https://omeka.ppke.hu/files/original/12ff5eb9c670bea9fb17d6526188eecf.jpg 94cea102cff8aa3edeb769f5992bead9 https://omeka.ppke.hu/files/original/0acd254c79e5b1728c12a66fc8908d85.pdf 2f70a3100696f3f17494fc22d18fa8f5 PDF Text Text PPkE Mzt V í 2.002.0-507 V. évfolyam, 1. szám e-m ail: iteletOl@h otm ail. com honlap: www.extra.hu/itelet 2002. március 7. �ILJ9 ITELET „Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt” (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Újra itt vagyunk! Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Mándics Botond (tel.: 30/914 3497) Helyettes főszerkesztő: Koltay András A szerkesztőség tagjai: Szincsák Zsuzsa (sport) Gulyás Gergely (inteijú) Németh Ádám (egyház) Szabó Zoltán (hírek) Szabó Viktor (inteijú) Szamos Márton (két perc) Igen, végre megjelentünk, itt vagyunk Minden rémhírteijesztés ellenére megmaradtunk. Mégis kinek állhatott érdekében azt terjeszteni, hogy meg­ szűnt a Pázmány legnépszerűbb lapja, az ítélet? Tönént ugyanis, hogy még az előző szemeszter legvégén Dékán Úr határozatában oszlatta fel a Karon működő hallgatói öntevékeny csoportokat. Közülük az ELSA sorsa később rendeződött, de felröppentek olyan hírek is, melyek szerint bekerült ebbe a kalapba az ítélet is. Nos megnyugtatunk mindenkit, hogy nem. A Szer­ kesztőség a helyén van! De hogy kinek állhat érdekében betelefonálni és azzal fenyegetőzni, hogy felrobbantja az universitast, azt végképp nem tudom! Mert hogy ezzel sem­ milyen vizsgakötelezettség alól nem lehet mentesülni, az több mint való­ színű. De hogy mennyi bosszúságot, előre Id nem számítható nehézséget okozhat ez, azt tudjuk December 18-án például volt olyan vizsgáztató, aki nem ért rá délután visszafáradni az egyetemre, ezért a hozzá kiírtakat egy másik időpontra osztották be függetlenül attól, hogy az nekik megfelelt-e vagy sem, de az a vizsgázó sem repesett az örömtől, akinek másnap is lett volna vizsgája, és úgy kalkulált, hogy még a délelőtt folyamán letudhatja az első megmérettetést, és mehet folytami a tanulást másnapra, ehelyett jó, ha koracstére hazavergődött. De néni volt elég Karácsony előtt. Nem, a nagy sikerre való teldntettei a Bombariadó című szuperprodukciót meg kellett ismételni január 14-én is. Kedves Öngyilkos Merénylő! Vannak helyek ahol tárt karokkal várnak ahol sok hozzád hasonlóra van szükség, ahol ennél sokkal nagyobb sikere­ ket érhemél el. Erre még nem gondoltál? Mándics Botond (főszerkesztő) TARTALOM Munkatársak: Bálint György Rudolf Kurka Csilla Christián László Honlap: Gettler András Megjelenik sajnos csak ÍOOO példányban Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. e-tnail cím: itelet01@hotmail.com második oldal Hírek Isten veled Nándi bácsi! Az Alkotmánybíró Emlékezzünk 1848. március 15-ére! Kari Tanács A HŐK háza tájáról Újabb Pázmányos légió a nagyvilágban A hetedik In memóriám Farkas József Két perc Nyílt levél az egyetemen dolgozó egyes titkárnőknek A Gyűrűk Ura Művelődési jogok Punnyadó csikk Vedd és olvasd! Szakmája: jogász és sportriporter Koltay András volt főszerkesztő méltatása HŐK választások 2002 Elitképzés hiányosságairól ‘49 alkotmány 3 3 4 4 5 6 7 8 9 10 10 10 11 13 14 15 15 16 20 20 honlap: www.extra.hu/itelet �HÍREK Szabó Zoltán rovata Mindenkit nagy szeretettel üdvözlök az újbóli találkozás alkalmával! Tovább­ ra is folyamatosan próbálunk tájékoztat­ ni benneteket a Kar aktuális híreiről, lét­ fontosságú információiról, pletykákról. Közreműködő segítségeteket ezúton is előre köszönjük. A legfontosabb, hogy a Kar honlapján minden aktuális információt naprakészen megtaláltok. Ez azért Jó, mert nem kell fi­ gyelni a tanszékek félfogadási idejét, elkerüli­ tek a sorbaállást, és különben is gyorsabb. El­ érhető az internetről vagy az egyetem hálóza­ táról. Aki ezt a formát mégsem veszi igénybe, az a faliújságokon elhelyezett hirdetésekből tájékozódhat. >^Nem árt, ha tudjátok, hogy a 2001/2002 tanév végéig minden elmaradt illetve nem abszolvált vizsgátokat le kell tenne­ tek, mert a méltányossági klauzula már nincs hatályban. Áki esetlegesen nem tesz eleget a követelménynek, az félévis­ métlésre kötelezett, ami jelentős hát­ rányt eredményezhet. A legtöbb tanszék lehetővé teszi a hiánypótlást, éljetek a le­ hetőséggel! A megszigorított TVSZ a honlapon teljes terjedelmében olvasható. Az V évesek záróvizsgárajelentkezése már­ cius 11-én kezdődik, az általatok által ismert fel­ tételek alapján. ( 2 nyelvvizsga, abszulotórium, stb.) Előre gondoljátok végig a sorrendet, mert változtatásra csak a legutolsó esetben kerülhet sor. További információk a honlapon. Imádkozzunk a választások Isten aka­ rata szerinti megvalósulásáért. 9 héten át minden csütörtökön este 8 órától a Szent István Bazilikában, Kemenes Gábor atya vezetésével. Időtartama 1 óra, 9-től szent­ mise. Imával, önmegtartóztatással, böjttel készítsük elő a magyar jövőt! Sportolni vágyók figyelem! Karok közötti fo­ cikupa 2002. március 21-én, csütörtökön, aJákBtk-Htk hallgatói között. 1 napos kispályás kupa a népligeti Építők csarnokában. 5 + 1 fős lány és fiú csapatok Jelentkezését várják a szervezők. Nevezés március 18-án 16 óráig a Testnevelési Csoportnál. Minden érdeklődőt résztvevőként és szurkolóként egyaránt szeretettel várnak. A Deák Ferenc továbbképző intézet félfogadási ideje megváltozott, ezután 14-től 16 óráig lehet az intézetet kérdé­ sekkel bombázni. >> Pázmányos szónokok sikere. Technikai okok miatt sajnos csak késve jelenthetjük, hogy nagy sikerrel szerepeltek versenyzőink a III. országos egyetemi-főiskolai Kossuth szó­ nokversenyen! A három Pázmányos induló (Frenyó Edit, Ország Ilona és Lakatos Mária Csilla) a házi elődöntő alapján Jutott el a ver­ senyre, ahol Frenyó Edit a “Legjobb jogászje­ lölt” elismerő oklevelet kapta! Hallgatói fórumot tartott 2001. De­ cember 6-án Szent Mikulás napján Szabó István Dékánhelyettes Úr az I. előadóban a TVSZ módosításainak gyakorlati következményeiről, jelentő­ ségéről. Ezt követően a felmerült kér­ dések megválaszolásával állt a mind­ össze a hallgatóság rendelkezésére. Szomorú, hogy mindössze 10 hallgató jelent meg. Ennek ellenére a dékán­ helyettes azt tervezi, hogy a jövőben is fog tartani ilyen és ehhez hasonló fóru­ mokat, az egyes vitás kérdések tisztá­ zásának érdekében. Addig is, kísérjétek figyelemmel a hirdetőtáblájára kiírt közleményeket! Komolyság skála szerinti 0 fokozatú bombariadó rázta meg Karunkat 2001. de­ cember 18-án és 2002. Január 14-én vizsgá­ zók és vizsgáztatók legnagyobb örömére... Ezzel összesen 5-re emelkedett a PPKEJAK elleni majdnem robbantásos merényle­ tek száma. Isten veled, Nándi bácsi! Február 14-én elhunyt Hidegkúti Nán­ dor, minden idők egyik legnagyobb ma­ gyar labdarúgója. Ma, amikor futballunk legfeljebb Európa harmadik harmadába tartozik, egyszerűen elképzelhetetlen az a hajdanvolt dicsősó mely egykor a micnk- volt. Az ötvenes években a magyar válogatott végigverte a fél világot, majd minden idők talán legnagyobb sportbéli igazságtalanságaként „csak” második he­ lyen végzett a svájci világbajnokságon. Sokan nem szeretik a futballt, sőt, egyre ke­ vesebben. De ők sem tagadhatják azt, hogy a focinak - népszerűsége folytán - hatalmas társadalomformáló ereje van, vagy - ná­ lunk - inkább csak volt. Egy-cgy komo­ lyabb tétmérkőzés idején elnéptelenednek az utcák, eleganciájukat feledve tombolnak a képernyő előtt komoly, öltönyö.s urak, sőt, maga a pápa is óriási focirajongó. reknek. Az a csapat, melynek I lidegkuti Nándor is tagja volt. Nándi bácsi, vagy. ahogyan barátai emlegették, az öreg” volt annak a bizonyos Aranycsapatnak a középcsatára, a világon először játszva úgynevezett „hátravont centcrt”-t, ame­ lyet ma, ötven évvel később (!) a világ legjobb csapatai alkalmaznak. t FA. 1 ’J” I Az ötvenes évek terrorjában éppen a lab­ darúgás adott erőt és reményt az embe­ O az MTK örökös gólkirálya, sokszoros magyar válogatott, olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes, három gól szerzője a legendás 6-3-on Londonban az an­ golok ellen. A nagy csapatból már csak Grosics, Buzánszky é.s Puskás lehet velünk, míg Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai, Kocsis, Gzibor é.s most már Nándi bácsi is máshol játsszák kedvenc játékukat. -KA- harmadik oldal �Az Alkotmánybíró ünnepi ülést tartott február 18-án a Marton Géza Polgári Jogi Diákkör, mégpedig abból az alkalomból, hogy Dr. Sólyom László, a Polgári Jogi Tanszék professzora, az Alkotmánybíróság alapító elnöke most ünnepelte 60. születésnapját. Komáro­ mi László a Római Jogi Tanszék ta­ nársegédje Sík Sándor versével kö­ szöntötte a jogtudóst, majd egykori alkotmány­ bíró kolléga. Karunk ala­ pítója, Zlinszky János Prodékán Úr hívta fel a jelenlévők figyelmét arra, hogy a 60 éves kor fizikai munka esetén ugyan a munkaképesség végét jelenti, ezzel szem­ ben a jogászi és egyéb tudományos tevé­ kenység körében a pálya csúcsát. Kiemelte, hogy az ókori népek a politikában ennek a kornak tiszteletet, megbecsülést tulajdoní­ tottak, ezt mutatja a szenátus és a vének ta­ nácsának példája. Visszaemlékezett, hogy a Jogtudományi Közlönyben találkozott elő­ ször a mesterének Benedek Ferenc római jogászt tartó, és az alapjogokkal, valamint a személyiség- és környezetvédelem kérdé­ sével egyre hangsúlyosabban foglalkozó Sólyom László nevével. Prodékán Úr el­ mesélte azt is, hogy Sólyom Professzortól kapta a telefonhívást, melyben felajánlotta az ellenzéki jelöltséget az alkotmánybírói posztra, amint épp Firenzében vett részt egy tudományos konferencián. Mint mondta, nagy az irodalma a magyar Alkot­ mánybíróság „Sólyom-korszakának”, ahol a vitákat a türelem és a kölcsönös szakmai és emberi elismerés jellemezte. Az egyete­ mi tanárságot hivatásnak és nem címnek tekintette, elsők közt mondott igent a szer­ veződő katolikus egyetem hívószavára, majd németországi ösztöndíja lejárta után is visszatért tanítani. A diákság nevében Sélley Zoltán dokto­ randus hallgató szólt, aki az Alkotmánybí­ róságot Sólyom László 12. életévébe lé­ pett, életrevaló gyermekének nevezte, mely megfogalmazása szerint úgy formál­ ta a jogállamiságot, mint Arany János Tol­ dija a magyar irodalmat. Noha a nagy mű, mint mondta, még nincs és nem is lehet negyedik oldal befejezve, de a gép forog, az alkotó pihen. Am a mandátumának lejártát követő idő­ szakban nevéhez fűződik két monográfia megírása, egy év Kölnben, diplomáciai te­ vékenység, valamint a Doktori Iskola indí­ tása. Tanári érdemeiről szólva pedig kiemel­ te, hogy alkotmánybíróként nem állhatott ki a széles közönség elé, és nem mondhat­ ta cl véleményét az eléjük került kérdések­ ről, de letéve a talárt, mint tanár igen, és meg is teszi a katedráról az MTA, az Euró­ pa Tanács Velencei Bizottságának a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével kitüntetett tagja. Erdő Péter Rektor Úr arra a hivatásra emlékeztetett, amellyel a Kart alapították, hogy szolgálja a hitet és a tudományt. Ezt a hosszú időre megszakadt hagyományt olyan személyek, katolikus jogtudósok in­ díthatták újra, mint Sólyom és Zlinszky Professzor Urak, akiknek szemlélete kisu­ gárzik az egész munkájukra. A Püspök Úr külön szerencsénknek nevezte, hogy eb­ ben a munkában alkotmánybírák vettek részt. Az Alkotmánybíróság köszöntőjét az egykori egyetemi diáktárs, Bagi István Al­ kotmánybíró Úr közvetítette, aki a mai testület tagjai közül még együtt dolgozott Sólyom Lászlóval. Végül a Marton Géza Polgári Jogi Diák­ kör nevében Landi Balázs tanársegéd Thomas Mann Ének a kisgyermekről című könyvét ajándékozta Professzorának, mely ajándékot több mint 100 hallgató írt alá. Mint Landi fogalmazott, ez már önmagá­ ban több mint 100 érv amellett, hogy Só­ lyom Professzor Úr még évekig tanítson minket, egyúttal abbéli reményének adott hangot, hogyha 10 év múlva kinyitva a könyvet, abban a közéletben és a tudo­ mányban sok ismert név legyen, hisz eb­ ben nemcsak a polgári jogi diákkörnek, de személy szerint Sólyom Lászlónak is nagy szerepe lenne. Adjon az Isten még sok alkotásban gazdag évet Sólyom László Professzor Úrnak! MÁNDICS BOTOND Emlékezzünk Í848, március 15-ere! A forradalom százötvennegyedik évfordulóján Pet^i Sándor Magyar vagyok Magyar vagyok. Legszebb ország hazám Az öt világrész nagy területén. Egy kis világ maga. Nincs annyi szám, Ahány a szépség gazdag kebelén. Van rajta bérc, amely tekintetet vét A Kaszpi-tenger habjain is túl, És rónasága, mintha a föld végét Keresné, olyan mcssze-messzc nyúl. Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem; Magas kedvemben sírva fakadok; De arcom víg a bánat idejében, Mert nem akarom, hogy sajnáljatok. Magyar vagyok. Büszkén tekintek át A múltnak tengerén, ahol szemem Egekbe nyúló kősziklákat lát. Nagy tetteidet, bajnok nemzetem. Európa színpadán mi is játszottunk. S mienk nem volt a legkisebb szerep; ügy rettegé a töld kirántott kardunk, Mint a villámot éjjel a gyerek. Magyar vagyok. Mi mostan a magyar? ÉTolt dics Őség halvány kísérteié; Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar — Ha vert az óra - odva mélyibe. Hogy hallgatunk! A második szomszédig Alig hogy küldjük életünk neszét. S saját testvérink, kik reánk készítik A gyász s gyalázat fekete mezét. Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég. Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok! Itt minálunk nem is hajnallik még, Elolott máshol már a nap úgy ragyog. De semmi kincsért s hírért a világon El nem hagynám én szülőföldemet. Mert szeretem, hÖn szeretem, imádom Gyalázatában is nemzetemet! 