https://omeka.ppke.hu/files/original/8926b5f1e4b1b8db7bcf111250c196c0.jpg 3286d80bf43d301a44623b3d676e638a https://omeka.ppke.hu/files/original/7f2cf3f04b4bfeecc1fb67ae70a6888c.pdf 07b10be5807eed87197bc7df4d123a24 PDF Text Text FFKE-,(XeXzt-V 6J2.OOZO9Z5 l*pja A PPKfi-JÁK I 1 c ML £ A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA I 1 rS ■l I f 'Sj 4 «fx Sí**-' a - Vv 7* X' ->^1 %; &MI « VISSZA A DOLGOS HÉTKÖZNAPOKHOZ! BEST OF ARANYKÖPÉSEK DIPLOMÁZÁS EL-BEHEIRI NADJA FOCIVÉBÉ BALATONI LA2 SZIGET 2002 MODERN FORRADALMISÁG K évfolyam, 6. szám e-mail: itelet01@fiotmaiLcom honlap: www.extra.hu/itelet 2002. szeptember 25. �„Addig volt az Istennek aldasa rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Vissza a dolgos hétköznapokhoz! Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor, intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: ,yége van a nyárnak, hűvös szelek járnak, nagy bánata van 5J most a jogászpalántának... ” sírva húzza a zenekar a Jogász­ Főszerkesztő: Mándics Botond (tel.: 30/914 3497) induló legkeserűbb, ismeretlen strófáját... Ismét eltelt egy A szerkesztőség tagjai: nyár, megint öregebbek lettünk egy évvel, de legalábbis egy nyárral. Szincsák Zsuzsa, Gulyás Judit, Németh Ádám, Szabó Zoltán, Szabó Viktor, Szamos Márton, Bálint György Rudolf Első dolgunk, hogy számba vegyük magunkat, számba vegyük egymást, miután a teljes egészében most életbe lé­ Munkatársak: pett szabályok következtében több hallgató kényszerült Oberfrank Olivér, Zsellér Máté évismétlésre vagy kihagyással kombinált félévismétlésre. Honlap: Gettler András Hogy pontosan mennyi embert érintenek a szankciók, egyelőre lehetetlen megmondani. Annyi bizonyos, a jövő­ Megjelenik 1200 példányban ben jobb lesz odafigyelni. Nyáron kirepült immár harma­ dik végzős évfolyamunk, ötödik alkalommal tartottak ava­ Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén vámnk tóünnepséget Karunkon. Utánpótlásban sincs hiány: is­ bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. TARTALOM Hírek Gólyatábor Akaiin Dr. El Beheiri Nadja, személyesen Kari Tanácson történt A kezdet vége, avagy a vég kezdete Best of felvételi aranyköpések 1997-2001 Női szakasz „Sicc itur ad astra” - vagy még sem? Öt perc A jogbölcselettel való találkozásomról A HŐK Ellenőrző Bizottságának levele Modem forradalmiság A foci vébé és a Nő Dubrovnik Law School Multikultúra, megarészegség — Sziget 2002 Adolf az állatbarát Két perc Vedd és olvasd! e-tnail cím: itelet01@hottnail.com második oldal 3 3 4 5 6 8 9 10 10 11 11 12 14 15 16 17 17 18 mét gólyák árasztották el szép számban Egyetemünket. Rendezvényekben sem volt hiány a nyár folyamán, lapszá­ munkban beszámolunk a végzősbálról, a gólyatáborról, valamint az ELSA horvátországi rendezvényéről is. Az új tanév azonban magában rejti az új találkozás lehe­ tőségét. Régi barátok, évfolyamtársak, professzorok és ma­ ga az egyetemi élet, a jogásszá válás hosszú útja, annak minden szépségével együtt. Egyelőre nem gondolva azok­ ra a napokra, amikor a kezdetekben idegesen, majd idővel rutinosabban, de kicsit mindig izgatottan, fehér ingben vagy blúzban ott találjuk magunkat a vizsgáztató ajtaja előtt, és ahol számot kell adnunk a megszerzett tudásról. De addig is, ahogy a jogászinduló közismert refrénje szól: „a jogász délig alszik, egyetemre nem jár, szerényen ül meghúzódik, mégis ő a császár... » Mándics Botond (főszerkesztő) honlap: www.extra.hu/itelet �hírek Szabó Zoltán rovata >- Eljött a szeptember, a tanévkezdés ideje, megjelent az őszi szám. Ezen alkalomból üdvözlöm az olvasókat, különösen az elsőéveseket. Állandó rovatvezetőként továbbra is a hallga­ tók tájékoztatása a feladatom. Meg­ köszönöm az eddigi segítségeteket, és továbbra is várom a híreiteket, ak­ tuális információkat, pletykákat. ható tárgyak. Tanulmányi ügyekben kiadott körlevelek Dr. Szabó István dékán-helyettes úr szobája előtti hir­ detőn. (Ezzel kapcsolatosan a követ­ kező számunkban részletes ismerte­ tőt adunk.) helyszínen megvásárolhatóak. A fényké­ pek ára a pletykák alapján 400 HUE Ér­ deklődj, hátha rólad is készült felvétel. (A megtekintése ingyenes!) >- A hagyományoknak megfelelően az idén is a hűli hónap a szeptember. Rendezvényszervezők csábítanak a szigetre (ezúttal a Margitszigetre), a természet lágy ölébe (Zöld Pardon), vagy csak úgy a Spariba (mert nem kell messze menni, hogy találj egy jó helyet). Ne feledd, bulizz, amíg lehét, mert közeleg a (Erről majd egy későbbi számunkban.) >> Nem jutottál kollégiumi helyhez? Nem szereted a tömegszállást? Nincs hol laknod? Albérleti ajánló a földszinti aulá­ ban. Lányoknak, fiúknak, vegyesen, do­ hányzó, nem dohányzó, kacsalábon forgó paloták mindenkinek. >> Kezdjük a legfontosabbal. A beiratko­ zás már lezárult, de az indexbe be kell ve­ zetni az általatok választott speciálkollégi­ umokat, kötelező tantárgyakat is. Erre ok­ tóber elején kerül sor. Addig kell eldönte­ ni, mit kívántok felvenni. Az index lezá­ rását jelölő pecsét alá beírt tantárgyakból szerzett eredmény (jegy, vagy megfelelt minősítés) azonban nem számít bele az átlagba, ezért jól gondoljátok meg, mit választotok. Inkább többet, mint a kötele­ ző óraszám által előírt, abból még mindig lehet töröltetni, mint ha kevesebb lenne. Felhívom minden érdeklődő figyeimét, hogy a Kar honlapja továbbra is tájékoztatást ad a tanszé­ kekről, a leendő vizsgákról, a tan­ anyagról, valamint a Tanulmányi Osztály által kiadott körlevelekről. Ha nincs kedved a faliújság előtt sor­ ban állni, kattints az egyetem hon­ lapjára. Folyamatosan frissítve. >- Ehhez kapcsolódó hír, hogy a tan­ széki hirdetőkre kerülnek fel a speci­ álkollégiumok, kötelezően választ­ >- Idén végzett doktorok, figyelem! Elké­ szültek a diplomaosztó fényképei. Megte­ kinthetőek a HŐK irodán. A képek a Másfél év után kisebb probléma adó­ dott a HÖK-ben. A HŐK elnöksége (6ból 5 tag) azzal a kérelemmel fordult Radnay József dékán úrhoz, hogy Tóthné Lukács Klárát - a HŐK iroda­ vezetőjét - mozdítsa el a HÖK-ben be­ töltött állásából, tekintettel arra, hogy közte és a HŐK vezetősége közötti vi­ szony annyira megromlott, hogy az a további eredményes munkát veszélyez­ tetné. Gólyatábor Akaiin Balatonakali adott idén otthont Karunk gólya­ táborának. Az esemény augusztus 17-20. kö­ zött került megrendezésre. Egy kisebb, szerve­ zőkből álló portyázó előőrs már péntek este a helyszínre, azaz a Dörgicse felé vezető út men­ tén található tatabányai önkormányzati gyer­ meküdülőbe érkezett, ahol azonban ekkor még szegedi medikushallgatók töltötték utolsó esté­ jüket. Vòlt ott minden a jogászindulótól a me­ dikusindulóig. Jogászaink tanúbizonyságot tet­ tek konfliktuskezelő képességükről, miután bölcsen felismerték, hogy kevesebben vannak medikus társaiknál. így aztán elkerülhetővé vált, hogy a mulatság egy Újpest-Fradt meccs elő- illetve utójátékára hasonlítson. Másnap délután aztán megérkeztek tör­ vényszék] gólyáink, és azon nyomban fészket is raktak. A névsorolvasás - két felsőévesünk jóvoltából - inkább bokszolók felkonferálásá­ ra emlékeztetett. Este remek hangulatot te­ remtett az immár elmaradhatatlan cigányze­ nekar, mely hajnalig húzta a talpalávalót, melyhez a szintén elmaradhatatlan Horváth Gellert, vagy ahogy mindenki ismeri, „Lila” és örökzöld nótái társultak Másnap délelőtt kötetlen beszélgetésre nyílt lehetőség a tutorokkal, ahol nyilván SO- kakra sikerült alaposan ráijeszteni, hiába, gó- 1 kásabb talán az állatok bemutatása volt. A lyák közt a felsőéves már csak ilyen. Szemé- [ zsűri is meglepődött, amikor egy szamárral lyesen látogatott el a táborba Bittsánszky Gé­ jelentek meg a strandon. Sérülésektől sem za Tanár Úr, Kari Főtitkár, aki az egyetemről volt mentes a „ kétpercalattkitudtöbbtartott előadást újdonsült elsőseinknek. Ebéd vizetkihozniacóból” szám, ugyanis a nagy si­ etségben kissé élesnek bizonyultak eg^'es kö­ után csoportos vetélkedő színhelye volt a vek, erre megindult a katasztrófa turizmus: » Községi Strandfürdő”, ahová az önkor­ mányzat jóvoltából pázmányos csuklópánttal német vendégek kamerázták a kétségbeesett ingyen lehetett bemenni, külön köszönet a „árvízi mentőket”. Polgármester Asszonynak! Itt aztán megmu- I Este fergeteges koncertet adott a két egye­ tathatták a csoportok, mennyire rátermettek temi zenekar, a Legis Actio és a Lean Dubh. erre az igenis összetett, komplex szakmára, Egybehangzó vélemények szerint azonban a elvégre „egy jogásznak mindenhez értenie legemlékezetesebb a hétfői (utolsó) este volt. kell”. A csapatoknak valamelyik fiúból kellett Kedd reggel elcsigázott gólyaseregek vették a legszebb lányt faragni, majd következett a útjukat a főváros felé. Egyszer minden véget ér, még egy ilyen felhőtlen és felszabadult „Senior Club”, vagyis a strand legidősebb nyár is, de minden vég egyúttal valami újnak a emberének előállítása- Ha a legidősebbel megvoltak, a következett a legjobb nő, azt hi­ kezdete: gólyáink Pázmány Péter Egj'etemészem, itt néhány versenyző megtanult futni a nek újdonsült polgáraivá váltak. féltékeny férfi partnerek elől. Ki tud többet Mértékadó körök - Klári néni minden el­ lentétes irányú, erőteljes kísérletének dacára a Akaiiról? A település bizony igen nagy múlt­ ra tekint vissza, és hogy mint azt mindenki gólyatáborba évről évre vissza-visszatérő sejthette, a lakosság nagy része a nyári ide­ „evergreen” felsőévesek - megállapítása sze­ genforgalomból él. Szintén kiderült, mint rint az elmúlt évek legjobban sikerült gólyatá­ borát rendezték meg idén a Balatonon. hogy a fent említett Polgármester Asszony bizony igen régóta áll a település élén, elein­ MÁNDICS BOTOND te még tanácselnöki minőségében. A legmó- I harmadik oldal �I Dr. El Beheiri Nadja, személyesen „A római jog lehet az egyik alapja az új közös európai jognak.” — Kérem meséljen származásáról, s gyer­ mekkoráról! kezdődött. — Mit érzett akkor, mikorfelkérték a Ró­ maiJogi Tanszék vezetőjének, hiszen köz­ tudott, hogy Prof. Dr. ZlinszkyJános a té­ ma talán legnagyobb magyarországi tudó­ sa? Hogyan történt a kinevezése? — Én tulajdonképpen osztrák-egyiptomi származású vagyok. A nevem egyértel­ műen egyiptomi. Ausztriában születtem, s Egyiptomban nőttem fel. Gyermekko­ romat Egyiptomban töltöttem, s miután édesapám meghalt, utána költöztem viszsza Ausztriába. Az iskolai tanulmányai­ mat is ebben az országban folytattam. — Hol teltek egyetemi évei? I I — Bécsben tanultam jogot, itt is végez­ tem. Egyetemi éveim teljesen átlagos módon teltek el. Tanulmányaim kezde­ tén szerettem meg foglalkozni a nem­ zetközi kapcsolatokkal, s később a pro­ fesszorom mellett dolgozhattam is a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése te­ rén. Ezen kívül néhány évfolyamtár­ sammal, barátommal nagy vállalkozásba fogtunk. Szerettünk volna egyetemi ta­ nulmányaink ideje alatt lexikont készí­ teni társaink számára, amelyben fel akartuk dolgozni a társadalom összes lé­ nyeges kérdéseit, problémáit keresztény megközelítésből. A témák feldolgozásá­ ban segítséget kértünk híres szakembe­ rektől, akik készségesen közreműköd­ tek. A lexikonból elkészült a családdal, a múlttal foglalkozó rész (1988-ban), míg később a környezetvédelmet tárgyaló részt, és Ausztriának az EU-hoz való csatlakozásával kapcsolatos tanulmá­ nyunkat készítettük el. Én ekkor má­ sodéves joghallgató voltam, a munkát szerettük volna tovább folytatni, de saj­ nos megszűnt az anyagi fedezetünk. — Minek hatására, s mikor döntötte el, hogy Ön szakterületeként a római jogot válassza? I I — Első vagy másodéves hallgató lehet­ tem, amikor úgy döntöttem, hogy a ró­ maijog az, amely engem Jobban érdekel. Részben azért is, mert Selb tanár úr egyiptomi és szíriai joggal foglalkozott, s úgy gondoltam, hogy én ezen a téren is tovább tudnék vele lépni. Voltak olyan negyedik oldal idők is, amikor ezek a tervek kissé háttér­ be szorultak — azért is mert a professzo­ rom beteg lett—, s én mindinkább az al­ kotmányjog felé fordultam. A doktori munkámat is alkotmányjogból írtam. Az­ tán Magyarországra kerültem, s itt már az első pillanattól fogva a Római Jogi Tan­ székekkel kerültem kapcsolatba különbö­ ző nemzetközi kapcsolatok keretében. Ekkor kezdtem el komolyabban foglal­ kozni a római joggal. — Mikor, s kinek a hívására jött karunk­ ra? — A legelejétől fogva itt vagyok. Én tulaj­ donképpen Magyarországra egy nemzet­ közi program keretében érkeztem 1994ben. Először az ELTE-n dolgoztam, s egy ottani adjunktuson keresztül ismerked­ tem meg Zlinszky János professzor úrral, aki akkor a kar alapításával