-
https://omeka.ppke.hu/files/original/0b76568a65e9487ae56126f98ab07f90.pdf
cc765d332726adf8db37bb56ddcbe3eb
PDF Text
Text
PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
2018/2019. TANÉV
1
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A Tanulmányi tájékoztatót összeállította a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Rektori Hivatal,
Oktatási Igazgatóság, Oktatáskoordinációs Osztálya.
Felelős kiadó: Dr. Szuromi Szabolcs DSc, rektor
2
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Tartalomjegyzék
I.
A felsőoktatási intézmény adatai
5
II.
A tanév időbeosztása, képzési időszakok, meghatározó dátumok
7
III.
Esélyegyenlőség
8
IV.
A tanulmányi tanácsadás, életpálya-tanácsadás
9
V.
Neptun
14
VI.
A beiratkozási és bejelentkezési eljárás, tanulmányi ügyintézés módja
15
VII.
A külföldi hallgatók részére fontos információk
15
VIII. A felsőoktatási intézmény által szedett díjak és önköltség összege
19
IX.
A PPKE hallgatói számára ajánlott diákotthonok és kollégiumok listája és adatai
23
X.
A könyvtári szolgáltatások
25
Könyvtári együttműködések
25
XI.
Számítógépes szolgáltatások
33
XII.
Sportolási lehetőségek, szabadidős tevékenységek lehetőségei
36
XIII. Pázmány Kártya
40
XIV. Tájékoztató a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeiről
42
XV. Diákhitel ügyintézés
42
XVI. Diákigazolvány ügyintézés
42
XVII. A hallgatói követelményrendszer és szabályzatok
43
XVII.1 TŰZ- ÉS MUNKAVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ
43
XVII.2 TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ)
47
XVII.3. A DOKTORI KÉPZÉS ÉS A DOKTORI (Ph.D.) FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA
78
XVII.4. HALLGATÓI TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT
97
XVII.5. HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT
119
XVII.6. HALLGATÓI JOGORVOSLATI SZABÁLYZAT
129
XVII.7. HALLGATÓI KOLLÉGIUMI SZABÁLYZAT
139
3
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Tisztelt Hallgatóink!
Szeretném köszönteni Önöket a 2018/2019. akadémiai év alkalmából; különösen azokat, akik most
kezdik meg tanulmányaikat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, de mindazokat is, akik „pázmányos”
hallgatóként már beilleszkedtek az egyetemi élet sajátos légkörébe. Egyetemünk nem pusztán egy
felsőoktatási intézmény a sok közül, hanem Magyarország egyetlen többkaros katolikus egyeteme,
amely a tudományterületek és tudományágak széles skáláján folytat minőségi kutatást és oktatást, az
alapképzéstől a doktori képzésig, szerteágazó irányokban biztosítva a szakdiploma megszerzésének
feltételeit. Az Önök által kiválasztott képzési területeken felvett tanegységek nem pusztán a különböző
szintű akadémiai fokozatok és diplomák elnyerését lehetővé tevő eszközök, hanem olyan maradandó
értékeket közvetítenek, amelyek magának az emberi személynek és az emberi kultúrának a mélyebb
megértéséről és megbecsüléséről tanúskodnak. A tudományok 21. századi művelése és az ismeretek
átadása – az óvópedagógustól a természettudományok legújabb területein tevékenykedő kutatók
eredményeinek megismertetéséig – egyre inkább inter-, ill. multidiszciplinárissá válik. Ez a jelenség
kristálytisztán jelzi az emberi személy nyitottságát az igazság minél teljesebb megismerésére, és az így
elsajátított igazság minél hitelesebb átadására. A Katolikus Egyetem arra törekszik, hogy a lehető legmagasabb színvonalú képzést, a leginkább személyes formában biztosítsa Önök számára, megadva a
lehetőséget nemcsak az adott szak ismeretéhez szükséges tények elsajátítására, hanem azoknak biztos
erkölcsi alapon történő megfontolására és értelmezésére. Meg vagyunk győződve arról, hogy Intézményünk egyedi szellemisége olyan többletet jelent hallgatóink számára, amely komoly segítséget tud
nyújtani egy értékválsággal küzdő világban. Az Önök által ténylegesen elsajátított ismeretek így saját
tervezett céljaik elérésén túl, szűkebb és tágabb környezetüket, sőt, az egész emberi közösséget segítik, gazdagítják.
A jelen kötet hasznos információkkal szolgál Önök számára egyetemi tanulmányaik megtervezéséhez, választott szakjuk elvégzéséhez, valamint az Intézményünk által nyújtott további képzési lehetőségek igénybevételének mérlegeléséhez.
Sok erőt és örömet kívánva tanulmányaikhoz:
Dr. Szuromi Szabolcs DSc
rektor
4
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
I.
A felsőoktatási intézmény adatai
A felsőoktatási intézmény neve, címe, intézményi azonosító száma
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 1088 Budapest, Szentkirályi utca 28.
Telefon: +36/1/429-7200; fax: +36/1/318-0507
Intézményi azonosító: FI79633
Az intézmény vezetői
Nagykancellár: Dr. Veres András, győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke
Rektor: Ft. Dr. Szuromi Szabolcs O.Praem.
Rektori főtanácsadó: Ft. Dr. Fodor György (általános ügyek), Dr. Friedler Ferenc (intézményfejlesztési
ügyek)
Karok megnevezése, telephelyek, elérhetőségek, a karok vezetői
HITTUDOMÁNYI KAR (HTK)
Dékán: Ft. Dr. Kránitz Mihály
Cím: 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24.
Telefon: +36/1/484-3030
Fax: +36/1/484-3051
E-mail cím: dekani.hivatal@htk.ppke.hu
Web: https://htk.ppke.hu
BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR (BTK)
Dékán: Ft. Dr. Fodor György
Cím: 2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1.
Telefon: +36/26/577-000
Fax: +36/26/374-570
E-mail cím: info@btk.ppke.hu
Web: https://btk.ppke.hu
BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR (BTK) budapesti telephely: Sophianum
Cím: 1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1.
Telefon: +36/1/235-3030
E-mail: sophianum@btk.ppke.hu
Web: https://btk.ppke.hu/karunkrol/ppke-btk-budapest
BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR (BTK) budapesti telephely: Tárogató út
Cím: 1021 Budapest, Tárogató út 2-4.
Web: https://btk.ppke.hu/karunkrol/kepzesi-helyszineink/budapest-tarogato-ut
BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR (BTK) esztergomi telephely: Iohanneum
Cím: 2500 Esztergom, Majer István u. 1–3.
Telefon: +36/33/413-699
Fax: +36/33/413-493
E-mail: esztergom@btk.ppke.hu
Web: https://btk.ppke.hu/karunkrol/kepzesi-helyszineink/esztergom-iohanneum
5
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIAI ÉS BIONIKAI KAR (ITK)
Dékán: Dr. Iván Kristóf
Cím: 1083 Budapest, Práter u. 50/A.
Telefon: +36/1/886-4700
Fax: +36/1/886-4724
E-mail cím: titk@itk.ppke.hu
Web: https://itk.ppke.hu
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR (JÁK)
Dékán: Dr. Szabó István
Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28–30.
Telefon: +36/1/429-7200
Fax: +36/1/429-7201
E-mail cím: info@jak.ppke.hu
Web: https://jak.ppke.hu
KÁNONJOGI POSZTGRADUÁLIS INTÉZET (KJPI)
Elnök: Ft. Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem.
Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28–30.
Telefon: +36/1/429-7217
Fax: +36/1/429-7218
E-mail cím: folia@jak.ppke.hu
Web: http://www.kjpi.ppke.hu
6
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
II.
A tanév időbeosztása, képzési időszakok, meghatározó dátumok
A 2018/2019. tanév I. félév időbeosztása
Időszak megnevezése
Veni Sancte (Egyetemi templom)
Szorgalmi időszak
Első tanítási nap nappali tagozaton
Tanítás a levelező tagozaton
Tanítási szünet nappali tagozaton
Pázmány nap
Vizsgaidőszak (rendes + CV)
Elővizsga időszak HTK, JÁK, ITK
A 2018/2019. tanév II. félév időbeosztása
Időszak megnevezése
Szorgalmi időszak
Első tanítási nap nappali tagozaton
Tanítás a levelező tagozaton
Tanítási szünet nappali tagozaton
Vizsgaidőszak (rendes + CV)
Időpontok
2018. szept. 15. szombat 1800
2018. szeptember 3. hétfő 2018. december 15. szombat
2018. szeptember 10. hétfő
órarend szerint
2018. október 22-23. (hétfő-kedd)
2018. október 29 - november 2. (őszi szünet)
2018. október 17. szerda 900-1200
2018. december 17. hétfő - 2019. február 2. szombat
2018. december 10 - 14.
Időpontok
2019. február 4. hétfő - 2019. május 18. szombat
2019. február 11. hétfő
órarend szerint
2019. április 15. hétfő - 2019. április 26. péntek (húsvéti
szünet)
2019. május 20. hétfő - 2019. június 28. péntek
7
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
III.
Esélyegyenlőség
A fogyatékossággal élő hallgató számára – kérelmére – a felsőoktatási intézmény a tanterv előírásaitól
részben vagy egészében eltérő követelményeket állapíthat meg, illetve – figyelemmel a felsőoktatási
törvény1 49. §-ának (8) bekezdésére – azok teljesítésétől eltekinthet.
Az eltérő tanulmányi követelmények megállapításának alapjául szolgáló legtipikusabb fogyatékosságok: mozgáskorlátozott, hallássérült, látássérült, beszéd- és más fogyatékos (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), autizmus.
A hallgatók esélyegyenlőségének elősegítésével kapcsolatos ügyekkel az Esélyegyenlőségi Bizottság
foglalkozik:
Dönt a tanulmányi és vizsgakövetelményekkel kapcsolatos, a fogyatékossággal élő hallgatóktól
érkező kérelmekről.
Figyelemmel kíséri a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználását, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzését.
Ajánlásokat fogalmaz meg a kar és az egyetem vezetői számára a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének kielégítőbb biztosítása érdekében. A Bizottság jelen jogkörében a
hallgató kérelmére jár el, amelyhez az előírt igazolást is mellékelni kell.
Kérelmek benyújtásának rendje:
A kérelemmel az Esélyegyenlőségi Bizottsághoz kari szinten lehet fordulni, az érintett karra eljuttatva a
kérvényt, de az Esélyegyenlőségi Bizottság elnökének nevére címezve. A kérelemben pontosan meg
kell fogalmazni a kérelem tárgyát. A kérelemhez mellékelni kell a 87/2015. Kormányrendeletben2 meghatározott szakértői véleményt. A pontos információkat a karok honlapján lehet elérni.
Az Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke és BTK képviselő: Almási Zsolt (almasi.zsolt@btk.ppke.hu)
HTK képviselő: Perendy László (perendy@piar.hu)
ITK képviselő: Vargáné dr. Balogh Orsolya (balogh.orsolya@itk.ppke.hu)
JÁK képviselő: H. Szilágyi István (h.szilagyi.istvan@jak.ppke.hu)
Hallgatói képviselő: Kurmai Kornél (JÁK)
1 2011. CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról
49. § (8) A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást,
továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési
időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz – így különösen írógép, számítógép – alkalmazását, szükség
esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Az e
bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és
nem vezethet az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli
felmentéshez.
2 87/2015. (IV.9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
63. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát a (2)
vagy a (3) bekezdésben meghatározott szakvéleménnyel igazolja.
(2) Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennállt, és
erre tekintettel a tanulmányai, illetve az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a fogyatékosság, sajátos nevelési
igény a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények, illetve azok megyei vagy országos szakértői bizottságként
eljáró tagintézményei (valamint jogelődjeik közül a tanulási képességvizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, és az
országos szakértői és rehabilitációs bizottságok) által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.
(3) Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányok ideje alatt nem állt fenn,
illetve fogyatékosságra, sajátos nevelési igényre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben nem
részesült, a fogyatékosság a rehabilitációs szakértői szerv, illetve annak jogelődei által kibocsátott szakértői véleménnyel
igazolható.
327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról
2. § (5) A felsőoktatásban részt vevő hallgatók, illetve a felsőoktatásba jelentkezők diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia fogyatékosságának megállapítására irányuló eljárásban rehabilitációs szakértői szervként első fokon Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala jár el.
8
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
IV.
A tanulmányi tanácsadás, életpálya-tanácsadás
BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR
A 2002 óta működő életpálya tanácsadás segíti megtartani és szükség esetén visszaállítani a mentálhigiénét, a lelki egészséget.
A BTK-s hallgatókat egyéni pszichológiai tanácsadásra egy pszichológussal és több kortárs segítővel
várjuk az Életvezetési Tanácsadó Központban. A Tanácsadó munkatársai elkötelezett hittel dolgoznak
azon, hogy segítő kezet nyújtsanak minden olyan hallgatónak, aki egyedül érzi magát az egyetem útvesztőiben, vagy éppen támogatásra, iránymutatásra van szüksége élete egy adott területén. A szolgáltatás díjtalan. A pszichológus és a kortárs segítők is a titoktartási kötelezettséget szem előtt tartva végzik tevékenységüket.
Pszichológiai tanácsadás
Személyes gondok, tanulmányi-, pályaválasztási, családi,- illetve párkapcsolati problémák, vagy egyéb
életvezetési nehézségek megoldásához hallgatóinknak lehetőségük van pszichológus szakember segítségét kérni, mely során négyszemközt, bizalmasan lehet beszélgetni különböző kérdésekről egy barátságos helyen, maximálisan elfogadó közegben, megtalálva a személyre szabott segítséget és lehetséges
megoldásokat.
Kortárs tanácsadás
A "kortárs” szó arra utal, hogy a diákoknak a velük egykorúak, vagy náluk kicsit idősebb – még szakképzettségük megszerzése előtt álló – pszichológia mesterszakos hallgatótársaik segítenek. A kortárs segítők információs tanácsadást tartanak az egyetemi élettel kapcsolatban, illetve segítő beszélgetést nyújtanak a hozzájuk forduló azon hallgatótársaiknak, akik úgy érzik elakadtak valamiben, és szeretnének
előre lépni a megoldás felé vezető úton.
Pályaorientációs- és karrier tanácsadás
Előfordulhat, hogy az ember nem tudja biztosan, hogy a helyén van-e, nincs határozott elképzelése,
hogy pontosan milyen pálya, melyik terület a számára megfelelő, és hogy milyen munkát keressen. A
pályaorientációs tanácsadás tesztekkel is segít, hogy a célokat és képességeket világosabban lássa a
hallgató, feltérképezi az erősségeket és a lehetséges hibákat is, amelyeket érdemes elkerülni. Nemcsak
az irány kristályosodik ki, hogy merre érdemes elindulni, hanem konkrét lépések megtervezésében,
önéletrajz elkészítésében, állásinterjúra való felkészülésben is segít a tanácsadó.
Elérhetőségeink
Cím: Diáktanácsadó, Sophianum földszint 012.
E-mail:
Pszichológus: molnar.anett@btk.ppke.hu
Kortárs segítők: kortarstanacsado@gmail.com
Honlapok:
http://btk.ppke.hu/karunkrol/intezetek-tanszekek/pszichologiai-intezet/hallgatoi-elet/eletvezetesitanacsado-kozpont
https://www.facebook.com/ppkekortarssegitok/
9
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIAI ÉS BIONIKAI KAR
Az ITK karrier- és életpálya tanácsadása részben a Tanulmányi Osztály keretein belül működik, részben
az aktív és a diplomázott hallgatók közti szoros közvetlen együttműködésen alapul. Végzett hallgatóink
körében működik egy alumni levelezőlista, amin számtalan hasznos információ, állásajánlat, rendezvény, pályázati lehetőség stb. kerül továbbításra. A Tanulmányi Osztály koordinálja a szakmai gyakorlati lehetőségeket. Személyes, egyénre szabott tanácsadással is segítjük hallgatóinkat. A HÖK Tudományos és PR bizottságán belül szintén vannak alumni kapcsolattartással, illetve szakmai lehetőségekkel
foglalkozó HÖK-tagok. A http://hok.itk.ppke.hu/tudomanyos_pr oldalon megtalálhatók a Bizottság
tanulmányi tanácsadással kapcsolatos aktuális projektjei is.
Az ITK-n az életpálya- és karriertanácsadást a hallgatók és a Kar dolgozói együttműködésben végzik.
(Alább felsoroljuk az egyes területekért felelős személyeket.) Mivel hallgatóink számára kötelező szakmai gyakorlat van majdnem minden szakunkon, így sok esetben a szakmai gyakorlatok révén már eleve
hosszú távú kapcsolat alakul ki a hallgató és a munkahely között, a munkaadók szívesen hívják vissza a
gyakornokokat végzés után.
Évi egy alkalommal a Kar alumni találkozót szervez, ahol a már végzett és a végzéshez közeledő hallgatók találkozhatnak a Kar oktatóival és minden érdeklődővel. A találkozókon az alumni hallgatók beszámolnak szakmai előmenetelükről, illetve bemutatják munkahelyüket, az ott található munkalehetőségeket a végzősöknek.
Állandó partnereink (Morgan Stanley, Schönherz Iskolaszövetkezet) időnként standot állítanak fel a
Karon, hogy közvetlenül megszólíthassák a hallgatókat főállású pozíciók kapcsán.
Mivel igen sok és széles körből való informatikai, bionikai álláslehetőség folyik be a Tanulmányi Osztályra, és a HÖK-höz, ezért egy különálló, belső honlapon tesszük közzé az aktuális gyakornoki pozíciókat és állásajánlatokat, illetve a hetente megjelenő hallgatói hírlevél segítségével juttatjuk el a hallgatóknak.
alumni hallgatói kapcsolattartó: Klein Kristóf (HÖK)
szakmai lehetőségek: Klein Kristóf (HÖK)
szakmai gyakorlatok, diákmunka: Enyedi László (TO 113. szoba)
karrier-tanácsadás: Vargáné Balogh Orsolya (TO 111. szoba)
éves alumni találkozók szervezése: Iván Szandra (Dékáni Hivatal)
Nyitva tartás
alumni és szakmai lehetőségek: HÖK hirdetmény szerint (HÖK iroda)
szakmai gyakorlatok; diákmunka: hétfő, kedd, csütörtök 9.00–12.15 (Enyedi László - TO 113. szoba)
pályázatok, ösztöndíjak: kedd, csütörtök 9.00–12.15 (Vargáné Balogh Orsolya; TO 111. szoba)
karrier-tanácsadás: előzetes bejelentkezéssel (Vargáné Balogh Orsolya; TO 111.)
Elérhetőségek
Cím: HÖK Iroda; továbbá TO 111. szoba
Telefon: 06/1/886 4711 (TO 111. szoba)
E-mail: itk-alumni@lists.ppke.hu, tanulmanyi.osztaly@itk.ppke.hu, hok@itk.ppke.hu
10
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR
A PPKE JÁK-on 2007 óta zajlik karrier- és életpálya-tanácsadó szolgáltatás, amelyet a Deák Ferenc Intézet keretében működő Karrier Iroda végez. Az iroda alapvető célja minden olyan lehetőség megteremtése, ami segít abban, hogy az Egyetemre járó diákok tanulmányaik ideje alatt mind jobban fel tudjanak készülni a pályakezdés nehézségeire, és alkalmazkodjanak a munkaerő-piaci elvárásokhoz. Különböző készségek, képességek kialakítását segítjük elő, illetve olyan ismereteket és információkat adunk,
amelyek lehetővé teszik, hogy felkészüljenek a pályakezdésre. Tevékenységünkben megtalálhatók
mind szakmai területek, mind pedig olyan szakma-független tevékenységek (pszichológiai és szociológiai, önismereti kérdések), amelyek a személyiség fejlődésének fontos építőelemei.
Tevékenységünk fő célcsoportja az egyetemi éveik második felében járó diákok, de gyakran foglalkozunk olyanokkal is, akik már befejezték az egyetemet, és pályakezdésükhöz segítségre van szükség,
vagy valamilyen pályakorrekciós lehetőségen gondolkoznak.
Az iroda tevékenysége három nagy területre bontható: 1. személyes tanácsadás; 2. szakmai gyakorlatok, állásajánlatok, pályázatok, ösztöndíjak közvetítése; 3. tréningek, rendezvények, előadások szervezése.
Személyes tanácsadás
Az iroda ajtaja bárki előtt nyitva áll. Ha valakinek kérdése, megosztandó véleménye, problémája van
tanulmányaival vagy pályakezdésével, pályaorientációjával kapcsolatban, akkor szakképzett tanácsadó
közreműködésével találhat rá választ. Ezek többsége személyes tanácsadás vagy kiscsoportos foglalkozás keretében valósulhat meg. Emellett a hallgatók gyakran fordulnak az irodához tanulmányi vagy
egyéb adminisztrációs kérdésekkel is, amelyek egy részére a pályatanácsadásban is van válasz, máskor
pedig a megfelelő szervezeti egység, beadandó űrlap, elintézendő ügy megkeresésében tudunk segítséget adni.
Fontos azonban kiemelni, hogy a személyes pályaorientációs tanácsadás nem jelent pszichológiai tevékenységet, így amennyiben az irodához forduló hallgatónak speciális segítségre van szüksége, felveszszük a kapcsolatot a megfelelő szakemberekkel.
Lehetőségek közvetítése
Az Iroda működésének leginkább szakmaspecifikus területén különböző gyakornoki lehetőségeket,
állásajánlatokat, a szakmai előmenetelhez és az esetleges továbbtanuláshoz szükséges közvetítést végez. Ennek elérése érdekében kapcsolatot ápol a jog és igazgatás területének főbb munkáltatóival,
ügyvédi irodákkal, cégek, szervezetek jogi osztályaival és az államigazgatás, a közszféra különböző szereplőivel. A Karrier Iroda különböző kommunikációs csatornáin hirdeti meg a fenti munkáltatók – pályázatok, ösztöndíjak esetén esetleg Egyetemek – felhívásait, és az ezek iránt való érdeklődés tapasztalatait összegyűjtve építi be azokat egyéb tevékenységeinek megtervezésekor. A különböző pályázatok,
ösztöndíjak meghirdetésekor gyakran tartja a kapcsolatot az egyetem más szervezeti egységeivel, tanszékekkel, oktatókkal, akik szakmai ismereteiket, kapcsolataikat az iroda nyilvánossága által is a diákok
elé tudják tárni.
Programok szervezése
A Karrier Iroda pályaorientációs tevékenységének harmadik nagy területe olyan programok szervezése,
amelyek kicsit más szempontból tudják megközelíteni a munkaerőpiac elvárásait, lehetőségeit. Különböző előadások, beszámolók szervezésével szeretnénk felhívni a jelenleg idejáró hallgatók figyelmét,
felkelteni érdeklődésüket az iránt, hogy már az egyetemi évek alatt minél inkább tájékozódjanak szakmájuk különböző területeiről. Gyakran hívjuk olyan külsős – vagy az egyetemen oktató – öregdiákjainkat, akik valamilyen szempontból példát tudnak adni, meg tudják világítani a hallgatóknak a rájuk váró
lehetőségeket, buktatókat.
Különböző tréningjeinken olyan fontos személyes tulajdonságokat érintünk, amelyek a mintatantervben nem kapnak helyet, a sikeres munkahelyi beilleszkedéshez viszont elengedhetetlenek.
11
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Ennél konkrétabb pályakezdő ismereteket is nyújtunk, amelyek segítségével hasznos információkat
adhatunk a karriertervezéssel, állások megpályázásával, önéletrajzírással és hasonló gyakorlati területekkel kapcsolatban. Az önkéntes tevékenység népszerűsítésével is foglalkozunk, ami más képességek
felfedezésének lehetőségét is magában hordozza.
Kapcsolódási területek
A kar pályaorientációs tevékenységének végzése közben számos olyan kapcsolódási területtel találkozunk, amelyek beépítése a folyamat minden résztvevőjének hasznos. Az egyetemi szinten már évek óta
folyó diplomás pályakövetési vizsgálatok eredményei rendre felhasználhatók és felhasználandók a pályaorientációs tanácsadás során, hiszen, ismerve a jelenlegi egyetemisták elképzeléseit és az öregdiákok eddigi pályaútját, hasznos információkhoz juthatunk annak tekintetében, hogy milyen lehetőségeik
vannak a mai pályakezdőknek.
Nyitva tartás
Az iroda szeptembertől júniusig minden nap 8–16 óra között fogadja a hallgatókat, de pályaorientációs
beszélgetésre, önéletrajz-írási és állásinterjú tanácsadásra vagy előzetes e-mail vagy telefonos egyeztetést javasol.
Elérhetőségek
Cím: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. I. em. 137.
Telefon:
06/1/429-7224 Czékus Rita, Gyakornoki és állásajánlat ügyében
06/70/522-8572 Sergő András, általános ügyek
E-mail: karrier@jak.ppke.hu
Honlap: www.jak.ppke.hu/karrier és www.facebook.com/ppkejak.karrier
Tutori szervezet
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán 2004 óta működik a Tutori Szervezet. A Tutorság feladata a hallgatóknak, ezen belül is főként az elsőéves hallgatóknak való segítségnyújtás az egyetemi élet terén. Minden elsőéves a felvételi tájékoztatójával együtt kap egy levelet a saját
tutorától, aki innentől kezdve segíti őt többek közt a beiratkozás során, a tárgyfelvételkor, a gólyatáborban, a vizsgafelvételkor, a vizsgákra való felkészülésben, valamint minden más ügyes-bajos dologban.
A szervezetet az különbözteti meg más egyetemeken található hasonló csoportoktól, hogy itt a gólyának sokkal személyesebb kapcsolata alakul ki a tutorával, barátság alakul ki köztük, így a hallgató sokkal közelebb érezheti magát az egyetemi közösséghez, emellett a tutorcsoporton belüli évfolyamtársaival is már az első órák előtt kialakul egy mélyebb ismeretség.
A Hallgatói Önkormányzattal együttműködve bonyolítjuk le a Gólyanapokat, a Pázmány- és a Pro Facultate napot, valamint a tanév során különböző kulturális, közösségépítő programokat, emlékműsorokat,
jótékonysági akciókat szervezünk, melyek tovább színesítik a Pázmány egyébként is magas szintű közösségi életét.
Pázmányos évei során egyébként mindenki közelebbről is megismerkedik a Tutorság tevékenységével,
saját bőrén tapasztalja meg a szervezet célját, és mibenlétét. A tutori munka nagy elhivatottságot és
sok ráfordítást igényel, valamint naprakésznek kell lenni az egyetemet érintő összes tanulmányi kérdésben.
A tutorság minden év tavaszán hirdet felvételt, fontos azonban, hogy csak első- illetve másodévesként
lehet tutornak jelentkezni. Ennek oka az, hogy egyetemi évei során jelen esetben is 3-4 csoportja van
egy tutornak, és minél később jelentkezne valaki, annál kevesebb csoportot tudna vinni. További feltétele a jelentkezésnek, hogy aki tutor, az nem vállalhat szerepet a Hallgatói Önkormányzatban. A tutornak jelentkező elsőévesek részt vehetnek egy ún. Potenciál táboron, ahol elsősorban a jelentkező rátermettségét, kreativitását, szervezőképességét figyeli meg az elnökség. Ez egy kétéjszakás tábor, ahol
a tutorok és a jelentkezők játékos feladatok során ismerik meg egymást.
12
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Ezt követően kerül sor a felvételi elbeszélgetésekre, ahol elsősorban a jelentkező tanulmányi ügyekben
való jártasságát vizsgáljuk. A végleges döntést az összes jelentkező meghallgatása után hozza meg zárt
körben az elnökség, figyelembe véve a releváns információkat.
Elérhetőségek
E-mail: pazmanytutorok@gmail.com
Honlap: facebook.com/tutorok
13
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
V.
Neptun
A Neptun Egységes Tanulmányi Rendszer az intézmény tanulmányi, pénzügyi és oktatás-szervezési
feladatainak elektronikus adminisztrációját látja el. A Neptun hallgatói webes felülete (továbbiakban:
HWEB) a neptun.ppke.hu internetcímen vagy a Karok honlapján keresztül érhető el. A rendszer működéséről szóló részletes dokumentáció a Neptun bejelentkező oldalán olvasható. Az intézmény valamennyi hallgatója rendelkezik a belépéshez szükséges egyedi azonosítóval (Neptun kóddal). Hallgatóink
a következő főbb területeken használhatják a rendszert:
Adatnyilvántartás
Az intézmény a Neptunban tartja nyilván hallgatóinak születési és lakcím adatait, telefonszámát,
e-mail címét, személyi igazolvány számát stb. Az adatok naprakész nyilvántartása mind a hallgató,
mind az intézmény számára jogszabályi előírás. Ha a hallgató adataiban változás történik, azt nyolc
napon belül jeleznie kell az intézmény felé. Okmányok és név adatok változása esetén a Tanulmányi
Osztályon be kell mutatni a változást igazoló hivatalos dokumentumot, míg egyéb adatok szabadon
módosíthatók a HWEB-en (pl. e-mail cím, telefonszám). Az Egyetem a Felsőoktatási Információs Rendszerbe (FIR) továbbítja a hallgató adatait. A hallgató által megadott telefonszámok közül a legutoljára
rögzített vezetékes telefonszámot és az alapértelmezettként megjelölt mobil telefonszámot, az e-mail
címek közül pedig a hallgató által alapértelmezettként megjelöltet továbbítja az Egyetem a FIR-be.
Hivatalos értesítések
Hallgatóink a Neptunon keresztül hivatalos értesítéseket kaphatnak oktatóiktól és a tanulmányi ügyekkel foglalkozó munkatársaktól, ezen kívül bizonyos tanulmányi adatok változásáról automatikus üzenetet is küld a rendszer (pl. jegybeírás, vizsgaidőpont változás). A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat értelmében a hallgató kötelezettsége a Neptun üzenetek folyamatos nyomon követése. Az ilyen módon
közzétett információt a küldéstől számított 8. napon közöltnek tekinti az intézmény.
Regisztráció, tárgyfelvétel, vizsgajelentkezés
A félév időbeosztásában megadott időszakban a hallgatóknak minden félév elején regisztrálniuk kell
aktív vagy passzív félévre a HWEB-en keresztül. Az aktívként bejelentkezett hallgatók jogosultak
a Neptunban tárgyat felvenni és vizsgára jelentkezni.
Tanulmányi eredmények nyomon követése
A HWEB-en bármikor megtekinthetők az aktuális félévben folytatott tanulmányok adatai, illetve
a korábbi félévek eredményei (pl. felvett tárgyak, vizsga eredmények, tanulmányi átlagok, kreditpontok, hivatalos bejegyzések).
Pénzügyek
A hallgatói pénzügyek nyilvántartása (beleértve a ki- és befizetések adminisztrációját) szintén
a Neptun rendszeren keresztül történik. Befizetési kötelezettségeiket hallgatóink bankkártyás tranzakció keretében teljesíthetik, melyhez internetes vásárlásra alkalmas bankkártya szükséges.
Egyéb ügyintézés
A rendszer lehetőséget biztosít a tanulmányokhoz kötődő egyéb ügyek intézésére is, mint például diákigazolvány igénylés, diákhitel engedményezés, átsorolási kérelem benyújtása, kérdőívek kitöltése stb.
14
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
VI.
A beiratkozási és bejelentkezési eljárás, tanulmányi ügyintézés módja
Beiratkozás
A felvett hallgató hallgatói jogviszonya a beiratkozással jön létre.
A felvételről és a beiratkozás időpontjairól, szabályairól elektronikusan értesíti a Tanulmányi Osztály a
felvételt nyert jelentkezőt.
A beiratkozási és bejelentkezési eljárás folyamata az alábbi linken érhető el:
https://ppke.hu/hallgatoinknak/beiratkozasi-tajekoztato
VII.
A külföldi hallgatók részére fontos információk
Az intézménybe történő jelentkezés
Ha valamely nemzetközi csereprogram (pl. Erasmus+, CEEPUS, SH) keretében szeretne rövidebbhosszabb tanulmányokat folytatni egyetemünkön, akkor az anyaintézményében kell pályáznia az ösztöndíjra. Amennyiben pályázatát pozitívan bírálták el, egyeteme nominálja. A fogadókészségről a hallgató írásban kap hivatalos értesítést (fogadónyilatkozat). A programokkal kapcsolatos információkkal, a
jelentkezéshez szükséges dokumentumokkal, határidőkkel érdemes felkeresnie intézményének nemzetközi koordinátorát.
Tartózkodási engedély, vízum
Kérünk minden, hazánkba érkező külföldi diákot, hogy az utazást megelőzően tájékozódjon a Magyarországra történő beutazás és tartózkodás feltételeiről. Bővebb információt a magyar külképviseleteken
kaphat,
valamint
a
magyar
Bevándorlási
és
Állampolgársági
Hivatal
honlapján
(http://www.bmbah.hu/jomla/index.php?lang=en) találhat. Az Európai Gazdasági Térség (EGT) államainak állampolgárai érvényes személyazonosító igazolvánnyal is beléphetnek a Magyar Köztársaság területére. Az EGT állampolgárok beutazása vízummentes, és kilencven napot meg nem haladó időtartamig külön engedély nélkül tartózkodhatnak a Magyar Köztársaság területén.
Tanulmányi célból történő tartózkodás esetén a külföldi diáknak tanulmányi célú tartózkodási engedélyt kell igényelnie a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál legkésőbb a jogszerű tartózkodás
megszűnése előtt 30 nappal. További információk a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal weboldalán:
http://www.bmbah.hu/jomla/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=70&Itemid=82
4&lang=en#
Egészségbiztosítás
A külföldi állampolgárok Magyarországon történő egészségügyi ellátására vonatkozó naprakész információk
megtalálhatók
az
Országos
Egészségbiztosítási
Pénztár
honlapján:
http://www.oep.hu/felso_menu/lakossagnak/english_deutsch_francais/health_care_services
Minden, hazánkban tartózkodó külföldi állampolgár számára csak a sürgősségi ellátás biztosított térítésmentesen, ezen felül az egészségügyi ellátások igénybevételéhez további betegbiztosítás szükséges.
Javasoljuk, hogy magyarországi tartózkodása teljes időtartamára még az utazást megelőzően kössön
általános utas-, baleset- és betegbiztosítást.
Amennyiben tartósan fennálló egészségügyi problémája van (diabétesz, szívbetegség, allergia, asztma
stb.), kérjük, hogy azt a jelentkezési lap megküldésekor feltétlenül jelezze.
Utazás előtti teendők
Ellenőrizze a szükséges dokumentumok meglétét:
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem igazolása a fogadókészségről (fogadónyilatkozat),
érvényes útlevél, vízum (amennyiben szükséges),
utasbiztosítás, baleset- és betegbiztosítás,
visszaigazolás a magyarországi szálláshelyről (a pontos név és cím feltüntetésével).
15
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A tanulmányok megkezdése
Először keresse fel az intézmény nemzetközi ügyekkel foglalkozó illetékes kari irodáját, ahol átveheti a
magyarországi tanulmányaihoz és tartózkodásához szükséges információs csomagot.
A hallgatói jogviszony létesítése után a Tanulmányi Osztály kiállítja a tartózkodás időtartamára érvényes (ideiglenes) diákigazolványt, mely utazási és kulturális kedvezmények igénybevételére jogosítja fel
tulajdonosát.
A tanulmányok igazolása
A tanulmányi időtartam végén a Tanulmányi Osztály végbizonyítványt (Transcript of Records) állít ki a
tanulmányi szerződésben rögzített, és a félév során teljesített tanegységekről. A dokumentum tartalmazza az abszolvált tanegységeket, a megszerzett érdemjegyeket, illetve az annak megfelelő ECTS
besorolást és kreditpontot.
Megélhetési költségek
Egy diák megélhetési költsége havonta: 500–650 €.
Szállásköltség: átlagosan havi 250–350 €, a szállás típusától függően.
Az étkezésre és utazásra fordított költség havi 250–300 €-t tesz ki.
Hasznos információk
https://btk.ppke.hu/en/about (Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar)
https://jak.ppke.hu/en (Jog- és Államtudományi Kar)
https://itk.ppke.hu/en (Információs Technológiai Kar)
http://studyinhungary.hu/ (Studying in Hungary)
http://www.bmbah.hu/jomla/index.php?lang=en (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal)
Külföldi ösztöndíj-lehetőségek
Hallgatóink és oktatóink egyre nagyobb számban utazhatnak külföldi tanulmányutakra, elsősorban
sokszínű és több éve működő csereprogramjainknak köszönhetően.
Erasmus+:
Európán belül: Az Európai Unió legsikeresebb mobilitási programja, amelyhez Magyarország 1997-ben
csatlakozhatott, egyetemünk pedig az 1999/2000-es tanévtől. Jelenleg közel 200 partneregyetemmel
van kapcsolatunk, amelyek között számos jól ismert európai egyetem is szerepel.
A hallgatói mobilitás külföldi részképzés (félév vagy egész tanév) vagy szakmai gyakorlat formájában
valósul meg. Évente körülbelül 150 hallgatónk tud élni ezzel a lehetőséggel.
Európán kívül (nemzetközi kreditmobilitás): A „hagyományos” Erasmus mobilitást kiegészítő, Európán
kívüli mobilitási program. Egyetemünk a 2016/2017-es tanévtől vesz részt a programban, jelenleg 7
partnerországgal (Jordánia, Libanon, Örményország, Szíria, Izrael, Viet Nam, Indonézia). A hallgatói
mobilitás tanulmányi mobilitás formájában valósul meg, ezen kívül lehetőség van oktatói és személyzeti mobilitás megvalósítására is.
CEEPUS:
A CEEPUS egy 16 közép-európai országon átívelő egyetemi csereprogram. Intézményünk jelenleg 5
hálózat tagja, melyből egy romanisztika és egy történelem témájú hálózatnak mi vagyunk a fő koordinátori intézménye. Hálózati kapcsolataink olyan nagy múltú intézményekre terjednek ki, mint a prágai
Károly Egyetem, kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem, a Grazi Egyetem vagy a Ljubljanai Egyetem. Az ösztöndíj nagy előnye, hogy rövid távú, 1-2 hónapos kutatási célú mobilitást is támogat a féléves részképzés mellett. Évente körülbelül 25 hallgatónk utazik ki valamelyik partnerünkhöz.
16
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Stipendium Hungaricum
A Stipendium Hungaricum Ösztöndíjra jelentkező hallgatók olyan alap-, mester- vagy doktori képzésekre, illetve azokat megelőző vagy azt követő előkészítő vagy specializációt nyújtó képzésre és magyar
nyelvű felsőoktatási előkészítő tanulmányokra nyerhetnek felvételt, amelyekre vonatkozóan az intézmény sikeres pályázatot nyújtott be Stipendium Hungaricum ösztöndíjasok fogadására.
Makovecz ösztöndíj
A Makovecz Hallgatói Ösztöndíjprogram alap-, mesteri- és doktori képzésben résztvevő nappali tagozatos hallgatók számára kínál teljes szemeszteres részképzéseket, valamint (források függvényében)
részképzéses tanulmányutakat a magyarországi és kárpát-medencei felsőoktatási intézmények nappali
munkarendű képzéseire.
Közös képzések
Magyar nyelvű
képzés megnevezése
Francia nyelv és irodalom
mesterképzési szak
Francia nyelv és irodalom
mesterképzési szak
Nemzetközi tanulmányok
mesterképzési szak
Nemzetközi tanulmányok
mesterképzési szak
Mérnökinformatikus
mesterképzési szak
Mérnökinformatikus
mesterképzési szak
Idegen
nyelvű képzés
megnevezése
Littératures,
discours
francophonies
Littératures et
cultures
francophones
Governance,
Leadership and
Democracy Studies
Master sciences
politiques spécialité
relations
internationales et
pratiques culturelles
Ingegneria informatica
Image Processing
and Computer Vision (IPCV)
Oktatás
nyelve Partnerintézmények
Université
francia
Paris-Est-Créteil
Val de Marne
Institut Catholique
francia d'Études Supérieures
Megállapodás célja
kettős képzéskettős oklevéllel
kettős képzéskettős oklevéllel
angol
Universidad Católica
Portuguesa
kettős képzéskettős oklevéllel
angol
Institut Catholique
d'Études Supérieures
kettős képzéskettős oklevéllel
angol
Politecnico di Torino
Faculty of Ingegneria
dell'Informazione
kettős képzéskettős oklevéllel
University of Bordeaux
angol
Universidad Autónoma de Madrid
többes képzés –
többes oklevéllel
Az Institut Catholique d'Études Supérieures (ICES) egyetemmel Francia és Frankofón nyelvek, kultúrák
közös mesterképzésünk, valamint nemzetközi tanulmányok mesterszakon kettős mesterdiplomához
vezető programunk van az ICES ’Master sciences politiques spécialité relations internationales et
pratiques culturelles’ képzésén.
Ugyancsak közös programban vehetnek részt a nemzetközi tanulmányok szakos hallgatók a Portugál
Katolikus Egyetemmel közösen indított Governance, Leadership and Democracy Studies mesterszakon.
17
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
2014 szeptemberétől az Információs Technológiai és Bionikai Kar angol nyelven zajló közös nemzetközi
120 kredites mérnökinformatikus és info-bionika mérnöki mesterképzési szak (MSc) programba kezdett két másik egyetemmel, a University of Bordeaux – UBx – (Franciaország), illetve az Universidad
Autónoma de Madrid – UAM – (Spanyolország) együttműködésével. A program lényege, hogy a három
egyetemről felvételt nyerő hallgatók mesterképzésük során egy félévet (őszi félév) Magyarországon,
majd egy félévet (tavaszi félév) Spanyolországban, ezt követően pedig egy félévet (őszi félév) Franciaországban töltenek. Az Image Processing and Computer Vision (IPCV) specializáció mérnökinformatikus
mesterképzési szak hallgatói számára elérhető.
Az ösztöndíj-lehetőségekről az érdeklődők folyamatosan tájékozódhatnak a nemzetközi ügyekkel foglalkozó irodákban:
BTK: international.office@btk.ppke.hu
JÁK: erasmus@jak.ppke.hu
ITK: international.office@itk.ppke.hu
Központi Külügyi Igazgatóság: international.office@ppke.hu
18
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
VIII.
A felsőoktatási intézmény által szedett díjak és önköltség összege
Pénzügyi díj megnevezése
Dékáni kérelem
Diákigazolvány pótdíj
Doktori fokozatszerzés díja önköltséges doktoranduszoknál, ill. állami
ösztöndíjas doktoranduszoknál hallgatói jogviszonyon kívül
Felvételi eljárási díj - BTK szakirányú továbbképzésre jelentkezőknek
Felvételi eljárási díj - BTK, JÁK, HTK doktori képzésre jelentkezőknek
Felvételi eljárási díj - ITK doktori képzésre jelentkezőknek
Felvételi eljárási díj – csak külföldiek számára, idegen nyelven hirdetett
alap-, osztatlan, mester-, doktori képzésre, illetve szakirányú továbbképzésre jelentkezőknek
Egyetemi nyomtató használati díja (Ft/oldal)
Engedélyezett tárgytörlés, tárgyanként
Habilitációs eljárási díj
Honosítási vizsga díja tárgyanként
Kérelem munkatapasztalat elismerésére
Késedelemi díj
Költségtérítés/önköltség késedelmes befizetésének díja
Könyvtári késedelmes leadás díja (nap/könyv)
Kreditelismerési kérelem tárgyanként*
Kreditelismerési kérelem 10 tárgyért*
Kreditelismerési kérelem 20 tárgyért*
Kreditigazolás (tárgytematikával) angol nyelven vagy magyar nyelven
második példánytól, illetve hallgatói jogviszonyon kívül
Oklevél melléklet másodlat kiállítása
Törzskönyvi kivonat kiállítása
Oklevél elismerése továbbtanulás céljából
Oklevél másodlat kiállítása
Postázási díj (levél 0,5 kg súlyig)
Postázási díj (oklevél/ speciális küldemény/ levél 0,5 kg súly felett)
Postázási díj (külföldre)
Intézmény által kiadott irat hitelesített másolata (3 oldal felett)
Intézmény által kiadott irat hitelesített másolata (3 oldalig)
Rektori méltányossági kérelem
Számla költségviselőjének módosítása
Tanulmányi Bizottsági (TB) kérelem
Tárgy felvétele határidő után, tárgyanként
Tárgyfelvétel díja harmadszori felvételtől
Tudományos fokozat honosítása
Vizsgadíj harmadik jelentkezéstől
Vizsgadíj harmadik jelentkezéstől, szigorlat esetén
Záróvizsga díja második jelentkezéstől
Jogi szaknyelv tárgyfelvételének díja
Taláros ünneplő öltözet díja oklevél átadó ünnepélyen
Belépőkártya pótlás
Licenciátusi szigorlat
Pénzügyi díj össze
(Ft)
4 200
3 500
Szervezeti
egység
PPKE
PPKE
160 000
PPKE
9 000
9 000
5 000
BTK
BTK, JÁK, HTK
ITK
30 000
PPKE
20
2 100
szabályzat szerint
20 300
5 200
3 700
5 000
100
1 000
10 000
20 000
PPKE
PPKE
PPKE
JÁK
PPKE
PPKE
PPKE
PPKE
PPKE
PPKE
PPKE
4 200
PPKE
10 500
10 500
0,25 x minimálbér
5 200
700
1400
5 000
PPKE
PPKE
PPKE
PPKE
PPKE
PPKE
PPKE
3 100
1 500
16 000
2 000
2 100
2 100
4 700
0,75 x minimálbér
3 100
4 200
11 700
30 000
5 700
1 000
100 000
PPKE
PPKE
PPKE
PPKE
PPKE
PPKE
PPKE
PPKE
PPKE
PPKE
PPKE
JÁK
JÁK
ITK
HTK
*: nemzetközi mobilitási programok (Erasmus, Ceepus) keretében teljesített tantárgyak elismeréséért nem szükséges díjat fizetni, ha a hallgató az erre előírt nyomtatványon kéri az elismerést
19
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Képzések önköltségei a 2018/2019. tanévre
HITTUDOMÁNYI KAR
Képzési szint
Munkarend
Meghirdetett képzés
Önköltség (félév)
alapképzés
nappali
katolikus közösségszervező
157 500 Ft
osztatlan
nappali
katolikus teológus [teológus]
180 000 Ft
alapképzés
levelező
katekéta-lelkipásztori munkatárs
157 500 Ft
osztatlan
levelező
katolikus teológus [teológus]
180 000 Ft
mesterképzés
nappali
katolikus kánonjogász
180 000 Ft
BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR
Képzési szint
Munkarend
Meghirdetett képzés
alapképzés
nappali
anglisztika (Budapest)
200 000 Ft
alapképzés
nappali
keleti nyelvek és kultúrák [arab] (Budapest)
200 000 Ft
alapképzés
nappali
keleti nyelvek és kultúrák [kínai] (Budapest)
200 000 Ft
alapképzés
nappali
kommunikáció- és médiatudomány (Budapest)
210 000 Ft
alapképzés
nappali
magyar (Piliscsaba)
200 000 Ft
alapképzés
nappali
nemzetközi tanulmányok (Budapest)
210 000 Ft
alapképzés
nappali
óvodapedagógus (Esztergom)
200 000 Ft
alapképzés
nappali
200 000 Ft
alapképzés
nappali
óvodapedagógus [nemzetiségi óvodapedagógus (német)] (Esztergom)
politikatudományok (Budapest)
alapképzés
nappali
pszichológia (Budapest)
300 000 Ft
alapképzés
nappali
régészet
200 000 Ft
alapképzés
nappali
romanisztika [francia] (Budapest)
200 000 Ft
alapképzés
nappali
romanisztika [olasz] (Budapest)
200 000 Ft
alapképzés
nappali
romanisztika [spanyol] (Budapest)
200 000 Ft
alapképzés
nappali
szabad bölcsészet
200 000 Ft
alapképzés
nappali
szociálpedagógia (Budapest)
225 000 Ft
alapképzés
nappali
szociológia (Budapest)
300 000 Ft
alapképzés
nappali
tanító (Esztergom)
200 000 Ft
alapképzés
nappali
tanító [nemzetiségi tanító (német)] (Esztergom)
200 000 Ft
alapképzés
nappali
történelem (Piliscsaba)
200 000 Ft
osztatlan
nappali
400 000 Ft
osztatlan
nappali
osztatlan
nappali
osztatlan
nappali
osztatlan
nappali
osztatlan
nappali
osztatlan
nappali
osztatlan
nappali
osztatlan
nappali
osztatlan tanári [10 félév [angol nyelv és kultúra tanára;
magyartanár]]
osztatlan tanári [10 félév [angol nyelv és kultúra tanára;
média-, mozgókép és kommunikációtanár]]
osztatlan tanári [10 félév [angol nyelv és kultúra tanára;
német nyelv és kultúra tanára]]
osztatlan tanári [10 félév [angol nyelv és kultúra tanára;
történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára]]
osztatlan tanári [10 félév [hittanár-nevelőtanár; angol
nyelv és kultúra tanára]]
osztatlan tanári [10 félév [hittanár-nevelőtanár; magyartanár]]
osztatlan tanári [10 félév [hittanár-nevelőtanár; történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára]]
osztatlan tanári [10 félév [magyartanár; média-, mozgókép- és kommunikációtanár]]
osztatlan tanári [10 félév [magyartanár; német nyelv és
20
Önköltség (félév)
300 000 Ft
400 000 Ft
400 000 Ft
400 000 Ft
400 000 Ft
400 000 Ft
400 000 Ft
400 000 Ft
400 000 Ft
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
kultúra tanára]]
osztatlan
nappali
osztatlan tanári [10 félév [magyartanár; történelemtanár
és állampolgári ismeretek tanára]]
osztatlan tanári [10 félév [német nyelv és kultúra tanára;
média-, mozgókép- és kommunikációtanár]]
osztatlan tanári [10 félév [német nyelv és kultúra tanára;
történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára]]
osztatlan tanári [10 félév [történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára; etikatanár]]
osztatlan tanári [10 félév [történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára; média-, mozgókép- és kommunikációtanár]]
osztatlan tanári [11 félév [angol nyelv és kultúra tanára;
olasz nyelv és kultúra tanára]]
osztatlan tanári [11 félév [magyartanár; olasz nyelv és
kultúra tanára]]
400 000 Ft
osztatlan
nappali
osztatlan
nappali
osztatlan
nappali
osztatlan
nappali
osztatlan
nappali
osztatlan
nappali
alapképzés
levelező
anglisztika (Budapest)
200 000 Ft
alapképzés
levelező
germanisztika [német] (Budapest)
200 000 Ft
alapképzés
levelező
kommunikáció- és médiatudomány (Budapest)
200 000 Ft
alapképzés
levelező
magyar (Budapest)
200 000 Ft
alapképzés
levelező
óvodapedagógus (Esztergom)
200 000 Ft
alapképzés
levelező
szociálpedagógia (Budapest)
200 000 Ft
alapképzés
levelező
tanító (Esztergom)
200 000 Ft
alapképzés
levelező
történelem (Budapest)
200 000 Ft
mesterképzés
nappali
anglisztika (angol nyelven) Budapest
támogatott*
mesterképzés
nappali
elméleti nyelvészet (Budapest)
támogatott*
mesterképzés
nappali
filozófia (Budapest)
300 000 Ft
mesterképzés
nappali
fordító és tolmács (Budapest)
300 000 Ft
mesterképzés
nappali
Kelet-Ázsia tanulmányok (Budapest)
300 000 Ft
mesterképzés
nappali
kommunikáció- és médiatudomány (Budapest)
mesterképzés
nappali
lengyel nyelv és irodalom (Budapest)
támogatott*
mesterképzés
nappali
magyar nyelv és irodalom (Budapest)
300 000 Ft
mesterképzés
nappali
művészettörténet (Budapest)
250 000 Ft
mesterképzés
nappali
nemzetközi tanulmányok (magyar nyelven) (Budapest)
300 000 Ft
mesterképzés
nappali
politikatudomány (Budapest)
mesterképzés
nappali
pszichológia (Budapest)
400 000 Ft
mesterképzés
nappali
régészet (magyar nyelven) (Piliscsaba)
300 000 Ft
mesterképzés
nappali
szociológia (Budapest)
400 000 Ft
mesterképzés
nappali
történelem (Budapest)
300 000 Ft
mesterképzés
levelező
kommunikáció- és médiatudomány (Budapest)
támogatott**
mesterképzés
levelező
német nyelv, irodalom és kultúra (Budapest)
támogatott*
mesterképzés
levelező
történelem (Budapest)
támogatott*
400 000 Ft
400 000 Ft
400 000 Ft
400 000 Ft
400 000 Ft
400 000 Ft
300 000 Ft
támogatott*
*A képzés kizárólag állami ösztöndíjas finanszírozási formában kerül meghirdetésre. A szakon az ösztöndíj számítása szempontjából megállapított önköltség összege 300 000 Ft.
** A képzés kizárólag állami ösztöndíjas finanszírozási formában kerül meghirdetésre. A szakon az ösztöndíj számítása szempontjából megállapított önköltség összege 400 000 Ft.
21
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIAI ÉS BIONIKAI KAR
Képzési szint
Munkarend
Meghirdetett képzés
Önköltség (félév)
alapképzés
nappali
mérnökinformatikus
300 000 Ft
alapképzés
nappali
molekuláris bionika mérnöki
325 000 Ft
mesterképzés nappali
info-bionika mérnöki (angol nyelven)
támogatott*
mesterképzés nappali
mérnökinformatikus (angol nyelven)
támogatott**
* A képzés kizárólag állami ösztöndíjas finanszírozási formában kerül meghirdetésre. A szakon az ösztöndíj számítása szempontjából megállapított önköltség összege 400 000 Ft.
** A képzés kizárólag állami ösztöndíjas finanszírozási formában kerül meghirdetésre. A szakon az ösztöndíj számítása szempontjából megállapított önköltség összege 425 000 Ft.
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR
Képzési szint
Munkarend Meghirdetett képzés
Önköltség (félév)
alapképzés
nappali
igazságügyi igazgatási
220 000 Ft
osztatlan
nappali
jogász
280 000 Ft
alapképzés
levelező
igazságügyi igazgatási
200 000 Ft
osztatlan
levelező
jogász
220 000 Ft
Az alap-és mesterképzési szakok, osztatlan képzéseken túli egyéb képzések (szakirányú továbbképzések, doktori képzések, részismereti képzés, stb.) önköltségi összegeit az alábbi linkre kattintva érheti el.
https://ppke.hu/gazdasagi-es-muszaki-foigazgatosag/hallgatoi-penzugy/informaciok
22
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
IX.
A PPKE hallgatói számára ajánlott diákotthonok és kollégiumok listája és adatai
Kar
Telephely
Kollégium neve
Beso- Fenntartó
rolás
Cím
Telefonszám
E-mail
Honlap
BTK
Esztergom
Vitéz János Kollégium
KOL
2500 Esztergom, Kossuth L. u.
25.
06-70-978-7482
kollegium@btk.ppke.hu
https://btk.ppke.hu/karun
krol/kepzesihelyszineink/esztergomiohanneum/vitez-janoskollegium
PPKE
Budapest
Márton Áron Kollégium
és Szakkollégium
KOL
1037 Budapest, Kunigunda útja
35.
06-1-368-8860/134
https://www.elte.hu/kolle
giumok/martonaron
BTK
Piliscsaba
Iosephinum
DIO
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Magyar
Tartománya
2081 Piliscsaba, Fő út 2/A
06-26-375-329
gombkoto.nimrod.mark@kanc
ellaria.elte.hu
kollegium@iosephinum.hu
BTK
Piliscsaba
Szent Péter Kollégium
DIO
Egyházközségi Nővérek
Társasága
2081 Piliscsaba, Mátyás király u.
38.
06-30-205-9321
http://szent-peterkollegium.hu
BTK
Piliscsaba
Szent Vince Kollégium
és Szakkollégium
DIO
Misszióstársaság (Lazaristák)
2081 Piliscsaba, Templom tér 14. 06-26-375-083
szpkoll@t-online.hu
pazmanyka@tonline.hu
szvkoll@gmail.com
BTK
Budapest
Szociális Missziótársulat
leánykollégiuma
DIO
Szociális Missziótársulat
1125 Budapest, Tusnádi u. 18.
06-1-214-51-91
balajtizsu@gmail.hu
http://szocmissz.hu/intez
menyeink.html
ITK
Budapest
Hospitalitas Irgalmasrendi Szakkollégium
DIO
Betegápoló Irgalmasrend
1023 Budapest, Frankel Leó út
54.
06-1-438-8642
PPKE
Budapest
DIO
Jézus Szíve Társaság
1085 Budapest, Horánszky u. 14. 06-1-411-1023
www.itk.ppke.hu/hallgato/
fooldal/lakhatas?mi=kollegium
/29
http://www.szakkollegium
.sjc.hu/
PPKE
Budapest
Jézus Szíve Társasága
Egyetemi Szakkollégiuma
Szent Ignác Jezsuita
Szakkollégium
szerzo.zsuzsa@irgalmas.hu
szabo.jozsef93@gmail.com
sjc.szakkol@ppke.hu
DIO
Jézus Társasága Alapítvány 1085 Budapest, Horánszky u. 18. 06-1-282-9848
www.szentignac.hu
PPKE
Budapest
Chemin Neuf Kollégium
DIO
Chemin Neuf Közösség
pinter.melinda@szentign
ac.hu
zugliget.ccn@gmail.com
PPKE saját kollégiuma
1112 Budapest, Zugligeti út 73.
23
06-30-922-2122
www.iosephinum.hu
www.sztvince.hu
www.chemin-neuf.hu
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
PPKE
Budapest
Regina Pacis Közösség
fiúkollégiuma
DIO
-
1147 Budapest, Balázs utca 12.
06-1-383-6031
PPKE
Budapest
DIO
Opus Dei
1113 Budapest, Kökörcsin u. 7.
06-1-394-2598
PPKE
Budapest
Budapesti Kulturális és
Képzési Egyesület (Opus
Dei) kollégium lányoknak
Szűz Mária Társasága Collegium Josephinum
DIO
Szűz Mária Társasága
1037 Budapest, Jablonka u. 63.
06-1-250-2615
PPKE
Budapest
Szent Anna Kollégium
DIO
1085 Budapest, Horánszky u. 17. 06-1-338-4782
PPKE
Budapest
Mária Kollégium
DIO
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek szerzetesrend
Isteni Szeretet Leányai
Kongregációja
1094 Budapest, Viola u. 32.
1063 Budapest, Sasvár u. 25.
06-1-217-6616
06-1-403-5779
PPKE
Budapest
„SALESIANUM" Don
Bosco Keresztény Fiúkollégium
DIO
Don Bosco Szalézi Társasága
1032 Budapest, Bécsi út 173.
PPKE
Budapest
Egyetemi Lelkészség
Leánykollégiuma
DIO
1117 Budapest, Karinthy F. u. 5.
Fszt 3.
