https://omeka.ppke.hu/files/original/f96a2109bfddd8e7ce64d7017a097f39.jpg 4dadf298b6cc48af50a9f67c6b7f1ed7 https://omeka.ppke.hu/files/original/62ef65ca3d8d478a08128a46ab6fa6af.pdf 7bb94d63b6f2a56c38e497f6ed45c0f0 PDF Text Text PP^E_l^zio^_K^^-Cg_2.C>2-7 HUJ HÁZTÓL HÁZIG UTCÁTÓL UTCÁIG TÖRTÉNETEK A MEGÚJULÓ PALOTANEGYEDRÖL ��Blaha Lujza Ox tér N & O O & (V Gutenberg o P en N Kis salétrom �5 Múzeum Krúdy Gy»1» g £ Kálvin tér ^4 > «■ Mikszáth K. tér ^atosS Ö> 7 Szabó E. tér Lőrinc pap tér 3 M u. Harminckettesek tere Csepreghy �HÁZTÓL HÁZIG UTCATOL UTCÁIG TÖRTÉNETEK A MEGÚJULÓ PALOTANEGYEDRŐL Lektorálta ■ Sipka László • Tircsi anikó Szerzők-Takács Rita • Káldi Emese • szekeres Júlia • Kalcsó Kitti A kiadvány létrejöttét támogatta • JÓZSEFVÁROS ÖNKORMÁNYZATA • CIVILEK A PALOTANEGYEDÉRT EGYESÜLET • RÉV8 ZRT. Az „ Európa Belvárosa Program II., a Palotanegyed Kulturális Városmegújítása’’ c. projekt a Budapest Főváros Önkormányzata Fővárosi Városrehabilitációs Keret támogatásával valósul meg. JÓZSEFVÁROS < PALOTANEGYED BUDAPEST EGYETEMI ÉS KULTURÁLIS NEGYEDE EURÓPA BELVÁROSA II. Kiadja Budapest Főváros Vili. Kerület Józsefvárosi ÖNKORMÁNYZAT FELELŐS KIADÓ DR. KOCSIS MÁTÉ POLGÁRMESTER Kiadványt szerkesztette Papp Luca Térképet készítette Katona Zoltán Budapest, 2017 ISBN 978-963-86519-7-6 �Bródy Sándor utca 14. 15 Bródy Sándor utca 36. ; 21 Gutenberg tér 2. 27 Gyulai Pál utca 1. ; 33 Gyulai Pál utca 9. 39 Horánszky utca 3. : 45 Horánszky utca 8. 51 Kőfaragó utca 10. 57 Krúdy Gyula utca 2. : 63 Krúdy Gyula utca 6. ; 69 Krúdy Gyula utca 20. 75 Mikszáth tér 2. 81 Rökk Szilárd utca 5. 87 Somogyi Béla utca 7. 93 Somogyi Béla utca 17. 99 Somogyi Béla utca 22. 105 Szentkirályi utca 17. 111 Vas utca 18. 117 Bródy Sándor utca 30/a. 123 Horánszky utca 4. 129 Kőfaragó utca 5. 135 Krúdy Gyula utca 5. 141 Lőrinc pap tér 3. 147 Rökk Szilárd utca 11. 153 ��TISZTELT OLVASÓ! A Palotanegyed mindig is Józsefváros ékköve A városrész új erőre az elmúlt években kapott, volt. Neves építészek által tervezett fényűző amikor megkezdődött a városrész rehabilitáció­ palotái és művészeti értékei Budapest kiemelkedő ja, a közterek felújítása. A Józsefváros Újjáépül városrészévé tették. Már az 1800-as évek végén program egyik központi elemeként a városrész fontos szerepet töltött be a főváros közéleté­ utcái a Nemzeti Múzeumtól a nagykörút felé ha­ ben. Itt építették fel a Nemzeti Színházat és a ladva fokozatosan újultak és újulnak meg, emellett Magyar Nemzeti Múzeumot, továbbá itt nyílt meg a Képviselőház is, melyben ma az Olasz Kultúrintézet működik. Gazdag történelmének köszönhetően a negyed szinte minden épülete rejt valamilyen érdekes történetet. Elismert művészek otthonainak és alkotóhelyeinek korábban helyt elkezdődött a házak rekonstrukciója is. Mára a Palotanegyed teljesen újjászületett és ismét Bu­ dapest pezsgő belvárosának része. Vonzó fesz­ tiváljainak és az itt található egyetemi és főisko­ lai karoknak köszönhetően a tu-risták és fiatalok körében is kiemelkedően népszerű. adó házai magával ragadó kulturális élményt hor­ A Civilek a Palotanegyedért Egyesület sokat tesz a doznak. városrész fejlődéséért, kulturális értékeinek megis­ mertetéséért. Hálásak vagyunk a közösségért A sokáig virágzó városrészen a világháborúk és az ’56-os forradalom és szabadságharc mély nyomokat hagytak. A történelem viharai megvi­ selték az épületeket, fejlődését a szocializmus idején az ’56-os eseményekben játszott közpon­ végzett munkájukért. Az Egyesület a felújítások során értékes kutatásokat végzett és feltáró inter­ júkat készített, melyeket e könyvben mutatnak be. Szeretnénk, ha minél többen megismernék ezt a sokoldalú városrészt, ezért örömmel ajánlom fi­ ti szerepe miatt évtizedeken át gátolták egyfajta gyelmébe e kötetet mindazoknak, akik kíváncsiak büntetésként. A rendszerváltás idejére a Palo­ a Palotanegyed eddig rejtett vagy már elfeledett tanegyed régi fénye megkopott. történeteire, a régi épületek titkaira és emlékeire. dr. Kocsis Máté Józsefváros polgármestere ��PALOTÁK ÉS EMBEREK, EGY VÁROSRÉSZ ÁTVÁLTOZÁSAI “A Széchenyi sétány ellentéte a Múzeumkert. Amaz múlatták vala itten magokat 1792-dik esztendőben; és a hajlott korú, ez fiatal. Amaz naPról napra silányul, míg nyárt táncházban, mely a kertnek mintegy közepén épült, ezgyarapszjk. Amabba henyélnijárnak, ide dolgoznak. kedves mulatozások szoktak történni,..." Csakugyan dolgozni! A gimnáziumok és az egyetem fia­ birtoknak a megvásárlásával alakul ki a 19. század talsága a reggeli órákban szívesen tanulgat e kert bokro­ elején, közadakozásból a Nemzeti Múzeum gróf sabb helyein” Széchenyi Ferenc kezdeményezésére és a fentebb Ennek a Mint ha ma írták volna ezt a tudósítást a Palo­ már említett Múzeumkert. A 19. század második tanegyed utcáit és tereit megtöltő sok itt tanuló felében aztán gyorsan teljesen beépült a terület, az diákról, a szerző 1871-ben ráérzett arra, hogy égy arisztokrata paloták mellett, itt találják meg a he­ hely hangulatát a házak, a parkok, a fák mellett az lyüket egyetemeink és az első pesti Képviselőház. emberek adják. Az elmúlt 150 év alatt a negyed Józsefváros szempontjából is az egyik legizgal­ Budapest talán az egyik legvonzóbb, önálló han­ masabb személy Gschwindt Mihály, áld 1846-ban a gulatú negyede lett, a sajátos milieu-t az itt élő, dol­ Serfőző utca (ma a Nagykörút) és az Üllői út sarkán gozó, sétáló ember és a megtelepedett sok vegyes (a mai Corvin Mozi helyén) megalapította az első funkció (intézmény-lakó-üzlet-kávéház) adja. pesti szeszgyárat és meleg vizes fürdőt. O építtette a programok/ a Puskin és a Bródy Sándor utca sarkán álló erőfeszítések eredményeit mutatja be, melyet az Gschwindt palotát ahol a család mellett több gróf itt élő emberek - társasházak, civilek, boltosok - az és főúr is lakott, hiszen ez volt a “Mágnásfertály” önkormányzatokkal együtt értek el. Az elmúlt 18 akkoriban. Ugyanezen az utcasoron áll a mai Olasz A kiadvány megújítási évben nekem is volt szerencsém ebben a munkában Kulturális Intézet mely a 19. század végén egy rövid részt venni. A szubjektívnek szánt bevezető a ideig az első magyar Országgyűlésnek adott ot­ negyed kialakításában “résztvevők” nyomán követi thont. A kiegyezés körüli időszakban teremtődött a Palotanegyed egyedi arculatúvá válását. meg a lehetősége annak, hogy Ybl Miklós hősies A pesti polgárok nagy kiterjedésű kertjeinek erőfeszítéssel, gyakorlatilag az építkezéssel párhuza­ átépülése a 18. század közepén indult meg, talán mosan tervezve alakítsa ki az épületet, annak min­ az első említésre érdemes szereplő, Batthyány den erényével és hibájával. József hercegprímás. ’’Közel van továbbá a Kecskeméti 1945 után a negyed hősei a mindennapi em­ kapuhoz herceg Batthyány ő eminenciájának rezidenciája, berek lettek. A hely magába fordult, elbújt, kie­ melyben sokszor a legnevezetesebb mulatságok tartatnak ő melt státuszából beolvadt a belváros többi részébe. kir. főhercegségének kedvéért, sőt maga FERENC császár A palotákból intézmények lettek, ideköltözött a is, és hitvese M. TERÉZIA királyné, nagy megelégedéssel Magyar Rádió, a TIT, itt volt sokáig a Széchenyi ��Könyvtár, vagy mind a mai napig a Szabó Ervin keret segítségével a Baross utcában, a Mária Könyvtár és még számtalan intézmény. A negyed utcában, Krúdy Gyula utcában, majd az Európai bekerült a város, sőt az ország kulturális vérke­ Unió támogatásával az egész negyedben foly­ ringésébe. A volt Zerge utca, ma Horánszky utca tatódott a munka 2007-től. A negyed ma érzékel­ 20. története nagyon jól jellemzi a változásokat. hető eredményeit az adja, hogy az önkormányzati A 100 éve épült Kongregációs Otthon a háború támogatási programokkal egyszerre ért meg a után NÉKOSZ székház lett, majd a Színház és gondolat a tenni akarás az itt élőkben, az itt dol­ Filmművészeti Főiskola operatőreit képezték itt, gozókban. Tihanyi Dominika azt írta a 2012-es olyan világhírű operatőrök tanultak itt mint Illés “Útikönyv a Palotanegyedhez” című kiadvány­ György, Zsigmond Vilmos, Ragályi Elemér vagy ban, hogy “ ....mintha mindenki magáénak éretné a Koltai Lajos. A bérpaloták 8-10 szobás lakásait ködöset és úgy is használja, mintha saját nappalija adott először “társbérletek” foglalták el, 3-4 család élt esetben konyhája, vagy éppen hálószobája lenne. A terek együtt ezekben, majd a társbérletek helyét a kis voltaképpen a tevőleges emberektől lesznek szépek. Ok alapterületű “tanácsi bérlemények” vették át. Az teszjk azyá ami - úgy, mint most itt mi. 3” 2008-től itt lakók mellett a negyedben töltötték egész nap­ robbant be a programokba a CAPE 4 és kezdődött jukat a gimnáziumi diákok, a tanárok, a Baross meg a kísérlet, hogyan lehet együttműködni, ho­ utca, a Bródy Sándor utca, a Krúdy Gyula utca, gyan lehet a fizikai megújítást arra használni, hogy kis boltjai, kismesterei, a Mikszáth tér fogászati a negyed kulturális, társadalmi gazdasági élete fel­ rendelőinek orvosai és páciensei vagy a rádióban lendüljön, hogy lehet pezsgő civil életet indukálni. dolgozó szerkesztők, riporterek. De a negyed­ Az első időszakban Győri Judit és Szűcs Péter ben a Budapesti Spartacus klubházában edzett voltak a motorjai az egyesületnek. A 2012-ben in­ Sidó Ferenc, Jónyer István, Klampár Tibor akik dult fővárosi támogatású programban Budapesten korszakuk asztalitenisz világának meghatározói példa nélkül álló erőfeszítés történt, 22 ház megú­ szereplői voltak. jításába a több ezer új tulajdonos 135 m Ft-ot adott A rendszerváltás után a bérházakból tár­ össze. A Palotanegyed megújulása ezért nekem az sasházak alakultak, a palotákból további egyete­ emberekről szól Sipka Júliáról, Tircsi Anikóról mek, a földszintekre üzletek, kávézók, éttermek vagy Petényi Lászlóról. A negyedben sétálva ezért érkeztek. A többezer új tulajdonos jelenti az igazi érzem otthon magam. A házak története mellett változást, ők lettek a megújulás motorjai. 1994- az itt lakók személyes történelme is megjelent, az 96-ban indult meg több lépcsőben a negyed megúju­ utcákon lehet érezni az otthonosságot. lása. Először 1998-ban a fővárosi városrehabilitációs Alföldi György 1 Hevesi Lajos: “Kóborlások a főváros sétányain. Fővárosi tárcalevél. Pest, július 22.” MNyil 1871 2 Vályi András: Magyarország leírása III. Buda: k.n., 1799. 75. 3 Palotanégyed, Múlt, Jelen, Jövő Útikönyv a Palotanegyedhez, Budapest, Józsefvárosi Önkormányzat, 2012 (szerk.: Tihanyi Dominika) 4 CAPE - Civilek a Palotanegyedért Egyesület ��KUKKANTAS A KEMLELOLYUKON Ugye Ön is jól ismeri azt az érzést, amikor egy vait, a hangos énekszót, a csendes felolvasást, a építkezés mellett elhaladva, kíváncsian belesünk fegyverek ropogását, a bombák vijjogását, majd a a — direkt e célra kialakított kémlelőlyukon, vagy — sokadszori —újjáépítés hangjait. óvatosan fellebbentjük az állványzatot elfedő lep ­ Ilyen volt, ilyen lett mondhatnánk a megújuló let. Tesszük ezt, mert a kíváncsiság hajt bennün­ homlokzatok és a régi, piszkos, töredezett fal­ ket. Oly jó lenne már látni milyen mélyre megy felületeket megörökítő fotókat nézegetve. Vagy az alapozás, megújultak-e már a megrongálódott még többet is: hiszen ahol erre lehetőség volt, frízek, betömték-e a háborúk vagy a forradalmak igyekeztünk előhalászni az eredeti építészeti ter­ ütötte golyónyomokat, hogyan szépül, újul az veket, így lehetőség van annak a megítélésére is, épület. A kíváncsiság természetes emberi érzés, hogy a házakon milyen változást okozott az idő, mindenkiben megvan. Könyvünkkel kinek-kinek esetenként a soha be nem gyógyuló háborús a kíváncsiságát szeretnénk kielégíteni: kémlelőlyu­ károk... kat nyitva az időben, a lakások ajtaján, a tervtárak Könyvünkben az olvasó találhat szebbnél szebb polcain. részleteket, kovácsoltvas remekeket, utcaképeket, Igazi időutazásra hívjuk a kedves olvasót, hiszen felújított házbelsőket, tegnapi és mai boltokat és a kémlelőlyukon betekintve megelevenedik a mindezek mögött az embereket: rövidebb vagy múlt. Magunk előtt látjuk, amint az uraság díszes hosszabb ideig itt élő, alkotó, szerető vagy síró, hintóján megérkezik, a szebbnél szebb, változatos egyszerű vagy híres, átlagos vagy kiemelkedő, teg­ kerékvetők ellenállnak a kerekek ütésének. Látjuk, napi vagy mai embereket. amint a cselédség összeszalad a hátsó korridorokon, Nagy szeretettel ajánlom könyvünket az Ön fi­ hogy a napi eseményeket megbeszélje, szemtanúi gyelmébe és jó lapozást, olvasást, de még inkább lehetünk hálószobatitkoknak, de ugyanúgy tanúi le­ kellemes időutazást kívánok! hetünk egy költemény, egy színházi szerep vagy egy korszakalkotó technikai újítás megszületésének Budapest, 2016. szeptember is. Halljuk a paták dobogását, a hátsókertek madarainak csicsergését, az ószeres hívó sza­ Petényi László �MINŐSÉGI ANYAGOK TALÁLKOZÁSA Magas szinten kidolgozott részletek fotó • Pap Renáta �Brody Sandor utca 14. Főlierczeg Sántlor utcza 14. A.D. ISJ4 „A PALOTANEGYED SAROKPONTJA” ZILÁRD ALAPOK S Vannak épületek, melyek szerves Imre azonban később is aktívan részt vett részei a pesti városszövetnek. Áll­ a közéletben: a főrendiház tagja volt, a re­ nak valahol, nem hivalkodón, ám mégis biz­ formátus egyházban is vezető tisztséget lá­ tosan, támpontként, természetes útjelzőként tott el. Házasságából öt gyermeke született, anélkül, hogy megakadna rajta a szemünk. ebből négy lány, akik közül az egyik Anna, Az Ybl Miklós tervezte Degenfeld-Schon- különösen ismert és szeretett jelenség volt a burg palota ilyen épület. Aki szokott erre jár­ korabeli Pesten. ni, az tudja, hogy a Bródy Sándor és a Puskin Ahogy a palota természetes része volt Pest­ utca sarkán áll egy nagyméretű ház, melynek nek, úgy tartozott Degenfeld Anna is a pes­ mindkét utcára nyílik kapuja. A sétáló talán ti társasági elithez. Nem feltűnően, mégis észrevette azt is, hogy a Pollack Mihály tér megkérdőjelezhetetlenül. Degenfeld Anna felé az épület díszesebb, homlokzatán erkély nagyon szép és okos nő volt, aki - ahogy ez van, s a bejárat is hangsúlyos, szép. De azt elvárt is volt a maga társadalmi státuszában — talán kevesen gondolják, hogy ez a ház tu­ műkedvelő, műpártoló tevékenységet végzett, lajdonképpen palota, melyben valaha a De­ és szívesen forgott a főúri társaságban. Varázs­ genfeld család lakott. A palota építtetője az latos személye sokakat megihletett, s bár a Degenfeld Imre volt, aki az 1848-49-es már asszony volt, Sarkady István történelmi forradalom és szabadságharc alatt Kos­ beszélyeit tartalmazó kötetét, Reményi Ede suth Lajos kormánybiztosaként és Szabolcs pedig egy zongorára írt Mazurkáját ajánlotta vármegye főispánjaként tevékenyen részt Degenfeld Anna „ő magasságának”. Előbbi vett a katonák toborzásban, a fegyvergyűjtés­ az Arany hullámok a történelem tengerén címet ben, szervezésben. Haynau mindezért kötél viselte, míg a zenemű — árulkodó módón — általi halálra ítélte, ám végül kegyelmet ka­ az Ábránd címet kapta. pott, s kiszabadult a börtönből. Degenfeld 15 �ZABADELVU ES NÉPI Tisza Kálmán, az ellenfelei által csak de nagyon határozottan, olykor pedig igen Generálisként emlegetett minisz­ keményen vezette, az országot. Politikájának terelnök Degenfeld-lányt vett feleségül 1860- sikere abban rejlett, hogy mindig tudta, hogy a a feleség volt tehát a kapocs különböző érdekcsoportokat mivel és hogyan ehhez a házhoz, melyben idős korában — kell a kívánt célok elérése érdekében mozgat­ miniszterelnökségétől megválva — élte napjait ni, kinek és mit keli ígérni, s hogy kit és mivel ban. Ilona, a nagy formátumú politikus. Tisza Kálmán lehet akár zsarolni. Bár a kiegyezést követően majdnem tizenöt éven keresztül volt minisz­ igazi karrierjét a „balközépen” az ún. bihari terelnök, egy olyan időszakban, amikor a programmal kezdte, mely önálló hadsereget, kiegyezést követően az ország fejlődése pénzügyi és kereskedelmi rendszert követelt megkérdőjelezhetetlen volt. Az 1875 és 1890 az országnak, a kormánypárt érezhető meg­ között kormányzó, kortársai által már-már gyengülésekor okosan puhította programját, s unalmasnak tartott Tisza - aki sosem volt életre hívta a Szabadelvű Pártot, melynek égisze például tüzes szónok — okosan, higgadtan, alatt vezette az országot hosszú időn keresztül. Tisza idejében egységes vármegyerendszer jött létre, ekkor lett csendőrség és államrendőrség, NÉKOSZ GYŰLÉS de akár az Országház vagy az Operaház a DISZ II. kongresszusa alkalmából (1946) létrejöttét is neki köszönhetjük. Miniszterel­ forrás ■ A magyar munkásmozgalom története nökségéről 1890-ben lemondott, így joggal 1918-1979. feltételezhetjük, hogy ekkor költözött ide, ne­ jének családi palotájába, ahol aztán 1902-ben, 72 évesen elhunyt. Negyvenöt évvel később pedig ugyanab­ ba a palotába, ahol az egyik legnagyobb szabadelvű politikus lakott, a Népi Kollé­ giumok Országos Szövetsége költözött be, hogy négyéves fennállása alatt azon munkálkodjon: hogy minél több népi szár­ mazású, szegény fiatal tanulhasson, s vál­ hasson értelmiségivé, majd visszatérve szülőföldjére ott alapozza meg a társada­ lom értelmiségi rétegét. Az alapötlet már a harmincas években megszületett, s 1939-ben létre is jött egy ilyen bentlakásos intézmény 16 �a Bolyai- majd később átnevezve Györffy kollégium, ám a második világháború mega­ kasztotta a folyamatot. Ám a Györffyből kikerült diákok a háborút átvészelve szinte azonnal létrehozták a NEKOSZ-t, azt az országos kollégiumi szövetséget, mely­ nek indulásakor, 1946-ban még csupán két tagszervezete volt. Mivel azonban a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Paraszt­ párt is jónak gondolta a kezdeményezést, a kollégiumi szervezet kiépítésén fáradozók sok támogatást kaptak - anyagi és admin­ isztratív oldalról is. így lehetett az, hogy két év múltán, 1948-ban már 158 népi kollégium működött szerte az országban, melyekben majdnem .tízezer diák élt és ta­ nult, közösséget formált, sőt, dolgozott is. Az általános kollégiumok mellett voltak olyanok is, ahol magas szintű szakképzés folyt: a Derkovits vagy a Nagy Balog János művészeti kollégium, vagy az igencsak elit­ istának tartott Eötvös Collegium is jócskán meghaladták eredeti küldetésüket. A látványos sikert azonban hamarosan nagy bukás követte: a kor nagyhatalmi politiká­ ja állt a NEKOSZ továbbélésének útjába. Ahogy Rajk László is - aki a kollégiumi szerveződés fontos pártolója volt — hirtelen lett ellenség, úgy lett a NEKOSZ is szinte egyik pillanatról a másikra a nemkívánatos oldalon, ezért 1949-ben feloszlatták, s a tagszervezeteket beolvasztották az állami diákotthonok hálózatába. TISZA KÁLMÁN Magyarország miniszterelnöke (1875-1890) forrás • OSzK Digitális Képarchívuma 17 �ETTO AZ EGYBEN Degenfeld család ti be az épületbe, az istállók pedig az alag­ vagyonnal ren­ sorban kaptak helyet — a kocsiszín hatalmas delkezett, így nem meglepő, hogy a kor ajtajai, az udvari lóitatásra alkalmas kút még egyik legismertebb tervezőjét, Ybl Miklóst ma is látható. kérték fel a ház megalkotására az 1870-es A funkcionalitás a ház alaprajzában és egyéb évek elején. Yblnek ekkor már több épülete részleteiben is megmutatkozott: a főúri rész­ állt a környéken — a Pollack tér két, ma is ben minden, a reprezentációhoz szükséges álló palotája, a Festetics- és a Károlyi-palo­ elem megvolt — tágas lépcsőház fenséges ta, valamint az annak idején rekordidő mozaikpadlóval, öntöttvas korlátokkal és alatt elkészült ideiglenes Képviselőház (ma oszlopokkal, a nagyméretű központi szalon ■ Mivel jelentős a Olasz Kultúrintézet). Nem volt tehát semmi mellett kisebb méretű férfi szalon helyiség különös abban, hogy a Degenfeld-palotát is és dolgozószoba, vendégszoba is helyet ő tervezi, ám az épület mégis igazi kihívást kapott a szokásos többi funkció mellett. jelentett a számára. Úgy kellett ugyanis meg­ Külön érdekesség, hogy az eredeti terveken terveznie a házat, hogy az ne csupán egy egy apró rejtekcsigalépcső is szerepel, mely fényűző palota legyen, hanem hozzá tartoz­ csupán az egyik hálószobából volt megkö­ zon bérház is. zelíthető, s lefutott az udvarig. A bérház Ybl első tervváltozatain látszik is a vívódás traktusában emeletenként három-négy lakás — hogyan tudja összefésülni a háromeme­ kapott helyet, változó nagyságú és kényel­ letes bérház homlokzatát egy kétszintes mi fokozatú, így különböző anyagi helyzetű palotáéval, melyben az úri pompa egyik bérlők költözhettek a Degenfeld-család fontos eleme például a hatalmas belma­ szomszédságába. gasság. 1872-1874 között készült el végül az A ház tervezője mellett a kivitelezője is egységesen háromemeletes épület, teljesítve fontos személyiség volt: Wechselmann Ig­ a megrendelő kívánságát: a Bródy Sándor nác, Ybl állandó munkatársa volt, akinek a utca felé tökéletes palota, míg a Puskin utca Várkert Bazár, az Egyetemi Könyvtár vagy a felé bérház lett az épület. Ybl első ilyen, Fővámház épületeinek létrejöttét is köszön­ többfunkciós épületei között tartjuk számon hetjük. Egyes források szerint annak idején a két udvaros, a belső terekben teljesen telekspekulációba is fogott az építész és a elkülönült, ám kívülről nézve mégis egységes tervező, s éppen ezen a környéken vásárol­ egészet alkotó házat. Hogy nem csak szép, de tak olyan telkeket, melyeket később, építési jól használható lett az épület, az is a tervező telekként felparcellázva magasabb áron tud­ zsenijét dicséri: Ybl a kocsiszínt a két udvar tak eladni. Ki tudja? Egy biztos: Wechsel­ találkozásához, mintegy „válaszfalként” épí­ mann fontos embere volt a 19. század má­ 18 �sodik felének, már csak gazdagsága okán is. Gyermektelenül halt meg, és végrende­ letében jókora összeget ajánlott fel egy vak gyermekek részére építendő intézet javára. Ez lett a Vakok Intézete a Mexikói úton, melyet Lajta Béla tervezett 1905-ben (ma Mozgás javító Intézet). - ------ —e—-----— HELYREÁLLÍTANI, DE HOGYAN? Itt a pesti belvárosban szinte minden ház őriz „sebeket”. A második világháborúban megrongálódott épületeket ugyan többnyire használható állapotba hozták annak ide­ jén, de sokszor a felújítás nem terjedt ki többre, csak az életveszély elhárítására és arra, hogy visszaköltözhessenek a lakók. Aztán az 1956-os forradalomban sok ház ismét kapott találatokat: gépfegyver, belövés, ablakok betörése stb. A Palotanegyed épületállománya pedig főként ki volt téve ’56-ban a harcoknak, s éppen itt, a Magyar Rádió szomszédságában olyan dolgok történtek, ame­ lyek nyomai gyakran még ma is láthatóak a házak falain. A helyreállítás aktuális kérdése, hogy vajon mit kezdjen a golyónyomokkal, melyek egyfelől hozzátartoznak az épület történetéhez, másfelől viszont esztétikailag és az állagmegőrzés szempontjából is kifogásolhatóak. A De- genfeld-palota 1956 ősze után olyan állapotban volt, hogy halaszthatatlanná vált egy tatarozás — így mára ezen az épületen nem találjuk meg a történelem ilyen jellegű lenyomatát. Azt azonban egyre többen gondolják úgy, hogy a modern rekonstrukciós munkáknak tekintettel kell lenniük erre is, így sok helyen kiemelten megőriznek DEGENFELD ANNA néhány golyó ütötte sebet a homlokzaton, mely emlékez­ Századfordulós Pest kedvelt társasági tagja tetőül szolgál az utókornak egy olyan korról, amelyet — forrás • Nemzeti Portrétár szerencsére — már csak fényképekről ismernek. 19 �HOMLOKZAT Bródy Sándor utca 36. fotó • Perényi László �Bródy Sándor utca 36. Főlierczeg Sándor utcza 36. A.D. 1869 „KÉT ÉV AZ ÍRÓFEJEDELEM ÉLETÉBŐL...” N agy nevek egy HÁZBAN Nehéz úgy írni bármi egyébről homlokzat már túlmutat az előző korszakon, egy ház kapcsán, ha tudjuk, s érződik egy új stílus szele is — a historizmus benne Jókai Mór is lakott egy elején járunk, s kezdődik a neoreneszánsz ideig. Az író nagysága, ismertsége szinte el­ időszaka. Pán József háza mégis inkább a homályosít minden más részletet és adatot. pesti nagy városfejlődés előtti időket idézi, Pedig az egykori Főherczeg Sándor utca 36- finom díszítése még magán hordoz egy os számú ház már csak a kora miatt is em­ cseppnyi keleties hatást, léptéke nem túlzó, lítésre méltó. 1869 körüli építési dátumával az az épület hangsúlya pedig középre tart, ahol a utcában megmaradt legrégebbi épületek közé tulajdonosi lakáshoz tartozó erkélyt is találjuk. tartozik, s építőmestere sem akárki: bizonyos Pán több bérházat is tervezett a környéken: a Pán József. A tervező-kivitelező neve mára Rákóczi út 5. szám alatt ma is áll az egyko­ kissé feledésbe merült, melynek oka leginkább ri Pannónia szálló épülete, de a Múzeum abban rejlik, hogy Pán házai közül jónéhány körúton, a Király és a Kecskeméti utcában is eltűnt Budapest városszövetéből. Kár értük! van egy-egy álló háza. Értett tehát a bérház A romantikus-eklektikus stílusban alkotó Pán nem kisebb műveket jegyzett, mint a krisz­ műfajához, rutinosan gondolta át a lehető tinavárosi Karátsonyi-palota, mely a magyar delő, Mayer Ferenc — akinek foglalkozása és romantikus építészet egyik legkiemelkedőbb kiléte a homályba vész — biztosan gazdag és talán legnagyobb példája volt. Különleges ember lehetett, így vélhető, hogy ő alakíttat­ legjobb elrendezést és alaprajzot. A megren­ kor volt a klasszicizmust felváltó romantikus ta át a házat csupán néhány évvel a felépülte építészet, mely rövid ideig uralta az ízlést a 19. után. A tervező maradt ekkor is Pán József, század derekán. Benne nemritkán egyszerre így tökéletesen egységes képet mutat a két jelentek meg a mór és bizánci motívumok, a emelettel bővített, végül négy emeletessé nőtt gótika csúcsívei és a bizánci korszakból átvett körívek. még akkor is, ha nem kell ahhoz építésznek A Bródy Sándor utcában álló ház a romantika lenni, hogy az ember észrevegye a későbbi utolsó éveiben épült fel, így a ma is látható ráépítés nyomait. épület homlokzata és belső struktúrája is, 21 �LTUNT RÉSZLETEK NYOMÁBAN... 