<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="173" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://omeka.ppke.hu/items/show/173?output=omeka-xml" accessDate="2026-04-30T01:16:09+00:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="352">
      <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/48bc4d5015d47cc656ed639edb1c2ea4.jpg</src>
      <authentication>284ae30af60d5982534753895cb854fb</authentication>
    </file>
    <file fileId="353">
      <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/af22386d5f73b90a46d31e4c1a354806.pdf</src>
      <authentication>b157440a40aa1680e83d67dc45499d94</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="3012">
                  <text>PPKE iteUt V 2. 2.002.052.5

K évfolyam^ 2. szám

e-mail: itelet01@Jtotmail.com
honlap: yvww.extra.hu/itelet

2002, március 25.

�„Addig volt az Istennek aldasa rajtunk,
addig volt országunk,
míg az mi hitünk virágjában volt
(Pázmány Péter)

IMPRESSZUM

Felelős kiadó:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A kiadó képviselője:
dr. Jobbágyi Gábor
intézetvezető egyetemi tanár

SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

Főszerkesztő:
Mándics Botond (tel.; 30//914 3497)

Helyettes főszerkesztő:
Koltay András

A szerkesztőség tagjai:
Szincsák Zsuzsa (sport)
Bálint György Rudolf (kultúra)
Németh Ádám (egyház)
Szabó Viktor (interjú)
Szabó Zoltán (hírek)
Szamos Márton (két perc)

Közös
biz tons águnkról
Szinte szégyellem, hogy házunk tájával untatlak benneteket, de továbbra
sem tudom felfogni, hogy kinek állhatott érdekében meglovasítani szer­
kesztőségi számítógépünket, minek köszönhetően újságíróink kénytele­
nek voltak hol a gépteremben, hol a HŐK irodában, vagy a Millenáris
Parkban, nyilvános számítógépen megírni cikkeiket, mert az ugye min­
denki előtt világos, milyen „egyszerű” napközben bejutni az infóba.
Időközben kaptunk egy tapasztalt korú gépet, amit a HŐK használt
átmenetileg, miután január 11-ére virradóra hozzájuk is betörtek. Azaz
csak hozzunk. Mert a szerkesztőségi iroda ajtaján erőszaknak nyoma
sem volt. így hát valahányszor intézkedem az ügyben, úgy állnak hoz­
zám, mintha én és munkatársaim keze volna a dologban. Nem egy cik­
ket kellett újra legépelnem, mert hiába adták le nekem, elkallódtak a
megszámlálhatatlan lemez között. Nem fogok azonban nyugodtan
aludni, míg a felelősséget én viselem, a kulcsot pedig az veszi fel, aki
csak akarja, és amíg úgy lehet kivinni egy számítógépet a HŐK irodá­
ból, át az Informatikai Csoporthoz - igaz teljesen hivatalosan - hogy
senki meg nem kérdezi, mi az ott a hóna alatt.
A két géplopás nem volt minden előzmény nélküli. Még az ősz fo­
lyamán vitték el a Jogász Szalon irodájából, szintén a 26-os épületből az
egyesület PC-jét. De eltűnt számtalan mobiltelefon is. Ezzel kapcsola­
tos legújabb hírünk is, mely szerint a VIII. kerületi Rendőrkapitányság
elfogott egy fiatalembert, aki beismerte egy 3310-es telefon ellopását a
Pázmány épületéből. Arra kérik a hallgatókat, hogy vagyontárgyaikat a
HŐK irodában jelentsék be, hogy az önkormányzat az összegyűjtött
adatokat továbbíthassa a rendőrség felé.
A történet ezzel még nem ért véget: legutóbb a Magánjogi Intézet
lett szegényebb egy telefaxszal.
Kedves olvasóink, jobb lesz vigyázni!

Mándics Botond (főszerkesztő)

Munkatársak:
Kurka Csilla
Christián László
Gulyás Gergely

Honlap:
Gettler András

Megjelenik sajnos csak 1000 példányban

Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat!
Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne
a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen,
vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk!
Köszönettel: a szerkesztőség.

e-mail cím: iteletOl @hotmail.com
második oldal

TARTALOM

Hírek
Terror vagy megbékélés
Prof Dr. Botos Katalin, személyesen
Két perc
Az Unió alapja a közös kultúrális örökség
.Kettes osztó”: jövő évtől!
»•
A magyar jogalkotás leghorrorisztikusabb megnyilvánulásai (2.)
,a Quaestor; Személyes sikeremnek is érzem a fejleményeket’
Elég már a langyos vízből!
Amelie csodálatos élete
Imázsváltás az Unióban?
Mindenki sztár
Az ELSA Budapest Finnországban
Vedd és olvasd!
.Nekem ez az életcélom5?’
Bemutatkozik a Józsefvárosi Torna Egylet
Új szuperhatalom, régi értékrendek...
,6.45” faludi filmklub

3
3
4
5
6
8
9
10
12
12
13
14
15
16
17
18
19
20

honlap: wivw.extra.hu/itelet

�hírek
Szabó Zoltán rovata
Engedjétek meg, hogy új találkozásunk
alkalmával ismételten felhívhassam a fi­
gyelmeteket a Kar honlapjára. Informáto­
raim arról tájékoztattak, hogy a folyamatos
frissítésnek köszönhetően egyre több in­
formáció jelenik meg a honlapon. Már
nem csak a Tanulmányi Osztály, hanem a
tanszékek is igénybe veszik a lehetősége­
ket. Azt javaslom, hogy a felesleges sorbaál­
lás helyett inkább „lapozzatok” az oldalak­
ra, sokkal gyorsabb, mint végigállni a sort.
Kari Perbeszédversenyt rendeznek 2002.
március 22-én az egyetemünkön, 14 órai kez­
dettel. Az első helyezettek részt vehetnek az
Országos Perbeszédversenyen, április 19-én,
ahol tovább öregbíthetik egyetemünk hírnevét.

^A Magyar Jogtörténeti tanszék tudatja
minden érintett hallgatóval, hogy az év
végi szigorlat csak azok számára enge­
dett, akik a kollokviumot eredményesen
abszolválták. Akik félévkor nem, vagy
eredménytelenül vizsgáztak( esetleg
megbuktak), azoknak a szigorlatra való
jelentkezés előtt kell a kollokviumot pó­
tolniuk. Még van idő bőségesen.
V évfolyamosok figyelem! A Polgári jogi
tanszék a korábbi évek gyakorlatának megfele­
lően V évfolyamos hallgatók részére csak a IV
évfolyam I. félévében elmaradt polgári jogi
vizsga letételét tudják biztosítani, vizsgaidő­
szakon kívül, előre meghatározott időpontok­
ban. Figyeljétek a hirdetőt.

&gt;►2002. február 22-ével a polgári jogi záró­
vizsga tételsor megváltozott. A módosított
tételsorok a tanszéken valamint a számító­
gépen megtalálhatóak. Érdemes lesz idő­
ben beszerezni.
&gt;^A Magyar Jogtörténeti tanszék április 9-én
látogatást tervez az IMEI-be. Jelentkezés még
korlátozott számban a tanszéki titkárságon,
Szabó Petra demonstrátornál.

&gt;► Imádkozzunk a választások Isten akarata
szerinti megvalósulásáért. 9 héten át minden
csütörtökön este 8 órától a Szent István Bazi­
likában, Kemenes Gábor atya vezetésével. Idő­
tartama 1 óra, 9-től szentmise. Imával, ön­
megtartóztatással, böjttel készítsük elő a ma­
gyar jövőt!

Megér egy kattintást. Szeretnék bíztatni
mindenkit arra, hogy szörfözzön el a
www.ppke.cjb.net címre, az ismeretlen
webmestert pedig arra, hogy fejlessze mű­
vét. A hölgy/úr ugyanis létrehozott egy
Pázmányos hallgatói fórumot a hálón.

&gt;► A megszigorított TVSZ a honlapon teljes ter­
jedelmében olvasható. A tanulmányi dékán he­
lyettes úr szobája melletti faliújságon is megtalál­
játok az információkat. Következő számunkban,
reményeink szerint, már a szeptemberi beiratko­
zásra vonatkozó szabályokat is olvashat átok Leg­
alább lesz idő teljesíteni az ismert feltételeket.

Február 20-án Karunkra látogatott Dr. Se­
regély István egri érsek, a MKPK elnöke,
hogy előadást tartson a XXI. században az
Egyházra váró feladatokról. A Díszteremben
a kari polgárság nagy számban hallgatta a
vendég rövid, frappáns beszédét. „Számolni
kell a tömegek nagykorúvá válásával” - emel­
te ki, ugyanakkor a Taizé-alapító Roger test­
vért idézte: „olyan kétéves korban jár az em­
beriség sorsának alakításában”. Megváltoztak
a kommunikációs eszközök, amiket alkal­
mazni kell, ugyanakkor még mindig nagy je­
lentőséggel bír, hogy „a pápa útra kel és min­
denhol hallják a szavát, mindenki kénytelen
megismerni.” Elismeréssel szólt arról, hogy a
tavalyi népszámláláson a vártnál többen val­
lották meg hitüket. „Nem mondhatok mást,
mint amire az életemet feltettem.” - fejezte
be előadását.

A jogászok védőszentje. Szent Ivó ünnepe al­
kalmából május 18-án, szombaton, 18 órai kez­
dettel szentmisét celebrál Erdő Péter Rektor Úr.
A szentmise helyszíne Óbuda, a Szent Péter Pál
főplébánia. Mindenkit szeretettel várnak.

&gt;► Legutóbbi számunkban megjelent hí­
rekkel ellentétben, elsőéveseink egybe­
hangzó elmondása szerint Benedek And­
rás Tanár Úr továbbra is a helyén van, és
tartja előadásait.

Nem árt, ha tudjátok, hogy a 2001/2002
tanév végéig minden elmaradt illetve nem
abszolvált vizsgátokat le kell tennetek,
mert a méltányossági klauzula már nincs
hatályban. Aki esetlegesen nem tesz eleget
a követelménynek, az félévismétlésre köte­
lezett, ami jelentős hátrányt eredményez­
het. A legtöbb tanszék lehetővé teszi a hi­
ánypótlást, éljetek a lehetőséggel'

Terror vMgy Megbékélés

«
let falához az emlékezés'gyertyáit.
emlékezés’'gyertyáit-100 ezer
nctévcl. Szocrcál dolgozószoba, ahogy a teljember áll némán, méltóságteljesen. Emlékezhatalmú elvtársak ottliagyták, képek a tablón,
nck azokra, akik az emberi brutalitás, aljasság
kellemetlen mementó az élőknek. Lift a pináldozataivá váltak, j^cok egy komor falon,
céhe, Félhomály veríték, sikóly, szenvedés. A
. megfakult fényképek emlékeztetnek családfalak mesélnek. Eltorzult vonásokról, állati
apákra, testvérekre, gyerekekre. Ennyi maradt
üvöltésről, az utolsó kívánságról. Sötét terem,
belőlük a hozzátartozóknak. Emlékeztető a
pislákoló fények, gyertyák, az áldozatok névszörnyuségekre, amit ártatlanul kellett clszen- jsora. Faltól falig. Sokan voltak.
/...L ZF
Pár --r-lépés. -o/
Egy
vedniüL Tisztelgés az áldozatok előtt, á tömeg rövid folyosó, nevek a falon. Sokan vannak A
órákig áll, nem akaródzik hazamenniük
tettesek Még mindig közöttünk, emelt fővel.
Andrássy út 60. Verőfenyes napsütés, türel­
bűnbánat nélkül.
mes
sorban
állók
Nyílik
á
kapu,
és
mi
álamé'
Visszatérés
a jelenbe, sehol egy fekete autó,
„ ;A’Terror Háza most múzeum, , de a XX.
rülünk
a
pokolba,
hogy
2
óra
múlva
visszatér,
egy
karszalag
vagy géppisztoly. Nem kell fél­
században a magyar történelem két széhessünk a jelenbe. XXI. századi technika, pronünk, nem figyelnek' nem jönnek értünk
gyenteijes és tragikus korszakában valóban a
fesszionálís rendezés; korabeli relikviák bol- , Nem h^t a bosszú, mégbocsátenánk Dé feterror háza volt.”;
dog 50-es évek Néhol már-már komikus fel- , lejteni hém fogunk. Enilékezni \ akarunk
Andrássy út, csendes délután, felhők a fejünk
iratok, de csak, pillanatnyi' feszültségoldás, , mindenkire, aki valaha megjárta a földi pokfelett. "Vhlami van a levegőben. Valami furcsa
Nyilas egyenruhák a falon, régi filmhíradók
lot. Méltóságai, némán!
izgalom jáija át az ember belsőjét. Órák óta
»
képei
az.
üldözésről.
Száguldó
vonat
a
tömegek közelítenek egy szürke, Jellegtelen'
SZABÓZÉ
Gulágra, megfakult képeslapok a remény üzeépülethez, majd csendben elhelyezik az épü-

1

harmadik oldal

�Prof. Dr. Botos Katalin, személyesen

— Gimnáziumi barátnője írta, hogy önt
az iskolás évek alatt leginkább irodalomta­
nárként tudta elképzelni, de mint tudjuk,
a “történelmi kényszer’^ másként határo­
zott, és közgazdasági pályára lépett. Arra
kérném a Professzor Asszonyt, hogy első­
ként erről a politika által erősen befolyásolt
pályaválasztásáról meséljen.
— Nagyon egyszerű a válasz. Azt mond­
ták nekem, hogy tanár abban az esetben
lehetek, ha azt állítom, hogy a szüleim
kényszerítettek egyházi iskolába. Ez nem
volt igaz, a döntés a sajátom volt. Egy na­
gyon kitűnő paptanárral hozott össze a
sors, aki felhívta a figyelmemet, a Patrona
Hungáriáé leánygimnáziumra, ennek ha­
tására ide akartam jönni. Szüleim ezt nem
ellenezték. Következésképpen, azt mondtam, hogy nem tudok olyat állítani, ami
nem igaz. Az akkori hatalom azt mondta
erre, hogy nem baj, hogy nem igaz, csak
mondjam. Ez annak a világnak a skizofré­
niája volt, amely tulajdonképpen a dörgölődzéssel helyettesítette a meggyőződést,
s én ezt sosem vállaltam fel. Úgy gondo­
lom, hogy ezt jól tettem, mert végül is a
sors mindent megadott számomra, amit
elképzeltem, igaz, jókora késéssel, mert
ehhez meg kellett várni a rendszerváltás
bekövetkezését.

— A Professzor Asszony életpályáját bön­
gészve arra lettem figyelmes, hogy sok,
igen fontos munkakört töltött be. Szakma­
ilag mely munka volt a legkomolyabb, s a
legkeményebb összpontosítást igénylő?
— Értelemszerűen a legnagyobb horde­
rejű munka a kormányzásban való rész­

negyedik oldal

vétel volt. Miniszteri megbízásom az
volt, hogy egy olyan bankrendszer fel­
építését segítsem a 40 éves tervgazdál­
kodás csökevényesítő hatása után szinte
a semmiből, amely nagyon gyorsan al­
kalmas arra, hogy a magyar piacgazda­
ság átmenetét segíteni tudja. Mind mi­
niszterként, mind a kormány felelős
szakembereként részt vettem egy évig a
kormány ülésein, és három éven ke­
resztül a Gazdasági Kabinetnek is a tag­
ja voltam. Természetesen ezekben a
posztokban az ország egészét érintő
döntéseket hoztunk. Ilyen értelemben a
felelősség közvetetten igen nagy volt,
de ez a felelősség elsősorban politikai
természetű. Ha az ember rosszul hozza
meg a döntéseket, akkor a választók ki­
szavazzák a következő választáskor.
Mégis azt kell mondanom, hogy a
Bankfelügyelet vezetőjeként álltam
olyan kihívás előtt amilyen előtt egész
életpályám alatt szinte soha. Olyan fel­
adatokat kellett megoldanom, olyan
döntéseket kellett hoznom, amelyek
emberek százezreinek egzisztenciáját
Az Állami
közvetlenül érintették.
Bankfelügyeletnél - amelyet ma Pénz­
ügyi Szervezetek Állami Felügyeletének
neveznek - olyan döntéseket kellett
hoznom, hogy becsukjunk-e bankokat,
vagy hogy börtönbejuttassunk (csalárd)
embereket. Ha a döntés nem volt he­
lyes, akkor vagy az embereknek veszett
el a pénzük, vagy az államkasszát érte
olyan károsodás, amely közvetetten
szintén a polgárok pénzének elvesztését
jelentette. Harmadrészt fontos volt e
poszt azért is - s ezt jogászoknak aligha
kell magyarázni -, mert államigazgatási
jogkörben okozott kárért pert lehetett
indítani a Felügyelet ellen. (Megjegy­
zem; volt is nem egy per, de hála kitűnő
jogász kollégáimnak s a megfontolt kol­
lektív döntési mechanizmusunknak,
mind megnyertük.) Tehát ez a munka
szakmai és személyes presztízsemet
közvetlenül érintette.

— Első ízben, 1965-ben lépett katedrára a
Professzor Asszony. Azóta már több egye­
temen tanít, de mindenek előtt itt nálunk,
a Pázmányon. Hogy került kapcsolatba a
tanítással, s egyetemünkkel?

