https://omeka.ppke.hu/files/original/da5974188837dd35ca9ee29d3f1c4c14.jpg d1c1018458556ec1648f2516f4d9f9a6 https://omeka.ppke.hu/files/original/8dc200ba9db0ffa1d7ec81babca195c1.pdf 2d04c8b09ccbcec5953662510e7f4217 PDF Text Text PPKE 'Mit V 8 2.OOZ1ÍO4- V. évfolyam^ 8. szám e-mail: itelet01@hotmaiLcom honlap: www.itelet.tk 2002. november 4. �„Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt’ !<» (Pázmány Péter) IMPRESSZUM A FRISS ERŐ Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor, intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Mándics Botond (tel.: 30/914 3497) A szerkesztőség tagjai; Szincsák Zsuzsa, Gulyás Judit, Németh Ádám, Szabó Zoltán, Szabó Viktor, Szamos Márton, Bálint György Rudolf, Zsellér Máté Megjelenik 1200 példányban Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel; a szerkesztőség. TARTALOM Hírek Dr. lárr György, személyesen „Színvonalas, igényes, nívós gólyabált rendezünk idén! >? Pázmányos jelöltek a szavazólapon Női szakasz Valami hiányzik... A „Pázmány” Öregdiák Szövetségről Hétköznapi gonoszságok Ki figyel kit? A Sándor-palota Az Ecseri Apor Vilmos üzenete Vedd és olvasd! A forradalmárok rejtélyes halála I. M. 1956 Százéves a kolozsvári Mátyás-szobor e-mail cím: iteletOÍ (§)hotmaiLcom második oldal 3 4 6 7 8 8 9 9 10 12 13 14 16 18 20 20 Bizony, bizony, kedves barátaim...! Ti, aki néha hajla­ mosak vagytok elmerülni az önsajnálat tengerében, Ti, akik hittel hiszitek, hogy „bezzeg a mi időnkben...”, Ti, akik szerint az utánatok jövők egyre és egyre sat­ nyábbak, testileg-lelkileg egyaránt. Ti, akik úgy látjátok, a Világ és az Ember hamarost fölemészti önmagát. Ti, akik csak titokban, magatok elé mosolyogtok, más előtt soha, egy pillanatra sem levéve a komor-felhős tekinte­ tet, Ti, akik szerint a pusztulás már itt kopogtat a ka­ punkon, hírnökéül a szentként tisztelt Tudás testét rá­ gó férgeket küldve, melyek megrogyasztják mindazt, ami az emberiség évezredes öröksége. Ti, akiknek szá­ ja mindig csak panaszra tud nyílni, akinek nem elég sós a só, édes a cukor, színes a virág. Ti, akik mindig feke­ tében jártok, lélekben legalábbis, akik legszívesebben csak temetésre járnátok, és a gyász alkalmával érzitek csak szívetek igazi súlyát, azt, hogy legalább létezik, va­ lahol mélyen bent, Ti, akik nem hisztek már semmi­ ben, főleg nem az Örökben, az Eszmében, a Szellem­ ben, akiknek gondolatai éppen, hogy csak elérnek a holnapig, akiknek nem létezik más Érték, csak az az egy, a disznófejű. Ti, akik régen levetettétek a felelősség súlyát, hisz miért legyek jobb, mint más? Ti, akik minderről talán nem is tehettek, akik szintén áldoza­ tok, eszközök, médiumok vagytok, anélkül, hogy tud­ nátok róla. Ti! Nézzétek meg alaposan a két úriembert, akik címlapunkról néznek le Rátok. Ök Ti vagytok. Helyesebben: akik egykoron voltatok. Nézzétek meg őket. Övék a világ. Az övék lesz egyszer. Mindig van megújulás, mindig jön a friss erő. Mindig van értelme a küzdésnek. Mindig vannak célok, amelyekért érde­ mes küzdeni. Hát küzdjetek, mosolyogjatok... és érez­ zétek a Reményt! Koltay András honlap: www,itelet.tk �■ =.~ .MB aga 81!^ »Ma'aai^'' win iiiS SH wHH SBBBnMK. ^.SAíSyi^.j^SaSJÍÜ D ; Sfc..- í láíj hírek Szabó Zoltán rovata Elsőként néhány közérdekű infor­ máció. Bár még csak egy hónap telt el a tanévkezdet óta, jó, ha tudjátok, hogy a szorgalmi időszak napra pon­ tosan december 13-ig tart. A „vezérigazgatóság” azonban a megerőltető télre tekintettel október 28-31. között erőnléti felkészítő szünetet rendel el. Csendes november után a levelezős versenyzők november 30-tól, a nappa­ lisok december 2-tól kaphatják kézhez leckekönyvüket. Aki esetleg nem tudja mire való, annak 2002. december 17-től egészen 2003. január 31-ig lesz alkalma bepillantást nyernie a kulisszatitkok­ ba. Amennyiben még mindig vannak homályos pontok a jövődet illetően, a decemberben diplomázó jogászok ad­ nak felvilágosítást számodra. >> Az Európa Jogi Tanszék idén is meghir­ deti a „Ki tud több aláírást gyűjteni az in­ dexbe” helyi fordulóját. Az Eu. 11. tantárgy leckekönyvi aláírásának feltétele, a nappali és a levelező tagozaton egyaránt, a tanrend­ ben meghirdetett előadások rendszeres lá­ togatása. Nem ártana komolyan venni. >-A Jogtörténeti Tanszék Egyetemes szekciója 2002. november 6-ra, 9 órai kezdettel szigorlatot hirdetett. A nappalisoknak 2002. november 7-én van lehetőségük elmaradt vizsgáju­ kat pótolni, A jelentkezés a Tanszé­ ken történik, 4000 forintnyi ropogós kék hasú befizetése ellenében. Problémáid támadtak tanulmányi ügyekben? ATO a legjobb szándéka elle­ nére sem tud segíteni? Kihez fordulhatsz? A Tanulmányi Dékán-helyetteshez, Hogy mikor? Október 25-én 15 órakor az iro­ dájában. Amennyiben a Tanulmányi Bi­ zottsághoz lenne kérdésed, október 22-én felteheted. >► A közösségi védjegy rendszeréről a Magyar Szabadalmi Hivatal szemi­ náriumot hirdet, melyen magyar és külföldi előadók ismertetik a legfon­ tosabb idevonatkozó előírásokat. A szeminárium helyszíne a Miskolci Egyetem, ideje 2002. november 12. Minden érdeklődőt szeretettel vár­ nak a szervezők. i fe? I Nincs második nyelvvizsgád? Sebaj! Elkeseredésre semmi ok. A Nyelvi Lekto­ rátus előreláthatólag a november 18-23-i héten rendezi meg az őszi vizsgáit. Jelent­ kezni lehet november 4. és 8. között. A vizsga díja 8000 forint, amit a „nyelvokta­ tási díj” csekken lehet befizetni. Wvabb folytatódnak a Spariban I a rendszeres Pázmányos évfolyam-találkozók a végzettek sza­ mát. Legközelebb november 8án, pénteken 20 órakor találköznak a 2002-ben cs 2001-ben vég­ zett évfolyamok (azért más is jö­ het). Élőzene, kaja, pia, tánc, kultúra is lesz! >► Kari honlap!!! Miért??? Mert min­ dent megtalálsz, szinte napra készen. Vizsgára jelentkezés, tanszéki infor­ máció, tételsorok. Társkeresés, kiadó lakás? Na, az azért mégnem! De min­ den fontos információ igen, ami a ta­ nulmányaiddal kapcsolatos. Elég egy kattintás, be sem kell jönnöd. Csak elő­ adásra! (Ha már itt tartunk, az ítélet is elérhető az interneten. Próbáld ki!) >> Kedves Gólyák figyelem! Idén is lesz Gólyabál. 2002. november 9-én a Masped Event Hall báltermében kerül megrende­ zésre a nagyszabású esemény. Lesz min­ den, mi szem-szájnak ingere, sőt annál is több. Élőzene, diszkó, kaszinó, szivarsa­ rok, bécsi kávézó. Sztárvendég Charlie. Jegyárak: 1500, 2500, 3500 forint. Részle­ teket keresd a plakátokon. Amennyiben elfogytak a tanköny­ vek, és neked már pont nem jutott, vagy a sok lapozástól elrongyolódott volna, eladó tankönyvek listáját talá­ lod az előadók előtti zsibongóban ki­ rakott hirdetőkön. Egyik-másik aján­ lat igen méltányos. Élj a lehetőséggel, az újranyomás után általában az ár is magasabb lehet. > SK 4 elmaradt polgári jogi vizsgád van, és nem tudtad időben befejezni, nem kell a Dunának menni. Dologi, öröklési, kötelmi, különös rész, orvosi jog vizsga­ lehetőség 2002, decemberében, a szor­ galmi időszak utolsó hetében lesz. Még van időd, hogy elkezd bepótolni a hiá­ nyosságot! >- Kriminalexpo-It-Sec 2002 címmel nemzetközi biztonsági, bűnmegelőzé­ si, bűnüldözési, informatikai és ka­ tasztrófavédelmi konferencia lesz no­ vember 4-6. között. Fővédnök Dr. Mád! Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke. A konferenciára jelentkezni lehet az Ügyészek Országos Egyesületénél. f W ü ss JiS 1^' w §k;. s »9 Szenvedélygyümölcsök** címmel megnyílt Udvarhelyi Zíuzsanna negyed-< éves hallgató kiállítása olajfestményeí-j bői, A kiállítás megtekinthető a Mohai és Páfrány virággalériában. »' Cím: Budapest, Magyar Jakobinusok tere 1, harmadik oldal �Dr. Tarr György, személyesen Egy pártatlan bíró — Dr. Tarr György Tanár Úr, a Magánjogi Intézet docense majd négy és fél évtizeden keresztül tevékenykedett bíróként, Pécsett végezte jogi tanulmányait. Kérem, meséljen a diákévekről, pályája alakulásáról, miként lett Tanár Úrból bíró? — Dombóváron kezdtem elemi iskolai tanul­ mányaimat, és az első négy év után már a gim­ náziumba kerültem, abban az időben nyolc­ osztályosok voltak a gimnáziumok, így az ak­ kor Dombóváron működő Esterházy Miklós Nádor Római Katolikus Reálgimnázium ta­ nulója lettem. Itt nagyon jó tanári kar tanított minket, latinul, németül és franciául tanul­ tunk, a latintanárunkat csak nagyszerű ember­ ként tudom említeni, nagyon szigorú volt, mégis neki köszönhetem azt, hogy az érettsé­ giig eljutva már latinul beszéltünk. Persze ez a latin beszéd ma már rettenetesen távolinak tű­ nik, de annyi azért megmaradt, hogy a latin jo­ gi szövegeket, mindenféle nehézség nélkül tudtam olvasni. Az egyetemi éveim, mint ta­ nulmányi évek nagyon szépek voltak, csak ép­ pen nekem nem adatott meg, hogy az egyetem székhelyén, Pécsett lakjak, mert amikor le­ érettségiztem, akkor került nyugdíjba az édes­ apám, ’48-ban 320 forint nyugdíjjal. Ó vasutas volt, utazó személyzeti főkalauz minőségben, nem nagy fizetéssel, így a nyugdíja is kevés volt. Én nem is jogász akartam lenni, hanem művészeti pályára szerettem volna lépni, mint festőművész. Amikor éppen hazajöttem Pest­ ről, az eredményes felvételiről, apám mondta, „Édes fiam, te nem leszel piktor, te is leszel jo­ gász, mint a bátyád, mert nyugdíjba mentem.” Bátyám, Tarr József Pécsett, a jogon végzett, neki megadatott a lehetőség, hogy ott lakjon, és nyugodtabban tanuljon, én viszont rákényszerültem arra, hogy az alsóbb osztályú gimnazista diákok­ nak a már gimnazista koromban megkezdett ta­ nítását folytassam. Természetesen naponta kellett az egyetemre bejárni, hajnali négy óra tíz perckor indult a vonatom, fél négykor keltem, délután négy órára érkeztem haza, öttől kilencig pedig a diákokat tanítottam. Dombóvár és Pécs között nagyon jó volt a vonatközlekedés, ez volt a sze­ rencsém, amellett az apám vasutas volt, így in­ gyen utaztam. Ennélfogva az egyetemi évek alatt annyit tanultam, amennyit a professzorok elő­ adásaiból megjegyeztem, lejegyeztem, és azokból Pécs és Dombóvár között utazva sikerült átismé­ telni, ennyi volt, ennyire jutott idő, ennek ellené­ re jeles és jó eredményeim voltak a kollokviumo­ kon és a szigorlatokon is. Kiváló professzoraink voltak, akiknek az előadásán már el lehetett szá­ rítani a tananyagot. Ott nem fordult elő olyan, hogy valaki elaludt volna az órákon. — Kikkel tanult együtt akkoriban Tanár Úr? Evekkel később ugyanis szintén Pécsett tanult Sólyom László és Varga Csaba pro­ fesszor úr, Lábady Tamás és Bagi István al­ kotmánybíró úr. negyedik oldal Egy évfolyamra jártam például Garay Mária tanárnővel, szintén a Polgári Jogi Tanszékről» de évfolyamtársam volt Péteri Zoltán pro-* fesszor úr is, az Allambölcseleti Tanszékről. Ennyi évtized után pedig épp itt, a Katolikus Egyetemen találkozott ismét a pályánk. Viszszatérve az egyetemi évekhez, a diákjaim már akkor mind leérettségiztek, amikor én a har­ madik évet befejeztem, negyedik évfolyamra már nem volt pénzem az egyetemi költségek fedezésére, jegyzetekre, tankönyvekre, tandíj­ ra, ezért bátyám javaslatára kértem az igazság­ ügyi minisztert, hogy nevezzenek ki fogalma­ zónak, ideiglenesen, hiszen negyedéves jog­ hallgató voltam. Ekkor már valójában meg­ szűnt az úgynevezett „mezei jogász” cím, de rektori engedéllyel már nem kellett bejárnom az előadásokra, és a negyedik év vizsgáit és szi­ gorlatait, már mint a Kaposvári Járásbíróság fogalmazója tettem le. Nekem azért volt elő­ nyöm is, nevezetesen az akkori törvények elő­ írásai szerint legalább két évig kellett fogalma­ zóként dolgozni a bíróvá történő kinevezés előtt, nekem már egy évem megvolt, és ezt ki is használták, ki is neveztek mindjárt. Marca­ liba kerültem. Abban az időben bocsátották ki a Bírói-, Ügyészi Akadémiáról az úgynevezett káderbírákat, akik tulajdonképpen egyéves bí­ rói tanfolyamon vettek részt. Az alapfeltétel az volt, hogy a nyolc általános iskolájuk megle­ gyen, írni, olvasni jól tudjanak, és a tanfolyam­ ról kikerülve általában ők töltötték be az elnö­ ki székeket. Mivel a káderbírákat elsősorban büntetőbíráknak képezték ki, a polgári jog te­ rülete jutott nekem. Aztán Bonyhádra kerül­ tem, ott először egy nagyon kedves idősebb, jogvégzett kolléga volt az elnököm, de őt ha­ marosan kitették az állásából, mert egyszer azt akarta a pártbizottság, hogy egy aktát vigyen át hozzájuk, erre ő azt mondta, hogy 6 semmi­ lyen aktát nem visz át, ha akarnak valamit, ők jöjjenek hozzá, így hát leváltották. Ezek után megint egy káderbírónak lettem a beosztott bírája, és így folytatódott a polgári jogi tevé­ kenységem, azonban pártonkívüliségem miatt ismét „persona non grata” lettem. Készültem onnan elmenni, mert akkor megint kezdték, hogy áthelyeznek. így kerültem le Barcsra, Barcson akkor határsáv volt. Ez azt jelentette, hogy a szülők is csak külön engedéllyel jöhet­ tek hozzánk, ez sok nehézséget okozott. Ott egyedül voltam egy darabig, senki nem jött, csak egy beosztott bíró, aki elnök szeretett vol­ na ott lenni. Mégis egy-két hónappal azután, hogy odakerültem, engem bíztak meg a bíró­ ság vezetésével. Három év múlva, a nyári sza­ badság idején hazamentem Dombóvárra, a szüléimhez, amikor valami miatt vissza kellett mennem Barcsra, azt vettem észre, hogy szó­ ba sem állnak velem a beosztottaim, nem is köszöntek. Rosszat sejtettem. Egy hét múlva, a szabadság letelte után visszamentem dolgozni, kijött a megyei bíróság elnöke és közölte, hogy pártonkívüliként nem vagyok alkalmas ellátni az elnöki teendőket, irányítani az alám beosz­ tott bírákat. Áthelyeztek Kaposvárra, pedig én kértem, hogy legalább beosztott bíróként ma­ radhassak ott, hiszen ott az elnöki lakásban laktam, míg Kaposváron nem adtak lakást. Az elnöki lakásból ki kellett mennem, és mivel más lakás nem volt már ott, egy óriási tárgya­ lóterembe tettek be. Akkor a „szobát” - a nagy tárgyalótermet - függönyökkel választottuk el, így az egyik rész lett a konyha, a belépőnél az előszoba, aztán a két gyermekemnek egy kisszoba és a mi szobánk. Itt éltünk, innen jártam be Kaposvárra, Kaposváron a hivatali szobámba felhozattak a börtönből egy ágyat, és azon aludhattam, mi­ vei minden nap nem mehettem haza Kaposvárról Barcsra, A hét elején elmentem, és szombaton - mivel akkoriban szombatonként is volt munka - mentem haza. Ez az állapot semmiképp sem volt jó. Ebben az időben ke­ rült az Igazságügyi Minisztériumba egy volt évfolyamtársam, dr. Vörös József, aki kijött vizsgálatot tartani, majd felajánlotta, hogy va­ lahova áthelyez, ahol lakást is kapok. így ke­ rültem az ő segítségével a Putnoki Bíróságra. A kaposvári munkavégzés alól azonban nem akartak fölmenteni, mert nagyon nehéz re­ szortot vittem: öröklési- és vagyonjogi pere­ ket, az ő közbelépésére volt szükség, hogy ez alól felmentsenek, és átengedjenek az új mun­ kahelyre. Az átköltözésem után azonban a Putnoki Bíróságot megszüntették és áthelyez­ tek az Ózdi Bíróságra. Ekkor viszont nagyon súlyos hangszalaggyulladást kaptam. — ...ami egy jogász esetében különösen kel­ lemetlen lehet... Hát igen, az ítélet indokolása közben ment el a hangom. Egyjó hónapig nem volt szabad be­ szélnem. Mikor pedig átkerültem Ózdra, az ottani vasporos levegő rátett még egy lapáttal. Az orvosom azt mondta, „Hogyha meg akarsz némulni, akkor maradj Ózdon, de ha nem akarsz megnémulni, akkor gyorsan menj el! �- iÄ I& .