volt elfoglalva. Amikor találkoztunk, kérdezte tőlem, hogy lenne-e kedvem segíteni a karon, s én rögtön biztosítottam támogatásomról. A karalapítás évében úgy dolgoztam, hogy a nemzetközi munka tovább folyt az EL­ TE-n, s ezzel egy időben kezdtem el ok­ tatni római jogot Zlinszky János profeszszor úr mellett, még a Ménesi úton. Elő­ ször német nyelven oktattam, majd több speciálkollégiumot is tartottam. Tehát így — Természetesen nagyon örültem, és a felelősséget is átéreztem. Nagyon hálás voltam, és vagyok is Zlinszky tanár úrnak, aki mellett nagyon sokat tanulhattam, és nem csak a Római jogra gondolok, és ugyanakkor hálás vagyok még a csalá­ domnak, barátaimnak, és munkatársaim­ nak is, hiszen ilyen eredményeket sosem lehet egyedül elérni. Maga a felkérés szá­ momra egy kicsit váratlan volt. Említet­ tem már, hogy a doktori munkámat oszt­ rák alkotmányjogból írtam, ezt Ausztriá­ ban megvédtem, s az itt megszerzett cí­ mem egyenlőségét kellett megállapíttat­ nom Magyarországon miniszteri úton keresztül. Mikor ez megtörtént, Zlinszky professzor úr azt mondta, ha valóban ró­ mai joggal szeretnék foglalkozni, illetve a római jog keretén belül akarok továbblép­ ni, akkor neki az az elvárása, hogy készít­ sek egy nagyobb monográfiát a tárgyból. Ez el is készült, ami még nem lett kiadva, de kéziratban megvan, és jelenleg a kiadá­ sán dolgozom. A censor működéséről, a jog és erkölcs összefonódásáról szól. Amikor a munka elkészült, akkor Zlinszky professzor úr javasolta a docensi kinevezésemet, s ezzel együtt a tanszék­ vezetői kinevezésemet. — A Prodékán Úr nyilatkozta korábban, hogy a tárgyból a bukási arány a legutóbbi vizsgaidőszakban 40%-os volt. Mi lehet az oka annak, hogy a tárgyat a hallgatók nagy része nehezebben tudja elsajátítani? — A tárgy olyan, hogy a hallgató itt talál­ kozik először kifejezetten jogi kifejezé­ sekkel. A római jog megkövetel bizonyos jogászi gondolkodásmódot, ezért már az első pillanattól fogva komolyan kell ven­ ni. Ehhez a hallgatók nincsenek hozzá­ szokva, bizonyára ez az egyik ok, míg a másik az lehet, hogy a tárgyat a hallgatók �későn kezdik el tanulni, s nem már a leg­ elejétől fogva. S bizonyára nem lehet ezt a gondolkodásmódot, és hatalmas anyagot rövid idő alatt elsajátítani. megint azt lehetett tapasztalni, hogy a római jogászoknak igenis van mondani­ valójuk egy új közös jog kifejlesztésével kapcsolatban. — Az előadásokon való részvétel mennyi­ re fontos a tárgy szempontjából? — léhát a római jog lehet az alapja az új közös európai jognak? — Tényleg nagyon hasznos dolognak tartom az előadásokon való részvételt, hiszen itt nemcsak leadom az anyagot, hanem igyekszem azt el is magyarázni, illetve kiemelném itt a gyakorlatokon való aktív részvétel fontosságát is. A gyakorlatokat idén az előző évektől egy kicsit eltérően elsősorban doktorandus­ ok, illetve a gyakorlatban dolgozó jogá­ szok tartják, mellettük továbbra is szá­ mítunk néhány kiváló fiatalabb hallgató segítségére. Közösen készülünk fel, mi­ vel a doktorandusok különböző tanszé­ keken dolgoznak, és a gyakorlat is más nézőpontokat ad, így reméljük, hogy az egyes témákat tényleg átfogó módon fel lehet dolgozni. Én az előadásokon egy­ re inkább igyekszem kiszélesíteni az eszmecserét a hallgatókkal, ami azt je­ lenti, hogy írásban teszek fel kérdéseket a hallgatóknak, ezeket megnézem, s így egy kicsit jobban le tudom mérni, hogy a hallgatóim mit, s mit nem értettek meg az előadásokon elhangzottakból. Ezt a gyakorlatot tavaly már el is kezd­ tem, s idén is folytatni szeretném. Eb­ ben a munkában számítok a hallgatók pozitív hozzáállására, s így a közös munkával talán jobban el tudjuk érni, hogy a hallgatók már a kezdetektől ko­ molyan vegyék a tárgyat, s ne érje őket majd meglepetés a szigorlati vizsgán. — Az egyik alapja. Egyértelműen alkal­ mas arra, hogy fel lehessen használni az alapgondolatait. Nyílván a társadalmi vi­ szonyok állandóan változnak, de a min­ denkor érvényes alapelveket ki lehet dol­ gozni a római jogból. — Gondolom ez az inteijú főként a gó­ lyák körében fog nagyobb népszerűségnek örvendeni, ezért kérném a tanárnőt, hogy a lap hasábjain keresztül adjon tanácsot, illetve útmutatást számukra, hogy ho­ gyan is kezdjenek hozzá a tárgy elsajátí­ tásához? — Tehát egyrészt aktívan részt kell venni az előadásokon, másrészt azt tanácsol­ nám, hogy mindenki lépjen kapcsolatba a gyakorlatvezetőjével, s közösen beszéljék meg az előadásokon elhangzottakat. Ké­ szüljenek a gyakorlati órákra, s ha bármi­ lyen kérdésük merül fel, azt próbálják meg egymás között megbeszélni, illetve nyugodtan fordulhatnak segítségért a tan­ szék munkatársaihoz. SZABÓ VIKTOR A Kari Tanácson történt Különlegesnek mondható a Kari Tanács legutóbbi, június 26-ai ülése. Egyrészt mert először került sor az új Egyetemi Statútum szerinti összetételében történő összehívására, melynek lényege, hogy a legfeljebb 20 fős testület tagjai a Dékán, a gazdasági igazgató, Kar dékánhelyettesei, intézetvezetői cs más egyetemi tanárai közül a Rektor álul kinevezett 11 fő, a teljes munkaidejű oktatók közül a karral munkaviszonyban álló oktatók által vá­ lasztott 5 fő, a Hallgatói Önkormányzat­ nak, valamint a Kar nem okutói munka­ vállalóinak 1-1 kép\'iselqe. Másrészt kü­ lönlegesnek mondható napirendi ponqa miatt, lúszen aznap került sor a dékánvá­ lasztásra. Szabó István Általános Dékánhelyettes Úr, a Dékánjelölő Bizottság elnöke az alábbi javaslattal állt elő: mivel a Dékán megbízatása három évre szól, és Dr. Radnay József Dékán Urat csupán két éve választották meg, mandátumát hoszszabbítsák meg egy évvel. De más személyi döntésekre is sor ke­ rült, jóváhagyták többek közt Busch Bé­ la és Győrffy Tamás tanár urak egyetemi docenssé történő kinevezését. MÁNDICS BOTOND Kellemeset a hasznossal — Kutatási területe is a római joghoz tar­ tozik? — Igen, egyértelműen. Főként a ius publicummal, az államjog kialakulásával foglakozom. Tehát a fő kutatási területem még mindig a római államjog, ami meggyőződésem szerint a köztársaság idején fejlődött ki. Azt hiszem, s az volt a tapasztalatom az utóbbi időben, hogy a római jogászoknak fontos feladatuk lesz az új közös európai jog kifejlesztésében. Ennek létrehozatalában meggyőződésem szerint a római államjog is fontos szere­ pet fog betölteni. Több ízben részt vet­ tem nemzetközi kongresszusokon, ame­ lyeken Európa jövőjét tárgyalták— most legutóbb Rómában voltam —, ahol ... és mi ötödik oldal �A kezdet vége, avagy a vég kezdete Már a harmadik évfolyam búcsúzott az egyetemtől 2002. július. Átlagos nyári nap, árnyékban pilledő turisták, hívogató balatoni nyár, a megérdemelt pihenés ideje. Ilyenkor ki­ ürül a város, az utcák minta kihaltabbak lennének. De van egy belvárosi utca, ahol nagy a nyüzsgés. Ünneplőbe öltözött em­ berek sokasága téblábol egy impozáns épület előtt, kezükben virágcsokor. A ka­ puban időnként feltűnik egy fekete ruhás fiatal, mosolyogva integet, körülnéz, konstatálja, hogy minden rendben, majd siet vissza az épületbe, ahol már csak per­ cek vannak hátra addig a pillanatig, amire oly hosszú évekig készült. Kitalálta a drága olvasó, diplomaosztó a végzett jogászoknak. Öt év minden szép­ sége, gyötrelme lepereg a jelenlévők ar­ cán. „Emlékszel, mintha tegnap lett • volna... 35 35-.Bocsánat, hol találom a logika tanszéket?” Mindenkinek van egy emlé­ kezetes története, sérülésnyom a sorban állásból eredően, ráébredés a vizsgáztató személyére, elveszett indexek a történe­ lem útvesztőjében. Vér és verejték. Ezt ígérték azon a szep­ temberi napon, mikor először kellett be­ ülni az iskolapadba. Mindenki a végét várta, a napot, amikor hivatalosan is elis­ merik a tudását, kézhez kapja a hőn áhí­ tott diplomát. És most eljött a pillanat, innen nincs viszszaút. Még egy fél óra, hogy hivatalosan is a jogászok családjába tartozzanak. De nem ilyen egyszerű a dolog. Drága Bittsánszky tanár úr instrukciói mellett még egy utolsó sorban állás, csak a rend kedvéért. Mindenkinek megvan a helye, amit nem is olyan könnyű megtalálni. Már nincs sok hátra, és tényleg ki kell lépni a nagybetűs ÉLETBE, megkezdeni a néha robotnak tűnő munkát, felvértez­ ve azzal a tudással, amelyet e falak között gyűjtöttek össze. Ez alatt a teremben izgatott szülők zsibonganak, élesítik a kamerákat, mindenki a felemelő pillanatra vágyik. Feszülteb­ bek, mint azok, akiknek a tiszteletére öszszegyűltek. Jönnek, jönnek, kiabálja egy elfúló női hang. És valóban, fekete talárban érkez­ nek a végzősök, arcukon megkönnyeb­ bült, szinte már fensőbbséges mosoly. „Most már semmi sem állhat az utunk­ ba”. Pár pillanat múlva bevonul az Egye­ temi Tanács. Méltóságteljesen, büszkén, képviselve az Egyetemet, tanárokat, okta­ tókat. Jól tudják, van mire büszkének len­ niük. Ismét képzett jogászok hagyják el az iskolát, az életben az itt elsajátított tudás alapján kell boldogulniuk. Ahogy tették ezt elődeik, és méltó követőik. Himnusz, köszöntés, eskütétel, és a hőn áhított dip­ loma átvétele. Pillanatoknak tűntek, min­ denki valamilyen emléket idéz fel magá­ ban. „Hosszú volt ez az öt év. Végre nem kell többet... Már olvassák is a nevem”. I •i Áttörés az udvaron az ünnepség helyszíne felé hatodik oldal ffl Nincs más hátra, fogadni a gratulációkat, elérzékenyülve, diadalittasan, ki-ki vér­ mérséklete szerint. „Állj oda, még egy fényképet a sógorral is...”. Kilépve a ka­ pun, még egy utolsó pillantás a falakra, egy könnycsepp elmorzsolása titokban, hiszen mégsem jáija, hogy pont én érzé­ kenyüljek el. Sikerült, kisujjamban a tudás, majd én megmutatom a világnak. De addig is irány a jól megérdemelt pihe­ nés. Példának okán a végzős bál. Mert er­ re is gondoltak valakik, köszönet érte. A meghívón szereplő címet el sem lehet téveszteni, irány a Vár, ott is keresd a pa­ lota udvarát, ahol terített asztal, étel-ital várja a nap hőseit. Üröm az örömben, hogy a meghívón szereplők közül csak kevesen tisztelték meg jelenlétükkel az estét. Kár érte. A Palota közelébe érve el sem lehet té­ veszteni az irányt, csak követni kell az es­ télyibe öltözött hölgyeket, akik fáklyaként mutatják az utat. A szokásos, nem hivata­ los vetélkedő idén sem maradt el, az ön­ jelölt zsűri elismerően nyilatkozik a le­ hetséges bálkirálynőkről. Belépéskor egy pohár pezsgő a megfáradt jogásznak, már a hagyomány kedvéért is. Most már csak meg kell találni a barátokat, és semmi nem állhat a jókedv, a mulatozás útjába. Talán csak az időjárás, mivel komor fel­ hők gyülekeznek az égen, nem sok jót ígérve. Látva azonban az összegyűlteket, meggondolják magukat és mint a hívatlan vendégek, egykedvűen odébbállnak. A vacsora tálalásáig hátralevő idő a csen­ des poharazgatás jegyében telik, minden­ kinek van egy igazán frappáns története az államvizsgával kapcsolatosan, jó is, rossz is. De már nincs jelentősége, hiszen vége, befejeződött. Rövid várakozás után az asztalok megtelnek minden földi jóval. a kiéhezett jogászsereg ráveti magát a finom falatokra. A vacsora hangulatát kellemesebbé teszi az élőzene, ami a tánctér felől szűrődik az asztalok felé. Táncbemutató nélkül nincsen bál, nem is kell csalódnia a vendégeknek. Köztudott, hogy a jogásznemzet kedveli a táncot, így alig vonulnak el a profik, máris átveszik a �terepet az amatőrök, akik hajnalig kitarta­ nak, féktelen jókedvűknek csak a kelő Nap szab határt. Na meg a fáradtság. Hosszú nap volt, megérdemlik a pihe­ nést. Nemsokára úgyis más világ köszönt rájuk, vége könnyed hétköznapoknak, komolyabb kihívások várnak rájuk. A vég kezdete, korán kelés, idegesség, feszült­ ség, megfelelni akarás. Hol vannak már azok a napok, amikor csak előadásra, sze­ mináriumra kellett menni, könnyed zh írás volt a legnagyobb feladat. De tanáraitok nem hiába fáradoztak, bosszankodtak, mégiscsak sikerült a kitű­ zött célt elérni, benneteket elindítani a jo­ gászi élet rögös útján. Ennek az útnak a végigjárásához kívánunk sok sikert, kitar­ tást mindannyian, akik utánatokjövünk. SZABÓZÉ Vidám jogászok kicsiny csoportja a ceremónia után A 2002. tavaszán dipiomázottak névsora Abay-Nemes Orsolya, Abraham Judit, Aján Anita, Alberti György, Andrási Gergely, Antal Veronika, Antalóczy Péter, Aszalós Györgyeié Dr., Bácskai László, Bagaméry-Szalay Róbert, Balla Gábor, Balogh Tímea, Balsai Csaba, Bara Emőke, Bárdos Szonja, Barkó Péter, Bazsó Bernadett, Békés Orsolya, Békési Zsófia, Bekk Mária, Belákouics Eszter, Bencsik Dávid, Berecz Tímea, Bézsenyi Balázs, Birhemé Szabó Adrienn Dr., Birkás Györgyi, Biró Adám Péter, Biró 7ámás, Blalnyák Zoltán, Bogdán lámás