— Első munkahelyemen az akkori igaz­
gatóm tanított a Közgazdasági Egyete­
men, és rögtön oda vett maga mellé ta­
nársegédnek. Pénzügytant, illetve átfogó
közgazdasági - gazdaságpolitikai kérdése­
ket tanítottam. A pénzügytan olyan volt
számomra, mint egy krimi. Láttam azt,
hogy egy elméleti kérdésnek a politikai
összefüggései nem egyszer olyanok vol­
tak, hogy a szakmai vitában legyőzött el­
lenfél kiugrott a harmadik emeleti abla­
kon - öngyilkos lett. Vagy egy esetet tud­
nék mondani, hogy amikor a Közgazdasá­
gi Egyetemen átvettem a KGST-pénzügyi
rendszerének az oktatását, akkor a KGST
helyzetét, mechanizmusát és távlatait fej­
tegető professzornak lettem a tanársegé­
de, aki miután rámutatott a KGST műkö­
désének gyengéire, és ezt az igen kiváló
munkát lefordították angolra és oroszra,
valamilyen csodálatos véletlen folytán a
Dunába esett, és Paksnál fogták ki. Ilyen
eset után az ember végig érezte magán azt
a hallatlan felelősséget, amely munkájával
járt. ’81 környékén megdöbbentő volt
számomra hallani, hogy Andropov „elv­
társ” - aki 56-ban magyarországi követ
volt — egykori tolmácsa, aki ismerte a
szovjet akció részleteit, Andropov buda­
pesti látogatásakor - belefulladt a Bala­
tonba, egy félméteres vízbe. Különösen
azért volt ez aggasztó, mert éppen aznap
kaptam egy figyelmeztetést a miniszte­
remtől, hogy Havasi „elvtárs”, a párt köz­
ponti bizottságából felhívta a figyelmét
személyesen rám. Felszólítottak, hogy ne
közöljek negatív kritikát a rubel pénz­
funkcióiról, mert már nagyon elegük van
belőlem a szovjet elvtársaknak. Három
évig nem publikálhattam, mindaddig,
míg el nem kezdtek fújdogálni az új idők
szelei, Gorbacsov színre lépésével. Ez a
politikai szorongás végig kísérte az ember
életét, és emellett kellett szakmailag jó
színvonalon tejesíteni. Ezekben az idők­
ben nagy karriert nem futhattam be, de
vigaszágon, a tudomány berkeiben odafi­
gyeltek szavamra. Olyan hamar talán csak
egy kolléga lett kandidátus Magyarorszá­
gon, mint én, s elérhettem az akadémia
doktori fokozatát is. Egyetemünkkel úgy
kerültem kapcsolatba, hogy részt vettem a
Kar alapítás körüli munkában. Rabár Fe-

�?=•

renc egykori miniszter társam engem
ajánlott az intézet élére. A modern világ­
ban két dolog nagyon fontos: a jog- és a
gazdaságismeret. A gazdaságismeret a jo­
gászok, míg a jogismeret a közgazdászok
számára. A Szegedi Egyetemen kissé ko­
rábban már felkértek a Pénzügyi Tanszék
vezetésére. Ezt se mondtam le, hogy fo­
lyamatos maradjon a kapcsolat a szakmá­
val, de főállásom a Pázmány maradt. E
párhuzamos munka gyümölcseit a jog­
hallgatók abban érzékelhetik, hogy min­
dig naprakész pénzügyi-, gazdasági isme­
reteket kapnak.

— Hogy került a rendszerváltás politikai
elitjébe?
— A féljem az MDF alapító tagja volt, ne­
ki az 56-os múltjából fakadóan ott volt a
helye. Amikor az Egyesületi Törvényt
megalkották, együtt alapítottuk meg az
Eötvös József Társaságot. Itt a szabadelvű,
keresztény gondolkodásnak a keretét te­
remtettük meg. A 12 alapítóból tíz az Antall-kormány minisztere, államtitkára vagy
főtanácsadója lett. Amikor az MDF - ke­
rületi szervezete megalakult, több gyűlésre
elmenvén, hozzászóltam a gazdasági kér­
désekhez, és az ottani kerületi vezető azt
mondta, hogy igen kiváló jelölt lennék a
budapesti listán. így jutottam be a Parla­
mentbe. Rabár Ferenc visszavonulása kö­
vetkeztében az első költségvetést nekem
kellett benyújtanom, mint az ügyvivője a
pénzügyminisztere a tárcának. Ennek kap­
csán elmondhatom, hogy az államháztar­
tás minden apróságát átláttam, hiszen ko­
rábban húsz évet töltöttem el a pénzügy­
minisztérium állományában. Nem volt
olyan ember a szakmában, akit ne ismer­
tem volna. Az a humán tőke, amely sze­
mélyes kapcsolataimból adódott, nagyon

Két perc
Számomra mindannyian közel
vagytok.
(11. János Pál)
Két évfolyamtársam is részt vett a március
2-án, a pápa által szervezett Imádság a bé­
kéért találkozón, úgyhogy este leteleped­
tem a fotelbe, és bekapcsoltam a tévét.
Egyedi találkozás volt ez, hiszen több
nagyvárossal együtt Budapest is bekapcso­
lódott a különleges élő televíziós közvetí­
tésláncba. Különböző országok fiataljai
gyűltek össze egy-egy templomban, így a
lágymányosi Magyar Szentek Templomá­
ban is. Kivetítővásznon jelentek meg a tá­

sokat segített az első időszak konszolidálá­
sában. Magyarország államcsőd nélkül el­
kerülte az első, rendkívül nehéz pénzügyi
helyzetet, noha nagyfokú volt az eladóso­
dás. Miénk volt az egyetlen a rendszervál­
tó országok közül, amelynek kormánya a
négyéves ciklust ki tudta tölteni. Azt hi­
szem, hogy ebben nem kis szerepe volt an­
nak az első két évnek is, amíg a pénzügyi
területen, a kormányon belül dolgoztam.

— Egyetemünkön kialakított közgazda­
sági kutatóközpont az önkéntes és kötelező
elosztási rendszerek vizsgálatára összpon­
tosít. Hol tart ma ez a munka?
— Számtalan sikeres hazai és nemzetkö­
zi pályázattal igyekszünk megalapozni az
oktató-kutató munka egységét. Éppen
most nyújtunk be egyet az MTA-hoz,
akadémiai kutatócsoport támogatásához.
Ez a szegényes pénzügyi kereteket te­
kintve annak a lehetőségét adná meg,
hogy az oktatás mellett, a kutatásra is
tudjunk elegendő energiát fordítani. A
kötelező és önkéntes elosztási rendszer
témája azt takarja, hogy a globalizációs
világ kihívásai közepette a gazdasági gon­
dolkodás egyre inkább behatolt a köz­
szférába. Ezt próbálja a modern gazdasá­
gi irányítás visszatuszkolni a “magán­
megoldások” keretében. Vagyis, az az
igyekezet, hogy ne a kötelezően besze­
dett pénzt fordítsák bizonyos feladatokra,
hanem azt szabadon, mint megtakarítást
helyezzék el a pénzügyi közvetítő rend­
szerbe. A bank-biztosítási és értékpapír­
piac úgyis gondoskodik arról, hogy ezek
a pénzek tovább forogjanak. A pénz és
tőke közvetítésének az apparátusa itt Ke­
let-közép Európában is emelkedjen
olyan szintre, mint a világ többi részén,
hogy az érzékeny műszerként - mint az

voli helyszínek, ahol az egy közös cél meg­
többszörözte az ima erejét.
Milyen nemes cselekedet. Vij on csak ilyen
nagy gondolat érdekében; tudunk összefogni,
mi katolikusok? Akadnak kisebb lehetőségek
is. Össze tudunk fogni; a mindennapi aprónak
tűnő dolgokban, mi, katolikus egyetemisták?
Egyedivé tudjuk tenni egyetemi napjainkat?
A hallgatói öntevékeny csoportok, akár­
hogy is, de nagy részt vállaltak az ún. egye­
temi életből. Talán paradox módon hangzik,
de ha egyoldalúan, az „egyik oldalról” érke­
zett is meghívott vendég az előadásokra,
mégis többen, nagyobb érdeklődéssel voltak
kíváncsiak rá („nem bírom, de elmegyek,
meghallgatom a sületlenségeit”).

Eötvös inga - találja meg azt a helyet, ho­
vá kell mennie a pénznek, ahol jól tud
kamatozni, és ily módon hatékonyan
tudjon működni a gazdaság, hatékonyab­
ban, mintha bürokratikus elosztást való­
sítanának meg. Ezt természetesen nem
lehet abszolutizálni, a mértéket kell meg­
találni, ennek a feladatnak a megoldása a
kutatócsoportunk célkitűzése. Tehát nem
lehet azt mondani, hogy csak a magán­
megoldás a célravezető, de nem lehet azt
se mondani, hogy mindent vállaljon át az
állam magára. Egyik helyen bürokraták,
míg a másikon mohó érdekeltségű tulaj­
donosok döntenek. A kettő között egy
optimum pontnak kell kialakulnia, és azt
hiszem, e feladat megoldásának legideáli­
sabb helye az Egyetem jogi karának Köz­
gazdasági Intézete. Hiszen az egész kér­
dés a jogi szabályozáson nyugszik.

----Sok diplomás lányt foglalkoztatja e
kérdés: hogyan lehet összeegyeztetni a kar­
riert a gyermekvállalással? A Professzor
Asszony - mint kétgyermekes családanya­
mit gondol erről, s tudna-e tanáccsal szol­
gálni?

— Még azt is mondanám, hogy ötunokás családanya, ami azért fontos, mert a
mai életszakaszban nagyon sok feladat
hárul úgy is rám, mint nagymamára, és a
férjemre is, aki szintén nagyon szerető
nagyapja a gyerekeknek. A nőnek olyan
társ kell, aki tisztelettel viszonyul a má­
sik azon igényéhez, hogy önmagát meg­
valósítsa. Vállaljon át tőle feladatokat, és
ugyanazt a tisztelettudó alázatot várja el
társától, hogy így “tandem”-ben tudjon
előrehaladni a férfi és a nő. Üzenem a lá­
nyoknak, hogy válasszanak jól férjet!

SZABÓ VIKTOR
Vajon öntevékeny csoportok nélkül
nem tudjuk kiszínezni a vizsgaidőszakok
közötti „rést^? Vajon ráfoghatunk-e min­
dent a tanulmányi- és vizsgaszabályzat szi­
gorúságára? Mennyit ér egy-egy jó színhá­
zi előadás, élvezetes film, szórakoztató ki­
rándulás, vagy egy gitáros mise a kápolná­
ban? És van türelmünk megérteni egymás
gondjait?
Ne engedjünk gépesített korunk annyira
divatos, lappangó elidegenedésének.
Mi közel vagyunk egymáshoz? Számít­
hatunk egymásra?

SZAMOS MÁRTON

ötödik oldal

�Unió alapja a közös kulturális örökség
Dr. Roberto Formigoni, Lombardia Tartomány elnökének február dF-ei előadása Egyetemünkön

Rektor Úr, Professzor Urak,
Hölgyeim és Uraim!
Köszönöm ezt a meghívást és a lehetősé­
get, hogy itt és ma olyan témákról beszél­
jek, amelyek mindannyiunk szívéhez közel
állnak.
Az Európai Unió előtt álló intézményi,
gazdasági és társadalmi kihívásokkal kap­
csolatban rendkívül fontos, hogy újra vé­
giggondoljuk az identitás kérdését, amely
képes elismerni kontinensünk kulturális és
történelmi gyökereit és ebből kiindulva
felvázolja a jövőbeni fejlődést.
Maga a vendéglátó intézmény, ahol előadá­
somat tartom nem véletlenül olyan hely­
szín, amely segít nekünk közelebbről újra
felfedezni - és ezt már most hangsúlyozni
kívánom - az ezeréves katolikus hagyomá­
nyokban és kultúrában gyökerező európai
identitás eredetét.
Épp ezért biztos vagyok benne, hogy, ha
most Önökkel végigjárhatjuk közös európai
identitásunk néhány fontos állomását, ez se­
gíteni fog minket az összhang jelentős ele­
meinek újrafelfedezésében, felismerve,
hogy az Önök egyetemi intézménye értékes
szerepet játszhat abban, hogy újra felvegyük
a keresztény hagyományok és a szabadság
hagyományainak fonalát és egyetemük je­
lentős mértékben hozzá tud majd járulni a
közös kulturális újjászületéshez.
Az európai identitás témájának megköze­
lítéséhez egyrészt mélységében meg kell
vizsgálnunk a kulturális és történelmi
gyökereket, másrészt meg kell néznünk,
hogy ezek ma hogyan képviselhetik az
Európai Unió perspektívái és eseményei
által kivetített területi és intézményi bőví­
tés közös alapját.

EURÓPA AZ EURÓPAI UNIÓ SZÜLŐANYJA
Mindenekelőtt fontosnak tartom egy alap­
vető tény hangsúlyozását: Európa az Euró­
pai Unió szülőanyja és nem gyermeke.
Európa nélkül, az európai civilizáció és
identitás nélkül - a gazdasági szintet is be­
leértve - semmilyen szinten semmiféle
nemzetek fölötti intézményt nem lehetett
volna elképzelni és nem lehetett volna ki­
alakítani sem, ha igaz az - mint ahogy igaz
-, hogy a gazdasági kapcsolat lényegében
hatodik oldal

arányos visszatükröződése a kulturális kap­
csolatnak.
Tehát, ha egyik oldalról ma már minden
európai ország számára szükséges, hogy az
Unió részévé váljon, másik oldalról az
Unió számára ugyanannyira szükséges,
hogy perspektivikusan minden európai or­
szág részt vegyen benne.
Amennyiben tudatosodik ez a kölcsönös
szükséglet az Unió és a felvételre váró or­
szágok kapcsolata is kiegyenlítettebbé vá­
lik. Egy az Unióba való belépést kérő euró­
pai ország nem olyan, mint az ajtón beko­
pogó vándor: inkább egy családtag, aki raj­
ta kívül álló okokból hosszú ideig távol volt
és kéri, hogy hazatérhessen. A szó igazi ér­
telmében vett elővigyázatosság indokolhat­
ja, hogy óvatosan történjen a belépés, de
hazatérése vitathatatlan.

AZ EURÓPAI UNIÓ KIALAKULÁSA
1. Egy az Unió megszületését behatároló
hátrány” még ma is az egyikét
jelenti azon tényezőknek, amelyek egy
egyébként következetesebben végbemenő
folyamat bizonyos mérséklését követelik.
Az Uniónak van egy alapvető korlátja: A
Berlini Fal leomlása előtt született és fejlő­
dött, amikor Nyugat-Európában sok em­
ber számára úgy tűnt, hogy a Vasfüggöny­
ön túli Európa többé nem létezik.
A dolgok ezen állása szerint nemcsak az
úgynevezett Nyugat-Európa volt elzárva lé­
nyegi elemétől, Közép-Európától, hanem a „Vasfüggöny” egyik oldalán Bajorországgal
és Ausztriával, a másik oldalán Magyaror­
szággal - a Dunamenti Európa is ketté lett
vágva.
Mivel a „]/hsfü^öny” katonai események és az
akkori két szuperhatalom stratégiai megállapo­
dásának eredménye volt, ezért nem ott „ereszke­
dett le", ahol pontosan kettéválasztotta volna
Nyugat- és Kelet-Európát, vagyis Róma örökö­
sét és Bizánc örökösét. Miközben egy tipikusan
görögkeleti és bizánci örökséget hordozó ország,
mint Görögország Nyugaton maradt, „Keletre”
kerültek olyan tipikusan nyugati, latin örökséget
hordozó katolikus és protestáns országok ponto­
san, mint Magyarország, Lengyelország, Cseh­
ország, Morvaország, Szlováki, Szlovénia,
Horvátország.
Az érthető közvetlen indokokon túl, ha hosszabb
történelmi időtávlatból tekintjük mindazt a há­
55-.kulturális

borgást, amely a régiJugoszlávia felbomlását kö­
vette, olyan ez jelenségként tűnik fel, amely mi­
att mindmáig késlekedett a dunamenti területek
felé történő teljes nyitás, vagy másképpfogalmaz­
va kikapcsolva maradt Dél-Európa növekedésé­
nek és felvirágozásának egyetlen lehetséges mo­
torja.
Ezen felül a Maastrichti Egyezmény is igaz, hogy 1991-ben kötötték - még ezen a
szűk horizonton belül marad, és ennek a
határnak az árnyéka mostanáig rávetült az
egyezmény alapján született minden megál­
lapodásra. Ma végre megvannak az anyagi
feltételei annak, hogy mindezek a törések
újra összeforrjanak. De félreértés ne essek,
ez nem azt jelenti, hogy a dolgok maguktól
helyreállnak. A korábbi helyzet hatalmas
akadályokat hagyott ránk és ezeket csak
mind kulturális, mind politikai síkon óriási
energiák befektetésével lehet elmozdítani.
Ma egy ilyen irányú vállalkozás nem lenne
hiábavaló.
2. A korábban említetteken kívül az Unió­
nak van egy másik alapvető korlátja, ez
nem áll fenn a kezdetektől, hanem a 70-es
években alakult ki; az az igény, hogy szinte
kizárólag gazdasági realitásként menjen
végbe a konszolidáció és a fejlődés. Az eu­
rópai intézmények alapítói tisztán látták,
hogy - amint korábban emlékeztettem er­
re - Európa sokkal előbbre való az ilyen in­
tézményeknél és széleskörű, mély gyöke­
rekből táplálkozik. Annak felismerése,
hogy Európának keresztény gyökerei van­
nak nem követelmény és még csak nem is
elvcsúsztatás: egyszerűen az intellektuális
tisztesség megkívánja, hogy ezt elismerjük.