1^7. február �Kari Tanács Kétszer is ülésezett a közelmúltban a Kari Tanács: 2001. december 13-án, majd 2002. január 30-án. Ismét jelentős mértékben módosult a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat. Egy régi vita végére került pont azáltal, hogy a jövő tanévtől vizsgaidőszakon belüli sike­ res U.V esetén az elégtelen nem, csak a ja­ vított érdemjegy számít be az átlagba. Annál is inkább érdemes lesz kijavítani a bukást, mert a TVSZ szövegének módosításával tanegységnek nem a tanév, hanem a sze­ meszter fog minősülni. A TVSZ tavalyi módosításával, közismert nevén a nulla tolerancia klauzula bevezetésé­ vel nem lehet beiratkozni a korábbi tanévről bármilyen okból hiányzó vizsgával. Az úgyne­ vezett átmeneti méltányossági klauzula pedig csak az elmúlt év szeptemberi beiratkozásra vonatkozott. Azáltal pedig, hogy a szemeszter vált tanegységgé, nemcsak szeptemberenként, az új tanév kezdetén lesz feltétel a vizsgák hi­ ánytalan megléte, hanem a második félévre történő beiratkozásnak is. Mivel azonban ka­ runkon nem ismert a keresztfélév lehetősége, a félévismétlésre kötelezett hallgatónak valójá­ ban egy egész évet kell majd kihagynia. Töb­ ben úgy fogalmaztak, hogy a félévismétlés tu­ lajdonképpen egy burkolt évismétlésként fog­ ható fel. Mindkét módosítás azonban csak a következő tanévben lép hatályba. A határozat ellen csak a Kari lánács hallgatói képviselői szavaztak, mondván hogy a HÓK beleegyezik a szigorításba, ha másutt sikerül engedménye­ ket kialkudni, szerették volna elérni például, hogy a tanszékek az utóvizsga időszakban is az arra rászorulók (értsd: bukottak) 150 százalé­ kának biztosítsanak vizsgahelyet. Ezt a javasla­ tot kivitelezhetetlennek nevezte Varga Csaba Professzor Űr, de ellene foglalt állást Jobbágyi Gábor Professzor Űr is, aki felhívta a hallga­ tók figyelmét arra, hogy ne próbálják meg szigorításnak beállítani az olyan módosítást, amely csupán a többi, állami egyetemen alkal­ mazott rendszert vezeti be. lérsztyánszky Ödön Dékánhelyettes Űr beszámolt arról, hogy míg a Kar akkreditációja jogerőre emelkedett, a távoktatási tagozatot tovább fogja vizsgálni a MAB. A bi­ zottság ajánlásában felhívta a figyelmet a ta­ gozat külön tanrendjének szükségességére, és a meghosszabbított tanulmányi idő bizto­ sítására. Példaként a német rendszert emlí­ tette, ahol a távoktatásban résztvevő hallga­ tók szabadon választhatják meg a tanulmá­ nyaik időtartamát, és bár - mint mondta nálunk is van egyéni tanulmányi rend, ennek lehetősége igen szűkre szabott. Ezért Tersztyánszky Tanár Űr javaslatára a Kari Tanács a TVSZ II. fejezetének 5/A.5(2) c) pontját kiegészítette azzal, hogy ha valaki távoktatási tanulmányokban vesz részt. A kérdést egyébként a kredit rendszer meg fogja ugyan oldani, de szükségesnek látták a tanulmányok clnyújtásának biztosí­ tását az Akkrcditációs Bizottság irányába, A tanulmányi dékán helyettes kifejtette, hogy nem híve az egyéni tanrendnek, ha az a vizsgaidőszakon kívül történő vizsgázásra biztosít lehetőséget. Határozati javaslat született a jelenlegi óraszám csökkentéséről. Ezzel kapcsolatban Botos Katalin Professzor Asszony felhívta a Kari Tanács figyelmét, hogy a szigorlaton ugyanúgy az eddigi teljes anyagot fogják számon kérni közgazdaságtanból, elvégre a kevesebb kötelezően hallgatandó óra nem jelent kevesebb számon kérhető anyagot. Varga Csaba Professzor Űr az ilyen és ehhez hasonló vitás kérdések gyakorisága miatt egy oktatásszervező tisztség bevezeté­ sének lehetőségét vetette fel. Bánrévy Gábor Professzor Űr a szerin­ te már örökzöldnek számító nyelvvizsga­ kérdéssel kapcsolatban javasolta, hogy az elfogadandó nyelveket ábécé szerint tün­ tessék fel, mert köztük fontossági sorren­ det megállapítani nem lehet. Nem tartotta szerencsésnek, ha a TVSZ szövegébe beke­ rülne, hogy az 5 világnyelven és az oroszon kívül a “Dékán méltányosság alapján” mást is engedélyezhet, mert ez nem érinti a tényleges dékáni méltányosság intézmé­ nyét, azt nem is meríti ki, ezért indokoltnak látta helyette a »,Dékán egyedi merlegelése alapján” - kifejezést. Természetesen személyi kérdésekről is született határozat: a Kinevezési Bizottság nem támogatta Tóth Tihamérnek, a Ver­ senyjogi Tanszék oktatójának egyetemi do­ censi kinevezését, ezzel szemben 28 igen és 2 tartózkodás mellett, a bizottság ajánlásá­ nak megfelelően elfogadták Botos József címzetes egyetemi docens egyetemi do­ censsé történő kinevezését. Nem lesz többé egyedül a női nem képviseletében a pro­ fesszori karban Botos Katalin dánárnő, mi­ után Fazekas Juditot, a Kereskedelmi Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi docensét egyetemi tanárrá nevezték ki. Átalakult a Magánjogi Intézet belső szerkezete: össze­ vonták az eddigi három Polgári Jogi Tanszé­ ket, és beintegrálták az intézetbe a Polgári Eljárásjogi Tanszéket is. Lemondott a kül­ ügyi dékánhelyettesi posztról Várga Csaba Professzor Űr, feladatát átmenetileg Szabó István tanulmányi dékánhelyettes látja el. Megszűnik az informatikai és távokta­ tási dékánhelyettesi poszt, a feladatot to­ vábbra is Tersztyánszky Ödön Tanár Űr látja el, intézetvezetői minőségében. Tá­ vozott a Karról Benedek András Tanár Űr, a Logika Tanszék vezetője, valamint Horányi Özséb Professzor Űr a Kommu­ nikáció Tanszék vezetője. Utóbbi szemé­ lyesen búcsúzott el a Kari Tanács - mint mondta - általa nagyra becsült tagjaitól. MÁNDICS BOTOND A magyar jogalkotás leghorrorísztikusabb megnyilvánulásai (1.) Mottó: „a szocialisták javítani akarják a világot, de csak rontani tudják (...) mivel a szocializmus nem egyéb, mint egy émbercsinálta pótszer annak az űrnek a betöl­ tésére, ahonnan az igazi keresz­ tény erkölcsiség hiányzik” (Wass Albert, 1964) Az 1949. évi XX. törvény, a Magyar Népköztársaság Alkotmányának eredeti preambuluma (kiemelések tölünk) A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a fol­ desurak és nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés úyát. A régi rend urai és vé­ delmezői ellen vívott kemény küzdel­ mekben hatalomra jutva, a magyar munkásosztály, szövetségben a dolgo­ zó parasztsággal, a Szovjetunió ön­ zetlen támogatásával újjáépítette háborúban elpusztult országunkat. Évtizedes harcokban ineged ződött munkásosztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forradalom tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását s országunk a népi demokrácia útján halad előre a szoci­ alizmus felé. E küzdelem és ország­ építő munka már megvalósult ered­ ményeit, országunk gazdasági és tár­ sadalmi szerkezetében végbement alapvető változásokat fejezi ki és a to­ vábbi fejlődés útját jelöli meg: A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA. ötödik oldal �A HÓK háza tájáról Közgyűlést tartott a Hallgatói Ön­ kormányzat választmánya 2001. janu­ ár 7-én, február 14-én és február 19én. Lejárt Legeza Dénes, Kovács György és Kosztarab Ibolya mandá­ tuma, akárcsak a két korábbi HŐK elnöknek, Mile Attilának és Rétvári Bencének, miután háromszor is in­ dokolatlanul maradtak távol az ülé­ sekről. Legeza Dénes helyére Deák Andreát hívta be a testűiét Rétvári Bence helyére Ujfalussy Zsoltot vá­ lasztották az Ellenőrző Bizottság el­ nökévé. FŐtíszielendo és Excellenáás Püspök, Rektor Ur! A Testnevelési Csopon vezetője, Draskóczy Imre beszámolt a .Spartacus Székliázbaii lévő sportlétesítmények ter­ vezett felúj ítisáról. Idén szeptemberben megnyílik a III. emeleti labdacsarnok, ahol kosárlabda- és focimérkőzésekre nyílik majd lehetőség. Ugyanakkor hozzátette - elkeserítő az a passzivitás, amit a hallgatók tanúsítanak a sportlehetóségek iránt. Lapzártánkig egyetlen csa­ pat sem jelentkezett a megliirdctett egye­ temi íoeibajnokságra. A Vili, kerületi ön­ kormányzattól pályázat úpán elnyertek egy kilencfős mikrobuszt, amivel sporto­ lóink utazhatnak a versenyekre, de alkal­ mas zarándoklatokra is, akár Róniába, akár Esztei^omba, bár legutóbb is a meg­ hirdetett velencei karneválra kétszer is el­ látogattak, ám a rendelkezésre álló lÖ helyre csak 5 hallgató jelentkezett. Az idei évre tervezett rendezvények közül említésre méltó a hagyományos március 15-i hajókirándulás, aminek úti célja ezúttal Visegrád lesz, a nyári végzős bál, az őszi gólyabál és a gólyatábor, me­ lyet idén hosszabbra teiveznek (áz eddigi 2 éjszaka, három nap helyett 3 éjszaka, négy nap lenne), cz2el az egykori póditimrendezvénynek, a jogász tábornak a szerepét is átvéve. Ezzel kapcsolatban Somlai Attila HŐK elnök ^jelentette, vallású hallgatóinak korábbi panaszát — ti., hogy nekik meggyőződésükkel ellentétes hogy semmilyen közük nincs a Pázmány Pódium megszűnéséhez, csupán a döntés végreliajtásában vettek részt, együttmű­ ködve a Műszaki Osztály vezetőjével. A február 12-én a FÉSZ-ben megren­ dezett felező bulit sikerült nullszaldósra kihozni. MÁNDICS BOTOND hatodik oldal dS. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkor­ mányzata a következő tiszteletteljes kéréssel fordul a Főtisztelendő Rektor úrhoz. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyetemi Tanácsa határozatot hozott, mely­ ben a Jog- és Államtudományi Karra kötelezően megváltoztatatta az ünnepélyes jogá­ szi eskü szövegét, kivéve abból az „élő Istenre” szavakat, ill. fakultatívvá téve az „Is­ ten engem úgy segéljen!” záradékot. A FIÖK Választmánya úgy véli, hogy intézmé­ nyünkben igenis helye van a korábbi, teljes szövegnek. Álláspontunk szerint egy ilyen fontosságú eskü nem üresíthétőki csak világi tartalomra, hasonlóan a házassági eskü­ höz. Méltó igénye a krisztushívők közösségének, hogy szakmai pályájuk kezdő aktu- .sánál hitükre alapozva esküdjenek. Nem urguk elfogadhatónak a Kar ateista és más- szöveget kell mondaniuk —, hiszen a Jog- és Államtudományi Kar Kari Tanácsának korábbi javaslata alapján a nem hívő hallgatóknak lehetőségük van az említett részek kihagyásával mondani ez előolvasott szöveget. Ha erről a diplomaosztó ünnepség előtt vagy alatt pontos tájékoztatást kapnak, nem kerülhetnek visszás helyzetbe és a hívőket sem sértheti esetleg a nem hívők es­ küje. Kérjük ezért a Főtisztelendő Rektor urat, az ünnepélyes jogászi eskü szövegé­ nek újra teljessé tétele érdekében képviselje véleményünket az Egyetemi Tanács előtt. Maradunk Tisztlettel: HŐK VÁLASZTMÁNY Hat és fél év prodékdni értékelése Zlinszky János Professzor Ür, karunk az etika, a logika, az ismeretelmélet vagy alapítója és prodékánja tartott előadást a Szent István Társulat 2001. december 3- a kommunikáció bevezetésével a gyen­ gébb középiskolai képzés hiányait kíván­ ták pótolni. Az éppen születő piacgazda­ ai közgyűlésén a kar eddigi hat és fél évé­ ről, az alapítás óta eltelt időszak tapaszta­ latairól. ságra tekintettel pedig megduplázták a közgazdaságtan anyagát. Fontosnak lát­ Az oktatói kar megalakulásával kap­ csolatban elmondta, hogy lévén a jog gyakorlati tudomány, igyekeztek annak idején minél több gyakorló jogászt meg­ ták bővíteni az oktatott szakjogi tárgyak körét. Azonnal kívánták megkezdeni az hívni, a ma a Karon oktató tanárok % ré­ sze már ’94 őszén igent mondott a meg­ hívásra. Mint mondta, akkori felmérések igazolták, hogy szükség volt a magasabb létszámú jogászképzésre, az állampolgári ismeretek minél szélesebb körben törté­ nő terjesztésére. Hallgatóiknak többet és jobbat szeret­ tek volna nyújtani ugyanabból vagy eset­ leg még kevesebb anyagi eszközből. Az úgynevezett nem jogi tantárgyak, mint mot. Jelentkezőben már a kezdetekkor sem volt hiány. Zlinszky Professzor Úr utódképzést, ezért szervezték meg a doktori iskolát és a szakjogász progra­ alkotmányos gondolkodásával úgy véli, hogy a művelődéshez való jog központi­ lag nem korlátozható. Felvételi rendszerünket pedig az ál­ talánosan elterjedtnél jobbnak nevezte, és ebben látja okát annak is, hogy éppen ezt szeretnék velünk megváltoztatni, el­ ismerte azonban, hogy vannak szubjek­ tív szempontjai is. Az oktatók körében �feltűnően sikeres volt a meghívás, ezek után az MKPK rögtön kart alapított, pont a Felsőoktatásról szóló Törvény módosítása előtt, amikor is nem állami egyetem engedélyezésre nem, csupán bejelentésre volt köteles. A kultusztárca éléről ’95 novemberében leköszönő mi­ niszter azonban utolsó hivatali napján megtiltotta a Kar működését, és utódá­ nak rugalmasabb hozzáállása nélkül a felvételi tájékoztató kötetbe sem kerül­ hettünk volna be. Bíboros Úr felaján­ lotta az esztergomi papi szeminárium egykori épületét, később ezt mégsem vette igénybe a Kar. Az intézet, mint szervezeti egység alapgondolata Mis­ kolcról származik, ahol a műszaki egye­ temi háttér nagyobb egységeket igényelt, ezért a tudományos területek összehangolására nyolc intézetet állítot­ tak fel. Ez a rendszer bevált, tette hozzá a Prodékán. E nem kis munka a Millen­ nium évében, az első diplomaosztón ér­ te be gyümölcsét. Zlinszky Professzor Űr elmondta, hogy minden ellentétes híresztelés elle­ nére, létszámunkhoz képest a bíróságo­ kon és ügyészségeken túlreprezentáltak hallgatóink. Szó esett a jogászi eskü szövegének módosításáról is. Isten nevének kikerü­ lését az Egyetemi Tanács utasításszerű határozatának nevezte, mely - mint mondta - megalkuvásszerű álláspontot tükröz. A hallgatók részéről felmerült alkot­ mányossági panaszt nem a fejünk felett kell eldönteni, annál is kevésbé, mert összesen 7 volt és jelenlegi alkotmánybí­ ____ Újabb Pázmányos légió a nagyvilágban Már túlzás nélkül mondhatjuk, hogy kezdünk belejönni a diplomák Osztoga­ tásába, hiszen december 21-én immá­ ron negyedik alkalommal történt meg,a Pázmányon az i^ú jogászok felavatása. Bár természetesen a nyári eseménynek már csak az időjárás miatt is jobb han­ gulata volt, azért itt is fülig ért a szája minden felavatottnak, annál is inkább, hiszen ők legalább fél évvel tovább él­ vezték az egyetem vendégszeretetét nyáron kiröppent társaiknál, és a nagy többség véleménye szerint már éppen elég volt nekik belőle. Maga az ünnepség (mely végre viszszaköltözött a Díszterembe) menete a szokásos volt: bevonulás. Himnusz, kö­ szöntés, eskütétel, diplomák átvétele, beszéd, Szózat. A felavatottak boldogan ismerkedtek a kötelezően viselt talárral, mely többségüknek ezentúl munkaruha lesz. A felhőtlen öröm perceit kissé be­ árnyékolta az a tudat, hogy így, együtt most utoljára volt együtt ez a „csapat”, és bizony nem telik el majd sok idő, mi­ kor felocsúdva az eufóriából vissza-visz- szasíija mindenki a gondtalan egyete­ mista-éveket, melyeknek ezennel örök­ re vége. Kezdődhet a nagy-nagy munka időszaka, melynek a Pázmányon való megalapozása a siker magabiztos remé­ nyével kecsegteti a „kalandnak” nekivágót. Nagy számban gyarapodik tehát a .kinti világban” a Pázmány-légió. akik Ti' valami máat, újat, állhatatos keresztény erkölcsiségen nyugvó elmélyült tudást, esküjének megtartását saját önös érdekei elé helyező, egészséges világszemléletet visznek magukkal útravalónak, amely ki­ emeli Őket a többiek közül - reményked­ jünk mindebben legalábbis. KOLTAY ANDRÁS A decemberben felavatottak névsora: Albert Erika Orsolya, Baltay Tímea Krisztina, Bácsi Éva Judit, Bartha Gábor, Bereczky Orsolya, Bisztray Zsolt Márton, Bittsánszky Géza, Budavári Krisztina, Benkó Balázs, Benő László Tamás, Berényi Diána, Birher Nándor, Boros Ildikó, Botos András Gábor, Búzás Melitta, Csabai László, Csala Győző, Csonka Szabolcs, Dancs Judit, Dobos József, Éliás Krisztina, Élő Gábor, Fakó Beatrix, Farkas Roland, Fekete Eszter, Ferenczi Brigitta, Filipszky Tamás, Fodor Anetta, Forgács Gábor, Galó Gabriella, Gámán Tünde, Gebe Zoltán, Gerencsér Gábor, Gergely Dorottya, Gyarmati Franciska Kata, Gyurcsó Judit, Haidegger-Nagy Ágnes Éva, Hauberl Emőke, Herpy Miklós, Horányi Cintia, ró oktat a Karunkon, vagyis az Alkot­ mánybíróság is túlreprezentált... Csupán mert 1-2 hallgató viszolygást érez Isten nevének hallatán, ne erőltes­ Horváth Viktória, Jávor Ágnes, Juhász Andrea, Juhász Zsuzsanna, Kele Mária, Kemény-Beke Ádám dr.. Keresztes Orsolya, Kontér Tamás, Kovács Eszter, sük rá akaratukat a többségre. Ilyen ki­ Mihálffy Angéla, Mina András Attila dr.. Molnár László Zsolt, Molnár Tamás, sebbségijog nem ismert - fogalmazott a taláros testület egykori tagja. Nemes Tamás, Neményi Réka, Néráth Andrea dr.. Nógrádi Mária, Órai Győző Zoltán, Ötvösi Orsolya, Palanovics Dorottya O., Paluch Tünde, Kovács Anett Éva, Kovács Melinda, Kovács Rita Edit, Kriston István, Lenkei Mirtill, Márton Bernadett, Medve Richárd Ákos, Mészáros Zsófia, Pápay Zoltán Szilárd, Perbíró Gábor, Petróczky Anna, Péceli Ádám, Pikali Petra, Összefoglalva megállapította, hogy az alapok, amiket leraktak, jók, a keretek, amiket meghatároztak, használhatók. A Magyar Akkreditációs Bizottság ugyan rangsorában a többi Jogi kar alá sorolta a Pázmányt, de a gyakorlati élet visszajelzé­ Pile Klára, Pohl Petra Mercédesz, Reichert Péter, ifj. Récsényi Attila, Silling Ákos, Sípos Attila, Stefán László Péter, Sóki Anett Rita, Sümegh Attila, StumpfAdrienn Ramóna, Szabó Ágnes, Szabó Sarolta, Szanyó Edina, Szemes Róbert, Szenei Ildikó, Szentes Katalin Dóra, Szepesi Andrea Éva, Szutrély Gergely, lénk László, Tili Annamária, Tòta Áron József, Tóth Dóra, Tóth István, Tóth László, Tóth Orsolya, Tóth Zoltán, sei pozitívak. Virga Zsigmond, Vámossy Andrea Eveline, Vig András Gergő, Virág Zsolt, MÁNDICS BOTOND Virágh Attila, Vörös Almos András, Zsigmond György, Zubornyák Emília hetedik oldal �A hetedik Interjú Somlai Attilával, a Hallgatói Önkormányzat hetedik elnökével i' ■ í. Az új HÓK első nagy feladata volt a ren­ dezvények tekintetében. A szűkös anyagi­ ak ellenére úgy gondolom, hogy sikerült egy igen nívós gólyatábort létrehoznunk, amelynek legnagyobb újítása, hogy sok sztárzenészt hívtunk és a Balaton-parton egy hatalmas nyitott színpadon nagy buli­ kat lehetett rendezni. Ott volt a únited, a Chrystal, egyetemi zenekarok, sztár dj-k. Érdekes volt megfigyelni, hogy az egyete­ mi zenekarok jobban lázba hozták a gó­ lyákat, mint a híres tánczenekarok, akik nem egy-két fillérbe kerültek. A tábor jó hangulatát egyetlen esemény árnyékolta be: egy szívemhez közel álló, kedves cso­ port fergeteges lábtechnikával átrendezte a mosdókat. Az Önkormányzat szokatlan összhangját a mondhatni szokványos költségvetési vi­ Kérlek, mondj egy pár szót magadról! 