https://omeka.ppke.hu/files/original/6db720df47b94a78e244e8d88a943c46.jpg 27aa25d38c609a48ef7e3d3e6a280456 https://omeka.ppke.hu/files/original/c72a23e51eb9aaf0c34351e7ecee8af5.pdf 531b0e1c6e2a8916b35d8233a103a5aa PDF Text Text íT VII. ÉVFOLYAM, 1 SZÁM 2004. OKTÓBER 20. A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja ITELET bW y1 ^equufl'' A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA 1 I I . A lilHEÍCzIQItai ■sigr^ Seereiner Imre interjú A tokaji bor ELSA-Tiibingen Filmajánló: Kontroll Egri Gólyavér Pro facultate díj 2004 honlap: www.jak.ppke.hu/itelet • e-mail: itelet@lectio.jak.ppke.hu �ítélet Tartalom Hírek Felmérés oktatóinkról .............. Interjú Seereiner Imre Tanár Úrral, ...... . . Kémiadolgozat és történelemóra (Október 23.) Október 6.................... Néhány tudnivaló a HŐK választásokról Koltay András laudációja Pálinkás Györgynek Hagyomány és tiszteletadás ............ Pázmány szalon Szofi Egyetemi Színjátszó kör Egri gólyavér......................... ............. ............ Eger, Bor, Buli = Gólyatábor! A tokaji bor . Gasztrókultúra ........................ A szobor ........ ............. ............ Elsa Tübingen ............ Az ellenőrök Amerikában Impresszum ítélet A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának lapja Megjelenik 2000 példányban Felelős Kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: Dr. Jobbágyi Gábor, tanszékvezető egyetemi tanár Főszerkesztő: Lukács Tamás Főszerkesztő helyettes: Vargha Bálint Tamás A szerkesztőség tagjai: Fügedi Zsófia, Gyökeres Zoltán, Juhász Gábor, Mavrák Hedvig, Mikó Adrienn, Oláh Viktória Klára, Pozsgay-Szabó Péter, Szalay Beatrix, Tokody Klára, Zsellér Máté Akik munkákat segítik: Fekete Borbála, dr. Koltay András, Szilvásy György, Teleki László Nyomdai Előkészítés: TomArt Reklámstúdió Kivitelezés: Alumni Kiadó Kft. 2 3 4 5 8 8 9 11 11 13 14 16 17 18 19 20 22 23 Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat. Úgyszintén várunk mindenkit, aki részt venne a szerkesztőség munkájában. E-mail cím: itelet@lectio.jak.ppke.hu i telető 1 @hotmail.com Kedves olvasó! Olyan ez a szám nekünk, mint egy újszülött. Bár évek óta olvashatjátok a kari lapot, mi csak most kezdjük el szerkeszteni. Van egy-két régebbi motoros köztünk, de a társaság nagy része most ismerkedik az újságírás kulisszatitkaival. A lelkesedés megvan, a csapat kezd összeállni, jönnek az ötletek és a kézzelfogható eredmény is. (épp a kezedben tartod) LEHET. Az egyik legbizonytalanabb szó, amit ismerek! Benne van valami izgalommal teli várakozás. Most, hogy ezeket a sorokat írom, még nem tudom, hogy mi lesz a végeredmény. Nem tudom, hogy hányán fogják azt mondani egyszerűen csak, hogy tetszik és hányán merik majd megmondani azt, amit valóban gondolnak. Mi, akik szerkesztjük ezt az újságot arra fogunk törekedni, hogy minden egyes számmal egy kicsit felülmúljuk önmagunkat. Lehet, hogy mire átadom a stafétát, azt fogom gondolni, hogy sikerült! LEHET. Az eddigi szokásoktól eltérően nem rakunk be képet (még) rólam erre az oldalra. Van rólam kép és nem is akarok inkognitóban maradni, de az ítélet szerkesztése sok ember áldozatos munkája. Ezért úgy gondoltam, hogy közös képen mutatkozunk be a következő számban. Ha szeretnél te is felkerülni erre a képre (a szerkesztők közé) nincs más dolgod, mint írni egy e-mailt, vagy hívj engem! E-mail: itelet@lectio.jak.ppke.hu, vagy lukacs.tamas@chello.hu Tel: 06 30 6166 007 Lukács Tamás (főszerkesztő) �ítélet hírek Tabló és évkönyvfotózás: október 20-21 és 30-án, 9 órától 18 óráig a 26-os épület! Várjuk azon zenekedvelő, megfelelő hangszeres tudással bíró lelkes hallgatók jelentkezését, akik szeretnének részt venni a most alakuló JÁK KAMARAZENEKAR munkájában. Jelentkezni és érdeklődni lehet: lippaygyorgykor@hotmail.com ekiraly@freemail.hu 30/3110039 Király Éva Mária A Szofi Egyetemi Színtársulat (SZESZ) mindenkit nagy szeretettel vár október 26-án 18.00 órától egy fergeteges előadásra a Díszterembei ALKOTMÁNYJOGI VERSENY A Magyar Köztársaság Alkotmány­ bírósága és Igazságügyi Minisztériuma alkotmányjog tárgyból háromfordulós versenyt hirdet a 2-5. évfolyamon tanuló jogász hallgatók számára. Részletes versenykiírás az Alkotmány­ jogi tanszék hirdetőtábláján és a kari honlapon található. Az Alkotmányjogi versennyel kapcso­ latosan felmerülő kérdésekre dr. Szüts Korinna koriszuts@freemail.hu és dr. Sepsi Tibor sepsit@im.hu válaszol e-mailben. A Magyar Keresztény Szövetség és a PPKE JÁK Hallgatói Önkormányzata 2004. november 17-én 14 órai kezdettel a PPKE JÁK Dísztermében Templom és iskola címmel kerekasztalbeszélgetést szervez. A kerekasztalbeszélgetést állófogadás követi. A szervezők minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak! Mi a Pázmány Szalon? Egy műhely, ahol korok, korszakok irodalmával, zenéjével, divatjával és műveltségével ismerkedhetsz. I. félév: romantika hz Aktív Részecskék környezetvédelmi öntevékeny csoport kirándulást szervez október 23-24-én Dobogókőre. További információ és jelentkezés: Botos Éva 70/508-3152 Magyar Csaba 70/293-2521 a házigazdák: a történész és a művész Dr. Horváth Attila egyetemi docens és Szilasi Alex zongoraművész helyszín: Pázmány Bulinaptár A LIVINGROOM-ban Október 21. Táncverseny A (i November 4. ’/i Párkereső buli December 2. Party fotó díjkiosztó gála € November 18. Rock & Roll party íí December 9. 4" Szemeszter záró Legis Actio koncert f i a Díszterem időpont: 2004. október 27., november 17. és december 1. mindhárom alkalom szerdai napon 18-tólveszi kezdetét 3 �ítélet Felmérés oktatóinkról A (HŐK részéről) tavasszal az oktatói munka minősítését célzó felmérést végeztünk. 50 ötöd- / 30 negyed- / 10 harmad- / 5-5 másod- és első éves hallgatót kérdeztünk meg. A meg­ kérdezettek a hallgatói közösség közel 5%-os arányát képviselik. A hallgatókat nem csupán a vizsga­ tapasztalatokról nyilatkoztattuk, tudni illik, kérdéseink összeállításakor hangsúlyt fektettünk az oktatók szak­ mai rátermettségének minősítésére, továbbá, az irányukban megnyilvánuló tisztelet fokára. A hallgatók válaszaiból egyértelműen kiderült: hallgatóink fontosnak tartják a hallgató és az oktató közti személyes kapcsolat meglétét. A hallgatókkal figyelmes oktató a hallgatók szemében sokkalta kedvesebb. A hallgatóink között kiemelkedő népszerűségnek örvend Dr. Zlinszky János és Dr. Bánrévy Gábor alapítók, Pacem in Utero életvédő egyesület elnöke, Dr. Jobbágyi Gábor professzor úr. Dr. Horváth Attila és Dr. H. Szilágyi István docens urak, továbbá, a teljesség igénye nélkül, a tavasszal Pro Facultatedíjjal kitüntetett Dr. Kilényi Géza és Dr. Péteri Zoltán professzor urak. az ugyancsak idén Pro Facultate-díjjal elismert, nem rég elhunyt Dr. Pálinkás György bíró úr. Dr. Bándi Gyula dékán úr és Dr. Tábik Ferenc adjunktus úr, tanársegédeink közül, mint fent jeleztem, másokkal egyetemben, Dr. Ivicz Mihály és Dr. Schlett András (Heller Farkas KI), továbbá, Dr. Koltay András és Dr. Landi Balázs neve is szerepel a fenti névsorban. (A határozat a hallgatók által legtöbbször megnevezett 15 oktató nevét tartalmazza.) Teleki László 4 15/2004. (VL 29.) közgyűlési határozat sz. HŐK A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Hallgatói Önkormányzata 2004. június 29-én megtartott közgyűlésén meghozta a következő határozatot: A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. Törvény 67. § (1) bek. h) pontja alapján a Hallgatói Önkormányzat jogai közé tartozik különösen, hogy a Kar oktatóinak munkáját véleményezze. A Hallgatói Önkormányzat közgyűlése a fenti keretek feladatát teljesítve a 2003/2004-es tanév befejeződésével a hallgatók körében a tanév során végzett széleskörű tájékozódás, valamint a Hallgatói Önkormányzat által a tanév végén meghatározott szempontok alapján meghatározott egy listát, mely a hallgatók körében legnépszerűbb. oktatási-tudományos szempontból is elismert és megbecsült, mind szín­ vonalas előadásai, mind objektív vizsgaértékelése folytán a Kar legkiválóbb tanárainak értékelt oktatóinkat tartalmazza. A listán szereplő nevek ábécésorrendje: Dr. Bándi Gyula Dr. Bánrévy Gábor Dr. Békés Imre Dr. Busch Béla Dr. Hajas Barnabás Dr. Horváth Attila Dr. Jobbágyi Gábor Dr. Kilényi Géza Dr. Koltay András Dr. Landi Balázs Dr. Pálinkás György posztumusz Dr. Péteri Zoltán Dr. Tábik Ferenc Dr. Vasadi Éva Dr. Zlinszkyjános A Kar hallgatósága nevében a Hallgatói Önkormányzat közgyűlése külön megköszöni a listán szereplő oktatóink színvonalas munkáját és reményét fejezi ki, hogy mindannyiuk megtiszteli még a jelenlegi és jövendő hallgatókat azzal. hogy eredményes és a jövő nemzedék jogászképzésének szempontjából nélkülözhetetlen tevékenységét hosszú ideig a felnövekvő jogászság javára fordítja. A Hallgatói Önkormányzat közgyűlése a meghozott határozat hitelesítésére felkérte Szilvásy György Pétert, aki végzett hallgatóként és a Hallgatói Önkormányzat korábbi tagjaként a jelen és a jövő jogászsága közti kapcso­ lat biztosítását kifejezve, a közgyűlésen meghívottként vett részt. Budapest, 2004. június 29. Dobos Tibor László a Hallgatói Önkormányzat elnöke Szilvásy György Péter a határozat hitelesítője Nyilvánvalóan oktatóink ismert­ sége is meghatározza népszerű­ ségüket. Az alsóbb évfolyamos hallgatók még nem találkozhattak a 4. és 5. évfolyamot tanító professzo­ rainkkal előadáson, vagy vizsgá­ kon, ezért nehéz megítélni és még nehezebb objektív sorrendet fel­ állítani tanáraink között. Úgy gondolom, hogy tisztelet, megbe­ csülés és köszönet jár mindenkinek, akik azért dolgoznak egyetemünkön, hogy a mi tudásunk bővülhessen. Lukács Tamás �ítélet Beszélgetés Dr. Seereiner Imre Tanár Úrral Tanár Úr jelenleg a Legfőbb Ügyészség ügyésze, egyúttal egyetemünk oktatója. Kérem, ossza meg velünk, milyen állomások vezettek idáig, a jogi pálya mely területein tevékenykedett? »e è M 1977-ben végeztem az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, de azt is mondhatnám, hogy a Pázmányon végeztem, hiszen az Eötvös jogelődje a Pázmány volt, az egyetemet csak a 11. világháború után vette át az Eötvös. Ezután elmentem dolgozni noha budapesti vagyok egy 1500 fős faluba, Rétságra, mert abban az időben a fiatal diplomásoknak úgy lehetett lakáshoz jutni, hogy elmentek vidékre és ott vállaltak állást. így kerültem a Rétsági Járási Hivatalhoz, majd Salgótarjánba hívtak, a Megyei Tanácshoz. Ezeknél a szerveknél mindig igazgatási kérdések­ kel foglalkoztam, és ezen hét éves Nógrád megyei kitérő után kerültem vissza Budapestre, ahol előbb a Minisztertanács Tanácsi Hivatalánál, majd a Legfőbb Ügyészségen dolgoz­ tam. Ezt követően 1989-ben az Országgyűlés akkor formálódó hivatalához kerültem. Ez egy rendkívül érdekes időszak volt, mert korábban az Országgyűlés mellett nem volt komolyabb szakmai szervezet, csak egy postázási feladatokat végző iroda létezett. Nekünk egy „profi” hivatalt kellett létrehozni, ennek keretében egy olyan jogi főosztályt felállítani, ami a többpárti parlamentet ki tudta szolgál­ ni. Ez egy nagyon fontos és szép időszaka volt az életemnek, láthattam a leköszönő utolsó parlamentet a rendszerváltás előtt, majd a megalakuló új parlamentet. a jogállam kezdő lépéseit. Rengeteg munkánk volt, de szép volt... 1995 a következő fontos időpont, ekkor hívtak az Alkotmány­ bíróságra, ahová szíve­ sen mentem, hiszen újabb, most már elmé­ leti területen tevékenykedhettem, előbb dr. Szabó András, majd dr. Bagi István alkotmánybíró urak munkatársaként. 