11 j Ha valaki ma belép a megújult egy szoba-konyhás lakás, és ő nyittatta meg épületbe, elégedetten nyugtázhatja, az utca felé a földszinti lakásokat is — bol­ hogy sok szép részlet megmaradt a múltból. tot csinálva belőlük. Eulenberg, aki magyar Az első emeleten a lépcsőház burkolata még királyi udvari tanácsosi címet is szerzett a fe­ mindig az eredeti gyönyörű terazzo, az ud­ lekezeti joggal kapcsolatos munkássága miatt, varon megőrizték a sárga keramit kockákat, családjával sokáig volt a tulajdonosa a háznak s a kapusfülke is felismerhető a belépéskor. — van olyan lakó még most is, akinek a szülei Eredetileg innen tartotta szemmel a ki- és eredetileg tőlük bérelték lakásukat. bemenőket a kapus — később a házmester —, A ház egyik különlegessége, hogy az udvaron majd az 1927-es átalakítások után itt kellett a áthaladva, egy kis átjárón keresztül megláthat­ liftpénzt is megfizetnie annak, aki a lépcsőzés juk azt a fallal elválasztott másik épületet is, helyett ezt az úri megoldást választotta. A melyet egy szomszédos telken, merőlegesen lift beépítését már az új háztulajdonos, dr. építettek a házra. Ennek a háznak a bejára­ Eulenberg Salamon ügyvéd rendelte meg, ta a tömb másik oldalán van, így nem csoda, de az ő kérésére lett a közös szárítópadlás­ ha többen a házból annak voltak szemtanúi ból mosókonyha, a valamikori kocsiszínből 1956-ban, hogy a Kőfaragó utca felől érkezve 22 �jónéhányan a falon átmászva menekültek el az utcai harcok elől. Szerencsére az ötvenha­ tos események ennél jobban nem érintették a házat, szemben a környék sok más épületével, ezt sem találat, sem golyózápor nem érte. Ennek ellenére a hatvanas évek elejére halaszthatatlanná vált a felújítás, s ekkor sok helyen cserélték a ház apróbb díszeit. El­ tűntek a bábos korlátok a folyosóról, az ere­ deti nyílászárók, a régi poroló. Lett viszont egy emléktábla a falon, melyről leolvasható, hogy Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza két éven keresztül itt lakott. ——H— -- — MIVEL BURKOLJUK AZ UDVART? Jókaiék idején a ház udvara még máshogyan nézett ki, mint most. Hiányzott belőle a pesti házakból lassan elvesző, ám itt szerencsésen meghagyott sárga keramit burkolat, melyet jellemzően csak az 1900-as évek legelején kezdtek lerakni utcák, udvarok, terek kövezeteként. A keramitkocka gyors és látványos karriert futott be, Buda­ pesten az 1920-as években már majdnem tíz százalékban ilyen kockakövek burkolta utakon közlekedhetett az em­ ber. Hogy miért maradt annyiban a terjedése, az egyéb­ ként magyar szabadalmú, szép és nagyon tartós térkő használatának, azt egyetlen rossz tulajdonsága indokolja: nedvesség hatására a keramitkocka nagyon csúszóssá válik. Olyannyira, hogy a főbb útvonalak mentén fakarókat kellett elhelyezni, hogy a kicsúszó szekerek és lovaskocsik ne okoz­ zanak balesetet a járdán közlekedők között. Kiszorult tehát a keramitkocka a város közlekedési út­ vonalairól, de a bérházak udvarain továbbra is előszeretet­ tel rakták le a huszadik század első évtizedeiben. Ebben a házban vélhetően akkor, amikor dr. Eulenberg Salamon 1926-27-ben átépítette az épületet. Udvari díszkőnek pedig nagyon is jó volt a keramit, mert a házmester könnyen tudta tisztán tartani, a lépések zaját tompította, s ráadásul meleg, barátságos fényt tükrözött be még azokba az udvari lakások­ ba is, ahova egyébként ritkán süt be a nap. HOMLOKZATI TERV (1927) Átalakítása dr. Eulenberg Salamon idején forrás • BFL XV.17.d.329-36492/10 23 �I FOG ENGEM EZUTÁN ÁPOLNI? | ÁW Az 1800-as évek második felének na feltétlen engedelmességet követelő hisz­ egyik legismertebb szerelmespárja térikus zsarnokságáról, gyakori migrénjeiről, Laborfalvi Róza színművésznő és Jókai Mór betegségeiről számolnak be; Laborfalvi Róza volt. Már megsimerkedésük is legendás: 1848. valójában Jókai életének irányítója, minden március 15-én, a Bánk bán díszelőadásán gondját megoldó „gondviselője” volt. Gon­ Jókai forradalmi hevületben a színpadra lé­ doskodott a nyugalmáról és intézte az író pett, hogy beszéljen. Laborfalvi pedig, a összes ügyét. Állítólag még amikor bérházak­ nemzet ünnepelt színésznője, a mindenki ban laktak, Jókainé akkor is állatokat tartott, által csodált és imádott tragika egy kokárdát mint egy falusi gazdaságban, hogy Jókainak a tűzött az akkor még kevéssé ismert író kabát­ kedvenc ételeit főzhesse! jára. Ettől kezdve elválaszthatatlanok voltak, még akkor is, ha a világ rosszaira a nyolc év­ Hogy milyen biztos támaszt jelenthetett vel idősebb színésznő és a fiatal író kapcso­ Jókainak a felesége, azt jól mutatja ez az latát. Ráadásul Rózának ekkorra már volt egy egyetlen mondat, melyet felesége halálakor törvénytelen gyermeke is, kis Róza, aki a még mondott az író: 1848 nyarán összeházasodott párral lakott a későbbiekben. Hiába minden rosszallás és gúny, Laborfalvi Róza és Jókai szerelme majd’ negyven évig tartott, egészen az asszony haláláig. Bár a kortársak a hajdani primadon­ 24 „KI FOG ENGEM EZUTÁN ÁPOLNI?” �CSENDÉLET AZ UDVARBÓL Lakók megpihenését szolgáló pad fotó • Reymeyer Dóra S ez a mondat éppen itt, a Bródy Sándor utcában hangzott el, hiszen 1886-ban itt halt meg az írófeleség. Mindössze két évet lakott itt a család — az első emeleti, tágas, erkélyes lakást bérelték, mely a folyton nyüzsgő Kere­ pesi úti otthon után nyújtott csendesebb pi­ henési lehetőséget. Az író szeretett otthon lenni, sokat dolgozott, felesége pedig nem csupán az ellátásáról gondoskodott, hanem állandó és mérvadó bírálója volt Jókai újabb műveinek. Jól kiegészítették tehát egymást — szellemileg, jellemben egyaránt. Laborfalvi Róza halála után Jókai több mint tíz évig nevelt lánya és annak családja körében élt — a temetés után szinte azonnal elhagyta a szo­ morú emlékű Bródy Sándor utcai lakást, mely szeretett felesége hiányát juttatta volna eszébe nap mint nap. LABORFALVI RÓZA ÉS JÓKAI MÓR portréja forrás ■ OSzK Digitális Képarchívuma 25 �mi hm Mm llllllB 11 EPÜLO-SZEPÜLO JÓZSEFVÁROS 2016-ban felújított homlokzat fotó • Petényi László �Gutenberg tér 2. Sándor tér 2. A.D. 1928 „EGY PIMASZ KÜLÖNC SZERELMI AJÁNDÉKA” M ODERN NAGYSÁG ma ábrázoló kisebb domborművek tényleg fel­ Gutenberg téren álló hatal­ kerültek-e a homlokzatra. A megrendelő min­ mas sarokház 1927 óta néz farkasszemet a denestre biztosan örült a rajzokon látható két- Gutenberg Otthonnal. Építtetője pimasz két oroszlánnak, akik a lovagi címerpajzsokat módon olyan magas házat terveztetett, hogy fogták közre, és abban is szinte biztosak le­ az addig pazar kilátással büszkélkedő nyom- hetünk, hogy a Freytádtler család címerét sem dász-bérház elvesztette azt a kiváltságát, hogy felejtették le a kőfaragók a kapu fölül. Az egykori Sándor, a felső emeletek ablakaiból akár a Dunáig is el lehessen látni. Cserébe viszont egy, ak­ A ház történetéhez szorosan kapcsolódik az koriban igazán modernnek számító hat plusz építőmester személye is, akinek neve szere­ egy emeletes saroképület látványát kapta, pel egy kis táblán az épület falán. Delmár melyet a kor egyik híres építőmestere, Érdi Bélának hívták a korában nagyon is elismert Zsigmond tervezett. Az építéskor még finom építési vállalkozót, akiről így írt a Magyar vonalú saroktornyökat és tetősisakot viselő Építőművészet: ház eredetileg világos színű .vakolatfestéssel készült. A homlokzat díszei a bábos korlát, „Delmár Béla szívós akaraterejével, gyors el­ a tetszetős ablakkiosztás, az elegáns fran­ határolásával, nagyobb kaliberű üzleti felfogásával ciaerkélyek és az idők során eltűnt két szob­ messge kiemelkedik a^ építőmesterek átlagából. or volt, melyek mintha — a lovag katonai ér­ Nem vons^a a közvetlen hasion. Szinte virtust zelmeihez igazodva — két lovagot mintáztak csinál abból, hogy inkább vesszen a péng, ha muszáj, volna. Sohasem tudjuk meg, hogy vajon pon­ de amit épít, annak vérbeli építőmesteri munkának tosan milyen lovagok voltak, ahogy az sem kell lenni, érdemeinek elismeréséül kormánytanácso­ látszik a korabeli fényképről, hogy a terveken si méltósággal tüntették ki. ” szereplő, vélhetően szintén lovagi jeleneteket 27 �Városrendezési szempontból érdekes kérdés, futotta volna egy nagyobb épületre? Vagy hogy az építkezés idején már javában létező esetleg a józsefvárosi vezetőség szerette vol­ Sándor tér kibővítését miért szorgalmazták na, ha nagyobb lesz a hat utca torkolatában azzal, hogy a ház telkének csak nagyjából a létrejött Sándor tér? Akár mindkét ok elképzel­ kétharmadát építették be. hető. Bárhogy is volt, a ház végül elkészült. A A korabeli helyszínrajzon jól látszik, hogy a környék forgalmát bizonyítja, hogy a földszinten telek eredetileg egészen a Mária utca torkolatáig hét, utcáról nyíló üzlethelyiséget találunk, ezek futott ki, ám amikor a tervező elkezd dolgozni, egyikét egészen biztosan nagyságos Brenner a ház homlokzatát nagyjából a telek közepére Imre gyógyszerész vette ki - a Bródy Sándor teszi. Ebből ugrik ki egy kissé az árkádsor, de utca felé bérelte az egyik üzletet. Mára az ere­ még így sem éri el az eredeti telekhatárt. Va­ detileg nagy kirakatos üzletek is lakások lettek, jon miről lehetett szó? Elképzelhető, hogy a a kirakatokat elfalazták, de a helyük pontosan megcsappant Freytádtler-vagyonból már nem látszik a homlokzaton. ISVAROSBOL NAGYVAROS Van egy, az 1910-es években Am a kép már csak azért is izgalmas, mert készült fénykép, mely mintha az udvar, melyben — szokás szerint — csupán egy kisvárosi ház udvarát ábrázolná. Nem egyetlen árnyat adó fa áll, egyáltalán nem is lenne benne semmi különös, ha nem tud­ egy épülő világvárost idéz. Benne állatoknak nánk, hogy a képet éppen itt, a Kőfaragó utca fenntartott istálló vagy inkább ól, az udvaron végén álló házból készítették, s rajta a Guten­ egymást érik a kordék. A ház deszkakerítésén berg tér 2. számú ház egykori elődje látható. megannyi korabeli plakát: hirdetnek itt min­ 28 �dent, többek között Pankala ceruzát. A kidőlt- gársága, s a Gutenberg Otthonban működő bedőlt falú házikóról és a melléképületekről Intim Színházban és a kávéházban múlatja az pedig csak nehezen dönthető el, hogy milyen időt. Furcsa kettősség ez, mely azonban sokáig célt is szolgáltak: laktak benne, vagy inkább megvolt a környéken. valamiféle üzem működött itt? Furcsa bele­ gondolni, hogy amikor a Gutenberg Otthon Miközben mágnások költöztek a Nemzeti fényes ünnepség közepette megnyitotta kapuit Múzeum köré, jómódú orvosok építtettek bér­ 1907-ben, a tér másik fele még így nézett ki. S palotát a környező utcákban, s ide hallatszott miközben szinte magától értetődőnek látszik, a körút nagyvárosi zaja, a Palotanegyed sokáig hogy ezen a portán mezítláb járnak a gyere­ őrizte múltját. kek, a Mária utcában korzózik a környék pol­ —o— MI LEGYEN A TÉRREL? Mát jócskán benne jártunk a 20. században, amikor a Guten­ berg tér 2. számú ház megépültével a Főherczeg Sándor (ma Gutenberg) tér térfalai véglegesedni Játszódtak. A hat utca torkolatában álló terecske csakis annak köszönheti, hogy nem lett belőle közlekedési csomópont, hogy már idejekorán, a Gutenberg Otthon építésével szinte egy időben ültettek ide fákat, s avattak fel rajta szobrot. A tér sorsa ilyenformán, még az autós közlekedés előtt, eldőlt. S ha már volt néhány fa — a környéken ez ritkaság - a kerület vezetése a 2000-es évek ele­ jén úgy döntött, hogy létesüljön itt játszótér is. Ma már kézen- fekvő ötletnek látszik, hogy a környékbeli gyerekeknek mászó- csúszó játékot építünk, ám ez nem volt mindig így. Az első játszótereket csak a 20. század első évtizedeiben kezdték el kiépíteni, s csak lassacskán tudatosult, hogy a gyer­ mekeknek több szempontból is hasznos a szabad levegőn való játék. Először is fontos az egészség szempontjából, főképp a tébécé idejében. Másrészt a játékok kedvezően fejlesztik egyensúlyérzéküket, ügyességüket. Harmadrészt pedig az ön­ feledt játékban egymással is megismerkedhetnek, barátokra te­ hetnek szert. Az első néhány játszótér-fecske után az Allatkert- ben nyílt meg 1912-ben a pesti szlengben csak a gyermekek eldorádójaként emlegetett játszótér, ahol szegény és gazdag AZ EREDETI HOMLOKZAT gyerekek egyaránt élvezhették a hintázás, a csúszókázás, a A kép az átadás évében készült létrázás (mászóka) örömét forrás • Magyar Építőművészet, 1929. (XXIX. évf.) 2. szám 29 �OVAGBÓL LETT PASA A Gutenberg tér 2. számú ház gyott maga után: bérházak, uradalmak és építtetőjének már a neve is szokat­ rengeteg ingóság. Jenő azonban mindig is lan: köves-gyűri lovag Freytádtler Jenő pasa. szerette a kihívásokat, így miután a török A pasává avanzsált lovag egy délvidé- vasútépítésekben érdemeket szerezve pasává is lett, senki sem lepődött meg azon, hogy a legkülön­ félébb módokon költötte el a vagyont. Profi lo­ vasként a lovak iránti szen- vedélye kielégíthetetlen­ nek bizonyult: a legújabb francia kocsimodelleket gyártatta le magának, több tucatnyi lovat tartott és persze lóversenyre is járt. Itt a Palotanegyedben, a Múzeum utcai palotá­ jában külön őrizte pasa- és szobában katonai uniformisait, de a főváros M ai a JÁKÓ AMÁLIA „drámai hősnő” a Színházi Élet címlapján forrás • Színházi Élet, 1914. (III. évf.) 25. szám legszebb vívótermét és egy hátborzongatóan érdekes lovagtermet is itt rendezett be. Ifjúságától kezdve nagy bolondja volt a nőknek is — 17 éves korától fogva gyűjtötte a világ legszebb nőinek fényké- ki származású, hatalmas földbirtokokkal peit. Csoda-e, ha abban a bizonyos lovagte- büszkélkedő szorgalmas zsidó család sarja remben a fegyverek helyett a falakon régi volt, akinek egész életében másra se volt szeretőinek lábáról készült szobrok sorakoz­ gondja, mint hogy édesapja felhalmozott tak — szépségük szerint arannyal, ezüsttel vagy vagyonát módszeresen elköltse. Nem volt csak bronzzal bevonva... könnyű a dolga, mert az édesapa — aki Mire lassanként elúszott az apai örökség, már egyébként érdemeiért kapta meg a később az egész város Jenő viselt dolgairól beszélt, s öröklődő lovagi címet - nagy vagyont há­ közben Jenő felett is elszállt az idő. És akkor 30 �jött Jákó Amália, aki ki tudja, hányadikként a sorban új érzéseket ébresztett a majd hat­ vanéves hóbortos lovag szívében. Különös olvasni Jenő visszaemlékezéseiben, hogy amit ezúttal érzett, az „sokkal mélyebb érzés volt, mint az, amit szerelem szóval jelölnek meg.” A Budapesti Színkör csinos és ünne­ pelt fiatal színésznője apai szeretetet váltott ki Freytádtler Jenőből. S minthogy mindent megtehetett, gyorsan lányává is fogadta Amáliát, akinek a ruhák és ékszerek mellett házakat is ajándékozott az idősödő Jenő. Ez a ház is Amáliának épült, mint ahogy a szomszédos, Bródy Sándor utca 46-os szám alatti épület is. SZABÁLYOZÁSI TERV RÉSZLET A korabeli helyszínrajzon a tervezett beépítés forrás • BFL XV.17.d.329-36481/l A történet vége szomorú — legalábbis végleg megromlott kapcsolatuk, Jenő pedig Jenő lovag szempontjából. Amália a gáláns élete végére megcsappant vagyona romjain ajándékok ellenére is „megcsalta” örökbe­ egyedül találta magát. fogadóját — férjhez ment, s ezzel a lépéssel 31 ��Gyulai Pál utca 1. Kereijesi út 29. A.D. 1895 „HÁZ, HÁROM LÉPCSŐVEL” TJÁRÓHÁZ. EGYSZERŰ. A mostanra leginkább ifjúsági amúgy sem tetszett a szoba, pláne a főbérlő, (Csilicsala csodái, gátlástalan pimaszsággal felelte, hogy az bi­ Kököjszi és Bobojsza, Hahó Öcsi) ismert zony nagy baj, mert ő kifejezetten orgiákat Török Sándor pályája kezdetén, 1939-ben írt akart volna itt csapni. egy könyvet Valaki kopog címmel. Benne a hápogó öregasszony elől menekülve kifu­ főhős a korabeli Budapesten egymás után ti­ tott a házból, majd befordulva a sarkon egy zenkétszer költözik - albérletből albérletbe, újabb kiadandó szobára lett figyelmes. Ide is könyveiről A felháborodottan míg végül főbérlővé nem lesz valahogy. A felkapaszkodott, ám legnagyobb ámulatára az szórakoztató regény gondos aprólékosság­ iménti nőszemély nyitott ajtót - így aztán futva gal mesél a különböző házakról, lakásokról, kellett távoznia a feldühödött asszonyság elől. a bennük felbukkanó emberekről. Az egyik rövid szövegrész pedig éppen erre a házra Ekkor vált világossá: a ház valójában hatal­ vonatkozik, s bár végül nem költözött ide a mas átjáróház, mely uralja a környéket. Nem főszereplő, egy gyors látogatás erejéig tisz- csoda hát, hogy az író eltévedt az ötemeletes, teleiét tette itt is. függőfolyosós, labirintusszerű épületben, ahol A történet pedig így szól: újabb albérlet után lépcsőházból a másikba közvetlenül is el lehet kutatva hősünk betért a Rákóczi út egyik házá­ jutni. Az E alaprajzú, eklektikus bérháznak ba, ahol a negyedik emeleten kínáltak kiadó ráadásul két belső udvara is van, melyek kb. szobát. A vizes és sötét szobánál már csak 2,5 méter magas fallal vannak elválasztva a a háziasszony volt barátságtalanabb: rögtön szomszédos házak udvarától. az egyik udvarból a másikba, illetve az egyik szóba hozta, hogy látogatót bizony, ide nem szabad felhozni. Mivel a főszereplőnek 33 �Valójában egyébként a ház nem klasszikus földig érő ablakokkal — ebből lett a sok tu­ átjáróház, de mivel három lépcsőháza és két lajdonosváltást megélt Bíró Dénes, majd különböző utcára nyíló kapuja is van, ezért Kovacsevits vendéglő, melynek az alaprajzok hosszú útszakaszt spórolhat meg az ember, tanúsága szerint saját borpincéje és nyáron ha házon belül közlekedik. pedig a bérház udvarán létesített kerthelyisége Az 1890-es évek végén, eredetileg hárome­ is volt. (Külön érdekesség, hogy vélhetően a meletesnek épült lakóházat Tóth Sándor ter­ háztulajdonosok származása miatt az 1900-as vezte az előtte is ott álló régi ház részleges évek elejétől kezdve, kisebb megszakításokkal elbontása után. Az eredeti tervrajzokon jól 1949-ig működő Vasvári Pál Kör ebben az látszik, hogy a tulajdonosok nagyszerűen étteremben tartotta rendszeresen összejöve­ használták ki a telek adta lehetőségeket: a teleit. A Magyar Görög Katolikus Egyetemi hosszan elnyúló főhomlokzat a Gyulai Pál és Főiskolai Hallgatók Vasváriról elnevezett utca felé, a már meglévő Rókus kórház tömb­ szervezetének fő küldetése, az volt, hogy jére és az előtte kialakított nyugalmas, fákkal összefogja, lelkiekben támogassa a görög ka­ beültetett térre néz. Erre tájolva alakították tolikus ifjúságot — vélhetően a háztulajdonos tehát ki a reprezentatív, erkélyes, nagy Mannóék is pártolták az 1947-ben 150 főt lakásokat. A. Kerepesi út (ma Rákóczi) nyüzs­ számláló kör működését, így kézenfekvő volt gő forgalmát viszont úgy használták ki, hogy a tágas, földszinti étteremben összegyűlni a a földszintre vendéglátóhelyiséget terveztek, tagoknak.) KERTHELYSÉG TERVE Aprólékosan kidolgozott tervrészlet forrás ■ BFL XV.17.b.312-36436 34 �ARMINC ÉV FÖLDRAJZ | A ház leghíresebb lakója egészen biztosan Cholnokyjenő földrajz­ tudós volt. A II. emelet 5. számú ajtó mögött kerek harminc éven át a huszadik század egyik legmeghatározóbb tudósalakja élt feleségével, gyermekeivel. Cholnoky víztani, geomorfoló­ giai munkái még ma is keresettek, lenyűgöző, olvasmányos stílusban írt bármiről: a fu­ tóhomokról, a Balatonról vagy éppen ázsiai utazásairól. Cholnoky igazi polihisztor volt, aki fáradhatatlan munkabírással elnökölt számta­ lan társaságban, tanított az egyetemen, vagy éppen kedvtelésből festegetett arácsi nyaraló­ juk kertjében. Nem kevesebbet ért el az évek során, mint hogy a sokak számára érthetetlen és érdektelen földrajztudományt szórakoz­ tató és élvezetes stílusban adta tovább - akár szóban, akár írásban. A korabeli fényképek tanúsága szerint Chol­ hatatlan festménye volt a professzornak. Az noky lakásának berendezése összhangban állt ötszobás lakás fenntartásáról egy szobalány és az emberrel: rengeteg könyve és megszámlál­ egy szakácsnő gondoskodott, akik, ha kellett, a professzornál összegyűlt társaságot is ellátták 35 �GY IGAZI BEFEKTETŐ A ház építtetője és hosszú ideig 1857-es megalapításában is részt vett. István tulajdonosa a Mannó család volt. nemcsak sikeres nagykereskedőnek számított, Az eredetileg az első görög diaszpóra ide- hanem 1848-ban jelentős közéleti szerepet jén Pestre települő bőrkereskedő család is betöltött; valamikor az 1700-as évek legvégén került pénzügyi tanácsadója volt, mindemellett a pes­ át Magyarországra, hogy aztán nem sokkal ti árvaszék elnökeként is dolgozott. Vagyonát később Pest város ingatlanvásárlásokkal folyamatosan növelte: te­ a Király utcában több házat, a Városmajor hetős polgára legyen utcában kertet, majd később a Rákóczi úton a családfő, Mannó is házhelyeket vásárolt. Ez utóbbin például a megbecsült Demeter. Megta­ Keleti pályaudvar felépültével nagyjából egy- karított pénzüket időben is, közvetlenül az állomás közelében ugyanis ingatlanok igen nagyméretű ingatlant, mely természetesen forgat­ kiváló befektetésnek bizonyult. De voltak föld­ ta, így aztán nem is birtokai szerte az országban, erdői és kastélya olyan sokára vagyo­ is a Mannó családnak. Ilyen előzmények után nuk gyarapodását nem csoda hát, hogy a Gyulai Pál utca és a vásárlásába A MANNÓ CSALÁD CÍMERE és Kossuth Lajos egyik fontos az általuk folyósított tőkehitelek kamatai és a Rákóczi út sarkán álló kisebb, öreg házat is bérházakból befolyó jövedelmek biztosították. megvette Mannó István 1872-ben, de egészen Fia, István már a pesti Magyar Kereskedelmi 1896-ig nem került sor annak bővítésére, áta­ Bank igazgatójaként tevékenykedett, valamint lakítására. Már leányai azok, akik felépíttetik a az Első Magyar Általános Biztosító Társaság háromemeletes neoreneszánsz épületet, majd HANGULATOS UTCARÉSZLET Csendes sétálóutca a Rókus Kórház felé fotó • Reymeyer Dóra 36 �később unokái a két világháború között két újabb emelet ráépítésének tervezésével bízzák meg Gerlóczy Gedeon építészt. így jött létre 1927-ben az 53 lakást magába foglaló hatal­ HOGYAN HASZNÁLJUK EGY BÉRHÁZ UDVARÁT? A ház megújult pihenőkertje új távlatokat ad egy klasszi­ mas bérház, mely töbnyire középpolgári csalá­ kus belvárosi bérház udvarának használatát illetően. doknak szolgált békés otthonául, jellemzően Eredetileg ugyanis az udvar keményburkolatot kapott - három- öt- és hatszobás lakások bérbevétele útján, melyek havi költsége nem sokkal ma­ keramitot, kockakövet például. Szükség is volt erre, hiszen — különösen a Rákóczi út felőli udvaron — nagy volt a jövés-menés: a vendéglő nyári kerthelyisége is itt állt, de radt el az akkoriban is a legjobb városrész, sokan közlekedtek át azok is innen, akik a hátsó traktusban a Lipótváros hasonló színvonalú lakásainak éltek. Külön érdekesség, hogy állítólag még ebkiállításokat bérleti díjától. A Mannó család ugyan végig is tartottak a hátsó udvarrészben, hiszen sok éven át itt befektetésként tekintett a tekintélyes jövedel­ bérelt földszinti irodát a Magyar Ebtenyésztők Országos met hozó házra, ám a lakcímjegyzék szerint Egyesülete. Feltételezhető, hogy a házmesterek által tisz­ a bővítés után az ötödiken egy négyszobás lakást mégis megtartottak, melyet időszakosan a rokonok laktak. tán és rendben tartott udvarok nem voltak különösebben dús növényzetűek, még akkor sem, ha egyébként hely lett volna virágok, kisebb növények kihelyezésére. Erre vél­ hetően maximum a már emlegetett kerthelyiség kapcsán kerülhetett sor - divat volt a nyári kiülős helyek köré le­ andereket vagy más, dézsás, délszaki növényeket tenni. Sok helyen akár kisebb pálmák is kerültek a vendéglő asz­ talai köré. A bérházak udvarai egyébként nagyon fontos találkozóhelyek voltak - az ikonikus porolóvas körül vagy csak úgy, a napi rutinból kizökkenve, kosárral a kézben sokszor álltak meg asszonyok néhány érdeklődő mondat erejéig az udvaron. A belvárosi bérházak udvarain ma már gyakran találunk magról nőtt (azaz nem szándékosan, ha­ nem a madarak vagy a szél által „ültetett”) fákat, melyek a burkolat repedésében megtelepedve keltek életre. Ezek a fák olykor akár kellemetenséget is okozhatnak — kárt te­ hetnek az épületben, vagy éppen „koszolhatják” az udvart. Mégis, arra biztosan jók, hogy meglássuk, a zöld, a ter­ mészet jelenléte még a legnyüzsgőbb belvárosban is kincs és kívánatos jelenség. Pláne, ha tudatos és tervezett módon történik a kertépítés - akár ebben a kizöldített udvarban. KORABELI RÉSZLETTERV A földszinti üzlethelységek redőnykialakítása forrás • BEL XV.17.b.312-36436 37 �ÉPÜLETDISZ A homlokzatot díszítő oroszlánfej fotó • Reymeyer Dóra �Gyulai Pál utca 9. Gyöngytyúk utcza 9. A.D. 1870 „ÚJÍTÓ SZELLEMEK HÁZA” z epuletek szerelmese / ■k Az eredetileg 1855 körül épített, földszintes, klasszicista műemlékvédelem elindításában, kiváló rajztudásával sokat segített az ekkoriban in­ épületre 1870-ben Czech Tivadar kért és ka­ duló felmérésekben. A Magyar Tudományos pott emeletráépítési engedélyt. A munkálato­ Akadémia 1858-ban megalakult Archeológiái kat Bergh Károly építőmesterre bízta (ő volt bizottsága ugyanis célul tűzte ki az ország­ a tervező és a kivitelező is), s az ő munkája ban fellelhető régiségek, történeti értékű nyomán született meg a ma is látható, kéte­ épületek felmérését. A bizottság a munkát meletes épület koraeklektikus stílusban. A Kubinyi Ferencre és Rómer Flórisra bízta. bővítés nyomai még ma is tetten érhetőek 1862 augusztusában a két tudós Bergh Károly a házban, hiszen a földszinti lakások falai a építésszel együtt Nógrád vármegyébe ment, megszokottnál jóval vaskosabbak, ráadásul ahol Bergh dokumentálta a vidék fontosabb ezen az emeleten a mennyezet is boltíves. egyházi és világi épületeit. 