https://omeka.ppke.hu/files/original/1b58197b64cc2e67032362f31326bbf2.jpg c83a327a20289d91849959721b9bfec5 https://omeka.ppke.hu/files/original/3079f3c1c7f9792eb4f4f1494d2f94b7.pdf 74ba184e339bb3ac4f20a0ee4a6ee58e PDF Text Text 2005. december ® ítélet ^equum Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának lapja �Complex Jogtár+ A legteljesebb magyar és európai jogi adatbázis Most érdemes áttérni! AJÁNDÉK Thomson DivX asztali DVD *Az akció új CompLex Jogtár* előfizetésre vonatkozik 2005. október 10. és 2005. december 20. között. www.jogtar.hu KJK-KERSZÖV JOGI ÉS ÜZLETI KIADÓ KFT. 1518 Budapest, Pf. 101 -Telefon: (36-1) 464-5656 -Telefax: (36-1) 464-5657 www.complex.hu,www.jogtar.hu • E-mail: ugyfelszolgalat@kjk-kerszov.hu complex Több mint kiadó Szakmai partner �TARTALOM pár aktualitás 4 a HÖOK sajtóközleménye 5 Prof. Dr. Jobbágyi Gábor: Tájékoztató 5 a Kari TDK-val és az OTDK-val kapcsolatban egy levél egy helyreigazítás 6 a Budapesti Műszaki Főiskoláról Teleki László beszámolója 7 riport dr. Budaházi Árpáddal 7 Teleki Levente: Gondolkodtató 9 GÓLYABÁL 10 interjú a gólyabál bálkirálynőjével és bálkirályával 12 Lukács Tamás: Az elesettek szolgálatában 13 Szilasi Alex: A Pázmány Szalon 15 Dobos Péter és Tóth Máté: SZESZ 17 Thaly Krisztián Flóréntin: Ködbeborultjogunk, 18 avagy - "Minden nemzetnek olyan joga van, amilyent megérdemel Prof. Dr. Jobbágyi Gábor: A tavaszi Polgári 19 jogi - Kereskedelmi jogi záróvizsgák értékelése best of büntetőjog: 20 idézetek Pálinkás Gyuri bácsitól Sáhó Eszter: Boldogok a szelídek, 22 mert ők öröklik a földet (Mt 5,5) Pádár Dávid: Az üvegcipő 22 Ablonczy Zsuzsanna: Belső tenger - filmajánló 23 Pölös Csaba: A világ legjobb autója 24 Sáska Zoltán Attila: Erka-versek 25 Dawe és Thaly Krisztián Florentin versei 26 NaPONTa 27 ÁLDOTT KARÁCSONYT és BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁN a KAR OKTATÓINAK és HALLGATÓINAK a HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT ELNÖKSÉGE és VÁLASZTMÁNYA! Főszerkesztő: Lukács Tamás Főszerkesztő-helyettes: Cseri Tímea és Farkas Balázs Szerkesztős ég tagjai: Fügedi Zsófi, Juhász Gábor, Pozbai Viola Akik munkánkat segítik: Dorogi Zsolt, dr. Koltay András, Kovács Lóránt, dr. Szilvásy György Péter, Pádár Dávid, Teleki László, Teleki Levente �Pár Aktualitás összeállította: Teleki László Régi-új alelnök a HÖOK Nem Állami Felsőoktatási Intézmé-nyek Országos Régiójában 2005. dec, 2-án a Károli Gáspár Reform­ átus Egyetem Hittudományi Karának Dísztermében megtartott regionális tisztújításon Teleki Lászlót - Karunk ötödéves hallgatóját - a régió-ülés 19-11 arányban megerősítette alelnöki tiszt­ ségében. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Nem Állami Felsőoktatási Intézmények Or­ szágos Régiójának (régi-új) alelnöke: Teleki László; új elnöke: Szénási Károly (KREBTK). Köszönjük az ajánlásaikkal, valamint szavazataikkal is támogató tagönkor­ mányzatok segítségét; különösen a Vitéz János Római Katolikus Tanító-képző Főiskola, a református teológiai karok és intézmények, és a Károli Gás-pár Református Egyetem hallgatói ön­ kormányzatainak támogatását! Továbbtanulás Ausztráliában Ausztráliában magánúton tudsz to­ vábbtanulni. Államközi ösztöndíjrend­ szer nincs; mivel az Ausztrál Nemzet­ közösség a saját állampolgárainak sem biztosít ingyenes továbbtanulási lehe­ tőséget. A fizetős szó hallatán ne kese-redj el. Ausztrália diák-centrikus tanu­ lóvízumot biztosít, amely lehetővé teszi a részidős munkavállalást, heti 20 órában. A rendkívül magas helyi bérek és a magyarnál alacsonyabb adózás révén, kiadásaid nagy részét fedezheted a munkáddal. A szemeszterek végén az intézmények vezetősége a legjobb ered­ ményt elérő hallgatók tandíjának jelen-tős részét elengedi. A nyelvi, szaknyelvi, posztgraduális képzéseken kívül, akár teljes egyetemi, főiskolai tanulmányt is folytathatsz Ausztráliában. Részletes információk: www.studyaustralia.org; kiutazási feltételek és vízumok: www.australia.hu Magyar egyetemisták a rotterdami labdarúgó-világbajnokságon Magyarországról csak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem csapata vett részt. A halálcsoportból (Hollandia, Spanyol­ ország, Portugália, Belgium, Magyar­ ország, Finnország) sajnos nem sikerült a legjobb nyolc közé bejutni, de a csapat teljesítményére, lelkesedésére és küzde-ni tudására nem lehetett panasz. A vb színvonalát jelzi, hogy idén a Galata-saray, a Milán és a Zaragoza „B” csapa-tának játékosai is feltűntek egy-egy csapatban, négy évvel ezelőtt pedig a Manchester Football Academy keretein belül a tornára nevezettek között volt Öle Gunnar Solskjaer, a Manchester United sztárja is. http://www.mtv.hu/cikk.php?id=71048 Csapatunk gerincét az Információs Technológiai Kar és a Jog- és Államtudományi Kar hallgatói alkották! GRATULÁLUNK a CSAPATNAK! Szép volt. Fiúk! véradAs Mi is bekapcsolódtunk a Magyar Vöröskereszt, az Országos Vérellátó Szolgálat és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) által közösen elindított „Fiatalok a véradásért” című programba, A verseny célja az egyetemi, főiskolai korosztály véradásba történő bevonása, a véradó-mozgalom megismertetése és népszerűsítése. Kísérjétek figyelemmel a faliújságokat és a www.pazmanyonline.hu híreit! Az Országgyűlés elfogadta az új Felsőoktatási Törvényt Az Országgyűlés 2005. november 29-én elfogadta az új felső-oktatási törvényt; amely a magyar felsőoktatás történetének legátfogóbb és legradikálisabb reformjának alapjait teremti meg. Az új felsőoktatási törvény parlamenti megerősítésére azért volt szükség, mert Mádl Ferenc köztársasági elnök az Ország­ gyűlés első támogató döntése (2005. május 23.) után az elfoga­ dott törvényt alkotmányossági normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybírósági döntés után, a szakmai egyeztetést követően az oktatási tárca korrigálta a bíróság által kifogásolt passzusokat, amelyet a parlament Alkotmány-és Igazságügyi Bizottsága alkotmányosnak és elfogadásra alkalmasnak ítélt. Az új törvény, amely átfogóan szabályozza a felső oktatás működését és szerkezetét, 2006. március 1-jével lép hatályba. A jogszabály nyomán átalakul a felsőoktatás teljes képzési szerkezete, és nemzetközi, európai szinten átjárhatóvá válnak a képzések. Megváltozik az intézmények irányítása és finan­ szírozása, megerősödik az intézményi autonómia, és nő a gaz­ dálkodás szabadsága. A hallgatói jogok kiterjesztésével és a támogatási rendszer kiszélesítésével a törvény biztosítja a jog­ biztonságot, erősíti az esélyegyelőséget - áll az Oktatási Mi­ nisztérium sajtóközleményében. Az új Felsőoktatási Törvény szövegét megtalálhatod a HÖOK Nem Állami Felsőoktatási Intézmények Országos Régiójának hivatalos honlapján; www.nafiore.hu A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az Alkotmánybírósághoz fordul. Ld. alább a hivatalos sajtóközleményt! forrás:www.edupress.hu �a HOOK sajtóközleménye ALKOTMáNYBÍRÓSáGHOZ FORDUL A HALLGATÓI ÖNKORMáNYZATOK ORSZáGOS KONFERENCIÁJA A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) Választmánya tegnapi ülésén döntött arról, hogy az új felsőoktatási törvény kihirdetése esetén a szervezet az Alkotmány­ bírósághoz fordul jogorvoslatért. A HÖOK aggályai elsősorban a törvény két rendelkezésével kapcsolatban fogal­ mazódnak meg. Egyrészt elfogadhatat­ lannak tartjuk, hogy a jogköreiben és felépítésében alkotmányellenesnek ta­ lált irányító testületet felváltó gazdasági tanácsban az intézmény hallgatói csak akkor kaphatnak helyet, ha már rendel­ keznek felsőfokú végzettséggel. Megíté­ lésünk szerint ez a megszorítás ellenté­ tes a Alkotmánnyal, hiszen a hallgatók jelentős részét megfosztja attól a lehető­ ségtől, hogy részt vegyen a gazdasági ta­ nács munkájában. Az Alkotmánybíróságnak az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban kiadott határozatának (2005. október 25., 514/A/2005) indokolásában expli­ cite kifejti, hogy a tudományos élet sza­ badságához fűződő jogosultságok ked­ vezményezett! köre nem szűkíthető le az egyetemi tanárokra, éppen ellenke­ zőleg, kifejezetten kiterjed az egyetemi autonómiát megtestesítő személyi kör­ re (oktatók, tudományos kutatók, hall­ gatók). A másik, a HÖOK által kiemelten kifo­ gásolt rendelkezés a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt megkezdő hallgatókra vonatkozik. A HÖOK Vá­ lasztmánya úgy véli, a pontatlan és elég­ telen törvényi rendelkezéseknek kor­ mányrendeletben történő bővebb kifej­ tése nem elégséges, mivel az nem nyújt megfelelő garanciát a hagyományos képzésben részt vevő hallgatók számá­ ra. Szervezetünk úgy véli, a felsőoktatás ilyen átfogó, a modernkori Magyaror­ szág történelmében példa nélkül álló át­ alakításakor minden eszközzel töreked­ ni kell arra, hogy a tanulmányaikat a ré­ gi rendszerben megkezdő hallgatók ne válhassanak az átalakulás veszteseivé, és biztosítva legyen számukra, hogy tanul­ mányaikat annak a jogszabályi környe­ zetnek megfelelően tudják befejezni, amely rájuk tanulmányaik megkezdé­ sekor vonatkozott. A HÖOK Választmánya megállapo­ dott abban is, hogy amennyiben a bead­ vány kidolgozása során egyéb, az Alkot­ mányba ütköző passzusra leszünk fi­ gyelmesek, úgy ezeket is az Alkotmány­ bíróság elé tárjuk. Bp. 2005. december 2. TÁJÉKOZTATÓ a Kari TDK-val és OTDK-val kapcsolatban - a hallgatók részére Prof Dr. Jobbágyi Gábor 1. A következő OTDK-t 2007 tavaszán rendezik a Kár öli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudo­ mányi Karán. 2. Az eddigi gyakorlat szerint Karunk olyan dolgozatokkal szerepel az OTDK-n, amelyek a Kari TDK-n bemutatásra kerültek, és a Kari TDK nevezte őket az OTDK-ra. 3. A Kari TDK-ra a tanszékvezetők ajánlják az egyes dolgozatokat, meghatározott létszámkeretben; mivel a Kari TDK zsűrije csak a legritkább esetben kíván élni azzal a lehetőséggel, hogy felülbírálja a tanszékvezetők döntését. 4. Ezért, ha a hallgatók Kari TDK-n, illetve ennek nyomán OTDK-n kívánnak szerepelni, kérem, szíveskedjenek felvenni a kapcsolatot az illetékes tanszékvezetővel, aki eldönti majd, hogy nevezi-e dolgozatukat a Kari TDK-ra. 5. A Kari TDK-t a 2006. évben előreláthatólag áprilisban és november-decemher táján fogunk tartani. A nevezési határidő valószínűleg 2006. február, illetve október vége lesz, amelyről külön értesítést küldök a tanszékvezetőknek. 