2000-ben újabb feladatként felkérést kaptam Dávid Ibolya miniszter asszonytól, hogy az Igazságügyi Minisztérium közjogi helyettes állam­ titkára legyek. Ennek megfelelően feladatkörömbe tartozott többek között a Közjogi Kodifikációs Főosztály, az Alkotmányjogi Titkárság munkájának irányítása, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyeletében való közreműködés. A kormányváltást követően munka­ körömből Bárándy miniszter úr azonnal felmentett... Bevallom, nagyonnagyon jól esett, hogy Tamás András professzor úr rögtön felvett a Tan­ székre, s így nyugodtan kereshettem új, családom megélhetését biztosító állást. Úgy érzem, ezt a szép gesztust viszonoznom kell, lelkiismeretes és jó munkával. 2002 decembere óta pedig ahogy már említettem a Legfőbb Ügyészség Közigazgatási Jogi Főosztályán dolgo­ zom közigazgatási ügyészként. - Tanár Úr nem kizárólaggyakorlatipályán tevékenykedik... Valóban, 1995-től tehát az indulástól kezdve részt veszek az Egyetem oktatási munkájában, a Közigazgatási Jogi Tanszék adjunktusaként tanítok. Nagy örömmel oktatok -úgyszintén a kezdetektől a Deák Ferenc Tovább- képző Intézetben, ahol a jogi szakokleveles közgaz­ dász képzés két tárgyának is tantárgyjegyzője va­ gyok (államszervezeti ismeretek, illetve állam­ igazgatási jog). Továbbá tagja vagyok a Jogi Szakvizsga Bizottságnak, valamint az Országos Közigazgatási Vizsga Bizottságnak is. - Csuldd? A feleségem szintén jogász, a Szociális és Családügyi Minisztériumban dolgozik. Úgy tűnik, jogászdinasztia leszünk. mert Márta lányom már végzett a Pázmányon, bírósági fogalmazó, és most júliusban az EU szakjogászi diplomát is megkapta a Deák Inté­ zetben. A nagyobbik fiút, Ádámot, most vették fel az Államigazgatási Főiskolára, s majd ő is jogász szeretne lenni. Van még két kisebb fiú, Ákos középiskolába jár, és van egy egészen kis fiunk, Marci, ő még óvodás, s egyelőre autómentő szeretne lenni. - Hogyan került kapcsolatba egyetemünkkel? A 95-ös indulás újraindulás idején- az Alkotmánybíróságon dolgoztam, és Zlinszky János alkotmánybíró úr volt az, aki az egyetem oktatói gárdáját elég nagy részben az ott dolgozó alkotmánybírákból és azok munkatársaiból szervezte meg. így nyílt meg számomra is a lehetőség, mellyel örömmel éltem. - A tanítás, a tudományos munka szépsége mellett szerepet játszott-e Tanár Úr döntésében az egyetem szellemisége? Katolikus neveltetésben részesültem, így rendkívül jónak és fontosnak tartom, hogy újra működhet az egyetem. Ezért is különösen megtisztelt Zlinszky dékán úr felkérése. Mindemellett máshogy is kötődöm a Pázmányhoz. Én ugyanis Piliscsabán 5 �ítélet születtem, sőt még az alsó tagozatot is ott végeztem, és mint tudjuk, ezen a településen a volt szovjet laktanya helyén működik a Bölcsészet- tudo­ mányi Kar. En nagyon jól emlékszem arra az időre, amikor még orosz katonák állomásoztak ott. Kisgyer­ mekként a fa mögül lestük a szovjet tankokat... Számomra tehát nagy élmény volt, hogy egyrészt a szovjet csapatok kimentek, másrészt pedig katolikus egyetem költözhetett a laktanya helyére! Az eredendően is létező kötődés mellett szeretném hangsúlyozni az alapító dékán úr személyét. Zlinszky dékán úr egy olyan egyéniség, aki az életemre és már felnőtt gondolkodásmódomra emberként is nagyon nagy hatással volt. Többek között az írásai, amiket olvastam tőle, például a jogász erkölcséről, de leginkább azt értékelem nagyra, ahogyan ezt az egyetemet újraszervezte. Rendkívüli módon tisztelem őt, és úgy érzem, hogy sokat tanulhattam tőle: szemléletmódot, hozzáállást, elkötelezettséget, önzet­ lenséget, stílust. - Mint azt személyes tapasztalatból is tudhatom, Tanár Ür szemináriumokat vezet a KözigazgatásiJogi Tanszéken. Igen, ez is a feladataim közé tartozik, de az oktatói munka ennél lényegesen sokrétűbb! Mivel kezdettől fogva részt veszek az egyetem munkájában, ott voltam már az első szóbeli felvételin is, Iván László professzor úrral ültünk egy bizottságban, ez még a Ménesi úton zajlott. A következő években is rendszeresen számítottak rám a szóbeli felvételiken, aminek a megszüntetését én nagyon sajnálom, és nagy hibának tartom. A jogászképzésben döbbenten tapaszta­ lom azt, hogy kizárólag írásbeli tesztek alapján minősítenek egy jelöltet a jogi pályára, ami képtelen helyzet! Egy jogásznak kell, hogy fellépése legyen, hogy beszédkészsége, közéleti tájéko­ 6 zottsága legyen, kell, hogy vitakultúrája legyen, vagy legalábbis annak a csíráit fel lehessen fedezni a személyiségében. Nekem az a véleményem, hogy egy személyről egy félórás alapos beszél­ getés alapján igenis lehet bizonyos képet nyerni, sőt az írásbeli teljesít­ ményével együtt nagyjából meg lehet ítélni, hogy mennyire alkalmas erre a pályára. A Közigazgatási Jogi Tanszéken meg kellett várni, amíg elérkezik az első évfolyam a harmadik évhez, hiszen harmadik évtől kezdve van közigaz­ gatási jog. A feladatom itt valóban az, hogy szemináriumokat vezessek, de ezen kívül az én szakterületemen az építésügyi és területfejlesztési igazgatás terén meg kell tartani a nagyelőadást, s az utóbbi években több speciális kollégiumot is szerveztünk. így például Ugrón Gazsi kollegámmal az országos hatáskörű szervek vezetői közül hívtunk meg többeket: pl. Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét. Mellár Tamást, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét. A sors különös fintora, hogy akiket mi meghívtunk, azok hamarosan elveszítették az állásukat... Egy másik ilyen speciális kollégium ezt Gerencsér Balázzsal szerveztük a köztestületekkel, közalapítványokkal, közintézetekkel foglalkozott. - De Tanár Ür a szorosabb értelemben vett tanításon túl másképpen is kapcsolatba kerül a hallgatókkal, hiszen mint köztudott a tutori rendszer egyik kulcsembere. Most már szinte egyedülálló az egyetemen, hogy oktató vállaljon tutori feladatkört, tutorcsoportot. Egyáltalán, maga a tutori rendszer sem mindennapos a magyar felsőoktatásban. A tutori rendszer bevezetésének gondolatát az én ismereteim szerint Zlinszky dékán úr vetette fel a kezdetekkor. Dékán úr úgy gondol­ kodott, hogy egy egyházi, katolikus egyetemnek bizonyos területeken többet kell adnia, mint egy állami egyetemnek. Ezt a többletgondoskodást hivatott megvalósítani a tutori rend­ szer. Ennek az intézménynek vannak magyar hagyományai, de persze vannak külföldi példák is, elsősorban Angliá­ ban. - A rendszer összefogásával az egyetem vezetése Bittsánszky tanár urat bízta meg ő a gazdája ennek a témakörnek. Mi ennek a rendszernek a lényege, mi a tutor legfontosabbfeladatai A kezdet kezdetén úgy gondoltuk, hogy a tutor feladata elsősorban az, hogy ha egy hallgató a tanulmányaiban elakad, valamilyen jogi kérdést nem ért igazán, akkor a tutor szakmai téren segítsen neki, azt magyarázza el, vagy éppen keresse meg azt a tanártársát, aki a kérdést meg tudja világítani a hallgató számára. Volt egy olyan elképzelés is, miszerint a legfontosabb a közösségi szellem kiépítése, a csoportos foglal­ kozások. Aztán persze az élet alakította ki ennek a rendszernek a valódi tartalmát. Ennek nagyon fontos része a tutori gon­ doskodás, az, hogy a tutor összekötő kapocs legyen a diák és az egyetem között olyan értelemben is, hogy ha a hallgatónak van valamilyen prob­ lémája, amivel kapcsolatban ő az egyetem vezetéséhez kellene, hogy forduljon gondolok itt a dékánra, dékánhelyettesekre, tanszékvezetőkre és az érdekeit saját maga nem tudja kellő módon képviselni, mert például bátortalan, akkor a tutor a problémákat közvetíteni tudja, az ilyenfajta terheket le tudja venni a diák válláról. - Mennyire lesz személyes a kapcsolat tutor és tutoráltja között? Az is kiderült már az első tutori csoportomnál, hogy a tutornak van egy olyan feladata is, illetve egy olyan hallgatói igény felé, hogy figyelemmel kísérje a hallgató tanulmányait. A vizsgaidőszakban a lelket is tartani kell �ítélet több hallgatóban, nyugtatni, biztatni, kitartásra buzdítani, ez pedig már egy kicsit másfajta gondoskodást is jelent. A tutor egy olyan személy, akit a hallgató közelállónak érez magához ráadásul én úgy érzem, hogy stílusomban, élet­ korban sem vagyok túl távol álló a hallgatóktól de mégis elfogad ta­ nárnak. A közelebbi kapcsolat miatt a hallgató inkább megnyílik a tutor felé, többet elmond neki, és ezután a tutor intelligenciájára, emberségére van bízva, hogy ezekkel a bizalmasan elmondott információkkal hogyan gazdálkodik, és hogyan próbál segíteni a tutoráltnak. Van azonban még egy tutori feladat, amire én különösen nagy hangsúlyt fektetek: megmutatni a hallgatóknak, hogy amit a tankönyvekben olvasnak és amit az órákon hallanak, tanulnak, hogyan néz ki a valóságban. Különböző szakmai programokat szervezek tehát a számukra, általában havonta egy alkalommal. Igyekszem a tananyaghoz igazodni, és ennek megfelelően megmutatni a különböző állami intézményeket. így például másodévben, amikor alkot­ mányjogot tanulnak, én mindig elviszem a tutori csoportomat az Országházba, az Országgyűlés ülésére. - Milyen intézményekkel ismerkedhetnek meg közelebbről a csoportok az Országgyűlésen kívüli Rendszeres programmá vált mostanra az Alkotmánybíróság, ezt az intéz­ ményt mindenféleképpen meg szoktam mutatni a hallgatóknak. Ide akkor látogatunk el, amikor valamilyen nagy jelentőségű határozatot hirdet ki a testület, gondolok például az abortusz­ határozatra, az eutanázia-határozatra. A mostani tutori csoportommal jár­ tunk a Sándor-palotában, a Köztársa­ sági Elnöki Hivatalban, ahol a Hivatal jogi főosztályának a vezetője ismertette a köztársasági elnök és a Hivatal tevékenységét. Ezeket a tankönyvből is tanulták a hallgatók, de itt élőszóban halhatták, és persze lehetett kérdéseket is feltenni. Az Országgyűlés és az Alkotmány­ bíróság mellett a harmadik állandósult esemény egy büntetőbírósági tárgyalás. Előfordult olyan szerencsés eset, amikor Kiss Zsigmond tanár úr, egyetemünk oktatója volt a tárgyalást vezető bíró, és a határozat kihirdetése­ kor rendkívül didaktikusán magyarázta el, hogy miért az az ítélet született. Tavaly a Clodó-ügyet kísértük figyelem­ mel. Ha már a büntetőjognál tartunk, itt említeném, hogy meg szoktuk tekinteni a Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézetet, hiszen egy jogásznak ezt is ismernie kell, tisztában kell lennie azzal, hogy milyen is egy börtön. Azután, ahogyan haladunk előre a tanulmányokban, következik az Országgyűlési Biztosok Hivatala, az ORFK vagy a EREK a Teve utcai Rendőr-palotában”, majd olyan helyek, mint az Országos Rádió és Televízió Testület Hivatala, a Magyar Távirati Iroda. A hallgatókkal voltam már a Nemzetbiztonsági Hivatalban és a Történeti Levéltárban is. Nemrégiben jártunk a Miniszterelnöki Hivatal kabinetirodáján. a kormányzati kommunikációról tájékozódni (meg­ jegyzem, azóta az ottani vendéglátónkat is menesztették...). A programok megszervezéséhez volt kollégáim, ismerőseim segítségét szoktam kérni. vagy egyszerűen írok egy levelet. s kérem, hogy fogadjanak bennünket. Egy könyvet, csokor virágot, vagy a Pázmány Egyetemet bemutató könyv­ ecskét szoktunk vinni köszönetünk jeléül, szóval adunk is magunkra... 