■i^^waayww^^^^ ngnngHíb Í ......... .. ' •"" “ 1 • •• á* * w — Itt jön a képbe Veszprém? — Igen. 1964-ben, Veszprémben meghirdették az elnökhelyettesi állást, megpályáztam, és Vörös József barátom szakmai felelősségvállalásával át­ helyeztek Vészprémbe, aliol azonban nem ne­ veztek ki mindjárt elnökhelyettesnek, ugyanis a megyei bíróság elnöke szerint „messziről jött emberről azt mondanak, amit akarnak”. Abban az időben az volt a szokás, hogy a legrosszabb embereket, akiktől meg akartak szabadulni, jól feldicsérték, hogy máshol fogadják, és azt hitték, hogy én is ilyen vagyok. Pedig én nem ilyen vol­ tam. Azt mondták, hogy majd meglátják, hogyan dolgozom. Fél évig beosztott bíróként, de ugyanakkor megbízott elnökhelyettesként dol­ goztam, mígnem felhívott a megyei bíróság el­ nöke, és közölte, hogy alkalmasnak találnak a tisztségre és kineveztek 17 évig töltöttem be az elnökhelyettesi állást, amikor rájöttek arra, hogy világnézetem miatt, pártonkívüliként, szakmai­ lag nem vagyok alkalmas a 12 beosztott bírót megfelelően irányítani. Mindjárt fölhívtak a me­ gyei bíróság elnökéhez, aki közölte velem, hogy leváltanak az előbb említett oknál fogva. Délután kértem tőle egy rövid kihallgatást, és amikor ke­ gyeskedett ezt engedélyezni, fölmentem és meg­ köszöntem neki, hogy az elnöklielyettességgel járó nagy terheket levette a vállamról. Ettől ret­ tenetesen elvörösödött, és csak annyit mondott, hogy „Mars ki!” Jellemző volt egész bírói pályám során, hogy mindig háttérbe szorítottak mert nem voltam hajlandó a pártba belépni, sem egyedi kívánalmaik szerint ítélkezni. De a volt állampárt mai maradványainak most sem tet­ szem. Ma is bejárnak ismeretlenek a lakásunkba, profi módon nyitják s zárják a házon a biztonsá­ gi zárakat, még ha cseréljük is azokat. Nem visz­ nek el értéket, csak egy-egy könyvet, máskor megisszák nálunk található italokat. Akkor teszik mindezt, amikor több napra utazunk el. — Ha jól tudom, továbbra is maradt Veszprémben... — 17 év elnökhelyettességet követően a me­ gyei bíróságon beosztott bíróként dolgoztam. 1989-ben, mikor megjelent a társasági jog, ke­ resni kezdték, ki van a bírák közt olyan, aki még az egyetemen tanult kereskedelmi Jogot, Hát én voltam ilyen egyedül, a többiek ugyan­ is mind fiatalabbak voltak nálam. így hát en­ gem bíztak meg a cégbíráskodással, amivel párhuzamosan intéztem a fellebbviteli ügyei­ met is eleinte. Később azonban, amikor fel­ gyülemlett a cégeljárások száma, önálló let­ tem. Ahogy pedig egyre több cég alakult, elő­ ször egy beosztott bírom lett, végül már há­ rom cégbíróval dolgoztam. A 60. életévem be­ töltése után két évet még rádolgoztam, amikor egy újabb méltánytalanság ért, nagyon csú­ nyán megsértettek, s akkor azt mondtam, „Ne tovább!” Nyugdíjba vonultam, és ezzel véget ért bírói pályafutásom. — Majdfolyamatosan áttért az elméleti jog­ tudományra. Gyakorló bíróként is sokat fog­ lalkozott elméleti, tudományos kérdésekkel, jogtudósként pedig azok közé tartozik, akik azoknak kellene ezt elvégezni. Tessék rájuk bízni! A politikusok eseti bizottsági játékai pusztán politikai célzatúak. Ez nem felel meg a törvényességnek. óriási gyakorlati tapasztalatra tett szert. A bírói kar mennyire tartja fontosnak, hogy tu­ dományos kérdésekkel is foglalkozzon? — A többséget ez egyáltalán nem érdekli. Én azonban kezdő bíró koromban sem elégedtem meg azzal az anyaggal, amit a törvénykönyvek tartalmaztak, sőt azzal sem, amit találtam a jo­ gi szaklapokban, tanulmányokban. Láttam, hogy van sok elméleti anyag is, ami az én né­ zetem szerint vagy túlhaladott volt már, vagy nem a legteljesebb mértékben volt jó. A nehe­ zen eldönthető jogeseteknél, amelyeknél vala­ milyen elméleti probléma is van, nagy segítséget nyújthatnak az elméleti jogi munkák. Amikor vezető állást töltöttem be, mindig ma­ gamnak szignáltam ki a legkritikusabb, leg­ problematikusabb polgári pereket, rengeteget merítettem Nizsalovszky Endre vagy Szladits Károly műveiből. Emlékszem, Barcson élt egy ügyvéd, akinek egy jogszabálygyűjteményre volt szüksége, amit végül a feleségemnek sike­ rült megszereznie itt Pesten, cserébe nekem adta a hatkötetes „Nagy Szladitsot”. Eleinte a külföldi irodalomhoz fordultam, majd én ma­ gam kezdtem elméleti kérdésekkel foglalkoz­ ni, és szakmai szempontból írtam egy-egy cik­ ket. Nagyon nehéz volt betömi erre a területre. Amikor az első tanulmányomat láttam megjelenni, nagyon boldog voltam. Nem len­ ne becsületes eljárás tőlem, ha elhallgatnám, hogy a gyakorlati és elméleti munkámban el­ ért eredményeimet jelentős mértékben nagy támogatómnak és önfeláldozó segítőmnek, a feleségemnek köszönhetem, — Hogyan került Tanár Úr a Pázmányra? — Zlinszky János urat én régóta ismertem, amikor ő jogtanácsos volt, én meg bíró, tár­ gyaltam is vele. Kiváló jogász hírében állt, a jo­ gi kar szervezésekor ő hívott meg tanítani a Katolikus Egyetemre. De a szervezési munká­ latokban jelentős szerepet játszó Sólyom Lász­ ló és Jobbágyi Gábor professzor urakat is is­ mertem. Sólyom Lászlót és Kilényi Gézát a környezetvédelemmel kapcsolatos jogi kutatá­ saim révén ismertem meg, amikor Sólyom László még a Tudományos Akadémia Jogtudo­ mányi Intézetének volt fiatal kutatója, és egy 1980-ban megjelent könyvében többször is hivatkozik az ítéleteimre, indoklásaimra. Erre mai napig büszke vagyok. MÁNDICS BOTOND Szabios Márton 5^' Melletted, ha pihensz i Melletted, ha munkát vcgzcl Melletted nappal, s éjjel — 1994-ben az Országgyűlés Tanár Urat át­ világító bíróvá választotta. Hárman kezd­ ték meg a munkát, de azt olvastam, hogy 1996-ban már csak Tanár Úr mandátumát hosszabbította meg a parlament. Ez azt je­ lenti, hogy egy ideig egyedül töltötte be ezt a tisztséget? — Azért kellett eltávolítani Eigner József és Bo­ tos Gábor kollégáimat, mert komolyan vették hivatásukat és a törvények szellemében kíván­ tak eljárni. Ezért használták fel ellenük azokat az ítéleteket, amiket hoztak, holott nem tettek egyebet, mint azokat a törvényeket alkalmazták, amiket nem ők alkottak, hanem épp azok, akik­ nek útjában álltak. Engem is el akartak távolíta­ ni, de én nem tárgyaltam bűntető pereket, így nem tudtak belémkötni. Valóban egyedül vol­ tam mindaddig, amíg új társakat választottak mellém. Ez alatt az idő alatt előkészítő munká­ latokat végeztem, összegyűjtöttem az eljárás so­ rán nélkülözhetetlen iratokat. — Azóta is gyakran keresik fel Tanár Urat és kérik ki a véleményét az újonnan fellán­ golt ügynökkérdés kapcsán. Niit gondol a je­ lenlegi helyzetről? — Az átvilágítási törvénnyel kapcsolatban ke­ restek meg, de amit ma folytat a Mécs-féle és ama másik bizottság átvilágítás címszó alatt, nézetem szerint jogszabálysértő, ugyanis az át­ világításnak megvan a maga szervezete, a je­ lenleg is működő átvilágító bizottságok, és ? 1 Melletted a hűség : Melletted a türelem j Arcod, hangod átölelem. I I !AlszÍabánat és a könny i 1 I Melletted szelíden j Szíveden, szívemen. BsIé ! Miért szólt 3 trombita? [ Nem mozdultál. Hívtalak. Mi volt ma a rádióban? ; Nem hallottam hangodat. I Hol van szabad íilólaely? I Sötét van. Már nem látlak. ! Kiégett a villanykóite, í Meggyújtom a gyertyákat. í } Előző szamunkban tévesen jelöltük meg a „Koncert” című vers szerző­ i ijei. ■ A verset nem Eiohai Bálint, hanem K. í I Ss'íimos'Míírfo/i írta. érintettektől elnézést kérünk. j I (Szerk.) i : ötödik oldal �«WX'’»« « J.k. Ili IH i „Színvonalas, igényes, nívós gólyabált rendezünk idén! 59 Beszélgetés Gór Csabával, a HŐK rendezvényi alelnökével — Kérlek mondj egy pár szót magadról! nali ötig tartó fix programokkal, szalonze­ nekarral várjuk majd kedves vendégeinket. — 1982-ben születtem Debrecenben. 2001-ben érettségiztem a Fasori Evangé­ likus Gimnáziumban, és most másodéves nappali tagozatos hallgatója vagyok egye­ temünknek. A HŐK Rendezvényi Elnöki teendőim mellett máshol is dolgozom, és e két feladat ellátása ki is tölti napjaimat, persze nem feledkezve meg a legfonto­ sabbról, a tanulásról sem. Azt is mond­ hatnám, hogy a rendezvényszervezés egy­ ben a hobbimat is jelenti, így igazán sze­ rencsésnek mondhatom magamat, hiszen örömmel, szívesen csinálom. — Tavasszal a HOK-választáson a bemu­ tatkozó írásodban azt ígérted, hogy megvá­ lasztásod esetén célod elsősorban több szó­ rakoztató program szervezése lesz. Mit si­ került eddig megvalósítanod ebből a ter­ vedből? — Például az idei gólyatábor megszervezése jól sikerült,,. Ezt nem magamtól mondom, hanem több helyről, illetve forrásból is úgy értesültem, olyan pozitív visszajelzéseket kap­ tam, hogy eddig ez volt talán a legsikeresebb, s legjobban megszervezett tábor a gólyák ré­ szére. Ez természetesen nem az én érdemem egyedül, hanem az egész HÖK-é, ahol mind­ annyian jól össze tudtunk dolgozni, s így a si­ ker is közös. Maga a tábor szervezett volt, sok jó programot találtunk ki, az emberek jól érezték magukat, s ami a legfontosabb: nem volt semmiféle botrányra okot adó magatartás. Munkám során ez a tábor volt az első igazi erőpróba, azóta beindítottunk egy két bulit is, a nótacstet folyamatosan támogaguk, s ezen programok megszervezésében ha minimáli­ san is, de ott vagyok Szeretnénk beindítani egy rendszeres Pázmányos bulit, amit mindig egy állandó helyen tartanánk meg. Azt is sze­ retnénk, ha újra lennének olyan egyetemi elő­ adások, amelyeket közéleti személyiségek tar­ tanának Az ilyen előadások az előző években is már nagy sikernek örvendtek Ennek a terv­ nek a megvalósítása egyelőre még várat magá­ ra, de a gólyabál után már erre a dologra is fo­ gunk összpontosítani. —A lestnevelési Csoporttal együtt szerve­ zitek a sportrendezvényeket? — Igen, teljes együttműködésben dolgo­ zunk, igyekszünk őket támogatni, s ők is ott segítenek nekünk, ahol csak tudnak. Példá­ ul a gólyabálra is ők szervezték meg a tánc- hatodik oldal — Tapasztalatból tudjuk, hogy az eddig megrendezett gólyabálok után többnyire heves támadások érték a HOK-öt, és a rendezvényi alelnököt is. Hogyan kívánod elérni azt, hogy a jelenlevők többsége elége­ detten távozzon majd a gólyabálról? próbákat. Tehát itt sikerült egy jó kapcsola­ tot kialakítanunk, a HÖK-ön belül sincs semmilyen ellentét, s ilyen légkörben tu­ dunk sikeres munkát végezni. — Idén hol, mikor, s milyen körülmények között lesz megtartva a gólyabál? — A gólyabál november 16-án, egy szomba­ ti napon lesz megtartva. Az őszi szünet, és a halottak napja miatt az időpontot nem lehe­ tett előbbre hozni, A bál a Váci úton találha­ tó Maspel Ignatzhol nevű helyiségben lesz megtartva. Ez nem a legreprezentatívabb helyszín, de 600 főt leültetni máshol, — ennyi pénzből gazdálkodva — képtelenség lett volna, léhát ez egy ülős, több fogásos, svédasztalos vacsorás bál lesz. A bál szervezé­ sénél a mind teljesebb igényességre törek­ szünk, minél elegánsabb, kultúráltabb bált szeretnénk szervezni. Ezt a törekvésünket az bizonyítja leginkább, hogy a bál fővédnök­ ének Mádl Ferenc Köztársasági Elnök Urat kívánjuk fölkérni, A bálon lesz kaszinó, bécsi kávézó, szivarsarok, tombola, hogy csak pár dolgot említsek. Sztárvendégünk reménye­ ink szerint Charlie lesz, aki szerintem beleil­ lik egy báli rendezvénybe. Persze tudom, hogy egy Tankcsapdát többen látnának szíve­ sen, de őket azért mégsem lehet meghívni... Az igazi bulizásra majd ott lesz a felező buli. Tehát egy színvonalas, igényes, nívós bál megrendezésére törekszünk. — Lehet már tudni a jegyárakat? — A jegyárakat a tavalyihoz képest minimá­ lis mértékben meg kellett emelnünk, tekin­ tettel a gazdag menüre, és a sztárvendégünk gázsijára. A gólyák 1500, a felsőbb éves Páz­ mány osok 2500, míg a külsősök 3500 forin­ tért válthatnak jegyet. Ez alá sajnos nem tudtuk lej’ebb szorítani a jegyárakat, a pénz­ ügyi keretünk miatt már így is sok tervünk­ ről le kell mondanunk. Este hét órától haj­ — Ez a kritika fennállt az eddig megtartott összes gólyatábor után is. Idén ilyen problé­ mával nem találkoztam. Ez szerintem annak tudható be, hogy a tábor szervezésébe ren­ geteg időt, és munkát fektettünk. Ugyan­ ilyen mentalitással végezzük a gólyabál szcrvczésbeli munkálatait is. Leült a HŐK tagsága, s igyekeztünk minden használható ötletet beépíteni a bál szervezésébe. Ezek után az én feladatom az, hogy a bál igénye­ sen legyen megszervezve, s lebonyolítva. Én ezen annyit dolgozok, amennyit csak tudok, s így képesek leszünk úgy megszervezni a bált, hogy a kritikus hangokat a