https://omeka.ppke.hu/files/original/79c8a7281e68e6d4326c119d487f73e0.jpg 7cd7ff62b43ab97596de65a202450b41 https://omeka.ppke.hu/files/original/9ab6416e3f2fb66121958b50ad6d4a4e.pdf 6d8506eeeb3b64f88b3c8981e0135826 PDF Text Text VII. ÉVFOLYAM, í SZÁM A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja 2004. DECEMBER ÍTÉLET A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA ÁÍSott, Béftés karácsonyi ünnepeket és boíőog új essten6ót kívánunk minőén olvasónknak! honlap: www.jak.ppke.hu/itelet • e-mail: itelet@lectio.jak.ppke.hu �ítélet Tartalom Hírek „Ez nagy szentség valóban” Sáska Zoltán Attila versei „A szellemóriások fénye rám ragyog.” ....................................... Marton Géza Polgári Jogi TDK................. . . A Zengő-ügy ............................................................. Beszélgetés Teleki Lászlóval, a HŐK külügyi alelnökével Vizsgán innen................................................................ Első hónapok a Pázmányon Le az érdektelenséggel!........................................................ Karácsonyi hagyományok............................................ Advent első vasárnapja .................................................................. Elmaradt havazás . Karácsony nálunk és másutt ........................................................ A Kari TDK Eredménye Kísért a fantom... ........................................................ Magyarország és az Európai LJnió....................................................... Néhány sor egy barátról.... ........................................................ Pázmány rejtvény Gólyák, ki a fészekből! ....................................................... Csodaváros......... 2 3 3 Impresszum 4 6 7 8 8 9 10 14 Hírek TVSz-módosítás: Afélévvégi aláírás megszerzése kötelezően és szabadon választott tárgyaknál és a gyakorlatoknál köthető feltételhez. A feltételeket a szorgalmi időszak kezdetén a tanszéki hirdetőtáblán és a NEPTUN rendszeren közzé kell tenni és a Dékáni Hivatalnak és a HÖK-nek meg kell küldeni. Ha a közzé tétel nem történik meg: a tantárgyjegyző nem teheti feltételtől függővé az aláírás megadását! A kötelező előadásoknál az aláírás nem köthető feltételhez. Félévvégi aláírás helyén: 'vizsgára bocsátva' bejegyzés. Az UV-időszak: a rendes vizsgaidőszakot közvetlenül követő 2 vagy 1 hét. Az évfolyam- és szakdolgozatot 12-es betűmérettel és 1, vagy 1.5 sorközzel kell megírni. A kötelező karakterszám nem változik! Témák megadása: megelőző félév április 1. és május 1. között. A záróvizsga-időszak: márciustól júniusig; ill. szeptembertől decemberig tart. ítélet A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 6 Hallgatói Önkormányzatának lapja Megjelenik 1500 példányban Felelős Kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem 12 A kiadó képviselője: 12 Dr. Jobbágyi Gábor, tanszékvezető egye-temi 13 tanár 15 Főszerkesztő: 16 Lukács Tamás 18 18 Főszerkesztő helyettes: 19 Tokody Klára 19 Vargha Bálint Tamás A szerkesztőség tagjai: Balogh Zsolt Budaházi Árpád Fügedi Zsófi, Juhász Gábor Mikó Adrienn Oláh Viktória Klára Pozbai Viola Rádi Vilmos Gábor Zsellér Máté Berényi Hajnalka Cseri Tímea Gyökeres Zoltán Mavrák Hedvig Milisits Barbara Pásztor Veronika Pozsgay-Szabó Péter Szalay Beatrix Akik munkákat segítik: dr. Koltay András, Teleki László, Pocsai Tamás Nyomdai Előkészítés: TomArt Reklámstúdió Nyomda: Alumni Kiadó Kft. 2005. január 21-én 15 és 17 óra között a Díszteremben díszdoktorrá avatja Karunk James Crawfordot, a Cambridge-i Egyetem jogi karának dékánját. Mindenkit szeretettel várunk! 2 Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat. Úgyszintén várunk mindenkit, aki részt venne a szerkesztőség munkájában. E-mail cím: itelet@lectio.jak.ppke.hu Itelet01@hotmail.com �ítélet „Ez nagy szentség valóban” Az Eucharisztia éve Sáska Zoltán Attila versei Nem-bűvész? Elnémulnék, S mint madár, Ki vissza sosem röppen, Eltemetném magam - Csak az én életem lennék! De egy ázott félálomban Én lelkem nyugalmát Eszik „más-kereszt” papjai. Már menőben lennék, S vagyok útra-kész maradásod Nem-bűvész, csak egy költött, Eszme-vén poéta - Ómen Ha érteném hangját a bokornak' s ha ég, táplálni tudjam lángját - Ha érteném útját csillagoknak, kísérni kék-szemmel tudnám Ha érteném jászolnak sírását, térdet hajtanék előtte - keresztet cipelnék helyette minden helyre vele mennék - vele lennék, ha magához vesz, megtagadnám Magam - Ha érteném tettét, a kék-Végtelent vágynám, bár függenék keresztjén úgy!, - köztetek csüggenék Ha érteném Őt megkérdezném, harmadnapra én is felépíteném, majd elmennék, hol üveg-kék hintóval kék-ének olvadnak eggyé' s minden márvány-fehér csillagokon kúszik felém-feléd, ha mind-mindnyájan értenénk... ámen Idén ünnepli Egyházunk az Oltáriszentség misztériumát. Ebből az alka­ lomból országszerte tartottak megem­ lékezéseket egyházmegyéinkben. Azt azonban, hogy valójában mit is jelent a szó: Eucharisztia, talán nem mindig tudjuk pontosan. Mint ahogyan azt sem sejtjük a legtöbbször, milyen sok­ fajta üzenetet hordoz ez az egyetlen kifejezés. Lássuk tehát röviden, mire is emlékezünk az idei évben. A szó maga, görög eredetű, jelentése: „jó hálaadás . Az ősegyházban a Didaché — A tizenkét apostol tanítása című irat tanúsága szerint ezt az elnevezést használták Jézus utolsó vacsoráját megismétlő, valamint Krisztus kereszthalálát meg­ jelenítő cselekmény megnevezésére. Lukács evangélista szerint ugyanis Jézus az utolsó vacsorán hálát adott, mielőtt átváltoztatta a kenyeret és a bort. Ismeretes még további két kifejezés - az úrvacsora, illetve a kenyértörés—az említett szertartásra. Az Oltáriszentség — mint azt már láthattuk — egyszerre több jelen­ téssel bír, s többfajta történésre vonatkozik. Egyfelől Eucharisztiának nevezzük az utolsó vacsorára emlékező szent cselek­ ményt. S miképpen a nagycsütörtöki “vacsora” is elővételezte a keresztáldozatot, úgy jeleníti meg napjainkban is a szentmise a gol­ gotái engesztelő- es halaaldozatot. Az utóbbi áltál a Teremtés művéért adunk hálát. Az úrvacsora kifejezésünk pedig a Jézus testévé és vérévé vált kenyérre és borra emlékeztet bennünket. A szentáldozással Jézus Krisztus lelki táplálékunkká válik, az áldoztatás szertartása után pedig az oltáron marad, “megőrzése és imádasra kerül. (Innen ered az oltáriszentség szavunk.) Egyes hittudósok újabban — az átváltozást helyezve előtérbe — más­ fajta megközelítésből vizsgálják az Eucharisztia szentségét. Szerin­ tük az aranygyűrű metaforáján keresztül érzékeltethető a legtisz­ tábban az átváltozás. E tárgy értékét első szemlélődéskor csupán aranytartalmaból és árából vonhatjuk le; de az ajándék mennyit vál­ tozik, ha valaki szeretete jeléül úgy ajándékozza kedvesének, mint­ ha saját magát adná. Az Eucharisztia szentsége is olyan isteni misztérium, amelyet az emberi elme csak alig érhet fel. Mégis hiszünk abban, amit Jézus Krisztus maga mondott: „Az a kenyér, amelyet én adok, az én testem, a világ életéért. ” (Jn 6,51) Az Oltáriszentségről Magyarországon 1938-ban emlékeztek meg először. Ebben az évben szervezték meg Budapesten a Nemzetközi Eucharisztikus Kongressztust. Ünnepségek, körmenetek vették kezdetüket, melyeket pápai legátusként Eugenio Pacelli, a későbbi XII. Piusz pápa vezetett. Milisits Barbara 3 �ítélet „A szellemóriások fénye rám ragyog.”* Megalakult a Szászy István TDK Milyen ember volt Szászy István...? Mit jelentett a XX. század első felében nemzetközi magán­ joggal foglalkozni...? Honnan jöttek, és miként váltak „szellemóriásokká” az akkori fiatalok...? Ezeken a kérdéseken gondolkodtunk, és erről kérdeztük a Szászy István Tudományos Diákkör alakuló ülésén egyete­ münk három jeles professzorát: Dr. Bánrévy Gábort, Dr. Boytha Györgyöt, és Dr. Burián Lászlót. 2004. november 10-én tartotta alakuló ülését a Nemzetközi Magánjogi Tanszék által szervezett Szászy István Tudomá­ nyos Diákkör. A zsúfolásig telt Tanári klubban, egy szerény fogadás mellet gyűltünk össze. Szervezőkként úgy gondoltuk, hogy egy tudományághoz, jogághoz annyira szervesen hozzá­ tartoznak azok, akik maguk is „alkották” a tudományágat, hogy nélkülük lehetetlen elmélyedni benne, vagy legalábbis sokat veszít az ízéből az, aki csak tankönyvekből kíván tanulni. Ezért magától értődött: pillantsunk bele a múltba, és ismerjük meg azt a különleges embert, akit még a mi professzoraink ismertek, és akiről hírt tudnak adni nekünk. Tanítványai elmondása szerint Szászy István hatalmas tudású, filozófiai műveltségű, jó humorérzékkel megáldott, igazi kamáslis úriember volt, akire nem lehetett nem tisztelettel nézni. Tanárként és tudósként meghatározó személyiség, aki életre szóló hatással tudott lenni diákjaira. Boytha és Bánrévy professzor urakat is ő térítette el eredeti pályájukról. Bánrévy professzor úr elmesélte, hogy ő mindig is diplomata szeretett volna lenni, s csak Szászy személyisége és intellektusa hatására kezdett a nemzetközi magánjog iránt érdeklődni. Boytha professzor úr szintén nem jogásznak készült, hanem orvosnak, s a jogi karon, első éven keltette fel érdeklődését Szászy 1938-as Nemzetközi Magánjog c. könyve, olyannyira, hogy magánjog általános részi vizsgáján beleszőtte feleletébe az