1978. július 6-án születtem Budapesten, de amióta az eszemet tudom, Gödöllőn élek. Egy éve költöztem külön édes­ anyámtól, a kedvesemmel élek néhai nagyszüleim parasztházában. Szabad­ időmben ha tehetem, borászkodom. 1993 óta behatóbban foglalkozom a poli­ tikával, ekkortól vagyok tagja az MDF If­ júsági Tagozatának, három éve pedig a gö­ döllői alapszervezet elnöke, és az országos választmány tagja. 1998-tól kezdve a Gö­ döllői Városi Önkormányzat Jogi, Igazga­ tási és Úgyrendi Bizottságában is tevé­ nyékét. A legfontosabb eredménynek tar­ tom, hogy a tavalyi „nulla tolerancia sza­ bály” mellé majd egy kötelező, kéthetes utóvizsga-időszak kerül bevezetésre szep­ tembertől. Az első félévben február első két hetére szorítkozik majd, míg nyáron megosztva: júliusban, illetve augusztusban lehet majd a bukott, elmaradt vizsgákat pótolni, hiszen sajnálatos módon, már nem lesz lehetőség tárgyat átvinni a következő fél­ évre. Tavalyi választási programodban szerepelt az ösztöndíjrendszer reformja. Ez megva­ kenykedem. lósult. Mile Attila és Rétvári Bence után - eddig példátlan módon - egy éven belül harma­ dikként, májusban kerültél a HŐK elnöki Az ösztöndíj szerkezet új megoldása Sza­ tisztségébe, lérhes örökségként hárult rá­ tervezetet a Kari Tanács is elfogadta. A legfontosabb változtatás szerint már nem csak a korábban rögzített - egyéb­ ként elismerésre méltó - magas, 4,51-es átlag felett ját a támogatás, ehelyett egy sávos rendszert vezettünk be. A minden­ kori évfolyamátlag fölött alanyi jogon mindenki jogosult tanulmányi ösztön­ díjra. tok a februári TVSZ-módosítás. Mit sike­ rült azóta elérni? Valóban, nagyon ingoványos és zűrös alapról indultunk, hiszen a TVSZ-t a ko­ rábbi HŐKjóváhagyásával igen negatívan bó Tibor Gazdasági Alelnök Úr érdeme. Ö dolgozta ki és hajtotta végre, miután a változtatták meg a hallgatóság nem kis morgolódására. Ezt a csorbát kellett kikö­ szörülnünk, amennyire lehetett, ezt meg Evezzünk más vizekre. A Balatonbogis tettük. Szabó István Tanulmányi Dé­ kán-helyettes Úrral folyamatosan egyezláron rendezett gólyatábor miben nyújtott tetve, sikerült elérni bizonyos engedmé- | újat? nyolcadik oldal tán kívül csak a gólyatábor törte meg... Igen, szeretném elmondani, hogy ebben a ciklusban keveset hallhatott a hallgatóság a HÖK-ről. Ez valahol jó is, mert eddig botrányoktól volt hangos a szervezet. Idén úgy látszik, sikerült egy olyan elnök­ séget felállítani, aminek tagjai valóban a szakmai munkára helyezték a hangsúlyt. Hál’ Istennek, nem volt ellentét. A gólyatábor ügyében sem hangos vita volt, hanem inkább az érvek korrekt egy­ másra vetítése. Az összeütközés abban je­ lent meg, hogy néhány képviselő „I.H.Bbulit” akart csinálni, mások pedig - köz­ tük én is — olyan bált akartunk, ami mél­ tó a Karhoz, tehát egy bál jellegű gólya­ bált. Persze, azért az előbbi típusú, könynyedebb bulik sem maradnak m^d el. Ezzel együtt sajnos be kell vallani, hogy a mostani HŐK egyik hiányossága volt, hogy a Választmányban nem volt poten­ ciális rendezvényszervező, így elég súlyos hiányosságaink voltak, de azért mindig próbáltunk kedvező megoldást találni. Tulajdonképpen túlnyomó részben nem a Rendezvényi Bizottság dolgozott a ren­ dezvények szervezésén, az oroszlánrészt az Elnökség vállalta. A jövőre nézve a mi­ nap tárgyaltam Kávássy Pál Tanár Úrral, hogy milyen úton-módon lehetne kiala­ kítani az egyetemen egy igazi közösségi �szellemet. Arra gondoltunk, hogy mind az oktatók, mind a hallgatók bevonásával folyamatos rendezvényeket fogunk szer­ vezni. Talán ezáltal közelebb kerül egy­ máshoz a két réteg. Itt szeretném elmon­ dani, hogy a választásokig még megren­ dezésre kerül a hagyományos március ti­ zenötödikéi hajózás. Lehetséges, hogy 16án rendezzük meg, mert a kari vezetésnek az a kérése, hogy az állami ünnepségeken részt vehessenek a hallgatók. Sajnos nem új jelenség Karunkon a lopá­ sok gyakorisága. Hogy vélekedsz erről? Igen, rendkívül kellemetlen jelenség. Annyival tudnám vigasztalni kárt szenve­ dett hallgatótársaimat, hogy egy elsős rendőrhallgatónknak sikerült rábukkanni egy erősen gyanús, koszos joggingban és sísapkában a Karon kolbászoló ápolatlan egyénre, akit előző nap is látott a Kánon­ jogi Intézet előtt, ahonnan akkor tűnt el tizenötezer forint és két mobiltelefon. Magam is jelen voltam az esetnél, így meg tudom erősíteni, hogy illető a Nem­ zetközi Tanszéken kereste a büfét. Kide­ rült, hogy már szerepel a nyilvántartásban lopásért és orgazdaságért. Nem lehet elégszer mondani, így én is figyelmeztet­ nék mindenkit, hogy vigyázzon értékeire. Mi a véleményed a Pázmány Pódium megszüntetésérdi? Sajnálom, mert nívós rendezvényeket bo­ nyolítottak le, azonban el kell ismerni. hogy az elmúlt időszakban nem volt egyensúlyban a mérleg két serpenyője, és a szervezés tekintetében nem mindig a megfelelő gondossággal jártak el. A Blikk­ ben megjelent cikk sem éppen javított a helyzetükön. Sajnos részükről többen megvádoltak minket, hogy mi is negatí­ van közrehatottunk. Hadd szögezzem le: semmi közünk a Pódium megszűnésé­ hez. Ellenkezőleg, a korábbi gyakorlat az volt, hogy a két szervezet egymás konku­ renciája volt. Nos, ehhez képest pozitív elmozdulás volt tapasztalható, hiszen a Szabó Bálint elnöklete alatt megújult Pódiummal a HŐK sikeresen együtt tudott működni. Nyitottak voltunk egymás felé, eljártunk egymás közgyűléseire. így közéletünk egy árnyalattal szürkébb lett. A tiltó dékáni határozat után felajánlottuk Bálintnak, hogy a HŐK keretein belül, az Önkor­ mányzat neve alatt tovább folytathatják tevékenységüket. Pozitív visszajelzést azonban még nem kaptunk. Kérlek, foglald össze röviden az Önkor­ mányzat személyi ügyeit. Az elmúlt háromnegyed év munkájára jellemző volt, hogy az elnökség vette vál­ lára a gondokat, ezzel párhuzamosan töb­ ben a megkívánt mértékben nem vettek részt a HŐK munkájában. Poldauf Gábor önként lemondott. Néhány képviselőnek azonban áz SZMSZ-ünk értelmében szűnt meg a mandátuma, ugyanis három közgyűlésen nem vettek részt. Ez a szabály érintette Mile Attilát, Kovács Györgyöt, Rétvári Bencét, Kosztarab Ibo­ lyát, és Legeza Dénest. Utóbbi helyett ke­ rült a testületbe Novák Andrea. Rétvári Bence Alelnök Úr helyét az Ellenőrző Bi­ zottság élén Újfalussy Zsolt vette át. So­ mogyi Áron Rendezvényi Alelnök Úrtól a közgyűlés megvonta a bizalmat a gólya­ bál szervezése miatt, helyére Hódy Gábor került. Ezek eredményeként a HŐK tag­ jainak száma 18-ról 13-ra csökkent. Hogyan alakult a kapcsolat a testvérka­ rokkal? Harmadszor is vállalnád a felelősséget a hallgatói érdekek képviseletéért? Jól. Felvettük a HTK, a BTK, és az ITK HÖK-elnökeivel a kapcsolatot. A Spari sörözőjében rendszeresen megbeszélést tartunk. Eljárunk egymás bulijaira is. Bár csak papíron létezik az EHÖK, lépéseket tettünk az irányba, hogy a gyakorlatban is fölállhasson az Egyetemi Hallgatói Ön­ 1 kormányzat a karok HÖK-jeiből. l Évfolyamom eddig kétszer szavazott bi­ zalmat nekem. Indulok a választáson, ha továbbra is méltónak tartanak évfolyam­ társaim, az utolsó évre is elvállalom kép­ viseletüket. SZAMOS MÁRTON In memóriám Farkas József Dr. Farkas József Egyetemünkjog- és Ál­ lamtudományi Karának címzetes egyete­ mi docense 1926-ban született Budapes­ ten, középiskoláit a hírneves győri bencés gimnáziumban, egyetemi tanulmányait pedig 1944-195()-es években a budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudo­ mányi karán végezte. 1950-1959. években jogi előadóként, majd jogtanácsosként az államosított festékiparban tevékenykedett. 1959-ben lett az akkor épülő Tiszai Vegyi Kombi­ nát jogtanácsosa, majd vezető jogtaná­ csosa. 1975-től pedig a MÓL jogelőd­ ének vezető jogtanácsosaként működött nyugdíjazásáig. Azt követően ügyvédi iroda tagjaként állt az ügyfelek rendel­ kezésére. Dr. Farkas József széles körben ismert és tisztelt jogász volt, egyik társszerzője a Gazdasági Jog című többkötetes tan­ könyvnek, intéző bizottsági tagja a Magyar Ipaijogvédelmi Egyesületnek stb. Karunkon 1999. óta adta elő az Iparjog tárgyat, amellyel főleg a gyakorlati élet­ ben sokféle ismeretet közvetített. Dr. Farkas József csendes, halk szavú, ér­ tékes egyéniségével a vele találkozók elis­ merését és megbecsülését érdemelte ki, Karunk oktatói és hallgatói körében is. ‘b‘ Ezért iic feledkezzünk meg róla, tartsuk meg őt jó emlékezetünkben és búcsúz­ zunk tőle Isten hozzáddal. kilencedik oldal �Két pere Ezen a földön találtam kincset. {Republic) Álmok álmodói - Világraszóló magya­ rok. Egy tavaly decemberben meg­ nyílt, az országban egyedülálló nem­ zeti kiállítás címe ez. Színhelye, az egykori Ganz-gyártelepből kialakított Millenáris remekül megközelíthető, csupán néhány percnyire található a Main műtöktől. Megálmodói a teljesség igényével törekedtek bemutatni azt a számbavchetetlen kultúrkincset, amit kiemel­ kedő magyar személyiségek hoztak lét­ re. Nehéz felsorolni a rengeteg ábrá­ zolt témát, amik maguk is újabb gon­ dolatokat ébresztenek. Például, a szó­ táraktól a hidakon át a borokig juthat a kalandozó magyar. Többek között megtekinthető a Ford T Modell, tele­ fonkagylóból szól Pilinszky, és az eme­ leteken kívül csigalépcsőn panelháznyi magasságba lehet jutni. Elgondolkod­ tató, hogy az idegen nyelvű szövegek általában hiányoznak, de ez itt nem is annyira meglepő. Nem tudom, vajon az ábrázolt dolgok által kiváltott ámulat, vagy a műveltség hiányos voltára ébredés juttatja el a hon­ polgárt a tárlat szándékolt céljához: a büszkeség érzéséhez. Az ismeretterjesztés mintegy lezárása­ ként korunk magyaqa csábító feladatot kap: üzenjen a Millenniumi Kódex lap­ ján ezer év múlva élő utódainak. Úgy tűnik, én is azok közé tartozom, akik az élet ilyen nagy kihívásai előtt ta­ nácstalanná válnak. Némi töprengés után, saját magvas gondolatra nem lel­ vén, a fenti idézetet jegyeztem be. Vannak olyanok is, akik ilyen esetben is határozottan nagyvonalúak tudnak lenni. Miután kikapcsoltam toliamat (ami egyébként a Bíró László által feltailált golyóstoll modernebb változata), Ineni álltam meg, hogy ne lapozzak visziSza. Mindig legyen feltöltve a mobilod! - figyelmeztette egy köbüki távoli utódját. Nyílt levél az egyetemen dolgozó egyes titkárnőknek Tisztelt hölgyeim! Egy réges-régi, az egyetem hőskorába vissza­ nyúló problémával szeremék a következőkben foglalkozni. Pontosabban szeretném, ha a problémára végre-valaliára - közösen - meg­ oldást tudnánk találni. Mindannyian, önök is, mi is ugyanazon épületben töltjük napjainkat. Néha-néha össze is találkozunk egymással általában sajnos inkább csak számunkra krízis­ helyzetekben, mint például a vizsgajclentkczés, aláírások begyűjtése, órákra jelentkezés. Amikor éppen nem v^yunk krízisben, és jól megy a sorunk, nem jelentkezünk önöknél. Amikor viszont igen, akkor persze mindanynyia) egyszerre, és ez kellemetlen helyzeteit okozhat. Azonkívül némelyikünk néha tény­ leg rosszkor (értsd: félfogadási időn kívül), rossz helyen (tehát mondjuk s büfében, és nem az irodában), rossz kérdést (tehát nem az önök hatáskörébe tartozót) tesz fel. Töredel­ mesen bevalljuk, ilyesmi bőven előfordul. Sőt, akár tömegesen is, ami időnként jogos fclliáborodást eredményez, persze ahogy az lenni szokott, rendszerint ártatlanokon lecsapódva. De létezik egy másik oldala is a történemek. Bizonyos intézetekben (és itt most szándéko­ san nem írok neveket, annak ellenére nem akarván megbántani senkit, hogy oly sokszor bántottak meg minket - úgyis tudjuk mind­ annyian, melyekről van szó) tényleg rendsze­ resen minősíthetetlen a hallgatókkal szembeni hangnem, a segítőkészség teljes hiánya. Ha egy vendéglőben így viselkedik egy pincér, oda egyszerűen nem megyünk többet. Az egyete­ men ezt nem tehegük meg. Amikor a félfoga­ dási idő rendszeresen öt perccel később kez­ dődik, de tíz perccel korábban végződik, áltól nem írnak ki a faliújságra a hallgatókat érintő információkat, ahol kulcsra zárják az ajtót, és ennek néha áldozatul esik a Kar egy-egy okta­ tója is, akik kétségbeesett dörömbölésükre a "takarodjon, lejárt a félfogadási idő" választ kapják, ahol egy indexaláírás is szinte megold­ hatatlan feladat, aliol nyolc napon túl gyógyuló testi sértés a hallgató jutalma talán túlzott rámenősségéért (volt ilyen!), ahol már az ^tóban való puszta megjelenésünkkel is okot adunk egy felénk villantott fintorra („mit keres ez itt, csak azért jött, hogy az én sorsomat keserítse”) ott komoly gondok vannak. Hölgyeim, sokan önök közül talán hitetlen­ kednek e sorok olvasásakor, hiszen sok helyütt elképzelhetetlen ez a bánásmód. Tisztelet azoknak, akik mindig mosolygósán, akár félfo­ gadási időn kívül is, mindig örömmel állnak rendelkezésünkre, velünk együtt örülnek egy sikeres vizsga után. A levél azokhoz szól, akik állandóan hadat viselnek a hallgatósággal. Mint