6. Az OTDK-n csak olyan dolgozatok vehetnek részt, amelyet szerzőjük a képzési idő alatt tehát a diploma átvétele előtt kari fórumokon bemutatott. Bp. 2005. november 28. �Egy levél, egy helyreigazítás - a Budapesti Műszaki Főiskoláról Teleki Laci Nincs új a nap alatt! Nem igaz? audiatur et altéra pars; vagy mégsem? Szántó Judittól, a Budapesti Műszaki Főiskola KGK HŐK elnök asszonyától kaptam 2005. november 24-én az alábbi levelet (tárgy: reakció X újság cikkére): „Tisztelt Kollégák! Az „egy BMF hallgató” által jegyzett levél hatására megjelent a Magyar Nem­ zetben egy cikk; a Hír Tv és a Juventus Rádió is foglalkozott az üggyel. „Kedves HŐK, ill. egyéb illetékes gaz­ emberek! Mikor lesz már végre ösztöndíjunk? Az idén is csak decemberben fogjátok elu­ talni, mint tavaly? Esetleg csak január­ ban? Azt hiszitek, mert hallgatunk róla, már nem is érdekel minket? Nem hi­ szem el, hogy semmi infó nincs róla... (...) Mekkora is ez az összeg? Mennyi is most a betéti kamat; esetleg részvény­ ben tartjátok? Mennyi késedelmi kama­ tot fogunk mi ezért kapni? Vagy az csak akkor jár, ha nekem kell valamit befi­ zetni a sulinak? Külön eljárási-, UV díj, meg a sok egyéb szívatás. Mi miért nem kapunk akkor ilyet? Sőt november vé­ gén még ösztöndíjat se. Ez már kicsit ér­ dekes. Üdv: egy BMF hallgató.” Szeretnélek Benneteket tájékoztatni a valós helyzetről. (Megjegyezném, hogy a cikkben az szerepel, hogy a kari HŐK vezető nem volt elérhető. Ezzel az üggyel kapcsolatosan engem nem is próbáltak megkeresni...) Aki a felsőoktatás iránt egy kicsit is érdeklődik, az tudja, hogy nem csak egyféle ösztöndíj van. A tanulmányi ösztöndíjon kívül minden juttatást megkaptak már a Hallgatóink (rendsze­ res szociális támogatás, kari ösztöndíj, BMF ösztöndíj, Bursa Hungarica, köz­ társasági ösztöndíj, sőt jövő héten már a január hónapra járó lakhatási támo­ gatás is a számlákon lesz). A tanulmá­ nyi ösztöndíj kiszámítása azért csú­ szott, mert új NEPTUN - rendszer ke­ rült bevezetésre iskolánkban, és több előre nem látható probléma merült fel. A tanulmányi ösztöndíj számításához a szükséges adatok nem álltak rendel­ kezésünkre, a TO folyamatosan dolgo­ zott a hiányosságok pótlásán. A csúszás alatt folyamatos volt az egyeztetés a Fő­ iskola vezetésével, a NEPTUN csoport­ tal, az SDA Stúdióval és a Kar vezetésé­ vel. Mindenki azon volt, hogy mielőbb megoldódjon a probléma. Hallgatóin­ kat több ízben megkíséreltük tájékoz­ tatni hirdetményeken, levelező listá­ kon, küldöttgyűléseken, a Hallgatóink­ nak szervezett fórumokon. A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARA Deák Ferenc Továbbképző Intézete A kollégiumi befizetések határideje október 15-ről, először november 15-re, majd személyes közben járásomnak kö­ szönhetően, november 30-ra módosult. Hiszen én is, mint a BMF KGK HŐK összes tisztségviselője, azon dolgozunk folyamatosan, hogy Hallgatóink érde­ kei minél inkább előtérbe kerüljenek. A használható adatbázis ezen a héten hét­ főn került hozzánk; és a mai napon már kimentek a tanulmányi ösztöndíjak. Ügy gondolom, hogy a HŐK mindent megtett azért, hogy Hallgatóink minél hamarabb jussanak a pénzükhöz mind a kezdeti, mind a végső fázisban. (...) Sajnálattal kellett észrevennem, hogy a reklamáló „hallgató” kilétét nem kíván­ ja felfedni, így a jövőben sem garantált, hogy hozzá is el fognak jutni az infor­ mációk, ha elzárkózik az információ­ forrástól. így arról sem tudjuk értesí­ teni, hogy már megtekintheti, mennyi tanulmányi ösztöndíj jár neki. Bízom benne, hogy megfelelő mennyi­ ségű információt bocsátottam rendel­ kezésetekre, és belátjátok, hogy a sajtó­ ban megjelent cikknek kevés köze volt a valósághoz! Üdvözlettel: Szántó Judit - BMF KGK HŐK elnök.” Bíróságának joggyakorlata szakiránnyal) angol nyelven; * bank szakjogász; • társasági szakjogász; •kriminalisztikai szakjogász; • környezetvédelmi szakjogász; ■ szabályozási (ún. kodifikátor) szakjogász. 2006. februári kezdéssel a következő felsőfokú szakirá­ nyú továbbképzéseket hirdeti meg: jogász végzettségűek számára Jelentkezési határidő: 2006. január 20. «Európa jogi szakjogász (bankjogi, pénzügyi, A fenti, valamint további 30-50 órás képzéseinkről információ és jelentkezés: nemzetközi együttműködés, EU intézményi kommunikáció és Európai Közösségek Bíróságának joggyakorlata szakirányok); •Európa jogi szakjogász (Európai Közösségek Deák Ferenc Továbbképző Intézet 1088 Bp. Szentkirályi u. 26-30. telefon: 4297200/342 vagy 4297238; telefax: 2665286 www.jak.ppke.hu; deak@jak.ppke.hu �Beszámoló Teleki Laci A kari Hallgatói Önkormányzat általános elnökhelyetteseként fe­ lelős vagyok az országos hallgatói érdekképviseleti csúcsszervvel fenntartott folyamatos és élő kap­ csolatért. Helyettes tagja vagyok a Hallgatói Ön­ kormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Választmányának; e testület két Közgyűlés között a HÖOK legfőbb döntéshozó szerve. Összesen 23 tagja van; 11 rendes és 11 helyettes tag, vala­ mint a HÖOK mindenkori elnöke. 2005. február 25-én Debrecenben a tisztújító régió-ülés a HÖOK Nem Állami Felsőoktatási Intézmények Or­ szágos Régiójának alelnökévé választott - 12-10 arányban; e tisztségemben - 1911 arányban - megerősített a 2005. de­ cember 2-án tartott tisztújító régió-ülés. Az elmúlt 9-10 hónapban barátaimmal és munkatársaimmal létrehoztunk egy regionális információs oldalt a világ­ hálón; www.nafiore.hu. Megalakítot­ tuk a HÖOK szervezetén belül a Hité­ leti képzésen részt vevő hallgatók Szakmai Szövetségét - Egerben. A Régiónk sikeres programmal és igen közkedvelt civilsátorral jelen volt az idei Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozó­ ján; utóbbi rendezvény közismert ne­ ve: EFOTT. Az idei - velencei - EFOTT minden eddigi rekordot megdöntött; volumenében csupán a Sziget előzte meg. A HÖOK őszi Közgyűlését Piliscsabán tartotta (PPKE BTK). Az egybegyűlt képviselők e Közgyűlésen a HÖOK Szervezeti- és Működési Szabályzatát több pontban módosították. A HÖOK Elnöksége által beterjesztett - egyik - ja­ vaslat szerint a tagönkormányzat szava­ zati jogát a tagdíj be nem fizetése esetén fel lehet függeszteni minden felszólítás és figyelmeztetés hiányában is. Módo­ sító javaslatot nyújtottam be; kértem, hogy a „felszólítása és figyelmeztetése hiányában is” kitételt törölje az Elnök­ ség e határozati javaslatában. Az Elnök­ ség a módosító javaslatomat befogadta, így alapvető jogok a jövőben sem sérül­ nek; a tagönkormányzatok szavazati jo­ gát fel függeszteni csak - írásbeli - figyel­ meztetés és a tagdíj befizetésére való fel­ szólítás után áll módjában az illetékes testületnek. A Magyar Köztársaság Ügyészsége által tett óvás ügyében kifejtettem tagönkor­ mányzatom álláspontját; nem tartottuk ésszerűnek és elfogadhatónak a Fővá­ rosi Főügyészség megalapozott óvásá­ nak Közgyűlés által történő elutasítá­ sát. Az óvás a 2004. december 4-én ho­ zott HÖOK közgyűlési - a HÖOK El­ nökség, a HÖOK Felügyelő Bizottság, valamint az EFOTT Bizottság tagjairól szóló - határozatokat érintette. A hosszú vitát követően a végszavazás nem az óvás elfogadásáról, avagy eluta­ sításáról, hanem egy, a HÖOK elnöke által előterjesztett határozati javaslatról történt. Álláspontunkkal - a végszava­ zás eredményének tükrében - kisebbség­ ben maradtunk; ám álláspontunkat osztotta a földkerekség száztizenkette ­ dik legerősebb egyetemének, a Szegedi Tudományegyetemnek minden kari, illetve az összegyetemi hallgatói érdek­ képviseleti szerve, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem négy kari hallgatói önkormányzata. Idegen kezekbe helyeztük a HÖOK jö­ vőjét; megint nem mi - a hallgatók és hallgatói érdekképviseleti szervek kép­ viselői - kezében a saját jövőnk. Ismét a Magyar Köztársaság Ügyészsége - és a jogalkotó - az ügy ura. riport dr. Budaházi Árpáddal Teleki Laci Mottó: „Barátom, ez nem volt álom, / minden dal igazat szólt; / és ha később valaki kérdez, / hát ne felejtsd el azt, ami volt!” (Bonanza Banzai - Kovács Ákos) 2005. október 23-án együtt emlékez­ tünk a hősökkel 1956 hőseire. Sokan el­ mentek közülük; elestek 1956-ban vagy hóhér végzett velük a megtorlások so­ rán. Avagy tisztességben megöregedvén adták vissza lelkűket Teremtőjüknek. De még sokan nagyon sokan köztünk élnek; Ök az élő történelem. Tanúi a szabadságnak. Pongrátz Ödöntől Grosics Gyuláig. A sok-sok neves és névtelen hős. Korunk ifjainak fele képtelen elhe­ lyezni a magyar nép történelmében 1956-ot. Ismét tanítani kell az írást és olvasást. Elregélni minden magyarnak, és nem csak a magyarnak, a magyar nép történelmének csúcspontját 1956 for­ radalmát és szabadságharcát. Nem le- hét 1956-ról eleget beszélni; mert a halál maga a feledés. 1956 nem Nagy Imréről szól. 1956 a le­ sajnált és elárult nép tanúságtétele; lám, merhetünk naggyá lenni, mert megvan a biztos Alap. Néhány hónappal ezelőtt dr. Budaházi Árpádot, Karunk egykori hallgatóját, kedves barátomat, az 1956os Magyarok Világszövetségének alel­ nökévé választotta a szövetség. Ö az El­ nökség egyetlen tagja, aki nem harcolt 1956-ban, hisz korunkbeli fiatal; övele 7- �riport dr. Budaházi Árpáddal Teleki Laci beszélgettem. Sok-sok áldozat árán szép ered­ ménnyel elvégezted tavasszal a Kart; esküt tettél. Mi történt Veled az eskütételed óta? Életem egyik legszebb napja volt, amikor letettem a jogászi esküt, és meg­ kaptam a diplomát. A július hónap en­ nek az örömnek a jegyében telt el, aztán augusztus elsejétől beléptem a nagy­ betűs ÉLETbe, és elkezdtem dolgozni. Doktorrá avatásunkkor a búcsúbeszéd­ ben arra kértem hallgatótársaimat, hogy mind próbáljunk a jövőben is Krisztusért tevékenykedni, és próbáljuk talentumainkat ó érte kamatoztatni. Arra kellett rádöbbennem, hogy a min­ dennapokban nem könnyű megvaló­ sítani, beteljesíteni a küldetést; más­ képp hittem korábban. A munkám so­ rán azzal kellett szembesülnöm, hogy vége lett az egyetemista életnek, a szabadságnak, amit az egyetemi évek nyújtottak. Reggel Vö-ös kelés, 5 óra 20as vonat, ’/48-as munkakezdés; és este ’/28-as, fáradt hazaérkezés. Persze azért nem ilyen szomorú a kép, nagyon sok szépség van a munkában, és lehetőség adódik a talentumok kamatoztatására ís. A Magyar Keresztény Szövetség elnöke vagy; vallásos fiatalember. Miből merítesz hitedhez erőt ér­ tékválsággal terhelt hazánkban? A napi szentmise, a családom, a papok, a barátaim, a környezetemben lévő emberek mind-mind hatalmas erőt, támaszt jelentenek számomra. Napi 4 órát utazom, és igen sok emberrel van lehetőségem találkozni. Ha felszáll a villamosra vagy a metróra egy idős ember, azt tapasztalom, hogy a fiatalok nyomban átadják nekik a helyet. Sajnos vannak negatívumok is, de úgy gon­ dolom, hogy észre kell venni a jót! Sze­ rintem nagyon nagy probléma, hogy az emberek akiknek van munkája túlhaj­ tják magukat. Hazamennek, fáradtak, nincs kedvük beszélgetni családtag­ jaikkal, vacsoráznak, tv-t néznek, és el­ mennek aludni. Másnap korán reggel kelnek, amikor még a gyerekek alsza­ nak, munkába mennek, és telnek-múlnak a napok, szaporodnak a válások, az abortuszok; növekszik az alkoholisták és a drogfüggők száma. Ha erős csalá­ dok lennének hazánkban, mint ahogy az a régi időkben jellemző volt, nem lenne értékválság. A család pedig, akkor tud megfelelően szilárd lenni, ha van hit, és nyitottság Istenre. A tisztújító Közgyűlés az 1956-os Magyarok Világszövetségének alelnökévé választott. Mit jelent számodra e bizalom és elismerés? Mit jelent/jelenthet egy magunk­ fajta korunkbeli fiatalembernek 1956? Már az is nagy megtiszteltetés volt, amikor jelöltek a tisztségre. Az elmúlt években október 23-at a Corvin közben ünnepeltem Pongrátz Gergely bácsiék megemlékezésein. Nekik köszönhetem, hogy másképpen látom 1956-ot, mint azelőtt. A kiskunmajsai 1956-os múze­ um, a kápolna, az ifjúsági tábor, a törté­ nelmi vetélkedők bizonyítékai annak, hogy a pesti srácok nem csupán 1956- Bibó István 1956. november 4-én kelt kiáltványa a magyar nemzethez - részletek - Az Országgyűlés épületében egyedül alulírott Bibó István államminiszter maradtam; mint az egyedül törvényes magyar kormány egyetlen képviselője. A világ színe előtt visszautasítom azt a rágalmat (...) miszerint a dicső­ séges magyar forradalmat fasiszta vagy antiszemita kilengések szenynyezték volna be. A harcban osztály- és felekezeti különbség nélkül részt vett az egész magyar nép, s megrendítő és csodálatos volt a felkelt nép emberséges, bölcs és megkülönböztetni kész magatartása. 8. ban küzdöttek a magyar hazáért, ha­ nem még ma is megtesznek minden tő­ lük telhetőt az országért, és persze a fia­ talokért. Megadatott, hogy számos in­ terjút készíthettem a Másik Rádiónak az egykori 1956-osokkal, köztük az idén elhunyt Corvin közi főparancs­ nokkal, Pongrátz Gergellyel. Nagyon sok olyan információhoz jutottam álta­ luk, amiről a történelemkönyvek csak keveset írnak. Csodálatos érzés, hogy a közelükben lehetek, hisz Ők történel­ münk tanúi. Amikor még nyáron Trencsényi Laci bácsi, aki most az 1956os Magyarok Világszövetségének ügyvezető elnöke, felhívott, hogy jelöl­ nének az alelnöki tisztre, nagyon nagy boldogságot éreztem, aztán eljött az október, és megválasztottak. Nagy meg­ tiszteltetés! 