További lehetőségek találhatók a kari honlapokon:
https://itk.ppke.hu/hallgato/fooldal/lakhatas
https://btk.ppke.hu/szolgaltatasaink/kollegiumok
24
regina.pacis.bp@gmail.co
m
info@fliget.hu,
info.fliget@gmail.com
-
coll.joseph@tonline.hu
-
info@szentannakollegiu
m.hu
kozpont@isteniszerete
tleanyai.hu
http://www.megvaltosnov
erek.hu/szent%20anna
06-20-958-6731
koblenczattila@gmail.com
06-1-466-6429
egyetemi.leanykoli@yahoo.c
om
http://www.szaleziak.hu/_
static/szalezi_iskola.php?id=2
0&code=20
http://www.egylelk.com/p
age.php?19
www.fliget.hu
https://www.isteniszerete
tleanyai.hu/
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
X.
A könyvtári szolgáltatások
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) nem rendelkezik központi könyvtárral. Az Intézmény
könyvállományát az egyes Karok önálló könyvtárai alkotják. Ennek ellenére, az Egyetemen alkalmazott és magas feldolgozottsággal bíró egységes HUNTÉKA integrált könyvtári rendszer, lehetővé teszi
az PPKE teljes feldolgozott könyvállományában való tájékozódást és keresést, függetlenül az Egyetemen belüli őrzési helytől. Az egyes Karok állományában jelentős algyűjtemények találhatóak meg,
melyek országosan, regionálisan, de egyes esetekben világszinten is egyedülállóak. A PPKE tudatosan
és szisztematikus módon törekszik a könyvtári állomány fejlesztésére, amely egyúttal szolgálja mind a
magas szintű oktatást, mind a kiemelkedő kutatási tevékenységet.
Könyvtári együttműködések
Intézményközi megállapodások alapján a PPKE hallgatói a 2018/2019-es tanévben ingyenesen, az
adott intézmény saját hallgatóival azonos feltételek mellett vehetik igénybe az ELTE Egyetemi Könyvtárának és a Sapientia Könyvtárának könyvtári szolgáltatásait.
HITTUDOMÁNYI KAR KÖNYVTÁRA
Általános ismertető
Könyvtárunk hazánk legjelentősebb teológiai szakkönyvtára, a tudományos kutatás bázisa a teológia
szakterületén. Célunk, hogy állományunk és szolgáltatásaink folyamatos fejlesztésével a szakmai igényeket megelőzve állhassunk olvasóink rendelkezésére.
Történet
Pázmány Péter 1635-ben Nagyszombatban tudományegyetemet alapított. Könyvtárunk és levéltári
anyagunk 1638-tól datálódik. Az egyetemet 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költöztették.
1906-1913 között megalakultak a szemináriumi (tanszéki) könyvtárak. Az 1950-es év döntő változást
hozott a Budapesti Tudományegyetem történetében. A hittudományi fakultást leválasztották. A teológiai szakkönyvtár (1638-1950 közötti állomány) az ELTE Könyvtárába került, a levéltári anyag a fakultáson maradt. A hittudományi fakultás Római Katolikus Központi Hittudományi Akadémia néven
önállósult. Könyvtárának állománya a tanszéki szakkönyvtárak gyűjteményéből, adományokból és
hagyatékokból tevődött össze. 1992-ben megalakult a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Az egyetem
létrejöttével megkezdődött a szakszerű, tudatos állománygyarapítás.
Részletes bemutatás
Könyv: 118.000 kötet
Folyóirat: 11.500 kötet (280-féle kurrens)
Különgyűjtemény: 18.000 kötet
Levéltári anyag: 45,50 iratfolyóméter (1638-tól)
Milyen tudományágakban található publikáció?
Gyűjtjük és feltárjuk a teológiai szakterületek tudományos színvonalú irodalmát nyelvi korlátok nélkül, a lehető teljességre törekedve, a határterületek irodalmát igényes válogatással.
Adatbázis
Huntéka integrált könyvtári rendszer (katalógus)
Az egyetem által előfizetett adatbázisokon kívül a HTK előfizetett az ATLA + ATLAS teológiai adatbázisra is, mely honlapunkon megtalálható.
25
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Egyéb érdekességek
Különgyűjteményeink: keleti gyűjtemény, Vanyó hagyaték (patrisztikus), kánonjogi különgyűjtemény,
kisnyomtatványok, különlenyomatok.
A könyvtárhasználat rendje
Kölcsönzés nincs, a könyvtár helyben használható.
Beiratkozhatnak a HTK hallgatói minden megkötés nélkül, a többi kar hallgatói és külső olvasók írásos
ajánlással.
Lehetőség van fénymásolásra a könyvtári dokumentumokból; számítógép-használatra tanulmányi,
kutatási célból.
Nyitva tartás
Hétfő, csütörtök: 12–17 óráig, kedd, szerda, péntek: 9–15 óráig
Elérhetőségek
Cím: 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24.
Telefon: 06/1/484-3053
E-mail: tarjan.maria@htk.ppke.hu
Honlap: www.htk.ppke.hu/konyvtar
Részletes ismertetés a könyvtár honlapján található.
BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR KÖNYVTÁRA
Általános ismertető a könyvtárról
A PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Könyvtára nyilvános, egyházi fenntartású felsőoktatási könyvtár, melynek célja az egyetemi oktatás és kutatás segítése. A könyvtár szakmai munkájával hozzájárul a színvonalas oktatás feltételeinek megteremtéséhez. Gondoskodik a megfelelő szakirodalom beszerzéséről, az állomány feldolgozásáról, az adatok kereshetőségéről, folyamatos olvasószolgálattal pedig lehetővé teszi a könyvtári kutatómunkát, megszervezi az elektronikus tudományos
tartalomszolgáltatások elérését és egyéb kutatástámogatási szerepet tölt be. Gyűjtőköre a kar szakjainak megfelelően a bölcsészet- és társadalomtudományok ágazataira terjed ki.
A könyvtári anyag zöme kereshető az online katalógusból, a könyvtárhasználatról és a kölcsönzésről a
honlapon találhatók naprakész információk. Az állomány összességében 300.000 kötet körül van,
rendszeresen gyarapszik friss hazai és külföldi szakirodalommal. A szakok számára biztosítjuk a legfontosabb hazai és külföldi, egyedileg megrendelt kurrens folyóiratokat. Jelentős a hazai és külföldi
előfizetett vagy más úton licenszelt online adatbázisok kínálata is, ezekből több ezer folyóirat tartalma érhető el teljes szöveggel az egyetemi internetes hálózatról, illetve távoli bejelentkezéssel.
Szakképzett, tapasztalt, a diákokkal és tanáraikkal készségesen együttműködő könyvtárosok állnak az
olvasók rendelkezésére, akik személyre szabottan segítenek a könyvtári kutatásban. A helyi gyűjteményeken kívül tájékoztatnak a hazai és a nemzetközi könyvtári rendszerről, segítenek a megfelelő
szakirodalom felkutatásában és hasznos tanácsokat adnak a keresőrendszerek, adatbázisok használatáról is.
A könyvtári helyszínek és gyűjtemények
A központi könyvtár a piliscsabai campus Bibliotheca épületében működik, itt található a legnagyobb
állomány. Esztergomban pedagógiai szakkönyvtár segíti a Vitéz János Tanérképző Központ ott működő képzéseit. Budapesten, a Mikszáth Kálmán téri Sophianum intézeteiben és a Tárogató úti részlegekben kihelyezett gyűjteményrészek találhatók.
26
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Pázmányos hallgatók és oktatók ingyenesen, kölcsönzési és adatbázis-használati jogosultsággal vehetik igénybe a következő budapesti könyvtárakat, az adott intézmény saját szabályzatának feltételeivel:
ELTE Egyetemi Könyvtár, 1053 Budapest, Ferenciek tere 6.
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola könyvtára, 1052 Budapest, Piarista köz 1.
A PPKE BTK saját könyvtári szolgáltatásainak helyszínei
Piliscsaba - Bibliotheca
A Bibliotheca tágas, háromszintes és alagsori raktárral rendelkező épületében mintegy 200.000 dokumentum található. Szabadpolcon több mint 80.000 kötet használható nyitott vagy zárt részlegekben. A nyitott gyűjtemények elsősorban a szakos tanulmányokhoz nyújtanak szakirodalmi forrásokat,
míg a zárt egységekben főként hagyatékokból származó különgyűjtemények tanulmányozhatók, kutatómunkára itt egyedi kérésre van lehetőség.
A fő szakterületek: filozófia, vallástudomány, klasszika-filológia, történelem, régészet, művészettörténet, magyar és idegen nyelvű irodalom, valamint nyelvészet (főként angol, német, francia, olasz,
spanyol, szlavisztika, örmény, keleti nyelvek és kultúrák), szociológia, kommunikáció, pedagógia.
Országos összehasonlításban is jelentősek a régi könyves egységek és a neves tudósoktól örökölt
különlegességek. Többek között ilyen a Mályusz-, a Kniezsa-, a Tomka-, a Bende- vagy a Pásztorhagyaték. Tematikájukban ezek jelentős forrásanyagként használhatók fel a középkori történelem,
nyelvtudomány, klasszika-filológia, szlavisztika, irodalomtörténet, vallásszociológia, régészet és más
szakterületek szűkebb kérdésköreinek tanulmányozásához.
Sophianum (Budapest)
Intézeti és tanszéki helyiségekben lelhetők fel a kihelyezett állományegységek. Olvasószolgálati ellátásra csak korlátozottan van lehetőség. A Kar hallgatói az intézetek oktatásszervezőinél jelezhetik
kölcsönzési igényeiket az intézeti állományra vonatkozóan, egyéb kéréseikkel pedig a piliscsabai,
illetve esztergomi könyvtárosokhoz fordulhatnak.
A fő szakterületek: nemzetközi tanulmányok, közgazdaságtudomány, politológia, sinológia (kínai
gyűjtemény), pszichológia, szociálpedagógia.
Iohanneum (Esztergom)
A szolgáltatóhely állománya mintegy 90.000 dokumentum, melynek egyharmada szabadpolcról használható.
A fő szakterületek: tanító és óvodapedagógia. Régóta működő felsőoktatási könyvtárként értékes
retrospektív anyaga is van.
Adatbázisok
A könyvtár katalógusa interneten mindenki számára elérhető. Kisebb, kötelező irodalmat tartalmazó
elektronikus könyvtár is van, a letöltés csak a Kar internetes hálózatáról lehetséges.
Számos külföldi és hazai előfizetett adatbázis is hozzáférhető, ezekből több millió folyóiratcikk, néhány ezer szakkönyv, kézikönyvek, szótárak kereshetők mobil eszközökről is, az intézményi hálózat
bármely pontjáról, illetve távoli bejelentkezéssel.
Hazai adatbázisok: az Akadémiai Kiadó folyóiratai, szótárai, Arcanum Digitális Tudástár, Nemzeti Audiovizuális Archívum, L’Harmattan e-könyvek.
27
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Kiemelkedőek a külföldi előfizetett teljes szövegű tartalomszolgáltatások, melyekből elsősorban bölcsészet- és társadalomtudományi témaköröket ajánljuk használóink figyelmébe.
A fontosabb külföldi adatbázisok: Academic Search Complete (EBSCO), Cambridge University Press
Journals, de Gruyter Journals, JSTOR, Literature Resource Centre (MLA/LRC), Oxford University Press
Journals és Oxford Online Handbooks (Philosophy), Project Muse, Science Direct, Springer Link, Taylor & Francis Online, Science Direct, Philospoher’s Index, PsycArticles. Két bibliográfiai, hivatkozási
indexelő adatbázis is elérhető (Web of Science, Scopus).
Az adatbázisok aktuális, teljes listája rövid tájékoztatókkal, hozzáférési információkkal:
https://ppke.hu/egyetemunk/tudomanyos-informaciok/adatbazisok
A Kar oktatóinak tudományos publikációs tevékenységét egyetemünk a Magyar Tudományos Művek
Tára (MTMT) bibliográfiai és tudománymetriai rendszerében tartja nyilván. Az adatbázis részben teljes dokumentumok hozzáférési pontjait is rögzíti: ha a művek nyílt hozzáférésűek (szabadon letölthetők), a csatolt linkekkel maguk a cikkek, könyvrészletek vagy könyvek is megnyithatók. Az MTMT elsődleges szerepe, hogy a tudományos alkotók műveinek nyilvántartásával, különféle bontásban, hiteles képet nyújtson a hazai tudományos eredményekről. Az intézményi adatgondozáshoz a könyvtár
munkatársai is tevékenyen hozzájárulnak.
A Karon készült doktori értekezések adatai megtalálhatóak az MTMT rendszerében, teljes szövegük
pedig repozitóriumból érhető el.
A könyvtárhasználat rendje, nyitva tartás
A könyvtár, képzési helyenként más-más feltételek között működik, ezért az egyes helyszíneken némileg eltér a használat rendje. A könyvtár teljes jogú használója minden, a PPKE hallgatója, oktatója
és kutatója. A beiratkozott külső látogatók csak az alapszolgáltatásokat vehetik igénybe (nem kölcsönözhetnek).
Elsősorban a Kar oktatói, kutatói és tudományos munkát végző hallgatói (szakdolgozatot, értekezést,
OTDK-dolgozatot író diákok) számára van lehetőség könyvtárközi kölcsönzésre és cikkmásolatkérésre. A belföldi könyvtárközi kölcsönzés hallgatók számára témavezetői engedélyhez kötött. A
külföldi kölcsönzéshez forrásigazolás szükséges.
A kölcsönzéssel és az egyéb könyvtári szolgáltatással kapcsolatos kérések elektronikus levelezésen
keresztül is intézhetők. Szakkönyvtárosok a piliscsabai campuson és Esztergomban dolgoznak, ezért
ide várjuk azokat a kérdéseket, amelyek megválaszolását felkészült szaktájékoztató könyvtárosainktól
remélik. A beiratkozott olvasók az online katalógus felületén élesíthetik személyi profiljukat a honlapon közzétett útmutató szerint. A hosszabbítási és előjegyzési műveleteket ezután már önállóan is
kezelhetik az online felületen.
A könyvtár használatának részletes előírásait, a helyszínenkénti nyitvatartási rendet, a tájékoztató
könyvtárosok elérhetőségét, az aktuálisan előfizetett adatbázisok listáját és más naprakész információt a könyvtár a honlapján teszi közzé.
Elérhetőségek
Cím: Bibliotheca,2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1.
Telefon: (26) 577-000 / 2800 mellék
E-mail: kolcsonzes@btk.ppke.hu (kölcsönzés, hosszabbítás, előjegyzés)
konyvtarkozi@btk.ppke.hu (könyvtárközi kölcsönzés):
Honlap: http://btk.ppke.hu/konyvtar
28
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Iohanneum – Könyvtár
Cím: 2500, Esztergom, Majer István u. 1–3.
Telefon: (33) 413-699 / 112 mellék
E-mail: toth.gyorgyi @btk.ppke.hu
Honlap: https://btk.ppke.hu/konyvtar/a-konyvtarrol/gyujtemenyek/iohanneum-esztergom
Sophianum és Tárogató út
Cím: 1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1. és
1021 Budapest, Tárogató út 2–4.
Könyvtári információk a Bibliothecánál jelzett elérhetőségeken; katalógus, online folyóiratok és adatbázisok a honlapról; e-levélben feltett kérdések:
E-mail: kolcsonzes@btk.ppke.hu.
További tájékoztatás az egyes intézetek titkárságán kapható.
INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIAI ÉS BIONIKAI KAR KÖNYVTÁRA
Általános ismertető
A kar Práter utcai épületében 2000 óta működik nem nyilvános státuszú Könyvtár.
Az olvasótermi gyűjtemény polcain a helyben olvasható és nem, vagy csak korlátozottan kölcsönözhető állomány található. Az itt elhelyezett kötetek tematikus csoportokba soroltak: nyelvtechnológia;
mesterséges intelligencia; számítástechnika; operációs rendszerek; neurobiológia; kognitív idegtudomány; elektro-fiziológia; molekuláris biológia; bioinformatika; képfeldolgozás; biológia; matematika;
számítástudomány; valószínűségelmélet; véletlen folyamatok és statisztika; lineáris és nemlineáris
rendszerek; kombinatorika; fizika; optika; elektronika; áramkörök; adatbázis; adatbányászat; algoritmusok; információ- és kódelmélet; jelfeldolgozás; hálózat-analízis; mobil, távközlés és internet;
telekommunikáció, hálózatok, webprogramozás; robotika; és korlátozott mértékben jog; közgazdaságtan; kultúra; kultúrtörténet; történelem és vallás stb.
A galérián pedig a kölcsönözhető raktári gyűjtemény kötetei találhatóak, melyeknek túlnyomó része
az oktatáshoz nélkülözhetetlen tankönyv vagy szakkönyv.
A könyvtár összességében több mint négy és fél ezer kötettel (szakkönyv, tankönyv, szakdolgozat,
disszertáció) rendelkezik. Továbbá, kizárólag helyben használható agymodellek és 3D-s anatómiai
atlasz egészítik ki a gyűjteményt.
A Kar előfizetett adatbázisai és hozzáférései
Web of Science (WoS) az ISI (Institute for Scientific Information) bibliográfiai adatbázisa. Több mint
12000 tekintélyes és magas impakt faktorú folyóirat segítségével biztosít hozzáférést multidiszciplináris információkhoz, aktuálisan és visszamenőlegesen is.
http://eisz.mtak.hu/adatbazisok/web-of-science/
A Scopus az Elsevier Kiadó SciVerse adatbázis csomagjának legújabb tagja. Az adatbázis a világ egyik
legnagyobb absztrakt -és idézettségi rekordgyűjteménye. Tudományos szempontok szerint rendszerez, lehetővé teszi a tudománymetriai elemzéseket és a szerzői hivatkozások feltárását. A hivatkozásokról grafikonos kimutatás is készíthető.
http://eisz.mtak.hu/adatbazisok/scopus/
A ScienceDirect az Elsevier kiadó full-textes adatbázis-szolgáltatása. Fő profilja a természettudományos, műszaki és orvosi folyóiratok nyomtatott és elektronikus formában való terjesztése. Teljes szövegű hozzáférést biztosít a saját kiadású papíralapú folyóiratok elektronikus változatához, illetve más
kiadók e-folyóirataihoz. Főbb tudományterületek: természet- és élettudományok, műszaki- és orvostudomány, energia, technológiai tudományok.
http://eisz.mtak.hu/adatbazisok/science-direct/
29
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A SpringerLink az egyik leglátogatottabb online tudományos platform, amely naponta bővül tudományos társaságok folyóirataival, kézikönyvekkel, konferencia előadásokkal, monográfiákkal, protokollokkal és sok más egyébbel. A tartalmakat hivatkozások linkjeivel, keresési találatokkal, közösségi
könyvjelzőkkel és újabban szemantikai linkekkel is ellátják.
http://eisz.mtak.hu/index.php/hu/adatbazisok.html#springerlink
Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő kiadványok több mint 40 tudományágban biztosítanak
lehetőséget tudósaink számára legfrissebb eredményeik publikálására, a nukleáris kémiától a mikrobiológián át a nyelvtudományig. Az felhasználók számára több mint 60 folyóirat érhető el, 1998-ig
visszamenőleg. 17 hazai impakt faktoros folyóiratból 14 itt jelenik meg. A cikkek kutathatók szerző,
cím és absztrakt szerint, vagy a teljes tartalom (full text) letölthető a nyomdaival megegyező PDF
formátumban.
http://www.akademiai.com/
Akadémiai Kiadó Szótárai
A szolgáltatás az Akadémiai Kiadó alábbi szótárait tartalmazza:
angol-magyar/magyar-angol nagyszótár;
német-magyar/magyar-német nagyszótár;
francia-magyar/magyar-francia nagyszótár;
Idegen szavak és kifejezések szótára;
Környezetvédelmi lexikon;
magyar-angol környezetvédelmi értelmező szótár,
angol-magyar pénzügyi és műszaki szótárak;
valamint az Európai Uniós terminológiai szótárak.
2010-től központi tartalomként további szótárakkal bővült a kínálat:
spanyol-magyar, magyar-spanyol;
német-magyar műszaki nagyszótár;
olasz-magyar/magyar-olasz kéziszótár;
magyar-holland kéziszótár;
magyar értelmező kéziszótár;
Új magyar irodalmi lexikon;
Magyar szinonima szótár;
A magyar helyesírás szabályai.
http://eisz.mtak.hu/index.php/hu/adatbazisok.html#akademiai-kiado-szotarai
Az adatbázisokról részletesebb leírás és belépési útmutató olvasható a
https://ppke.hu/egyetemunk/tudomanyos-informaciok/adatbazisok linken.
A könyvtárhasználat rendje
A Könyvtár teljes körű szolgáltatásai csak beiratkozás után vehetők igénybe. Beiratkozni kizárólag
személyesen, a könyvtárhasználati szabályok elfogadásával, az erről szóló nyilatkozat aláírásával lehetséges. A beiratkozott olvasóról a Könyvtár kölcsönző lapot állít ki. Az így rögzített adatokat a
Könyvtár az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeli és csak kapcsolattartáshoz, az esetlegesen
keletkező tartozás behajtásához, valamint statisztikák készítéséhez használja, az adatközlő írásos
beleegyezése nélkül nem hozhatja nyilvánosságra, és harmadik fél részére sem adhatja át.
A Könyvtár a szolgáltatásaihoz az ITK hallgatói részére – az alább részletezett feltételekkel - korlátlan
használati jogot biztosít. A többi kar hallgatói részére a használat korlátozott, csak helyben olvasás
biztosított.
30
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A könyvtár szolgáltatásai
a könyvtári állomány helyben használata
kölcsönzés
internet használat (WiFi)
szkennelés (hallgatóknak is!)
dokumentumok spirálozása (a hallgatónak kell gondoskodnia elő- és hátlapról, spirálgyűrűről,
a Könyvtár csupán a spirálozó eszközt szolgáltatja.)
Kölcsönzés/helyben használat
Az egyidejűleg kölcsönözhető könyvek száma 3 cím. Időtartama szorgalmi időszakban 2 hét, amit
egyszer lehet hosszabbítani, a kölcsönzési idő lejárta előtt (feltéve, hogy nincs előjegyzés az adott
könyvre). Vizsgaidőszakban nincs vagy korlátozott a hosszabbítási lehetőség.
Az alábbi dokumentumok nem (vagy egyes könyvek esetében korlátozottan) kölcsönözhetőek:
az olvasótermi kézikönyvtár kötetei (piros jelölőponttal ellátott könyvek)
folyóiratok
disszertációk/diplomamunkák/szakdolgozatok
lejárt határidejű vagy előjegyzett könyvek
Előjegyzés
A könyvtár állományában lévő, de kikölcsönzött művekre előjegyzés kérhető. Ezt a könyvtárosnak
küldött emaillel vagy a HunTéka könyvtári katalógusában (http://hunteka.itk.ppke.hu/) lehet intézni.
(Vonalkód = Neptun-kód, jelszó = Neptun-kód kisbetűvel)
Hosszabbítás
A kölcsönzés meghosszabbítását a fenti linken, e-mail-en (serf.andras@itk.ppke.hu) vagy munkaidőben telefonon (06/1/886-4735) is lehet kezdeményezni. A lejáró vagy már lejárt határidejű könyv
kölcsönzésének hosszabbítására azonban nincs mód, amíg az olvasó vissza nem hozza a kivett könyvet. Amennyiben az olvasó háromszori felszólítás után sem rendezi könyvtári tartozását, a Kar jogi
eljárást kezdeményez.
Késedelmi díj
A lejárati idő után visszahozott könyvekért a Könyvtár 100 Ft/kötet/nap késedelmi díjat számít fel,
amit a Neptunon keresztül lehet befizetni. A tartozást azonban csak a könyv visszahozatala után lehet
rendezni. A Könyvtárnak bármilyen címen tartozó olvasó (tartozása rendezéséig) nem kölcsönözhet
és nem hosszabbíthat.
Katalógus
A Könyvtár állományáról az online katalógusban (http://hunteka.itk.ppke.hu/) és a könyvtárostól
tájékozódhatnak az olvasók, melynek használatához (bejelentkezéshez) csupán Neptun-kód szükséges. A könyvek legfontosabb adatai (szerző, cím) mellett a példányok állapota is ellenőrizhető (hogy
egy könyv hozzáférhető, kölcsönözhető vagy előjegyezhető-e).
Könyvtár wiki
Az ITK wiki-s felületén a Könyvtárral kapcsolatos legfontosabb információk, hirdetések, elérhetőségek
megtalálhatók.
https://wiki.itk.ppke.hu/twiki/bin/view/PPKE/K%C3%B6nyvt%C3%A1rHirdet%C3%A9sei
31
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Nyitva tartás
Hétfő:
Kedd:
Szerda:
Csütörtök:
Péntek:
8:00–16:00
8:00–17:00
8:00–16:00
9:00–17:00
9:00–16:00
Elérhetőségek
Cím: 1083 Budapest, Práter u.- 50/A, 203-as terem
Telefon: 06-1/188-6435
E-mail: serf.andras@itk.ppke.hu
Honlap: http://hunteka.itk.ppke.hu/ (könyvtári online katalógus)
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR KÖNYVTÁRA
Általános ismertető a könyvtárról
A PPKE JÁK Könyvtára nyilvános egyetemi kari könyvtár, a Szentkirályi utca 30. első emeletén (114–
119 szoba, megközelíthető a 28. épületen keresztül) található. Feladata a karon folyó oktató, kutató
munkához szükséges szakirodalom beszerzése és rendelkezésre bocsátása.
Részletes bemutatás
A könyvtár gyűjteménye mintegy 48 000 kötet könyvet, 150 magyar és idegen nyelvű folyóiratot,
valamint a Karon megvédett szakdolgozatokat és doktori értekezéseket tartalmazza.
Milyen tudományágakban található publikáció?
Jogtudomány, mellékgyűjtőkörben történelem, közgazdaságtan, politológia, szociológia, filozófia,
egyháztörténet.
Adatbázisok
HeinOnline, EBSCO, EISZ adatbázisok, JSTOR, Taylor&Francis, Web of Science (részletesen ld. az Egyetem honlapján: https://ppke.hu/egyetemunk/tudomanyos-informaciok/adatbazisok, illetve a Könyvtár oldalán: https://jak.ppke.hu/ppke-jak-kari-konyvtar/online-forrasok/adatbazisok)
Egyéb érdekességek
A Könyvtár előteréből nyílik az ún. Királyok Terme, amit az egyetem hazai és külföldi vendégeinek, a
kar elsőéves hallgatóinak és a Kulturális Örökség Napján is bemutatunk.
A könyvtárhasználat rendje
A könyvtárat csak regisztrált, beiratkozott olvasók használhatják. A Könyvtárhasználati Szabályzat
elérhető a következő oldalon:
https://jak.ppke.hu/ppke-jak-kari-konyvtar/a-konyvtarrol/dokumentumok
Nyitva tartás
szorgalmi időszakban: Hétfő – Csütörtök: 9–18, Péntek: 9–16, Szombat: 9–13
Elérhetőségek
Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi utca 28–30.
Telefon: 06/1/429-7231; Fax: 06/1/429-7233
E-mail: konyvtar@jak.ppke.hu
Honlap: https://jak.ppke.hu/ppke-jak-kari-konyvtar
32
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
XI.
Számítógépes szolgáltatások
HITTUDOMÁNYI KAR
Számítógéptermek száma, felszereltsége
A földszinti társalgóban 2 PC áll rendelkezésre, beiratkozáskor, tárgyfelvételkor, vizsgajelentkezéshez,
internetezéshez használható.
Tantermeken kívüli számítógépes lehetőségek
A könyvtárban 6 PC használható.
Nyitva tartás: H-Cs 12:00-17:00 óra, K-SZ-P 9:00-15:00
A diákbizottság 2 PC-vel, szkennerrel, nyomtatóval rendelkezik.
Wifi használat, internet használati lehetőségek
Shibboleth azonosítóval az Eduroam WiFi elérhető.
A számítógépek használatának feltételei
A társalgóban elhelyezett számítógépeken vendég felhasználóként lehet dolgozni, a könyvtárban
található gépek használatához felhasználónév és jelszó szükséges, amiről a könyvtári dolgozók adnak
információt.
Nyomtatási, fénymásolási lehetőségek
Jelenleg a diákbizottság szobájában van lehetőség a hallgatóknak nyomtatásra.
Egyéb információk
Videokonferencia rendszer használata lehetséges, minden előadó és tanterem projektorral felszerelt.
BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR
Számítógéptermek száma, felszereltsége
Piliscsaba: 2 számítógépterem (13 ill 18 számítógéppel, projektorral)
Sophianum: 3 számítógépterem:
Nyelvi labor- 27 számítógép
Cati labor – 16 számítógép
MAC labor – 6 számítógép
Tárogató: egy számítógépteremben összesen 28 gép (+projektor).
Horánszky utca: 1 számítógépterem – 22 számítógép
Esztergom VJTK Iohanneum: 1 db számítógépterem-18 számítógép+projektor
Tantermeken kívüli számítógépes lehetőségek
Piliscsaba: Könyvtárban olvasótermi gépek (döntően ubuntu operációs rendszerrel) 20 db.
Folyosón elhelyezett 9 db számítógép, ebből 5 gépen „kuponos” nyomtatási lehetőséggel.
Sophianum: 12 db terminálgép a BTK-s kari honlap megtekintéséhez.
Esztergom VJTK Iohanneum: a könyvtárban 2 db számítógép nyomtatási lehetőséggel.
Esztergom Vitéz János Kollégium: a közösségi helyiségben 3 db számítógép és 1 laptop kivetítési lehetőséggel.
Tárogató: Jelenleg nincs.
33
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Wifi használat, internethasználati lehetőségek
Piliscsaba: Minden épületben Eduroam wifi elérhető.
Sophianum: Eduroam wifi elérhető.
Tárogató: az Eduroam azonosítású WiFi hálózat elérhető.
Horánszky utca: Eduroam wifi elérhető.
Esztergom VJTK Iohanneum: Eduroam wifi elérhető.
Esztergom Vitéz János Kollégium: Eduroam wifi elérhető.
A számítógépek használatának feltételei
Piliscsaba: Könyvtári tagság, szabad hozzáférésű folyosói gépek.
Nyomtatási, fénymásolási lehetőségek
Piliscsaba: Folyosói gépeken „kuponos” nyomtatási lehetőség, fénymásoló szolgáltatás.
Sophianum: a második emeleti folyosón elhelyezett fizetős hallgatói fénymásoló
Tárogató: Jelenleg nincs.
Szakhoz kötődő speciális szoftverek
Tárogató: SPSS, Trados (20 db floating licence), MemoQ, Adobe Master Collection CS6 (20 license),
ArchiCad a Régészeti intézet kezelésében.
Egyéb információk
Tárogató: 2 db laptop amely videókonferenciára alkalmas, 10 terem van ellátva hangfallal, valamint a
8 LED TV-s tanteremben a hang a tv-n keresztül megoldott, +2 mobil hangfallal rendelkezünk.
A 10 tanári szobában összesen 35 asztali (ALLinONE) gép és 6 multifunkciós nyomtató (nyomtató A4,
fekete-fehér/scanner/fénymásoló A4, fekete-fehér) valamint 4 egyéb típusú nyomtató áll rendelkezésre a tanárok és munkatársak számára.
INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIAI ÉS BIONIKAI KAR
Számítógéptermek száma, felszereltsége
Hat számítógépterem 25 PC/terem, csak oktatásra – illetve felügyelet mellett lehet nyitva. Hallgatói
azonosítóval (ARGON tartomány, Shibboleth user) lehet belépni a gépekbe, WIN7/ LINUX op. rendszer indítható. Az egyik teremben +10 db Mac all in one is rendelkezésre áll. A termek telepített projektorokkal ellátottak.
Két mérőlabor terem 15-15 számítógéppel, többek között National Instrument hardware és software
elemekkel felszerelve, csak oktatásra - illetve felügyelet mellett lehet nyitva.
Tantermeken kívüli számítógépes lehetőségek
Aulában – az épület nyitvatartási idején belül – 2 db PC Linux op. rendszerrel, internet eléréshez korlátlanul hozzáférhető.
Wifi használat, internet használati lehetőségek
WIFI használat az épületben Eduroam azonosítással bárhol elérhető.
A számítógépek használatának feltételei
Számítógép-használat a karon a PPKE Informatikai Szabályzata 9. §, valamint az érvényes laborrend
és házirend betartásával történik.
34
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Nyomtatási, fénymásolási lehetőségek
Hivatalosan a karon jelenleg nincs. (A könyvtárban ellenben segíthetnek).
Szakhoz kötődő speciális szoftverek
A speciális szoftverek a PC laborokban a gépekre vannak telepítve, tantermi licenccel.
Egyéb információk
Három nagy előadó (210,110,90 fős) hangosítással, projektorral felszerelt. A Simonyiban (legnagyobb
előadó) szükség esetén mozgatható videokonferenciás Polycom rendszer működik, mely a Neumann
terembe (kisebb előadó) terveztetett átköltöztetni.
JOGI ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR
Számítógéptermek száma, felszereltsége
3 hallgatói gépterem.
Nyelvi labor: 16 számítógép
Kis informatika labor 20 számítógép
Nyitott nagy informatika labor: 52 számítógép
Könyvtári hallgatói gépek: 12 számítógép
Szakhoz kötődő speciális szoftverek
A speciális szoftverek a PC laborokban a gépekre vannak telepítve, illetve onnan érhetők el online
oldalak.
Tantermeken kívüli számítógépes lehetőségek
4 terminál gép a kari honlap és Neptun elérésére
Wifi használat, internet használati lehetőségek
Eduroam WIFI szolgáltatás 28, 30-as épületekben teljes, 26-osban korlátozott területeken.
Nyomtatási, fénymásolási lehetőségek
A fénymásolás a könyvtárban történik.
35
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
XII.
Sportolási lehetőségek, szabadidős tevékenységek lehetőségei
Pázmány Egyetemi Kórus
Várunk minden énekelni szerető hallgatót és oktatót a Pázmány Egyetemi Kórusba, mely két csoportból, az Oktatói Tagozatból és a Junior Tagozatból áll.
Az Oktatói Tagozat nyitott: fiatalabbakat is szeretettel látunk. Félévenként két-három koncertet
adunk, ezeken gyakran különleges műsorok szerepelnek.
A próbák ideje és helye:
csütörtök, 17:00–19:00
PPKE HTK (1053 Budapest, Veres Pálné utca 24.), földszint 020 (akadálymentes).
A Junior Tagozat a Pázmány fiataljainak kínál lehetőséget a kóruséneklésre akár tanrendi keretek
közt. Célja, hogy olyan új közösség jöjjön létre, amely tagjait a zenélés is összeköti. Ezt a heti próbák,
a félévben néhány koncert, valamint kórustáborok és utazások biztosítják.
A próbák ideje és helye:
szerda, 17:00–19:00
PPKE HTK (1053 Budapest, Veres Pálné utca 24.) IV. emelet 411 (akadálymentes).
A kórust vezetik a PPKE egyházzenei oktatói: Bali János, Klembala Géza, Mészáros Péter
A Junior Tagozatot vezeti Mészáros Péter, segédkarnagy Vinkler Andrea
BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR
Sportolási lehetőségek
A karon bár megszűnt a szervezett sportolási lehetőség, azonban a számos lehetőség adott a mozogni vágyóknak. Minden képzési helyszínen tanuló hallgató számára rendelkezésre állnak kedvezmények több konditeremben, mozgásközpontban, uszodában, és egyéb sportlétesítményekben, amely
kedvezményeket a Pázmány Kártyával vagy Pázmányos diákigazolvánnyal vehetik igénybe.
A hallgatók ezeken kívül részt vehetnek heti rendszerességű focibajnokságon, illetve a Hallgatói Önkormányzat szervezésében a félévente megrendezésre kerülő focikupán, a Campus Kupán is. Mindezek mellett több egyetemi sportcsapat is várja a sportolni vágyókat, valamint a Dunai Regattán - az
év sportfesztiválján - minden évben indul Pázmányos csapat is, amelyhez ugyancsak lehet csatlakozni.
Rendszeresen vannak a piliscsabai Campus környékére szervezett csoportos túrák is, ahol a Pilis bejárására nyílik lehetőség. Ugyancsak a piliscsabai Campuson található a hallgatók számára ingyenes
konditerem valamint a Campus területén található bitumenes pályán futballozásra, kosárlabdázásra
nyílik lehetőség, továbbá a közeli FÉBÉ Uszoda (József Attila u. 7-9.) kínál lehetőséget szaunázásra,
úszásra.
Bármilyen sporttal kapcsolatos kérdéssel nyugodtan fordulhatnak a hallgatók a Hallgatói Önkormányzat Sport- és Kulturális Bizottságához, mely többek között a sportlehetőségek szervezéséért felel és
készségesen válaszolnak kérdéseikre.
Szabadidős tevékenységek, öntevékeny körök
A karon az alábbi lehetőségek közül választhatnak érdeklődési körüknek megfelelően:
Boldog Özséb Színtársulat
Kubinyi András Történész Műhely
Pázmány Baráti Kör
Pázmány Ostrakon
SzóSzerint Keresztény Diákkör
36
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
SODALITAS tehetséggondozási program
Részletes információt honlapunkon talál:
https://btk.ppke.hu/hallgatoinknak/ontevekeny-korok
http://btk.ppke.hu/hallgatoinknak/tehetseggondozasi-program
PszicHétfő
A PszicHétfő programsorozatunk egyfajta tudományos diákkörnek, ismeretterjesztő előadássorozatnak tekinthető, mely során az előadások a pszichológia izgalmas világába kalauzolják el az
érdeklődőket a szorgalmi időszak hétfő estéin, melyen részt vehet egyetemünk bármely hallgatója.
KorTársas
Az Életvezetési Tanácsadó Központ kortárs segítőinek vezetésével lehetőség van Dixit és Identity társasjáték esteken való részvételre, mely során új barátságokra, ismeretségekre tehetnek szert a
résztvevők, a közös játék során pedig fejlődhet a kommunikációs készség, érzelmi intelligencia, valamint erősödhet a résztvevők önismerete, önbizalma is.
INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIAI ÉS BIONIKAI KAR
Sportolási lehetőségek
Minden félév elején a hallgatói email-listán kihirdetésre kerülnek a sportolási lehetőségek, mint például: floorball, röplabda, tollaslabda, pingpong, kosárlabda, gerinctorna. Továbbá évente több alkalommal van lehetőség részt venni a kari sportnapokon, illetve túrákon, kirándulásokon.
Szabadidős tevékenységek, öntevékeny körök
Animátor Közösség - http://animator.itk.ppke.hu/
Elnök: Rudner Tamás; Alelnök: Csutak Balázs
Az Animátor Közösség 2008-ban alakult meg azzal a céllal, hogy segítsen a gólyáknak beilleszkedni az
egyetemi környezetbe. Sok rendezvényt szerveznek elsősorban az elsőévesek számára, amellyel erősítik a tanulócsoportok és az évfolyam összekovácsolódását. Azonban nemcsak közösségi életből
veszik ki a részüket, hanem segítenek a tanulmányi kérdésekben, sőt konkrét tantárgyi kérdésekkel is
nyugodtan fordulhatnak hozzájuk a gólyák.
A Gólyanapok augusztus végén kerül megrendezésre, itt találkoznak először egymással és az egyetemi közösséggel is az elsőévesek. Egy budapesti ötnapos, játékos csapatépítő verseny, strandolással,
városnézéssel, beiratkozó nappal. Felelőse: Miklós Ábel
Az októberi Gólyahétvégén a már összeszokott tanulócsoportok mérhetik össze újra leleményességüket, azonban már valamilyen vidéki helyszínen. Felelőse: Hesz Annamária
Az ötnapos Gólyatábor – más egyetemektől eltérően - nálunk év végén kerül megrendezésre, hogy az
elsőévesek aktívan pihenhessék ki a vizsgaidőszak fáradalmait a Balaton partján. Felelőse: Rozmann
Dorina
A tavaszi félév elején Animátor Képzésre jelentkezhetnek az egyetem hallgatói, ahol bevezetjük őket
közösségünk alapszabályaiba, valamint a közösségi élet szervezéséhez szükséges tudást sajátíthatják
el elméleti és gyakorlati feladatokon keresztül. A képzés hat egész estés alkalomból és egy hétvégéből áll. Felelőse: Balogh Gábor Dániel
37
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Az év során Egyetemi rendezvényeket is szervezünk, amelyek az egész egyetemi hallgatóságot megmozgatják. A változatos rendezvények közül néhány: IrZen (Irodalmi és zenei est), Offline Day, Pázmány napi akadályverseny, Jótékonysági sütivásár. Felelőse: Rozmann Dorina
Egyéb hallgatói öntevékeny körök
Énekkar
A kar énekkara 2005-ben alakult hallgatók, illetve Bércesné dr. Novák Ágnes oktató közös szervezésében. A tanárnő vezetésével széles repertoárral rendelkezik a kórus, az egyházi zenéktől gospel dalokon keresztül, modern filmzenei darabokig több kórusművet is énekelnek. Rendszeres résztvevője az
énekkar a diplomaosztóknak, évzáróknak. Évente kétszer az ország különböző helyszínein is bemutatkozik a közösség mindenhol nagy sikert aratva.
Bionikus klub
A Bionikus Klubot tantárgyi keretek között hallgatók szervezték, dr. Gyöngy Miklós segítségével. Két
hetente került megrendezésre. Célja volt, hogy felfedje a hallgatók előtt álló elhelyezkedési lehetőségeket, mind kutatási, mind ipari szférában, segítséget nyújtson a jövőjüket illető fontos döntésekben,
valamint átlátható kapcsolatrendszer térképet adjon a kezükbe.
A kötetlen hangvételű egy-másfél órás alkalmak különböző érdeklődési körökhöz kapcsolódó lehetőségeket, hasznos információkat vettek sorra. Továbbá minden Klubbon elhangzott egy élménybeszámoló a szervezők céglátogatásairól, amiben bemutatásra került az adott cég és a hozzá kapcsolódó lehetőségek. Témák: Bionikus interfészek és robotika; Kép- és jelfeldolgozás; Bioanalitika, mikrofluidika, bioinformatika; Ötlettől termékekig: egyetem, ipar, startup; Öregdiákok tapasztalatai
Film klub
Hallgatói szerveződésnek köszönhető a párhetente összeülő filmklub megalakulása. Esténként az
egyik nagyelőadóban összeülve néznek meg régi és mai műveket különböző műfajokban, majd a vetítés végén elbeszélgetnek a film mondanivalójáról.
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR
Sportolási lehetőségek
Minden év szeptemberében a leendő I. évesek részére meghirdetésre kerül a „gólyabáli nyitótánc”,
melynek keretében, a palotás tánc lépéseit sajátíthatják el.
Néptánc: magyar táncok oktatásával és hagyományőrzés ápolásával foglalkozik, előtérbe helyezve a
mezőségi és csángó táncokat.
Egyetemünk néptánc csoportja a Hét Csapás Néptánc együttes egyetemi illetve állami (pl.: március
15.) rendezvényeken is fellépnek.
Labdajátékok: szabályok oktatása, ismertetése, mely lehetővé teszi sportágak érthetőségét és megszerettetését (kosárlabda, labdarúgás, kézilabda, röplabda, vízilabda). Egyetemi - és Főiskolai Bajnokságban is részt veszünk.
Természetjárás: folyamatosan szervezzük a hallgatók részére (pl.: Dobogókő, Normafa, Hármashatárhegy, stb.)
Futsal csapat minden évben részt vesz a Budapest Egyetemi Bajnokságban.
Vízilabda: 7-7 fős csapat vív egymás ellen a medencében. Egy jó vízilabda-játékos erős, mint egy hoki
játékos, pontosan dob vagy továbbít, mint egy kosaras vagy röplabdás, kiváló az állóképessége, akár
egy hosszútávúszónak, és remek a taktikai érzéke, akár egy sakkozónak.
A Hallgatói Önkormányzat szervezésében működik a Pázmány Labdarúgó Liga. Az egyetemen belül
több csapat méri össze tudását.
38
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Az évszaknak megfelelő időszakos sportokat is szervezünk (sí tábort, vízi túrát).
Eddigi eredmények
Budapest Egyetemi Futsal Bajnokság II. helyezés 2018..
Párbajtőr 13. helyezés 2018.
I. Jurista Kupa I. helyezés 2017.
Nyári Universiade Nyíltvízi úszás V. hely 2017.
Úszó Bajnokság III. illetve VII. helyezés 2017.
Vízilabda II. helyezés MEFS Bajnokság 2017.
Vízilabda III. helyezés MEFS Bajnokság 2016.
Futsal V. hely Kárpát-medencei Egyetemek Kupáját (KEK) 2017.
Röplabda Universitas Női V. hely 2017.
Röplabda Universitas Mix IV. hely 2017.
Röplabda I. helyezés Sport Pont Mix II. osztály 2016.
Kosárlabda II. AKE Férfi B-liga 2017.
Kosárlabda II. helyezés AKE Férfi C-liga 2016.
Párbajtőr II. helyezés (Honti Kiss Dominika) 2017.
Tőr 10. helyezés (Honti Kiss Dominika) 2017.
Kard 11. helyezés (Honti Kiss Dominika) 2017.
Sárkányhajó VI. helyezés 2017.
Sárkányhajó VII. helyezés 2016.
Tenisz: női egyes II. helyezés
Atlétika: diszkoszvetés női 7. hely; kalapácsvetés 4 kg női 4. hely
Asztalitenisz: I. helyezés; IV. helyezés
Sakk: I. helyezés
Kosárlabda: női I. helyezés; női II. helyezés; női III. helyezés; férfi: I. helyezés; férfi II. helyezés; férfi III.
helyezés
Tollaslabda: VI. helyezés
Úszás: 50 m női gyors II. helyezés; 50 m női hát IV. helyezés
Kiket várunk tagjaik körébe?
Nappali- illetve levelező tagozatos hallgatókat egyaránt.
Csatlakozási lehetőség módja
Személyesen vagy e-mailben a Testnevelési Csoportnál.
Elérhetőségek
Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26. „C” épület III. em. 334. iroda
Telefon: 06/1/429-7200 (371 mellék)
E-mail: gelencser.bernadett@jak.ppke.hu
Honlap: www.jak.ppke.hu/testnevelesi-csoport
Szabadidős tevékenységek, öntevékeny körök
Erasmus tutor szervezet
Az Erasmus tutor szervezet remek lehetőséget biztosít a hallgatók számára, hogy, megismerhessék a
külföldi diákokat, barátságokat köthessenek velük és kiváló lehetőség nyújt a nyelvgyakorlásra és
egyéb kompetenciák fejlesztésére. Minden hozzánk érkező külföldi diák mellé osztunk egy saját tutort, ami nagy segítséget szokott jelenteni, főleg a bejövő diákok megérkezése előtt. Az Erasmus tutorok elsődleges feladata az, hogy segítsenek eligazodni az egyetem tanulmányi rendszerében, épületében és a fővárosi életben. Fontos, hogy ezek a diákok pozitív élményekkel térjenek haza és megismertessük őket a magyar kultúrával, ennek érdekében rengeteg programot szervezünk nekik.
39
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A programokon való részvétel által betekinthettek abba, hogy mit jelent Erasmus diáknak lenni,
mennyi lehetőség, élmény és kihívás rejlik ebben a különleges életformában.
Vezető bemutatása
Az Erasmus tutor szervezet a Külügyi és Kutatás Szervezési Iroda (KSZKI) egyik szervezeti egysége
mely szoros együttműködést feltételez. A tutor szervezet élén egy Főtutor áll, aki összefogja és koordinálja a különböző programokat, feladatokat.
Az Erasmus tutorok fő feladata a beérkező diákok fogadása, lakáskeresésben való segítése valamint a
minden napok apró-cseprő problémáiban igyekeznek segítséget nyújtani. A tutorság feladata az is, hogy
segítse az erasmusos diákok integrálását az egyetemi életbe, minden nagyobb rendezvényen, illetve az
angol nyelvű kurzusokon találkozhatsz velük. A Külügyi Iroda segítségével a tutorok az egész tanév alatt
érdekes programokat és kirándulásokat szerveznek, mint például krakkói kirándulás, egri bortúra, múzeumlátogatás, és minden félévben megrendezésre kerül az Erasmus orientációs hét, Erasmus nap és a félév
végén a búcsúvacsora is. Minden évben szoros barátságok alakulnak ki és egy összetartó csapat válik a
diákokból, melynek a tutorok is részesei lesznek, ezáltal a jó hangulat garantált.
Tagfelvétel
Jelentkezhet hozzánk bárki, aki kedvet érez magában, hogy külföldi hallgatókkal dolgozzon és szeretne majd a későbbiekben Erasmus ösztöndíjra pályázni és ő maga is részese lenne ennek a különleges
élménynek.
Csatlakozási lehetőség módja
Szervezetünkhöz az adott félév elején lehet csatlakozni, egy két fordulóból álló felvételi eljárás keretében. Az első fordulóban egy kérdőívet kell kitölteni, melynek alapján sort kerítünk egy szóbeli elbeszélgetésre, ahol pontosan fel tudjuk mérni a nyelvi kompetenciákat és készségeket. Szervezetünk
minden tagjával szemben elvárás a magas fokú angol nyelvtudás és előnyt jelent minden további
idegen nyelv ismerete (német, olasz, francia, spanyol, lengyel).
Eredmények
Az Erasmus program által egyetemünket európai szinten is lehetőségünk van reprezentálni, sokszor
találkozunk olyan hallgatóval, aki azért választotta Budapestet és a mi jogi karunkat, mert egy korábbi
nálunk tanuló Erasmus hallgató ajánlotta neki.
Elérhetőségek
Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. 1. emelet 138. szoba
E-mail: erasmus@jak.ppke.hu
Honlap: http://erasmus.jak.ppke.hu
XIII.
Pázmány Kártya
Egyetemünk által kibocsátott Pázmány Kártya egy komplex hallgatói szolgáltatási program, melynek
célja, hogy erősítse a pázmányos identitást, összefogja a jelenlegi és a végzett hallgatókat, illetve a
partnerekkel ápolt aktív kapcsolat révén biztosítsa, hogy a kártyatulajdonosok a lehető legjobb ajánlatban részesüljenek. Emellett fontos közösségszervező erőként működik, és számos kedvezményt
biztosít a jogosultak számára.
A Pázmány Kártya tulajdonosa igénybe vehet bizonyos egyetemi szolgáltatásokat és az egyetemmel
szerződésben álló külső szolgáltatók, elfogadópartnerek kedvezményét, melyek között étkezési, kulturális, kikapcsolódási lehetőségek, és egészségmegőrzést támogató helyek is vannak. A folyamatosan bővülő kedvezményekről az Alumni oldal Kedvezmények fül alatt érhető el információ:
https://alumni.ppke.hu/kedvezmenyek/pazmany-kartya. Bizonyos időszakonként kiküldésre kerül
egy színes, tájékoztató hírlevél a kártyatulajdonosok részére, melyben a legfrissebb tudnivalók, ajánlatok szerepelnek.
40
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Pázmány Kártyát igényelhet minden, az Egyetem bármely karán diplomát vagy abszolutóriumot szerzett, az egyetemen jelenleg aktív hallgatói státusszal rendelkező hallgató, valamint az Egyetemmel
munkaviszonyban álló oktató, nem oktató munkatárs. A kártya a kiadás napjától számítva érvényes,
lejárati ideje és éves díja nincsen.
További részletek a Pázmány Kártyáról, illetve az online igénylési lehetőségről
(https://pazmanykartya.ppke.hu/regisztracio/) az Alumni honlapon találhatók. A kártya már telefonos applikáció formájában is elérhető az OTP Simple alkalmazás Kedvezménykártyák között, melyhez
csupán a már meglévő kártyaszámot szükséges regisztrálni.
41
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
XIV.
Tájékoztató a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeiről
A magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek és az Oktatási Hivatalnak a feltételek
teljesítése nyomon követésével kapcsolatos hatósági tevékenysége az Oktatási Hivatal oldalán érhető
el:
https://www.oktatas.hu/felsooktatas/osztondijas_kepzes/kepzesfeltetelek
XV.
Diákhitel ügyintézés
A szabad felhasználású diákhitellel (DH1) kapcsolatos információk egyetemünk honlapján a „Hallgatóink” menüpont „Diákhitel” pontja alatt elérhetők el: https://ppke.hu/hallgatoinknak/diakhitel
XVI.
Diákigazolvány ügyintézés
A diákigazolvány ügyintézéssel kapcsolatos aktuális hallgatói tájékoztató anyagok egyetemünk honlapján
a
„Hallgatóink”
menüpont
„Diákigazolvány”
pontja
alatt
elérhetők
el:
http://ppke.hu/hallgatoinknak/diakigazolvany
42
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
XVII.
A hallgatói követelményrendszer és szabályzatok
XVII.1 TŰZ- ÉS MUNKAVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ
A tűzvédelemről szóló 1996. évi XXXI. törvény valamint az 54/2014.(XII.5) BM rendelet kötelezővé
teszi a hallgatók részére is a szükséges tűzvédelmi ismeretek oktatását, elsajátítását.
Ennek a kötelezettségnek szem előtt tartásával kérjük, hogy ezt a tájékoztatót figyelmesen olvassa el,
és a benne foglaltakat tartsa be, illetve tartassa be.
A tájékoztatóban foglaltak tudomásul vételét kérjük, hogy a mellékelt nyilatkozat aláírásával szíveskedjék igazolni.
A részletesebb tűzvédelmi előírásokat a TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT tartalmazza, mely az egyetem hivatali
helységeiben megtalálható, áttanulmányozható.
Betartandó tűzvédelmi előírások:
a) Minden hallgató köteles a tűzvédelmi előírások és a tűzvédelmi szabályzatban foglaltak maradéktalan betartásáról gondoskodni.
b) Tűzvédelmi szabálytalanság észlelése esetén köteles annak megszüntetéséről, illetve az oktató
tájékoztatásáról gondoskodni.
c) Köteles a számára tűzvédelmi oktatási anyagot áttanulmányozni, és az abban foglaltakat elsajátítani, betartani.
d) A tevékenység befejezése után köteles tűzveszélyt jelentő állapot megszüntetéséről gondoskodni.
e) Tűzvédelmi szempontból figyelemmel kísérni az általa használt berendezések, felszerelések állapotát. Hiba, sérülés esetén gondoskodni annak jelentéséről.
f) Az évente egy alkalommal kötelező tűzriadó gyakorlatokon köteles tevékenyen közreműködni.
g) Tűz esetén köteles a „Tűzriadó terv”-ben foglaltak szerint eljárni. A menekülési útvonalak a folyosókon, közlekedőkben vannak kifüggesztve.
h) A tűzoltó készülékek elhelyezése, közművek elzáróinak helye szintén az előző pontban említett
rajzokon van feltüntetve.
i) Az egyetem területén dohányozni csak az épületen kívül a kijelölt helyeken szabad.
j) Dohányzásra kijelölt helyek az épületen kívül táblával vannak jelölve.
k) Az épületben keletkezett tűz esetén azonnal meg kell kezdeni a tűz oltását, terjedésének megakadályozását és vele párhuzamosan a tűzesetet haladéktalanul jelezni kell a portaszolgálat felé.
l) Tűzeset észlelése esetén a tűzjelzés módjai:
hangos „TŰZ VAN” kiáltással (tűzilárma) a környezetünkben tartózkodók figyelmének felhívására. A felhívás határozott és figyelemfelkeltő legyen, ügyelve arra, hogy ne alakuljon ki pánikhangulat,
az épületben kiépített és piktogrammal jelölt kézi jelzésadókon keresztül
m) Amennyiben a tűzeset során személyi sérülés történt vagy bűncselekményre utaló körülmény
észlelhető, minden esetben elsődlegesen a portaszolgálatot kell értesíteni és ezzel egyidőben a
mentőket a 104, a rendőrséget a 107 illetve a 112 –es telefonszámokon értesíteni kell.
Tűzoltóság hívószáma a 105-ös és a 112-es.
n) A tűzjelzésnek tartalmaznia kell:
a tűzeset pontos helyét, címét,
mi ég, mi van veszélyeztetve,
emberélet van-e veszélyben,
a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát.
o) A hivatásos tűzoltóságnak a tüzet a kialakult körülményektől függően az egyetemi kar bármely
hallgatója jelezheti, de minden esetben a portaszolgálat értesítendő elsődlegesen.
43
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Tűzoltó készülékek használata:
- a készüléket a falról le kell akasztani
- a biztosítószeget vagy lemezt a működtető karból eltávolítani
- a portömlőt a lángtérbe irányítani
- 1,5 – 2 méteres biztonsági távolság betartása mellett, a kar lenyomásával az oltóanyagot a
lángtér felső harmadába juttatni
Fali tűzcsap használata:
- a tűzcsapszekrényt kinyitni, sugárcsövet kivenni, elzáró szerelvényt kinyitni
- a sugárcsövet megfogni, a tömlővel együtt a tűz irányába kihúzni
- a sugár csövet kinyitni és a sugarat a tűzre irányítani
Minden hallgatónak a tanulmányi előadójánál kell aláírni az igazolást, hogy tudomásul vette a tűz és
munkavédelemmel kapcsolatos teendőket.
A porral oltó készülék használata
A porral oltó készülék részei
Oltóanyagtartály, valamint a készülék fejrésze.
Fejrész
Portömlő
Biztosítószeg
Működtető kar
Fejrész
Nyomásmérő óra
oltóanyagtartály
Portömlő
1. kép Porral oltó készülék részei.
A fejrész tartalmazza a szelepkart, a biztosítószeget, portömlőt, és a nyomásmérő órát. (1.kép)
Az oltóanyagtartályon elhelyezett címkéken a használati utasítás, valamint, a készülékbe töltött oltópor típusa olvasható le. (2.kép)
2. kép ’ABC’ Porral oltó készülék piktogramjai.
44
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Az MSZ EN 3 és MSZ EN 1866 szabvány alapján gyártott tűzoltó készülékek karbantartását évente kell
elvégeztetni. A felülvizsgálatról egy öntapadós matrica tanúskodik, amelyen olvasható a készülék
utolsó és következő esedékes karbantartásának időpontja, ennek hiányában a készülék nem tekinthető üzemképesnek. A készülékeket rendszeresen arra jogosult szakemberrel kell felülvizsgáltatni. Az
ellenőrzést és karbantartást csak a BM OKF regisztrációs számával rendelkező szervezet végezheti. Az
oltóanyagtartályon beütés található, amelyen a gyártási év és a próbanyomás időpontja olvasható,
általában 20 évig tarthatók használatban.
