https://omeka.ppke.hu/files/original/74b7c61a399f082a950148169f6646a5.jpg 10865d26d975a6e449547267545adb66 https://omeka.ppke.hu/files/original/a7de8265243ee73ac7df25369322d28b.pdf a2b0abd89fa8c138f154c65d12dc6ce0 PDF Text Text Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Tanulmányi tájékoztató oktatók részére 2001/2002 �A kézirat lezárásának időpontja: 2001. június 22. Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Felelős kiadó: Dr. Radnay József dékán A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Jobbágyi Gábor dékánhelyettes Szerkesztés és tördelés: Deme Erzsébet Borítófotó: Winter Erzsébet Kivitelezés: Szent István Társulat Nyomás és kötés az 10 KIADÓ ÉS NYOMDA munkája Felelős vezető: Fonyódi Ottó �Tartalomjegyzék Dékáni beköszöntő............................................................................................. 3 1. fejezet: Röviden az Egyetemről................................................................. 5 2. fejezet: A Jog- és Államtudományi Kar - alapelvek, célok................ 7 3. fejezet: Hasznos tudnivalók hallgatóknak.............................................. 11 Eligazodás a Kar épületeiben............................................................ 18 4. fejezet: A Kar oktatási-szervezeti egységei.......................................... 21 Jogbölcseleti Intézet............................................................................ 23 Jogtörténeti Intézet ........................................................................ 27 Kánonjogi Intézet................................................................................ 33 Közjogi Intézet..................................................................................... 35 Bűnügyi Tudományok Intézete......................................................... 39 Nemzetközi Jogi Intézet..................................................................... 43 Magánjogi Intézet................................................................................ 48 Gazdasági Szakjogok Intézete.......................................................... 55 Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet ............................ 59 Polgári Eljárásjogi Tanszék............................................................... 63 Kommunikáció Tanszék..................................................................... 64 Logika Tanszék..................................................................................... 66 Deák Ferenc Továbbképző Intézet ................................................. 70 Informatikai és Távoktatási Intézet................................................. 71 Nyelvi Lektorátus.................................................................................73 Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola......................................... 74 Függelék: Kánonjogi Posztgraduális Intézet................................. 76 �5. fejezet: A Kar oktatói.................................................................................79 Főállású oktatók............................. 79 Akkreditációs részállású oktatók...................................................... 83 Részállású oktatók............................................................................... 83 Megbízásos oktatók............................................................................. 86 6. fejezet: Tanrend........................................................................................... 93 Nappali tagozat..................................................................................... 93 Levelező tagozat................................................................................. 102 7. fejezet: A Kar szabályzatai..................................................................... 107 Szervezeti és működési szabályzat................................................ 109 A Kar intézetei és tanszékei (az SZMSZ 1. sz. melléklete).... 127 Tanulmányi és vizsgaszabályzat..................................................... 129 Felvételi szabályzat............................................................................ 148 Szabályzat a Kar hallgatói részére nyújtható támogatásokról és a fizetendő dijakról......................................... 156 HŐK szervezeti és működési szabályzat...................................... 163 Fegyelmi szabályzat.......................................................................... 184 Az évfolyamdolgozatok kezelési szabályzata..............................189 Szabályzat a végbizonyítványra, diplomamunkára, záróvizsgára és az oklevélre vonatkozó tanulmányi és vizsgaszabályzati rendelkezések végrehajtásáról...................... 191 Pályázati szabályzat........................................................................... 194 PPKE JÁK Kari Tanács 1/2000 (06.26.) sz. KT határozat..... 198 Bérezési általános elvek a JÁK oktatóinak................................ 200 A PPKE JÁK kari tanácsának 2/2001. (02.06) sz. határozata a PPKE JÁK munkavállalóinak munkabéréről..............201 2 �Dékáni beköszöntő Pázmány Péter Magyarország bíboros prímása, esztergomi érsek 1635-ben Nagyszombatban Egyetemünk alapító levelében kifejezésre juttatta azt a szándékát, hogy az Egyetem az európai keresztény kultúra szellemében az állam és az egyház korszerű igazgatására tanítsa az inakat. Később, a Jogi Kar alapító levelében ez olvasható: Kívánatos, hogy a pro­ fesszorok a „római jogot és a kánonjogot, amennyire csak lehetséges a hazai joggal összekapcsolva tanítsák, és ami a miénkből hiányzik, azt azokból pótolják”. Keresztény kultúra! Római jog! Kánonjog! Elődeink által ránk hagyományo­ zott értékek csak? Nyilvánvaló, hogy nemcsak történelmi értékekről van szó, hanem napjainkban is valóságos értékekről, átvitt értelemben és szó szerinti értelemben is. Hiszen az 1989-1990-ben Közép-Európában lezajlott rend­ szerváltozás lehetővé tette Magyarország számára is az Európához való viszszatérést. Ez az Európa keresztény Európa is, amelynek kultúrája keresztény kultúra is! Az európai népek közti egyre szorosabb szövetséget építő Európa Tanács alapokmánya olyan közös szellemi-lelki és erkölcsi értékeket tekint az európai népek közös örökségének, amelyek az egyéni szabadság, a politi­ kai szabadság és a jogállamiság alapját alkotják. Ezek a szellemi-lelki és erkölcsi értékek pedig keresztény értékek is! A rendszerváltozás, az Európához való visszatérés lehetővé tette hazánkban, hogy 1995-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara is létrejöhessen, azzal a fő céllal, hogy a jogállam felépítéséhez keresz­ tény szellemiségű jogászokat bocsásson ki a magyar társadalom minden területére. Pázmány Péter bíboros korában az Európában virágzott római jogból is fejlő­ dött ki a mai európai jogrendszer, annak alkotóelemeivel, a nemzeti jogrend­ szerekkel és az európai közösségek jogával, az európajoggal. Hazai jogunkat ma is ki kell egészítenünk ezzel az európajoggal! Ez azonban elsősorban az oktatásban jelenhet meg és különösen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által nyújtott oktatásban. A Karunk által nyújtott oktatást írja le ez a gyűjte­ ményes könyv, a szabályzatok és a tanrend segítségével. Szolgálja azonban ez a könyv azt is, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtu­ dományi Kara a fentiek szerint részletezett küldetéses célja felől - Pázmány Péter saját „felmelegített tintával” írt szavaival kifejezve - a tanári kar és a hallgatók „okossága meggyőzessék és akaratja vastagodjék.” Budapest, 2001. 06. 22. Dr. Radnay József dékán �Fontos, hogy az igazságot ma éljük,, vagyis azt a jelen igazságot éljük, azt a lépést tegyük meg, amelyre ma kaptunk meghívást. Most tegyük meg azt, mert a mai lépés a holnapit és a holnaputánit készíti elő. Isten nem egyszerre adja a világosságot az egész életünkre, egész utunkra. Mára adfényt, mostanra. És ez elég ahhoz, amit ma kell megtennünk. A holnapit majd holnap látjuk meg. (Henri Boulad) 4 �1. FEJEZET Röviden az Egyetemről A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet a Magyar Katolikus Püspöki Konfe­ rencia 1992. január 30-án hozta létre oly módon, hogy a Pázmány Péter bíbo­ ros, prímás, esztergomi érsek által 1635-ben Nagyszombatban alapított és azóta folyamatosan fennálló Hittudományi Kar mellé az Apostoli Szentszék engedélyével Bölcsészettudományi Kart hozott létre. Az így keletkezett Katolikus Egyetemet 1993-ban a magyar Országgyűlés is elismerte. 1995-ben került sor ugyancsak a Püspöki Konferencia részéről az Egyetem Jog- és Államtudományi Karának megalapítására, majd ezt követően ez a Kar is állami elismerést nyert. A Kánonjogi Posztgraduális Intézetet az Apostoli Szentszék 1996-ban alapí­ totta meg egyházi fakultási joggal. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1998-ban egyházilag Informáci­ ós Technológiai Kart is létrehozott az Egyetemen. A „műszaki informatika” szak indításának állami engedélyét 2000-ben, a Kar állami elismerését 2001-ben adták meg. 1999. március 25-én a Katolikus Nevelés Kongregációjának határozatával Egyetemünk szentszéki alapítású katolikus egyetemmé vált. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hivatalánál fogva az Egye­ tem nagykancellárja, aki a Szentszék nevében az Egyetem kormányzatának élén áll. Nagykancellár: Rektor: Rektor-helyettes: Dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Dr. Erdő Péter püspök Főt. Dr. Fodor György Rektori Hivatal: 1088 Budapest, Szentkirályi utca 28. Telefon: 429-7211, telefax: 318 0507 Gazdasági főigazgató: Róka Miklós Műszaki főtanácsadó: Boross-Tóby Péter Nemzetközi kapcsolatok koordinátora: Dr. Szabó Marcel Intézményi pályázati koordinátor: Kozma Gábor Egyetemi lelkész: Várnai Péter Oktatási és akkreditációs koordinátor: Bittsánszky Géza e-mail: anna@jak.ppke.hu honlap: www.ppke.hu 5 �Az Egyetem karai (az alapítás szerinti kronológiai sorrendben) Hittudományi Kar (HTK) 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24. Telefon: 318-1332, 318 1203, telefax: 318-4124 Dékán: Mons. Dr. Tarjányi Béla Gazdasági igazgató: Ungvári Károly Lászlóné Tanulmányi Osztály: 484-3049 (nappali tagozat), 484-3036 (levelező tagozat) Könyvtár: 318-1643 E-mail: ppke_htk@ella.hu Honlap: www.htk.ppke.hu Bölcsészettudományi Kar (BTK) 2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1. Telefon: 06-26-375-375, telefax: 06-26-374-570 Dékán: Dr. Fröhlich Ida Gazdasági vezető: Manninger Gábor Tanulmányi Osztály: 06-26-375-375/2045 Könyvtár: 06-26-375-375/2814 E-mail: postamester@btk.ppke.hu Honlap: www.btk.ppke.hu Jog- és Államtudományi Kar (JÁK) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. Telefon: 429-7200, telefax: 429-7201 Dékán: Dr. Radnay József Gazdasági vezető: Gábor József Tanulmányi Osztály: 429-7208 Könyvtár: 429-7231 E-mail: postmaster@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu Kánonjogi Posztgraduális Intézet (KJPI) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. Telefon: 429-7217, telefax: 429-7217 Intézetvezető: Dr. Erdő Péter Intézetvezető-helyettes: Dr. Szabó Péter E-mail: folia@jak.ppke.hu Honlap: www.kjpi.ppke.hu Információs Technológiai Kar (ITK) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Telefon/telefax: 429-7296 Dékán: Dr. Roska Tamás Gazdasági vezető: Dr. Tihanyiné Filep Irén E-mail: roska@itk.ppke.hu Honlap: www.itk.ppke.hu 6 �2. FEJEZET A Jog- és Államtudományi Kar MEGALAPÍTÁSA, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Alapelvek, célok Magyarországon a rendszerváltozás után fokozódott kereslet keletkezett jo­ gászokra, hiszen a jogállam felépítéséhez a korábbinál jelentősebb számú jól képzett, jogot végzett szakember szükséges. Az 1995-ben létrehozott Jog- és Államtudományi Kar fő célja a jogállam felépítéséhez keresztény szellemisé­ gű, jogot végzett szakemberek kibocsátása a társadalom legkülönbözőbb te­ rületeire. A megalakításkor fontos szempont volt az is, hogy olyan jogi kar jöjjön létre, amely szakít a korábbi struktúrájú képzéssel, és az európai jogállamok ha­ gyományaihoz tér vissza. Nemcsak azt oktatjuk, amire most van szükség, hanem a következő fél évszázadra tekintünk előre. A Kar az első-évben egy - a fővárosban újra működő - apácazárda ebédlőjé­ ben és néhány szobájában vendégeskedett. Amikor a Magyar Katolikus Püs­ pöki Kar visszakapta a Szent István Társulat egykori székházát, a Szentkirá­ lyi utca 28-30. számú épületegyüttest, azonnal felmerült a gondolat, hogy a Jog- és Államtudományi Kar itt méltó elhelyezést kaphat. így került a Kar a Szentkirályi utcába és egyezett meg a Szent István Társulattal az épület hasz­ nálatában. A Kar ma a Szentkirályi u. 28-30. szám alatt található épületben a belső terek jó része, továbbá a későbbiekben megvásárolt szomszédos épület (Szentkirályi u. 26.) nagy része felett is rendelkezik. A tanrend sajátosságai más jogi karok tanrendjéhez képest: - - - A közoktatásban és a felsőoktatásban korábban megszüntetett, történelmi értékű stúdiumok pótlására olyan - jogtörténeti, jogelméleti és egyéb szempontból igen fontos - alapozó tárgyak szerepelnek a Kar tanrendjé­ ben, mint a jelentős óraszámban tanított retorika, stilisztika, logika, isme­ retelmélet; Más jogi karokhoz képest több órát kap a közgazdaságtan, bőséges a nemzetközi jogi program, a gazdasági- és környezetvédelmi szakjogi tárgyak óraszáma; Az alkotmányjog, a sajtó- és médiajog, az informatika és a kommuniká­ ciós ismeretek hangsúlyos tanítása; 7 �- - Az intézmény katolikus jellegéből következően három féléven keresztül kánonjog oktatása; Két idegen nyelv (kötelező) elsajátítása; Általában is magasabb óraszám, mint az állami egyetemeken; Jelentős vizsgateher. A felvételi rendszer sajátosságai: A Kar a „tehetségkutató” jellegű felvételit pártolja. Jelentős mértékben fi­ gyelembe veszi a középiskolai tevékenységet, többek között úgy is, hogy a többlet teljesítményt (tanulmányi versenyen elért eredményt, nyelvtudást stb.) - a jogszabályok keretei között - pluszpontokkal díjaz. A kialakított rendszer jó hatásfokkal méri az alkalmasságot, ezt mind a felvételi, mind a későbbi vizsgákon elért eredmények igazolják. A Kar - megalakulása óta - a felvett hallgatók jelentős többlet létszámával szorítja le a felvételik esetleges­ ségének hatását. Hallgatói összlétszám A 2000/2001-es tanévben összesen csaknem 4000 hallgató iratkozott be a nappali, levelező és távoktatási tagozatra (beleértve a karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet hallgatói létszámát is). A tanulmányok rendje A tanulmányi idő tíz félév. A hallgató a kötelező óraszámot rövidebb és hosszabb idő alatt is teljesítheti, illetve a vizsgakövetelményeknek rövidebb és hosszabb idő alatt is eleget tehet. így a tanulmányok nyolc félévre összesűríthetők, illetve tizenkét félévre meghosszabbíthatók. Posztgraduális szak- és egyéb képzés A Karon beindult több posztgraduális képzés (Európa-jogi, bankjogi, ingat­ lanforgalmi, környezetvédelmi, társasági jogi és gazdasági büntetőjogi, vala­ mint angol nyelvű diplomáciai szakjogász képzés). Egyetemi szintű kiegé­ szítő képzést kaphatnak az Államigazgatási és Rendőrtiszti Főiskolát végzett diplomások. A Kar további szakképzéseket is tervez. Doktori képzés (PhD) A 2000/2001-es tanévben beindult a Karon a posztgraduális doktorképzés, mintegy 50 hallgatóval. A képzés időtartama 36 hónap. A képzés alatt a hall­ gatók doktorandusz-hallgatói viszonyban álnak az Egyetemmel. 8 �A Kar szellemisége Xz intézmény szellemiségét híven tükrözi a Kart 1995-től 2000-ig irányító első dékán, dr. Zlinszky János professzor által fogalmazott „Felvételi nyilat­ kozat”, amelyet a felvételkor minden hallgató aláír: „Alulírott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudomá­ nyi Karára kérem felvételemet nappali/levelezői/távoktatási tagozatra. Tudom, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem katolikus intéz­ mény, a katolikus keresztény értékrendben működik és oktat. Ezt az értékrendet elfogadom, illetve tiszteletben tartom. Vállalom, hogy tisztességes módon és eszközökkel, fegyelmezetten és szorgalmasan, társaimmal, valamint oktatóimmal szolidárisán, a te­ hetségem szerint elérhető teljes eredmény elérésére törekszem tanul­ mányaim során. A PPKE-JÁK magasabb oktatási teljesítményének el­ érésében tanáraimmal és társaimmal együttműködöm. Tudatosan és jó lélekkel vállalom azokat a nehézségeket, amelyek a PPKE-JAK alapí­ tásának és megszervezésének folyamatában az anyagi eszközök szű­ kösségéből adódnak. ” Az 1999/2000-es tanévben a Kar túljutott az újraindulás kezdeti növekedési szakaszán: 2000 júniusában kibocsátotta első végzős évfolyamát és a Millen­ nium évében kiadta az első diplomákat. Az ünnepélyes jogászi eskü szövege a következő: Én (...), esküszöm az élő Istenre, hogy országunk alkotmányát, törvé­ nyeit és alkotmányos rendjét megtartom, az ember személyiségéből folyó alapjogait tiszteletben tartom, tudományomat hazánk és ember­ társainkjavára fogom hivatásom szerint hasznosítani. Tudásomat arra kívánom használni, hogy hazánk felvirágozzék, abban kicsi és nagy, erős és erőtlen, de főleg minden elhagyatott és védelem­ re szoruló biztonságban érezhesse magát. A törvények rendjét nem önös szempontok szerint, hanem a közjóra és a természetes értékekre figyelemmel igyekszem alakítani, fenntartani, alkalmazni. A rám ruházott hatalmat szolgálatnak tekintem, amellyel elszámolni tartozom. Az ítéletemre bízott ügyekben ellenszenv és rokonszenv vagy bármely részrehajlás nélkül, fenyegetésre és személyes haszonra nem adva, legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint jogszerűen fogok ál­ lást foglalni. A Magyar Katolikus Egyházat, amelynek egyetemén tanulhattam és ezt a Pázmány Péterről nevezett Katolikus Egyetemet tiszteletemben megtartom, támogatni és értékelni fogom és méltó törekszem lenni ar­ ra, hogy az Egyetem doktorai közé számíttassam. Isten engem úgy segéljen! 9 �A Kar szervezeti felépítése A Kar vezetői Dékán: Dr. Radnay József A Kar felelős vezetőjét, a dékánt a Kar egyetemi tanárai és egyetemi docensei közül a Kari Tanács választja meg titkos szavazással két évre. A dékán újra választható. A megválasztott dékánt a rektor eloterjesztese alapjan a nagy­ kancellár nevezi ki. Dékánhelyettesek A dékánhelyetteseket a dékán javaslatára a Kari Tanács választja, s a rektor előterjesztése alapján a nagykancellár nevezi ki. A dékánhelyettesek műkö­ dési ideje megegyezik a dékánéval. | Tanulmányi (általános) dékánhelyettes: Dr. Szabó István egyetemi docens Külügyi dékánhelyettes: Dr. Varga Csaba egyetemi tanár telefon: 429-7230 Fejlesztési-tudományos dékánhelyettes: Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár telefon: 429-7270 Informatikai-távoktatási dékánhelyettes: Dr. Tersztyánszky Ödön c. egyetemi docens telefon: 429-7263 A Kar hivatalai Dékáni Titkárság (tel: 429-7221), Kari Titkárság (tel.: 429-7203), Tanulmá­ nyi Osztály (tel.: 429-7208), Gazdasági Osztály (tel.: 429-7256), Műszaki Osztály (tel.: 429-7250), Könyvtár (tel.: 429-7231), Kollégiumi koordinátor (tel.: 429-7200/391) A Kar testületéi Kari Tanács Tagjai: dékán, dékánhelyettesek, intézetvezetők, a Kar kinevezett egyetemi tanárai, kari titkár, intézetenként egy-egy választott oktató, a HŐK vezetője, továbbá évfolyamonként és tagozatonként egy-egy választott hallgató, a Kar két választott alkalmazottja Kari operatív értekezlet Tagjai: Dékán, dékánhelyettesek, kari titkár 10 �3. FEJEZET Hasznos tudnivalók hallgatóknak A 2001/2002. TANÉV TERVEZETT IDŐBEOSZTÁSA: I. félév: 2001. szeptember 3. beiratkozás (a tandíj, illetve a költségtérítés befizetésének igazolásával) Szeptember 16-án 11 órakor VENI SANCTE, közösen a többi karral, az Egyetemi templomban Szeptember 3-december 14. szorgalmi időszak Október-november. záróvizsga-időszak Október 29-31. őszi szünet December diploma osztó ünnepség 2001. dec. 17-2002. febr. 1. vizsgaidőszak II. félév: 2002. február 4. Február 4-május 17. Április-május Május-június Június eleje Június vége beiratkozás és óramegbeszélés szorgalmi időszak záróvizsga-időszak vizsgaidőszak TE DEUM diploma osztó ünnepség A HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK ÉS A HALLGATÓK­ NAK NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK: 1. A hallgatók szám szerint meghatározott és eredmény szerint rangsorolt része - ha első felsőfokú alapképzésben vesz részt vagy gyermeke miatt ked­ vezményezett - mind a nappali, mind a levelező tagozaton költségtérítés­ mentes (államilagfinanszírozott hallgató). 2. A többi hallgató költségtérítést fizet (önköltséges hallgató). A 2001/2002-es tanévben: - nappali tagozaton 126.500,- Ft/félév - levelező tagozaton 99.000,- Ft/félév - távoktatási tagozaton 187.000,- Ft/félév A költségtérítés félévre eső összegét a hallgató a félévre történő beiratkozás előtt egy összegben köteles megfizetni. Önköltséges első alapképzés: A Kar első évben a megjelölt keretszámon felül, mintegy 20%-kal több hall­ gatót önköltséges hallgatóként vehet fel. A Kar minden év végén rangsorolja 11 �az adott évet végzett hallgatókat tanulmányi eredményük szerint. Az első és második évfolyam minden évbeli rangsorának évfolyamonként és tagozaton­ ként utolsó 10-10%-ba tartozó hallgatóit elbocsátja az intézményből. 3. Vizsgahalasztás, vizsgaismétlés díja: - Azonos vizsgaidőszakon belül 1.000,- Ft - Szigorlat esetén 2.000,- Ft - Vizsgaidőszakon túl 2.000,- Ft, ill. szigorlat esetén 4.000,- Ft. - Záróvizsga halasztási, ismétlési díja záróvizsgánként: 6.000,- Ft A vizsgára jelentkezés időszakában a vizsga időpontjának módosítása díjtalan. 4. Amennyiben a hallgató a tanév végéig nem teljesítené az adott évfolyam részére a tanrendben előírt valamennyi vizsgakötelezettségét, az évfolyam lehallgatását meg kell ismételnie. Az évismétlést csak költségtérítéses hallga­ tóként végezheti. A megismételt tanév során nem kell vizsgát tenni (beszá­ molni) azokból a tantárgyakból, amelyekből korábban már legalább közepes (3) érdemjegyet szerzett, illetőleg „megfelelő” minősítéssel beszámolt. Évis­ métlésre a tanulmányok során csak egyszer kerülhet sor. Ha újból beállnak az évismétlés feltételei, a hallgatót a Karról el kell bocsátani. 5. Leckekönyv leadás és beiratkozás késedelmi díja napi 500,- Ft, maximum 5.000,-Ft. 6. Részletfizetési határidő vagy más díjfizetési határidő mulasztása esetén késedelmi pótlék mulasztásonként egyszeri 5.000.- Ft. 7. Az első záróvizsga tárgyanként költségmentes. Minden más esetben záró­ vizsgánként 6.000,- Ft költségtérítést kell fizetni. 8. A diploma kiállításának díja magában foglalja a diploma okiratot és annak kiállítási díját is. A Kar által kiadott szabvány-oklevél költségmentes. A szab­ vány oklevél mellett - igény szerint - díszes kivitelű oklevél is adható. Ehhez a hallgató 5.000,- Ft költségtérítést köteles fizetni. 9. Tanulmányi támogatás: A Kar II-V. éves hallgatói a következő támogatás­ ban részesülhetnek: külső ösztöndíjban egyetemi ajánlásra, tanulmányi ösz­ töndíjban tanulmányi eredményük alapján, továbbá rendszeres és rendkívüli szociális támogatásban. Az évfolyam átlagot elért hallgatók kérelem nélkül részesülhetnek tanulmányi ösztöndíjban. Tanulmányi ösztöndíjban csak 2 lezárt szemeszter után részesülhetnek a hall­ gatók. A tanulmányi támogatások odaítélését a Kari Tanács által jóváhagyott módon, a dékánnal egyetértésben, a Hallgatói Önkormányzat végzi. Ha a hallgató által elnyert ösztöndíj a köztársasági ösztöndíj, azzal egyenérté­ kű vagy azt meghaladó támogatás, a hallgató további támogatást egyetemi tanulmányai alapján nem kaphat. 12 �JELENTKEZÉS VIZSGÁKRA: A vizsgákra jelentkezés a vizsgáztató által legkésőbb a vizsgaidőszakot egy hónappal megelőző meghatározott rendben és módon történik. A jelentkezé­ sen változtatás csak a vizsgaidőszak előtt lehetséges, alatta csak halasztási díj fizetése mellett. A hallgató féléves vizsgáit akkor kezdheti meg, ha - tandíj (költségtérítés) befizetési kötelezettségeinek eleget tett, vagy fize- • tési kötelezettsége alól halasztást, illetve felmentést kapott, valamint - leckekönyvét a felvett tárgyakból aláíratta. A tantárgyi aláírást a féléves vizsga során is meg lehet szerezni. A félév érvényes lezárásának feltétele valamennyi aláírás megléte. SIKERTELEN VIZSGA, UTÓVIZSGA: A „sikertelen” vagy „nem felelt meg” eredménnyel zárult sikertelen vizsgát a hallgató legfeljebb két alkalommal megismételheti. Harmadik utóvizsga bi­ zottság előtt történik. Három eredménytelen vizsga után újabb ismétlő vizs­ gához a tantárgy újrahallgatása szükséges (tárgyismétlés). TANÉVHALASZTÁS: A tanévhalasztás kérelemre történő megszakítása évkihagyással történhet. Az évkihagyás egy évre és legfeljebb két alkalommal engedélyezhető. Az évki­ hagyás után a diák önköltséges hallgatóként folytathatja tanulmányait. Első tanévben évhalasztás általában nem engedélyezhető! ELBOCSÁTÁS: Négy ki nem javított elégtelen vagy meg nem felelt vizsga (beszámoló, kollokvium, szigorlat) azonos tárgyból (esetleg több tanév folyamán), - négy ki nem javított elégtelen vagy meg nem felelt kötelező vizsga egy tanévben, - továbbá három elégtelen félév a tanulmányok folyamán az egyetemi jogviszony megszüntetését vonja maga után. - SZAK- ÉS ÉVFOLYAMDOLGOZAT, ZÁRÓVIZSGA: 1. Évfolyamdolgozat. A hallgatók az 5., valamint a 7. félév végén szorgalmi időszakban évfolyamdolgozatot írnak, amelynek témáját szabadon választ­ hatják meg bármely már hallgatott tárgyból. A tanszékek minden évfolyam­ dolgozathoz konzulenst biztosítanak. Feltétlenül javasolt ennek igénybe vé­ tele. A dolgozatírásnak ugyanis megvannak a tudományos és formai követel­ ményei, amelyeket el kell sajátítani. 2. Szakdolgozat. A Kar hallgatói tanulmányaik befejezésére szakdolgozatot készítenek. A szakdolgozat minimális terjedelme 100.000 „n” (betűhely). A hallgatók kötelesek a 8. félév szorgalmi időszakának végéig szakdolgozati témát választani. 13 �3. Záróvizsga: A záróvizsgára bocsátás feltétele, hogy a hallgató - rendelkezzék végbizonyítvánnyal (abszolutórium), - sikerrel megvédje szakdolgozatát, - rendelkezzen 2 élő nyelvből államilag elfogadott nyelvvizsgával vagy az Egyetem által elfogadott középszintű C-tipusú nyelvvizsgával. Záróvizsgát a végbizonyítvány megszerzését követő három éven belül lehet tenni. A záróvizsga tárgyai: Kötelező: - jogelmélet - . közjog (közigazgatás és alkotmányjog) magánjog büntetőjog Fakultatív: - kánonjog és/vagy a szakosodás szerinti fötantárgy OKLEVÉL: Az oklevél kiállításának előfeltétele, hogy ajelölt rendelkezzék két élő nyelv­ ből államilag elismert vagy egyébként az Egyetem által elfogadott közép­ szintű C-típusú nyelvvizsgával. Az Egyetem által elfogadott nyelvvizsgákról a Nyelvi Lektorátus ad tájékoztatást (Szentkirályi u. 28. III. emelet 355 szoba, telefon: 429-7200/324). Az oklevél minősítését a záróvizsga tárgyainak és a szakdolgozat érdemjegyé­ nek, valamint a szigorlatok érdemjegyeinek egyszerű számtani átlaga adja. szigorlatok átlaga + záróvizsgák és a szakdolgozat átlaga 2 ÁTVÉTEL MÁS TAGOZATRÓL, KARRÓL, EGYETEMRŐL: 1. A Kar bármely évfolyamon átvehet más egyetem jog- és államtudományi karáról hallgatót, beleértve a külföldi intézmények karait is. Az átvétel ilyen­ kor önköltséges helyre történik, és a hallgató egy év elteltével a Kar keretében elért eredménye alapján kerülhet a támogatott hallgatók sorába. (Amennyiben a hallgató első diplomáját szerzi, és nem párhuzamos képzésen. Ezen esetek­ ben önköltséges.) 2. A Kar - méltánylást érdemlő esetben - engedélyezheti az átlépést saját levelező és távoktatási tagozatról nappali tagozatra, távoktatási tagozatról levelező tagozatra, vagy nappali tagozatról levelező vagy távoktatási tagozat­ ra ugyancsak önköltséges hallgatóként. A támogatott hallgatói rangsorba való bekerülésre az első új szakon zárt év végén nyílik mód. Ha az átlépő hallgató kari átlaga alapján támogatott helyre lenne a második tagozaton jogosult, a többletdíj fizetése alól mentesíthető. 14 �3. A PPKE bármely más karának hallgatója kérheti párhuzamosan a Kar levelező szakára való felvételét felvételi nélkül, önköltséges helyre. Minthogy az ilyen hallgató nem első alapképzésben vesz részt, a hallgatók rangsora alapján a támogatott hallgatók sorába később sem kerülhet be. 4. A PPKE valamely más karának hallgatója, indokolt esetben kérheti átvétel­ ét a Kar valamelyik tagozatára. A hallgató bármelyik tagozaton csak önkölt­ séges helyre kerülhet. KÉRVÉNYEK: A leveleket, kérvényeket - amennyiben személyesen hozza be a hallgató - a Kari titkárságon (Szentkirályi u. 28. földszint 003-es szoba) kell leadni. Ikta­ tás nélkül kérvényt intézetben, tanszéken vagy máshol leadni nem lehet. FOGADÓÓRA A TANULMÁNYI OSZTÁLYON: Szentkirályi u. 28. földszint 043/A (nappali tagozat előadói), 043B (levelező tagozat előadói), 044 (Tanulmányi osztály vezetője) Félfogadás: Hétfő, szerda: de. 9-12 óráig. Kedd, csütörtök: du. 13-15 óráig. Levelező és távoktatási tagozaton minden hónap első szombatján: 10-14 óráig. EGYÉB FONTOS TUDNIVALÓ A TANULMÁNYOKKAL KAPCSOLATBAN: Az egyes tantárgyak tantervi követelményeiről minden félév elején az egyes tanszékek írásos tájékoztatót adnak a tanszék hirdetőtábláján. (Példaként említjük az egyik gyakori hibát', ha a hallgató nem veszi figyelembe e tantervi követelményeket, és nem vizsgázik le előírt időben római jogból, akkor ké­ sőbb hiába hallgatta a polgári jog tantárgyat, nem vizsgázhat belőle.) POSZTGRADUÁLIS SZAK- ÉS EGYÉB KÉPZÉS: Részletes információ: Deák Ferenc Továbbképző Intézet titkárság: Szentkirályi u. 28. III. emelet 138-as szoba, telefon/fax: 429-7238 DOKTORI KÉPZÉS: Részletes Információ: Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola titkárság: Szentkirályi u. 28. III. emelet 355. szoba, telefon/fax: 429-7200/321 EURÓPAI TANULMÁNYI KÖZPONT (ETK): Az Európai Bizottság Phare támogatásának köszönhetően az Egyetemen belül a Bölcsészettudományi, valamint a Jog- és Államtudományi Karokon létrejött az Európai Tanulmányi Központ (ETK), amely lehetőséget teremt arra, hogy a két karon folytatott alap- és posztgraduális képzések összhangba kerüljenek az Európai Uniós csatlakozási törekvések kapcsán felmerült új igényekkel. 15 �A két karon az ETK keretében folyó Európa tanulmányok vezetője dr. Fodor György, rektorhelyettes. A Jog- és Államtudományi Karon működő ETK 1998 májusában jött létre. Székhelye: 1088. Budapest, Szentkirályi utca 28-30. Telefon: 429-7224, fax: 429-7201 A Központ vezetője: Dr. Szalai Márta, e-mail: mszalai@jak.ppke.hu Irodavezető: Kelemen Viktória, e-mail: Vkelemen@jak.ppke.hu Az ETK tevékenységi körei: - Európai Unióhoz kapcsolódó alapképzés - Posztgraduális szakirányú továbbképzések - Célcsoportok számára szervezett képzés-hálózatépítés - Kutatási projektek, PhD kutatási témák - Konferenciák, szimpóziumok - Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése - Publikációk Hallgatói mobilitás (ERASMUS) Jelentkezési feltételek a JÁK ETK-ra: Állam- és jogtudományi egyetemi oklevél, ill. PPKE JÁK hallgató esetében nyolc lezárt félév. Oklevél kiadásának feltétele: A tanegységek teljesítésén túl szakdolgozat benyújtása és a képesítési köve­ telményben megszabottak szerint teljesített államvizsga. A szakoklevél meg­ szerzésének a feltétele egy középfokú nyelvvizsga valamely EU munkanyelvböl (angol, német, francia). Minősítés: Európai jogi szakirányú egyetemi oklevél (Figyelem: MINDEN TANULMÁNYI KÉRDÉSBEN A SZABÁLYZA­ TOKBAN FOGLALTAK A MÉRVADÓK. EBBEN A FEJEZETBEN CSAK NÉHÁNY LÉNYEGES TUDNIVALÓT EMELTÜNK KI!) HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT (HŐK) Szentkirályi u. 26, III. emelet 301, telefon: 429-7268 Irodavezető: Tóthné Lukács Klára - A HŐK elnöke: Somlai Attila - Az Ellenőrző Bizottság elnöke: Rétvári Bence - A Külügyi Bizottság elnöke: Kéringer Csaba - A Tanulmányi Bizottság elnöke: Tomasitz István - A Gazdasági Bizottság elnöke: Szabó Tibor - A Rendezvényi Bizottság elnöke: Somogyi Áron Mátyás 16 �ÍTÉLET A PPKE JÁK Hallgatói Önkormányzatának havonta megjelenő lapja. Főszerkesztő: Koltay András E-mail: itelet01@hotmail.com Honlap: www.extra.hu/itelet PÁZMÁNY PÓDIUM Szentkirályi u. 26. II. emelet 300-as szoba Telefon: 266-5286,429 7290, fax: 266-5286 Elnök: Szabó Bálint A Pázmány Pódium 1996 tavaszán alakult meg, s fennállása óta mintegy 150 rendezvényt (előadás sorozatok, konferenciák, táborok) szervezett részben önállóan, részben a Kar Hallgatói Önkormányzatával közösen. SZOLGÁLTATÁSOK - büfé, étterem (Szentkirályi u. 26.) - sokszorosítási lehetőség (Szentkirályi u. 28. földszint) bankautomata (Szentkirályi u. 28. szintenként) - nyilvános telefon (szintenként) - testnevelési lehetőségek (felvilágosítás: PPKE JÁK Testnevelési csoport vezetőjénél, Draskóczi Imrénél, telefon 429 7200/370, 371) KOLLÉGIUMI ELHELYEZÉS Kollégiumi koordinátor: Dr. Kobzos Lászlóné Szentkirályi u. 26. II. 320-as szoba (1-es lépcsőház) Telefon: 429-7200/391 A kollégiumi elhelyezés 3 és 4 ágyas szobákban történik. GRIFF JUNIOR 1113 Budapest, Bartók Béla u. 152 Telefon: 203-2398 EGYETEMI LELKÉSZSÉG Egyetemi lelkész: Ft. Várnai Péter Kari lelkész: Ft. Tuba Iván Szentmise: naponta 13 órakor az Egyetem kápolnájában KÖNYVTÁR Olvasóterem: Szentkirályi u. 30.1. emelet Nyitvatartási idő: Hétfő - csütörtök: 10-18 óráig Péntek: 10-16 óráig ORVOSI ELLÁTÁS Orvosi rendelő: Szentkirályi u. 28. fsz. 28-as szoba 17 �Eligazodás a Kar épületeiben Szentki­ Szint, szobaszám rályi u. Helyiség ELŐADÓK ; I. előadó (I. évfolyam) 28. fsz. 024. főbejárattal szemben II. előadó (II. évfolyam) III. előadó (III. évfolyam) 1IV. előadó (IV. évfolyam) 28. 28. 28. 26. fsz. 048. hátsó traktus I. em. 150. hátsó traktus II. em. 242. hátsó traktus V. előadó (V. évfolyam) fsz. 105. étteremmel szemben í GYAKORLÓK 30. fsz. 001. főbejárattól jobbra 30. fsz. 025. főbejárattól jobbra 30. II. em. 201. 28. I. em. 139. hátsó traktus I. em. 112. jobbra 28. ... 28..... I. em. 118. jobbra II. em. 217. balra 28. II. em. 216. balra 28. ... 28..... III. em. 309. jobbra ... 28.... III. em. 312. balra III. em. 316. balra 28. III. em. 310. jobbra 28. ... 28.... III. em. 321. jobbra ... 28.... III. em. 315. balra III. em. 338. jobbra, hátsó 28. folyosóról III. em. 353. jobbra, hátsó 28. traktus III. em. 362. hátsó traktus 28. III. em. 361. hátsó traktus 28. III. em. 360. hátsó traktus 28. III. em. 318. jobbra 28. III. em. 356. hátsó traktus 28 I. em. 106. balra 28. 1. gyakorló 2. gyakorló | 3. gyakorló (Bűnügyi Tud. Int.) 4. gyakorló (Deák Továbbképző Int.) 5. gyakorló (Nemzetközi Jogi Int.) 6. gyakorló (Nemzetközi Jogi Int.) 7. gyakorló (Kánonjogi Intézet) 8. gyakorló (Kánonjogi Intézet) 10. gyakorló (Magánjogi Intézet) 11. gyakorló 12. gyakorló (Magánjogi Intézet) 13. gyakorló 14. gyakorló 15. gyakorló (Magánjogi Intézet) 16. gyakorló (Kömy. és Versenyjogi T.) 17. gyakorló (Nyelvi Lektorátus) 18. gyakorló (Nyelvi Lektorátus) 19. gyakorló (Nyelvi Lektorátus) 20. gyakorló (Nyelvi Lektorátus) 21. gyakorló (Munkajogi Tanszék) 22. gyakorló (Közjogi Intézet) 23. gyakorló (Logika Tanszék) 18 ; �24. gyakorló (Heller Farkas Közg. I.) 25. gyakorló (Heller Farkas Közg. I.) 26. gyakorló 26. 26. 26. I. em. 228. jobbra I. em. 214. balra II. em. 321. jobbra OKTATÁSI-SZERVEZETI EGYSEGEK (TITKÁRSÁGOK) Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Bűnügyi Tudományok Intézete Deák Ferenc Továbbképzési Intézet Európai Tanulmányi Központ Gazdasági Szakjogok Intézete, Kömy. és Versenyjogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete, Munkajogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudomá­ nyi Intézet Informatikai és Távoktatási Intézet 28. III. emelet 355. hátsó traktus II. em. 215. I. em. 138. hátsó traktus III. em. 353. hátsó traktus III. em. 341. hátsó folyosó­ ról III. em. 303. jobbra 26. I. em. 201-208. 28. 30. 28. 28 28. I. em. 127 és 126/A. hátsó folyosóról II. em. 222/a. hátsó folyo­ 28. sóról II. em. 237. hátsó traktus . 28. ... 28....... II. em. 219. balra ...28....... í. em. 125. balra 28. III. em. 356/d. hátsó traktus I. em. 105. balra 28. III. em. 301. lifttől balra 28. 28. I. em. 116. jobbra III. emelet 355. 28. 30. II. em. 202. 28. Jogbölcseleti Intézet Jogtörténeti Intézet Kánonjogi Intézet Kommunikáció Tanszék Közjogi Intézet Logika Tanszék Magánjogi Intézet Nemzetközi Jogi Intézet Nyelvi Lektorátus Polgári Eljárásjogi Tanszék SZEMINÁRIUMI SZOBÁK Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Büntetőjogi Tanszék ! Jogbölcseleti Intézet 19 30. II. em. 206. 30. 28. II. em. 214. II. em. 224. balra, hátsó • folyosóról �EGYÉB Büfé 28. BTK budapesti iroda Dékán 26. 28. j Dékáni Titkárság 28. | Dékáni titkár 28. j Diákklub 28. Díszterem 28. Európai Tanulmányi Központ Étterem Fénymásoló | Gazdasági menedzser 28. 26. 30. 28. Gazdasági Osztály 1 Gondnokság 28. 28. HŐK (Hallgatói önkormányzat) Informatika gépterem ítelet szerkesztősége Kari Titkárság Kápolna Kollégiumi koordinátor Könyvtár Műszaki Osztály Orvosi rendelő Pázmány Pódium Pénztár Tanácsterem 26. 28. 26. 28. 28. 26. 30. 28. 28. 26. 28. 28. Tanári klub 28. Tanulmányi Osztály ügyfélszolgálat 28. Testnevelési Csoport 26. 20 pinceszint 402. hátsó lép­ csőház I. em. 217. II. em. 210. jobbra, hátsó folyosóról II. em. 230. jobbra, hátsó folyosóról II. em. 230/a. jobbra, hátsó folyosóról pinceszint 401. hátsó lép­ csőház II. e. 209. díszlépcsőházzal szemben III. em. 353. hátsó traktus fsz. balra I. em. 119. II. em. 229/a. jobbra, hátsó folyosóról fsz. Ö33. jobbra fsz. 016. balra, lengő ajtón túl, udvarról nyílik II. em. 301. I. em. 101. középen II. em. 306. fsz. 003. porta mögött fsz. 008. portával szemben II. em. 320. I. em. 101. fsz. 023. balra fsz. 028. balra II. em. 300. fsz. 032. jobbra II. em. 211. jobbra, hátsó folyosóról pinceszint 452. hátsó lép­ csőház fsz. 043. jobbra, hátsó traktus fsz. 140. �4. FEJEZET A Kar oktatási-szervezeti EGYSÉGEI Jogbölcseleti Intézet Állambölcseleti Tanszék Jogbölcseleti Tanszék Jogszociológiai és Jogantropológiai Csoport Jogtörténeti Intézet Római Jogi Tanszék Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Magyar Jogtörténeti Tanszék Kánonjogi Intézet Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Egyházi Közigazgatási Tanszék Egyházi Eljárásjogi Tanszék Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Közjogi Intézet Alkotmányjogi Tanszék Közigazgatási Jogi Tanszék Pénzügyi Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi Tanszék Kriminológia Tanszék Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet Nemzetközi Közjogi Tanszék Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék Európajogi Tanszék 21 �Magánjogi Intézet Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Polgári Jogi és Alapjogvédelmi Tanszék Kereskedelmi Jogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Környezet- és Versenyjogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Polgári Eljárásjogi Tanszék Kommunikáció Tanszék Logika Tanszék Deák Ferenc Továbbképző Intézet Informatikai és Távoktatási Intézet Nyelvi Lektorátus Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet Ti azért bátorságosak legyetek, kezeiteket le ne eresszétek, mert a ti munkátoknakjutalma van. (2Krón. 15,7) 22 �Jogbölcseleti Intézet Szentkirályi u. 28. II. emelet 222-228, fax és telefon (ügyfélfogadási időben: munkanapokon 12-14 óra között): 429-7226 Az Intézet az első félévtől kezdve hét féléven keresztül tanít évfolyamszinten kötelező tárgyat, majd készít fel ezek elméleti keresztmetszetéből záróvizsgá­ ra. Az Intézetben zajló tudományos kutatómunkára, szerkesztett magyar és idegen nyelvű elméleti könyvsorozatokra, nemzetközi és országos szakmai konferenciák és munkaülések szervezésében betöltött kezdeményező szerepé­ re tekintettel saját tudományágaiban az ország egyik első szakmai műhelye. Számos intézeti keretben gondozott tudományos projektumának is köszön­ hetően könyvtára a példaértékűen fejlesztett kari gyűjtemények egyike. Az Intézet felépítése: Intézetvezető: Dr. Varga Csaba egyetemi tanár Állambölcseleti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Péteri Zoltán egyetemi tanár Jogbölcseleti Tanszék Tanszék vezető: Dr. Varga Csaba egyetemi tanár Jogszociológiai és Jogantropológiai Csoport Csoportvezető: Dr. H. Szilágyi István egyetemi docens ÁLLAMBÖLCSELETI TANSZÉK Oktatók: Tanszékvezető: Dr. Péteri Zoltán egyetemi tanár Dr. Hörcher Ferenc egyetemi docens Dr. Tattay Szilárd egyetemi tanársegéd Megbízott oktató: Dr. Takács Péter egyetemi docens Jogbölcseleti Tanszék Oktatók: Tanszékvezető: Dr. Varga Csaba egyetemi tanár Dr. Chertes Attila egyetemi adjunktus Dr. Győrfi Tamás egyetemi adjunktus Dr. Cseme Péter egyetemi tanársegéd Frivaldszky János egyetemi tanársegéd Dr. Paksy Máté egyetemi tanársegéd 23 �Jogszociológiai és Jogantropológiai Csoport Oktatók: Csoportvezető: Dr. H. Szilágyi István egyetemi docens Megbízott oktató: Dr. Zombor Ferenc egyetemi előadó Az Intézet által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: Bevezetés a jogfogalmakba (tantárgyjegyző: Péteri Zoltán) Államelmélet I-II. (tantárgyjegyző: Péteri Zoltán) Jogelmélet I—II—III. (tantárgyjegyző: Varga Csaba) Jogantropológia és jogszociológia (tantárgyjegyző: H. Szilágyi István) Fakultatív speciális kollégiumok: Proszemináriumok Jogelmélet I—II—III. Államelmélet I-II. Jogantropológia és jogszociológia Speciális kollégiumok Bevezetés a jog-összehasonlításba (Péteri Zoltán) Jogcsaládok (Péteri Zoltán) A jog mint szöveg, szöveg-összefüggés és kultúra - kutatószeminárium (Varga Csaba) A demokratikus jogállami átmenet dilemmái - kutatószeminárium (Varga Csaba) Ész és hit (Hörcher Ferenc) Konzervativizmus (Hörcher Ferenc) Fejezetek a magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből (H. Szilágyi István) Bibó István történelemszemlélete és politikai filozófiája (H. Szilágyi István) A hazai roma kisebbség jogi helyzete (H. Szilágyi István) Az alkotmányértelmezés elmélete (Győrfi Tamás) Morális dilemmák és alapjogi bíráskodás (Győrfi Tamás) A természetjog eszmetörténete (Frivaldszky János) A természetjog a modem és „posztmodem” korban (Frivaldszky János) A főkollégiumokhoz megjelölt írott tananyag: Bevezetés a jogfogalmakba Péteri Zoltán: Bevezetés a jogfogalmakba. Előadások, Szent István Tár­ sulat, Budapest 1998. {Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae) 24 �Szabadfalvi József - Szabó Béla - Szabó Miklós - H. Szilágyi István Takács Péter - Ződi Zsolt: Bevezetés a jog- és államtudományokba, Bí­ bor Kiadó, Miskolc 1995. (Prudentia Iuris) Jogelmélet: - Chertes Attila - Frivaldszky János - Győrfi Tamás - H. Szilágyi István Varga Csaba: Jogbölcselet: XIX-XX. Század - Előadások, szerk. Varga Csaba, Szent István Társulat, Budapest 1999. - Chertes Attila: Jog és érték - Frivaldszky János: Igazságosság és jogi igazságosság - Győrfi Tamás: Jog és erkölcs - Kiegészítő előadások, Szent István Társulat, Budapest 1999. - Varga Csaba: Előadások a jogi gondolkodás paradigmáiról, Osiris, Bu­ dapest 1998. (Osiris Könyvtár: Jog) - Varga Csaba: A jog társadalomelmélete felé, Osiris, Budapest 1999. (Jogfilozófiák) - Varga Csaba: A jog mint folyamat, Osiris, Budapest 1999. (Osiris Könyvtár: Jog) Varga Csaba: A jog mint rendszer, logika és technika, Osiris, Budapest 2000. (Jogfilozófiák) - Varga Csaba: A jogi gondolkodás paradigmái: Szövegek, ETOPrint, Budapest 1999. (Bibliotheca Cathedrae Philosophiae Iuris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominataé) - Jog és filozófia. Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből, szerk. Varga Csaba, Szent István Társulat, Budapest 2001. (Jogfilozófi­ ák) - Összehasonlító jogi kultúrák, szerk. Varga Csaba, Osiris, Budapest 2000. (Jogfilozófiák) Államelmélet - Hörcher Ferenc - Péteri Zoltán - Takács Péter: Állam és jogbölcselet. Kezdetektől a felvilágosodásig, Szent István Társulat, Budapest 1997. (Bibliotheca Cathedrae Philosophiae Iuris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominataé) - Hörcher Ferenc: Előadások a XIX. és XX. század állambölcselete köré­ ből, Szent István Társulat, Budapest 1998. (Bibliotheca Cathedrae Philosophiae Iuris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominataé) - Péteri Zoltán: Természetjog - államtudomány, Szent István Társulat, Budapest 1997. (Bibliotheca Cathedrae Philosophiae Iuris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominataé) - Államelmélet. Előadások az államelmélet és az állambölcselet köréből, szerk. Takács Péter, Bíbor Kiadó, Miskolc 1997. (Prudentia Iuris) - Államtan, szerk. Takács Péter, Szent István Társulat, Budapest 2001. (Jogfilozófiák) 25 �Jogszociológia és jogantropológia - Badó Attila - Loss Sándor - H. Szilágyi István - Zombor Ferenc: Beve­ zetés a jogszociológiába, Bíbor Kiadó, Miskolc 1999. (Prudentia Juris) - H. Szilágyi István: A jogi antropológia főbb irányai, Osiris, Budapest 2000. (Jogfilozófiák) - Jog és antropológia, szerk. H. Szilágyi István, Szent István Társulat, Budapest 2001. {Jogfilozófiák) Részvétel nemzetközi programokban: TEMPUS 1995-1998. - Dr. Varga Csaba programvezetésével négy magyar és huszonöt EU jogbölcseleti tanszék részvételével. Kutatások: Az Intézet saját szakmai hatókörén belül műhelye kíván lenni a katolikus szellemi megújulásnak. A jövő perspektíváját tartva szem előtt különösen a jog- és állambölcseleti gondolkodás ma kevésbé kimunkált eszmetörténeti korszakainak feltárására, a természetjogi gondolkodás hagyományának s mai irányzatainak kritikai művelésére és bemutatására, valamint a jogi antropoló­ giának az előbbiekkel is számot vető gondozására kíván fordítani számottevő energiákat. Az Intézet országosan úgyszólván egyedüli műhelye egyfelől a klasszikus értelemben felfogott összehasonlító jog oktatásának (tansegédlet előkészíté­ sének ígéretével), másfelől az összehasonlító jogi kultúrák és az összehason­ lító bírói gondolkodásmód még formálódó diszciplínái kutatási igényű kiala­ kításának. Kutatási irányok: Összehasonlító jog (Péteri Zoltán); a jogi gondolkodás módszertana (Varga Csaba); összehasonlító jogi kultúrák (Varga Csaba); jogállami átmenet (Var­ ga Csaba); a jogi gondolkodás magyar hagyományai (H. Szilágyi István); jogantropológia - áttekintés és módszertan (H. Szilágyi István); a cigányság jogantropológiája (H. Szilágyi István); joghézagok (Chertes Attila); angol analitikus jogi hagyomány (Győrfi Tamás); aktivizmus az alkotmánybírásko­ dásban (Győrfi Tamás); a természetjog története és mai problémái (Frivaldszky János); interszubjektivitás (Frivaldszky János). Accidit in puncto, quod speratur in anna. Azt, miben annyi sok év nem dönt, eldöntheti egy perc. (Horatius) 26 �Jogtörténeti Intézet Szentkirályi u. 28. II. emelet 236. szoba, telefon: 429-7200/234, 294, 237, e-mail: renata@jak.ppke.hu Az Intézet felépítése: Intézetvezető: Dr. Zlinszky János egyetemi tanár Római Jogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens Magyar Jogtörténeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Gerics József egyetemi tanár Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Horváth Pál egyetemi tanár Római Jogi Tanszék 294-es szoba, telefon: 429- 7237, tanszéki adminisztrátor: Körmendy Renáta Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik fő feltétele a jogharmonizáció. A római jog ehhez a feladathoz biztos alapot nyújthat. A római jogon nyugszik tudatosan vagy öntudatlan minden kultúmép jogi hagyománya, az intézmé­ nyek és jogelemeik azonossága, hasonlósága onnan eredeztethető. A PPKE JAK Római Jogi Tanszéke a ius privatum és a ius publicum oktatását egya­ ránt fontosnak tartja. A iusprivátomból kifolyólag egy új ius gentium elisme­ rése indul útjára. A ius publicumnak pedig ugyanúgy hatása van modem világunkra, mint ahogy a ius privátomnak, s mint ahogy a crimenek és a delicumők üldözéseivel kapcsolatos római büntetési rendszernek is van. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens Dr. Zlinszky János egyetemi tanár Dr. Varga Győző egyetemi docens Dr. Andrási Dorottya egyetemi adjunktus Dr. Komáromi László gyakornok Dr. Schmidt Beatrix gyakornok Megbízott előadók: Dr. Kahler Frigyes c. egyetemi docens Dr. Gedeon Magdolna egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem Rihmer Zoltán 27 �A Tanszék által oktatott tantárgyak: Főkollégium Római jog - előadás, gyakorlat és forrásolvasás (tantárgyjegyzők: El Beheiri Nadja, Varga Győző) Alternatív kollégiumok: lus publicum (Zlinszky János, El Beheiri Nadja) Római jog Magyarországon (Zlinszky János) Római büntetőjog (Zlinszky János) lus privatum (Zlinszky János, El Beheiri Nadja) Fakultatív kollégiumok: Jogászi etika és keresztény erkölcs (Zlinszky János) Római jog németül (El Beheiri Nadja) Forráselemzés (Zlinszky János, Andrási Dorottya) A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Brósz Róbert (ford.): Gaius Institúciói, Nemzeti Tankönyvkiadó, Buda­ pest 1993. - Brósz Róbert: Római jogi példatár, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1993. - Földi András - Hamza Gábor: A Római jog története és institúciói, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1996. - Zlinszky János: A római jog továbbélése (áttekintő jegyzet), PPKE JÁK, Budapest 1997. - Zlinszky János: lus publicum, sorozatszerkesztő: Varga Csaba és Zlinszky János, Osiris / Századvég, Budapest 1994. - Zlinszky János: A XII Táblás törvény töredékei, Nemzeti Tankönyvkia­ dó, Budapest 1991. - Zlinszky János: lus privatum, sorozatszerkesztő: Varga Csaba és Zlinszky János, Osiris Kiadó, Budapest 1998. - Zlinszky János: Római büntetőjog, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1991. - Mészöly Gedeon (ford.): Justinianus Institúciói, Nemzeti Tankönyvki­ adó, Budapest 1991. A Tanszék kutatási témái: A római jog recepciója hazánkban; a római jog továbbélése; római közjog (jus publicumj, a római állam és jog keletkezése és korai szakasza; 28 �Egyetemes Jogtörténeti Tanszék 236-os szoba, telefon: 429-7294, tanszéki adminisztrátor: Csalótzky Györgyné A hazai jogi felsőoktatás követelményeinek megfelelően a nemzeti (magyar) és egyetemes jogtörténet alaptárgyként ismeretes. A jogtörténet a fiatal jogásznem­ zedék jogi kultúrájának megalapozását szolgálja azzal, hogy a társadalom­ politikaijogi nézeteket és intézményeket fejlődésükben mutatja be. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Horváth Pál egyetemi tanár Dr. Gönczi Katalin egyetemi docens Dr. Szabó István egyetemi docens Dr. Szigeti Magdolna egyetemi adjunktus Dr. Morvái Attila gyakornok Dr. Wéber Róbert Márk gyakornok Megbízott előadók: Dr. Jany János egyetemi adjunktus, PPKE BTK Henne, Thomas A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Egyetemes jogtörténet (tantárgyjegyző: Horváth Pál) Alternatív kollégiumok: A jogi kultúra fejlődéstörténete (Horváth Pál) Az államfői jogkör intézménytörténete (Szabó István) Német-magyar jogfejlődés összehasonlítása (Szigeti Magdolna) Fakultatív kollégiumok: Proszeminárium a jogtörténeti historiográfia és a módszertan köréből (Horváth Pál) Speciális szeminárium a középkori és kora újkori német jogtörténetből (Gönczi Katalin) Bevezetés a német jogrendszer fejlődéstörténetébe (Szigeti Magdolna) Ókori jogtörténet (Jany János) Bevezetés az egyetemes jogtörténet forrásaiba (Horváth Pál) Kútfők, források elemzése a modem jog korából (Wéber Róbert Márk) Német alkotmány fejlődés 1806-1949. (Szigeti Magdolna) Bevezetés a muszlim jogtudományba (Jany János) Jogtörténeti források (Morvái Attila) Német alkotmány fejlődés 1805-tól napjainkig (Szabó István) 29 �Fakultatív kollégium idegen nyelven: Deutsche Rechtgeschichte - németül (Szigeti Magdolna) A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: Gönczi Katalin - Horváth Pál - Stipta István - Zlinszky János: Egyete­ mes jogtörténet I.-IL, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1999. Bevezetés az egyetemes jogtörténet forrásaiba, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1995. - Szemelvények az egyetemes jogtörténet forrásaiból, Szent István Társu­ lat, Budapest 2000. Ajánlott tananyag: - A világ főbb jogrendszerei (Jogcsoportok), - Összehasonlító Jogtörténeti Tanulmányok sorozat, ELTE ÁJK, Budapest 1991. - Horváth Pál: A tudományszabadság történelmi szerepváltásai, Mundus, Budapest 1997. Horváth Pál: A jogi kultúra fejlődéstörténete, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2000. A Tanszék kutatási témái: Az újabb kori jogfejlődés történetkritikai elemzése; a jogi kultúra históriája; az államfői jogkörök fejlődése; magyarok az Amerikai Supreme Court előtt; német-magyar jogfejlődés összehasonlító elemzése; Magyar Jogtörténeti Tanszék 236-os szoba, telefon: 429-7234, tanszéki adminisztrátor: Morlin Andrásné A módszeres joghistória kezdetei hazánkban a korai újkor századaiba nyúl­ nak vissza. Számottevő eleme ennek a hazai jog (ius patrium), a katolikus keresztény kánonjog, ill. a császári római jog megjelenése a magyar jogi felsőoktatásban. Mária Terézia a Ratio Educationis (1777) végrehajtásától remélt megbízható jogtörténeti ismereteket a korabeli magyar egyetemtől. Főként az utóbbi két évszázadban tűntek fel az adott tudományág eredményes képviselői (Wenzel Gusztáv, Hajnik Imre, Király János, Holub József, Eckhart Ferenc, Bónis György, Csizmadia Andor, stb.), akik már iskolate­ remtőjogtörténeti katedrák létrehozóiként is tevékenykedtek. A tárgy a hazai tételes jogok tanítását, elsősorban a jogi főtárgyak, közjog, büntetőjog, ma­ gánjog oktatását alapozza meg. 30 �Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Gerics József egyetemi tanár Dr. Botos Gábor egyetemi docens Dr. Gericsné dr. Ladányi Erzsébet egyetemi docens Dr. Horváth Attila egyetemi adjunktus Dr. Szántai Katalin egyetemi tanársegéd Dr. Tóth Zoltán József egyetemi tanársegéd Dr. Völgyesi Levente egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Raffay Ernő egyetemi tanár, KGRE, BTK Dr. Zinner Tibor c. egyetemi tanár, ELTE Dr. Kun Tibor főiskolai tanár, Nemzetközi Üzleti Főiskola Dr. Öry Károly főiskolai docens, Rendőrtiszti Főiskola Dr. Csontos Gábor egyetemi adjunktus Pap András doktorandusz A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Magyar alkotmány- és jogtörténet (tantárgyjegyző: Gerics József) (A tananyag magába foglalja a magyar alkotmányjog, közigazgatási jog, magánjog, büntetőjog, polgári eljárásjog, büntető eljárásjog és bí­ rósági szervezet történetét a honfoglalástól 1989-ig.) Alternatív kollégiumok: Koraközépkori magyar egyházjog-történet (Gerics József) Árpádkori legendáink (Ladányi Erzsébet) Középkori városjog (Ladányi Erzsébet) Rendi magánjog (Szántai Katalin) A büntető eljárásjog története (Botos Gábor) Jogtörténeti repetitórium különös tekintettel a jogforrásokra (Horváth Attila) Jogtörténeti repetitórium - felkészítés a kollokviumra (Völgyesi Levente) Híres perek - koncepciós perek (Horváth Attila) A nemzetiségi jog története (Horváth Attila) A szocializmus korának alkotmánytörténete (Horváth Attila) Az 1945 utáni jogszolgáltatás története (Zinner Tibor) A kereskedelmi jog története (Kun Tibor, Horváth Attila) A magyar jog forrásának története (Horváth Attila) A Szent Korona és a Szent Korona-tan története (Tóth Zoltán) Fakultatív kollégiumok: A nemzetiségi kérdés története, különös tekintettel Erdélyre (Raffay Ernő) A magyar politikai gondolkodás története (Csontos Gábor) A magyar alkotmány- és jogtörténet a dokumentum filmek tükrében (Pap András) Román politika- és jogtörténet (Raffay Ernő) 31 �Horvátország, Szlavónia és Dalmácia államjogi berendezkedése a kezde­ tektől 1918-ig (Andrási Dorottya) A rendvédelem története - rendőrség, csendörség, pandúrok (Őry Károly) A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Magyar alkotmánytörténet, szerk.: Mezey Barna, 3. átdolgozott kiadás, Osiris, Budapest 1999. - Magyar jogtörténet, szerk.: Mezey Barna, javított kiadás, Osiris, Buda­ pest 1999. - A magyar állam- és jogtörténet forrásai, szöveggyűjtemény, szerk. Mezey Barna, Osiris, Budapest 1998. Jogtörténeti atlasz, szerk.: Horváth Attila - Völgyesi Levente, Rejtjel Kiadó, Budapest 1999. Kutatási témák: Magyar alkotmánytörténet; Szent Korona-tan; a magánjog története; a keres­ kedelmi jog története; a büntető-eljárásjog története; a nemzetiségi jog törté­ nete. Serva legem, et lex servabit te. Óvjad a törvényt, s majd szelleme téged is óv. (Statius) 32 �Kánonjogi Intézet Szentkirályi u. 28. II. emelet 219. szoba, telefon: 429-7217, fax: 429-7218, e-mail: folia@iak.Dpke.hu A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának mű­ ködésétől kezdve a Kánonjogi Intézet egyike a Kar oktatási egységeinek. Az Intézet szorosan együttműködik a Hittudományi Kar Kánonjogi Tanszékével s ezáltal a karközi fakultás jogú Kánonjogi Posztgraduális Intézet* munkájá­ ban is jelentős szerepe van. A JÁK rendes oktatási rendjében alapvető hitbeli, valamint a katolikus egy­ ház felépítésére, működésére, saját belső jogrendjére vonatkozó ismereteket oktat 4 féléven keresztül. A hallgatók a kötelező kánonjogi kurzusokon túl speciálkollégiumként a Kánonjogi Posztgraduális Intézet meghirdetett tan­ egységeit is felvehetik, azokból vizsgázhatnak. Jogi diplomájuk megszerzése után a Kánonjogi Posztgraduális Intézet által folytatott PhD képzésre beirat­ kozhatnak és a már korábban lehallgatott és eredményes vizsgával lezárt kurzusok beszámíthatóak. Az Intézet szerkezeti felépítése Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Egyházi Közigazgatási Tanszék Egyházi Eljárásjogi Tanszék Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Oktatók: Intézetvezető: Dr. Erdő Péter egyetemi tanár Intézetvezető-helyettes: Dr. Szabó Péter egyetemi docens Dr. Hársfai Katalin egyetemi docens Dr. Fülöp Tibor egyetemi docens Dr. Lefkánits György (mb. előadó) Az Intézet oktatói a Kánonjogi Posztgraduális Intézet keretében is tanítanak (további részletek a fejezet végén lévő függelékben találhatók). A Kánonjogi Posztgraduális Intézet felépítéséről, oktatási rendjéről részletesebb tájékoztatás található a függelékben. 33 �Az Intézet által oktatott tárgyak: A kereszténység alapjai (tantárgyjegyzö: Fülöp Tibor) Kánonjog I. - egyházjogi alapismeretek (tantárgyjegyzők: nappali tago­ zat: Szabó Péter, levelező tagozat: Lefkánits György) Kánonjog II. - egyházi alkotmányjog (tantárgyjegyzők: nappali tagozat: Szabó Péter, levelező tagozat: Lefkánits György) Kánonjog III, - egyházi házasságjog (tantárgyjegyző: Hársfai Katalin) Minden oldalról körülfogtál és kezedet rajtam nyugtatod... Lelked elől ugyan hova mehetnék? Szíved elől hova futhatnék? Ha fölszállnék az égbe, Te ott vagy... Ha felölteném a hajnal szárnyait, és a tenger túlsó végén laknék, oda is a Te kezed vezetne, és jobbod tartana engem. (138-as zsoltár, 4-8) 34 �Közjogi Intézet Szentkirályi u. 28. III. emelet 356. szoba (titkárság), tel.: 429-7243, e-mail: közi ogi. intezet@i ak.ppke.hu Az Intézetfelépítése: Intézetvezető: Dr. Kilényi Géza egyetemi tanár Alkotmányjogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kilényi Géza egyetemi tanár Közigazgatási Jogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Tamás András egyetemi tanár Pénzügyi Jogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens Intézeti adminisztrátorok: Hrapka Judit és Nemes Józsefné Alkotmányjogi Tanszék Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Kilényi Géza egyetemi tanár Dr. Salamon László c. egyetemi docens Dr. Balogh Zsolt egyetemi adjunktus Dr. Kozma Ákos egyetemi adjunktus Dr. Tábik Ferenc egyetemi adjunktus Dr. Hajas Barnabás egyetemi tanársegéd Megbízott előadó: Dr. Halász Iván A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Alkotmányjog (tantárgyjegyző: Kilényi Géza) Alternatív kollégiumok: Az önkormányzati rendszer (Tábik Ferenc) Jogalkotástan (Kozma Ákos) Alkotmánybíráskodás és az alapjogok (Balogh Zsolt) Parlamenti jog (Salamon László) 35 �A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Kilényi Géza: Alkotmányjog I. (jegyzet) - Kukorelli István: Alkotmánytan, Osiris, Budapest 1998. - Kukorelli István: Jogszabálygyűjtemény, Osiris, Budapest 1999. A Tanszék kutatási témái: A nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviselete; a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvénnyel kapcsolatos alkotmányjogi problémák és a törvény korszerűsítésének lehetőségei; a közigazgatási bírósági szervezet létrehozása; a közigazgatási anyagi- és eljárásjog átfogó tudományos vizsgá­ lata, részvétel az új közigazgatási eljárási törvény kodifikációjában és ezt segítő elméleti alapozó tanulmányok kidolgozása. Közigazgatási Jogi Tanszék A közigazgatási jog c. tantárgy ismereteket nyújt a közigazgatás és a köz­ igazgatási jog lényegéről, társadalmi rendeltetéséről, elméleti és gyakorlati alapfogalmairól, valamint gyakorlásáról - a hazai és külföldi szaktudomány mértékadó részének hasznosításával, annak érdekében, hogy a hallgatók képesek legyenek egységes rendszerként szemlélni azt a sokrétű és sokféle társadalmi összefüggést érintő funkciót, amelyet a közigazgatás betölt. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Tamás András egyetemi tanár Dr. Molnár Miklós egyetemi docens Dr. Demcsik Tamás c. egyetemi docens, az MTA főosztályvezető-helyettese Dr. Kárpáti Zoltán c. egyetemi docens, a Legfelsőbb Bíróság bírája Dr. Seereiner Imre egyetemi adjunktus, helyettes államtitkár Dr. Virág Jánosné egyetemi adjunktus Dr. Palotai Dániel egyetemi tanársegéd Dr. Patyi Gergely egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Egerszegi Gyula Dr. Kántás Péter Dr. Krauss Ottó ügyvéd Dr. Mikó Zoltán, a Magyar Államkincstár jogtanácsosa Dr. Ocskó András, az Alkotmánybíróság főtanácsadója Dr. Oláh József ügyvéd 36 �A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: A közigazgatási jog elmélete (tantárgyjegyző: Tamás András) Magyar közigazgatási szervezeti- és anyagi jog (tantárgyjegyzö: Tamás András) Közigazgatási eljárási jog (tantárgyjegyző: Molnár Miklós) Szabálysértési jog és jogalkotástan (tantárgyjegyző: Tamás András) Alternatív kollégiumok: A magyar közigazgatás időszerű kérdéseiről - szociális igazgatás (Molnár Miklós) - agrárigazgatás (Mikó Zoltán) Fakultatív kollégiumok: Vízügyi igazgatás (Egerszegi Gyula) Honvédelmi igazgatás (Oláh József) Építésügyi igazgatás (Palotai Dániel) Fakultatív kínálat idegen nyelven: An Introduction to Public Adminstration in the United States - angolul (Margaret Tabler) A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - - Demcsik Tamás (szerk.): Közigazgatási szervezeti jog. Közigazgatási anyagi jog. Jogszabálygyűjtemény, PPKE JÁK, Budapest 1999. Kincses Ildikó - Kántás Péter: Szabálysértési jog, Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest 1999. Tamás András: A közigazgatási jog elmélete, Szent István Társulat, Budapest 1997. Tamás András: Legistica, Szent István Társulat, Budapest 1999. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény, HVG-ORAC, Budapest 1995. A Tanszék kutatási területei: A jogalkotás elmélete és gyakorlata; az államigazgatási eljárási jog elméleti és gyakorlati kérdései. 37 �Pénzügyi Jogi Tanszék Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva c. egyetemi docens Dr. Klicsu László egyetemi adjunktus Dr. Halász Zsolt tanársegéd Megbízott előadó: Dr. Békés Balázs A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: Pénzügyi jog (tantárgyjegyző: Halustyik Anna) Bank- és tőzsdejog (tantárgyjegyző: Halustyik Anna) Fakultatív kollégiumok: Pénzügyi ügyletek (Halustyik Anna) Pénzügyi jogi döntések az alkotmánybíróság határozataiban (Tersztyánszkyné Vasadi Éva) Repetitórium (Halász Zsolt) A főkollégiumokhoz megjelölt írott tananyag: - Pénzügyi Jog I-II. Budapest, szerk. Földes Gábor, Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest 2000. Tanszéki kiegészítő jegyzetek: Halustyik Anna: Pénzügyi kiegészítő jegyzetek - Vasadi Éva: Jövedéki jogi szabályozás - Klicsu László: Államháztartás (előkészületben) Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. (Mahatma Gandhi) 38 �Bűnügyi Tudományok Intézete Szentkirályi u. 30. II. emelet 215. szoba, telefon: 429-7280, fax: 429-7280, e-mail: bekes@jak.ppke.hu Az Intézetfelépítése: Intézetvezető: Dr. Békés Imre egyetemi tanár Büntetőjogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Békés Imre egyetemi tanár Kriminológia Tanszék Tanszékvezető: Dr. Körinek László egyetemi tanár 2001. június 30-ig, Dr. Lévay Miklós egyetemi tanár 2001. július 1-től Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Tanszék Tanszékvezető: Dr. Tóth Mihály egyetemi tanár BÜNTETŐJOGI TANSZÉK A Tanszék a büntetőjog általános részét a II. évfolyamon, különös részét a III. évfolyamon tanítja. Az oktatás felöleli az európai és a hazai büntetőjogtudomány történetét, a nemzeti kodifikáció fejlődését és - elsősorban - a hatályos joganyagot. Nem merül ki a tételes jog szabályainak elemzésében, hanem magában foglalja a szakirodalom, az alkotmánybírósági határozatok, a Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást tartalmazó határozatainak az ismertetését is. Nyomon kíséri azokat a jogpolitikai igényeket, amelyek a jövő büntetőjo­ gát alakítják. Az oktatás az elmélet közlésén felül kiterjed a jogeset-megoldásokra is azzal az igénnyel, hogy a hallgató - tanulmányai befejezése után - az igazságszol­ gáltatás bármely területén színvonalas büntetőjogászként tudjon működni. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Békés Imre egyetemi tanár Dr. Belovics Ervin c. egyetemi docens Dr. Busch Béla c. egyetemi docens Dr. Kiss Zsigmond c. egyetemi docens Dr. Molnár Gábor c. egyetemi docens Dr. Pálinkás György c. egyetemi docens Dr. Karasszon Dorottya egyetemi adjunktus Megbízott előadók: Más tudományok tárgyköréből: Dr. Iván László egyetemi tanár, Semmelweis Orvostudományi Egyetem Dr. Sótonyi Péter egyetemi tanár, Semmelweis Orvostudományi Egyetem Dr. Melegh Gábor egyetemi docens, Budapesti Műszaki Egyetem . 39 �Büntetőjog tárgyrészböl: Dr. Kussbach Erik egyetemi tanár (Nemzetközi Jogi Intézet) Dr. Bárándy Péter ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára Dr. Szívós Mária bíró Dr. Varga Zoltán bíró Dr. Bárándy Gergely egyetemi tanársegéd Dr. Újvári Ákos egyetemi tanársegéd A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégiumok Büntetőjog I. - általános rész tantárgyjegyzők: Békés Imre, Kiss Zsig­ mond) Büntetőjog II. - különös rész tantárgyjegyzők: Kiss Zsigmond, Pálinkás György, Karasszon Dorottya) Nemzetközi büntetőjog (tantárgyjegyző: Békés Imre) Kriminalisztika (tantárgyjegyzők: Sinku Pál, Busch Béla) Az emberi jogok a Strasbourg! joggyakorlatban (Békés Imre) Fakultatív kollégiumok: Igazságügyi elmekórtan (Iván László) Igazságügyi orvostan (Sótonyi Péter) Közlekedési bűncselekmények szakértői bizonyítása (Melegh Gábor) A főkollégiumhoz megjelölt írásos anyag: Belovics Ervin - Molnár Gábor - Sinku Pál: Magyar büntetőjog különös rész, HVG-ORAC, Budapest 2001. - Nagy Ferenc: Magyar büntetőjog általános rész, Korona Kiadó, Buda­ pest 2001. - Földvári József: Magyar büntetőjog általános rész, Osiris, Budapest 2001. A Tanszék kutatási témái: Büntetőjog és emberi jogok; gazdasági bűncselekmények; szervezett bűnözés. Kriminológia Tanszék A kriminológia viszonylag új keletű diszciplína, történetét hazánkban lénye­ gében Irk Albert: Kriminológiai I. Krimináletiológia (Pozsony, 1912) című munkájának megjelenésétől számítjuk az egyetemi oktatásban. Társadalom­ kritikus volta miatt a tárgy oktatása a 40-es évek végén szünetelt, majd 1965ben indult újra. A második világháború előtti jeles művelői között kell emlí­ teni Irk Albertén túl Vámbéry Rusztem, Hacker Ervin, Balogh Jenő vagy Scháfer István nevét. A PPKE Jog- és Államtudományi Karán a Kriminoló­ gia Tanszék a Bűnügyi Tudományok Intézete keretei között 1997-ben jött létre. 40 �Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Körinek László egyetemi tanár, 2001 június 30-ig, Dr. Lévay Miklós egyetemi tanár, 2001 július 1-től Dr. Tamási Erzsébet A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Kriminológia (tantárgyjegyzők: Körinek László, Lévay Miklós) Fakultatív kollégium: A női bűnözés (Tamási Erzsébet) A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Gönczöl Katalin - Körinek László - Lévay Miklós: Kriminológiai isme­ retek - Bűnözés - Bűnözés kontroll, Corvina, Budapest 1999. A Tanszék kutatási témái: Viktimológia; női bűnözés; bűnmegelőzés. Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék__________________ _____________________ A Tanszék a büntető eljárásjog oktatását a reformfolyamat során kezdte meg, ez sajátos módszerek és eszközök használatát igényli. Alapvető tételes-jogi ismeretek mellett az intézménytörténet, összehasonlítás és a fejlődés irányai­ nak felvázolása áll a középpontban. A Büntetés-végrehajtási jog oktatására is rányomja bélyegét az új Bv.törvény előkészítése, és a büntetések és intézkedések körének várható módo­ sulása. A büntetőeljárási jog. 2 féléves, a büntetés-végrehajtási jog 1 féléves főkollégium. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Tóth Mihály egyetemi tanár Dr. Vókó György egyetemi docens Dr. Sinku Pál c. egyetemi docens Megbízott előadók: Dr. Kardon László egyetemi tanársegéd Dr. Móritz Balázs egyetemi tanársegéd Dr. Bánáti János Dr. Bodor Tibor Dr. Bogár Péter Dr. Borbély Zoltán 41 �Dr. Bolya Lajos Dr. Csák Zsolt Dr. Gimesi Ágnes Dr. Kádár András Dr. Varga Zoltán A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Büntető eljárásjog (tantárgyjegyzők: Tóth Mihály, Csák Zsolt) Büntetés-végrehajtási jog (tantárgyjegyző: Vókó György) A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Békés Imre - Belovics Ervin - Busch Béla - Molnár Gábor - Sinku Pál: Büntetőjog általános rész, HVG-ORAC, Budapest 2001. - Tóth Mihály: Vázlatok és szemelvények a büntető eljárásjog tanulmá­ nyozásához I.-IL, Osiris, Budapest 1999-2000. - Vókó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog, Dialog-Campus, Bu­ dapest 1999. Ajánlott irodalom: - Sinku Pál: A család és a gyermek büntetőjogi védelme, HVG-ORAC, Budapest 2000. A Tanszék kutatási témái: A büntető eljárásjog és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata; a büntetés-végrehajtás jogi előírásainak megújulása; kontinentális hagyományok - angolszász gyökerű reformtörekvések a büntető eljárásjog­ ban. Nincs oly rossz kert, melyben valami hasznos fű ne volna. Nincs oly rossz könyv, melyben semmi jó nem találtatnék. Azért a tövis közül kiszaggatjuk a rózsát, a sárból kimossuk az aranyat; ami jót a pogányok írásiban találunk, épületünkre fordítjuk. (Pázmány Péter) 42 �Nemzetközi Jogi Intézet Szentkirályi u. 28.1. emelet 116. szoba (titkárság), telefon: 429 7265, e-mail: ajudit@jak.ppke.hu, gombosi@jak.ppke.hu Az Intézetfelépítése: Intézetvezető: Dr. Bánrévy Gábor egyetemi tanár Nemzetközi Közjogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kovács Péter egyetemi tanár Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Burián László egyetemi tanár Európajogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Boytha György egyetemi tanár Intézeti adminisztrátorok: Aradi Judit, Boncza Hajnalka, Gombos Ádámné, Marján Istvánná NEMZETKÖZI KÖZJOGI TANSZÉK _ A nemzetközi közjog oktatásának célja annak elérése, hogy a hallgató - mint majdani jogalkalmazó - otthonosan mozogjon a nemzetközi jog alapintézmé­ nyeiben. A cél tehát nem kizárólag majdani diplomaták képzése, hanem an­ nak tudatosítása, hogy a köztisztviselő, bíró, ügyész, ügyvéd, jogtanácsos is kerülhet olyan helyzetbe, hogy nemzetközi szerződést kell értelmeznie: meg kell tudni tehát állapítani a magyar államot terhelő általános és különös nem­ zetközi jogi kötelezettségek eredetét és konkrét jogforrását. Ezért a nemzet­ közi szerződések kötésével, értelmezésével, a fenntartások intézményével összefüggő problematika különös súlyt kap. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Kovács Péter egyetemi tanár Dr. Kussbach Erik egyetemi tanár Dr. Kravalik Gábor egyetemi adjunktus Dr. Szabó Marcel egyetemi adjunktus Dr. Ádány Tamás egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Balogh László, Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet Dr. Gál Gyula egyetemi docens, ELTE Dr. Prehoffer Elemér 43 �A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Nemzetközi közjog (tantárgyjegyzők: Kovács Péter, Kussbach Erik) Alternatív kollégiumok: Grotius Kör - nemzetközi joggyakorlat (Szabó Marcel) Moot court program - jogesetmegoldó versenyre felkészítés (Szabó Marcel) Diplomáciai jog (Szabó Marcel) Diplomáciai etikett és protokoll (Kravalik Gábor) Nemzetközi gazdasági diplomácia (Balogh László) Emberi jogok európai védelme (Kravalik Gábor) Kisebbségvédelem (Kovács Péter) Világűrjog (Gál Gyula) Nemzetközi vízjog (Prehoffer Elemér) Alternatív szeminárium idegen nyelven: International law - angolul (Szabó Marcel) A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba, Szent István Társulat, Budapest 1999. - Nguyen Quoc Dinh - Patrick Daillier - Alain Pellet - Kovács Péter: Nemzetközi közjog, Osiris, Budapest 1997. (tankönyv) Petró Rita - Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentum gyűjte­ mény, Bíbor Kiadó, Budapest 2000. A Tanszéki kutatási témái: Emberi jogok nemzetközi védelme; kisebbségvédelem; környezetvédelem és nemzetközi jog; diplomáciai jog. Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék A Tanszék által oktatott tárgyak: nemzetközi magánjog; nemzetközi gazda­ sági kapcsolatok joga; nemzetközi eljárások joga. Ebben az összehasonlítás­ ban ezek a tárgyak korábban egyetlen jogi kar tantervében sem szerepeltek. A hagyományos nemzetközi magánjogot a Tanszék az őszi félévben, a nemzet­ közi gazdasági kapcsolatok jogát a tavaszi szemeszterben oktatja a IV. évfo­ lyam hallgatói számára. Ugyancsak az őszi félévben kerül sor az ún. nemzet­ közi eljárások joga keretében a választott-bíráskodással kapcsolatos ismere­ tek és különböző nemzetközi fórumok előtti eljárások szabályainak oktatásá­ ra az V. évfolyamon. Az ELTE tantervétől eltérően különválik a kollíziós jog mint önálló jogág, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga mint komplex jogterület oktatása. A nemzetközi eljárások joga tantárgy önálló 44 �bevezetése azt a célt szolgálja, hogy a hallgatók elmélyült ismereteket szerez­ zenek a nemzetközi választott-bíráskodás és egyéb nemzetközi fórumok előtti eljárások területéről. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Burián László egyetemi tanár Dr. Bánrévy Gábor egyetemi tanár Dr. Horváth Éva c. egyetemi docens, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság elnöke Dr. Raffai Katalin egyetemi adjunktus Dr. Tóth Zsuzsanna egyetemi tanársegéd A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: Nemzetközi magánjog (tantárgyjegyző: Burián László) Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga (tantárgyjegyzö: Bánrévy Gábor) Nemzetközi eljárások joga (tantárgyjegyzö: Burián László) Fakultatív kollégiumok: Nemzetközi magánjogi repetitórium (Raffai Katalin) Nemzetközi eljárások joga repetitórium (Raffai Katalin) Nemzetközi magánjog a magyar bírói gyakorlatban (Raffai Katalin) A főkollégiumokhoz megjelölt írott tananyag: - Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, Szent István Társulat, Budapest 1998. (II. kiadás) - Horváth Éva - Kálmán György: Nemzetközi eljárások joga - A kereske­ delmi választott-bíráskodás, Pázmány/Osiris könyvek, Budapest 1999. - Burián László - Kecskés László - Vörös Imre: Magyar nemzetközi kollíziós magánjog, Logod Bt., Budapest 1997. (II. kiadás: 1999, III. ki­ adás: 2000.) A Tanszék kutatási témái: Nemzetközi szerződés jog; fogyasztó védelem; a magyar nemzetközi magán­ jog bírói gyakorlata; a speciálisan külkereskedelmi szerződés típusok. 45 �Európajogi Tanszék ..... A Jog- és Államtudományi Kar alapításától fogva számolt azzal, hogy oktatá­ si programjában önálló egység lesz felelős az európai integrációval foglalko­ zó tárgyak gondozásáért. Ennek megfelelően 1998-ban létre jött az Európajogi Tanszék, a Nemzetközi Jogi Intézet keretei között. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Boytha György egyetemi tanár Dr. Király Miklós egyetemi docens Dr. Dienes-Oehm Egon c. egyetemi docens Dr. Czuczai Jenő egyetemi adjunktus Dr. Papp Mónika egyetemi tanársegéd Dr. Gyeney Laura egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Láng Péter külügyi szakértő Dr. Gyertyánfy András A Tanszék által oktatott tárgyak: Bevezetés az Európai Közösség jogába (tantárgyjegyző: Dienes-Oehm Egon) Európajog (tantárgyjegyzők: Boytha György és Király Miklós) -IV. évfolyam II. félév. Az európai integráció; az EU és az EK in­ tézményei és döntéshozatali eljárásai. A jogforrások. Az EK külkapcsolatai. Magyarország Európa megállapodása. -V. évfolyam I. félév. Az EK versenyjoga. A szellemi termékek jog­ védelme. Fakultatív kollégiumok: Összehasonlító és nemzetközi szerzői jog. (Boytha György) Az EK jogának hatása a magánjogra (Király Miklós) Jogharmonizáció, illetve jogközelítés és EU csatlakozás. (Czuczai Jenő) Hatékony bírói jogvédelem az Európai Unióban. (Papp Mónika) Az Európai Unió „második pillére”: a közös kül- és biztonságpolitika idő­ szerű kérdései. (Láng Péter) A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Az Európai Közösség kereskedelmi joga, (szerk.: Király Miklós, KJK, Budapest, 2000.) - Minden fejezet kötelező, kivéve a joghatóságokról szóló Brüsszeli Egyezményt és a szerződésekre irányadó jogot szabályozó Római Egyezményt ismertető Vili, és IX. fejezetek. Á könyv nagyobb része át­ dolgozott kiadásban 2001 őszén újra megjelenik, a korábbi kiadás nem érintett fejezetei mellett szintén kötelező tananyag lesz. 46 �Mind a két főkollégium! tárgy levelező hallgatók részére és távoktatási keretekben is oktatásra kerül. A Tanszék kutatási témái: Az Európai Közösség jogának hatása a magánjogra; az Európai Bíróság esetjoga és az egységes piac fejlődése; Magyarország Európai Unióhoz törté­ nő csatlakozásának kérdései; az egyház társadalmi tanítása és az európai integráció. Ne a rosszatjavítsd, hanem a jótfokozd! Az majdfelszívja a rosszat maga körül. A megszokott takarja a hibát. Ha felfordítod, előbújik, csupán mert nem megszokott. Mindentfordítsatok fel! Mindig! Önmagatokban! (Mallász Gitta) 47 �Magánjogi Intézet Szentkirályi u. 28. III. emelet 301. szoba, telefon: 429-7272, fax: 429-7274 (titkárság), e-mail: szikszi@jak.ppke.hu Az Intézet keretében alapvetően a klasszikus polgári jog keretébe tartozó résztémák oktatása folyik, kiegészítve a modern korban bekövetkezett válto­ zásokkal. Mind az oktatásban, mind a kutatásban különös hangsúlyt kapnak a történeti (római) joggal és az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsola­ tos témák. Az Intézet keretében oktatott tárgyak köre bővebb az utóbbi évtizedekben megszokott tantárgyi struktúránál: Önálló tárgyként folyik az alapjogvédelem, a sajtó és médiajog, valamint a bioetika oktatása. A fontosságra való tekintettel a polgári jogtól elvá­ lasztva két féléven keresztül folyik a kereskedelmi jog oktatása. A csalá­ di jogot viszont a polgári jog részeként tanítjuk, hasonlóan az orvosi jog­ hoz. - A polgári jog oktatását a II. évfolyam I. félévében kötelezően választható órák, a II. évfolyam II. félévében, a III. évfolyamon és a IV. évfolyam I. félévében kötelező szeminárium segíti. A polgári jog anyagrészeinek az oktatása a következőképpen oszlik meg az egyes félévek között: I. félév: Általános rész - Személyek joga, II. félév: Dologi jog - Öröklési jog, III. félév: Kötelmi jog - Általános rész, IV. félév: Egyes szerződések - Orvosi Jog, V. félév: Családi jog - Szellemi alkotások joga A Magánjogi Intézet felépítése: Intézetvezető: Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Lábady Tamás egyetemi docens Polgári Jogi és Alapjogvédelmi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Sólyom László egyetemi tanár Kereskedelmi Jogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit egyetemi docens Intézeti adminisztrátorok: Halász Zsuzsanna, Kocsis Annamária, Szikszai Krisztina 48 �Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék III. emelet 335. szoba, telefon: 429-7272 Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár Dr. Monory Bulcs egyetemi docens Dr. Tarr György egyetemi docens Dr. Tattay Levente egyetemi docens Megbízott előadók: Dr. Mogyorósi Dorottya Dr. Köles Tibor Dr. Végh Zoltán egyetemi tanár (vendégprofesszor a Salzburgi Egyetemről) Lomnici Zoltán Koltay András Bioetikai Csoport Vezetője: Dr. Ferencz Antal egyetemi tanár Megbízott előadók: Dr. Kolozsi Béla egyetemi docens Dr. Matkó Ida egyetemi docens, Semmelweis Orvostudományi Egyetem Dr. Oberfrank Ferenc c. egyetemi docens A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: Polgári jog (tantárgyjegyző: Jobbágyi Gábor) Bioetika (tantárgyjegyző: Ferencz Antal) Alternatív kollégiumok: Az életjog alapkérdései - abortusz, eutanázia Személyiségvédelem - környezetvédelem Személyiségvédelem a polgári jogban A személyiségvédelem joggyakorlata Szerv- és szövetátültetések joga Az örökség megszerzése - az örökös jogállása a hagyatéki eljárásban Az örökös és a hagyományos jogállása Közbeszerzés Az ajánlati kötöttség idejének meghatározása és a joggal való visszaélés Vagyoni és nem vagyoni kártérítés A szerződéstan kiemelt kérdései Bevezetés az osztrák magánjogba (német nyelven) Fakultatív kollégiumok: Az 1956 utáni megtorlás büntető ügyei A jogképesség és cselekvőképesség gyakorlati kérdései 49 �A magyar bírói hatalom fejlődése A személy polgári jogi védelme a joggyakorlatban A tulajdonszerzés és a közös tulajdonjoggyakorlata A közbeszerzési eljárásjogi útvesztői Az új szerzői jogi törvény Szerződések a gyakorlatban Az egészségfinanszírozás etikája Bioetikai kérdések a gyakorló orvoslásban A főkollégiumokhoz megjelölt írott tananyag: Polgári jog Bíró György - Lenkovics Barnabás: Általános tanok, Novotni Kiadó, Miskolc 1999. - Bíró György: Kötelmi jog, egyes szerződések, Novotni Alapítvány, Mis­ kolc 1999. - Jobbágyi Gábor: Személyi jog és családi jog, Szent István Társulat, Bu­ dapest 2000. - Jobbágyi Gábor: Orvosi jog - előadás vázlat, Szent István Társulat, Bu­ dapest 2001. - Jobbágyi Gábor - Lévayné Fazekas Judit: Szerződéstan, Szent István Társulat, Budapest 2001. Lábady Tamás: A magyar magánjog általános része, Dialóg Campus, Budapest-Pécs 1998. - Lenkovics Barnabás: A dologi jog vázlata, Eötvös Kiadó, Budapest 1999. - Lontai Endre: Szellemi alkotások joga, Eötvös Kiadó, Budapest 1999. - Újváriné Antall Edit: Felelősségtan, Novotni Alapítvány, Miskolc 1999. - Vékás Lajos: Öröklési jog, Eötvös Kiadó, Budapest 1999. Bioetika Ferencz Antal: Bioetika, Szent István Társulat 2001. - Gaizler Gyula: A bioetika alapkérdései, Magyar Bioetikai Alapítvány, Budapest 1996. A Tanszék kutatási témái: Orvosi jog; életjog; családi jog; személyi jog; szellemi alkotások joga; gyer­ mekjogok; közbeszerzések joga. 50 �Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék III. emelet 333. szoba, telefon: 429-7272, fax: 429-7274 Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Lábady Tamás egyetemi docens Dr. Garay Mária c. egyetemi docens Dr. Fábián Ferenc egyetemi adjunktus Dr. Bölcskei János egyetemi tanársegéd Dr. Ferenczy Rita egyetemi tanársegéd Dr. Martonyi Zsuzsanna egyetemi tanársegéd Sajtójogi Csoport Vezetője: Dr. Murányi László c. egyetemi docens Ingatlanjogi Csoport Vezetője: Dr. Bagi István c. egyetemi docens Dr. Gráf Tamás (megbízott előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: Polgári jog (tantárgyjegyző: Lábady Tamás) Sajtó- és médiajog (tantárgyjegyző: Murányi László) Ingatlanjog (tantárgyjegyzö: Bagi István) Alternatív kollégiumok: A polgári jog kodifikációja Polgári jog a gyakorlatban Jogügylettan Személyiségi jogok és az Alkotmánybíróság A dologi jog és az öröklési jog egyes kérdései az ítélkezési gyakorlatban Polgári jog az ítélkezési gyakorlatban Privatizáció és kárpótlás A kötelmi jog egyes kérdései és az ítélkezési gyakorlat Fakultatív kollégiumok: Polgári jogi jogesetmegoldások Ingatlanperek Polgári jogi repetitórium Tömegtájékoztatás, demokrácia és jog Beszédkultúra, szónoklattan, közszereplés A tulajdon védelme az Alkotmánybíróság gyakorlatában 51 �A főkollégiumokhoz megjelölt írott tananyag: Polgári jog (lásd a Polgári Jogi és Bioetikai Tanszéknél) Sajtó- és médiajog (ajánlott irodalom) - Ficsor Mihály, Az Internet jogi kérdései (segédanyag) - PPKE-JÁK, Budapest 1999. - Gyertyánfy Péter: Jogharmonizáció az információs társadalomban, Ma­ gyar- Tudomány 2/98. Keane, John: Média és demokrácia, Helikon, Budapest 1999. - Lábady Tamás: A magyar magánjog általános része, Dialóg Campus, Budapest-Pécs 1998. Matúz György: Személyiségi jogok és sajtószabadság, Perfect, Budapest 1998. - Williams, Raymond: Média és demokrácia, Helikon, Budapest 1999. - Az Alkotmánybíróság 11/30/37/1992., 36/1994. határozata - Reklámjogi és reklámetikai kézikönyv, 1998. - Az 1996. évi II. tv. (Médiatörvény) - Az 1998. évi II. tv. - A véleménynyilvánítás alkotmányos problémái, Acta Humana 1995. 18-19. sz.) Ingatlanjog - Kampis György: Telekkönyvi jog (Általános rész), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1963. Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata, Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest 1934. A Tanszék kutatási témái: Kötelmi jog - nem vagyoni kártérítés; polgári jog - általános tanok. Polgári Jogi és Alapjogvédelmi Tanszék III. emelet 330. szoba, telefon: 429-7200/372, 324 (titkárság), fax: 429-7200/321 Az alkotmánybíráskodás világméretű elterjedése megváltozatta a jogrend­ szert, valamint az állam szerkezetét és működését is. Magyarországon az Alkotmánybíróság a jogállamiság eszköztárának fő befogadója és meghono­ sítója volt. Nálunk az Alkotmánybíróságra hárult az alapjogi dogmatika ki­ dolgozásának feladata is. A Tanszék tanítási terve együtt tárgyalja az alap­ jogvédelmet és az alkotmánybíráskodást. Az előadott tárgyak az alkotmánybíráskodás elvi kérdéseit, a magyar Alkot­ mánybíróság működését és a legfontosabb külföldi alkotmánybíróságok ítél­ kezését, a nemzetközi emberi jogi egyezmények bírósági gyakorlatát, vala­ mint a polgári jog és az alkotmányjog határterületeit ölelik fel. 52 �Oktatók: Tanszékvezető: Dr. Sólyom László egyetemi tanár Dr. Landi Balázs egyetemi tanársegéd Dr. Szönyi Viktor egyetemi tanársegéd (megbízott előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium Összehasonlító alapjogvédelem (tantárgyjegyző: Sólyom László) A Tanszék kutatási témái: Összehasonlító alapjogvédelem; személyi jog; felelősségi jog. Kereskedelmi Jogi Tanszék III. emelet 315-ös szoba, telefon: 429-7274, fax: 429-7274 e-mail: j fazekas@j ak.ppke. h u A kereskedelmi jog a gazdasági élet jogviszonyait fogja át, átépítve a polgári jog alapintézményeinél elsajátított joganyagra és jogszemléletre. A kereske­ delmi jog egyrészt - szervesen kapcsolódva a polgári jog kötelmi jogi részé­ hez, mintegy annak folyatatásaként - magába foglalja a klasszikus kereske­ delmi szerződések oktatását, másrészt a kelet-európai jogfejlődés által átme­ netileg háttérbe szorított társasági (ehhez kapcsolódva a csőd és felszámolási jog) értékpapír jogi és fogyasztóvédelmi jogot. A tantárgy oktatási program­ jában helyet kap a nemzetközi (Európai Unió) fejlődési tendenciák bemutatá­ sa. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit egyetemi docens Barochné dr. Szabó Mariann egyetemi adjunktus Janssenné dr. Felkai Zsuzsanna egyetemi tanársegéd Dr. Sélley Zoltán egyetemi tanársegéd Megbízott előadó: Dr. Szatmáry István egyetemi tanársegéd A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Kereskedelmi jog (tantárgyjegyző: Lévayné Fazekas Judit) Alternatív kollégiumok: Kereskedelmi jog a gyakorlatban Bevezetés az angol jogi terminológiába Bevezetés a német társasági jogba 53 �A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Barta Judit - Fazekas Judit - Harsányi Gyöngyi - Karczub-Kovács Péter - Miskolczi Bodnár Péter - Osváth György - Újváriné Antall Edit: Ke­ reskedelmi szerződés típusok, Miskolci Egyetem ÁJK, Novotni Kiadó, Miskolc 1998. - Bíró György (szerk.): Szerződési alaptípusok, Novotni Kiadó, Miskolc 1998. Fazekas Judit: Fogyasztóvédelmi jog, Miskolci Egyetem ÁJK, Novotni Kiadó, Miskolc 1999. - Fazekas Judit - Harsányi Gyöngyi - Miskolczi Bodnár Péter - Újváriné Antall Edit: Magyar Társasági Jog, Miskolci Egyetem ÁJK, Novotni Ki­ adó, Miskolc 1998. - Harsányi Gyöngyi: Magyar értékpapírjog, Miskolci Egyetem ÁJK, Novotni Kiadó, Miskolc 1998. A Tanszék kutatási témái: Fogyasztóvédelem; összehasonlító kereskedelmi jog. Ha én homályosan is látok, mintha valamiféle rosszul csiszoltfémtükörbe néznék, azért tudom, Isten tisztán lát engem, sőt belém lát, a szívem közepéig. Ha az én ismeretem töredékes is Róla, az Övé tökéletes énrólam. (...) Szívünkkel messzebbre látunk, mint értelmünkkel, különösen, ha Isten felé tekintünk, és Őt keressük. (Szent Ágoston) 54 �Gazdasági Szakjogok Intézete Szentkirályi u. 28. III. emelet 341. szoba, telefon: 429-7286, fax: 429—7289 e-mail: gvbandi@jak.ppke.hu A Gazdasági Szakjogok Intézeténekfelépítése: Intézetvezető: Dr. Bandi Gyula egyetemi tanár Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Tanszékvezető: Dr. Radnay József egyetemi docens Környezet- és Versenyjogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Bándi Gyula egyetemi tanár Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék III. emelet 303. szoba, telefon: 429-7286, tanszéki adminisztrátor: Rónai Edith Magyarországon a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdések sokáig a ma­ gánjog körébe tartoztak és azok oktatása is ekként történt. Ebben az időben is készültek jeles munkajogi tudományos művek, különösen Bernhard Miksa, Sövényházy-Neuhold Ferenc és Vincenti Gusztáv munkái, amelyek jelentő­ ségét fokozta, hogy a munkajogi szabályok jelentős része - a magánjoghoz hasonlóan - szokásjogon alapult. Az 1951. évi Munka Törvénykönyve ha­ tályba lépésével kezdődött a munkajog önálló oktatása a magyar egyeteme­ ken, ennek felel meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szervezeti és ok­ tatási rendje is. A Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék részt vállal az oktatáson felül a kutatásban is, mind az új munkajogi szabályozás kialakítása, mind pedig a gyakorlat rendszerezése céljából. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Radnay József egyetemi docens Dr. Bassola Zoltán c. egyetemi docens Dr. Farkas József c. egyetemi docens Dr. Fabók András egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Rosner Vilmos egyetemi docens Dr. Tattay Levente docens (Magánjogi Intézet) Dr. Barát Gábor Dr. Bánsági Györgyi, Gazdasági Minisztérium Dr. Fejérdy Tamás, Országos Műemlékvédelmi Hivatal Dr. Kávássy Pál, Pénzügyminisztérium 55 �Dr. Kleeberg László adjunktus, Budapesti Műszaki Egyetem Dr. Szabó László, Magyar Nemzeti Galéria A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: Munkajog (tantárgyjegyző: Radnay József) Társadalombiztosítási jog (tantárgyjegyző: Rosner Vilmos) Szociális jog (tantárgyiegyző: Bánsági Györgyi) Iparjog (tantárgyjegyző: Farkas József) Szabadalmi jog (tantárgyjegyző: Tattay Levente) Fakultatív kollégiumok: Munkajog repetitórium (Radnay József) Európai munkajog (Radnay József) Jogesetek a munkavégzési jogviszonyok körében - Mt, Ptk, Gt (Fabók András) A szociális jog dimenziói (Bánsági Györgyi) Műtárgyvédelem (Szabó László, Fejérdy Tamás) Műemlékvédelem (Szabó László, Fejérdy Tamás) A főkollégiumokhoz megjelölt tananyag: - Farkas József: Iparjog - egyetemi jegyzet, Szent István Társulat, Buda­ pest 1999. Futó Gábor: Társadalombiztosítás 2000, Kompkonzult Számítástechni­ kai és Tanácsadó Kft., Budapest 2000. Radnay József: Munkajog - Egyetemi tankönyv, Szent István Társulat, Budapest 1997. (bővített kiadás: 2000-ben) A Tanszék kutatási témái: Közreműködés a Munka Törvénykönyve felülvizsgálatának időszerű kérdé­ seiben; a munkaügyi bíróságok szempontjából az EK-i irányelvek jelentősé­ ge; egyházi munkajog. Környezet- és Versenyjogi Tanszék III. emelet 341. szoba, telefon: 429—7287 Tanszéki adminisztrátorok: Tóth Pétemé, Varga Miklósné A környezetvédelem a Kar megalakítása óta szerepel a PPKE jogászképzésé­ nek programjában. A környezetvédelmi tárgyak oktatása a jogi karokon álta­ lában legfeljebb alternatív tárgyként szerepel, a PPKE Jog-és Államtudomá­ nyi Kara viszont - nemzetközi, különösen EU követelményeknek megfelelve - elsőként vezette be a kötelező környezetvédelmi képzést. A környezetvé­ delem oktatása két részből áll: a „környezet és fejlődés” tantárgy oktatásából, amely alapozó és egyben tudatformáló szerepet tölt be, illetve a „környezet­ 56 �jog” tantárgy oktatásából. A Tanszék e kettősségnek és a Kar teljes oktatási palettája kialakulása iránti igénynek megfelelve a tanterv alulról építkezésé­ nek megfelelően 1996-ban Környezettudományi Tanszékként kezdte meg működését, majd 1998-tól Környezetjogi Tanszékké alakult. A Kar szervezeti változási igénye miatt 1999-től a Kar gazdasági jogi szabályozás iránti elkö­ telezettsége egyik alapvető elemét jelentő Versenyjog oktatása is a Tanszék­ hez került, így jelenleg Környezet- és Versenyjogi Tanszékről beszélhetünk. A Tanszék által oktatott mindkét területen kiemelkedő hangsúllyal szerepel az EU jog. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Bándi Gyula egyetemi tanár Dr. Boytha Györgyné egyetemi docens Ifj. Dr. Zlinszky János egyetemi docens Dr. Péter Judit egyetemi adjunktus Jávor Benedek egyetemi tanársegéd Dr. Tóth Tihamér egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Szlávik János egyetemi tanár, Budapesti Műszaki Egyetem Dr. Farkas Péter docens, PPKE BTK, Szociológiai Tanszék Dr. Ábrók Ildikó Bíró György Dr. Csépay Balázs gyakornok Dr. Endrédy István agrármérnök Dr. Mikó János környezetjogi tanácsadó, Miniszterelnöki Hivatal, Reiniger Róbert gépészmérnök Dr. Ráday Ödön geográfus Dr. Varga József vegyészmérnök A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: Környezet és fejlődés (tantárgyjegyzök: ifj. Zlinszky János, Farkas Péter) Környezetjog (tantárgyjegyző: Bándi Gyula) Versenyjog (tantárgyiegyzö: Boytha Györgyné) Fakultatív kollégiumok: ' Környezetpolitika (i§. Zlinszky János, Farkas Péter) Környezeti etika (Jávor Benedek) Környezeti kár, kármentesítés (Endrédy István) Település és környezet (Bíró György) Környezet és régió (Bíró György) Zöldek, alternatívok, környezetvédő (Ábrók Ildikó) A tartamos természetkezelés és a biodiverzitás megőrzésének lehetőségei (Ábrók Ildikó) 57 �Környezet-gazdaságtan (Szlávik János) Környezeti management (Varga József, Reininger Róbert) Településfejlesztés (Farkas Péter) Természetvédelem (Ráday Ödön) EU környezetjog és az EU Bíróság környezetvédelmi jogesetei (Bándi Gyula) Nemzetközi környezetjog (Mikó János) Környezetvédelem és fogyasztóvédelem (Péter Judit) Polgári jog és környezetvédelem (Péter Judit) Az Európai Közösség versenyjogának összevetése a magyar versenyjog­ gal a joggyakorlat vizsgálatán keresztül (Csépay Balázs) A főkollégiumokhoz megjelölt írott tananyag: - - Bándi Gyula: Környezetjog, Osiris, Budapest 1999., második javított kiadás 2000. Boytha Györgynél Versenyjogi ismeretek, Budapest 1998. Farkas Péter: Humánökológia, PPKE, Budapest 1999. Kerényi Attila (szerk.): Általános környezetvédelem, Szeged 1999. A Tanszék kutatási témái: Környezeti etika; humánökológia; EU környezeti jogharmonizáció; fogyasz­ tóvédelem és környezetvédelem; környezetvédő társadalmi szervezetek. Boldogok, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni, mert megcsendül a csendjük és titkok tudóivá válnak. Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba, és nem lesznek magányosak. Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz. (Gyökössy Endre) 58 �Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Szentkirályi u. 26. 201-208-as szobák, tel.: 429-7276, 429 7200/376, fax: 429-7279, e-mail: kbotos@jak.ppke.hu A PPKE Közgazdasági Intézete a Jog- és Államtudományi Kar létrehozásá­ val, annak intézeteként született meg. A PPKE Bölcsészettudományi Karán fokozatosan bevezetett közgazdasági oktatást is az Intézet végezte, amely 1999. április 28-án felvette a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet nevet. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Intézetvezető: Dr. Botos Katalin egyetemi tanár Dr. Báger Gusztáv egyetemi tanár Dr. Hunkár Dénes egyetemi tanár Dr. Botos József egyetemi docens Dénes Sándor c. egyetemi docens Dr. Körösi István egyetemi docens Bittsánszky Géza egyetemi adjunktus Dr. Bódy László egyetemi adjunktus Dr. Csillik Péter egyetemi adjunktus Katona Klára egyetemi adjunktus Ivicz Mihály egyetemi tanársegéd Schlett András egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Alvincz József Dr. Ádám Zsigmond Dr. Árva László Dr. Boda Zsolt Dr. Botos Máté Dr. Horváth Katalin Dr. Kismarthy Lorándné Dr. Mátyás Antal akadémikus Dr. Rieger László Dr. Tattay Levente (Magánjogi Intézet) Dr. Varga Sándor Dr. Závodnyik József Intézeti adminisztrátorok: Czeiner Nándorné, Járdány Zsoltné, Tóth Csilla 59 �Az Intézet által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: Bevezetés a közgazdaságtanba (tantárgyjegyzö: Bittsánszky Géza) Statisztika elmélete és alkalmazott statisztika (tantárgyjegyző: Botos Józseí) Vállalatgazdasági ismeretek (tantárgyjegyző: Katona Klára) Számvitel és kontrolling ismeretek (tantárgyjegyző: Dénes Sándor) Önkéntes újraelosztási rendszerek (tantárgyjegyző: Botos Katalin) Nemzetközi gazdasági kérdések (tantárgyjegyző: Báger Gusztáv) Államháztartási ismeretek (tantárgyjegyző: Botos Katalin) Gazdaságtörténet és gazdaságetika (tantárgyjegyző: Körösi István) Fakultatív kollégiumok: A közgazdaságtan új áramlatai (Botos Katalin, Csillik Péter) A gazdaságpolitika aktuális kérdései (Botos Katalin) A magyar pénzügyi és monetáris politika (Botos Katalin) Banküzemtan (Kismarthy Lorándné) Biztosítás-gazdaságtan (Závodnyik József) Értékpapírok, értékpapírpiacok (Ádám Zsigmond) Az EU gazdaságtana - gazdasági és monetáris unió (Körösi István, Báger Gusztáv) Különleges pénzügyi intézmények (Botos Katalin) Bankválságok, bankcsődök. Esettanulmányok elemzése (Botos Katalin, Orosz Sándor) A magyar adórendszer - alulnézetben (Dénes Sándor) Önkormányzatok gazdálkodása (Varga Sándor) A társadalombiztosítási reform-nyugdíj és egészségbiztosító pénztárak (Botos József) Bankrendszer és bankszabályozás (Botos Katalin, Vajda Tamás) Marketing (Tattay Levente) Agrárgazdaságtan és EU csatlakozás (Alvincz József, Rieger László) Közlekedés gazdaságtana (Hunkár Dénes) Egyetemünk katolikus jellegét hangsúlyozandó, folyamatosan meghirdetjük a „Szociális enciklikák- a katolikus egyház tanítása” (Bittsánszky Géza), va­ lamint a „Közgazdasági kérdések a Bibliában” (Botos József) speciális kol­ légiumait. Oktatás idegen nyelven (speciális kollégiumok): Angolul: Business ethics (Boda Zsolt, Botos Katalin) - International banking regulation (Botos Katalin) Accounting and financing (Dénes Sándor, Botos Katalin) Németül - EU-Integration (Körösi István) 60 �írott tananyag: Az Intézet célja olyan differenciált - tananyagok létrehozása, amelyek a jogász, a bölcsész és a közgazdász hallgatók számára egyaránt tankönyvül szolgálhatnak. Már ma is használják a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet egyes jegyzeteit a BKE és a JATE közgazdasági oktatásában. Az Intézetnek a jogászképzés céljait szolgáló, gyakorlatias közgazdaságtan tanítását szolgáló, véglegesnek tekinthető tankönyvei folyamatosan korszerű­ södnek, de immáron rendelkezik valamennyi főelöadás és néhány speciális kollégium anyagát tartalmazó jegyzettel. Ezeket többnyire főállású munkatár­ sai, valamint előadói írják, szerkesztik, lektorálják, így az oktatás didaktikai szempontjai egyre jobban érvényesülnek. A jegyzeteket az Intézet folyamato­ san átdolgozza, így a naprakészség biztosított. Ádám Zsigmond: Értékpapírpiac, Osiris, Budapest 1996. - Bittsánszky Géza: Bevezetés a közgazdaságtanba, Osiris, Budapest 1999. Bittsánszky Géza - Botos József - Katona Klára - Tattay Levente: Vállalatgazdaságtan, Osiris, Budapest 1999. Botos József: A magyar társadalombiztosítás kialakulása és fejlődése, Osiris, Budapest 1996. - Botos József: Olvasókönyv II. Gazdaságstatisztika, Osiris, Budapest 1999. Botos Katalin: Államháztartástan, Osiris, Budapest 2001. - Botos Katalin: Különleges pénzügyi intézmények, Osiris, Budapest 1999. - Botos Katalin: Magyar pénz- és tőkepiaci ismeretek, Osiris, Budapest 1999. - Botos Katalin: Olvasókönyv I. Monetáris politika, Osiris, Budapest 1999. - Botos Katalin: Univerzális bankrendszer és különleges pénzügyi intéz­ mények (angolul: Universal Banking System and Special Financial Institutions), Osiris, Budapest 1999. - Botos Katalin - Bódy László: Nemzetközi pénzügyek, Osiris, Budapest 1999. Botos Katalin - Bódy László: Bankrendszer és bankszabályozás, Osiris, Budapest 1998. Botos Katalin - Körösi István: A világgazdaság az ezredfordulón, Osiris, Budapest 1999. - Botos Katalin - Schneider Klára - Závodnyik József - Nemescsói And­ rás: Magyar pénz- és tőkepiac, Osiris, Budapest 1999. - Botos Máté: Gazdaságetika és történet, Osiris, Budapest 2001. - Dezséry Kálmán - Botos Katalin: A monetáris integráció megkoronázá­ sa, Osiris, Budapest 2000. - Ébli Györgyné - Márkus Judit - Závodnyik József: A biztosítás jogi és gazdaságtan! alapjai Osiris, Budapest 1998. Horváth Katalin: Számvitel, Osiris, Budapest 2001. 61 �- Keller Judit: Általános Statisztika, Osiris, Budapest 2000. Mikó Zoltán: Agrárjog, Osiris, Budapest 2001. (megjelenés alatt) Varga Sándor - Novotnik Imre: A helyi önkormányzatok pénzügyi sza­ bályozási rendszere és gazdálkodása, Osiris, Budapest 1998. Az Intézet kutatási témái: Magyarország versenyképességének alakulása; globalizáció és a nemzetállam ellentmondásai; nemzetközi pénzügyi válságok; az államháztartási reform gazdasági vetületei; gazdaság és etika kapcsolata; EU csatlakozás gazdasági kihívásai, különös tekintettel az agrárszektorra; világgazdasági versenyképes­ ség, a hárompólusú gazdasági hatalommegosztás; az újkori gazdaságtörténet, ezen belül a pénzügyi rendszer (MNB) története. Ubi amatur, non laboratur. Etsi laboratur, ipse labor amatur. Ahol szeretet van, ott nem terhes a munka. De ha terhes lenne is, kedvessé teszi azt a szeretet. Ahol igazságról vitatkozunk, ott sír a szeretet. (Szent Ágoston) 62 �Polgári Eljárásjogi Tanszék Szentkirályi u. 30. II. emelet 202. szoba, tel.: 429-7239, e-mail: Bi@jak.ppke.hu A Polgári Eljárásjogi Tanszék a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyik legújabb oktató-kutató egysége, hiszen a polgári eljárásjog c. tantárgy oktatására első ízben 1998-ban került sor. Ezt a tantárgyat a IV. és V. évfolyam növendékei hallgatják. Ezen kívül négy olyan stúdiumot is kínál ez a Tanszék, amelyek látogatása fakultatív. Ezek: repetitórium, azaz konzultációval egybekötött ismétlés, jogeset­ megbeszélések, továbbá két speciális kollégium: A bírói személyiség és a per, valamint „Az ügyvédi hivatás gyakorlása”. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Gáspárdy László egyetemi tanár Dr. Könyvesné dr. Orosz Ibolya c. egyetemi docens Dr. Bérces László egyetemi adjunktus Dr. Palotásné dr. Fekete Erika, egyetemi adjunktus Dr. Éles Anita egyetemi tanársegéd Dr. Kovács László egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Bakos Judit bíró Csikyné dr. Szobácsi Julianna bíró Dr. Kiss Tamás Lajos ügyvéd Dr. Telek Zoltán ügyvéd Dr. Telekné dr. Vasenszky Zsuzsanna ügyvéd Tanszéki adminisztrátor: Barna Imréné A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Polgári eljárásjog (Tantárgyjegyző: Gáspárdy László) Fakultatív kollégiumok: Repetitórium Jogeset-megbeszélések Az ügyvédi hivatás gyakorlása A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Gáspárdy László: Modern magyar perjogtörténet, Novotni Kiadó, Mis­ kolc, 1997. Gáspárdy László és munkatársai: A bírósági végrehajtás, Novotni Kiadó, Miskolc 1998. - Gáspárdy László és munkatársai: Polgári nemperes eljárások, Novotni Kiadó, Miskolc 2000. - Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog, Osiris Kiadó, Budapest 1998. 63 �Kommunikáció Tanszék Szentkirályi u. 28.1. emelet 125. szoba, telefon 429-7245 e-mail: horanyi@jak.ppke.hu A kommunikációs szakterület a Kar oktatási rendjében megalakulása óta jelen van. A kommunikáció oktatásáért felelős tanszék azonban formálisan csak 1999-ben alakult meg. A kommunikációval kapcsolatos tantárgyak a jogi oktatás keretében szakmai műveltséget adó tárgyaknak tekintendők. Az első évben az írásbeli kommunikáció fejlesztése történik részben stilisztikán, illetőleg a retorikán keresztül, részben pedig a logika gyakorlati alkalmazása­ ként az érveléssel kapcsolatos stúdiumok formájában. A második évben a közvetlen emberi (személyközi) kommunikáció sajátszerűségeinek vizsgála­ tán keresztül van módjuk a diákoknak elsajátítani a kommunikációs szemlé­ letmódot. Végül a harmadik évfolyamon a társadalmi kommunikációról, vagyis a társadalom kommunikatív szerkezetéről esik szó. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Korányi Özséb egyetemi tanár Gorgyevics Miklós egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dániel Ferenc Halász Lajos Dr. Kéri Elemér Lőrincz Éva Dr. Szöőr Anna A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: A közvetlen emberi kommunikáció (tantárgyjegyző: Korányi Özséb) Társadalmi kommunikáció (tantárgyjegyző: Korányi Özséb) Fakultatív kollégiumok: Konfliktuselemzések (Dániel Ferenc) Közéleti és politikai kommunikáció (Gyorgyevics Miklós) Az újságírói mesterség elemei (Halász Lajos) A közvetlen emberi kommunikáció dinamikája (Szöőr Anna) Tartalomelemzés a nyomtatott sajtóban (Lőrincz Éva) A szociális reprezentáció egyes kérdései (Kéri Elemér) 64 �A főkollégiumokhoz ajánlott szakirodalom: Közvetlen emberi kommunikáció: - Béres István - Korányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció, Osiris, Budapest 1999. - Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei, Tö­ megkommunikációs Kutatóközpont, Budapest 3. kiadás, 1988. 19-168. old. - Korányi Özséb (szerk.): Kommunikáció. I-IL, Közgazdasági Kiadó, Budapest 1977-78. - Pléh Csaba - Síklaki István - Terestyéni Tamás (szerk.): Nyelv-kommunikáció-cselekvés, Osiris, Budapest 1997. Társadalmi kommunikáció - Angelusz Róbert: Kommunikáló társadalom, Gondolat, Budapest 1983. - Berger, Peter L. - Luckmann, Thomas: A valóság társadalmi felépítése, Jószöveg, Budapest 1998. - Geertz, Clifford.: Az értelmezés hatalma, Századvég, Budapest 1994. - Habermas, Jürgen: A cselekvésracionalitás aspektusai. Válogatott tanul­ mányok, Atlantisz, Budapest 1994. 223-258. old. - Habermas, Jürgen: Kommunikatív etika, Egyetemi Kiadó, Miskolc 1995. - Popper, Karl R.: Problémamegoldás az egész élet. Megismerés, történe­ lem, politika. Válogatott írások és beszédek. [1991] AduPrint, Budapest 1997. - Weber, Max: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvona­ lai 1-2/3., Közgazdasági Kiadó, Budapest 1987-1996. E parvo puero saepe peritus homo. Volt kicsi gyermek mind az, ki ma bölcs meg erős, (luvenalis) Errare humánum est, in errore perseverare diabolicum. Véteni emberi ügy, sátáni maradni a bűnben. (Seneca) 65 �Logika Tanszék Szentkirályi u. 28.1. emelet 105, 108., telefon: 429-7247, 429-7248, e-mail: bus@jak.ppke.hu A Tanszék hagyományaiban Schütz Antal, Moór Gyula munkásságáig nyúlik vissza, igyekszik a modern logika és analitikus ismeretelmélet módszereit a kontinentális filozófia jogi oktatásban hasznosítható eredményeivel ötvözni. A Kar megalapításától kezdve szerepelnek a tantervben az információs társa­ dalom korában megújuló, jogi oktatásban nélkülözhetetlen beszéd- és írás­ aktusok reflexív, tudatos elsajátítását célzó klasszikus tárgyak. A hagyomá­ nyosan jogi logikai, ismeretelméleti tárgykör, az okiratszerkesztés és a perbe­ széd készítés érvelés- és írástechnikai előkészítése mellett a kari adottságokra való tekintettel a Tanszék Társadalomismereti Csoportja intézményi keretet nyújt a keresztény etika és filozófia, valamint az alternatív társadalomisme­ reti tárgyak oktatásának. A doktori és a jogi-informatikai posztgraduális képzést kiszolgáló Program­ fejlesztési Műhely didaktikai és szakmai tevékenységi körébe tartozik az elektronikus oktatástechnika, a logikai programozás, a jogi adatbázis és rend­ szerfejlesztés módszertanának kutatása. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Benedek András egyetemi docens Dr. Aczél Petra egyetemi adjunktus Dr. Dévényi Péter egyetemi tanársegéd Orbán Krisztina egyetemi tanársegéd Dr. Tóth Orsolya egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Farkas Péter egyetemi docens, PPKE BTK Dr. Zentai István egyetemi adjunktus, Budapesti Műszaki Egyetem Gyorgyevics Miklós egyetemi tanársegéd (Kommunikáció Tanszék) Tanszéki adminisztrátorok: Bús Erika, Zsák Istvánná A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: Retorika (tantárgyjegyzö: Benedek András) Logika (tantárgyjegyzö: Benedek András) Stilisztika (tantárgyjegyző: Benedek András) Jogi ismeretelmélet (tantárgyjegyző: Benedek András) 66 �Alternatív kollégiumok: Filozófiatörténet (Orbán Krisztina) Antropológia (Orbán Krisztina) Szerződéselméletek (Benedek András) Szociológia (Farkas Péter) Fakultatív kollégiumok: Logika műhelyszeminárium (Benedek András) Idő- és egyéb paradoxonok a jogban (Orbán Krisztina) Racionális döntések elmélete (Benedek András) Logika repetitórium és gyakorlat (Dévényi Péter, Orbán Krisztina, Zentai István) Ismeretelmélet repetitórium és gyakorlat (Orbán Krisztina, Dévényi Péter) A főkollégiumokhoz megjelölt írott tananyag: - - - Benedek András - Solt Kornél: Fejezetek jogi ismeretelméletből, Szent István Társulat, Budapest 2000. G. Havas Katalin: Arisztotelésztől napjainkig, Szent István Társulat, Budapest 1997. Pieper, Joseph: A négy sarkalatos erény, Vigilia, Budapest 1996. Pólós László - Rúzsa Imre: Bevezetés a logikába, Nemzeti Tankönyvki­ adó, Budapest 1996. Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon, Kossuth Kiadó, Budapest 1997. Szabó Miklós: Trivium - Grammatika, logika, retorika joghallgatók számára, Prudentia iuris sorozat, Bíbor Kiadó, Miskolc 2001. Zentai István: A meggyőzés csapdái, Typotex Kiadó, Budapest 1999. Zlinszky János: Keresztény erkölcs és jogászi etika, Szent István Társu­ lat, Budapest 1998. A Tanszék kutatási témái: Extenzionális és intenzionális logika; deontika, temporális logika és ismeret­ elmélet; normatív tudáselmélet és szemantika; gépi és interaktív tanulásel­ mélet; logikai programozás; beszéd és írásaktusok elmélete; keresztény hermeneutika. Társadalomismereti Csoport A Csoport a tanszékvezető irányítása alatt, jogász szak tanterve szerint okta­ tott társadalom- és lelkiismereti háttértudományi kutatásoknak, valamint a jogász műveltséget biztosító kötelező és alternatív tárgyak oktatásának szer­ vezeti kerete. Célja a joggyakorlatot és jogtudományt érintő társadalomtörté­ neti, morális és kulturális hagyományok katolikus értékrend alapján történő ápolása, beillesztése a képzési struktúrába. Feladatai közé tartozik a társada­ lomtudományi kutatások eredményeinek beépítése a kar jogpedagógiai gya­ 67 �korlatába, az ehhez szükséges karközi együttműködés, a továbbképzések támogatása, K+F tevékenység, valamint a jogtudomány határterületeit érintő hazai és nemzetközi pályázatok készítése. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Dr. Benedek András egyetemi docens Dr. Aczél Petra egyetemi adjunktus Dr. Szabó István György egyetemi adjunktus Orbán Krisztina egyetemi tanársegéd Megbízott előadók Albert Gábor tudományos munkatárs Dr. Hörcher Ferenc egyetemi docens, Jogbölcseleti Intézet Dr. Farkas Péter egyetemi docens, PPKE BTK Oktatott tárgyak: Főkollégium: Etika (tantárgyjegyzök: Benedek András, Szabó István György) Alternatív kollégiumok: Filozófiatörténet (Orbán Krisztina, Szabó István György) Antropológia (Orbán Krisztina) Szociológia (Farkas Péter) Fakultatív kollégiumok: Tudományelmélet (Benedek András Szerződéselméletek (Benedek András, Hörcher Ferenc) A szerződés fogalmának megjelenése: a Faust-motívum (Orbán Krisztina) Világvallás etikája (Szabó István György) Vallástörténet (Szabó István György) Családszociológia (Farkas Péter) Az antropológia természetfilozófiai alapjai (Orbán Krisztina) K+F tevékenység, kutatási témák A jogi és logikai normák társadalmi és kulturális forrásai; társadalmi szere­ pek és érvtípusok a joggyakorlatban; az írás- és kifejezés-technikák szerepe az információs társadalomban; érvényességfogalmak, külső és belső normakollíziók; etikatörténet, katolikus nevelésetika; jog- és családszociológia; jogpedagógia és oktatáspolitikatörténet; társadalom-és intézménytörténet. Programfejlesztési Műhely 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.1. em. 106., telefon: 429-7200/347 A Programfejlesztési Műhely a kari programfejlesztési elképzelések megva­ lósításának szervezeti kerete. Feladata a szakirányú és a posztgraduális to­ vábbképzés szervezeti és kapcsolattartási kompetenciái körébe tartozó szá­ 68 �mítógépes együttműködés fejlesztése, a K+F és a programfejlesztési pályá­ zatoknak feltételeinek megfelelő infrastruktúra megvalósítása, a tudományos kutatást és az operatív adminisztrációt szolgáló hálózati programfejlesztési környezet működésének biztosítása. A Műhely a posztgraduális jogi­ informatikai képzések részeként az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola keretében szoftver támogatást nyújt a hálózati forráskutatáshoz és biztosítja, hogy a PhD hallgatók és az oktatók többszintű virtuális csoportként folytat­ hassák oktatási és kutatási tevékenységüket. A Műhely az ún. Jelenlétes tanulást” az oktató és hallgató közötti on-line, interaktív, irányított tanulással kombinálja, és bevezeti a hallgatókat olyan szakértői rendszerek, jogi adatbá­ zisok kezelésébe és felhasználásába, melyek az elektronikus közigazgatás, és az elektronikus tanulás (e-learning) technikai hátterét képezik. Vezető: Dr. Benedek András A csoport munkatársai: Albert Gábor, taneszköz fejlesztő Bus Erika on-line diszpécser Hevesi Róbert informatikus Túróczi Magdolna pályázati előadó K+F tevékenység: A Műhely technikai feltételeivel támogatja az e-közigazgatás módszereinek kutatását, a joggyakorlatban alkalmazható szakértői rendszerek fejlesztését, a logikai programozás, a strukturált adatbázis-fejlesztés és a programfejlesztés hazai és külföldi technikai eredményeinek, tapasztalatainak és eszközeinek adaptálását, oktatóprogramok készítését, a modern audio-vizuális technikák, elektronikus periodikák és a hálózati kommunikáció nyújtotta oktatási mód­ szerek fejlesztését. Kutatási témái közé tartoznak az információs társadalom jogi problémáival és átalakuló intézményeivel kapcsolatos info­ kommunikációs technológiák. Egyetlen dolgom e földön a szeretet. (Victor Hugo) 69 �Deák Ferenc Továbbképző Intézet Szentkirályi u. 28.1. emelet 138. szoba, telefon: 429-7238, fax: 429-7238, e-mail: deákak@jak.ppke.hu A Deák Jogakadémiát 1992-ben hozta létre a Legfelsőbb Bíróság és a Deák Ferenc Jogtudományi Ismeretterjesztő Egyesület azzal a céllal, hogy oktatási tevékenységével járuljon hozzá a jogállamiság követelményeinek megfelelő jogtudományi nézetek elsajátíttatásához, a jogászi kultúra fejlesztéséhez és a jogalkalmazási tevékenység szakmai színvonalának emeléséhez. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara 1997-ben megálla­ podott a Deák Ferenc Továbbképző Jogakadémiával arról, hogy a Deák Jog­ akadémia integrálódik a Kar szervezetébe, s a továbbiakban a Kar jogi to­ vábbképző intézeteként szervezi a Karon induló posztgraduális képzéseket. A Deák Ferenc Továbbképző Intézet keretében működő, oktatást segítő szervek: Oktatást szervező csoport, - Tanulmányi csoport Intézetvezető: Dr. Petrik Ferenc c. egyetemi docens Intézetvezető-helyettes: Dr. Kozma György c. egyetemi docens Szervező titkár: Dr. Nagymányainé Bódy Gertrúd Tanulmányi csoport vezetője: Mátéffy Györgyné Az Intézet által végzett oktatási tevékenység: Különleges szakképzettséget tanúsító, oklevelet nyújtó szakirányú képzések: - Európajogi szakjogász képzés; - Európajogi szakjogász képzés, pénzügyi szakiránnyal bővítve; - Európajogi szakjogász képzés, diplomáciai szakiránnyal bővítve; a képzés nyelve: angol, magyar - Környezetvédelmi szakjogász képzés; - Bank szakjogász képzés; - Ingatlanforgalmi szakjogász képzés; Társasági szakjogász képzés; - Gazdasági büntetőjogi szakjogász képzés; A képzések köre folyamatosan bővül. Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamok Kiegészítő alapképzés 70 �Informatikai és Távoktatási Intézet Szentkirályi u. 28.1. emelet, 127 és 126/A, telefon: 429-7200/320, fax: 267-6360 e-mail: terszty@jak.ppke.hu A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara a Kari Tanács döntése alapján 1997 őszén olyan elektronikus levelező tagozatot indított, amelyre mindenben a levelező tagozatra vonatkozó általános tanul­ mányi- és vizsgakövetelmények az irányadók - bizonyos, a képzés jellegéből adódó eltéréssel. A Kar megfelelő műszaki megoldás útján valamennyi hallgató számára elekt­ ronikus formában hozzáférhetővé tette a tanszékek általános tájékoztatóit, a levelező tagozaton elhangzott előadások szövegét, a tananyag- és vizsgakö­ vetelményeket, kötelező irodalmat, évközben ellenőrző kérdéseket, teszteket. A munkába a Kar az oktatókon kívül az informatika iránt érdeklődő demonst­ rátorokat vonja be. Feladatuk a hallgatókkal való kapcsolattartás, a tanszékek oktatói által készített anyagoknak a műszaki megoldásra történő továbbítása. Ennek teljes megvalósulása - mint az egész világon rohamosan terjedő táv­ oktatási képzéseknél - több év fejlesztő munkát és állandó frissítést vesz igénye. 2000 márciusában a Kari Tanács döntése alapján létrejött az Informatikai és Távoktatási Intézet, amely immár teljes (és kisebb mértékben részmunkaidős) foglalkoztatottságú szakszemélyzettel megteremtette a felsőoktatási törvény (Ftv.) 124/E szakasz z., pontjának megfelelő akkreditábilis távoktatási képzés (tagozat) követelményeit. Az Intézet szervezeti felépítése: Intézetvezető: Dr. Tersztyánszky Ödön v. alkotmánybíró, c. egy. docens Fejlesztési vezető: Dr. Groma Istvánné Kovács Sarolt matematikus Titkár, jogi és humán ügyek: Dr. Klicsu László egy. adjunktus Adminisztrátor, könyvtáros: Egressy Rita Távoktatási Központ Menedzser: Dr. Szabó József egyetemi adjunktus Tanulmányi és tananyagfejlesztő: Dr. Simon Attila egy. tanársegéd Kommunikáció és ügyfélszolgálat: Nagy Krisztina operátor Operátorok: Balla Ibolya Zsuzsa, Szilárdi Ferencné 71 �Informatikai Csoport ___ Csoportvezető: Kohán Miklós programozó matematikus Internet-, rendszergazda: Pásztor Miklós informatikus Programozó rendszergazda: Lindmayer Antal, dr. Simon Dávid jogász­ informatikus Hardver-felelős: Suhajda Péter informatikus Minőségbiztosítás, inf. felügyelet: Dr. Dósa Imre jogász-informatikus Laboratóriumi operátorok: Bényei Gyuláné, Miskolczyné Ferencz Klára, Serei Katalin Az intézetvezető dékán-helyettesként kialakítja, irányítja, összefogja, elle­ nőrzi a Kar informatikai és távoktatási feladataival kapcsolatos munkáját. Szervezi a kari távoktatás belföldi és nemzetközi kapcsolatait, valamint a Kar oktatóinak a távoktatás működésével összefüggő továbbképzését. Összehan­ golja a tanszékek távoktatási tevékenységét, ennek keretében folyamatosan tájékoztatja az intézet- és tanszékvezetőket a távoktatással összefüggő köve­ telményekről, szervezi és irányítja ezek megvalósulását. A Távoktatási Központ kidolgozza a kari távoktatás sajátos ismeretátadási­ tanulási módszereit, elősegíti az oktatók és hallgatók interaktív kapcsolatára, az önálló hallgatói munkára épülő képzést. Az Informatikai Csoport feladata jelenleg a Kar belső hálózatának működ­ tetése, az informatikai oktatásban való részvétel, a számítógéplabor üzemel­ tetése. Folyamatban van a Kar Internet-kapcsolatának és honlapjának (http://www.jak.ppke.hu) fejlesztése. Az Informatikai Csoport megteremti és folyamatosan fejleszti a távoktatás számítástechnikai feltételeit, tanulmányi és hallgatói adatbázist épít a szükséges nyilvántartások működtetésének meg­ könnyítésére, részt vesz a távoktatás sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközeinek kialakításában. A Karon jelenleg alapszintű informatikai oktatás történik. A képzés célja az alapvető számítástechnikai felhasználói ismeretek átadása a hallgatóknak, a nappali tagozatos hallgatókra is kiterjedően. Azt a tanítót böcsüli nagyra az Isten, aki cselekszi, amit tanít, és mind nyelvét, mind pennáját szíve gyökerének téntájába mártván, úgy szól, amint szíve járása vagyon. (Pázmány Péter) 72 �Nyelvi Lektorátus Szentkirályi u. 28. III. emelet 355 és 363-as szobák, telefon: 429-7200/324, e-mail: mkuslits@jak.ppke.hu A Lektorátus vezetője: Lovas Judit nyelvtanár Ügyintéző: Kuslits Mária Szaknyelvi összekötő: Szende Ákos (Szentkirályi u. 26., tel: 429 7200/291) A Lektorátus által oktatott nyelvek és oktatóik: Nyelv Oktató Angol: Ábrahám Erzsébet, Bokor Krisztina, Győrfy Zsuzsanna, Kovács Zoltán, Schandl Veronika, Somogyi Tóth Katalin, Szálka Mag­ dolna, Takács Erika Leányfalvi Gyöngyi, Seres Fanny, Szőkefalvi Nagy Eszter, Perlaki Rózsa Berthóty László, Kisszebeni Krisztina, Laukó Katalin (főállású), Szilágyi Csaba, Varga Barnabás, Weiszler Mariann Pálos Emese, Juhász Ágnes, Komáromi Éva, Lehoczky Katalin, Pándi Horváth Erzsébet, Thiering Etelka, Vámos Edit Lovas Judit, Majsai Erzsébet, Paál Zsuzsanna, Sasvári Katalin P. Mándify Mária Merkely Ágnes, Carlos de la Torre Francia: Latin: Német: Olasz: Orosz Spanyol: Szaknyelvi tárgyak: Alkotmánytörténet angolul Amerikai alkotmány angolul EU-jog angolul Angol jogi szaknyelv Római jog németül Jogtörténet németül Német jogi szaknyelv Olasz jogi szaknyelv A szaknyelvi tárgyak oktatói: - Dr. ELBeheiri Nadja (egyetemi docens, Jogtörténeti Intézet) - Dr. Szigeti Magdolna (egyetemi adjunktus, Jogtörténeti Intézet) Dr. Tóth Ferenc (egyetemi adjunktus, mb. előadó, Jogtörténeti Intézet) 73 �Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Szentkirályi u. 28. III. emelet 355. szoba, telefon/fax: 429-7200/321 (titkárság) A Doktori Iskola vezetője: Dr. Sólyom László egyetemi tanár. A PPKE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája az Egyetemen működő négy doktori iskola (állam- és jogtudományi, történettudományi, teológiai és informatikai) egyike. A Doktori Iskola 36 hónap tanulmányi időtartamú, posztgraduális szintű (doktori) képzést folytat, amely a doktori fokozat elnyerésére készít fel. A hallgatók az egyetemmel doktorandusz-hallgatói jogviszonyban állnak. A képzés alatt rendszeres tanulmányi és kutatási tevékenységet végeznek, amelyről rendszeresen beszámolnak. A doktori képzés magában foglalja - a doktori szigorlat kivételével - a doktori vizsgák letételét is. A Doktori Iskolát sikeresen elvégző hallgató doktori fokozatszerzési eljárásra bocsátható, amely a doktori szigorlat letételéből és a doktori értekezés megvédéséből áll. A doktori képzés elsősorban nappali tagozaton folyik. Levelező hallgatónak azokat a jelentkezőket vesszük fel, akik vállalják, hogy munkaviszonyuk mellett az előadásokon és szemináriumokon részt vesznek. A doktori képzés első három szemesztere általános képzést nyújt. A hallgatók magánjogi, alkotmányjogi, büntetőjogi, jogtörténeti és jogelméleti előadáso­ kat hallgatnak, emellett más jogi tárgyú, továbbá eszmetörténeti vagy köz­ gazdasági előadások és szemináriumok közül kell választaniuk. Minden félév végére más-más jogterülettel foglalkozó könyvről tudományos igényű recenziót kell írniuk. A képzés második felében a hallgatók a doktori iskola által meghirdetett doktori programok keretében, doktori értekezése témájának megfelelő kutatá­ si szemináriumokon vesznek részt. Felvételi rendszer: Felvételre azok pályázhatnak, akik - legalább jó (cum laude) állam- és jogtudományi egyetemi oklevéllel rendelkeznek; - két élő nyelvből C-típusú állami nyelvvizsgát tettek, vagy egy nyelv­ vizsga mellett egy másik nyelven való kutatási képességüket külföldi ta­ nulmányokkal vagy idegen nyelvű publikációval bizonyítják. 74 �Ösztöndíj: A nappali hallgatók közül évente két-három hallgató állami ösztöndíjban részesül, a Kar további három-négy hallgatónak ad doktori ösztöndíjat. A doktori ösztöndíj összege 2001-ben havi 51.000,- Ft. Tandíj, költségtérítés: Áz állami és kari ösztöndíjban részesülő hallgatók tandíjat fizetnek, amely­ nek az összege félévente 18.000,- Ft. A többi hallgató költségtérítést fizet, ami a 2001/2002-es tanévben félévente 40.000,- Ft. Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. Az első emberi bátorság Aldassék: A Tűz csiholója, Aki az ismeretlen lángra Úgy nézett, mintjogos adóra. (Ady Endre) 75 �FÜGGELÉK Kánonjogi Posztgraduális Intézet Szentkirályi u. 28., telefon: 429-7217, fax: 429-7218, e-mail: folia@iak.ppke.hu A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 1996 novemberében az Apostoli Szentszék alapította meg a fakultási jogokkal rendelkező Kánonjogi Poszt­ graduális Intézetet. Az Intézet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudo­ mányi Karának Kánonjogi Tanszéke és a Jog- és Államtudományi Kar Ká­ nonjogi Intézetének szoros együttműködésével fejti ki tevékenységét. Az egyházi jóváhagyás értelmében az Intézet kánonjogi baccalaureátusi, licenciátusi és doktori fokozat kiadására egyaránt jogosult. A magyar állam az Intézet által kiadott kánonjogi baccalaureátust egyetemi alapdiplomaként, a kánonjogi doktorátust PhD fokozatként ismeri el. Az Intézet hivatalos oktatási nyelve a magyaron kívül az olasz és a német nyelv is. Az Intézetbe való jelentkezés alapfeltételei: - a baccalaureátusi diploma megszerzéséhez legalább főiskolai szintű teológus! vagy hittanári oklevél; - a licenciátusi fokozat megszerzéséhez teológiai vagy kánonjogi baccalaureátusi, vagy egyetemi szintű hittanári, vagy jogi diploma; a doktori fokozat megszerzéséhez kánonjogi licenciátusi fokozat. Az Intézet kurzusai a Jog- és Államtudományi Kar, valamint a Hittudományi Kar hallgatói számára speciálkollégiumként felvehetők. Ezen hallgatók dip­ lomájuk megszerzése után felvételüket kérhetik az Intézet hallgatói közé. A korábban lehallgatott és sikeres vizsgával lezárt kurzusok beszámíthatóak. Licenciátusi szigorlatot legkorábban csak az egyetemi diplomájuk megszer­ zésétől számított két év letelte után tehetnek, doktori védésre legkorábban pedig csak a licenciátusi fokozat megszerzésétől számított egy év múlva engedhetők. Az Intézetben folyó oktatói-kutatói munkát egy kb. 1500 kötetből, 3000 különlenyomatból és 200 mikrofilmből álló szakkönyvtár, valamint a Hittudo­ mányi Kar könyvtárában elérhető kb. 40 szakfolyóirat segíti. 76 �Az Intézet szervezeti felépítése: Intézetvezető: Dr. Erdő Péter egyetemi tanár Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Oktatók: Tanszékvezető: Dr. Erdő Péter egyetemi tanár Dr. Fülöp Tibor egyetemi docens Dr. Szuromi Sz. Anzelm OPraem egyetemi adjunktus Dr. Schanda Balázs (mb. előadó) Egyházi Közigazgatási Tanszék Oktatók: Tanszékvezető: Dr. Szabó Péter egyetemi docens Dr. Zakar Polikárp OCist egyetemi tanár Egyházi Eljárásjogi Tanszék Oktatók: Tanszékvezető: Dr. Hársfai Katalin egyetemi docens Dr. Lefkánits György (mb. előadó) Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kuminetz Géza egyetemi docens Rendszeresen meghívott külföldi oktatók: Dr. Gudenus, Philipp Dr. Errázuriz, Carlos Jósé egyetemi tanár Dr. Hilbert, Michael egyetemi tanár Dr. Llobell, Joakim egyetemi tanár Dr. Fürst, Carl Gerold egyetemi tanár Dr. Primetshofer, Bruno egyetemi tanár Könyvtár Dr. Jakits O. Johanna OPraem Titkárság Szervező titkár: Szakaiiné Szeder Andrea és Keresztfalvi Zsuzsanna 77 �Kánonjogi Phd-Kurzus 1. Teológiai bevezető kurzusok Ószövetségi bevezetés - Új szövetségi bevezetés Bevezetés Krisztus misztériumába - Egyháztan (fundamentális teológián belül) Szentségtan 2. Speciális kánonjogi bevezető kurzusok (minden évben indított kurzusok) - De methodologia Juris Canonici - Latinitas canonica 3. Kötelező kánonjogi kurzusok Introductio. Normae generales - De Ecclesiae constitutione hierarchica De laicis et consociationibus - De Ordine et de ministris sacris seu de clericis - De vita consecrata - De Ecclesiae munere docendi - De Ecclesiae munere sanctificandi - De Matrimonio - De bonis Ecclesiae temporalibus - De processibus - De sanctionibus in Ecclesia 4. Kötelező kiegészítő civil- és kánonjogi kurzusok - lus romanum - Introductio in ius civile Philosophia iuris - Theologia iuris canonici - História fontium Iuris Canonici - História institutionum Iuris Canonici Ius Ecclesiarum orientalium - Ius ecclesiasticum Hungaricum - lus publicum ecclesiasticum 5. Szabadon választható kurzusok A posztgraduális képzésben a fentieken kívül kötelező 4 tanegységnyi speci­ álkollégium, valamint 4 tanegységnyi szeminárium teljesítése. A speciálkollégiumokat és a szemináriumokat az adott félév elején hirdeti meg az Intézet. 78 �5. FEJEZET A Kar oktatói 1. Főállású oktatók Név Besorolás Dr. Aczél Petra Dr. Andrási Dorottya egy. adj. egy. adj. Dr. Bandi Gyula int.+ tsz.vez. egy-1. int.vez. egy-1. Dr. Bánrévy Gábor tsz.vez. egy. doc. int.vez. Dr. Békés Imre ■ egy. t. tsz.vez. Dr. Benedek András egy. doc. Bittsánszky Géza egy. adj. Dr. El Beheiri Nadja Dr. Botos Gábor Dr. Botos József Dr. Botos Katalin Dr. Boytha György Boytha Györgyné dr. Dr. Bölcskei János Dr. Cserne Péter Dr. Dévényi Péter Tudományos fokozat PhD (bölcs, tud.) CSc (jogtud.), dr. habil. PhD (jogtud.) PhD (jogtud.) CSc (jogtud.), dr. habil. PhD, CSc (filozófiatud.) Intézet / Tanszék Logika Tanszék Jogtörténeti Intézet / Rój mai Jogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / ; Nemzetközi Magánjogi és | Eljárásjogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Ró­ mai Jogi Tanszék Bűnügyi Tud. Intézet / Büntetőjogi Tanszék Logika Tanszék | Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet Jogtörténeti Intézet / Ma­ CSc (jogtud.) egy. doc. gyar Jogtörténeti Tanszék Heller Farkas Közgazda­ c. egy. doc. PhD (közgaz­ ságtudományi Intézet daság. tud.). DSc (közgazda­ Heller Farkas Közgazda­ int.vez. ságtudományi Intézet ságtudomány) egy. t. Nemzetközi Jogi Intézet / j tsz.vez. c. Európajogi Tanszék egy. t. Gazdasági Szakjogok c. egy. doc. Intézete / Környezet- és 1 Versenyj ogi Tanszék i Magánjogi Intézet / Polgári : egy. ts. Jogi és Sajtójogi Tanszék j Jogbölcseleti Intézet / egy. ts. .............................. Jogbölcseleti Tanszék Logika Tanszék egy. ts. 79 �: Név Besorolás Tudományos fokozat Dr. Egerszegi Gyula egy. adj. Dr. Fabók András egy. ts. j Dr. Ferenczy Rita egy. ts. Közjogi Intézet / Közigaz­ gatási Jogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási T. Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Jogbölcseleti Intézet / Jogbölcseleti Tanszék Kommunikáció Tanszék DSc (jogtud.) Polgári Eljárásjogi Tanszék PhD (jogtud.) Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti Tanszék PhD (jogtud.) Jogbölcseleti Intézet / Jogbölcseleti Tanszék / Jogszociológiai és Jogant­ ropológiai Csoport Közjogi Intézet / Alkot­ mányjogi Tanszék Közjogi Intézet / Pénzügyi Jogi Tanszék PhD (iur. can.), Karközi Kánonjogi Posztg­ lie. theol. raduális Intézet / Egyházi Eljárásjogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Ma­ / gyar Jogtörténeti Tanszék Jogtörténeti Intézet / DSc (bölcs. tud. és jogtud.) Egyetemes Jogtörténeti T. Magánjogi Intézet / Keres­ kedelmi Jogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék CSc (jogtud.), Magánjogi Intézet / Polgári dr. habil. Jogi és Bioetikai Tanszék Bűnügyi Tud. Int. / Bün­ tetőjogi Tanszék Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet ! ..................... Frivaldszky János egy. ts. Gyorgyevics Miklós Dr. Gönczi Katalin egy. ts. tsz.vez. egy-1. egy. doc. Dr. H. Szilágyi István egy. doc. Dr. Hajas Barnabás egy. ts. Dr. Halász Zsolt egy. ts. Dr. Hársfai Katalin tsz. vez. egy. doc. Dr. Horváth Attila egy. adj. Dr. Horvath Pál tsz.vez. egy-1. egy. ts. Dr. Gáspárdy László Jansenné dr. Felkai Zsuzsanna Jávor Benedek Dr. Jobbágyi Gábor ; Dr. Karasszon Dorottya Katona Klára egy. ts. tsz.