Evvel kapcsolatban az alapítók egyértelmű­
en egy történelmi mintát vettek alapul:
Nagy Károly Európáját, a Szent Római Bi­
rodalmat. A tegnap még az EGK-nak, ma
már az Uniónak helyet adó brüsszeli szék­
ház neve, a Nagy Károly díj (melynek át­
adási ünnepségét Aachenben tartják, ott,
ahol az ókori császár relikviáit őrzik)
mindmáig egyértelmű bizonyítékai ennek.
Egyértelmű, hogy széles értelemben vett
analógiáról volt szó, egyértelmű, hogy ész­
szerű módon ma senki nem gondolhat a
Szent Római Birodalom újjászületésére, és
az is egyértelmű, hogy az elvi elképzelés és
a realitás között óriási távolság volt. Mind-

�ezzel tipikusan európai, tipikusan nemzetek
feletti és tipikusan a különállás és az egyete­
messég pozitív összekapcsolásával jellem­
zett valóságként a Szent Római Birodalom
megfelelő viszonyítás és szimbólum volt.
A Nagy Kárloly császárrá koronázásának
1200. évfordulója alkalmából (2001. de­
cember 16.) tartott konferencián II. János
Pál felszólította a résztvevőket, hogy:
... gondolkozzanak el azon az értéken,
amelyet a Nagy Károly által támogatott
kulturális és vallási reform még ma is őriz:
jelentősége jóval túlmutat ténykedésén,
azon, hogy materiális értelemben egyesí­
tette a kor különféle politikai realitásait.
A klasszikus antik, elsősorban római kul­
túra és a germán és kelta népek kultúrái­
nak nagyszerű ötvözése. Jézus Krisztus
Evangéliumán alapuló egyesítése az, ami
Nagy Károlynak a Kontinens formálásá­
hoz való jelentős hozzájárulását jellemzi.
Es valóban, az az Európa, amely földrajzi
szempontból nem alkotott egy meghatá­
rozott egységet, csak a keresztény hit elfo­
gadásával vált olyan kontinenssé, amely az
emberiség javát szolgálva az évszázadok
folyamán szinte a világ összes egyéb terü­
letén el tudta terjeszteni értékeit. Ugyan­
akkor muszáj felvetni a kérdést, hogy a
XX. század folyamán könny- és vérfolya­
mokat okozó ideológiák egy olyan Euró­
pából származtak, amely el akarta feledni
keresztény alapjait.
A 70-es évektől kezdődően - talán egy
rosszul értelmezett laikus elv miatt - pró­
bálták elhanyagolni mindennek a jelentő­
ségét.
Mivel azonban büntetlenül nem lehet el­
rugaszkodni a dolgok realitásától, a bünte­
tés egy egyszerű vákuum volt. Mára már
evidens, hogy az Unió, annak ellenére,
hogy egy gazdasági óriás, mindmáig politi­
kai törpe maradt és megvan a kockázata,
hogy kulturális torzszülötté váljon - az
utóbbi időben újra előtérbe került az Unió
elvi alapjainak kérdése.
Egyelőre úgy próbálják ezt megoldani,
hogy ezen a „cenzúrán” belül maradnak,
vagyis nem lépnek ki ebből a vákumból,
ahogy azt az EU elvi alapjai újrafogalmazá­
sának első gyümölcse az „Alapvető jogok
kartája”.
Ezt a helyzetet mutatta be II. János Pál a
már idézett üzenetében: A kötelezettség,
amelyet az Európai Unió magára vállalt az
n-.Alapvető jogok kartája” megfogalmazá­
sával azt jelenti, hogy az új évezred küszö­
bén megpróbálják újra összefoglalni azo­
kat az alapvető jogokat, amelyekre az eu­

rópai népek együttélésének törekednie
kell. Az egyház fokozott figyelemmel kö­
vette a dokumentum kidolgozását. Evvel
kapcsolatban nem titkolhatom csalódott­
ságomat, hogy a Charta szövegébe még
csak egy utalást sem vettek be Istenre vo­
natkozóan, akiben pedig az ember méltó­
ságának és alapvető jogainak felsőbbrendű
forrása található. Nem lehet elfeledni,
hogy Isten és parancsainak megtagadása
vezetett a múlt században a bálványok ön­
kényuralmához, amely az élő és igaz Isten
helyett egy faj, egy osztály, az állam, a
nemzet, a párt dicsőítésében fejeződött ki.
Pontosan a huszadik századot ért csapások
kapcsán érthetjük meg, hogy Isten és az
ember jogai hogyan erősítik egymást, vagy
hogyan hanyatlanak együtt. (...) Nem
elég nagy szavakkal hangoztatni az embe­
ri méltóságot, - folytatja II. János Pál - ha
azután a jogrendben azt súlyosan megsértjük. J,
A KULTURÁLIS KIHÍVÁS, AMELY
MEGNYITJA AZ UNIÓ BŐVÍTÉSÉT

Ha igaz - mint ahogy igaz - az, amit
Emmanuel Mounier mondott: vagyis,
hogy „a politikus elfordíthatja a villanykap­
csolót, de nem ő állítja elő a villamos ener­
giát”, akkor a politika szereplőinek felelős­
ségvállalása mindenképpen szükséges, de
nem elégséges.
Az ilyen szintű kérdéseknél a kultúra most
még inkább a politika előfutára, és ilyen ér­
telemben a Magukéhoz hasonló egyetem
hozzájárulása mindehhez egyértelműen
rendkívül fontos.
Az Unió bővítésének kihívásában csak ak­
kor lehet győzni, ha a kérdést sokkal széle­
sebb körben vetik fel, mint ahogy azt ma­
napság szokás.
Ha csak a gazdaságot veszik számba, és, ha
az Unióba való belépés mindig azzal kelle­
ne, hogy járjon, hogy az újonnan érkezők­
re kiterjesztik a régi tagok összes jogát és
kötelezettségét, akkor - egy megerőltető
közelítési eljárás árán, amely gyakran túl
drága is - a kapu csak körülbelül tíz állam
számára nyílna meg, köztük Magyarország
számára is, olyan államok számára, melyek
a tervek szerint 2002. év végéig elvi síkon
szabad jelzést fognak kapni.
Viszont, ha elsősorban a kultúrát és a poli­
tikát veszik figyelembe, akkor változik a
bővítési eljárás ritmusa és perspektívája is.
Az egyetlen szükséges nagy cél többé nem
az egységes piacra történő azonnali bejutás
lenne. Előzetesen elég lenne egy közös biz­
tonságos területre való bejutás, amely ma­
gában foglalná a belső és nemzetközi, egy­

mással kompatibilis gazdasági és szociális
törvényhozást, átjárható iskolarendszert és
egyetemi oktatási rendszert, valamint az
úgynevezett fenntartható gazdasági integ­
rációt. Bizonyos országok esetében ehhez
logikusan kapcsolódhat a a közös piacra va­
ló bejutás is. Más országoknál ez a lépés
nem lenne azonnali, sőt esetleg fel sem
merülne a belátható jövőre vonatkozóan.
MAGYARORSZÁG POZÍCIÓJA

A magyar politikai és gazdasági rendszer
fejlődése az utóbbi években jelentős ered­
ményeket mutatott fel, amelyek lehetővé
tették az ország számára, hogy szilárd ala­
pokon építse fel a jogállami, a piacgazdasá­
gi és a politikai demokrácia intézményeit.
Az Európai Unió bővítése szempontjából
Magyarországot mindig a startnál első
helyről induló nemzetként emlegetik,
amely számára az európai integráció a té­
nyek szintjén már valóság.
MÉG NYITOTT KÉRDÉSEK

Mindezzel együtt léteznek még kényes
kérdések, annak felfogásában is, hogy a
polgároknak, valamint a társadalmi és gaz­
dasági erőknek a közösségi integrációból
előnyeik és hátrányaik is származnak.
Újra fel kellene tenni a kérdést, mik az
Unió sajátosságai.
•Véleményem szerint a jelenlegi nehézsé­
gek és félreértések nagy része abból a tény­
ből fakad, hogy az Uniót fokozott mérték­
ben felruházták avval a gazdaságot felülről
támogató és irányító szereppel, amelyet a
nemzetállamok a XX. század folyamán fo­
kozatosan magukra vettek, ami azután
olyan túlzott mértéket öltött, hogy felülke­
rekedett magukon az államokon. Ahelyett,
hogy ebből a bukásból a megfelelő tanulsá­
got levontuk volna, elvárás, hogy az Unió
végezze azt, amire az államok nem voltak
képesek.

A Maastrichti Egyezmény ennek az illúzi­
ónak a Magna Chartája.
Az Unió nem várhat sikereket olyan terü­
leten, ahol az államok megbuktak és ennek
objektív oka van: ahogy a XX. század törté­
nelme bebizonyította, a gazdaságirányítás
nem politikai feladat. A bővítés gondviselő
jellegű mindenkinek a számára, ha törek­
szik arra, hogy ez az igény megszűnjön és
még az Unió jogi reformja előtt filozófiája
egészséges reformját megvalósítja.
hetedik oldal

�„Kettes osztó”: jövő évtől!
Felvételi: egyelőre bizonytalan
2002. február 25-én tartotta legutóbbi ülését a Kari Tanács. Néhány kérdés,
mint például a mellékállásban alkalmazott oktatók bére vagy a professzori
szobákra fordítandó pénzösszeg megvitatása után elfogadták a Kar költség­
vetését.
Ezek után következett a felvételi rendsze­
rünk reformja és az oklevél minősítésének
számítási módja körüli vita. Szabó István
Dékánhelyettes Úr arra a kormányrende­
letre hívta fel a Kari Tanács tagjainak fi­
gyelmét, amely előírja, hogy 2003-tól egy­
séges írásbeli rendszert kell bevezetni az
ország valamennyi jogi karán, valamint
hogy a hozott pontok számításánál csak a
kötelező tantárgyakat lehet figyelembe
venni. A kormányrendelet egyébként azt is
előíija, hogy az alkalmassági vizsgát nem
lehet pontozni, csupán annyit lehet megál­
lapítani, hogy a jelentkező alkalmas-e az
általa kiválasztott intézményben való tanulásra vagy sem. E szabály megalkotásakor
azonban - mint mondta - nem ránk, ha­
nem például a rendőrtiszti főiskolára vagy
a művészeti egyetemekre gondoltak. A
Dékánhelyet-tes beszámolt az oktatási jo­
gok biztosának hallgatói panaszra írt leve­
léről is, amelyben aggályosnak tartja nem
magát az oklevél minősítésének számításá­
nál alkalmazott kéttényezős képletről a há­
romtényezősre való áttérést, hanem ennek
módját. A biztos szerint ugyanis a vissza­
ható hatály tilalmának elvébe ütközik, ha a
hallgatók oklevelét nem a beiratkozásuk­
kor hatályban lévő szabályok szerint minő­
sítik.
Zlinszky János Professzor Úr rámuta­
tott, hogy a felvételi eljárást törvény sza­
bályozza. Az alkotmánybíróság értékelése
szerint az oktatás és kutatás autonómiájá­
ból következően az intézmény jogosult
felvételi eljárását önállóan szabályozni.
Lévén, hogy ez egy autentikus alkot­
mányértelmezésnek minősül, a benne
foglaltakat kormányrendelettel nem lehet
módosítani. Emellett nem mehet el
egyetlen jogi kar sem pusztán a kényelem
kedvéért, ezért a Prodékán szerint a he­
lyes magatartás az volna, ha nem vennénk
tudomást a rendeletről. Ugyancsak alkot­
mányossági kérdésnek nevezte, hogy

nyolcadik oldal

minden érettségizettnek alkalmasnak kell
lennie felsőoktatási tanulmányokra.
Olyat, hogy valaki abszolúte alkalmatlan,
megfontolt ember nem mond. Zlinszky
Professzor azt javasolta, hogy opponáljuk
a döntést, ha szükséges pedig, az autonó­
mia sérelme miatt forduljunk Alkot­
mánybírósághoz.
Bánrévy Gábor Professzor Úr az előz­
ményekről szólva, annyit fűzött hozzá,
hogy semmilyen válasz nem érkezett hi­
vatalos részről Rektor Úrnak a még terve­
zet stádiumában lévő kormányrendeletre
írt határozott hangnemű reagálásaira.
Emlékeztetett arra, hogy még a Hornkormány művelődési miniszterével álla­
podtak meg abban, hogy be lehet számí­
tani a hozott pontok közé a hittan érettsé­
git, cserébe annyit engedett a Kar, hogy
más hitoktatási formákért nem jár nem
jár pont.
Jobbágyi Gábor Professzor Úr ritka al­
kalomnak nevezte, hogy nem ért egyet
Zlinszky és Bánrévy Professzorokkal,
hisz velük szemben évek óta állítja, hogy
felvételi rendszerünk rossz, Dr. Sólyom
Lászlóval együtt az állami egyetemeken
alkalmazott rendszer bevezetését szorgal­
mazta. Hivatkozott arra a felmérésre,
amely szerint a bejutás nehézsége szerint
az ország 8 jogi kara közül a 7. helyen ál­
lunk, ez pedig - mint mondta - kihatással
van a későbbi vizsgák, sőt az egész kar
színvonalára. Javasolta, hogy ne fordul­
junk semmilyen fórum elé, mert ezzel
csak azt fejeznénk ki, hogy a mi rendsze­
rünk tökéletes, holott jelen helyzetben az
állami egyetemeken alkalmazott jobb.
Professzor Úr kérte is, hogy ne osszák be
felvételiztetni, mert alkalmatlan embere­
ket nem hajlandó vizsgáztatni, másfelől
nem szeretné, hogy hátrányos helyzetbe
kerüljön az a jelentkező, aki hozzá kerül,
ugyanis jelentős eltérések voltak az egyes
bizottságok, valamint az írásbeli javítást

végző oktatók pontozási módszerei kö­
zött. Ha ragaszkodunk egy rossz felvételi
rendszerhez, annak következményei beláthatatlanok lesznek. A két-, illetve há­
romtényezős számítási mód alkalmazása
kapcsán elmondta, hogy fölösleges újra
elővenni a kérdést, csupán a bevezetési
időtartamot kell megállapítani.
Erdő Péter Rektor Úr szerint nem
volna szabad feladni a még Magyar Bálint
minisztersége idején szerzett pozíciónkat,
másfelől szükségesnek látja a szóbeli vizs­
ga fenntartását, mert legalább a vallási
kultúra felmérésére egyedüliként nyújt
lehetőséget.
Kilényi Géza Professzor Úr utalt rá,
hogy legutóbbi felszólalásában élesen bí­
rálta a visszamenőleges hatállyal hozott
döntéseket, de itt szerinte egészen másról
van szó. A tilalom ugyanis nem általános,
hanem két irányban áll fenn; egyfelől
nem lehet kötelességet utólag megállapí­
tani, másrészt tilos valamely magatartást
utólag jogellenessé nyilvánítani. Nem üt­
közik azonban a visszamenőleges hatály
tilalmába minden a beiratkozást követően
hozott módosítás. Az oklevél minősítés
számítási módjának megváltoztatása
nagyjából akkortól ütközik tilalomba,
amikor a hallgató a szakdolgozatával ko­
molyabban el kezd foglalkozni, ez pedig a
4. év elejére datálható.
Bánrévy Professzor Úr arra hívta fel
kollégái figyelmét, hogy legalább a kétté­
nyezős számítási mód alkalmazására a
jogszabály által kötelező jelleggel előírt
2005-ös időpontig ne hozzuk hátrányo­
sabb helyzetbe hallgatóinkat a többi kar
hallgatóihoz képest. Elmondta, hogy még
tanulmányi dékánhelyettesként, az első
végzős évfolyam záróvizsgái előtt, a Ta­
nulmányi Osztály akkori vezetőjével el­
végzett számítások bizonyítják, hogy sok­
kal rosszabb eredményű okleveleket
eredményez a kettes osztó alkalmazása.
A hallgatói képviselők szerették volna
elérni, hogy az idén végző évfolyamra
még ne alkalmazzák az egyébként a Kari
Tanács által még 2000 júniusában elfoga­
dott kéttényezős számítási képletet, mivel

�az nagy mértékben megnehezítené a
summa cum laude, illetve a cum laude
oklevél megszerzését. A kérdésben
egyébként a HOK-nek nincs vétójoga,
mert nem a TVSZ módosításáról volt szó,
pusztán egy technikai kérdésről, neveze­
tesen arról, hogy mikortól lépjen életbe a
két évvel ezelőtti módosítás, amikor is az
akkori HOK-elnök nem élt a vétójoggal.
Jobbágyi Professzor Úr szerint a gya­
korlati életben egyetlen egy bíró, ügyész,
vagy ügyvéd sem az oklevél lapján értéke­
li a frissen végzett ifjú jogászt, tudását e
nélkül is azonnal fel tudja mérni. Ezért
arra kérte a hallgatókat, hogy ne kössék
magukat olyan példákhoz és elvekhez,
hogy minél jobb minősítésű diplomát
kapjanak, hanem tanuljanak többet.
Kéringer Csaba (VN) ezzel szemben
arra emlékeztetett, hogy ma, amikor csak
Budapesten évente közel ezer jogász vé­
gez, egyre több helyen előírás a jeles mi­
nősítésű oklevél.

Azt a javaslatot, hogy az idén végző év­
folyamra már alkalmazzák a kéttényezős
számítási módot, a Kari Tanács végül 11
igen, 10 nem és két tartózkodás mellett
nem fogadta el, mivel a szabályzat szerint
egy határozat elfogadásához több igen
szavazat szükséges, mint ellenszavazat és
tartózkodás összesen. Ezek után azonban
továbbra is nyitva maradt a kérdés, hogy
mikortól lehessen alkalmazni az új számí­
tási módot. Szabó István Dékánhelyettes
Úr szerint, ha a Kari Tanács nem fogad el
erről határozatot, akkor csak a kormány­
rendelet által előírt módon 2005-től. Dé­
kán Úr azonban figyelmeztetett, hogy
ilyen késői időpontot még a HŐK sem
kért. Mire a Klári Tanács elfogadta
Zlinszky János Professzor Úr javaslatát,
miszerint az új módszert először a 2001
őszén negyedikbe beiratkozott évfolyam­
ra fogják alkalmazni.

