<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="190" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://omeka.ppke.hu/items/show/190?output=omeka-xml" accessDate="2026-04-30T05:10:16+00:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="386">
      <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/377dd0231301f3318e599279bec9a5c3.jpg</src>
      <authentication>b0bc7d8a4da3a878c3e2260ab4d4ab57</authentication>
    </file>
    <file fileId="387">
      <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/2f1326f2ae70f09ede1a7c7911f192e8.pdf</src>
      <authentication>aaff63fd518bd52755525c5a4f7f2812</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="3383">
                  <text>J2.OO4O3:L-^

VIL évfolyam^ 7. szám

e-mail: itelet01@hotmail.com
honlap: n-tvh:jak.ppke. hu/itelet

2004. március 19.

�K * I S

„Addig volt az Istennek aldasa rajtunk,
addig volt országunk,

míg az mi hitünk virágjában volt”
(Pázmány Péter)

IMPRESSZUM

Pezsgés

Felelős kiadó:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
A kiadó képviselője:
dr. Jobbágyi Gábor, intézetvezető egyetemi tanár

Az utóbbi hetekben, hónapokban ör­
vendetesen megélénkült Karunkon a

SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

hallgatói aktivitás. Nem elsősorban az

Főszerkesztő:

elő-, rendes- és utóvizsgák végelátha­

Boronkay Miklós
(tel: 06 30/293 20 10)

tatlan sorára és az ezzel kapcsolatos fej­

vesztett kapkodásra és félelemmel teli

A szerkesztőség tagjai:

izgalomra gondolok, hanem a hallgatói

Cseri Tímea, Gulyás Judit, Milisits Barbara,
Németh Ádám, Szabó Zoltán, Szabó Viktor, Szincsák Zsuzsa,
Török Balázs, Zsellér Máté

öntevékenység számos szervezett meg­
nyilvánulására. Életre kelt a Lippay

Munkatársak:

György Kör, mely már két színvonalas rendezvénnyel ajándé­

Dedics Zsigmond, Erdélyi Ágnes, Fekete Borbála
Teleki László, Szilvásy György

kozott meg minket (Pázmány Nap, Deák Emlékülés), és szá­
mos programot szervez ebben a félévben is. Hallgatói színját­

Tudományos tanácsadó:
dr. Koltay András, egyetemi tanársegéd

szó kör alakult a Karon, a HŐK pedig újra teljes lendülettel in­

tézi ügyeinket, legutóbb „Tanáraink Emberközelben” címmel
Me^elenik 1200 példányban

beszélgetőest-sorozatot indítva útjára.

Az ítélet szerkesztősége szeretettel váija írásaitokat! Úgyszintén várunk
bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat
lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) kérjük!
Köszönettel: a szerkesztőség.

A megnövekedett érdeklődés és aktivitás nem hagyta érintetle­
nül az ítéletet sem: az időközben megválasztott új főszerkesz­

tővel valamint számtalan lelkes új munkatárssal folytatódik a

lap szerkesztése, reményeink szerint növekedő példány- és ol­

TARTALOM

dalszámmal, színesebb tartalommal és gyakoribb megjelenés­
Hírek
Prof Dr. Gáspárdy László, személyesen
Akiért a harang szól: Dr. Pálinkás György
Isten veled, Gyuri Bácsi!
Újabb támadás Karunk ellen
Antiszemiták volnánk?
Őrségváltás a HŐK élén
Oscar - 76-odszorra is
Mel Gibson Passiója
Tanáraink emberközelben
Az Összehasonlító Jogi TDK
Azok a boldog szép napok 6.
Egyetemi Katolikus Közösség - Vad Fügefa
„Aki befogad egy gyermeket az én nevemben...”
Általános ismeretek Egyetemünkről
,A2 emberképtől függ minden!
Polgári jog vizsgalap
Vizsgán elhangzott „aranyköpések”
Rejtvény

e-matl cím: itelet01@hotmail.com
második oldal

3
4
6
7
8
9
10
11
12
14
14
15
15
16
17
18
20
22
23

sel. A megújulás kezdetén járunk még: minden segítség elkel

a lapnál. Várjuk tehát mindazokjelentkezését, akik bármely vo­
natkozásban - legyen az cikkírás, honlapszerkesztés vagy éppen

szervezési jellegű teendők intézése - szívesen vesz részt az

ítélet elkészítésében.
Annak érdekében, hogy egy még változatosabb és szerethetőbb

lapot vehessetek kezetekbe, kérem segítségeteket, az eddigi ki­
tartó és áldozatos munkájáért pedig ezúton is köszönetét mon­
dok a szerkesztőség valamennyi tagjának, különösen Gulyás Ju­
ditnak és Koltay Andrásnak, akik továbbra is lelkesen segítik
munkánkat. Egy még izgalmasabb jövőbeli ítélet reményében

ajánlom jelen számot a Kedves Olvasó figyelmébe!

Boronkay Miklós
főszerkesztő

honlap: www.jak.ppke.hu/itelet

�hírek
A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudo­
mányi Kar Európajogi és Nemzetközi
Magánjogi Tanszéke hagyományteremtő
céllal 2003/2004-es tanév tavaszi szemesz­
terében „Miskolci EU Vándorkupa” elne­
vezéssel európajogi perbeszédversenyt
hirdet. A perbeszédverseny célja hazánk
Európai Unióhoz történő csatlakozásá­
nak méltó megünneplése, egyben a hall­
gatók figyelmének felhívása arra, hogy az
európajog pontos ismerete és gyakorlati
alkalmazása a jövőben milyen jelentős
részét képezi a jogászi hivatásnak.
Részletek: Valamennyi dokumentum el­
érhető az alábbi honlapon: www.unimiskolc.hu/~eujog ; illetve Karunk hon­
lapján, a hírek között.
Nevezési határidő: március 30.
★

Tudtátok, hogy Egyetemünkön Testneve­
lési Tanszék működik? Tudtátok, hogy a
,,Spari” épületében a félemeleten találha­
tó? Tudtátok, hogy foci, callanetics ( Hét­
fő: 16.30-17.30; Szerda 16.30- 17.30),
fittness, kosárlabda és természetjárás is
szerepel a repertoárjukban??? Érdemes
felkukkantani a tanszékre, legalább egy­
szer, hátha találsz valami kedvedre valót.
Kedvcsinálásképpen: a focicsapat indul az
Európai Egyetemek és Főiskolák Bajnok­
ságán, ugyanezen bajnokságban pedig a
kosárlabdacsapat esélyes a döntőre!!
Mozgás Fiúk, Lányok, nem csak agyra
kell gyúrni!!!
★

ÜGYFÉLFOGADÁS a HŐK IRODÁBAN

Dobos Tibor László (II/N - elnök): hétfő

/ kedd ! szerda 8-10 óra és 12-13 óra; pén­
tek 8-10 óra; szombat 9-11 óra.
Dorogi Zsolt (II/L - kari minőségbiztosí­
tási bizottság tagja): péntek: 14-16 óra.
Ordas Eszter (H/L - gazdasági alelnök):
kedd/ szerda/ csütörtök 10-13 óra.
Pádár Dávid (I/N - ellenőrző elnök):
kedd fél 11-12 óra.
Teleki László (TV/L - külügyi ügyvivő):
kedd és péntek 10-12 óra; szombat 8-tól
igény szerint (!).
Ujfalussy Márk (III/N - tanulmányi alel­
nök): hétfő 10-11 óra; szerda 9-10 óra.★

Hírek a Ljipptry György Körből
Az ősz folyamán megalakult hallgatói csoport, a Lippay György Kör továbbra is az
egyetemi közélet felpezsdítésén munkálkodik. Tavaszi programjaik közül kiemelendő
a március 25-én rendezendő konferencia „Egyház és diktatúra” címmel (hirdetést Id.
a hátoldalon), valamint az április 28-án sorra kerülő Pro Facultate-Nap, ahol másod­
ízben kerül kiosztásra a Pro Facultate Díj. A dijat a Kar hallgatóinak, oktatóinak, alkalmazottainak szavazata alapján ítélik oda. A szavazásra április elején kerül sor, addig is
mindenki gondolkodjon, kire is adja majd voksát. Díjazott lehet bárki, aki a Kar építé­
sében, létrehozatalában, megerősödésében, fejlődésében meghatározó szerepetjátszott
és játszik, tavaly Dn Zlinszky János Prodékán Úr nyerte el első ízben a díjat. Akit érdekel a Kör munkája, és szeretne csatlakozni, az keresse dr. Koltay Andrást a Magán­
jogi Intézetben, dr. Gerencsér Balázst a rektori hivatalban, vagy jelentkezzen emailben, illetve személyesen az ítélet szerkesztőségében.
A LEVELEZŐ-TAGOZAT HÍREI

E havi híreinket mindenképpen a levele­
ző-tagozatos hallgatók javára tett intézke­
déseinkkel kell kezdenem. Korábban
karunkon a levelező tagozatos hallgatók
hátrányt szenvedtek nappalis társaikkal
szemben - de eme ellenszenv, örömmel
jelenthetem, örökké a múlté. Az ősszel
felállt új választmány arra törekszik hogy minden hallgató egyenlő elbírálás
alá essen. Minden területen. Nem csak
az oklevelünk értéke azonos - mindanynyian egy egyetem / egy kar polgárai va­
gyunk: azonos jogokkal. E szorgalmi idő­
szaktól kezdve szombatonként is tartunk
ügyeletet a Hallgatói Önkormányzat iro-

dájában! Mindenféle gonddal-bajjal for­
dulhattok hozzánk — ha tehetjük: segí­
tünk!
★

Legutóbbi közgyűlésünkön létrehoztuk a
NÉPTUN eseti bizottságot. Célunk az
állandó párbeszéd kialakítása a rendszer­
gazdával, továbbá, tanácsadást kívánunk
részére szolgáltatni. Váijuk észrevételei­
teket ! tanácsaitokat - a HŐK irodában
ügyfélfogadási időben / és a teleki@
lectio.jak.ppke.hu e-mail címen.
Teleki László

teleki@Iectio.jak,ppke.hu
06204187357

Váltás a tanszékek elén
2004. január 1-jével több tanszék, illetve
intézet élén is személycsere történt, mi­
vel életbe lépett a szabály, mely szerint a
70. életévüket betöltötték nem viselhet­
nek vezető tisztséget, és professzori stá­
tuszuk is megszűnik. Az érintettek kivé­
tel nélkül a Kar oktatói maradtak,
Professor Emeritus (tiszteletbeli profeszszor) tisztségben, hasonlóan a többi, 70.
évét betöltött oktatóhoz, akik megbízási
szerződéssel folytatják tovább az oktatást.
A személycserék a következők voltak:
Jogbölcseleti Intézet:

A Jogbölcseleti és az Állambölcseleti Tan­
szék összevonásra került, így Dr. Péteri
Zoltán professzor tisztsége megszűnt, az
összevont tanszék vezetője Dr. kiirga
Csaba professzor.

Bűnügyi Tudományok Intézete:
Dr. Békés Imre professzor helyét a tan­
szék és az intézet élén ük Vókó György

docens vette át.
Nemzetközi Jogi Intézet:

Dr. Bánrévy Gábor professzor megbízás­

sal maradt az Intézet élén.
Az Európajogi Tanszék új vezetője
Dr. Boytha György docens helyett
dr. Szabó Marcel docens!
Magánjogi Intézet:

A Kereskedelmi Jogi Tanszék vezetője
Dk Miskolczi Bodnár Péter professzor
lett, Dr. Tarr György docens helyett.
Gazdasági Szakjogok Intézete:

Dr. Radnay József professzor maradt a

Munkajogi Tanszék vezetője.

harmadik oldal

�■

'SR

I

Prof. Dr. Gáspárdy László,
személyesen
I - Hogyan alakult szakmai életútja a miskolci

- Milyen hatások, illetve okok miatt gondolt
arra pályaválasztáskor, hogy On az érettségi
után jogot kíván tanulni?

- Mint budai polgárgyereknek, szinte
magától értetődő volt, hogy gimnáziumi
tanulmányaimat a Toldy Ferenc (akkor
még: Sallai Imre) középiskolában folytas­
sam, Az 1854-ben alapított Alma Mater
2004-ben ünnepli fennállásának 150, év­
fordulóját, Nagy öröm számomra, hogy e
jeles évforduló alkalmából azt a verset,
amelyet 1954-ben a centenárium tisztele­
tére írtam, legnagyobb unokám, a szintén
„toldysta” Anna fogja majd elszavalni,
A tanintézet hagyományosan reálgimná­
ziumként működött, de én - szelektív ké­
pességeim révén - csak szerényen illesz­
kedtem ebbe a főirányba. Már 12 éves ko­
rom óta (a doktorátus letételéig) mindig
voltak magán tanítványaim: magyar, orosz
és német nyelvből, továbbá történelem­
ből, Akinek ilyen „filosz” irányultsága
volt, tanár lehetett, vagy jogász. Bár fel­
menőim és rokonaim között több jogász
is akadt, a döntés nem ezen múlott. Tulaj­
donképpen utólag racionalizálom azt, ami
a tizenéves fiatalemberben akkor lezajlott.
Olyan élethivatást akartam választani,
amelyben eszközt a nyelv, a beszéd és az
írás ad, a történelemből nő ki, de a taná­
rénál tekintélyesebb hangon szólal meg (s
tán jobban is fizetik), így lettemjogász.
- Professzor Úr az '56-os eseményeket fiatal
egyetemistaként élte meg. Igaz, hogy vidéken
járt egyetemre, de mégis megkérdezem: hogyan
emlékszik vissza a forradalom napjaira, s az
azt követő megtorlásokra?

— A negyvenhét évvel ezelőtti forradalom
és szabadságharc napjaira, s e napok hőse­
ire ma is lelkesedéssel, hálával és szeretet­
tel gondolok. Mint az egyetemi és a váro­
si rendezvények és megmozdulások
résztvevője felejthetetlen emlékekkel let­
tem gazdagabb. A forradalom egyik béké­
sebb napján visszatértem szüléimhez, s
akkor még kijutott az olvasgatásból is, de
az ostrom napjaiban már a pincébe kény­
szerültünk. Amikor aztán visszatérhettem
Pécsre, az évfolyamtársak némileg meg­
ritkultak: volt, akit börtönbe vetettek,
egyesek pedig Nyugatra emigráltak.
negyedik oldal

egyetemi katedráig?

- ['öltak-e olyan oktatói, akik az egyetemi ta­
nulmányok során döntően meghatározták Pro­
fesszor Úr jogi érdeklődését?

— Egyetemi tanulmányaimat Pécsett
kezdtem, majd Szegeden folytattam, s
fejeztem be. 1956 és 1960 között vi­
szonylag kevés volt az olyan jogi oktató,
akit az ember egyfajta „spiritus rector”nak tekinthetett volna. Azóta ez a helyzet
lényegesen megváltozott. Pécsett - talán
mindannyian - Dr. Degré Alajosra, a
jogtörténet előadójára voksoltunk volna,
ha létezett volna effajta kvalifikáció. Öt
mindenki „professzor úrnak” nevezte,
holott hivatalosan adjunktus volt. Bá­
multuk szaktudását és szuggesztív elő­
adásmódját, mindaddig, amíg el nem tá­
volították az Egyetemről. A Szegeden el­
töltött három diákév során dr. Martonyi
János, az államigazgatás tanárának bel­
sőbb köréhez tartozhattam. Degréhez
hasonlóan ő is a francia jogi kultúrába
eresztette gyökereit. Nehéz időkben voltakjó pedagógusok és vallásukat gyakor­
ló katolikusok. Megemlítem még dr.
Kemenes Béla nevét, aki kényszerű var­
gabetű után térhetett vissza az Egyetem­
re. Elegáns megjelenése, világfias fellé­
pése imponált nekem is, de legfőképpen
az, hogy tudtuk: a polgári Jogi
kodifikáció egyik meghatározó szemé­
lyiségét ismerhettük meg benne.

- 1960-ban a pályakezdő jogász lényegé­
ben két út közül választhatott: lehetett
belőle bírósági fogalmazó, vagy elmehe­
tett ügyészségi fogalmazónak. A doktor­
rá avatásomkor én már nős ember vol­
tam, így a némilegjobban dotált ügyész­
ségi munkakört választottam. 1962-ben
kitűnő eredménnyel „fejeltem megn’ a
két évvel korábban „summa cum laude
megszerzett diplomát. Naponta kétszer
nézek fel az egykori VIII, kerületi
ügyészség József körúti ablakaira, mi­
közben jövök s megyek a Szentkirályi
utcába, majd haza. Fogalmazóként írtam
első tanulmányomat, s publikációim az­
óta több földrészen, számos nyelven je­
lentek meg, s duzzadt fel füzetnyire a ró­
luk szóló jegyzék. Szolgáltam a Fővárosi
Főügyészségen, a Legfőbb Ügyészségen,
de csakhamar az ELTE levelező tagoza­
tán, majd az Országos Vezetőképző Köz­
pontban, utóbb a Budapesti Műszaki
Egyetemen, továbbá az Országos Mun­
kavédelmi Képző- és Továbbképző Inté­
zetben igyekeztem magam hasznosítani,
mint külső előadó. 1969-ben lettem kan­
didátus,
A Főügyészségen olyan kiváló munka­
társaim is voltak, mint Prof, dr, Bándi
Gyula dékán úr és dr. Polt Péter legfőbb
ügyész úr. Már régóta nem az íróasztal­
hoz, hanem a katedra iránt vonzódtam,
- Hogyan tudná megfogalmazni az ügyészi hi­
vatás szépségét?