+int.vez. egy-1. egy. adj. egy. adj. 80 Intézet / Tanszék �Intézet / Tanszék Név Besorolás Tudományos 1 fokozat Dr. Kilényi Géza Dr. Kiss Zsigmond int.+tsz.vez. egy-1. c. egy. doc. Dr. Klicsu László egy- adj. Dr. Kovács László egy. ts. Közjogi Intézet / Alkot| mányjogi Tanszék | Bűnügyi Tud. Int. / Bün­ tetőjogi Tanszék ............ ................ " Közjogi Intézet / Pénzügyi Jogi Tanszék Polgári Eljárásjogi T. Dr. Kozma Ákos egy. adj. Dr. Kravalik Gábor egy. adj. Dr. Kuminetz Géza tsz.vez. egy. doc. Dr. Landi Balázs egy. ts. [ Dr. Martonyi : Zsuzsanna egy. ts. Dr. Molnár Miklós egy. doc. Dr. Murányi László c. egy. doc. Dr. Orbán Krisztina Dr. Paksy Máté egy. ts. egy. ts. Dr. Pálinkás György c. egy. doc. Dr. Papp Mónika egy. ts. Dr. Péter Judit egy. adj. Dr. Péteri Zoltán tsz.vez. egy. t. tsz.vez. egy. doc. Dr. Radnay József DSc (jogtudo­ mány) PhD (theol.), lie. iur. can., dr. habil. CSc (jogtud.), dr. habil CSc (jogtud.) CSc (jogtud.) 81 Közjogi Intézet / Alkot­ mányjogi Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi Tan­ szék Karközi Kánonjogi Posztg­ raduális Intézet / Egyházi \ Dologi és Szentségi Jogi T. j Magánjogi Intézet / Polgári | Jogi és Bioetikai Tanszék ’ Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Alapjogvédelmi Tanszék Közjogi Intézet / Közigaz­ gatási Jogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Logika Tanszék Jogbölcseleti Intézet / Jogbölcseleti Tanszék Bűnügyi Tud. Int. / Bün­ tetőjogi Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Európajogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és j Versenyjogi Tanszék Jogbölcseleti Intézet / Állambölcseleti Tanszék | Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási T. �Tudományos fokozat Név Besorolás Dr. Raffai Katalin egy. adj. í Dr. Selley Zoltán 1 egy. ts. Dr. Sólyom László tsz.vez.. egy-1. MTA levelező tagja (jogtud.) Dr. Szabó István egy. doc. PhD (jogtud.) Dr. Szabó Marcel egy. adj. Dr. Szabó Péter tsz.vez. egy. doc. Dr. Szigeti Magdolna egy. adj. Dr. Tábik Ferenc egy. adj. | Dr. Tattay Levente egy. doc. Dr. Tattay Szilárd egy. ts. Dr. Tóth Mihály tsz.vez. egy-1. CSc (jogtud.), dr. habil. Dr. Varga Csaba DSc (jogtud.) Virág Jánosné dr. int. + tsz. vez. egy. t. egy- adj. Dr. Völgyesi Levente egy. ts. Dr. Zlinszky János int. vez. egy-1. egy. doc. i PhD (theol.), PhD (iur. can.) í Dr. Zlinszky János ifj. PhD, CSc (jogtud.) DSc (jogtud.) PhD (ökoló­ gia), dr. univ (hidrobiológia) 82 Intézet / Tanszék • Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék Magánjogi Intézet / Keres­ kedelmi Jogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Alapjogvédelmi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi T. Karközi Kánonjogi Posztg­ raduális Intézet / Egyházi Közigazgatási Tanszék Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti T. Közjogi Intézet / Alkot­ mányjogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Jogbölcseleti Intézet / Allambölcseleti Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete /Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi T. Jogbölcseleti Intézet / Jogbölcseleti Tanszék Közjogi Intézet / Közigaz­ gatási Jogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Ma­ gyar Jogtörténeti Tanszék Jogtörténeti Intézet / Ró­ mai Jogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék �2. Akkreditációs részállású oktatók Név Besorolás Tudományos fokozat Intézet/Tanszék Dr. Alvincz József ea. Dr. Báger Gusztáv egy-1. CSc (közgazd. tudomány) CSc (közgazd. tud.), dr. habil. Dr. Dienes-Oehm „Egon _________ „ c. egy. doc. Dr. Halustyik Anna tsz.vez. egy. doc. Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet Nemzetközi Jogi Intézet / Európajogi Tanszék Közjogi Intézet / Pénzügyi Jogi Tanszék Dr. Hunkár Dénes egy-1. Dr. Körösi István egy. doc. Dr. Kussbach Erik egy-1. Dr. Lábady Tamás tsz.vez. egy. doc. egy. doc. Dr. Tarr György ....................................... CSc (jogtud.) Master of Comp. Law (USA) CSc (kommu­ Heller Farkas Közgazda­ nikáció), dr. ságtudományi Intézet habil. CSc (közgazd. Heller Farkas Közgazda­ tud.) ságtudományi Intézet dr. h.c., LL.M Nemzetközi Jogi Intézet / (USA) Nemzetközi Közjogi T. CSc (jogtud.) Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék PhD, CSc Magánjogi Intézet / Polgári Oogtud.) Jogi és Bioetikai Tanszék 3. Részállású oktatók Név Besorolás Dr. Bagdy Gábor • egy. doc. í__ ! egy. adj. i 1......... . Dr. Balogh Zsolt Barochné dr. Szabó Mariann egy. adj. Dr. Bassola Zoltán c. egy. doc. Dr. Bérces László ea. Dr. Bódy László egy- adj. Tudományos fokozat Intézet / Tanszék j Heller Farkas Közgazda\ j ságtudományi Intézet______ | Közjogi Intézet / Alkot­ mányjogi Tanszék : Magánjogi Intézet / Polgári | Jogi és Sajtójogi Tanszék, í Kereskedelmi Jogi Tanszék ) Gazdasági Szakjogok 1 Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási T. Polgári Eljárásjogi Tanszék Dr. univ. Heller Farkas Közgazda­ (közgazd. tud.) _ ságtudományi Intézet 83 �Név Besorolás Tudományos fokozat Intézet / Tanszék Dr. Burián László tsz.vez. egy. doc. CSc (jogtud.) > Dr. Busch Béla Dr. Cheries Attila c. egy. doc. egy- adj. Dr. Czuczai Jenő egy- adj. Dr. Csillik Péter egy- adj. Dr. Demcsik Tamás egy. doc. Dénes Sándor Dr. Fábián Ferenc c. egy. doc. egy. ts. int.vez. + tsz.vez. egy. t. egy. adj. Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi T. Jogbölcseleti Intézet / Jogbölcseleti Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Európajogi Tanszék Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet Közjogi Intézet / Közigaz­ gatási Jogi T. Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi I. Polgári Eljárásjogi T. Karközi Kánonjogi Posztg­ raduális Intézet / Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Alapjogvédelmi T. Dr. Fülöp Tibor egy. doc. PhD (theol.), lie. iur. can. Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet / Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Dr. Ferencz Antal egy-1. CSc (orvostud.) Dr. Garay Mária c. egy. doc. tsz.vez. egy-1. egy. doc. Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Ma­ gyar Jogtörténeti Tanszék Jogtörténeti Intézet / Ma­ gyar Jogtörténeti Tanszék Jogbölcseleti Intézet / Jogbölcseleti Tanszék Kommunikáció Tanszék Dr. Éles Anita Dr. Erdő Péter Dr. Gerics József Dr. Gericsné dr. Ladányi Erzsébet Dr. Győrfi Tamás egy- adj. Dr. Horányi Özséb tsz.vez. egy-1. Dr. Horváth Éva c. egy. doc. MA (jogtörté­ net) Dr. univ. (közgazd. tud.) PhD (theol.), PhD (iur. can.), dr. habil. DSc (történelemtud.) CSc (történelemtud.) PhD (fílozófíatud.) PhD (nyelvé­ szettud.), dr. habil.. Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék 84 �Név Besorolás Tudományos fokozat Intézet / Tanszék Dr. Hörcher Ferenc egy. doc. CSc (filozófiatudomány) Dr. Kárpáti Zoltán Dr. Király Miklós c. egy. doc. egy. doc. Dr. Kolozsi Béla egy. doc. j Dr. Kovács Péter tsz.vez. egy. t. int. v. h. c. egy. doc. c. egy. doc. tsz.vez. egy-1 tsz.vez. egy. doc. ea. Jogbölcseleti Intézet / Állambölcseleti Tanszék Közjogi Intézet / Közigaz­ gatási Jogi Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Európajogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi T. Deák Ferenc Továbbkép­ zési Intézet Polgári Eljárásjogi T. Dr. Kozma György Dr. Könyvesné dr. Orosz Ibolya Dr. Lévay Miklós Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit Dr. Palotásné dr. Fekete Erika Dr. Petrik Ferenc PhD (jogtud.) CSc (orvostud.) PhD (jogtud.), dr. habil.. CSc (jogtud.), dr. habil. CSc (jogtud.) Bűnügyi Tudományok Intézete / Kriminológiai T. Magánjogi Intézet / Keres­ kedelmi Jogi Tanszék Polgári Eljárásjogi Tanszék Deák Ferenc Továbbképző Intézet Közjogi Intézet / Alkot­ mányjogi Tanszék Közjogi Intézet / Közigaz­ gatási Jogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Ma­ gyar Jogtörténeti Tanszék Közjogi Intézet / Közigaz­ gatási Jogi Tanszék Dr. Seereiner Imre int.vez. c. egy. doc. c. egy. doc. egy. adj. Dr. Szántai Katalin egy. ts. Dr. Tamás András tsz.vez egy. t. Dr. Tamási Erzsébet ea. Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva c. egy. doc. Közjogi Intézet / Pénzügyi Jogi Tanszék Dr. Tóth Tihamér egy. ts. Dr. Tóth Zoltán József egy. ts. Dr. Varga Győző egy. doc. Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Ma­ gyar Jogtörténeti Tanszék Jogtörténeti Intézet / Ró­ mai Jogi Tanszék Dr. Salamon László PhD, DSc, (jogtud.), dr. habil.. Dr. univ. (bölcsészettud.) PhD (theol.) 85 Bűnügyi Tudományok Intézete / Kriminológiai T. �4. Megbízásos oktatók Név Besorolás . Dr. Ábrók Ildikó ea. | Dr. Ádám Zsigmond ea. Dr. univ. (közgazd. tud.) Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet Dr. Árva László ea. CSc (közgazd. tud.) Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet Dr. Bagi István c. egy. doc. Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Dr. Bakos Judit ea. Polgári Eljárásjogi Tanszék Dr. Balogh László ea. Dr. Bánáti János ea. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék ; Dr. Bánsági Györgyi ea. Gazdasági Szakjogok Inté­ zete / Munkajogi és Társa­ dalombiztosítási Tanszék j Dr. Bárándy Péter ea. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi T. \ Dr. Belovics Ervin | egy. doc. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi T. Dr. Békés Balázs ea. Közjogi Intézet / Pénzügyi Jogi Tanszék | Bíró György 1 ' ea. Gazdasági Szakjogok Inté­ zete / Környezet- és Ver­ senyjogi Tanszék | Dr. Bodor Tibor ea. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék ea. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Tudományos fokozat Gazdasági Szakjogok Inté­ zete / Környezet- és Ver­ senyjogi Tanszék CSc (közgaz­ daságtud.) 1 í j § Dr. Bogár Péter Intézet / Tanszék .. . .. . ..... ... 86 Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi Tanszék �Név Besorolás • Tudományos ! fokozat i Intézet / Tanszék Dr. Borbély Zoltán ea. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék i Dr. Botos Máté ea. CSc ítörténelemtud.) L | ■ Heller Farkas Közgazda- ságtudományi Intézet Dr. Bolya Lajos ea. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Csák Zsolt ea. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Csikyné dr. Szobácsi Julianna ea. Polgári Eljárásjogi Tanszék Dr. Csontos Gábor egy- adj. Jogtörténeti Intézet / Ma­ gyar Jogtörténeti Tanszék Dániel Ferenc ea. Kommunikáció Tanszék Dr. Endrédy István ea. Gazdasági Szakjogok Inté­ zete / Környezet- és Ver­ senyjogi Tanszék Eszes Boldizsár ea. Logika Tanszék Dr. Farkas József c. egy. doc. Gazdasági Szakjogok Inté­ zete / Munkajogi és Társa­ dalombiztosítási Tanszék Dr. Farkas Péter egy. doc. PhD (földrajztud.) Gazdasági Szakjogok Inté­ zete / Környezet- és Ver­ senyjogi Tanszék, Logika Tanszék Dr. Fejérdy Tamás egy. adj. Dr. univ. (böcsészettud.) Gazdasági Szakjogok Inté­ zete / Munkajogi és Társa­ dalombiztosítási Tanszék Dr. Felkai Zsuzsanna egy. ts. Dr. Fürst, Karl Gerold egy-1. Magánjogi Intézet / Kereákedelmi Jogi Tanszék Dr. habil. ....................................... 87 Karközi Kánonjogi Posztg­ raduális Intézet / Egyházi Közigazgatási Tanszék ! | �| Név [ Besorolás Tudományos fokozat Intézet / Tanszék Dr. Gál Gyula egy. doc. CSc (jogtud.) Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi T. Dr. Gedeon Magdolna egy- adj. Jogtörténeti Intézet / Római Jogi Tanszék Dr. Gimesi Ágnes ea. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Gráf Tamás ea. Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Dr. Gudenus, Philipp ea. Gyorgyevics Miklós egy. ts. Logika Tanszék Dr. Gyulai Andrea egy. ts. Jogtörténeti Intézet / Római Jogi Tanszék Halász Lajos ea. Kommunikáció Tanszék Henne, Thomas ea. PhD (iur. can.) | PhD (jogtud.) .....' Karközi Kánonjogi Posztg­ raduális Intézet / Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Egye­ temes Jogtörténeti Tanszék Dr. Hilbert, Michael ea. PhD (iur. can.), Dr. phil. Karközi Kánonjogi Posztg­ raduális Intézet / Egyházi Eljárásjogi Tanszék Dr. Horváth Katalin ea. Dr. univ. (közgazd. tud.) Heller Farkas Közgazdaság­ tudományi Intézet Dr. Iván László egy-1. DSc (orvostud.) Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi T. Dr. Jantsits Ágnes ea. Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi T. Dr. Jany János egy. adj. Jogtörténeti Intézet / Egye­ temes Jogtörténeti T. Dr. Kádár András ea. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék 88 �Név Besorolás Tudományos fokozat Intézet / Tanszék Dr. Kahler Frigyes c. egy. doc. Dr. univ. (történelemtud.) Jogtörténeti Intézet / Római Jogi Tanszék Dr. Kántás Péter ea. Közjogi Intézet / Közigaz­ gatási Jogi Tanszék Dr. Kávássy Pál ea. Gazdasági Szakjogok Inté­ zete / Munkajogi és Társa­ dalombiztosítási Tanszék Dr. Kiss Tamás Lajos ea. Polgári Eljárásjogi Tanszék CSc Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Dr. Kolozsi Béla egy. doc. Dr. Kormos Erzsébet ea. Dr. Köles Tibor ea. Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Dr. Krauss Ottó ea. Közjogi Intézet / Közigaz­ gatási Jogi Tanszék Dr. Kun Tibor ea. Dr. Láng Péter ea. Dr. Lefkánits György ea. lie. iur. can. Karközi Kánonjogi Posztg­ raduális Intézet / Egyházi Eljárásjogi Tanszék Dr. Llobel, Joakim ea. PhD (iur. can.) Karközi Kánonjogi Posztg­ raduális Intézet / Egyházi Eljárásjogi Tanszék Dr. Matkó Ida egy. doc. ea. CSc (orvostud.) Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Dr. Mátyás Antal ea. DSc, (közgazd. tud.) Heller Farkas Közgazdaság­ tudományi Intézet Dr. Melegh Gábor egy. doc. CSc (műszaki tud.), dr. habil. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi T. Dr. Mikó János ea. (orvostud.) Master of B. L., dr. univ. (jogtud.) CSc (jogtud.) Polgári Eljárásjogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Ma­ gyar Jogtörténeti T. Nemzetközi Jogi Intézet / Európajogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Inté­ zete / Környezet- és Ver­ senyjogi Tanszék 89 �.............. ................ ...... ..... Név Besorolás Tudományos fokozat Intézet / Tanszék Dr. Mikó Zoltán ea. Közjogi Intézet / Közigaz­ gatási Jogi Tanszék Dr. Mogyorósi Dorottya ea. Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Dr. Molnár Gábor c. egy. doc. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi T. Dr. Monory Bulcs egy. doc. Dr. Nagy Zsuzsanna ea. Dr. Novotnik Imre ea. CSc (jogtud.) Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék Dr. univ. (közgazd. tud.) Heller Farkas Közgazdaság­ tudományi Intézet Dr. Oberfrank Ferenc c. egy. doc. Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Dr. Ocskó András ea. Közjogi Intézet / Közigaz­ gatási Jogi Tanszék Dr. Ory Károly ea. Pap András ea. Dr. Primetshofer, ■ Bruno ea. Dr. univ. (bölcs, tud.) Jogtörténeti Intézet / Ma­ gyar Jogtörténeti Tanszék Jogtörténeti Intézet / Ma­ gyar Jogtörténeti Tanszék Dr. habil. Karközi Kánonjogi Posztg­ raduális Intézet / Egyházi Közigazgatási Tanszék Dr. Raffai Katalin egy- adj. Logika Tanszék Dr. Raffay Ernő egy. t, ea. Jogtörténeti Intézet / Ma­ gyar Jogtörténeti Tanszék Dr. Rosner Vilmos c. egy. doc. CSc (jogtud.) Gazdasági Szakjogok Inté­ zete / Munkajogi és Társa­ dalombiztosítási T. Dr. Schanda Balázs ea. lie. iur. can. Karközi Kánonjogi Posztg­ raduális Intézet / Egyházi Alkotmányi ogi Tanszék .____________________ 90 �Név Besorolás Dr. Sinku Pál egy. doc. j Dr. Sótonyi Péter egy. t. Tudományos fokozat Intézet / Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi Tan­ szék, Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék DSc (orvostud.) Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi T. CSc. (jogtud.) Jogtörténeti Intézet / Egye­ temes Jogtörténeti Tanszék dr. habil. Dr. Stipta István egy. t Dr. Szabó László egy. adj. Gazdasági Szakjogok Inté­ zete / Munkajogi és Társa­ dalombiztosítási Tanszék Dr. Szatmáry István ea. Magánjogi Intézet / Keres­ kedelmi Jogi Tanszék Dr. Szívós Mária ea. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi T. Dr. Szöőr Anna ea. Dr. Takács Péter egy. doc. Dr. Telek Zoltán ea. Polgári Eljárásjogi Tanszék Telekné Dr. Vasenszky Zsuzsanna ea. Polgári Eljárásjogi Tanszék Dr. Varga Sándor ea. Kommunikáció Tanszék CSc (jogtud.) Dr. univ. (közgazd. tud.) Jogbölcseleti Intézet / Állambölcseleti Tanszék Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet Dr. Varga Zoltán ea. Dr. Vókó György egy. doc. CSc (jogtud.) Bűnügyi Tudományok Inté­ zete / Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi T. Dr. Zakar Polikárp Ocist egy-1. PhD (theoL), PhD (iur. can.), lie. eccl. hist. Karközi Kánonjogi Posztg­ raduális Intézet / Egyházi Közigazgatási Tanszék Dr. Závodnyik József ea. Dr. univ. Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet Bűnügyi Tudományok Intézete / Bünetőjogi Tan­ szék, Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék (közdaságtud.) 91 �Név Besorolás Tudományos fokozat Intézet / Tanszék Dr. Zentai István ea. Dr. univ. Logika Tanszék { Dr. Zinner Tibor c. egy. doc. 1 Dr. Zombor Ferenc ea. | (fizika) Jogtörténeti Intézet / Ma­ gyar Jogtörténeti Tanszék MA (jogtud.) 1............................................ Jogbölcseleti Intézet / Jogbölcseleti Tanszék, Jogszociológiai és Jogantropológiai Csoport Rövidítések: Fokozatok,: DSc CSc Dr. univ. PhD Dr. iur. can. lie. iur. can. MA a tudományok doktora kandidátus egyetemi doktor tudományosan minősített doktori fokozat kánonjogi doktorátus kánonjogi licenciátus Master of Art Besorolás: int. vez. tsz. vez. egy. t. egy. doc. egy. adj. egy. ts. ea intézetvezető tanszékvezető egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi adjunktus egyetemi tanársegéd egyetemi előadó (megbízott) 92 �6. FEJEZET A PPKE JÁK TANRENDJE 2001/2002-ES TANÉV NAPPALI TA GOZA T I. évfolyam 1. félév Elmélet Gyakorlat Vizsga 4 előadás 1 szem. 3 előadás 3 előadás 2 előadás aláírás gyakorlati minősítés kollokvium kollokvium aláírás 2 előadás kollokvium Bevezetés a jogfogalmakba 2 előadás kollokvium A kereszténység alapjai 2 előadás kollokvium kollokvium Tantárgy, előadó Szigorlati társvak Római jog I. Egyetemes jogtörténet I. Magyar jogtörténet I. Kötelezően választott tárgy a jogtörténeti tárgyak közül Bevezetés a közgazdaság­ tanba Egyéb tárgyak Statisztika 2 előadás Retorika 1 előadás Etika * 3 előadás kollokvium (alternatív) 2 aláírás alternatív) Keresztény erkölcs és jog. etika I. * Informatika I. Latin I. Összesen: 23 (26) 1 szem. aláírás gyakorlati minősítés 1 szem. beszámoló x 3 szem. beszámoló x 6 29 (32) x = sikertelenség esetén a következő félév végén összevontan pótlandó beszámoló * Az „Etika” tantárgy alternatív a „Keresztény erkölcs és jogászi etika I-II.” című két féléves tárggyal, az egyik tárgy felvétele kötelező I. évf. 1.. félév: 6 kollokvium, 1 kollokvium (alternatív), 2 összevontan pótolható beszá­ moló, 2 gyakorlati minősítés, 3 aláírás, 1 aláírás (alternatív) 93 �I. ÉVFOLYAM 2. FÉLÉV Elmélet Tantárgy, előadó Gyakorlat Vizsga Záróvizsgatárgyak 2 előadás Jogelmélet L (Jogi gondol­ kodás) kollokvium Szigorlati tárgyak Római jog II. 4 előadás | Egyetemes jogtörténet II. | 3 előadás Magyar j ogtörténet II. Kötelezően választott tárgy a jogtörténeti tárgyak közül Közgazdaságtan: Vállalat­ gazdaságtan 3 előadás 2 előadás . szigorlat aláírás 2 előadás beszámoló í Közgazdaságtan: Számvitel ‘ 1 szem. szigorlat gyakorlati minősítés szigorlat 2 előadás beszámoló —- ---- —.. ............... > - . Egyéb tárgyak 1 Logika ' Kánonjog I. Stilisztika Informatika II. Latin 11. Keresztény erkölcs és jogászi etika II. * Összesen: 3 előadás 2 előadás 1 előadás 1 szem. 1 szem. 3 szem. 1 25 (24) 6 kollokvium kollokvium aláírás gyakorlati minősítés ö. beszámoló ö. beszámoló beszámoló (alternatív) 31 (30) ö.: Az előző féléves beszámoló sikertelensége esetén az előző féléves anyaggal össze­ vontan letehető beszámoló * : A „Keresztény erkölcs és jog. etika” tárgy alternatív az „Etika” (1. féléves) tárggyal I. évf. 2. félév: 3 szigorlat, 3 kollokvium, 2 összevont beszámoló, 2 beszámoló, 2 gyakorlati minősítés, 2 aláírás, 1 beszámoló (alternatív) 94 �II. ÉVFOLYAM 1. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Gyakorlat Vizsga Záróvizsgatárgyak : Államelmélet I. (eszmetörténet) Polgári jog I. (általános rész, személyek joga) Kötelezően választható tárgy polgári jogból Alkotmányjog I. Kötelezően választható tárgy alkotmányjogból Büntetőjog I. (általános rész I.) Dr. Békés Imre kollokvium 3 előadás 3 előadás kollokvium x 2 előadás beszámoló 2 előadás kollokvium 2 előadás kollokvium 3 előadás 1 szem. kollokvium gyakorlati minősítés Szigorlati tárgyak Közgazdaságtan: pénz és tőke­ piac 2 előadás beszámoló Közgazdaságtan: nemzetközi gazdasági kérdések 2 előadás beszámoló Egyéb tárgyak Ismeretelmélet 3 előadás kollokvium Kánonjog II. 2 előadás kollokvium Közvetlen emberi kommunikáció I. Környezet és fejlődés I. 2 előadás beszámoló Összesen: 2 előadás 1 szem. beszámoló aláírás 28 2 30 x: Sikertelenség esetén a következő félév végén összevontan pótlandó kollokvium II. évf. 1. félév: 6 kollokvium, 1 összevontan pótolható kollokvium, 5 beszámoló, 1 gyakorlati minősítés, 1 aláírás 95 �II. ÉVFOLYAM 2. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Gyakorlat Vizsga Záróvizsgatárgyak Államelmélet II. (rendsze­ res államtan) Polgári jog II. (öröklési, dologi jog) Alkotmányjog II. Kötelezően választható tárgy alkotmányjogból Büntetőjog II. (általános rész II.) 3 előadás 3 előadás kollokvium 2 szem. ö. kollokvium gyakorlati minősítés kollokvium kollokvium 1 szem. kollokvium gyakorlati min. 2 előadás 2 előadás 3 előadás Szigorlati tárgyak Közgazdaságtan: állami háztartástan 2 előadás beszá­ moló Közgazdaságtan: gazda­ ságtörténet 2 előadás beszá­ moló szigorlat Egyéb tárgyak Kánonjog III. Közvetlen emberi kommu­ nikáció II. Környezet és fejlődés II. 2 előadás Bevezetés az EU jogba 2 előadás Összesen: 2 eloadas 2 előadás kollokvium beszámoló 1 szem. 25 4 ...................... beszámoló aláírás beszámoló 29 ö: Az előző féléves anyaggal összevontan is letehető kollokvium I. évf. 2. félév: 1 szigorlat, 5 kollokvium, 1 összevont kollokvium, 5 beszámoló, 2 gyakorlati minősítés, 1 aláírás 96 �III. ÉVFOLYAM 1. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Gyakorlat Vizsga 2 szem. kollokvium x gyakorlati minősítés 2 szem. kollokvium gyakorlati minősítés Záróvizsgatárgyak Jogelmélet II. (irányzatok) 2 előadás Polgári jog III. (kötelmi jog általános rész) 3 előadás Közigazgatási jog I. 4 előadás Büntetőjog III. (különös rész I.) 2 előadás kollokvium kollokvium Szigorlati tárgyak 3 előadás kollokvium 2 beszámoló Munkajog I. 3 előadás aláírás Pénzügyi jog I. 2 előadás kollokvium _ _ 1 előadás kollokvium 2 előadás aláírás 2 előadás beszámoló Nemzetközi közjog I. Kötelezően választott tárgy nemzetközi jogból Egyéb tárgyak .............................. . Büntetés végrehajtási jog Dr. Vókó György Kriminológia I. Társadalmi kommunikáció I. Összesen 26 4 30 x = sikertelenség esetén a következő félév végén összevontan pótlandó kollokvium III. évf. 1. félév: 6 kollokvium, 1 összevontan pótolható kollokvium, 2 beszámoló, 2 gyakorlati minősítés, 2 aláírás 97 �III. ÉVFOLYAM 2. FÉLÉV ........ . ... ..... ......... ■... ... Tantárgy, előadó _...... .. < ■. Elmélet Gyakorlat Vizsga Záróvizsgatárgyak 1 Jogelmélet III. (rendszeres) 3 előadás Polgári jog IV. (kötelmi jog különös rész, orvosi jog) 3 előadás kollokvium 2 szem. j Közigazgatási jog II. 2 előadás ................. 1 szem. Büntetőjog IV. (különös rész II.) 2 előadás 2 szem. kollokvium gyakorlati min. kollokvium gyakorlati min. kollokvium gyakorlati min Szigorlati tárgyak Nemzetközi közjog II. 3 előadás 2 beszámoló 3 előadás szigorlat 2 előadás szigorlat Kriminológia II. 2 előadás é. kollokvium (írásbeli) Társadalmi kommunikáció II. Speciális kollégium 2 előadás Kötelezően választott tárgy nemzetközi jogból Munkajog II. Pénzügyi jog II. szigorlat Egyéb tárgyak Összesen: 24 2 szem. beszámoló aláírás 7 31 é: Az egész éves tananyagból összevontan leteendő írásbeli kollokvium III. évf. 2. félév: 3 szigorlat, 1 éves kollokvium, 4 kollokvium, 2 beszámoló, 3 gya­ korlati minősítés, 1 aláírás 98 | �IV. ÉVFOLYAM 1. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet r~ Gyakorlat Vizsga Záróvizsgatárgyak 1 Jogszociológia és jogantropológia 3 előadás Polgári jog V. (családjog, | szellemi alkotások joga) 3 előadás Kereskedelmi jog I. 2 előadás Közigazgatási eljárásjog 2 előadás 2 szem. kollokvium gyakorlati minősítés Büntető eljárásjog I. 3 előadás 1 szem. írásbeli kollokvium gyakorlati minősítés Polgári eljárásjog I. 2 előadás 2 szem. aláírás gyakorlati minősítés Nemzetközi magánjog 2 előadás aláírás | Környezetvédelmi jog I. 2 előadás , __ ____ _ _____ TB és szociális jog I. Bioetika * írásbeli kollokvium 2 előadás kollokvium 2 előadás beszámoló (alternatív) j Ingatlanjog I.* 2 előadás beszámoló (alternatív) Összesen: 23 (27) kollokvium 2 szem. kollokvium gyakorlati minősítés kollokvium I l Szigorlati tárgyak Egyéb tárgyak 7 30 *Az egyik alternatív tárgy felvétele kötelező IV. évf. 1. félév: 5 kollokvium, 2 írásbeli kollokvium, 2 beszámoló (alternatív), 4 gyakorlati minősítés, 2 aláírás 99 �IV. ÉVFOLYAM 2. FÉLÉV Tantárgy, előadó Záróvizsgatárgyak Elmélet Gyakorlat Vizsga | Kereskedelmi jog II. 1 3 előadás ............................... kollokvium Közigazgatási jog III. 2 előadás kollokvium Szigorlati tárgyak Büntető eljárásjog II. 3 előadás 1 szem. szigorlat gyakorlati min. Polgári eljárásjog II. 2 előadás 2 szem. é. kollokvium gyakorlati min Európajog I. 3 előadás Nemzetközi gazdasági kapcsol átok joga 2 előadás beszámoló szigorlat .. Egyéb tárgyak Környezetvédelmi jog II. 2 előadás kollokvium TB és szociális jog II. 2 előadás kollokvium Versenyjog I. 2 előadás aláírás Sajtó- és médiajog I. * 2 előadás beszámoló (alternatív) Ingatlanjog II. * 2 előadás beszámoló (alternatív) Alkotmánybíráskodás és alapjogvédelem* 2 előadás beszámoló (alternatív) Speciális kollégium Összesen 4 szem. aláírás 7 30 23 (27) é = Az egész éves tananyagból összevontan leteendő kollokvium *Az alternatív tárgyak valamelyikét fel kell venni. IV. évf. 2. félév: 2 szigorlat, 1 éves kollokvium, 4 kollokvium, 1 beszámoló. 3 be­ számoló (alternatív), 2 gyakorlati minősítés, 2 aláírás 100 �V. ÉVFOLYAM 1. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Gyakorlat Vizsga Polgári eljárásjog III. 2 előadás 2 szem. szigorlat gyakorlati min. Európajog II. 2 előadás szigorlat Nemzetközi eljárások joga 3 előadás kollokvium Szigorlati tárgyak Egyéb tárgyak Kriminalisztika 1 előadás írásbeli kollokvium Versenyjog II. A közigazgatás európai integ­ rációja - Agrárigazgatás Nemzetközi büntetőjog 2 előadás é. kollokvium 2 előadás beszámoló 2 előadás írásbeli kollokvium Emberi jogok EU konvenciója 2 előadás írásbeli kollokvium Bank és tőzsdejog* 2 előadás beszámoló (alt.) Szabadalmi jog* 2 előadás beszámoló (alt.) Sajtó- és médiajog II.* 2 előadás beszámoló (alt.) Iparjog* 2 előadás beszámoló (alt.) Speciális kollégium Összesen 20 (24) 8 szem. aláírás 10 30 * Az alternatív tárgyak közül kettő felvétele kötelező é: Két féléves tananyagból összevontan leteendő kollokvium V. évf. 1. félév: 2 szigorlat, 1 kollokvium, 3 írásbeli kollokvium, 1 éves kollokvium, 1 beszámoló,, 4 alternatív beszámoló V. ÉVFOLYAM 2. FÉLÉV Tantárgy Magánjog Büntetőjog Jogelmélet Közjog Összesen. Heti óraszám __ __ Záróvizsga felkészítés Záróvizsga felkészítés Záróvizsga felkészítés Záróvizsga felkészítés V. évfolyam 2. félév: 4 aláírás 101 3 3 3 3 12 �LEVELEZŐ TAGOZAT I. ÉVFOLYAM 1. FÉLÉV Tantárgy, előadó Szigorlati társvak ■ • —............................. Római jog I. Egyetemes jogtörténet I. Magyar jogtörténet I. :...................................... Bevezetés a közgazdaságtanba Egyéb társvak Bevezetés a jogfogalmakba A kereszténység alapjai Statisztika Etika Összesen: Elmélet összes óraszám Vizsga 15 előadás kollokvium 12 előadás kollokvium 15 előadás kollokvium 9 előadás kollokvium 12 előadás 9 előadás 3 9 előadás 84 kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium I. évf. 1. félév : 8 kollokvium I. ÉVFOLYAM 2. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Vizsga Záróvizsgatárgyak Jogelmélet I. (jogi gondolkodás) Szigorlati tárgyak Római jog II. 12 előadás kollokvium 15 előadás szigorlat Egyetemes jogtörténet II. 12 előadás szigorlat Magyar jogtörténet II. 15 előadás szigorlat Közgazdaságtan: V ál 1 alatgazdaságtan 9 előadás beszámoló 3 beszámoló 9 előadás 9 előadás kollokvium kollokvium } Közgazdaságtan: Számvitel Egyéb tárgyak Logika __ ___ 1 Kánonjog I. ___ ; J 84 Összesen L évf. 2. félév: 3 szigorlat, 3 kollokvium, 2 beszámoló 102 �II. ÉVFOLYAM 1. FÉLÉV Elmélet Vizsga Záróvizsgatárgyak Államelmélet I. (eszmetörténet) Polgári jog I. (általános rész, sze­ 12 előadás 15 előadás kollokvium kollokvium mélyek joga) Alkotmányjog I. Büntetőjog I. (általános rész I.) 12 előadás 15 előadás kollokvium kollokvium 9 előadás 3 előadás beszámoló beszámoló 9 előadás 9 előadás 84 kollokvium kollokvium Tantárgy, előadó Szigorlati tárgyak Közgazdaságtan: Pénz- és tőkepiac Közgazdaságtan: Nemzetközi gazda­ sági kérdések Egyéb tárgyak Kánonjog II. Ismeretelmélet Összesen: II. évf. 1. félév: 6 kollokvium, 2 beszámoló II. ÉVFOLYAM 2. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Vizsga 9 előadás 12 előadás 12 előadás 12 előadás kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium Záró vizsgatárgyak Államelmélet II. (rendszeres allamtan) Polgári jog II. (öröklési - dologi jog) Alkotmányjog II.______________ Büntetőjog II. (általános rész II.) Szigorlati tárgyak Közgazdaságtan: Államháztartástan Dr. Botos Katalin Közgazdaságtan: G azdaságtörténet Dr. Báger Gusztáv 9 előadás 3 előadás beszá­ moló beszá­ moló szigorlat Egyéb tárgyak Kánonjog III. Dr. Hársfai Katalin Környezet és fejlődés ifj. Dr. Zlinszky János Bevezetés az EÜ jogba ' Dr. Dienes-Oehm Egon_____________ Összesen: 9 előadás kollokvium 12 előadás beszámoló 9 előadás beszámoló 87 II. évf. 2. félév: 1 szigorlat, 5 kollokvium, 4 beszámoló 103 i............................... �III. ÉVFOLYAM 1. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Vizsga 9 előadás 12 előadás 12 előadás 12 előadás kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium 12 előadás 9 előadás 12 előadás kollokvium kollokvium kollokvium 6 előadás aláírás Záróvizsgátárnyak Jogelmélet II. (irányzatok) Polgári jog III. (kötelmi jog ált. rész) Közigazgatási jog I. Büntetőjog III. (különös rész 1.) Szigorlati tárgyak Nemzetközi közjog I. Munkajog I. Pénzügyi jog I. Esyéb társvak Kriminológia I. Összesen: 84 III, évf. 1. félév: 7 kollokvium, 1 aláírás III. ÉVFOLYAM 2. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Vizsga 9 előadás 12 előadás kollokvium kollokvium 12 előadás 12 előadás kollokvium kollokvium Szisorlati társvak Nemzetközi közjog II. Munkajog 11. Pénzügyi jog II. Esyéb társvak 12 előadás 9 előadás 12 előadás szigorlat szigorlat szigorlat Kriminológia II. 6 előadás é. kollokvium (írásbeli) Záróvizssdtársyak Jogelmélet III. (rendszeres) Polgári jog IV. (kötelmi jog különös rész, orvosi jog) Közigazgatási jog II. Büntetőjog IV. (különös rész II.) 1 Összesen: 84 é: Az egész éves tananyagból összevontan leteendő kollokvium III. évf. 2. félév: 3 szigorlat, 1 éves kollokvium, 4 kollokvium 104 �IV. ÉVFOLYAM 1. FÉLÉV Tantárgy, előadó Záróvizsgatárgyak Jogszociológia és jogantropológia Polgári jog V. (Családjog, szellemi alkotások joga) Közigazgatási eljárásjog Kereskedelmi jog I. Szigorlati tárgyak Büntető eljárásjog I. Polgári eljárásjog I. Nemzetközi magánjog Egyéb tárgyak TB és szociális jog I. Összesen: Elmélet Vizsga 9 előadás 12 előadás kollokvium kollokvium 9 előadás 12 előadás kollokvium kollokvium ...... ------...... 12 előadás 12 előadás 12 előadás kollokvium aláírás kollokvium 9 előadás 87 kollokvium IV évf. 1. félév: 7 kollokvium, 1 aláírás IV. ÉVFOLYAM 2. FÉLÉV Tantárgy, előadó Záróvizsgatárgyak . Kereskedelmi jog II. Közigazgatási jog III. Szigorlati tárgyak Büntető eljárásjogit__ ___ Polgári eljárásjog IL________________ Európa jog I. Nemzetközi gazd. kapcsolatok joga Egyéb tárgyak TB és szociális jog TI. Környezetvédelmi jog I. Elmélet Vizsga 9 előadás 9 előadás kollokvium kollokvium 12 előadás 9 előadás 12 előadás 9 előadás szigorlat é. kollokvium beszámoló szigorlat 6 előadás 6 előadás kollokvium írásbeli kollokvium aláírás beszámoló (alt.) beszámoló (alt.) beszámoló (alt.) 6 előadás 6 előadás 6 előadás 6 előadás V er s enyj og I. .................... Sajtó- és médiajog I.* Bioetika I.* Alkotmánybíráskodás és alapjogvé­ delem * Ingatlanjog* Összesen: 6 előadás 84 (102) beszámoló (alt.) * Az alternatív tárgyakból egyet fel kell venni é: Az egész éves tananyagból összevontan leteendő kollokvium IV. évf 2. félév: 2 szigorlat, 1 éves kollokvum, 3 kollokvium, 1 írásbeli kollokvium, 1 beszámoló, 4 beszámoló (alternatív), 1 aláírás 105 �V. ÉVFOLYAM 1. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Vizsga 12 előadás 12 előadás szigorlat szigorlat Nemzetközi eljárások joga Versenyjog II. Környezetvédelmi jog II. Kriminalisztika Nemzetközi büntetőjog 12 előadás 9 előadás 9 előadás. 9 előadás 9 előadás Sajtó- és médiajog II.* 9 előadás. Bioetika II.* 6 előadás Bank- és tőzsdejog* 9 előadás. Iparjog* 9 előadás Szabadalmi jog* 6 előadás kollokvium é. kollokvium kollokvium írásb. kollokv. írásbeli kollokvium beszámoló (alternatív) beszámoló (alternatív) beszámoló (alternatív) beszámoló (alternatív) beszámoló (alternatív) Összesen: 84/111 Szigorlati tárgy Polgári eljárásjog III. Európa jog II. Egyéb tárgyak * 2 alternatív tárgyat kell felvenni é.: Két féléves tananyagból összevontan leteendő kollokvium V. évf. 1. félév: 2 szigorlat, 1 éves kollokvium, 2 kollokvium, 2 írásbeli kollokvium, 5 beszámoló (alternatív) V. ÉVF. 2. FÉLÉV Tantárgy Magánjog________________ Büntetőjog Jogelmélet |Köziog_____________ ■■ ■ í • Záróvizsga felkészítés Záróvizsga felkészítés Záróvizsga felkészítés Záróvizsga felkészítés Összesen: V. évf. II. félév: 4 aláírás 106 heti óraszám 8 8 8 8 ..........32.......... �7. FEJEZET A ppke Jog- És Államtudományi Karának Szabályzatai Összeállította; Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár, dékánhelyettes 107 �TARTALOM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT.......................................... 109 A KAR INTÉZETEI ÉS TANSZÉKEI (AZ SZMSZ 1. SZ. MELLÉKLETE).............................................................. 127 TANULMÁNYI ÉS VIZSGA SZABÁLYZAT............................................. 129 FELVÉTELI SZABÁLYZAT.......................................................................... 148 SZABÁLYZAT A KAR HALLGATÓI RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOKRÓL ÉS A FIZETENDŐ DÍJAKRÓL............................ 156 HŐK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT............................... 163 FEGYELMI SZABÁLYZAT........................................................................... 184 AZ ÉVFOLYAMDOLGOZATOK KEZELÉSI SZABÁLYZATA............ 189 SZABÁLYZAT A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, A DIPLOMA-MUNKÁRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATI RENDELKEZÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL.................................................................................. 191 PÁLYÁZATI SZABÁLYZAT....................................................................... 194 PPKE JÁK KARI TANÁCS 1/2000 (06.26.) SZ. KT HATÁROZAT.......................................................................................... 198 BÉREZÉSI ÁLTALÁNOS ELVEK JÁK OKTATÓINAK............................................................................................... 200 A PPKE JÁK KARI TANÁCSÁNAK 2/2001. (02.06) SZ. HATÁROZATA A PPKE JÁK MUNKAVÁLLALÓINAK MUNKABÉRÉRŐL..........................................................................................201 108 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (továbbiakban: az Egyetem) Jog- és Államtudományi Karát (továbbiakban: a Kar) a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapította 1995. április 3-án 503/1995. számú határozatával. A Kar célja, hogy a Katolikus Egyház hitét és szellemiségét követve magas szakmai és erkölcsi színvonalon álló jogászokat képezzen a magyar nemzet szolgálatára. A Kar céljának elérésére követi és felhasználja az európai és hazai jogászképzés és jogtudomány hagyományait, eredményeit, összhang­ ban alapítójának erkölcsi céljaival. t A Kar az Egyetem mindenkori szabályzatának, a Katolikus Egyház jogsza­ bályainak és a hatályos jogszabályoknak a keretei között végzi tevékenysé­ gét. 109 �I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A Kar feladata 1. § (1) A Kar céljának elérése érdekében a következő feladatokat látja el: a.) doktori címmel záruló egyetemi jogászképzés, b.) felkészítés a magas szakmai és erkölcsi színvonalon álló értelmi­ ségi létre, ezen belül a hivatástudattal betöltött gyakorlati jogászi pályára, c.) előkészítés a tudományos kutatásra és a közéleti feladatok vég­ zésére, d.) a jog- és államtudományok magas szintű művelése, fejlesztése, e.) a Katolikus Egyház hitének és életfelfogásának megismertetése a hallgatókkal, különösen a Karon oktatott témákat illetően. (2) A Kar jogi alapképzést, posztgraduális képzést, valamint jogi szak­ képzést nyújt. (3) A Kar feladatai ellátása során együttműködik az Egyetem többi ka­ rával, külföldi katolikus egyetemekkel és szervezetekkel, továbbá más hazai és külföldi oktatási és tudományos intézményekkel. A Kar különösen törekszik a hazai állam- és jogtudományi karokkal, jogi és jogtudományi intézményekkel való kölcsönösen hasznos, gyümölcsöző jó kapcsolatokra. (4) A Kar oktatói, alkalmazottai és hallgatói a jóhiszeműség és tisztes­ ség alapján, egymással kölcsönösen együttműködve és egymást se­ gítve látják el feladataikat, törekednek céljaik megvalósítására. (5) A Kar minden katolikus oktatója, alkalmazottja és hallgatója köteles tevékenyen előmozdítani, a nem katolikusok pedig tiszteletben tar­ tani az Egyetem katolikus eszmeiségét, közreműködve a katolikus szellemű oktatás, tanulás, kutatás és munkavégzés hatékony meg­ valósításában. Az Egyetem szellemiségével történő szembeszegülés az oktatói, alkalmazotti vagy hallgatói jogviszony megszüntetését vonhatja maga után. (6) A Kar oktatói és alkalmazottai munkaviszonya, valamint a Kar hallgatói jogviszonya tekintetében a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény irányadó, a jelen Szabályzatban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel. 110 �A Kar székhelye, címere és képviselete 2. § (1)A Kar székhelye jelenleg Budapest VIII. kér. Szentkirályi u. 28-30. (2) A Kar címere: Kék színű, pajzs alakú mezőben fehér, három ágú, liliom-formára utaló strucc-toll. A pajzs szegéllyel kék színű keretbe van foglalva, melynek felső részén kettős kereszt látható. A pajzs kerete alatt félkörívben latin felirat: „iustum, aequum, salutare”. (3) A Kar képviselője a Kar Dékánja. A helyettesítés szabályait a 22. § (2) bekezdés tartalmazza. A Kar gazdálkodása 3. § (1) A Kar a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel az Egyetem kere­ tén belül önállón gazdálkodik. A Kar az Egyetem közös költségei­ hez az Egyetemi Tanács által meghatározott arányban járul hozzá. (2) A Kar gazdálkodását éves költségvetés keretében végzi. A Kar bankszámlán kezeli pénzeszközeit, a hatályos pénzügyi szabályok­ nak megfelelőn. (3) A Kar bevételei: a.) állami költségvetési támogatás, b.) tandíjak, vizsgadíjak, c.) Alapítványtól kapott juttatások, d.) önkéntes adományok, támogatások bel- és külföldi alapítványok és más jogi személyek, illetve magánszemélyek részéről, e.) egyéb tevékenységből eredő bevételek (pl. továbbképzésből, felvételi eljárásból, rendezvény szervezésből, könyv- és folyóirat­ kiadásból, bérbeadásból és más gazdasági vállalkozásból), f.) a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia anyagi támogatása. (4) A Kar bevételeinek növelésére saját alapítványt hozhat létre. (5) A Kar létesítményeit más oktatási intézmény vagy kulturális ren­ dezvény céljára költségtérítés fejében vagy ingyenesen is átenged­ heti. (6) A Kar költségvetését és éves mérlegét a Kari Tanács fogadja el, majd a Rektor útján jóváhagyásra felterjeszti a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciához. 111 �II. fejezet A KAR OKTATÓI 4. § (1)A Kar oktatói képzési, továbbképzési és tudományos munkájuk színvonalas végzésére törekednek. Közéleti tevékenységük során és magánéletükben egyaránt tiszteletben tartják az Egyetem érték­ rendjét. (2) A katolikus egyetemekre vonatkozó egyházi előírások alapján az Egyetem oktatói több mint felének katolikus vallásúnak kell lennie. A Kar ennek bizonylataként nyilvántartja az oktatók vallási hova­ tartozását. (3) A Kar oktatója az lehet, aki a.) megfelelő egyetemi oklevéllel rendelkezik, b.) büntetlen előéletű és cselekvőképes, c.) az Egyetem és a Kar szabályzataiban előírt, beosztásához mért oktatói követelményeknek megfelel, d.) írásban vállalja az egyetem szellemiségével kapcsolatos köve­ telmények teljesítését az 1. § (5) bekezdés, és a jelen § (1) pontja szerint. (4) A Kar oktatói az egyetemi tanárok, az egyetemi docensek, a lekto­ rok, az egyetemi adjunktusok és az egyetemi tanársegédek. Megha­ tározott eljárás alapján a Kar oktatói a „professor emeritus”-ok és az egyetemi előadók. (5) A Kar a hazai intézmények keretében szerzett vagy érvényesített tu­ dományos-szakmai fokozatokat (doktori, Ph.D, kandidátusi, habilitáció) elfogadja. (6) A Kar oktatói közül az egyetemi tanárokkal (ideértve a „professor emeritus”-okat), az egyetemi docensekkel és az egyetemi előadók­ kal fő- vagy részfoglalkozású határozatlan időre szóló munkaszer­ ződést, az egyetemi adjunktusokkal és az egyetemi tanársegédekkel fő- vagy részfoglalkozású határozott idejű munkaszerződést köt. Mind oktatóval, mind külső szakemberrel eseti, határozott időre szóló megbízási szerződést is köthet a Kar. (7) A Kar egészállású oktatói ügyvédi-jogtanácsosi (jogi képviseleti) munkát csak a Dékán előzetes írásbeli engedélyével és úgy láthat­ nak el, hogy oktatói munkájukat ez ne hátráltassa. Az egyetemi tanársegéd 5. § (1) A Kar tanársegédje — a 4. § (3) bekezdésében meghatározott felté­ teleken túl — az lehet, akit alkalmasnak ítélnek az oktatási munká­ ban való közreműködésre, valamint a tudományos-kutatói munká112 �ban történő részvételre, és vállalja a tudományos minősítés (doktori fokozat) meghatározott idő alatt történő megszerzését. (2) Az egyetemi tanársegéd kinevezése négy évre szól, mely egy alka­ lommal további négy évre meghosszabbítható. Az egyetemi tanár­ segéd az állást pályázat vagy megbízás útján nyeri el. (3) Az egyetemi tanársegédet a beosztása szerinti intézet (tanszék) ve­ zetőjének előterjesztésére a Dékán nevezi ki. Az egyetemi adjunktus 6. § (1) Egyetemi adjunktus — a 4. § (3) bekezdésében meghatározott fel­ tételeken túl — az lehet, aki legalább négy éves felsőoktatási gya­ korlattal és tudományos fokozattal, vagy legalább tíz éves szakmai­ gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. (2) Az egyetemi adjunktus kinevezése négy évre szól és két alkalommal meghosszabbítható. Az egyetemi adjunktus az állást pályázat vagy megbízás útján nyeri el. (3) Az egyetemi adjunktust a beosztása szerinti intézet (tanszék) veze­ tőjének előterjesztésére a Dékán nevezi ki. Az egyetemi docens 7. § (1) Egyetemi docens — a 4. § (3) bekezdésében meghatározott feltéte­ leken túl — az lehet, aki tudományos fokozattal (PhD vagy kandi­ dátus) és legalább 10 év felsőoktatási gyakorlattal vagy a felsőokta­ tási gyakorlat helyett 15 éves elismert szakmai tevékenységgel ren­ delkezik. Az egyetemi docensnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy tárgyjegyző vezető oktatóként önállóan irányítsa egy szaktárgy ok­ tatását. Az egyetemi docens az állást pályázat vagy megbízás útján nyeri el. (2) Az egyetemi docensek kinevezése — az első alkalmat kivéve, mely legfeljebb két tanévre is szólhat — határozatlan időre történik. A leg­ feljebb két tanévre szóló megbízást a Dékán előterjesztésére a Rektor adja. (3) Az egyetemi docensi pályázat kiírásához a Kari Tanács előzetes döntése szükséges, arra javaslatot a beosztás szerinti intézet (tan­ szék) vezetője vagy a Dékán tesz. A beérkezett pályázatok rangsorá­ ról vagy az egyébként megbízandó egyetemi docens személyéről a Kari Tanács titkos szavazással dönt a beosztás szerinti intézet (tan­ szék) vezetőjének meghallgatása után, a Dékán javaslata alapján. A Kari Tanács támogató döntését a Dékán és a Rektor terjeszti fel a Nagykancellárhoz, aki kinevezi az egyetemi docenst. (4) Az egyetemi docens felmentésére értelemszerű eltérésekkel a 8. § (6) bekezdése az irányadó. 