1956 annak bizonyítéka, hogy a re­ ményt soha nem szabad feladni! Az or­ szág össze tudott fogni, legyőzte félel­ mét, és szembeszállt egy hatalmas biro­ dalommal. Igaz, várni kellett még né­ hány évtizedet a szabadságra, de eljött, és a rendszerváltozás talán be sem kö­ vetkezik, ha 1956-ban nem ontják a vé­ rüket a szabadságharcosok. Meg tudtuk mutatni a világnak, hogy a magyarok nagy dolgokra képesek, és még a husza­ dik században is Nyugat-Európa védő­ bástyái tudunk lenni. Jövőre ötvenedik évfordulóját ünnepeljük forradalmun­ knak. Bízom benne, hogy az ünneplés során nem fogunk megfeledkezni azok­ ról a szabadságharcosokról sem, akik még élnek, és itt vannak köztünk! amelylyel csupán a leigázó idegen hatalom és honi hóhérkülönítményesek ellen fordult. A magyar népet felszólítom, hogy a megszálló hadsereget, vagy az általa esetleg felállított bábkormányt törvényes felsőségnek ne tekintse, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen, kivéve azokat, amelyek Budapest közellátását és közműveit érintenék. Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és az igazsághoz való ragaszkodását, most a világ hatalmain van sor, hogy megmutassák az ENSZ alapokmányában foglalt elvek erejét, és a világ szabadságszerető népeinek erejét. Isten óvja Magyarországot! Bp. 1956. november 4. �Gondolkodtató Teleki Levente Gondolatok a Pázmány Péter Ala­ pítvány által kiírt idei Konferen­ cia Pályázatra írt - a Hittudomá­ nyi Kar - legjobbra értékelt dolgo­ zatából A korban, amelyben élünk, kialakult egy embereszmény, amely rendkívüli veszélyeket tartogat a társadalomra néz­ ve. Fontos hangsúlyozni a társadalom kifejezést, hiszen éppen az a lényeg, hogy nem szabad elfeledkeznünk arról, nem egyedül élünk a világban. Az újabban egyre népszerűbb de lega­ lábbis egyre elterjedtebb emberkép azonban pont erre a felejtésre törekszik. A humanizmussal ellentétben neki már nem az „ember” a legfontosabb, hanem az „egyén”. Az, akinek csak egyetlen do­ log számít önmaga boldogulása. Nem a társadalom, esetleg akár csak egy na­ gyobb közösség jobbá tétele. Olyan em­ ber van kialakulóban, aki elhiszi, nem csak hogy mindenre képes, de bármit meg is tehet. Eközben körvonalazódik egy másikfele embertípus is. ó az, akit kissé sarkítva illethetünk az „átlagember” jelzővel. Ez az „átlagember” nem tud, de valójában nem is akar beleszólni abba, hogy mi történik körülötte. Megelégszik azzal, ha van mit ennie, és van hová haza­ mennie. Természetesen ezzel nincs is semmi probléma. Azonban az érdekte­ lenség rettentő veszélyeket rejt magá­ ban. Ennek a közömbösségnek a követ­ kezményeként kialakul egy befolyásol­ ható, irányítható nép tömeg. Hiszen mit is csinál a fent említett „átlagember”? Reggel, ébredés után be­ kapcsolja a valószínűleg kereskedelmi rádiót, amit aztán, ha teheti, napköz­ ben is folyamatosan hallgat. Este aztán hazamegy, leül a televíziója elé, és nézi a A Hallgatói Önkormányzat általános elnök­ helyetteseként szeretnék bocsánatot kérni - a hivatalban lévő Választmány és Elnökség va­ lamennyi tagja nevében - Karunk és Egyete­ münk minden egykori és jelen polgárától, ideértve az alkalmazottakat és munkatársakat, a Karon lezajlott hallgatói Önkormányzati választáson folytatott, Karunk élő katolikus­ keresztény szellemiségéhez méltatlan kampá­ nyért! Az elkövetők hallgatók, így tisztségemnél manapság már igénytelenebbnél igény­ telenebb műsorokat jobb esetben nem is azért, mert érdekli, hanem csak azért, hogy ne kelljen gondolkodnia és a saját gondjaival foglalkoznia. Aztán, ha már fáj a feje a reklámoktól és a sok szennytől, lefekszik aludni. És eközben észre sem veszi, hogy önálló gondola­ tai, saját véleménye már nincs. Vagy ta­ lán egyszerűen csak nem érdekli. A propaganda ereje elképesztő. Képes úgy átalakítani gondolatainkat, hogy közben mi azt nem is érzékeljük. Ma­ napság záporoznak ránk a reklámok, hogy megmondják, mit kell tennünk. Özönlenek lakásainkba a tömören megfogalmazott hírek, hogy ne legyen időnk arra figyelni, amire „nem szabad”. Az olyan hagyományosan fontos értékek, mint szeretet, család, barátság, napjainkban már nem bírnak olyan je­ lentős háttértartalommal, mint azelőtt. Sőt, sokszor mindössze tartalom nélkü­ li szavakká silányulnak jelenkori társa­ dalmunk szótárában. Nem könnyű ilyen korban bármi mellett kiállni. Nem könnyű felvállal­ ni, hogy igenis számítanak nekünk ezek az értékek, hiszen jóval könnyebb úgy az előrejutás, ha valakinek nincsenek elvei, és bármit hajlandó megtenni, bár­ kit képes felhasználni, csak hogy elérje a célokat, amelyeket maga elé kitűzött. Méltónak lenni az Alapító lelkiségéhez Mit is kell jelentenie valójában szá­ munkra e mondatnak? Melyek azok az értékek, amelyek segítségével érdemessé válunk arra, hogy a Pázmány Péter által alapított Katolikus Egyetem közössé­ gének tagjai legyünk? Melyek azok az értékek, amelyeket nem csak felada­ fogva, amellyel a Hallgatói önkormányzat Választmánya teljes, és egyben eleddig utolsó alakuló ülésén, 2004. december 2-án tartóz­ kodás és ellenszavazat nélkül felruházott, az elkövetőket is jogosult vagyok képviselni: bocsánatkérésemet ennek alapján és jegyében teszem meg! Egyúttal megköszönöm a Választási Bizott­ ság tagjainak, dr. Ivicz Mihály tanár úrnak. Andréka Zoltánnak, Arpási Zsoltnak, Boda Gábornak és Fábián Ábelnek a kitartó mun­ tunk, de egyben kötelességünk is közve­ títeni az egész világ felé? Aki ide akar tartozni, annak el kell fogadnia egy értékrendet; nem kötelező azonosulnia azzal, de nem is bújhat ki alóla. Hiszen ez a bizonyos értékrend az, ami alapvetően megkülönbözteti Egyetemünket az összes többitől. És en­ nek az élet minden területén egyfor­ mán meg is kell nyilvánulnia. Lényeges, hogy Egyetemünkön belül ne legyen tapasztalható széthúzás, hiszen a céljaink megegyeznek. Nézeteltérések, hibák persze elkerülhetetlenek, mert mégiscsak mindannyian emberek va­ gyunk, a lényeg azonban, hogy ezeket katolikus emberekhez méltó módon meg tudjuk oldani. Ne azt kelljen a kül­ ső szemlélőnek látnia, hogy nem azok szerint az eszmék szerint élünk, amelye­ ket egyébként hirdetünk és vallunk. Hi­ szen egyik legfontosabb feladatunk és egyben eszközünk is a példamutatás. Ha megnézzük, hogy milyen mértékű napjainkban a Katolikus Egyetem elis­ mertsége, népszerűsége, rá kell jönnünk, hogy alapvetően nem járunk rossz úton. Mert bár lehet, hogy van­ nak, akik nem értenek egyet az általunk képviselt értékek mindegyikével, azon­ ban az elért eredményeket senki nem tudja megcáfolni. Nem szabad elfeledkeznünk az Alapító eredeti céljairól. Vagyis mindenek előtt tisztességes és megfelelően művelt em­ bereket kell nevelnünk. Nem elégedhe­ tünk meg az elért egyébként vitathatat­ lan sikereinkkel. Hiszen feladataink egyre csak szaporodnak, így semmikép­ pen sem engedhetjük meg magunknak, hogy felelősségtudatunk csökkenjen. kát, amit a választás lebonyolítása kapcsán ki­ fejtettek. Karunk fent nevezett polgárai min­ den esetben, Írásban jeleztek - minden megal­ kuvás és részrehajlás nélkül - a kampánycsend megtörését, a Kar/Egyctcm nevével és címeré­ vel történő folyamatos visszaé-lést. Karunk élő katolikus-keresztény szellemiségét sem­ mibe vevő kampánytevékenységet. Köszönöm! Teleki László �GÓLYABÁL Kyra November 19-én került megrendezésre (idén második alkalommal) egyete­ münk hagyományos gólyabálja a BM Duna Palota falain belül, amely a rész­ vételt tekintve rekordot döntött. Több mint négyszáz pázmányos és vendég szórakozott aznap éjjel az impozáns fa­ lak közt, amelyek rendkívül egyszerű­ en, de elegánsan voltak díszítve. A bál ténylegesen nyolc óra után vette kezde­ tét a nyitóbeszéddel és az elmaradhatat­ lan nyitótánccal. - A tánc betanításáért külön köszönet Littner Anitának! - Ezt követően a kétfogásos vacsora követke­ zett, ami némelyek számára kissé kevés­ nek bizonyult (főként az uraknak), de az adag mennyiségénél sokkal nagyobb feltűnést keltett a meglepett arcok tö­ mege a zöld tésztaköret láttán. Persze az első falatok után mindenki rájött, hogy semmi baj nincs az étellel, sőt a séfnek se kell fejét venni, mivel a színe ellenére rendkívül finomnak bizonyult. A kez­ deti izgalmak után, már mindenki nyu­ godtan szórakozhatott, beszélgethetett, táncolhatott, persze csak a jó ízlés hatá­ rain belül. Az est hátralevő részében a bulizásé és a zenéé volt a főszerep, a vacsorához a MADE IN zenekar dallamai szolgáltatták az alaphangula­ tot. Mindenki örömére Bállá Katalint is hallhattuk énekelni, aki a Macskák c. musicalből adott elő egy részletet. Az est további részében Várkonyí Attila (közismertebb nevén DJ Dominique) és Kiki szolgáltatta a zenét. Azt hiszem, nyugodt lélekkel mondhatom, hogy egy emlékezetes estével gazdagodtak mindazok, akik tiszteletüket tették a rendezvényen. Mivel számomra ez volt az első alka­ lom, hogy részt vehettem a pázmányos gólyabálon, természetesen kicsit más­ képp szemléltem a dolgokat. Rendkívül megnyerte tetszésem a helyszín, hiszen egyáltalán nem volt hivalkodó, túldíszí­ tett, de mégis igazi ünnepi hangulatot árasztott, és a megterített asztalok körül elsuhanó báli ruhás hölgyek a régi ko­ rok hangulatát idézték fel bennem. Sen­ ki nem számított kirívónak (sem jó, sem rossz értelemben), de bátran állít­ hatom, hogy mindenki rendkívül ele­ gánsan és alkalomhoz illően jelent meg. Bár a felsőbb évesek véleménye szerint sosem volt ennyire alkalmi és csinos a lányok öltözéke. Úgy tűnik, ebben a tekintetben is más volt az idei bál, mint az előzőek. Bár az este számomra mun­ kát is jelentett, hisz a szervezési felada­ tok során elkelt a segítség, nagyon jól éreztem magam. Többhetes munkát, elő­ készítést, telefonálgatást követően öröm volt szemlélni a „bulizó” ifjúságot magam körül. Azt hiszem, egy negatívumát azonban meg kell említeni az estének. Sajnos ta­ gadhatatlan, hogy az új Hallgatói Ön­ kormányzat megválasztása körüli herce-hurca rányomta bélyegét mindenki hangulatára, és előfordulhat, hogy né­ hány dolog nem úgy sikerült, ahogy sze­ rettük volna. De nehezebb helytállni ellenszélben, ahogy mondani szokás, és sajnos, ez esetben a szervezés helyett a „hadakozás” kötötte le a csapat egy ré­ szének energiáját. Am ennek ellenére, úgy gondolom, tisztességgel teljesítet­ tük feladatainkat, és jó szájízzel távo­ zott mindenki. Összehasonlításképpen pár szó az ELTE ÁJK/BTK és PePszi (Pedagógia/Pszichológia) kar gólyabáljáról. A gólyabál helyszíne inkább csarnokhoz hasonlított, semmint palotához, és hát Újpest sem a Belváros; de ahogy mon­ dani szokás: „ízlésekről vitatkozni nem lehet”. A belépő 1700 forint volt; ám az 1700 forint nem tartalmazta a vacsorát. A büfében a „fergeteges buli” alatt meg­ éhezett gólyák - és más „buli-arc” em­ berkék - persze komoly pénzekért jól­ lakhattak a gyérnek is alig nevezhető szendvics-választék kínálta étkekből. A nyitótáncként keringőt táncoltak; meg volt valami hastánc-féleség. A 3 kar 3 HŐK elnöke pedig: beszédet mondott. És eljött Roy & Ádám! Aztán konzerv zene - hajnalig... De mint mondtam: „ízlésekről vitatkozni nem lehet”! 10. ��Gólyabál király- és királynőválasztás 2005 LK PA: Természetesen nagyon jó, és köszönöm mindenkinek, aki rám adta a voksát! ZL: Én egy kicsit meglepődtem az egészen, de persze nagyon örültem, és én is szeretném megköszönni a szavaza­ tokat! Most arra kérlek benneteket, hogy mutatkozzatok be pár szóban olvasóinknak, hogy közelebbről megismerjenek Titeket, akik egy évig fogjátok a gólya királyi és királynői címet viselni! PA: Nyíregyházán születtem, és az Az idei gólyabál király- és ki­ rálynőválasztás győztesei: Panyik Anita és Ziegler László. Az alábbi­ akban egy velük készített riportot olvashattok. Hogy tetszett a gólyabál? Panyik Anita: Nagyon szép volt és jól szervezett. Már a tavalyi gólyabálon is volt szerencsém részt venni, de a mostani volt a legszebb. A táncosok palotása pedig egyszerűen óriási volt. ZkgLr László: Én is teljes mértékben elégedett voltam a rendezvénnyel. A Duna palotánál jobb helyválasztást el sem tudtam volna képzelni. Hogy készültetek a bálra ill. a király- és királynőválasztásra? PA: Izgatottan vártam az estét. Már a tavalyi gólyabál is annyira elbűvölő volt, hogy tulajdonképpen, azóta készültem, legalábbis lélekben, az eseményre. ZL: Én is nagyon izgultam, de én inkább a palotás miatt, hogy jól sikerül­ jön. Hála Littner Anita tanárnőnek, semmi probléma nem volt! Milyen érzés volt, hogy annyi szavazatot kaptatok? 