35 - Mekkora az összetartás egy-egy ilyen csoportban? Találkoznak a tagok Vannak nem kifejezetten 55 civilben szakmaiprogramok isi Természetesen. Egyrészt vannak összejövetelek, melyek egyáltalán nem szakmaiak. Erre példák az immár hagyománnyá váló tanév végi közös kirándulásaink. Másrészt olyan prog­ ramokat is szervezek, melyek nem kapcsolódnak közvetlenül magához a jogi pályához, mégis úgy érzem, rendkívül fontosak a hallgatók sze­ mélyiségének alakulása szempontjából. Ezért vittem el csoportomat például a Nyírő Gyula Kórházba, ahol a droggal foglalkozó központ működik. Ott Fűnk Sándor drogbetegségekkel foglal­ kozó, széles körben ismert orvos beszélt nekünk a drog ártalmas következményeiről, gyógyítási esélyeiről. Úgy gondolom, nem baj, ha egy egyetemista fiatal ilyen problémákkal is foglalkozik, szembesül. - Mégis mi az oka annak, hogy ezt a sok időt, energiát igénylőfeladatot évek óta vállaljai Röviden válaszolva: sikerélményt ad számomra. Sikernek érzem ugyanis azt, hogy 4-5 év alatt a hallgatók rengeteget fejlődnek tudásban és közösségi szellemben. Ráadásul most már azt is látom, hogy a végzettek a jogi pályán is megállják a helyüket. Több volt tanítványom részben az én segítségemmel komoly munkát végez: van, aki már tanártársam a Tanszéken, mint Patyi Gergő, Ugrón Gazsi. Van. aki az Országgyűlésnél dolgozik, s elismerik a munkáját. Az első tutori csoportom tagjai a mai napig összejárnak, én is kapcsolatban, baráti viszonyban vagyok velük. Összetartanak, segítik egymást, mint volt Pázmányosok... �ítélet Kémiadolgozat és Történelem Pár évvel ezelőtt külföldön tanultam. Családomtól messze, Kanadában éhes voltam minden szóra, ami otthonróljött. Szüleim, nővérem, barátaim tudták ezt, így nem maradt olyan hét, amikor levél nélkül maradtam volna. Az alábbi levelet édesanyámtól kaptam. ,Ma szombat van, és október 23. A rádióban panaszkodnak, hogy a fiatalok nem igazán tudják, hogy ez mit jelent. Hogy az ötvenhatosok ahányan van­ nak, annyi pártra szakadnak. Én igazán furcsán érzem magam, mert elsős gimnazista voltam, és fölfogtam már akkor, hogy történelmi időket élünk. Kár, hogy nem írtam naplót. Most már sajnálom. Azt tudom, hogy október 22-én este tánciskolában voltunk a fiúgimnázium­ ban. Az egyik osztálytársnőnk már akkor mondta, hogy az egyetemisták tüntetnek (a bátyja bölcsész volt). Természetesen ez nem érdekelt bennünket: vihogtunk tovább. Végefelé egy kicsit ugyan már szorongva, mert másnap kémia dolgozat várt ránk. Kedden hajnalban már kémiát tanultam és imádkoztam: Édes Istenem, de jó lenne, ha valami közbejönne. Egy kis földrengés. Nem nagy, csak épp akkora, hogy Vali néni (kémia­ tanárnőnk és osztályfőnökünk) ne tudjon kijönni Pesterzsébetre. Vagy egy kis háború. Háborúban nincs iskola. Erről már sokat olvastam. Vagy egy miniszteri rendelet. Hogy a kémia oktatás a gimnáziumok első osztályában azonnal országosan meg­ szűnik. Érdekes, az eszembe sem jutott. hogy Vali néni megbetegszik. Nem emlékszem ugyanis, hogy tanári betegség miatt elmaradt volna egy dolgozat. Közben tanultam a Pascal-tételt. Egyszercsak jött a barátnőm. Mari az anyukájával. Mari édesanyja azért jött, hogy megbeszélje Anyuval, hogy forradalom van, és ne engedjenek el iskolába. Anyu rájuk förmedt, hogy Mari találta ki az egészet a kémia dolgozat miatt. Mari persze lapított. Gondolom, 8 ugyanúgy ábrándozott a dolgozat elmaradásának kényszerítő körül­ ményeiről, mint én, de ő már biztos volt benne, hogy a Jóisten meghallgatta. Aztán a két édesanya úgy döntött, hogy elkísérnek a villamosmegállóba bennünket, ha jár villamos, megyünk dolgozatot írni, ha nem jár, otthon maradunk. Nem járt. »5 ‘ «fTk >■ I Aztán bementünk a Belvárosba. Pest egy romhalmaz volt. Igaz, a betört kirakatokból senki sem vitt el semmit. Fiatal gyerek volt a kapualjban kiterítve. Gyertyák és virágok között. Igen felemelő, magasztos érzés volt, hogy meghalt a magyar szabadságért. De azért szörnyű volt tudni, hogy halott. Én is harcolni akartam. De Anyu persze nem engedett el. Nagyon haragudtam ezért a „majomszeretetért.” És aztán ott álltam Gábor díszes temetésén, aki felettem járt két évvel az általános iskolában, és meghalt a forradalomban. Ekkor azért kicsit megértettem Anyut. Aztán láttam az utcán egy halott orosz katonát. Egy tankban sült meg. Én őt is sajnáltam. Minek kellett idejönnie. És aztán, amikor mindennek vége volt, mindent megmásítottak. Mindent meghamisítottak. Sok időnek kellett eltelni, hogy Pozsgay Imre kimondhatta: 56-ban népfelkelés » volt. T. K. A dolgozat elmaradt. Helyette nagydolgozatot írtunk törté­ nelemből, illetve éltünk át. Tizenöt évesen. Amikor az ember feje tele van hazaszeretetettel. Harc volt. A katonák átálltak a mi oldalunkra. Azért írom, hogy ,mi , mert akkor úgy látszott, hogy egységes az ország. A munkás, a paraszt, az értelmiségi, a diák. És persze egy kicsit buta voltam. Az ország függetlensége cél volt számomra, nem ábránd. Most már tudom, hogy ilyen pici ország nem lehet független. A nagyok nem engedik meg. Pedig akkor nagyon bíztunk az ENSZ-ben. Állandóan azt vártuk, hogy segítenek. Akkor még nem ismertem annyira a történelmet. Nem tudtam, hogy a második világháború előtt is volt Népszövetség, amely nem akadályozta meg a náci terrort. Közben a rádióban Beethoven V. Szimfóniája szólt. A Sorsszimfónia nekem már mindig 56-ot fogja jelenteni. 55- Október 6. Október 6.-a nem ünnep számunkra, hanem a Nemzetünk egy gyásznapja. Talán egy tanárom mondhatta a gimnáziumban. Pedig én mindig kiraktam a kokárdát. 14 ember halt mártírhalált e napon. Hősök! Megküzdöttek a hazáért; életüket, vérüket adták csupán egy esküért. Hiszen jórészt nem voltak magya­ rok. Ilyenkor arra gondoltam, hogy ma ki vállalná ezt a Nemzetért? Azt hiszem nagyon kevesen, talán senki. Talán, pont egy katolikus egyetemen lesz másképp, és tényleg képesek leszünk az önzetlenségre felebaráta­ ink, de legalább hallgatótársaink irányába. Addig is Október 6.-a az önfeláldozás. a hazáért való áldozathozás ünnepe! Gyökeres Zoltán �ítélet Néhány tudnivaló a Hallgatói Önkormányzat új választási rendszere kapcsán Karunk Hallgatói Önkormányzatának Választmánya 2004. szeptember 24-ei ülésén elfogadta a HŐK új Szervezeti és működési szabályzatát. Ennek igen lényeges része egy új választási rendszer, melynek előzményei és legfontosabb elemei az alábbiakban foglalhatók össze. A kreditrendszer bevezetése és folyama­ tosan, néhány éven belül minden évfolyamra történő alkalmazandósága folytán szükségessé vált az eddigi, évfolyamokra lebontott választási rend­ szer átalakítása. Az eddigi rendszer lényege az volt, hogy az egyes évfolyamok s azokon belül külön-külön az egyes tagozatok (nappali-levelező, korábbi számtáv) mind-mind önállóan választották meg saját képviselőiket. Adott évfolyamon-tagozaton csak az abba tartozók szavazhattak, és jelölt is csak azokból kerülhetett ki. Ez tehát lényegét tekintve hasonlított az országgyűlési egyéni választókerületi rendszerhez. A kreditrendszer alkalmazásával azonban egyre nehezebb összetartozó évfolya­ mokról beszélni, hiszen az eddig kötött órarendektől eltérve természetesen az egymásra épülés korlátáival, de jóval szabadabban vehetők fel az egyes tantárgyak. így pl. előfordulhat, hogy valaki az egyetemre történő első beiratkozásakor rögtön felveszi az „Alkotmányjog 1; c. tantárgyat, s ő ebben a „másodévesekre” hasonlít. De persze megteheti ezt későbbi években is, ekkor esetleg az egyetem elvégzése túlnyúlik az ötéves időtartamon. Nyilván előfordul ez azokkal is, akik pl. sikertelen teljesítés miatt későbbi években újra kényszerülnek felvenni egy-egy tárgyat. Ezáltal „létrejönnek” „hatod-heted” stb. éves hallgatók is. Az évfolyam szó eddigi, valójában a kötött tárgyak felvételével és teljesítésével kapcsolatos értelme így tehát jelentősen átalakul(t). 55 Habár jelenleg még nem az egyetem összes hallgatója érintett a kreditrendszer alkalmazásában, a HŐK döntése alapján olyan új választási rendszer kialakítása jött létre, mely mindenkire vonatkoz­ tatva, ehhez igazodva, a jelenre és a jövőre nézve is folyamatosan alkalmazható lesz. Ezzel összefüggésben pedig két eltérő választási rendszer a régi megtartása a nem kredites, az új bevezetése a kredites hallgatók számára helyett célszerűbbnek tűnt az új rendszer alkalmazása a teljes hallgatóság tekintetében. Ezen új elképzelés lényege most már az, hogy megszűnő, vagy nehezebben értelmezhető évfolyamok helyett a teljes hallgatóság válassza meg a HŐK képviselőit, az úgynevezett Választmány tagjait. Az eddigi ,egyéni választókerületi” rendszer helyett pedig az országos, valamint a fővárosi közgyűlési listákon alkalmazott d'Hondt-féle rendszer szolgál a mandátumkiosztás példájául némi korrekcióval; s ehhez értelemszerűen listás rendszerű választás társul. Mindenekelőtt változást jelent, hogy nem képviselőjelöltek versengenek, hanem elnökjelöltek által állított listák. s a hallgatók a listák közül egyre szavaznak. Aki tehát a HŐK elnöke szeretne lenni. pályázatát a megfelelő legitimáció érdekében legalább 150 támogató aláírással a HÖK-irodában egy lista kíséretében adja le. S mivel a Választmány létszáma 12 lesz, a listán legalább de nem legfeljebb tizenkét névnek kell szere­ pelnie, mégpedig a következő sorrend­ ben: első helyen az elnökjelölt; második­ ötödik helyen az alelnökjelöltek; hatodiktizenkettedik helyen a további választmányi tagok; végül a tizenharmadik­ tizennyolcadik helyre választmányi póttagok vehetők fel. Ez utóbbi „egység” két szempontból lehet előnyös: egyfelől azért, mert esetleges visszalépés esetén előreléphet egy póttag­ jelölt; másfelől azért, mert ez segíthet megoldani azt a régi problémát, hogy mi a teendő akkor, ha év közben „esik ki' a Választmány egy tagja így ugyanis a 55 helyére a listáról addig mandátumot nem szerzett jelölt léphet. s kisebb va• lószínűséggel fordul az elő, hogy' a Választmány a tanévkezdésre szinte „csontig lesoványodik”, vagyis létszáma alaposan lecsökken. Természetesen az első hat névben biztosítani kell a levelező tagozat képviseletét is. A választások lebonyolítása egyebekben nem változik, pusztán annyiban, hogy nem kell évfolyamonként és tagoza­ tonként külön szavazni mindenki jogosult bármelyik szavazóhelyen leadni a voksát. Az eljárás szabályosságáért továbbra is Választási Bizottság felel, melybe az elnökjelöltek is delegálhatnak majd egy-egy tagot. A választásokat október Tjéig kell kiírni, és november 15. és december 15. között kell megtartani. Az érvényességi küszöb 25 %-nyi részvétel, illetőleg az, hogy legyen legalább egy, legalább 12 főt tartalmazó lista. Ezek bármelyike nélkül természe­ tesen meg kell ismételni a választást, hiszen az elvárható részvétel vagy a Választmány felállása nem lenne bizto­ sítva. Ami a rendszerben kissé bonyolultabb lesz, az a mandátumkiosztás szabályo­ zása. A HÖK-választás sajátosságainak megfelelő rendszer kidolgozásában köszönetét kell mondanunk Nagy Imre matematikusnak, aki észrevételeivel és javaslataival nagyban segítette a megfelelő számítási mód megalkotását. Az új módszer lényegét ugyanis két fontos dolog adja: egyfelől az, hogy az évfolyamokra és tagozatokra vetített eddigi „kvótáid vagyis a hallgatói létszám szerinti képviseleti arányok meg­ szűnnek. Ez természetszerűleg követ­ kezik az új választási rendszer lényegéből. a Választmány kötött létszámából. (Egyébként a 12 fős Választmány bőven megfelel a mintegy 4000 fős hallgatósághoz viszonyítva, így ugyanis lényegesen nagyobb az arány. 55 9 �ítélet mint pl. az ország 10 milliós lakosságához viszonyított 386 képviselő, vagy önkormányzati példát alapul véve a főváros 2 milliós lakosságához mért 66 fős Közgyűlés esetében.) A másik fontos tényezőt pedig a következő adja: a választás egyik legfontosabb, lényegi elemét jelenti az, hogy az a lista, amelyikre a legtöbb érvényes szavazatot adják le (ún. első helyezett lista), mindenképpen ,elviszi” az első hat választmányi tag helyét, azaz az első helyezett listán szereplő első hat jelölt fogja alkotni az ún. Elnökséget (ők lesznek az elnök melletti öt alelnök által alkotott operatív testület tagjai). Ennyi­ ben tehát ez a lista kiemelt szerepet játszik a többihez képest. 