A porral oltó készülék használata:
Amennyiben lehetőségünk van rá, tűz esetén kérjünk segítséget, és értesítsük a tűzoltóságot. Amen-nyiben nem sikerülne eloltani a tüzet csak késleltetni annak terjedését a rendelkezésünkre álló porral
oltó készülékkel, hagyjuk el a helyiséget és értesítsük a tűzoltóságot. A kiérkező tűzoltó raj a tűz oltását befejezi. Amennyiben sikerült a lángolást megszüntetni, az égő anyagból visszamaradt parázsló
forró részek visszagyulladhatnak, ezért mindenképpen értesítsük a tűzoltóságot (ha még nem tettük
meg), akik elvégzik a végleges oltást, és meggyőződnek arról is, hogy a tűz esetleges rejtett részekre a
hősugárzás, hővezetés hatására nem terjedt-e át (például: álmennyezet, padlás, tetőszerkezet, stb.)
Az oltóanyagtartályon elhelyezett címkéken magyar nyelvű kezelési és használati utasítás olvasható,
látható, ami közérthető ábrával is el van látva. (3.kép)
3. kép Porral oltó készüléken lévő használati utasítás és annak piktogramjai.
Használat előtt el kell távolítani a biztosítószeget, a portömlőt a tűz felé kell irányítani, majd a működtető kar lenyomásával megkezdhető az oltás. Az oltás során ügyeljünk arra, hogy az oltóport nem
az égő anyag felületére, hanem a lángzónába juttassuk, felülről lefelé lassan haladva, vízszintes
irányban is mozgatva ezzel betakarva a tüzet (4.kép).
Oltópor lángzónába juttatása.
Lángzóna
Égő anyag
4. kép Oltópor lángzónába juttatása fentről lefelé haladva.
45
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Az égő anyag felé tartva a kiáramló oltópor az égő anyagot szétszórja, újabb tűzfészkeket létrehozva,
ez nagymértékben csökkenti a tűz eloltásának esélyét. (5.kép)
Lángzóna
Szétszóródott égő anyag
Oltópor tűzfészekbe juttatása.
Égő anyag
5. kép Oltópor tűzfészekbe juttatásával a tűz továbbterjedése.
A nem megfelelő vagy a használt készülékeket haladéktalanul pótolni kell!
46
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
XVII.2 TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ)
TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ)
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyetemi Tanácsa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.
törvény alapján, összhangban a vonatkozó kormányrendeletekben és egyéb jogszabályokban foglalt
rendelkezésekkel, a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként az alábbi szabályokat alkotja.
I. rész
Általános rendelkezések
A szabályzat hatálya és értelmezése
1. § (1) A jelen szabályzat hatálya a doktori képzés kivételével az Egyetemen valamennyi hallgatói
jogviszonyban folytatott képzésre kiterjed.
(2) A jelen szabályzat hatálya a doktorandusz hallgatókat kivéve az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló valamennyi személyre kiterjed, függetlenül attól, hogy hallgatói jogviszonya mikor keletkezett. A jelen szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a hallgatói jogviszonyon kívül záróvizsgát
tenni kívánó személyekre is, függetlenül attól, hogy nem állnak az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban.
(3) Jelen szabályzat hatálya kiterjed a képzésben résztvevő valamennyi oktatási szervezeti egységre,
oktatóra, illetve az oktatásszervezési feladatokat bármilyen jogviszonyban ellátó alkalmazottakra.
(4) A Hittudományi Kar és a Kánonjogi Posztgraduális Intézet a tisztán hitéleti képzés sajátosságai
alapján, valamint az Apostoli Szentszék kötelező előírásainak megtartására alkotott egyedi szabályzatai alapján, a jelen szabályzattól eltérhet.
(5) A jelen szabályzatban meghatározott keretek között, illetve nem szabályozott kérdésekben, a
Karok jogosultak a jelen szabályzathoz kiegészítő rendelkezéseket alkotni. A kari kiegészítő rendelkezések a jelen szabályzat rendelkezéseinek ha a jelen szabályzat kifejezetten másként nem rendeli
nem mondhatnak ellen, és csak az adott Karon tanulmányokat folytató hallgatókra, illetve az adott
Kar képzései vonatkozásában hatályosak.
(6) A szakirányú továbbképzésekben részt vevő hallgatók, valamint a nemzetközi vagy intézményközi
megállapodás alapján külföldi részképzésben részt vevő hallgatók vonatkozásában a Karok jelen szabályzat rendelkezéseihez fűzött kiegészítő rendelkezéseikben a jelen szabályzatban foglaltaktól eltérő
szabályokat is megállapíthatnak.
(7) Kétség esetén a rektor jogosult hitelesen értelmezni a jelen szabályzatot, és szükség esetén kibocsátani a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket, nem csorbítva ezzel a Nagykancellárnak az
Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített azon jogát, hogy az Egyetem szabályzatainak hiteles értelmezésére jogosult.
Tanulmányi ügyekben eljáró szervek és személyek
Dékán
2. § (1)3 A Kar dékánjának vagy az általa megbízott dékánhelyettesnek kizárólagos hatáskörébe
tartozik első fokon:
a tagozatváltási kérelmek elbírálása,
a hallgatói jogviszony tanulmányi okból való megszüntetése,
az átvételi kérelmek elbírálása,
a szakváltási kérelmek elbírálása,
3 Módosította az ET 68/2017.06.27. sz. határozata.
47
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
az első tanulmányi időszak teljesítése előtti passzív félév engedélyezése,
a két egybefüggő félévnél hosszabb passzív időszak engedélyezése – szülés, baleset vagy más
váratlan ok esetén,
a dékáni méltányossági kérelmek elbírálása.
(2) Az illetékes dékánhelyettes hatáskörébe tartozik első fokon a hallgatók mindazon tanulmányi- és
vizsgaügyében való eljárás, amelyben a döntés joga nincs más testület vagy személy számára fenntartva. Szakirányú továbbképzések esetében a dékánhelyettes ezt a jogosultságát a szakirányú továbbképzésért felelős vezetőre átruházhatja.
Tanulmányi Bizottság (TB)
3. § (1) A Tanulmányi Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság.
(2) A Tanulmányi Bizottság hatáskörébe tartozik a döntés
a halasztott beiratkozás/bejelentkezés engedélyezéséről,
a kedvezményes tanrend engedélyezéséről,
a vendéghallgatói jogviszony létesítésének engedélyezéséről.
(3) A Tanulmányi Bizottság hatáskörébe tartozó ügytípusokat a Karok is meghatározhatnak.
(4) A Tanulmányi Bizottság a munkarendjében meghatározott egyes kérdések elbírálását, a dékán
jóváhagyásával, írásban átruházhatja a Tanulmányi Osztály vezetőjére.
(5) A Tanulmányi Bizottság négytagú, elnöke a Kari Tanács által választott oktató. A Bizottság további
egy oktató tagját a Kari Tanács, két hallgató tagját a Hallgatói Önkormányzat választja meg egy-egy
évre.
(6) A Tanulmányi Bizottság döntésének érvényességéhez szükséges, hogy a döntéshozatalban legalább két személy (az elnök és egy hallgató tag) részt vegyen. A döntés egyszerű szótöbbséggel történik, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(7) A Tanulmányi Bizottság ülésezési rendjét és működési szabályait – az illetékes dékánhelyettessel
egyeztetve – a bizottság maga határozza meg.
Kreditátviteli Bizottság (KÁB)
4. § (1) Más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, vagy saját intézményben szerzett kreditek elismeréséhez az ismeretanyag egyezésének mértékét a Karonként felállított Kreditátviteli Bizottság állapítja meg – szükség esetén – a szakfelelős (tárgyfelelős) vagy az illetékes tanszék véleményének figyelembe vételével. A Kreditátviteli Bizottság ezekről a Karok által megadott határidőig dönt. A
KÁB egyenértékűséget állapít meg akkor, ha a teljesített tárgy ismeretanyaga eléri a tantervben szereplő tárgy megkövetelt ismeretanyagának 75%-át.
(2) A Kreditátviteli Bizottság a korábbi tanulmányokat és munkatapasztalatokat tanulmányi követelmények teljesítéseként elismerheti azzal, hogy a munkatapasztalat alapján beszámítható kreditek
száma legfeljebb harminc lehet. A nem formális (iskolarendszeren kívül, de szervezett formában folytatott képzésben szerzett), informális (iskolarendszeren kívüli, tapasztalati úton történő), tanulással
elsajátított kompetenciák, munkavégzés során szerzett tapasztalat elismerése lehet egy adott szakon
valamely kompetencia (ismeret, teljesítmény, eredmény, készség, további kompetenciák) kredittel
történő elismerése vagy követelmény teljesítése alóli felmentés. A korábbi tanulmányok és munkatapasztalatok meglétét, és pontos tartalmát a hallgatónak kell hitelt érdemlően bizonyítani.
(3) A kreditátviteli eljárás sajátos esete, amennyiben az Egyetemen korábban eredményesen teljesített olyan tantárgyat, amelyet a hallgató aktuális képzésében nem teljesített, de változatlan tárgykóddal, tartalommal és kreditértékkel teljesíthetne, a Tanulmányi Osztály a hallgató kérelmére a hallgató aktuális képzésére átvezet.
(4) Az elismert tantárgyak kreditpontjai az adott félévben a teljesített kreditekhez nem adódnak hozzá, és semmilyen átlagszámításkor nem vehetők figyelembe – kivéve az adott tanulmányi félévben,
vendéghallgatói jogviszony keretében, ténylegesen teljesített tantárgyakat.
4
4 Módosította az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
48
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(5) A Kreditátviteli Bizottság előzetes kreditelismerési eljárást is lefolytathat a mesterképzésre történő felvételi eljáráshoz, illetve a vendéghallgatáshoz kapcsolódóan a hallgató kérelmére.
(6) A Kreditátviteli Bizottság legalább két és legfeljebb hét oktatóból áll. Tagjait a dékán javaslatára a
Kari Tanács választja úgy, hogy lehetőleg a szaktudományok minden főbb területe képviselve legyen
benne. A Bizottság elnökét a Bizottság tagjai közül a dékán nevezi ki. A Bizottság megbízatása három
évre szól.
(7) A Kreditátviteli Bizottság akkor határozatképes, ha ülésén a tagok többsége jelen van. A Bizottság
ülésezési rendjét és működési szabályait – az illetékes dékánhelyettessel egyeztetve – a bizottság
maga határozza meg.
Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottsága (HÜFB)
5. § (1) A jelen szabályzat alapján hozott vagy elmulasztott döntéssel szemben a hallgató jogosult a
közléstől ennek hiányában a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül jogorvoslati kérelemmel
élni, jogszabályban vagy szabályzatban foglalt jogának megsértése miatt.
(2) A tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen csak abban az esetben terjeszthető elő
jogorvoslati kérelem, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre
épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában
foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket.
(3) Eljárási szabály megsértésének kivételével nincs helye jogorvoslati kérelem előterjesztésének az
egyéni mérlegeléssel különösen méltányosság, kedvezményes tanrend tárgyában hozott döntésekkel szemben.
(4)5 Jogorvoslati kérelmet a Neptun rendszeren keresztül kell benyújtani.
(5)6 Az érintett Kar dékánja a jogorvoslati kérelmet megvizsgálja. Amennyiben a kérelemben foglaltakkal egyetért, úgy a felülvizsgálni kért határozatot visszavonhatja, megváltoztathatja, illetve az elmulasztott döntést pótolhatja. Egyet nem értése esetén a jogorvoslati kérelmet, az ügy összes rendelkezésre álló iratával és szükség esetén saját megjegyzéseivel együtt 8 napon belül felterjeszti a
Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához.
6. § A jogorvoslati eljárással kapcsolatos részletes szabályokat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Hallgatói Jogorvoslati Szabályzata tartalmazza.
Diákjóléti Bizottság
7. § (1) A Diákjóléti Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely dönt
a) az önköltséges képzésben részt vevő hallgatók részletfizetési, illetve fizetési haladék iránti kérelmeiről, illetve
b) egyes hallgatói juttatások odaítéléséről.
(2) A térítésekkel, illetve juttatásokkal kapcsolatos részletes szabályokat a Pázmány Péter Katolikus
Egyetem Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzata tartalmazza.
(3) A Bizottság összetételét az egyes Karok – a jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseikben – szabályozzák.
Esélyegyenlőségi Bizottság
8. § A fogyatékossággal élő hallgatók számára a képzésekhez kötődő kedvezmények biztosítása tárgyában az Esélyegyenlőségi Bizottság dönt, a jelen szabályzat rendelkezései szerint.
5 Módosította az ET 68/2017.06.27. sz. határozata.
6 Módosította az ET 68/2017.06.27. sz. határozata.
49
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A kérelmek benyújtási és elbírálási rendje
9. §7 (1) Kérelmet csak írásban lehet benyújtani, az adott kérelem befogadására kijelölt kari szervezeti
egységnél, illetve a Neptun rendszeren keresztül, az ott meghatározott ügytípusokra. A kérelemben
foglaltakat, illetve a kérelem indokoltságát a kérelmezőnek kell bizonyítania, ezért a kérelemhez csatolni kell a kérelem indokául szolgáló igazolásokat. Nem szükséges külön bizonyítani olyan tényeket,
amelyekről az intézménynek hivatalos tudomása van.
(2) Amennyiben az adott kérelemre meghatározott formanyomtatvány létezik, úgy azt csak ennek
használatával lehet benyújtani. Amennyiben az adott kérelem a Neptun rendszeren keresztül benyújtható, úgy azt csak a Neptun rendszeren keresztül lehet benyújtani.
(3) A tanulmányi félév időbeosztásában nem szereplő egyes kérelmek benyújtásának határidejét,
illetve a Neptun rendszeren keresztül be nem nyújtható kérelmek benyújtásának helyét és módját a
Karok határozzák meg, és teszik közzé.
(4) A postai úton történő benyújtáskor a kérelem benyújtásának időpontja az a nap, amikor azt az
illetékes Kar részére kézbesítik.
(5) A kérelem elbírálásának előfeltétele, hogy a kérelem benyújtásához esetlegesen előírt szolgáltatási díjat a hallgató a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizesse. A Neptun rendszeren történő kérvény benyújtásakor a szolgáltatási díj automatikusan kiíródik. A kérvény benyújtási határidejének
lejárta után a szolgáltatási díj már nem fizethető be, benyújtott kérvény esetén sem, és a kérvény
nem kerül elbírálásra.
(6) Kérelmet a Neptun rendszeren keresztül csak a hallgató nyújthat be, más úton pedig az arra jogosult személy vagy képviselője terjeszthet elő. Amennyiben a kérelmet nem az arra jogosult terjeszti
elő, úgy a képviseleti jogosultságot a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell hitelt érdemlően igazolni.
(7) Képviseleti meghatalmazás csak írásban érvényes, abban az esetben, ha
a) azon szerepelnek a kérelem benyújtására jogosult személy, és a meghatalmazott azonosításra alkalmas személyi adatai (például születési hely és idő, anyja neve, lakcíme, személyi igazolvány – vagy más személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány – száma), továbbá a
meghatalmazó saját kezű aláírása,
b) kiderül belőle, hogy milyen eljárási cselekmények lefolytatására jogosítja a meghatalmazottat,
c) legalább két tanú aláírásával van ellátva.
(8) A kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül, amennyiben
a) hiányos,
b) nem az arra jogosult, vagy képviselője nyújtotta be,
c) nem a kötelező formanyomtatvány használatával nyújtották be,
d) a Neptun rendszeren keresztül benyújtható kérelmet nem a Neptun rendszeren keresztül
nyújtották be,
e) határidőn túl nyújtották be.
(9) A kérelmek elbírálási határideje – ha szabályzat másképp nem rendeli – a benyújtást követő harminc nap. Indokolt esetben az illetékes Kar dékánja a kérelmező vagy képviselője egyidejű értesítése mellett az ügyintézési határidőt legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghoszszabbíthatja.
A közlés, tájékoztatás szokásos módja az Egyetemen
10. § (1) A Kar hallgatóval szembeni közléseinek formái a Tanulmányi Tájékoztató, az illetékes szervezeti egység hirdetőtábláján (továbbiakban: hirdetőtábla) elhelyezett nyilvános tájékoztató, a kari
honlap, a Neptun rendszer, az e-mail és a postai úton továbbított levél.
7 Módosította az ET 68/2017.06.27. sz. határozata.
50
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(2) A teljes hallgatóságot vagy a hallgatók csoportját érintő közléseket a hirdetőtáblán kell elhelyezni,
és a kari honlapon kell megjelentetni. Az ilyen jellegű tájékoztatás a Neptun rendszeren keresztül is
küldhető.
(3) A konkrétan egy hallgatót érintő döntést írásban, a Neptun rendszeren keresztül kell közölni.
(4) Ha a hallgató a Neptun rendszeren állandó lakcímet és ettől eltérő levelezési (értesítési) címet is
megadott, akkor a postai úton továbbított levélben küldött üzeneteket a megadott levelezési (értesítési) címre kell megküldeni.
(5) A hallgató kötelezettsége az illetékes szervezeti egységek hirdetőtáblájának vagy a honlapnak, email levelezésének és a Neptun rendszer üzeneteinek folyamatos nyomon követése. Az ilyen módon
közzétett információt a küldéstől, illetve kihelyezéstől számított 8. napon közöltnek kell tekinteni.
Postai úton továbbított levél esetén, ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a
címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ha az irat „nem kereste” jelzéssel érkezik
vissza, az iratot a postai kézbesítés első megkísérlésének napját követő 10. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(6) Az e-mail vagy levelezési (értesítési) cím pontatlan vagy hibás megadásának, vagy annak változásakor az adatfrissítés elmulasztásának minden következménye a hallgatót terheli.
A határidők számítása
11. § (1) A napokban vagy munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő
kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, továbbá a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének a napja.
(2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva
megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
(3) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az Egyetemen a hivatali munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le, kivéve abban az esetben, ha a határidő olyan tevékenység
megtételére vonatkozik, amely munkaszüneti napon is teljesíthető – különös tekintettel a Neptun
rendszeren keresztül teljesítendő, illetve teljesíthető intézkedésekre (bejelentkezésre, tantárgyfelvételre, befizetésre, kérvényezésre).
(4) A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztása vagy
a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.
(5) Az intézmény által megadott határidők, különös tekintettel a kérelmek benyújtási határidejére
ha a jelen szabályzat vagy az adott ügyben illetékes Kar jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezései kifejezetten másképp nem rendelik jogvesztő jellegű, vagyis a határidő elmulasztása esetén
igazolási kérelem nem terjeszthető elő.
(6) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
II. rész
A képzés rendszere, az oktatás rendje
A képzés rendszere
12. § (1)8 Az Egyetem alapképzést, mesterképzést, osztatlan képzést, szakirányú továbbképzést illetve
doktori képzést folytat, nappali, levelező, esti, illetve távoktatási munkarendben. A szak valamely
szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés.
(2) A hallgató az adott szak képzési és kimenetei követelményei, illetve az azok alapján kidolgozott
tantervek alapján folytatja tanulmányait.
8 Módosította az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
51
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A tanterv határozza meg az adott szakon kötelező, kötelezően választható, illetve a szak által szabadon választhatóként felkínált tantárgyakat, az egyes tantárgyakhoz rendelt kreditértéket, valamint a
végbizonyítvány kiállításának, a záróvizsgára bocsátásnak, illetve az oklevél kiállításának tartalmi követelményeit és feltételeit. A tanterv tartalmazza azt is, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen
tantárgyak előzetes teljesítése szükséges (előtanulmányi rend), továbbá az egyes tantárgyakhoz tartozó követelménytípust, az óraszámokat és a tantárgyak kódját. Egy tantárgyhoz legfeljebb három
másik tantárgy, vagy egy legfeljebb tizenöt kredit nagyságú tantárgycsoport előzetes teljesítése rendelhető előfeltételként. Egyes tantárgyak felvételéhez más tantárgyak egyidejű felvétele is meghatározható feltételként (párhuzamos felvétel).
(3) A hallgató tanulmányainak eredményes teljesítését a mintatanterv segíti, amely tartalmazza az
adott szakon elvégzendő tantárgyakat, és elvégzésük ajánlott ütemezését. A mintatanterv az egyes
szakok tanterveinek részeként is rögzíthető. A hallgató tanulmányainak tervezése során a mintatantervtől saját felelősségére eltérhet, és az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési időnél hosszabb vagy rövidebb idő alatt is megszerezheti. A mintatantervet úgy kell összeállítani, hogy a
hallgatók számára – a szabadon választható tantárgyakkal együtt – félévenként harminc kredit teljesítése ajánlott.
(4) Az egyes tantervek a jelen szabályzat, illetve a kari kiegészítéseinek rendelkezéseihez képest az
adott szak vonatkozásában speciális szabályokat állapíthatnak meg. A jelen szabályzat kari kiegészítéseiben kell rögzíteni a tantervek kötelező tartalmát, megváltoztatásuk eljárási szabályait különös
tekintettel a felmenő rendszerű bevezetésre továbbá azokat a szakspecifikus tanulmányi kérdéseket, amelyeket a tantervekben kell szabályozni.
(5) A hallgató tanulmányai során bizonyos szakok esetében a tantervben foglalt keretek között –
jogosult minor programot, illetve szakirányt végezni.
(6)9 A szakirány az adott szak részét képező önálló szakképzettséget eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés.
(7) A minor program egy adott szak kínálatából összeállított 50 kredit nagyságú összefüggő tantárgycsomag. Minor program elvégzése önálló szakképzettséget nem eredményez. Minor program elvégzése nem kötelező. A minor programokra a jelen szabályzat kari kiegészítései speciális szabályokat
határozhatnak meg.
(8)10 A specializáció az adott szak részét képező, önálló szakképzettséget nem eredményező, speciális
szaktudást biztosító képzés. Sikeresen teljesített specializáció az oklevél záradékában tüntethető fel.
A specializációra az egyes Karok – jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseikben – további
szabályokat határozhatnak meg.
13. § (1) Az oktatás féléves rendben folyik, egy tanév két tanulmányi félévből áll. A tanulmányi félév
(képzési időszak) részei a szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak. A szorgalmi időszak tizenöt, az ezt
követő vizsgaidőszak pedig legfeljebb hat hét időtartamú. A szorgalmi időszak első hetében általában
tanítás nincs.
(2)11 A tanulmányi félév időbeosztását – a Karokkal történt egyeztetés alapján – az Oktatási Igazgatóság állítja össze, és az Egyetemi Tanács fogadja el. Az elfogadott időbeosztást az Egyetem honlapján
kell kihirdetni, legkésőbb a megelőző tanulmányi félév szorgalmi időszakának utolsó napjáig. Az időbeosztásban rendelkezni kell különösen:
a) a beiratkozás időpontjáról,
b) a szorgalmi időszak első és utolsó napjáról,
c) az önköltség befizetési határidőkről,
d) a bejelentkezési időszak első és utolsó napjáról,
e) a tantárgyfelvételi időszak első és utolsó napjáról,
f) a vizsgajelentkezési időszak első napjáról,
9 Módosította az ET 14/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
10 Módosította az ET 14/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
11 Módosította az ET 14/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
52
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
g) a vizsgaidőszak első és utolsó napjáról,
h) a tanulmányi szünetekről.
(3) A félév időbeosztásban nem szereplő határidőkről a Kar dékánja – az Oktatási igazgatóság előzetes jóváhagyásával – dönt, és erről írásban tájékoztatja a Rektori Hivatalt.
14. § (1) A tantárgyak meghirdetése az adott félévre a kurzusok meghirdetésével történik.
(2)12 A tantárgyak teljesítése a kurzusok teljesítésével valósul meg. A kurzus az a tanulmányi foglalkozás, melynek keretében a hallgató a konkrét tanulmányi követelményt teljesíti. Egy tantárgyhoz egy
vagy több kurzus rendelhető. A kurzus lehet:
előadás,
gyakorlat,
labor, illetve
vizsgakurzus.
(3) A tantárgyakhoz tartozó kurzusokat a mintatantervben foglaltak szerint kell meghirdetni.
(4) A kurzusok tanórák megtartásával vagy tanórák megtartása nélkül is meghirdethetők.
(5) Az adott tantárgyhoz tartozó, önálló vizsgával záruló kurzusok a tanóra megtartása nélkül CV
kurzusként is meghirdethetők, olyan tanulmányi félévben, amelyben a mintatanterv szerint a kurzus meghirdetése egyébként nem kötelező, illetve a kurzus egyébként nem kerül meghirdetésre. CV
kurzusra csak az a hallgató jelentkezhet, aki az adott tantárgyból a vizsgára bocsátáshoz szükséges
esetleges feltételeket korábban már teljesítette. A CV kurzus felvétele tantárgyfelvételnek minősül.
(6) Olyan tantárgyból, amely az előtanulmányi rend szerint más tantárgy előfeltétele, előrehozott
vizsgakurzus – EV kurzus – is meghirdethető. Előrehozott vizsgakurzusra csak olyan hallgató jelentkezhet, aki az adott tantárgyból a vizsgára bocsátáshoz szükséges feltételeket a megelőző tanulmányi
félévben teljesítette. Az EV kurzus felvétele tantárgyfelvételnek minősül. Az előrehozott vizsgakurzus
keretében a vizsgára a vizsgaidőszakon kívül – a tanulmányi félév időbeosztásában meghatározott EV
időszakban – kerülhet sor. Az előrehozott vizsgakurzus sikertelensége esetén a hallgató – amennyiben az adott tanulmányi félévben azt felvette – abból a tantárgyból, amelynek az előrehozott vizsgakurzus teljesítése előfeltétele (ráépülő tantárgy), aláírást nem kaphat, és az ilyen tantárgy nem teljesítetté válik.
III. rész
A hallgatói jogviszony
Hallgatói jogviszony keletkezése, beiratkozás, bejelentkezés
15. §13 (1) Az Egyetemen az kezdheti meg tanulmányait, aki valamely szakra felvételt vagy jogerős
határozattal átvételt nyert, és ez alapján hallgatói jogviszonyt létesített. A hallgató hallgatói jogviszonya keretei között jogosult az Egyetem egy vagy több Karán, több szakon is tanulmányokat folytatni.
Önálló oklevéllel záruló tanulmányokat a hallgató csak azon a szakon folytathat, amelyre felvételi
eljárás keretében, vagy átvétel, illetve szakváltás folytán felvételt nyert.
(2)14 A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A beiratkozás a beiratkozási lap kitöltésével és
aláírásával kezdeményezhető. A hallgatónak a beiratkozáskor meg kell adnia a tanulmányai folytatásához szükséges személyes adatait, és – az eredeti példányok bemutatása mellett – be kell nyújtania
a felvételéhez szükséges dokumentumok másolatait.
(3) A megadott adataiban bekövetkező változásokat a hallgató köteles haladéktalanul jelezni az intézmény felé az értesítés elmulasztásából vagy valótlan adatok megadásából eredő károkért a hallgató felel.
12 Módosította az ET 14/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
13 Módosította az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
14 Módosította az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
53
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(4)15 A felvételről és a beiratkozás időpontjairól, szabályairól az Egyetem a felvételt nyert jelentkezőt
e-mailben értesíti. Az illetékes dékán gondoskodik arról, hogy a tanulmányaikat megkezdő hallgatók
megfelelő tájékoztatást kapjanak a tanulmányi tájékoztató hozzáférhetőségéről.
(5) Amennyiben a felvételt nyert jelentkező a beiratkozáskor önhibáján kívül nem tud megjelenni, és
a tanulmányi félév első hetében sem iratkozik be, úgy halasztott beiratkozási kérelmet nyújthat be az
illetékes Karon, indoka igazolásának csatolásával, a szorgalmi időszak második hetének végéig. A kérelem benyújtásának részletes szabályait a jelen szabályzat kari kiegészítésében kell rögzíteni.
(6) Az első beiratkozást követően a hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs
szükség – ide nem értve az újabb önálló oklevéllel záruló képzésre (szakra) történő beiratkozást.
(7) A beiratkozási eljárás részeként az intézmény minden beiratkozásra jogosult, és azt kezdeményező önköltséges képzésbe felvett jelentkezővel megköti a hallgatói képzési szerződést. A beiratkozási
eljárás részeként az állami ösztöndíjas képzésbe felvételt nyert jelentkező – a jogszabályban meghatározott szabályok szerint – nyilatkozik a képzés feltételeinek elfogadásáról.
(8) Amennyiben az állami ösztöndíjas képzésre felvett jelentkező a nyilatkozattételt megtagadja, úgy
jogosult azonos képzésre önköltséges formában beiratkozni.
(9) Amennyiben az önköltséges képzésre felvételt nyert jelentkező a hallgatói képzési szerződést –
bármely okból – nem köti meg érvényesen, úgy beiratkozása érvénytelen, és hallgatói jogviszonya
nem jön létre.
(10) A képzés feltételeinek elfogadásáról szóló nyilatkozat, illetve a hallgatói képzési szerződés aláírására a felvételt nyert jelentkező saját kezűleg, vagy képviselője útján jogosult.
A felvételt nyert jelentkező képviselőjeként teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba
foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője, vagy törvényes képviselője járhat el. A képviseleti
jogosultságot igazoló dokumentum egy eredeti példányát a nyilatkozathoz, illetve szerződéshez kell
csatolni.
(11) Az önköltséges képzésben részt vevő hallgató adott szakra történő beiratkozása érvénytelen,
amennyiben az adott szak vonatkozásában a rá irányadó önköltség teljes – vagy az intézménytől kapott esetleges részletfizetési kedvezmény esetén a más hallgatók számára a teljes önköltség befizetésének határidejéig esedékes – összegét az előírt befizetési határidőn belül nem fizeti meg, kivéve ha
fizetési haladékban részesült.
(12) A beiratkozást követő első tanulmányi félévben a hallgató köteles a Neptun rendszeren aktív
félévre bejelentkezni. Ennek elmulasztása esetén a beiratkozása érvénytelen, és a hallgatói jogviszonya nem jön létre.
(13) A Tanulmányi Osztály a bejelentkezési időszak utolsó napját követően megvizsgálja, hogy a beiratkozás valamennyi feltétele teljesült-e, és amennyiben igen, úgy hitelesíti a beiratkozási lapot. A
beiratkozás a beiratkozási lap hitelesítésével zárul le.
16. § (1) A hallgatónak a képzési időszakot megelőzően – az adott tanulmányi félév időbeosztásában
meghatározott határidőig – a Neptun rendszeren be kell jelentenie, hogy az adott félévben folytatni
kívánja-e tanulmányait (aktív félév), avagy a félévben hallgatói jogviszonyát szünetelteti (passzív félév). Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya keretében több szakon folytat tanulmányokat, úgy a
bejelentkezést szakonként kell elvégeznie azzal, hogy a hallgatói jogviszonya nem szünetel, amennyiben legalább egy szakra bejelentkezett. Ha a hallgató az előírt határidőn belül egyetlen szak vonatkozásában sem jelentkezik be, úgy a hallgatói jogviszonya az adott félévben szünetel. Amennyiben a
hallgató több szakon folytat tanulmányokat, és bár hallgatói jogviszonyát nem szünetelteti, de valamely szakra nem jelentkezik be, úgy ezen a szakon nem folytathat az adott félévben tanulmányokat.
(2)16 A hallgatói jogviszony szünetelésére az első félév teljesítését megelőzően, csak különösen indokolt esetben, külön dékáni engedéllyel kerülhet sor. Az erre vonatkozó kérelmet a hallgató legkésőbb
a bejelentkezési időszak utolsó napjáig nyújthatja be a Neptun rendszeren keresztül.
15 Módosította az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
16 Módosította az ET 68/2017.06.27. sz. határozata.
54
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A kérelem benyújtása ellenére a hallgató köteles az aktív félévre bejelentkezni, de amennyiben a
kérelemnek a dékán helyt ad, úgy a Tanulmányi Osztály az aktív félévre történő bejelentkezését, és
valamennyi felvett tantárgyát törli.
(3)17 A hallgató nem jelentkezhet be, és féléve passzív lesz, amennyiben az intézmény felé – bármely
okból – lejárt fizetési kötelezettsége áll fenn.
(4)18 Az önköltséges képzésben részt vevő hallgató adott szakra történő bejelentkezése érvénytelen,
amennyiben az adott szak vonatkozásában a rá irányadó önköltség teljes – vagy az intézménytől kapott esetleges részletfizetési kedvezmény esetén a más hallgatók számára a teljes önköltség befizetésének határidejéig esedékes – összegét az előírt befizetési határidőn belül nem fizeti meg, vagy határidőben nem teljesíti az ahhoz kapcsolódó pénzügyi adminisztrációs kötelezettségeit.
(5) Az aktív hallgatói jogviszonyhoz fűződő jogosultságok – ide nem értve a tárgyfelvételhez fűződő
jogot – gyakorlásának feltétele az irányadó önköltség esedékes összegének (4) bekezdés szerinti megfizetése.
(6) A végbizonyítvány megszerzése céljából igénybe vehető aktív tanulmányi félévek száma nem korlátozott.
A hallgatói jogviszony és a tanulmányok szünetelése
17. § (1)19 Szünetel a hallgatói jogviszony, amennyiben:
a) a hallgató bejelentkezési kötelezettségének az előírt határidőn belül egy szak vonatkozásában
sem tett eleget, vagy bejelentkezése érvénytelen,
b) a hallgató határidőn belül érvényesen bejelentette, hogy hallgatói jogviszonyát a félévben
szüneteltetni kívánja,
c) a hallgatót fegyelmi büntetésként a tanulmányok folytatásától eltiltották, és emiatt az adott
félévben tanulmányokat nem folytathat,
20
d) az önköltséges hallgató az önköltség teljes – vagy az intézménytől kapott esetleges részletfizetési kedvezmény esetén a más hallgatók számára a teljes önköltség befizetésének határidejéig esedékes – összegét az előírt határidőben nem fizeti meg, vagy ugyaneddig nem teljesíti az ahhoz kapcsolódó pénzügyi adminisztrációs kötelezettségeit több szakon tanulmányokat folytató hallgató egyetlen szak vonatkozásában sem,
e) a hallgató aktív félévre történő bejelentkezését a tanulmányi félév első napját követő egy
hónapon belül írásban visszavonja a Tanulmányi Osztályon,
f) a hallgató szülés, baleset vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud tanulmányi kötelezettségeinek eleget tenni.
(2)21 A hallgatói jogviszony szünetelése alatt a hallgató e jogviszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, tanulmányi követelményt nem teljesíthet, juttatásban nem részesülhet, végbizonyítvány a
részére nem állítható ki, jogosult azonban a tanulmányaival összefüggésben kérelmet benyújtani. A
hallgatói jogviszony szünetelése alatt kreditátvitellel elismert tanulmányi követelmények, illetve kreditek a hallgató következő aktív félévében vehetők figyelembe.
(3) A passzív félévek száma nem korlátozott, a hallgatói jogviszony vagy az adott szakon folytatott
tanulmányok szünetelésének egybefüggő időtartama azonban a két félévet nem haladhatja meg. Az
illetékes Kar dékánja jogosult engedélyezni a két félév egybefüggő időszakot meghaladó további
passzív féléveket, amennyiben a hallgató szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok
miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek. Ezzel
kapcsolatban a bizonyítás a hallgatót terheli.
17 Módosította az ET 1141/2014.06.11. sz. határozata. Hatályos a 2014/2015. tanévtől.
18 Módosította az ET 1141/2014.06.11. sz. határozata. Hatályos a 2014/2015. tanévtől.
19 Módosította az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
20 Módosította az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
21 Módosította az ET 14/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
55
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(4)22 Amennyiben a hallgató szülés, baleset vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud tanulmányi kötelezettségeinek eleget tenni, úgy ezt – a megfelelő igazolások csatolása mellett – a félév
folyamán bármikor bejelentheti a Neptun rendszeren keresztül. A szünetelés engedélyezéséről az
illetékes Kar dékánja dönt. Az engedély megadása esetén a hallgató jogviszonya az adott félévben
szünetel, ezért a Tanulmányi Osztály a hallgató kérelmére valamennyi, az adott félévben a hallgató
által felvett tantárgyat törli, függetlenül attól, hogy év közben a hallgató részben vagy teljesen teljesítette-e.
(5) A párhuzamosan több szakon tanulmányokat folytató hallgató hallgatói jogviszonya nem szünetel,
de az adott szakon tanulmányokat nem folytathat, amennyiben
a) a szak vonatkozásában bejelentkezési kötelezettségének az előírt határidőn belül nem tett
eleget, vagy bejelentkezése érvénytelen, illetve ha
b) a hallgató határidőn belül érvényesen bejelentette, hogy az adott szakon folytatott tanulmányait a félévben szüneteltetni kívánja.
(6)23 Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya a bejelentkezését követően az adott félévben mégis bármely okból szünetel, úgy a Tanulmányi Osztály valamennyi, az adott félévben a hallgató által
felvett tantárgyat törli, függetlenül attól, hogy év közben a hallgató részben vagy teljesen teljesítettee.
Mentesítés a tanulmányi kötelezettségek teljesítése alól
18. § (1) Amennyiben a bejelentkezés visszavonására már nincs lehetősége, úgy a hallgató tanulmányai során legfeljebb egy alkalommal legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napjáig írásban kérheti a
tanulmányi kötelezettségek alóli felmentését a szak szerint illetékes Karon. A kérelem benyújtásának
módját, helyét és határidejét az érintett Kar jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezései tartalmazzák.
(2) A Tanulmányi Osztály a hallgató kérelmére valamennyi, az adott félévben a hallgató által felvett
tantárgyat törli, függetlenül attól, hogy év közben a hallgató részben vagy teljesen teljesítette-e. A
tanulmányi kötelezettségek teljesítése alóli felmentés csak a hallgató által az adott félévben felvett
összes tantárgy vonatkozásában kérelmezhető, egyes tantárgyak vonatkozásában nem.
(3) A párhuzamosan több képzésben tanulmányokat folytató hallgató a tanulmányi kötelezettségek
teljesítése alóli felmentést az egyes szakok vonatkozásában külön is jogosult kérni, de minden szak
esetében legfeljebb egy alkalommal.
(4) A tanulmányi kötelezettségek teljesítése alóli felmentés nem eredményezi a hallgatói jogviszony,
vagy az adott szakon folytatott tanulmányok szünetelését.
Vendéghallgatói jogviszony
19. § (1) Az Egyetem hallgatói külön engedély nélkül jogosultak más hazai vagy külföldi felsőoktatási
intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében tanulmányokat folytatni. A vendéghallgatói
jogviszony létesítésének feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg.
(2) A más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben szerzett kreditek a kreditátvitel általános
szabályai szerint számíthatók be a hallgató aktuális képzésébe.
(3) A hallgató jogosult a Kreditátviteli Bizottság előzetes állásfoglalását kérni arról, hogy az általa vendéghallgatói jogviszony keretében elvégzendő tantárgy az aktuális képzésébe beszámítható-e. A hallgatónak kérelméhez csatolnia kell az érintett felsőoktatási intézmény tájékoztatását az elvégzendő
tantárgy tartalmáról. Az eljárásra egyebekben a kreditátvitel általános szabályai az irányadók.
22 Módosította az ET 68/2017.06.27. sz. határozata.
23 Beiktatta az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
56
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Amennyiben a hallgató olyan vendéghallgatói jogviszony keretében eredményesen teljesített
tantárgy beszámítását kéri tanulmányaiba, amelynek beszámíthatóságról a Kreditátviteli Bizottság
előzetes állásfoglalásával rendelkezik, az eredmény igazolását követően a Tanulmányi Osztály a hallgató kérelmére a hallgató aktuális képzésére ezeket átvezeti. Az adott félévben teljesített tantárgyként való elismeréshez a hallgató köteles a tantárgy teljesítéséről szóló kreditigazolást a vizsgaidőszak utolsó napjáig benyújtani a Tanulmányi Osztályon. Amennyiben azonban a tantárgy címében
vagy kreditértékében a másik felsőoktatási intézmény által kiállított kreditigazolás szerint akár
csak részben is különbözik az előzetes eljárásban vizsgált tantárgytól, úgy a kreditátviteli eljárás általános szabályai az irányadók.
(4)24 Nem teljesíthető az adott félévben az olyan tantárgy elismerésére – vagy átvezetésére – vonatkozó kreditátviteli kérelem, amelyből a hallgató az adott félévben az Egyetemen folytatott képzésében vizsgát kísérelt meg.
(5) Amennyiben a hallgató által létesített vendéghallgatói jogviszony olyan hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben történik, amelynek egésze vagy választott szakja nem rendelkezik az adott
államban megkívánt hivatalos akkreditációval, úgy az ott teljesített tanegységek kreditátviteli eljárás
keretében történő elismerésére nincs mód. Ez alól kivételt képez, ha a nevezett felsőoktatási intézmény vagy választott szakja az Apostoli Szentszék által hivatalosan elismert képzésnek minősül. Ha a
vendéghallgatói státuszban teljesített tantárgyak a hivatalos akkreditáció megvonása előtt kerültek
lezárásra, úgy azok elismeréséről, a kreditátvitel jelen szabályzatban rögzített általános elvei alapján,
a Kreditátviteli Bizottság dönt.
(6) A vendéghallgatói jogviszony keretében folytatott tanulmányok költségeit az intézmény ha az
érintett Kar jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseiben kifejezetten másképp nem rendelkezik semmilyen mértékben nem fedezi vagy támogatja.
20. § (1) Más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézmény hallgatója az érintett Kar Tanulmányi
Bizottságának engedélyével folytathat vendéghallgatói jogviszony keretében tanulmányokat az Egyetemen.
(2)25 A vendéghallgatás iránti kérelmet az érintett Karon kell benyújtani a tanulmányi félév időbeosztásában meghatározott határidőben, az adott Kar által meghatározott módon és helyen.
(3) A kérelemben meg kell jelölni a hallgatni kívánt tantárgyakat, és csatolni kell hozzá a hallgató
anyaintézményének hallgatói jogviszony-igazolását. A hallgatói jogviszony fennállását a vendéghallgatói jogviszony fennállása alatt minden tanulmányi félévben igazolni kell. A kérelem tartalmára vonatkozóan az egyes Karok további követelményeket is előírhatnak.
(4) A vendéghallgatóra az intézmény saját hallgatóira vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) A vendéghallgatói jogviszony azonnali hatállyal megszűnik, amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya megszűnik. A hallgató hallgatói jogviszonyának megszűnését köteles haladéktalanul bejelenteni a Tanulmányi Osztályon.
(6) Vendéghallgatói jogviszonya megszűnésekor a vendéghallgató részére a jogszabályban meghatározott kreditigazolást kell kiállítani, amely megfelelően igazolja a hallgató által teljesített tanulmányi
követelményeket, és alapjául szolgálhat egy esetleges kreditátviteli eljárásnak.
21. §26
Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés
22. § (1) Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre bármely felsőfokú végezettséggel rendelkező személy felvehető, aki nincs az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban.
27
24 Módosította az ET 1141/2014.06.11. sz. határozata. Hatályos a 2014/2015. tanévtől.
25 Módosította az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
26 Hatályon kívül helyezte az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatálytalan 2018. 08. 15. napjától.
27 Módosította az ET 1141/2014.06.11. sz. határozata. Hatályos a 2014/2015. tanévtől.
57
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(2) Részismeretek megszerzése céljából folytatott képzést az egyes Karok jogosultak meghirdetni. Az
ilyen képzés keretében meghirdethetők egyes tantárgyak, illetve tantárgycsomagok.
(3) Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés céljára a hallgatói jogviszony külön felvételi eljárás nélkül a beiratkozással jön létre. Részismeretek megszerzése céljából csak önköltséges
képzésben lehet tanulmányokat folytatni.
(4) Hallgatói jogviszonyának megszűnésekor a részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésben résztvevő hallgató részére a jogszabályban meghatározott kreditigazolást kell kiállítani, amely
megfelelően igazolja a hallgató által teljesített tanulmányi követelményeket, és alapjául szolgálhat
egy esetleges kreditátviteli eljárásnak.
(5) A részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésben résztvevő hallgatóra az intézmény
saját hallgatóira vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal hogy a részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésben részt vevő hallgató semmiképp sem jogosult:
másik felsőoktatási intézménybe átjelentkezni, illetve tagozatot váltani,
hallgatói jogviszonyát szüneteltetni,
dékáni méltányosságot kérni,
átsorolását kérelmezni államilag támogatott képzésre, illetve
fizetési kötelezettségei teljesítéséhez kedvezményt kérelmezni.
(6) A részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésben résztvevő hallgató hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni, amennyiben a jelen szabályzat rendelkezései szerint a hallgatói jogviszonya szünetelne,
(7) A részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésben résztvevő hallgatóval szemben
fegyelmi büntetésként a tanulmányok folytatásától való eltiltás nem alkalmazható
(8) A részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzéssel kapcsolatos egyéb szabályokat az
egyes Karok határozzák meg.
Előkészítő képzés
22/A. § (1) Nem magyar állampolgárok a magyarországi felsőfokú tanulmányok megkezdése előtt
legfeljebb két féléven keresztül – hallgatói jogviszony keretében – előkészítő tanulmányokat folytathatnak.
(2) Az előkészítő képzésre való felvétel lehetőségét a felvételi határozatban lehet a felvételt nyert
jelentkező számára felajánlani, illetve kötelezővé tenni.
(3)29
(4) Az előkészítő képzésre vonatkozó egyéb szabályokat az egyes Karok határozzák meg.
28
Átvétel, szakváltás
23. § (1)30 Más felsőoktatási intézmény azonos képzési területhez tartozó szakán tanulmányokat folytató hallgató hallgatói jogviszonyának fennállása alatt átvételét kérheti az Egyetem valamely szakára. Átvétel esetén a hallgató hallgatói jogviszonya a korábbi felsőoktatási intézménnyel megszűnik
az Egyetemre történő beiratkozást megelőző napon.
(2)31 Az Egyetem valamely szakán tanulmányokat folytató hallgató – hallgatói jogviszonyának fennállása alatt – legalább egy félév teljesítését követően átvételét kérheti az Egyetem valamely más – azonos képzési területhez tartozó – szakára (szakváltás). A szakváltás engedélyezése esetén az új szakra
történő̋ bejelentkezés napját követően a korábbi szakon a hallgató tanulmányokat nem folytathat.
(3) Átvétel vagy szakváltás csak azonos képzési szintek között kérhető, kivéve
a) az alapképzésből osztatlan tanárképzésbe,
b) az osztatlan képzésből alapképzésbe
történő átvételt vagy szakváltást.
28 Beiktatta az ET 14/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
29 Hatályon kívül helyezte az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatálytalan 2018. 08. 15. napjától.
30 Módosította az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
31 Módosította az ET 68/2017.06.27. sz. határozata.
58
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(4)32 Az átvétel, illetve szakváltás iránti kérelmet az adott év augusztus 20., illetve január 20. napjáig
lehet benyújtani.
(5) Az átvételt, illetve szakváltást engedélyező határozat hatályát veszti, amennyiben a kérelmező a
határozat meghozatalát követő első tanulmányi félévre nem iratkozik, illetve jelentkezik be, továbbá
amennyiben a kérelmező hallgatói jogviszonya a határozat alapján történő beiratkozást vagy bejelentkezést megelőzően megszűnik.
(6)33 Az átvétel és szakváltás minimálisan szükséges feltételeit az érintett Kar jelen szabályzathoz
fűzött kiegészítő rendelkezései tartalmazzák. Az átvételről az érintett Kar dékánja dönt. A szakváltási
kérelmet a Neptun rendszeren keresztül kell benyújtani.
(7) Az átvétel és szakváltás vonatkozásában érintett Karnak az Egyetem azon Kara minősül, amely azt
a szakos képzést működteti, amelyre a hallgató átvételét kérelmezi.
Tagozatváltás
24. §34 (1)35 A dékán a hallgató kérelmére – legalább egy félév teljesítését követően – indokolt esetben engedélyezheti az ugyanazon szak más munkarendű̋ képzési formájára való átlépést.
(2)36 A képzés munkarendjének megváltoztatására irányuló kérelmet az adott év augusztus 20. illetve
január 20. napjáig lehet benyújtani a Neptun rendszeren keresztül.
(3)37
A finanszírozási forma megváltozása
25. § (1)38 Az állami ösztöndíjas és önköltséges képzési forma közötti átsorolás szabályait, illetve a
hallgató finanszírozási státuszának megváltozására vonatkozó egyéb rendelkezéseket a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat tartalmazza.
A hallgatói jogviszony megszűnése
26. § (1)39 Megszűnik a hallgatói jogviszony,
a) 40ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, a fogadó intézménybe történő beiratkozást megelőző napon, amennyiben az Egyetem más szakán nem folytat tanulmányokat,
b) ha a hallgató írásban bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján,
c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait állami ösztöndíjas képzésben, és önköltséges
képzésben nem kívánja azt folytatni, vagy a hallgatói képzési szerződés határidőben történő
megkötését megtagadja vagy elmulasztja, feltéve hogy az Egyetem más szakán nem folytat
tanulmányokat,
d) az adott képzési ciklust, illetve az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak
utolsó napján, amennyiben a hallgató az Egyetem más szakán nem folytat tanulmányokat,
e) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,
f) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.
32 Módosította az ET 2032/2015.10.30. sz. határozata.
33 Módosította az ET 68/2017.06.27. sz. határozata.
34 Módosította az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
35 Módosította az ET 68/2017.06.27. sz. határozata.
36 Módosította az ET 68/2017.06.27. sz. határozata.
37 Hatályon kívül helyezte az ET 68/2017.06.27. sz. határozata.
38 Módosította az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
39 Módosította az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
40 Módosította az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
59
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(2) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonyának két féléves egybefüggő szünetelését követően, a
szükséges dékáni engedély hiányában nem jelentkezik be aktív félévre, vagy a jelen szabályzat rendelkezései értelmében passzív félévre kényszerül, úgy hallgatói jogviszonya a bejelentkezési határidő
utolsó napját követő munkanapon megszüntetésre kerül. A Tanulmányi Osztály a két félév egybefüggő szünetelés esetén a második félév szorgalmi időszakának utolsó napjáig írásban Neptun-üzenet
formájában felszólítja a hallgatót tanulmányainak folytatására, és tájékoztatja az ennek elmulasztása esetén beálló jogkövetkezményekről.
(3) Amennyiben a hallgató valamely szakon két egymást követő félévben nem folytatja tanulmányait,
úgy vele szemben a (3) szerinti eljárást kell lefolytatni azzal az eltéréssel, hogy amennyiben más szakon tanulmányokat jogosult folytatni, úgy hallgatói jogviszonya nem szűnik meg, csak az adott szakon
nem folytathat a későbbiekben tanulmányokat.
(4)41 Amennyiben a hallgató írásban bejelenti, hogy valamely szakon a továbbiakban nem kíván tanulmányokat folytatni, vagy az adott szak vonatkozásában más felsőoktatási intézmény átvette, illetve az adott szakon állami ösztöndíjas képzésben tanulmányait nem folytathatja és bejelenti, hogy
önköltséges képzésben azt nem kívánja folytatni, ugyanakkor az Egyetem más szakán jogosult tanulmányokat folytatni, úgy hallgatói jogviszonya nem szűnik meg, de a továbbiakban nem folytathat
tanulmányokat azon a szakon, amelyre a bejelentése, átvétele, illetve az önköltséges képzési forma
elutasítása vonatkozott.
(5) A hallgató tanulmányi előmenetellel kapcsolatos kötelezettség nem teljesítése miatt az adott szakon nem folytathatja tanulmányait, amennyiben
a) az első bejelentkezést követő második aktív féléve vizsgaidőszakának végéig nem szerez meg
legalább 30 kreditet,
b) harmadszori felvételre sem tudott teljesíteni egy tantárgyat.
Amennyiben a hallgató más szakon tanulmányok folytatására nem jogosult, úgy ez a hallgatói jogviszonyának egyidejű megszüntetését jelenti.
(6) Az egyes Karok jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseikben meghatározhatnak a tanulmányi előmenetellel kapcsolatos további kötelezettségeket, amelyek elmulasztása esetén a hallgató az adott szakon nem folytathatja tanulmányait (elbocsátási okok). Amennyiben a hallgató más
szakon tanulmányok folytatására nem jogosult, úgy ez a hallgatói jogviszonyának egyidejű megszüntetését jelenti.
(7) A tanulmányi előmeneteli kötelezettség nem teljesítése miatt a hallgatóval szemben csak akkor
lehet szankciót alkalmazni, ha a hallgatót írásban felszólították kötelezettsége megfelelő határidőben
történő teljesítésére, és tájékoztatták mulasztása jogkövetkezményeiről.
Dékáni méltányosság
27. § (1) A tanulmányi előmenetellel kapcsolatos kötelezettség nem teljesítése miatti szankció alkalmazása alól, a szak szerint illetékes Kar dékánjának képviseletében az illetékes dékánhelyettes, a
hallgatói jogviszony fennállása alatt legfeljebb egy alkalommal, méltányosságból mentesítheti a hallgatót. Ebben az esetben a hallgató a legkésőbb az első bejelentkezést követő harmadik aktív féléve
vizsgaidőszakának végéig köteles a 30 kreditet megszerezni, illetve még egy lehetősége van annak a
tantárgynak a felvételére, amelyet harmadszori felvételre sem tudott teljesíteni.
(2) Nem mentesíthető méltányosságból az elbocsátás alól az a hallgató, akinek az azonos tantárgyból
tett sikertelen javító, és ismétlő javító vizsgáinak összesített száma eléri az ötöt. (3)42 A méltányossági
kérelmet a Neptun rendszeren keresztül lehet benyújtani, az adott félév szorgalmi időszakának utolsó
napjától, a vizsgaidőszakot követő ötödik munkanapig.
(4) A Karok által meghatározott elbocsátási okok vonatkozásában a dékáni méltányosság lehetőségét
a Karok jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseikben szabályozzák.
41 Módosította az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
42 Módosította az ET 68/2017.06.27. sz. határozata.
60
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Rektori méltányosság
28. § (1) A tanulmányi előmenetellel kapcsolatos kötelezettség nem teljesítése miatti szankció alkalmazása alól – ide nem értve a 27. § (2) bekezdésében foglalt esetet – a rektor kivételes méltánylást
érdemlő esetben mentesítheti azt a hallgatót,
a) aki a dékáni méltányosság megadhatóságát kimerítette, azaz dékáni méltányosságban részesült, vagy dékáni méltányosság iránti kérelme jogerősen elutasításra került, és
b) akinek a végbizonyítvány kiállításához előírt kreditmennyiség eléréséhez nem hiányzik több,
mint osztatlan képzésben tizenöt, alapképzésben kilenc, mesterképzésben hat kredit.
(2)43 Rektori méltányosság az adott képzésen legfeljebb egyszer igényelhető. A kérelmet a Neptun
rendszeren keresztül kell benyújtani.
(3)44 A kérvény beérkeztéről a hallgató tanulmányi előadója e-mailben tájékoztatja a Rektori Hivatalt,
hogy adott esetben a rektor maga elé vonhassa az ügyet. Amennyiben öt munkanapon belül a rektor
nem él ezen jogával, úgy az illetékes Kar dékánja a rektor külön intézkedése nélkül köteles – a tények
és körülmények megfelelő mérlegelése után – eljárni az ügyben.
(4) A rektori méltányosság tárgyában hozott döntéssel szemben nincs helye semmilyen további jogorvoslatnak.
IV. rész
A tanulmányi kötelezettségek teljesítése
Tantárgyfelvétel
29. § (1)45 A Neptun rendszeren kell rögzíteni a megelőző tanulmányi félév szorgalmi időszakának
utolsó napjáig:
a tantárgyakhoz tartozó kurzusokat,
a kurzusok leírását,
a tanórák pontos helyét, időpontját és az adott kurzus oktatóját,
a tantárgyhoz kapcsolódó esetleges előfeltételeket,
a számonkérés módját.
(2)46 A tárgyfelvételi időszakot legalább egy héttel megelőzően rögzíteni kell a Neptun rendszeren
a tantárgyhoz tartozó kötelező tananyagokat,
az egyes kurzusokra jelentkezők minimális és maximális létszámát, továbbá
az adott Kar által meghatározott adatokat.
(3) A meghirdetett kurzusokhoz képest, a tényleges hallgatói jelentkezés adatai alapján legkésőbb a
tantárgyfelvételi időszak utolsó napjáig lehet a meghirdetett tantárgyakhoz új kurzusokat meghirdetni, illetve a tantárgyfelvételi időszak utolsó napját megelőző második napon kell – az érintett hallgatók egyidejű értesítése mellett – az olyan kurzusokat törölni, amelyek esetében a jelentkezők létszáma nem érte el a meghirdetett minimumot.
(4) A meghirdetett kurzusok időpontjai a tantárgyfelvételi időszak megkezdése után nem módosíthatók.
(5) A végbizonyítvány megszerzéséhez kötelezően teljesítendő tantárgyakhoz úgy kell a kurzusokat
meghirdetni, hogy a rendelkezésre álló helyek száma a mintatanterv és a hallgatói létszám alapján a
tantárgyat az adott félévben várhatóan felvevő hallgatók tervezett létszámához igazodjon.
(6) A jelen szabályzathoz fűzött kari kiegészítő rendelkezésekben az egyes kurzusok felvételekor bizonyos hallgatói csoportokra eltérő szabályok is megállapíthatók.
43 Módosította az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
44 Módosította az ET 68/2017.06.27. sz. határozata.
45 Módosította az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
46 Módosította az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
61
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A kurzusok felvételekor előnyben részesíthetők különösen azok a hallgatók, akiknek az adott kurzus
teljesítése szakos, szakirányos képzésük teljesítéséhez szükséges, azokkal a hallgatókkal szemben,
akik a kurzust szabadon választható tantárgyként kívánják elvégezni.
30. § (1) A tantárgyakat, illetve az azok teljesítését szolgáló kurzusokat a hallgatók a tantárgyfelvételi
időszakban, a Neptun rendszeren keresztül maguk veszik fel. Tantárgyak, illetve kurzusok felvételére
csak az a hallgató jogosult, aki az adott szakon érvényesen bejelentette, hogy tanulmányait a félévben folytatni kívánja, és hallgatói jogviszonya nem szünetel. Amennyiben a hallgató bejelentkezését
az erre irányadó határidőn belül visszavonja, úgy az általa az adott szakon felvett tárgyakat a Tanulmányi Osztály hivatalból törli.
(2)47 A tantárgyfelvételi időszakot a félév időbeosztásában kell rögzíteni. A tantárgyfelvételi időszak
nem fejeződhet be hamarabb, mint a szorgalmi időszak első hetének utolsó napja.
(3) A hallgató által felvehető tantárgyakat a mintatantervben rögzített előtanulmányi rend szabályozza. Előfeltételhez kötött tantárgyat a hallgató csak abban az esetben vehet fel, amennyiben az előfeltételt korábban teljesítette, illetve ha más tantárgy egyidejű elvégzése a feltétel (párhuzamos felvétel), úgy azt az aktuális félévben teljesíti.
31. § (1)48 Amennyiben a hallgató a tantárgyfelvételi időszakban valamely okból nem vesz fel egy
tantárgyat, illetve kurzust, amelyet egyébként az előtanulmányi rend megengedett volna számára,
úgy legkésőbb a tárgyfelvételi időszak utolsó napját követő hat munkanapon belül kérheti a tantárgy,
illetve kurzus felvételét a Tanulmányi Osztályon. A Tanulmányi Osztály a kérelem alapján feljelentkezteti a hallgatót a kurzusra, kivéve amennyiben az adott tantárgy az adott tanulmányi időszakban
nincs meghirdetve, vagy valamennyi kurzusa betelt.
