára. A tárgy elsősorban a fogyasztóvédelem közjogi (gazdasági jogi) szabálya­ ira koncentrál, nem foglalkozik a polgári jogi témájú, a fogyasztók és a Kereskedők/ termelők közötti közvetlen kapcsolatok szabályozásával. A tárgy oktatása során ki­ emelt hangsúlyt kap az európai jogi összefüggések bemutatása. A tárgyalt fontosabb jogszabályok a következők: - a fogyasztóvédelmi törvény, mint a jogterület „alapjogszabálya”; - a fogyasztói jogokat is érintő rendelkezéseket tartalmazó törvények: fogyasztók tisztességtelen befolyásolását tiltó Fttv., a reklámtörvény, a versenytörvény, a keres­ kedelmi törvény, a termékfelelősségi törvény, a villamos energiáról, földgázellátásról, elektronikus hírközlésről szóló törvények, élelmiszer törvény. - „Szatellit” rendeletek: pl. tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállása, távollevők közötti szerződések, „time share”, árubiztonság szabályai, műszaki termékek megfe­ lelőségének vizsgálata, használati és kezelési útmutatók, címkézési szabályok. A hazai intézmények közül elsősorban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatát mutatjuk be. Tananyag: Az órán elhangzottak. Fazekas Judit: Fogyasztóvédelmijog. Budapest: Complex, 2007. Európai büntetés-végrehajtási jog A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: dr. Vókó György kredit: 2 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy Á tantárgy tartalma: Az európai büntetés-végrehajtási jog az európai emberi jogi egyezmények által tar­ talmazott követelmények teljesülését vizsgálja a büntetőjogi szankciók, az eljárásjogi kényszerintézkedések és más jog- és szabadságkorlátozással járó intézkedések vég­ rehajtása során. 180 �Bemutatja az Európai Tanács, az Európai Unió és a CPT ajánlásait, valamint az Euró­ pai Minimumkövetelmények gyakorlatát. Tananyag: Vókó György: Európai büntetés-végrehajtási jog. Budapest-Pécs: Dialog Campus, Közjogi korlátozások az ingatlanjogban A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csapó Orsolya kredit: 2 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A polgári jogi ismeretekre épülő tananyagként az ingatlan fogalmának meghatáro­ zásával, az ingatlan tulajdonjogának korlátozásaival, az ingatlan - nyilvántartással, az ingatlanra vonatkozó jogügyletekkel és okiratokkal, az egyes alapvető ingatlan típusok tulajdonjogával kapcsolatos, a bírói és az alkotmánybírósági gyakorlathoz kö­ zelebb álló ismeretek oktatása, az ingatlan tulajdonnal összefüggő jogintézmények, hatályos jogszabályok ismertetése. Az Ingatlanjog I. folytatása, részletesebben. Tananyag: Bagi István: Ingatlanjog. Budapest: $zIT, 2005.; Kampis György: Telekkönyvi jog (Általános rész). Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1963.; Szladits Károly (szerk.): Magyar magánjog. Budapest: Grill Károly Könyvkiadó­ vállalata, 1938. Kriminalisztika A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: dr. Sinku Pál kredit: 2 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:6 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -— számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A kriminalisztika, mint módszertani tudomány, alapjaiban a krimináltechnika és a krimináltaktika általános jellegű, a jogászok számára hasznosítható ismeretanyagot kíván tolmácsolni. Elsősorban gyakorlati megközelítéssel azokat a hasznosítható in­ formációkat szeretné átadni a hallgatóknak, amelyek alkalmasak arra, hogy a bünte­ tőeljárásban közreműködők képesek legyenek kontrollálni az eljárások szabályszerű menetét, illetve, hogy megfelelően tudják értékelni a bizonyítás körében foganatosí­ tott cselekményeket. Tananyag: Az előadások anyaga. Sinku Pál: Kriminalisztikai alapfogalmak. Egyetemi jegyzet. Budapest, 2007. Médiaszabályozás A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Koltay András kredit: 2 félév: 7 óra típus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy Megismerkedés a média szabályozásának alapvető problémáival, feltárva azon komp­ lex összefüggéseket, amelyek az alkotmányjogi, közigazgatási jogi, polgári jogi, bün­ tetőjogi szabályozási környezet, illetve a területhez kötődő egyéb társadalomtudo­ mányok (kommunikáció, szociológia, filozófia, irodalom- és történettudomány stb.) 181 �együtthatásaként e jogterületen megjelennek, különös figyelemmel a téma nemzetközfjogi vetületéiré, illetve széles körben alkalmazva