- Válaszomat azzal kezdeném, hogy az
ügyészi pályáról én több mint húsz évvel
ezelőtt szereztem az utolsó személyes ta­
pasztalatokat, Akkor, amikor a Fővárosi
Főügyészség Polgári Jogi' Osztályának
osztályvezető ügyészeként nyolc éven át
műveltem a szakmát, az ügyészség pol­
gári szakágának a jelenleginél lényegesen
szélesebb cselekvési lehetőségei voltak, s
ezekkel széles körben és hatékonyan élni
nagy szakmai kihívás, fáradságos munka
és megnyugtató erkölcsi elégtétel volt.
Sajnálom, hogy tudatlanságból, vagy de­
magógiából eredeztethetően ez a szak-

I

»

l

I

»

I

I

�ágazat visszaszorult. Pedig ebből a szak­
mai ágazatból többen is a Magyar Tudo­
mányos Akadémia Doktorai lettünk.
- Minek köszönhető, hogy Professzor Úr tudo­
mányos munkássága a Pázmány jogi karán
folytatódott?

- 1997-ben töltöttem be 60. évemet.
Már korábban szó volt arról, hogy viszszaköltözöm Miskolcról Budapestre, és
a Pázmány falai közé lépek. Ezek a falak
akkor még szegényesek voltak, de a sze­
retet és az akaraterő révén ma már büsz­
kén tekinthetünk a három épületből
egybeállt Karra. Eleinte az én tanszékve­
zetői szobám is (vagy jobban mondva
szobáim, hiszen többször költöztünk)
végre megállapodott a 30. számú épület
tetőterében, ami engem kissé a Bohém­
élet kulisszáira emlékeztet. Ha a bohémságból kevés is szorult belém, de
azért Puccinit én is szeretem. (Meg álta­
lában az itáliai kultúrát, de hát ezt min­
denki tudja talán.) Ahogyan már a Mis­
kolci Jogi Karnál is bábáskodtam, úgy
vehettem ki részemet az alapító elődök
gigászi munkáját követő apróbb fészek­
rakásokból. Tanszéket alapíthattam, első
elnöke lehettem a Minőségbiztosítási
Bizottságnak, s megszervezhettem azt.
ami Miskolcon valahogy sosem sikerült:
a tanszéki tudományos diákkört. Pesti
otthonunktól négy megállóra esik a Jó­
zsefváros: nagy kényelmet jelent ez. Na­
gyobb előny az a tudat, hogy az emberi
társadalmat egy egyházi alapítású közös­
ség révén szolgálhatom.
- Egyetemünkön Professzor Úr a vezetője a
Doktori Iskolának. Kik vehetnek részt ebben a
képzési formában, hogyan működik, mik a fel­
tételei a fokozatszerzésnek, és évente a tervek
szerint hány főfog itt végezni}

- Doktori Iskolánk akkor jött, jöhetett
létre, amikor megtörtént az első diplo­
mák kiosztása. A posztgraduális képzés­
be legjobb egykori növendékeink sorá­
ból lehetett, s lehet jelentkezni ma is.
A képzés iskolarendszerű oktatással kez­
dődik, s aki megszerezte az abszolutóri­
umot, folytathatja, illetve nekivághat
doktori értekezése megírásának, majd
megvédéséhez.
Az egy'eteminél természetesen maga­
sabb színvonalú és szakirányú képzést
legismertebb oktatóink végzik, és
résztvesz-nek abban más szakemberek

is. A doktorandusz-képzés nappali és le­
velező tagozaton folyik, de kivételesen
az egyéni felkészülésnek sincs akadálya.
Jelenleg a végzős évfolyamokról közel
húszán tanulhatnak tovább. Sikerükben
és abban is bízunk, hogy közülük töb­
ben az oktatói-kutatói pályát választják,
s abban is, hogy ehhez meg tudjuk te­
remteni a fogadókészség feltételeit.
- Alkalmas-e arra a Doktori Iskola, hogy meg­
teremtse a kar tanár-utánpótlását}

- A Doktori Iskola egyfajta trambulin:
alapot ad a nagy ugrásra, de ezt a gyakor­
latot mindenkinek egyénileg kell végre­
hajtania. Úgy látom, egyre izmosodik a
mezőny, s ez jó előjele annak, hogy kö­
zéptávon számos volt doktorandusz hall­
gató válik értékes oktatótársunkká.
- Professzor Úr idörŐl-időre közzé teszi taná­
csait arra vonatkozóan, hogyan lehet minél si­
keresebben elsajátítani a polgári perrendtartás
szabályait. Miért tartja fontosnak a hallgató­
sággal való folyamatos tájékoztatást, illetve
kapcsolattartást}

- Az én hitvallásom is az, hogy egy pro­
fesszor olyan tudós, aki oktat, illetve
olyan oktató, aki tudós. Az egyetemi ok­
tató dolga viszonylag könnyű és élveze­
tes, hiszen csupa érettségizett emberrel
kerül kapcsolatba, akik ráadásul abba a
hivatásba tanulnak bele, amelyet önként
választottak, s ahová szigorú követelmé­
nyek teljesítése révén kerültek. A Polgá­
ri Eljárásjog című tárgy a Karról kifelé
masírozó évfolyamoknak szól: ezen a
szinten szerény képességű embert én
nemigen láttam, pedig kiveszek vizsgát
évente vagy félezret. A kommunikáció, a
szótértés egyik szerepe éppen ez: a vizs­
gák. Talán egyfajta tanári szertelenség az
okozója annak, ha igyekszem csiszolni a
vizsgázó (s a többi vizsgázó, újabban már
a vizsgára készülők) szakmai tudását. A
kapcsolattartásnak számbelileg aláren­
delt, de annak becsesebb formája a szak­
dolgozatok „művezetése”, a TDK-s elő­
adás és az alternatív tárgy előadása. Ez
utóbbira nehezen vállalkoznék, mint­
hogy az MTA közgyűlésének, továbbá
Jogtudományi Bizottságának tagja.
Munkavédelmi Albizottságának elnöke,
a Magyar Akkreditációs Bizottság tagja,
az Országos Munkavédelmi Felsőoktatási Tanács elnöke lettem »1.pázmányos
éveimben. (A többit még Miskolcról
örököltem...)

- Professzor Úr hogyan látja a kar jövőjét, és
mit gondol a jogi túlképzésről}

- Bevallom, hogy én a Kar jövőjét azért
nem látom, mert hiányzik belőlem a pró­
fétai képesség. Arról viszont, hogy mi­
lyennek szeretném a jövőben Karunkat
látni, nagyonis határozott elképzeléseim
vannak. Örülnék, ha a Kar a jövőben még
jobban, markánsabban tudná kifejezni
alapítóinak szándékát. Katolikus karaktert
- gondolom - erős katolikus oktatói gár­
da és elkötelezett hallgatói közösség tud
igazán szavatolni. Ami a „jogászi túlkép­
zést” illeti, szeretném leszögezni, hogy
eddigi személyes tapasztalataim szerint a
Kar általam ismert minden volt növendé­
ke a szakmában tudott elhelyezkedni. So­
kan léphetnek a kiérdemesült pályatársak
helyére, a társadalomban pedig óriási az
igény a jogászi szolgáltatások iránt. A ké­
pesítési előírások esetleges fokozása, ki­
terjesztése révén a közigazgatásban külö­
nösen komoly tartalékok rejlenek.
- Professzor Úr „templárius lovag”. Pontosan
mit jelent ez}

- A keresztesek 1099-ben foglalták el Je­
ruzsálemet, s ott megalapították a keresz­
tény királyságot. Az odaözönlő zarándo­
kok közül azokról, akik szegények voltak,
illetve betegek lettek, a János-lovagok
gondoskodtak. 1118-ban azután nyolc fi­
atal francia nemes avégett kötött egymás­
sal szövetséget, hogy a zarándokokat a
tengerparttól a Szent helyekig védelmez­
ve kísérjék, majd vissza a hajókig. A rend
az elnevezését onnan kapta, hogy II.
Balduin király Salamon temploma mel­
lett egy teret is átengedett a katonás szer­
zeteseknek. A középkorban a Kvarneröbölben állott a Vrana-i ház („Hollóháza : írhatnók magyarul), ahová egyik tár­
sammal magam is elzarándokoltam. A
mai Magyarország területén a rendnek
Esztergomban volt háza, közel a mai Fe­
rences Gimnáziumhoz. A rendszerváltás
után szerveződött újra az ősi Magyaror­
szági Nagypriorátus, amelynek tagjai kö­
zött vannak jogászok is. (Közöttük ketten
volt tanítványaim a Pázmányon, három
további rendtag: jogász-pap, egyetemi ad­
junktus, illetve mérnöki jogtanácsos
Észak-kelet Magyarországon, a hetedik
rendtag egy fiatal budapesti ügyvéd).
Rendi köpenyben szokott megjelenni a
pázmányos jogászbálok ceremónia-mes­
tere.

Szabó Viktor

ötödik oldal

�Akiért a harang szól: dr. Pálinkás György
(1929-2004)
Február 25.-én, szerdán járt benn utoljára. Megtartotta óráit, majd kedvesen, mosolyogva Ügy, ahogy azt mindig tette, elköszönt. Nem tudtuk, hogy akkor látjuk utoljá­
ra. Hétfőn, március 1.-én reggel betelefonált, hogy másfél napja beteg és kérte, tart­
sa meg helyette valaki a délutáni óráit. A szolgálat, a felelősségérzet az utolsó órákig
sajá^a volt, másnap reggel már meghalt. Elment tőlünk ugyanolyan halkan, kedve­
sen és szerényen, ahogy azt éveken át mindig is tette...
Ki volt dr. Pálinkás György? Hogyan került
az egyetemre?

1929. augusztus 21-én született. Az akkor
még nyolc osztályos gimnáziumi tanul­
mányait Vácott, a Piarista Gimnáziumban
kezdte meg. Személyes emlékem, hogy
két osztállyal járt ott felettem és az ő osz­
tályfőnöke volt azén latin tanárom. Sze­
mélyes ismeretségünknek akkor a háború
és az vetett véget, hogy mindketten más
iskolába kerültünk. Ö a szentendrei gim­
náziumba, én pedig a pesti piaristákhoz. A
Pálinkás-életutat ezt követően hosszú ide­
ig már csak dokumentumokból, illetőleg a
vele folytatott interjúkból lehet követni.
Régi bíró családból származott, ez tette le­
hetővé, hogy közvetlenül az érettségi
után, 1948-ban a Szentendrei Járásbírósá­
gon alkalmazták, majd az Igazságügyi Mi­
nisztérium telekkönyvi osztályára rendel­
ték be. 1949-ben az akkori Budapesti
Központi Járásbíróság telekkönyvi hivata­
lának lett adminisztrációs dolgozója.
1950-ben a Budapesti Törvényszékhez
helyezték át, majd az átszervezést követő­
en a Fővárosi Bíróság irodai dolgozója lett.
A Polgári fellebbezési irodát vezette, A
munka mellett egyre inkább érdeklődött a
jogalkalmazás iránt és 1954-ben 26 évesen
az ELTE Jogi Karán — az esti tagozaton
— kezdte meg egyetemi tanulmá­
nyait. 1959. október 17-én avatták
doktorrá. Egyetemi tanulmányai
alatt előbb jegyzőkönyvvezetőként,
majd fogalmazóként dolgozott és
1959. decemberében már bírói
vizsgát tett. 1960. januárjától bíró­
sági titkár lett, majd ugyanez év jú­
nius 18-án bírónak nevezték ki a
Miskolci Városi Bírós^ra. Akkor
lett bíró, amikor már elfáradt a vész
haragja...
1964. márciusától Miskolcon a
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Bíróság büntető fellebbezési egyik
hatodik oldal

tanácsának beosztott bírója lett. 1976. ja­
nuár 1-n a Legfelsőbb Bírósághoz nevez­
ték ki bírónak. Tanácselnök lett, a Bünte­
tő Kollégium tagja. 1996. december 15.
napján mentette fel a Legfelsőbb Bíróság
Elnöke, nagy bánatára 70. életévének be­
töltése előtt három évvel küldték nyug­
díjba.
Karrierjének csúcspontját Legfelsőbb Bí­
rósági Tanácselnökként érte el. Színes
egyénisége, óriási kultúrtörténeti tudása,
irodalmi műveltsége, kitűnő beszédkész­
sége élvezetessé tették megnyilatkozásait.
A tárgyalások, amelyeken elnökölt, szá­
mos esetben eseményszámba mentek a
Legfelsőbb Bíróságon. Nem mesterem­
ber volt, hanem művész, művésze a jog­
alkalmazásnak, Ügyészek szerint élmény
volt nála tárgyalni. Ügyvédek szívesen
jártak be tárgyalásait hallgatni. Indoklásai
szóban és írásban alkotások voltak, nem
pedig fogalmazványok. Valahogy az
ulpianusi eszme élt benne, a jog művé­
szet (ius est ars boni et aequi - a jog a jó­
nak és a méltányosságnak a művészete).
A bírói talárt nem csak viselte, hanem hitt
benne. Azon a napon, amelyen utoljára
bíráskodott, levette a talárt és megcsókol­
ta. Nyugdíjba vonulásakor Göncz Árpád
Köztársasági Elnök a Magyar Köztársaság

Középkeresztjével tüntette ki.
Valójában az a tudat töltötte ki életét,
hogy bíró. Nem utazott külföldre, nem
volt autója, még jogosítványa sem. Lakó­
telepi lakásban lakott, nem volt nyaralója.
A balatonszemesi LFB. nyaralóba vitte le
családját. Szerette feleségét, lányát és há­
rom fiú unokáját.
A Bekötött szemű Istennőt a bírói pálya
befejezése után sem kellett teljesen elhagynia. 1982-ben lettem az ELTE Bün­
tetőjogi Tanszékének vezetője, akkor hív­
tam meg Pálinkás Györgyöt szemináriu­
mok tartására. Megszerette az egyetemi
Íróságot és az egyetemi szereplést. 1996ban, mint a PPKE-JÁK Bűnügyi Tudo­
mányok Intézetének vezetője hívtam a
Pázmányra is. Később az ELTE-tői meg­
vált, a Pázmányon haláláig itt maradt.
Címzetes egyetemi docens lett, a Kar
megbecsülte, az egyetemi i^úság tisztelte
és szerette. A múló évek nem vol­
tak kegyesek hozzá. Térdizületi pa­
naszok gyötörték, az utóbbi né­
hány esztendőben bottal járt. Lel­
kesedése, munkakedve és az i^úság
szeretete azonban minden nehéz­
ségen átsegítette.
Elment tőlünk.. .Találó megjegyzé­
seit, vidám történeteit, nagyívű
gondolatait és mindenekelőtt ked­
vességét nélkülözni fogjuk.
Isten Vele, tanár Úr...

Dr. Békés Imre
egyetemi tanár

�Isten Veled, Gyuri bácsi!

Gyuri bácsi, kérlek ne haragudj, hogy most Rólad kell írnom, ráadásul dicsérő sza­

vakat. Ha most látnál, jól az orromra koppintanál, mert szerénységed ellen való cse­

lekedet ez. De Te is tudod, igazából Te tehetsz arról, hogy most mégis Rólad írok.
Mikor utoljára találkoztunk, nem panasz­
kodtál. Azt mondtad: beteg vagy, öreg, fáradt,
de hát ebben a korban mit váljon az ember?
Azt is mondtad, szeretnél még tanítani, érez­
ned kell, hogy szükség van Rád. Azt hittük,
még sokáig velünk maradsz. Te is az egyik

jelképe voltál ennek a még mindig i^ú jogi
karnak, amelyben oly sokan hittünk és még
mindig hiszünk. Amely más akart lenni a
többieknél, amely meg akarta mutatni-tanítani a jogászi hivatás és a közéleti ember más­
fajta lehetséges minőségét. Mindenki tudta,

ki az „a Pálinkás”, és aki ismert - csodált Té­
ged. Emberségedért, tudásodért, humoro­
dért, hatalmas szívedért.
Balszerencsém volt, amikor életem első
büntetőjog vizsgáján történeti tételt húztam
Nálad. Nem voltál kíváncsi a tankönyvre.
Jheringről, Radbruchról, meg a többiekről
értekeztél - helyettem. Éppen, hogy elke­
rültem a bukást, mégis valami furcsa elége­
dettséggel jöttem ki a teremből. Mert szigo­
rú, de mély bölcsességgel megáldott, vaskos
humorú, mégis tekintélyt parancsoló voltál
egyszerre. És utána is, mindvégig. Tudod,
Gyuri bácsi, bűnösként nem szívesen let­
tem volna vádlott egy olyan eljárásban, ahol
Te voltál a bíró - de tudtam volna, hogy
igazságosan, lelkiismereted szerint fogsz
dönteni. Szemináriumi óráid - dacára a hét­
fő esti hatórás időpontnak - mind-mind
eseményszámba mentek. Olyan tanár vol­
tál, akiből kevés, egyre kevesebb van. És
olyan ember, akiből már alig maradt egyné­
hány.
Hálás vagyok, hogy láthattalak Téged és Ve­
led együtt még másokat is itt, ezen a karon.
Az utánunkjövők nem is fogják sejteni, mit
veszítettek Veled. Mert látod, itthagytál
minket, most, amikor még mindig oly nagy
szükségünk lenne Rád. Mert nélkületek ne­
héz fogódzót találni ebben az egyre inkább
elsiváruló, elszürkülő, értékeket vesztő vi­
lágban. Mi tőletek tanultuk meg, mit jelent
jogásznak, az erkölcsi értéket megőrző, az
igazra törekvő embernek lenni, maradni.
Köszönöm, hogy eddig velünk voltál. De
azt Te is tudod, hogy még maradhattál vol­
na egy keveset...

