https://omeka.ppke.hu/files/original/4f982a228ecb94085234be6d0c0341fd.jpg 72103b544f462e00b1ceff53a774d788 https://omeka.ppke.hu/files/original/41fdc65fd27fc9aedf88069f72542c7b.pdf 158907909d48c47b02dba8ab014b61ae PDF Text Text PÁZMÁNY PÉTER Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Honlap: www.jak.ppke.hu Tanulmányi tájékoztató 2007/2008 �A kézirat lezárásának időpontja: 2007. július 10. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Budapest 1088 Szentkirályi u. 28-30. Telefon: 429 7200 OM azonosító: FI 79633 Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Felelős kiadó: Dr. Schanda Balázs dékán Szerkesztés és tördelés: Deme Erzsébet Borítófotó: Winter Erzsébet Kivitelezés: Szent István Társulat �Tartalomjegyzék Dékáni köszöntő...................................................................................... 5 Egyetemünkről......................................................................................... 7 Karunkról Karunk alapítása, szellemisége.............................................. 13 Karunk szervezeti felépítése, testületéi..........................................16 A Kar oktatási egységei........................................................................ 25 Alapképzés Alkotmányjogi Tanszék.......................................................... 26 Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék..........................28 Büntetőjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék..................... 30 Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék................................ 34 Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet.............................. 37 Idegen Nyelvi Lektorátus............................................................... 41 Informatikai Oktatási Csoport....................................................... 43 Jogbölcseleti Tanszék.................................................................... 44 Jogtörténeti Tanszék...................................................................... 50 Kánonjogi Intézet............................................................................54 Kereskedelmi Jogi Tanszék........................................................... 58 Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék..........................61 Közigazgatási Jogi Tanszék........................................................... 66 Nemzetközi Magánjogi Tanszék.................................................... 69 Pénzügyi Jogi Tanszék................................................................... 71 Polgári Eljárásjogi Tanszék.......... ................................................ 72 Polgári Jogi Tanszék...................................................................... 74 Római Jogi Tanszék....................................................................... 77 Testnevelési Csoport....................................................................... 80 Posztgraduális képzés Deák Ferenc Továbbképző Intézet......................................... 81 Jog- és Államtudományi Doktori Iskola....................................... 85 Kánonjogi Posztgraduális Intézet.................................................. 87 3 �Oktatást segítő egységek....................................................................... 90 Dékáni Titkárság............................................................................ 90 Dékáni Hivatal.................................................................... 90, 223 Dékánhelyettesi Titkárság.................................................. 90, 223 Könyvtár......................................................................................... 91 Gazdasági Osztály.......................................................................... 92 Műszaki Osztály................................................................ 92 Nemzetközi Kapcsolatok Irodája.................................................. 94 Pályázati és Karrieriroda.............................................................. 100 Oktatóink................................................................................... 101 Oktatói lista................................................................................... 101 Kutatócsoportok............................................................................ 112 lustum Aequum Salutare - A Kar jogtudományi folyóirata............ 115 Elismerések......................................................... Állami kitüntetés................................................................... 117 Kiválósági hely............................................................................. 117 Pro Facultate-díj............................................................................ 117 Pázmány emlékérem.................................................................... 118 Az Egyetem díszdoktorai............................................................. 119 Hallgatóink kimagasló eredményei..............................................120 Szolgáltatások a hallgatók részére...................................................... 127 Hallgatói Önkormányzat (HŐK)......................................................... 133 *** SZABÁLYZATOK............................................................................. 135 I. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND......................................... 135 II. FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER...........170 III. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ)...... 193 *** Tanulmányi ügyek - Dékáni Hivatal - Dékánhelyettesi Titkárság.. 223 Általános információk......................................................................223 Mintatanterv - jogászképzés......................................................... 227 Nemzetközi igazgatás alapszak, BA............................................ 242 Mintatanterv - Nemzetközi igazgatási szak, B A......................... 243 4 �DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ A tanévkezdés örömével köszöntőm valamennyi hallgatónkat, okta­ tónkat és a munkánkat segítőket! A „zöld könyv” Karunkon immár hagyomány. Évről évre azzal az icrpnnvpl nHink ÁÖ7rp -ö------ j -• — •j hnav hallantóinknt n? pctvp„.s...... QpaítQP p1icra7nrlni ---- .... térni élet hétköznapjaiban, egyrészt bemutatva Karunk gazdag oktatási kínálatát, másrészt ismertetve az egyetemi életre vonatkozó alapvető szabályzatokat. Az elmúlt évek során Karunk a hazai jogászképzés elismert intéz­ ménye lett. A nemrég megindult nemzetközi igazgatási képzés is min­ den bizonnyal meg fogja állni a helyét. Ugyanakkor számunkra kevés az, hogy a hazai jogi felsőoktatás élmezőnyében foglalhatunk helyet. A megmérettetés ma már európai szintű: diplomásainknak egy konti­ nensnyi munkaerőpiacon kell megállniuk a helyüket. Egyetemünk küldetése szempontjából azonban még ennek sikere is kevés. A kato­ likus egyetem az egyház küldetésének részese - ekként anélkül, hogy bárkire ráerőszakolná a vallásosság bármilyen megnyilvánulását, olyan hely kíván lenni, ahol nem csak a jog, hanem az igazság is meg­ ismerhető. Egyetemünk elkötelezettsége a jogtudomány és a jogi oktatás szempontjából különös előnyökkel jár. Korunk relativista világszem­ lélete fokozatosan megszabadult azoktól a szilárd kapaszkodóktól és fogalmaktól, melyek az ember eligazodását a világban lehetővé tették. Szabadsága azonban tünékeny lett, és ma egyre inkább azt tapasztal­ juk, hogy akár az emberi élet alapkérdéseiről, életről, halálról, házas­ ságról, családról néhány éve még evidenciának számító valóságok kimondása ma már szinte bátor tettnek számít. Ha a jogot nem pusztán többségi szavazások eredményének tekintjük, hanem elismerjük a teremtett emberi személy végtelen méltóságát, azaz egy szilárd em­ berképre építhetünk, és ennek nyomán egy olyan társadalom képe áll előttünk, mely a közjóra törekszik, nem csak jogszemléletünk lesz megalapozottabb, hanem nagyobb, valódibb szabadsággal tájékozód­ hatunk a világban. Kívánom, hogy a Karunk váljon egyre inkább a szabadság szigetévé, ahol nem csak a jog tanulható magas szinten, de az igazság is kimondható. Dr. Schanda Balázs dékán 5 ��Egyetemünkről AZ EGYETEM SZELLEMISÉGE Mit jelent az, hogy katolikus egyetem? Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek - 2003 januárjáig Egyetemünk rektora - a következőképpen fogalmazza meg: Erről hivatalos meghatározással rendelkezünk, amit II. János Pál pápa adott a katolikus egyetemekről szóló, 1990-ben megjelent apostoli rendelkezésében. Ez az a hatályos egyházi törvény, amely ma az ilyen egyetemeknek a működését, identitását szabá­ lyozza. Eszerint a katolikus egyetem olyan, az egyházi hatóság ál­ tal alapított, elismert, de az adott országban is egyetemként elfo­ gadott, nagyobbrészt „világi” tudományokkal foglalkozó intéz­ mény, amely intézményes kötelezettséget vállal arra, hogy teljes oktatói, kutatói és nevelői tevékenységét a katolikus hit szellemé­ ben végzi. Ma az Egyház számára a kultúra, illetve a tudomány világával való párbeszédnek privilegizált helye a katolikus egye­ temen van. Sőt ebben a tekintetben még változik is a hangsúly. 2000 nyarán, Ausztráliában a katolikus egyetemek rektorainak vi­ lágtalálkozóján olyan kép rajzolódott ki, hogy talán ellentétben az előző évtizedekkel, amikor ezek az egyetemek inkább a szakmai­ ságra helyezték a hangsúlyt, ma azt mondják, hogy a létük érde­ kében elsősorban a katolikus identitásukat kell hangsúlyozni, mi­ közben a legmagasabb szakmai színvonalra törekszenek. Ez adja létjogosultságuk alapját. Az Egyetem története * Az egyetem szó a nyelvújítás idején keletkezett, a latin universitas-t fordították le magyarra, ami eredetileg a tanárok és a tanulók összes­ ségét jelentette. (Az egyetem terminológiáját elsőként Verseghy Fe­ renc használta 1805-ben.) Az egyetem a középkor egyik legjelentősebb és legmaradandóbb alkotása. Az ókorban az egyes elismert tudósoknak saját iskolái vol­ tak. A XII-XIII. században, amikor minden rend, népcsoport, foglal­ kozási csoport kialakította a maga szokásjogát, egyúttal megpróbálta kivívni magának a saját privilégiumait és autonómiáját is. A Corpus Juris Civilis szerint szerveződve a professzorok és hallgatók fogtak össze a tanulás és a tudományos kutatások művelése érdekében. Az A történeti részt összeállította: Dr. Horváth Attila egyetemi docens, jogtörté­ nész. 7 �egyetem polgárai maguk választhatták meg elöljáróikat, alakíthatták ki statútumaikat és bíráskodhattak tagjaik felett. A stúdiumokat sikeresen befejező hallgatóknak pedig tudományos fokozatot adhattak. Az első egyetemek még szabadon, ex consuetudine alakultak ki (Párizs, Oxford, Bologna). A XII. században már - felismerve az egyetem jelentőségét - pápák és uralkodók alapították az universitas-okat. így vetette meg az alapját XI. Gergely pápa a toulouse-i (1229), IV. Ince a római (1244-45), II. Frigyes császár pedig a nápolyi (1224) egyetemnek. A német egyetemi oktatás a XIV. században indult meg (Prágában 1348-ban, Bécsben 1361-ben, Heidelbergben 1368-ban, Kölnben 1388-ban stb.). Ekkor alakultak ki az egyetem alapításának jogi feltét­ elei. Eszerint az uralkodói privilégium-leveleket - egy meglehetősen alapos vizsgálat után - a pápának kellett jóváhagynia. Magyarországon I. (Nagy) Lajos az ország akkor legsűrűbben lakott részén, Pécsett alapított egyetemet, amit IV. Orbán pápa 1367-ben ha­ gyottjóvá. Sajnos az egyetem nem sokáig működött. Hasonló sors jutott osztályrészéül a Zsigmond által alapított óbudai (1389) és a Mátyás által létrehozott pozsonyi (1467) universitas-oknak is. Ezzel le is zárult a középkori egyetemalapítások kora. A következő időszakban létrejött egyetemek már új művelődési igények szolgálatá­ ban, a reformáció és ellenreformáció küzdelmeiben és hatása alatt fejlődtek. A török hódoltság miatt Magyarország elveszítette fővárosát és az ország korábban leginkább magyarlakta területét. A Bécsben székelő Habsburg-házi uralkodók pedig nem tartották fontosnak egy magyar egyetem ügyét. Ezért az univerzitás alapítását Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi érseknek kellett magára vállalnia. (Ennek hatására az egyetem további fejlődéséhez a későbbi érsekek is nagy­ ban hozzájárultak.) Pázmány Péter - aki maga is tanított tíz évig a grázi egyetemen - a katolikus vallás terjesztése és a nemzet méltósá­ gának emelése érdekében1 alapította meg az egyetemet a török hódolt­ ság miatt Nagyszombatban 1635. május 12-én. Pázmány Péter régi szokás szerint az alapítás megerősítése érdekében a pápához fordult, de a pápa - mivel csak a teológiai és a bölcsészettudományi kar meg­ alapítására volt elegendő pénz és ezért a jogi és az orvosi kar hiányzott - az intézményt az egyetemek kiváltságával felruházni vonakodott. Ezért Pázmány az egyetemet a Jezsuita Társaságra bízta, amely ren­ delkezett az egyetemi rang adományozásának jogával, és emellett kiváló tanárokkal látta el az egyes tanszékeket. Mindemellett azt is elérte, hogy II. Ferdinánd német-római császár 1635. október 8-diki „... állíttassák a tudományoknak valami egyeteme, a melyben a harcias nemzetnek bátorsága is szelídülve és úgy az egyház Péter alapító levelében, kormányzására, mint az állam igazgatására alkalmassá képeztessék.” - írta Pázmány. 8 �privilégiumlevelével nemcsak hogy elismerje alapítását, hanem ugya­ nazon jogokkal ruházza fel, mint a kölni, bécsi, mainzi, ingolstadti, prágai, olmützi és grazi egyetemeket. Jogi karral 1667. január 2-án egészült ki a Nagyszombati Jezsuita Egyetem Pázmány Péter két utóda, Lósy Imre és Lippay György érse­ kek révén, akik összegyűjtötték azt a 30.000 forintot, amely lehetővé tette az új fakultás elindítását. A hazai jog oktatását olyan fontosnak tartották, hogy erre az alapí­ tó levél előírásaiban külön kitértek: „A tanárokat és a római (császári) es hazai jog tanitasanak mód­ ját illetőleg úgy végeztünk és úgy határoztunk, hogy három tanár állíttassék be, kiknek ketteje a hazai jogot, tudniillik Magyarország szokásjogát, vagyis a törvénykönyvet, mit Hármaskönyvnek hívunk, a jogintézményeket és a törvény cikkely eket adják elő és pedig ezeknek egyike elméletileg (az anyagi jogot) a másika pedig gyakorlatilag (az alaki jogot) adja elő, a mindkét jognak, tudniillik a kánoni és a római és a hazai jognak törvénynyé vált szokását (a peres eljárást) a törvé­ nyes per többi szükségleteivel együtt, mind a nyolcados és megyei s a többi rendes és alsóbírósági ügyeket, mind pedig a szabad városok, a tárnokjogi és szentszéki ügyeket illetőleg a perben előfordulni szokott ügyiratok felhozott példáival együtt. A harmadik végül tanítsa Justinianus rendeletéit és tanítmányait, az egész római törvénytárt és glossáit, azokhoz tartozó mellékletekkel együtt. A jogtudós tanárok főleg arra törekedjenek, hogy a hazai jogot, amennyiben lehetséges, vessék egybe a római és a kánonjoggal s a mik a mieinkből hiányoz­ nának, azokból törekedjenek kiegészíteni. ” Mindennek a jelentőségét akkor értékelhetjük igazán, ha tekintetbe vesszük, hogy francia jogot Párizsban 1679-ben, német jogot pedig 1709-ben Wittenbergben tanítottak először. 1760-tól kezdtek tanítani természetjogot, majd 1769-től az általános közjogot, a hazai közjogot, a büntetőjogot és a politikát. Ezután fokozatosan szélesítették a tan­ anyagot újabb és újabb jogágakkal, tantárgyakkal. Mária Terézia a felvilágosult abszolutizmus eszméjének megfele­ lően „államosította” az egyetemet. Egyrészt ekkor egészítette ki orvosi karral és tette valódi egyetemmé, másrészt a kormányzat ellenőrzése alá vonta az oktatást és elvárta, hogy a birodalomhoz hű jogászokat, állami tisztségviselőket képezzenek. Ezt az elhatározását erősítette a Jezsuita Társaságnak 1773-ban történt feloszlatása is. A királynő által kiadott Ratio Educationis (1777) a politikai kama­ rai tudományokat áttette a bölcsészettudományi karról, így jött létre a jog-és államtudományi kar. Egyúttal az egyetemet Budára költöztették és királyi egyetemként deklarálták kiemelt helyét a magyar felsőokta­ tásban. Majd az egyetem II. József reformintézkedéseinek részeként végleg Pestre került. 9 �A reformkor politikai mozgalmaitól igyekeztek elszigetelni a jogi kart. így a magyar nyelv csak az 1845/46. tanévtől kezdve lett hivata­ los oktatási nyelv a latin helyett. Az 1848. március 15-diki pesti forradalmat az egyetemi ifjúság in­ dította el, és a forradalom kezdeti eseményeiben a diákság volt az igazi tömegbázisa a radikális demokratáknak. Az egyetemi ifjúság már két nappal a forradalom után összeállította kilenc pontos javasla­ tát a felsőoktatás reformjára vonatkozóan. A forradalomnak az egye­ temmel kapcsolatos első vívmánya az 1848. évi 19. te. volt, amely egyrészt az egyetemet az országgyűlésnek felelős vallás- és közoktatá­ si miniszter felügyelete alá helyezte, másrészt deklarálta a tanulás és a tanítás szabadságának elvét. A szabadságharc leverése után az egyetem elvesztette autonómiá­ ját és a német lett a hivatalos oktatási nyelv. Az oktatott tárgyak kö­ zött túlsúlyossá vált az osztrák jog. Betiltották a jogászbált és a ma­ gyar ruhák használatát. A helyzet 1860-ra annyira feszültté vált, hogy a hallgatók tüntetéseket szerveztek, melyeket az abszolút kormányzat brutális módon oszlatott fel. A kar szakmai politikai súlya a kiegyezést követően jelentősen megváltozott. Nemcsak az autonómiáját nyerte vissza, hanem a kor meghatározó politikusai, jogászai is innen kerültek ki. A kar a sport­ szerű versengés szellemében vette tudomásul, hogy elvesztette hege­ móniáját (Kolozsvárott és Pozsonyban is alapítottak jogi karokat). A Károlyi Mihály nevével fémjelzett népköztársaság - de különö­ sen a Tanácsköztársaság - diktatórikus módon avatkozott bele a kar életébe. Az előbbi a kar akarata ellenére hozott létre tanszékeket és nevezett ki oktatókat, míg az utóbbi megszüntette a jogi oktatást2 és helyette a kar épületében marxizmust tanítottak. Az 1920-as években Klebelsberg Kunó minisztersége idején azt val­ lották, hogy az oktatás stratégiai kérdés és a Trianonnal meggyengült országnak minden erejét arra kell összpontosítania, hogy megmutassa a világnak a magyarság európai műveltségét. Ezért jelentős összegeket fordítottak ösztöndíjakra és a külföldi kulturális kapcsolatok ápolására. Az egyetemi tanács kezdeményezte az alapító Pázmány Péter ne­ vének felvételét. A vallás- és közoktatási miniszter 153425/1921. IV. számú leiratában közölte, hogy a kormányzó 1921. szeptember 1-jén járult hozzá a névváltoztatáshoz. 1950-ben, a szovjet mintát másolva, először leválasztották a Hittu­ dományi Kart, majd 1951 elején az Orvostudományi Kart az újonnan felállított Egészségügyi Minisztérium alá rendelték. (Ennyire szervilis módon egyik szocialista ország sem követte a moszkvai direktívákat.) Az egyetem ezután nem viselhette tovább alapítója nevét sem, ezért 2 „A jogászság mint külön kaszt megszűnt. A proletárállamnak nem jogászok­ ra, hanem munkásokra van szüksége.” (Vörös Újság 1919. április 12.) 10 �vette fel a fizikus Eötvös Loránd nevét. A nemzetközi hírű oktatói kar jelentős részét eltávolították, és megbízható kádereket neveztek ki helyettük. A kar autonómiáját teljesen megszüntették, és kötelezővé tették az orosz nyelv, valamint a szovjet jog oktatását. Az 1960-as évek második felében bevezetett gazdasági mechaniz­ mus az egyetem életében is pozitív fordulatot hozott. Liberalizálódott az oktatás, egyre több tehetséges oktató került a tanári karba, és lehe­ tővé vált - ha csak korlátozott módon is -, hogy a kar nemzetközi kapcsolatokat építsen ki. A nyolcvanas években a karon kialakult ellenzéki csoportból, oktatókból és hallgatókból került ki a rendszer­ változást előkészítő politikai elit jelentős része. 1989-ben megszűnt a pártirányítás, eltörölték a kötelező orosz ok­ tatást, valamint a marxista ideológiát sulykoló tárgyakat, és visszaállí­ tották az egyetem autonómiáját. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1992. január 30-án hozta létre oly módon, hogy a Páz­ mány Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek által 1635-ben Nagyszombatban alapított és azóta folyamatosan fennálló Hittudomá­ nyi Kar mellé az Apostoli Szentszék engedélyével Bölcsészettudomá­ nyi Kart hozott létre. Az így keletkezett Katolikus Egyetemet 1993ban a magyar Országgyűlés is elismerte. 1995-ben került sor ugyan­ csak a Püspöki Konferencia részéről az Egyetem Jog- és Államtudo­ mányi Karának megalapítására, majd ezt követően ez a Kar is állami elismerést nyert. A Kánonjogi Posztgraduális Intézetet az Apostoli Szentszék 1996-ban alapította meg egyházi fakultási joggal. A Ma­ gyar Katolikus Püspöki Konferencia 1998-ban egyházilag Informá­ ciós Technológiai Kart is alapított az Egyetemen. A „műszaki in­ formatika” szak indításának állami engedélyét 2000-ben, a Kar ál­ lami elismerését 2001-ben adták meg. A Karon az oktatás 2001-ben indult meg. 1999. március 25-én a Katolikus Nevelés Kongregációjának határoza­ tával Egyetemünk szentszéki alapítású katolikus egyetemmé vált. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hivatalánál fogva az Egyetem nagykancellárja, aki a Szentszék nevében az Egyetem kor­ mányzatának élén áll. 11 �Egyetem vezetői Nagy kancellár: Ft. Dr. Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Rektor: Ft. Dr. Fodor György Rektori Hivatal 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Honlap: http://www.ppke.hu Rektori titkárság: Tel: 4297-213, 4297-211, fax: 3180-507 Az Egyetem Karai Hittudományi Kar (HTK) 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24., telefon: 484-3030, fax: 318-4124 Dékán: Ft. Dr. Kuminetz Géza E-mail: ppke_htk@htk.ppke.hu Honlap: www.htk.ppke.hu Bölcsészettudományi Kar (BTK) 2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1., telefon: 06-26-577-000, fax: 06-26-374-570 Dékán: Dr. Nagy László E-mail: postamester@btk.ppke.hu Honlap: www.btk.ppke.hu Jog- és Államtudományi Kar (JÁK) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30., telefon: 429-7200, fax: 429-7201 Dékán: Dr. Schanda Balázs E-mail: dekan@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu Kánonjogi Posztgraduális Intézet (KJPI) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30., telefon: 429-7217, fax: 429-7218 Elnöke: Dr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem E-mail: kanonjog@jak.ppke.hu Honlap: www.kjpi.ppke.hu Információs Technológiai Kar (ITK) 1083 Budapest, Práter u.50/a, telefon 886-4700, fax: 886-4724 Dékán: Nyékyné dr. Gaizler Judit E-mail: titk@itk.ppke.hu Honlap: www.itk.ppke.hu 12 �Karunk alapítása, szellemisége Alapelvek, célok az alapításkor Magyarországon a rendszerváltozás után fokozódó kereslet jelentke­ zett jogászok iránt, hiszen a jogállam felépítéséhez a korábbinál jelen­ tősebb számú jól képzett, jogot végzett szakember szükséges. Az 1995-ben létrehozott Jog- és Államtudományi Kar fő célja a jogál­ lam felépítésén munkálkodó keresztény szellemiségű, jogot végzett szakemberek kibocsátása a társadalom legkülönbözőbb területeire. A megalakításkor fontos szempont volt az is, hogy olyan jogi kar jöj­ jön létre, amely szakít a korábbi képzési rendszerrel és az európai jog­ államok hagyományaihoz tér vissza. Nemcsak azt oktatjuk, amire most van szükség, hanem a következő fél évszázadra tekintünk előre. A Kar az első évben egy - a fővárosban újra működő - apácazárda ebédlőjében és néhány szobájában vendégeskedett. Amikor a Magyar Katolikus Püspöki Kar visszakapta a Szent István Társulat egykori székházát, a Szentkirályi utca 28-30. számú épületegyüttest, azonnal felmerült a gondolat, hogy a Jog- és Államtudományi Kar itt méltó elhelyezést kaphat. így került a Kar a Szentkirályi utcába és egyezett meg a Szent István Társulattal az épület használatában. A Kar szellemisége Az intézmény szellemiségét híven tükrözi a Kart 1995-től 2000-ig irányító első dékán, dr. Zlinszky János professzor által fogalmazott „Felvételi nyilatkozat”, amelyet a felvételkor minden hallgató aláír: „Alulírott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Állam­ tudományi Karára kérem felvételemet nappali/levelezői tago­ zatra. Tudom, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kato­ likus intézmény, a katolikus keresztény értékrendben működik és oktat. Ezt az értékrendet elfogadom, illetve tiszteletben tar­ tom. Vállalom, hogy tisztességes módon és eszközökkel, fegyelmezet­ ten és szorgalmasan, társaimmal, valamint oktatóimmal szoli­ dárisán, a tehetségem szerint elérhető teljes eredmény elérésé­ re törekszem tanulmányaim során. A PPKE JAK magasabb ok­ tatási teljesítményének elérésében tanáraimmal és társaimmal együttműködöm. Tudatosan és jó lélekkel vállalom azokat a nehézségeket, amelyek a PPKE-JAK alapításának és megszer­ vezésének folyamatában az anyagi eszközök szűkösségéből adódnak. ” 13 �A végzős hallgatóknak a diploma átvételekor elmondott jogászi esküje: Én (...), esküszöm, hogy országunk alkotmányát, törvényeit és al­ kotmányos rendjét megtartom, az ember személyiségéből folyó alapjogait tiszteletben tartom, tudományomat hazánk és ember­ társaink javára fogom hivatásom szerint hasznosítani. Tudásomat arra kívánom használni, hogy hazánk felvirágozzék, abban kicsi és nagy, erős és erőtlen, de főleg minden elhagyatott és védelemre szoruló biztonságban érezhesse magát. A törvények rendjét nem önös szempontok szerint, hanem a közjóra és a ter­ mészetes értékekre figyelemmel igyekszem alakítani, fenntartani, alkalmazni. A rám ruházott hatalmat szolgálatnak tekintem, amellyel elszá­ molni tartozom. Az ítéletemre bízott ügyekben ellenszenv és rokonszenv vagy bármely részrehajlás nélkül, fenyegetésre és sze­ mélyes haszonra nem adva, legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint jogszerűen fogok állást foglalni. A Magyar Katolikus Egyházat, amelynek egyetemén tanulhattam és ezt a Pázmány Péterről nevezett Katolikus Egyetemet tisztele­ temben megtartom, támogatni és értékelni fogom és méltó törek­ szem lenni arra, hogy az Egyetem doktorai közé számíttassam. Isten engem úgy segéljen! A tanrend sajátosságai más jogi karok tanrendjéhez képest: - A gazdasági és környezetvédelmi szakjogi tárgyak, közgazdaság­ tan és a nemzetközi jog magas óraszámban oktatása; - Az alkotmányjog, a sajtó- és médiajog, versenyjog, valamint az informatikai ismeretek hangsúlyos tanítása; - Az intézmény katolikus voltából következően három féléven ke­ resztül kánonjog, valamint bioetika oktatása; — Műemlékvédelem tanítása; - Összehasonlító jog oktatása több szinten; - Sportjog oktatása. 14 �Oktatóink: A jogtudomány élvonalába tartozó oktatóink közül számosán a jogi szakma csúcsintézményeinek (Alkotmánybíróság, Legfelsőbb Bíró­ ság, Főügyészség, Igazságügyi Minisztérium, nemzetközi ügyvédi irodák) volt és jelenlegi vezető munkatársai. Hallgatói össHétszám A 2006/2007-es tanévre beiratkozott hallgatók száma: 3571 fő Nappali tagozatra: Összesen: 1571 fő Jogászképzésre: 1549 fő PhD képzésre: 22 fő Levelező tagozatra: Összesen: 2022 fő Jogászképzésre: 1596 fő Nemzetközi igazgatás szakra (BA képzés): 48 fő Szakirányú továbbképzésre: 348 fő PhD képzésre: 30 fő 15 �Karunk szervezeti felepitese, TESTÜLETÉI A Kar vezetői Dékán Dr. Schanda Balázs egyetemi docens A megválasztandó dékán jelölésére a rektor a Kar egyetemi tanárai és docensei közül eseti bizottságot bíz meg. A dékánt az eseti bizottság három jelöltje közül, akiknek a Kar egyetemi tanárai és docensei kö­ zül kell kikerülniük, a Kari Tanács titkos szavazással lebonyolított választása után, a rektor javaslatára a nagykancellár nevezi ki három­ évi időtartamra. Dékánhelyettesek A dékánhelyetteseket a dékánnak - a Kari Tanács véleményének meghallgatása után - a rektor útján tett, előterjesztése alapján a nagy­ kancellár nevezi ki. A dékánhelyettesek megbízatása a dékánéval együtt szűnik meg. A dékánhelyettesek számát és hatáskörét - a dékán javaslatára - a Kari Tanács állapítja meg. Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István egyetemi docens Tanulmányi dékánhelyettes: Dr. Szigeti Magdolna egyetemi adjunktus Tudományos dékánhelyettes: Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár Külügyi dékánhelyettes: Dr. Szabó Marcel egyetemi docens 16 �A Kar oktatási egységei Alapképzés Alkotmányjogi Tanszék Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék Büntetőjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Idegen Nyelvi Lektorátus Informatikai Oktatási Csoport Jogbölcseleti Tanszék - MAB „Kiválósági hely” (Place of Excel­ lence) Jogtörténeti Tanszék Kánonjogi Intézet Kereskedelmi Jogi Tanszék Környezetjog és Gazdasági Szakjogok Tanszék - Az Európai Környezetjog Jean Monnet Tanszéke Közigazgatási Jogi Tanszék Nemzetközi Magánjogi Tanszék Pénzügyi Jogi Tanszék Polgári Eljárásjogi Tanszék Polgári Jogi Tanszék Római Jogi Tanszék Testnevelési Csoport POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉS Deák Ferenc Továbbképző Intézet Jog- és Államtudományi Doktori Iskola Kánonjogi Posztgraduális Intézet 17 �OKTATÁST SEGÍTŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK Dékáni Titkárság (telefon: 429-7221) Vezetője: Dr. Stágel Bence E-mail: dekan@jak.ppke.hu Dékáni Hivatal (tanulmányi ügyek, telefon: 429-7208) Vezetője: Mátéffy Györgyné E-mail: mateffy@jak.ppke.hu Dékánhelyettesi Titkárság (429-7248, 429-7247) E-mail: tanulmányi .dekanhelyettes @j ak.ppke.hu Vezetője: Boncza Hajnalka E-mail: berta@jak.ppke.hu (A Dékáni Hivatalról, a Dékánhelyettesi Titkárságról, va­ lamint tanulmányi kérdésekről részletesebb tájékoztatás ta­ lálható a könyvünk végén, a „Tanulmányi kérdések - Dé­ káni Hivatal - Dékánhelyettesi Titkárság” c. fejezetben.) Könyvtár (telefon: 429-7231) Vezetője: Kalocsai Ilona E-mail: kalocsai@jak.ppke.hu (A Könyvtárról részletes tájékoztatás található az „Egyéb szer­ vezeti egységek” c. fejezetben) Gazdasági Osztály (telefon: 429-7256) Gazdasági igazgató: Gábor József A Gazdasági Osztály vezetője: Rébeli Szabó Gézáné E-mail: rebeli@jak.ppke.hu Műszaki Osztály (telefon: 429-7250) Vezetője: Szikora Gyula E-mail: szikora@jak.ppke.hu Informatikai Technikai Csoport Vezetője: Groma Sarolt E-mail: groma@jak.ppke.hu Nemzetközi Kapcsolatok Irodája (telefon: 429-7263) Vezetője: Dr. Szabó Marcel E-mail: erasmus@jak.ppke.hu Pályázati és Karrieriroda (telefon: 429 7295) Vezetője: Dr. Ivicz Mihály E-mail: palyazat@jak.ppke.hu 18 �A Kar testületéi Kari Tanács A Kar vezető testületé a Kari Tanács, ennek funkcióját a fakultási jogú Kánonjogi Posztgraduális Intézet esetében az Intézeti Tanács látja el. A Kari Tanács tagjainak létszáma legfeljebb húsz fő, szavazati joggal csak a tagok rendelkeznek. A Kari Tanács tagjai: a. a gazdasági igazgató, b. a Karral teljes munkaidejű munkaviszonyban álló okta­ tók közül, a Karral munkaviszonyban álló oktatók által választott öt tag, c. a Dékán javaslatára a Kar Dékánhelyettesei, intézetveze­ tői vagy más egyetemi tanárai közül a Rektor által kine­ vezett legfeljebb tizenegy tag, d. a Kari Hallgatói Önkormányzat egy képviselője, e. a Kar nem oktató munkavállalói által saját körükből vá­ lasztott egy fő. A Kari Tanács hatáskörébe tartozik: a. a Kar szabályzatainak elkészíttetése, elfogadása és annak az Egyetem Statútumában meghatározott esetekben Rek­ torhoz történő felterjesztésére indítványtétel a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jóváhagyása végett, b. javaslattétel a Karon belüli szervezeti egység létesítésé­ re, felosztására, összevonására vagy megszüntetésére, c. a tantervek jóváhagyása, d. a Kar költségvetésének és mérlegbeszámolójának elké­ szíttetése és véleményezése, e. a Dékán megválasztása és javaslattétel a Dékán szemé­ lyére a Rektor útján a Nagykancellárhoz, f. véleménynyilvánítás a dékánhelyettesi, kari gazdasági igazgatói, intézet-, illetve tanszékvezetői, valamint az egyetemi tanári, egyetemi docensi kinevezés előtt, g. véleménynyilvánítás az egyetemi magántanári cím oda­ ítéléséről, a „Professor Emeritus” cím adományozásá­ ról, h. állásfoglalás azokban az egyéb ügyekben, amelyeket szabályzat vagy a Dékán a Kari Tanács hatáskörébe utal, i. javaslattétel a Rektorhoz, az Egyetemi Tanácshoz az Egyetemet vagy a Kart érintő bármely ügyben. 19 �Diákjóléti Bizottság Elnök: Dr. Horváth Attila egyetemi docens A titkársági feladatokat a Dékánhelyettesi Titkárság látja el. Telefon: 429-7200/363 A Diákjóléti Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely a hallgatók kulturális, szociális és ösztöndíj ügyeivel foglalkozik. Feladat- és hatáskör: a. Eljárás a nappali és levelező tagozaton első alapképzésben részt vevő hallgatók tandíjra, illetve költségtérítésre vonatko­ zó részletfizetési kérelme ügyében. b. Eredményhez kötött tanulmányi ösztöndíj odaítélése. c. Rendszeres és rendkívüli szociális támogatás odaítélése. d. Márton Áron Szakkollégium. e. A hallgatók egyéb kulturális és sporttevékenységével kapcso­ latos ügyek. f. Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bi­ zottság hatáskörébe utal. Esélyegyenlőségi Bizottság Elnök: Dr. Bókái Judit mestertanár A titkársági feladatokat a Polgári Jogi Tanszék titkársága látja el. Telefon; 429-7272 Az Esélyegyenlőségi Bizottság Karonként szervezett állandó bizott­ ság, amely a hallgatók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. Feladat- és hatáskör: a. A fogyatékossággal élő hallgatók Karhoz kapcsolódó ügyei­ nek ellátása. b. Döntés a tanulmányi és vizsgakövetelményekkel kapcsolatos, a fogyatékossággal élő hallgatóktól érkező kérelmekről. c. Döntés a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak se­ gítését szolgáló normatív támogatás felhasználásáról, a segít­ ségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzéséről. d. A c) pontban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése. e. Ajánlások megfogalmazása a Kar és az Egyetem vezetői számára a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségé­ nek kielégítőbb biztosítása érdekében. 20 �f. g. h. i. Véleményezi a Dékán, a Tanulmányi Bizottság és az oktatási szervezeti egységek vezetői hatáskörébe tartozó tanulmányi ügyeket, ha az ügyben érintett hallgató egészségi állapota ta­ nulmányainak végzését hátrányosan befolyásolja vagy akadá­ lyozza. A Bizottság jelen jogkörében a hallgató kérelmére jár el, amelyhez a kezelőorvos igazolását is mellékelni kell. Figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét, és javaslatot tesz az arányos képviselet elérésére, valamint el­ lenőrzi az ezzel kapcsolatos intézkedések eredményességét. Feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nők ará­ nyos szerepvállalását sértő intézkedéseket és kezdeményezi azok megszüntetését. Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bi­ zottság hatáskörébe utal. Etikai Bizottság Elnök: Dr. Bassola Zoltán címzetes egyetemi tanár A titkársági feladatokat a Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tan­ szék titkársága látja el. Telefon: 429-7287 Az Etikai Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely a kari munkavállalók etikai-függelmi szabálysértéseivel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. Feladat- és hatáskör: a. Eljárás a Kar oktatóinak egymással szemben, a nem oktató alkalmazottainak egymással szemben, illetve az oktatói és nem oktató alkalmazottai egymással szemben támasztott eti­ kai panaszával kapcsolatban. b. Eljárás a Hallgatói Önkormányzat által ellenjegyzett hallgatói panasz ügyében, amely valamely oktató eljárásmódja ellen irányul. c. Eljárás bejelentésre vagy hivatalból jelen szabályzat megsér­ tése ügyében. d. Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bi­ zottság hatáskörébe utal. Különösen súlyos esetben a Bizottság az ügyet etikai eljárás lefolyta­ tása nélkül közvetlenül a Rektor elé terjesztheti, illetve a Rektor az ügyet a Bizottságtól magához vonhatja. 21 �Fegyelmi Bizottság Elnök: Dr. Varga Zs. András egyetemi docens A titkársági feladatokat a Dékánhelyettesi Titkárság látja el. Telefon: 429-7247, 429-7248 A Fegyelmi Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely a hallgatók fegyelmi ügyeivel foglalkozik. A Bizottság feladat- és ha­ táskörét, valamint eljárásának részletes szabályait a Fegyelmi és Kár­ térítési Szabályzat határozza meg. Gazdasági Tanácsadó Bizottság Elnök: Dr. Botos József egyetemi docens A titkársági feladatokat a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Inté­ zet titkársága látja el. Telefon: 429 7276 A Gazdasági Tanácsadó Bizottság Karonként szervezett állandó bi­ zottság, amelynek kiemelt feladatai közé tartozik a Kar költségvetés­ ének és zárszámadásának véleményezése, valamint az egyes kari inf­ rastrukturális beruházásokkal kapcsolatos tanácsadás. Kari Habilitációs Bizottság Elnök: Dr. Tamás András egyetemi tanár A titkársági feladatokat a Közigazgatási Jogi Tanszék titkársága látja el. Telefon: 429-7243 A Kari Habilitációs Bizottság a PPKE Habilitációs Szabályzata szerint működő, Karonként szervezett állandó bizottság. Kiadói Bizottság Elnök: Dr. Varga Csaba egyetemi tanár A titkársági feladatokat a Jogbölcseleti Tanszék titkársága látja el. Telefon: 429-7226 A Kiadói Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amelynek feladata a Kar hivatalos kiadványaival kapcsolatos ügyek koordinálása. 22 �Kinevezési Bizottság Elnök: Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm egyetemi tanár A titkársági feladatokat a Kánonjogi Intézet titkársága látja el. Telefon: 429-7217 A Kinevezési Bizottság karonként szervezett állandó bizottság, amelynek feladata a különböző oktatói címekre, illetve oktatói pozíci­ ókra történő előterjesztések véleményezése a dékán, illetve a Kari Tanács részére. Könyvtár Bizottság Elnök: Dr. Tattay Levente egyetemi tanár A titkársági feladatokat a Könyvtár titkársága látja el. Telefon: 429-7231 A Könyvtár Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely a kari Könyvtár működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Kreditátviteli Bizottság Elnök: Dr. Szabó István egyetemi docens A titkársági feladatokat a Dékánhelyettesi Titkárság látja el. Telefon: 429 7247, 429-7248 A Kreditátviteli Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely a hallgatók kreditátviteli ügyeivel foglalkozik. Feladat- és hatáskör: a. A más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, illetve az Egyetem más szakán szerzett kreditek elisme­ réséhez szükséges ismeretanyag-egyezés mértékének megállapítása a szakgazda véleményének figyelembe vé­ telével. b. Tantárgy felmentések elbírálása. 23 �Külügyi Bizottság A titkársági feladatokat az Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tan­ szék titkársága látja el. Telefon: 429-7265 A Külügyi Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely­ nek feladata a Kar külügyi kapcsolatainak koordinálása. Minőségbiztosítási Bizottság Elnök: Dr. Tóth Mihály egyetemi tanár A titkársági feladatokat a Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tan­ szék titkársága látja el. Telefon: 429-7280 A Minőségbiztosítási Bizottság Karonként szervezett állandó bizott­ ság, amely a minőségbiztosítás kérdéseivel foglalkozik. Feladat- és hatáskör: a. A minőségbiztosítás elveinek, módszereinek, rendszerének meghatározása és fejlesztése, b. részvétel az egyetemi szintű minőségbiztosítási feladatok el­ látásában és koordinálásában, c. A minőségbiztosítási tevékenység kari szintű koordinálása. Tanulmányi Bizottság Elnök: Dr. H. Szilágyi István egyetemi docens A titkársági feladatokat a Dékánhelyettesi Titkárság látja el. Telefon: 429-7247, 429-7248 A Tanulmányi Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely a hallgatók tanulmányi ügyeivel foglalkozik: Feladat- és hatáskör: a. Eljárás az első, illetve további alapképzésben, valamint mes­ terképzésben résztvevő hallgatók tanulmányi és vizsgaügyei­ ben, így különösen a halasztott beiratkozás, halasztott tárgy­ felvétel, kedvezményes tanrend, vendéghallgatói jogviszony és a költségtérítéses hallgatók államilag támogatott helyre történő átsorolása tárgyában. b. Az óralátogatás alóli felmentési kérelmek elbírálása, az érin­ tett szak véleményének figyelembe vételével. 24 �A Kar oktatási egységei Alapképzés Alkotmányjogi Tanszék Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék Büntetőjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Idegen Nyelvi Lektorátus Informatikai Oktatási Csoport Jogbölcseleti Tanszék - MAB „Kiválósági hely” (Place of Excellence) Jogtörténeti Tanszék Kánonjogi Intézet Kereskedelmi Jogi Tanszék Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék-Az Európai Környezetjog Jean Monnet Tanszéke Közigazgatási Jogi Tanszék Nemzetközi Magánjogi Tanszék Pénzügyi Jogi Tanszék Polgári Eljárásjogi Tanszék Polgári Jogi Tanszék Római Jogi Tanszék Testnevelési Csoport Posztgraduális képzés Deák Ferenc Továbbképző Intézet Jog- és Államtudományi Doktori Iskola Kánonjogi Posztgraduális Intézet 25 �ALAPKÉPZÉS Alkotmányjogi Tanszék Szentkirályi u. 28. ÜL emelet 356-os szoba (titkárság), telefon: 429-7243 e-mail: alkjog@jak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfőtől csütörtökig de 8-12 h, du 13-15 h, pénteken: 8-12 h Teljes és részmunkaidőben, oktatók: Tanszékvezető: Dr. Schanda Balázs egyetemi docens Dr. Varga Zs. András egyetemi docens Dr. Balogh Zsolt mestertanár Dr. Salamon László mestertanár Dr. Hajas Barnabás egyetemi adjunktus Megbízott előadók: Dr. Kilényi Géza professor emeritus Dr. Kozma Akos mb. előadó Dr. Kovács György mb. előadó Dr. Németh Ágnes mb. előadó Dr. Schlosser Annamária mb. előadó A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgy: Alkotmányjog (tantárgyjegyző: Schanda Balázs) Kötelezően választható tárgy: Összehasonlító közjog (tantárgyjegyző: Kilényi Géza) * Szabadon választható tárgyak: Alkotmányunk értékei (Varga Zs. András) A magyar választási eljárás és egyes magyar választási rendszerek időszerű kérdései (Salamon László) A mindennapi alkotmányjog (Hajas Barnabás) A rendvédelmi szervek testközelben (Hajas Barnabás) A vallásszabadság intézményvédelmi kérdései (Schanda Balázs) * Másik választható tárgy: Összehasonlító magánjog (tantárgyjegyző: Szőnyi Viktor), Kereskedelmi Jogi Tanszék 26 �Élő alkotmányjog (Balogh Zsolt) Szabadon választható tárgyak idegen nyelven: Angolul: Introduction into Hungarian Constitutional Law (Schanda Balázs) Olaszul: Diritto pubblico comparato italo-ungherese (Németh Agnes) A kötelező tárgyhoz megjelölt írott tananyag: — - Kukorelli Istvan: Alkotmanytan I., Osiris Kiadó, Budapest 2007. Sári János: Alapjogok. Alkotmánytan IL, Osiris Kiadó, Budapest 2006. A Tanszék munkatársai kiegészítő jegyzetet és jogszabálygyűjte­ ményt tesznek közzé. A Tanszék kutatási témái: A nemzeti és etnikai kisebbségei jogai; a vallásszabadság intézmény­ védelmi kérdései, állam és egyház viszonya; a közigazgatási jog al­ kotmányos alapjai Magyarországon; az Alkotmány értékrendje, szo­ ciális tartalma; házasság és család alkotmányjogi védelme; összeha­ sonlító államszervezeti jog; alkotmányos kormányzati rendszerek összehasonlítása; alkotmánybíráskodási rendszerek összehasonlítása; alkotmányos alapjogok. Sérva legem, et lex servabit te. Óvjad a törvényt, s majd szelleme téged is óv. (Statius) 27 �Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék Szentkirályi u. 30. II. emelet 215-ös szoba, telefon: 429-7280 e-mail: bunt.elj@jak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfőtől-csütörtökig de. 10-12 h, du. 14-15 h, pénteken de. 10-12 h Hosszú előkészítés után, 2003 nyarán hatályba lépett az új Büntető eljárási törvény. A közel 700 paragrafusból álló jogszabály elsajátítása nem csupán a gyakorlati szakembereknek jelent nehéz feladatot, az oktatókat és hallgatókat is komoly próba elé állítja. A képzés a jogág fő csomópontjainak bemutatását, történeti és összehasonlító elemzését, az egyes intézmények elvi megalapozását és gyakorlati működésének felvázolását tartja feladatának, alapos kitekintéssel az európai gyakor­ latra is. A Tanszék feladatának tekinti azt is, hogy választható gyakorlatok során, felkészült, nagy tapasztalattal rendelkező bírák, ügyészek, ügy­ védek segítségével nyerhessenek a hallgatók betekintést a minden­ napok jogalkalmazási munkájába. A kriminalisztika jelentősége a tudományok állandó fejlődésével és annak az igénynek az erősödésével nő, hogy a bűnüldözés lépést tud­ jon tartani a mind súlyosabbá váló és struktúrájában is átalakuló bűnö­ zéssel. A hallgatók e tantárgy keretében megismerkednek e tudomány­ ág alapjaival, az egyes taktikai, technikai és metodikai módszerek, eszközök lényegével. A büntető eljárásjog 2 féléves, félévben írásbeli kollokviummal járó, év végén szigorlattal végződő tárgy, a kriminalisztika 1 féléves, írásbe­ li kollokviummal végződő tantárgy. Teljes és részmunkaidőben oktatók: Tanszékvezető: Dr. Tóth Mihály egyetemi tanár Dr. Csák Zsolt egyetemi adjunktus Dr. Móritz Balázs egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Brunner Tamás mb. előadó Dr. Magyar György mb. előadó Trappné dr. Kiszely Rita mb. előadó 28 �A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgyak: Büntető eljárásjog (tantárgyjegyzők: nappali: Tóth Mihály, levelező: Csák Zsolt) Kriminalisztika (tantárgyjegyző: Sinku Pál) Szabadon választható tárgyak: A beismerő vallomás jelentősége a büntetőeljárásban (Brunner Tamás) A büntetőeljárás a gyakorlatban (Brunner Tamás) A védő szerepe a büntetőeljárásban (Móritz Balázs) Az előzetes letartóztatás (Móritz Balázs) Bizonyítás a bírósági tárgyaláson (Trappné Kiszely Rita) Bizonyítás az elsőfokú eljárásban (Móritz Balázs) Kiemelkedő bűnügyek eljárásjogi és anyagi jogi problematikái (Tóth Mihály) Megalapozatlanság (Móritz Balázs) Nyomozás, bizonyítás a vádemelésig (Móritz Balázs) Ügyvéd a büntetőeljárásban (Móritz Balázs) írott tananyag: - - Tóth Mihály (szerk): Büntető eljárásjog, HVG-Orac, Budapest 2003. Sinku Pál: Kriminalisztikai alapfogalmak, egyetemi jegyzet, Bu­ dapest 2003. A Tanszék kutatási témái: A büntető eljárásjog és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélke­ zési gyakorlata; kontinentális hagyományok - angolszász gyökerű reformtörekvések a büntető eljárásjogban. Ti azért bátorságosak legyetek, kezeiteket le ne eresszétek, mert a ti munkátoknak jutalma van. (2Krón. 15,7) 29 �Büntetőjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék • Szentkirályi u. 30. II. emelet 215-ös szoba, telefon: 429-7280 e-mail: buntetoiog@iak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfőtől-csütörtökig de. 10-12 h, du. 14-15 h, pénteken de. 10-12 h A Tanszék a büntetőjog általános részét a II. évfolyamon, különös részét a III. évfolyamon tanítja. Az oktatás felöleli az európai és a hazai büntető jogtudomány történetét, a nemzeti kodifikáció fejlődését és - elsősorban - a hatályos joganyagot. Nem merül ki a tételes jog szabályainak elemzésében, hanem magában foglalja a szakirodalom, az alkotmánybírósági határozatok, a Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást tartalmazó határozatainak az ismertetését is. Nyomon kíséri azokat a jogpolitikai igényeket, amelyek a jövő büntetőjogát alakítják. Az oktatás az elmélet közlésén felül kiterjed a jogeset-megoldásokra is, azzal az igénnyel, hogy a hallgató - tanulmányai befejezése után az igazságszolgáltatás bármely területén színvonalas büntetőjogász­ ként tudjon működni. A Büntetés-végrehajtási jog oktatására rányomja bélyegét az új Btk és bv. törvény előkészítése, az európai büntetés-végrehajtási jog diszciplína bevezetése, a gyakorlat megismertetése. Teljes és részmunkaidőben oktatók: Tanszékvezető: Dr. Vókó György egyetemi tanár Dr. Busch Béla egyetemi docens Dr. Belovics Ervin mestertanár Dr. Margitén Éva mestertanár Dr. Molnár Gábor mestertanár Dr. Sinku Pál mestertanár Dr. Szívós Mária mestertanár Dr. Varga Zoltán mestertanár Dr. Tamási Erzsébet tudományos munkatárs Dr. Bárándy Gergely egyetemi adjunktus Dr. Békés Ádám egyetemi adjunktus Dr. Újvári Ákos egyetemi adjunktus Dr. Bory Noémi egyetemi tanársegéd Dr. Eperjes Krisztián egyetemi tanársegéd 30 �Megbízott előadók: Büntetőjog tárgyrészből: Dr. Békés Imre professor emeritus Dr. Polt Péter c. egyetemi tanár Dr. Kiss Zsigmond c. egyetemi docens Dr. Kussbach Erik egyetemi tanár Dr. Csordás Sándor mb. előadó Dr. Horváth Katalin mb. előadó Dr. Ihász Sándor mb, előadó Dr. Jacsó Judit mb. előadó Dr. Kovács Attila mb. előadó Dr. Sodor István mb. előadó Dr. Szűcs András mb. előadó Dr. Varga Réka mb. előadó Dr. Vaskúti András mb. előadó Más tudományok tárgyköréből: Dr. Boros János PhD, kriminél- és börtönpszichológus, PPKE Bölcsé­ szettudományi Kar Dr. Csorba József érseki tanácsos Dr. Iván László egyetemi tanár, Semmelweis Orvostudományi Egyetem Dr. Sótonyi Péter egyetemi tanár, Semmelweis Orvostudományi Egyetem A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgyak: Büntetőjog I. - Általános rész (tantárgyjegyzők: nappali: Békés Imre, levelező: Vókó György és Kiss Zsigmond) Büntetőjog II. - Különös rész (tantárgyjegyzők: nappali: Vókó György és Kiss Zsigmond, levelező: Busch Béla) Büntetés-végrehajtási jog (tantárgyjegyző: Vókó György) Kötelezően választható tárgyak: Nemzetközi büntetőjog (tantárgyjegyző: Kussbach Erik) Európai büntetés-végrehajtási jog (tantárgyjegyző: Vókó György) Kriminológia (tantárgyjegyző: Tamási Erzsébet) Szabadon választható tárgyak: A büntetés-végrehajtás bírói eljárás gyakorlati kérdései (Szűcs András) A büntetőjog időszerű gyakorlati kérdései. A gazdasági bűncse­ lekmények (Sodor István) A gazdasági bűncselekmények története és bírósági jogalkalmazói gyakorlata (Horváth Katalin) 31 �A gyakorlatban előforduló legújabb bűnügyek büntetőjogi elemzé­ se (Polt Péter) A pénzmosás elleni fellépés az Európai Unióban (Jacsó Judit) A pénzügyi bűncselekmények elbírálásának bírósági jogalkalmazói . gyakorlata (Horváth Katalin) A szervezett bűnözés és a korrupció (Ihász Sándor) Az Alkotmánybíróság büntetőjogi tárgyú határozatainak elemzése (Sipter Orsolya Ajnácska) Az ügyész szerepe a büntető felelősségre vonás teljessé tételében (Vókó György) Börtönpszichológia (Boros János) Büntetés a katolikus világképben. A tízparancsolat és a büntetőjog (Csorba József és Vókó György) Büntetési tanok (Vókó György) Büntetőjog a bírói gyakorlatban (Vaskúti András) Büntetőjog az ügyészi gyakorlatban (Sodor István) Büntetőjogi elvek és esetek (Polt Péter) Élet a börtönön belül, a börtönélet belső szabályai (Csordás Sán­ dor) Fejezetek az igazságügyi orvostanból büntetőjogászok számára (Sótonyi Péter) Fiatalkorúak büntetőjoga, eljárásjoga és végrehajtási joga (Bory Noémi) Gazdasági bűncselekmények jogalkalmazói gyakorlata (Kovács Attila) Igazságügyi pszichiátriai alapismeretek (Iván László) Katonai büntetőjog (Eperjes Krisztián) Kriminálpszichológia (Boros János) Nemiség és deviancia (Tamási Erzsébet) Vallás, szocializációs bűnmegelőzés (Tamási Erzsébet - Sárik Esz­ ter) Szabadon választható tárgyak idegen nyelven: Angoul: Criminal Law and Humanitarian Law (Varga Réka) Criminology Consultation (Tamási Erzsébet) History and Judicial Practice of Economic Crimes (Horváth Kata­ lin) Hungarian Substantive Criminal Law (Békés Adám) Juvenile Deliquenci, Juveniles Execution of Ssentences (Bory Noémi) Military Criminal Law (Eperjes Krisztián) Sanctions and Execution of the Hungarian Criminal Law (Szűcs András) Theory and Judicial Practice of the Hungarian Criminal Law 32 �(Horváth Katalin) Németül: Bekampfung dér Geldwascherei in Europa (Jacsó Judit) Spanyolul: La reclusion de los impúberos (Bory Noémi) A kötelező tárgyakhoz megjelölt írásos anyag: - Békés Imre - Belovics Ervin - Busch Béla - Molnár Gábor Sinku Pál - Tóth Mihály: Büntetőjog, Általános Rész, HVGORAC, Budapest 2006. - Belovics Ervin - Molnár Gábor - Sinku Pál: Büntetőjog, Különös Rész, HVG-ORAC, Budapest 2003. - Vókó György: A magyar büntetés-végrehajtási jog, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2006. - Vókó György: Büntetés-végrehajtási jog, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2005. - Vókó György: Európai büntetés-végrehajtási jog, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2006. - Gönczöl Katalin - Körinek László - Lévay Miklós: Kriminológiai ismeretek - Bűnözés - Bűnözés kontroll, Corvina, Budapest 1999. A Tanszék kutatási témái: Büntetőjog és emberi jogok; gazdasági bűncselekmények; szervezett bűnözés; a büntetés-végrehajtás törvényessége; a bűnmegelőzés új módszerei; viktimológia; bűnszervezet és korrupció; büntethetöségi akadályok; a büntetés-végrehajtási bírói feladatkör és eljárás; az euró­ pai büntetőjoggal kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések; a fogvatartottak vallásgyakorlata; az új európai börtönszabályokkal kapcsolatos ajánlások; európai emberi jogi bírósági gyakorlat; kínzás vagy más kegyetlen, embertelen, megalázó büntetések, bánásmódok megelőzésére létrehozott európai jogi mechanizmus és eredményei, a fejlesztés lehetőségei; a jogos védelem; a rehabilitációs és a bűnügyi nyilvántartás; a fiatalkorúak bűnözése elleni küzdelem időszerű kérdé­ sei kriminológiai, büntetőjogi, büntető eljárásjogi és büntetéstani szempontból; a katonai büntető anyagi, eljárási és végrehajtási jog; a büntetőjogi szankcionálás hatékonysága és jogállamisága; a fiatalkorú­ ak büntető igazságszolgáltatásában a diverziós jogintézmények alkal­ mazása; nemek és bűnözés, nemek és terrorizmus, kliensek és prostitú­ ció. 33 �Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék Szentkirályi u. 28.1. emelet 123-as szoba (titkárság), telefon: 429 7265 e-mail: eujog@jak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfőtől csütörtökig 8-16 h, pénteken: 8-14 h 2006-ban az Európajogi és a Nemzetközi Közjogi Tanszék összeol­ vadt tekintettel arra, hogy ez a két terület szervesen összefügg egymás­ sal. Magyarország uniós csatlakozását követően talán még hangsúlyo­ sabb az Európai Unió működésének megismerése és megértése, hogy ne csak passzív követői legyünk Európa különböző politikai, gazdasá­ gi folyamatainak, hanem aktív formálói az Unió fejlődésének. Ehhez szükségesek a megfelelően képzett szakemberek, a tagságra felkészí­ tett jogásztársadalom. Az európajogi képzés szerepe ebben kulcsfon­ tosságú. A fentiekkel összhangban az európajog és a nemzetközi jog államvizsga tárgy lett. A külföldi egyetemekkel való együttműködésben célunk az Európai Unió szervezetei működésének, ill. a tagállamokat érintő politikák tanulmányozása, európai érzékkel és kritikai szemlélettel történő elemzése, keresztény erkölcsi szempontok szerinti rendszerezése. Örvendetes módon folyamatosan bővül a Tanszék szerepe a kutatási programokban, az Erasmus programban és a kari PhD-kutatási témák­ ban. A nemzetközi közjog oktatásának célja annak elérése, hogy a hallgató - mint majdani jogalkalmazó - otthonosan mozogjon a nemzetközi jog alapintézményeiben. A cél tehát nem kizárólag majdani diplomaták képzése, hanem annak tudatosítása, hogy a köztisztviselő, bíró, ügyész, ügyvéd, jogtanácsos is kerülhet olyan helyzetbe, hogy nemzet­ közi szerződést kell értelmeznie: meg kell tudni tehát állapítani a ma­ gyar államot terhelő általános és különös nemzetközi jogi kötelezett­ ségek eredetét és konkrét jogforrását. Ezért a nemzetközi szerződések kötésével, értelmezésével, a fenntartások intézményével összefüggő problematika különös hangsúlyt kap. Teljes és részmunkaidőben oktatók: Tanszékvezető: Dr. Szabó Marcel egyetemi docens Dr. Kovács Péter egyetemi tanár Dr. Király Miklós egyetemi docens Dr. Mohi Csaba mestertanár Dr. Kravalik Gábor tudományos munkatárs 34 �Dr. Ádány Tamás egyetemi adjunktus Dr. Gyeney Laura egyetemi adjunktus Dr. Csepely-Knorr Tamás egyetemi tanársegéd Dr. Jaskó Luca egyetemi tanársegéd Dr. Szilágyi Pál Béla egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Boytha György c. egyetemi tanár Dr. Kussbach Erich egyetemi tanár Dr Gál Gyula egyetemi docens Dr. Dienes-Oehm Egon c. egyetemi docens Allan F. Tatham egyetemi adjunktus Dr. Láncos Petra Lea PhD hallgató A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgyak: Európajog (tantárgyjegyzö: Szabó Marcel) Nemzetközi jog (tantárgyjegyzők: Kovács Péter - nappali tagozat, Kussbach Erik - levelező tagozat) Szabadon választható tárgyak: A közösségi és nemzeti hatáskörök az uniós alapokmányokban (Dienes-Oehm Egon) A nemzetközi légijog alapjai (Gál Gyula) A világürjog alapjai (Gál Gyula) Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Egyezmény (Kravalik Gábor) Az Európai Bíróság emberi jogi gyakorlata (Gyeney Laura) Az Európai Közösségek Bíróságának felépítése és joggyakorlata (Csepely-Knorr Tamás) Belső piac - esetjog (Gyeney Laura) Diplomáciai protokoll és etikett (Kravalik Gábor) Kisebbség és autonómia: összehasonlító jogi áttekintés (Kovács Péter) Nemzetközi jog és kisebbségvédelem (Kovács Péter) Szabadon választható tárgyak angol nyelven: Basic EU Business Law (Allan F. Tatham) EC Law and National Courts (Allan F. Tatham) EU IT Law (Csepely-Knorr Tamás, Ádány Tamás) Internal Market - Case by Case (Láncos Petra Lea) International Criminal Jurisprudence (Ádány Tamás) Let us Know How to Protect Know-How (Boytha György) Policies, Polity and Politics of the EU (Láncos Petra Lea) Telecommunication and Data Protection Law of the EU (CsepelyKnorr Tamás, Ádány Tamás) 35 �The WTO/TRIPs Agreement and the European Community (Boytha György) A kötelező tárgyhoz megjelölt írott tananyag: - Az Európai Unió Alkotmányos Szerződése, elérhető a Tanszék honlapjáról: www.jak.ppke.hu/oktatási egységek/Európajogi Tan­ szék - Berke - Boytha - Dienes-Oehm - Martonyi - Király: Az Európai Közösség kereskedelmi joga, negyedik, átdolgozott kiadás válto­ zatlan utánnyomása, szerk.: Király Miklós. KJK-Kerszöv, Buda­ pest 2005. - Boytha György - Papp Mónika: Az Európai Unió létrejötte, intéz­ ményrendszere és jogforrásai, ötödik kiadás javított kiadás, Buda­ pest, Szent István Társulat 2006. - Gyeney Laura: Az európai társasági jog, Szent István Társulat, Budapest 2005. - Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, hatodik, átdolgo­ zott, bővített kiadás, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2005. - Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakor­ latba, Szent István Társulat, Budapest, 1999 - Kovács Péter: Nemzetközi közjog, Osiris, Budapest 2006. (tan­ könyv) - Petró Rita - Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűj­ temény, Bíbor Kiadó, Budapest 2000 - Tchikaya, Blaise: Bevezetés a nemzetközi bíráskodásba, Bíbor Kiadó, Miskolc 2002 - Várnay Ernő - Papp mónika: Az Európai Unió joga, Complex, Budapest 2005. A Tanszék kutatási témái: Európajogból: Az Európai Unió közjogi struktúrájának átalakulása, az emberi jogok védelme az Európai Unióban; az Európai Bíróság esetjoga és az egy­ séges piac fejlődése, különös; a szellemi termékek oltalmának szabá­ lyozása az Európai Közösségben, az elektronikus kereskedelem euró­ pai szabályozása; az egyház társadalmi tanítása és az európai integrá­ ció, az Európai Unió versenyjoga. Nemzetközi közjogból: Emberi jogok nemzetközi védelme; kisebbségvédelem; humanitárius nemzetközi jog; diplomáciai jog; világűrjog; nemzetközi jog története; nemzetközi bíráskodás; NATO és biztonságpolitika. 36 �Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Szentkirályi u. 26. II. emelet, 201-208-as szobák, telefon: 429-7276 Fax.: 429-7279, e-mail: koz.gazd@jak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfőtől péntekig: 9-13 h A PPKE Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézete a Jog- és Államtudományi Kar létrehozásával, annak intézeteként született meg. A PPKE Bölcsészettudományi Karán fokozatosan bevezetett közgaz­ dasági oktatást is az intézet végezte. A Közgazdasági Intézet 1999-ben felvette a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet nevet. Teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott oktatók: Intézetvezető: Dr. Botos Katalin egyetemi tanár Dr. Botos József egyetemi docens Dr. Katona Klára egyetemi docens Dr. Körösi István egyetemi docens Dr. Ivicz Mihály egyetemi adjunktus Dr. Schlett András egyetemi adjunktus Megbízott előadók: Dr. Bódy László mb. előadó Dr. Bán Tamás mb. előadó Az Intézet által oktatott tárgyak Kötelező tárgyak: Bevezetés a közgazdaságtanba (tantárgyjegyző: Botos Katalin) Európa gazdaságtana (tantárgyjegyzö: Körösi István) Statisztika (tantárgyjegyző: Botos József) Számvitel és menedzsment módszerek (tantárgyjegyző: Ivicz Mi­ hály) Újraelosztási rendszerek (ÁHT, Pénz- és tőkepiac) (tantárgyjegy­ zö: Botos Katalin) Vállalatgazdaságtan és kontrolling (tantárgyjegyző: Katona Klára) Világgazdaságtan (tantárgyjegyzö: Schlett András) 37 �Szabadon választható tárgyak: A gazdaságpolitika szerepe a felzárkózásban (Körösi István) A globalizáció kihívásai (Schlett András) A központi költségvetés legjelentősebb bevételei adónemenként (Ivicz Mihály) A magyar monetáris politika (Bódy László) A világgazdaság (Botos Katalin) Állami támogatások a közszolgáltatásban (Bán Tamás) Az új EU országok, különösen Magyarország helyzete, felzárkózá­ sa, perspektívái az Európai Unióban (BA képzés) (Körösi Ist­ ván) Bevezetés a közgazdaságtanba repetitórium (Schlett András) Gazdasági növekedés és egyensúlyhiányok az Európai Unióban (Körösi István) Gazdaságpolitikai dilemmák a XX. században (Ivicz Mihály Schlett András) Jog és gazdaság: az állam szerep változásai (Botos Katalin) Közgazdasági gondolatok a Bibliában (Botos József) Különleges pénzügyi intézmények (Katona Klára) Menedzserkalauz (Botos József) Nemzetközi működötöké áramlás (Katona Klára - Schlett István) Pénzügypolitikák és integráció (Körösi István) Számviteli gyakorlatok (Ivicz Mihály) Szociális Európa (Schlett András) Társadalombiztosítás (Botos József) Üzleti terv (Katona Klára) Villamos energia kereskedelmi ügyletek a liberalizált piacon (Bán Tamás) Szabadon választható tárgyak idegen nyelven: Angolul: The World Economy: a Millennial Perspective (Botos Katalin) History of Economic Theory: from Adam Smith to Thomas Schelling (Botos Katalin) Németül: Die Europáische Integration und Ungarns Beitritt und Erfahrungen in dér Europáischen Union (Körösi István) 38 �Írott tananyag: - Árva -—Ivícz^^KatonáT - Schlett: Globalizáció és külföldi müködötőke-beruházások, Szent István Társulat, Budapest 2003. - Bittsánszky Géza: Bevezetés a közgazdaságtanba, PPKE JÁK Szent István Társulat, Budapest 2004. - Botos Katalin - Schlett András: Államháztartástan (egyetemi jegy­ zet), PPKE JÁK - Szent István Társulat, Budapest, 2005. - Botos Katalin: Gazdaságpolitikai olvasókönyv, Szent István Társu­ lat, Budapest, 2005. - Botos Katalin - Bódy László: Magyar pénz és tőkepiaci ismeretek, PPKE JÁK - Szent István Társulat, Budapest 2004. - Botos Katalin - Körösi István: Nemzetközi gazdasági ismeretek, Szent István Társulat, Budapest 2004. - Botos József: Általános statisztika és példatár, Szent István Társu­ lat, Budapest 2005. - Statisztikai zsebkönyvek, évkönyvek - Horváth Katalin: Számvitel és kontrolling, Osiris Kiadó, Budapest 2002. - Katona Klára: Vállalatgazdaságtan (jegyzet), PPKE JÁK - Szent István Társulat, Budapest 2004. Az intézet kutatási témái: Magyarország versenyképességének alakulása; hárompólusú gazdasági hatalommegosztás, a globalizáció és a nemzetállam ellentmondásai és a magyar pénzügyi rendszer működése (részletesebb kutatási profilt lásd a Társadalmi-Gazdasági Kutatócentrumnál). Társadalmi-Gazdasági Kutatócentrum A Heller Farkas Közgazdasági Intézet gesztorálásával 2002-ben meg­ alakult a Társadalmi-Gazdasági Kutatócentrum, amelyet az Egyetemi Tanács is jóváhagyott. A Kutatócentrum létrehozásának szakmai hátte­ rét az adta, hogy rendszeres karközi oktatótevékenység folyt az interdiszciplinaritás jegyében, továbbá az, hogy az Intézet vezetője, dr. Botos Katalin több tudományterület doktori iskolájának is vezető oktatója. Botos Katalin a PPKE Történettudományi Doktori Iskolájá­ nak alapítója és jelenleg a gazdaságtörténeti műhely meghívott vezető­ je. A PPKE Jog- és Államtudományi Doktori Iskolájában oktatási­ kutatási program vezetője (Jog és Gazdaság határán), a Szegedi Tu­ dományegyetem Közgazdasági Doktori Iskolájának vezetője. A köz­ gazdaságtan és határterületein a Kutatócentrum már eddig is számos 39 �pályázatot nyert. Az Intézet vezetője a Magyar Közgazdasági Társaság Társadalmi-gazdasági Szakosztály elnökségi tagja. A kutatóközpont együttműködik a Würzburgi Egyetem és a Milánói Katolikus Egyetem oktatóival és az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiával a családgazdasági és pénzelméleti, valamint gazdaságpolitikai kutatá­ sokban. A kutatócentrum munkáit a Heller Farkas Füzetekben publi­ kálja. Kutatási témák: - Gazdaságpolitika és társadalompolitika kapcsolata - Globalizáció, pénzelmélet és versenyképesség összefüggése - Gazdasági és társadalmi történelmi kutatások (banktörténet, agrár. gazdasági és pénzügyi kérdések, adórendszer, TB kérdések nem­ zetközi összehasonlításban) - Család-, gazdasági kutatások - Gazdaságetikai kutatások - Pénz- és tőkepiac Magyarországon (vállalatfinanszírozás, tőkebe­ vonás, bankszabályozás, bankbiztonság) - Az államháztartás modernizációja; közjavak, közszolgáltatások finanszírozása - Vezetékjog és gazdaság A Kutatócentrum munkájában részt vevő kutatók: Dr. Ádám Zsigmond Dr. Csillik Péter PhD Dr. Szegő Szilvia kandidátus Dr. Stefan Brunnhuber (Würzburg) PhD c. egyetemi docens Dr. Bán Tamás Meghívott előadók: Botos Balázs Majláth Konrád Réz András Závodnyik József „Az teszi széppé a sivatagot, hogy valahol egy kutat rejt. ” Antoine de Saint-Exupéry) 40 �Idegen Nyelvi Lektorátus Szentkirályi u. 28. III. emelet 355 és 363-as szobák, Telefon: 429-7232, tanári szoba 429-7200/324 E-mail: lektorátus©jak.ppke.hu^ http: nyelvoktatas.jak.ppke.hu A Lektorátus vezetője: Lovas Judit Oktatásszervező: Kuslits Mária A Lektorátus által oktatott tárgyak: Kötelező tárgy a jogászképzésben: Latin 1, Latin 2 Tantárgyjegyző: Dzsida Orsolya Megbízott előadók: Berthóty László, Paksy Nóra, Tóth László A szakmai felügyeletet a Római Jogi Tanszék látja el. Kötelezően választható tárgyak a Nemzetközi igazgatási alap­ szakon (BA): Idegennyelv 1, 2 (Országismeret 1, 2) Tantárgyjegyző: Lovas Judit, Kácsor Judit Idegennyelv 3 (Igazgatási szaknyelv) Tantárgyjegyző: dr. Pusztai Borbála Idegennyelv 4. (Nemzetközi Kommunikáció) Tantárgyjegyző: Kácsor Judit A Lektorátuson felvehető egyéb tanegységek: - Jogi szaknyelv (szabadon választható tanegység) - Általános nyelv A Karon oktatott élő idegen nyelveket minden hallgató felveheti. A nyelvoktatás minden hallgató számára költségtérítéses. Jogi szaknyelv: A jogi szaknyelvi oktatás - a képzés részeként - speciális kollégium­ ként felvehető, 2 kreditpontot ér. Jelentkezés a Neptun rendszeren keresztül történik. A hallgató a szaknyelvi kurzust köteles leckeköny­ vébe felvenni. Jogi szaknyelvi speciális kollégiumok: Európai Unió jogi szaknyelve - angol, német Polgári Jogi szaknyelv - angol, német Bevezetés a jogi szaknyelvbe - angol, német, francia, olasz 41 �Híres francia bűnügyek Szerződések németül Német jogi szaknyelv - egyéb szakterületek Latin haladójogi szaknyelv (nyelvvizsga előkészítő) Szaknyelvi nyelvvizsga: PROFEX jogi és közigazgatási szaknyelvi vizsga: Államilag elismert, háromfokozatú, kétnyelvű, szintező, jogi és közigazgatási szaknyelvi vizsga, amely jelenleg angol és német nyelvből tehető le Karunkon, a PROFEX Vizsgaközpont beje­ lentett vizsgahelyén. Részletes tájékoztató a honlapon található. PROFEX szaknyelvi nyelvvizsga előkészítő tanfolyam Az előírt nyelvvizsga követelményeket követve készít fel a nyelvvizsgára Általános nyelv A szintekre épülő nyelvoktatás angol, német, olasz, francia és spanyol nyelveken folyik. A kezdő és középhaladó szintről induló kurzusok végén a hallgató írásbeli és szóbeli részből álló lektorátusi vizsgát tehet. Általános nyelvi nyelvvizsga-előkészítő kurzusaink az Egyetem által elfogadott TELC nyelvvizsgára készítenek fel. A vizsgáztatást a Lek­ torátus megszervezi. Az Egyetem által kiadható idegen nyelvű dokumentumok hitelesítése a hallgatók által befizetett díj ellenében - az Idegen Nyelvi Lektorátus hatáskörébe tartozik. Félfogadás: Lovas Judit: hétfő 10.00-12.00 h, csütörtök 12.00-14.00 h Kuslits Mária: hétfötől-péntekig 9.00-12.00 h További részletes információk a Lektorátus hirdetőtábláján illetve honlapján: nyelvoktatas.jak.ppke.hu olvashatók. „ Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája ” (Szent-Györgyi Albert) 42 �Informatikai Oktatási Csoport Szentkirályi u. 28.1. emelet 101-es terem (Informatika Labor), 106-os terem (Informatika Gyakorló) és III. emelet 327-es szoba, telefon: 429-7260, tanári szoba: 429-7253 e-mail: informatika@jak.ppke.hu Az Informatikai Oktatási Csoport a kötelező alapképzésben nyújtott oktatáson túl feladatának érzi a karon az informatikai kultúra fejleszté­ sét, a karon folyó munkák informatikai szolgálatának biztosítását és erősítését, továbbá a korszerű technológiák és új informatikai lehető­ ségek megismertetését, például belső tanfolyamokon keresztül. Az oktatás célja: Az egyetemi tanulmányokhoz és jogi munkakörhöz nélkülözhetetlen informatikai alapismeretek elsajátítása, számítástechnikai eszközök használatához szükséges gyakorlati jártasság közvetítése, valamint az ECDL követelményszint megfelelő részeinek teljesítése. Célunk az informatika gyors fejlődési területeinek megismertetése, a felhasználói lehetőségekbe való bepillantás. Nappali tagozatos hallgatóinknak az órákat közvetlenül számítógépes környezetben, az Informatikai Gyakorlóban tartjuk, 20 fős csoportok­ ban. Oktatók: Groma Sarolt tantárgyjegyző Skublics Benedek Oktatott tárgyak: Informatika gyakorlat I. Informatika gyakorlat II. A tárgyak a mintatanterv szerint az I. évfolyam I. és II. félévében teljesítendök, heti egy órában. Kötelező gyakorlatok, 1 kredit értékben. A hallgatók számára honlap-szerkesztés és logika tárgyú fakultatív foglalkozásokat tartunk. Konzultáció: Csütörtök: du. 2-3 óra, Informatika Gyakorló (106-os terem) További információ: www.jak.ppke.hu/tanszek/informatika 43 �Jogbölcseleti Tanszék MAB „KIVÁLÓSÁGI HELY” Szentkirályi u. 28. II. emelet, 222-228-as szobák Fax és telefon: 429-7226 Hajdú Aranka; 429-7227 Szilfainé Kovách Livia E-mail: ibi @jak.ppke.hu Félfogadási idő: munkanapokon 12-14 óra között A Tanszék az első félévtől kezdve hat féléven keresztül tanít évfolyamszinten kötelező tárgyat. Nagyszámú szabadon választható tárgykínálatán túl a záró évben további (kötelezően választható) kínálatot nyújt. Célja a jogi gondolkodás alapjaiba és mélységeibe beavatás, és ezért hallgatóitól olvasmányokban elmélyülést feltételez. A Tanszéken zajló tudományos kutatómunkára, az itt szerkesztett magyar és idegen nyelvű elméleti könyvsorozatokra, valamint nemzetközi és országos szakmai konferenciák és munkaülések szervezésében betöltött kezdeményező szerepére tekintettel saját tudományágaiban az ország egyik első szakmai műhelye. Számos intézeti keretben gondozott tudományos projektumának is köszönhetően könyvtára a példaértékűen fejlesztett kari gyűjtemények egyike. A Magyar Akkreditációs Bizottság a fentieket értékelve 2006-ban a párhuzamos akkreditáció során megvizsgált egyetemi tanszékek közül az országban elsőként - és ez idáig egyedüliként - öt év tartamára „kiválósági helynek” [Place of Excellence] nyilvánította. Teljes munkaidőben oktatók: Tanszékvezető: Dr. Varga Csaba egyetemi tanár Dr. H. Szilágyi István egyetemi docens Dr. Frivaldszky János egyetemi docens Dr. Paksy Máté egyetemi adjunktus Dr. Cserne Péter egyetemi tanársegéd Dr. Fekete Balázs egyetemi tanársegéd Dr. Könczöl Miklós egyetemi tanársegéd Dr. Tattay Szilárd egyetemi tanársegéd Részmunkaidőben oktat: Dr. Győrfi Tamás egyetemi docens Megbízott előadók: Dr. Péteri Zoltán professor emeritus Dr. Chertes Attila egyetemi adjunktus 44 ��A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgyak: Bevezetés a jogfogalmakba (tantárgyjegyző: H. Szilágyi István) Államelmélet I-II. (tantárgyjegyző: H. Szilágyi István) Jogelmélet I-II. (tantárgy)egyzö: Varga Csaba) Természetjog (tantárgyjegyző: Frivaldszky János) Kötelezően választható tárgyak: Állam- és politikai szociológia (tantárgyjegyző: Frivaldszky János) Jogszociológia (tantárgyjegyző: H. Szilágyi István) Összehasonlító jogi kultúrák (tantárgyjegyző: Varga Csaba) Kötelező gyakorlatok: Jogelmélet gyakorlat I-II. Államelmélet gyakorlat I-II. Szabadon választható specializáló tárgyak nappali tagozaton: A hazai roma kisebbség jogi helyzete (H. Szilágyi István) A jogfilozófia „halála” a posztmodern korban (Frivaldszky János) A modern angolszász jogelmélet alapproblémái (Győrfi Tamás) Bevezetés a jogösszehasonlításba (Péteri Zoltán) Jog és igazságosság a személyközi kapcsolatokban (Frivaldszky János) Jog és irodalom (H. Szilágyi István) Jogállami átmenet I—III. (kutatószeminárium) (Varga Csaba) Jogcsaládok I-IV. (Péteri Zoltán) Jogi antropológia (H. Szilágyi István) Modern politikai filozófiák (Győrfi Tamás) Szabadon választható specializáló tárgyak levelező tagozaton: Államelmélet 1/1. Fejezetek a politikai eszmetörténet köréből (Könczöl Miklós) Államelmélet 1/2. Demokrácia és parlamentarizmus (Tattay Szilárd) Államelmélet 1/3. Abszolutizmus és totalitarizmus (Paksy Máté) Államelmélet II/4. Alkotmány, alkotmányosság, hatalommegosztás (Győrfi Tamás) Államelmélet II/5. Állami beavatkozás és jóléti állam (Cserne Péter) Államelmélet II/6. A szuverenitás államelméleti problématikája ma (Fekete Balázs) Jogelmélet 1/1. Jogi kultúrák I. (tárgyvezetö: Fekete Balázs) Jogelmélet 1/2. Kodifikáció (Frivaldszky János) Jogelmélet 1/3. Jogállami átmenet I. (Frivaldszky János) Jogelmélet II/4. Jogi kultúrák II. (Paksi Máté) Jogelmélet II/5. Jogállami átmenet II. (Frivaldszky János) Jogelmélet II/6. Jog mint nyelv (Tattay Szilárd) 46 �Modern politikai filozófiák (Györfi Tamás) Angolul: Contemporary Legal Philosophy (Győrfi Tamás) Law and Literature (H. Szilágyi István) The Legal Position of Hungarian Roma Minority (H. Szilágyi István) The Neutrality of the State (Győrfi Tamás) Kötelező tárgyakhoz megjelölt írott tananyag: Bevezetés a jogfogalmakba - Péteri Zoltán: Bevezetés a jogfogalmakba. Előadások, Szent István Társulat, Budapest 2003. (Bibliotheca Cathedrae Philosophiae Juris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae) - Bevezetés a jog- és államtudományokba, szerk. Szabó Miklós, 4. átdolg. kiadás, Bíbor Kiadó, Miskolc 2006. (Prudentia Juris) Államelmélet - Államelmélet L, szerk. Takács Péter, Szent István Társulat, Budapest 2007. - Államelmélet II., szerk. H. Szilágyi István - Paksy Máté, Szent István Társulat, Budapest 2006. - Államtan, írások a XX. századi általános államtudomány köréből, szerk. Takács Péter, Szent István Társulat, Budapest 2006. (Jogfilozófiák) Jogelmélet - Chertes Attila - Frivaldszky János - Győrfi Tamás - H. Szilágyi István - Varga Csaba: Jogbölcselet: XIX-XX. század Előadások, szerk. Varga Csaba, Szent István Társulat, Budapest 2003. (Bibliotheca Cathedrae Philosophiae Juris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae) - Frivaldszky János: Igazságosság és jogi igazságosság / Győrfi Tamás: Jog és erkölcs / Chertes Attila: Jog és érték (Kiegészítő előadások), Szent István Társulat, Budapest 2003. - Varga Csaba: A jog mint folyamat, Szent István Társulat, Budapest 2002. (Jogfilozófiák) - Varga Csaba: A jog mint logika, rendszer és technika, Osiris, Budapest 2000. (Jogfilozófiák) - Varga Csaba: A jog társadalomelmélete felé, Szent István Társulat, Budapest 2003. (Jogfilozófiák) - Varga Csaba: A jogi gondolkodás paradigmái, jelentősen átdolg. és bőv. 2. kiadás, Szent István Társulat, Budapest 2004. - A jogi gondolkodás paradigmái: Szövegek, szerk. Varga Csaba, Osiris, Budapest 2003. (Bibliotheca Cathedrae Philosophiae 47 �luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae) - Jog és filozófia: Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből, szerk. Varga Csaba, Szent István Társulat, Budapest 2001. {Jogfilozófiák) Természetjog - Frivaldszky János: A természetjogi gondolkodás alapjai, Szent István Társulat, Budapest 2007. - Frivaldszky János: Természetjog - Szöveggyűjtemény, jav. és böv. 2. kiadás, Szent István Társulat, Budapest 2006. {Jogfilozófiák') Kötelezően választható tárgyakhoz megjelölt írott tananyag: Jogszociológia - H. Szilágyi István - Cserne Péter: Társadalmi jogi kutatások, Szent István Társulat, Budapest 2006. {Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae) Állam- és politikai szociológia - Enyedi Zsolt - Körösényi András: Pártok és pártrendszerek, Osiris, Budapest 2004. {Politika) - Pokol Béla: Politikaelmélet, Századvég Kiadó, Budapest 2006. Összehasonlító jogi kultúrák - Összehasonlító jogi kultúrák, szerk. Varga Csaba, Osiris, Budapest 2000. {Jogfilozófiák) - Varga Csaba: Jogfilozófia az ezredfordulón. Minták, kényszerek - múltban, jelenben, Szent István Társulat, Budapest 2004, ‘Első rész: Összehasonlító jogi kultúrák’, 9-144 {Jogfilozófiák) Részvétel nemzetközi programokban: - - TEMPUS 1995-1998. - Varga Csaba programvezetésével négy magyar és huszonöt EU jogbölcseleti tanszék részvételével. EU - “KULTÚRA 2000” 2005. - Varga Csaba hazai program vezetésével részvétel az Aquinói Szent Tamás jogbölcselete kibontására hivatott nemzetközi programban (w w w. thomasi n tern at ional. or g: STEP) Kutatások: A Tanszék saját szakmai hatókörén belül műhelye kíván lenni a katolikus szellemi megújulásnak. A jövő perspektíváját szem előtt tartva különösen a jog- és állambölcseleti gondolkodás ma kevésbé kimunkált eszmetörténeti korszakainak feltárására, a természetjogi 48 �gondolkodás hagyományának s mai irányzatainak kritikai művelésére és bemutatására, a jogállamiság eszményének a mai globalizálódó tendenciákkal szembesített vizsgálatára, valamint a jog és irodalomnak, jogi antropológiának az előbbiekkel is számot vető gondozására kíván fordítani számottevő energiákat. A Tanszék országosan úgyszólván egyedüli műhelye egyfelől a klasszikus értelemben felfogott összehasonlító jog oktatásának (tansegédlet előkészítésének ígéretével), másfelől az összehasonlító jogi kultúrák és az összehasonlító bírói gondolkodásmód még formálódó diszciplínái kutatási igényű kialakításának. Kutatási irányok: Összehasonlító jog (Péteri Zoltán); a jogi gondolkodás módszertana (Varga Csaba); összehasonlító jogi kultúrák és bírói gondolkodásmód (Varga Csaba); jogállamiság: átmenet és globalizáció (Varga Csaba); a jogi gondolkodás magyar hagyományai (H. Szilágyi István); jogantropológia: áttekintés és módszertan (H. Szilágyi István); a cigányság jogantropológiája (H. Szilágyi István); a „jog és irodalom” elméleti iránya (H. Szilágyi István); angol analitikus jogi hagyomány (Győrfi Tamás); aktivizmus az alkotmánybíráskodásban (Győrfi Tamás); a természetjog története és mai problémái (Frivaldszky János); a jog és politika értékelvű kérdései a személyközi viszonyokban (Frivaldszky János), posztmodern jogelmélet (Frivaldszky János), középkori jogi és politikai gondolkodás (Tattay Szilárd). Kutatócsoportok: I. Jogbölcseleti (vezeti: Varga Csaba) 1. Jogelméleti és összehasonlító jogi (vezeti: Varga Csaba) 2. Jog és retorika komparatisztikai összefüggéséről (Paksy Máté, Tattay Szilárd, Könczöl Miklós) II. Természetjogi (vezeti: Frivaldszky János) 49 �Jogtörténeti Tanszék Egyetemes jogtörténet főkollégium - 236-os szoba, telefon: 429-7237, tanszéki adminisztrátor: Körmendy Renáta Félfogadási idő: hétfő-csütörtök: 8.30-11.30 és 13.30-15.30 h, péntek: 8.30-11.30-ig. Magyar alkotmány- és jogtörténet főkollégium - 236-os szoba, telefon: 429-7294, tanszéki adminisztrátor: Péter Tünde, Félfogadási idő: hétfő: 8.30-11.30 és 13.30-15.30 h, kedd-csütörtök: 9.00-11.30 és 13.30-14.30 péntek: 9.00-11.30-ig A hazai jogi felsőoktatás követelményeinek megfelelően a nemzeti (ma­ gyar) és egyetemes jogtörténet alaptárgyként ismeretes. A jogtörténet a fiatal jogásznemzedék jogi kultúrájának megalapozását szolgálja azzal, hogy a társadalom-politikai, jogi nézeteket és intézményeket fejlődésükben mutatja be. Hazánkban a módszeres joghistória kezdetei a korai újkor századaira nyúlnak vissza. Számottevő eleme ennek a hazai jog (ius patrium), a katolikus keresztény kánonjog, ill. a császári római jog megjelenése a magyar jogi felsőoktatásban. Mária Terézia a Ratio Educationis (1777) végrehajtásától remélt megbízható jogtörténeti ismereteket a korabeli magyar egyetemtől. Főként az utóbbi két évszázadban tűntek fel az adott tudományág eredményes képviselői (Wenzel Gusztáv, Hajnik Imre, Király János, Holub József, Eckhart Ferenc, Bónis György, Csizmadia Andor, stb.), akik már iskolateremtő jogtörténeti katedrák létrehozóiként is tevékenykedtek. A tárgy a hazai tételes jogok tanítását, elsősorban a jogi főtárgyak, közjog, büntetőjog, ma­ gánjog oktatását alapozza meg. Teljes és részmunkaidőben oktatók: Tanszékvezető: Dr. Szabó István egyetemi docens Dr. Horváth Attila egyetemi docens Dr. Jany János egyetemi docens Dr. Sáry Pál egyetemi docens Dr. Komáromi László egyetemi adjunktus Dr. Szigeti Magdolna egyetemi adjunktus Dr. Tóth Zoltán József egyetemi adjunktus Dr. Völgyesi Levente egyetemi adjunktus Dr. Zakariás Kinga egyetemi tanársegéd 50 �Megbízott előadók: Dr. Ory Károly főiskolai docens, Rendőrtiszti Főiskola Dr. Tamás Csaba Magyar Köztársaság Országgyűlése Dr. Zinner Tibor c. egyetemi tanár, ELTE A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgyak: Jogász alapképzésben: Egyetemes jogtörténet (tantárgyjegyzők: nappali: Szabó István, levelező: Jany János, Szigeti Magdolna) Magyar alkotmány- és jogtörténet (tantárgyjegyzők: nappali: Horváth Attila, levelező: Szabó István) Jogtörténet gyakorlat Nemzetközi igazgatás BA képzésben: Európai alkotmány- és integrációtörténet (Szabó István) Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet (Horváth Attila) Szabadon választható tárgyak: A magyar magánjog története (Horváth Attila) A műemlékvédelem múltja és jövője (Völgyesi Levente) A Szent Korona és a Szentkorona-tan (Tóth Zoltán) A szocializmus alkotmánytörténete és az emberi jogok (Horváth Attila) Az iszlám jog elméleti alapjai (Jany János) Bevezetés az iszlám jogba (Jany János) Egyetemes jogtörténeti repetitórium (Szigeti Magdolna) Erdély alkotmánytörténete a honfoglalástól 1690-ig (Zakariás Kin­ ga) Erdély alkotmánytörténete 1690-1920 (Zakariás Kinga) Híres perek, koncepciós perek (Horváth Attila) Keresztre feszítés az ókorban (Sáry Pál) Koncepciós perek a XX. században (Zinner Tibor) Nyugati normák és keleti szokások „találkozása” a japán jogfejlő­ désben (Tamás Csaba) Poroszlóktól az ávósokig (Öry Károly) Szabadon választott tárgyak idegen nyelven: Angoul The Paradox of Japanese Law and Society (Tamás Csaba) Németül Deutsche Rechtsgeschichte (Szigeti Magdolna) Österreichische Rechtsgeschichte (Szigeti Magdolna) Österreichische Verfassungsgeschichte im 20-sten Jahrhundert [1918-1945] (Szigeti Magdolna) 51 �A kötelező tárgyhoz megjelölt írott tananyag: Jogász alapképzés: Egyetemes állam- és jogtörténet: - Gönczi Katalin - Horváth Pál - Révész T. Mihály - Stipta István - Zlinszky János: Egyetemes jogtörténet L-IL, Nemzeti Tan­ könyvkiadó, Budapest 2001. Magyar állam- és jogtörténet: - Magyar alkotmánytörténet, szerk.: Mezey Barna, 5. átdolgozott kiadás, Osiris, Budapest 2003. - Magyar jogtörténet, szerk.: Mezey Barna, 4. átdolgozott kiadás, Osiris, Budapest 2006. Nemzetközi igazgatás BA képzésben: Európai alkotmány- és integrációtörténet - Mezey Barna - Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Osiris Kiadó Budapest 2003. Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet - Magyar alkotmánytörténet, szerk.: Mezey Barna, 5. átdolgozott kiadás, Osiris, Budapest 2003. Ajánlott tananyag: Egyetemes állam- és jogtörténet: - Horváth Pál: A jogi kultúrák fejlődéstörténete, Nemzeti Tan­ könyvkiadó, Budapest 2000. - Horváth Pál: A tudományszabadság történelmi szerepváltásai, Mundus, Budapest 1997. - Jany János: Klasszikus iszlám jog. Egy jogi kultúra természetraj­ za. Gondolat Kiadó Bp. 2006. - Szabó István: Az államfő jogállása a Weimari Köztársaságban, Osiris Kiadó, Budapest 2000. - Szabó István: Német alkotmánytörténet 1806-tól 1945-ig, Szent István Társulat Budapest 2002. - Bevezetés az egyetemes jogtörténet forrásaiba, Nemzeti Tan­ könyvkiadó, Budapest 1995. Magyar állam- és jogtörténet: - Horváth Attila: A részvénytársaságok és a részvénytársasági jog kialakulása Magyarországon. Rejtjel Kiadó Bp. 2005. - Horváth Attila: A magyar magánjog történetének alapjai. Gondo­ lat Kiadó Bp. 2006. — Tóth Zoltán: Magyar közjogi hagyományok és nemzeti öntudat a XIX. század végétől napjainkig. Szent István Társulat Bp. 2007. - A magyar állam- és jogtörténet forrásai, szöveggyűjtemény, szerk.: Mezey Barna, Osiris, Budapest 1998. 52 �- Jogtörténeti atlasz, szerk.: Horváth Attila - Völgyesi Levente, Rejtjel Kiadó, Budapest 1999. A Tanszék kutatási témái: Az újabb kori jogfejlődés történetkritikai elemzése; a jogi kultúra históriája; az államfői jogkör fejlődése; legújabb kori német alkot­ mánytörténet; német-magyar jogfejlődés összehasonlító elemzése; Szent Korona-tan; a magánjog története; a kereskedelmi jog története; a büntető-eljárásjog története; a nemzetiségi jog története. Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. (Mahatma Gandhi) 53 �Kánonjogi Intézet Szentkirályi u. 28. II. emelet 219-as szoba, telefon: 429-7217, fax: 429—7218 e-mail: kanonjog@jak.ppke.hu Félfogadás: hétfő-csütörtök 9-12 h A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- es Államtudományi Kara működésének kezdetétől a Kánonjogi Intézet egyike a Kar oktatási egységeinek. Az Intézet szorosan együttműködik a Hittudományi Kar Kánonjogi Tanszékével s ezáltal a karközi fakultás jogú Kánonjogi Posztgraduális Intézet" munkájában is jelentős szerepe van. A JÁK rendes oktatási rendjében alapvető hitbeli, valamint a katolikus egyház felépítésére, működésére, saját belső jogrendjére vonatkozó ismereteket oktat 4 féléven keresztül. A hallgatók a kötelező kánonjogi kurzusokon túl speciálkollégiumként a Kánonjogi Posztgraduális Inté­ zet meghirdetett tanegységeit is felvehetik, azokból vizsgázhatnak. Jogi diplomájuk megszerzése után a Kánonjogi Posztgraduális Intézet által folytatott PhD képzésre beiratkozhatnak, és a már korábban le­ hallgatott és eredményes vizsgával lezárt kurzusok beszámíthatóak. Az Intézet szerkezeti felépítése Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Egyházi Közigazgatási Tanszék Egyházi Eljárásjogi Tanszék Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Oktatók: Intézetvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, professor emeritus Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár Dr. Hársfai Katalin egyetemi docens Dr. Szabó Péter egyetemi docens Megbízott előadók: Dr. Gudenus Philipp egyetemi docens Dr. Lefkánits György Dr. Schanda Balázs egyetemi docens A Kánonjogi Posztgraduális Intézet felépítéséről, oktatási rendjéről részlete­ sebb tájékoztatás található a fejezet végén, „Posztgraduális képzés” cím alatt. 54 �Az Intézet oktatói a Kánonjogi Posztgraduális Intézet keretében is tanítanak. Az Intézet által oktatott tárgyak: Kötelező tárgyak A katolikus hit alapjai (tantárgyjegyzö: Szuromi Sz. Anzelm) Kánonjog I. - bevezetés a kánonjogba (tantárgyjegyzők: nappali tagozat: Szabó Péter, levelező tagozat: Lefkánits György) Kánonjog II. - egyházi alkotmányjog (tantárgyjegyzők: nappali ta­ gozat: Szabó Péter, levelező tagozat: Lefkánits György) Kánonjog III. - egyházi házasságjog (tantárgyjegyző: nappali ta­ gozat: Hársfai Katalin, levelező tagozat: Lefkánits György) Kötelezően választható tárgy: Alapvető etika (tantárgyjegyzö: Hársfai Katalin) Szabadon választható tárgyak: A házasságrendezés alapelvei a pápai beszédekben (Hársfai Kata­ lin) A kánonjog modern kodifikációja (Szabó Péter) A keleti egyházak fegyelmi rendje (Szabó Péter) A keresztény etika alapjai Szent Ágoston műveiben (Hársfai Kata­ lin) A társadalmi etika alapvető fogalmai (Hársfai Katalin) Az állami jog és az egyházi házasságjog viszonya (Hársfai Katalin) Az egyházi bíráskodás az érett középkorban (Szuromi Sz. Anzelm) Az egyházi eljárásjog dinamikus része (Hársfai Katalin) Kánonjogi metodológia (Szuromi Sz. Anzelm) Összehasonlító állami egyházjog (Szuromi Sz. Anzelm - Schanda Balázs) Politikai etika (Hársfai Katalin) Speciális egyházi eljárások (Hársfai Katalin) Üzleti etika (Hársfai Katalin) Szabadon választható tárgyak idegen nyelven: Angolul: Canon Law History (Szuromi Sz. Anzelm) Comparative Ecclesiastical Law (Szuromi Sz. Anzelm - Schanda Balázs) Olaszul Question! principal! di diritto matrimoniale (Hársfai Katalin) 55 �Kánonjogi PhD-kurzus 1. Alapvetőfilozófiai, teológiai és kánonjogi bevezető kurzusok A. Filozófiai kurzusok: Etika, antropológia, általános metafizika B. Teológiai kurzusok: Ószövetségi bevezetés Újszövetségi bevezetés Fundamentális teológia (kinyilatkoztatástan, egyháztan) Dogmatika (szentháromságtan, kegyelemtan, krisztológia) Általános- és speciális szentségtan Általános és speciális erkölcsteológia C. Kánonjogi bevezetés: A kánonjog alapjai (jogászhallgatók számára az a tananyag, amit az Intézet kötelező kurzusként előír a JÁK hallgatói számára; teo­ lógus és hittanár szakos hallgatók számára: azok a kánonjogi kur­ zusok, melyeket számukra az érintett kar, főiskola, szeminárium szabályzata előír) 2. Speciális kánonjogi bevezető (minden évben indított) kurzusok: De methodologia luris Canonici Lingua latina Latinitas canonical 3. Kötelező kánonjogi kurzusok Introductio. Normae generales De Ecclesiae constitutione hierarchica De laicis et consociationibus De ministris sacris seu de clericis De vita consecrata De Ecclesiae munere docendi De Ecclesiae munere sanctificandi De Matrimonio De bonis Ecclesiae temporalibus De processibus De sanctionibus in Ecclesia 4. Kötelező kiegészítő civil- és kánonjogi kurzusok Ius romanum Introductio in ius civile Philosophia iuris Theologia iuris canonici 56 �História fontium luris Canonici História institutionum luris Canonici lus Ecclesiarum orientalium lus ecclesiasticum Hungaricum lus publicum ecclesiasticum 5. Szabadon választható kurzusok A posztgraduális képzésben a fentieken kívül kötelező 4 tanegységnyi speciálkollégium, valamint 4 tanegységnyi szeminárium teljesítése. A speciálkollégiumokat és a szemináriumokat az adott félév elején hirdeti meg az Intézet. Minden oldalról körülfogtál és kezedet rajtam nyugtatod... Lelked elől ugyan hova mehetnék? Szíved elől hova futhatnék? Ha fölszállnék az égbe, Te ott vagy... Ha felölteném a hajnal szárnyait, és a tenger túlsó végén laknék, oda is a Te kezed vezetne, és jobbod tartana engem. (138-as zsoltár, 4-8) 57 �Kereskedelmi Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. emelet 313/a sz. szoba, telefon: 429-7200/311 e-mail: keriog@jak.ppke.hu Félfogadási idő: naponta 9-13 óra között A kereskedelmi jog a gazdasági élet jogviszonyait fogja át. építve a polgári jog alapintézményeinél elsajátított joganyagra és jogszemlélet­ re. A kereskedelmi jog egyrészt - szervesen kapcsolódva a polgári jog kötelmi jogi részéhez, mintegy annak folytatásaként - magában foglal­ ja a klasszikus kereskedelmi szerződések oktatását, másrészt a kelet­ európai jogfejlődés által átmenetileg háttérbe szorított társasági (ehhez kapcsolódva a csőd és felszámolási jog) értékpapír jogi és fogyasztó­ védelmi jogot. A tantárgy oktatási programjában helyt kap a nemzet­ közi (európai uniós) fejlődési tendenciák bemutatása. Teljes és részmunkaidőben oktatók: Tanszékvezető: Dr. Csehi Zoltán egyetemi docens Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit egyetemi tanár Dr. Fábián Ferenc egyetemi docens Dr. Gyulai-Schmidt Andrea egyetemi adjunktus Dr. Szönyi Viktor egyetemi adjunktus Dr. Brehószki Márta egyetemi tanársegéd Megbízott előadó: Barochné dr. Szabó Mariann A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgy: Kereskedelmi jog (tantárgyjegyző: Csehi Zoltán) Kötelezően választható tárgy: Összehasonlító magánjog (tantárgyjegyző: Szőnyi Viktor)* Szabadon választható tárgyak: A kárpótlás az Alkotmánybíróság gyakorlatában (Fábián Ferenc) Kisebbségvédelem a társasági jogban (Gyulai Schmidt Andrea) A deliktuális felelősség rendszere az olasz jogban (Szőnyi Viktor) Változások az új társasági törvényben (Csehi Zoltán - Gyulai Schmidt Andrea) Másik választható tárgy: Összehasonlító közjog (tantárgyjegyző: Kilényi Géza), Alkotmányjogi Tanszék 58 �Bevezetés a nonprofit jog alapjaiba (Csehi Zoltán) Kereskedelmi jogi szeminárium haladóknak (Csehi Zoltán) Német nyelven: Einleitung in das deutsche Handels- und Verbraucherschutzrecht (Csehi Zoltán - Gyulai Schmidt Andrea) A kötelező tárgyhoz megjelölt írott tananyag: - Harsányi Gyöngyi: Értékpapírok és ügyletek a magyar tőkepiacon Egyetemi jegyzet, Unió Kiadó, Budapest 2003. - Fazekas Judit: Magyar fogyasztóvédelmi jog, Complex Kiadó, Budapest 2007. - Kisfaludi András: A társasági jog, Complex Kiadó, Budapest 2007. - Csehi Zoltán: A civil szervezetek joga, gondolat, Budapest 2007. Ajánlott irodalom - Barta Judit - Fazekas Judit - Harsányi Gyöngyi - Kovács Péter Miskolczi-Bodnár Péter - Újváriné Antall Edit: Üzleti élet szerző­ dései, egyetemi jegyzet, Unió Kiadó, Budapest 2004. - Jobbágyi Gábor - Fazekas Judit: Kötelmi jog, Szent István Társu­ lat, Budapest 2004. Kiinduló olvasmányok az összehasonlító magánjogi előadáshoz (az alábbi müvekből az előadó által az előadáson megjelölt részek): - Csanádi György: A megbízási jogviszony, Budapest 1959. - Harmathy Attila, Felelősség a közreműködőért, Budapest 1974. - Mádl Ferenc: A deliktuális felelősség a társadalom és a jog fejlő­ désének történetében, Budapest 1964. - Marton Géza: A polgári jogi felelősség, Budapest 1993. - Sólyom László: A polgári jogi felelősség hanyatlása, Budapest 1977. - Weiss Emilia: A szerződés érvénytelensége a polgári jogban, Bu­ dapest 1969. A Tanszék kutatási témái: A kereskedelmi társaságok tökevédelmét erősítő német bírói gyakorlat fejlődésének vizsgálata; az ún. „nonprofit-governance” problematiká­ ja, a magyar nonprofit jog alapjai; magánjog - polgári jog - kereske­ delmi jog; a kereskedelmi jog rendszertani elhelyezése a magánjogon belül, a kereskedelmi jog tárgya (elhatárolása: gazdasági jog és válla­ lati jog), különös tekintettel az új Polgári Törvénykönyv tervezetére; pénz-és értékpapírügyletek magánjogi szabályozása - de lege lata, de lege ferenda; 2006-ban jelentősen módosított felszámolásra vonatkozó szabályok elemezése és feldolgozása; a tagok és vezető tisztségviselők apportért való felelősségének szabályainak változásai a magyar jog59 �ban; a PhD kutatási témája a hitelezői érdekvédelem kérdései, különös tekintettel a társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek és könyvvizs­ gálójának a felelősségére; 2006. évi IV. törvény részvénytársaságokra vonatkozó új szabályai a jogharmonizáció tükrében; a közbeszerzések joga - a hatályos joganyag - kommentár igényű feldolgozása német nyelven; összehasonlító tulajdonjog; tulajdon-átruházási rendszerek összehasonlítása; szerződések érvénytelensége; szerződésszegés; öszszehasonlító kártérítési felelősség; szerzödéstipizálás rendszerei. „ Sohase légy egészen dolog nélkül, hanem vagy olvass, vagy írj, vagy elmélkedjél, vagy imádkozzál, vagy a közjóért valami hasznost munkálkodjál. ” (Kempis Tamás) 60 �Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék Az Európai Környezetjog Jean Monnet Tanszéke Szentkirályi u. 28. III. emelet 341-es szoba, telefon: 429-7287 e-mail: gybandi@jak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfőtől csütörtökig: 9-12 és 13-15, pénteken: 9-12 2006 második félévében a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környe­ zetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszéke elnyerte az Európai Környe­ zetjog Jean Monnet Tanszéke (Jean Monnet Chair of European Environmental Law) kitüntető címet. A Jean Monnet programról A Jean Monnet programot 1990-ben hozta létre és indította be az Eu­ rópai Bizottság. Az akció célja, hogy népszerűsítse az európai oktatást közgazdaságtan, jog, politika és történelem tárgyakból, innovatív ak­ ciókat vezessen be az európai oktatási rendszerben, és létrehozza a pénzügyi támogatás rendszerét. A következő intézmények vesznek részt a Jean Monnet akcióban: az Európai Bizottság, a Tagállamok Országos Rektori Konferenciájának Konföderációja és az Európai Közösségi Tanulmányok Társasága (ECSA). A projekt megvalósításá­ hoz a következő alapvető módszereket használják: a Jean Monnet professzorok, Állandó Kurzus, Európai Modulok, Kutatási Projektek, Doktori Ösztöndíjak és Tananyagok. A környezetvédelem és a versenyjog a Kar megalakítása óta szerepel a PPKE jogászképzésének programjában. A környezetvédelmi tárgyak oktatása a jogi karokon az utóbbi években ugyan egyre jobban megje­ lenik, a PPKE Jog-és Ál lám tudományi Kara viszont - nemzetközi, különösen EU követelményeknek megfelelve - elsőként vezette be a kötelező környezetvédelmi képzést. A környezetvédelem oktatása két részből áll: a „környezet és fejlődés” alternatív tantárgy oktatásából, amely elsősorban tudatformáló szerepet tölt be, illetve a „környezet­ jog” tantárgy oktatásából. A Tanszék e kettősségnek és a Kar teljes oktatási palettája kialakulása iránti igénynek megfelelve 1996-ban Környezettudományi Tanszékként kezdte meg működését, majd 1998tól Környezetjogi Tanszékké alakult. Ettől kezdve jelenik meg egyre erőteljesebben és válik mára teljessé az EU környezetjog oktatása. A 61 �Kar szervezeti változási igénye miatt 1999-től a Kar gazdasági jogi szabályozás iránti elkötelezettsége másik alapvető elemét jelentő ver­ senyjog oktatása is a Tanszékhez került. így beszélhettünk 1999 és 2006 között Környezetjogi és Versenyjogi Tanszékről. A Tanszék által oktatott mindkét területen kiemelkedő hangsúllyal szerepel az EU jog. A két alapvető téma mellett a gazdasági élethez kapcsolódó jogi és jogon kívüli kérdések is fokozott hangsúllyal jelentek meg a Tan­ szék életében, egyebek között ilyen a az adatvédelem, a biztosítási jog, a bioetika és környezetetika témaköre stb. 2006-ig különálló tanszékként működött a Munkajogi Tanszék. Ma­ gyarországon a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdések sokáig a magánjog körébe tartoztak és azok oktatása is ekként történt. Az 1951. évi Munka Törvénykönyve hatályba lépésével összefüggésben kezdő­ dött a munkajog önálló oktatása a magyar egyetemeken, ennek felelt meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szervezeti és oktatási rendje is. Az oktatás kiterjed a magyar munkajognak az európai joggal, vala­ mint a nemzetközi magánjoggal való összefüggéseire is. A Karon folyó szervezeti korszerűsítés, a hatékonyság növelése iránti igény egyik folyományaként 2007-től a fenti két tanszék összevonásra került, Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék néven. Teljes és részmunkaidőben oktatók: Tanszékvezető: Dr. Bándi Gyula egyetemi tanár Dr. Tóth Tihamér egyetemi docens Ifj. Dr. Zlinszky János egyetemi docens Dr. Ijjasné dr. Kocsis Anna egyetemi adjunktus Dr. Jávor Benedek egyetemi adjunktus Dr. Hartai Győző egyetemi tanársegéd Dr. Szilágyi Pál Béla egyetemi tanársegéd Tahyné dr. Kovács Ágnes egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Radnay József professor emeritus Dr. Bassola Zoltán c. egyetemi tanár Dr. Boytha Györgyné c. egyetemi docens Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Dr. Hajdú István ügyvéd Ft. Dr. Nyéky Kálmán mb. előadó Dr. Tóth András, a GVH munkatársa Dr. Bánsági Györgyi mb. előadó Ft. Caprioli, Alessandro mb. előadó Dr. Fabók András mb. előadó Dr. Csépai Balázs PhD hallgató 62 �Dr. Hős Nikolett PhD hallgató Dr. Stágel Bence PhD hallgató Dr. Szilágyi Szilvia PhD hallgató A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgyak: Környezet- és versenyjogból: Környezetjog (tantárgyjegyzö: Bánói Gyula) Versenyjog (tantárgyjegyzö: Tóth Tihamér) Munkajogból: Munkajog (nappali tagozaton tantárgyjegyző: Lábady Tamás/Radnay József, levelező tagozaton: Lábady Tamás/Bassola Zoltán) TB és szociális jog (tantárgyjegyzö: Radnay József) Munkajogból angol nyelven: Introduction to the Social Doctrine of the Church (Alessandro Caprioli) Kötelezően választható tárgyak: Környezetjogból: Bioetika és környezeti etika (Jávor Benedek, Nyéky Kálmán)??? Környezet és fejlődés (tantárgyjegyző: ifj. Zlinszky János) Szabadon választható tárgyak: Környezet- és versenyjogból: A hulladékgazdálkodás szabályozása hazánkban és az Európai Unióban (Szilágyi Szilvia) A magyar versenyjog aktuális kérdései (Tóth Tihamér) A piaci erő megítélése a közösségi versenyjogban (Csépai Balázs) A politikai ökológia programja (Jávor Benedek) A versenyre káros hatások észlelése és felderítése a gyakorlatban (Szilágyi Pál) Adatvédelem - személyiségi jogok (Péterfalvi Attila) Az egyházszervezetek környezeti érzékenysége (Jávor Benedek) Az erdőgazdálkodás szerepe az Őrség társadalmában (Jávor Bene­ dek) Az ökológia a világegyházakban és itthon (Jávor Benedek) Biztosítási jog és környezeti biztosítások (Hajdú István) Egyházi reakciók az ökológiai válságra (Jávor Benedek) EU bírósági környezetjogi jogesetek (Szilágyi Szilvia - Bándi Gyula) Európai fúziókontroll (Szilágyi Pál) Kőkemény kartellek megítélése, kriminalizáció és kártérítési perek (Csépai Balázs) Lobbizás és döntéshozatal, avagy úton a fenntarthatóság felé 63 �(ifj. Zlinszky János) Ökológia és politika (Jávor Benedek) Szakdolgozat repetitórium (Tahyné Kovács Ágnes - Bándi Gyula) Versenyjogi szabályozás és jogalkalmazás az elektronikus hírköz­ lés és média piacain (Tóth András) Munkajogból: A vállalkozások átszervezésének aktuális munkajogi problémái (Hős Nikolett) Európai munkajog (Radnay József) Humánerőforrás gazdálkodás és a közigazgatás (Ijjasné Kocsis Anna) Kollektív munkajog (Hartai Győző) Munkajog a gyakorlati életben (Radnay József) Munkaügyi perek (Bassola Zoltán) Munkaviszony megszűnése, megszüntetése (Hartai Győző) Szabadon választható tárgyak idegen nyelven: Angolul környezet- és versenyjogból: EU Competition Law Case Studies (Tóth Tihamér) European Merger Control (Szilágyi Pál) Perception and Discovery of Restrictive Effects on Competition (Szilágyi Pál) Angolul munkajogból: System of the Law of Torts in Italian Law (Szönyi Viktor) Németül munkajogból: Einige Fragen des Arbeitsrecht der EU (Radnay József) A kötelező tárgyakhoz megjelölt írott tananyag: Környezet- és versenyjogból: - Bándi Gyula: Környezetjog, Osiris, Budapest 2006. - Boytha Györgyné: Versenyjog (egyetemi jegyzet) Budapest 2006. - Kerényi Attila (szerk.): Általános környezetvédelem, Szeged 2003. Munkajogból: - Radnay József: Munkajog. Egyetemi tankönyv, 6. kiadás Szent István Társulat, Budapest 2005. - Prugberger Tamás - Fabók András: Társadalombiztosítási jog, egyetemi jegyzet, 2006. - Bánsági Györgyi: Foglalkoztatási jog. I. félév. - Lakatos Hedvig: Szociális jog. (Állami ellátások. Segélyezési rendszerek.) II. félév 64 �Kutatási témák Környezet- és versenyjogból: Környezeti etika - bioetika; humánökológia; EU környezetjog ; a környezetjog elméleti rendszere, alapjai; társadalmi részvétel a kör­ nyezetvédelemben. Munkajogból: Közreműködés a Munka Törvénykönyve felülvizsgálatának időszerű kérdéseiben; a munkaügyi bíróságok szempontjából az EK-i irányel­ vek jelentősége; egyházi munkajog egyes kérdései. „ Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére! ” (Antoine de Saint-Exupéry) 65 �Közigazgatási Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. emelet 356-os szoba (titkárság), telefon: 429-7243 e-mail: kozjog@jak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfőtől csütörtökig 8-12 h, 13-15 h, pénteken: 8-12 h A közigazgatási jog c. tantárgy ismereteket nyújt a közigazgatás és a közigazgatási jog lényegéről, társadalmi rendeltetéséről, elméleti és gyakorlati alapfogalmairól, valamint gyakorlásáról - a hazai és külföl­ di szaktudomány mértékadó részének hasznosításával, annak érdeké­ ben, hogy a hallgatók képesek legyenek egységes rendszerként szem­ lélni azt a sokrétű és sokféle társadalmi összefüggést, érintő funkciót, amelyet a közigazgatás betölt. Teljes és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Tamás András egyetemi tanár Dr. Molnár Miklós egyetemi tanár Dr. Kárpáti Zoltán mestertanár Dr. Oláh József egyetemi adjunktus Dr. Seereiner Imre egyetemi adjunktus Dr. Christián László egyetemi tanársegéd Dr. Patyi Gergely egyetemi tanársegéd Dr. Ugrón Gáspár egyetemi tanársegéd Dr. Gerencsér Balázs tudományos segédmunkatárs Megbízott előadók: Dr. Egerszegi Gyula mb. előadó Dr. Józsa Fábián mb. előadó Dr. Kántás Péter mb. előadó Dr. Krauss Ottó mb. előadó Dr. Mikó Zoltán mb. előadó A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgyak: Közigazgatási jog I. A közigazgatási jog elmélete (tantárgyjegyző: Tamás András) Közigazgatási jog II. Magyar közigazgatási szervezeti és anyagi jog (tantárgyjegyzö: Tamás András) Közigazgatási jog III. Közigazgatási eljárási jog (tantárgyjegyző: Molnár Miklós) 66 �Közigazgatási jog IV. Szabálysértési jog és logisztika (tantárgyjegyző: Tamás András) Kötelezően választható tárgyak: Agrárigazgatás (Mikó Zoltán) A közigazgatás európai integrációja (Molnár Miklós) Szabadon választható tárgyak: A kormányzati jogalkotás (Gerencsér Balázs) A kormány és a helyi önkormányzatok kapcsolatrendszere (Seereiner Imre) A közigazgatás intézményrendszere (Seereiner Imre) A közigazgatási iratszerkesztés (Oláh József) Közbeszerzés (Patyi Gergely) Közigazgatási reform (Patyi Gergely) Önkormányzati igazgatás (Józsa Fábián) Összehasonlító kisebbségvédelem (Gerencsér Balázs) Vám- és Pénzügyőrség (Christián László) Van-e esélye a kárpát-medencei együttműködésnek? (Krauss Ottó) Szabadon választható tárgy idegen nyelven: Angolul Theory of Administrative Law (Molnár Miklós) A kötelező tárgyakhoz megjelölt írott tananyag: - Tamás András: A közigazgatási jog elmélete, Szent István Társu­ lat, Budapest 2005. (III. évfolyam I. félév) — Tamás András: A magyar közigazgatási szervezeti jog I. Budapest 2007. (III. évfolyam II. félév) — Tamás András: Magyar közigazgatási anyagi jog - Kari jegyzet. Szent István Társulat, Budapest 2006. (III. évfolyam II. félév) - Lörincz Lajos: Közigazgatási eljárásjog HVG-ORAC, Budapest 2005. (IV. évfolyam I. félév) - Eljárásjog a közigazgatásban (szerk.: Lőrinc Lajos) 2005. (IV. évfolyam I. félév.) - Kincses Ildikó - Kántás Péter:A szabálysértési jog, Közgazdasági és Jogi Kiadó - KERSZÖV, Budapest 2006. (IV. évfolyam II. fél­ év.) - Tamás András: Legistica, Szent István Társulat, Budapest 2005. (IV. évfolyam II. félév.) Ajánlott irodalom - A magyar közigazgatás-tudomány klasszikusai. Budapest 1988. szerk. Lörincz Lajos - Fazekas Marianna - Ficzere Lajos: Magyar közigazgatási jog. Általános rész Osiris Kiadó, Budapest 2005. - Ficzere Lajos - Forgács Imre szerk: Magyar közigazgatási jog. 67 �Különös rész, Osiris Kiadó, Budapest 2005. - Közigazgatás-tudományi antológia. I-II. köt. szerk: Lörincz Lajos, UNIÓ, Budapest 1994. - Tanulmányok a közigazgatás szervezeti és jogi intézményei köré­ ből. szerk: Ficzere Lajos, UNIÓ, Budapest 1995. A Tanszék kutatási területei: A jogalkotás elmélete és gyakorlata; a közigazgatás szervezete, köz­ igazgatási reform. "A természet varázsát ontja bőven: A fűben, a virágban és a kőben. O, nincs a földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná javad; De nincs oly jó, melyben ne volna vész, Ha balga módra véle visszaélsz!" (Shakespeare) 68 �Nemzetközi Magánjogi Tanszék Szentkirályi u, 28.1. emelet 123-as szoba (titkárság), telefon: 429-7265 e-mail: nemzetkozi.maganjog@iak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfő-csütörtök: 8.00 - 16.00 h, péntek: 8.00 - 14.00 h A Tanszék által oktatott tárgyak: nemzetközi magánjog; nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga; nemzetközi kereskedelmi választott­ bíráskodás. Ebben az összeállításban ezek a tárgyak korábban egyetlen jogi kar tantervében sem szerepeltek. A hagyományos nemzetközi magánjogot a Tanszék az őszi félévben, a nemzetközi gazdasági kap­ csolatok jogát a tavaszi szemeszterben oktatja a IV. évfolyam hallgatói számára. Ugyancsak az őszi félévben kerül sor a nemzetközi kereske­ delmi választott-bíráskodással kapcsolatos ismeretek oktatására az V. évfolyamon. Az ELTE tantervétől eltérően különválik a kollíziós jog mint önálló jogág, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga mint komplex jogterület oktatása. A nemzetközi választottbíráskodás önálló oktatása azt a célt szolgálja, hogy a hallgatók elmélyült ismere­ teket szerezzenek erről a jogterületről. Teljes és részmunkaidőben oktatók: Tanszékvezető: Dr. Burián László egyetemi tanár Dr. Raffai Katalin egyetemi adjunktus Dr. Szabó Sarolta egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Bánrévy Gábor professor emeritus Dr. Horváth Éva c. egyetemi tanár A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgyak: Nemzetközi magánjog (tantárgyjegyző: Burián László) Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga (tantárgyjegyző: Bánrévy Gábor, Burián László) Nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás (tantárgyjegyzö: Horváth Éva) Nemzetközi magánjog gyakorlat (Raffai Katalin, Szabó Sarolta) Szabadon választható tárgyak: Az emberi jogok szerepe a nemzetközi magánjogban (Raffai Kata­ lin) A közrendi klauzula a magyar bírói gyakorlatban (Raffai Katalin) 69 �Összehasonlító nemzetközi magánjog (Szabó Sarolta) Nemzetközi szerződési jog (Szabó Sarolta) Szabadon választható tárgyidegen nyelven: Németül: Vergleichendes Internationales Privatrecht - Allgemeiner Teil (Burián László) Vergleichendes Internationales Privatrecht - Besanderer Teil (Burián László) A kötelező tárgyakhoz megjelölt írott tananyag: - Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, Szent István Társulat, Budapest 2007. (6. kiadás) - Burián László - Kecskés László - Vörös Imre: Magyar nemzet­ közi kollíziós magánjog, Krim Bt., Budapest 2005. - Horváth Éva - Kálmán György: Nemzetközi eljárások joga - A kereskedelmi választottbíráskodás, Szent István Társulat, Buda­ pest 2003. (2. kiadás) A Tanszék kutatási témái: Az Európai Közösség nemzetközi magánjoga; deliktuális felelősségi kérdések a nemzetközi magánjogban; fogyasztó védelem a nemzetközi magánjogban; a közrend fogalma és hatása az Európai Unióban és hazánkban; a magyar nemzetközi magánjog bírói gyakorlata; nemzet­ közi szerződési jog; Bécsi Vételi Egyezmény gyakorlata; speciálisan külkereskedelmi szerződéstípusok; nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás. „ Van-e még barátság a világon? Fiatal emberek azt hiszik, van; de aztán megtudják, hogy amit barátságnak hittek, csak pajtásság volt. A barátság sokkal bonyolultabb, fájdalmasabb és erőszakosabb kapcsolat, mint a szerelem. A szerelem adni és kapni akar. A barát csak adhat. ” (Márai Sándor) 70 �Pénzügyi Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. emelet 356-os szoba (titkárság), telefon: 429-7243 e-mail: penzugYijog@iak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfő: 9-12, 13-15 h, kedd, szerda: 9-12 h, csütörtök: 9-12 h, 13-15 h, péntek: 9-10 h Teljes és részmunkaidőben oktatók: Tanszékvezető: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens Dr. Klicsu László egyetemi adjunktus Dr. Halász Zsolt egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva mestertanár A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgyak: tantárgyjegyző Pénzügyi jog I.-II. (tantárgyjegyzők: nappali: Halustyik Anna, le­ velező: Tersztyánszkyné Vasadi Éva) Pénzügyi jog gyakorlat I.-II. Kötelezően választható tárgy: Bank- és tőzsdejog Szabadon választható tárgyak: EU költségvetés - EU támogatások (Halász Zsolt) Pénzügyi jogi döntések az Alkotmánybíróság gyakorlatában (Tersztyánszkyné Vasadi Éva) Szabadon választható tárgy idegen nyelven: Banking and Securities Regulation (Halustyik Anna) European Tax Law (Halustyik Anna) A kötelező tárgyakhoz megjelölt írott tananyag: - Pénzügyi jog L-IL, Aula Budapest, 2005, 2006. 71 �Polgári Eljárásjogi Tanszék Szentkirályi u. 30. II. emelet 202. szoba, telefon: 429-7239 e-mail: bi@jak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfőtől - csütörtökig de. 9-12 h, du. 13-15 h, pénteken 9 -12 h A Polgári Eljárásjogi Tanszéken 1998 óta folyik oktatás. Polgári eljá­ rásjogot a hallgatók három féléven át (IV. és V. évf.) tanulnak. A kur­ zus keretében az általános polgári eljárásjogi ismeretek elsajátítása után a különleges, majd a bírósági végrehajtási és az egyéb nemperes eljárásokkal ismerkednek meg. 2005 óta az európai polgári eljárásjog is a tantárgy oktatási körébe tartozik, tekintettel Hazánk Európai Uni­ óhoz való csatlakozásából adódó követelményekre. A Polgári eljárás­ jog c. tantárgy előadásai mellett a hallgatók kötelező gyakorlaton vesznek részt, ezen felül a Tanszék több alternatív szemináriumot hirdet meg minden évben magyar, illetve német nyelven. A Polgári eljárásjog tantárgy lezárásaként a hallgatók alapvizsgát tesznek. 2006-ban a kötelezően választható tárgyak köre kibővült a sportjoggal. Teljes és részmunkaidőben oktatók: Mb. tanszékvezető: Dr. Harsági Viktória egyetemi docens Dr. Könyvesné dr. Orosz Ibolya c. egyetemi docens Dr. Bérces László mestertanár Dr. Éles Anita egyetemi tanársegéd Dr. Újlaki Tamás egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Csikyné dr. Szobácsi Julianna bíró Dr. Kiss Tamás Lajos ügyvéd Dr. Kovács László mb. előadó Dr. Nemes András ügyvéd Dr. Telek Zoltán ügyvéd A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgy: Polgári eljárásjog (tantárgyjegyző: Harsági Viktória) Kötelezően választható tárgy: Magyar nemzetközi sportjog (Bérces László) Szabadon választható tárgyak: Az elsőfokú bíróság eljárása (Éles Anita) Az ügyvédi hivatás gyakorlása (Bérces László) 72 �Beadványok és határozatok a polgári eljárásjogban (Könyves Béláné) Jogi képviselet a polgári eljárásjogban (Kovács László) Európai polgári eljárásjog (Harsági Viktória) Szabadon választható tárgy idegen nyelven: Europáisches Zivilprozessrecht (Harsági Viktória) A kötelező tárgyhoz megjelölt írott tananyag: - Gáspárdy László: Modern magyar perjogtörténet, Novotni Kiadó, Miskolc 2003. - Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog, Osiris Kiadó, Buda­ pest, 8. kiadás várható megjelenése: 2006. szeptember. - Kengyel Miklós - Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog, Osiris Kiadó, Budapest 2006. Ajánlott irodalom: - Cserba - Gáspárdy - Nagy : A magyar bírósági végrehajtás, Novotni Kiadó, Miskolc, 2002. - Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog - Általános rész, 2. kötet, KJK, Budapest 2005. - Polgári perrendtartás magyarázata, KJK, Budapest 1999. - Polgári eljárásjog - Kommentár a gyakorlat számára, HVG-Orac, Budapest 2000. Ne ellenségeden, győzzél magad felett! így: győzöl rajta is, és magad megnyered. (Angelus Silesius) Ne a rosszat javítsd, hanem a jót fokozd! Az majd felszívja a rosszat maga körül. (Maliász Gitta) 73 �Polgári Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. emelet 329-es szoba, telefon: 429-7200/372, 272 Fax: 429-7272 (titkárság), e-mail: polgjog@iak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfőtől csütörtökig 9-13 h, pénteken 9-12 h A Tanszéken alapvetően a klasszikus polgári jog keretébe tartozó résztémák oktatása folyik, kiegészítve a modern korban bekövetkezett változásokkal. Mind az oktatásban, mind a kutatásban különös hang­ súlyt kapnak a történeti (római) joggal és az Európai Unió jogával kapcsolatos témák. A Tanszék által oktatott tárgyak köre bővebb az utóbbi évtizedekben megszokott tantárgyi struktúránál: - Önálló tárgyként folyik az ingatlanjog és a sajtó- és médiajog okta­ tása. A fontosságra tekintettel a polgári jogtól elválasztva, két fél­ éven keresztül folyik - a Kereskedelmi Jogi Tanszék égisze alatt a kereskedelmi jog oktatása. A családi jogot viszont a polgári jog részeként tanítjuk, hasonlóan az orvosi joghoz. - A polgári jog oktatását a II. évfolyam I. félévében kötelezően vá­ lasztható órák, a II. évfolyam II. félévében, a III. évfolyamon és a IV. évfolyam I. félévében kötelező szeminárium segíti. A polgári jog anyagrészeinek oktatása a következőképpen oszlik meg az egyes félévek között: I. félév: Általános rész - Személyek joga, II. félév: Dologi jog - Családi jog, III. félév: Kötelmi jog - Általános rész - Felelösségtan, IV. félév: Egyes szerződések - Orvosi jog, V. félév: Szellemi alkotások joga - Öröklési jog. Teljes és részmunkaidőben oktatók: Tanszékvezető: Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár Dr. Tattay Levente egyetemi tanár Dr. Lábady Tamás egyetemi docens Dr. Bókái Judit mestertanár Dr. Landi Balázs egyetemi adjunktus Dr. Koltay András egyetemi adjunktus Dr. Csapó Orsolya egyetemi tanársegéd Ifj. Dr. Lomnici Zoltán egyetemi tanársegéd Dr. Navratyil Zoltán egyetemi tanársegéd Dr. Pogácsás Anett egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Bagi István mb. előadó 74 �Dr. Graf Tamás mb. előadó Dr. Lukács Tamás mb. előadó Dr. Stefka István mb. előadó Dr. Végh Zoltán mb. előadó A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgy: Polgári jog (tantárgyjegyzők: Jobbágyi Gábor, Lábady Tamás, Tattay Levente) Kötelezően választható tárgyak: A magyar magánjog legfontosabb intézményeinek története (Hor­ váth Attila) Az életjog alapkérdései (Jobbágyi Gábor) A személyiségvédelem és a média (Tattay Levente) Közjegyzői hivatás (Bókái Judit) A szólásszabadság polgári jogi kérdései (Koltay András) Szabadon választható tárgyak: A családi és a dologi jog összefüggései a kánonjoggal (Pogácsás Anett) A dologi jogi és családi jogi kérdések emberi jogi összefüggései (Csapó Orsolya) A közszereplők személyiségvédelme. A kártérítés kérdése (Tattay Levente) A szerződési jog egyes kérdései (Landi Balázs) Az 1956 utáni megtorlás perei (Jobbágyi Gábor) Családi jogi és dologi jogi szabályok változása a kodifikációval (itj. Lomnici Zoltán) Magyar Nemzet és konzervatív újságírás (Stefka István) Médiaetika és egyes különös összefüggései a sajtójoggal (Lukács Tamás) Rádiós és televíziós újságírás (Stefka István) Polgári jogi repetitórium (Csabó Orsolya - ifj. Lomnici Zoltán) Személyiségvédelem és média (Tattay Levente) Német nyelven: Einführung in das Eurpaisches Privatrencht. Die europaischen, bürgerlichen (Végh Zoltán) A kötelező tárgyhoz megjelölt írott tananyag: - Bíró György - Lenkovics Barnabás: Általános tanok, Novotni Kiadó, Miskolc 2004. - Jobbágyi Gábor: Személyi jog és családi jog, Szent István Társulat, Budapest 2005. - Jobbágyi Gábor: Orvosi jog, Szent István Társulat, Budapest 2007. 75 �- Jobbágyi Gábor - Lévayné Fazekas Judit: Kötelmi jog, Szent Ist­ ván Társulat, Budapest 2005. - Lábady Tamás: A magyar magánjog (polgári jog) általános része, Dialóg Campus, Budapest - Pécs 1998. - Lenkovics Barnabás: Dologi jog, Eötvös Kiadó, Budapest 2006. - Tattay Levente: Szellemi alkotások joga, Szent István Társulat, Budapest 2002. - Vékás Lajos: Öröklési jog, Eötvös Kiadó, Budapest 2005. Ajánlott tananyag: - Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata, Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest 1934. (a Polgári Jog 1-5. tár­ gyakhoz) - Kampis György: Telekkönyvi jog (Általános rész), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1963. (az Ingatlanjog tárgyhoz) - Bagi István: Ingatlanjog jegyzet, 2005 (az Ingatlanjog tárgyhoz) - Koltay András: Sajtó- médiajog jegyzet, 2007 (a Sajtó- és média­ jog tárgyhoz) - Gálik Mihály - Pólyák Gábor: Médiaszabályozás, Kjk-Kerszöv, Budapest 2005 (a Sajtó- és médiajog tárgyhoz) - Székely László: Médiajog, Dialóg-Campus, Budapest - Pécs 2007 (a Sajtó- és médiajog tárgyhoz) A Tanszék kutatási témái: Orvosi jog; életjog; családi jog; személyi jog; szellemi alkotások joga; gyermekjogok; közbeszerzések joga. Kötelmi jog - nem vagyoni kártérítés; polgári jog - általános tanok, felelösségtan, sajtó- és médiajog, médiaetika. "Nem az idő halad: mi változunk, egy század, egy nap szinte egyre megy. "Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz, Évmilliókra lesz tulajdonod." (Madách Imre 76 �ROMAI JOGI TANSZÉK Szentkirályi u. 28. II. emelet 236. telefon: 429-7237, tel/fax: 429-7294 E-mail: romai j og @ j ak. ppke. hu, adminisztrátor: Körmendy Renáta Félfogadási idő: hétfő - csütörtök: 8.30 - 11.30 és 13.30 - 15.30 h, péntek 8.30 - 11.30 h Az Európai Unióban folyó jogegységesítö törekvések egyre inkább kihatnak a magánjog és a közjog egyes területeire is. A római jog ehhez a feladathoz biztos alapot nyújthat. A római jogon nyugszik tudat osan vagy öntudatlan minden kultúrnép jogi hagyománya, az intézmények és jo^elemeik azonossága, hasonlósága onnan eredeztet­ hető. A PPKE JAK Római Jogi Tanszéke a ius privatum és a ius publicum oktatását egyaránt fontosnak tartja. A ius privatumból kifo­ lyólag egy új ius gentium elismerése indul útjára. A ius publicumnak pedig ugyanúgy hatása van modern világunkra, mint ahogy a ius privatumnak, s mint ahogy a crimenek és a delicumok üldözéseivel kapcsolatos római büntetési rendszernek is van. Teljes és részmunkaidőben oktatók: Tanszékvezető: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens Dr. Andrási Dorottya egyetemi docens Dr. Varga Győző egyetemi docens Dr. Erdödy János egyetemi tanársegéd Dzsida Orsolya nyelvtanár Megbízott előadók: Dr. Zlinszky János, professor emeritus Dr. Szántai Katalin mb. előadó Dr. Széplaki-Szabó Krisztina mb. előadó Dr. Pusztai Borbála mb. előadó A Tanszék által oktatott tantárgyak: Jogász alapképzésben: Kötelező tárgy: Római jog - előadás, gyakorlat (tantárgyjegyzők: El Beheiri Nadja, Varga Győző, Andrási Dorottya, Erdődy János) Kötelezően választható tárgyak: Keresztény erkölcs és jogászi etika (Zlinszky János) Értékrend és pluralizmus (El Beheiri Nadja) 77 �Szabadon választható tárgyak: A XII. táblás törvénytől Werbőczyig (Andrási Dorottya) Fejezetek a római öröklési jog és kötelmi jog köréből forrássze­ melvények alapján (Andrási Dorottya) Római jog a gyakorlati életben (Varga Győző) Szabadon választható tárgyak idegen nyelven: Németül: * Römisches Recht (El Beheiri Nadja) Angolul: The Theory and Institutes of Roman Law from a Historical Aspect (Erdödy János) Nemzetközi Igazgatási (BA) szakon: Értékrend és pluralizmus (El Beheiri Nadja) Jogi terminológia és jogi alapfogalmak (Erdödy János) Kommunikációs ismeretek (H. Szilágyi István) Politológia (Frivaldszky János) Politikai földrajz (Frivaldszky János) A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Brósz Róbert (ford.): Gaius Institúciói, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1993. - Brósz Róbert: Római jogi példatár, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1993. - Földi András - Hamza Gábor: A Római jog története és institúci­ ói, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1996. - Zlinszky János: A római jog továbbélése (áttekintő jegyzet), PPKE JÁK, Budapest 1997. - Zlinszky János: lus publicum, sorozatszerkesztő: Varga Csaba és Zlinszky János, Osiris / Századvég, Budapest 1994. - Zlinszky János: A XII Táblás törvény töredékei, Nemzeti Tan­ könyvkiadó, Budapest 1991. - Zlinszky János: lus privatum, sorozatszerkesztő: Varga Csaba és Zlinszky János, Osiris Kiadó, Budapest 1998. - Zlinszky János: Római büntetőjog, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1991. - Mészöly Gedeon (ford.): Justinianus Institúciói, Nemzeti Tan­ könyvkiadó, Budapest 1991. A Tanszék kutatási témái: A római jog recepciója hazánkban; a római jog továbbélése; római közjog (jus publicum)', a római állam és jog keletkezése és korai sza­ kasza, a római jogi alapelvek és azoknak a modern jogban történő hasznosítása. 78 �A Tanszéken működő kutatócsoport: Kutatócsoportunk célja a jog, a politika és a társadalmi élet területén érvényesülő alapvető elvek meghatározása és elemzése. A gyorsan változó, globalizálódó világban a jogász társadalom nem mellőzheti a stabil, megbízható támpontokat. Az ókor és a középkor örökségéből merítve egy olyan fórumot akarunk kialakítani, amelyben korunk aktu­ ális kérdéseit interdiszciplináris módszerrel kutatják. A saját kutatások folyamatos ismertetése mellett a műhely félévenként legalább egy szakmailag elismert külföldi előadót szeretne megívni. Műhelyünk ezen kívül lehetőséget kíván biztosítani TDK, ill. PhD dolgozatok elkészítésre is. „A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle. ... Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg. ” (Hamvas Béla) 79 �Testnevelési Csoport Szentkirályi u. 26. telefon: 429-7200/371 e-mail: testnev@jak.ppke.hu A Kari Tanács határozata szerint 2003. szeptember 1-jétől az első és másodéves hallgatók tanrendjébe kötelező tárgyként beépül a testneve­ lés. A Karon Testnevelési Csoport működik a Szentkirályi utca 26-os számú épületben, egyre bővülő lehetőségekkel és egyre eredménye­ sebben. Az utóbbi években több Pázmány sporttábort és túrát szervez a Testnevelési Csoport. A hagyományos sítáborokon túl, természetjá­ rás keretében Bánkúton, Normafa (Makkosmária templom), Zsámbék és Sárospatakon is voltak egyetemi hallgatóink. A Testnevelési Csoport keretében működik a Pázmány néptánc cso­ port, ahol lehetőség van hagyományőrző magyar néptáncok tanulására, fellépésekre és táncház-találkozókon való részvételre. A Testnevelési Csoport működteti az Egyetem labdarúgó szakosztályát, kosárlabda szakosztályát és közvetlenül segítséget nyújt a Magyar Egyetemi- és Főiskolai Sport Szövetség által meghirdetett Egyetemi és Főiskolai Bajnokságokon való részvételben. A Testnevelési Csoport vezetője: Draskóczy Imre Testnevelők: Draskóczy Littner Anita Forgó András Oláh István Sporteredményeinkröl részletes tájékoztatás található könyvünk „El­ ismerések” című fejezetben. Errare humánum est, in errore perseverare diabolicum. Véteni emberi ügy, sátáni maradni a bűnben. (Seneca) 80 �POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉS Deák Ferenc Továbbképző Intézet Szentkirályi u. 28.1. emelet 137, telefon: 429-7200 / 342 Fax: 266-5286 , e-mail: deák @i ak.ppke.hu Titkárság: Gyurókovics Ágnes gyuro@jak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfőtől csütörtökig: 10-12h és 13.30-15.00 h, pénteken: 10-12h és 13-14 h A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Inté­ zete a jogszabályi kereteknek megfelelően, a képesítési követelmé­ nyekhez igazodva hirdeti meg elsősorban jogászoknak, valamint köz­ gazdászoknak, mérnököknek, orvosoknak szóló szakirányú tovább­ képzéseit. A továbbképzések elmélyítik az alapképzésben szerzett szakmai tu­ dást, továbbfejlesztik azt speciális szakjogi irányba, illetve kiterjesztik az alapképzésben nem szereplő interdiszciplináris területekre. A szakirányú egyetemi képzésben nyert oklevél meghatározott munka­ kör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít. Feljo­ gosítja az oklevél tulajdonosát a szakosító képzésre utaló egyetemi cím használatára (pl. környezetvédelmi szakjogász). A kiadott oklevél az iskolai végzettség szintjében nem jelent változást. A munkáltató alkalmazási, foglalkozási, előmeneteli feltételként előírhatja vagy más módon elismerheti és támogathatja a szakirányú oklevél megszerzését. Intézetvezető: Dr. Szalai Márta Az Intézet által végzett oktatási tevékenység: Négy féléves szakirányú képzések: - Bank szakjogász képzés; - Európajogi szakjogász képzés (magyar és angol nyelven is); - Gazdasági büntetőjogi szakjogász képzés; - Ingatlanforgalmi szakjogász képzés; - Kereskedelmi jogi szakjogász képzés; - Környezetvédelmi szakjogász képzés; 81 �- Kriminalisztikai szakjogász képzés; - Szabályozási (kodifikátor) szakjogász képzés; - Társasági szakjogász képzés; Jogi szakokleveles továbbképzések: - Jogi szakokleveles közgazdász képzés; - Jogi szakokleveles mérnök képzés; - Jogi szakokleveles orvos képzés; - Környezetvédelmi jogi szakirányú képzés (nem jogászoknak); Egy féléves továbbképzések: - jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamok: polgári jog és családjog, büntetőjog, munkajog és társadalombiztosítási jog tantárgycsopor­ tokból; - kiegészítő szakirányok: Az EK bíróságának gyakorlata, Európai bank- és biztosítási jog, Az EU pénzügyi- és adójoga, EU intézmé­ nyi kommunikáció; Egy/másfél napos szakmai napok: - a társasági- és cégtörvény változásának legfontosabb elemei - a pénzügyi szolgáltatások jogi háttere - az értékpapírjog a tőkepiaci, illetve a társasági jogszabályok válto­ zásainak tükrében - adatvédelem, állami adatkezelések, a gazdasági szféra adatkezelései - műemlék- és mükincsvédelem - az új büntetőeljárási törvény - az ingatlannyilvántartás új szabályozásának kérdései - a polgári törvénykönyv kodifikációjának kérdései - ombudsman és jogvédelem - alapítványok és közalapítványok működése - versenyjogi ítélkezés A jelentkezés módja A jelentkezés jelentkezési lapon, a szakirányú képzések esetében je­ lentkezési díj (5.000,- Ft) befizetésének igazolásával és a képzésnél előírt oklevél hiteles másolatának csatolásával történhet. A jelentkezé­ si lap a PPKE JÁK 1088. Budapest, Szentkirályi u. 28-as épületében beszerezhető, ill. az egyetem honlapjáról (www.jak.ppke.hu) letölthe­ tő. A jelentkezés elfogadásáról, valamint a beiratkozás időpontjáról, a költségtérítés befizetésének módjáról, az első foglalkozás helyszínéről 82 �a jelentkezők írásban értesítést kapnak. Jelentkezési határidők: Őszi félévre pótjelentkezés: 2007. szeptember 10. Tavaszi félévre: 2007. december 15. A szakmai napok esetében az aktuális határidők a honlapon megtalálhatók. Képzési díj: A képzéseken a részvétel önköltséges. A. PPKE JAK-on végzettek 5% tandíj kedvezményben részesülnek. A felsőfokú szakirányú továbbképzések rendje: Kezdete: A továbbképzések szeptember végén, illetve februárban kezdődnek. Tartama: Általában 4 félév (a szakdolgozat elkészítése, védés, záróvizsga álta­ lában ezen időszak után következik) Intenzitása: Általában kéthetente egy munkanap 6/8 tanóra (10-17 óráig). Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamok rendje: A tanfolyam célja: a jelölt felkészítése a jogi szakvizsgára, figyelem­ mel arra, hogy valamennyi jelöltnek azonos vizsgatárgyakból kell a tudásáról számot adni, függetlenül attól, hogy a kötelezően előírt jog­ gyakorlatot mely szakterületen folytatta. A jogi szakvizsga követel­ ményrendszere a különböző jogi szakterületeken való átjárhatóságot és pályamódosítást segíti elő, könnyíti meg. A tanfolyamokat félévente egyesével, vagy egyetlen félév alatt mind­ hármat felvéve is lehet végezni, mert különböző időpontokra (napok­ ra) hirdetjük meg. Kezdete: Szeptember végén, ill. október elején kezdődnek. A meghirdetett tan­ folyamokat csak megfelelő számú jelentkező esetén tudjuk elindítani. Intenzitása/időpontja: Általában heti egyszer 4 tanóra (délután 13-16.30 óráig) valamely munkanapon vagy (igény szerint) szombaton. Ez esetben a tanfolyam 1 féléves időtartamú. Lehetőség van kéthetente egyszer 8 tanórára is (13-18 óráig), valamely munkanapon vagy (igény szerint) szombaton. Ez esetben a tanfolyam hosszabb, mint 1 féléves időtartamú. 83 �Hallgatói ügyfélfogadás: Hétfőtől csütörtökig 11-től 13 óráig és délután 1430 —tói 15 óráig, pén­ teken 11-13 óráig. Honlapunkról (www.jak.ppke.hu/ Deák Ferenc Továbbképző Intézet) tájékozódhat az egyes szakirányú képzésekkel kapcsolatos valamennyi kérdésről: jelentkezés, mintatanterv, beiratkozás, határidők, űrlapok stb. Kérjük, hogy a továbbképzési kínálattal kapcsolatos tudnivalók megismerése érdekében először honlapunkat keresse fel. „Nádszál az ember, a természet leggyengébb nádja, de ez a nádszál gondol­ kozik. Nem kell a világnak összefognia, hogy megsemmisítse: kis pára, egy kis vízcsepp is megölheti. De ha a világ meg is semmisítené, az ember akkor is értékesebb lenne, mint a gyilkosa, mert tudja, hogy meghal, és a világ nem tudja, hogy erősebb nála." (Pascal) 84 �Jog- és Államtudományi Doktori Iskola Szentkirályi u. 28. III. emelet 305-ös szoba, telefon/fax: 429-7291 (titkárság) e-mail: doktori.iskola@jak.ppke.hu Félfogadási idő hétfőtől péntekig 8-13 óráig. A Doktori Iskola szervezete: Prof. Dr. Erdő Péter, az MTA doktora, a Doktori Iskola vezetője Dr. Frivaldszky János, egyetemi docens, a Doktori Iskola koordinátora Szalainé Szikszai Krisztina tanulmányi előadó Általános információk A Kar Doktori Iskolája 36 hónap tanulmányi időtartamú, posztgraduá­ lis szintű (doktori) képzést nyújt. Az első három szemeszterben általános képzés folyik. Ennek kereté­ ben a hallgatók először kutatásmódszertant tanulnak, illetőleg magán­ jogi, összehasonlító alkotmányjogi és büntetőjogi előadásokat hallgat­ nak. A nappali tagozatos hallgatók számára kötelezően választható tárgyak listája nagyon széles, félévente változó tantárgyakat ölel fel a jogtörté­ net, a jogelmélet, az emberi jogok, a pénzügyi jog, a környezetjog, az EU joga, a jog és gazdaság, valamint a polgári jog egyes aktuális kér­ déseinek területeiről (szellemi alkotások joga, alapítványok stb.). A hallgatók az első három félévben más-más jogterülettel foglalkozó könyvről tudományos igényű recenziót készítenek. A Doktori Iskola által szervezett számos szakmai konferencia segíti a doktoranduszok tudományos elmélyülését. A képzés második felében a hallgatók a saját doktori kutatási témájukhoz kapcsolódóan folytatnak tudomá­ nyos, illetve kutatási tevékenységet a témavezető szakmai irányítása alatt. A képzésben való részvétel feltételei A doktori képzésre azok pályázhatnak, akik hazai egyetem állam- és jogtudományi karán legalább jó rendű (cum laude minősítésű) jogi diplomát szereztek, vagy vállalják ennek megszerzését a tanév kez­ detét megelőző július 1-ig, és két élő, tudományos kutatás körében alkalmazható idegen nyelvből középfokú „C” típusú állami, vagy 85 �annak megfelelő szintű nyelvvizsgával rendelkeznek. A képzés módja és díja - nappali tagozatos hallgatói jogviszonyban, kari ösztöndíj mellett; képzés díja: 30.000.- Ft/félév - nappali önköltséges vagy levelező tagozatos hallgatói jogviszony­ ban; képzés díja: 70.000.- Ft/félév Ösztöndíj: A 2007/2008-as tanév I. évfolyamára felvett nappali tagozatos hallga­ tók közül 5 fő állami, illetőleg maximum 5 fő kari ösztöndíjban része­ sülhet. A képzéssel kapcsolatos részletes információk a Doktori Iskola inter­ netes honlapján (www.jak.ppke.hu/doktori iskola) érhetők el. „Aki mások nyomában jár, sohasem kerülhet elébük. ” (Michelangelo) „Nem a világ halad, mi változunk. ” (Madách) 86 �Kánonjogi Posztgraduális Intézet Szentkirályi u. 28., telefon: 429-7217, fax: 429-7218 e-mail: kanonjog@jak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfő-csütörtök 9-12 h A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 1996 novemberében az Apos­ toli Szentszék alapította meg a fakultási jogokkal rendelkező Kánon­ jogi Posztgraduális Intézetet. Az Intézet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának Kánonjogi Tanszéke és a Jog- és Államtudományi Kar Kánonjogi Intézetének szoros együttműködésé­ vel fejti ki tevékenységét. Az egyházi jóváhagyás értelmében az Intézet kánonjogi baccalaureátusi, licenciátusi és doktori fokozat kiadására egyaránt jogosult. A magyar állam az Intézet által kiadott kánonjogi baccalaureátust egyetemi alapdiplomaként, a kánonjogi doktorátust PhD fokozatként ismeri el. Az Intézet hivatalos oktatási nyelvei a magyaron kívül az olasz és a német nyelv. Az Intézetbe való jelentkezés alapfeltételei: - a baccalaureátusi diploma megszerzéséhez legalább főiskolai szintű teológusi vagy hittanári oklevél; - a licenciátusi fokozat megszerzéséhez teológiai vagy kánonjogi baccalaureátusi, vagy egyetemi szintű hittanári, vagy jogi diploma; - a doktori fokozat megszerzéséhez kánonjogi licenciátusi fokozat. Az Intézet kurzusai a Jog- és Államtudományi Kar, valamint a Hittu­ dományi Kar hallgatói számára speciálkollégiumként, a neptunrendszerrel összhangban felvehetők. Ezen hallgatók diplomájuk meg­ szerzése után felvételüket kérhetik az Intézet hallgatói közé. A koráb­ ban lehallgatott és sikeres vizsgával lezárt kurzusok beszámíthatóak. Licenciátusi szigorlatot legkorábban csak az egyetemi diplomájuk megszerzésétől számított két év letelte után tehetnek, doktori védésre legkorábban pedig csak a licenciátusi fokozat megszerzésétől számított egy év múlva engedhetők. Az Intézetben folyó oktatói-kutatói munkát egy kb. 1500 kötetből, 3000 különlenyomatból és 200 mikrofilmből álló szakkönyvtár, vala­ mint a Hittudományi Kar könyvtárában elérhető kb. 40 szakfolyóirat segíti. 87 �Az Intézet szervezeti felépítése Az Intézet elnöke: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár Az Intézet elnökének Tanácsa: Dr. Szabó Péter egyetemi docens, Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár Kánonjogi Tanszék (Hittudományi Kar) Oktatók: Tanszékvezető: Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek professor emeritus Kánonjogi Intézet (Jog- és Államtudományi Kar) Intézetvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár Intézetvezető-helyettes: Dr. Szabó Péter egyetemi docens S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, professor emeritus Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Oktatók: Tanszékvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem. egyetemi tanár Dr. Schanda Balázs egyetemi docens (mb. előadó) Egyházi Közigazgatási Tanszék Oktatók: Tanszékvezető: Dr. Szabó Péter egyetemi docens DDr. Zakar Polikárp O.Cist egyetemi tanár Egyházi Eljárásjogi Tanszék Oktatók: Tanszékvezető: Dr. Hársfai Katalin egyetemi docens Dr. Lefkánits György (mb. előadó) Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Oktatók: Tanszékvezető: Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár Dr. Gudenus, Philipp egyetemi docens 88 �Rendszeresen meghívott külföldi oktatók: Dr. Errázuriz, Carlos Jósé egyetemi tanár Dr. Fürst, Carl Gerold egyetemi tanár Dr. Hilbert, Michael egyetemi tanár Dr. Llobell, Joaquin egyetemi tanár Dr. Primetshofer, Bruno egyetemi tanár Titkárság 's’zprvp'zn titVqrnlc NTiicrv A erőt3 PintÁr PrTcÁhpf Hatalmas hibát követnek el azok, akik az idejüket az erény megismerésére, nem pedig megszerzésére fecsérlik el; akik pedig Isten megismerésére, nem pedig szeretetére pazarolják idejüket, azok a lehető legnagyobbat tévednek. (Petrarca) 89 �Oktatást segítő egységek Dékáni Titkárság Dékáni Hivatal Dékánhelyettesi Titkárság* Könyvtár Gazdasági Osztály Műszaki Osztály Nemzetközi Kapcsolatok Irodája Pályázati és Karrieriroda Dékáni Titkárság A Dékáni Titkárság vezetője: Dr. Stágel Bence Telefon: 429-7221, Fax: 429 7222 E-mail: dekan@jak.ppke.hu A Dékáni Titkárság a dékán munkáltatói jogköréhez szorosan kapcso­ lódó feladatokat és a Kar adminisztratív működésének koordinálását végzi. A Dékáni Titkárságot a dékáni titkár vezeti, aki munkatársaival együtt az alábbi főbb feladatköröket látja el: - Humánpolitikai feladatok - Tanszéki adminisztráció felügyelete - Kari kiadványok szerkesztése - PR-feladatok - Központi rendezvények szervezése, koordinálása - Záróvizsga elnökök felkérése - Jogszabály- és sajtófigyelés - Kari iktatás, postázás - Központi irattári feladatok - Kapcsolattartás a hallgatói érdekképviseleti szervezettel és önte­ vékeny csoportokkal. A Dékáni Hivatal és a Dékánhelyettesi Titkárság bemutatása könyvünk végén találha­ tó külön fejezetben: Tanulmányi ügyek - Dékáni Hivatal - Dékánhelyettesi Titkárság cím alatt. 90 �Könyvtár A könyvtár vezetője: Kalocsai Ilona Szentkirályi u. 30.1. emelet Telefon: 429-7231, fax: 429-7233 E-mail: konyvtar@jak.ppke.hu A Könyvtár szolgáltatásai: Online katalógus: A kari könyvtár Web-oldalain (www.iak.ppke.hu/konyvtar ) az Online katalógus menüpont alatt bármely, az internetre kötött szá­ mítógéppel kereshető a könyvtár katalógusa.. Hagyományos szolgáltatások: Helyben olvasás: Az olvasóterem nyitva tartása: H-Cs. 9-18 óra P. 9-16 óra A könyvtár állományában található könyvek, folyóiratok és egyéb dokumentumok helyben olvashatók. A könyvtár jelenleg nem köl­ csönöz, viszont fénymásolóval segíti a hallgatók tananyaghoz való hozzájutását. Szakdolgozatok: A könyvtárban elhelyezett 1999-2007 közötti szakdolgozatok használati módjáról a 4O.sz. dékáni körlevél rendelkezik. Kizárólag írásbeli engedéllyel, helyben lehet a dolgozatokba betekinteni, má­ solásuk tilos. Tájékoztatás: Az olvasóterem nyitvatartási idejében szaktájékoztatást lehet kérni a könyvtár állományáról, az állomány és a szakdolgozatok listájá­ nak használatáról, a könyv-gyarapodási jegyzékeinkről, valamint más könyvtárak szolgáltatásairól. Naponta 8-16 óra között telefo­ non is kérhető felvilágosítás. Könyvtárközi kölcsönzés: A könyvtár állományában nem található dokumentumokat a Kar oktatóinak könyvtárközi kölcsönzés keretében a könyvtár beszerzi. A magyar szakkönyvek beszerzése ingyenes, a külföldieké térítés köteles. 91 �Elektronikus szolgáltatások: — HeinOnline jogi (amerikai) adatbázis; Oxford University Press online elérhető folyóiratai (pl. European Journal of International Law); EISZ szolgáltatás keretében elérhető jogi folyóiratok; Könyvtári katalógusok elérése; Magyar Katolikus Egyház kínálata - elektronikus dokumentumok; EB SCO folyóirat adatbázisok. Könyvtári Informatika Labor: A könyvtár előterében elhelyezett könyvtári informatikai labor felada­ ta elsősorban az oktatási igények kielégítése. Az oktatási felhasználá­ sok között kiemelt szerepet kap az Oktatási és Kulturális Minisztéri­ um EISZ-Elektronikus Információ-szolgáltatásához történő hozzáfé­ rés. A Labor nyitvatartási ideje: hétfő-péntek: 9-18 óra között. Gazdasági Osztály Gazdasági igazgató: Gábor József Telefon: 429-7297 A Gazdasági Osztály vezetője: Rébeli Szabó Gézáné Telefon: 429-7256 E-mail: rebeli@jak.ppke.hu A Gazdasági Osztály egységei: - Pénzügyi Csoport - Számviteli Csoport - Bér- és Munkaügyi Csoport Műszaki Osztály A Műszaki Osztály vezetője: Szikora Gyula Telefon: 429-7250 E-mail: szikora@iak.ppke.hu Az Osztály szervezeti felépítése: Osztálytörzs Informatikai Technikai Csoport Portaszolgálat 92 �A Műszaki Osztály fontosabb tevékenységi köre az alábbi feladatok végzése ill. azoknak külső vállalkozókkal történő elvégzésének meg­ szervezése: — - a Kar épületeinek üzemeltetése, karbantartása felújítások szervezése, felügyelete, ellenőrzése, véleményezése, műszaki átvétele, az épület portaszolgálatának és őrzésének megszervezése, a tűz- és munkavédelmi feladatok, az épület takarításának megszervezése, egyéb gondnoksági feladatok ellátása, kari eszközbeszerzés és eszközleltározás, anyagbeszerzés és anyagfelhasználás felügyelete, szállítási feladatok. Informatikai Technikai Csoport Telefon: 429-7260 E-mail: informatika@jak.ppke.hu Csoportvezető: Groma Sarolt Feladatok: - Kari hálózat felügyelete; - Intranet, szerverek, informatikai szolgáltatások; - Számítógéppark felügyelete, karbantartása; - Perifériák üzembe állítása és szakmai segítségnyújtás az üzemelte­ téshez; - Kisebb hardverfeladatok megoldása; - Kari szervezeti egységek informatikai támogatása; - Központilag menedzselt szoftverek telepítése, karbantartása, kari használatú szoftverek fejlesztése, támogatása; - Összegyetemi informatika kapcsolattartás, egyetemi központi informatikai rendszerek kari informatikai támogatása; - Informatkai Labor teremfelügyelet, HelpDesk szolgálat, videokonferenciaterem, multimédiás labor technikai felügyelete; - Kari honlap fejlesztése, karbantartása. 93 �Nemzetközi Kapcsolatok Irodája Vezetője: Dr. Szabó Marcel külügyi dékánhelyettes Szentkirályi u. 28.1. em. 127. szoba, telefon: 429-7263, fax: 429-7263 Honlap: www.iak.ppke.hu/international E-mail: erasmus@jak.ppke.hu Munkatársak: Dr. Jaskó Luca egyetemi tanársegéd, külügyi kapcsolatok referense, Erasmus koordinátor Titkár: Aradi Judit Külkapcsolatokkal összefüggő és ERASMUS-ügyekben félfogadás: Hétfőtől csütörtökig minden nap: 9 és 12 óra között ERASMUS/SOCRATES program ERASMUS hallgatóként a SOCRATES/ERASMUS program kereté­ ben az Európai Unió országaiban lehet részképzést folytatni legalább egy tanulmányi terminuson (trimeszter vagy szemeszter) keresztül (min. 3 hónap), de maximum egy tanévig. Az ösztöndíj időtartama függ az egyetemközi bilaterális szerződésben megadott hónapkerettől, valamint a fogadó egyetem tanévbeosztásától. Ehhez a program pénzügyi támogatást folyósít, mely részben fedezi a hallgató költségeit. A tanulmányutak célja félév-áthallgatás, a szakdolgozat elkészítése, illetve a tanulmányokkal egybekötött szakmai gyakorlat lehet (ez utóbbi feltétele a kinti intézményben a gyakorlatot megelőzően eltöl­ tött minimum 3 hónapos tanulmányi időszak). A diákok saját intézményüknél pályázhatnak az adott tanévre meghir­ detett helyekre. Az aktuális pályázati felhívás megtalálható Karunk hirdetőtábláin. A jelentkezés feltételei: - hallgatói jogviszony a PPKE JÁK-on az alapképzésen vagy PhD képzésen; legalább 3 lezárt félév az alapképzésen; 4,0 feletti tanulmányi átlag; magas szintű nyelvtudás; megalapozott szakmai tervek, motiváció; közéleti tevékenység (elsősorban az Erasmus programon belül). 94 �Csereegyezmények Karunk a 2007/2008 tanévre 16 európai ország 36 felsőoktatási intéz­ ményével kötött csereegyezményt: Ausztria: University of Salzburg A SALZBURGI http://www.sbg.ac.at Johannes Kepler Universitát Linz A LINZ01 www.uni-linz.ac.at/ Dánia: Aarhus Universitát DK AARHUS 01 http://www.au.dk/en Franciaország: L’Université Jean Moulin Lyon 3 F LYON 03 http://www.univ-lyon3.fr L’Université Nancy 2 F NANCY 02 http://www.univ-nancy2.fr Université Catholique de Lille F LILLE 11 http://www.icl-lille.fr ESSCA - Ecole Superieure des Sciences Commerciales d’Angers F ANGERS 10 http://www.essca.fr Université Paris 12 F PARIS 012 http://www.univ-parisl2.fr Université de Versailles Saint-Quentin-En-Yvelines FR VERSAIL11 http://www.uvsq.fr 95 �Görögország: National and Kapodistrian University of Athens G ATHINE01 http://www.law.uoa.gr Hollandia: Radboud University Nijmegen NL NIJMEGE01 http://www.ru.nl Izland: Vioskiptaháskólinn á Bifröst / Bifröst School of Business IS B0RGARNO1 http://www.bifrost.is/english Lengyelország: The John Paul II Catholic University of Lublin PL LUBLIN 02 http://www.kul.lublin.pl/uk Uniwersytet Rzeszowski PL RZESZOW02 http://www.univ.rzeszow.pl Uniwersytet Kardynala Stefana Wyszynskiego Warszawie PL WARSZAW07 http://www.uksw.edu.pl Litvánia: Klaipedos Verslo Kolegija (Klaipeda Business College) LT KLAIPED 05 http://www.klvk.lt Németország: Rheinische Friederich-Wilhelms-Universitat Bonn D BONN 01 http://www.uni-bonn.de Universitat des Saarlandes D SAARBRU 01 http://www.uni-sb.de Fachhochschule für Technik und Wissenschaft Berlin D BERLIN 14 http://www.fhtw-berlin.de 96 �Universitat Osnabrück D OSNABRU 01 http://www.uni-osnabrueck.de Johannes Guttenberg Universitat Mainz D MAINZ 01 http://www.uni-mainz.de Universitat Mannheim D MANNHEI01 http://www.uni-mannheim.de Georg-August Universitat Gottingen D GOTTING01 http://www.uni-goettingen.de Eberhard Karls Universitat Tübingen D TUEBINGE01 http://www.uni-tuebingen.de Norvégia: Universitetet i Bergen N BERGEN 01 http://www.uib.no/index-eng.html Olaszország: Universitá Degli Studi di Napoli Federico II. I NAPOLI 01 http://www.unina.it Universitá Cattolica del Sacro Cuore di Milano I MILANO 03 http://www.unicatt.it/ Universitá degli Studi di Siena I SIENA 01 http://www.unisi.it Universitá degli Studi di Teramo I TERAMO 01 http://www.unite.it Libera Universitá Maria SS. Assunta I ROMA04 http://www.lumsa.it 97 �Portugália: Universidada Catolica Portugesia Faculdade de Direito P LISBOA 01 http://www.porto.ucp.pt Spanyolország: University of La Rioja E L0GR0N0O1 http://www.unirioja.es Svájc: Université de Fribourg CH FRIB0URO1 http://www.unifr.ch Törökország: Kirikkale Universitesi TR KIRIKKA01 http://www.kku.edu.tr/english2 A KARON FOLYÓ NEMZETKÖZI PROGRAMOK: • University of San Francisco - Budapest Undergraduate Program Évente 5-10 Pázmányos joghallgató kapcsolódhat be a University of San Francisco budapesti programjába, és hallgathat bele a Szentkirályi utca 30. szám alatt folyó képzés egyes óráiba. • University of San Francisco - Summer Law School Budapest Program Évente kb. 10 harmadéves joghallgató vehet részt a University of San" Francisco és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közös nyári egyetemi programján, amely minden évben június közepén kezdő­ dik, és három héten keresztül tart. A hallgatók egy amerikai és egy magyar jogász professzor előadását hallgathatják le, amerikai jog­ hallgatókkal közösen. A program elvégzéséről a University of San Francisco bizonyítványt (Certificate) állít ki. Az érdeklődő hallga­ tók jelentkezését folyamatosan várjuk a szalaiandi@yahoo.co.uk e-mail címen. A csoport kiválasztásánál a jelentkezés sorrendjét, valamint az undergraduate programban történő aktív részvételt is figyelembe vesszük. A képzés a hallgatóink számára ingyenes. Weblap: www.usfca.edu/law/summer law/usfsum home.html 98 �• Centro Interuniversitario Italiano Az Olasz Egyetemközi Központ (Centro Interuniversitario Italinao) 2003-ban jött létre a milánói Szent Szív Katolikus Egye­ tem (Univeristá Cattolica del Sacro Cuore) és a Pázmány Péter Ka­ tolikus Egyetem együttműködésének köszönhetően azzal a céllal, hogy előmozdítsa a Magyarország és Olaszország, illetve a középkelet-európai országok közötti tudományos és kulturális kapcsola­ tokat. Az első posztgraduális képzés ,,Master in European Studies and Global Affairs” címmel 2004 februárjában indult. Az angol nyelvű képzésre elsősorban olyan magyar és külföldi fiatal diplo­ mások jelentkezését várjuk, akik érdeklődnek a nemzetközi és az európai kapcsolatok kérdései és problémái iránt, és akik felismerik annak jelentőségét, hogy ezen ismeretek megszerzése elengedhetet­ len egy bővülő Európában és egy globalizálódó világban. Weblap: http://www.centro.ppke.hu/olasz.html • University of Cambridge - English and European Union Law program Budapest A Cambridge-i egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem négy féléves angol nyelvű közös programján mind a végzett hallga­ tók, mind az angol nyelvet magas szinten ismerő hallgatóink részt vehetnek. A program távoktatásos jellegű, havi rendszerességgel, hétvégéken tartanak Cambridge-i tanárok, professzorok előadáso­ kat. A félévet írásbeli dolgozatok zárják le. A program tematikája: - Az angol jogrendszer és az angol alkotmányjog - Szerződések joga és annak gyakorlata I-II. - Büntetőjog - Bevezetés az EU intézmény- és jogrendszerébe 99 �Pályázati És Karrieriroda Szentkirályi u. 28. III. em. 301/a szoba Telefon: 429-7295 mellék E-mail: palyazat@jak.ppke.hu Munkatársak: Dr. Ivicz Mihály irodavezető mivicz@jak.ppke.hu Lutzki Ferencné, pályázati asszisztens szlutzki @j ak.ppke.hu Hivatali órák: 800-16'(oo Hétfő 8OO-16'(00 Kedd 8OO-16'(00 Szerda Csütörtök 800-16'jOO Péntek 8OO-13*.00 Az iroda küldetése a Kar céljainak megvalósítását segítő pályázatok menedzselése, és kvalifikált hallgatóink munkaerő-piaci integrációjá­ nak elősegítése a karriertervezés eszközeinek felhasználásával. Pályázati Irodaként tájékoztatást nyújtunk a Karon tevékenykedő oktatóinknak, hallgatóinknak, valamint a Kar vezetésének azokról a pályázati lehetőségekről, melyek kapcsolódnak az egyetem kutatási, oktatási és infrastruktúra-fejlesztési tevékenységeihez. Továbbá célunk a hallgatói és kutatói ösztöndíjak minél szélesebb körű feltérképezése. Munkánk következtében az intézetek és a tanszékek folyamatosan tájékozódhatnak a hazai és külföldi pályázati lehetőségekről, és ezek ismeretében kihasználhatják a pályázatokban rejlő lehetőségeket. Karrierirodánk „Regionális Munkaerő fejlesztés - Munkaerő fejlesz­ tés a régióban - Egyházi Egyetemek Karrier Irodája” című pályázat elnyerésével jöhetett létre. Célunk az, hogy egyrészt segítsük a Kar hallgatóit a potenciális álláslehetőségek felkutatásában, másrészt meg­ teremtsük a kapcsolatot azon cégekkel, melyek magas színvonalon képzett jogi munkaerőt keresnek. Szeretnénk létrehozni egy olyan hallgatói adatbázist, mely végzős hallgatóink szakmai önéletrajzát és elérhetőségét tartalmazza, s így a hozzánk beérkező állásajánlatokat közvetlenül, személyre szabott módon tudnánk eljuttatni az érdeklő­ dőkhöz. Az állásajánlatok folyamatosan elérhetők honlapunkról is. Karrierirodánk non-profit szervezet, hallgatóinktól semmilyen ellenér­ téket nem kérünk szolgáltatásaink igénybevételekor. 