minimálisra csökkentsük. — Hogyan lehetne nyereségessé tenni a gó­ lyabált? — Nagyon nehezen. Most ott tartunk, hogy talán nem lesz deficites. Hangsúlyozom, hogy nagyon sok elképzelésünket el kellett vetnünk a pénzszűke miatt, ezen csak úgy tudnánk segíteni, ha sok szponzort talál­ nánk. Vannak már ajánlatok, de hogy ezek­ ből mik valósulnak meg, azt még konkrétan nem lehet tudni. A gólyatábor szervezése­ kor is sok olyan ajánlatot kaptam, amiből később nem lett semmi, ezért nem monda­ nék még konkrét szponzorokat. — A szokásos március Í5-ei hajókirándu­ lásról korai még kérdeznem? — Nem korai, biztosan meg lesz tartva. Úgy gondolom, hogy a tavalyi nem volt kellőkép­ pen hirdetve, de ugyanezt tapasztaltam a töb­ bi rendezvényünkkel kapcsolatban is. Ezzel azt akarom mondani, hogy a PR munkánkon még erősítenünk kell. Ennél a programnál is a kulcsszó az igényesség lesz. Két hajót szeret­ nénk, a gondolatok már összeálltak, de a szer­ vezési munkálatok még nem kezdődtek cl. Még itt szeretném megragadni az alkalmat ar­ ra, hogy megköszönjem mindazok segítségét, akik a HÖK-nek, illetve nekem bármiben is segítségünkre voltak A segítő szándékok nél­ kül nem tudnánk ilyen hatékonyan dolgozni. SZABÓ VIKTOR �4 Pázmányos jelöltek a szavazólapon Hallgatóink az őszi önkormányzati választáson Mire olvasóink riportunkatf már túl leszünk a ne^edik önkormánya ti választáson. E sorok írásakor azonban: még javában tart a kampány, a közvélemcnyjelcntős része a 2002­ es év soron következő nagy erőpróbájára figyel. A hivatalos sta­ tisztikák.szerint a legidősebb induló 1912-ben, míg a legfiatalabb 1984-benrszületett. így nincs is semmi meglepő abban, hogy nem maradtak ki ebből a küzdelemből hallgatóink sem, akik közöl többen is megmérették magukat a kampányban.. Az egész felfog­ ható az itt, az eg^témen allcotmányjogból tamilt választójogi és választási eljárásjogi szabályok gyakorlati megvalósításának, de annak számára, aki komolyabban gondolja, akáFa jogászok oly sokszor hangoztatott^ közéleti szerepvállalásának előszobáját is jelentheti. Ebből az alkalomból a^teljesség igénye nélkül szólal** tattnk meg néhányukat. Somlai Attila — A Hallgatói Önkormányzat elnöke. Talán kevesen tudják rólad, hogy szőkébb hazádban, Gödöllőn bizottsá­ gi tag vagy a városházán. Milyen bizottságról is van szó? — A Jogi- és Ügyrendi Bizottságnak vagyok külsős tagja, ugyanis négy évvel ezelőtt is indultam a választáson, a Gö­ döllői Lokálpatrióta Klub kompenzációs listáján, akárcsak most, de mivel 100 %OS sikert értünk el, azaz 14 egyéni választókörzetből mind a 14-et elvittük, töre­ dékszavazatok híján egyetlen kompenzációs listás mandátumot sem szereztünk. — Miért nem indultál el egyéniben is az idén? — Épp a négy évvel ezelőtti siker miatt Gémesi György Polgármester Úr nem akart változtatni a csapaton. Kádár Tibor B — A főváros V kerületében, az 1-es számú választókörzetben indulok, egyik ellenfelem az ismert énekesnő. Halász Judit, aki egy belvárosi civilszervezet jelöltjeként szállt ringbe, valamint Kende Pé­ ter, aki a kormánypártok jelöltje. — Milyen jelöltként indulsz? — Független jelöltként, bolgár kisebbségi színekben. — A félreértések elkerülése végett tisztázzuk, hogy nem a kisebbségi önkormányzatba szeretnél bejutni, ugye.^ — Nem, én az V Kerületi Önkormányzat képviselőtestületébe szeretnék bejutni, a törvény által a kisebbségek számára biztosított kedvezmény által. — Hogyan kampányol egy független jelölt, Budapest belvárosában? — Nem könnyű a helyzet. Az állampolgárok meggyőzését nem lehet csu­ pán szórólapok, és plakátok hatására bízni. Ezért fontosnak tartom a köz­ vetlenséget, választókörzetem lakosait személyesen keresem fel, és adom át a programomat. — l^n-e valamilyen frappáns szlogened? — „Ne a pártok, hanem Ön legyen képviselve!” vagy „Nem az önkormányzatnak van kerülete, hanem a kerületnek önkor­ mányzata!” Hont András — Akkor viszont különös helyzetben vagy, ugyanis minél kevesebb egyéni győzelem születik, annál közelebb kerülsz te a bejutáshoz. Akkor minek örül­ nél inkább? — Leginkább annak, ha idén is sikerülne valamennyi körzetben győznünk, így sze­ mély szerint én sem kerülhetnék be listáról. De most még nem is szeretnék bejut­ ni a képviselőtestületbe, úgy érzem, nem vagyok még rá felkészülve, legalább négy évnek el kell még telnie ahhoz, hogy a bizottsági tevékenységen keresztül beleta­ nuljak a képviselői munkába. 1 — 'á. á Rétvári Bence — Egy ideig szintén betöltötte a Hallgatói Önkormány­ zat elnöki posztját. Jelenleg az Ellenőrzési Bizottság elnöke. Emellett az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szö­ vetség elnöki posztját tölti be, de a választásra megsze­ rezte több párt és szervezet támogatását is, akiknek kö­ zös jelöltjeként a főváros V kerületében, Lipótvárosban indul a 8-as számú egyéni választókörzetben. Bence, hova esik a körzeted? — A Szent István Bazilika környékét foglalja magába. — Milyennek látod az esélyeket? — A hét indulóból ketten vagyunk igazán esélyesek a győzelemre, a négy évvel ezelőtti eredményeket figyelembe véve, nagyon kiegyenlítettnek tűnnek az eroviszonyok a körzetben. — Kompenzációs listán nem szerepelsz? — De, a 9. helyen. Akár fölöttem, akár alattam húzzák meg a vonalat, valószínű­ leg közel leszek hozzá. — Neve szintén nem ismeretlen, hajdan a Rendezvé­ nyi Bizottság elnökeként szerzett magának „hírne­ vet”. Hol indulsz a választáson, Tibi? — ff éves hallgató Karunkon. Első diplomáját is a Pázmányon szerezte, a piliscsabai Bölcsészkaron, tör­ ténelem szakon. Ha jól tudom polgármesterjelöltként indulsz az egyik fővárosi kerületben. Melyikben is? 1 — A VII. kerületben, Erzsébetvárosban, ahol 1994-től I 2000-ig voltam önkormányzati képviselő, míg tagja nem lettem a Fővárosi Közgyűlésnek. Fővárosi Közgyűlésbe most nem akarsz bekerülni^ — Nem, viszont én vezetem a kompenzációs listát Erzsébetvárosban. — Milyen esélyeket látsz polgármesteri győzelmedre? — Nem lehet megjósolni, hogy mi lesz a választáson, aki ennek ellen­ kezőjét állítja, az hazudik, vagy tényleg a jövőbe lát. Tény, hogy a fővá­ rosban jelenleg nem nekünk áll a zászló... Sajnos lapzártánkig nem sikerült elérnünk Szabó Bálintot, vagy ahogy mindenki ismeri, „Szaffót”. A Pázmány Pódium egykori el­ nöke egy vas megyei kisvárosban, Csepregen, független jelöltként szállt ringbe a polgármesteri székért, de lévén 10 ezer lélekszám alat­ ti településről van szó, felkerült a képviselőjelöltek kislistájára is. Rajtuk kívül persze nagyon sok Pázmányos hallgató nevével talál­ koztam az Országos Választási Iroda honlapján, egyéni választóke­ rületekben, kompenzációs- és kislistákon. (Lapzárta után: sajnos a megszólaltatott Pázmányos hallgatók közül senki sem szerepelt sikeresen a választásokon.) Akkor esetedben van leginkább miért izgulni? Majd meglátjuk. MÁNDICS BOTOND hetedik oldal �Sí í: :ií' •í,> ü-í- m "liíííntr Síi! r ’■.... ^xí tHil'A. ,.;......... Női szakasz Beszélgetés Dr. Pelle Andrea ügyvéddel idősebbekre. Ami számomra ijesztő az utób­ bi időben , hogy egyre korábban próbálják ki a fiatalok a kábítószert, tehát most már 12-13 éves fogyasztókról is lehet hallani.: nőtt a 14­ 18 év közöttiek körében is a droghasználat. Véleményem szerint ezek riasztó adatok, az alsó korhatárok nagyon kitolódtak. — Ön a Táraság a Szabadságjogokért egyik ügyvivője. Mikor alakult ez a társaság, és milyen céllal jött létre? — Meséljen a pályája kezdetéről! Hol vég­ zett és hol helyezkedett el egyetem után? — Itt, Pesten végeztem, az ELTE Jogi Karán 1986-ban. Utána - mivel akkor még zárt volt az ügyvédi kamarai rendszer - egy vállaltnál helyezkedtem el Jogi előadóként 1990-ig, majd ebben az évben szakvizsgáztam. Ezután jogtanácsosi munkaközösségben dolgoztam 1991-ig, míg felszabadították az ügyvédi lét­ számot, és azóta ügyvédként dolgozom. — Ön elsősorban a drogjog területén tevé­ kenykedik. Mikor és minek a hatására kez­ dett ezzel foglalkozni? — Még ’88-ban kezdtem el jogsegéllyel fog­ lalkozni, akkor a Demokratikus Ellenzék csi­ nált egy jogsegélyszolgálatot, Független Jogvé­ dő Szolgálatnak hívták. Tehát maga a jogse­ géllyel való kapcsolatom egészen odáig nyúlik vissza az életemben. Ezután 1990-től pszichi­ átriai betegeknek nyújtottam jogsegélyt és 1991-ben jött a drogtéma. Ez tulajdonképpen egy véletlen volt, hiszen akkortáj t gyorsan hí­ re ment, hogy egy jogász úgynevezett „zűrös területen” is vállal jogsegélyszolgálatot, úgy­ hogy megkerestek, hogy nincs-e kedvem ezzel is foglalkozni. Nekem nagyon megtetszett, — Pontosan mit jelent a drogjog? — A drogjog, mint olyan nem számít önálló jogágnak, de a büntetőjog egy nagyon domi­ náns eleme ennek a területnek. Nagyon komplex tevékenység, hiszen lehet munka­ jogi, családjogi vonzata is, ha valaki kábító­ szerezik, gyakran előfordul, hogy munkájá­ nak, családi kötelezettségeinek sem tud ele­ get tenni. A „leglátványosabb” része nyilván a büntetőjogi szankciók érvényesülése. Emel­ lett a betegek jogainak védelme is fő feladat. — Milyen tendencia figyelhető meg most a drogfogyasztásban, mennyire veszélyeztetet­ tek ma a fiatalok? — Általában véve a fiatalokra jellemző a droghasználat, nem a középkorúakra vagy az nyolcadik oldal — 1994-ben alakult a TASZ, alapító tagja is vagyok. Azért hoztuk létre ezt az egyesüle­ tet, hogy a magánszférában előforduló sza­ badságjogokkal foglalkozzunk. Korábban a TASZ alapítói is mind ezen a területen te­ vékenykedtek, így jött a kezdeményezés egy speciálisan szabadságjogokkal foglalkozó egyesület létrehozására, — Mindezek mellett Ön elismert, sikeres ügyvédnő. Személyes tapasztalata szerint nehezebb-e elhelyezkedni és érvényesülni nőként a jogászi pályán? — Nekem nem okozott problémát ezen a té­ ren, hogy nő vagyok Az vitathatatlan, hogy a büntetőjogi területen, ügyvédek között sok­ kal több a férfi, mint a nő. Nem hinném, hogy ennek az az oka, hogy nőként nehezebb betörni, hanem talán, hogy a nők ódzkodnak ettől a témától. Bennem nincsen semmilyen ellenérzés ezzel kapcsolatban, — Ennyi feladat mellett hogyan jut idő a magánéletre, családra? — A családot elég nehéz összeegyeztetni a munkával, de azért az ember megpróbálja vala­ hogy. Nekem is van egy kilencéves kislányom, akivel nem tudok annyi időt tölteni, amennyit szcrcmék, de azt hiszem, sziikscgys kompro­ misszumokat kötni. Abban azért biztos vagyok, hogy a férfiak, akik ügyvédként dolgoznak, sokkal több időt töltenek a munkájukkal, mint én, később járnak haza, clfoglaltabbak. Én azért ezt próbálom kordában tartani, és a lehető leg­ jobban összehangolni, de ez semmiképp sem megy a munka rovására. — Fcgezcítí/ mit üzenne a pályakezdő jo­ gászlányoknak? — Azt, hogy szerintem nyitva a pálya előt­ tük is. Úgy tapasztalom, hogy ügyvédek kö­ zött nincsen semmiféle nemi megkülön­ böztetés, talán az egyes területeken oszlik meg inkább a nemek különböző aránya. GULYÁS JUDIT jr Valami hiányzik. Vegünk egy nagyszerű intézményt a vá-' ros szívében. Egy egyetemet, a tudás tár­ házát. Nézzük meg a történetét, hagyo­ mányait. Büszkék lehetünk, diákok, tana-, rok egyaránt. Vágy mégsem? Mi az, arai miatt elfelhősödik a tekintet? Valami hiányaik... a hz. összetartó erő. Bz a niegíoghatatlan valami, ami közösséggé kovácsolja a ha­ sonló érdeklődési körű embereket. Nem elég az, hogy reggeTmindannyian ugyáti azon a kapun lépünk be', helyiségben hallgatjuk az előadásokat. Esetleg még né­ hány zenés estét töltünk együtt. Kevés ez ahhoz, hogy közösséggé váljunk. "Szinte arctalanná válunk, Barátainkon kívül sen­ kit hém hallgatunk meg. Kis sejtekbe tö­ mörülünk, éljük beszűkült életünket, semmi egyéb nem érdekel bennünket. Tesszük ezt akkor, amikor amúgy is ^ülekeznek a sötiSt fel legek. Rohanó világbanelünk. a kihívásokkal pedig nekünk is :^^embe kell nézni. Kínek-kinekhitc, meg­ győződése szerint ÍEgyedüI' nem megy ^/^gy csak keveseknek. Hol lehetne nagyobb az összetartás, mint azon a helyen, ahol Öt éven keresztül nap, mint nap együtt vagyunk. Barátságok, szerelmek szövődnek, némelyik életünk végéig £bg tartani. Valami ~ mégis Hiányzik... Valami más Jellegű kapcsolat. Isíeked nem hiányzik? £ ismered egyáltalán a tanáraidat? Míndí^iket? Tháktársaidat? Ugye, hogy nem? Szükség lenne újra öntevékeny csoport tokra. Ol^nola^, melyek csak beszélget­ nének, politizálnának, előadást szervez­ nek, közösségi szellemre tanítanak. Végté­ re is jogászok leszünk, a közélet szereplői. Jobb lesz a világ, ha tudjuk hasznosítani az itt tanultakat. És nem csak a jogi tudással, az emberi kapcsolatok terén szerzett tapasztalatok hasznosításával. Vin erre lehe­ tőség? Sajnos nincs, legyünk ez ellen! Több érdeklődést, kedves barátaim. Is-, meijük meg egymást. Ha van lehetőség, akkor az egyetemen belül. Ha nincs, akkor azon kívül Merjünk tenni valamit, cseleí,x:. kedni, hogy ha elli^uk e falakat, légiül mire emlékeznünk. íSfe csak a vizsgák megpróbáltatásira, hanem a közös emlé­ keibe is. ^obh kreativitást! E;: Bíekem hiányzik valami! És nckedr íjjji SZABOZE �A Pázmány Öregdiák Szövetségéről Egyetemünk Öregdiák Szövetsége /mert már ilyen is van az Egyetemen!