olvasottakat, mire Szászy felajánlotta neki, hogy legyen a 4 demonstrátora. Bánrévy és Boytha professzor urak is Szászy demonstrátorai voltak. Zlinszky János prodékán úr, aki egyébként jelen volt a TDK ülésen, ismerte, és nagyon becsülte Szászyt, de ő már akkor Marton Géza mellett, a Római Jogi Tanszék berkeiben tevékenykedett. Boytha professzor úr elmesélte, hogy hogyan fogadta be őt Szászy nemcsak tanítványként, hanem kedves barátként is családja körébe. Mesélt a Szászyéknál elköltött vacsorákról, a „rendkívül csinos és bájos” feleségéről, a lánya papagájáról, és külföldi utazásairól, amikor is Szászy állítólag szívesebben beszélgetett a külföldi professzorok szép feleségeivel, mint magukkal a professzorokkal... Tudósként és előadóként Szászy az egész egyetemi hallgatóságot lenyűgözte előadásain. Boytha tanár úr mesélte el, milyen világos és kristálytiszta logikával vezette be a hall­ gatókat a nemzetközi magánjog rejtelmeibe. „Az előadásain mindig legalább hat elméletet felsorolt és azt mondta, ennek az elméletnek ez a hibája — így az asztalra hajolva, hogy min­ denki lássa az egyiptomi királytól örökölt zöld skarabeus gyű­ rűjét, arra nagyon büszke volt — és egy kis hallgatás után azt mondta: „A helyes álláspont pedig a következő...” — és akkor hátra dőlt, és elmondta, mi követke-zik most logikailag, hogy az összes többi rendszer az hibás.” Hatalmas és rendszerezett tudására vall, ahogyan könyveit írta: leírásuk pillanatában kiadásra kész állapotban voltak (nem volt szüksége szövegszerkesztőre...). Mások — sőt saját korábbi — írásait is aláhúzta, és rengeteg jegyzettel látta el. Próbáltuk összeszámolni, hogy hány nyelven tudhatott Szászy, művei és külföldön tartott előadásai alapján, s az angol, német, francia, spanyol, olasz, latin, orosz után elbi­ zonytalanodva, inkább nem is folytattuk. Jogösszehasonlító munkájáról mondta el egy miskolci egyete­ �ítélet mi tanársegéd, hogy amikor olvasta Szászy műveit, sokszor még annak a népnek a neve sem volt ismerős, amelynek jogát Szászy elemezte... Burián professzor úrtól megtudhattuk, hogy ő dolgozza fel Szászy István hagyatékát, s néhány relikviát is hozott magával belőle az alakuló ülésre, amit mindenki megnézhetett. Köztük volt Szászy indexe, amely egy kutató elme kezdeti kanyargó útjának bizonyítéka; egy 1917-ből való filozófiai jegyzeteit tar­ talmazó kötet (gyönyörű szép kézírással), mely Goethe idézet­ tel kezdődik és Kant filozófiájának tárgyalása van az első la­ pon; korabeli újságcikkek, tankönyvek, valamint summa cum laude diplomája. Az '50-es évek világáról, a diktatúra éveiről beszélve, Zlinszky professzor úr mondta el, hogy hosszú távon Szászynak végső soron szerencséje volt abban, hogy 1950-ben nyugdíjazták. Bár nem taníthatott, de ellentétben számos pályatársával, szinte zavartalanul alkothatott, és a rendszerhez csak kife­ jezésmódjában elegendő volt alkalmazkodnia, egyébként nem kellett elköteleznie magát. Szászy a szó szoros értelemben élete végéig alkotott: éppen egy nemzetközi munkajogi tárgyú előadást ment tartani, amikor balesetet szenvedett. Ezúton szeretnénk megköszönni a Professzor Uraknak, és minden részvevőnek, hogy eljött. A tudományos diákkör alakuló ülését egy tudományos műhely felé vezető első lépé­ sének szántuk, a célból, hogy teret bizto­ sítsunk annak, hogy hallgatók összeálljanak és megpróbáljanak Szászy István szellemi termékeivel megismerkedni, és — ahogy Bánrévy professzor úr megfogal­ mazta — bűvöletébe kerülve az általa tanítottakat továbbfejleszteni. Reméljük, hogy akik eljöttek, közelebbről is megismerték azt az embert, aki megalapozta, és nemzet­ közi hírűvé, elismertté tette a huszadik század magyar nemzetközi magánjogát. Terveink szerint a tudományos diákkör következő ülését már a tavaszi félévben tartjuk, amelyre nagy szeretettel várunk mindenkit! képviselői is tartoztak. Gimnáziumi tanulmányait a Trefort utcai Gyakorló Főgimnáziumban végzi, majd rövid katonai szolgálat után kis ideig orvosi és böcsészeti tanulmányokat folytat, végül a Ma-gyar Királyi Tudományegyetem Jogi Kará­ ra iratkozik be, és 1922-ben „egyhangú kitüntetéssel” végzi el. Két évig Párizsban folytat diplomáciai tanulmányokat, majd hazatérve a Magyar Királyi Külügyminisztériumban helyez­ kedik el, de hamar átkerül az Igazságügyi Minisztérium nem­ zetközi jogi osztályára. A húszas évek végén kezdi meg tudo­ mányos tevékenységét, érdeklődése egyre inkább a nemzet­ közi magánjog felé fordul. 1930-ban az International Law Association new york-i konferenciájára hívják meg előadást tartani a szerzett jogok védelméről. Előadása, hatalmas tudása és jogösszehasonlító módszere révén nemzetközileg is ismert­ té, elismertté válik, ezután többször is hívják külföldre, többek között a Grotius Society, és a Hágai Akadémia is, 1934ben. 1931-ben a budapesti egyetem jogi karán egyetemi ta­ nárrá nevezik ki, évente tucatnyi tanulmányt és publicisztikát ír. 1938-ban Egyiptom kormánya felkéri, hogy legyen a Nem­ zetközi Vegyes Bíróság tagja. Szászy négy éven át él családjával Egyiptomban, miközben Edouard Lambert professzorral együtt az új egyiptomi Ptk tervezetét, felkérésre, egy év alatt elkészítik. A második világháború vet véget egyiptomi külde­ tésének, és kalandos úton hazatérve a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen kezd magánjogot előadni, majd 1945től korai nyugdíjazásáig, 1950-ig a budapesti egyetemen az összehasonlító magánjog és nemzetközi magánjog profeszszora. „Nyugatimádata miatt, valamint amiatt, hogy nem ír­ ja alá a Mindszenty hercegprímást elítélő nyilatkozatot, pro­ fesszori állásának elhagyására kényszerül. A megváltozott tár­ sadalmi és politikai helyzetben szakfordí­ tói munkát végez, később újra publikál, re­ cenziókat ír. 1964-ben ismételten meghív­ ják a Hágai nemzetközi jogi Akadémiára, ahol a nemzetközi magánjog fejlődésének szocialista országokbeli jellemzőiről tart nagy sikerű előadássorozatot. Életének utolsó pillanatáig fiatalos lelkesedéssel és hittel alkot. Szászy István azon kevés tudós közé tartozik, aki ma is, minden általa leírt mondatot vállalhat. 1976. április 10-én hunyt el egy baleset következtében. Pfiszter Tamás és Csókay Anna Szászy István életrajza, Szászy István 1899. december 1-én született Budapesten. Családjába nagy tudású jogá­ szok, és más tudományágak kiemelkedő ’'Reményik Sándor: Templomok 5 �ítélet Marton Géza Polgári Jogi TDK November 22-én, hétfő délután a Marton Géza Polgári Jogi TDK keretében egyszerre ünnepeltünk és búcsúztunk. A Magánjogi Intézet három oktatója miatt gyűltünk össze a Díszteremben azért, hogy professzoraink iránti tiszteletünket és megbecsülésünket fejezzük ki. Azt hiszem, értették az üzenetünket... A délután három főszereplője Garay Mária Tanárnő valamint Tattay Levente és Lábady Tamás Professzor Urak voltak. Az ünnepélyes TDK Landi Balázs Tanársegéd Úr megnyitó szavaival kezdődött, melyekkel felkérte fiatal kollegáját, Koltay Andrást, hogy búcsúzzon el a hallgatóság nevében Dr. Garay Mária Tanárnőtől, a Kar olyan „Alapítójától”, aki a kezdetektől fogva részt vett az oktató- és tudományos munkában. Koltay András rövid laudatiojában mind tanítványként, mind pedig kollegaként is őszinte szavakkal búcsúzott a Magánjogi Intézet nagy tudású Professzor Asszonyától, akinek e tiszta „vallomás” hallatán, mélyről feltörő könnyek szöktek a szemébe a meghatottságtól. De nemcsak búcsúztunk ezen a délutánon, hanem ünnepeltünk is. Az ünneplés oka, hogy Tattay és Lábady Professzor Urak e napokban töltötték be 60. életévüket. Tattay Levente Professzor Urat és több évtizedes jogászi pálya­ futását egy volt tanítványa méltatta rövid köszöntőjében, melyben sokszor elhangzott az „emberséges tanár” kifejezés. Tanítványként nap mint nap találkozhatott Tattay Tanár Úr Lábady Professzor Úr 60. születésnapján túl 30 éves oktatói múltját is idén ünnepli. Külön örömnek és igazi tisztelet­ adásnak érezte, hogy egykori tanítványai (köztük sokan már maguk is gyakorló egyetemi oktatók) egy meglepetés-kötettel üzentek egykori tanáruknak 60. születésnapja alkalmából. Elérzékenyülve súgta meg a TDK hallgatóságának, hogy na­ gyon ritka, hogy a volt hallgatók ilyen módon tisztelegjenek egy tanáruk előtt. A kötetbe belelapozva és olvasva az egykori hallgatók néhány soros vallomását, megbizonyosodtam arról, hogy egy profészszor, egy tanár vagy bárki, aki valaha tanított és továbbadott valamit, igenis halhatatlanná tud válni... a tanítványok által. Mi — a hallgatók — ezt üzentük a három ünnepeknek azon a novemberi délutánon... Cseri Tímea segítőkészségével és most — immár diplomásként és a doktori iskola hallgatójaként is — bizalommal fordul egykori oktatójá­ hoz. A Zengő-ügy Az elmúlt hónapokban a média infor­ mációk sokaságát közvetítette szá­ munkra a zengői lokátor körül kiala­ kult problémákról. A Dr. Láng István akadémikus által vezetett Zengő-bizottságnak egyetemünk két tanszékvezető 6 egyetemi tanára is tagja, Dr. Bándi Gyula dékán úr és Kilényi Géza profeszszor úr. Az AKTÍV RÉSZECSKÉK által rendezett beszélgetésen oktatóinkon kívül Kosiczky Attila nyugálományú al­ tábornagy, Dr. Schiffer András, a Véd­ egylet jogásza, valamint Vay Márton, a Védegylet programvezetője vett részt. A beszélgetést Jávor Benedek, a Környe­ zetjogi Tanszék munkatársa moderálta. A kilenc taggal felálló független szakér­ tői bizottság a magyar légtérellenőrzést biztosító lokátorrendszer dél-dunántúli egysége telepítésének lehetséges helyszí­ neit vizsgálta. Kilényi Géza professzor úr elmondta, feladatuknak tekintették, hogy az összes felmerülő érdeket azo­ nos gondossággal vizsgálják meg, és nyújtsanak alternatívákat a kormány­ nak, hogy mi szól a lehetséges hely­ színek mellett, illetve ellen. Bándi Gyu­ la dékán úr szerint nagy lépés, hogy egy katonai lokátor ügye a társadalmi szem­ benállás miatt megakadhatott, és az, hogy ez az eseménysorozat rákényszerítette a döntéshozókat a lokátor építési feltételeinek alaposabb vizsgálatára. Budaházi Árpád �ítélet Beszélgetés Teleki Lászlóval, a HŐK külügyi alelnökével Mondj néhány szót magad­ ról. .. 