-KA-

Az egyetem búcsúja
Március 11-én, csütörtökön a Kar dísz­
termében kollegái, tanártársai tanítványai
búcsúztatták Pálinkás György tanár urat.
A megemlékezésen Dr. Szabó István
dékánhelyettes, Dr. Békés Imre profeszszor, Dr. Zinner Tibor valamint Dr. Bor­
bély Zoltán szóltak az elhunytról. Levetí­
tettek továbbá egy riportfilmet, mely
Gyuri bácsival készült, már nyugdíjba
vonulása után, melyben életéről, hivatá­
sáról, hitéről vall. A mintegy másfél órás

búcsú után a dugig telt díszteremben I gáénak érzi Gyuri bácsi emlékét, életműmély csend és megrendültség jelezte: a vét, egész szellemiségét. Borbély Zoltán
jelenlevők számára fontos volt Gyuri bá­
kérése nem pusztába kiáltó szó; igen, to­
csi. Kinek szakmai tekintélye, kinek bará­ vábbvisszük az ő szellemiségét, becsüle­
ti szeretete, kinek tanári odafigyelése mi­
tét, derűs műveltségét, A jogász erkölcsi
att: mindannyiunknak hiányozni fog.
igényessége, felelős következetessége,
Számomra a legmeghatóbb egykori taná­
széles látóköre - olyan minőségek ezek,
rom és vizsgáztatóm hangjának újbóli melyeket Tőle tanulhattunk, de sose fe­
immár térben és időben távoli — felcsenledhetünk. Gyuri bácsi, köszönjük!
dülése mellet az a tény volt, hogy az
BM
egyetem fiatal hallgatósága mennyire ma­
hetedik oldal

�Újabb támadás Karunk ellen
A Blikk 2004. február 28-i számában^,Béperlik a ioghallgatók a katolikus egyetemet.1»’
majd a Népszabadság 2004. március 6-i számában „Katolikus egyetem; perrel fenye­
getőző tanárok és diákók” címmel beszámolt arról, hogy három hallgatót milyen vélt
vagy valós sérelmek értek polgári jog vizsgáikon. A történtekről Prof. Bándi Gyula
Dékán és Prof Jobbágyi Gábor Magánjogi intézetvezető nyilatkozott az Itéletiwk.
A vád röviden: Egyiküknek rossz javítókulcs­
csal javították tesztjét, s bár ezt szóvá tette, en­
nek ellenére beírták az elégtelent az indexébe,
és ennek következtében egy nap három elégte­
len került be az indexébe. Előfordult az is, hogy
a vizsgáztató tanár „labilis állapotban” vizs­
gáztatott, s elbóbiskolt, majd álmából felriad­
va adott elégtelent. Volt, hogy a vizsgáztató egy
mondat után, mely gyakran a tétel címét jelen­
tette, megbuktatott valakit. A sértettek, előadá­
suk szerint, végigjárták a „szolgálati utat”:
több ízben jártak a dékánnál, aki azonban nem
vizsgálta ki megfelelően sérelmeiket.
Jobbágyi professzor az ügyet részletesen ki­
vizsgálta, és az alábbiakat állapította meg:

Labilis állapot: „A vizsgáztató docens nem
ivott. Az esetet követően többször is el­
lenőriztem őt, soha nem éreztem rajta al­
koholos befolyásoltságot. Az intézetben
egyébként szigorúan tiltom a szeszesital
fogyasztását.
Elalvás: „Lehetetlennek tartom, hogy egy
oktató elaludjon polgári jog vizsga alatt. A
15 perces szóbeli vizsga alatt az oktató át­
veszi az indexeket, tételt húzat, beír az in­
dexbe és a vizsgalapra, kérdéseket tesz fel
a hallgatóknak stb. Ezalatt elaludni fizikai
lehetetlenség;?3
Téoes javítókulcs: „Az érintett hallgató
esetében valóban rossz javítókulcsot
használt a tesztet javító tanársegéd. Ez
másfél év alatt először fordult elő a teszt­
vizsgák során, mialatt kb. 5000 dolgoza­
tot javítottunk ki e módszerrel. A vizs­
gáztató még nem beszélt a hallgatóval,
mikor beírta az indexbe az elégtelent.
Ezután a hallgató megtekintette dolgo­
zatát, reklamált, amit a vizsgáztató elfo­
gadott. Ezután a beírt elégtelen azonnal
érvé nytele nítés re került.
Három elégtelen: A hallgató a téves javító­
kulcs nyomán bekerült, majd törölt elég­
telen után szóbelizett, melyen szintén
elégtelent kapott. (Tévedésből beírt a
vizsgáztató még egy elégtelent, amit
azonban azonnal törölt.) így a hallgató in­
dexében érvényesen egy elégtelen szere­
pelt a vizsganap végén.
nyolcadik oldal

Kimerített jogorvoslatok: „A vizsgaidőszak
február 13-ig tartott. Mindhárom hallga­
tó jelentkezhetett volna utóvizsgára. A
kétszer bukott hallgatók többsége élt ez­
zel a lehetőséggel, és sikerrel letette vizs­
gáját. Mindhárom hallgató méltányossági
kérelmet nyújtott be a Dékánnak, amit
megkaptak, így májusban nekik is lesz lehetőségük vizsgázni;
Jobbágyi Gábor megjegyezte: „Nagy ér­
deklődéssel figyelem a BBC világhíradóját, hátha ott is felbukkannak az illető hall­
gatók”, valamint hozzátette: „Szeretettel
várom őket májusban az utóvizsgán;3&gt;
A történtekkel kapcsolatban Bándi Gyu­
la dékánt is megkerestük. Dékán Úr a
vádakról elmondta: „Itt állítás áll szem­
ben állítással. Tanú nincs, noha mások is
voltak benn vizsgázni. Mástól, mint az
érintettektől ilyen információ nem ér­
kezett. Utólag az eseményeket rekonst­
ruálni nem lehet, és az ember nyilván
azt feltételezi, hogy az oktató, aki a Ka­
ron oktat nyolc éve, és elismert szakem­
ber, ilyet nem tesz. Az érintett oktató
úgy nyilatkozott: ezt személyében érzi
sértőnek, és bármikor áll rendelkezésre,
akár még szondázásra is, bármikor, szú­
rópróbaszerűen nézzük meg, ilyen lehe­
tetlen, hogy előforduljon.” Az érintett
hallgatókkal való személyes találkozásá­
ról elmondta: „Másfél órát tárgyaltam
velük, a két dékánhelyettessel együtt pe­
dig majdnem hat órát foglalkoztunk
személyesen a problémájukkal.” A haligatók következő kéréssel fordultak a dé­
kánhoz: „Az első kérésük, ami hozzám
érkezett, az arról szólt, hogy érvénytele­
nítsem a vizsgát és töröljem az ered­
ményt az indexből. Amikor az általános
dékánhe-lyettesnél jártak ügyvéddel, a
dékánhe-lyettes megkérdezte, hogy ak­
kor mi legyen a jegy helyett, mire azt vá­
laszolták, hogy írjunk be helyette egy
másikat. Ez nyilván nem megy.” Az

érintettek egyébként sem járták végig a
„szolgálati utat”: „Először is lett volna
mód arra, hogy utóvizsgázzanak - nem
tették meg. Egyikük eleve az UV idő­
szakban kezdett el vizsgázni. Aztán kér­
ték, hogy semmisítsük meg az ered­
ményt, ami nem lehetséges, ehhez több
bizonyíték kellene. Végül méltányossági
kérelmet adtak be, amit megkaptak, de
ezt nem várták meg és elkezdtek a sajtó­
hoz fordulni. Ha mindez nem lenne
elég, megvan a szabályzata - amelyet az
Egyetemi Tanács elfogadott - annak,
hogy hogyan lehet fordulni egyetemi
vezetéshez a Kar után, és utána hogyan
lehet bírósághoz fordulni a hallgatói
jogviszonyból fakadó sérelmek orvosláhallgatók
sáért.
De
ha
a
az
ombudsmanhoz (vagy helyetteséhez)
fordulnak, állunk az eljárás elébe, és
minden tájékoztatást megadunk.” De mi
lehet a sértett hallgatók célja? - merül
fel a kérdés: ,yalahol az embernek az a
kérdése: mi a tényleges szándék? Az a
tényleges szándék, hogy »én szeretnék
levizsgázni és túllenni ezen«, vagy kvázi
megfélemlíteni a Kart azzal, hogy «én
megmutatom, hogy mi vagyunk olyan
erősek, mint a kari vezetés» és ezzel va­
lahogy felülemelkedni a vizsgázás min­
dennapi nyűgén?” Dékán Úr végezetül
megjegyezte: „Valahol mintha az lenne a
céljuk, hogy a Pázmány Egyetem sze­
rencsétlen mártírjaiként tűnjenek fel.
Nem élnek a lehetőségekkel, viszont le­
járatják az egyetemet. Csak a miértet
nem tudom.”
A Blikk cikke jelentős érdeklődést váltott
ki: az újság internetes fórumán számos
hozzászólás látott napvilágot. Egy-két jel­
lemző példa: „Ügyvéddel dékániba???
Gratulálok!!! Ez igen, tudnak valamit!
»Hogyan rugassam az egyetemről ki ma­
gam« játékból jeles!” „Suszter maradjon a
kaptafánál. Foglalkozzanak a jóistenkéről
szóló mesével, az a dolguk az egyházi lé­
tesítményeknek.” „Ne tekintsétek maga­
tokat hősöknek, mert nem hasznos, amit
tesztek. 53

Boronkay Miklós

�Antiszemiták volnánk?
Vásárhelyi Mária is back
Lassacskán állandó sztárvendégünkké válik Vásárhelyi‘Mária szociológus-aszszony, pedig mindenki elhiheti, magunktól nem sok motivációt éreznénk arra,
hogy cikkeket ítjunk róla. Ő azonban gondoskodik arról, hogy lassan elkezdjük
tömi a fejünket: kire is bízhatnánk az állandó Vásárhelyi-rovat vezetését?
■■

Sokan emlékszünk még legutóbbi fel­
bukkanására (2003. május), amikor is az­
zal vádolta meg egyetemünk hallgatóit az
Élet és Irodalom hasábjain, hogy..... ta­
vasszal történt, hogy az egyik pesti utcán
sétálva arra lettem figyelmes, hogy a Páz­
mány Péter Katolikus Egyetem diáig ai az
alma materből az utcára tódulva kórusban
skandálják: «Hazaáruló, gyilkos Mécs Im­
re.» Jól öltözött, jóarcú, kokárdával ékesí­
tett fiatalok voltak, akik nyilvánvalóan az
iskolában szerzett friss «ismereteket» és
élményt osztották meg egymással és az
arra járókkal. Felelős politikusok és okta­
tási szakemberek nem nézhetik tétlenül,
hogy - amint ezt a kisebbségi ombuds­
man által készíttetett vizsgálat is egyértel­
műen igazolta - évente több száz olyan
pedagógus kerül ki a felsőoktatási intéz­
ményekből, akiket rasszizmusra, kire­
kesztésre és gyűlölködésre okítottak tör­
ténelem- és irodalomtanítás címén....”.
Húúú. Akkor már reagáltunk a cikkre.
amiben ugye a szimpla, mezei, ráadásul
aljas hazugságokon túl számos képzavar is
megtalálható volt (Budapesten a Pázmány
nem képez tanárokat, ráadásul még nem
indult el speciálkollégium Mécs Imréről
sem, más stúdiumba pedig nehéz lenne
beilleszteni az ő munkásságának tárgya­
lását...). Egy-egy mámoros napon képe­
sek voltunk elhinni, hogy a szociológus­
asszony új préda után nézett, és a jövőben
békén hagyja az egyházi oktatási intézmé­
nyeket.
Csalfa remény volt! Most már a tudo­
mány fegyvereivel felvértezve (de leg­
alábbis köntösébe öltözve) támadott:
szintén az Elet és Irodalom című nagyte­
kintélyű, elfogulatlan, rendkívüli nép­
szerűségnek örvendő, minimum 2500
budapesti értelmiségit megmozgató lap­
ban (hosszú távú terveink közé tartozik
egyébként az ÉS példányszámának lepi-

pálása, ami nem tűnik megoldhatatlan
feladatnak) tette közzé felmérésének
eredményeit, mely szerint a leendő tör­
ténelemtanárok közel egyharmadának a
zsidósággal kapcsolatos nézeteiben az
antiszemita, kirekesztő attitűdök domi­
nálnak.
A legmagasabb az antiszemitizmus a
Szegedi Tudományegyetem hallgatói kö­
zött, rögtön utána következik a Pázmány
és a Károli. Tomka Miklós, a PPKE-BTK
dékánhelyettese szerint a Kar vezetése
nem engedélyezte a felmérés elvégzését
a Kar területén, mert a kérdések sugal­
mazták a kutatást végzők által várt vála­
szokat. Az állítólag megkérdezett 113
pázmányos a történelem szak kis híján
két teljes évfolyamát teszi ki. Kérdés, ho­
gyan sikerült az egyetem falain kívül
megtalálni a történelem szakos hallgató­
kat, mindenféle adatbázis nélkül? A hall­
gatók jó része az újságból értesült elő­
ször a felmérésről, ami szintén gyanúra
ad okot (egy kis egyetemen 113 hallgatót
megkérdezni a többiek tudta nélkül
rendkívül kifinomult kutatási módsze­
rekre vall). Egy azonban biztos: a az ok­
tatási tárca kétmillió forinttal járult hoz­
zá a kutatáshoz (az adófizetők pénzéből).
Fröhlich Ida dékánasszony szerint a fel­
mérés „erősen vitatható körülmények
között készült”. A kutatás dokumentáci­
ói nem hozzáférhetőek, és mivel anonim
volt a felmérés, ezért bizonyíthatatlan,
hogy valójában ki töltötte ki a kérdőíve­
ket.
A részletes eredmények a következőek: a
történészhallgatók 15 százaléka nyíltan
kirekesztő, rasszista, antiszemita és ci­
gányellenes, 25 százalékuk kvázi rasszista,
akik az egyik kisebbséggel szemben egy­
értelműen kirekesztő, a másikkal szem­
ben bizonytalan, 12 százalékuk az egyik
kisebbséggel szemben elfogadó, a másik­

kai szemben elutasító, 18 százalékuk pe­
dig kvázi demokrata, akik az elfogadás és
a bizonytalanság között lebegnek, de van
6 százalék teljesen bizonytalan, és azért 24
százalék demokrata is.
Ennyi a történet. Mondhatnánk, na itt
egy újabb rúgás a Pázmányba, az egyházi
oktatási intézményekbe, ezúttal röviddel
a felvételi jelentkezések lezárása előtt,
már szinte fel sem vesszük. Néhány kér­
désünk azonban lenne a szociológus-aszszonyhoz:
1. Miért érez késztetést arra, hogy állandóan beleharapjon az egyházi oktatási
intézményekbe? Mi zavarja önt a világ­
nézetileg nem semleges egyetemek­
ben? Tán csak nem vitatja el azt a jogot,
hogy világi tudományokat is lehet más,
nem semleges kiindulópontból taníta­
ni?
2. Mi a célja azzal, hogy olyan látszatot
kelt, mintha a Pázmányon, illetve az
egyházi intézményekben vagy bárhol
másutt kirekesztő szellemű oktatás
folyna? Ezt az abszurditást, amely ép
ésszel egész egyszerűen elképzelhetet­
len, és még csak nyomokban sem érhe­
tő tetten, hogyan ötlötte ki?
3. Ön, aki a Másság Alapítvány Toleran­
cia-díjasa, miért kerüli még a látszatát
is annak, hogy toleráns lenne más, az
önétől eltérő értékrendekkel szemben?
4. Ön, aki a szociológia-tudomány kandi­
dátusa, miért idegenkedik a bevett (és
törvényes) tudományos módszerek al­
kalmazásától?
5. Ön elégedett, amikor ennyi kirekesztőt
fedez fel az egyetemi hallgatók között?
Ilyen országban szeretne élni? Ha nem,
miért torzítja el a valóságot?
6. Adjon útmutatást arra nézve, fog-e ve­
lünk foglalkozni a közeljövőben — mert
akkor kézséggel kijelöljük az önről el­
nevezett rovat vezetőjét!
Addig is hajrá Pázmány, hajrá Károli és
mostantól már: hajrá Szeged!