12. ottani Kölcsey Gimnáziumban érettségiztem. Több mint 10 éve táncolok; a hobbim tehát a tánc. Azért jöttem a Pázmányra, mert megérintett az iskola katolikus szellemisége. Úgy érzem, jó választás volt, mert igazán sok barátra találtam itt, és egy jó, valóban összetartó közösség része lehetek. Imádom a bulikat és az érdekes programokat; mint amilyen például a DIÁKEXPÓ volt. ZL: Budapesten születtem, és a Németh László Gimnáziumban érettségiztem két éve, majd felvételiztem a Pázmányra. Az eredményes felvételi után halasztottam egy évet, és cserediákként még egy sikeres érettségit tettem az Egyesült Államokban. Amit a legjobban szeretek itt az egyetemen, az a pezsgő diákélet: bulik a Livingben, kulturális programok, amik közül a kedvencemet, a Pázmány Szalont emelném ki. Éppen ezért kaptam kedvet arra, hogy egyetemi életünk alkotó részese legyek. Kis csapatommal február 22-én tartjuk majd a Pázmány Péter Kulturális Klub első műsorát, olyan impozáns vendégekkel, mint Ruszthi Hunor, Újlaki Tamás és Erdődy János tanár urak. Mindenkit szeretettel várunk! �Az elesettek szolgálatában Lukács Tamás Ilyenkor, karácsony előtt, talán, kicsit jobban észrevesszük má­ sok problémáit is. Az emberek nagy részében megvan az ada­ kozási bajiam, és szerencsére megvannak azok a civil szerve­ zetek is, akik ezeket az adomá­ nyokat összegyűjtik, és ott oszt­ ják el, ahol arra a leginkább szükség van. A Magyar Ökume­ nikus Segélyszervezet is ezt te­ szi, amelynek kommunikációs osztályvezetőjével, Fekete Dáni­ ellel beszélgettem. Mondj néhány szót a szervezet­ ről! A Magyar Ökumenikus Segélyszer­ vezetet 1991-ben a Református, az Evangélikus és kisebb Ortodox egy­ házak alapították azzal a céllal, hogy az egyház kinyújtott karjaként segít­ senek humanitárius katasztrófák helyszínén és a magyarországi szociá­ lis gondok enyhítésében. A szervezet 3 fővel kezdte meg működését, de mára már több mint 100 állandó munkatárs dolgozik nálunk. Az egyházak a közgyűlés tagjai, a napi munkába egyáltalán nem szól­ nak bele, csak szervezeti kérdésekben van döntési joguk. A segélyszervezet kiemelten közhasznú egyesületként működik, amelynek tagjai felekezeti hovatartozásra tekintet nélkül közösen dolgoznak céljaink eléré­ sében. Milyen forrásokból gazdálkod­ tok? Egyrészről az alapot a különböző normatívák adják, amelyeket az in­ tézmények fenntartásáért kapunk; ezek kiegészülnek adományokkal és a pályázatokból befolyó összegekkel. A pénzekből több mint 30 különböző­ féle szolgáltatást nyújtunk, valamint intézményeket tartunk fenn. Például: családok átmeneti otthonát, családse­ gítő szolgáltatást, szenvedélybetegek­ nek segítő intézményeket működ­ tetünk; elsősorban az ország keleti felében. (Debrecen, Szolnok, Mis­ kolc stb.) Külön kiemelendő az Olaszliszkán és környékén működő re­ gionális romaprogramunk, amely egy hosszabb távú kulturális és neve­ lési segítségnyújtást jelent a hátrá­ nyos helyzetű, elsősorban roma szár­ mazású, gyermekeknek. Hogyan kerültél a szervezethez? A 2000-es tiszai árvíz során felkértek, hogy készítsek fényképeket a kataszt­ rófa helyszínén, és így kerültem kap­ csolatba a segélyszervezettel. Eleinte csak részmunkaidőben dolgoztam a kommunikációs osztályon, mára már főállásban az osztály vezetője­ ként tevékenykedem. A PR elsősorban az adománygyűjtést szolgálja. Kb. 40000 fős állandó ado­ mányozói körünk van. Nagyon fon­ tos, hogy a minket támogató szerve­ zetek és magánszemélyek tájékozta­ tást kapjanak arról, hogy adományai­ kat milyen célra, és hogyan használ­ juk fel. Az állandó adományozókon felül adománygyűjtő kampányokkal pró­ báljuk megteremteni az anyagi forrásokat munkánkhoz. Ezek min­ dig meghatározott célt szolgálnak, jelenleg például az Adventi kampány fut, amely már 10 éve, minden de­ cemberben próbálja kicsit ráirányí­ tani az emberek figyelmét arra, hogy ilyenkor, karácsony előtt gondolja­ nak kicsit az elesettebb embertársaik­ ra is. Idén a hátrányos helyzetű csalá­ dok és gyermekek részére gyűjtünk. A kommunikációs osztály feladata még a weblap (www.segelyszervezet.hu) és a kiadványok megtervezése. Ezen kiadványainkkal elsősorban a hazai és a nemzetközi társadalmi problémákra való figyelemfelhívás a cél (háborúk, természeti katasztró­ fák, éhezés stb.). Magyarországon még gyerekcipőben járnak a hasonló mozgalmak, de azért ide is eljutnak az olyan megmozdulások visszhang­ jai, mint például a LIVE AID. Nemrég voltam egy három napos továbbképzésen a Dán Church Aidnél, és meglepődve tapasztaltam, hogy ott a szervezet kb. 100 tagjából 40 foglalkozik a kommunikációval. Külföldöm milyen tevékenysé­ get végeztek? Elsődleges egy gyors segítségnyújtás természeti katasztrófák és háborúk helyszínén. Ilyenkor azonnal kell az alapvető szükségletekkel ellátni az embereket. Aztán ez átalakul egy hosszabb távú fejlesztési programmá. Jó példa erre Afganisztán, ahol 2001 óta vagyunk jelen. Azóta 10 iskolát és 2 egészségügyi központot építettünk fel és működtetünk. A régi rend­ szerben a lányok nem járhattak isko­ lába, így a tálibok hatalmának meg­ döntése után közel megduplázódott a diákok száma, de alig voltak isko­ lák. Ezek az intézmények a munka­ társaink irányítása mellett helyi em­ bereket foglalkoztatnak. Szorosan együttműködünk az ENSZ-szel. A Work fór Food prog­ ramban részt veszünk, amelynek lé­ nyege, hogy a rászoruló a munkájáért cserébe élelmet kap; ez által nem úgy élik meg, hogy csak segélyt kapnak, hanem hasznosnak érzik magukat. 13. �Az elesettek szolgálatában Lukács Tamás Mennyire lehet az embereket rá­ venni itthon az adakozásra? Magyarország a fejlett országok közé tartozik világviszonylatban, ezért fontos, hogy támogassuk a nálunk elesettebbeket. Meg kell győznünk a társadalmat a tudatos szerepválla­ lásról. Tőlünk nyugatra ez a folyamat már a 70-es években lejátszódott. A szökőárral kapcsolatos gyűjtés víz­ választó volt itthon. Előtte ilyen mé­ retű összefogás és szolidaritás nem volt tapasztalható. Fontos, hogy a fiatal korosztályt is megszólítsuk. A szökőár áldozatai­ nak az iskolákban is szerveztünk gyűjtést és meglepően pozitív volt a visszhang. Nem az adományozott összeg nagysága volt a lényeg, hanem a diákok bevonása. Most nyáron hatalmas árviz pusztított Székelyföldön. Ott hogyan segítettetek a rászoru­ lóknak? Székelyföldön az árvíz után 5 tele­ pülésen segítünk a helyreállításba. 14. (Hodgya, Farcád, Bikafalva, Siménfalva, Székelyudvarhely.) Siménfalván 12 családnak építjük fel a há­ zát még a tél beállta előtt. Ezen kívül 50 millió forintos keretből létrehoz­ tunk egy bón-rendszert. Ennek lényege, hogy az emberek a károsodás mértékétől függően 125000 Ft és 200000 Ft értékű utalványokat kap­ nak, amelyeket a helyi üzletekben ar­ ra válthatnak be, amire a leginkább szükségük van, legyen az élelmiszer, építőanyag, vagy akár műszaki cikk. A boltoknak mi fizetünk, és a fel­ használást ellenőrizzük. Magyarországon melyek a fő tennivalóitok? Mint már említettem nagyon sok­ irányú tevékenységet végzünk itthon is. Most az adventi kampány mellett elsősorban a hajléktalanokra kell jobban odafigyelni. Működtetünk éjszakai szállásokat és nappali melegedőket is. A hajléktalan prob­ lémát ezzel nem oldjuk meg, hiszen ez nagyon komplex dolog. Minden hajléktalan sorsa más és más és más­ hogy kell hozzájuk állni. A fedél­ adással csak enyhíteni tudunk a gon­ dokon, de a megoldás jórészt a saját kezükben is van. Mennyire nehéz feldolgozni a katasztrófák, háborúk helyszí­ nén az elesett emberek kiszol­ gáltatottságának látványát? Egy idő után az ember azt érzi, hogy kezd hozzászokni, de mindig jönnek olyan helyzetek, amit nehéz fel­ dolgozni. Aztán jönnek pillanatok, amikor azt látjuk, hogy volt értelme a munkánknak, és ezek erőt adnak. El­ mehetnék nagy cégek marketingosz­ tályára, de a mosópor eladása nem tudna ennyire érdekelni. Adventi készülődés Fügefa módra Az ünnepekre való közös és közösségi, igazi készülődés gyakran hiányzik életünkből. A mai individualista világ nem hagy számunk­ ra sem időt, sem energiát arra, hogy az ünne­ pek valódi arcát meglássuk, - csak rohanunk, ajándékokat hajszolunk, nagytakarítást ren­ dezünk, sütünk-főzünk, a teljesítmény-ver­ seny csapdájába kerülünk, és mire eljön a Szenteste, addigra fáradtan rogyunk a Kará­ csonyfa tövéhez. Mi végre is ez a nagy sietség? Elhatároztuk hát, hogy ez idén másképp lesz. Ügy döntöttünk, hogy még az első ad­ venti vasárnap előtti egyik Füge estén közö­ sen adventi koszorúkészítésbe kezdünk. Nem is kellett több, - mindenki, aki eljött, lelkesen támogatta tervünket, és egy-egy örökzöld ág­ gal, apró termésekkel, ollóval, dróttal, és ami a legfontosabb, segítő kezekkel és tiszta szív­ vel látott hozzá a barkácsoláshoz. Igazán szép koszorúk születtek. Olyanok, amelyek emlé­ keztetnek minket arra, hogy valójában mit is jelent Advent. Várakozást, amelyben Isten el­ küldi hozzánk gyermekét, hogy reményt és értelmet adjon egész életünknek. Jó érzés volt megtapasztalni, hogy együtt még örömtelibb lehet az adventi várakozás, együtt még jobb készülődni és létrehozni valamit, valami ér­ tékeset (jelen esetben a koszorúkat), ami túl­ mutat a körülöttünk lévő világ rohanó hét­ köznapjain. Egymás után meggyújtva a ko­ szorú négy gyertyáját, - emlékezhetünk arra, hogy nem vagyunk egyedül ebben a várako­ zásban, és egyre közelebb lehet szivünkhöz is, - az Ünnep. Ahogy a Költő Írja versében: lel­ künket-akárcsak az ünneplő ruhánkat-gon­ dosan őrizzük meg, hogy tiszta legyen az ün­ nepekre. Gonda Adrienn �A Pázmány szalon Szilasi Alex A Pázmány Szalon első és nyugodtan mondhatom, hagyományteremtő estéjét hosszas előkészületek, éjszakába nyúló eszmecserék, több órás telefonok előzték meg. Valahogy úgy kezdődött, hogy Dr. Nyéky Boldizsár barátomnak bevallottam: az elkövetkezendő évek­ ben nem tanítok majd zongoristákat. Úgy éreztem, a (nem zenész) közönség nagyobb figyelmet érdemel, mert az utóbbi évtizedben bizony alaposan ma­ gára hagyta őt a művésztársadalom. Orömmel ecseteltem, hogy nem muzsi­ kus hallgatók számára indított szemi­ náriumom mekkora érdeklődést váltott ki az egyik egyetemen. Boldizsárban ekkor fogalmazódott meg egy egyetemi, kulturális rendezvénysorozat gondo­ lata. Megkerestük Horváth Attila egye­ temi docenst, hogy vállalja-e a házigaz­ da szerepét, aki örömünkre azonnal igent mondott. Szívesen emlékszem vissza a témakörök kiválasztása körüli közös eszmefuttatásokra, arra az őszin­ te örömre, ahogy a tematikák kapcsoló­ dási pontjait végül mindig megtaláltuk. A névválasztással igyekeztünk több üzenetet is közvetíteni. A „Pázmány”, elsősorban kiemeli az estek szellemi­ ségét, és hangsúlyozza, hogy kifeje­ zetten az egyetem hallgatói számára jön létre a kezdeményezés. A „Szalon” pe­ dig nem mást, mint a kitűzött célt szim­ bolizálja: szellemi, kulturális fórumot. A híres 19. századi párizsi, bécsi, később pesti szalonok óriási jelentőséggel bír­ tak, gyakorlatilag a kulturális élet leg­ fontosabb eseményei itt zajlottak. Ez a tény, azt hiszem, mindenki számára is­ mert, de a kölcsönhatásokról, következ­ ményekről már kevesebben hallottak. Ezek a rendszeres összejövetelek a mű­ vészek számára kiváló alkalmat biztosí­ tottak szakmai álláspontjuk megvita­ tására, de mindez zyt körben ugyan, de nyilvános fórum keretén belül azaz közönség előtt történt! A szalonok nemcsak kizárólag művészekkel, tudó­ sokkal voltak tele, hanem a minden­ napi élet egyéb területeiről megjelent érdeklődővel. Lehetett akár orvos, ügy­ véd, tanár, akik ugyan nem alkotó­ művészek, de a művész szellemi mun­ kájának megismerése műveltségük el­ mélyítésének elengedhetetlen része volt. Életre szóló barátságok köttettek ezeken az estéken, ahol a közvetlen han­ gulat szinte kínálta, hogy a művészek megnyíljanak és beavassák a kíváncsi­ akat a művészetek rejtelmeibe, miköz­ ben a „hétköznapi” emberek