1981-ben születtem — és Angyalföldön nőttem fel. A Ferences Gimnáziumban vé­ geztem. Érettségi után felvet­ tek a teológiára, de azt nem kezdtem el, egy évet halasz­ tottam, és tavasszal a jogra felvételiztem. továbbá a műszaki egyete­ meken végzett. Gyermekko­ romban többször előkerült e téma. Azt hiszem ez is nagy­ ban szerepet játszott. En most kezdem ezt az egye­ temet, te pedig most végzet. Mit tudnál tanácsolni ne­ kem, a kezdőnek? Tanácsot nem adhatok, mi­ vel nagyon különbözőek va­ gyunk, különböző célokat tűzünk ki magunk elé. Neked mennyiben változ­ tak a céljaid, terveid az egyetemi évek alatt? Hogyan jellemeznéd három szóban önmagad? Ez nehéz kérdés. Az ember nem tudja kellő biztonsággal — akár kedvezően akár elma­ rasztalóan — önmagát meg­ ítélni. Nem vagyok tehetsé­ gesebb, mint bárki más, de dolgozom, dolgozom és dol­ gozom. Miért választottad ajogászi hivatást? Két ilyen dolog volt. Az egyik — ki kell mondani — a jo-gászi szakma társadalmi megbecsülése; amely alatt az anyagi megbecsülést is értem. A másik pedig az, hogy édesapám minden vá­ gya az volt, hogy jogász le­ gyen, ám a közgazdasági, Egyáltalán nem változtak. Másodéves korom óta azt a vágyat dédelgetem, hogy ügyészségre megyek. Annak ellenére, hogy a HÖK-ben a külügyi ügyeket irányítom, soha nem vágytam külföld­ re. A hallgatók jó része pá­ lyázik külföldi ösztöndí­ jakra, és ez így van jól! Egé­ szen más világ nyílik meg a nyugati sok száz éves univer­ zitásokon. Ki kell menni, cél a tapasztalatszerzés, de utána irány haza! Alkalmazni kell a megszerzett tudást! Ezt rendkívül fontosnak tartom, annak ellenére, hogy mind­ ezekkel kapcsolatban nincs személyes élményem. Ha azt mondom, hogy 2010 novembere, akkor éppen hol vagy, és mit csinálsz? Bízom benne, hogy akkor már talárt viselhetek — hiva­ tásszerűen — és főállású ügyészként tevékenykedemvalamelyik kerületi ügyész­ ségen, itt pedig, megbízott oktatóként taníthatok. Utóbbira azért mondom, hogy álom, mert a felsőok­ tatás igen komoly problé­ mákkal küzd, és nem csak a szakmai felkészültség dönti el, hogy ki taníthat. Egész egyszerűen az anyagi keretek nem teszik lehetővé. A kérdés magánéleti részét kicsit elsumákoltad! Ha magánéletről van szó, csak annyit tudok mondani, hogy abból az elmúlt 1/másfél évben nem nagyon jutott, tekintettel arra, hogy a HŐK külügyi alelnökeként tevé­ kenykedem, és a Jogbölcse­ leti Intézet demonstrátor (is) voltam. Munkatársaimmal a HÖOK tevékenységét is figyelemmel kísérjük. Ezek mind-mind teljes embert igényelnek. Ezek után mi lehetne a leg­ főbb hobbym: mint az alvás. Mi az a három dolog, amit kérnél aJézuskától? Szeretnék valódi rendszer­ váltást Magyarországon! Nemcsak a Kádár rezsimet leváltó, hanem a sok évszá­ zados tévutat és vakvágá­ nyok sorát, a zsákutcás tör­ ténelmet váltó új és igazsá­ gos társadalmat. Hiszem azt, hogy ez lehetséges, mert mindig van rá lehetőség, hogy az emberek és a kö­ zösség sorsa jobbra fordul­ jon, még ha ez lehetetlennek is tűnik azok számára, akik az eddigi tapasztalatokat ve­ szik csupán figyelembe. A második kívánságom a sze­ retet, mégpedig a tevékeny szeretet, mert ez az első kívánság teljesüléséhez elen­ gedhetetlen. A harmadik talán egy új öv lenne, ami átér, mert a mostani már a végét járja, mindig meg kell ereszteni. Megéri? Azt hiszem: igen. Ma azt mondom igen, bár nyilván van olyan helyzet, amikor az ember elbizonytalanodik. Ha kudarc ér, én is felteszem magamnak a kérdést: való­ ban megéri-e. De hiszek ab­ ban, hogy csinálni kell, most és később is, mert hallga­ tóként felelős vagyok a hall­ gatótársaimért. Tudom, hogy jelenleg kevesen van­ nak, akik részt vesznek a hallgatói közéletben, de az elmúlt időszakban azon fáradoztunk, hogy minél több embert bevonjunk a munkába. Oláh Viktória Klára 7 �ítélet Vizsgán innen... Jó pár akadály abszolválásával a hátunk mögött 2004. szeptemberében beülhettünk az első egyetemi előadásunkra. Alig 1 hét lefolyása alatt, minimum 5 definíciót kaptunk arra a kérdésre, hogy “ Mi a jog ? ”, és az elmúlt 3 hónapban még legalább háromszor ennyit. Most, hogy eltelt a kezdetekben nehézségekkel teli 3 hónap, akár élvezhetnénk is az egyetemi életet, de nem! Vizsgaidőszak!!! Kezdetben nem kis nehézséget okoz egy gólyának eljutni A pontból B pontba egységnyi idő alatt. Azért negyed év elteltével ezt a feladatot egyre könnyebben veszi. Most már nem késik el a délutáni óráról, és legfeljebb csak egyszer fordul rossz irányba. Lássuk be, ennek is meg van a hátránya, most új indokot kell találnia, hogy miért késik el az óra eleji 10 perces latintesztről. Mostanra azt is belátja, hogy ez nem a Roxfort — Harry Potter iskolája — ahol a lépcsők gyakran váltogatják a helyüket, a tanszékek sem költöznek egyik emeletről a másik­ ra, majd vissza, bár valljuk be, korábban ez azért szent meggyő­ ződése volt. Ahhoz 2 hét elég volt, hogy kitapasztalja kitől érdemes elkérni a jegyzetét, ha netalán-tán úgy adódna — ami ugye teljesen kizárt —, hogy kihagy egy előadást, mert a macskát vitte orvos­ hoz. A gólyatábornak hála nem úgy érkezett, hogy nem ismer senkit, és ha mégis, 3 hónap elég ahhoz, hogy új kapcsolatokat, esetleg új barátságokat kössön. Ezek elmélyítéséhez remek alkalmat kínálnak az egyetemi bulik. Gimnazista évei alatt az tartotta életben, hogy ha ezt végigcsinálja egyetemre járhat, amivel ugye együtt járnak a híres-hírhedett egyetemi bulik. A Living Room az a hely, amit elsőre megtalált és soha többet nem téveszti el. Szóval minden adott ahhoz, hogy jól érezze magát, de a már emlegetett vizsgaidőszak Demoklész kardjaként lebeg a feje fölött. Mivel még nem próbálta nem tudja mi vár rá. Próbál szelektálni a jelentkezéssel kapcsolatos tanácsok között. Ami biztos, az az, hogy reggel 6-ra legyen az infóterem előtt, bár úgysem lesz hely. Miután sikerült feljelentkezni izguljon, hogy ki lesz a vizsgáztató. Kapja az infot, kitől féljen, kitől ne, de legjobb, ha mindent tud és akkor kizárt, hogy ne menjen át. Persze a gólya azzal kapcsolatban is kapja a jó tanácsokat, hogy hogyan ütemezze a vizsgáit. Ezekből a tanácsokból még nehezebb szelektálni mert 6-an 8 félét mondanak. “Könnyűt elsőnek, hogy belerázódj!” . ’’Nehezet, mondjuk a romát elsőnek, mert ha azon túl vagy nincs mi megállítson!”. “Erre elég 3-4 nap, arra egy hét kell, valamire egy élet is kevés.” Minden mentornak jó tanácsa, hogy az Ő vizsgájával kezdjünk. A gólya mindenkit meghallgat, és csak fogja a fejét, hogy mit is csináljon. 13-szor írja át az előre kitalált vizs­ garendjét, de persze egyik sem jó. Csak egyet kíván: “Legyek már túl rajta!” És még hányszor fogja ezt kívánni?! Sok sikert!!! -mavrák- Első hónapok a Pázmányon Ha belegondolok, hogy mi is történt velem szeptember óta az egyetemen... így nem tudnék mondani sokat. Mert valóban, nem is történt semmi különös, de épp ez az, ami új! Amikor a lelkes gólya először megtapasztalja, hogy direkt következmények nélkül lóghat az előadásokról, ha nem tud felkelni időben, nem harapják le a fejét, nincs felelés, vagy „röpi”... Akkor bizony meglepődik, és sokan nem is tudják, mire használják ezt az égből pottyant szabadságot. Pedig, ha jól látom, most fog követ­ 8 kezni a böjtje, amikor beköltöznek életünkbe a lassan elfeledett éjszakai ta­ nulások. A vizsgaidőszak, azt hiszem, minden egyetemista mumusa, pláne az elsősöknek, mivel mi még nem ren­ delkezünk tapasztalattal, jószerivel azt se tudjuk, hova kapjunk a nagy zűrza­ varban... Ettől eltekintve én például egy viszony­ lag csöndes félév végéhez közeledek, és bár tetszik az egyetem, a kar, mégis semleges érzelmekkel vagyok teli, talán pont az eseménytelenség miatt. Persze sokaknak eseménydús lehetett az elmúlt időszak, főleg azoknak, akik eljártak a Livingroom-os bulikba, és ott jól is érez­ ték magukat. Meg itt volt ez a válasz­ tás... Azt hiszem, mi elsősök, nem sokat tudtunk vele kezdeni, elmentünk, szavaztunk, ki hogyan érezte, de nem ezen járt az agyunk 2 hétig, az biztos. Mindent összevetve szerintem a több­ ségnek tetszik a hely, talán pont a gim­ náziumi, napi hajszolások hiánya mi­ att. Remélem a vizsgák azért jól sikerül­ nek, így a lazítás ellenére is. Pozsgay Szabó Péter �ítélet Le az érdektelenséggel! Aktív Részecskék néven új hallgatói öntevékeny csoport született Egyete­ münk falai között. A szervezetet olyan diákok hozták létre, akiket