/ emléktáblát helye­ zett el a Vincés nővérek budai rendházának fa­ lán. Ugyanis tíz évvel ezelőtt ebben az épület­ ben kezdte meg működését az Egyetem Böl­ csészettudományi, majd később Jog- és Ál­ lamtudományi Kara is a nővérek befogadó jó­ ságának köszönhetően. A Vincés Irgalmas rend tagjai, az öregdiákok képviselői — ma már megbecsült bölcsészek és jogászok - előtt az Öregdiák Szövetség elnöke, Dr. Kránitz Mihály, a Hittudományi Kar professzora, rá­ mutatott a Katolikus Egyetem egyre inkább megnyilvánuló egyházi és társadalmi jelentő­ ségére, és szavakban is kifejezte azt a köszöne­ tét a nővéreknek, amelyet az emléktábla hir­ det, Dr, Zimányi Vera az Egyetem tanára fel­ idézte az indulás romantikus és valóban hősi korszakát, majd Szauzer Ildikó és Hernádi Zsolt egykori diákok két költeményt adtak elő, Dr. Erdő Péter püspök, rektor méltatta a nő­ vérek áldozatvállalását, ami egyáltalán lehetővé tette az új karok megindulását, majd leleplez­ te és megáldotta az emléktáblát. De mi is az az Öregdiák Szövetség? Röviden összefoglalva az Egyetemünk teológiát, bölcsé­ szetet, jogot majd pedig a későbbiekben infor­ matikát végzett egykori hallgatóinak közösséget, találkozási és kölcsönös informálódási és akár se­ gítségnyújtási lehetőséget is nyújtó olyan szer­ vezet, amelyet az Egyetem sajágának ismer el és a Rektori Hivatalon keresztül kapcsolódik az Egyetemhez. Mindemellett a Szövetség alkal­ mas lehet arra, hogy az Egyetem társadalmi hát­ terét erősítse, például azzal is, hogy vissz^elzést ad a pályájukon mozgó egykori hallgatóknak az oktatás minőségének javítására alkalmas tapasz­ talatairól, ami visszahat a már végzettek diplo­ májának felértékelődésére. /Ez utóbbi szempont jelentőségét éppen a már végzettek tanúsíthagák - tekintettel a felsőoktatásban résztvevők növek­ vő számára és az egyetemek között kialakuló éles versenyre,/ Nem utolsó sorban a Szövetség éb­ ren kívánja tartani az Egyetem szellemiségét tag­ jai körében, s ezáltal növelni kívánja annak társa­ dalmi kisugárzását. Az Öregdiák Szövetség 2001-ben alakult meg. Azóta rendszeresen tarja összejöveteleit minden hónap első péntekén du. 6 órától ajogi Kar dánári Klubjában. /1088 Bp. Szentkirá­ lyi u. 28./ Ezen alkalmakkor egy-egy közér­ deklődésre számot tartó rövid előadásra is sor kerül. /Az eddigiekben az egyetemek kialaku­ lásának történetéről, a külföldi egyetemek öregdiák /alumni/ szervezeteiről, a vallásos­ sággal összefüggő beteges kórképekről (vallás­ patológia) volt szó, de volt egy jó hangulatú kirándulás is. A következőkben az Egyház és politika, az Egyház és a média, a mai filozófiai irányzatok válsága témák kerülnek könnyen emészthető tálalásban terítékre. A karközi jel­ leggel működő — és ennek előnyeit kamatoz­ tató — Szövetség integrálja a jövőben esetleg kari keretek között szerveződő és azonos célú szervezeteket is. A Szövetségbe való jelentkezések a Rektori Hivatal fenti címére küldhetők a Szövetség megjelölésével. Az Öregdiák Szövetség hon­ lapjának elérhetősége: www.ppke.hu BITTSÁNSZKY GÉZA Hétköznapi gonoszságok „Boldogok, akik üldöztetést szenvednek az igazságért!” Senkit nem kímél, csak elindul. Forrása mindig ismeretlen, de ter­ jesztői szerint biztosak. Tévhit, hogy kizárólag nők űzik, de talán a férfiak diszkrétebbek. Kíméletlenül bekígyózott egyetemünk falai közé is. Nem kímél oktatót, titkárnőt, diákot sem... Emberi kapcso­ latokat tehet tönkre. Rossz emberi szokás, de mióta világ a világ, lé­ tezik ,.. Igen, a pletyka. (Kislexikon: hírközlés útján terjedő, gyak­ ran negatív - s egyben nem hiteles- elemet hordózó hír). A jelenség tehát nem új keletű, sokakat foglalkoztat, hasonló címmel egy amerikai film is készült már, ahol a közeg ismerős lehet: egy pár egyetemi hallgató arra volt kíváncsi, hogy milyen gyorsan terjedhet egy hamis pletyka. A filmben persze a dolog lényegét fel­ nagyítva, és túlzásokba esve emberéletet is követelhetett volna a ter­ jesztett hír által elmérgesedett helyzet. Mindenesetre tökéletesen és tanulságosan- végigvezette az információ útját az egyes embertől a másikig, és rámutatott ennek hatásaira is. Következményei és megítélése mindig az adott társadalomtól, közösségtől függ. Mire a füledbe jut, valóságtartalma meglehetősen kicsi, vagy teljesen hiányzik. Tálán te is egy láncszem vagy, de mire észreveszed, már célponttá váltál. Ellentámadást indíthatsz, de akkor soha véget nem érő harcba keveredsz. Érdemes elgondolkodni, kinekjó ez. Mi számít hírértéknek, mi az, ami személyes tapasztalato­ kon alapuló információ, és melyek azok a dolgok, amiket csak pusz­ ta hallomásból hiszünk el, mert elhitetik velünk. Lehet akár, hogy viszolyogsz egy oktatótól, mert mindenki azt mondja rá, vagy „úgy hallottad”, hogy gonosz, de talán egyszer egy jeles­ sel jössz ki tőle... Ekkor már épp az ellenkezőjét állítod, mert saját ta­ pasztalatból beszélhetsz. A pletykánál soha nem igaz a mondás , misze­ rint „Hiszem, ha látom”. Személyes me^yőződés nincs, csak puszta hit, és ez a hit nagyban függ a teijesztő személy iránt érzett bizalmadtól. Az alaptalan vádaskodások nem csak vizsgáztatók esetében merül­ nek fel... Bármely dolgot, ami nem sikerül, - vagy amelyet nem tu­ dunk megfelelően teljesíteni - hajlamosak vagyunk másokra kenni, a felelősséget elhárítani. Egy általad elejtett mondat is okozhat olyan se­ beket másoknak, amelynek semmi köze az igazsághoz, de erre a har­ madik embernek már nincs lehetősége magyarázatot adni. Megéri? Talán vigyáznunk kellene, hogy mit mondunk ki, kiről és mit állítunk. Ártalmatlan dolognak tűnik, sőt, mindennaposnak. Sokan elmennek mellette, de a legtöbb “unatkozó” hallgatónak hobbijává vált. Mind­ egy kiről, és mit, csak legyen téma. Úgy izgalmasabb az élet. Jerome H, Barkow, az evolúciós lélektan jeles képviselője az em­ ber leküzdhetetlen pletykaéhségét abból az alapállásból magyaráz­ za, hogy őseink a pleisztocén korban kisebb csoportokban éltek, amelyek egyszersmind többé-kevésbé rokoni közösségek is voltak. Az ilyen csoportban élő ember sorsát, a pártalálásra - s ennél fogva az utódnemzésre - való esélyét nagymértékben meghatározza, hogy mennyire van tisztában a közösség többi tagjának pillanatnyi körül­ ményeivel. Ha ismeri vetélytársainak, lehetséges szövetségeseinek, a párjaként szóba jöhető személyeknek az egészségi állapotát, anyagi helyzetét, sőt szexuális tevékenységét is, akkor ez megnöveli annak esélyét, hogy a saját érdekeinek legmegfelelőbb módon cselekedjen. Aki jól tud „helyezkedni”, az sikeresebb lehet a többieknél. Igaz, hogy legtöbbször csak a hozzánk közel álló személyek viselt dolgai iránt bírunk érdeklődéssel, jellemző, hogy a teljesen idegen, vagy sorsunkra semmiféle hatást nem gyakorló emberek iránt az ér­ deklődés meglehetősen kicsi vagy hiányzik... Igen ám, de akkor mi­ ért olyan élénk kíváncsiságunk az általunk személyesen nem ismert médiaszemélyiségekkel, színészekkel, politikusokkal kapcsolatban? Talán ez azzal magyarázható, hogy bclcpóztak otthonainkba, ismerjük arcukat, hangjukat, hajlamosak vagyunk őket „ismerősként” kezelni. Talán még szégyelljük is, hogy ennyire érdeklődünk ismeretlen, sőt talán kitalált alakok (például tévésorozathősök) iránt, de „tehe­ tetlenek” vagyunk. Éppúgy, mint a cukros meg a zsíros ételek irán­ ti vonzalmunkkal kapcsolatban , ami szintén az evolúció során ala­ kult ki... Sokszor legyőzi a józan megfontolás parancsát, így nem állhatjuk meg, pedig tudjuk, hogy az ilyen ételektől tartózkodnunk kell, mert fogyasztásuk egészségtelen,,. GULYÁS JUDIT kilencedik oldal �1 " f7fv437f3í'f3^ ■1 3?t ■-.'.ír^. ;ís '*íSfö i .'Í^ÍÍ'S ■jC .t\; , " ■ ^■\‘ * .5. ■ í.\‘. ^J>:, 1 Ib« :xfír .-■ :„ lTi;(W ■¥?«?«>? .'$4.«f.«<Sh».. '-*íí‘v«*l#“ Ki figyel kit? 1í S A ?1 Nagy Testvér személyiségfejlődése 1984-2002-ig F i^orgé Orwell negyvenes években írt regénye kétségtelenül a 20. satíZíJiíl kö-’ zépének egyik legnagyobb, hatású művévé vált. Az angol író nem csak, hogy zseniálisan veszi észre a torzulásokat, amelyek kora gondolkiodá$ának| részét képezik, de remekbe szabottan ülteti is át azokat egy szűk negyven évvel későBh játszódó ntójjíáBa (1948-B^ írta és 1984-ről ^zói), amely szinte telitalálatlcént mulat torz túlerőt a iilágBáBorű alatt is önfeledten tomboló hvtszadik századi diktatúrák beké|Í2élt|pojácaképébe, Az Updike-i NyúlcipőI átinos amerikai türsadalomábrázolása ide, Sylvia Plath zseniális Üvegbwrája| oda, a történelmi ihletésű orwelli utópia meg mindig erősen tartja az első Helyet a *?'■ modern klasszikusok képzeletbeli bestseller-listáján. KiiKiSi; £■ Ez gyakorlatilag persze nem csak annyit je­ lent, hogy az 1984 a szokásosnál gyakrab­ ban villan elő egy-egy lilahajú világmegvál­ tó tarisznyájából a Szabó Ervin könyvtár eldugottabb zugaiban, és még csak nem is azt, hogy a tömör, de annál célratörőbb címválasztás miatt, még egy erősen reál be­ állítottságú valakit is képes elmozdítani a szépirodalom kimeríthetetlen világa felé, hanem ennél sokkalta többet. Története­ sen azt, hogy a mű beleolvadt abba a bár sok forrásból táplálkozó, de többé-kevésbé egységesnek mondható hagyományba, amelyet sokak szerint találóan, mások sze­ rint nem kis túlzással „civilizált kultúrá­ nak” nevezünk. Ami viszont egy általános műveltség ré­ szévé válik, annak tudomásul kell vennie, hogy ezzel együtt jár a kikerülhetetlenség is. Azaz idézik, hivatkoznak rá, ötletet meríte­ nek belőle, és ha nem vigyáz magára, gyak­ ran a kisiskolások (ha nem is kötelező, de) melegen ajánlott olvasmányai között találja magát. Valószínűleg egy ilyen ötlctmerítésnek lehetünk tanúi akkor is, ha 1997-98 táján Hollandiába látogatunk, ahol egy kis tévés csoport, egy teljesen új, eddigiektől elütő tévéműsor képernyőre tűzését tervezgeti Big Brother néven. Nem show ez még ekkor (ahhoz Amerika is kell), főleg nem „valóságshow”. Az újságok rejtélyesen hallgatnak a pontosabb műfaji meghatáro­ zásokról. Ennek ellenére, talán a műsor megindulása előtti végletekig menő sejtetésnek, talán a jól sikerült beharangozás­ nak köszönhetően a Big Brother egész Hollandia szerte óriási siker lesz. Nap mint nap százezreket vonz a képernyő elé, és meg kell hagyni, teljesen egyedi él­ ményt nyújt, a televíziózás egy soha nem látott lehetőségét villantva meg a tévéné­ zők számára. tizedik oldal „ ___' Pedig az alapötlet első ránézésre nem is olyan bonyolult. Az alkotókat egyetlen cél mozgatja: legyőzni a hazugságot. Tudvalevő ugyanis, hogy a televíziózásban az élő műso­ rok bemondói bakijain kívül a nem játszik sok szerepet a véletlen. De nemcsak itt nem szívesen látott vendég ő, semelyik mestersé­ gesen teremtett világban nem az, ahol a bel­ ső valóságot óráról órára, percről percre „for­ mára szerkesztik”. Lehet a tévét szeretni, és lehet gyűlölni, azt viszont mindenképpen el kell ismerni, hogy a műsorok nagy része (főleg az előre elkészített műsorokról beszélek) egyfajta negatív megközelítésből, nem mások, mint vágások és szerkesztések halmazai, melyek bár a valóságról szólnak, mégis ezt jelle­ gükből adódóan egyfajta, magától a való­ ságtól eltérő, tökéletesre szerkesztett for­ mában teszik. Talán ez a művalóság lehetett az oka, hogy nálam sokkal okosabbak cikkek száza­ it írták a televíziózás személyiségtorzító ha­ tásáról. Itt persze most arról van szó, hogy ha az ember sokat néz tévét (azon is a meg­ felelő csatornákat), akkor hajlamos egy idő után elbutulni, mert ez tény és való. Ami a komolyabb probléma, az nem más, mint a kisebbségi komplexus, amelyet a valóságnak ez a tökéletesre szabott imitációja képes okozni. Ugyanis éppen az a gond a minden­ napokkal foglalkozó szerkesztett műsorok­ kal, hogy bár egy részről minél hatásosab­ bak szeretnének lenni, másik részről pedig minél nagyobb tájékoztatást szeretnének nyújtani arról a valóságból kiollózott szelet­ ről, amivel foglalkoznak, csak nagy igyeke­ zetükben éppen azt felejtik el, hogy közben pont az általuk imitált valóságot csorbítják meg. Ugyanis a valóság pontosan attól válik valósággá, hogy a véletlenek őszintesége „valóság ízűvé” teszi, (anélkül meg olyan, mintha a jó zsíros marhacsülök helyett gép­ sonkát enne az ember). Ez persze nem hi­ bája a szerkesztett műsoroknak, (mert mi­ lyen legyen egy szerencsétlen vetélkedő, vagy autósmagazin, ha nem tökéletesre szerkesztett), csupán egy tény, amivel ha nincs tisztában az ember (és nem tudja he­ lyesen, szétválasztva kezelni a tévé és a való­ ság világát), könnyen eljuthat a komolyabb személyiségzavarokig. Körülbelül ettől a szerkesztett „gépsonka­ világtól” szeretett volna megszabadulni a hollandiai első Big Brother-készítő csoport is, amely már a célját ismerte, az pedig, mint tudjuk a mai világban pillanatokon belül ké­ pes szentesíteni az eszközt is. Először is persze alanyokat kellett talál­ ni, akik vállalják, hogy a mindennapjaik eseményei folyamatosan megfigyelés tár­ gyává válhasson. Ehhez manapság nem kell sok, csak valami jó borsos összegű csaloga­ tó, és máris akad jelentkező bőven, sőt, ha az egészet vetélkedőkeretbe öltöztetik, még csak nem is kell mindenkinek fizetni. De hogyan lehetséges az, hogy az élet min­ den egyes másodperce videó-szalagra ke­ rülhessen? Hogyan lehetséges, hogy min­ den látható, és hallható legyen, a kamerák kijátszásának legminimálisabb kockázata nélkül. A kérdésekre Orwell regényének mindent tudó karaktere, a Nagy Testvér adja meg a választ, akiről később az egész műsor a nevét kapja majd: a mindent tudó, mindent látó Nagy Testvér, a Nagy Testvér, aki figyel téged, akinek virtuális szemei elől nincs menekvés. Nincs mese tehát, szükség van egy beha­ tárolt térre, meg rengeteg kamerára (még a WC-be is, hisz a rest kétszer fárad). Mert a lényeg pontosan ez: hogy a valóság semelyik pillanatra ne iszkolhasson el a szem elől, hogy mindenki belebújhasson a Nagy testvér szerepébe, és mindentudóvá válhasson arra a térre nézve, amely a kamerák által átfogott világot jelenti. A stáb pedig, bár lehet őket egekig magasz­ talni azért, amit tettek, és lehet piszkosul szid­ ni azért, amit tettükkel elindítottak, de min­ denképpen egyedi dolgot visz véghez: sikerül összevegyítenie a televízió szerkesztett világát a valósággal, amelyet eddig a képernyő másik oldalán csak megvágva, beszerkesztve láthat­ tunk; sikerül a képernyő tökéletességét meg­ fertőznie egyfajta csetlő-botló tökéletlenség­ gel, amelyben minden imitáció nélkül úgy folynak a dolgok, mint a kinti világban. �. iisrtír|í*^- ík... . . .U é ...... L í': ■ lí ss ,SÍ4,,..- •'■>-«S<líSfSííiW • «* -ííesfs ,í!