1863-ban Rómer Zala megyét járta be önkéntes segítőivel, Az építész, Bergh Károly bécsi ezúttal Bergh Károly mellett Hencz Antal képzőművészeti akadémián tanult, munkái építésszel. A régi faliképek, épületek feldolgo­ közül — több műemléki védelmet is ka­ zása mellett a pesti városfal utolsó, Bástya ut­ pott — sokat a mai napig megcsodálhatunk cai maradványairól is készített feljegyzéseket. a fővárosban, számos közülük pedig épp Érdekes adalék, hogy végrendeletében igen ezen a környéken áll. Az Ybl Miklós körei­ nagylelkűen adományozott nemes célokra hez tartozó Bergh építészként, és kivitelező nagyobb összegeket, például az ő nevéhez mesterként is tevékenykedett, ezen kívül nagy köthető annak az alapítványnak a létrehozása, érdeklődést mutatott a hazai régészet iránt melyet az építkezéseknél szerencsétlenül járt is. Részt vállalt a magyarországi intézményes személyek és családjaik számára hozott létre. a 39 �ALLO, ITT A GYONGYTYUK UTCZA 9.! Van ennek a háznak a történeté­ ben egy apró momentum, amely mégis akkora jelentőségű, hogy lehetetlen nem ezzel kezdeni. Az időpont 1879. július 4. A pontos helyszín ez a ház, azaz a Gyöngytyúk (ma Gyulai Pál) utca 9., II. emelet egyik lakása és a földszint. Az apró momentum pedig nem más, mint hogy az ebben a házban lakó Puskás Ferenc és testvére, Tivadar a „főváros előkelő köreinek” nyilvános telefonbemutatót tartott, mely tulaj­ donképpen a telefon budapesti debütálásának tekinthető. A korabeli leírások szerint min­ denkinek nagyon tetszett a „szellemes és mulattató játékszer”, mellyel kapcsolatban talán senkinek sem jutott eszébe, hogy a mu­ tatvány alapjaiban és hihetetlen gyorsaság­ gal változtatja majd meg a kommunikációt a fővárosban. Pedig a valóság az volt, hogy a 40 PUSKÁS TIVADAR A telefonhírmondó feltalálója forrás • OSzK Digitális Képarchívum �------ e—----------Puskás testvérek rövidesen engedélyeztették MI LEGYEN A HÁZTETŐKÖN? a Budapesti Telefonhálózatot, mely 1880-tól húsz évre Puskás Ferencnek ítélte a kizáróla­ gos jogot arra, hogy Budapesten távbeszélő Amikor a Puskás fivérek belevágtak vállalkozásukba, összeköttetéseket építsen. A lehetőséget ki is talán a legnagyobb feladatot a telefonhálózat kiépítése használták, s alig egy év múlva már működött jelentette az első telefonközpont a Fürdő utcában (ma légvezetékekkel teremtették meg a kapcsolatot. Eleinte ez József Attila utca), majd sorra nyílt további három a Monarchiában. Szükség is volt rá, a számukra. A házak tetőin elhelyezett a megoldás különösen nehézkes volt, hiszen az ismeretlen módszertől félve, a háztulajdonosok egy jó része idegen- kedetett a tetőre és a homlokzatra telepített szerkezettől és hiszen az első év 54 előfizetője után tíz éven belül már 1500 telefon csörgött a városban, vezetékektől. Féltek, hogy belecsap majd a villám, vagy ki tudja, milyen baj történik... hogy aztán a századfordulóra érve ötezernél A Pesti Hírlap így számol be a kiépítés bonyodalmairól: is több előfizetőt számlálhasson a társaság. „Puskás Ferenc, ki Budapesten a telefonhálózat vezetésére A vonalakat a központokban telefonos kis­ és berendezésére kizárólagos jogot kapott, a város asszonyok kapcsolták össze, akiknek a kezdeti külső részén most tűzi ki a vonalakat. Ez életrevaló vál­ időben fejből kellett ismerniük az előfieztők lalat létesítése elé a háziurak közül sokan akadályokat neveit lakcímeik szerint, hiszen telefonszám híjján így tudtak kapcsolatot létesíteni. Külön gördítenek azzal, hogy megtagadják a sodronyvezetéket tartó vaskapcsoknak házukra való megerősítését. Az egyik úr fél, hogy a villám beüt majd a wertheimjébe, a másik érdekesség, hogy a telefonos kisasszonyok házának a homlokzatát hiszi elcsúfítottnak, egy harmadik egyenruhája kék ruhából és piros orrú cipőből akkora összeget követel, mit lehetetlen megadni. Ha azt állt, hogy még véletlenül se mehessenek ki akarjuk, hogy Budapest más városok mintájára a tudo­ munkaidőben az utcára. mányos vívmányok előnyében részesüljön, kár annak efféle szűkkeblű eljárással útját állni.” A telefon egyre nagyobb népszerűségével aztán ezek az ellenérzések alábbhagytak: jött viszont az újabb probléma, mely időről időre nehézséget okozott a telefonos kapcso­ latteremtésben: az időjárás viszontagságai. A háztetőkön elhelyezett telefondrótok és állványai a hóviharokban, nagy szélfúvásokkor rendre megrongálódtak, leszakadtak, így a hálózat karbantartása nagy erőket vett igénybe... A* technika fejlődésével persze évről évre javult a helyzet, a huszadik század közepére a telefonos lengővezetékeket földkábelekre cserélték, ma a háztetőkre pedig műholdas átjátszókat telepítenek a mobilszolgáltatók, így hódítva TELEFONOS KISASSZONYOK meg ismét a pesti épületek tetejeit. Telefonközpont a századfordulón 41 �p ROFÁNBA SZAKRÁLIST újabb Egylet. A Bethánia Szövetség, ez a reformá­ izgalmas fejezet következett el az- tus egyházon belüli lelki ébredési mozgalom zal, hogy 1903-ban ide költözött a Bethánia épp akkor indult el Amerikában, amikor Az épület történetében Puskásék telefonközpontja megszületett, tehát 1881-ben. A hitre tért fiatalok egyház­ ban és hitben tartását hangsúlyozó szövetség népszerűségét mutatta, hogy a századfor­ dulóra már nálunk is sok tagot számláltak, s addigra már egész Amerikát és Európa jó részét is elérte a mozgalom. Magyarországon 1900-ban először Szabó Aladárné alapított egy gyermekszövetséget, majd Szabó Aladár, dr. Kecskeméthy István és Szilassy Aladár 1903-ban megalakította a Magyarországi CE Szövetség Bethánia Egyletet, melynek felvételét azonnal kérték a Világszövetségbe is. A Bethánia Egylet megalakulásában ugyan az említett lelkészek döntő szerepet játszottak, alapvetően mindig laikus mozgalom volt. A mozgalomra jellemző módszereket igyekez­ tek itthon is meghonosítani; evangelizációk, konferenciák, csendes napok, bibliaórák, vasárnapi iskolai munka, személyes lelki gon­ dozás. Az egylet célja a keresztény könyörülő szeretet gyakorlása és az igazi keresztény élet felvirágoztatása volt. Az egylet munkája Erdélyben is gyorsan népszerű lett, a kisebb „fiókegyletek” szoros együttműködést tartottak fenn a Budapes­ ti Bethánia Egylettel, mint CE szövetségi SZÉPÜLŐ UTCAKÉP felújított homlokzatok az utcában fotó • Reymeyer Dóra 42 központtal; annak lapját és iratait olvasták és terjesztették. �Nem véletlen tehát, hogy először 1903-ban, majd 1917-ben az itthoni tagszövetség, a Bethánia Egylet kért a házban néhány áta­ lakítást — így alakítottak ki például egy tá­ gasabb imatermet az első emeleten. Az egylet tagjai missziós munkát végeztek börtönökben és prostituáltak között, a Gyulai Pál utcai székházban pedig könyvkereskedést és nyom­ dát üzemeltettek, hogy a térítő munkához rendelkezésre álljon minél több nyomta­ tott anyag. Az egylet olyannyira berendez­ kedett a házban, hogy 1914-től tulajdonolták is az épületet. Mivel a mozgalomra az intenzív hitélet volt jellemző, a második világháború után szinte fénykorát élte, ezért 1949-ben elkezdődött az egyesületi munka elsorvasztása, majd 1950-ben politikai nyomásra az egyesületet feloszlatták, ám a tagok ezután is összejár­ tak, tartották egymással a kapcsolatot. Ennek köszönhetően hamarosan a „Bethánia” lett az egyházi reakció egyik szinonimája, a „bethan- ista” pedig egyfajta politikai szitokszóvá vált. Az 50-es években több ügynököt is ráállítot­ tak a bethánistákra, akiket csak „az egyházban lévő ötödik hadosztálynak” tituláltak. 1990. március 31-én Bethánia CE Szövetség néven, mint a Bethánia Egylet jogutódja ismét bejegyezték és még ugyanebben az évben újra felvették a Világszövetségbe. Ma a Gyulai Pál utcai Református Gyülekezet használja az imatermet és a közösségi helyiségeket. BELSŐUDVAR „Kilátás” a belsőudvarra fotó • Reymeyer Dóra 43 �KERESZTMETSZETI TERV Az épület színezett rajza forrás ■ BFL.XV.17.d.329 - 36621 �Horánszky utca 3. Zerge utcza 3. A.D. 1S72 REJTÉLYEK EGY HÁZÉPÍTÉS KÖRÜL E JTÉLYEK A TERVEK KÖRÜL Egy ház történetében kutakod­ tudott teremteni magának az építész, s még va rendszerint találunk izgal­ nincs negyven éves, amikor az igencsak lát­ mas részleteket. Hol az ott lakókról, hol az ványosán szépülő-épülő Palotanegyedben, a építészről derül ki néhány érdekesség, mely Zerge utcában telket vesz. még a legegyszerűbb épületek sorsát is külön­ legessé teheti. A Horánszky (korábban Zerge) 1867-et írunk, a megvásárolt telken utca 3-as szám telekbeépítésével kapcso­ számottevő beépítés nincs (csak valamiféle latban az építész és a tulajdonos személye gazdasági épület hátul), így Frey lelkesen ter­ egybeesik, s éppen ő az, akinek az életrajza vezi saját otthonát. A tervtári dokumentáció körül felmerült néhány homályos részlet. szerint ekkor egymás után két tervváltozat Frey Lajos a 19. század derekán igen ismert is születik: egy földszintes, szerény kivitelű, és megbecsült építőmester volt Pest-Budán. majd egy egyszintes, díszesebb homlokzatú A bécsi származású fiatalember az 1848-as for­ épületről, ráadásul néhány bővítési (toldalék radalom idején került Pestre. Többek között ő és fészer építésére) kérelmet is találni ugyaneb­ tervezte a Ferenciek bazárát, az Első Magyar ben a két évben. Hogy melyik ház készült Állami Biztosító Társaság - ma már nem álló el végül, nem tudjuk biztosan. így vagy úgy, - palotáját a Vigadó mellett, illetve az Alagút Frey Lajos és családja biztosan beköltözött homlokzatát a Clark Ádám tér felé. a Zerge utca 3-ba, ahol ráadásul nagyszerű Az építész Lipót társasági életet is élt — visszaemlékezések építőmesterrel közös vállalkozást vitt, de több szerint a korabeli művésztársadalom krémje olyan munkája is van, ahol egyedül szerepelt járt rendszeresen hozzájuk, többek között megbízottként. Igaz, hogy munkássága még Munkácsy Mihály is, amikor éppen Pesten Ybl-kortárs Kauser javarészt a nagy városfejlődési „bumm” előtti tartózkodott. Frey egyébként a művészekért időszakhoz köthető, de így is jó egzisztenciát nem csak társaságuk miatt rajongott, lelkes 45 �műgyűjtő volt, „kész kis galériája volt jórészt pedig átszállt családjára, akik között majd a magyar művekből”. Úgy tűnik tehát, hogy huszadik század elején megtaláljuk a Város­ az 1870-es évek elejére Freyék belakták az új majori templom építésében kulcsszerepet házat, s ott boldogan éltek. Annál meglepőbb játszó papot, bizonyos Kriegsau Emilt is. De szembesülni a ténnyel, hogy 1873-ban vége ez már egy másik történet... szakad az idillnek — a ház új tulajdonost kap, Sebastiani Adolf földbirtokos személyében. Mi történt hát? Frey az adásvétel idején még csak negyvennégy éves, s nehéz elképzelni, hogy röpke három-négy év után más otthon­ ra vágyna. A megoldás a levéltári iratok között bújik: kiderült, hogy a Frey-Kauser építészpáros éppen 1873-ban megy szét, ráadásul nem teljesen békésen — erről a különféle vagyoni perek árulkodnak, ahol rendszerint Frey alperesként szerepel, s több ízben kártérítés fizetésre kötelezett. Frey te­ hát vélhetően tönkrement, s el kellett adnia otthonát. Hogy mi lett további sorsa, azt pontosan nem ismerjük, csak annyit, hogy négy évvel később meghalt, műgyűjteménye 46 FREY LAJOS A 19. század ismert és megbecsült építésze forrás • OSzK Digitális Képarchívum �LETEK A GYÓGYÍTÁS SZOLGÁLATÁBAN I J A Palotanegyed köztudottan igen népszerű lakhely volt a századforduló környékén aktívan dolgozó orvosok körében. Az Üllői út — Baross utca közötti klinikaépületek, a Rókus Kórház, a Bábaképző Intézet, majd később a Pajor Szanatórium kényelmes közelsége folytán rengeteg egészségügyi dolgozó bérelt a környéken lakást. A tehetősebbek azonban nem csupán bérelni, hanem vásárolni is tud­ tak — mint például a Kelen család, akik 1882től több mint harminc éven át tulajdonolták és lakták a házat. Dr. Kelen József volt az első orvos tulajdonos, aki 1857-től dolgozott a betegekért. Ugyan csak az 1870-es években költözött Pestre — addig uradalmakban volt KELEN BÉLA KÖNYVÉNEK BORÍTÓJA A könyv a röntgennel való gyógyításról szól NÉPSZERŰ TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖNYVTÁR 47 �hamar karriert csinált a fővárosban ta a Magyar Röntgenorvosok Egyesületét és is: a VIII. kerület főorvosa lett, de ő látta szerkesztette a Magyar Röntgen Közlönyt. A el a Nemzeti Színház orvosi szolgálatát is, professzor hosszabb ideig vezette az Egye­ orvos majd később az Országos Magyar Királyi temi Központi Röntgenintézetet az I. sz. Zene- és Színművészeti Akadémia orvo­ Nőgyógyászati Klinika alagsorában. Tekin­ saként is dolgozott. Élete — talán épp e ház tettel a közös épületre, Kelen professzor falai között — tragikusan ért véget: a 'túl sok röviden Röntgenitalis Intézetnek nevezte munka és feszültség következtében véletlenül munkahelyét, ezzel nem egy orvosnőt pi­ túladagolta a magának nyugtatóként beadott rulásra késztetve. A professzor úgy állt morfiumot 1897-ben. Kelen József fia, Béla bosszút az álszeméremért, hogy állandóan szintén az orvosi pályát választotta, s ő lett pajzán vicceket mesélt. Állítólag a század az Üllői úti Klinikán megalakult I. Magyar eleji orvoskisasszonyok épp ezért nagy ívben Röntgen Intézet első igazgatója. O alapítot­ igyekeztek kerülni a társaságát... ZEBBET, JOBBAT? S Az épület történetében a valódi teherbírási elégtelenségei miatt döntött e rejtély azonban most következik: megoldás mellett az új tulajdonos. O ugyanis az új tulajdonos ugyanis új házat rögtön kétemeletes lakóházat építtetett, terveztetett a meglévő helyére. Nehéz ezt melyben összesen nyolc lakás kapott helyet. elképzelni, hiszen a Frey-féle épület csupán A tervező Gottgeb egyébként szintén nem négy-öt éve készülhetett el, s mivel a telek elég volt akárki, az 1860-70-es években az egyik szűk, nem lehetett merőben más a követ­ legtöbb munkát kapó építésznek számított. kező beépítés sem. Sebastiani Adolf azonban Itt a környéken is rengeteg megrendelést mégsem a bővítés mellett dönt, hanem felkéri teljesített, például ő tervezte az Almássy- Gottgeb Antal építészt, hogy tervezzen egy palotát az Ötpacsirta utcában, ahol most a új házat az alig pár évvel ezelőtt felhúzott he­ Magyar Építőművészek Szövetsége található, lyére. Vajon miért? A különös kívánságnak, vagy itt az utcában a 4. számú házat, illetve a mely'a bontás miatt biztosan többletköltség­ Lőrinc pap tér egyik legszebb épületét, a 3-as gel járt, az egyetlen logikus magyarázata, ha számot is. azt gondoljuk, Frey Lajos háza végül szerény kivitelű, földszintes házacska volt, melyet an­ A Gottgeb-féle épület áll ma is, amelynek nak idején maga a tulajdonos vágyott átépíteni sajnos a kivitelezőjét nem ismerjük, ám körül­ a már emlegetett egyszintes ház tervei alap­ nézve bizonyosan látszik, hogy szép munkát ján... Ha tehát egy földszintes épületet vásárolt hagyott hátra. A lépcsőház terazzo mozaik­ Sebastiani, akkor talán nem járt olyan hatal­ ja, a korlátok kiképzése finom és egyszerű, mas áldozattal a bontás, s lehetséges, hogy épp egy ilyen léptékű épületbe való. Külön az alapozás hiányosságai vagy a szerkezet érdekesség megfigyelni az emeleti folyosóról 48 �lógó kampót, mely minden bizonnyal a a lehetőségekhez mérten egy későbbi átépítés cselédeknek szolgált segítségül: vödröket tud­ alkalmával bővíteni igyekeztek: az új részeken tak a segítségével az emeletre húzni. A házba már nem fut függőfolyosó. lépve az is látszik, hogy az U alakú alaprajzot KILAKOLTATOTT LAKÓK AZ UTCZÁN Vasárnapi Újság, 1908. forrás • OSzK Digitális Képarchívum ■—e— ÖRÖK VAGY BÉR? A századforduló előtti és utáni pár évtizedben Budapest gasabb státuszú lakók — ha jó házat választottak, s életük is lakosságszáma hihetetlenül megugrott. A város fejlődése a megszokott módon haladt - hosszabb időt is eltöltöttek ezerszám vonzotta a munkalehetőséget, boldogulást egy-egy bérleményben. A szegényebb réteg viszont szinte keresőket, akik azonban gyakran csak nagyon nehezen folyamatos költözésben volt: ha emelkedett a lakbér, ha az találtak megfelelő új otthonra. A lakások túlzsúfoltak új munkahely távol volt, ha kinőtték a lakást vagy ha a voltak — nem volt ritka a társbérlet, ágybérlet — és drágák, tulajdonos rakta ki éppen a szűrüket. hiszen a bérházak gyakran pénzsóvár tulajdonosai a lehető A bérlési rendszer tehát sokaknak jelentett nehézséget, az legnagyobb bevételt igyekeztek kipréselni ingatlanjaik otthontalanság érzése még akkor is nyomasztó tud lenni, kiadásából. Folyamatos lakbéremelések, s ehhez kapcsolódó ha egyébként van tető az ember feje felett. A huszadik sztrájkok jellemezték ezt az időszakot. így aztán nem század végi lakáspiac átrendeződése után a bérelt lakások­ meglepő, hogy a lakcímjegyzékeket vizsgálva azt látjuk, ban élők száma a tulajdonban lakókéhoz képest elenyésző, hogy nagy volt a jövés-menés. Ennél a háznál is igaz az, ám annyival biztosan jobb a helyzet, hogy a háziúr — hogy szinte évente változott a lakók összetétele, s hogy rendszerint — nem hetente szedi a lakbért. A Palotanegyed minden rendű- és rangú ember megfordult itt. Lakott itt egyébként felkapott célpontja lett a befektetők ingatlan­ orvos, hírlapíró, államhivatalnok, nyomdász, templomszol­ vásárlásainak: az itt megszerzett lakások jól kiadhatóak, ga, kifőző, lakáskiadó, műegyetemi tanársegéd, bérkocsisegéd, elsősorban turisták és diákok részére nyomdai korrektor és még sok más hivatású ember. A ma­ 49 �>VAR �Horánszky utca s. Zerge uteza 8. A.D. 1892 „EZ NEKEM KÍNÁL..” AKÓHÁZBÓL BERHAZ i Egy-egy doku­ melynek hátsó részében egészen 1892-ig egy mentációja mindig izgalmas ol­ kis kerti lak állt. A bontási terveken jól látható, vasmány. Van, hogy az épület fokozatos hogy az emeletes építmény nagyjából húsz fejlődése, bővülése, átalakítása bontakozik négyzetméter alapterületű volt, s földszint­ ki előttünk, van, hogy ellentmondásokra és jén, emeletén is osztatlan tér helyezkedett el, kérdésekre bukkan az olvasó: vajon tényleg melyet három ablakon kérész tül. ért a fény. A megépült-e az a tervváltozat, amit a kezében komfort nélküli aprócska házikó eredetét nem tart? Vajon miért volt szükség bizonyos áta­ tudjuk, talán még az 1800-as évek eleje óta állt lakításokra? Ám gyakori az is, hogy a tervek a kertben, ám sorsa akkor pecsételődött meg, alapján szinte tökéletesen kirajzolódik egy-egy amikor Velicsék elhatározták, hogy kibővítik ház tervtári ember életútja: pontosan követhető, hogy a a házukat. A kerti lak bontásával, és az épület tulajdonos anyagi helyzete, családi állapota toldásával már egy, az utókor számára is is­ miként változik az évek során. így van ez en­ merős építészt kértek fel: Bartunek Mátyást. nek a háznak az esetében is. Bartunek több házat is tervezett egyébként Az 1886-ban készült terveken — építészének a környéken, melyek közül a legtöbb vissza­ aláírása nem kiolvasható a papírokon - egy fogott megjelenésű, már-már funkcionalista diszkeden neoreneszánsz homlokzatú két munka. Nem volt itt sem többre szükség: az emelet magas udvari szárnyak bővítését pedig Bartunek, a le­ épületet látunk, melyben emeletenként két lakás kapott helyet. A mege­ hetőségeket kihasználva tökéletesen megoldotta, melt földszint alatt a pincében felfedezhet­ így emeletenként további négy lakást adha­ jük a mosókonyhát és a mángorlóhelyiséget tott bérbe Velics az építkezés befejeztével. A a fáskamrák mellett. Ezzel a beépítéssel tulajdonos továbbra is az utcafronti lakások Velicsék nagyjából a telek felét foglalták el, egyikében élt családjával az első emeleten, ám 51 �a „lakházból” a toldás után klasszikus bérház lett, ahová minden társadalmi osztályból költöztek be bérlők. A tágasabb, világosabb otthonokat a gazdagabbak bérelték, az udvari szárnyba pedig alacsonyabb jövedelmű lakók költözhettek be. Velicsék egészen 1915-ig, a tudós nyelvész haláláig éltek ebben a házban, innen indult hosszú ázsiai és európai útjaira a kíváncsi ter­ mészetű ember, akinek a házbérekből össze­ gyűlő pénze biztos anyagi forrásként szolgált élete során AZ ELSŐ BEÉPÍTÉS (1886.) Ekkor csak a telek fele került beépítésre forrás ■ BFL XV.17.b.312-36633 YELVEK TUDÓJA Ha csak nagy vonalakban is­ Velics Antal története azonban innentől mernénk dr. Velics Antal életút­ kezdve érdekessé kezd válni. Az 1880-as évek ját, könnyen raknánk félre a látszólag átlagos közepén, amikor a ház első tervváltozatai történetet. A ház építtetője ugyanis egy jó készülnek, Velics egészségi állapota megromlik. családból származó — testvérei közül az Nem tudjuk pontosan, hogy milyen betegség egyik nagykövet, a másik jezsuita pap lett —, gyötri, annyi azonban bizonyos, hogy mire jó képességekkel megáldott férfiú volt, aki or­ 1886 körül felépül a Zerge utcza 8. számú vosként diplomázott 1879-ben. Igaz ugyan, ház, a tulajdonos felhagy az állandó orvosi hogy eredetileg mérnökként kívánt dolgozni, de munkával. Az ekkor már háztulajdonosként egy tífuszjárvány következtében egyik szemére is jövedelmet kapó Velics szerencsére családja gyakorlatilag teljesen megvakult, így pályát vál­ és addigi, tevékeny élete révén is teljes anyagi tott: ekkor döntött az orvosi tanulmányok mel­ biztonságnak örvendett, így bármennyire is lett. A friss diplomás orvos hat évig a Rókus szerencsétlen volt életében ez a fordulat, nem kórházban praktizált — amikor ennek a háznak kellett attól tartania, hogy anyagi gond­ az építése először megfordul a fejében, még a jai lesznek. így aztán Velics az új helyzetet Rókusbán tölti idejét, elsősorban idegi prob­ igyekezett a javára fordítani. Miközben lémák gyógyításával foglalkozva. továbbra is lehetőségei szerint gyámolította, 52 �DR. VELICS ANTAL A 20 nyelven beszélő laikus nyelvész forrás • OSzK Digitális Képarchívum kezelte a szegényeket, felszabaduló idejét régi nyelvének legtöbb szava hangutánzásból ered, kedvtelésének szentelte. Laikus nyelvészként a másik az, hogy a világ nyelvei mind közös összehasonlító vizsgálatokat végzett: számos eredetűek s a közös ősnyelvhez a khinai áll keleti nyelvet vizsgált, többek között a japán legközelebb. A szavak elemzésével, ősértelmük és a kínai összehasonlításával foglalkozott. A kutatásával összefüggő lánczolatot iparkodott hihetetlen nyelvzseni, aki már az egyetem alatt teremteni a szavak rendezetlen halmazában s tíz, majd később összesen húsz nyelvet ismert, ezzel megkönnyíteni különösen a keleti nyelvek világéletében hangoztatta, hogy érdeklődése gyakorlati tanulását is. A nyelvek közös ősele­ csupán egy hobbista nyelvészé — állításait meiben vélte megtalálni azt az alapot, mely inkább szánta megfigyelésnek semmint tudo­ egy mesterséges világnyelv megalkotására a mányos eredményeknek. A Vasárnapi Újság legalkalmasabb. Mindezen gondolataiban a fa­ így írt kutatásairól: „Velicsnek két fő gon­ natikus törhetetlen hitével bízott.” dolata volt: az egyik az, hogy a világ valamennyi 53 �ALAPRAJZI RÉSZLET A MÁSODIK BEÉPÍTÉS (1892.) A pinceszint terve Ekkor került beépítésre az egész telek forrás • BFL XV.17.b.312-36633 forrás ■ BFL XV.17.b.312-36633 TTHONOSAN A HAZBAN 1892-ben, amikor az épület olyan messze innen, a Stáhly utcában működött bővítését vezénykk le, éppen egy apjuk kőfaragó telepe, itt leshették el a fiúk a neves építészcsalád tagja költözik el az egyik mesterség fortélyait. A legidősebb fiú, ifj. utcafronti lakásból. Kauser Gyulának hív­ Kauser János Steindl Imrével szorosan együtt­ ják az illetőt, aki nem más, mint a 19. század működött, számos Steindl-ház építkezésében közepén hihetetlen termékenységgel dolgozó vállalt kivitelezői, kőszobrászi szerepet. Gyula, Kauser János kőfaragó-építész egyik fia. Kauser aki fiatalabb volt néhány évvel, szintén nagy János elsősorban kőszobrász volt, aki számos munkákat kapott — például a József utcában álló épületünk díszítőelemeit tervezte, kivitelezte. Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyug­ Munkáit megtaláljuk például a Magyar Tu­ díjintézetének székházát vagy a Röser-bazárt a dományos Akadémia épületén is. Úgy látszik, Károly körúton —, ám joggal feltételezhetjük, az munkaszeretete hogy a családi kötelékek és a munkaszervezés átszállt fiaira is, ugyanis mindhárom fiú — kedvezőbbé tétele érdekében majd’ minden köztük a házba költöző Gyula is — folytatta nagyobb megrendelésüket együtt végezték el a a kőfaragó-építész szakmát. Talán közre­ Kauser-fivérek. így aztán nem meglepő, hogy játszott döntésükben az is, hogy nem is az egy-egy épület történetét feldolgozó for­ 54 apa szenvedélyes �rásmunkák sokszor ellentmondva egymásnak hol Kauser Gyulát, hol Kauser Jánost vagy ép­ pen Józsefet - a harmadik testvért — említik ------ —e—-------SZÍNRE SZÍNT? kőszobrászként, kivitelezőként. Nehéz dolga van egy helyreállításkor a mindenkori ter­ Míg Kauser Gyula csak rövid ideig található vezőnek akitor, ha az épület homlokzati színezése kerül szóba. Az elmúlt évszázadokban készült házak eredeti meg a lakók között, számos olyan — a Palo­ színe komoly falkutatásokkal azonosítható csak be, ha tanegyed társadalmi összetételét jól mutató — egyáltalán. Ahol erre nem jut pénz vagy nem derül ki bérlőről tudunk, akik hosszú éveken át jártak semmi a feltárás során, ott — mivel színes fényképek ebbe a házba haza. Országgyűlési képviselők, nincsenek az építéskori állapotról — csak szakértelmére, orvosok, a katolikus egyház tisztségviselői, ápolónők alkották a házbérlői névsor alapját, s tapasztalatára támaszkodhat a felújító. A szigorú, „stílus­ tiszta” historizmus idején leginkább a kőszerű homlokzati hatásokat kedvelték a kivitelezők. Elénkebb tónusokat hozzájuk jöttek az olyan — mára már kevéssé is­ legtöbbször csupán a képszékben — frízben - alkalmaz­ mert — munkát végzők, mint például a dohány­ tak, itt és a belsőkben a bordó, barna, arany és vörös jövedelmi díjnok vagy éppen a kávémérő. színek domináltak. Egészen más volt a késő historizmus homlokzatideálja. A homlokzatot megmozgatták, ki­ A ház egyik leghűségesebb lakója egyébként Greskovits József könyvkötő volt, aki vél­ hetően Velicsékkel együtt költözött be a még be ugró elemekkel, gipsz stukkókkal erősítették a fény­ árnyék hatást, nem a színezésen volt a hangsúly, ezért általában egyszínű a homlokzat, illetve egy szín árnyalatait használták. A Horánszky utca 8. homlokzatát izgalmasan nem is kibővített házba 1888 körül. Több mint tagolja, szinte megmozgatja a választott színek használata, húsz éven át szerepel a lakcímjegyzékben ezen így a dísztelen, egyszerű épület elegáns és barátságos ház­ a címen... ként simul bele az utca képébe. 55 ��Kőfaragó utca 10. Kőfaragó utcza 10. A.D. 1903 „FURCSA SZÖGEK” GYVÉG TELEK 1902-ben a Kunz József és Tár­ át párhuzamosan itt is és a Gyár utcában is sa czég fennállásának századik szerepel feleségével együtt lakóként. A telek­ évfordulóját ünnepelte a pesti kereskedel­ tulajdonosok mindenesetre már 1899 óta ők mi élet krémje. A főváros egyik legrégeb­ voltak, s biztosan nem véletlen, hogy épp egy bi kereskedőháza már a kezdetektől fogva vászonnal és textillel foglalkozott, s az apáról fiúra, sőt unokatestvérekre szálló üzlet szerte a Monarchiában készített és adott el kiváló minőségű textilárut. Kunz Ferenc a cég vezetőinek harmadik generációjába tartozott, áld a család morvaországi indulása óta foly­ tatta a szorgalmas és kitartó munkát, mely a gyár nagymérvű fejlődését idézte elő. A pesti fehérneműgyár a mai Liszt Ferenc téren állt, az egykori Gyár utca 4. szám alatt. 