fokozottan érdekel a környezetvédelem, a környe­ zetjog és figgyelemmel kísérik bolygónk sorsát. A részletekről a tagokat kérdeztük: Milyen terveitek vannak a jövőre néz­ ve? Mikor alakultatok és milyen körülmé­ nyek között jött létre a diákkörötök, hányán vagytok? Az Aktív Részecskéket már 2 évvel eze­ lőtt is szertettük volna létrehozni, de csak idén májusra sikerült elképzelése­ inket megvalósítani, ekkor adta ki az Egyetem vezetősége az engedélyt műkö­ désünkre. Mindezért külön köszönet­ tel tartozunk Péter Juditnak, Jávor Be­ nedeknek és Stágel Bencének, valamint a HOK-nek az együttműködésért, és sze­ retnénk továbbra is a segítségüket kérni a folytatáshoz. Jelenleg a csoport kb. 10 állandó tagból áll és ehhez kapcsolód­ nak a „megfigyelők”, akik még csak ba­ rátkoznak a csatlakozás gondolatával. Milyen célokat tűztetek ki magatok elé? A Természet széleskörű pusztulásával az emberek a világ minden táján kezdik megérteni, hogy a Föld javainak hasz­ nálata nem folytatható úgy, ahogyan azt a múltban tettük. Szakítanunk kell tehát az utilitarista természetfelfogással, és be kell látnunk, hogy a természeti erőforrások pusztán ésszerűbb felhasz­ nálásával nem tudjuk megoldani a globális méretű problémákat. Mind­ annyiunk feladatának érezzük e tudat­ váltás szorgalmazásában való részvételt, mint emberi mivoltunkból eredő kö­ telességet, amelynek célja a Föld meg­ óvása a jövő generációi számára, és egy „ténylegesen fenntartható Élet” kiala­ kítása. Hiába tervezzük meg életünket, ha nem lesz hol megvalósítani. Elsődleges célunk a nevelés és a tájékoz- tatás, amelyhez tudományos állásfogla­ lásokat és jogi forrásokat használunk fel; mindamellett gyakorlati jogászi munkánkkal hozzá szeretnénk járulni az illetékes szakmai szervek tevékenysé­ géhez. Elképzeléseinket nemcsak az érdeklő­ dőkkel szeretnénk megosztani, hanem az ún. érdektelenekkel is. Félreértés ne essék, nem vagyunk idealisták, de legalább annyit szertnénk elérni, hogy aki idáig nem figyelt oda a környeze­ tére, talán egy picit ezután körbetekint és a végén még talán el is gondolkodik, (nem nagy kérés!) Miből állt eddigi munkásságotok? Mivel kevés időnk volt még „ aktív” tevékenységet kifejteni, ezért nem sok programot könyvelhetünk el magunk mögött, de azért egy kirándulást és néhány filmvetítést sikeresen megszer­ veztük. Április közepén a Wonderful Days című mangát néztük meg, amely bolygónk lehetséges sorsával foglalko­ zott. A hónap végén pedig közel 20 diákkal leutaztunk Pécsre 2 napra, ahol megtekintettük Pécs belvárosát, majd este csapatépítő jellegei meglátogattuk a pécsi borozókat, másnap pedig felmentünk a Zengőre, azonban a viha­ ros időjárás következtében sajnos nem mindenki tehette meg. Képviseltettük magunkat a Gólyatáborban utánpótlás keresés-nevelés céljából. Szeretnénk aktuális környezetvédelmi problémákkal foglalkozni, ennek érde­ kében az őszi szemeszterben előadá­ sokat szándékozunk szervezni, továbbá szeretnénk publikációkat megjelentetni az ítélet hasábjain. Terítékre kerülne a Zengőre tervezett katonai lokátorál­ lomás ügye, amelyre Lányi András már el is fogadta meghívásunkat, továbbá részt venne néhány olyan oktatónk is, akik véleményükkel színesíthetnék az előadást. Ezen kívül terveink között sze­ repel, hogy a dorogi szemétégető kap­ csán is össze lehetne hívni egy nyilvános fórumot. Valószínűleg a Pázmány Napon, csapa­ tunk létrejöttének örömére a Szentki­ rályi 26. sz. alatti épület belső kertjében fát fogunk ültetni. Újra szervezünk kirándulásokat, ezúttal februárban Bánkúira megyünk, amely­ re természetesen lehet majd jelentkezni. Szeretnénk több kirándulást is, de en­ nek terve még nem készült el. Filmvetítéssel is készülünk a következő időszakra, elképzeléseink szerint 3-4 hetenként néznénk meg egy filmet az ismeretterjesztés és a szórakoztatás je­ gyében. Mit üzentek a Pázmányos diákoknak? Ha valakinek felkeltette érdeklődését az Aktív Részecskék, akkor bátran jelezze programjainkon, hogy szeretne csatla­ kozni, annál is inkább, mivel környezet­ védelmi elképzeléseink mellett az egyetemi közélet fejlesztése is kiemel­ kedő szerepet játszik. Ráadásul tagjaink jelentős része végzős hallgató, így szeret­ nénk megbízható kezekbe átadni az öntevékeny csoportot, úgyhogy min­ denkit szeretettel várunk sorainkba és programjainkra, amelyek mindig ki lesznek plakátolva az Egyetem hirdető­ tábláin az érdeklődőknek és az érdek­ teleneknek egyaránt! ,, , Magyar Csaba 9 �ítélet Karácsonyi hagyományok Közeledik a karácsonyi láz! Tallózni kezdtem az Interneten s a csábító ajándék ajánlatok mellett sok érdekes hagyomány | hátteréről találtam cikkeket. Ezekből válogattam össze itt P néhányat. «T Advent A latin eredetű szó (adventus) megérkezést jelent, A Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka. András napjához legközelebb h eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes ■ "szent idő" a karácsonyra való lelki felkészülés ideje. * Advent első vasárnapja legkorábban november 27én, legkésőbb december 3-án lehet. X A régi időkben éjfélkor harangszó hirdette advent, r valamint az egyházi év kezdetét. Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, ebben az időben az emberek h szigorú böjtöt tartottak. Napfelkelte előtt hajnali » miséket tartottak, amelyeket "angyali misének", - "aranyos misének" is neveztek. 1611-ben a nagyRk szombati zsinat advent első vasárnapjától vízké­ pp resztig megtiltotta az esküvőket, zajos mulatsá- r r gokat. Egyes elméletek szerint Advent négy hete a Krisztus eljövetele előtti négyezer éves sötétséget k szimbolizálja. Ennek az elméletnek nincs igazolása a M liturgiában. - Az adventi koszorú hagyománya az ősi időkbe Rk nyúlik vissza, kapcsolatban van a téli napforduló szokásaival; viszonylag új szokás, a 19. századból eredeztethető. Első nyomait a néprajzkutatók észa­ kon, a Keleti-tenger partvidékén és szigetvilágában k találták meg. Fűzfavesszőből koszorút fontak és m örökzöldet csavartak köré. Ez a szokás később Európa más vidékein is meghonosodott. A valódi Rk adventi koszorú készítése a 19. században jött lg divatba. Egy hamburgi lelkész otthonába egy pr hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, melyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egyk egy. Később az egyszerűség kedvéért csak négy gyera tyát helyeztek el a koszorún. Minden adventi vasár™ napon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. A HL gyertyákat vörös és aranyszalagokkal díszítették, az élet és fény jelképével. Karácsony napjai k A régi időkben a naptári új év kezdete nem a mostani S időpontra esett. Sokáig a természet megfigyelése alapján számították az időt. Ezért eleinte a téli ■k napforduló ideje, december 25. környéke volt az új év kezdete. A régi rómaiak a hosszabbodó nappaLr lókat, a fény újjászületését a Legyőzhetetlen Nap 10 istenének, Mithrásznak a születésével azonosították. Decem­ ber 25. a Legyőzhetetlen Nap születésnapja lett. A keresztény­ ség a rómaiaktól és más vallások szokásaiból is sokat átvett, hogy népszerűbbé váljon. így a sok ezer éves, a téli napfor­ dulóra eső ünnepet is belevonta a keresztény vallás ünnep­ körébe. A legnagyobb ünnepet tette erre a napra: a Megvál­ tónak, a kereszténység legjelentősebb alakjának, Jézusnak a születésnapját. I. (Szent) Gyula pápa 350-ben nyilvánította december 25-ét a Megváltó születésnapjává. December 24-e, Ádám-Éva napja a karácsonyi ünnepkör leg­ jelesebb napja karácsony "vigíliája", adventi időszak utolsó napja. Számos szokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz: tilos volt kölcsönadni és kérni, mert az elvitte a gazda hasznát. Mindenki a ház körül dolgozott, tilos volt erdőn, mezőn tevé­ kenykedni. Nem volt tanácsos varrni, fonni, foltozni, moso­ gatni. E napon a kiterített mosott ruha is bajt, betegséget hoz­ hatott a családra. Az eladó lányok ha az esti harangszókor a kútba tekintettek, megláthatták vőlegényüket. A legényeknek nem volt szabad zsírosat enni, nehogy csúnya menyasszonyt kapjanak. December 25. - karácsony napja, a téli napforduló ősi ünnepe, a kereszténységben Jézus Krisztus földi születésének emléknap­ ja, az életet adó fény megszületésének napja. A hagyományos magyar paraszti életben a család ünnepe. Ez a nap munka­ tilalommal járt, csak a legszükségesebb munkákat végezték el. Ez a nap a betlehemezés ideje. Ekkor mutatta meg eredményét advent, Márton, Katalin, András, Borbála, Miklós, Luca napja andrásoló vagy más jósló cselekménye. Az éjféli "misevégző" harangozással fejeződött be a napforduló, a születés szent időszaka. Az ekkor megterített karácsonyi asztal, a házi oltár a hálaadás és a könyörgés eszköze volt. December 26. - karácsony másodnapja: István napján zabot és sót szenteltetett a régi falu népe, regősök járták a házakat. Istentisztelet után "istvánoltak": zeneszóval, rigmusokkal köszöntötték fel az Istvánokat. Karácsonyfa Ma már el sem tudnánk képzelni a karácsonyestét karácsonyfa nélkül. Talán ez a legszebb és leglátványosabb ünnepi szokás. A karácsonyfa állítása nem számít régi szokásnak. A külön­ böző ünnepek során a fák, örök­ zöld növények szerepe minden népnél nagy volt. A magyar népi hagyományokban a karácsonyi életfa vagy termőág