MÁNDICS BOTOND

Hármas osztó

kettes osztó

4. háramtényezQs számítási mád: a 4 záróvizsga tárgy értékéből alkotott át­
lag (a), a 11 szigorlat átlagából (b), valamint a szakdolgozat eredményéből (c)
alkotott egyszerű számtani átlag; (a+b+c):3 ,

.4 kéttényezds számítási mád: 2.4 záróvizsga tárgy és a szakdolgozat 5 érté­
kéből alkotott átlagból (a) mint egyik tényezőből, másrészt all kötelező szi­
gorlat átlagából (b), mint másik tényezőből számolt egyszerű számtani átlag;
(a+b):2
' •

# i

Az ily módon számított átlageredmény alapján a doktori cím megszerzését
tanúsító oklevél minősítése lehet;

O:

.Praeclare «
.Summa cum laude »
iCum laude»’

5,00
4,51-4,99
3,51-4,50
2,00-3,50

A háromtényezős módszer, bírálói szerint túlságosan felértékeli a szakdol­
gozatot, hiszen a tapasztalatok szerint általában jobb jegyek születnek, mint a
szigorlatokon vagy a záróvizsgákon.
Az országban működő jogi karok gyakorlata e téren nem egységes, néme­
lyiken már évek óta a kettes osztót használják, de például az ELTE-n egészen
a jogszabály áltál végső határidőnél?megjelölt 2005-ig megtartják a hármas
osztót, ami általánosságban kétségtelenül jobb minősítésű okleveleket ered­
ményez.

A magyar jogalkotás
leghorrorisz tikusabb
megnyilváiiixlásai (2.)
Mottó: „a szocialisták javítani akarják a vilá­
got, de csak rontani tudják (...) mivel a szocializmus nem egyéb, mint egy embercsinálta
pótszer annak az űrnek a betöltésére, ahon­
nan az igazi keresztény erkölcsiség hiányzik”
(W^s Albert, 1964)

1953, évi I, törvény
Joszif Visszárionovics Sztálin
generalisszimusz emlékének
megörökítéséről
Joszif Visszárionovics Sztálin elvtárs, gene­
ralisszimusz, a Szovjetunió Minisztertaná­
csának elnöke 1953. március 5-én eltávozott
az élők sorából. Azok közé a világot átalakí­
tó nagy férfiak közé tartozott, akik a legtöb­
bet tettek nemcsak saját népük és államuk
elvirágoztatásáért, hanem az egész emberi­
ség haladásáért, a világ minden dolgozójá­
nak felszabadításáért és boldogulásáért.
A Magyar Népköztársaság Alkotmánya ki­
mondja:
■A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól,
szétzúzta a fbidesurak és nagytőkések népelle­
nes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés ú^át.
A hazánkat felszabadító Szovjetuniót és fegy­
veres erejét Joszif Visszárionovics Sztálin
elvtárs vezette. Elsősorban neki köszönhet­
jük azt az önzetlen segítséget, amelyben a
nagy Szovjetunió szakadatlanul részesítette a
Magyar Népköztársaságot. Elsősorban neki
köszönhetjük, hogy népünk, a Szovjetunió
támogatásával sikeresen védelmezve békéjét
és függetlenségét, eredményesen rakja le a
szocializmus alapjait Magyarországon.
Joszif Visszárionovics Sztálin elvtárs neve,
műve és tanítása eltéphetetlenül összeforrt
hazánk történelmével. A magyar nemzet füg­
getlensége, a magyar nép szabadsága, a magyar
dolgozók felemelkedése eltéphetetlenül öszszeforrt azzal, amit Joszif Visszárionovics
Sztálin elvtárs a szovjet nép, az egész haladó
emberiség számára alkotott
Joszif Visszárionovics Sztálin elvtárs emléke
iránti tisztelet és kegyelet, nagy tanításaihoz
való rendíthetetlen hűség kifejezéséül az
Országg\''űlés a következő törvényt alkotja:
1. § Az Országgyűlés Joszif Visszárionovics
Sztálin elvtárs emlékét, a magyar nép felsza­
badítása, a magyar nemzet függetlenségének
kivívása és biztosítása, a magyar dolgozók
politikai, gazdasági, kulturális felemelkedé­
se körül szerzett elévülhetetlen érdemeiért,
a magyar nép el nem múló hálájának tanú­
bizonyságául törvénybe iktatja.

kilencedik oldal

�„A Quaestor: Személyes sikeremnek
is érzem a fejleményeket”
Beszélgetés Szabó Tiborral, a HÓK Gazdasági Alelnökével a hallgatói támogatásokról

Milyen előzmények tették lehetővé az új
hallgatói támogatási rendszer bevezetését?
A kezdeti elképzelés olyan támogatási
rendszer volt - akkor még tandíjas volt a
tanulás - amely megpróbál mindenkinek, ha nem is maximális, de minimálás támo- , ' '
gatást nyújtani a tandíj mellett. 1998-ban r
szüntették meg a tandíj-kötelezettséget,
megvalósult az áttérés a fizetős-nemfizetős |H
normahatárra. Ebben a struktúrában H8
ugyanúgy megmaradt az általam „segítőosztó”-nak elnevezett rendszer: mindenki,
aki pályázatot nyújtott be, akár nappalis- IR
ként, akár levelezősként, akár számtávos- Hh
ként, továbbá önköltségesként vagy nem
ilyen minőségben, az egyetem által kapott
hallgatói normatívában részesülhetett.
Négyféle normatívát különböztetünk BE
meg: elsőként fenntartásit, ami teljesen az
egyetemet illeti. Továbbá szociális és tanul- H|
mányit, ezt a legnagyobb összegű normatí- fin
vát a hallgatók után kapja az egyetem.
Megkülönböztetünk még lakhatási, valamint
jegyzettámogatási normatívát. Az első normatí­
va elosztásába a HÖK-nek nincs beleszólása, a
többi viszont a hallgatókat illeti, nekik kell oda­
adni. A rendszert fokozatosan alakították. Kez­
detben még úgy hívták, hogy szociális és tanul­
mányi támogatás, nem volt lakhatási támogatás,
mivel a kollégiumi bérelt férőhelyeket bárki
igénybe vehette, mindenkit el tudtunk helyez­
ni. Tehát a lakhatási normatívát a kollégiumra
fordították. Ennek köszönhetően, noha bérelt
kollégiumunk volt, viszonylag olcsón tudtak a
hallgatók hozzájutni. A jegyzettámogatási nor­
matíva pedig a könyvtár fejlesztését szolgálta.
Úgy érezte a HŐK, hogy az, hogy csak tanul­
mányi és szociális ösztöndíjat oszt, és ráadásul
minimális összeget, ezt a többi egyetemhez ha­
sonlítva, azt leszámítva, hogy épül-szépül a kar,
nagyon kevés. A hallgatók részéről pedig egyre
többször érte a vád a HÖK-öt, hogy csak isme­
rősök, barátok, haverok kapnak támogatást, és
teljesen szubjektív az elbírálás - ami tény és va­
ló, így volt. A következő átmenetben bevezetés­
re került a súlyozásos rendszer. Kétfajta tanul­
mányi kategóriát állítottunk fel: 4,00-4,5 és a fi­
zetős küszöbtől 4,00-ig. Ezek mellett létezett
három szociális kategória: hajói emlékszem, 15
ezer ft. alatt az 1/1-es, 15-25 ezer ft. között az
1/2-es, 25 ezer ft. felett az 1/3-as kategória. Ezt
az osztályozást kívülről is lehetett követni: min­
denki pályázatára ráírtuk a kategória-számot.
Azonban ezt azért nem tartottuk jónak, mert ha
valaki jól tanult, de szociális helyzete nem tette

tizedik oldal

■■

térően a korábbi helyzettől, amikor ezen
átlag felett a tanulmányi ösztöndíj automa­
tikusan illette meg a hallgatót, míg e határ­
tól az önköltséges küszöbig tanulmányi és
szociális támogatásra lehetett pályázni. Az
új rendszer sávokból áll. Sáv alatt azonban
kétfélét lehet érteni. Az eredeti terv szerint
az átlagarányos sáv került volna bevezetés­
re. Ez azt jeleni, hogy az önköltséges kü­
szöb helyett az évfolyamátlagra emeltük
fel az alsó határt, ami kicsivel magasabb
volt, mint az évfolyamátlag. Előfordult egy
pj
kis átlagszámítási galiba is: pár hallgatót
nem rangsoroltak, aztán utólag mégis...
így át kellett számolni, és utólag megálla­
pítani a határokat. Ez tehát az átlagarányos
te
rendszer, amiben egy sávba tartozhat,
t'Vv
mondjuk 130 ember, míg egy másikba le­
het, hogy csak 3. A másik alternatíva a lét­
Hte
(
számarányos sáv, ahol minden sávba
ugyanannyian kerülnek. A tervezetünk
mindig a félévi átlagtól teszi fűtővé az
ösztöndíj nagyságát. Most azonban még
lehetővé az első kategóriát, akkor nagyon kevés
évben
számolunk. így nem az átlagarányos.
egy
pénzt kapott. Ez az igazságos elosztórendszer­
hanem a létszámarányos sávokat választottuk.
nek megfelelt, de úgy gondoltuk, érje meg a ka­
Viszont mindenkit szeretnék arra figyelmeztet­
ron tanulni. Tehát véleményem szerint a maga­
ni, hogy a 2002. szeptemberétől folyósítandó
sabb tanulmányi ösztöndíjak a hallgatókat ösz­
tanulmányi ösztöndíj már a mostani második
tönzik arra, hogy jobb tanulmányi eredményt
félévi átlag alapján kerül megítélésre, és ezt fél­
érjenek el. Nagy eredmény volt, hogy a jegyzet­
évente fogjuk felülvizsgálni, amikor már átlag­
támogatási normatívát - miután nagy részét a
arányos sávokat alakítunk ki. A következő része
könyvtárra fordítottuk - végre, először 1999
az új megoldásnak: a szociális rendszer. Erre a
nyarán sikerült kiosztani, akkor még készpénz­
hallgatói normatíva 20 %-át fordítjuk. A HŐK
ben (20 ezer ft.) Sajnos, mivel a vizsgaidőszak­
készített egy pontozásos kérvényt, amiben a
ban került meghirdetésre, kevesen pályáztak rá.
hallgatóknak véleményem szerint kellően ob­
2001 első felében kiosztásra került a lakhatási
jektív és szubjektív pontokat tudunk meghatá­
támogatás is, amit az indokolt, hogy a kollégiu­
rozni. Vannak benne a szubjektív részt erősítő
mi árak rohamosan emelkedtek. Már kevesen
megfogalmazások („egyéb szociális indoka­
választották a kolit, de ugyanúgy szükségük volt
im”), a pontozásos rendszer pedig az objektivi­
támogatásra. A fejlődés során így alakult ki a je­
tást szolgálja: a hallgató tudja, hogy mire szá­
lenlegi, négykategóriás támogatási rendszer,
míthat. A mi feladatunk a ponthatárok megha­
ami nem tökéletes, de hát nincs tökéletes rend­
tározása, hogy mitől részesülhet valaki szociális
szer, mindegyikben vannak hibák.
ösztöndíjban, és azon belül is a két-három sáv­
nak a meghatározása, tehát ne ugyanannyit kap­
Miben áll az új megoldás?
jon egy rosszabb szociális helyzetű, mint a sáv­
Az új megoldás tervezetében különválasztottuk
ba éppen becsúszó hallgató. A jegyzettámogatás
a lakhatási, a szociális, tanulmányi, és a jegyzet­
sajnos rajtunk kívül álló hiba miatt csúszott. A
támogatást, ahogy már említettem. A normatí­
hónokon is látható, hogy mi úgy terveztük,
vák pénzösszegei szintén máshogy került meg­
hogy november végén már lejár az akció, és ép­
határozásra. A tanulmányi és szociális támoga­
pen november végén adtuk ki őket, mert egy
tást egy összegben kapjuk, aminek 75 %-a ke­
kis félreértés támadt az egyetem vezetése és
rült a tanulmányi ösztöndíjak finanszírozására,
köztünk a szerződés aláírása körül. Nem sze­
20%-a jutott a szociális ösztöndíjakra, 5%-a pe­
retnék ezzel untatni senkit, lényeg, hogy sikere­
dig a rendkívüli és egyéb szociális támogatások
sen megoldódott. A lakhatási támogatás immár
fedezetéül szolgált. A tanulmányi ösztöndíj je­
kétéves múltra tekint vissza, nagyjából kifor­
lenleg már nem csak 4,51-es átlag felett jár, elrott. Lakhatási támogatásban nem mindenki ré­

■

eW

�(»

ss

■
szesül, a 147/2000 sz. kormányrendelet szerint
lakhatási támogatás egyhavi összege vidéki hall­
gatóként 3300 ft. Most ha valaki megnézi, tíz­
ezer forint havonta. Tehát a beadott pályázatok
nagyjából 33 %-a, azaz majdnem minden har­
madik pályázó nyeri el a támogatást. Itt ugyan­
is szintén választanunk kellett, hogy sok em­
bernek adunk támogatást, ami inkább kis segít­
ség, vagy kevés, jobban rászorulónak adunk tá­
mogatást, amit én már támogatásnak hívok. Ha
a tízezer forintot leveszed az albérleti díjadból,
vagy ha nem a Griffben, hanem más koliban
laksz, a kollégiumi díjadból, már jelentős könynyebbséget jelent, míg háromezerből lehet,
hogy nem lennél kint a mélyvízből.
Mennyiben zárja ki egyik támogatási forma a
másikat?
A szabályzat általános rendelkezései meghatá­
rozzák, hogy melyik támogatási forma alanyi
hatálya kire terjed ki. A szociális és tanulmányi­
ban csak nappali tagozatos, államilag finanszí­
rozott hallgatók részesülnek. Itt a levelezősök
szenvednek hátrányt, utánuk ilyen normatívát
nem kapunk. A lakhatási támogatásban viszont
csak nappali tagozatos, de nem kizárólag álla­
milag finanszírozott pályázó részesülhet. Ez az
egyetlen támogatási forma, amit önköltségesek
is jogosultak igénybe venni. A jegyzettámoga­
tást szintén csak államilag finanszírozott és nap­
pali tagozatos hallgató veheti igénybe. Nem tar­
tom etikusnak, hogy valaki mindhármat meg­
kapja, amennyiben jogosult lenne mindegyikre,
mert ha kiszámoljuk, ez már elég szép támoga­
tási formát jelentene. Viszont mégis előfordul,
főleg olyannál, aki nagyon rossz szociális hely­
zetben él, és nem vállalkozó, aki be tudja ha­
zudni a jövedelmét, hanem épphogy „megélő”.
Esetükben a HŐK mérlegelés alapján megadja
mindhármat. Általában a háromból egy, netán
két támogatási formában részesülnek a pályá­
zók. így tudjuk korrigálni, hogy nagyjából a
szociális helyzetének megfelelően kapjon tá­
mogatást. Itt ragadom meg az alkalmat, és szó­
lok a határon túli, nem magyar állampolgárok­
ról. Nem véletlenül nem említettem őket ed­
dig. Amikor ugyanis a szabályzat 2001 nyarán
elkészült, még érvényben volt az a rendelet,
hogy a határon túli hallgatók tandíjkötelesek,
nem részesülhemek semmilyen támogatásban.
Aztán szeptemberben kijött egy kormányren­
delet, ami szerint a határon túli hallgatókat
ugyanolyan elbánásban kell részesíteni, mint a
magyar állampolgárságúakat. Személy szerint
egyet értek a rendelettel, de megemlíteném,
hogy egy romániai átlagkeresetet nem lehet
összehasonlítani egy magyar átlagkeresettel,
mert ilyen alapon a magyar árszínvonalhoz ké­
pest jóval alacsonyabb jövedelmet tud kihozni
az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai hallgató. Ezért
részükre, áthidaló megoldásként találtuk ki,
hogy - ha nem is ítéljük meg nekik a szociális,
rendkívüli lakhatási, és egyéb támogatásokat - a
már kész támogatási rendszert átalakítjuk úgy,
hogy egy külön támogatásra pályázhassanak.
Véleményem szerint nagyjából egy árszínvona-

Ion vannak az említett országok, így mindenki­
nek elfogadható lesz, de amennyiben nem, vá­
rom az építő ötleteket. Összegezve, szerintem
méltánytalan lenne a határon túli hallgatókat
össze rakni azokkal a magyar hallgatókkal, akik­
re egyenként mondjuk csekély 25 ezer ft. jut,
amihez képest egy romániai hallgató lazán ki
tudja hozni a 7 ezer ft-ot az ottani árszínvonal­
hoz képest, ami lehet, hogy ott annyit ér, mint
a magyar 25 ezer, csak hát, lényegesen nagyobb
szociális támogatást kapna, noha ugyanazon a
szociális szinten él.

Milyen tipikus problémás esetek merültek fel?