55 A további hat hely elosztásában jut szerephez az említett d'Hondt-féle számítási módszer. Ennek lényege egyelőre az általánosság szintjén ismer­ tetve a következő: számoszlopokat kell képezni, melyek élén a lista sorszáma áll (ezt a Választási Bizottság előzetesen sorsolja), ezek alatt pedig a listára adott szavazatok száma. Minden egyes oszlop következő sorait pedig úgy kapjuk, hogy a legfelső számokat (a szavazatok számait) elosztjuk 1,5-del, hárommal, öttel, héttel, kilenccel és így tovább (ez egyébként teljes egészében megegyezik a Fővárosi Közgyűlés választásakor alkalmazott rendszerrel). Ezt követően a legfelső megkeressük a számsort kihagyva létrejött táblázatban a legnagyobb számot, s az ahhoz tartozó lista kap egy mandátumot. Majd tovább keresünk, és a második legnagyobb számhoz tartozó lista kap egy újabb mandátumot. Ezt folytatva kell kiosztani mind a hat, az első helyezett lista által „le nem foglalt mandátumot. Az alkalmazott osztószámok és a legfelső sor kihagyása egyébként azt célozza, hogy a csekélyebb szavazatszámot elért listák is juthassanak esetleg egy-egy mandátum­ hoz. Kérdés természetesen, hogy az első helyezett lista rész vehet-e és ha igen. milyen mértékben ebben a mandátumkiosztási számításban. Hiszen egyrészről igen komoly előnyhöz jut azzal, hogy bármilyen csekély fölénnyel győz is. 55 10 mindenképpen róla kerülnek ki az Elnökség tagjai; másrészről azonban indokolatlan lenne, hogy ha pl. 95 %-os többséget szerez, csupán 6 tagja legyen a Választmányban. Ezért tehát az első helyezett lista is részt vehet a mandátumkiosztási, listák közti számo­ lásban, de csak akkor, ha a rá leadott szavazatok meghaladják az összes érvényes szavazat felét (tulajdonképp ennek felel meg a választmányi tagsági arány, hiszen az az összes mandátum fele), s ekkor is csak azokkal a szavazataival, amelyeket ezen az 50 %-nyi arányonkapott. Ez az a szabály, amely igyekszik kiegyenlíteni az első helyezett lista privilegizált helyzetét, hiszen így végső soron előfordulhat, hogy a választmányi tagok fele más listá(k)ról fog kikerülni. íme egy gyakorlati jellegű példa a számítási módszerre: 1) 2000 érvényes szavazat érkezett összesen öt listára. A szavazatok megoszlása a következő volt: 1. sorszámú listára: 800 szavazat; 2. sorszámú listára: 420 szavazat; 3. sorszámú listára: 610 szavazat; 4. sorszámú listára: 165 szavazat; 5. sorszámú listára: 5 szavazat. Rögvest nyilvánvaló, hogy az 1. sorszámú lista nyert, így övé az első hat választmányi hely. Mivel azonban szavazatainak száma nem haladta meg az 1000-et, a további hat helyet a másik négy lista közt kell elosztani. Lássuk a táblázatot: sorszám 2. 3. 4. szav.szám 420 610 165 5 /1,5 280 406,6667 110 3,333333 /3 140 203,3333 55 1,666667 /5 84 122 33 1 n 60 87,14286 23,57143 0,714286 5. 46,66667 67,77778 18,33333 0,555556 /II 38,18182 55,45455 15 0,454545 /13 32,30769 46,92308 12,69231 0,384615 /15 28 40,66667 11 0,333333 /17 24,70588 35,88235 9,705882 0,294118 Az osztást a „/1,5” jelű sorból kell tehát kezdeni. A sorrend: az első mandátum a 3. listáé (406,6667); a második mandátum a 2. listáé (280); a harmadik mandátum ismét a 3. listáé (203,3333); a negyedik mandátum ismét a 2. listáé (140); az ötödik mandátum ismét a 3. listáé (122); végül a hatodik mandátum a 4. listáé lett (110). A végeredmény tehát: 1. lista: 6, 2. lista: 2, 3. lista: 3, 4. lista: 1, 5. lista: 0 mandátum. Ez a számítási módszer egyébként jobb, mintha pusztán a szavazatok százalékos arányát vizsgálnánk, s aszerint próbál­ nánk elosztani a mandátumokat, hogy az arányt a 6-hoz viszonyítanánk. Ugyanis a mandátumszámban is törtek jönnének létre (pl. 4,5 mandátum), és a szükségszerű kerekítések torzíthatnák a végeredményt. Ezzel a számítási mód­ szerrel viszont minden mandátum kiosztása egyértelműen biztosított. a mandátumok számát nem szükséges többfelé osztani. Kérdésként felmerülhet, mi a teendő, ha a táblázatban több mezőben azonos szám szerepel? Ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy már pl. csak egy mandátum volna kiosztható, de három lista is „jogosult lenne rá. Ekkor a teendő a következő: a mandátumot egyfajta. a nemzetközi magánjogból is ismerős „lépcsőzetesség’ szerint az a lista fogja megkapni, amely még eddig nem kapott egyet sem; ha ilyen nincs, az, amelyiknek addig kevesebb mandátum jutott; ha pedig ez a jellemző is megegyezik, akkor a kisebb sorszámú lista (itt már a szerencse dönt). Természetesen ez a megoldás sem „légből kapott”, a vonatkozó jogszabály ezt a megoldást alkalmazza. Előfordulhat még az az inkább elméleti lehetőség is, hogy több első helyezett lista lenne szavazatazonosság miatt. Ekkor a választást meg kell ismételni, hiszen nem volna eldönthető, melyik lista adhatná az Elnökség tagjait (legfeljebb a szerencsével. itt azonban igen komoly a 55,tét”, nem 55 55 �ítélet indokolt, hogy így szülessen meg a döntés). A rendszer próbája természetesen a gyakorlat lesz, amikor kiderül majd, megfelelő-e az új igények számára, Mindenesetre; a kialakítás igyekszik a lehetőség szerint igazságos” (mely fogalom egyébként Kilényi professzor úr szerint nem a választójog terrénuma, lásd pl. a brit ,a győztes mindent visz”rendszert) mandátumelosztást, de lega­ lábbis kiegyenlítést lehetővé tenni. A 55 55* demokrácia „megtanulásáf a jog- és államtudományi képzésben jó már az egyetemen megkezdeni! Az alapul szolgáló számítási rendszer és a listás mandátumelosztás idevonatkozó részletes szabályait mindenki tanulmá­ nyozhatja a következő jogszabályhelyen: 1990. évi évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármes­ terek választásáról, 45. § (4) bekezdés. Összeállította: Szilvásy György Péter Koltay András laudációja Pálinkás Györgynek (2004. április 29., Pro Facultate-díjátadás) Az ünnepi pillanat ellenére is nagy szomorúsággal tölt el, hogy az idei esztendő utolsó Pro Facultate díját megkésve kell átadnunk. A díjazott ugyanis testében már nem lehet köztünk. Pálinkás György tanár úrról beszélek, mindenki Gyuri bácsijáról. Nagy szeretettel köszöntöm körünkben családját, feleségét és leányát. Két hónap telt el azóta, hogy Gyuri bácsi itt hagyott minket, és ez az időszak nagyon nehéz volt számunkra. Nem vígasztalok senkit: később sem lesz sokkal könnyebb. Hálás vagyok, hogy láthattam Őt itt, a Pázmány jogi karán. Nélküle és a fájdalmasan kevés hozzá hasonló tanár és ember nélkül nehéz fogódzót találni ebben az egyre inkább elsiváruló. elszürkülő, értékeket vesztő világban. Mi jórészt tőlük és Gyuri bácsitól tanultuk meg, mit jelent jogásznak, az erkölcsi értéket megőrző, az igazra törekvő embernek lenni, maradni. Nem véletlenül emeltem ki az elején, hogy Ő csak testében nem lehet itt ma velünk. Nehéz megbarátkozni ugyan a gondolattal, hogy már sohasem találkozunk össze a folyosón vagy a Szentkirályi utcában, de kénytelenek vagyunk megtenni. Azon­ ban azt gondolom, hogy amit tőle kaptunk, tovább él. Higgyék el, nem az ilyenkor szokásos üres szólam ez. Gyuri bácsi itt van velünk, akárcsak az elmúlt években, és most már velünk is marad. A szívünkben, a lelkűnkben, szava­ inkban, gondolkodásunkban. Úgy, ahogyan mindig is láttuk csendesnek, szerénynek, emberségesnek, de lán­ golóan szigorúnak és eltökéltnek, ha az igazát kellett védelmeznie. Velünk van tehát, de hogy meddig, az elsősorban rajtunk múlik. Felépíthető-e még egy olyan világ, ahol Ő is otthon érezné magát, egy olyan Kar, amely tovább tudja plántálni az Ő szellemét az újabb nemzedékekbe? Képesek leszünk-e továbbadni akár csak a töredékét is annak, amit Tőle kaptunk? A kérdések egyetlen helyes megválaszolása a mi felelősségünk is, de nem szabad felelőtlen ígéreteket ten­ nünk. Cselekednünk kell. És emlékezni Rá, mindig, minden percben, nem csak az ehhez hasonló ünnepi alkalmakkor. Az örökséggel akkor sáfárkodunk jól, ha azt a mindennapok gyakorlatává tesszük. Az idei esztendő utolsó Pro Facultate díja Pálinkás Györgyöt illeti. Elkéstünk, de reménykedek abban, hogy velünk töltött ideje alatt elégszer fejeztük ki hálánkat, elégszer mondtunk Neki köszönetét. Azt kívánom mindenkinek, próbálja meg úgy szeretni ezt a Kart és annak közösségét, ahogyan Ő tette még akkor is, ha olykor talán nehéz. Szeresse és próbálja meg tovább javítani. A tét nagy. Annak az eszmerendszernek, világnézetnek, egyszerűbben szólva: emberiességnek, tudásnak, szeretetnek, hitnek, igazságosságnak az átörökítése, továbbélése, amit Tőle is tanultunk. Ha itt, magunk között nem sikerül, máshol miért sikerülne? Gyuri bácsi e percben is itt van velünk. Hangja, szavai fülünkbe csengenek. Figyelmeztetnek, ha kételkednénk, eligazítanak, ha nem leljük utunkat, biztonságot adnak, ha menedékre van szükségünk, megerősítést nyújtanak, ha úgy véljük, rátaláltunk az igazságra. Gyuri bácsi, köszöntlek! Hagyomány és tiszteletadás Visszatekintés a 2004. évi Pro Facultate-díjátadásra 2003. májusában indult útjára a díj története, néhány tanársegéd és doktorandusa kezdeményezésére minden évben (igaz, még csak egy volt azóta) kiadásra kerül(nek) aProFacultate-Díj(ak), a Kar azon oktatói számára, akik az eltelt esztendőkben a legtöbbet cselekedték egyetemünk előrejutása, a hallgatóságszakmai-szellemi-lelkiokítása és nevelése érdekében. A hagyományteremtő szándékkal létrehívott díjat első ízben, 2003. május 7-én Zlinszky János alapító Dékán Úr vehette át, ahogyan arról annak idején lapunk is részletesen beszámolt (Id. ítélet 2003/4. és a Pázmány-Nap után 11 �ítélet szeptemberben megjelent különszám). Az ötletgazdák azóta végigjárták a hivatalos utat, így ez év tavaszán Bándi Gyula Dékán Úr támogatásával a Kari Tanács döntése hivatalos szintre emelte a kitüntetést, mely jelenleg a Kar egyetlen ilyen jellegű elismerése. Az első évtől eltérően ezúttal az elfogadott kiírásnak megfelelően minden egyetemi polgár (tehát hallgató, oktató és egyéb alkalmazott) szavaz­ hatott odaítéléséről. A Hallgatói Ön­ kormányzat aktivistái egy álló hétig a főépület aulájában álltak lesben és gyűjtötték a szavazatokat. A Lippay mely civil hallgatói György Kör öntevékeny csoport az átadási ünnepség megszervezését is vállalta a Pro Facultate-Nap programjain belül kommandói az előadásokat és a tanszékeket járták a szavazócédulákért. Az egyhetes procedúra alatt közel ezer szavazat gyűlt össze, mely erősen megoszlott több tucat oktató között, de az első három helyezett kiemelkedő szavazatszáma miatt a szervezők döntése alapján idén három díj került kiosztásra. IJ ll A 2004. április 29-én megrendezett Pro Facultate-Nap kiváló alkalmat nyújtott arra, hogy immáron másodízben is 12 átadásra kerüljenek a díjak. A nap során sokirányú és élményekben teljes programok várták a gesztenyefa alá, a Kar kertjébe özönlő hallgatóságot. A díjátadásra azonban megtelt a díszterem (még olyan is akadt, aki képes volt otthagyni ezen jeles esemény miatt mm a sörét!). mH A Lippay György Kör tagjai köszöntötték az egybegyűlteket, Lmmi mindhárom díjazott pedig a köszöntőt mondó (jelenlegi avagy egykori) hallgatójától tudta meg az eredményt. A közönség számára is újdonságot hozott e közlés (a szavazóurnát szigorúan lezárták és a számláló-bizottságot teljes titoktartásra kötelezték korábban). Először is Selyem-Tóth Sándor negyedéves hallgató köszöntötte Kilényi Géza Professzor Urat, aki tehát ezzel a Pro Facultate-Díj 2004. évi kitüntetettje lett. Ezután Ádány Tamás egykori hallgató, jelenlegi tanársegéd köszön­ tötte kedves tanárát, Bánrévy Gábor Professzor Urat, aki lett így a következő díjazott. Harmadszor, de korántsem utolsósorban Takács Veronika negyedéves hallgató mondta el Péteri Zoltán Professzor Úr felé címzett köszöntőjét, aki tehát szintén díjazott lett. A fentiekben azt