(2) A Karok jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseikben rendelkezhetnek a tantárgyfelvételi időszakot követő tantárgytörlés lehetőségéről.
(3) A hallgató a felvett tantárgyakat köteles teljesíteni. Amennyiben a hallgató a felvett tantárgyat
nem teljesíti, úgy nem teljesített tantárgya keletkezik. A nem teljesített tantárgyat a hallgató a későbbi félévekben jogosult újra felvenni. Korábban teljesített tantárgy, illetve teljesített tantárgy teljesítését szolgáló kurzus nem vehető fel.
(4) A nem teljesített tantárgyak legmagasabb számát a Karok – jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő
rendelkezéseikben – tanulmányi előmeneteli kötelezettségként határozhatják meg.
(5)49 Amennyiben a hallgató a tanulmányi időszakon kívül folytat szakmai gyakorlatot, úgy annak teljesítését követően haladéktalanul köteles az erről szóló igazolást a képzés szempontjából illetékes
Kar megfelelő szervezeti egységénél benyújtani. A követelmény teljesítését az igazolás benyújtásakor
folyó, vagy azt követő első aktív félévhez kell rögzíteni a Neptun rendszeren.
31/A. §50 (1) A halasztott tantárgyfelvételi időszak utolsó napját követő munkanapon a hallgató Neptun üzenet formájában írásbeli értesítést kap a Tanulmányi Osztálytól, hogy az adott tanulmányi félévre felvett tantárgyai, illetve kurzusai véglegesítésre kerültek, és a Neptun rendszeren megtekinthetők.
(2) Hallgató kérelmére az általa – a halasztott tárgyfelvételi időszak utolsó napját követően – a Neptun rendszerből kinyomtatott „Felvett kurzusok” nyomtatványt az illetékes tanulmányi előadó hitelesíti. A hitelesített irat igazolja a hallgató által az adott tanulmányi félévben felvett tantárgyakat, ahhoz képest csak akkor lehet a félév során eltérés, amennyiben a hallgató halasztott tárgyfelvételi
vagy törlési ügye a hitelesítést követően záródik le – ebben az esetben ismételten kérhető a nyomtatvány hitelesítése a határozatnak megfelelően.
47 Módosította az ET 1141/2014.06.11. sz. határozata. Hatályos a 2014/2015. tanévtől.
48 Módosította az ET 14/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
49 Beiktatta az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
50 Beiktatta az ET 1141/2014.06.11. sz. határozata. Hatályos a 2014/2015. tanévtől.
62
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(3) Hallgató az értesítés – illetve amennyiben a halasztott tárgyfelvételi időszak utolsó napját követő
munkanapon túl záródik le halasztott tárgyfelvételi vagy törlési ügye, úgy az abban hozott határozat –
megküldésétől számított öt napon belül írásbeli kifogást nyújthat be a Tanulmányi Osztályon, amenynyiben megítélése szerint a kapott értesítésben téves adatok szerepelnek:
a) valamely olyan kurzus, amelyet nem vett fel, illetve
b) olyan kurzus hiánya, amelyet felvett, vagy
c) a felvett kurzus lényeges adataiban a felvételt követően bekövetkezett szabálytalan változtatás.
(4) A hallgató kifogását a Neptun rendszer rögzített adatai alapján a Tanulmányi Osztály vezetője 5
munkanapon belül kivizsgálja, és értesíti a hallgatót a hiba kijavításáról, vagy a kifogás elutasításáról.
Az elutasító döntést megfelelően indokolni kell.
(5) A kifogás elutasításával szemben az általános szabályok szerint jogorvoslati kérelem nyújtható be.
Kedvezményes tanrend
32. § (1) Indokolt esetben a hallgató kérelmére a Tanulmányi Bizottság kedvezményes tanulmányi
rendet engedélyezhet. Kedvezményes tanrendet indokolhatnak különösen a következők: várandósság vagy kisgyermek nevelése, külföldi tanulmányok, a hallgató vagy hozzátartozójának súlyos betegsége, élsportolói tevékenység. A Tanulmányi Bizottság azonban minden esetben egyedi mérlegelés
alapján dönti el, hogy a konkrét helyzetben indokolt-e a kedvezményes tanulmányi rend engedélyezése. Az egy eljárásban engedélyezett kedvezmény időtartama legfeljebb egy félév lehet.
(2) A hallgató kérelmében köteles megjelölni a kedvezményes tanulmányi rend szükségességének
indokát, és ezt hitelt érdemlő módon bizonyítani. Meg kell jelölnie továbbá, hogy milyen kedvezményre tart igényt, pontosan milyen tantárgyak elvégzését tervezi a kedvezményes időszakban, és
ezeket milyen módon és ütemezésben kívánja elvégezni.
(3) A kedvezményes tanulmányi rend iránti kérelem nem irányulhat minden hallgató számára kötelező adminisztratív kötelezettségek (pl. bejelentkezés, pénzügyi adminisztráció… stb.), illetve pénzügyi
kötelezettségek (pl. önköltség vagy egyéb díjak megfizetése… stb.) alóli mentesítésre, továbbá paszszív félév ideje alatti tanulmányok folytatására. Nem engedélyezhető továbbá olyan kérelem, aminek
a teljesítése jogszabályba ütközne.
(4)51 Kedvezményes tanulmányi rend keretében engedélyezhető különösen:
a) óralátogatás alóli felmentés,
b) a félév időbeosztásában meghatározott kedvezményes vizsgaidőszakban biztosított vizsgalehetőség.
(5) A Tanulmányi Bizottság jogosult a kérelemben foglaltaktól eltérő kedvezményt biztosítani, amenynyiben a kérelem egyébként nem volna teljesíthető, de az abban foglalt cél a kedvezmény megadásával biztosítható.
(6) A kedvezményes vizsgaidőszakban történő vizsgalehetőség engedélyezése esetén gondoskodni
kell arról is, hogy amennyiben a vizsga sikertelen, úgy a hallgató azonos képzési időszakban javítóvizsgát tehessen.
(7) A kedvezményes tanrend iránti kérelmet az érintett Karon kell benyújtani a Kar által meghatározott módon és határidőben.
A tanulmányi előrehaladás nyilvántartása
32/A. §52 (1) Az Egyetem a hallgató tanulmányi előrehaladását, és egyéb adatait a Neptun rendszerben tartja nyilván.
(2) Az Egyetem biztosítja a hallgatók számára a Neptun rendszerben róluk nyilvántartott személyes és
tanulmányi adatokhoz való folyamatos hozzáférést.
(3) A hallgató tanulmányaival kapcsolatban kiadott papír alapú igazolásokat, illetve a hallgatói jogviszony igazolást a hallgató képzése szerint illetékes Kar tanulmányi osztálya állítja ki.
51 Módosította az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
52 Beiktatta az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
63
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Az így kiállított irat hitelesítése az illetékes tanulmányi előadó aláírásával, illetve a szervezeti egység
bélyegzőjének elhelyezésével történik.
(4)53 A hallgató tanulmányaival kapcsolatban kiállított papír alapú igazolások, a hallgatói jogviszony
igazolás, illetve egyéb tanulmányi dokumentumok a hallgató képzése szerint illetékes Tanulmányi
Osztályon személyesen vehetők át. A hallgató kérésére az irat – a postázási díj megfizetése után – a
hallgató által megjelölt postacímre tértivevényes levélben megküldhető.
(5)54 A hallgató tanulmányaival, illetve hallgatói jogviszonyával kapcsolatban információ a hallgatón
kívül másnak csak
a) a hallgató meghatalmazása alapján,
b) hatósági megkeresésre,
c) a tartásdíjra köteles szülő számára, illetve
d) jogszabály alapján kötelező adatszolgáltatás keretében
adható.
V. rész
Az ismeretek ellenőrzése
Az ismeretek ellenőrzésének általános szabályai
33. § (1) Az ismeretek ellenőrzésének tantárgyankénti formáját a tanterv határozza meg.
(2)55 A hallgató teljesítménye értékelhető:
- ötfokozatú rendszerben: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítéssel, vagy
- háromfokozatú rendszerben: kiválóan megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1) minősítéssel.
(3) Elégtelennél jobb, illetve legalább megfelelt minősítéssel teljesített tantárgy a hozzá rendelt kreditpontokat eredményezi.
(4) Az adott tantárgyra kapott minősítés több részminősítésből is összetevődhet, illetve a vizsgázás
lehetősége tanulmányi kötelezettségek előzetes teljesítéséhez köthető.
(5)56 A minősítés megszerzésének módjai:
- félévközi számonkérés, ami lehet aláírás (aláírás vagy aláírás megtagadva minősítéssel) gyakorlati
jegy (három vagy ötfokozatú minősítéssel), évközi jegy (ötfokozatú minősítéssel), beszámoló (háromfokozatú minősítéssel), évfolyam dolgozat (ötfokozatú minősítéssel),
- vizsga típusú számonkérés, ami lehet kollokvium (ötfokozatú minősítéssel), alapvizsga (ötfokozatú
minősítéssel), szigorlat (ötfokozatú minősítéssel), vizsga (három vagy ötfokozatú minősítéssel), záróvizsga (ötfokozatú minősítéssel).
(6) A vizsga típusú számonkérés megszervezhető különösen:
- szóbeli vizsgaként,
- írásbeli vizsgaként,
- kombinált vizsgaként.
(7) A kombinált vizsga olyan formában valósul meg, hogy a vizsgázók írásban és szóban is vizsgáznak,
és a kettő minősítéséből keletkezteti az oktató a vizsga érdemjegyét.
(8)57 A szóbeli vizsga úgy is megszervezhető, hogy azonos vizsgaalkalommal a hallgató írásban és szóban is vizsgázik olyan módon, hogy valamely vizsgarész teljesítése a másik előfeltétele. Írásbeli vizsga
– kivételesen indokolt esetben – elektronikus vizsgaként is megszervezhető, a jelen szabályzatban
foglaltak szerint.
(9) Az előadásokon való részvétel – ha a szakért felelős Kar jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseiben máshogy nem rendelkezik – kötelező. A szemináriumon és gyakorlati foglalkozáson
való részvétel, valamint a félévközi tanulmányi követelmények teljesítése kötelező.
53 Beiktatta az ET 14/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
54 Beiktatta az ET 14/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
55 Módosította az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
56 Módosította az ET 14/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
57 Módosította az ET 2032/2015.10.30. sz. határozata.
64
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(10) A vizsgára bocsátáshoz szükséges, vagy a gyakorlati jegy minősítését eredményező félévközi
tanulmányi követelményeket, illetve a vizsgára bocsátáshoz még megengedett hiányzás mértékét –
ha a szakért felelős Kar jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseiben máshogy nem rendelkezik – az illetékes oktató jogosult meghatározni azzal, hogy legkésőbb az első foglalkozáson köteles
azokat kihirdetni a hallgatók számára. Az önálló minősítést nem eredményező kurzus vonatkozásában a félévközi tanulmányi követelmény számonkérésnek nem minősül, mivel a hallgató teljesítményét nem értékeli, csak a foglalkozáson való aktív részvételét ellenőrzi.
(11)58 Amennyiben az érintett Kar jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseiben eltérően
nem rendelkezik, úgy a félévközi tanulmányi követelmények teljesítésének értékeléséről az oktató a
szorgalmi időszak utolsó napjáig tájékoztatja az érintett hallgatót, és a gyakorlati jegyet, illetve a vizsgára bocsátáshoz szükséges félévközi tanulmányi követelmények teljesítését igazoló aláírást rögzíti a
Neptun rendszeren, és a vizsgalapon. A gyakorlati jegyekről, minősítéssel értékelt félévközi számonkérésekről, illetve a vizsgára bocsátáshoz szükséges aláírás megadásáról vagy megtagadásáról szóló
tájékoztatást írásban, a Neptun rendszeren keresztül kell a hallgató számára megadni.
(12)59 Amennyiben a hallgató az előírt félévközi tanulmányi követelményeket nem teljesíti, úgy az
oktató az erről szóló aláírást megtagadja, és a hallgató a tantárgyból vizsgára nem bocsátható, és
esetleges vizsgajelentkezését is törölni kell. Az aláírás megtagadását az oktató legkésőbb a szorgalmi
időszak utolsó napján köteles rögzíteni a Neptun rendszeren.
(13) Az egyes Karok jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseikben lehetővé tehetik a félévközi tanulmányi teljesítmény alapján történő minősítés megajánlást, a vizsga mellőzésével.
(14) Az érdemjegyek és a félévközi tanulmányi követelmények teljesítését igazoló aláírás rögzítése a
Neptun rendszeren, az érintett oktató akadályoztatása esetén a tárgyfelelős, illetve az illetékes tanszék- vagy intézetvezető joga és kötelessége.
(15)60
(16)61 A hallgató tanulmányi félévét a Tanulmányi Osztály a vizsgaidőszak utolsó napját követő három
munkanapon belül zárja le. Amennyiben a hallgató vizsgaidőszakát befejezettnek tekinti, úgy az illetékes Tanulmányi Osztályon írásban kérelmezheti a tanulmányi félévének hamarabb történő lezárását
– annak tudomásul vételével, hogy a lezárás nem visszavonható, és az adott vizsgaidőszakban további
vizsgát érvényesen nem tehet, vizsgára nem jelentkezhet, esetleges vizsgajelentkezései pedig törlésre kerülnek.
A vizsgák előkészítése
34. § (1) A vizsgák időpontjait, továbbá a vizsgára történő jelentkezés kezdő időpontját, illetve a vizsgáztatásban közreműködő személyeket, a szorgalmi időszak vége előtt legalább három héttel kell
kihirdetni. A meghirdetett vizsgalehetőségek száma 10%-al meg kell haladja az adott vizsgára jelentkező hallgatók számát. Egy adott kurzus vonatkozásában legalább két vizsganapot kell meghirdetni,
úgy hogy a kettő között legalább egy hét teljen el. A fentiek szerint meghirdetett vizsgaalkalmakon
felül a sikertelen vizsgák számához igazodó, de legalább további egy vizsgaalkalmat meg kell hirdetni
a vizsgaidőszak utolsó hetében is, amely a javítóvizsga hét.
(2) Szóbeli vizsga esetén egy oktató legfeljebb 30 hallgatót vizsgáztathat egy nap alatt.
(3)62 A vizsgát – az elektronikus vizsga kivételével – az érintett Kar hivatalos helyiségében kell lefolytatni, tanítási napon 08.00 és 18.00 óra között. A vizsga napján belül a vizsga időpontját a vizsgáztató
csoportosan vagy személyre szólóan kijelölheti, amennyiben erről a vizsgázókat ésszerű idővel korábban előzetesen értesíti.
A vizsgázónak a vizsga helyszínére a vizsga kezdő időpontjára meg kell érkeznie, ellenkező esetben
úgy kell tekinteni, hogy a vizsgán nem jelent meg. A meghirdetett vizsga lebonyolítása a vizsgáztató,
valamint az őt foglalkoztató oktatási szervezeti egység vezetőjének felelőssége.
58 Módosította az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
59 Módosította az ET 1141/2014.06.11. sz. határozata. Hatályos a 2014/2015. tanévtől.
60 Hatályon kívül helyezte az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatálytalan 2015. 08. 15. napjától.
61 Beiktatta az ET 1141/2014.06.11. sz. határozata. Hatályos a 2014/2015. tanévtől.
62 Módosította az ET 2032/2015.10.30. sz. határozata.
65
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(4)63 Vizsgázni csak az a hallgató jogosult, aki az adott vizsgára a Neptun rendszeren keresztül feljelentkezett. Vizsgára csak az a hallgató jelentkezhet, aki az adott kurzust felvette, és az esetleges félévközi tanulmányi követelményeket teljesítette. Amennyiben a hallgató úgy vizsgázik le, hogy érvényes vizsgajelentkezéssel nem rendelkezett, illetve nem jelentkezhetett volna, úgy a vizsgája – eredményétől függetlenül – érvénytelen, és az azzal kapcsolatos bejegyzéseket törölni kell a Neptun rendszerből.
(5) A hallgató egy adott kurzus vonatkozásában egyidejűleg csak egy vizsgaalkalomra lehet feljelentkezve. Vizsgajelentkezését a hallgató a vizsga napját megelőző nap 12.00 óráig jogosult következmények nélkül visszavonni. Ebben az esetben a hallgató jogosult másik vizsgaidőpontra jelentkezni,
amennyiben helyet talál.
(6) Amennyiben a hallgató a vizsgán nem jelenik meg, illetve azt nem kezdi meg, úgy teljesítménye
nem értékelhető.
(7) A hallgató – ha a szakért felelős Kar jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseiben máshogy nem rendelkezik – első vizsgaként jogosult a javítóvizsga héten meghirdetett vizsgaalkalomra is
jelentkezni, de ezzel tudomásul veszi, hogy azonos vizsgaidőszakban az Egyetem nem köteles számára a javítóvizsga lehetőségét biztosítani. Ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni, amennyiben a hallgató bár korábbi vizsgaalkalomra is jelentkezett, de a vizsgát ténylegesen csak a javítóvizsga héten
meghirdetett vizsgaalkalom keretében kezdi meg.
(8) A CV és EV kurzusok, valamint szigorlatok vonatkozásában a vizsgák meghirdetésére és a vizsgajelentkezésre a Karok jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseikben eltérő szabályokat állapíthatnak meg.
A vizsgák lebonyolítása
35. §64 (1) A vizsga – az elektronikus vizsga kivételével – akkor tekintendő megkezdettnek, ha szóbeli
vizsga esetén a hallgató tételt kapott vagy húzott, írásbeli vizsga esetén pedig, ha a vizsgáztató megkezdte a vizsgakérdések kiosztását, illetve diktálását. A vizsga megkezdése előtt a vizsgáztató ellenőrzi a megjelent vizsgázók személyazonosságát, és hogy a vizsgára feljelentkeztek-e. A vizsga megkezdése után bejelentett visszalépés elégtelen vagy nem felelt meg minősítéssel minősítendő.
(2)65 A vizsgák rendjéért, zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke a felelős. A vizsgán a meg nem engedett eszközök, vagy a vizsgáztató által tiltott módszerek használata – amennyiben fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja nem áll fenn – elégtelen vagy
nem felelt meg minősítést eredményez. Fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén a vizsgáztató
– záróvizsga esetén a záróvizsga- bizottság elnöke – a vizsgát felfüggesztheti, jegyzőkönyv felvétele és
a fegyelmi eljárás megindításának egyidejű kezdeményezése mellett. Ilyen esetben a hallgató teljesítménye nem értékelhető, és úgy kell tekinteni, mintha meg sem kezdte volna a vizsgát.
(3) A vizsga zárt, azon a vizsgáztatókon és vizsgázókon kívül más nem vehet részt. A vizsgáztató a
vizsgázó hozzájárulásával engedélyezheti más személyeknek a vizsgán való részvételét hallgatóságként, amennyiben ez a vizsga rendjét nem zavarja.
(4)66 A vizsga – az elektronikus vizsga kivételével – akkor tekintendő befejezettnek, amikor írásbeli
vizsga esetén a vizsgáztató a dolgozatot a hallgatótól átvette, szóbeli vizsga esetén pedig a hallgató
vizsgaeredményét érdemjeggyel minősítette.
(5)67 Írásbeli vizsga vagy érdemjeggyel minősített részvizsga esetén az érintett oktató a vizsga napjától számított öt munkanapon belül, de legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napjáig köteles a vizsgadolgozatok kijavításáról, és az eredményeknek a vizsgalapon, illetve a Neptun rendszeren történő rögzítéséről gondoskodni. A minősítést az oktató a dolgozatra is köteles rávezetni. A minősítésről a hallgató írásban, a Neptun rendszeren keresztül kap tájékoztatást.
63 Módosította az ET 1141/2014.06.11. sz. határozata. Hatályos a 2014/2015. tanévtől.
64 Módosította az ET 2032/2015.10.30. sz. határozata.
65 Módosította az ET 4/2018.01.25. sz. határozata.
66 Módosította az ET 2032/2015.10.30. sz. határozata.
67 Módosította az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
66
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(6)68
(7) A hallgató a kijavított vizsgadolgozatába a minősítés Neptun rendszerbe történő bevitelétől számított tizenöt napon belül – az oktatóval egyeztetett időpontban – betekinthet.
(8) Amennyiben a hallgató szóbeli vizsgára jelentkezett, úgy köteles a Neptun rendszerből az adott
vizsgára vonatkozó teljesítési lapot kinyomtatni, és azt a vizsgára magával vinni. A teljesítési lap hiányában a hallgató csak kifejezett kérésére vizsgáztatható le, amely esetben a hallgató visszavonhatatlanul lemond arról a jogáról, hogy papír alapú egyedi igazolást kaphasson az adott vizsgán szerzett
minősítéséről.
(9) A szóbeli vizsgán a hallgató által szerzett minősítést a vizsgáztató rögzíti a vizsgalapon, és a hallgató teljesítési lapján.
(10) A szóbeli vizsga minősítésének a Neptun rendszerre történő felviteléről a vizsgáztató oktató köteles legkésőbb a vizsgát követő munkanapon gondoskodni. A minősítés Neptun rendszeren történő
rögzítéséről a hallgató automatikus Neptun üzenetet kap.
(11) Az vizsgáztató akadályoztatása esetén a vizsgaminősítés Neptun rendszeren történő rögzítése a
tantárgyfelelős, illetve az illetékes tanszék- vagy intézetvezető, vagy a dékán felelőssége.
(12)69 Lezárt félévhez a Neptun rendszeren visszamenőleg minősítést beírni nem szabad.
35/A. §70 (1)71 Írásbeli vizsga elektronikus vizsgaként csak kivételesen nyomós oktatásszervezési indokból – az érintett Kar(ok) dékánjának (dékánjainak), illetve a minden Kart érintő esetben az Egyetem rektorának kifejezett írásbeli engedélyével – szervezhető meg. Hallgató vagy hallgatók egy csoportja nem kérelmezheti valamely írásbeli vizsga elektronikus vizsgaként vagy elektronikus vizsgaként
is történő megszervezését, az ilyen kérelmek érdemi vizsgálat nélkül kerülnek elutasításra.
(2) Elektronikus vizsga csak írásbeli formában, az Egyetem erre a célra szolgáló szoftverének használatával szervezhető.
(3) A vizsga meghirdetésekor egyértelműen jelezni kell a hallgatók számára, amennyiben az írásbeli
vizsga elektronikus vizsgaként kerül meghirdetésre.
(4) Az elektronikus vizsga lebonyolítására használt szoftver használatához szükséges tájékoztatót a
hallgatók számára megfelelően hozzáférhetővé kell tenni. Amennyiben a hallgató az elektronikusan
szervezett vizsgát saját számítógépének használatával teljesíti, úgy maga felel azért, hogy a számítógépen található szoftverkörnyezet megfelelő, az általa használt böngésző az egyetemi vizsgáztató
szoftverrel kompatibilis legyen. Az írásbeli vizsgát elektronikus formában szervező Kar köteles gondoskodni arról, hogy a kari számítógépteremben megfelelő mennyiségű, az elektronikus vizsgáztatás
lebonyolítására alkalmas számítógép álljon a hallgatók rendelkezésére.
(5) Az elektronikus vizsga meghirdetésére, és az arra történő jelentkezésre a vizsgákra vonatkozó
általános szabályok az irányadók. Az elektronikus vizsga megkezdésének időpontját a hallgató a vizsga kezdő és végső időpontja között maga választhatja meg. Amennyiben a hallgató feljelentkezett
egy elektronikus vizsgára, de a nyitva álló időszakon belül meg sem kezdi az elektronikus vizsga megírását, úgy tudása nem értékelhető, és úgy kell kezelni, mintha a vizsgán nem jelent volna meg.
(6) Az elektronikus vizsga akkor számít megkezdettnek, amikor a hallgató a saját kódjával történő
bejelentkezést követően elindítja a vizsgát - az Indítás gomb megnyomásával.
Az Indítás gomb megnyomását követően a vizsga megkezdettnek tekintendő akkor is, ha a hallgató
egy kérdésre sem ad választ.
(7) Az elektronikus vizsga során a hallgató a vizsgaszoftverben szereplő kérdéssorból – a vizsgáztató
által meghatározott számú – véletlenszerűen kiválasztott kérdést kap.
(8) A vizsgaszoftverben a vizsgáztató összesen és kérdéscsoportonként legalább ötször annyi kérdést
köteles előzetesen rögzíteni, mint az egy hallgató által a vizsgán kapott kérdések száma.
68 Hatályon kívül helyezte az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatálytalan 2015. 08. 15. napjától.
69 Módosította az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
70 Beiktatta az ET 2032/2015.10.30. sz. határozata.
71 Módosította az ET 44/2016.06.10. sz. határozata.
67
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A kérdések témánként kérdéscsoportokba rendezhetők, illetve a vizsga szakaszolható úgy is, hogy
vizsgaoldalanként bizonyos számú kérdés, illetve kérdéscsoport szerepel.
(9)72
(10) A vizsgakérdések megválaszolására a vizsgáztató határidőt állít be, amely az elektronikus vizsgaszoftver induló oldalán látható. A vizsga megírására még rendelkezésre álló határidő a vizsga megkezdését követően a képernyő jobb alsó sarkában folyamatosan látható.
(11)73
(12) Az elektronikus vizsga akkor minősül befejezettnek, ha a hallgató azt az erre szolgáló gomb megnyomásával befejezi, vagy a válaszadásra nyitva álló időtartam letelt. A hallgató saját felelősségére
bármikor dönthet a vizsga befejezéséről.
(13) Az elektronikus vizsga értékelési szabályait a vizsga megkezdésekor ismertetni kell a hallgatóval.
(14)74 Az elektronikus vizsga végén a hallgató megtekintheti az elért pontszámát, illetve százalékos
eredményét. Az elektronikus vizsga során adott válaszokat a rendszer a vizsgaidőszak utolsó napjától
számított 30 napig megőrzi, és azt a hallgató kérelemre megtekintheti.
(15) Az elektronikus vizsga során felmerült bármilyen technikai hibát vagy elháríthatatlan külső okból
bekövetkező zavaró tényezőt az Egyetem csak akkor tud figyelembe venni, ha a vizsga megírására az
Egyetem kijelölt számítógéptermében található számítógépet használták, és a zavar vagy hiba fennállásáról az Egyetem illetékes munkatársa által hitelesített jegyzőkönyv készült.
Javító és módosító vizsga
36. § (1) A vizsga akkor minősül sikeresnek, amennyiben a hallgató elégtelennél jobb, illetve legalább
megfelelt minősítést kapott. A sikertelen vizsga kijavításának első kísérlete javítóvizsgának, minden
további kísérlete pedig ismétlő javítóvizsgának (együtt: vizsga) minősül.
(2) A sikertelen vizsgát a hallgató azonos tanulmányi félévben csak egy alkalommal kísérelheti meg
újra letenni.
(3) Amennyiben a hallgató a sikertelen vizsgát nem javítja ki, vagy a javítóvizsga nem sikeres, úgy a
hallgató a kurzust a későbbi tanulmányi félévekben jogosult ismét felvenni, és az általános szabályok
szerint teljesíteni.
(4)75 A sikertelen vizsga, azonos tanulmányi féléven belül történő javítása esetén a hallgató legkorábban csak a legutolsó vizsgaidőpont végidőpontjától jelentkezhet újabb vizsgaidőpontra. A két vizsgaalkalom kezdőidőpontjai között legalább 4x24 órának kell eltelni.
(5) Ismétlő javítóvizsga esetén, ha a hallgató vizsgáján és javítóvizsgáján ugyanaz a vizsgáztató vizsgáztatott, akkor a hallgató jogosult a vizsga napját legalább három munkanappal megelőzően írásban
kérelmezni, hogy vizsgáját más vizsgáztató vagy vizsgabizottság előtt kísérelhesse meg. A kérelem
benyújtásának módját, helyét és határidejét az érintett Kar jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezései tartalmazzák.
37. § (1) Sikeresen teljesített vizsga esetén a hallgató jogosult módosító vizsgát tenni a vizsga eredményének megváltoztatása céljából.
(2) Módosító vizsga csak azonos tanulmányi félévben tantárgyanként legfeljebb egy alkalommal kísérelhető meg, amennyiben a hallgató a meghirdetett vizsgaalkalmakon talál helyet, és az általános
szabályok szerint a vizsgaalkalomra jelentkezik.
(3) A módosító vizsga megkezdése a hallgató korábban szerzett vizsgaminősítését semmissé teszi, így
ettől kezdve csak a módosító vizsga eredményét lehet figyelembe venni.
72 Hatályon kívül helyezte az ET 14/2017.04.07 sz. határozata. Hatálytalan 2017. 08. 15. napjától.
73 Hatályon kívül helyezte az ET 14/2017.04.07 sz. határozata. Hatálytalan 2017. 08. 15. napjától.
74 Módosította az ET 14/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
75 Módosította az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
68
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
37/A. §76 (1) A hallgató a vizsgaidőszak utolsó napját követő 15 napon belül jogosult a Neptun rendszerben szereplő értékeléssel szemben írásbeli kifogást benyújtani az adott vizsga megszervezésért
felelős szervezeti egységnél.
(2) A hallgató kifogását a Neptun rendszer rögzített adatai alapján az érintett szervezeti egység vezetője kivizsgálja, és értesíti a hallgatót a hiba kijavításáról, vagy a kifogás elutasításáról. Az elutasító
döntést megfelelően indokolni kell.
(3) A hallgató minősítésének igazolására szóbeli vizsga esetén a teljesítési lap, illetve a vizsgáról felvett vizsgalap, írásbeli vizsga esetén a vizsgadolgozat szolgálhat. Szükség esetén kikérhető az érintett
vizsgáztató véleménye is.
(4) A kifogás alapján csak az vizsgálható, hogy a minősítést helyesen vezették-e be a Neptun rendszerbe. A Neptun rendszerbe helyesen bevitt minősítés tartalmi felülvizsgálata csak a jogorvoslat
általános szabályai szerint kezdeményezhető.
(5) A kifogás elutasításával szemben az általános szabályok szerint jogorvoslati kérelem nyújtható be.
Az átlageredmények meghatározása
38. § (1) A hallgatók tanulmányi teljesítményének értékelésére a következő átlagszámítási módszerek
alkalmazhatók.
(2) Súlyozott tanulmányi átlag (adott félévre vonatkozik):
(a félévben teljesített tantárgyak kreditértéke x érdemjegye)
a félévben teljesített kreditek
(3) Halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlag (teljes tanulmányokra vonatkozik):
(a teljesített összes tantárgy kreditértéke x érdemjegye)
összes teljesített kredit
(4) Kreditindex (adott félévre vonatkozik):
(a félévben teljesített tantárgyak kreditértéke x érdemjegye)
30
(5) Korrigált kreditindex (adott félévre vonatkozik):
(a félévben teljesített tantárgyak kreditértéke x érdemjegye) x a félévi teljesített kreditek
30
a félévre felvett kreditek
(6) Összesített korrigált kreditindex (teljes tanulmányokra vonatkozik):
(az összes teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) x
teljesített kreditek
30 x aktív félévek száma
felvett kreditek
(7) Az átlagszámítást a párhuzamosan több szakon tanulmányokat folytató hallgató esetén szakonként elkülönítetten kell végrehajtani.
(8) Az elismert tantárgyak kreditpontjai az adott félévben a teljesített kreditekhez nem adódnak hozzá, és semmilyen átlagszámításkor nem vehetők figyelembe – kivéve az adott tanulmányi félévben,
vendéghallgatói jogviszony keretében, ténylegesen teljesített tantárgyakat.
VI. rész
A tanulmányok befejezése
A végbizonyítvány
39. § (1) Végbizonyítványt (abszolutóriumot) annak a hallgatónak kell kiállítani, aki a tantervben előírt
tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot – a nyelvvizsga letétele, a
szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével – teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte. A szakmai gyakorlatra vonatkozó követelményeket a Karok – jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő
rendelkezéseikben – határozhatják meg.
76 Beiktatta az ET 1141/2014.06.11. sz. határozata. Hatályos a 2014/2015. tanévtől.
69
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(2)77 A végbizonyítvány az Egyetem által kiállított és hitelesített papír alapú irat. A végbizonyítványt a
kiállításkor egyedi sorszámmal kell ellátni és az adatait a Neptun rendszerben is nyilván kell tartani.
(3)78 A végbizonyítványt a feltételek teljesítése esetén a teljesítés dátumával, a teljesítéstől számított
húsz napon belül a Tanulmányi Osztály hivatalból kiállítja, és erről a hallgatót értesíti.
(4) A párhuzamosan több szakon tanulmányokat folytató hallgató esetén a végbizonyítványt szakonként külön kell kiállítani.
(5)79 Az Egyetemen vagy más felsőoktatási intézményben folytatott, illetve egyéb korábbi tanulmányok, továbbá az előzetesen megszerzett tudás kreditértékként való elismerése esetén is a hallgatónak – ha az adott Kar jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseiben szigorúbb követelményt
nem támaszt – az oklevél kiállításához előírt kreditmennyiség legalább egyharmadát az adott képzésen kell teljesítenie, hogy részére a végbizonyítvány kiállításra kerülhessen.
(6)80 Végbizonyítvány csak aktív hallgatói jogviszony esetén állítható ki. Az adott képzésen a végbizonyítvány kiállítását követően
a) a végbizonyítvány kiállításának félévében az aktív félévre történő bejelentkezés nem vonható
vissza, és
b) a hallgató a későbbi félévekben sem jelentkezhet be újabb aktív félévre.
A szakdolgozat (diplomamunka)
40. § (1) A szakdolgozat, illetve diplomamunka (együtt: szakdolgozat) a tanulmányok lezárásához
kapcsolódóan a képzési és kimeneti követelményekben előírt speciális dolgozat, amelyet az oklevél
megszerzéséhez a hallgató köteles sikeresen elkészíteni és megvédeni. A párhuzamosan több szakon
tanulmányokat folytató hallgató minden szakon külön köteles szakdolgozatot írni és védeni.
(2)81 Szakdolgozat a hallgatói jogviszony fennállásától függetlenül benyújtható.
(3) A szakdolgozati témák felajánlásának, kiválasztásának és jóváhagyásának szabályait az érintett Kar
jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezései tartalmazzák.
(4) A szakdolgozat elkészítésében a hallgatót a témavezető segíti. A témavezető az Egyetemmel munkaviszonyban álló, lehetőleg minősített oktató. Egy oktató egy félévben legfeljebb az adott Kar jelen
szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseiben meghatározott számú szakdolgozat elkészítésében
működhet közre témavezetőként. Indokolt esetben az adott szakdolgozati téma szerint illetékes oktatási szervezeti egység vezetője külső szakembert is felkérhet témavezetőnek. A szakdolgozati konzultációval kapcsolatos részletes szabályokat a Karok – jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseikben – határozhatják meg.
(5) Amennyiben a témavezető a szakdolgozat benyújtását megelőzően a témavezetésről bármely
okból lemond, vagy a témavezetésre külső körülmény miatt nem képes /továbbiakban együtt: lemond/ és a konzultációs tevékenységet a hallgatóval a lemondása előtt már megkezdte, úgy az adott
szakdolgozati téma szerint illetékes oktatási szervezeti egység köteles a hallgató számára az adott
téma szempontjából megfelelő új témavezetőt ajánlani.
Amennyiben a lemondott témavezető a hallgatóval konzultációs tevékenységet még nem folytatott,
illetve a hallgató a felajánlott új témavezetővel nem kíván együtt dolgozni, és az adott téma szempontjából megfelelő témavezetőt nem tud választani az intézmény kínálatából, úgy köteles a témáját
az általános szabályok szerint megváltoztatni, illetve újra választani. Amennyiben a témavezető lemondása előtt a konzultációs tevékenységet már megkezdte, úgy a témabejelentés határidejének
számítása szempontjából a hallgató eredeti témabejelentésének időpontja az irányadó, függetlenül
attól, hogy esetlegesen új témabejelentésre kényszerül.
(6)82 A szakdolgozatot egy nyomtatott példányban, és elektronikus formában – a Neptun rendszeren
keresztül – is be kell nyújtani. A témavezetőt az illetékes kari szervezeti egység rendeli a hallgatóhoz
a Neptun rendszeren.
77 Módosította az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
78 Módosította az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
79 Módosította az ET 14/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
80 Módosította az ET 14/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
81 Módosította az ET 14/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
70
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(7)83 Szakdolgozat csak abban az esetben fogadható be érvényesen, amennyiben a benyújtott nyomtatott példány tartalmazza
a) a témavezető nyilatkozatát arról, hogy a szakdolgozat benyújtásra alkalmas, továbbá
b) a hallgató saját nyilatkozatát arról, hogy a szakdolgozat kizárólagosan saját szellemi terméke,
valamint elkészítéséhez csak az abban feltüntetett forrásokat, és csak a feltüntetett mértékben használta, továbbá a dolgozatot korábban más szakdolgozatként nem nyújtotta be.
(8)84 A szakdolgozatot a hallgató – pdf formátumban – a Neptun rendszerbe történő feltöltéssel
nyújtja be elektronikus formában. A szakdolgozat benyújtásának módját és határidejét, illetve a
szakdolgozat pontos tartalmi és formai követelményeit egyebekben az érintett Kar jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezései tartalmazzák.
(9) A benyújtott szakdolgozat értékelésére a téma szerint illetékes oktatási szervezeti egység vezetője
egy vagy több bírálót kér fel. Több bíráló felkérése esetén indokolt esetben az egyik bíráló azonos
lehet a témavezetővel. A bírálók véleményüket írásban juttatják el a Kar által kijelölt szervezeti egységhez, a védés időpontját legalább két héttel megelőzően. Az értékelés pontos meghatározásának
módját az érintett Kar jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezései tartalmazzák. Szakirányú
továbbképzésben a bíráló azonos lehet a témavezetővel.
(10) A szakdolgozat minősítése ötfokozatú rendszerben történik.
(11) Elégtelenre bírált szakdolgozat esetén a hallgató új szakdolgozatot köteles benyújtani.
(12) A szakdolgozat megvédésére a záróvizsga keretein belül kerül sor. A védés során a záróvizsga
bizottság meggyőződik a szakdolgozat szerzőségéről, a szakdolgozat témakörében való tájékozottságáról, valamint arról hogy a szakdolgozatban kifejtett nézeteit meg tudja-e védeni a hallgató.
(13) Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián fődíjat vagy első három helyezést nyert dolgozatot – ha az egyébként megfelel a szakdolgozatra előírt követelményeknek és az általános szabályok
szerint benyújtásra került – a záróvizsga bizottság bírálat nélkül jeles minősítéssel szakdolgozatként
elfogadhatja.
(14)85 Az elégtelennél jobb minősítésű szakdolgozat megőrzéséről az illetékes kari Könyvtár gondoskodik.
(15)86 A hallgató – indokolt esetben – legkésőbb a szakdolgozat benyújtásig írásban kérelmezheti a
szakdolgozat titkos kezelését. A titkosítási engedélyt a szakdolgozat nyomtatott példányához kell
fűzni, és a szakdolgozat elektronikus benyújtásakor a Neptun rendszeren is jelölni kell a titkosítási
kérelem benyújtását. A kérelem formai és tartalmi követelményeit, illetve a bírálati eljárást egyebekben a Kar – a jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseiben – határozza meg.
(16)87 A szakdolgozat a könyvtárban kutatási célból megtekinthető – kivéve, ha a hallgató kérelme
alapján titkosítva lett. A szakdolgozat a könyvtárból nem kölcsönözhető, arról elektronikus eszközzel
másolat nem készíthető.
A záróvizsga
41. § (1) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult
ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga az egyes szakok tanterveiben meghatározottak szerint
több részből állhat. A záróvizsga része a szakdolgozat megvédése. A záróvizsga követelményeit, és a
számon kérendő témaköröket (tételeket) a Karok honlapjain közzé kell tenni.
(2) Záróvizsgára az jelentkezhet, aki
a) végbizonyítvánnyal rendelkezik, és
b) szakdolgozatát érvényesen benyújtotta, továbbá
82 Módosította az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
83 Módosította az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
84 Módosította az ET 14/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
85 Módosította az ET 14/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
86 Módosította az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
87 Módosította az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
71
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
c) az Egyetem felé ki nem egyenlített fizetési kötelezettsége nem áll fenn.
(3) A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnésétől számított öt éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A hallgatói jogviszony megszűnésétől számított két év elteltével a záróvizsga letételét a képzés szerint illetékes Kar – jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseiben – feltételhez kötheti.
(4)88 A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell letenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja
van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai
tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az Egyetemmel vagy az Egyetem másik szakjának oktatója legyen. A
szakdolgozatvédéshez a záróvizsga bizottságba a jelölt vizsgájának idejére meg kell hívni a szakdolgozat bírálóját, illetve bírálóit is. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. Az azonos bizottság által egy
nap alatt záróvizsgáztatható személyek legmagasabb számáról a Karok jelen szabályzathoz fűzött
kiegészítő rendelkezéseikben rendelkezhetnek.
(5) A záróvizsga bizottságok elnökeit a Kari Tanács javaslatára a rektor az adott tanévre, állandó tagjait pedig a dékán bízza meg legfeljebb 3 tanév időtartamra.
(6) A záróvizsga záróvizsga-időszakonként legfeljebb egyszer kísérelhető meg. Elégtelennél jobb minősítésű záróvizsga eredménye nem módosítható.
(7) A záróvizsgára történő jelentkezés módját és határidejét, a számonkérendő témakörök (tételek)
közzétételének szabályait, továbbá a záróvizsga eredményének kiszámítási módját a Karok jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezései tartalmazzák.
Az oklevél
42. § (1) Az oklevél Magyarország címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születési nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat
és a szak, szakképzettség megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját, az oklevél által
tanúsított végzettségnek, szakképzettségnek a Magyar Képesítési Keretrendszer, valamint az Európai
Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását.
(2) Tartalmaznia kell továbbá az oklevélnek a képzés szerint illetékes Kar dékánjának, vagy illetékes
dékánhelyettesének sajátkezű aláírását, valamint a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének lenyomatát.
(3) Az oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, valamint a képzési és kimenetei követelményekben meghatározott – de alapképzésben legalább egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi
vagy középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex államilag elismert vagy azzal egyenértékű –
nyelvvizsga letétele. Az egyes szakok tantervei korlátozhatják, hogy mely nyelvből tett nyelvvizsga
fogadható el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve
az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi nyelvvizsgaként kell elfogadni.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakat – a záróvizsga kivételével – nem kell alkalmazni, ha a képzés nyelve
nem a magyar nyelv.
(5)89 Az oklevelet a kiállításához előírt nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától – amennyiben legkésőbb a záróvizsga időpontjában ez már bemutatásra került, úgy a záróvizsga napjától – számított
harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. A nyelvvizsgakövetelmények teljesítését igazoló okirat bemutatása esetén az oklevelet akkor is a záróvizsga szerinti tárgyévben kell kiállítani, ha a záróvizsga szerinti tárgyévből kevesebb, mint harminc nap van hátra.
(6) Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga bizonyítványt nem tudták bemutatni, úgy erről az érintett Kar igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, de tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét.
88
Módosította az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
89 Módosította az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
72
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(7) Az alapképzésben, osztatlan képzésben és a mesterképzésben szerzett oklevél mellé az Egyetem
oklevélmellékletet ad ki magyar és angol nyelven.
(8) A kitüntetéses oklevél kiállításának feltételeit a Karok határozhatják meg, a jelen szabályzathoz
fűzött kiegészítő rendelkezéseikben.
(9) Az oklevél minősítésének meghatározási módját az egyes szakok tantervei tartalmazzák.
(10)90 Az Egyetem az általa vagy jogelődje által kiállított oklevelet és oklevélmellékletet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai szerint érvénytelenné nyilváníthatja, ha bebizonyosodik, hogy az oklevelet jogellenesen szerezték meg. Az érvénytelennek nyilvánított oklevelet
az Egyetem bevonja és megsemmisíti.
(11)91 Az Egyetem az átadást követően elveszett, ellopott, megsemmisült oklevélről kérelemre a
törzslap alapján oklevélmásodlatot állít ki, amely tartalmazza a másodlati záradékot és a hitelesítést.
A másodlat nyilvántartásának rendje megegyezik az oklevél nyilvántartásának rendjével. Ugyanazon
oklevélről további másodlat kiállításakor úgy kell eljárni, mint az első másodlat kiadásakor.
(12)92 Az Egyetem hivatalból vagy kérelemre a hibásan kiállított oklevelet bevonja és megsemmisíti, a
törzslapon a hiba javítását átvezeti, és a javított törzslap alapján az oklevelet ismét kiállítja. Az így
kiállított oklevél tartalmazza a javítási záradékot és a hitelesítést. Amennyiben a változás érinti az
oklevélmelléklet tartalmát is, akkor az oklevélmellékletet is – a korábbi oklevélmelléklet bevonása és
megsemmisítése mellett – újra ki kell adni.
VII. rész
Az egyes hallgatói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések
Fogyatékossággal élő hallgatók
43. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató számára biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói
jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga
vagy annak egy része, illetve szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az
írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz – így különösen írógép, számítógép – alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli
beszámolóval történő felváltását.
(2) A fogyatékossággal élő hallgató a tanulmányok folytatásához szükséges kedvezményben kérelmére, az Esélyegyenlőségi Bizottság döntése alapján részesíthető.
(3)93 A kérelemhez csatolni kell a fogyatékosságot igazoló szakvéleményt, amelynek kiállítására
a) amennyiben a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú
tanulmányok ideje alatt is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai, illetve az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a fogyatékosság, sajátos nevelési igény a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények, illetve azok megyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei (valamint jogelődjeik közül a tanulási képességvizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, és az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok),
b) amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg, a rehabilitációs szakértői szerv, illetve annak jogelődei
jogosultak. Az előírt igazolás hiányában a kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. A fogyatékosságról szóló igazolásokat az Esélyegyenlőségi Bizottság hivatalból megküldi a Tanulmányi Osztály részére a Neptun rendszerben történő rögzítés céljából.
90 Beiktatta az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
91 Beiktatta az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
92 Beiktatta az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
93 Módosította az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
73
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(4) Amennyiben a hallgató fogyatékossága már a közoktatási tanulmányi során is fennállt, és erre
tekintettel kedvezményben részesült, úgy a kérelemhez csatolnia kell azoknak a közoktatási intézmény által kiállított dokumentumoknak – az intézmény által hitelesített – másolatát, melyek igazolják, hogy fogyatékossága a középfokú tanulmányai során fennállt és emiatt kedvezményben részesült.
(5) A fogyatékossággal élő hallgató kedvezmény igénybevételére vonatkozó kérelmét bármikor benyújthatja, azonban az Esélyegyenlőségi Bizottság eljárása nem halasztó hatályú a hallgató folyamatban lévő tanulmányi ügyei tekintetében. A megállapított kedvezmény visszamenőleges hatállyal nem
érvényesíthető.
(6) A fogyatékossággal élő hallgató számára az Esélyegyenlőségi Bizottság a vonatkozó jogszabályban
meghatározott kedvezményeket, illetve mentesítéseket adhatja meg azzal, hogy a mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet az
oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez.
(7) Az Esélyegyenlőségi Bizottság a kedvezmények és mentesítések tekintetében nincs kötve a hallgató kérelmében foglaltakhoz, így a vonatkozó jogszabályi előírások keretei között, a benyújtott szakvélemények, és az ügy összes körülményének vizsgálata alapján a kérelemben foglaltaktól eltérő kedvezmények vagy mentesítésekröl is dönthet.
(8)94 A fogyatékossággal élő hallgatók segítését intézményi és kari részről esélyegyenlőségi koordinátor segíti, aki felsőfokú végzettséggel, valamint fogyatékosügyi kompetenciákkal vagy fogyatékosügyi
szakmai gyakorlattal rendelkezik.
Külföldi részképzésben résztvevő hallgatók
44. §95 (1) A nemzetközi vagy intézményi megállapodások alapján külföldi részképzésen résztvevő
hallgatókra (a továbbiakban: külföldi részképzés) – ha a képzés szerint illetékes Kar jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseiben másként nem rendelkezik – a jelen szabályzat rendelkezéseit a
jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A nem az Egyetem által kezelt, illetve pályáztatott nemzetközi mobilitási program alapján folyó
külföldi részképzésre a jelen fejezet rendelkezései csak akkor alkalmazhatók, amennyiben a hallgató a
külföldi részképzésben való részvételéről legkésőbb annak megkezdéséig írásban tájékoztatta a külügyekkel foglalkozó illetékes kari szervezeti egységet.
45. § (1)96 Az Egyetemen keresztül pályáztatott nemzetközi mobilitás ösztöndíjra (különösen Erasmus, CEEPUS stb.) a hallgatók a pályázati kiírásban, – illetve a hallgató képzése szerint illetékes Kar
jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseiben – meghatározott feltételekkel pályázhatnak.
(2) A pályázati felhívást a hallgató képzése szerint illetékes Kar teszi közzé.
(3) A pályázat benyújtásának helyét, módját, és határidejét a pályázati felhívás tartalmazza.
46. §97 Az Egyetem által kezelt nemzetközi mobilitási programokban (különösen Erasmus, CEEPUS)
résztvevő hallgatók adatait félévenként október 15., illetve március 15. napjáig az illetékes kari szervezeti egység hivatalból viszi fel a Neptun mobilitási felületére.
47. §98 (1) Az Erasmus, CEEPUS ösztöndíjat elnyert hallgatónak a külföldi részképzés időtartamára is
aktív félévre kell bejelentkezni – legalább egy – az Egyetemen folytatott képzésben. A külföldi részképzésben való részvétel nem zárja ki, hogy a hallgató aktív tanulmányi félévében a hazai képzésében
is vegyen fel tárgyakat, amennyiben ezeket az általános szabályok szerint teljesíteni tudja.
94 Beiktatta az ET 2015/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
95 Módosította az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
96 Módosította az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
97 Módosította az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
98 Módosította az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
74
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Külföldi részképzésére tekintettel a hallgató az általános szabályok szerint jogosult kedvezményes
tanrendet igényelni.
(2) Az Erasmus, CEEPUS ösztöndíjat elnyert hallgató külföldi részképzése idején köteles félévente
legalább 15 kreditet teljesíteni, beleértve a külföldi részképzésből a hazai képzésben ugyanazon tanulmányi félévre elismert krediteket is.
48. §99 (1) A nemzetközi mobilitási ösztöndíjpályázat meghirdetésekor közzétehető, az intézményközi
megállapodáson alapuló nemzetközi kettős/többes vagy közös képzések esetén pedig a megelőző
tanulmányi félév szorgalmi időszakának utolsó napjáig közzéteendő azon tantárgyak listája, amelyek
a külföldi partnerintézményekben történő felvételük esetén – a Kreditátviteli Bizottság előzetes állásfoglalása alapján – beszámíthatók a hallgató képzésébe.
(2) Olyan külföldi felsőoktatási intézményben meghirdetett tantárgyak tekintetében, amelyek az (1)
bekezdés értelmében nem minősülnek automatikusan elismerendőnek, a hallgató tavaszi félévben
április 15-ig, őszi félévben pedig november 15-ig kérheti a KÁB előzetes állásfoglalását. A KÁB előzetes pozitív állásfoglalása esetén a kreditátviteli eljárás az általános szabályok szerint mellőzhető.
(3) Az Erasmus, CEEPUS ösztöndíjat elnyert hallgató esetén a külügyekkel foglalkozó illetékes kari
szervezeti egység – szükség esetén a hallgatóval történt egyeztetés után – a mobilitási programban
kötött tanulmányi szerződés (learning agreement) alapján hivatalból kezdeményezi az előzetes kreditátviteli eljárást április 15., illetve november 15. napjáig. A tanulmányi szerződés csak olyan tantárgyak vonatkozásában hagyható jóvá, amelyek a KÁB előzetes eljárása alapján a hallgató tanulmányaiba beszámíthatók.
A KÁB kivételesen jóváhagyhatja olyan tantárgy beszámítását is, amely a hallgató hazai képzésének
tantervében szereplő egyetlen kötelező, kötelezően választható, illetve szabadon választható tárgynak sem feleltethető meg, két kredit értékű szabadon választható tárgyként.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben nem szabályozott esetekben, a külföldi részképzésben vendéghallgatóként
teljesített tárgyak hazai képzésre való elismertetése a kreditátvitel általános szabályai szerint történhet.
49. §100 (1) A hallgató külföldi részképzésben töltött tanulmányi félévét a Tanulmányi Osztály a külföldi részképzésben teljesített tantárgyakról szóló kreditigazolás benyújtását követően a legrövidebb
időn belül, de legkésőbb a következő tanulmányi félév október 15., illetve március 15. napjáig zárja
le.
(2) A hallgató a külföldi részképzés keretében külföldön teljesített, automatikus elismerés alá eső,
vagy a KÁB előzetes kreditátviteli döntése alapján beszámítható tárgyainak teljesítéséről szóló kreditigazolást köteles a hazaérkezését követően a lehető leggyorsabban eljuttatni
a) Erasmus, CEEPUS mobilitási program vonatkozásában a külügyekkel foglalkozó illetékes kari
szervezeti egység,
b) egyéb külföldi részképzés vonatkozásában a Kar által kijelölt szervezeti egység részére.
(3) Amennyiben a kreditigazolás nem kerül benyújtásra október 10., illetve március 10. napjáig, úgy
az automatikus elismerés alá eső vagy a KÁB előzetes kreditátviteli döntése alapján beszámítható
tantárgyak is csak a hallgató következő aktív félévére lesznek elismerhetők.
50. §101 (1) A külföldi részképzésben teljesített olyan tantárgyat, amely a kreditátvitel szabályai, illetve
a Kreditátviteli Bizottság előzetes állásfoglalása vagy egyedi határozata alapján megfelel a hallgató
hazai képzésének tantervében szereplő valamely kötelező, kötelezően választható, illetve szabadon
választható tárgynak – amelyet tanulmányi során a hallgató még nem teljesített – a hallgató hazai
képzésének tanterve szerinti tárgynévvel és kreditértékkel kell elfogadni.
99 Módosította az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
100 Módosította az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
101 Módosította az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
75
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(2) A külföldi részképzésben teljesített olyan tantárgyat, amely a hallgató hazai képzésének tantervében szereplő egyetlen kötelező, kötelezően választható, illetve szabadon választható tárgynak sem
feleltethető meg, szabadon választható tárgyként kell elismerni, és a Neptun rendszerben technikai
tárgynév alkalmazásával rögzíteni.
Szabadon választható tárgyként a jelen szabályok alkalmazásával az adott tanulmányi félévben legfeljebb harminc kredit eléréséig ismerhetők el tantárgyak.
A jelen szabály alapján elismert tantárgyak eredeti nevét a Neptun rendszerben kell rögzíteni.
(3) A hallgató által már teljesített tantárgyat külföldi teljesítés alapján elismerni nem lehet.
(4) A külföldi részképzésben teljesített, és elismert tantárgy minősítése tekintetében kétség esetén a
Kreditátviteli Bizottság dönt.
51. § (1) A hallgató a részképzést követő félévben akkor is bejelentkezhet aktív félévre, ha a külföldi
részképzésben töltött féléve – a jelen szabályzat rendelkezései szerint – még nem került lezárásra.
(2) Amennyiben a hallgató olyan tantárgyat kíván felvenni, amelynek valamely, az előző – külföldi
részképzésben töltött – félévben teljesítendő tantárgy előfeltételét képezi, de előző féléve – a jelen
szabályzat rendelkezései szerint – még nincs lezárva, úgy a ráépülő tantárgy felvételét akkor kérheti a
Tanulmányi Osztálytól, amennyiben
a) az előfeltételt képező tárgyra nézve a Kreditátviteli Bizottság előzetes pozitív állásfoglalásával
rendelkezik, és
b) ezt még az újabb félév tárgyfelvételi időszaka előtt megküldi a Tanulmányi Osztálynak, írásban kérve egyúttal az előfeltétel tárgynak a külföldi részképzés félévére való felvételét, valamint a ráépülő tárgynak a következő félévre való felvételét.
(3) Amennyiben az előfeltételnek minősülő tantárgynak a külföldi részképzés félévére vonatkozó
elismerése nem történik meg a külföldi részképzés félévének jelen szabályzat szerinti határidőben
történő lezárásáig, úgy a Tanulmányi Osztály mind az előfeltételt képező tárgyat, mind a ráépülő
tárgyat törli.
A külföldi partnerintézménnyel együttműködésben megvalósuló kettős vagy közös képzésben
résztvevő hallgatók
51/A. §102 (1) A külföldi partnerintézménnyel együttműködésben megvalósuló kettős vagy közös képzésben résztvevő hallgatókra a jelen szabályzat rendelkezéseit a jelen §-ban foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2) Külföldi partnerintézménnyel együttműködésben megvalósuló kettős vagy közös képzésnek csak
az a képzés minősül, amelynek a felvételi meghirdetésében ez kifejezetten szerepel. A jelen §-ban
foglalt szabályok alkalmazását nem alapozza meg önmagában a külföldi felsőoktatási intézményben
folytatott vendéghallgatás.
(3) A külföldi partnerintézménnyel együttműködésben megvalósuló kettős vagy közös képzésben
részt vevő hallgatók esetén az átvétel szabályai – a határidőre vonatkozó szabályok kivételével – a
nem ilyen képzésben résztvevő hallgatókra irányadó szabályoktól eltérő módon is szabályozhatók –
az illetékes Kar jelen szabályzathoz fűzött kari kiegészítő rendelkezéseiben.
(4) A külföldi partnerintézménnyel együttműködésben megvalósuló kettős vagy közös képzésben
részt vevő hallgatók esetén a vizsgák helyszíne lehet a képzés megvalósításában együttműködő külföldi felsőoktatási intézmény hivatalos helyisége is.
(5) A külföldi partnerintézménnyel együttműködésben megvalósuló közös képzésben a végbizonyítvány megszerzésének feltétele, hogy a hallgató legalább 30 kreditet a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen teljesítsen. A kettős képzésre az általános szabályok az irányadók.
(6)103 A külföldi partnerintézménnyel együttműködésben megvalósuló kettős vagy közös képzésben
részt vevő hallgatók jogosultak minden együttműködő intézményben ugyanazt a művet szakdolgozatként benyújtani.