1867-ben itt kezdődött el a gyártás légszeszmotorral hajtott gépeken, ahol több száz női munkás is állást kapott. És ezen a lakcímen találjuk meg Kunz Ferencet is, aki azonban — befek­ tetésként - itt, a Kőfaragó utcában is épít­ kezett a századfordulón. Hogy ténylegesen ide is költözött volna, afelől kétségeink van­ nak, hiszen a jól menő cég vezetője több éven ÉGIG ÉRŐ VÁROS fotó • Pap Renáta 57 �ilyen furcsa, kiszabott ruhaanyagra emlékez­ Gül baba türbét körülölelő Wagner-villa és a tető alakú telket vásároltak meg. A sokszögű, Wörner Jakab, pesti gépgyáros számára épült jelentős törésekkel nehezített telekkiosztás hatalmas villaépület a Rózsadombon, a bel­ azonban nem okozott nehézséget a választott városban számos bérház és nem mellesleg a tervezőnek, Schomann Antalnak, aki ekkorra Nagymező utca leghíresebb házai, az Orfeum már túl volt pályája csúcsán. Az építész-ter­ és szemben a másik mulató, az egykori Té­ vező neve ma már nem cseng ismerősen, pedig likert, ma a Thália színház épülete köthetőek a 19. század végi, 20. század eleji Budapest jó Schomann nevéhez. Volt hát hol gyakorlatot néhány épülete őrzi az építőmester munká­ szereznie, így egy ilyen építkezés sem fogott ját. A budai látképet sokáig meghatározó ki rajta... ISZÁMÍTHATÓSÁG, BIZTONSÁG Kunzék pedig nem kívántak bán el is készült az egyébként még az eklektika sokat. Egy szokványos bérházat, jegyében fogant bérház. Schomann — némileg melynek lakbérjövedelmeiből megbízható jö- szokatlan módon — olyan terveket készített, vedelemkiegészítés csordogál a családi kasszá­ melyek inkább néhány évtizeddel korábban ba. A Kőfaragó utcai telek kedvező fekvése, voltak keresettek. Hiszen 1903-ban már ben­ ám viszonylag alacsony ára miatt jó befek­ ne járunk a szecesszió stíluskorszakában, ám tetésnek bizonyult. Igaz ugyan, hogy az épít­ kezést bontással kellett kezdeni: az előzőleg itt álló földszintes házat eredetileg egy kőműves mester építette valamikor az 1860-as évek végén. Érdekes adalék, hogy a régi várostérké­ peken úgy látszik, a telken az 1838-as nagy árvíz idején nem volt épület, így kár sem történt — ellentétben a környék többi, már álló házával, melyek közül szinte egyik sem vészelte át a nagy természeti csapást. A szintén nagyon hasonló alaprajzú, ám csak U alakot formáló 1869-es épületnek egyébként Kunzék előtt még legalább két tulajdonosát ismerjük, s azt is tudjuk, hogy az adásvételhez Kunzék 1800 Ft összegű kölcsöntőkét vettek fel, melyet BEÉPÍTÉSI TERV erre az ingatlanra terheltek rá. A bontás után A sajátos alaprajzú sokszögletű telek viszont jöhetett az építkezés, s vélhetően 1903- forrás ■ BEL XV.17.b.312-36470 58 �vagy a megrendelők vagy az építész ragaszko­ járó visz az udvarig, ahol érzékelhetővé dott a jól bevált recepthez: a ház homlokzata válik a szabálytalan telekforma, melyet a alapvetően neoreneszánsz jegyeket mutat. A ház alaprajza is követ. Ennek ellenére a ház beépítést erősen meghatározta a telek formá­ belső kialakítása harmonikus, így vélhetően jának adottsága, mely valamikor az 1850- nem volt nehéz 1907-ben túladni rajta — ek­ es évektől ilyen, s vélhetően a szomszédos kor válik meg ugyanis az ingatlantól a Kunz épületek „szabták ki”. A felépült ház kevéssé házaspár, hogy átadják bizonyos Schlesinger díszes homlokzata mögé lépve, hosszú át­ Avrámnak azt. KUNCZÉK HIRDETÉSE A belvárosi kereskedőház a századfordulón forrás ■ Korabeli hirdetés Kunz József ésTársa Cs. és kir. udv. szállítók. .Szerb kir. udv. szállítók. Budapest, V„ Deák Ferencz-utcza és Bécsi-utcza sarok Vásznak, asztalnemüek, fehérnemüek. Úri és női divatáruk. ♦ * Menyasszonyi kelengyék. ==-■ Nagy választék szőnyegárukban: ===^ szalon szőnyegek, futók, ágyelók, szövet- és csipkefüggönyök, ágy- és asztalterítők Valódi perzsa- és smyrna-szőnyegek minden nagy­ ságban és árban. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Művészi függönyök. ♦ * Saját telepeinken előállított háziipari czikkek. ♦ * Alapítva 1802. Alapítva 1802. ' 59 �örténetek egymás után Schlesinger Avrám nyomát ne­ T jából egy évtizede volt forgalomban, amikor héz követni a különböző kor­ a Schlesinger család kereskedni kezdett a ter- dokumentumokban és levéltári iratokban, mékkel. A fonográf készüléket folyamatosan mert változó helyeken, szinte mindig változó fejlesztették és népszerűsége egyre nagyobb kontextusban tűnik fel. Annyi bizonyos, hogy lett az úri közönség köreiben. Hanglemezeket sűrű élete lehetett, s az is jól látszik, hogy vál­ lehetett vásárolni, melyeken koncertfelvételek, lalkozó szellemű ember volt. Társaival együtt stúdiófelvételek szólaltak meg bárki szalon­ ugyanis egy nagyon is innovatív vállalkozást jában. Talán meglepő módon a beszélőgép el­ vitt, ő volt a tulajdonosa a Mascagni Record nevezés is ugyanezt a hanglejátszó találmányt Társaságnak — Schlesinger Leóval együtt —, takarta, így próbálták magyarítani az ide­ mely társaság phonographokat árult a genül hangzó eredeti nevet. A Schlesinger Ferencziek tere 2., majd később a Múzeum család jó üzleti érzékkel vágott bele tehát a krt. 15. szám alatt. Egyúttal társtulajdonosa nagykereskedésbe, s az egyre vagyonosodó volt a Longis Óra és Beszélőgép Társaság­ Avrám több építkezésben is érdekelt lehetett nak is, ahol társa Schlesinger Móricz volt: óra, — legalábbis ezt mutatják a különböző peres ékszer, optikai és fényképészeti, mindennemű iratok, melyek elszámolási vitákat, szünetelő technikai motorkép- és műszerkereskedő, építkezések utáni kártérítést, szerződéskötés bank- és váltóüzlettulajdonos. A phonograph elmulasztását rögzítik, ám a követelő fél rendre hanglejátszó berendezés - mely elsőként tudott Schlesinger Avrám. Aztán Schlesinger 1911- igazi hangokat rögzíteni és lejátszani — Edi­ ben továbbáll — igaz, csak egy ugrásnyira innen, son találmánya, és igazából még csak nagy­ a Rökk Szilárd utca (ma Somogyi Béla utca) 6. BENICZKY ÖDÖN BELÜGYMINISZTER Egykori lakó, a Friedrich-kormány minisztere forrás • www.huszadikszazad.hu FONOGRÁF A hangot rögzítő és lejátszó találmány forrás • Részlet egy korabeli hirdetésből 60 �szám alatt kezd építkezésbe. A következő tulaj - . donosok közül még Wurglits Vilmost érdemes kiemelni, aki vendéglősként kereste a kenyerét — szintén egy rövid sétára innen, a Rákóczi út és a Gyulai Pál utca sarkán álló hatalmas bérház földszintjén vitte üzletét nap nap után. A tulajdonosok mellett a lakók közül is akad­ nak olyanok, akiknek nevét őrzi a történelem: találunk itt epizódszerepeket játszó színésznőt a Nemzeti Színházból (György Ilona), híres hírlapírót, aki a Pesti Hírlapban, a Hazánkban közölte agrár témájú írásait, s akinek a fejéből kipattant egy mezőgazdasági hírügynökség megalapításának ötlete (Jancsó Dezső) és egy politikust, aki belügyminiszteri rangot ért el a Friedrich-kormány alatt, ám Horthyval el­ lentétes gondolkodásmódja miatt börtönbün­ KUNZ JÓZSEF ÉS TÁRSA ÁRUHÁZ Az egykori Deák Ferenc - Bécsi utca sarkán tetésre ítélték, s végül mint politikus elbukott forrás • Arcanum Kft. (Beniczky Ödön). - ---- —o— NYÍLÁSZÁRÓT - DE MILYET? Budapesttel kapcsolatban többször és többen foglalkoztak kapuzat a bejáratnál. Egy felújításkor nem mindig marad már a régi házak szerencsétlenül kicserélt nyílászáróinak arra pénz, hogy az eredetihez mindenben hasonló, ám kérdésével. Van, aki fotósorozatot készített, más, lelkes mégis, hőszigetelés és szellőzés szempontjából korszerű városvédőként újságokban írt a témáról, megint mások nyílászárókkal pótolják az elhasználtakat. Ilyenkor a lakók igyekeztek szabályokba és ajánlásokba foglalni a kívánatos ízlése, elhatározása és pénztárcája dönt az új ablakokról, eljárást a kérdésben. Mert kérdés az van: amennyiben nem ajtókról. Sajnos sokszor rosszul. A stílusában, kiosztásában műemlék egy épület, de karakterét erősen meghatározzák és színében is eltérő ablakok gyakran szinte „lemásznak” az építésekor kapott ablakok, ajtók, akkor milyen elvek a homlokzatról, fájóan törve meg az építészeti egységet. mentén lehet lecserélni azokat, amikor az új tulajdonos Karakterét vesztve tud ilyen „apróságok” miatt érték­ szükségét érzi? Mert be kell látni, a régi ablakokkal, ajtók­ telenebbé, csúnyábbá és „rendetlenebbé” válni az. épület. kal száz év elteltével sok baj lehet: nem csak az energia­ Pedig van arra is lehetőség, hogy a régi ablakok megtartá­ hatékonyság, de a praktikum és a biztonság szempont­ sa mellett javuljon az energiahatékonyság: az üvegtáblák jából is sok a dilemma. Ám az is igaz, hogy a 19. századi cseréje és a tok és az ablakszárny találkozási pontjának házak egyik fő ismertetőjegyei a szép, gerébtokos, dupla utólagos tömítése egyaránt javítják az energetikai mu­ ablakok, az elegáns, nagy beltéri ajtók, és a hangsúlyos tatókat. 61 �.RÓZSAABLAK’ Házszám az épület bejárata felett fotó • Pap Renáta HOMLOKZATI RÉSZLET Timpanont díszítő női arc fotó • Reymeyer Dóra �Krúdy Gyula utca 2. József utcza 14. A.D. 1907 „FURCSA SZÖGEK” SALÁDREGÉNYEK A József (ma Krúdy) utca szenvedélye és hobbija ekkortájt már nem volt beépítése a Palotanegyed kifej- a városba való. Az ősi Amadé nemesi családból lődésének korai szakaszában indult meg, származó Báró Üchtritz Zsigmond ugyanis élt- hiszen a belváros közelsége kedvelt építkezé­ halt a szép lovakért. Marcaltői birtokán évtize­ si területté tette ezt az utcát és a közvetlen deken át telivéreket tenyésztett, s számos híres környéket. Jóllehet az utca beépítése épp a versenylovat tartott. másik oldalon kezdődött, az 1800-as évek A vadászatban, lovaglásban is kitűnő Üchtritz elején már épületet jelölnek a térképek a ma Zsigmond azonban a 20. század első éveiben itt álló ház helyén is. Ez a ház még csak épp túladott az ingatlanon — igaz, ekkor már a az utcafrontot foglalta el, hátul meghagyva Parlament szép, új épülete is megépült, mely kiskertnek, otthoni gazdálkodásra alkalmas innen azért nagy távolságra van. Az új vevő területnek a telek többi részét. A zöld felület azonban az évtizedek során egyre csökkent, s mire az 1870-es évek elejére érünk, már gya­ korlatilag ugyanilyen mélységben nyúlik be az akkori ház. Ennek a régi háznak a gazdája egy jó ideig báró Üchtritz Zsigmond volt, aki talán azért vásárolt itt házat, hogy közel lehessen az országgyűléshez az ülések idején. 1884-ben nevezte ki ugyanis a király a földbirtokost a főrendiház tagjává, így attól kezdve sok dolga PIROS, A NYERTES LÓ akadt Pesten. Pedig a báró szíve sokkal job­ báró Üchtritz Zsigmond nyertes lován ban húzott vidékre — elsősorban azért, mert forrás • www.huszadikszazad.hu 63 �Hofhauser Antal építész, aki azonban a lak­ kiderül valami egészen más: Hofhauser épp címjegyzék szerint egyetlen rövid évre tulaj­ akkoriban válik el feleségétől, amikor ezt a donolta csak a házhelyet. És ez az év éppen házat építi. A peres iratokból kiderül: több az, amikor a régi ház helyén ez, a ma is álló mint húsz év házasság után a férfi egy napon hatalmas bérház megépül. Az építésze pedig — a feleségét „szándékosan és jogos ok nélkül micsoda meglepetés! — maga Hofhauser. Nem elhagyta és hozzá többet vissza nem tért” . volt szokatlan dolog ez akkoriban: az építész S bár a 20. század nagy változást hozott a valakinek a megbízásából vállalta a befektetés férfi-női kapcsolatokban, ám ekkor még rit­ fáradalmait és kockázatát, majd előnyösen ka és társadalmilag nemkívánatos volt a válás. túladott a felépített házon. Hogy így volt-e Hofhausernek ezért vélhetően nyomós oka ez ennél a háznál is, nem tudjuk biztosan. lehetett az elhagyásra — boldogtalanság, új A levéltári dokumentumokból azonban szerelem? Ki tudja... PALOTANEGYEDTOL A VILÁGHÍRNÉVIG A második világháború alatt itt az festőművész. A fiatalember közel szeretett szár­ volna dolgozni mesteréhez Szőnyi István­ mazású, csodálatos tehetségű Fiedler Ferenc hoz, aki a Baross utca 21-ben lakott. A cso­ alkotott arisztokrata dagyerekként számon tartott Fiedler, ekkor már a Magyar Királyi Képzőművészeti Főis­ kolán Szőnyinél tanult, aki nagy szeretettel segítette az akkor már elismert festőnagyságot. Fiedler Ferenc ugyanis hamisítatlan festő volt: már gyermekként felfigyeltek rá, tízévesen a kassai templom oltárképét festette meg, sőt a Szépművészeti Múzeum is vásárolt tőle ké­ peket. Felívelő művészkarrierjében az. 1948ban elnyert párizsi ösztöndíj meghatározó jelentőségű volt. Még ebben az évben kiállításai nyíltak Párizsban, 1950-ben Miró barátjává fogadta és több éven át megosztot­ ta vele műtermét is. Innentől kezdve olyan FIEDLER FERENC PÁRIZSBAN ...és mert lépni egy nagyot, 1959. forrás • Fiedler Art Foundation művészzsenik mellett állítják ki képeit mind a mai napig, mint Braque, Chagall, Calder, Gi­ acometti, Hantai Kandijszky, Miró, Matisse, Picasso... 64 �FIEDLER FERENC Ifjúkori önarckép, 1944. forrás • Fiedler Art Foundation Miró „a fények festőjének” nevezte el Fiedlert. tőművész születésének századik évfordulója Az elnevezés nem véletlen: Fiedler a nonfigu­ alkalmából rendezett tizenhárom műalkotást ratív festészet egyik meghatározó művésze. tartalmazó válogatott kiállításon. Kialakította egyéni stílusát, amely azután kézjegyévé vált - ez a vásznon a fény és az Fiedler nyolcvan évesen, 2001-ben halt meg árnyék játékának végtelen lehetőségét terem­ Párizsban, ám emlékét, magyar gyökereit, élet­ tette meg. művét ápolja a Fiedler Art Foundation, mely­ nek vezetője a festő leszármazottja. Fiedler jelentőségét a nemzetközi művészeti életben jól mutatja, hogy 2012-ben New York­ (Forrás • Fiedler Art Foundation) ban egyedüli európaiként szerepelt a Jackson Pollock amerikai absztrakt expresszionista fes­ 65 �ÉGELÁTHATATLAN UDVAR Hofhauser Antal — akár vol­ vező volt. Olyan munkákat bíztak rá, mint a tak családi gondjai, akár nem — budai Lövőház épülete vagy itt a szomszédban ügyesen megoldotta az előtte álló építészeti fe­ a Lőrinc pap téren álló Zichy palota. Ugyan ladatot. A telek adottságaihoz képest — hosszú palota nem lehetett itt a Krúdy Gyula 2. szám és keskeny — a lehető legtöbb lakás kialakítása alatt, ám az épület első traktusa kétségkívül volt a cél az épülő házban. Hofhauser pedig igen elegáns. A homlokzat stukkódíszei, a gondolt egyet, és lazán összekapcsolt két, színes üvegablakok, a közlekedő terekben a szinte önálló épületrészt. így jött létre a kétud- különleges lábazati burkolat, a liftház gyönyörű varos, hatalmas bérház, mely — elsősorban az kovácsoltvas kiképzése, a nyílászárók gon­ utca felé — szemet gyönyörködtető szecessziós dosan elemeket mutat. Hofhauser persze rutinos tér- hozzátesznek ahhoz, hogy az egyébként nem megtervezett kilincsei mind-mind túl tágas épületben jól érezze magát mindenki. A két traktus kialakításával azt is könnyedén megoldotta a tervező, hogy az úri lakók tu­ lajdonképpen teljesen elkülönülve élhették életüket. Nagypolgári lakásaik szintenként a teljes első részt elfoglalták itt, az udvar felé beépített, üveges loggia kapcsolódott a mint­ egy negyven négyzetméteres, a terveken csak terem néven feltüntetett helyiségekhez. Ebben többnyire az ebédlőt alakították ki, s jó időben a loggiát is belakták az étkezésekkor — itt le­ hetett a kávét meginni, a cigarettet és a szivart elpöfékelni. Vélhetően e lakások egyikében élt dr. Ábrahám Dezső ügyvéd, országgyűlé­ si képviselő, a Magyar Szabadság Párt egyik alapítója, de Reitter Irén, a Ferenc-csatorna Gőzhajózási Rt. igazgatójának a neje is itt la­ kott. O egyébként férjezett nevén tulajdono­ sa is lett a háznak, így 1908-tól Jaxley Cox Györgynét találjuk a cím alatt. Cox György nem csak mint a gőzhajózási társaság vezetője volt híres, hanem mint üzletember is: hirdeté­ ALAPRAJZI RÉSZLET 66 si vállalkozóként emlegetik, sőt, mi több, egy A két épületrész csatlakozása felbecsülhetetlen könyvet is írt Görög regék forrás • BFL XV.17.d.312-36605 címmel, melyen nemzedékek nevelkedtek. �KAPUKILINCS Díszes kialakítású iparművészeti alkotás fotó ■ Reymeyer Dóra -------—H— A KULCSOK ŐRZŐJE... A Krúdy Gyula u. 2. számú ház tipikus példája a pesti alapján hosszabbították meg a bérleti szerződést (vagy bél-házaknak: benne mindenféle rendű és rangú em­ nem) a kérdéses eseteknél, de ő volt az, aki a ház érde­ ber együtt élt, békében és tiszteletben tartva a másikat. keit képviselte mondjuk egy műszaki beruházás kapcsán. Persze ehhez az kellett, hogy az elkülönülő épületrészek A nagyobb házaknál a házmester mellett helyettes, azaz valóban külön világot is jelentsenek. Korabeli szépirodal­ viceházmester is szolgált, hiszen egy soklakásos házban mi művekből, visszaemlékezésekből tudjuk: a nagypol­ rengeteg dolog adódott. A házmesteri lakás mindig a gárság nem keveredett az alacsonyabb társadalmi státuszú földszinten kapott helyet, olyan pontján a háznak, ahon­ lakókkal, sőt, még a középpolgárok is tisztes távolságot nan a bejáratot, az udvart, sőt, a lépcsőházakat is szemmel tartottak a kisiparosok, a szegény értelmiségiek vagy a lehetett tartani. Jellemző figurája volt a 19. század végének kétkezi munkások rétegeitől. Tették ezt úgy, hogy nap a söprögető házmesterné, aki árgus szemekkel figyelte a mint nap egy fedél alá jártak haza, egy kapun át érkeztek házba belépőket, hiszen gonosztevők már akkoriban is meg otthonaikba. Az illedelmes köszönésen túl azonban akadtak. A jó házmester a jó lakóközösség alapja volt nemigen váltottak szót a különféle emberek... Minden mindig, jelenléte állandó, kívánatos kontroll alatt tartotta a különbözőség ellenére a bérházak mikroközössége mégis lakókat, s mint valami biztos pont, megbízható gazdája is együtt tudott élni. Ha nem is mindig zökkenőmentesen, volt az épületnek. Ma már a legtöbb házban a házmesteri de többnyire a kijelölt keretek között mozogva. A kerete­ teendőket a közös képviselő próbálja ellátni, ám ez szinte ket pedig - a háztulajdonos irányításával - a mindenkori lehetetlen úgy, hogy fizikailag nincs jelen. Persze a közös házmester jelölte ki. Fontos és bizalmi tisztség volt tehát képviselői tisztség elsősorban a lakók érdekvédelmét a házmesterség, melynek betöltése mindig komoly kérdés­ jelenti, hiszen a háziúr már nem egy személy, hanem min­ nek számított a főbérlőnél. A házmester volt ugyanis a den egyes tulajdonos. Lassan tehát minden társasháznak tulajdonos meghatalmazottja. Amellett, hogy a ház tisz­ rá kell ébrednie, hogy igazi házmester híján mindenkinek taságára, műszaki állapotára, esztétikumára figyelt, ko­ saját magának kell tennie azért, hogy élhető és szerethető moly beleszólása volt a bérlők életébe is. A házmester tar­ élettér alakuljon ki egy népes és sokfajta ember lakta tatta be az íratlan szabályokat, nála kellett reklamálni, ha egykori bérházban. a szomszéddal baja támadt az embernek. Az ő véleménye 67 �METSZET AZ ÚJ FŐLÉPCSÖHÁZRÓL Kovácsoltvas lámpa a lépcsőfordulóban forrás • BFL XV.17.b.312-36607 �Krúdy Gyula utca 6. József utcza 18. A.D. 1894 „EGY NŐ A SZOMSZÉDBÓL” GY ÚJ ÉLET KEZDETE Varga István és neje, Fröhlich borozó az alagsorban — legalábbis a régi ház Josefa az 1890-es évek elején alaprajzát megnézve ez tűnik valószínűnek. költöztek az akkor még József utca néven Lent találunk ugyanis olyan helyiséget, mely ismert helyre. Előzőleg nem olyan messze, alkalmas lehetett a vendégfogadásra. A Zo- a Nagykörúton béreltek egy üzlethelyiséget, fahl Lőrinc tervei szerint épült ház 1863-ban 1200 forintért évente Lőb Jánosnétól. 1886-ot épülhetett, s talán egyike volt az egyébként írunk, ekkor nyitotta meg vendéglőjét Varga nagyon felkapott és ismert építész utolsó István tehát, de csakhamar elköltözött. Az munkáinak. Zofahl ugyanis még ugyanabban okot nem ismerjük, csak az látszik biztosnak, az évben meghal, 72 évesen. A pesti belváros­ hogy a vendéglátás örök szerelmesei marad­ ban sokat építő szakember egyik leghíresebb tak, hiszen új házukban, a régi cím szerint épülete az azóta már lebontott híres-neves Or- József utca 18-ban is vendéglő működött. czy-ház, mely nagyjából a mai Madách téren Ez a ház azonban még nem az a ház, mely­ állt, s a pesti zsidóság egyik központja volt. ben ma állunk. Varga ugyanis egy földszintes Ám híres tervező ide vagy oda, Varga István épületet vásárolt meg Kratschmer Józseftől 1897-ben lebontatta addigi otthonát, és egy és feleségétől, akik vélhetően maguk is háromemeletes bérházat építtetett a telekre, kávésok voltak, s az adásvétel után nem is melynek beépítéséhez kellett némi szakértelem, olyan messzire, a Nagyfuvaros utcába tették ugyanis a telek alakja szabálytalan, inkább ha­ át székhelyüket. Varga István viszont berendez­ sonlít paralelogrammára, mint téglalapra. S kedett, ám három évvel később mégis bérbe bár az építész-tervező személye sajnos mos­ adta Róth Frigyesnek és feleségének a házát, tanra a feledés homályába veszett, a tervezés hogy ott kocsmát üzemeltethessenek. A jól sikerült, s 1897-ben Varga István és becses kocsma valószínűleg inkább volt valamiféle neje beköltözhetett új otthonába. 69 �70 ORCZY-HÁZ ALAPRAJZI RÉSZLET (CCA. 1863) Zofahl Lőrinc 1936-ban elbontott épülete Zofahl Lőrinc által készített terv forrás • FSzEK Budapest Képarchívum forrás -BFLXV.17.b.312-28/1863 �íves belső M Az új épület pedig nem veken az is látszik, hogy a főlépcsőház első volt mérhető az előtte ott fordulójánál a korláton egy emberalakot álló földszintes házhoz. Csodálatosan szép ábrázoló kovácsoltvas lámpát is elhelyeztek részletekkel gazdagított belső világ tárult a annak idején. A valamikori tulajdonosi lakás büszke tulajdonos elé, amikor átlépte háza — a kor szokása szerint — az első emeleten kapuját. ízléses gipszstukkók, szép terrazzo kapott helyet, az odavezető főlépcsőház burkolatok, gyönyörű kovácsoltvas korlátok lépcsőfokain még látni a réz szőnyeglefogó - a ház nem túl nagy méretei ellenére is kampókat, de a belső terekben is fellelhető elegáns és harmonikus élettér lett. Külön még a régi, faragott előszobafal, tükörrel, értéket képviselnek az udvari homlokzaton kihúzható fiókokkal, pultokkal. A ház kapu­ elhelyezett tondók a bejárat felőli oldalon, jának kialakítása és a homlokzat finom díszei melyek minden bizonnyal épp a tulajdonost is jó ízlésről tanúskodnak: az ablakok körü­ és feleségét ábrázolják. Varga Istvánt, mint a li épületdíszek kellemesen teszik játékossá tudást birtokló embert, fáklyát tartva a kezé­ az egyébként nem túl tagolt homlokzatot. ben, Fröhlich Josefát pedig úgy, hogy éppen Elkészült tehát az új ház, ahol az utcai fron­ búzakalászt ölel a karjában, a bőség allegóriá­ ton a pincében műhelyek működtek, köz­ jaként. A tondók mellett mindenképpen vetlen kijárással az utcára. Itt működhetett érdemes megnézni a ma is látható faragott például Korb Ferenc ostorkészítő műhelye ajtófélfákat, a lakásokon belüli ajtófejezetek vagy néhány évtized múlva, az 1950-es évek­ asztalosmunkáinak szépségeit, illetve a ter­ ben egy gumis és egy asztalosműhely is. A TULAJDONOS ÉS FELESÉGE TONDÓJA A belsőudvari díszítő kör alakú relief fotó • Pap Renáta 71 �EJ, VARGANE Vargáék élettörténete tulajdonkép­ pen eddig szokványosnak mond­ de 1908-ban, a családfő halála után felborult a családi béke. A mostoha és az édeslány dokumentumokat pereskedésbe kezdett, a kérdés, hogy ki le­ lapozgatva egy furcsa szerelmi história és gyen a ház haszonélvezője. Hönl Anna végül ható. Ám a levéltári elhagyta a József utcai lakást, mert Varga Étel­ nek ítélte a bíróság a ház haszonélvezeti jogát, sőt a perköltségeket is a nyakába varrták. A szomorú özvegy azonban nem sokáig hul­ lajtottá könnyeit: 1920-ban már mint Cziprián Jánosnét találjuk meg a lakcímjegyzékben, ismét a régi lakhelyén, a Horánszky utcában... A pereskedésben megismert Varga Etel személye azonban nem csak a fenti történet miatt érdekes. Férjével, dr. Sebestyén Gyulával egészen a lakcímösszeírás végéig, tehát 1928-ig szerepelnek a lakók között, de feltételezhetjük, DR. SEBESTYÉN GYULA forrás • OSzK Digitális Képarchívum hogy később is tulajdonosai voltak a háznak. A tulajdonosi lakásban élő Varga-lány és férje is jól ismert személyiségek voltak az értelmisé­ gi körökben: a férfi a Magyar Néprajzi Tár­ örökösödési perpatvar látszik kirajzolódni a saság elnöke, igazi folklorista volt, aki sokat későbbiekben. Varga István neje ugyanis nem foglalkozott a rovásírással, gyűjtötte annak sokkal a ház felépülte után meghalt. Ám a férj emlékeit, kutatta a magyar néphagyományokat. nem maradt hosszan egyedül: 1901-ben elvette A megbecsült tudós a Nemzeti Múzeumban a Zerge (ma Horánszky) utca 21-ben, tehát kezdte pályáját múzeumőrként, majd számos gyakorlatilag a szomszédban lakó Hönl An­ szakmai előrelépést téve, doktori címet is nát (Kern Ferenc vendéglős özvegyét). Varga szerezve, 1919-ben onnan is ment nyugdíjba. ugyan még az új házasság előtt átírta a házát Ekkortól kezdve leginkább híres, romantikus leánya, Varga Etel nevére, aki már ekkor dr. stílusú balatonszepezdi villájában élt, s ott Sebestyén Gyula felesége, ám az új feleséggel folytatta tudományos munkásságát, de sokat együtt a régi lakásban, azaz itt folytatta életét. tett a balatoni idegenforgalom fellendülésének A Varga család tehát továbbra is a házban la­ érdekében is — többek közt ő hívta életre a Ba­ kott, látszólag szeretetben és egyetértésben — latoni Társaságot. Miután rajongással szerette 72 �a Balatont, ezért vélhető, hogy ebben a házban nem másért, mint a munkahely, azaz a Nemze­ csak keveset időzött, ám pesti tartózkodásai ti Múzeum közelsége miatt. idején minden bizonnyal itt szálltak meg — ha —o— ZENE A PINCÉBŐL? A ház nagyméretű, eredetileg műhelyek számára épült vendéglátóhelyek, ám példaértékű, hogy a ház lakói és az pincéje a városi „pincehelyiségek” közül az egyik legrégebbi, üzlet tulajdonosai'végig képesek voltak az együttműködés­ melyet szórakozóhellyé alakítottak át a rendszerváltás után. re és a párbeszédre. Egy jazz klub kialakítása, üzemelése A több mint húsz éve, 1993 óta üzemelő Nothin’ Bút the mindenképpen terhelést jelent a lakók számára, még akkor Blues a pesti éjszakai élet egyik legfontosabb helyszíne volt is, ha a legkorszerűbb zajcsökkentő és szagelszívó beren­ a kilencvenes években, ahol színvonalas jazz és blues zenei dezések működnek benne, hiszen a megnövekedett for­ koncerteket szerveztek, és szerveznek ma is. Az utcaképet galom, az éjszakai lárma kihat az életükre. Ezzel együtt is meghatározó jelképét, a szaxofonos homlokzatdíszt az egy színvonalas klub a házban előnyökkel is jár, és talán akkori fiatalság jól ismerte, hiszen sokat járt errefelé: a Tilos nem túlzás azt sem állítani, hogy a hagyományteremtő hely az A és a Cirkogejzír névre hallgató szórakozóhelyek is a a környék ingatlanpiaci fejlődését is elősegítette: ma már a közelben voltak. A nyitás óta a pince számos átalakításon Krúdy Gyula utca és környéke közkedvelt élőhelye a városi ment keresztül, az utcában is egymást érik a különböző fiatalságnak, ahol jó értelemben véve „pezseg az élet”. 