azt már említettem, ebben persze a hallgatók is hibáztathatók. De mindent nem lehet az ő „nyakukba varrni”. Mindenkiiiek megkeseríti a napjait, ha ilyen légkör uralkodik az ecetemen. Éppen ezért kérem önöket, ássuk el a csatabárdot, vagy, ha már jogi karon vagyunk: kössünk egyezséget peren kívül! Csupán annyit kérünk, próbálja­ nak meg velünk ember módjára bánni, és mi megpróbálunk akként is viselkedni. Tisztelettel: SZAMOS MÁRTON tizedik oldal KÚRÁN ANDRÁS, Vévf., nappali tagozat A Gyűrűk Ura Tolkien tündérmeséjének történetéről a; jfilm megtekintése előtt semmit sem tud­ jam. „Egyszerű” módon csupán arra vol­ tam kíváncsi, hogy a film előzetesében részletként bemutatott háborús tömegje­ lenet veri-e az általam etalonként tisztelt! Gladiátor döbbenetesen valósághű ütkö­ zeteit. Ebből a szempontból a Gladiátor fényévekkel jobb, viszont maga a törté­ net nagyon ötletes, szinte orkánszerűen ragadt magával... Középfölde fantáziabirodalmát Peter Jackson új-zélandi filmrendező álmodta vászonra, aki cirka 300 millió dolcsiból; forgatta le a Gyűrűk Urának három ré-: szét. A történet maga a jó és a rossz örök harcáról szól. Megjelennek az ilyenkor jSZokásos kellékek; ajó oldalán a bátorság, a segítőkészség, a kitartás, s mindez egyesül a Szövetségben, melynek célja, íhogy megsemmisítse az Egy Gyűrűt, s ezáltal a gonosz Szauront. Dramaturgiailag a film legfontosabb pontja a Szövetség létrejötte. Emberek, hobbitok, tündék és törpök szövetkeznek egymással. A gonosz oldalt a kíméletlen­ ség, az álnokság, az árulás és az örök sötét­ ség jellemzi. A film mesterien ábrázolja Mordort, a gonosz világát. A legjobban az örkök és a trollok tetszettek, félelmetesen élethűekre sikeredtek, a maszkmestermár most magáénak tudhat egy' Oscart. Trilógiáról lévén szó a közel három órás film a történetet nem fejezi be, így a nézőnél erős hiányérzet lép(het) fel an­ nak kiderítésére, hogy a film végére fel­ bomlott Szövetség GyűrűhordozójaFrodó, s annak segítője Samu, véghez tudja-e vinni a küldetést. Nekik taná­ csolnám, hogy szerezzek be a könyvet, s olvassák el. Nagy meglepetés fogja őket érni, mi­ vel a könyv letehetetlen, s maga a film hozzá képest csupán színes képeket fel­ vonultató olcsó utánzatnak tűnik. A film nagyonjó, míg a könyv tökéle­ tes olvasmány. Várom a folytatást! A Gyűrűk Ura — úi-zélandi-atnerikaijilm, rendezte: PeterJackson — 178 perc — 2001 SZABÓ VIKTOR �jtüT M TI Művelődési jogok Adalékok a tudományszabadság ügyéhez Szerves fejlődésünk útjait keresve communis opinio ma is, hogy a tudomány szabadsága záloga lehet az előrehaladásnak, a történelmi lemaradások leküzdésének. Nem vitás tehát, hogy a szabadságjogok triásza (a politikai, a gazdasági, ill. tudo­ mány szabadsága) csak együtt és elszakít­ hatatlanul szolgálhat eszközül a modem társadalom megteremtésének. Ennek az egységnek a kialakulásához vezető utak és módozatok összetettsége nyilvánvaló, a különböző kényszerpályákat, terelőutakat megjárt modern társadalmak mégis érthe­ tő módon éppen a kitörési pontokat keres­ ve vonzódnak a felidézett hármas egység­ ben implicite bennerejlő lehetőségekhez. Érthető, hisz nemzedékek mentek el anél­ kül, hogy a modern társadalom szerves fej­ lődésének a gyümölcseit elvárható ered­ ményességgel felhasználhatták volna. In­ nen van ma a kulturális jogok, ill. a tudo­ mány szabadságának a helyreállításához ta­ padó felfokozott várakozás és az a lázas igyekezet, hogy a történelmi előképek, a létező társadalmi tapasztalatok számbavé­ tele nyomán jussunk közelebb az oly sok­ szor elszalasztott lehetőségekhez. Ilyen értelemben a tudományos élet levegőjét szaturálja nálunk is az ismert porosz-német eredetű Lehrfreiheit­ System (a tanszabadság) helyreállításában bennerejlő lehetőség, a tudományszabad­ ság valóban maradéktalan megvalósulása (legalább az universitas falain belül). Ismert ma már, hogy minálunk a polgár­ ság politikai, ill. gazdasági felszabadítása is megkésett történelmi folyamatként jelent­ kezett. Nem véletlen tehát, hogy a mi kés­ leltetett polgári átalakulásunk után még nem kis időnek kellett eltelnie, hogy a kul­ turálisjogok intézményesüljenek. Pedig ha­ zánkban már az 1848/49-es átalakulás meg­ hozta e téren az áttörést, amidőn az utolsó rendi országgyűlés legiszlálta azt a porosz­ német, osztrák mintákból átplántált eszme­ rendszert, amely most már modellt képez­ hetett szélesebb értelemben is a kulturális jogok, ill. a tudomány felszabadításának leg­ alizálására. Eleink a libertás Magna Chartá­ jaként (Vécsey lámás) tekintettek ilyen ér­ telemben az 1848. évi 19. tc.-ben foglalt tanszabadságra, amely - lakonikus keret- kontinentális régiójával (tehát a szom­ normatíyákkal bár - megadta az indítást a kulturális jogok kiépítésére. Sőt, e téren ta­ szédnépekkel) egyetemben részesei vol­ lán azt is joggal mondhatnánk, hogy a hazai tunk és vagyunk a kulturális jogok kiépí­ reformjogalkotás már ekkor a társadalmi tését célzó progresszív törekvéseknek. haladás élvonalába került a kulturális jogok A kulturális jogok, ill. a tudomány sza­ alapozásában. Csak a külső tényezők, ill. a badságának az intézményesítéséről van itt nemzeti függetlenségi harc elbukása tette szó, amely mint ismeretes, csak a polgári átmenetileg lehetetlenné a szerves jogfejlő­ átalakulások harmadik (megkésett) törté­ dést e téren. Valójában azonban a győztes el­ nelmi etapjában válhatott valósággá. Rá­ lenforradalom szellemi irányítói sem tér­ adásul az aposztrofált történelmi helyzet­ hettek ki most már a tudomány szabadságá­ ből természetszerűen folyt (és folyik), nak az intézményesítése elől. hogy az idevágó legiszláció szinte kivétel Az un. osztrák-magyar Lehrfreiheit­ nélkül a fokozatosság, ill. a megtorpaná­ System történelmi vizsgálata tette érthető­ sokkal tarkított reformjogalkotás útján reavé számunkra, hogy az Eötvös József nevé­ lizáltatott. Nincs tehát semmi különös ab­ vel fémjelzett 1848. évi 19. te. valóban ban, hogy az Ember és Polgár Jogainak nem múlt el nyomtalanul. A Leo Thun Deklarációját követő évszázadban bonto­ Hohenstein báró, birodalmi vallás- és köz­ gatja csak a szárnyit az a porosz-német, oktatásügyi miniszter által behozott (okt­ osztrák-magyar mintákba burkolt eszme­ rojált) tanügyi reformok is jellegükben rendszer, amely valóban egyf^ta modellt azonos tőről fakadtak, Eötvös második mi­ képezett a kulturális jogok, ill. a tudomány szabadságának meghonosításához. íme, nisztersége, ill. Trefort egész életműve pe­ dig elszakíthatatlanul visszanyúlt a 48-as innen fakad, hogy a térségben zajló kései keregogszabály adta lehetőségekhez. A bo­ forradalmak sem tagadták meg a kulturális nyolult történelmi helyzetben persze egy­ jogok történelemformáló szerepét. Sőt a fajta sajátos, Janusz-arcú magyar tansza­ nevelésügy egyfajta sajátos missziós szere­ badság kiépítésére kerülhetett csak sor, és péhez is minálunk közel két évszázados ez egyben a kulturális jogok kiterjedésének várakozások tapadnak. a lehetőségeit is behatárolta. Találó tehát a Távolról sem vált teljessé ezáltal per­ gondolat, hogy megannyi súlyos megpró­ sze az emberi jogok katalógusa és még báltatás ellenére valóban azon népek köré­ kevésbé az e jogok megvalósulása, az be soroltunk be, amelyek a modern állam előrelépés azonban elvitathatatlan ma­ emberi jogok triásza ezzel vált és jogrendszerek alapozásával egyidejűleg ( radt. megismerkedhettek a kulturális jogokkal, teljessé a modern társadalmakban. Nem ill. — bár gyötrelmes útkeresések árán - kö­ véletlen tehát, hogy az idevágó termézel másfél évszázada részesei lehettek az szetes emberi elvárások az állampolgári idevágó reformtörekvéseknek. (politikai), a gazdasági-szociális, ill. a A megkésett polgári átalakulásunk ko­ kulturális jogok szerves egységeként te­ rától datáljuk ugyanis azokat a reális tör­ kintenek ma már az emberi jogok ügyé­ ténelmi lehetőségeket, amelyek a kulturá­ re. Sőt, a hármas egység kialakulása elő­ lis jogok megalapozásának cselekvő része­ feltétele volt az Emberi Jogok Nemzet­ seivé tehettek volna bennünket. Tehát va­ közi Törvényének. Témánkat tekintve lóban azok közé a nemzetek közé sorol­ pedig ez utóbbi hat ma igencsak kreatív tunk be, amelyek már vagy két évszázada módon a nevelésügy, ill. a kulturális jo­ a ,jövő zenéjének a partitúrájába is bete­ gok kiteljesedésére. Fel kell idéznünk te­ kinthettek”, ill. nagy ritkán bár, de a droits hát az Egyesült Nemzetek ismert 213. de l’homme alapintézményeinek a gazda­ számú határozatában foglalt ajánlásokat gításában is részt vehettek. A Déclaration (az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatko­ des droits de l’homme et du citoyen szü­ zatát), ill. az ennek nyomán megszülető letésének a 200 éves évfordulóját meg­ egyezségokmányok rendelkező szakasza­ idézve joggal mondtuk tehát, hogy már a it, amelyek ma már kogens jogtételeivé késleltetett polgári átalakulás szélesebb lettek a felgyorsult reformjogalkotásnak. tizenegyedik oldal �Fíjílí 4. V- Kötelmeink az Emberi Jogok Egyetemes Törvénye alapján A világszervezet (az ENSZ) alapozását ké­ pező kútfőkhöz tapad az a törekvés, amely végülis az Emberi Jogok Nemzetközi Tör­ vényének az elfogadásához (1966) veze­ tett. Az is nyilvánvaló, hogy ez a törekvés már a magyar államiság és jogrend újjászü­ letése idején (az első koalíciós korban) közvetlen hatást gyakorolt a hazai közálla­ potok miként történő alakítására. Még in­ kább így van ez természetszerűen az egyezségokmányok becikkelyezése után, amely - mint ismeretes - számunkra tejes­ sé lett azáltal, hogy immár az ún. Fakulta­ tívjegyzőkönyv rendelkezéseit is elfogad­ tuk (1988). Nyilvánvaló tehát, hogy a kul­ turális jogok kiteljesedését célzó minden­ fajta törekvés ma már szervesen összefo­ nódik az Emberi Jogok Egyetemes Törvé­ nyében megfogalmazott elvárásokkal. Elvitathatatlan, hogy az Emberi Jogok nemzetközi Törvénye a nevelésügy, ill. a kulturális jogok vonatkozásában is a meg­ valósulás feltételeire helyezte át a hangsú­ lyokat. Az egyezségokmányokat becikkelyező államoknak tehát nem pusztán mo­ rális kötelezettsége, hogy a különböző sza­ badságjogok az adott államhatalom keretei között jogilag is garantáltassanak. Ebből fakad nyilván az a felgyorsult legiszlációs munka, amely hazánkban is követi az egyezségokmányok elfogadását, mert a Nemzetközi Törvényt elfogadó államok ily módon vállalták magukra az ún. „ál­ lampolgári (politikai), a gazdasági-szociá­ lis, ill. az ún. kulturális jogok” törvényes szabályozását. Nem csak az adott jogok meghonosítását szolgáló legiszlációt jelen­ ti ez, hanem azt a kötelezettséget, hogy minden idevágó „emberi megaláztatást, önkényt és jogfosztást” a törvény erejével kell elhárítani. A felgyorsult társadalmi­ gazdasági átalakulások jogilag rendezett feltételeinek megteremtésével egyidejűleg tehát le nem becsülhető erőfeszítésekre köteleztük el magunkat a kulturális jogok, ill. a tudomány szabadságának a legiszlálásában. Egyáltalán a kulturális jogok alapját képező modern alsó-, közép- és fel­ sőfokú nevelési rendszer megteremtését feltételezik az egyezségokmányok, hogy az állampolgár tudatában legyen elidegenít­ hetetlen jogainak és szabadságának. Erről szólt már az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) mondván, a cél „e jogok és szabadságjogok tiszteletben tartása...” hazai és nemzetközi jogi nor­ tizenkettedik oldal matívák útján. Az Egyetemes Nyilatkozat 26. cikkelye pedig a nevelés ügyét eleve összekapcsolta a kulturális jogok megvalósulisával, amely nem öncél, hisz a >3-,nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek, vala­ mint az összes faji és vallási csoportok kö­ zötti megértést”. Új szemléletet követelnek az egyezség­ okmányok a kultúra és a tudomány sza­ badságát csorbító akadályok elhárításában. Miként már az Egyetemes Nyilatkozat is mondja, a hatályos jognak garantálni kell, hogy „senki ne szenvedjen zaklatást” véle­ ménye (meggyőződése) kifejezésre jutta­ tásáért, ill. vallási hovatartozan-dósága mi­ att. Ezt a komplex szabadságigényt pedig csak a törvényben megállapított korlátozá­ soknak (közbiztonság, közegészség, közer­ kölcs), ill. „mások alapvető jogai és szabad­ ságai védelmének” lehet alárendelni (Id. a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmá­ nya 18. c.). Igencsak munkaigényes legiszlációs munkát követel nyilván a Pol­ gári és Politikai Jogok Egyezségokmánya akkor is, amidőn az ettől való eltérés ren­ .33 dezettségére utal. Csak a „nemzet létét’ fenyegető veszedelem és a „hivatalosan ki­ hirdetett szükségállapot” idején lehet jog­ alapja ugyanis a vállalt kötelezettségektől történő eltérésnek. Nemzeti nevelésügyünk permanens va­ júdásában is iránymutató lehet tehát, hogy olyan feltételek létrehozására köteleztük el magunkat, amelyek révén mindenki élvez­ heti a gazdasági-szociális jogokkal minden­ ben egyenlő értékű kulturális jogokat. Ezért kell minden személyt képessé tenni a kul­ túra és a tudomány megőrzését, fejlesztését és terjesztését biztosító intézkedésekre is. Nem puszta óhaj tehát a „tudományos ku­ tató és alkotó tevékenységhez nélkülözhe­ tetlen szabadság legiszlálása, ill. a tudomány és a kultúra területén történő nemzetközi együttműködés feltételeinek a biztosítása. Végezetül az ún. Fakultatív Jegyzőkönyv rendelkezéseinek az elfogadása (becikke­ lyezése) által sajátos kötelmeket vállaltunk olyan törvényhozási, ill. törvénykezési gya­ korlat irányában, amelyek az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényében rögzítettek megvalósítását garantálják. A végrehajtás felügyeletének a garantálását hordozzák ezek a kötelmek, mondván, hogy a csatla­ kozó államok az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának, ill. az egyezségokmá­ nyoknak a rendelkezéseivel összhangban alkotmányos és más törvényhozási garanci­ ákat kell, hogy kiépítsenek az emberi jogok védelme érdekében. Összegezve azt látjuk tehát, hogy az Emberi Jogok Nemzetközi Törvénye ma egyfajta sajátos ősforrása a kulturális jogok kiépítését célzó reformjogalkotásnak. Az emberi jogok kiteljesedésének a reményét ébreszti ez a törekvés, és ez is fokozza fele­ lősségünket a jogalkotási garanciák hézag­ mentes feltérképezésében. A megélt társa­ dalmi tapasztalatok felidézésével ezt a célt kívántuk szolgálni. Vagyis egyfajta sajátos ösztönzet mindez számunkra, hogy való­ ban a kultúrhistória révén jövőt formáló konzekvenciákhoz jussunk el. Mert jogos várakozással tekintenek ránk pl. az új okta­ tási reformok, az egyetemi törvény, az in­ tézményi autonómia és sok más kérdés kapcsán. Megcsalatott és ismét várakozá­ sokkal telt nemzedékek kérdezik, hogy lesz-e végre modern értelemben vett tudo­ mány- ill. tanszabadság, lehet-e egyáltalán a modern világ feltételei közt egyetemi auto­ nómia, valóban jövőt formáló habilitáció. Még a tárgyi feltételek irdatlanul nehéz problémáit viselők is