Koltay András

kilencedik oldal

�Őrségváltás a HÓK élén
- Beszélgetés Dobos Tibor Lászlóval, a tavaly megválasztott új Hők elnökkel
- Kérlek, mondj magadról pár szót!

— Dobos Tibor Lászlónak hívnak, 1978ban születtem Szatmárnémetiben. Kö­
zépiskolai tanulmányaimat a szatmári
Kölcsey Ferenc Gimnáziumban végez­
tem, itt versenyszerűen kenuztam, sőt,
megyei bajnok is voltam Szatmár megyé­
ben. Jelenleg másodéves nappali tagoza­
tos hallgatója vagyok egyetemünknek. Ta­
valy Nedeczky Anna, Károlyi Vilmos és
én képviseltük az első évfolyamot a
HOK-ben. Közülünk jelenleg csak én va­
gyok képviselő, sőt, tavaly szeptemberben
már én szerveztem újjá a Hallgatói Ön­
kormányzatot.
- Miért indultál a HŐK választáson?

- Ez egy érdekes történet volt, mivel en­
gem eredetileg kampányfőnöknek kért fel
valaki, s ezt elmeséltem itteni barátaimnak, évfolyamtársaimnak, amire azt
mondták, hogy ők inkább engem indíta­
nának a választáson a megbízó úr helyett,
mert szerintük én határozottabban, és
eredményesebben képviselném az érde­
keinket. Ekkor döntöttem úgy, hogy én is
jelölöm magam.
- Hogyan történt elnökké választásod az ala­
kuló ülésen?

- Az elnöki posztra egyedüli jelölt vol­
tam. A szavazati arányok a következőképp
alakultak: egy nem, s egy tartózkodás
mellett 17 igen voksot kaptam.
- Milyen konkrét tervekkel, célokkal láttál
munkához?

- Teljesen új struktúrát kellett megvalósí­
tanom. Én azt kértem az újonnan megala­
kuló testülettől, hogy itt ne a vezető sze­
mélye legyen az igazán fontos, hanem én,
mint egyenlő az egyenlők között mun­
kámmal erősítsek minden bizottságot,
hogy az hatásosabban és eredményeseb­
ben tudja ellátni a feladatait. Mint tudjuk,
a Rendezvényi Bizottság (vezetője
Mikuska Zoltán) az, amely a legtöbb
munkával jár, ezért ebbe a munkába igye­
keztük bevonni a hallgatókat is úgy, hogy
szívesen fogadunk minden olyan építő
jellegű ötletet, javaslatot, amellyel emelni
tudjuk a további rendezvényeink színvo­
nalát.

tizedik oldal

- Milyen mértékben új összetételű a mostani
testület?
— hz új Hők- tagsága szinte teljes mérték­

ben új összetételű, csupán három olyan
személy van, aki már az előző közgyűlés­
nek is tagja volt. Az előző elnökségből
nincs is olyan tag, aki aktív szerepet vállal­
na a jelenlegi bizottságokban. Gyakorlati­
lag mindenki új arc, s itt tartom fontos­
nak megemlítem, hogy az elsősök hang­
súlyozottan kiemelt szerepet kaptak a
HŐK újjászervezésében, sőt, bizottságok
irányításával is megbíztuk őket (Mikuska
Zoltán, Pádár Dávid). Természetesen a
felsőbb évfolyamok is képviseltetik ma­
gukat a bizottságokban, ők főként a szak­
mai munkában segédkeznek. Gondolok
itt például az SZMSZ, illetve a Tanulmá­
nyi Vizsgaszabályzat módosítására tett ja­
vaslataikra. Nagy hangsúlyt fektetünk levelezős hallgatóink minden fontos infor­
mációval való ellátására is. így péntek dél­
után, sőt, már szombat délelőttönként is
tartunk ügyfélfogadást, melyeket direkt a
levelezős hallgatók számára biztosítunk
(Dobos Tibor, Dorogi Zsolt, déleki Lász­
ló), hogy akár tanulmányi, illetve más
egyéb jellegű kérdésük, kérésük lenne,
azokkal nyugodtan megkereshessenek
minket az említett időpontokban.
- Kik az egyes bizottságok vezetői?

- Gazdasági Bizottság elnöke Ordas
Eszter, Tanulmányi Bizottság elnöke
Ujfalussy Márk, Külügyi Bizottság elnö­
ke Nedeczky Anna, Rendezvényi Bizott­
ság elnöke Mikuska Zoltán, Ellenőrző
Bizottság elnöke Pádár Dávid.
- A Hők tavalyi munkáját hogyan értékelnéd?

- Megválasztásunk óta gyakorlatilag „nul­
lára kell magunkat dolgozni”, ez jelenti a
pénzügyi forrásaink gazdaságosabb keze­
lését, illetve a hallgatók szemében is pozi­
tívvá kell alakítanunk a rólunk kialakult
negatív képet. Ezért megpróbálunk a hát­
térben maradva, de az eddiginél is több
munkával minél több sikeres rendezvényt
megrendezni,
- Mennyire tekintenek személy szerint Téged, s
magát a Hallgatói Önkormányzatot partner­
nek az egyetem vezetői?

- Én úgy érzem, hogy a Dékán Úr maxi­
málisan partnernek tekint minket, ez
megnyilvánult abban is, hogy az elnökség
tagjait már fogadta is irodájában egy bará­
ti beszélgetésre. Pár dologról kikérte a vé­
leményünket, és a jövőbeni terveinkről,
programjainkról is nagyon érdeklődött.
- Végleges a Hők új székhelye?

- Úgy tűnik, hogy igen. A műszaki osz­
tálytól (vezetője Szikora Gyula) ígéretet
kaptunk arra, hogy jelenlegi helyünket a
nyáron szépen fel fogják újítani, és ezzel
együtt a teljes infrastruktúrát is fogják ki­
építeni. Ajövőben a Hők összes bizottsá­
ga, továbbá az Elsa, és az ítélet irodája is
itt lesz, illetve az egyetem zenekarának a
próbaterme is mellettünk nyer majd el­
helyezést.
- Van-e együttműködés más itteni hallgatói
szervekkel?
- hz egyetemen belül különösen az

Elsával, és a Lippay-Körrel ápolunk szo­
ros baráti kapcsolatot.
- Milyen tavaszi programokat terveztek?

- A tavasszal több fontos rendez\’ényt is
fogunk tartani, ilyen lesz például a tavaly
nagy érdeklődés mellett zajlott Pázmány
nap, amit idén is folytatni kívánunk.
Rendszeressé akaijuk tenni a Pázmány
Közéleti Kör elnevezésű programunkat,
amelyeken jól ismert és népszerű közéle­
ti személyiségeket kívánunk meghívni
havi egy alkalommal. Amint jobb lesz az
idő, pázmányos kerti partyt is szeretnénk
majd rendezni a Spartacus étterem udva­
rában, ahol zenés vetélkedőt is tartanánk.
Továbbá a Dékán Úr javaslatára venni fo­
gunk egy ping-pong asztalt, és e sportban
rendezni fogunk tanár-, illetve diák baj­
nokságot is,
- Üzennél valamit a hallgatóknak?

- Minden olyan hallgatót szeretettel vá­
runk itt a Hők- irodában, akinek van egy
jó ötlete, s nemcsak bírálni kíván minket.
Tehát ha az a jó ötlet megvalósítható, ak­
kor mi azt nagyon szívesen felkaroljuk, s
megvalósításában segítkezünk!

Szabó Viktor

�Oscar - 76-odszorra is
Oscar - és ami mögötte van
Stílusosabb dísz­
letezés, könnyed
hangulat, egy re­
mek műsorveze-

Kedvcsináló néhány díjazott filmhez

Szerencsére nekünk hazaiaknak is jobb
volt a helyzet, mint tavaly, hiszen a díjaÁc
1 zottak (és a jelöltek) több, mint felét képírforma - ezek । nyelmesen megnézhettük a hazai mozikban a díjkiosztó ünnepség előtt (A vágta jellemezték az Amerikai Filmakadémia
Seabiscuit, Titokzatos folyó, Tizenhárom,
idén immár a 76. alkalommal megrende­
Kapitány és katona - a világ túlsó oldalán,
zett díjkiosztó gáláját.
Isten városa stb.). Ám így is vannak olya­
nok, amelyek bár nyertek díjat, de velük a
Ha az ember egy picit jobban belegondol,
magyar forgalmazók egyenlőre adósaink,
bizony e jellemzők egyike-másika az
s csak az elkövetkező egy-két hónapban
amerikai közhangulat pillanatnyi jellem­
kerülnek a vetítőtermekbe. Ezek közül
zésében is tisztesen megállná a helyét.
szeretném felhívni a figyelmet néhányra;
Furcsa jelenség ugyanis, de vitathatatlan
tény, hogy egy ideje az aktuális politikai A Szörnyeteg (Monster)
események erősen rányomják a bélyegü- [
I Hát igen, Charlize Theron. A dél-afrikai
két a „celebrity”-estek hangulatára is.
színésznőt néhányan már régen kedven­
Elég csak a tavalyi évre gondolnunk, ahol J
cünknek tudhatjuk, ám annak ellenére
az iraki háború elleni tiltakozásul a Filmhogy a nagyközönség (még viszonylag
akadémia, tőle szokatlanul puritán,
Magyarországon is) sok filmben láthatta
minimalista díszletezés közepette rendezmár, igazi színész(nő)t próbáló, a kemény
te meg a filmszakma legrangosabbnak I kritikusok szemében is áttörést jelentő
mondott díjának kiosztó ünnepségét, ! szerepet még nem volt lehetősége eljátnem is beszélve a díjazottakról, akik kö- [ szani. A megtörtént eseményeket feldolgozó Monster azonban több szempont­
szönetük tolmácsolása helyett néhol fon­
tosabbnak tartották, hogy hangot adjanak ból is ilyen: egyrészt, mert nem csak,
hogy valós eseményeken alapul, hanem
Bush-ellenes véleményüknek a világ fi­
hitelességre törekvésével rekonstruálni is
gyelő szemei előtt.
kíván, másrészről azonban ha nem viMa azonban más a helyzet: Amerika sze­
gyáz, könnyen osztozhat a hitelességbe
retné elhinni, hogy győztes háborút tud­
fulladt igaz történetek végzetében, ame­
hat maga mögött, Hollywood egy igazi
lyek szépek, szépek, csak éppen senkit
bennfentest tudhat Kalifornia kormány­
sem érdekelnek. Egy hamisítatlanul viszzói székében, meg egyébként is mindenki
szaadni kívánt, való életből vett történet
bárhogy is kalimpál ugyanis, nem tud ér­
tisztában van vele, hogy e hónapok az el­
dekesebbé válni egy hollywood-i szirup­
nökválasztási ribillió kitörése előtti mély
pal
nyakon öntött „true story”-nál vagy
csendet jelentik. Tényleg minden adott
egy
fikción alapuló filmnél, tehát a
volt tehát arra, hogy mindenki kizárólag a
popcorn-mozik
rajongóit bizonyosan
díjazandó filmeknek szentelje a figyel­
nem csalja a mozikba, sőt a művészfilmek
mét, az eredmény pedig egy igazán stílu­
kedvelői is hiába keresnek mögöttes tar­
sosra sikerült, sőt egy kívülálló számára
talmat a való élet által írt sorok között.
talán az első igazán nézhető, „MTV Egy ilyen film csakis akkor válhat széles
awards”-osra szabott Oscar gála, találó
körben elismertté, ha a főszerepet játszó
poénokkal, szellemes betétdalokkal, és
színészek a játékukkal adják el a történe­
pofátlanul, ám megérdemelten jól sze­
tet, hiszen bennük, vagyis az általuk elját­
replő Gyűrűk urával, aki nem általlott be­
szott karakterekben van a film egyetlen
mondanivalója. Ez esetben a feladat
gyűjteni minden díjat, amiben csak jelöl­
Charlize Theron-ra hárult, aki sikerrel
ték.

I

teljesítette, amit rá bíztak. Jutalma telje­
sen megérdemelten (a Golden Globe és)
az Akadémia legjobb női főszereplőnek
járó elismerése.
Várható itthoni megjelenés; május
Elveszett Jelentés (Lost in Translation)
hz egyik legkellemesebb meglepetés, ami­

vel az utóbbi időben találkoztam, Sofia
Coppola független, kis költségvetésből ké­
szült filmje. A teljes egészében Tokióban
forgatott film két magányos lélek egymás­
ra találásáról szól aj apán főváros forgatagá­
ban, ahol valahogy mindegyikük egyedül,
elveszve érzi magát. A film véleményem
szerint azzal a ritka erénnyel rendelkezik,
hogy mer hamisítatlanul a normális lép­
tékben folyó életről szólni. Nem úgy akar
érvényesülni, hogy mesterséges ál-bonyo­
dalmakat kreál, amikor azokra sokszor a
mindennapok megélésen túl semmi szük­
ség nincs, nem célja, hogy filmjébe regé­
nyes szerkezetet feszítsen, vagy lekerekít­
sen bármit is a megszokott filmszerűség
kedvéért. Szereplői jellemét sem azzal kí­
vánja kibontani, hogy vagány közbevetése­
ket ad a szájukba, ehelyett inkább hagyja,
hogy megfigyeljük őket egy számukra is
új, ismeretlen világban. A legjobb férfi fő­
szereplő díjára jelölt Bili Murray egy telje­
sen új, számomra szimpatikusabb arcát
mutatv^a nyújtja élete legjobbját, Scarlett
Johansson, az eddig is főleg független fil­
mekben szereplő (Amerikai Rapszódia,
Ghost World, Az ember aki ott se volt) fi­
atal színésznő pedig méltán válik szélesebb
körben is ismertté ez által a (sokadszorra
is) remek alakítás által. A filmet több kate­
góriában is jelölték, ám a gála végén csak a
legjobb eredeti forgatókönyvért járó kitün­
tetést tudhatta magáénak.
Várható itthoni megjelenés: március 11.
A barbárok inváziója (Les Invasions
barbares)

Végül nem állhatom meg, hogy pár sorban ne tegyem tiszteletemet a kanadai
filmgyártás előtt, amely évek óta olyan fil­
mekkel bombázza a mozikat, hogy Holly­
wood elbujdokolhat szégyenében, csak

tizenegyedik oldal

�éppen annak, aki nem lát túl a buszmeg­
állókban kirakott plakátoknál, nem sok
esélye van ezt észrevenni. A másik oka a
kanadai filmek nem kellő ismertségének
talán az, hogy valamilyen furcsa módon a
magyar forgalmazók Amerikában csakis
Hollywoodból, ha meg nem a tengeren
túlról, akkor Európából (főleg Franciaor­
szágból) importálják a hetente bemutatott
4-5 mozifilm 90%-át. Az előbbiek mennek a Gumiplexekbe, az utóbbiak a
Művészmoziba, ’oszt viszon’látásra.
Ez nagyon szép, kevés fejtörést és fáradsá­
got igénylő eljárás, ám kétségkívül azt su­
gallja, hogy az amerikai kontinensen nincs
számottevő filmgyártás Hollywoodon kí­
vül. Pedig ez közel sincs így, s ezt a közel­
múlt kanadai, vagy túlnyomórészt kanadai
filmjei bizonyítják (Eljövendő szép napok,
A függőkért. Az óriás, Kikötői hírek ). A
barbárok inváziója már csak azért is jelent
áttörést, mert a legjobb külföldi film díjá­
nak megnyerésével ezt a magas szintű
filmkultúrát végre a déli szomszédaival is
elismerteti, A filmben egyébként egy fran­
cia-kanadai férfi életének utolsó időszaká­
ba pillanthatunk be, aki még egyszer utol­
jára emlékezni akar, s e célra halálos ágyá­
hoz hív mindenkit, aki valaha fontos volt a
számára; legyen az feleség, szerető, vagy
rég nem látott jó barát. Általunk ismerjük
meg mi is a haldokló életét ebben a keserédes filmben, s pillantunk bele egy szá­
munkra idegen kultúrába, mely az európai
és az amerikai hagyományok különös öt­
vözete folytán minden itt készült filmnek
különös ízt ad.
Zsellér Máté

Mel Gibson Passiója
Modern hittérítés

Mára már nyilván mindenki értesült
arról, hogy a pályája csúcsán lévő
ausztrál származású színész, Mel
Gibson, aki már többször - és sikeresen
- kacérkodott a rendezéssel is, filmet
készített Krisztus utolsó tizenkét órá­
jának eseményeiről, A Passió címmel.
Ez az önmagában csupán figyelemre
méltó tény akkor vált igazán izgalmas­
sá, amikor értesültünk a film körüli
botrányokról.
Krisztusról filmet készíteni mindig igazi
kihívás volt, nem ritkán magasra csapó
indulatokat gerjesztett, általában a keresz­
tény egyházak részéről. A Jézus Krisztus
Szupersztár című rockopera, Jean-Luc
Godard Üdvözlégy, Máriá-ja vagy a
Scorsese által rendezett Krisztus utolsó
megkísértése mind-mind felkorbácsolta a
hívők szenvedélyeit (talán csak Zeffirelli
Názáreti Jézus-a kivétel), még akkor is,
ha egyébként magas színvonalú alkotá-

■
■

tizenkettedik oldal

sokról volt szó, mert a bibliai eseménye­
ket sajátos, egyéni felfogásban mutatták
be. A sajtó általában pozitívan reagált az
alkotásokra, mondván, ki-ki úgy értelme­
zi a Bibliában is sokféleképpen leírt törté­
netet, ahogy neki tetszik. És akkor jön egy
film, amely szó szerint ragaszkodik a Bib­
liához, és már a forgatás megkezdése után
sajtó-össztűz alá kerül, anélkül, hogy ádáz
kritikusai akárcsak egyetlen percet láttak
volna belőle.
,A film atyjáról”, Mel Gibsonról (aki
3Jegyébként nem játszik a filmben) kevesen
tudják, hogy mélyen hívő katolikus. Oly­
annyira az, hogy konzervatívabb még a
Vatikánnál is: malibui birtokán saját ká­
polnájában latin nyelvű misét hallgat, és
nem fogadja el a második vatikáni zsinat
határozatait. De itt és most nem ez a lé­
nyeg, mert abban a világ minden keresz­
ténye, illetve a kereszténységet, mint vi­
lágnézetet és kultúraformáló erőt elfoga­
dó ember egyetért: erre a filmre szükség
van. Mai világunkban, ahol a vizuális kul­
túra (vagy inkább termék) megkérdője­
lezhetetlen prioritással bír, a rendező
megtalálta a leghatékonyabb eszközt a hit
tévesztésére, továbbadására és erősítésé­
re: Hollywooddal csak hollywood-i esz­
közökkel lehet felvenni a versenyt.