102 Beiktatta az ET 2032/2015.10.30. sz. határozata.
76
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
VIII. rész
Értelmező rendelkezések
52. §104 Amennyiben egy ötfokozatú minősítést több részminősítés átlagából kell megállapítani, úgy
az átlageredmény egész számra kerekítése az alábbiak szerint történik:
1,50 alatt – elégtelen (1)
1,50-2,49 – elégséges (2)
2,50-3,49 – közepes (3)
3,50-4,49 – jó (4)
4,50-5,00 – jeles (5)
IX. rész
Átmeneti és záró rendelkezések
53. § (1) Jelen szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel – a tanulmányaikat a 2012/2013. tanévben – majd azt követően –
megkezdő hallgatókra felmenő rendszerben kell alkalmazni. Jelen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi Tanulmányi és Vizsgaszabályzata
azzal, hogy rendelkezéseit a jelen szabályzatban foglaltak szerinti esetekben mégis alkalmazni kell.
(2) A jelen szabályzat tanulmányi kérdéseket nem érintő eljárási szabályai a képzés megkezdésének
időpontjától függetlenül valamennyi hallgatóra nézve hatályba lépnek.
(3) A jelen szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a hallgatókra is, akik hallgatói jogviszonyukat az (1) bekezdésben megjelölt időpontot megelőzően létesítették, azonban átvétel, szakváltás,
tagozatváltás folytán – saját kérelmükre – eltérő képzésben folytatják tanulmányaikat.
(4) Azokra a hallgatókra, akik fennálló hallgatói jogviszonyuk mellett új felvételi eljárás keretében, új
képzésben kezdik meg tanulmányaikat az intézményben, a különböző képzések vonatkozásában az
adott képzés megkezdésének időpontjában irányadó szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5)105
(6) A tanulmányaikat 2006/2007. tanév I. félévében vagy azt követően, de a 2012/2013. tanév I. félévét megelőzően megkezdő hallgatókra a 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett Tanulmányi és
Vizsgaszabályzat rendelkezései az irányadók azzal, hogy amennyiben annak rendelkezései, vagy az
ahhoz fűzött kari kiegészítő rendelkezések – különösen a tanulmányi okból történő elbocsátás tekintetében – kedvezőtlenebb rendelkezést tartalmaznak, mint a hallgató tanulmányainak megkezdésekor hatályos Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, úgy a hallgatóval szemben ezek a rendelkezések nem
alkalmazhatók, és a tanulmányai megkezdésekor hatályos szabályokat kell rá alkalmazni.
(7)106
(8)107 A jelen szabályzat 42. § (2) bekezdésében foglalt – az oklevelek aláírására vonatkozó – szabályokat a jelen szabályzat hatálybalépését követően kiállított minden oklevél tekintetében alkalmazni
kell.
(9)108
(10)109 Azok a volt hallgatók, akik 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg tanulmányaikat, és oklevélszerzés nélkül végbizonyítványt szereztek 2018. szeptember 1. napjáig tehetnek záróvizsgát.
(11)110
54. §111
103 Módosította az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
104 Módosította az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
105 Hatályon kívül helyezte az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályon kívül 2018. 08. 15. napjától.
106 Hatályon kívül helyezte az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályon kívül 2018. 08. 15. napjától.
107 Módosította az ET 14/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
108 Hatályon kívül helyezte az ET 40/2018.07.20. sz. határozata. Hatályon kívül 2018. 08. 15. napjától.
109 Módosította az ET 44/2016.06.10. sz. határozata.
110 Hatályon kívül helyezte az ET 14/2017.04.07 sz. határozata. Hatálytalan 2017.08.15. napjától.
77
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
XVII.3. A DOKTORI KÉPZÉS ÉS A DOKTORI (Ph.D.) FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa, az Egyetem Statútumával összhangban, a színvonalas felsőoktatás hatékony biztosítása érdekében az alábbi szabályt
alkotja.
I. Fejezet
Általános rendelkezések
A doktori (Ph.D.) fokozatról általában
1. § (1) A doktori képzés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Hittudományi Doktori Iskolájában a Katolikus Egyház vonatkozó jogszabályai, valamint a Hittudományi Karnak és az egyházilag karként minősülő Kánonjogi Posztgraduális Intézetnek (a továbbiakban Kánonjogi Intézet) az Apostoli
Szentszék által jóváhagyott szabályzatai és az Egyetem Nagykancellárja által jóváhagyott belső szabályai szerint történik. E szabályokkal a jelen szabályzat előírásai a szent tudományok terén való doktori
képzés és fokozatszerzés tekintetében semmiben sem ellenkezhetnek. Mivel az Egyetem különféle
kiegészítő szabályzatai nem érvényesek sem a Hittudományi Karra, sem a Kánonjogi Intézetre, így az
alábbiakban a Hittudományi Doktori Tanácsra, ill. a Hittudományi Doktori Iskolára (annak programjaira) tett utalások a Hittudományi Kar, illetve a Kánonjogi Intézet belső szabályzatára és szabályaira tett
utalásnak minősülnek. Amennyiben azok egyes, itt szereplő kérdésekben, nem intézkednek, a joghézag kitöltése az Egyetem általános szabályzatának megfelelő alkalmazásával történik.
(2) Az Egyetem doktori képzést a jelen szabályzat 2. sz. mellékletében foglalt doktori iskolákban folytat, és a jelen szabályzat 1. sz. mellékletében foglalt tudományágakban ítél oda doktori fokozatot. A
Teológiai és Kánonjogi Doktori Program és az egyházi fokozatszerzés csakis a megfelelő hatályos katolikus egyházjogi előírások szerint történhet. Ez utóbbi tudományok területén szerzett egyházi doktori fokozat PhD-ként való elismeréséhez szükséges a doktori iskola Oktatási Hivatal általi engedélyezettsége is. Nem lehet azonban e tudományterületeken PhD fokozatot szerezni anélkül, hogy a jelölt
egyszersmind ne szerezné meg a megfelelő egyházi tudományos fokozatot is.
(3) Az Egyetem jelen szabályzat szerinti doktori iskoláinak működését – a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság támogató véleményének beszerzését követően – az Oktatási Hivatal, a hatályos
magyar jogszabályok rendelkezései szerint engedélyezte, így az Egyetem a doktori képzés sikeres
befejezését követően a legmagasabb egyetemi végzettségként PhD (továbbiakban: doktori) fokozatot
ítélhet oda a doktorandusz hallgatónak.
(4) A doktori képzés a tudományterület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni
vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység, amely képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. Doktori képzésben legalább kettőszáznegyven kreditet kell szerezni, nyolc félév képzési idő alatt. A doktori képzés során, a negyedik
félév végén, a képzés képzési és kutatási szakaszának lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri, értékeli a tanulmányi,
kutatási előmenetelt.
(5) A doktori fokozat meghatározott tudományágon belül választott doktori téma magas színvonalú
ismeretét, új tudományos eredményekkel gazdagító művelését és az önálló kutatómunkára való alkalmasságot tanúsítja.
(6) A jelen Szabályzatban nem szabályozott kérdésekről a Tudományterületi/Tudományági Doktori
Szabályzatok rendelkeznek.
(7) Jelen szabályzat alkalmazásában az Egyetemi Tanács megnevezés a nemzeti felsőoktatásról
szóló 2011. CCIV. törvényben szenátusként nevesített testületet jelöli, összhangban a Pázmány
Péter Katolikus Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezéseivel.
111 Hatályon kívül helyezte az ET 1141/2014.06.11. sz. határozata. Hatálytalan a 2014/2015. tanévtől.
78
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
II. Fejezet
A doktori képzés szervezeti keretei
A doktori iskola
2. § (1) Doktori képzés kizárólag a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően létesített és
az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett doktori iskola keretein belül folytatható.
(2) Tudományáganként – a multidiszciplináris területen működő doktori iskolák kivételével – csak egy
doktori iskola működhet.
(3) A doktori iskola létesítését – az Egyetemi Tanács ilyen tartalmú döntése alapján – a rektor jogosult
kezdeményezni az Oktatási Hivatalnál. A létesítési dokumentumokat a létesítendő doktori iskola
törzstagjai, illetve a tudományterületi/tudományági doktori tanács készíti elő, és az Egyetemi Doktori
Tanács előzetes véleményének kikérése után a rektor terjeszti döntésre az Egyetemi Tanács elé.
(4) A doktori iskola működtetése során az Egyetem – a jogszabályi követelményeken túl – figyelembe
veszi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság ajánlásaiban és útmutatóiban megfogalmazott
szakmai követelményeket is.
(5)112 A doktori iskola törzstagjai azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket
– a doktori iskola vezetőjének javaslatára – a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács
alkalmasnak tart az oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására. A doktori iskola törzstagjait
az Egyetem Doktori Tanácsa hagyja jóvá. Minden doktori iskolának legalább hét törzstaggal kell
rendelkeznie, akik az adott tudományágban, illetve a doktori iskola létesítési dokumentumában
megnevezett kutatási területen tudományos fokozattal bírnak. A legalább három tudományágban
működő (multidiszciplináris) doktori iskolában tudományáganként legalább három törzstagnak kell
lennie – a neveléstudományi területen működő doktori iskolákban a tanárképzéshez kapcsolódó
diszciplináris területről is lehet törzstag – akik többsége egyetemi tanár, és kutatási tevékenységüket
az adott tudományágban fejtik ki. A két tudományágban működő (interdiszciplináris) doktori
iskolában legalább tizenegy törzstagnak kell lennie, tudományáganként legalább négy törzstag – a
neveléstudományi területen működő doktori iskolákban a tanárképzéshez kapcsolódó diszciplináris
területről is lehet törzstag – akik többsége egyetemi tanár, és kutatási tevékenységüket az adott
tudományágban fejtik ki. A törzstagok több mint fele az Egyetemmel teljes munkaidős
munkaviszonyban foglalkoztatott egyetemi tanár, vagy szerződés alapján teljes munkaidejű – Magyar
Tudományos Akadémia doktora címmel rendelkező – tudományos tanácsadó, kutatóprofesszor,
valamint az Egyetemen aktív kutatótevékenységet folytató professor emeritus. Az említett
feltételeknek megfelelő tudományos tanácsadók vagy kutatóprofesszorok közül legfeljebb két tag
vehető figyelembe minimális törzstagi létszámon belül. Az emeritus professorok száma a minimális
hét törzstagon belül legfeljebb egy lehet, a legalább három tudományágban működő
(multidiszciplináris) doktori iskolában tudományáganként legfeljebb egy professor emeritus vehető
figyelembe. A törzstag tudományos tevékenysége releváns és integráns részét kell hogy képezze a
doktori iskola oktatási és kutatási programjának. Témavezetésének – melynek már legalább egy PhDfokozatszerzéssel végződött témavezetést szükséges tartalmaznia – folyamatosnak kell lennie, és
rendelkeznie kell aktuális doktori témakiírással. Tudományos tevékenységének és saját kutatási
eredményei közzétételének szintén folyamatosnak kell lennie, amely tevékenység a Magyar
Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázisában szereplő alkotások alapján vizsgálandó.
(6) A doktori iskolában a törzstagokon túl, témavezetők és oktatók is tevékenykedhetnek.
a) A témavezető, az a tudományos fokozattal rendelkező oktató, illetve kutató, akinek
témahirdetését a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács jóváhagyta, és aki – ennek
alapján – felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktoranduszok tanulmányait, kutatási
munkáját, illetve fokozatszerzésre való felkészülését. A témavezetők személyét az Egyetem
Doktori Tanácsa hagyja jóvá.
b) Az oktató tevékenysége a doktori iskola programjába illeszkedő kötelező és szabadon
választott kurzusok, valamint a tudományos szakszemináriumok megtartására terjed ki;
112 Módosította az ET 12/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
79
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
személyét a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács hagyja jóvá, fenntartva az
Egyetem Szervezeti- és Működési Szabályzatában rögzített előírásokat.
(7) A doktori iskola egy vagy több, az adott tudományághoz tartozó téma anyagát tartalmazhatja. Ha
ezen témák az iskolán belül önálló címmel és vezetővel jelennek meg, úgy azok a doktori iskola programjai.
(8) A doktori iskolában – önálló feladattal – programvezetők és témavezetők tevékenykednek.
a) A programvezető feladatai:
– a doktori téma meghirdetése,
– doktoranduszok tanulmányi és kutatási tevékenységéhez szükséges infrastrukturális és
szakmai feltételek biztosítása,
– a szervezett képzésben részt vevő doktoranduszok egyéni képzési tervének, kutatási témájának jóváhagyása, a képzési tervek és kutatási témák koordinálása, a témavezetők tevékenységének felügyelete,
– a program költségvetésével való gazdálkodás,
– a témavezető melletti konzulens kijelölése.
b) A témavezető feladatai:
– javaslatot tesz a doktorandusz egyéni képzési és kutatási tervére, és felelős annak színvonaláért, valamint ellenőrzi annak végrehajtását,
– felelősen irányítja és segíti a doktorandusz tanulmányait és kutatási munkáját, fokozatszerzésre való felkészülését,
– segíti a doktoranduszt tudományos közlemények írásában, a doktori értekezés elkészítésében, támogatja a külföldi ösztöndíjak elnyerésében,
c) Multidiszciplináris-témában a témavezető mellett egy másik diszciplínában jártas konzulens is kijelölhető, akinek a személyét a Doktori Iskola Tanácsa a programvezető javaslatára
hagy jóvá.
(9) Egy doktorandusznak egyidejűleg két témavezetője is lehet, amennyiben azt a doktori tanács jóváhagyja.
A doktori képzés szervezeti felépítése
A Doktori Tanácsok
3. § (1) A doktori képzés szervezése az egyetemi és a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanácsok, a Doktori Iskola Tanácsa és a doktori iskola vezetőjének feladata. A tanulmányok adminisztratív
ügyeit a dékáni hivatalok, a doktori iskolák és a doktori tanácsok munkatársai intézik.
(2) A doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére az Egyetemi Tanács létrehozza az Egyetem Doktori Tanácsát. A tudományterületi/tudományági doktori képzés tekintetében az adott tudományterületen/tudományágban döntéshozatali jogosultsággal rendelkezik, különösen a képzés programjának jóváhagyása és a képzésre való felvétel tekintetben. A Tudományterületi/Tudományági
Doktori Tanács vizsgálja a doktorandusz esetében a szakmai, törvényi és a doktori szabályzatokban
foglalt követelmények teljesülését; a doktori fokozatot azonban a Tudományterületi/Tudományági
Doktori Tanács javaslata és az általa rendelkezésre bocsátott dokumentáció alapján az Egyetem Doktori Tanácsa ítéli oda.
(3) A doktori tanácsok valamennyi szavazati joggal rendelkező tagjának doktori fokozattal kell rendelkeznie. A Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanácsnak tanácskozási joggal tagja a kompetenciájába tartozó doktori iskolák titkára, amennyiben doktori fokozattal (tudományos minősítéssel)
rendelkezik. A tanács tagjainak egyharmada olyan személy, aki az Egyetemnek nem teljes munkaidős
főfoglalkozású oktatója. A Doktori Tanácsnak tanácskozási jogú tagja a doktori képzésben résztvevő,
aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók által, az önmaguk közül választott egy képviselő. A
képviseleti megbízatás két évre szól.
(4) Az Egyetem feladatai körében együttműködhet más felsőoktatási-, továbbá tudományos kutató-,
valamint gazdálkodó szervezetekkel.
80
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Az együttműködés feltételrendszerét szerződésben állapítják meg. Ellenkező kikötés hiányában az
együttműködőnek az általa ellátott tevékenységrészért járó állami támogatás összegét át kell engedni.
(5) Amennyiben az Egyetem a doktori képzésben, illetve a doktori fokozat elbírálásában együttműködik más felsőoktatási intézményekkel, tudományos kutatóintézetekkel és kutatóhelyekkel, a Doktori
Tanács munkájában e szervek szakmai képviselői is részt vehetnek. Ennek módjára az együttműködési szerződés az irányadó.
Az Egyetem Doktori Tanácsa
4. § (1) Az Egyetem Doktori Tanácsának elnökét, helyettesét és tagjait – a nem megbízatásuknál fogva tagok vonatkozásában az Egyetemi Tanács véleményét kikérve – a rektor bízza meg, a Nagykancellár előzetes jóváhagyásával.
(2)113 Az Egyetem Doktori Tanácsa létszáma legfeljebb 18 fő. Tagja, megbízatásánál fogva, valamennyi
kar doktori tanácsának elnöke, a doktori iskolák vezetői és a doktori ügyekkel megbízott rektorhelyettes (ha tudományos fokozattal rendelkezik). A bizottság többi tagját a 5. § (4) figyelembe vételével kell megbízni. A megbízatás időtartamára alkalmazni kell a 5. § (6)-ban foglaltakat.
(3) Az Egyetem Doktori Tanácsa jogosult a doktorképzés és fokozatszerzés kérdéseiben való állásfoglalásra, biztosítva, hogy az Egyetemen folyó doktorképzés követelményeinek a színvonala egységes
legyen. Egy-egy megbízott tagján keresztül rendszeresen figyelemmel kísérheti a karok doktori tanácsának működését.
(4) Az Egyetem Doktori Tanácsa
a) az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített módon az Egyetemi Tanács
határozatával jön létre,
b) a Doktori Iskolák javaslatára kijelöli a doktori felvételi bizottság tagjait,
c) a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanácsok javaslatára jóváhagyja a Doktori Iskolák törzstagjainak, témavezetőinek és a Doktori Iskola oktatóinak személyét,
d) a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanácsok javaslatára dönt az egyéni felkészülés alapján való doktori fokozatszerzési eljárás megindítására irányuló kérelmekről,
e) a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanácsok javaslatára dönt a fokozatszerzési eljárások indításáról, a felmentésekről, a doktori fokozat odaítéléséről,
f) a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanácsok javaslatára kijelöli a bírálóbizottság
tagjait és a hivatalos bírálókat, létrehozza a komplex vizsga vizsgabiztosságát,
g) állást foglal a jogszabály vagy belső szabályzat megsértése miatt a rektornak benyújtott
fellebbezések ügyében,
h) állást foglal a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanácsok által kezdeményezett kitüntetéses doktorrá avatási javaslatokról,
i) felmentést adhat – a kompetens Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács véleményét kikérve – a pályázó kérelmére a szervezett képzésben vagy a képzés egy részében
(egy vagy több félév) a tantervi kötelezettségek alól,
j) a Kari Tanács előterjesztése alapján javaslatot tesz az Egyetemi Tanácsnak a tiszteletbeli
(Dr. h.c.) címek adományozására, amely csakis külföldi, a tudományterületén kiemelkedő
tevékenységet folytató intézményben működő (vagy ott emeritált), tudományterületén
nemzetközileg releváns tudományos munkát végző személy számára adható,
k) szétosztja a tudományterületek, ill. tudományágak között az Egyetemre jutó állami doktori ösztöndíjakat,
l) dönt a doktori képzés támogatása céljából az Egyetem rendelkezésére bocsátott anyagi
eszközök felosztásáról,
m) ellenőrzi a Doktori Szabályzat végrehajtását,
n) jóváhagyja a Doktori Iskolák működési szabályzatát és Képzési Tervét,
113
Módosította az ET 51/2016.09.26. sz. határozata.
81
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
o) jóváhagyja a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanácsok által kezdeményezett
Doktori Iskola létesítésére, illetve működő doktori iskolákra vonatkozó, szervezeti és személyi javaslatokat. E javaslatokat – szükség esetén – a rektor a Fenntartó jóváhagyását
követően terjeszti elő a MAB-nak jóváhagyásra.
(5) Az Egyetem Doktori Tanácsa szükség szerint, de legalább háromhavonta ülésezik. Az Egyetem
Doktori Tanácsa akkor határozatképes, ha tagjainak legalább fele részt vesz a döntésben. Személyi
vonatkozású döntéseit titkos igen/nem szavazással, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség
esetén az elnök dönt. Egyéb állásfoglalást ugyanilyen feltételekkel, de nyílt szavazással alakít ki. Az
Egyetem Doktori Tanácsa döntésének indoklása nyilvános, amelyet az Egyetemen közzé kell tenni. Az
Egyetem Doktori Tanácsa üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
(6) Az Egyetem Doktori Tanácsának minden jogkörét – az (4) l-n pontokban foglaltak kivételével – a
Hittudományi Kar és a Kánonjogi Intézet vonatkozásában a Hittudományi Doktori Tanács gyakorolja,
a Katolikus Egyház vonatkozó jogszabályai szerint, az Apostoli Szentszék által jóváhagyott Statútumok
és az azokra épülő belső szabályok alapján.
A Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács
5. § (1) A Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács elnökét és helyettesét a rektor, tagjait a
kar dékánja – a kari tanács véleményét kikérve – bízza meg. A Hittudományi Kar és a Kánonjogi Intézet esetében a Doktori Tanács elnökét és helyettesét a Kari Tanács bízza meg. A Doktori Tanács tudományos kérdésekben független testület.
(2) A Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács létszáma legalább hat fő. Összetételében biztosítani kell, hogy a tudományterület vagy tudományág képzési területét meghatározó valamennyi
tudományszak, illetve akkreditált Doktori Iskola képviseletet kapjon. A Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanácsának tanácskozási jogú tagjai is lehetnek.
(3) A Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács valamennyi tagjának doktori fokozattal kell
rendelkeznie. Tagjainak többségét az adott tudományterületen vagy tudományágban kompetens Kar
egyetemi tanárai alkotják; a Tanácsnak tagja a Doktori Iskola vezetője.
(4) A Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács tagjainak legalább 1/3-a az Egyetemmel munkaviszonyban nem álló, doktori fokozattal rendelkező személy.
(5) A Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács elnöke az adott tudományterületen, vagy tudományágban kompetens Kar magas tudományos elismertségű egyetemi tanára, általában az akkreditált Doktori Iskola vezetője.
(6) A Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács elnökének és tagjainak megbízatása három
évre szól, és többször is megismételhető.
(7) A Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács
a) jóváhagyja a doktori képzés meghirdetését,
b) dönt a doktori képzésbe történő felvételről, illete átvételről, és az Egyetemi Doktori Tanács
által leosztott állami, valamint egyéb doktori ösztöndíjak odaítéléséről, valamint a doktoranduszok hallgatói jogviszony szünetelési kérelmeinek ügyében.
c) dönt a doktori képzés támogatása céljából a tudományterület vagy tudományág szerint illetékes kar rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök felosztásáról,
d) jóváhagyja az egyéni képzésben részt vevők egyéni felkészülési tervét,
e) javaslatot tesz az Egyetem Doktori Tanácsa felé a szervezett képzés esetében egy vagy
több félév teljesítése alóli felmentési kérelem elfogadására vagy elutasítására,
f) dönt a doktoranduszok kreditátviteli ügyeiben,
g) megszabja, hogy külföldi állampolgárok milyen feltételekkel vehetnek részt a doktori képzésben,
h) javasolja az Egyetem Doktori Tanácsának a Doktori Iskolák alapításának és megszüntetésének kezdeményezését,
i) jóváhagyja a meghirdetett doktori témákat és javaslatot tesz a témavezetők személyére,
j) a Doktori Iskola vezetőjének előterjesztésére dönt az abszolutóriumok kiállításáról,
82
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
k) figyelemmel kíséri a karon folyó doktorképzést, és szükség esetén szervezeti és személyi
változásokat kezdeményez,
l) elbírálja a doktori iskola javaslatait a doktori képzésbe felvettek hallgatói jogállásának egyoldalú megszüntetéséről, ha a hallgató második alkalommal sem teljesíti a félévre előírt
követelményeket (2 érvénytelen félév),
m) javaslatot tesz az Egyetem Doktori Tanácsa felé a doktori fokozatszerzési eljárás indítására
(beleértve az idegen nyelvű eljárás engedélyezését is), valamint az egyéni felkészülés alapján történő doktori fokozatszerzési eljárásra való jelentkezés elfogadására vagy elutasítására,
n) javaslatot tesz az Egyetem Doktori Tanácsa felé a komplex vizsga vizsgabizottságának tagjaira,
o) javaslatot tesz az Egyetem Doktori Tanácsa felé a bíráló bizottság tagjaira és a hivatalos bírálók személyére,
p) javaslatot tesz – kérelemre – kitüntetéses doktorrá avatásra,
q) javasolja az oktatási szervezeti egységek kezdeményezése alapján – a Kari Tanácsnak a tiszteletbeli doktori (Dr.h.c.) cím adományozására.
r) jóváhagyja a Doktori Iskola Minőségbiztosítási Tervét, és annak megfelelően folyamatosan
figyelemmel kíséri a doktori iskola működésének minőségbiztosítását.
(8) A Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább
fele részt vesz a döntésben. Személyi vonatkozású döntéseit titkos igen/nem szavazással, egyszerű
többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetében az elnök dönt. Egyéb állásfoglalást ugyanilyen feltételekkel, de nyílt szavazással alakít ki. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az elnök hitelesít. A Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács döntésének indoklása nyilvános, azt az Egyetemen közzé kell tenni. A Hittudományi Doktori Tanács, az ősi Teológiai Kar emberemlékezetet meghaladó jogszokása alapján, zárt ülésen hozza meg döntéseit. A Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács üléseire meg kell hívni az Egyetem Doktori Tanácsának képviselőjét. Ez a rendelkezés nem
terjed ki a Hittudományi Doktori Tanács üléseire.
(9) A Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács elnökét – akadályoztatása esetén – a rektor
által kinevezett helyettese helyettesíti. A Hittudományi Doktori Tanács elnöke esetében a helyettes
kijelölésére a Hittudományi Kar dékánja jogosult.
(10) A Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanácsok adminisztratív feladatait, valamint a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanácsok, a kari tanulmányi osztályok és a Doktori Iskola tanácsok közti munkamegosztást a tudományterületi/tudományági doktori szabályzatok határozzák meg,
melyek elfogadásáról a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács előterjesztésére az Egyetemi
Doktori Tanács dönt.
(11) A Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanácsok döntései ellen az Egyetem Doktori Tanácsához lehet fellebbezéssel élni, az utóbbi döntései ellen benyújtott fellebbezések esetén a rektor jár el.
A fellebbezés benyújtásával és a határidőkkel kapcsolatos tudnivalókat a kari szabályzatok tartalmazzák.
A Doktori Iskola Tanácsa
6. § (1) A Doktori Iskola Tanácsa: a Doktori Iskola vezetőjének munkáját segítő, rendszeresen ülésező
testület, amelyet a Doktori Iskola törzstagjai választanak, és ennek alapján őket az Egyetem Doktori
Tanácsa bízza meg és menti fel.
(2) A Doktori Iskola Tanácsának elnöke a Doktori Iskola vezetője. Tagja – a doktori iskolák belső
szabályzatának megfelelően – meghatározott számú, de legalább két további oktató. A Doktori Iskola
Tanácsának tagja lehet egy doktorandusz is, tanácskozási joggal.
(3)114 A Doktori Iskola Tanácsának feladatai:
a) az iskola belső szabályzatának és követelményrendszerének kidolgozása az egyetemi és kari
doktori szabályzattal összhangban, valamint az utóbbiak végrehajtása,
114 Módosította az ET 12/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
83
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
b) a doktoranduszok tanulmányi és kutatási tevékenységéhez szükséges infrastrukturális és
szakmai feltételek megszervezése,
c) a Doktori Iskolára háruló adminisztratív és nyilvántartási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése,
d) az egyéni képzésben részt vevő mellé a Doktori Iskola Tanácsa – az iskola témavezetői közül –
konzulenst kér fel, aki figyelemmel kíséri és segíti a doktorandusz felkészülését,
e) javaslattétel a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács felé a komplex vizsga vizsgabizottságának összetételére,
f) a követelményeket nem teljesítő hallgató esetében javaslatot tesz a hallgatói jogviszony
megszüntetésére.
(4) A Doktori Iskola Tanácsának fellebbviteli fóruma a Tudományterületi/Tudományági Doktori
Tanács. Ha egy tudományterületen csak egy doktori iskola van, ott a Doktori Iskola Tanácsának
feladatait a Tudományterületi Doktori Tanács veszi át. Ilyenkor a fellebbviteli fóruma az Egyetemi
Doktori Tanács.
A Doktori Iskola vezetője
7. § (1)115 A Doktori Iskola vezetője az Egyetemmel munkaviszonyban álló, megfelelő tudományos
fokozattal rendelkező – új Doktori Iskola létesítése esetén a létesítés évében 66. életévét, egyébként
– 70. életévét be nem töltött, nemzetközi elismertségű oktató vagy kutató, aki a Doktori Iskola
egyetemi tanár törzstagja, és akinek van legalább egy fokozatot szerzett hallgatója, vagy legalább két
fokozatot szerzett hallgatónak társ-témavezetője volt. A Hittudományi Doktori Iskola vezetőjére a
hitéleti képzés egyedi rendelkezései vonatkoznak, hangsúlyosan és maradéktalanul megtartva a
Katolikus Egyház belső jogát.
(2)116 A Doktori Iskola vezetőjét – a törzstagok javaslatára – az Egyetemi Doktori Tanács hagyja jóvá,
és a rektor nevezi ki.
(3) A Doktori Iskola vezetőjének feladatai:
- felelősen irányítja a Doktori Iskola Tanácsának munkáját, és felelős az ott születő döntések
végrehajtásáért,
- felelős a Doktori Iskolában folyó képzés minőségéért,
- előterjesztést tesz a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács felé az abszolutórium
kiállítására
- képviseli a Doktori Iskolát.
- irányítja a Doktori Iskola adminisztrációját, és kapcsolatot tart az illetékes Doktori Tanácsokkal.
III. Fejezet
Felkészülés a doktori fokozat megszerzésére
Felvétel a szervezett doktori képzésbe
8. § A doktori képzésbe történő felvétel szabályairól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Felvételi
Szabályzata rendelkezik.
A doktori képzés rendje
9. § (1) Az Egyetem képzési programjának része a doktori képzés, amely a mesterfokozat megszerzését követően a doktori fokozat megszerzésére készít fel. Doktori képzésben legalább kettőszáznegyven kreditet kell szerezni.
A képzés képzési ideje nyolc félév, amely képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll.
115 Módosította az ET 51/2016.09.26. sz. határozata.
116 Módosította az ET 51/2016.09.26. sz. határozata.
84
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A képzés negyedik félévének végén a képzés képzési és kutatási szakaszának lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként a doktorandusz hallgatónak komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri, értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt. A képzés második – kutatási és disszertációs szakasza – a fokozatszerzési eljárás. Doktori képzésben az ajánlott kreditmennyiség félévente harminc kredit.
(2)117 A képzésbe kivételesen be lehet kapcsolódni egyéni felkészülés alapján is, amennyiben a jelentkező szakmai és tudományos körülményei ezt indokolják, tudományos teljesítménye megfelelő, és
mindezek mellett teljesítette a felvétel követelményeit. A hallgatói jogviszonya ebben az esetben a
komplex vizsga teljesítésével jön létre.
(3) A doktorandusz a doktori képzés tanterve alapján folytatja tanulmányait. A tanterv határozza meg
a képzésben kötelező, kötelezően választható, illetve a szabadon választhatóként felkínált tantárgyakat, az egyes tantárgyakhoz rendelt kreditértéket, valamint a végbizonyítvány kiállításának tartalmi
követelményeit és feltételeit. A tanterv tartalmazza azt is, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen tantárgyak előzetes teljesítése szükséges (előtanulmányi rend). Egy tantárgyhoz legfeljebb három másik tantárgy, vagy egy, legfeljebb tizenöt kredit nagyságú tantárgycsoport előzetes teljesítése
rendelhető előfeltételként. Egyes tantárgyak felvételéhez más tantárgyak egyidejű felvétele is meghatározható feltételként (párhuzamos felvétel).
(4) A doktorandusz tanulmányainak eredményes teljesítését a mintatanterv segíti, amely tartalmazza
az általa elvégzendő tantárgyakat és elvégzésük ajánlott ütemezését. A doktorandusz tanulmányi és
kutatási tevékenységének irányításáról és felügyeletéről a témavezető gondoskodik.
(5) A doktorandusz által – tanulmányai megkezdését megelőzően vagy azzal párhuzamosan elért –
tudományos teljesítmények, illetve máshol teljesített tanulmányok a doktori képzésbe – a kreditátvitel általános szabályai szerint – beszámíthatók, illetve ezek alapján a doktorandusz számára egyéni
tanulmányi rend (egyéni képzés) engedélyezhető.
(6) A doktorandusz a doktori képzés folyamán köteles választott kutatásán – a témavezetővel egyeztetett módon – folyamatosan dolgozni, és eredményeiről beszámolni.
(7) A doktori képzés magyar nyelven folyik, de indokolt esetben mód van idegen nyelvű képzésre is.
Idegen nyelvű képzés nyilvántartásba vételét az Oktatási Hivatalnál szükséges megtenni, a vonatkozó
állami jogszabályban meghatározott eljárás szerint.
(8) Az oktatás féléves rendben folyik, egy tanév két tanulmányi félévből áll. A tanulmányi félév (képzési időszak) részei a szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak. A szorgalmi időszak tizenöt, az ezt követő
vizsgaidőszak pedig legfeljebb hat hét időtartamú. A szorgalmi időszak első hetében általában tanítás
nincs. A tanulmányi félév időbeosztását a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezései szerint a
rektor határozza meg.
(9) A tantárgyak meghirdetése az adott félévre a kurzusok meghirdetésével történik. A tantárgyak
teljesítése a kurzusok teljesítésével valósul meg. A kurzus az a tanulmányi foglalkozás, melynek keretében a hallgató a konkrét tanulmányi követelményt teljesíti. Egy tantárgyhoz egy vagy több kurzus
rendelhető. A kurzus lehet:
előadás,
gyakorlat,
labor, illetve
konzultáció.
(10) A tantárgyakhoz tartozó kurzusokat a mintatantervben foglaltak szerint kell meghirdetni.
(11) A kurzusok tanórák megtartásával vagy tanórák megtartása nélkül is meghirdethetők.
A doktorandusz hallgatói jogviszony
10. § (1) A doktorandusz hallgatói jogviszony keletkezésére, a beiratkozásra, bejelentkezésre, valamint a jogviszony szüneteltetésére, az átvételre és a vendéghallgatásra a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezéseit kell a jelen paragrafusban foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni.
117 Módosította az 39/2018.07.20. sz. határozata.
85
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(2) A tanulmányok szüneteltetését az első félév eredményes teljesítését megelőzően a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács jogosult engedélyezni.
(3) A két félév egybefüggő időszakot meghaladó további passzív féléveket, illetve az értekezés leadására nyitva álló határidő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását – amennyiben a hallgató
szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni a
hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek – a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács
jogosult engedélyezni.
(4) A doktoranduszok kreditátviteli ügyeiben a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács jár el.
(5) Más felsőoktatási intézmény doktoranduszának doktori képzésben történő vendéghallgatását a
Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács jogosult engedélyezni.
(6) A doktoranduszok tanulmányi adminisztrációját az adott Kar által meghatározott szervezeti egység látja el.
(7) Más felsőoktatási intézmény doktoranduszának átvételéről a Doktori Iskola Tanácsának javaslatára a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács dönt. Ez az ún. szenttudományok területén a
római székhelyű Apostoli Szentszék kötelező rendelkezései alapján történik.
(8) A doktorandusz hallgató jogosult hallgatói jogviszonyának szüneteltetésére azzal, hogy
a) a szünetelés egybefüggő időtartama – ide nem értve a szülés, baleset, vagy más váratlan ok
miatt kapott külön engedélyt – nem haladhatja meg a két félévet, illetve
b) a komplex vizsgát követő fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév lehet.
(9) A doktorandusz a komplex vizsgát követő három éven belül köteles az értekezését benyújtani. Ezt
a határidőt – amennyiben a doktorandusz szülés, baleset vagy más váratlan ok miatt nem tud kötelezettségének eleget tenni – a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács jogosult legfeljebb egy
évvel meghosszabbítani.
(10)118 Megszűnik a doktorandusz jogviszony,
a) ha a doktoranduszt másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, amennyiben az
Egyetem más szakán nem folytat tanulmányokat,
b) ha a doktorandusz írásban bejelenti, hogy megszünteti a jogviszonyát, a bejelentés napján,
c) ha a doktorandusz nem folytathatja tanulmányait állami ösztöndíjas képzésben, és önköltséges képzésben nem kívánja folytatni,
d) a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének napján,
e) ha a doktorandusz jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor a doktorandusz eredménytelen felszólítása és szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,
f) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján,
g) a doktori képzés azon nyolcadik féléve végén, amelyre a hallgató bejelentkezett, a félév utolsó napján,
h) ha a doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti a negyedik aktív félév utolsó napján, illetve
azon a napon, amikor a sikertelen komplex vizsga javítóvizsgáját megkísérelte, de nem sikerült teljesítenie,
i) ha a doktorandusz értekezését mindkét bíráló elutasította, vagy a nyilvános védése sikertelen, az erről szóló döntés napján.
(11) Amennyiben a doktorandusz hallgatói jogviszonyának két féléves egybefüggő szünetelését követően, a szükséges engedély hiányában nem jelentkezik be aktív félévre, vagy a jelen szabályzat rendelkezései értelmében passzív félévre kényszerül, úgy hallgatói jogviszonya a bejelentkezési határidő
utolsó napját követő munkanapon megszüntetésre kerül. A doktori képzés tanulmányi adminisztrációjáért felelős kari szervezeti egység a két félév egybefüggő szünetelés esetén a második félév szorgalmi időszakának utolsó napjáig írásban Neptun-üzenet formájában felszólítja a hallgatót tanulmányainak folytatására, és tájékoztatja az ennek elmulasztása esetén beálló jogkövetkezményekről.
118 Módosította az ET 51/2016.09.26. sz. határozata.
86
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(12) Az Egyetem egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a doktorandusz hallgatónak a hallgatói
jogviszonyát, akinek az azonos tanegységből tett sikertelen javító és ismétlő javító vizsgáinak összesített száma eléri az ötöt.
(13) Az egyes Doktori Iskolák szabályzataikban meghatározhatnak a tanulmányi előmenetellel kapcsolatos olyan további kötelezettségeket, amelyek elmulasztása esetén a doktorandusz nem folytathatja tanulmányait (elbocsátási okok).
(14) A Doktori Iskolák által meghatározott tanulmányi előmeneteli kötelezettség nem teljesítése miatt a doktorandusszal szemben csak akkor lehet szankciót alkalmazni, ha előzetesen írásban felszólították kötelezettsége megfelelő határidőben történő teljesítésére, és tájékoztatták mulasztása jogkövetkezményeiről.
(15) Végbizonyítványt (abszolutóriumot) annak a doktorandusznak kell kiállítani, aki a tantervben
előírt krediteket megszerezte.
A tanulmányi kötelezettségek teljesítése
11 § (1) A Neptun rendszeren kell rögzíteni a megelőző tanulmányi félév szorgalmi időszakának utolsó napjáig:
a tantárgyakhoz tartozó kurzusokat,
a kurzusok leírását,
a tanórák pontos helyét, időpontját és az adott kurzus oktatóját,
a tantárgyhoz kapcsolódó esetleges előfeltételeket,
a számonkérés módját.
(2) A tárgyfelvételi időszakot legalább egy héttel megelőzően rögzíteni kell a Neptun rendszeren
a tantárgyhoz tartozó kötelező tananyagokat,
az egyes kurzusokra jelentkezők minimális és maximális létszámát, továbbá
az adott Kar által meghatározott adatokat.
(3) A meghirdetett kurzusok időpontjai a tantárgyfelvételi időszak megkezdése után csak kivételesen
– a kurzusra jelentkezett doktoranduszok egyetértésével – módosíthatók. Az esetleges módosítást a
Neptun rendszeren át kell vezetni.
(4) A képzés eredményes teljesítéséhez kötelezően teljesítendő tantárgyakhoz úgy kell a kurzusokat
meghirdetni, hogy a rendelkezésre álló helyek száma a mintatanterv és a doktoranduszi létszám alapján a tantárgyat az adott félévben várhatóan felvevő doktoranduszok tervezett létszámához igazodjon.
(5) A tantárgyakat, illetve az azok teljesítését szolgáló kurzusokat a doktoranduszok a tantárgyfelvételi időszakban, a Neptun rendszeren keresztül veszik fel. Tantárgyak, illetve kurzusok felvételére csak
az a doktorandusz jogosult, aki az adott szakon érvényesen bejelentette, hogy tanulmányait a félévben folytatni kívánja, és jogviszonya nem szünetel. Amennyiben a doktorandusz bejelentkezését
visszavonja, úgy az általa az adott szakon felvett tárgyakat a doktori képzés adminisztrációjáért felelős szervezeti egység hivatalból törli.
(6) A tantárgyfelvételi időszakot a félév időbeosztásában kell rögzíteni. A tantárgyfelvételi időszak
nem fejeződhet be hamarabb, mint a szorgalmi időszak első hetének utolsó napja.
(7) A doktorandusz által felvehető tantárgyakat az előtanulmányi rend szabályozza. Előfeltételhez
kötött tantárgyat a doktorandusz csak abban az esetben vehet fel, amennyiben az előfeltételt korábban teljesítette, illetve ha más tantárgy egyidejű elvégzése a feltétel (párhuzamos felvétel), úgy azt az
aktuális félévben teljesíti.
(8) A doktorandusz a felvett tantárgyakat köteles teljesíteni. A nem teljesített tantárgyat a doktorandusz a későbbi félévekben jogosult újra felvenni, korábban teljesített tantárgy, illetve teljesített tantárgy teljesítését szolgáló kurzus azonban nem vehető fel.
(9) A tanulmányi kötelezettségek teljesítésének igazolása a Neptun rendszerben történik. A kutatómunka teljesítését minden félév végén a témavezető igazolja, a doktorandusz által készített beszámoló alapján. Ez az igazolás a félév eredményes lezárásának szükséges feltétele.
87
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(11)119 A komplex vizsga a doktorandusz hallgató tudományágban szerzett ismereteinek összefoglaló,
áttekintő jellegű – legalább három tagú – bizottság előtt letett nyilvános vizsgája, amelyet a negyedik
aktív félévében kell letenni. A sikertelen komplex vizsga javítását csak azonos vizsgaidőszakon belül,
legfeljebb egy alkalommal lehet megkísérelni.
(12)120 A komplex vizsgára történő jelentkezés feltétele:
a) két idegen nyelvnek a tudományág műveléséhez szükséges ismerete, amit – ha a Doktori Iskola Működési Szabályzata a második idegen nyelv vonatkozásában máshogy nem rendelkezik – legalább B2 szintű komplex államilag elismert nyelvvizsgával, vagy azzal egyenértékű bizonyítvánnyal kell igazolni, és siketek esetében a nem magyar jelnyelv ismeretének igazolásával is történhet, illetve külföldi doktorandusz, a nem magyar anyanyelve mellett egy további idegen nyelv ismeretét kell, hogy a jelen szabályzat rendelkezései szerint igazolja, valamint
b) a doktori képzés képzési és kutatási szakaszában legalább 90 kredit és valamennyi kötelező
tantervi követelmény teljesítése.
(13) A komplex vizsga vizsgabizottsági tagjainak legalább egyharmada nem állhat foglalkoztatásra
irányuló jogviszonyban az Egyetemmel, vagy nem az adott doktori iskola oktatója. A vizsgabizottság
elnöke egyetemi tanár vagy professor emeritus vagy az MTA doktora címmel rendelkező oktató, kutató. A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal kell hogy rendelkezzen. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője.
(14) A komplex vizsga két fő részből áll: az egyik részben a vizsgázó elméleti felkészültségét mérik fel
(„elméleti rész”), a másik részben a vizsgázó tudományos/művészeti előrehaladásáról ad számot
(„disszertációs rész”).
(15) A komplex vizsga elméleti részében a vizsgázó legalább két tárgyból/témakörből tesz vizsgát, a
tárgyak/témakörök listáját a doktori iskola tanterve tartalmazza. Az elméleti vizsgának lehet írásbeli
része is.
(16) A komplex vizsga második részében a vizsgázó előadás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó
kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését.
A témavezetőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy előzetesen írásban és/vagy a vizsgán értékelje a
vizsgázót.
(17)121 A komplex vizsgát kétfokozatú értékelési rendszerben – megfelelt, illetve nem megfelelt értékeléssel – kell minősíteni, és eredményét az utolsó vizsgarész napján ki kell hirdetni.
(18) Az ismeretek ellenőrzésének adminisztrációs kérdéseire, illetve a vizsgák megszervezésére és
lebonyolítására a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezéseit a jelen szabályzatban foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
A tanulmányi előrehaladás nyilvántartása
12. § (1) Az Egyetem a doktorandusz tanulmányi előrehaladását és egyéb adatait a Neptun rendszerben tartja nyilván.
(2) Az Egyetem biztosítja a doktoranduszok számára a Neptun rendszerben róluk nyilvántartott személyes és tanulmányi adatokhoz való folyamatos hozzáférést.
(3) A doktorandusz tanulmányaival kapcsolatban kiadott papír alapú igazolásokat, illetve a hallgatói
jogviszony igazolást a doktorandusz képzése szerint illetékes Kar megfelelő szervezeti egysége állítja
ki. Az így kiállított irat hitelesítése az illetékes ügyintéző aláírásával, illetve a szervezeti egység bélyegzőjének elhelyezésével történik.
(4) A tantárgyfelvételi időszak utolsó napját követő munkanapon a doktorandusz Neptun üzenet formájában írásbeli értesítést kap, hogy az adott tanulmányi félévre felvett tantárgyai, illetve kurzusai
véglegesítésre kerültek, és a Neptun rendszeren megtekinthetők.
119 Módosította az ET 51/2016.09.26. sz. határozata.
120 Módosította az ET 12/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
121 Módosította az ET 51/2016.09.26. sz. határozata.
88
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(5) A doktorandusz kérelmére az általa – a halasztott tárgyfelvételi időszak utolsó napját követően – a
Neptun rendszerből kinyomtatott „Felvett kurzusok” nyomtatványt az illetékes ügyintéző hitelesíti. A
hitelesített irat igazolja a doktorandusz által az adott tanulmányi félévben felvett tantárgyakat, ahhoz
képest csak akkor lehet a félév során eltérés, amennyiben a doktorandusz esetleges halasztott
tárgyfelvételi vagy törlési ügye a hitelesítést követően záródik le – ebben az esetben ismételten
kérhető a nyomtatvány hitelesítése a határozatnak megfelelően.
(6) A doktorandusz a tárgyfelvétel véglegesítéséről szóló értesítés megküldésétől számított öt napon
belül írásbeli kifogást nyújthat be az illetékes kari szervezeti egységnél, amennyiben megítélése
szerint a Neptun rendszerben a tárgyfelvétellel kapcsolatban téves adatok szerepelnek:
a) valamely olyan kurzus, amelyet nem vett fel, illetve
b) olyan kurzus hiánya, amelyet felvett, vagy
c) a felvett kurzus lényeges adataiban a felvételt követően bekövetkezett szabálytalan
változtatás.
(7) A doktorandusz kifogását a Neptun rendszer rögzített adatai alapján az illetékes kari szervezeti
egység vezetője 5 munkanapon belül kivizsgálja, és értesíti a doktoranduszt a hiba kijavításáról, vagy
a kifogás elutasításáról. Az elutasító döntést megfelelően indokolni kell. A kifogás elutasításával
szemben az általános szabályok szerint jogorvoslati kérelem nyújtható be.
(8) Amennyiben az érintett Kar eltérően nem rendelkezik, úgy az esetleges félévközi tanulmányi
követelmények teljesítésének értékeléséről az oktató a szorgalmi időszak utolsó napjáig tájékoztatja
az érintett doktoranduszt, és a gyakorlati jegyet, illetve a vizsgára bocsátáshoz szükséges félévközi
tanulmányi követelmények teljesítését igazoló aláírást rögzíti a Neptun rendszeren és a vizsgalapon.
A gyakorlati jegyekről, minősítéssel értékelt félévközi számonkérésekről, illetve a vizsgára
bocsátáshoz szükséges aláírás megadásáról vagy megtagadásáról szóló tájékoztatást írásban, a
Neptun rendszeren keresztül kell a doktorandusz számára megadni.
(9) Írásbeli vizsga vagy érdemjeggyel minősített részvizsga esetén az érintett oktató legkésőbb a
vizsgaidőszak utolsó napjáig köteles a vizsgadolgozatok kijavításáról, és az eredményeknek a
vizsgalapon, illetve a Neptun rendszeren történő rögzítéséről gondoskodni. A minősítést az oktató a
dolgozatra is köteles rávezetni. A minősítésről a doktorandusz írásban, a Neptun rendszeren keresztül
kap tájékoztatást.
(10) Amennyiben a doktorandusz szóbeli vizsgára jelentkezett, úgy köteles a Neptun rendszerből az
adott vizsgára vonatkozó teljesítési lapot kinyomtatni, és azt a vizsgára magával vinni. A teljesítési lap
hiányában a doktorandusz csak kifejezett kérésére vizsgáztatható le, amely esetben a doktorandusz
visszavonhatatlanul lemond arról a jogáról, hogy papír alapú egyedi igazolást kaphasson az adott
vizsgán szerzett minősítéséről.
(11) A szóbeli vizsgán a doktorandusz által szerzett minősítést a vizsgáztató rögzíti a vizsgalapon és a
doktorandusz teljesítési lapján. A szóbeli vizsga minősítésének a Neptun rendszerre történő
felviteléről a vizsgáztató oktató köteles legkésőbb a vizsgát követő munkanapon gondoskodni. A
minősítés Neptun rendszeren történő rögzítéséről a doktorandusz automatikus Neptun üzenetet kap.
(12) A doktorandusz a vizsgaidőszak utolsó napját követő 15 napon belül jogosult a Neptun
rendszerben szereplő értékeléssel szemben írásbeli kifogást benyújtani az adott vizsga
megszervezésért felelős szervezeti egységnél.
(13) A doktorandusz kifogását a Neptun rendszer rögzített adatai alapján az érintett szervezeti egység
vezetője kivizsgálja, és értesíti a doktoranduszt a hiba kijavításáról, vagy a kifogás elutasításáról. A
doktorandusz minősítésének igazolására szóbeli vizsga esetén a teljesítési lap, illetve a vizsgáról
felvett vizsgalap, írásbeli vizsga esetén a vizsgadolgozat szolgálhat. Szükség esetén kikérhető az
érintett vizsgáztató véleménye is. A kifogás alapján csak az vizsgálható, hogy a minősítést helyesen
vezették-e be a Neptun rendszerbe. A Neptun rendszerbe helyesen bevitt minősítés tartalmi
felülvizsgálata csak a jogorvoslat általános szabályai szerint kezdeményezhető. Az elutasító döntést
megfelelően indokolni kell, és a kifogás elutasításával szemben az általános szabályok szerint
jogorvoslati kérelem nyújtható be.
(14) Lezárt félévhez a Neptun rendszeren visszamenőleg minősítést beírni nem szabad.
89
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Egyéni képzés, felkészülés
13. § (1)122 A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az
esetben a komplex vizsga sikeres teljesítésével jön létre.
(2) A doktorandusz által – tanulmányai megkezdését megelőzően vagy azzal párhuzamosan elért –
tudományos teljesítmények, illetve máshol teljesített tanulmányok a doktori képzésbe beszámíthatók, illetve ezek alapján a doktorandusz számára egyéni tanulmányi rend (egyéni képzés) engedélyezhető.
(3) Az egyéni képzés célja, hogy a jelentős oktatói, illetve kutatói gyakorlattal, valamint dokumentált
tudományos teljesítménnyel (pl. egyetemi doktori cím, megfelelő számú és minőségű publikáció)
rendelkező szakemberek számára lehetővé tegye a doktori fokozat megszerzését.
(4) A tisztán hitéleti képzések sajátosságai miatt a doktori képzés a teológiai és kánonjogi program
esetében egyéni képzés nem engedélyezhető.
(5) Az egyéni képzésre vonatkozó igényt a felvételi eljárás során jelezni kell.
(6) Egyéni képzés akkor engedélyezhető, ha a kérelmező
a) mesterképzésben szerzett oklevelét legalább három évvel korábban szerezte
b) bizonyított kezdeti tudományos kutatási tevékenységet folytat (pl. publikációk, hazai és külföldi konferencián tartott előadások, könyv, jegyzet stb.),
c) munkahelyén részben vagy egészében biztosított tudományos kutatása folytatásának lehetősége.
(7) Az egyéni képzés engedélyezése esetén a témavezető a felvételt követő három hónapon belül –
megismerve a doktorandusz felkészültségét – javaslatot készít a doktorandusz egyéni képzési tervére,
amelyet a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács fogad el. Az egyéni képzés terve tartalmazza különösen a kreditelismerésre vonatkozó javaslatot.
(8) Az egyéni képzésben részt vevő mellé a Doktori Iskola Tanácsa – az iskola programvezetői közül –
konzulenst kér fel, aki figyelemmel kíséri és segíti a doktorandusz felkészülését.
(9) A felvételi kérelmében az egyéni képzést megjelölő – és a jelen szabályzat szerinti követelményeknek megfelelő – jelentkező számára kivételesen indokolt esetben a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács az egyetemi oklevélben elért eredményre vonatkozó előírás alól felmentést adhat.
(10)123 A felvételi kérelmében az egyéni képzést megjelölő – és a jelen szabályzat szerinti követelményeknek kimagaslóan megfelelő – egyénileg felkészülő jelentkező számára kivételesen indokolt esetben a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott – a
mesterszakos oklevél kiállításának dátumával kapcsolatosan rögzített 3 éves időintervallumra vonatkozó – előírás alóli részleges vagy teljes felmentést adhat.
IV. Fejezet
Térítések és juttatások
A doktoranduszok részére nyújtható támogatások
14. § A doktorandusz hallgatók által igénybe vehető támogatásokra, és az általuk fizetendő
térítésekre a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat rendelkezései az irányadók.
A doktori fokozatszerzés eljárási és tiszteletdíjai
15. § A doktori fokozatszerzés eljárási és tiszteletdíjait az Egyetemi Doktori Tanács határozza meg. Az
eljárási díj nem haladhatja meg az eljárás kezdetekor folyó tanévben érvényben lévő havi állami doktori ösztöndíj háromszorosát. A doktori fokozatszerzés adott évre megállapított eljárási díjait az egyetem a doktori képzésre való felvétel feltételeivel együtt hozza nyilvánosságra.
122 Módosította az ET 12/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
123 Beiktatta az ET 12/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
90
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
V. Fejezet
A doktoranduszok oktatási tevékenysége
16. § (1) A tanulmányi kötelezettségeinek keretében a doktorandusz – a heti teljes munkaidő húsz
százalékának megfelelő időtartamban – az intézmény oktatási, tudományos tevékenysége körében
munkavégzésre kötelezhető, illetve jogosult az Egyetemen oktatási feladatokat vállalni azzal, hogy
munkaideje egy félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát.
(2) Kivételt képez a hittudományi és kánonjogi doktori program, ahol az oktatói feladatot a Katolikus
Egyház saját joga határozza meg.
(3) A doktorandusz által ellátott oktatási tevékenységért – a tanrendben foglaltak szerint – kredit
adható, illetve díjazás jár, ami a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás
esetén nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér), eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része.
(4) Az oktatói tevékenység tartalmát, jellegét és időtartamát szerződésben kell rögzíteni, teljesítését
az illetékes intézet/tanszék vezetője igazolja.
VI. Fejezet
A doktori fokozat megszerzése
A doktori fokozat általános követelményei
17. § (1) A doktori fokozat megszerzésének feltételei:
a) a doktori képzésben végbizonyítvány megszerzése,
b) önálló tudományos munkásság bemutatása cikkekkel, tanulmányokkal vagy más módon,
c) a fokozat követelményeihez mért tudományos, illetve művészeti feladat önálló megoldása;
értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában.
(2) Az Egyetemen a 1. sz. mellékletben felsorolt tudományágakban lehet doktori fokozatot szerezni. A
kánonjogi programban doktori fokozatot államilag elismert mesterfokozattal egyenértékű katolikus
kánonjogi, vagy teológiai baccalaureátus, valamint állam- és jogtudományi karon, osztatlan
jogászképzésben szerzett egyetemi szintű jogász diploma birtokában lehet szerezni.
(3) A doktorandusz önálló tudományos munkásságát elsősorban a szakmai közösség által rangosnak
tartott tudományos folyóiratban vagy kötetben, továbbá jelentősebb hazai és nemzetközi
konferenciák kiadványaiban megjelent – részben megjelentetésre elfogadott – közleményekkel
igazolja. Az elbíráláshoz a közlemények jegyzékét és műpéldányait kell benyújtani. A doktorandusz
publikációs teljesítményéről a témavezetőnek írásban nyilatkoznia kell. Társszerzős közlemények
esetében a társszerző(k) nyilatkozatát is mellékelni kell, melyben kijelentik, hogy a mű mely része
(hány százaléka) és hány százaléka (mely része) tekinthetők a doktorandusz saját tudományos
eredményeinek. A tudományos munkásság más módon történő bemutatása esetén annak elfogadása
felől a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács határoz.
Az értekezés
18. § (1) Az értekezés a doktorandusz célkitűzéseit, új tudományos eredményeit (szakmai
alkotásának leírását, szakirodalmi ismereteit, kutatási/alkotó módszereit) bemutató, összefoglaló
jellegű munka, amely magyarul vagy a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács által
engedélyezett nyelven is írható. Doktori értekezés társszerzővel nem írható.
(2) Az értekezésben fel kell tüntetni a szerzőt, a témavezetőt, a készítés helyét és idejét. Az
értekezéshez a témavezető ajánlása (maximálisan 3 oldal), tartalomjegyzék és a saját publikációk
jegyzéke, irodalomjegyzék tartozik. Az értekezéshez függelék (pl. fénykép-, dokumentumgyűjtemény
stb.) tartozhat.
91
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(3)124 Az értekezést három kinyomtatott és bekötött példányban, valamint elektronikus formában kell
benyújtani. Az értekezés benyújtásának feltétele:
a) a doktori képzésben megszerzett végbizonyítvány (abszolutórium), továbbá
b) a doktori értekezés benyújtójának nyilatkozata arról, hogy nincs folyamatban ugyanezen
tudományágban doktori fokozatszerzési eljárása, illetve két éven belül nem volt sikertelenül
zárult doktori védése.
(4) A doktorandusz a komplex vizsgát követő három éven belül köteles az értekezést benyújtani. Ezt a
határidőt – amennyiben a doktorandusz szülés, baleset vagy más váratlan ok miatt nem tud
kötelezettségének eleget tenni – a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács jogosult
legfeljebb egy évvel meghosszabbítani.
(5) A doktori értekezés és annak tézisei elektronikus, illetve nyomtatott formában való
nyilvántartásáról, teljes terjedelmű nyilvánosságra hozataláról, valamint tárolásának garantált
állandóságáról az Egyetem a vonatkozó hatályos jogszabályban előírtaknak megfelelően
gondoskodik.
(6) A doktori értekezés egy nyomtatott példányát az illetékes Kar könyvtárában, katalogizálva kell
elhelyezni.