Például, a tanulmányi ösztöndíjnál az átlagszá­
mítás. A szabályzat világosan rendelkezik arról,
hogy csak azokat az átlagokat tudjuk figyelembe
venni, amik teljesített vizsgakövetelmények
után, valamint időben leadott indexek alapján
keletkeznek. Nagyon sokan jöttek, hogy később
adtál le az indexüket, és utólag kerültek be abba
a rangsorba, amit én már nem kaphattam meg,
mert valamikor el kellett kémem a Tanulmányi
Osztálytól. Ekkor szoktuk azt alkalmazni, hogy
méltányossági alapon kapja meg a támogatást.
Sokan nem önhibájukon kívül adták le késve az
indexüket - hiszen sokak kérvénye még elbírá­
lás alatt volt - hanem saját trehányságuk miatt,
netán aláírásuk hiányzott. Ilyen esetben nem fo­
gunk méltányosságot gyakorolni a jövőben, ezt
mindenkinek üzenem. A szociális támogatások
pontrendszerét kellően objektívnek tartom. Ki­
írtuk, hogy csak azokat a pontszámokat tudjuk
elfogadni, amiket kellőképpen, megfelelő ira­
tokkal igazol a kérelmező. Valaki beikszelte,
hogy a szülők elváltak (volt egy ilyen pont) - er­
re adtunk x pontot - ám odaírta, hogy nem vál­
tak el, de külön élnek. Ezért jöttek később rek­
lamálni. A lakhatási támogatásoknál a bírálási
szempont váltott ki kérdéseket. Sokan érdek­
lődtek, mi a támogatási küszöb. Nos, ez a 80
km. Ennél messzebb kell lakni, hogy valaki lak­
hatási támogatásban részesüljön. Nem megye­
határt jelöltünk meg, mert pl. Pest megye észa­
ki határa jóval közelebb van Bp.-hez, mint a dé­
li határa. Az esetek 90 %-ában belátták, hogy
igazunk van. Nagyon nem tetszik, hogy néha
olyanok hívnak fel, akik nem tájékozottak. Úgy
reklamálnak, hogy nem ismerik a felsőoktatási
törvényt és a kormányrendeleteket. Az önbe­
csülésükben megsértett szülők gyermekük ne­
vében telefonálnak, és közlik, hogy rablóbanda
ül az Irodában. Bezzeg a szomszéd Pistike meg­
kapta, ugyanolyan helyzetben. A HŐK jogköre
a bevallott adatokon túl csak az iratok ellenőrzé­
séig terjedhet. Maximum kimegyünk és meg­
nézzük az ott megjelölt lakcímen lévő házikót,
de nem kötelesek minket beengedni. Felvetet­
ték, hogy csak vennem kellene a fáradtságot és
megnéznem ezt vagy azt a házat. Nos, erre én
azt mondom, hogy a több mint kétezer pályázat
alapján hadd ne kelljen kimenni, és megnézni
minden egyes házat.
Az előforduló csúszásokkal mennyiben hozható
kapcsolatba a Pénzügyi Osztály, illetve milyen

nehézségek adódtak a HÖK-ön belüli ügyinté­
zés során?
A Pénzügyi Osztály nem hibáztatható. A Sza­
bályzat szerint a tanulmányi és egyéb ösztöndí­
jak folyósítási rendje: a HŐK által javasolt listát
jóvá kell hagynia a Pénzügyi Osztály vezetőjé­
nek, a HŐK Gazdasági Alelnökének, a Gazda­
sági Menedzsernek, és utána a Dékán Úrnak.
Remélem érthető, hogy ennyi személytől az
aláírást néha igen nehéz beszerezni. Hogy mi­
ért nem havi összegben utaljuk a pénzt? Azért,
mert mi sem havi, hanem esetenként három­
négy hónapnyi ösztöndíjat kapunk egyszerre.
Szeretném megköszönni a segítséget Tóthné
Lukács Klárának, a HŐK Iroda vezetőjének,
valamint a Pénzügyi Osztály szívét-lelkét kite­
vő munkatársainak: Rébeli Szabó Gézánénak,
az Osztály vezetőjének. Újhelyi Lászlóné,
Térjék Ottóné, és Bottá Gabriella pénztárosok­
nak. Amint a lista megérkezett hozzájuk, tőlük
telhetőén, a legrövidebb úton igyekeztek elin­
tézni a hallgatói utalásokat. Am, az utalásnak
gyakran gátját jelentette, hogy a hallgatóról
nem minden adatot tudtak. Ahhoz, hogy valaki
hallgatói juttatásban részesüljön, szükséges a
neve - amit mi megadunk, így ez nem hiányoz­
hat - valamint ha van, bankszámlájának száma,
továbbá az adószáma. Ha ezek nem állnak ren­
delkezésre, nem tudják átutalni a pénzt. Ilyen­
kor a hallgató vegye a fáradtságot, és lássa el a
Pénzügyi Osztályt a szükséges adataival. A szo­
ciális, a lakhatási és a jegyzettámogatás elbírálá­
sát - a tanulmányit nem kell bírálni - az egyes
évfolyamok képviselői végezték az én felügye­
letemmel. Ennyi embert összeegyeztemi vi­
szont nehéz volt. Az a két-három hét, amíg ez­
zel foglalkoztunk, nekem gyakran okozott reg­
gel 8-tól este 8-ig tartó munkát, és óralátogatá­
si hiányt jelentett, de gyorsabban nem ment.
Egyedül nem végezhetem el az egészet, mert az
a szabályzatba ütközne. Szerintem egy HÖKön belül ne az legyen a legnagyobb gond, hogy
leültessem és hajtsam a többieket. Ha valaki el­
vállalja a hallgatói érdekképviseletet, szépen ke­
resse meg a munkát és dolgozzon rajta, ez a kö­
telessége.

A tervezet elkészítése során felmerült, hogy a
pázmányos társkarok is átveszik a döntő rész­
ben általad kidolgozott új megoldást...
Igen, rajtuk kívül a Semmelweis Orvostudo­
mányi Egyetem is érdeklődött. Az átvételnél
az okoz gondot, hogy a tervezet jogi karra, egy
szakra, és nem kreditre épül. Ugyanakkor váz­
nak szerintem tökéletes a megoldás, amiből el
lehet venni, hozzá lehet adni. Megnézték, tet­
szett nekik, és felkértek arra, hogy a törvé­
nyességi hátterét (Ftv, kormrend.) nézzem át,
segítsek nekik a saját viszonyaikra alkalmazni.
Nyilván karunknak is nagy siker, hogy a többi
kar is átvenné a megoldásunkat. Talán nem
hangzik szerénytelenül, ha azt mondom: sze­
mélyes sikeremnek is érzem a fejleményeket.

SZAMOS MÁRTON
tizenegyedik oldal

�u jsn. W" -

s

Elég már a langyos vízből!
A közömbösség az úr a Pázmányon
Adott egy egyetem, legyen ez a Pázmány, annak is a jogi kara, mely elindult 1995-ben,
az évek során a semmiből felépülve, korlátozott lehetőségekkel. De már az indulásnál,
a káosz és zűrzavar közepette megfogalmazódtak a bátor célkitűzések. Zlinszky János
alapító Dékán mondta ki: az egyetemnek elitegyetemmé kell lennie, mely mást, többet
ad hallgatóinak, mint a többi jogi kar, úgy tudományban, mint erkölcsiségben-szellemiségben. A keresztény értékrend és tradíciók mentén kell felnevelni egy új jogásznemze­
déket. A magasztos célkitűzés megvalósítása (remélhetőleg) még mindig folyamatban
van, legalábbis mindmáig elérni nem sikerűit.

Elsősorban nyilvánvalóan anyagi okokból a
hallgatók olyan tömege áramlik manapság a
felsőoktatásba, mely óhatatlanul „felvizezi’
az oktatás színvonalát. Mindenki szeretne
diplomát szerezni, és az is természetes em­
beri ösztön, hogy mindenki szeretné a lehe­
tő legkevesebb energiabefektetéssel meg­
szerezni azt. De valahol azért nem ártana
meghúzni a határt, hiszen így az oktatás
színvonala romlik, és ezzel - hosszú távon mindenki rosszul jár.
A másik hozadéka ennek a felhígult álla­
potnak, hogy nemcsak az oktatás minősé­
ge romlik, hanem az erkölcsi-világnézeti
nevelés is lehetetlenné vált. Nyilván nem
arról beszélek, hogy az oktatóknak és az
egyetem vezetőinek rendszeres „fejtágí­
tást” kellene folytatniuk a hallgatók felé,
de nevében katolikus és elviekben a ke­
resztény értékek iránt elkötelezett egye­
tem lévén talán valamilyen formában erre
a nevelő munkára is szükség lenne.
A hallgatók nagy része ugyanis közömbös.
Nem igazán különbözik más egyetemek
hallgatóitól. Pedig annak idején nem erről
volt szó... Nyilván, szegény ember vízzel
főz, „ezek a mai fiatalok”, de véleményem
szerint nem kellene abba beletörődni, hogy
egy büfébeli társalgás kizárólag a dél-ameri­
kai szappanoperák, a mobiltelefonok illetve
a pasik/csajok/sör/buli problémakörben
mozogjanak. Ez ugyanis minősíti a hallga­
tók, így az egyetem színvonalát.
Nem áll szándékomban megsérteni senkit,
nem is állítom, hogy a hallgatók többségé­
ről beszélek, de bizonyosan jó részéről.
A Pázmányos hallgatók közömbösek a kö­
zösség és a közügyek iránt. Láttuk ezt a leg­
utolsó HOK-választáson is, ahol alig indult
el jelölt. Igaz, a HŐK nem mindig műkö­
dött megfelelően, a hallgatók java része
„zsigerből HÖK-ellenes”, de addig min­
denki mondja a magáét, szidja a testületet,
amíg nem kell tenni semmi egyebet. Ahogy
megnyílik a lehetőség, javítani valamin, kö­
vetkezik a néma csend. Ja kérem, az mun­
kával is jár!
tizenkettedik oldal

A legtöbb ember nyilvánvalóan megelég­
szik a baráti körével, azon belül él és virul,
nem is kíváncsi másra. Természetes és tel­
jességgel normális, hogy a legtöbben így
gondolják. A gond az arányokkal van;
hogy több ezer hallgatóból csupán ilyen
csekély létszám aktivizálja magát az egye­
temi közéletben (és itt nem csak a HÖKválasztásra gondolok, hanem minden
egyéb lehetséges hallgatói fórumra), az
már súlyos probléma.
A hallgatókjelentős része passzív, nem fo­
gékony arra, ami nem a szórakozással
függ össze. Hogy a tankönyv is csak a le­
hető legszükségesebb mértékig kerül fel­
használásra, közvetlenül a vizsga előtt, ta­
lán még a legkisebb baj, annál nagyobb,
hogy a Pázmány egykoron megálmodott
szellemisége csak igen csekély mértékben
valósul meg (ha egyáltalán...).
Persze nem könnyű dolog jogilag felnőtt
(nagykorú) embereket bármire is rávenni,
bármerre is irányítani, de talán nem is tel­
jességgel lehetetlen. Csak éppen rengeteg
pluszmunkával, vesződséggel jár. Éppúgy
feladata lenne ez az oktatói karnak és talán
még inkább a hallgatói önszerveződések­
nek. Sajnos azonban az öntevékeny cso­
portok mára már nem léteznek, de amíg
voltak, sem igen töltötték be ezt a funkciót.
Mindezektől függetlenül úgy vélem, a
Pázmánynak igenis másnak kell lennie,
mint a többi jogi kar. Ez az egyetem talán
tényleg hivatott arra, hogy többet, jobbat,
különbözőt nyújtson hallgatóinak, úgy a
jogtudomány, mint a magáénak vallott ér­
tékek terén. Ha ez megvalósulna, azzal
mindenki nyerne. A lehetőség erre még
mindig megvan, csak tenni kell érte.
(Szánom ezt az írást vitaindítónak, kérve
mindenkit, aki nem ért velem egyet, hogy szán­
jon rá egy kis idó't, és írja meg nekünk vélemé­
nyét, melyet szívesen leközlünk!)

KOLTAY ANDRÁS

Amelie
csodálatos
élete
(francia-német

szinkronizáltfilm, 2001)
n-,Két Malom kávéház. Általában négytől

ott vagyok.

- üzen a főszereplő az

egyik jelenetben. Ez a mondat sajátos
módon utal a mű lényegére. Amelie
Poulain, a valóságban is létező párizsi
kávéház elképzelt pincérlánya egy sze­
retnivaló modern mesében csal mosolyt
az emberek arcára. Miután az utolsó
kocka is lepereg, ez a mosoly varázslatos

módon átragad a nézőre, és elkíséri az

utcán...
. A rendező, Jcan-Pierre Jeunet életvi­
dám filmet álmodqtt a vászonra, A

könnyed francia stílust beoltotta a hét­
köznapok apró örömteli mozzanataiba.

A fiatal színésznő, Audrey Tautou nagy
szemeivel és-gesztusaival A. Hepburn
ártatlan pajkosságát idézi. Hollywood
hatása azonban szerencsére itt ki is me­
rül. Öreg-kontinensünkön olyan filrn

készült, ami lenyűgözően nemes és­
szerűséggel utasítja el az elnagyolt,

unott sablonokat. Bravúros ötletek és
karakterek gazdagítják. Bámulatosan il­
leszkedik az aláfestő zene a képi hangu­
lathoz. Amikor Amelie kikacsintgat a

meséből, jó adag derűt lop a mozi leve­

gőjébe.
Háromféle érzés fogott el, miután
megnéztem; eljutni újra Párizsba,"felér­
tékelni néhány jóleső, jelentéktelen

hétköznapi pillanatot, és egyszerűen,
segíteni felebarátaimnak megoldani a
gondokat.
...
Ajánlom mindenkinek ezt a szóra­
koztató, kétórás kikapcsolódást. Mond­
juk ezen a hétvégén, esetleg egy isméte­
lendő tanegység után. '
" Érdemes megismételni!

SZAMOS MÁRTON

�Imázsváltás az Unióban?
a Konvent munkájáról —
Nemrégiben kezdte meg működését a Konvent, az Európai Unió intézményi
reformját előkészítő tanácskozó gyűlés. A magyar felet Szájer József (FideszMPP) és Vastagh Pál (MSZP) képviseli. Tapasztalataikról, gondolataikról
mindketten a Parlamenti Európa-klub ötödik találkozóján, az Országház
Delegációs Termében számoltak be.
A konvent, az Unióhoz való csatlakozásunk
történetében az első olyan intézmény, amely­
ben majdnem teljes jogú tagként vehetünk
részt - hangsúlyozta Szájer József A konvent
tevékenysége intézményes keretek között fo­
lyó, ugyanakkor nem szűk körű tárgyalás Eu­
rópa jövőjéről. Célja, hogy az Európa jövőjét
meghatározó alapokat rakja le, így nélkülöz­
hetetlen a konszenzuális döntések létrehoza­
tala - amint azt Giscard d’Estaing is hangsú­
lyozta. Ezt segíti elő, hogy működésében a
tagjelölteknek is széles körű beleszólási joguk
van, hiszen olyan kérdésekben kell dűlőre
jutni, amelyek annak az Európának a jövőjét
érintik, amelyben már Magyarország is teljes
jogú tag lesz. Még nyitott kérdés, milyen ha­
tása lesz a konvent-béli tárgyalásoknak az
Unió jövőjére, születik-e egyáltalán valamifé­
le európai alkotmány, s ha igen, annak nor­
matív tartalommal kell-e bírnia, vagy csak úgymond - iránymutatóul szolgál a feleknek.
Szájer József az esetleg létrejövő alkotmány
tekintetében a nemzeti kisebbségek jogainak
deklarálását hangsúlyozta, különös tekintettel
arra, hogy ez nem csupán magyar, hanem
számos európai országot érintő ügy A kon­
vent munkája nem tekinthető közvetlenül a
bővítési folyamat részének — emelte ki
Vastagh Pál. Sokkal inkább a “demokratikus
deficit”, az európai unió életében felmerülő
nehézségek hozták létre ezt: szerveinek mun­
kája az unió polgárainak szemében sokszor
áttekinthetetlenné, bürokratikussá vált. E
problémák megoldására már korábban szü­
lettek elképzelések, amelyek szintén előreve­
títették a Konvent megszületését, előképe
már az Alapvető Jogok Chartájának megszö­
vegezésekor megjelent. Utóbb a laakeni kon­
ferencia tette még egyértelműbbé feladatait.
Persze félelmek is vannak a konvent működé­
sével kapcsolatban: hiszen az európai alkot­
mányozási folyamat akár a bővítés lassítójává
is válhat; ugyanis a Koppenhágai Kritériumok
mellett újabb követelmények is megszület­
hetnek. Magyarország érdeke tehát, hogy a
konvent működése 2003 végére fejeződjék be,
körvonalai egyértelműen kirajzolódjanak, s
2004-ben a magyar polgárok is az Európai
Parlament választói lehessenek.

A konvent-béli pozicionálás is problemati­
kus: jelentsen-e a tagjelölti státusz egy olyan
csoportképző ismérvet, amely szorosabb
együttműködést eredményezhet ezen orszá­
gok között, avagy azok önállóan képviseljék
magukat. Magyarország nem akar válaszfalat
építeni a tagjelöltek és az uniós országok kö­
zé, így az előreláthatóan az önálló fellépés út­
ját választja - fejtette ki Vastagh Pál. A helyze­
tet színesíti, hogy az európai politikai paletta
képviselői a jövőben mind komolyabban fog­
nak együttműködni az eszmerendszereikben
rokon, hazai politikai erőkkel. Valószínű,
hogy a konvent munkája az egyes országok
belső fejlődésére is komolyan visszahat: em­
líthetők itt az “európai kormányzás elvei”,
amelyek Európában a legkülönbözőbb szintű
kormányzati tényezőket hatják át: mind a
nemzeti, regionális, mind a helyi kormányzás
szintjén érvényesülnek. Az átláthatóság, rész­
vétel, elszámoltathatóság, koherencia elve ál­
talános európai elvekké válnak.
A tagjelölteknek még mindig kevés tapasz­
talatuk van arra nézve, az egyes nemzeti
parlamenteknek milyen feladatot kell betöl­
teniük a jövőben, hiszen ha azoknak nincs
komolyabb szerepe az integrációban, ez az
egész csatlakozási folyamat demokratikus
legitimációját csökkentheti.