í^Qí-l' í"; f'í?3 ** Hollandia lázban ég tehát, Amerika pe­ dig hitetlenkedve figyeli a nézettségi inde­ xeket: eddig azt hitte, ilyet csak az ő licenceműsorai képesek produkálni. Előbb-utóbb azonban a határtalan pénzvágy (no meg a sárga irigység) elhatalmasodik a büszkesé­ gen is, és Amerika (nem tudom pontosan, de) talán története először licence-jogot vá­ sárol Európából. Amerikában is végigsöpör tehát a Big Brother-láz, amely a vártnál egy árnyalattal szerényebb ugyan, de még így is dollármillió­ kat jelent a forgalmazóknak. Hogy mi az oka a gyengébb szereplésnek (ami persze egyáltalán nem gyenge, hisz az emberek nagy százaléka az utcán így sem hajlandó másról beszélni.) dalán az, hogy akármilyen furcsa, az eredetileg holland műsor természetes láncszemként épül bele az amerikai szórakoztató-televíziózás evolúciójába (ellentétben a magyarral, amire később kitérek). Itt ugyanis a kilencve­ nes évek elején egyfajta stagnálás figyelhető meg, amely újfajta igények megjelenését hoz­ za magával. Egy idŐ után ugyanis unalmas tud lenni a végelláthatatlan félórás tévésorozatok (akkoriban: Home improvement. Egy rém rendes család, Step by Step, Fresh Prince of Bel Air stb.) arzenálja, és az általuk nyújtotta csökkenő élvezeti érték. Hisz azt még ők is tudják magukról, hogy mind ugyanarról szól­ nak, és enyhe derültséget sugározva végered­ ményben mindannyian azt a kicsit közönyös amerikai „műidillt” sugározzák (nincsenek extrém meghökkentések, nincs túlfeszítettség), amely ma is eredményesen működteti azt az egész társadalmat. Megjelenik azonban egy ezzel ellentétes, másik igény is, amely a puncsmassza mögé el­ bújtatott valóság egy-cgy részének megraga­ dását tűzi ki célul, vagyis „rendben van gyere­ kek, tudjuk, hogy van ez a puncsmassza, de ne hülyéskedjetek már, hisz mindenki tisztában van vele, hogy ez csak látszat, nosza rajta hát, rántsuk le a leplet, és hadd lássuk csak, ami mögötte van”. így születik meg tehát az új szenzáció­ forrás, amely képes arra, hogy újra feltüzel­ je a fél álomban szendergő fogyasztói társa­ dalmat, és az utca emberének többségét új­ ra a televízió elé rángassa. Beköltözik tehát a való világ a képernyő másik oldalára, ha csak időlegesen is, a ki­ lencvenes évek közepén tehát nagyokat de­ rülhetünk a kandi kamerákon, betegre rö­ höghetjük magunkat a „hóm-vidijókon”, és rémülten a szánk elé kaphatjuk a kezünket, amint két nő szitkozódva egymás haját tépi a Jerry Springer show-ban. A képernyőn mű könnyek helyett igazi könnyek folynak, a két Jerry Springeres nő kezében igazi haj­ szálak tapadnak izzadt csomóban. Az ameri- kai társadalom egy „nézettségindexként” áll ki az ekkor még tág értelemben vett valóságshow-k mellett, és mialatt a képernyőn keresztül tömik magukba a valóságot (a tény, hogy később ez a valóság ugyanúgy. mint a tökéletesre szerkesztett műsorok, so­ kak számára a „valódi” valóság helyébe lép, egy külön kétoldalas cikket érdemelne), már erősen gondolkodnak egy következő kérdésen: Elég-e ennyi valóságból, vagy még többet akarunk tőle? A kérdésre, a válasz olyannyira egyértelmű, hogy a holland licenszű Big Brother, bár nagy sírás-rívás és huzavona kö­ zepette, de a nagy profit reményében az .«1 v* ■ 'M h SSf A ■ í « « ,*íf^ ff 4 Egy ország figyeli lélegzetvisszafojtva, mi lesz a nemzet Zsanijával amerikai képernyőkre kerül, és ugyan az előzmények miatt nem képes akkorát ütni, mégis vérbeli „show” válik belőle (szegény Jay Leno). Pár év múlva pedig ugyanez a show atyja lehet annak a máig tomboló reality forradalomnak, amely különböző ötletű „reality show”-kal (Elimidate, Murder in small town X, Fear Factor, The Mole, Meet my Folks) máig uralja az amerikai kép­ ernyőket este nyolc óra tájékában, a filmké­ szítők legnagyobb bánatára. Talán a társadalmi viszonyok miatt is, de más jellegű műsor ez, mint Hollandiában. Kevésbé féktelen, kevésbé vad, kevésbé hat­ ja át az a zabolátlan, szabad(os?) szellem, mint európai iker (Nagy) testvérét. Ki­ egyensúlyozott, józan, taktikus csata folyik a főnyereményért, igazi társasjáték háromdi­ menziós szereplőkkel. Talán az amerikai öntudat egy pozitív arcát vélhetjük felfedez­ ni benne (igen, olyan is van!), ami abban az egyszerű tényben mutatkozik meg, hogy: alapvetően pozitívan viszonyulok a másik- hoz, ha ő is alapvetően pozitívan viszonyult hozzám. Egy ilyen hozzáállással pedig akar­ va akaratlanul a tolerancia válik (legalább formálisan) azzá az alapmértékké, amely mentén a játékos közösség egyfajta ítélő­ székként kiszavazhatja az ettől eltérő magatartású tagjait (tisztára mint a falusi bírásko­ dás a középkorban). Persze lehet azt mondani, hogy minden a játékosok beválogatásától függ, de szep­ temberben a Big Brother 3 fejeződött be az Egyesült Államokban, és véleményem sze­ rint mindvégig meg volt az belső összhang, amelyet az első két játéknál is felfedeztem. És utólag visszagondolva akkor kezdek el csak irigykedni erre a belső összhangra, amikor öt perc után ordítva kapcsolom ki a tévét a magyar változat láttán. Tudvalevő, hogy a ma már az európai országok mind­ egyikében vetített show egy kicsit más sza­ bályokkal indult útjára, de mintha nálunk az egyetlen szabály az lenne, hogy: Felejts el mindent, amit a jó ízlésről és az erkölcsről valaha hallottál! (Valószínűleg tényleg vala­ mi ilyen jellegű arcot akartak adni a Big Brother-nek a magyar készítők, hiszen a weboldalon csak úgy hemzsegnek a szexuá­ lis témák a „Házzal” kapcsolatban, ellentét­ ben Amerikával, ahol ez az elem csak egy szinte elhanyagolható részét teszi ki a ház­ ban történt eseményekkel foglalkozó írá­ soknak, videóknak). Most nem szeretnék mindenkit egyen­ ként földbe döngölni, aki abban a show-ban él és létezik, hisz ennek az írásnak a célja egé­ szen más, és egyébként is megtették (mert sajnos meg kellett tenniük) ezt cikkek száza­ iban nálam sokkal okosabbak, akik tintát és papírt nem kímélve adtak hangot felháboro­ dásuknak az utóbbi hetekben minden lehet­ séges médiumban. Inkább azon gondolkodnék el a Nagy Testvér fejlődésének utolsó, magyar állomá­ sához érve, hogy a nyugati kereskedelmi mé­ diumokat szolgai módon követő hazaiak, akik nyolc év alatt erőltették rá a szórakozta­ tó műsorok „evolúcióját” (a feszített tempó­ jú licence-műsor átvétellel megerőszakolva a természetes fejlődést) a könnyű televíziózást kedvelő nézőközönségre, vajon nem azzal kívánják-e feledtetni azt, hogy valójában tel­ jességgel figyelmen kívül hagyják a valódi igényeket, hogy licence-műsoraikat a sokko­ lás nem titkolt szándékával ordenáré köntös­ be öltöztetik? Vajon nincsenek annak tudatá­ ban, hogy rombolnak ezzel? Vajon nincsenek tudatában, hogy azoknak az erkölcsöknek a maradványain tipornak, amelyet, bár tizen­ három éve megvan a lehetőségünk, mégsem tudunk igazán újjáéleszteni? ZS. M. & R. NY tizenegyedik oldal �Ilir «aHBHb A Sándor-palota A Sandor grófoktól a helyreállításig 77T^'í=^^ Os-Buda várának azon a terén, a hol Haidan Hunyadi Eászlőt lefejezték................... áll j , .. íegy egyszerű, kissé nyomott építésű ház, mely a Felvidéken megjárná kastély-1 ínak, az alföldi magyar városkák valamelyikében talán palotának is neveznék, de a főváros hatalmas épületei között csak azért érdemli ki a fennhéjázó elnevezését, mert tienne lakik Magyarország nagyura, legelső tisztviselőbe, a; Ima^^r miniszter-elnök...'M ti' 1 Vasárnapi Újság, 1890. március íó.): 5 w Î >* A Sándor-palota egy régi metszeten A palota telkét 1803-ben vásárolta meg Sán­ dor Vince gróf és Szapáry Anna grófnő, a rajta lévő épületekkel együtt. Ezt követően, 1805 és 1806 között, valószínűleg Johann Amann, bécsi építész tervei alapján, egy tö­ rök idők alatt romba dőlt ferences kolostor alapfalait is felhasználva épült fel a Sándorpalota. Az épület szobrászati díszeit Antal Kirchmayer bajor szobrász készítette. Az egész palotát a Magyarországon akkortájt még nemigen használt központi fűtéssel szerelték fel, s mint egy 1822-es leírás meg­ örökítette: még az istálló mennyezetét is „toszkánai oszlopsor tartotta, s a lovak ele­ dele márványmedencékben állott”. A palota élete már kezdettől fogva öszszekapcsolódott a politikával. A grófi házas­ pár ugyanis igen jó barátságban volt a Bécsbcn akkor uralkodó Ferenc császár öccsével, József nádorral, aki, miután 1801-ben meg­ özvegyült, udvari kötelezettségeinek barátai lakában tett eleget. Mi több, egyes krónikák szerint 1815-ben vagy 1816-ban itt látták vendégül Budán jártukban a nádor bátyját, Ferenc császárt és annak friss szövetségesét, tizenkettedik oldal I. Sándor orosz cárt is. Talán a nagy vendég­ járás miatt is került sor 1817-ben a palota kibővítésére, amikor is az északi és a keleti, addig földszintes szárnyra is emelet épült, s télikert, a kor nagy divatjának megfel­ elően..,. Am Sándor grófék már nem sokáig élvezhették palotájukat, - 1831-ben eladták azt az itáliai gyökerű. Magyarországra az 1800-as évek elején betelepülő arisztokra­ táknak, a Pallavicinieknek. 1848-ban a pest-budai tömeg mégis az előző tulajdonos miatt próbálta meg fel­ gyújtani az épületet, mert köztudottá vált: Metternich felesége nem más, mint a palo­ ta névadójának, Sándor Vince grófnak a leá­ nya. Ám nagy kár nem keletkezhetett, hi­ szen amikor Albrecht főherceg. Magyaror­ szág kormányzója és főparancsnoka 1851ben beköltözött ide, különösebb ráfordítás nélkül tette politikai centrummá az épüle­ tet. .. .Hogy a Pallavicinick mennyi lakbért kap­ tak Haynau utódjától, arról nem maradt fenn adat, ám azt tudni, hogy a kiegyezéskor Andrássy Gyula miniszterelnök immár kor­ mányrezidenciának szemelte ki a királyi várpalota szomszédságában álló palotát. A miniszterelnökség a teljességgel kiürí­ tett épületet saját - pontosabban a korszak jeles építésze, Ybl Miklós - ízlése szerint rendezte be. Az osztrák udvar a Kiegyezés jegyében a bécsi magyar kancellária kol­ lekciójából mintegy 80 értékes bútort is a miniszterelnök rendelkezésére bocsátott. Ekkor alakította ki Ybl a híres tükörter­ met, a minisztertanácsi saroktermet és a miniszterelnöki dolgozószobát is. 1875ben Ferenc Józseftől Tisza Kálmán is megkapta ajándékát: az egykori bécsi ma­ gyar kancelláriából a Sándor-palotába ke­ rültek - számos barokk bútor társaságá­ ban - azok az óriási méretű gobelinek, amelyeket aztán a szovjet csapatok hadi­ zsákmányként hurcoltak el... Nem sokkal később persze se szeri, se száma a panaszoknak, melyek szerint a palota egyre szűkösebb a miniszterelnök­ ség számára. Végül 1899 májusára kitűz­ ték, majd ideiglenesen el is halasztották az épület bontását. Még megszülethetett azonban Krumpholz Ádám építésznek - utóbb az irattárak mélyére süllyedt - ter­ ve is, amely szerint a miniszterelnöki pa­ lotát előbb 150-200 méterrel arrébb, az ugyancsak lebontásra ítélt Várszínház he­ lyére kívánta tolni, majd a kecses klasszi­ cista épületet négyemeletes monstrummá Ö7 •: 1 ■ ; j- Tárgyaló a palotában, 1940 körül alakította volna, A pénz hiánya miatt ettől is megmenekült Sándor-palotában előbb 1910-ben, majd 1929 és 1931 között zaj­ lottak nagyobb szabású belső átépítési munkálatok, az utóbbi alkalommal Hikisch Rezső építész tervei szerint. Ek­ kor, a harmincas évek elején újították fel a miniszterelnöki lakosztályt is. �A Sándor-palotában természetesen gya­ korta történtek fontos események. Itt fo­ galmazódtak meg például 1921 decembe­ rében a Bethlen-Peyer-paktum passzusai. 1941 áprilisában az épület falai között lett öngyilkos Teleki Pál miniszterelnök, mi­ után megírta nevezetes levelét Horthy Miklós kormányzónak.... Budapest ostroma végzetesen érintette a Várnegyedet, s vele a Sándor-palotát. Az épület rommá lett, de a teljes lebontástól csodával határos módon - megmenekült, így 1955-ben szerkezeti helyreállítási tervek készülhettek, amelyek azonban nem követ­ ték a palota eredeti struktúráját, - hiszen eredeti rajzok nem álltak rendelkezésre. A palota tudományos dokumentációját Czagány György készítette 1961-ben. Falkutatásokra 1982-ben került sor, ame­ lyek alapján elkészülhetett Pusztai László munkája, az épület külső-belső műemlé­ ki dokumentációja. 