https://omeka.ppke.hu/files/original/4c231e2ebffc454f25c4309a12b04c6b.jpg ae3ddf52666af5bd23ca3bc581dfd743 https://omeka.ppke.hu/files/original/328c0e7f378a24a286caad47350f40bc.pdf d038fe33496d523905a52b6e058df7a3 PDF Text Text A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja PPICE ötelet X.5 20070502 A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA ELJÖTT AMI IDŐNK ? CARL SCHMITT CSEHI ZOLTÁN OTDK 2007 SPORT JOG PRO FACULTATE 2007 WERBŐCZY ISTVÁN DIÁKEXPO X. évfolyam, 3. szám e-mail: itelet@jak.ppke.hu honlap: www.jak.ppke. h u/itelet 2007. május 8. �Eljött a mi időnk? „Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt” (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Felelős kiadó: dr. Bándi Gyula dékán A szerkesztőbizottság tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Balog Zsolt, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Fekete Gábor, Horváth Botond, Horvátth Sarolta, Kerek István, Koltay András (felelős szerkesztő), Majoros Gábor, Magyar Attila, Pozsgay-Szabó Péter (az online kiadás szerkesztője), Radich Orsolya, Scharle Zsuzsanna, Sáhó Eszter, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Thaly Krisztián Florentin, Ziegler László Szerkesztőség: PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet Nyomdai kivitelezés: Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13. TARTALOM Pro Facilitate Diké kísértése - Beszélgetés Dr. Csehi Zoltánnal Ballag a katona, szájában tutora... Szakmai napok Sportjogi oktatás Bajnoki címvédés Három pont a mondat végén H. JogászEXPO Elet a kollégiumban „Ne szívd meg, hogy ne szívd meg!” Új elnökza Hallgatói Önkormányzat éléin A Nem Állami Felsőoktatási Intézmények Országos Régiója Versenyjogi kutatóközpont alakult Kidobtunk 7000,- Ft-ot Blikk - az erkölcsök rendíthetetlen őre Kai nomon egno MIK(A)rofont neki!! - CD ajánló A Vatikáni Szerződés revíziója „Mentsük meg Isten méltóságát..!’ Hívő szó - Csíksomlyó hív Könyvajánló - 2004. december 5. tanulságai Miért nincs szobra Budapesten Werbőczynek? 3 4 5 5 6 6 7 7 7 8 8 9 9 10 10 11 12 13 14 15 15 16 Toborzás! Az ítélet szerkesztőbizottsága szeretettel várja minden olyan hallgató jelentkezését, aki szívesen részt venne az újság munkájában. Jelentkezni lehet e-mailben vagy személyesen a szerkesztőség bármely tagjánál. Látogassatok el az ítélet honlapjára! www.jak.ppke.hu/itelet A honlapon megtalálhatóak a nyomtatott vál­ tozatban nem szereplő írások éppúgy, mint a lap korábbi számainak archívuma. A folyamatosan frissülő honlap aktuális híreket, közérdekű információkat is tartalmaz. második oldal Nem tudom, kinek volt korábban hasonló élménye, de elég so­ kunknak rémlik fel vissza- visszatérő jelenetként gyerekkorunk­ ból, hogy amikor egy baráti összejövetelen a férfiak egy-két po­ hár bor után a haza sorsa felett kezdtek el keseregni (még a Kádár-kor éveiben, amikor nem látszott közelinek a változás), apáink egyszer csak felénk fordultak, megveregették a hátunkat, és azt mondták: „nekünk már végünk, nem jutunk semmire de majd ti, a ti időtökben megváltoztatjátok a világot”. Később az ember azt is megértette, hogy miért volt indokolt a sóhaj, és ma sem hízeleghetünk magunknak azzal, hogy a változásra irányu­ ló vágy - immáron beteljesülvén - aktualitását vesztette volna. Emberi természetünkből adódóan eleve furcsa, torz képünk van a világról. Mindig csak a jelent látjuk, és csak a belátható időbéli tá­ volságban ránk váró jövőben vagyunk képesek gondolkodni. Eb­ ből fakad, hogy oly csábítónak tűnhet az akár szélsőségekig foko­ zott individualizmus - hiszen oly nehéz egy folyamat részeként érzékelnünk saját magunkat. Azt is szívesen veszszük, ha elvég­ zendő feladatainkat megfelelően nagynak látva elringathatjuk magunkat a fontosság hitében, hiszen egészséges emberi igény, hogy valahol szükség legyen ránk. Mindezek miatt talán minden kor embere úgy véli, sorsfordító időkben él. Olyan időkben, amely hosszú-hosszú távra, előre meghatározza, jelentősen befo­ lyásolja népe, nemzete, kultúrája, vagy akár az egész emberiség jövőjét. Ezért érezzük - legtöbbször oktalanul - nagyon-nagyon fontosnak magunkat, és ezért írhat az amerikai történész könyvet a történelem végéről. Persze a magyar emberben természetes módon motoszkált foly­ tonosan a változtatás vágya - hiszen legalábbis az elmúlt ötszáz évben állandóan bajban voltunk. Rémlik, hogy mintha az Egri csillagokban az öreg Bornemissza és Cecey is apáinkhoz hason­ lóan vigasztalta volna Gergőt és Vicát - röviddel Jumurdszák gyermekrabló akciója előtt. Aztán felcseperedvén az ember körbenézett a világban, és a kel­ lő felkészültség, valamint elszánás hiányát észlelve nagyon ha­ mar megkérdőjelezte magában azt az atyai vélelmet, hogy a sa­ ját generációja lesz majd a kiválasztott, amely végre helyükre te­ szi majd a dolgokat. A dolgokat feltehetően nem is lehet csak úgy „a helyükre tenni”. Azt hiszem, apáink (és persze az öreg Bornemissza és Cecey) tévedtek. Legfeljebb annyi adathat meg egy embernek, egy generáció javának, hogy bizonyos, ígéretes jelenségeket észlelvén búcsúzzon el a földi világtól, megőrizve szívében a szebb jövő reményét. Szebb jövő? Miért, a jelen nem elég szép? No persze, egy jó kor­ só sör mellett, baráti csevely közben, a tavaszi napsütésben ej­ tőzve egyszerűen tényleg minden tökéletes. A rendelkezésre ál­ ló időben azonban óhatatlanul mást is tenni kell - ha másért nem, hát legalább azért, hogy újra ott ülhessünk a napsütésben, barátokkal körülölelve, hideg sert kortyolgatva. Hogy ki miként tölti el a maga idejét - hiszen az eljött, itt van, de sajnos véges és ráadásul meglehetősen hamar elfogy az többé-kevésbé az egyéni, autonóm döntésen múlik (abban az esetben persze, ha a közösség biztosít megfelelő alternatívákat a választásra, melyek hiányában nem is beszélhetnénk döntési lehetőségről). A választás során szó sem lehet semmiféle kényszerről, jövendő élete felől mindenki maga dönthet, és akár szabadon figyelmen kí­ vül hagyhatja az itt-ott, bizonyos döntéseknél felbukkanó morális kényszert. De ha valaki olyan elitegyetemen tanulhat/dolgozhat mint a Pázmány, és akinek leszármazol ezáltal hetedíziglen men­ tesek lesznek mindenfele anyagi jellegű problémától, annak talán megadatik, hogy távolabbra is tekinthessen. Külön-külön minden­ kinek eljött az ideje, de lehet, hogy eljött a mi időnk is. Van-e egy­ általán értelme a megkülönböztetésnek? Ki az a több-e itt, mint az „én , ki tudja? Talán igazságot is órai”? Vajon hordozott az egykori atyai sóhaj, és valóban eljött végre a mi időn k is - még ha nem is úgy, ahogy egykoron apáink gondolták. Koltay András �Pro Facultate 2007 Napi jelentés Időjá rásjelen tés: Reggel kissé hűvös, ám derült idő, 10-12 fok körüli hőmérséklettel. Délutánra 26 fokig emelkedett hőmérséklet, a késő délutáni órákra helyenként megnövekedett gomolyfelhőzet. Ideális nap a rendezvényre. Esenténynapló: 12:00-13:30: „próbatárgyalás” a Díszte­ remben. Teltház. Minden szereplő felké­ szültségről tesz tanúbizonyságot. Bíró, ügyész, ügyvéd, tanúk, és még bírság is. Mint egy igazi tárgyaláson. 13:30-14:00: Szűcs Balázs atya celebrálta mise a Mária utcai jezsuita templomban. Nagy részvételi arány. 14:15-15:00: Pro Facultate-díj átadása. (Lábjegyzet: ez a díj képezi a nap központi magját és alapját. Az első díjátadóra Geren­ csér Balázs és Koltay András tanár úr ve­ zette Lippay György Kör kezdeményezésé­ re került sor 2003-ban. Az első díjazott Zlinszky János alapító dékán volt. A díját­ adást azóta is minden évben megszervezik. 2004-ben azután tudományos rendezvé­ nyekkel, előadásokkal, néptánccal, borkós­ tolóval, Leann Dubh és Legis Actio kon­ certtel elkezdődött a Pro Facultate Kari Nap megrendezése, mely azóta a Kar tradi­ cionális rendezvényévé vált.) Idei díjazott: Dr. Schanda Balázs egyetemi docens. Köszönőbeszéd: szerény tőle meg­ szokott stílusban. Tavalyi adósság teljesíté­ se: Szuromi Szabolcs Anzelm tanár úr díjá­ nak átadására is sor kerül 15:00-16:00: Botos Katalin tanárnő és Bo­ tos József tanár úr előadása. Közben fakul­ tatív borkóstolás. Történik mindkettő ugyanott, a Gesztenyés udvarban. 16:00-17:00: Hét Csapás néptánc együttes műsora, ránctanítás. Zajos siker. Közben és utána bográcsozás, főzőverseny, ételkósto­ lás. Nagy siker, elégedett arcok. 19:00-21:30: Mándruc és Légis Actio kon­ certek. Fergeteges hangulat. 22:00-..Záró buli: ELTE - BTK Könyv­ tár Klub. Levezetésképpen. Ha még ma­ radt energia. Megjegyzés: Tökéletes hőmérséklet, amolyan profacnapos. Valahogy az időjárás is hagyományos­ sá kezd válni. Mintha tudná, hogy nem sza­ bad értelmetlenné tennie azt a sok készülő­ dést, ami mindezen eseményeket megelőzi. Jól sikerült. Le a kalappal. Hagyományos rendezvényünk újabb évet tudhat maga mögött. Sok energiája azért senkinek nem maradt a végére. Es a kérdés, amivel ahhoz a számos emberhez fordulok, akinek a munkája ben­ ne van ebben a napban: Megérte? Csak né­ zem azt a rengeteg felhőtlenül együtt szó­ rakozó diákot és tanárt. Mindenki örül, ki- Dr. Schanda Balázs és Szuromi Szabolcs Anzelm díjazottak élvezi az utolsó nagy lehetőséget a gondta­ lanságra, így vizsgaidőszak előtt. A válasz magától értetődő. Ablonczy Zsuzsanna A jogi karok legjobbjai a XXVIII. OTDK-n Balatonfüreden, festői környezetben, igen színvonalas szervezés mellett került sor a XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekció­ jának tanácskozásaira 2007. április 24-26. kö­ zött. Az egyes tagozatok zsűrijét az ország leg­ nevesebb és méltán elismert jogtudósai alkot­ ták, a versenyzők pedig a jogi karok legtehet­ ségesebb, legjobb szakmai felkészültséggel és kiváló előadói képességgel rendelkező hallgatói közül kerültek ki (leg-leg-leg!!!). Egyetemünk közössége joggal lehet büszke az általunk neve­ zett résztvevőkre, ugyanis bár igen kevés dol­ gozattal indultunk (a lehetséges 40 helyett csu­ pán 28 pályaművel), ezek a munkák egytől egyig megáÜták a helyüket az ország joghallga­ tóinak legrangosabb megmérettetésén. A há­ rom nap eseményei kellemes emlékeket hagy­ tak mindannyiunkban: mind a kötetlen progra­ mokra és a felhőtlenül (de nem felelőtlenül) együtt töltött balatonparti estékre (délelőttökre, délutánokra), mind az egyes tagozatokban zajló komoly munkára szívesen gondolunk vis­ sza. Az ünnepélyes eredményhirdetés pillana­ tai pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyete­ met képviselő következő hallgatóknak okoztak az említetteken felüli, még nagyobb örömöt: 1. helyezést ért el: Nagy Gusztáv az Alkotmányjog I. tagozat­ ban, és emellett az Alkotmányjogi II. tagozat legjobb opponensi díját is magáénak tudhatja, valamint a Pro Scientia Aranyéremre is őt ta­ lálta a legérdemesebbnek a zsűri (konzulense Kilényj Géza); Tóth Áron László a Büntető anyagi jog II. ta­ gozatban, emellett a Büntető anyagi jog I. ta­ gozatban egy másik dolgozatával 3. helyezést ért el, valamint a Jog- és Állambölcseleti tago­ zat legjobb opponensének is őt találta a zsűri (konzulense Újvári Ákos). 2. helyezést ért el: Boronkay Miklós a Polgári anyagi jogi I. tago­ zatban, emellé a Polgári anyagi jogi II. tago­ zat legjobb opponensének járó díjat is kiérde­ melte (konzulense Lábady Tamás); Navratyil Zoltán a Polgári anyagi jogi I. tago­ zatban, megosztva Boronkay Miklóssal (kon­ zulense Jobbágyi Gábor). 3. helyezést ért el: Berkes Lilla a Közigazgatási jogi tagozatban (konzulense Wetzel Tamás); Lukonics Eszter a Polgári anyagi jogi II. tago­ zatban (konzulense Koltay András); Sabjanics István az Alkotmányjog II. tagozat­ ban, amely mellé még egy Különdíjat is haza­ hozhatott (konzulense Hajas Barnabás); Serák István a Polgári anyagi jogi I. tagozat­ ban (konzulense Landi Balázs). Különdíjat kapott: Fülöp Natasa Katalin a Büntető anyagi jog II. tagozatban, akit ezen felül két legjobb oppo­ nensnek járó díjjal is jutalmaztak, egyrészt az Agrárjogi és Környezetvédelmi jogi tagozat­ ban, másrészt a Kriminalisztikai és Jogi infor­ matikai tagozatban nyújtott teljesítményéért (konzulense Molnár Gábor); Leposa Martina Réka a Polgári anyagi jogi II. tagozatban (konzulense Koltay András); Pünkösty András az Európai jogi tagozatban (konzulense Szabó Marcel). A szép eredményekért köszönet illeti az Egye­ temünket képviselő hallgatókat, valamint a zsűri munkájában is részt vevő, illetve a hely­ színen versenyzőinket bátorító, megfeszített munkával a lelket bennük tartó oktatókat is! A soron következő, 2009-es OTDK rendezési jogát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara kapta meg. Ér­ demes megfontolni a nevezést: az igen rangos elismerés, a pénzjutalmak, valamint a jó han­ gulat mellett a díjnyertes dolgozatok jeles szakdolgozatként is beszámításra kerülnek. Aki még hallgatóként a következő Kari TDKk valamelyikén bemutatja dolgozatát (a soron következő Kari TDK várható időpontja 2008. december), jogot szerezhet a résztvételre, még akkor is, ha az OTDK időpontjában már nem hallgatója Egyetemünknek. (Kérek minden érdeklődőt, hogy részletes információért vegye fel velem a kapcsolatot: pogacsas@jak.ppke.hu) Pogácsás Anett Kari TDT titkár harmadik oldal �Diké kísértése Beszélgetés Dr. Csehi Zoltán tanszékvezető egyetemi docenssel Csehi Zoltán tanár úr 2006-tól lett egyetemünk Kereskedelmi Jogi Tanszékének vezetője, amellett 1991-től az ELTE jogi karának oktatója, jelenleg docens. 