113 �Az egyetemi tanár (professzor) 8. § (1) Egyetemi tanár — a 4. § (3) bekezdésében meghatározott feltétele­ ken túl — az lehet, aki tudományos fokozattal (PhD vagy kandidá­ tus) és habilitációval vagy akadémiai doktori fokozattal rendelkezik. (2) Az egyetemi tanárnak törekednie kell az Egyetem és a Kar katolikus jellegének és tudományos színvonalának megóvására és erősítésére. (3) Az egyetemi tanár a Karon kötelező záróvizsga- vagy szigorlati tárgy oktatására határozatlan időre történő kinevezésével további eljárás nélkül tanszékvezetővé válik. Egyéb esetben egyetemi tanár csak a kari szervezet megfelelő módosítása — önálló tanszék léte­ sítése — után nevezhető ki tanszékvezetővé. Az egyetemi tanár ki­ nevezése az első alkalommal legfeljebb két tanévre is szólhat. (4) Az egyetemi tanári állás pályázat vagy megbízás alapján tölthető be. Pályázat kiírásáról a Kari Tanács dönt. A beérkezett pályázatokat, vagy a megbízandó személyt — szükség esetén külső egyetemi ta­ nárok véleményét kikérve — a Kari Tanács szavazással minősíti, majd a Kar állásfoglalását a Rektor és a Dékán a Nagykancellárhoz terjeszti fel, aki az egyetemi tanárt kinevezi. Ha a kinevezendő sze­ mélynek még nem volt egyetemi tanári kinevezése, habilitációs eljá­ rást kell lefolytatni és ezt követőn a Nagykancellár gondoskodik a kinevezésről. (5) A Kar egyetemi tanárt határozott idejű oktatási feladattal is megbíz­ hat. A megbízást a Dékán javaslatára a Rektor adja. (6) Az egyetemi tanárt a Nagy kancellár az alábbi esetekben felmentheti: a.) elérte hetvenedik életévét, b.) a katolikus erkölcs, a tudományok művelése vagy az oktatói hi­ vatás normáit súlyosan megsértette, avagy egyéb okból méltat­ lanná vált az egyetemi tanári cím viselésére, és ezt fegyelmi eljá­ rás során megállapították, c.) az egyetemi tanár maga kéri ezt. (7) A felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott 70 éves korhatár a Kar oktatói esetében nem kötelez felmondásra. A „professor emeritus” 9. § (1) Az Egyetemi Tanács a Kari Tanács javaslatára, megújíthatón, 3 évi időtartamra „professzor” címet adományozhat a Kar nyugdíjba vo­ nult egyetemi tanárának. (2) A „professor emeritus” az egyetemi tanárral azonos módon vesz részt az oktatói munkában, tagja a Kari Tanácsnak. 114 �Az egyetemi magántanár és címzetes egyetemi docens 10. § (1) A Kari Tanács a 8. § (1) bekezdése feltételeinek megfelelő, a gya­ korlatban dolgozó habilitált szakembernek egyetemi magántanári címet adományozhat. Egyetemi magántanári cím adományozásánál az adományozásról szóló javaslatot a Dékán terjeszti elő. A Kari Tanács támogató javaslata esetén az egyetemi magántanári címet a Nagykancellár adományozza. (2) Az egyetemi magántanár felmentésére értelemszerű eltérésekkel a 8. § (6) bekezdése az irányadó. (3) A gyakorlatban jelentős működést kifejtett, főleg idősebb oktatókat, ha tudományos minősítésük nincs, a Kar címzetes egyetemi docens­ sé nevezheti ki. Az egyetemi előadó 11. § (1) A Kari Tanács javaslatára a Dékán egyetemi előadónak nevezheti ki azt a személyt, aki nem felel meg a 7. § (1) bekezdésében meghatá­ rozott feltételeknek, de legalább 15 éves kiemelkedően értékes jogi­ közéleti gyakorlati munkát végzett. (2) Az egyetemi előadóval a Kar fő- vagy részfoglalkozású munkaszer­ ződést, vagy megbízási szerződést köt. (3) Amennyiben az egyetemi előadó tudományos fokozatot szerez s megfelel az egyetemi docensi vagy egyetemi tanári feltételeknek, igény esetén a szokásos eljárás szabályai szerint egyetemi docens­ nek, egyetemi tanárnak vagy egyetemi magántanárnak kinevezhető. A Kar oktatóinak jogai és kötelezettségei 12. § (1) A Kar oktatójának joga és kötelezettsége: a.) a tananyag meghatározása az elfogadott tantervi és tantárgyi program keretén belül (tárgyjegyző oktatók esetében), b.) a tantárgyi programok és a tananyag fejlesztése, c.) a hallgatók tanulmányi munkájának értékelése, d.) tudományos pályázatok benyújtása, e.) saját kezdeményezésű tudományos kutatás végzése a munkakö­ réből adódó tudományos kutatói feladatok mellett, és a kutatási eredmények közzététele, f.) javaslattétel a Kar életével kapcsolatos bármely kérdésben, g.) részvétel a Kar testületéinek, egységeinek munkájában, közvet­ lenül vagy képviselője útján a jelen szabályzat keretei között, h.) választó és választható a Kar testületéibe, 115 �i .) a Kar létesítményeinek, eszközeinek és berendezéseinek hasz­ nálata az érvényes szabályzatok keretei között. ( 2) A Kar oktatóinak kötelezettsége az 1. §-ban, a 12. § (1) bekezdésé­ ben megjelölt, illetve a beosztásának megfelelő kötelezettségeken túl különösen: a.) részvétel a Kar oktatómunkájában, b.) tudományos kutatómunka végzése, c.) az Egyetem és a Kar közéletében való részvétel, d.) a választott tisztség ellátása, e.) a Kar oktatójához méltó magatartás az Egyetemen kívüli köz­ életben és a magánéletben is. III. fejezet A KAR HALLGATÓI ÉS A HALLGATÓK SZERVEZETEI 13. § (1) A Kar hallgatói: - a jogi alapképzésben résztvevők, nappali és levelező tagozaton, - a levelező, esetleg nappali tagozatos képzésben résztvevő másod­ diplomások, - a szakirányú alap- vagy továbbképzésben részt vevő hallgatók, — a doktori képzésben résztvevők (posztgraduális hallgatók). (2) A hallgató a Karral hallgatói jogviszonyban áll, ami az eredményes felvételi eljárást követően a beiratkozással jön létre. (3) A beiratkozásnak félévenként kell megtörténnie. A beiratkozás fel­ tétele az előző félévnek a tanulmányi szabályzat követelményei sze­ rint történő sikeres lezárása és a tandíj - költségtérítés - meghatáro­ zott összegének befizetése. (4) A hallgatói jogviszony az oklevél kiadásáig, illetve a Karról történt elbocsátásig áll fenn. A hallgatói jogviszony igazolására a Kar di­ ákigazolványt ad ki. 14. § (1) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a 3. vagy további félévre nem iratkozott be, mert tanulmányai folytatására halasztást kapott. (2) A hallgatói jogviszony szünetelésének engedélyezhető időtartama legfeljebb 2 év. A szünetelés engedélyezéséről a Dékán dönt. (3) Ha a jelentkezett és első évre felvett hallgató nem iratkozik be az évfolyamra, felhívás és egyhavi várakozás után a Dékán törli a fel­ vett hallgatók névsorából. (4) Ha a hallgató - habár jogosult és köteles lett volna - a következő félévre nem iratkozik be és halasztást sem kapott, a következmé­ 116 �nyekre történő figyelmeztetés és a kitűzött póthatáridő eredményte­ len eltelte után a Dékán törölheti őt a hallgatók névsorából. 15. § (1) A Kar hallgatói külön szabályzat szerint költségtérítést és tandíjat fizetnek. Az éves költségtérítés és tandíj összegét a tanévkezdet előtt a Kari Tanács állapítja meg és azt a felvételi feltételekben közzéteszi. (2) A költségtérítés megfizetésére a hallgató indokai felsorolásával részletfizetési kedvezményt vagy mentességet kérhet. A kedvez­ mény vagy mentesség megadásáról a Dékán dönt. A díjfizetési kötelezettség elmulasztása a hallgatói jogviszony meg­ szüntetését vonhatja maga után. (3) A Kar hallgatói tanulmányi eredményük és szociális helyzetük alapján tanulmányi támogatásban részesülhetnek. A tanulmányi tá­ mogatások odaítélését a Kari Tanács által jóváhagyott módon, a Dé­ kánnal egyetértésben a Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: a HŐK) végzi. A hallgatók jogai és kötelezettségei 16. § (1) A Kar hallgatójának az 1. §-ban megjelölt kötelezettségeken túl kötelessége: a.) legjobb tehetsége szerint képességei fejlesztése és tudása szor­ galmas gyarapítása, b.) az Egyetem katolikus jellegének, a keresztény erkölcsi rendnek tiszteletben tartása, c.) az Egyetem céljának, jó hírnevének előmozdítása, vagyonának gondos őrzése, d. az Egyetem fegyelmi rendjének megtartása, e.) a Kar tanulmányi és vizsgarendjének tiszteletben tartása, f.) a Kar hallgatójához méltó magatartás az Egyetemen kívül töltött időben is. (2) A Kar hallgatójának joga: a.) részvétel az előadásokon, foglalkozásokon, egyetemi és kari rendezvényeken a meghirdetett feltételek szerint, b.) párhuzamos tárgyak, illetve órák esetén szabad tárgy- és oktató­ választás, c.) véleményformálás az oktatásról, d.) részvétel - közvetlenül vagy képviselő útján, a szabályzatokban meghatározott módon - a Kar testületéinek munkájában, me­ lyekbe választható, illetve választójogát gyakorolhatja, e.) a Kar létesítményeinek, eszközeinek és berendezéseinek rendel­ tetésszerű módon történő használata. 117 �A Hallgatói Önkormányzat (HŐK) 17. § (1) A HŐK a Kar részeként működik. (2) A HŐK tagjai a nappali és a levelező tagozat által évfolyamonként választott képviselők, tagozatonként egyenlő arányban. (3) A HŐK működésének tárgyi és anyagi feltételeit a Kar a Dékán rendelkezése szerint biztosítja és azok jogszerű felhasználását ellen­ őrzi. (4) A HŐK működésének részletes szabályait a HŐK által készített Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: HŐK SZMSZ) tartalmazza, melyet a Kari Tanács hagy jóvá. (5) A HŐK hatásköre: a.) képviselők választása a Kari Tanácsba, valamint a Tanulmányi és a Fegyelmi Bizottságba, b.) részvétel a felvételi vizsgákon, c.) részvétel a hallgatói támogatások odaítélésében, d.) javaslattétel tudományos-szakmai diákkörök megalakítására az intézetvezetőknél, e.) kulturális rendezvények szervezése, kulturális csoportok alakítá­ sa a Dékán jóváhagyásával. (6) A HŐK élén határozott időre demokratikus úton választott tisztség­ viselők állnak. A tisztségviselők számát, hatáskörét és a választás szabályait a HŐK SZMSZ tartalmazza. Hallgatói öntevékeny csoportok 18. § (1) Hallgatói öntevékeny csoportok az alábbi szabályok betartásával a Kar keretében szabadon alakíthatók. Hallgatói öntevékeny csoport többek közt a tudományos diákkör, az önképzőkör, a katolikus lelkiségi mozgalmi csoport, a sportkör, a klub. (2) A hallgatói öntevékeny csoportok tagsága önkéntes, és az egyes csoportok maguk határozzák meg tevékenységük tartalmát és célját. (3) Hallgatói öntevékeny csoport alakítását egyetemi intézet vagy tan­ szék is kezdeményezheti. (4) A hallgatói öntevékeny csoportok belső ügyeikben önállóan dönte­ nek, szükség esetén meghallgatva egy felkért oktató véleményét. A tudományos diákköröket egy hallgató és egy oktató közösen vezeti. (5) Hallgatói öntevékeny csoport megalakulásának szándékát a Dékán­ nak kell írásban bejelenteni, aki a bejelentést véleményével együtt továbbítja a felügyeletet gyakorló Rektornak. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az intézet vagy tanszék által létrehozott tudományos di­ ákkörökre. A bejelentésben közölni kell: a.) a tevékenység célját, formáját és helyét, 118 �b.) a vezetők és a segítő oktatók nevét, c.) a rendelkezésre álló anyagi eszközöket és/vagy az ezekre irá­ nyuló igényt. (6) Hallgatói öntevékeny csoport működését a Rektor engedélyezi, és megbízottja útján felügyeletet gyakorol felette. A Rektor a jogát a Kar dékánjára delegálhatja, hallgatói öntevékeny csoport jogellenes, szabályzatellenes vagy az egyetem szellemiségével összeegyeztet­ hetetlen működése esetén a Rektor a csoport működését felfüg­ gesztheti, illetőleg azt feloszlathatja. A tutori rendszer 19. §A Kar oktatói és felsőbb éves hallgatói a tutori rendszer keretében hallgatók kis csoportjainak rendszeres szakmai segítésére törekednek az első két évfolyamon. A tutori rendszer feladata, hogy segítse a hallgató beilleszkedését az Egyetem közösségébe. IV. fejezet A KAR SZERVEZETE A Kari Tanács 20 . § (1) A Kari Tanács a Kar vezetésének legfőbb szerve. (2) A Kari Tanács tagjai: - a Dékán, - a dékánhelyettesek, - az intézetvezetők, - a Kar kinevezett egyetemi tanárai, - a gazdasági elemző, - a kari titkár, -intézetenként egy választott oktató, - a HŐK vezetője, továbbá évfolyamonként és tagozatonként egy vá­ lasztott hallgató, - a Kar két választott alkalmazottja. (3) A Kari Tanács elnöke a Dékán, aki összehívja a Kari Tanács ülését, s elnököl az üléseken. (4) A Kari Tanács elnökét munkájában a dékáni titkár segíti. (5) A Kari Tanácsot legalább félévenként össze kell hívni. (6) A Kari Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Kari Tanács határozatait jelenlévő tagjainak többségével hozza. A Kari Tanács napirendjét a Kari Tanács elnöke állítja össze, a napi­ rendre bármely tag is javaslatot tehet. 119 �(7) A Kari Tanács hatásköre: a.) a Kar tisztségviselőinek megválasztása, b.) a Kar költségvetésének és mérleg beszámolójának elfogadása, c.) a Kar szabályzatainak elfogadása, d.) javaslattétel intézetvezetők, egyetemi tanárok és egyetemi do­ censek kinevezésére, e.) új intézményi és szervezeti egységek létrehozása, f.) javaslattétel a Rektorhoz, Egyetemi Tanácshoz a Kar vagy az Egyetem életét érintő bármely ügyben, g.) a tantervek jóváhagyása a tanszékek előterjesztése alapján, h.) a kari szavazást követő javaslattétel a Nagykancellárnak a déká­ ni, dékánhelyettesi, intézetvezetői, egyetemi tanári és egyetemi docensi kinevezésekről, i .) javaslattétel a „professor emeritus” és az egyetemi magántanári cím odaítéléséről, j.) javaslattétel kitüntetések, díjak alapítására és odaítélésére, k.) a Kar munkáját segítő alapítvány, más intézmény létrehozása, 1 .) döntés oktatói pályázatok kiírásáról, illetve az oktatói megbízá­ sok utólagos jóváhagyásáról, m.jdöntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a Dékán vagy más szabályzatok a Kari Tanács hatáskörébe utalnak. V. fejezet A KAR TISZTSÉGVISELŐI A Dékán 21. § (1) A Kar vezetője a Dékán. A Dékánt a Kar egyetemi tanárai és egye­ temi docensei közül a Kari Tanács választja meg titkos szavazással két évre. A Dékán újraválasztható. A megválasztott Dékánt a Rektor előterjesztése alapján a Nagykancellár nevezi ki. (2) A Dékán hatásköre: a.) képviseli a Kart, b.) vezeti a Kart mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak más szerv vagy tisztségviselő hatáskörébe, c.) előkészíti a Kari Tanács üléseit a dékáni titkárral együtt, s azon elnököl, d.) végrehajtja a Kari Tanács határozatait, e.) az intézetvezetőkkel összhangban ellenőrzi a Karon folyó okta­ tó-nevelő munkát, a HŐK és a hallgatói öntevékeny csoportok működését, 120 �f.) a Kar alkalmazottaival szemben gyakorolja az alapvető mun­ káltatói jogokat, g.) megsemmisít minden kari intézkedést, amely állami vagy egy­ házi törvényt sért, h.) javaslatot tesz a Kari Tanácsnak a Kar tisztségviselői, egyetemi tanárai, egyetemi docensei, valamint a kari titkár személyére, i .) a Kar tisztségviselőinek, egyetemi tanárainak, egyetemi docen­ seinek kinevezésére javaslatot tesz a Kari Tanács döntése alap­ ján, j.) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket szabályzatok a hatásköré­ be utalnak. (3) A Dékán működéséről évente beszámol a Kari Tanácsnak és a Rektornak. (4) A Dékán felmentésére értelemszerű eltérésekkel a 8. § (6) bekezdé­ se az irányadó. (5) A Dékán munkáját az irányítása alatt lévő Dékáni Titkárság segíti. A prodékán 21. /A. § Az előző Dékán a megválasztott új Dékán hivatali tiszte alatt, amennyiben még főállású oktatója a Karnak, a prodékáni tisztet tölti be. A prodékán a Dékánt annak eseti megbízása alapján helyettesíti. A dékánhelyettesek 22. §(1)A Karon tanulmányi (általános), fejlesztési-tudományos, külügyi, gazdasági, valamint informatikai-távoktatási dékánhelyettes műkö­ dik. A dékánhelyetteseket a Dékán javaslatára a Kari Tanács vá­ lasztja, s a Rektor előterjesztése alapján a Nagykancellár nevezi ki. A dékánhelyettesek működési ideje megegyezik a Dékánéval. (2) A tanulmányi (általános) dékánhelyettes a Dékán felkérésére vagy akadályoztatása esetén helyettesíti a Dékánt. Saját hatáskörében dönt a hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben, összeállítja az óra­ rendet, s a Dékánnal együtt vezeti a felvételi eljárást. Irányítja a Ta­ nulmányi Osztály munkáját. (3) A fejlesztési-tudományos dékánhelyettes előkészíti a Kar legfonto­ sabb szabályzatait, javaslatot tesz fejlesztési tervekre, szervezi a Kar belföldi tudományos kapcsolatait, továbbképzéseit. Felügyeli a Mű­ szaki Osztály fenntartási-fejlesztési, karbantartási tevékenységét. (4) A külügyi dékánhelyettes építi a Kar külkapcsolatait és nemzetközi tudományos kapcsolatait, felügyeli a Kar külföldi könyv- és folyóirat-beszerzéseit, s javaslatot tesz minden a külföldi kapcsolatokat érintő területen. Felügyeli a Könyvtár tevékenységét. 121 �(5) A gazdasági dékánhelyettes az egyetemi SZMSZ értelmében a Kar gazdasági vezetője, irányítja a Gazdasági Osztály munkáját, és felel a Kar pénzügyi és könyvelési ügyvitelének szabályszerűségéért, a beruházási keretek felhasználásáért. (6) Az informatikai-távoktatási dékánhelyettes kialakítja, irányítja, öszszefogja, ellenőrzi a Kar informatikai és távoktatási feladataival kapcsolatos munkáját. Szervezi a kari távoktatás belföldi és nemzet­ közi kapcsolatait, valamint a Kar oktatóinak a távoktatás működésé­ vel összefüggő továbbképzését. Összehangolja a tanszékek távok­ tatási tevékenységét, ennek keretében folyamatosan tájékoztatja az intézet- és tanszékvezetőket a távoktatással összefüggő követelmé­ nyekről, szervezi és irányítja ezek megvalósulását. Az intézetvezetők 23. § (1) Az intézetvezetők kialakítják, irányítják, összefogják, ellenőrzik az intézet keretében az oktatói munkát, szükség szerint összehangolják a tanszékek tevékenységét. Az intézet keretén belül működő tanszé­ kek vezetői az oktatott tananyag és a számonkérés tekintetében — a hatályos jogszabályok és szabályzatok keretei között — önállók. (2) Az intézetvezető gyakorolja az Intézethez tartozó oktatókkal és al­ kalmazottakkal szemben azokat a munkáltatói jogokat, amelyek nincsenek a Dékán részére fenntartva (alkalmazás és elbocsátás, át­ helyezés, bérek megállapítása). (3) Az intézetvezetők kinevezése három évre történik. A kinevezés meghosszabbítható. (4) Az intézetvezető személyére a Dékán - az intézet keretén belül mű­ ködő vezető oktatók (egyetemi tanárok és docensek) véleménye alapján - tesz javaslatot. A Kari Tanács szavazással dönt az intézet­ vezető személyéről, s a megválasztott intézetvezetőt kinevezésre a Dékán a Nagykancellárnak felterjeszti. A kari titkár 24. § (1) A kari titkárt a Dékán javaslatára a Kar oktatói közül két évre a Kari Tanács választja. (2) A kari titkár a Dékán irányítása alatt működik. (3) A kari titkár hatásköre: a.) kapcsolatot tart a hallgatói szervezetekkel és felügyeli működé­ süket, b.) irányítja a tutorrendszert, c.) szervezi és irányítja a kari rendezvényeket, 122 �d.) a Dékáni Hivatallal együttműködve szervezi a kollégiumi elhe­ lyezést és felügyeli a kollégiumi életet. A gazdasági elemző 25. § (1) A gazdasági elemzőt a Dékán nevezi ki, határozatlan időre, főfog­ lalkozású munkaviszony keretében. A gazdasági elemző a Kar Dé­ kánjának irányítása alatt áll. (2) A gazdasági elemző hatásköre: a.) elemzi a Kar és egyes részterületek, egységek működésének gazdasági hatékonyságát, b.) a Dékán által megjelölt témakörökben külön elemzéseket végez, azok eredményét javaslatokba foglalja, c.) tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja a Dékánt, írásos be­ számolót készít az operatív értekezletekre, illetve a Kari Tanács részére szóló dékáni beszámolókhoz. (3) A gazdasági elemző feladatának teljesítése során a.) betekinthet a vizsgálatához szükséges iratokba, b.) kérdéseket intézhet a Kar alkalmazottaihoz. A kari operatív értekezlet 26. § (1) A kari operatív értekezlet véleményt nyilvánít a Kar folyó ügyei­ ben, véleményeket, javaslatokat fogalmaz meg az egyes tennivalók­ ról s a Kar fejlesztési-működési kérdéseiről. (2) A kari operatív értekezlet tagjai a Dékán, a prodékán, a dékánhelyettesek, a kari titkár és a gazdasági elemző. Az ülésre más személy is meghívható. (3) A kari operatív értekezlet üléseit az oktatási időszakban általában hetenként tartja. Állásfoglalásainak végrehajtását a dékáni titkár tartja számon. Az összoktatói értekezlet 27. §(l)Az összoktatói értekezlet a Kar tanácsadó-véleményező szerve, mely ajánlást tehet a Karon felmerülő bármely kérdésben. (2) Az összoktatói értekezletet évente legalább egy alkalommal a Dékán hívja össze és elnököl azon. 123 �VI. fejezet AZ OKTATÁST SEGÍTŐ SZERVEK Könyvtár 28. § (1) A Karon Kari Könyvtár működik, melynek élén szakképzett könyvtárvezető áll, aki felelős a könyvtár jogszerű és szakszerű mű­ ködtetéséért. (2) A Könyvtár szervezetileg a Dékán alá tartozik, aki a Könyvtári Bi­ zottságot vezető dékánhelyettes útján látja el irányítását. (3) A Könyvtár részletes működési szabályait a könyvtárvezető által ké­ szített, s a Dékán által jóváhagyott szabályzat tartalmazza. Tanulmányi Osztály 29. § (1) A Tanulmányi Osztály feladata: - a hallgatók nyilvántartása, - a hallgatók tanulmányi eredményeinek nyilvántartása és rangsoruknak az elkészítése, a Kar által kiadandó bizonyítványok előkészítése, - az órarend és a terembeosztás elkészítése, - a tanulmányi adatszolgáltatás elvégzése, - a felvételi eljárás lebonyolítása. (2) A Tanulmányi Osztály élén osztályvezető áll, aki megfelelő szak­ irányú gyakorlattal rendelkezik. A tanulmányi osztályvezető felelős a Tanulmányi Osztály jogszerű és szakszerű működéséért. Gazdasági Osztály 30. § A Gazdasági Osztály élén gazdasági osztályvezető áll, aki felelősséggel irányítja és ellenőrzi az Osztály kereteibe tartozó csoportok munkáját. Pénzügyi és Számviteli Csoport 31. § (1) A Pénzügyi és Számviteli Csoport feladata: a Kar pénzügyi és számviteli rendjének kialakítása a hatályos jogszabályok és egyházi rendelkezések alapján, - a Kar számláinak kezelése, kiadásainak és bevételeinek nyil­ vántartása, - a költségvetés és a zárszámadás előkészítése, 124 �- az alkalmazottak és egyéb foglalkoztatottak bér-, illetve díjfi­ zetésének lebonyolítása, utazási költségek, költségelszámolá­ sok nyilvántartása, kifizetése, - pénzügyi adatszolgáltatások teljesítése, a HŐK pénzügyi alapjainak kezelése, ellenőrzése. (2) A Pénzügyi és Számviteli Csoport élén csoportvezető áll, aki szak­ irányú felsőfokú végzettséggel, megfelelő szakirányú gyakorlattal rendelkezik. A pénzügyi és számviteli csoportvezető felelős a cso­ port jogszerű és szakszerű működéséért. Bér- és Munkaügyi Csoport 32. § (1) A Bér- és Munkaügyi Csoport feladata: - a munkaszerződések, megbízási szerződések előkészítése, módosítása, nyilvántartása, - a bér- és bérjellegű kifizetések előkészítése, - a munkaügyi, bérügyi, adóügyi, társadalombiztosítási nyil­ vántartások vezetése, ezzel kapcsolatos feladatok ellátása, a munkáltatót terhelő adózási és társadalombiztosítási kötele­ zettségek teljesítése. (2) A Bér- és Munkaügyi Csoport élén csoportvezető áll, aki szakirányú végzettséggel, megfelelő szakirányú gyakorlattal rendelkezik. A bér- és munkaügyi csoportvezető felelős a csoport jogszerű és szak­ szerű működéséért. Műszaki Osztály. 33. § (1) A Műszaki Osztály feladata: - a Kar épületének üzemeltetése, karbantartása, - a folyamatban lévő felújítások műszaki-számviteli felügye­ lete, ellenőrzése, véleményezése, - az épület portaszolgálatának és őrzésének megszervezése, - a tűzrendészet! feladatok ellátása, - az épület takarításának megszervezése, - egyéb gondnoksági feladatok ellátása, - a Kar eszköz-leltárának vezetése, - az anyagkönyvelés vezetése, - anyagbeszerzés és ellátás, - szállítási feladatok ellátása, - a befejezett beruházások folyamatos átvétele. ( 2) A Műszaki Osztály élén osztályvezető áll, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakirányú gyakorlattal rendelkezik. Az osztályve­ zető felelős az osztály jogszerű és szakszerű működéséért. 125 �Kari Titkárság 34. § A Dékán ügyviteli-igazgatási jellegű tevékenységének ellátását a Kari Titkárság segíti. Ennek fontosabb feladatai: a kari posta szétosztása, bejövő és kimenő iratok iktatása, - a körlevelek, hirdetmények elkészítése és szétosztása, - a telefonközpont kezelése, - a kollégiumi elhelyezés adminisztrálása, - továbbá minden olyan ügyviteli jellegű feladat elvégzése, amellyel a Dékán megbízza. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 35 § (1) Az SZMSZ alkalmazásában az Intézet gazdasági, adminisztrációs és koordinatív egység, a tanszék önálló oktatási-tudományos egység. (2) Jelen szabályzatot a Kari Tanács 1997. február 21-ei ülésén fogadta el, azt az Egyetem Nagykancellárja megerősítette. A szabályzatot a Kari Tanács 1997. december 19-ei és 1998. szeptember 28-ai, 1999. február 18-ai, május 28-ai és 2000. március 20-ai ülésén módosítot­ ta, a módosításokat az eredeti szövegen átvezették. Budapest, 2000. május 5. A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János s. k. dékán 126 �1. sz. melléklet A KAR INTÉZETEI ÉS A KERETÉBEN MŰKÖDŐ TANSZÉKEK 1. PPKE JÁK Jogbölcseleti Intézet - Jogbölcseleti Tanszék - Állambölcseleti és Jogszociológiai Tanszék 2. PPKE JÁK Jogtörténeti Intézet - Római Jogi Tanszék - Jogtörténeti Tanszék 3. PPKE JÁK Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet - Egyházi Alkotmányjogi Tanszék - Egyházi Közigazgatási Tanszék - Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék - Egyházi Eljárásjogi Tanszék 4. PPKE JÁK Közjogi Intézet Alkotmányjogi Tanszék - Közigazgatási Jogi Tanszék - Pénzügyi Jogi Tanszék 5. PPKE JÁK Bűnügyi Tudományok Intézete Büntető Anyagi Jogi és Kriminológia Tanszék - Büntetőeljárás és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék 6. PPKE JÁK Nemzetközi Jogi Intézet Nemzetközi Közjogi Tanszék - Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék - Európa Jogi Tanszék 7. PPKE JÁK Magánjogi Intézet - Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék - Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék - Polgári Jogi és Alapjogvédelmi Tanszék - Kereskedelmi Jogi Tanszék 8. PPKE JÁK Gazdasági Szakjogok Intézete Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék - Környezet- és Versenyjogi Tanszék 127 �9. PPKE JÁK Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet 10. PPKE JÁK Informatikai és Távoktatási Intézet - Távoktatási Központ Informatikai Csoport 11. PPKE JÁK Deák Ferenc Továbbképző Intézet 12. PPKE JÁK Polgári Eljárásjogi Tanszék 13. PPKE JÁK Kommunikáció Tanszék 14. PPKE JÁK Logika Tanszék 15. PPKE JÁK Nyelvi Lektorátus 128 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A szabályzat hatálya (1) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudomá­ nyi Karának (a továbbiakban: a Kar) valamennyi nappali, levelező és távoktatási tagozatos alapképzésben, szakirányú továbbképzésben és szakképzésben résztvevő hallgatójára, valamint a képzésben résztvevő oktatókra és más kari munkavállalókra terjed ki. (2) A Kar doktori (PhD) képzésben résztvevő hallgatóinak tanulmányi és vizsgaszabályzatát a Kar Doktori Szabályzata tartalmazza. 2. § A tanulmányi és vizsgaügyek intézése (1) A Szabályzat hatálya alá tartozó tanulmányi- és vizsgaügyben (a to­ vábbiakban együtt: tanulmányi ügy) első fokon a Tanulmányi Bi­ zottság (a továbbiakban: TB), a tanulmányi dékánhelyettes, illetőleg - a hallgatói jogviszonynak tanulmányi okból történő megszüntetése kérdésében - a Dékán, míg másodfokon a tanulmányi dékánhelyettes, illetőleg a Dékán jár el. (2) A TB hattagú, elnöke a Kari Tanács által választott vezető oktató. A TB további két oktató tagját a Kari Tanács, három hallgató tagját a Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: HŐK) választja meg 2-2 évre. A TB munkájában - szavazati jog nélkül - részt vesz a Ta­ nulmányi Osztálynak - a tárgyalt ügy szempontjából - illetékes elő­ adója. (3) A TB döntésének érvényességéhez az szükséges, hogy a döntésho­ zatalban legalább négyen (az elnök, egy oktató és két hallgató tag) részt vegyenek. A döntés egyszerű szótöbbséggel történik; szavazat­ egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (4) A TB jár el első fokon mindazon tanulmányi- és vizsgaügyben, amelyben a döntés joga nincs a tanulmányi dékánhelyettesnek, ille­ tőleg a Dékánnak fenntartva. 129 �így a TB dönt - az egyéni tanulmányi- és vizsgarend engedélyezéséről, - az u.n. méltányossági kérelmek felől, - tanévhalasztás (évkihagyás) engedélyezéséről, - tantárgyfelmentési kérelemmel kapcsolatos panasz ügyé­ ben, - újrahallgatási kötelezettség előírása alóli felmentés kérdé­ sében. (5) A tanulmányi dékánhelyettes hatáskörébe tartozik első fokon - a Köztársasági Ösztöndíj elnyerésére irányuló pályázati ké­ relmek rangsorolása, - más egyetemről (karról) átjelentkezni szándékozó hallgató átvétele, ideértve a PPKE másik karának párhuzamos kép­ zésre jelentkező hallgatójának ügyét is, - a Kar hallgatói által benyújtott tagozatváltási kérelmek elbí­ rálása, - a hallgatói rangsor jóváhagyása. (6) A TB eljárásának rendjét maga alakítja ki. (7) A TB első fokú döntése ellen a tanulmányi dékánhelyetteshez lehet a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezni. A tanulmányi dékánhelyettes által első fokon elbírált ügyekben a Dé­ kán a másodfokú hatóság. A másodfokú döntéssel szemben, vala­ mint a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen nincs helye jogorvoslatnak. (8) A hallgatói jogviszonnyal, valamint a hallgató tanulmányi és vizs­ gaügyeivel kapcsolatos határozatokat a hallgató leckekönyvébe be kell jegyezni. 3. § A tanulmányi ügyek intézésének szervei: (1) A Kar tanulmányi ügyeinek ügyvitelét a Tanulmányi Osztály végzi. Az osztály munkájáért az osztály vezetője felelős. A Tanulmányi Osztály feladatkörébe tartozik a felvételi eljárás lebonyolítása, a ta­ nulmányi ügyekben való tájékoztatás, az órarend összeállítása, a meghirdetett tantárgyak és az előadók nyilvántartása, az leckekönyv és az egyetemi anyakönyvek kezelése, a vizsgalapok kiadása, be­ gyűjtése és feldolgozása, az ismétlő-vizsgajegyek kiadása, a szigor­ lati nyilvántartások és a záróvizsga jegyzőkönyvek kezelése. Az osztály gondoskodik a diákigazolvánnyal összefüggő ügyintézésről, a szakdolgozatok nyilvántartásáról, valamint a végbizonyítvány (ab­ szolutórium) és az oklevelek (diplomák) kiállításáról. (2) Feladatainak ellátása során a Tanulmányi Osztály felhívásokat tehet közzé, figyelmeztetéseket adhat ki, valamint igazolásokat állíthat ki a hallgatói állapotról vagy a teljesített eredményekről. 130 �(3) A Tanulmányi Osztály illetékes előadója készíti elő döntésre a TBhez, illetőleg a tanulmányi dékánhelyetteshez benyújtott kérelmeket, véleményezi azokat, és részt vesz a TB ülésén azok megtárgyalásán. Gondoskodik a hozott határozatok írásba foglalásáról és közzététe­ léről, valamint a hallgató leckekönyvébe történő bejegyezéséről. (4) A Tanulmányi Osztály felett a felügyeletet a Kar nevében a tanul­ mányi dékánhelyettes gyakorolja. II. fejezet A TANULMÁNYOK RENDJE 4. § A tanulmányi idő, az oktatott tárgyak: (1) A tanulmányi idő nappali, levelező, és távoktatási tagozaton 10 fé­ lév. A hallgató - egyéni tanulmányi rend esetében - a kötelező óra­ számot rövidebb és hosszabb idő alatt is lehallgathatja, illetve a vizsgakövetelményeket rövidebb és hosszabb idő alatt is teljesítheti, így a hallgató tanulmányait 8 félévre összesűrítheti, illetve 12 félév­ re meghosszabbíthatja. (2) Teljesített a félév, ha a hallgató az abban a félévben kötelező vizs­ gák több mint a felét eredményesen letette és a félév tanulmányi át­ laga legalább elégséges (1,51 vagy felette). Ez a szabály nem érinti a 17. § (4) bekezdésben foglaltak alkalmazását. (3) A hallgató a nappali tagozaton tanulmányai során 4.000 összóraszámot köteles hallgatni, és eredményesen lezárni. (4) A nappali tagozaton a kötelezően felveendő heti óraszám 25 óra. A hallgató indokolt esetben kérheti ettől eltérő tanulmányi rend enge­ délyezését (5/A. §). (5) A kötelezően választható (alternatív) óra vagy speciálkollégium va­ lamely jogi főtárgyhoz kapcsolódó, specializálódást szolgáló tantár­ gyi-foglalkozás. Kötelezően választható óra esetén a hallgató szaba­ don, de kötelezően választ a tanszék által ajánlott órák közül. Köte­ lezően választható óra esetén a tanagyag számonkérésének módját a tanterv határozza meg. A speciálkollégiumokat az intézetek (tanszé­ kek) hirdetik meg az oktatott tárgyhoz kapcsolódó különleges isme­ retek elsajátítására. (6) A tanszékek előírhatják, hogy egy adott tárgy vizsgájának letétele előtt milyen más tárgyból kell eredményes vizsgát tenni. Ha egy tárgyból több kollokviumot kell letenni, előírható, hogy a vizsgák csak az adott tárgy tantervi sorrendjében teljesíthetők. 5. § (1) Levelező tagozaton a hallgató 10 féléven keresztül szombatonként általában hat vagy hét órás konzultáción köteles részt venni, és fél­ évenként a nappali tagozattal azonos vizsgarendben és azonos vizs131 �gakövetehnényekkel letenni az előírt szigorlatokat, valamint kötele­ ző kollokvium keretében számot adni a tanult anyagról. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések vonatkoznak a távoktatási tagozat hallgatóira is, azzal az eltéréssel, hogy a kötelező konzultá­ ción való részvételük a távoktatás szervei által - a szükségesnek megfelelően - előre meghatározott időpontokban kötelező. 5/A. § Egyéni tanulmányi rend (1) Egyéni tanulmányi rend, általában a III. évfolyamtól kezdve, első­ sorban a kiváló teljesítményt nyújtó hallgatóknak engedélyezhető. Az engedély alapján a hallgató - a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy részle­ ges felmentésben részesülhet, - vizsgáit a szorgalmi időszakban is, az illetékes tanszékkel egyeztetett időpontban, leteheti, - a soron következő tanév meghatározott tárgyait is felveheti lec­ kekönyvébe és azokból is köteles vizsgát tenni, - tanulmányait a tantervben meghatározott heti kötelező óraszám­ tól eltérő időkeret szerint folytathatja (4. § (4) bekezdés). (2) Egyéni tanulmányi rend annak a hallgatónak engedélyezhető, a) akinek az előző tanév összesített tanulmányi átlaga a 4,51 értéket eléri, vagy b) aki szakmai tanulmányok folytatása céljából legalább egy félé­ ven át külföldi felsőoktatási intézményben tanul, illetve c) akinek az egyéni tanulmányi rend engedélyezését rendkívüli kö­ rülmények (pl. hosszantartó, súlyos betegség, GYES) indokol­ ják. (3) Egyéni tanulmányi rend engedélyezése szükséges ahhoz is, ha a hallgató tanulmányait 8 félévre kívánja összesűríteni, illetőleg azo­ kat 12 félév alatt szeretné teljesíteni. (4. § (1) bekezdés) (4) Az egyéni tanulmányi rend engedélyezését a TB-tól kell kérni. A kérelemhez csatolni kell a hallgató tanrendi javaslatát, legalább két félévre előre. Félévenként legalább öt főtantárgyat kell a tanrendbe beállítani, vizsgakötelezettséggel. Ha ennek a hallgató nem tesz ele­ get, tőle az egyéni tanulmányi rend kedvezményét meg kell vonni. 6. § A hallgatói jogviszony (1) A Kar hallgatója a Karral hallgatói jogviszonyban áll, ami a beirat­ kozással jön létre s az oklevél kiadásáig, illetve a Karról történő jogerős elbocsátásig áll fenn. (2) A beiratkozás, a hallgatói jogviszony szünetelés részletes szabályait, a hallgatók jogait és kötelezettségeit a Kar Szervezeti és Működési Szabályzatának 13-16. §-ai tartalmazzák. (3) A tanulmányai folytatására évhalasztást kapott hallgatónak a Karral fennálló hallgatói jogviszonya szünetel; az évkihagyás időtartama 132 �alatt hallgatói jogait nem gyakorolhatja. A vizsgák letételére vonat­ kozó jog azonban a hallgatót, esetenként befizetett különülj* ellené­ ben megilleti a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje alatt is. (4) A tanulmányaikat megkezdő hallgatók beiratkozásuk alkalmával tájékoztatást kapnak a Karról, a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. (5) Az egyes tantárgyak tantervi követelményeiről, a számonkérés for­ máiról, a tankönyvekről, jegyzetekről, a tantárgy előadóiról, a kap­ csolattartás módjáról és eszközeiről minden félév elején az egyes tanszékek írásos tájékoztatót adnak, melyet a tanszék hirdetőtáblájá­ ra kell kifüggeszteni. A tanszéki hirdetőtáblán kell közölni az eset­ leges írásbeli zárthelyi dolgozatok és a vizsgák időpontját is. A tájé­ koztatót és a vizsgák időpontját egyidejűleg a távoktatási tagozat hallgatói számára is hozzáférhetővé kell tenni a távoktatási tagozat szervei által működtetett műszaki megoldás felhasználásával. Az írásbeli tájékoztatókat egyidejűleg meg kell küldeni a Tanulmányi Osztálynak és a Hallgatói Önkormányzatnak is. 7. § Részvétel a foglalkozásokon (1) A kötelező és a hallgató részéről szabadon választott órákon való részvétel elvárt. Az órákon való jelenlétet a tanszékek ellenőrizhe­ tik, s a tanszékek határozhatják meg a távoliét igazolásának, pótlá­ sának módját is. (2) A tárgy hallgatását az oktatók félévenként a leckekönyv aláírásával igazolják (Id. 12. §). (3) A távoktatásban a hallgató részvételét az oktatók a távoktatási kap­ csolattartás útján ellenőrzik. 8. § A tanulmányok megszakítása (évhalasztás) (1) A tanulmányok tartama alatt, méltánylást érdemlő okból a hallgató évhalasztás engedélyezését kérheti a TB-től. Az évhalasztás egy-egy tanévre, legfeljebb két alkalommal engedélyezhető. (2) Évhalasztást a tanév megkezdése előtt írásban kérhet a hallgató a TB-től. Első évben halasztás általában nem engedélyezhető. 9. § Átvétel más egyetemről, karról, tagozatról (1) A Kar bármely évfolyamon átvehet más - akár belföldi, akár külföl­ di - egyetem jogi karáról hallgatót. Az átvétel ilyenkor önköltséges csak költségtérítéses helyre történhet és a hallgató egy év elteltével a Kar keretében elért eredménye alapján átkerülhet a támogatott hall­ gatók közé, ha ennek egyéb feltételei is fennállnak. Az átvételről Ennek mértékét a Támogatásokról és díjakról szóló szabályzat tartalmazza. A 2000/2001-es tanévben ennek összege vizsgánként 10.000 Ft. 133 �hozott határozatban a Kar kötelezi a hallgatót az általa nem hallga­ tott, de a Kar tanulmányi rendjében kötelező tárgyak hallgatására, vagy felmenti azok alól. (2) A PPKE bármely másik egyetemi karának hallgatója kérheti párhu­ zamos képzés formájában a Kar levelező vagy távoktatási tagozatára való felvételét. Ez a két dékán hozzájárulása alapján történhet. Az ilyen hallgató nem első alapképzésben vesz részt, ezért tanulmányait mindvégig csak költségtérítéses formában végezheti. (3) Az (1), vagy a (2) bekezdés alapján történő átvétel a következő fel­ tételek együttes teljesítése esetén engedélyezhető: - a hallgató legalább négy (kivételes méltánylást érdemlő eset­ ben kettő) lezárt félévvel rendelkezzék; - az átvétel alapjául szolgáló félévek összesített tanulmányi át­ laga elérje, illetőleg meghaladja a 4,00 értéket; - vizsgajegyei között ne legyen négy vagy több elégtelen; - a másik kar dékánja az átvételhez (párhuzamos képzéshez) írásban hozzájáruljon. (4) A Kar indokolt és méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti saját hallgatójának az átlépést egyik tagozatról a másik tagozatra (tago­ zatváltás). Tagozatváltás után az első tanév, általában, csak költ­ ségtérítéses alapon teljesíthető. Ha azonban a tagozatváltást kérel­ mező hallgató, az előző tanévben elért eredménye alapján az új ta­ gozaton támogatott helyre lenne jogosult, az első évben nem kell költségtérítést fizetnie. Egy év után már az új tagozaton elért tanul­ mányi eredménye alapján kerül be a rangsorba és kerülhet támoga­ tott helyre, ha ennek egyéb feltételei is fennállnak. (5) Az átvétel (tagozatváltás) iránti kérelmeket a tanulmányi dékánhelyetteshez kell benyújtani (2. § (5) bek.). A kérelem általá­ ban csak teljes tanévre vonatkozhat, ezért a kérelmeket a tanév megkezdése előtt, legkésőbb augusztus 10-ig lehet, írásban, előter­ jeszteni. Ettől a szabálytól, kivételesen indokolt esetben, el lehet te­ kinteni. (6) Az átvett vagy párhuzamos képzésben részt vevő hallgató felment­ hető azoknak a tantárgyaknak a tanulmányi és vizsgakötelezettsége alól, amelyeket más egyetemen (Karon) eredményesen teljesített. A felmentés iránti kérelmeket minden félévben a tanítás megkezdését követő 3 héten *belül lehet a Tanulmányi Osztályon leadni. Az öszszegyűjtött kérelmeket a Tanulmányi Osztály juttatja el az illetékes tanszékhez, amely - a hozzá történő beérkezéstől számított 30 na­ pon belül - elbírálja azokat és döntéséről közvetlenül, írásban érte­ síti a hallgatót, valamint a Tanulmányi Osztályt. A tanszék elutasító döntése.ellen a TB-hez lehet 8 napon belül panasszal élni. A tan­ tárgyfelmentés kérdésében hozott jogerős határozatot a hallgató lec­ kekönyvébe a Tanulmányi Osztály bejegyzi. * A 2000/2001-es tanév 2. félévében: 2001. február 28-ig 134 �10. § Az áthallgatás szabályai (1) A Kar hallgatója külön engedély nélkül részt vehet másik felsőok­ tatási intézmény, illetve a PPKE más karának előadásain és foglal­ kozásain, ha tanulmányi kötelezettségeit ez nem zavarja. Az áthall­ gatás során tett vizsga a hallgató tanulmányi eredményébe nem számít be. (2) A TB, mérlegelve a lehetőségeket, dönt arról, hogy más egyetem hallgatója fogadható-e áthallgatásra a Karon. A PPKE más karának hallgatója a Kar előadásait - ha azok létszáma nem kötött - szaba­ don hallgathatja. 11. § Költségtérítéses első alapképzés, a hallgatók rangsora (1) A Kar az első évben az államilag finanszírozott létszámnál mintegy 20%-kal több hallgatót vesz fel költségtérítéses hallgatóként. (2) Év végén a Kar az adott évet végzett hallgatókat rangsorolja. Az el­ ső és második évfolyam minden évbeli rangsorának évfolyamonként és tagozatonként utolsó 10-10%-ába tartozó hallgatókat a Kar elbo­ csátja az intézményből. Nem lehet ez okból elbocsátani a hallgatót, ha az éves összesített tanulmányi átlageredménye a 3,00 értéket meghaladja. A 10%-ba beleszámítanak minden évben a más okból kimaradó hallgatók is. Kivételes méltánylást érdemlő esetben a rangsor utolsó 10%-ában szereplő hallgató egy ízben kérelmezheti a Dékántól, hogy költségtérítéses hallgatóként folytathassa tanulmá­ nyait. (3) Az éves rangsor megállapítása a félévi és az év végi eredmények összegzésével évfolyamonként és tagozatonként külön-külön törté­ nik. A rangsorban szereplő érték tört szám, amelynek nevezője az adott félévben kötelező vizsgával járó tantárgyak száma (hozzáadva az adott időszakban pótolt, illetőleg pótlandó kötelező vizsgák szá­ mát), számlálója pedig a nevezőben szereplő kötelező vizsgákon el­ ért vizsgajegyek számszerű összege, beleértve az esetleges elégtelen jegyeket is. (4) A rangsor megállapítása ellen a hallgató számítási hiba esetén pa­ nasszal fordulhat a Tanulmányi Osztályhoz. Ha a vita meghallgatás­ sal nem rendezhető, a döntést a tanulmányi dékánhelyettes jogosult meghozni. Döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, de ha később megállapítást nyerne, hogy mégis számítási hiba történt, a Tanulmá­ nyi Osztály az eredményt hivatalból köteles módosítani. (5) A rangsort minden tanév lezárása után ki kell függeszteni a Tanul­ mányi Osztály hirdetőtábláján. 