1985-ben került sor a külső homlokzat helyreállítására, - az ud­ var és a belső terek azonban még mindig a háború nyomait hordozták. A kilencvenes években történt az épület helyén egykor állt ferences kolostor ma­ radványainak feltárása, amellyel párhuza­ mosan falkutatás és művészettörténeti adatgyűjtés is folyt. A Budai Várgondnok­ ság Kht. végül 1999-ben tett tárgyalásos közbeszerzési ajánlatot a teljes, műemléki helyreállítás terveinek elkészítésére, - a miniszterelnök és kabinetirodája elhelye­ zése számára. A tervezés során fő szem­ pont volt az épület eredeti térstruktúrájá­ nak mind hitelesebb rekonstrukciója, összhangban az akkori kívánalom — a min­ denkori miniszterelnökség elhelyezése — támasztotta követelményekkel. Ma a palota emeletének déli termei há­ rom építési idő nyomait őrzik. A legko­ rábbi, kora klasszicista vagy empire stílust a kerek szalon, a kis empire szalon és a tü­ körterem képviseli. A miniszterelnökség­ gé alakítást, Ybl tevékenységét, a klasszicizáló neobarokk Mária Terézia-szalon és a gobelinterem (kék szalon) fémjelzi. Az 1920-as éveknek, s Hikisch Rezső neoempire-jának nyomait a miniszterel­ nöki sarokszoba és a miniszteri váró rep­ rezentálja. A helyreállítás során a díszter­ mek falburkolatai és mennyezetei az ere­ deti szerint készültek. Az udvaron az el­ pusztult Neptún-kút is újjászületett. Szikrázó csillárok, függönyök, cserép­ kályhák, bútorok, szőnyegek és festmé­ nyek teszik teljessé a történeti tereket... BÁLINT GYÖRGY RUDOLF Az Ecseri Hogy miért jó kimenni az „Ecserire”? Nem tudom. Hiszen nem uta- B zom régiségben, s komo- 9 lyabb darabokat - egy- ■ előre - meg sem enged- 8 hetek magamnak. Mert ff régen letűntek már azok 8 az idők, amikor szebb- 8 nél szebb, a szemétből kihalászott tárgyakat P szerezhetett (volna) az i ember bagóért; s becsesebbnél becsesebb kurió- ! zumok jutottak ki az or­ szágból, - a jópénzű nyugati közönség nem kis örömére... •ti ' ■ Ma kőkemény biznisz mind­ ez, s aligha vehetünk itt bár­ mit igazán olcsón. Pedig tényleg nagy a kínálat: nagy­ mama levetett, rongyos cipő­ jétől kezdve, kopott cilinde­ reken át, a legfinomabb kivi­ telű falikarig minden kapha­ Tóramutató. Avatott kezekben tó. Az igénytelenek a legócsményt viszont alig látni valamirevalót, kább giecset, az emberesebb pénztárcájúak nevenincs önjelöltek mázolmányai a leg­ - egy kis jó ízléssel megáldva a legkülön­ legesebb ezüstneműt is megtalálhatják. De gyakoribbak, sőt: minden mennyiségben van itt ’56-os forradalmi újság - a Magyar fellelhetők. A bútorok most jobbak, mint Honvéd - , ami összesen egy ív, azaz négy legutóbb: szépen helyrehozott komód, oldal, s mégis ezrekért várja új gazdáját. varróasztal - ezt vegye, aki akarja — , Akad tranzisztoros rádió; vagy gramofon, smizett, vagy csőbútor a harmincas (!) potom nyolcvanezerért, amelyet a jobb sze­ évekből. De van elegáns dohányzóasztal, műek természetesen nem vesznek meg. Hi­ faragott lábú fotel (az igényesebbeknek: szen aligha lehetséges, hogy ezek a kiglan­ fauteuil), és hajlított fából készült, kecses colt darabok - - eredetileg is furnérlemezből fogas is... készültek volna, vagy, hogy az angol márká­ Persze nem mind arany, ami fénylik: az jú remekekben eredetileg is szovjet szerke­ egyszeri vevő pillanatok alatt válhat az zet tekerte volna a bakelitet... élelmes kereskedők áldozatává. S most Amott egy nem túl szép kivitelű tóramu­ két német hölgyet látunk kézzel-lábbal tatót fogdos valaki, s természetesen fogal­ alkudni egy ametiszt-berakásos, ezüst ma sincs, mit tart a kezében. De lehet, karkötőre, de drágának találják és sarkon hogy megveszi ezt a nem is tudja, de érfordulnak. Egy másik pultnál egy angol dekes Hiszen ezüstből 5,.valamit”. lány dicsekszik barátnőjének, milyen ol­ készült... Igen, az ezüst Magyarországon csón sikerült ezüst cigarettásdobozt ven­ még mindig alulértékelt, az, amit talán nie, s amikor a stanicli rejtekéből előhúz­ még mindig érdemes megvenni, ha vala­ za szerzeményét, - megsajnálom. Az Ál­ ki a befektetés szándékával válogat a pia­ lami Pénzverő néhány év előtti katalógu­ con. S talál is egyet-mást: az elefántcsontsában láttam ugyanilyet. Alpakkából ké­ berakásos, ezüst desszerteskészlet éppúgy szült. Szegényke... megtalálható, mint az ezüsttalpú kristály­ BÁLINT GYÖRGY RUDOLF váza, vagy egy szép bonbonnière. Fest- tizenharmadik oldal �■ .<11— Apor Vilmos üzenete Òt éve avatták boldoggá a vértanúhalált halt püspököt A kereszt erősíti a szelídeket és szelídí­ ti az erőseket Apor Vilmos ' 1997. november 9.-én Rómában i avatta boldoggá 11. János Pál pápá a: Szent Péter téren sok ezer hívő, j köztük közel négyezer tnagyáf zá- ‘ , rándok előtt az 1945 húsvétján már( tírhalált halt^áró Apor Vilmos volt j ' íí^gyar püspököt. De ki is volt ő, és . mit üzen példamutatása nekünk, ma élőknek? Dr. báró altorjai Apor Vilmos törzsökös szé­ kely főnemesei családból származott. A le­ genda szerint Csaba királyfi Upor törzsének leszármazottja. A Háromszék megyei Apo­ rok ősi otthona, a Jókai által is megénekelt Bálványosvár a hasonnevű, cukorsüvegalakú kősziklán állott. Az erdélyi politikai életben állandóan szerepet játszó család tag­ jai a legnehezebb időkben is hűek maradtak katolikus hitükhöz. Miután az egykor nagy­ kiterjedésű családi birtokuk már csak né­ hány száz holdra zsugorodott össze, a család férfi tagjai nemzedékeken keresztül hivatalnokoskodással keresték kenyerüket. Apor Vilmos, mint a kilencgyermekes csaIád egyik legfiatalabb gyermeke született 1892, február 29-én Segesváron. Középis­ koláit jezsuita kollégiumokban végezte, teo­ lógiát az innsbrucki egyetemen tanult, ott is doktorált. 1915-ben szenteltek pappá. Gyu­ lán volt káplán, majd katonalelkész egy kór­ házvonaton. 1918-tól plébános lesz Gyulán. Már ekkor, fiatal papként ismert volt a sze­ gényekért vállalt felelősségérzetéről, akik­ nek otthont is létrehozott. A győri püspöki széket 1941. március 2án foglalta el. Mint püspök bátran szembe­ szállt az a hatalom túlkapásaival, mindent el­ követett az üldözöttekért, fellépett a győri zsidó gettó építése ellen, még Hitlernél is magánlevélben tiltakozott. A frontvonal 1945 húsvét tájékán elérte Győrt. Nagyhétfőn és Nagykedden a mosoni Dunaág és az Öregrába összefolyá­ sának háromszögén álló Püspökvár csonka­ tornyáról már látni lehetett a harcok ke­ reszttüzébe került falvak égő házait. Nagy­ szerdán, 1945. március 28-án délelőtt már Győr ellen is okádták a tüzet az orosz ágyúk. A védők visszavonultak a két folyó északi, oldal ? "3 illetőleg nyugati oldalára. Átkelésük után felrobbantották a hidakat és új állásaikból aknatüzet zúdítottak a belvárosba bevonuló oroszokra. Az ősi vár több méteres falaiban sem az orosz ágyúk, sem a német aknák nem tud­ tak kárt tenni. De ott állott a közelben védelem nélkül - a Szent István által ala­ pított székesegyház. A püspök a becsapó­ dások morajáról próbált a találat helyére következtetni. Amitől félt, délután három órakor bekövetkezett. Egy gyújtóbomba eltalálta a tornyot. Az égő torony rázuhant a templom tetőzetére és azt felgyújtotta. A szörnyű hír annyira megrendítette a püs­ pököt, hogy ledőlt az óvóhely pihenőjére és keservesen sírt. Nem sok ideje maradt azonban a bánkódásra. Az óvóhely ^tájában hamarosan megjelen­ tek a „felszabadítók”. Apor püspök kitörölte szeméből a könnyeket és a szárnyai alá mene­ kült hívek elé állva méltóságteljes nyu^lommal fogadta a betolakodókat. Nagyszerdán jártak első alkalommal szovjet katonák a Püspökvárban: „géppisz­ tolyok, revolverek szegeződtek a mellek­ nek, az értelmetlen kiabálásokra a kezek a magasba lendülnek és kezdődik a motozás. Vilmos püspök sem kivétel. Személyesen áll őrt az ajtóban. Már öt-hat külön erre a célra vett zsebórát leadott, de mindig újak jönnek, követelőznek, s géppisztollyal ha­ donásznak. A püspök türelme határtalan. Jóságos szeme hol mosolyog, hol szikrázik az elszántságtól...” Egész éjjel nem aludt. Nagycsütörtökön reggel korán elmondta - clctc utolsó szentmiséjét az óvóhelyen. A nap folyamán eltávolodott a harci zaj, de egymás után özönlöttek a katonák: „fosz­ togatnak, követelőznek. Vilmos püspök áll­ ja a harcot. Velük megy a pincébe, a torony­ ba, mindenütt ott van, ahol veszély fenye­ get”. Egy igen durván fellépő csoport veze­ tőjével vitába keveredett. A vezető félre akarta lökni az ajtóból. A püspök nem enge­ dett. Erre az egyik szovjet katona nyeglén oda szólt a vezetőnek: „Eressz bele néhány >1 golyót a hasába! Amikor a katonák eltávolodtak, valaki a várba menekültek közül arra kérte a püspö­ köt, hogy ne kerüljön összetűzésbe az oro­ szokkal, mert még baja lehet belőle. A püs­ pök a rá jellemző szelíd határozottsággal azt felelte, hogy azokat, akiket rá bíztak, min­ den áron meg fogja védeni. A Nagycsütörtökről Nagypéntekre vir­ radó éjszakát átvirrasztotta. A nagypénteki csonka mise bemutatásáról már szó sem lehetett, de kora reggel felolvasta Krisztus szenvedésének evangéliumi történetét. w',Sohasem volt az olyan megrázó, mint azon a napon, abban a lelki állapotban”. Úgy tíz óra tájban kisebb vöröskatona csoport érkezett. Végigjárták a pincehelysé­ geket, de nem követelőztek. Ellenkezőleg. Feltűnően barátságosan viselkedtek. Közü­ lük az egyik magyarul is tudott. Az óvóhely lakói még derültek is rajta: „Papa Karcagról, neve Király, háborúban szoldát, maradni oroszban, elvette mama, én félmagyar, kicsi tudni magyar,..”. Akkor még senki nem sej­ tette, hogy a barátságos csoport küldetésé­ nek célja a helyzet kikémlelése volt. A nap folyamán a Győrbe érkezett orosz parancs­ nokság egyik részlege a Városházán, a másik a Tápintézetben ütött tanyát. Amikor a püs­ pök erről értesült, követeket küldött hozzá­ juk, hogy a püspökvár számára védelmet kérjenek a katonák garázdálkodása ellen. Mindkét helyen fogadták őket ugyan, sőt meg is hallgatták a püspök üzenetét, misze­ rint Ő személyesen tartotta vissza alattvalóit az oroszok előli meneküléstől, s most saját házában kell a túlzottnak hitt hírek valódi- �ê;. ï O - A J. ságát átélnie, de végül semmi védelmi biz­ tonságot nem ígértek nekik. A délután végén, úgy hét óra tájban visszajött a délelőtti barátságos csoport, ezút­ tal azonban meglehetősen ittas állapotban. Egy őrnagy vezette őket. Hangos szóval fiatal nőket követeltek, „krumpli-pucolásra és egy kis házimunkára”. A pinccfcljáróban szor­ goskodó asszonyok ijedtükben kiugráltak az ablakon. A kiabálásra a püspök azonnal felsi­ etett a tágas földszinti helységbe. A délceg termetű és vállas főpapnál is magasabb és tes­ tesebb őrnagy megismételte a követelést. A püspök határozott nemmel válaszolt, de megígérte, hogy a házimunkához szükséges csoportot önkéntesen jelentkező idősebb férfiakból és nőkből összeállítja. Az Őrnagy visszautasította az ajánlatot. Ragaszkodott a fiatal nők kiszolgálásához. A tolmács, egy Bé­ késcsabáról menekült és szlovákul gyengén tudó orvos, egyre ijedtebben próbálta vissza­ adni a heves vita mondatait. A katonák percről percre fenyegetőbben viselkedtek. A püspök azonban rettenthe­ tetlen maradt. Végül felhúzott géppisztolylyal kényszerítették arra, hogy lemenjen pincébe. Az őrnagy, miután három katonát az ajtó elé állított, hármat pedig a fiatal nők felkuta­ tására küldött, lement a pincébe. A püspök a lépcső előtt fogadta. A szovjet tiszt egyre go­ rombább lett. A püspök ellökte magától el­ lenfelének hadonászó kezeit és halhatatlanul kitartott eredeti álláspontja mellett, hogy a lá­ nyokat és fiatal asszonyokat nem engedi ki a házból. A minden érvéből kifogyott őrnagy végül olyan dühös lett, hogy kirántotta pisz­ tolyát. Lőni azonban nem tudott, mert a röp­ ke pillanat alatt, amíg kezei a fegyver kibizto­ sításával voltak elfoglalva, a püspök mögéje ugrott és két könyökét hátraszorítva és a lép­ csőn maga előtt tolva, az óvóhely elhagyására kényszerítette. Ettől kezdve villámgyorsan követték egymást az események. Felülről kétség­ beesett sikongatás hangzott. A katonák megtalálták az almáspincében elbújt fiatal nőket és ráncigái iák őket kifelé. A püspök felrohant az előtérbe. Utána a di­ ákkorú Pálffy Sándor gróf Annak nyomában két pap. A saját biztonságával egyáltalán nem törődő főpásztor feltartott kezekkel haragos „Hinaus!... Hinaus!” (Ki innen!) kiáltással kö­ vetelte a katonák távozását. Erre az őrnagy vagy egyik embere tüzelni kezdett. A sorozat első három golyója az elő­ tér mennyezetébe fúródott. A következő hármat a fiatal gróf kapta. Apor püspök is há­ rom golyót kapott. Az egyik jobb kaijánál a reverenda és ing kezelőjét lyukasztotta át. A másik a homlokát súrolta, de csontot nem ért. A harmadik, a halálos, a köldöke felett hatolt a hasüregbe. A homlokáról kiömlő vér vcgigcsorgott az arcán, és vörösre festette a kövezetei. A katonák „hősi tettük” következményét látva elengedtek áldozataikat és kiszaladtak az épületből. A püspököt két papja vitte le az óvóhelyre, ahol a tolmács-orvos elsősegély­ ben részesítette és megállapította, hogy azon­ nali operációra van szükség. Az óvóhely lakói könnyes meghatottságai szemlélték a csodá­ latos, szinte természetfölötti nyugalmat, amely a mindvégig eszméleténél lévő pártfo­ gójuk arcából-szemébŐl feléjük sugárzott. Amikor egyik munkatársa föléje hajolt és megkérdezte vannak-e fájdalmai, szelíden suttogta: „Köszönöm Jézusomnak, hogy Nagypénteken szenvedhetek!” Arra a hírre pedig, hogy a lányok és fiatalasszonyok meg­ menekültek, boldog mosollyal felelte: „Érde­ mes volt!” Még az éjjeli sötetsegben egy sodronyon átvitték a város túlsó oldalán fekvő kórház­ ba, ahol mcgopcrálták. De az orvosok min­ den igyekezete ellenére, már csak két napot élt. A kórházi lelkésznél meggyónt és felvet­ te a betegek szentségét: a Confiteort együtt imádkozta a pappal. Végső perceiben sem önmagára gondolt: »•,Még egyszer üdvözlöm papságomat... Le­ gyenek hűek az Egyházhoz! Hirdessék bátran az evangéliumot! Segítsék romjaiból felépíte­ ni szerencsétlen magyar hazánkat!” Utána hangos imába kezdett: „Istenem, Atyám, a Te kezedbe ajánlom testemet, íelkemet! Jézus szentseges szíve bízom Benned! Felajánlom összes szenvedésemet engcsztelésül a saját bűneimért, de felajánlom papjaimért is, híveimért, az ország vezető embereiért és ellenségeimért. Kérem Is­ tent, ne tulajdonítsa nekik bűnül azt, amit elvakultságukban tesznek. Felajánlom szenvedéseimet az édes ma­ gyar hazáért és az egész világért! Szent Ist­ ván, könyörögj a szegény magyarokért! Ideiglenesen a győri karmelita templom kriptájába temették el, ahonnan 1986-ban vitték át hamvait a győri székesegyházba, még akkor is teljes titoktartás és a nyilvá­ nosság kizárása mellett. 