�kén és öntudatosan vál­
lalja keresztény meggyő­
ződését. Ennek itt, Ma­
gyarországon is számos
tanújelét tapasztaljuk. A
life Ä
fegyver bevetésének nem
feltétele, hogy a megtá­
ft
madott fél akárcsak mi­
nimálisan is „tolerancia­
deficittel” rendelkezzen
1más vallások, meggyőző­
1 dések irányában, elegen­
1 ? dő, ha olyan alkotások
születnek, amelyek po­
tenciálisan veszélyeztetik
i
a fennálló status quo-t. A
"■Z«! támadók - az amerikai
média, különböző zsidó
szervezetek - arra hivatkoznak, hogy a film
antiszemitizmust geijeszthet, mivel Jézus
halálát egyértelműen a zsidók számlájára
írja. Bár a történelem lehetséges értelme­
zéseiről lehet vitatkozni, és lehet az esemé­
nyeket különbözőképpen látni, a bibliai
szöveghez hű alkotásba igazából nehéz
„belekötni”. A sokféle értelmezési lehető­
ségbe pedig miért ne férne bele az egyetlen
írott forrás alapján történő értelmezés? A
leginkább támadott mondat (,yére rajtunk
és fiainkon”) a nagy nyomás ellenére sem
került kivágásra.
Egyes híradások szerint II. János Pál pápa
még a bemutató előtt megnézte a filmet, és
jóváhagyta azt, hitelesnek ismerte el. Bár e
közvetett nyilatkozatot később cáfolták, a
Vatikán nem tiltakozott a mű ellen, ezzel
gyakorlatilag „áldását adta” rá. A Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia is megnéz­
te a filmet a bemutató előtt. „Számomra
végtelenül nagy élmény volt” - összegezte
véleményét Veres András püspök.

BI

f

A film állítólag szándékosan, de nem hatásvadászóan sokkoló hatású, mert bru­
tális naturalizmussal mutatja be Jézus
szenvedéseit a Getsemane-i kerttől a ke­
reszthalálig, Krisztus önként vállalt kín­
jait, mellyel megváltja a világot, és a sze­
retet és a megbocsátás erejével reményt
ad az emberiségnek. A történelmi hűség
kedvéért a film latin és arámi nyelven
szólal meg, sehol a világon nem szinkro­
nizálják. Kiváló színészek (Jim Caviezel,
mint Krisztus — aki szinte megszólalásig
hasonlít az általunk ismert Krisztus-kép­
hez; Monica Bellucci, mint Mária Mag­
dolna; Maia Morgenstern, mint Szűz
Mária) és már az előzetesekből leszűrhe­
tő fantasztikus képi világ gondoskodnak
arról, hogy úgy érezzük: szinte megeleyenednek a Munkácsy-trilógia képei.
Vannak azonban olyan erők, akiknek ez
nem tetszik. Rögtön előkerült az „antisze­
mitizmus-fegyver”, melyet előszeretettel
vetnek be világszerte akkor, ha valaki büsz­

I'' ‘
L?-

A példátlan rágalom-hadjárat eredményeképpen a filmet egyetlen nagy hollywood-i filmterjesztő vállalat sem merte
(akarta) forgalmazni. Gibson (aki magánvagyonából 25 millió dollárt fektetett a
vállalkozásba) bukását jósolták. Ehhez ké­
pest a február 25-én (hamvazószerdán)
bemutatott filmre elővételben ötmillió
jegy kelt el csak az Egyesült Államokban.
A hatalmas hírverés (a negatív reklám is
reklám ugyebár) óriási anyagi és erkölcsi
sikerrel kecsegtet. Az első öt nap 125 mil­
lió dolláros bevételt hozott — megdöntve
ezzel a Gyűrűk Ura A király visszatér
rekordját. A filmet már most minden
idők legfontosabb bibliai tárgyú alkotásá­
nak tartják - már csupán előélete miatt is.
A keresztény egyházak hittérítő eszközt
látnak benne, a film vitathatatlanul az év
kulturális szenzációja lesz.
A szenzáción túl is nagy tanulsága az
egész ügynek, hogy a kereszténység - bár
oly sok ilyen hangot hallottunk már nem helyezhető a történelem polcára,
hanem igenis élő valóság. És bár egy
filmalkotástól nem várhatunk csodákat,
megújulást, Mel Gibson igenis intő jelet
adott számunkra: itt, Magyarországon
sem szabad beletörődnünk a keresztény
világnézet és értékrend fokozatos tér­
vesztésébe, gyengülésébe, hanem olyan
módokat és csatornákat kell találnunk,
amelyeken keresztül az újabb nemzedé­
keket is rá lehet döbbenteni arra, hogy
Krisztus igazsága örök igazság; hogy a
krisztusi eszmék elmúltával hagyomá­
nyos európai civilizációnk is elmúlik.
Nekünk itt, a Pázmányon még fokozot­
tabb a felelősségünk ebben.

Kúrán Andor

tizenharmadik oldal

�Tanáraink emberközelben
Március 4-én, csütörtökön rendhagyó
rendezvénynek adott otthont a Tanári
Klub: a HŐK szervezésében meginduló
beszélgetéssorozat első részeként Dr.
Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva tanárnő,
Zlinszky János professzor úr és Dr.
Tersztyánszky Ödön tanár úr állt a kíván­
csi hallgatóság rendelkezésére, hogy éle­
téről és munkásságáról kötetlen formá­
ban tegyen tanúságot.
A szervezők reménye szerint hagyományt
teremt az esemény, s a hallgatóság jövőben
kéthetente csütörtökön a Kar valamely jeles
oktatójával (illetve oktatóival) találkozhat immáron személyesebb hangvételben, sze­
mélyesebb témákról kérdezve és kapva vá­
laszt, mint azt az oktatás megszokott rend­
jében teheti. Ennek a remélt sorozatnak volt
első (ha úgy tetszik, alapító) előadása a csü­
törtöki, melyre Dr. Zlinszky János alapító
dékánt és a Kart megalapító bizottság hölgy­
tagját, Vasadi Éva tanárnőt hívták meg férjé­

véi, Tersztyánszky Ödön tanár úrral, az egy­
kori Távoktatási Intézet vezetőjével egye­
temben. Az est Fügedi Zsófia versszavalásá­
val kezdődött majd ért véget, melyet egy
másfél-kétórás beszélgetés követett. A két
egykori alkotmánybírónak és a jelenlegi al­
kotmánybíró asszonynak Teleki László és
Boronkay Miklós moderátorok tették fel
kérdéseiket, kísérletet téve arra, hogy a ren­
delkezésre álló időkeretben minden, a
mintegy ötvenfős hallgatóságot érdeklő té­
ma sorra kerüljön, s közben a hallgatóság
közvetlen kérdéseire is idő maradjon. Bár
szinte előre tudhatóan lehetetlen vállalkozás
volt ez, tekintettel a kérdezettek élmények­
ben és tapasztalatokban kimeríthetetlenül
gazdag életpályájára, mégis a résztvevők
visszajelzéseiből úgy tűnik, viszonylag jól
sikerült a feladatnak eleget tenni. Mint
ahogy az lenni szokott, a hallgatók eleinte
meglehetősen szerényen, talán félénken is
visszafogták érdeklődésüket - bár kérdezni

bármikor lehetett és a moderátorok kér­
dései alapján folyt a beszélgetés. Az est vége
felé azonban megjött a hallgatóság kedve és
bátorsága, és több kérdés is elhangzott,
majd a hivatalos program végeztével a részt­
vevő tanárokat egy-egy csoport hallgató vet­
te körül, hogy immár kis körben tegye fel
kérdéseit, a terem használatára rendelt idő
lejárta után pedig egy csoport Zlinszky pro­
fesszor úr szobájában folytatta a társalgást. A
még a kívánatosnál jóval visszafogottabb be­
harangozás és hirdetés ellenére is jelentős
érdeklődés valamint a szervezők -- elsősor­
ban Mikuska Zoltán és Dobos Tibor - lel­
kesedése és eddigi munkája megalapozza a
reményt, hogy ennek a remek kezdeménye­
zésnek a távolabbi jövőben is folytatása lesz.

Mayer Ignác
(A beszélgetés anyagát hangszalagra rögzí­
tettük, melynek szerkesztett változata jövő
számunkban lesz olvasható.)

_______________

••

Az Összehasonlító Jogi TDK
Vannak olyan kérdések, amelyeken ál­
talában senki sem szokott gondolkoz­
ni, mert a válasz szinte magától értető­
dik. Bolyai tanácsát követve néha még­
is érdemes ezeket a kérdéseket is föl­
vetni, mert ez segíthet önmagunk és
minket körülölelő valóság mélyebb
megértésében. Ilyen - eddig még meg
nem tárgyalt - kérdés lehet többek kö­
zött az is, hogy valójában mi a f eladta
egy Tudományos Diákkörnek. Miben
különbözik a TDK a szokásos, „mezei”
óráktól, milyen többletet nyújthat a
hallgatók számára?
Az összehasonlító jogi TDK eddigi te­
vékenységének tapasztalatai talán köze­
lebb vihetnek minket a fenti kérdés meg­
válaszolásához. Abban minden bizonnyal
mindenki egyetért, hogy a TDK legfon­
tosabb feladata az, hogy egy meghatáro­
zott tudományterület iránt érdeklődő
hallgatók számára - jelen esetben ez a
jogösszehasonlítás - lehetővé tegye a tan­
anyagi szintnél mélyebb ismeretek meg­
szerzését. E tekintetben az Összehasonlító
jogi TDK eddigi tevékenységével nem
vallott szégyent, mivel ülésein a hallgatók
megismerkedhettek többek között a ja­
tizennegyedik oldal

pán jog, a skót jog, a muzulmán jogok, a
skandináv jogrendszerek, az egységesülő
európai magánjog illetve a tudományel­
mélet egyes kérdéseivel.
Felmerülhet az a kérdés is, hogy vajon
mennyiben lehet feladata egy TDK-nak
az, hogy az adott tudományterületet
meghatározó tudományos közéletet kö­
zelebb hozza az érdeklődő hallgatókhoz,
és így betekintést adjon a tudományág
belső életébe? Úgy tűnik, hogy az össze­
hasonlítójogi TDK ezt is feladatának te­
kintette, mivel rövid - nem több, mint
három éves - működése során rendezvé­
nyein lehetőséget biztosított a kari össze­
hasonlítójogi oktatás helyzetének megvi­
tatására, vendégül látta Hans-Jürgen
Bartsch professzort az Európa Tanács volt
jogi osztályvezetőjét, a strassbourgi Fa­
kultás és a berlini egyetem tanárát, vala­
mint legutóbb Badò Attilát, a szegedi
egyetem Összehasonlító Jogi Intézetének
vezetőjét. Ezek a találkozások lehetőséget
teremtettek a hallgatóknak arra, hogy sze­
mélyes benyomásokat szerezzenek a
jogösszehasonlításról mint elő, működő
tudományról.

E két fontos tevékenység mellett a
TDK egy harmadik területen is igen je­
lentős, bár sokkal kevésbé látványos
.munkát” végzett. Azzal párhuzamosan,
hogy lehetőséget biztosított az azonos ér­
deklődésű hallgatóknak a találkozásra és a
különféle, őket érdeklő problémák meg­
vitatásra, az évek során a TDK 15-20 fős
„kemény magjából” egy igen összetartó,
egymást támogató baráti társaság alakult
ki. Ez ajelenség napjaink, Sütő András ta­
láló kifejezését felhasználva, egyre jobban
atomizálódó világában igen biztatónak
tűnhet. Valószínűleg a jövőben egyTe na­
gyobb szükség lesz olyan szakmai-embe­
ri közösségekre, amelyek képesek lehet­
nek meghatározott - részben szakmai,
részben más természetű - értékek képvi­
seletét felvállalni.
Csak reménykedni lehet abban, hogy
ez a műhely a jövőben sem tűnik el, és ta­
lán egyszer maga is hagyománnyá válik a
Kar életében.

Dr. Fekete Balázs

�Azok a boldog szép napok 6.
A forradalmi évek és a kar
„Az 1848-iki év Martius 15-én a kedves magyar hazában is, mint Francz, Olasz és
Németh honban kiütött a forradalom! Melly eleintén békés alakot öltött, de ké­
sőbb rettenetes Érto háborúvá vált, polgárivá! A háború ellensége lévén a csendes
és békét szerető tanító s tanulmányoknak, a rendnek, az 1848-iki május hó utol­
só napján a tanítások bevégez-tettek,”- íija Szabó Alamizsnás János a rektori
jegyzőkönyvbe a nagy év eseményeiről.
,A márciusi napok” az egyetemi ifjúságot
magukkal ragadták. A rektor a „Pesten tá­
madt mozgalmak következtében” szüne­
tet rendelt, amit a többi iskolák is utánoz­
tak. A kormányszékek azonban úgy talál­
ták, hogy az ifjúság lecsillapítását előmoz­
dítaná, ha az előadásokat megkezdenék.
Március 18-án megérkezett a helytartóta­
nács rendelete, amely azonban igen fon­
tos engedményt is tartalmazott. Az utca
megmozdulása egyszerre meghozta a ma­
gyar tanítási nyelvet is az összes tárgyak­
ból: „Miután a közoktatás érdeke és az if­
júságjava megkívánja, hogy az előadások
minél előbb megint helyt nyerjenek,
emellett pedig azon aggodalom is felho­
zatott, miszerint a jelen körülményekben

attóí lehet tartani, hogy a latin előadások­
ban zavargások támadhatnának és hogy
vannak tanárok, kik vagy magyarul nem
tudnak vagy másképp a közelőadások
folytatására nem igen képesek”, a helytar­
tótanács kiküldte Stahly Ignác és Havas
József kebelbeli tanácsosokat, hogy mind
az előadások újbóli megkezdése, mind az
z*
•
1 1
.
n
1
,1
z
zi, .
új viszonyok közt alkalmatlanná vált taná­
rok ideiglenes gyors felmentése és ma­
gyarul előadni tudó tanárok alkalmazása
ügyében intézkedjenek.
Az i^úságot ugyan felszólították az elő­
adások folytatására, „de engedni nem
akart és oskolába nem jött, hanem to­
vábbra is folytatta fegyverekbeni gyakor­
latát”. Az előadások április 3-án megfo­

gyott számú hallgatóság előtt megkez­
dődtek ugyan, de nyugodt munkáról töb­
bé nem lehetett szó, a hallgatók jó része
elmaradt...
Báró Eötvös József vallás- és közoktatás­
ügyi miniszter néhány sürgős intézke­
déssel akart segíteni a legnagyobb bajo­
kon. Április 24-én rendelettel megszün­
tette minden tanintézetben a tanulók­
nak számjegyszerinti osztályozását. Jú­
nius 10-én felfüggesztette a „szigorú
próbatételeket” új tanulmányi rendszer
behozataláig és június 19-én elrendelte,
hogy mivel a karok dékánjait és az igaz­
gatót a tervezett új rendszer nyomán
___ ______________ ___________ ____
másképp Cfogják
választani, az eddigiek
további intézkedésig maradjanak meg
hivatalukban.