1989-ben jogi, majd ’90-ben művészettörténeti diplomát szerzett. Többször kutatott Franciaországban, de tanult Német­ országban és az Egyesült Államokban is. Számos könyv és tanulmány szerzője, valamint a Jogállam című folyóirat szerkesztője. Oktatói és tudományos tevékenysége mellett az ország egyik legnagyobb ügyvédi irodájának partnere, emellett választottbíróként is működik. - Tanár Úr, a jog mellett miért épp művé­ szettörténetet tanult? Mi a kapcsolat a két, látszólag távol eső diszciplína között? - Valójában pont fordítva történt. Eredetileg magyar-művészettörténet szakra vettek fel, de a magyar szakot, noha egyébként nagyon sze­ rettem, a nyelvészet miatt leadtam, majd egy gyermekkori jó barátom javaslatára beiratkoz­ tam a jogra. Ez elvileg azért ütközött nehézség­ be, mert abban az időben jogszabály nem tette lehetővé, hogy valaki két karra párhuzamosan járjon nappali tagozaton, azonban az akkori Dékán Úr, tekintettel a szép felvételi eredmé­ nyeimre, ehhez kivételesen hozzájárult. Nem volt könnyű két egyetemet egyszerre végezni, mert egy vizsgaidőszakban általában 14-16 vizs­ gám volt. Előadásra is csak hellyel-közzel tud­ tam eljárni, de Sólyom László tanár úr óráin mindig bent voltam. Nagyon zavart a jogi ok­ tatás tömegképzés-jellege. A művészettörténet szak viszont igazi elitképző volt. Mindössze 2530-an voltunk az egész évfolyamon. A mai na­ pig szerintem Európa egyik legjobb szellemi műhelye, a világon bárhol megállná a helyét. Ami pedig a második kérdését illeti, engem mindig érdekelt a jog kultúrtörténeti meghatá­ rozottsága. Erről írtam egyébként a Diké kí­ sértése - magánjogi és kultúrtörténeti tanulmá­ nyok című könyvemben. A jog mindig a kor­ szellem egyfajta lenyomata és kifejezője, alakí­ tója. A korszellem függvénye, hogy a jogászok hogyan gondolkodnak, milyen struktúrákban érvelnek, mit, hogyan neveznek, valamint hogy hol van a határ a jog és más magatartási szabályrendszerek, mint az erkölcs, vagy a val­ lás között. Mi a jog, tulajdonképpen hol kezdő­ dik a jog szerepe manapság, szekularizált vilá­ gunkban - ezekre a kérdésekre sokkal nehe­ zebb válaszolni, mint korábban bármikor. A korszellemmel foglalkozik a kultúrtörténet és ezen belül a művészettörténet is, csak nyilván­ valóan egy kicsit más megközelítésből, mint a jog, valójában azonban nincs is akkora különb­ ség az egyes kulturális szférák között. - Bemutatná néhány szóban olvasóinknak a másik könyvét is? Miről írt „A magánjo­ gi alapítvány” című munkájában? - Ez gyakorlatilag egy összefoglaló tanulmány Feldolgoztam az alapítvány történetét, a mi­ benlétére vonatkozó elméleteket, de kiváltkép­ pen azt vizsgáltam, arra kerestem a választ, hogy hogyan lett a jog világában egy tárgyból személy Hiszen a polgári jog tárgya a vagyon, az alapítvány pedig egy olyan vagyon, va­ gyontömeg, mely jogi személyiséggel bír. - Milyen tapasztalatokkal tért haza a kül­ földi ösztöndíjakról? - Elsősorban azzal, hogy Nyugat-Európában a szakemberek nem tehetségesebbek és nem okosabbak, mint mi, magyarok. Talán valami­ vel jobban van szervezve náluk az élet és eset­ leg még egy dolog méltó említésre: jobban megbecsülik a tanárokat, anyagilag is. Itthon szerintem mindenképpen át kell gondolni az egyetemek struktúráját. Véleményem szerint nem szükséges ennyi kötelező tárgy, ezek köré­ nek szűkítését javaslom már régóta. Egy húsz­ éves ember tud már választani, politizálhat, há­ zasodhat, gyereket vállalhat, tőzsdézhet, kft-t alapíthat, azt is el tudja dönteni, hogy a jog széles palettájáról mely részek érdeklik, a töb­ bit pedig nem kellene ráerőltetni Épp a válasz­ tás felelőssége az, ami autonóm ember­ ré tesz bennünket. A törzsanyagot jelentő­ sen csökkenteni kel­ lene valamennyi jogi karon. - Hogy került kap­ csolatba a Tanár Úr egyetemünk Keres­ kedelmi jogi Tan­ székével? - Sólyom László tanár úr hívott meg évek­ kel korábban a Doktori Iskolába oktatónak, majd még köztársasági elnöki szolgálata előtt kezdeményezte, hogy vállaljak na­ gyobb szerepet a Kar életében, végül Bándi Gyula dékán úr kért fel a Kereskedelmi Jo­ gi Tanszék vezetésére. - Milyen konkrét tervei vannak a tanszék­ kel kapcsolatban? - Elsősorban a választható tantárgyak körét szeretném bővíteni, és azt szeretném, hogy a hallgatók korszerű és európai színvonalú tu­ dásanyagot sajátíthassanak el, mert a Páz­ mánynak nem az ELTE-vel vagy a Károlival kell versenyeznie, hanem olyan nagy európai egyetemek jogi karaival, mint a bécsi, a heidelbergi vagy a padovai. Érmek érdekében azt ígérhetem, hogy én mindig olyan előadásokat igyekszem majd tartani, amelyek Európa bár­ mely más egyetemének katedráján is elhan­ gozhatnának, és ahol a hallgatók a legújabb tu­ dományos eredményekkel és aktuális problé­ mákkal ismerkedhetnek meg. - Milyen potenciált lát manapság egy olyan katolikus egyetemben, mint amilyen a Pázmány is? - Óriási erőt látok benne, mert egy olyan több évezredes egységes szellemiséget képvi­ sel, amely mindig képes volt megújulni, és amely vezérfonal ebben a kulturális káosz­ ban. Ez hatalmas előnyt jelent, és bizonyos strukturális változtatásokkal a mostani Kar még erősebb szellemi húzóerővé válhatna. Azt gondolom, hogy rövid idő alatt Európa egyik vezető jogi karává lehetne tenni. Ziegler László Jézus pere Alapító Dékán Úr hallgatói felkérésre 2007. március 28-án megtartotta hagyományos Húsvét előtti előadását Jézus pere címmel. (A délután 4-re tervezett előadás alkalmas terem híján fél 7-kor kezdődött.) negyedik oldal A Ferences Gimnáziumban megismerhet­ tem a középkorban kiátkozott - és a XX. században rehabilitált - ferences gondolko­ dók Jézus szenvedéséről és haláláról alko­ tott elképzeléseit. A szabadság új színben tűnt fel. Prof. Dr. Zlinszky János Jézus pe­ re c. előadásában több ponton mutatott rá a történelem szükségszerűségeit tagadó for­ dulópontokra. Jézus nem meghalni jött el. Nem volt szükségszerű a szenvedés és a ha­ lál. A megtestesült Ige az Örömhírt hirdet­ ni és átadni jött el. A küldetését teljesítette. A rövid- és középtávú közvetlen hatalmi ér­ dekekkel Jézus tanítása nem alkotott össz­ hangot. A zsidóság korabeli politikai elitjé­ nek többsége Jézust vetélytársként értékel­ te. És Jézusnak emiatt kellett meghalnia. A történelem legnagyobb drámája zajlott akkor Jeruzsálemben. A zsidó és római el­ járásjog szerint lezajlott két büntetőeljá­ rásban végül nem született elmarasztaló büntető ítélet. A helytartó átadta Őt a templomi elitnek; Jézust keresztre feszí­ tették. Prof. Dr. Zlinszky János a szenve­ déstörténetet új színben mutatta be; igazi drámaként. A Kar oktatói és hallgatói szép számmal voltak jelen; és nem csupán a Kar polgárai érdeklődtek az előadás iránt! A Jézus pere c. előadás valódi hallgatói összefogással jött és jöhetett létre. Köszönöm a Hallgatói Önkormányzat segítségét! És természete­ sen János bácsinak is nagyon köszönöm! Teleki László �Ballag a katona, szájában tutora... Mint minden évben 2004 óta, most is meg­ hirdettük a tutorfelvételit, ahova a lelkes elsősöket vártuk. Felmerülhet a kérdés, miért kell ez a csúnya felvételi, miért nem segíthet mindenki a gólyatáborban, aki szeretne. Szerencsére mindig jópáran van­ nak, akik egy csoport irányításával ven­ nék ki részüket Egyetemünk hírnevének öregbítéséből, s törekednünk kell arra, hogy a legjobbak tehessék ezt tizenkét gó­ lya szellemi és tanulmányi nevelésével. So­ kat agyaltunk, hogy is történjen a lelkes felvételizők minél alaposabb megismerése - ha már ennyire fontos szerepet szánunk nekik, tekintve, hogy erre nagyjából tizen­ három és fél percünk van, és gondolatolva­ sás nélkül ez nehéz feladat. Mindezért idén újítottunk, és a felvételi előtt szerveztünk egy ismerkedős hétvégét a potenciális jelent­ kezőknek, egy „Potenciál-hétvégét”. A jelent­ kezők fele - a szoros határidő ellenére - jelent­ kezett is, és Gárdonyt megszállva hozzálát­ tunk a helyenként ködös, és menet közben ala­ kuló koncepció alapján kiderítem, hogy az el­ sőévesek mit gondolnak a tutorságról, és vilá­ gossá tenni, mi miért vállaltuk ezt egy-két-három éve, és miért élvezzük annyira. Erről most nem ejtenék szót, az Egyetem közel 3/5e (az első három évfolyam) valószínűleg isme­ ri azt a tutorságot, ami négy éve működik ilyen formában, s reméljük, látjátok, mennyire szeretjük ezt csinálni. A hétvége mindenféleképpen sikeres volt. Mi - ahogy hirdettük is, ha más nem, megismer­ tünk pár elsőst, és piperkőc dámaként figyel­ hettük, hogy viselkednek egyéniben és csapat­ ban. Közvetlenül a hétvége után következett a felvételi, ami a már említett tizenhárom és fél percben történt, de az ismerkedős táborban szerzett tapasztalatok segítettek a döntésben, ha bizonytalanok voltunk a jelentkezőt illető­ en, s habár elmondható, hogy a táborban résztvevők jóval nagyobb arányban kerültek I Csapatépítő tréningen... be, felvettünk több olyan gólyát is, akit előtte - nemzetbiztonsági analógiával élve - nem fi­ gyeltünk meg. A felvételi több kisebb részből állt, ahogy im­ már három éve: első körben néminemű ismer­ kedés, beszélgetés, jelentkező-nyugtatás, vala­ mint olyan klasszikus kérdések, mint „miért akarsz jogász lenni”, „miért akarsz tutor len­ ni”, „mennyi egy korsó sör a Spariban”, és „hol van a 24-es gyakorló”. Ezután következett egy szituáció, ami kön­ nyen felmerülhet a gólyatáborban, mint „mit csinálsz, ha a gólyád unokanővérének szom­ szédjának a postásától hallja, hogy a fodrásza X. Y. vizsgáztatóhoz került, aki több mint szi­ gorú, és hogy tényleg lehetetlen átmenni nála Rómából”, vagy a három felvételiztető teljes hangerővel és odaadással illusztrálja a „mit csinálsz, ha a gólyatábori megérkezés után két perccel a focicsapatnyi elsős őrjöngve elindul a szomszédban található kocsma felé” kérdést, amire szerencsétlen jelentkező ijedten - és jog­ gal - hátrébb húzódik székével. A szituáció után már felüdülést jelentettek a tanulmányi kérdések. Itt olyan információkra voltunk A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán működő Deák Ferenc Továbbképző Intézet SZAKMAI NAPOKAT hirdet az alábbi területeken: 2007. május 18. (péntek) A polgári törvénykönyv kodifikációjának előkészítése Előadók: Dr. Wéiss Emília, Dr. Kecskés László, Dr. Jobbágyi Gábor, Dr. Lenkovics Barnabás, Dr. Vékás Lajos, Dr. Lábady Tamás, Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit, Dr. Bókái Judit, Dr. Zlinszky János 2007. május 22. (kedd) Alapítványok és közalapítványok működése Előadók: Dr. Lomnici Zoltán, a Legfelső Bíróság elnöke, Dr. Csehi Zoltán, tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Boytha György egye­ temi tanár, Dr. Pröhle Gergely, Dr. Becker Pál egyetemi docens 2007. június 1. (péntek) Ombudsman és jogvédelem Előadók: Dr. Lenkovics Barnabás egyetemi tanár, állampolgári jogok or­ szággyűlési biztosa, Dr. Péterfalvi Attila, adatvédelmi országgyűlési biz­ tos, Dr. Wirga Zs. András ügyész kíváncsiak, mint „ki a rektor”, „mik a záróvizsga-tárgyak”, „milyen lehetősé­ gek vannak az egyetemen a hallgatói aktivitásra”. Itt sajnos voltak elszomo­ rító válaszok; mi nem a zöldkönyv ol­ dalszámot, betűtípust és szerkezeti fel­ építést is felölelő ismeretét várjuk el, hanem azt, hogy a gólyatáborban csil­ logó szemmel kérdező gólyák által fel­ tett releváns kérdéseket a leendő tutor meg tudja válaszolni utánjárás nélkül, helyben. Ez a tényleges tájékoztatás és a csoportvezetővel szembeni bizalom miatt is fontos, de persze nem csak az ilyen ismereteket vizsgáljuk a felvéte­ lin, mert az ilyen irányú tudás hiánya könnyen pótolható. Mindenesetre érde­ kes látvány és felemelő érzés, amikor a gólyák - a Róma-vizsga előtti csillapíthatat­ lan feszültséghez hasonló extázisbán - még a beszélgetés előtti utolsó perceket is a tájé­ koztató magolásával töltik... Idén huszonkilencen jelentkeztek hozzánk, s ebből tizenegy elsőst vettünk fel, szinte kivé­ tel nélkül mindenkit teljes egyetértéssel, ebben mellesleg a három kompetens Scharle Zsuzsi negyedéves főtutor, Lévai Zsuzsi másodéves tutor, valamint jómagam, akiknek két elő­ dünk, Scharle Zsuzsi és Radich Orsi társelnö­ kök adják át júliustól a vezetést. Miután felvette a három mindenre elszánt fel­ vételiztető az újakat, szinte rögtön el is vittük őket még egy hétvégére, hogy a régi tutorok is megismerjék a Frisseket, a Frissek a régieket, és azért, hogy egy szentendrei tábort és annak egy kerékpárról sztoikus nyugalommal csen­ det és megértést kérő gondnokát leépítsük. A terv sikerült, így már szervezzük az augusztus előtti nagy összejövetelt, ahol már konkrét öt­ letekkel szolgálunk az első év tanulmányilag és közösségileg legfontosabb négy napjának, a gólyatábornak a lebonyolítására. Bartolák Csaba 2007. június 2. (szombat) A társasági és a cégtörvény módosításának első jogalkalmazási tapasz­ talatai és jogértelmezési kérdései. A cégtörvény várható módosítása Előadók: Dr. Vezekényi Ursula, legfelsőbb bírósági tanácsvezető bíró 2007.június 8. (péntek) Versenyjogi ítélkezés Előadók: Dr. Tóth Tihamér, a GVH elnöke, Dr. Vörös Lmre (MTA), Dr. Boytha Györgyné (PPKE), Dr. Bienerth Gusztáv (AmCham), Dr. Parragh. László (MKLK), Dr. Nagy Zoltán (GVH), Dr. Csépai Balázs (GVH), Dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd, Dr. Bodócsi András (GVH), Dr. Fejes Gábor ügyvéd, Dr. Bara Zoltán (GVH), Dr. Pataki Dá­ niel (HLF), Dr. Tóth András (GVH), Dr. Hermány Csaba (TCom) Az előadások 10-17 óráig tartanak. Helyszín: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26-28. Jelentkezés és információ: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogés Államtudományi Karának Deák Ferenc Továbbképző Intézetében Tel: 429-7224; Fax: 266-5286; zatonyi@jak.ppke.hu; www.jak.ppke.hu/deak ötödik oldal �Sportjogi oktatás A 2006/2007. évi tanév első szemeszterében indult el a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán a sportjogi oktatás. A tárgy a második félévben szünetel ugyan, azonban szep­ tembertől ismét lehet szabadon választható tárgyként tanulni. A sportjog egyre inkább kezd önállóvá válni, és ennek eredményeként egyetemünk több külföldi egyetem mellett szerződést kötött 2007 tavaszán a Testnevelési Egyetemmel a közös együttműködés érde­ kében. Az egyetemi oktatás kapcsán kérdeztük Bérces Lászlót, egyetemünk Polgári Eljá­ rásjogi Tanszékének mestertanárát, majd az egyetemek közti szerződésről és annak hát­ teréről Nemes András, a Testnevelési Egyetem docense nyilatkozott. - Tanár Úr, mién van napjainkban egyre in­ kább szükség a sportjogra és az ehhez kap­ csolódó sportjogi oktatásra? - kérdeztük Bér­ ces Lászlót. - A sportjog hatalmas joganyagot jelent és egyre inkább önálló jogággá kezd válni, ezért egyre több felsőoktatási intézmény ismeri fel ennek jelentőségét és kezdi meg oktatását. A sportjogi ismeretek nagyfokú jogi alapisme­ retet igényelnek, hiszen azzal, hogy ez a jog­ ág egy vegyes szakjogi területhez tartozik, köz- és magánjogi elemek is kapcsolódnak ide, tehát a sportjogi ismeretek elsajátításán hoz tudni kell a jog alapjait. A jogág közjogi területéhez tartoznak az alkotmányos alapjai, a pénzügyi szabályozása és a közigazgatási jo­ ga. A magánjogi részhez tartoznak a sporto­ lók személyi és vagyoni jogai, a sportvállalko­ zást, mint kereskedelmi társaságot szabályo­ zó joganyag és az immateriális javak, mint a reklámbevételek, közvetítési jogok és egy-egy játékos piaci értéke. - Az állam mennyire szól bele a sport jo­ gi szabályozásába? - Az államnak nagyon fontos szerepe van a sport terén. Gondoljunk bele abba, hogy egy nemzetközi összetételű döntéshozó bi­ zottság hogyan adhatná oda egy országnak egy világverseny megrendezésének jogát ál­ lami garanciavállalás nélkül. Ez ugye aktuá­ lis kérdés volt mostanában, a 2012-es labda­ rúgó Európa-bajnokság kapcsán. De az álla­ mi feladatvállalás nem csak ebben merül ki. Az állam feladata különböző dopping-meg­ előzési törvények és jogszabályok meghozá­ sa, együttműködve a nemzetközi szövetsé­ gekkel. Az állam kötelessége az állami kéz­ ben lévő sportlétesítmények fenntartása is. A szakszövetségek nem szeretik, ha a klu­ bok nem sport-, hanem állami bírósághoz fordulnak, mert kizárólagosságra töreked­ nek. Ennek ékes példája volt a tavalyi Ferencváros-ügy, ahol a csapat 25 millió fo­ rintja bánta, hogy a Fővárosi Bírósághoz fordult a másodosztályba sorolása miatt. - A politika mennyire van jelen egy-egy profi klub életében? - A politika mindig is meghatározó szerepet töltött be a sportban. Addig nincs baj ezzel, amíg sportszakmai kérdésekbe nem folyik bele. A probléma akkor kezdődik, amikor egyes politikai pártok az ebbe való beleszó­ lással kívánják ismertségüket növelni. 