1996 szeptemberé­ ben II. János Pál pápa is imádkozott sírja előtt. Öt éve avatták boldoggá báró Apor Vilmos püspököt, akinek üze­ nete és példamutatása a mai napig iránymutatásul és reménységül kell, hogy szolgáljon számunkra. (forrás: Horváth József - Apor Püspök élete és halála; az idézetek a szemtanúk visszaemléke­ zései) KOLTAY ANDRÁS első bécsi döntés emlékére S ^64 evvel ezelőtt, 1938. november 2-án szü-^i letett meg az első bécsi döntés. A kompro-j ‘misszumos megoldás szerint a Magyaror-^ jszágtól a trianoni döntés során elvett or-j kzágrészek közül 11927 km2-nyi területj ^tért vissza, 1 millió 60 ezer főnyi lakosság­ I gal, melynek 84^-a volt magyar anyany^l-! ívű„ illetve nemzetiségű (az 1941-es népjszámUfás adatai szerint). Magyarországoni Otörő lelkesedés fogadta a döntést, Babits jfíííhaly versben üch^özolte az eseményt. j i ! \Babits Mihály. Áldás a magyarra j I ^Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik. jA haza, a haza egyenlő volt mindig íezer év óta már, és mindig az marad, ?mert nem darabokból összetákolt darab: jegy test a mi hazánk, eleven valami! jNem lehet azt csak ügy vagdalni, toldani. i 4 jMáskor is hevert már ellratözött tagokkal. jZsibbadtan áléit a bal^ erőszakkal. I i jDe mihelyt fölengedt fojtó köteléke, l jbitaai kezdeti a ver elapadt erébe. Visszakapta ami soha el nem veszett. íNagj^bb nem lett avval. Csak egészségesebb. í jLam, igaz jószágunk visszaér kezünkre, jbar 3 miág minden fegyvere őrizze. jMert erős a fegyver és nagy hatalmasság, jde leghatalmasabb mégis az igazság. mint a Dunánk és csillagok üga: mincs ember, aki azt torlaszolni tudja. I lÉl a nagy Isten és semmise megy kárba. I j Magyarok se lettünk pusztulni hiába, í hanem példát adni valamennyi népnek, í mily görbék s biztosak pályái az égnek. Ebből tudhatod már, mi a magyar dolga, hogy az erős előtt meg nem hunyászkodna. j jErős igazsággal az erőszak ellen: ' jígy élj, s nem kell félned, veled már az Isten, j Kjeinek a zsarnokok, tűnnek a zsarnokok. Re maradsz, te varhatsz, nagy a te zálogod. jZsibbad a szabadság, de titkon bizsereg, lés jön az igazsági, közelebb, közelebb... ií938. nor. 2-ií.j tizenötödik oldal �. .==if !ft^!^ì0!afiaiiaaftBf^^ ?n4W« a<ft a s ■■ ' . t,!.- -M- i' » £~ ■s ',n ********^^2?.'*''*' .................. ■ ■r-‘fi 'í^'' ■ « ■ ■ ■ÍZ o* . rt'wf íí— ........................... .: S ■ ■ hä »ffi ■ätii-! .fj Vedd és olvasd! Németh Adám rovata Űr 'eked is szentnei kel : II. Játids'’TPál pápa október 6.-án 1 római Szent Péter térén “szentté! avatta Josemaría Eserivá y dej ^Balaguert (1902-1975), az Opus Dei j alapítóját. Az eseményen a 1több-j f százezer hívő, zarándok között jó J (néhány Pázmányos tanár és diák is jrésatt vett. A négy napos üt után íDr. Molina Istvánnal, az Opus Deii ! Helyi központjának igazgatójával,! ‘ az Orbánbegy líollégium vezető] é’ vei beszélgettünk. :'xfl:í ÍÍJÍS í a » J J - Igazgató Úr! Mit jelent Jőse maria Eserívának, az Opus Dei alapítójának a szentté avatása az Opus Dei, ill. az On éle­ tében? — A szentté avatás fő üzenete, hogy Josemaria Eservá nem csak a mi alapítónk, hanem az egyetemes Egyházhoz tartozik. Nekünk pedig arra kell törekednünk, hogy még jobban megvalósítsuk az Opus Dei szellemét. - Magyarországon még kevésbé ismert az Opus Dei. Mi az Opus Dei fő mondanivaló­ ja, tartalma, szelleme? “ A lényeg az Opus Dei szellemében, hogy mindenkinek szentnek kell lennie: „Ne fe­ lejtsd el: Neked is szentnek kell lenned!”. Eb­ ből a szempontból fontos, hogy a mindenna­ pi munkában keressük ezt a szentséget. A lé­ nyeg, hogy a saját munkánkban - mindegy milyen munka- találjuk meg Krisztust, és mu­ tassuk fel Krisztust a többieknek. Az Opus Dei csak lelki támogatást nyújt mindenkinek. Fontos, hogy egyre nagyobb, mélyebb legyen a mi benső életünk, és mint a külső életünknek, a belső életünknek is szüksége van a megfelelő táplálékra. Mi ez a megfelelő táplálék? lérmészetesen a szentsé­ gek. Rendszeres, akár heti gyónás, napi szcntáldozás. De ugyanakkor nagyon fontos az imádság, hogy mindenki személyesen be­ széljen Krisztussal. Ezért mindenki naponta 10-20 percet imádkozik, ha lehet templom­ ban, vagy kápolnában, mert Krisztus jelen van a tabernákulumban. - Az Opus Deinek egyedülálló a jogi jellege az Egyházban. Az egyetlen ún. „személyi prelatúra”. Mi ennek a fiatal jogi intéz­ ménynek a lényege? tizenhatodik oldal •■(í ^0 Az Egyetemes Egyház, 2002. Róma (fotó: Jancsó G.) - 1982 óta személyi prclatúra az Opus Dci. Ebben a pillanatban ez az egyetlen az Egy­ házban, de biztos, hogy több is lesz, A sze­ mélyi prelatúrában a világiak és a papok együtt dolgoznak, bizonyos apostoli terv ér­ dekében. Mindenki tudja, hogy egyetemes a hívás az életszentségre. Ez a jogi forma rend­ kívül dinamikussá teszi a működésünket, A prelatúra élén egy prelátus áll, aki püspök. Az ő személyére a konzílium tagjai tesznek ja­ vaslatot a Szentatyának, aki a prelátust kine­ vezi. A kinevezés a prelátus élete végéig szól, A személyi prelatúrának nincsenek saját egy­ házmegyéi, területei. A világi tagok a helyi megyéspüspök joghatósága alá taroznak, akárcsak a többi hívő. - Ezen túlmenően, ebbe a jogi keretbe ho­ gyan integrálódnak a világiak, milyen a kapcsolat, az együttműködés a klerikusok és a laikusok között? - Világos, hogy a papoknak a fő munkája a prédikáció, a misék celebrálása, a szentségek kiszolgáltatása, a lelki vezetés. A papoknak nem kell dolgoznia más területen, mert a világiak minden más területen ott vannak, és „otthon” vannak. Van aki utcaseprő, van aki orvos, van aki miniszterelnök. Az Opus Deiben a világiak a papokhoz fordulnak, hogy megkapják a munkájukhoz szükséges kegyelmi forrásokat, amiről előbb már be­ széltünk. Az Opus Dei központokban is mindig világi személy az igazgató. A pap te­ szí a saját kötelességét, tudja mi a szerepe. Soha nem ő az igazgató vagy a vezető ezek­ ben a helyi központokban. Ha megértjük az első keresztények életét, az első gyülekeze­ tek működését, akkor közelebb jutunk az Opus Dei, ill. a személyi prelatúra intézmé­ nyének a megértéséhez is. - Mióta vannak Magyarországon és milyen apostoli tevékenységet végeznek? - A legfontosabb apostolkodás, mindig az Opus Dci tag saját tevékenysége, személyes munkája. Mi soha nem csoportokban dol­ gozunk. Én orvos vagyok, tehát én az orvos­ kollégáim között apostolkodom. Aki hallga­ tó, a hallgatótársai között apostolkodik. Az apostoli munka Magyarországon 1992ben kezdődött. 1995-től működtetjük az Orbánhegy Kollégiumot, itt az Orbánhegyi úton, ahol egyben az Opus Dci helyi köz­ pontja is van. - Milyen a légkör, a hangulat ebben a kicsi, alig 15 fős kollégiumban, ami azonban na­ gyon otthonosnak tűnik? - Úgy élünk itt, mintegy család. A légkör is családias, hiszen a kollégium nem laktanya, hanem valóban otthon. Éppen ezért, mint egy normál családban nem zárjuk kulcsra az ajtókat. Mindenkinek meg van a saját kis fel­ adata, amivel hozzájárul ahhoz, hogy a kollé­ gium jól működjék. Nagyon fontos a tanu­ lás, mert egy hallgató munkája a tanulás. �iIlii sÍ ’ : XS-Afe-í.: iS-S-S-'î-S'ÏS-'î Sí xxx-ílS-S-SsX&á&í i-î.S'ï.'S'ïS.'ï.'ï-.ïiiSS'Sïl-; J : XSSÍSSS A A A AÍS-íSSíftv.. A A A A A Aj iirïïiïiï-siïiïiïi igs«^5 í Sí-í'íS'» s-sís-ss--;., .. y-i -s s- s -s s -s s- s- s s- s * s < “>íí' .... *.... y A kollégiumban a lelki tevékenységek lehe­ tőségek és nem kötelező jellegűek. Az sem feltétel, hogy valaki katolikus legyen. Van nem katolikus diák is a kollégisták között. Szent Josemaría Eserivá élete - Májusban, a PPKE-JAK-on egy Eserívákonferenciát is rendeztek. Mi volt a konfe­ rencia pontos témája, ill. milyen tapasztala­ tokkal zárult? Josemaía Eserivá 1902-ben született - A budapesti konferencia egyik állomása volt a közép-európai Eserívá-konferenciáknak, melyek az alapító születésének 100. évfordulója alkalmából kerültek megrende­ zésre. Az itteni konferenciának a központi témája Eserívá tanítása volt az egyetemekről, az egyetem, ill. az egyetemista felelősségéről. Eserívá egyébként egész életében egyetemis­ tának tartotta magát. Az egyetem lehet az a hely, ahol az ember igazán fejlődni tud és nem csak az emberi tudományok területén. Az Evangélium szerint szeretnünk kell Is­ tent nem csak szívünkkel, hanem értel­ münkkel is. Ezért tanulunk. Roppant nagy az egyetemista felelőssége, hiszen fel kell készülnie arra, hogy később valamilyen mó­ don, kisebb-nagyobb csoport vezetőjeként - akár, mint családapa, vagy családanya - be­ folyásolja, ill. hatással legyen a társadalomra. - Hogyan élik meg az Opus Deit ért kritiká­ kat, értetlenséget, amelyek már nem annyira az Egyházon belülről, mint korábban, ha­ nem Magyarországon például egy neoprotestáns gyülekezet, a Hit Gyülekezete felől érik önöket? - Egyes emberek mindig kritizálnak, mert nem tudják mi az Opus Dei. Ha valaki ko­ molyan akarja tudni mi az az Opus Dei, milyen a szelleme, a hierarchikus felépíté­ se, kik azok a nume-ráriusok, agregátusok, szupernumerá-riusok, ill. milyen jogai és kötelességei vannak az egyes tagoknak; az ajtónk nyitva áll előtte, itt vagyunk. Van, aki más szempont szerint gondolkodik, mint mi. Természetesen meg kell érteni, hogy az Opus Dei célja, az egy természet­ feletti cél. Egyszerű emberi szempontból nagyon nehéz megérteni mi az az Opus Dei. Bécsben, ahol a regionális bizottság van, van egy szóvivő is, ill. egy informáci­ ós iroda. Aki érdeklődik, a szóvivővel is beszélhet és tájékoztató-anyagokhoz is hozzájuthat. - Végül egy személyes kérdés. Hogyan érzi itt magát Budapesten, hiszen On messziről érkezett ide, Mexikóból? - A nagyszüleim magyarok voltak. Nagy­ mamám sokat mesélt a magyar kultúráról, ételekről. Nem az ismeretlenbe jöttem. A magyar kultúra, történelem nagyon közel áll hozzám. Nagyon jól érzem magamat itt, úgy mint otthon. Barbastróban (Spanyolország). Szülei, minden megpróbáltatás mellett (üzletük tönkremegy, három legfiatalabb gyerme­ kük meghal) az egyszerű vallásos, élet­ erős légkört teremtik meg körülötte. 1918-ban belép a papi szemináriumba, noha még egyáltalán nem látja, hogy mi Isten szándéka vele. Gyakran fordul imádságaiban a Jerikói vak, Bartimeus szavaival ezért Jézushoz; „Domine, ut videam! — „Uram, add, hogy lássak!”. A teológiai tanulmányainak utolsó éveiben jogot is el kezd tanulni, ami miatt a nya­ rakat is keményen végig kell tanulnia. 1925-ben pappá szentelik. Hittant tanít, betegeket látogat, magánta­ nárként római és kánonjogot tanít. 1928- ban látja meg Isten szándékát: minden ere­ jét annak a szolgálatába kell állítania, ami­ ből később az Opus Dei lesz. 1930-ban is­ teni sugallat hatására láqa meg azt, hogy az Opus Dei a nőknek is szól, nemcsak a fér­ fiaknak, ahogy azt korábban gondolta. A polgárháború szétrombolja az első tes­ tületi létesítményeket (diákotthon stb.), ő is menekülésre kényszerül, és csak a há­ ború után tér vissza Madridba és nyitja meg új diákotthonát. A madridi püspök kiáll mellette és támogatja akkor is, ami­ kor egyházi körökből is sokan támadják. 1943-ban létrehozza a Szent Kereszt Papi Társaságot, ami az Opus Dei saját papjait foglalja magában. Az Opus Dei tehát egy teljesen új pasztorációs és jogi alakulat az Egyházban, ami egy új gondolkodásmó­ dot is igényel. A világháború után számos országban ter­ jed el az Opus Dei. Eseriva Rómában te­ lepszik le, ahol felépíti a férfiak és a nők kiképzésére szolgáló központot. Római prelátus lesz, a Pápai Teológiai Aka­ démia tagjává, a Szemináriumok Kongre­ gációjának, majd az Egyházi Törvény­ könyv hiteles értelmezésére alakult Pápai Bizottság konzultánsává nevezi ki őt a pápa. Életének utolsó éveiben sok utazást tesz főként Európában és Dél-Amerikában. 1975-ben, Római dolgozószobájában hal meg. Ébrenjárók (magyar film, 2002) Budapest kezdettől fogva kedvelt fielyszíne 3 magyar filmeknek. iSz ezerareü magyar világ­ város hol lendületes, színes, fejlődő, ugyan­ akkor műemlékekhen gazdag, szökőkutas parkokkal, árnyas, hangulatos utcákkal teli képeslapként, hol elidegenedettsegtől átha­ tott, nyomasztó útvesztőként jelenik meg a mozi tükrében. így van ez különösen az első nagy)átékfilmjüket rendezők esetében. Adott egy változa­ tos épületeket, érdekesebbnél érdekesebb ka­ raktereket rgtö metropolis. Szabadjára en­ gedjük a fantáziánkat: beleoltunk egy izgaímas, fordulatos, de legalábbis tartalmas törté­ netet, és bekapcsoljuk a kamerát. Példákhoz nem kell messzire visszatekin­ teni a múltba. A vidámabb művek közé so­ rolható a Pizzás, a Valami Amerika, de lé­ nyegében itt említhető a Moszkv’a tér is. Rezignált hangvételű alkotás az I love Budapcst, amihez Hasonló szem-léletetű az Ébrenjárók; Miklauzic Bence diplomafilmje is Budapes­ ten játszódik. Főszereplői egyetlen éjszakán veszik nyakukba a várost. Sándor (Gazsö György), a tapasztalt könyvelő; Anna (Márkó Eszter), a cigarettaárus lány; és Bandi (Eászlo Péter), a fiatal villanyszerelő magányosan, re­ ménytelcnúl múl próbálja váratlan feladátát telje* sfteni, sok szerencsétlen helyzetbe kevered­ ve. Nemcsak ők, de a mellékszereplők is ala­ csony életszínvonalon élnek, és viselkedésük valamilyen szinten deviáns, vagy azzá válik. A film érdekessége, hogy központi motívu­ ma a fény illetve az elektromos áram, ami a kihall pesti utcákkal együtt jellegzetes hatást eredményez a vásznon. A cselekmény (a Pindroch Csaba által alakított Anna bátyjá­ val együtt) három és fél szálra oszlik, ami többször keresztezi egymfet, majd végül egybefonódik. Ez a történctvezetcsi stílus is egyedi jelleget kölcsönöz, bár a cselekmérry - a benne rejlő ötletek miatt - lehetne kidol­ gozottabb. Gazdagíg'a a művet, hogy a sze­ replőgárdát erősíti az azóta elhunyt Hunya­ di Eászló és SimÓ Sándor, valamint feltűnik Gothár Péter, sőt, az egykoron népszerű gyerekszínész, Kovács KSsztián is. Az Ébrenjáróknak mondanivalója azon túl, hogy érdekes élethelyzeteket kapcsol össze sajátos hangulatban, nincs. Mégis képes újat adni, eltérő képben ábrázolni Budapestet a fenti filmekhez képest, amit jól jelez, hogy a 33. Magyar Filmszemlén elnyerte a legjobb férfialakítás, valamint a legjobb első filmes forgatókönyv díját, továbbá, az internetes szavazók közönségdíj át. Egyébként jogi szempontból is figyelemre méltó, Ugyanis a stábot nem zavarta különősebben a gazdasági reklámtevékenység­ ről szóló 1997. évi LVIII. törvény ami tava­ lyi módosításával megtiltotta a dohányáruk reklámozását... Értékelés: tízből líet SZAM0S MÁRTON tizenhetedik oldal �A forradalmárok rejtélyes halála Az 1956-os forradalom és szabadág-1 ■ harc némely részlete máig tisztázat-:: lan. Szeretném elemezni azt az ü^et, mely máig nem hagyja nyugoH- j ni Salgótarján városának lakosságát. : A két vezető forradalmárnak, Hadady ; Rudolfnak és Har-gitay Lajosnak nc■ ve az összes salgótarjáni koncepciós perben visszatérnek; rejtélyes balálu! kát máig nem sikerült minden kétsé­ get kizárva tisztázni. A két acélgyári ff *dolgozó 1956. december hó 8-án tűnt j lel, tehát a salgótaijání sortűz napja- ’ í nak éjszakáján. Azóta nyughelyük is-1 | meretlen helyen van. Ózv Hadady ' Rudolfné és özv. Hargitay Lajosné se-; j gítségével próbáltam az eseményeket | rekonstruálni. Ax általam készített : videofelvétel, mint primer forrás a í i Birtokában van. . .......... • A december 8-i sortűz után megindultak az emigrá lások, a gyári dolgozók közül sokan elhagyták az országot, köztük Fancsik György is, aki a két forradalmár egyik helyettese volt, és aki szerepet vál­ lalt a forradalom alatt használt fegyverek elrejtésében is. Az emigrációs hullámmal ellentétben, a két forradalmár családjával nem távozott külföldre, hiszen ahogy Hadady Rudolf fogalmazott: „En nem megyek, mert én nem tettem semmit, amiért el kellene mennem.” A külföldre való távozás egyébként korántsem lehe­ tett volna olyan könnyű vállalkozás a két család számára. A Hadady-család ekkor 4 éves fiúcskát nevelt, míg Hargitayné de­ cember 12-én szülte kislányát, és az egész időszak alatt hol otthon pihent, hol a kór­ házban tartózkodott. Ilyen körülmények között igencsak veszélyes lett volna útra kelni, „...ha akartunk volna mehettünk volna, hiszen autó, minden rendelkezésre állt, de a férjem nem akart, Lajos nem akart, Béla bent volt a kórházban...” (dr. Magos Béláról van szó, aki szemműtétje miatt visszatért a kórházba) A két család egyébként nem igen tartotta egymással a kapcsolatot, nem egy baráti társaságba tar­ toztak. December 8-án este fél nyolckor érkezett Hadadyékhoz egy fiatalember, aki azzal a csellel hívta be Hadady-t a gyárba „...hogy Lajos üzent, hogy men­ jen be.,.”