joggal érezhették, hogy néhány pillanatra ma­ guk is művésszé váltak. Higgyétek el, a mester, az alkotó ars poeticája lényegét természetes, hogy elsősorban a szakmá­ val igyekszik elfogadtatni, mégis az iga­ zi kihívás számára a nem szakmabeli, a „normális”, az „élő” ember megszólítá­ sa. A szalonok alkalmával, ahogy ezt Hugó, Heine, Chopin, Liszt is tették, közvetlen módon értekezhettek a ven­ dégekkel, azaz a befogadó közönséggel. Nem csoda, hogy az egykori koncert­ látogató, (mai, rettenetes szóval élve: „kultúrafogyasztó”), komoly tájéko­ zottsággal rendelkezett, mivel a szak­ mai információkat egyenesen a művész­ től szerezhette be. A Pázmány Szalon ami tudomásom szerint egyedülálló az egyetemek között túl van másfél év alatt a tizedik alkal­ mon és felsorolni is nehéz, hány téma­ kört érintettünk, illetve hány helyszínt. A dísztermen kívül például jártunk a Művészetek Palotájában, a Magyar Tu­ dományos Akadémián. Volt szó a zon­ goristák „arany” korszakáról, azaz 15. �A Pázmány szalon Szilasi Alex Lisztről, Chopinről, Schumannról, vendégművészekkel, Pitti Katalinnal és Gulyás Dénessel bemutathattuk az opera világát, a SZOFI egyetemi szín­ társulat egy nem mindennapi formá­ ciót jelenített meg a zene és irodalom fejezeten belül, vendégünk volt a Pro Facultate (kari) Napi szalonban Ester­ házy Péter, de született egy festmény is Udvarhelyi Zsuzsanna ecsetjéből a szalon alatt, és önálló verseket is hall­ hattunk. Ez különösen nagy öröm szá­ momra. A jó hangulat, a baráti közeg inspirálólag hat a közönségre, a hall­ gatókra, így bizton állíthatom, hogy a Pázmány Szalon tehetségkutató tevé­ kenységet is folytat, és izgalommal vá­ rom az újabb alkotásokat! Külön köszönettel tartozom Dékán Úr­ nak, mint a szalon egyik törzslátogató­ jának, és az egyetem tanárainak, tanár­ segédeinek, hogy rendszeresen megtisz­ telnek bennünket és a hallgatókat jelenlétükkel! Köszönöm azt az önzetlen adományt, amellyel Dr. Vókó György lehetővé tette, hogy a Szalon vendége lehetett Pitti Katalin és Gulyás 16. Dénes operaénekesek, Maka Bernadett hallgatónak, hogy az idei évadban édes­ apja, Maka Ferenc gyöngyöspatai pin­ cészetéből ilyen kiváló borokkal fogad­ hattuk a Szalon vendégeit, barátomnak, Boldizsárnak, hogy másfél éve felkutatott és rendelkezésünkre bocsá­ tott egy zongorát, ami nélkül a Szalon el sem indulhatott volna, és a Hallgatói Önkormányzatnak, ahogy az esteket előkészítették, megszervezték. A közeljövőben is szeretnék új témákat behozni, mint például a 2006-os Mozart és Bartók évet, és tervezzük újabb helyszínek bemutatását is. A programokat most fektetjük végleges formába; és hamarosan minden érdek­ lődőt tájékoztatunk. Áldott és szeretettel teljes Karácsonyt és Újévet kívánok a Szalon látogatóinak és leendő vendégeinek, megköszönve, hogy magam is egy ilyen szellemi kö­ zegben, pázmányosok között lehetek. Névjegy: Szilasi Alex; zongoraművész. (Forrás: http://www.fidelio.hu/nevjegy.asp?id= 901&p-8&cat=ea.) 1968-ban született az olaszországi Parmaban. Zenei tanulmányait a budapesti Bartók Béla Konzervatórium után a Liszt Ferenc Zeneakadémián folytatta, ahol tanárai Rados Ferenc, Falvai Sándor és Sólymos Péter voltak. Zongoramúvészi diplomáját 1993-ban szerezte. Első fellépése 1977-ben volt, miután megnyerte az országos zeneiskolai versenyt. Későbbi koncertjeinek színhelyei Ausztria, Németország, Svájc, Franciaország, Olaszország, Törökország, Anglia, Oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok voltak. 1991-ben megkapta a „Magyar Rádió szólistája” címet, 1994ben elnyerte az olaszországi GIA ösztöndíjat, 1995-ben, Milánóban Kawai-díjjal tűntették ki, 2005-ben pedig megkapta a Kölcsey-díjat. 1993 óta tanít, számos mesterkurzust tart magyarországi és külföldi felsőoktatási intézményekben. 1996 és 1999 között Dél-Koreában a Taegu Egyetem tanszékvezető professzora volt. Rendszeres résztvevője nemzetközi zenei fesztiváloknak. 2001 óta a franciaországi Edition Fuzeau XIX. századi zongoraműveket megjelentető sorozatának megbízott igazgatója és �SZESZ Dobos Péter és Tóth Máté Újra itt van, újra itt van, újra itt van a nagy csapat!... Hála HOKünknek és tagjainak, a SZOFI Egyetemi Színtársulat im-máron állandó jelleggel szórhatja a kultúra magvait az ítélet hasáb­ jain. 2003 őszén, ahogy a csoport megala­ kult, még sok minden bizonytalan volt, és az elképzeléseinken, no meg a kölcsö­ nös szimpátián kívül nem sok minden­ be kapaszkodhattunk bele. Az elmúlt fél évben viszont a társulat az egyik leg­ aktívabb és legeredményesebb idősza­ kát zárhatja le. Jelzi ezt a Kari rendez­ vények sora, az évnyitó, az október 6-Í és 23-i megemlékezés, ahol a társulat tagjai szavaltak. Ott volt aztán az októ­ ber 19-i Pázmány Szalon, amelyben Schumann zaklatott életéből láthatott a közönség kis jeleneteket Szilasi Alex zongoraművész és a színjátszó három tagjának előadásában. Az elmúlt fél évnek a legnagyobb ese­ ménye a színjátszó életében az október 25-i előadás, a Pablito nővérei volt. (Nicola Manzari: Pablito nővé­ rei, 1965). Hoszszú hónapok munkájának eredménye volt ez a szép este a Díszteremben; hosszú hónapo­ ké, melyek bi­ zony nem voltak mindig feszült­ ségtől mentesek. Az előadás nem csak időpont­ jában illeszke­ dett a Karunk 10 éves fennállását ünneplő eseményekhez, hanem témáját tekintve is. A darab ugyanis a spanyol polgárháború utolsó napjaiban játszó­ dik, egy cordovai apácazárdában; és olyan gondolatokat ébreszt a nézőkben, amely így október végén saját történel­ münket tekintve különösen aktuális. Mi a fontosabb: az eszmék, vagy az emberi élet? A harcok már véget értek, amikor a nővérek válaszút elé érkeznek - kiadják-e a kapujuk előtt meggyilkolt köztársasági, Pablito iratait, vagy tart­ sák meg és magukra vegyék vele bukását is. Pablito költő volt. Sőt, annál is több: ember. A háborútól eddig sikeresen tar­ totta magát távol a rend, de most nincs tovább. Nicola Manzari egy olasz drámaíró, forgatókönyvíró és filmrendező volt, aki 1908-ban született Bariban és 1991ben halt meg Rómában. A Különös tár­ gyalás, A rabszolgakereskedő és A TABU mellett a Pablito nővérei (eredeti címén: Salud) a legismertebb drámája, amellyel 1965-ben megnyerte az Olasz Drámaírók Szövetségének nagydíját. Mint ahogy már írtuk az ítéletben, a SZESZ céljául tűzte ki olyan magyar és külföldi darabok színre állítását, ame­ lyeket a közönség csak ritkán, vagy egyáltalán nem láthat azok kortárs volta miatt, avagy mert szerzőjük élet­ művében háttérbe szorultak. Előadás már csak a következő félévben lesz. Mint minden félévben, februárban is tagfelvételt hirdetünk; hiszen szeret­ nénk, ha a kezdeményezésünk hosszú évekig működhetne az egyetem falain belül. Várunk minden érdeklődőt, aki kedvet érez a színjátszáshoz; és búcsú­ zunk azoktól a társainktól, akik már befejezik az egyetemet, és a következő félévben már nem lesznek velünk. 17. �Ködbeborult jogunk, avagy "Minden nemzetnek olyan joga van, amilyent megérdemel" Thaly Krisztián Florentin Már az egyiptomiak is írtak arról, hogy világunkat nem látjuk tisztán. A valósá­ got, amelyet annak hiszünk, Ízisz-Icple takarja. Jól példázza ezt a Platón-ftle barlanghasonlat is; a barlang falán tűz fényében tükröződő, megvillanó ár­ nyék alakok. Látjuk az árnyakat, de tud­ juk, az nem a valóság csak egy optikai nézet, egy pillanatnyi benyomás, szub­ jektív leképeződés. A Közép-Amerikai maya civilizáció (Kr.e. 2600- Kr.u. 909) szintén felismerte ezt a különbséget és igyekeztek is megtisztítani a látásukat Maya fátylától. Erre a különbségtételre pedig még a hyperfejlett mai korban sem vagyunk képesek. Érdemes lenne példát venni ezektől az ősi civilizációk­ tól, módszereiken keresztül megtisztí­ tani világunkat, jogunkat, jogrendsze­ rünket, a világpolitikát, a szemünket el­ homályosító sűrű ködfelhőtől. Az ősemberek úgy gondolták, ha el­ játszanak egy-egy vadászjelenetet a bar­ langban vagy annak falán, az majd a va­ lóságban is úgy történik majd. Ha jól megnézzük, mi sem esünk olyan meszszire ezektől az ősemberektől, megal­ kotjuk a magunk kis szabályait, szabály­ rendszereit, és kényszerképzeteket állí­ tunk fel, mint a barlanglakok. Ha pedig a vadászat nem úgy sül el, ahogy szeret­ nénk, létrehozzuk a kivételszabályt vagy, újat alkotunk a régi helyett. Rákényszerítünk világunkra törvényeket, törvénykönyveket; azokat alkalmaz­ zuk. A valóság azonban nem felel meg ennek a papír-juriszprudenciának. A jog, az nem egy tárgyiasult életidegen dolog! Mi formáljuk, alakítjuk akara­ tunk által. Elfogadhatjuk, hogy vannak esetek, amelyeknek nincsen megoldása a jog­ ban, muszáj hozzájuk konstruálni egyegy jogi konstrukciót, hogy a hiányos­ ságokat pótoljuk. Ezek akkor jók, ha a következményei olyanok, hogy akarjuk őket, azonban csínján kell bánni ezek­ kel a csinálmányoW^- (nem túl gentle­ man dolog, pl. mindig az elévülésre hi­ vatkozni (alább említem), vagy akár fik­ cióval pótolni az ürességet akkor, ami­ kor szintén nem az általános prototí­ pus (ami egyértelmű a normák tükré­ 18. ben) esete valósul meg). A célnak, nem egy tákolmány jog létrehozásában kell állnia, hanem abban, hogy természetes fogalmi mechanizmusokkal próbáljuk kiterjeszteni a törvény értelmét! Egy megoldási eset lehetne a metaforák használata. Ahol pedig homályosnak tűnhetnek e metaforák, és kárt okozná­ nak a jogban, ott fordítsuk meg ezek erejét, mert metaforákkal alkothatunk is! A metaforák érvényessége a valóság­ ban való megélésük, használatuk függ­ vénye lehet. Es ez az a pont, ahol elbu­ kik, és csúfosan megszégyenül a materi­ alizmus, a gondolat teremtő ereje pedig fényes győzelmét ünnepli! A gondolat teremt! Ez az akarat, amely ezt létreho­ zta, és amely a pozitív következmények­ re vonatkozott meghatározza a legyen világát, kulcsfontosságú abban, hogy ne a törvényekhez igazítsuk az eseteket, hanem az esetekhez igazítsuk a törvé­ nyeket. A tételes dogmákban óriási ve­ szély lapul (mégha, szükség is van rájuk, hiszen az alapesetekre kiválóan lehet al­ kalmazni őket) - ami magja lehet egy ha­ mis jogképzet kialakításának, igazság­ talan ítéletek meghozatalának. Hiszen tudjuk, hová jutunk, ha minden egyes esetben ragaszkodunk a törvény betű­ jéhez: „Summum ius, summa inuria!” A jogtudomány és a törvények viszo­ nyának meg kell változnia, mivel az élet gyakorlata egészen más, mint az arról leképzett törvény-árnyékok. A hazai jogtudomány mindenféle csűrés-csavarásra kész, csakhogy megfeleljen a kis kialakított árnyékvilágának, például az igazságtételi törvények, sortűzperek kapcsán, ha az Alkotmánybíróság kije­ lenti, hogy a visszaható hatályú törvény alkotmányellenes (pedig ez csak egysze­ rű társadalomtechnikai szabály), a bűnözők megússzák, mert már elévült a bűncselekményük, miközben mi arról vitázunk, hogy a Genfi Egyezmény al­ kalmazható-e, vagy sem. November 4. után biztosan, hiszen a diktatúra kül­ földi fegyveres erőt vett igénybe az or­ szág lakossága ellen, előtte a nem nem­ zetközi fegyveres összeütközés, háborús helyzet az, ami megállapítható. Azok a gazemberek, akik a „parancsra tettem”, lövettem a népbe - köntösébe burkolóz­ nak sanctiót érdemelnek, hiszen nyil­ vánvaló emberi normákat sértettek meg, igazságtalan törvénynek pedig nem kell engedelmeskedni (ez még egy­ szerű jogérzettel is megállapítható)... Egy biztos, hogy az a nép, amelyikben nincs stratégiai célérzet, összetartozás csak a törvénykönyvek felett veszekszik, az nem alkalmas a túlélésre! Játék­ szerévé válik a fújdogáló szélnek. (...) A homályt persze nemcsak a jogtudo­ mányban érzem, mindenütt ott van: a vallásban, történelemben, politikában, és e kapcsolatok összefüggésében. Nem vagyunk képesek kilépni saját kis para­ digmáinkból, (...) hamis rendszereink foglyai vagyunk. Mert valójában nem rendszer keresésre van szükség, (jog­ pozitivizmus - természet jog, kommu­ nizmus - demokrácia, kereszténység buddhizmus) hanem a rendszerek egy­ séges perspektívájában való látásmódra (amelyben így kiszűrhetjük az egyes hi­ bákat, érvényre juttathatjuk a külön­ böző előnyöket)! Ez az, amit én igazi „mentalité juridique”-nek jogi gondol­ kodásmódnak, helyes életszemléletnek tartok! Rendszerváltás csakis paradig­ maváltással történhet - és ha már vál­ tunk, ne legyen beszűkült! Mit látunk ma? Ugyanazt demokrácia álruhában, mint a kommunizmusban, csak most jobban kirabolnak, most nagyobb az államadósság. A vezető rétegek nem vál­ toztak, sem személyükben, sem szemlé­ letükben, ha pedig változtak szemé­ lyükben, akkor az utódok „a dinoszau­ ruszok tojásaiból keltek ki” - azok pedig igencsak hasonlítanak dinoszaurusz őseikre megspékelve a liberális pénz­ szellemmel. Végezetül Rudolf von Jhering, híres magánjogász idézetével szeretnék búcsúzni: ”... aki megszokta, hogy a jogügyekben csak az anyagi érdek mérőbotja szerint cselekszik: hogyan várhatnók az ilyentől, hogy más mértéket használjon, akkor amidőn a nemzet joga és becsülete a kérdés?” - vér nem válik vízzé. Hamis világunk hamis embereivé válunk, egy hamis történelemben. Tegyünk érte, hogy (...) ne a hamisság győzedelmeskedjen! �A tavaszi Polgári jogi - Kereskedelmi jogi záróvizsgák értékelése: Prof. Dr. Jobbágyi Gábor A záróvizsgák színvonala a korábbi évekhez képest javult; az eredmények jobbak lettek. A ténylegesen vizsgáját megkezdő kb. 450 hallgató 2/3-a vizsgá­ ját jó színvonalon (5, 4, 3) teljesítette. Ez javulás a korábbi évekhez képest. Eredmények: 114 db jeles (5); 102 db jó (4); 67 db közepes (3); 74 db elégséges (2) és 156 db elégtelen (1) (ebből visszaadta a tételt 46 fő). Vizsgára beje­ lentkezett: 608 fő; vizsgázott: 513 fő; nem jelent meg: 95 fő. Rendkívül magas viszont a vizsgára be­ jelentkezett, de meg nem jelenők, illetve a tételt visszaadok száma (összesen 141 fő; kb. 25%). Ezen hallgatók nem kis része általában a korábbi években szer­ zett abszolutóriumot, és maguk is úgy értékelik, hogy felkészültségük gyenge a záróvizsgára. A vizsgát megkezdő, és elégtelenre vizsgázó hallgatók kb. 50%-a is ehhez a körhöz tartozik, tudásuk na­ gyon gyenge volt. Összességében az eredményekből látha­ tó, hogy a követelmények teljesíthető­ ek, és azt a hallgatók nagy többsége si­ kerrel is teljesíti. Az egyes bizottságok eredményei kö­ zött a vizsgáztatás során lényeges eltéré­ sek nem voltak. A vizsgán meg nem jelenő, illetve tételt visszaadó, vagy nagyon gyenge teljesít­ ményt nyújtó hallgatóknak szeretnék ezúton néhány tanácsot adni: • A nem megfelelő felkészülés oka véle­ ményem szerint nagyrészt abban ke­ resendő, hogy sokan mások által elő­ re elkészített kivonatokból készül­ nek fel; ez a felkészülési mód biztos sikertelenségre vezet, mivel a tudás­ anyag a hét félév tankönyveinek anyagára épül. Tapasztalat az is, hogy a felkészülés során némely hall­ gató ezeket a sűrítményeket tovább sűríti aláhúzásokkal. Ez a gyakorlat­ ban azt jelenti, hogy egy-egy tételről amiről rendes felkészülés esetén kb. 10 percet lehet beszélni a vizsgán 2-3 mondatot tud elmondani, az is sok­ szor hibás. Vagyis eredményes felkészülés kizárólag a kollok­ viumokhoz felhasznált tan­ könyvekből, jegyzetekből lehet­ séges úgy, hogy a jelölt maga készít ezekből saját magának jegyzetanyagot. • A Polgári jogi - Kereskedelmi jogi vizsga eredményes letételéhez felté­ ve, hogy a jelölt kollokviumait rend­ ben teljesítette minimum 8 hét in­ tenzív tanulás szükséges. A kollok­ viumokra megszerzett tudás nem kis részben a záróvizsgáig elhalványul, ezért úgy kell kezelni az anyagot, mint majdnem teljesen új vizsgafel­ készülés esetén. • Visszatérő problémát jelent, hogy a hallgatók szeretnének „jó” vizsgabi­ zottsághoz kerülni, ezért elég magas azon hallgatóknak a száma, akik megjelennek a vizsga kezdetén, de nem mennek be vizsgázni, várva ar­ ra, hogy a következő időszakban „jó” bizottsághoz kerülnek. Mint koráb­ ban jeleztem, a bizottságok ered­ ményei között ma már nincs lé­ nyeges eltérés. A bizottságokat a vizsga napján sorsolják. A vizsga­ bizottságokban minden esetben sze­ repelnie kell 1 fő minősített oktató­ nak, ez az esetek túlnyomó részében a Tanszék főállású vezető oktatóit jelenti (Dr. Jobbágyi Gábor és Dr. Tattay Levente), kisebb részben a másod állású vezető oktatókat (Dr. Lábady Tamás; Dr. Fazekas Judit és Dr. Miskolczi-Bodnár Péter). A bizottságok másik tagja túlnyomó­ részt a Tanszék más, nem vezető be­ osztású oktatója. Ez a két személy ál­ talában változni szokott az egyes bi­ zottságokon belül, ügyelek arra, hogy általában ne ugyanazok a pá­ rok vizsgáztassanak. Az elnökök fel­ kérésébe a Tanszéknek beleszólása nincs, ezért általában mi is csak a vizsga napján ismerjük meg az elnö­ köket. Meg kell azonban jegyezni, hogy bi­ zottságokon belül a konkrét vizsga­ eredmények kapcsán semmiféle ko­ moly vita, eltérés nem fordul elő. A bizottságokban mindenki egy-egy szavazattal rendelkezik, és a szava­ zatok az esetek 80%-ában egybehang­ zóak (a gyakorlat az, hogy a kérdező oktató általában utoljára szavaz, az elnök döntése alapján), 20%-ban for­ dul elő, hogy eltérés van a szavazatok között (pl. 2 szavazó közepest ad, 1 szavazó jót; ilyenkor többségi szava­ zás dönt). Vagyis az elégtelen értékeléseket - az esetek túlnyomó többségé­ ben - a bizottság egyhangúan hozza meg (ha nem, akkor több­ ségi szavazás dönt). • A vizsgán a hallgatók 3 tételt húznak; a tananyag különböző részeiből. Ki­ alakult gyakorlat az, hogy ha a hall­ gató 1 tétel esetében teljesen tájéko­ zatlan, az eredmény egyértelműen elégtelen. Ellenkező gyakorlat azt eredményezné, hogy a hallga­ tók a felkészülés során az egyik tételcsoportot kihagyhatnák. Ezért a különböző tételek átlagolása csak abban az esetben képzelhető el, ha a hallgató mindegyik tételét lega­ lább elégségesre tudta (tehát 5-5-1 tu­ dás az egyes tételekben elégtelen; 2-34 tudás közepes). Elég sok hallgató­ nál előfordul sajnos, hogy két tétel­ ből elfogadhatóan felelnek, bukásu­ kat az okozza, hogy a harmadik tétel­ ből teljesen tájékozatlanok. Bp. 2005. október 19. 19. �Best of büntetőjog - idézetek Pálinkás Gyuri bácsitól 25. Nem látott a moziban, mert az előtte ülő túl magas volt, 1. Azt nem mondom, hogy állat, mert az állatokat szeretem hát beleszúrt egy kést a nyakába, hogy húzza már össze ma­ (a bűnöző is ember” elvre). gát... 2. Sajnos akkor már halálbüntetés nem volt. 26. Megivott két liter pálinkát, majd némi sört, mert égett a 3. A két borbély egyike egy hentes volt, aki a feleségét 10 dekás gyomra, aztán kiment az utcára, és minden szembejövőt darabokra vágta fel; szerencsére akkor még nem borotvál­ leszúrt. koztam, biztonságban voltam. 27. Amikor az ÁVH hatalomra került, bevezették a menekü­ 4. A humanizmus, nos, azt nem mondom, hogy hasznos... lési kötelezettséget, nehogy egy-két ávóst beleverjenek a 5. A jellempszichopaták általában politikusnak szoktak men­ földbe... ni. 28. Sztálin elvtársnak olyan ötlete támadt, hogy Churchill el­ 6. A pasas agyonverte az élettársát, mert az megitta a pálinkát harapta a szivarját. előle, tehát:jogos védelem volt! 29. Most nem akarok belemenni a jogi és a tényleges coitus 7. A vérnyomásomat a reggeli hírek rendbe hozzák. közti nagy különbségbe! 8. Alkotmányjogász, na, ilyen madár nincs! 30. Habeas Corpus legnagyobb felháborodására a homo­ 9. Kékszakáll, akinek szakálla se volt, kék se volt, felesége se szexuális bűncselekmények nem magán indítványra volt, de homoszexuális volt; jaj, szabad-e ezt kimonda­ hanem közvádra üldözendők! nom, mindjárt jön a Habeas Corpus. 31. A gondos orvosi kezelésnek köszönhetően három hét 10. Nagy hiba volt a szigorítottat megszüntetni! múlva meghal. 11. Érdekes, amíg kormányon volt, addig nem akarta a társa­ 32. Ha valakit bezárnak a nem pottyantós rötyibe, és az a lán­ dalmat megváltoztatni... cot leakasztva, a fogvatartóját azzal megfojtja, jogos véde­ 12. A szocialista büntetőjog; nem tudok semmi jót mondani lem. róla! 13. A tomahawk-bomba is egyfajta szankció a nemzetközi jog­ 33. Az elállásnak véglegesnek kell lennie, nem az, hogy 'A fe­ nébe, ezzel a szarral nem tudtam kinyitni a rácsot, na, nem ban. baj, majd holnap visszajövök1... 14. Verjük a mellünket fél téglával! Csak halkan jegyzem meg, 34. A részességnek - nem a részegségnek (annak sok) - csak két mindig úgy kell verni, hogy előtte párnát teszünk alá... fajtája van... 15. Van, akinek a szüzesség elvesztése jelentős érdeksérelem, 35. A közönséges bűncselekmény nem az, amikor egymással és van, akinek nem az... beszélgetnek a parlamentben. 16. Diplomáciai védettséget élvező megöli a feleségét; a jogos 36. Régebben nemi erőszakot csak nőn követhettek el; azóta védelem az egy más kérdés. már mi is védve vagyunk! 17. Matuska Szilveszter a fronton az első nap idegössze­ 37. Sajátképi és nem sajátképi. Hogy kinek volt sajátképe kita­ omlást kapott, mert rájött, hogy nemcsak ő robbantgatlálni ezt? hat, hanem őrá is lőnek. 38. Józsi bácsi olyan impotens, mint a föld, Naomi Camp­ 18. A szüléssel járó hangulatváltozás indokolttá teheti a cse­ bell, Marilyn Monroe, neki mindegy, de azért próbálko­ csemőgyilkosságot, ezt a hölgyek tudhatják; na, nem ma­ zik, mondván 'ha isten úgy akarja, a kapanyél is elsül'... guk! 39. Pszichikai bűnsegély az, amikor mondom a havernak: 19. Nem tudom, hogyan lehet férfit megerőszakolni... 'Állj, „Igazad van, semmit se ér az életed, akaszd fel magad”, fizi­ vagy lövök?' kai meg, ha hozok neki egy kötelet azzal, hogy „Erre fela­ 20. Alkalmas eszköz volt a pasasnak, aki villanyszerelő volt, a kaszthatod magad, nem szakad le, jó kis magyar termék...” drót, amit bedugott a konnektorba, hogy agyonüsse a fele­ 40. A bűnös közömbösség nem a férfiak impotenciája. ségét vele. Csak nem a két csuklójára tette a két pólust, így 41. Én nem mondtam Józsi bácsinak, hogy akassza fel magát, a módszer volt alkalmatlan, mondtam is az ügyvédnek: csak néztem, mert ilyet még sohasem láttam. 'alkalmas eszköz az, tessék csak kipróbálni...' 42. Amerikában simán kiszabnak 350 évet; nagy ügy, vagy 21. A borsod megyei párttitkár mondta a nagy árvízkor: 'Elv­ túléli, vagy nem! társak, ez a víz major!' 43. Bemegyek egy étterembe, ahol 15 köztisztviselő van, és azt 22. Én áradáskor a fosztogatókra egyszerű büntetést szabnék mondom: “Uraim, maguk piszkos csirkefogók” - meg még ki: a vízből kiálló nyárfákra kötném fel Őket... mindazt, ami ama Kende Péter-könyvben van... 23. Sikerült egy normális elmeszakértői véleményt keríteni; 44. Ittasan ballagok haza, nem gyalog, autóval, ha gyalog mert az első nem volt normális, mármint a vélemény! megyek, abból nem lehet semmi baj, legfeljebb otthon a 24. A jellempszichopaták jellegzetesen hazudozók; az újságí­ feleségemnél! rók között sok van. 20. �Best of büntetőjog - idézetek Pálinkás Gyuri bácsitól 45. Rutinos autós lassít a rendőr előtt, majd hirtelen felgyor­ sít, a rendőr félreugrik, vagy sikerül neki, vagy nem; általá­ ban ilyenkor fürgék szoktak lenni... 46. Ha hazamegyek a kisbaltáért, hogy azzal verjem agyon Józsi bácsit, mert szeretem, mert jól áll a kezemben, akkor az rögtönösség, de ha Mátészalkára megyek baltáért, az már nem. 47. Továbbra sem tudom, hogyan lehet férfiakat megerősza­ kolni, nem elég jó a fantáziám, kéne pornográf filmeket néznem, de nincs erre most időm... 48. Ezen a fajtalanságon mindig röhögök, mert ha van fajta­ lan, biztos van fajos is, de arról sose esik szó. 49. A Legfelsőbb Bíróság itt is belepúzott a nulláslisztbe... 50. Az intellektuális közokirat-hamisítást nem az intellektuá­ lis emberek követik el. 51. Egy ilyen Rousseau-féle... rousseau vagyok tőle! 52. Ezek nem tudják, hogy finnugorok, hogy finnjenek-e vagy ugorjának. 53. A büntetést nem mindig tartják igazságosnak; lásd Árpád, Előd, Ond, Kond és Tas autóbalesetét... 54. Nem szeretem itt a szubjektív-idealista alsó madárfogá­ sokat. 