100 �Oktatóink 1. Teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók Név Besorolás | Dr. Ádány Tamás j egy. adj. Dr. Andrási Dorottya egy. doc. 1 l Dr. Bándi Gyula tsz.vez. í egy. t. Dr. Békés Ádám egy. adj. Tudományos fokozat Oktatási egység ■ Európajogi és Nemzetközi | Közjogi Tanszék PhD (bölcs, tud.) CSc (jogtud.), dr. habil. j Római Jogi Tanszék 1 ;.................................... “‘3 ; Környezetjogi és Gazdasá­ gi Szakjogok Tanszék Büntetőjogi és Büntetés- | végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Bókái Judit J Dr. Botos József Dr. Botos Katalin mestertanár Polgári Jogi Tanszék egy. doc. PhD (közgazda­ ságtudomány) Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet int. vez. DSc (közgazda­ ságtudomány) Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet egy-1. | r Dr. Brehószki Márta Dr. Burián László Kereskedelmi Jogi Tanszék j egy. ts. tsz. vez. CSc (jogtud.) Nemzetközi Magánjogi Tanszék PhD (jogtud.) Büntetőjogi és Büntetésvegrehajtási Jogi Tanszék egy-1. 1 Dr. Busch Béla 1 Dr. Csák Zsolt egy. doc. egy. adj. Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék 1 l í ; Dr. Csapó Orsolya í : Dr. Csepely-Knorr 1 Tamás egy. ts. Polgári Jogi Tanszék egy. ts. Európajogi és Nemzetközi } Közjogi Tanszék Dr. Cserne Péter egy. ts Jogbölcseleti Tanszék Draskóczy Imre oktató Testnevelési Csoport Draskóczy Littner | Anita oktató Testnevelési Csoport 101 j �Besorolás Név Tudományos Oktatási egység fokozat Római Jogi Tanszék Í Dzsida Orsolya oktató Dr. El Beheiri Nadja tsz. vez. egy. doc. Dr. Erdődy János egy. ts. Római Jogi Tanszék Dr, Fekete Balázs egy. ts. Jogbölcseleti Tanszék Dr. Frivaldszky János egy. doc. j Forgó András oktató Testnevelési Csoport Groma Sarolt oktató Informatikai Oktatási Csoport Dr. Gyeney Laura egy. adj. Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék Dr. Gyulai-Schmidt Andrea egy. adj. PhD (jogtud.) Dr. H. Szilágyi István egy. doc. —. _______ PhD (jogtud.) Jogbölcseleti Tanszék Dr. Hajas Barnabás egy. adj. Alkotmányjogi Tanszék ! Dr. Halász Zsolt egy. adj. Pénzügyi Jogi Tanszék Dr. Harsági Viktória tsz. vez. egy. doc. 11 PhD (jogtud.) PhD (pol. tud.) 1 1 PhD (jogtud.) Római Jogi Tanszék Jogbölcseleti Tanszék Kereskedelmi Jogi Tanszék Polgári Eljárásjogi Tan­ szék ............................... PhD (iur. can.), Kánonjogi Intézet / Egyhá­ lie. theol. zi Eljárásjogi Tanszék ... ..... . ......... Környezetjogi és Gazdasá­ gi Szakjogok Tanszék Dr. Hársfai Katalin tsz. vez. J egy. doc. Dr. Hartai Győző egy. ts. Dr. Horváth Attila egy. doc. PhD (jogtud.) Jogtörténeti Tanszék Dr. Ivicz Mihály egy. adj. PhD (közgazd.) Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet L Dr. Jaskó Luca egy. ts. Dr. Jávor Benedek egy. adj. Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék 1 Dr. Jobbágyi Gábor tsz. vez. ........................... , egy-t. PhD Környezetjogi és Gazdasá­ gi Szakjogok Tanszék CSc (jogtud.), habil. Polgári Jogi Tanszék 102 �Név ' Besorolás Tudományos fokozat Oktatási egység Dr. Katona Klára • egy. doc. PhD (közgazd.) Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet Dr. Koltay András ■ egy. adj. Polgári Jogi Tanszék Dr. Komáromi László egy. adj. Jogtörténeti Tanszék Dr. Könczöl Miklós egy. ts. Jogbölcseleti Tanszék Dr. Körösi István ' egy. doc. Dr. Kravalik Gábor tud. mt. 1 I CSc (közgazda­ ságtudomány) Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Európajogi és Nemzetközi j Közjogi Tanszék * i 1 Dr. Lábady Tamás egy. doc. Dr. Landi Balázs egy. adj. Polgári Jogi Tanszék Dr. Lomnici Zoltán ifj. egy. ts. Polgári Jogi Tanszék Dr. Molnár Miklós egy. t. Dr. Móritz Balázs egy. ts. Dr. Navratyil Zoltán egy. ts. Dr. Oláh József egy. adj. ? Oláh István oktató ; Dr. Paksy Máté egy. adj. Dr. Patyi Gergely egy. ts. | Dr. Pogácsás Anett egy. ts. Polgári Jogi Tanszék Dr. Raffai Katalin egy. adj. Nemzetközi Magánjogi Tanszék Dr. Salamon László mestertanár Alkotmányjogi Tanszék Dr. Schlett András egy. adj. Dm Seereiner Imre egy. adj. 1 ■ 1 ( J CSc (jogtud.) CSc (jogtud.), dr. habil Polgári Jogi Tanszék 1 Közigazgatási Jogi Tan­ szék Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék ___ _ Polgári Jogi Tanszék Közigazgatási Jogi Tan­ szék .... Testnevelési Csoport .................................................. • ■ PhD (közgazd.) Jogbölcseleti Tanszék Közigazgatási Jogi Tan­ szék Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet Közigazgatási Jogi Tanszék 103 | 1 �Név Besorolás Skublics Benedek ?í Oktató Dr. Szabó István tsz.vez. j egy. doc. Dr. Szabó Marcel 1 Dr. Szabó Péter L „_ „..... * Dr. Szabó Sarolta s Oktatási egység Tudományos fokozat | Informatikai Oktatási | Csoport Jogtörténeti Tanszék PhD (jogtud.) L 1 PhD (jogtud.) j tsz. vez. ■> Q&y- uvu r : tsz. vez. | egy. doc. r" [ egy. ts. | Európajogi és Nemzetközi j ■ Közjogi Tanszék í i PhD (iur. can.), j Kánonjogi Intézet / Egyhá- { ; zi Közigazgatási Tanszék | PhD (theol.) j Nemzetközi Magánjogi iTanszék | Dr. Szigeti Magdolna 1 egy. adj. j Dr. Szilágyi Pál Béla egy. ts. | Jogtörténeti Tanszék PhD (jogtud.) : Európajogi és Nemzetközi | ; Közjogi Tanszék/ Környe- l | zetjogi és Gazdasági Szakj jogok Tanszék í 1 1 J 1 Dr. Szuromi Szabolcs : int. és tsz. i PhD (iur. can), | Kánonjogi Intézet / EgyháAnzelm O.Praem vez. egy. t. dr. habil zi Alkotmányjogi Tanszék 1 1 Tahyné dr. Kovács Ágnes egy. ts. Dr. Tamás András (tsz.vez j egy. t. • tud. mt.. Dr. Tattay Levente egy. t. Dr. Tóth Mihály Dr. Varga Csaba 1 J Dr. Zakariás Kinga j i I Környezetjogi és Gazdasá- | gi Szakjogok Tanszék Dr. Tamási Erzsébet | Dr. Tattay Szilárd i egy. ts PhD, DSc, (jogtud.), dr. i habil ■ Közigazgatási Jogi Tan) szék i Dr. univ. Büntetőjogi és Büntetés■ (bölcsészettud.) |■ végrehajtási Jogi Tanszék 1 PhD (jogtud.) Polgári Jogi Tanszék CSc (jogtud.) _ _ s J Jogbölcseleti Tanszék tsz. vez. CSc (jogtud.), egy-1. dr. habil. |j Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék tsz. vez. DSc (jogtud.) | Jogbölcseleti Tanszék egy-1. 1 Jogtörténeti Tanszék egy, ts. 104 �Részmunkaidőben foglalkoztatott oktatók Név Besorolás | Dr. Balogh Zsolt i mestertanár Alkotmányjogi Tanszék Dr. Bárándy Gergely I egy. adj. í Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Belovics Ervin 1 mestertanár PhD (jogtud.) Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Bérces László mestertanár 1 1 J Dr. Bory Noémi Dr. Csehi Zoltán 1.. . Dr. Christián László Tudományos fokozat Oktatási egység ।.............................. i Polgári Eljárásjogi Tan­ szék egy. ts. tsz. vez. egy. doc. Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék PhD (jogtud.) LL.M. Kereskedelmi Jogi Tanszék egy. ts. Közigazgatási Jogi Tan­ szék Dr. Éles Anita egy. ts. Dr. Eperjes Krisztián . . . . . . . . ...... egy. ts. Polgári Eljárásjogi Tan­ szék Dr. Fábián Ferenc egy. doc. Dr. Gerencsér Balázs tud. smt. Dr. Győrfí Tamás egy. doc.. PhD (fiLtud.) Jogbölcseleti Tanszék Dr. Halustyik Anna tsz. vez. egy. doc. CSc (jogtud.) Master of Comp. Law (USA) Pénzügyi Jogi Tanszék Dr. Ijjasné dr. Kocsis Anna egy. adj. Dr. Jany János egy. doc. L Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék PhD (jogtud.) Kereskedelmi Jogi Tanszék Közigazgatási Jogi Tan­ szék Környezetjogi és Gazdasá­ gi Szakjogok Tanszék PhD Jogtörténeti Tanszék . (nyelvtud.) Dr. Kárpáti Zoltán mestertanár Dr. Király Miklós egy. doc. Dr. Klicsu László egy. adj. Közigazgatási Jogi Tanszék PhD (jogtud.) Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék Pénzügyi Jogi Tanszék 105 �r“...... —~™"——----Dr. Kovács Péter egy-1. Dr. Könyvesné dr. Orosz Ibolya c. egy. doc. Dr. Kuminetz Géza tsz.vez. • egy-1. Dr I pvavné --------------j— egy. t dr. Fazekas Judit Í Dr. Margitén Éva PhD (jogtud.), dr. habil.. Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék Polgári Eljárásjogi Tan­ szék PhD (theol.), lie. iur. can., dr. habil. Kánonjogi Intézet / Dologi és Szentségi Jogi Tanszék CSc (jogtud.), habil. Kereskedelmi Jogi Tanszék I Büntetőjogi és Büntetésvégiehajtási Jogi Tanszék mestertanár | Misejené Lovas Judit lektorátus vezető Idegen Nyelvi Lektorátus Dr. Mohi Csaba mestertanár r-—— — —.. .... ... Dr. Molnár Gábor Európajogi és Nemzetközi | Jogi Tanszék mestertanár Büntetőjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék | Dr. Sáry Pál egy. doc. PhD (jogtud.) Jogtörténeti Tanszék j Dr. Schanda Balázs tsz. vez. egy. doc. lie. iur. can. PhD jur. Alkotmányjogi Tanszék és i Kánonjogi Intézet Dr. Sinku Pál mestertanár Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Szívós Mária mestertanár Büntetőjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Dr. Szönyi Viktor egy. adj. Kereskedelmi Jogi Tanszék | Dr. Tóth Tihamér egy. doc. PhD (jogtud.) Környezetjogi és Gazdasá- 1 gi Szakjogok Tanszék Dr. Tóth Zoltán József egy. adj. PhD (jogtud.) Jogtörténeti Tanszék \ Dr. Ugrón Gáspár egy. ts. Közigazgatási Jogi Tan­ szék | j - ; Dr. Újlaki Tamás egy. ts. : Dr. Újvári Ákos ....................... egy. adj. Dr. Varga Győző egy. doc. Dr. Varga Zoltán mestertanár Polgári Eljárásjogi Tanszék j j j Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék PhD (theol.) Római Jogi Tanszék Büntetőjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék .. 106 | �j Dr. Varga Zsolt András egy. doc. PhD Alkotmányjogi Tanszék Dr. Vókó György CSc (jogtud.) dr. habil. ...................... Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék L tsz. vez. egy. t. | Dr. Völgyesi Levente egy. adj. Dr. Zlinszky János itj. egy. doc. PhD (ökoló­ gia), dr. univ. (hidrobiológia) Környezetjogi és Gazdasá­ gi Szakjogok Tanszék Név Besorolás Tudományos fokozat Oktatási egység Dr. Bagi István | ea Jogtörténeti Tanszék i______________________ Megbízott előadók Dr. Bán Tamás Polgári Jogi Tanszék í ( ea. í Dr. Bánrévy Gábor prof. em. Heller Farkas Közgazj daságtudományi Intézet PhD (jogtud.) J Nemzetközi Magánjogi jTanszék I 1 Dr. Bánsági Györgyi [ ea. j Környezetjogi és Gazdasá| gi Szakjogok Tanszék Barochné dr. Szabó Mariann j ea. | Kereskedelmi Jogi Tanszék Dr. Bassola Zoltán [ c. egy. t. Környezetjogi és Gazdasá- ; gi Szakjogok Tanszék 1 Dr. Békés Imre prof. em. j CSc (jogtud.), dr. habil. i Dr. Bódy László ea. Dr. Boros János i ] ea. Dr. Boytha György c. egy. t. ' ■ Büntetőjogi és Büntetés: végrehajtási Jogi Tanszék Dr. univ. Heller Farkas Közgaz­ (közgazd. tud.) . daságtudományi Intézet PhD (jogtud.) . _ .... __ Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék ........ j Európajogi és Nemzetközi j Közjogi Tanszék ............................... 1 ■ ! Dr. Boytha Györgyné Dr. Brunner Tamás 1 I j c. egy. doc. . 1 Környezetjogi és Gazdasá­ gi Szakjogok Tanszék ea. 1 1 ........................ 107 Büntető Eljárásjogi és J Kriminalisztikai Tanszék �Név Besorolás j Caprioli, Alessandro ea. | Dr. Chertes Attila egy. adj. Csikyné dr. Szobácsi Julianna ea. Polgári Eljárásjogi Tan­ szék Dr. Csépai Balázs PhD halig. Környezetjogi és Gazdasá­ gi Szakjogok Tanszék { Dr. Csorba József ea. j Büntetőjogi és Büntetés1 végrehajtási Jogi Tanszék : Dr. Csordás Sándor ea. Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék | Dienes-Oehm Egon c. egy. doc. Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék Dr. Egerszegi Gyula ea. Közigazgatási Jogi Tanszék Dr. Fabók András ea. Környezetjogi és Gazdasá- j gi Szakjogok Tanszék Dr. Gál Gyula egy. doc. Dr. Gráf Tamás ea. Dr. Gudenus, Philipp egy. doc. Dr. Hajdú István ea. Környezetjogi és Gazdasá- j gi Szakjogok Tanszék | Dr. Horváth Éva c. egy. t. Nemzetközi Magánjogi Tanszék. Dr. Horváth Katalin ea. Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Hős Nikolett PhD halig. Környezetjogi és Gazdasá­ gi Szakjogok Tanszék Dr. Ihász Sándor ea. Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék j Dr. Jacsó Judit ea. j ........................ Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Tudományos Oktatási egység Környezetjogi és Gazdasá­ gi Szakjogok Tanszék MA (jogelm.) ... 1 CSc (jogtud.) Jogbölcseleti Tanszék S Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék Polgári Jogi Tanszék PhD (iur. can.) Kánonjogi Intézet/Egyházi | Dologi és Szentségi Jogi Tanszék í > 108 �Név í Dr. Józsa Fábián [ ea. J Dr. Kántás Péter l Dr. Kilényi Géza 1 [ ea. | 1 Közigazgatási Jogi Tanszék - Közigazgatási Jogi Tanszék prof. em. DSc (jogtudoj mány) 1 Alkotmányjogi Tanszék J Dr. Kiss Tamás Lajos r pav dór Polgári Eljárásjogi Tan­ szék Dr. Kiss Zsigmond ea. Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Kovács Attila ea. Büntetőjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék ; | | Dr. Kovács György ea. Dr. Kovács László ea. Alkotmányjogi Tanszék Polgári Eljárásjogi Tan- | j szék 1 Dr. Kozma Ákos ea. Alkotmányjogi Tanszék Dr. Krauss Ottó ea. Közigazgatási Jogi Tan­ szék Dr. Kussbach Erich egy. t. Dr. Láncos Petra Lea PhD halig. Dr. Lefkánits György ea. Dr. Magyar György ea. Dr. h.c., LL.M. (USA) Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék, | Európajogi és Nemzetközi j Közjogi Tanszék í 1 1 Európajogi és Nemzetközi ) Közjogi Tanszék lie. iur. can. Kánonjogi Intézet/Egyházi | Eljárásjogi Tanszék Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék i Dr. Mikó Zoltán ea. Dr. Mogyorósi ; Dorottya 1 Dr. Nemes András í• 1 i ea. ; Dr. Németh Ágnes ea. j Közigazgatási Jogi Tanszék | Polgári Jogi Tanszék | ................ ............. ea. 1 i _______ J $ í Polgári Eljárásjogi Tan­ szék ...... ............ .........„.... 1 Alkotmányjogi Tanszék 109 �Név Besorolás Tudományos Oktatási egység SlliiiilllliM Dr. Nyéky Kálmán ea. Környezetjogi és Gazdasá­ gi Szakjogok Tanszék Dr. Nyilas Levente ea Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Őry Károly ea. Dr. Péterfalvi Attila ea. ( 1 Dr. univ. (bölcs, tud.) Jogtörténeti Tanszék Környezetjogi és Gazdasá- | gi Szakjogok Tanszék j 1 Dr. Péteri Zoltán prof. em. Dr. Polt Péter c. egy. t. Dr. Pusztai Borbála ! Dr. Radnay József Jogbölcseleti Tanszék CSc (jogtud.) _ — Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék ea. .. prof. em. CSc (jogtud.) | Római Jogi Tanszék ...................... i Környezetjogi és Gazdasᣠgi Szakjogok Tanszék Dr. Schlosser Annamána ea. Alkotmányjogi Tanszék | Dr. Sodor István ea. Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Sótonyi Péter egy. t. l . ■ ] I............................................. Dr. Stágel Bence PhD halig. 1 DSc (orvostud.) Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Környezetjogi és Gazdasá- | gi Szakjogok Tanszék í Dr. Szabó Tamás ea. Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Szántai Katalin ea. Római Jogi Tanszék Dr. Széplaki-Szabó Krisztina ea. Római Jogi Tanszék _________________ _ _______ | _______ „ Dr. Szilágyi Szilvia PhD halig. Környezetjogi és Gazdasá- ; gi Szakjogok Tanszék Dr. Szűcs András ea. Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Tamás Csaba 1 Gergely ea. Jogtörténeti Tanszék | Tatham, Allan F. egy. adj. i Európajogi és Nemzetközi | Közjogi Tanszék __ l 110 �Tudományos Oktatási egység Név Besorolás Dr. Telek Zoltán ea. Dr. Tersztyánszkyné dr. VasadiEva mestertanár Dr. Tóth András ea. Trappné dr. Kiszely Rita ea. ? Büntető Eljárásjogi és l Kriminalisztikai Tanszék Dr. Varga Réka ea. ; Büntetőjogi és Büntetés| végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Vaskúti András ea. | Büntetőjogi és Büntetés[ végrehajtási Jogi Tanszék | Dr. Zinner Tibor c. egy. t. i Jogtörténeti Tanszék Dr. Zlinszky János prof. em. ? Polgári Eljárásjogi Tan­ szék | Pénzügyi Jogi Tanszék 1 .__ | .... ... ...... ............... s...... ;....... : Környezetjogi és Gazdasá- | 1 si Szakioeok Tanszék DSc (jogtud.) ? Római Jogi Tanszék Rövidítések: Besorolás: tsz. vez. int. vez. prof. em. egy-t. egy. doc. egy- adj. tud. mt. egy. ts. tud. smt. ea. tanszékvezető intézetvezető professor emeritus egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi adjunktus tudományos munkatárs egyetemi tanársegéd tudományos segédmunkatárs egyetemi előadó (megbízott) Fokozatok: DSc CSc Dr. univ. PhD Dr. iur. can. lie. iur. can. MA a tudományok doktora a tudományok kandidátusa egyetemi doktor tudományosan minősített doktori fokozat kánonjogi doktorátus kánonjogi licenciátus Master of Art 111 �Kutatatócsoportok Karunk oktatóinak publikációs listái és szakmai életrajzuk megtalálhatók honlapunkon a www.jak.ppke. hu/Oktatás/Oktatóink menüpont alatt. ALKOTMÁNYJOGI TANSZÉK Államszervezett és összehasonlító jogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Varga Zs. András egyetemi docens Vallásszabadság kutatócsoport Vezetője: Dr. Schanda Balázs egyetemi docens BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI TANSZÉK Büntetéstani tudományos kutatócsoport Vezetője: Dr. Vókó György egyetemi tanár EURÓPAJOGI ÉS NEMZETKÖZI KÖZJOGI TANSZÉK Európajogi és európatudományi kutatócsoport Vezetője: Dr. Király Miklós egyetemi docens Európajogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Szabó Marcel egyetemi docens HELLER FARKAS KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET Heller Farkas Társadalmi-Gazdasági Kutatócentrum Vezetője: Dr. Botos Katalin egyetemi tanár JOGBÖLCSELETI TANSZÉK Jogelméleti és összehasonlító jogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Varga Csaba egyetemi tanár 112 �Természetjogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Frivaldszky János egyetemi docens JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK Alkotmánytörténeti kutatócsoport Vezetője: Dr. Szabó István egyetemi docens Magyar magánjog-történeti kutatócsoport Vezetője: Dr. Horváth Attila egyetemi docens KÁNONJOGI INTÉZET Kánonjogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Szuromi Szabolcs egyetemi tanár KERESKEDELMI JOGI TANSZÉK Kereskedelmi Jogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Csehi Zoltán egyetemi docens KÖRNYEZETJOGI ÉS GAZDASÁGI SZAKJOGOK TANSZÉK Európai Környezetjogi kutatócsoport - Jean Monnet program Vezetője: Dr. Bándi Gyula egyetemi tanár Európai összehasonlító munkajogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Radnay József professor emeritus KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK Flachbarth Ernő kisebbségi kutatóműhely Vezetője: Dr. Gerencsér Balázs tudományos segédmunkatárs Flachbarth Ernő tudományos műhely Vezetője: Dr. Gerencsér Balázs tudományos segédmunkatárs Közigazgatási jogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Tamás András egyetemi tanár 113 �NEMZETKÖZI MAGÁNJOGI TANSZÉK Nemzetközi magánjogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Burián László egyetemi tanár PÉNZÜGYI JOGI TANSZÉK Pénzügyi jogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens POLGÁRI ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK Európai polgári eljárásjogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Harsági Viktória egyetemi docens POLGÁRI JOGI TANSZÉK Családjogi és katolikus családtudományi kutatócsoport Vezetője: Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár Európai magánjog kutatócsoport Vezetője: Dr. Tattay Levente egyetemi tanár Médiajogi és médiaetikai kutatócsoport Vezetője: Dr. Koltay András egyetemi adjunktus Orvosi jogi és életjogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár PTK kodfikációs kutatócsoport Vezetője: Dr. Lábady Tamás egyetemi docens RÓMAI JOGI TANSZÉK Regulae luris interdiszciplináris kutatócsoport Vezetője: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens Paulus Hungarus lus Commune kutatócsoport Vezetője: Dr.Zlinszky János professor emeritus 114 �lUSTUM AEQUUM SALUTARE (IAS) A Kar jogtudományi folyóirata A Karon 2005 őszétől tudományos folyóirat indult, mely mára a Kar elismert fórumává vált, és immár harmadik évfolyamába lépett. A Pázmány Egyetem a rendszerváltozás „szülöttje”. Ma már, ami­ kor a tárgyi körülmények többé-kevésbé rendeződtek, tehát a szellemi építkezést nem gátolhatja meg az alapvető eszközök hiánya, a felelős­ ség is egyre nő. A Pázmánynak valóban hivatása van, amelynek betöl­ tése - most már - elsősorban rajta, pontosabban az oktatókon, munka­ társakon, és természetesen a mindenkori hallgatóságon áll. Nagy a felelőssége abban, hogy ténylegesen az előbbiekben hangoztatott értékeken alapuló szellemi építkezés egyik fontos építőkockája le­ gyen. Nem valamiféle messianisztikus küldetéstudat vezet minket, hiszen minél többen vállalnák fel ezt a fajta elkötelezettséget, annál boldogabbak lennénk, annál közelebb kerülnénk céljaink megvalósu­ lásához. De legyünk szigorúak önmagunkkal szemben: ha ez az egye­ tem nem képes többet nyújtani annál, mint hogy a hallgatók fejébe plántálja a paragrafusokat - és jegyezzük meg, ez sem kis feladat -, akkor nincsen létjogosultsága. Ennek az építkezésnek az egyik mégoly apró - építőköve a Kar tudományos folyóirata. A folyóirat - amely'évente négy számmal jelenik meg - az Egye­ tem nyújtotta elméleti képzés elmélyítése mellett gyakorlati problé­ mákra is rá kíván világítani, külön hangsúlyt fektetve az európai jog­ rendszer és a legaktuálisabb jogtudományi kérdések bemutatására. A folyóirat Szerkesztőbizottságának tagjai a Kar elismert oktatói, a külső tagok - más jogi karok tekintélyes oktatóiból összeállva - a külső minőségi kontrollt hivatottak végrehajtani. Szeretnénk a folyóiratot Karunk tudományos műhelyévé avatni, ahol minden érdeklődő kielégítheti szakmai kíváncsiságát, ahol gaz­ dag és igényes forrásanyag áll a rendelkezésére minden egyes olvasó­ nak; az egy-egy téma iránt pusztán kíváncsiskodótól kezdve, a tudo­ mányos munka után kutatóig. A magyar mellett idegen nyelvű tanulmányokat is megjelentetünk, főként angol, francia, német, olasz nyelven. Nyitottak vagyunk a kül­ földi jogtudósok, szerzők előtt is. A folyóiratban megjelent tanulmányok kritikáját, az eltérő állás­ pontokat is közzé tesszük. Különös súlyt helyezünk a Karon történt események bemutatására, így nem mulasztjuk el a tudományos konfe­ 115 �renciáink ismertetését, az előadások alapján készült tanulmányok közzétételét sem. Fokozottabban szükségét látjuk a korrekt tájékoztatásnak, az érté­ kek és a kockázat mérlegelésének. Az egyetemi hallgatók hivatásra felkészítésének is nélkülözhetetlen összetevője ez. A tudomány és a gyakorlat összehangolása, együttműködése, együttgondolkodása nél­ kül nehezen képzelhető el előrelépés. A Kar oktatói által írtak mellett tág teret kívánunk engedni a fiata­ lok, a Doktori Iskola hallgatói publikációinak, továbbá a kiemelkedő egyetemi hallgatók írásainak is, hogy már az egyetemi éveik alatt kipróbálhassák magukat a tudományos kutató- és gyűjtő munka, va­ lamint a publikálás területén. Nagyon fontos ez számunkra, hiszen ők jelentik a jogásztársadalom jövőjét, a tapasztalatszerzést pedig nem lehet elég korán elkezdeni. A folyóirat révén a doktoranduszok is megismertethetik munkájukkal a szélesebb szakmai közvéleményt. A folyóirat valamennyi írása pdf formátumban elérhető az on-line változatban, Karunk honlapján: www.jak.ppke.hu/ias. Felelős szerkesztő: Schanda Balázs Szerkesztőbizottság: Belső tagok: Vókó Görgy - társelnök Horváth Attila főszerkesztő Jobbágyi Gábor Péteri Zoltán Schanda Balázs Szabó Marcel Külső tagok: Mezey Barna Vékás Lajos Révész T. Mihály Kecskés László Harmathy Attila Kukorelli István - társelnök Boleratzky Lóránd Szerkesztő: Koltay András Technikai szerkesztők: Deme Erzsébet, Szakaiiné Szeder Andrea 116 �Elismerések — - Állami kitüntetés Kiválósági hely Pro Facultate díj PPKE JÁK emlékérem Az Egyetem díszdoktorai Hallgatóink kimagasló eredményei ÁLLAMI KITÜNTETÉS Sólyom László köztársasági elnök 2006. október 23-án a Magyar Köz­ társasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést adomá­ nyozta Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva volt alkotmány bírónak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara oktatójának. Kiválósági hely A Magyar Akkreditációs Bizottság 2006-ban a párhuzamos akkreditáció során megvizsgált egyetemi tanszékek közül az országban elsőként - és ez idáig egyedüliként - öt év tartamára „kiválósági hely­ nek” [Place of Excellence] nyilvánította a Jogbölcseleti Tanszéket. Pro Facultate-díj Ezt a díjat 2003 óta a Lippay György Kör kezdeményezésére a Kar oktatói, alkalmazottai és hallgatói - szavazás útján - a Karért legtöb­ bet tett oktató(k)nak ítélik oda. Az oklevél szövege: „Mi, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Ál­ lamtudományi Kar oktatóinak és hallgatóinak universitasa PRO FACULTATE oklevelet adományo­ zunk ........................... -nak, akinek a Karért végzett munkáját ezzel is elismerjük és megköszönjük, őt példa­ képként állítjuk az universitas minden tagja elé. Kelt. ” 117 �Eddigi kitüntetettek: 2003-ban: Dr. Zlinszky János professor emeritus, a Kar első dékánja 2004-ben: Dr. Bánrévy Gábor professor emeritus Dr. Kilényi Géza professor emeritus Dr. Pálinkás György c. egyetemi docens (posztumusz ) Dr. Péteri Zoltán professor emeritus 2005-ben: Dr. Békés Imre professor emeritus Dr. Gáspárdy László egyetemi tanár Dr. Horváth Attila egyetemi docens 2006-ban: Dr. Lábady Tamás egyetemi docens Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm egyetemi tanár Dr. Tóth Mihály egyetemi tanár 2007-ben Dr. Schanda Balázs egyetemi docens PPKE JÁK EMLÉKÉREM A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kará­ nak Kari Tanácsa 2005. április 15-i ülésén megalapította a „PPKE JÁK Emlékérem” elnevezésű kitüntetést a Kar fennállásának 10. év­ fordulója alkalmából azzal a céllal, hogy a Kar - kivételesen az Egye­ tem - vezető oktatóinak a Karért végzett oktatói és egyéb tekintetben megnyilvánuló támogató munkásságát elismerje. A Kar tíz éve alatt végzett kiemelkedő munkájukért 2005-ben, az év­ fordulós ünnepségen a következő oktatók részesültek kitüntetésben: Dr. Bánrévy Gábor professor emeritus; Dr. Békés Imre professor emeritus, 118 �Dr. Botos Katalin egyetemi tanár Farkas Közgazdaságtudományi Inté­ zet alapítója és vezetője; Eminenciás és Főtisztelendö dr. Erdő Péter bíboros, prímás, egyetemi tanár, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykan­ cellárja, az Egyetem volt rektora; Ft. Dr. Fodor György egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora; Dr. Gáspárdy László a Polgári Eljárásjogi Tanszék volt tanszékvezető egyetemi tanára (posztumusz); Dr. Jobbágyi Gábor a Polgári Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, dékánhelyettes; Dr. Katona Klára, a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet ad­ junktusa; Dr. Kilényi Géza, az Alkotmányjogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára; Az Egyetem díszdoktorai Egyetemünkön az elmúlt évek során a következő neves személyek díszdoktorrá avatására került sor: 1999-ben: - Max van dér Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nemzeti kisebbségi főbiztosa 2000-ben: - Urbano Navarrete SJ, a kánonjog professzora 2001-ben: - I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka Paul Poupard bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke 2002-ben: - Alfred Bayer, a Hanns-Seidel-Alapítvány elnöke Franciszek Antoni Macharski, bíboros, krakkói érsek, metropolita 2003-ban: - Gábriel L. Asztrik O.Praem, professzor, a párizi Notre Dame-i Egyetem Középkori Intézetének volt igazgatója 119 �2004-ben: Stephen A. Privett SJ, a San Francisco-i Egyetem rektora 2005-ben: - James Crawford professzor, a Cambridge-i Egyetem jogi karának dékánja Lorenzo Ornaghi professzor, a milánói Szent Szív Katolikus Egyetem rektora Gerardo Marín professzor, a San Francesco-i Egyetem rektorhelyettese Szabó László S.J., a bejrúti Szent József Egyetem nyugalmazott professzora Hallgatóink kimagasló eredményei Az alábbiakban hallgatóinknak az utóbbi öt évben elért eredményeit tüntetjük fel. • ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA - ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI SZEKCIÓ 2003-ban a Debrecenben megrendezett OTDK-n a résztvevő 10 in­ tézmény hallgatói 226 pályaunkát mutattak be 25 szekcióban. Karunk 5 első, 5 második, 4 harmadik helyezést ért el, továbbá 6 különdíjat kapott. A karok versenyében a harmadik helyen végeztünk. 2005-ben Győrben rendezték meg az OTDK-t. Karunk 3 első, 6 má­ sodik, 2 harmadik helyezést ért el. Ezen kívül 5 hallgatónk részesült különdíjban. 2005. évi eredményeink, részletezve: Agrár- és környezetvédelmi jog 2. helyezés: Pocsai Tamás Alkotmányjog I. (Általános rész) 2. helyezés és IM különdíj: Szilvásy György Péter Büntetőjog III. (Büntetéstan) Legjobb opponens: Tóth Áron László 120 �Egyetemes jogtörténet és római jog 1. helyezés: Szabó Krisztina Esetjogi elemzések Legjobb opponens: Boros Balázs Sándor Európai jog AB különdíj: Kosztyu Tamás Jog- és állambölcselet II. (Államelmélet) 2. helyezés: Könczöl Miklós Somló Bódog-díj: Szilágyi Dorottya KJK különdíj: Páll Balázs Kereskedelmi jog 2. helyezés: Szilágyi Pál Béla Munka- és szociális jog I. (Általános rész) 1. helyezés: Hős Nikolett Nemzetközi jog IM különdíj: Boros Balázs Sándor: Búza László elmélete a programjellegü normáról és a soft law (figyelemmel azoknak a modern nem­ zetközi jogban betöltött szerepére) Polgári jog I. (Személyi jog, családjog, szellemi alkotások joga) 1. helyezés: Navratyil Zoltán: Az asszisztált reprodukciós eljárások a jogi szabályozás tükrében - különös tekintettel az in vitro embrió helyzetére 2. helyezés: Pogácsás Anett: Szerzői jogi kérdések a televíziózásban az információs társadalom kihívásai 3. helyezés: Schlemmer Tamás: A fájlmegosztás jogi kérdései Polgári jog II. (Kötelmi jog, általános rész) 2. helyezés: Kéri Zoltán: Jogügyleti érvényesség és hatályosság, külö­ nös tekintettel a végrendeletre 3. helyezés: Lakatos Mária Csilla: A deliktuális felelősség történeti fejlődésének összevetése a kontinentális (római-germán) és az angol­ szász jogrendszerekben *** 2007-ben Balatonfüreden rendezték meg az OTDK-t, kilenc jogi kar hallgatóinak részvételével. A helyezések számát tekintve Karunk a harmadik helyen végzett. Karunk 2 első, 2 második, 5 harmadik helye­ 121 �zést ért el. Különdíjat kapott négy hallgatónk. Az öt legjobb opponensi díjon kívül egy hallgatónk Pro Scientia Aranyérmet kapott. 2007. évi eredményeink részletezve: Agrárjogi és Környezetvédelmi jogi tagozat: Legjobb opponensi díj: Fülöp Natasa Katalin Alkotmányjog I. tagozat: 1. helyezés: Nagy Gusztáv Pro Scientia Aranyérem: Nagy Gusztáv Alkotmányiog II. tagozat: 3. helyezés: Sabjanics István Különdíj: Sabjanics István Opponensi díj: Nagy Gusztáv Büntető anyagi jog I. tagozat: 3. helyezés: Tóth Áron László Büntető anyagi jog II. tagozat: 1. helyezés: Tóth Áron László Különdíj: Fülöp Natasa Katalin Büntető anyagi jog II. tagozat: 1. helyezés: Tóth Áron László Európai jogi tagozat: Különdíj: Pünkösty András Jog- és Állambölcseleti tagozat: Legjobb opponensi díj: Tóth Áron László Kriminalisztikai és Jogi informatikai tagozat: Legjobb opponensi díj: Fülöp Natasa Katalin Közigazgatási jogi tagozat: 3. helyezés: Berkes Lilla Polgári anyagi jogi I. tagozat: 2. helyezés: Boronkay Miklós 2. helyezés: Navratyil Zoltán 3. helyezés: Serák István 122 �Polgári anyagi jogi II. tagozat: 3. helyezés: Lukonics Eszter Legjobb opponensi díj: Boronkay Miklós Különdíj: Leposa Martina Réka • Országos Perbeszédverseny Ezt a versenyt az 1970-es évek elejétől kétévente rendezik meg egyegy tudományegyetem jogi karán. Az országos verseny előtt az egyes karok megszervezik a házi versenyt. A benevezettek két szerepkörben versenyeznek: - vádbeszéd kategória védőbeszéd kategória 2002. évi verseny: A debreceni kivételével az ország összes jogi kara benevezett az Or­ szágos Perbeszédversenyre, amelyet 2002-ben Karunk szervezett meg. A pártatlanságot külső meghívott zsűri biztosította, melynek tagjai: 2 fő legfelsőbb bírósági tanácselnök, 1 fő legfőbb ügyészségi főosztály­ vezető ügyész, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, valamint a Pest Megyei Ügyvédi Kamara 1 tagja. A PPKE JAK versenyzőinek eredményei: - Vád kategóriában Karunk hallgatója, Bézsenyi Balázs a legfőbb ügyész különdíját nyerte el. - Védői kategóriában Petia Csaba hallgatónk 2. helyezést ért el. 2007. évi verseny: A versenyen minden jogi kar részt vett, így nyolc vádbeszéd és nyolc védőbeszéd hangzott el a tíztagú zsűri előtt. A zsűrinek a jogi karok képviselői, ügyvédek és bírák voltak a tagjai. A PPKE JAK versenyzőinek eredményei: - Vád kategóriában Tóth Áron László első helyezést ért el. - Védöbeszéd kategóriában Boronkay Miklós második helyezést kapott. így egy arany és egy ezüstéremmel az összesített pontversenyben ma­ gasan Karunk végzett az első helyen. 123 �• Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diák-konferencia A konferenciát a Környezetvédelmi Minisztérium és az Oktatási Mi­ nisztérium két évente közösen rendezi meg. Diákjaink több alkalom­ mal is sikeresen vettek részt a konferencián. Hallgatóink eredményei: — A VIII. OFKD-n (2002-ben) a környezet-gazdaságtan, környe­ zetmenedzsment, környezetvédelmi jog szekcióban Stágel Bence első helyezést ért el, hárman pedig - Goda Tamás, Süveges Antal és Zakar Gergely - különdíjat kaptak. - A IX. OFKD-n (2004-ben) elért eredményeink: Újvári Viola első helyezett, Vargha Máté második helyezett, Zsigmond András, Kollár Ádám és Lantos Melinda különdíjasok. • Miskolci EU Vándorkupa - fiatal jogászok (2007) A Vándorkupát a PPKE JÁK Deák Ferenc Továbbképző Intézete szí­ neiben induló csapata nyerte el. A csapat tagjai az angol nyelvű Európajogi szakjogász képzés 2007 decemberében végző hallgatói: Hegedűs Levente, Schmidt Richárd és Pasqualetti Gergő. • Valóbb Világ Vetélkedő (2003) George Orwell angol író születésének 100. évfordulója alkalmából 2003 őszén nagyszabású vetélkedő zajlott „Valóbb Világ Vetélkedő” címmel, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet szervezésé­ ben. A verseny témái Orwell írói és közéleti munkássága, és a XX. századi kommunista diktatúrák voltak. A verseny első - internetes - fordulójában, amely 2003. október 7-től november 7-ig tartott - határon innen és túlról -, több mint 12 ezren vettek részt. A középdöntőbe 56 versenyző került. A döntőben, amelyről a Duna TV-ben felvétel készült, a kilenc legjobb versenyző mérkőzött meg egymással. Ez utóbbi két fordulót november 23-án rendezték meg. Karunk V. évfolyamos nappali tagozatos hallga­ tója, Koppány Gergely László az első forduló és a középdöntő összesí­ tett eredménye alapján a legmagasabb, 157 pontos eredményt érte el, és a döntőben első helyezett lett. 124 �• Sporteredményeink A Karon Testnevelési Csoport működik a Szentkirályi utca 26-os szá­ mú épületben, egyre bővülő lehetőségekkel és egyre jobb eredményes­ séggel. A Csoport vezetője: Draskóczy Imre (429-7200/371). - Elsőként alakult meg Karunkon az Ökölvívó Szakosztály, mely a Magyar Egyetemi és Főiskolás Sport Szövetségnél is bejegyzésre került s reméljük, hogy a jövőben szép sikereket érnek majd el. - Ezen kívül Karunk hallgatói részt vesznek tenisz, aerobic, judo és vitorlás bajnokságokon. 2004/2005-ös tanévben - - - - - - „ Jó tanuló és jó sportoló” kitüntetést nyert el Simon Emese. Vívás Tör: Kiss Eszter Vivien III. helyezés Egyetemi-Főiskolai Országos Sakk Bajnokság: Egyéni első helyezett: Kahn Evarth Csapat I. helyezett: Tömösvári Attila, Flubort András, Kahn Evarth A karok közti bajnokságot kosárlabdában és labdarúgásban a PPKE JÁK nyerte. Tollaslabda: Egyéni III. helyezett: Glasz Georgina Páros: II. helyezett: Békési Anikó - Glasz Georgina, III. helye­ zett: Magyar Nóra - Kovács Erika Labdarúgó csapatunk bejutott az Európai Egyetemi és Főiskolai Labdarúgó Bajnokságba. Pázmány néptánc csoportunk fellépett a március 15-i ünnepségen és a Józsefvárosi Napokon. 2005/2006-os tanévben - Atlétika: Paulusz Bogáta (800 méter) III. helyezés Birkózás: Kun Renátó (kötöttfogás 84 kg) II. helyezés A 2005/2006-os tanévben az egyetem labdarúgó csapata részt vett az Egyetemi és Főiskolai Labdarúgó Világbajnokságon. 125 �• KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJAT ELNYERT HALLGATÓNK 2002/2003-as tanévben: - Fekete Balázs, Goda Tamás, Horváth Katalin Renáta, Kosa Mó­ nika,'Ország Hona, Petri Bernadett, Pócza Róbert, Remes Gábor, Schwartz Viktória, Tóth Boglárka 2003/2004-es tanévben: - Bordás Tímea, Gausz Krisztina, Horányi Márton, Kómár András, Petri Bernadett, Pogácsás Anett, Remes Gábor, Simon Emese, Szabó Krisztina, Tóth Boglárka, Vavroh Géza Alajos 2004/2005-ös tanévben: - Demeter Gellért, Egerszegi Lilla Tünde, Hős Nikolett, Fodor Vi­ rág Bernadett, Navratyil Zoltán, Pogácsás Anett, Simon Emese, Stajz Annamária, Tóth Áron László, Tóth Boglárka 2005/2006-os tanévben: - Balogh Eszter, Csondor Katalin, Egerszegi Lilla Tünde, Fehér Judit, Fodor Virág Bernadett, Galambos Péter, Jakab Hajnalka, Navratyil Zoltán, Pálfy Gabriella, Sándor Lénárd, Strasszer Anett, Techet Péter, Tóth Áron László, Vass Milán 2006/2007-es tanévben: - Egerszegi Lilla Tünde, Fodor Virág Bernadett, Galambos Péter, Kiss Nikolett, Láng Andrea, Navratyil Zoltán, Perecsényi Melin­ da, Prancz Balázs, Strasszer Anett, Techet Péter, Tóth Áron Lász­ ló, Tóth-Zsámboki Judit. 126 �Szolgáltatások a hallgatók részére Információ tanulmányi ügyekben: Hallgatói információs szolgálat: 018/a szoba, telefon: 429-7208 A tanulmányi kérdésekkel kapcsolatos tudnivalók részletesen megta­ lálhatók kiadványunk végén, a „Tanulmányi ügyek - Dékáni Hivatal Dékánhelyettesi Titkárság” c. fejezetben. Könyvtár A Könyvtár szolgáltatásairól, nyitvatartási idejéről részletes informá­ ció található az „Oktatást segítő egységek” c. fejezetben. INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK - - - - Kari honlap - hallgatók informálása, benne hallgatói oldalakra HÖK-ön keresztül információ feltölthető, (www.jak.ppke.hu); Elektronikus levelezés - hallgatói postafiók (25 MB tárhely) hallgatói webmail - felhasználói azonosító az Informatika Labor­ ban igényelhető; Kari levelezőlisták - hallgatok@jak.ppke.hu levelezőlista létező információs fórum, egyéb hallgatói levelezőlisták megnyitására és használatára is van lehetőség; Kari intranet - Felhasználói azonosító az Informatika Laborban igényelhető; Students Fórum - intranetén keresztül a hallgatói azonosítóval is használható osztott tárhely, az oktatók által kiajánlott anyagok in­ ternetes elérése. (Kari honlap / Informatikai szolgáltatások / STUDENTS-FÓRUM); DVD Jogtár: A kari intranetről (a hallgatói terminálokról is) elérhető; 127 �- - — - HUNTÉKA: A könyvtári állomány elérhető az internetről, a hon­ lapon keresztül. (Kari honlap / Informatikai szolgáltatások /KÖNYVTÁR-ONLINE); A Neptun rendszer a kari honlapon keresztül is elérhető a rend­ szerrel kapcsolatos információs oldalakkal együtt; Nyomtatás - 20 Ft/oldal költségtérítés ellenében mindkét hallgatói laborból lehet nyomtatni, a nyomtatást átvenni az Informatika La­ borban lehet; Karunkról az EISZ szolgáltatások elérhetők, (www.eisz.hu); Karunkról a HeinOnline jogi adatbázis elérhető; Az udvaron és az aulában WIFI internet-csatlakozási lehetőség áll rendelkezésre; Felhívjuk a hallgatók figyelmét a HIK (Kempelen Farkas Hallga­ tói Információs Központ) szolgáltatásaira és közelségére (www.hik.hu). Számítógépes termek - - Informatika Labor (Szentkirályi u. 28.1. emelet 101) HelpDesk: 260-as mellék, helpdesk@jak.ppke.hu Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig: 8-16 óra, pénteken: 8-13.30 óra Könyvtári Informatika Labor (Szentkirályi u. 30. Könyvtár) Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 9-18 óra Oktatóterem: Informatika Gyakorló (Szentkirályi u. 28.1. emelet 106) Nyelvtanulási lehetőségek A Karon oktatott idegen nyelveket minden hallgató felveheti. A nyelv­ oktatás minden hallgató számára költségtérítéses. A nyelvoktatás két részből áll: - Szaknyelvi oktatás - Általános nyelvi oktatás Jogi szaknyelv A jogi szaknyelvi oktatás - a képzés részeként - speciális kollégium­ ként felvehető, 2 kreditpontot ér. Jelentkezés a Neptun rendszeren keresztül történik. A hallgató a szaknyelvi kurzust köteles leckeköny­ vébe felvenni. 128 �Szaknyelvi nyelvvizsga PROFEX jogi és közigazgatási szaknyelvi vizsga Államilag elismert, háromfokozatú, kétnyelvű, szintező, jogi és közigazgatási szaknyelvi vizsga, amely jelenleg angol és német nyelvből tehető le Karunkon, a PROFEX Vizsgaközpont beje­ lentett vizsgahelyén. Részletes tájékoztató a honlapon található. PROFEX szaknyelvi nyelvvizsga előkészítő tanfolyam Az előírt nyelvvizsga-követelményeket követve készít fel a iíjvív V Isogai Cl. Általános nyelv A szintekre épülő nyelvoktatás angol, német, olasz, francia és spanyol nyelveken folyik. A kezdő és középhaladó szintről induló kurzusok végén a hallgató írásbeli és szóbeli részből álló lektorátusi vizsgát tehet. Általános nyelvi nyelvvizsga-előkészítő kurzusaink az Egyetem által elfogadott TELC nyelvvizsgára készítenek fel. A vizsgáztatást a Lek­ torátus megszervezi. Félfogadás: Lovas Judit: hétfő 10.00-12.00 h, csütörtök 12.00-14.00 h Kuslits Mária: hétfötől-péntekig 9.00-12.00 h További részletes információk a Lektorátus hirdetőtábláján illetve honlapján: nvelvoktatas.jak.ppke.hu olvashatók. *** A diplomakiadás feltételéül elfogadható nyelvek és nyelvvizsgák A Kar elfogadja a Nyelvvizsgát Akkreditáló Központ honlapján felso­ rolt államilag akkreditált nyelvvizsgákat angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz és latin nyelvekből. Ezen nyelveken túl a dékán egyedi mérlegelés alapján más nyelveket is elfogadhat. A Kar által is elfogadott nemzetközi nyelvvizsgák az akkreditált nyelvvizsgákon kívül: - CELI (Certificate di Conoscenza della Lingua Italiana) 3 szintű olasz nemzetközi nyelvvizsga (Olasz Kultúrintézet) CILS (Certificazione di Italiano come Lingua Straniera) DELE (Diploma de Espanol como Lengua Extranjera) grado intermedio, középfokú spanyol nemzetközi nyelvvizsga (Cervantes Intézet) 129 �Tanulási lehetőségek külföldön, NEMZETKÖZI PROGRAMOK A Nemzetközi Kapcsolatok Irodája tevékenységéről részletes informá­ ció található az Oktatást segítő egységek c. fejezetben. ERASMUS/SOCRATES program ERASMUS hallgatóként a SOCRATES/ERASMUS program kere­ tében az Európai Unió országaiban lehet részképzést folytatni leg­ alább egy tanulmányi terminuson (trimeszter vagy szemeszter) ke­ resztül (min. 3 hónap), de legfeljebb egy tanévig. University of San Francisco Budapest Undergraduate Program Summer Law School Budapest Program Centro Interuniversitario Italiano University of Cambridge English and European Union Law Program Budapest Sport A Karon Testnevelési Csoport működik a Szentkirályi utca 26-os számú épületben, egyre bővülő lehetőségekkel és egyre eredménye­ sebben. A Testnevelési Csoport vezetője: Draskóczy Imre, telefon: 429-7200/370, 371 Sporteredményeinkről részletes tájékoztatás található az Elilmserések című fejezetben. Szent István Társulat Iustinianus Egyetemi KÖNYVESBOLTJA Szentkirályi u. 30. fszt., telefon: 327-0781 Nyitvatartási idő: 9-16 óra; Hétfőtől csütörtökig 9-15 óra; Pénteken 9-13.30 óra. Szombaton (csak szorgalmi időszakban!) A bolt a szorgalmi időszakon kívüli időben és a jelentősebb egyházi ünnepeken általában zárva tart. 130 �A könyvesbolt a PPKE JÁK tankönyveinek, jegyzeteinek, oktatási segédanyagainak, valamint a Szent István Társulat kiadványainak teljes választékával, egyéb jogi, egyházjogi, humán és társadalomtu­ dományi szakkönyvekkel, szépirodalmi, filozófiai müvek választéká­ val várja a hallgatókat és az Egyetem tanárait. Az üzlet fénymásolási szolgáltatást is nyújt. A könyvesbolt vásárlóinak kártyás fizetésre is lehetőségük van. Egyetemi Lelkészség Egyetemi lelkész: Szűcs Balázs Telefon: 06 (20) 823-0031 E-mail: szucs.balazs@jak.ppke.hu Pázmány Alapítvány Budapest, Szentkirályi u. 28. E-mail: info@pazmanyalapitvany.hu Honlap: www.pazmanyalapitvany.hu Alapítványi titkár: Farkas István Telefon: 429-7200/317 E-mail: farkas .istvan@ ppke.hu A Pázmány Alapítvány a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia által a Pázmány Péter Katolikus Egyetem támogatására létrehozott alapítvány. - Nemcsak katalizátor-szerepet kíván betölteni, hanem önálló prog­ ramokat is szervez. Programjai, pályázatai mind a négy karnak, azaz minden egyetemi polgárnak szólnak. - Évente lebonyolít egy nagyszabású tudományos pályázatot. Ennek során a különböző karok és szakok hallgatói ugyanazt a témát a saját szakterületüknek megfelelően dolgozzák ki, majd a legjobb pályamunkák díjazásra kerülnek. A díjazott alkotók pályamunkái­ kat konferencián adják elő neves hazai és külföldi tudósok társa­ ságában. - Az Alapítvány honlapján található pályázatfigyelővel segíti a hallgatókat, hogy eljussanak hozzájuk a meghirdetett pályázatok, ösztöndíjak. 131 �Egyéb szolgáltatások: Bankautomata Szentkirályi utca 28-as épület, földszinti aula, a Gazdasági Osztállyal szemben. Fénymásolási lehetőség - Szentkirályi utca 28-as épület, földszinti aula - Szentkirályi utca 30-as épület, Könyvtár, katalógusterem - Szentkirályi utca 30-as épület, 1-es előadó előtt Nyilvános telefon - Szentkirályi utca 28-as épület, földszinti aula Ital-automaták - Szentkirályi utca 28-as épület, szintenként - Szentkirályi utca 26-os épület, földszinti aula - Szentkirályi utca 30-as épület, 1-es előadó mellett Szórd szét kincseid - a gazdagság legyél te magad. Nyüdd szét díszeid - a szépség legyél te magad. Feledd el mulatságaid - a vígság legyél te magad. Égesd el könyveid - a bölcsesség legyél te magad. Pazarold el izmaid - az erő legyél te magad. Oltsd ki lángjaid - a szerelem legyél te magad. Űzd el szánalmaid - a jóság legyél te magad. Dúld fel hiedelmeid - a hit legyél te magad. Törd át gátjaid - a világ legyél te magad. Vedd egybe életed-halálod - a teljesség legyél te magad. (Weöres Sándor) 132 �Hallgatói Önkormányzat (HŐK) Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÓK) elnöke: Bojárszky András. A Kar Hallgatói Önkormányzatának tisztségviselői: Kemenes Patrik (elnök) - a további tisztségviselők neve és elérhe­ tősége a hivatalba lépés után (a tanév elején) kerül feltüntetésre a hivatalos honlapon. A (kari) HŐK elérhetősége: - Személyesen: HŐK iroda, 1088 Bp., Szentkirályi u. 26. (hátul az udvarban) - Telefon: 429-7269 - E-mail: hok@jak.ppke.hu - Honlap: http://www.jak.ppke.hu/hok/ - IWIW: Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK Hallgatói Önkor­ mányzat. Irodavezető: Balázs Bernadett. Ügyfélfogadás: hétfő - péntek 900 - 1300 A kari lap: ítélet - Honlap: http://www.jak.ppke.hu/itelet/ - felelős szerkesztője: dr. Koltay András - az online kiadás szerkesztője: Pozsgay-Szabó Péter - terjesztési igazgató: Szendrődi Szabolcs Feladat- és hatáskörök: - - - A Kar Hallgatói Önkormányzata (HŐK) a hallgatók kizárólagos érdekképviseleti szerve. A HŐK elsődleges feladata a kari hallga­ tói érdekképviselet. A HŐK a Kar/Egyetem testületéiben - pl. Kari Tanácsban - kép­ viseli a hallgatók álláspontját. Egyetértési jogot gyakorol a hallgatókat érintő szabályzatok tekin­ tetében (pl. a hallgatói követelmény-rendszerre vonatkozó sza­ bályzat). 133 �A támogatási rendszer fenntartásában közreműködik (pl. ösztöndí­ jak és támogatások elosztása a Diákjóléti Bizottsággal közösen). A HŐK bonyolítja le a diplomaátadó ünnepségeket, és minden évfolyam végzős hallgatóiról tablót készíttet; a végzősök minden évben évkönyvet kapnak. A HŐK évente májusban megrendezi a Pro Facultate kari napot, amikor kerti sütögetés és borozgatás keretében kötetlen beszélge­ tésre nyílik lehetőség az oktatókkal, diáktársakkal. E rendezvény keretében kerül sor a Pro Facultate-díj átadására is. A gólyatáborok és gólyabálok megrendezésének célja az első éves hallgatók bevonása a kari/egyetemi közösségi életbe. A DiákEXPO-n a HŐK diplomaták és cégek bevonásával mutatja be, hogy milyen lehetőségek vannak a (külföldi) továbbtanulásra, illetve elhelyezkedésre és munkára. Egyéb rendezvények: koncer­ tek, partik, sportprogramok, bajnokságok, hajókirándulás március 15-én. Tanársegédek és doktoranduszok kezdeményezésére jött létre a Lippay György Kör, azzal a céllal, hogy lehetőséget teremtsen minden olyan ötlet, program megvalósítására, amely elősegíti az élményekkel teli, minőségi diákéletet. Megalakult és 2005-ben koncerten mutatkozott be a kari kamara­ zenekar. Létrejött a Karon a Színjátszókor, amely 2004-től több darabot adott elő igényesen, nagy felkészültséggel. Vezetője: Tóth Polina. A Karnak van két könnyüzenekara, a Leann Dubh magyar-kelta folkzenekar és a Legis Actio rockzenekar. A tutori rendszer (vezetője Scharle Zsuzsanna, ősztől pedig Lévai Zsuzsanna és Bartolák Csaba): a Kar oktatói és felsőbb éves hallgatói a tutori rendszer keretében hallgatók kis csoportjainak rendszeres szakmai segítésére törekednek a képzés során, hogy segítsék a hallgatók beilleszkedését az Egyetem közösségébe. A diákokból önszerveződéssel létrejött egyetemi katolikus ifjúsági közösség, a Vad Fügefa heti rendszerességgel tart lelki progra­ mokat az Egyetemi Lelkészség támogatásával. 134 �Szabályzatok A szabályzatok mindenkori hatályos szövege megtalálható honlapunkon a http://www.jak.ppke.hu hallgatóink/szabályzat menü­ pont alatt. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Tartalom: I. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND II. FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER III. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Ma­ gyarországon államilag elismert egyházi fenntartású egyetem (2005. évi CXXXIX. tv. 7. § (1) b) pont), melynek fenntartója a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. Az 1990. évi IV. tv. 17. § (1) alapján, az egyházi jogi személy elláthat minden olyan nevelési-oktatási, kul­ turális, szociális, egészségügyi, sport, illetőleg gyermek- és ifjúságvé­ delmi tevékenységet, amelyet törvény nem tart fenn kizárólagosan az állam vagy állami szerv számára. E tevékenység körében az egyházi jogi személy intézményt létesíthet és tarthat fenn. Az Apostoli Szent­ szék a Katolikus Nevelés Kongregációjának 1151. számú, 1999. III. 25-én kelt határozatával az Egyetemet szentszéki alapításúvá tette. Ez az Egyetemet sajátos jogi helyzettel ruházza fel, melynek működését egyfelől a 2005. évi CXXXIX. tv., másfelől a katolikus egyetemekre vonatkozó egyedi és kötelező jellegű előírásokat tartalmazó Ex corde Ecclesiae kezdetű, 1990. VIII. 15-én kelt apostoli rendelkezés (AAS 82, 1990, 1475-1509) szabályozza, valamint az egyetem szent tudo­ mányokat oktató „egyházi fakultásainak” tekintetében az 1979. IV. 15-én kiadott Sapientia Christiana kezdetű apostoli rendelkezés, a Novo Codice kezdetű határozat (2002. IX. 2) és az egyházi fakultások­ ra vonatkozó többi egyházi jogszabályok. 