állítottam, hogy a szervezők idén három díjat osztottak ki. Nos, ez valóban igaz a szavazatok alapján odaítélt díjakra, de ezen felül az a döntés született, hogy Karunk tavasszal eltávozott kedves tanára. Pálinkás György posztumusz megkapja e kitüntetést. Gyuri bácsi köszöntését Koltay András tanársegéd tartotta, a díjat a tanár úr felesége és leánya vette át. Mindenki egy-egy díszes oklevelet kapott, magyar és latin szöveggel. A magyar szöveg így szólt: ‘‘Mi, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Állam­ tudományi Kar oktatóinak és hallgatóinak universitasa PRO FACULTATE oklevelet adományozunk ... -nak, akinek a Karért végzett munkáját ezzel is elismerjük és megköszönjük, őt példaképként állítjuk az Universitas minden tagja elé. Kelt Budapesten, 2004. április 29-én. Radnay József Prodékán Úr is köszön­ tötte az ünnepeiteket. Ezek után a díjazottak egyenként szóltak a közön- P 6 "«»Í- A. r** ii Ilin III ^'llL i séghez, és egyaránt elérzékenyülve, büszkén, az elvégzett sokévi munka örömével és elégedettségével, de felvér­ tezetten a jövő feladataira köszönték melynek fényét meg az elismerést számukra külön emeli, hogy a rájuk adott szavazatok döntő többsége a hallgatóságtól eredt. Az ünnepélyes díjátadást kerekasztalbeszélgetés zárta, melyen az ünnepelteken kívül részt vett Bándi Gyula Dékán Úr, Bittsánszky Géza Tanár Úr, valamint Horváth Attila Tanár Úr. Ennek zárultával a közönség pedig visszatérhetett a kertbe a szabadtéri mulatsághoz, és talán elkezdte törni a fejét, vajon kire is adja majd szavazatát 2005-ben. A Pro Facultate-Díj eddigi kitünte­ tettjei: 20Q3-. Zlinszkyjános Prodékán Úr 2004‘. Bánrévy Gábor Professzor Úr Kilényi Géza Professzor Úr Péteri Zoltán Professzor Úr Pálinkás György Tanár Úr (posztumusz) Gerencsér Balázs �ítélet A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának SZABÁLYZATA A Pro Facultate-díjról A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Tanácsa, azon gondolattól vezérelve, hogy a Kar tudományos, erkölcsi és szellemi épüléséhez kimagasló áldozatvállalással hozzájárult oktatóit méltó elismerésben részesítse, az arra érdemeseket a Kar egésze elépéldaként állítsa, ezen elismeréssel hagyományt teremtve, az alábbiak szerint határozott. 1. § A Kar tudományos, szakmai, er­ kölcsi és lelki épülését kimagaslóan szolgáló, a Karért a legtöbb áldozatot hozó oktatókat a Kar minden évben díjazásban részesíti. universitasa PRO FACULTATE oklevelet adományozunk ... -nak, akinek a Karért végzett munkáját ezzel is elismerjük és megköszönjük, őt példaképként állítjuk az universitas minden tagja elé. Kelt.' (2) Az oklevél szövege latin nyelven: ,Nos communitas professorum et cives academic! facultatis scientiae Juris et Politicae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nominatae, diplomám ,PRO FACULTATE' donamus ... Cum qua. hoc modo quoque agnoscimus suum laborem pro facultate, gratias agentes pro negotio SUO. Tamquam exemplarem ad imitandum proponimus coram omni membro universitatis. Anno Domini.' 5J 2. § (1) A díj elnevezése Pro Facultate. Formája díszes kivitelű, magyar és latin nyelvű oklevél. (2) A díj névválasztásában is kihang­ súlyozásra került a szellemi folyama­ tosság az egykori Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemmel, így a díj mintája és előképe az ott 1936-ban létrehozott Pro Universitate díj. 3. § (1) Az oklevél szövege magyar nyelven: „Mi, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudo­ mányi Kar oktatóinak és hallgatóinak 55 keretek között, egy vagy több oktató számára, a Kar oktatóinak, hallgatóinak és alkalmazottainak nyilvánossága előtt kerül átadásra. 5. § A díj odaítéléséről a Kar oktatói, alkalmazottai és hallgatói együttesen döntenek. 6. § A szavazásra egy, minden évben előre kijelölt hét áll rendelkezésre, amely idő alatt mindenki élhet szavazati jogával. A Kar minden oktatója, alkalmazottja és hallgatója rendelkezik szavazati joggal. A szavazás lebonyolítása a Kari Tanács felügyelete alá tartozik. 55 55- A Kari Tanács döntése alapján Dr. Bándi Gyula dékán 55 2003. december 19. 4. § A díj minden évben ünnepélyes Pázmány szalon TL: Mikor és hol született meg a Pázmány Szalon gondolata? •X - »Ar . . -IH Dr. Horváth Attila docens úr (Jogtörténeti Tanszék): Gyakorlatilag a kar és az egyetem alapítása óta igyekszünk a kari és egyetemi szellemi életet (oktatói és hallgatói összefogás mellett) felpezsdíteni. A Pázmány Szalon e törekvés részét képezi. TL: Milyen célt szolgál a Pázmány Szalon HA: A kari és az egyetemi közösség építését. Az egyetem, tudniillik, nem­ csak szakembert, jelen esetben jogászt, vagy Dr. Zlinszky János szavaival, jó t; A házigazda jogászt kell, hogy képezzen, hanem gondolkodni képes polgárt is. A Pázmány Szalon a kari és egyetemi valós és hagyományos célokkal, tettekben is, azonosuló oktató és hallgató számára nyújt értékes kikapcsolódást. Célunk továbbá a tájékozottság és az általános műveltség fejlesztése. Ennek jegyében ősztől a Pázmány Szalon keretein belül zenéhez kapcsolódó előadás-sorozat indul. A Pázmány Szalon újabb és újabb lehetőséget teremt és várjuk oktatók és hallgatók, közös jövőnket építő, gondolatait. Szilas Alex művész úr segítségével jutottunk hozzá a Díszteremben elhelyezett 13 �ítélet zongorához. Egyik HÖK-ös hallgatónk (aki személyét nem kívánja felfedni) hat havi fizetését áldozta efelettéhh nemes célra. TL: Hogyan kerültél kapcsolatba a Jogtudományi KarraE Szilas Alex művész úr: Nyéky Boldizsárral régóta tervezzük közvetí­ teni a zene szeretetét. Elsősorban a fiatalok számára. Mi Boldival sze­ rencsés helyzetben vagyunk. Zene­ szerető közegbe születtünk. A közönség az elmúlt 15-20 évben fokozatosan eltávolodott a zenétől. Egykor a zeneértés az írni-olvasni tudáshoz hasonló szerepet töltött be. Ma a fiatalok gyakorlatilag semmiféle zenei oktatást nem kapnak sem otthon / sem az iskolában. A társadalom tagjai (főként a fiatalok) nem értik a zenét. A baj: e tényt még bevallani sincs merszünk. TL: Miről szól a Pázmány Szalon ? SA: A Pázmány Szalon keretében kisebb lélegzetű műveket fogok előadni (híres­ neves vendégművészekkel kart karba öltve). Ismertetni fogom a mű jellegzetességeit. De, kérem, senki ne ijedjen meg, nem kívánom terhelni a hallgatóságot! Ügyelek arra, hogy min­ dig, minden körülmények között, közérthető legyek. A Pázmány Szalon berkein belül mindig egy-egy korszak alkotásai kerülnek majd terítékre. Első alkalommai: a romantika. A romantikának komoly magyar vonatkozásai vannak gondoljunk csak Liszt Ferencre vagy Erkel Ferencre / és ne feledjük el Mosonyi Mihályt és így tovább. Célunk továbbá a kapcsolatos történeti ese­ mények felelevenítése is. TL: Mit értesz kapcsolatos történeti eseményen? SA: A kulisszatitkokat és anekdotákat, amelyek nem tartoznak (közvetlenül) a lexikális ismeretek közé, és amelyeket. 14 ki tudja, réges-régen elfeledtek. Terveink között szerepel, mint utaltam rá, vendégelőadók meghívása a Pázmány Szalon előadásaira; lehetősé­ get teremtve a hallgatók számára, hogy kötetlen beszélgetések során ismerjék meg e neves művészeket. TL: Óhatatlanul felmerül bennem: miért szalon a Pázmány Szalon? SA: A társaság, tudni illik, egymás megismerése céljából jön össze. A szalon tagjai társasági életet élnek. A szalon, továbbá, tagjai részére fórumot biztosít. A szalon az aktuális problémák felvetésének és megvitatásának helye. És nem utolsó sorban a szalon (kifejezet­ ten a Pázmány Szalon) a fiatalok előtt ismeretlen területet tesz hozzáférhe­ tővé: a zene világát (és megértését). TL: Mikor és hol lesz az első Pázmány Szalon? SA: Október 27-én este fél 7-től a Díszteremben. Mindenkit nagy-nagy szeretettel várunk! Teleki László SZESZ Barkóbázzunk! Egy korsó finom barna sör? Nem! Akkor talán egy jó évjáratú száraz vörösbor? Nem! Akkor nem lehet más, mint a Szofi Egyetemi Színtársulat! Igen! Fügedi Zsófival, a SZESZ vezetőjével készült beszélgetésen keresztül bemutatkozik egyetemünk színtársulata. IT1 Honnan jött az ötlet, hogy színjátszó kört alapíts? Gimnázium alatt amatőr színjátszó körben játszottam, ezt szerettem volna folytatni, de mivel itt nem volt, gondoltam, hogy nekilátok és én alapítok egyet. Ilyen egyszerű lenne? Nem volt az olyan könnyű. Először is már azon stresszeltem, hogy jó csapat jöjjön össze, azután nehéz volt az időpontválasztás, teremkeresés és még csak a próbáknál tartunk. Ez kispályás volt az előadáshoz képest. Terem, díszlet, jelmezek, hangosítás, plakátok... és még sorolhatnám. Az egyik kedvenc sztorimat ezzel kapcsolatban te is ismered. Igen? Melyik az? Nem emlékszel milyen nehéz volt az az ajtó? Dereng valami, de azért meséld el te! Amikor a Színművészetiről díszletek hiányában csalódottan tértünk vissza az egyetemre, észrevettük, hogy lomtala­ nítás van a Vass utcában. Először csak mosolyogtunk rajta, hogy mi lenne, ha a lomokból válogatnánk össze a díszletet, de utána megakadt a szemünk egy nagyon jó széken, ami illett a darab hangulatába és némi latolgatás után égés ide, égés oda, elindultunk vele az egyetem felé. Már ez is elég viccesen nézett ki, de amikor visszamentünk �ítélet még egy ajtóért is, az már inkább nehéz volt, mint szórakoztató. Utána tettünk még pár kört, de már csak egy pofás rádiót sikerült szereznünk. Szemet szúr a társulat neve: SZESZ. Ez hogy keletkezett? Olyat szerettem volna, ami egyszerre figyelemfelkeltő és könnyen megjegyez­ hető. Mikor alakultatok és hányán vagytok? Ez egy jó kérdés, soha nem tudom, hogy hányán vagyunk. Ez különben is képlékeny dolog, épp most váltottunk. Elutazott egy alapító tag és jött helyette egy elsős lány. Ha így összeszámolom, három másodéves, hat harmadéves velem együtt és egy negyedéves az állomány. Ez sok, vagy kevés? Ahhoz képest, hogy mennyien jelentkeztek az első felhívásra, ilyen kevesen maradtunk és sajnos az idei hirdetésre sem tolongtak az emberek. Tulajdonképpen az a legnagyobb problémánk, hogy fiúhiány van. Ilyen nehéz afelvételi? Nem volt felvételi. Az egyedüli elvárás a lelkesedés és persze az, hogy mindenki teljesítse a vállalt feladatát. Tudom, ez így nagyon komolyan hangzik, de valójában nem ennyire vérmes, hiszen élmény a színen lenni, csak azzal nincsenek tisztában, hogy a szöveget meg kell tanulni és a próbán meg kell jelenni. Nem vagy elég szigorú rendező? Ez nem szigor, hanem belátás kérdése. Mindenkinek elmondtam a legelején, hogy mit várok el, lásd szövegtanulás és próba ez az a minimum, ami nélkül nem lehet színdarabot előadni. És betartják? Zömében igen. Értelmes, felnőtt emberekkel van dolgom. Azok már lemorzsolódtak, akik rájöttek, hogy nincs elég idejük, a megmaradtak viszont némi ösztönzés és ostorcsa­ pások közepette szépen helyt álltak. Mesélj az előadásról! Hogy sikerült? Elégedett vagy? Elégedett vagyok. Voltak meleg helyze­ tek, hiszen mindenki amatőr színjátszó, így az előadás felfokozott izgalmában kimaradt egy-egy szövegrészlet. ami nagy galibákat okozhatott volna, de szerencsére mindenkinek megvolt a lélekjelenléte és nem csúszott hiba az előadásba. Hogy esett a választás a három komédiára? Olyan darabot szerettem volna, amiben lehet variálgatni a szereposztást, emellett a próbanapokat is, valamint könnyed kezdést jelent mind a szereplőknek, mind a nézőknek. Vannak valódi tehetségek is? Ösztönös tehetség mindegyikük. Említetted, hogy amatőrök, Te rendeztél már? Nem, számomra is új kihívás volt ez a feladat. Eddig én is csak a színészi oldalt ismertem. És melyik a jobb? Érdemes volt váltani? Hát én inkább maradnék a játéknál, túl komoly nekem ez a rendezősdi. Mivel a Pázmányon nem volt eddig hagyo­ mánya, sok szervezőmunkát igényelt. Van esetleg valamilyen szerepálmod? Konkrétan nincs, inkább én is szeretnék kilépni a saját sablonomból. Azt hiszem drámaibb beállítottságú vagyok, ezért megpróbálnék más jellegű szerepeket. Komédiákkal folytatjátok, vagy tervezitek, hogy más műfajban is szerencsétpróbáltok? Szeretnék most váltani és kipróbálni magunkat drámában. Jó lenne egy kicsit más stílus és más kor is. Gondolom idén is előálltok valamivel. Lehet erről valami közelebbit tudni? Nem titok, Boccaccio Dekameron és Wass Albert színművek vannak a palettán ebben az évben. Egészen konkrétan október végén előadunk kettőt a tavalyiak közül. Molnár Ferenc: Ibolya és Heltai Jenő: Nagy Nő című darabokat. Neked melyik a kedvenced? Ezeket a darabokat már régebbről is ismertem és megváltozott róluk a véleményem, mióta ezzel a csapattal adtuk elő. Sokkal inkább a szívemhez nőttek, mint eddig. Ez mindegyikkel így van, éppen ezért nincsen kedven­ cem. Vannak távolabbi célok is? Semmi sem fix még, minden azon múlik, hogy tudjuk-e bővíteni a csapatot és főképpen fiukkal. Úgy tudom az őszi ünnepekre is készültök. Pontosan. Október 6-ra és október 23-ra is egy-két szép verssel. Lehet, hogy március 15-én is látunk majd titeket? Ez még a jövő zenéje, de semmi sem lehetetlen. 