kérdően tekintenek ma a kultúrhistória által feltárható társadalmi ta­ pasztalatokra. Van-e visszatérés ilyen érte­ lembe az autonóm egyetemi szabadsághoz, az alapítványi javakra épülő önállóságához, el egészen az egyetemi tulajdonlás által megte­ remthető autonóm szabadsághoz. Nem so­ rolom tovább a venia legendihez, a tanár, ill. a tan szabad választásához, a diploma ekviva­ lenciájának biztosításához, a nézetek és a tu­ dományos eredmények szabad áramlásához, az állami felügyelet racionális keretekbe szo­ rításához, stb. fűződő mai várakozásokat. Mindaddig tartani fog a zavar és a bizonyta­ lanság, amíg üres szlogenekké degradáljuk a kultúr-história ilyen legalapvetőbb eredmé­ nyeit. Nekem persze az a szerény meggyő­ ződésem, hogy nem felülről és nem elsősor­ ban megint a legiszlációtól (pl. az új egyete­ mi törvénytől) kellene várni a tudomány szabadságát. Sokkal inkább kellene, hogy va­ lóban alulról, intézményi szinteken és csak a hallgatóval együtt végzett kreatív munka kapjon végre erkölcsi és anyagi elismerést, hogy a tudományos eredmények szabad áramlását, egyáltalán a megújulás igényét a meghaladott idő téveszméi ne akadályozzák. Mindezt a gondolkodók új nemzedékének meggyőződésévé kell formálnunk, hogy a szukreszcencia természetes útjait járva graduáljuk, hogy az Universitas tagjainak, ill. testületéinek a jogait, a vezetők rotálását, sőt magát az egyetem alapításához fűződő jogo­ kat is korszerű értelemben akceptáljuk. HORVÁTH PÁL �Punnyadó csikk — auagy gondolatok Bacsó Péter Hamvadó cigarettavégéró'l Decemberben végre a mozikba került Bacsó Péter legújabb mozija, a Hamva­ dó cigarettavég. írásom célja nem egy új mozifilm reklámozása, így elsősor­ ban azoknak szól, akik a filmet már lát­ ták, vagy legalább egy kicsit tudnak fő­ hőseiről: Karády Katalinról, Újszászy Istvánról, G. Dénes Györgyről. Akik nem fiktív alakok. S ezzel már el is érkeztem az okhoz: minek is akarok én erről az új filmről néhány sort idevetni. Nos, valahogy mindig viszolyogva fo­ gadom az úgynevezett fikciós játékfilme­ ket. Sajnálom, én szeretem pontosan tud­ ni, hol a képzelet és a valóság határa. Nem bánom, csinálhatunk FJ-ket, - egy kitalált világba helyezve. Ha már egyszer fikció, akkorvelejéig legyen az, mondhat­ nék: ha már lúd, legyen kövér. Olykor azonban elviselhetetlen torzításnak hat, ha az FJ-t élt alakok tetteinek megmásításával csinálják, és az imigyen kreált cse­ lekményt a történelem valós fogaskerekei közé illesztik. Bacsó Péter lelkiismeret nélkül sáfárko­ dott a remek alaptörténet - Karády és Újszászy kapcsolata - kínálta lehetőségek­ kel. Vértelen, rózsaszínű szerelmecskét si­ került ábrázolnia, amit talán Nagy-Kálózy Eszter játéka ment meg olykor-olykor. Ö ugyanis - bár karaktere nem igazán pre­ desztinálja erre a szerepre, - meglepően jól veszi az akadályokat (-lehet, hogy a tanulság az, Nagy-Kálózy jó színésznő?). Az Újszászyt alakító Cserhalmi György szerepe annyira kidolgozatlan és átgondolat­ lan, hogy valószínű, a színész rutinból for­ málta meg az egész alakot. Ami persze nem mindig sikerült jól. Cserhalmi olykor képte­ len elhitetni a nézővel, hogy akit látunk, az egy magyar katonatiszt, méghozzá a máso­ dik világháború kellős közepén. Játéka sok­ szor suta, hanghordozása kellemetlen, az egyenruha pedig úgy áll r^ta, mint tehénen a gatya. Helyzetét olykor Nagy-Kálózy menti meg, ő képes elhitetni velünk, hogy akit látunk: Újszászy István. Maga Cserhal­ mi erre a lehető legkevesebbszer képes. Rudolf Péter jó színész — komikus gyermekhanggal. Ezzel ő maga is tisztá­ ban van; nem véletlenül halljuk, hogy fo­ lyamatosan „rekeszt” — s ezzel inkább sa­ ját fogyatékosságára hívja fel a figyelmet, semmint a munkaszolgálat súlyának érzé- « ■ ví keltetésével foglalkozna. De nem. Inkább — a rendezővel egyetértésben — a komi­ kum felé közelít, fittyet hányva arra, hogy a cselekmény valójában itt nem komikus lesz, - hanem blőd! Rengeteget írtak arról, milyen érdekes, ahogy Bacsó tragikum és komikum között kötéltáncot jár. Nos, valóban kötéltánc ez, csak azt felejtik el egyesek, hogy Bacsó er­ ről a kötélről le is esett. Képzeljük csak el: Zsüti éppen munkaszolgálatot teljesít, ami­ kor luxusautóján elénk gördülve megérke­ zik Karády, aki prozódiai kérdéseket akar megbeszélni a félholt zsidó muszossal. Majd mikor mindent megbeszéltek, a mű­ vésznő elégedetten távozik. Égbekiáltó marhaság. Pardon: Fikciós Játékfilm. Karády ne lett volna tisztában azzal, mi történik valójában? Akinek Újszászyja a hírszerzés-kémelhárítás magyar vezére volt? Aki nem egy embert' hozott ki Kistarcsáról és aki nem egy embert bújta­ tott lakásaiban? Nem valószínű. ’44. március tizenkilecedike után maga Karády is megjárta a Pestvidékit, és a Zrí­ nyi utcát. Naponta vitték föl vallatni a Svábhegyre, a háború után Vörös Csillag szállónak keresztelt hírhedt Majestic szál­ lóba, ahol akkoriban a Gestapo főhadi­ szállása volt. S hogy ott mi minden tör­ tént, arról kérdezzük meg magát Karádyt: w (...) Ütöttek, vertek naponta agybafőbe. Fogaimat kiverték. Hajamat tép­ ték. Hadd ne részletezzem, hogy mi mindent csináltak, hiszen ilyesmire nem emlékszik vissza az ember szíve­ sen. De én ebben sem voltam kivétel. 55 hiszen mindenkivel ezt tették. (...) Nem egy csúsztatás van a filmben, amit semmiféle dramaturgiai ok nem magyaráz. Például a nevek kicsavarása. Zsütiből rövidúton Sütit faragtak. Hogy miért, azt nem nagyon értem, különös tekintettel arra, hogy a „Zsűrinek” törté­ nete van. Ezt a nevet ugyanis Karády ta­ lálta ki. Egyik fellépése alkalmával fel kellett konferálnia következő dalának szerzőjét. Bizony, ekkor a Gutmann név bemondása nem lett volna jó lépés - így lett belőle egy franciás Zsütman, utóbb ez rövidült Zsűrivé. Karády apját pedig nem a filmbéli Kasztnernek, hanem Kanczlernek hívták, ahogy korábban természetesen a színésznőt is. Ebből lett később a jobb hangzásúnak vélt „Karády”. A film befejezése sem mentes a remek Fikciótól. Karádyt itt összevert arccal, nyilas gyűrűben láthajuk, amint azok fegyverrel kényszerítik: énekelje már el a kedves rádió­ hallgatóknak a Jó éjt, Budapest! című dalát. Nos, ez is bátor kalandozás - a tények meg­ kerülésével. Karády, miután ’44 nyarának végén kiszabadult a németek fogságából, az oroszok bejöveteléig folyamatosan bujkált. Talán leírni is fölösleges: amint márciusban a németek letartóztatták, dalait azonnal le­ vették a rádió műsoráról, - mondván, azok „deferisták”, „lélekrombolók”, „a magyar lé­ lektől idegenek”, s „különben sem buzdíta­ 55 nak eléggé a végső győzelemre' Igaz, egyszer valóban megtörtént, hogy néhány nyilas betört Karádyhoz, ám céljuk nem a nóta, sokkal inkább a Dunába lövés volt. Karády az utolsó pillanatokban mene­ kült meg, néhány üveg, a testvérek által le­ döntött konyaknak és néhány ezer pengő anyagi támogatásnak köszönhetően. Igen, a valóság filmrevitele talán sokkal fordulatosabb és drámaibb történetet ered­ ményezett volna, mint a Fikció. így történ­ hetett, hogy Bacsó, Karády izzó-parázsló Hamvadó cigarettavégét - Punnyadó csik­ ké alakította. BÁLINT GYÖRGY RUDOLF tizenharmadik oldal �Vedd és olvasd! Németh Addm rovata Noé balladája Amerika ege alatt angyalokat hallottam énekelni. Amerika ege alatt démonokkal viaskod­ tam. Amerika ege alatt, a nagy füves fennsíkok ébredő terében, kolbászt vaesorillam. De so­ kat meneteltem a lélek balladáit dudorászva, viszonzatlan szerebnek poklain át Amerika ege alatt nem termett nekem édes gyümölcs. Amerika ege alatt békét leltem egy ma­ gános szikla tövében. Onnan kiáltottam szerteszét: — Hajókon menjetek, jó széllel menjetek, a szabad világba menjetek, az egekbe menjetek! - S mentek a hajók, libegtek, re­ pültek a hajók, zsúfolt hajók. Amerika cgpn liajók úsztak, Amerika egén angyalok énekeltek, viszonzott szere­ lemről énekeltek. Amerika egén, egy csuda kis ladikkal, egy falat kolbászt kergettem én, hej, a szél­ ben egy falat kolbászt kergettem én. képviselők amellett döntöttek, hogy ajövőben en­ gedélyezik az embriókon végzett kutatást. A tör­ vényt még a szenátusnak is el kell fogadnia, majd pedig a következő ülésszakban a második olvasa­ tot is meg kell vitatni. A löivény alapján tofábbra is tiltják a szaporodásra felhasznált klónozást. Az ún. „terápiás klónozás" is tiltott marad. Lionel Jospin francia miniszterelnök még hajlott ez utóbbi lehetőség engedélyezésére, de végül elfogadta az Etikai Bizottság és Jacques Chirac ál­ lamfő tiltakozását. Z képviselőik az új törvényben engedélyezni kíván­ ják a mesterséges megtermékenyítésfolyamán nyert és „fölöslegben" megmaradt embriókon végzett kísérle­ teket. Létre kívánnak hozni egy embriológiai hu­ mángenetikai ügynökséget, mely dönteni fog a kutatási tervekről Az ügynökség feladata továbbá tanácsot adni a politikusoknak. A törvény nem ad lehetőséget arra, hogy az em­ beri szervezet bármely részét, génjét szabadal­ maztatható feltalálásra használják Ezzel Francia­ ország szembe helyezkedett az EU irányelvvel, mely a biotechnológiai feltalálásokat szabadal­ mazni engedi. KAP/MK Györgyi Csaba A pápa szenvedélyes hangú felhívást intézett a jogi szakemberekhez, hogy ne szolgáljanak ki mindenféle érdekeket, kerüljék el, hogy foglalkozásukat az igazságossággal ellentétes cél, így például a válás szolgálatába állítsák. Szakmai tudásukat inkább használják fel arra, hogy a válságban lévő házastársak megbékélésén fáradozzanak, támogatja ezzel az egyház házassági paszta rációját is.(...) VR/MK ÁLLAM-EGYHÁZ Pápai Lajos győri megyéspüspök február 13án sajtótájékoztatóján többek között kifejtette, hogy az egyház és állam szétválasztása azt je­ lenti: az állam nem szól bele az egyház életé­ be, például abba, hogy mit prédikáljanak, az egyház pedig papjain és püspökein keresztül nem gyakorolhatja a közhatalmat (például nem utasíthat önkormányzatot, rendőrséget, parlamentet. Továbbá: „Ha tehát cn a szószék­ ről politizálnék - amit nem teszek -, az sem­ miféle alkotmányossági problémát nem vetne fel, hiszen ugyanolyan jogokkal rendelkező magyar állampolgár vagyok, mint bárki más. Mi önmagunk miatt - az egyház belső törvé55 nyc miatt - nem politizálunk a templomban; Semmiségek (IWOAL4NY-POÍJTÍK4-7OGTörzssejtek nyerésére lehetőség van az embrió el­ pusztítása nélkül is; fürgén Hescheler kölni kutató szerint lehetőség van törzssejtek nyerésére az embrió elpusztítása nélkül is. Hescheler szerint a német parlamentben folyó törzssejt-átültetés vita azért problematikus, mert az aktuális tudo­ mányos eredményeket figyelmen kívül hagyja. A kölni egyetem kutatócsoportja kifejlesztett egy eljárást, mellyel az embrió sejttömegéből ki­ nyerhetők sejtek az embrió károsítása nélkül. Ezt az eljárást azonban még nem teszteltek em­ beri sejteken, ezért még nem tekinthető bizo­ nyítottnak nyilatkozta a kutató. Rámutatott azonban arra, hogy megvan az esély az „etikai kockázat” csökkentésére. A jelenleg eljárások során az embrió elpusz­ tul a sejtek kinyerésekor. Ezért a kutatás ezen módját sokan helytelenítik. Gebhard Fürst, rottenburgi püspök, a Nem­ zeti Etikai Tanács tagja esélyt lát arra, hogy meg­ találják azt az utat, mely sem az etika törvényeit nem sérti, ugyanakkor a tudomány fejlődését sem korlátozza. Arra szólított fel, hogy a szigorú magzatvédelmi törvényt egyelőre ne változtassák meg, várják ki a kutatók eredményeit. KAP/MK Franciaország engedélyezi az embriókon végzett kutatást: yd Francia Nemzetgyűlés jelentős többséggel elfo­ gadta az új bioetikai törvény első olvasatát. Ezzel a tizennegyedik oldal „Tisztelt választópolgárok! 1. Felbúg alattam a busztest. Minden rendben. ’daérck. is azután? a 2. Keserű félelem forrasztja torkomra a szót. Magányom köre bezárul, mint virágl«;hcly az első fagyban. Tóth Franciska A szentatya a házasságfelbonthatatlanságáról: II. János Pál pápa január 28-án hétfőn délelőtt fogadta az egyházi törvényszék, a Rota Romana dékánját, majd közösen annak bíráit, ügyvédjeit és tisztségviselőit. A találkozóra minden év januárjában kerül sor, a Törvénykezési Év megnyitása alkalmából. A szentatya beszédének középpontjában a házasság felbonthatatlansága, mint a társadalom és a család javának elsődleges feltétele állt. (...) A szentatya a válást a társadalom súlyos sebének minősítette, azokkal a kísérletekkel együtt, amelyek az együttéléseket még homoszexualitás vagy egyéb esetben is a valódi házasság rangjára akarják emelni. (...) A teendők meg\'álaszLísa. a körülmé­ nyekhez alkainrazoct keresztülvitele a legne­ hezebb feladat, amihez nemcsak tapintat, oemesak megfontolás, hanem, mint az em­ ber minden cselekedetéhez az ég áldása és szerencse is szükséges. A visszatekintés a múltra ne tegyen, nem te­ het bennünket elbizakodottá. Sokkal, igen sokkal több még a teendő, mint ami már meg van téve, mert az, mi eddig történt, inkább csak az alapot vetette meg. inkább csak lehe­ tővé tette, hogy jövőre azon alapon tovább működhessünk. Ne el bizakodóttakká tegyen ez berniünket, hanem inkább ösztönül szól­ aljon, erőt és ingert adjon. Hú Isten eddig megsegített bennünket, ma­ gunk iparkodása és Isten segítsége talán to­ vább is visz azon a pályán, melyen a íiaza jövöjét biztosítani és a iiaza minden lakójának jobblétét elérni akarjuk. (,.,) Csak azt adja Isten, hogy ellenfeleink leCTcnek e hazában, de a pol^ polgártársának, na ellenfele is, ellensége ne; legyen. Magyarország föivirágzása csak akkor biztos, hú a politikai működésnek, az ellenkező irá­ nyú eljárásnak keserűségeit nem visszük át a magánéletbe; ha azokkal kik más véleményen vannak, ellenfelek vagyur ink, határozottan ramlkjól megfontolt nézeté­ gaszkodunk a magmikjól hez, de ellenségek sohasem leszünk. (Hoszszasan tartó élénk íetszésnyiivátiíiások.) {,,,)" (DEÁK FERENC beszéde országgyűlési képvise­ lővé választásakor, Pest, 11172. június 19.) �» Szakmája: jogász és sportriporter Borbély Zoltán látszólag egy, az egyetemünkön tevékenykedő okta­ tók között. Bár még harminc éves sincs, már most megannyi érdekes és tanulságos élményben volt része az életben. Hamar jó nevű sportriporter lett, de soha nem felejtette el igazi szakmáját, a jogot sem. Jelenlegi munkahelyén, a Fővárosi Főügyész­ ségen beszélgettem az egykori Be s z em inár i umve z etőm mel. — Hogyan alakult ki a jog és a sport ket­ tőssége az életedben? — 1990-benjelentkeztem az ELTE-re, aho­ vá fel is vettek Azon a nyáron láttam egy hirdetést „Sportriporter kerestetik” címmel. Mivel érdekelt a téma, gondoltam elme­ gyek, később azonban kiderült, hogy a meg­ hallgatás a gólyatáborral egy időben van. En a gólyatábort választottam, ott azonban a sors úgy hozta, hogy egy srác rábeszélt, menjünk fel Pestre mi is a meghallgatásra. Emlékszem, borostás voltam, és a vonaton kezdtem borotválkozni. Mondanom sem kell, hogy legalább harminc helyen sikerült elvágni az arcom, így eléggé bizarr külsővel érkeztem a meghallgatásra, ahol már renge­ tegen voltak. Ennek ellenére sikerült a rám bízott vívóversenyt úgy leközvetítenem, hogy felvettek, aminek köszönhetően a Sportriporter Stúdió első évfolyamaként többek között Faragó Ricsivel és Hajdú B. Pistivel együtt - ösztöndíjjal végeztünk. Ezek után a kedd reggeli TeleSportokban kaptunk kisebb-nagyobb szerepeket. Az első feladatunk Hajdú B.