135 �12. § A leckekönyv (1) A leckekönyv a beiratkozások megtörténtét, a tanulmányi és vizsga­ kötelezettségek miként teljesítését és az ezekkel kapcsolatos körül­ ményeket igazoló okirat. Megőrzéséért, kezeléséért a hallgató, va­ lamint a Tanulmányi Osztály felelősséggel tartozik. A leckekönyvbe csak az illetékes oktató, a Dékán, a tanulmányi dékánhelyettes, a Tanulmányi Osztály vezetője és illetékes előadója tehet bejegyzést. A leckekönyvbe tett minden bejegyzést azzal párhuzamosan készí­ tett okiratban (vizsgalap, vizsgajegyzökönyv, határozat stb.) is rög­ zíteni kell, melyek őrzéséről a Tanulmányi Osztály gondoskodik. (2) A leckekönyvet az első beiratkozáskor kell megnyitni, s a tanulmá­ nyok befejezése, illetve a hallgatói jogviszony megszűnése után azt a hallgatónak ki kell adni. A tanulmányok folytatása alatt a lecke­ könyvet a Tanulmányi Osztály őrzi. A Tanulmányi Osztály köteles egybevetni a leckekönyvi bejegyzéseket az azok alapjául szolgáló okiratokkal, valamint ellenőrizni a fénykép és a hitelesítő szalag sértetlenségét. Az esetleges eltérést a tanulmányi dékánhelyettes ki­ vizsgálja és megállapítja, hogy melyik bejegyzés a hiteles. A lecke­ könyvben szereplő valamennyi bejegyzést az anyakönyvbe, és a számítógépes nyilvántartásba is be kell vezetni. (3) A leckekönyv elvesztésének tényéröl, annak időpontjáról és körül­ ményeiről a Tanulmányi Osztályon jegyzőkönyvet kell felvenni. Az újonnan kiállított leckekönyvben fel kell tüntetni, hogy milyen elve­ szett leckekönyv helyett állították ki és az addig teljesített tanul­ mányi és vizsgakötelezettségek eredményét az anyakönyv alapján hivatalos bejegyzésként be kell vezetni. (4) A leckekönyvben vakarás, átfestés, törlés eszközlése, illetéktelen bejegyzés, bejegyzés és aláírás meghamisítása fegyelmi vétséget valósít meg. III. fejezet AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSE 13. § A leckekönyv aláírása (1) A leckekönyvben felvett tantárgy aláírása igazolja, hogy a hallgató az adott tantárgy elméleti és/vagy gyakorlati foglalkozásaira meg­ állapított kötelezettségeit teljesítette. (2) A leckekönyv aláírásának feltételeit a tantárgyi programok alapján az adott tantárgy (speciálkollégium, gyakorlat stb.) oktatója (a to­ vábbiakban együtt: a tantárgyjegyzö) határozza meg. Az aláírás fel­ tételeit az oktatás megkezdése előtt közölni kell a hallgatókkal. A közlés írásban (a tanszéki hirdetőtáblán) történjék, és a tantárgy­ 136 �jegyző küldje meg a feltételeket a Tanulmányi Osztálynak, valamint a Hallgatói Önkormányzatnak is. (3) Az aláírás megtagadását legkésőbb az utolsó előadás (foglalkozás) során közölni kell az érintett hallgatóval és a Tanulmányi Osztállyal. Az aláírás megtagadása esetén a leckekönyv megfelelő rovatába „aláírás megtagadva” bejegyzést kel tenni. Kötelező tantárgy esetén a tantárgy újbóli hallgatását a tanulmányok folyamán pótolni kell. Szabadon választott tantárgy (pl. speciális kollégium) aláírásának megtagadása esetén a tantárgyat a leckekönyvből törölni kell. Az er­ re vonatkozó bejegyzést a Tanulmányi Osztálynak kell eszközölnie, „TÖRÖLVE” bélyegző-lenyomat alkalmazásával. (4) A hallgató féléves vizsgáit akkor kezdheti meg, ha - tandíj (költségtérítés) befizetési kötelezettségének eleget tett, vagy fizetési kötelezettsége alól halasztást, illetve felmentést ka­ pott, valamint - leckekönyvét a felvett tantárgyakból aláíratta. A tantárgyi aláírást a féléves vizsga során is meg lehet szerezni. A félév érvényes le­ zárásának feltétele valamennyi aláírás megléte. 14. § A vizsgák fajtái és értékelésük módja (1) A tárgyakat lezáró vizsgakötelezettség lehet beszámoló, kollokvium vagy szigorlat. (2) A beszámoló szóban vagy írásban történik. A tantárgy előadója elő­ re ismertetett feltételei szerint évközi munkát (pl. feladatmegoldás, kiselőadás tartása) is elfogadhat beszámoló helyett. A beszámoló értékelése három fokozatú jeggyel történik: Kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. A beszámoló nem felelt meg minősítését a vizsgaidőszak végéig kell kijavítani. Ha a kötelezően választható tantárgyból írásbeli beszá­ molót tartottak, a hallgató kérheti, hogy szóbeli vizsgán javíthasson eredményén. A beszámolókat a szorgalmi időszak utolsó 2 hetétől lehet megtartani. Kötelezően választható tantárgyból szerzett nem felelt meg jegyet két alkalommal lehet megkísérelni kijavítani; har­ madszorra a tantárgyat újból le kell hallgatni és abból beszámolni. (3) A kollokvium egy - nappali tagozaton esetleg két - félévi anyagból a tantárgyjegyző, vagy az általa megbízott személy előtt szóban történik. Ha a tárgy jellege indokolja, a kollokvium kivételesen írás­ beli is lehet. Két féléves anyagból a kollokvium mindig szóbeli (év­ záró kollokvium). A tanrendben meghatározott esetekben a sikerte­ len vagy halasztott kollokvium év végén összevontan pótlandó. Ha a tárgy jellege indokolja, a kollokvium kivételesen írásbeli is lehet. Két féléves anyagból a kollokvium mindig szóbeli (évzáró kollokvi­ um). Ha a tanrend egy féléves vizsgát összevonhatónak minősít és a tanév végén az adott tantárgyból szigorlatot kell tenni, a féléves kollokviumot nem kell külön bepótolni. Összevontan pótolható 137 �kollokvium esetén az illetékes tanszék vezetője előírhatja, hogy az összevont kollokvium féléves részeit külön kell értékelni (vagyis a hallgató két vizsgajegyet kap). (4) A szigorlat a tárgy teljes oktatott anyagából bizottság előtt tett szó­ beli vizsga. A szigorlati bizottság legalább kéttagú, melynek egyik tagja a tantárgyjegyző vagy a Kar más minősített oktatója. (5) A kollokvium és a szigorlatok értékelése ötfokozatú - jeles (5), - jó (4), - közepes (3), - elégséges (2), - elégtelen (1) osztályzattal történik. (6) A tanulmányi átlagba a kollokviumok és a szigorlatok - ez utóbbiak kétszeres értékkel - számítanak be. A beszámolók (gyakorlati je­ gyek, nyelvi jegyek), kiválóan megfelelt minősítését 0.1 értékkel kell a tanulmányi átlagba beszámítani. Az összesített átlageredmény azonban az 5.0 értéket így sem haladhatja meg. 15. § A vizsgák időpontjai (1) A vizsgaidőszakban leteendő vizsgákra az időpont kitűzése (jelent­ kezés) a tantárgyjegyzö által a vizsgaidőszakot mintegy másfél hó­ nappal megelőzően - november 1-jén, illetőleg április 1-jén kifüg­ gesztendő meghatározott rendben és módon történik. A vizsga­ napokat és azokon belül a vizsgáztatásra nyitva álló időtartamot, le­ hetőség szerint a vizsgaidőszakban elosztva, úgy kell ekkor megad­ ni, hogy a vizsgáztatandók számához képest mintegy másfélszeres legyen a választási lehetőség. írásbeli vizsga esetén is legalább há­ rom időpont adandó meg a vizsgaidőszak különböző periódusaira elosztva, és külön meg kell hirdetni a jegy beírásának időpontját is. (2) A jelentkezésen változtatás a vizsgaidőszak folyamán csak halasztá­ si díj fizetése mellett lehetséges. A változtatás időbeli kereteit és le­ bonyolítása módját a vizsga ügyintézését bonyolító tanszék határoz­ za meg. Módosítási kérelmek elfogadására a másfélszeres meghir­ detett kereten belül kell lehetőséget biztosítani. Többletidőpont kitű­ zését a hallgató nem igényelheti. (3) A vizsgák időpontjának meghatározásánál törekedni kell arra, hogy a várakozási idő ne legyen túl hosszú (órára vagy de-du megosztás­ ban). A vizsgázó legkésőbb az erre kitűzött időpontban vizsgára tartozik jelentkezni. Ha a jelentkezést elmulasztja, a vizsgáztató nem köteles őt más időpontban a vizsganapon fogadni. írásbeli vizsga kezdetéről késés a vizsgán való részvételből kizárást vonhat maga után és ugyancsak mulasztást jelent. (4) Ha a vizsga a kitűzött időpontban a vizsgáztató miatt nem tartható meg, a hallgató részére a tanszék köteles a vizsgaidőszak alatt újabb 138 �vizsgaidőpontot biztosítani. Halasztási díjat ilyenkor nem kell fizet­ ni. Ilyen esetben a tanszéknek kell gondoskodnia az érintett hallga­ tók megfelelő értesítéséről. (5) A mulasztás vizsgaidőszakon belüli pótlására a tantárgyjegyző le­ hetőséget adhat, ha az előre megadott vizsgaidőpontokon belül arra mód van és a hallgató ezt ilyen időpontra halasztási díj megfizetésé­ nek igazolásával legalább két nappal előbb kéri. A tantárgyjegyző adhat pótlási lehetőséget ugyanilyen feltételekkel a vizsgaidőszakon belül másik általa alkalmasnak talált időpontra is. Vizsgaidőszakban történő pótlás esetén a mulasztás rangsort érintő következményei nem állnak be. (6) Ha a pótlásra csak a vizsgaidőszakon túl van lehetőség, a halasztási díj fizetése mellett az átlagszámítási hátrány is beáll.(A le nem tét vizsga „0” ponttal kerül értékelésre.) Az ilyen mulasztást a lecke­ könyvben a Tanulmányi Osztály „Halasztott vizsga” megjelöléssel rögzíti. A pótlólag letett vizsgát a leckekönyvben a vizsga letétele­ kor a folyó félév tárgyai után külön sorban kell feltüntetni „pótolt beszámoló/kollokvium” megjelöléssel. 16. § A vizsgáztatás rendje (1) A vizsgáztatást a Kar hivatalos helyiségeiben kell lefolytatni. E sza­ bálytól az intézet (tanszék) vezetője indokolt esetben eltérést enge­ délyezhet, kijelölve a vizsga helyét. (2) A szóbeli vizsgák nyilvánosak. (3) A vizsgák nyugodt légköréről a vizsgáztató, illetve a bizottság elnö­ ke gondoskodik. (4) Vizsgázni csak leckekönyvvel lehet. A vizsgáztató a felelet értéke­ lését a vizsga után a leckekönyvbe és a vizsgalapra beírja. Az aláírt vizsgalapokat legkésőbb a vizsga másnapján a Tanulmányi Osztály­ ra kell továbbítani. 17. § A sikertelen vizsga megismétlése (utóvizsga) és a javító vizsga (1) Az „elégtelen” vagy „nem felelt meg” eredménnyel zárult sikertelen vizsgát a hallgató legfeljebb két alkalommal megismételheti (utó­ vizsga). (2) Sikertelen vizsga megismétlése esetén utóvizsgadíjat kell fizetni. Ha a hallgató az adott vizsgaidőszakban kijavítja a sikertelen vizsgát, tanulmányi átlagába mind az elégtelen, mind, az új jegy beleszámít. A következő tanulmányi időszakban kijavított sikeres vizsga jegye már az új tanulmányi félév átlagába számít. (3) Utóvizsga letételére a vizsgaidőszak után is sor kerülhet, legkésőbb a következő vizsgaidőszak végéig. A sikertelen vizsgák vizsgaidő­ szakon kívül történő kijavításának időpontját az illetékes tanszék határozza meg. 139 �(4) Amennyiben a hallgató a tanév végéig nem teljesítené az adott év­ folyam részére a tanrendben előírt valamennyi vizsgakötelezettsé­ gét, az évfolyam lehallgatását meg kell ismételnie. Az évismétlést csak költségtérítéses hallgatóként végezheti. A megismételt tanév során nem kell vizsgát tenni (beszámolni) azokból a tantárgyakból, amelyekből korábban már legalább közepes (3) érdemjegyet szer­ zett, illetőleg „megfelelő” minősítéssel beszámolt. Évismétlésre a tanulmányok során csak egyszer kerülhet sor. Ha újból beállnak az évismétlés feltételei, a hallgatót a Karról el kell bocsátani. (5) A Dékán egy alkalommal, különösen indokolt esetben, méltányos­ ságból engedélyezheti másodszori évismétlést, vagy évismétlés he­ lyett a következő évfolyamra történő beiratkozást. A határozatban az elmaradt vizsga('k) teljesítésére záros határidőt kell megállapíta­ ni. (6) A hallgatónak joga van ahhoz, hogy az utóvizsgát második alka­ lommal kéttagú bizottság, szigorlat esetében pedig eltérő összetételű bizottság előtt tehesse le. Igényét a tanszékkel előzetesen írásban kell közölnie. (7) Ha a hallgató a kapott érdemjegyet javítani akarja, félévenként egy tantárgyból újabb vizsgát (javítóvizsga) tehet. (8) Utóvizsga, illetőleg javító vizsga letételére beszámoló esetén a vizs­ gáztató mérlegelése szerinti idő elteltével, kollokvium esetén lega­ lább két hét, szigorlat esetén legalább három hét múlva adható újabb időpont, az utóvizsgadíj (javító vizsgadíj) befizetésének igazolása mellett. Az időszak lerövidítésére, indokolt esetben, a tantárgyjegy­ ző adhat engedélyt. (9) Három sikertelen vizsga után, újabb utóvizsgához a tantárgy újrahallgatása szükséges (tárgyismétlés). Az újrahallgatási kötelezettség alól, indokolt esetben, a TB - a tantárgyjegyző véleményének kiké­ rése után - felmentést adhat. A TB ezen határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. (10) A halasztott, az utó- és a javító vizsgák díját minden évben a Dé­ kán állapítja meg és azt a tanév kezdetén a Tanulmányi Osztály hir­ dető tábláján ki kell hirdetni. A bizottság előtt leteendő kollokvium, valamint a szigorlat halasztási, ismétlési díja a más vizsga díjának kétszerese, a záróvizsga ismétlési díja a szigorlati díj kétszerese. 18. § A tanulmányi átlageredmény kiszámítása (1) A vizsgaidőszak befejezésekor az oktatási időszakot a Dékán, vagy a tanulmányi dékánhelyettes a leckekönyv aláírásával érvényesíti. (2) A tanulmányi átlag-eredményt a vizsgaidőszakot követően hala­ déktalanul meg kell állapítani. Az átlageredményt a 11. § (3) bekez­ dés és a 17. § alapján kell kiszámítani. 140 �(3) Az átlageredményt két tizedes jegy pontosságig kell kiszámítani, és az eredményt be kell vezetni a hallgató leckekönyvébe és az anya­ könyvbe. (4) A tanulmányi átlageredmény: - kitűnő, ha az átlag 5,00 - jeles, ha az átlag 4,51-4,99 - jó, ha az átlag 3,51-4,50 - közepes, ha az átlag 2,51-3,50 - elégséges, ha az átlag 1,51-2,50 - elégtelen, ha az átlag 1,50 vagy alatta 19. § Elbocsátás tanulmányi okból (1) - Négy elégtelen vagy meg nem felelt vizsga (beszámoló, kol­ lokvium, szigorlat) azonos tárgyból (akár több tanév folya­ mán); n égy elégtelen vagy meg nem felelt kötelező vizsga egy tan­ évben, továbbá - két elégtelen (1,51 átlagot el nem érő) félév a tanulmányok folyamán az egyetemi hallgatói jogviszony megszüntetését vonja maga után. A megszüntető határozatot a Tanulmányi Osztály fel­ terjesztése alapján a Dékán hozza. Vele szemben — számítási hiba kivételével - jogorvoslatnak helye nincs, a Dékán azon­ ban egy ízben, méltányosságból, engedélyezheti a tanulmá­ nyoknak költségtérítéses alapon történő folytatását. (2) Ha a hallgató egyszer már méltányosságból mentesült az elbocsátás alól, többet vele szemben méltányosság nem gyakorolható, ha az el­ bocsátás feltételei ismét beállnak. (3) A Tanulmányi Osztály figyelemmel kíséri az elégtelen osztályzatok és az elégtelen félévek alakulását és szükség esetén az (1) bekezdés szerint él felterjesztéssel a Dékánhoz. (4) Ha a hallgató függő helyzetben van (mielőtt sikertelen vizsgái okán az eljárást vele szemben a Kar lefolytatta volna) és más egyetem jo­ gi karára át kíván iratkozni, a Dékán ehhez hozzájárulhat és az eljá­ rást megszünteti. Ebben az esetben azonban a hallgató a Karról tá­ vozni köteles és az eljárás lefolytatását már nem kérheti, akkor sem, ha a kiszemelt másik intézmény nem vette volna át. (5) A hallgatói jogviszonynak a 11. § (2) bekezdése alapján történő megszüntetése hasonló eljárás alapján történik. 20. § Évfolyamdolgozat (1) Az 5., valamint a 7. félév szorgalmi időszakában a hallgatónak év­ folyamdolgozatot kell készítenie. Az évfolyamdolgozatot írógépen vagy számítógéppel írva, tartós kötésben az adott félév vizsgaidő­ szakának megkezdéséig kell az illetékes tanszéken benyújtani. 141 �(2) Az évfolyamdolgozat minimális terjedelme (a címlapon, tartalomés az irodalomjegyzéken túl) 20.000 n (kb. 12 oldal (fél ív), 1,5-ös sortávolsággal, 14-es betűmérettel írva), amelyet a benyújtásáig hallgatott kötelező, vagy alternatív tárgyakból a tanszék által ajánlott, illetőleg jóváhagyott témában lehet készíteni. A tanszékek az ajánlott témák jegyzékét minden év október 1-ig teszik közzé. (3) A tanszékek az évfolyamdolgozathoz konzulenst biztosítanak. A hallgató témát az 5. és 7. félév szorgalmi időszakának az elején, az ajánlott témák jegyzékének közzétételét követően köteles választani. (4) Az évfolyamdolgozatok értékelése 1-5 érdemjeggyel történik, ami a tanulmányi átlagba beszámít. Az évfolyamdolgozat benyújtásának késedelmére a vizsgahalasztás szabályait kell értelemszerűen alkal­ mazni. (5) Az évfolyamdolgozattal kapcsolatos adminisztratív feladatokról a „Szabályzat az évfolyamdolgozatok kezelésére” rendelkezik. IV. fejezet A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, A SZAKDOLGOZATRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 21. § A végbizonyítvány (1) A végbizonyítvány (abszolutórium) azt tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségének mindenben eleget tett. (2) A végbizonyítvány akkor állítható ki, ha a hallgató - egyéb, a tan­ rendben szereplő tanulmányi kötelezettségeinek teljesítése mellett eredményes szigorlatot tett a következő tárgyakból: a. büntető eljárásjog, b. egyetemes állam-és jogtörténet, c. európajog, d. közgazdaságtan, e. magyar állam- és jogtörténet, f. munkajog, g. nemzetközi közjog, h. nemzetközi magánjog, i. pénzügyi jog, j. polgári eljárásjog, k. római jog. (3) A végbizonyítványt a Dékán írja alá a hallgató leckekönyvében. 142 �22. § A szakdolgozat (1) A hallgató az egyes tanszékek által meghirdetett, vagy a sajátmaga által választott és az illetékes tanszék által előzetesen jóváhagyott témát dolgozhatja fel szakdolgozatában, a záróvizsgán szereplő, vagy más, kötelezően oktatott, illetőleg kötelezően választható (al­ ternatív) elméleti, vagy szakjogi tárgyból. (2) A hallgatók kötelesek a 8. félév szorgalmi időszakának végéig szak­ dolgozati témát választani. Az illetékes tanszék vezetője határoz a szakdolgozattémájának elfogadásáról és konzulens kijelöléséről. (3) A szakdolgozati témát a tanszéken kiadott űrlapon kell a tanszéken bejelenteni. A téma elfogadása és a konzulens kijelölése után a hall­ gatónak legalább két alkalommal kell konzultáción részt vennie. Ennek során a konzulens megbeszéli a hallgatóval a munka szem­ pontjait, menetét, felhívja a figyelmet a vonatkozó szakirodalomra, áttekinti a hallgató vázlatát stb. A konzultációs időpontokat a szak­ dolgozati űrlapon rögzíteni kell. (4) A szakdolgozatot három példányban kell - a kitöltött űrlappal együtt - a Tanulmányi Osztályon leadni; (ebből legalább egy pél­ dányt kemény kötésben) írógéppel vagy számítógépen írva. A szak­ dolgozat minimális terjedelme 100.000 n (betűhely), gyakorlatilag kb. 60 gépelt oldal, 1,5-es sortávolsággal, 14-es betűmérettel írva. A szakdolgozatnak tartalmaznia kell tartalomjegyzéket, a felhasznált irodalom felsorolását, az idézeteket pedig (a szerzői jogi törvény szerint) lábjegyzettel kell ellátni, megjelölve pontosan az idézet for­ rását. (5) Az OTDK-n 1.-3. helyezést szerzett, vagy különdíjjal jutalmazott dolgozatot - ha egyébként megfelel az ebben a Szabályzatban meg­ határozott feltételeknek - szakdolgozatként jeles (5) eredménnyel kell elfogadni. (6) A szakdolgozatot az illetékes tanszék vezetője által kijelölt kéttagú bizottság előtt kell megvédeni. A bizottság egyik tagja a konzulens, másik tagja a tanszék oktatója. A bizottság egy tagja egyetemi tanár vagy egyetemi docens legyen. (7) A szakdolgozat védése nyilvános. A védés során meg kell győződni a dolgozat szerzőségéről és arról, hogy a szakdolgozatban kifejtett nézeteit, véleményét meg tudja-e védeni a szerző. A szakdolgozat megvédhető TDK ülés keretében is, ebben az esetben a konzulensen kívül két diák opponensnek is értékelnie kell a dolgozatot. (8) A szakdolgozatot a konzulens írásban értékeli és javaslatot tesz a bi­ zottságnak az érdemjegyre. A védésre alkalmatlan dolgozat átdolgo­ zásra, kijavításra egyszer visszaadható. A szakdolgozat védését, új szakdolgozat alapján, legfeljebb két alkalommal lehet megkísérelni. (9) A leadott, védésre alkalmas szakdolgozatot a tanszék a leadástól számított 15-45 napon belül védésre kitűzi. Ennek figyelembevéte­ lével célszerű a tavaszi záróvizsga-időszakot megelőzően január kö­ 143 �zepéig, az őszi záróvizsga-időszak előtt pedig július közepéig be­ nyújtani, védésre, a szakdolgozatot. (10) A szakdolgozat a tanszékvezető engedélyével idegen nyelven is benyújtható. 23. § A záróvizsgára bocsátás feltételei (1) A záróvizsgára bocsátás feltétele, hogy a hallgató - rendelkezzék végbizonyítvánnyal, - sikerrel megvédje nyelvből állami, illetőleg államilag egye­ nértékűnek elismert középfokú, „C” típusú nyelvvizsgával, valamint egy másik idegen nyelvből legalább az Idegennyelvi Lektorátus által elfogadott nyelvismereti igazolással. (2) Záróvizsgát a végbizonyítvány kiállításától számított három éven belül lehet tenni. Ezt a határidőt a Dékán különös méltánylást ér­ demlő esetben meghosszabbíthatja. 24. § A záróvizsga (1) A záróvizsgán a jelöltnek arról kell tanúságot tennie, hogy a felső­ fokú jogi képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. (2) A záróvizsga tárgyai: a) jog- és állambölcselet, b) közjog (alkotmányjog és közigazgatási jog), c) magánjog és kereskedelmi jog, d) büntetőjog. (3) A záróvizsga meghatározott záróvizsga-időszakban tehető le. A ta­ vaszi záróvizsga-időszak: április-május hónap, az őszi: október­ november hónap. (4) Záróvizsgára meghatározott hétre lehet csak jelentkezni. Az egyes tárgyak záróvizsgái között legalább két hétnek kell eltelnie. A záró­ vizsgára egy csoportban - a tárgytól függően - legfeljebb 10-15 hallgató jelentkezhet. Amennyiben az adott tárgyból egy nap kettő vagy több bizottság vizsgáztat, az előre összeállított bizottságokhoz a hallgatókat sorsolni kell. 25. § A záróvizsga bizottság (1) Záróvizsgát a záróvizsga bizottság előtt kell tenni. (2) A záróvizsga bizottságok elnökeit és tagjait a Dékán előterjesztésére a Rektor bízza meg, legfeljebb három évre. Az egyes bizottságok elnökeit és tagjait a Rektor által kinevezett külső tagok és a Kari oktatók közül az adott Intézet vezetője javaslatára a Dékán kéri fel. (3) Egy-egy záróvizsga bizottságnak az elnökön kívül két tagja van. El­ nök, valamint bizottsági tag a szakterület elismert külső szakembere, vagy a Kar egyetemi tanára, illetőleg docense lehet. A bizottság 144 �egyik tagja kivételesen adjunktus is lehet. A bizottságok összeállítá­ sát előzetesen a vizsga előtt nem hozzák nyilvánosságra. (4) A záróvizsga bizottságban lehetőleg vegyen részt külső szakember is. (5) A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai osztályozzák, majd zárt ülésen megállapítják az osztályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (6) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, amit aláírás után a lec­ kekönyvvel együtt át kell adni a Tanulmányi Osztálynak, 26. § A záróvizsga eredménye, a sikertelen záróvizsga megismétlése (1) A záróvizsgán az értékelés tárgyanként 1-5 érdemjeggyel történik. A záróvizsga eredményét az elnök hirdeti ki együttesen az adott na­ pon vizsgázók előtt. (2) Sikertelen záróvizsga esetén a jelölt összesen annyi alkalommal te­ het ismételt záróvizsgát, ahány tárgyból a vizsga áll, egy tárgyból azonban legfeljebb két alkalommal. (3) A záróvizsgán egy tárgyból elégtelen osztályzatot szerző, vagy kellő kimentés nélkül meg nem jelenő hallgató részére biztosítani kell a lehetőséget, hogy még ugyanabban a záróvizsga-időszakban ismét megpróbálhassa az adott tantárgyból sikeres záróvizsga letételét. Ez a lehetőség akkor illeti meg a hallgatót, ha biztosítható a 24. § (4) bekezdésében megszabott időköz betartása és az oklevél kiállításá­ nak a megismételt vizsga sikeres letétele az egyetlen, még hiányzó feltétele. Erre a célra a Dékán két hetes pótvizsga időszakot rendel­ het el. (4) Ha a jelölt nem tudta a záróvizsgát teljesíteni a végbizonyítvány megszerzését követő három év alatt, vagy kimerítette az ismételt vizsgázás kereteit, kérelmére a Dékán kivételesen újabb záróvizsgát engedélyezhet. 26/A. § A szakdolgozattal és a záróvizsgával kapcsolatos adminisztratív feladatok (1) A szakdolgozattal és a záróvizsgával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat a Tanulmányi Osztály látja el; itt kell leadni az elkészült szakdolgozatot és itt lehet jelentkezni záróvizsgára. A Tanulmányi Osztály gondoskodik a záróvizsga napján a leckekönyveknek és a jegyzőkönyv-űrlapoknak az illetékes bizottsághoz történő eljuttatá­ sáról, illetve vizsga után itt kell a bizottságnak a leckekönyveket és a kitöltött és aláírt vizsga-jegyzőkönyveket leadni. (2) A szakdolgozatot elkészülte után a Tanulmányi Osztályon kell lead­ ni. A leadott dolgozatokat a Tanulmányi Osztály az alábbiak szerint veszi nyilvántartásba: 145 �a ) Leadáskor a szakdolgozaton - ha ezt a hallgató nem tette volna meg - azonnal, az átvételkor fel kell tüntetni a konzulens nevét, a dolgozat leadási dátumát, továbbá az első és az utolsó oldalra rá kell nyomni a Kar körbélyegzöjét. A szakdolgozatba be kell tenni a kitöltött űrlapot. b ) A szakdolgozatokat tanévenként és szakonként elkülönítve kell nyilvántartani. Ennek tartalmaznia kell - a hallgató nevét, a dolgozat címét, a dolgozat oldalszámát, a konzulens nevét. (3) A Tanulmányi Osztály a nyilvántartásba vett dolgozatokat haladék­ talanul átadja az illetékes tanszéknek. (4) Védés után a szakdolgozatokat, megőrzés céljából, a Könyvtárnak kell átadni, amely azokat zárt anyagként kezeli és csak oktatóknak adhatja ki. 27. § Az oklevél (1) A sikeres záróvizsga alapján a Kar ajelölt számára doktori oklevelet állít ki. Az oklevelet a Rektor és a Dékán írja alá. (2) A szabvány-oklevél magyar és angol nyelven kerül kiállításra. Amennyiben ajelölt kéri, részére - külön térítés ellenében - magyar és latin nyelven megírt, díszes oklevelet is ki kell állítani. A díszes oklevél, annak minősítésétől függően, különböző külalakkal kerül kiállításra. (3) Az oklevél minősítését egyrészről a négy záróvizsga-tárgy és a szakdolgozat öt értékéből alkotott átlagból (a) mint egyik tényező­ ből, másrészt a 11 kötelező szigorlat átlagából (b), mint másik té­ nyezőből számolt egyszerű számtani átlag adja (a+b:2). A sikertelen vizsgák osztályzatát az oklevél minősítésének kiszámításánál fi­ gyelmen kívül kell hagyni. (4) A (3) bekezdés szerint számított átlageredmény alapján a doktori cím megszerzését tanúsító oklevél minősítése lehet: „Praeclare” 5,00 „Summa cum laude” 4,51-4,99 „Cum laude” 3,51-4,50 „Rite” 2,00-3,50 (5)Kitüntetéses (praeclare) oklevelet az kap, aki a záróvizsgán minden tantárgyból jeles eredményt ért el, szakdolgozatának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, összes többi vizsgájának és gyakor­ 146 �lati jegyének átlaga legalább jó, továbbá osztályzatai között köze­ pesnél rosszabb jegy nincsen. 28. § Hatálybalépés 1. 2. A módosított Tanulmányi és vizsgaszabályzatot a 2000/2001-es tanév 2. félévétől kezdve kell alkalmazni. A 27. § 3. bekezdését 2001. szeptember 1-től kell alkalmazni. Dr. Radnay József s.k. dékán a Kari Tanács 2001. február 6-i 1/2001. sz. határozata alapján 147 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR FELVÉTELI SZABÁLYZAT I. fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A jelentkezés 1. § (1) A Kar nappali tagozatára hallgatónak az jelentkezhet, aki; a.) magyar középiskolában érettségizett, b.) külföldi oktatási intézményben érettségizett, és végzettségét nemzetközi szerződés alapján elismerték vagy honosították (2) Kivételesen, különösen indokolt esetben az is jelentkezhet a Kar nappali tagozatára, aki már rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel (oklevéllel). 2. § (1) A Kar levelező tagozatára hallgatónak az jelentkezhet, aki; a.) már rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel (okle­ véllel), b.) megfelel az 1. §. (1) bek. megjelölt feltételeknek, c.) párhuzamos képzésre jelentkezik a Tanulmányi és Vizsgasza­ bályzat szerint. (2) A Kar távoktatási tagozatára hallgatónak az jelentkezhet, aki meg­ felel az (1) bekezdésben megjelölt feltételeknek, és kijelenti, hogy a távoktatási képzés formában való részvétel követelményeit tudomá­ sul veszi és a részvételhez szükséges eszközöket és feltételeket a maga részéről biztosítja. 3. § (1) A Karra való jelentkezés az OM által alkalmazott formanyomtatvá­ nyokon történik, az évente kibocsátott felvételi tájékoztató alapján. (2) A jelentkezési laphoz csatolni kell; a.) a legmagasabb középiskolai, illetve felsőfokú végzettséget iga­ zoló okirat fénymásolatát, b.) a többletpontokat igazoló okiratokat fénymásolatban, c.) érettségizetteknél a négy középiskolai év végi bizonyítvány fénymásolatát, ' d.) a felvételi költségtérítés befizetésének igazolását, e.) önéletrajzot. 148 �Eredeti okiratot az Egyetem a jelentkezéshez nem kér, a postán küldöttek másolását nem vállalja és értük felelősséget sem vállal. A másolatokat a beiratkozáskor hitelesíti a Tanulmányi Osztály. (3) A hiányosan beküldött jelentkezési lap hiánypótlására a Tanulmányi Osztály írásban felhívja a jelentkezőt. A hiánypótlás végső idő­ pontja a szóbeli vizsga megkezdése. A szóbeli vizsga megkezdése után csatolt okirat figyelembe vétele a felvételi eljárásban nem igé­ nyelhető. (4) A jelentkezési lapokat az OM által megjelölt határidőig kell be­ nyújtani. (5) A Kar a megjelölt keretszámon felül, mintegy 20%-nyi hallgatót, önköltséges hallgatóként vehet fel. II. fejezet A FELVÉTELI ELJÁRÁS 4 . § A Kar felvételi eljárásának célja, hogy a jelentkezettek közül a Kar kiválassza a középiskolai tanulmányok alapján leginkább felkészült és a jogi pályára képességei szerint alkalmasnak tartott hallgatókat. 5 .§ (1) A Kar a felvétellel kapcsolatos tudnivalókat minden évben a Felvé­ teli Tájékoztatóban közli. (2) A Kar a felvételi idejéről és helyéről a jelentkezőt legalább 15 nap­ pal korábban írásban értesíti. (3) A szóbeli vizsga tájékoztató jellegű bevezető kérdéseit a Felvételi Bizottság állapítja meg, és a szóbeli vizsgára behívott jelentkezők­ nek írásban megküldi. (4) A felvételi időpont vétlen elmulasztása esetén a Kar a jelentkezőt a felvételi eljárás lezárása előtt újabb időpontra hívhatja be. 6. § (1) A felvételi eljárásban javító, szóbeli vizsgáztató és felvételi bizott­ ság működik. (2) Az írásbeli javító bizottság tagjai elsősorban a Kar oktatói, doktoranduszai közül kerülnek ki, önkéntes jelentkezés, illetve a Dékán felkérése alapján. (3) A felülvizsgáló bizottság tagjai elsősorban a Kar minősített oktatói közül kerülnek ki önkéntes jelentkezés, illetve a Dékán felkérése alapján. (4) A szóbeli vizsgáztató bizottságok háromtagúak. A vizsgáztató bi­ zottság elnöke általában a Kar minősített oktatója, tagja a Kar okta­ tója és a HŐK képviselője. A szóbeli vizsgát a bizottság elnöke ve­ 149 �zeti, a tagok egyébként egyenjogúak. A vizsgáztató bizottságok tagjait a Dékán jelöli ki. (5) Az írásbeli dolgozat minősítését - panasz, illetve javaslat esetén - a Dékán felülbírálhatja. Az írásbeli vizsga felülvizsgálatát írásban kérheti a jelentkező, és a felülvizsgálatra javaslatot tehet a szóbeli vizsgáztató bizottság is (a 12. §-ban foglaltak szerint). (6) A felvételi bizottság háromtagú; ez a bizottság állapítja meg a fel­ vételi eljárás végén a pályázók felvételét és elutasítását a szabályzat alapján. A bizottság elnöke a Dékán, aki ezt a hatáskörét delegál­ hatja valamelyik dékánhelyettesre. (7) A felvételi eljárásban eljáró bizottságok tagjait a vizsgák megkezdé­ se előtt a Dékán és a tanulmányi dékánhelyettes szóban és írásban tájékoztatja a felvételi eljárásról. Az írásbeli felmérés 7. § (1) Az írásbeli felvételi a jogászi pályán szükséges gondolkodási és kifejező készséget, valamint a fegyelmezettséget értékeli gyakorlati feladat megoldása során. (2) Az írásbeli felvételi feladatok titkosságáról, sokszorosításáról a Dékán gondoskodik. 8. § A vizsgázókat a behívólevél és a személyi igazolvány alapján a terem­ felügyelők igazoltatják. Ezt úgy hajtják végre, hogy a fénykép alapján meggyőzödnek arról, hogy a behívott vizsgázó van jelen. 9. § (1) Az írásbeli dolgozatok javítása során értékelni kell; - a logikus gondolkodást, a problémamegoldó képességet, az eredeti ötleteket, - a dolgozat szerkezeti felépítését, a megjelenítés formáját, - a helyesírást, a helyes kifejezésmódot és a külalakot. (2) Az írásbeli dolgozatok javítása során nem szempont a jogilag helyes megoldás; a javítás az un. „laikus jogérzetet” értékeli. 10. § A felvételi dolgozat kezelése titkos. Az azonosítás külön borítékban tárolt adatok alapján történik. A megírt felvételi dolgozatot a pályá­ zó a dolgozat megírása után borítékba helyezi, melybe behelyezi a nevét és a pontos születési dátumát tartalmazó lezárt borítékot is. 11. § (1) Az írásbeli dolgozatot a 9. § (1) bekezdésében megjelölt szempon­ tokat külön-külön értékelve kell kijavítani, egységes követelménye­ ket alkalmazva. (2) A dolgozatokat előbb a javító tanár, majd a felülvizsgáló tanár ja­ vítja, mindketten olvasható aláírásukkal igazolva a javítást. A felül­ 150 �vizsgáló tanár +, - 4 ponttal térhet el a dolgozat összpontszámában a javító tanártól. Amennyiben a felülvizsgáló tanár ennél nagyobb el­ térést tart indokoltnak, ezt részletesen indokolnia kell. (3) A dolgozatok javításának lezárása után - az összeadási hibajavítá­ sán kívül - az értékelésen bármilyen módosítást csak a Dékán esz­ közölhet. 12. § (1) Az írásbeli felvételi eredményeit a szóbeli vizsga előtt legalább 1 héttel kifüggesztéssel közzé kel! tenni. Arról egyéni tájékoztatást az Egyetem nem köteles küldeni. (2) A közzététel után 48 órán belül a pályázó írásban panaszt tehet az értékelésre a Tanulmányi Osztályon. (3) A panaszokról a Dékán dönt, döntéséről értesíti a panaszost. ' A szóbeli vizsga 13. § (1) A szóbeli vizsgán a pályázó bevezető kérdést húz, melyről rövid felkészülési idő után felel. A pályázónak a húzott tételen kívül más kérdés is feltehető. (2) A szóbeli vizsgán értékelni kell a pályázó; - előadókészségét, - közéleti-kulturális tájékozottságát, - fellépését. (3) A szóbeli vizsgák befejezése után a vizsgabizottság a délelőtt vagy délután közösen vizsgázott jelölteknek együttesen hirdet eredményt. Az eredményhirdetéskor közölni kell a hozott pontszámokat, a többletpontokat, az írásbeli és a szóbeli vizsga pontszámait és az összpontszámot. 14. § (1) A szóbeli vizsgára nem kell behívni azt a pályázót, akinek hozott pontszáma és írásbeli dolgozata alapján matematikailag nincs esélye bekerülni a Karra. A pályázót erről a tényről értesíteni kell. (2) A pályázókat az egyes bizottságokhoz sorsolni kell. A pályázókat úgy kell beosztani, hogy egy bizottsághoz egy nap - délelőtt/délután - legfeljebb 15 vizsgázó kerüljön. (3) A szóbeli vizsgák az adott lehetőségek között nyilvánosak. A nyil­ vánosságot (a bebocsátottak számát) a vizsga rendje érdekében a szóbeli vizsgabizottság elnöke korlátozhatja 151 �Vizsgamentességek 15. § (1) Ha a jelentkező nappali és levelező tagozatra is kérte felvételét, a levelező tagozat rangsorának megállapításánál a nappali tagozatos felvételi pontszáma figyelembe vehető. (2) A nappali tagozaton a hozott és többletpontok, valamint az írásbeli felmérés értékelése alapján legalább 60 pontot elért jelentkezők szó­ beli vizsga helyett írásban kérhetik írásbeli pontszámúk megkétsze­ rezését legkésőbb 2 nappal a szóbeli vizsga megkezdése előtt. (3) A levelező tagozaton azok, akiknek hozott és többletpontok, vala­ mint az írásbeli felmérés értékelése alapján legalább 50 pontjuk van, szóbeli vizsga helyett írásban kérhetik írásbeli pontszámúk megkét­ szerezését, legkésőbb 2 nappal a szóbeli vizsga előtt. (4) Az (1) és (3) bekezdésnek a levelező tagozatra vonatkozó rendelke­ zéseit a távoktatási tagozatra megfelelően alkalmazni kell. Panasz 16. § (1) A pályázónak a felvételi eljárással kapcsolatos panaszát a Kar Dé­ kánjához kell írásban benyújtania, jogszabálysértés vagy a jelen szabályzat megsértése esetén. A szóbeli vizsgabizottság előtti ered­ mény felülmérlegelése nem kérhető. (2) A panasz kivizsgálásáról, s jogossága esetén a jogorvoslatról a Dé­ kán véglegesen dönt. A vizsgaeredmények értékelése 17. §(1) A felvételi eredményét pontszámban kell kifejezni. A felvételi eredményét kifejező pontszám; - a középiskolából hozott, vagy a diplomáért kapott pontokból, - a többletpontokból, és - a felvételin szerzett pontokból tevődik össze. 18. § (1) A hozott pontokat a középiskola utolsó négy évének átlagából, egyes kiemelt tárgyak jegyeinek átlagából, valamint az érettségi je­ gyeiből kell összeadni alábbiak szerint: Az érettségi jegyeinek összege a három kötelező tárgya, valamint a latin, az élő nyelvek, és a hit- és erkölcstan tárgyakból, ha a jelölt ezekből érettségizett. Érettségi alapján tehát 3-5 tárgy jegyeinek összege számít hozott felvételi pontnak. Ha ajelölt - pl. külföldi érettségi miatt - e tárgyak (azaz: matemati­ ka, történelem, magyar irodalom élő nyelv(ek), latin, hit- és er­ kölcstan) valamelyikéből nem érettségizett vagy ha több tárgyat ta­ 152 �nult ezek közül középiskolában, mint ahányból érettségizhetett, úgy a felsorolt tárgyak utolsó év végi középiskolai jegye(i) a felvételibe beszámító pont(ok). Az érettségi ill. érettségiként beszámítható tárgyak pontszámához hozzáadandó az utolsó négy középiskolai év eredményéből három év végi és negyedik év félévi összes (magaviseletét és szorgalmat is tartalmazó) jegyeinek átlaga. (2) A nem Magyarországon érettségizettek iskolai átlagát azonos mó­ don számítjuk, az ott tanított történelem és az irodalom tárgyakat véve figyelembe (hacsak a jelentkező nem tett e tárgyból magyar ki­ egészítő érettségit). (3) Az osztályzatokat a középiskolai és érettségi bizonyítvány másola­ tának csatolásával és az eredeti bemutatásával kell igazolni. (4) A hozott pontokat korlátlan ideig figyelembe veszik, de az 1997 előtt érettségizettek a „B” jelű intézményi jelentkezési lap 11. pont­ jánál kérhetik alkalmassági vizsgájuk eredményének kétszerezését, a középiskolai hozott pontok beszámítása helyett. (5) Az év végi átlagokat felfelé, illetve lefelé kell kerekíteni minden év végén (4,50 = 4 pont, 4, 51 = 5 pont). (6) A levelező tagozaton az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendel­ kező jelentkezők oklevelük minősítése alapján a következő pont­ számot kapják: i - kitüntetéssel szerzett oklevél 40 pont, - summa cum laude (jeles) minősítésű oklevél 35 pont, - cum laude (jó) minősítésű oklevél 30 pont, - rite (közepes) minősítésű oklevél 25 pont, - elégséges minősítésű oklevél 20 pont, Összpontszámuk e pontszám, a nem középiskolából hozott többlet­ pontok és az írásbeli és a szóbeli alkalmassági vizsga pontjainak összege. A felsőoktatási oklevéllel nem rendelkezők a nappali tagozatra jelentkezőkkel azonos feltételekkel vesznek részt a felvételi eljárás­ ban. 19. § (1) Többletpontot lehet szerezni nyelvvizsgáért, illetve az OKTV 1-10 helyezéséért. (2) A nyelvtanulásért járó többletpontok (nyelvenként): - középfokú állami nyelvvizsgáért: A vagy B típusért 2 pont, C típus esetén 5 pont, - felsőfokú állami nyelvvizsgáért: A vagy B típusért 4 pont, C típus esetén 7 pont. Egy nyelvből csak egy vizsga értékelhető, viszont minden nyelv külön értékelendő, korlátozás nélkül. Amennyiben egy nyelvből érettségi vizsga és nyelvvizsga is van, a kedvezőbb értékelendő. 153 �(3) Hittudományi Akadémiára jár, vagy járt 5 pont. (4) Az OKTV 1 .-10. helyezésért (történelem, magyar, latin, matematika, idegen nyelv tantárgyból) 5 pont. (5) A többletpontok beszámítását a „B” jelű intézményi jelentkezési lap 6. pontjánál kell kérni és legkésőbb a szóbeli vizsga megkezdéséig okirattal igazolni kell a többletpontokra való jogosultságot. 20. § A felvételi során szerezhető pontok; - az írásbeli szakmai alkalmassági felmérés - a szóbeli meghallgatás max. 15 pont, max. 20 pont. Maximális felvételi alkalmassági pontszám elérése esetén a Kar a jelentkezőt, amennyiben ezt kéri, és ha más felsőoktatási intézmény­ be nem vették fel, mindenképpen felveszi önköltséges hallgatóként. 21. § (1) A hozott, a többlet és a szerzett pontok alapján kell kiszámítani a hallgató összpontszámát. (2) Az összpontszám alapján a pályázókat tagozatonként rangsorba kell állítani. A szóbeli vizsgát tett pályázók rangsorát nyilvánosságra kell hozni, de arról külön értesítést az Egyetem nem köteles küldeni. A felvételi döntés 22. § (1) A felvételi ponthatárt a Kar a központi számítógépes rendszer segít­ ségével állapítja meg. (2) A Kar a nappali, a levelező, továbbá a távoktatási tagozatra és ön­ költséges képzésre felvett hallgatókat írásban értesíti a felvételről, s úgyszintén írásbeli értesítést kapnak az elutasított pályázók is. (3) A pályázóknak szóló értesítésben közölni kell a hozott, a szerzett, a többletpontszámot, az összpontszámot és a felvételi ponthatárt. (4) A felvételi eredményét a Kar 3 napon belül nyilvánosságra hozza. A fellebbezés 23. § A felvételi bizottság elutasító határozata ellen a pályázó csak a felvételi szabályok megsértése miatt fellebbezhet a Kar Dékánjához. A fel­ lebbezéseket az elutasító határozat kézhezvételét követő 8 napon belül kell írásban benyújtani. A felvételi eredmények közzétételét követő 30 napon túl nem lehet fellebbezést benyújtani. Az okmányok kezelése 24. § (1) A jelentkezési lapok, annak mellékletei, a pályázó dolgozatai, a felvételi eljárás során keletkező iratok okiratnak minősülnek. Az 154 �iratok kezeléséért a Dékán, a dolgozatokat értékelő oktatók, a vizs­ gabizottságok elnökei, és a Tanulmányi osztály vezetője és ügyinté­ zői felelősek. A pályázók személyi iratai, adatai bizalmas anyagként kezelendők. Az eredmények viszont nyilvános, közzétehető adatok. (2) Az elutasítottak esetleges eredeti okmányait a döntésről szóló érte­ sítéssel együtt vissza kell küldeni. (3) Az okmányokat a következő felvételi időpontjáig kell megőrizni. Zárórendelkezések 25. § (1) Jelen felvételi szabályzat a Kari Tanács döntése alapján 1997. július 1 -jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben az 1998. év­ re vonatkozó felvételi eljárás során kell alkalmazni. (2) A felvételi szabályzat nyilvános, abba bárki betekinthet. Budapest, 2000. május 5. Dr. Zlinszky János s. k. dékán a Kari Tanács 1997. május 22-ei döntése alapján, amelyet a Kari Tanács 1997. december 19-én, 1999. február 18-án és 2000. május 5-én módosított. 155 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR SZABÁLYZAT A Kar hallgatói részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról I. fejezet A HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAKRÓL 1. § (1) A hallgatók szám szerint meghatározott és eredmény szerint rangso­ rolt része - ha első felsőfokú alapképzésben vesz részt, vagy gyer­ meke miatt kedvezményezett - mind a nappali, mind a levelező, mind a távoktatási tagozatban tandíjmentes (államilag támogatott hallgató). (2) A többi hallgató tandíjat fizet (önköltséges hallgató). A tandíj mér­ téke az állami normatív ellátmány összegéhez igazodik. Éves össze­ gét a Kari Tanács állapítja meg, minden tanév kezdete előtt, az egész tanévre szólón. (3) A nappali szakos hallgató tandíja a 2000/2001-es tanévben 230.000,- Ft. A levelező és a távoktatási tagozat hallgatójának évi tandíja 180.000,- Ft. (4) A tandíj félévre eső összegét (az éves összeg felét) a hallgató a fé­ lévre történő beiratkozás előtt egy összegben köteles befizetni. A féléves tandíj fizetésére a dékán részletfizetési kedvezményt adhat, amely iránt a kérelmet a hallgató a beiratkozás időpontja előtt lega­ lább 30 nappal köteles benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a kért részletek megjelölését. Legalább a tandíj 1/5 részét (20%) a be­ iratkozás előtt be kell fizetni. Tandíjon felüli költségtérítések 2. § (1) Az alapoktatáson felül nyújtott többletszolgáltatásokért, hallgatói mulasztásból eredő többlettevékenység miatt, illetve a szabályzat­ ban meghatározott esetekben minden hallgató költségtérítést köteles fizetni. A költségtérítéses szolgáltatásokat, valamint a költségtéríté­ sek éves összegét a Kari Tanács évente előre határozza meg. 156 �(2) Költségtérítéssel vehető igénybe a Kar által nyújtott alapfokú nyelv­ oktatás (nyelvvizsgára felkészítés), valamint a szaktárgyak idegen nyelven történő oktatása, és az informatikai képzés. Ugyancsak költségtérítéses a szakirányú továbbképzés céljából felvett tárgyak, gyakorlatok oktatása. (3) A költségtérítés összege a 2000/2001. tanévben félévenként heti egy órára vetítve 5.000,- Ft. A költségtérítés befizetését az oktatásra való jelentkezéskor kell igazolni. (4) A számítógépes távoktatásban résztvevő hallgatók többlet költségté­ rítése évi 160.000,- Ft., ez két részletben, a félévre történő beiratko­ zás előtt fizetendő. (5) Vizsgahalasztás, vizsgaismétlés esetén a hallgató igazolni tartozik az azonos vizsgaidőszakon belül 1.000,- Ft., szigorlat esetén 2.000,Ft., vizsgaidőszakon túl 2.000,- Ft., ill. 4.000,- Ft. befizetését. Je­ lentkezése csak ezen igazolás mellett fogadható el. (6) Beiratkozási, indexleadási határidő mulasztása esetén napi 500,- Ft. késedelmi díj fizetésére köteles a hallgató. Részletfizetési határidő vagy más díjfizetési határidő mulasztása esetén 5.000,- Ft késedelmi pótlék fizetendő költségtérítésként. Kollégiumi díj havi részletének elmulasztása esetén a hallgató el­ veszti jogosultságát a kollégiumi díjtámogatásra az egész tanévben. (7) Az első záróvizsga tárgyanként költségmentes. Minden más esetben a záróvizsgáért záróvizsgánként 6.000,- Ft. költségtérítést kell fizet­ ni. A jelentkezés csak a befizetés igazolása után fogadható el. (8) A Kar által kiadott állami szabvány-oklevél költségmentes. A szab­ vány-oklevél mellett - igény szerint - díszes kivitelű oklevél is ad­ ható. A díszes kivitelű oklevelet kérő hallgatók 5.000,- Ft. költségté­ rítést kötelesek fizetni 3. § (1) A befolyt tandíjakat és költségtérítési összegeket a következő célok­ ra lehet felhasználni: a.) a Kar működtetése; b.) a Kar oktatást-kutatást segítő felszerelése; c.) a Kar kialakítását, fejlesztését célzó beruházások; d.) oktatást-kutatást segítő egyetemi, kari alapítványok létesítése, támogatása; e.) a kulturális és sport tevékenység támogatása; f.) a Hallgatói Önkormányzat (HŐK) támogatása, hallgatói öntevé­ keny csoportok támogatása, hallgatói kedvezmények nyújtása; g.) bel- és külföldi tanulmányutakon és rendezvényeken való oktatói és hallgatói részvétel támogatása. (2) A befolyt tandíj és költségtérítések felhasználásról a Kar költségve­ tése körében kell rendelkezni. A befolyt összegek jogszerű és sza­ bályos felhasználását a Dékán és a Kari Tanács ellenőrizni köteles. 