15 �ítélet Egri Gólyavér Egy leendő egyetemistának számtalan akadályt kell legyőznie, mire beülhet az első, - várva várt előadására. Felvételi, az azutáni idegtépő várakozás és a kissé kaotikus beiratkozás. Mind ezek sikeres abszolválása után a nyár megkoroná­ zásaként a gólyatábor. Igazi megpróbáltatásaink augusztus 27-én a délelőtti órákban kezdődtek a keleti pályaudvarnál, és 30-án a déli órákban fejeződtek be, ugyanitt. Azok közé a szerencsések közé tartoztam, akik már fényképről látták a tutorukat, így csak negyed óra kellett, hogy kiszúrjam őt a 400 fős tömegből. Mivel a vonat több mint 1 óra múlva indult, volt idő az ismerkedésre. Tutor- cso­ portonként, látványosnál látványosabb játékokkal szórakoztunk, minek eredményeként az arra járó turisták helyi látványosságnak néztek minket, majd indulás előtt extra bónuszként 400-an kört alkottunk, hogy. Hála az égnek a vonatút nyugisán telt, épségben megérkeztünk Egerbe. Ez volt az első gólyatáborom, de azt hiszem, mondhatom az ilyenkor szokásos procedúra következett: regisz­ tráció, beiratkozás, megnyitó. A meg­ nyitón név szerint bemutattak minden jelenlévőt, aki élt és mozgott, a dékán urat, a helyetteseit, a pro-fesszorokat, a HŐK tagjait. Végül a nap zárásaként egyetemi életünk első buliját éltük át. pedig leendő jogászként és tör­ vénytisztelő állampolgárként kéré­ süknek eleget tettünk. Nem nagyon csüggedtünk, hiszen hátra volt a gólyaavatás, aminek keretében letettük a gólya esküt és attól a pillanattól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teljes jogú első éveseivé váltunk, most már minden szempontból. De ne gondoljátok, hogy csak éjszakai életet éltünk, napjainkat is igen hasznosan töltöttük. A szombati nap az aktivitás jegyében lett meghirdetve, idézem: „sportvetélkedő a Testnevelési Csoport vezetésével az udvaron (ha az idő engedi)”. Nos az idő engedte. Volt focibajnokság, amiben inkább a fiúk jeleskedtek egyetemi tanárainkkal karöltve. De azért, hogy a lányok is aktivizálhassák magukat kötélhúzásban mérték össze erejüket. Érthető módon előző este buli, hajnali kelepelés -, a délutánt a többség aktívan pihenéssel töltötte. De jutott idő, hogy tutorainkkal is összeüljünk egy kicsit beszélgetni az egyetemi életről. Mire figyeljünk oda, mitől rettegjünk és mitől ne, tanácsokat kaptunk, és válaszoltak a kérdéseinkre. Vasárnap a városi akadályverseny s.'í U 16 keretén belül megismerkedtünk Eger látványosságaival. Bejárva a várost, különböző feladatok vártak ránk. Legnagyobb népszerűségre a Dobó téren tettünk szert, ahol a beépített ember keresve minden férfinak „Tested 55 mint Spartacus-é' vallomást tettük. Innen pár lépésnyire a sétáló utcában 20 Ft-ért cipőt tisztítottunk, majd célba vettük a Szépasszony Völgyet. Ha már arra jártunk, a bórkóstolást kaptuk feladatul. 4 különböző italt kellett felismerni, persze tudtuk, hogy a 4. nem bor. De mégis mi lehet? T. gazdaságos barackpálinka. Én ilyen rosszat még soha életemben nem ittam, még most is zsibbad tőle a nyelvem. A visszaúton még kitöltöttünk egy tesztet, hogy vacsorára kapjunk az udvaron bográcsban főtt gulyásból. Sok emlékkel lettünk gazdagabbak, jókkal, kevésbé jókkal, de azért nyugtat a gondolat, jövőre is lesz gólyatábor, és akkor már nem mi leszünk a gólyák. Már korábban említettem, ez volt az első gólyatáborom és nem tudom mi a szokás és a hagyomány, de biztos vagyok benne, hogy minden volt Egerben, ami kellett. Ajándékként, egri emlékként stílszerűen mi mást kaphattunk volna, mint nekünk palackozott és címkézett. Egri Gólya­ vért. Mavrák Hedvig is Azt gondoltuk, hogy ezzel vége a napnak... Persze, hogy tévedtünk! Ha jól sejtem a hajnali gólyakelepeltetés minden gólyatábor szerves kellékének számít, tehát ez alól ez az évfolyam sem lehetett kivétel. Szerencsére ez csak egyéjszakás program volt, a bulizással Szombat éjszaka Lean ellentétben. Dubh és Legis Action koncert volt, amire esti fürdőzéssel alapoztunk az egri strandon. A vasárnapi parti része volt a karcoké, amit sajnos idő előtt abba kellett hagynunk. Túl hangosnak bizonyultunk, ezért a helyi szervek megkértek minket, hogy fejezzük be, mi ■a rí»* 1- r �ítélet Eger, Bor, Buli = Gólyatábor! 2004.08.26-29. Eger. Sok ember. Bor. Buli. Gólyatábor! Persze, hogy az! Idén Egerben volt és meg kel hagyni, nagyon jól sikerült. De kezdjük az elején! Augusztus 26. Péntek. Tényleg rengeteg ember és nagy része a Keleti Pálya­ udvarnál található „Gödörben” ücsö­ rög... Ott kezdődött. Aztán jött a vonat és ment és egy hosszú út után... Eger. Egy rövid út a koleszba, ahol eligazítás után megkaptuk az ágyneműt és a szobaszámot. A szobákban (legalábbis a fiúk részén) kb. minden harmadik emberre jutott egy komplett takaró­ párnaszett. Ennek ellenére (talán mert nem aludni mentünk ) általános volt a jó hangulat, ami az esti első bulin is meglátszott. Az első nap tiszteletére már hajnali 4-5 felé aludni mentek az utolsók is, de nem sokáig fekhettek nyugodtan, mert érkezett pár nagyon ötletes tutor-kollega, akik „Gólyák! Kelepeljetek!” kiáltásokkal nézték meg, ki bírt már aludni... Ennek osztatlan sikere lett természetesen. A másik napon (aránylag jó reggeli után) azok a lelkes palánták, akik képesek voltak felkelni az ágyból, néptáncot tanultak a díszteremben az egyetem néptánc­ osaival, akik előtt egy szép bemutatóval ajándékozták meg a közönséget. A napi program ezután lányoknak kötélhúzás, fiúknak (és pár lánynak is!) foci­ bajnokság volt. A tiszta és élvezhető meccsek után vacsora várt mindenkit, majd pedig uszodába mentünk (már aki hozott magával fürdőruhát, illetve akit annak hiánya nem zavart...) Este koncertet adott a Lean Dubh és a Legis Actio, amelyek nagyon jól sikerültek. Ezek után diszkó következett. A vasárnap volt a „hab a tortán”. Tutor­ csoportokként (amelyek jó része már összeszokott, jó társasággá alakult az elmúlt napok alatt) akadályversenyen vettünk részt a belváros különböző pontjain, illetve a Szépasszonyvölgyben egy jól meghatározható ponton. Este egy nagyon jó karaokeparty volt a focipálya mellett a szabadban, (a környékbeliek nagy örömére) majd utána következett az ünnepélyes eskütétel, azután megint buli. Másnap nehezen ment az ébredés, hát még az ágyból való kikelés és pakolás. Reggeli, az ajándék borok kiosztása, vonat és már vége is volt. Azért nagyon sok minden megmaradt. Ebből a három napból az egész társaságnak: barátok, jó emlékek, vagy ha más nem, legalább a másnaposság semmivel sem összeha­ sonlítható érzése, plusz amit még rátett a napi 3-4 óra alvás. Úgy érzem, mindenkinek aki ott volt kellemes emlékként maradt meg ez a pár nap Egerben. A környezet jó volt, a feltételek adottak voltak ahhoz, hogy mindenki ól érezze magát. Itt kell megemlítenem, hogy mindez nem lett volna így, ha a HŐK nem szervezi meg, és ha a tutorok nem ilyen Î* 1 Mi ‘S- 1 segítőkészek és kreatívak. Ezért köszö­ net jár nekik, és reméljük, a következő években is hasonlóan jól fog sikerülni a gólyák „landolása”. Sirius 17 �ítélet A tokaji bor A tokaji bor egyértelműen hungarikum, amelyre büszkének kell lennünk. Tokaj-Hegyalja az egyetlen történelmi borvidék Magyarországon. A borvidék Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekszik a Zempléni-hegység keleti, dél­ keleti és dél-nyugati nyúlványain. Elsősorban azért egyedülálló a bor­ vidék, mert a világ legészakibb olyan bortermő területe, ahol a természet képes az édes bort előállítani. Ez köszönhető a vulkanikus talajnak és a mikroklimatikus viszonyoknak, melyek a pincékben is biztosítják az állandó 11-13 Celsius fok hőmérsék­ letet, valamint az ezen körülmények hatására kialakuló nemespenész (Cladosporium cellare), mely a bor érlelésében játszik fontos szerepet. Messze századokra tekint vissza a tokaji borok, borkülönlegességek készítésének módja. Borkülönlegességek között leg­ ismertebb az aszú, de mellette számos olyan híres és zamatos nedű is megtalálható, mint az aszúeszencia, az eszencia, tokaji fordítás, a tokaji máslás és a szamorodni. Ezen különlegességek részben az aszúból eredeztethető származékok, részben az aszútól is édesebb, töményebb, magas cukor­ tartalmú borkülönlegességek. Alábbiakban a tokaji aszúról írok pár gondolatot. Az első aszúborokat már a XV-XVl. században elkezdték készíteni Hegyalján, de az első letisztázott eljárással előállított nedűt Szepsi Laczkó Máté -református prédikátor­ áldásos tevékenységének köszönhetjük az 1620-as évekből. 1631-ben Sáros­ patak fejedelem asszonyát -Lórántffy Zsuzsannát- is megajándé-kozta. Hogy milyen mértékben volt ismert ital a tokaji aszú a fejedelmi és királyi udvarokban, arra bizonyítékul szolgál azon tények ismerete, hogy XIV. Lajostól, Katalin cárnőn keresztül egészen Goethéig Európa nagyjai fogyasztották 'Hegyalja aranyát'. 18 Sajnos a népszerűségnek számos hátránya is akadt. Először Lengyel­ országból jelezték a királyi udvarokból, hogy már nem azt a minőséget kapják, mint, amit eddig megszoktak. Aztán ezen kiábrándító híreket egyebek is követték Európa más országaiból. Nyilvánvalóvá vált: a tokaji aszút hamisítják. Görög és zsidó kereskedők a gazdákat uzsoraszerződésekbe belekényszerítve, sokszor harmad áron számították fel szüret után a jó minőségű tokaji bort s aszút, valamint más területekről felvásárolt borokat öntözgettek össze és azt adták el. ni * ? A hegyaljai borászok összefogásának eredményeként a nemesi elöljárók elérték, hogy Királyi Helytartó Ta­ nácsot hívjanak össze a tokaji bor védelme érdekében. 1736-ban Sáros­ patakon tartotta meg első ülését nem kevés eredménnyel. Zemplén vármegye hozta akkoriban a leg-szigorúbb rendelkezéseket a tokaji 'pancsolásának' megakadályozására. Egyebek mellett ekkor terjedt el a 'gönczi hordó' is, mely mind a mai napig az aszú készítésének alapvető tartozéka és mértékegysége. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a 'gönczi hordó' 135,7 liter, amibe beleönthető 3-6 puttony aszú (egy puttony kb.28 kg aszú) és ugyanolyan szőlőből készült borral felöntik, majd ezt kipréselik és érlelik. így készül az aszú és a palackon jelölt puttonyszám azt jelenti, hány puttony aszút öntöttek a 'gönczi hordóba'. Az aszú pedig bonyolult kémiai folyamatok útján, megfelelő időjárási körülmények közepette a Botrytis cinerea penész hatására keletkezik. Gyakorlatilag elrothad, vagyis töpped a szőlőszem a tőkén. Az aszúszemet a mindennapi életben mazsolaként ismerjük. A XIX. század második feléig - kisebbnagyobb hamisításoktól eltekintve - a tokaji aszú hírneve töretlen volt. A Habsburg császári udvar által bevezetett vámterhek, az ültetvényeket teljesen elpusztító gombás fertőzés (filoxéra) és a hideg évek az 1860-as években egyre gyengébb évjáratú terméseket hoztak, mely ismét megkönnyítette a hamisítók dolgát. Édes borokat könnyebb hamisítani, mit szárazát és TokajHegyalja az édes borokkal lett világhírű miközben az édes borok iránti kereslet nem csökkent. A XX. században a kereskedelmi viszonyok oly mértékben és akkora dinamizmussal fejlődöttek, hogy rövid idő alatt eljutott a tokaji a világ eldugottabb sarkaiba is. Míg a XVIXVII. századokban az ország pontosabban a Kárpát-medence területén belül kellett védekezni a 'pancsolás' ellen, azt követően egész Európában is nagy méreteket öltött a hamisítás. Manapság már ott tartunk, hogy körülbelül a világ 15 országában állítanak elő 'tokaji aszút', mely mind egyértelmű hamisítvány. Nem ritka, hogy szlovén, svájci, francia, olasz, kaliforniai, dél-afrikai, üzbég, ausztrál, izraeli és szlovák 'tokaji aszúk' kerülnek kereskedelmi forgalomba. A franciák például olyan történelmi tényre hivatkoznak az előállítás megalapo­ zására, miszerint a török dúlás idején itt harcolt magyar földön Lazarus de Schwendi báró, aki egy szekér TokajHegyalján őshonos szőlőfajta (főleg furmint és hárslevelű) oltványát vitte magával és ott telepítettek be dűlőket. Igazából ezt ők sosem tudták bizonyítani. Számos ilyen és ehhez hasonló 'történelmi tényekre' hivat­ koznak a többi ország képviselői is. Olaszország szerint a napóleoni korszakban felvett katonai térképeken �ítélet van egy domb az Alpok tövében a Pósíkságtól északra, melyet 'Toccai' néven tüntetnek fel. Jelenleg az olaszokkal való vitánk az Európai Közösségek Bírósága előtt van, mivel az olaszok nem óhajtják betartani a Magyarország és a Közösségek között 1993-ban megkötött bor-eredetvédelmi megálla­ podást. Eszerint franciák és az olaszok kötelesek felhagyni a 'Tokay D'alsace és a Toccai Friulano' elnevezések használatával 2006. december 31-ig. A hegyalján adatott természeti viszonyok és tradíciók egyedülállóak, azokat nem lehet csak úgy átvinni másik ország területére. A Megállapodás szerint Magyarország számára védett a tokaji elnevezés minden származtatott formája. Hogy ezt milyen mértékben nem képesek betartani az államok arra a legjobb példa az 1970-ben kezdődő magyar­ szlovák tokaji vita. De erről a következő számban kívánok részletesebben beszámolni. Pocsai Tamás Gasztro - kultúra Általános bevezető a cikksorozathoz Talán kicsit fennköltnek tűnik a cím, de nem kell megijedni, nem valami tudományos írással szeretnélek traktálni benneteket; arra megvannak a speciális, kiváló szakemberek által szerkesztett kiadványok. Az írásaim inkább nektek, felsőoktatási intézményben tanuló diákoknak szólnának, és csupán néhány praktikus tanáccsal szeretnék szolgálni bennük, főleg a konyha területén. S hogy miért is van szükség minderre? Egyetemistaként az ember előbb vagy utóbb szembesül vele, hogy pár nap elteltével kiürülnek az otthonról fáradságos és kimerítő cipekedéssel hozott műanyag bödönök. Ilyenkor következik a pizza rendelés vagy a zacskós leves ötlete, ami azonban pár hét, esetleg hónap után unalmassá válhat. Én is hasonló problémákkal küzdőttem. Gondolom, nem vagyok vele egyedül. Aztán ahogy telt az idő, kezembe vettem a fakanalat. beszereztem az alapvető fűszereket, és elkezdtem „főzni”. Persze valaki inkább jobban telepakolja az így is több mázsát nyomó utazótáskát, de higgyétek el: hatalmas meglepetéseket szerezhettek magatoknak, és a barátoknak, ha alkalmanként ti kíséreltek meg valamit az asztalra keríteni. Akik a hátizsákos megoldás hívei. gyakran azzal a kifogással érvelnek. hogy manapság nincs idő főzni. Ez nincs így. Saját tapasztalat. Higgyétek el, a szervezettség a legjobb tanár az idő-lerövidítésben, és az sem biztos, hogy a legfinomabb falatok mindig embertelen előkészületek árán születnek A kezdethez nem kell más, csak vállalkozó kedv. S meglátjátok: egy kis gyakorlás után már a barátokat is meg lehet hívni. Jó társaságban, fesztelen. otthonos környezetben fogannak a legmaradandóbb ízek, és a desszert elfogyasztásához is egy kanapé a legideálisabb környezet. őszi sokszínűség: a tök k Díj tr p ? Itt az ősz, megkezdődött a szüreti időszak. Minden évszaknak megvannak a jellegzetes ízei, melyeket felhasználva igen változatos, különleges ételeket készíthetünk. Az ősz jellegzetes ízeire leginkább a szőlő, a dió, a gesztenye, vagy a tök felhasználásával készült ételek kapcsán gondolhat az ember. Ezek közül, talán a legutóbbi elkészítési módjai a legváltozatosabbak, bár furcsa módon a legkevésbé elterjedtek. A tököt nálunk leginkább főzelékként, esetleg rétesként, ritkábban levesként alkalmazzák, de . azt kevesen tudják, hogy számos fajtája létezik. Elsőként a hagyományos értelemben vett tököt érdemes megemlíteni, ami élénk színű húsáról ismeretes, és általában kisütve fogyasztjuk. Egyre gyakrabban talál­ kozhatunk azonban a nemesített társa­ ival is, melyeket elsősorban őszi dekorációk készítéséhez ajánlanak. Nem messze a városomtól, Burgenlandban, a töknek óriási hagyománya van. A főutak mellett hatalmas, roskadozó állványokon kínálják portékáikat a termelők, alig győz közülük válogatni az ember. Legalább húsz féle, külön­ böző méretű, színű és formájú tökféle sorakozik az arra járók kegyeiért esdekelve. Az egyik legsokoldalúbb zöldség. Jellegzetes, narancsszínű húsát leg­ többször sütve fogyasztjuk, de magja és a virága is felhasználható. Ez utóbbit túróval töltve, megsütve, vanília szósszal tálalhatjuk. Az ún. spagetti-tök kinézetre semmiben sem különbözik társaitól. Főtt, meg­ puhult húsát héjából kikaparva fogyasztják. Különösen jól érvényesül 19 �ítélet az íze vajjal és frissen reszelt parmezánnal, vagy olíva olajból és citrom­ léből készült mártással, de jól kombi­ nálható pirított gombával is. Magjából kemény munkával olajat is préselnek. Érdekes íz-kombinációkat kapunk, ha salátánkat öntözzük meg vele, vagy sütemény készítésénél használjuk fel. Igazi különlegességnek számít alma és petrezselyem mellet megsütve, esetleg ha chutneyt főz belőle az ember és egy kis körtével ízesíti, de kompót készítéséhez is ideális. Vadak, és szárnyasok mellett szintén zseniálisan érvényesül. A tökből készült ételek elkészítése alig negyed óra, ami szó szerint életmentő tud lenni egy felkészületlenül ért vacsora esetén. Segítségével egyszerű, ám annál nagyszerűbb finomságokat kreálhatunk. Merjünk hát belevágni! Ha bármilyen kérdésetek, ötletetek van a leírtakkal kapcsolatban, bátran forduljatok hozzám a szerkesztőségen keresztül! Mikó Adrienn A szobor A Római Birodalom egy eldugott városának tágas főterén állt egy csodaszép fehér márvány Justitiaszobor. Gyönyörű volt az istennő, Vénusz sem lehetett volna nála szebb: finom metszésű arca, nemes homloka, sudár, szűzi alakja az Igazság legyőz­ hetetlenségét hirdette. Bűnözők rá sem merték emelni tekintetüket, mert már a szeme is sugározta a kérlelhetetlenséget. Egyik kezében mérleg. a másikkal a tér déli felén magasló bírósági épületre mutatott. A tér homályos északi sarkában egy másik szobor állt. Fából volt csupán, s nem is volt olyan gyönyörű, mint Justitiáé. Egy fiatal nőt ábrázolt, ki lepleibe gyermekét takarta. Egyszerű mester faraghatta, mert az alak elnagyolt volt, s karjában oly együgyűnek tűnt a gyermek. Justitia büszkén nézett le a fiatal anyára, s némán mutatott a lábai előtt álló oltárra, hol ajándékok, virágok százai hirdették dicsőségét, az Igazság diadalát. Bizony a másik szobor előtt 20 csupán egyszerű mezei csokor hevert, mit egy öreg koldusasszony rakott mindennap oda. De az édesanya szelíden mosolygott Justitiára, s csak még szorosabban ölelte gyermekét. Justitia gőgösen elfordította tekintetét, s ránézett a bíróság épületére. Onnan épp akkor lépett ki a város nagy hírű, köztiszteletben álló főbírája. Igazságos volt a főbíró, bár ítéleteit sok­ szór túlzottnak érezték, s emiatt rettegték nevét. De a városban béke honolt, a bűnözők messzire kerülték el a környéket, alig akadt komolyabb bűneset. A főbíró előtt ezért földig hajolt a város népe, még a leggazda­ gabbak is meghajtották fejüket, ha találkoztak vele az utcán, amit ő néma biccentéssel viszonzott. Hanem Justitia szobra előtt ő is mélyen meghajolt, sosem mulasztotta el megköszönni az istennőnek, hogy megmutatta neki az igazságot. A főbírónak egyetlen gyermeke volt csak, de nem sok öröme telt benne. A fiú hiú volt, de nem tehetségére vagy tudományára, hanem apja hírnevére és gazdagságára. Ha ismeretlen helyen nevét kérdezték, sosem mulasztotta el apja nevét is megemlíteni, és elégedettséggel töltötte el, hogy a szemek kikerekedtek, a fejek tisztelettel megha­ joltak. A néppel kegyetlenül bánt, a koldusokba belerúgott, az idősebb asszonyokat mintegy véletlenül meg­ lökte az utcán, s élvezte, hogy senki sem mer felszólalni ellene, senki sem mer visszaütni. Apja figyelmét nem kerülte ez el, sokszor megfeddte fiát: - Vigyázz, fiam, mert Justitia igazságos, és meg fogja ezt még torolni rajtad! De a fiú csak nevetett csúfondárosan: - Justitia csak egy szép szobor, apám, hogy tudna engem bántani? - A szobor csak szobor, fiam, de az Igazság létezik! - mondta ekkor édesanyja, de a fiú már oda sem �ítélet hallgatott. Nagy ünnepségre készült a város: a helytartó jött el, s hozta magával a császár üdvözletét. Napokig díszítették az utcákat, tisztára seperték, virággal borították a tereket, mindenki sürgöttforgott, lázban égett. A nagy napon szikrázóan sütött a nap, Justitia fehérebb, sugárzóbb, fenségesebb volt, mint valaha. Az egész város kint volt az utcákon, a nép elözönlötte a főteret is, az ünnepre emelt tribünön a város előkelősége pompázott legdrágább ruháiban. Ott volt a főbíró fia is, büszkén, délcegen, gőgösen. Hamarosan megharsantak a trombiták. bevonult a helytartó a főtérre, s kezdetét vette az ünnepség. Szónoklatok, táncosok, színészek mulattatták a vendéget s az egész város népét napestig. Akkor a helytartó a tiszteletére ren­ dezett lakoma helyszínére indult, hová a gazdag meghívottak követték. Miközben az előkelők lassan a helytartó után haladtak, egy öregember tola­ kodott oda a főbíróhoz: - Főbíró uram, kegyelem egyetlen fiamnak! Tudom, hogy bűnös, de ő az én egyetlen fiam, mi lesz velem, ha végrehajtják ítéletedet? Irgalmazz nekem! - Menj innét, vénség - rivallt rá a főbíró fia -, nem hallod apám döntését? - Ne Justitiához fordulj, mert ő kérlelhetetlen, hanem Máriához! - Főbíró úr! Könyörgök... - Máriához? - kérdezte zavartan a főbíró. Ekkor a fiú durván meglökte az öreget. Az nekiesett Justitia szobrának, s az éles márványtalapzat erős ütésétől holtan rogyott össze. Az elszörnyedés moraja futott végig a népen. A menet megállt. Mindenki ismerte a főbíró flát, mindenki gyűlölte őt kegyetlenségéért. S ekkor elrepült az első kő. A fiú karját találta csak el. De a többit már jobban célozták. Édesanyja fia teste elé vetette magát, de már késő volt: a fiú halott volt. A tömeg megrémült, s menekülni kezdett, a katonák pedig üldözőbe vették őket. A tér kiürült. Nem maradt más, mint a zokogó anya, maga is több sebből vérezve, fia testét ölelgetve, csókolgatva. S ott állt az apa is, szemét Justitiára szegezve: - Miért tetted ezt velem? Miért vetted el egyetlen fiamat? Tudom, hogy ő igazságosan bűnhődött, de nem tekintesz az én ősz fejemre? Egyetlen fiam volt! Justitia... - Ki vagy Te, Gyermek, ki nagyobb vagy az Igazságnál? Ki vagy Te, ki legyőzöd a