-vel az volt, hogy egy tájékozódási búvárúszó versenyről kellett anyagot készítenünk. Mi azonban annyira poénosra vettük az egészet, hogy m^dnem ki is rúgtak minket. Önállóan először egy Osztrák-Magyar parlamenti focimeccsről készítettem riportot, ami viszont olyan jól sikerült, hogy a Parlament külön köszönet­ nyilvánító levelet küldött a TeleSpormak — Hogyan folytatódott a riporteri pályád? — Pályafutásom során, abból a szerencsés helyzetből kifolyólag, hogy három nyelven beszélek (angol, finn, orosz), rengetek sztár interjút készíthettem Felétől Hakkinenen keresztül Szergej Bubkáig. Összességében öt-hatszáz riportot készíthettem, én mégis Kovács KOKO olimpiai győzelmének köz­ vetítését tekintem a pályám csúcsának. Leg­ alább ilyen sikeresnek érzem a Papp Laciról készült filmemet, amit másfél millióan láttak (2001. március). Miután 1997-ben eljöttem a TeleSporttól, főként filmeket forgattunk. Búcsú Koltay András volt főszerkesztőtől! Radnay József dékán úr2(W. decemberében megbízott azziii, hc^ az ítélet kiadásánál le­ gyek a kiadó képviselője. Utólag bevall ha­ tóm, nem kis aggodalommal és szorongással vállaltam cl a feladatot; az újság korábbi szín­ vonalával, cikkeinek egy részével nem volt megelégedve a tanári kar és az Egyetem veze­ tése, sőt az újság a lullgatók körében sem volt különösebben népszerű, mivel a frissen megjelent példányok hosszú napokig álltak a porta mellett, annak ellenére, hogy a kiad­ — Ért-e valami kínos helyzet a mikrofon­ vány ingyenes volt. Emellett időnként meg­ nal a kezedben? jelentek olyan írások is az újságban, amelyek vaskos botrányt kavartak, vagy a hallgatóság, — Soha nem fogom elfelejteni a Békéscsaba vagy az oktatók körében. Vagyis szerepköröm - Vardar Skopje kupameccsen történteket. ingatag volt egy kényes helyzetben; megpró­ Az egész azzal kezdődött, hogy útépítések bálni jó irányba irányítani, finom módsze­ miatt késve értünk a mérkőzésre, amely már rekkel az ítélet kissé díieögős szekerét. javában folyt, a közvetítő állásban pedig szin­ iEkkor nyerte el az ítélet főszerkesztőt posztját te már nem is volt hely. Ráadásul a nagy ro­ Koltay András. Ót régebbről ismertem, jő ta­ hanásban a szemüvegemből kiesett a lencse, pasztalataim voltak róla, így örültem szemé­ így a meccsből gyakorlatilag semmit nem lát­ lyének, de láthatóan ő is némi aggddalpiiinial tam. Egyetlen lehetőségem az volt, hogy vette át nsztét. K'zdetbcn két alLilommal is minden nyelvtudásomat összeszedve beáll­ tam a macedón rádióriporter mögé, és gya- '| hosszan beszedettünk arról, hogyan is lehet­ korlatilag őt közvetítettem le. A bökkenő i' ne az újság színvonalát növelni. Úgy érzem Koltay András az elmúlt több mint 1 évben csak a csabai gólnál jött, mégpedig azért, síkénél oldotta meg kényes és nehéz felada­ mert én a kollega nyomán a közvetítésben tát Az ítélet úgy érzem javult, az újság sokkal végig Szarvas Jánost éltettem, mint gólszer­ infonnatívabb lett, s kiszorultak belőle a bán­ zőt, holott azt igazából Csató lőtte. Monda­ tó, támadó írások. Mitidcz történt úgy, hc^ nom sem kell milyen kellemetlen volt, ami­ laz újság tényleges szerkesztésébe, a megjelent kor fény derült a bakira. cikkekbt' jófonnán soha nem szólom bele. Egy év alatt mindössze két-három olyan írás — Hogyan jutottál el jogászként a Fő­ volt, melynek megjelenését nem jasosoltani. ügyészségre és az egyetemi katedrára? (Némi enyhe konfliktusunk csak egy-két — 1995-ben végeztem, 1996-ban kerültem a képanyag miatt támadt; a bennem lakozó bi­ PKKB-ra, mint fogalmazó, ahol is közleke­ zalom alapján az újságban megjelenő képeket déssel, házassággal, ifjúsággal kapcsolatos először nem kértem megmutatni, ennek köügyekkel ismerkedtem meg. Bírói példaké­ vetkezinénye lett, hogy a címlapon kezdtek pem mindig is Pálinkás Gyuri bácsi volt, aki elszaporodni a szép, fededen keblű hölgyek, egyedülálló tekintéllyel bírt a tárgyalóterem­ amiből voltaképpen nagy botrány is kereked­ ben, ítéletei pedig nem csak helytállóak, ha­ hetett volna, tekintettel egyetemünk kattílikusi nem olvasmányosak is voltak. 1997-ben ösz­ voltára. A második ilyen címlap után azonban töndíjasként egy évet Finnországban töltöt­ ez a kerdás is szerencsésen rendeződött) tem, ahol a finn jog tanulmányozása mellett Koltay Andrásnak és a szcrkesztőbiz.oHsága finn tévénél is dolgozhattam. 1999-ben ke­ nak így véleményem szerint sikerült színvo­ rültem a Pázmány Egyetemre, ahol Tóth nalas, jó lappá átalakítani az ítéletet, mely a Mihály eljárásjogi szemináriumot bízott hallgatók körében is lényegesen népszenlbb rám. Meg kell mondanom, hogy azóta is óri­ lett, s a Kar oktatóinak sem volt ellene külö­ ási megtiszteltetésnek érzem, hogy ilyen kol­ nösebb kifogása —sőt, gyorsan és szívesen az. legák mellett tevékenykedhetek, és nem egy­ oktatók is elolvasták a lapot Mindezért sze­ szer én is tanulok a közös államvizsgáztatá­ retném köszönctemet kifejezni Koltay And­ sok alkalmával. 2001. márciusában kerültem rásnak, s az új főszerkesztőnek és szerkesztő­ a Fővárosi Főügyészségre, Polt Péter meghí­ ségnek kívánom, hogy hasonló színvonalon, vására. Félállásban az ügyészség sajtó szóvi- | koriÜiktus nélkül lássa el nem csekély böl­ vője vagyok, míg a maradék időmben csességet, megfencoltságotés műveltséget kí­ ügyészként tárgyalok közlekedéssel kapcso­ vánó feladatát. latos ügyeket. így többek között képernyőre került egy Pá­ linkás Gyuri bácsiról („A Köztársaság nevé­ ben!”) és Hidegkuti Nándorról (Az Öreg) készült riportfilm is, valamint több sportos témájú film is. Ezen tekintetben a jövőre nézve is van néhány konkrét elképzelésem, így például Vitray Tamás hetvenedik, míg Szepesi György nyolcvanadik születésnapjá­ ra szeretnénk életüket a képernyőre vinni. ÜR. JOBBÁGYI GÁBOR IFJ. CHRISTIÁN LÁSZLÓ A Kiadó képviselője tizenötödik oldal �HŐK választások 2002 - újra választjuk. Újraválasztjuk? Ismét, újfent. Karunk történetében im­ már hetedik alkalommal járulhatnak az urnák elé hallgatóink. Mindez ugyan jog és nem kötelesség, mégis általános elvá­ rásként fogalmazódik meg minden egyes választással szemben a minél magasabb részvételi arány. Mint ahogy nem vet túl jó fényt országunkra, ha esetleg Lajtán tú­ li társaihoz képest nagy számban marad­ nak otthon polgárai, ugyanúgy nem vet jó fényt pont egy jogi karra, hogy épp azok bojfcottálják a voksolást, akiktől a köz iránti elhivatottságot várná el a társada­ lom, miközben például a SOTE-n 90%hoz közelít a sok mindenről árulkodó. Az elmúlt évekből vett száintalan példa bizonyíga, hogy a Hallgatói Önkormány­ zat igenis képes volt eredményt felmutat­ ni a Hallgatók érdekében; az ún. átmeneti méltányossági klauzulával hozzájárultak az új, hosszútávon ugyan célravezető sza­ bályokhoz történő felkészüléshez, gördü- Ickcnycbb alkalmazkodáshoz. Az állam­ tan elgörgetésének lehetőségével valame­ lyest sikerült enyhíteni a tanrend módosítás aval a tavalyi harmadikosok jelentős mértékben megnőtt vizsgaterhét, és mármár kilátástalannak tűnő helyzetét. Azzal, hogy sikeres U.V esetén az elégtelen töb­ bé nem számít be az átlagba, egy több szempontból igazságtalan gyakorlatnak vetett véget a Kar. Az ösztöndíjrendszer átalakításával lehetővé vált, hogy például negyedik évfolyamon ne csupán húsz hallgató részesüljön benne, ahogy az a ko­ rábbi szabályokból következett volna. Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetett volna semmit jobban csinálni, sőt.,,de ez is an­ nak bizonyítéka, hogy a HÖK-nek min­ dig van mozgástere, mindig vannak lehe­ tőségei, amiket érdemes kihasználni. Ezért igenis van jelentősége annak, hogy kik jutnak be a testületbe, kiknek a kezé­ ben lesz a döntési jogkör számtalan. mindannyiunkat érintő kérdésben. Emiatt nem csak az aktív-, hanem a passzív választójogukkal élők csekély száma is el­ szomorító. Lapzártánk idején ugyanis több évfolyamon, illetve tagozaton volt bizony­ talan, hogy egyáltalán meg lehet-e tartani a fordulót. így az ön kormányzat egészen a választás hetéig meghosszabbította a je­ lentkezési határidőt. A ,yaskancellárnak”, Bismarcknak tulaj­ donítják az alábbi aforizmát: „Az emberek életükben háromszor hazudnak a legtöb­ bet; vadászat után, udvarlás közben és vá­ lasztás előtt...” Mindennek szemelőtartá­ sával kívánok jó olvasást a jelöltekkel és programjukkal ismerkedő ' • ■.................... választóknak, tanulságos kampányt és sok sikert a ver­ senyzőknek és egy bizalomra méltó, szava hihető Hallgatói Önkormányzatot az egész Karnak. MÁNDICS BOTOND I. évfolyam, nappali tagozat Szabó Krisztina 1982. június 4-én születtem Budapesten. Édesapám dr. Szabó János, ügyvéd; édesanyám Széplaki Ágnes ötdiplomás tanár, ere­ detileg okleveles programtervező matematikus, Nyolc évig jártam a Batthyány Lajos Általános Iskolába, végig kitűnő eredmény1 nyel zárva éveimet. 7. Osztályban az I. kerületi kémiaversenyen első helyezést értem el, és ugyanennek az évnek végén koren­ gedménnyel alapfokú OKJ képesítést szereztem számítástechnikából. Az utolsó két évben az iskolaújság főszerkesztőjeként kezd­ tem újságírással és-szerkesztéssel foglalkozni. 1997-ben a Soros Alapítvány országos diákújságíró pályázatán osztott 3. Díjat nyer­ tem, melynek jutalmaként részt vehettem egy egyhetes gyakorlaton az MTV Natura szerkesztőségében. Az újságírást a Szent Margit Gimnáziumban is folytattam. Ezen kívül három évig voltam tagja a gimnázium színjátszó-körének Az iskolai szavalóver­ senyen 11. osztályban második, a 12. osztályban első helyezést értem el, s ugyanebben az évben a XI. kerületi szavalóverseny 2. helyezettje lettem. Budapesti illetve országos versíró pályázatokon ígéretes, illetve díjazott pályamunkákkal vettem részt. 1999ben három versem megjelent egy antológiában. Humán és reál érdeklődésem azonos szintű. A gimnáziumban biológia tagoza­ tos diákként végeztem. Az angol és német nyelv mellett latint is tanultam. A középiskolában kedvenc tantárgyaim a magyar irodalom és filozófia mellett a fizika, biológia, matematika, számítástechnika voltak; de lenyűgözött a művészettörténet is. Célom minden erőmmel és tehetségemmel a diákság érdekeinek képviselete, egyetemünk hatékonyabb és teljesebb működésének elősegíté­ se a Hallgatói Önkormányzatban való tevékenységgel. Ujfalussy Márk 1982. augusztus 25-én születtem Budapesten. Általános iskolai tanulmányaimat a II. kerületi Pitypang utcai általános iskolában végeztem. Majd a szentendrei Ferences Gimnáziumba jártam, tavaly érettségiztem, kitűnő eredménnyel. Családunkban sok ajo­ gász illetve joghallgató, így szinte természetes, hogy én is a jogra jelentkeztem. Drámai küzdelmek (kinek nem volt az?) árán sikerült elsőre bekerülnöm. Persze célom, hogy ne kelljen megismételnem ezt... Ha már bent vagyok akkor viszont célom, hogy maradandóbbat alkossak és tevékenyebben vegyek részt az egyetem életében, minthogy csak bejárjak előadásra (?), illetve vizs­ gázni. Mivel megszűntek a különböző társaságok az egyetemen, ezért nem maradt más hátra. Sokan mondják, hogy nem valami bizalomgerjesztő a HŐK, de szerintem a remény hal meg utoljára. Ösztönzőleg hat, hogy bátyám, Ujfalussy Zsolt már 3. éve HÖK-ös. Szeretnék családi hagyományt csinálni (remélem a jó HÖK-össég genetikailag van kódolva...). Céljaim között szere­ - pel, hogy valahogy a HŐK és a diákság kapcsolatát javítsam. Mielőtt kinevetnétek, közlöm, hogy naiv persze nem vagyok, de va­ lamit azért lehet tenni. Egyrészt felétek azt, hogy megpróbálnám bizonyítani, van értelme a HÖK-nek, mint érdekképviseletnek, még ha kevesen is hiszik. Másrészt a HŐK felé azzal, hogy elérném, hogy egy kis bizalom legyen iránta (kezdésképp azzal, hogy legalább gyertek el a vá­ lasztásra), mert az, hogy is mondjam, most eléggé nulla közeli... (érdekes folyamat ez: régebben még csak azt mondták, hogy a HŐK nem csinál semmit, manapság meg már keményebb kritikákat lehet hallani) lóvábbá a diákság és a tanári kar, egyetemi dolgozók kapcsolatára is ráférne egy kis frissítés. Gon­ dolom mindenkinek vannak ’érdekes’ vizsga-, de legfőbbként vizsgajelentkezési élményei. Teljesen új rendszer persze nem képzelhető el, de egy kis hu­ mánumot bele lehetne vinni. Ezért célom, hogy megválasztásom esetén a Tanulmányi Bizottságba kerüljek Szeretném, hogy évközben is mindenféle ta­ nulmányi problémával fordulhatnátok hozzám, a megoldás elérésének valós reményével. ígérgetni, főleg egy választáskor, könnyű, ezért én nem is teszem (tovább...), csak annyit mondok, hogy megpróbálnám minél jobban képviselni az érdekeiteket. ■' tizenhatodik oldal 1 �Fehér Tamás 1983. március 25-én születtem Komáromban. Szülővárosomban jártam általános iskolába. Hetedik és nyolcadik osztályos koromban a Diákönkormányzat elnöke voltam Középiskolai tanulmányaimat a tatai Eötvös József Gimnáziumban végeztem. Sajnos a bejárás és a különböző versenyek kevesebb időt és energiát hagytak az iskolai életben való aktívabb részvételre, így inkább csak az osztályközösségen belül fej­ tettem ki „áldásos tevékenységemet". Szeretek együtt dolgozni olyan emberekkel, akiket nemcsak saját, hanem más embe­ rek boldogulása is motivál. Az elmúlt két év nyarán néhány helyi fiatallal tábort szerveztünk három egyházközség hittanosainak. Jónak tartom, ha vannak olyanok, akik tudnak közös célok érdekében együttműködni, legyen az a cél akár pár kis­ iskolás kikapcsolódása vagy az egész egyetem hallgatóinak képviselete. Sajnos rövid Pázmányos pályafutásom során is talál­ koztam olyan problémákkal, amelyek nemcsak nekem, hanem jó néhány hallgatótársamnak is bosszúságot okoztak. Nem hiszem, hogy járható út, ha ha mindenbe belenyugszunk. Esetenként talán nincs is szükség óriási erőfeszítésekre egy-egy probléma megoldásához, egyszerűen csak szót kellene emelni értük. Ez csak úgy lehetséges, ha szorosabbá válik a viszony az évfolyam és képviselője között. Az évfolyam­ képviselő egyedül nem tud csodát művelni, akkor várhatjuk a változást, ha nem csak morgunk, hanem teszünk is érte. Bathó Ferenc Bathó Ferenc vagyok. (De talán ha azt mondom „Franky”, akkor így talán többen felismertek!) 1979-ben születtem Budapes­ ten, és itt végeztem cl mind az általános iskolát, mind a gimnáziumot. 