a jogösszehasonlítás módszerét. Tananyag: Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai. Budapest: Századvég, 2009. Ajánlott irodalom: Asa Briggs-Peter Burke: A média társadalomtörténete - Gutenbergtöl az internetig. Budapest: Napvilág, 2004.; Gálik Mihály-Polyák Gábor: Médiaszabályozás. Budapest: Kjk-Kerszöv, 2005.; Daniel C. Hallin - Paolo Mancini: Médiarendszerek.BuáwpQsé. Gondolat, 2008.; John Keane: Média és demokrácia. Budapest: Helikon, 1999.; Pólyák Gábor: A médiarendszer kialakítása. A piacra lépés és a hozzáférés alkot­ mányjogi, közösségi jogi és összehasonlító jogi elemzése. Budapest: HVG-Orac, Price, Monroe E.: A televízió, a nyilvános szféra és a nemzeti identitás. Budapest: Magvető, 1998.; Székely László: Magyar sajtó- és médiajog. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2007. Nemzetközi és európai büntetőjog A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Vóko György kredit: 2 félév: óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy Á tantárgy tartalma: A nemzetközi egyezmények, ajánlások, az Európai Emberi Jogi Bíróság és az Európai Közösség Bírósaga gyakorlatában előfordult büntetőjogi vonatkozású rendelkezések, iránymutatások, allasfoglalások megismertetése a hallgatókkal. A nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségek megjelenése a jogi szabályo­ zásban, valamint a gyakorlati jogalkalmazásban. Tananyag: Az előadások anyaga. Az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Egyezmény az em­ beri jogok és alapvető szabadságok védelméről. Nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Horváth Eva kredit: 2 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A Nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás tárgy keretében a hallgatók átfogó képet kapnak a nemzetközi kereskedelemben kiemelkedő jelentőségű vitarendezesi mod, a választottbíráskodás fejlődéséről, elméleti alapjairól, az arra vonatkozó fon­ tosabb jogforrásokról (nemzetközi egyezmények, mintatörvények és eljárási minta­ szabályok, a magyar Választottbírósagi Törvény és a Magyar Kereskedelmi és Ipar­ kamara mellett szervezett állandó Választottbíróság Eljárási szabályai}. Részletesen ismertetésre kerülnek azok a sajátos vonások, amelyek ezt a vitarendezést megkülön­ böztetik a kereskedelmi és polgári ügyekben folytatott hagyományos állami-bírósági eljárástól. Tananyag: Horváth Eva: A nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás. Budapest: HVGORAC, 2010 (megjelenés alatt). Jogforrások: 1994. évi LXXI. törvény a választottbíráskodásról 2002. évi LV törvény a közvetítői tevékenységről 182 �Összehasonlító alkotmányjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Jakab András kredit: 3 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Összehasonlító (európai) alktört. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés, az összehasonlító alkotmányjog fogalma. A jogcsaládok. Az alkotmá­ nyosság alapelvei, az alkotmányok típusai. Államszövetségek és szövetségi államok; a helyi autonómiák típusai. A kormányformák általános kérdései; prezidecializmus és parlamentarizmus. Az államfő szerepe. Választási rendszerek. Az igazságszolgáltatás rendszerei. Az alkotmánybíráskodás. Az alapvető jogok védelmének intézményrend­ szerei. Az élethez való jog és az emberi méltóság. A véleménnyilvánítás szabadsága. A vallásszabadság. Tananyag: Összehasonlító alkotmányjog. (szerk: Legény Krisztián) Budapest: Complex, 2006; Olvasókönyv kerül közreadásra! Ajánlott irodalom: Chronowski Nóra—Drinóczi Tímea: Európai kormányformák rendszertana. Buda­ pest: HVG Orac, 2007. Összehasonlító közjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Kilényi Géza kredit: 2 félév: 7 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Alkotmányjog 3. (e) számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A nép, mint hatalmi tényező. A képviseleti és a közvetlen demokrácia viszonya a magyar államszervezetben. Alkotmanyozó hatalom - alkotmányozás. A kétkamarás parlamentek. A köztársasági elnök. A Kormány. Az alkotmánybíráskodás. Tananyag: Kilényi Géza: Összehasonlító alkotmányjog (az államszervezet). Egyetemi jegyzet. Összehasonlító magánjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Szönyi Viktor kredit: 2 félév: 7 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgári jog 2. (e) számonkérés: évközi jegy Ma már szinte minden