halált? A vénasszony felelt: - Ez a Gyermek maga a Szeretet. A Szeretet pedig hatalmasabb az Igaz­ ságnál, mert ismeri a kegyelmet. Ez a Gyermek maga az Élet. Az Élet pedig hatalmasabb a Halálnál, mert legyőzte azt. Évek, évtizedek, évszázadok múltak el. A Római Birodalom összeomlott, Justitia szobra megcsorbult, karja letörött, s aztán el is vitték valahová. A tér közepére Mária és a Gyermek faszobra került, melyet arannyal vont be a bíró hálája, aki asszonyával s fiával együtt a Gyermek követője lett. De még jobban ragyogott a szobor attól a csodálatos, múlhatatlan fénytől, melylyel a nép szeretete vonta be. A főbíró ránézett. Látta az öreg, roskatag embert, az ősz hajat, a mély ráncokat az arcán, az esdeklő tekintetet, s azt a könnycseppet, ami végiggördült a barázdákban. Fiára gondolt, arra, hogy mennyire szereti ő is, pedig méltatlan a szeretetére, s megsajnálta az öreget. De aztán feltekintett Justitiára, aki büszkén, rezzenéstelenül nézett el fölötte. Szomorúan szólt: írta: Tokody Klára Sajnállak, jó öreg. de nem segíthetek. Justitia, az Igazság fiad ellen szól. - Irgalmazz szegény fejemnek! Főbíró úr! Segíts rajtam, mert... A koldusasszony a fiatal anya szobrára mutatott a tér sarkában. A főbíró és felesége ránézett a szoborra, s látták a szelíd mosolyt az egyszerű arcon. Ekkor a szobor megmozdult: kitárta karjait, s féltve őrzött gyermekét a földre tette. A Gyermek odaszaladt a halott fiúhoz, rálehelt, majd ezt tette az öregemberrel is, visszament anyjához, s mindketten megmerevedtek megint. A fiú és az öregember megmozdult. Az édesanya most már az örömtől zokogott. A főbíró letérdelt a szobor elé: Illusztrálta: Orbán Előd Ekkor egy vénséges vén koldusasszony érintette meg a karját: 21 �ítélet Az ELSA Tübingen elnökének köszöntő szavai Herzliche Grüße nach Budapest von ELSA-Tübingen! Szívélyes Üdvözlet Budapestnek ELSA Tübingenből! Wie sagte Jean Monnet, der Visionär eines ve-einten Europas, einst? „Nous ne coalisons pas les Etats, nous I» unissons les hommes.“ Ich bin überzeugt, dass ELSA einen wichtigen Beitrag zu einer solchen Völkerverständigung leistet nicht durch Staatsverträge, son­ dern durch unzählige persönliche Kontakte und Freundschaften über alle Grenzen hinweg. Amint Jean Monnet, az egyesülő Európa szellemi atyja megfogalmazta: „Nem államokat egyesítünk, hanem embereket kötünk 55 Össze”. Meggyőződésem, hogy az ELSA fontos szerepet játszik abban, hogy az államközi szerződéseken túl személyes kapcsolatok és határokon átívelő barátságok létesüljenek. Seit dem 1. Mai 2004 sind mit Ungarn insgesamt 10 Länder neue Mitglieder der EU Europa ist politisch so stabil und friedlich wie nie zuvor. Jetzt ist es wichtig, dass sich auch die Menschen gegenseitig kennen- und verstehen lernen. Ich bin sehr gespannt auf Besuche im .Neuen Europa“. Wie denken junge 55Studenten dort über die EU? Was sind die Erwartungen, was die Ängste? Wie funktioniert die Rechtsharmonisie­ rung? Und gibt es trotz aller Gemein­ samkeiten auch Unterschiede? Vor uns liegt eine interessante und spannende Phase des zusammen­ wachsenden Europas. Besonders freue ÍC ich mich deshalb auf ein „study visit' zwischen ELSA-Tübingen und ELSABudapest, das wir für das nächste Jahr planen. Ich hoffe, dass sich daraus ein intensiver Kontakt entwickelt! Mit herzlichen Grüßen aus Deutschland, 2004. május 1-je óta Magyarországgal együtt tíz új taggal bővült az Európai Unió, így Európa a korábbinál egysége­ sebbé és politikailag stabilabbá vált. Fontos, hogy az Unió polgárai kölcsönösen megismerjék és megértsék egymást, egymás kultúráját. Lelkesen várjuk, hogy egy új tagállam. Magyar ország joghallgatóival személye­ sen is megismerkedjünk. Kíváncsiak vagyunk, miként látják a magyar fiatalok az Egyesülő Európa jövőjét. Milyen elvárásokat és aggodal­ makat fogalmaznak meg vele kapcsolat­ ban? Miként működik a jogharmoni­ záció? Milyen különbségek, eltérések vannak? Külön öröm számunkra, hogy jövőre 55 megvalósulni látszik egy „study visit: a Tübingen és a Budapest ELSA között. Remélem, hogy a cserelátogatás egy intenzív kapcsolat megalapozója lesz. Üdvözlettel, szeretettel Tübingenből, Dierk Wahlen Dierk Wahlen Präsident von ELSA-Tübingen 2003/04 Tübingen, 2004. augusztus 10. Tübingen, Hölderlin városa À ï píl 'jr II Tübingen az egyik legrégibb és leghíresebb német egyetemi város. A Baden-Würtenbergben, Stuttgartól délre fekvő egyetem Eberhard Karls herceg nevét viseli, alapításának dátuma 1477. A Neckar partján fekvő városkában ma 22.000 hallgató tanul 14 karon. Az egyetem arról is híres, hogy kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat ápol, számos külföldi diák tanul kint. A nemzetközi kapcsolatok az ELSA révén most egy magyar láncszemmel is bővülnek. Ennek keretében jövő tavasszal tübingeni diákok látogatnak el Budapestre, majd a magyar diákok meghívását viszonozzák még ugyan­ ebben az évben az ELSA tagok számára. Aki többet szeretne megtudni az ELSA Tübingenről, látogasson el a www.elsatuebingen.de honlapra. Aki szívesen részt venne a tübingeni diákok útjának a szervezésében, jelentkezhet Czumpf Eszternél, az ELSA Budapest cserekap­ csolatokért felelős koordinátoránál, eszter.czumpf@elsa-budapest.hu . Ez ELSA Budapestről a www.elsabudapest.hu honlapon juthattok több információhoz. Kovács Orsolya Zsuzsanna (PPKE, tübingeni ösztöndíjas) Czumpf Eszter (ELTE, ELSA) 22 13 �ítélet Az ellenőrök Amerikában Sikertörténet Kontroli-módra Azt hiszem, csak az Apám beájulna mániákusok, a Magyar Vándor rajongók és a frissen kelt Argo szerelmesei hördülnek fel azon, ha Antal Nimród pazar stílus-sziporkáját 2004 legjobb és legsikeresebb, nagy­ közönség előtt is ismert magyar film­ jének nevezi az ember. Tekintettel arra azonban, hogy az első gumi-börleszken az apák mellett minden jóérzésű mozirajongó is beájult; a nagy hévvel vándorló magyarok története képtelen volt kikeveredni az egymásra dobált, harmatgyenge helyzetkomikumok rengetegéből; az Argo pedig Guy Ritchie és Tarantino filmjeinek gát­ lástalan másolását nyilvánvalóan belül értelmezi a szabad felhasználás fo­ galmán, (csak éppen az esszenciájukat nem képes az istennek átmásolni a vászonra,) az előbbi hördüléseket az embernek valahogy nincs késztetése komolyan venni. Több, mint nyilvánvaló azonban, hogy a Kontroll nagyszerűsége (hibái ellenére) nem csak az előbbi három film viszonylatában tűnik ki. Annak ellenére, hogy stílusában távol áll a mainstream-től, egy erősebb populáris­ mezőnyben (bár hol vagyunk mi attól?) is bátran pályázhatna az előbbi címre. A való élet elől a föld alá bujdokolt Bulcsú történetének ugyanis van egy érdeme, amit többnyire keveset emlegetnek: ez a film anélkül tudott közönséget vará­ zsolni magának, hogy a tetszhalottságból ébredező populáris magyar film stíluskényszerének engedett volna, akár témában, akár megvalósításban. Sőt! Antal Nimród amellett, hogy egy eddig kevéssé ismert/szeretett/magyar részről megszokott stílussal tudta elfogadtatni magát szélesebb körben (teszem hozzá, első filmes rendező­ ként), olyan egyediséget is elkapott a filmjében, amiért nem lehet külföldre ugrani kölcsönbe, (inkább ők jöhetné­ nek hozzánk érte). Keresett, és modern magyar eredetiséget talált. Ezt sikeresen elfogadtatva pedig, méltán lett próféta a saját hazájában. A filmbemutató óta majd egy év telt el. Az ellenőröket azon túl, hogy hónapo­ kon keresztül nem lehetett kiszorítani a magyar mozikból. Magyarország hiva­ talosan is nemzeti színekbe öltöztette: a Kontrollnak jutott a megtiszteltetés. közönség kitörő örömmel, felállva éljenzett a könnyektől meghatódott rendezőnek, Antal Nimród a fiatal rendezők számára odaítélt, „Award of the Youth” díjat is átvehette. A következő próbatétel a Toronto Filmfesztivál volt, amely közismerten az amerikai és az európai filmgyártás legfontosabb találkahelyének számít. A filmet odakint ha másért nem, hát .minden szentnek maga felé hajlik a keze” alapon a magyar származású Robert Lantos - András Hámori kettős (az utóbbi a pénz nélkül maradt Sorstalanság anyagi megmentője) vezette Think Film Company vette a szárnyai alá. Vetítési jogait a déli szomszéd is megvásárolta; a jövőben hét amerikai nagyvárosban kerül majd bemutatásra. A történetnek azonban koránt sincs vége. Megfelelő irányítással és promócióval (meg persze rengeteg rangos szakember megnyerésével), akár a csillagos eget is be lehet mérni azzal a fránya célkereszttel. Bármeddig jusson a Kontroll, az eddigiekért is őszinte elismeréssel tartozunk neki. Nagyon rég nem jutott magyar film ilyen közel ahhoz, hogy bekerüljön az Oscar-gála döntőjébe, és ahhoz, hogy negyed­ magával ringbe szálljon a .Legjobb Külföldi Film” Oscar-díjáért. Szívből drukkolunk neki! 55- hogy képviselje hazánkat a 2005-ös Oscar gálán. Aztán jött a nyár, no meg a fesztiválok ideje. Az évenként Németországban megrendezésre kerülő, horror-pszichothriller-sci-fi témájú filmek Fantasy Filmfest elnevezésű nemzetközi megmérettetésén a nyitó gála dísz­ filmjeként vetítették (az összes német városban azonos kezdési idővel.) Minden valamire való európai fesztivál műsorra tűzte; többek között a Karlovy Vary-ban, az Amszterdami film­ fesztiválon valamint Edinborough-ban ismerhette meg Európa filmszerető közönsége. Emellett Cannes-ban, a legrangosabb európai filmünnepélyén is bemutatták, ahol amellett, hogy a 55 zs.m. 23 �PÁZMÁNY NAP PÁZMÁNY NAP tervezett programja 2004. október 20. 10.00-10.45 Címzetes egyetemi tanárok kinevezésének ünnepélyes átadása; - Dr. Bánáti János / Dr. Horváth Éva / Dr. Lomnici Zoltán plenáris üléssel összekapcsolva helyszín: Díszterem 10.45-12.00 Kerekasztal-beszélgetés Dr. Gáspárdy László / Dr. Vókó György/ Dr. Botos Katalin professzorokkal helyszín: Díszterem 12.00-13.15 Megemlékezés az 1956. október 23-i nemzeti ünnepünkről Színjátszó Társulat 1956 tudományos kerekasztal-beszélgetés Dr. Botos József / Dr. Kiszely Gábor / Dr. Wittner Mária / Dr. Zinner Tibor moderátor: Völgyesi Levente helyszín: Díszterem 13.15-14.30 Faültetés az udvaron Aktív Részecskék (zöld öntevékeny csoport) helyszín: udvar Filmvetítés Mikrokozmosz helyszín: 1. gyakorló 15.30-16.30 Filmvetítés rövidfílmek a börtön világáról Dr. Vókó György helyszín: 1. számú gyakorló 16.30-17.30 Felelősségünk a teremtett világért etika kereszténység és környezeti előadók: dr. Jávor Benedek, ifj. dr. Zlinszkyjános helyszín: 1. számú gyakorló 17.30-18.00 Közös átvonulás az Egyetemi Templomba 18.00-19.00 Szentmise helyszín: EgyetemiTemplom 2004. október 20. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2004 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource VII. évfolyam 4. szám 2004. október 20. Abstract A summary of the resource. Tartalom Hírek Felmérés oktatóinkról Interjú Seereiner Imre Tanár Úrral Kémiadolgozat és történelemóra (Október 23.) Október 6. Néhány tudnivaló a HŐK választásokról Koltay András laudációja Pálinkás Györgynek Hagyomány és tiszteletadás Pázmány szalon Szofi Egyetemi Színjátszó kör Egri gólyavér Eger, Bor, Buli = Gólyatábor! A tokaji bor Gasztrókultúra A szobor Elsa Tübingen Az ellenőrök Amerikában Creator An entity primarily responsible for making the resource Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2004. október 20. Date Created Date of creation of the resource. 22004. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (1022kb+3338kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_VII_4_20041020 Relation A related resource T00064 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 24 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_VII_4_20041020 HÖK Jobbágyi Gábor Lukács Tamás