★
Dr. Szent-Iványi István, Vastagh Pál kon­
vent-béli helyettese személyesen állt lapunk
rendelkezésére. A konvent kialakulásának
kontextusáról, előzményeiről, kimondott és
kimondatlan céljairól kérdeztük.
— Az Európai Unió gondolata az európai
politikai elit nagy álmaként fogalmazódott
meg, amelynek célja a nemzetek közötti bé­
kés, feszültségmentes együttműködés kiala­
kítása a. Ezt a gondolatot a gazdasági elit,
akadémiai értelmiség is felkarolta. Am so­
hasem sikerült ugyanezt az álláspontot az
állampolgárok gondolkodásába építeni. Az
1990-es évekig ez a helyzet nem okozott
problémát, ám ezt követően egyértelműen
megfigyelhető jelenség az átlagos európai
polgár és a (politikai) elit közötti távolság
növekedése. Ezzel egyidőben jelentkeznek

a populizmus kihívásai, s az euroszkepszis
terjedése nyomán, egyes politikai tényezők
ma már nyíltan vonják kétségbe a közös Eu­
rópa kialakításának szükségességét. Ilyen­
formán az Európai Unió mára legitimációs
válságba került - ugyanezt mások demokra­
tikus deficitként említik. A két kifejezés
mondanivalója azonban egy: az emberek
úgy érzik, a döntések a fejük fölött szület­
nek, nem tudják azokat befolyásolni. Eddig
az Unió intézményi reformjának megvaló­
sítására is kevés rálátása volt az állampolgár­
oknak, s a nemzeti választott képviselőknek
is: a kormányközi konferenciákat ismert
politikusok készítették elő, azokon hivatal­
nokok tárgyaltak, s az eredményre az államés kormányfők bólintottak. A Konvent ma
ezen kíván változtatni: jelezve, hogy a folya­
matoknak az állampolgárok is részesei,
mindez értük történik. Ezért hirdették meg
a teljes átláthatóságot (transzparenciát); s
így a folyamatok, dokumentumok ma hoz­
záférhetők, akár az Interneten követhetők.
— Ma Európa kiemelt feladata, hogy a vi­
lágban végre komolyabb pozíciót vívjon ki
magának. Az Egyesült Államokkal éppúgy
fel kell vennie a versenyt, mint Japánnal. A
kialakítandó európai imázsban vajon expli­
citté tehetők-e az állampolgárok számára az
ilyen megfontolások is?
— Ez nem közvetlen cél, de természetesen
- közvetve - megfigyelhető folyamat. Sike­
res állomása az euró bevezetése, amelyet,
bár eleinte szkeptikusan ítéltek meg, mára a
nemzeti valutájukhoz legerősebben ragasz­
kodó államok is elfogadtak. Egyértelmű,
amennyiben Európa meg akarja őrizni ver­
senyképességét, minél nagyobb fokú integ­
rációra van szükség, - nemcsak gazdasági,
hanem védelmi, külpolitikai tekintetben is.
Természetesen senki nem akarja azt a látszatot kelteni, amely szerint a világok harca
lenne kialakulóban; sokkal inkább hangsú­
lyos az említett három nagy térség uralkodó
politikai nézeteinek hasonlósága. Itt említ­
hetők a demokrácia, a jogállamiság elveinek
betartása. A fejlődés fő iránya így remélhe­
tőleg a békés gazdasági verseny fejlődése.
Ennek pedig alapvető feltétele az egységes,
európai belső piac kialakulása - ne feledjük,
a korlátlan belső piac az Egyesült Államok­
nak is erőssége. Az európai folyamat utolsó
állomása várhatóan a ténylegesen közös
kül- és védelmi politika kialakulása lesz.

BÁLINT GYÖRGY RUDOLF
tizenharmadik oldal

�Mindenki sztár
Tombol az alpáriság
„A jövőben mindenki
híres lesz... tizenöt percre. ”
(Andy Warhol)

Akárhogy is vesszük, Andy Warhol (a hat­
vanas-hetvenes évek amerikai pop-art kép­
zőművésze) túlzottan optimista volt. Ma
már tényleg mindenki híres, de csak né­
hány percre, legyen mondjuk úgy öt-tíz.
Manapság töménytelen mennyiségben
ömlik ránk az információ, többtucat tele­
vízió-társaság, újságok tömege, rádió.
Internet, óriásplakát, zene, könyv, kiállítás
és minden egyéb eszköz hivatott arra, hogy
minket kiszolgáljon. Persze ez a kiszolgálás
csak a szép csomagolásba hivatott elbújtat­
ni azt, ami ezen információhordozók való­
di célja. A mozgatórugó mindenhol, mint
a mai világban a legfőbb értékmérő, a
pénz. Vegyél, költsd el a pénzed, lehetőleg
nálunk, a mi reklámainkat nézd, hallgasd,
olvasd, hiszen nekünk az a jó. Ennek el­
érésére, a népszerűséghez vezető legegy­
szerűbb út pedig az alpáriság. Minden, ami
színes, könnyen fogyasztható, lehetőleg
van benne erőszak vagy némi erotika, jö­
het. Az átlagember ezt „eszi”, de nem kizá­
rólag azért, mert szellemi színvonala csu­
pán erre jogosítaná fel, talán inkább mert
,nem kap mást”, legalábbis nem ilyen
könnyen fogyasztható formában. Az egyik
legnépszerűbb napilap külpolitikai rovat­
vezetője mondta nekem egyszer, amikor
megkérdeztem, milyen írásokat is vár,
hogy, idézem: „minden, amiben van szex,
erőszak, botrány”. Még egyszer mondom,
ő egy külpolitikai rovatvezető!
Ami tartalmában talán nívós is lehetne,
elsősorban a közszolgálati médiumok
műsoraira gondolok, azt néha az elkészí­
tés amatőrizmusa teszi fogyaszthatatlanná, ráadásul mára már bekövetkezett a tö­
megek olyan mértékű átnevelése, hogy
sokan már eleve nem is kíváncsiak másra,
csak a bóvlira.
A kereskedelmi jellegű televízióadók, a
reklámokból megélni kívánó lapok kizáró­
lag az olcsó szórakoztatásra törekednek.
Jó-jó, a médiatörvény ró bizonyos kötele­
zettségeket, bizonyos „kötelező közszolgálatiságot” rájuk is, de ez kevés. Példátlan,
tizennegyedik oldal

hogy nagy nemzeti ünnepeinken is hu­
szadrangú gagyi amerikai filmeket vetíte­
nek főműsoridőben, és talán nagy kegye­
sen bepasszírozzák a műsorba A kőszívű
ember fiait - mondjuk 23.30-as kezdettel.
Most kanyarodnék vissza a címben megfo­
galmazottakhoz: ma tényleg mindenki
sztár! A tehetség meglétének minimális
látszatát magukról elhitetni képtelen egyedek vezetnek show-kat, hírműsornak álcá­
zott formedvényeket, szerepelnek tévéso­
rozatokban. A műsorokban, írásokban las­
san sztárnak nevezik a negyedvonalbeli vi­
déki színészt, csak mert a „Barátok közt”ben ő volt mondjuk Misi legújabb pasija
(mert neki az van). Liptai Claudia (szigo­
rúan c-vel) sminkesének az unokaöccsét,
mert ő ugrott ki a boltba egy kis alapozó­
ért, amikor az elfogyott, Mónika show-jában szereplő Gipsz Jakab villanyszerelőt,
mert elmondta, hogyan dobta ki a barátnő­
jét, Kozsó legújabb örökzöldjét a falusi
dizsiben eltátogó szerencsétlen mitugrászt,
aki úgyis repül, ha már megunják (ez el­
tarthat azért néhány hétig, addig ő is sztár),
szegény Jimmy teljes családját (csak azért,
mert ők voltak szegény Jimmy teljes csa­
ládja), Németh Istvánt, aki éppen, hogy
megúszta az akasztófát (igaz, Gyuri bá­
csi?), és sikeresen letöltötte börtönbünte­
tését (ez aztán!), és így tovább.
Mindenki szerepelhet napilap borítóján,
mindenki neve elé oda lehet biggyeszteni
az állandó eposzi jelzőt („sztár”), és ami a
legviccesebb az egészben, hogy mindenki
el is olvassa ezeket (nem ám kizárólag a
műveletlen, iskolából kibukott társadalmi
rétegek, hanem rengeteg állítólagos értel­
miségi, diplomával - újabb ékes példája
annak, mennyit ér manapság a felsőfokú
végzettség).
Talán eljön az idő, amikor a mi közvetlen
környezetünkben is mindenki sztár lesz.
Az egyetemen például lesznek „sztártitkár­
nők” (akik a legkedvesebbek a hallgatók­
kal), talán egyszer lesz „sztárdékánunk”.
.sztár.sztáradjunktusaink”.
meg
konyhásnénink” (mert nagyobb adagot ad
a menzán) is. Otthon a nagymama lesz a
sztár, mert süteményt sütött a hétvégén,
meg anyu, aki megvette nekünk a legújabb

,sztármobiltelefont”, amilyen csak a sztá­
roknak van (így hát mi is azok lettünk).
Az olcsó szórakoztatásnak az a lényege,
hogy mindig újat kell mutatni. Mindegy,
milyen a színvonal, amíg jól bereklámo­
zott az áru, és sikerül felkelteni a figyel­
met iránta, addig lehet rajta kaszálni. Leg­
többször maga az „áru” (mint az előbb
említettek például) is csak bábfigura, aki
addig kell, amíg eladható, utána szépen
megköszönik neki a részvételt. Persze így
sem jár rosszul, hiszen neki is csepereg a
haszonból.
Mindig kell tehát az új és még újabb
gagyitermék, ami újra és újra beadható az
embereknek. Ezért van az például, hogy a
két legnépszerűbb kereskedelmi tévéadó
szinte havonta cserélgeti egymással
.sztárjait”, akik mindig új műsorral állnak
elő, ami aztán megy néhány hétig, hóna­
pig, majd jöhet az újabb csere.
Odáig rendben is van minden, hogy szó­
rakoztatni kell, de nem mindegy, hogy
hogyan és milyen arányban. Mert a szóra­
koztatás színvonaltalansága (az amúgy
nagyszerű komikus, Gálvölgyi János sem
képes már összehozni egy épkézláb paró­
diát, hiszen a kiparodizált műsorokban
annyi egyediség sincs, amennyit ki lehet­
ne figurázni) mellett sajnos meg kell em­
líteni - a legnépszerűbb médiumokban az .építő”, tanító-nevelő célzattal készült.
ismeretteljesztő műsorok, írások égető
hiányát. Újak egyáltalán nem készülnek,
a régieket meg nem szedik elő. Talán el­
adható lenne, de nem is akaiják az ilyen
jellegű műsorokat eladni. Talán, mert ki­
csivel nehezebb lenne, nem akkora a „tu­
ti profit”, talán néha politikai megfontolá­
sok is állnak a háttérben, nem tudom.
Ami biztos: az átlagember műveltsége évről-évre zuhan lefelé (nézzétek meg a fel­
vételi aranyköpéseket), magyarán: butul
az ország. És ez nem jó. Nekünk leg­
alábbis. Az „áruk” előállítóinak annál in­
kább. Hiszen minél kisebb az igényszint,
annál egyszerűbb a feladat: eladni, eladni
és eladni...

KOLTAY ANDRÁS

�Ax ELSA Budapest Finnországban

Bár Karunkon a hallgatói öntevékeny csopor­
tok száma az utóbbi időben nagymértékben
lecsökkent, az ELSA Budapest továbbra is lé­
tezik; nagy lelkesedéssel szervezünk újabb
programokat. Az ítélet korábbi számaiban
már olvashattatok rólunk, és többeket érde­
kelhet, milyen programokat tervezünk a kö­
zeljövőben, illetve mit csináltunk eddig. A lap
hasábjain igyekszünk majd bemutatni az
ELSA tevékenységi köreit, és persze azt is,
hogy a Pázmányos ELSA-tagok miként vehet­
nek ebben részt.
Az ELSA mindenhol igyekszik lehetőséget
biztosítani a különböző európai országokban ta­
nuló jogjiallgatóknak, hogy csereprc^ramok ré­
vén is megismerhessék egymást, a másik ország
(jogi) kultúr^at, ajogászképzés módját és persze a
diákéletet Az ilyen cserék eléggé kötetlenek, a
programot általában a mindenkori vendéglátók
állítják össze, ők gondoskodnak a szállásról, étke­
zésről, állják a helyi utazás költségeit.
Ebben a tanévben két ELTE-s hallgató
(Steinhof Katalin, Kis Attila) és négy Páz­
mányos diák (Bóné Beatrix, Erdélyi Dóra,
Pfeifer Péter és e sorok írója) vett részt egy
csereprogramban, amit Vaasa-i ELSAtagokkal közösen szerveztünk. Vaasa egy
hatvanezer lakosú kisváros Finnországban, a
fővárostól kb. ötszáz kilométerre. Az ott
működő jogi kar nem önálló, hanem a Hel­
sinki Egyetemhez tartozik. Finn barátaink
tavaly októberben egy hetet töltöttek Buda­
pesten, mi pedig februárban utaztunk el.
Szerencsénk volt az időponttal kapcsolat­
ban, mert éppen február végén rendezett a
Pykkala (a helsinki joghallgatók szervezete)
és a finn ELSA egy konferenciát ’On The
Way To The Hague’ címmel a Nemzetközi
Büntetőbíróság időszerű kérdéseiről, ame­
lyet természetesen nem hagytunk ki, és így

az eredetileg tervezettnél kissé hosszabb
időt, tíz napot töltöttünk kint.
Négy napig voltunk Vaasa-ban, ahol lát­
tuk az egyetemet, megnéztük a helyi bírósá­
got és egy éjszakát töltöttünk egy hétvégi
házban. Mindemellett voltunk finn szauná­
ban, meg helyi klubokban, éttermekben is gyorsan eltelt az a pár nap.
Vaasa-ból átmentünk Helsinkibe, ahol a
konferencia kezdete előtti két napon megnéz­
tük a város nevezetességeit, köztük az Egyete­
mi Könyvtárat is, ahol gazdag gyűjtemény van
magyar könyvekből. Helsinki egyébként igen
barátságos város, bár mindenki azt mondta,
hogy nyáron érdemesebb odautazni, hiszen
akkor legalább nincs ennyire hideg.
A csereprogramot lezártuk egy búcsúest­
tel, majd másnap bejelentkeztünk a konferen­

ciára, ahol még egy Pázmányos hallgató. Per­
laki András is csatlakozott hozzánk. Egyéb­
ként tizenhat országból érkeztek résztvevők,
jórészt diákok, de voltak gyakorló jogászok is
közöttünk. Maga a rendezvény négy napon át
tartott, a Helsinki Egyetem tanárai (köztük
Martti Kosken-niemi, a Nemzetközi Jogi Bi­
zottság tagja), holland és norvég szakemberek
tartottak előadásokat, ’workshop’-okban jog­
eseteket oldottunk meg. A záróesemény pedig
egy vitafórum volt, ahol többek között a finn
külügyminiszter is részt vett.
Esténként a Pykkala klubjában voltunk,
ami egy igazi közösségi hely bárpulttal,
könyvtárral, szaunával és úszómedencével.
(A diákélet egyébként a mi viszonyainkhoz
képest teljesen más dimenzióban folyik,
például a joghallgatók szervezete tulajdono­
sa egy bérháznak Helsinki belvárosában, és
a befolyó bérleti díjjal szabadon gazdálkod­
hatnak.)
Rövid összefoglalása ez a cikk a Finnor­
szágban velünk történteknek, de remélem
sikerült felkeltenem az érdeklődést az ELSA
cserekapcsolatai iránt: idén tavasszal a
Lausanne-i és a prágai jogi fakultások diák­
jait lesz lehetőség fogadni Budapesten, és
folyamatban van egy kapcsolatkiépítés az
újvidéki egyetemmel is.
Mindezzel, valamint az idén szerte Európá­
ban rendezett ELSA konferenciákkal kapcso­
latban bővebb felvilágosításért bátran fordul­
jatok hozzánk, személyesen vagy e-mailen!
(elsa@jak.ppke.hu;
http://elsabudapest.
freeweb.hu)

JUHÁSZ GERGELY

The European Law Students’ Association
BUDAPEST

pályázatot hirdet
Az ELSA Válogatott Európajogi Tanulmányok (Selected Papers on European
Law, SPEL) című kiadványa lehetőséget biztosít tehetséges joghallgatóknak,
hogy legjobb munkáikat tekintélyes és elismert tudósok írásai mellett publikál­
ják az európai közjog, az európai integráció, az Európai Unió és más országok
kapcsolatai, valamit internetjog témakörében, nemzetközi szinten.
A SPEL-t több, mint 30 európai ország jogi karaira juttatják el.
Az ELSA-Budapest ezúton pályázatot hirdet a fenti témakörökben. A pályázatra angol
nyelven írt, maximum 20 oldal terjedelmű értekezésekkel lehet jelentkezni.
A dolgozatok leadási határideje: május 10.
Az első három helyezett számára lehetőséget teremtünk a SPEL-ben való megjelenésre.
További információkért írj a bebe@jak.ppke.hu címre, vagy gyere az ELSA irodába.

tizenötödik oldal

�Vedd és olvasd!
Németh Adám rovata
S.'•'.í'
K

Meleg este, melé^^hori2ont alig látliatÓ^^
falu
illemtudó illától
won
nélküli falu sok-:
zsong mögötteb^^-e lőre.
Besötétedett mcgin^l^S/
:me^rödni
tud a számokról.
az este az este kep^J^*^ '
Be megkongatnék W»Vcgy'tólem' távoli
harangot.
Be rínék, be nevetnék teli S2^[j^^zívvel,
szemmel. Térdig cr valami végtelenbe
nyújtózkodó késő nyári
Szél
fúj, fel a hegyekbe. Almozza;;,l:^ambóh
fel, a még nem estébe. Fel,’slítíi^tni, fel,
Ölelgetni, fel, meghalni, nagy-nagy szeretettel, gyöngédséggel, türelemmeL.,
Örcg-borba-fulladóst játszik,két, )^atlan.
elaggott kéz, festett szemű kezeid Magáról
beszél a kút mellett a dió .i. A sötétben Rá­
adásul már régen ki is vágták. Mé^ ott áll.
Engem is kivágtak.