73 ��Krúdy Gyula utca 20. József utcza 34-36. A.D. 1898 „KICSIBŐL NAGY” AGY KONTRASZTOK Érdemes néha időt szánni régi találkozásánál, a sarkon. Ebben a házban a fényképek nézegetésére — le­ fő funkció sokáig a vendéglátás volt, hiszen gyen szó akár családi fotókról, akár városi tudjuk, hogy a tulajdonos foglalkozását felvételekről. Mert az archív képek sokszor tekintve vendéglős egészen más értelmet adnak a száraz építette fel az akkor még kis léptékű házat. tényeknek. Egy névhez egy arc, egy esemény­ A címjegyzékben Tillinger vagy sok helyen hez egy helyszín vagy éppen egy címhez egy Diliinger József néven szereplő pesti lakos épület társul... így van ez a Krúdy Gyula üzlete szépen prosperált, így nem csoda, utca 20-as számú háznál is, ahol egy 19. ha 1865-ben az L alakú épület udvarának volt, aki 1861-ben század végi fotón még megpillanthatjuk beépítési terveit nyújtja be a hatóságokhoz. a mostani ház elődjét. A Klösz György A vendégtér megnagyobbítását egy szaletli készítette kép felett nem lehet továbbsiklani, felépítésével oldotta meg, amelyet azonban hiszen több dologról árulkodik. Egyrészt jól hamar kinőtt a vendéglő. Néhány év múlva mutatja, hogy a századfordulót megelőzően ismét hozzányúlnak az épülethez, s a be­ hogy nézhetett ki a város régi házszövete. járatot máshová helyezve acélszerkezetes, Jobbára földszintes, egyemeletes épületek felülvilágítós megoldással teljesen beépítik az uralták a Palotanegyed körút felöli részét, udvart. Tillinger József egészen az 1870-es olyanok, melyek még az 1838-as árvíz után évek végéig viszi itt az üzletét, majd pedig az épültek. Ilyen volt a Bodzafa (ma Rökk 1884-es évtől kezdve Schuszter Antal és neje Szilárd) utca és a József (ma Krúdy) utca lett a tulajdonos. Az ő idejükben számtalan sarkán álló ház is, mely leginkább egy kis­ — a korban nélkülözhetetlen — kisiparos és városi beépítést idéz: zárt udvaros, földszintes kereskedő működött itt. Fa- és szénkereskedés, lakóház, melyben a lakások mellett az utca- kávémérés és a Vanek-féle festékáru gyár és fronton és az udvarban többféle szolgáltató raktár is volt itt egészen addig, míg 1898- és kereskedő működött. Jellemző volt az ban végül felépült a helyére a ma is látható ilyesfajta többfunkciós épület, főleg az utcák háromemeletes sarokház. Másrészt az is el- 75 �gondolkodtató a képet nézegetve, hogy mi roskatag kis viskónak nézett ki a szóban lehetett az oka annak, hogy a földszintes forgó ház, mely ráadásul fekvése folytán épület relatíve hosszan megmaradt? Hiszen rendesen szem előtt is volt. Sokáig mégsem a környező nagy bérházak már jópár éve áll­ történt vele semmi... Talán Schuszter Antal tak, a körút szinte teljes egészében kiépült, s és neje ingatlanspekulációjának köszönhető, a képen is látható: élettel teli környék volt ez hogy ilyen hosszan megmaradt a földszintes a körút nyomvonalába ékelődő kiöblösödés. épület? Vagy más oka lehetett? Ma már nehéz Kis pihenőpark, kávéház; kávémérés, a lenne megmondani. Mindenesetre a környéken Magyar Hírlap a szomszédban — hogy csak szinte legutolsóként végül 1899-ben ez a sa­ a legfeltűnőbbeket említsük. A szomszédos rok is elnyerte mai, jól megszokott formáját: nagyvárosi, elegáns bérházakhoz mérten felépült a Krúdy Gyula utca 20. BELSŐ UDVAR RÉSZLETE Hangulatos kialakítású díszkert fotó • Reymeyer Dóra 76 �IVALÓ BEFEKTETÉS Szerencsés módon az új épület bérház azonban érezhetően kevésbé kiemelt: tervezője fontos munkaként a második emeleti zárterkély például nem ka­ tekintett a beépítésre. Figyelembe vette a pott még nyitott erkélyrészt, de hiányzanak az Fővárosi Közmunkák Tanácsának előírá­ apró homlokzati díszítések is. Höfler mellett sait, s jó érzékkel alakította ki a kötelezően ismerjük a kivitelező építőmester személyét a sarokra elhelyezett kupolát. Nem véltetle- is: Schön Rezső volt az. Neki is ismerjük nül. Höfler József, a tervező ugyanis nagyon jónéhány munkáját a belvárosban, ám vél­ érdekelt volt; abban, hogy az építkezés jól hetően nem tartozott a legfoglalkoztatottabb sikerüljön. S még mielőtt bárki rosszra gon­ szakemberek közé... dolna, eláruljuk: Höfler nem csak az építésze, hanem a tulajdonosa is volt a háznak, így az­ tán érthetővé válik a kiemelt figyelem. Höfler József tehát mindent pontosan kiszámított: hogyan lehet a lehető legjobban kihasználni a rendelkezésre álló területet; hogyan lehet visszafogott, ám elegáns homlokzatot adni egy nagy kiterjedésű saroképületnek; s ho­ gyan lehet a lakásszám maximalizálásával, a földszinti üzletek kialakításával a lehető leg­ magasabb házbér-jövedelemre szert tenni. Mindezeket fontolóra véve született meg az egyudvaros, háromemeletes, soklakásos sarok- bérház, mely érdekes módon nagysága ellenére sem lett hivalkodó, s felépülte után olyan ter­ mészetességgel simult bele a városképbe, hogy szinte senki sem vette észre, hogy a földszintes házikó helyére egy sokkal nagyobb épült... Érdekes adalék az amúgy nem túl ismert ter­ vezőről — aki mindössze négy évig tulajdonolta a házat —, hogy a Dohány és a Nagy Diófa utca sarkán már előzőleg épített egy, az it­ tenihez megszólalásig hasonlító házat, az ún. Dániel-házat. A szintén hatalmas alapterületű, ugyancsak sarokra álmodott neoreneszánsz ALAPRAJZI TERV Földszinti terv az üzlethelységgel forrás • BFL.XV.17.b.312 - 36605 77 �mberi sorsok E Az új, Höfler-féle ház megépülte táján közülük többen újságírók, lapszerkesz­ annyiban tényleg nem sok vál­ tők voltak. Talán nem véletlenül. A ház tozást hozott, hogy annak aljában továbbra fekvése folytán éppen jó helyen van: alkalmas is megannyi üzlethelyiség kapott helyet. így a szemlélődésre, hiszen a körút nyüzsgésétől — bár a kereskedők jó része lecserélődött — egy kissé messzebb van, ám — kiváltképp a a környék lakói továbbra is előszeretettel saroklakásokból - jó messzire belátni a forga­ keresték fel a sarkon működő kávémérést, tagot. Ráadásul számos újság szerkesztősége a fűszeres üzletet és a szabóságot. Az évek volt a közelben: Országos Hírlap, Magyar Hír­ során aztán a legkülönbözőbb mesterem­ lap, Budapest Hírlap stb. Lehet, hogy éppen berek költöztek be a ház földszintjére — egy ez okból költözött ide 1901-ben Szívós Béla sok évtizede ebben a házban lakó visszaem­ író, lapszerkesztő, akiről Schöpflin Aladár így lékezése alapján tüdjuk: üzemelt itt fodrászat, emlékeztt meg a Nyugatban: „Meghalt egy órás és rádióüzlet is. A ház nagyságának meg­ író, kiről az irodalom embereinek alig volt felelően rengeteg lakó is megfordult itt az el­ valami tudomása... {...} Nem élt irodalmi múlt több, mint száz évben, a századforduló életet, nem lehetett sehol se látni, ahol az írók egymással érintkezni szoktak... Pedig érdekes ember volt és érdekes író. {...} Nagyon szeretett Budapesten, tudott gyönyörködni benne, de mindig olyas formán járt utcáin, mint a Szent-István napkor felránduló falusi ember — nem vegyült bele az életébe, kívül maradt rajta, csak úgy né­ zelődött benne.” A Hajdúszoboszlóról származó Szívós érde­ kes életpályát járt be: volt pap, tanár, sőt még rendőrkapitány is, majd 1893-tól a Vasárna­ pi Újság mellékletének, a Magyar Gazdának a szerkesztője lett. Emellett több lapba írt, s ráadásul szépirodalmat valamint néprajzi és természettudományos munkákat is készített. Szívós mellett egy rövid ideig a házban lakott a SZÍVÓS BÉLA PORTRÉJA író, számos újság lapszerkesztője forrás • OSzK Digitális Képarchívum 78 fiatal Baktay Ervin is, akit a lakcímjegyzék­ ben még mint festőművészt találunk. A Hollósy Simon mellett festészetet tanuló �Baktayból csak később lett orientalista és is­ mert művészettörténész, aki élete végéig a keleti tájak vonzásában élt: 1928-ban felku­ tatta Körösi Csorna Sándor egykori tartóz­ kodási helyeit, rendszeresen járt Indiába - ott volt például 1956-ban a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett ünnepségeken, ahová az indiai kormány mindössze tizen­ hét nem buddhista személyt invitált meg. Baktay nevéhez köthető a Verőcén megalapí­ tott indián törzs is, melyhez indián tábor is kapcsolódott, s kapcsolódik ma is. A ház egy későbbi lakóját Hindy Iván­ nak hívták, aki Szálasi idején a második világháborúban Budapest főparancsnokaként szolgált. Hindy vezényelte le az 1945. február KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR 11-i kitörést a Várból, melyben rengetegen NYOMDOKÁN vesztették életüket. Hindy szovjet fogságba került, majd 1946-ban kivégezték. Baktay Ervin 1928-ban Körösi nyomában forrás • OSzK Digitális Képarchívum -------- —e— MINDIG SZEM ELŐTT Itt a nagykörút környékén teljesen természetes, hogy az sőt a reklámtáblát és az egyéb kiegészítő elemeket is, mint épületek földszintjét üzletek foglalják el. A szabályozás a redőnyt vagy a napvédő ponyvát. A huszadik század ele­ megkövetelte a kereskedelmi funkció beépítését a házakba, jén az ilyesfajta üzletportálok még az olyan épületeknél is így ennél az épületnél sem volt kérdés, hogy a tervezéskor divatosak lettek, ahol pedig eredetileg gondoltak az üzlet­ az üzletek kialakítását is figyelembe veszik. Szerencsés kialakításra. Hogy miért? Két okból is: egyrészt a cserélődő módon így az épület szerves részét képezik az üzlet­ bérlők ízlésük és pénztárcájuk vastagsága szerint szívesen portálok, melyek kezdettől fogva tökéletesen töltötték be változtattak a külcsínen — remélve, hogy a megújult portál rendeltetésüket: megmutatták a kínálatot, fényt engedtek az több vevőt csalogat majd hozzájuk. Másrészt viszont a kissé üzlethelyiségekbe, reklámtáblák elhelyezését tették lehetővé. előreugró üzletportálok hangsúlyosabbak, észrevehetőbbek Az üzletportálok kialakítása azonban nem volt minden­ voltak azoknál, melyek csupán a honlokzati síkban kaptak hol zökkenőmentes. A régebbi házakra utólag tudtak csak helyet. így aztán, aki szeretett volna „szem előtt lenni”, fából vagy fémből készült, a homlokzati síkból mintegy kitűnni az üzletek sokaságából, neves tervezőkkel látvá­ harminc centire kiugró portálokat tervezni, melyek - jó nyos és minél nagyobb portált készíttetett - így csábítva be esetben - ízlésesen fogták össze a bejáratot és a kirakatot, a körút forgatagából a kíváncsi vevőjelölteket. 79 ��Mikszáth tér 2. József utcza 10. A.D. 1891 „HANGSÚLYOK A SARKON” M INDIG SZEM ELŐTT Egy saroktelket birtokolni egyre népesedő város terjeszkedni kívánt: las­ mindig jobb és egyszersmind sanként felfedezték maguknak a Palotanegye- nehezebb, mint valahol egy utca közép táján det azok, akik a belvároshoz közel, ám mégis tulajdonosnak lenni. Jobb, mert hangsúlyosan szellősebb helyekre kívántak építkezni. A szem előtt van a telken álló épület, nagyobb mágnások mellett birtokoltak itt telket sokan forgalom halad el mellette, és egy épület ki­ a polgárság tagjai közül is, ezt a telket például alakításakor is nagyobb az építész lehetősége Thurm, született Steigel Erzsébet tudhatta az alaprajz és a homlokzat tekintetében. És a magáénak már az 1870-es évektől kezdve. nagyjából ugyanezért nehezebb is minden. Mire a városegyesítés 1873-ban megtörténik, A mai Mikszáth Kálmán téren álló telek már a ház előtti teresedés is megszületik a már a kezdetektől fogva saroktelek' volt: az korábbi beépítések helyén, városrendezé­ egykori Ősz (ma Szentkirályi) és a korábban si terv szerint. így aztán még hangsúlyosabb Téglavető, majd Tavasz, aztán József, végül helyre épült 1891-ben Schweiger Gyula pedig Krúdy Gyula utca metszésében talál- háromemeletes bérháza. Schweiger, Thurm ható. Korai térképszelvényeken is ugyanez az utcahálózat rajzolódik ki, s kiderül az is, hogy az 1700-as évek végéig szántóföld terült el az itt álló parcellák helyén, mely később, az 1800-as évek közepéig összefüggő nagy zöldterület maradt - bizonyára veteményes és gyümölcsös — az akkor már a szomszédos telkeket is érintő beépítések között, a „tömb” közepén. Az igazi változást itt is az hoz­ BEÉPÍTÉSI TERV ta meg, hogy a Nemzeti Múzeum felépülte forrás • BFL XV.17.b.312-36603 után, a pesti városfal lebontását követően az 81 �Erzsébet és Rumbach István után lett az gyüttes: bérház, melynek homlokzata mögött ingatlan tulajdonosa, ám vélhetően inkább rejtőzik egy evangélikus templom is. O ter­ volt befektetés az épület, mint igazi otthon vezte az eredetileg mulatónak épült házat a — három év múlva már a mai Jókai utcában Révay utcában, ahol ma a Centrál Színház találunk a nyomára... Ha valaki, hát Schweiger működik. Schweiger tehát minden tényezőt pedig jól tudhatta, hogy mibe érdemes pénzt felmérve vágott bele az építkezésbe, ráadásul foglalkozásának egy nagyon megbízható és ismert kivitelező köszönhetően biztos tudásra tett szert az segítségével, aki pedig már konkrét helyszíni ingatlanpiac tekintetében. Munkái közül a ismerettel is rendelkezett: öt évvel korábban a leghíresebb a Rákóczi út 57. alatt található tér túloldalán álló Mikszáth tér 5. számú házat Luther-ház, mely egy többfunkciós épülete­ is az ő emberei húzták fel. fektetni: T építészmérnök EKINTETES NAGYSÁG Schweiger és a kivitelező Mess­ inkább az ablakok kiképzésével és formáival ner épülete méltán vonzza ma is játszik, a sarokra tolt erkélyt hangsúlyozza, a tekintetet. Annak ellenére igaz ez, hogy a és csupán négy kisebb méretű gipszfej kerül téglából falazott homlokzatú, párkányokkal a tulajdonosi lakás ablakai köré. A méreténél és tagozatokkal erőteljesen tagolt eklektikus fogva is feltűnő ház alaprajza mutatja, hogy bérházon kevés a korban annyira megszokott az építtető elszántan tervezett a kedvező gipszstukkó díszítés. Helyettük az építész bérjövedelemmel: a ház földszintjét négy 82 �bolthelyiséggel töltötte ki az utca felé. Már tikája és gondolkodása növelte az ország gaz­ rögtön az épület átadásának évében be is in­ dasági kiszolgáltatottságát. Schneller Alajos dult az üzleti élet a házban: ruhatisztító intézet azonban ezt nem érhette meg: még az 1910-es és szatócsbolt, valamint Kafga Zsigmond évek derekán meghalt, a házat felesége, majd kávéháza bérlik a helyiségeket. Valószínűleg pedig családja örökölte, egészen az államosításig. Schweiger eleve megbízásból építette a házat: S bár a tulajdonosok változtak az idők során, a egy lakfelmondási jegyzőkönyvben mint gróf házban háborítatlanul folyt az élet: működött Forgách Gizella megbízottja szerepel, majd a a vendéglátóegység, beköltözött egy hentesüzlet, következő évtől kezdve a házjegyzékben már egy zöldséges és egy fűszerkereskedő is az Forgách Gizella az új tulajdonos. Róla annyit idők folyamán a földszintre. tudunk csupán, hogy egy Odeschialchi gróf özvegye volt, aki egyébként több bérházat is birtokolt, nem is lakott itt, s nem mellesleg a Mai Manóval együtt dolgozó lovag Mertens Ede fotográfushoz ment férjhez másodjára. Majd néhány évvel később, a századfordulón a helyére Schneller Alajos és neje íratták be magukat tulajdonosként a lakcímjegyzékbe. A Schneller család aztán hosszú évtizedeken keresztül élt ebben a házban. A családfő, Alajos a pesti Hazai Takarékpénztár Egyesület máso­ dik embere volt, komoly pénzügyi szakértő, aki a királyi tanácsosi címet is megkapta. Pénzügyi vonalon több posztot is betöltött: felügyelő bizottsági tag volt a Giro- és Pénztár Egylet Részvénytársaságnál, igazgatóhelyettes a Ta­ karékpénztárban, igazgatósági tag a Kereskedő Ifjak Társulatánál, és egyébként magánem­ berként pedig ismert műgyűjtője volt korának. Schneller egész családja a pénzügyi szektorban dolgozott, Schneller Gusztáv, a testvére, vala­ mint később unokaöccse, Reményi-Schneller Lajos is, aki egyenesen a pénzügyminiszteri HOMLOKZATI RÉSZLETTERV rangig vitte. O volt a pénzügyminiszter a II. Címerpajzs helye a homlokzaton világháború idején is, ahol németbarát poli­ forrás • BFL XV.17.b.312-36603 83 �LETKÉPEK A MÚLTBÓL Nehéz eldönteni, hogy a ház szolgáltatással felszerelt fürdőben kúrálták hosszú életében melyik időszak magukat a hölgyek, akik fogyni vágytak vagy volt a legérdekesebb... Mondjuk a századfor­ éppen ideges alkatúak, fekélyre hajlamosak duló környéke, amikor az éttermet Maron Ist­ voltak - az ivó- és fürdőkomplexum tökéletes ván üzemeltette, s az üzletek felett Polgár Emil helyszín volt nemcsak a gyógyulásra, hanem a szülész-nőorvos rendelt? Polgár páciensi körét társasági életre is. Nem meglepő tehát, hogy a város leggazdagabb hölgyei adták, hiszen a Polgár Emil magánrendeléseiről a legtöbb „doktor úr” a híresneves Erzsébet Királyné hölgy egy beutalóval a táskájában jött el, mely Sósfürdő főorvosa volt a századfordulón. A kor felkapott egészségügyi intézménye a mai Szent Imre kórház területén feküdt, alig negyedórányi villamosúira a belvárostól. Itt tört a felszínre az a keserűvíz-forrás, melyre alapozva a leleményes vállalkozók (egymás után sorban) egy egész kis fürdővárost építettek ki — elsősorban a női bajokban szen­ vedő betegek számára. A minden kényelmi ÉLETKÉP A SÓSFÜRDÖBEN Idény április 15-től szept. végéig. Keserű források. Ivó és fürdőgyógymód. A «yórybriy fürdői, esetleg oifornm kitanő eredmtaynyel dk«ímuh*lok i. Hánmnő okok folytin krletketMl lobos inidBtoyokBÜ. d. Női bajoknál, köJőnöMU mtirili» rhromcinál; moh kéröh is bashártyalob titán vi*sun»r»it íatadminvoknál; * OMbnok bdyartváhasfeBk. B«tnkilÓnb«n daneatok ilul riö htom iuMetUicí ttinrukntl; kanos állapotok éa Uutuiisi Mnroknii Uh. 3. Ai albasi sxenek bántalmainál: májbajok, mWnyw síÜHkedi». atb. Zwkérnti. S. Kbm«iyn£ »íb FüRDÖ-ORVOS; Dr. POLGÁR EMIL Az Erzsébet királyné sósfürdő a századfordulón forrás • OSzK Digitális Képarchívum az Erzsébet Sósfürdőbe szólt. Teljesen más okból, de szintén nagyon ismert lett a ház az 1950-es évek végén, amikor a mindenkor ott működő vendéglátóegységet Bakony Étterem 80*8 84 MATTONI és W1LLE RudapesL névre keresztelték. Ez a hely elsősorban arról A SÓSFÜRDŐ SZOLGÁLTATÁSAI volt híres, hogy igen közkedvelt lett a Magyar Dr. Polgár Emil a fürdő főorvosaként Rádióban dolgozók körében. A hely másik forrás • Korabeli újsághirdetés érdekessége, hogy itt tartotta ülését 1988- �bán az SZDSZ elődjének számító Szabad los Rádió 1991-es indulása, a Tilos az Á Per- Kezdeményezések Hálózata, majd 1989-ben formance (TÁP Színház) és a Vákuum TV, a FIDESZ budapesti regionális szervezete mind a helyhez köthetőek. Külön érdekes­ is. Az étterem helyén 1989 szilveszterén sége, hogy itt található Magyarország egyetlen nyitott meg a Tilos az Á nevű legendás szóra­ kortárs, vendéglátóipari egységben található kozóhely, mely mindössze hét évig üzemelt, védett falfestménye, a Jean-Michel Verret által ám jelentősége máig érzékelhető. Az 1991-es megálmodott 3D-s New York-i utcakép, mely­ orosz kivonulás alkalmából rendezett Búcsún et a földszint falára festett 1992-ben a művész. Frank Zappa is megjelent, majd este fellépett 2009 óta a házban működik a Maladype Színház. a Tilos az Á-ban. Alternatív koncertek, a Ti- —------- —9— FÉNY AZ ÉJSZAKÁBAN? A ház mind utcaképileg, mind pedig történetileg fontos bor, majd később a Szent István-bazilika, a Vajdahunyad pontja a Palotanegyednek, sőt, egész Budapestnek. Ezért vára - ma már el sem tudjuk képzelni az esti városképet aztán praktikus és átvitt értelemben is nagyon indokolt kivilágításuk nélkül... A fény használatának új korszaka is a döntés, hogy díszkivilágítást kapjon — méghozzá a leg­ elérkezett: a fényfestés művészetével varázslatos dolgokat korszerűbbet. LED égőkkel válik esténként különleges lehet a legunalmasabb felületeken is művelni. Mostanra látványossággá a sarokház a pezsgő Mikszáth téren. Az tehát a lámpák fénye már nem csupán arra szolgál, hogy épületek díszkivilágításának története hosszú múltú: már „este baj nélkül juthassanak haza az urak”, hanem arra is, az 1920-as évek végén határozott a főváros vezetése ar­ hogy az esti városképet megrajzolja, a fontos dolgokat ról, hogy idegenforgalmi okokból a város nevezetességeit kiemelje, a kevésbé fontosakat pedig jótékony sötétségbe kivilágítják. A Parlament, a Lánchíd, a Vár, a Gellért-szo- burkolja... 85 ��Rökk Szilárd utca 5. Rökk Szilárd utcza 25. A.D. 1905 „EGY ÚJ HÁZ, A RÉGIEK KÖZÖTT” M ÉZESKALÁCS HÁZ 1928-ban, amikor Gózony neje, Piacsek lik el, és Gózonyék 16.000 korona kölcsönt Antónia beköltöztek újonnan felépült házuk­ vesznek fel, s ezzel egy időben költöznek István és együtt, 2400 koronáért. Csupán két év te­ ba, a környéken szinte mindenhol álltak már újonnan vásárolt házukba, a Szív utcába. a ma is látható házak. Gózonyék háza előtt További két költözés és kölcsönök után is volt a telken egy, az 1880-as években 1919-ben esik szó első ízben a Rökk Szilárd épült épület, melyet azonban az új tulaj­ utcai ingatlanról, melynek ekkor már biz­ donosok elbontattak. Az első világháború tosan tulajdonosa. Újabb kölcsönszerződés­ utáni gazdasági válságból lassan magához ben lesz ugyanis jelzálog az ingatlan: 100.000 térő fővárosban az új építkezések, főleg, ame­ korona fedezetéül szolgál. Feltételezhetjük, lyek bontással kezdődtek azt sugallták, hogy az új tulajdonos bizony tehetős ember. Igaz lehetett ez Gózony István esetében is, akiről azonban inkább azt sejthetjük, bátor és tettre kész szellemiségű vállalkozó lehetett. Gózony István Mátyás ugyanis jelentős mennyiségű kölcsönt vett fel a huszadik század első évtizedében, melyet egyrészt vállalkozásának beindítására, másrészt ingatlanvásárlásra és - építésre fordított. A levéltári dokumen­ tumokból az látszik, hogy 1906-ban a mé- zeskalácsosként bejegyzett Gózony Ludvig Géza mézeskalácsostól megvásárolja a Rum- bach Sebestyén utca 14-es szám alatt működő üzletét, teljes berendezéssel és árukészletével KORABELI HELYSZÍNRAJZ Az épülő ház a helyszínrajzon forrás • BFL XV.17.b.312-36680 87 �hogy a felvett összeget a telekre tervezett ház a foglalkozások listájáról. Köszönhetően a építésére fordította a Gózony házaspár, akik gépesítésnek és az államosításnak az egykor még sokáig éltek a házban a negyedik emeleten, nagynevű mézes-gyertyás családok (mint egész családjukkal. Fiuk azonban nem folytatta a például a Beliczay vagy Benedek család) rész­ mézeskalácsos ipart, mérnök lett belőle. Nem ben örökre felhagytak a szakmával, részben is csoda, hiszen a második világháború után pedig más országokban keresték boldogulá­ a valamikor nagyon is népszerű bábos, azaz sukat. mézeskalácsos mesterség gyakorlatilag eltűnt ZLÉSHÁBORÚ Bánszky Mihály műépítész — akit hol sokkal később a saját házát is, néhány telek­ kőművesmesterként, hol építőmester­ kel arrébb. A tökéletesen megkomponált, a ként tartanak számon — munkássága pontos szecesszió minden szépségét bemutató házak lenyomata a 20. század elején történt izgal­ után szinte meglepő fordulatnak látszik, hogy mas ízlésváltozásának. A tervező az 1910- Bánszky 1927-ben itt, a Rökk Szilárd utcában es években, a kor stílusának megfelelően egy eklektikus-klasszicista ízű bérházat ter­ csodaszép magyaros szecessziós épületeket vez. Mit történt hát? A változás nem elsősor­ tervezett — többek között például a Weker- ban Bánszky Mihály megváltozott ízlésében, le-telep egy házát, Novák Edével közösen, de még csak nem is csupán az adott épület vagy Hűvösvölgyben, a Modori utcában a megrendelőjének elképzeléseiben keresendő. Valitsek-Guoth család villáját, majd nem A radikális változás ennél általánosabb szint­ 88 �en ment végbe. Az első világháború utáni tekintették a szecessziót, melyet a hatalomra gazdasági válságban néhány évig gyakorla­ kerülő, elsősorban agrárértelmiségiek számára tilag semmi sem épült az országban. Aztán nem volt sem komfortos, sem pedig elvi a húszas évek végén, a lassan rendeződő szempontból elfogadható. Visszanyúltak tehát viszonyok közepette kiderült, hogy az új, a korábbi időszakok stílusaihoz^ a barokk­ befolyásos réteg ízlése — természetesen felül­ hoz, klasszicizmushoz, s így születtek rend­ ről, a politikai elit nyomására — a szecesszió re az ehhez hasonlatos házak. A szecesszió ellenébe fordult. A magyarázat egyszerű: az érezhető hatásával, ám mégis másként. A első világháborúért, Trianonért azokat a szel­ komfortos, korszerű épületek általában csak lemi vezetőket hibáztatta az akkori vezetés és küllemükben ismételték a régi korok stílu­ a lakosság, akik a háború előtt hatalmon vol­ sait, belső kialakításuk, a lakások alaprajzai, tak. Ebből következően annak az időszaknak felszereltségük azonban nagyon is megfelelt minden vonatkozását — így akár az építészeti a kor elvárásainak. így aztán a beköltözők stílust is — elítélendőnek, hibásnak gondolták, többsége szerette a jó minőségű ottho­ melyet le kellett cserélni, meg kellett újítani. nokat, melyek ma is értékálló, jó lakásoknak A jellemzően urbánus, polgári és általánosítva számítanak az ingadanpiacon. léhának titulált életérzés megnyilvánulásának 89 �lő emlekezet E A pesti bérházak története találunk egy-egy vagy akár több hűséges lakót nem lenne teljes azok nélkül a is, aki akár egész életét ugyanabban a lakásban történetek nélkül, melyeket olyan lakók mesél­ élte végig. Szerencsés módon ennek a háznak nek el, akik sok-sok évtized óta laknak az adott is van „élő emlékezete”, aki még szívesen gon­ épületben. Itt, a Palotanegyed házaiban rendre dol Gózony bácsira a főbérlőre, akitől annak idején a lakást bérelni kezdték. Az emlékek között van még a Cseh-féle kocsma, mely a földszint egyik üzlethelyiségében működött — rendes, csendes vendéglátóhely volt, nem volt rá sohasem panasz. A tulajdonosok, Cseh Lajos és családja üzletük mögött, a földszinti lakásban laktak. Miután megszűnt a Cseh-féle hely, munkásszállást alakítottak ki benne — ez persze már kevésbé volt közkedvelt funkció. Aztán egy darabig a földszinti üzletek egyiké­ ben Tokody Lajos, majd pedig Soltész bácsi dolgozott cipészként, míg a másik üzletet Rusz bácsi bérelte. O szabóként kereste a kenyerét — a házban lakók gyakorta varratták nála ru­ határuk egy-egy darabját. A ház egyébként inkább volt otthona a társadalom közép­ osztályához tartozóknak, ezt bizonyítja az is, hogy a lakásokhoz cselédszobák is tartoztak. Ennek ellenére — elsősorban az épület relatíve kis alapterületének köszönhetően — nem épült cselédlépcső, a visszaemlékezés szerint a tu­ lajdonosok leginkább a liftet használták, a cselédek pedig kizárólag a lépcsőn közleked­ tek. Az épületben a házmesteri lakáson kívül a földszinten még egy lakás kapott helyet, SZŐNYEGPOROLÓ Elmaradhatatlan kelléke a bérházudvarnak forrás • Fortepan 90 míg az emeleteken négy-négy háromszobás otthont alakítottak ki. �SZÁZAZER FORINTNYI KÖLCSÖN Levéltári dokumentum a felvett kölcsönről forrás • BFL XV.17.b.312-36680 Átvállaló nyilatkozatot ^VtlWvHy íií. ; y.VvVtp|-VVlvW*V kbijrsiíói «.Luth logúh koid.-.’unvZipfífl a d»e.v«en- ■ £- .