1993-ban felvételt nyertem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karára, történelem-szlavisztika szakpárra. Ott jelenleg 111. éves vagyok, szintén nappalin. Már a bölcsészkaron kapcsolatba kerültem a Hallgatói Önkormányzat munkájával, de nem jelöltettem magam egyszer sem, mivel ed­ dig még nem éreztem magamban elég elszántságot és tetterőt, hogy jól tudnám csinálni, ha megtálaszcanának. De nem akarlak tovább untami Titeket az „élettöncnetemmel”! Mint aliogy az ilyenkor lenni szokott, minden jelölt összefoglalja, hogy megválasziása esetén mit is szándékozik kezdeni mandátumával. Mivel már volt szerencsém egy-két egyetemi választást megérni, dsztában vagyok vele - ilyenkor gyakorlati!:^ mindent m^ szoktak ígérni... Most, hogy jelöltettem magam, úgy döntöttem, nem fogok felelőtlenül a levegőbe ígérgetni, abban bízva, hogy a következő választásig úgy is mindenki elfelejti, mi is volt tavaly. Igyek­ szem csak olyan dolgokat megígérni, amit úgy hiszem, hiánytalanul tudok majd teljesíteni. Icliát mellőzném az olyan fogásokat, mint könnyítem a vizsgaterheket, olcsóbbá teszem a büfét, cltörlöm a Róma szigorlatot, vagy jaj az olyan tanároknak, akik sok egyest adnak...) Amit viszont fel tudok ajánlani: az, több mint 3 év egy egyetem falain belül! (Tisztában v^ok vele, hogy az egy másik kar, de bibétek cl az alapvető problémák mindenhol ugyan azok...) Már egyszer volt szerencsém tapasztalni (a saját bőrömön), milyen nehézségekkel, kemény problémákkal kell szembesülni egy elsősnek! Ha meg­ választotok, biztosak lehettek afelől, hogy megfelelő felkészültséggel fogom cllámi feladataimat. Ha bárkinek bármi problémája van, azt nyugodt szívvel megoszthaga velem! (Azt szintén nem ígérem meg, hogy minden problémát, nehézséget meg fogok majd teljesen oldani, de a tőlem elvárható ma-ximális odafigyeléssel és odaadással fogom érdekeiteket képviselni, minden elérhető és számbavehető fórumon. De nem akarom tovább szaporítani a szavaim (illetve betűim), mert most már, úgy is minden Rajtatok múlik! '■ Stipter Orsolya Ajnácska Születési hely, idő: Budapest, 1982. Gimnáziumi tanulmányaim során 7 éven keresztül képviselhettem a diákok érdekeit és 1 évig diákpolgármes­ ter lehettem. A HÖK-ös választáson azért indulok, mert foglalkoztat a hallgatók egyetemi élete és lehetőségeik Fontosnak tartom a hallgatók és a HŐK közötti folyamatos és személyes kapcsolattartást, a nappali tagozaton érdekképviseletét. A rendszeres kapcsolattartás folytán lehetőség nyílik az évfolyam tájékoztatására a szociális, ösztöndíj és pályázati ügyek felől. Célomnak tekintem a diákélet felpezsdítését rendszeres és szezonális ren­ dezvényekkel, úgymint teaház, fórum, kirándulás szervezés. Céljaim között szerepel még a sportolási lehetőségek fejlesztése és bővítése is. Célki­ tűzések programpontokban: 1. Az I. évfolyam nappali tagozatos hallgatóinak érdekképviselete 2. a hallgatók tájékoztatása a szociális támogatások­ ról, a pályázatokról, az ösztöndíjakról 3. az egyetemi diákélet felpezsdítése különböző programok szervezésével: pl. teaház, kerek asztalbeszélgeté­ sek, fórumok, kirándulások, sportlehetőségek... 4. folyamatos kapcsolatfenntartás a Hallgatói Önkormányzat és a hallgatók között. Szeretnétek jól járni? Szeretnétek többet tudni a HŐK munkájáról? Szeretnétek jobban érezni magatokat az egyetemen? Ha a válasz IGEN, akkor ragadjátok meg a lehetőséget! Ha ötleteim elnyerték tetszéseteket, remélem a márciusi választáson számíthatok támogatásotokra L évfolyam levelező, számtáv tagozat F I KoUmann Gergely I , . . TI éves, első évfolyamos SZAM-TA\t>s hallgató vagyok Az IBS-ben (Nemzetközi Üzleti Főiskolán) folytatott tanulmányaim ’ során szereztem tapasztalatot a hallgatói érdekképviselet, érdekérvényesítés területen. Két éves munkám során kidolgoztam az IBS HŐK SZMSZét, amit a Hallgatói Önkormányzatunk képviselőtestülete álta­ li elfogadás és a Főiskolai Tanácsnak történt bemutatást követően a mai napig hatályosan szabályozza a fenti szervezet mű­ ködését. Képviselővé választásom esetén tapasztalataimon túl a HÖOK-ban (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konfe. rcnciájában) és a NAFIOR-ban (Nem Államilag Finanszírozott Felsőoktatási Intézményi Régióban) meglévő kapcsolatai­ mat szeretném intézményünk, évfolyamunk és számtávos egyetemi társaim javára is kamatoztatni. Jójárt Borbála Gyöngyi Pl Alii lírottJójárt Borbála Gyöngyi, első éves -számtáv.-os hallgató vagyok, választási felhívásotokra nélrány személyes adatomat sze­ retném közölni. Gimnáziumi éveim alatt az iskolai i^úsági szervezet ritkára voltam, a megyei és országos választmány tagja, majd vezetőségi tagja. 1982-ben érettségiztem Temesváron. Ifjúkori szerelmem beteljesüléseként féijhcz mentem, egy 12 és egy 15 éves gyermek édesanyja vag>'ok, mindkét fiam a Fazekas Mihály Fővárosi Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium tanulói. Egy várat­ lan baleset átgondoltatta életemet, így jelentkeztem felvételizni, most azon igyekszem, hogy eddigi munkámat átszervezzem, tel­ jes egészében egyetemi tanulmányommal foglalkozhassak- s ebben féljem, gyermekeim támogatnak- melyért hálával tartozom Nekik.. Látogatom a nappali és levelezős előadásokat egyaránt- félévi eredményeimet mellékelem fénymásolatban. Egy állandó _______ _ ________ kapcsolatot szeretnék Idcpíteni a nappalis, levelezős és számtávos Irallgatők valamint a tanárok, tanszékek között, az aktív HŐK élet bonyolításában és szervezésében szívesen hasznosítanám ödeteiteket, igényeiteket és tapasztalataimat. Gór Csaba. 1982-ben születtem Debrecenben. 2001-ben érettségiztem a Fasori Evangélikus Gimnáziumban. I. éves számtávos hallga­ tó va^ok de mindennap bejárok az egyetemre így látom a felmerülő problémákat és igényeket. Úgy látom, hogy az egye­ temi életből hiányoznak a közösséget építő rendezvények és a sok embert megmoz^tó sportolási lehetőségek. Á számtá­ vos és levelezős hallgatók tájékoztatása hiányos és nehézkes. Ha megválasztotok, HŐK képviselőként célom lesz, hogy a HŐK szervezzen több szórakoztató programot. Gondolok itt a rendszeres bulikra, kirándulásokra, sportrendezvényekre. A HÖK-nek segítenie kell az Egyetem és a levelezős hallgatók közötti hatásosabb információáramlást. Kérlek benneteket, hogy 3 választáson minél többen vegyetek részt, hogy egyetemi éveinket kellemesebben tölthessük el! tizenhetedik oldal �Czudar Balázs ri Szeretném az első évfolyamot képviselni a Hallgatói Önkormányzatban. Tekintve, hogy volt középiskolámban a Diákönkormányzat elnöke tisztségét láttam el, illetve számos országos diákfórumon vettem részt ezen pozfdóban, rendelkezem bizonyos alapvető „diák-közéleti” tapasztalatokkal (hozzáteszem; természetesen elisme­ rém a középiskolai és egyetemi lét közötti lényeges és alapvető különbségeket). Programomat, terveimet, elképzeléseimet — a teljesség igénye nélkül — a következő pontokban fogalmazom meg; A jelenleginél jóval aktívabb, mozgalmasabb közösségi élethez szeretnék (több) lehetőséget biztosítani. A hallgatók és tanszékek közötti kommunikáció gyakran tapasztalt nehézségein kívánok hatékonyabb megoldások bevezetésével segíteni. Az évfolyamon belüli információáramlást (jegyzetek, hasznos dokumentumok, vizsgatippek...) ugyancsak javítani kívánom. Tervem továbbá hallgatói jogaink teljes mértékű és feltétel nélküli érvényesülésének elősegítése, ...és ami a legfontosabb: komoly hallgatói érdekképviselet. Végül, de nem utolsó sorban: jól szervezett, színvonalas évfolyambulik. �11. évfolyam nappali tagozat Thuss Balázs 1980. szeptember 24.-én születtem Budapesten. Gimnáziumi tanulmányaimat a Pannonhalmi Benccsek-nél végeztem, a hatosz­ tályos évfolyamban. Utána egy évig a németországi Schaftlam bencés gimnáziumában tanultam, mint vendéghallgató. Német­ ből és latinból középfokú nyelvvizsgán van, jelenleg angolt és franciát tanulok. Fél éve egy Európa parlamenti képviselőasszony­ nak dolgozom, alti lelkes támogatója Magyarországnak. Az évfolyamot tavaly óta képviselem, biztos vagyok benne, hogy az új fel­ állású testület kitartó és eredményes munkát végzett a korábbi évekhez képest, amit a tanulmányi és vizsgaszabályzat reformja, az ■ ............................... ■ ...bevezetése .... ösztöndíjrendszer újraformálása, az egyéb kedvezmények jellemez. Munkám során a szervez&ekkor,, támogatásokkor _ fellépő pénzhiány miatt újabb források feltárására, és a külföldi intézményekkel való kapcsolatok bővítésére helyeztem a hang­ súlyt. , Remélem,, hogy logy ebben az évben is ezen a vonalon folytathatom műn) munkámat. A kezdeti tanulmányi , nehézségek ellenére erős , évfolyamunk van, biztos vagyok benne, hogy a kitartó munka meghozza eredményét, A későbbi cUielyezkedés megkönnyítésé­ re egy Állásbörzét szerem ék szervezni, ahol lehetőség nyílna a munkalehetőségek, továbbképzési lehetőségek megismerésére. Remélem hogy a program elnyeri tetszéseteket, továbbra is várom az építő észrevételeket, megjegyzéseket, javaslatokat Ivanics István Ivanics István, nappali tagozatos hallgató vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy kizárólag e tagozat érdekeit szeretném képviselni a HÖK-ben. Csapatmunka lévén természetesen, mint saját eredmény nem számolhatok be semmiről. DE biztatónak érzem, hogy az eddigi sajnálatos gyakorlattal szemben egyjól, és botrányoktól mentesen működő képviselet tudott felállni. Remélem ti is hoz­ zájárultok szavazatotokkal, hogy ez így is maradjon. A tanulmányi ügyekkel foglalkoztam alapvetően eddig is, szeretném ezt foly­ tatni. Magától értetődően támogatnám az egyetemi életet és a sportéletet. Képviselném évfolyamomat, tagozatomat a Kari Tanács­ ban. Köszönöm az eddigi bizalmat remélem rászolgálok idén is. III. évfolyam nappali tagozat Ujfalussy Zsolt „óvodás korom óta arra készülök, hogy a Pázmányon HÓK tag legyek Sőt, már csecsemő koromban is GŐGicsélés helyett HÖKicséltem.” Már harmadik alkalommal kezdem így a pályázatomat, hiszen ismét szeretnék a Hallgatói Önkormányzat tagjaként segíteni Nektek, mint évfolyamtársaimnak, továbbá az Egyetem többi hallgatójának A HÖK-ben eltöltött két év alatt - úgy érzem - sokat tapasztaltam, sok új ismeretségre tettem szert az Egyetem munkatársai és tanárai között is, és jobban megismer­ I tem az egyetemi szervezetek, bizottságok, tanácsok működését is. Remélem ez mind hozzájárul ahhoz, hogy a felmerülő prob­ lémákat, kérdéseiteket - legyen az tanulmányi, ösztöndíjjal kapcsolatos, vagy bármilyen egyéb - meg tudjam oldani, meg tudjam válaszolni. Nagyon örültem annak, hogy eddig is bizalommal fordultatok hozzám. Szeretném, ha ez a későbbiekben is így lehet­ ne. Nem szeretnék semmilyen konkrét „programot" előre ígérni, hiszen nem tudom, hogy - megválasztásom esetén - milyen feladat áll majd elém a HÖK-ben a következő év során. Ám azt megígérhetem, hogy a legobb tudásom szerint fogom képvisel­ ni az érdekeiteket és teljesíteni a képviselőségből származó kötelességeimet. Továbbra is szívesen vennék részt a tanulmányi ügyekés az Ellenőrző Bizott­ sághoz kapcsolódó feladatok intézésében. Remélem az előző két évhez hasonlóan ismét megtiszteltek bizalmatokkal, és bízom benne, hogy minél többen részt vesztek a választásokon! 1981. március 19-én születtem Budapesten. Az előző két tanévben az évfolyamomon — évfolyamtársaim bizalmának kö­ szönhetően - megnyertem a Hallgatói Önkormányzat választást; mindkét alkalommal a HŐK Ellenőrző Bizottságiak tagja lettem, de sokat foglalkoz­ tam tanulmányi ügyekkel is. Ezen kívül az Egyetem Kari Tanácsának és Tanulmányi Bizottságának a tagja, továbbá a Magyar Jogtörténet tanszék demonst­ rátora vagyok. Tavaly a szóbeli felvételiken a felvételiztető bizottságok hallgatói tagjaként segítettem a Kar munkáját. Molnár Dániel 1980. szeptember 19-én születtem Budapesten. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban érettségiztem 1999-ben. 1990-1998-ig a 344. sz. Szent István Király Cserkészcsapat tagja voltam. 1997-től a Független íróság Egyesület tagja, 1999től a II. kerületi alapszervezet szervezet elnöke vagyok. Tavaly budapesti társelnökké választottak. Az elmúlt években sokan megkerestek különböző gondokkal, ezeken igyekeztem lehetőségeimhez képest segíteni. A Tanulmányi Bizottságban te­ vékenykedtem, bár kétségtelen, hogy a Hallgatói Önkormányzaton belüli különböző ellentétek miatt e testületben csak ta­ nácskozási jogot kaptam. Ha jövőre is bizalmat szavaztok nekem, továbbra is igyekszem küzdeni a hallgatók egyébként el­ várható, a jogbiztonság elvével összhangban lévő igényéért, a hiteles tanszéki és tanulmányi tájékoztatásért, melyért többek között például a Tanulmányi Osztály is felelős. Saját sikeremnek is érzem, hogy szeptembertől a javított elégtelen érdem­ jegy nem számít az átlagszámítás során. Ennek érdekében többször felszólaltam a bizottsági üléseken. Meggyőződésem, hogy ezzel a vizsgahalasztás iránti tömeges igény rohamosan csökkenni fog. Mivel a Tvsz. folyamatosan változik, fontos, hogy legyen valaki a Hök-ben aki a különböző anomáliákra felhívja a figyelmet! Közös érdek, hogy a Pázmány jó egyetem legyen! Ennek érdeké­ ben fogok küzdeni továbbra is, ha alkalmasnak ítéltek e feladatra! Somogyi Eszter Egyetemi éveimet Kecskeméten, a Károli Gáspár Református Egyetemen kezdtem, ezért közületek a legtöbb embernek fogalma sincsen róla, hogy ki biztatja szavazásra ezen az úton. Bevallom, jelentkezésem meglehetősen spontán, kiváltó oka pedig roppant egyszerű: döbbenetén értesültem ar­ ról, hogy a mi évfolyamunkat idén senki sem óhajtja képviselni. Ezt azért talán mégse kéne... Úgy érzem, a múlt év szeptemberében életbe léptetett új vizsgaszabályzat, nem éppen a hallgatók életének könnyítését segítette elő. Bevallom, en­ gem a Hallgatói Önkormányzat számos feladata közül egy mifcroterülct érdekel kiemelten, ez pedig az egyetem és a hallgatók közötti adminiszt­ ratív kapcsolatrendszer javítása. Amit én szeremék: 1. A jövőbeni vizsgaszabályzat- módosítások vegyék méginkább figyelembe a hallgatók típusos problémáit. 2. A tanszékek közötti információs rendszer javítása, kiemelten a vizsgaidőszakokban. 3. Vizsgajelentkezések, átiratkozások, pótvizsgák lehetőségeinek bővítése. . 4. Kérelmek elbírálásának gyorsítása, az egyetemi menetrendhez igazítása. 5. Az Egyetem biztosítson megfelelő jogi gyakorlatra lehetőséget a hallgatók életre való felkészítésének érdekében. HÖK-kentsük meg a feleket; alkalmazzuk a kis lépések taktikáját hátra, előre a nagyot! De szökőévek is vannak... tizennyolcadik oldal �Szilvásy György Péter Szilvásy György Péter vagyok, harmadéves, nappali tagozatos hallgató. 