Imre, Bohn Eszter, Bokor Adrienn, Bolla Zsófia, Bollók Szilveszter, Bólya Boglárka, Barbára Marcell, Boros Árpád, Boros Márta, Brindza Renáta, Bugyi Csaba Béla, Búkor Beáta, Christián László, Csákó Gergely, Csapiáros Ágnes, Czakó Mónika, Czímer István, Dalmy Júlianna Mária, Darus Ferenc, DarusJudit, Dekovics Zsófia Mária, Dely Zsófia, Desics Pétéi; Detrich Zsuzsanna, Dévényi Márton, Dienes Orsolya Katalin, Dobai Zsófia, Drágán Gyöngyvér, Erdélyi E>orottya, ErdódyJános, Erdösi László, Faix Zsófia, Farkas Norbert, Fazekas Dóra, Fehér Kinga, Fekete Erzsébet Edina, Fekete Imre, Fekete László, Fodor Bea, Fodor Krisztina, Forstóber Gábo^ Frank Ágnes, Frivaldszky Gáspár, Ftiglovics Gabriella, Fülöp Hilda, Gaál Péter, Gaál Tbor, Gáspár lámás, Gáti Anikó, Gegus Eszter, Geiger Nóra, Gerendás Anna, Cembardi Katalin, Conda Marietta, Conda Mónika, Cönczy Andrea, Gregttska Péter, Gresa Katalin, GrinitiszAdám, Grósz András, Gulrith Zsófia, Gulyás Noémi, Gurbán Gyöigyi, GyulaiJudit, Hajnal Gábor, Halmai Miklós lámás. Haraszti Anikó, Flamtat Anita, Haveria Ditta, Hegedűs Ákos, Hegedűs Magar Miklós, Hete Norbert Béla, Hidetmayer Csicsman Judit, Hlacsok Krisztina, Hódy Gábor, Holdampf Gusztáv, Horváth András, Horváth Bence István, Horváth Ferenc, Horváth Melinda, Horváth Réka, Horváth Zsolt, Horváth Zsuzsanna, Hós Hajnalka, Hrapka Judit, Hruby Attila, Hutusik Gyöngyi, Igaz Iván Dr., Imreh Borbála, Inokai Balázs, Istella Csilla, JávorszkiJózsefJuhász Orsolya, Jurida Petra Natália, Kálnoki-Gyöngyössy Zsófia, Kancsár Anita, Kántor István Zoltán, Karászi Margarita, KárpátiJúlia, Kárpáti Krisztina, Karsai Krisztina, Kegyes Anna Kinga, Kelemen Zsolt, Kemény-Beke Pál, KendeJúlia, Kenézi Diána, Kerdtes Gábor, Kéringer Csaba, Kbgyörgy Orsolya, Kiss Balázs, Kiss Károly Miklós, Kiss Krisztina, Kliment Géza Péter, Koch Tímea, Kókány Csaba Gyózó", Koltay András, Koiusekné Kovács Ágnes, Kondor Bence Barnabás, Korcsmáros Aliz, Kása Mónika Szidónia, Kovács Adrienn, Kovács Benedek Márton, Kovács Eszter Adrienn, Kovács György, Kovács Róbert, Kováts Dénes, Kozma Zsuzsanna, KunAnnamária Éva, Lakos István Sándor; Lásztity Dusán, Lévai Mariann, Lindmayer István, Lovas Márta, Lukács Krisztina, Lukács Zoltán, Majoros Márta, Máltcsics Eszter, Manhertz Zita, Marton Bernadett Ibléria, Mátyás Krisztina, Mécs Katalin r^nes, Medveczky Gábor, Medveczky Viktória, Mtgyeri Andrea, Mészáros Gergely, Mészöly Dóra, Micskey István, Mihályi Rita, Mikié Sándor, MikloviczJudit Renáta, Minárotdts Zsuzsanna, Mohos László, Molnár Csaba Imre dr.. Molnár György, Molnár Olga Borbála, Molnár Pál, Molnár Tbtricia Rita, Móricz György, Mosolygó Sára, Muhari Nóra, Mustilin Kata Aliz, Nádor-Nikiiiis Grácia, Nagy Adám Dániel, Nagy Gábor Bálint, Nagy Gergely Tamás, Nagy Katalin, Nagy Orsolya, Nagy Péter, Nagy Szabolcs, Nagy Szilvia Andrea, Nagyné Feckó Beatrix, Nedwed Mária Berrtadett, Németh Anita, Németh Doris Tímea, Németh Ildikó, Neumann Attila, Nyári Péter, Oláh László Zoltán, Onczay Gábor, Orbán Péter, OroszJános, Orosz Krisztina, Oszkó Rita, Östör Balázs, Pálné Vörös Nikoletta, Ibp Tamás, Pátzay Álám, Penzids Dávid, Peterdi Anikó, Petrássy Miklós dr., Peireczky Krisztina, Pfeifer Péter, Pintér Andrea, Pintér Evelin, Pluhár Hajnalka, Pócza András, Polony Geigely, Pomeisl AndrásJózsJf Pongor Lilla, PongráczJudit, Potrák Inez, Pózna Viktória, Pozsgai Petra, Presser Zoltán, PuruezkyJózsef László, Puskás Renáta, Rábai Mónika, Rácz Balázs, Rácz Margit dr., Rácz Zsuzsanna, Rádonyi Dénes, RadvánszkiJános, Rajkai Viola, Rapai Teodóra, Regős Norbert, Reisz Mónika, Rétháti Viktória, Révész Margit, Rosdy Tamás, Rostási Szabó Csilla, Sáray András, Sári Zoltán, Sárközy Gergő, Sárvári Tamás, Sas Máinda, Say Viktória, Schlosser Annamária, Schmeck Richárd, Schmidt Erika Ibronika, Schmidt Zoltán, Schmidtné Iváncsics Cecilia, Schümeky Zsombor, Seereiner Márta, Sefer Iván Dávid, Sidorow Károly, Siller Imre, Sinku Emese, Skarka Cecília, Somogyi Árpád, Somogyi Szilvia, Somojai-Döfeín Richard, Soóky Saul Márk, Soós Mihály, Spanga Zsuzsanna, Stágel Bence, Steffel Boglárka, St^a Annamária, Sugár Balázs, Surányi Eszter, Süslecz László, Sütő Katalin, Sydó Zoltán Dr., Szabó Endre Győző, Szabó Szilvia, Szabó Zorica, Szacsky Borbála, Szalai Nóra, Szalay Adrienn, Szalay Klára Gabriella, Szaniszló Brigitta, Szarka Eszter, Szász Bertalan Ákos, Száz Ágnes, SzénégetőAdrienn, Szentesi Mária, Szentkláray Bence, Szeremlei Andrea, Szeremlei Zsófia Eszter, Szilágyi Andrea, Szilágyi Beáta, Szinessy Péter, Szobonya Gergő Miklós, Szőkefalvi Nagy Gábor, Szövényi Márk, Szuhács Renáta, Szűcs Katalin, Szűcs Viktor, Takács Eszter, Takács Péter Attila, Takács Rita, Tamás Csaba, Tamás Gabriella, Tár György, Tarján Zoltán György, Tarlós Mónika, Tauber Szilvia, Tébeli Izabella, Tésenyi Renáta Edit, Tészársz Anna, Tòma Vinda, Tömasitz Ltván, Tóth András, Tóth Balázs Miklós, Tóth Gyula Ferenc, Tóth Judit Viktória, Tóth KrisztiánJózsef Tóth Péter, Tóth Szandra, Töpler Eszter, Török Petra, Tőrök Rózsa, TraserJulianna Sára, Trieb Getgriy, Uhel Gábor, Újvári Zoltán, Urbátt Kristóf, Ükös Gabriella, Üveges Sándoi; Vácz Gergely, l^jda Zoltán, lűller Hilda Zstizsanna, VáradyJózsef Vtr^a Edina, Váry Viktória, Ibressné Borovszky Titnea, VikorÁron Dávid, íűrág Benedek, Vitályos Áron László, Vízi László Tamás dr., íárkov Antal, Winbrenner Ágnes, lábrderits Krisztián, WiedemannJános, Windísch László, Winkler László, WofJudit, Zakar Gergely, Zakariás Andrea, Zalán Benedek Gáspár, Zarka Szilvia Ilona, Zsákos Szőke Melinda, Zsjkó Mariann, Zsilvölgyiné Tóth Szilvia, Zsíros Zoltán hetedik oldal �I Best of felvételi aranyköpések 1997-2001 Minden felvételi időszak alkalmával az okozza a legtöbb mulatságot számunkra, hogy sírva vihogunk a legújabb felvételi­ zők egyes kérdésekre adott, lehengerlő öntudattal kinyilatkoztatott, valami elké­ pesztő tudatlanságot, ép ésszel szinte fel­ foghatatlan ostobaságot bizonyító felele­ tein (ráadásul egyre több és egyre nagyobb hülyeségeket képesek mondani az új jelöl­ tek). Bizonyíték ez arra, hogy az érettségi, melytől egykor annyira reszkettünk, gya­ korlatilag értékwlen. Most az eddig össze­ gyűjtött aranyköpések kirívóan Icgnag)'obb hülyeségei közül szemezünk, csak remélve azt, hogy az idézett megszólalók közül senki nem hallgatója az egyetemnek (egyrészt tudatlansága okán, másrészt a szerkesztőség tettleges felelősségre voná­ sának elkerülése céljából)! A válaszokat témakörök szerint csoportosítottuk. Vé­ gezetül olvashaqátok öt kedvencünket, melyek — kiemelkedve a többi, szintén örökbecsű darab közül — szinte új távla­ tokat nyitnak a butaságot művészetté, sőt, tudománnyá fejleszteni kívánók számára. TÖRTÉNELEM • Pál javasolta, hogy a túlzott aszkétizmust mellőzzék, mert mindenkinek joga van a jóléthez. • Szent László másik fontos tevékenysége szentté avatásában nyilvánult meg. • A zsidó vallás szent könyve a Korán — És a Tóra? —Ja, az is! • Az 1848-49-es forradalom lényege, hogy kilépjünk az Osztrák-Magyar Monarchi­ ából. • Thököly arról híres, hogy összeszedte a hegyi népet. • Az 1054-es egyházszakadás előtt volt az avignoni-római kettős pápaság, utána lett az avignoni-római-moszkvai hármas pá­ paság. • Széchenyi fő műve a Tőke. • Csoóri Sándor több évet élt Indiában s ott is halt meg. • Mindszenty József neves kommunistael­ lenes aktivista volt. • Mit tud Pázmány Péterről? Pázmány Pé­ ter költő volt és politikus. Gondolom, köztiszteletben álló személy volt. • Mikor tört ki az 1848-as forradalom? — Február 1-jén. • Ki kötötte a Bethlen-Peyer-paktumot? — Az SZDSZ és az MDF. • Mivel ért véget az 1. Világháború? — A Varsói Szerződéssel. • Mondjon magyar kormányzókat! — Göncz Árpád, Éráter György nyolcadik oldal • Ki volt Szent Imre nevelője? — Várszegi Asztrik. • A Római Birodalomban milyen államforma következett a királyság után? — A cárság. • Mikor alapították a Szovjetuniót? — XVIII. század. — Nem. Mikor szűnt meg? — 1450-es, 60-as évek. Nem jó. Azt mondja meg, mely országok tartoztak hozzá! — .. .Az északiak! — Például? — Norvégia! • Magyarországon 1849 után a hivatalos nyelv az osztrák. EGYHÁZ • A pápák közül II. János Pál tevékenységét emelném ki, aki sokat utazik. • A Vatikánnak a világon a legmagasabb a GDP-je. • A pápa református vallású. • A Vatikán hadserege papokból és bíboro­ sokból áll. • Történelmi egyház Magyarországon a po­ gányság. , * A keleti kereszténység vezetője a tibeti lá­ ma. • Mondjon párat a tízparancsolatból! — Fe­ lebarátod feleségét szeresd! • Mondjon magyar szenteket! — Szűz Má­ ria. • Foglalja össze a keresztény tanítás lénye­ gét! — Hát, ezt így Anschluss nem tud­ nám megmondani. • Ki volt az első pápa? — VII. Gergely. • Luther Márton templomi könyvnyomta­ tással foglalkozott, és egyet-kettőt ki is szögezett a templomkapura. TÁRSADALMI ÉLET • Amit az iskolában tanítanak, abból sajnos sok mindent nem kell komolyan venni. • A feminizmus azt jelenti, hogy a nők el vannak nyomva a férfiak alatt. • Az eutanázia például azt jelenti, hogy ha valakinek az anyósa lélegcztetőgépen van, kikapcsolja a lélegcztetógépet. • Mi a cigányság vezető rétege? — A maf­ fia. • Passzív ellenállás az, amikor valaki aktívan elkerüli azokat a helyeket, ahol a törvé­ nyeket be kell tartani. • Ha valaki sok évig él egyedül, annak rendszerint házasság a vége. POUTTIKA • Az RMDSZ egy román alapítvány, a kura­ tórium elnöke Tőkés László. • Nem tudom, ki az új köztársasági elnök, mert szerintem alkalmatlan. • Csurka István a Munkáspárt elnöke. • Ki volt kormányon 1994-1998 között? (háromdiplomás felvételiző) — A MIÉP és az MSZMP JOG • Milyen jogi pályákat ismer? — Van a jo­ gász, az ügyvéd és a védőbíró. • Két szabadságjogot ismerek: a vallásit és a szexuálisát. • Az Alkotmánybíróság létrehozza az Al­ kotmányt és belefoglalja az alkotmányos jogokat. • Az Alkotmány egy intézmény, szervei: Al­ kotmánybíróság, a zászló, a címer. TERMÉSZETTUDOMÁNYOK • Svájcban az egyik hivatalos nyelv a svéd, mert Svájc Svédországgal határos. • Magyarország szomszédai: Északon Ro­ mánia és Szlovénia, Kárpátalja Csehor­ szágban (!!) és Koszovó Délen. • Magyarországjcllcmző állatfaja a béka. • Ha elolvadnak a sarki jégtáblák. Magyar­ országot elönti a víz. • Hol van Bős és Nagymaros? — A Tiszán. - Hol ?? — A Maroson! • Bős-Nagymarosról mi jut eszébe? — A víziorgona. • Ha kivágák az őserdőt, megállnak a sze­ lek. ÉS VÉGEZETÜL MINDEN IDŐK ÖT UEGJOBBJA; • A Vatikán egy halász tetemén (!!) épült szeretetotthon (!!!), amit Mária lérézia alapított (!!!). • Szent István kért egy koronát (!), majd megfogalmazta a szatmári (!!) tizenkét pontot (!!!), • A Rákóczi-szabadságharc végén Károlyi Mihály (!!) Világosnál (!!) letette a fegy­ vert (!!!). • Ki volt Szent István felesége? — Bajor Gizi (!!!). • Mit csinált Hitler a II. világháború elején? — Festegetett (!!!). Dr. Jobbágyi Gábor, ár. Murányi László, ár. Adány Tamás, dr. Balogh András, dr. Bárándy Gergely, Rétvári Bence, Benedek Elek és mások gyűjtése Következő számunkban megtalálhatóak lesznek a várva várt 2002-es aranyköpé­ sek!!! lártsatok ki! �z. > TTEL'ET Női szakasz Bícs, parti, kafé Sütkérezem a Balaton parton és elképedem...hová tűntek a régi nyarak, mikor még a szabadstrandon, feltűnés és „iniidzs” nélkül tölthettük a jól megérdemelt pihenésünket...? Akár tetszik, akár nem, a Balaton hosszú évek alatt nagyon sokat változott... Azzal már kezdünk megbékélni (?), hogy az árak az égbe szökkentek, de valaki nehezebben veszi be a bícsháuzfílinget, a kigyúrt macsók nyomulásait, és a tinik szórakozási kultúráját... mert ugye megyünk a Nyugat felé... És min­ denben alkalmazkodnunk kell! Emlékszem még a nyarakra, mikor úgynevezett gimis „építőtáborokban” vagy kis baráti társaság­ gal nyugiban élveztük a vakáció örömeit. Gyere­ kek zsivaja törte meg a part csendjét, és Feri bá­ csit is ismerte mindenki, mert nála ő árulta a leg­ finomabb lacipecsenyét. Azóta sok minden megváltozott, a vendéglátósok és kereskedők egy nyár alatt akarnak meggazdagodni. A felnövekvő új generáció is belekapcsolódott az aktív fogyasz­ tói társadalomba, és a szabadstrandok kellemes nyugalma helyett megérkezett hozzánk is a mes­ terséges homokos föveny (lásd Beach House), az ott elvárt viselkedésforma és kellékei: dübör­ gő zene a parton, tenyérnyi ruhában és téli csiz­ mában táncoló lánykák a café mellé felépített to­ ronyban, vízimentőlányok piros fürdőruciban csak nem tudom, kit mentenek ki a bokáig érő vízből... Hódít a kockahas, a lazulás, a monokini...