• • Matyfr L«M»mitola> 4« kVouH-hÁ Wv wv< 3 4»v»4x Vt- M'Mi 0 POROS KACAT? A pesti bérházak udvarának elengedhetetlen tartozéka volt vagy a hátsó udvarban rögzítették a ház falához. Ezt váltotta a szőnyegporoló. A fémből készült állvány masszívan állt fel a lábakon álló állványzat, mely ennek a háznak az udvarán a burkolt udvarokon, a tisztaságot kedvelő háziasszonyok is áll még. Persze a gépi, vegyi szőnyegüsztítás kétségtelenül és a gyermekek legnagyobb örömére. Előbbiek a félévente eredményesebb és persze kényelmesebb módja a portól való foganasított nagytakarításon vették igazán hasznát, utóbbiak megszabadulásnak, ám van egy nagy hátránya: a tisztítóban pedig mindig, amikor kedvük támadt mászni, kúszni, csim­ nincs kivel trécselni. A szőnyegporolás ugyanis a bérházak paszkodni az idővel kissé rozsdálló tereptárgyon. A szőnyeg­ életében igenis társasági esemény is volt. Nem lehetett nem poroláshoz szükséges kéziszerszámot, a prakkert is kezdjük észrevenni, ha valaki nekilátott a nagy zajjal járó munkának, ma már elfelejteni, s lassan - úgy tűnik - a szőnyegporoló s máris tálcán kínálkozott a lehetőség egy kis beszélgetésre. is eltűnik a házak udvaraiból. A 19. századi házakba szinte A háziasszonyok pedig még a legdolgosabb napokon is talál­ tartozékként „beépített” szőnyegporoló rúd volt egyébként tak egy pár percnyi időt a tereferére... az eredeti változat — ezt általában a cselédlépcső környékére 91 ��Somogyi Béla utca Rökk Szilártl utcza 7* A.D. 1904 „SZEGÉNY GAZDAGOK EGY STÍLUSOS HÁZBAN” ESZLETEK, GAZDAGON A belváros házaiban járva az em­ vitelezővel együtt) döntött a szobrok, a festés, bernek sokszor fel sem tűnik az a burkolatok témájában. Ha jó ízléssel tudtak a rengeteg míves részlet, melytől az épületek választani — mert az nem is kétséges, hogy belső tere (lépcsőház, folyosó, kapualj stb.) választék és jó mester akadt bőven —, akkor egységes egésszé válik. És ez nem feltétle­ a végeredmény egy olyan belső tér lett, mely nül a szemlélő hibája! A 19. század végén, általában gazdagon, ám nagyon harmoniku­ 20. század elején a belsőépítészet még nem san díszített. Azaz nem feltűnő, de kellemes különült el a tervezőépítészi szakmától, s és esztétikus. Ilyen ez a ház is, ahol a mozaik­ legtöbbször maga az építész volt az, aki (a ki­ burkolat a padlón, a kovácsoltvas-korlátok, a megmaradt színes üvegablak-részletek, a PORTÁL HOMLOKZATI TERVE Kemény János papírüzletének portálja forrás • BEL XV.17.b.312-36462 93 �A MŰVÉSZETEK CÍMERE A kapu feletti címer hirdeti a ház polgári eszméit fotó • Reymeyer Dóra lépcsőház festett bordűrje, vagy a boltívek s itt kefélték le róluk a port, piszkot, sarat, körül fellelhető díszítőfestés mind arra em­ hogy aztán viselőjük tisztán, ápoltan vehesse lékeztetnek, hogy annak idején az épületbe fel újra, amikor útnak indul. Ugyancsak eltűnt belépőt pazar látvány fogadhatta. Külön érde­ részlet, de létezése bizonyított, a lépcsőházi kesség - mely mára a legtöbb házból eltűnt — szőnyeg, mely jellemzően az első emeletig, a lakások bejárati ajtaja mellett megtalálható, a tulajdonosi lakásig futott. Ebben a házban a falon lévő vasakasztó, mely nem más, mint is volt ilyesmi — mára csak a lépcsőfokok két kabátporoló fogas. A szétnyitható, különleges szélén árválkodó fémkampók emlékezetnek alakú fogasra tették fel a kabátokat a cselédek, az egykori luxusra. 94 �ELLEMZO RÉSZLETEK A ház építésze, Fodor Gyula és a — ők őrzik az épület és a lakók nyugalmát. megrendelő, Jelinek Frigyes között Egy másik érdekes épületdísz a kapu felett is - már csak praktikus okokból is — bizonyára vonzza a tekintetet: a művészetek címere ez nagyon jó kapcsolat volt. Bár egyikük életéről a három címerpajzsos címer. Jelentése valami sem tudunk túl sokat, az kiderül a tervtári ada­ olyasmi, hogy a tulajdonos vagy akár maga tokból, hogy az egyre vagyonosodó Jelinek az építész fontosnak tartja deklarálni: a ház megbízott a Bécsben tanult, a szecessziós polgári eszméket vall, az itt lakók és a tulaj­ stílushoz nagyon értő műépítészben, hiszen donos szereti és értékeli a művészeteket még az 1900-as évek első évtizedében egymás után akkor is, ha ő maga nem is tartozik szorosan szerzett telkeire vele tervezteti meg bérházait. a művészvilághoz. E két megjelenő épületdísz Közös munkáik száma legalább hat, ráadásul egyébként még inkább a századforduló előt­ mindegyik ház kivitelezője is ugyanaz a cég ti, historizáló építészet sajátja, de ezen nincs volt: Paulheim és Stahulják vállalata végezte a mit csodálkozni, hiszen mind Fodor, mind munkálatokat. A kivitelezőt vélhetően Fodor Jelinek karrierjének első állomásai között tart­ Gyula „hozta”, mert egy másik, híres épületét, juk számon ezt. az 1903-ban tervezett házat, az Üllői út elején magasodó Aranysas-udvart így az óvatosság, bizonyos mértékű konzer­ is velük készítette el. Fodor Gyula kivételes vativizmus egyáltalán nem meglepő egyik fél tehetségű és nagyon aktív tervező volt, akinek részéről sem. karrierjét az első világháború törte meg — még csak a negyvenes éveiben járt, amikor gyakor­ ALAPRAJZI TERV latilag megszűntek az építkezések a háborúval Érdekes az épület és a homlokzat összefüggésben létrejövő gazdasági válság mi­ kapcsolata att, így ő sem kapott éveken át megrendeléseket. forrás • BFL XV.17.b.312-36462 Pedig Fodor valóban nagy formátumú építész volt, házait ma is könnyű felismerni, hiszen az eu­ rópai szecesszió stílusáramlatába bekapcsolódva különleges, sajátos építészeti világot teremtett magának. Egyik legismertebb háza az Ernst Múzeum épülete a Nagymező utcában, mely­ ben ma a Róbert Capa Fotográfiai Központ működik. Épületein jellemző díszek szerepel­ nek rendre: baglyok, puttók, pókok, rengeteg virág és inda. Ezen a házon a gazdag virág­ motívumokon kívül más hangsúlyos „szobor” nincs,, de az elmaradhatatlan oroszlánfejek nem hiányoznak a kapubejáró környékéről 95 �GY CSALÁD MEGGAZDAGODÁSA Felvidéken, a mai Szlovákia legalább hat bérház készült így el, és mind a területén, Szenicén született az belső kerületekben! A B.A. Jelinek és fiai cég 1830-as években egy Jelinek Bernát, izra­ egyre gyarapodó forgótőkéje azonban még így elita családba. A fiú szabómesterséget ta­ is kevésnek bizonyult álmaik megvalósításához, nult, ám felnőve úgy gondolta, jobban jár, ha így 1905-ben jelentős összegű, 118 000 korona képárusként éli életét, ráadásul nem is maradva hitelt vettek fel az Egyesült Budapesti Főváro­ szülőföldjén, hanem inkább áttelepülve si Takarékpénztártól. (Összehasonlításként: a Pestre. Házasságot már itt, Pesten kötött, s vásárolt ingatlanok tíz és negyvenezer koro­ ide születtek egymás után gyermekei: sorjában na körüli összegekért lettek a tulajdonaik.) A összesen tíz. Az egyik közülük, Frigyes átvette nagyösszegű kölcsönt négyszázalékos kamatra, az apai foglalkozást, folytatta a képárusítást, ötven évre vették fel úgy, hogy jelzálogként a sőt, az 1800-as évek utolsó harmadában ennél Lujza utca 1 /c. van megjelölve, ahova lakóként nagyravágyóbb tervet es’zelt ki. Az egyesített is a Jelinek család van bejegyezve. Jelinek Fri­ főváros, a rohamtempóban duzzadó népesség gyes tehát képkereskedőből ingatlanmogul és az ehhez kapcsolódó telekspekulációk, lett, aki a századforduló változó világában városrendezések és építkezések adták Jelinek ügyesen megtalálta a meggazdagodás útját, s (más helyeken Jelűnek) Frigyesnek a nagyszerű beruházásaival akarva-akaratlanul is hozzátett ötletet. Rájött, hogy ami az egyik helyen fe­ a mai Budapest képéhez. lesleg, az néhány háztömbbel odébb hiány lehet: a városrendezésekkor kisajátított házak tulajdonosai ugyanis elszántan igyekeztek megszabadulni bútoraiktól, míg a városban épphogy otthonra találók szinte ölre mentek az elérhető árú bútorokért. Jelinek tehát a kép­ kereskedés mellett bútorok felvásárlásával és eladásával kezdett foglalkozni, és hamarosan nagy sikereket ért el. A Kerepesi út elején (a mai Astoria környékén) nemokára saját üzletet nyitott, s mire a 19. század véget ér, Jelinek vál­ lalkozása — melyben testvérei is társtulajdonosok — nagyon megerősödik. Levéltári adatokból kiderül, hogy az ingóságok vétele után ingat­ lanokkal is elkezdenek üzletelni. 1889-ben egy Sándor utcai házat, 1902-ben egy budai ingat­ lant vásároltak meg minden berendezésével együtt, majd ettől kezdve szinte évente egy- egy újabb telket, melyre több ízben is Fodor Gyulával — ennek a háznak is az építészével — terveztettek bérházakat. 1904 és 1909 között 96 MŰKŐ DÍSZÍTÉS Részlet az erkély műkő padlózatából forrás • Pap Renáta �—o—-------KERESLET ÉS KÍNÁLAT A ház tervtári dokumentációjában fennmaradt egy érdekes grafitot, könyveket... Kemény Jakab ugyanis könyv-, pa­ adalék, melynek kapcsán a kereskedelem alapvetése juthat pír-, és hírlapüzletet nyitott itt, nem véletlenül. Néhány az eszünkbe: a kereslet és a kínálat soha nem választható lépésnyire volt csupán a bolttól az 1886 óta működő, s el egymástól. S hogy miért éppen erre gondol az ember? ma is álló szomszédos iskolaépület, ahonnan egészen biz­ Az épület utcafrontján a földszintet a kezdetektől fogva tosan számos törzsvásárlója akadt. Talán a papírárunál csak üzletek számára alakították ki, így növelve a ház bérbevéte­ egyetlen gyümölcsözőbb vállalkozásba kezdhetett volna: leit. 1922-ben egy bizonyos Kemény Jakab kért és kapott cukorkásbolt üzemeltetésébe. Az elmúlt évtizedek alatt engedélyt a kaputól balra eső első bolthelyiség portáljának az üzlethelyiségek bérlői között akadt cipész, kárpitoskel­ átalakítására, nevének feliratozására. Miután megnyílt az lékeket forgalmazó bolt, könyvkereskedés, ma pedig éppen üzlet, kirakatában nem mást, mint papírárut állított ki a egy kis kávézó működik. Kereslet és kínálat változása csak­ büszke tulajdonos: irkát, radírgumit, töltőtollat, itatóspapírt, nem egy évszázad tükrében... 97 �TÁVOL TARTANI AZ ÁRTÓ SZELLEMET A faunfejek a rosszat voltak hivatottak elűzni fotó • Reymeyer Dóra �Somogyi Béla utca Rökk Szilárd utcza I". A.D. 1899 NAGY TERVEK, SZERTEFOSZLOTT ÁLMOK MBER, EMBER HATAN Amikor 1898-ban Onagysága Schmits Erzsébet Úrnő kérésére elkészítették az előzőleg itt álló földszintes házra a bontási terveket, talán senki sem sejtette, hogy a nagyjából harminc évvel korábbi ház tervezője Hild Károly építész, a híres Hild József öccse volt. Az építőmester­ ként és kőfaragóként tevékenykedő fiatalabb Hild az 1860-as években természetszerűleg egy egyszerűbb, földszintes ház rajzait készítette el, melyben összesen harminc lakás és két üzlethelyiség kapott helyet. A lakások zöme mindössze egy szobából és konyha helyiségek­ ből állt, a legtöbbet az udvarból pár lécsőfokon fellépve lehetett megközelíteni, bejáratuk és ab­ lakuk is az udvarra nyílt. A lakásokhoz tartozó klozetek a hátsó udvarba vezető átjáróból nyíl­ tak. Látható, hogy ezek a lakások nem voltak sem komfortosak, sem tágasak, sem világosak, ám a ház hátsó udvarából nyíló tíz lakás még ezeknél is nyomorúságosabb volt. A voltakép­ ALAPRAJZI TERVRÉSZLET pen a pincében kialakított- lakásokból három­ I. emelet terve nak egyáltalán nem volt ablaka, csupán egy forrás • BFL XV.17.b.312-36466 99 �közös „felülvilágítón” keresztül jutott be fény. körében is gyakrabban és súlyosabban ütötték A nyomorúságos körülményeket csak fokozta, fel a fejüket pusztító járványok (pl.: tüdővész, hogy az 1870-es években a Józsefváros volt spanyolnátha stb.). a legzsúfoltabb része a rohamos tempóban növekvő Budapestnek — a statisztikák szerint Ehhez képest egy bő évtizednek kellett csak átlagosan öt ember lakott együtt az ilyesfajta elmúlnia, és Józsefváros belső része, gyakorla­ pincelakásokban. Nem meglepő adat, hogy tilag kicserélődött. A lebontott házak helyére a rettenetes egészségügyi körülmények miatt bérpaloták épültek, csatornával, vezetékes víz­ nagyon nagy volt a gyermekhalandóság, és zel, a lakásokhoz tartozóan fürdőszobával. más környékekhez képest a felnőtt lakosság s ZÉPET, JÖVEDELMEZŐT A Schmits házaspár bizonyára nem ni: két főlépcsőház és egy melléklépcsőház véletlenül vágott bele az ingat­ épült. A körfolyosós, emeletenként nagyjából lanüzletbe annak idején. A körút kiépülésével ugyanolyan alaprajzi elrendezésű házban saját egyre jobb környéknek számító utcában érde­ wc-vel és többnyire külön fürdőszobával ellá­ mes volt vállakozni — ha minden jól ment, a tott lakások kaptak helyet, az utcai traktusban befektetés sokszorosan megtérült. A megépült emeletenként két, nagyméretű, tágas polgári ház tervein jól látszik, hogy a megrendelők otthont terveztek, míg az udvari részekben arra törekedtek, hogy minél nagyobb bérjö­ ezekhez képest szerényebb méretű lakásokat vedelmet tudjanak kivenni a befektetésük- alakítottak ki. A ház lakóinak összetétele a bői. Ennek érdekében egy 62 lakásos házat lakásokhoz igazodva nagyon vegyes volt. A terveztettek Eckardt Frigyes építésszel. A lakcímjegyzéket lapozgatva kiderül, hogy kétudvaros ház egymástól távol eső részeit sokan laktak itt azok közül, akik vélhetően három lépcsőházon is meg lehetett közelíte­ 100 �a körúton dolgoztak: kereskedők, kávéfőző szedték a kapupénzt az éjszaka haza­ és kávétnérő, gyógyszerész és hivatalnok, járóktól, de mindenekelőtt minden, a házba de az értelmiségi középosztályból is voltak érkező idegent szemmel tartottak. A bérház lakók: hivatalnokok, könyvelők és ügynökök. — szintén megszokott módon — helyet adott A ház rendjéért a házmester és helyettese a négy földszinti üzlethelyiségnek is, az egyik­ viceházmester felelt - ők tartották tisztán ben közülük a századfordulót követő néhány az eredetileg fakockákkal leburkolt udvart, évben például déligyümölcs üzlet működött. ERKÉLY Az alulról feltáruló florális díszítésű erkélyzet fotó • Pap Renáta 101 �LÚSZOTT ÁLMOK Schmits Károlyné, született Sa- i Az adásvételnél letéti jegyzőkönyv született, gasser Erzsébet az adásvételi ; melyben látható, hogy két betéti könyvet is szerződés szerint 1883-ban vásárolta meg zároltak a szerződés létrejöttéig. A betétek Szabó Pálné Trunka Mária, magánzótól az értékei vélhetően azonban csak egy töredékét akkor Bodzafa utca 17. szám alatt álló házat. jelentették a vásárlás-építkezés folyamatának. Minden bizonnyal komoly kiadást jelen­ Néhány év múltán ugyanis kiderül, Sagasser tett a bontással kezdődő ingatlanberuházás Erzsébet elszámolta magát. Nem lehet ma Erzsébet és férje, Schmits Károly mérnök, már pontosan tudni, hogy hol romlottak el építési vállalkozó életében. Elatalmas össze­ a dolgok, ám az látszik a legvalószínűbbnek, gű kölcsönt kellett felvenniük, melynek fe­ hogy az ingatlan megvásárlása és bontá­ dezetéül a megvásárolt házat ajánlották .fel. sa után megkezdett építkezéshez felvett 102 �kölcsönöket nem tudták a megfelelő ütemben visszafizetni. Igaz ugyan, hogy 1899-ben már áll az épület, ám addigra a házaspár teljesen eladósodott. 1898-ban adóslevél árulkodik arról, hogy 230.000 forint értékű kölcsönt vettek fel, ötven évre. Ugyanebben az évben további 35.000 forintnyi váltóhitelről tudunk, majd a rákövetkező évben arról, hogy a Magyar Épület és Műlakatosgyár vagyoni pert indít a házaspár ellen, amiért az építési munkák LAKÁSVISZONYOK költségeit nem fizették ki teljesen. Hogy mi lett Pincelakások, a vagyoni perből, a követelésekből, nem tudjuk. zsúfolt szoba-konyhák, ágybérlet Az viszont nyomon követhető, hogy Sagasser forrás ■ OSzK Digitális Képarchívum Erzsébeték gyorsan cselekedtek: először is Bécsbe költöztek — már 1898-ban itt laktak —, más­ változtak: Gans átépítési tervein csupán egy részt pedig gyorsan megszabadultak a háztól, liftaknával bővült a helyiségkiosztás. Gans így lehet az, hogy az új ház építéséhez készült Árminról egyébként a ház kapcsán nem sok változatban derül ki. Építési vállalkozó, talán építész készültek — egyiken még Schmits Károlyné foglalkozású volt, ezért az is elképzelhető, tervek tulajdonképpen két szerepel megrendelőként, másikon pedig már hogy csupán átmenetileg szállt be az ingat­ Gans Ármin. A tervek tartalmukban csak alig lanüzletbe, hiszen a lakása nem itt volt —o— LÉPCSŐ HELYETT LIFT Korszerű gondokodásra vall, hogy a ház Gans Árminnak téren álló Gutenberg otthonba - rögtön kettőt is raktak: az készült tervváltozatain már szerepel a liftakna helye. 1899- egyik az úri közönség szállítására, a másik a teherhordásra et írunk, és csupán egy év telt el azóta, hogy az első olyan és a cselédek közlekedésére szolgált. A fából készült elegáns budapesti épület felépült, melyben működött személyfel­ kabinokban sok helyen még ülőhely is volt, a külön ékessége vonó. A Kossuth Lajos utca 2. számú hatalmas bérházban lehetett a lépcsőháznak a díszes kovácsoltvas liftépítmény és lehetett akkortól megúszni a lépcsőzést, amit még őfelsége ajtó. A mai szabályozás értelmében, ha tíz méternél nagyobb Ferenc József császár is kipróbált egy ízben. A fővárosban a szintkülönbség a házban, akkor kötelező liftet építeni, il­ egyébként a második világháborúig leginkább a nagyobb letve utólag beépíteni — ez sok régi bérháznál jelentős pusz­ és/vagy jobb bérházakba szereltek elektromos meghajtású títást jelentett, hiszen olyan helyre kellett valahogy elhelyezni felvonókat, 1913-ra már húszezernél is több működött a a felvonót, amely alkalmasnak mutatkozott rá, ám az esztéti­ fővárosban. A nagyobb házakba — mint például a Gutenberg kai szempontok a legtöbbször nem érvényesülhettek. 103 ��Somogyi Béla utca Rökk Szilárd utcza 22. A.D. 1891 „URAK VÁLTÓBAN” GY IGAZI PALOTANEGYEDI akik egész lett — szépséges bérpalotákkal és bérházakkal ragaszkodnak egy benépesült elegáns városrésszé. Nem csoda városrészhez. Ha esetleg el is sodorná őket hát, ha az időközben miniszteri fogalmazóból az élet, akkor is keresik a lehetőséget a miniszteri tanácsossá lett Kosztka Antal az visszaköltözésre. Mert valójában nem vágy­ 1880-as évek végén elhatározta, hogy a már nak a változásra, hiszen minden, ami fontos álló Országos Rabbiképző Intézettől csupán számukra, ami szükséges a napi rutinhoz, amit egy teleknyire, építkezésbe kezd. A telek, me­ ismernek, a közelben van. Otthonra találnak lyet választott, eredetileg a körútig nyúlt ki, ám egy városban, s nem szívesen mozdulnak végül két épület is épült rá, így többé nem le­ onnan. Ilyen ember volt a nagymúltú nemesi hetett áthaladni rajta a két utca között. I Vannak életükben emberek, családból származó Nagyságos postupiczi dr. Kosztka Antal is. A jogi végzettséget szerzett, tanult, finom úr eleinte a Zerge (ma Horánsz- ky), majd a Múzeum, aztán a Rökk Szilárd (ma Somogyi Béla) utcában lakott, élete végén pedig a Szentkirályi utcában találunk a nyomára. Csak idősebb korában hagyta el a környéket, amikor is kiköltözött Hűvösvölgybe, a Hidegkúti útra - ám az is lehet, hogy csak nyaranta járt ki hűsölni a zöldbe nyugdíjas éveiben. Jól ismerte tehát a Palotanegyedet, sőt, jelen volt, amikor a negyed azzá fejlődött, ami a 19. század végére 105 �I ZIG-VÉRIG NAGYVÁROSI Az utca neve épp azidőtájt változott nincs a vagyonjegyzékben, hiszen az építés Bodzafáról Rökk Szilárdra, mikor az után pár évvel dr. Kosztka Antal továbbadja adásvétel lezajlott, s a Kosztka rendelésére báró Fejérváry Czelesztin - máshol Celeszti- felépülő neoreneszánsz bérház pedig az egyik na — földbirtokos számára. A vevő és az eladó legutolsó olyan telekre épült, mely azelőtt egy valamiben egészen biztosan összestim­ sosem volt beépítve. Jó lehetőség volt ez a meltek: mindketten ragaszkodtak ehhez a kiválasztott tervezőnek (hiszen nem kellett környékhez. Ennek ékes bizonyítéka, hogy az bontani) mely tisztséget — a tervrajzok tanúsá­ új tulajdonos több mint harminc éven keresz­ ga szerint - a környék több építkezésében is tül birtokolta a legszebb reneszánsz palotákra bejáratott Baumann és Kölber építőmester emlékeztető, építésekor összesen húsz lakást páros nyert el. A kivitelezőként és tervezőként magába foglaló házat. is tevékenykedő Baumann Károly és Kölber Károly bizonyára jól menő vállalkozók voltak: Kovács Anett az Andrássy úton volt az irodájuk, s ez már akkor is magas presztízsű helynek számított. Kosztka Antal, bár meglehetősen vagyon­ nal rendelkezett, így volt pénze a megfelelő Epizódok Fejérváry Celesztina életéből szakemberek megbízására, mégis nagyon mértéktartó életet élt. Céljairól és életszem­ léletéről sokat elárul, hogy 1913-as végrende­ letében arról rendelkezik, hogy temetésének költségei ne haladják meg az állami temetkezé­ si járulékot. Ugyanebben a dokumentumban esik szó hűvösvölgyi házáról, illetve két továb­ bi budai és egy pesti ingatlanjáról, melyeket felesége és fia örökölnének halála esetén azzal, hogy felesége haláláig haszonélvező lehet. Külön érdekesség, hogy könyvtár- és hálószobáját kifejezetten csak a fiára hagyja. (Aztán az élet közbeszól, s felesége 1916- ban, nála majd tíz évvel hamarabb távozik az élők sorából.) Ez a bérház azonban már rég 106 KÖNYV A HÁZ ÚRNŐJÉNEK ÉLETÉRŐL Egy nagylelkű bárónő élete forrás • OSzK Digitális Képarchívum �107 �RNO A TÁVOLBÓL U azonban, hogy az akik azonban itthoni ügyeket is támogattak új tulajdonos, Nagyságos Fe- — például a mezőberényi templom és iskolai jérváry Celesztina valaha járt-e a házban... tanterem építését. Celesztina lányuk szülei Kétséges szintén évszázados múltú, vagyonos elvesztése után tért haza Magyarországra, s nemesi családból származó hölgy ugyanis Mezőberényben, a családi kastélyban alakítot­ életének javarészét Amerikában, majd pedig ta ki otthonát. A hajadonon élő mélységesen Mezőberényben töltötte. Kalandos életútja vallásos lelkületű Celesztina bárónő tehát volt, annyi bizonyos. Szülei, Fejérváry Miklós vélhetően csakis befektetési céllal vásárolta és a Wenckheim családból származó Kárász meg a Rökk Szilárd utcában a házat, mely Karolina az 1850-es években kivándoroltak jól számítható jövedelmet biztosított vidéki Amerikába. Ott a családfő buzgón vetette életéhez. Persze nem lehetetlen, hogy ennek bele magát Davenport (nyugati part) váro­ a háznak az ügyeit is számon tartotta a min­ sa építésébe, ott telepdett le családjával. Az denre figyelő, nagylelkű bárónő, hiszen amerikai város egyik legszorgalmasabb, lega- energiája — úgy tűnik — végtelen lehetett. A dakozóbb lelkületű családja lett a Fejérváry, Miután végleg eldöntötte, hogy Magyarországon nevezett el. Itt 1926-ban egy római katoli­ marad, az amerikai kastélyukat, a hozzá tar­ kus kápolnát, majd 1928-ban két-tan termes tozó hatalmas parkkal Davenport városának iskolát is felépíttetett, melyekre szintén nagy adományozta, azzal a kitétellel, hogy ott köz­ összegeket adományozott. Támogatta az park létesül. Azóta itt állatkert és élményfurdő iskolában tanulókat, földet vásárolt az in­ működik. Miután külhoni ügyeit lezárta, Celesz­ tézmény számára, és ő maga is szívesen vett tina Horgoson létesített édesanyja alapítványával részt különböző jótékonysági akciókban — egy árvaházat, melynek fenntartására birto­ mint például az általa adományozott gyümölcs­ kokat vásárolt a környéken. Ezután Celesz­ fák telepítésében. Fejérváry Celesztina végül tina felépítette az uradalmat Kőröstarcsán, 1937-ben halt meg, de emlékezete azóta is él melyet édesapja emlékére Miklós majornak Mezőberény környékén. 108 �'"O“" KUTYATARTÁS BÉRHÁZBAN? A ház történetének első néhány évtizedében vélhetően nem is számított. Az Országos Állatvédő Egyesület becslése akadt olyan lakó, aki városi ebtartásra adta volna a fejét, szerint a századforduló táján mintegy tízezer ebtulajdonos hiszen a századforduló táján divatba jött jelenség elsősorban a élt a városban. Ezt a nem csekély' számot szolgálta ki a szá­ vagyonos hölgyek között terjedt el. A főváros növekedésével mos szolgáltatás, mely a panziótól a kozmetikáig terjedt — az eredetileg a földszintes portáknál házőrzőként tartott akárcsak napjainkban. Sőt! A ragyogó klímájú Svábhegyen kutyák mellett megjelentek a belterületen tartott házi ked­ kutyaszanatórium is működött, ahol betegségből felépült vencek, akik után ebadót kellett fizetni, illetve nyilvántartás­ ebek pihenhettek, erősödhettek. A huszadik század máso­ ba vették őket. Eleinte a nagypolgári és városi arisztokrata lét dik felétől kezdve a házi kedvencek tartása aztán már nem egyik megnyilvánulása volt a kutya, melyet az utcákon, köz­ csupán a közép- és felsőosztályr szokása lett, hanem bárki területeken csakis nyakörvben és szájkosárban lehetett sétál­ megengedhette magának - igaz, a nyolcórás munkaidő, tatni. Korabeli képeken látszik, hogy a póráz jó darabig nem a nők mindennapos munkába járása, a cselédek eltűnése volt divat, a kutyák szabadon rohangálhattak gazdáik körül a jócskán megnehezítette a felelős ebtartást. Manapság a séták alatt. A középpolgári réteg anyagi stabilizálódásával az fővárosban nagyjából minden negyedik lakosra jut egy ebtartók száma jócskán megnőtt, hiszen a városi, jómódú lét kutya, így már nem is az a kérdés, hogy egy házban vajon egyik szimbólumává lett a kutya — kiállításokat, versenyeket élnek-e kutyák, hanem sokkal inkább az, hogy hogyan... rendeztek a kutyáknak, mely fontos társasági eseménynek 109 �ERŐTELJES SAROKKIEMELÉS Sarokerkélyekkel díszített homlokzat fotó • Reymeyer Dóra �Szentkirályi utca Szentkirályi utcza 17« A.D. 1892 „FORGALMAS SAROK” HOL MINDIG ZAJLOTT AZ ÉLET... Manapság is, ha elsétálunk a helyszíne. A keresztutcák találkozásánál épült Bródy Sándor utca és a Szent­ házak tervezésekor is gondoltak arra, hogy királyi utca kereszteződésénél, érezni lehet, itt sokan megfordulnak majd: a négy házból hogy a Palotanegyed egyik „életes” helyén három lecsapott sarokkialakítással épült meg, vagyunk, hiszen feltűnő, hogy az itt álló sa­ úgy, hogy a kereszteződés felé nézzenek az itt roképületekben rendre valamilyen üzletet, működő üzletek bejáratai. Kutschera Richárd szolgáltatást találunk a földszinten. Ez régen volt az egyik olyan telektulajdonos, aki úgy sem volt másként, a Bródy Sándor utca ha­ gondolta, jó lehetőség a vagyongyarapításra egy gyományosan is a palotanegyedi kereskedők nagyszabású építkezés ezen a helyen. Ráadá­ egyik legkedveltebb utcája volt, s különösen sul Kutschera úr ismerős volt a környéken — a forgalmas csomópontnak számított ez a lakcímjegyzék alapján a Szentkirályi utcában 111 �máshol is lakott így szinte biztosra ment, amikor az 1880-as évek legelején belekezdett a beruházásba. A környéken ma is méretesnek számító ház építése Kutscherának azon­ ban nem csak száraz pénzügyi számítások alapján érte meg. Mivel ő maga is üzletet szeretett volna működtetni, kézenfekvő volt, hogy bérházának földszintjén olyan szolgál­ tatóhelyiséget alakíttat ki, melyben ő maga is érdekelt lehet. így lett a saroképület aljában PETŐFI ZOLTÁN étterem, hiszen a tulajdonos foglalkozása sze­ rint vendéglős, kocsmáros volt. Nem tudjuk, Egy híres ember, hogy ő maga valaha üzemeltetett-e itt ét­ aki gyakran megfordult erre termet, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a ház felépülte után egészen az 1960-as hiszen számos közintézmény, kórház és hivatal évekig finom ételeket szolgáltak itt fel a betérő . működött a környéken, ahonnan megannyi vendégeknek. Az 1910-es években például éhes ember érkezett a munkaidő után a palo- Tőkés Lajos Kis Pipa vendéglője működött tanegyedi vendéglátóhelyekre. Benedek Elek, itt, ahol a Vasárnapi Újság tanúsága szerint aki maga is a környéken élt, így írt a század­ 1914-ben az Első Magyar Részvény Ser­ fordulós Józsefvárosról: „Minden sarkon egy főzde újdonsága a