Milisits Barbara
(Forrás: A Királyi Magyar Pázmány Péter
Tudományegyetem története, 11, kötet,
Budapest, 1936,)

Egyetemi Katolikus Közösség — lúd Fügefa
Engem egy ismerős hívott el Fügére. El­
mentem, azt se tudtam, mi lesz. Melles­
leg, ha senkit sem ismerek onnan, nehéz
lett volna elmenni, jobb úgy, ha valaki ha nem is tökéletes részletességgel - el­
mondja, hogy mégis miből áll ez a Füge.
Neked, aki nem ismersz senkit, ideírom.
(Persze ez az én véleményem, a Tiedhez
Neked kell megnézned.)

Fél hétkor szerdánként együtt vagyunk a
Tanári Klubban. Néha végig lent vagyünk, máskor a kápolnában kezdünk el­
csendesülő imádsággal, együtt. Legutóbb
Vértesaljai Lászlót hallgattuk a böjthöz
fűzött gondolatairól. Az első fél óra - ha
nincs meghívott beszélőnk - a kápolná­
ban szokott telni; így aki siet, megkaphat­
ja a legfontosabbat, a közös ima erejét,
aztán továbbállhat.

Az imában evangéliumi részletekkel
foglalkozunk, illetve megérkezés után
először kifújjuk magunkat „lelkileg”, le­
tesszük a hétköznapi terheket Isten ke­
zébe.
Van, hogy sokat éneklünk, hálát adunk,
tanúságtételt hallgatunk, imádkozunk
egymásért. Az evangélium után kiscso­
portos megosztás jön, ami már minden­
képp a büfében van. A résztvevők nem
csupán jogosok, sok az ismerős, testvér,
volt osztálytárs az odajárók között, ami
azért is jó, mert - sokkal családiasabbá
teszi a hangulatot, és - színes és széles
palettán rajzolódnak ki az Isten evangé­
liumának gondolatai; nagyobb a hordero.
Megtárgyaljuk az evangéliumot, vagy a
hallottakat, esetleg a felolvasott szöveget,

utána a nagy körben ismét összeülünk, s
ízlelgetjük az eredményeket, a sóját az
elmélkedésnek...
Fél kilenc-kilenc tájban nekilátunk a va­
csorának: evés-ivás a lehetőségeknek meg­
felelően, közben ismerkedünk az újonnan
érkezőkkel, örvendezünk a régi barátok­
nak, vagy egyszerűen: rohanás haza tanul­
ni, aludni, kinek hogy tartja a kedve és az
ideje. Ennyi egy Füge alkalom.

Ha van kedved, kipróbálhatod a plakátok
ajánlatait mind: hosszabb-rövidebb ki­
rándulásokat, a hétvégi lelki alkalmakat,
misét az egyetemen, napközi imákat a ká­
polnában, bulizást, utazást... minden jót.
Várunk szeretettel!

Szabó Réka

tizenötödik oldal

�„Aki befogad egy gyermeket
az én nevemben...”
Nagyböjti üzenet

II. János Pál az idei nagyböjti időszak
mottójául Máté evangéliumának 18.
fejezetét választotta, ebből is a kö­
vetkező üzenetet: „Aki befogad egy
gyermeket az én nevemben, engem
fogad be.” A Szentatya szerint ez a
mondat alkalmat ad nekünk arra,
hogy átgondoljuk a gyermekek hely­
zetét.
A böjti idő a gyermekekkel kapcsolatos
legfontosabb kérdése: Hogyan bánunk
velük családjainkban, a társadalomban, s
az Egyházban? Jézus szerette a kicsinye­
ket „egyszerűségük és életörömük, ter­
mészetességük, csodálkozással teli hitük
miatt”, azonban nem feledkezhetünk
meg az éhezőkről, a rászorulókról, a be­
tegekről. Akár befogadjuk őket, akár kö­
zönyösek maradunk velük, Jézussal teszszük - emlékeztet a Szentatya. Felidézte
azt az evangéliumi jelenetet, amelyben
Krisztus a következőt tanítja: „Aki olyan
kicsinnyé tud válni, mint ez a gyermek,
az a legnagyobb a mennyek országábán.”. Kicsinnyé válni és befogadni a ki­
csinyeket: ez annak az egyetlen útmuta­
tásnak a két vonatkozása, amelyet az Ür

tizenhatodik oldal

a mi korunkban is tanítványaihoz intéz olvassuk az üzenetben.
A pápa fontos kérdésként kezeli a nagycsa­
ládosok és gyermekeiket rendkívül nehéz
helyzetben is felelősséggel nevelő szülők
helyzetét. Emellett azonban utal azon em­
berek önzésére is, akik megsebzik gyerme­
keinket, s a legaljasabb célokra használják
fel őket a prostitúcióra, munkára, harcra
való kényszerítéssel. Kiemelten foglalko­
zik a családok felbomlásával, a szerv-és
emberkereskedelemmel, valamint az
AIDS gyermekáldozatának problémájával.
Vajon mi a bűnük a gyermekeknek, miért
kell mindezt elszenvedniük?
Csak a hit segít választ adni ezekre a kér­
désekre. Jézus magára vette az emberi
szenvedést, és bevilágította a feltámadás
fényével. Végül arra buzdít a Szentatya,
hogy kezdjük bizalommal nagyböjti
utunkat intenzívebb imával, szentgyónás­
sal és a rászorulók felé fordulással.

Bár egyetemünk nevében ott díszeleg a
katolikus szó, mi - tisztelet a mindenkori
kivételnek - ezt valahogy nem akarjuk
észre venni. Ne ijedjen meg senki, az el­
következő néhány sorban nem akarok
senkit sem megostorozni ezért, csupán
egy apróságra kívánom felhívni a figyel­
met. Nevezetesen ama híres-nevezetes
felező bulira. Talán sokatoknak nem tűnt
fel, de sikerült ismét úgy elhúzni az időt,
hogy a vizsgaidőszak utáni jól megérde­
melt, önmagunkat ünneplő zenés-táncos
összejövetelt a böjti időre toljuk ki, pont
egy nappal hamvazószerda után. Persze,
persze idén két hétig tartott az UVidőszak, s mindenkit meg kell várnunk a
bulizással, de azért, mert néhányan síel­
nek, még nem kell felborítani mindenki
más programját. Remélhetőleg a szerve­
zők a jövőben más szempontokat is figye­
lembe vesznek majd egy-egy esemény
megrendezésénél, és időpontjának kivá­
lasztásánál, s akkor nem csak a nevünk
lesz katolikus.

(néhány zárójeles gondolat a böjttel kapcsolatban-szubjektív vélemény)

Milisits Barbara

j

” If*
1
i

í

■
i

í^,

í
V «íi

1:. /■

'J

^1,
f

f

a'

11

■ IJ

1
;4-‘
9 9

fi

Ne mulass! - Hamvazószerdával megkezdődik a Nagyböjt
(Hangulatkép a felezőbuliról...)

�i

■

Aranyalma

A Tisztítótűz

1.
Sietek, hogy elmondhassak mindent, amit úgy szerettem...
Mi lett belőlem mikor csöndesen kimentem
Éjjente és könnyet rejtve verseimbe bámultalak.
Mint rég-látott vendéget; ezért reméllek 2.

Tej fehér szárnyai lebbennek.
Felém semmi jót sem sejtetnek.

Tán’ nem érkezik meg soha

A reményt rejtő szellő ostora.
Betokosodott már végleg szívembe

Hideg-fehéren fülembe súg a szél hajával,
Téli-éjbe tündik önmagámnak a hold gúnyája
És megrándul arcom; hív hogy miért vagyok.
Mi lett belőlem?,...............................................

A vághatatlan köd légköre.

Hiába várom, hogy felszálljon,

Hogy mostoha arca mást sajnáljon,
Kiűzhetetlen a szörnyeteg,

Ki már ezer próbát élt meg.

Egy csodát remélnek a csillagok szelíden.
Párbaj lesz, miről beszélni kellesz keveset,
De a közelből nézni túlvilági kékét
Megrészegülten és vérkönnyes szemekkel 4.

A minduntalan súlyosan rámszálló,
Magányomat mélyítő cirkáló
Fölnyitotta lomha szemem,

Most is Mindenségnek mondom Neved,
Lábamnál hever a kolduló magány.
Szájamon piroslik bíborszíved árnya,
Ha szűk és kőbe-zárt-egész, a Lángod 5.

Zselés masszájába ragadt világom.

Kifele nem nézhetek addig soha,
Míg meg nem látom bennem a tiszta,
Alvadt sorsom átszakító,
Saját húsomból gyúrandó.

Sietek, hogy elmondhassak mindent, amit úgy szerettem...
Mi lett belőlem mikor csöndesen kimentem
Éjente; és könnyet rejtve verseimbe veszlek - Ma
Tízkor a vonatról leszállsz és szegünk egy aranyalmát

Tisztítótüzet. Melyben elégve,

Lelkem, testem újra lel lakhelyre.
(Solymár, 2001. augusztus 31.)

Pécs-Budapest, 2000. február 6-án
Ackermann Szilvia

Sáska Zoltán Attila

Altalínos ismeretek EgyetemWbnl
Minap az ítélet leveleit néze|^ttem, s kezembe került ez a példátlan példány,
melyből hirtelen mellbevágöan egyértel­
művé vÜt számomra, hogy nem is az ál­
talam jóhiszeműen feltételezett, s felekezsel^mnei megfelelő egyetemet választot­
tam továbbtanulásom célpontjául és
helyszínéül, Hiszen a „Pázmány Péter Reförmátus Egyetem’"-re iratkoztam be s já­
rok kitartóan, immáron Harmadik ével Ez
egyszerűen nem lehet igaz, gondoltam.
Nem is az, hiszen épp ezen ominózus le­
vél világosít fel, hogy az illető egyetem a
,Szent Király” utcában található, melyet

.^Ö65
•L

i

í.
Pázmány Péter Református
Egyetem
Ítélet
Budapest
Szent Király u. 28,
1088

ugyan még nem találtam meg, de minden
bizonnyal létezik, sőt közelünkben.4 a
VIII. kerületben bujkálhat valahol, mi­
ként arról az irányítószám (1088) árulko­
dik. Megnyugodtam: talán mégis jó hely­
rejárok. Bár ki tut^a... Lehet, hogy az or­
szág legobb - ráadásul egyházi - jogi ka­
ráról maradtam le, csupán mert Katolikus
egyetemet kerestem a Szentkirályi utcá­
ban?!

&amp; ítélet méltányos Összegű pénzjutalmat
a|ltel fel annak, aki először találja meg a
levél chnzetqétí Jelentkezni lehet a 0630
293 20 10 - es telefonszámon,

tizenhetedik oldal

�„Az emberképtől függ minden!”
Toporgunk az EU kapujában. Látjuk Európa arcait esténként a liíraBóBan, nap-i
közben a Kálvin téren. Mecsetek épülnek Franciaországban, szélsőbalosok tün­
tetnek Rómában. A pápa nem kap Nobel-díjat, a Nobel-díj nem kap Karol
Wojtylát. Egyre több országban legalizálják az eutanáziát,... Európa mégis cso­
s
dálatos, bár korántsem hibátlan. Nem is lesz az.
II. János Pál pápa néhány hónapja fogalmazta meg Az Egyház Európában kez­
dető apostoli buzdítását. A körlevél által megfogalmazott néhány gondolatról
kérdeztülc - a sok pázmányos által is jól ismert Bíró László püspök at^t.
(Az tnte^ú teljes szövege az It^et internetes változatán elolvasható! - a szerk.)
- Püspök Atya! Mit jelent az, hogy szétesett
Európa? Pízgy mit jelent az, hogy egységes Eu­
rópa? Mit értünk az egység gondolata alatt Eu­
rópában? Ez egy intézményes egység az Euró­
pai Unióban, egy lelki egység, vagy pedig vala­
mi más?

- Nehéz röviden megválaszolni ezt a kér­
dést. Annyi biztos, hogy az egységes Eu­
rópa, az nem csupán szervezeti egység.
Nem tudja az egységes Európát felmutat­
ni sem az internacionalizmus, sem a
globalizáció. Az egységes Európa jelenleg
az EU körül tömörül. De az EU, mint in­
tézmény - látnunk kell tisztán - elsődle­
gesen egy gazdasági, politikai tömörülés,
amely nem tudja így önmagában gazdasá­
gi és politikai síkra leszűkítve megterem­
teni az egységet. Egységes Európa az csak
értékek konvergálásából tud megszületni.
Csak úgy tud megszületni, hogyjelen van

benne az igazság, a személynek a tisztele­
te, a szolidaritás, a szubszidiaritás elve,
amit annyiszor hangoztatnak az egyházi
megnyilatkozások. Mi örülünk Európa
egységesülésének, de azt is tudjuk, hogy
egységes Európa csak úgy tud megszület­
ni, ha a gyökereitől nem szakítja el önma­
gát, ha az a spiritualitás, amely létrehozta,
az a szellemi gazdagság megjelenik újra.
- IL János Pál pápa Az Egyház Európában
(Ecclesia in Európa) kezdetű, nemrég megje­
lent apostoli körlevele azonban tényként álla­
pítja meg, hogy spirituális, etikai, antropológi­
ai téren Európában súlyos bizonytalanságok
vannak. Mit jelent az, hogy antropológiai vál­
ság van Európában?

— Sokat beszélek erről mostanában. Na­
gyon fontosnak tartom, hogy ezt megkér­
dezed. Több világ és Európa kongresszu­
son sikerült részt vennem a családot érin­
tően, mint családreferens püspök és min­
den konferencián szóba kerül az a problé­
ma, hogy korunk feledi az embernek a ter-

tizennyolcadik oldal

mészetfölötti irányultságát, lelki, szellemi
dimenzióját. Hogyha bibliai nyelven fo­
galmazunk: Istenképmásúságát. Ha az em­
ber feledi önmaga transzcendens mivoltát,
akkor egyszerűen biológiai lénnyé kopasztódik és mint biológiai lényben, mintegy
laboratóriumban, mindenfajta kísérletet el
lehet rajta végezni, lülajdonképpen az em­
berképtől függ minden. Ettől függ a
bioetika, ettől függ a szexuáletika, ettől
függ, hogy mit tartunk életnek, az abor­
tusz, az eutanázia problémája is.
Mi valljuk, hogy az ember titok és az em­
ber titokjellege különösen három terüle­
ten nyilvánul meg: Az ember titok, mert
képes kapcsolatot teremteni az anyaggal;
Az ember titok, mert képes kapcsolatot
teremteni a másik emberrel; Az ember ti''«P“ kaP“olatot teremteni a
természetfölöttivel, a szenttel, az Istennel. Egy olyan korban élünk, amely feledi
a szentet, amelyben nincsen helye a ter­
mészetfölöttinek, amelyben nincsen bé­
lye az Istennek. Mégis, érdekes módon.
ez a kor, amit hiányol, amire fölkapja a fe­
jét az éppen a szent, éppen az isteni. Az­
zal, hogy felejtjük a szentet, azzal felejtjük
a létnek a legmélyét, a létnek az egysége­
sítő erejét. A valóság szétesik elemeire, a
dolgok leválnak önmaguk lényegéről, a
törvényből leválik az erkölcs, a szexuali­
tásról leválik az élet. Sok ilyen hasadást
lehetne még felsorolni, amely mind abból
fakad, hogy feledjük az ember teljességét.
Jézus egy olyan emberképet hirdetett
meg, amely lélek, szellem és test. Az egyik
evangéliumi elbeszélés szerint Jézus tanít
tömegeket, egy bénát hoznak hozzá, így
szól feléje: „Neked bocsánatot nyertek
bűneid!” A végén pedig azt mondja:
,yedd ágyadat és járj!” Ez Jézusnak az em­
berképe! Egyszerre figyel a szellemre: ta-

nít. Egyszerre figyel a lélekre: bűnbocsát.
És egyszerre figyel a testre, amikor meg­
gyógyítja a testet. Az az emberkép hor­
dozza ajövőt, amely lélek, szellem és test.
Amely az egész emberben gondolkodik.
Sajnos a mai európai kultúra annyira el
van foglalva a fogyasztással ( a piacnak
mozognia kell stb.), hogy megfeledkezik
az ember lelki-szellemi dimenziójáról.
Bár szerintem pontosan ettől fog a piac
hosszútávon befulladni...
- A korábban már említett kérdések, mint pél­
dául az abortusz, különösen súlyosan érintik a
nőket. A körlevél azt hangsúlyozza, hogy a fér­
fi és a nő méltósága azonos, mert mindkettő Is­
ten képmására, hasonlatosságára lett teremtve.
Az egyházban pedig meg kell becsülni a nŐ
méltóságát. Mit mondhatunk el a nők helyzeté­
ről, illetve az egyházon belüli szerepvállalá­
sukkal kapcsolatban?