. Eközben Hargitayéknál, a már több napja a ház körül ólálkodó Fehér Gyula is megjelent, aki hasonló módszer­ rel csalta be Hargitayt is a gyárba. Arról a Fehér Gyuláról van szó, akinek neve több helyen is előfordul, mind a Magos, mind az Erdődi-perben, mint érdektelen (sic!) tizennyolcadik oldal tanú. Az otthon maradt feleségeknek semmilyen információjuk nem volt férje­ ik hollétéről, csupán másnap jutott bizo­ nyos értesüléshez Hadadyné a gyárban, hogy férjét előző éjjel a pufajkások elvit­ ték. Megindult rögtönzött keresése: ?5 * ..mentem a rendőrségre, utaztam Bu­ dapestre, mentem a Kacsa u-ba... A rendőrségen tagadták a két forradalmár letartóztatásának még a hírét is, Budapes­ ten a Főügyészség mindezt egy hivatalos papírral is megtoldotta. A nagy hazugsá­ gok és rejtélyek innen kezdődnek, kik vit­ ték el őket pontosan, hova vitték, mikor és miért tagadja az állami gépezet még el­ tűnésüknek hírét is. A bürokratikus falak megálljt paran­ csoltak. Az első „igazi” nyom csak hetek­ kel később érkezett egy újsághírben, mi­ szerint kifogtak az Ipolyból két hullát, Hadadyné nyomozása folytatódhatott férje után, míg Hargitayné sajnos nem tudott „bekapcsolódni” a kutatásba, mert néhány hetes csecsemőjét gondozta, A balassagyarmati temetőben némi infor­ mációhoz juthatott két sírásónak kö­ szönhetően, akik közölték vele, hogy az állítólagos tetemeket bevitték a kórházba és ott boncolták is őket, A később meg­ kérdezett kórházi kapus pedig „elszólta' magát, kiderült ugyanis, hogy tényleg behoztak két hullát, akiknek ruházatáról — az elmondottak alapján - Hadadyné kétséget kizáróan meg tudta állapítani, hogy férjéről és munkatársáról van szó. A nyomok újra a temetőbe vezettek, ahol két sírásó segítségével megpróbálták be­ azonosítani a forradalmárok feltételezett sírhelyét. (Az, hogy a két sírásó ugyanaz a két korábban megkérdezett személy volt-e vagy sem, azt nem tudjuk, de ha Igen, a kérdés az, miért küldték Hadadynét a kórházba, ahelyett, hogy egyből megmutatták volna a feltételezett sírt.) A sírásók közül az egyik végül is megmutatta azt a helyet, ahova elvileg ők maguk (!) temették ládákban a holteste­ ket. A lápos kietlen területen nem volt semmijei, nyom, amely a későbbiek so­ rán támpontot biztosíthatott volna az eredményes kutatáshoz. A feltételezett sírhelyen volt ugyan egy öntöttvas ke­ reszt, de az idők során az eltűnt. Nem sokkal később Hadadyné visszatért a te­ metőbe a feltételezett sírhelyhez, ahol néhány gyertyát gyújtott és imádkozott. Ekkor krimibe illő esemény történt. A semmiből előtűnt egy bőrkabátos férfi, aki megfenyegette, hogy az életével ját­ szik, ha többet ide jön, A kommunista megtorlás elkövetkező 30 évében Hadadyné félelmében és még élő család­ tagjait érhető támadásoktól reszketve, soha többet nem kereste fel a feltétele­ zett sírhelyet, 1989-ben a két család kérte az exhumá­ lást, Hadadyné által még 1956-ban készített rajz alapján a megváltozott helyi körülmé­ nyeket is figyelembe véve megkezdték a két forradalmár testének kihantolását. Sajnos az exhumálás eredménytelenül végződött, A területen mindössze egy nagyobb kŐ jelen­ tett bizonyos támpontot, amelynek helyze­ te az elmúlt 35 évben sem változott. Egyéb támpont nem igen állt rendelkezésre a csa­ ládtagok számára. Az exhumálásról készí­ tettek egy filmet (az Engesztelőt), melynek utolsó példánya (a családtagok részére bo­ csátott filmek elvesztek) még megtalálható a filmgyárban. Az, hogy mennyire lassan változnak az idők a rendszerváltozás után is, azt „Az elhallgatott igazságról...” című cikk névtelen írója bizonyítja a leginkább, még 1991-ben, amelyben újra előkerülnek a „ré­ gi” reflexek. A sors iróniája, hogy azt az is­ meretlen személyt, aki Hadady Rudolfot 1956. december éjjelén elvitte, Salgótaijánban Hadadyné 30 évvel később felismerte egy buszmegállóban. Sőt, az ismeretlen is felismerte Hadadynét. Az illető a számonkérő kérdésekre (mint később kide­ rül) ismét hazugságokat válaszolt. 1993-ban kérte a két család a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatalt arra, hogy a rejtélyes gyilkosságot kiderítse. A hivatal által kiadott határozatból kiderül, hogy az eltelt hosszú évek miatt a nyomozás eredménytelen volt, ill. bizonyítékok hiányában a feltételezett tettesek ellen (Pribeli József és Horváth Károly) eljárás „véletlenül” nem is kezde­ ményezhető, vagy éppenséggel ha kezde­ ményezhető is lenne, az már úgyis elévült. Arra a gálád vádra, miszerint Hadady Ru­ dolf SS tiszt (hadnagy) lett volna, kutatá­ som meghozta az eredményt. Nemhogy SS tiszt nem volt, de még katona sem. Az első exhumálási kísérlet tehát ku­ darccal végződött, de azóta újabb bizonyí­ tékok kerültek elő egy feltételezett sírhely­ ről. Idén tavasszal várható, az engedélyek megérkezése után a második exhumálási kísérlet. Ugyanis az eseményeket felpör­ gette Szokács László könyve, aki riportot készített néhány olyan emberrel, akiknek „biztos” tudomásuk van az eltemetett for­ radalmárok feltételezett sírhelyéről. GARAMI GERGELY �AZ OSIRIS KIADÓ OKTÓBERI ÚJDONSÁGAI Hóman Báhnt: A történelem útja 3800 Ft Bloch, Marc; A feudális társadalom 4980 Ft NEMZETKÖZI JOGI OLVA.$ÓkÖNVV A FEUDÁLIS TÁRSADALOM fcr Ml- Ml lY* Sít MEd* fj tUk MAGYAR BÜMTETŐJOG Boyer, Paul - Nissenbaum, Stephen: Boszorkányok Salembei 2480 Ft Sallai Gergely: Az első bécsi döntés 1980 Ft » -v Ars * í s ■ / í -»tXTJSiP EVROPA ---- 1 OK riMlffE^ » CFvdiz^iCiO i’Oi.i riKíÁi KOMAlüNIKzVJÓ Györffy György: A magyarok elődeiről és a boidoglalásról 3200 Ft Nagy Boldizsár - Jeney Petra (szerk.): Nemzetközi jogi olvasókönyv 4980 Ft Erdösy Emil - Földvári József - Tóth Mihály: Magyar büntetőjog. Különös rész 3780 Ft Mazzoleni, GUnpietro: Politikai kommunikáció 2780 Ft Goudsblora, Johan: Tűz és civiUzáció 2280 Ft Gelencsér Gábor: A 'Htanlc zenekara. Stílusok és irányzaíok a hetvenes évek magyar fibnmávész&éb&i 2480 Ft MH i feXJWH Ml MAÍÍVAR TÖRTÉNT r M etió becsi dl & Öítaipöi^öií Tóth István György (szerk.): MOlenntuini magyar történet 6980 Ft Davies, Norman: Európa története 6500 Ft A köletdc m^Aásárolhatók Földes Gábor: Adójog 2980 Ft a PPKE JAK lustitianus Könyvesboltban (1088 Budapest, Szentkirályiu. 30 Tel,: 327-0781) az OSUaS KÖNYVESHAzbAN (1053 Budapest. Veres Pálné u. 4-6. Ttel./fajc 318-2516, 266-4999), és a nagyobb könyvesboltokban vagy megrenddhetfik az OSIRIS VEVŐSZOLGÁLATI IRODATÖL (1133 Budapest, Váci út 100 Tel. 452-0594,452-0595. fax 452-0596) ívunuősirístöa/la fai ostrí^iaíio@>maiLiiabina hu bahjsi&maiLdattinet fai Földes Gábor (szerk.): Pénzügyi jog 2980 Ft Shaw, Malcolm N.: Nemzetközi jog 4980 Ft Bánd! Gyula: Környezetjog 3800 Ft Gazdag Ferenc: Európai integrációs intézmények 2980 Ft Tarkovszkij, Andrej: A megörökített idő 2480 Ft Munkás, paraszt, értelmiség munkauerseny lazában ég! - 1. rész Az ítélet előző (2002/7.) szá­ mában esett szó arról a nem­ rég megjelent antológiakötet­ ről, mely a fenti címet viseli, és az agitatív költészet 194556 között megjelent remekei­ ből válogat. Kísérletet tettünk ennek kapcsán annak felveté­ sére, milyen felelősséggel ren­ delkeztek az írók, költők, mű­ vészek a kommunista diktatú­ rában. Az ítélet eljövendő számaiban pedig ezentúl minden alkalommal bemuta­ tunk egy-egy költeményt a kö­ tetből - egyszerre kedvcsiná­ lóként, gondolatébresztőként és elrettentésképpen. Lukács Imre: yörös csillag arany kalásszal (részletek) Hazám: e föld és dolgos népe, a szívem érted ver, dobog. Érted épülnek házak, gyárak. hidak, iskolák, traktorok. Érted harsog a munkaverseny; a bő vetés néked terem, téged köszönt ujjongva versem a szabad magyar földeken. Hazánk: népem és drága Pártom, zászlós jelvényed közepén vörös csillag aranykalásszal utat mutat, ragyog felém. Te lüktetsz rég szívem verésén, húsz éve bennem él a hit: a kommunisták harcos pártja a győzelemre megtanít. Utad börtön, bitó jelezte, de vasbetonként állt a Párt. Sallai, Fürst, Ságvári, Rózsa s a többi mártír száz halált vállalt: szabad legyen az ország, a nép, a munkás és paraszt. Mire gyengék voltunk magunk­ ban. Szovjet Sereg meghozta azt. Hároméves tervünk naponta újabb és újabb győzelem, két és fél év alatt elvégzik a gyárakban és földeken. S mire tíz évig csak titokban gondolhattunk párom meg én: megszületett Marika lányunk a Terv első esztendején. Ezt mondja minden, ami szép itt s minden kacagó kisgyerek... és mi szülők megvédj ük nékik jövőnk: a boldog életet. (me^elent: 1951) Hogy országunkat, szép ha­ F.’» zánkat urak országává tegyék, hogy a munkásnak és paraszt­ nak r-'b. újból megláncolják kezét. Trockisták, kémek, szabotőrök törtek reánk - de itt a Párt és dolgozó népünk nevében kiáltott harsányan megálljt! Ezt érzem lányom nevetésén s kacagásán is érzem ezt, erre kéri Rákosi Mátyást Kistelek, Miskolc, Budapest, tizenkilencedik oldal �In memóriám 1956 Nagy Imre miniszterelnök felhívása a magyar néphez m 11 Í956. november 4. »/fi Nagy Imre beszél, a Magyar Nép­ köztársaság minisztertanácsának elnö­ ke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demok­ ratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! ~ a kormány a helyén van! - ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!” A szovjet csapatok november 4-én, vasár­ nap hajnalban kezdték meg „Forgószél” hadműveletnek nevezett támadásukat Bu­ dapest ellen. A miniszterelnök közlemé­ nyét először reggel fél hat körül sugározta a Szabad Kossuth Rádió, nyolc óra hét percig többször megismételte, majd örök­ re elnémult. A beszéd tartalmával ellentét­ ben a magyar honvédség a sokszoros túl­ erő láttán visszavonult. A felkelők Buda­ pesten azonban nem tették le a fegyvert, hanem szembeszálltak a szovjet túlerővel. A körút és az Üllői út sarka a harcok közben ÁVH-s katonák holtteste a Köztársaság téren a Pártbizottság épülete előtt 1 " h 1 : 'Ai Felkelők a Bródy Sándor utcában az első harcok után . -ra : .* .X' —* » 1 I Egy mozi homlokzata Százéves a kolozsvári Mátyás-szobor 2002. október 12-én volt a Fadrusz János J román felirattal látták el. A város vezetése által készített kolozsvári Mátyás-szobor j az utóbbi néhány évben is tett kísérleteket felavatásának százéves évfordulója. Bár a a jelképerejű szobor ellehetetlenítésére. szoborállítás terve már 1882-ben felme­ Ez természetesen nem véletlen, hiszen rült, a pályázat kiírására csak 1894-ben ke- I Kolozsvár a magyar kultúra egyik legfonrült sor. A szobor alap­ kövét 1896-ban rakták le, időközben az alkotó a !^* í ' párizsi világkiállításon ï' nagydíjat nyert művével, * mely 1902-ben érkezett 1 meg Kolozsvárra. Az $ avatási ünnepségen az 1.1 uralkodót József Ágost « főherceg képviselte. A Mátyás-szobor 1918 után természetesen vál­ lalhatatlanná vált az új urak szemében, de - sok más alkotással ellentét- J ben - megúszta az el- 3 pusztítást vagy áthelye- s zést, csupán a Hunyadi- k címert távolították el a B talapzatról, valamint azt " tosabb központja volt, főtere pedig egy­ ben képletesen szólva Erdély főtere is volt. Csak az utóbbi néhány évben több­ ször megpróbálták elvinni a szobrot (res­ taurálás címén), ásatásokat kezdtek a tö□ vében a dákó-román el­ B mélet igazolására, a polB gármester népszavazást .. sQi t II 1 ' ’ í ■* >1 ■ X 'tx H sugallja, Mátyás valójá■ 'd ban román volt. A hely- ff I 'ár:. B kezdeményezett a beol­ vasztására, a talapzatára H került új tábla pedig azt 1 béli magyarság többször is tüntetett a tervek és O döntések ellen. Minden kísérlet ellenére a szobor még ma is áll, túl fogja élni azokat, akik összeU rezzenek puszta látváK nyától, és néma ŐrszemIH ként kíséri figyelemmel a M magyar kultúra elpusztí­ ts tásán faradozókat. —Kúrán — � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2002 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource V. évfolyam 8. szám 2002. november 4. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2002. november 4. Date Created Date of creation of the resource. 2002. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (1509kb+5527kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_V_8_20021104 Relation A related resource T00049 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_V_8_20021104 HÖK