Tavaszi Sör is csapra kávéház. S tekints be reggel a magas ablakon: került. Vendégekből pedig nem volt hiány, Tele Van. Tekints be este: Tele van. Hajnalban: Akkor is tele van.” FÖLDSZINTI ALAPRAJZ Kedvező helyiségkiosztás üzletek számára forrás • BFL XV.17.b.312-36523 112 �ondos tervezés G valamikor az 1860-as években itt álló házban szárazáru tárolására alkalmas élléspinczét vala­ is jelentős dolgok történtek. Egyrészt 1870- mint konyha pinczét is találunk”. Fent az ét­ ben állítólag itt érte a halál Petőfi Sándor termi részben elkülönült a sarki bejáratnál lévő fiát, Zoltánt, aki maga is költőnek készült. kimérő helyiség, az étterem és két, egymásba A rövid életű tehetség tüdőbajban halt meg nyitható különterem. A konyha és a hozzá tar­ 21 évesen. Másrészt szintén a régi házban tozó kamra teljesen elkülönült a vendégtértől, találunk nyomára tulajdonosként Preysz Mór, viszont egy átjárón keresztül könnyen és diszk­ kémikusnak, aki pedig négy évvel Louis Pas­ réten juthatott a személyzet akár a pincébe, teur felfedezése előtt, 1865-ben a Hegyaljai akár a hátsó traktusba. A visszafogott, ám Bormívelők Egyesületének ülésén bemutatta mégis esztétikus neoreneszánsz homlokza­ a borok megromlásának kiküszöbölésére ja­ tú ház emeleti szintjein a kor szokása szerint vasolt eljárását. Hogy a tartósítás végül mégis nagyméretű polgári lakások kaptak helyet, Pasteur nevéhez fűződik, csak azért lehet, mert cselédszobával, konyhával, fürdőszobával, me­ Preysz Mór felfedezését nem publikálta külföl­ lyeket a főlépcsőházból lehetett megközelíteni, Az épület története egyébként ; helyiségek sora, ahol £Ca fáskamrák mellett már korábban is érdekes, hiszen ; jelentős kiterjedésű boros pinczét, zöldségek és di lapokban... A régi ház után épült meg 1892- a cselédek pedig az épület hátsó részében el­ ben a ma is álló épület, melynek felépítését az helyezett cselédlépcsőn keresztül juthattak fel eredetileg két, különálló telek egyesítése után az emeletekre. A ház - már csak alapterülete engedélyezte a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. okán is - kiváló jövedelemforrás volt, így nem A már emlegetett Kutschera Richárd Jakabffy csoda, ha szívesen vették át új tulajdonosai is. Ferenc műépítészt bízta meg a tervezéssel, A további tulajdonosok közül a legismertebb aki egyébként Ybl Miklós irodájában dolgo­ Kisfalud! Liptay Aurélné, szül. Heinzelmann zott. Leginkább építésvezetői munkái voltak, Lujza, aki a vasérc bányászatból és —feldol­ ő irányította a Várkert Bazár, a Bazilika és az gozásból vagyont szerző Heinzelmann család Operaház építkezéseit is, így nem csoda, hogy egyik tagja volt. Ő 1905-ben lett az bérház szignója kevés tervrajzon szerepel. Dacára an­ tulajdonosa, s családjával maga is beköltözött nak, hogy viszonylag kevés tervezői feladatot az épületbe. Amolyan második otthonaként kapott, Jakabffy mégis nagy műgonddal és ma­ szolgált a Heinzelmann-Liptay család tagjai gas szakmai színvonalon rajzolta meg ennek az számára a ház, ahol akkor laktak, amikor ügye­ épületnek a terveit. A gondos tervezés követ­ iket intézték a fővárosban. keztében a földszinti étterem alaprajzához szervesen kapcsolódik a pincében elhelyezett 113 �ARKI KÖZÉRT S 1964-et írunk, amikor a háborúban és ’56-ban is jelentősen megrongálódott épület földszinti helyiségeit Gábor Emil ter­ vező elképzelései szerint átalakítják. A funk­ cióváltás a korszakban nem szokatlan, s a jó helyen, nagy alap területen működő üzlet ezután KÖZÉRT-ként is kiválóan működött. Érdekes és tanulságos végigböngészni az élelmiszerbolt alaprajzát. A vendéglő söntéséből presszó lett, karos kávéfőzőgép­ pel, néhány könyöklőasztallal, és szinte biztos, hogy itt kapott helyet a hűtőpult is néhány süteménnyel, szendviccsel. Az egykori éttermi rész különtermestül az átalakítás után modern és csillogó önkiszolgáló üzlettérré vált, mely­ ben egyrészt a falakon, másrészt középre ren­ dezve sorakoztak az áruval megrakott polcok. A körbejárható üzlettérből nyíltak a raktárak, ahol még egy női öltöző és -mosdóhelység is SZÍNEZETT KERESZTMETSZETI TERV A különféle színek különféle anyagokat jelölnek forrás • BFL XV.17.b.312-36523 helyet kapott. Itt akár pihenhettek, ebédel­ hettek is a munkában elfáradt alkalma­ zottak, hiszen az öltöző közepére asztalt is beállítottak. Érdekes észrevételezni, hogy már ebben az időben is inkább női munkakör volt az eladóé - a férfi öltöző jóval kisebb méretű. Logikus az elrendezés abból a szempontból is, hogy az áru átvételét a Szentkirályi utca felől oldották meg, így a raktárak feltöltése szintén a „színfalak” mögött történhetett. Az 1948 óta működő Községi Élelmiszerkereskedel­ mi Rt. itteni egysége tehát jól és olajozottan HOMLOKZAT szolgálta ki a környéket, s bár maga a Közért Az épület Szentkirályi utca hálózata a 2000-es évek elején eltűnt, emlékét felőli homlokzata örökre megőrzi az azóta is az élelmiszerbolt forrás • BFL XV.17.b.312-36523 114 szinonimájaként használt közért szó. �—e—' HOVÁ BÚJJUNK? Szerencsére a ma épülő házak tervezésekor nem jellemző, találta az építész, hogy hol legyenek a vészkibúvók. Ebből hogy a megrendelő azt kéri a tervezőtől: találja ki, hogy a házbői a Szentkirályi utca 12-es számú házig lehetett a háború vagy atomtámadás esetén hová tudna biztonságba föld alatt eljutni, ahol aztán nagyobb biztonsággal lehetett húzódni. Ám a második világháború rettenetes tapaszta­ elhagyni az objektumot. Az óvóhely építésének kérdése latai, a hidegháború és az egyéb nagypolitikai feszültségek egyébként - részben a lehetséges háborúk, részben pedig óvatosságra intettek, s egészen sokáig gyakorlat volt az a természeti katasztrófák miatt — ma is foglalkoztatja az óvóhelyek - akár utólagos - kialakítása is. Ebben a házban építész-szakmát; ám sokan a rossz kísértésének titulálják 1972-ben került erre sor, amikor is Labi Ottó tervező a a mások által előrelátásnak gondolt ilyesfajta készültséget. pince átalakításával egy 80 ülő és 60 fekvőhelyes biztonsá­ A kérdések ellenére tény, hogy több olyan cég is működik gi helyiséget tervezett. A vasbeton szerkezettel megerősített, ma a piacon, akik kifejezetten ilyesfajta védelmi helyiségek, szigetelt, valamint lég- és gázzsilippel felszerelt helyiség óvóhelyek tervezésére és kivitelezésére szakosodtak. szinte az egész pincét kitöltötte, s még azt is gondosan ki­ 115 ��Vas utca IS. Vas utcza 18. A.D. 1871 „RÉGI IDŐK SZEMTANÚJA” o RVOS, SZÍNÉSZ, JÁTÉKKÉSZÍTŐ EGY FEDÉL ALATT A ház lakóinak összetétele kórház okán, de a Kerepesi úton megnyílt együtt változott a környékkel. Nemzeti Színház társulatának tagjai számára Az 1800-as évek második felében a Bródy is előnyös volt a Vas utca közelsége. Itt élt Sándor utca elején működött ideiglenes például a századforduló utáni néhány évben képviselőház közelsége vonzó volt az ország­ idősebb Latabár Kálmán Árpád, a később gyűlési képviselők számára — akik aztán az Országház megépülése után (1904) döntően el is költöztek a környékről. Legalább hat, nagy tekintélyű képviselőt találunk a lakcím­ jegyzékben, akik közül minden bizonnyal Babó Emil, a tanyavilág védelmezőjeként aposztrofált függetlenségi párt képviselő­ je volt a leghíresebb. A talpig úriember­ ről Gárdonyi hosszabban is írt, tőle tudjuk például, hogy rendkívül fess ember volt Babó, aki ruháit vasaltatta, haját gondosan szétválasztva hordta, s mindig jó ízléssel öltözött. Vérmes és harcias szónok volt, aki ráadásul a legjobb vívó volt a képviselők között — igyekeztek hát nem packázni vele a többiek. Aztán a lakcímjegyzékek tanúsága szerint mindig találunk a házban orvosokat is — a Baross utcai kórházépületek és a Rókus BARTÓK ÉS SZIGETI KÖZÖS PLAKÁTJA forrás • Bónis Ferenc: Bartók Béla élete képekben és dokumentumokban, Balassi Kiadó 117 �a filmvászonról (is) ismertté lett Latabár fivérek nagyapja, akinek apja is, és fia is színész lett. De találunk híres operetténekest, művészeti vezetőt és színésznőt is a szín­ házak világából. A 19. század utolsó évtizedei­ ben nagyon jó és keresett szakmának számított a könyvnyomdász, újságíró, lapkiadó. A ha­ talmas és nyüzsgő pesti lét megértését szol­ gálták a napilapok, a városlakók csak úgy falták a könyveket, így sokan, némi kölcsön árán is belevágtak a kiadói vállalkozás­ ba. Közülük is laktak itt többen: Kalmár Mór nyomdatulajdonos, Flór Győző vagy Komócsy József költő, szerkesztő, a Petőfi Társaság egyik alapítója, később alelnöke is ide tért haza az 1800-as évek végén nap mint nap. Rajtuk kívül azonban rengeteg más szak­ ma képviselője is lakott a házban: kéményseprő, játékkészítő, betűszedő, szülésznő, színházi ügynök, aranyműves, postatiszt is szerepel a lakók névsorában. IDŐSEBB LATABÁR KÁLMÁN ÁRPÁD Egy színészdinasztia egyik tagja forrás • OSzK Digitális Képarchívum ÉGI IDŐK SZEMTANÚJA Amikor az ember átlépi egy régi kezdődtek. A Rókusszántó felparcellázásával, ház küszöbét, egyúttal egy kicsit az egykori téglavető megszüntetésével, a a múlt ajtaján is belép. A Vas utca és a Bródy kórház létrejöttével és a város növekedésével Sándor utca sarkán álló házra ez különösen aztán a környék is szépen benépesült, s a 19. igaz, hiszen majd’ kétszáz év történetét őrzi az század elején megjelentek a lakóépületek is. Itt épület. Amikor 1845 körül felépült, a környék a Bródy Sándor utca környékén is szép sorban, még szinte falusiasnak számított. Építése előtt egymás után. Mire ideért az építkezési hullám, néhány évtizeddel még maga az utca sem lé­ a Nemzeti Múzeum is javában épült már, s az tezett, hiszen a Rókus kórház felépültéig nagy­ élelmesebb emberek sejtették, hogy a város jából a Vas utca vonalától már a szántóföldek tovább terjeszkedik majd. Ezért aztán egyál- 118 �talán nem meglepő fordulat, hogy 1862-ben Neusall Károly potom pénzért megvásárolta és kicsit átépítette, azaz egy emelettel bővíttette a Vas utca sarkán álló házat, majd — csupán tíz év elteltével — több mint harmincszoros áron adott túl rajta. Nem valószínű, hogy az ingat­ lan értékét az építész személye növelte volna ennyire, hanem csupán az a tény, hogy egy remek helyen álló, nagy alapterületű épületről volt szó. Pedig a tervező sem akárki! Zofahl Lőrinc a 19. század eleji Pest egyik meghatározó építőmestere volt. O jegyzi például — amint azt korábban már említettük — az egykor a Király utca és a Kiskörút sarkán álló Or- czy-házat. Zofahl már abban az épületben megmutatta, hogy az alaprajz egyszerűsége sok esetben inkább előny, mint hátrány: az Orczy-házban és itt is könnyű volt az éppen ak­ tuális élethelyzetekhez igazítani az épület tereit. Zofahl egyébként főként a magyar romantikus építészet rövid időszakában tervezett, de szí­ vesen vállalt klasszicista átépítéseket is. Min­ denesetre annyi bizonyos, hogy bár az épület homlokzata soha nem volt túlontúl díszített, a mai lecsupaszított külső az ablakoknál és a párkányzatoknál egykor izgalmasabb lehetett. Ennek ellenére, és dacára annak, hogy az 1920- as években történt két emeletnyi ráépítéskor rögzített rajzok azt igazolják, hogy a két felső emelet belmagassága (3,3 és 3 méter) jócskán elmarad a földszint és az első emeleté (3,8 méter) mögött, a sokat megélt ház ma is élhető és szerethető otthon. ALAPRAJZI RÉSZLET Egy régi ház egyszerű terei forrás • BFL XV.17.b.312-36494 119 �EGEDUSZO A GANGON A ház legnagyobb karriert be- majd hegedű-előkészítő osztályban folytassa futott lakója minden bizonnyal tanulmányait -, amikor is a család legnagyobb az 1892-ben született Szigeti József hege­ meglepetésére Hubay Jenő, az akkor már dűművész volt. A zenészcsaládból származó pályája csúcsán lévő sztárhegedűs úgy döntött, Szigetiről nagyon hamar kiderült, hogy te­ hogy saját osztályába veszi fel Szigetit, lahagyva a hetségesebb családtagjainál, így édesapja úgy szokásos előkészítő időszakot. Nagy elismerés döntött, hogy Budapestre költözik gyerekeivel volt ez, amire azonban a fiú valóban rászolgált. — felesége korán meghalt, így ő nevelte két Nem csak szorgalmas és kitűnő tanítvány volt, fiát—, hogy József megfelelő zenei oktatásban hanem eltökélten küzdött: szinte minden nap részesülhessen. Ekkor költöztek ide, ebbe a vállalt fellépést, hogy a saját és családja megél­ házba. Először azonban egy „másodosztályú” hetését biztosítsa. Ezek a szereplések azonban konzervatóriumba járt a csodagyerekként korántsem a legjobb koncerttermekben zajlot­ számon tartott fiú, ahol egy „igen barátságos, tak — magyar és cseh üdülőhelyeken, előkelő de oktatóként reménytelenül tehetségtelen szalonokban, fogadásokon, sőt, cirkuszban operaházi hegedűs” oktatta. Ezután követ­ is játszott a fiatal zenész. Az eltökélt Szige­ kezett zeneakadémiai felvételije — hogy ott ti kamaszként sok időt töltött Angliában egy zenekedvelő házaspárnál, akik elősegítették, hogy autodidakta módon műveltséget is szerezzen magának, mely olyannyira sikerült, hogy utólag a „tudós virtuóz” hegedűsként emlegették. A nyelveket beszélő, jól társalkodó, kellemes úriemberré felnőtt Szigeti Anglia után Párizsban és Genfben is sok időt töltött, így budapesti élete is szaggatott volt. Hegedűszó tehát csak olykor-olykor csendült fel a házban a gangon, jellemzően az 1920-as években, amikor is a lakcímjegyzék szerint ide volt be­ jegyezve lakóként. Ugyanezekben az években ismerkedett meg Bartókkal a hegedűművész, s bár barátságuk csak az 1910-as években vált szorosabbá, már addig is sokat tett Szigeti SZIGETI JÓZSEF ÉS BARTÓK BÉLA azért, hogy Bartók zeneművei elfogadottabbá élete képekben és dokumentumokban váljanak. Közös zenei pályafutásuk egyik kima­ forrás ■ Bónis Ferenc: Bartók Béla gasló állomása volt, amikor 1939-ben a New Balassi Kiadó York-i Carnegie Hall-ban mutatták be Bartók 120 �„Kontrasztok” kamaraművének első, kéttéte­ zene iránt, és a koncertek programját haladó les változatát Benny Goodman klarinétművész szellemiséggel alakította át. tolmácsolásában, melyet a zeneszerző kife­ jezetten Szigetinek és Goodmann-nek aján­ 1965-ben megjelent naplójában így vallott ön­ lott. A hosszú életű hegedűművész — aki végül magáról: Amerikába költözött — kortársai és a zeneértők szerint nem csak kivételes virtuozitása miatt „Egész életemben szembeszegültem sok uralkodó volt meghatározó alakja a zenetörténetnek, előítélettel és mindig ragaszkodtam mindahhoz am^ hanem azért is, mert fogékony volt a kortárs helyesnek véltem. ” HOMLOKZATI RÉSZLET A letisztult egységes homlokzat mai képe fotó • Reymeyer Dóra — O— ' JÓ ÜZLET AZ ÜZLET? Már a ház építésekor, tehát az 1800-as évek dereka táján a háború előtt könyvkereskedés volt, majd cipészüzlet. A megszületett a döntés: az épület földszintjének egy jó részét cipész halála után azonban — mivel az özvegy nem folytatta üzletek foglalják majd el. A Vas utca felől nyílt a lakók be­ az ipart — a helyiségeket lakásként használták. A ház Bródy járata, a Főherczeg Sándor, azaz a mai Bródy Sándor utca Sándor utcai frontján vasajtós pincelejárat található; vala­ felé pedig az üzleti részleg, így a két funkció nem zavarta mikor asztalosműhely volt, majd papírraktár, mely a háború egymást. A Palotanegyed kiépülésével egyébként éppen a alatt kigyulladt, de a lakók szerencsére el tudták oltani. Ma Bródy Sándor utca vált a környék olyan útvonalává, ahol is különböző szolgáltatók dolgoznak a ház üzlethelyiségei­ szinte minden ház aljában valamilyen kereskedelmi vagy ben, melyek közül az 1990-ben nyílt Enikő virágüzlet volt szolgáltató egység működött. Sok üzlet hosszú évtizede­ az egyik legrégebbi működő bolt a környéken, 2016-ban ken keresztül megtalálható volt ugyanazon a helyen, de történt bezárásáig persze akadt: olykor némi változás is. Itt a sarkon például 121 �i. , i F 1 r * I ■ ■ y T7T7I S5S5 rn~H~7T~T Neoreneszánsz elegancia fotó • Reymeyer Dóra a �Bródy Sándor utca 30a. Főherczeg Sándor utcza 30/a. A.D. 189 „ELSŐRANGÚ PENZIÓ CSALÁDOK, HÁZASPÁROK ÉS MAGÁNOS URAK RÉSZÉRE” MI HÁZUNK NEM OLYAN, MINT ATÖBBI MÁSIK a illetve a bejelentkezés is itt zajlott, de maguk Bródy Sándor utca 30/a. Pedig a szobák biztosan a „b” épületben kaptak he­ valójában igazi különlegesség, legfőképpen lyet. Ezért volt szükség tehát arra, hogy a két azért, mert szomszédjával, a 30/b-vel nem épület között legyen átjárás, mely mára ter­ csupán a számozás miatt állnak szoros mészetesen eltűnt. Látszólag átlagos bérház kapcsolatban. De vajon hogyan? Miután Zsilinsz- kyné háromemeletes „lakházzá” bővíti a birtokában lévő épületet, s ezzel nagyjából egy időben, az 1900-as évek elején Schomanntól dr. Beck Sománé veszi meg a szomszédos házat, valami megváltozik. A bérházegyüttes egy részéből panzió lesz, melyet Elek Emil működtet, először Magyar-Otthon Penzió, majd később Lakás-Otthon Penzió néven. A leírások, visszaemlékezések és a száraz tények alapján is úgy tűnik, hogy a panzió funkciója mindkét épületet érintette, ám mivel az „a” épületről tudjuk, hogy Zsilinszkyék az első, Dirner Gusztáv orvos pedig a harmadik HOMLOKZATI TERV (1907) emeleti utcai részen lakott, ezért valószínű, Zsilinszkyné általi bővítés hogy ebben az épületben csak a recepció homlokzati terve működött. A vendégek a kulcsot itt vették át, forrás • BFL XV.17.d.329-36519/6 123 �Míg a panziórészben leginkább egy- és korlátok, finom üvegtető a bejárat felett, kétszobás átmeneti szállások voltak, addig a hangsúlyos kovácsoltvas kapu, a homlokza­ 30/a-ban Zsilinszkyék és Dirnerék otthona is ton pedig apró stukkódíszek. Hogy a két a szokásos polgári lakások alaprajzát mutatta. épület élete mennyire összefonódott, azt bi­ Ebédlő és szalon, tágas hálószobák, gardrób- zonyítja az is, hogy a panzió hirdetéseiben és és cselédszoba, sőt, Zsilinszkyéknél még a a lakcímjegyzékekben hol az „a”, hol a „b” függő folyosó is elkülönült a többi házlakótól: épületben találjuk a szállodát. beüvegezték, így hangulatos üveges veranda­ ként szolgált a ház tulajdonosainak. A panzió létéről 1928-ig van adatunk, utána A neoreneszánsz stílusú ház egyébként min­ kezik. Ekkortól ismét bérházként működnek den apró részletével igazodott a kor ízléséhez: az épületek. egy újabb tulajdonosváltás és átépítés követ­ szép terazzoburkolat, ízléses kovácsoltvas Fotó a tekézésről forrás • www.tekemania.hu ENZIÓ ESBUNTANYA P Hogy panziót létesítettek bérháztulajdonosok, a i ben 36 ilyen intézmény működött — köztük a egyáltalán j Sándor-szálló vagy más néven Magyar-Otthon nem volt szokatlan a húszadik század eleji Pes­ panzió. ten. Budapest lakosságszámának ugrásszerű növekedése, a vidékről a fővárosba özön­ Bizonyára Elek Emil sem számított rá, hogy lő emberek mennyisége ugyanis indokolttá elsőrangú és mindenek felett csendes és békés tette, hogy olyan, akár hosszú távú tartózko­ panziójáról szólnak majd a hírek 1922 szep­ dásra is alkalmas szálláshelyeket hozzanak temberében. De egy tragikus végkifejletű létre bérházak tulajdonosai, ahol „családok, szerelmi dráma miatt mégsem tehetett semmit házaspárok, magános urak” is kényelmesen ez ellen. tölthetik az idejüket. A bérházak struktúrá­ ját megtartva, különböző komfortfokozatú Történt ugyanis, hogy a panzióban már jó lakrészeket alakítottak ki az üzemeltetők, és néhány napja megszálló Pohl Vilmos és diszkréten gondoskodtak a szállóvendégekről. neje végzett magával. A földszinti, 7-es sa­ Az 1920-as években csak a belvárosi kerületek- rokszobában eldördült két lövés halálos sebet 124 �ejtett az öngyilkosokon, akik búcsúlevelükben elit nő- és férfitagjai. Gebhardt Bódogné azt írták, hogy azért vetnek véget életüknek, ruhaszalonját ajánlotta egy névtelen tele­ mert nem lehetnek egymáséi. A rendőrségnek fonáló a rendőrség figyelmébe azzal, hogy „ott nem kellett hosszasan nyomoznia ahhoz, hogy különös dolgokat fognak találni”. És valóban. kiderítsék: a házaspárként bejelentkezett pár A kivonuló rendőrök a szalon hátsó termeiben valójában hivatalosan nem tartozik egybe, sőt bódult asszonyokat és férfiakat találtak, ráadá­ mit több, mindkettőjük törvényes kapcsolat­ sül anyaszült meztelenül. A drogfogyasztás ban élt — másvalakivel. Ráadásul a nő férje a mellett ugyanis szexuális abúzió is folyt itt — szerelmespár nyomára bukkant, s így a rövid természetesen egy ruhaszalon kulisszái között. ideig tartó szerelmi idillnek vége szakadt. Ezért A rendőrség hatalmas fogást csinált: többeket döntöttek az öngyilkosság mellett. A szomorú letartóztattak, és egy egész drogcsempészlán- história bizonyára sokáig adott beszédtémát cot is kiiktattak a rajtaütésnek köszönhetően. a panzióban és a környéken, mint ahogy vél­ A híres-neves Gebhardt ruhaszalon pedig hetően egy későbbi, szörnyű bűnesetről is örökre bezárt. sokáig pletykáltak a szomszédok. 1932-ben számolt fel egy drogtanyát itt a rendőrség, ahol hosszú időn át mérgezték magukat a pesti DRÁMA A SÁNDOR-SZÁLLÓBAN Pesti Napló újságcikke 1922. szeptemberéből forrás • OSzK - Pesti Napló, 1922. (LXXIII. évf.) 198. szám 1999 «Bplember 1 Kettős szerelmi dráma a Sándor^szállóban (Saját tudósítónktól,) Pénteken este a Főherceg Sándor-utca 30. szám alatt levő Sdndor-száRóban vé­ res szerelmi dráma játszódott le, amelynek két halá­ los áldozata van. A szálló földszint 7,es számú szobájában lakott két hete Pohl Vilmos főhadnagy és a felesége. Este hét óra után a szobából egy revolverdörrenés hallat­ szott. azután két velötrázó rémes sikoly verte fel a szálló csendjét. Az udvaron tartózkodott ekkor Herr József szolga. Amint meghallotta a revolvsrdöxrenéet és utána a sikoltozást odarohant a 7-es számú ajtóhoz és be akart hatolni a szobába. Az ajtó azon­ ban lé volt zárva, ezért Ribai Antal szobafőnököt hívta segítségül. Ebben a pillanatban újabb dörrenés hallatszott a 7-es szobából. A háziszolga és a szoba­ főnök ekkor egyesült erővel látott hozzá a lezárt ajtó ' feltöréséhez. A szobafönök álkulcsot szedett elö?s nagynehezen sikerült is az ajtózárt kinyitni és a szo­ bába behatolni. Bettenetea látvány tárult eléjük. Az ágyon hiányos öltözékben, vérző mellel, hátradőlve feküdt a főhadnagy felesége, szorosan hozzásimulva pedig mondulatlanul a főhadnagy és karjával magá­ hoz szorítva tartotta a feleségét. Az ágy mellett a padlón egy Frommer-pisztoly hevert, A szálló alkalmazottal azonnal orvosért szaladtak. Dr. Dirner József orvos éppen a szállóban tartózko­ dott, ót hívták segítségül. Az orvos ekkor már mind a kettőnél a bekövetkezett halált konstatálta. A szomszéd házban rendőrőrszoba van. Az őrszobáról áthivtak egy rendőrt, aki a kettős drámá­ ról azonnal jelentést tett a főkapitányság központi ügyeletének. Nemsokára megérkezett a rendőri bi­ zottság, később pedig a városparancsnokság részé­ ről is kiszállott a helyszínére az ügyeletes törzstiszt. A rondőrorvos abból a helyzetből, amelyben a szerelmi dráma két áldozatát találta, azt következ­ tette, hogy előbb a férfi lőtte le a női ét asuMn m. jdt-magát. Mind a két lövés halálos volt. A rendőri bizottság kihallgatta a szálló alkal. mazottait és megnézte a bejelentökönyvet Megállapította, hogy Pohl Vilmos mull hónap 19-ike óta lakik a szálló 7-es számú szobájában. Á bejelentőlap • adatai szerint kaposvári születése, 80 éves főhadnagy, a nő pedig a felesége. A szálló alkalmazottai előadták, hogy a főhadnagy és a felesége visszavonultan’ éltek. Soha semmi gyanú­ sat nem vettek észre viselkedésükben. Az öngyikosok két levelet is hátrahagytak, amelyet a rendőri ■ bizottság átvett és felbontott. Az egyik levélben a főhadnagy ezt írja: Halálosan sze­ retjük egymást; Az élettől meg kell válnunk, métt' nem lehetünk egymásé.' Üzért — mint irja — közö­ sen elhatározták, hogy öngyilkosságot követnek el. Ugyanerre a levélre a nőía Irt pár sort, amelyben szintén azt közli, hogy közös akarattal mennek a ha­ lálba. A másik levél Rácz Ilona,. Wesselényl-utca T. szám alatti lakosnak volt megcímezve. A rendőrség ezt a levelet felbontotta és ebbőr aztán kiderült, hagy az öngyilkossá lett nő nem valódi nevén szerepelt a szállóban. Nem volt Póhl főhadnagy felesége. Igazi neve Kleber Gézáné, született Schmaus Berta és 22 éves. A- férje százados és Siklóson teljesít szolgálatot. A levélben Kleber százados felesége azt irja Rács Honának, hogy szerelmes volt Pohl Vilmos főhad­ nagyba, vele együtt szökött Budapestre és itt a Sóndor-szállóban mint férj és feleség béreltek szobát Tíz napig boldogan éltek. Megtudták azonban, hogy a férje, Kisbér Géza százados nyomukban van. Mi’ vei nem lehettek egymásé, közös elhatározással men­ tek a halálba. A városparancsnokság részéről la eljárás Indnlt az ügyben. Megállapították, hogy Pohl Vilmos már nem tagja a hadseregnek és jelenleg a vámőrségnél teljesít szolgálatot 125 �LFELEDETT NAGYSÁG Schomann Antal neve az utókor megosztva két, egymáshoz kapcsolódó, ám számára már nem cseng ismerősen, mégis elkülönülő kétszintes épületet tervezett pedig a 19. század végi, 20. század eleji Budá­ idé az építész - nagy valószínűséggel leginkább pest jó néhány épülete őrzi az építőmester befektetési céllal. Sosem tudjuk meg, vajon a munkáját. Hogy mára kikopott a köztudatból vásárláskor már biztos volt-e, hogy egy évvel ennek a tehetséges építésznek a neve, az nem kis később az egyik épületet (az „a” jelűt) Zsi­ részben az önérdek érvényesítésének hiányával linszky Mihályné megveszi, míg a „b” jelű magyarázható. még tizenegy éven át Schomann és neje tulaj­ donában áll. Hogy az építőmester érdekeltségei Schomann nem volt „ügyes” vállalkozó, mert szerteágazóak voltak, azt bizonyítja az is, hogy bár sok megrendelése és csinos vagyona volt, éppcsak befejezte az építkezést a Főherczeg vélhetően némi naivitás is szorult bele. így Sándor utcában, máris új építési engedélyt kért eshetett meg, hogy amikor idős korában, és kapott a Népszínház utcában egy hárome­ az 1910-es évek legelején a pesti éjszaka meletes bérház felhúzására. Ezt tudva nem koronázadan királynője, Pezsgős (Wabitsch) meglepő tehát, hogy a lakcímjegyzékben csak Lujza arra kéri fel az építőmestert, hogy frissen vásárolt szerzeményét, a Nagymező utcában álló Télikert épületét tervezze át, Schomann alaposan melléfog. A munkához ugyanis Mexbauer Alajos személyében fiatal segítőtársat keres, aki azonban a háta mögött lepaktál a megbízóval, és az elkészült terveket — melyek egyértelműen Schomann szellemi termékei — a saját neve alatt, vélhetően kedvezőbb árfekvés­ ben adja át Pezsgős Lujzának. Lujzát - bár hamar kiderül a csalás - nem érdekli a jellem- telenség, hiszen őt csakis a mulató mihamarab­ bi megnyitása foglalkoztatja, így lehet az, hogy a hivatalos iratok tanúsága szerint a hosszú és fényes karriert befutott mulató építészei között Schomannt nem találjuk meg. Megtaláljuk viszont itt, a