jelentős jogügylethez fűződik olyan körülmény, amelynek megítélése valamely idegen jog szabályaitól függ. Ugyanakkor az egyes országok jogrendszerei között kölcsönös recepció folyik. Ezért a külföldi jogokban való tá­ jékozottság nem csupán a jogi műveltség részé, hanem gyakorlati követelmény is. Az összehasonlító magánjog a jogösszehasonlítás már korábban oktatott alapjaira és módszertanára építve a külföldi jogok egyes fontos magánjogi intézményeit ismerteti és hasonlítja össze. A cél az, hogy a hallgató megfelelő módszertant sajátítson el a gyakorlati összehasonlító jogi munkához es megismerje egyes alapvetően eltérő kül­ földijogintézmények sajátos természetét, rendszerét, funkcióját valamint a mögöttük meghúzódó elveket. Tananyag: Az órán leadott tananyag 183 �Sportjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Bérces László kredit: 2 félév: 7 óra típus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A sportjog fogalma. A sportjog mint vegyes szakjogág. A sportjogi szabályozás fejlődestörtenete. Az amatőr sportolói jogállás. A hivatásos sportoló jogállása. A sport­ fegyelmi felelősség és a-fegyelmi eljárás. A sportegyesületek jogállasa. A sportvál­ lalkozások jogállása. Sportszövetségek jogállása. A sportverseny rendszere. A sport közjogi jogi személyei. A sport állandó választottbíróság. A sport állami befolyásolá­ sa. Dopping a sportban. Vagyoni értékű jogok. A sporttal kapcsolatos kereskedelmi szerződések. Sportrendezvény szervezése. Tananyag: 2004. evil, törvény a sportról; A magyar sportjog alapjai. Budapest: HVG-Orac, 2000.; Bérces László: A sportegyesületekjogállása. - A magyar sportjog alapjai. Budapest: HVG-Orac, 2000.; Sárközy Tamás: Sportjog. Budapest: HVG-Orac, 2004.; Nemes A. (szerk.): Sportjogi ismeretek. Budapest: Megapress Kiadó, 2002. Szellemi alkotások és piacgazdaság A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tattay Levente kredit: 2 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A szellemi alkotások egyre fontosabb szerepet játszanak a gazdasági, szociális, kultu­ rális és egyéni életviszonyokban. Olyan ismeretekről van szó, amelyek kiegészítésül szolgálnak a szellemi alkotások jogi rendszeréhez, mint az Internet, biotechnológiai találmányok és a merchandising. Tananyag: Tattay Levente: A szellemi alkotások és a modern piacgazdaság. 2.kiadás. Budapest: tattay Levente'. Szellemi alkotásokjoga 3. kiadás. Budapest: SzIT, 2007.; Lontai Endre-Faludi Gábor-Gyertyánfy Péter-Vékás Gusztáv: Magyar polgári jog sorozat: Szellemi alkotásokjoga. Budapest: Eötvös József könyvkiadó, 2004. 184 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource JÁK (Jog- és Államtudományi Kar) Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document PPKE-JÁK Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Tanulmányi tájékoztató 2010/2011 - osztatlan jogász mesterszak Description An account of the resource tanév ismertetés; Neptun használat; tanszékek- , oktatók bemutatása; juttatások; adminisztráció; posztgraduális képzés; pályázatok; informatikai szolgáltatások; szabályzatok Subject The topic of the resource Tanulmányi tájékoztató Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE-JÁK; Dr. Schanda Balázs - dékán; Szakaliné Szeder Andrea; MondAt kft Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE-JÁK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2010-2011 Date Created Date of creation of the resource. 2010. július 31. Medium The material or physical carrier of the resource. ismertető Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource digitális; papír Source A related resource from which the described resource is derived JAK_2010_2011_tanulmanyi_tajekoztato_osztatlan_jogasz_mesterszak Relation A related resource 28-T-J-2010-2011 Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Magyarország; Budapest Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. 1088 Szentkirályi u. 28. Extent The size or duration of the resource. 8457 KB; 196x142 mm; 184 p. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE-JÁK Rights Information about rights held in and over the resource PPKE-JÁK Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE-JÁK Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context JAK_2010_2011_tanulmanyi_tajekoztato_osztatlan_jogasz_mesterszak MondAt kft Schanda Balázs Szakaliné Szeder Andrea