135 �Mindezek figyelembevételével és megtartásával a 2005. évi CXXXIX. tv. 21. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyetemi Tanácsa, hangsúlyosan ügyelve a Katolikus Nevelés Kongregációjának felsőbb irányítására és az Apos­ toli Szentszék rendelkezéseinek kötelező jellegére, valamint az 1990. IV. tv. irányelveire, a színvonalas felsőoktatás hatékony biztosítása érdekében, magát olyan felsőoktatási intézményként határozza meg, mely oktatási tevékenységében is, mint kutató egyetem, elsődlegesen a tudományos kutatás minőségi előmozdítását tekinti céljának (vő. 2005. évi CXXXIX. tv. 19. § [1]), és ennek érdekében az alábbi sza­ bályokat alkotja. I. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND 1. fejezet AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS SZABÁLYOZÁSA A szabályzat hatálya 1. § (1) Jelen szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi szervezeti egységére, alkalmazottjára és hallgatójára. (2) Jelen szabályzat rendelkezéseit mindenben az Egyetemre vo­ natkozó egyházjogi előírásokkal és az Egyetemre vonatkozó - a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által kiadott, és az Apostoli Szentszék által jóváhagyott - Statútummal össz­ hangban kell alkalmazni. (3) A jelen szabályzat rendelkezéseinek értelmezése körében a (2) bekezdésben meghatározottakkal kapcsolatban az Egye­ tem Nagykancellárjának iránymutatását kell követni. Szervezeti felépítés 2. § (1) Az Egyetem Karokból, mint önálló alapegységekből, és Rektori Hivatalból, mint központi alapegységből áll. A szük­ ségleteknek megfelelően alapíthatók posztgraduális közpon­ tok és főiskolai karok, mint önálló alapegységek is. 136 �(2) A Karokon oktatási-kutatási és egyéb szervezeti egységek hozhatók létre. (3) Az oktatási-kutatási egység lehet: Intézet, Tanszék Laboratórium (4) Az egyéb szervezeti egység lehet: Igazgatóság vagy osztály Hivatal (5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott egységeken túlme­ nően egyéb egységek (osztályok, csoportok, irodák, kutató­ műhelyek, könyvtárak stb.) szervezhetők. 2. fejezet AZ EGYETEM KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSA A fenntartói irányítás 3. § (1) Az Egyetem fenntartói jogait és kötelezettségeit a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és átruházott hatáskörben a Nagykancellár gyakorolja. (2) Az Egyetem Nagykancellárja a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. (3) A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jogosult: a) az Egyetem állami elismerésére, illetve állami elismerésé­ nek visszavonására irányuló eljárást kezdeményezni, b) kiadni és módosítani az Egyetem alapító okiratát, c) közölni az Egyetem költségvetésének kereteit (főösszege­ it) és értékelni a számviteli rendelkezések alapján elkészí­ tett éves beszámolót, c) megvizsgálni az Egyetem Szervezeti és Működési Sza­ bályzatát, intézményfejlesztési tervét, költségvetését, kö­ telezettségvállalási tervét és végrehajtásuk ütemtervét, d) ellenőrizni az Egyetem gazdálkodását, működésének tör­ vényességét, hatékonyságát, valamint a szakmai munka eredményességét, e) a Rektor felett munkáltatói jogokat gyakorolni, g) gyakorolni a jelen szabályzatban meghatározott kinevezési jogköröket, 137 �h) a törvényesség védelme érdekében a megfelelő eljárást le­ folytatni. (4) A Nagykancellár dönt: a) dönt a Rektorhelyettesek, az egyetemi tanár és egyetemi docens, az egyetemi vagyonkezelő (gazdasági főigazga­ tó), a kari gazdasági igazgatók kinevezéséről. Ennek ke­ retében ügyel arra, hogy minden Dékán, valamint az ok­ tatók többsége elkötelezett katolikus legyen, aki valóban ki tudja és ki akarja venni részét az Egyetem egyházi kül­ detésének teljesítéséből, b) a nem szent tudományokat oktató Karok Dékánjai és Dé­ kán-helyettesei kinevezéséről és felmentéséről, c) Egyetemi kitüntetések, kitüntető címek adományozásáról az Egyetemi Tanács javaslatára, d) a jóváhagyott költségvetés keretein belül a rendkívüli va­ gyonkezelés körébe tartozó ügyletek engedélyezéséről, a források felosztása, illetve a szerződések megkötése te­ kintetében, (5) A Nagykancellár egyéb jogosultsága: a) a kánonjog szabályai szerint képviseli az Egyetemet az Apostoli Szentszék előtt és az Apostoli Szentszéket az Egyetem előtt, b) ha szükségesnek ítéli, vigilanciát rendel el, erre a feladatra nagykancellári megbízottat állíthat, amíg a vigilancia tart, ennek a megbízottnak a beleegyezése szükséges a Rektor és a Dékánok (a Hittudományi Kar Dékánja kivételével) minden olyan intézkedésének érvényességéhez, melyet a megbízottat kijelölő Nagykancellári intézkedés a vigilancia körébe von, c) dönt a Rektor, a Rektorhelyettesek, a Dékánok, a Dékánhelyettesek, az egyetemi tanárok és a határozatlan időre kinevezett egyetemi docensek, valamint az Egye­ tem gazdasági főigazgatója és az egyes Karok gazdasági igazgatói elmozdításáról. (6) Az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatát, intéz­ ményfejlesztési tervét, költségvetését, kötelezettségvállalási tervét, és végrehajtásának ütemtervét, valamint ezek módosí­ tását, az Egyetemi Tanács döntésétől számított tizenöt napon belül meg kell küldeni a fenntartónak. 138 �Az Egyetemi Tanács Az Egyetemi Tanács összetétele 4. § (1) A 2005. évi CXXXIX. tv. szerinti Szenátus feladatát és jog­ körét, figyelemmel a preambulumban említett szentszéki rendelkezésekre, az Egyetemi Tanács látja el. Az Egyetemi Tanács hatásköre nem terjed ki a Hittudományi Kar és a Ká­ nonjogi Posztgraduális Intézet belső ügyeire. (2) Az Egyetemi Tanács elnöke a Rektor. (3) Az Egyetemi Tanács tagjai: a) Az egyes Karok Dékánjai és a fakultási jogú Kánonjogi Posztgraduális Intézet Elnöke, b) A gazdasági főigazgató, c) Karonként egy választott oktató, Az Egyetem Hallgatói Önkormányzatának delegált hallgatója (hallgatói), d) A Nagykancellár által delegált tagok. (4) Ha a Hallgatói Önkormányzat megválasztásában a hallgató­ ság legalább egynegyede részt vett, akkor a (3) d) pontban foglaltak alapján a Hallgatói Önkormányzat 4 főt delegálhat az Egyetemi Tanácsba oly módon, hogy a Karok megfelelő képviseletét biztosítani kell. Ha a Hallgatói Önkormányzat megválasztásában a hallgatóság kevesebb mint egynegyede vett részt, akkor a Hallgatói Önkormányzat egy főt delegál­ hat az Egyetemi Tanácsba. (5) Amennyiben a Hallgatói Önkormányzat egynél több tag de­ legálására jogosult, ebből egy tagot a doktoranduszhallgatók önkormányzata delegálhat. (6) Az Egyetemi Tanács megbízatása három évre szól. 5. § (1) Az Egyetemi Tanács oktatók és kutatók által választott tagja az adott Kar teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi ta­ nára vagy docense lehet. (2) Az Egyetemi Tanács választott tagjának megválasztására az egyes Karok Szervezeti és Működési Szabályzata irányadó. (3) Az Egyetemi Tanács hallgatói tagját (tagjait) tanévenként váltakozva az egyes Karok - a nevük kezdőbetűje ’abc’ sze­ rinti sorrendjében - delegálják. Amennyiben a Hallgatói Ön­ kormányzat négy tag delegálására jogosult, minden Kart egy fő képvisel. (4) Nem lehet az Egyetemi Tanácsban hallgatói képviselő, aki esedékes tanulmányi és vizsgakötelezettségének időben nem 139 �tett eleget, vagy akinek legutolsó félévi ösztöndíj átlaga a 4.00-es átlagot nem éri el, vagy akinek viselkedése az Egye­ tem katolikus jellege szempontjából kifogásolható. Ha e fel­ tételek a későbbiekben nem állnak fenn, a hallgatói képvise­ lő elveszti a tagságát. 6. § (1) A tagsági jogviszony megszűnik: a) Az Egyetemi Tanács megbízatásának lejártával, b) A tag halálával, c) Lemondásával, és annak a Nagykancellár által történő el­ fogadásával, d) A tagságra jogosító beosztás megszűnésével, e) Az Egyetemmel fennálló munkaviszony megszűnésével, f) Az 5. § (4) bekezdésében foglalt feltételek megváltozása esetén. Az Egyetemi Tanács feladata és hatásköre 7. § (1) Az Egyetemi Tanács hatáskörébe tartozik: a) Az intézményfejlesztési terv elfogadása, b) A kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia elfogadása, c) Az Egyetem képzési programja irányelveinek elfogadása, d) Az Egyetem szervezeti és működési szabályzatának, dok­ tori és habilitációs szabályzatának és minőségfejlesztési programjának elfogadása és módosítása, e) A Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Sza­ bályzatának jóváhagyása, f) Az Egyetem egyéb szabályzatainak jóváhagyása, g) A jövedelemelosztás elveinek elfogadása, h) Az Egyetem éves költségvetésének és beszámolójának (zárszámadásának) elfogadása, i) Az Egyetem éves, illetve éven túli kötelezettségvállalási tervének és annak végrehajtási ütemtervének, továbbá vagyongazdálkodási tervének elfogadása a kötelezettség­ vállalási szabályzat szerint, j) Jóváhagyja az Egyetem szakirodalmi információs igényei­ nek kielégítésére szolgáló könyvtári (informatikai) tevé­ kenységének elveit, gyakorlatának és együttműködési rendszerének főbb szempontjait, k) Meghatározza a hallgatói tanácsadás, valamint az oktatói munka hallgatói véleményezésének elveit, 1) Képzések indításának, illetve megszüntetésének kezdemé­ nyezése, valamint a Karok ezzel kapcsolatos kezdemé­ nyezésének elbírálása, 140 �m) A minőségfejlesztési program végrehajtásának értékelése, n) Az Egyetem közművelődési és sport-tevékenységi irány­ vonalának kialakítása, o) A nemzetközi kapcsolatok elveinek meghatározása, q) Az Egyetem Karai, oktatási-kutatási egységei, létrehozá­ sának, átalakításának, vagy megszüntetésének kezdemé­ nyezése, a Nagykancellár felé, r) A kutatási program elfogadása, a Karok javaslatai alapján, s) A tudományos, doktori és habilitációs tanács létrehozása, a tagok és az elnök személyének a Nagykancellárhoz törté­ nő felterjesztése, sz) Az Egyetem állandó bizottságainak és tanácsainak létre­ hozása, t) Javaslattétel az egyetemi címek és kitüntetések adományo­ zásáról, ty) Munkatervének elfogadása. (2 ) Az Egyetemi Tanács javaslatot tesz, illetve véleményt nyil­ vánít minden olyan ügyben, melyben véleményét vagy javas­ latát a felettes szervek a hatályos szabályozás szerint kiké­ rik. (3 ) Az Egyetemi Tanács üléseiről készült jegyzőkönyveket tájé­ koztatásra, határozatokat és előterjesztéseket pedig jóváha­ gyásra a Nagykancellárnak meg kell küldeni, és a törvények előírásai szerinti esetekben tájékoztatni kell azokról az állami hatóságokat. (4 ) Az Egyetemi Tanács olyan állásfoglalásait, amelyekben a döntés felsőbb szervek hatáskörébe tartozik, a felső szervek által előírt határidőn belül kell felterjeszteni. Az Egyetemi Tanács működése 8. § (1) Az Egyetemi Tanács jogkörét az ülésen gyakorolja. Az Egye­ temi Tanács üléseire tanácskozási jogkörrel meg kell hívni a Nagy kancellárt. A Rektor saját hatáskörében az ülés megha­ tározott napirendi pontjának tárgyalására bárkit jogosult meghívni. (2) Az ülés határozatképes, ha a tagok és az esetleges tanácsko­ zási jogú meghívottak meghívása szabályszerűen megtörtént, és az ülésen tagok több mint hatvan százaléka jelen van. Ha­ tározatképtelenség esetén az Egyetemi Tanács ülését a kö­ vetkező naptól kezdődő 8 napon belüli időpontra újra össze kell hívni és akkor az a napirend tárgyában a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes. (3) Az Egyetemi Tanács a felszólalások időtartamát és számát ügyrendi döntéssel korlátozhatja. A napirenden nem szereplő 141 �kérdések az Egyetemi Tanács ülésén csak akkor tárgyalha­ tok, ha ezt a Rektor vagy a megjelentek többsége kéri. (4) Az Egyetemi Tanács határozatait szavazattöbbséggel hozza A szavazásra bocsátott javaslatot elfogadottnak kell tekintet­ ni, ha azt a szavazati joggal rendelkező jelenlévők több mint a fele elfogadta. Szavazategyenlőség esetén az a javaslat emelkedik határozati rangra, amelyhez a Rektor is csatlako­ zott. Személyi kérdések tárgyalásánál zárt ülést és titkos sza­ vazást kell elrendelni, továbbá más ügyekben is; amikor az Egyetemi Tanács jelenlévő tagjainak többsége ezt kéri. (5) Ha az Egyetemi Tanács döntését, javaslattételét, illetőleg vé­ leményét igénylő sürgős ügyekben nincs lehetőség a tanács­ tagok összehívására, akkor a Rektor az Egyetemi Tanács tag­ jait írásbeli szavazásra szólítja fel. Ebben fel kell tüntetni azt a végső időpontot, ameddig a szavazatokat a Rektornak meg kell küldeni. Ez az időpont nem lehet korábbi, mint a kézbe­ sítéstől számított 3. munkanap. Az írásbeli szavazás csak ak­ kor válhat érvényes határozattá, ha a szavazásra jogosultak több mint a fele írásban, saját kezűleg aláírva közli szavaza­ tát. Állásfoglalásnak kell tekinteni a szavazástól való tartóz­ kodás írásbeli bejelentését is, egyébként a határozat érvé­ nyességét illetően a (4) bekezdésben foglaltak az irányadók. Ebben az esetben azonban a szavazás eredményét a követke­ ző ülésen ismertetni kell. (6) Az Egyetemi Tanács tagjai az ülésén minden Egyetemet érintő ügyben az egyetemi tisztségviselőkhöz kérdést intéz­ hetnek, vagy magyarázatot kérhetnek az illető tisztségviselő és az irányítása alá tartozó szervek működésével kapcsolat­ ban. (7) Az Egyetemi Tanács szükség szerint, de tanévenként leg­ alább kétszer tart ülést. Az ülést a Rektor hívja össze. Az egyetemi tanév első ülésén a Rektor előterjesztése alapján munkatervet fogad el és ennek során határoz a tanévben tar­ tandó ülések számáról, időpontjáról és tervezett napirendi pontjairól. (8) A Rektornak az Egyetemi Tanácsot 15 napon belül soron kí­ vüli ülésre - a napirendi pontok megjelölésével - össze kell hívnia, ha ezt a tagjainak legalább egyharmada vagy valame­ lyik Kar tanácsa vagy Dékánja írásban igényli. (9) Az Egyetemi Tanács ülésére a meghívót és az egyes napiren­ di pontokhoz készülő előterjesztést 8 nappal korábban ki kell küldeni. (10) Ha valamelyik napirendi pont nincs megfelelően előkészít­ ve, az Egyetemi Tanács úgy határozhat, hogy annak tárgya­ lását legalább 15 nappal elhalasztja. 142 �(11) Az Egyetemi Tanács elöntéseit és határozatait írásba kell foglalni, és rektori körlevélben is közzé kell tenni. (12) Az Egyetemi Tanács tagja közérdekű kérdésekben az Egye­ tem bármely szervétől felvilágosítást kérhet, illetve javaslatot tehet. A felvilágosítást, illetve a javaslatának elintézéséről szóló tájékoztatást 15 napon belül meg kell adni. A javaslat elutasítását indokolni kell. (13) Az Egyetemi Tanács döntéseinek végrehajtásáról a Rektor az Egyetemi Tanácsnak legalább félévenként egyszer beszá­ mol. (14) A Rektort szükség esetén az általa megbízott személy he­ lyettesíti az Egyetemi Tanácsban. A Rektor A Rektor személye 9. § (1) Az Egyetem operatív vezetője a Rektor. A Rektort a Nagy­ kancellár által kijelölt jelölőbizottság jelöltjei közül, az Egyete­ mi Tanács döntése alapján - a Magyar Katolikus Püspöki Kon­ ferencia és az Apostoli Szentszék előzetes beleegyezésével - az Egyetem Nagykancellárja bízza meg. (2) Rektori megbízást az kaphat, aki a szükséges vezetési, szer­ vezési, gazdálkodási ismeretekkel és gyakorlattal rendelke­ zik, és aki az Egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanár, vagy akivel a megbízás esetén ilyen munka­ viszonyt létesítenek. (3) A rektori megbízás 4 évre szól. A hivatali idő lejárta után a megbízás egyszer megújítható. 10. § (1) A Rektor megbízása megszűnik: a) A hivatali idő lejártával b) A Rektor halálával c)A Rektor lemondásával, és annak a Nagykancellár által tör­ ténő elfogadásával d) A Rektor visszahívása esetén e) A Rektor 70. életévének betöltésével (2) Az (1) e) pontjában megjelölt esetben a Nagykancellár leg­ feljebb kétévi időtartamra meghosszabbíthatja a Rektor kine­ vezését, amennyiben a körülmények ezt szükségessé teszik. 143 �A Rektor feladat és hatásköre 11. § (1) A Rektor felelős azért, hogy az Egyetem magas színvonalon végezze oktató és tudományos munkáját, valamint egyéb fel­ adatait, továbbá azért, hogy biztosítva legyenek a munka el­ látásához és színvonalának emeléséhez szükséges feltételek. Ennek érdekében a Rektor jelen szabályzat keretei között gyakorolja az őt megillető felügyeleti, intézkedési, ellenőrzé­ si és munkáltatói jogkört. (2) A Rektornak feladata ellátása és hatáskörének gyakorlása so­ rán általános utasítási joga van, azonban nem utasíthatja az Egyetemi Tanácsot és az oktatási-kutatási egység mellett működő tanácsot, értekezletet, valamint a Hallgatói Önkor­ mányzatot és az Egyetem területén működő érdekképviseleti szervezeteket. (3) A Rektor jogosult megsemmisíteni az állami vagy egyházi jogokat sértő döntéseket, határozatokat, intézkedéseket. A Rektor ezen döntésével szemben a Nagykancellárhoz lehet fordulni. (4) A Rektor feladat- és hatásköre: a) az Egyetem képviselete minden ügyben, amit a jog más­ nak nem tart fenn, b) az oktató és kutatómunka, valamint a továbbképzés szer­ vezése, összehangolása, c) az Egyetemi Tanács döntéseinek előkészítése, határozatai­ nak kihirdetése és érvényesítése, d) az állami (záró) vizsgáztató bizottságok elnökeinek, vala­ mint tagjainak megbízása, e) a felvételi tevékenység elvi irányítása, f) az egyetemi központi kiadványok kiadói és terjesztési jo­ gának gyakorlása a jogszabályok rendelkezései szerint, g) döntés az Egyetem vezetésével kapcsolatos minden olyan ügyben, melyet jogszabály vagy szabályzat nem utal más szerv hatáskörébe, h) a hittel vagy erkölccsel kapcsolatos tárgyat tanító tanárok­ tól a hitvallás kivétele hivataluk elfoglalásakor az egyházi jog szerint, javaslattétel az egyetemi lelkészek személyére. (5) Az Egyetem dolgozói felett a munkáltatói jogokat jelen sza­ bályzat rendelkezései szerint a Rektor gyakorolja. A munkál­ tatói jogok gyakorlását a Rektor átengedheti a jelen szabály­ zatba foglalt foglalkoztatási követelményrendszernek megfe­ lelően. 144 �(6) A Rektor törvényességi felügyeletet gyakorol az Egyetemen működő önkormányzati szervek és az öntevékeny közössé­ gek felett. (7) A Rektor tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja az Egye­ temi Tanácsot, és beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről. (8) A Rektor közvetlenül, vagy megbízottja útján ellenőrizheti az Egyetem területén működő szervezetek, intézmények te­ vékenységét, tőlük jelentést kérhet. Jogosult részt venni az Egyetem bármely szervezetének hivatalos értekezletén, ren­ dezvényén, vagy foglalkozásán. Minden Kari Tanács a ta­ nácskozást követő 8 napon belül megküldi a Rektornak az ülések jegyzőkönyveinek és határozatainak egy példányát. A Rektor helyettesítése 12. § (1) A Rektor javaslatára szükség esetén a Nagykancellár Rektorhelyettest vagy Rektorhelyetteseket nevezhet ki. A Rektor és esetleges helyettesei között a hatásköri megosztást - az Egyetemi Tanács véleményének meghallgatásával - a Rektor állapítja meg. (2) A Rektor jogkörét akadályoztatása esetén az általa megbízott Rektorhelyettes gyakorolja. Amennyiben akadályoztatásának időtartama előre látható, megjelölheti azokat az ügyköröket, amelyekben hatáskörét fenntartja. (3) Egyes feladatok ellátására, aláírási joggal eseti vagy tartós jelleggel a Rektor írásban megbízhatja az Egyetem más munkavállalóját. (4) Bármely hatáskör átruházása esetén a hatáskör további dele­ gálására nincsen mód. A bizottsági rendszer A bizottságok típusai 13. § (1) A bizottság típusa szerint lehet a) állandó bizottság, b) ideiglenes-bizottság, c) eseti bizottság. (2) A bizottságot akkor kell megalakultnak tekinteni, ha kine­ vezték az elnökét és tagjait, valamint meghatározták a felada­ tát. 145 �(3) Ideiglenes bizottság esetén a megalakulás feltétele a (2) be­ kezdésben meghatározottakon túl a megbízatás idejének megállapítása is. (4) A bizottságok tagjai a bizottságban való részvételre írásbeli megbízást vagy kinevezést kapnak. Amennyiben a tagság hi­ vatalnál fogva áll fenn, akkor az adott hivatalra történő kine­ vezésben a bizottsági tagságra utalni kell. (5) A bizottság működését annak létrehozója felügyeli. (6) A bizottság elnökétől a létrehozó - a bizottság működésével összefüggésben - bármikor írásbeli vagy szóbeli tájékozta­ tást kérhet. Állandó bizottság 14. § (1) Az állandó bizottság a nagy jelentőségű oktatási, tudomá­ nyos, igazgatási, gazdasági és egyéb kérdések kidolgozásá­ ban, döntések előkészítésében, a Rektor és az Egyetemi Ta­ nács- valamint az Egyetem más vezetői és testületéi - mun­ kájában tartósan közreműködő testületi szerv. (2) Az állandó bizottság önálló döntési jogkörrel rendelkezik azokban a kérdésekben, amelyek esetében jelen szabályzat vagy egyetemi Tanácsi határozat erre kifejezetten felhatal­ mazza. (3) Állandó bizottságot az Egyetemi Tanács hozhat létre egysé­ ges egyetemi bizottságként, vagy kari állandó bizottság for­ májában. (4) Az állandó bizottságok összetételét az Egyetemi Tanács a bi­ zottság megalakulásakor a jogszabályi rendelkezések figye­ lembe vételével határozza meg. A kari és egyetemi állandó bizottságok hallgató tagjainak kiválasztási szempontjaira az 5. § (4) bekezdésének rendelkezései az irányadóak. (5) Az állandó bizottság megbízatása a megalakulásától számí­ tott 3 évre szól. (6) Az egyetemi állandó bizottság feladatait a saját maga által kidolgozott munkaterv és ügyrend alapján látja el, amelyet az Egyetemi Tanács hagy jóvá. A kari állandó bizottságok éves munkatervét és ügyrendjét a Kari Tanácsok hagyják jóvá. (7) Az állandó bizottság következő évi munkatervét köteles leg­ később az Egyetemi Tanács adott tanévben tartandó utolsó ülésére előterjeszteni. (8) Az állandó bizottság az adott tanévben végzett munkájáról beszámolót készít, amelyet legkésőbb a következő év január 31-éig az Egyetemi Tanács elé terjeszt. 146 �(9) Szóbeli tájékoztatás esetén az állandó bizottság elnökét az Egyetemi Tanács ülésére - az adott napirendi ponttal kapcso­ latban - tanácskozási joggal kell meghívni. Ideiglenes bizottság 15. § (1) Az ideiglenes bizottság a 14. § (1) bekezdésben meghatáro­ zott, valamint egyszeri feladatokat egy bizonyos időszakban ellátó testületi szerv. (2) Ideiglenes bizottság döntési jogkört nem gyakorolhat. (3) Ideiglenes bizottságot létrehozhat a) az Egyetemi Tanács, b) a Rektor, c) a Kari Tanács, d) a Dékán. (4) Az ideiglenes bizottság megbízatásának idejét a létrehozása­ kor kell meghatározni. Eseti bizottság 16. § (1) Az eseti bizottság egy konkrét feladat elvégzésére létrehozott testületi szerv. (2) Az eseti bizottság egy adott ügyben kerül létrehozásra és az ügy befejezésével automatikusan megszűnik. Az eseti bizott­ ság megbízatása megszűnésének másik esete a működés le­ hetetlenülése. Ha külön szabályzat másként nem rendeli, döntési jogkört nem gyakorolhat. (3) Eseti bizottság a jelen szabályzatban meghatározott esetben és módon hozható létre. A Egyetemi Tanács kötelezően létrehozandó állandó bizottságai és a rájuk vonatkozó külön rendelkezések Doktori és Habilitációs Tanács 17. § (1) A Doktori és Habilitációs Tanács összetételére, hatáskörére és működésére vonatkozó szabályokat az Egyetem doktori és habilitációs szabályzata tartalmazza. 147 �A Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottsága 18. § (1) A Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottsága egyetemi állandó bizottság. (2) A bizottság megbízatási ideje két tanévre szól. (3) A bizottság munkájában nem vehet részt: a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, vagy b) aki az elsőfokú eljárásban a határozathozatalban közremű­ ködött vagy c) az a)-b) pontban megjelölt személy Ptk. 685.§ b) pontja szerint közeli hozzátartozója, vagy d) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el, s aki az ügy eldöntésében érdekelt. 19. § (1) A hallgatónak joga van - a tanulmányi követelmények telje­ sítésére vonatkozó értékelés kivételével - az intézmény dön­ tése, intézkedése vagy mulasztása ellen, a hallgatói jogvi­ szonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozás­ sal felülbírálati kérelemmel élni. (2) Hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésnek minősül a jogszabályokban és szabályzatokban található olyan rendel­ kezés, amely a hallgatókra jogokat és kötelezettségeket álla­ pít meg. (3) Ha az ügy nem tartozik az (1) és (2) bekezdés hatálya alá, a bizottság a beadványt átteszi az ügy elintézésére hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez, és erről értesíti a beadvány be­ nyújtóját. (4) A hallgató a felülbírálati kérelmet a döntés közlésétől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül nyújthatja be az Egyetem Rektorának címezve. (5) A Bizottsághoz csak akkor lehet fordulni, ha a hallgató az il­ lető Karon az összes jogorvoslati lehetőséget kimerítette, vagy ilyen lehetőség nincs. (6) Az egyéni mérlegelésen alapuló döntésekkel szemben nem lehet a Bizottsághoz fordulni. így kizárt a jogorvoslati kére­ lem különösen: a) a tandíj- illetőleg költségtérítési kedvezmény b) az egyedi mérlegelésen nyugvó szociális juttatás c) a tanulmányokat érintő méltányossági kérelmek d) a halasztott beiratkozás e) az egyéni tanulmányi rend f) a jelen szabályzatban biztosított keretszámon felüli vizsga­ lehetőség elutasításával szemben. 148 �20. § (1) A felülbírálati kérelmet azon a Karon kell előterjeszteni, ahol az érintett ügyet elbírálták. A beadványok befogadását ellátó Kari szervezeti egységet az adott Kar Dékánja jelöli ki. (2) A felülbírálati kérelmet az adott Karon hozott határozat kéz­ hezvételétől számított 15 napon belül lehet benyújtani. (3) A felülbírálati kérelmet a Kar - a vonatkozó íratok csatolá­ sával, a benyújtástól számított nyolc napon belül - felterjesz­ ti a Bizottsághoz. (4) A Bizottság határozatát legkésőbb a benyújtástól számított 30 napon beiül meghozza. (5) Az elnök az ügyeket maga készíti elő, vagy előkészítés vé­ gett a bizottság tagjai között kiszignálja. 21. § (1) A Bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényál­ lást tisztázni, amelynek során a hallgatót legalább egyszer meg kell hallgatni. Ha a rendelkezésre álló adatok nem ele­ gendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást foly­ tat le, melynek keretében iratokat szerezhet be, tanúkat hall­ gathat meg, szakértői véleményt szerezhet be. A hivatalból ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. (2) A hallgatót és a meghallgatni kívánt egyéb személyeket írás­ ban, tértivevényes levélben, vagy egyéb, az átvételt hitelt ér­ demlő módon igazoló formában kell a meghallgatásra meg­ idézni. (3) Az írásbeli értesítéssel azonos hatályú, ha az eljárás során a jelen lévő személyt a Bizottság elnöke más időpontra való megjelenésre kötelezi, ezt az iratra rájegyzi és a megidézettel aláíratja. (4) Ha a hallgató szabályos értesítés ellenére ismételten nem je­ lenik meg a meghallgatásán, úgy a személyes meghallgatásá­ tól el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni, hogy észrevételeit írásban megtegye. (5) A napokban megállapított határidőkbe a közlés, a kézbesítés napja nem számít bele. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a munka az Egyetemen, vagy az érintett Karon szü­ netel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. A postán elküldött beadvány előterjesztési időpontja a postára adás dá­ tuma. (6) Aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidőt elmulasz­ totta, a Bizottságnál igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás a hallgatónak ké­ sőbb jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a 149 �határidő a tudomásra jutástól, illetve az akadály megszűnésé­ től kezdődik. (7) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemmel együtt pó­ tolni kell az elmulasztott cselekményt is. (8) Ha a Bizottság az igazolási kérelemnek helyt ad, az eljárást folytatja. (9) A hallgató és egyéb személyek meghallgatásáról jegyző­ könyvet kell felvenni, melynek tartalmazni kell a jegyző­ könyv készítésének helyét és idejét, az ügy tárgyát, a mag­ hallgatott személy adatait és lakcímét, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat, a meghallgatott személy, a Bizott­ ság elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírását. 22. § (1) Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a Bizottság a következő másodfokú döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja az elsőfokú határozatot megváltoztatja az első fokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt szervet vagy személyt új eljárásra és új határozat hozata­ lára utasítja. (2) A Bizottság az ügyben határozattal dönt, amelynek tartal­ maznia kell: a) Bizottság megnevezését, a hallgató nevét és lakóhelyét, a Kar, a szak és az évfolyam megnevezését, az ügy számát, b) a Bizottság döntését és a bírósági felülvizsgálat lehetősé­ géről szóló tájékoztatást, c) a megállapított tényállást és annak alapjául elfogadott bi­ zonyítékokat, valamint a döntés alapjául szolgáló egyéb körülményeket és azokat a jogszabályokat, egyetemi sza­ bályzatokat, amelyek alapján a Bizottság határozatát hoz­ ta, d) a határozat hozatalának a helyét és idejét, a Bizottság el­ nökének, és tagjainak a nevét, valamint az Egyetem bé­ lyegzőnyomatát. A Bizottság határozatait az elnök írja alá. Minőségbiztosítási Bizottság 23. § (1) A Minőségbiztosítási Bizottság egyetemi állandó bizottság, amely a minőségbiztosítás kérdéseivel foglalkozik jelen sza­ bályzat rendelkezései szerint. 150 �(2) A Bizottság feladat- és hatásköre: a) A minőségbiztosítás elveinek, módszereinek, rendszerének meghatározása és fejlesztése, b) részvétel az egyetemi szintű minőségbiztosítási feladatok ellátásában és koordinálásában, c) A minőségbiztosítási tevékenység kari szintű koordinálá­ sa, d) Az a)-c) pontok megvalósításához szükséges feladatok el­ látása, valamint mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság feladatkörébe utal. Informatikai Hálózati Bizottság 24. § (1) Az Informatikai Hálózati Bizottságban minden Karnak egy képviselője van, akit a Dékánok neveznek ki. A Bizottság el­ nökét az Információs Technológiai Kar Dékánja nevezi ki. (2) A Bizottság feladata az egyetemi informatikai hálózat műkö­ désének és a központi felhasználói rendszerek üzemeltetésé­ nek összehangolása. (3) A Bizottság munkájáról évente kétszer számol be a Rektor­ nak. (4) A Bizottság albizottságaként működik a Neptun bizottság, amelyben a Karok tanulmányi felelősei és az Információs Technológiai Karon dolgozó Neptun rendszergazda vesznek részt. Az Egyetemen a Kari Tanácsok által Karonként köte­ lezően létrehozandó bizottságok és a rájuk vonatkozó külön rendelkezések Diákjóléti Bizottság 25. § (1) A Diákjóléti Bizottság Karonként szervezett állandó bizott­ ság, amely a hallgatók kulturális, szociális és ösztöndíj ügye­ ivel foglalkozik jelen szabályzat rendelkezései szerint. (2 ) A Bizottság feladat- és hatásköre: a) Eljárás a nappali tagozaton első alapképzésben részt vevő hallgatók tandíjra, illetve költségtérítésre vonatkozó rész­ letfizetési és mérséklési kérelme ügyében. b) Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatáskörébe utal. c) Szociális és tanulmányi ösztöndíj odaítélése. 151 �Esélyegyenlőségi Bizottság 26. § (1) Az Esélyegyenlőségi Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely a hallgatók esélyegyenlőségének biztosítá­ sával kapcsolatos ügyekkel foglalkozik jelen szabályzat ren­ delkezései szerint. (2) A Bizottság feladat- és hatásköre: a) A fogyatékossággal élő hallgatók Karhoz kapcsolódó ügyeinek ellátása. b) Döntés a tanulmányi és vizsgakövetelményekkel kapcso­ latos, a fogyatékossággal élő hallgatóktól érkező kérel­ mekről. c) Döntés a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználásáról, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésé­ ről. d) A c) pontban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése. e) Ajánlások megfogalmazása a Kar és az Egyetem vezetői számára a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlő­ ségének kielégítőbb biztosítása érdekében. f) Véleményezi a Dékán, a Tanulmányi Bizottság és az okta­ tási szervezeti egységek vezetői hatáskörébe tartozó ta­ nulmányi ügyeket, ha az ügyben érintett hallgató egész­ ségi állapota tanulmányainak végzését hátrányosan befo­ lyásolja vagy akadályozza. A Bizottság jelen jogkörében a hallgató kérelmére jár el, amelyhez a kezelőorvos iga­ zolását is mellékelni kell. g) Figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét, és javaslatot tesz az arányos képviselet elérésére, vala­ mint ellenőrzi az ezzel kapcsolatos intézkedések eredmé­ nyességét. h) Feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nők ará­ nyos szerepvállalását sértő intézkedéseket és kezdemé­ nyezi azok megszüntetését. i) Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatáskörébe utal. Etikai Bizottság 27. § (1) Az Etikai Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely a kari munkavállalók etikai-függelmi szabálysértései­ vel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik jelen szabályzat ren­ delkezései szerint. 152 �(2) A Bizottság feladat- és hatásköre: a) Eljárás a Kar oktatóinak egymással szemben, a nem oktató alkalmazottainak egymással szemben, illetve az oktatói és nem oktató alkalmazottai egymással szemben támasz­ tott etikai panaszával kapcsolatban. b) Eljárás a - Hallgatói Önkormányzat által ellenjegyzett hallgatói panasz ügyében, amely valamely oktató eljá­ rásmódja ellen irányul. c) Eljárás - bejelentésre vagy hivatalból - jelen szabályzat megsértése ügyében. d) Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatáskörébe utal. (4) Különösen súlyos esetben a Bizottság az ügyet - etikai eljá­ rás lefolytatása nélkül - közvetlenül a Rektor elé terjesztheti, illetve a Rektor az ügyet a Bizottságtól magához vonhatja. (5) A Bizottság az ügy összes körülményének feltárása érdeké­ ben bizonyítási eljárást folytathat le. Ennek keretében lehető­ séget kell biztosítani arra, hogy az eljárás alá vont személy védekezését szóban is előterjeszthesse. (6) A Bizottság az eljárás alá vont személlyel szemben a követ­ kező szankciókat alkalmazhatja: a) megrovás b) figyelmeztetés (7) Indokolt esetben szankcióként a Bizottság határozatában az eljárás alá vont személy munkaviszonyának felmondással, il­ letve rendkívüli felmondással való megszüntetését is java­ solhatja a munkáltatói jogkör gyakorlója felé. Fegyelmi Bizottság 28. § (1) A Fegyelmi Bizottság Karonként szervezett állandó bizott­ ság, amely a hallgatók által jelen szabályzat fegyelmi szabá­ lyainak megsértésével kapcsolatos ügyekkel foglalkozik je­ len szabályzat rendelkezései szerint. (2) A Bizottság feladat- és hatáskörét, valamint eljárásának rész­ letes szabályait a jelen szabályzat részét képező Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat határozza meg. Kreditátviteli Bizottság 29. § (1) A Kreditátviteli Bizottság Karonként szervezett állandó bi­ zottság, amely a hallgatók kreditátviteli ügyeivel foglalkozik jelen szabályzat rendelkezései szerint. 153 �(2) A Bizottság feladat- és hatásköre: a) A más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, il­ letve az Egyetem más szakán szerzett kreditek elismeré­ séhez szükséges ismeretanyag-egyezés mértékének meg­ állapítása a szakgazda véleményének figyelembe vételé­ vel. b) Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatáskörébe utal. Tanulmányi Bizottság 30. § (1) A Tanulmányi Bizottság Karonként szervezett állandó bizott­ ság, amely a hallgatók tanulmányi ügyeivel foglalkozik jelen szabályzat rendelkezései szerint. (2) A Bizottság feladat- és hatásköre: a) Eljárás az első, illetve további alapképzésben, valamint mesterképzésben résztvevő hallgatók tanulmányi és vizs­ gaügyeiben. b) Az óralátogatás alóli felmentési kérelmek elbírálása, az érintett szak véleményének figyelembe vételével. (3) A Bizottság választott tagjainak megbízása egy évre szól. (4) A Bizottság hallgató tagjainak megbízása legfeljebb kétszer újítható meg. (5) A Bizottság a munkarendjében meghatározott egyes kérdé­ sek elbírálását átruházhatja a Tanulmányi Osztály vezetőjére. A Rektori Hivatal A hivatalvezető 31. § (1) A Rektort és a Rektorhelyettest, illetve Rektorhelyetteseket az Egyetem vezetésében Rektori Hivatal segíti. A Rektori Hivatal az Egyetem központi ügyintéző szerve, amely segíti a Rektort irányítói feladata ellátásában. (2) A Rektori Hivatal vezetőjét a Rektor nevezi ki az Egyetemi Tanács véleményének meghallgatásával. A gazdasági főigazgató 32. § (1) Az Egyetem gazdasági főigazgatóját a Rektor javaslata alap­ ján a Nagykancellár nevezi ki három év időtartamra. A kine­ vezés megújítható. 154 �(2) Az Egyetem gazdasági főigazgatója az intézmény működé­ sével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekinteté­ ben a Rektor nevében jár el. Feladatát a Rektor közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. (3) A gazdasági főigazgató az Egyetem vagyonkezelőjeként a Rektornak közvetlenül alárendelten, a jogszabályok és az Egyetem szabályzatai alapján, az Egyetemi Tanács döntései­ nek figyelembevételével végzi munkáját (4) A gazdasági főigazgató az egyetemi szintű gazdálkodás kere­ teinek kialakításáért és megszervezéséért személyesen, annak működtetéséért és végrehajtásáért - a kari gazdasági igazga­ tók felelősségi körébe tartozó ügyek kivételével - felel. E te­ kintetben a kari gazdasági igazgatókat a Dékán egyidejű tá­ jékoztatásával a gazdálkodási szabályzat rendelkezései sze­ rint utasíthatja, ill. felelősségre vonásukat kezdeményezheti. (5) A gazdasági főigazgató feladat és hatáskörébe tartozik külö­ nösen: a) szervezi és irányítja az Egyetem gazdasági tevékenységét, b) végzi az egyetemi vagyon kezelését, c) felelős az Egyetem költségvetési javaslatának elkészítésé­ ért és a költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséért, d) gondoskodik az Egyetemi Tanács, valamint más, egyetemi szintű testületek elé kerülő, gazdasági tárgyú előterjeszté­ sek elkészítéséről, más előterjesztések gazdasági szem­ pontból történő előzetes véleményezéséről, segíti a Rek­ tort és az Egyetemi Tanácsot a fejlesztési tervek előkészí­ tésében és kidolgozásában, e) gondoskodik az Egyetem - kötelezettségvállalási körébe tartozó - gazdasági és pénzügyi kötelezettségeinek időben történő teljesítéséről, különös tekintettel az Egyetem éves elszámolásaira, f) megszervezi és működteti az Egyetem számvitelét, annak bizonylati rendszerét, kialakítja az utalványozás rendjét, gondoskodik a pénzügyi-gazdálkodási jogszabályok be­ tartásáról, az előírt statisztikai beszámolók határidőben történő elkészítéséről és megküldéséről, g) felelős azért, hogy az Egyetem, a Karok és más szervezeti egységek vezetői és gazdasági igazgatói a gazdálkodás­ hoz és a gazdálkodásról megfelelő időben és módon tájé­ koztatást kapjanak, h) a pénzügyi év lezárása után beszámol az Egyetemi Ta­ nácsnak az előző év teljes gazdálkodásáról, i) az Egyetem gazdasági vonatkozású ügyeiben - a Rektor ál­ tal átruházott hatáskörben - kötelezettségvállalási jogkört gyakorol, 155 �j) az egyetemi szintű valamennyi anyagi kötelezettségválla­ lással és utalványozással kapcsolatos ellenjegyzési jog­ kört gyakorolja jelen szabályzat és a gazdálkodási sza­ bályzat rendelkezései szerint, k) a Rektor által átruházott hatáskörben utalványozási jog­ kört gyakorol, 1) felhívja az Egyetem vezetőinek figyelmét azokra a tudo­ mására jutott döntésekre, amelyek feladatkörével össze­ függő valamely jogszabályt sértenek. Rendkívüli esetben, a Rektor nevében intézkedve az egyes Karokon bizonyos vagyonkezelési intézkedés megtételét felfüggesztheti, ha az állami vagy egyházi jogszabállyal, az Egyetem sza­ bályzatával, illetve a Rektor intézkedésével ellenkezik, m) ezen felül ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket számára jogszabály, a MKPK és az Egyetem által kiadott szabályzatok, az Egyetemi Tanács határozata vagy a Rek­ tor meghatároz. (6) A gazdasági főigazgató az elfogadott költségvetési előirány­ zatok bevételi és kiadási főösszegeinek túllépését csak az Egyetemi Tanács, meghatározott érték felett pedig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia hozzájárulásával engedé­ lyezheti, (7) A gazdasági főigazgató jogkörét a jelen szabályzatban meg­ határozott körben és személyekre átruházhatja. A beruházási és fejlesztési főigazgató 33. § (1) A beruházási és fejlesztési főigazgatót a Rektor felterjeszté­ sére a Nagykancellár nevezi ki három év időtartamra. A ki­ nevezés megújítható. (2) A beruházási és fejlesztési főigazgató jogosult az egyetemi beruházások megvalósítása során írásos megbízás alapján a Rektor nevében eljárva képviselni az Egyetemet az előkészí­ téssel, tervezéssel, engedélyezésekkel, kivitelezéssel kapcso­ latos egyeztető tárgyalásokon, műszaki átadás-átvételi eljárá­ sokon, amelyeken a szükséges felelős nyilatkozatokat megte­ szi, a megbeszélésekről folyamatosan tájékoztatja a Rektort, (3) A beruházási és fejlesztési főigazgató feladat-, hatás- és fele­ lősségi köre az alábbiakra terjed ki: a) feladata az Egyetem központi építési, felújítási és karban­ tartási munkálatainak teljes körű szervezése, irányítása, a Rektor által adott írásos megbízás alapján átruházott ha­ táskörben a beruházói, építtetői jogok gyakorlása, a vál­ lalt építtetői kötelezettségek teljesítésének biztosítása, 156 �b) feladata a kari hatáskörbe tartozó - közbeszerzési összeg­ határ alatti - beruházások, felújítások során a beruházá­ sok, felújítások felügyelete, ellenőrzése, c) feladata az intézményi szintű infrastrukturális fejlesztési tervek elkészítésének, folyamatos felülvizsgálatának szervezése, irányítása, ellenőrzése, d) feladata a munka-, polgár- és tűzvédelmi tevékenység in­ tézményi szintű szervezése, irányítása, ellenőrzése e) feladata a felelősségi körébe tartozó rendtartások elkészí­ tése, illetve elkészítésében való közreműködés f) feladata a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó be­ szerzések, beruházások egyetemi szinten történő szerve­ zése, és irányítása. (4) A beruházási és fejlesztési főigazgató felelőssége a fenti fel­ adatok végrehajtásán túl kiterjed mindazon feladatokra, me­ lyeket jogszabály, fenntartói előírások, az intézményi sza­ bályzatok vagy rektori utasítás a hatáskörébe rendel. A belső ellenőr 34. § (1) A belső ellenőr a gazdasági főigazgató által véleményezett és a Rektor által jóváhagyott írásos munkaprogram alapján vég­ zi a Karok gazdálkodásának és törvényi előírásoknak megfe­ lelő működésének ellenőrzését. Feltárja azokat az eseménye­ ket, amelyek jogszabállyal, egyetemi vagy kari szabályzattal, rektori utasítással, az Egyetemi Tanács határozatával ellenté­ tesek, és vezetői intézkedésre tesz javaslatot. A Rektor által megvizsgálandónak ítélt ügyekben a belső ellenőr a Rektor megbízása alapján jár el. A belső ellenőr szervezetileg csak a Rektor irányítása alá tartozik, de az ellenőrzési feladatokra a Rektor beleegyezésével bármely Kar Dékánja adhat javasla­ tot, vagy kérheti egy-egy célellenőrzés elvégzését. A nemzetközi kapcsolatok koordinátora 35. § (1) A nemzetközi kapcsolatok koordinátora a Rektor irányításá­ val intézi mindazokat a feladatokat, amelyek az Egyetem nemzetközi kapcsolataiból következnek, különösen: a) nyilvántartást vezet az Egyetem nemzetközi kapcsolatai­ ról, b) közreműködik az Egyetem nemzetközi kapcsolatait meg­ határozó döntések előkészítésében és végrehajtásában, c) koordinálja az oktatók, kutatók és egyéb dolgozók, hallga­ tók külföldi utazásaival kapcsolatos feladatok ellátását, 157 �d) közreműködik az egyetemi nemzetközi pályázatok és az ezekkel kapcsolatos ügyek intézésében, e) feladatkörében - külön engedély nélkül - információt kér­ het a Karok adott területeken működő munkatársaitól, akik a kért információt megadni kötelesek, f) tanácsaival segíti a Karok külkapcsolatainak ügyintézését, elszámolását. Az oktatási és akkreditációs koordinátor 36. § (1) Az oktatási és akkreditációs koordinátor végzi az ilyen jelle­ gű központi teendőket, különösen: a) folyamatosan vezeti a szak- és kar-akkreditációval kapcso­ latos nyilvántartásokat, áttekinthetően rendszerezi a do­ kumentumokat, amely munkája során a Karok e területen működő felelőseitől információ kérésére jogosult, b) nyilvántartja a doktori és habilitációs ügyek Egyetemi szintű teendőit, és intézi az ezzel kapcsolatos ügyviteli teendőket, c) folyamatosan nyilvántartja a szakok akkreditációs engedé­ lyeit, azok lejárta esetén meghosszabbításra irányuló in­ tézkedést időben kezdeményez, d) gondoskodik az Egyetem minőségbiztosítási rendszerének kialakításáról, működtetéséről, ejelkészíti a Karok információi alapján az Egyetem év­ könyvét, f) előkészíti az oktatási, kutatási és akkreditációs döntéseket az Egyetemi Tanács és a Rektor számára. A pályázati koordinátor 37. § (1) A pályázati koordinátor - együttműködve a nemzetközi kap­ csolatok koordinátorával és más érdekeltekkel - intézi a kö­ zös Egyetemi pályázatok koordinálását. Ennek keretében gondoskodik különösen: a) a Karokon jelentkező pályázati igények időben történő re­ gisztrálásáról, b) a pályázatok benyújtásához szükséges dokumentumok időben történő regisztrálásáról, ezen igényeket folyama­ tosan jelzi a gazdasági főigazgatónak, c) az elkészült pályázatok aláírásra történő előkészítéséről, d) a benyújtott pályázatok nyilvántartásáról, az elnyert pá­ lyázatok támogatási szerződéseinek aláírásra történő elő­ készítéséről, 158 �e) az elnyert pályázatok megvalósítása során az adatszolgál­ tatási és egyéb kötelezettségek nyilvántartásáról, időben történő teljesítéséről, f) az elnyert pályázatok megvalósítása során a pályázati for­ rás felhasználásának dokumentálásáról, amelyről folya­ matosan tájékoztatja a gazdasági főigazgatót, akitől ilyen adatokról információt kérni is jogosult, g) a pályázati beszámolók időben történő benyújtásáról. (2) A pályázati koordinátor eredményes munkavégzéséhez a kari koordinátorok a szükséges adatszolgáltatást kötelesek bizto­ sítani. A rektori titkárság 38. § (1) A titkárság végzi a Rektor által meghatározott feladatokat, így különösen: a) iktatja a bejövő és kimenő iratokat és intézkedik a Rektor utasítása szerint azoknak a Karokra való juttatásáról (ik­ tatókönyv), és gondoskodik a beérkező iratokból adódó feladatok teljesítésének ellenőrzéséről, b) irattározza, áttekinthetően rendszerezi a rektori iratokat, előterjesztéseket, c) ellátja az Egyetemi Tanács titkársági teendőit, ennek kere­ tében gondoskodik az Egyetemi Tanács ülésének előké­ szítéséről, határozatainak jegyzőkönyvbe foglalásáról, a határozatoknak közléséről és őrzéséről, d) intézi mindazokat az ügyeket, amelyeket a Rektori Hivatal adminisztrációs rendje megkíván, figyelemmel a rektori utasításokban foglaltak határidőre való teljesítésének írá­ sos dokumentálására. A Hallgatói Önkormányzat 39. § (1) Az Egyetemen a hallgatói érdekek képviseletére Hallgatói Önkormányzat működik. A Hallgatói Önkormányzat az Egyetem része. (2) A Hallgatói Önkormányzatnak az Egyetem minden hallgató­ ja tagja. (3) A Hallgatói Önkormányzat felépítését és működését a hatá­ lyos jogszabályok és jelen szabályzat keretei között a Hallga­ tói Önkormányzat alapszabálya határozza meg, amelyet az Egyetemi Tanács hagy jóvá. 159 �(4) A Hallgatói Önkormányzat operatív tevékenységének helyei a Kari Hallgatói Önkormányzatok. Egyetemi lelkészség 40. § (1) Az Egyetem nevelési feladatainak fontos, integráns részét képezi a Lelkészség tevékenysége, amelyet az egész Egye­ tem vagy egyes Karok számára szolgálatot tevő egy vagy több Egyetemi lelkész lát el. A lelkészt a Rektor javaslata alapján az illetékes megyéspüspök vagy szerzetes elöljáró beleegyezésével a Nagykancellár nevezi ki. (2) Az egyes, világi tudományokat oktató Karokon folyó, hitélet­ tel kapcsolatos oktatási tevékenységet külön koordinátor hangolja össze. 3. fejezet A KAROK SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE A Kari Tanács A Kari Tanács összetétele 41. § (1) A Kar vezető testületé a Kari Tanács, ennek funkcióját a fakultási jogú Kánonjogi Posztgraduális Intézet esetében az Intézeti Tanács látja el. A Hittudományi Kar és a Kánonjogi Posztgraduális Intézet egyházi fakultások, melyek szerveze­ tét, működését az Apostoli Szentszék által jóváhagyott saját szabályzatuk határozza meg, beleértve a Kari Tanács sajátos összetételét. így ezen, és más Egyetemi szabályzatok csak annyiban vonatkoznak a nevezett két fakultásra, amennyiben a Szentszék által jóváhagyott szabályzattal összhangban van­ nak. Az Egyetem többi fakultásán a Kari Tanács a Karhoz tartozó intézetek és szakok vezetőinek, oktatóinak, és más foglalkoztatottjainak, valamint hallgatóinak közös testületé. (2) A Kari Tanács tagjainak létszáma legfeljebb húsz fő. Szava­ zati joggal csak a tagok rendelkeznek. A Kari Tanács megbí­ zatása két évre szól. 160 �(3) A Kari Tanács elnöke a Dékán. (4) A Kari Tanács tagjai: a)a gazdasági igazgató, b) a Karral teljes munkaidejű munkaviszonyban álló oktatók közül, a Karral munkaviszonyban álló oktatók által vá­ lasztott öt tag, c) a Dékán javaslatára a Kar Dékánhelyettesei, intézetvezetői vagy más egyetemi tanárai közül a Rektor által kinevezett legfeljebb tizenegy tag, d) a Kari Hallgatói önkormányzat egy képviselője, e) a Kar nem oktató munkavállalói által saját körükből vá­ lasztott egy fő. (5) A Kari Tanács Kari Hallgatói Önkormányzat által delegált hallgató tagjának kiválasztási szempontjaira az 5. § (4) be­ kezdésének rendelkezései az irányadóak. (6) Egy személy egyidejűleg csak egy jogcímen lehet a Kari Ta­ nács tagja. (7)A kari tanácsi tagság megszűnik: a)a Kari Tanács megbízásának lejártával, b) a tag halálával, c) a tag lemondásával, melynek elfogadására a Dékán felter­ jesztésére a Rektor jogosult, d) a tagságra jogosító jogviszony megszűnésével, e) a Karral fennálló munkaviszony vagy hallgatói jogviszony megszűnésével, f) az 5. § (4) bekezdésében foglalt feltételek megváltozásával a Kari Hallgatói Önkormányzat által delegált képviselő vonatkozásában. A Kari Tanács feladat- és hatásköre 42. § (1) A Kari Tanács hatáskörébe tartozik: a) a Kar szabályzatainak elkészíttetése, elfogadása és annak az Egyetem Statútumában meghatározott esetekben Rek­ torhoz történő felterjesztésére indítvány tétel a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jóváhagyása végett, b) javaslattétel a Karon belüli szervezeti egység létesítésére, felosztására, összevonására vagy megszüntetésére, c) a tantervek jóváhagyása, d) a Kar költségvetésének és mérlegbeszámolójának elkészít­ tetése és véleményezése, e) a Dékán megválasztása és javaslattétel a Dékán személyé­ re a Rektor útján a Nagykancellárhoz, 161 �f) véleménynyilvánítás a dékánhelyettesi, kari gazdasági igazgatói, intézet-, illetve tanszékvezetői, valamint az egyetemi tanári, egyetemi docensi kinevezés előtt, g) véleménynyilvánítás az egyetemi magántanári cím odaíté­ léséről, a „Professor Emeritus” cím adományozásáról, h) állásfoglalás azokban az egyéb ügyekben, amelyeket sza­ bályzat vagy a Dékán a Kari Tanács hatáskörébe utal, i) javaslattétel a Rektorhoz, az Egyetemi Tanácshoz az Egye­ temet vagy a Kart érintő bármely ügyben. (2 ) Kari Tanács ülését legalább 8 nappal előbb kézbesített meg­ hívóval hívja össze a Dékán. Az összehívás kötelező, ha azt a tagok húsz százalékaírásban kéri. (3 ) A Kari Tanács üléséről emlékeztetőt vagy jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a Dékán és az előzetesen erre felkért egy tag hitelesít. A Kari Tanács oktató tagjainak választása 43. § (1) A Kari Tanács oktató tagjainak választásánál minden kari oktatási-kutatási egység egy teljes munkaidős munkavi­ szonyban álló egyetemi tanárt vagy egyetemi docenst, illető­ leg egy teljes munkaidős munkaviszonyban álló kutatót vagy adjunktust vagy tanársegédet jelöl. (2) A jelöltállítás a kari oktatási-kutatási egység vezetője által összehívott, az oktatási-kutatási egységnek az Egyetemmel munkaviszonyban álló oktatóiból, kutatóiból álló értekezle­ ten történik. (3) A Kari Tanács választott oktatói tagjaiból hármat a teljes munkaidős munkaviszonyban álló egyetemi tanárok és egye­ temi docensek, kettőt az ilyen munkaviszonyban álló kuta­ tók, adjunktusok és a tanársegédek közül kell választani. (4) A Kar által a Kari Tanácsba küldendő oktatót, illetve oktató­ kat a Kar munkaviszonyban álló oktatóiból álló, a Dékán ál­ tal összehívott oktatói értekezlet választja. (5) Az oktatói értekezlet határozatképes, ha azon a választásra jogosult oktatók legalább fele jelen van. (6) A Kari Tanács oktató tagjainak választásánál az egyetemi ta­ nárok és az egyetemi docensek, illetőleg a kutatók, adjunktu­ sok és a tanársegédek külön listán szerepelnek. Minden vá­ lasztó annyi és olyan jelöltre szavazhat, ahány az adott listá­ ról megválasztható. (7) A választás kezdetén - a Dékán javaslatára - az oktatói érte­ kezlet a jelenlévők közül háromtagú szavazatszámláló bizott­ ságot választ. 