1990 előtt is meghatározó szerepe volt a sportban az államnak, hiszen a sportegyesületeket nagy állami vállalatok támogatták, mint a Csepel SC-t a Csepel Autógyár vagy a Győrt a Rába; vagy minisztériumok csapatainak tartották, például a Kispest mindig is a Hon­ védelmi Minisztérium csapata volt. Azonban az effajta állami finanszírozási rendszer a rendszerváltást követően összedőlt. 1998-ig a sportegyesületek 14 milliárd forint köztarto­ zást halmoztak fel, hiszen reklámérték és né­ zőszám nélkül nehéz volt nyereséget felmu­ tatni. Az 1996-ban létrehozott első sporttör­ vény kimondja, hogy a profi bajnokságra ne­ vezett egyesületeknek gazdasági formában kell megjelenniük. Felmerül a probléma, hogy a kft. jogutódja-e a sportegyesületnek. Végül az a döntés született, hogy az adóság a sportegyesületnél marad, de a vagyoni érték ellenérték nélkül átment a kft. tulajdonába. Ez így, ebben a formában senkinek sem volt jó. így az egyesületek működtetését vállalko­ zók és önkormányzatok vállalták magukra. Itt jelenik meg a politika. Azt szokták mon­ dani, hogy egy csapat akkor jó, ha a jobb­ szélső és a balszélső is jó. - Aki felveszi a tárgyat, hol tudja kama­ toztatni a későbbiekben az itt szerzett is­ mereteit? - Egy sportjogász bármely sport területén el tud helyezkedni, akár egy-egy szakszö­ vetség munkáját segítve, akár sportigazga­ tási feladatot ellátva. - Szerencsére nagyon nagy és ezalatt százas nagyságrendet értek. Ebben a szemeszter; ben nincs sportjogi oktatás, de szeptem­ bertől ismét lesz. A cél az, hogy egy-két éven belül a Testneve­ lési Egyetemmel együtt kiépítsük a mesterképzest, mely­ nek az alapjai már Bérces László megvannak. A dekán úrral együtt felvettük a kapcsolatot a Magyar Olimpiai Bizottsággal, és folyamatos tárgya­ lásokon veszünk reszt. A MOB átvállalná az olimpiai kerettagok egyetemi képzéssel kap­ csolatos költségeit és támogatná az itteni kép­ zést is. Kapcsolatban állunk továbbá egy-két sportági szakszövetséggel is, akik örömmel fogadták a sportjogi oktatásunk kezdeménye­ zését. Hosszabb távon az egyetem részére anyagi lehetőségek is rejlenek, hiszen a szö­ vetségek felkérhetik a Pázmányt akár szakta­ nácsadásra, akár szabályzatok előkészítésére is, és ezekből csak profitálhat az iskola. - Tanár Úr, Ön az elsők között jelentette ki, hogy a sportjog önálló jogág. Ez hogy történt? - kérdeztük Nemes Andrást. - 1993-ban egy nemzetközi konferencián tartott előadásomban mondtam ki, hogy a sportjog önálló, ugyanis addig csak sport­ ról és jogról esett szó, de a kettőt névlege­ sen nem vonták össze. Akkor az elképze­ lésemet nem tartották reálisnak, de 1998ra már igen. - Azóta Bérces László tanár úrral együtt hatékonyan vesznek részt a sportjogi kép­ zésben. Ho^y született meg a két egyetem közti szerződés? - Most tavasszal egyezett meg az amszter­ dami egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Testnevelési Egyetem arról, hogy közösen fognak véghezvinni egy sportjogász szakképzést a Deák Intézet­ ben, valamint megegyezés történt az emlí­ tett egyetemeken kívül az Oxford University-vel is egy 2008-ban induló mes­ terképzésről, melynek előkészületei már javában zajlanak. Egyébként több Pázmányos hallgató írja jelenleg is a nálam sport­ jogból a Ph.D.-ját, és több nemzetközi kon­ ferencián is vettünk részt velük, ami szin­ tén örömteli. Tehát a két egyetem közti kapcsolat továbbra is nagyon jó. - Mekkora érdeklődés van a sportjogi oktatás iránt? Magyar Attila Bajnoki címvédés Véget ért a 2006/2007-es focibajnokság tavaszi szezonja, amely még az őszi felvonásnál is küzdelmesebbre sikerült. Megszületett a régi­ új bajnokcsapat! Igen, az előző szemeszterben is az élen végző Kutyaütők sikeresen megvédték elsőbbségüket. Avegjátek azonban ismét nagyon szorosra sikerült, bár talán egy hajszállal „könnyebben” sikerült begyűjteni ezt az elsőbbséget, mivel az őszi rangadón döntetlen OJ t e . . .. _ ipv akkor csnnan mhh eredmény születetett azi_iakkori vetélytárssal szemben, es aígy akkor csupán a jobb gólkülönb­ ségnek köszönhetően végeztek az élen. Most pedig a Kutyautok - yo-Ják rangadó 7-1-re vég­ ződött. Az eredmény láttán egyoldalú meccs képe villan tel előttünk, ae ez nem egészen fedi a valóságot. Lehet, hogy a hiányzó játékosokon, a Szerencsen vagy a tapasztalaton múlt a meccs, de a kívülálló szemével mindenképpen jo volt látni, ahogyan a srácok egymásnak es­ tek. így a Go-Ják elvesztették veretlen mérlegüket, es meg kellett, hogy elégedjenek az ezüst­ éremmel. A bronzot az előző szezonban a középmezőnyben végző Csolnak FC szerezte meg. Ezúton szeretnénk gratulálni minden résztvevő csapatnak a szervezők neveben! 1 Kutvaütők 2. Go-Ják 3. Csolnak Fc A további helyezettek és a Bajnoksággal kapcsolatos egyebinformációk megtalálhatók a meg­ találhatók a www.pazmanyjog.hu oldalon a Focibajnoksag menüpont alatt. Továbbá várjuk az észrevételeket, kéréseket, kérdéseket valamint azok jelentkezeset, akik szívesen segítenének a szervezésben és lebonyolításban is a pazmanyfocKflgmail.com e-maü címre. A győztes Kutyaütők hatodik oldal Majoros Gábor T. �Szász János nem beszél sokat. Magától egyál­ talán nem. Ha kérdezik, még akkor sem biz­ tos. Ez a helyzet öt perccel a beszélgetés előtt, aminek a rendező úr volt a meghívott előadó­ ja április 24-én, a koraesti órákban, a Vetítő Filmklub félévi utolsó rendezvényén. És leül, a Díszterem utolsó sorának utolsó székére. Leül és figyel. És a közönség köré húzza a széket. Körbeülik és figyelik. Es kérdezik. Van is mit. A beszélgetés fő témája az előtte, másfél órá­ ban levetített Witman fiúk volt, de hamar át­ terelődött a szó az új darbara, az Ópiumra is. A szereplők csak úgy lettek. Arra a kérdésre, hogy hogyan választja ki a karaktereket meg­ formáló színészeket, azt válaszolja: csak úgy. Megérzés. És nem, semmi baj a magyar színé­ szekkel, de hát a megérzés, az megérzés és az­ zal aztán nem lehet vitatkozni. Csak menni kell utána, jeleneseiben Dániába (Ulirch Ulrich Thomsenért - Dr. Brennert alakítja a filmben) és Norvégiába (Kirsti Stuboe-ért - Gizella). Es a zene? Az is csak úgy jön. Van egy kép, és ahhoz kell egy hang egy dallam egy kicsit több és máris kész a Glenn Gould-féle Holdfényszonátára őrjöngő Gizella. Megérzés. Ennyi az egész. És itt jön az a bizonyos feldobott kő. Mi a helyzet a végével? Van három pont a Witman fiúk és az Ópium végén is. Jó, ha az ember nem fejezi be a gondolatait? - vetődik fel a kérdés a beszélgetés során, nem a puszta lusta­ ság jele? Nem, épp ellenkezőleg! - mondja Szász János Felhívás keringőre. Ugyanis, itt ér véget az alkotó szerepe, és innentől a nézőn a sor. Gondolkodni, élvezni, magunkévá tenni a látottakat, hallottakat. Mert ez bizony nem a rendezők dolga. Ök csak egoistán kiadják, ami bennük van. Es utána a sarokba húzódnak, és várják, hogy mi, a nézők elkészítsük - persze csak gondolatban - a saját Ópiumunkat. Mi az üzenet? Merjünk gondolkodni egy filmről, egy zenéről, egy képről. Tehát, álljon itt egy verzió az egyszeri néző sa­ ját Ópiumára: Gizella elmegyógyintézetben él. Gráfomén, kényszerképzetei, és még ki tudja mennyi más egyéb baja van. Brenner doktoron pedig épp az írói válság byron-i spleen-nel vegyített ópi­ umfüggősége ütközik ki, mikor életük fonala­ it egymás mellé szövi a sors. Brenner doktor egyre élénkebb érdeklődést mutat páciense iránt, Gizella egyre többet és lelkesebben ír, és a kör bezárulni látszik. Keserű szerelmi törté­ net. Rómeó és Júha, csak kicsit nyersebben, durvábban, ma ízűén. És a vége? Három pont, ami - saját nézőpontról lévén szó - azt jelenti: mindenki bűnös. Mindenkiben ott lakozik a gonosz. Ezt eddig is tudtuk, mert általában mindenki a jóval és a rosszal foglalkozik; a hátárral, a vonallal, amit még át lehet lépni, és átlépünk megint és megint és... általában ad­ dig ügyeskedünk, amíg olyan távol kerülünk attól a bizonyos képzeletbeli vonaltól, hogy már mindegy. Ez a mindegy, ami a filmben megfogásra találtatott. Van egy pont ahol „fel­ ébredünk”. Mindegy?! Ablonczy Zsuzsanna II. JogászEXPO Heti Válasz, az ELSA, a KMRMK, a HAESF karunk nyelvi lektorátusa, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. Nem csak a kiállí­ tóknál nézelődhettek az érdeklődők, hanem kü­ lönböző előadásokon is részt vehettek egész nap folyamán. Mindezek mellett még grafológiai tesztet is készítethettek a résztvevők, a meré­ szebbek próba-állásinterjún is kipróbálhatták magukat. Bátran mondhatjuk, rendkívül büszkék lehe­ tünk, hogy karunk ilyen rendezvény társszerve­ zője lehetett, a kiállítás színvonalassága, sokol­ dalúsága és látogatottsága alapján egyaránt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a több mint 400 látogató, amellyel lekörözte a rivális egyetem azonos időpontban rendezett, hasonló jellegű rendezvényét is. Úgy gondolom, rendkívül jó al­ kalom volt ez mindazok számára, akik komo­ lyan foglalkoznak azzal, mihez is kezdjenek a diplomájukkal, ráadásul mindezt az egyetem fa­ lain belül tehették meg, ingyen. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani minden kiállítónak, előadónak és a szervezőknek egyaránt, és reméljük, a jövőben is számítha­ tunk hasonló rendezvényekre az egyetem ke­ retein belül. A.J. Három pont a mondat végén Április 17-18-án került megrendezésre a II. JogászEXPO az Egyházi Egyetemek Karrier­ irodájának (EEKI) szervezésében. A rendez­ vény első napjának a Károli Gáspár Reformá­ tus Egyetem adott otthont, itt tartották meg a rendezvény megnyitóját egy sajtótájékozta­ tóval egybekötve, valamint egy kerekasztalbeszélgetéssel zárult a nap. Másnap a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatódtak a programok A kiállítók között szerepelt több ügyvédi iroda (Szecskay; Csilléry Alexandra; Erdélyi György; Dezső, Ré­ ti és Antal), az Érme Kht., az Imsys Kft., EMLA, a Pannon Felszámoló Kft., Fulbright, Opten és az Asbóth, Krajnyák és Társa Szaba­ dalmi Ügyvivő Iroda. Képviseltette magát az újzélandi és a ciprusi nagykövetség, a BRFK, a Élet a kollégiumban Karunkon sajnos kevesen tudják, hogy immáron 2 éve tudunk kollégiumi helyet biztosítani hallgatóinknak.Óbudán a Márton Áron Szakkollégi­ umban (MASZ), mint „Pázmányos koliban”. Je­ lenleg egy bérelt szinten 26 szobát töltenek be a Pázmány jogászok, ez 72 főt jelent. Mit érdemes tudni erről a lehetőségről? A kollé­ giumi ügyek a Diákjóléti Bizottság hatáskörébe tartoznak; az elsődleges cél annak elérése, hogy karunk hallgatói ugyanabban a kollégiumban lakjanak. A kolidíj 21.000 Ft/hó, de a Pázmányos kollsok 17.000Ft/hó lakhatási támogatásban ré­ szesülnek. A szobák háromágyasak, külön a lá­ nyoknak és külön a fiúknak. Milyen is ez az élet? Jómagam is kolis vagyok, így tapasztalatból mondhatom, egy nagy család él itt együtt. Együtt kelünk, együtt tamilunk, bu­ lizunk, aztán valamikor hajnal tájékán, amikor már a takarítóbrigád is megérkezik, készülődünk alváshoz. Jó kollégistákhoz méltóan a 10 órai ke­ lés már hajnalnak számít, de ha szólít az egye­ tem, nem tehetünk semmit. Gyors készülődés, aztán irány az 1-es villamos. Döcögünk az Árpád-híd felé, és mily meglepő, műszaki okok mi­ att buszra kell szállnunk. Itt megjegyezném, hogy a kolisok mindig pontosan érkeznek...] Nagy nehezen beérünk a suliba, de ne csodál­ kozz, ha a gyakorlatodon köreinkből kialakult kisebb-nagyobb klikkekkel találkozol. Ez a ba­ rátságok eredménye. Majd a hosszúra nyúlt, egyetemen töltött nap után együtt indul haza a csapat, és jöhet az igazi „kolifeeling”. Kedves vendéglátónk Laca, a B/19 házigazdája már „alig várja”, hogy a fél szint benyomuljon a szobá­ jába, és megrohamozzák a számítógépét. Kezdődik a FIFA, dübörög a zene és lassan már a saját han­ gomat sem hallom. Milyen szép az idő! Menjünk ki az udvarra! Mit szólnátok, ha bográcsoznánk, vagy grilleznénk? Na jó, maradjunk csak a szimplán „ki­ ülünk az udvarra, és ott beszélgetünk” felállásnál! Mi a helyzet a tanulással? Van még időnk, előtte vár még a konditerem, aztán a szolárium. Valahogy jellemző, hogy az ember megéhezik kondizás után... Főzzünk együtt! (Csak a fiúkat ne engedjé­ tek be a konyhába!) 