(7) Az értekezéshez mellékelni kell az értekezés téziseit. A doktori értekezés tézisei tartalmazzák:
a) az I. részben a kitűzött kutatási feladat rövid összefoglalását,
b) a II. részben az elvégzett vizsgálatok rövid leírását, a kutatás módszerét, az anyaggyűjtés –
vagy kísérleti munka – módszereit, a források feltárását, illetőleg felhasználását,
c) a III. részben a tudományos eredmények rövid, tézisszerű összefoglalását, azok hasznosítását, illetve a hasznosítás lehetőségeit. Hasznosítás lehet: az eredmények közvetlen vagy
közvetett gyakorlati alkalmazása, illetőleg a tudományág belső fejlődésének elősegítése
vagy más tudományág új ismeretekkel való gyarapítása,
d) a IV. részben a munka témaköréből készült publikációk jegyzékét,
e) kollektív kutatómunka eredményeit felhasználó értekezés vagy nyomtatott mű esetén a
doktorandusz részletesen és pontosan ismerteti a kollektíva munkájában kifejtett saját
munkásságát. A téziseket a doktorandusznak előzetesen láttamoztatni kell a kollektíva
többi tagjával, akiknek egyúttal nyilatkozniuk kell arról is, hogy a tézisekben ismertetett
eredményeket a doktorandusz eredményeinek ismerik-e el.
(8) A téziseket angolul is, vagy a téma által indokolt más idegen nyelven is el kell készíteni a kari
szabályzatokban előírt példányszámban.
(9) Az értekezést benyújtása előtt – a teológiai és kánonjogi programnak az Apostoli Szentszék által
meghatározott sajátosságaiból következő kivételtől eltekintve – az illetékes Doktori Iskolában
munkahelyi vitára kell bocsátani. Az értekezés benyújtásakor csatolni kell a vita jegyzőkönyvét. E vita
szabályai a következők:
a) a vitát a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács megbízásából az illetékes Doktori
Iskola szervezi. A vita vezetője nem lehet a szervezett tudományos továbbképzésben részt
vett pályázó téma vezetője,
b) a vita során meg kell győződni arról, hogy a doktori munka
– témája tudományosan értelmezhető-e,
– hiteles adatokat tartalmaz-e,
– az abban foglalt tudományos eredmények a doktorandusz eredményei-e,
– az értekezés a formai követelményeknek megfelel-e,
c) a lefolytatott vitáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben feltüntetik a jelenlevők névsorát, és röviden rögzítik a vitán a b) pontban megjelölt kérdésekről kialakult álláspontot, illetőleg az elhangzott véleményeket, és különösen azt, hogy javasolják-e az értékezésnek
– az elhangzottak alapján akár módosított formájú – benyújtását.
124 Módosította az ET 51/2016.09.26. sz. határozata.
92
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(10) A doktori értekezés – és annak tézisei – mindenki számára nyilvános. A nyilvánosságra hozatal
legfeljebb a szabadalmi illetve oltalmi bejelentés közzétételének időpontjáig elhalasztható. A doktori
értekezés és tézisei elektronikus, illetve nyomtatott formában való nyilvántartásáról és teljes terjedelmű nyilvánosságra hozataláról az Egyetem oly módon gondoskodik, hogy a doktori értekezés és
tézisei egy nyomtatott és egy elektronikus adathordozón rögzített példányát az érintett Kar Könyvtárában, katalogizálva elhelyezi.
(11) A doktori értekezést és téziseit elektronikus formában a Magyar Tudományos Művek Tárában, az
általánosan elfogadott nemzetközi gyakorlatnak megfelelő (DOI) azonosítóval ellátva, mindenki számára
hozzáférhetővé
kell
tenni.
(12) Szabadalmi, oltalmi eljárással érintett doktori értekezés esetén a doktori értekezés és a doktori
tézisek nyilvánosságra hozatala a doktorandusz kérelmére, a bírálóbizottság támogató véleménye
alapján és a Tudományterületi/Tudományági Doktori és Habilitációs Tanács jóváhagyásával, legfeljebb
a
szabadalom,
oltalom
bejegyzésének
időpontjáig
elhalasztható.
(13)125 A benyújtott értekezés nem módosítható vagy vonható vissza. Amennyiben a doktorandusz
legkésőbb a komplex vizsgától számított jelen szabályzat szerinti határidőn belül az értekezést nem
nyújtja be, úgy később erre már nincs lehetősége, csak újabb doktori képzés keretében.
Nyilvános vita
19. § (1) A doktori értekezést bírálóbizottság előtt nyilvános vitában kell megvédeni. A vita időpontját
és helyét az egyetemen körlevélben közölni kell, valamint szükséges közzétenni az Országos Doktori
Tanács honlapján.
(2) A két hivatalos bíráló a Doktori Tanács felkérésére az egyetem szabályzatában meghatározott
szorgalmi időszakra eső két hónapon belül írásos bírálatot készít az értekezésről, és nyilatkozik, hogy
javasolja-e annak kitűzését nyilvános védésre. Az értekezés csak két támogató javaslat esetén
bocsátható nyilvános vitára. Ha az egyik bíráló javaslata nemleges, a kar doktori tanácsa harmadik
bírálót is felkér, aki ugyancsak tagja a bírálóbizottságnak. Két elutasító bírálat esetén az értekezést
vissza kell utasítani, és a doktorandusz hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni.
(3) Két támogató bírálat alapján az értekezést a bírálatok beérkezésétől számított és a szorgalmi
időszakra eső két hónapon belül nyilvános vitára kell bocsátani. A doktorandusz a bírálatokat
előzetesen kézhez kapja, és azokra a nyilvános vita előtt írásban, a nyilvános vita során szóban
válaszol, a hozzászólásokra reflektál.
(4) A vitát a bizottság elnöke vezeti. A vita során a bírálók véleményét meg kell hallgatni. A bizottság
akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmada és legalább egy külső tag, továbbá legalább az egyik
bíráló jelen van.
(5) A nyilvános vita keretében a doktorandusz szabad előadásban ismerteti értekezésének téziseit,
majd a hivatalos bírálók és a bírálóbizottsági tagok, valamint a jelenlevők észrevételeire, kérdéseire
válaszol.
(6) A vita lezárása után a bizottság zárt ülésen, titkos szavazással, 1-2-3-4-5 pontozással határoz az
értekezés elfogadásáról, amihez az elérhető pontszám legalább 60 %-a szükséges. Az elnök az
eredményt a szavazás után nyilvánosan kihirdeti és indokolja. Az Egyetem a doktorandusz kérelemre
a doktori értekezés védésének minősítéséről igazolást ad ki.
(7)126 A védésről és a bizottság döntéséről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv nyilvános. A
védés eredményéről az Egyetem – kérelemre – igazolást ad, jelezve abban, hogy az igazolás nem
jelenti a doktori fokozat odaítélését.
(8) A doktorandusz kérelmére, a bírálóbizottság támogató véleménye alapján és a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács jóváhagyásával zárt védés tartható, ha a doktori értekezés szabadalmi eljárással érintett, vagy nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmaz.
125 Módosította az ET 51/2016.09.26. sz. határozata.
126 Módosította az ET 51/2016.09.26. sz. határozata.
93
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(9) A doktori fokozat odaítéléséről a sikeres doktori képzés, valamint az értekezés eredménye
alapján, a megfelelő nyelvismeret igazolását követően a kompetens Tudományterületi/Tudományági
Doktori Tanács előterjesztésére az Egyetem Doktori Tanácsa dönt.
(10)127 Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén ugyanazon doktori témában új doktori
értekezés benyújtása leghamarabb két év elteltével, legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.
(11)128 A jelen § (1)-(10) bekezdéseiben foglaltak helyett a teológiai és a kánonjogi programban a
Katolikus Egyház vonatkozó jogszabályai, a Hittudományi Karnak, ill. a Kánonjogi Intézetnek az
Apostoli Szentszék által jóváhagyott Statútumai és az azokra épülő belső szabályai az irányadók.
A doktori oklevél és a doktoravatás
20. § (1) A doktori képzésben végbizonyítvánnyal rendelkező doktorandusz számára a sikeres védést
követően az Egyetem doktori oklevelet ad ki. Ennek tartalmaznia kell annak a tudományágnak
megjelölését, amelyben a pályázó a doktori fokozatot elnyerte. A kiadott doktori oklevelekről az
Egyetem Rektori Hivatala anyakönyvet vezet.
(2) A Tudományterületi/Tudományági Doktor Tanács döntését tartalmazó jegyzőkönyv egy példányát
és sikeres eljárás esetén a doktori oklevél kiállításának alapjául szolgáló adatlapot egy héten belül
megküldi a Rektori Hivatalnak. Az adatlap alapján a Doktori Tanács határozatát az Egyetem doktori
anyakönyvében kell rögzíteni.
(3) Az Egyetem a doktori oklevelet ünnepélyes keretek között rendezett doktoravatáson adja át. A
doktoravatáson a doktoranduszok doktori fogadalmat tesznek. A doktorandusz kifejezett kérelmére
az oklevelet részére a jogosultság beálltától számított harminc napon belül külön ki kell adni.
(4) A PhD-fokozattal rendelkező személyek nevük mellett feltüntethetik a „PhD” vagy a „Dr.” rövidítést, a hittudományi és kánonjogi doktorok használhatják a megfelelő egyházi formát is.
(5) A doktori fokozat érvénye határidőhöz nem kötött, és visszavonására csak akkor van lehetőség, ha
kétséget kizáróan megállapításra kerül, hogy odaítélésének feltételei nem teljesültek. A visszavonásról a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács javaslatára az Egyetemi Doktori Tanács dönt.
A kitüntetéses doktorrá avatás
21. § (1) Az Egyetem - a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával - „Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae” kitüntetéssel avatja doktorrá azt, aki középiskolai, egyetemi és doktori tanulmányait az oktatási miniszter által megszabott feltételek szerint kiváló eredménnyel végezte.
(2) A kitüntetéses doktorrá avatást a doktorandusz a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanácshoz benyújtott írásbeli kérelemben kezdeményezheti. A Tudományterületi/Tudományági Doktori
Tanács a kérelmet – javaslatával – az Egyetem Doktori Tanácsának elnökéhez továbbítja. A kérelem
támogatásáról az Egyetem Doktori Tanácsa dönt.
A „doctor honoris causa” (Dr.h.c.) kitüntető cím
22. § (1) Az Egyetem az arra érdemes külföldi tudományos intézményben kimagasló tudományos
munkát végző személyeket tiszteletbeli doktorrá (doctor honoris causa) avathatja. A kitüntető címet
nemzetközi elismertségű tudományos munkássággal, továbbá az Egyetem érdekében kifejtett tevékenységgel lehet kiérdemelni.
(2) A kitüntetést az intézetek, illetve a tanszékek a kompetens Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanácsnál kezdeményezhetik. Az előterjesztés alapján a tudományterület, illetve tudományág
szerint illetékes Kari Tanács állást foglal. Odaítéléséről – az Egyetem Doktori Tanácsa véleményének
figyelembe vételével – az Egyetemi Tanács dönt. A döntést a Nagykancellár erősíti meg.
127 Módosította az ET 51/2016.09.26. sz. határozata.
128 A számozást módosította az ET 51/2016.09.26. sz. határozata.
94
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Külföldön szerzett tudományos fokozat honosítása
23. § (1) A Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács doktori fokozatként honosíthatja a külföldön szerzett tudományos fokozatot, ha a fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek, vagy
kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők a doktori fokozat megszerzésére vonatkozó követelményeknek.
(2) A honosítás kérelmezőjének a kompetens Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács elnökének címezve kell benyújtania honosítási kérelmét a Rektori Hivatalban. A kérelemhez csatolandó:
a) a külföldön megszerzett oklevél hiteles másolata,
b) az idegen nyelv ismereteit igazoló okiratok hiteles másolata,
c) tudományos önéletrajza,
d) teljes tudományos publikációs jegyzéke,
e) az eljárási díj befizetésének igazolása.
(3) A Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács megvizsgálja, hogy:
a) a kérelemben szereplő tudományszakon jogában áll-e a tudományterülethez tartozó valamely Doktori Iskolájának PhD-fokozatot kiállítania;
b) a kérelemben szereplő PhD – vagy azzal egyenértékű – fokozatot kiállító külföldi intézmény jogosult-e az adott tudományterületen és szakon doktori fokozat odaítélésére, valamint, hogy ez a fokozat egyenértékű-e a Magyar Állam által elismert és a PPKE által kiállított PhD-fokozattal; amennyiben erről nincs megfelelő ismerete, úgy az Oktatási Hivatalól kér erre vonatkozóan tájékoztatást;
c) a teológiai és a kánonjogi doktori fokozatok honosítására csak a PPKE Hittudományi Kar
Doktori Szabályzat 63. §-ban szereplő feltételek esetében kerülhet sor.
(4) Amennyiben a vizsgálat eredménye pozitív a jelen § (3) bekezdés a) és b) pontjával kapcsolatosan,
úgy a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács a tudományszak szerint illetékes Doktori Iskola
Tanácsának továbbítja a honosítási kérvényt és az ügy iratait, állásfoglalás végett. Amennyiben a vizsgálat eredménye negatív a jelen § (3) bekezdés első, vagy első két pontjával kapcsolatosan, úgy a
Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács – megfelelő indoklással – tájékoztatja az Egyetemi
Doktori Tanács elnökét a honosítási eljárás megszakításáról, aki levélben értesíti a kérelmezőt a döntésről. A döntés ellen a kérelmező a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül fellebbezéssel élhet
az Egyetem rektorához, aki a fellebbezést a kézhezvételétől számított tizenöt napon belül bírálja el.
Ez utóbbi döntés ellen további fellebbezésnek helye nincs.
(5) A Doktori Iskola Tanácsa a neki továbbított iratokat megvizsgálja szakmai szempontból, és javasolja, ill. nem javasolja a kérelmező doktori fokozatának honosítását a Tudományterületi/Tudományági
Doktori Tanács felé.
(6) A Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács az illetékes Doktori Iskola javaslatára határozatot hoz a honosításról, vagy annak elutasításáról, melyet írásban az Egyetemi Doktori Tanács elé terjeszt megerősítésre.
a) A honosításról szóló határozatban szerepelnek:
- a kérelmező személyi adatai (név, születési hely, idő, anyja neve),
- az eredeti doktori fokozatot kiállító intézmény neve és székhelye,
- a doktori értekezés címe eredeti nyelven és magyar fordításban,
- az eredeti oklevél kiállításának helye, ideje, száma és minősítése,
- a honosítás helye és ideje.
b) A honosítás elutasításáról szóló határozatnak tartalmaznia kell az elutasítás szakmai indoklását.
(7) Az Egyetemi Doktori Tanács határozatban foglal állást a Tudományterületi/Tudományági Doktori
Tanács által felterjesztett honosításról.
a) amennyiben a határozat pozitív, úgy azt az Egyetemi Doktori Tanács elnöke az Egyetemi
Tanács elé terjeszti megerősítésre.
b) amennyiben a határozat elutasító, úgy arról az Egyetemi Doktori Tanács elnöke – megfelelő indoklással – levélben értesíti a kérelmezőt.
95
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A döntés ellen a kérelmező a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül fellebbezéssel élhet az
Egyetem rektorához, aki a fellebbezést a kézhezvételétől számított tizenöt napon belül bírálja el. Ez
utóbbi döntés ellen további fellebbezésnek helye nincs.
(8) Az Egyetemi Tanács határozatát követően az Egyetem hivatalos okiratot állít ki a kérelmezőnek a
honosításról, az Egyetemi Doktori Tanács elnöke és az Egyetem rektora aláírásával, mely tartalmazza
a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács határozatának dátumát és az Egyetemi Tanács
határozatának számát.
(9) A Rektori Hivatal nyilvántartásba veszi a honosítás megtörténtét, és tizenöt napon belül gondoskodik annak az Országos Doktori Tanácshoz való bejelentéséről.
(10) A honosítás szerint illetékes Doktori Iskola az így honosított doktori fokozattal rendelkező személyt a saját, interneten elérhető adatbázisában szerepelteti.
(11) A honosítási eljárás iratanyagát az illetékes Kar, míg a honosítás megtörténtét tanúsító okirat
másolatát a Rektori Hivatal őrzi, mely iratok nem selejtezhetők.
VII. Fejezet
Átmeneti és záró rendelkezések
Vegyes rendelkezések
24. § (1) A doktori képzésre és a doktori eljárásra a hatályos adatvédelmi jogszabályok vonatkoznak.
(2) A PhD képzés minőségbiztosítása az Egyetem Szervezeti- és Működési Szabályzatában rögzítettek
szerint történik, figyelemmel a Magyar Akkreditációs Bizottság ajánlásaira. Az egyes doktori iskolák
ennek alapján a Tudományterületi/Tudományági Doktori Tanács által jóváhagyott önálló Minőségbiztosítási Tervvel rendelkeznek.
Átmeneti és záró rendelkezések
25. § (1) A jelen szabályzat 2016. augusztus 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először
a tanulmányaikat 2016/2017. tanévben megkezdő doktoranduszokra kell alkalmazni.
(2) A tanulmányaikat a 2016/2017. tanévet megelőzően megkezdett doktoranduszok a tanulmányaik
megkezdésekor hatályos szabályzat és tanterv rendelkezései szerint jogosultak és kötelesek képzésüket befejezni.
(3) Más felsőoktatási intézmény – vagy az Egyetem másik – doktori képzéséből átvételt kérni csak az
átvételt kérő doktorandusz aktuális képzésének megfelelő képzési idejű képzésre lehet.
(4) A leckekönyv alkalmazását a doktori képzésben az Egyetem a 2015/2016. tanév I. félévének végével megszünteti. A tanulmányaikat ez előtt megkezdett doktoranduszok leckekönyvét legkésőbb
2016. 03. 15. napjáig le kell zárni. A leckekönyvvel rendelkező doktoranduszok lezárt leckekönyvüket
2016. 03. 15. napját követően átvehetik az érintett Kar doktori képzés szervezéséért felelős szervezeti egységénél. Amennyiben az átvételre 2016. 06. 30. napjáig nem kerül sor, úgy a leckekönyvet a
doktorandusz személyi anyagában tárolva kell tovább őrizni.
96
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
XVII.4. HALLGATÓI TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT
HALLGATÓI TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyetemi Tanácsa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.
törvény alapján, összhangban a vonatkozó kormányrendeletekben és egyéb jogszabályokban foglalt
rendelkezésekkel, a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként az alábbi szabályokat alkotja.
I. rész
Általános rendelkezések
A szabályzat hatálya és értelmezése
1. § (1) Jelen szabályzat hatálya az Egyetemen valamennyi hallgatói jogviszonyban folytatott képzésre
kiterjed.
(2) A jelen szabályzat hatálya az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló valamennyi személyre kiterjed, beleértve a vendéghallgatókat és részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésben
részt vevőket is. A jelen szabályzat rendelkezéseit a díjak, illetve befizetési szabályok és eljárások
vonatkozásában alkalmazni kell
a) a hallgatói jogviszonyon kívül záróvizsgát tenni kívánó személyekre, illetve
b) a jelen szabályzat szerinti eljárási díj megfizetésére köteles egyéb személyekre is,
függetlenül attól, hogy nem állnak az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban.
(3) Jelen szabályzat hatálya a hallgatói támogatásokkal és térítésekkel összefüggő pénzügyi források
felhasználása, valamint az ezekkel kapcsolatos tájékoztatási, ellenőrzési, illetve jogorvoslati rendszer
működtetése tekintetében kiterjed a Kar arra illetékes szervezeti egységeire, valamint a Hallgatói
Önkormányzatra.
(4) A Hittudományi Kar és a Kánonjogi Posztgraduális Intézet a tisztán hitéleti képzés sajátosságai
alapján, valamint az Apostoli Szentszék kötelező előírásainak megtartására alkotott egyedi szabályzatai alapján, a jelen szabályzattól eltérhet.
(5) A jelen szabályzatban meghatározott keretek között a Karok jogosultak a jelen szabályzathoz kiegészítő rendelkezéseket alkotni. A kari kiegészítő rendelkezések a jelen szabályzat rendelkezéseinek
ha a jelen szabályzat kifejezetten másként nem rendeli nem mondhatnak ellen, és csak az adott
Karon tanulmányokat folytató hallgatókra, illetve az adott Kar képzései vonatkozásában hatályosak.
(6) Kétség esetén a rektor jogosult hitelesen értelmezni a jelen szabályzatot, és szükség esetén kibocsátani a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket, nem csorbítva ezzel a Nagykancellárnak az
Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített azon jogát, hogy az Egyetem szabályzatainak hiteles értelmezésére jogosult.
II. rész
A támogatási idő
2. § (1)129 Egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen –
tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami ösztöndíjas képzésben
(a továbbiakban: támogatási idő).
(2) A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.
(3)130 A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb nyolc félév.
129 Módosította az ET 2016/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
130 Módosította az ET 45/2016.06.10. sz. határozata.
97
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(4) A fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét az Esélyegyenlőségi Bizottság döntése alapján
az Egyetem legfeljebb négy félévvel megnövelheti, amennyiben a hallgató fogyatékossága folytán
indokolt a hosszabb tanulmányi idő biztosítása. A kérelemhez csatolni kell a fogyatékosság megfelelő
igazolását a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban foglaltak szerint.
(5) A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó azon hallgató támogatási ideje, aki korábban államilag
támogatott alapképzésben vett részt és államilag támogatott mesterképzésre vették fel, két félévvel
megnövekedik.
(6)131 A művészeti képzési terület szerinti nem tanári osztatlan szakkal párhuzamos képzésben vagy a
nem tanári osztatlan szakot követően felvett művészeti tanárszakon, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott azon tanárszakon folytatott tanulmányok esetén, amely csak a szakterülete szerinti nem tanári mesterképzési szakra épülően második, további mesterképzési szakon folyó tanári
szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben vehető fel, az (1) bekezdés szerinti támogatási idő
további két félévvel lehet hosszabb.
(7)132 Egy adott fokozat (oklevél) megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Az adott szak támogatási idejébe az
azonos szakon korábban igénybe vett támogatási időt be kell számítani.
3. § (1)133 A hallgató által igénybe vett támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre – államilag támogatott, illetve állami ösztöndíjas – képzésben a hallgató bejelentkezett.
(2) A támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni
a) a megkezdett félévet, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt
nem sikerült befejezni a félévet,
b) a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül,
hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta
másik felsőoktatási intézményben folytatni,
c) azt a félévet sem, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt
intézményben befejezett félévekből nem ismert el.
(3)134 A támogatási idő számítása szempontjából igénybe vett félévnek minősül az olyan megkezdett
félév is, amelynek befejezése előtt a hallgató hallgatói jogviszonya bármely okból megszűnik – feltéve, hogy a bejelentkezését a jelen szabályzat rendelkezései szerint nem vonta vissza.
(4) Azoknál a hallgatóknál, akik 2006. január 1-je után felsőoktatásban szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat
költségtérítés, önköltség fizetése mellett folytatták, – bármely képzési ciklus esetén – azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a
hallgató a beiratkozást megelőzően igazolással élhet.
(5)135 A magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal, hogy aki egy képzési ciklusban magyar állami
ösztöndíjas képzésben tanulmányokat folytat, ugyanazon képzési ciklusba tartozó további (párhuzamos) képzés folytatása esetén a támogatási időből félévente a párhuzamosan folytatott állami ösztöndíjjal támogatott képzések számának megfelelő számú félévet le kell vonni.
131 Módosította az ET 50/2016.09.26. sz. határozata.
132 Beiktatta az ET 50/2016.09.26. sz. határozata.
133 Módosította az ET 2016/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
134 Módosította az ET 45/2016.06.10. sz. határozata.
135 Módosította az ET 2016/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
98
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
III. rész
Hallgatói juttatások
A hallgatói juttatások céljára felhasználható keretösszegek
4. § (1) A hallgatói juttatások forrását képezik:
a) a hallgatói normatíva,
b) a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája,
c) a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája,
d) a kollégiumi elhelyezés normatívája,
e) a lakhatási támogatás normatívája,
f) a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája,
g) az egyéb állami, illetve önkormányzati forrásból származó támogatások,
h) az Egyetem saját bevételének meghatározott része.
5. § (1)136 Rendszeres szociális ösztöndíj, rendkívüli szociális ösztöndíj, alaptámogatás céljára kell felhasználni:
a) a hallgatói normatíva legfeljebb 35 százalékát,
b) a lakhatási támogatás normatívájának legalább 90 százalékát, és
c) a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56 százalékát.
(2) A jegyzet-előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére kell felhasználni a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 24 százalékát.
(3) A kulturális tevékenység, valamint a sporttevékenység támogatására kell felhasználni a tankönyv-,
jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 20 százalékát.
(4) Kollégiumi férőhely bérlésére, kollégium felújítására a lakhatási támogatás normatívájának legfeljebb 10%-a használható fel.
(5) A hallgatói, valamint a doktori önkormányzatok működésének támogatása céljára kell felhasználni
a hallgatói normatíva 1 százalékát.
(6) Kollégium fenntartására és működtetésére kell felhasználni a kollégiumi támogatás teljes intézményi összegét. A támogatás felhasználásával, és a kollégiumi térítésekkel kapcsolatos rendelkezéseket a Kollégiumi Szabályzat, illetve az érintett Karok jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezései tartalmazzák.
(7)137 Tanulmányi ösztöndíj, illetve a szakmai gyakorlaton való részvétel támogatása céljára kell felhasználni a hallgatói normatíva legalább 57 százalékát.
(8) Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj céljára lehet felhasználni a hallgatói normatíva legfeljebb 7 százalékát, amelyből legfeljebb 3 százalék fordítható a közéleti jogcímre.
A hallgatói juttatások közös szabályai
6. § (1) Az alaptámogatás, a rendszeres szociális ösztöndíj, valamint a rendkívüli szociális ösztöndíj
céljára felhasználható keretösszegről tanulmányi félévenként a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság
szolgáltat adatot. A keretösszegen belül az alaptámogatásra, a rendszeres szociális ösztöndíjra, valamint a rendkívüli szociális ösztöndíjra fordítható keretről a Diákjóléti Bizottság minden év február 28.,
illetve szeptember 30. napjáig dönt.
(2) A támogatások biztosítására rendelkezésre álló egyéb keretösszegeket – az alaptámogatás, a
rendszeres szociális ösztöndíj, valamint a rendkívüli szociális ösztöndíj keretösszegének meghatározását követően – Karonként kell meghatározni.
138
136 Módosította az ET 41/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
137 Módosította az ET 41/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
138 Módosította az ET 41/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
99
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(3) Az alaptámogatás, a rendszeres szociális ösztöndíj, valamint a rendkívüli szociális ösztöndíj kivételével az egyes támogatási formák alapján a hallgatók részére kiutalható keretösszegeket – a jelen
szabályzat keretei között – a Hallgatói Önkormányzat kari szervezetének javaslatára, az illetékes dékán állapítja meg, minden év február 28., illetve szeptember 30. napjáig.
(4) A támogatásokra meghatározott keretösszegek között – a jelen szabályzat, valamint az érintett
Kar költségvetésének keretei között – indokolt esetben átcsoportosításra kerülhet sor. Az átcsoportosításról az alaptámogatás, a rendszeres szociális ösztöndíj, valamint a rendkívüli szociális ösztöndíj
kereteinek vonatkozásában a Diákjóléti Bizottság, az egyéb támogatások esetén a Hallgatói Önkormányzat kari szervezetének vagy a Kar gazdasági igazgatójának kezdeményezésére a dékán dönt.
Indokolt esetben a Diákjóléti Bizottság az alaptámogatás, a rendszeres szociális ösztöndíj, illetve a
rendkívüli szociális ösztöndíj céljára elkülönített keretből – a hallgatói normatíva rész mértékéig –
átcsoportosíthat az egyéb támogatások keretösszegére.
(5) A támogatásban részesíthető hallgatók köre az alaptámogatás, a rendszeres szociális ösztöndíj,
valamint a rendkívüli szociális ösztöndíj vonatkozásában intézményi szinten, az egyéb támogatások
esetében kari szinten kerül meghatározásra.
7. § (1) A támogatás időtartam szerint időszakra nyújtott ha e szabályzat kifejezetten úgy rendeli
egyösszegű támogatás. Az időszakra nyújtott támogatás mértékét egy tanulmányi félévre (5 hónap)
kell megállapítani, havonkénti összegekben.
(2) A támogatásokat – ha jelen szabályzat másként nem rendeli – pénzbeli támogatásként kell a hallgató rendelkezésére bocsátani.
(3) Az időszakra nyújtott támogatások kifizetéséről – a tanulmányi félévek első hónapjának kivételével – legkésőbb az adott hónap 10. napjáig kell intézkedni.
(4) A halasztott beiratkozási/bejelentkezési kérelmet benyújtó hallgató csak a beiratkozást/bejelentkezést követő hónaptól kezdődően részesülhet juttatásban.
(5) A pénzbeli támogatásokat az Egyetem átutalással teljesíti a hallgató Neptun rendszeren keresztül
megadott bankszámlájára.
(6) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya a félév folyamán bármely okból megszűnik, vagy
szünetel, úgy a hallgatói juttatás számára legkésőbb arra a hónapra folyósítható, amelynek során a
jogviszonya megszűnt vagy szünetelni kezdett.
(7) Amennyiben a pénzbeli támogatás a hallgató részére azért nem folyósítható, mert a folyósításhoz
szükséges adatszolgáltatási kötelezettségének a hallgató – írásbeli felszólítás ellenére – nem tett eleget, úgy az Egyetemmel szembeni – a támogatásra vonatkozó – igénye a következő tanulmányi félév
vizsgaidőszakának utolsó napjával elévül.
(8) A pályázat alapján juttatható támogatások esetén a pályázat benyújtására előírt határidő jogvesztő jellegű. Postán érkező pályázatok esetén a benyújtás időpontja az a nap, amikor az illetékes Kar
részére kézbesítik.
8. § (1)139 A hallgató
a) rendszeres szociális ösztöndíj,
b) rendkívüli szociális ösztöndíj,
c) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj,
d) külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja,
e) alaptámogatás,
f) szakmai gyakorlaton való részvétel támogatása,
g) doktorandusz ösztöndíj, továbbá
h) nemzeti felsőoktatási ösztöndíj
címén egyidejűleg csak egy felsőoktatási intézménytől kaphat támogatást.
139 Módosította az ET 69/2017.06.27. sz. határozata.
100
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(2) Amennyiben a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll,
abban a felsőoktatási intézményben részesülhet az (1) bekezdés szerinti támogatásokban, amellyel
előbb létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt.
(3) Intézményi megállapodás alapján folyó, közösen meghirdetett – egyik szakon nem hitéleti, másik
szakon hitoktató (katekéta), illetve hittanár (hittanár-nevelő) – kétszakos képzés esetében a hallgató
az állami felsőoktatási intézmény részéről kaphat juttatást.
(4) A tanulmányi ösztöndíj elnyerését, illetve folyósítását nem akadályozza, amennyiben a hallgató
más felsőoktatási intézményben is tanulmányi ösztöndíjban részesül. Az Egyetem több szakán párhuzamosan tanulmányokat folytató hallgató tanulmányi ösztöndíjra szakonként jogosult.
Tanulmányi ösztöndíj
9. § (1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható juttatás, amelyben az
aktív státuszú államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet.
(2)141 Az ösztöndíj jogosultság, illetve az ösztöndíj összege az előző aktív tanulmányi félév korrigált
kreditindexe alapján kerül megállapításra, olyan formában, hogy Karonként illetve – amennyiben az
adott Kar jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseiben így rendelkezik – a Karon belül képzési szintenként, illetve képzési területenként vagy szakonként, illetve munkarendenként a tanulmányi ösztöndíj juttatási feltételeinek megfelelő hallgatókat az előző aktív félévi korrigált kreditindexük
alapján kell rangsorba rendezni.
(3) A Hallgatói Önkormányzat kari szervezete – a jelen szabályzat keretei között – javaslatot tesz arra,
hogy
a) a rangsorolt hallgatók hány százaléka részesüljön tanulmányi ösztöndíjban, illetve
b) az egyes kreditindex eredmények alapján milyen összegű tanulmányi ösztöndíj kerüljön megállapításra.
(4) A Hallgatói Önkormányzat kari szervezete javaslatának megalkotása során köteles figyelembe
venni, hogy
a) tanulmányi ösztöndíjban a Kar államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb 50%-a részesülhet,
b) az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfelelő összeget,
c) az adott hallgatói rangsoron belül az ösztöndíj juttatásának és mértékének ki kell fejeznie,
hogy a juttatás célja jó és kiemelkedő hallgatói teljesítmény támogatása,
d) a javasolt tanulmányi ösztöndíj kari szintű összege nem haladhatja meg az erre a célra rendelkezésre álló – adott Karra meghatározott – keretösszeget.
(5) Az intézménybe osztatlan képzésre, illetve alapképzésre beiratkozott hallgató – az adott szakon –
a beiratkozását követő első tanulmányi félévben, tanulmányi ösztöndíjban nem részesül.
(6) A mesterképzésre beiratkozott hallatók a tanulmányok első félévében az általános szabályok szerint jogosultak tanulmányi ösztöndíjra azzal, hogy esetükben a rangsorolást nem az előző aktív tanulmányi félév korrigált kreditindexe, hanem a felvételi pontszám alapján kell elvégezni. Az első félév
teljesítését megelőzően hallgatói jogviszonyát szüneteltető hallgató az első aktív tanulmányi félévben
tanulmányi ösztöndíjra nem jogosult.
(7) Az Egyetem államilag támogatott képzésére átvett hallgató a beiratkozást követő első tanulmányi
félévben a korábbi felsőoktatási intézményben teljesített utolsó aktív tanulmányi félévének korrigált
kreditindexe alapján rangsorolandó, ilyen hiányában tanulmányi ösztöndíjra ebben a tanulmányi
félévben nem jogosult.
(8) A Hallgatói Önkormányzat kari szervezet javaslatára a tanulmányi ösztöndíj juttatásáról és mértékéről az adott Kar dékánja dönt.
140
140 Módosította az ET 2016/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
141 Módosította az ET 2016/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
101
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj
10. §142 (1) A nemzeti felsőoktatási ösztöndíj egy tanévre (10 hónap) elnyerhető időszaki juttatás,
amelynek havi összege megegyezik a költségvetési törvényben e jogcímen megállapított összeg egy
tizedével.
(2) Nemzeti felsőoktatási ösztöndíjban az az alap- vagy mesterképzésben részt vevő hallgató részesülhet, aki adott vagy korábbi tanulmányai során legalább két félévre bejelentkezett és legalább 55
kreditet megszerzett.
(3) A nemzeti felsőoktatási ösztöndíj-pályázat meghirdetésére a Karokon az elbírálás szempontjaival együtt legkésőbb a pályázati határidőt 30 nappal megelőzően kerül sor.
(4) A pályázatokat az erre szolgáló adatlapon, a meghirdetéskor közzétett és előírt mellékletekkel, a
meghirdetett határidőn belül lehet benyújtani az érintett Kar erre kijelölt szervezeti egységénél.
(5) A pályázatok értékelését és pontozását az érintett Kar – jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseiben meghatározott – illetékes szervezeti egysége végzi el, és hirdeti ki a pontszámokat a
helyben szokásos módon. A pontozással szemben jogorvoslati kifogás terjeszthető elő a felhívásban
megjelölt határidőn belül, amelyet az érintett Kar dékánja – vagy kijelölt dékánhelyettese – külön
eljárásban vizsgál ki. A Kar valamennyi pályázó pályázatát felterjeszti az Egyetemi Tanács elé.
(6) A nemzeti felsőoktatási ösztöndíj pályázatokat az Egyetemi Tanács bírálja el.
(7) Az adott tanévre elnyert nemzeti felsőoktatási ösztöndíj csak az adott tanévben folyósítható.
(8) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik vagy szünetel, a nemzeti
felsőoktatási ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A képzési időnek megfelelően páratlan
tanulmányi félévben végződő tanulmányok esetén a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha a hallgató tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja.
(9) A nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat elnyert hallgató nem zárható ki a tanulmányi ösztöndíj támogatásból.
Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj
11. § (1)143 Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj a tantervi követelményeken
túlmutató tevékenységet végző teljes idejű alapképzésben, osztatlan képzésben, mesterképzésben,
felsőfokú szakképzésben, illetve doktori képzésben részt vevő hallgatók számára adható támogatás.
(2) Az ösztöndíj odaítélhető legfeljebb egy félév időtartamra szóló időszaki juttatásként, vagy egy
összegben folyósított juttatásként.
(3)144 Az egy hallgatónak egy tanulmányi félévben juttatható ösztöndíj legmagasabb mértéke:
a) havi juttatás esetén összesen legfeljebb a mindenkori nemzeti felsőoktatási ösztöndíj normatíva éves összegének 100 %-a,
b) egyösszegű juttatás esetén legfeljebb a mindenkori hallgatói normatíva éves összegének 100
%-a.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól az adott Kar dékánja különösen indokolt esetben eltérhet.
(5) A tantervi követelményeken túlmutató tevékenységek közé tartozik különösen:
a) az OTDK részvétel,
b) az intézmény oktatási, kutatási tevékenységében való aktív részvétel, illetve demonstrátori
tevékenység,
c) külföldi tanulmányok kiegészítő támogatása,
d) utazási támogatás a Kar által szervezett tanulmányi vagy közéleti utakhoz,
e) kiemelkedő közéleti tevékenység.
(6) Az ösztöndíj pályázat alapján ítélhető meg valamely tevékenységre, illetve kivételesen egyösszegű
juttatásként utólag valamely kiemelkedő hallgatói teljesítmény elismeréseként.
142 Módosította az ET 69/2017.06.27. sz. határozata.
143 Módosította az ET 41/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
144 Módosította az ET 69/2017.06.27. sz. határozata.
102
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A pályázatot írásban kell benyújtani az adott Kar – jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseiben meghatározott – illetékes szervezeti egységéhez. A pályázathoz csatolni kell a támogatás alapjául megjelölt tevékenységet alátámasztó megfelelő bizonyítékokat.
(7) Amennyiben a hallgató jövőbeli tevékenység megvalósítása céljából pályázik az ösztöndíjra, úgy
annak elnyerése esetén köteles legkésőbb az adott tanulmányi félév utolsó napjáig igazolni az ösztöndíj megállapításának alapjául szolgáló tevékenység megkezdését. Ennek elmulasztása esetén
köteles az ösztöndíj teljes – részére folyósított – összegét visszafizetni.
(8) Az ösztöndíj odaítéléséről a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete javaslatára az adott Kar dékánja dönt.
Szakmai gyakorlati ösztöndíj
12. § (1) A szakmai gyakorlati ösztöndíj a képzési és kimeneti követelményben meghatározott legfeljebb féléves összefüggő gyakorlaton részt vevő államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben részt vevő hallgatónak pályázat alapján, legfeljebb egy
tanulmányi félévre adható juttatás.
(2) Az ösztöndíjban az a hallgató részesülhet, aki a szakmai gyakorlatot az adott szak képzési helyétől
eltérő helyen teljesíti, és e helyen nem részesül kollégiumi ellátásban, valamint a szakmai gyakorlat
végzésének helye és a lakóhely közötti távolság legalább az 50 km.
(3) A szakmai gyakorlati ösztöndíj havi összege a hallgatói normatíva éves összegének 10 százalékát
nem haladhatja meg.
(4) Az ösztöndíj odaítéléséről a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete javaslatára az adott Kar dékánja dönt.
Doktorandusz ösztöndíj
13. §145 (1) Az államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő doktorandusz hallgató a jogszabályban meghatározott doktorandusz ösztöndíjban részesül.
(2) Doktorandusz ösztöndíjra más hallgató nem jogosult.
A rászorultsági alapon adható juttatások közös szabályai
14. § (1) A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni
a) a hallgató lakcíme szerinti ingatlanban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkezők számát és jövedelmi helyzetét;
b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát és költségét,
c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek
költségeit,
d) a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére
és fenntartására, speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi
tolmács igénybevételére,
e) a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt
rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásait,
f) a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számát, különös tekintettel a vele együtt eltartott gyermekek számára,
g) az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket.
(2) A jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap
átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell figyelembe venni. A hallgató
kérésére a bizonyított jövőbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni.
(3) A hallgató szociális helyzetének minősítése intézményileg egységes, objektív pontrendszer segítségével történik.
145 Módosította az ET 45/2016.06.10. sz. határozata.
103
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(4)146 A kérelmező hallgatók szociális helyzetét – a rendkívüli szociális ösztöndíj igénylésének kivételével – tanulmányi félévente egyszer, intézményi szinten egységesen kell megvizsgálni, majd ennek
eredményét felhasználni mind a szociális ösztöndíj, mind a kollégiumi felvételek, valamint minden
más rászorultsági alapú juttatás elbírálásához. A szociális helyzet vizsgálata a Neptun rendszer adatai,
illetve a hallgató által benyújtott egyéb igazolások alapján a rendszeres szociális ösztöndíj kérelmezésekor történik. A Neptun rendszerben nyilvántartható, és a hallgató szociális helyzete szempontjából
releváns adatok rögzítését, illetve módosítását a hallgató az illetékes kari szervezeti egységnél bármikor jogosult kérelmezni, a megfelelő igazolás benyújtásával. A hallgató szociális helyzete szempontjából releváns, de a Neptun rendszerben nyilván nem tartott adatokat, és azok igazolását a hallgató a
rendszeres szociális támogatás iránti kérelemmel egyidejűleg nyújthatja be, és ezek ellenőrzését,
valamint a szempontrendszer szerinti pontozását a Diákjóléti Bizottság tagjai, és a Diákjóléti Bizottság
által felkért bírálók végzik.
(5)147 A rászorultsági alapon adható juttatások kérelemre, kizárólag a szociális körülmények mérlegelése alapján ítélhetők meg. Az alaptámogatás, a rendszeres, illetve rendkívüli szociális ösztöndíj odaítéléséről a Diákjóléti Bizottság dönt. A Bizottság döntését az Egyetem rektora hagyja jóvá.
(6) A kérelemben foglaltak valóságának bizonyítása a kérelmező hallgatót terheli.
Alaptámogatás
15. § (1)148 Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói normatíva 50%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben:
a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult,
b) halmozottan hátrányos helyzetű,
c) családfenntartó,
d) nagycsaládos,
e) árva,
f) hátrányos helyzetű,
g) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg,
h) félárva.
(2) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű mesterképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói normatíva 75%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel.
(3)149 Az alaptámogatás iránti kérelmet a hallgató a Neptun rendszeren keresztül nyújthatja be a bejelentkezési időszak utolsó napját követő egy héten belül. A kérelem automatikusan tartalmazza a
benyújtás időpontjában a hallgató Neptun rendszerben nyilvántartott – szociális helyzet szempontjából releváns – adatait, így ezek módosítására csak a kérelem benyújtása előtt van lehetőség.
Rendszeres szociális ösztöndíj
16. § (1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján egy képzési időszakra
biztosított, havonta folyósított juttatás, amely a szociális juttatásokra jogosult hallgatók számára juttatható.
(2)150 A rendszeres szociális ösztöndíj iránti kérelmet a Neptun rendszeren keresztül kell benyújtani az
adott tanulmányi félév bejelentkezési időszakának utolsó napjától a szorgalmi időszak második hetének péntek 14.00 óráig.
146 Módosította az ET 41/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
147 Módosította az ET 41/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
148 Módosította az ET 2016/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
149 Beiktatta az ET 41/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
150 Módosította az ET 41/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
104
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A kérelem automatikusan tartalmazza a benyújtás időpontjában a hallgató Neptun rendszerben nyilvántartott - szociális helyzet szempontjából releváns – adatait, így ezek módosítására csak a kérelem
benyújtása előtt van lehetőség.
(3) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves
hallgatói normatíva 20 százaléka, amennyiben a hallgató szociális helyzete alapján rendszeres szociális ösztöndíjra jogosult, és
a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult,
b) halmozottan hátrányos helyzetű,
c) családfenntartó,
d) nagycsaládos, vagy
e) árva.
(4) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves
hallgatói normatíva 10 százaléka, amennyiben a hallgató szociális helyzete alapján rendszeres szociális ösztöndíjra jogosult, és
a) hátrányos helyzetű, vagy
b) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy
c) félárva.
(5) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves
hallgatói normatíva 10 százaléka, amennyiben a külföldi hallgató – nem a részképzés idejére adományozott – miniszteri ösztöndíjban részesül.
(6) A (3)-(4) bekezdésben foglalt körülmények fennállása önmagában szociális ösztöndíjra nem jogosít, csak a juttatás legkisebb mértékét határozza meg, amennyiben a hallgatót a jelen szabályzat szerinti eljárás keretében – az összes körülmény figyelembe vételével – szociális ösztöndíjra jogosultnak
minősítik.
Rendkívüli szociális ösztöndíj
17. § (1)151 A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére egy összegben folyósított juttatás, amely a szociális juttatásokra jogosult hallgatók számára adható.
(2) A rendkívüli szociális ösztöndíj megítélésének alapjául a hallgató életkörülményeiben bekövetkezett hirtelen, előre nem látható romlás szolgálhat, azzal hogy rendkívüli szociális ösztöndíjban csak az
a hallgató részesülhet, aki – az élethelyzet változást követően – az általános szabályok szerint rendes
szociális ösztöndíjra is jogosult lett volna.
(3)152 A rendkívüli szociális ösztöndíj megítélését nem zárja ki az sem, ha a hallgató rendszeres szociális támogatásban is részesül, feltéve, hogy az alapjául szolgáló körülmény a rendszeres szociális támogatás kérelmezésekor még nem volt ismert.
(4)153 A rendkívüli szociális ösztöndíj iránti kérelmet a Neptun rendszeren keresztül kell benyújtani. A
kérelem automatikusan tartalmazza a benyújtás időpontjában a hallgató Neptun rendszerben nyilvántartott - szociális helyzet szempontjából releváns – adatait, így ezek módosítására csak a kérelem
benyújtása előtt van lehetőség.
(5) A beérkezett hallgatói kérelmekről legalább havonta egyszer döntést kell hozni. A kifizetésről a
döntés jóváhagyását követő nyolc munkanapon belül intézkedni kell.
Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj
18. § A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj elnyerésére kiírt pályázat beadásának
feltételeit, valamint az ösztöndíj odaítélésének részletes szabályait jogszabály határozza meg.
151 Módosította az ET 41/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
152 Módosította az ET 41/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
153 Módosította az ET 41/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
105
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Külföldi állampolgárok miniszteri ösztöndíja
19. § (1) A kétoldalú nemzetközi szerződés alapján az Egyetemen államilag támogatott képzésben
részt vevő hallgató, illetve a kedvezménytörvény hatálya alá tartozó, államilag támogatott képzésben
részt vevő hallgató részére adományozott miniszteri ösztöndíj folyósításáról az Egyetem gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hallgatói kör számára kiírt pályázat beadásának feltételeit,
valamint az ösztöndíj odaítélésének részletes szabályait jogszabály határozza meg.
20. § (1) A Magyarországon költségtérítéses, illetve önköltséges képzésben részt vevő nem magyar
állampolgárságú hallgató részére tanévenként az oktatásért felelős miniszter ösztöndíjat adományozhat.
(2) A miniszteri ösztöndíj-pályázat meghirdetésére a Karokon az elbírálás szempontjaival együtt
legkésőbb a pályázati határidőt 30 nappal megelőzően kerül sor. A pályázati felhívás az illetékes minisztérium honlapján is megjelenik.
(3) A pályázatokat az erre szolgáló adatlapon, a meghirdetéskor közzétett és előírt mellékletekkel, a
meghirdetett határidőn belül lehet benyújtani az érintett Kar erre kijelölt szervezeti egységénél. A
beérkezett – formai szempontok szerint megfelelő – pályázatokat a Kar felterjeszti az Egyetem rektorának.
(4) A beérkezett pályázatokat rangsoráról a rektor dönt, majd a rangsorolt pályázatokat eljuttatja a
jogszabályban meghatározott szervezethez.
Egyéb ösztöndíj
21. § (1) A hallgató kérelmére vagy jutalomként a Kar saját bevétele terhére egyösszegű, vagy
legfeljebb egy tanulmányi félévre jutatott rendszeres támogatás nyújtható az alábbi célokra:
a) a kimagasló tanulmányi eredményű önköltséges hallgatók támogatása,
b) hozzájárulás a hallgató által készített kiadvány kiadásához,
c) tudományos diákköri munkák támogatása,
d) külföldi tanulmányok (pl. Erasmus, Leonardo, stb.) kiegészítő támogatása,
e) a hallgató kiemelkedő tudományos, kulturális vagy közéleti tevékenysége alapján nyújtott jutalom,
f) utazási támogatás a karok által szervezett tanulmányi vagy közéleti utakhoz.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a dékán – a Kar saját bevétele terhére – egyéb ösztöndíjakat is
létesíthet. Az ösztöndíj létesítését, a potenciális pályázók, illetve jogosultak körét, a juttatás feltételeit, illetve a megítélés szempontjait, továbbá a kérelmezés módját, és határidejét ebben az esetben
köteles írásban rögzíteni, és a helyben szokásos módon közzétenni.
(3) Egyéb ösztöndíj létesítésére, illetve juttatására a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete javaslatot tehet.
(4) Egyéb ösztöndíj odaítéléséről az adott Kar dékánja – vagy az adott ösztöndíjra vonatkozó szabályozásban megjelölt személy, vagy testület – dönt.
Jegyzet előállítási tevékenység
22. § (1) A jegyzet-előállítás támogatására rendelkezésre álló összeget az Egyetem
a) nyomtatott, vagy elektronikus jegyzetek előállítására,
b) azok hallgatókhoz való eljuttatásának segítésére, továbbá
c) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére
használja fel.
(2) A rendelkezésre álló forrás jogcímenkénti felosztásáról, és a felhasználás módjáról – a Hallgatói
Önkormányzat kari szervezete előzetes véleményének kikérésével – az érintett Kar dékánja dönt.
106
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Kulturális és sporttevékenység támogatása
23. § (1) A kulturális tevékenységek körébe tartozik különösen a hallgatók részére szervezett, illetve
nyújtott kulturális tevékenység, rendezvényszervezés, karrier-tanácsadás, életviteli és tanulmányi,
valamint mentálhigiénés életvezetési tanácsadás.
(2) A sporttevékenységek körébe tartozik különösen a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott,
testmozgást, sportolást, versenyzést, az egészséges életmódra nevelést biztosító tevékenység, az
életmód-tanácsadás.
(3) A sport- és kulturális tevékenységek biztosítására a Hallgatói Önkormányzat kari szervezet évente
– költségvetése beterjesztésekor – tesz javaslatot az adott Kar dékánja számára.
A hallgatói érdekképviseletek működésének támogatása
24. § (1) A Hallgatói Önkormányzat, illetve a Doktorandusz Önkormányzat működésére szolgáló keretösszegből kell finanszírozni a szervezetek működésével járó napi költségeket – különösen irodaszerek, irodai eszközök, számítógépek beszerzése, karbantartása.
(2) A keretösszeg felhasználására egyebekben a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete – költségvetése beterjesztésekor – tesz javaslatot az adott Kar dékánja számára.
Kollégiumi ellátás
25. § A kollégiumi ellátással kapcsolatos szabályokat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kollégiumi
Szabályzata tartalmazza.
IV. rész
Az állami ösztöndíjas és önköltséges finanszírozási forma közötti átsorolás szabályai
26. §154 (1) Az állami ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgatót önköltséges képzésbe kell átsorolni,
amennyiben:
a) a rá irányadó támogatási időt túllépi,
b) az adott szakra – amelyen tanulmányokat folytat – vonatkozó képzési időt két félévvel túllépi,
c) az adott nem doktori képzésben, az utolsó két olyan félév átlagában, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, vagy nem vett részt valamely EGT-államban a tanulmányaiba beszámítható – az Egyetem által engedélyezett – külföldi részképzésben, nem szerezett meg legalább 18 kreditet, vagy nem érte el a jelen szabályzatban meghatározott kumulált súlyozott
tanulmányi átlagot,
d) a hallgató ezt kéri, vagy a képzés feltételeinek elfogadásáról szóló nyilatkozatát visszavonja.
(2) A párhuzamosan több szakon tanulmányokat folytató hallgató esetén az önköltséges finanszírozási formára történő átsorolási okokat szakonként, illetve összességében is megfelelően vizsgálni kell.
(3) A hallgató az önköltséges képzésre történő átsorolását az adott félév kezdetét megelőzően, írásban jogosult kérelmezni a Tanulmányi Osztályon legkésőbb január 31.,illetve július 15. napjáig. Ezt
követően az adott félév vonatkozásában a finanszírozási forma megváltoztatása nem kérelmezhető.
A finanszírozási forma megváltoztatására vonatkozó kérelem nem vonatkozhat határozott időszakra.
(4) Az adott szakra vonatkozó átsorolási döntés során nem kell figyelembe venni, azokat a hallgatókat, akik
a) legfeljebb egy képzési időszakban folytattak tanulmányokat, továbbá
b) betegség, szülés vagy más a hallgatónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni,
feltéve, hogy ezt a megelőző tanulmányi időszak vizsgaidőszakának utolsó napjáig megfelelően
igazolták.
(5) Az önköltséges finanszírozási formára átsorolt hallgatónak a bejelentkezési időszak utolsó napjáig
meg kell kötnie a hallgatói képzési szerződést.
154 Módosította az ET 41/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
107
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Amennyiben az önköltséges finanszírozási formára átsorolt hallgató a hallgatói képzési szerződés
aláírását megtagadja vagy elmulasztja, úgy hallgatói jogviszonya a bejelentkezési időszak utolsó napját követő első munkanapon megszűnik.
(6)155 A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók csak államilag támogatott képzésbe, az önköltséges képzésben résztvevő hallgatók csak állami ösztöndíjas képzésbe sorolhatók át. Az állami
ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgatók csak önköltséges képzésbe, az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók csak költségtérítéses képzésbe sorolhatók át.
(7) A hallgató az önköltséges, illetve költségtérítéses képzésre történő átsorolását az adott félév kezdetét megelőzően, írásban jogosult kérelmezni a Tanulmányi Osztályon legkésőbb január 31.,illetve
július 15. napjáig. Ezt követően az adott félév vonatkozásában a finanszírozási forma megváltozatása
nem kérelmezhető. A finanszírozási forma megváltoztatására vonatkozó kérelem nem vonatkozhat
határozott időszakra.
(8) Az adott szakra vonatkozó átsorolási döntés során nem kell figyelembe venni, azokat a hallgatókat, akik
c) legfeljebb egy képzési időszakban folytattak tanulmányokat, továbbá
d) betegség, szülés vagy más a hallgatónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni, feltéve, hogy ezt a megelőző tanulmányi időszak vizsgaidőszakának utolsó napjáig megfelelően igazolták.
(9)156 Az önköltséges finanszírozási formára átsorolt hallgatónak a bejelentkezés előtt meg kell kötnie
a hallgatói képzési szerződést. Amennyiben az önköltséges finanszírozási formára átsorolt hallgató a
hallgatói képzési szerződés aláírását megtagadja vagy elmulasztja, úgy hallgatói jogviszonya a bejelentkezési időszak utolsó napját követő első munkanapon megszűnik.
(10) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti súlyozott kumulált tanulmányi átlag alatt képzési területenként
– az alább megjelölt időpontokat követően indult eljárásokban – a táblázat megfelelő rovatában szereplő átlagokat kell érteni:
Képzési terület
2016.09.01. 2017.09.01. 2018.09.01. 2019.09.01. 2020.09.01.
bölcsészettudomány
2,5
2,75
3,0
3,25
3,5
gazdaságtudományok
2,25
2,5
2,75
3,0
3,0
informatika
2,25
2,5
2,75
3,0
3,0
jogi
2,25
2,5
2,75
3,0
3,0
közigazgatási, rendészeti 2,25
2,5
2,75
3,0
3,0
és katonai
műszaki
2,25
2,5
2,75
3,0
3,0
pedagógusképzés
2,5
2,75
3,0
3,25
3,5
társadalomtudomány
2,5
2,75
3,0
3,25
3,5
hittudomány
3,0
3,0
3,0
3,0
3,0”
27. §157 (1) Ha a magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a
tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy a hallgató a tanulmányait bármely okból önköltséges formában folytatja tovább, helyére – ilyen irányú kérelem esetén – az Egyetemen önköltséges formában tanulmányokat folytató hallgató léphet.
(2)158
(3) Az átsorolásról szóló döntést Karonként és képzési ciklusonként, tagozatonként, azon belül pedig
– az adott Kar jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseiben meghatározottak szerint – képzési területenként vagy szakonként kell meghozni.
(4) Az átsorolás iránti kérelmet a Neptun rendszer használatával kell benyújtani, legkésőbb az adott
tavaszi tanulmányi félév vizsgaidőszakának utolsó napját követő 5 munkanapon belül.
155 Módosította az ET 2016/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
156 Beiktatta az ET 2016/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
157 Módosította az ET 2016/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
158 Hatályon kívül helyezte az ET 41/2018.07.20. sz. határozata. Hatálytalan 2018. 08. 15. napjától.
108
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(5)159 Az átsorolási döntéshez meg kell állapítani, hogy
a) az adott tanévben, adott szakon hány állami ösztöndíjas hallgatónak szűnt meg a hallgatói
jogviszonya a végbizonyítvány megszerzése előtt,
b) hány olyan állami ösztöndíjas hallgató van, aki önköltséges képzésre kerül átsorolásra,
c) hány olyan hallgató van, aki a lezárt félévvel már igénybe vette az adott szakon rendelkezésére álló támogatási időt,
d) az adott helyekre átsorolást kérelmező hallgatók számát.
A kérelmezőket összesített korrigált kreditindexük alapján kell rangsorolni, és a rangsor szerint haladva betölteni a rendelkezésre álló helyeket azzal, hogy az azonos kreditindexű hallgatók esetén a
döntésnek is azonosnak kell lenni, illetve nem sorolható át állami ösztöndíjas finanszírozási formára
az a hallgató, akit a jelen szabályzat rendelkezései alapján önköltséges finanszírozási formára kellene
átsorolni.
(6)160 Az állami ösztöndíjas finanszírozási formára átsorolt hallgatónak a bejelentkezés utolsó napjáig
– a jogszabályban meghatározott szabályok szerint – nyilatkoznia kell a képzés feltételeinek elfogadásáról. Amennyiben az állami ösztöndíjas finanszírozási formára átsorolt hallgató a nyilatkozattételt
megtagadja, úgy tanulmányait csak önköltséges finanszírozási formában folytathatja, és a helyére
olyan önköltséges hallgató sorolható át, aki átsorolását az adott tanévre szabályosan kérelmezte, de
kérelme helyhiány miatt elutasításra került.
28. § (1) Az átsorolásról a Tanulmányi Osztály tájékoztatása alapján a hallgató tanulmányai szerint
illetékes Kar dékánja dönt.
(2)161 A jelen szabályzat 26. § (1) c), 26. § (3) c), valamint 27. §-a szerinti átsorolásról szóló döntést
legkésőbb július 31. napjáig közölni kell a hallgatóval.