Jüfceat/qtelb^ ülök a
pén és ropit eszek lecsóvalH

II»

GYOS

köze-

iSABA

A HETI VÁLASZ március eleji számában (II.
évfolyam, 10. szám 2002. 03. 08.) HORKAY
HÖRCHER Ferenc tanár úr ajánlja az olvasó
figyelmébe MÁRAI Sándor Röpirat a nemzet­
nevelés ügyében c. írását (első kiadás: 1942 Bu­
dapest; mostani kiadás: Kalligram Könyvkiadó,
Pozsony, 2001. Ára: 990Ft).

Részlet a könyvből:
„... vérpezsdítő bódulatában a legjobb elmék is haj­
landók időlegesen megfeledkezni arról, hogy egy
nemzet mindig szerződéses állapotban él az emberi­
séggel, s e szerződés legmélyebb értelme a közös em­
beri verseny méltányos szolidaritása. (...) .. .a min­
dig spekulatív szellemű hazafiasság éppen
olyan bűn a nemzet ellen, mint a közösséggel
minden együttérzést megtagadó, a nemzet
nyelvét, múltját, tagadhatatlan egyéni képessé­
geit ócsárló, igen, a nemzet történelmi és
missziós létezési jogát végül is megtagadó
5&gt;
szemlélet. Mindkettő ellen küzdeni kell...

tizenhatodik oldal

MAGYAR NEMZET (2002.03.09): VÉGH
ALPAR Sándor: Helyén fű sem nő azóta - Mi­
ért lett annyiak reménye a Regnum
Marianum c. írását H. GY-nak, az elszánt
.hitnyomozónak” ajánlja. Most a Prohászka
»•
Ottokárral is kapcsolatos részek egyikéből idé­
zünk egy rövid, de minden ma élő katolikus
joghallgató számára is tanulságos részt - re­
méljük egyre több ítélet-olvasó előtt lesz is­
mert a „szociális apostol” neve, emberi-papi
helytállása:
J, ...A huszadik század elején Prohászka Ottokár ráébredt, hogy a katolikus egyháznak meg
kell újulnia. Felismerte a veszélyt, amelyet a
kiegyezés utáni változások hoztak. Pest-Buda
egyesült, növekedni kezdett, százezrek özön­
löttek vidékről a fővárosba csodát remélve.
Csoda helyett borzas-szakállas igehirdetők
jelentek meg az ócska munkásnegyedekben.
Liberalizmusról, Marxról beszéltek, s azt
mondták, a kommunizmus igazságosabb éle­
tet hoz majd. (....)
Prohászka is járt a nyomornegyedekben. Ut­
cára csapott gyerekeket látott, teli kocsmákat,
kurválkodó asszonyokat. Mindenük üres volt:
a zsebük, a lelkűk, a tekintetük.
Gazdátlanul tengődtek
Tenni kellett valamit. (...)
A Damjanich utcai házban első az Úrjézus
volt, második a gyerek, és csak messze mögöt­
tük következtek az atyák. A fontosságnak ezt a
sorrendjét Prohászka állította fel. ,5
Az IGEN (XTV évfolyam, 2.szám, 2002. febru­
ár) MOLNÁR Tamás filozófussal (aki meg­
fordult már néhányszor a Szentkirályi utcában
is) közöl interjút, Az egyház nem
lobbiszervezet címmel (A felvetett gondolatok­
kal, látásmóddal persze lehet egyet érteni, meg
.ellene mondani” is, de egyet azért nehezen lehét: nem elgondolkodni r^tuk...). Kedvcsiná­
lásképpen:
,, ...Kultúrtörténetünk tele van annak jeleivel.
hogy az egyház elvesztette (ideiglenesen?) ha­
talmát - vallási befolyását és jelenlétét is - az
emberek felett. Annak, aki vagy ami az embe­
reket befolyásolni akarja, politikai hatalmat is
szereznie kell - olyat például, mint amilyen a
mai médiának van. Úgy tűnik, mintha a fran­
cia forradalom idején az egyház „szerződést’
kötött volna a világi hatalommal, és ennek kö­
vetkezményeként a sok száz lobbi egyikévé
vált volna. Egyik fő jele ennek a változásnak,
hogy a vallás nem domborítja ki korábban
markáns esztétikai oldalát, aminek viszont az
lett a következménye, hogy a szakrális elem eltűnik az életünkből... 5,

(Katolikus lapok -Új Ember, Magyar Kurír..alapján)

4”
A Magyar Szentek Templomában március 2án nemzetközi televíziós körkapcsolás
keretében hat európai nagyváros egyetemistá­
ival együtt, II. János Pál pápával közösségben a
budapesti fiatalok is bekapcsolódtak az idén
másodszor rendezett közös imádságba.

Orbán Viktor miniszterelnök március elsején
megnyitotta a magyar kereszténység évez­
redét megörökítő kiállítást, amely tavaly
októbertől idén januárig a Vatikánban volt lát­
ható. Az ünnepélyes megnyitón részt vett
Edmund Casimir Szoka bíboros, Vatikán Vá­
rosállam kormányzóságának elnöke is.

A püspöki konferencia tavaszi ülésén Er­
dő Péter rektor tájékoztatta a testületet a PPKE
működéséről. Á püspök-rektor szerint az
egyetem a magyar felsőoktatás szerves és meg­
becsült részévé vált. Négy karon folyik a kép­
zés, és már szinte teljes létszámmal működik
az intézmény. A megfelelő ingatlanok kialakí­
tása után most az egyetem katolikus jellegének
erősítése a legfőbb feladat.
A Szegedi Fegyház és Börtönben, a „Csillag­
ban” február 22-én emlékeztek meg a Szent
Jobb Latorról, a börtönlakók védőszentjé­
ről. (36 ember jár odabent rendszeresen szent­
misére és 10 fő alkotja a „kemény magot”)

Homoszexszuálisok nem fogadhatnak
örökbe - Az Emberi Jogok Európai Bírósága
Strasbourgban február végén példaértékű döntést
hozott, mely homoszexszuális személyeknek
megtilga gyermekek örökbefogadását. Egy párizsi
férfi fordult jogorvoslatért az európai bírósághoz,
akinek megtagadták, hogy örökbe fogadjon egy
gyermeket. A bíróság hangsúlyozta, hogy a tetszés
szerinti szexuális élethez való jogot nem szabad
összekeverni a gyermekek jogaival.

❖
A Szentszék ENSZ-missziójának, Martino Rento
Raffele érsek szerint elfogadhatatlan, hogy kü­
lönbséget tesznek a kétfajta (reproduktív és
gyógyászati) klónozás között. Bármilyen eszköz­
zel, és bármilyen cél érdekében is történjék a
klónozás, annak betiltását szeretné elérni a
Szentszék. A javaslata szerint a tiltás nem vo­
natkozna a nem emberből származó biológiai
egységek (molekula, sejt, szövet), a nem
kimerikus (félig állat, félig ember), illetve a nem
emberi embriók és növények előállítására.

II. János Pál pápa február 28-án fogadta a Pápai
Életvédelmi Akadémia tagjait, és hozzájuk in­
tézett beszédében arról szólt, hogy a termé­
szetjog az élethez való sérthetetlen jog alapja,
de az nem statikus, hanem dinamikus. (...)

�h

í

„Nekem ez az életcélom

55

Beszélgetés Bognár Krisztiánnal

■MM

Karunk harmadéves számtávos hall­
gatója, Bognár Krisztián 2001-ben az
országos bajnokságon bronzérmet
nyert. A sportág hivatalos neve ma­
gyar Kyokushin Karate. Feketeöves,
elérte a mesterfokozatot, immár 1.
Dan-osnak mondhatja magát. Am
nem elégszik meg ennyivel, tovább
szeretné folytatni a sportolást, a jogi
diploma megszerzését életcéljának
tekinti, és mindemellett még dolgo­
zik is.
— Mikor elkezdtél sportolni, miért dön­
töttél küzdősport mellett?
— Édesapám is sportolt, de azt szerette
volna, ha valamelyik akkoriban divatos
sportot, a futballt vagy a bokszolást vá­
lasztom. Nekem ezek nem voltak szim­
patikusak, a karate teljesebb sportág, kéz
és lábmozdulatok összehangolásáról, for­
magyakorlatokról, önvédelemről szól.
Eleinte, amikor 13 évesen elkezdtem,
mindenben az utolsó voltam. Most én va­
gyok az egyetlen abból a csoportból, aki
edzésre jár, én lettem egyedül mester. In­
kább a kitartásomnak, mint a hatalmas te­
hetségemnek köszönhetem, hogy idáig
eljutottam. Megkérdőjelezhetetlen volt,
amit az edzőm mondott, szinte hitvallásszérűén jártam az edzésekre.

— Hogyan alakult a sportpályafutásod?
— Második lettem az országos bajnoksá­
gon, aztán ötödik egy világbajnoki váloga­
tóversenyen. A mostani bronzérmemmel
pedig kvalifikáltam magam az Európabajnokságra, ami 2002 márciusában lesz
Amszterdamban. Ritkán járok versenyek­
re, mert szerintem nem éri meg sem az
anyagiak, sem pedig az elismertség tekin­
tetében. Arra jók ezek a versenyek, hogy
felméijem hol tartok, meg tudom-e állni
a helyem országos szinten is.

— Magáról a sportról, a versenyszabá­
lyokról mit kell tudni?
— Ez egy szokatlan mozgásrendszer,
amely szokatlan gondolkodásmóddal és

4-'

;

I
edzéssel párosul. Külön van kezdő, hala­
dó és mester fokozat, korosztályonként
mindenki a saját szintjének megfelelő
csoportban dolgozik. Az egyes övfokoza­
tok színeinekjelentése szimbolikus; a fe­
hér például a tisztaságot, a barna az érést,
a fekete az elmélyülést jelképezi. Tíz-tíz
fokozat van tanuló és mesterszinten is. A
verseny 11 percből áll, ami küzdelemmel
kezdődik. Ez védőfelszerelés nélkül, tel­
jes erővel történik, de Ízületekre, szemre,
nyakra, térdre, ágyékra nem szabad ütni
és rúgni. Ez egy kitartásra ösztönző sport,
a fizikai tűrőképességet, az állóképességet
méri. A versenyeken egyenes ági kiesés
zajlik, a tizenhatos döntőben kerül sor a
töréstechnika felmérésére (ki hány desz­
kát tud eltörni). Ebben a hosszú távú, fo­
lyamatos küzdelemben nagy szerepe van
a gyorsaságnak is, ezért a versenyeket álta­
lában a viszonylag kisebb, de gyors embe­
rek nyerik.
— Mekkora hangsúlyt fektetnek a keleti
filozófiák tanításaira, és ezt hogy lehetfel­
használni a „civil életben”?
— Ez egy életforma. Fizikai, szellemi
kondíciót ad, segíti az életben való
helytállást. Szigorú rendszabályok van­
nak, az edzések katonás fegyelmet és
rendszerességet kívánnak, úgy is lehet­
ne mondani, hogy az emberek „megta­
nulnak viselkedni”. Érezhetően más a
légkör, az edzőknek tényleges tekinté­

lyük van. A másik nagyon fontos dolog,
hogy kitartásra nevel. Összesen huszonháromszor vizsgáztam, tehát jó
sokszor megbuktam, míg erre a szintre
eljutottam. E tekintetben hasonlít is az
egyetemhez, hiszen ott is sokat kell
vizsgázni, míg az ember eljut a diplo­
máig. Eközben persze sok kudarc is ér­
heti az embert, és a sport megtanít eze­
ket jobban kezelni. Ilyenkor nem sza­
bad megtörni, újra fel kell állni és neki­
menni ugyanannak az akadálynak akár
sokadszor is. Nekem ez a sport nem el­
sősorban az eredményekről szól, az a
célom vele, hogy segítse a tanulást, a
munkát, az egész életemet.
— A továbbtanulás is ilyen természetes
volt számodra?
— Igen, édesapám mindig azt mondta,
hogy sportolni és tanulni kell. Bár felső­
fokú tanulmányaimat a Számviteli Főis­
kolán kezdtem, a humán tárgyak, a jog
mindig közelebb álltak a szívemhez.
1999-ben vettek fel a Pázmányra, szám­
táv tagozatra. A kis vállalkozásomban
dolgozom annyit, hogy a tandíjat ki tud­
jam fizetni, mert a szüleim ebben nem
tudnak támogatni. Sokan mondják, hogy
ennyi pénzért rengeteg más dolgot tud­
nék csinálni, de mindig azt mondom,
hogy nekem ez az életcélom, a lehetősé­
get, hogy itt diplomát szerezzek, nem
cserélném el semmivel. A mindennapi
munka mellett nem olyan könnyű előre
tanulni, de azért a fontosabb tárgyakból
igyekszem bejárni a nappalisok előadása­
ira. így könnyebb a felkészülés is, ha az

ember rendszeresen bejár az egyetemre,
nem esik ki a ritmusból. Azt kicsit ne­
hezményezem, hogy a magas tandíj elle­
nére nem nyújtanak valami sokat a
számtávosoknak. Ha már létezik ez a ta­
gozat, akkor azon kívül, hogy ennyi pén­
zért el lehet jönni vizsgázni, foglalkoz­
hatnának többet az emberekkel, például
konzultációs lehetőségeket biztosítva.

SZINCSÁK ZSUZSA

tizenhetedik oldal

�Bemutatkozik a
Józsefvárosi Torna Egylet
Már-már közhelyszerű, hogy az
egyetemen nincsen semmi közös­
ségi- és sportélet. Ugyan ezt már
többen igyekeztek megcáfolni, még
az ítélet hasábjain is, de kár tagad­
ni, hogy hallgatóink részéről elké­
pesztő méreteket ölt a passzivitás.
Ezúttal egy újabb kezdeményezést
szeretnénk bemutatni, a frissen ala­
kult JTE sport klubot, mely ha
másról nem, az étterméről jól is­
mert Spartacus épületben kezdte
meg működését, és amely legutóbb
hadat üzent az édes Pázmányos
semmittevésnek. Ennek kapcsán
beszélgettem Fraknói Andrással, az
egyesület egyik életre hívójával.
András, mit kell tudni a JTE-rdl?

A Józsefvárosi Torna Egylet idén
január 17-én lett bejegyezve, és 4
szakosztállyal kezdte meg műkö­
dését: torna, labdarúgás, kosárlab­
da, ökölvívás, a szakosztályveze­
tők sorrendben Draskóczy Imre,
Fraknói András, Pintér Ákos és
Kiss Tamás. Kosarasaink tavaly
megnyerték az egyetemi bajnok­
ságot. A tornaszakosztály az or­
szágban a második legeredménye­
sebb, versenyzőik között egészen
kis gyerekeket és Atlantát megjárt
olimpikonokat egyaránt találunk.
Említést érdemel a Karunk három
hallgatója, Fahn Gábor, Incze
Ádám és Kiss Tamás által március
3-án a Kőér utcai Sporttelepen
szervezett ökölvívó csapatbajnoki
forduló, mely nagy sikert aratott a
nagy számú közönség előtt, és ki­
vívta az Ökölvívó Szövetség elnö­
kének és a szakma több jelen lévő
képviselőjének elismerését. Boksz
edzések naponta kétszer vannak.
tizennyolcadik oldal

reggel és este a Spari földszinti kis
edzőtermében, a klub alkalmazá­
sában álló hivatásos ökölvívó edző
közreműködésével.
l^n jövője a labdarúgásnak a Pázmá­

nyon, miután tavaly egyetlen csapat
sem képviselte Karunkat az egyetemi
bajnokságon?

Annak idején megrendezték a
2000 perces focimeccset a Margit­
szigeten és voltak mérkőzések a
Czakó utcában is, de ezek a kezde­
ményezések idővel elhaltak. Való­
ban, tavaly nem indult csapatunk
bajnokságon, maradt az immár ha­
gyományos tanár-diák összecsapás,
de igenis megfogalmazódott az
igény arra, hogy hivatalosan is indúljon a Pázmány jogi kara a bajnokságon. Az egyetemi csapat játé­
kosai ugyanis különböző klubokba
szétszórva játszottak. Augusztusra
verbuválódott össze a társaság mag­
ja, és szeptemberben meg is kezd­
hettük a bajnokságot.
Most akkor Pázmány egyetemi csapat

vagy Józsefvárosi Torna Egylet? Hogy
is van ez?