- Igen, nagyon fontos kérdés az, ami el­
hangzott! Az egyházunkban egy nagyon
fontos irányelv, hogy az egyház is tekintse
személynek az embereket. Vagyis fontos
azt tudomásul vennünk, hogy az emberek
személyek, vagyis relációjukban léteznek.
Az emberek édesanyák, vagy édesapák,
férj, vagy feleség, szülő vagy gyermek,
nagyszülő, vagy unoka és így tovább. Az
emberek relációjukban élnek. Nagyon
fontos együtt látnunk őket így, kapcsolataikban, kötődéseikben, családként.
Ugyanakkor egyre fontosabbá válik az is,
hogy saját nemi identitásában erősítsük
meg a férfit és a nőt, akik együtt Isten
képmása, mint ahogy a kérdés is hangzik.
Egyik római konferencián arról beszéltek,
hogy korunk nagy problémája az, amit a
szélsőséges feminista mozgalmak okoz­
nak. Az embert szembefordítják önma­
gunk természetével. így a gyermeket, mi­
vel a nőknek nincs idejük gyermekükkel
foglalkozni, bele lökik a nárcizmusba, a
helytelen önszeretetnek a világába. Ha az
anya nem ér rá szeretni a gyermekét, akkor
a gyermek helytelenül, önmagával kezd el
foglalkozni és nárcisztikus egyéniséggé
szűkül le. léhát van egy olyan fajta femi­
nizmus a jelen társadalmunkban, amely a
nőből férfit akar varázsolni, amely hasadást
hoz létre a férfi és a nő valósága, az ember
természete között és ez káros a következő
nemzedék számára. A keresztény gondol-

�kodás azért küzd, hogy a nő nő maradhas­
son, hogy rész munkaidőben jelen lehes­
sen a társadalomban, de egészen a családja
mellett élhessen.
Az egy'házban mindig jelen volt a nőnek
a tisztelete, a Mária tisztelet formájában.
Ezáltal megbecsülte az egyház a gyerme­
ket váró édesanyát, aki sietve megy idős
rokonához segíteni. Az egyház megbe­
csülte az édesanyát, aki gyermeket hozott
a világra, aki küzdött a gyermekéért. Az
egyház a nő méltóságát Máriában szem­
lélte, mint a mennyekben fölvertben, a
mennyekben megformázottban. Nagyon
sokat kellene erről a képről beszélni. Azt
gondolom, hogy minden elmélyült em­
ber egyetért azzal, hogy az egyházban, éppen a Mária tiszteleten keresztül a nő
méltósága mindig is kiemelt volt, mindig
is a közjavát szolgáló valóság volt.
- Tegyük teljesebbé a családot hiszen itt van­
nak még a fiatalok is. A körlevél szerint folya­
matosan kitolódik a végleges döntések megho­
zatalának az ideje...

- Nagyon bízom az Íróságban! Az Íróság­
nak sok vonását föl lehet sorolni, ami sajá­
tos értéke ennek az életszakasznak, mely
egyre tágabb. Van amikor átmeneti életsza­
kasz volt. Ma már több, mint egy évtizedet
fólölelő szakasza az életnek. Az i^úságnak
azt hiszem vannak sajátos értékei. Sajátos
értéke az, hogy jövőbe tekint, az hogy radi­
kálisan gondolkodik, az hogy igaz értékekre
figyel. Nagyon nagy felelőssége az a keresz­
tényeknek, a megkeresztelteknek és gya­
korló keresztényeknek, hogy radikálisan,
határozottan képviseljék Krisztust, a Krisz­
tus által felmutatott értékrendet.
A tiszta, világos, határozott irányítás után
szívesen indul az i^úság, aki tele van félel­
mekkel, szorongásokkal. Tele van a féliga­
zságok, negyed-igazságok oktatásával.
Szükség van olyan hiteles keresztényekre,
akik hiteles kereszténységet tudnak hirdet­
ni. II. János Pál pápa szépen mondja Euró­
pa körlevelében, hogy korunknak nem csak
tanítókra van szüksége, hanem tanúkra is.
Aki figyel a tanítókra csak azért teszi, mert
tanúkat lát benne. Ajövőnek az útja az a hi­
teles, határozott hangon megfogalmazott
kereszténység, ami mégis tágölelésű, min­
denjó szándékú embert magához ölelő.
- Kihagyhatatlan kérdés: a készülő EV alkot­
mányba bekerüljön-e a keresztény gyökerekre,
vagy a teremtő Istenre való utalás, avagy ne?
A körlevél is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Mi
az Ön véleménye az egész kérdéskörről?

- Legelőszőr, amit megtanultam a Szent­
atya körleveléből ez a mondat: „Európa

nem hivatkozhat keresztény múltjára, ha­
nem olyan állapotba kell kerülnie, amely­
ben újra dönthet jövőjéről, a Jézus Krisz­
tus személyében és üzenetében való talál­
kozásban.” Talán furcsán hangzik ez egy
püspöknek a szájából, de majdhogynem
azt mondom, hogy nem az a lényeges,
hogy bele kerül-e a keresztény szó, vagy az
Isten szó a preambulumba, hanem az iz­
galmas kérdés az, hogy eljuttatjuk-e mi, el­
kötelezett keresztények Európát abba az
állapotába, hogy mind múltjában, mind je­
lenében, mind jövőjében hivatkozhasson
keresztény voltára. Azt gondolom, hogy
nagyon fontos kérdés, hogy mi kereszté­
nyek akarunk-e keresztények lenni? Akar­
juk-e Krisztust fölragyogtatni kortársaink
előtt úgy, mint aki az egyetlen Úr, mint aki
az Út, Igazság és az Élet? Ha a mi szá­
munkra Krisztus nem az. Aki, akkor hiába
kerül bele a keresztény szó a különböző
dokumentumokba, mégsem tudja adni azt
Európának, amit adni képes lehetne.
- A mindennapi keresztény életben, HL az egy­
ház életében hogyan alakulhat a szegények, el­
esettek iránti szolidaritás, a velük való közös­
ségre találás megélése? Egyáltalán: mit jelent a
helyesen értelmezett szolidaritásnak a fogalma?

- Egy valamit tisztán kell látni: az egyház­
ban van egy „CARITAS”. Amely nem dicsekszik, amely nem lármás, amely
csendben teszi a jót. A keresztényekben
van egy szociális érzékenység, van egy fe­
lelősségteljes egymásra figyelés, léhát az
egyházban sokkal inkább jelen van a
caritas, vagy szolidáris gondolkodás, mint
azt gondolnánk. Az is biztos, hogy az egy­
ház nem képes, nem tudja fölvállalni
olyan mérvűén a szociális problémák
hordását, mint ahogyan azt némelyek el­
képzelik, vagy elvárnák az egyháztól. Az
egyház feladata nem is annyira a konkrét
szociális helyzet megoldása, azt az állam
vállalja magára, viszont az egyháznak a
feladata az, hogy a tudatot formálja, a szo­
ciális gondoskodás és gondolkodás irá­
nyába.
- Az egyház életében milyen perspektívák bonta­
koznak ki e gondolatok fényében Európában?

- A magam részéről nagyon egyetértek az
Európa körlevélben megfogalmazott
gondolatokkal, melyek szerint őszintén
szembe kell néznünk a magunk valóságá­
val, ugyanakkor hirdetnünk kell Krisz­
tust, aki Európa reménye. Tehát reálisan
kell látnunk - ami a saját területem az
egyházban -: a családok szétesőben van­
nak, a házasságok száma csökken, egy
csomó negatív jelenséget föl lehetne so-

tolnunk. Ugyanakkor fontos látnunk azt,
hogy a Szentlélek ma is működik az egy­
házunkban. Vannak hűséges házasságok,
nagy családok, másokért élő emberek. Te­
hát ne csak a negatívumot lássuk, hanem
lássuk meg a Szentlélek munkálkodását.
Reményre ad okot számomra az is, hogy
a legkisebb szeretet is több, mint a legha­
talmasabb gyűlölet, mert a gyűlölet az
mindig pusztít, a szeretet pedig mindig
épít. Az is reményemnek a forrása, hogy a
jó sokkal erősebb, mint a rossz. Minden
tettünkkel hatunk egymásra, de a jó tet­
teinkkel sokkal inkább, mint a rossz tette­
inkkel. Isten a jóhoz mindig hozzá adja
önmagát. „Ne félj!” A remény alapja szá­
momra az a valóság is, hogy Krisztus már
győzött a halálon és feltámadt. Mi nem
abban hiszünk, ami történni fog, hanem
ami még nem történt meg, és persze a mi
reményünk forrása az, ami már megtör­
tént: Jézus föltámadt a halálból!
-Jézus, ha ma Európába jönne, sétálna az ut­
cákon, mit szólna ehhez a földrészhez, az itt
élők mindennapjaihoz?

-Jézus mit mondana, azt nem tudom. De
azt tudom, hogy nagyon fontos helyesen
gondolkodnunk Jézus személyéről. Ne en­
gedjük, hogy Jézus pusztán egy vallásalapí­
tó, egy erkölcsi prédikátor, egy szociális ér­
zelmű apostol legyen számunkra. Hanem
őrizzük megJézust annak, Aki. Hitünk sze­
rint Jézus, az Isten fia. Nem egy régmúlt­
ban élt történelmi személy, hanem az, aki
ugyanaz tegnap, ma és mindörökké, lülajdonképpen a fontos az, hogy a keresztény
ember élő kapcsolattal bíijon Jézussal. Már
Prohászka Ottokár kínlódik azzal a keresz­
ténnyel, aki számára Jézus csak múltbéli fi­
gura. Azt mondja: „Aki számára Jézus nem
szüntelen újdonság, nem élő, az lelkületi
múmia. i5 Sajnos a kereszténység azért van
olyan enerváltan jelen Európában, mert so­
kak számára Jézus csak egy múltbéli törté­
nelmi személy, történelmi nagyság és nem
az, aki él, aki az Út, az Igazság, az Elet. Én
hívok mindenkit, aki magát kereszténynek
vallja: hogy keresse Krisztust és legyen élő
kapcsolata Krisztussal. Engedje, hogy Krisz­
tus benne élhessen és ő Krisztusban élhes­
sen. Jézusnak a nagy fohásza a jövőbe te­
kintve ez volt: egy legyenek. A keresztény­
séget hatékonyan az tudja képviselni, akinek élő kapcsolata van Krisztussal és egy­
ségben van a pápával, a püspökkel és a saját
lelkipásztorával.
- Köszönöm a beszélgetést!

NÁ
tizenkilencedik oldal

�&amp;

idUJLÁ.

Dr. Landi Balázs gyakorló tesztje polgári jog vizsgára
készülőknek
b&gt;J-0Q0|

2004. február 02.

Nappali

Vizsgázó
neve:

Évfolyam:

Vizsga időpontja;

Vizsga helye:

Tagozat:

Levelező

Kérem nyomtatott betűkkel kitölteni!

ÍRÁSBELI VIZSGALAP
(haladók, halandók és hajlandók számára)
Útmutató; Az egyes kérdéseknél felkínált uálaszok közül mindig csak nétfu helyes megoldás
lehetséges. A helyes válaszokat minden esetben karikázza be. ElGYELEM; a vizsgalap értékelése
során csak az egyértelmű és tollal feltűntetettJelöléseket vesszükfigyelembe.

1. Mi a polgári jog?

A) a polgári jog az „önzés bibliája’*
B) a polgári jog NEM az „önzés bibliája" (!)
C) a polgári jog a polgárjogok egyike, ti. abból kiszakadt jogág
D) Nem értek egyet a kérdésfeltevéssel!
2. Kitől származik a magánjog meghatározásaként híressé vált következő idézet:
„Herzkammer allen Rechts*'?
A) Lábady Tamás
B) Thomas Labady
C) Semmelweis Ignác
D) Én csak franciául tudok!
3. Ki a kommentátor iskola legjelesebb képviselője?
A) Baló Júlia
B) Bolgár György
C) Jákshow László
D) Anettka
4. Melyik a legjelentősebb történelmi forrása a magyar magánjognak?
A) a Csemegi Kódex (!)
B) az 1928-as MTV (!)
C) az 1861-ben (!) megkötött Kiegyezés
D) Katalin bírónő memoárja

5. Mit jelent a klaudikáló kógencia?
A) nyelvújítás előtti kifejezés, mai jelentése: mórikáló elegancia (ti.: befektetési
tanácsadó: vö. angolban: brókeri
B) Laudi (!) tanár úr félfogadási ideje
C) Liptai Klaudia műsoraitól való kényszeres függőség
D) Mondtam már, hogy én csak franciául tudok!
6. Mi a személyiségvédelem szubjektív (!) eszköze a legújabb (!) bírói gyakorlat
alapján?
AJ fogház
B) kórház
C) dologház
D) Ne szólj szám, nem fáj fejem!

huszadik oldal

�7. Mely irányadó szempont(ok) alapján keU rendezni a mezei njrulak által a
répaföldeken okozott károk megtérítését?
AJ Lex Répássy
B) reparáció
C) réparáció (!)
D) répa és ráció
8. Ki volt Marton Géza?
AJ Miltiádész hírnöke, aki a marathóni csata után megvltte Athénba a győzelem hírét,

majd holtan esett össze
B) 1. (Nagy) Dareiosz hírnöke, aki a marathóni csata után megvltte Perzsiába a

vereség hírét, amiért azonnal kivégezték
C) az első olyan hivatásos sportoló, akinek a halála felhívta a figyelmet a tiltott

teljesítményfokozó szerek elleni küzdelem fontosságára
D) Eörsi Mátyás (!) vetélytársa (!)
9. Mit jelent a hipotézis?
AJ egy ismert filozófiai és gondolati rendszer továbbfejlesztése (ti.; tézis - antitézis -

hipotézis)
BJ a hipotézis: tényállás, ami tényálláselemekből áll; ezeket tényállás elemeknek

hívjuk (!)
C) a fogtechnikusok által használt kifejezés, amely a „híd” és a „protézis" szavak

összevegyítéséből ered
D) Hányszor kell még mondanom, hogy én CSAK FRANCIÁUL tudok!
10. Melyik a közös jogkezelő szervezet az alábbiak közül?
AJ MAHASZ
B) HAMASZ (!)
C) MHSZ
D) SZMSZ

11. Megítélése szerint, ön melyik Karral áll jogviszonyban?
AJ Jog- és Állattudományi Kar (!)
B) Jog- és Áltudományi Kar
CJ Jog- és Hálatudományi Kar
DJ Jog- és Álomtudományi Kar

12.

(Ez az Ön kérdésének, történeténekfenntartott hely:...)

A)
B)
C)

D)

Maximum pontszám:

12 Elért pontszám:

(Fel)javította:

Ellenjegyezte:

(A felkiáltójellel jelölt válaszok valóban elhangoztak a polgári jog vizsgákon)

huszonegyedik oldal

�Vizsgán elhangzott „aranyköpések”
(Jobbágyi Gábor gyűjtése)
A fentiek elhangzottak a PPKE-JÁKII,, III., IV éves vizsgáin és a Széchenyi Egyetemen. A szerzők személye inkognitóban
marad, bár volt olyan hallgató, aki kijelentette: „Tanár Úr, akkora csacskaságot mondtam, hogy legyen szíves felírni!”
E mondatok többsége II. évesektől ered, kiket meg kevéssé fertőzött meg a jogi gondolkodás.
.------ -&lt;0

1. Grotius volt a legjelentősebb glosszátor,
2. Az elvárható magatartás elve a személyi
jog fontos része.
3. A szokásos mérték a PTK-ban az elvár­
hatóság elvében jelentkezik.
4. A házastársakra a polgári jogi társaság
szabályait alkalmazta a bíróság.
5. A reformkor lényege, hogy a polgári
gondolkozást igyekeztek lefektetni.
6. Az egyszerű kezességet sorstartó kezes­
ségnek nevezzük.
7. Mentesülni a veszélyes üzemek alól
nem lehet.
8. A kötelmi jog legfontosabb jogforrása a
Hármaskönyv.
9. (záróvizsgán!) A magyar magánjog tör­
ténete:
- A magyar magánjogtörténet legfontosabb eseménye az Országbírói Értekéziét.
(első mondat)
- Mikor volt?
- A XIX. században valamikor.
- Előtte nem volt semmi?
- De igen. A Csemegi-kódex
10. Az elévülés az, hogy időmúlás miatt
nem lehet a jogérvényesítést kieszkö­
zölni.
11. A kánonjognak a házasság lebonyolí­
tásában van jelentősége.
12. Ajogi személy jogalanyisággal rendel­
kező vagyonforgalmi intézmény.
13. Vannak olyan jogszabályok, amelyek­
nek a szabályozását más jogszabályban
találjuk meg.
14. Az Árpádok törvényei jelentek meg
először a magánjogban.
15. A Tripartitumban mégiscsak tettenérhető a római jog.
16. Ajogi személy valamilyen célra kiala­
kult valami.
17. Nem tudom, hogy kell egyházat ala­
pítani, mert még nem alapítottam
egyházat.
18. - A családjogi törvény valamilyen év
per hatos törvény!
- Milyen év? 1222?