és persze a tömegkultúra, amit lehet szeretni vagy nem szeretni, de talán nem vagyok egye­ dül azzal a véleménnyel, hogy hiányzik a régi, megszokott balatoni hangulat.... a nyugis pi­ henés, a csend, az igényes szórakozás lehető­ sége. A diszkógeneráció tehát berendezkedett a parton, és - valljuk be őszintén - a szolgálta­ tók nagy része is ezt az igényt elégíti ki. A kül­ földi megítélést csak rontja, hogy szeptember első napjaiban, a nyarat elemezve a Die Presse című osztrák lap is lesújtóan írt hazánk legna­ gyobb turistarégiórájól, a Balatonról. A balato­ ni turisztika sokat vesztett színvonalából, a strandok koszosak és ápolatlanok, külföldről is már csak a szerényebb keresetűek látogatnak ide... vagyis hódít az igénytelenség. Bár az árak a németeknek még vonzóak lehetnek, de az idegenforgalmi kínálat minősége nagyon gyenge. Ez talán azzal is magyarázható, hogy igényesebb programokat nem kínálnak a hazai utazásszervező központok. Egy kis helyzetjelentéssel illusztrálva nem is olyan nehéz ezeket a tényeket alátámasztani! A Tó fellegvára. Siófok mindig is a fiatalok ked­ venc helyei közé tartozott... Sokunk tölti itt évről évre a jól megérdemelt pihenését a vizs­ gaidőszak megpróbáltatásai után. Ha sikerül végre valami jó és olcsó szállást szerezni (AJózsi mamájának a barátnőjének az unokaöccsé­ nek az ismerőse révén...vagyis protekcióval. mert a kis pénzünket nem kőig ük ám holmi utazási irodára!), akkor indulhatunk is! Megérkezünk a napsütésbe, és akkor már csak 3 dolog lebeg a szemünk előtt: haverok, buli, fanta... Később persze majd nagyot csalódunk, de ne siessünk ennyire előre! Ha jó az idő, irány a strand, meleg van, fürödni kéne. Ilyen­ kor érkezik az első meglepetés: csobbannánk, de nincs mibe... arról hallottunk már valamit, hogy nincs víz a Balatonban, de hogy kilométe­ res túrázásra kell felkészülnünk ahhoz, hogy derékig érő vízzel hűsítsük habtestünket, arra legmerészebb álmainkban sem gondoltunk volna. így hát az elkeseredett diák(lány) elhatá­ rozza, hogy vízibiciklit bérel...potom hatszáz per óráért birtokba is veheti, és ha sikerül betol­ ni a sík vízen, akkor már csak arra kell ügyelni, hogy a heringként nyomuló embertömeg kö­ zött valahogy ellavírozzon a bójáig. Ha megéhezünk, semmi gond, remélhetőleg egy pár ezressel felkészültünk aznapra, hiszen a megszokott árakat még jó, ha csak kettővel kell megszorozni. Ilyenkor sokféle kis bódé közül választhatunk, emitt egy sajtos-tejfölös lángos négyszázötven, amott egy gyros hat­ száz. A menü lángos és palacsinta, és ha sze­ rencsénk van, 15 perc átlagos várakozási idő után falatozhatunk az isteni, égett olajban sült finomságokból, a bódéban repkedő legyekről ilyen idegállapotban már tudomást sem ve­ szünk. Ezek után még egy feladatot teljesíteni kell, hogy ebédünket nyugodtan elfogyaszt­ hassuk: helyet keresni a ragadó kerti székek egyikén. Étellel a kezünkben egyensúlyozva haladunk a kiszemelt üres asztal felé, egyszer csak egy férfitenyér durva tapintását észleljük testünk hátsó fertályán...az eset nem egyedi, ha hátranézünk, rögtön felismerhető a HansJürgen képű tipikus egyed, aki éppen egy n.ungarische menyecskét” próbál becserkészni! Ismertető jele, hogy korsószámra vedeli a sört, kuijongat, hiszen ő, az egyszerű gyári munkás DDR-Rostockból ilyenkor csak mulat... nem kell rá haragudni, ó az, aki az éttermekben a megbecsült első számú vendég, aki mindig Gulaschsuppét enne, akitől a vendéglátósok elájulnak. O a fizetőképes vendégek egy biztos magja, miatta már magyar feliratokat sem iga­ zán olvashatunk sehol a Balaton környékén. Keletnémet hagyományőrző turisták bemutatója a siófoki strandon ezért nem csoda, ha az egyszerű magyar turis­ ta néha eltéved, mert nem biztos benne, átlép­ te-e már a határt, vagy még itthon van! A nyúlkálós módszer persze felettébb felháborít, de nem tehetünk semmit, hiszen még a végén nyakunkba varrnak egy testi sértést... pedig csak egy jól megérdemelt pofon lett volna! És egyébként is: nyár van és semmi baj! Miután kihevertük az ebéd fáradalmait, a tűző napon rákvörössé égünk, hiszen a vizsgaidőszakban fehérré csoffadt testünknek még ide­ gen az erős napfény... persze irigykedve figyel­ jük a parton fekvő csinibabákat, akik már júni­ us elején olyan barnák voltak, hogy a kémény­ seprő mellettük világított volna. Mindenesetre reménykedünk, hogy a pár nap alatt sikerül va­ lami színt magunkra csalni anélkül, hogy mentőautószínű egyetemista libáknak lennénk titulálva. Hiszen a bícsen hozni kell a formát. Este persze jöhet a buli, az alkoholszint növe­ lésének érdekében ilyenkor minden sarkon nyitva egy bár vagy szórakozóhely Mi is beté­ rünk az egyikbe...Tizennégy éves kamaszlány mellettem furakszik, hogy az asztal tetejére mászhasson táncolni, német fiúk egy hada ép­ pen egy barátot támogat kifelé a mellékhelyiséghe, valószínűleg megártott a sok sör...hiába, a Freundschaft mindenek felett. Egy percre megáll az idő és elgondolkozom: a hely szelleme azt sugallja, hogy itt ilyenkor mindent szabad. Aztán kapcsolok, hogy a buli az én elmélkedésem nélkül is nagyon jól pö­ rög hajnalig. És ha kikeltünk az ágyból, más­ nap újra részesei lehetünk a balatoni fílingnek...a zsúfolt partnak, az egyre fogyó vizű Balatonnak, a kurjongató német turisták­ nak, és a romló színvonalnak. De akármilyen is, a miénk. Lesz még valaha a régi a magyar tenger? - felteszem a kérdést magamban, és sütkérezem tovább... G.J. kilencedik oldal �I „Sic itur ad astra 55 " vagy mégsem? Hajói emlékszem, Horányi Özséb profeszszor úr fogalmazta meg találó módon, hogy az „egyetem” nem más, mint a szervezett módon megvalósított önképzés helyszíne. Véleményem szerint mi hallgatók, akik eb­ be a PPKE-JÁK-féle önképzésbe kapcsoló­ dunk legalább két tekintetben változáson megyünk keresztül itt töltött éveink során. Az egyik mennyiségi jellegű: az elsajátított, és memóriánkba eltárolt ismeretanyag mennyiségére vonatkozik. A másik változás személyesen és egyénileg talán fontosabb is; az oktatóink példamutató magatartásában, az előadások, tankönyvek szemléletében. állásfoglalásaiban, közösségi vallásgyakorlat és más programok lehetőségében, adott esetben konkrét tantárgyakban is jelentkező kereszténynek mondott életfölfogás indít valamennyiünket az erkölcsi eszmény éle­ tünkbe való beillesztésére, magatartásunk hozzáigazítására, megváltoztatására. Neve­ lés az egyetemen? Bizony lehetséges, mert az emberi lény, amíg életben van, mindig képes az erkölcsi élet-átalakításra, megúju­ lásra. De ez mindenkinek személyes ügye, és ezen kérdés súlyánál és bonyolultságánál fogva nyilván nem vállalkozhatok arra, hogy szükségszerűen felületes és könnyen akaratlanul is igazságtalan módon akár a legcsekélyebb mértékben is megítéljem, hol tart ez a mi intézményünk a léleképítés in­ tézményesítése terén. Azonban az ismere­ tek nyújtásának tárgykörében a legutóbbi változások fényében szeretnék néhány megjegyzést tenni. Megszűnt a jogászi praxisban alapvető gyakorlati jelentőségű Logika, Deontika, Retorika, Stilisztika, Kommunikáció 1. és II. oktatása (és velük értékes spec. koll.ok vesztek el), csökkent a manapság egy­ általán a hozzávetőleg értelmes világ­ szemlélet kialakításához nélkülözhetetlen közgazdasági tárgyak oktatási ideje, súlyo­ san megnyirbálták a küszöbön álló globá­ lis ökológiai katasztrófa fenyegetésére fi­ gyelmet fölhívó Környezet és fejlődés tárgy lehetőségeit. És hogy el ne felejt­ sem: ismeretelméleti problémák, s más, nem jogi szakfilozófiai kérdések megol­ dásán sem töprenghetnek az utánunk jö­ vő Pázmányos jogásznemzedékek. Minél több tantárgy követelményének felel meg egy hallgató, annál alaposabban tizedik oldal képzett lesz. Ha ennek az állításnak az igazságát elfogadjuk, következik-e ebből, hogy a lényegesen könnyített követel­ ményrendszerben végzők lényegesen ki­ sebb tudással rendelkeznek majd? Aki ta­ nult logikát, az tudja a választ. (A helyes válasz az, hogy nem következik! Hiszen lehetséges, hogy a hallgató önállóan át­ hallgat más egyetemekre, karokra, szak­ könyvekből vagy más módon megszerzi a hiányzó ismereteket - stilisztikából, logi­ kából stb. Lehetséges - de nemhogy tö­ meges méretekben, de még egy-két hall­ gató esetében sem sokkal nagyobb ennek a megoldásnak a valószínűsége a nullánál.) Éppen ezért aggodalom tölt el, ami­ kor karunk képzési színvonalának alaku­ lására gondolok. A fentebb vázolt változások nyilván alaposan megfontolt elhatározások követ­ kezményei. Semmiképp nem kívánom a kar döntéshozóit a magam szerény véle­ ményével bírálni, vagy támadni. Éppen ellenkezőleg: szeretném, ha az itt megfo­ galmazott kétségekre kölcsönös bizalmon alapuló párbeszéd révén mindannyian megnyugtató választ kaphatnánk. Végül néhány záró gondolat, mely alapvetően világítja meg álláspontomat. Nagy eredményeket csak akkor érhe­ tünk el, ha magasra tesszük a követel­ ményszintet. Ha keveset követelünk, kicsi lesz a teljesítmény És ha valami nem úgy működik, ahogy kellene (gondolok itt pél­ dául bizonyos kevésbé szükséges kompli­ kációkra, célszerűtlenségekre mondjuk Stilisztika vagy Kommunikáció tárgyból), akkor nem az a megoldás, hogy a gond elől megfutamodva megszüntetjük az adott tárgy oktatását, hanem egyszerűen jobban kell csinálni. Magam is sokat panaszkod­ tam a magas óraszám és a zárthelyik terhe alatt nyögve. Rám is vonatkozik tehát: nyafogók mindig lesznek, de most visszate­ kintve már sok mindennek látszik a célsze­ rűsége, hasznossága, értelme. Nekünk hallgatóknak is ez a szempont a legalapve­ tőbb: a magunk területén nekünk is egy­ szerűen minél jobban el kell végeznünk állapotbeli kötelességünket. (Vagyis tudás­ ban, lelkiségben épülni, gyarapodni.) KÉRI ZOLTÁN Ot perc Téri néni a szomszéd utcában lakik és 78 éves. Eljárt már felette az idő, házának ódon falai helyette is be­ szélnek. Történetesen minden nap ez előtt a ház előtt ballagok cl, a ko­ ra őszi napsugár rásüt szépen virág­ zó kiskertjére. Olyan jó a szemnek. Teri néni csak futólag ismer, én sem tudok róla sok mindent, de mindig köszön és megállít, ha épp kint van. Vele nem beszélget senki. Gyerme­ kei már rég otthagyták, nem járnak vissza. Tehát sétálok, élvezem a kül­ város csendjét, és örömmel látom Teri néni reménnyel teli arcát. Sze­ meiben ott csillog minden szép em­ lék, de megbújnak az elszenvedett évek gyötrelmei is. Kis beszélgetéseink során elmesé­ li aznapi élményeit... fáj a háta, fel­ ment a gyógyszer ára, elromlott a vízóra, és a szomszéd kutyája is egész éjjel ugat... Serényen sepregeti a lehullott leveleket, portája mindig tiszta. Néha nagyokat hall­ gat, ilyenkor csak figyelem őt. Örül, ha meglát, ha panaszkodhat, és sze­ reti a fiatalságomat. Kedvesen és szeretetet sugározva néz rám, és ez jó érzéssel tölt el... mosolyogva bú­ csúzom. Nem tettem semmit, haza­ felé véve az irányt mégis megelége­ dettséget érzek. És megrémít, hogy néha egy idős ember pár mondatá­ val is milyen sokat adhat nekünk... Ezek az öt percek olyan jól esnek. Még ha számunkra most oly hihetet­ len is, egyszer mindenki megöreg­ szik. Szeretnék majd akkor Ièri né­ nire hasonlítani. Sokat tapaszulni, és megnyugodni. Virágokat ültetni és bölcsnek lenni. És talán az én házam előtt is elhalad majd egy olyanforma diák, mint én most, akiből merítlietek, és aki tőlem is kaphat valamit. Bármit. Egy mosolyt, egy bíztatást, egy kedves szót. íánultam tőle. Azt hiszem, azt a tiszteletet, amivel az idősekre kellene tekintenünk. Mert nem maradunk örökké húszévesek. Köszönöm neki ezeket az ötpcrccket. �A jogbölcselettel való találkozásomról (A történet 2001. december 20-án, Varga Csaba professzor úr kollokviumi vizsgáztatása keretében kerültfelidézésre.) I l Számomra, aki negyvennyolc éves múltam, mai napig pontosan visszaidézhető az a nap, amikor a jogbölcselettel, mint elsajátítható ismerettel találkoztam. Ez a „találkozás” döntően befolyásolta érdeklődésemet, vég­ ső soron életemet is. 1973-ban, húsz évesen házasodtam. An­ nak érdekében, hogy - a legtöbb fiatal párra jellemző - anyagi gondjainkon enyhítsek, (egyetem mellett) délutántól késő estig mun­ kát vállaltam egy vegyipari szövetkezetben. Az egyik este a szentendrei úti terpentin-kiszerelő telepen Sajószentpéterről vártunk üvegszál­ lítmányt, hogy kirakodhassuk. Várakozás köz­ ben beszédbe elegyedtem egy „Báró úr”-nak nevezett 60 év körüli, szikár alkatú segéd­ munkással. Már a „Báró úr” tartásán és be­ szédstílusán is látszott, hogy „deklasszált elem”, azaz egy olyan társadalmi rétegből — osztályból - érkezett, amely felszámolódott a szocialista Magyarországon. A beszélgetés