(3) Az át nem sorolt hallgatók ugyanabban a finanszírozási formában folytatják tanulmányaikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben.
(4)162
V. rész
Hallgatói térítések
A térítések közös szabályai
29. § (1) Az Egyetem hallgatóitól – hallgatói jogviszonyukkal összefüggésben – csak a jelen szabályzatban meghatározott díjak és térítések követelhetők. A hallgatói jogviszonyból nem következő követelésekre a polgári jog általános szabályai az irányadók.
(2) Jelen szabályzat alapján díj követelhető az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban nem álló olyan
személyektől is, akik valamely – a hallgatói jogviszony keretében is igénybe vehető – képzési szolgáltatást vesznek igénybe.
(3)163 A jelen fejezetben az önköltséges képzésben részt vevőkre, illetve az önköltségre vonatkozó
szabályokat megfelelően alkalmazni kell a költségtérítéses képzésben részt vevőkre, illetve esetükben
a költségtérítésre.
(4) Az egyes hallgatói befizetéseket elektronikusan, a Neptun rendszeren keresztül történő bankkártyás befizetéssel kell teljesíteni. Egyes befizetési típusok vonatkozásában a Karok a jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseikben – más befizetési módot is lehetővé tehetnek – különösen,
ha a befizető az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban nem áll, illetve nem szerepel a Neptun rendszerben.
159 Módosította az ET 41/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
160 Módosította az ET 41/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
161 Módosította az ET 45/2016.06.10. sz. határozata.
162 Hatályon kívül helyezte az ET 13/2017.04.07 sz. határozata. Hatálytalan 2017.08.15. napjától.
163 Módosította az ET 13/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
109
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(5) Amennyiben a hallgató a díjat nem a Neptun rendszeren keresztül – vagy az előírt egyéb módon –
fizeti be, úgy azt teljesítésként figyelembe venni nem lehet, az alapján szolgáltatás nem teljesíthető.
A hallgató jogosult az ilyen befizetést az általános szabályok szerint visszaigényelni.
(6)164 A fizetési kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, amikor a bankkártyás befizetés a Neptun rendszeren keresztül megtörténik, vagy az átutalt összeg az Egyetem bankszámláján maradéktalanul jóváírásra kerül.
Az önköltség
30. § (1) A következő képzési időszakban az önköltség első tanévben irányadó összegét szakonként,
és munkarendenként az adott szak szerint illetékes Kar dékánja határozza meg, és teszi közzé a Felvételi Tájékoztatóban, illetve a Tanulmányi Tájékoztatóban.
(2) Az önköltség – első tanévben irányadó – összege meghatározható
a) egy tanulmányi félévre vonatkozó határozott összegben, a ténylegesen tanulmányi tevékenységtől függetlenül, vagy
b) a hallgató által az adott tanulmányi félévben felvett kreditek mennyisége alapján számított
kreditenkénti összegben.
165
(3)
(4)166 Az önköltség összege a képzés időtartama alatt nem módosítható.
(5)167 Az önköltség összegét a hallgatói képzési szerződésben rögzíteni kell.
(6)168 Az önköltség mértéke a bármely okból önköltségessé váló hallgató esetén az adott képzésre az
első évfolyamon megállapított önköltség összege abban a tanévben, amikor az önköltségessé váló
hallgató az első tanulmányi félévét önköltséges képzésben megkezdi. Amennyiben az adott tanévben
az adott képzés önköltséges formában nem került meghirdetésre, úgy a költségtérítés összege a képzés szerint illetékes Karon meghirdetett azonos képzési idejű és munkarendű – ilyen hiányában az
azonos képzési ciklusú – önköltséges képzések közül a legalacsonyabb önköltségű képzés önköltségének összege. Ezt a szabályt kell alkalmazni a tanulmányait önköltséges képzésben megkezdő, majd
állami ösztöndíjas képzésre átvételt nyert hallgatóra is, amennyiben bármely okból ismét önköltségessé válik.
Az önköltség megfizetése
31. § (1) Az önköltséget a tanulmányi félév időbeosztásában meghatározott befizetési határidőn
belül kell befizetni. A határidő elmulasztása esetén a hallgató beiratkozása/bejelentkezése az adott
szakra érvénytelen, tanulmányokat nem folytathat, illetve amennyiben tanulmányok folytatására az
adott tanulmányi félévben más szakon sem jogosult, úgy hallgatói jogviszonya szünetel.
(2) Ha a jelen szabályzat másképp nem rendeli az önköltséget a Neptun rendszeren keresztül történő
bankkártyás befizetéssel kell befizetni.
(3)170 Az önköltség összegét a Kar illetékes munkatársai a tanév időbeosztásában meghatározott határidőig rögzítik, illetve ellenőrzik a Neptun rendszeren. A Számviteli és Pénzügyi Osztály munkatársai
a tanév időbeosztásában meghatározott időpontban a Neptun rendszerben szereplő adatok alapján
gondoskodnak az önköltségi díjak kiírásáról.
169
Egyéb szolgáltatási díjak
32. § (1) Díj fizetésére kötelezhető, aki a következő szolgáltatásokat igénybe veszi:
a) Az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek a nem magyar nyelvű oktatása.
164 Beiktatta az ET 13/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
165 Hatályon kívül helyezte az ET 2016/2015.06.04. sz. határozata. Hatálytalan 2015. 08. 15. napjától.
166 Módosította az ET 2016/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
167 Módosította az ET 2016/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
168 Módosította az ET 2016/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
169 Módosította az ET 2016/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
170 Beiktatta az ET 13/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
110
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
b) Az Egyetem eszközeivel előállított, és a hallgató tulajdonába adott dolog.
c) Az Egyetem létesítményeinek az oktatáshoz szorosan nem kapcsolódó használata.
(2)171
(3) A (1)-(2) bekezdésben meghatározott, adott tanévre vonatkozó díjakról – a Gazdasági és Műszaki
Főigazgatóság, és az Oktatási Igazgatóság a Karok dékánjaival egyeztetett javaslatára – az Egyetemi
Tanács - az Egyetemi Tanács a megelőző tanév május 31. napjáig dönt. A döntés kiterjed arra is, hogy
egyes díjak csak bizonyos Karok vonatkozásában kerüljenek megállapítására, illetve egyes szolgáltatások után az adott tanévben ne kerüljön sor díjfizetésre. A döntés tartalmazza, hogy mely díjakat kell a
Neptun rendszeren keresztül teljesíteni.
33. § (1) Szolgáltatási díj megfizetésére köteles, aki magatartásával, vagy az érdekkörében bekövetkezett bármely okból az intézményt a költségtérítés vagy állami támogatás által finanszírozott szolgáltatásokon felüli, külön eljárásra kényszeríti, a jelen paragrafusban meghatározottak szerint.
(2)172 A jelen szabályzat alapján szedhető díjak:
1. Dékáni kérelem díja: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezései szerint első fokon a dékán vagy az illetékes dékánhelyettes hatáskörébe tartozó ügyben benyújtott kérelem alapján
lefolytatandó eljárásért fizetendő díj.
2. Diákigazolvány pótdíj: A diákigazolvány, illetve matrica pótlásáért fizetendő díj.
3. Doktori fokozatszerzés díja hallgatói jogviszonyon kívül: A doktorandusz hallgatói jogviszony
megszűnését követően fokozatszerzési eljárást indító személy által fizetendő díj.
4. Egyetemi nyomtató használati díja: Az Egyetem által üzemeltetett nyomtató segítségével a
hallgató részére teljesített nyomtatási szolgáltatás díja.
5. Engedélyezett tárgytörlés: A hallgató által felvett tantárgy tantárgyfelvételi időszakon túli –
Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban foglaltak szerinti eljárás keretében történő – törléséért fizetendő díj.
6. Felvételi intézményi eljárási díj: A szakirányú továbbképzésre, hitéleti képzésre és doktori
képzésre történő jelentkezés díja.
7. Habilitációs eljárási díj: Az Egyetem által lefolytatandó habilitációs eljárás díja.
8. Habilitációs oklevél kiállításának díja: Az Egyetem által lefolytatott sikeres habilitációs eljárás
alapján kiállításra kerülő oklevél kiállításának díja.
9. Munkatapasztalat elismerésére irányuló kérelem díja: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szerinti eljárás keretében a korábban megszerzett tudás vagy munkatapasztalatok tanulmányokba történő beszámítása érdekében benyújtott kérelem alapján lefolytatandó eljárásért
fizetendő díj.
10. Késedelmi díj: A tanulmányi ügyek intézését, illetve önköltség befizetési kötelezettségét határidőn belül nem teljesítő személytől a pótlólagos ügyintézésért szedett díj, amely egyes
konkrét tanulmányi ügytípusok vonatkozásában eltérő összegben is meghatározható
11. Könyvtári késedelmi díj: A kikölcsönzött könyv késedelmes visszajuttatása esetére meghatározott díj.
12. Kreditelismerési kérelem díja: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezései szerint a Kreditátviteli Bizottsághoz benyújtott kreditelismerési kérelem alapján lefolytatandó eljárásért
fizetendő díj.
173
13.
14. Licenciátusi szigorlat díja: A speciális kari szabályok szerinti eljárás díja.
15. Oklevélátadó ünnepség díja: A nem kötelező ünnepélyes oklevélátadásért meghatározott díj,
amely különböző díjrészekből is összetevődhet.
16. Okirat másodlat kiállítás díja: Az egyes – tanulmányokkal kapcsolatos – okiratok másodlatának kiállításáért fizetendő díj, amely okirattípusonként eltérő összegben is megállapítható.
171 Hatályon kívül helyezte az ET 13/2017.04.07 sz. határozata. Hatálytalan 2017.08.15. napjától.
172 Módosította az ET 2016/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
173 Hatályon kívül helyezte az ET 2016/2015.06.04. sz. határozata. Hatálytalan 2015. 08. 15. napjától.
111
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
17. Okirat hitelesített másolatának kiállítási díja: Az Egyetem nyilvántartásában szereplő eredeti
okiratokról igényelt hitelesített másolat kiállításáért fizetendő díj.
174
18. Postázási díj: A hallgató – illetve a volt hallgató – kérése alapján, postai úton megküldött
igazolások, illetve egyéb tanulmányi dokumentumok postaköltségét, valamint a postázással
felmerült többletadminisztráció költségét magában foglaló díj, amely – a mindenkori postai
díjszabást is figyelembe véve – iratmennyiségtől függően eltérő összegekben is meghatározható.
19. Pótlási díj: A hallgatói jogviszonnyal összefüggésben ingyenesen a hallgató tulajdonába adott
egyes kis értékű eszközök (pl. belépőkártya) pótlásának díja. A díj eszköztípusonként eltérő
összegben is meghatározható.
20. Rektori méltányossági kérelem díja: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezései szerint a
rektori méltányossági kérelem alapján lefolytatandó eljárásért fizetendő díj.
21. Számla költségviselőjének módosítási díja: Amennyiben a hallgató önköltségének megfizetését harmadik személy átvállalta, és erre vonatkozó bejelentési kötelezettségének időben nem
tett eleget, úgy ezért díj megfizetésére köteles.
22. Tanulmányi Bizottsági kérelem díja: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezései szerint
első fokon a Tanulmányi Bizottság hatáskörébe tartozó ügyben benyújtott kérelem alapján
lefolytatandó eljárásért fizetendő díj.
23. Tantárgy felvétele határidő után: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezései szerint engedélyezett határidő utáni tantárgyfelvételért fizetendő díj.
24. 175Tárgyfelvétel díja harmadszori felvételtől: Azonos tantárgy harmadik vagy további felvételéért fizetendő díj.
25. Továbbtanulási célú elismerési eljárás díja: A külföldi tanulmányok továbbtanulási célú elismerése céljából lefolytatandó eljárás díja.
26. Tudományos fokozat honosítása: A külföldön szerzett tudományos fokozat honosítási eljárásáért fizetendő díj.
27. Vizsgadíj: Az azonos tantárgyból tett harmadik vagy további vizsga lehetőségért fizetendő díj.
A díj megállapítása szempontjából vizsgának minősül minden olyan vizsga, amelyet a hallgató
megkezdett, vagy amelyen a jelentkezés – szabályzatban foglaltak szerinti – visszavonása nélkül nem jelent meg. A díj vizsgatípusonként eltérő összegben is meghatározható.
28. Záróvizsga díj: A záróvizsgára történő második, illetve minden további jelentkezésért fizetendő díj.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott, adott tanévre vonatkozó díjakról – a Gazdasági és Műszaki
Főigazgatóság, és az Oktatási Igazgatóság a Karok dékánjaival egyeztetett javaslatára – az Egyetemi
Tanács - az Egyetemi Tanács a megelőző tanév május 31. napjáig dönt. A döntés kiterjed arra is, hogy
egyes díjak csak bizonyos Karok vonatkozásában kerüljenek megállapítására, illetve egyes szolgáltatások után az adott tanévben ne kerüljön sor díjfizetésre. A döntés tartalmazza, hogy mely díjakat kell a
Neptun rendszeren keresztül teljesíteni.
34. § (1) Ha szabályzat másként nem rendeli a kérelmek elbírálásának, illetve egyéb szolgáltatások
igénybe vételének előfeltétele az előírt díj megfizetése.
(2)176 A Neptun rendszeren keresztül teljesítendő szoláltatási díjak vonatkozásában a díj befizetése
előtt a hallgató köteles a Neptun rendszeren a befizetéshez szükséges tétel kiírásáról gondoskodni. A
kiírt tételt a kiírás napján 20.00 óráig a hallgató jogosult saját maga következmények nélkül törölni.
(3)177 Ha a hallgató az általa a Neptun rendszeren keresztül kiírt pénzügyi tételt nem törli a (2) bekezdés rendelkezései szerint, vagy nem fizeti be a kiírást követő nap 24 óráig, úgy az hivatalból törlésre
kerül.
174 Módosította az ET 41/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
175 Módosította az ET 13/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
176 Módosította az ET 13/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
177 Módosította az ET 2016/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
112
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(4)178 A Neptun rendszeren keresztül benyújtandó díjköteles kérvények esetében a szolgáltatási díjat
a Neptun rendszer automatikusan írja ki a kérvény leadásakor, és a hallgató nem tudja azt törölni.
Amennyiben a hallgató nem fizeti be a kérvény szolgáltatási díját a kiírást követő nap 24 óráig – ha az
adott kérvény leadási határidejéből ennél rövidebb idő van hátra, úgy a kérvény leadási határidőig –
a kiírt tétel törlésre, a kérvény pedig érvénytelenítésre kerül.
Kollégiumi díj
35. § A kollégiumi szolgáltatások díjaival kapcsolatos szabályokat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Kollégiumi Szabályzata tartalmazza.
A hallgatót terhelő fizetési kötelezettségek átvállalása
36. § (1) A hallgatót terhelő fizetési kötelezettségek vonatkozásában az Egyetem hozzájárul, hogy az
önköltség megfizetését gazdálkodó szervezet vagy egyéni vállalkozó átvállalja.
(2) A tartozásátvállalással esik egy tekintet alá, ha a hallgató saját maga, mint egyéni vállalkozó kívánja az Egyetem felé fennálló fizetési kötelezettségét teljesíteni.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az Egyetem külön kérelem esetén sem járul hozzá semmilyen
tartozásátvállalásához.
(4) Az önköltség megfizetésének átvállalása esetén azt – számla alapján – átutalással kell teljesíteni az
Egyetem számlán szereplő bankszámlájára.
(5)179 Az önköltség megfizetésének átvállalása esetén a hallgató köteles a bejelentkezési időszak utolsó napjáig az illetékes szervezeti egységhez benyújtani – a megfelelő formanyomtatványon – a számlaigénylési kérelmet. Amennyiben a hallgató – vagy tartozásátvállaló – helyett az önköltséget tényszerűen más fizeti be, úgy a hallgató – a költségviselő módosítására meghatározott díj megfizetése
mellett – ezt legkésőbb az adott naptári év november hónapjának utolsó munkanapjáig bejelentheti,
és kérheti új számla kiállítását.
(6) A befizetési határidőt a tartozásátvállalás esetén is be kell tartani.
(7) A befizetés részbeni vagy teljes elmulasztása vagy késedelme miatti tanulmányi szankciókat az
Egyetem a hallgatóval szemben alkalmazza abban az esetben is, ha a befizetést tőle harmadik személy átvállalta. A hallgató az önköltség megfizetéséért a tartozásátvállalóval egyetemlegesen felel.
Kedvezmények
37. § (1)180 Az önköltség megfizetéséhez a hallgató kérelmére – indokolt esetben – részletfizetési
kedvezmény vagy fizetési haladék biztosítható.
(2) A részletfizetési kedvezmény, fizetési haladék kizárólag az adott tanulmányi félévre vonatkozik.
(3) A hallgató egyidejűleg csak egy fajta kedvezményben részesülhet.
(4)181 Nem részesülhet kedvezményben az a hallgató, aki helyett az önköltség megfizetését tartozásátvállalás folytán más fizeti meg, illetve azt saját maga egyéni vállalkozóként számlát igényelve fizeti
meg azzal, hogy amennyiben az átvállalás csak részleges, és a hallgató magánszemélyként legalább
100 000 Ft önköltség megfizetésére köteles, úgy erre az át nem vállalt összegrészre jogosult az általános szabályok szerint részletfizetési kedvezményt vagy fizetési haladékot kérni.
(5) A szolgáltatási díjak megfizetéséhez – ha jelen szabályzat másképp nem rendeli – kedvezmény
nem biztosítható.
38. § (1) A részletfizetési kedvezményben részesülő hallgató az önköltséget három részletben köteles
megfizetni. Az önköltség összegének egyharmadát a fizetési kedvezményben nem részesülő önköltséges hallgatókra irányadó befizetési határidő utolsó napjáig, egyharmadát március 31., október 31.,
fennmaradó részét pedig november 15., illetve április 15. napjáig köteles befizetni.
178 Beiktatta az ET 41/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
179 Módosította az ET 13/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
180 Módosította az ET 13/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
181 Módosította az ET 2016/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
113
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(2) A fizetési haladékban részesülő hallgató az önköltség teljes összegét október 31., illetve március
31. napjáig köteles befizetni.
(3) Az önköltséget diákhitel engedményezés révén teljesítő hallgató külön kérelem nélkül fizetési
haladékban részesül a diákhitel folyósításáig. Ennek feltétele, hogy az engedményezéshez kapcsolódó
adminisztratív kötelezettségeinek az erre megadott határidőben eleget tegyen. Amennyiben a Diákhitel Központ visszautasítja a fizetést, úgy a hallgatót a Tanulmányi Osztály írásban felszólítja, hogy az
önköltség teljes összegét fizesse meg a felszólítás közlését követő nyolc napon belül. Ennek elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, hogy a fizetési haladékban biztosított határidőben az önköltség megfizetési kötelezettségének nem tett eleget.
(4)182 A részletfizetési kedvezmény, illetve fizetési haladék iránti kérelmet írásban kell benyújtani az
adott Kar illetékes szervezeti egységéhez legkésőbb a bejelentkezési időszak utolsó napjáig.
(5)183
39. § (1) Amennyiben a részletfizetési kedvezményben részesült hallgató az első részletet a befizetési
időszak utolsó napjáig nem fizeti meg, úgy a hallgatói jogviszonya szünetel – párhuzamosan több
szakon tanulmányokat folytató hallgató esetén az adott szakon bejelentkezése érvénytelen.
(2)184 Ameddig a részletfizetési kedvezményben, illetve a fizetési haladékban részesült hallgató az
önköltség teljes összegét a jelen szabályzat szerinti határidőkben nem fizeti meg, úgy az adott tanulmányi félévben vizsgára nem bocsátható, de a hallgatói jogviszonya nem szünetel, tehát az önköltség
teljes összegének megfizetésével tartozik erre a tanulmányi félévre. A fizetési határidők elmulasztása
esetén a hallgató késedelmi díj megfizetésére is köteles.
Visszaigénylési eljárás
40. § (1) Amennyiben a hallgató tévesen teljesít befizetést az Egyetem felé, úgy jogosult azt a jelen
szabályzatban foglalt elévülési időn belül visszaigényelni.
(2) Amennyiben a hallgató az aktív félévre – több szakon párhuzamosan tanulmányokat folytató hallgató esetén az adott szakra – vonatkozó bejelentkezését a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban meghatározott határidőn belül visszavonja, illetve hallgatói jogviszonyát – vagy az adott szakon tanulmányait – szünetelteti, úgy az esetlegesen már befizetett – illetve az adott szak vonatkozásában befizetett – önköltség összegét jogosult visszaigényelni.
(3) Amennyiben a hallgató az aktív félévre – több szakon párhuzamosan tanulmányokat folytató hallgató esetén az adott szakra – vonatkozó bejelentkezését a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban meghatározott határidőn belül nem vonja vissza, úgy a befizetett önköltségből a továbbiakban visszatérítést nem kaphat, illetve amennyiben részletfizetési kedvezmény vagy fizetési haladék folytán a teljes
költségtérítési díjat nem fizette meg, úgy a teljes költségtérítési díj megfizetésére köteles akkor is, ha
a tanulmányi félév folyamán megszakítja tanulmányait.
(4)185 Amennyiben a hallgató szülés, baleset vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud
tanulmányi kötelezettségeinek eleget tenni, és a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kérelmére a dékán engedélyezi hallgatói jogviszonyának szünetelését, úgy jogosult az adott tanulmányi félévre befizetett önköltség időarányos összegét visszaigényelni. Amennyiben a hallgató az
önköltséget kötött felhasználású diákhitelből finanszírozta, úgy a hallgatói jogviszony szünetelése
esetén az Egyetem a diákhitel teljes összegét közvetlenül a Diákhitel Központ részére fizeti vissza, így
a hallgató visszaigénylésre nem jogosult.
182 Módosította az ET 1194/2015.04.17. sz. határozata. Hatályos a 2015/2016. tanévtől.
183 Hatályon kívül helyezte az ET 1194/2015.04.17. sz. határozata.
184 Módosította az ET 13/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
185 Módosította az ET 13/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
114
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(5) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya a tanulmányi félév során megszűnik, úgy
a) amennyiben a jogviszony megszűnésére a bejelentkezés visszavonására nyitva álló határidőn
belül kerül sor, úgy a teljes befizetett önköltség visszaigénylésére jogosult, illetve
b) amennyiben a jogviszony megszűnésére a bejelentkezés visszavonására nyitva álló határidőn
túl kerül sor, úgy az önköltség visszaigénylésére nem jogosult, illetve az esetlegesen be nem
fizetett önköltség részlet befizetésére köteles.
(6) Befizetett szolgáltatási díj visszaigénylésére csak abban az esetben van lehetőség, ha megállapításra kerül, hogy a hallgató az adott szolgáltatásban nem részesült.
(7) A visszaigénylési kérelmet írásban – a megfelelő formanyomtatványon – kell benyújtani a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság Pénzügyi Csoportjának.
(8) Az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban nem álló személyek visszaigénylési eljárására a polgári jog
általános szabályai az irányadók.
VI. rész
Az egyes hallgatói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések
41. §186 (1) A nemzetközi vagy intézményi megállapodások alapján ösztöndíjas külföldi részképzésen
résztvevő hallgatókra /továbbiakban: külföldi részképzés/ – ha a képzés szerint illetékes Kar jelen
szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseiben másként nem rendelkezik – valamint a csak külföldi
állampolgárok számára idegen nyelven hirdetett képzésekre intézményi hatáskörben lefolytatott
felvételi eljárásban felvett hallgatókra a jelen szabályzat rendelkezéseit a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A csak külföldi állampolgárok számára idegen nyelven hirdetett képzésekre intézményi hatáskörben lefolytatott felvételi eljárásban felvett hallgatók számára a vízumigényléshez szükséges igazolás
kiállításának feltétele az adott félévi önköltség teljes összegének befizetése.
(3) A csak külföldi állampolgárok számára idegen nyelven hirdetett képzésekre intézményi hatáskörben lefolytatott felvételi eljárásban felvett hallgatók számára az első aktív félév teljesítését megelőzően az önköltség megfizetéséhez sem részletfizetési kedvezmény, sem fizetési haladék nem engedélyezhető.
(4)187 A csak külföldi állampolgárok számára idegen nyelven hirdetett képzésekre intézményi hatáskörben lefolytatott felvételi eljárásban felvett hallgatók a befizetett önköltségből visszaigénylést nem
kérhetnek a bejelentkezés visszavonása miatt.
(5) Az intézményközi szerződés alapján tanuló hallgatók által fizetendő díjakat az adott szerződés
tartalmazza.
(6)188 A külföldi partnerintézménnyel együttműködésben megvalósuló kettős vagy közös képzésben
résztvevő hallgatók a partnerintézményben teljesített kreditek elismeréséért kreditátviteli díj fizetésére nem kötelesek.
(7)189 Az Erasmus, CEEPUS ösztöndíjat elnyert vendéghallgatótól a magyarországi tanulmányait követő tanulmányi félév utolsó napjáig postázási díj nem szedhető.
186 Módosította az ET 45/2016.06.10. sz. határozata.
187 Módosította az ET 13/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
188 Beiktatta az ET 41/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
189 Beiktatta az ET 41/2018.07.20. sz. határozata. Hatályos 2018. 08. 15. napjától.
115
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
VII. rész
Értelmező rendelkezések
42. § Jelen szabályzat alkalmazásában:
1. árva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt és nem fogadták örökbe;
2. félárva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek egy szülője elhunyt és nem fogadták örökbe;
3. fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató: az a hallgató, aki
a) fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve aki fogyatékossága miatt rendszeresen személyi és/vagy technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra szorul, vagy
b) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag még legalább egy évig fennáll;
4. családfenntartó: az a hallgató,
a) akinek legalább egy gyermeke van,
b) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján ápolási
díjra jogosult;
5. nagycsaládos: az a hallgató, akinek
a) legalább két eltartott testvére vagy három gyermeke van, vagy
b) eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban élő személyre igaz, hogy havi
jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy
c) legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja;
6.190 szociális juttatásra jogosult hallgató: az a teljes idejű felsőoktatási szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben részt vevő hallgató, aki
a) államilag támogatott képzési formában, vagy magyar állami ösztöndíjasként vesz részt, vagy
b) tanulmányait államilag támogatott vagy magyar állami ösztöndíjasként képzési formában kezdte
meg, és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott vagy magyar állami ösztöndíjas képzésben való részvételre;
7. saját bevétel: a jogszabály alapján szedett térítési díj, továbbá az intézményi szabályzatban meghatározott szolgáltatási díj, valamint az intézmény vállalkozási tevékenységének eredménye, gazdasági
társaságtól kapott támogatásból származó bevétele, továbbá a pályázat útján kifejezetten ösztöndíj
fizetésére kapott támogatás;
8.191 államilag támogatott hallgató: az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató, valamint –
a jelen szabályzat IV. és IX. részének alkalmazása kivételével – a 2012 szeptemberétől kezdődően
magyar állami ösztöndíjas képzésre felvételt nyert hallgató;
9. megkezdett félév: az a félév, amikor a hallgató az adott tanulmányi félév első napját követő egy
hónap elteltével is aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik;
10. Hallgatói Önkormányzat kari szervezete: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Alapszabálya 1. sz. mellékletében foglalt szervezeti egységek;
11. túlfutó hallgató: olyan hallgató, akinek az adott szakon teljesített aktív félévei száma a szak képzési idejét meghaladja.
12. Lejárt fizetési kötelezettség: Az Egyetem felé bármely okból fennálló olyan pénztartozás, amelynek fizetési határideje lejárt. Lejárt fizetési kötelezettségnek minősül továbbá a hallgató által a Neptun rendszeren keresztül kiírt, és be nem fizetett pénzügyi tétel, függetlenül annak érvényesíthetőségétől.
190 Módosította az ET 13/2017.04.07 sz. határozata. Hatályos 2017.08.15. napjától.
191 Módosította az ET 2016/2015.06.04. sz. határozata. Hatályos 2015. 08. 15. napjától.
116
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
VIII. rész
Vegyes rendelkezések
43. § A hallgatónak az Egyetemmel szemben fennálló vagyoni követeléseinek elévülési ideje –
amennyiben a jelen szabályzat másképp nem rendeli – egy év.
IX. rész
Átmeneti és záró rendelkezések
44. § (1) Jelen szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit – a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel – valamennyi hallgató vonatkozásában alkalmazni kell, függetlenül a hallgatói
jogviszony létesítésének időpontjától.
(2) Jelen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzat 26. § (2) c) pontja.
(3) A Szervezeti és Működési Szabályzat 26. § (2) a) pontja az alábbiak szerint módosul:
„Eljárás a hallgatók önköltségre vonatkozó részletfizetési kedvezmény, illetve fizetési haladék iránti
kérelme ügyében.”
(4)192
(5)193
45. §194
46. § (1)195
(2) Államilag támogatott képzésben részt vevőnek minősül a 2006/2007-es tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített személy, amennyiben tanulmányait államilag támogatott képzésben kezdte meg,
vagy az intézmény döntése alapján államilag támogatott képzésbe lett átsorolva és
a) nem lépte túl az állami támogatott képzésben igénybe vehető támogatott félévek – rá irányadó – maximális számát, és
b) nem lépte túl az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási időt, amely legfeljebb két
félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje, és
c) az Egyetem döntése alapján költségtérítéses képzésbe nem lett átsorolva.
47. § (1) A tanulmányait 2006/2007. tanévben megkezdő hallgató összesen tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben, beleértve a felsőfokú szakképzést is.
(2) A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető.
(3) A támogatási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet.
(4) A támogatási idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna
fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen
kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál az Egyetem a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el.
(5)-(6)196
192 Hatályon kívül helyezte az ET 13/2017.04.07 sz. határozata. Hatálytalan 2017.08.15. napjától.
193 Hatályon kívül helyezte az ET 13/2017.04.07 sz. határozata. Hatálytalan 2017.08.15. napjától.
194 Hatályon kívül helyezte az ET 13/2017.04.07 sz. határozata. Hatálytalan 2017.08.15. napjától.
195 Hatályon kívül helyezte az ET 2016/2015.06.04. sz. határozata. Hatálytalan 2015. 08. 15. napjától.
196 Hatályon kívül helyezte az ET 45/2016.06.10. sz. határozata.
117
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
48. §197 (1) A tanulmányait a 2016/2017. tanév első félévét megelőző tanulmányi félévekben megkezdő, magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két olyan
félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerzett meg legalább harminc kreditet, illetve nem ért el 2,10-es kumulált tanulmányi átlagot, továbbá azt, aki a képzés feltételeinek
elfogadásáról szóló nyilatkozatát visszavonja, önköltséges képzésre kell átsorolni.
(2) A jelen szabályzat 2. § (6) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2013/2014. tanév első félévében tanulmányaikat megkezdő hallgatókra, és azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.
49. §198
50. § (1)199
(2)200
51. § (1) A tanulmányaikat a 2012/2013. tanévet megelőzően megkezdő hallgatók esetén az adott
képzés második és képzési idejének további éveiben a költségtérítés összege legfeljebb az előző tanévben megállapított költségtérítésnek a Központi Statisztikai Hivatal által az előző évre vonatkozóan
közzétett fogyasztói árindex mértékével megemelhető.
(2) A következő tanévre érvényes költségtérítési díj összegét a képzés szerint illetékes Kar dékánja
állapítja meg, és teszi közzé a helyben szokásos módon május 31. napjáig. Közzététel hiányában a
megelőző tanévre meghatározott költségtérítési díj marad hatályos.
(3) A költségtérítés mértéke bármely okból költségtérítésessé váló hallgató esetén az adott képzésre
az első évfolyamon megállapított költségtérítés abban az évben, amikor a költségtérítésessé váló
hallgató az első költségtérítéses tanulmányi félévét megkezdi. Amennyiben az adott évben az adott
képzés költségtérítéses formában nem került meghirdetésre, úgy a költségtérítés összege az adott
képzésre első évfolyamon meghirdetett önköltség összege. Amennyiben az adott évben az adott
képzés sem költségtérítéses, sem önköltséges formában nem került meghirdetésre, úgy a költségtérítés összege a képzés szerint illetékes Karon meghirdetett azonos képzési idejű és munkarendű önköltséges képzések közül a legalacsonyabb önköltségű képzés önköltségének összege.
(4) A költségtérítéses képzésben résztvevővé váló túlfutó hallgató vonatkozásában a költségtérítés
összege – az adott Kar jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseiben – a jelen szabályzatban
foglaltaktól eltérően is meghatározható.
52. §201 (1) A tanulmányaikat a 2016/2017. tanév előtt doktori képzésben megkezdő hallgatók támogatási ideje legfeljebb hat félév.
(2) A tanulmányait a 2016/2017. tanév előtt megkezdett, államilag támogatott teljes idejű képzésben
részt vevő doktorandusz hallgató doktorandusz ösztöndíjának éves összege a költségvetési törvényben e célra megállapított normatíva éves összege, megnövelve a tankönyv-, jegyzettámogatási,
sport- és kulturális normatíva 56 százalékával. Havi összege az éves összeg egy tizenketted része.
(3)202 Annak a doktorandusznak, doktorjelöltnek a támogatási idejében, aki a doktorandusz, doktorjelölti jogviszonyát a 2016/2017-es tanévet megelőzően létesítette, majd tanulmányai beszámítása
mellett a 2016/2017. tanév első félévében, illetve azt követően doktori képzésre nyert felvételt, a
korábbi doktori képzésben igénybe vett féléveket is be kell számítani.
197 Módosította az ET 50/2016.09.26. sz. határozata.
198 Hatályon kívül helyezte az ET 41/2018.07.20. sz. határozata. Hatálytalan 2018. 08. 15. napjától.
199 Hatályon kívül helyezte az ET 2016/2015.06.04. sz. határozata. Hatálytalan 2015. 08. 15. napjától.
200 Hatályon kívül helyezte az ET 45/2016.06.10. sz. határozata.
201 Beiktatta az ET 45/2016.06.10. sz. határozata.
202 Beiktatta az ET 50/2016.09.26. sz. határozata.
118
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
XVII.5. HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT
FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT (FKSZ)
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyetemi Tanácsa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.
törvény alapján, összhangban a vonatkozó kormányrendeletekben és egyéb jogszabályokban foglalt
rendelkezésekkel, a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként az alábbi szabályokat alkotja.
I. rész
Általános rendelkezések
A szabályzat hatálya és értelmezése
1. § (1) A jelen szabályzat hatálya az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló valamennyi személyre
kiterjed, függetlenül attól, hogy hallgatói jogviszonya mikor keletkezett. A jelen szabályzat rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell
a) az Egyetemen tanulmányokat folytató vendéghallgatókra,
b) a hallgatói jogviszonyon kívül záróvizsgát tenni kívánó személyekre,
c) a doktori fokozatszerzési eljárásban részt vevő személyekre,
d) a megszűnt hallgatói jogviszonyú személyekre, amennyiben a fegyelmi vétség elkövetése a
hallgatói jogviszony fennállása alatt történt, továbbá
e) az Egyetem kollégiumában elhelyezett személyekre is /továbbiakban együtt: hallgató/.
(2) Jelen szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem területén, illetve oktatási időszakon kívül, elkövetett
tevékenységekre is, amelyek a jelen szabályzat rendelkezései szerint fegyelmi vétségnek minősülnek.
(3) A Hittudományi Kar és a Kánonjogi Posztgraduális Intézet a tisztán hitéleti képzés sajátosságai
alapján, valamint az Apostoli Szentszék kötelező előírásainak megtartására alkotott egyedi szabályzatai alapján, a jelen szabályzattól eltérhet.
(4) A jelen szabályzatban meghatározott keretek között, illetve nem szabályozott kérdésekben, a
Karok jogosultak a jelen szabályzathoz kiegészítő rendelkezéseket alkotni. A kari kiegészítő rendelkezések a jelen szabályzat rendelkezéseinek ha a jelen szabályzat kifejezetten másként nem rendeli
nem mondhatnak ellen, és csak az adott Karon tanulmányokat folytató hallgatókra, illetve az adott
Kar képzései vonatkozásában hatályosak.
(5) Kétség esetén a rektor jogosult hitelesen értelmezni a jelen szabályzatot, és szükség esetén kibocsátani a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket, nem csorbítva ezzel a Nagykancellárnak az
Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített azon jogát, hogy az Egyetem szabályzatainak hiteles értelmezésére jogosult.
Fegyelmi ügyekben eljáró szervek és személyek
Dékán
2. § (1) A Kar dékánjának vagy az általa megbízott dékánhelyettesnek kizárólagos hatáskörébe
tartozik a fegyelmi eljárás kezdeményezése.
Fegyelmi Bizottság (FB)
3. § (1) A Fegyelmi Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság.
(2) A Fegyelmi Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik a fegyelmi eljárás lefolytatása a jelen szabályzat rendelkezései szerint.
(3) A Fegyelmi Bizottság hat tagból áll. Elnökét és további három tagját a Kari Tanács választja meg
három év időtartamra, két tagját a Hallgatói Önkormányzat Kari Szervezete delegálja tanévenként.
(4) A Fegyelmi Bizottság akkor határozatképes, ha legalább négy tagja jelen van. A döntés egyszerű
szótöbbséggel történik, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
119
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Illetékesség
4. § (1) A fegyelmi eljárás megindítására, illetve lefolytatására annak a Karnak a dékánja, illetve Fegyelmi Bizottsága jogosult, amely az eljárás alá vont hallgató képzésének megszervezéséért felelős.
(2) Amennyiben az eljárás alá vont hallgató több Kar képzésében is részt vesz, úgy az eljárás lefolytatására az a Kar illetékes, amelynek a területén, vagy munkatárásával szemben, illetve nevével vagy
tevékenységével összefüggésben a fegyelmi vétséget vélhetően elkövették.
(3) Amennyiben az eljárás alá vont hallgató több Kar képzésében is részt vesz, és az illetékesség a
jelen paragrafus szabályai szerint nem állapítható meg, úgy az a Kar illetékes, amelynek dékánja hamarabb értesült a fegyelmi vétség elkövetéséről.
Összeférhetetlenség
5. § (1) A fegyelmi eljárás lefolytatásában nem vehet részt
a) az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, az ügyfél képviselőjeként, vagy szakértőként járt el, illetve
b) a fegyelmi eljárás alá vont személy hozzátartozója (egyenesági rokon, annak házastársa, az
örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermek, az örökbefogadó a mostoha- és a nevelőszülő, testvér, házastárs, élettárs, a házastárs egyenesági rokona, testvére, a testvér házastársa), továbbá
c) akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.
(2) Az összeférhetetlenségét a Fegyelmi Bizottság tagja köteles bejelenteni, és az ügyben való további
részvételtől tartózkodni. A dékán összeférhetetlensége esetén az eljárás kezdeményezéséről egy
dékánhelyettes dönt.
(3) Az eljárás alá vont hallgató a Fegyelmi Bizottság tagjával szemben – amennyiben az összeférhetetlenségét nem jelentette be – összeférhetetlenségi kifogást nyújthat be. A kifogásról az illetékes Kar
dékánja dönt.
(4) Amennyiben az összeférhetetlenség a Fegyelmi Bizottság egynél több tagjával szemben is fennáll,
úgy a konkrét ügy elbírálásához az összeférhetetlenséggel érintett hallgatói tagok helyett a Hallgatói
Önkormányzat Kari szervezete, a Kari Tanács által választott tagok helyett az illetékes Kar dékánja
póttagokat delegál.
Határidők számítása, közlés és tájékoztatás
6. § (1) A határidők számítására a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezései az irányadók.
(2) A közlés és tájékoztatás vonatkozásában a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezései az irányadók azzal, hogy a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítést, és a fegyelmi eljárás ügydöntő
határozatának legalább a rendelkező részét a Neptun rendszeren is közölni kell.
Nyelvhasználat
7. § (1) A fegyelmi eljárást magyar nyelven kell lefolytatni.
(2) A hallgató jogosult arra, hogy az eljárás során az anyanyelvét használhassa.
(3) Amennyiben a hallgató által kért anyanyelvhasználat nem – vagy aránytalanul nehezen volna –
biztosítható, úgy a Fegyelmi Bizottság köteles biztosítani, hogy a hallgató az eljárás során valamely
képzése nyelvét használhassa.
Képviselet
8. § (1) A fegyelmi eljárásban a hallgató személyesen, törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja
útján járhat el.
(2) Képviseleti meghatalmazás csak írásban érvényes, abban az esetben, ha
a) azon szerepelnek meghatalmazó, és a meghatalmazott azonosításra alkalmas személyi adatai, továbbá saját kezű aláírásuk,
b) kiderül belőle, hogy milyen eljárási cselekmények lefolytatására jogosítja a meghatalmazottat,
120
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
c) amelyen két tanú aláírásával igazolta, hogy a meghatalmazó előttük írta alá vagy aláírását
magáénak ismerte el.
II. rész
A fegyelmi vétség
9. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a hallgató, ha a hallgatói jogviszonyából származó kötelezettségeit
– szándékosan vagy gondatlanságból – súlyosan megszegi. A fegyelmi vétség elkövethető aktív magatartással, vagy mulasztással is.
(2) A hallgatói jogviszonyból származó kötelezettséget állapíthat meg:
a) jogszabály,
b) az Egyetem vagy az illetékes Kar szabályzata,
c) általános érvényű rektori vagy dékáni utasítás,
d) a kollégium, vagy az adott képzési hely épületének házirendje,
e) a hallgató képzési szerződése,
f) a szakmai gyakorlatot biztosító gyakorlóhely szabályzata, működési rendje,
g) az oktató vagy a szakmai gyakorlóhely képviselőjének – a képzéssel összefügésben adott –
utasítása.
(3) A hallgató – egyetemi polgári státuszához igazodóan – különösen köteles
a) a rá irányadó szabályokat mindenkor betartani,
b) az Egyetem jóhírének védelmére és öregbítésére törekedni,
c) az Egyetem hagyományait tiszteletben tartani,
d) az Egyetem oktatóival, munkatársaival, illetve hallgatótársaival való kapcsolataiban a megfelelő tiszteletet és együttműködést tanúsítani,
e) társas kapcsolataiban, illetve viselkedésével tiszteletben tartani az Egyetem szellemiségét,
f) mások szellemi tulajdonát tiszteletben tartani, azzal nem visszaélni,
g) az Egyetem vagyontárgyait, illetve a rendelkezésére bocsátott eszközöket rendeltetésszerűen
használni és óvni,
h) a képzés tanóráin, illetve az Egyetem hivatalos rendezvényein részt venni, azok rendjének
megzavarásától tartózkodni,
i) az Egyetemen betöltött tisztségével nem visszaélni,
j) a számonkérések alkalmával a meg nem engedett segédeszközök, illetve módszerek alkalmazásától tartózkodni,
k) a tantervi elfoglaltságokon, illetve rendezvényeken pontosan, illő öltözékben megjelenni,
l) Egyetemen belüli eljárásai során a hivatali utat betartani.
(4) Fegyelmi vétségnek minősül különösen:
a) Amennyiben a hallgató – a hallgatói jogviszony keretei között vagy azzal összefüggésben –
bűncselekményt vagy szabálysértést követ el.
b) Amennyiben a hallgató a kollégium vagy képzési hely házirendjének, illetve a szakmai gyakorlóhely szabályzatának, működési rendjének rendelkezését megsérti.
c) Amennyiben a hallgató az Egyetem területén – vagy az Egyetem területén kívül, de az Egyetem jóhírét veszélyeztetve – az alapvető keresztény erkölcsi normákat nem tartja be, vagy az
Egyetem hallgatójához méltatlan magatartást tanúsít.
d) Amennyiben a hallgató kábítószert fogyaszt, árusít, illetve a fogyasztására nyilvánosan felszólít, továbbá ha túlzott mértékben alkoholt fogyaszt és ebből adódóan rendbontást követ el.
e) Amennyiben a hallgató más szellemi termékét sajátjaként tünteti fel, vagy abból megfelelő
hivatkozás nélkül vesz át részeket.
f) Amennyiben a hallgató más helyett vizsgázik, vagy helyette más vizsgázik.
g) Amennyiben a hallgató a vizsga vagy számonkérés során meg nem engedett technikai eszközt
használ.
h) Amennyiben a hallgató az oktatás, a vizsga, vagy egyetemi rendezvény rendjét megzavarja.
121
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
i)
Amennyiben a hallgató oktatójának, az Egyetem munkatársának vagy hallgatótársának egészségét, testi épségét, emberi méltóságát sértő magatartást követ el, vagy velük szemben súlyosan tiszteletlenül viselkedik.
j) Amennyiben a hallgató hivatalos beadványban valótlan adatokat tüntet fel.
k) Amennyiben a hallgató az Egyetemen betöltött tisztségével bármilyen módon visszaél, illetve
az ennek révén tudomására jutott adatokat és információkat illetéktelen személynek kiadja.
l) Amennyiben a hallgató az Egyetem vagy a Karok megalapozatlan rossz hírét kelti belföldön
vagy külföldön.
m) Amennyiben a hallgató az Egyetem vagy a Karok nevével bármilyen módon visszaél.
n) Amennyiben a hallgató nem az Egyetem, vagy a Karok által szervezett rendezvényeket ilyen
színben tünteti fel.
o) Amennyiben a hallgató az Egyetem területén pártpolitikai tevékenységet folytat.
p) Amennyiben a hallgató az Egyetem területén engedély nélkül hirdetményeket helyez el.
(5) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, vagy a Doktori Képzés és Fokozatszerzés Szabályzata fűz hátrányos jogkövetkezményeket.
(6) Fegyelmi büntetésben részesíthető a hallgató, ha fegyelmi vétség elkövetését megkezdte, kivéve
ha önkéntes elállása folytán a fegyelmi vétség nem valósul meg.
(7) Az Egyetem oktatója, munkavállalója, illetve az Egyetemen tisztséget betöltő hallgató a tudomására jutott fegyelmi vétséget köteles bejelenteni az illetékes Kar dékánja felé – kivéve, ha ezzel magát
vagy hozzátartozóját bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésével vádolná. A
bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a hallgatóval szemben fegyelmi eljárás indítható.
III. rész
A fegyelmi büntetések
10. § (1) A fegyelmi vétséget elkövető hallgató – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesíthető.
(2) A fegyelmi büntetés lehet
a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzatban meghatározott kedvezmények és juttatások –
legfeljebb hat hónap időtartamra szóló – csökkentése, illetőleg megvonása,
d) határozott időre – legfeljebb két félévre – szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától,
e) kizárás a kollégiumból,
f) kizárás az Egyetemről.
(3) A (2) a)-e) pontjában foglalt büntetések közül – indokolt esetben – egyidejűleg több is alkalmazható.
(4) A (2) e) pontjában foglalt büntetés csak a kollégiumi tagsággal összefüggésben elkövetett fegyelmi
vétség esetén alkalmazható.
(5) Fegyelmi büntetésként szociális támogatást megvonni nem lehet.
(6) A (2) f) pontjában foglalt fegyelmi büntetés végrehajtása a fegyelmi határozatban legfeljebb egy
tanéves próbaidőre felfüggeszthető. Amennyiben a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétség elkövetésére nem kerül sor, úgy a büntetés nem kerül végrehajtásra.
(7) Amennyiben a hallgató az Egyetem több képzésében is tanulmányokat folytat, úgy a (2) d), f) pontok szerinti fegyelmi büntetés minden képzés vonatkozásában hatályos.
(8) A fegyelmi büntetés kiválasztását, illetve kiszabását a hallgató tanulmányi teljesítménye nem befolyásolja.
(9) A (2) e) pont szerinti fegyelmi büntetés alkalmazása esetén a hallgató az Egyetem kollégiumába
legkorábban a büntetés kiszabása szerinti tanév utolsó napjától számított egy tanév elteltével vehető
fel.
122
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
IV. rész
A fegyelmi eljárás
A fegyelmi eljárás megindítása
11. § (1) Amennyiben a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja fennáll, úgy a dékán jogosult
kezdeményezni a fegyelmi eljárás lefolytatását.
(2) A dékán a fegyelmi eljárás megindításától az alapos gyanú ellenére eltekinthet, amennyiben a
fegyelmi vétség súlyára tekintettel nem látja indokoltnak az eljárás lefolytatását.
(3) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétségről való tudomásszerzés óta egy hónap,
illetőleg a vétség elkövetése óta öt hónap már eltelt azzal, hogy a tudomásszerzés alatt a fegyelmi
eljárás megindítására jogosult dékán hivatalos tudomásszerzését kell érteni.
(4) Amennyiben a dékán a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúját megalapozottnak tartja, de a vétség súlya miatt nem látja indokoltnak az eljárás lefolytatását, úgy a hallgatót írásbeli figyelmeztetésben részesíti. A figyelmeztetéssel szemben önálló jogorvoslati kérelem benyújtásának helye nincs, de
a hallgató kezdeményezheti magával szemben a fegyelmi eljárás lefolytatását. A figyelmeztetés közlése, és a fegyelmi eljárás hallgató általi kezdeményezése közötti idő az eljárás megindítására nyitva
álló határidőbe nem számít bele.
(5) A dékán köteles a fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezni, ha az eljárás lefolytatását a hallgató maga ellen kezdeményezi.
(6) A fegyelmi eljárás megindításának mérlegelése során nem lehet figyelembe venni a hallgató tanulmányi eredményeit vagy szociális helyzetét.
(7) A fegyelmi eljárás megindításáról a dékán az ügy összes iratának egyidejű megküldésével értesíti
az illetékes Fegyelmi Bizottság elnökét. Az eljárás megindításáról az eljárás alá vont hallgatót a Neptun rendszeren keresztül kell értesíteni, a vélhetően elkövetett fegyelmi vétség megjelölésével.
(8) Amennyiben a fegyelmi vétség egyben bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját is felveti,
úgy a dékán jogosult a fegyelmi eljárás megindításával egyidejűleg a rendőrségi feljelentés megtételéről is intézkedni.
Ügyintézési határidő
12. § (1) A fegyelmi eljárást az eljárás megindításától számított harminc napon belül be kell fejezni.
(2) Amennyiben a tényállás tisztázása, vagy az ülés megszervezése ezt szükségessé teszi, úgy a Fegyelmi Bizottság elnöke az ügyintézési határidőt egyszer, legfeljebb harminc nappal saját hatáskörében meghosszabbíthatja.
(3) Az Egyetem sajátos működési rendjére tekintettel a július 15. napja és augusztus 20. napja közötti
időszak az ügyintézési határidőbe nem számít bele.
Az eljárás felfüggesztése
13. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás
más személy vagy szerv hatáskörébe tartozik, vagy a Fegyelmi Bizottságnak az adott üggyel szorosan
összefüggő más döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, úgy a Fegyelmi Bizottság az eljárást
felfüggeszti. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására a hallgató jogosult, erre a hallgatót
megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha a hallgató a felhívásnak nem tesz eleget, úgy a
Fegyelmi Bizottság a felfüggesztést megszünteti, és a rendelkezésre álló adatok alapján hoz döntést.
(2) Az akadály megszűnéséig fel kell függeszteni az eljárást, ha a hallgató a fegyelmi tárgyaláson önhibáján kívüli okból nem tud részt venni.
(3) Az eljárás felfüggesztésének időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele.
A tényállás tisztázása
14. § (1) A Fegyelmi Bizottság az ügy eldöntéséhez szükséges tényállást köteles tisztázni. Amennyiben
ehhez nem elegendőek a rendelkezésére álló adatok, úgy bizonyítást folytat le.
(2) A Fegyelmi Bizottság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
123
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(3) Az eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönynyítésére. Bizonyíték különösen: a hallgató nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült
jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, és a tárgyi bizonyíték.
(4) Valamely tényállási elem bizonyítására a hallgató is javaslatot tehet.
(5) A Fegyelmi Bizottság szabadon választja meg az alkalmazott bizonyítási eszközöket.
(6) A Fegyelmi Bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló
meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
(7) Amennyiben az ügy bonyolultsága indokolja, úgy a Fegyelmi Bizottság elnökének kezdeményezésére az illetékes dékán vizsgálót jelöl ki a tényállás felderítésére.
15. § (1) A fegyelmi eljárás során a hallgatót a Fegyelmi Bizottság legalább egyszer köteles meghallgatni. A hallgató jogosult a nyilatkozattételt megtagadni, vagy írásban kérni az eljárás lefolytatását
szóbeli meghallgatásának mellőzésével. Amennyiben a hallgató a meghallgatásán szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, úgy a Fegyelmi Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján döntést
hozhat. A hallgató e-mail üzenetben is jogosult kérni, hogy a Bizottság az eljárást meghallgatásának
mellőzésével folytassa le.
(2) A tényállás tisztázása érdekében a Fegyelmi Bizottság meghallgatásra idézheti, vagy írásbeli nyilatkozattételre kötelezheti az Egyetem bármely munkavállalóját, vagy hallgatóját. A Fegyelmi Bizottság a tényállás tisztázása érdekében jogosult az Egyetem bármely szervezeti egységétől az üggyel
kapcsolatos adatszolgáltatást kérni, illetve felszólíthatja a hallgatót a rendelkezésére álló okirat vagy
más irat bemutatására.
(3) Tanúként más személy is meghallgatható, amennyiben a Fegyelmi Bizottság ezt szükségesnek ítéli,
és a tanúként meghallgatni kívánt személy hajlandó az eljárásban közreműködni. Nem hallgatható
meg tanúként, akitől bizonyítékként értékelhető vallomás nem várható.
(4) A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A tanúnak nyilatkoznia
kell arról, hogy a hallgatóval milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanú esetleges elfogultságát
megalapozó tényt a nyilatkozat alapján a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A még meg nem hallgatott
tanú nem lehet jelen a hallgató, más tanú és a szakértő meghallgatásakor. A Fegyelmi Bizottság engedélyezheti, hogy a tanú a meghallgatását követően vagy helyette írásban tegyen tanúvallomást,
ebben az esetben vallomását teljes bizonyítóerejű magánokiratba kell foglalnia.
(5) Méltányolható magánérdekből a Fegyelmi Bizottság elrendelheti a tanúként vagy szakértőként
meghallgatott személy természetes személyazonosító adatainak és a lakcímének zárt kezelését.
(6) A meghallgatásokon, illetve a tényállás tisztázása érdekében folytatott egyéb bizonyítási eljárásokon az eljárás alá vont hallgató jogosult jelen lenni, továbbá a meghallgatott személyeknek kérdéseket feltenni, a bizonyítással kapcsolatos észrevételeit a Fegyelmi Bizottsággal közölni – kivéve az
olyan személy meghallgatását, akinek természetes személyazonosító adatainak és a lakcímének zárt
kezelését rendelte el a Fegyelmi Bizottság.
Értesítés
16. § (1) A Fegyelmi Bizottság által meghallgatni kívánt személyeket, továbbá a hallgatót a meghallgatásáról, illetve az olyan eljárási cselekményekről, amelyeken jogosult részt venni, előzetesen írásban
értesíteni kell.
(2) Az értesítést a hallgatónak postai úton, vagy a Neptun rendszeren keresztül úgy kell megküldeni,
hogy azt a meghallgatás vagy más eljárási cselekmény időpontját legalább 5 nappal megelőzően
megkapja.
(3) A Fegyelmi Bizottság az Egyetem valamely más hallgatóját – amennyiben meghallgatása válik
szükségessé – Neptun, vagy e-mail üzenetben, az Egyetem munkavállalóját pedig a helyben szokásos
módon értesíti.
(4) Az értesítésben fel kell hívni a hallgató figyelmét, hogy nem köteles az eljárási cselekményen részt
venni, jogait képviselő útján is gyakorolhatja, amennyiben azonban szabályos értesítés ellenére távol
marad, úgy az az eljárás lefolytatását nem akadályozza.
124
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A Fegyelmi Bizottság ülése
17. § (1) A Fegyelmi Bizottság ülését az elnök nyitja meg, és vezeti le.
(2) Az ülés kezdetén az elnök meggyőződik az ülés határozatképességéről.
(3) A Fegyelmi Bizottság elnöke a tagokon kívül megjelent személyeknek az ülés kezdetén ellenőrzi a
személyazonosságát, illetve képviselő esetén a megfelelő képviseleti jogosultság fennállását. Amenynyiben a képviselő a képviseleti jogosultságát nem tudja megfelelően igazolni, úgy az ügyben nem
járhat el, és – ha a képviselt nem jelent meg – a szabályos értesítés ellenére történő távolmaradás
következményeit kell alkalmazni.
(4) A Fegyelmi Bizottság ülése zárt, azon a Fegyelmi Bizottság tagjain, illetve az eljárás alá vont hallgatón kívül csak a meghallgatott tanúk, és szakértők vehetnek részt, meghallgatásuk idejére.
(5) A Fegyelmi Bizottság üléséről hangfelvétel készül, amely alapján papír alapú jegyzőkönyv is készíthető, amennyiben
a) a Fegyelmi Bizottság elnöke ezt elrendeli,
b) az eljárás alá vont hallgató jogorvoslati kérelme alapján a másodfokú eljáráshoz szükséges.
Ideiglenes intézkedés
18. § (1) A fegyelmi eljárás kezdeményezésével egyidejűleg az illetékes dékán ideiglenes intézkedésével eltilthatja az eljárás alá vont hallgatót a tanulmányok folytatásától legfeljebb a fegyelmi határozat
jogerőre emelkedéséig, amennyiben
a) a vizsgálat tárgyát képező fegyelmi vétség jellege és súlyossága ezt indokolja, vagy
b) valószínűsíthető, hogy az eljárás alá vont hallgató részvétele a képzésben veszélyeztetheti a
képzés zavartalanságát, illetve a fegyelmi eljárás lefolytatásának sikerességét.
(2) Az ideiglenes intézkedést az eljárás megindítását követően a Fegyelmi Bizottság elnöke is elrendelheti.
(3) Az ideiglenes intézkedés elrendelésével szemben önálló jogorvoslati kérelem nem terjeszthető
elő.
(4) Az ideiglenes intézkedés elrendelése esetén, amennyiben
a) annak elrendelésére az adott félév október 15. napja, illetve március 15. napja előtt kerül sor,
úgy a hallgató hallgatói jogviszonya az adott félévben szünetel,
b) annak elrendelésére október 15. napját, illetve március 15. napját követően kerül sor, úgy az
aktív hallgatói jogviszony fennállását nem érinti.
(5) Indokolt esetben a Fegyelmi Bizottság az eljárás folyamán bármikor dönthet az ideiglenes intézkedés megszűntetéséről.
(6) Amennyiben a fegyelmi eljárás nem kizárással vagy a tanulmányoktól való eltiltással zárul, úgy a
hallgató számára lehetőséget kell biztosítani az ideiglenes intézkedés miatt elmulasztott tanulmányi
követelmények pótlására, illetve amennyiben erre nincs mód, úgy kártalanítani kell a tanulmányaiban
elszenvedett késedelemért.