19 óra, kezdődik a koli BL Szé­ dületes meccs vár ránk a sztárcsapattal Gyerünk fiúk! Hajrá Antigua és Óbuda (ez volna a csapa­ tunk neve)! Győzelem, döntetlen, vereség, akkor is Ti vagytok a legjobbak! Meccs után a szokásos „mit kellett volna csinálni” megbeszélés, a fiúk ki­ veszekedik magukat, aztán az előre kialakított sor­ rend alapján vár a zuhanyzó. Egyre sötétedik. „Este van, este van, ki-ki nyuga­ lomban. ..” Ezt nem mondanám.. .A „B” földszin­ ten nagy a nyüzsgés, mindenki sürög-forog. Csak nem party lesz ma este? Á dehogy! Csak a jól meg­ szokott „felolvasóest”. A kellemes koleszos társa­ sághoz lassan megérkeznek a külsős barátok is. 23at üt az óra. Nem, nem a lámpaoltás következik, hanem a „csendben kell lenni” időszak. Megjelenik az éjszakai ügyeletes tanár is, és mi mindig meg­ ígérjük, hogy nem fogunk hangoskodni, a zenét is lehalkítjuk és megyünk aludni. Persze ezt senki nem hiszi el... Aztán ahogy mondani szokás, jó tár­ saságban repül az idő, és lassan ismét kezdenek a takarítók. Indul egy újabb nap. Másnap a fáradal­ mak kipihenése után lazíthatsz a könyvtárban, a szaunában, gépteremben vágj' a kantinban, szigo­ rúan csak egy pohár üdítő mellett. Ha kedvet kaptál arra, hogy Te is tagja legyél en­ nek a társaságnak, és később el tudd mondani, igen kolis voltam, vidáman visszaemlékezve az együtt töltött időkre, filmezésekre, a felejthetetlen bulik­ ra, a hatalmas információáradatra, barátságokra, szerelmekre, akkor jelentkezz a Diákjóléti BízottSágban félfogadási időben, vagy a HOK-ben. 2 lány és 4 fiú részére van kiadó hely! Csak Pazmányós joghallgatók jelentkezését várjuk! Találkozunk a koliban! Mihahcs Vivien hetedik oldal �„Ne szívd meg, hogy ne szívd meg!” Néhány gondolat a Fűnyíró Filmfesztivál kapcsán 2007. április 16., este öt óra, Puskin Mozi, Körhintaterem. A vásznon a Rekviem egy álomért című, so­ kak által jól ismert film fut. Szemléletesen, évszak­ ról évszakra mutatja be, hogyan jut el valaki egy szellemileg és lelkileg bizonytalan, énékek nélküli állapotból a drogok általi önroncsolásig. Ezt követő­ en a program a mozi kávézójában folytatódik, ahol Rétvári Bence, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke és Erdős Eszter református lel­ késznő száll vitába Léderer Andrással, az SZDSZ Új Generáció elnökével és Juhász Péterrel, a Ken­ dermag Egyesület szóvivőjével A téma természete­ sen: a kábítószer. Mi számít egyáltalán drognak, létezik-e „könnyű” és „nehéz” változat (avagy ez a kettéosztás eleve elhibázott), és a kényes kérdés: va­ jon megengedhető-e, hogy állami kontroll alá von­ ják a marihuána-fogyasztást, ily módon pedig - ál­ lítólag - jobban ellenőrizhetővé, idegen anyagokkal kevésbé szennyezetté, 18 éven aluliak számára pe­ dig hozzáférhetetlenné tegyék a „füvet”? Azt hiszem, felesleges pontról pontra felsorolni az elhangzott gondolatokat, a téma ugyanis túlontúl fontos ahhoz, hogy puszta szillogizmussá egyszerű­ sítsük. A Kendermag Egyesület és az Új Generáció fő érve, hogy „ha már úgyis széles körben elterjedt a marihuána-fogyasztás, tegyük legálissá, vegye kézbe az állam a folyamatokat és akkor minden jobb lesz”, támadható. Először is: mi a garancia ar­ ra, hogy a törvényesen árusított fű megjelenésével a „fekete” kereskedelem egy csapásra köddé válik? Másodszor: a Kendermag Egyesület hiába hangsú­ lyozza sajtótájékoztatókon és - legalábbis az érde­ kelt réteg által - gyér nézettségű televíziós interjúk­ ban, hogy ők sohasem buzdítottak direkt módon / drogfogyasztásra, a nevük által fémjelzett akciók és a kommunikáció összességében ezt üzenik. Az pe­ dig, hogy a büntetőjogi szankció alkalmazása a fo­ gyasztóra nézve egyenesen felesleges, hiszen sem­ miféle visszatartó erővel nem bír, szintén nem állja meg a helyét, hiszen ez azt jelentené, hogy a Btk. mit sem ér, mert a benne büntetni rendelt cselekmé­ nyeket „elkövetik”... Ezzel együtt az Ifjúsági Ke­ reszténydemokrata Szövetség elnöke és a reformá­ tus lelkésznő is egyetértettek azzal, hogy a büntető­ jogi felelősségre vonás csupán ultima ratio, az első lépés a szándékosan vagy önhibán kívül csukott sze­ mek felnyitása, a felvilágosítás, a prevenció. A legmeggyőzőbb azoknak a ma már „tiszta”, volt drogfüggő fiataloknak a beszámolója volt, akik őszintén meséltek arról, hogyan kerültek kapcsolatba a kábítószerrel, hogyan veszítettek el mindent, és mikor jött el az a pont, amikor úgy érezték, segítségre van szükségük, mert egyedül képtelenek megbirkózni azzal a problé­ mával, amit a különböző szerektől való függés jelent. Egyikük megdöbbentő adatot közölt: is­ merősi körében először mindenki a marihuánát próbálta ki, de csupán egy tizedük állt meg ezen a szinten, a többiek később az úgymond „kemé­ nyebb” drogok felé fordultak. (O maga nyolc évig élt a heroin rabjaként, mielőtt felkereste a Ráckeresztúron, Erdős Eszter vezetése alatt működő drogterápiás otthont). Egy másik, rövi­ den felszólaló férfi beismerte, a drogok hatásai­ nak következtében nem tud érdemi partnerként részt venni a kialakult vitában, csupán szemé­ lyes tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Arra a kérdésre, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki kábítószerhez nyúl­ jon, a lelkésznő azt válaszolta, hogy egyértelműen egy szellemi és érzelmi vákuum, a kívülállóság, a sehová sem tartozás érzése, amely által semmivé lesz a felelős­ ség önmagunk és mások iránt is. A marihuána „leg­ alizálása” mellett kardoskodók cigarettájuk sűrű füstjében kínosan kerülték a magasabb célokra, nemzetre, családra vonatkozó kérdéseket.(Erthető is: egy darab barátnő és három darab üzleti vállal­ kozás nehezen pótolja a közösséghez való tar­ tozást. ..) A szűk másfél óra csupán az álláspontok vázolá­ sára volt elegendő. Ahogyan a műsorvezető fo­ galmazott: „a beszélgetés nem fejeződött be, csak abbamaradt”. A konszenzus azonban még nagyon messze van... Ahogyan ott ültem a sorok között, az jutott eszem­ be, vajon hogyan lehetséges, hogy már az alapérté­ kekről is vitatkoznunk kell? Miért nincsen tám­ pont, melynek mentén egy vita elindulhat? Léte­ zik, hogy (egyesek szerint) már nincs jó vagy rossz, hogy meg lehet magyarázni, hogy a fekete fehér, csak talán egy kicsit piszkosabb? És a költői kérdés: hogyan lehet „rendezni végre közös dolgainkat”? A Fűnyíró Filmfesztivál az Ifjúsági Keresz­ ténydemokrata Szövetség és az Összefogás a Magyar Családokért Egyesület szervezésében május 21-ig minden hétfőn öt órától várja az ér­ deklődőket a Puskin moziban. Borbás Dorottya •• Uj elnök a Hallgatói Önkormányzat élén 2007. március 30-án a Hallgatói Önkormány­ zat kari szervezete megtartotta az első, el­ nökválasztó küldöttgyű­ lését. Az újonnan meg­ választott elnökkel, Kemenes Patrikkal beszél­ gettünk. Interjú. - Mindenek előtt engedd meg, hogy szívből gratuláljunk megválasztásodhoz! Úgy hír­ lik kalandosra sikerült ez a választás... Beavatnál a részletekbe} - Köszönöm szépen és természetesen szíve­ sen elmondom a tényeket, melyek úgy hiszem magukért beszélnek. Az EHŐK. alapszabály alapján, amely irányadó a kari HŐK választás tekintetében, a küldöttgyűlés egyszerű több­ séggel választ tagjai közül elnököt. Ezen a sza­ vazáson a szavazatok egyszerű többségét én kaptam meg. Ezek után a levezető elnök a szabályzattal ellentétben kiírt egy második fordulót, amely ellen én tiltakoztam, ám ez a forduló mégis lezajlott, ezért óvást nyújtot­ tam be a törvényességi felügyeletet ellátó szervhez - Rektor Úrhoz aki az óvásomnak helyt adott és az első szavazás alapján engem nevezett ki a Hallgatói Önkormányzat Elnö­ kének. Körülbelül ez a rövid története az el­ nökké választásomnak. - Hallhatnánk pár szót arról a személyről, aki mostantól kezdve két teljes éven ke­ resztül fogja irányítani a Kar Hallgatói Önkormányzatát? nyolcadik oldal - Gimnáziutni éveimet a Szent Benedek Bencés Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban majd a Szent Margit Gimnáziumban töltöttem, ahol 2004-ben érettségiztem. Jelenleg a Kar har­ madéves jogász hallgatója vagyok, így előrelát­ hatólag semmi akadálya, hogy kitöltsem a man­ dátumomat. Már gimnáziumi éveim alatt is ér­ dekeltek a közösségi tevékenységek, melyeket az Egyetemen is szerettem volna folytatni, ezért először tutorként segítettem a gólyák beil­ leszkedését, 2006 óta pedig a Hallgatói Önkor­ mányzat munkájában veszek részt tevékenyen. - Hogyan kerültél kapcsolatba a HÖKkel, avagy., hogyan környékezett meg a Hallgatói Önkormányzat? - A fonyódligeti gólyatáborban éreztem azt, hogy mindenképpen szeretnék részt venni a HŐK munkájában, mert érzésem szerint új öt­ letekre, és újabb emberekre volt szükség 2005 nyarán, emiatt indultam a választásokon és nyertem mandátumot a hallgatók támogatásá­ nak köszönhetően. Az önkormányzati mun­ kám során sikerült jó kapcsolatot kialakítanom a közgyűlési képviselők nagyobb részével, és végül az ő biztatásukra vállaltam el az idei kül­ döttgyűlésen a jelölést az elnöki posztra. - Mik a meglátásaid és tapasztalataid az ed­ digi hallgatói közélettel, hallgatói képvise­ lettel kapcsolatban, illetve ez irányú terveid a jövőt tekintve? - Szerintem Karunk hallgatói közélete mindig is pezsgőbb volt, mint más egyetemeken a kari közélet. Szeretném, ha azok a rendezvények, amelyek élővé tették Karunk közéletét, tovább­ ra is megmaradnának, és újabb, ha lehet még színesebb eseményekkel tudnánk bővíteni a vá­ lasztékot, hogy minél inkább ki tudjuk szolgálni a hallgatóság igényeit, és megtaláljuk pontos ér­ deklődési körét. A hallgatói képviselettel kap­ csolatban pedig szeretném a meglévő sikeres kezdeményezéseket tovább vinni, és ha lehet, még hatékonyabban képviselni a hallgatói érde­ keket. - Mikorra várható a testület - tisztségviselői helyekkel betöltött - végleges megalakulása? -Jelenleg nagyon nehéz helyzetben van a Hall­ gatói Önkormányzat, mert a közelmúltban végbement jogszabályi változások miatt egy teljesen új rendszert kell felépítenünk, ami saj­ nos hosszabb előkészítést igényel. Remélem mihamarabb sikerül ezt a helyzetet megnyug­ tatóan rendezni, de biztosítok mindenkit, hogy ez a működésünkben nem fog fennakadásokat okozni, most is aktívan szervezzük a Pro Facilitate napot, amely reményeink szerint népszerű lesz, ahogy eddig minden évben. - Köszönjük a beszélgetést, és eredményes, hallgatói érdekekért végzett munkát kívá­ nunk! - Köszönöm a lehetőséget, és bízom benne, hogy az ítélet továbbra is minden rendezvé­ nyünkről és álláspontunkról az eddig tapasz­ talható színvonalon és odaadással tájékoztatja majd a Kar minden polgárát! Szendrődi Szabolcs �A Nem Aliami Felsőoktatási Intézmények Országos Régiója Interjú Tahy Bálinttal, a szervezet elnökével A Nem Állami Felsőoktatási Intézmények Országos Régiója (NÁFIOR) Közgyű­ lése március 22-én Tahy Bálintot, Karunk harmadéves hallgatóját választotta a NÁFIOR elnökének. Ezzel Teleki László mellett Bálint a Pázmány Péter Katoli­ kus Egyetem jogi karának második olyan hallgatója, aki országos jelentőségű po­ zíciót tölt be a HÖOK szervezetében. Vele készítettünk interjút. - Naivnak tetsző kérdés, de szerintem sokakat érdekel, hogyan lesz valakiből a HÖOK ve­ zető tisztségviselője? - Lényegében bárki, aki hallgató a HÖOK ve­ zető tisztségviselőjévé válhat. A HÖOK de­ mokratikus szervezet. A Felsőoktatási Tör­ vény (Ftv.) értelmében minden hallgatót képvi­ sel. A testvérem, Tahy Kristóf hatására kezd­ tem el érdeklődni a hallgatói érdekképviselet iránt, aki az ITK HŐK elnöke volt. Az ITK HŐK régóta aktívan részt vesz a HÖOK munkájában, ITK-s hallgatókon keresztül nyertem én is betekintést a HÖOK életébe. Lényegében így indult el az én pályám. - Korábban is vettél már részt valamilyen hallgatói szervezet munkájában? - 2004 óta vagyok a Tutori Szervezet tagja. Eddig két gólya-csoportot vezettem. Na­ gyon élveztem ezt a két évet, igen jó társa­ ságba kerültem. Részben az itt szerzett ta­ pasztalataim alapján tanultam meg, hogy hogyan kell csapatban dolgozni. - A HÖOK szerepével mindenki tisztában van, de a NÁFIOR már kevésbé ismert intéz­ mény. Légy szives röviden foglald össze, hogy mi a NÁFIOR, és mi a jelentősége a hallgatói érdekképviseletben? - A NÁFIOR jelentése: Nem Állami Felső­ oktatási Intézmények Országos Régiója. A HÖOK hét régióból épül fel, ezekből hat te­ rületi régió, egy, a NÁFIOR országos régió. Ennek az az oka, hogy az állami intézmé­ nyektől eltérően külön régióba tartoznak az alapítványi, illetve a hitéleti képzést nyújtó és egyházi intézmények. Az alapítványi in­ tézmények olyan magánkézben lévő akkre­ ditált tanintézmények, amelyek az eltérő fenntartói minőség miatt nem sorolhatóak az állami intézményeket tömörítő régiókba. A hitéleti képzést nyújtó intézmények egy­ házi fenntartásuk miatt tartoznak külön eb­ be a régióba. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyházi egyetem. A NÁFIOR-nak az a jelentősége, hogy olyan intézményeket tömörít, amelyek egy szűk szegmens igé­ nyeit elégítik ki, újszerű módon oktatnak különböző tudományágakat, vagy meghatá­ rozott világnézetű képzést adnak. - Ha jól értem, a NÁFIOR egy olyan HÖOKrégió, amely eltérő identitású, egymástól föld­ rajzilag távol eső felsőoktatási intézménye­ ket fog össze. Hogyan tudjátok ezeket az in­ tézményeket integrálni, és egységesen képvi­ selni az érdekeiket? - Ez az a feladat, ami számunkra is a legna­ gyobb kihívást jelenti. Alapkoncepcióként na­ gyobb hangsúlyt szeretnék fektetni az alapít­ ványi és hitéleti intézmények különbözősége­ ikből fakadó szükségletek felismerésére és képviseletére az országos szervekben és testü­ letekben. Mivel a régió két egymástól eltérő in­ tézménytípust foglal magába, klasszikus érte­ lemben nehéz lenne egységes, integrált érdek­ képviseletről beszélni. Áz alapítványi intézmé­ nyek gazdasági társasághoz hasonló formá­ ban működnek, és az azonos képzést nyújtó intézmények között emiatt igen nagy a ver­ seny. A hitéleti intézmények zömének a fő jel­ lemzője pedig a kisszámú hallgatóság, családi­ as, közvetlen közeg, az emberarcú oktatás, a közösségi élmény megélése. Erre a megoldás egyszerűen az, hogy külön kezelem a problé­ mákat. Külön foglalkoznuk az alapítványi és külön a hitéleti intézmények sajátos igényei­ vel A csapatomat ennek megfelelően szervez­ tem meg. Azonos szakmai súlyt kap mind a két intézménytípus. - Mik a terveid a NÁFIOR elnökeként? Me­ lyek azok a célok, amiket a mandátumod alatt el szeretnél érni? - Az elmúlt évben a régió képviseletét sajnos méltánytalanul elhanyagolta az elődöm, olyannyirra, hogy még a HÖOK választmá­ nyi ülésekre sem járt el. (A választmányi kép­ viseletet Teleki László alelnök látta el) A csa­ patommal ezért új alapokra helyezem a régió választmányi és országos képviseletét. Minde­ nekelőtt az intézmények közötti földrajzi tá­ volság leküzdése érdekében egy igényes és naprakész honlapot hozunk létre. Személyes­ sé kívánjuk tenni a kapcsolatot, aminek érde­ kében sorra fogjuk látogatni az intézménye­ ket. Az Ftv közeljövőben várható változásaira mindenképpen fel akarjuk készíteni az intéz­ ményeket, elsősorban azért, hogy a hallgatók és a hallgatói képviselők a jogaikkal és a lehe­ tőségeikkel tisztában lehegyenek. Különös hangsúlyt fektetünk emellett a kisebb intéz­ mények támogatására. Mindenképpen meg akarjuk ismertetni a régiónkat a hallgatói köz­ véleménnyel. Erre a 2007-es debreceni EFOTT nyújt számunkara kiváló lehetőséget. - Az Egyetem, azon belül a Kar szakmai, tu­ dományos megítéléséről már sokat hallot­ tunk, a többségi vélemény szerint kiemelkedő a hírnevünk. Kevésbé ismert viszont az Egye­ tem és a Kar