157 �(3) Az a hallgató, aki díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, vizs­ gára nem bocsátható (be nem iratható, a költségtérítéses foglalkozá­ son nem vehet részt). II. fejezet A HALLGATÓ RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK 4. § (1) A PPKE JÁK hallgatói részesülhetnek a.) külső ösztöndíjban egyetemi ajánlásra; b.) kari ösztöndíjban tanulmányi eredmény alapján; c.) támogatásban közösségi munka alapján; d.) támogatásban szociális helyzet és tanulmányi eredmény alapján; e.) tandíj kedvezményben szociális helyzettől függőn; f.) ösztöndíjban külföldi tanulmányút támogatására; g.) támogatásban alkalmi egyetemi munka alapján (felvétel, szerve­ zés, rendezvény stb.) h.) támogatásban demonstrátori tanszéki munka alapján; i.) vidékiek kollégiumi vagy lakhatási támogatásban; j.) tankönyvtámogatásban. (2) A támogatások odaítéléséről Kari forrásból a Kari Tanács által meg­ fogalmazott elvek, ill. a Szabályzatok alapján a Dékán dönt, a hall­ gatói normatív támogatásból nyújtott egyéni támogatásokról a HŐK által megállapított és a Kar által jóváhagyott elvek alapján a Hall­ gatói Önkormányzat és a Dékán együttesen döntenek. (3) Mindegyik fajta támogatás adható mindkét forrásból, mégis elsősor­ ban Kari forrásból nyújtandó 4. § (1) e.), h.), i.), j.) szerinti, HŐK forrásból nyújtandó 4. § (1) b.), c.), d.) szerinti támogatás. 5. § (1) A Kar hallgatói az Oktatási Miniszter külön rendeletében meghatá­ rozott pályázat és eljárás alapján az állam által (általában a támoga­ tott nappalos hallgatók létszáma 1%-a alapján) köztársasági ösztön­ díjban részesülhetnek. A köztársasági és közigazgatási ösztöndíjakat [4. § (1) a.)] a hallgatók - általában legalább két befejezett félév után - nyerhetik el. Az ösztöndíj elnyerésének jogszabályi feltételeit a Kar minden évben megfelelő időben nyilvánosságra hozza. A pá­ lyázati rangsorolásban a tanulmányi eredmény és a tanszéki, tudo­ mányos diákköri munka mérlegelendő. (2) Ha a hallgató által elnyert ösztöndíj a köztársasági ösztöndíj, azzal egyenértékű vagy azt meghaladó támogatás, a hallgató további tá­ mogatást egyetemi tanulmányai [b.)] alapján nem kaphat. 158 �(3) Ha a külső támogatás nem éri el a köztársasági ösztöndíj szintjét, de meghaladja a [b.)] alatti támogatást, úgy a hallgató tanulmányi eredménye alapján további támogatást nem kaphat, ha annak alatta marad, a külső juttatást az Egyetem a [b.)] alatti mértékre [6. § (3) szerint] kiegészíti. 6. § (1) A Hallgatói Önkormányzat a hallgatói támogatásra előirányzott keretet 77%-ban egyéni tanulmányi támogatásra [4. § (1) b.)], 20%ban a HŐK bizottságai működésével kapcsolatos költségek támo­ gatására, 3%-ban a HŐK tisztségviselőinek munkájával kapcsolatos tanulmányi támogatásra [4. § (1) c.)] kívánja fordítani. (2) A HŐK évente egy alkalommal, az előző, lezárt egész éves átlag alapján, egy tanévre vonatkozóan bírálja el a beérkezett támogatási kérelmeket, a Tanulmányi Osztály által közzétett hallgatói tanulmá­ nyi rangsor kifüggesztését követő egy hónapon belül. (3) 4,51 vagy magasabb éves tanulmányi átlag alapján a tanulmányi tá­ mogatás kérelem nélkül, alanyi jogon jár a Kar II-V. éves nappali tagozatos hallgatóinak, kivéve azokat, akik ezen eredmény alapján köztársasági ösztöndíjban, vagy a tanulmányi támogatással legaláb­ bis egyenértékű külső forrásból származó ösztöndíjban részesülnek (5.). Ha a külső tanulmányi ösztöndíj összege alacsonyabb az alanyi jogon járó tanulmányi támogatás összegénél, a HŐK a tanulmányi támogatásból az ösztöndíjat a járandóság mértékére kiegészíti. A HŐK a tanulmányi támogatás összegének 20%-át különíti el e célra, és azt egyenlően osztja el a feltételeknek megfelelt hallgatók között [4.§(i)b.)]. (4) A HŐK munkatársainak adandó tanulmányi támogatásról a HŐK Választmánya félévenként javaslatot készít, azt a Dékán hagyja jóvá [4. § (De.)]. 7. § (1) Tanulmányi eredmény és szociális rászorultság együttes okán a Kar II-V. éves nappali tagozatos hallgatói kérelemre tanulmányi támo­ gatásban részesülhetnek. A HŐK a tanulmányi támogatási keret 70%-át osztja fel e célra. (2) A vonatkozó kérelmet a tanév első tanítási napjáig lehet a Dékánhoz benyújtani, aki a nyilvántartásba vett (iktatott) kérelmeket a HÖKnek adja át véleményezésre és rangsorolásra. (3) A kérelmek szerinti szociális rászorultságot a HŐK adatlap és szük­ ség szerint személyes meghallgatás alapján vizsgálja és igazolja. A vizsgálat szerint szociálisan támogatásra szoruló hallgatókat a HŐK három csoportba osztja, szociális helyzetük súlyossága szerint. (4) Az előző év rangsor szerinti eredménye alapján a HŐK ugyancsak három csoportba sorolja a kérelmezőket (3,01-3,50; 3,51-4.00; 4,01-4,50). Az így kialakított három tanulmányi eredménycsopor­ ton belül alcsoportokat képeznek a szociális rászorultság szerinti csoportok. A HŐK a kettős szempont szerint dönt a kérelmekről és 159 �azokat jóváhagyásra a Dékánhoz terjeszti fel. Első évfolyamos hall­ gató támogatásáról csak szociális szempont alapján is hozható tá­ mogató határozat különösen indokolt esetben. (5) 10% keretet a HŐK fenntart az évközben beállott különösen súlyos szociális nehézség miatt támogatást kérelmező hallgatók részére. Ezt a keretet a második félévre történő beiratkozások utolsó napjáig benyújtott kérelmek alapján osztja fel. A juttatás e címen nem lehet magasabb, mint az azonos kategóriában éves szinten megállapított juttatási összeg fele. (6) A tanulmányi támogatásokról szóló döntést nyilvánosságra kell hozni. (7) A HŐK által megítélt és a dékán által jóváhagyott tanulmányi támo­ gatások első felét a Kar október végéig, a második felét március vé­ géig utalja ki (fizeti ki). 8. § (1) Részleges tandíj mentességet [4. § (1) e.)] - amely legfeljebb a tandíj 50%-áig terjedhet - általában az a nappali vagy levelező, továbbá távoktatási tagozatos önköltséges hallgató kaphat, akinek tanulmá­ nyi átlaga az előző félévben legalább 4,00 volt, nem volt utóvizsgá­ ja, és szociális helyzete indokolja a részleges tandíjmentességet. (2) Teljes tandíjmentesség a Kari költségvetés lehetőségei szerint azok­ nak az (1) pontban felsorolt feltételeknek megfelelő hallgatóknak adható, akik szociális helyzetük tanulmányaik folyamán történt megromlása miatt erre a legrászorultabbak. (3) Tandíjmentesség a Dékánhoz beiratkozás előtt egy hónappal be­ nyújtott írásbeli kérelem alapján adható. A kérelemben az alapul szolgáló indokokat, a szociális benyújtott kérelmeket a Dékán a HÖK-kel véleményeztetheti és szükség szerint a körülményeket el­ lenőriztetheti. A benyújtott kérelmekről a HŐK véleményt nyilvánít és elkészíti a kérelmek kielégítésének javasolt rangsorát. ’ (4) A HŐK véleménye alapján a Dékán dönt a kérelmekről. A Dékán döntését nyilvánosságra kell hozni és arról a kérelmezőt külön is értesíteni. 9. § (1) A HŐK külügyi bizottsága költségvetésében elkülönít évente bizo­ nyos előirányzatot azon hallgatói külföldi tanulmányok támogatásá­ ra, amelyek nem külső támogatással (DAAD, Erasmus stb.) finan­ szírozottak. A támogatásra a HÖK-nél pályázatot kell benyújtani oktatói véleménnyel. A támogatások elosztásához a Dékán hozzájá­ rulása szükséges, annak megadását a Dékán átruházhatja más kari tisztségviselőre. (2) Mind a Kar, mind a HŐK eseti rendezvényeken vagy más hallgatói közreműködést igénylő alkalmakkor közreműködő hallgatók részére hallgatói támogatást állapíthat meg. Ez nem esik az 5. §-ban meg­ jelölt korlátozás alá [4. § (1) g.)]. 160 �10. § (1) A tanszékekre demonstrátort a tanszék (intézet) vezetője nevez ki évente azon hallgatók közül, akik eredményük alapján reményt nyújtanak arra, hogy a kutató munkába bevezethetők, vagy a tan­ szék oktató, szervező munkáját, könyvtárának rendezését sbt. segí­ teni készek és képesek. A demonstrátorok tanszéki munkájukat ál­ talában díjazás nélkül végzik. (2) Ha a tanszék a maga oktató munkájában demonstrátort hasznosítani tud, kérheti a dékántól díjazott demonstrátori hely engedélyezését. A kari költségvetés előirányzata terhére díjazott hely engedélyezéséről valamint annak betöltéséről, a tanszék (intézet) vezetőjének javas­ latára, a Dékán rendelkezik. (3) Különösen indokolt a demonstrátori munka díjazása akkor, ha első­ sorban oktatási feladatot lát el a megbízott hallgató (gyakorlatveze­ tés), valamint ha arra külön költségvetési forrás áll rendelkezésre (pályázati munka, Számtáv stb.). Ha a hallgató ilyen jellegű díjazásban részesül, és e juttatása más (ösztöndíj jellegű) juttatásával együtt eléri a köztársasági ösztöndíj havi összegét, a 10. § (3) szerinti juttatás köztársasági ösztöndíjon felüli összege a felére csökkentendő. 11. § A HŐK a maga költségvetésében, más diákszervek költségvetésükben előirányozhatnak állandó munkát ellátó munkatársaik részére hallgatói támogatást. Ez a tisztség viselésének, a munkakör ellátásának ideje alatt folyósítandó. A folyósításhoz a Dékán egyetértését kell kérni. 12. § (1) Az állam által nyújtott kollégiumi vagy lakhatási támogatás a vidéki hallgatókat illeti, az állam által nyújtott mértékben. Elosztását a HŐK és a Dékán évente a vidéki nappali tagozatos hallgatók száma szerint végzi. (2) A Karnak saját kollégiuma nincs, a biztosított diákszálló lakóhelyek térítésének összegét a kollégiumi elhelyezést biztosító szervvel tör­ tént megállapodás rögzíti. (3) A kollégiumi térítési díjak legfeljebb fele az (1) pont alatti támoga­ tásból fedezhető, vagy elengedhető kari támogatás alapján a szociá­ lis és tanulmányi szempontból támogatásra érdemes hallgatóknak. (4) Ha a hallgató a havi diákszállódíjával elmarad, támogatásra jogo­ sultságát arra a tanévre elveszti. 13. § (1) A Kari Tanács a kari jegyzet- és tankönyvkiadás támogatására, illetve a hallgatók tankönyv- és jegyzetköltségeinek támogatására az e célra juttatott állami támogatásból, pályázatokból és egyéb elői­ rányzatból külön pénzügyi alapot hoz létre. (2) A tankönyvtámogatás összegének min. 30%-át a HŐK és a JÁK kö­ zös terve alapján a könyvtári tankönyvállomány gyarapítására, jegy­ 161 �zetkiadásra és ellátásra, max. 70-%át rászoruló hallgatók könyvvá­ sárlásának egyedi támogatására fordítja a Kar. 14. § (1) A hallgatók részére nyújtott támogatások tényleges folyósításáról, a kifizetések nyilvántartásáról a Gazdasági Osztály vezetője gondos­ kodik. A Gazdasági Osztály végzi a hallgatói támogatások nyilván­ tartását. (2) A Tanulmányi és Gazdasági Osztály közvetlenül ellenőrzik a tandí­ jak és költségtérítések befizetését. A gazdasági dékánhelyettes fel­ ügyeli és ellenőrzi a tandíjak és költségtérítések jogszerű felhaszná­ lását. (3) A befizetésekről és felhasználásokról a gazdasági dékánhelyettes a Kari Tanácsnak évenként beszámol. A Kari Tanács 1999. május 28-ai határozata és a HŐK Választmány Irányel­ vei alapján kiadta 1999. június 19-én, s módosította 2000. március 20-án. 2000. május 5. a PPKE JÁK Dékánja s. k. a Kari Tanács 2000. március 20-ai határozata alapján 162 �A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) Az Önkormányzat neve: Pázmány Péter Katolikus Egyetem (továb­ biakban: Egyetem) Jog- és Államtudományi Kar (továbbiakban: Kar) Hallgatói Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat). (2) Az Önkormányzat rövidített neve: PPKE JÁK HŐK (3) Az Önkormányzat nemzetközi neve: Student Union of Pázmány Péter Catholic University Faculty of Law and Political Sciences 2. § Az Önkormányzat székhelye: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. 3. § Ez a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) meg­ határozza az Önkormányzat felépítését, feladatait, jogait és kötelezett­ ségeit. Az Önkormányzat szervezeteinek és tisztségviselőinek határo­ zatai és intézkedései nem lehetnek ellentétesek ezen szabályzat rendel­ kezéseivel. 4. § Az Önkormányzat a Kar részeként működik, megvalósítja a Kar Szer­ vezeti és Működési Szabályzatában meghatározott célokat és szellemi­ séget. 5. § Az Önkormányzat a Kar hallgatóinak kizárólagos önkormányzati, kép­ viseleti szervezete. 6. § Mint ilyen feladata különösen: a.) a hallgatók érdekképviselete; b.) jelen SZMSZ-ben meghatározott választás alapján képviselők kül­ dése az Egyetemi és a Kar Tanácsba, a Fegyelmi Bizottságba és a Tanulmányi Bizottságba (a Kar mindenkori SZMSZ-e szerint)-, c.) javaslattétel a felvételi vizsgabizottságokban résztvevő hallgató név­ sorának összeállítása; 163 �d.‘) javaslat a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok beveze­ tésére; e.) tudományos és szakmai diákkörök szervezésé és a dolgozatok köz­ zététele; f.) kulturális, szociális és sport szervezeti egységek létesítése, meg­ szüntetése és támogatása, hallgatói öntevékeny csoportok támogatá­ sa; g.) a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos kép­ zési kapcsolatainak építése; h.) az oktatói munka hallgatói véleményezése; i.) részvétel a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj- és támogatási ügyeinek intézésében; j.) a kari újságon keresztül a Kar hallgatóinak és oktatóinak folyamatos tájékoztatása az Önkormányzat tevékenységéről, a Kar hallgatóit érintő és befolyásoló eseményekről; k.) a hallgatók tájékoztatása a pályázatokról, ösztöndíj- és állásle­ hetőségekről; 1.) folyamatos kapcsolattartás az Egyetem más karainak HŐK szerve­ zeteivel, valamint a helyi országos és nemzetközi hallgatói szerve­ zetekkel; m.jlehetőségeihez mérten törekszik a hallgatók kari SZMSZ-ben meg­ határozott kötelezettségeinek betartatására; n.) a hatályos jogszabályok által biztosított jogok érvényesítése és a rá vonatkozó kötelezettségek teljesítése. 7. § (1) A Kar valamennyi beiratkozott hallgatója alanyi jogon az Önkor­ mányzat tagja. Jogosult annak szolgáltatásait igénybe venni, bármi­ lyen tisztségre megválasztható és választó. (2) Aktív és passzív választójoga gyakorlása akadályoztatva van, amennyiben a Kar Fegyelmi Szabályzata 2. § (1) bek. c.) pontja sze­ rinti büntetés hatálya alatt áll. Második rész AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI 8. § Az Önkormányzat szervezetei: a.) Évfolyamgyülés; b.) Választmány; c.) Tanulmányi Bizottság; d.) Külügyi Bizottság; 164 �e.) Gazdasági és Diákjóléti Bizottság (továbbiakban: Gazdasági Bizottság); f.) Rendezvényi és Kulturális Bizottság (továbbiakban: Rendezvényi Bizottság); g.) (törölve) h.) Ellenőrző Bizottság; i.) eseti bizottságok; j.) Iroda (irodavezető); k.) Kari újság 1.) Hallgatói Öntevékeny csoportok (Kari SZMSZ szerint). 9. § Az Önkormányzat tisztségviselői: a.) Elnök; b.) Tanulmányi Alelnök; c.) Külügyi Alelnök; d.) Gazdasági Alelnök; e.) Rendezvényi Alelnök; f.) (törölve) g.) az Ellenőrző Bizottság elnöke. Az Önkormányzat testületéinek és tisztségviselőinek választása 10. § (1) Az Önkormányzat tagjai jogaikat az Önkormányzat választott tes­ tületéin keresztül gyakorolják, közvetlenül választják a Választmány tagjait. A további tisztségviselőket a Választmány tagjai közül vá­ lasztja. (2) Az Önkormányzat tagjai választott képviselőiktől teljes körű tájé­ koztatásra jogosultak. Ennek érdekében az Önkormányzat minden szorgalmi időszakban egyszer évfolyamonként Évfolyamgyűlést szervez, melyen az Önkormányzat minden bizottsági elnöke és El­ nöke megjelenni köteles. 11. § (1) Önkormányzati választásokat évente egyszer kell tartani. (2) A választásokat a Választmány minden év február 14-ig írja ki. (3) A kiírásnak tartalmaznia kell a jelöltállítás határidejét, a választások pontos időpontját, amely a kiírás évében március 15. és április 15 között lehet. (4) Az egyes tagozatok a rájuk eső mandátumokról külön időpontokban is szavazhatnak. (5) A Választmány tagjait a tagozatok évfolyamgyűlései évfolyamon­ ként választják. Minden évfolyamon tagozatonként minden századik beiratkozott hallgató után egy képviselő választható, de legalább 165 �egy fö. Tagozatonként és évfolyamonként egy-egy póttag választ­ ható. 12. § (1) A választási eljárás megindítását az Önkormányzat erre vonatkozó határozata alapján és a határozattól számított 2 héten belül a Kar Dékánja a Választási Bizottság kijelölésével kezdeményezi. A vá­ lasztások előkészítése a Rendezvényi Bizottság feladata. (2) A jelöltek a választás kiírását követően két héten keresztül az Ön­ kormányzat irodájában átvehető jelölő íven, 5 támogató aláírással adhatják le jelölésüket. A jelöléshez zárt borítékban az Önkormány­ zat Irodavezetőjénél a következőket kell leadni: a.) fénykép; b.) a célokkal összefüggő önéletrajzi adatok; c.) legfeljebb egy gépelt oldalas összefoglaló ajelölt céljairól; d.) hozzájárulás ahhoz, hogy a jelölt pályázata megjelenjen a kari újságban; e.) a hallgatói jogviszony igazolása. (3) Az Irodavezető a Választási Bizottság részére gyűjti, és a jelölési időszak lezárultával átadja a jelöléseket. (4) A választási Bizottság a jelölési időszak lezárultával megkéri a Ta­ nulmányi Osztálytól az évfolyamok és a tagozatok hallgatói névso­ rát (választók), valamint azok névsorát, akik nem választhatók [7. § (2)]. Az ellenőrzésre 1 hét áll rendelkezésre. (5) Az ellenőrzés után a Választási Bizottság legalább két hétre közzé­ teszi a jelöltek nevét, fényképét és a célokról szóló összefoglalóját az évfolyamok faliújságjain, valamint a kari újságban. (6) A jelöltek adatait a számítógépes levelező tagozattal elektronikus postán (e-mailen) is közölni kell. 13. § Az Egyetem szellemiségéhez méltó választási propaganda alkalmazása engedélyezett. 14. § (1) A választásokról jegyzőkönyvet kell vezetni. Ez, valamint a jelölé­ sek koordinálása, a választások lebonyolítása a Választási Bizottság feladata. (2) A bizottság elnökét a Kar Dékánja nevezi ki a Kar főállású tanárai közül. A bizottság öt tagját szintén a Dékán nevezi ki azon hallgatók közül, aki nem jelölték magukat a választáson. (3) Egy-egy tagozat/évfolyam választásának lebonyolításában legalább a Bizottság négy tagja vesz részt az Elnök irányítása alatt. 15. § (1) A választást minden tagozaton legalább három napon lehetővé kell tenni, a levelező tagozatokon úgy, hogy ezekbe két szombati nap es­ sék, tehát a szavazási ciklus szombattól szombatig bezárólag üteme­ zendő. 166 �(2)A választás titkos. A titkosságot a Választási Bizottság által készített és ellenőrzött szavazócédulák, valamint a Választási Bizottság eljá­ rása biztosítja. 16. § (1) A választáson minden évfolyam és tagozat tagjai csak egy szava­ zattal rendelkeznek, melyet csak saját évfolyamuk és tagozatuk je­ löltjeire adhatnak le. (2) A Választási Bizottság ellenőrzi, hogy a hallgató jogosult-e szavaz­ ni, szükség szerint a diákigazolvány alapján ellenőrzi személy azo­ nosságát, ki nem törölhető módon megjelöli a választók listáján a szavazás megtörténtét, majd kiadja a szavazólapot. Minden hallgató a saját évfolyamtagozatának megfelelő jelöltet írhat fel a szavazó­ lapra. A szavazólapot bedobja a Választási Bizottság által a kijelölt választási helyiségben erre a célra felállított urnába. A szavazatokat évfolyamonként elkülönítve kell gyűjteni. (3) Érvényes az a szavazat, amelyen legalább 1, legfeljebb 5, a szavazó évfolyamán és tagozatán jelöltként szereplő név szerepel. (4) Érvénytelen az a szavazat, amelyen nem szerepel név, illetve 5 név­ nél több, vagy olyan név van feltüntetve, amely a szavazó évfolya­ mán és tagozatán jelöltként nem szerepelt. 17. § (1) A harmadik választási nap letelte után a Választási Bizottság össze­ ül, és a választói listák alapján megállapítja, hogy érvényes-e a vá­ lasztás. Ha ez megtörtént, megvizsgálják, hogy évfolyamonként és tagozatonként a leadott szavazatok alapján ki tekinthető megvá­ lasztottnak, valamint megállapítják a választás érvényességét. (2) Az tekinthető megválasztottnak, aki a maga évfolyamán és tagoza­ tán a legtöbb szavazatot kapta. A szavazólapokon a nevek sorrendje nem számít. Póttag az, aki a választható választmányi tagok megál­ lapítása után sorrendben a következő legtöbb szavazatot kapta. A levelező és az elektronikus levelező tagozat egy tagozatnak minősül a választáson. (3) Amennyiben szavazategyenlőség miatt a megjelölt létszámnál keve­ sebb, vagy több hallgató lenne jogosult az adott évfolyam adott ta­ gozatán a választmányi tagságra, a választást új időpontban meg kell ismételni. (4) Újbóli szavazategyenlőség esetén a Választási Bizottság sorsolással dönt. 18. § A választás érvényes, amennyiben a.) minden évfolyamon és tagozaton legalább a képviselői helyekkel egyenlő számú jelöltre lehet szavazni, b.) a választáson évfolyamonként a jogosultak legalább 25%-a részt vett. 167 �19. § A választási eredményeket a választás érvényességének és eredményé­ nek megállapítása után a Választási Bizottság írásba foglalja, közzéte­ szi, valamint arról írásban értesíti a Kar dékánját, az Egyetem rektorát, valamint a Hallgatói Önkormányzat és az Ellenőrző Bizottság Elnökét. 20. § Amennyiben a választáson az arra jogosultak kevesebb, mint 25%-a jelenik meg a választást meg kell ismételni. Az az évfolyam, amely az 50% részvételi limitet nem érte el, minden 50 leadott szavazat után lesz jogosult egy választmányi tagra. A tagok választására vonatkozó továb­ bi szabályok az érvényes választás szabályaival megegyezőek. 21. §(1) A Választási Bizottság munkájával kapcsolatban panasszal lehet élni. Panasszal a választás eredményének kihirdetése után és az új Választmány első ülése előtt a Kar Dékánjához kell fordulni, aki az Ellenőrző Bizottság elnökével közösen a kérdésben haladéktalanul vizsgálatot folytat. Amennyiben szabálytalanságot állapít meg, az érintett évfolyamon/tagozaton, vagy az egész Önkormányzatra néz­ ve megsemmisíti a választás eredményeit, és 2 héten belülre új vá­ lasztást ír ki. (2) Új választás esetén a választásra vonatkozó szabályok irányadók. Ilyenkor a volt Választási Bizottság egyik tagja sem működhet köz­ re az új választás lebonyolításában, és nem lehet jelölt az új válasz­ táson. A tisztségviselők mandátuma 22. § (1) Az Önkormányzat szavazásra jogosult tagja csak a Választmány tagja lehet. Ez alól kivételt képez a Tanulmányi Bizottság demonst­ rátor tagja. A demonstrátorok maguk közül választják ki ezt a sze­ mélyt a választmány alakuló üléséig. A demonstrátor tag csak a Ta­ nulmányi Bizottságban rendelkezik szavazati joggal. (2) A tisztségviselők mandátuma a Választmány megalakulásától a Választmány feloszlásáig tart. (3) Az Önkormányzat Elnöke a Választmány tagja. (4) Az Önkormányzat tisztségviselői az Elnök, és az állandó bizottsá­ gok elnökei. 23. § A választmányi mandátum megszűnik: a.) az új Választmány megalakulásával; b.) a mandátumról való Választmány előtti írásbeli lemondással; c.) a Kar fegyelmi határozatával (a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Fegyelmi Szabályzata 2. § (1) c.) pont szerinti büntetés esetén)', 168 �d.) a választmányi ülésről történő - igazolástól független - három hi­ ányzás után; e.) a hallgatói jogviszony megszűnésével. 24. § A választmányi mandátum a hallgatói jogviszony felfüggesztésével, illetve a Kar fegyelmi eljárásának kezdetével annak befejezéséig fel­ függesztésre kerül. A felfüggesztett mandátumra is érvényesek a meg­ szűnés feltételei. 25. § (1) A két választás között megüresedett mandátumot a megüresedéstől számított két héten belül az illetékes évfolyam és tagozat választ­ mányi póttagjával kell betölteni. (2) Amennyiben ez póttag híján nem lehetséges, az illetékes évfolya­ mon és tagozaton időközi választást kell kiírni. Az időközi válasz­ tásra a választmányi választásokra irányadó szabályok megfelelően érvényesek. (3) Amennyiben a következő választás kiírása és a mandátum megszű­ nése között kevesebb, mint 6 hét van, a póttag híján betöltetlen mandátumot nem kell betölteni. 26. § A bizottságok mandátuma a Választmány mandátumához igazodik. 27. § (1) A választmányi képviselő visszahívását az az évfolyamtagozat kez­ deményezheti, amelynek képviseletét ellátja. (2) A Választmány tagjainak visszahívását az illetékes tagozat évfo­ lyama hallgatóinak legalább 10%-a írásban javasolja. A HÖK-nek össze kell hívnia az adott képviselő visszahívásáról döntő gyűlést, amelyen az érintett tagozat és évfolyam hallgatói vesznek részt. A visszahívásról döntő gyűlés határozatképes, ha az illetékes évfo­ lyam-tagozat tagjainak több mint fele jelen van. A visszahívás el­ döntéséhez a jelenlévők több mint felének azonos szavazata szüksé­ ges. Amennyiben a gyűlés nem határozatképes, a visszahívásra irá­ nyuló indítványt elutasítottnak kell tekinteni. Az Önkormányzat munkája 28. § (1) Az Önkormányzat testületéi döntéseiket üléseiken hozzák. Az ülé­ sek előkészítését a testületek vezetői végzik. Egyébként a testület feladatai végzésével megbízhatja egyes tagjait. (2) Az Önkormányzat testületéi a Választmány kivételével a maguk ál­ tal alkotott szervezeti és működési szabályzat alapján működnek, melynek jóváhagyása a Választmány feladata. 169 �29. § (1) Az Önkormányzat döntéshozatalában a résztvevőknek lehet tanács­ kozásijavaslattételi és szavazati joga. (2) A tanácskozási jog az adott testület ülésén való aktív részvételt, vé­ lemény nyilvánítást tesz lehetővé. A javaslattételi jog ezen felül ma­ gában foglalja határozathozatal kezdeményezését, javaslat előter­ jesztésével. A szavazati jog mindezek mellett lehetővé teszi döntés­ hozatalkor egy szavazat leadását. (3) Szavazati joggal kizárólag az adott testület jelen lévő tagja rendel­ kezik. 30. § (1) Az Önkormányzat testületéi - eltérő rendelkezés hiányában - dönté­ seiket egyszerű szótöbbséggel, azaz a jelen levők több mint felének egyetértő szavazatával, nyílt szavazással hozzák. (2) Személyi kérdésekben titkos szavazás elrendelése kötelező. E sza­ bály alól az érintett testület 2/3-os szavazata alapján döntésével el­ térhet. (3) Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni. 31. § (1) A testület határozatképes, amennyiben tagjainak több mint fele jelen van. Napirenden nem szereplő kérdést csak a testület valamennyi tagjának jelenléte és egyetértése esetén lehet tárgyalni. (2) Az SZMSZ előírhat minősített többséget. Ez esetben a testület va­ lamennyi tagja 2/3-ának szavazata szükséges a döntéshez. (3) A testület üléseiről jegyzőkönyv készül, melyet minden esetben a jegyzőkönyvvezető az ülést levezető elnök és egy választott képvi­ selő hitelesít. A jegyzőkönyvet az Önkormányzat Irodavezetője ré­ szére le kell adni, aki azok tárolásáról gondoskodik. (4) Az Önkormányzat testületéi az Önkormányzat tevékenységéről tájé­ koztató hallgatói fórum keretében beszámolási kötelezettséggel tar­ toznak. A Választmány 32. § A Választmány a Hallgatói Önkormányzat legfontosabb döntéshozó testületé. 33. § (1) A Választmány hatáskörét az alakuló ülésen kezdi gyakorolni, amelyet a választások után legkésőbb két héttel az Önkormányzat előző elnöke köteles összehívni. Az alakuló ülésen meg kell válasz­ tani az Elnököt, az alelnököket, valamint dönteni kell a munkájukat a választásig be nem fejezett eseti bizottságokról. (2) A Választmány megbízása az új Választmány alakuló üléséig tart. A testület hatáskörét a választás és az új Választmány alakuló ülése 170 �között szabadon gyakorolja, de a választások időpontja után az SZMSZ-t nem módosíthatja. (3) A Választmány alakuló ülésén megválasztja: a.) az Önkormányzat Elnökét; b.) a bizottságok elnökeit; c.) az Ellenőrző Bizottság elnökét; d.) a Kari Tanácsba delegált képviselőt [kari SZMSZ17. § (5) a.)]; e.) a Fegyelmi Bizottságba [kari SZMSZ 17. § (5) a.)] f.) a Tanulmányi Bizottságba [Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 2. § (2)]34. § A Választmány dönt: a.) az Önkormányzat alapszabályának elfogadásáról és módosításá­ ról; b.) az Elnökről, az alelnökökről, az Elnökségről, az Ellenőrző Bi­ zottság elnökéről, a bizottságok tagjairól; c.) az Önkormányzat rendes és időközi választási időpontjáról; d.) az Önkormányzat működésének éves költségvetéséről; e.) másokkal kötendő megállapodások (tanulmányi, gazdasági, munkaügyi szerződések, stb.) elfogadásról; f.) a Kar és az Egyetem vezetősége felé tett javaslatokról, azon kér­ désekben, amelyekben az Önkormányzatnak javaslattételi joga van, - a mindenkori kari rendelkezések szerint. g.) a Kari Tanácsban és bármely más fórumon az adott kérdésben kötelezően képviselendő hallgatói álláspontról; h.) az Elnök elleni bizalmatlansági indítványról; i .) az Elnökség bármely tagja elleni bizalmatlansági indítványról; j.) minden olyan ügyben, melyet jelen alapszabályzat, vagy bár­ mely magasabb rendű jogszabály hatáskörébe utal. 35. § (1) A választmányi ülést az Önkormányzat Elnöke hívja össze legalább kéthavonta. Az ülés időpontját a Választmány előző ülésén határoz­ za meg. Ennek hiányában az Elnökség által meghatározott időpont­ ban kerül sor az ülésre. (2) Az Elnöknek soron kívül össze kell hívnia a választmányi ülést 8 napon belül, ha: a.) a Rektor; b.) a Kar Dékánja; c.) a Választmány 5 tagja; d.) a hallgatók 10%-ának írásos indítványa a napirendet megjelölve ezt kéri. Nyolc nap ered­ ménytelen elteltével az indítványozók maguk is összehívhatják a Választmányt. (3) Amennyiben a Választmány határozatképtelen, új ülést kell össze­ hívni 8 napon belül, de legalább egy nappal későbbre. Az újra ösz171 �szehívott ülés a korábbi napirend tekintetében a megjelentek szá­ mától függetlenül határozatképes. Egyéb kérdésekben szükséges az általános feltétel [31. § (1)]. (4) A Választmány hatékony működésének az alapfeltétele a határozat­ képesség, ezért az a képviselő, aki mandátuma ideje alatt háromszor indokolatlanul távol marad az ülésről, automatikusan elveszti man­ dátumát. Az elvesztett mandátum pótlásáról a mandátum megszűné­ sére vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. (5) A Választmány tagja az ülésről való távolmaradását legkésőbb az ülés megkezdéséig az irodavezetőnél jelezni köteles. A napirendet, melynek tervezetét az elnöknek levélben ki kell kül­ denie, a közgyűlésnek jóvá kell hagynia. 36. § (1) A választmányi ülést az Elnök nyitja meg, vezeti le és zárja be. Maga helyett a Választmány bármely tagját megbízhatja ezzel a fe­ ladattal. (2) A választmányi ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv­ nek tartalmaznia kell: a.) az ülés lényeges mozzanatait; b.) a szavazásra feltett indítványokat; c.) a szavazás eredményeit; d.) külön kérésre bármely állásfoglalást. 37. § A választmányi mandátum megszűnik: a.) az új Választmány megalakulásával; b.) a mandátumról a Választmány előtt írásban való lemondással; c.) a Kar fegyelmi határozatával; d.) az ülésekről történő háromszori indokolatlan távolmaradással; e.) a hallgatói jogviszony megszűnésével; f.) visszahívással. Az Elnökség 38. § Az Elnökség tagjai: a.) az Elnök; b.) a bizottságok elnökei; c.) az Elnökség ülésein a bizottságot érintő kérdésekben tanácskozá­ si joggal részt vesz az eseti bizottság elnöke, vagy általa megbí­ zott tagja. 39. § (1) Az Elnökség feladatát az alakuló üléstől az új elnökség megválasz­ tásáig látja el. Az Elnökségnek megválasztásától számított 1 héten belül meg kell tartania alakuló ülését. Az alakuló összefoglaló je­ 172 �lentést, amelyet az új elnökség és az Ellenőrző Bizottság véleménye alapján a Választmány fogad el. (2) Amennyiben a Választmány az Elnökség beszámolóját nem fogadja el, erről a döntéséről levélben értesíti a Kar Dékánját és az Egyetem Rektorát. (3) Az elutasítást követően az Elnök, az Ellenőrző Bizottság elnöke, valamint a Dékán közös vizsgálatot folytatnak az Elnökség tevé­ kenységével kapcsolatban. Amennyiben bármilyen szabálytalansá­ got, rendellenességet tapasztalatnak, fegyelmi eljárást kell elrendel­ ni. A fegyelmi eljárást a Kar Fegyelmi Bizottsága folytatja le. 40. § Az Elnökség feladatköre: a.) az Önkormányzat operatív irányítása; b.) az Önkormányzat szervei és testületéi munkájának összehango­ lása, irányítása, ellenőrzése; c.) a Választmány üléseinek előkészítése; d.) az éves költségvetés előkészítése, megvitatása, Választmány elé terjesztése; e.) a Választmány határozatainak végrehajtása; f.) az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése; g.) a bizottságok, vagy a hallgatók által javasolt összhallgatóságot érintő tervek kidolgozása, megvitatása, előterjesztése a Választ­ mány vagy a Kar vezetősége felé. 41. § (1) Az Elnökség szükség szerint ülésezik. Az elnökségi ülés időpontját az előző ülésen határozzák meg. Ennek hiányában az elnökségi ülés időpontját az Elnök határozza meg. (2) Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze és vezeti. Az Elnök az el­ nökségi ülés levezetésével bármelyik alelnököt megbízhatja. (3) Az Elnöknek öt napon belül össze kell hívnia az Elnökséget, ha a.) a Kar Dékánja; b.) az Elnökség bármely tagja, vagy c.) az Ellenőrző Bizottság Elnöke ezt kéri. (4) Az ülésre a tagokon kívül bárki más is meghívható tanácskozási joggal. (5) Az Elnökség ülése nyilvános. Az Elnökség egyszerű szótöbbséggel zárt ülést rendelhet el. A bizottságok 42. § (1) Az Önkormányzat állandó bizottságai [8. § d-h.) pont] vezetői az illetékes alelnökök. A bizottság tagjait a bizottság elnöke jelöli ki. 173 �(2) Az állandó bizottság munkájába a bizottság elnöke az Önkormány­ zat tagjai és a Kar oktatói és dolgozói közül bárkit bevonhat javas­ lattételi és tanácskozási jogkörrel. (3) Az állandó bizottság maga alkotta ügyrendje szerint az ebben a sza­ bályzatban meghatározott feladatokat látja el. (4) Az állandó bizottság köteles működéséről a Választmányt annak üléseinek tájékoztatni. Ezt a tájékoztatást félévente írásban köteles megtenni. Az írásos tájékoztatót az aktuális választmányi ülés előtt 8 munkanappal az Önkormányzat irodáján sokszorosítás céljából köteles leadni. (5) Az Önkormányzat irodájának vezetője a beszámolót sokszorosítva minden választmányi tagnak eljuttatja. 43. § (1) A Választmány - sürgős és indokolt esetben annak utólagos jóváha­ gyásával az Elnökség - egyes feladatok ellátására eseti bizottságot állíthat fel. A felállításra vonatkozó határozati javaslatban meg kell határozni a bizottság feladatát, le kell írni azokat az indokokat, amelyek eseti bizottság felállítását indokolják. (2) Eseti bizottság kizárólag egy feladat végrehajtására alapítható, meg­ bízatása e feladat megvalósulásával vagy meghiúsulásával, valamint a Választmány mandátumának lejártával megszűnik. (3) Amennyiben mandátuma megszűntéig a feladatot nem tudta elvé­ gezni, arról köteles beszámolni, és az új Választmány számára új ideiglenes bizottság felállításáról határozati javaslatot készíteni. (4) Az ideiglenes bizottságra egyebekben az állandó bizottságokra vo­ natkozó szabályok megfelelően érvényesek. Az Ellenőrző Bizottság 44. § Az Ellenőrző Bizottság vezetője a Bizottság Elnöke, akit a Választmány 2/3-os többséggel választ meg. Az Ellenőrző Bizottság másik két tagját a Választmány egyszerű többséggel különböző évfolyamok és tagoza­ tok képviselőiből választja meg. 45. § (1) Az Ellenőrző Bizottság feladata: a.) kapcsolattartás a gazdasági elemzővel; éves terv elkészítése feb­ ruár 15-ig b.) rendszeresen és időszakosan ellenőrzi az Önkormányzat gazdál­ kodását; c.) folyamatosan ellenőrzi az Önkormányzat működésének jogsze­ rűségét; d.) félévenként írásban beszámol a Választmánynak tapasztalatairól; e.) felkérésre nyilatkozik összeférhetetlenségi és etikai kérdésekben; 174 �f.) ellátja az Elnök, az Elnökség, a Választmány, vagy a Kar részé­ ről kapott eseti ellenőrzési feladatokat. (2) Az Ellenőrző Bizottság feladata ellátása során, azzal összefüggésben a.) kérdéseket intézhet az Önkormányzat vezetőihez és képviselői­ hez, valamint a Kar hallgatóihoz, oktatóihoz és alkalmazottai­ hoz; b.) betekinthet az Önkormányzat irataiba, valamint az Önkormány­ zat gazdálkodásával összefüggő kari iratokba; c.) adott vizsgált kérdésben írásbeli beszámolót, nyilatkozatot kér­ het az érintettektől; d.) javasolhatja a Választmány felé a tisztségviselők felelősségének felvetését; e.) fegyelmi eljárás megindítását javasolhatja a Kar Fegyelmi Bi­ zottsága felé. (3) Fegyelmi eljárás megindítására tett javaslatról köteles haladéktala­ nul írásban tájékoztatni: a.) az érintettet; b.) az Önkormányzat Elnökét; c.) az Elnökség tagjait; d.) a Választmányt; e.) a Kar Dékánját. 46. §(l)Az Ellenőrző Bizottság negyedévente egyszer, egyébként szükség szerint ülésezik. Üléseiről jegyzőkönyvet vesz fel, mely bizalmasan kezelendő. (2) Az Ellenőrző Bizottság működése rendjét maga határozza meg, ügy­ rendjét és munkatervét a Választmánynak kell jóváhagynia. (3) Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét és munkatervét legkésőbb a Vá­ lasztmány alakuló ülését követő ülésén köteles előterjeszteni. A Gazdasági Bizottság 47. § (1) A Gazdasági Bizottság elnöke a Gazdasági Alelnök. Tagja az Ön­ kormányzat pénztárosa, aki a kézi pénztárért felel. Az Önkormány­ zat pénztárosát a Választmány minősített többséggel választja. (2) A Gazdasági Bizottság diákjóléti és hallgatói támogatási kérdések­ ben a Választmány azon tagjait, akik az érintett hallgató választott képviselői, tanácskozási joggal bevonhatja munkájába. * A Gazdasági Bizottság kapcsolatot tart a gazdasági dékánhelyettessel, a pénzügyi osztályvezetővel és éves tervet készít február 15-ig. (2) A Gazdasági Bizottság az Önkormányzat pénzgazdálkodását bo­ nyolítja. Elkülönítve kezeli az eges célalapok eszközeit. Utalvá­ 48. § (1) 175 �nyozhat az Önkormányzat ellátmánya terhére az Önkormányzat Há­ zipénztár Szabályzata szerint (1. sz. melléklet). Felel a pénzforga­ lom, az átutalások és a lekötések költségvetés szerinti voltáért, cél­ szerűségéért és hitelességéért. Összefogja a HŐK szervezeteinek pénzügyeit. (3) Az Önkormányzat kötelezettséget fizetésre vagy juttatásra a Gazda­ sági Alelnök ellenjegyzése nélkül nem vállalhat. A Kar számláján kezelt hallgatói keretből kifizetés a Gazdasági Bizottság ellenjegy­ zése nélkül semmilyen célra nem történhet. 49. § (1) A hallgatói juttatások rendjének meghatározása az Önkormányzat és a Kar által közösen elfogadott szabályzatban történik. Ennek az Ön­ kormányzat részéről történő elfogadása, módosításának vagy kiegé­ szítésének javaslata a Gazdasági Bizottság meghallgatása után tör­ ténhet. (2) A Gazdasági Bizottság dolgozza ki az éves hallgatói juttatások és kedvezmények javaslatát a Kar Dékánja részére és vele egyetértés­ ben dönt a végleges juttatásokról. (3) A hallgatói juttatások fedezetének felvételéhez az Önkormányzat költségvetésébe a Gazdasági Bizottság állásfoglalását ki kell kérni. A Tanulmányi Bizottság 50. § A Tanulmányi Bizottság vezetője a Tanulmányi Alelnök. A bizottság legalább két tagját úgy kell megválasztani, hogy abban mindkét ta­ gozat képviselve legyen. Egyik közülük a Kar demonstrátori testü­ letének választott képviselője. A Tanulmányi Bizottság továbbá rendszeres referenseket kér fel minden évfolyam mindkét tagozatá­ ról az együttműködésre. 51. § A Tanulmányi Bizottság feladata: a.) éves terv készítése február 15-ig, kapcsolattartás a Kar tanulmá­ nyi dékánhelyettesével és a Tanulmányi Osztály vezetőjével; b.) gondoskodni a tanulmányi és vizsgaügyekben a megfelelő tájé­ koztatások megtörténtéről; c.) a Kar előadói és oktatói, valamint tananyaga véleményezésének megszervezése és kiértékelése az érintett oktatási egységekkel közösen; d.) a Kar tanulmányi szintjének emelésére hallgatói indítások szer­ vezése, a tanulmányi versenyek, tanszéki tudományos diákkörök támogatása az Önkormányzat részéről; e.) a tutori mozgalom szervezése az Önkormányzat vonalán, a kari titkárral együttműködve; 176 �f.) javaslatot tesz a kari öntevékeny csoportnak a bizottság feladat­ körébe eső szakmai pályázatának támogatása tárgyában a Gaz­ dasági Bizottság részére. A Külügyi Bizottság 52. § A Külügyi Bizottság elnöke a Külügyi Alelnök. Tagjai legalább egy idegen nyelvet jól beszélő hallgatók közül kerülnek kiválasztásra oly módon, hogy legalább az angol és német nyelv tudása a bizott­ ságban biztosítva legyen. 53. § A Külügyi Bizottság feladata. a.) a kapcsolattartás a Kar külügyi dékánhelyettesével és a gazdasá­ gi elemzővel; éves terv készítése február 15-ig; b.) kapcsolatok építése és fenntartása más bel- és külföldi felsőok­ tatási intézmények ifjúsági szervezeteivel; c.) pályázati lehetőségek felkutatása és szervezése hallgatók, vagy az Önkormányzat számára; d.) külföldi hallgatói kirándulások, tanulmányutak támogatása az Önkormányzat részéről; e.) részvétel a Kar hallgatói részéről a nemzetközi ifjúsági szerve­ zetekben, az ilyen jellegű önálló hallgatói kezdeményezések összefogása és támogatás; f.) javaslatot tesz a kari öntevékeny csoportnak a bizottság feladat­ körébe eső szakmai pályázatának támogatása tárgyában a Gaz­ dasági Bizottság részére. A Rendezvényi Bizottság 54. § A Rendezvényi Bizottság vezetője a Rendezvényi Alelnök. Ülésein állandó meghívottként vesznek részt a Karon működő hallgatói ön­ tevékeny csoportok képviselői. 55. § A Rendezvényi Bizottság feladata: a.) kapcsolattartás a Kar titkárával és a gazdasági elemzővel, éves terv készítése február 15-ig; b.) az Önkormányzat rendezvényeinek, ezek között különösen a Gólyatábor, a Gólyabál, a JÁK Jogászbál tervezése, szervezése és lebonyolítása; c.) a kari öntevékeny csoportok támogatása tárgyában a Gazdasági Bizottság részére a pályázatok szakmai véleményezése; d.) a Kar hallgatói kulturális igényének fejlesztése, különböző kul­ turális programokról való tájékoztatás és a részvétel elősegítése; 177 �e.) javaslatot tesz a kari öntevékeny csoportnak a bizottság feladat­ körébe eső szakmai pályázatának támogatása tárgyában. A Sport Bizottság 56. § (törölve) 57. § (törölve) Az Elnök 58. § (1) Az Önkormányzat Elnökét a Választmány tagjai sorából választja, egy évre. (2) Az Elnök megbízatása megválasztásától utódja megválasztásáig tart. (3) Az Elnök mandátuma megszűnik: a.) írásbeli lemondással; b.) a Választmány minősített bizalmatlansági szavazásával; c.) hallgatói jogviszony megszűnésével; d.) ha fegyelmi határozat hatálya alá kerül. (4) Lemondás esetén az Elnök tisztét az újonnan választott elnök hiva­ talba lépéséig ellátni köteles. Ha ebben akadályoztatva van, vagy mandátuma más okból szűnt meg, a rangidős alelnök (magasabb év­ folyam szerint, azon belül az alelnökök SZMSZ szerinti rangsora alapján) veszi át az Önkormányzat Elnök tisztségét. (5) Ha az Önkormány újraválasztásig több, mint három hónap van hát­ ra, a rangidős Alelnök kiírja az elnökválasztást, amelyre a választás szabályai értelemszerűen alkalmazandóak. (6) Az Elnök bárminemű akadályoztatása esetén a folyó ügyekből adó­ dó feladatait a rangidős Alelnök látja el. Tevékenységéről a rangidős Alelnök beszámolási kötelezettséggel tartozik. (7) Nem lehet elnök az, akit először választanak be a testületbe. 