(7) Amennyiben az ideiglenes intézkedés a tanulmányok szünetelését eredményezi, úgy ennek időtartama a tanulmányok folytatásától való eltiltás időtartamába beleszámít.
A fegyelmi határozat
19. § (1) A Fegyelmi Bizottság döntését zárt ülésen hozza, amelyen a tagokon kívül más nem lehet
jelen.
(2) A Fegyelmi Bizottság döntése lehet:
a) fegyelmi büntetést elrendelő, vagy
b) az eljárást megszüntető
határozat.
(3) A Fegyelmi Bizottság az eljárást megszünteti, amennyiben
a) bebizonyosodik, hogy az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség, vagy azt nem az eljárás
alá vont hallgató követte el,
b) a nem bizonyítható be, hogy az eljárás alá vont hallgató fegyelmi vétséget követett el,
c) nem lett volna helye a fegyelmi eljárás megindításnak,
125
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
d) a fegyelmi vétséget már jogerősen elbírálták.
(4) A Fegyelmi Bizottság fegyelmi büntetést elrendelő határozatot hoz, amennyiben az eljárás során
bebizonyosodik, hogy az eljárás alá vont hallgató fegyelmi vétséget követett el.
(5) A fegyelmi büntetés megállapításánál a cselekmény összes körülményeire – így különösen a sérelmet szenvedettek körére, a következményekre, a jogsértő magatartás ismétlésére, az elkövetett
cselekmény súlyára kell figyelemmel lenni.
(6) A fegyelmi büntetést elrendelő határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:
a) a fegyelmi felelősségre vont hallgató nevét és Neptun kódját,
b) az elkövetett fegyelmi vétség megnevezését,
c) az elrendelt fegyelmi büntetést, valamint
d) a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást.
(7) A fegyelmi büntetést elrendelő határozat indoklásának tartalmaznia kell:
a) a megállapított tényállást,
b) a bizonyítékok megjelölését és értékelést,
c) az eljárás alá vont hallgató által kezdeményezett, de a Fegyelmi Bizottság által mellőzött bizonyítási indítványokat, az elutasítás okával,
d) annak összefoglalását, hogy a bizonyított tényállás alapján a hallgató pontosan milyen fegyelmi vétséget követett el, és a vétkesség mértékét,
e) a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket,
f) az alkalmazott jogszabályi, illetve szabályzati rendelkezéseket.
(8) A Fegyelmi Bizottság ügydöntő határozatát írásba kell foglalni. A határozatot a Bizottság elnöke
írja alá. A határozat rendelkező részének tartalmáról az eljárás alá vont hallgatót a Neptun rendszeren keresztül értesíteni kell.
A döntés kijavítása, kiegészítése
20. § (1) Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a Fegyelmi Bizottság a
hibát – szükség esetén a hallgató meghallgatása után – kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.
(2) A kijavítást a Bizottság
a) a döntés eredeti példányára és – ha rendelkezésre állnak – kiadmányaira történő feljegyzéssel,
b) a hibás döntés bevonása mellett a döntés kicserélésével vagy
c) kijavító döntés meghozatalával
teljesíti.
(3) A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(4) A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavítandó döntést közölték.
21. § (1) Ha döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez
tartozó kérdésben nem született döntés, a Fegyelmi Bizottság a döntést kiegészíti.
(2) Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha
a) a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy év már eltelt, vagy
b) az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.
(3) A kiegészítést a Fegyelmi Bizottság
a) önálló kiegészítő döntéssel és – lehetőség szerint – e ténynek a döntés eredeti példányára és
kiadmányaira történő feljegyzésével vagy
b) a hiányos döntés bevonása mellett az eredeti döntést és a kiegészítő döntést egységes döntésbe foglalva a döntés kicserélésével
teljesíti.
(4) A kiegészítés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt.
(5) A kiegészítést közölni kell azzal, akivel a kiegészítendő döntést közölték.
126
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Iratbetekintés
22. § (1) A hallgató vagy képviselője jogosult az eljárás bármely szakaszában az eljárás során keletkezett, illetve a Fegyelmi Bizottság döntéshozatala során figyelembe vett iratokba betekinteni, a Fegyelmi Bizottság ülésén keletkezett hangfelvételt visszahallgatni – kivéve a döntéshozatali zárt ülésen
felvett jegyzőkönyveket vagy hangfelvételeket.
(2) Az eljárásban meghallgatott tanú jogosult a vallomását tartalmazó iratokba betekinteni.
(3) Nem lehet betekinteni
a) a döntés tervezetébe,
b) az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a Fegyelmi Bizottság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését rendelte el.
(4) Az iratbetekintés nem foglalja magában az iratok, hangfelvételek lemásolásának vagy megküldetésének jogát.
(5) Iratbetekintésre legfeljebb az eljárás jogerős befejezését követő fél éven belül van lehetőség.
Jogorvoslat
23. § A fegyelmi határozattal szemben az általános szabályok szerint jogorvoslati kérelem terjeszthető elő.
V. rész
A hallgató által okozott károk megtérítésének szabályai
24. § (1) Ha a hallgató az Egyetemnek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt
okoz, úgy a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint kell helytállnia.
(2) Amennyiben a károkozás a hallgató tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben
gondatlanságból történt, úgy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes
legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven százalékát.
(3) A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelősséggel tartozik,
feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő.
25. § (1) A hallgató károkozó magatartását köteles haladéktalanul írásban bejelenteni az illetékes Kar
dékánja felé, az eset körülményeinek leírásával.
(2) Amennyiben a hallgató más hallgató károkozásáról tudomást szerez, úgy haladéktalanul köteles
az illetékes Kar dékánja felé írásban bejelenteni.
(3) A dékán a károkozásról való tudomásszerzést követően megvizsgálja a rendelkezésére álló bizonyítékokat, és amennyiben a hallgatóval szembeni kárigényt megalapozottnak tartja, úgy írásban
felszólítja a kártérítés megfizetésére.
(4) Amennyiben a hallgató a kárt fegyelmi vétséggel okozta, úgy a dékán a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről dönt, és annak jogerős lezárást követően szólítja fel hallgatót az okozott kár megtérítésére.
(5) A dékán – különös tekintettel a hallgató esetleges önkéntes beismerésére, illetve a károkozás
körülményeire – rendelkezhet úgy, hogy csak az okozott kár részleges, vagy részletekben történő
megtérítésre szólítja fel a hallgatót. Ebben az esetben a felszólításban pontosan meg kell jelölni a
kártérítés teljes összegét, valamint a hallgató által megtérítendő összeget, illetve részleteket és befizetési határidőket.
(6) A kártérítési felszólítással szemben a hallgató az általános szabályok szerint kezdeményezhet jogorvoslatot azzal, hogy a jogorvoslati eljárásban kártérítés mérséklésére nincs mód.
(7) A jogerősen elrendelt kártérítést a hallgató a Neptun rendszeren keresztül történő befizetéssel
köteles teljesíteni.
127
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
VI. rész
Átmeneti és záró rendelkezések
26. § (1) Jelen szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba azzal, hogy a hatályba lépését megelőzően
elkövetetett fegyelmi vétségekre, illetve megindult fegyelmi eljárásokra a korábbi szabályzat rendelkezései az irányadók. Jelen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem korábbi Fegyelmi és Kártérítési Szabályzata azzal, hogy a jelen bekezdésben foglalt
esetekben rendelkezéseit mégis alkalmazni kell az eljárás jogerős befejezéséig.
(2) A jelen szabályzat rendelkezései a képzés megkezdésének időpontjától függetlenül valamennyi
hallgatóra – illetve a szabályzat hatálya alá tartozó személyre – nézve hatályba lépnek.
27. § (1) Jelen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 35. § (2) az
alábbiak szerint módosul:
„A vizsgák rendjéért, zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság
elnöke a felelős. A vizsgán a meg nem engedett eszközök, vagy a vizsgáztató által tiltott módszerek
használata – amennyiben fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja nem áll fenn – elégtelen vagy nem
felelt meg minősítést eredményez. Fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén a vizsgáztató –
záróvizsga esetén a záróvizsga- bizottság elnöke – a vizsgát felfüggesztheti, jegyzőkönyv felvétele és a
fegyelmi eljárás megindításának egyidejű kezdeményezése mellett. Ilyen esetben a hallgató teljesítménye nem értékelhető, és úgy kell tekinteni, mintha meg sem kezdte volna a vizsgát.”
128
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
XVII.6. HALLGATÓI JOGORVOSLATI SZABÁLYZAT
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyetemi Tanácsa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.
törvény 58. § (4) bekezdés alapján, összhangban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.
évi CL. törvényben foglaltakkal, a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként az alábbi szabályokat alkotja.203
1. rész
Általános rendelkezések
A szabályzat hatálya
1. § (1) Jelen szabályzat hatálya kiterjed a Pázmány Péter Katolikus Egyetem valamennyi hallgatójának az intézmény bármely döntése ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárására.
(2) A jelen szabályzat alkalmazása szempontjából az intézmény döntésével esik egy tekintet alá bármely, a hallgatóval szemben tett intézkedés, vagy a jogszerűen meghozandó döntés meghozatalának
elmulasztása, illetve az előírt intézkedés megtételének elmulasztása.
(3) A jelen szabályzat alkalmazása szempontjából hallgató alatt megfelelően érteni kell
a) az intézménybe jelentkezőt,
b) a doktoranduszt/doktorandát, illetve doktorjelöltet/Phd. hallgatót, továbbá
c) a megszűnt hallgatói jogviszonyú személyt is, a hallgatói jogviszonyának megszűnését megelőzően hozott vagy elmulasztott döntések, illetve intézkedések vonatkozásában.
A jogorvoslati ügyekben eljáró személyek és szervezetek
2. § (1) A jogorvoslati kérelmek elbírálására a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora jogosult.
(2) A jogorvoslati kérelmeket a rektor által delegált jogkörben eljárva a Hallgatói Ügyek Felülbírálati
Bizottsága bírálja el, amennyiben a rektor a konkrét ügy elbírálását nem vonja magához. A rektor
jogosult bármely ügyet a határozathozatalt megelőzően bármikor magához vonni.
(3) A Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottságának elnökét és titkárát a rektor nevezi ki határozatlan
időre. A Bizottság tagjait a rektor nevezi ki két évre – hallgatói tagok esetén egy évre – az alábbiak
szerint:
a) karonként egy, munkaviszonyban álló személyt az adott Kar dékánjának javaslatára
b) összesen három hallgatót a Hallgatói Önkormányzat Kari szervezetének – az adott Kar dékánja által véleményezett – javaslatára.
(4) Amennyiben a Bizottság elnöke valamely Kar munkavállalója, úgy az adott Kar egyidejűleg bizottsági tag delegálására nem jogosult.
(5) A Bizottság titkára a tagokkal megegyező jogosultságokkal rendelkezik.
(6) A Bizottságban hallgatói tag csak az lehet, aki aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, és vele
szemben fegyelmi büntetés megállapítására nem került sor. A három hallgatói tag személyére minden évben három különböző Kar tesz javaslatot. A javaslattételre jogosult Karok a nevük kezdőbetűjének betűrendjében haladva évente cserélődnek, azzal hogy, az érintett három Kar közül évente
kettő változik, és egybefüggő két tanévnél hosszabb ideig egy Kar hallgatója sem lehet tagja a Bizottságnak.
(7) A Bizottsági tagság megszűnik:
- a tagságra vonatkozó kinevezés időtartamának lejártával,
- az érintett munkaviszonyának, illetve hallgatói jogviszonyának megszűnésével,
- az érintett lemondásával – annak rektor általi elfogadása esetén
- az érintett felmentésével.
203 Módosította az ET 42/2018.07.20. sz. határozata.
129
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(8) Amennyiben a Bizottság valamely tagjának megbízatása a kinevezés lejárta előtt bármely okból
megszűnik, úgy a jelen szabályzat rendelkezései szerint haladéktalanul gondoskodni kell új tag kinevezéséről. Az új tag kinevezéséig – de legfeljebb az üresedéstől számított 3 hónapon keresztül – a
Bizottság tovább működhet azzal, hogy a határozatképesség vizsgálata során a teljes – kilenc fős –
létszámot kell figyelembe venni.
3. § (1) A Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottsága igény szerint ülésezik jogorvoslati eljárás lefolytatása céljából. A Bizottság ülését az elnök hívja össze a napirend megjelölésével, és a napirendben szereplő ügyek iratanyagainak megküldésével.
(2) A Bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50%-a jelen van az ülésen.
(3) A Bizottság ülését az elnök, vagy az általa felkért tag vezeti.
(4) Az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, ami kötelezően tartalmazza a megjelentek névsorát, a napirendet, a tárgyalt ügyekben megvizsgált bizonyítási eszközöket, illetve meghallgatás esetén a lényeges nyilatkozatokat, a Bizottság által hozott határozatokat, továbbá a jegyzőkönyv kiállításának helyét
és időpontját, a jegyzőkönyvvezető és a Bizottság elnökének aláírását.
(5) A jegyzőkönyv készíthető hangfelvétellel is, amennyiben ehhez a Bizottság tagjai, illetve a Bizottság ülésén meghallgatott személyek – megfelelő tájékoztatást követően – hozzájárulnak. A hangfelvételt megfelelő hordozóeszközön tárolva az ügy irataival együtt meg kell őrizni. Szükség esetén a
hangfelvétel alapján írott jegyzőkönyv is készíthető.
(6) Az ülésen elhangzott közlést – a nyilatkozó erre irányuló kérése esetén – szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni.
(7) A Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottsága zártan ülésezik. Az ülésen a tagokon kívül csak a Bizottság által meghívottak vehetnek részt. A tényállás tisztázása érdekében folytatott eljárási cselekményeknél, különösen tanúk meghallgatásánál a hallgató is jogosult jelen lenni az ülésen, amiről előzetesen értesíteni kell az általa megadott, vagy az intézményi nyilvántartásban szereplő elérhetőségen.
Az értesítést postai úton, vagy – amennyiben a cím ismert – e-mailben úgy kell megküldeni, hogy azt
legalább 5 nappal az ülés előtt a hallgató megkapja.
4. § (1) A jogorvoslati kérelem elbírálásában nem vehet részt
a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta,
b) aki az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója,
c) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.
(2) Összeférhetetlenségének fennállását az érintett bizottsági tag köteles a Bizottság elnökének haladéktalanul írásban bejelenteni. Amennyiben a Bizottság elnöke az összeférhetetlenséggel érintett,
úgy köteles – a rektor egyidejű tájékoztatása mellett – az adott ügyben az eljárás lefolytatásával a
Bizottság egy tagját megbízni, és az eljárásból kimaradni. Az elnök összeférhetetlensége esetén az
adott ügyben a jelene szabályzatban meghatározott elnöki jogokat az eljárás lefolytatására megbízott
bizottsági tag gyakorolja.
(3) A Bizottság valamely tagjának vagy elnökének összeférhetetlensége esetén a határozatképesség
vizsgálata során a teljes létszámot kell figyelembe venni. Amennyiben az adott ügyben a Bizottság
legalább három tagja összeférhetetlen, úgy a felülvizsgálati kérelemről a rektor dönt.
Ügyintézési határidő
5. §204 (1) A jogorvoslati eljárást attól a naptól számított 30 napon belül kell határozattal lezárni,
amely napon a jogorvoslati kérelem szabályosan benyújtásra került.
(2) Az ügyintézési határidőbe nem számít bele:
- hiánypótlásra történő felhívás esetén az az idő, ami alatt a hiánypótlást teljesítik,
- az eljárás felfüggesztésének időtartama,
204 Módosította az ET 70/2017.06.27. sz. határozata.
130
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
- a döntés postai feladását követően annak kézbesítéséig terjedő időtartam.
A határidők számítása
6. § (1) A napokban vagy munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, továbbá a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének a napja.
(2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva
megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
(3) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az Egyetemen a hivatali munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.
(4) A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztása vagy
a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.
(5) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
(6) A határidők számítására egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény rendelkezései az irányadók.
Képviselet
7. § (1) A jogorvoslati eljárásban a hallgató személyesen, törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja útján járhat el.
(2) Képviseleti meghatalmazás csak írásban érvényes, abban az esetben, ha
d) azon szerepelnek a kérelem benyújtására jogosult személy, és a meghatalmazott azonosításra alkalmas személyi adatai, továbbá saját kezű aláírásuk,
e) kiderül belőle, hogy milyen eljárási cselekmények lefolytatására jogosítja a meghatalmazottat,
f) amelyen két tanú aláírásával igazolta, hogy a meghatalmazó előttük írta alá vagy aláírását
magáénak ismerte el.
Iratbetekintés
8. § (1) A hallgató vagy képviselője jogosult az eljárás bármely szakaszában az eljárás során keletkezett, illetve a Bizottság döntéshozatala során figyelembe vett iratokba betekinteni, a Bizottság ülésén
keletkezett hangfelvételt visszahallgatni – kivéve a zárt ülésen felvett jegyzőkönyveket vagy hangfelvételeket.
(2) Az eljárásban meghallgatott tanú jogosult a vallomását tartalmazó iratokba betekinteni.
(3) Nem lehet betekinteni
c) a döntés tervezetébe,
d) az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a Bizottság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését rendelte el.
(4) Az iratbetekintés nem foglalja magában az iratok, hangfelvételek lemásolásának vagy megküldetésének jogát.
(5) Iratbetekintésre legfeljebb az eljárás jogerős befejezését követő fél éven belül van lehetőség.
131
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
2. rész
A jogorvoslati eljárás lefolytatása
Az eljárás megindítása
9. § (1) A hallgató az intézmény által hozott vagy elmulasztott döntéssel, illetve a megtett vagy elmulasztott intézkedéssel szemben jogosult a közléstől – ennek hiányában a tudomásszerzéstől – számított 15 napon belül jogorvoslati kérelemmel élni.
(2) A tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen csak abban az esetben terjeszthető elő
jogorvoslati kérelem, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre
épült, illetve a döntés ellentétes a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket.
(3) Eljárási szabály megsértésének kivételével nincs helye jogorvoslati kérelem előterjesztésének az
egyéni mérlegeléssel – különösen méltányosság, kedvezményes tanrend, szociális támogatások, fizetési kötelezettséghez biztosított kedvezmények tárgyában – hozott döntésekkel szemben.
(4)205 A jogorvoslati kérelmet a Neptun rendszerhez hozzáféréssel rendelkező jogosult a Neptun
rendszeren keresztül nyújthatja be. A Neptun rendszerhez hozzáféréssel nem rendelkező jogosult
jogorvoslati kérelmét az Egyetem rektorának címezve, az első fokú döntést meghozó Karon írásban
terjesztheti elő.
(5) Az érintett Kar dékánja a jogorvoslati kérelmet megvizsgálja. Amennyiben a kérelemben foglaltakkal egyetért, úgy a felülvizsgálni kért határozatot visszavonhatja, megváltoztathatja, kijavíthatja, kiegészítheti illetve az elmulasztott döntést pótolhatja. A visszavonó, illetve módosító döntés ellen
ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a visszavont, illetve a módosított döntés ellen
volt.
(6) Egyet nem értése esetén a dékán a jogorvoslati kérelmet, az ügy összes rendelkezésre álló iratával, és szükség esetén saját megjegyzéseivel együtt 8 napon belül felterjeszti a Rektori Hivatalba.
(7) Az iratok megérkezésétől számított 8 munkanapon belül a rektor dönt róla, hogy az ügyet személyesen kívánja-e elbírálni. Amennyiben az ügyet nem vonja magához, úgy az iratokat továbbítani kell
a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottságának elnökéhez.
(8) A Bizottság elnöke megvizsgálja a jogorvoslati kérelmet, és az ügy iratait, majd 5 munkanapon
belül dönt az eljárás megindításáról vagy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról. Amennyiben a Bizottság elnöke megállapítja, hogy a kérelem elbírálása más intézményen belüli szervezet vagy
személy hatáskörébe tartozik, úgy az ügyet – ugyanezen határidőn belül – hivatalból átteszi a döntésre jogosulthoz.
A jogorvoslati kérelem
10. § (1)206 A jogorvoslati kérelmet írásban kell benyújtani. A Neptun rendszerhez hozzáféréssel rendelkező jogosult jogorvoslati kérelmét csak a Neptun rendszeren keresztül nyújthatja be. A Neptun
rendszerhez hozzáféréssel nem rendelkező jogosult számára a jogorvoslati kérelem benyújtásának
helyét az egyes Karok határozzák meg, és teszik közzé.
(2)207 A kérelem benyújtásának időpontja, az a nap, amikor a kérelem a Neptun rendszeren elbírálható formában rögzítésre kerül. A Neptun rendszerhez hozzáféréssel nem rendelkező jogosult vonatkozásában, a postai úton történő benyújtás esetén, a kérelem benyújtásának időpontja a postára adás
napja, egyébként a tényleges átvétel napja.
(3)208 Jogorvoslati kérelmet a Neptun rendszeren keresztül csak az arra jogosult személy, egyébként
az arra jogosult személy vagy képviselője terjeszthet elő.
205 Módosította az ET 70/2017.06.27. sz. határozata.
206 Módosította az ET 70/2017.06.27. sz. határozata.
207 Módosította az ET 70/2017.06.27. sz. határozata.
208 Módosította az ET 70/2017.06.27. sz. határozata.
132
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Amennyiben a kérelmet nem az arra jogosult terjeszti elő, úgy a képviseleti jogosultságot a kérelem
benyújtásával egyidejűleg kell hitelt érdemlően igazolni.
(4) A kérelmet a tartalma szerint kell minősíteni abban az esetben is, ha az nem egyezik a hallgató
által használt elnevezéssel.
(5) A kérelemben meg kell jelölni
a) a hallgató – továbbá esetleges képviselője – nevét, lakcímét, értesítési címét,
b) a felülvizsgáltatni kívánt vagy elmulasztott döntés megjelölését,
c) a feltételezett jogsértés vagy eljárási hiba pontos mibenlétét, lényeges körülményeit, illetve
hogy a hallgató mi alapján kéri a döntés vagy intézkedés felülvizsgálatát, vagy az elmulasztott
döntés meghozását.
(6) A kérelemhez csatolni kell az abban foglalt állításokat alátámasztó okirati bizonyítékokat, illetve
amennyiben ezek nem állnak a hallgató rendelkezésére, úgy a kérelemben foglalt állítások bizonyítási
módjának megjelölését.
(7) Nem szükséges igazolni az olyan tényeket, amelyek közismertek, illetve amelyekről az Egyetemnek hivatalosan tudomása van.
(8) Amennyiben a kérelem felel meg az (5)-(6) bekezdésében foglalt követelményeknek, úgy a Bizottság elnöke a hallgatót – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő
figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra szólítja fel. Nincs helye hiánypótlásnak az (5) a)-b) pontokban
szereplő adatok vonatkozásában.
(9) A hallgató jogosult a jogorvoslati kérelmét a határozat meghozataláig bármikor írásban – vagy a
Bizottság meghallgatásán jegyzőkönyvbe mondva szóban – visszavonni.
A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása és az eljárás megszüntetése
11. § (1)209 A Bizottság elnöke a kérelmet végzéssel elutasítja, amennyiben:
a) megállapítja, hogy az elkésett,
b) megállapítja, hogy azt nem az arra jogosult terjesztette elő,
c) megállapítja, hogy az olyan döntés ellen irányul, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak, illetve egyedi mérlegeléssel hozott döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelemben nem hivatkozik a hallgató eljárási hibára, továbbá tanulmányi értékeléssel szemben benyújtott jogorvoslati kérelem esetén a hallgató nem hivatkozik a szabályzatban meghatározott okokra,
d) megállapítja, hogy nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,
e) megállapítja, hogy időközben okafogyottá vált,
f) megállapítja, hogy a kérelem hiányos, és jelen szabályzat alapján hiánypótlásra nincs lehetőség,
g) megállapítja, hogy a Neptun rendszerhez hozzáféréssel rendelkező jogosult kérelmét nem a
Neptun rendszeren keresztül nyújtotta be.
(2) A Bizottság elnöke az eljárást végzéssel megszünteti, amennyiben:
a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, de annak oka csak az eljárás megindítását követően derült ki,
b) a hallgató jogorvoslati kérelmét írásban – vagy a Bizottság meghallgatásán jegyzőkönyve
mondva szóban – visszavonja,
c) az eljárás időközben okafogyottá vált,
d) a hallgató a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő
meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a
tényállás tisztázását.
209 Módosította az ET 70/2017.06.27. sz. határozata.
133
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Az eljárás felfüggesztése
12. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás
más személy vagy szerv hatáskörébe tartozik, vagy a Bizottságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, úgy a Bizottság az eljárást felfüggeszti.
Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására a hallgató jogosult, erre a hallgatót megfelelő
határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha a hallgató a felhívásnak nem tesz eleget, úgy a Bizottság az
eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján döntést hoz.
(2) A hallgató – különösen indokolt esetben – egy alkalommal jogosult kérni az eljárás felfüggesztését. Amennyiben azonban 3 hónapon belül nem kéri a felfüggesztett eljárás folytatást, úgy a Bizottság elnöke a határidő leteltével az eljárást megszünteti.
(3) Az eljárás felfüggesztésének időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele.
Igazolási kérelem
13. § (1) Amennyiben a hallgató valamely határidőt vagy határnapot önhibáján kívül elmulaszt, úgy
igazolási kérelmet terjeszthet elő.
(2) Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő
nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó
napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. A kérelemben pontosan meg kell jelölni a
mulasztás okát, menthető indokait, valamint csatolni kell hozzá az ezeket igazoló esetleges bizonyítékokat.
(3) A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott
cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak.
(4) Amennyiben a Bizottság helyt ad az igazolási kérelemnek, úgy az eljárást aszerint folytatja le,
mintha a mulasztásra nem került volna sor, szükség esetén a határozatát módosítja vagy visszavonja.
A tényállás tisztázása
14. § (1) A Bizottság az ügy eldöntéséhez szükséges tényállást köteles tisztázni. Amennyiben ehhez
nem elegendőek a rendelkezésére álló adatok, úgy bizonyítást folytat le.
(2) A Bizottság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
(3) Az eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönynyítésére. Bizonyíték különösen: a hallgató nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült
jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték. A hallgató tanulmányi előmenetelével és hallgatói jogviszonyával kapcsolatos adatok bizonyítására bizonyítékként használhatók fel különösen a Neptun tanulmányi rendszer adatai.
(4) Valamely tényállási elem bizonyítására a hallgató is javaslatot tehet.
(5) A Bizottság szabadon választja meg az alkalmazott bizonyítási eszközöket.
(6) A Bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
15. § (1) Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a Bizottság a hallgatót szóban is meghallgathatja. A hallgató jogosult a nyilatkozattételt megtagadni, vagy írásban kérni az eljárás lefolytatását
szóbeli meghallgatásának mellőzésével. Amennyiben a hallgató a meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, és a meghallgatás időpontjáig írásban sem kéri az eljárás távollétében
történő lefolytatását, úgy a Bizottság az eljárást megszüntetheti, vagy a rendelkezésére álló adatok
alapján döntést hozhat. A hallgató e-mail üzenetben is jogosult kérni, hogy a Bizottság az eljárást
meghallgatásának mellőzésével folytassa le.
(2) A tényállás tisztázása érdekében a Bizottság meghallgatásra idézheti, vagy írásbeli nyilatkozattételre kötelezheti az Egyetem bármely munkavállalóját, vagy hallgatóját.
134
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A Bizottság a tényállás tisztázása érdekében jogosult az Egyetem bármely szervezeti egységétől az
üggyel kapcsolatos adatszolgáltatást kérni, illetve felszólíthatja a hallgatót a rendelkezésére álló okirat vagy más irat bemutatására.
(3) Tanúként más személy is meghallgatható, amennyiben a Bizottság ezt szükségesnek ítéli, és a
tanúként meghallgatni kívánt személy hajlandó az eljárásban közreműködni. Nem hallgatható meg
tanúként, akitől bizonyítékként értékelhető vallomás nem várható.
(4) A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A tanúnak nyilatkoznia
kell arról, hogy a hallgatóval milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanú esetleges elfogultságát
megalapozó tényt a nyilatkozat alapján a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A még meg nem hallgatott
tanú nem lehet jelen a hallgató, más tanú és a szakértő meghallgatásakor. A Bizottság engedélyezheti, hogy a tanú a meghallgatását követően vagy helyette írásban tegyen tanúvallomást, ebben az
esetben vallomását teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalnia.
(5) Méltányolható magánérdekből a Bizottság elrendelheti a tanúként meghallgatott hallgató a természetes személyazonosító adatainak és a lakcímének zárt kezelését.
(6) A meghallgatásokon, illetve a tényállás tisztázása érdekében folytatott egyéb bizonyítási eljárásokon a hallgató jogosult jelen lenni, továbbá a meghallgatott személyeknek kérdéseket feltenni, a bizonyítással kapcsolatos észrevételeit a Bizottsággal közölni – kivéve az olyan személy meghallgatását,
akinek természetes személyazonosító adatainak és a lakcímének zárt kezelését rendelte el a Bizottság.
(7) A tényállás tisztázására egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény rendelkezései az irányadók.
Értesítés
16. § (1) A Bizottság által meghallgatni kívánt személyeket, továbbá a hallgatót a meghallgatásáról,
illetve az olyan eljárási cselekményekről, amelyeken jogosult részt venni, előzetesen írásban értesíteni kell.
(2) Az értesítést a hallgatónak postai úton és amennyiben a Bizottság titkára szükségesnek ítéli elektronikusan (e-mai vagy Neptun üzenet formájában) is meg kell küldeni úgy, hogy azt a meghallgatás
vagy más eljárási cselekmény időpontját legalább 5 nappal megelőzően megkapja.
(3) A Bizottság az Egyetem valamely más hallgatóját – amennyiben meghallgatása válik szükségessé –
Neptun, vagy e-mail üzenetben, az Egyetem munkavállalóját pedig a helyben szokásos módon értesíti.
Döntéshozatal
17. § (1) A Bizottság döntéseit zárt tanácskozáson, a jelenlévő tagok egyszerű többségének határozatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(2) A Bizottság a jogorvoslati kérelem tárgyában az alábbi döntéseket hozhatja:
a) a kérelmet elutasítja,
b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja,
c) a döntést megváltoztatja,
d) a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja.
(1) A másodfokú döntés a közléssel jogerős és végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte.
135
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
3. rész
A határozat és annak közlése
Határozat
18. § (1) A Bizottság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben a Bizottság, illetve a Bizottság elnöke végzést bocsát ki.
(2) A határozatnak tartalmaznia kell:
a) a Bizottság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét,
b) a hallgató nevét, lakcímét és – amennyiben rendelkezik vele – Neptun kódját,
c) az ügy tárgyának megjelölését,
d) a rendelkező részben
a Bizottság döntését, továbbá a felülvizsgálat lehetőségéről, benyújtásának helyéről
és határidejéről, valamint a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást,
az esetleges szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét,
e) az indokolásban
a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
a hallgató által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
az esetleges szakhatósági állásfoglalás indokolását,
az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt, a hallgatónak vagy
az eljárás egyéb résztvevőjének felróható mely okból nem tartotta be,
azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta,
a Bizottság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,
f) a döntéshozatal helyét és idejét, a Bizottság elnökének nevét, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,
g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a Bizottság bélyegzőlenyomatát.
(2) A végzésnek megfelelően tartalmaznia kell az (1) bekezdés szerinti releváns tartalmi elemeket.
(3) Indokolást és jogorvoslatról való tájékoztatást nem tartalmazó egyszerűsített döntés hozható, ha
a) a Bizottság a kérelemnek teljes egészében helyt ad,
b) az kizárólag valamely eljárási cselekmény időpontját határozza meg.
(4) A határozatot külön íven kell megszövegezni. A végzést külön okiratban kell megszövegezni, vagy
szóban közölt végzés esetén jegyzőkönyvbe kell foglalni. A hallgató kérelmére a szóban közölt végzést
is külön okiratba kell foglalni.
(5) A határozatra egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL törvény rendelkezései az irányadók.
A határozat közlése
19. § (1) A Bizottság a döntéseit írásban közli a hallgatóval. A döntés szóban is kihirdethető, azonban
a határidők számítása szempontjából az írásbeli közlés időpontja az irányadó.
(2) A döntést postai úton tértivevényes levélben kell kézbesíteni. Telefax útján nem közölhető a határozat és az önállóan fellebbezhető végzés, kivéve, ha a döntés közlésére jogosult személy vagy szerv
ezt előzetesen kérte vagy ehhez hozzájárult.
(3) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy
nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.
136
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(4) Ha az irat „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot – az ellenkező bizonyításig – a postai
kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(5) A határozat közlésére egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény rendelkezései az irányadók.
4. rész
A döntés kijavítása, kiegészítse, felülvizsgálata
A döntés kijavítása és kiegészítése
20. § (1) Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a Bizottság a hibát –
szükség esetén a hallgató meghallgatása után – kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.
(2) A kijavítást a Bizottság
d) a döntés eredeti példányára és – ha rendelkezésre állnak – kiadmányaira történő feljegyzéssel,
e) a hibás döntés bevonása mellett a döntés kicserélésével vagy
f) kijavító döntés meghozatalával
teljesíti.
(3) A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(4) A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavítandó döntést közölték.
21. § (1) Ha döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez
tartozó kérdésben nem született döntés, a Bizottság a döntést kiegészíti.
(2) Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha
c) a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy év már eltelt, vagy
d) az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.
(3) A kiegészítést a Bizottság
c) önálló kiegészítő döntéssel és – lehetőség szerint – e ténynek a döntés eredeti példányára és
kiadmányaira történő feljegyzésével vagy
d) a hiányos döntés bevonása mellett az eredeti döntést és a kiegészítő döntést egységes döntésbe foglalva a döntés kicserélésével
teljesíti.
(4) A kiegészítés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt.
(5) A kiegészítést közölni kell azzal, akivel a kiegészítendő döntést közölték.
(6) A döntés kijavítására és kiegészítésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell az eljárás megindításakor az illetékes dékán esetleges ilyen eljárására is.
A döntés felülvizsgálata
22. § (1) A hallgató a jogorvoslati kérelem tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra
vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. E rendelkezések alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések a jogszabályban, valamint az intézményi dokumentumokban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg.
(2) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet az első fokú döntést meghozó, vagy elmulasztó Karon kell
írásban előterjeszteni.
137
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
5. rész
Átmeneti és záró rendelkezések
23. § (1) Jelen szabályzat 2013. május 1. napján lép hatályba.
(2)210
(3) A jelen szabályzat hatálya csak a hatálybalépése után megindult eljárásokra terjed ki. A jelen szabályzat hatálybalépése előtt indult eljárásokat a megindításukkor hatályos szabályok alapján kell befejezni.
(4) Jelen szabályzat nem érinti a Bizottság tagjainak kinevezését. A fennálló kinevezések lejártát követően azonban a Bizottság összetételére már a jelen szabályzat rendelkezései az irányadók.
210 A módosító rendelkezések az érintett szabályzatokban átvezetésre kerültek.
138
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
XVII.7. HALLGATÓI KOLLÉGIUMI SZABÁLYZAT
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyetemi Tanácsa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.
törvény alapján, összhangban a vonatkozó kormányrendeletekben és egyéb jogszabályokban foglalt
rendelkezésekkel, a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként az alábbi szabályokat alkotja.
I. rész
Általános rendelkezések
A szabályzat hatálya és értelmezése
1. § (1) Jelen szabályzat hatálya kiterjed a Pázmány Péter Katolikus Egyetem valamennyi kollégiumának működtetésére, és valamennyi hallgatójára és doktoranduszára /továbbiakban együtt: hallgató/.
(2) Az Egyetem kollégiumainak listáját, és azok alapvető adatait a jelen szabályzat 1. sz. melléklete
rögzíti.
(3) Jelen szabályzat hatálya kiterjed a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel hallgatói jogviszonyban
nem álló azon személyekre is, akik az Egyetem által biztosított kollégiumi férőhelyen biztosított kollégiumi elhelyezésben részesülnek, illetve kollégiumi tagsági jogviszonnyal rendelkeznek. Az ilyen személyekre a hallgatókra megállapított szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Amennyiben az Egyetem által biztosított kollégiumi férőhelyen való elhelyezést az Egyetem – kollégiumi tagsági jogviszonyon kívül – külön bérleti vagy használati szerződés alapján biztosítja, úgy a vonatkozó szerződés a
jelen szabályzatban foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.
(4) Jelen szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem által bérelt kollégiumi férőhelyen nyújtott kollégiumi
szolgáltatásokra is azzal, hogy a bérelt férőhelyen kollégiumi szolgáltatást biztosító Kar – jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseiben – a jelen szabályzat rendelkezéseitől eltérhet – ide
nem értve a kollégiumi felvétel egységes szempontrendszerére, valamint a kollégiumi díj legmagasabb összegére vonatkozó rendelkezéseket, illetve a kollégiumi díj közzétételének módjára és határidejére vonatkozó rendelkezéseket.
(5) A Hittudományi Kar és a Kánonjogi Posztgraduális Intézet hallgatóinak és doktoranduszainak kollégiumi elhelyezése vonatkozásában a tisztán hitéleti képzés sajátosságai alapján, valamint az Apostoli Szentszék kötelező előírásainak megtartására alkotott egyedi szabályzatai alapján, a jelen szabályzattól eltérhet.
(6) Kétség esetén a rektor jogosult hitelesen értelmezni a jelen szabályzatot, és szükség esetén kibocsátani a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket, nem csorbítva ezzel a Nagykancellárnak az
Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített azon jogát, hogy az Egyetem szabályzatainak hiteles értelmezésére jogosult.
A kollégium alapvető feladatai
2. § (1) A kollégium alapvető célja, hogy szociális létesítményként lehetővé tegye a kedvezőtlen szociális körülmények között élő hallgatói számára tanulmányaik folytatását.
(2) A kollégium – feladatának megfelelően – szervezett formában szerepet vállal a hallgató értelmiségi pályára való felkészítésében.
(3) A kollégium lakóinak lehetősége van a bentlakás otthonosabbá tételére.
(4) Lehetőséget nyújt a hallgatók önképzéséhez, testedzéséhez, szabadidejük hasznos eltöltéséhez.
(5) Ápolja a kollégiumi diákhagyományokat, közösségformáló funkciót tölt be.
139
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
II. rész
A kollégium működtetése
3. § (1) A kollégium működését az adott kollégiumi szolgáltatást biztosító Kar dékánja irányítja. E
jogkörében eljárva jogosult különösen:
a) szervezni és lebonyolítani a kollégiumi felvételi eljárást,
b) a felvételt nyert kollégistákkal megkötni a kollégiumi szerződést
c) megalkotni a kollégium házirendjét,
d) irányítani és felügyelni a kollégium szabályos működését, a házirend betartását.
(2) A dékán a kollégium irányításával kapcsolatos egyes jogköreit jogosult írásban delegálni a dékánhelyettesre vagy a kollégium vezetői feladatait ellátó munkavállalóra.
(3) A kollégium házirendjét a dékán az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal egyeztetve alkotja meg,
és módosítja. A kollégiumi házirend tanév közben is módosítható azzal, hogy a módosítás nem vezethet a kollégiumban már bent lakó hallgatók jogainak aránytalan csorbításához.
(4) A kollégium napi működését kollégiumi referens vagy nevelőtanár koordinálja.
A kollégiumi szolgáltatás keretében nyújtott alapszolgáltatások
4. § (1) A kollégiumi szolgáltatás keretében alap és kiegészítő szolgáltatások vehetők igénybe.
(2) Kollégiumi alapszolgáltatásnak minősül:
a) a kollégiumi szobában hallgatónként egy ágy, egy személyes használatú tanulóasztal, egy
szék, valamint egy ruhásszekrény kizárólagos használati joga,
b) az ágyhoz egy paplan, és egy párna kizárólagos használati joga,
c) megfelelő fürdőhelyiség, és illemhely használati joga,
d) főzési és ételmelegítési lehetőség biztosítása, legalább 25 férőhelyenként 1 darab 1000 watt
teljesítményű főzőlappal,
e) fűtés,
f) vízellátás biztosítása – férőhelyenként legfeljebb 150 liter/nap mennyiségig,
g) meleg víz biztosítása, férőhelyenként legfeljebb 90 liter/nap mennyiségig,
h) mosási és vasalási lehetőség biztosítása legalább 1 darab 5 kg ruha mosóteljesítményű automata mosógéppel és legalább egy vasalóállvánnyal,
i) számítógép terem, legalább 15 interneteléréssel is rendelkező számítógéppel,
j) legalább a férőhelyek 5%-ának megfelelő számú tanulóhellyel rendelkező tanulószoba biztosítása, tanulóhelyenként legalább 2 m2 alapterület, asztal és székhasználattal,
k) férőhelyenként 25 liter hűtőtérfogat biztosítása,
l) szobánként a hűtőgépek, hajszárítók és a 200 watt teljesítmény alatti elektromos teljesítményű nem hőfejlesztő eszközök ellátására alkalmas elektromos hálózat biztosítása,
m) évi két alkalommal a kollégium nagytakarításának biztosítása,
n) a közös használatú, továbbá a fürdő- és illemhelyiségek napi takarítása,
o) évente legalább egy alkalommal az épület rovar- és kártevő-mentesítése,
p) portaszolgálat vagy beléptető rendszer biztosítása,
q) kollégiumi nevelőtanár közreműködésének biztosítása.
(3) Az alapszolgáltatásokon felül az adott kollégium házirendjében foglaltak szerint – önkéntesen
igénybe vehető – kiegészítő vagy többletszolgáltatások biztosíthatók.
140
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
III. rész
A kollégiumi tagsági jogviszony
A kollégiumi tagsági jogviszony létrejötte
5. § (1) A kollégiumi tagsági jogviszony az érvényes kollégiumi felvételi engedély alapján megkötött
kollégiumi szerződéssel jön létre.
(2) Kollégiumi szerződés csak azzal köthető, aki az adott tanévi kollégiumi felvételi eljárás keretében a
kollégiumba felvételt nyert. A kollégiumi felvételi engedély későbbi tanévekre nem átvihető.
(3) A kollégiumi szerződés megkötése a kollégiumba történő beköltözés feltétele. A szerződés aláírására a kollégiumi felvételi engedéllyel rendelkező hallgató személyesen – vagy meghatalmazottja
útján – jogosult. Képviseleti meghatalmazás csak írásban érvényes, abban az esetben, ha
a) azon szerepelnek a meghatalmazó, és a meghatalmazott azonosításra alkalmas személyi adatai, továbbá a meghatalmazó saját kezű aláírása,
b) kiderül belőle, hogy milyen eljárási cselekmények lefolytatására jogosítja a meghatalmazottat,
c) legalább két tanú aláírásával van ellátva.
(4) Amennyiben a kollégiumi felvételi engedéllyel rendelkező személy az érintett Kar által meghatározott határidőn belül a szerződését nem köti meg, úgy felvételi engedélye hatályát veszti, és helyébe
a felvételi rangsorban következő jelentkező léphet.
(5) A kollégiumi tagsági jogviszony egy tanév – tanév közbeni szerződéskötés esetén a tanév végéig
hátralévő – határozott időtartamra jön létre.
(6) Amennyiben a felvett hallgatók száma nem éri el a rendelkezésre álló helyek számát, úgy a kollégiumba az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban nem álló jelentkezők is felvételt nyerhetnek.
6. § (1) A kollégiumi felvételi eljárást a jelentkezési lapok benyújtási határidejét legalább harminc
nappal megelőzően meg kell hirdetni az érintett Kar és – amennyiben van ilyen – az adott kollégium
honlapján.
(2) A jelentkezést írásban – az erre rendszeresített formanyomtatványon – kell benyújtani a kiírásban
megjelölt illetékes szervezeti egységnél.
(3) A jelentkezési laphoz mellékelni kell az abban foglaltak valóságát igazoló dokumentumokat.
(4) A felhívásban közzétett benyújtási határidő jogvesztő jellegű, ellene igazolási kérelemnek helye
nincs.
(5) A hiányosan, vagy nem az arra jogosult, illetve képviselője által, vagy nem a kötelező formanyomtatvány használatával, benyújtott, továbbá a jogvesztő határidőn túl beérkező kérelmek érdemi vizsgálat nélkül kerülnek elutasításra.
(6) A jelentkezőket a jelen szabályzat 2. számú mellékletében meghatározott egységes pontrendszer
alapján kell rangsorba állítani, és a legmagasabb pontszámtól haladva a rendelkezésre álló férőhelyek
számának megfelelően felvenni. Amennyiben több jelentkező azonos pontszámmal rendelkezik, de
elégséges férőhely nem áll rendelkezésre, úgy a nevük abc rend szerinti helye határozza meg, hogy ki
nyerhet felvételt.
(7) A rangsorolásról a kollégiumi felvételi bizottság gondoskodik, amelynek tagjai
a) a kollégiumi referens vagy nevelőtanár,
b) az illetékes dékán által kijelölt oktató vagy munkavállaló, továbbá
c) az egyetemi hallgatói önkormányzat által delegált egy hallgató
(8) Amennyiben a jelentkezők száma nem éri el a rendelkezésre álló férőhelyek számát, úgy a rangsorolás mellőzhető.
(9) Kizárható a felvételi eljárásból az a jelentkező, akit korábban fegyelmi büntetésként megfosztottak a kollégiumi tagsági jogviszonyától.
(10) Amennyiben a felvételi eljárás lezárultát követően szabad férőhelyek maradtak, úgy pótfelvételi
eljárás hirdethető meg, amelynek keretében a jelentkezések benyújtásának sorrendjében tölthetők
be az üres férőhelyek.
141
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A kollégista jogai és kötelezettségei
7. § (1) A kollégista hallgató joga, hogy
a) a számára biztosított kollégiumi férőhelyet, a kollégium alapszolgáltatásai keretében biztosított szolgáltatásokat, valamint a kollégium közös használatú helyiségeit használja,
b) igénybe vegye a kollégium tanulmányi, művelődési, szórakozási lehetőségeit és összes szolgáltatásait,
c) javaslatokkal, kezdeményezésekkel éljen a kollégiumi közösségi élet fejlesztésére, valamint
d) személyes és közösséget érintő kérdésekben a kollégium illetékes szerveihez forduljon.
(2) A kollégista hallgató kötelezettsége, hogy
a) a kollégiumi díjat határidőben megfizesse,
b) betartsa a kollégium Házirendjét
c) a kollégiumot, illetve annak felszerelési tárgyait rendeltetésszerűen használja, és tartózkodjon
azok állagának veszélyeztetéstől, megrongálásától.
(3) A kollégiumi férőhelyet – a hallgató igényeit lehetőség szerint figyelembe véve – a kollégium jogosult kijelölni. A hallgató az elhelyezés megváltoztatására nem jogosult, de indokolt esetben írásban
kérelmezheti azt.
(4) A hallgató a kollégiumi férőhelyet bútorozott állapotban leltár alapján, elszámolási kötelezettséggel veszi használatba. A hallgató a kollégiumi helyiségeken engedély nélkül semmilyen átalakítást
nem végezhet.
(5) A hallgató a kollégiumi férőhely szolgáltatást harmadik személyre nem ruházhatja át, nem oszthatja meg, a férőhelyet albérletbe vagy harmadik személy használatába nem adhatja.
(6) A legalább egy hét egybefüggő időtartamú oktatási szünetek időtartamára a hallgató a kollégium
elhagyására szólítható fel.
(7) A lakóhelyiséget, és a hozzájuk kapcsolódó helyiségeket a hallgató saját maga köteles tisztán tartani. Köteles továbbá gondoskodni a tőle származó szemét hulladéktárolóba történő kihordásáról. A
takarítás elmulasztásából származó többletkiadások, illetve az esetleges közegészségügyi hatósági
bírságok a szobában lakó hallgatókat terhelik.
A kollégiumi tagsági jogviszony megszűnése
8. § (1) Megszűnik a kollégiumi tagsági jogviszony:
a) a határozott idő lejártával,
b) a kollégiumi szerződés azonnali hatályú felmondása esetén,
c) a kollégiumi tagsági jogviszonytól való megfosztás fegyelmi büntetés kiszabása esetén,
d) a hallgató kérésére legkorábban a tanulmányi félév végével.
(2) A hallgatói jogviszony tanév közben történő megszűnése nem eredményezi a kollégiumi tagsági
jogviszony automatikus megszűnését. Amennyiben kollégiumi tagsági jogviszonyát a hallgató meg
kívánja szüntetni, úgy ezt írásban köteles bejelenteni. A hallgatói jogviszony megszűnése esetén az
Egyetem is jogosult a kollégiumi szerződést erre hivatkozva felmondani. A tagsági jogviszony a bejelentést vagy felmondást követő hónap utolsó napjával szűnik meg.
(3) A kollégiumi tagsági megszűnésekor – illetve az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott
esetben a megszűnést követő öt munkanapon belül – a hallgató köteles a kollégiumi helyiséget saját
vagyontárgyaitól kiürített állapotban átadni. A leltár szerint átvett vagyontárgyakban bekövetkezett
hiányért vagy – a rendeltetésszerű használattal szükségszerűen együtt járó mértéket meghaladó –
károsodásért teljes körűen felel.
(4) A leltár szerint átvett vagyontárgyak értékét előzetesen kell meghatározni, és a hallgatók számára
megfelelően közzétenni. Az értékmeghatározások tanévenként egyszer aktualizálhatók. A kiköltözéskor – vagy a leltár szerint átvett vagyontárgy elvesztésének, megrongálódásának bejelentése, illetve
hivatalos észlelése esetén – hallgató köteles az értékjegyzék szerinti összeg megfizetésével rendezni
az okozott kárt.
142
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
(5) A hallgató által a kollégiumi tagsági jogviszony megszűnését követően esetlegesen a kollégiumban
hagyott vagyontárgyakat 30 napig veheti át késedelmi díj befizetése ellenében. A határidő eredménytelen elteltét követően a kollégium jogosult a hallgató vagyontárgyait kidobni, illetve megsemmisíteni.
IV. rész
A kollégiumi díj
9. § (1) A kollégiumi szolgáltatás biztosításáért a hallgató kollégiumi díjat köteles fizetni.
(2) A kollégiumi díj összegét a kollégiumi szolgáltatást biztosító Kar dékánja határozza meg az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat egyetértésével egy tanévre előre minden év május 30. napjáig.
(3) A kollégiumi díj összegét – a jogszabályban meghatározott kereteken belül – komfortfokozatonként kell meghatározni külön az állami ösztöndíjas vagy államilag támogatott képzésben, valamint az
önköltséges vagy költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók vonatkozásában. Az Egyetemmel
hallgatói jogviszonyban nem álló személyek a kollégiumi díj szempontjából az önköltséges hallgatókkal esnek egy tekintet alá.
(4) A kollégiumi díj összegét a felvételi eljárás meghirdetésekor közzé kell tenni.
(5) A kollégiumi díj magában foglalja a jogszabályban meghatározott kollégiumi alapszolgáltatások
biztosítását is. A jogszabályban előírt kollégiumi alapszolgáltatások igénybe vételéért a kollégiumi
díjon felül egyéb díjat, vagy költségtérítés nem követelhető. Az alapszolgáltatásokon felüli – önkéntesen igénybe vehető – esetleges többletszolgáltatásokért a hallgatótól térítési díj szedhető.
(6) A kollégiumi díj összege a tanév során egyoldalúan nem módosítható. Nem minősül a díj módosításának, amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya a tanév során megszűnik, vagy finanszírozási
státusza megváltozik, és ezért a kollégiumi díj összege is automatikusan módosul a változás időpontjától kezdődően.
10. § (1) A kollégiumi díjat havi részletekben előre kell megfizetni a tárgyhónap tízedik napjáig. A
hallgató kérésére a díj egy összegben előre is befizethető.
(2) A kollégiumi díjat a hallgatóknak a Neptun rendszeren keresztül történő bankkártyás befizetéssel
kell a megadott határidőben teljesíteni. A hallgatói jogviszonnyal nem rendelkezők a díjat banki átutalással kötelesek rendezni a megadott bankszámlaszámra. A befizetett díjról számlát kell kiállítani.
(3) A díjfizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, amennyiben a hallgató a kollégiumi szolgáltatást ténylegesen nem veszi igénybe, illetve oktatási szünet miatt a kiköltözésre jelen szabályzat
szerint kötelezték. Nem terheli a díjfizetési kötelezettség a hallgatót arra az időszakra, amikor neki a
jelen szabályzat rendelkezéseit megszegve nem biztosítja a kollégium a szolgáltatást.
(4) Amennyiben a hallgató a kollégiumi díj befizetésével késedelembe esik, és a késedelem időtartama a két hónapot nem haladja meg, úgy a befizetési kötelezettségét az általános késedelmi díj megfizetése mellett teljesítheti. Amennyiben a késedelem időtartama a két hónapot eléri úgy az illetékes
dékán jogosult a kollégiumi szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a késedelem teljes időszakára az elmaradt befizetések vonatkozásában a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot is követelni.
V. rész
Záró rendelkezések
11 § Jelen szabályzat 2016. 08. 01. napján lép hatályba.
12. §211
211 A jelen §-ban foglalt módosítások a megfelelő szabályzatokon átvezetésre kerültek.
143
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
1. sz. melléklet
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kollégiumai
Vitéz János Kollégium
1. A kollégium neve:
Vitéz János Kollégium
2. A kollégium címe:
2500 Esztergom, Kossuth L. u. 25.
3. A kollégium kapacitása:
72 fő
4. Az alapítás éve:
1932.
5. Az alapító neve:
Esztergomi Érseki Római Katholikus Tanítóképző-intézet
6. A kollégium működtetője:
dományi Kar
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtu-
7. Az Alapító Okirat által meghatározott:
a) alaptevékenység:
b) kiegészítő tevékenység:
-
diákotthon, kollégiumi ellátás
vendégszobák üzemeltetése
szorgalmi időn kívül a szálláshelyek értékesítése
(egyéb szálláshely-szolgáltatás TEÁOR: 5590)
144
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
2. sz. melléklet
A kollégiumi felvételi pontrendszer
1. Szociális helyzet alapján adható pontok:
Egy főre jutó jövedelmek és juttatások
összege
Mettől
Pontszám
Meddig
(egy háztartásban élők száma)
1 v. 2 fő
3 fő
4 fő
>4 fő
0
19 999
48
44
41
37
20 000
24 999
40
37
34
31
25 000
29 999
34
31
29
26
30 000
34 999
27
25
23
21
35 000
39 999
22
20
19
17
40 000
44 999
17
16
14
13
45 000
49 999
12
11
10
9
50 000
54 999
8
7
7
6
55 000
59 999
4
4
3
3
60 000
64 999
0
0
0
0
65 000
69 999
-2
-2
-3
-3
70 000
74 999
-4
-5
-5
-6
75 000
79 999
-7
-8
-9
-10
80 000
84 999
-10
-11
-13
-14
85 000
89 999
-13
-15
-17
-19
90 000
94 999
-17
-19
-22
-24
95 000
99 999
-21
-24
-27
-30
100 000
104 999
-25
-29
-32
-36
105 000
109 999
-29
-34
-38
-42
110 000
INF
-34
-38
-43
-48
Eltartott testvérek utáni pontok:
Eltartott testvérek száma
részletesen
pontszám
1
4
4
2
4+4
8
3
4+4+4
12
4
4+4+4+3
15
5
4+4+4+3+2
17
6
4+4+4+3+2+2
19
minden további eltartott testvér +2
Lakhely távolsága az intézménytől
0 km
0 pont
<100
2 pont
100-150 km
4 pont
150-200 km
6 pont
200-250 km
8 pont
145
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
>250 km
10 pont
Lakáskörülmények
szülőkkel
0 pont
saját lakás
szívességi lakáshasználat
4 pont
kollégium
15 pont
albérlet
20 pont
4 pont
2. Tanulmányi teljesítmény alapján adható pontok:
Felsőbb éves hallgatók esetében az előző félév kreditindexe alapján:
3,49 és alatta
3,50-3,99
4,00-4,49
4,50-4,66
4,67 és fölötte
0 pont
5 pont
10 pont
15 pont
20 pont
Alap- és osztatlan képzéses, első éves hallgatók esetében felvételi pontszám alapján:
260-359
360-379
380-399
400-419
420 és fölötte
0 pont
5 pont
10 pont
15 pont
20 pont
Mesterképzéses, elsőéves hallgatók esetében a felvételi pontszám alapján:
51-59
60-69
70-79
80-89
90 és fölötte
0 pont
5 pont
10 pont
15 pont
20 pont
2. A hallgatói közösségért végzett munkájáért adható pontok:
Legfeljebb 10 pont adható mérlegelés alapján.
3. A képzés munkarendje alapján adható pontok:
Nappali tagozatos hallgató: 10 pont
4. Esélyegyenlőség és egyéb szempontok alapján adható pontok:
Kategória
Az egyik szülő /eltartó munkanélküli
Mindkét szülő/eltartó munkanélküli
A kérvényező egyik szülője/eltartója elhunyt
A kérvényező mindkét szülője/eltartója elhunyt
A kérvényező szülei elváltak és az eltartó szülő nem házasodott újra
A kérvényező szülei elváltak és az eltartó szülő semmiféle támogatást nem kap a másik
féltől
Az egyik szülő/eltartó öregségi nyugdíjban részesül
Mindkét szülő/eltartó öregségi nyugdíjban részesül
146
Pontszám
4
8
10
17
7
9
4
8
�PPKE TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Az egyik szülő/eltartó I. vagy II. kategóriás rokkant
Az egyik szülő/eltartó III. kategóriás rokkant
Az egyik szülő/eltartó rokkant (kategórián kívül)
Mindkét szülő/eltartó I. vagy II. kategóriás rokkant
Mindkét szülő/eltartó III. kategóriás rokkant
Mindkét szülő/eltartó rokkant (kategórián kívül)
A kérvényező megélhetését szülei/eltartói nem finanszírozzák
A kérvényező nagycsaládos
Az eltartó a kérvényező házastársa
A kérvényező gyermekeinek száma
A kérvényező egészségügyi állapota miatt felmerülő rendszeres terhek
0-4.999 Ft/hó
5.000-14.999 Ft/hó
15.000-25.000 Ft/hó
>25.000 Ft/ hó
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
Tartós nevelésbe vett
Hátrányos helyzetű (25 éves korig)
Halmozottan hátrányos helyzetű (25 éves korig)
Gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg
Fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult
Miniszteri ösztöndíjas
A kérvényezővel egy eltartói közösségben élő ápolásra szoruló testvérek vagy más családtagok száma
Egyéb körülményekre adható pontok
147
10
8
4
20
16
8
7
4
4
7*gyermek
0
2
4
6
4
6
7
15
12
9
7
5*családtag
0-10
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
BTK (Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar)
Still Image
A static visual representation. Examples include paintings, drawings, graphic designs, plans and maps. Recommended best practice is to assign the type Text to images of textual materials.
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
Tanulmányi tájékoztató. Általános tudnivalók 2018-2019