HÖOK-ban betöltött szerepe. Milyen a megítélésünk az országos érdekkép­ viseletben, és milyen lehetőségeink vannak? - A megítélésünk kiváló. Az Egyetem több, szakmailag kiválóan felkészült hallgatót ad a HÖOK-nak. Bojárszky András, az ITK hallgatója a HÖOK Felügyelő Bizottságá­ nak elnöke, Teleki László a HÖOK Elnöksé­ gének oszlopos tagja. A képviseletünk tehát sokkal reprezentatívabb, mint más, hasonló méretű intézményeké. Áz Ftv. módosításá­ val lényegében a piaci szereplőkhöz hasonló versenyhelyzet alakul ki a következő évek­ ben a felsőoktatásban, ezért fontos, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem előkelő helyzetben kerüljön ki ebből a versenyből. Balog Zsolt Versenyjogi Kutatóközpont alakult 2006. december 15. napján a Kari Tanács döntése értelmében a Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszéken Versenyjogi Kutatóköz­ pont alakult. A kutatóközpont célja rendkívül sokrétű, különösen mivel ez az első kizárólag versenyjoggal foglalkozó szakosított kutató­ központ Magyarországon. A tagjai között megtalálhatóak egyaránt a tudományos élet képviselői, ügyvédek, bírák és közigazgatási szak­ emberek. A Tudományos Tanács tagjai - akik a szakmai felügyeletért felelősek - olyan szakemberek, akik különösen elmélyült tudással rendelkeznek a versenyjogban. A kutatóközpont a szűk értelemben vett kutatásokon kívül számos célt tűzött maga elé. Ezek között szerepelnek olyanok, mint pl. nem­ zetközi kapcsolatok kiépítése vagy publikációk és konferenciák szervezése. A hallgatók számára a kutatóközpont azon felül, hogy lehető­ séget biztosít az érdeklődőknek a kutatásokban való részvételre abból a szempontból is jelentőséggel bírhat, hogy lehetőség nyílik a szak­ dolgozatok és egyéb pályázatok során a kutatóközpont nyújtotta előnyöket (pl. konzultáció, szakkönyvek) kihasználni. A központ hivata­ los alakuló ülését 2007 márciusában tartotta, amely után nem sokkal együttműködési megállapodást kötött a Magyar Tudományos Aka­ démia Jogtudományi Intézetével, amely keretében a felek vállalták, hogy a lehetőségekhez mérten összehangolják a kutatásaikat. A kutatóközpont www.versenyjog.com domain-cím alatt önálló honlappal rendelkezik, továbbá ezen kerül megjelentetésre a rendszeres hírlevele is. Az érdeklődők a Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszéken Szilágyi Pálnál, vagy pedig a szpal@jak.ppke.hu e-mail cí­ men érdeklődhetnek. Szilágyi Pál kilencedik oldal �Kidobtunk 7000 Ft-ot? Beszámoló egy büntetőjogi konferenciáról A jogászok nem babonásak, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy április 13-ra péntekre szervezték meg az új Btk. általános részének tervezetét megvitató konfe­ renciát. Az egész napos programnak az Országos Igazságszolgáltatási Tanács aulá­ ja adott otthont. A nagyrészt professzorokból, ügyvédekből és ügyészekből álló hall­ gatóság között sajnos csak egy-két jogászhallgató bukkant fel. A konferenciát Petrétei József nyitotta meg, aki negyedórában összefoglalta a tervezett legfontosabb módosulásokat, a büntető poli­ tika változásának folyamatát. A Btk. szerve­ sen illeszkedik ama általános büntetőjogi re­ formba, amelyet pl. a Be. Novella, a mediációs törvény fémjeleznek. Célkitűzések kö­ zött szerepel a végrehajtandó szabadságvesz­ tés, mint ultima ratio, alternatív büntetési nemek gyakoribb alkalmazása, BV költségek csökkentése, fokozott megelőzés. A délelőtti szekcióban a felelősségtan került terítékre. A tálalók között volt Györgyi Kálmán IRM mi­ niszteri főtanácsadó, aki beszélt a társada­ lomra veszélyesség megszűnéséről. Megtud­ tuk, hogy a tervezet a 2 helyett 3 évig vétség­ nek minősítené a bűncselekményeket. Belovics Ervin határozott véleményt mon­ dott a büntethetőséget kizáró és megszűnte­ tő okok változásairól. Szerinte a megenge­ dett kockázatvállalás a foglalkozási szabá­ lyok pontos rögzítésével, a házi fegyelem joga, pedig a társadalmi szemléletváltás mi­ att elveszítette jelentőségét. Egyik központi kérdés volt a jogos védelem. Belovics a fo­ galomban az aktív cselekvést feltételező „támadás” szót módosítaná. Bánáti János szintén elégedetlen volt a jogos védelem tervezett passzusával. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint az új Btk. azáltal, hogy további jogokat adna a védeke­ zőnek, parttalanná tenné az ítélkezést. A ter­ vezet ugyanis az arányosságot túllépő véde­ kezőt, már a felismerési képességet csupán korlátozó ijedtség esetén is felmentené. Bá­ náti azonban nem elégedett meg ennyivel: in­ tenzíven támadta a tervezet végszükség-, mentesülés- és tevékeny megbánás- fogalmát is. Fontosnak vélte a büntetési tételek csök­ kentését és a szabadságvesztéssel nem járó büntetések alkalmazásának növelését. A pénzbüntetés alsó határának harmincszoro­ sára emelése ugyanis a fizetőképtelenekre szabadságvesztés kiszabását jelentené, s így nem tehermentesítené a BV intézeteket. Az üzletszerűség általános minősítő körülmén­ nyé tétele (a büntetési tétel automatikus há­ romszoros emelése), pedig a nevezett poenológiai célt a legkevésbé sem segíti elő. Érdekes volt Bárd Károlynak a kényszer­ gyógykezelésről szóló előadása. Nemtetszés­ ét fejezte ki az intézkedés büntetőjogi színt­ érről polgári jogira irányítása miatt, ami a társadalom védettségi szintjének leszállítá­ sához vezet. A jogos védelmet Wiener A. Imre is boncol­ gatta. A védekező jogainak kiszélesítését ál­ dásosnak tartja a ny. egyetemi tanár, kikerülhetővé téve így az arányosság „szocializ­ musban divatos méricskélését”. Hiányolta továbbá a bűncselekmény fogalmának ma­ teriális elemét. A kávészünetekkel és állófogadással tagolt program délutáni részlegét Soós László IRM főosztályvezető a tervezett szankció­ rendszer fontosabb pontjainak bemutatásán kezdte. A fő- és mellékbüntetés szétválasz­ tásának megszűntetése és a szabadságvesz­ tés-büntetés visszaszorítására törekvés len­ ne az új Btk. alapköve. A felfüggesztett és részben felfüggesztett (!) szabadságvesztés önálló kiszabásának előnyére, az egyéniesítés lehetőségére mutatott rá Soós. A próba­ időt felváltó büntetés a 2-5 év közötti sza­ badságvesztéssel büntetendő cselekmények esetén lenne kiszabható. Terminológiai (életfogytig helyett élethoszszig) és szisztematikai (ember elleni bűncse­ lekményeknek az államellenes bűncselek­ mények elé helyezése) változásokra is sort kerítenének a kodifikátorok. Bárándy Péter a büntetett előélet alóli men­ tesítés fontosságára hívta fel a figyelmet, kifejezve rosszallását a bűnügyi nyilvántar­ tásban való szerepeltetés meglehetősen hos­ szú időtartama miau (3-15 év). A hozzászó­ lók között szerepelt Lévay Miklós, aki az Uniós jogharmonizáció fontosságáról mon­ dott véleményt. Az iskolateremtő Nagy Ferenc azon keve­ sek közé tartozott, akik figyeltek az időkor­ látra, így csak egy- két megjegyzést fűzött a változásokhoz. A tervezet megalkotásban komoly szerepet vállaló professzor szerint a fő- és mellékbüntetés szétválasztásának megszüntetése értelmetlen és többek között az új „élethosszig” kategória felső határá­ nak hiányát kifogásolta. Humorosan fogal­ mazott, amikor a szabadságvesztés és a köz­ érdekű munka együtt alkalmazhatóságának lehetetlenségére (ti. szabadságvesztés esetén eleve van közmunka) és a jogászi logika felülmúlhatatlanságára mutatott rá. Neki erősen ellentmondott Tóth Mihály, aki a fő- és mellékbüntetés elkülönülésének meg­ szüntetését már csak fogalmi tisztázásnak tartja. Tanszékvezetőnk szerint a gyakorlat befejezettnek tekinti ezt a folyamatot. A röpke egy órás időtúllépést tetőzve Kó­ nya István LB kollégiumvezető tette meg napirenden túli észrevételeit, majd Kondorosi Ferenc államtitkár záróbeszéde következett. A terem atmoszféráját tehát gyakran nézet­ különbségek hevítették, aláfestve a paravá­ non átszűrődő tányércsörömpöléssel. Re­ méljük a nagyszerű gondolatokat ezúttal tettek is követik, és bízunk benne, hogy a majdani új tankönyv mellé, a jegyzettámo­ gatás sem várat magára (a régi éppen 7.000 Ft-ba került)! Horvátth Sarolta - Tarr Ádám Blikk - az erkölcsök rendíthetetlen őre Március hónap végén megjelent a legnagyobb hazai bulvárlap új kampánya, melynek szlogené: „Egy őszinte világban nem lenne ránk szükség. Blikk. Vége a képmutatásnak” „A Blikk a múltban sem tért ki a kényes témák elől, a kutatás kimutatta, hogy ol­ vasóink is a bátor, érthető, pártatlan hangnemet tartják a lap fő erényeinek. A Blikk az eddig is felvállalt és követett ér­ tékeit, a szókimondást, bátorságot erősíti a szlogennel, valamint azt, hogy a jövő­ ben még nagyobb hangsúlyt helyez ezek­ re” - mondta a lap marketing-vezetője, Frei Andrea. Számomra megdöbbentően hatott, hogy egy bulvárlap, amely kevés, illetve silány hírértékkel, ám annál több rágalmazás! és becsületsértési ügyben indított perrel ren­ delkezik - címlapján elmaradhatatlanul a tizedik oldal ledér hölgyek képével - erkölcsi gigászként igyekszik feltüntetni ma­ gát. Elgondolkodtam: álmodok-e vagy ez tényleg a valóság? A közélet erkölcsi szintjének folyamatos süllyedése némiképp kiszámíthatóvá te­ hette volna ezt a szintet, mégis hiheteden, hogy ezt is megérjük: a Blikk az erkölcs őre. Mintha a Sátán kiállna az Istenkáromlás ellen... Talán éppen ez a szembetűnő, nevetséges összeférhetetlenség az, ami nem engedi, hogy széles körökben elhiggyék az emberek ezt az abszurditást. Bár manapság már nem tudni. Valószínűleg, hogy csak jóindulattal lehet ilyen reményeket idealizálni, az eladási szá­ mok ténye már magában ítélet. Egy hagyományos napilap lassan labdába sem rúghat a Blikk, és a hozzá hasonló „lapok” mellett, ta­ lán csak azért is, mert a kb. 50 forintos különbözeiét nem hajlandó­ ak az átlagemberek a maguk szellemi egészségükért megfizetni. Ha a Blikk valóban bátor és pártatlan, akkor ezeket a fogalma­ kat újra kell gondolni. A hagyományos alapokon elképzelhetet­ len, hogy egy bulvárlap bármilyen erénnyel távolról is rokon le­ gyen. Pozsgay-Szabó Péter �Kai nomon egno Carl Schmitt nagyságát újra felfedezi szülővárosa Cári Schmitt az egyet­ len ember, akivel érde­ mes beszélgetni mondta a ’60-es évek­ ben Jacob Taubes, or­ todox rabbi. Pedig ő is tudta, hogy Schmitt titkos osztályozásában neki csak a Feind, az ellenség címkéje juthat. És mégis: vannak személyek, akik előtt még az el­ lenség is meghajol. Cári Schmitt vitatott, s talán pont ezért felettébb ér­ dekes, mondhatni: vitára ingerlő személyiség. Arcanumot, titkot ígér - ahogy egyik mai kritikusa, Raphael Gross megjegyzi. (Raphael Gross: Cári Schmitt und diejuden) Ismert fogalompárjai (norma-döntés, törvény-nomosz, barát-ellenség, föld­ tenger etc-X újszerű nézetei az alkotmány- vagy a nemzetközi jog terén, de szuverenitástana is mind­ mind nehezen megfejthető, többjelentésű kódok. A kódfejtés gyermeki izgalma miatt lehet érdekesebb Schmitt, mint a száraz precizitásba belefúló Kelsen. Kelsenről ugyanis tudjuk, hogy ki volt, s mit akart. Schmittnél minden csak kérdés, de valahogy sejt­ jük, hogy „kai nomon egno”, azaz „ő ismerte a tör­ vényt”. (A Schmitt sírfeliratán szereplő „nomosz” görög szó törvényként való fordításáért igen dühös lenne rám az öreg tudós.) Schmittnek azonban nem csak munkássága, de életútja is kérdésekkel teli tán nem véletlen, hogy magáról, mint „értelmiségi kalandorról” vallott. Cári Schmitt 1888-ban született Pletten-bergben, a kis vesztfáliai városkában. Egyetemi tanulmányait többek között Berlinben és Strassburgban folytatta, majd a weimari időszakban Kölnben lett egyetemi tanár. (Biográfiaként lásd Paul Noack: Cári Schmitt) Munkásságának legnagyobb része ehhez az időhöz kötődik - a későbbi műveiben már csak elrontotta, vagy magyarázgatta életművét. A weimari időszakban születtek legismertebb köny­ vei: a Gesetz und Urteil, amiben a jogalkalmazás ma is aktuális problémáira hívja fel a figyelmet; a Poli­ tikai teológia, amiben híres szuverenitás-definíció­ ját bontja ki; 4 politikai fogalma, amiben máig ha­ tó érvénnyel fogalmazza meg a politika specifiku­ mát, a barát-ellenség megkülönböztetéssel; a Diktatur, amiben a szuverenitás két oldalát mutatja be; híres parlamentarizmus kritikája (Geistesgeschichtliche Lage des heutigen Parlamen-tarismus), amely a ’68-as díáklázadók számára is kötelező olvasmánnyá lett később, vagy a Vrfassungslehre, amelynél ere­ detibb és pontosabb alkotmányjogi munka azóta sem született. A Ver-fassungslehre még a zsidó állam alkotmányozási próbálkozásaiban is mérce volt mondhatnánk hát gunyorosan, hogy Schmitt „Izra­ el koronajogásza” lett ezáltal. Politikailag Schmitt a konzervatív jobboldal kö­ reihez tartozott a weimari időkben, s bár elutasí­ totta az új, instabil és formalizmusokban tobzódó köztársaságot (érvei a ma Magyarországára is al­ kalmazhatók!), és a nemzetiszocializmust is elve­ tette. Az 1932-es döntő választások előtt kölni új­ ságcikkekben kampányolt az NSDAP ellen. Hiába. Mégpedig kétszeresen is hiába. Hiszen nem csak győzött a megvetett náci párt, de maga Schmitt is alávetette magát az új Zeitgeist-nak, s 1933. május 1-jével az NSDAP tagja lett. Miért? Az első nagy kérdőjel Schmitt életútjában. Schmitt 1933-tól három éven át a hitleri állam koro­ najogásza volt. A hosszú kések éjszakáját legitimáló hírhedt írásával (Dér Führer schützt das Recht) vagy a német tudományosság zsidótlanítását követelő konferenciájával sokak számára végleg kiírta ma­ gát a tudományból Egyesek szerint Schmitt mindig is náci volt, pusztán 1933 után merte ezt nyíltan is vállalni Charles Yves Zarka francia eszmetörténész egyenesen „nazi penseur”-nek nevezte a Le Mondeban. Azaz a náciság lett a főnév, s a gondolkodó csak, mint mellékes jelző szerepel már. Hyen egyszerűen megfejthető lenne Schmitt titka? Minden fogalma, homályos gondolata mögött csak a náciság sivársága húzódnék? Nem hinném. Valakik egyszerű opportunizmust, karriervágyat emleget­ nek Schmitt pálfordulása kapcsán, de talán az igaz­ sághoz a legközelebb Varga Csaba és Alain de Benoist francia filozófus járhat. Szerintük ugyan Schmitt tényleg elutasította a nácizmust, de annak nem vágyott győzelme után kíváncsisága mégis az ismeretlen, a járatlan, s így akár még eséllyel is ke­ csegtethető út felé sodorta. Ahogy Varga Csaba írja találóan: „gondolható út” volt számára a nácizmus. (Varga Csaba: Paradigmaváltás a jogi gondolkodás­ ban - Cári Schmitt és a vágyott szintézis megkísér­ lése, Világosság, 2003/7-8.) Es tán titkon megpróbál­ ta saját szellemi fölénye alá vetni a megszülető rend­ szert. (Alain de Benoist: Cári Schmitt et les sagouins, Éléments, 2OO3/X.) De ahogy megakadá­ lyozni nem tudta, úgy befolyásolni sem. Platón szürakúzai kudarcára emlékeztethet bennünket Schmitt hatalomközelsége és hirtelen kegyvesztett­ sége. Talán tényleg nem a filozófusok dolga az álla­ mot irányítani? Mark Lilla amerikai professzor va­ lami ilyesmit sejt számos elbukott értelmiségi (Luk­ ács, Kijévé, Schmitt, Heidegger, Foucault etc.) élet­ Hassliebe Cári Schmitt németországi reputációja és hazai recepciója Cári Schmitt neve hallatán Németországban felhorkannak. Ki ezért, ki azért. Amikor egy kom­ munista könyvesboltban Schmitt egyik könyve iránt érdeklődtem, az eladó kioktató hangnem­ ben közölte velem, hogy „fasiszták könyveit nem tartják”. Vagy mikor egy Plettenberghez kö­ zel élő rokonommal Scnmittről beszélgettem, liberális felesége humorosan csak annyit szólt be a szobába: „Ja, dér alté Nazi!’ De felhorkannak azok is, akik tisztelik, szeretik Schmittet. Egy plettenbergi kutatója alig hitte el nekem, hogy budapesti egyetemistaként ismerem Schmittet, s hogy még tételként is szerepel a szigorlatkor. (Más kérdés, hogy munkássága sajnos túlzottan leegyszerűsítve jelenik meg jogbölcseleti oktatásunkban.) Schmitt tehát vitatott, vitát kiváltó személyiség. De valahogy megkerülhetetlen. Műveire - még ha csak a „kritikai meghaladás” vágyától is vezérelve - egyaránt hivatkoznak balliberális professzorok vagy a TAZ anarchista napilap publicistái. De nevét említve azért minden professzor hozzáteszi náci múltját - a poli­ tikai korrektség szellemkelepcéjének kedvéért. (Elgondolkodtató, hogy míg a szobor nélkül ma­ radt Schmitt kapcsán nem maradhat említés nélkül náci múltja, a Pesten szoborként is megörö­ kített Lukács Györgyöt kritikátlan tisztelet övezheti, legalábbis a nyugati egyetemeken.) A nyugati heves viták ismeretében meglepően csendesen zajlott le Magyarországon Schmitt re­ cepciója. Pedig notórius nácizóink nekünk is vannak. Mégis: Schmitt munkássága kapcsán amelynek hazai megismertetésében Pethő Sándornak és Cs. Kiss Lajosnak elévülhetetlen érde­ mei vannak - sikerült a hazai jogtudománynak tudományos, s nem ideológiai-politikai vitákat folytatni Talán túlzottan is siKerült. A tudományosság es szárazság ugyanis megölte Schmitt személyiségének és mondanivalójának lényegét: a megnökkentést. Magyarországon meghökkenés nélkül ment végbe Schmitt recepciója. De a vitákat nem spórol­ hatjuk meg. Es akkor tán az egyszerű egyetemista is nagyobb érdeklődéssel fordul e szeretve gyűlölt nagy tudós felé. Úgyhogy: kéretik meghökkenni! útját vizsgálva. (Mark T.iHa: A zabolátlan érte­ lem). 1936-ban éles tá­ madás éri Schmittet az SS lapjában, állítólagos katolikus és zsidó kap­ csolatai miatt, s így visszavonulni kénysze­ rül berlini katedrájára. Három évig állt hát a hitleri hatalom szolgálatában, s ezalatt egyetlen jelentősebb művet sem publikált. Az utókor mégis ezen rövidke intermezzo alapján nyilvánította Schmittet intellektuális persona non grata-vá. Az 1945-ös összeomlás Berlinben éri. A nürnbergi perben csak tanúként hallgatják ki, de könyvtá­ rát „ideiglenesen” lefoglalja a hős felszabadító szovjet hadsereg. Bár semmi törvény- vagy erkölcstelen dolgot nem tudnak Schmittre bizonyítani, mégis őrajta statuál példát az új német állam. Míg egykori nácik sokassága térhet vissza a közéleti pályára - így maga Martin Heidegger is -, Cári Schmitt önkéntes, de kényszerű száműzetésbe vonul szülővárosába, Plettenbergbe. 1945-től 1985 húsvétvasárnapján be­ következő haláláig itt élt. Ezalatt a 40 év alatt Plettenberg szellemi zarándok­ hellyé vált: szélsőbaloldaliak, anarchisták, ex-nácik és konzervatívok ültek egymás mellett a plet-tenbergi vonaton. Mindegyikük a titokzatos embert akar­ ta látni Még Joschka Fischer is járt erre. Schmitt háza így mindig neves vendégekkel volt teli - a szomszédok gúnyosan csak „ifjúsági szál­ lónak” hívták a házat. Az író Ernst Jünger ugyan­ úgy megfordult itt, mint világfi Nicolas Somban vagy a német alkotmányjog doyenje, ErnstWoífgang Böckenförde. És jöttek a kíváncsi fia­ talok is. Schmitt mindenkit szívesen fogadott csak dohányozni nem volt szabad. Bort viszont ihattak, de kizárólag szárazát, mert azt szerette a házigazda. Estére pedig mindenki kapott egy jegyzetekkel ellátott könyvet, amiről másnap re­ ferálnia kellett. Egyik kedvenc könyve volt Benjámin Disraeli kalandregénye, a Tancred. Sze­ rinte ugyanis ebből érthető meg a zsidóság lénye­ ge. (Nicolas Sombart: Ifjúkor Berlinben 19331943). És ha volt kérdés, ami Schmittet élete vé­ géig, már-már patologikus érdeklődéssel foglal­ koztatta, az a zsidókérdés (Judenfrage). Naplói­ ból kiolvasható antiszemitizmusa azonban nem vallási, nem is rasszista, hanem metafizikai volt újabb megfejtésre váró rejtély, ennek pontos tar­ talma és oka. Ilyen Schmitthez került fiatal volt Ernst Hüsbert és Gerd Giesler is. Mára nyugdíjas­ ként próbálják meg ápolni Schmitt hagyatékát és emlékét. Városa ugyanis igen mostohán bánik nagy szülöttjével. Plettenbergben járva magam is tapasz­ taltam a Schmittre utaló, emlékező nyomok fájó hi­ ányát - a turisztikai információban azt sem tudták, kit keresek. Pedig háza, amit Machiavelli száműzetési helye után San Casciano-nak nevezett, még mindig áll. A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudó­ sítása szerint 22 évvel Cári Schmitt halála után azon­ ban mintha meglágyulna a hálátlan utókor szíve, s a politikai korrektségen túl, az időtlen tudást cs szel­ lemi nagyságot is felismernék. Hüsmert és Giesler egyesületet hoztak létre Schmitt emlékének ápolásá­ ra, s még a szociáldemokrata polgármestert is meg­ nyerték ügyüknek. Szobor, emlékmúzeum, emlék­ tábla - ezek vannak tervbe véve. „És ha 150 év múl­ va Plettenberget és Cári Schmittet egyszerre emlí­ tik, tán elértünk valamit” - mondja az egyik kezde­ ményező (Sollen wir Cári Schmitt ein Denkmal setzen?, FÁZ, 17. Marz 2007). Igen. Ahogy Königsbergbe Kantot „érezni” já­ runk, Plettenberg is felfedezte Schmitt hírnevé­ nek turisztikai lehetőségeit. Hegeli dialektika - helyben. Techet Péter tizenegyedik oldal �MIK(A)rofont neki!! CD ajánló „Lehetek utálatos, Talán kicsit félénk is vagyok. Miért nem szeretsz? Miért nem szeretsz anélkül, hogy megjátszanám magam? Próbáltam olyan lenni, mint Grace Kelly De mindig olyan szomorúan néz ki Aztán megpróbáltam leutánozni Freddie-t És most személyiség-őrült lettem!” Megmondom az őszintét. Eredetileg a Good Charlotte új CD-jéről akartam írni, jól lehúzni azt, és összehasonlítani a régikkel kb. azzal a konklúzióval, hogy a mélynél js van mélyebb. Aztán véleményezni ezt az egész tini Emo őrületet. így hát kezdésképpen meghallgattam a második számot a CD-n, a „Misery”-t (pár idézet belőle: „Tartsd él­ ve a szomorúságod”, „A boldogság nem áll jól rajtam”, „A szomorú­ ság a társam”) és rémesen elment a kedvem, még egy rossz kritikától is. Na ez volt az a pont, ahol bekapcsoltam helyette a „Life in Cartoon Motion”-t, Mika most megjelent albumát és elkezdtem rö­ högni. Na ez ám a totál nonszensz. Ehhez kell bőr a képen, hogy va­ laki végigbohóckodjon egy egész albumot! És miért teheti meg? Mert idáig is pont olyan össze-vissza volt az élete, mint amilyen ez a CD: amerikai apa és libanoni anya gyermekeként Londonban élt, majd ké­ sőbb Párizsban tanult. Zenei pályafutását tekintve egy szuszra el­ mondhatja magáról, hogy orosz operaénekesnő tanítványaként adott elő klasszikus darabokat a Royal Opera House-ban? szerzett reklám­ dalt a British Airways-nek és az Orbit rágóguminak. Nem csoda, ha ez a srác személyiség-őrült lett! Es valóban: így, 23 évesen ju­ tott el arra a pontra, hogy’ a fönt idézett szám („Grace Kelly”) már min­ den országban a csapból is folyik (így Magyarorszá­ gon is). No igen, csak Mikával az a baj, hogy nem hasonlítha­ tom össze szokásomhoz hűen az újat a régivel... vagy mégis? Mert hát azt azért be kell vallani, hogy Michael Holbrook Penniman (ere­ deti név) nem talált fel sem­ mi újat, legfeljebb tökélyre tizenkettedik oldal fejlesztett egy már majdnem feledésbe merülő stílust. Maga Freddie Mercury talán túl régi összehasonlítási alap lenne, bár a vonulat szálai valóban hozzá vezetnek vissza. Hát persze, hogy a glam-rock-ról van szó. Ha most Mika kö­ zelebbi elődeit tekintjük, rögtön megértjük: Ve­ gyük például akár a Darkness-t akár a Scissor Sisters-t. Na ugye, hogy megvan! Különösen az utóbbiak voltak, akik itthon megismertették ve­ lünk ennek a stílusnak az újraértelmezését olyan számokkal, mint a „Take Your Mama Out” a „Laura” vagy az „I Don’t Feel Like Dancing”. Azzal a különbséggel persze, hogy ezek az együttesek mind­ mind csoportban merték csak felvállalni ezt a zenét, Mika az egyetlen példa arra, hogy egyedül is ki mer állni a közönség elé. Ami azért nem semmi egy olyan stílusnál, ami abból áll, hogy az előadó magából kikel­ ve énekel, ökörködik, táncol, és mindezt úgy teszi, mintha véresen ko­ moly lenne. Egyesek szerint idegesítő és kibírhatatlan, de számukra Mikának csak annyi mondanivalója vgn, hogy „Aliért nem szeretsz? Mi­ ért nem sétálsz ki akkor az ajtón?!”. Es tudod mit? Igaza van. Ki lehet kapcsolni a rádiót, nem kell megvenni az albumot. De lehet együtt vagy rajta nevetni is, szerintem neki mindegy, amíg mosolyt és élvezetet ad­ hat hallgatóinak. Erre pedig van bőven példa: A „Lollvpop” úgy hang­ zik, mint egy cserfes gyermek gúnydal, a „Happy Eriding” a szakítós szamoknak az a ritka fajtája, ami még egy ilyen állapotban is mosolyt csal az ember arcára, a „Billy Brown” pedig... Na jó, arról meg ne is be­ széljünk, mert az első strófa után hangosan elnevettem magam az utcán. Gáz volt. Utcán ne liallgasd... mert... emberek néznek... Na jó, szóval vissza a kritikához: hát igen, hogy kritikus elem is legyen, azért tudni kell, hogy a folyamatos lejátszás itt sem működik, mert egy idő után bejojózik az ember. Meg hát ne várjunk különösebb zenei mélységeket a pasastól De most őszintén, létezik elég előadó, aki pont ezt próbálja el­ érni több-kevesebb sikerrel, holott sokszor nem erre van szükségünk. Nem véledenül írom ezt, mert a vizsgaidőszak pont ilyen napok összes­ sége: a sok tanulás között nem árt valaki, aki egy kis nevetést és energi­ át kölcsönöz nekünk, esetleg segít megünnepelni, vagy rálegyinteni és megújítani erőnket az így-úgy sikerült vizsgák után. Ha pedig a meg­ próbáltatás véget ér, megfelelő aláfestő zene válhat belőle a nyárra. An­ nál is inkább, mert nem csak az album kaphat lejátszót, hanem Mika is mikrofont. Aki éles szemmel figyelte az idei Sziget-plakátokat, az felfe­ dezhette rajta az előadó nevét. Remélhetőleg itt már nem lesz hasonló­ ság az előd Scissor Sisters-szel, akik csak félig-meddig igazolva pótolták egyéves késésüket a tavalyi fesztiválon. Mégse tudott senki rájuk meg­ sértődni: ahhoz túl jól szórakoztunk! Barát Zsófia �A Vatikáni Szerződés revíziója Jelszó: Az állam és az egyházak végleges szétmállasztása A hangulat fokozódik. Nem is olyan rég lam az összegyűlt pénzt arányosan kiegészí­ SZDSZ-es nyomásra a kormánykoalíció ve­ ti. (Később a 0,5%-ot 0,7%-ra, majd 0,9%-ra zető pártja napirendre tűzte a Vatikáni emelték, és a kiegészítés módját arányosról Konkordátum revízióját. a népszámlálási arányokon alapulóra változ­ A vatikáni szerződést 1997. június 20-án kö­ tatták.) tötte meg (1997. évi CXXIV tv. az egyházak 7) A katolikus egyház további állami támo­ hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi gatást kap, melynek alapja az állampolgár­ feltételeiről) Magyarország (Horn Gyula ok azon döntése, ahogyan az egyházi köz­ miniszterelnök) és a vatikáni Apostoli szolgáltatásokat igénybe veszik. Szentszék (Angelo Sodano bíboros államtit­ A vatikáni szerződés nyomán a Magyar kár), de az országgyűlés ezt csak 1999. júli­ Köztársaság kormánya megállapodást kö­ us 5-én, a LXX. törvénnyel ratifikálta. tött más egyházakkal, illetőleg egyházi kö­ A szerződés meghirdetett célja a magyaror­ zösségekkel is, így a Magyarországi Refor­ szági Római Katolikus Egyház független mátus Egyházzal, a Magyarországi Evangé­ működésének a biztosítása volt, hogy az ál­ likus Egyházzal, a Magyarországi Zsidó lamosított vagyon egy részének viszszakaHitközségek Szövetségével, a Budai Szerb pása után függetlenül tudjon működni-; to­ Ortodox Egyházmegyével, stb. vábbá, hogy az államtól átvállalt közfelada­ A szerződés kritikusai (neoliberális politiku­ tok teljesítése (akár az oktatási, akár a szo­ sok és egyes kisegyházak: 2005-ben számuk ciális alrendszerben), megfelelő állami fi­ kb. 150 volt - mármint a kisegyházaké, nem nanszírozásban részesüljön. a neoliberálisoké) szerint ezen szerződés A nemzetközi szerződés fő pontjai a követ­ sérti az állam és az egyházak szétválasztásá­ kezők: nak alkotmányos elvét (60. § (3)), illetve a 1) A katolikus közoktatási intézmények az közpénzek közcélú felhasználásának az el­ államiakkal és az önkormányzatiakkal azo­ vét. A konkordátum revíziójának előkészíté­ nos támogatásban részesülnek. sére létrehozott bizottság jelentése igen 2) A katolikus felsőoktatási intézmények az részletes, a megoldási javaslatok terén pe­ államiakkal azonos támogatást kapnak (ez dig különösen érdekes. A továbbiakban ki­ vonatkozik a hitéleti képzést adó akkredi­ emelném a közel félszáz oldalas tervezetnek tált szakokra is). az egyházak állami finanszírozásának legvi3) A katolikus egyház a tulajdonában lévő tatottabbnak vélt pontjait és a bizottság műemlékek, múzeumok, könyvtárak és le­ megoldási javaslatait. véltárak után az állami kulturális intézmé­ Kompenzációs és egyéb (pályázatok, fejlesz­ nyekkel azonos támogatást kap. tési) támogatások egy jelentős részéből egyhá­ 4) Az egyház a kommunizmus idején állami zi intézmények nem kaphatnak. - A norma­ tulajdonba került egyházi ingatlanok egy ré­ tíva és kiegészítő támogatás nem fedezi a szét visszakapja, más részük után rendsze­ működési támogatást, ezért nem indokolt res járadékot kap (1991. évi XXXII. tv.) Az az egyéb támogatási formákat megvonni az ingatlanrendezés tematikája az Antall-koregyházi intézményektől. Meg kell teremteni mány alatt volt az elsődleges, viszont a fi­ annak törvényi szabályozását, hogy az egy­ nanszírozásé és a szociális szféráé az Orházi intézmények is hozzájuthassanak ezek­ bán-kormány alatt került erőteljesen előtér­ hez a forrásokhoz (annál is inkább, mert pl. be. A Horn-kormánynak az ingatlan-kérdés szerzetesi iskolának nincs saját bevétele) még mindig kiemelten fontos volt, de már Az egyházak adómentessége egyrészt alkot­ nem olyan mértékben, mint elődjének. Ez a mányossági szempontból kifogásolható, mástéma az Orbán-kormány idején utolsó hely­ re kerül, ami érthető is, hiszen az ingatlan­ Horváth Dániel rendezés kérdésköre addigra szinte teljesen Tán... lezárult. Medgyessy Péter, majd I. és II. Gyurcsány Ferenc regnálása idején az egy­ Tán egy esőcsepp az őszi éjszakában, házi szociális- és kulturális intézmények tá­ Napsugár, mely felszárít egy könnyet, mogatása folyamatos nehézségekbe ütkö­ Vad gyilkos ütem, mely suttogást ölt meg, zött, ütközik, továbbá (a nemrég lemonHaldokló sóhaj a világnak zajában. dott/menesztett?) Molnár Lajos kórházi ágyszám-leépítései is különös mértékben Tán örök vándor mosolyogva a záporban, érintették az egyházi egészségügyi intézmé­ Egy szivárványt káromló gyilkos köpet, nyeket: Bethesda Református Gyermek Beteg rozsdás szög, átütve remegő kezet, Kórház: 43%, Budai Irgalmas Rendi Kór­ A corpus - vér áztatta fán - kereszt alakban. ház: 36%, Szent Ferenc Kórház: 47%. 