55. Mózes törvényei szerint a házasságtörő asszonyt megkö­ vezték; Magyarországon nem lenne e célra elég kő... 56. Hobbiból szerelem a vízkazánt, és az agyoncsapja az anyó­ somat; ez persze jogos védelem volt. 57. Volt egy fogorvos, aki már harmadjára került elém tiltott abortusz miatt, mondtam neki: „Doktor úr, maga to­ pográfiai tévedésben van, a maga jogosítványa fentre szól, nem lentre...” 58. C. Darwin elméletét úgy lehet egyszerűen magyarul meg­ fogalmazni, hogy az erősebb kutya él szexuális életet. 59. A katonai tanács elnöke mondta nekem: „Jegyezd meg fiam, semmit sem ér a harag hatalom nélkül!” 60. Az ellenséggel való érintkezés nem szexuálisan értendő; még ha ez is gyengítheti az erejét. 61. Élve eltemették a lovával együtt, mellékbüntetésként a fe­ leségét is odatemették, hogy ott se legyen nyugta! 62. Ha ma egy lopásért kézlevágás járna, Magyarország tele lenne félkezű emberekkel. 63. Kádár elvtársnak nem jutott idő a Tripartium olvasására, mert a Tőkét kellett forgatnia, igaz, nem a sajátját, hanem a Marxét... (idegen seregek behívása) 64. Béla bátyám, mármint a Kunék olyan dolgokat csináltak, hogy Beccaria pörgött a sírjában! 65. Józsi bácsi fekete ruhában, fekete sapkában aludt az úton egy gödörben, keresztülment rajta egy teherautó, a sofőr csak azt érezte, hogy zökken kettőt, kiszállt, megnézte, Józsi bácsi agyvelejének fele a sapkában volt, a másik fele meg a betonba passzírozva. 66. A klinikai halál esetén nem lehet szervet kivenni, mert Józsi magához tér, és kérdi: „Hol az egyik vesém, nekem kettő volt...” 67. Az aktív eutanázia a beteg kérésére megy, nem azért, mert Józsi bácsinak már nagyon unom a pofáját és beleszúrok egy injekciót... 68. A halálbüntetést nemcsak azért nem szabad alkalmazni, mert Brüsszelben két esze ment humanista kitalálta... 69. Ratkó elvtársnő biztos nem került volna olyan helyzetbe, hogy abortusza lett volna, hiszen fényképét elnézve nem volt olyan elvtárs, aki bevállalta volna! 70. A gázpisztoly csövében van egy pöcök, de ki fog gyufát kérni, hogy megnézze, ha ráfogják a sötétben? 71. Akkor még nem a szenilitás végső határairól integettem vissza... 72. írásba adtam, ha engem a kaposvári kórház előtt leszúr­ nak, azonnal kapjanak fel, és vigyenek át Zalaegerszegre... 73. Az áldozat éppen a legénybúcsújából jött haza; a dolgok nehezét sikerült megúsznia... 74. Hogy várhatjuk el egy IQ42-es bigbrothertől? 75. A pasas elvitte a Révai Nagylexikont is a gombaszedéshez; és sikerült csupa gyilkos galócát összeszednie, mindenki meg is halt körülötte, kivéve, aki utálta a gombapörköltet... 76. Szocializmusban a legfőbb érték volt az ember, vigyáztak is erre az értékre, azért voltak tele a börtönök... 77. Engem elég gyakran lecoitált az elvtárs-főnököm. 78. Az újszülött az mindig 14 éven aluli, én legalábbis sosem hallottam, hogy afölött született volna. 79. Volt egy kegyetlen férje, egy vadállat; de, bocsánat, nem bántom az állatokat! 80. Általában úgy szedik le a turulról az oda felmászottakat, hogy felmászik mellé egy fiatal tűzoltó, és azt mondja: „Gyere le, a fene egye meg, vagy lelöklek!”, erre általában le szoktak jönni. 21 �Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. (Mt 5,5) [ Sáhó Eszter - Vad Fügefa Egy szelíd ember naplójából: „Ma vagyok ötven éves. Ilyenkor divat számot vetni azzal, ami mögöttünk van. Én is túlesem rajta. Hogy is kezdő­ dött? A gimiben eldöntöttem, hogy be­ lőlem híres ember lesz. Szüleim becsü­ letes emberek voltak, de a kifejezés mai értelmében nem vitték sokra. Szerin­ tem azonban igen, már azzal, hogy a szüleimnek nevezhetem őket. Szóval el­ határoztam, hogy megmutatom a világ­ nak, hogy honnan is jöttem, mit jelent az a már-már elfelejtett szó, hogy család; megmutatom az értéket a mai törtető világnak. Jelentkeztem az egyetemre, ki­ tűnővel végeztem, ezért aztán könnyen kaptam állást. Nem mondom, hogy egyből megtaláltam a hivatásomat, de élveztem, amivel foglalkoztam. Szak­ mailag egyre elismertebb lettem, a rang­ létrán egyre feljebb jutottam. Kollégá­ immal is igyekeztem emberi kapcsola­ tokat kialakítani. Hívtam őket több­ ször templomba is, de mindig elutasító választ kaptam. Mikor Bibliát ajándé­ koztam egyik akkor hitt barátomnak, nem szólt semmit, de láttam, hogy meg­ lepődött, majd mosolygott. Ezek az em­ berek nem mondtak nekem semmi bán­ tót, csak éppen közeledésemet e téren nem fogadták. Számomra ez először furcsa volt, hiszen nálunk otthon ter­ mészetes volt a szomszédokkal a hitről beszélni. De aztán megszoktam az új környezetet, már nem is próbálkoztam. Letettem tervemről, hogy megmuta­ tom, igenis létezik jóság a világon. Bele­ merültem munkámba, és már nem is kerestem azokat a lehetőségeket, me­ lyekkel az embert akartam valaha min­ denkiben megszólítani. Aztán egy nap már bankelnök voltam szokásomhoz híven bementem a közel fekvő templomba szentmisére. Valamilyen ki­ emelt ünnep vagy esemény lehetett (nem emlékszem pontosan), mert már az ajtó tele volt fotósokkal. Persze észre­ vették, ahogy belépek. Sejtettem, hogy meg fogok jelenni másnap a híradá­ sokban. De azt nem, hogy milyen cím­ mel. Folyt a liturgia, épp a Miatyánk utáni kézfogáshoz érkeztünk el, amikor a „Béke veled!” mondattal az ember ke­ zet fog a körülötte állókkal. Emlék­ szem, egy hajléktalan ember ült mellet­ tem. Természetesen vele is kezet fog­ tam. Az éles szemű médiások ezt a pilla­ natot is elcsípték, és másnap a „Bankel­ nök hajléktalannal fogott kezet” cím­ mel szerepeltünk az újságokban. Ezek után bármilyen riportra mentem, nem maradhatott el a hitemre való rákérde­ zés. Nem értettem, miért kezdett el ér­ dekelni hirtelen mindenkit az, hogy mit tartok fontosnak az életemben a szakmán kívül. Ma már tudom. Az emberek, ha tudat­ talanul is, de vágynak az értékre. Ideigóráig eléldegélnek a maguk teremtette ál-világban, de ez nem tart, nem tarthat Örökké. 2005 novembere” Molnár Ferenc: Az üvegcipő Dawe Az Örkény Színház mostanában számos színvonalas előadás­ sal rukkolt elő, ezek közül az egyik Molnár Ferenc: Az üvegci­ pő c. komédiájának színpadra állítása. A színházkedvelők ok­ tóber legvége óta tekinthetik meg a darabot, ami így még friss­ nek mondható. Amikor az ember elfoglalja a helyét az előadás kezdete előtt, a darab már folyik. Szakadt ruhájú cselédlány mossa és törölgeti hosszasan a padlót. A történet természetesen igazi „molnár­ ferences” azaz könnyed, komédia; helyzetkomikumok, és happyend. Helyszínünk a Józsefváros, az 1920-as években. Szabó Irma (Hámori Gabriella), a cselédlány egy bérházban dolgozik, és szerelmes az ott lakó öregedő bútorrajzolóba, az örökké morcos Sípos Lajosba (Gálffi László). A kezdődő kapcsolatnak azonban útjában áll Adél (Für Anikó), aki a ház tulajdonosa, és bár nem szereti Sípost, mégis rá akarja bírni, 22. hogy vegye őt feleségül (ennek hátterében korabeli társadalmi megfontolások állnak). Van még a darabban fiatal szerető, Császár Pál (Czukor Gergely) személyében, lakodalom, ren­ dőrségi kihallgatás, boldogság és szomorúság, na és persze még egy jó adag boldogság a végére. Megvan tehát minden, ami a színvonalas kikapcsolódáshoz szükséges, de azért még­ sem üli meg a gyomrunkat. A társulat három felvonásban adja elő Az üvegcipőt, amit a színház művészeti igazgatója, Mácsai Pál rendezett. Aki kedveli ezt a műfajt, annak szigorúan ajánlott, aki inkább a tartalmasabb darabokat kedveli, annak is érdemes megnézni, mert jó szórakozást nyújt, az alakítások is hitelesek (itt Gálffi Lászlót külön kiemelném, ő mostanában minden darabjában nagyszerűen szerepel), és legalább addig sem a TV előtt ül az ember. �Belső tenger - érzelmek és indulatok; tengernyi, belülről Ablonczy Zsuzsa Az élet vége a halál. Már csak az a kérdés hogy mikor és hogyan. Ramón Sampedró (Javier Bardem) számára az élet huszas éveinek elején egy baleset foly­ tán véget ért. De a halál mégsem jött el. Közel 30 éven keresztül élt ágyához és családja gondoskodásához láncoltán egyetlen végső céllal a szívében és értel­ mének tejes tudatában: az élet szabad­ ság. Az ő szabadsága véget ért. Legyen hát végre az életének is vége. Az elhatá­ rozás tehát megvan, kitartásnak sincs hiányában, már csak a megfelelő embe­ reket kell megtalálni, akik hozzásegítik „boldogságához”, nyugalmához. A nyugalmához? Valóban ez lenne az egy­ etlen kiút? Az ember szabadsága kötött a fizikai szabadsághoz, ha mozdulatai másoktól függenek abból adódóan a lelke is leláncolt és nem elegendő a pusztán szellem adta kötetlen lét? A kiinduló story tehát adott. Százszor és ezerszer feldolgozták már ezt a kér­ déskört újabb és újabb heves vitákat eredményezve. így hát mikor elolvassuk a tartalmat, unottan tehetjük fel a kér­ dést: jó, jó eutanázia. De mitől plusz? Mit tud még hozzátenni ehhez a témá­ hoz egy újabb film? A válasz nagyon egyszerű: semmit. Ugyanis azt a lelkes mozilátogatót, aki azzal a szándékkal ül le végignézni ezt a 125 percet, hogy végleges és megdönt­ hetetlen bizonyítékot fog találni a ke­ gyes halál mellett vagy ellenében, el kell keserítenem. A film nem elkötelezett emberjogi aktivistákat akar kinevelni, akik felállva a moziszékből katartikus és sorsfordító élményük hatására rög­ tön rohannak tűntetni az emberek joga­ iért az élethez, vagy éppen az élet befeje­ zéséhez. És afelől is megnyugtathatok mindenkit hogy, nem a Belső tenger lesz a leghevesebb viták tárgya Balázsshow soron következő részében. Ez a film ugyanis nem egy álláspontot fogal­ maz meg hanem „csupán” egy érzést és egy életformát ír le a zene és képek nyel­ vén. Megrázó hitelessége az igaz történet egyeseknek talán túlságosan is-egyszerű krónikájából fakad, mégsem süllyed le a puszta dokumentumszerű történet­ mesélésre. Mindehhez és a beleéléshez Javier Aguirresarobe lelket felszabadító képei segítenek hozzá, amelyek kiszá­ míthatatlansága és élettelisége hordoz­ za az igazi feszültséget a főhős valós és vágyott állapota között. Jók és szépek a képek és a dallamok, ám mégis attól film a film, hogy azért néha mégiscsak történik benne valami. A Belső tengernek ez a tipikus „na mi van akkor ha, az van, amire nem számítot­ tam?” fordulata épp jókor következik be. Amikor már mind mi, mind pedig Ramón kezdünk belenyugodni a ked­ ves családias hangulatba és csendes el­ múlásba megjelenik a mellékszál termé­ szetesen és kissé sablonszerűén női ala­ kot öltve. DE! Ez a momentum az, ami miatt a feszültségkedvelő nézők lega­ lább kapnak egy új lökést, hogy mégis­ csak maradjanak még egy-két percet. És nem fognak csalódni. Mi sem bizonyítja jobban a film hiteles­ ségét, mint az, hogy a katolikus szelle­ mű Spanyolországban 14 darabot gyűj­ tött be a legrangosabb filmes elismerés­ nek számító Goya-díjból. Alejandro Amenábar balladája tovább folytatta menetelését és a 2005-ös Golden Globe és Oscar gálákon is elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó szobrokat. Nem a szavak, hanem a hallgatások, nem a cselekmény, hanem a képek és mozdulatok teszik ezt a filmet olyan hatásossá, ami nem engedi, hogy pusz­ tán egy érdekes történetként tekintsünk Ramón esetére. Mindenki megtalálhat­ ja benne a maga sajátos válaszát az élet­ re, a szabadságra és a szeretetre, legyen az akár egy mondat, egy dallam vagy egy nyitott ablak a végtelen tengerre. 