1981. március lY-én születtem Budapesten, “Elóéletcmrór - amely persze itt kis jelentőséggel bír — annyit elegendőnek tartok bemutatni, hogy az általános iskolában és a gimnáziumban is több évig képviseltem osztályomát a diákönkormányzatban, illetve a középiskolában szerepeltem még a felvételiző diákokkal folytatott beszélgetésekben. Szintén érdekes lehet. hogy a harmadik osztályban - amikor erre az új rendelkezések lehetőséget adtak - részt vehettem egy negyedikes osztály érettségi vizsgabizottsá­ gában (persze csak megfigyelőként). Tulajdonképpeni „cér-ként néhány kérdést szeretnék felvetni, melyekre úgy érzem, eddig nem kaphattam ki­ elégítő választ - de nem ártana megtalálni: — Van-e kellően szoros kapcsolat az évfolyam és az őt képviselők között? Mindig mcgtalálhatjuk-c képviselőinket, ha kérdésünk volna hozzájuk (például az évfolyam-előadóban, mondjuk előadások között, netalán alatt)? - Minden fontos, bennünket érintő döntésről időben értesülünk-e? Ugyan be lehet menni a HÖK-irodába vagy a Tanulmányi Osztályra (hiszen a fogadókészséget mindenki ismeri), de nem volna-e megoldható, hogy közvetlenül az általunk választott képviselő tájékoztasson bennünket? - Nem lenne-e hamarabb megismerhető a meglepetés erejével bíró egyik-másik döntés, hogy ne a tűzoltás folyjék, miután szembesültünk vele? (Lásd pl.: 0 vagy nem 0 az elmaradt polgárijog-vizsga; félévente csak egy lialasztott vizsga lehetséges, amibe a szigorlat javítása is beleszámít; aki­ nek az év végén nincs meg minden vizsgája, az évet ismétel stb.) Egyáltalán: mindenki tisztában van vele, hogy hol olvashatóak az új tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezései, és ezek mikor lépnek hatályba? Mert a tanulmányi dékánhelyettes mellett a HOK-képviselők is ismertethetné­ nek néhány új rendelkezést. - Kiválóan ismerjük-e a „ködbe burkolózó” HÖK-gyüléseken hozott döntéseket, a Kari Tanács által elfogadott fontos - vagy legalábbis ránk vonat­ kozó - rendelkezéseket? Azt, hogy hogyan zajlik a tanulmányi, jegyzet- stb. támogatások kiosztásának rendje? Hogy mikor kereshetjük fel HOKképvisclöinket? Hogy valóban egy személy sem jelentkezett-e évfolyamunkon képviselőjelöltnek? Aki kíváncsi a válaszokra - mert én például az vagyok -, és rám szavaz, annak megpróbálok találni néhányat. I Paál Gabriella Paál Gabriellának hívnak, harmadév levelező tagozatos hallgató vagyok. Harmadszorra indulok a HŐK választáson. Ez idő alatt megismertem lehetőségeimet, mint HŐK képviselő, s e kereteken belül próbáltam, próbálok meg a legtöbbet tenni a levelező/számtáv tagozat hallgatóiért. Nem írok jól hangzó, de teljesíthetetlen ígéreteket. Segítek eligazodni tanulmányi- és vizsgaügyekben, s igyekszem mindig elérhető lenni. Sokan azt sem tudják, hogy én az ő HŐK képviselőjük vagyok, csak azt tudják, hogy engem megkereshetnek problémájuk­ kal, kérdéseikkel. Ezzel a választással döntőtök ti most arról, hogy kívántok-e továbbra is hozzám fordulni segítségért. ív évfolyam nappali tagozat Rétvári Bence Első év óta tagja vagyok a HŐK Választmányának. Előbb tanulmányi alelnök, majd elnök, a legutóbbi időkben pedig az Ellenőrző Bizottság elnöke voltam. Legfőbb célom a hallgatók tanulmányi érdekeinek képviselete, azon belül pedig különösen a mi évfolya­ munk érdekeinek érvényesítése volt. Érdekképviseleti tevékenységem részeként - többek között - sikerült elérnem, hogy harmad­ év első félévében nem vált kötelezővé a munkajog és a nemzetközi közjog kollokvium (a mai harmadikosoknak már az), hogy év végén az államtan vizsgát el lehetett görgemi (ez volt az utolsó ilyen lehetőség a Kar történetében), és hogy közepes átlag mellett három vizsgát vagy utóvizsgát át lehetett hozni negyedévre, és nem kellett évet ismételni (az ún. átmeneti méltányossági clausula). Mindezt szerencsére a Kar vezetésével egyetértésben, velük megegyezve sikerült elérnem. Ezen felül a Kari Minőségbiztosítási Bi­ zottságban és a Kari Tanulmányi Bizottságban képviseltem a hallgatói érdekeket, adtam a hozzám fordulóknak tanácsot. Utolsó évünkben is fontos érdek­ képviseleti feladatai lesznek a HÖK-nek, így kérek mindenkit, jöjjön el szavazni, hogy minél többen kerüljenek be közülünk az új testületbe! Somlai Attila Újból eltelt egy év, választanotok „kell”. Kell mert fontos, hogy szavazatotokkal képviselőt juttassatok a Kar vezetésébe, hogy az kellő szorgalommal és odafigyeléssel képviselhesse közös érdekeinket. Bizalmatokból két éve képvisellek benneteket a Hallgatói Önkormányzatban. Az elmúlt évben a Választ­ mány egyhangúlag megbízott a HŐK elnöke lehettem. Most, hogy lejárt a mandátumom számot kell adnom mindarról, amit „cselekedtem”. A HŐK mélyrepülése után vettem át a vezetését. Viszály, visszaélések, “nulla tolerancia”. Elsődleges feladatom az önkormányzat hitelének visszaállítása volt. Be­ hatóbban két területtel foglalkoztam. Kifelé képviseltem az önkormányzatot az országos fórumokon, illetve a TVSZ számunkra minél kedvezőbb korri­ gálását próbáltam elérni. A jövőben továbbra is e két területtel szeretnek foglalkozni. Köszönöm az elmúlt két év bizalmát Szabó Tibor Aki ezek után és fénykép nélkül nem tudja ki vagyok, és nem emlékezik semmi olyan dologra, amit a HŐK ebben az egy-két évben elért, az ezért szavazzon rám és társaimra, hogy ebben az utolsó évben ezen változtassunk, aki fel tudja frissíteni a memóriáját és a sok nagyon vastag és most már érthetetlennek tűnő könyv között esetleg ráakad valamire amit nekünk tulajdonít az pedig ezért szavazzon ránk. Mivel tisztában vagyok vele én is, hogy ez utóbbit így a vizsgaidőszak után elég nehéz megdolgoztatni, ezért íme néhány elért eredmény: Hajói emlékszem (hú ez így most nekem ts nehezen megy) akkor az elmúlt évben 100%-al emelkedtek az ösztöndíjak, és majdnem 100%-al nőtt az ebben részesülők száma. Hajói emlék­ szem az eddigi 1 fajta ösztöndíj helyett mostanra legalább 4 félét vehetsz igénybe (Tanulmányi-, szociálistámogatás, lakhatásitámogatás, jegyzettá­ mogatás) Végre sikerült elérni azt hogy az átlagszámításnál nem veszik figyelembe az egyest. Tudom ez így rajtunk már nem sokat segít. Habár ezt hajói nézem minden olyan jelölt leírta, aki újra jelölteti magát mégolyán is aki veletek együtt értesült erről és a tárgyalásokon ott sem volt azt sen­ ki nem írta le mekkora árat fizettünk érte nem évet hanem félévet kell zárni. Most mindenki döntse el megértc-c. Véleményem szerint drága árat fizettettek az alsóbb évfolyamos hallgatókkal. Most hogy így kutatok az emlékeimben egyre inkább észreveszem, hogy mindig a mi évfolyamunk­ nak jutott ki a ,jó"-b6!. Nézzük csak sorba . Az első és egyetlen évfolyam, ahol nem adtak pontot a hittanra. Az első évfolyam akinek szigorlatoz­ nia kellett egyetemesből, az első évfolyam akinél Körinek és Vókó tanár úr úgy döntött „kicsiveí” nehezebb lesz a vizsga. Az első és egyetlen évfo­ lyam arnclynck előadás nélkül kellett vizsgáznia államtan 3-b61, a tárgy évi jogbölcseleti tárgyak mellett és mindezek után a legutolsó Kari Tanács után már azt is elmondhatjuk, hogy ha nem teszünk valamit akkor az első évfolyam akinek a diplomaminősítését már az un. „kettes-osztó” alap­ jai! számolják. Kérlek benneteket gyertek el minél többen hogy 3 jelölt képviselje az évfolyamot és remélem megtiszteltek bizalmatokkal. ámogatom Somlai Attila és Rétvári Bence jelölését. tizenkilencedik oldal �Kt. elitképzés hiányosságairól - 2. rész Eszmefuttatásunk előző (első) részében a szigorítás, a fegyelem, és az egyenlő el­ bánás megerősítésének igényére helyez­ tük a hangsúlyt, jelen számunkban - a kiegyensúlyozottság jegyében - az okta­ tói vizsgafegyelemről szeretnénk né­ hány gondolatot megosztani. A cikksorozat folytatásának szándékát már előző számunkban is jeleztük, és annak célját az egyetemi képzés minőségi fejlesztésében, színvonalasabbá tételében, az egyetem hírne­ vének ’öregbítésében’ határoztuk meg. Ép­ pen ezért nem szereménk senkivel sem hoszszantartó vitákba bonyolódni különféle rész­ letekről, hiszen a fenti cél azt hiszem (remé­ lem) mindannyiunk számára közös. Evvel együtt néhány szóban szeretnék azért kitérni Professzor úrnak a múltkori cikkünkre tett reagálására. Szóval a Prof Úrnak részben igaza van, részben viszont nincs: Tény és való, hogy nagy valószínű­ séggel többet is forgathattuk volna könyve­ inket az egyetemi évek alatt, és valószínűleg tényleg könnyebb “méltányos rendszerben szerzett” diplomával a zsebben a túlpartról kiabálni, hogy: - Nagyobb szigorúságot aka­ rok !!! mint akkor, amikor az ember még az egyetem falain belül ténfereg. Ezzel a megállapítással azonban három ap­ róbb probléma van: Az első ezek közül igen egyszerűen megérthető, a cikk írói közül ket­ ten ugyanis továbbra is az egyetem PhD. hall­ gatói, vagyis egyelőre még nem a túlpartról ki­ abálnak, hanem az innensőről, és ha egyszer szigorítások, komolyabb minőségi szűrések mellett agitálnak, akkor ezzel többek között maguk alatt is fűrészelnek. A második gond az, hogy lehet ugyan, hogy mi tényleg a sze­ rencsés “méltányos rendszerben” végzettek közé tartozhattunk, csakhogy ezt alapvetően nem mi akartuk így, sőt nem is nagyon profi­ táltunk belőle. (Mi, a cikk írói uis soha nem igényeltünk sem méltányosságot, sem évha­ lasztást, sem semmilyen egyéb kivételes elbá­ nást, melyekről az előző cikk íródott, mivel egészen egyszerűen nem szorultunk rá.) Vé­ gül, hogy még mindig az eredeti szóképnél maradjak, “ a kiabálást sem csupán most kezd­ tük el”. A cikk egyik írója még hallgatóként — mint a hallgatói önkormányzat elnöke- több ízben egyeztetett Varga Csaba Professzor úrral a vizsgafegyelem helyreállítása érdekében. A cikk írói közül ketten, mint a HŐK tisztség­ viselői, részt vettek a Kar Minőségbiztosítási Bizottságának munkájában, ahol ugyancsak véleményt formáltak a múltkori ítélet szám­ ban leírtakról. Említhető ugyancsak megannyi kari tanácsi ülés, ahol a cikk írói - akkor még hallgatók - több ízben szólaltak fel igen ke­ mény kritikával illetve a tanulmányi rendszer nagyon is elnéző, talán túlzottan is “emberba­ ráti” voltát. (Az ülések jegyzőkönyvei azóta is rendelkezésre állnak, így állításainkat bárki el­ lenőrizheti aki kívánja.) Szóval, mint azt a bevezetőben említet­ tük, most a “másik” oldalt kívánnánk ele­ mezni, mindezt hangsúlyozottan a Kar iránti szeretetből, sőt féltésből. (Ismételten utalnék rá, hogy a cikk írói közül ketten a PhD.-képzés keretében továbbra is a karon kívántak maradni. A vizsga kérdésekről... Sajnálatos módón visszatérő jelenség az, hogy az oktató, pontosabban a vizsgáztató vizsga közben gyújga meg és szívja el a napi betevő cigarettá­ ját. lérmészetesen Öt is megértjük és belátjuk, hogy neki sem könnyű, de úgy hisszük nem szükséges megmagyarázni miért nem targ’uk helyesnek a fenti gyakorlatot. Ez azon­ ban (mármint, hogy dohányfüstben vizsgáztamak) néha akár külön kegynek is tekinthető, miután nem egyszer fordul elő az is, hogy a vizsgáztató különösebb indok nélkül egysze­ rűen eltávozik a vizsgáról... miközben a ki­ végzésére váró, lelkes, berregő pészmékerű vizsgázó-különítmény egy elegáns “jöjjenek máskor” -ral kénytelen megelégedni. Egy ön­ magára adó tanszék nem tűrheme ezekhez hasonló magatartást. Mint ahogyan nem en­ gedhetné meg egyetlen tanszék sem, hogy az oktatói által írt jegyzetek—melyeknek anyaga, tartalma a vizsga anyagát képezi- túl kevés pél­ dányszámban, és természetesen a vizsgaidő­ szak kellős közepén jelenjenek meg. Ugyanígy visszatérő, csaknem minden­ napos jelenségnek tekinthető az is, hogy a hivatalosan két személyes szigorlati bizott­ ság “mono” bizottsággá szűkül a vizsga fo­ lyamán. A kétszemélyes bizottság alapvető célja szerint a nagyobb objektivitást, ezáltal közvetve a hallgató érdekeit hivatott képvi­ selni, azért annak egyszerű negligálása nem feltétlenül méltányos dolog. Végül valószínűleg mindannyian talál­ kozhattunk már -ha nem személyesen, hát akkor valamely évfolyamtársunk előadása alapján- azzal a kissé groteszk, kissé poszt­ modern helyzettel amikor a hallgató a vizs­ gáztatóval történő pár perces ütésváltás után végül tankönyvét volt kénytelen levágni az asztalra a hivatkozott résszel. Nem szeret­ ném nagyképű életbölcsességekkel perme­ tezni a köztudatot, de ha egy vizsgázó ilyet tesz (mer tenni), akkor annak általában iga­ za van. (Már csak azért is mert 92%-uk egy­ általán meg sem teszi, hanem szemet lesüt­ ve, meghajlott derékkal és kiegyenesedett osztályzattal távozik a vizsgaszobából. Azt hiszem mindannyian nyugodtabbak len­ nénk, ha ezek a jelenségek a mi egyetemün­ kön is egyre ritkábbakká válnának. A hallgató megítélése... E kérdés ugyan­ csak meglehetősen kényes. Sajnálatos módon Karunkon sokan mintha nem ismernék az egyetemi polgárság fogalomkörét. Az egyete­ mi polgárság ugyanis a hallgatók és oktatók közössége. Am sokan az oktatók közül kis­ gyermekeknek tekintik -ezáltal gyermekként kezelik- a hallgatóságot. Tisztában vagyunk azzal (és tisztában voltunk ezzel 18 évesen is), hogy a 18 életév betöltésével nem válik valaki éretté. Ám ez mit sem változtat azon a tényen, hogy a csendőr-pertu, tehát az “egyik tegez másik magáz) megoldás nem szerencsés. A tegezés kérdése azonban eltörpül amellett, ami az ehhez kapcsolódó gondolkodásbeli problé­ mákat illeti. Egy hallgatói kezdeményezést gyermekded játéknak tartani, vagy hallgatói ügyeket felülről, hatalmi szóval eldönteni, nem biztos, hogy bölcs magatartás. Következő részünk tartalmából: Érdemes lenne megvizsElbocsátás... gálni, hogy az évfolyamok létszáma hogyan változik az évek során... És érdemes lenne azt összehasonlítani más jogi karokkal... A mi esetünkben az évfolyamok létszáma nem igazán csökken az öt év alatt... A leg­ több jogi karon viszont nem egészen ez a helyzet... - A következő részben erről, il­ letve a hallgatói keretszámok kérdéséről szeretnénk majd érte(tlcn)kezni. Fenti írás nem pusztán folytatása a szerzők által megkezdett cikksorozatnak, hanem egyben reflektálás is fobbágyi Professzor Úr kommentárjára (a Szerk.). MIHÁLTZ ANDRÁS BALOGH AND RAS ARVAY GÁBOR A hallgatói öntevékeny csoportok vége Hát, úgy tűnik, hiába volt minden. Hiába mutattuk be tavaly ősszel az egyetemen működő hallgatói Öntevékeny cso­ portokat. Pázmány Pódium, Elsa, Szentkirályi Társaság, Rákóczi Szövetség, Jobbik - egyik sem működhet immár a Pázmány falain belül. Mindegyik csoport vezetőjéhez megérkezett ugyanis december folyamán a rövid levél, mely szerint; „a (szervezet) Rektor Úr utasítása értelmében 2001. december l9.-től kezdődően az Egyetem területén szer­ vezési tevékenységet nem folytathat és működést nem fejthet ki.”, aláírás: dr. Radnay József, dékán. Ezek a száraz tények Hogy mi válthatta ki ezt a döntést, azt csak találgatni tudjuk. Megkerestük a Rektor Urat, re­ mélhetőleg hamarosan elkészülhet vele a beszélgetés, amelyben fény derülhet mindenre. Addig is előadások, közös­ ségi programok, igazi egyetemi élet nélkül maradunk. huszadik oldal � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2002 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource V. évfolyam 1. szám 2002. március 7. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2002. március 7. Date Created Date of creation of the resource. 2002 Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (662kb+3281 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_V_1_20020307 Relation A related resource T00043 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_V_1_20020307 HÖK