5) Az állam biztosítja annak lehetőségét, hogy Tán... tán mindegyik, de tán egyik sem, az állampolgárok a személyi jövedelemadó - tán halják a szép ej zenéjét a vakok — egy százalékáról valamely egyház (vagy egy Tán nincs válasz. Térdre hullok, keresem. erre a célra létrehozott állami alap) javára ren­ delkezzenek (1996. évi CXXVI. tv.). Tán megtalálom. Jó? Rossz? — meghalok. 6) Az állam garantálja az egyházaknak a tel­ - tán a süketeknek táncra kel az ütem. jes személyi jövedelemadó-bevétel 0,5 száza­ I Tán - és nincs tovább - illúzió vagyok. lékát; ha ennél kevesebb gyűlik össze, az ál­ részt sérti az állam szuverenitását. - A bi­ zottság alkotmányossági felülvizsgálatot ja­ vasol. (Merő dőreség ezt állítani, hiszen a TB-t és a nyugdíjbiztosítást a minimálbér után központilag fizeti a Püspöki Konferen­ cia. Ha pedig az egyházi dolgozók munka­ szerződésük van, akkor teljes fizetésüknek megfelelően fizetik az egészségügyi - és nyugdíjbiztosítást). A hitoktatás finanszírozásáról és a lelkészek jö­ vedelempótlékáról a vatikáni szerződés nem rendelkezik. - így az állam minden további nélkül megszüntetheti ezt a támogatási for­ mát. Az egyháznak fölajánlható szja részének növelésével az egyház kompenzálható. Egyházi Felsőoktatási Intézményeink a gyors lé­ tesítések és fejlesztések érdekében a szakalapítás, szakindítás normális, minőségi garanciákat je­ lentő folyamatát nem járták végig, előfordult, hogy engedély nélkül indítottak szakot, amelyet utólag kivételes eljárásban engedélyeztek. ? Vilá­ gi szakok esetén az egyházi intézményekben is az állami és magán intézményekével azonos feltételrendszert kell alkalmazni: kreditrend­ szer, a bolognai képzésL, a képesítési követel­ mények, a szakindítási eljárás és engedélyezés. Az OKM szerint az egyházi felsőoktatási intéz­ ményeknek önálló jogi személyiséggel rendelke­ ző felsőoktatási intézményeknek kell lenni, nem pediglen egyházi jogi személyeknek. Az állami támogatás felhasználását az OKM nem vizsgálhatja, csak a Számvevőszék. - Az egy­ házi álláspont elfogadhatatlan, hiszen felsőok­ tatási szakmai feladatokat ellátó, ezen belül vi­ lági képzést is folytató intézményekről van szó. Az állami felügyelettel kapcsolatban pe­ dig az OKM-et éppoly jogosítványok illessék meg, mint egyéb intézmények esetén. E javaslat végtelenül cizelláltan fogalma­ zott, de ne legyenek kétségeink afelől, hogy amennyiben a koalíció végigviszi ezt a ter­ vezetet, nem fog kesztyűs kézzel bánni a keresztény felsőoktatási intézményekkel. A kormány egyértelmű célja az állam és az egyházak hosszabb távú szétválasztása (gyakorlatilag: a költségvetésből 40-80 milliárdot felszabadítani az oktatási is szociális tevékenységet végző intézmények forrásai­ nak elvonásával), ennek eléréséhez az egy­ házi önfinanszírozás vagyoni bázisának ál­ lami segítséggel történő megteremtését lát­ ják a megfelelő eszköznek. Amely, valljuk be őszintén, olyan homályos, hogy talán nem is igaz, nem is gondolták annak! Takács Gergely tizenharmadik oldal �„Mentsük meg Isten méltóságát, kardja majd rendet lát, s országok zúgnak majd új dalt, új imát” A kereszténység legfontosabb ünnepének a Feltámadást tekinti. A magyar néphagyo­ mány jónéhány rítust és szokást megőrzött ennek kapcsán. Erre utal többek között a ma­ gyar eredetű Húsvét szavunk, mely mutatja nekünk, magyaroknak egészen egyedi, sajá­ tos a viszonyunk ezzel az ünneppel, másképp fogjuk fel, másképp is böjtölünk, mint nyu­ gati keresztény testvéreink. A kereszténység ősi hírnökei, hordozói éppen mi, magyarok vagyunk, ez annál inkább sem meglepő, hogy a tudás népének tartjuk magunkat. E tudás birtokában, a „hit fegyverével” fel­ vértezve semmiképp sem hátrálhatunk meg az erkölcsi relativizmus divatjával szem­ ben, szükséges meg- és felmutatni, szokása­ ink, hagyományaink, vallási meggyőződé­ sünk. Ez az, ami egyedül képes a széthulló társadalmat, és a válsággal küszködő Euró­ pai Uniót megmenteni. Nekünk pedig köte­ lező „a hit védőbástyáiként” példát mutat­ nunk, hisz saját megsemmisülésünk fenye­ get. A belülről szétrothadó Római Biroda­ lom tanulságos előképe lehet kis orszá­ gunknak, tágabban az Európai Közösség­ nek, még tágabban az egész világnak. A ke­ reszténység hozzátartozik identitásunkhoz, „az ősmagyar pogány szokások”, jelentem: nem léteztek, a pogánylázadások, melyeket az ősvallás nevében vívtak sajnos hamis színben vannak feltűntetve. A németellenesség, pártoskodás, trónviszály és az ősi szokások védelme rejtőzött mögöttük. Arra nagyon sok forrásból lehetne idézni, hány szerzetes és katolikus előjáró írta a magya­ rokról: „a magyarokat nem szükséges meg­ téríteni, mert nem pogányok ők, csak más­ fajta keresztények”. Az ősi szokások, rituá­ lék pedig egyáltalán nem bizonyítanak semmiféle pogány eredetet, sőt állítom: egy más kultúrkörnyezetben másképp jele­ nik meg a kereszténység is, így könnyen meglepetések érhetik azokat, akik egy „csö­ vön át” értetlenkednek az elvarratlan fur­ csa szálak felett. Számomra, egyáltalán nem furcsa, hogy Jézust az íjfeszítő pusztai népek párducként szemléltették, és nem bá­ rányként, számukra a szimbolika más ké­ pekkel, más módon jelent meg. Azon sem lepődöm meg, hogy a Tiszaeszlár-Sinkahegyi ásatásokon feltárt „Elő Jézust” ábrá­ zoló mellkereszten, Jézus Urunk pártus öl­ tözéket visel. Ez a honfoglalás ideje előtti mellkereszt perdöntő bizonyítéka „po­ gány” voltunknak, annak, hogy a keresz­ ténységet mi már magunkkal hoztuk a Kár­ pát-medencébe. De mennyivel is jártunk előbbre a kereszténység útján nyugati bará­ tainknál? Az imént említett, feltámadott „Elő Jézus” sebek nélkül jelenik meg, fedet­ len lábszárral utalva a feltámadás óriási je­ lentőségére, mely nem a kereszthalál bor­ zalmas szenvedéseit próbálja hangsúlyozni. tizennegyedik oldal hanem a halál feletti győzelmet. Mint ahogy Varga Tibor is megfogalmazza, a Húsvét üzenete: „az örök élet, az anyagból eljutni a lélek útjára”. Mindnyájunknak ez az üzenet; átmenni a halálon, új testet kap­ va, mely megszabadul az ördög mérgétől, és ezáltal romlatlan, örök. Ahhoz, hogy elér­ jük ezt a teljes állapotot, a böjtre van szük­ ség, amikor az egyén elindul az elküldője felé, megpróbálunk eljutni Istenhez a Ham­ vazószerdától a tavaszi napéjegyenlőségen (március 21.), Gyümölcsoltó Nagy Boldog­ asszony ünnepén (március 25.) keresztül. A testi önmegtartóztatás nem elégséges, a böjt egy lelkiismereti vizsgálatot, meditációs szakaszt is magába foglal. Kívül-belül át­ alakulásra van szükségünk. Didymosz Júdás Tamás írta gnosztikus evangéliumában: „Jézus mondta: Amikor a kettőt eggyé te­ szitek és a bensőt olyanná, mint a külsőt, a külsőt, mint a bensőt, a fentit, mint a lentit, s így a férfi, mint a nő egyetlen eggyé te­ szitek, akkor mentek be majd a királyság­ ba” A kérdés, hogy meg tudjuk-e haladni esendőségünket, egyedi létezésünket, képe­ sek vagyunk e egyesülni Krisztussal. Fel tudunk-e támadni Krisztussal együtt, hogy megszabaduljunk az anyag fogságából. Ezt szimbolizálja a húsvéti tojás, a zárt sírból feltámadó Krisztus, mely kiszabadul a halál fogságából... és a tojást feltörik. A lelki test győzedelmeskedik az anyag felett, a világ újraéli a paradicsomi állapotot, ez a teljes­ ség fejeződik ki magában az ünnep idő­ pontjában is; a hosszabb nappalok kezdete, a fény eljövetele, vagyis a tavaszi napéj­ egyenlőség, és a telihold. A teljességet fe­ jezte ki a Nagyszombati Határjárás is, ez azt jelentette, hogy megkerülték a település határát, (az ország határát) megkeresve a feltámadott Krisztus ragyogását az anyagi világban és ezzel megáldották az ország te­ rületét, megerősítették határát. Az íjfeszítő és egyes természeti népek a feltámadás, az újjászületés misztériumát már jóval a Níceai Zsinat (326) előtt ünnepelték (ez ha­ tározta meg a feltámadás időpontját). A magyar néphagyomány a feltámadás után, a 8. vasárnapról is megemlékezett „Fe­ hér vasárnap” néven. Ekkor már a csonka állapotú (az ember még az anyag múlandó­ ságába zárva) csonka-vasárnapot, és a Krisztust megkísértő fekete-vasárnapot is meghaladva eljutunk az öröklétbe. Régeb­ ben ezidőtájt kötöttek rokoni kapcsolato­ kat; komaságot, sógorságot. Ezen a napon mindannyian egyesülünk Krisztusban, a fi­ zikai világ összeér a metafizikaival. (A címbeli idézet az Atilla - Isten kardja cí­ mű rockoperából származik) STEP 1 ic Ei u upcan Luv 5i udci 11* Asm k iáik» i Thaly Krisztián Florentin VP STEP of ELSA Hungary - Gyakornokcsere program - Kubányi Enikő E-muil slcnfrclsnhushtnest.hu eniko.kithanyifrclsahtulapot.hu Szeretnél o külföldön gyakornokoskodni? o szert tenni kiváló munkalehetőségekre Magyarországon és +36 70 593-3273 külföldön? o megismerni külföldi diákokat, országokat, kultúrákat? , v /www^,?™e Ha a válaszod igen, akkor jelentkezz és csatlakozz az ELSA csapatához! Gyakornoki helyek egész Európában! Ausztria, Anglia, Spanyolország, Finnország, Norvégia, Németország, Olaszország, Hollandia, Litvánia, Görögország csak Rád vár! �HÍVŐ szó Csíksomlyó hív Az európai kereszténység, elsősorban a magyar (nem magyarországi) katolikus hívek szá­ mára kiemelkedő, évszádos hagyományokra visszatekintő ünnepi események közé tarto­ zik a minden évben pünkösd idején megtartandó csíksomlyói búcsú. Annak ellenére is különösen fontos ez a búcsú a valódi, értékes lelki életre vágyóknak, hogy korunkban már nem mindig lehet ugyanaz a jelentése, mint amilyen amellyel alapítói erede­ tileg felruházták. Vannak, akik azért látogatják meg ilyenkor a szent helyet, mert szeretné­ nek a környéken olcsón szórakozni egy jót, és amúgy nem tudnak egyedül elmenni oda. Má­ soknak az a fontos, hogy közösségeikben, ismerőseiknek elmondhassák, hogy részt vettek a csíksomlyói búcsún. Bizonyos körökben ugyanis az sikk. Megint mások csupán ezzel látják Székely keresztaljak Csíksomlyón letudva az évi keresztényi cselekedetüket. Hogy melyik az elfogadhatóbb motiváció, azt nem tisztem megítélni; bár ez esetben nem látom érvényesülni a kisebbik rossz elvét. De, ahogyan azt a Szentírásban is olvassuk (legalább­ is benne van): „Ne ítélj, hogy ne ítéltess!” Szerencsére azonban a többség nem ilyen. Akik elmennek a búcsúra, azoknak legnagyobb része valóban komolyan gondolja a vallásos in­ díttatást. Azért mennek, mert Csíksomlyó valóságos jelképe a katolikus összetartozásnak, és a búcsú varázslatos hangulata és lekisége min­ den őszintén hívő katolikust megérint, meg kell, hogy érintsen. A ma már Románia területén található Csíksomlyóról először a XIV század első feléből találkozhatunk feljegyzésekkel. Nevét a Somlyó hegye után kapta, míg a „csík” előtag a tájra utal Az 1400-as évek elején ferences szerzetesek telepedtek le itt, majd az évszázad derekán gótikus templomot építettek, többek között Hunyadi János támogatásával; az erdélyi vajda a törökök felett 1442-ben aratott győzelmet akarta ezzel meghálálni Istennek, illetve az Egyháznak. A templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték. Ezt a tatárok felgyúj­ tották, és bár ezt követben még felújították, helyén ma már egy barokk templom áU, amelyet elődjének anyagából emeltek, építése pedig 1876-ban fejeződött be. Érdemes megemlíteni még a Kissomlyó hegyén található három kápolnát is, amelyek közül a leghíresebb a Salvatorkápolna. A szerzetesek, méltón a ferences hagyományokhoz, nem csupán a vallásos élet területén alkottak maradandót. Nagyon fontos szerepet ját­ szottak a környék lakóinak szellemi nevelésében is. A csíksomlyói gimnázium mellett található még itt könyvtár és - 1675-től - nyomda is. Azonban mégiscsak a búcsú a lényeg. És nem csak a cikkemé. A búcsú az, ami mindenkinek elsőként jut eszébe a település nevének hallatán. Mindezek mellett pedig, pünkösd közeledtével, időszerű is. A csíksomlyói pünkösdi búcsú története a XV században kezdődött. A székely nép körében ekkor már virágzik a Boldogságos Szűz Mária tisztelete. Mária-ünnepeken szerte a környékről Somlyóra jöttek ünnepelni az embe­ rek. IV Jenő pápa az 1444-ben írt körlevelében arra buzdítja a népet, hogy járuljanak hozzá a ferencesek templomépítéséhez. Ezért cserébe, a kor szokása szerint, búcsút is engedélyezett a jótevőknek. Lényegében ettől kezdve nevezhetjük búcsújáró helynek Csíksomlyói; évről évre újra összegyűlnek itt az emberek a Szűzanya tiszteletére. Azóta év közben is szüntelenül özönük a nép Somlyóra Máriát tisztelni, köszönteni, előtte imádkozni. 