perceken belül a politika­ tudományra terelődött. Pontosabban én te­ reltem ebbe az irányba, miután (sok más ak­ kori fiatalra jellemző módon) éppen lelke­ sen tanulmányoztam a marxizmust. Elő­ nyöm másokkal szemben az volt, hogy szár­ mazásom és neveltetésem okán a német szerzőket eredetiben olvastam. így figyel­ hettem csak fel arra, hogy Maix a „die Basis” és a „dér Uberbau” szavakat messze nem azzal a jelentéstartalommal használja, mint ahogy halálát követően rá hivatkozva, ezt más ideológusok (Engels, később Lenin, Sztálin és a többiek) tették. Fiatalos hévvel és önteltséggel beszéltem a szocialista ál­ lameszményről és a „Báró úr” tanácsát, vé­ leményét kértem minderről. Ö hűvös tá­ volságtartással jegyezte meg, hogy napjain­ kig tart az öncélú kisajátítása néhány alapve­ tően helyes gondolatnak, majd pár szót szólt a pluralizmus, az ideológiai sokféleség szükségességéről. Már tolatott az üvegekkel megrakodott teherautó az udvarra, amikor hozzátette: Ha holnap esete is itt kell üveg­ re várnunk, hozok neked kölcsönbe egy könyvet, amiből többet megtudhatsz arról, valójában milyen egy állam felépítése. Szerencsém volt, másnap is üveget ra­ kodtunk. A „Báró úr” természetes mozdu­ lattal, kedvesen mosolyogva adott át egy vé­ kony kis könyvecskét csomagolópapírban. A könyv Hans Kelsen - 1927-ben, Moór Gyula kérésére és fordításában a magyar ol­ vasók számára rövidített - általános államtanát tartalmazta einer » Grundriß allgemeinen Theorie des Staates” címmel. A könyvet olvasva az állami rend statikus és dinamikus vonásai mellett megismerked­ tem egy egyéb szempontból fontossal is: a más véleményeket sem kizáró érvelés mód­ szerével. Attól a naptól kezdve néztem kri­ tikusabban a világot, és kerestem a máskép­ pen gondolkodók (logikusok, filozófusok, jogbölcselők) könyveit. A „Báró lírtól" kölcsönbe kapóit könyo ex libris­ éből tiiátam meg ki is Ó valójában. A családi címer alatt ott állt a név: Báró Wlassics Gyula. A Politúr Vegyipari Szövetkezetben 1913. tava­ szán nyugdíjáért dolgozó, gondolkodásomat a leg­ jobbkor befolyásoló üvegrakodó segédmunkás, a századforduló táján a korjogbölcsészeivel kitünte­ tetten törődő vallás- és közoktatásügyi miniszter fia volt. DÚS JOHANN-GEORG (III. éves hallgató) A HŐK Ellenőrző Bizottságának levele Az új tanév közeledtével a Hallgatói Önkor­ mányzat Ellenőrző Bizottságának elnökeként tontosnak tartom megkeresni a Választmány tagjait jelen levelemmel. Teszem ezt azért is, mivel a HŐK SZMSZ 45. § (1) d) alpontja ér­ telmében a Bizottság feladata a Választmány­ nyal történő folyamatos írásbeli kapcsolattartás. Az Ellenőrző Bizottság több szempontból is a HŐK leginkább bizalmi, leginkább érzékeny szerve. Ezt jelzi a bizottsági tagokra vonatkozó szigorú összeférhetetlenségi szabályozás, ill, a bizottság elnökének megválasztásához szüksé­ ges - a szabályzatban csak itt előforduló - minő­ sített többség is. A Bizottság a HŐK SZMSZben leírtaknak megfelelően és a kari szabályza­ tokkal összhangban rendszeresen és időszako­ san ellenőrzi az Önkormányzat működését, gazdálkodását, nyilatkozik összeférhetetlenségi és etikai kérdésekben, valamint eseti ellenőrzési feladatokat végez. A Bizottság jelenleg is folytat ilyen vizsgálatot. Itt hívom fel mindenki figyel­ mét, hogy a HŐK SZMSZ 45. § (2) alapján a Bizottság jogosult az Önkormányzat vezetőihez és képviselőihez kérdéseket intézni, iratokba be­ tekinteni, írásbeli beszámolót és nyilatkozatot kérni. Amennyiben szabályzatban rögzített kö­ telességének a felhívott nem tesz eleget, úgy a Bizottság joga az illető felelősségre vonásának felvetése, végső esetben a Kar Fegyelmi Bizottságálioz fordulás. [44-'1-6. §] Mindezek a jogosítványok azt biztosítják, hogy karunk hallgatói bizalommal fordulhas­ sanak az általuk választott Hallgatói Önkor­ mányzat felé. Akkor betölti feladatát az Ön­ kormányzat, hajói körülhatárolt és mindenki által tiszteletben tartott kontroli-mechaniz­ musokkal biztosítjuk a HŐK szabályszerű és hallgatóközpontú működését. Ezért mond­ hatjuk, hogy a hallgatók felé az egyik legfonto­ sabb biztosíték maga az Ellenőrző Bizottság. Kérek ezért minden tisztségviselőt és képvise­ lőt, hogy legjobb képességei szerint működjön együtt a Bizottsággal. Mint a HŐK működésének jogszerűségét ellenőrző személy, és mint évek óta képviselő­ ként tevékenykedő hallgató fontosnak tarom a fentieken túl felhívni minden HŐK képviselő figyelmét néhány további előírásra. Első feladata minden hallgatónak, de a HŐK képviselőknek különösképpen a kari sza­ bályzatok (elsősorban a TVSZ), ill. a HŐK SZMSZ alapos ismerete. Képviselőktől - és egyben joghallgatóktól — joggal várliató el ezen felül a Felsőoktatási törvény, valamint az egye­ temi szintű képzésről és a felsőfokú jogi kép­ zésről szóló kormányrendeletek ismerete. Ezek a normák a kar belső számítógépes rendszerén online formában mindenki számára elérhetőek Korábbi közgyűlési határozatok rendelkez­ nek a képviselők fogadóóráiról és az évfolyam­ gyűlésekről. Ezek értelmében felszólítok min­ den képviselőt, hogy szeptember 21-ig jelezze a HŐK Irodavezetőjénél, hogy' a hét mely napján, milyen időpontban, a HŐK melyik helyiségében tartja fogadóóráját. Ezt a hirdetőtáblán, ill. a HŐK lapján ke­ resztül tesszük közzé. Felszólítok továbbá minden képviselőt, hogy a fenti határidőig je­ lezze, mikor tartják az adott évfolyam képvise­ lői a szabályzatban rögzített évfolyamgy'űlésüket. Felkérem az Önkormányzat Elnökét, hogy az első évfolyam évfolyamgyűlését az El­ nökséggel együttműködx'e még szeptember­ ben tartsa meg. Felkérek továbbá minden vá­ laszmányi tagot, hogy a kezdeti időkben kép­ viselő nélküli első évfolyam tagjaival vegt'ék fel a kapcsolatot, érdekükben járjanak el. Szintén szabályzati kötelezettség a Választ­ mány, az Elnökség, iU. a bizottságok rendszeres ülésezése. Ezek eredményeiről célszerű a FIÓK lapján keresztül tájékoztatni a hallgatókat. Mindezek a fent vázolt kötelességek azt segí­ tik elő, hogy a Hallgatói Önkormányzat valóban betölthesse feladatát a Karon, vagyis hatékonyan képviselhesse a hallgatók racionáhs érdekeit. Eh­ hez pedig a HÖK-nek kötelessége élni a Felső­ oktatási törvény nyújtotta lehetőségeivel is. RÉTVÁRI BENCE tizenegyedik oldal �fTE t E T Modem forradalmiság „Vilami nagy-nagy Sors, Ok, Cél van itt, valami nagy-nagy, ős tanulság” (Ady Endre - Szép magyar sors) Ez elmúlt időszakban az ítélet oldalam több írásban is megpróbáltuk körüljár­ ni az egyetemista polgár lehetséges sze­ repvállalásainak témáját. Felvetettük a kérdést, környezetünk alakításában, a (egyetemi) közéletben való részvétel­ ben milyen lehetőségeink vannak jelen pillanatban, hallgatóként, és milyen fel­ adatok várnak ránk, ha fel akarunk ké­ szülni a jövő erőpróbáira, azaz lehető­ ségeinkhez képest a társadalom és a tár­ sadalmi élet erőnkhöz mérten történő alakítására. Egyáltalán, van-e szükség minderre? Érdemes-e azért küzdeni, hogy egy kicsit mi is beleszólhassunk a dolgokba, vagy minden jó úgy, ahogy van? Van-e a jogi egyetemistának, ké­ sőbb a jogásznak némi többletfelelőssé­ ge, ezáltal többletfeladata, kell-e köz­ életi szerepet vállalnunk, ha adódik rá lehetőség? A JOGÁSZSÁG ÉS A KÖZÉLET A válasz nyilvánvalóan igen, ellenkező esetben ez az írás sem született volna meg. Sorolhat­ nánk a mindenki által ismert neveket (Szemere Pál, Fáy András, Kölcsey Ferenc, Katona József, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Batthyány Lajos, Eötvös József Jókai Mór, Széli Kálmán, Apponyi Albert, Baross Gábor, Tisza István és így tovább), akik jogászi vég­ zettséggel váltak jelentős államférfiakká, vagy vállaltak komoly közéleti szerepet az elmúlt századokban. Ez a hagyomány ma is erősen él. A jogászok jelentős részéből válik közéleti ember, politikus. Ez nem a véletlen műve, hi­ szen ajogi tanulmányok és ajogi pálya a közéletiségre nevel, afelé tereli az embert. Ideális esetben a (jo^) egyetem tökéletes terep arra, hogy mindenki kibontakoztathassa a közösség érdekében való munkavégzésre irányuló egyéni ambícióit. Akinek minden szempont­ ból megvan a lehetősége arra, hogy a saját ja­ ván túl a közösségért is tenni tudjon, bűnt kö­ vet el, ha nem, vagy nem helyesen él e lehető­ séggel. Aki tanulmányai után egész életében a szűk értelemben vett jogi pályán marad, an­ nak is megvan a kötelezettsége, erkölcsi-etikai alapon végezni munkáját, de ha valaki a köz­ ügyek felé fordul, ez a felelősség még fokozot­ tabb súllyal esik latba. tizenkettedik oldal A PÁZMÁNY SPECIÁLIS SZEREPE A mi egyetemünk, a Pázmány különleges helyzetben van. Megvolt a lehetőségünk, a nulláról építkezni, kötöttségektől többé-kevésbé mentesen. Az oktatás rendje és a kö­ vetendő eszmeiség szabadon meghatároz­ ható volt. így született meg a katolikus egyetem. A társadalom átformálódása nem mehetett végbe tizenkét év alatt, mindez jó­ val bonyolultabb, hosszabb, akadályozott folyamat, A munka azonban elkezdődött. Ennek a kezdetnek vált egyik szimbólumá­ vá, kicsiny építőkövévé a Pázmány Egye­ tem, melynek feladata, hogy minden évben olyan fiatalok sokaságát bocsássa ki magá­ ból, akik új erőt és régi-új szellemiséget tudnak becsempészni a társadalomba. Újra fel kell ébreszteni az emberek lelkében az erkölcsi alapokon megélni kívánt életre való vágyat, hiszen minden, ami időtálló és érté­ kes, csak erkölcsi és hitbéli alapokon nyu­ godhat. Ebben az olykor kilátástalannak tű­ nő munkában pedig a családon túl az okta­ tásnak van a leghangsúlyosabb szerepe. A közügyek iránti elkötelezettség számtalan esetben jóval később tudatosul, vagy válik egyáltalán lehetővé az egyes emberek életé­ ben. Ellenben mindig komoly hagyományai voltak az egyetemista ifjúság aktív történel­ mi szerepvállalásának (Id. 1848, 1956). A fi­ atalok együtt jelentős erőt képvisel(het)nek. Ezért nem szabad ezt az erőt eltékozolni, él­ ni kell vele. Erre valóak például az egyetem által biztosított lehetőségek az egyetemi közéletben való részvételre. AZ „ALULRÓL ÉPÜLŐ" SZERVE­ ZŐDÉSEK ESÉLYE Sokan szeretnék tehetségükhöz mérten hozzátenni a maguk kis részét a nagy egész­ hez. Ez általában csak elhatározás kérdése. Nem kell feltétlenül a politikai élet csata­ mezején hadakozni ahhoz, hogy befolyá­ sunk legyen közös életünk alakítására, sőt! Kiegyensúlyozott állami berendezkedés mellett nem feltétlenül a politika dönt az ál­ lampolgárok személyes sorsa felől. Az alul­ ról épülő kezdeményezés, nyomásgyakorlás utat törhet és győzhet, ha megfelelő menynyiségű - és minőségű - ember képviseli azt. Ezért van nagy szükség a társadalmi ön­ szerveződésekre, melyek, ha megfelelő sú­ lyúak, elérhetik kitűzött céljukat. Ezt a munkát pedig már az egyetemen el lehet kezdeni, hiszen természetesen az egyete­ mista polgárnak is lehetnek közösségi céljai, közösségben megoldandó problémái, rá­ adásul az önszerveződés egy ilyen viszony­ lag zárt és homogén közösségben jóval egy­ szerűbb. Nincs könnyű helyzetben az, aki ma ilyes­ féle szervezőmunkát kíván végezni. Igaz, hogy egyfelől teljes a szabadság, tehát min­ denki jobbára azt tehet, amit akar, de talán éppen ez a kontrollálatlanság vezet a káosz­ hoz, a közösségek széteséséhez, mindenfaj­ ta kohéziós erő megsemmisüléséhez. Azok számára, akik a szabad rendszerbe „nőttek bele”, nem léteznek már a saját generáció­ juk egészével, vagy legalább túlnyomó többségével együtt megélt közösségi élmé­ nyek, elolvasott könyvek, meghallgatott le­ mezek, megnézett filmek - ha mégis akad­ nak néha-néha ilyenek, azoknak már korántsincs igazi jelentősége. Nincsenek kö­ zös eszméik, hitük, akaratuk. Elvesztették még a lázadás lehetőségét is, hiszen ma már nincs mi ellen lázadni (talán mégis lenne, de még a felismerése is nehéz, nemhogy a megvalósítása). A régi, sokat és legtöbbször joggal átkozott rendszer alatt — pontosan diktatórikus jellegénél fogva - legalább még léteztek kohéziót biztosító alkotások, jelké­ pek, cselekvési formák (ilyen volt már ön­ magában a rendszer ellen való „lázadás”, egy-egy indexen lévő mű elolvasása, egy rock and roll lemez meghallgatása). A BENNÜNK ÉLŐ REND A jövő remélhetőleg az alulról történő épít­ kezésé. Eleve elhibázott dolog politikai pár­ tokban gondolkodni, melyek nem feltétle­ nül a rájuk szavazott embertömeg akaratát képviselik. Ha valamit el akarunk érni, ne pártokat támogassunk, hanem szervezzük meg a velünk hasonlóan gondolkodók tábo­ rát, mely, ha elég erős, végigviheti akaratát. Mostanában tapasztalható tragikus jelenség, hogy bárki képes összeveszni bárkivel, csak mert az illető más