Az egyetemi és főiskolai bajnoksá­
gon (MEFOB), mint a Pázmány Jo­
gi Karának csapata veszünk részt, de
szerettünk volna indulni a Budapes­
ti Labdarúgó Szövetség (BLASZ)
bajnokságán is, de mivel az egyetem
nem adta beleegyezését, hogy a neve
alatt induljunk, kénytelenek vol­
tunk bejegyeztetni egy tornaegyle­
tet. Ez a JTE.
Indultok esetleg valami más hajnoksá-

gon is?
tsr

A MEFOB őszi idénye kieséses
rendszerben zajlott, mivel bejutot­
tunk a legjobb 10 csapat közé, ta­
vasszal folytathatjuk a küzdelmet. A
BLASZ-ban március 16-án játssza
első tavaszi mérkőzését a JTE csapa­
ta. Ezen kívül részt veszünk az
ESFA (European Student Football
Association), belga székhelyű szer­
vezet által immár negyedik alkalom­
mal megrendezett tornáján, melyre
Európa összes országából összesen
130 csapatot hívtak meg, és amely­
nek Antwerpen, Párizs és Amszter­
dam után idén Barcelona ad ott­
hont. Magyarországot egyébként
csak a Pázmány fogja képviselni.
Ki finanszírozza ezt a kiruccanást?

24-en utazunk Barcelonába, saját
szervezéssel, busszal. Az Igazság­
ügyi Minisztérium 200 ezer forint­
tal támogat minket, mint jogi kar
hallgatóit, de csak a barcelonai tor­
nán való részvételünket. A JTE foci
szakosztályát pedig állandó szpon­
zorként a Pro Corona Bt., az
uhlsport magyarországi kizárólagos
képviselője támogatja. Amúgy vala­
mennyi szakosztály saját forrásból
gazdálkodik, ami éves szinten egy
főre bontva átlagosan mintegy 30
ezer forint kiadást jelent.
A labdarúgás egyheti költsége el­
éri a 25 ezer forintot, hiszen 15 hé­
ten keresztül heti két edzést tartunk
az Orczy-kertben, hétvégenként
pedig mérkőzést. Ehhez jön még a
BLASZ nevezési díja, valamint a já­
tékjog megváltása. A HOK-től kap­
tunk 20 ezer forintot focilabda vá­
sárlásra.

�Uj szuperhatalom, régi értékrendek...
(önismereti teszt szuperhatalom olvasóink részére)
1. Végy egy ásványkincsekben gazdag ismeret­
len kontinenst, irtsd ki a teljes őslakosságot,
majd hurcolj be párszázezer rabszolgát a harmadik világból... Ha ezzel megvagy, már
nyugodtan tündökölhetsz a demokrácia és az
(í pont)
emberi jogok bajnokaként !
2. Magyarázz minél többet a világbékéről meg
a pacifizmusról, miközben költségvetésed
(1 pont)
27%-át fegyverkezésre költöd !
3. Magyarázz sokat az esélyegyenlőségről meg
a szabadversenyes kapitalizmus szépségeiről
olyan országoknak, melyekben a GDP 1.4%a a tiédnek !
(1 pont)
4. Ne dolgoztasd túl sokat a népedet mert ak­
kor nem fognak szeretni téged ; Inkább tedd
ezt a külföldiekkel !!! Építs tornacipőgyárat
Malajziában, ahol a 40.000 dolgozó együtt
fogja majd kb. a felét keresni annak, mint az a
kosárlabdázó akiről a tornacipőt elnevezték...
(1 pont)
5. Tartsd meg a lakosságodat a 12 éves gyerme­
kek szintjén, így nem fognak kellemetlen, idegesítő kérdésekkel traktálni !
(1 pont)
*'
•
....... '

r

Folk és vallás

ság és emberi jogok nehézsúlyú bajnokára uis
ezek nem vonatkoznak...
(1 pont)
9. Két „Éljen a szabadversenyes gazdasági vi­
lágrend !” diadalkiáltás között függeszd fel a
bírósági eljárást a világ legnagyobb szoftvercé­
ge ellen, az ugyanis nem létezik, hogy az a cég,
(aki a világpiac 92%-át birtokolja) megsértette
volna a versenyszabályokat!
(í pont)
10. Szúrd lejól a sunyi kis Magyarországot, szórass rá minél több mocskot a washingtoni postá­
saiddal, mondván „nem teljesíti a tagságából
adódó kötelezettségeit”, csak mert nem a te re­
pülőgépeidet vásárolta, holott alig kétszer annyiért adtad őket mint mások...
(1 pont)
ÉRTÉKELÉS:
Sajnáljuk, de az Ön országa jelen
í-5 pont:
pillanatban teljességgel alkalmatlan szuperha­
talmi pozíció betöltésére !
5-9 pont: Önök ígéretes fejlődést mutatnak,
de persze még igen sok tennivalójuk van az
igazi szuperhatalmi pozíció eléréséhez.
10 pont: Gratulálunk ! Ön nagy valószínű­
séggel éppen a világ vezető szuperhatalma !!!

Az OSIRIS KIADÓ márciusi újdonságai

J

A»

gmgiii
td

6. Bizonyos időközönként szórj le minél több
bombát (esetleg atomot) mindenfelé a világ­
ban, akkor is, ha per pillanat épp magad sem
Ha
tudod, hogy éppen miért bombázol !!?
aztán valamelyik hülye honfitársad mégis
megkérdezné, hogy: „Most tulajdonképpen
miért is bombázunk ??” akkor nyugodtan
mondd meg, hogy hát azért, mert ők a rosszak.
mi pedig a jók...
(1 pont)
7. A világ leggazdagabb hatalmaként annyival
tartozhatsz az ENSZ-nek amennyivel akarsz,
nyugodtan vegyél a tagdíjhátralékodból is
bombákat; Csak közben el ne felejtsd behajta­
ni Közép-Kelet Európától a kommunista ter­
ror alatt összeszedett adósságait, meg a háborús bűnökért való kártérítést...
(1 pont)
8. Kössél minél több nemzetközi környezet­
védelmi egyezményt, hogy aztán pénzhiányra
hivatkozva felmondhasd őket!!! Tégy ugyan­
így a nközi vámtarifa-egyezményekkel is !!!
Olyan idült marhaságokkal pedig, mint a ha­
difoglyokkal való bánásmódról szóló Genfi
Egyezmény végképp ne foglalkozz, a szabad-

JÓZSEF ATTILA ÖSSZES VERSEI 3200 Ft

Horvát Jenő: AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ
TÖRTÉNETE NAPRÓL. NA PRA,

yJW '

:: « banxWpoliQ

NEMES NAGY ÁGNES ÖSSZEGYŰJTÖTT

1945-2000-IG. KRONOLÓGIA 2980 Ft

VERSEI 2800 Ft

Mczei Géza:
HELYREÁLLfrOíT EURÓPA, ntirópa-épüés

RADNÓTI KÍÍKLÓS ÖSSZEGYŰJTÖTT '

Mki. itiu

és egpségstratégiiík a Miirshiill-terotdí a Nizzai

PHAREkézikönyv

VERSEI ÉS VERSFORDÍTÁSAI 3200 Ft

TÓTH ÁRl’ÁD ÖSSZEGYŰJTÖTT’ VERSEI

szerződésig 29S01’t

ÉS VERSFORDÍTÁSAI 3200 Ft

Rapcsák János - Heil Péter;
PIIARE-KÉZIKÖNYV 1480 Ft

Tamaroa

♦

■

FIGYELEM!

Gazdag Ferenc: AZ EURÓPAI UNIÓ
KÖZÖS KÜL- ÉS
BIZTONSÁGPOLITIKÁJA 1580 Ft

óví alábbi könyvek új kiadásának megjelenése:
április eleje

Hegyi Dolores: lOUS ÉS VALLÁS.

KukoRTli ísB^án (szerk.): ALKOTMÁNYI’AN

Bevezetés a ^öriig vallástörténetbe 1980 Ft

Kukorelli István (szerk.); ALKOTMÁNYJOG

Rockenbduer Zoltán: TA'AROA.
Tahiti mitológia 2280 Ft

;:'

Kende Tamás (szerk.):
EU RÓPAl KÖZJOG ÉS POLITIKA

OsMíCrtijiönviRat

A kötetek megvásárolhatók
az OSIRIS KÖNYVESHÁZBAN (10.53 Budapest, Veres Pálné u. T-ó. Tel./fax: 318-2516, 266-4999),
c,
PPKE JÁK liistitiauus Könyvesboltion (1088 Budapest, Szén tkirályi utca 30. Tel: 327-0781)
és a nagyobb könyvesboltokban vagy megrendelhetők
az OSIRIS VEV(55ZOLGÁLz\TI IRODÁTÓL (11.33 Budapest, Váci xít 100. Tel: 4.52-0594, 452-(í;95, fax: 452-0596);

rpWj^siriskiditoJni osiri$kit}ito®)niiil.íJutanetJm liiihisi®i!uiil.dattinet.hii

tizenkilencedik oldal

�99

6.45

9*

faludi filmklub

A filmklubot a „Látható és láthatatlan” alcímmel indítjuk el. Vetítésekre kéthetente, szer­
dánként kerül sor. A klubot Vidovszky György filmesztéta vezeti, és alkalmanként meghí­
vott vendégek is jelen lesz-nek. A választott filmek és az utánuk következő beszélgetések azt
a kérdést vizsgálják, hogy a kézzel-fogható világ mellett, azzal korrelálva, egyáltalán felvet­
hető-e, és ha igen, akkor hogyan jelenik meg, hogyan értelmeződik a film nyelvén életünk­
nek az a távlata, amely érzéki módon többnyire megragadhatatlan. A részvétel ingyenes.
A klub Helye:
Pázmány Péter Egyetem, Jogi Kar, Szentkirályi utca 30. fszt. 02.
Vetítések ideje: 18.45.

2002 - Tavaszi Program
április
április
május
május
május
június

03.
17.
01.
15.
29.
12.

Ingmar Bergman
Carl Theodor Dreyer
Robert Bresson
Andrej Tarkovszkij
John Cassavetes
Ingmar Bergman

A hetedik pecsét
Az ige
Egy falusi plébános naplója
Stalker
Premier
Suttogások és sikolyok

2002 - Őszi program
szeptember 18.
október 02.
október 16.

Akira Kuroszava
Robert Bresson
Carl Theodor Dreyer
Szaladják István
október 30.
Robert Bresson
november
Tarr Béla
Selyem Tóth13.
Sándor (Humán)
Lars von Trier
november 27.
december 11.
Ingmar Bergman

A vihar kapujában
A vétlen Baltazár
Jeanne d’Arc szenvedései
Aranymadár
A pénz
Werckmeister harmóniák
Hullámtörés
Csend

PANEM ET CIRCENSES
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói
számára talán már nem ismeretlen a Spartacus
étterem. Étterem? A kiváló olasz konyha re­
mekei mellett a galérián kellemes hangulatú
kávézó nyújt kikapcsolódási lehetőséget. A
nemdohányzó terem könnyen átalakítható
táncparketté, ahová szeretettel várjuk táncolni
vágyó barátainkat . Péntekenként remek jazz
muzsikával várjuk kedves vendégeinket. Az
étterem mostantól új akcióval bővíti eddegi
szolgáltatásait: Egyes napokon csupán 350 Ft­
ért ihatsz whiskey-colát. Guba Libre-t, vagy
gin-tonicot. Ha a tavaszi napsütésben egy
korsó hideg sörre vágysz, ezt mostantól tera­
szunkon is elfogyaszthatod, mindössze 200
Ft-ért.
Esetleg megéheztél? Eleged van a menzakajá­
ból? Unod már anyu szalvétába csomagolt párizsis szendvicsét? Térj be a Spariba, és kapj
be egy óriáspalacsintát, ami bizonyos napokon
csak 350 Ft.
Téged is sok szeretettel vár a Spartacus étte­
rem!

„Belzuglói, zöldövezeti,
2 szobás 52 nm-es bútorozott
összkomfortos lakás egyetimista
lányoknak hosszú távra kiadó
70 000 Ft/hó+rezsi.
Tel: 06120-36-22-962

l^lkó Lilla

•

1982-ben születtem Budapesten. Általános- és középiskolai tanulmányaimat is itt végeztem 11. osztályig, majd az Amerikai Egye­
sült Államokban fejeztem be és érettségiztem le. Hazaérkezésem után a Budapest Média Intézetben tanultam Havas Henriknél,
műsorvezető és tudósító szakon. Továbbá külföldön tartózkodásaim alatt fejlesztettem tovább, a már 16 éve, a táncművészeti élet­
ben való jeleskedésemet. Egyetemünkre jelentkezésem és felvételi vizsgám után, első úton vettek fel. 2001 decemberében, a buda! pesti ELSA (European Law Students’ Association) tagjaként, a STEP csoport elnökévé választottak. A Pázmány Péter Katolikus
j Egyetem Jog- és Államtudományi karának egyetemi diákszervezete, a diákok számára ad lehetőséget, az egyetem életének irányítáj sába való bekapcsolódáshoz, melyet nagyon fontosnak tartok és úgy gondolom, hogy a Hallgatói Önkormányzat munkájának teret
kell adni és színesíteni kell a diákok életet és tudást a lehetőségeiken keresztül. Szeretnék a HŐK munkájába bekapcsolódni, a szer­
vező készségemet, melyet általános és középiskolában is igénybe vettek, (többek közt: 7 éven keresztül tagja voltam az Iskolai DiI ák Bizottságnak, valamint különböző kirándulások és rendezvények szervezésében vállaltam szerepet), azt itt is hasznosítani tud­
nám és segítségére lennék a szervezetnek. Nemzetközi tanulmányaim során tapasztalatokat szereztem és betekintést kaptam a kül­
földi diákélet terén is. Fontosnak tartom a színvonalas diákéletet, az „egy családként” való összetartozást, jó programok szervezését, a d
van tartását különböző szórakoztató és tudományos programokkal.

Nem csaplak be Titeket teljesíthetetlen, de hatásos ígéretekkel, hiszen ahogy Ti és az Egyetem, én is hosszú távon gondolkodom. Mások nagy valószínű­
séggel az adataik ismertetésére pazarolták a helyet. Én a programomat mutatom be Nektek. Előéletemet tekintve (büntetlen:)) rengeteg tapasztalattal és sok
szakértelemmel tudom támogatni a HŐK munkáját, valamint az ésszerűség keretein belül érvényesíteni évfolyamom érdekeit. 1994-től önkéntes segítő­
ként megismerkedtem a közösségért végzett munkával. Jelenleg is az Egyetem mellett fiatalokkal, diákokkal foglalkozom, így meglátom a problémáikat és
eddig szerzett gyakorlatomnak köszönhetően a megoldást is gyorsan megtalálom. Eddig sok témával találkoztam, ami foglalkoztat Benneteket, íme a leg­
fontosabbak: A vizsgákra jelentkezés egységessége, a jelentkezésetek megkönnyítése: a vizsgák úgyis elég stresszt okoznak! Nagyobb összhang a diákok és a
tanszékek között: a tájékoztatás fejlesztése, a sorban állás csökkentése. (Álljatok inkább sörben, vagy aki amit szeret!) A sportprogramok mennyiségi és mi­
nőségi növelését, az igényeiteknek megfelelő sportolási lehetőségek biztosítása: jobb fizikai állapot hatékonyabb tanulást tesz lehetővé! Az Egyetem szelle­
miségét és a Ti elképzeléseiteket ötvöző kulturális programok szervezése: nem érzel kényszerűséget a tudás megszerzésekor. Javaslataitokkal, ötleteitekkel
bármikor megkereshettek, hiszen a HŐK a Ti érdekeiteket képviseli!
Ràdi Vilmos Gábor

II. év nappali tagozatos hallgató vagyok, 1981-ben születtem Budapesten. Szentendrén élek, ott is jártam a Ferences Gimnáziumba. Életrajzi adatokkal nem
is untatlak tovább titeket, inkább rátérek programom lényeges részeire. Tisztában vagyok vele, hogy egymagámban nem tudok változtatni a fennálló hely­
zeten, de a reális lehetőségek határai közt szeretnék az egyetem diákságáért tevékenykedni. Mindenek előtt a legfontosabbnak tartom egy kiszámítható, a
gyakori változtatgatásoktól mentes Tanulmányi és Vizsgaszabályzat megalkotását, hogy így elkerülhetőek legyenek az idegtépő meglepetések. Továbbá szük­
ség volna az egyetemen a sportolási lehetőségek megteremtésére és a tanárok, a tanszékek és diákok közti kommunikáció lehetőségeinek bővítésére. Az
egyetemi élet frissítését néhány közös kirándulás, bulik szervezésével gondolnám frissíteni. Ha megválasztotok, problémáitokkal nyugodtan fordulhattok
hozzám, amennyiben képes vagyok rajta segíteni, mindent meg is teszek érte. Ahogy itt körülnézek, nem ártana néhány új számítógép is a gépterembe...

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="55">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="2990">
                <text>2002</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Text</name>
    <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="1">
        <name>Text</name>
        <description>Any textual data included in the document</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="3032">
            <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3013">
              <text>Ítélet</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="52">
          <name>Alternative Title</name>
          <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3014">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3015">
              <text>V. évfolyam 2. szám 2002. március 25.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3016">
              <text>PPKE HÖK</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3017">
              <text>PPKE HÖK</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3018">
              <text>2002. március 25.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="56">
          <name>Date Created</name>
          <description>Date of creation of the resource.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3019">
              <text>2002.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="79">
          <name>Medium</name>
          <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3020">
              <text>papír (sz + ff)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3021">
              <text>A4 (210x297) ; (2020kb+5788 kb)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3022">
              <text>folyóirat</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3023">
              <text>PPKE_itelet_V_2_20020325</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3024">
              <text>T00044</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="81">
          <name>Spatial Coverage</name>
          <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3025">
              <text>Magyarország ; Budapest</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="78">
          <name>Extent</name>
          <description>The size or duration of the resource.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3026">
              <text>20 pp.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3027">
              <text>magyar</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3028">
              <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3029">
              <text>PPKE</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="91">
          <name>Rights Holder</name>
          <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3030">
              <text>PPKE</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3031">
              <text>PPKE_itelet_V_2_20020325</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="209">
      <name>HÖK</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