1990 óta pedig évente több százezer ember zarándokol el ide és vesz részt az ünnepi körmeneten, szentmisén. Idén a tradícióhoz igazodva, természetesen ismét pünkösd hétvégéjén, vagyis ezúttal május elején lesz a csíksomlyói búcsú. Teleki Levente 2004. december 5. tanulságai Könyvajánló Csaknem két és fél éve már ama tragikomédiának, melyet akkor mindenki bizonyos értetlenséggel szemlélt. Legke­ vésbé talán épp’ az a „kisember” fogta föl, mire megy ki a játék, akinek a kettős állampolgárság ügyét a népszavazá­ son dűlőre kellett volna vinnie. A politikai elit nem volt ké­ pes dönteni egy, a rendszerváltás óta húzott-halasztott kér­ désben, kétes értékű „sikerrel” járt viszont a magyar ember nemzettudatának összezavarásában. Végül a többség pas­ szív, a szavazás érvénytelen maradt, Magyarország pedig nemzetközi közröhej tárgyává lett. Felvethetjük: „Mivégre ez a lejárt lemez?” A lemez nem járt le, csak megakadt a le­ játszásban, s csak forog egy helyben, egyre kínosabban és fülsértőbben. Kérdés, hogy ki hallja? Mert az ügyet „odafönt” újfgnt eltemetni látszanak. Fasang Árpád zongoraművész és műfordító, volt Unesconagykövet könyve nem pártpolitikai megközelítésű, nem a napi politikából indul ki, és nem is ahhoz érkezik el Amennyiben a helyzet ez lenne, egyrészt nem írnánk róla az ítélet hasábjain, mivel napi politikával mi sem bajló­ dunk; másrészt a megjelenés óta eltelt bő év egy ilyen jellegű kiadvány esetében szükségképpen elavulttá tenné tartalmát. Ha úgy tetszik, a könyv semleges, ez azonban nem jelent, mert nem jelenthet értéksem­ legességet is. Emberi jogokat, e körben különösen kulturális jogokat idéz, s bár tudjuk, hogy környezetéből kiragadva, különösen, ha politi­ kusok citálják, maga a jog is képes politikává válni, itt hiányzik a poli­ tikai, viszont megvan a nemzeti cél. A határon túli magyarok ügye er­ kölcsi kérdés, s nem (pejoratív értelemben vett) „politikai”. Szabjunk végre rendet dolgainknak! Amint tette Bibó István anno a politikai hisztéria jelenségének tag­ lalása kapcsán, úgy Fasang a magyar kérdés aktualizált áttekintését végzi el. Azt már Bibó is kijelentette, hogy „baj van.” A népszava­ zással ebben csupán egyetlen változás esett: „a magyar társadalom beteg, s erről 2004. december 5-e óta papírja van. A nagy kérdés, hogy a történtek után vajon mit fog kezdeni ezzel a papírral!’ A szerző az eddig nemigen taglalt történelmi, államelméleti összefüggé­ sek újszerű feldolgozásában látja a megoldást. Tisztáz evidensnek tűnő, mégis félreértett alapfogalmakat, mint nép, nemzet, kisebbség és több­ ség, egyén és ember. Leírja a határon túli magyarok helyzetét, hogy mi­ ért jelentene sebeik orvoslására valóban korszerű megol­ dást a kettős állampolgárság intézménye, melyet egyéb­ iránt a szomszédos országok is alkalmaznak. S valóban Tri­ anon idején kell kezdenünk, jelentse bár ez egyeseknek a „sérelempolitika” (de hogyan lehetne „politika” az, ami tény, történelem??) folytatását. Szót ejt a nemzetállam ku­ darcáról Európán innen és túl, s a francia nemzetállami esz­ me jelenleg zajló paradigmaváltásáról (Id. francia választá­ sok). A jövő a szolidáris vagy szubszidiárius állam lehet, va­ gyis olyan közösségközpontú entitás, mely egyenlőség és szabadság közt közvetíteni képes, alkalmas lehet a pluraliz­ mus, sokszínűség biztosítására egy államon belül, s a kultu­ rális vagy területi autonómia megvalósításával garantálná a reális demokrácia és a megmaradás feltételeit a kisebbsé­ gek számára. A könyv kitekint továbbá a nemzetközi és EU színtérre, egy, a kulturális jogokat elismerő nemzetközi konvenció kívánatosságára reflektál Idéz a szomszédokkal kötött „barátságos” államközi egyezményeink szövegéből, melyek valós működése a „normális” szintjét sem éri el. Mintha a magyar külpolitika „enyhe” önérzethiányban szenvedne. Mi­ ért? A sort folytathatnánk. A kérdés továbbra is nyitott, és szemben sok önjelölt világmegvál­ tóval, a szerző nem is kívánja azt maga eldönteni. Bár véleménye kiviláglik, mégis inkább szempontokat kíván nyújtani, s a téma megfelelő mélységű, ám olvasmányos körüljárásával az olvasóra bízza a továbbgondolást. Az ügy nincs lezárva, lépten-nyomon vis­ szaköszön, szembesülésre kényszerít. De ez nem jelenti, hogy jóvá­ tehetetlen volna. A jég olvad, az európai változások már ajtónkon kopogtatnak. Ut csak előrefelé visz, döntse hát el végre a magyar, hogy mi a fontos. (Fasang Árpád: Egy népszavazás hordaléka. Új Ember Kiadó, 2006.) Tarr Adám tizenötödik oldal �Miért nincs szobra Budapesten Werbőczynek? Az rendben is volna, hogy a mai emberek arca torz gri­ maszba fordul, vagy jobb esetben reménytelenül legyin- I tenek, ha hirtelen a „jogá- ' szókra” terelődik a baráti be­ szélgetés. A mindennapi jog­ alkalmazó (pl. a rendőr) ugyan még megtartja a há­ rom lépés távolságot, ha a forgalmi engedélyben „dr” betűket lát, de ez inkább csak az esetleges bonyodalmak el­ kerülésére szolgál, és legke­ vésbé sem a tisztelet jele. Azok a megtévedt lelkek, akik a diploma átvétele után egyből rohannak az okmány­ irodába az igazolványok ak­ tualizálása végett, vagy akik iwiw adatlapjukban a még a । diplomaosztó buli másnapos- | ságával fejükben odabiggyesztik nevük elé azt a két bötűt, rossz nyo- ' mon járnak, és feltehetően dunsztjuk sincs arról, hogy mekkora respektje volt valaha a jogásztársadalomnak Magyarországon. Amikor | még az ügyvéd, a jegyző, a jogtanácsos művelt, a közéletben aktívan részt vevő, az egyetemen vagy a jogakadémián alaposan kiképzett em­ ber volt, és nem futószalagon termelt jogi szakmunkás. No, de akkor hol vannak Budapest köztereiről a régebbi korok által a 1 jogásznagyságoknak emelt szobrok? Hol van mindenekelőtt Werbőczy István? Kérem, ne rójuk meg a Tripartitum szerzőjét: ő igenis ott volt. Meglehetősen méretes szobra évtizedekig ott állt a mai Ferenciek terén, a templommal szemben. A carrarai márványból készült alkotás Donáth Gyula keze munkája volt, egyike a Ferenc József által a századfordulón a városnak ajándékozott tíz szobornak, 1908. december 15-én avatták fel az akkori Kígyó téren. A szobor Werbőczyt híres Hármaskönyvével együtt ábrázolta, és a második világháborút feltehetően komolyabb sé­ rülés nélkül úszta meg. Innentől idézzük a Nemzeti Parasztpárt lapja, a Képes Világ 1945. májusi számát: „...legcsúfabbul Werbőczy István Apponyi téri [a tér időközben átnevezésre került] szobra járt. A korai magyar feudalizmus és a kiváltságos nemesség fővédnökének, a jelkép­ pé lett Tripartitum szerzőjének szobrát május 6-án döntötték le. Van va­ lami szimbólum abban, hogy fejjel fúródott a földbe: így dugta homok­ ba a fejét a magyar reakció minden előtt, ami jogos, méltányos és hala­ dó gondolat volt” Az újságban szereplő képen a szobor valóban fejjel le­ felé, szinte a földbe belefúródva látható. A tudósítás hangvételéből kiér­ ződik a helyeslés. Persze Werbőczyt nem csupán a háború vége után randalírozási lehetőséghez jutó barbárok tették meg a gyűlölt, elmúlt । rendszer megtestesítőjévé, Ady Endre sorai is fülünkbe csenghetnek: । „Elmegy a kútágas,/ Marad csak a kútja,/ Meg híres Werbőczi/ Úri pereputtya./ Árvult kastély gondját/ Kóbor kutya őrzi,/ Hivasd a törvénybe,/ Ha tudod, Werbőczil’ (Ülj törvényt, Werbőczi). Talán nem eretnek a gondolat, ha azt mondjuk, ezúttal bizony maga Adybandi is tévedett. Túl azon, hogy természetszerűleg a legkevésbé sem méltányos egy 400 éve meghalt jogtudor főnemesen elverni a port a Horthy-rend- szer minden elmaradt reformjá­ ért, Werbőczynek elévülhetet­ len érdemei is vannak (amelye­ ket persze álmából felsorol min­ den joghallgató, ezért felidézé­ sük itt csupán kötelességszerű újságírói feladat). Elegendő e helyütt Grosschmid Bénit idéz­ ni: Werbőczy a magyar jog önálló feldolgozásával „erőtel­ jes individualitást adott a nem­ zeti jognak, és ezzel az angol­ hoz hasonló önfényű nemzeti jogi kultúrának rakta le alapja­ it. (...) Hazánk fennállása a Hármaskönyvön alapszik; a munka egyike azon eszközök­ A szobor ledőlt... nek, melyeket mintegy a Gond­ viselés küldött az országnak, hogy azt a nehéz idők és századok súlyá­ val szemben a belső feloszlástól és megsemmisüléstől megóvja”. Úgy fest azonban, hogy a szobordöntögetők nem olvastak Grosschmidot. Mindenesetre a spontán „népi kezdeményezés” magyarázatának hi­ telességét csökkenti a tény, hogy az akció vasárnap történt, egy szétlőtt, éhező város kellős közepén; láthatjuk, nemcsak a szándék, hanem a nép­ ítélet végrehajtásának jelenete maga is abszurd lehetett. A szintén bal­ oldali irányultságú Szabadság sem rejti véka alá lelkendezését, bár az esemény megtörténtét korábbra teszi: „Az 1945. május l-jén felvonuló ünneplő tömeg igazságot szolgáltatott Werbőczy fölött is... Ledőlt a szobor, megdőlt az úri Magyarország uralma. A mérkőzést mégsem nyerte meg Werbőczy: Dózsa a győztes! (...) Hosszú az idő, de mégis elérkezett. Elégtételt kapott a megcsalt, megkínzott, sokat szenvedett parasztság, de ez még mindig kevés, az igazi elégtétel még hátra van: Werbőczy úri törvényei helyett meg kell csinálni a nép törvényeit”. Kedves olvasóink, eredményeket olvasunk: Dózsa - Werbőczy 1-0. (Ta­ lán ekkor kezdődött a „csinálni” szó nagy karrierje is a magyar közéle­ ti nyelvezetben.) A ledöntött szoborra, mint egykoron Krisztus feje fölé, Werbőczy bű­ nét is felvésték: „Ugye mostan lóg az orrod. Meghozták a földrefor­ mot!”. A darabjaira tört szoborról további adatok nem állnak rendelke­ zésre. Mindenesetre alig egy évvel az esemény után a kommunista Sza­ bad Nép megvádolt egy tanárt (a cikk címe: „Uszítás a középiskolák­ ban”), hogy Werbőczyt dicsőítette, és azt mondta róla, ő volt a legna­ gyobb magyar jogtudós. A kibontakozó új hatalom tehát később sem bocsátott meg a Hármaskönyv szerzőjének. Időközben valamennyi Werbőczy-ábrázolástól megszabadultak: a szege­ di panteon domborműve éppúgy eltűnt, mint az Igazságügyi Palotában található mellszobor. Egyetlen ábrázolása maradt csupán meg: a Parla­ ment déli főhomlokzatán álló egyik, csak látcsővel kivehető szobor, Bezerédi Gyula századfordulós alkotása a jogtudóst ábrázolja. A rendszerváltozás után - a feladatok számbavételekor - senki nem ítélte elég fontosnak a Werbőczy-szobor újbóli felállítását. így bizony nehéz lesz visszaszerezni a jogászság elhamvadt tekintélyét! (források: Pótó János - Az emlékezteiét helyei. Osiris, 2003.; Prohászka László - Szoborhistóriák. Budapest, 2004.) EHAVI IDÉZET „A katolikus egyetem célja, hogy intézményes módon biz­ tosítsa az egyetemek világában a keresztény jelenlétet, s szembesítse azt a társadalom és kultúra jelentős problé­ máival. Ezért minden katolikus egyetemnek mint katoli­ kus intézménynek a következő lényegi tulajdonságokkal kell rendelkeznie: 1. keresztény eszmeiség, nemcsak az egyének, hanem az egyetemi közösség részéről is; 2. állandó reflexió a katolikus hit fényében az emberi tu­ dás növekvő kincsestáráról, melyhez a katolikus egye­ tem saját kutatásával keresi a hozzájárulás lehetőségét; 3. hűség az Egyház által közvetített keresztény üzenethez; 4. intézményes elkötelezettség Isten népének és az emberiség nagy családjának szolgá­ latára azon az úton, mely az életnek értelmet adó transzcendens cél felé vezet!’ II. János Pál pápa Ex Corde Ecclesiae c. apostoli rendelkezése (1990) Göre Gábor MEGHÍVÓ Szeptember 28. és október 1. között hamisítatlan, pázmányos erdélyi túrára indulunk. A szállás a székelyföldi Gyergyószárhegyen lesz, a napi program kötetlen, várhatóan kirándulásokkal és jókedvvel teli. Látogatást teszünk a Böjté Csaba atya által szervezett gyermekvédelmi hálózat szárhegyi otthonában. Az utazás a legfejlettebb technológiával rendelkező autóbusszal kerül lebo­ nyolításra. Az út teljes költsége (utazás, szállás, ellátás) kb. 24.000 Ft. Előzetesen jelentkezni le­ het: Christián Lászlónál (Közigazgatási Jogi Tan­ szék) vagy Koltay Andrásnál (Polgári Jogi Tan­ szék), 5.000 Ft. előleg befizetése mellett, szemé­ lyesen vagy e-mailben (itelet@jak.ppke.hu). � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2007 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource X. évfolyam 3. szám 2007. május 8. Abstract A summary of the resource. Tartalom Pro Facilitate Diké kísértése - Beszélgetés Dr. Csehi Zoltánnal Ballag a katona, szájában tutora... Szakmai napok Sportjogi oktatás Bajnoki címvédés Három pont a mondat végén H. JogászEXPO Élet a kollégiumban „Ne szívd meg, hogy ne szívd meg!” Új elnök a Hallgatói Önkormányzat éléin A Nem Állami Felsőoktatási Intézmények Országos Régiója Versenyjogi kutatóközpont alakult Kidobtunk 7000,- Ft-ot Blikk - az erkölcsök rendíthetetlen őre Kai nomon egno MIK(A)rofont neki!! - CD ajánló A Vatikáni Szerződés revíziója „Mentsük meg Isten méltóságát..!" Hívő szó - Csíksomlyó hív Könyvajánló - 2004. december 5. tanulságai Miért nincs szobra Budapesten Werbőczynek? Subject The topic of the resource Tartalom Pro Facilitate Diké kísértése - Beszélgetés Dr. Csehi Zoltánnal Ballag a katona, szájában tutora... Szakmai napok Sportjogi oktatás Bajnoki címvédés Három pont a mondat végén H. JogászEXPO Élet a kollégiumban „Ne szívd meg, hogy ne szívd meg!” Új elnök a Hallgatói Önkormányzat éléin A Nem Állami Felsőoktatási Intézmények Országos Régiója Versenyjogi kutatóközpont alakult Kidobtunk 7000,- Ft-ot Blikk - az erkölcsök rendíthetetlen őre Kai nomon egno MIK(A)rofont neki!! - CD ajánló A Vatikáni Szerződés revíziója „Mentsük meg Isten méltóságát..!" Hívő szó - Csíksomlyó hív Könyvajánló - 2004. december 5. tanulságai Miért nincs szobra Budapesten Werbőczynek? Creator An entity primarily responsible for making the resource Felelős kiadó: dr. Bándi Gyula dékán A szerkesztőbizottság tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Balog Zsolt, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Fekete Gábor, Horváth Botond, Horvátth Sarolta, Kerek István, Koltay András (felelős szerkesztő), Majoros Gábor, Magyar Attila, Pozsgay-Szabó Péter (az online kiadás szerkesztője), Radich Orsolya, Scharle Zsuzsanna, Sáhó Eszter, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Thaly Krisztián Florentin, Ziegler László Szerkesztőség: PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet Nyomdai kivitelezés: Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Felelős kiadó: dr. Bándi Gyula dékán A szerkesztőbizottság tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Balog Zsolt, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Fekete Gábor, Horváth Botond, Horvátth Sarolta, Kerek István, Koltay András (felelős szerkesztő), Majoros Gábor, Magyar Attila, Pozsgay-Szabó Péter (az online kiadás szerkesztője), Radich Orsolya, Scharle Zsuzsanna, Sáhó Eszter, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Thaly Krisztián Florentin, Ziegler László Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2007. május 8. Date Created Date of creation of the resource. 2007. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (901kb+4554kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_X_3_20070508 Relation A related resource T00080 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 16 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_X_3_20070508 Ablonczy Zsuzsanna Balog Zsolt Bándi Gyula Koltay András Szendródi Szabolcs