párttal szimpatizál, mi­ közben egy szó sem esik arról, milyen mö­ göttes tartalom és érték található a vitázó fe­ lek és az általuk védett/támadott párt világ­ felfogásában. Először magunkban kell rendet tennünk. Az évek, évtizedek alatt bennünk bekövet­ kező lelki érés, fejlődés során szert kell ten­ ni egy (számunkra legalábbis) támadhatat­ lan értékrendszerre, világképre, amelybe természetesen bele kell, hogy férjen a má­ sok által valóban képviselt értékek tisztelete �is. Nem kell feltalálnunk semmi újat: bősé­ gesen elegendő, ha az előttünk járt jó pél­ dákból merítünk. Az általunk megalkotott rendszerhez tudjuk aztán magunkat és környezetünket mérni, illetve benne tudunk elhelyezni minden megtörtént eseményt. Aki nem rendelkezik ilyen rendszerrel, az vagy elveti az erkölcsi­ etikai alapon történő gondolkodást, vagy pedig képtelen arra, hogy helyesen értel­ mezze a világban történteket és abban saját szerepét. Azon többiek számára, akik felépítették sa­ ját különbejáratú „rendszerüket” (mely ujjlenyomatszerűen mindenkinél más és más lehet), a politikai pártok (melyek óhatatla­ nul is eltorzítva képviselik a mi álláspontun­ kat) szerepe mindössze arra korlátozódik, hogy négyévente kétszer kiválasszák az ér­ tékrendszerükhöz legközelebb állónak vélt „legkevésbé rosszat”, és odaíiják neve mellé az x-et. ÉRTÉKEK Fel kell vállalnunk az elcsépelten hangzó, néhol bizony lejáratódott értelmű, sokszor „nem korszerű”-nek ítélt alapvető értéke­ ket, amelyek alapjain az emberiség—jelen­ tős vargabetűkkel, de - eljuthatott fejlett­ ségének ezen fokáig, és amelyeken a mi or­ szágunk is - igaz, rengeteg buktatón, akadá­ lyon, áruláson át - felépült: hit, becsület, szeretet, alázat, a közösség érdekének való önkéntes alávetettség. Egyszer és minden­ korra (legalább önmagunkban) számoljunk le azzal a ma élő bevett „eszmé”-vel, misze­ rint kizárólag az egyéni boldogulás lehet az egyes ember legfőbb célja, az ehhez vezető egyetlen út pedig a pénz megszerzése. Ha ez a vezérelv általános lett volna az emberi­ ség egész történelme során, alighanem már évezredekkel ezelőtt sikerült volna véglege­ sen kiirtani önmagunkat (talán ma nem is állunk annyira messze ettől). A teljes életet élni kívánó embernek elen­ gedhetetlen, hogy legyenek közösségben elérni kívánt céljai, hiszen az igazi boldog­ ság az, amikor másokkal együtt tudunk akár csak pillanatokra, de - boldogok len­ ni. A halál pillanatában békét és nyugalmat adhat (ki kívánhatna ennél többet?), ha tudjuk, hozzátettük a magunk apró részét az egészhez, tehát volt értelme az életünk­ nek. Mi lehet az az apró rész? Bármi, ami a közösség javát szolgálja. Mi is az a közös­ ség? Tágabb értelemben az egész emberi­ ség, de minthogy ilyen messzire csak keve­ sen pillanthatnak, elégedjünk meg annyi­ val, hogy kijelentjük: a mi közösségünk a magyar nép, bármely országban éljenek is tagjai. VÁLASZRA VARÒ KÉRDÉSEK 1100 év alatt felhalmozódva Magyarországon rengeteg nyitott kérdés vár „alulról kezde­ ményezett” megválaszolásra. Ezek között számos erkölcsi alapon felmerülő kérdés is szerepel, hiszen hiába a gazdasági és életszín­ vonalbeli fejlődés, ha mindez nem párosul szellemi-lelki megtisztulással. Ezen kérdé­ sek, melyek elsősorban a közös múltunk he­ lyes megismerése, feltárása és értékelése té­ makörei köré csoportosulnak, nem „válaszo­ lódnak” meg maguktól. Azokat először fel kell tenni, kikövetelni a válaszokat, majd azok ismeretében helyesen cselekedni. Csak úgy építkezhetünk a jövőnek, ha együtt, mindenre kiteijedően válaszokat kapunk azon kérdésekre, kik vagyunk, honnan jöt­ tünk, hová megyünk, mit is akarunk. A vála­ szokhoz való eljutás késedelme sajnos akár puszta létünk veszélybe sodródásához is ve­ zethetnek. Egy nép, amely nem tud egység­ ben fellépni érdekeiért (talán mert nem is is­ meri fel azokat), amely nincs tisztában azzal, mi különbözteti őt meg a többi nemzettől, amely nem tud azonosulni múltával, felvál­ lalva annak minden átkát és jótéteményét, nem sokáig őrizheti meg önállóságát. Furcsa helyzetben vagyunk, hiszen múltun­ kat egyszerre, párhuzamosan kell megis­ mernünk és lezárnunk. Fel kell tárnunk, új­ ra meg kell tanulnunk, majd immár ezzel a tudással a fejünkben tiszta lapot kell nyit­ nunk, és a bűnök felhánytorgatása helyett azt vizsgálnunk, kinek a munkája és meny­ nyire lehet hasznos számunkra az elkövet­ kezendőkben. KÖZÖS FELADATUNK Nekünk, magyaroknak meg kell találnunk saját jogon szerzett helyünket a világban. egy olyan történelmi korban, amikor az egész világ rohamléptekben halad az egysé­ gesülés felé. Az egyelőre meggátolhatatlannak tűnő folyamat, mely egyszerre zajlik a gazdaság, a kultúra, a politika és a média frongán, számos áldásos hatásán túl kétség­ kívül veszélyeket is rejt magában. A kisebb nemzetek számára a bekövetkező „túlfejlett” egység akár az elsorvadáshoz is vezet­ het. Ne merjünk kicsik lenni! Azt láthatjuk, hogy még a nagy európai nemzetek is kézzel-lábbal tiltakoznak az egységesülés bizo­ nyos következményei ellen, ráadásul nem is mindig sikerrel. Nekünk is meg kell húz­ nunk valahol a határt. Amellett, hogy élvez­ zük a szűkülő világ minden áldását, meg kell őrizni sokarcúságát, egyenetlenségét is. Miért? Mert mindez érték. Az értéket pedig nem szabad veszni hagyni, még ha látszólag ez is lenne a pillanatnyi érdekünk. A magyarság, a magyar kultúra is érték, me­ lyet minden eszközzel meg kell őriznünk. Bármely ország szülötte, aki megfelelő mű­ veltséggel rendelkezik, tudja, hogy a magyar szellem nem csak a maga számára és nem kérészéletűén tett le sokat az egyetemes kultúra asztalára (méltatlan lenne oldalakon keresztül sorolni a mindenki által ismert neveket, írókat, Nobel-díjasokat, történel­ mi személyiségeket, sportolókat). Hinnünk kell abban, hogy az ezen írás mot­ tójául választott sorokban igazat mondott a költő, hogy nekünk, magyaroknak együtt van feladatunk ezen a földön. Ravasz Lász­ ló azt írta, mi nagy egyéniségekből összete­ vődő kis nép vagyunk. Talán igaza volt, és csak a közvetlenül fenyegető veszély tudatá­ ban vagyunk képesek együtt cselekedni, ahogy azt számos történelmi példa is igazol­ ja. Nem erényünk az egység, az alázat a kö­ zös érdek iránt, talán pontosan emiatt is vál­ hattunk és válunk ma is oly sokszor erősebb nemzetek játékszerévé. Néhol már olybá tűnik, kizárólag nekünk fontos a megmara­ dásunk. Legalább nekünk legyen még az! Ha a kérdést magasabb dimenziókba he­ lyezzük, ha elfogadjuk egy felsőbb rendező erő létét, lehet, hogy szükségszerű az eltű­ nésünk, mint ahogy már annyi nép tűnt el a történelem süllyesztőjében. Lehet, hogy már bevégeztük, vagy hamarosan be fogjuk végezni feladatunkat. De minthogy nem tudhatjuk a felsőbb akarat ránk kiszabott határozatát, magyarként egyetlen feladatunk maradt: minden erőnkkel a közös megma­ radásért, majd a gazdagodásért küzdenünk. MODERN FORRADALMISÁG Amint arról már szó esett, a fiatal generációk létének mindig is szükségszerű velejárója volt a lázadás, a forradalmiság. Időnként nagyszerű, nemes tettek, alkotások születtek ily módon. Ma azonban kissé anakroniszti­ kusnak hatna a „lázadás”. Miért, hiszen demokráciában élünk? Miért, hiszen éppen most csatlakozunk (ki tudja, hányadszor) a fejlett Nyugathoz? Ha a lázadás hagyomá­ nyos formáit el is vegük, mindez nem jelen­ ti azt, hogy bele kell nyugodnunk jelenlegi állapotunkba. Bármennyire ellentmondásos­ nak is hangzik, ma a forradalmiság, az újítás, a reformok nem abban az irányban keresen­ dők, amelyben hagyományos értelmük alap­ ján gondolnánk. Ma az igazi forradalom a szétrombolt történelmi folyamatosságunk megtalálása és «•,meggyógyítása” lenne. A visszatalálás egykori értékeinkhez, gyökere­ inkhez. A mai, arctalanná váló, a hagyomá­ nyos értékektől mentes, kultúránkat és az egyént is semmibe vevő, haszonelvű világ­ ban ez lenne az igazi lázadás. KOLTAY ANDRÁS tizenharmadik oldal �I A foci vébé és a Nő J, 2. A koleszban úgyis ordít a tv, tanulni Ki tudja, hány napig folyt már ez a min­ ezek után „Z” a kapuba rúgott. denkit (?) lázba hozó őrület... hány mér­ nem lehet, így - jobb híján - mi is odave­ V X, y és Z tetszés szerint helyettesíthe­ kőzésnek, és mennyi gólnak voltunk tanúi tődünk. tők az aktuális meccs játékosaival. Abszo­ idén nyáron.. .Igen, ez a jelenség az idén 3. Az okok között nem elhanyagolható lút laikusoknak néhány alapvető név: Totti, megrendezett Futball Világba’nokság, de tényező a társaság sem, bár, mint tudjuk, Ronaldo, Beckham, Kahn. Profibbak is­ ha nem szűkígük le ennyire a tárgyalandó a férfiak ilyenkor teljes hipnózisban van­ meretlen nevekkel is próbálkozhatnak, kört, akkor általánosságban is kijelenthető, nak, így bárminemű kontaktus kizárt, be­ időmilliomosok pedig készüljenek fel hogy ilyen-olyan liga, kupa, selejtező, vagy szélgetés kezdeményezése tilos... Ilyen­ kedvenc j átékosának élettörténetéből. — Második példamondat: „Én is mélysé­ barátságos meccs mindig akad majd, amit kor ugyebár ismerkedésre sincs lehető­ túl kell élnünk! Mi, akik az úgynevezett ség, ha pedig kiszemeltünk két félidő kö­ gesen fel vagyok háborodva amiatt, hogy zött esetleg mégis észrevesz, jó, ha felké­ „X” ország új szövetségi kapitánya nem »i.gyengébb nem” képviselői vagyunk, talán most jutottunk el odáig, hogy foglalkozni szültek vagyunk a csapatok összetételéből állítja be ,y”-t kezdőjátékosnak a csapat kell a dologgal. Mondhatni, a „Z” elleni meccsén.” A lényeg a Szpariba (is) bekígyózott őrület téma iránt érzett teljes áhitat, szí­ mindenkit célba vett. Ki lelkesebb, nésznői képességekkel rendelke­ ki pedig unottabb arcot vág, ha a zők előnyben. — És az utolsó, kicsit vagányab­ téma szóba kerül. Nos, az ember lánya - még ha egy baknak: „Képzeld, én vagyok az első nő az Arany Ászok szurkolói pici érdeklődést is mutat a téma iránt - sosem nyer teljes elismert­ klubban!” séget e téren, ,.rajongását” a szak­ Próbálkozhatunk még avatott és a foci rejtelmeiben jára­ Victoria Beckham külsővel, a tos férfiak nem fogadják szívesen, sportosabbjának ez bejön, ilyen­ elintézik, egy „Te úgysem értesz kor megszólalni sem kell, elég, ha hozzá, szívem”, vagy ehhez ha­ szépek vagyunk... a kettő együtt sonló hozzászólással. Meg kell cá­ sokak szerint úgysem menne! folnom azt az elteijedt nézetet is, Ezekkel a tippekkel nem garan­ miszerint a nők rajongása a futball táltan, de megszerezhető a foci­ iránt kizárólag a meglehetősen ki­ mámorban úszó kiszemelt. sportolt testű játékosok miatt len­ De téljünk vissza indokainkhoz, ne megalapozott. Az tény, hogy melyek rávihetnek arra, hogy a plusz esztétikai élményt nyújtanak foci miatt a tv elé telepedjünk.... nekünk, „futballanalfabétáknak”, 4. A „kedvenc okunk”, a már em­ de azért mégsem elsődleges szem­ lített, játékosok által okozott esz­ pont. (Hamarosan kiderül, miért tétikai élmény is ide sorolható, nem csak ez okból mutathatunk valljuk be, góloknál reményke­ némi érdeklődést...) dünk, hogy kedvencünk megsza­ Akkor nézzük csak, mi vihet arra badulva mezétől elővillantja egy lányt, hogy meccsnézésre >,vefelsőtestét.. .Rajongásunknak fiútemedjen”. Azt hiszem, a kérdés a A brazil válogatott csapatkapitánya, Cafu kezdeményez társaságban ne adjunk hangot, és lezajlott vizsgaidőszakban pláne kapcsolatot a világbajnoki trófeával tartózkodjunk például az olyan el­ aktuális volt, hiszen a foci vb fel­ szólásoktól is, hogy ,jajj, ez az öleli azt az időt, mikor karunk összes hall­ és VB történetből, és előny, ha „véletle­ Owen olyan, de olyan cuuuuuuuuuki! JJ gatója — nemtől függetlenül — éppen ke­ nül” annak a csapatnak szurkolunk, ame­ S, Az is előfordulhat, hogy egy leányzó ményen tanul. lyiknek O. Esetleg bevethetők az alábbi tényleg komoly érdeklődést és elkötele­ 1. Barátunk/féijünk/apukánk/hím nemű szövegek: (A teljesség igénye nélkül né­ zettséget érez e sport iránt, esetleg maga is szobatársunk stb. a távirányító elbirtoklá­ hány példamondat kezdőknek... haladók tagja valamelyik lányfoci szövetségnek, és sával azt a jogot is megszerezte, hogy na­ lehetnek merészebbek is): a jogi egyetemre is csak azért jár, hogy pi programunkat 8:30-tól 15;15-ig teije­ — „Igen, szerintem is gyönyörű volt, mi­ majdan Dávid Beckham jogi képviselője dő időszakban meghatározza, így nincs kor „V” a 44. percben egy becsúszással lehessen... más lehetőség, mártírként tűrünk (vagy szabályosan szerelte „X”-et, aztán egy 6. A hölgy családjában a nők jogai soha­ menekülőre fogjuk...). ügyes csellel ,y’’ mögé tette a labdát, amit sem érvényesültek, így ha megpróbált tizennegyedik oldal �T esetleg átkapcsolni a ,Végtelen szerelem'53 vagy „Nyári kaland Rióban” című kedvenc brazil sorozataira, rögtön önzőnek és gagyi szappanoperaimádónak lett titulálva. 