23. �A Világ Legjobb Autója Fölös Csaba A mai sorozatgyártású autók a 3-5 éves garancia idejére készülnek. A régi építési elv, kézi építésmód mára kevesek kiváltsága maradt. Ezek közül a RollsRoyce a legrégebbi; 1904-ben alapította meg Sir Henry Royce. Jelenlegi modelljük a Phantom. Az épí­ tési filozófia a tökéletességre törekvés és a részletekbe menő kidolgozás szavak­ kal írható le. 2003 januárjában mutat­ ták be és tették megrendelhetóvé a dél Angliában - Goodwood-ban - készülő RR Phantomot. Az autó meghajtásáért egy 6.75 literes V12 elrendezésű benzin­ motor felelős. Az autó legnagyobb tel­ jesítménye 462 lóerő, amelyet feltöltő 24. (turbó, kompresszor) nélkül ad le. Az üres tömege 2.4 tonna, a menetkész 3008 kg. Ennek ellenére 5.9 másodperc alatt gyorsul 0-100 km/h sebességre, de ebben a kategóriában senkit sem érde­ kel a gyorsulás. Legnagyobb nyomatéka 750Nm, amelyet már 3500-as fordulat­ számon lead, de ennek 80 százaléka, már 1250-es fordulat esetén is jelen van. A bőr belső elkészítéséhez 18 szarvas­ marha bőrét használják fel. A fabur­ kolatok a vevő kívánsága alapján a gyári diófa és tölgy mellett készülhetnek akár mahagóniból, vagy rózsafagyökérből is. A karosszéria különleges acélötvözet, amely külön kérésre páncélozott kivi­ telben is rendelhető, golyóálló üvege­ zéssel. Ez akár a vállról indítható raké­ ták ellen is védelmet biztosít. Az autó alapára nálunk 89 millió forint átszá­ mítva; amely tartalmazza az üzembe helyezési költségeket is. Az alapváltozat 5.8 méteres, de kérhető hosszítva is, amely 6.1 méter. A jármű 20, illetve 21 collos felnikkel kerül kiszállításra a vevő igényeinek megfelelően. A legközelebbi szalon és márkaszerviz, Münchenben található. �Sáska Zoltán Attila: Erka-versek Eleven kép(Rólad) Egy szép szó is elszáll, Mire szépre álmodjákS amire ébredéskor találsz Azt ajkadra veszed„Egy” tekinteted minden pillanatban Kopott egekben meztelen fákon kutatMinden sóhajod kósza leveleket feszít, S Veled szárnyal a havas hegyekbe- A borúd felszáll, majd lehullEgy könnyednek cseppje elgurul, Mire varázsszót faragva felébredek- Veszprém-Bp., 2005. október 6-7. Végre(elfogadom) Azt hittem bennem Nincsen, Mi szavadért szótlan, s szelíden töretlenÓ, ha ifjabb magamban őrzöm a Nevedet, Tükrödben múló, avítt idő rohan, s távozik- Azt hittem köröttem Nincsen, Míg más tollal írták a NevedetDe ha egyszer régről engem kinyit a szemed: Végre hangos tüzedben kigyúlhatok? - Hát lehunyom szemem: Tévelygő tenyerem lüktető ereden, Öled nyugtat, önfeledt ölelemSemmi sem neszez... Izgatott légzésed átemelem. Egy csalóka harmatra elszunnyadok, S ha így maradok, szelíden: elfogadomBudapest, 2005. november 6-7. 25. �Dawe és Thaly Krisztián Florentin versei Egy szép új karácsony Téli tájkép karácsony van minden évben vegyed csak meg amit kértem nem kell a meleg szeretet ordítoznak a gyerekek vedd meg mami amit kértem! toporzékol a pláza-téren jó lesz a mobiltelefon? minek, az már van egy vagon! karácsonyfa 3 méter alatta ül János, Péter mégse menő az ajándék csupa cukor, csupa játék ha bemennek az osztályba mennyibe fájt? milyen drága? ezt az egyet kérdik tőlük mintha csak az üdvösségük ezen múlna és nem máson kedvességen, szívjóságon álmukban ők nem is látják Jézus hogyan nézi kábán mosolyog de szomorúan értelme volt megszületni? azután biccent komoran s eljön ahogy minden évben néhányan vendégül látják ő pedig a vendégségben szépen csendben ül középen Sötétben hull a hó. Két világ ér össze. A zaj mégis folyamatos. Én pedig nem értem. Először fény aztán mégse. Csak tükröződés semmi más. Meg egy utcai lámpa. Lassan hazafelé indulok egymagám. Dante Tél Kinti fagyok süvítenek, Néhol hópelyhek játszanak, - a tél fekete dallamára járva. Fekete hajú lány varázsára! S nem akar kápráztatni, Nyári módra csillogtatni, Csak fújni, süvölteni. Lassan elcsepegni, jégcsapokon fogyatkozni, Megmeredni... S ez a szépség! - más, mint a nyár, Oly komolyan játszik veled; Neki mindegy; Élet vagy Halál... Ha fázol, nem érted őt, Eggyé kell válnod vele; S hideg telében, hideg hópelyhekre; Csöndes lassú lépésekre; Bele kell élned magad így a hideg nem fojtogathat, Csak kápráztat... Bájait nem játssza el, nem kacérkodja; 26. Magasztosan rázza, Ágai oly komorak, törnek-zúznak; Ha letörnek kopognak... De nem oly rémisztő ez; Sosem féltem még e vágytól, Fel kell hozzá nőni, hogy értsed, Az elmúlást is élvezheted... Öt oly kevesen értik; Varázsát szörnyűségként emlegetik, Pedig magányos dallamára; Vékony sikoly hangjára, Nem válaszol senki! A befagyott jégtáblák vigasztalják; Játszanak téli sziréntörésekben; Mást nem kap, Csak saját hangját; S fáj neki; mert nem szívesen látják... Thaly Krisztián Florentin Dante �NaPonta Klub ----------------------------------------------------- 'A NaPonta - reggeltől estig A NaPonta Klub egy civil szerveződés, amelyet önkéntes alapon kívánunk létrehozni a főiskolákon, egyetemi karokon és más, különböző intézményekben. Az országos hálózat kiépítésére való törekvésünknek legfőbb célja, hogy segítséget nyújtsunk számos, az ifjúságot érintő, közérdekű kérdés megoldásában. A 17-18 eves fiatalok többsége olyan továbbtanulási lehetőséget keres ma­ ga számára, ami érdeklődési körének is megfelel, és szakmai előmeneteléi is megfelelően biztosítani tudja. A NaPonta Klub célja az. hogy a diákok már a középiskolákban a lehelő legszélesebb körű ismeretekkel rendelkezze­ nek a továbbtanulási lehetőségekről, valamint az, hogy7 elősegítse és meg­ könnyítse a felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók tudatos pálya­ választását és a szakmában való elhelyezkedését. Nem kívánjuk a Haliga lói Önkormányzatok, vagy más szervezetek tevé­ kenységéi elvonni, hanem a támogatásukkal, helyi szinten is szerelnénk megismerni, és a munka során mindenhol figyelembe vonnia helyi sajátos­ ságokat. Az alábbi tevékenységekkel kívánjuk mindezeket a célokai megvalósí­ tani: • 2006 szeptemberéiül egyesületünk Magyarország valamennyi középisko­ lájában meg kívánja kezdeni működését. Legfőbb célja az, hogy' a 17-18 évesekei tájékoztassa az őket leginkább érdeklő és érintő tanulmányt kér­ désekről, úgy mint a kétszintű érettségiről, a felvételi rendszerről, vala­ mint a bolognai folyamatról. Felsőoktatási intézmény népszerűsítését nem vállalja, hanem a közérdekű tájékoztatással az ifjúság legmegfe­ lelőbb döntését kívánja elősegíteni. Ugyanis, ha minél több diák nyer fel­ vételt olyan főiskolára vagy egyetemre, ami érdeklődési körüket kielégí­ ti. akkor bővülhet az eddig számos esetben háttérije szoruló szakmai ág­ azatok köre. Célunk megvalósítása során nem kívánjuk a főváros-centrikusságot erősíteni, kezdeményezésünkkel kíséi letet teszünk a vidék fel­ zárkóztatása. • Amennyiben tájékoztató törekvéseink eredményesnek bizonyulnak, jog­ gal bízhatunk abban, hogy a felsőoktatási intézmények hallgatói minősé­ gi szintje emelkedni fog. Egyesületünk célja, hogy a fiatalokat a további tanulmányaik során is segítse. Ennek eszközei a következők: A helyi HÖK-ök támogatásával olyan tevékenységi területeket, progra­ mokat dolgozunk ki, amellyel az adott intézményben más szervezet nem foglalkozik. Kezdeti lépésként négyr alapprogramot fogalmaztunk meg: 1. Tudáshálózat körútja: a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Tárcatúkör előadássorozat mintája alapján szeretnénk elősegíteni, hogy Ma­ gyarország valamennyi felsőoktatási intézménye egyre több közismert szaktekintélyt - adott esetben párthovatartozástól függetlenül szakpoliti­ kusokat - fogadhasson. Országos hálózatunk segítségével biztosítani kí­ vánjuk a „tudás atyjainak" mindenhová való eljutását. Felkérésre - a hall­ gatók igényei szerint - megszervezzük híres művészek, országosan is­ mert közéleti személyiségek meghívását és előadását. Ezeket az összejö­ veteleket a HÖK-kel együttműködve rendezzük, a programokon bárki ingyen részt vehet. Az ország különböző pontjain megalakuló NaPonta Klubok szoros együttműködésben állnak majd egymással, és így, egyfajta tudáshálózat kialakításával, lehetővé válik, hogy bármelyik intézmény, bármelyik hallga­ tója könnyen hozzájuthasson egy másik főiskola vagy egyetem tananyagához vagy akár tankönyvekhez is. �2. A legsikeresebb hallgató: ezt a „titulust'1 nem csupán a hallgatók tanulmányi eredménye alap­ ján, hanem az egyetemen vagy főiskolán kívüli tevékenységüket is figyelembe véve - kiemel­ ve a közösségi, vagy az ifjúsági civil szférában végzett munkásságukat - kívánjuk megállapítani. odaítélni. 3. Fiatalok a címlapon: 2006 szeptemberétől országos, havonta megjelenő újságot indítunk, amelynek címe: Fiatalok a címlapon. Ifjúsággal kapcsolatos cikkek, aktuális hírek, fiatalos glosszák, munkalehetőségek alkotják majd lapunk ge­ rincét. A Fiatalok a címlapon program elindításával és népszerűsítésével az ifjúság közéleti érdeklődését, aktivitását szeretnénk elősegíteni politikától és párthovatartozástól függetlenül. 4. ShoMime: segítséget akarunk nyújtani kulturális programok, sportversenyek, koncertek, vetélkedők, stb. megszerve­ zésében és lebonyolításában, valamint a helyi ifjúsági egyesületekkel együttműködve saját rendezvényeket is kívánunk szervezni. Segítünk a szükséges pénzügyi háttér megteremtésében: pályáztatás, szponzorkeresés. A fentebb említett programok helyi szinten módosulhatnak, s javaslatra továbbiakkal ki is egészülhetnek. • A végzős hallgatók sikeres pályakezdését is elő kívánjuk segíteni. Amikor a fiatalok, tanulmányaik befejeztével (vagy még azelőtt) szembesülnek az elhelyezkedés szükségességével és nehézségeivel, általában két lehetőség közül választ­ hatnak. Az egyik, hogy az államigazgatás berkein belül kívánják életpályájukat elkezdeni, míg a másik, hogy a vállal­ kozói szféra világába lépnek. Mivel hazánkban a közigazgatás szűkítése, csökkentése jelenleg a kívánatos cél, egyesü­ letünk a vállalkozói szférában való érvényesülési helyezi az előtérbe - nem megfeledkezve az egyéb irányba pályázók népes táboráról sem Vállalkozói ötletek kidolgozását, támogatások megszerzését, majd a tanulmányok befejeztével fiatal kis- és középvállalkozások beindítását segítjük elő. Azt szeretnénk, hogy 2005 december 31-ig budapesti, veszprémi, pécsi, szegedi illetve debreceni központokkal, min­ den régióban létrejöjjön, alakuljon meg a KaPonla Klub, pont olt, ahol szükség lehel rá. Aki úgy dönt, hogy az egyesületünk tagja lesz, annak nem kell belépési vagy tagsági díjat fizetnie. Intézményen kém a helyi HŐK támogató segítségére, valamint koordinátorok munkájára van szükség az eredményes működéshez. A főis­ kolákon és az egyetemeken a helyi NaPonui Klub-bok vezetőire számítunk majd. Az ifjúsággal kapcsolatos leendőket nem úgy, mint problémái kell kezelnünk, hanem úgy, mini jövőnk talán legfon­ tosabb és legerősebb erőforrásának kérdését. Elkötelezetlek vagyunk abban, hogy tudatos nemzetre, és értékeit vállaló, megőrző ifjúságra, társadalomra van szük­ ség. hajiunk múlik, hogy ezt inikép>y>en, milyen módon érjük el. Az utat magunk választjuk meg. s aki velünk jön - ha együtt megyünk - reméljük célba ér. Úclvözlettel: NaPonla Klub vezetősége � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2005 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource VIII. évfolyam 6. szám 2005. december Abstract A summary of the resource. Tartalom: pár aktualitás a HÖOK sajtóközleménye Prof. Dr. Jobbágyi Gábor: Tájékoztató a Kari TDK-val és az OTDK-val kapcsolatban egy levél egy helyreigazítás - a Budapesti Műszaki Főiskoláról Teleki László beszámolója riport dr. Budaházi Árpáddal Teleki Levente: Gondolkodtató GÓLYABÁL interjú a gólyabál bálkirálynőjével és bálkirályával Lukács Tamás: Az elesettek szolgálatában Szilasi Alex: A Pázmány Szalon Dobos Péter és Tóth Máté: SZESZ Thaly Krisztián Flóréntin: Ködbeborult jogunk, avagy - "Minden nemzetnek olyan joga van, amilyent megérdemel Prof. Dr. Jobbágyi Gábor: A tavaszi Polgári jogi - Kereskedelmi jogi záróvizsgák értékelése best of büntetőjog: idézetek Pálinkás Gyuri bácsitól Sáhó Eszter: Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet (Mt 5,5) Pádár Dávid: Az üvegcipő Ablonczy Zsuzsanna: Belső tenger - filmajánló Pölös Csaba: A világ legjobb autója Sáska Zoltán Attila: Erka-versek Dawe és Thaly Krisztián Florentin versei NaPONTa Creator An entity primarily responsible for making the resource Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2005. december Date Created Date of creation of the resource. 2005. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A5 (148x210) ; (401kb+2918kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_VIII_6_200512 Relation A related resource T00072 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 28 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_VIII_6_200512 HÖK Lukács Tamás