162 �(8) A szavazás titkos. (9) A Kari Tanácsban rendelkezésre álló létszámnak megfelelő­ en legtöbb érvényes szavazatot elnyert jelölt, illetve jelöltek válnak taggá. Szavazategyenlőség esetén az érintettek között a választást meg kell ismételni. (10) A tag, illetve tagok számának betelte után a kellő szavazat­ tal bíró személyek póttagnak tekintendők. Két póttag közötti szavazategyenlőség esetén a Dékán által behívott személy válik a testület tagjává. A Kari Tanács nem oktató tagjának megválasztása 44. § (1) A Kari Tanács nem oktató tagját a Kar nem oktatói állo­ mányban lévő munkavállalóinak a Dékán által összehívott értekezlete választja. (2) Az értekezlet a nem oktató munkavállalók közül jelölte(ke)t állít. Jelölt bármely a Karral munkaviszonyban lévő nem ok­ tató munkavállaló lehet, kivéve a gazdasági igazgatót. (3) A választásra egyebekben a 42. § (5) - (10) bekezdésekben meghatározott szabályok irányadóak. A Dékán A Dékán személye 45. § (1) A Kar vezetője a Dékán, akinek a funkcióját és jogkörét a fakultási jogú Kánonjogi Posztgraduális Intézet esetében az Elnök látja el. (2) A Dékán irányítja és ellenőrzi a Kar egész működését. A Dé­ kán feladatát az állami és egyházi jogszabályokban, valamint a jelen szabályzatban meghatározott keretek között látja el. (3) A megválasztandó Dékán jelölésére a Rektor a Kar Egyetemi tanárai és egyetemi docensei közül eseti bizottságot bíz meg. Az eseti bizottság a Kar egyetemi tanárai és egyetemi docen­ sei közül három jelöltet állít. A Dékánt a Kari Tanács titkos szavazással lebonyolított választása után, a Rektor javaslatá­ ra a Nagykancellár nevezi ki háromévi időtartamra. (4) A Dékán megbízatása megszűnik: a) a megbízás lejártával, b) a Dékán halálával, 163 �c) a Dékán lemondásával, és a Rektor véleményének kikéré­ sével a Nagykancellár által történő elfogadásával, d) a Dékán felmentésével, e) a Dékán Egyetemmel fennálló munkaviszonya megszűn­ tével. f) a Dékán 70. életévének betöltésével. (5) Dékánnak ugyanaz a személy legfeljebb még egyszer vá­ lasztható újra. (6) Indokolt esetben a Dékánt - a Rektor előterjesztésére és a Kari Tanács meghallgatása után - a Nagykancellár a megbí­ zatás idejének lejárta előtt is felmentheti. (7) A Dékán felmentésére a Rektor felé a Kari Tanács is javasla­ tot tehet. A Dékán felmentését kezdeményező Kari Tanácsi döntéshez a Kari Tanács tagjainak 2/3-os szavazattöbbsége szükséges. A Dékán feladata és hatásköre 46. § (1) A Dékán - feladatainak ellátása során - a Karon általános utasítási és intézkedési jogkörrel rendelkezik. (2) A Dékán feladata és hatásköre: a) ellátja a Kar képviseletét, b) gondoskodik a hatályos jogszabályok, valamint az egye­ temi szabályzatok betartásáról, c) gyakorolja a Rektor által delegált munkáltatói jogokat, d) irányítja a Kar gazdálkodását a jelen szabályzat keretei között, e) megsemmisít minden olyan kari intézkedést, amely jog­ szabályt, egyházi törvényt, egyetemi, illetőleg kari sza­ bályzatot sért, ez ellen 8 napon belül a Rektorhoz lehet fellebbezést benyújtani, f) ellátja mindazokat a további feladatokat, amelyeket jog­ szabályok, az egyetemi döntések a hatáskörébe utalnak. A Dékán helyettesítése 47. § (1) A Dékánhelyetteseket a Dékánnak - a Kari Tanács vélemé­ nyének meghallgatása után - a Rektor útján tett előterjeszté­ se alapján a Nagykancellár nevezi ki és menti fel. A Dékánhelyettesek megbízatása - felmentésük vagy lemondá­ suk kivételével - a Dékánével együtt szűnik meg. (2) A Dékánhelyettesek számát egy és négy között a Dékán ja­ vaslatára a Kari Tanács állapítja meg, hatáskörüket a Dékán állapítja meg. 164 �A prodékán 48. § Az előző Dékánt - amennyiben a Kar teljes munkaidős oktatója - prodékáni cím illeti meg. A gazdasági igazgató 49. § (1) A Kar gazdasági ügyeit, a jóváhagyott kari költségvetés keretei között, az egyetemi és az azt kiegészítő kari szabály­ zatok, egyetemi tanácsi és az azzal összhangban lévő kari ta­ nácsi határozatok, a rektori és gazdasági főigazgatói utasítá­ sok keretei között, az ehhez szükséges szakmai képesítéssel rendelkező, oktatói státuszban nem lévő, teljes munkaidőben foglalkoztatott gazdasági igazgató vezeti. (2) A kari gazdasági igazgatót a Dékánnak - a Kari Tanács vé­ leményének meghallgatása után - a Rektor útján tett előter­ jesztése alapján a Nagykancellár nevezi ki és menti fel. (3) A kari gazdasági igazgató felett a szakmai irányítást a gazda­ sági főigazgató gyakorolja. (4) A kari gazdasági igazgató - az (1) bekezdésben meghatáro­ zott keretek között - a kari pénzügyi források felhasználásá­ ban a Dékán utasításai szerint jár el. (5) A gazdasági igazgató hatásköre az alábbi feladatokra terjed ki: a) közvetlenül irányítja és ellenőrzi az alá rendelt szervezeti egységek munkáját, b) megszervezi és irányítja a Kar gazdasági, gazdálkodási feladatait, c) előkészíti a Dékán gazdasági döntéseit, d) elkészíti az éves beszámolót, és a Kari Tanács elé terjeszti, e) megtervezi az éves költségvetést, és teljesítését folyamato­ san figyeli, felelős annak tartalmáért, megalapozottságá­ ért, a módosítások kezdeményezéséért és azok tartalmá­ ért, f) a Dékán javaslatát véleményezi a tanszékek/tantárgycsoportok oktatási, valamint a kutatási­ fejlesztési laboratórium, a kutatási és fejlesztési szerződé­ sek és az egyéb szervezeti egységek gazdálkodási kerete­ inek felosztásához, annak elfogadását követően a gazdál­ kodási keretek felhasználását folyamatosan figyelemmel kíséri, g) felelős a kari költségvetés megvalósítása, a pénzgazdálko­ dás, a vagyongazdálkodás, létszámgazdálkodás, költség­ gazdálkodás és a likviditás folyamatos figyelemmel kísé­ 165 �résért, a kari gazdálkodás helyzetéről a rektor, a dékán és a gazdasági főigazgató rendszeres tájékoztatásáért, illetve indokolt esetben a szükséges intézkedésre vonatkozó ja­ vaslat megfogalmazásáért, h) iránymutatást ad a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához, ellenőrzi azokat, i) elkészíti a pályázatok, és akkreditációk költségvetését, j) a Dékánnal és az általa kijelölt további személlyel a Kar bankszámlái felett rendelkezési joga van, kötelezettséget vállal és utalványoz, k) megszervezi és ellenőrzi a munka-, tűz- és vagyonvédel­ met, 1) megszervezi és ellenőrzi a tárgyi eszköz gazdálkodást, m) kapcsolatot tart a szakhatóságokkal, önkormányzatokkal, bankokkal, biztosítókkal, njhatáridőben biztosítja a Rektori Hivatal számára a megfele­ lő tartalmú kari adatszolgáltatást az intézményi szintű adóbevallásokhoz, beszámolókhoz, statisztikákhoz, egyéb gazdasági tárgyú adatszolgáltatásokhoz o) a jogszabályi, szabályzati előírásokat valamint a gazdasá­ gi főigazgató szakmai irány mutatásait, utasításait betar­ tatja, és betartatja, a fentiek alapján kialakítja a kar gaz­ dálkodási szabályait, p) tevékenységéről folyamatosan beszámol a Dékánnak q) rendszeresen beszámolót készít a Rektori Hivatalnak. A Dékáni Hivatal 50. § (1) A Kar adminisztratív szervezete a Dékáni Hivatal. A Dékáni Hivatal élén a Dékáni Hivatalvezető, vagy az ilyen hatáskör­ rel megbízott személy áll. (2) A Dékáni Hivatal felépítését, feladat és hatáskörét Kari szin­ ten kell meghatározni. 166 �4. fejezet A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS RENDSZERE A minőségügyi információk 51. § (1) A minőségbiztosítási feladatok ellátása a megfelelő informá­ ciókra épül. (2) Az Egyetem tevékenységének minőségére vonatkozó infor­ mációk forrásai: a) a jogszabályi előírások, b) a Magyar Akkreditációs Bizottság szakmai követelmény­ rendszere és értékelései, c) a képzések tartalmát és szervezeti kereteit meghatározó dokumentációk, d) a tanulmányi statisztikák, e) az Egyetem teljesítményének más hazai és külföldi Egye­ temek teljesítményéhez történő objektív összehasonlítása országos és nemzetközi tanulmányi versenyeken kialaku­ ló rangsor alapján, f) az elhelyezkedési lehetőségek elemzése, g) a hallgatók véleménye, h) az oktatók véleménye, i) a felhasználók, vagyis az oktatás és a kutatás eredményeit hasznosítok véleménye. (3) A hallgatói igényeket és véleményeket Hallgatói ügyében az öregdiákok szövetségének bevonásával, az illetékes ta­ nulmányi ügyekkel foglalkozó szervezeti egységek és a mi­ nőségbiztosítási bizottság járnak el. Minőségértékelés 52. § (1) A megszerzett információk alapján kell elvégezni a minőségi követelmények és célkitűzések érvényesítését, az Egyetem, a Karok és szakok, azok szervezeti egységei működésének tényleges jellemzői és a minőségi követelmények és célkitű­ zések összehasonlítását. (2) A minőségbiztosítási feladatok megoldásának módszere kü­ lönösen a Magyar Akkreditációs Bizottság szempontrendsze­ re, és az azt kiegészítő egyetemspecifikus értékelési szem­ 167 �pontok alapján elkészített kérdőívek alkalmazása. A kérdő­ ívek tartalmát a hallgatók, oktatók és felhasználók, mint cím­ zettek részéről várt, eltérő tartalmú információknak megfele­ lően kell meghatározni. A kérdőívek összeállításakor figye­ lembe kell venni az egyes Karok specifikumait, és a kritikai észrevételeken túl javaslatok megfogalmazására is lehetősé­ get kell adni. (3) A felmérések eredményeinek feldolgozása alapján kell öszszeállítani a minőségértékelés alapinformációit. Ezeket az egyéb információforrásokkal összehasonlítva kell megfo­ galmazni a szükséges javaslatok. 5. fejezet AZ ADATKEZELÉS ÉS TOVÁBBÍTÁS RENDJE Általános rendelkezések 53. § (1) Az Egyetem, illetve szervezeti egységei, mint adatkezelők személyes (kivételesen különleges), illetve közérdekű ada­ tokkal kerülhetnek kapcsolatba. (2) Személves adatnak minősül minden olyan adat, amely az egyetemi polgárokkal, munkavállalókkal kapcsolatba hozha­ tó, így különösen : az érintett nevére , születési helyére és idejére , lakcímére , személy azonosító jelére, ösztöndíjára, nemére, állampolgárságára , illetve hontalanságára , mene­ kült vagy bevándorolt státusára ,anyja nevére vonatkozó ada­ tok , ideértve az érintett fényképét is. (3) Különleges adatnak minősül különösen a faji eredetre, nem­ zeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra , pártállásra , val­ lásos vagy más meggyőződésre , egészségi állapotra, bünte­ tett előéletre vonatkozó adat. (4) Adatkezelésnek minősül az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, továb­ bítása és nyilvánosságra hozatala, egyéb hasznosítása , az adatok megváltoztatása és további felhasználása. (5) Adatkezelő az, aki az adatkezelés fogalmi körébe eső bár­ mely tevékenységet folytat. 168 �(6) Adattovábbítást jelent, ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik. (7) Nyilvánosságra hozatalnak számít, ha az adatot bárki számá­ ra hozzáférhetővé teszik. Adatkezelés és továbbítás 54. § (1) Az Egyetem, és szervezeti egységei, mint adatkezelők csak olyan személyes és különleges adatokat kezelhetnek, ame­ lyek az Egyetem rendeltetésszerű működéséhez, a képzés megszervezéséhez, illetve a munkáltatói jogok gyakorlásá­ hoz nélkülözhetetlenek. (2) Az intézmény egyéb adatkezelési tevékenységet csak az ön­ kéntesség és az információs önrendelkezés elveinek biztositása mellett folytathat. (3) Az Egyetem szervezeti egységei, mint adatkezelők kötelesek gondoskodni a kezelt adatok biztonságáról, kötelesek továb­ bá kialakítani azokat a technikai és szervezési szabályokat, illetve eljárásokat, amelyek az adatvédelem követelményei­ nek érvényre juttatásához szükségesek. (4) Az adattovábbításhoz és nyilvánosságra hozatalhoz szüksé­ ges engedélyt - a törvényben ez alól nem kivont adatok ese­ tében - az adatkezelő kérésére az érintett adhatja meg. 55. § (1) Adatkezelési tevékenységet az egyes szervezeti egységek csak feladatkörük ellátásához szükséges mértékben folytat­ hatnak. (2) Adattovábbításra intézményen belül az érintett szervezeti egységek között kerülhet sor. Az adatkérőnek ebben az eset­ ben pontosan meg kell jelölnie az adatkérés célját és indokát. (3) Az intézményen kívüli adattovábbításhoz a Rektor engedé­ lyére van szükség - kivéve a jogszabály által lehetővé tett olyan statisztikai célú adatközlést, amely esetében a sze­ mélyazonosság nem megállapítható. 169 �II. FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER II. RÉSZ Az oktatókra és kutatókra irányadó további rendelkezések 1. fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az oktatói, kutatói alkalmazás feltételei1 91. § Az oktatókra és kutatókra irányadó rendelkezések hatálya kiter­ jed az Egyetem valamennyi oktatási és kutatási tevékenység folytatására irányuló jogviszonyban álló alkalmazottjára. 92. § (1) Az Egyetemen egyetemi tanár, egyetemi docens, adjunktus és tanársegéd, valamint tanári (így különösen nyelvtanár, testnevelő tanár, gyakorlati oktató, kollégiumi tanár) és meg­ bízott előadó oktatói munkakörök szervezhetők. (2) A kutatók vonatkozásában az Egyetemen kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi, tudomá­ nyos munkatársi és tudományos segédmunkatársi kutatói munkakörök szervezhetők. (3) Az oktatói és kutatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával. Tanársegédi munkakörben az oktató három évig mint gya­ kornok, munkaköri cím nélkül is foglalkoztatható. ' Ftv. 83-85. § 170 �93. § (1) Az Egyetemen oktató és kutató az lehet, aki (a) egyetemi oklevéllel rendelkezik, (b) cselekvőképes és büntetlen előéletű, (c) az oktatói, tudományos illetve kutatói alkotói követelménye­ ket az egyes Karok vonatkozásában a döntésre illetékes testü­ let határozatai tartalmazzák. (2) Az Egyetem oktatói és kutatói munkakörben munkaviszony­ nyal rendelkező munkavállalójával oktatói és kutatói mun­ kakörben további munkaviszonyt nem létesíthet (3) Az Egyetem oktatóinak és kutatóinak tevékenységét rendsze­ resen értékelni kell, és az oktatók esetében lehetőséget kell biztosítani a hallgatói véleménynyilvánításra is. Munka viszony létesítése és megszüntetése2 94. § (1) Az egyetemi tanárok, egyetemi docensek és mestertanárok munkaszerződése általában határozatlan időre szól. (2) Az egyetemi adjunktusok és tanársegédek munkaszerződése határozott időre szól, adjunktus esetében kétszer, tanársegéd esetében egyszer hosszabbítható meg. (3) Az oktatók határozott idejű munkaviszonyban történő alkal­ mazása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavi­ szony megszűnése előtt egy hónappal köteles a munkaválla­ lót értesíteni a továbbfoglalkoztatás szándékáról. (4) Az oktatói és kutatói munkaviszonyra és munkavégzésre vonatkozó részletes előírásokat a Karok vonatkozásában a döntésre illetékes testület határozatai tartalmazzák. (5) Az Egyetem a vele munkaviszonyban álló személlyel a mun­ kakörébe nem tartozó oktatói és kutatói feladatok ellátására megbízási jogviszonyt létesíthet Az oktatók és kutatók jogai és kötelezettségei3 95. § (1) A Egyetem oktatójának és kutatójának joga, hogy a) véleményt nyilvánítson és javaslatot tegyen a Egyetem életével kapcsolatos bármely kérdésben és ezekre ér­ demi választ kapjon, 2 Ftv. 86-91. § 3 Ftv. 95. § 171 �részt vegyen — közvetlenül vagy képviselője útján az érdekét érintő döntések meghozatalában és az in­ tézmény vezető testületéiben, c) teljes munkaidős oktatók esetében: hogy választó és választható legyen az Egyetemen működő testületekbe, d) a vonatkozó előírásokat betartva használja az Egyetem létesítményeit, eszközeit és berendezéseit. (2) Az oktatók és kutatók jogosultak továbbá a) tudományos célú hazai és nemzetközi pályázatok be­ nyújtására, b) a munkaköri feladataikból származó tudományos kuta­ tási feladatok mellett, az Egyetem által gondozott disz­ ciplínák közül, a pénzügyi fedezet biztosítottsága ese­ tén a maguk választotta tudományos téma kutatására, c) találmányok szabadalmaztatására, tudományos kutatási eredményeik közzé tételére, d) hazai és nemzetközi tudományos és szakmai rendezvé­ nyeken, valamint szervezetekben való részvételre. (3) Az Egyetem kérelemre az oktatók és kutatók részére hét évenként legfeljebb egy év időtartamra kutatási, alkotói idő­ szakot engedélyezhet, az erre vonatkozó előírások rendelke­ zéseinek megfelelően. (4) A jelen szakasz (1 )-(3) bekezdésében meghatározottakon túl az oktatók jogosultak a) a tananyag meghatározására, az alkalmazott oktatási és képzési módszerek megválasztására a képesítési köve­ telményeknek a tantervi előírásoknak, valamint az ok­ tatási szervezeti egységben kialakított munkamegosz­ tásnak megfelelően, b) a tantárgy-programok és a tananyag fejlesztésére, c) a hallgatók tanulmányi munkájának és teljesítményé­ nek értékelésére. b) 96. § (1) Az Egyetem minden oktatójának és kutatójának kötelessége, hogy beosztásának megfelelően a) részt vegyen a Kar oktató munkájában, az oktatási fog­ lalkozások (előadás, szeminárium, különböző gyakor­ lati foglalkozások, konzultációk) vezetésében, a hallga­ tók vizsgáztatásában, b) tudományos munkát folytasson, c) rendszeresen képezze önmagát, d) megszerezze az előmeneteléhez szükséges képesítés(eke)t, illetve nyelvtudást, e) részt vegyen az intézményi közéletben, 172 �ellássa a választás által elnyert egyetemi, kari, tanszéki tisztségeket, g) tiszteletben tartsa az Egyetem katolikus szellemiségét. (2) Ezeken túlmenően az egyetemi tanárok valamint az egyetemi docensek kötelesek részt venni a doktori képzéssel kapcsola­ tos feladatok ellátásában. (3) Az egyetemi tanárok és a habilitált oktatók — megbízás alapján — kötelesek részt venni a habilitációs eljárás lefoly­ tatásában. (4) A vezető oktatók (az egyetemi tanárok, docensek, kiemelt vezető tanárok, kiemelt vezető nyelvtanárok és kiemelt veze­ tő testnevelő tanárok) kötelesek részt venni az oktatói után­ pótlás képzésében. (5) A teljes munkaidős oktatók az (l)-(3) bekezdésekben megha­ tározottakon túl a következő oktatói tevékenység ellátására kötelezhetők: a) vizsgáztatás, b) szakmai konzultáció, c) tudományos diákköri tevékenységben közreműködés, d) a foglalkozásokra felkészülés, e) közreműködés a hallgatók írásbeli tananyaggal való el­ látásában az oktatási szervezeti egység vezetője által meghatározott módon és formában. (6) Az előírásoknak megfelelően az oktatói munkakört betöltő oktatók kötelesek ellátni az alábbi feladatokat: a) doktori témavezetés, b) doktori programvezetés, c) szakfelelősi tevékenység, d) az oktatásszervezeti egység tevékenységével összefüg­ gő oktatási igazgatási feladat. f) A kötelező óraterhelésre és az ellátandó oktatói feladatokra vonatkozó rendelkezések 97. § (1) Az oktató a heti teljes munkaidejéből - két tanulmányi félév átlagában - legalább heti tíz órát köteles a hallgatók felkészí­ tését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására fordítani. (2) A teljes munkaidős oktatók és kutatók kötelezettsége a mun­ kakörének megfelelő színvonalú tudományos kutatói tevé­ kenység folytatása. (3) Az oktatók heti kötelező óraterhelését és a tanítási idő meg­ határozásának további előírásait a Kari Tanács határozatai tartalmazzák. 173 �(4) A kötelező óraszám megállapításánál a következő — a)-d) pontban meghatározott — oktatási foglalkozások, illetve te­ vékenységek vehetők figyelembe a) valamennyi oktatói munkakör esetében az adott szak hatá­ lyos tantervében előírt ' — előadás, — szeminárium, — gyakorlat, — egyéb kontaktóra; b) a kötelező óraterhelésnél az a) pontban felsoroltakon túl figyelembe vehető a szakdolgozat, évfolyamdolgozat té­ mavezetői és bírálói tevékenység, valamint a nem vizsga­ időszakban végzett záró vizsgáztatás; c) a doktori iskolák képzési rendjében közreműködésre jogo­ sult oktatók esetében a doktori képzési feladatok ellátásá­ ban kifejtett és heti átlagóraszámban kifejezett tevékeny­ ség; d) az egyetemi tanári, egyetemi docensi, kiemelt vezető nyelvtanári illetve kiemelt vezető testnevelő tanári mun­ kakör esetében az oktatói utánpótlás képzésében és neve­ lésében kifejtett és heti átlagóraszámban kifejezett tevé­ kenység. 98. § (1) Az egyéni óraterhelés megállapításánál figyelembe kell venni az oktató által ellátott a) dékáni, b) dékán-helyettesi valamint oktatás szervezeti egység veze­ tői feladatokat és c) az egyetemi és/vagy kari testületi választott tisztséggel já­ ró feladatokat. 99. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató a kizárólag az egyetemen ellátható oktatási feladatainak ellátása céljából a teljes munkaidőnek (heti 40 óra) legalább felét köteles heti átlagban a munkahelyén tölteni. (2) Az oktató hetente legalább két óra fogadóórát köteles tartani, amelynek időpontját és helyét a hallgatók számára a helyben szokásos módon közzé kell tenni. 100. § (1) A részmunkaidőben foglalkoztatott oktató a kizárólag az egyetemen ellátható oktatási feladatainak ellátása céljából a teljes munkaidőnek legalább negyedét köteles heti átlagban a munkahelyén tölteni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt előírás alól a munkáltatói jogkör gyakorlója felmentést adhat. 174 �(3) A részmunkaidőben foglalkoztatott oktatókra egyebekben e szabályzat kötelező óraterhelésre és az ellátandó oktatói fel­ adatokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkal­ mazni. A részmunkaidőben foglalkoztatott oktatókat érintő egyéb előírásokat az egyes Karok vonatkozásában a Kari Ta­ nács határozatai tartalmazzák. 101. § Oktató alkalmazására nem munkaviszony keretében (Pl. óra­ adói megbízás, stb.) akkor kerülhet sor, ha azt az adott oktatás­ szervezeti egység oktatási és kutatási feladatai indokolják. 2. fejezet AZ EGYES OKTATÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK Az egyetemi tanár, az egyetemi docens, az egyetemi adjunktus, az egyetemi tanársegéd és a gyakornok Az egyetemi tanár 102. §. (1) Egyetemi tanárrá az nevezhető ki, aki az általános köve­ telményeken túl a) doktori (PhD vagy DLA) vagy azzal egyenértékű fokozat­ tal (a továbbiakban: doktori fokozattal) és habilitációval rendelkezik, b) oktató és tudományos illetve szakmai tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, il­ letve szakmai munkájának vezetésére, c) iskolateremtő oktatási, tudományos és szakmai munkás­ sággal, oktatási és tudományszervezői tapasztalattal és irányítási készséggel bír, d) idegen nyelven is képes előadás tartására, e) széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel, va­ lamint szakmai-közéleti elismertséggel rendelkezik, f) vállalja, hogy különös módon törekszik az Egyetem kato­ likus jellegének biztosítására, illetve tiszteletben tartásá­ ra. 175 �(2) Az egyetemi tanárok folyamatos alkalmazásának követelmé­ nyei: a) az oktatott tárgyat magába foglaló tudományág átfogó is­ merete és alkotó művelése, tantárgycsoport összefogás­ hoz, továbbá a tárgyak tananyagának önálló összeállítá­ sához, valamint magas színvonalú előadások tartásához akár idegen nyelven is szükséges felkészültség, b) az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése, illetve az ilyen irányú tevé­ kenység irányítás (pl. jegyzet, tankönyv, szakkönyv írá­ sa), c) az oktató-nevelő és a tudományos munka szervezése, d) az oktatók-kutatók munkájának irányítása, továbbá az ok­ tatói-kutatói utánpótlás nevelése, e) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi viszonylatban, f) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudomány területé­ nek gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékeny­ ségének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szer­ zése, g) tudományos és tudományszervezési tevékenység kifejtése, a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben tudo­ mányága, intézménye, illetőleg az ország szakmai képvi­ selete, h) kezdeményező és irányító részvétel az intézményben folyó szakmai-közéleti munkában, a kari, egyetemi feladatok megoldásában, i) a doktorjelöltek munkájának irányítása, irányító jellegű részvétel doktori képzésben, részvétel, doktori és habilitációs eljárásokban. (3) Az egyetemi tanári kinevezésre vonatkozó további követel­ ményeket az egyes Karok vonatkozásában a döntésre illeté­ kes testület határozatai tartalmazzák. Az egyetemi docens 103. § (1) Egyetemi docenssé az nevezhető ki, aki az általános köve­ telményeken túl a) doktori (PhD vagy DLA) vagy azzal egyenértékű fokozat­ tal rendelkezik, b) alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi és tudományos, illetve szakmai munkájának vezetésére, 176 �c) idegen nyelven is képes előadás tartására, d) önálló kutatási és szakmai gyakorlat alapján széleskörű (hazai és külföldi) kutatási és szakmai tapasztalattal ren­ delkezik, rendszeresen részt vesz szakmai rendezvénye­ ken és az intézmény közéletében, e) vállalja, hogy törekszik az Egyetem katolikus jellegének biztosítására, illetve tiszteletben tartására. (2) Az egyetemi docensek folyamatos alkalmazásának követel­ ményei: a) a művelt tudományág átfogó ismerete, továbbá a tananyag önálló összeállításához és magas színvonalú előadások tartásához szükséges felkészültség, b) a szakterület gazdasági, társadalmi vonatkozásainak isme­ rete, rendszeres kapcsolattartás tudományterületének gyakorlati tevékenységével, kutatási/szakmai megbízások szerzése, pályázatokon való részvétel, c) önálló tudományos alkotómunka végzése, valamint az ab­ ban elért eredmények közzététele (idegen nyelven is), d) aktív részvétel a hazai és nemzetközi tudományos köz­ életben és szakmai rendezvényeken, e) magas szintű oktatási-nevelési tevékenység, részvétel az oktatói utánpótlás nevelésében, f) közreműködés tanszéki, kari, egyetemi feladatok megoldá­ sában, g) a doktorjelöltek munkájának irányítása, irányító jellegű részvétel doktori képzésben, részvétel doktori eljárások­ ban, h) törekvés az egyetemi tanári követelmények teljesítésére (habilitáció megszerzése). (3) Az egyetemi docensi kinevezésre vonatkozó további köve­ telményeket az egyes Karok vonatkozásában a döntésre ille­ tékes testület határozatai tartalmazzák. Az egyetemi adjunktus 104. § (1) Egyetemi adjunktusnak az nevezhető ki, aki az általános követelményeken túl: a) doktori fokozattal vagy öt éves felsőoktatási oktatói gya­ korlattal vagy tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, b) önálló tudományos eredményekkel rendelkezik, c) szakmai folyóiratokban megjelent közleményekkel ren­ delkezik, d) egy világnyelven aktív nyelvismerettel bír, 177 �e) vállalja, hogy törekszik az Egyetem katolikus jellegének biztosítására, illetve tiszteletben tartására. (2) A kinevezés meghosszabbításának feltételei: a) az oktatott tantárgy tananyagának alapos és széleskörű is­ merete az alkalmazási készség szintjén, gyakorlati foglal­ kozások anyagának összeállításához, a foglalkozások ve­ zetéséhez és egyes előadások tartásához szükséges felké­ szültség, b) tudományos kutatómunka végzése és eredményeinek köz­ zététele (idegen nyelven is), c) közreműködés a tanszék, intézet oktatásszervezési felada­ tiban és bekapcsolódás a szakmai közéletbe, d) felkészülés a docensi követelmények teljesítésére, a dok­ tori fokozat megszerzése, e) lehetőséghez képest idegen nyelvű előadások tartása. (3) Az egyetemi adjunktusi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktorjelölti jogviszony létesítése (abszolutóri­ ummal rendelkezik). (4) Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki a munkába ál­ lásának napjától számított nyolcadik év elteltéig az adjunktu­ si munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket nem teljesí­ tette. (5) Az egyetemi adjunktusi kinevezésre vonatkozó további kö­ vetelményeket az egyes Karok vonatkozásában a döntésre il­ letékes testület határozatai tartalmazzák Az egyetemi tanársegéd 105. § (1) Egyetemi tanársegédnek az nevezhető ki, aki az általános követelményeken túl: a) szakmai vezetés mellett kezdeti tudományos tevékenysé­ get folytat, b) legalább egy világnyelven aktív nyelvismerettel rendelke­ zik, c) vállalja, hogy törekszik az Egyetem katolikus jellegének biztosítására, illetve tiszteletben tartására, d) a doktori képzést megkezdte.. (2) A tanársegédi kinevezés meghosszabbításának feltételei: a) az oktatott tantárgy tananyagának az oktatáshoz szükséges szintű ismerete és abból gyakorlati foglalkozások vezeté­ sére való képesség, b) részvétel a tanszék, intézet egyéb feladatainak ellátásában, az egyetemi közélet eseményeiben, 178 �c) megfelelő tájékozottság a tudományága, illetve művészeti területe alapvető fontosságú irodalmáról, illetve alapo­ sabb tájékozottság a tudományág általa művelt részterüle­ tén, d) a tudományos munka alapvető módszereinek ismerete és kellő irányítás mellett tudományos tevékenység kifejtése, doktori témaválasztás és a fokozatszerzésre való felké­ szülés, e) felkészülés az adjunktusokra vonatkozó követelmények teljesítésére, f) második idegen nyelvnek az oktatott tantárgy és az oktató által művelt kutatási terület körébe tartozó szakirodalom tanulmányozásához szükséges szaknyelvi ismerete. (2) Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki a munkába ál­ lásának napjától számított harmadik év elteltéig a tanársegédi munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket nem teljesítet­ te. (3) Az egyetemi tanársegédi kinevezésre vonatkozó további kö­ vetelményeket az egyes Karok vonatkozásában a döntésre il­ letékes testület határozatai tartalmazzák. A gyakornok 106. § (1) Tanársegédi munkakörben az oktató három évig mint gya­ kornok, munkaköri cím nélkül is foglalkoztatható. (2) Egyebekben a gyakornokra a tanársegédre vonatkozó rendel­ kezések az irányadóak. Munkaviszony megszüntetése 107. § (1) Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki a munkába állásának napjától számított tizenkettedik év elteltéig nem szerzett tudományos fokozatot. (2) A határidőkbe nem számít be az az időszak, amely alatt a munkaviszony kilencven napnál hosszabb ideig szülési sza­ badság miatt, gyermekgondozás céljából, közeli hozzátartozó ápolása céljából, keresőképtelen betegség miatt, valamint külföldi felsőoktatási intézményben való munkavállalás vagy szakmai tanulmányút miatt szünetel. A határidő elteltével az oktató munkaviszonya megszűnik. A megszűnésről a a munkáltatói jogkör gyakorlója értesíti az oktatót. (3) Az Egyetem a kinevezési okmányban, illetve a munkaszer­ ződésben meghatározza, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket az oktatónak milyen ütemezésben kell 179 �teljesítenie, továbbá felhívja a figyelmet az eredménytelen teljesítés jogkövetkezményeire. 108. § (1) Az Egyetem rendes felmondással - az Mt.-ben meghatáro­ zottakon túl - az oktatói munkakörben történő foglalkoztatást megszüntetheti, ha az oktató a) nem teljesítette a számára jelen szabályzatban előírt köve­ telményeket, b) részére a tanítási időre eső munkavégzést - két félév átla­ gában - legalább ötven százalékban nem tudja biztosítani, c) nem teljesítette azokat a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket, amelyeket az Egyetem - megfelelő határidő biztosításával - a munkaszerződésben előírt. A nyelvtanár és a testnevelő tanár A nyelvtanár 109. § (1) A nyelvtanárok alkalmazásának feltételei: a) egyetemi végzettség az oktatandó nyelvből, b) legalább kétéves oktatási gyakorlat, c) törekvés az Egyetem katolikus jellegének biztosítására, il­ letve tiszteletben tartására. (2) A határozatlan idejű alkalmazás követelményei: a) az oktatott nyelv alapos és széleskörű ismerete, a gyakor­ lati foglalkozások anyagának összeállításához, a foglal­ kozások vezetéséhez és a vizsgáztatáshoz szükséges fel­ készültség. b) közreműködés oktatási segédletek, jegyzetek megírásában, c) a nyelvek, a nyelvhasználat iránti mélyebb érdeklődés fel­ keltése, az idegen nyelvet eszközként használó hallgatók munkájának támogatása, d) tevékeny részvétel az intézeti és a szakmai közéletben. (3) A nyelvtanári alkalmazásra vonatkozó további követelmé­ nyeket az egyes Karok vonatkozásában a Kari Tanács hatá­ rozatai tartalmazzák A testnevelő tanár 110. § (1) A testnevelő tanár alkalmazásának feltételei: a) egyetemi szakirányú végzettséget tanúsító oklevél, b) legalább kétéves oktatói tapasztalat, c) legalább egy idegen nyelv oktatáshoz és sportszervezéshez szükséges társalgási szintű ismerete, 180 �d) törekvés az Egyetem katolikus jellegének biztosítására, il­ letve tiszteletben tartására. (2) A határozatlan idejű alkalmazás feltételei: a) az oktatott szakágak (sportágak) magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretének folyamatos fejlesztése, b) általános tájékozottság a testnevelés és a sport adott szak­ ági gyakorlatában és szakirodalmában, c) a nyelvtudás folyamatos szinten tartása illetve fejlesztése, d) a tanórán kívüli testnevelésben, az egyetemi sportmunká­ ban való aktív részvétel, e) bekapcsolódás az egyetemi sportegyesület sportéletének vitelébe, f) valamely sportágban szakedzői oklevél. (3) A testnevelő tanári alkalmazására vonatkozó további köve­ telményeket az egyes Karok vonatkozásában a Kari Tanács határozatai tartalmazzák. Megbízott óraadó tanár 111. § (1) Megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor látható el, ha az oktató által ellátott tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem ha­ ladja meg a teljes munkaidő hetven százalékát. (2) Megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, nem rend­ szeres oktatói feladatokra. (3) Az Egyetem a vele munkaviszonyban álló személlyel a mun­ kakörébe nem tartozó oktatói feladatok ellátására megbízási jogviszonyt létesíthet. Egyéb rendelkezések 112. § Az egyéb oktatói munkakörök meghatározását és a kinevezé­ sükre vonatkozó követelményeket és egyéb előírásokat az egyes Karok vonatkozásában a Kari Tanács határozatai tartalmazzák. 113. § (1) A nyelvtanárt és a testnevelő tanárt felsőoktatási intéz­ ményben ténylegesen, teljes munkaidőben kifejtett 10 évi ok­ tatási tevékenység után a munkáltatói jogkör gyakorlója ké­ relemre vezető nyelvtanárnak, illetve vezető testnevelő ta­ nárnak nevezi ki. A vezető nyelvtanárt és vezető testnevelő tanárt a jogszabály által az adjunktusnak garantált illetmény­ nyel azonos munkabér illeti. (2) A nyelvtanárt és a testnevelő tanárt felsőoktatási intézmény­ ben ténylegesen, teljes munkaidőben kifejtett 20 évi oktatási 181 �tevékenység után a munkáltatói jogkör gyakorlója kérelemre kiemelt vezető nyelvtanárnak, illetve kiemelt vezető testne­ velő tanárnak nevezi ki. A kiemelt vezető nyelvtanárt és ki­ emelt vezető testnevelő tanárt a jogszabály által a docensek­ nek garantált illetménnyel azonos munkabér illeti. (3) A vezető és kiemelt vezető oktatói kinevezésre irányuló ké­ relemben a kérelmező köteles igazolni, hogy a kinevezés fel­ tételeinek eleget tett. Az oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek4 Professor Emeritus 114. § (1) Annak, aki egyetemi tanári címmel rendelkezik, és nyugdí­ jazására tekintettel foglalkoztatását megszüntetik, az Egye­ temi Tanács Professor Emeritus vagy Professor Emerita (a továbbiakban együtt: Professor Emeritus) címet adományoz­ hat. (2) Professor Emeritus címet az az egyetemi tanár kaphatja meg, akinek teljes munkaidőre szóló munkaviszonya az Egye­ temmel hetvenedik életévének betöltése után szűnik meg, és aki kimagasló szakmai teljesítménye és példamutató maga­ tartása révén e cím viselésére érdemes. (3) A Professor Emeritus cím határozott időre, három évre adha­ tó, és többször meghosszabbítható. (4) A Professor Emeritus cím viselője jogosult arra, hogy e cí­ met használja, és észrevételeivel, javaslataival írásban vagy szóban megkeresse az Egyetem különböző hivatali testületé­ it, illetve előadásokat vagy más foglalkozásokat tartson és részt vegyen a vizsgáztatásban. (5) A Professor Emeritus cím viselője jogosult arra, hogy érde­ meinek elismeréseként az Egyetem részére a jogszabályilag szavatolt juttatást nyújtsa, amelynek mértéke havonta, a költ­ ségvetési törvényben rögzített, az egyetemi tanári munkakör garantált illetményére megállapított összeg harminc százalé­ ka, amelyet személyi jövedelemadó fizetésének kötelezettsé­ ge terhel. Egyetemi magántanár 115. § (1) Egyetemi magántanári cím az egyetemmel munkaviszony­ ban nem álló habilitált személynek adható, aki az Egyetem 4 Ftv. 92. § 182 �oktatási, továbbá tudományos-kutatási munkájában részt vesz és ezt a jövőben is vállalja. (2) Az egyetemi magántanárnak a szakterületén előadás hirdetési joga van. (3) Az egyetemi magántanárt az általa végzett oktatási, valamint tudományos-kutatási munkáért a teljesítményével arányos dí­ jazás illeti meg. (4) Amennyiben az egyetemi magántanárral az Egyetem munka­ viszonyt létesít, e mellett egyetemi magántanári címét to­ vábbra is használhatja. Címzetes egyetemi tanár 116. § Címzetes egyetemi tanári cím annak, az Egyetemmel munkavi­ szonyban nem álló személynek adományozható, aki saját szakte­ rületén legalább huszonöt éve dolgozik, országosan elismert szakember, és aki tevékenységével az Egyetem oktatási, illetőleg tudományos-kutatási munkájában legalább öt éve aktívan részt vesz és ezt a jövőben is vállalja. Címzetes egyetemi docens 117. § Címzetes egyetemi docensi cím annak, az Egyetemmel munka­ viszonyban nem álló személynek adományozható, aki saját szak­ területén legalább tizenöt éve dolgozik, elismert szakember, és aki tevékenységével az Egyetem oktatási, illetőleg tudományos­ kutatási munkájában legalább három éve aktívan részt vesz és ezt a jövőben is vállalja. Mesteroktató 118. § Mesteroktatói cím annak, az Egyetemmel munkaviszonyban nem álló személynek adományozható, aki kiemelkedő színvona­ lú gyakorlati oktató munkájával ezt a kitüntető címet kiérdemel­ te. Mestertanár 119. § Mestertanári cím annak, az Egyetemmel munkaviszonyban álló oktatónak adományozható, aki kiemelkedő színvonalú gyakorlati oktató munkájával ezt a kitüntető címet kiérdemelte. 183 �Egyéb rendelkezések 120. § A 114-119. §-okban meghatározott címek adományozásának és visszavonásának egyéb feltételeit, az adományozás rendjét, a címmel járó juttatásokat, a cím visszavonásának rendjét a jelen szabályzat, valamint az egyes Karok vonatkozásában a döntésre illetékes testület határozatai tartalmazzák. 3. fejezet AZ OKTATÓK ALKOTÓI SZABADSÁGÁRA ÉS KÜLFÖLDI TANULMÁNYÚTJÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Az oktatók alkotói szabadsága Általános rendelkezések 121. § (1) Az Egyetem teljes munkaidős munkaviszonyban álló egye­ temi tanárai, egyetemi docensei, adjunktusai és tanársegédei számára tudományos kutatások végzése, továbbá egyéni tu­ dományos továbbképzésük elősegítése érdekében, hétéven­ ként legfeljebb két félév időtartamra oktatásmentes kutatási, alkotó időszak engedélyezhető. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában hét évnek minősül tizen­ négy olyan félév, melyben az oktató a Karon teljes munka­ idős munkaviszonyban ténylegesen oktatási tevékenységet fejtett ki, s melybe az alkotói szabadság időtartama nem számít bele. 122. § (1) Nem engedélyezhető alkotói szabadság a tanszék- és inté­ zetvezetőknek, a Dékán-helyetteseknek valamint a Dékánnak vezetői megbízatásuk idejére. (2) Az (1) bekezdésben foglalt előírás alól a munkáltatói jogkör gyakorlója felmentést adhat. 184 �Az alkotói szabadság engedélyezésére irányuló eljárás 123. § (1) Az alkotói szabadságot a Dékán engedélyezi. (2) Az alkotói szabadság engedélyezéséhez az illetékes tanszékés intézetvezető előzetes írásbeli egyetértő nyilatkozata szük­ séges, melyet a kérelemhez mellékelni kell. (3) A kérelem benyújtásának határideje az alkotó szabadság ter­ vezett kezdetét megelőző négy hónap. (4) Az alkotói szabadság alatt végzendő tudományos kutatási feladatokról (kutatómunkában, tanulmányutakon, tudomá­ nyos rendezvényeken való részvétel, tankönyv, szakkönyv írása stb.) az alkotói szabadság iránti kérelemmel egyidejűleg részletes munkatervet kell benyújtani a Dékánhoz. Az alkotói szabadságon lévő oktató jogai és kötelezettségei 124. § (1) Az oktató köteles az alkotói szabadság ideje alatt minden más rendszeres kereső tevékenységét szüneteltetni. Ez alól a szabály alól indokolt esetben a Dékán adhat felmentést. (2) Az oktató köteles az alkotói szabadság leteltét követő egy hónapon belül a munkatervben vállalt kötelezettségek ered­ ményéről a Dékánnak írásban beszámolni és kutatási ered­ ményeit bemutatni. (3) Az alkotói szabadság alatt az oktatót a jogszabály által garan­ tált, besorolásához kötött munkabére illeti meg. Egyéb rendelkezés 125. § Az alkotói szabadság további előírásait az egyes Karok vonat­ kozásában a döntésre illetékes testület határozatai tartalmazzák. Az oktatók külföldi tanulmányútja Általános rendelkezések 126. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi a) az oktatók külföldi tanulmányúton valamint külföldi kon­ ferencián való, részben vagy egészben kari forrásból fi­ nanszírozott részvételét, továbbá b) a teljes munkaidős oktatók bármilyen forrásból finanszíro­ zott szolgálati célú külföldi útját a szorgalmi, vizsga idő­ szakban 185 �(2 ) Tanszék-, intézetvezető, a Dékán-helyettesek és a Dékán számára a vezetői megbízatás ideje alatt egy naptári évben egyhuzamban két hónapot meghaladó külföldi tartózkodás nem engedélyezhető. (3 ) Az oktató köteles a munkáltatói jogkör gyakorlója által en­ gedélyezett külföldi tartózkodásról jelentést írni, s azt a haza­ térést követő egy hónapon belül a munkáltatói jogkör gya­ korlójának benyújtani. Az oktatók külföldi útjainak engedélyezésére irányuló eljárás 127. § (1) A kérelmet az indulás előtt legalább 20 munkanappal kell a kiküldetés elrendelésére jogosult személyhez, testülethez be­ nyújtani (2) A külföldi tanulmányúton és konferencián való részvétel en­ gedélyezése iránti kérelemhez - amennyiben az kari támoga­ tással történik - mellékelni kell: a) az illetékes kari bizottság előzetes írásbeli egyetértő nyi­ latkozatát, b) a gazdasági osztály vezetőjének igazolását arról, hogy rendelkezésre áll-e a külföldi tartózkodáshoz igényelt tá­ mogatás. (3) Minden esetben mellékelni kell a gazdasági osztály vezetőjé­ nek igazolását arról, hogy rendelkezésre áll-e az oktató kül­ földi tartózkodása miatt felmerülő egyéb többletköltség fede­ zete. A külföldi tartózkodás során folyósított munkabér 128. § (1) Ha a külföldön tartózkodás egy naptári éven belül a két hónapot nem haladja meg, az oktatót megilleti a jogszabály által garantált, besorolásához kötött munkabér 100%-a. Az esetleges vezetői pótlék azt az oktatót illeti meg, aki a kül­ földön tartózkodó oktató helyettesítését ellátja. (2) Ha a külföldön tartózkodás egy naptári éven belül a két hó­ napot meghaladja, de a hat hónapot nem haladja meg, az ok­ tatót megilleti a jogszabály által garantált, besorolásához kö­ tött munkabér 70%-a. (3) Ha a külföldön tartózkodás egy naptári éven belül a hat hó­ napot meghaladja, de egy naptári évet nem halad meg, az ok­ tatót megilleti a jogszabály által garantált, besorolásához kö­ tött munkabér 50%-a. (4) Egy évet meghaladó külföldi tanulmányút esetén az egy évet meghaladó időtartamra munkabér nem fizethető. 186 �A külföldi tartózkodás kari keretből való támogatása 129. § (1) Az Egyetem oktatói a külföldi tanulmányútjaikhoz és a külföldi konferenciákon való részvételhez kari támogatást igényelhetnek. (2) Az erre szolgáló pénzügyi keretet a kari illetékes bizottság az éves költségvetés elfogadásakor határozza meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott keret felhasználásáról a ka­ ri illetékes bizottság véleménye alapján a a munkáltatói jog­ kör gyakorlója dönt, aki a felhasználásról a kari illetékes bi­ zottságot tájékoztatja. (4) Egyetemi támogatás akkor vehető igénybe, ha más forrás nem áll rendelkezésre vagy az a költségeket teljes egészében nem fedezi. (5) Egy hónapot meg nem haladó időtartamú külföldi tartózko­ dás esetén a tényleges utazási költség 100%-a, az élelmezései és szállásköltség legfeljebb 50%-a igényelhető. (6) Az egy hónapot meghaladó időtartamú külföldi tartózkodás esetén a tényleges utazási költség 100%-a, az élelmezési és szállásköltség legfeljebb 70%-a igényelhető. Egyéb rendelkezés 130. § A külföldi tanulmányút további előírásait az egyes Karok vo­ natkozásában a döntésre illetékes testület határozatai tartalmaz­ zák. III. RÉSZ A kutatókra irányadó rendelkezések5 131. § A kutatóprofesszor, a tudományos tanácsadó, a tudományos fömunkatárs, a tudományos munkatárs és a tudományos segéd­ munkatárs kinevezésére és foglalkoztatására vonatkozó köve­ telményeket az egyes Karok döntésre jogosult testületéinek hatá­ rozatai tartalmazzák. Ftv. 93. § 187 �IV. RÉSZ Etikai Kódex6 Általános rendelkezések 132. § Az Etikai Kódexben foglalt rendelkezések célja az Egyetem szellemiségének megőrzése, valamint az Egyetem hatékony t miit oUi-rtnoífnon IIIUIWUVOVHVIV 1 V7 1VV7Z.A7 LLCIL/L/ U1 LV7 ö 1 LClö Cl. 133. § (1) Az Egyetem Magyarországon államilag elismert egyházi egyetem. (2) Az Egyetem törekszik a) egyetemes, átfogó, elmélyülésre és szintézisre képes tu­ dományos szemléletre, b) az emberi személyiség, a keresztény és európai művelt­ ségeszmény és a család tiszteletére, c) az együttműködési készségre, mások értékeinek elismeré­ sére, d) a tudomány nyíltságára, nemzetköziségére, autonómiájára és az egyetemi szabadság biztosítására az egyén és a kö­ zösség jogai, az igazság és a közjó határai között, e) az ország és a magyarság - Pázmány Péter akaratával megegyező - szellemi és etikai felemelkedésének szolgá­ latára, f) a keresztény életszemlélet és a katolikus tanítás megismer­ tetésére, az erre épített szellemiség szeretetére, átélésére és megvalósítására az egész egyetemi tevékenységben, különösen pedig a nevelésben. (3) Az Egyetem, mint katolikus egyetem rendelkezik az alábbi lényegi tulajdonságokkal: a) katolikus eszmeiség, nemcsak az egyének, hanem az egye­ temi közösség részéről is, b) állandó reflexió az emberi tudás növekvő gazdagságára a katolikus hit fényében, ennek a tudásnak saját kutatások­ kal való gyarapítása, c) hűség a Katolikus Egyház által közvetített keresztény üze­ nethez, d) intézményes elkötelezettség Isten népének és az emberiség nagy családjának szolgálatára azon az úton, amely az életnek értelmet adó transzcendens cél felé vezet. 6 Ftv. 139. § (2) 188 �Minden munkavállalóra vonatkozó rendelkezések 134. § (1) Az Egyetem minden munkavállalója köteles a) az egyházi intézményekben elvárható munkahelyi fegyel­ met mind feladatai ellátásában, mind viselkedésében, megjelenésében, beszédmódjában példamutatóan megtar­ tani, b) az Egyetem és a Kar vonatkozó határozatait betartani, c) a munkavégzés helyén pontosan, a munkavégzésre alkal­ mas állapotban megjelenni, d) feladatai ellátása körében az általában elvárható gondos­ ságot tanúsítani, e) a munkakörénél, beosztásánál fogva megillető jogait ren­ deltetésszerűen gyakorolni, f) felettesei jogszerű döntéseinek és utasításainak eleget ten­ ni, g) az intézmény jellegének és szellemiségének megfelelő ál­ talános viselkedési normák megsértésétől szabadidejében, illetve az Egyetem területén kívül is tartózkodni, h) az Egyetem szellemiségét tiszteletben tartani, i) az Egyetem és a Kar jó hírének megóvására törekedni, j) az Egyetemmel fennálló jogviszonyával összefüggésben megszerzett minden adatot és információt bizalmasan ke­ zelni, k) az Egyetem anyagi helyzetét szem előtt tartva az Egyetem tulajdonában álló eszközökkel takarékosan bánni. (2) A nem katolikus alkalmazottak is kötelesek - saját meggyő­ ződésük megtartása mellett - az Egyetem katolikus szellemi­ ségét tiszteletben tartani. Az attól eltérő saját meggyőződé­ sük az Egyetem számára végzett munkájukat nem befolyá­ solhatja, különösen az Egyetem katolikus szellemiségét nem gyengítheti. E kötelezettség súlyos vagy ismételt megszegése rendkívüli felmondásra adhat okot. 135. § Ha az alkalmazottak az egyetemi vagy kari vezetés döntéseit vagy rendelkezéseit bármilyen szempontból kifogásolhatónak tartják, akkor a hivatali út betartásával első fokon közvetlen fe­ lettesükhöz, illetve rajta keresztül a döntéshozó testülethez vagy személyhez és a Dékánhoz, másodfokon a Rektorhoz fordulhat­ nak panaszukkal. 136. § (1) Az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok és egyetemi határozatok betartása minden alkalmazott számára kötelező. 189 �(2) E kötelezettség súlyos vagy ismételt megszegése rendkívüli felmondás alapjául szolgálhat. 