7. „A fiúk lementek a SMATCH-ba bevásárolni, így ma este meccset nézünk! 33 8. Szeretjük Hevesi Tamás vagy Ganxta Zoli zenéjét, számunkra mellékes, hogy értenek-e a focihoz. 9. Tanulás helyett bármi jó, ami mentesít a könyv felett való gubbasztás alól. Nem elhanyagolható, hogy megmagyarázhat­ juk, mennyit is tanulhatunk ebből: hiszen a játékbíró is bíró, precedens értékű ítéle­ tei vannak, mérlegelhetjük az esetleges szabálysértések miatt hozott ítéletek jo­ gosságát, tanulmányozhatjuk ajátékra vo­ natkozó joganyagot is. Ha még nem tudtuk volna, ez bármely tantárgyra kivetíthető. Egy - egy tantár­ gyon belül, a teljesség igénye nélkül most megemlítjük a kiemelt témákat, önszor­ galomból esszé beadható. — Büntetőjog - A 11-es. Sárga, ill. piros lap a játékvezető megítélése alapján. Egyéb szankciók a pályán. — Közgazdaságtan - Üzlet és profit a VB-n. A legtöbb jegyet eladó cég, a leg­ eredményesebb sportruházat- gyártó. A csapatok versenyében: a legjobb PR, ill. marketingtevékenység, csődhelyzet és ve­ zetőváltás egy-egy vereség után. Tanács­ adás a győztes csapat játékosainak befek­ tetéseihez. — Kánonjog: Vallási sokszínűség és tole­ rancia a VB-n. — Környezetjog: Hogyan őrizzük meg a pálya szép zöld füvét? - kertészek versenye. Öntözési gondokjapánban. A szurkolók ál­ tal termelt hulladék újrahasznosítása. — Egyetemes Jogtörténet: A foci története a világon kezdetektől napjainkig. A játék­ vezetői jogkör fejlődése a modem korban. — Polgári jog: A játékos pályán ért halála esetén kialakult jogi helyzet rendezése. A bíró személyiségi jogainak védelme egy meg nem adott gól után. Nagyvonalakban ezek lennének az indo­ kok, melyek engem és nőtársaimat ráve­ hetnek egy focimeccs megtekintésére. Azért remélhetőleg ez, a nyáron lezajlott focimámor nem ment a tanulás rovására, és mindenki sikerrel vette a vizsgaidőszak akadályait... A következő vb-ig is sok tü­ relmet, a focirajongóknak pedig jó szur­ kolást kívánok! GULYÁS JUDIT Dubrovnik Law School 2002 Az Elsa Zágráb idén nyáron is rendezvényről lévén szó, a hallgatók megszervezte immár hagyományosnak I nemzetisége is hasonlóan változatos nevezhető konferenciáját Dubrovnikban. j képet mutatott, egyetemünkről három Hagyományos, hiszen ” ' 1 az első ilyen ; Elsa-tag volt kíváncsi arra, milyen is rendezvény az Elsa égisze alatt 1987-ben । lehet a Horvátország talán legszebb volt, majd négy évig minden nyáron városában tartott egyhetes nyári megrendezésre került, azonban a egyetem. délszláv válság és a város elleni jugoszláv ! Nos, csalódást semmiképpen sem okoz, agresszió miatt fenntartása a kilencvenes j Dubrovnik már önmagában egy olyan évek közepén lehetetlenné vált. hely, amit mindenképpen látni kell, ha Maga a kezdeményezés azonban nem ! pedig valaki a város egyik legjobb hervadt el, a Dubrovnik Law School hotelében harmadáron kap szobát, akkor 1997-ben újraindult. Köszönhető ez j biztosan elégedett lehet. Mindezen túl egyrészt a mindig lelkes zágrábi i azonban a rendező zágrábiak kitettek diákoknak, valamint azoknak az egykori ' magukért: a színvonalas és érdekes résztvevő hallgatóknak, akikből azóta , délelőtti akadémiai program mellett egyetemi tanárok lettek és oktatóként gondoskodtak a szórakozásról is, amihez térnek vissza minden nyáron a dalmát a keretet az éppen kezdődő nyári fesztivál tengerpartra. Az idei konferencia a nyújtotta. hangzatos „Humán Rights and Egy újságcikk sajnos nem lehet elégséges Globalisation Challenges” címet viselte. ' arra, hogy részletesen bemutassuk egy Előadók érkeztek az Egyesült ■ ilyen Elsa konferencia eseményeit. Ha Államokból (Williám Mitchell Law ! azonban komolyan érdeklődtök az Elsa School), Britanniából ' rendezvényei iránt, váijuk leveleiteket az Nagy vagy (Southbanks Law School, London), Il info@elsabudapest.hu címre. Portugáliából (Nova Universidade de H nézzétek meg weboldalunkat: Lisboa), Ausztriából, valamint a Zágrábi ( 3w.elsabudapest.hu Egyetem jogi fakultásáról. Elsa tizenötödik oldal �Multikultúra, megarészegség Megint volt Sziget Ha magunkra valamit is adó újság va­ gyunk, nem engedhetjük meg, hogy első őszi számunkban ne foglalkozzunk a nyár legnagyobb szabású eseményével, a Szi­ gettel (Pepsi? Diák? Hyógyári?). A média és minden résztvevő kulturális (!) rendezvényként kezelte az eseményt, ahol az unió előszeleként van minden, ami kell: internacionalitás, szellemi épü­ lés, tolerancia, plusz még sör és virsli is. A kultúrát néhány felvert katonai sátor jelentette, ahol jobb esetben fotók (pl. a szept. 11. emléksátor), rosszabb esetben a nagy semmi, még rosszabb esetben az eredeti funkció megvalósítását ellehetet­ lenítő félájult ittas egyedek voltak talál­ hatók. Az ismeretterjesztés nemes fel­ adatát ezúttal is a saját nemükhöz vonzó­ dók, a gyermekáldás ellen védekezők, a drogot megfizetni már nem tudók (őket hívja a köznyelv „leszokottak”-nak) vál­ lalták magukra. Nem sokkal azután, miután elhangzott a kijelentés, hogy a politika keze nem tehe­ ti be a lábát a helyre, megjelent a fél kor­ mány. Aggodalomra semmi ok; a politi­ kusok is csak mint magánemberek (!) les­ ték meg, mi is ez az egész. Olyannyira si­ került elvegyülniük a tömegben, hogy például az egyik miniszterasszonynak si­ került egy nehezen félreérthető ajánlatot is begyűjtenie egy lilahajú. Sex Pistolspólós fickótól. A lelki épülést az egyházak részéről né­ hány minden bizonnyal csak és kizárólag nálunk megtűrt szekta biztosította, pár hevimetál-rajongó krisnatudatú kopasz csávó, valamint egy rabbi, aki tíz forintért osztogatta tanácsait (csak ilyenekre tudok gondolni, hogy pl.: egyél is valamit fiam, mielőtt ledöntöd azt a fél liter vodkát, hogy majd felszívja azt). Ha valaki már eleget épült, sebtiben házasságot is köthe­ tett egy sátorban. Nagy baj nem lehetett egy esetlegesen elhamarkodott döntésből, hiszen reggeli fénynél nagy valószínűség­ gél már egyik „házastárs' sem ismerte meg a másikat. tizenhatodik oldal A táncdalfesztivál sátorban néhány mél­ tán elfeledett, fénykorában is megkérdő­ jelezhető színvonalú karelgott hamisít­ vány lépett színre, akik talán aggkori elbutulásuk okán nem vették észre, hogy a sokszáz atomrészeg fiatal nem azért csápol nekik, mert leborul örökérvényű munkásságuk előtt, hanem azért, mert amit csinálnak, az már az „annyira gáz, hogy már szinte jó” kategóriába tartozik. Kivétel ez alól dr. Soltész Rezső, akinek már nincsenek illúziói, mert egy alkalom­ mal, midőn pacsizni akart a rajongóival, valaki úgy lerántotta a színpad előtti dü­ höngőbe, hogy hirtelen elfelejtette a „Szóljon hangosan az ének!” refrénjét. Volt szerencsém látni az eseményt legin­ kább szimbolizáló, egyébként csinos lányt, aki az egyik kocsma előtt, a hangos­ kodó tömeg lábainál, angyali arccal, kisi­ mult vonásokkal, édesdeden aludt. Arcán és előtte a földön megszáradt hányásfolt bizonyította, méltán lehetne ő a „Sziget arca”. Az még rendben is van, hogy „mulatnak a fiatalok” egy hétig. Még az is elfogad­ ható, hogy itt nem terem meg a kultúra, mert hiszen kinek? hova? miért? De kell-e multikulturálissá hazudni egy egyhetes össznépi berúgást, amely a pián kívül kizárólag az üzletről szól? Miért kell azzal etetni a népet, hogy itt vár rá­ juk egy hét szabadság (kitől? mire?), ahol annyit vedelhetnek, amennyit csak akar­ nak? Ezen az alapon Magyarország leg­ szabadabb emberei a körtéri „Gödör » kocsma ajt^ában már nyitás előtt, reggel fél hétkor a féldeciért könyörgő szomja­ sak. Ráadásul ők legalább egész évben szabadok lehetnek. — koltay — Felvétel a megvalósult, valóban kulturális értéket képviselő programokról �tT É Lr T Adolf, az állatbarát Két perc „Talán semmi nem vesztett annyit a rang­ jából, mint a taps." Történeti nyalánkságra lehettek figyelmesek nemrégiben azok, akik valamilyen okból a közszolgálati rádió adását hallgatták. Érdekes ember ült a rádió mikrofonja elé; Rákosi Mátyás eg^'etlen élő testvére. Ajóízű inteijúban elfogulatlanul valló fivér mondókája érthetetlen okból - elsősorban bátyja ifjú­ korára összpontosított. Egy állatbarát, me­ legszívű Rákosit sikerült a hallgatók elébe tárnia... Figyelemreméltó. Szedtem hát a sátorfámat és addig mentemmendegéltem, míg nem kevésbé történel­ mi idők egyik utolsó tanújára leltem, aki kellő hitelességgel emlékezett egy másik történelmi személyiségre... egymáson, majd az orromat kedvesen a ha­ jába túrtam. Senkinek nem volt olyan kelle­ mes szagú a teste, mint Neki. A haja sem volt soha zsíros, büdös, - mégis: én méte­ rekről éreztem a közelségét... Igen, ez volt a legszebb karácsonyunk. —Tétjünk vissza az akkori mindennapok­ hoz. Hogyan indult annak idején egy nap? tapsot kap, mint valamilyen elképesztő bravúr. Persze, az erősség é.s az időtar­ ★ — A hálószobánk természetesen nem volt közös, de ma már elmondhatom, bizony sok­ szor lopóztam az ágyába. Csak odabújtam, Ö pedig lágyan a combomra tette a kezét. Egy­ más minden rezdülését éreztük. Szóval, együtt ébredtünk... Reggel aztán, kávézás után, gyakran tettünk nagy sétákat a hegyek­ ben. Délelőtt a munkájával volt elfoglalva, de az ebédnél megint találkozhattunk. Csodála­ tos volt, ahogy a terítő alatt a lábai közé nyomakodtam, ő pedig a fejemre tette a kezét... Bizony, ilyen intim kapcsolat volt közöttünk! Délután aztán megint dolgozott, de az estéket újra egymás mellett tölthettük. tam tekintetében azért akad különbség. Az írást olvasva elgondolkoztam, vajon Blondie valamikor csodálatos volt. Alakja pompás, szinte valószerűtlenül tökéletes. Aranybarnán csillogó szemeire rőtes szem­ pillák borultak - a másik nem képviselőinek nem kis borzongására. Fogai ragyogtak, mint a napsütötte hó. Körmeinek ápoltsága a legfinomabb kivitelű manikűrt sejttette, s ha csak végigment az utcán, az emberek össze­ súgva fordultak utána; - Nézd, itt megy Blondie! Milyen szép!... Az ítélet tudósítójával való beszélgetés idején azonban, Blondie már nagyon rossz fizikai ál­ lapotban volt. Egyik lábát még negyvenötben otthagyta Berlinben, fél szemét orosz katonák verték ki. fiálán meg is erőszakolták. Fogai ki­ hullottak, beesett szája szétnyitásakor hatal­ mas nyáloszlop képződött ajkai között. Hang­ ja megfakult, a régi zengésből szinte már sem­ mit sem engedett sejtetni. Csontporcogói be­ száradtak, kötőszövetei elvesztették rugalmas­ ságukat, mi több, az anyagcsere sem ment már neki egykönnyen. Mentségére legyen mondva: az ő korában ez már természetesnek mondható... De mozgása sem őrzött meg semmit abból a sikkből, amely valamikor olyan ellenállhatatlanná tette... — Kedves Blondie, vissza tud emlékezni a Fííe való első találkozásra? — Hogyne. Sohasem fogom elfelejteni. Már az első pillanatban tudtam: megtaláltuk egy­ mást. Senki sem tudott Neki ellenállni. Ha­ tározott volt, tudta mit miért tesz... S min­ dig csak jót akart... — Milyen kedves történetet őriz a tarsolyá­ ban, amely lile kapcsolatos? — Emlékszem, sűrűn hullott a hó, nagyon hideg tél volt akkor... ’40 karácsonyán nap­ hosszat a kandalló előtt heverésztünk. Iga­ zán idilli órák voltak: O a mellemet cirógat­ ta, mialatt én a nyelvemet húztam Rajta fel s alá. Fáradt tagjainkat jólcsőcn nyugtattuk — Aztán nehezebb évek következtek. — Igen, bár ő mindvégig igyekezett kézben tartani a dolgokat. Tudom, ma sokan rosszat gondolnak Róla, pedig nagyszerű ember volt... Sohasem jött például hozzánk annyi vendég, mint akkor. S a legtöbben olyan jól érezték magukat, hogy többé haza sem men­ tek. De sokaknak segítettünk a külföldre ju­ tásban is, s mégse köszönte meg soha senki! — Szorgalmasan dolgozott? — Természetesen. Nem kelt túl korán, de a munkáját mindig kötelességtudóan elvégez­ te. Ebben kérlelhetetlen volt. Mindig nagy tervei voltak, s ehhez megállás nélkül kellett dolgoznia. S a szép eredmény sem maradt el. (Kellér Dezső) A neves konferanszié egy' alkalommal így kezdte elmélkedését egyik könyt^ében, amiben életére tekint vissza, 1974ben. Ironikusan állapította meg: ma - vagyis már akkor is - nem kiemelkedő, arra ér­ demtelen esemény, mondjuk egy magá­ tól értetődő vetélkedői válasz ugyanúgy mi változott azóta. A taps mai gyakorla­ tát ugyanúgy - ha nem pejoratívabban lehetne jellemezni. Eltávolodott viszont egymástól a sztár és a taps. Úgy érzem, az eltelt idő alatt, különösen az elmúlt évtizedben, mindkét fogalom jelentése rendkívüli módon kitágult. Oda jtitottunk, hogy minden előadó, aki főleg az