tekinthető a karácsonyfa elődjének. A kará­ �ítélet csonyfa bibliai eredetű magyarázat szerint ősi, családfa jelentéssel bír; eszerint ez a fa, Jézus családfáját is jelenti. Valamint kapcsolatba hozzak a bibliai tudás fájával is, hiszen karácsony napja az első emberpár: Ádám és Éva napjára esik. A karácsonyfa-állítás német eredetű szokás, a 17. században terjedt el. A németek abban a hitben éltek, hogy a téli napforduló idején a gonosz szellemek, a halottak szellemei kiszabadulnak és szabadon csatangolnak a világban. A kísér­ tetektől az emberek csak úgy menekülhetnek meg, ha az élet örökzöldje, a fa alá húzódnak. A hagyomány szerint Luther Márton állított először karácsonyfát gyermekeinek. Ő azonban már Jézus születésének tiszteletére állította a fát és számtalan kis gyertyát gyújtott rajta. A fákat gyümölcsökkel, papírkivágásokkal, aranyláncokkal és édességekkel díszítették. Az első, történelmileg is megala­ pozott adat 1605-ből származik. Egy strasbourg-i polgár jegy­ zetei arról árulkodnak, hogy városában akkoriban elterjedt, hogy fenyőfákat állítanak. Magyarországon csak a múlt szazad második felében kezdett elterjedni ez a szokás a becsi udvar ösztönzésére. Eleinte csak a nemesi csaladoknál először Brunswick Teréz, martonvásán grófnő állított karácsonyfát 1824-ben -, később a módosabb polgároknál is elterjedt. A parasztok körében csak ebben a szá­ zadban, sokaknai csak 1945 után honosodott meg a fenyőfa­ állítás. Angliában ma sem szokás fenyőfát állítani, helyette fagyöngy­ ből készült koszorút függesztenek a mennyezetre. Van, ahol az a hiedelem él, hogy a karácsonyfát is az ajándékozó földöntúli lény hozza. A karácsonyfadísz korábban alma, dió, házilag készített sütemények, mézeskalács volt. Az 1880-as években jelent meg az üvegdísz. Ma már egyre nagyobb fákat állítanak, üvegdí­ szekkel, szaloncukorral, színes égőkkel. Magyar népszokások Hazánkban december 13-ához, Luca napjához kapcsolódik az egyik legelterjedtebb szokás. Ezen a napon elkezdenek egy széket faragni, amit karácsony előestéjére fejeznek be. Aki a templomban az éjféli misén rááll, az meglátja, hogy ki a boszorkány. A lányok szívesen jósolnak lucakor, hogy ki lesz a jövendőbelijük. A karácsonyi népszokások sok újévet köszöntő elemet is megőriztek a régi időkből. Ilyen szokások a különböző zajkeltések: kolompolás, kiabálás; az alakoskodás: jelmezek, álarcok, állatbőrök viselése, melyek a gonosz, ártó szellemek elűzésére szolgáltak. Falun házról házra járnak a legények regölni, köszönteni. Kifordított bundában, kezükben bottal, csengővel kopognak be a házakhoz, hogy jó termést, sok állatot, bőséget kívánjanak az új esztendőben. December 27-én Szent János napjához kapcsolódik a borszentelés szokása. A szent bornak mágikus erőt tulajdonítottak, beteg embert, állatot gyógyítottak vele. Öntöttek belőle a boroshordókba, hogy ne ro­ moljon el a bor. December 28. Aprószentek napja, a Krisztusért mártírhalált halt betlehemi kisdedek emléknapja. Ezen a napon vesszőből kis korbácsot fonnak, és a gyerekeket vagy az egész háznépet megveregetik, hogy frissek, egészségesek legyenek. Hazánkban a két legfontosabb dramatikus szokás: a betlehemezés és a regölés. Időpontjuk végigvezet az 4 egész karácsonyi tizenketteden. A betlehemezés fő alkalmai karácsony és vízkereszt, a regölésé pedig István protomártír ünnepe. Az ünnepsor vége január 6-a, vízkereszt napja. A vizek megszentelé­ sének, és Jézus keresztelésének ünnepnapja. A bábtáncoltató betlehem főleg a Balaton-felvidéken szokás, ugyanazt a történetet kis bábszínpadon bábfigurákkal adják elő. A középkorban ezt a játékot az oltáron mutatták be, s mivel később világi elemek is szövődtek az előadásba, kitiltották a templomból. Ugyancsak a Dunántúlon terjedt el a Szállást keres a szent család elnevezésű szokás. Egy-egy faluban 10-15 család vesz részt a játékban, egy festett szentcsalád­ képet december 15-től kezdve minden nap hangos énekszóval más-más házba kötöztetnek. A karácsonyi ünnepnek már régóta része ez a dramatikus játék, amelyet eredetileg a templomok­ ban vagy azok előtt adtak elő. A játék Jézus születésé­ nek fontosabb eseményeit mutatja be a Biblia alapján. Ez a szokás idővel elszakadt a templomoktól és szá­ mos változatban népszokásként élt tovább. A legrégibb ismert magyar nyelvű betlehemes játék szövege a váci egyházmegyei könyvtárból került elő. Liptay István ecsegi plébános jegyezte fel 1684 és 1694 között. Betlehemezni általában karácsony délutánján indul­ tak a fiatalok, s késő estig sorba járták a falu portáit. Napjainkban kétféle betlehemező szokás ismeretes: az egyik, az élő szereplőkkel, a másik bábfigurákkal ját­ szott változat. Mindkét fajtáját hasonlóképpen játszák, azonos szereplőkkel (pásztorok, angyalok, , f >«4 2 ; h Mária, József). A betleheI mezés fontos kelléke a kis templom, melynek belsejét a | bibliai történet szereplői né« W pesítenek be, egyikből sem W hiányozhat a királyokat Bet- lehembe vezető csillag. Fügedi Zsófia 11 �ítélet Advent első vasárnapja Felébredek. Álmosan, pizsamában lemegyek a konyhába, ahol már édesanyám sürög-forog, az éppen adódó dolgával foglalatoskodik. Elkezdek reggelizni, lassan édesapám és bátyám is felébrednek. Az asztalon már tegnap óta kint van az az adventi koszorú, amit én készítettem. Igen, nálunk ez már hagyománnyá növi ki magát, hogy adventét megelőző szombaton a plébániához tartozó iskolában összegyűlnek a hívők - kisiskolástól a felnőttekig -, és ki-ki néhány órán keresztül a maga adven ti koszorúját készíti, és persze készül egy nagy, a templomba. így volt ez tavaly is. Estefelé a sok olló, ragasztó, és fel nem használt anyag közt rákerültek az elkészült koszorúk egy nagy kerek asztalra. Melléjük állt a plébános, és megáldotta őket. Azt hiszem, ettől lettek igazán adventiek azok a koszorúk. A „műveken” látszott, hogy az Úrnak szánták őket, látszott bennük az a sok egyéniség, akik ott álltak körülöttem. Mindenféle színű gyertyák, szalagok, díszek, és mégis mindegyik ugyanolyan szép. Búcsúzás és népi takarítás után büszkén állítottam haza alkotásommal, amin néha elfordult a gyertya, és olyankor ferdén állt, de úgy gondoltam és ma is így gondolom, hogy Istennek nem ez a fontos. Legszívesebben már meg is gyújtottam volna az első gyertyát, de tudtam, hogy várnom kell vasárnapig. Amikor este lefeküdtem, a koszorúkészítés élményei voltak szemem előtt, az a sok mosolygós arc, a kisebb gyermekek ügyetlenségei és a plébános öröme, hogy idén is sikerült. Idén is sikerült megszólítania a híveket, összehívni az emberek apraja-nagyját az Úr nevében. Már három éve rendelte hozzánk Isten ezt a papot, volt időm megfigyelni, hogy mikor boldog. Aznap este boldog volt. Ilyen élményekkel feküdtem le aludni, és nem tudtam szabadulni az irgalom gondolatától, amivel Isten nekem ilyen csodálatos együttlétet adott. Vasárnap van, reggelizem, a család lassan ébredezik. Az asztal közepén ott áll a koszorú, ahogy azt tegnap odatettem. Iparkodom, mert tíz órára misére megyek. A nagy koszorún a templomban már ég az első gyertya. Sokszor odanézek mise közben. Tizenegy óra van, újra itthon vagyok, és már ott állok gyufával a kezemben a mi koszorúnk mellett. Leülök, és elgondolkozom. Nem az élet nagy dolgain, csak úgy egyszerűen Istenre gondolok. És megnyugszom. Ebédre meglátogatjuk a nagyszülőket, este már újra ott ül a család a láng mellett. Csak ne menne már annyit az a TV! Tudom, fontosak a hírek, de megenyhül a szívem, mikor a bemondónő mellett az asztalon szintén ott pislákol advent jelképe. Érzem a fenyő illatát. Kellemes és szeretetteljes érzés tölt el. Ilyenkor nincs kedvem tanulni. Nem, ezt át kell élni, ennek időt kell hagyni! Adventnek nem jellemzője a gyorsaság. Ebben a négy hétben megpróbálok többet gondolni Istenre, a hitemre, a családomra. Megpróbálok kevesebbet vitatkozni, kevésbé makacs lenni, többet olvasni a Bibliát. És akkor azt hiszem, hogy minden vasárnap, sőt minden nap nyugodt lelkiismerettel fekszem le aludni. Mindenkinek hittel és várakozással teli adventét kívánok! Elmaradt havazás Hideg, őrült dalokat zengő szél hozta idén a karácsonyt. Sáhó Eszter Vártad a havat, hogy méltó legyen az ünnep, eltakarja a hétköznapok sötétlő bűneit. Nem jött, más a hangulat, egy kellék hiányzik. Fa, ajándék, gyertya, kalács...csupán díszletek. Elfelejted közben a lényeget: Megváltó született! Ha összeomlanak a színfalak, akkor neked mi marad? Tudsz akkor is örülni, látni a fényeket? Nem hamis ragyogást, hanem az igaz életet. Látni a Megváltót, ki fehérre mosta bűneid, hogy ne kelljen se hó, se fagy, se konok indulat. Csak az öröm mindenek felett, hogy eljött érted, megtisztított téged is! Tégy hát meg annyit, hogy meglátod Őt a fényekben, a boldog arcokon, s este, hálát adva elmormolsz egy álmos imát. Fügedi Zsófia 12 �ítélet Karácsony nálunk és másutt Karácsony ünnepét mindig nagy készü­ lődés előzi meg. Persze itt az egyetemen az Adventnek sajátos hangulata van, ahol a vizsgák okozta izgalmak színes egyveleget alkotnak a várakozással. Európában, sőt az amerikai és ausztrál kontinensen is Jézus születése a legszen­ tebb ünnep. Az ajándékozási és étkezési szokások azonban országról országra különbözőek. Kis országunkban ma­ radva, mely mérete ellenére hatalmas hagyományokkal rendelkezik, ma is je­ len vannak régi táplálkozási szokásaink, ami nemcsak egyfajta ínyencség, hanem bölcsesség is, mely belátja, hogy az, amit annyi koron át a tapasztalat összevá­ logatott, nem szabad elherdálni. De mi is kerül az asztalra? Tájanként külön­ böző. Karácsonyt megelőző időszakot a szegényesebb bojtos ételek, az ünne­ peket gazdag, többfogásos étrendek jel­ lemzik. A böjt szenteste ér véget, az est fénypontja a lakoma. Innen ered, hogy december 24-én ebédre böjti bablevest, tojáslevest, mákosgubát, általában hústalan ételeket fogyasztottak. Számos családnál ma is halászlé, halleves, vagy borleves, rántott hal, estleg más halétel szerepel a szenteste ünnepi étrendjén. A szokások eltérőek, sok helyen már ilyen­ kor az asztalra kerül a pulykasült vagy töltött káposzta. „Nagykarácsony nap­ ján az ebédet általában a pompás, erő­ teljes, aranyszínű húsleves nyitja meg. Ez a leves készülhet tyúkból, pulykából is, gombával, finommetélttel és zöldség­ gel gazdagítva. Az ételsor fénypontja azonban a pulykapecsenye, tűzdelve gesztenyével, mandulával töltve, vörös­ borban párolt szilvával körítve. Régen a miailag egyébként puritán országok­ ban, a menü akár 38 fogásos is lehet. Eredete abba a korba nyúlik vissza, ami­ kor a parasztok és halászok az év min­ den napján heringet és bogyókat ettek, a család egyetlen libáját vagy kacsáját ka­ rácsonyra tartogatták. A történelmi múlt mai maradványa, hogy az év, ezen legnagyobb ünnepén csakis a legjobb minőségű, különleges ételek és italok kerülhetnek az asztalra. Ezt hideg büfé formájában teszik (svédasztal), jellegze­ tes a habos tejberizs, melybe mandulát rejtenek és a megtalálót ajándékkal ju­ talmazzák. Franciaországban 24-e mun­ kanap, a gyerekek itt ilyenkor teszik a csizmáikatt az ablakba, hogy a Mikulás valami finomságot rejtsen bele, s család este étterembe megy. karácsonyi pulykát dióval is hizlalták, hogy ízletesebb legyen a húsa. Vidéken ilyenkor van a nagy disznóvágások ide­ je, amikor is orjaleves és disznótoros éte­ lek kerülnek az ünnepi asztalra. Kará­ csonyi ételeink rendjében fontos szerep­ hez jut a dús töltelékű diós és mákos beigli, s a töltelékhez lehet mazsolát, al­ mát, datolyát, csokoládét, mézet, birsal­ masajtot keverni. Karácsonyunk egyik elengedhetetlen szereplője, a szaloncu­ kor. Már a múlt században készítettek a cukrászok, de igazán a századfordulón vált divatossá, s csak nálunk maradt ha­ gyományos ünnepi édesség. A reform­ korban — francia minta nyomán — jött divatba a polgári lakásokban a fogadó­ szoba, azaz szalon, ahol karácsonyfát ál­ lítottak, és így lett a fán lévő díszesen csomagolt csemege neve szaloncukor. Érdekes hagyományt követnek Lengyel­ országban, ahol az ünnepi vacsora kez­ detét a kenyeret szimbolizáló ostya elfogyasztása jelenti, majd következik a 12 fogásos vacsora, a tizenkét apostol nyomán. Jellegzetes étel a céklaleves, hi­ deg töltött tojás, s az est fénypontja a halleves, melynek mágikus erőt tulajdo­ nítanak. Skandináviában, a gasztronó- Az igazi ünnep dec. 25-e. Jellegzetesség a libamáj és a híres francia karácsonyi süti: buche de noel, amit mi csokis fatörzsként ismerünk. Mint láthatjátok, a vallási ünnepeknek meg van a sajátos hangulatuk, kialakul­ tak az ünnepi szokások, és az ünnep nyújtotta örömök között fontos helyen szerepel mindaz, ami az asztalra kerül. A jó étel elkészítésének azonban van egy nagy titka: nem elég hozzá a recept, jó szív is kell hozzá! Kívánok mindenkinek finomságokban gazdag, békés ünnepeket! Mikó Adrienn 13 �ítélet A Kari TDK Eredménye 2004. november 12-én került megrendezésre a Tudományos Diákköri verseny válogatója karunkon Az alább közölt dolgozatokat - egy kivételével a bírálóbizottság az OTDK-ra továbbküldeni javasolta. A dolgozatok bírálói: Dr. Jobbágyi Gábor a bírálóbizottság elnöke, a kari TDK vezetője, Dr. Landi Balázs a kari TDK titkára, ésDr. Koltay András Szerző Dolgozat címe Tanszék Konzulens Opponens Pontszám Takács Gábor A jogos védelem egyes kérdései Büntetőjogi Dr. Újvári Ákos Bognár Júlianna 42 Dukai Miklós Eutanázia - A „kegyes halál” büntetőjogi problémái Büntetőjogi Dr. Kiss Zsigmond Kiss Gergely 55 Boytha Dóra Az imperatív szabályok alkalmazása a francia magánjogi joggyakorlatban Nemzetközi Magánjogi Dr. Bánrévy Gábor Dr. Fekete Balázs 74 Dámossy Bálint Az Európai Unió tervezete a szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre alkalmazandó jogról Nemzetközi Magánjogi Dr. Burián László Császár Dániel - Páll Balázs Az egyháznak az államtól való elválasztása az állam (világnézeti) semlegessége tükrében Alkotmány-jogi Dr. Schanda Balázs Czilli Máté 75 Domahidi Ákos Határtalan jogfejlesztés? A bírói jog jog­ Jogbölcseleti elméleti problematikájának vizsgálata a Luxemburgi Bíróság gyakorlatában Dr. Györfi Tamás Szilágyi Dorottya 68 Szilágyi Dorottya A politikai kötelezettség és polgári engedetlenség problematikája Jogbölcseleti Dr. Györfi Tamás Domahidi Ákos 60 Csuha András Bányajog és bányaművelés a magyar középkorban - Körmöcbánya és tér­ ségének bányászata a kezdetektől a XVI. Század végéig Jogtörténeti Dr. Horváth Attila Dr. Ruszthi Hunor 69 Pásztor Bernadett A környezetben okozott károkért fenn­ álló felelősség a polgári és a környezetvédelmi jogban Környezetvédelmi és Versenyjogi Dr. Lomnici zoltán Siroki Krisztina 56 Navratyil Zoltán Polgári jogi Az asszisztált reprodukciós eljárások a jogi szabályozás tükrében - különös tekintettel az in vitro embrió helyzetére Dr. Jobbágyi Gábor Tóth Áron László 81 Pocsai Tamás A tokaji bor hamisítása Polgári jogi Dr. Tattay Levente Varga Dániel 77 Nagy Gergely Vittay Dániel Az információs társadalom és a magán­ Polgári jogi jog - A személyiségvédelem aktuális kérdései az információs társadalomban Dr. Tattay Levente Végh Luca Karolina 60 Pogácsás Anett Szerzői jogi kérdések a televíziózásban - az információs társadalom kihívásai Polgári jogi Dr. Tattay Levente Dobos Lilla 72 Mód Kristóf A pszichiátriai betegek jogi helyzete Polgári jogi Dr. Landi Balázs Kardos Andrea 76 Lakatos Mária Csilla A szerződésen kívüli károkozás jogi sza­ Polgári jogi bályozásának összehasonlítása a római­ germán és a common law jogcsaládban Dr. Lábady Tamás Dr. Landi Balázs Kéri Zoltán 64 14 �ítélet Kísért a Fantom... A körúton villamosozva megakad a szemünk egy titokzatos fehér maszkon. Azt adja tudtunkra, hogy a Fantom a Madách színházban kísért. 17 évvel azután, hogy Az Operaház Fan­ tomját a londoni Her Mejesty's Theatreben bemutatták, Andrew Lloyd Webber misztikus dallamai hozzánk is eljutot­ tak. A darab formátumához mérten az idáig vezető út is szinte „heroikus” volt. Ugyanis még két másik budapesti szín­ ház is versengett a színpadra állítás jogaiért. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen ez a musical maga a lehetőség. Már a világ 20 országában és 109 városá­ ban játszották. Szinte megszámlálhatat­ lanul sok színházi díjat söpört be, köz­ tük 3 Olivér és 7 Tony díjat, valamint a Legjobb Musical elismerést. Népszerű­ ségét mi sem mutatja jobban, minthogy versenyben van a Broadway legtöbbet játszott musicalje címért. (Pikáns finto­ ra a sorsnak, hogy a zeneszerző egy ko­ rábbi sikerművét, a Macskákat készül le­ lökni trónjáról.) Mindezek mellett bizony komoly jogi és gazdasági akadályokat győzött le a Madách Színház mindaddig, míg 2002 augusztusában a jogtulajdonos The Really Useful Group Ltd. hozzájárult a budapesti produkcióhoz. A siker ízét pedig csak növelte, hogy — mivel a ma­ gyarországi körülmények egy színház­ ban sem alkalmasak ahhoz, hogy a lon­ doni előadás hű másolata elevenedjen meg a színpadon — a magyar gárda szabadkezet kapott egy önálló művészi változat megálmodásában. Szirtes Tamás talán már rá is szolgált er­ re a „különös kegyre”, hiszen 1983-ban a Macskák, 1991-ben a József és a színes szélesvásznú álomkabát, valamint 1996ban A szerelem arcai című Webber da­ rab rendezőjeként bizonyította tehetsé­ gét — természetesen a Madách berkein belül. Maga köré gyűjtötte többek kö­ zött Kentaur díszlettervezőt, Vágó Nelly jelmeztervezőt, Seregi László koreog­ ráfust és Kocsák Tibor zenei vezetőt, majd rögvest gondos munka vette kez­ detét. A történet persze már ekkor sem volt teljesen ismeretlen a hazai közönség előtt, mégis méltánytalanul kevesen tudják, hogy a zeneszerző Gaston Leroux Az Operaház Fantomja című regé­ nyéből merített, aki megdöbbentően furcsa író volt, és minden művében szembesíteni kívánta Olvasóit a halál misztériumával, a sötétség erőivel, a csúf és a gonosz bizarr igézetével, az utá­ lat és a szerelem közötti vergődéssel. Andrew Lloyd Webber pedig „csak” reinkarnálta a sötétség teremtményét. A Fantom a musical kulcsfigurája. Az alkotók többfordulós válogatás so­ rán döntöttek a szereplőgárdáról. Sike­ rét jelzi, hogy nehezen lehet pusztán 1-2 nevet kiemelni. Hiszen estéről estére más-más kiválóságok lépnek színpadra, mint Sasvári Sándor, Miller Zoltán, Ki­ rály Linda, Mahó Andrea, Homonnay Zsolt, Bot Gábor. A 2003. május végi premiert Lady és Lord Andrew Lloyd Webber is megtisz­ telte, aki roppant elégedett volt az eredménnyel. Bár a londoni színvonal­ lal lényegében lehetetlen lépést