137. § (1) Az intézményi belső vitákról az Egyetem hallgatóit tájékoz­ tatni, ill. a viták megoldásába őket bármilyen formában be­ vonni tilos. (2) A hallgatók bevonása a vitás kérdésekbe, illetve azok megol­ dása érdekében a hallgatóság bevonásának bármilyen formá­ ja olyan súlyos kötelezettségszegésnek minősül, amely rend­ kívüli felmondásra adhat okot. (3) Az (l)-(2) bekezdés nem alkalmazható, ha a hallgatók tájé­ koztatását, bevonását jogszabály vagy jelen szabályzat írja elő. 138. § (1) Ha az alkalmazott az Egyetemmel létesített jogviszonyával összefüggésben őt megillető jogaival, hivatali hatalmával vagy beosztásával, jogtalan előny saját maga vagy más szá­ mára történő biztosítása érdekében visszaél, illetve a jogsza­ bály vagy munkaviszonya folytán őt terhelő kötelezettségeit ugyanezért megszegi, úgy ez a magatartás az Egyetem szá­ mára rendkívüli felmondás alapjául szolgálhat. (2) E rendelkezés alkalmazása az esetleges polgári vagy bünte­ tőjogi felelősségre vonást nem akadályozza. 139. § Ha az alkalmazott feladatai ellátása körében észleli jogszabály vagy jelen szabályzat rendelkezéseinek megsértését, be nem tar­ tását, vagy erről hitelt érdemlően tudomást szerez, köteles azt haladéktalanul közvetlen felettese tudomására hozni. Az oktatókra vonatkozó külön szabályok 140. § (1) Az Egyetem oktatói tanító és nevelő tevékenységükben kötelesek törekedni az egyetem katolikus jellegének erősíté­ sére. (2) Kötelesek az Egyetem, a Kar, illetve az adott szervezeti egy­ ség fejlesztéseit szolgáló pályázatokon a lehetőségekhez ké­ pest minél nagyobb számban részt venni, és ezáltal az Egye­ tem fejlesztését elősegíteni. (3) Kutatói tevékenységüket kötelesek a katolikus tanítás szem­ pontjainak figyelembevételével, az Ex corde Ecclesiae elő­ írásai szerint végezni, az egyházi közösség tudományos szín­ vonalának emeléséért. 190 �141. § (1) Az oktatók oktatási feladatkörével összefüggő kötelezettsé­ gei: a) a tanórák megtartása, b) az órakezdés és végzés időpontjának pontos betartása, c) a szorgalmi és vizsgaidőszak kezdetének és végének pon­ tos betartása, d) az oktatással kapcsolatos adminisztratív teendők pontos és a hivatalos határidők betartásával történő ellátása - külö­ nösen az érdemjegyeknek a leckekönyvbe és a vizsgalap­ ra történő beírása, e) a vizsgák lelkiismeretes megszervezése és lebonyolítása, f) a kért statisztikák és beszámolók pontos, a határidők betar­ tásával történő elkészítése. (2 ) Az oktatók kötelesek az oktatási szervezeti egység oktatói ér­ tekezletein minden alkalommal részt venni. 142. § (1) Az oktatók kötelesek - bármely okból - elmaradt tanóráikat pótolni, legkésőbb az aktuális vizsgaidőszak kezdetéig. (2) A pótórát olyan napon kell megtartani, amely a képzés szempontjából oktatási nap, és lehetőleg olyan időpontban, amely nem ütközik a tanórára jelentkezett hallgatók számára kötelező más tanórával vagy vizsgával. (3) A pótórát az elmaradt tanórával azonos képzési helyen kell megtartani. (4) Az oktató helyettesítésére csak a képzésért felelős személy jóváhagyásával kerülhet sor. (5) Ha az oktató elmaradt tanórája jelen szabályzatnak megfelelő pótlásáról három vagy több alkalommal, felróható módon nem gondoskodik, úgy ez a magatartás az Egyetem számára rendkívüli felmondás alapjául szolgálhat. (6) Megbízási szerződés keretében foglalkoztatott oktató esetén az (5) bekezdés alkalmazására azzal az eltéréssel kerülhet sor, hogy az Egyetem a szerződéstől elállhat, és a már kifize­ tett megbízási díjat visszakövetelheti. 143. § A vizsgákra a tanórákra vonatkozó szabályokat kell megfelelő­ en alkalmazni. 144. § (1) Az Egyetemmel munkaviszonyban álló oktatók tudományos munka végzésére kötelesek. (2) A tudományos munkáról, publikációkról évente jelentést kell leadni az illetékes szervezeti egységnek. 191 �145. § Az Etikai Kódexben foglalt rendelkezések súlyos vagy ismételt megszegése felmondás - külön meghatározott esetben rendkívü­ li felmondás - indokául szolgálhat. V. RÉSZ Egyéb rendelkezések 146. § A szabályzat hatályba lépését követő új alkalmazás esetén a munkaviszony létesítésének feltétele a jelen szabályzatnak meg­ felelő munkaszerződés kötése valamint a jelen szabályzatnak megfelelő munkaköri leírás kiadása. E rendelkezés tekintetében új alkalmazásnak minősül a határozott idejű munkaviszonyok meghosszabbítása is. 147. § Azon munkakörök esetében, ahol az Ftv. kötelező pályáztatást ír elő, a pályázati feltételekre és eljárási rendre a Statútum ren­ delkezései és a hatáskörrel rendelkező egyetemi testületek hatá­ rozatai irányadóak. 192 �Ill HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ) A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyetemi Tanácsa a felsőokta­ tásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: Ftv.) 21. § (4) bekezdés c) pontja alapján, a hallgatói követelményrendszer részeként - a Ftv. 32-33.§, 39-40.§, 46.§, 49-50.§, 57-60.§, 62-63.§, 73.§, 76.§, 125.§, 147.§, 150.§, 154.§ és 160.§-ai, valamint a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 22-24.§-ai szerint - az alábbi szabályokat alkotja. I. rész Általános rendelkezések A szabályzat hatálya és értelmezése 148. § (1) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ) hatálya az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló vala­ mennyi személyre kiterjed, függetlenül attól, hogy hallgatói jogviszonya mikor keletkezett.7 (2) A TVSZ hatálya a doktori képzés kivételével az Egyetemen valamennyi hallgatói jogviszonyban folytatott képzésre kiter­ jed. A szakirányú továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseket a karok önállóan szabályozzák. (3) Jelen szabályzat hatálya kiterjed a képzésben résztvevő va­ lamennyi oktatási szervezeti egységre, oktatóra, illetve az ok­ tatásszervezési feladatokat bármilyen jogviszonyban ellátó alkalmazottakra. (4) A Hittudományi Kar és a Kánonjogi Posztgraduális Intézet a szent tudományok oktatása tekintetében jelen szabályzattól eltérhet. 7 Lásd még a 176. § átmeneti rendelkezéseit. 193 �(5) Vita esetén a dékán vagy az általa megbízott dékánhelyettes hitelesen értelmezi jelen szabályzatot, és kibocsátja a végre­ hajtásához szükséges rendelkezéseket. Tanulmányi ügyekben eljáró szervek Tanulmányi Bizottság (TB) 149. § (1) A karonként felállított Tanulmányi Bizottság (továbbiak­ ban: TB) jár el első fokon mindazon tanulmányi- és vizsga­ ügyben, amelyben a döntés joga nincs a dékánnak fenntartva. (2) így a TB dönt - a halasztott beiratkozás engedélyezéséről [154. § (3) bek.] - a halasztott tárgyfelvétel engedélyezéséről [163. § (7) bek.] - kedvezményes tanrend engedélyezéséről [164. § (1) bek.] - vendéghallgatói jogviszony létesítésének engedélyezé­ séről [158. § (2) bek.] - költségtérítéses hallgatók államilag támogatott helyre történő átsorolásáról [162. § (3) bek.] (3) A TB a munkarendjében meghatározott egyes kérdések elbí­ rálását, a dékán jóváhagyásával, írásban átruházhatja a Ta­ nulmányi Osztály (továbbiakban: TO) vezetőjére. (4) A TB négytagú, elnöke a Kari Tanács által választott oktató. A TB további egy oktató tagját a Kari Tanács, két hallgató tagját a Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: HŐK) vá­ lasztja meg egy-egy évre. A TB munkájában - szavazati jog nélkül - részt vehet a TO képviselője is, valamint szükség esetén meghívottként az érintett tantárgy felelős oktatója. (5) A TB döntésének érvényességéhez az szükséges, hogy a dön­ téshozatalban legalább két személy (az elnök és egy hallgató tag) részt vegyen. A döntés egyszerű szótöbbséggel történik, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (6) A TB ülésezési rendjét - az illetékes dékánhelyettes jóváha­ gyásával - a bizottság elnöke határozza meg. (7) A TB első fokú döntése ellen - a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül - a dékánhoz (illetőleg az általa megbízott illetékes dékánhelyetteshez) lehet fellebbezni. (8) A dékán, illetőleg az általa megbízott dékánhelyettes hatás­ körébe tartozik első fokon - tagozatváltási, szakváltási kérelmek elbírálása [160. § és 161. § ] 194 �önhibán kívüli passzív félév igazolásának elbírálása [150. § (5) bek.] - a hallgatói jogviszony tanulmányi okból való megszün­ tetése [170. § (2) bek.] - más egyetem azonos szakáról átjelentkezni szándékozó hallgató átvétele [159. § (1) bek.] - a dékáni méltányossági kérelmek elbírálása [170. § (3) bek.] (9) A Karon belüli jogorvoslati lehetőségek kimerítése után, amennyiben az a hallgató jogszabályban, vagy egyetemi sza­ bályzatban rögzített jogát sérti - a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához lehet fordulni. (10) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó érté­ kelés ellen jogorvoslati eljárás csak a Ftv. 73.§ (2) bekezdés értelmében indítható. - Kreditátviteli Bizottság 150. § (1) Más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, vagy saját intézményben más szakon szerzett kreditek elismerésé­ hez az ismeretanyag egyezésének mértékét a karonként felál­ lított Kreditátviteli Bizottság (továbbiakban: KAB) állapítja meg a szakfelelős (tárgyfelelös) vagy az illetékes tanszék vé­ leményének figyelembe vételével. A Kreditátviteli Bizottság ezekről a Karok által megadott határidőig dönt. A KÁB egyenértékűséget állapít meg akkor, ha a teljesített tárgy is­ meretanyaga eléri a mintatantervben/tantárgylistában szerep­ lő tárgy megkövetelt ismeretanyagának 75%-át. Az újra fel­ vételt nyert hallgatók esetében a kérelmet nem a KÁB-hoz, hanem a TO-hoz kell benyújtani a beiratkozáskor. A tárgyak elfogadása a (7) bekezdés alapján történik. Kari rendelkezés a TVSZ 15O.§ (1) bekezdéséhez: A KAB döntési határideje: a szorgalmi időszak harmadik hetének vége. (2) A KÁB legalább három és legfeljebb hét oktatóból áll. Elnö­ két - a Kar egyetemi tanárai vagy docensei közül - a dékán javaslatára a Kari Tanács választja úgy, hogy a szaktudo­ mányok minden főbb területe képviselve legyen benne. A KÁB megbízatása három évre szól. (3) A KÁB akkor határozatképes, ha ülésén a tagok többsége je­ len van. (4) A KÁB működési szabályait maga állapítja meg. 195 �(5) A KÁB döntése ellen az egyetem rektorához lehet jogorvos­ lattal fordulni. (6) Az elismert tantárgyakat a Neptun rendszeren és a lecke­ könyvben érvényesíteni csak az előtanulmányi rend figye­ lembe vételével lehet. Az elismert tárgyak kreditpontjai az adott félévben a teljesített kreditekhez adódnak hozzá, ezen tárgyak azonban a féléves átlagok számításánál nem vehetők figyelembe, csak a halmozott (kumulált) súlyozott tanulmá­ nyi átlagszámításnál. (7) A kérelmek benyújtásának menete: A hallgató abban az aktív félévében, amikor fel tudja venni a tárgyat, és el akarja fogadtatni, felveszi a tárgyfel vételi idő­ szakban a Neptun rendszeren, majd a kari szabályozás szerint benyújtja véleményezett (Id. 1. bek.) kérelmét a KÁB-hoz. Amennyiben a hallgató egyszerre több, egymásra épülő tár­ gyat akar elfogadtatni, hogy tovább léphessen, a tantárgy­ blokk első elemét felveszi, és benyújtja az összesre az elis­ merési kérelmet. Amennyiben a KÁB a kérelmet pozitívan bírálja el, a tanulmányi előadó az adott félévre a blokk összes tagját a Neptun rendszeren elfogadja a hallgatónak, és a lec­ kekönyvbe is bevezeti. Ha a KÁB a blokknak nem minden tagját fogadja el, a tanulmányi előadó az egymásra épülés sorrendjében megszakítás nélküli elemeket fogadja csak el az adott félévben, a többit pedig a további aktív félévekben, az előtanulmányi rend figyelembevételével. Kari rendelkezés a TVSZ 15O.§ (7) bekezdéséhez: A kérelmet a 151.§ (1) bekezdésének megfelelően a szorgalmi időszak második hete péntek 1200-ig kell a Kari Titkárságon benyújtani. A kérelem csak a tanszék írásbeli véleményével együtt fogadható el. A kérelmek benyújtási és elbírálási rendje 151. § (1) Bármilyen kérelmet csak a megfelelő formanyomtatványon lehet benyújtani, a kérelemhez csatolt, kitöltött tértivevénnyel ellátott és ennek megfelelően felbélyegzett, saját névre megcímzett borítékkal. A kérelemhez csatolni kell a kérelem indokául szolgáló igazolást és az előírt szol­ gáltatási díj befizetéséről szóló bizonylatot is. A kérelem csak akkor kerül elbírálásra, ha a hallgató leckekönyve le van adva a TO-n. A hiányosan benyújtott kérelmek nem kerülnek elbírálásra. (2) A kérelmek benyújtási határideje - kedvezményes tanrendi kérelem esetén: a regisztrációs hét péntekje 196 �- - átvételi, szakváltási kérelem esetén: augusztus 10. tagozatváltási, átsorolási, vendéghallgatói jogviszony engedélyezése iránti kérelem esetén: a regisztrációs he­ tet megelőző legalább két hét halasztott beiratkozási, halasztott tárgyfelvételi kérelem esetén: a szorgalmi időszak második hetének péntekje a KAB-hoz benyújtandó kérelem esetén: Kari szabá­ lyozás szerint Kari rendelkezés a TVSZ 151.§ (2) bekezdéséhez: A KAB-hoz benyújtandó kérelem határideje a szorgalmi időszak 2. hete péntek 1200. (3) A kérelmek elbírálási határideje: a benyújtást követő harminc nap A közlés, tájékoztatás szokásos módja az Egyetemen 152. § (1) A Kar hallgatóval szembeni közléseinek formái a beiratko­ záskor kézhez kapott tanulmányi tájékoztató, a TO hirdető­ tábláján (továbbiakban: hirdetőtábla) elhelyezett nyilvános tájékoztató, a kari honlap, a NEPTUN üzenet, az e-mail és a postai úton továbbított levél. (2) A teljes hallgatóságot vagy a hallgatók csoportját érintő köz­ léseket a hirdetőtáblán kell elhelyezni, és a kari honlapon kell megjelentetni. Az ilyen jellegű tájékoztatásról egyénen­ ként NEPTUN üzenet is küldhető. (3) A konkrétan egy hallgatót érintő közlést NEPTUN üzenet formájában, vagy e-mailben — kivételesen postai úton továb­ bított levélben - kell közölni. (4) A hallgató kötelezettsége a TO hirdetőtáblájának vagy a kari honlapnak, e-mail levelezésének és a NEPTUN rendszer üzeneteinek folyamatos nyomon követése. Az ilyen módon közzétett információt a küldéstől, illetve kihelyezéstől számí­ tott 10. napon közöltnek kell tekinteni. II. rész A képzés rendszere, az oktatás rendje A képzés rendszere 153. § (1) Az Egyetemen a képzés az Egyetemi Tanács által elfogadott képzési program alapján folyik. A képzési program része a tanterv, amelyet a Karok az oktatási miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján készítenek. 197 �(2) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdé­ sére. Az alapképzés képzési és kimeneti követelményei hatá­ rozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet - összefüggő szakmai gyakorlat esetén legalább kettöszáztíz kreditet - kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. A megszerzendő kreditet és a képzési időt a szakok mintatantervei határozzák meg. (3) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felső­ fokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy fél­ év. A megszerzendő kreditet és a képzési időt a szakok min­ tatantervei határozzák meg. (4) Az alapszakon és az ahhoz kapcsolódó mesterszakon, vala­ mint az egységes, osztatlan képzésben együttesen legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább tíz és leg­ feljebb tizenkét félév. Hallgatói jogviszony keletkezése, beiratkozás, regisztráció (bejelentkezési eljárás), jogviszony szüneteltetés 154. § (1) A Karon az kezdheti meg tanulmányait, aki a Karra felvételt vagy átvételt nyert, és a Karral hallgatói jogviszonyt létesí­ tett. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A hall­ gatónak a beiratkozáskor nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik-e felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel, il­ letve eddigi tanulmányai során mely felsőoktatási intézmény(ek)ben, hány államilag támogatott félévet vett igénybe. (2) A felvételről és a beiratkozás időpontjairól, szabályairól le­ vélben kell értesíteni a felvételt nyert jelentkezőt. A dékán gondoskodik arról, hogy a tanulmányaikat megkezdő hallga­ tók a beiratkozáskor megkapják az írásos tanulmányi tájé­ koztatót. (3) Amennyiben a felvételt nyert jelentkező a beiratkozáskor ön­ hibáján kívül nem tud megjelenni, halasztott beiratkozási ké­ 198 �relmet nyújthat be a TB-hez, indoka igazolásának csatolásá­ val, a szorgalmi időszak második hetének végéig. (4) A hallgatónak az első megkezdett félévet követően félévente a képzési időszak megkezdése előtt be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait (aktív lesz a féléve a következő fél­ évben), vagy az adott félévben tanulmányait szünetelteti (fél­ éve passzív lesz). A regisztráció feltétele a lezárható állapot­ ban leadott leckekönyv, amelyet a hallgatónak aktív féléve végén, a leadási határidőig kell megtennie. A határidőket a karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 154.§ (4) bekezdéséhez: Aktív félév bejelentési határidő: a regisztrációs hetet megelő­ ző hét csütörtöké, passzív félév bejelentési határidő: a re­ gisztrációs hét vége, leckekönyv leadási határidő: a vizsga­ időszakot követő hét első napja. (5) Aktív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha - leckekönyve le van adva a TO-n, - az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltányosságot kért és kapott, - esetleges fizetési kötelezettségének (költségtérítés, szolgáltatási díjak, stb.) a Karok által megadott határ­ időig eleget tett, Kari rendelkezés a TVSZ 155.§ (5) bekezdéséhez: - Határidő: a regisztrációs hét vége. a kari szabályozás szerinti határidőig legalább 1 tantár­ gyat felvett. Kari rendelkezés a TVSZ 155.§ (5) bekezdéséhez: Határidő: a regisztrációs hetet megelőző hét csütörtö­ ké. A hallgatói jogviszony szüneteltetése 155. § (1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszak­ ban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, hall­ gatói jogviszonya szünetel (bejelentett passzív féléve lesz). (2) Bejelentett passzív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha - leckekönyve le van adva a TO-n, - az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltányosságot kért és kapott - szüneteltetési szándékát a honlapról letölthető passzív félév bejelentő formanyomtatvány kitöltésével és leg­ később a regisztrációs héten történő leadásával beje­ lenti (3) Be nem jelentett passzív féléve akkor lesz a hallgatónak, ha 199 �az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltányosságot kért és kapott - írásbeli bejelentési kötelezettségét elmulasztja (4) A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév Az első szünetelésre csak az első félév sikeres teljesítése (egy aktív félév lezárása) után kerülhet sor. Ha a hallgató két félév szüneteltetés után sem jelent be aktív félévet, hallgatói jogviszonya megszűnik. [170. § (2) bek. b)] (5) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hall­ gatói jogviszonyból eredő kötelezettségének szülés, baleset, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Amennyiben a hallgatói jogviszony szüneteltetésére a hallgató önhibáján kívül kényszerül, és azt megfelelően iga­ zolja, erre az időszakra nem érvényes a 2 féléves korlátozás. Az erről szóló igazolást legkésőbb a harmadik passzív félév regisztrációs hetének végéig kell benyújtani, s az indok meg­ alapozottságáról a dékán dönt. (6) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi bün­ tetésként meghatározott időre eltiltják a tanulmányok folyta­ tásától. (7) A passzív félév alatt a hallgatónak a Karral fennálló hallgatói jogviszonya szünetel, annak időtartama alatt hallgatói jogait nem gyakorolhatja. - A félév utólagos passzívvá nyilvánítása 156. § (1) A hallgató aktív félév bejelentését a szorgalmi időszak megkezdését követő egy hónapon belül írásban a TO-n viszszavonhatja. Ekkor a hallgató féléve passzív lesz. (2) A hallgató - a TO-n írásban bejelentve - tanulmányai során egy alkalommal az (1) bekezdésben megjelölt határidő eltel­ tét követően is, de legfeljebb a szorgalmi időszak végéig, írásban, a TO-n visszavonhatja az aktív félév bejelentését. Ekkor a hallgató féléve passzív lesz. (3) A félév utólagos passzívvá nyilvánítása esetén, az (1) és (2) bekezdésekben megjelölt esetekben egyaránt, az államilag támogatott státusban levő hallgató egy államilag támogatott félévet felhasznál, a költségtérítéses képzésű státusban levő hallgató pedig a költségtérítés fizetése alól nem mentesül. Az oktatás rendje 157. § (1) Az Egyetemen az oktatás féléves rendben folyik. A félév két része a szorgalmi és a vizsgaidőszak. A szorgalmi idő­ szak tizenöt, az ezt követő vizsgaidőszak pedig legfeljebb hat 200 �hét. A szorgalmi időszak első hete a regisztrációs hét. A re­ gisztrációs héten nappali tagozaton tanórák nincsenek. (2) A hallgató tanulmányai során a beiratkozáskor a tanulmányi tájékoztatóban kézhez kapott, - a szak képzési idejéig ér­ vényben lévő - a szak(ok) tantervében (tanterveiben) megha­ tározott tantárgyakat köteles eredményesen teljesíteni. (3) A tanév rendjét a dékán állapítja meg. Kari rendelkezés a TVSZ 157.§ (3) bekezdéséhez: A tanév rendjét a dékán állapítja meg a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevélben. (4) Az Egyetemen az órák látogatása kötelező. Vendéghallgatás, átvétel, tagozatváltás, szakváltás, átsorolás V endéghallgatás 158. § (1) A Kar hallgatója külön engedély nélkül részt vehet másik felsőoktatási intézmény, illetve a PPKE más karának előadá­ sain és foglalkozásain, ha tanulmányi kötelezettségét ez nem zavarja. A Kar hallgatói jogosultak más magyarországi vagy külföldi felsőoktatási intézmény tantárgyainak elvégzésére, és kérhetik azok elismerését képzésük részeként. Az ennek során felmerült költségeket a Kar nem téríti meg. A vendég­ hallgatói jogviszony létesítésének a feltételeit a fogadó felső­ oktatási intézmény határozza meg. A vendéghallgatói jogvi­ szony során tett vizsga a hallgató tanulmányi eredményébe a KAB előzetes engedélyével számítható be. A beszámításra vonatkozó kérelmet a lehallgatást megelőző félév szorgalmi időszakának a végéig kell benyújtani. (2) A TB dönt arról, hogy vendéghallgatói jogviszony keretében más egyetem hallgatója fogadható-e a Karon. A vendéghall­ gatói jogviszonyba felvett hallgatónak a Kar „V” jellel kez­ dődő törzskönyvi számot ad, és a hallgatóról törzslapot állít ki. A vendéghallgató leckekönyvet nem kap, csak kreditigazolást, jogviszonya megszűnésekor Átvétel 159. § (1) A Karok más egyetem azonos szakáról átvehetnek hallgatót. Az átvételről a dékán dönt. (2) Az átvétel a következő feltételek együttes teljesülése esetén engedélyezhető: - a hallgató a másik intézményben az átvétel napjáig hallgatói jogviszonnyal rendelkezzék 201 �a hallgató legalább 60 teljesített kreditponttal rendel­ kezzék, - a hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlaga elérje a 3,51-et, - vizsgajegyei között ne legyen négy vagy több kijavítatlan elégtelen, (3) Átvétel esetén a hallgató megszünteti jogviszonyát korábbi anyaintézményével, és a Karral létesít hallgatói jogviszonyt. Tagozatvaltas 160. § A dékán indokolt és méltánylást érdemlő esetben engedélyez­ heti saját hallgatójának az átlépést egyik tagozatról a másik tagozatra (tagozatváltás). Tagozatváltás esetén a tanulmá­ nyok csak költségtérítéses formában folytathatók. Szakváltás 161. § A dékán indokolt esetben engedélyezheti saját hallgatójának az átlépést egyik szakról a másik szakra (szakváltás). A szakváltást a karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 161.§-hoz: Szakváltást a JÁK alábbi szakjai között lehet engedélyezni: BA szakról másik BA szakra, MA szakról másik MA szakra, osztat­ lan jogász szakról BA szakra, BA szakról osztatlan jogász szakra és MA szakról osztatlan jogász szakra. Átsorolás 162. § (1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hall­ gatói jogviszonya, vagy tanulmányait költségtérítéses kép­ zésben folytatja tovább, helyére költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgató léphet. Kari rendelkezés a TVSZ 162. § (1) bekezdéséhez: A nem beiratkozott hallgatók helyére a dékán jelöli ki a J62.§ (4) alapján a hallgatókat a tanulmányi rangsor alap­ ján. A magasabb kreditszámmal rendelkező hallgatókat előnyben kell részesíteni. Az átsorolással kapcsolatban a hallgatóknak kérelmet kell előterjeszteniük. (2) A TO minden félév szorgalmi időszakának végéig kifüggeszti a hirdetőtábláján a felszabadult államilag támo­ gatott helyeket. (3) A már legalább 60 kreditet teljesített költségtérítéses hallga­ tók a 151. § (2) bekezdésben megadott határidőig kérelmez­ hetik a TB-nél a felszabaduló államilag támogatott helyekre való átsorolásukat. 202 �(4) Az átsorolásnál a TB a következő szempontokat veszi figye­ lembe: a) a hallgatók század pontosságra kerekített halmozott (ku­ mulált) súlyozott tanulmányi átlagát b) azonos kumulált átlagú hallgatók esetében az államilag elfogadott nyelvvizsgákat, (ebben az esetben egy közép­ fokú C típusú nyelvvizsga 2 pontot, egy felsőfokú C típu­ sú nyelvvizsga 3 pontot ér), c) ha a jelentkezők között az a) és b) pontok alapján sincs különbség, akkor a hallgatók megszerzett kreditjeinek és aktív féléveinek hányadosát. A tárgyak meghirdetése és felvétele, a kedvezményes tanrend A tárgyak meghirdetése és felvétele 163. § (1) A tantárgyakat a Neptun rendszeren kell meghirdetni, az előző félév szorgalmi időszakának végéig, a tantárgy leírásá­ val, a kötelező tananyag felsorolásával, az oktató és vizsga­ forma megadásával, a fogadható jelentkezők minimális és maximális létszámával. A tanórák időpontjának és az évközi követelmények megadásának határidejét a Karok szabályoz­ zák. Kari rendelkezés a TVSZ 163.§ (1) bekezdéséhez: Határidő: az őszi félévi tárgyak meghirdetésénél augusztus első munkanapja, a tavaszi félévi tárgyak meghirdetésénél pedig január első munkanapja. (2) Vizsgakövetelménnyel záruló tantárgyak meghirdethetők és indíthatók tanórák megtartása nélkül (CV kurzus). Ebben az esetben a tantárgy felvételének feltétele a félévközi követel­ mények teljesítését igazoló aláírás megléte (a leckekönyvben és a Neptun rendszerben). (3) Vizsgával záruló kötelező tantárgyakhoz minden félévben kurzus(oka)t kell meghirdetni, a mintatanterv szerinti aktuá­ lis félévükben a tanórák megtartásával (00 vagy 01, 02, ... kurzus), míg keresztfélévükben csak a vizsgázás lehetőségé­ vel (CV kurzus). (4) A tárgyfelvétel a kari hirdetmény szerint, képzésenként elté­ rő időpontban történik. A hirdetményt legkésőbb az előző félév szorgalmi időszakának végéig ki kell függeszteni a hir­ detőtáblán, és a honlapra is fel kell tenni. Kari rendelkezés a TVSZ 163.§ (4) bekezdéséhez: A kari hirdetmény a félév időbeosztásáról szóló dékáni kör­ levél. 203 �(5) A tantárgyak felvehetöségét a mintatantervben meghatáro­ zott, és a Neptun rendszeren beállított előtanulmányi rend szabályozza. Már teljesített tantárgyat újra felvenni nem le­ het! (6) A tantárgyfelvétel lezárása a kari hirdetményben szereplő időpontban történik. A tárgyfelvétel lezárása után a tanulmá­ nyi előadók a Neptunból etikettre nyomtatják a felvett tár­ gyak listáját, és beragasztják a hallgató leckekönyvébe. Kari rendelkezés a TVSZ 163.§ (6) bekezdéséhez: A kari hirdetmény a félév időbeosztásáról szóló dékáni kör­ levél. (7) Amennyiben a hallgató a tárgyfelvételi időszakban valamely okból nem vesz fel egy tárgyat, amelyet egyébként az előta­ nulmányi rend megengedett volna számára, és az előmenete­ le szempontjából a tárgy felvétele fontos lett volna, halasztott tárgyfelvételi kérelmet nyújthat be a TB-hez, a szorgalmi időszak második hetének végéig. (8) Ha a felvett tantárgy követelményeit a hallgató nem teljesíti, a tárgyat egy későbbi félévben újra felveheti. Ebben az eset­ ben a tárgyat újra kell hallgatnia. Egy tárgy legfeljebb három alkalommal vehető fel [Id. 170. §. (2) bek. d)] Értelmező rendelkezés a TVSZ 163.§ (8) bekezdéséhez: A tárgy újrahallgatása a CV kurzuson felvett tárgyra érte­ lemszerűen nem vonatkozik. (9) A tárgyfelvételi időszakban felvett tantárgyakat a hallgató köteles teljesíteni. Ha a hallgatónak a tárgyat nem sikerül tel­ jesítenie, vagy meg sem kísérli teljesíteni, nem teljesített tár­ gya keletkezik. Amennyiben a nem teljesített tantárgyainak összesített száma eléri BA és BSc képzésben a tizenegyet, az osztatlan képzésben a tizennyolcat, MA illetve MSc képzés­ ben a hetet, hallgatói jogviszonya tanulmányi okból megszű­ nik. [Id. 170. § (2) bek. c)] Átmeneti rendelkezés a TVSZ Í63.§ (9) bekezdéséhez: A nem teljesített tantárgyakat minden kredit rendszerű kép­ zésben résztvevő hallgatónál kell számolni a 2006/2007. tan­ év őszi félévétől. (10) Államilag támogatott képzésben részesülő hallgató tanul­ mányai során az adott szakra előírt összes kredit mennyiséget 10%-kal meghaladó kredit értékű tárgyakat vehet fel térítés­ mentesen. Az ezen felül felvett tantárgyakért térítési díjat kell fizetni. E tantárgyak teljesítésére a szabadon választható tárgyakra vonatkozó szabályok érvényesek. 204 �Kedvezményes tanrend 164. § (1) Az aktív félévet bejelentett [154. § (4) bek.] hallgató indo­ kolt esetben [a 151. § (2) bekezdésben megadott határidőig] kérheti a TB-től az óralátogatás alóli felmentést, illetőleg a vizsgakötelezettség teljesítésének a szorgalmi időszakra tör­ ténő előrehozatalát. A nyomós indok igazolását a kérelemhez csatolni kell. (2) A kedvezményes tanrend keretében szorgalmi időszakra is vizsgázási engedélyt kapott hallgatókat a tanulmányi előadók teszik át KV-s (kedvezményes vizsga) kurzusra a Neptun rendszeren. Az ismeretek ellenőrzése 165. § (1) A számonkérés formáját a mi ntatanterv/tantárgy lista tartal­ mazza. (2) Gyakorlati jeggyel záruló tantárgyat a gyakorlaton való rész­ vétel nélkül megszerezni nem lehet. Értelmező rendelkezés a TVSZ 165.§ (2) bekezdéséhez: A Karon a gyakorlatokhoz háromfokozatú minősítés (beszá­ moló) tartozik. (3) A gyakorlati jegyet a karok által megadott határidőig köteles a tanár beírni a leckekönyvbe és a NEPTUN rendszerbe. Értelmező rendelkezés a TVSZ 165.§ (3) bekezdéséhez: A gyakorlatok teljesítése nélkül a hozzá tartozó tantárgyból a hallgató vizsgára nem bocsátható, aláírást nem kap. (4) Az oktató akadályoztatása esetén az érdemjegyek bejegyzése a leckekönyvbe és a NEPTUN rendszerbe a tárgyfelelős/szakfelelös/tanszékvezető joga és kötelessége. (5) A félév végén az oktató a tantárgy aláírásával igazolja, hogy a hallgató az adott tantárgy (elméleti és/vagy gyakorlati fog­ lalkozásaira megállapított) félévközi kötelezettségeit teljesí­ tette. Az aláírás feltételeit a tárgy meghirdetésekor kell meg­ adni. A félévközi követelmények teljesítésének értékelését legkésőbb az utolsó előadás/foglalkozás során közölni kell az érintett hallgatóval. Az aláírást a Neptun rendszerbe be kell vezetni. Az aláírás megtagadása esetében a hallgató a tárgy­ ból vizsgára nem bocsátható, a tárgyat nem teljesítettnek kell tekinteni. Kari rendelkezés a TVSZ 165.§ (5) bekezdéséhez: Amennyiben a főelőadás meghirdetésekor az oktatási egység a tárgy félévi teljesítéséhez (aláírás feltételéül) nem határo­ zott meg külön követelmények teljesítését, a félév végén az adott tárgy vonatkozásában aláírási kötelezettség nem kelet­ kezik, a hallgató aláírás nélkül is vizsgára bocsátható. Az 205 �egyes tárgyakhoz kapcsolt követelményekről minden tanszék külön ad tájékoztatást, a TVSZ szabályai szerint. (6) A hallgató teljesítményének értékelése lehet: a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítés, b) háromfokozatú: jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem fe­ lelt meg (1) minősítés (7) Elégtelennél jobb érdemjeggyel vagy legalább megfelelt mi­ nősítéssel teljesített tantárgy a hozzárendelt kreditpontokat eredményezi. (8) Érdemjeggyel kapcsolatos kérdésekben a leckekönyvben és a NEPTUN rendszerben szereplő bejegyzés eltérése esetén a leckekönyv az irányadó. A hallgató kötelezettsége, hogy je­ gyeit, minősítéseit beírassa és leckekönyvét a megállapított határidőig [154. § (4) bek.] a TO-n leadja, hogy ezzel a lec­ kekönyvi bejegyzéseknek a Neptun rendszer adataival törté­ nő egyeztetését lehetővé tegye. A leckekönyvvel történő egyeztetés nélkül a Neptun rendszer adatai nem archiválha­ tók. Amennyiben a hallgató a személyes leadásban akadá­ lyozva van, leckekönyvét - tértivevényes formában - postai úton kell a TO-ra eljuttatnia. Értelmező rendelkezés a TVSZ 165.§ (8) bekezdéséhez: Ha a leckekönyvi és a Neptun-rendszerben szereplő bejegy­ zés eltér egymástól, a Dékáni Hivatal a leckekönyv alapján javítja a Neptun-rendszerben szereplő bejegyzést, és az ille­ tékes tanszéket írásban értesíti a változásról, hogy az a vizs­ galapon is átvezetésre kerüljön. Ha a leckekönyv leadásának elmulasztása miatt az egyeztetés nem lehetséges, az érdemjegyek és minősítések érvénytelenné válnak, és a Dékáni Hivatal 4 hónap elteltével - a hallgató előzetes írásbeli értesítése mellett - törli az érdemjegy és mi­ nősítés bejegyzéseket. A vizsgáztatás rendje 166. § (1) A vizsgák időpontjait a szorgalmi időszak vége előtt leg­ alább 3 héttel kell meghirdetni. A vizsgákra jelentkezés kez­ detét a Karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 166.§ (1) bekezdéséhez: A vizsgákra jelentkezés kezdetét a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél szabályozza. a) A vizsgalehetőségek száma 10%-al haladja meg az adott vizsgára jelentkező hallgatók számát. Szóbeli vizsga ese­ tén egy oktató egy nap legfeljebb 20 hallgatót vizsgáztat­ hat le. Legalább két vizsganapot minden vizsgatárgy ese­ 206 �tén meg kell jelölni úgy, hogy a két vizsganap között leg­ alább egy hétnek kell eltelnie. A két vizsganapon felül meg kell jelölni egy vizsgaidőpontot a javító vizsgahéten is. b) A vizsgákat 8 h és 18 h között kell lebonyolítani. c) A vizsgaidőszak utolsó hete a javítóvizsgahét. A vizsga­ időszak utolsó hetében csak úgy tehető első vizsga, hogy a vizsgáztató nem kötelezhető javítóvizsga időpont bizto­ sítására. d) A vizsgáztatást a Karok hivatalos helyiségeiben kell le­ folytatni. (2) Vizsgára jelentkezni a NEPTUN rendszerben kell. Vizsga­ időpontra jelentkezést változtatni a Karok szabályozása sze­ rint lehet. A vizsgalapok csak a jelentkezés lezárását követő­ en nyomtathatók ki a NEPTUN rendszerből. Ha a vizsgalap technikai okok miatt nem nyomtatható ki, a vizsgáról jegy­ zőkönyvet kell felvenni, a leckekönyvbe az érdemjegyet be­ jegyezni nem lehet. A jegyzőkönyvet a vizsgát követően ha­ ladéktalanul egyeztetni kell a NEPTUN rendszerrel, a lecke­ könyvbe az érdemjegy akkor jegyezhető be, ha a hallgató a vizsgára szabályosan jelentkezett. A vizsgák megkezdése előtt ellenőrizni kell a vizsgázók személyazonosságát. Vizs­ gázni csak leckekönyvvel lehet. Kari rendelkezés a TVSZ 166.§ (2) bekezdéséhez: A vizsgaidőpont változására - a Neptun rendszeren keresztül legkésőbb a vizsganapot megelőző második nap déli 12 óráig kerülhet sor. (3) A kiírt vizsgákat az adott időpontban meg kell tartani. Ezért az illetékes vezető a felelős. (4) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgázta­ tó, illetőleg a vizsgabizottság elnöke a felelős. (5) A vizsga napján belül a vizsga időpontját a vizsgáztató cso­ portosan vagy személyre szólóan kijelölheti. Időpont­ kijelölés hiányában a vizsga valamennyi aznapra feliratko­ zott vizsgázó számára délelőtt kilenc órának értendő. Minden szóbeli vizsga alkalmával a vizsgázónak a vizsga helyszínére a vizsga kezdetére meg kell érkeznie, hacsak a vizsgáztató másként nem rendelkezik. (6) A vizsga akkor tekintendő megkezdettnek, ha a hallgató át­ adta leckekönyvét a vizsgáztatónak, és tételt kapott vagy hú­ zott, vagy a vizsgáztató megkezdte a vizsgakérdések kiosztá­ sát, ill. diktálását. A vizsga megkezdése után bejelentett viszszalépés, halasztás kérése elégtelen érdemjeggyel vagy nem felelt meg minősítéssel minősítendő. 207 �(7) Ha a hallgató egy felvett tantárgy egyetlen vizsgaidőpontjára sem jelentkezik be, nem teljesített tantárgya lesz. Ha a hall­ gató vizsgára jelentkezése ellenére a vizsgától távol marad, tudása nem értékelhető, de a tárgyra való vizsgajelentkezése­ inek számába beszámít. Újabb vizsganapra jelentkezhet, amennyiben későbbi időpontban még üres helyet talál. Egy félévben azonban egy tárgyból, technikai okokból legfeljebb öt le nem törölt vizsgajelentkezése lehet egy hallgatónak. Ha a rendelkezésre álló vizsgahelyek beteltek, s ezért egy ké­ sőbbi időpontra már nem tud feljelentkezni, úgy kell tekinte­ ni, mintha nem jelentkezett volna vizsgára. A javítóvizsgahé­ ten tett első vizsgára vonatkozó előírásokat lásd az (1) bek. c) pontban leírtaknál. (8) Csak írásban történő vizsgáztatás esetén a vizsgáztató köteles a vizsga megkezdése előtt megadni a vizsgaeredmények lec­ kekönyvbe való bejegyzésének, valamint a kijavított dolgo­ zatokba való betekintésének idejét és helyét. (9) Az oktató a tantárgy teljesítését az érdemjegynek a vizsga­ lapra és a leckekönyvbe való bejegyzésével igazolja. A je­ gyeknek a NEPTUN rendszerbe történő beviteléért a szakfelelős/tárgyfelelős/tanszékvezető felel. Kari rendelkezés a TVSZ 166.§ (9) bekezdéséhez: Az érdemjegyet/minősítést a Neptun rendszerbe szóbeli vizsga esetén legkésőbb a következő munkanapon, írásbeli vizsga ese­ tén pedig 5 munkanapon belül kell bevezetni úgy, hogy az utol­ só vizsganapra minden eredménynek a rendszerben szerepel­ nie kell. (10) A vizsga akkor tekinthető befejezettnek, amikor a vizsgáz­ tató kihirdeti a vizsga eredményét, és azt a leckekönyvbe és a vizsgalapra egyaránt rávezeti. (11) A vizsgán a meg nem engedett eszközök használata elégte­ len osztályzatot vagy nem felelt meg minősítést eredményez. (12) Fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén a vizsgáztató - záróvizsga esetén a záróvizsga-bizottság elnöke - a vizsgát felfüggesztheti a fegyelmi eljárás megindításának egyidejű kezdeményezése mellett. (13) A leckekönyvbe a már lezárt félévhez visszamenőleg je­ gyet, minősítést beírni nem szabad. 208 �A sikertelen vizsga megismétlése (javítóvizsga) és a módosító vizsga Javító vizsga 167. § (1) A sikertelen vizsgát a hallgató ugyanabban a vizsgaidő­ szakban egyszer, de csak a vizsgaidőszak utolsó napjáig megismételheti (javítóvizsga). Javítóvizsgát a hallgató legko­ rábban a sikertelen vizsga meghirdetett kezdőidőpontjától számított 4x24 óra elteltével kezdődő vizsgán tehet. Ez a szabály azokra a hallgatókra is vonatkozik, akik az adott vizsganapon nem jelennek meg, és jelentkezésüket időben nem törölték [ 166.§ (2) bek.]. (2) Az elégtelen osztályzatot, illetőleg „nem felelt meg” (azaz elégtelen) értékelést is köteles az oktató a vizsgalapra és a hallgató leckekönyvébe bejegyezni. (3) Ha a hallgató az adott félévben a tárgy aláírását megszerzi, de a vizsgakövetelményét nem teljesíti, a tárgyat a következő félévben csak vizsgás (CV) kurzusra felveheti. A CV vizsga­ időszakot, és az arra való jelentkezési határidőket a Karok szabályozzák. A hallgató az előtanulmányi rend szerint a tárgyra épülő tárgyból csak akkor kaphat aláírást, ha a CV vizsgája sikerült. Amennyiben a CV vizsga nem sikerül, a ráépülő tárgy is nem teljesítetté válik abban a félévben úgy, hogy vizsgára sem jelentkezhetett a tárgyból, elhasználva egy tárgyfelvételét. Kari rendelkezés a TVSZ 167.§ (3) bekezdéséhez: A CV vizsgaidőszakkal kapcsolatos határidőket lásd a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevélben. (4) Ha a hallgató újabb tárgyfelvétel esetén már ismétlő javító­ vizsgát tesz, a vizsganap előtt legalább 3 nappal írásban kér­ heti, hogy az ismétlő javítóvizsgát másik oktató vagy bizott­ ság előtt, szóban tehesse le. Módosító vizsga 168. § (1) Eredményesen teljesített vizsga esetén, ha a hallgató a telje­ sítettnél jobb jegyet szeretne, az adott félévben, a vizsgaidő­ szakon belül módosító vizsga tehető. A vizsgára jelentkezés ez esetben is azonos a többi vizsgára való jelentkezéssel. A hallgató átlagába az utoljára tett vizsga számít. (Amennyiben a hallgató a vizsgán nem jelenik meg, a tárgy nem teljesítetté válik!) (2) Megszerzett érdemjegy módosítása esetén az új jegyet a ta­ nár a vizsgalapra bejegyzi, és a leckekönyvbe a korábbi ér­ 209 �demjegy alá írja. Az átlagba a második vizsga eredménye számít. Az átlageredmények kiszámítása 169. § (1) A hallgatók munkájának értékelésére a következő átlagszá­ mítási módszerek használhatók: (2) súlyozott tanulmányi átlag: az adott félévben S (a teljesített tantárgy kreditértéke) x érdemjegye Z teljesített kreditek (3) Halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlag: Zfa teljesített összes tantárgy kreditértéke x érdemjegye) X összes teljesített kredit (4) Kreditindex: az adott félévben Z (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) 30 (5) Korrigált kreditindex: az adott félévben Z (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) x a félévben teljesített kreditek 30 a félévre felvett kreditek (6) A máshol, vagy saját Karon korábbi jogviszonyban teljesített és elismert tárgyakat csak a halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlageredmény számításánál lehet figyelembe venni. (7) Az ösztöndíj megállapításánál a korrigált kreditindexet kell alkalmazni. A hallgatói jogviszony megszűnése, a dékáni méltányosság 170. § (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony, a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az át­ vétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogvi­ szonyát, a bejelentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag tá­ mogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, d) az adott képzési ciklust, illetve az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, 210 �e) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát - fizetési hátralék mi­ att - a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünte­ ti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emel­ kedésének napján, f) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének nap­ ján. (2) Tanulmányi okból szűnik meg (elbocsátás) a hallgatói jogvi­ szony, ha a hallgató: a) egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a kö­ vetkező tanulmányi félévre, b) a hallgatói jogviszony 2 féléves szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve, hogy a hallgatót legalább két alkalommal - írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget, és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről c) nem teljesített tantárgyainak száma eléri BA és BSc kép­ zésben a tizenegyet, az osztatlan képzésben a tizennyol­ cat, és MA és MSc képzésben a hetet [ 163.§ (9) bekez­ dés] d) harmadszori felvételre sem tudott teljesíteni egy tantárgyat e) a beiratkozást követő második aktív féléve vizsgaidősza­ kának végéig nem szerez meg legalább 30 kreditpontot f) a beiratkozást követő negyedik aktív féléve vizsgaidősza­ kának végéig nem szerez meg legalább 60 kreditpontot g) halmozott súlyozott tanulmányi átlaga nem éri el a 2,51-et az abszolutórium megszerzéséhez szükséges kreditpontok felének megszerzésekor Akinek megszűnik a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból. Átmeneti rendelkezés a TVSZ 170.§ (2) bekezdéséhez: A (2) bekezdés c) pontja szerinti nem teljesített tantárgya­ kat minden kredit rendszerű képzésben résztvevő hallga­ tónál a 2006/2007. tanév őszi félévétől kell számolni. A (2) bekezdés f) és g) pontja csak a 2006/2007-es tanév őszi félévétől a Karra beiratkozó hallgatókra vonatkozik. (3) A (2) bekezdésekben meghatározott megszüntetési okok egyike alól a dékán kivételes méltányosságból, a tanulmá­ nyok során egy alkalommal mentesítést adhat. (4) A (3) bekezdés alapján gyakorolt dékáni méltányosságot kö­ vetően újabb megszüntetési ok áll be, ha a hallgató: a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott okból kapott méltányosságot követően újabb félévre nem jelentkezik be 211 �b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból kapott méltányosságot követően újabb 2 passzív félév után sem jelent be aktív félévet c) a (2) bekezdés c) pontja alól kapott méltányosságot köve­ tően három tárgyat nem teljesít (osztatlan képzésben ötöt) d) a (2) bekezdés d) pontjában érintett tárgyat negyedik al­ kalommal, vagy más tárgyat harmadik alkalommal nem tud teljesíteni e) a (2) bekezdés e) pontja alól kapott méltányosságot köve­ tő aktív félév vizsgaidőszakának végéig sem szerzi meg a 30 kreditpontot f) a (2) bekezdés f) pontja alól kapott méltányosságot köve­ tő aktív félév vizsgaidőszakának végéig sem szerzi meg a 60 kreditpontot g) halmozott súlyozott tanulmányi átlaga további egy aktív félév után sem éri el a 2,51-et Átmeneti rendelkezés a TVSZ 170.§ (4) bekezdéséhez: A (2) bekezdés f) és g) pontja csak a 2006-tól a Karra be­ iratkozó hallgatókra vonatkozik. Szakdolgozat (osztatlan és MA, MSc képzésben diplomamunka) 171. § (1) A hallgató a szakdolgozatban a szak által ajánlott vagy saját maga által választott, de a Kar által meghatározott módon előzetesen jóváhagyott témát dolgozhatja fel. Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (1) bekezdéséhez: Amennyiben a hallgató saját maga választ témát, azt az ille­ tékes tanszékkel előzetesen jóvá kell hagyatnia. (2) A hallgató a mintatantervben meghatározott kreditpont öszszegyüjtése után jogosult szakdolgozati témát választani. A konzulens (témavezető) kiválasztása a Kar által szabályozott módon történik. Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (2) bekezdéséhez: A tanszékek az ajánlott témákhoz konzulenst is kijelölnek. A hallgatók a Neptun rendszeren a konzulenshez tudnak beje­ lentkezni. (3) Témavezető az egyetem lehetőleg főállású minősített oktató­ ja legyen. A hallgató kérelmére a szakfelelös/tanszékvezető külső szakembert is felkérhet. (4) Egy oktató adott tanévben legfeljebb 20 szakdolgozat írásá­ nál lehet konzulens. 212 �(5) A szakdolgozat benyújtása évente kétszer, a záróvizsgaidőszak előtt, a Kar által meghatározott időben történhet. A leadott szakdolgozat belső borítójának tartalmaznia kell a témavezető nyilatkozatát arról, hogy a szakdolgozat készítője rendszeresen részt vett konzultáción. A hallgató a szakdolgo­ zat záradékában nyilatkozik arról, hogy a szakdolgozat saját szellemi terméke, azt más szakon szakdolgozatként nem nyújtották be, és csak a megjelölt segédeszközöket használta. Kari rendelkezés a TVSZ 17í.§ (5) bekezdéséhez: A szakdolgozat/diplomamunka benyújtási határidejét lásd a félévenként kiadott, záróvizsgákról szóló dékáni körlevélben. (6) A szakdolgozatot kettő gépelt (nyomtatott) példányban (eb­ ből egyet bekötve, egyet fűzve), és egy CD lemezen kell be­ nyújtani. Az egyéb követelményeket a szakok saját hatáskör­ ükben szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (6) bekezdéséhez: A diplomamunka minimális terjedelme lOOOOOn (betűhely), BA képzésben a szakdolgozat minimális terjedelme 80000n (betűhely), 12-es betűnagysággal, 1-es, vagy másfeles sor­ közzel írva. A diplomamunkának tartalmaznia kell tartalom­ jegyzéket, a felhasznált irodalom felsorolását, az idézeteket pedig (a szerzői jogi törvény szerint) lábjegyzettel kell ellát­ ni, megjelölve pontosan az idézet forrását. (7) A szakdolgozat vagy diplomamunka értékelésére a szakfelelös/dékán bíráló(ka)t kér fel. Indokolt esetben a bíráló azonos lehet a témavezetővel is. A bíráló írásbeli véleményét a vé­ dés előtt legalább három nappal leadja a Kar által kijelölt egységnek. Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (7) bekezdéséhez: A bíráló írásbeli véleményét az illetékes tanszéken adja le. (8) A szakdolgozatvédés a záróvizsga része. A védés során meg kell győződni a szakdolgozat szerzőségéről és arról, hogy a szakdolgozatban kifejtett nézeteit, véleményét meg tudja-e védeni a hallgató. A szakdolgozat minősítése ötfokozatú. (9) A megvédett szakdolgozat kötött példányát és a CD lemezt a Kar központi könyvtára veszi nyilvántartásba és őrzi meg, a másik példányt a hallgató visszakapja. (10) Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián fődíjat vagy 1-3. díjat nyert dolgozatot - ha az megfelel a-szakdolgozatra előírt követelményeknek - a záróvizsga bizottság bí­ rálat nélkül jeles minősítéssel szakdolgozatként elfogadhatja. Ezeket a dolgozatokat is be kell nyújtani a szakdolgozat for­ mai követelményeinek megfelelően. (11) Ha a szakdolgozat értékelése elégtelen, a hallgatónak új szakdolgozatot kell benyújtania. Ez új címbejelentésnek mi­ 213 �nősül, még ha azonos címen készíti is új szakdolgozatát. Az új szakdolgozat elkészítésére már hallgatói jogviszonyon kí­ vül kerül sor. Ebben az esetben a szakdolgozattal kapcsolatos teendőket a Kar szabályozza. Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (11) bekezdéséhez: Új szakdolgozat elkészítésekor a hallgatónak az érintett tan­ széken személyesen kell jelentkeznie témaválasztásra, a szak­ dolgozati konzultációk időpontjait szakdolgozati formanyom­ tatványon kell igazoltatnia a konzulenssel, és a formanyom­ tatványt a szakdolgozattal együtt kell benyújtania. Az egyéb követelmények megegyeznek a fent leírtakkal. (12) Az a hallgató, akinek szakdolgozati minősítése elégtelen, leghamarabb a következő záróvizsga-időszakban jelentkez­ het védésre. Abszolutórium (végbizonyítvány) 172. § (1) Végbizonyítványt a Kar annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakövetel­ ményt, valamint az előírt szakmai gyakorlatot - a nyelvvizs­ ga letétele, a szakdolgozat/diplomamunka elkészítése kivéte­ lével - teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt feltételek teljesül­ tek, és a hallgató esetleges tartozásait rendezte, az abszolutó­ riumot a leckekönyvben a TO állítja ki, és a dékán írja alá. Záróvizsga 173. § (1) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismere­ tek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből - szakdol­ gozat vagy diplomamunka megvédéséből és további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből állhat. (2) A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszo­ lutórium) megszerzése, valamint a védésre alkalmas szak­ dolgozat. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését kö­ vető vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nél­ kül, bármelyik záróvizsga-időszakban, az arra vonatkozó rendelkezések és az érvényes képesítési követelmények sze­ rint letehető. 214 �(3) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga­ bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főisko­ lai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon fog­ lalkoztatási jogviszonyban az érintett felsőoktatási intéz­ ménnyel. (4) A záróvizsga követelményeit, a számon kérendő témaköröket a Karok honlapjaikon bocsátják a hallgató rendelkezésére. (5) A záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszerve­ zésének és lebonyolításának rendjét a Karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 173.