elektronikus média szágul­ dó vonatára valahogy felkapaszkodott, mintegy alanyi jogon tart igényt tenyércsapkodásra. Pedig, a még létező, de egyre süllyedő művészeti mércék sokuk számra magasnak bizonyul(ná)nak. És — A helyzet azonban hamarosan válságosra fordult... mennyit ártott a tapsgcp a tetszésnyilvá­ nítás eme ősi formájának, figyelemmel a — Igen, ’45 tavaszán már mindennek vége volt. A nyakunkon voltak az oroszok, Ber­ lint folyamatosan bombázták. Mindannyian rettegtünk. Már az óvóhelyen sem lehettünk teljes biztonságban. média közvélemény-formáló erejére! Az előbbi sorok esetleg borúlátónak — S mióta nincsenek együtt? — Azokban a zivataros időkben veszítettem Öt el. Azóta egyre csak keresem a helyemet a világban, de nincs egy hely, ahol befogad­ nának. Évekig bújdostam, éheztem, senkit sem találtam, aki egy tányér levest adott vol­ na. Mióta Ö nincs, magam keresem a ke­ nyeremet... ★ A cikk megírása óta Blondie elment, magá­ nyossá lett élete szomorú véget ért. Sírja szülőhazájában domborodik. Saját kérésére, a hantot fedő kőlapon csak ennyi áll: „Hitler kutyája voltam” BÁLINT GYÖRGY RUDOLF tűnnek, ami azért nem célom. Szerin­ tem ugyanúgy találni ma i.s olyan esetet, amiben a taps valóban a tctszé.s pillanat­ nyi fokát fejezi ki. Csekély és talán kis.sé meredek példa az egyetemi előadás utá­ ni taps, ami nálunk, a Pázmányon ta­ pasztalható, másutt azonban korántsem gyakori. Ugyan, csak egy'szerű megszo­ kás - mondhatja bárki. Lehet, hogy' a felső évfolyamokon már az, de emlék­ szem arra, amikor annak idején Péteri tanár úr két perces tapsot kapott az első évfolyamosoktól... SZAMOS MÁRTON tizenhetedik oldal �Vedd és olvasd! Németh Adám rovata Európai mozaikok — élni es élni hagyni — khllásszabadság Európában - Szeptember 2-tól 4-ig jelentős konferenciára került sor a lengyel parlamentben Vallásszabad­ ság az Európai Unióban címmel. A kong­ programjának szer­ resszus tudományos prograrmanak vezői a varsói Stefan Wyszynski Egyetem, a Lublini Katolikus Egyetem és a trieri Jogpolitikai Társaság voltak. Az előadók között szerepelt Marék Borowski, a len­ gyel parlament elnöke. Kari Lehmann bí­ boros, a Német Püspöki Konferencia el­ nöke, Józef Zycinski érsek, a Lublini Ka­ tolikus Egyetem nagykancelláija. Román Herzog, ig^ volt német köztársasági elnök, elnök. Attilio Nicora püspök, az Európai Unió Püspöki Konferenciái Tanácsának alelnöke, aki az Apostoli Szentszék álláspontját ismertette, valamint Józef Krukowski professzor, a lengyel állami egyhá^og nemzetközi hírű szakértője is. Erdő Péter püspök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora Az európai uniós jog ha;gyházak belső jogában címmel, Schanda Balázs pedi^ Egyházfinanszírozás Európában címmel tartott előadást. (Zenit) Az abortusz szabadságáért - Az Európai Parlament - szerencsére csak ajánló és nem kötelező erejű - állásfoglalása szerint az Európai Unióban „biztosítani kell a nők jogát a törvényes, biztos és mindenki számára lehetséges terhességmegsza­ kításhoz”. Ezt a határozatot 280:240 arányban, 28 tartózkodás mellett fogadták el július elején. A kereszténydemokrata és konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt módosító javaslatai és szavazatai kisebbségben maradtak. Az EU-országok püspöki bizottsága, a COMECE szerint az ilyen „határozatok” erősítik a bizalmat­ lanságot az Európai Parlamenttel szem­ ben, és fokozzák az Európai Unió elleni közhangulatot - többek között - a katoli­ kus Írországban. (KNA) Európai életvédő koalíciót! - Joachim Wanke erfurti püspök felhívást tett közzé európai koalíció létrehozására az élet vé­ delmében. A keresztényeknek a társada­ lom minden rétegében „az élet ügyvédei­ nek” kell lenniük, az egységesülő Európá­ ban is. Társadalmi hasznosságától függet­ lenül minden embernek Istentől kapott méltósága van. Azoknak is, aki' _ ' akik ’betegek vagy korlátozottak. (Kathpress) Katolikus hívők az európai értékekért - Az Európai Laikus Fórum elnöke, Róbert D. Comns Erfurtban újságírók előtt kijelen­ tette: az európai vilá^ hívők be kívánnak kapcsolódni az európai értékrend vitájába, tizennyolcadik oldal mely az Európai Unió alkotmányának megszövegezése körül folyik. A katolikus szociális tanítás érvényesítésére van szük­ ség. Tizenkilenc ország világi szervezetei­ nek százhúsz küldötte tartott Erfurtban ta­ nulmányi konferenciát ezzel a mottóval: Az értékek Európájának építése.(Kathpress) Amerika (h)arcai Halálos ítéletek törlése - Az Egyesült Álla­ mok Legfelsőbb Bírósága halálos ítéletek százait semmisítette meg azzal a döntésé­ vel, hogy csak az esküdtbíróságok halálos ítéletei jogerősek, az egyes bírák által ho­ zott ítéletek semmisek. Ez a döntés az el­ ső komoly jele annak, hogy az Egyesült Államokban is el fogják törölni a halál­ büntetést. (Kathpress) Amerika az abortusz ellen - Miközben az Európai Parlament ajánlást fogalmazott a kormányok számára az abortusz teljes szabaddá tételére, az Egyesült Államok­ ban éppen ellenkező felismerés látszik előtérbe kerülni. Bush elnök programjá­ nak megfelelően az USA megtagadta anyagi hozzájárulását a világnépesedési alaphoz (UNFPA), mivel abból abortusz­ programokat támogatnak. Az ENSZ vo­ natkozó alapja eddig évente 34 millió dollárt kapott az amerikai kormánytól. (Kathpress) További lépés az abortusz ellen - George Bush amerikai elnök aláírt egy újabb tör­ vényt az emberi élet védelmében. Ennek értelmében a késői abortuszt elszenvedett magzatot teljes személyiségi jogokkal rendelkezőnek kell tekinteni. „A törvény szándéka annak tudatosítása, hogy a még meg nem született gyermek is tagja az emberi családnak” -jelentette ki Bush egy pittsburghi beszédében. (Kathpress) Munkát mindenkinek! - Az Egyesült Ál­ lamok katolikus püspöki kara mindenki­ nek munkát és igazságos bért követel szeptember 2-ra, az amerikai „munka napjára” kiadott nyilatkozatában. Ha vala­ ki az öt euró, tehát 1250 forint értékű mi­ nimális amerikai órabérért dolgozik heti 53 órát (ez 66 250 Ft heti és 265 000 Ft havibérnek felel meg), az a szegénységi küszöbnél van - íiják a püspökök. De so­ kan csak részidőben tudnak dolgozni. (Kathpress) Egyház - politika Az egyháznak politizálnia is kell Francis Arinze bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai lánácsának elnöke szorgalmazta, hogy a katolikus ewház jobban kötelezze el magát a politikában. Nem elég imádkozni - mondta a bíboros a münsteri egyházi hetilapnak adott inter­ jújában - a politikusokat figyelmeztetni kell a javak igazságos elosztására. A gyer­ mekmunka, a nők jogai és a menekültek ügyének kérdésében jobban együtt kell működni. Az iszlám országokban a vallás­ szabadságot biztosítani kell. (Kathpress) Tbmas Halik a politikáról - Tomas Elaíik cseh teológus, a prágai Keresztény Akadé­ mia elnöke a közelmúltban adott nyilat­ kozatában nagyobb társadalmi elkötele­ zettségre buzdította honfitársait. A csehek a kommunista korszakban és most, az árvízi katasztrófa idején is rendelkeztek „tartalékokkal emberségből, szolidaritás­ ból”. A hétköznapokon sem engedhetik át a politizálás feladatát a hatalmon lévők­ nek. A teológus Vaclav Havel államelnök egyik lehetséges utódja, a magánéletbe vaíó visszahúzódás helyett a közügyekkel való törődést, jobb politikai kultúrát tart szükségesnek. ’ ' ’ " Szomorú ' ' jelenségm ' lek tartja, hogy a katolikus egyháznak az állammai szembeni anyagi követelései nagyobb hangot kaptak a mMiában, mint az, nogy mit IS kíván adni az embereknek és a társadalomnak az egyház. (Kathpress) Enteriőr szeletekre osztott világ kínálja hívó érveit egyre keveselíbet alszom emlékek láza részegít egyre több az ősz lujszálaini tétlen telnek itt az évek hegyet mozdító némaságban élni kősúlyos ítélet Az elmúlás ez csak a csend lépte a biztos a színüket vesztett házak hátul a kert a gyerekkori éden is egyre kopárabb a lélek elhagyja mindenét lezárt vonal a szája az elmúlás ez a süppedés a fényből a félhomályba Both Balázs versei �Hóman Bálint Atörténdeni útja 3800 Ft OSIRIS KIADÓ szeptemberi újdonságai MAGYAR ALKOTMÁNYlÜRltNtT Krlstó Gyula; Magyar historiográíia I. Történetírás a középkori Magyarországon 2780 Ft Utármvomások. 1 Fazekas Marianna - Ficzere Lajos (szerk.): Magyar közigazgatási jog. Általános rész 3980 Ft I I , Kengyel Miklós Magyar polgári eljárásjog 3980 Ft Mezey Barna (szerk.); Magyar alkotmánytörténet 3780 Ft MAGYAR KÖZJOAZGATÁSIJOG Mezey Barna (szerk.); A magyar jogtörténet forrásai 4800 Ft I :3' MAGYAR ■ HISTORIOGRÁFIA 1, MAGVAK liÜhíTErÖJOG Földvári József; Magyar büntetőjog Általános rész 3200 Ft Földes Gábor; Adójog 2980 Ft I Földes Gábor (szerk,); Pénzügyi jog 2980 Ft h'- s* ' Kiss J. László; A tizenötök Európái 4480 Ft Gazdag Ferenc: Európai integrációs intézmények 2980 Ft MAGYAR BÜNTETŐJOG 414 Ilit Shaw. Malcolm N.: Nemzetközi jog 4980 Ft Engel - Kristó - Kubinyi; Magyarország története 1301-1S26 3880 Ft /'I HalinL ■ ■ í 4 . U TÖRTÉNELEM liTJA Adler et al.: Kriminológia 3800 Ft Romsics Ignác; Magyarország története a XX században 3880 Ft Kósa László (szerk.) Magyar művelődéstörténet 3800 Ft Valuch Tibor; Magyarország társadalomtörténete a XX század második felében 3500 Ft A kötelek megvd&áralhalók az OSIRIS KÖNYVESHAZBAN (1053 Budapest, Vers Pálné u. 4-6. Tel /fax 318-2516, 266-4999). az OSIRIS VEVŐSZOLGÁLATI IRODÁTÓL (1133 Budapest. Vád út 100 Tel 452-0594,452-0595, fax 452-0596) wivuzosIrtstiadaAu oslriskladoig>TnailíÍatana.hu. baiasi&maE.datan£thu 9, Tisztelt oktatok és hallgatók! Alföldy Géza: Római társadalomtörténet 2980 Ft Tóth István György (szerk.); Millenniumi magyar történet 6980 Ft és a nagyobb könyvesből tokban va^ megrendelhetők Németh György (szerk.): Államéletrajzok 1980 Ft felhívás -•>*7 Ki ÖSÍRIS KIADÓ hagyományaihoz híven ismét megrendezi évi kedvezményes könyvárusítását. 2002. október 7-12-ig rendkívüli készpénzes akció keretében, egyszeri alkalommal, kiadványaink nagy része 50%-90% -OS kedvezménnyel vásárolható meg! Szeretettel várjuk az OSIRIS KÖNYVESHÁZ galériáján 1053 Bp. Veres Pálné u. 4-6. Nyitva tartás; hétfő-péntek 8-18 óráig szombat 10-16 óráig Október 15-én (kedden) délelőtt a Magyar Katolikus Püspöki Kar és az Országos Vérellátó Központ véradást szervez az összes katolikus felsőoktatási intézményben, így Karunkon is. Minden, jó szándékú, segíteni kész hallgatónkat várjuk a másodéves előadó és a Tanulmányi Osztály közötti zsibongóban. Dr. Erdő Péter püspök, rektor Szeptember 25-én (szerdán) és 28-án (szombaton) akciós tankönywásárt szerveznek a felsőéveseknek, jelentős árengedménnyel. A 7-es busz végállomásánál, a Bosnyák térhez közel, két szobás lakás kiadó 2-3 fő részére. 65.000 Ft/hó + rezsi. Érdeklődni: 06 20 460 31 04 tizenkilencedik oldal �MI IS AZ ÍTÉ L B Ti -ET OLVASSUK ! I • X* o'. Axl Rose Bill Gates Eric Cartman (Guns N' Roses) (Microsoft) (South Park) zi Shaquille O'Neal Prince Charles (Los Angeles Lakers) (Nagy-Britannia) Mint egyre szélesebb olvasótáborunkból is láthatjátok, az ítélet immár kinőtte saját, ed­ digi kereteit, és rohamléptekkel halad a globális média nagyhatalmává válás útján. Ép-; ' pen ezért bátorítunk és egyúttal nyomatékosan felkérünk arra minden olvasónkat 9-99 éves korig, hogy ha úgy tartja úri kedve, csatlakozzon hozzánk, és legyen ő is a világ egyik meghatározó közvéleményformálója (ez szinte automatikusan jár azáltal, hogy valaki a munkatársunk lesz). Tehát arról lenne igazából szó, hogy mivel ez a lap elsősorban mégis csak a HALLGA­ TÓKÉ (utánuk jöhet a világ többi része), mindenkinek alapvető joga megnyilvánulnia benne. Ez a cseppet sem elhanyagolható dicsőségen túl kamatozhat majd a felmérhetet­ len kincsnek számító kapcsolati tőkében, nem beszélve arról, hogy a munkatársaknak csak úgy dől a lé (mindennap kétökrös szekér kell hozzá, hogy elvigyük a bankig). Egyszóval: ha van kedvetek, gyertek, segítsetek nekünk! , A globális média császárai ri í' Obelix Michael Ballack Shakira Vlagyimir Putyin Woody Allen (Gallia) (Bayern München) (Shalúra) (Oroszország) (USA) A PPKEJAK legnépszerűbb lapja � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2002 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource V. évfolyam 6. szám 2002. szeptember 25. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2002. szeptember 25. Date Created Date of creation of the resource. 2002 Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (883kb+3238kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_V_6_20020925 Relation A related resource T00047 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_V_6_20020925 HÖK