59. § Az Önkormányzat munkáját az Elnök irányítja. Ennek során: a.) képviseli az Önkormányzatot; b.) összehangolja az Önkormányzat szervezeti egységeinek munkáját, dönt az eseti hatásköri vitákban; c.) bontja és felügyeli az Önkormányzat beérkező és kimenő levelezé­ sét; d.) hivatalból tagja a Kar kari ülésének; e.) ellátja az ezen SZMSZ-böl rá eső kötelezettségeket; f.) ellenőrzi az Önkormányzat szervezetei döntéseinek végrehajtását; g.) első helyen jogosult aláírni az Önkormányzat anyagi kötelezettség­ vállalásaiban; h.) önállóan jogosult aláírni az Önkormányzat kimenő leveleit. 178 �Az Alelnökök 60. § (1) Az alelnököket a Választmány tagjai sorából választja. Megbízatá­ suk a Választmány alakuló ülésén történt megválasztásukkal kezdő­ dik és az új Választmány alakuló üléséig tart. (2) Az alelnökök mandátumának megszűnésére az 59. § (3) bekezdése irányadó. (3) Az alelnök helyett megbízatásának megszűnte esetén a Választmány következő ülésén új alelnököt választ. Az új alelnök megválasztá­ sáig az általa vezetett Bizottság vezetését az 59. § (4) bekezdése sze­ rint rangidős tag látja el. A Gazdasági Alelnök 61. § (1) A Gazdasági alelnök tisztsége alapján a Gazdasági és Diákjóléti Bizottság elnöke, vezeti annak tevékenységét és vezeti azt. (2) Az Önkormányzat pénzügyeiben, szociális ügyekben az elfogadott költségvetés alapján aláírási joga van. Ezekben az ügyekben jogo­ sult a Választmány és az Elnökség határozatainak megfelelően, az Önkormányzat képviseletére. A Tanulmányi Alelnök 62. § (1) A Tanulmányi Alelnök, tisztsége alapján a Tanulmányi Bizottság elnöke, vezeti annak tevékenységét és vezeti azt. (2) Megszervezi az Önkormányzat képviseletét tanulmányi ügyekben (képviselők delegálása a megfelelő fórumokba). (3) Dönt a Felvételi Bizottságokba a hallgatók delegálásáról. (4) Tanulmányi ügyekben az elfogadott költségvetés és későbbi köz­ gyűlési határozatok alapján aláírási joga van. A Külügyi Alelnök 63. § (1) A Külügyi alelnök, tisztsége alapján a Külügyi Bizottság elnöke, vezeti annak tevékenységét és vezeti azt. (2) Jogosult az Önkormányzat és a hallgatóság képviseletére az Egye­ temen kívüli fórumokon. (3) Külföldi ösztöndíj-lehetőségeket kutat fel és hoz nyilvánosságra. (4) Külügyekben az elfogadott költségvétés és későbbi közgyűlési hatá­ rozatok alapján aláírási joga van. 179 �A Rendezvényi Alelnök 64. § (1) A Rendezvényi Alelnök, tisztsége alapján a Rendezvényi és Kultu­ rális Bizottság elnöke, vezeti annak tevékenységét és vezeti azt. (2) Gondoskodik az Önkormányzat által támogatott kulturális rendez­ vények egyetemhez méltó, teljes körű megszervezéséről és lebo­ nyolításáról. (3) Gondoskodik a Kar hallgatói részéről felmerülő sportolási igények kielégítéséről, kapcsolatot tart a Kar sportegyesületének és szak­ osztályainak vezetőivel, valamint más felsőoktatási intézmények sportszervezeteivel. (4) A feladataihoz kapcsolódó ügyekben az elfogadott költségvetés és későbbi választmányi határozatok alapján aláírási joga van. A Sport Alelnök 65. § (törölve) Harmadik rész AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA 66. § (1) Az Önkormányzat működéséhez, és jelen SZMSZ-ben meghatáro­ zott feladatai ellátásához a tárgyi és anyagi feltételeket a Kar a Dé­ kán rendelkezése szerint biztosítja, és azok jogszerű felhasználását ellenőrzi. [Felsőoktatási tv. 66. § (6); Kari SZMSZ17. § (3)] (2) Az Önkormányzat Gazdasági Bizottsága az Egyetem Gazdasági Osztálya, az Önkormányzat állandó bizottságai, a hallgatói öntevé­ keny csoportok által rendelkezésre bocsátott adatok alapján minden évben február 15-ig költségvetés-tervezetet készít, amelyet a Vá­ lasztmány fogad el legkésőbb február utolsó napján. A Választmány az elfogadott költségvetést nyilvánosságra hozza, és haladéktalanul megküldi a Kar Dékánjának és a gazdasági elemzőnek. (3) Az Önkormányzat Gazdasági Bizottsága minden gazdasági év vé­ gén, legkésőbb az őszi szorgalmi időszak utolsó napjáig beszámolót készít a költségvetés felhasználásáról, mely elfogadásáról a Köz­ gyűlés határoz. (4) A Választmány elutasítása esetén az Ellenőrző Bizottság vizsgálatot folytat, melynek eredményét a Választmány elé tárja. • (5) A Választmány elutasítása esetén a beszámolót minden azzal kap­ csolatos dokumentummal át kell adni a Dékánnak. 180 �67. § (1) A költségvetési tételeket a címzettek az elfogadott tervek alapján jogosultak felhasználni, a Kari Pénzügyi Csoporttal való szoros együttműködésben. (2) A bizottsági költségkeretek terhére történő pénzkifizetéseket a bi­ zottságok elnökei kezdeményezhetik a bizottsági tagok támogatásá­ val. Az irodai költségkeretre vonatkozó igénylést az Önkormányzat Elnöke kezdeményezheti. A költségvetésben megemlített egyéb té­ teleket az Önkormányzat Elnöke és a Gazdasági Bizottság a Kar Gazdasági Osztályával szorosan együttműködve, együttesen kezeli. (3) Ha a Gazdasági Bizottság Elnöke a közreműködést megtagadja, a kérdésben az Ellenőrző Bizottság határoz. Az Ellenőrző Bizottság határozata a Gazdasági Bizottság Elnöke előterjesztését pótolja. (4) A hallgatói öntevékeny csoportok tevékenységük folytatásához a Választmánytól igényelhetnek pénzügyi támogatást. A pénzigény­ lést a Választmány bírálja el a Gazdasági Bizottság ajánlása alapján. (5) Minden pénzkifizetéshez az Elnök és a Gazdasági Bizottság Elnöke együttes írásbeli hozzájárulása szükséges. (6) A pénzt felvevő személy felel az általa felvett pénzösszegért. Azzal a Gazdasági Bizottság által előre megadott időpontig köteles elszá­ molni a Gazdasági Bizottság felé. A pénz felvétele átvételi elismervénnyel, az elszámolás a jogszabályoknak megfelelő szám­ lával történik. (7) Az adott határidő túllépése, a pénzügyi fegyelem megsértése, vagy az elszámolás elmaradása esetén a Gazdasági Bizottság az Ellenőrző Bizottság értesítése mellett a Kar fegyelmi eljárását kezdeményez­ heti. A Hallgatói Önkormányzat Elnökének kötelessége a fegyelmi eljárást megindítani, ha saját maga, a Gazdasági Bizottság, vagy az Ellenőrző Bizottság visszaélésről győződött meg. 68. § Az Önkormányzat Elnöke és a Gazdasági Bizottság Elnöke az Önkor­ mányzat működési költségeinek felhasználásról a Kar Szervezeti és Működési Szabályzata alapján számol el a Kar Gazdasági Osztálya felé. 69. § (1) Az Önkormányzat rendezvényeivel kapcsolatban nyereségre nem törekszik. (2) Rendezvényei megszervezéséhez a hallgatók hozzájárulását kérheti. (3) Az Önkormányzat által beszedett hozzájárulásokat bevételi pénztár­ bizonylattal (nyugtával) kell igazolni. 70. §(l)Az Önkormányzat kézikasszáját a Pénztáros kezeli (47. §). A kézikasszából indokolt esetben előleg adható. Az előleggel utólag a pénzfelvétel szabályai szerint el kell számolni. A szabályszerű pénzkezelést az Ellenőrző Bizottság ellenőrizni jogosult. A kézikasszában ötvenezer forintnál nagyobb összeg nem lehet. 181 �(2) A jelen fejezetben nem szabályozott gazdasági kérdésekre az 1. mellékletben szereplő Házipénztár Szabályzat rendelkezései irány­ adók. Negyedik rész AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 71. § (1) Az Elnökség tagjai: a.) az elnök semmilyen más tisztséget nem tölthet be az önkor­ mányzatban; b.) az elnök és az alelnökök mind különböző személyek. (2) Az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai semmilyen más tisztséget nem tölthetnek be az Önkormányzatban. (3) A tisztségviselő egyszerre egy tisztséget láthat el. Bizalmatlanság 72. § (1) Bizalmatlansági indítványt az Önkormányzat szavazati joggal ren­ delkező tagjai ellen a következő szabályok szerint lehet indítani: (2) Bizalmatlansági eljárás indítványozását kérheti írásban, indoklással: - 20 hallgató; a Választmány 5 tagja; az Önkormányzat tisztségviselője. (3) Bizalmatlansági eljárást a Választmány bármely tagja ellen lehet indítani. 73. §(1) A bizalmatlansági eljárást az Ellenőrző Bizottság véleményezi. Amennyiben az Ellenőrző Bizottság valamelyik tagja, vagy elnöke ellen irányul az eljárás, az Önkormányzat eseti bizottságot köteles felállítani, amelynek nem lehet tagja egyetlen indítványozó sem. Az eseti bizottság eljárására az eseti bizottságra vonatkozó rendelkezé­ sek megfelelően alkalmazandók. (2) Az eljárást az indítvány bizottsági véleményezése után a Választ­ mány folytatja le, és hoz határozatot. Az eljárás eredménye lehet: a.) az eljárás alá vont felmentése; b.) az eljárás alá vont mandátumától való megfosztása. (3) A Választmány bizalmatlansági kérdésben minősített többséggel dönt. 74. § Amennyiben az eljárásban eljáró bizottság megállapítja, hogy az eljárás lefolytatásának nincs alapja, az eljárás kezdeményezői mandátumuk 182 �lejártáig újabb eljárást nem kezdeményezhetnek. Az eljárás lefolytatá­ sára a Választmány ebben az esetben is köteles. Ötödik rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 75. § Az Önkormányzat alapszabályzata 1999. február 18-tól lép hatályba a Kari Tanács határozata alapján. Ezen szabályzat 9 db számozott és aláírt mellékletekkel együtt érvé­ nyes. A mellékleteket a Bizottsági Elnökök, ill. a tisztségviselők az ala­ kuló Választmányi ülést követő 10 napon belül elkészítik. A szabályzatot a Kari Tanács 2000. március 5-én módosította. Budapest, 2000. május 5. Dékán s. k. HŐK Elnök 183 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR FEGYELMI SZABÁLYZAT A fegyelmi eljárás általános szabályai 1. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a kar hallgatója és ezért fegyelmi bünte­ tésben részesíthető, ha a.) a hallgatói jogviszony keretei között, vagy azzal összefüggésben bűncselekményt, vagy szabálysértést követ el; b.) a jogszabályokban, az Egyetem, vagy a Kar szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi; c.) életmódja, magatartása az Egyetem erkölcsi tekintélyét súlyosan sérti, illetőleg az összeegyeztethetetlen az Egyetem hallgatójával szemben támasztható fokozott erkölcsi elvárásokkal. (2) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, melyhez a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat fűz hátrányos jogkövet­ kezményt. (3) Az (1) bekezdés a.) pontjában foglalt cselekmény alapos gyanúja esetén a Kar Dékánja dönt az ügynek a rendőrség, illetőleg az ügyészséghez történő áttétele kérdésében. Áttétel esetén a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni a büntető, illetőleg a szabálysértési eljá­ rásjogerős befejezéséig. 2. § (1) A hallgató fegyelmi határozatban a következő fegyelmi büntetésben részesíthető: a.) megrovás; b.) a felsőoktatási intézmény által nyújtott kedvezmények és juttatá­ sok csökkentése, illetőleg megvonása; c.) meghatározott időre eltiltás a tanulmányok folytatásától; d.) kizárás a felsőoktatási intézményből. (2) Az (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott büntetés időtartama az öt hónapot nem haladhatja meg; a c.) pontjában meghatározott eltil­ tás időtartama legfeljebb négy félévnek megfelelő oktatási időszak lehet. Fegyelmi büntetésként a szociális támogatást megvonni nem lehet. (3) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha az annak elrendelésére jo­ gosult személynek [Id. 3. §] a fegyelmi vétségről való tudomás szer­ 184 �zése óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta egy év már el­ telt. 3. § (1) Fegyelmi eljárást a Rektor és a Dékán rendelhet el. Bűncselekményi tényállást megvalósító fegyelmi vétség esetén az eljárást el kell ren­ delni. Fegyelmi eljárás indítására javaslatot tehetnek az intézetve­ zetők, az egyetemi tanárok, docensek és a Tanulmányi Osztály ve­ zetője. (2) Fegyelmi eljárás megindítása esetén a Dékán jogosult a fegyelmi alá vont hallgató tanulmányai folytatásának - legfeljebb a jogerős fe­ gyelmi határozatig tartó - felfüggesztésére. 4. § (1) A fegyelmi eljárásban a Fegyelmi Bizottság határozatot hoz. (2) Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató ellen ugyanabban az ügyben büntető eljárás folyik, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, kivéve, ha a tényállás egyébként is tisztázható. (3) Fegyelmi eljárás mellett szabálysértési eljárás és polgári per is in­ dítható; ezen eljárások nem akadályozzák a fegyelmi eljárás lefoly­ tatását. A kari Fegyelmi Bizottság 5. § A kari Fegyelmi Bizottság három tagból áll. Elnöke a Dékán által fel­ kért vezető oktató, egyik tagja a Kari Tanács által megválasztott oktató, másik tagja a HŐK által kijelölt hallgató. 6. § (1) A Fegyelmi Bizottság eljárása nyilvános. Zárt tárgyalás tartható akár az eljárás alá vont, akár a Kar képviselőjének kérésére, ha az ügy jellege ezt indokolja. Indokolt esetben a zárt tárgyalást a Fe­ gyelmi Bizottság elnöke rendeli el. (2) A Fegyelmi Bizottság az ügyben bizonyítást folytat le. Nem kell bi­ zonyítást lefolytatni, ha a tényállás nem vitatott, azt a fegyelmi alá vont teljes egészében elismeri és hozzájárul a határozatnak tárgyalá­ son kívül történő meghozatalához. (3) A bizonyítás során az eljárás alá vonttal a bizonyítékokat ismertetni kell, azokra észrevételt tehet, a tanúk meghallgatásán részt vehet, és hozzájuk kérdéseket intézhet, bizonyítékokat maga is javasolhat. A bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni, annak egy példányát az eljárás alá vont megkapja. (4) A jegyzőkönyvet az eljárás során tollal kell vezetni, vagy hangfel­ vétel alapján utólag kell írásban rögzíteni. (5) Az eljárás alá vont igénybe vehet jogi képviselőt vagy védőként be­ vonhat az eljárásba családtagot, más hallgatót vagy kari oktatót. 185 �7. § (1) A Kari Fegyelmi Bizottság az eljárást határozattal zárja le, amelyet az utolsó érdemi tárgyaláson kell meghozni, rendelkező részét írás­ ban rögzíteni, indoklással nyilvánosan kihirdetni, és 8 napon, külö­ nösen jelentős vagy bonyolult ügyekben 15 napon belül írásba fog­ lalni. A határozatot az eljárás alá vontnak és a Dékánnak kézbesíteni kell. Ellene a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. (2) Megrovás büntetés esetén az eljárás alá vont a kihirdetéskor le­ mondhat fellebbezési jogáról, ez esetben rövidített határozat készít­ hető. (3) Ha az eljárás alá vont - vagy a Kar nevében a Dékán - a kézbesített határozat ellen nem él fellebbezéssel, az jogerőre emelkedik. Erről külön záradékolt példánnyal értesítendő az eljárás alá vont és ezt az aktában írásbeli feljegyzésben fel kell tüntetni. Másodfokú fegyelmi eljárás 8. § (1) Másodfokú fegyelmi hatóság az Egyetem Rektora. (2) Ha valamelyik fél a határozat ellen fellebbezést jelentett be, erről a másik felet értesíteni kell, felhívva arra, hogy a fellebbezéshez 8 na­ pon belül csatlakozhat vagy arra észrevételt tehet. A határidő letelte után a teljes iratanyagot a Kar felterjeszti a másodfokú fegyelmi hatóságnak. A fegyelmi eljárás másodfokon tárgyalás nélkül lefolytatható, ha a fellebbezés kizárólag a büntetés enyhítésére irányul és az eljárás alá vont nem kéri tárgyalás tartását. Egyébként a másodfokú fegyelmi eljárásban tárgyalást kell tartani, amelynek során meg kell hallgatni a Kar képviselőjét, s az eljárás alá vont hallgatót. A másodfokú eljárásban bizonyítást nem kell lefoly­ tatni, s a felterjesztett iratanyag alapján kell a másodfokú határozatot meghozni. A másodfokú határozatot írásba kell foglalni. (3) A másodfokú eljárás során az eljáró Fegyelmi Hatóság a.) az első fokú határozatot helyben hagyhatja; b.) méltányosságból enyhítheti a büntetést; c.) súlyosbításra irányuló fellebbezés esetén mérlegelés alapján sú­ lyosbíthatja a büntetést, a tényállás elfogadása mellett; d.) a határozatot hatályon kívül helyezve az első fokú eljárás meg­ ismétlésére adhat utasítást; e.) a tényállást kiegészítve a módosított tényállás alapján szabhat ki büntetést; f.) az eljárás alá vontat felmentheti; g.) az eljárást, ha az okafogyottá vált, megszüntetheti. 186 �(4) Okafogyottá válik az eljárás, ha az eljárás alá vont vonatkozásában időközben megszűnt a fegyelmi jogkör, és más okból (pl. kártérítés­ re kötelezés) a fegyelemsértés megállapítása nem szükséges. 9. § Az elmarasztalt hallgató egy évig áll a fegyelmi büntetés hatály alatt. Ezt az időszakot a Dékán, különös méltánylást érdemlő esetben, meg­ rövidítheti. Új eljárás kezdeményezése 10. § (1) A jogerős fegyelmi határozat ellen a fegyelmi eljárás kezdeménye­ zésére jogosult [3. § (1) bek.] új eljárást kezdeményezhet, ha a jog­ erős fegyelmi határozattal elbírált cselekmény tekintetében a bíróság a fegyelmi eljárás alá vont személy bűnösségét jogerős ítéletben megállapította. Ez esetben az új eljárást a jogerős ítéletnek a Dékán által történt átvételétől számított egy hónapon belül lehet megindíta­ ni és a korábbi határozat hatályon kívül helyezésével súlyosabb ha­ tározat is hozható. (2) Új eljárást kezdeményezhet a Kar Dékánja, valamint a fegyelmi el­ járás alá vont hallgató is a tudomásszerzést követő egy hónapon belül, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve jogerős határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy ezen körülmények más határozatot eredményeztek vagy ered­ ményezhettek volna. (3) Az új eljárást az elsőfokú Fegyelmi Bizottság előtt lehet megindíta­ ni, amely az elsőfokú eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el. A fegyelmi eljárás ügyvitele 11. § Ha két vagy több fegyelmi eljárás azonos jogalapból származik és/vagy tényállásuk azonos, a Fegyelmi Bizottság ezen eljárásokat egyesítheti és együttes tárgyalásukat rendelheti el. Ezen ügyvezető határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. 12. § (1) A fegyelmi eljárás minden iratát az Egyetem hatályos iktatási rend­ szere szerint kell iktatni és külön nyilvántartó könyvbe is be kell ve­ zetni, időrend szerint számozva. (2) A fegyelmi iratokat az ügy jogerős befejezése után - évenként el­ különítve - irattározni kell és a Kar irattárában öt évig meg kell őrizni. 187 �13. § Az 1999. év február 18. Napján elfogadott módosító rendelkezések az elfogadás napjával lépnek hatályba és azokat a bármely fokon folya­ matban lévő fegyelmi ügyekre is alkalmazni kell. A szabályzatot a Kari Tanács 2000. március 5-én módosította. Budapest, 2000. május 5. A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János s. k. dékán 188 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR SZABÁLYZAT AZ ÉVFOLYAM-DOLGOZATOK KEZELÉSÉRE 1. § Az évfolyamdolgozatokra vonatkozó legfontosabb szabályokat a Ta­ nulmányi és Vizsgaszabályzat 20. §-a tartalmazza. Ennek keretei között a következőként kell kezelni az évfolyamdolgozatokat. Évfolyamdolgozatot a tanszékek oktatói közvetlenül nem vesznek át a hallgatóktól. Az intézetek hirdetőtábláján ki kell függeszteni, hogy a dolgozatokat az adott intézet titkárságán kell leadni. 2. § Az Intézeti Titkárság a leadott dolgozatokat az alábbiak szerint veszi nyilvántartásba: a.) Leadáskor a dolgozatra - ha ezt a hallgató nem tette volna meg azonnal, az átvételkor rá kell írni a konzulens oktató nevét, a dolgozat leadási dátumát, továbbá az első és az utolsó oldalra rá kell nyomni a Tanszék körbélyegzőjét. Az évfolyamdolgozatba be kell tenni a hallgatónál lévő konzultációs és értékelő lapot. b.) A dolgozatokat tanévenként, dolgozat-típusonként és szakonként elkülönítve, füzetben kell nyilvántartani. A nyilvántartás tartal­ mazza: - a hallgató nevét, - a dolgozat címét, - a dolgozat oldalszámát (az utolsó számozott oldalt alapul vé­ ve), - a konzulens nevét. 3. § A Titkárság a nyilvántartásba vett dolgozatokat haladéktalanul átadja a konzulensnek, aki a dolgozatot kijavítja, s az osztályzatot - dátummal együtt - mind magára a dolgozatra, mind az értékelő lapra rávezeti és aláírja. Az évfolyamdolgozatokról a konzulens vizsgalapot állít ki, me­ lyet le kell adni a Tanulmányi Osztálynak. 4. § (1) A kijavított dolgozatot az Intézeti Titkárságnak kell átadni, amely - az értékelő lapot továbbítja a Tanulmányi Osztályhoz, - a nyilvántartó füzetbe bejegyezni a visszavétel dátumát, - a dolgozatot pedig - tanévenként, dolgozat típusonként és szakon­ ként csoportosítva - a tanszék archívumába helyezni, végül 189 �- az osztályzatokat kifüggeszteni a hirdető táblára. ( 2) Az Intézeti Titkárság név szerint nyilvántartást készít az egyes ok­ tatók által kijavított évfolyamdolgozatok számáról és eredményéről. 5. § Jelen szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit folya­ matosan kell alkalmazni. Budapest, 2000. május 5. A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János s. k. dékán 190 �A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK SZABÁLYZATA a végbizonyítványra, a diplomamunkára, a záró­ vizsgára és az oklevélre vonatkozó tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezéseinek végrehajtásáról I. Általános rendelkezések 1. § A végbizonyítványra, a diplomamunkára, záróvizsgára és az oklevélre vonatkozó általános szabályokat a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 2128. § tartalmazza. A szabályzat rendelkezéseinek megtartása mellett, egyes részletkérdésekben az alábbiak szerint kell eljárni. 2. § A záróvizsgák minden év április-május, és október-november hónap­ ban kerülnek megtartásra. A záróvizsga időpontokat az Intézetek úgy kötelesek megjelölni, hogy minden záróvizsga hónapban kb. 150 hall­ gató tehessen vizsgát. 3. § A diplomamunkával, a záróvizsgával kapcsolatos adminisztrációs fela­ datokat a Tanulmányi Osztály végzi; itt kell leadni az elkészült szak­ dolgozatot, illetve itt lehet jelentkezni záróvizsgára. A Tanulmányi Osztály gondoskodik a záróvizsga napján az indexeknek és a jegyző­ könyveknek az illetékes Bizottsághoz való szállításáról, illetve vizsga után haladéktalanul itt kell a Bizottságnak leadni az indexeket és a vizs­ galapokat. Ugyancsak a Tanulmányi Osztályon kell leadni a szakdolgo­ zatot értékelés és védés után. A szakdolgozatok és jegyzőkönyvek tá­ rolásairól a Tanulmányi Osztály gondoskodik. II. Szakdolgozat 4. § A szakdolgozatra a tanszékeken kiadott űrlapokon kell jelentkezni. Amennyiben a hallgató a tanszékek által meghirdetett témákon kívül témát választ, ezt előzetesen jóvá kell hagyatni a konzulenssel. Ha a választott témát a konzulens vagy a tanszékvezető nem hagyja jóvá, a hallgatónak új témát kell választani. A tanszékek az egy-egy témára je­ lentkező hallgatók számát korlátozhatják. 191 �5. § A szakdolgozatra való jelentkezés után a hallgatónak 2 konzultációs kötelezettsége van. A konzultációk során a konzulens megbeszéli a hallgatóval a munka szempontjait, menetét, felhívja a figyelmet a vo­ natkozó szakirodalomra, áttekinti a hallgató vázlatait stb. A konzultáci­ ós időpontokat a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 6. § A szakdolgozatokat 3 példányban kell leadni; ebből legalább 1 példányt kemény kötésben, írógéppel vagy számítógépen írva. A szakdolgozat minimális terjedelme 100.000 n. (betűhely) - gyakorlatilag 60 oldal 1,5 sortávolsággal. Szakdolgozatot a tanszéken, - illetve a konzulens okta­ tónak - közvetlenül leadni nem lehet. A szakdolgozatnak tartalmaznia kell tartalomjegyzéket, a felhasznált irodalmat is - a szerzői jogi törvény szerint - az idézeteket lábjegyzettel kell ellátni, amelyben meg kell jelölni pontosan az idézet forrását. 7. § A Tanulmányi Osztály a leadott dolgozatokat az alábbiak szerint veszi nyilvántartásba: a.) Leadáskor a szakdolgozaton - ha ezt a hallgató nem tette volna meg - azonnal, az átvételkor fel kell tüntetni a konzulens oktató nevét, a dolgozat leadási dátumát, továbbá az első és az utolsó oldalra rá kell nyomni a Kar körbélyegzőjét. A szakdolgozatba be kell tenni a hall­ gatónál lévő konzultációs lapot és az értékelő lapot. b.) A szakdolgozatokat tanévenként, dolgozat-típusonként és szakon­ ként elkülönítve füzetben kell nyilvántartani. A nyilvántartás tartal­ mazza: - a hallgató nevét, - a dolgozat címét, a dolgozat oldalszámát (az utolsó számozott oldalt alapul vé­ ve), a konzulens nevét. 8. § A Tanulmányi Osztály a nyilvántartásba vett dolgozatokat haladéktala­ nul átadja a Tanszéknek, majd a tanszék a konzulensnek. A szakdolgo­ zatot a konzulens írásban értékeli a védés megkezdése előtt, s javaslatot tesz a bizottságnak az érdemjegyre. 9. § A védésre alkalmatlan szakdolgozat átdolgozásra, kijavításra egyszer visszaadható. 10. § Az OTDK-n 1-3 helyezést szerzett, vagy különdíjjal jutalmazott dolgo­ zat 5 (jeles) eredménnyel kerül elfogadásra. 11. § A szakdolgozat védése nyilvános. A védés során elsősorban meg kell győződni a dolgozat szerzőségéről, s arról, hogy a szakdolgozatban ki­ fejtett nézeteit, véleményét meg tudja-e védeni a szerző. A szakdolgozat 192 �megvédhető TDK ülés keretében is, ebben az esetben a konzulensen kí­ vül 2 diák opponensnek is értékelnie kell a dolgozatot. A diákköri ülés keretében történő esetleges védésről a tanszékvezető dönt, ilyen védésre alapvetően kiemelkedő színvonalú, OTDK-n való szereplésre alkalmas dolgozatok bocsáthatók. 12. § A leadott, védésre alkalmas szakdolgozatot a tanszék a leadástól szá­ mított 15-45 nap alatt védésre kitűzi. 13. § A megvédett szakdolgozatot a Bizottság a Titkárságnak adja át, amely az okmányokkal együtt azonnal leadja a Tanulmányi Osztálynak. III. A záróvizsga 14. § A záróvizsgára egy csoportban maximum 10 hallgató jelentkezhet. Amennyiben adott tárgyból egy nap 2 vagy több bizottság vizsgáztat, az előre összeállított bizottságokhoz a hallgatókat sorsolják. 15. § A bizottságok összeállítását előzetesen, a vizsga előtt nem hozzák nyil­ vánosságra. 16. § A záróvizsga elégtelen osztályzatot szerző, vagy kellő kimentés nélkül meg nem jelenő hallgató csak a következő záróvizsga-időszakban je­ lentkezhet vizsgára az adott tárgyból. 17. § A záróvizsgák reggel 8 órakor kezdődnek. A záróvizsgák nyilvánosak. 18. § A záróvizsga bizottság tagjait a Rektor által kinevezett külső tagok és az oktatók közül az adott Intézet vezetője javasolja és a Dékán kéri fel. IV. Zárórendelkezések 19. § Jelen rendelkezés a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit fo­ lyamatosan alkalmazni kell. Budapest, 2000. május 5. A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János s. k. dékán 193 �10/2000. (03.20.) sz. KT határozat A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK PÁLYÁZATI SZABÁLYZATA I. A pályázati rend hatálya A jelen pályázati rend szabályai szerint kell eljárni minden olyan esetben, amikor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, illetve a PPKE Jog- és Állam­ tudományi nevében, illetve kari minőségben kíván pályázatot benyújtani egyetemi oktató, kutató, kutatócsoport, tanszék vagy intézet, függetlenül attól, hogy a pályázatot közvetlenül a kiíró szerv(ezet)hez nyújthatná be, avagy a Karon vagy az Egyetemen keresztül köteles pályázni. II. A pályázati ügyek intézése Az intézményi, illetve a kari pályázatok elkészítése az erre kijelölt, illet­ ve esetenként felkért munkatárs feladata. 2) Az intézetek, tanszékek vezetői, oktatói és kutatói az oktatási és kutatási autonómia jegyében szabadon pályázhatnak, a jelen pályázati rendben előírt ügyviteli (egyeztetési, adatszolgáltatási, archiválási és együttmű­ ködési) előírásoknak megfelelően. 3) A pályázatokkal kapcsolatos ügyviteli feladatokat (nyilvántartás, egyez­ tetés, folyamatfigyelés) a kari pályázati koordinátor (Pályázati Iroda) in­ tézi. 4) A pályázatok elszámolásához a Kar Gazdasági Osztályán az ezzel a feladattal megbízott ügyintéző nyújt segítséget. 1) III. A pályázati ügyek intézésének szervei, illetve felelősei 1 .) A pályázati koordinátor, (Pályázati Iroda) közvetlenül a Dékánnak alárendelve az alábbi feladatokat látja el: a.) hazai és nemzetközi pályázatok rendszeres figyelése, b.) a pályázati lehetőséggel érintett intézményi egységek tájékozta­ tása, c.) meghirdetett pályázatokkal kapcsolatos információk begyűjtése, 194 �d.) a Kar nevében, illetve egyetemi vagy kari minőségben benyújtott pályázatok nyilvántartása, e.) az elnyert pályázatok számítógépes nyilvántartása, f.) az elnyert pályázatok archiválása, g.) folyamatos egyeztetés a Gazdasági Osztály pályázati ügyintéző­ jével, h.) folyamatos kapcsolattartás az egyetemi pályázati koordinátor­ ral. 2 .) A Gazdasági Osztály pályázati ügyekkel megbízott ügyintézője az osz­ tály vezetőjének közvetlen szakmai irányítása alatt az alábbi feladatokat látja el: a.) a pályázat benyújtásához szükséges pénzügyi jellegű informáci­ ók vonatkozásában adatszolgáltatás, b.) a pályázat benyújtásához szükséges pénzügyi kérdések egyezte­ tése a pályázat elszámolásához szükséges adatok és bizonylatok kigyűjtése 1. alkalmanként a pályázati elszámolások elkészítése 2. szükség esetén az egyes pályázatokhoz tartozó tételek elkülönített nyilvántartásának vezetése, illetve biztosítá­ sa 3. folyamatos kapcsolattartás a Pályázati Irodával (pályá­ zati koordinátorral) IV. 1.) A pályázatok benyújtásának rendje, ellenjegyzések Az Egyetem és a Kar nevében, illetve egyetemi vagy kari minőségben be­ nyújtani kívánt intézeti, tanszéki és egyéni pályázatokat a kari pályázati ko­ ordinátoron (Pályázati Irodán) keresztül kell benyújtani. A benyújtani kívánt pályázaton minden esetben szerepelnie kell a kari pénz­ ügyi osztályvezető aláírásának. Azokban az esetekben, amikor a megpályá­ zott összeg nem fedezi a pályázati projekt teljes költségét (pl. a tb., adó, ön­ rész, stb. a Kart vagy az Egyetemet terhelné), a pályázat benyújtásához a Dékán vagy a Gazdasági Dékánhelyettes ellenjegyzése szükséges. A szükséges ellenjegyzés(ek) megszerzése a Pályázó feladata, elmaradásáért a Pályázó teljes polgári és munkajogi felelősséggel tartozik. Amennyiben a pályázat a szükséges ellenjegyzésekkel és aláírásokkal rendel­ kezik, a pályázati koordinátor nyilvántartásba veszi, majd haladéktalanul köteles továbbítani a pályázatot a kiíró szerv(ezet) felé, azokban az esetek­ ben, amikor a pályázatot az Egyetem nevében kell benyújtani, a Pályázó a 195 �kari pályázati koordinátoron (Pályázati Irodán) keresztül juttatja el azt a rek­ tori hivatal mellett működő egyetemi pályázati koordinátorhoz. IV. 2.) A pályázatok kari nyilvántartásának rendje A pályázati koordinátor (Pályázati Iroda) a benyújtani kívánt pályázatokat nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza elsősor­ ban: - pályázatot kiíró intézmény neve pályázati program/projekt címe a benyújtott pályázat címe pályázat benyújtásának ideje pályázat benyújtásáért felelős személy(ek) elbírálás várható ideje elbírálás eredménye A pályázati koordinátor (Pályázati Iroda) az elnyert pályázatokról számítógé­ pes nyilvántartást vezet, amely a fentieken túl az alábbi adatokat tartalmazza elsősorban: - - pályázati program megvalósításáért felelős személy(ek) neve az adott pályázat koordinátorának neve kari, ill. egyetemi pályázat esetében a pályázattal elnyert összeg a pályáztató intézménnyel kötött szerződés száma, kelte a pályázatnak a pályáztató által adott kódszáma partnerintézmények neve (ha közös pályázatról van szó) főpályázó neve, címe (ha a Kar csak partnerként vesz részt a pályázat­ ban) pályázat lejárta részbeszámolók, illetve részelszámolások benyújtásának határideje végelszámolás, végső beszámoló elkészítésének és benyújtásának határ­ ideje IV. 3.) A pályázatok archiválása A Kar nevében benyújtott pályázat egy másolati példányát a pályázati koor­ dinátornál (Pályázati Irodán) el kell helyezni. E pályázatok esetében a rész- és végelszámolásról, illetve a pályázati beszá­ molóról egy példányt a Pályázó a pályázati koordinátornál (Pályázati Irodán) köteles elhelyezni. 196 �Minden más pályázat esetében a Pályázó köteles gondoskodni az elnyert pályázatok, pályázati beszámolók és elszámolások, valamint a pályázattal kapcsolatos egyéb dokumentáció megőrzéséről. IV. 4.) A pályázati összeg felhasználása A pályázaton elnyert összegből történő kifizetéseket úgy kell megállapítani, hogy azok lehetőség szerint összhangban álljanak a Kar által hasonló tevé­ kenység díjazására megállapított összeggel. Amennyiben a Pályázó ettől az előírástól el kíván térni, köteles ezt előzetesen a Dékánnal egyeztetni. IV. 5.) A pályázatok elszámolása A kari vagy egyetemi minőségben benyújtott egyéni, tanszéki, illetve intézeti pályázatok teljes elnyert összegének 20%-a általános rezsiköltségként a Kart illeti, vagyis ezen összeg felhasználásáról a Kar illetékese dönt. Amennyiben a Pályázó ettől az előírástól el kíván térni, köteles ezt előzetesen a Dékánnal egyeztetni. A pályázatok elszámolásának elkészítéséhez a Kar Gazdasági Osztálya részé­ ről az ezzel a feladattal megbízott előadó nyújt segítséget. Budapest, 2000. március 20. A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János s. k. dékán 197 �PPKE JÁK Kari Tanács 1/2000. (06. 26.) sz. KT határozat PPKE TVSZ. 27. § (3) módosított szövege 27. § (3) Az oklevél minősítését egyrészről a négy záróvizsga-tárgy és a szakdolgozat öt értékéből alkotott átlagból (a) mint egyik tényezőből, másrészről all kötelező szigorlat átlagából (b) mint másik tényezőből számolt egyszerű számtani átlag adja (/a+b/:2). PPKE JAK tanrendjének módosítása 1) A hallgató tanulmányai során az 1-8. félévekben 2x4 félév nyelvoktatást köteles heti 3-3 órában felvenni két általa választott és a JÁK által oktatott élő nyelvből. Mentesül e kötelezettség alól, ha valamely élő nyelvből van állami középfokú vagy annál magasabb „C” típusú - vagy rendelet szerint azzal egyenértékű - nyelvvizsgája. A Kar jogosult más nyelvvizsgák egye­ nértékűségét is elismerni, esetleg a BTK egyéni meghallgatás alapján megfo­ galmazott véleményét figyelembe véve. (Az oktatás ingyenes e 8 félévre, a meghallgatás vizsgadíjhoz kötött). Egy nyelvvizsga egy nyelvet vált ki, két nyelvvizsga esetén a hallgató mente­ sül a nyelvórák kötelezettsége alól, azonban a diplomához az egyik vizsgának államilag elismert „C” típusú középfokú nyelvvizsgának kell lennie. 2) A levelező szak részére a JÁK költségtérítéses nyelvtanulásban teszi le­ hetővé és kötelezővé a két nyelvet négy féléven át. Ezek méltányosság szerint kiválthatók más igazolt nyelvtanulással, és utána BTK meghallgatással. Ugyanez majdan előírandó a távoktatásban is. 3) A kiegészítő szakismeretek fokozása a levelező szakon a hat kötelező órán felül nyújtható, elvben heti két órában, nyolc féléven át (ez 20% lenne). 4) A „Jogszabály-előkészítés - jogalkotás” c. tárgyat az Alkotmányjog (vagy a Közigazgatási jog) keretében kötelezően választható tárgyként indo­ kolt tanítani azzal, hogy az eddigi óraszámot nem emeli, de valamelyik félév­ ben a 4-8. félévek között felveendő. 5) Az összes évfolyamok részére bevezetendő, kötelező, egyszeri négyhetes szakmai gyakorlatot az alábbiak szerint kell letölteni: 198 �bírósági, ügyészségi ügyvédi irodai közigazgatási eddig már letöltött és igazolható gyakorlatot elfogadunk. b) A még gyakorlatot nem teljesített hallgató a gyakorlatot a fent megjelölt helyeken túl teljesítheti vállalat jogi irodáján, szabadalmi ügyvivő irodá­ ban, közjegyző mellett is (N.B.: a Fővárosi Bíróság / Fővárosi Fő­ ügyészség a jelenlegi gyakorlat szerint, saját illetékességi területén csak olyan jogvégzettet alkalmaz fogalmazóként, aki már a szakmai gyakor­ latot bíróságon töltötte, így ha valaki bírói / ügyészi pályára készül, cél­ szerű a szakmai gyakorlatot is erre tekintettel letölteni). Elfogadható gyakorlat helyett - előzetes egyedi engedély alapján - külföldön töltött gyakorlat, záróvizsga-tárgyból tanszéki gyakorlat (demonstrátor), vagy ezzel a céllal meghirdetett speciális kollégium megfelelő teljesítése is. c) A JÁK hallgatói számára maga gondoskodik gyakorló helyek keretszerű biztosításáról, és azokat tanév előtt keretszerűen meghirdeti. d) Levelező tagozaton a hasonló munkakörben dolgozó hallgatót a gyakor­ lat alól mentesíteni lehet. Levelező, tagozaton mentesülnek a gyakorlat alól az államigazgatási főiskolai végzettséggel rendelkező hallgatók. e) A gyakorlat tényét „teljesített” értékeléssel az indexben kell a Tanulmá­ nyi Osztálynak igazolnia, a gyakorlati hely igazolása alapján. a) Hatályos 2000. július 1-től Budapest, 2000. június 26. Dr. Zlinszky János s.k. dékán 199 �9/2000. (03. 20.) sz. KT. határozat - Szabályzat módosítása BÉREZÉSI ÁLTALÁNOS ELVEK A PPKE JÁK OKATÓINAK III. 2.) b.) Levelező tagozat óradíjai: prof. doc. adj. lektor ts. Előadás - óránként Konzultáció - óránként 5e 4e 5e 4e 3e 2e 3e 0 0 2e III. 3.) - III. Vizsgáztatásért járó pótlékok /nappali és levelező tagozaton/ írásbeli vizsga, év végi felmérő vagy felvételi dolgozat javítása - egysé­ gesen 100 Ft/db., Kollokvium prof, és docens 600 Ft, más oktató 400 Ft/vizsgáztató Szigorlat vezető 600 Ft, társoktató 400 Ft/vizsgázó, Záróvizsga kérdező oktató 1.000 Ft, társoktató 600 Ft/vizsgáztató (meg­ hívott külső elnök 4.000 Ft, kari helyettesítő elnök 2.000 Ft tiszteletdíj/vizsgáztató) Évfolyamdolgozat konzultáció 1.500 Ft/db., szakdolgozat konzultáció 2.500 Ft/db. 4.) Alkalmi előadói megbízásokért járó díjak _________________ prof. óránként 4e doc._____ adj,______lektor 3e 2e 2e ea._____ ts. 2e 1,5 e VI. A kifizetés szabályai A személyi alapbér (nyelvpótlékkal, vezetői és oktatásért járó pótlékokkal növelt) összegét a tanrendi tárgy előadását megelőző félévben kell megálla­ pítani, és a félév kezdetétől - augusztus, ill. február hónaptól - havonta fo­ lyósítani a teljes félévben (hat hónapon keresztül). A vizsgáztatásért járó bérpótlékot és az alkalmi előadói megbízatásokért járó díjat elszámolás alapján, a vizsgaidőszak után - július 31., ill. január 31. után - egy összegben kell folyósítani. Budapest, 2000. március 20. A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János dékán A Szabályzat egyéb rendeletéinek helyébe lépett a PPKE JÁK Kari Tanácsá­ nak 2/2001. (02.06.) határozata, ami a következő: 200 �A PPKE JÁK Kari Tanácsának 2/2001. (02.06) határozata a PPKE JÁK munkavállalóinak munkabéréről Az egyetemi oktatói munkabérek alsó határának megállapításáról szóló jog­ szabályok figyelembevételével a PPKE JÁK munkavállalóinak munkabére tárgyában a Kari Tanács a következőképpen határozott: I. Oktatói bérek 1.1. A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók személyi alapbére 2001. évben legalább a következő: a./ egyetemi tanár 230.000,- Ft/hó b./ egyetemi docens 161.000,- Ft/hó c./ címzetes egyetemi docens 138.000,- Ft/hó d./ egyetemi adjunktus 115.000,- Ft/hó e./ egyetemi tanársegéd 92.000,- Ft/hó 1.2. Tizenkét, illetve huszonnégy évi oktatási, illetve szakmai gyakorlat alapján az 1.1. pontban meghatározott személyi alapbér összege a követ­ kező: egyetemi tanár 240.000,- Ft, illetve 250.000,- Ft - egyetemi docens 168.000,- Ft, illetve 175.000,- Ft címzetes egyetemi docens 144.000,- Ft, illetve 150.000,- Ft 120.000,- Ft, illetve 125.000,- Ft - egyetemi adjunktus A részmunkaidőben foglalkoztatott oktató személyi alapbére az 1. pont­ ban előírt összeg egynegyede. 3.1. A teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanár, docens, címzetes docens, címzetes docens személyi alapbére heti 4, az egyetemi adjunktus alapbére heti 5, és az egyetemi tanársegéd személyi alapbére heti 6 tan­ rendi óra díjazását magában foglalja. 3.2. A részmunkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanár, docens és címzetes docens személyi alapbére heti 2, az egyetemi adjunktus és tanársegéd személyi alapbére heti 3 tanrendi óra díjazását magában foglalja. 4.1. A személyi alapbéren felül a tanszékvezető 100, az intézetvezető, vala­ mint a dékánhelyettes 200, valamint a dékán 300%-os vezetői pótlékban részesül. Ennek alapja a közalkalmazotti jogviszony tekintetében meg­ határozott vezetői pótlék-alap (2001. évben 15.900,- Ft/hó) 4.2. A vezetői pótlék több tisztség esetében külön-külön jár, kivéve a tan­ székvezetői pótlékot, ezt az intézetvezetői pótlék magában foglalja. 2. 201 �4.3. A tanrendszerű oktatásban résztvevő oktató a középfokú „C” típusú állami nyelvvizsga esetén 7.500,- Ft/hó, felsőfokú „C” típusú nyelvvizs­ ga esetén 15.000,- Ft/hó nyelvpótlékra jogosult. 5.1. Az oktató a nappali tagozaton teljesített, a 3. pontban meghatározott óraszámot meghaladó főelőadás, speciálkollégium, szeminárium, gya­ korlat és egyéb tanrendszerű foglalkozás fejében a személyi alapbéren felül bérpótlékban részesül a következők szerint: a./ főelőadás, választható kötelező tárgy beszámolóval, speciál­ kollégium, szeminárium, repetitórium, gyakorlatnál: - egyetemi tanár docens adjunktus egyetemi tanársegéd kivételével. 11.000,- Ft/heti egy óra 9.000,- Ft/heti egy óra 7.000,- Ft/heti egy óra 5.000, Ft/heti egy óra — föelöadás b./ speciálkollégium idegen nyelven: 2.500,- Ft/óra 2.500,- Ft/óra c./ nyelvtanfolyam: 5.2 A levelező és a távoktatási tagozat, továbbá a doktori képzés óradíjai és a vizsgáztatásért járó díjak változatlanul maradnak. II. Az egyéb munkavállalók bére 6 A Kar - nem oktatást végző - munkavállalóinak 2000. decemberi alap­ bérét általában 15%-kal fel kell emelni. A szervezeti egység vezetője in­ dokolt esetben javaslatot tehet ennek mellőzésére vagy az egységre vo­ natkozó keretösszeg ettől eltérő felhasználására. III. Közös rendelkezések 7.1. Azé határozat alapján meghatározott munkabér nem lehet kevesebb - az oktatói munkakört betöltő munkavállaló 2000. december 31-én érvé­ nyes alapbérének és nyelvpótlékának együttes összegénél, illetve a nem oktatói munkakört betöltő munkavállaló munkabérének el kell érnie az 1992. évi XXXIII. törvényben meghatározott előmeneteli és il­ letményrendszer alapján meghatározható összeget. 8.1. Ez a határozat 2001. február 06. napján lép hatályba, annak rendelkezé­ seit 2001. január 1. napját követően történt munkavégzés alapján járó 202 �munkabérek tekintetében kell alkalmazni azzal, hogy az alapbérrel díja­ zott órákat az 5.1. pontban szereplő sorrendben kell figyelembe venni. 8.2. A Deák Ferenc Továbbképző Intézetbe beosztott oktatók tekintetében a dékán a határozat 3.2. és 5.1. pontjától - az intézeti munka sajátosságai­ nak megfelelő - eltéréseket engedélyezhet. 8.3. E határozat nem érinti a bérezési általános elvekről szóló 9/2000. (03.20) KT határozat III/2.b, III/3-4 pontjait és VI. pontjának 1-2. be­ kezdését. Budapest, 2001. február 06. Dr. Radnay József dékán 203 �Jegyzetek 204 �Jegyzetek 205 �Jegyzetek 206 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource JÁK (Jog- és Államtudományi Kar) Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document PPKE-JÁK Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Tanulmányi tájékoztató 2001/2002 - oktatók részére Description An account of the resource Egyetemről; tanév ismertetés; tanszékek bemutatása; oktatók; Kar szabályzatai; alapelvek, célok; tanrend; a Kar intézetei; fegyelmi szabályzat Subject The topic of the resource Tanulmányi tájékoztató Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE; Dr. Radnay József - dékán; Dr. Jobbágyi Gábor - dékánhelyettes; Deme Erzsébet; Winter Erzsébet; Szent István Társulat Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE-JÁK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001/2002 Date Created Date of creation of the resource. 2001. június 22. Medium The material or physical carrier of the resource. ismeretető Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource digitális; papír Source A related resource from which the described resource is derived JAK_2001_2002_tanulmanyi_tajekoztato_oktatok_reszere Relation A related resource 28-T-J-2001-2002 Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Magyarország; Budapest Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. 1088 Szentkirályi u. 28. Extent The size or duration of the resource. 8246 KB; 200x140 mm; 206 p. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE-JÁK Rights Information about rights held in and over the resource PPKE-JÁK Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE-JÁK Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context JAK_2001_2002_tanulmanyi_tajekoztato_oktatok_részére Deme Erzsébet Jobbágyi Gábor Radnay József Szent István Társulat Winter Erzsébet