§ (5) bekezdéséhez: A záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszerzé­ sének és lebonyolításának rendjét a félévenként kiadott, zá­ róvizsgákról szóló dékáni körlevél szabályozza. (6) A szakdolgozatvédéshez a záróvizsga-bizottságba a jelölt vizsgájának idejére tagként meg kell hívni a szakdolgozat bí­ rálóját. (7) A záróvizsgáztató bizottságok elnökeit a Kari Tanács egyet­ értésével a rektor, állandó tagjait a dékán bízza meg legfel­ jebb 3 tanévi időtartamra. (8) A záróvizsgára a hallgatókat a TO osztja be. (9) A záróvizsga tartalmának és értékelésének megállapítása Ka­ ri szabályozás szerint történik. Kari rendelkezés a TVSZ 173.§ (9) bekezdéséhez: A záróvizsga tartalmának és értékelésének megállapítását a félévenként kiadott, záróvizsgákról szóló dékáni körlevél ha­ tározza meg. (10) A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai értékelik, majd zárt ülésen - vita esetén szavazással - megállapítják az osz­ tályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (11) A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki. (12) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. (13) Sikertelen záróvizsga esetén ajelölt összesen két alkalom­ mal tehet javítóvizsgát. Javítóvizsga legkorábban a követke­ ző záróvizsga-vizsgaidőszakban tehető. Amennyiben a hall­ gató a záróvizsgán nem jelenik meg, minősítést nem kap, de a javítóvizsgára vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell rá. Elégtelennél jobb eredményű záróvizsgát módosítani nem lehet! (14) Hallgatói jogviszonyon kívül tett záróvizsga esetén a hall­ gató köteles megtéríteni a vizsgabizottság tagjainak költsé­ gét. 215 �(15) Ha ajelölt a (13) bekezdésben említett ismétlési lehetősé­ geket kimerítette, kérelmére a Dékán - az utolsó alkalmat követő legalább egy év elteltével - kivételesen újabb záró­ vizsgát engedélyezhet. Kari rendelkezés a TVSZ 173.§ (15) bekezdéséhez: Az osztatlan jogászképzésben, tekintettel arra, hogy a záró­ vizsgák egyes részeit eltérő időpontban kell teljesíteni, s a teljesítésnek a mindenkor hatályos képesítési követelmények szerint kell történnie, a záróvizsgákat az első részvizsga leté­ telétől számított három éven belül be kell fejezni. Amennyi­ ben a hallgató ezen határidőig nem teszi le összes záróvizs­ gáját, akkor az addig megszerzett részjegyei érvénytelenné válnak, s a vizsgákat újra kell kezdenie. Átmeneti rendelkezés a TVSZ Í73.§ (15) bekezdéséhez: Azon hallgatóknál, akik jelen szabályzat hatályba lépésekor záróvizsgáikat már megkezdték, a szabályzat hatálybalépésé­ től számított három éven belül kell azokat befejezniük. Egyébként addig megszerzett részjegyeik érvénytelenné vál­ nak. Oklevél 174. § (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadá­ sának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá a képzési és kimeneti követelményben megállapított nyelvvizsga(ák) leté­ tele. A szakok tantervei határozzák meg, hogy milyen nyel­ vekből tett nyelvvizsga az elfogadott a szakon, azzal a meg­ kötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által ta­ núsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizs­ gát általános nyelvi nyelvvizsgaként kötelesek elfogadni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat - a záróvizsga kivételével nem kell alkalmazni, ha a képzés nyelve nem a magyar nyelv. (3) Ha az oklevél megszerzésének az előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mente­ sülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaiknak első évfo­ lyamon történő megkezdésének évében legalább a negyve­ nedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkal­ mazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záró­ vizsgát. (4) Az oklevelet a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. 216 �(5) Az oklevelet a záróvizsga-bizottság elnöke és a Kar dékánja írja alá. Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendel­ kezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiál­ lítására a záróvizsga vizsgaidőszakát követően kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett az illetékes dékánhelyettes írja alá az oklevelet. (6) Az oklevél minősítésének kiszámítását a szakok tantervei ad­ ják meg. Átmeneti kari rendelkezés a TVSZ 174. § (6) bekezdésé­ hez: Azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat Karunkon 2006. szeptember 1. előtt kezdték meg, az oklevél minősítését egyrészről a négy záróvizsga-tárgy és a diplomamunka öt ér­ tékéből alkotott átlagból (a) mint egyik tényezőből, másrészt az Államelmélet 2., Büntető eljárásjog 2., Egyetemes államés jogtörténet 2., Jogelmélet 2., Közgazdaságtan 3., Magyar állam- és jogtörténet 2., Munkajog 2., Nemzetközi magánjog 2., Pénzügyi jog 2., Polgári eljárásjog 3. és Római jog 2. tan­ tárgyak átlagából (b) mint másik tényezőből számolt egysze­ rű számtani átlag adja: (a+b):2. Azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat Karunkon a 2006/2007. tanév 1. félévében kezdték meg, az oklevél minő­ sítése a második számítási tényező (b) kumulált átlaga alap­ ján történik. (7) Az oklevél minősítése: jeles (4,51-5,00), jó (3,51-4,50), közepes (2,51-3,50), elégséges (2,00-2,50) lehet. (8) A kitüntetéses oklevél kiállításának feltételeit a Karok hatá­ rozzák meg. Kari rendelkezés a TVSZ 174.§ (8) bekezdéséhez: Kitüntetéses oklevelet kap az a jogász hallgató, és BA képzé­ ses hallgató, akinek a halmozott (kumulált) súlyozott tanul­ mányi átlag (a) és a záróvizsga tárgyak, diploma munka át­ lag (b) tényezőkből számolt egyszerű számtani átlaga leg­ alább 4,9. (9) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közok­ irat, amely tartalmazza az egyetem nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, szüle­ tésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, képzési forma megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. (10) Az alapképzésben, osztatlan képzésben és a mesterképzés­ ben szerzett oklevél mellé az Egyetem oklevélmellékletet ad ki magyar és angol nyelven. 217 �Értelmező rendelkezések 175. § Fogalmak és meghatározások: — — — — — — — — — — — — — abszolutórium: végbizonyítvány, amely azt tanúsítja, hogy a hall­ gató a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötele­ zettségének eleget tett, valamint a szakmai gyakorlatot is teljesí­ tette aktív félév: amikor az adott félévre a megadott határidőig a hall­ gató legalább egy tárgyat felvesz alapképzés: alapfokozat eléréséhez vezető képzés. Az alapkép­ zésben alapfokozat [bachelor (BA) vagy baccalaureus (BSc)] és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú vég­ zettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatáro­ zottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. alapozó képzési szakasz: a szak tantervének kezdeti, részben más szakokkal azonos tantárgyakat tartalmazó képzési szakasza beiratkozás: a hallgatói jogviszony létrehozásához szükséges eljárás. A beiratkozás feltétele a felvétel. bejelentett passzív félév: amikor a hallgató a megadott határidőig írásban a TO-n bejelenti, hogy a következő félévben egy tárgyat sem kíván felvenni, tehát jogviszonyát szünetelteti be nem jelentett passzív félév: amikor a hallgató nem jelentkezik be a következő félévre, azaz nem jelenti be, hogy a következő fél­ évben egy tárgyat sem kíván felvenni (passzív kíván lenni). beszámoló: háromfokozatú minősítéssel járó vizsgaforma CV kurzus: csak vizsgás kurzus, amelyre a hallgató akkor jelent­ kezhet be, ha egy tárgyból az előző félévben a félév végi aláírást megszerezte, de a vizsgakövetelményt nem sikerült teljesítenie elöhallgatási kötelezettség: a mintatantervben az előtanulmányi rend által meghatározott követelmény, amely rögzíti, hogy egy tárgy csak akkor vehető fel, ha másik, meghatározott tárgy(ak) követelményét(eit) a hallgató már teljesítette. előmenetel: a hallgatónak az adott képzésben történő előrehaladá­ sa, amelyet a megszerzett kreditek összege fejez ki előtanulmányi rend: a tantervben rögzített követelményrendszer, amely meghatározza, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez mi­ lyen más tantárgyak előzetes teljesítése szükséges, illetve hogy egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantárgyak egyidejű felvétele szükséges felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azoktól a hallga­ tóktól lehet megkövetelni, akik a bevezetését követően kezdték meg tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelőzően kezdték 218 �meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel gyakorlat: kiscsoportos kontaktóra gyakorlati jegy: ötfokozatú minősítéssel járó, gyakorlaton meg­ szerezhető érdemjegy halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlag: a kreditrendszerü képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére szolgáló, a tanulmányok egészére számított súlyozott tanulmányi átlag ismétlő javítóvizsga: a sikertelen javítóvizsga megismétlése javítóvizsga: a sikertelen vizsga megismétlése kedvezményes tanrend: a szorgalmi időszakban való vizsgázásra és/vagy az óralátogatás alóli felmentésre irányuló TB engedély, a hallgató nyomós indokú kérelme alapján képzési időszak: az egyetemen öt hónapból álló oktatásszervezési időszak (félév), amely szorgalmi időszakból és vizsgaidőszakból áll képzési szakasz, modul: komplex ismeretanyag összefüggő tan­ tárgyainak csoportja kollokvium: ötfokozatú minősítéssel járó vizsgaforma kontaktóra: 45 perces tanóra korrigált kreditindex: a tanulmányi öszöndíj alapjául szolgáló átlag, amely a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzóté­ nyezővel számítható. kötelező tantárgy: az a tantárgy, amelynek teljesítése a szakon mindenki számára elő van írva kötelezően választható tantárgy: a szak által meghatározott tan­ tárgyak közül választhatja ki a hallgató, hogy melyiket kívánja teljesíteni kredit: a tanulmányi követelmények teljesítésének kifejezésére szolgáló tantárgyhoz rendelt tanulmányi pont. 1 kredit = 30 munkaóra kreditakkumuláció: a hallgató által összegyűjtött kreditek száma, amely a tanulmányokban való előrehaladást fejezi ki kreditindex: egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére alkalmas átlag, amelynek számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani kritérium követelmény: a képesítési követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nincs kredit ren­ delve 219 �KV kurzus: kedvezményes vizsgakurzus, amelyre a kedvezmé­ nyes tanrend keretében szorgalmi időszakban vizsgázási enge­ délyt kapott hallgatók kerülnek lezárt aktív félév: a hallgató aktív féléve végén a leckekönyv jobboldalának átlaggal történő lezárása, és a dékán, illetőleg az ál­ tala megbízott dékánhelyettes által történő hitelesítése mester képzés: mester képzésben mesterfokozat [master (MA) vagy magister (MSc)] és szakképzettség szerezhető. A mesterfo­ kozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzésben szerzett szakképzettségjogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. mintatanterv: A mintatanterv a tantárgyak kódját, megnevezését, leírását, heti/félévi óraszámát, a tananyaglistát, a számonkérés módját, a szerezhető kreditpontok számát és az előtanulmányi rendet tartalmazó tantárgylista, amely az egyéni tanrendje össze­ állításában segíti a hallgatót, megmutatva, hogy a képesítési köve­ telményekben meghatározott képzési idő alatt hogyan tud az öszszes tanulmányi kötelezettségének eleget tenni. módosító vizsga: az elégtelennél jobb érdemjegyre, vagy a „nem felelt meg”-nél jobb minősítéssel teljesített vizsga sikeresebb leté­ telének kísérlete nem szakos tantárgy: más szak kínálatából felvehető tantárgy nem teljesített tantárgy: a hallgató által az adott félévben felvett tantárgy, amelyet a hallgató elégtelen vagy nem felelt meg minő­ sítéssel zárt, illetőleg meg sem kísérelt teljesíteni osztatlan képzés: egységes, alap- és mesterfokozatra nem szét­ bontott, 10 féléves képzés, ahol a mintatantervben meghatározott 300 kreditet kell megszerezni. Az osztatlan jogászképzésben ki­ adott oklevél doktori címet tanúsít, ennek rövidített jelölése: dr. jur. párhuzamos hallgatási kötelezettség: a tantervben meghatározott egyes tantárgyakhoz más tantárgyak egyidejű felvételének köve­ telménye passzív félév: az a félév, amelyben a hallgató szünetelteti tanul­ mányait, egy tárgyat sem vesz fel. A passzív félév lehet bejelen­ tett illetve nem bejelentett regisztráció: bejelentkezési eljárás az aktív vagy passzív félév bejelentésére regisztrációs hét: a szorgalmi időszak első hete, amikor a Neptun rendszeren történő beiratkoztatás, jogviszony igazolások kiadása és a kérelmek leadása történik súlyozott tanulmányi átlag: az adott félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzatából képzett összeg, osztva a teljesített tárgyak kreditértékeinek összegével 220 �szabadon választható tantárgy: a hallgató szabadon választja ki tantárgyát a felsőoktatási intézmények által meghirdetett tárgyak köréből — szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom(ismeretek, jártasságok, készségek)egységes rendszerét tartalmazó képzés — szakirány/témacsoport: a szakképzettség részeként megszerezhe­ tő, speciális szaktudást biztosító képzés — szakképzés: a törzsképzést követő, a képzést lezáró szakasz — tagozatváltás: átlépés az egyik (pl.: nappali) tagozatról a másik (pl.: levelező) tagozatra — tantárgy blokk: az előtanulmányi rend szerint egymásra épülő tantárgyak csoportja — tantárgylista: egy adott szak tantárgyait felsoroló lista — tan terv: a képzési program része, amely kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyakból épül fel, és a képzési és kimeneti követelmények alapján készíti a kar. A tan­ terv határozza meg a záróvizsga és az oklevél megszerzésének feltételeit is. — törzsképzés: az alapozó képzési szakaszra épülő, a szak lényegi ismeretanyagát tartalmazó képzés — vizsga: ötfokozatú vagy háromfokozatú minősítéssel járó szá­ monkérés, amely a hallgató teljesítményének értékelésére szolgál — Átmeneti rendelkezések 176. § (1) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1- je előtt osztatlan képzésben kezdték meg - a továbbra is osz­ tatlanként folyó jogász képzést kivéve - jogosultak a felvé­ telükkor érvényes tanulmányi rend szerint befejezni a tanul­ mányaikat. Kérésükre a dékán a BA illetve BSc kimenet le­ hetőségét biztosíthatja. (2) Azon hallgatók tekintetében, akik a tanulmányaikat 2006. szeptember 1 -je előtt osztatlan képzésben kezdték meg, a Ka­ rok által meghatározott átmeneti rendelkezések érvényesek. A PPKE SZMSZ TVSZ-re vonatkozó PPKE JÁK kari, átmeneti és értelmező rendelkezései 2006. szeptember 15-i hatállyal léptek életbe. A PPKE JÁK átmeneti rendelkezései a 2006. szeptember 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesített hallgatókra vo­ natkoznak. Az átmeneti rendelkezések 2010. június 30-ig érvényesek. 221 �1. sz. melléklet A diplomakiadás feltételéül elfogadható nyelvekről és nyelvvizsgákról A Kar elfogadja a Nyelvvizsgát Akkreditáló Központ honlapján felsorolt államilag akkreditált nyelvvizsgákat angol, német, fran­ cia, olasz, spanyol, orosz és latin nyelvekből. Ezen nyelveken túl a dékán egyedi mérlegelés alapján más nyelveket is elfogadhat. 2. sz. melléklet A Kar által is elfogadott nemzetközi nyelvvizsgák az akkreditált nyelvvizsgákon kívül 1. 2. 3. CELI (Certificato di Conoscenza della Lingua Italiana) 3 szintű olasz nemzetközi nyelvvizsga (Olasz Kultúrintézet) OILS (Certificazione di Italiano come Lingua Straniera) DELE (Diploma de Espanol como Lengua Extranjera) grado intermedio, középfokú spanyol nemzetközi nyelvvizsga (Cervantes Intézet) 222 �Tanulmányi ügyek Dékáni Hivatal Dékánhelyettesi Titkárság A www.jak.ppke.hu/oktseg/index.html honlapon a hallgatókat érintő fontos információk folyamatosan aktualizálva megtalálhatók. Kiadványunk e fejezetében találhatók a hallgatók által kötelezően elolvasandó tudnivalók, az alábbi sorrendben: - - A Dékáni Hivatalra vonatkozó legfontosabb adatok, telefon­ számok Dékánhelyettesi Titkárság Mintatanterv -jogászképzés Tájékoztatás a Nemzetközi igazgatás alapszakról (BA) Mintatanterv - Nemzetközi igazgatás alapszak (BA) Felhívjuk hallgatóink figyelmét, hogy a TANULMÁNYI ÉS VIZSGA­ SZABÁLYZAT előzőfejezetünkben Szabályzatok c. alatt található. Dékáni Hivatal A Dékáni Hivatal vezetője: Mátéffy Györgyné Hallgatói információs szolgálat: 018/a szoba telefon: 429-7208 Szakmai gyakorlat Diákigazolvány Diákhitel Szakdolgozat leadás 018/a szoba telefon: 429-7200/ 370 Záróvizsga Okle vélm elléklet 043/c szoba telefon: 429-7200/ 307 Neptun Teremgazdálkodás 043/a szoba telefon: 429-7200/ 306 223 �Tanulmányi ügyek intézése: Ügyfélfogadás szorgalmi időszakban * félfogadási idő Tanulmányi előadó Balázs Jánosné (Julika) bjuli@iak.ppke.hu 043/a szoba, telefon: 429 7207 Csonka Sándorné (Juli) csonka@jak.ppke.hu 043. szoba, tel.: 429 7200/308 mellék Kedd, csütörtök és min­ den páratlan szombat goo _ 12()0 Szerda és péntek 13(K) - 15<K) Dósa Orsolya orsid@jak.ppke.hu 043/a szoba, tel.: 429 7200/ 393 m. Hadnagy Zoltánná (Mária) ederics @ j ak. ppke.hu 043/b szoba, telefon: 429 7206 Havaldáné Szabó Eszter szeszter@jak.ppke.hu 043. szoba, telefon: 429 7200/308 mellék Kedd, csütörtök és minden páros szombat g()() _ Szerda és péntek Kovácsné Gőcze Györgyi gyorgyi @ jak.ppke.hu 043/a szoba, telefon: 429 7207 Penczné Bálint Katalin pencz@jak.ppke.hu 043/a szoba telefon: 429 7200/ 393 mellék Sztancsik Éva evuska@jak.ppke.hu 043/b szoba, telefon: 429 7206 * Egyéb időszakban szombaton nincs ügyfélfogadás. 224 Szerda és péntek minden páros szombat _ 12(X) Kedd és csütörtök g(X) 12(K) Szerda és péntek isoo.is^ �Dékánhelyettesi Titkárság Helye: Szentkirályi u. 28.1. emelet 105. szoba Telefon: 429-7247, 4297-248. Tanulmányi dékánhelyettes: Dr. Szigeti Magdolna Tudományos dékánhelyettes: Dr. Jobbágyi Gábor Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István Titkárságvezető: Boncza Hajnalka A titkárság feladatai közé tartozik többek között a hallgatók tanulmá­ nyi, szociális és kulturális helyzetével kapcsolatos kérelmek döntésre való előkészítése, úgy mint - a Tanulmányi Dékánhelyettes hatáskörében: - tagozatváltás, szakváltás, átvétel, - dékáni méltányosság, tanulmányok folytatása, - önhibán kívüli passzív félév, - egyéb. - a Tanulmányi Bizottság hatáskörében: - halasztott beiratkozás, - halasztott tárgy fel vétel, - kedvezményes tanrend, - vendéghallgatói jogviszony, - költségtérítéses hallgatók államilag támogatott helyre történő átsorolása. - a Diákjóléti Bizottság hatáskörében: - eljárás a nappali és levelező tagozaton első alapképzésben részt vevő hallgatók tandíjra, illetve költségtérítésre vonat­ kozó részletfizetési kérelme ügyében, - eredményhez kötött tanulmányi ösztöndíj odaítélése, - rendszeres és rendkívüli szociális támogatás odaítélése, - Márton Áron Szakkollégium, - a hallgatók egyéb kulturális és sporttevékenységével kapcso­ latos ügyek, - mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bi­ zottság hatáskörébe utal. - a Kreditátviteli Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek, - valamint a Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartozó ügyek előkészítése. 225 �A tanév beosztása I. félév: Szorgalmi időszak: szeptember 03 - december 15 Első tanítási nap: szeptember 10 (nappali) szeptember 08 (levelező) Tanítási szünetek: nappali tagozaton: október 22-23, október 27—november 02 (dékáni szünet) levelező tagozaton: október 20 (órarend szerint) Vizsgaidőszak: Elővizsgaidőszak (intézet- és tanszékvezetők döntése alapján) 2007. december 10-15 Rendes vizsgaidőszak: 2007. december 17-2008. február 02 II. félév: Kezdete: 2008. február 11. Első tanítási nap: 2008. febr. 09 (levelező), febr. 11 (nappali) 226 �Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Jogász szak Mintatanterv* 2007/2008 A mintatanterv tantárgyai 3 kategóriába soroltak: - kötelező tárgyak - kötelezően választható tárgyak - szabadon választható tárgyak A rövidítések magyarázata: heti óraszám a nappali tagozaton féléves óraszám a levelező tagozaton számonkérés módja: al. = aláírás, B = beszámoló, K = kol­ lokvium Kr = az adott tárggyal szerezhető kreditek (tanulmányi pontok) száma A beszámoló minősítése háromfokozatú, a kollokvium minősítése ötfokozatú. N= L= Szk= Képzési idő: 10 félév Megszerzendő kredit: 270 kredit + 30 kredit(diplomamunka)=300 kredit Abszolutórium: 270 kredit + 6 hét szakmai gyakorlat Záróvizsga tárgyai: Alkotmányjog és Közigazgatási jog Büntetőjog Európajog és Nemzetközi közjog Polgári jog és Kereskedelmi jog Az oklevél minősítése: Azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat 2006/07 tanév előtt kezdték meg: Az oklevél minősítését egyrészről a négy záróvizsga-tárgy és a diplomamunka öt értékéből alkotott átlagból (a) mint egyik ténye­ zőből, másrészt az Államelmélet 2, Büntető eljárásjog 2, Egyete­ mes állam- és jogtörténet 2, Jogelmélet 2, Közgazdaságtan 3, Ma- A „Mintatanterv” egy ajánlás a hallgató részére, amelynek betartásával 10 félév alatt befe­ jezheti tanulmányait. Ettől azonban - természetesen az előtanulmányi rend betartásával eltérhet. 227 �gyár állam- és jogtörténet 2, Munkajog 2, Nemzetközi magánjog 2, Pénzügyi jog 2, Polgári eljárásjog 3 és Római jog 2 tantárgyak át­ lagából (b) mint másik tényezőből számolt egyszerű számtani átlag adja / (a+b):2 I. A sikertelen vizsgák osztályzatát az oklevél minő­ sítésének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. Azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat a 2006/07. tanév I. félévétől kezdték meg: Az oklevél minősítését a négy záróvizsgatárgy és a diplomamunka öt értékéből alkotott átlagból (a) mint egyik tényezőből, másrészt a halmozott súlyozott tanulmányi átlagból (b) mint másik tényezőből számolt egyszerű számtani átlag adja. A sikertelen vizsgák osz­ tályzatát az oklevél minősítésének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az oklevél kiadásának feltétele: Sikeres záróvizsga és egy államilag elismert középfokú „C” típusú nyelvvizsga. A Karon elfogadott nyelvek: Angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol és latin, valamint a közép­ iskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizs­ gaként elfogadott nyelvvizsgák. 228 �1. félév Tantárgy Szk e+gy L e+gy A katolikus hit alapjai 2+0 12+0 K Bevezetés a jogfogal­ makba 2+0 15+0 Bevezetés a közgazda­ ságtanba 2+0 Egyetemes állam- és jogtörténet 1. 3+0 Kód JOKJ2()1N_() N Kr Előhallg. köt. Párti, halig, 3 - - K 3 - - 12+0 K 3 - - 15+0 K 4 köt. JOKJ20ILJ JOJB2()IN_() JOJB2()IL_1 JOKG2OINJ) JOKG20ILJ J0JT2O1NO JOJT2()1L_1 Jog- töit.gyak. 1. (JOJT101) jomoiNj) JOIT2()1L_1 Informatika gyakorlat 1. 0+1 0+6 B 1 Jogtörténeti gyakorlat 1. 0+2 0+2 B 1 J0JT1O1NJ) - - Egyet.jt. 1. (JOJT201) vagy Ma- J0JT1O1LJ) gyar.jt.1. (JOJT203) Kötelezően választható tárgycsoport A* 3+0 6+0 B 2 - - JODH300LAI JONY20INJ) Latin 1. 0+3 0+9 B 1 - - Magyar állam- és jogtörténet I. 3+0 15+0 K 4 JODH300NA0 JONY201LJ J0JT2O3NJ) JOJT2()3L_I Jogtört.gyak. 1. (JOJT101) JORJIOINJ) ' Római jog gyakorlat 1. 0+2 0+1 B 1 Római jog 1. (JORJ201). J0RJ1O1LJ) Római jog 1. J0RJ2O1NJ) 4+0 15+0 K 5 Római jog gyak. 1. JORJ2()IL_1 (JORJ101) Szabadon választható tárgy 0+2 0+2 B 2 - JODH400LA0 JOTN201NJ) Testnevelés 1. 0+2 0+0 al. 0 - 30 111 - 30 JODH400NA0 Összesen Kollokvium (K): 6 Beszámoló (B): 6 Aláírás (al.): 1 Kötelezően választható tárgycsoport A.*: JOKJ301NA0, JOKJ301LA1 Alapvető etika JORJ301NA0, JORJ301LA1 Keresztény erkölcs és jogászi etika JORJ302NA0, JORJ302LA0 Értékrend és pluralizmus A három tárgy közül az egyik felvétele kötelező. 229 �2. félév N e+gy L e+gy Szk Államelmélet gyakor­ lat 1. 0+1 0+2 B Államelmélet 1. 2+0 Tantárgy Kód JOJB104NJ) JOJB104LJ) JOJB204NJ Kr 1 köt. Államelm.l. 15+0 K 3 Bev. a Államelm.gyak. 1. jogfogaim (JOJB104) (JOJB201) JOJT2()2L_1 Egyetemes állam- és jogtörténet 2. JOIT202NJ) Informatika gyakorlat 2. 3+0 15+0 K 5 Egyetemes Jogtört.gyak.2. jogt. I. (JOJT102) (JOJT201) 0+1 0+6 B 1 Infoim, gy.l. (JOIT201) JOIT202L_1 J0JTIO2NJ) Párh.halig, (JOJB204) JOJB204L.2 JOJT202N_I ElőhaUg. köt Jogtörténet gyakorlat 2. 0+2 0+2 B 1 Egyet.jt.2. (JOJT202)vagy Magyar JOJTI02L0 jt.2.(JOJT204) JOKJ202NJ) Kánonjog 1. 2+0 15+0 K 3 alapjai JOKJ2()2L_I (JOKJ201) Latin 2. JONY202NJ) 0+3 0+9 B 1 Latin 1. (JONY201). JONY202L_1 Magyar állam- és jogtörténet 2. 3+0 JOJT2()4L_2 JORJI02N.0 Római jog gyakorlat 2. 0+1 JOJT2()4N_1 A kát. hit 15+0 0+2 K B 5 Magyar jogt. 1. Jogtört.gyak.2. (JOJT203) (JOJT102) 1 Római jog 2. (JORJ202) J0RJ1O2LJ) JORJ2()2N_1 Római jog 2. 4+0 15+0 K 6 Római jog 1. (JORJ201) JORJ202L_2 J0KG2O2NJ) JODH400LA0 JOTN202NJ) gyak.2. (JORJ102) Statisztika 2+0 15+0 K 3 - Szabadon választható tárgy 0+2 0+2 B 2 - Testnevelés 2. 0+2 0+0 al. 0 JOKG202LJ JODH400NA0 Római jog Testnev. 1. (JOTN201) Összesen 28 113 Kollokvium (K): 6 Beszámoló (B): 6 Aláírás (al.): 1 230 - 32 �3. félév Kód Tantárgy N e+gy L e+gy Szk Kr Előhallg. köL Párh.hallg. köt. JOAJWINJ) Alkotmányjog gyakorlat 1. Alkotmányjog 1. 0+1 0+2 B 1 - Alkotm.jog 1. 2+0 15+0 K 3 - Alkotm.gyak.l. Államelmélet m/nV 9 Államelmélet 2. 0+1 0+2 B 1 2+0 15+0 K 4 JOAJ101LJ) J0AJ2O1NJ) (JOAJ201) JOAJ2()1L_1 JOJB105NJ) J0JBIO5L 1 JOJB205N_1 (JOAJ101) Allamelm.2. (JOJB205) Allamelm. 1. (JOJB204) JOJB2()5L_2 Allamelm. gyak.2. (JOJB105) Büntetőjog 1. 3+0 15+0 K 4 Egyet. Bűnt. gyak. 1. .IOBJ201N.0 jt.2.(JOJT202) (JOBJ101) JOBJ2()IL_I Magyai' jt.2.(JOJT204) JOBJ10IN_0 JOBJ1()1L_2 Büntetőjogi gyak. 1. 0+1 0+2 B 1 JOKJ203NJ) Kánonjog 2. 2+0 15+0 K 3 Kánonjog 1. Kötelezően választ­ ható tárgycsoport B (Közgazdaságtan 1.)* Kötelezően választ­ ható tárgycsoport C (Közgazdaságtan 2.)** Kötelezően választ­ ható tárgycsoport F (Kötelezően választ­ ható tárgy polgári jogból) 2+0 9+0 B 2 Bev. a közg. (J0BJ2O1) (JOKJ202) JOKJ2()3L_I JODH300NBI JODH300LBI JODH300NC1 JODH300LCI JODH300NF0 JODH300LF0 Büntetőjog 1. (JOKG201) 2+0 Polgári jog 1. JODH400NA0 Szabadon választha­ tó tárgy Szabadon választha­ tó tárgy Testnevelés 3. B 2 Bev. a közg. (JOKG201) 0+2 0+2 B 1 Polgári jog 1. (JOPJ201) 3+0 .IOPJ2()1N_O JOPJ2()1L_1 9+0 15+0 K 4 Római jog 2. (JORJ202) Köt.vál.tárgy polg. jogból (JODH300NF0, JODH300LFO) JODH400LA0 JODH4(X)NAO JODH4(X)LAO JOTN203NJ) 0+2 0+2 B 2 - 0+2 0+2 B 2 - 0+2 0+0 al. 0 Testnev. 2. (JOTN202) Összesen 27 105 — 28 Kollokvium (K):5 Beszámoló (B): 8 Aláírás (al.): 1 Kötelezően választható tárgycsoport B (Közgazdaságtan 1.)* JOKG301NB1, JOKG301LB1 Számvitel és menedzsment módszerek JOKG302NB1, JOKG302LB1 Vállalatgazdaságtan és kontrolling A két tárgy közül az egyik felvétele kötelező Kötelezően választható tárgycsoport C (Közgazdaságtan 2.)**: JOKG303NC1, JOKG303LC1 EU gazdaságtana JOKG304NC1, JOKG304LC1 Világgazdaságtan A két tárgy közül az egyik felvétele kötelező 231 �4. félév Kód JOAJ IO2N_O JOAJ 102L_0 JOAJ2Ö2NJ) N e+gy L e+gy szk Alkotmányjog gyakorlat 2. 0+1 0+2 B Alkotmányjog 2. 2+0 Tantárgy Kr 1 15+0 K. 3 Alkotmányjog Alkotm.jog Alk.jog gyak I. 2. (JOAJ 102) Alkotmányjog 3. 2+0 15+0 B 1 Alkotm.jog 1. (JOAJ201) Büntetőjog 2. 3+0 15+0 K. 4 Büntetőjog 1. (JOBJ201) JOBJ2()2L_I JOBJI02NJ) JOBJI02LJ) JOJB102NJ) J0JB1O2LJ) JOJB2()2N_1 0+2 B 1 Büntetőjogi gyakor­ lat 2. 0+1 Jogelmélet gyakorlat 1. Jogelmélet 1. 0+1 0+2 B 1 2+0 15+0 K 3 Kánonjog 3. Büntetőjog 2. Jogelmélet 1. (JOJB202) 2+0 15+0 K 3 Államelm. 2. Jogelm.gyak.l. (JOJB205) (JOJB102) Kánonjog 1. (JOKJ202) 4+0 JOKG205L_2 gyak.2. (JOBJ202) JOKJ204L_2 JOKG2()5N_2 Bűnt.jogi (JOBJ102) JOJB2()2L_2 JOKJ204NJ) köt. (JOAJ201) JOAJ203L.2 JOBJ202NJ) Párh. halig, 2. (JOAJ202) JOAJ202LJ JOAJ203NJ) Előhallg. köt. 15+0 K 4 Közgazd. 1. (JODH300NB1, Közgazd. 3.: Önkén­ tes és kötelező újra­ elosztási rendszerek JODH300LBI) Közgazd. 2. (JODH300NC1, JODH300LC1) JOPJ202NJ) Polgári jog 2. 3+0 15+0 K 4 JOPJ202LJ JOPJ102NJ) J0PJIO2LJ) JODH400NA0 JODH400LA0 JOTN204NJ) Polgári jogi gyakor­ lat 1. 0+2 0+2 B 1 Szabadon választha­ tó tárgy 0+2 0+2 B 2 Testnevelés 4. 2+0 0+0 al. 0 Polgári jog 1. Polg.jogi gyak. (JOPJ201) 1. (JOPJ102) Polgári jog 2. (JOPJ202) - Testnev. 3. (JOTN203) Összesen 27 115 Kollokvium (K): 6 Beszámoló (B): 6 Aláírás (aL): 1 232 - 30 �5. félév Kód JOBJ203NJ) Tantárgy N e+gy L e+gy Szk Kr Előhallg. köt. Párh.halig, köt. Büntetőjog 3. 2+0 . 15+0 K. 3 Büntetőjog 2. Bűnt.jogi (JOBJ202) JOBJ203L_2 Büntetőjogi gyakorlat 3. 0+1 Jogelmélet gyakorlat 2. 0+1 JOJBI()3L_0 JOJB2()3N_1 Jogelmélet 2. 2+0 J0BJIO3N ! JOBJ 1()3L_() JOJB1()3N_() 0+2 B 1 Büntetőjog 3. (JOBJ203) 0+2 B 1 Jogelmélet 2. (JOJB203) 15+0 K 4 Jogelm. 1 .(JOJB202) JOKI2()1L_2 JOMT1()IN_0 JOMT10ILJ) JOMT201NJ Közigazgatási jog 1. 4+0 15+0 K 5 Egyetjt 2.(JOJT202) Magyar jt.2.(JOJT2O4) Római jog 2.(JORJ202) Munkajog gyakor­ lat 1. 0+1 Munkajog 1. 2+0 0+2 B 1 Munkajog 1. (JOMT201) 12+0 al. 0 Polgári jog 2. (JOPJ202) JOMT2()1L_2 JÓNK 101 N_() JONK101LJ) J0NK2O1NJ) JONK2()IL_2 JOPU101N_0 JOPUIOILJ) JOPU2()1N_0 Nemzetközi . közjog gyakorlat 1. 0+1 Nemzetközi közjog 1. 3+0 Pénzügyi jog gyakorlat 1. 0+2 B 1 JOPJ103L_0 gyak.l. Nemzetközi közjog 1. (JONK201) 0+1 15+0 0+2 K B 4 Egyetjt. 2.(JOJT202) Nemzetközi Magyar jt.2.(JOJT204) közjog gyak.l. Római jog 2.(JORJ202) (JONK101) 1 Pénzügyi jog !• (JOPU201) Pénzügyi jog 1. 2+0 12+0 K 3 Közgazd. 3. (JOKG205) Pénzügyi jog gyak. 1. (JOPU101) Polgári jog 3. 3+0 15+0 K 4 Polgári jog 2. (JOPJ202) JOPJ203L_2 J0PJ1O3NJ) Munkajog (JOMT101) JOPU20IL_2 J0PJ2O3NJ) Jogelm.gyak.2. (JOJB103) JOJB2()3L_2 JOK120IN_0 gyak.3. (JOBJ 103) Polg.jog gyak. 2. (JOPJ103) Polgári jogi gyakorlat 2. Összesen 0+2 0+2 B 1 Polgári jog 3. (JOPJ203) 25 111 Kollokvium (K): 6 Beszámoló (B): 6 Aláírás (al.): 1 233 - 29 - �6. félév N e+gy L e+gy Szk Büntetésvégrehajtási jog 1+0 12+0 K Büntetőjog 4. 2+0 Tantárgy Kód JOBJ205NJ) JOBJ2()5L_2 .IOBJ204NJ) Kr 2 Előhallg. köt. Párh.hallg. köt. Büntetőjog 2. (JOBJ202) K 15+0 3 Büntetőjog 3. Büntetőjogi (JOBJ203) gyakorlat 4. JOBJ2()4L_2 (J0BJ1O4) JOBJ104N.0 JOBJ104LJ) JOKI202NJ) JOKI2()2L_2 JOKI102NJ JOKH()2L_() JOMT102N_() JOMT102LJ) JOMT2()2N_2 Büntetőjogi gyakorlat 4. 0+2 Közigazgatási jog 2. 2+0 Közigazgatási jogi gyakorlat 0+2 Munkajog gyakor­ lat 2. 0+1 Munkajog 2. 2+0 0+2 B 1 Büntetőjog 4. (JOBJ204) K 15+0 0+2 B 3 Közig.jog 1. Közig.jog gyak. (JOKI201) (JOKI102) 1 Közig.jog 2. (JOKI202) 0+2 B 1 Munkajog 2. (JOMT202) 15+0 K1 4 Munkajog 1. Munkajog (JOMT201) JOMT2()2L_2 gyak.2. (JOMT102) JONK102NJ) JONK102L_0 JONK202NJ) JONK202L_2 JOPUI()2N_() JOPU102LJ) JOPU202NJ Nemzetközi közjog gyakorlat 2. 0+1 Nemzetközi közjog 2. 3+0 0+2 B 1 Nemzetközi közjog 2. (JONK202) Pénzügyi jog gyakorlat 2. 0+1 Pénzügyi jog 2. 2+0 15+0 0+2 K B 4 Nemzetk. Nk közjog közjog 1. gyak. 2. (JONK201) (JÓNK 102) 1 Pénzügyi jog 2. (JOPU202) 15+0 K 4 Pénzügyi jog 1. Pénzügyi jog (JOPU201) JOPU202L_2 gyak.2. (JOPU102) Polgári jog 4. JOPJ204NJ) 3+0 15+0 K 4 Polgári jog 3. Polgári jogi gyak. 3. (J0PJ2O3) JOPJ204LJ (JOPJ104) JOPJ104NJ) JOPJ104LJ) JODH400NA0 JODH400LA0 Polgári jogi gyakorlat 3. Szabadon választ­ ható tárgy Összesen Kollokvium (K): 7 0+2 0+2 B 1 Polgári jog 4. (JOPJ204) 0+2 0+2 B 2 26 116 - 32 Beszámoló (B): 7 - Aláírás (al.): - 1 A kollokvium anyaga a Munkajog 1. és a Munkajog 2. tárgy anyagát is magába foglalja. 234 - �7. félév Kód JOBE2()1N_() Tantárgy Büntető eljárásjog 1. N L e+gy e+gy 3+0 12+0 Szk Kr Előhallg. köt Párh.hallg. köt K 4 Büntetőjog 2. Bünt.elj.gyak.1. (JOBJ202) JOBE20IL_2 JOBE10INJ) JOBE101LJ) JOEUI01NJ) JOEUIOILJ) JOEU2()1N_I Büntető eljárásjogi gyakorlat 1. Európajog gyakorlat 1. Európajog 1. 0+1 0+2 B 1 (JOBE201) 0+1 0+2 B 1 2+0 12+0 B 1 JOKV2()IL_3 JODH3()()_E() JODH300NG0 JODH300LG0 JODH300NH0 JODH3(X)LH() JOK11O3N_O JOKI103LJ) JOKI2()3N_0 JOKI2()3L_2 JONM1ÖINJ) JONM101L_() JONM201N_1 JONM2()IL_3 JOPE2()1N_I Környezetvédelmi 2+0 jog 1Kötelezően választ­ — ható tárgycsoport E (Évfolyamdolgozat) Kötelezően választható 2+0 tárgycsoport G (Összehasonlító jogból)** Kötelezően választha­ 2+0 tó tárgycsoport H.* Közigazgatási 0+2 eljárásjogi gyakorlat 9+0 JOPEIOILJ) JOPJ2()5N_() JOPJI05LJ) Eu.gyak.l. (JOPJ202) (JOEU101) 2 évf. d. jegy K 2 120 kredit 2 Id. a tárgyak Közig, jog 1. (JOKI201) — 9+0 mellett 3+0 B 1 0+2 B 1 - Közig.jog 3. (élj-jog) (JOKI203) Közigazgatási jog 3. (eljárásjog) 2+0 12+0 K 3 Közig, jog. Közig.élj.gyak. 2. (JOKI103) (JOKI202) Nemzetközi magán­ jog gyakorlat 1. Nemzetközi magán­ jog 1. 0+1 0+2 B 1 2+0 12+0 K 2 Nk magánjog 1. (JONM201) Polgári jog 2. (JOPJ202) NK magánjog gyak. 1. (JONM101) Polgári eljárásjog 1. 2+0 12+0 K 2 Polgári jog 2. (JOPJ202) Polgári eljárásjogi gyakorlat 1. Polgári jog 5. 0+1 0+2 B ■1 3+0 12+0 K 4 0+1 0+2 B 1 2+0 9+0 K 2 Polgári jog 4. Polg.jogi gyak. 4. (J0PJ1O5) Polgári jog 5. (JOPJ205) Egyetjt. 2. (JOJT202) Magyar jt.2. JOMT2()3N_1 (JOJT204) JOMT2()3L_3 Római jog 2. (JORJ202) Összesen (JOPE101) Polg.eljárásjog 1. (JOPJ204) Polgári jogi gyakor­ lat 4. TB és szociális jog 1. Polg.elj.gyak.l. (JOPE201) JOPJ2()5L_2 jopjiosn.i Polgári jog 2. K J0PE2OIL.3 J0PE1O1 N_1 Európajog 1. (JOEU201) JOEU2()1L_2 JOKV2()1N_I (JOBE101) Bünteljárásjog 1. 29 114 235 - 29 �Az évfolyamdolgozat tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató már legalább 120 kreditpontot összegyűjtött. Amennyiben a hallgató már 210 kreditpontot elért, mindaddig nem vehet fel újabb tárgyat, amíg az évfolyamdolgozat tárgyat nem teljesítette. Az évfolyamdolgozat tárgy 120 és 210 kreditpont között páratlan és páros félévben egyaránt felvehető. Kollokvium (K):8 Beszámoló (B): 8 Aláírás (al.): - Kötelezően választható tárgycsoport G (Összehasonlító jogból)**: JOOJ301NG0, JOOJ301LG1 Összehasonlító közjog (elöhallg.:Alkotmányjog 3) JOOJ302NG0, JOOJ302LG1 Összehasonlító magánjog (elöhallg.: Polgári jog 2) A két tárgy közül az egyik felvétele kötelező Kötelezően választható tárgycsoport H.*: JOKV301NH0, JOKV301LH0 JOPE301NH0, JOPE301LH0 JOPJ318NH0, JOPJ318LH0 JOKV303NH0, JOKV303LH0 JOMT301NH0, JOMT301LH0 Bioetika és környezeti etika 1. Sportjog Ingatlanjog 1. Környezet és fejlődés Introduction to the Social Doctrine of the Church Az öt tárgy közül egy tárgy felvétele kötelező. 236 �8. félév Kód Tantárgy N e+gy L e+gy Szk Kr Előhallg. köt. Párh.hallg. köt. JOBE202NJ Büntető eljárásjog 2. 3+0 12+0 K 5 Bűnt. élj. 1. Bünt.elj.gyak.2. (JOBE201) (JOBE102) Büntető eljárásjogi gyakorlat 2. 0+1 Európajog gyakor­ lat 2. 0+1 JOEUI02LJ) JOEU2O2N_l Európajog 2. 2+0 JOBE2()2L_2 JOBEW2NJ) JOBE102LJ) JOEUI02NJ) 0+2 B 1 Bünt.elj.2. (JOBE202) 0+2 B 1 Európajog 2. (JOEU202) 12+0 B 1 JOEU202L_2 Európajog 1. (JOEU201) Európajog gyak. 2. (JOEU102) J0KE1OINJ) JOKEI()1L_() JOKE201NJ) JOKE201L_2 J0KV2O2NJ) ,IOKV2()2L_2 Kereskedelmi jog gyakorlat 1. Kereskedelmi jog 1. 0+1 Környezetvédelmi jog 2. 2+0 0+2 B 1 Ker.jog 1. (JOKE201) 2+0 15+0 9+0 K K 3 3 Polgári jog 3. Ker.jog gyak. 1. (JOPJ203) (JOKE101) Körny.véd. jog 1 • (JOKV201) Kötelezően vá­ lasztható tárgy­ csoport I.* 2+0 Közigazgatási jog 4. 2+0 JOKI204L_2 JOBE203NJ Kriminalisztika 2+0 6+0 al 0 Nemzetközi magánjog gyakorlat 2. 0+1 0+2 B 1 Nemzetközi magánjog 2. 2+0 J0DH3OONIO JODH3(X)LK) JOKI204NJ) 3+0 B 1 Lásd, a tárgyaknál 12+0 K 3 Közig, j. 3. (eljárásjog) (JOKI203) JOBE203LJ JONM102NJ) JONM102LJ) JONM2()2N_2 JONM2()2L_2 Polgári eljárásjog 2. JOPE2()2N_1 JOPE202L_3 Nk magán-jog 2. (JONM202) 2+0 12+0 12+0 K K 3 2 Nk. Magán­ NK magánjog jog 1. gyak. 2. (JONM201) (JONM102) Polgári élj. 1. Polg.elj. (JOPE201) gyak 2. (JOPE102) Polgári eljárásjogi gyakorlat 2. JOPE102N-I JOPE102L0 0+1 0+2 B 1 Polg.eljárásjog 2. (JOPE202) Szabadon választ­ ható tárgy 0+2 0+2 B 2 - TB és szociális jog 2. 2+0 12+0 K 3 TB és szoc. jog JOMT2(ML_2 JOKV2O3NJ) Versenyjog 1. 1+0 JODH400NA0 JODH400LA0 JOMT2()4N_0 I. (JOMT203) 6+0 al. 0 Közig, jog. 2. .IOKV203LJ) (JOKI202) Összesen 29 123 237 - 33 �Kollokvium (K): 7 Beszámoló (B): 8 Aláírás (al.): 2 Kötelezően választható tárgycsoport I*: JOPJ321NI0, JOPJ321LI0 JOPJ322NI0, JOPJ322LI0 JOPJ320NI0, JOPJ320LI0 JOKV302NI0, JOKV302LI0 Ingatlanjog 2. (előhallg. köt.: Ingatlanjog 1.) Sajtó- és médiajog 1. Az Európai Unió magánjoga Bioetika és környezeti etika 2. A négy tárgy közül az egyik felvétele kötelező. 238 �9. félév Kód JOEU203NJ Tantárgy Európajog 3. N e+gy L e+gy Szk 2+0 15+0 K Kr 4 JOEU2()3L_2 Párh.hallg. köt. EU. jog 2. (JOEU202) Kereskedelmi jog gyakori at 2. 0+1 JOKEI02L-0 JOKE2()2N_1 Kereskedelmi jog 2. 2+0 JOKE102NJ) Eiőhallg. köt. 0+2 B 1 Kér.jog 2. (JOKE202) 15+0 K 3 JOKE2()2L_3 Ker.jog 1. Ker.jog (JOKE201) gyak. 2. (JOKE 102) JODH3(X)_D() Kötelezően választható tárgycsoport D (Dip­ lomamunka konzultá­ ció) 0+0 0+0 Al. 0 JODH300NJ0 Kötelezően választható tárgycsoport J (Köt. tárgycsop. jogbölcseletből)* 2+0 6+0 B 1 Kötelezően választható tárgycsoport L.** 2+0 3+0 B 1 Kötelezően választható tárgycsoport M.*** 2+0 3+0 B 1 JODH300LM0 JOBJ2Í0NJ) Kriminológia 2+0 JODH300LJ0 JODH300NL0 JODH3(X)LL() JODH300NM0 (JOJB201) - Lásd, a tárgyaknál 12+0 K 2 Büntetőjog 2. (JOBJ202) Nemzetközi kereske­ delmi választottbíráskodás 2+0 JONM203L_2 JOPE2()3N_1 Polgári eljárásjog 3. 2+0 12+0 K 3 Polg. élj 2. (JOPE202) 12+0 K 4 JOPE2()3L_l Polg. élj. 2. (JOPE202) Szabadon választható tárgy 0+2 0+2 B 2 JODH400LA0 JOJB2()XN_1 Természetjog 2+0 9+0 B 2 Versenyjog 2. 2+0 12+0 K2 3 JODH400NA0 Bev. a jogfog. JOBJ2I()L_1 JONM203NJ) 210 kredit - JOJB2()8L_ 1 JOKV2()4N_1 JOKV204L_2 Versenyj. 1. (JOKV203) Összesen 23 103 - 27 2 A kollokvium anyaga a Versenyjog 1 és Versenyjog 2 tárgy anyagát is magába foglalja. 239 �A Diplomamunka konzultáció tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató legalább 210 kredit-pontot már összegyűjtött. Kollokvium (K); 6 Beszámoló (B): 6 Aláírás (al.): 1 Kötelezően választható tárgycsoport J (Köttárgycsop. jogbölcseletből) *: JOJB302NJ0, JOJB302LJ1 JOJB304NJ0, JOJB304LJ0 JOJB305NJ0, JOJB305LJ0 Jogszociológia Összehasonlító jogi kultúrák és összehasonlító bírói gondolkodásmód Állam- és politikai szociológia A három tárgy közül 1 tárgy felvétele kötelező. Kötelezően választható tárgycsoport L.**: JOKI302NL0, JOKI302LL0 A közigazgatás európai integrációja JOKI303NL0, J0KI3O3LLO Agrárigazgatás JOBJ301NL0, JOBJ301LL0 Nemzetközi és európai büntetőjog JOBJ302NL0, JOBJ302LL0 Emberi jogok EU konvenciója A 4 tárgy közül 1 tárgy felvétele kötelező Kötelezően választható tárgycsoport M. *** JOPU301NM0, JOPU301LM0 JOPJ323NM0, JOPJ323LM0 JOPJ324NM0, JOPJ324LM0 JOBJ303NM0, JOBJ303LM0 Bank és tőzsdejog Szellemi alkotások és piacgazdaság Sajtó- és médiajog 2. (előh.: Sajtó- m. 1) Európai büntetés-végrehajtási jog A 4 tárgy közül 1 tárgy felvétele kötelező. 240 �10. félév Kód JOA.I2()()N_() JOAJ2(X)L_I JOBJ2<X)N_() JOBJ2(X>L_1 JOEU2()()N_() JOEU200LJ JOPJ200NJ) JOPJ2(X)L_I Tantárgy Kr N L e+gy e+gy Alkotmányjog és közigazgatási jog záróvizsga előkészítő 3+0 12+0 - - 255 kreditpont Büntetőjog záróvizsga előkészítő 3+0 12+0 - - 255 kreditpont Európajog és nemzetköz 3+0 közjog záróvizsga előké­ szítő 12+0 - - 255 kreditpont Polgári jog és kereske­ delmi jog záróvizsga előkészítő 3+0 12+0 - - 255 kreditpont Összesen 12 48 - - - Szk Előhallg. köt. ZV előkészítő tárgy felvételére a hallgató akkor jogosult, ha már 255 kreditpontot összegyűjtött. Diplomamunka: 30 kredit. 241 �Nemzetközi igazgatási alapszak Az alapszakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: Végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA) Szakképzettség: nemzetközi igazgatásszervező Képzési terület: jogi és igazgatási Képzési ág: igazgatási A képzési idő félévekben: 6 félév Az alapfokozat megszerzéséhez összegyüjtendő kreditpontok száma: 180 kreditpont Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan nemzetközi igazgatásszervezők képzése, akik alkalmasak a közigazgatási szervezetrendszerben, továbbá a nemzetközi nagyvállalatokon belüli nemzetközi vonatkozású döntések előkészítésére és végrehajtására, a közigazgatási szervek és az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak szervezésére, európai uniós szervezetekben történő ügyintézésre közigazgatásban igazgatási, szervezési feladatok ellátására, hatósági eljárások lefolytatására, középvezetői feladatok elvégzésére, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a nemzetközi igazgatásszervezők képesek: - igazgatási, szervezési feladatok ellátására, hatósági eljárások lefolytatására, középvezetői feladatok elvégzésére; - szervezői, projektmenedzseri feladatok ellátására nemzetközi intézményekben és nemzetközi nagy vállalatoknál. - Az alapfokozat birtokában a nemzetközi igazgatásszervezők alkalmasak: - magas szintű nyelvtudás, tárgyalási és kommunikációs képességek birtokában a nemzetközi intézmények, az azokhoz 242 �- kapcsolódó belföldi szervezetek, nemzetközi nagyvállalatok döntéseinek előkészítésére és végrehajtására; közszolgálati, vállalati humánpolitikai feladatok ellátására. A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal. Szakmai gyakorlat Az oklevél megszerzésének feltétele 6 hét szakmai gyakorlat elvégzése. Nyelvi követelmények Az alapfokozat megszerzéséhez két idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges, melyből az egyik jogi és közigazgatási (Prpfex) vagy közgazdasági (OECONOM) szaknyelvi nyelvvizsga. 243 �Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Nemzetközi igazgatási alapszak (BA) * MINTATANTERV 2007/2008 A mintatanterv tárgyai 2 kategóriába soroltak: kötelező tárgyak (kötelező tárgycsoportok) - szabadon választható tárgyak A rövidítések magyarázata: Nap. = heti óraszám a nappali tagozaton Lev. = féléves óraszám a levelező tagozaton E = elmélet Gy = gyakorlat Szk. = számonkérés módja: al. - aláírás, B = beszámoló, K = kollokvium Kr = az adott tárggyal szerezhető kreditek (tanulmányi pontok) száma A beszámoló minősítése háromfokozatú, a kollokvium minősítése ötfokozatú. Képzési idő: 6 félév Megszerzendő kredit: 165 kredit +15 kredit (szakdolgozat) =180 kredit Abszolutórium: 165 kredit + 6 hét szakmai gyakorlat A záróvizsga tárgyai: Nemzetközi gazdasági ismeretek tárgykör: 1) Nemzetközi gazdasági alapismeretek 2) Menedzsment ismeretek Európajog tárgykör: 1) Európai közjog és politika 2) Európai belső piac ** A „Mintatanterv” egy ajánlás a hallgató részére, amelynek betartásával 6 félév alatt befejezheti tanulmányait. Ettől azonban - természetesen az előtanulmányi rend betartásával - eltérhet. 244 �Nemzetközi diplomáciai ismeretek tárgykör: 1) A nemzetközi jog alapjai 2) A diplomáciai jog Az oklevél minősítése: Az oklevél minősítését egyrészről a halmozott súlyozott tanulmányi átlag (a) mint egyik tényezőből, másrészt a záróvizsga osztályzat (b) mint másik tényezőből számolt egyszerű számtani átlag adja /ía+hY? / Az oklevél kiadásának feltétele: Sikeres záróvizsga és két idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél, melyből az egyik jogi és közigazgatási (Profex) vagy közgazdasági (OECONOM) szaknyelvi nyelvvizsga. 245 �e= elmélet; gy = gyakorlat 1. félév Nap. Tantárgy Kód Lev. e+gy Szk. Kr e+gy Elő halig. JAEU206L_0 Alkalmazott (jogi) informatika 1. 0+2 0+12 B 2 - JAKG201L_0 Bevezetés a közgazdaságtanba 2+2 12+3 K+al. 5 - JAKJ201L_0 Egyházjogi alapismeretek 1. 2+0 12+0 K 3 - JAJT201L_0 Európai alkotmány- és integráció-történet 1. 2+0 12+0 K 3 - JAKG202L_0 Gazdaságföldrajz 2+0 12+0 B 2 - JARJ201L_0 Jogi terminológia és jogi alapfogalmak 2+0 12+0 K 3 - JADH300LA0 Kötelezően választható tárgycsoport A (Idegennyelv 1. (Országismeret 1.)) 0+2 0+12 B 2 — JAJT203L_0 Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet 1. 2+0 12+0 K 3 - JADH400LA0 Szabadon választható tárgy (NK.IG.szak) 0+2 0+2 B 2 - JAJB201L_0 Szociológia 2+0 12+0 B 2 - Testnevelés 1. 0+2 - al. 0 - Összesen 24 113 - 27 - Kollokvium (K): 5 Beszámoló (B): 5 Aláírás (al.): 2 246 �2. félév Kőd Tantárgy Nap. e+gy Lev. e+gy Szk. Kr Előhallg. JAEU207L0 Alkalmazott (jogi) informatika 2. 0+2 0+9 B 2 JAEU206L_0 Alk.inf.l. J AAJ201 L_0 Alkotmány) og 2+0 12+0 K 3 JAKJ202L_0 Egyházjogi alapismeretek 2. 2+0 12+0 K 3 JAKJ201L_0 Egyh.jogi alapism. 1 JARJ202L_0 Értékrend és pluralizmus 2+0 9+0 B 2 - JAJT202L_0 Európai alkotmányés integráció-történet 2. 2+0 12+0 K 3 JAJT201L_0 Eu.alk. és integr.tört. 1 JARJ2O3L_O Kommunikációs ismeretek 2+0 9+0 B 2 - JADH300LB0 Kötelezően választható tárgycsoport B (NK.IG.szak) (Idegennyelv 2. (Országismeret 2.)) 0+2 0+12 B 2 JADH300LA0 Idegennyelv 1. JAKI203L_0 Közigazgatási szervezetrendszer 2+0 12+0 K 3 - JAJT204L_0 Magyar alkotmányés közigazgatás­ történet 2. 2+0 12+0 K 3 JAJT2O3LO Magyar alk. és közig.tört.l. JAKG203L_0 Nemzetközi gazdasági ismeretek 2+2 12+3 K+al. 5 - JADH400LA0 Szabadon választható tárgy (NK.IG.szak) 0+2 0+2 B 2 - Testnevelés 2. 0+2 - al. 0 Testnev.l. Összesen 26 116 - 30 - Kollokvium (K): 6 Beszámoló (B): 5 Aláírás (al.): 2 247 �3. félév Kód Tantárgy Nap. e+gy Lev. e+gy Szk. Kr Előhallg. JAKE201L_0 A kereskedelmi jog alapjai 2+0 12+0 K 3 JARJ201L_0 Jogi term, és jogi alapfog. JANK201L_0 A nemzetközi jog alapjai 2+0 12+0 K 3 JAJT202L_0 Eu.alk. és integr.tört.2 JAPJ20IL_0 A polgári jog alapjai 2+0 12+0 K 3 JARJ201L_0 Jogi term, és jogi alapfog. JADH300LC0 Kötelezően választható tárgycsoport C (NK.IG.szak) (Idegennyelv 3. (Igazgatási szaknyelv 1.)) 0+2 0+12 B 2 JADH300LB0 Idegennyelv 2 JADH300LF0 Kötelezően választható tárgycsoport F (NK.IG.szak) (Idegennyelv 4. (Nemzetközi kommunikáció 1.)) 0+2 0+12 B 2 JADH300LB0 Idegennyelv 2 JAKI204L0 Közigazgatási eljárások joga 3+2 12+3 K+al 6 - JAEU201L_0 Közös kill- és biztonságpoliti ka 2+0 12+0 B 2 - JARJ204L_0 Politikai földrajz 2+0 12+0 B 2 JAJT204L_0 Magyar alk. és közig.tört.2 JARJ205L_0 Politológia 2+0 12+0 B 2 JAJT204L_0 Magyar alk. és közig, tört. 2 JADH400LA 0 Szabadon választható tárgy (NK.IG.szak) 0+2 0+2 B 2 — Összesen 23 113 - 27 - Kollokvium (K): 4 Beszámoló (B): 6 248 Aláírás (al.): 1 �4. félév Kód Tantárgy Nap. e+gy Lev. e+gy Szk. Kr Előhallg. JANK202L_0 Diplomácia története 2+0 12+0 B 2 - JAEU202L_0 Európai közjog és politika 2+2 12+3 K+al 5 - JADH300_E0 Kötelezően választható tárgycsoport E (NK.IG.szak) (Évfolyamdolgozat) — — — 4 40-100 kreditpont teljesítése között JADH300LG0 Kötelezően választható tárgycsoport G (NK.IG.szak) (Idegennyelv 5. (Nemzetközi kommunikáció 2.)) 0+2 0+12 B 2 JADH300LF0 Idegennyelv 4 JADH300LH0 Kötelezően választható tárgycsoport H (NK.IG.szak) (Idegennyelv 6. (Tárgyalási technika 1.)) 0+2 0+12 B 2 JADH300LB0 Idegennyelv 2 JAMT201L_0 Munkajog 2+0 12+0 K 3 - JANM201L_0 Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga 2+0 12+0 K 3 JAKG203L_0 Nk gazd.ism. JAKE201L_0 A kér .jog alapjai JAPJ201L_0 A polg.jog alapjai JANK203LJ) Nemzetközi protokoll és etikett 2+0 12+0 B 2 - JAEU203L_0 Regionális politika 2+0 12+0 K 3 - JADH400LA0 Szabadon választható tárgy (NK.IG.szak) 0+2 0+2 B 2 - JAK1B205LJ) Szakigazgatások joga 1. 3+2 12+3 K+al 6 - Összesen 25 116 - 34 - Kollokvium (K); 5 Beszámoló (B): 5 Aláírás (al.): 2 Az évfolyamdolgozat tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató már legalább 40 kreditpontot összegyűjtött. Amennyiben a hallgató már 100 kreditpontot elért, mindaddig nem vehet fel újabb tárgyat, amíg az Évfolyamdolgozat tárgyat nem teljesítette. 249 �5. félév Kód Tantárgy Nap. e+gy Lev. e+gy Szk. Kr Előhallg. JAEU204L_0 A nemzetközi politika elmélete 2+0 12+0 K 3 JARJ201L_0 Jogi term, és jogi alapfog. JAKE202L_0 Az EU. kereskedelmi joga 2+0 12+0 K 3 JAJT202L0 Eu.alk. és integr.tört. 2 ,IANK204L_0 Diplomáciai jog 2+2 12+3 K+al. 5 JAJT202L_0 Eu.alk. és integr.tört. 2 JAEU205L_0 Európai belső piac 2+2 12+3 K+al. 5 - JAKV201L_0 Környezetvédelmi jog 1- 2+0 12+0 K 3 - JADH300LI0 Kötelezően választható tárgycsoport I (NK.IG.szak) (Idegennyelv 7. (Igazgatási szaknyelv 2.)) 0+2 0+12 B 2 JADH300LC0 Idegennyelv 3 JADH300LJ0 Kötelezően választható tárgycsoport J (NK.IG.szak) (Idegennyelv 8. (Tárgyalási technika 2.)) 0+2 0+12 B 2 JADH300LH0 Idegennyelv 6 JADH300_S0 Kötelezően választható tárgycsoport S (NK.IG.szak) (Szakdolgozat konzultáció) - al. 0 100 Kreditpont TELJESÍTÉSE JADH400LA0 Szabadon választható tárgy (NK.IG.szak)' 0+2 0+2 B 2 - JAKI206L_0 Szakigazgatások joga 2. 3+0 12+0 K 4 JAKI205L_0 Szakigazg.joga 1 Összesen 23 104 - 29 - Kollokvium (K): 6 Beszámoló (B): 3 Aláírás (al.): 3 A Szakdolgozat konzultáció tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató legalább 100 kreditpontot összegyűjtött. 250 �6. félév Kód Tantárgy Nap. Lev. e+gy e+gy JAKV202L0 Környezetvéde Imi jog 2. 2+0 JAMT202L_0 Közigazgatási munkajog JAKG204L_0 Szk. Kr Előhallg. 12+0 K 3 JAKV201L_0 Körny.véd jog 1 2+0 12+0 K 3 - Menedzsment ismeretek 2+2 12+3 K+al. 5 - JANK205L_0 Nemzetközi tárgyalások elmélete 2+0 12+0 B 2 - JAPU201L_0 Pénzügyi jog 2+0 12+0 K 3 - JADH400LA0 Szabadon választható tárgy (NK.IG.szak) 0+2 0+2 B 2 — Összesen 14 65 - 18 - Kollokvium (K): 4 Beszámoló (B): 2 Aláírás (al.): 1 Szakdolgozat: 15 kredit 251 �Te mit csináltál 14 éve? Több mint kiadó Szakmai partner Complex Kiadó iJ.CompLex Wolters Kluwer csoport Magyarország legnagyobb jogi és adóügyi kiadója Complex Kiadd Kft • 1117 Budapest. HieUe Kornélia u 21-35 • Tel (40) 464-5SS • fax (1) 464-5657 • «tof<:omple< hu • wwwcomplex hu � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource JÁK (Jog- és Államtudományi Kar) Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document PPKE-JÁK Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Tanulmányi tájékoztató 2007/2008 Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. tanév ismertetés; Neptun használat; tanszékek- , oktatók bemutatása; juttatások; adminisztráció; posztgraduális képzés; pályázatok; informatikai szolgáltatások; szabályzatok Subject The topic of the resource Tanulmányi tájékoztató Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE-JÁK; Dr. Schanda Balázs - dékán; Deme Erzsébet - szerkesztés, tördelés; Winter Erzsébet - borítófotó; Szent István Társulat - kivitelezés Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE-JÁK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2008-2009 Date Created Date of creation of the resource. 2007.július 10. Medium The material or physical carrier of the resource. ismertető Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource digitális; papír Source A related resource from which the described resource is derived JAK_2007_2008_tanulmanyi_tajekoztato Relation A related resource 28-T-J-2007-2008 Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Magyarország; Budapest Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. 1088 Szentkirályi u. 28. Extent The size or duration of the resource. 10933 KB; 199x140 mm; 251 p. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE-JÁK Rights Information about rights held in and over the resource PPKE-JÁK Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE-JÁK Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context JAK_2007_2008_tanulmanyi_tajekoztato Deme Erzsébet Schanda Balázs Szent István Társulat Winter Erzsébet