tartani, nekünk ismét sikerült sajátságos színt vinni a darabba. A Galambos Attila for­ dításában felcsendülő dallamok szinte önállóan is elszórakoztatnák a nézőket, de az impozáns látványtechnika, az egyedi, különleges díszletezés végképp a színpadra szögezi a szemeket. Az előadás a mai napig kasszasiker, a jegyekre szinte „vadászni” kell. Minden­ ki látni akarja... Vajon mi áll e lelkesedés hátterében? Feláll ugyebár a klasszikus szerelmi há­ romszög: Raoul, a romantikus gróf, aki­ nek heves érzései az ösztönösen tehetsé­ ges és káprázatosán szép énekesnőt, Christine-t ostromolják, akinek varázsa még valakit rabul ejt, az Operaház Fan­ tomját. Meggyőződésem, hogy az ő karaktere „viszi” a darabot, misztikussága hat át majd minden jelenetet. Ez a különleges lény hol legenda, hol zseniális zenész, tudós, építész, feltaláló, s míg az egyik percben lángoló szerelmes, a másikban már szörnyszülött zsaroló gyilkos. A musical zenei betetőzéséből egyben végső kicsengése is kihallható, melyben az ének, az emberi hang elsöprő erővel elfoglalja misztikus trónját... „Jöjj hát és énekelj így kell legyen! Énhozzám tartozol Egy vagy velem. Nem küzdhetsz ellenem Mert hív az éj, A Fantom, ez a titokzatos lény Rég benned él... Énekelj Angyal! Énekelj nekem...” Kétségtelen tény, hogy Az Operaház Fantomja, a műfaj királynője, „leigázta” a magyar közönséget is. Nem csoda, hogy feszült izgalom előzi meg a Webber-Bródy szerzőpáros 2005 májusára ígért közös produkcióját. De addig is kísért a Fantom... Pozbai Viola 15 �ítélet Magyarország és az Európai Unió Érdemes volt-e csatlakozni az Európai Unióhoz, figyelemmel a régebbi tagállamok tapasztalataira? Milyen következmé­ nyekkeljár(t) ez afolyamat a különböző gazdasági és társadalmi szektorokban? Mi Magyarország szerepe az uniósforga­ tagban? Ezekre a kérdésekre keressük a választ jelen lapszámtól kezdve minden hónapban. Tartsatok velem, ígérem hasznos és érde­ kes lesz! Európai összefogás!?! Az európai egység ideája nem a XX. Század szüleménye; az már sokkal korábban megfogalmazódott olyan filozófusok, tudósok elméjében, mint Dante, Rotterdami Erasmus, Immá­ nuel Kant, sőt 1849-ben Victor Hugó merészen az Egyesült Európa megteremtődésének lehetőségéről szólt. ezekre lenne szükség — kézzel fogható, kitapint­ ható előnyöket lehet él­ vezni, profitra lehet szert tenni a tagságból, és itt most nemcsak a financiá­ lis pozitívumokra gon­ dolok. Kis hazánk számára a legjobb, leginkább követendő példa Írország esete: Az ír példa, avagy a kelta tigris nagyot ugrása A konkrét elképzelések megfogalmazódásához azonban olyan történelmi kataklizmák bekövetkezésére volt szükség, mint az I. világháború, az 1929-33-as világgazdasági válság, végül pedig a II. világháború. Ilyen forrongó légkör vezetett ahhoz, hogy előbb Coudenhove Kalergi gróf, majd Monnet, Schuman és de Gasperi lefektessék egy azonos gazdasági elveken és közös eszmerendszeren nyugvó Európa alapköveit. A cél kezdettől fogva, tehát már a Római Szerződések létrejöt­ tekor az volt, hogy a közös piac keretein túllépve egy gazdasá­ gi unió, a távolabbi jövőben pedig — az együttműködés kicsúcsosodásaként — egy politikai unió teremtődjék meg. E magasztos célkitűzések úgy tűnik, egy ponton megrekedtek, és amelyen nagy valószínűséggel nem is tudnak továbblendülni, legalábbis nem hatékonyan. A közösségben már az is komoly problémákat okozott, ami­ kor a '80-as években olyan szegény országok nyertek felvételt, mint Görögország, Spanyolország és Portugália. Személyes és közvetett tapasztalataim szerint, hazánkban a csatlakozási tárgyalások éveiben — köszönhetően többek kö­ zött egyes politikusoknak és médiumoknak — téves kép ala­ kult ki az emberekben integrációnk lényegéről és annak vár­ ható következményeiről. Sokán gondolták, hogy végre eljön a tejjel-mézzel folyó Kánaán, az Unió zsákszámra küldi Magyar­ országra a pénzt, így minden problémánk megoldódik. A va­ lóság ezzel szemben korántsem ilyen rózsás; elég ha azt jelzem, hogy a korábban csatlakozott országok szinte mindegyikében tetemes negatív hatása volt az integrációnak, különösen az el­ ső években. Nem akarom természetesen, hogy valamifajta mély szkepticiz­ mus tűnjön ki soraimból, hiszen megfelelő politikai akarattal és szervezéssel — meggyőződésem ugyanis, hogy elsősorban 16 Sokak meggyőződése, hogy az ír gazdasági növekedés akkor indult útjára, amikor 1973-ban — az Egyesült Királysággal és Dániával egyetemben — felvételt nyertek az Európai Közös­ ségbe. A felvétel megtörténte tény, de az azt követő tizenöt év­ ben rosszabb lett a helyzet. Nem közeledés, hanem távolodás, nem növekedés, hanem komoly visszaesés volt tapasztalható az integráció utáni másfél évtizedben. 1989-et követően azonban megindult a felzárkózás, ami nem kis részben (de önmagában véve nem lett volna elegendő!) an­ nak köszönhető, hogy az EK kétszeresére növelte Írország pénzügyi támogatását. A támogatások egyharmadát fordították a fizikai infrastruktúra (utak, hidak, kikötők, repülőterek, víz és szennyvíz) fejlesztésére, további egyharma­ dát oktatásra és képzésre, a maradék egyharmadot pedig végle­ ges beruházási támogatásként, pályázatok révén szétosztották a hazai ipari, mezőgazdasági és szolgáltató vállalkozások részére. A pénzügyi stabilizáció hatására, az egységes belső piac meg­ nyíltával a külföldi befektetők is kezdtek bemerészkedni a kel­ ták földjére Egy neves ír tudósok által jegyzett tanulmánykötet azonban nem elégszik meg az „ír csoda”-ként emlegetett jelenség ily kurta magyarázatával. Az 1999-ben kiadott, Understanding Ireland's Economic Growth címet viselő munkájukban arra a következtetésre jutnak, hogy azért nem sikerült korábban a felzárkózás, mert a külföldi cégek mellett nem támogatták a belföldi vállalkozásokat. Hiába jöttek a külföldi befektetők, ameddig a hazai vállalkozók nem kaptak vissza nem térítendő beruházási támogatást, addig az ország csak vergődött. A sikeres előretörés onnantól lett megfigyelhető, hogy egyidőben támogatták a multinacionális cégeket és a hazai vállalko- �ítélet zókat, az infrastruktúra-fejlesztéseket és a turizmust, az okta­ tást és a lakásépítést. Eme intézkedéseiknek köszönhetően, minden gazdasági mutatójuk egyszerre javult. Azt is fontos megemlíteni, hogy az írek kiemelten kezelték az állampolgárok tájékoztatását. Bár akkor még nem létezett, eu­ róbán mérve százmilliókat fordítottak arra, hogy a társada­ lom különféle szegmenseit - a kis-és középvállalkozóktól kezdve, a banki alkalmazottakon át, a mezőgazdaságból élő emberekig bezárólag — kellően felkészítsék, megtanítsák, mi­ ként lehet minél több támogatást szerezni az EU-tól ahhoz, hogy elképzeléseiket megvalósíthassák. Tény, hogy ez a prog­ ram sok pénzt emésztett fel, de azóta többszörösen megtérült, hiszen az írek azok, akik az összes tagallam közül a legügyeseb­ ben és a leghatékonyabban képesek lehívni a közösségi pénze­ ket, legyen szó akár a szociális és kohéziós alapokról, akár egyéb uniós forrásról. í HAND £N0RGF V N H t D AN1> tIRf OANMARK LATVIJA m ruvA R «incbom BUARUS RUSSHA POiSKA UKRAJNA FRANCI w&s* RfPUBttKA StöVfNUO <Mt*RRtiaf AOÖOVA ROMÁNIA FQRWGAL «(KU't jcomx &8HAI RMcariu AWRMUS KÁUSfAN MPÁNA HUN I Ü R f A'A A á A HLAÖA «»«*««« ti ojAraiR WVRIYA nxU KIRR^ I Az írek röviden összefoglalt esete tehát eklatáns példája annak, hogy Magyarországnak - pontosabban a mindenkori magyar kormánynak — el kellene végre jutnia arra a pontra, amikor felismeri: a történelem viharai által megtépázott, ám rend­ kívül tehetséges nemzet többre hivatott annál, minthogy a külföldnek való, már-már kényszeres megfelelésre építsen. A különbség csupán annyi, hogy míg régen Moszkva szava volt az úr, addig napjainkban a brüsszeli, illetve a washingtoni gyakran egymással ellentétes - érdekeknek való megfelelés rögös útjain lavírozgatunk. egyéni boldogulásunk és nemzeti jövőnk felé. Az európai identitástudat, amelyet oly gyakran emlegetnek egyes közéleti szereplők, csak akkor alakulhat egy európai nemzet polgáraiban, ha tisztában vannak múltjukkal, kulturális értékeikkel, ismerik gyökereiket, el tudják magukat helyezni a történelem nagy színpadán, és van merszük felemelt fejjel járni, feledve a semmiért érzett kollektív bűntudat beléjük sulykolt gondolatait. Ez tehát a kiindulópont, a nemzeti identitástudat: ahogy a hazra sem lehet alapozás nélkül tetőt építeni, úgy nem lehet egészséges nemzeti öntudat hiányában egy komplexebb európai eszmerendszert hinni és befogadni. Gróf Széchenyi István mondta: „Tisztességes emlékezet nélkül nem lehet nemzetet építeni!” Érdemes lenne a hazai hangokra, panaszokra és ötletekre fi­ gyelni, mert amíg ez nem következik be, amíg a határainkra önhibájukon kívül szakadt honfitársaink részére történő ket­ tős állampolgárság megadását vagy meg nem adását nem er­ kölcsi, hanem financiális alapon szemlélik, addig esélyünk sincs arra, hogy bizakodva és némi megnyugvással tekintsünk (a következő számban folytatom, az Európai Unió szociálisés foglalkoztatáspolitikájával.) Szalay Beatrix 17 �ítélet Néhány sor egy barátról... Közületek, közülünk kevesen tudják milyen nehéz is tanulni. Megteremteni a feltételeket, küzdeni az életben maradásért és mindemellett harcolni az