huszonkettedik oldal

- Igen, igen, 1222, évi 6, törvény!
19, Több gyermek esetén elképzelhető a
gyermekelhelyezésnél, hogy a szülők
megosztva kapják meg a gyermekeket.
20. Fontos jogforrás a miniszterelnöki
rendelet.
21. Az igazságügy miniszter rendeletben
szokta halottnak nyilvánítani az em­
bereket.
22. Az eseti gondnokság bizonyos esetek­
re vonatkozik.
23. Gazdasági társaságokra jellemző a
nyereség iránti vágy.
24. Az 1848-as forradalom volt az első lé­
pés, amikor magyar nemzet megpró­
bált a polgárság felé lépni.
25. A tényállás tényálláselemekből áll, me­
lyeket tényálláselemeknek nevezünk.
26. A Planum Tabulare Mária Terézia
gyűjteménye volt.
27. Az alapszabályban le kell fektetni a ta­
gokat.
28. A plébánia az egyház kihelyezett rész­
lege.
29. Korlátozottan cselekvőképes az a sze­
mély, aki gondviselés alatt áll.
30. Igazságszolgáltatásnál az igazságügy
miniszter képviseli az államot.
31, Személyhez fűződő jog a szexuális
hovatartozás szabadsága.
32. A helyi önkormányzatok önálló tag­
sággal rendelkeznek.
33. (Közbeszól a vizsgáztató felelet közben)
- Elfelejtettem beírni az előző vizsgázót,
legyen szíves a nevét megmondani!
- Ulpianus.
34. A posztglosszátorok az Itáliai egyete­
meken oktatták a tanításukat.
35. Az ellátás visszautasításának joga a ha­
lott beteget is megilleti.
36. Az egyház a társadalom közhasznú
szervezete.
37. A jog sohasem lehet öncélú paragra­
fushalmaz.
38. 1514-ben keletkezett Tripercicium.
39. A hegyközség a szocializmus terméke.
40. A jó hírnév sérelmét jelenti, hogy a

sajtó beszámol arról, hogy vádat
emeltek, de arról nem, hogy a vádat
elfelejtették.
41. A vadállatokra az jellemző, hogy fo­
kozottan veszélyesek a társadalomra.
42. A megtámadhatóságot a felek a bíró­
ság előtt megtámadhatják.
43. A halál esetén tett jognyilatkozatok
öröklésbe folynak át.
44. A Code Civilben generálklauzulák
voltak, így az életviszonyokat jobban
le tudta fedni.
45. A PTK-ban a polgári jogszabályok ré­
szére állapítanak meg fontos jogszabá­
lyokat.
46. A modern magánjog az állam és egy­
ház szétválasztásával jött létre.
47. Az alapelvek a jog helyes működését
irányítják.
48. Ingó dolog az, ami kézbevehető.
49. A szülőknek nemcsak az a feladata,
hogy etessék a gyermekeket.
50. A közös jogkezelés legfontosabb szer­
vezete az Artiszdzsúsz.
51. Zlinszky Imre magánjogi könyve 8
felújítást élt meg.
52. Szladits Károly hadköteles magánjo­
got írt.
53. A szövetkezetben résztvevő személyek
előnyeik fejlesztését tűzik ki célul.
54. Lakásszövetkezettel a panelházban ta­
lálkozunk.
55. Az alapelveket különböző jogterüle­
tekre vetíti be a jogtudomány.
56, 1928-ra negyedjére fogtak hozzá,
hogy a magánjogot törvénybe foglal­
ják.
57. Egyházat száz hasonló vallású sze­
mély alapíthat.
58. A Code Civile szerint nincs különb­
ség férfi és nő között.
59. A római jog a középkorban elcsökevényesedett.
60. A kommentárok a római jog nagy
maszlagát próbálták rendbe tenni.
61. A Római-Birodalomban egy nagy te­
rület volt.

I

�Rejtvény
Szeretettel köszöntelek titeket a megújult ítélet rejtvét^aldalán! Terveink szerint eme hiánypótló oldal minden egyes lap­
számban helyet fog kapni, azzal a céllal, hogy vidám pétieket szerezzen számotokra. E rejtvények néni kívánnak különö­
sebben művelni, mivel úgy gondoljuk, hogy egy egyszeri! kultúráladanság kisebb bíÉn, mint a kvíz játélM szorgalmas bá­
mulásával szeÉFZett megjelőlném-a-c-választ „műveltség”. Jelen feladványunkban a helyes válaszok meljblt zárójelben lévő
három bet€Bket sorban összeolvasva a Borzongatás Nagymesterének, Alfréd Hitchcock angol íiltnrendeacőnek a meglepő
vallomását Idlpjátok, amit küldjétek be: a helyes megfejek között egy ollót sorsolunk ki. Rejtsd meg a

Qedics Zsigmond
L Ki halt természetes halált az alábbi művé­
szek közül?

a., Bódi Gábor (KIAj
b., Babits Mihály(FEL)
c., Wass Albert(AZÉ)
d., Csáth Géza(IGE)

a.,999(ULP)
b.,1200(IAN)
c.,4617(IRO)
d.,1550(US!)

2. Hogy hívták dzsoki titkárnőjét?
a.,. PánkEnders2on(ZOP)
b., Tereza(SER)
c„ Szláj(EKA)
d., Dzsémi lí (ŰZI)

10. Miből készül a dödöle?

3. Melyik felirattal nem találkozhatunk az új
EU-s horror cigidobozokon?

., A dohányosok hamarabb
halnak. (JUD)
b., A dohányzás halálos tüdőrákot
okoz. (TÉR)
c., A dohányzás impotenciát okoz(POL)
d., A dohányosok hasa perforál és belük
kiesik a macskakövekre, (TOJ)
2.

a., Van benne valami(RT.O)
b.. Bűvös Hatos(ÁST)
c., Kerékbár(OLP)
d., Három Kívánság(GUZ)
közül melyik

a

6. Kifestett képeket Na' Conxypanról?
a., Monet és barátai (NIM)
b., Gulácsy Lajos(VÉR)
c., Rippl-Rónai József(LOP)
d., Andy Warhol (ÉLI)
7. Aíiíye« betegség a hidrokefália?

a., vízfejűség(VID)
b,, angolkór(ÉKI)
c,, pattanásos tüdőrák(FGD)
d., vízhiány (MER)
8. Melyik az alábbiak közül Tarr Béla marato­
ni hosszúságú (450 perc) filmje, amely többek
között Brad Fittnek is az egyik kedvence?

d., Sátántangó(ÁM,P)

11. Kinek a lánya volt Cosima Wagner,
Richard Wagner felesége?

12. Melyik Terence Hill- Búd Spencer filmben
szerepel az immáron legendássá vált sör- virsli
verseny?

a., Nincs kettő, négy nélkül(EPI)
b., Bunyó Karácsonyig(DAG)
c., Az. ördög jobb és bal keze(DER)
d., Különben dühbe jövünk... (JÁS)
13. Ki nem vett részt az alábbiak közül a 19’es Proletárdiktatúrát követő megtorlásban?

a., 500(TU.O)
b„ 500,01(ÓL.A)
c., 3,14(ISZ)
d., 0,06032(BIB)

a., Roncsflim(LIJ)
b,, Hullámtörés (NYS)
c., A burzsoázia diszkrét bája (ARE)

a., gombócból(OK.E)
b., érettre pácolt marhahúsból(KOL)
c., krumpliból(S.DE)
d., kölesbőí(DE,G)

a., Liszt Ferenc(ATO)
b., RudolfJhering(ZUB)
c., Gustav K]imt(FER)
d., Tisza Kálmán(SSZ)

4. Melyik műsort vezette az alábbiak közül
Rózsa György?

5.
alábbi számok
legnagyobb?

9. Hány pontot lehet elérni Nokia 3310-es ké­
szüléken a "SNAKE H” című játékban a leg­
optimálisabb esetben.^

n., Istóczy Győző (SÁR)
b., Héjjas Iván(IKO)
c., Prónay Pál( SRO)
d., Gömbös Gyula(ÍCS)
14. Ki a jogászok védőszentje?

• a., Szent Jakab(NMJ)
b., Szent Ivo(GÁJ)
c., Szent Antal( FGR)
d., Szent Anzelm(SNY)
15. Hány lépcső vezet fel a földszinttől a Bün­
tetőjogi Tanszékre?

a., 120(PLO)
b., 66(ASÁ)
c., 45(AKÉ)
d., 99(GGU)
16. Hol jegyezte le Szent János a Jelenések
Könyvét?

a., Krétán(CSA)
b., a Pilisben, a világ szív-csakrájában
(PAP)
c., Patmosz szigetén(RGA)
d., a Madarasi-Hargitán(BAY)
n. Melyik híres magyar jogtudósnak volt az
unokaöccse Márai Sándor?*

a., Nizsalovszky Endre(ÚLÚ)
b., Szladits Károly(WER)
c., Zsögöd Benő(,UND)
d., Világhy MÍklós(,HÁN)
18. Hogy hívják a szarvas kicsinyét?

a., borjú(ORÍ)
b., gida(YIN)
C., ÜS2Ő(LÉA)

d., ünŐ(SEN)
19, Milyen nemzetiségű volt a zseniális gon­
dolkodó, Sorén Kierkegaard?

a., svéd(ZSA)
b., francia(PÉL)
c., japán (CVB)
d., dán(TÓ.S)
20. Oktatóink közül, melyik páros volt évfo­
lyamtárs az egyetemi évek alatt?

a., Varga Csaba-Frivaldszky János(TT:T)
b., Péteri Zoltán-Garay Mária(OHA)
c,, Békés Ádám-Horváth Attila(JIK)
d., Jobbágyi Gábor- El Beheiri Nadja
(FAP)
21. Nobel-díjas író, becenevetPapa, Fidel
Castro barátja. Ki ő?

a., Imre Kertés2(TUN)
b., Ernest Hemingway(MEG)
c., Marquez(ŐPO)
d., Sándor László (TGS)

22. Mi a „futótűz”?
a., égő tarló (SZU)
b., bozóttűz(MJU)
c., egy sortŰ2-fajta(NEM)
d., kaszkadőr mutatvány(TRE)
23. Ki lőtte a németek aranygólját az 1996-os
angliai foci EB-n?

a.,J. Klinsmann(DES)
b., R. Völler(NNM)
c., O. Bierhof(KÓS)
d., A Möller(BÚG)
24. Ki írt Ars Amatoria címen erotikus tanköl­
teményt?

a., Faludy György(UJJ)
b., Polübiosz(MKK)
c., Paracelsus(SAD)
d., Ovidius (TOL)

25. Hány macska farka kell, hogy az égig étjén?
a., lOOOlíLER)
b., haggyá’ má’( OOO)
c., 324(WSS)
d., egy is elég, csak jó hosszú legyen
(NÁM)

huszonharmadik oldal

�I

Megfojtanak majd a tétlenség
Lomhán ölelő karjai?

Petőfi Sándor:

I
Megint beszélünk s csak beszélünk
i
i

t

It ■

?■&gt;'£?

a

Megint beszélünk s csak beszélünk,
A nyelv mozog s a kéz pihen;
Azt akarják, hogy Magyarország
Inkább kofa, mint hős legyen.

S-ífc'ÍS

-

*

* ■

I

S nem lenne baj, ha magam volnék,
Hisz egy ember nem a világ.
De ezer és ezer van, aki
A zablán tépelődve rág.

JJ

t
1

t

1

í♦
t

Dicsőségünknek kardja! csak most
Készültél s már a rozsda esz.
Meglássátok, maholnap minden
Az ó kerékvágásba’ lesz.

Óh ifjaink, óh én barátim,
Ti megkötött szárnyú sasok,
Láng a fejem, jég a szívem, ha
Végigtekintek rajtatok!...

Úgy állok itt, mint a tüzes ló,
Mely föl vagyon nyergeivé már,
S prüsszögve és tombolva ott benn
Fecsegő gazdájára vár.

Föl, föl, hazám, előre gyorsan,
Megállni félúton kívánsz?
Csupán meg van tágítva rajtad,
De nincs eltörve még a lánc!

1

5
i

r

i Nem a tettek terén fogok hát,
: Mint egy csillag, lehullani?

Pest, Í848. április

„Egyház és
diktatúra”

Kedves Oktatók!
Az ítélet könnyed, humoros oldalát bővítendő és hogy az oktatókkal

Résztvevők:

való kapcsolata még élőbb legyen, megkérjük Önöket,
hogy Jobbágyi professzor példáját követve gyűjtsék össze
az Önök előtt tett vizsgákon elhangzott legszellemesebb
ARANYKÖPÉSEKET,
és juttassák el hozzánk!

Bolberitz Pál atya,

Bandi Gyula Dékán Úr már gyújt - Gyűjtsön Ön is!

Vallásüldözés
a kommunizmus éveiben
Kerekasztal-beszélgetés

apostoli protonotárius
Olofsson Piacid atya,
a Hit Pajzsa díj kitüntetettje
Zinner Tibor c. egyetemi tanár

Segítségét előre is köszönjük!

Körkérdés

Zlinssky János,

a PPKE-JÁK alapító dékánja
Moderátor:

A NEPTUN
Ahhoz, hogy az ítélet ne csak Nektek, esetleg Rólatok szóljon,
hanem Ti is szólhassatok általa, mostantól minden számban
KÖRKÉRDÉST teszünk közzé, melyre beérkezett vélemé­
nyek közül a következő számban mutatjuk be a legérdekeseb­
beket. A válaszokat e-mail címünkre (itelet01@hotmail.com),
várjuk, de személyesen is eljuttathatjátok a szerkesztőség valamely tagjához,
vagy esetleg a HŐK irodába is.

Horváth Attila,

a PPKE-JÁK docense

Idő: Március 25., 18 óra
Hely:
Szentkirályi u. 28., II. emelet,
Díszterem

Aktuális kérdésünk a „rendszerre” (ha úgy tetszik, a mi „mátrixunkra”) vonat­
kozik:
Mi a véleményed a NEPTUNról?
Megkönnyítette vagy megkeserítette életedet a vizsgaidőszakban?
Mik a tapasztalataid?

A beszélgetés végén szerény fogadás
várja a megjelenteket!
Mindenkit szeretettel vár:
A Lippay György Kör és
a Hallgatói Önkormányzat

!

I

Válaszaitokat sok szeretettel váijuk!

I
I
i(

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="57">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3382">
                <text>2004</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Text</name>
    <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="1">
        <name>Text</name>
        <description>Any textual data included in the document</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="3404">
            <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3384">
              <text>Ítélet</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="52">
          <name>Alternative Title</name>
          <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3385">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3386">
              <text>VII. évfolyam 1. szám 2004. március 19.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="53">
          <name>Abstract</name>
          <description>A summary of the resource.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3387">
              <text>Tartalom&#13;
Hírek&#13;
Prof Dr. Gáspárdy László, személyesen&#13;
Akiért a harang szól: Dr. Pálinkás György&#13;
Isten veled, Gyuri Bácsi!&#13;
Újabb támadás Karunk ellen&#13;
Antiszemiták volnánk?&#13;
Őrségváltás a HŐK élén&#13;
Oscar - 76-odszorra is&#13;
Mel Gibson Passiója&#13;
Tanáraink emberközelben&#13;
Az Összehasonlító Jogi TDK&#13;
Azok a boldog szép napok 6.&#13;
Egyetemi Katolikus Közösség - Vad Fügefa&#13;
„Aki befogad egy gyermeket az én nevemben...”&#13;
Általános ismeretek Egyetemünkről &#13;
„Az emberképtől függ minden!”&#13;
Polgári jog vizsgalap&#13;
Vizsgán elhangzott „aranyköpések”&#13;
Rejtvény</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3388">
              <text>Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Boronkay Miklós - főszerkesztő; PPKE HÖK; Koltay András - tudományos tanácsadó</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3389">
              <text>Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Boronkay Miklós - főszerkesztő; PPKE HÖK; Koltay András - tudományos tanácsadó</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3390">
              <text>2004. március 19.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="56">
          <name>Date Created</name>
          <description>Date of creation of the resource.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3391">
              <text>2004.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="79">
          <name>Medium</name>
          <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3392">
              <text>papír (sz + ff)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3393">
              <text>A4 (210x297) ; (1788kb+5690kb)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3394">
              <text>folyóirat</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3395">
              <text>PPKE_itelet_VII_1_20040319</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3396">
              <text>T00061</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="81">
          <name>Spatial Coverage</name>
          <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3397">
              <text>Magyarország ; Budapest</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="78">
          <name>Extent</name>
          <description>The size or duration of the resource.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3398">
              <text>24 pp.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3399">
              <text>magyar</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3400">
              <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3401">
              <text>PPKE</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="91">
          <name>Rights Holder</name>
          <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3402">
              <text>PPKE</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3403">
              <text>PPKE_itelet_VII_1_20040319</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="264">
      <name>Boronkay Miklós</name>
    </tag>
    <tag tagId="209">
      <name>HÖK</name>
    </tag>
    <tag tagId="41">
      <name>Jobbágyi Gábor</name>
    </tag>
    <tag tagId="191">
      <name>Koltay András</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