előítéletek ellen. Egyetemünk egyik hallgatója, dacolva a sorssal sorba veszi az akadályokat és min­ denkihez van néhány kedves szava. Küzdenie kell sokszor ellenünk is. Sajnos néha mi sem veszszük észre, hogy az előítéletek, melyek bennünk vannak észre­ vétlenek számunkra, de szembe jövet vele, mégis kiülnek az ar­ alkotunk, és habár ezen közösség tagjai a vallási és felekezeti hovatartozása, a kulturális közeg és a családi hagyományok alapján különböző, mégis egy és oszthatatlan. Az ilyesfajta at­ rocitások ellen pedig küzdenünk kell! Nem. szabad másodran­ gú embernek tekinteni a tőlünk különbözőket. Merjünk kedvesek lenni és úrrá lenni a bennünk lévő kétkedésen esélyt adva ezzel másoknak. cunkra. Ez a hallgató egy roma származású fiatalember, akiről kevesen tudják min kellett keresztül mennie ahhoz, hogy idáig eljus­ son. Azt kívánom, hogy az a szenvedés és megaláztatás, ami őt érte, minket sohasem érjen, de ha mégis akkor sikerüljön annyi erőből táplálkoznunk, hogy kitartsunk. Ha valaki még mindig nem tudná kiről is szól ez a pár sor, akkor ahogy minden évben eddig is, így várhatólag jövőre is jöjjön be Nők napján Karunkra és nézze meg, hogy ki oszt virágot a bejáratnál. Kinek fontos a női nem tisztelete, hogy a megélhetéséhez szükséges pénzből még arra is áldozzon, hogy kifejezze nagyrabecsülését a több száz szál virággal példát mutatva férfitársainak, így nekem is. Feltehetitek a kérdését, hogy ez a cikk miért most íródott?! Saj­ nos ez a téma mindig időszerű, és néhány ember megnyil­ vánulásai miatt minket is érint. Minket is, mert közösséget Dorogi Zsolt a Hallgatói Önkormányzat Tanulmányi alelnöke Pázmány rejtvény Készítette: Tokody Klára ékezettel 47. Jól van — latinul 48. Autóversenyző kiejtve 51. Lilás betűi keverve 53. Életre keltett agyagszobor vége! 54. Művész 55. Társasházban élő 57. Római három 59. Végtelen ostya! 61. Női név 65. Nem jól elkevert 68. Gyógynövényt 69. Szájvízmárka végtelenül 70. Részeges 72. Oklevél 74. Görög autójel 75. Borkülönlegesség 76. Katonai rang 79. Shrek népe végtelenül Vízszintes: 1. Megfejtés első része: idézet Ady Karácsony című verséből 18. Biztonságtechnikai eszköz 19. Bambán mafla 20. Teherautó márka 21. Azonos atom eltérő tömegű változata 22. A pápa hármas koronája 24. Gonosztevő 26. Korlátlanul gyengéden! 27. Sebre tesszük 29. A bűnbánat színe 31. Dagály 32. Végtelen altatóorvos! 33 Smink 35. Lett főváros 37. Angol abc utolsó betűje 38. Kis János 40. Végtelen árleszállítás 42. Megvéd 43. Higany vége! 45. Egyiptomi napisten 46. Amerikai Egyesült Államok 18 Függőleges: 1. Kálium 2. Méreg 3. Brazil város 4. ÁAT 5. ízeltlábú ékezethiánnyal 6. Talál­ kozóhely a Pázmányon 7. Állóvíz fordítva 8. Sok dalt ismerő 9. Ittrium 10. Térdeplő 11. Német szénvidék fonetikusan 12. Elájulnak 13. Kettősbetű 14. Angol rang 15. Hidrogén 16. Tűzálló anyag eleje! 17. Ilyen fegyverletétel is volt 21. A megfejtés második része 23. ízisz temploma végtelenül 25. Zara betűi keverve 28. Picike egyneműi 30. Ikebana fele 34. Aeneis szülővárosa 36. Jód vegyjele 39. Felejtéssel járó betegség 41. Madár 44. Angol zselé 45. Keresztül 46. Utál egyneműi 48. Szolmizációs hang 49. így beszélnek Moszkvában 50. Töltelékszó 52. Ki­ lenc... híd: Hortobágy nevezetessége 56. Oxigén és cink vegyjele 58. Madár 60. így ül az, aki türelmetlen 62. Angol jósnő 63. Kölcsön biztosítékául lekötött tárgy 64. Svéd, thai, luxemburgi és görög autójel 66. Valamit fel...: felöltözteti 67. Országos Szennyvízkutató Állomás 68. Lapátolna 71. Időmérő 73. Menyasszony 75. Római pénz 77. Végtelenül avult! 78. Duplán regény hősnője �ítélet Gólyák, ki a fészekből! Akik figyelemmel kísérik az egyetem közéletét, azoknak fel­ tűnhetett egy maréknyi csoport lelkes működése a karon. Még a múlt tanév végén ismerkedtek össze azok a szinte minden évfolyamról jövő diákok, akik tenni szeretnének a hallgatói légkör felpezsdítéséért. Igen, rólunk, a tutorokról van szó... Ugyanakkor már a nyári, Egerben tartott csapatépítés alatt tisztázódott, hogy megfontolva kell előrehaladnunk. Legfontosabb célként egy végre valóban élvezhető gólyatábor lebonyolításában vállaltunk szerepet. így minden gólyát egyegy tutor gondjaira bíztak, hogy az első és minden bizonnyal egyik legnehezebb év alatt kellő segítséget kapjanak. De a lendületünk itt nem ért véget. Alapgondolatunk, miszerint nem mindegy, hogy a mostantól egyetemünkre kerülő hallgatók milyen élményekkel kezdik meg itteni „szárnybontogatásaikat”. Ezért kiállításokra (Miro, World Press) szervezünk turnuso­ kat, a kisebb csoportok színházi előadásokon vesznek részt. A kulturális programokkal párhuzamosan pedig „szakmai vonalon” bírósági tárgyalásokra és börtönlátogatásokra is bejuthatnak az érdeklődő gólyák. Tudatos fejlődésünk eredményeként lassan a technikai hátterünk is üzemkész, így a www.tutorok.hu honlap láto­ gatói első kézből értesülhetnek a legfrissebb hírekről, aktua­ litásokról. Többünknek feltették már a kérdést, mi értelme „izgága mű­ ködésünknek”. Nos, a válasz egyszerű. Adva van számos ötletdús fiatal, akik feles energiáikat feltétlenül pozitív és építő célba akarják befektetni. Akik éreznek kötődést a Pázmány felé, s a diákok összetartásának erősítésével az egyetemért akarnak dolgozni. Szeretnénk ezúton is üzenni mindazoknak, akik eddig kételkedtek bennünk, hogy mi már egy csapat vagyunk. Hisszük, hogy az alapokat már leraktuk, és továbbra is segíteni szeretnénk. Szeretettel várunk Mindenkit programjainkon. Bár hamaro­ san „felvételivel” bővítjük gárdánkat, ám észrevételeiteket, ötleteiteket személyesen a tutoroknál, vagy a tutorok@piarsoft.com e-mail címen addig is jelezzétek. a tutorcsoport Csodaváros 2004. decemberéig látogatható a Mille­ náris Parkban az Ability címet viselő különleges rendezvény az Értelmi Fo­ gyatékosok és Segítőik Országos Érdek­ védelmi Szövetségének (EFOÉSZ) a szervezésében, ahol a fogyatékkal élők életét ismerheti meg a látogató. Többek között a vakok és mozgás­ sérültek hétköznapjaiba nyerhetünk bepillantást, megismerve és megtapasz­ talva hogyan lehet kerekes kocsival közlekedni ott, ahol nincs akadálymen­ tesítve a járda vagy kinyitni egy ajtót, ami felénk nyílik. Próbára tehetjük a kézügyességünket is, amikor a vaksötét­ ben kell meglelni az előzetesen kiválasz­ tott ruhát. A rendezvény részeként tekinthető meg Csodaváros, ami az értelmi fogyatéko­ sok világa. A kérdésemre hogy miért jó, ha az emberek belehelyezkednek ebbe a környezetbe és átélik a fogyatékosok mindennapi nehézségeit, Gönczi Rita az EFOÉSZ munkatársa válaszolt. Elmondta, hogy közhelynek számít manapság az, hogy nehéz az életük, segíteni kell a beilleszkedésüket, el kell fogadni és nem marslakóként bámulni őket. De hogyan illeszkedik be egy világtól elszeparált intézményben nevel­ kedett sérült, és hogyan fogadja a társa­ dalom a furcsán viselkedő embereket? A probléma alapja, hogy nem sejthetjük, hogy mi is jár a fejükben, ők pedig nem értik azt, hogy miért viselkedünk a számukra olyan bonyolultan. Csodavá­ rosba egy értelmi sérült kalauzolja a látogatót, ahol ő az, aki ismeri minden titkok nyitját, és mi csetlünk-botlunk esetlenül a világban. Ez a világ is törvények szerint működik. A városi üzlet, posta, disco és könyvtár egy-egy kihívást jelent, ahol feladatokat kell megoldanunk. Melyik látogató jön rá arra milyen szabályt kell követni ahhoz, hogy például sikerüljön a boltban vásá­ rolni. A mi világunkban ezen nem kell gondolkodni, mert a válaszok magától értetődőek. Pedig Csodavárosban is van logika! Sokszor olyan banálisán egysze­ rű, hogy a városi könyvtárban a „sza­ bálykönyvet” böngészve a játékosok keze csattan a homlokukon: „Ja! Ez volt a megoldás? Ilyen egyszerű? Amikor odabenn káosznak tűnt minden!” A kalandok átélése nem elborzaszt, ha­ nem együttérzővé tesz, oly módon, hogy már nem okoz gondot felismerni, hogy szóljunk egy sérülthöz és mikor kell segíteni és mikor csak csodálni, milyen fantasztikus ügyességgel és lele­ ménnyel oldja meg az élet nehézségeit. Itt az ideje hogy ne csak sajnálkozzunk! Pásztor Veronika 19 �� Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2004 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource VII. évfolyam 5. szám 2004. december Abstract A summary of the resource. Tartalom Hírek „Ez nagy szentség valóban” Sáska Zoltán Attila versei „A szellemóriások fénye rám ragyog.” Marton Géza Polgári Jogi TDK A Zengő-ügy Beszélgetés Teleki Lászlóval, a HŐK külügyi alelnökével Vizsgán innen Első hónapok a Pázmányon Le az érdektelenséggel! Karácsonyi hagyományok Advent első vasárnapja Elmaradt havazás Karácsony nálunk és másutt A Kari TDK Eredménye Kísért a fantom Magyarország és az Európai Unió Néhány sor egy barátról Pázmány rejtvény Gólyák, ki a fészekből! Csodaváros Creator An entity primarily responsible for making the resource Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2004. december Date Created Date of creation of the resource. 2004. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (969kb+7867kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_VII_6_200412 Relation A related resource T00066 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_VII_6_200412 HÖK Jobbágyi Gábor Lukács Tamás