Bródy Sándor utcában, ahol az eredetileg egy telken álló, nagyjából az 1860-as években elkészült ingat­ lant 1897-ben megvásárolta. Ezután a telket 126 ALAPRAJZI TERVEK A nyújtott alaprajzú épület részletes tervei forrás • BFL XV.17.d.329-36519/3 �tulajdonosként, de nem lakóként szerepelnek itt Schomannék — annak ellenére sem, hogy a szép kovácsoltvas kapun elhelyezett mono­ gramok (Schomann Antal és neje, Steiger Róza) minden oda érkezővel és arra járóval tudatják, hogy kik voltak a tulajdonosok. —e— MIRE HASZNÁLJUNK EGY ALAGSORT? Érdekes, de jobban belegondolva egyáltalán nem meglepő adat a ház történetéből, hogy az 1900-as évek elején Zsilinszkyné a ház pincéjében - engedélyek nélkül — kávézót, vendéglátóhelyet, sőt egy tekepályát működtetett. Az 1906-ban kelt hatósági felszólítás egyértelművé teszi, hogy ilyen funkciót csak akkor tölthetnek be a pincehelységek, ha azokat a többi pincétől teljesen leválasztja a tulajdonos, il­ letve nyithatóvá teszi az utcai ablakokat. Zsilinszkyné nem habozott teljesíteni a hatóság kéréseit, a kívánt átalakítási terven külön konyha, söntés, borpince is szerepel. Te­ kepályának hivatalosan nincs nyoma, de ez nem jelenti azt, hogy a penzió vendégei nem játszhatták többé ezt a maga korában nagyon is népszerű játékot. A tekézés ugyanis minden estés szórakozás volt ekkoriban. Az ókori hagyományokból kifejlődött, a világ különböző területein más-más szabályok szerint és körülmények között szervezett játék a századforduló Budapestjén hozzátarto­ zott számos kávéház szolgáltatásaihoz. Sőt mi több, szigorú szabályok kötötték a kávémérések tulajdonosait: egy helyen csakis egyetlen tekepálya működhetett. WAGNER-VILLA A sport népszerűségére bizonyíték, hogy 1934-ben megalakult a Magyar Tekézők Szövetsége, s két évvel később csapat-, majd Gül baba türbe körüli épület (terv: Schomann) forrás • Fortepan egyéni bajnokság is szerveződött a sportág szerelmeseinek 127 ��Horánszky utca Zerge utcza 4. A.D. 1870 „NEM A KÜLCSÍN, HANEM A BELBECS...” LESVÁLTÁSOK A ház tulajdonosai az első idők­ zárdát építtetett, de emellett szívén viselte ben igen sűrűn váltották egymást. a gyermekek sorsát is: kisdedóvót, tizenhat 1871-ben Linzbauer Istváné, 1873-tól Re- (!) népiskolát alapított és a tanítóképzőnek bernik Antalé volt az épület, aki a 19. század is sikerült új épületet építtetnie. A magyar közepén ismert kávéházat vitt a pesti bel­ püspöki kar egyik vezéralakja volt ő, aki városban, a Nádor utcában. Két évvel később rendszeresen járt az országgyűlés üléseire, Duckat Károly építőmester lett a tulajdonosa a ahol a főrendiházban minden egyházat háznak, aki kisebb átalakításokat is végeztetett, érintő ügyben felszólalt, beszédeit elis­ majd 1882-től Schlauch Lőrinc nagyvára­ meréssel fogadták. Minden bizonnyal ország­ di megyéspüspök, később pedig Schlauch gyűlési munkája miatt volt szüksége pesti rezi- Nándor az épület birtokosa egészen 1912-ig. Az 1824-ben született Schlauch Lőrinc nagy tekintélynek örvendő háziúr, aki egyszerre nagyváradi római katolikus püspök, bíbo­ HELYSZÍNRAJZ A beépítési terv 1871. körül forrás ■ BFL XV.17.d.329-36631 ros, egyházjogász, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja. Bár anyanyelve a német volt, felsőbb iskoláit Szegeden és Pes­ ten végezte és egész életében kitűnt világos fogalmazásával és kiváló retorikai képességei­ vel. 1847-ben szentelték pappá, először Nagyszentmiklósra, majd Temesvárra került, ahol egyházjogot és egyháztörténelmet tanított a püspöki líceumban. Később szatmári püspök lett, ahol hiheteden energiákkal szervezett számtalan dolgot: kápolnát, templomot, 129 �denciára. Pesti házát unokaöccse tulajdonolta genfi munkaügyi kongresszuson vett részt a halála után, majd pedig egészen az állam­ Magyarország képviseletében, Magyarország osításig a Márffy Mantuano család lakott itt. római követeként, és meghatalmazott minisz­ A családfő, Márffy Mantuano Rezső híres terként is dolgozott. Leánya, Márffy Man­ jogász volt, a budapesti tudományegyetemen tuano Judit személyisége pedig talán még a nemzetközi jog tanára, jogi szakíró volt, aki izgalmasabb. Férje, Earl of Listowel után jelentős politikai karriert futott be. 1900-tól Judith Listowelként Angliában élő és nem­ 1911-ig szaktudósítóként dolgozott Budapes­ zetközileg ismert újságírónő, életének száz éve ten és Rómában, a két világháború között a alatt sokszor volt nagyon bátor és sokszor állt ki fontos ügyek mellett. Judit Rómában született, iskoláit Budapesten végezte. Egyik interjújában mesélt arról, hogy édesapja arra kötelezte kamaszlány korában, hogy ő maga álljon őrt házuk kapujában fegyverrel az első világháborút követő zavaros napokban - ép­ pen itt, a Horánszky utcában. Merészségére újságíróként is szüksége volt, például 1932-ben interjút készített Berlinben a náci sajtófőnökkel, aki keresztkérdései nyomán olyan sületlenségeket beszélt, hogy nemzetközi botrányt kavart az elkészült anyag. Később egy csoport tag­ jaként ismételten Németországba látogatott, hogy ott felkutassa a koncentrációs táboro­ kat, de nem járt sikerrel, viszont a németek „feketelistájára”, az azonnal letartóztatandó külföldi állampolgárok közé került. 1945től mélységesen elkeserítette hazája sorsa és lengyel barátjával közösen lapot indított, hogy hitelesen tájékoztassa a nyugati közvéleményt a szovjet blokk országaiban zajló életről. 1956 novemberében Budapestre jött és csak igen kalandos körülmények között sikerült elhagynia az országot. Figyelme a hatvanas évektől 130 SCHLAUCH LŐRINC Afrika felé fordult, könyvet írt az Afrikaku- nagyváradi megyéspüspök tató Magyar Lászlóról, Tanganyikáról, majd forrás • Vasárnapi Újság 1902., 28. szám több mint húsz éven át járta Afrika országait �és egyre elkeseredettebben írt a korrupt és Életszeretetéről tanúskodik, hogy századik tudatlan vezetőkről. Utolsó könyve azonban születésnapját, 2003-ban pezsgővel és egy kis európai témáról, Rudolf trónörökösről szólt. tokajival ünnepelte. RTÉKES BELSŐ A házat díszítő színes üvegab­ felismerni alkotásait. 1922-ben fiaival nyitott lakok Schlauch Lőrinc idején, újabb műhelyt Kispesten, és ők készítették a 1882 után kerültek az épületbe. A lépcsőházi wekerletelepi templom festett üvegablakait nagyméretű üvegkép a felhőkön álló Magyarok is. A házat és híres tulajdonosát Krúdy Gyu­ Nagyasszonyát ábrázolja a gyermek Jézus­ la is megemlíti Hét Bagoly című művében. sal. Felirata: Országunk védasszonya légy A novellában Fonnyadi, egy régivágású pesti menedékünk. A művön a jobb alsó sarokban svindler „képzeletben mindennap megfordult „Ligeti Sándor üvegfestészete Budapest” Schlauch kardinális Zerge utcai házában, és felirat olvasható. Az eredeti tábla eltűnt, majd együtt ebédelt a bíbornokkal, holott csak annyi megkerült, ma múzeumi tárgy, így helyén egy igaz, hogy ott néha könyöradományért jelent­ fólia másolat van. Az első emeleti üvegezett kezett. .., és öt- meg tízforintnyi bért kapott a folyosó ablakának két felső táblája eredeti, színes üvegablak mögött a titkártól.” Schauch Lőrinc bíborosi kalapos emblémá­ ja díszíti. Ligeti Sándor üvegműves, Róth Miksa és Kratzmann Ede mellett, egyike volt kora legkiemelkedőbb üvegművésze­ inek. Magyarországon a 19 -20. század for­ dulója a színes üvegablakok virágkora volt: középületek, polgári szalonok, bankok és igényes bérházak is sorra rendeltek egyedi, az épületbe érkező fényt megfestő alkotásokat. Ligeti Sándor első üvegműves műhe­ lye 1889-ben a József körúton működött, majd innen költözött a Papnövelde utcába. Ligetiék elsősorban templomi üvegabla­ kokra specializálódtak, Gyulán, Babócsán is találkozhatunk műveivel. Jellegzetesen szép, stilizált levélmintás bordűrökről lehet 131 �GYUTT. DE MEGIS KULON I 1 * A Horánszky utca 4-es szám gulatot áraszt. Az egykori udvar hátsó részé­ falaival ben az 1870-es években földszintes épület, egymáshoz érő, de teljesen különálló épületet lóistálló állt, ennek helyére épült fel negyven tulajdonképpen két, takar, amelyek semmilyen vonatkozásban évvel később a háromemeletes bérház. A régi nem hasonlítanak egymásra. Az utca felőli, palota kapubejárója középen kupolabol­ kétszintes historizáló, eklektikus stílusú palo­ tozatos, a jobbra nyíló lépcsőház pedig több ta műemlék, 1871-ben, épült, tervezője Gott- szépséget is rejt: vörösmárvány lépcsők, díszes geb Antal. Az építészetileg érdekes épület öntöttvas korlát, és a még megmaradt színes néhány igen szép iparművészeti értéket is üvegablakok miatt. A házat 1882-től itt lakó rejt. Az udvar hátsó részén 1912-ben Márffy Schlauch Lőrinc bíboros püspök átalakíttat­ Mantuano felépült ta. A rövid udvari szárnyakat megtoldották, három emeletes bérház viszont kedvezőtlen a jobb oldalon az emeleten, cselédszobát és adottságú, minden díszt nélkülöző, egyszerű egy kis kápolnát alakítottak ki. A püspök ide­ Rezső megbízásából épület. Az egykori Zerge utca sarkán egészen jén kerültek a házba az egyházi témájú színes az 1860-as évekig egy L alaprajzú szegényház üvegablakok, amelyekből mára csak néhány állt, amelynek telkét a város 1857-ben felosztotta eredeti tábla maradt, illetve a gyönyörű Zsol- és feldarabolva értékesítette. A telek első tulaj­ nay kandalló és kályhák is. donosai Nemes Nagy János ys neje Pénzes Róza voltak. A telken 1864-ben Frölich János tulajdonos Hild Józseffel terveztetett új földszintes lakóházat, melyre négy év után még szintén Frölich, első emeletet építtetett. Aztán jött egy új tulajdonos Linzbauer Ist­ ván, aki 1870-ben kért engedélyt egy új, utcai homlokzatú palota építésére, melynek ter­ veit Gottgeb Antal készítette. Tehát a sarok felőli második telekre épült fel a jelenleg is álló, az utcai homlokzatában neoreneszánsz, leginkább a római cinquecentót előképül vevő, kilenc tengelyes, középen erkélyes kis palota. Talán az utca feltöltődése is hozzá­ járul a kissé komor, várszerű, a könnyedséget nélkülöző megjelenéshez. Ezzel szemben az udvari homlokzat, különösen annak földszinti árkádsora az 1848 előtti klasszi­ cizmus jegyeit mutatja, kedves vidékies han­ 132 ALAPRAJZI TERV Az épület elülső és hátsó traktusa forrás • BFL XV.17.d.329-36631 �o HIÁNYPÓTLÁS? DE HOGYAN? A régi épületek felújításakor gyakran jelent problémát a nyílászárók javítása, pótlása. Különösen igaz ez akkor, ha az ablakok, ajtók kialakítása rendhagyó vagy éppen ipar­ művészeti munka, egyedi darab. Rekonstrukciójuk nagy szakértelmet követel, főleg, ha esetleg az eredeti darabok színe, mintázata, faipari kivitele sem ismert, mondjuk egy későbbi, kevésbé figyelmes felújításnak köszönhetően. Egy teljes körű felújításkor — főleg műemlékeknél — töre­ kedni szoktak a nyílászárókat az eredetivel megegyező küllemben, ám mégis korszerű kivitelben pótolni. Ha nincsenek meg a tervrajzok vagy nem lelhető fel korhű fénykép, akkor a szakemberek a megmaradt üvegtáblákat vizsgáljál?;, a pótolt részeknél pedig az ajtó- és az ablaktok­ ban maradt színtöredékekből igyekeznek információhoz jutni. Az ismertebb üvegművesek esetében jó eséllyel rekonstruálhatóak az eredeti színek, hiszen nagyjából ugyanazokat az árnyalatokat használták az egyes műhe­ lyek. Ahogy vannak tipikus színei, ugyanígy vannak fe­ lismerhető stílusjegyei is egy-egy mesternek, műhelynek, így stílusában hasonlót létre lehet hozni a mintalapok és más, ismert műveik alapján. Ha nincsenek fellelhető ada­ tok az építéskori iparművészeti munkákról, a konszenzus az, hogy a környezetéhez illeszkedően, nagyon semleges módon kell kipótolni a hiányt. Emellett ma már az is fon­ tos szempont, hogy a nyílászárók hőszigetelése, időtállósá­ ga is a lehető legjobb legyen, ezért aztán különösen ne­ héz egyszerre megfelelni az esztétikai és az építészeti kihívásoknak. Nem véletlen tehát, hogy az ajtó-ablakcsere és -pótlás a felújítások összköltségvetésében jelentős té­ tel lehet, de érdemes rá költeni, mert - bármennyire is apróságnak tűnik - az épületek jellegét és harmóniáját teheti tönkre a szerencsétlenül megválasztott hiánypótlás. 133 �L J !|J �Kőfaragó utca 5. Kőfaragó utcza 5. A.D. 1868 „MŰVÉSZSORSOK EGY HÁZBAN” GY NEMES LELKŰ NEMES HAGYATÉKA tanúsága Gróf Nemes Nándorral kötött házassága szerint, a ház 1890-től egészen miatt költözött Magyarországra. Festészeti 1916-ig, a gróf Nemes család birtokában volt. tanulmányait a bécsi akadémián kezdte meg, Pontosabban 1894-ig gróf Nemes Nándor, majd 1886-87-ben Benczúr Gyula mesteris­ majd özvegy Nemes Nándorné földbirtokos, kolájában, Budapesten folytatta. Nemes Eliza 1905-től pedig a kiskorú Nemes András, munkássága messze túlnőtt egy arisztokrata Bálint és János voltak tulajdonosként meg­ hölgy műkedvelő művészi próbálkozásain: jelölve. Gróf Nemes Nándor, az udvarhely portréi, csendéletei, enteriőrképei rendkívü­ megyei Pusztaszenttamáson nagybirtokos, li tehetségről és jó megfigyelőképességről I ' / A lakcímjegyzékek majd 1872-től 1881-ig a Függetlenségi Párt árulkodnak. Férje révén több, a korban országgyűlési képviselője. Neve fel-felbuk- híres közéleti személyiség portréját is meg­ kan Mikszáth Kálmán gunyoros országgyűlé­ festette, többek között Liszt Ferencét vagy si karcolataiban is, igen aktív képviselőként, Deák Ferencét. A tehetséges grófnő képei aki Tisza Istvánnal szemben próbál együtt­ szerepeltek a Műcsarnok 1877-es, az épület működő ellenzéki csoportot létrehozni. Gróf megnyitásakor rendezett kiállításán is, a kor Nemes Nándor éppen Jókai Mórral szem­ legnagyobb ben veszített az 1884-es háromszéki válasz­ Feszty munkái mellett. A festőnő halála után tásokon, ahol a Függetlenségi Párt képviselő­ 1899-ben, mindezidáig egyetlen alkalom­ jeként indult. mal, egy nagyszabású kiállításon mutatták Felesége azonban jóval maradandóbbat alko­ be a hagyatékban fennmaradt mintegy 240 tott élete során. Gróf Nemes Nándorné, festményt, tanulmányt és grafikai munkát. A Ransonnet-Villez Eliza (1843-1899) Ausztriá­ hagyatékot kezelő Benczúr Gyula döntése ba vándorolt francia családból származott. nyomán 47 alkotása a Magyar Nemzeti festői, Madarász, Benczúr, 135 �Múzeum és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményét gazdagítja. Az 1887-ben fes­ tett, kiemelkedően szép önarcképét 27 oldalas végrendeletében a firenzei Uffizi képtárra hagyta, döntését Benczúr Gyula is támogat­ ta. A kép egy hónappal a budapesti kiállítás lezárulta után meg is érkezett Firenzébe, ahol raktárba került. Nemes Eliza koránt­ sem szabályos vonásaival, nyakában kék szalaggal, fürkésző tekintettel néz vissza ránk ezen a képen, amely több mint száz év után, 2014-ben tért haza először egy kiállítás ere­ jéig. Nemes Eliza végrendelete jó lélekről is tanúskodik, örökségéből Kunszentmiklóson kórházat alapított, valamint alapítványt ho­ zott létre fiatal festők számára. NEMES ELIZA ÖNARCKÉPE A firenzei Uffizi képtárra hagyott alkotása forrás • Galleria degli Uffizi, Firenze OSSZÚ TÖRTÉNET az vérbátyja volt, a Palotanegyedben például majd­ a Bródy Sándor utca 15. szám alatti, un. nem elpusztító, nagy pesti árvíz (1838) után „kéményseprős ház” építése fűződik még a épült. Bár az épületet többször átalakították, nevéhez. Az első tervlapokon egy L alaprajzú 11 korai formáját őrzi, tengelyes ház szerepel, az emeletre felvezető, éppen ezért, műemléki védelem alatt áll. A egyszerű egyenes lépcső pedig a bejárattól Az épület közvetlenül egykori Józsefvárost sok elemében ma is tervtárban fellelhető tervekből és az 1966-os jobbra található. Ugyanez év augusztusában műemléki felújítás során készült tervdoku­ Hild újabb tervet nyújtott be a Szépítő Bizott­ mentációból a következő építéstörténet bon­ mányhoz, melyen egyrészt kijavította a telek takozik ki. pontatlan felméréséből adódó hibákat, más­ részt a már félkörív alaprajzú lépcsőház terve Az épület első terveit a fiatal építész és a mai helyére, a bejáró bal oldalára került. A szobrászmester Hild Károly (1812-1889) félköríves vonalvezetéssel, szép kovácsoltvas készítette 1839-ben Majzik András számára. korláttal megépített, világos lépcsőház, máig Hild Károly a híres építész, Hild József test­ a legszebb építészeti eleme a háznak. A ház 136 �utcai tömbje 1839-ben megépül, majd 1841- új kéményeket, szellőzőket alakítottak ki. ben újabb tervet adnak be a jobboldali udvari Felújították a régi nyílászárókat, az emeleti, szárnyra. A ház 1846-ban Szupp József tula­ különösen szép intarziás tölgyfaparkettát is jdonába kerül, s az ő számára építi Diescher kijavították, a megrepedt vöröskő erkélyle­ József az udvari balszárnyat. Ezzel az 1847- mezeket vasbeton lemezekre cserélték. A es építkezéssel nyeri el az épület mai, U alakú terveknek megfelelően új mészkőlap burko­ formáját. lat készült a kapubejáróba és az udvarra. Az udvar hangulatos nagykockakő burkolatot Szupp Józseftől 1863-ban veszi meg roko­ kapott, a két zöldkazetta magasított szegélyét na, Áldássy József az épületet és építte­ is ebből építették. ti Gottgeb Antallal a második emeletet. Homlokzatrajzok nem maradtak fenn, pl. az erkély Hild Károly tervein még nem szerepel, de a 68-as tervrajzokon már mint meglévőt ábrázolják. Valószínűleg ekkor, Gottgeb Antal munkája nyomán kapta az egész homlokzat a roman­ tikus díszítőelemeket és ekkor kerülhetett a kapualj két oldalára a két kerek, angyali nőalakot ábrázoló dombormű is. A házon a 2015-ös felújítást megelőzően, 1966-ban igen alapos műemléki feltárást, fal­ kutatásokat és igen gondos tervezői munkát végeztek. A műemléki felújítás tervdoku­ mentációja a megszokott homlokzati, alaprajzi tervek mellett tartalmazza az udvar és kapualj burkolati tervét több variációban, a színezési tervet, a bejárati kapu, az utcai portálok ter­ veit is, sőt hirdető- és névjegyzéktábla tervek is készültek. ÚRNAPI KÖRMENET A HÁZ ELŐTT A felújítás nyomán a társbérleteket leválasz­ AZ 1950-es években tották, minden lakásba WC készült, valamint forrás • Fortepan 137 �ŰTEREM A BELVÁROSBA építéstörténetének deti kövei a padlásról előkerültek, az 1966-os legizgalmasabb epizódja a műemléki felújítás során az eredeti ablak­ homlokzatot egykor furcsán átalakító, már kiosztást és a főpárkányt is helyreállították. emlegetett, de mára már nem látható, má­ Az emeleti műterem nagy vonzerőt jelenthetett sodik emeleti műterem kialakítása volt. A a festőművészek számára, a lakcímjegyzék műterem a homlokzatot lényegesen át­ tanúsága szerint további hét festőművész élt formálta, hiszen a második emelet középső a házban 1901-1926 között. Közülük a leg­ részén három ablakot elfalazva, két nagyobb, hosszabb ideig Túry Gyula (1866-1932) élt több fényt beengedő ablakot nyitottak, s itt családjával, több mint tíz éven át. Túry ezek fölé a főpárkányt megszakító, dom­ portrék és tájképek mellett Lotz Károly tanít­ borművel díszített, a homlokzat ritmusát ványaként számos vidéki templom falképeit megtörő oromzatmező került. Sajnos hom­ festette meg. Felesége Barabás Miklós unoká­ lokzatrajzok nem maradtak fenn, ezért sem ja, Szegedi Maszák Leona volt, aki szenvedve a homlokzatdíszítések, sem a műterem a női festőket sújtó előítéletektől, Csaba Imre kialakításának pontos ideje nem megál­ néven adta be bírálatra festményeit. 1908- lapítható. Ráadásul mivel a főpárkány ere­ tól néhány évig a ház lakói között találjuk 138 �a kolozsvári születésű Ács Ferencet (1876- 1949), aki a nagybányai festőiskola tanuló­ jaként, rendkívül szép, gyakran erdélyi témá­ jú impresszionista művek festője. Egy-egy évet töltött a házban az első világháborúban meghalt Plány Ervin festőművész (1885- 1916), illetve Pap Emil, (1884-1949) a két világháború közti időszak híres zsáner festője. Pap Emil képeinek egykori eladási árát is is­ merjük, hiszen fennmaradt feleségének rend­ kívül részletes háztartási könyve is, amelybe a háztartási kiadásokon kívül minden eladott kép utáni bevétel is gondosan feljegyeztetett. Rajtuk kívül 1916-tól a kitűnő tájképeket fes­ tő Mányai József (1875-?), illetve az egész t 1 Európát beutazó, többek között merész szín- világú és vonalvezetésű aktokat festő Csont Ferenc (1888-1969) is a ház lakója volt a má­ TÚRY GYULA FESTŐMŰVÉSZ sodik világháború előtt. Portrék és tájképek festője az otthonában forrás • Wikipedia —o— SZÍVESLÁTÁS A FÖLDSZINTEN A Palotanegyed kialakulásának kezdeteitől fogva híres mint 884-es számú italbolt működött, ezt alakították át volt kisvendéglőiről, kocsmáiról. Itt, ebben a házban is 1966-ban 2 helyiséges étteremmé, női-férfi WC-vel, kony­ régóta működik étterem, s talán feltételezhetjük, hogy a hával és raktárral. A jelenleg itt működő Fülemüle étterem 19. század közepétől fogadtak itt vendégeket... Igaz, az a házias budapesti magyar és zsidó konyha egyik legjobb 1966-os műemléki felújítás során falkutatásokat is végez­ fővárosi képviselője, legendás tulajdonosa Singer András tek az egykori portálok kialakítását keresendő, de semmi­ 2012-ben hunyt el. A Fülemüle ismertsége bizonyítja, hogy lyen árulkodó nyomot nem találtak, így az nem derült ki, a siker titka nem elsősorban abban keresendő, hogy hol hogy eredetileg is üzleteknek szánták-e a földszinti utcai működik valami, hanem ennél jóval fontosabb a szolgál­ helyiségeket. A bal oldali üzlethelyiség 1956-tól biztosan, tatás színvonala. 139 ��Krúdy Gyula utca 5. József utcza 23. A.D. 1897 „VÁLTOZÓ VÁLTOZATLAN” ÁLTOZÓ TÁJAK Egészen más látvány fogadta után a telken már egy U alakú épület rajzát az egyszeri utazót, aki mond­ látjuk, mely minden bizonnyal földszintes, juk kétszázötven éve a mai Palotanegyed vagy jobb esetben egyemeletes lehetett. A területére tévedt. A ma sűrűn beépített város­ 19. század második felében megindult gyors rész a 18. század végén még inkább hasonlí­ tempójú városfejlődés okozta végül a környék tott egy kisvárosra, sőt, egyes részeit talán falu­ siasnak is mondhatjuk. Itt, a mai Krúdy Gyula utcában — természetesen a pesti belváros felől indulva - is csak lassan foglalták el a földszintes, BEÉPÍTÉSI TERV Színezett kéziratos terv forrás • BFL XV.17.ci/312-36714 jellemzően L alakú házak a telkeket, ezen a helyen — egészen a Mária utcáig — pedig nem is volt beépítés a 19. század előtt... Az üres területeken kisebb-nagyobb zöldségeskertek, gyümölcsösök sorakoztak, melyek vízellátását az egykor a Mária utca nyomvonalán futó pa­ takból könnyen meg tudták oldani. Az utca nyomvonala hosszú múltra tekint vissza, és annak ellenére nem változott, hogy a térké­ pek tanúsága szerint a nevét viszonylag gyakran lecserélte. A Téglavető, majd Tavasz utca névre hallgató közlekedési útvonalból lett a 19. század derekán József utca, nem sokkal azután, hogy az 1838-as pesti árvíz a környező házak nagy részében hatalmas károkat okozott. Az árvízi helyreállítások 141 �karakterének kicserélődését: a pesti városfal lebontásával, a lakosságszám növekedésével, a polgárság gazdasági megerősödésével együtt alakult át a Palotanegyed azzá, ami most is: palotákkal, bérházakkal beépített hangulatos várorésszé. Ezen a helyrajzi számon is csak ekkoriban történik a nagyobb változás. Az 1880-as évek alatt König Istvánná birtokában volt az előzőleg itt álló ház, majd halála után gyermekei örökölték, akiket csak König test­ vérekként emlegettek — elsősorban a villamos berendezések és az elektromos czikkek vonat­ METSZETI TERV Főhomlokzati keresztmetszet részlete forrás • BFL XV.17.d/312-36714 kozásában. Königék után 1891-ben már Már- tay Lipót van bejegyezve tulajdonosként, ám a valóság az, hogy a Königék továbbra is tulaj­ donosok maradtak. ŰSÉGES CSALÁD Az új tulajdonos ugyanis nem működtette irodáját. Mindenesetre a Rohos­ volt más, mint König Alojzia ka tervei alapján megépült bérház biztosan újsütetű férje, aki beházasodva tetszett a megrendelőnek, hiszen egészen 1928- a König családba, rögtön egy ingatlan tulaj­ ig (a lakcímjegyzék megszűnéséig) ide van bej- donosa is lett — igaz, feleségével együtt. Az új tulajdonos személyére vonatkozóan ezen túl azonban viszonylag kevés adatot találni. Az azonban mosolygásra ad okot, hogy ahogy az utca neve, úgy az ő neve is számos alakban bukkan fel a lakcímjegyzékben. Mártay Lipót- ból hol Martz Lipót, hol Márczy, hol pedig Mártzy lesz az évek során. Akár így, akár úgy, tekintetes Mártzy Lipót úr és neje 1897-ben készíttet terveket egy bizonyos Rohoska Pál építőmesterrel új, háromemeletes bérházukra. Rohoska Pál nem volt különösebben neves tervezője a kornak, először Kunfalvi Nán­ dorral, a később komoly építészeti szak­ tekintéllyé vált mérnökkel együtt dolgozott, majd önállóan a Király utca külső szakaszán 142 �egyezve a család. Mártzy Lipótról egyébként hetőségeket kínált munkásainak. Mártzyék te­ tudjuk, hogy mérnökember volt, gépész, és hát — ugyan valószínűleg nem voltak nagyon nagy valószínűséggel egészen 1904-es nyug­ vagyonosak - anyagi biztonságban éltek: díjazásáig a Duna Gőzhajózási Társaság egyik egyfelől a családfő biztos jövedelme, más­ dolgozott. Munkáltatója, felől a házbérek jelentették a havi bevételt. A a több mint száz éven át 1829-tól működő család 1928 utáni történetéről nem tudunk, főmérnökeként Első Császári és Királyi Dunagőzhajózási ám így is érdemes megemlékezni arról, hogy Társaság szinte egészen a századfordulóig- az adatok alapján az egyik leghűségesebb gyakorlatilag versenytárs nélkül hajózta a palotanegyedi családként ismerhettük meg Dunát, és hatalmas vállalkozássá duzzadt. őket: több mint hatvan éven át tudhatták ma­ A részvénypiacra is kilépő, a kor tipikus gukénak a Krúdy Gyula utca 5. számú telket! nagyvállalataként működő cég rengeteg jólé­ ti juttatást adott dolgozóinak: lakásépítési, DUNA-GŐZHAJÓZÁSI TÁRSASÁG közegészségügyi, oktatási támogatást és le­ Egykori hirdetési plakát forrás • OSzK Digitális Képarchívum ELSŐ CS. KIR.SZAB. | 143 �SENDES TÁRSAK A ház lakói között nemigen mert máshova vitte a munka, vagy azért, találunk hírességet. Ennek az mert kedvezőbb lakhatást tudott szerezni oka leginkább az, hogy a Mártzy-féle épület valaki. A háziúrnak így aztán nem volt inkább volt az alacsony-középosztály lakhe­ könnyű dolga: újabb és újabb lakók váltották lye, semmint a később hírnevet szerző, kar­ egymást, akikről nem lehetett tudni előre, riert befutóké. A ház lakásai ugyanis — a vajon szorgalmasan fizetik-e majd a lakbért. legtöbb — előszoba nélküli, szoba-konyhás, Persze a bérlőknek sem volt ez jó helyzet — egyszerű lakás volt, ahol főként átmeneti a kínzó lakáshiány miatt kiszolgáltatott volt a jelleggel élt sok-sok. kisember. Joghallgató, helyzetük, s többnyire el kellett viselniük azt bádogos, aranyozó, esztergályos, kifőzőnő, is, ha a főbérlő kénye-kedve szerint szabja szabósegéd, könyvelő, tanító és cipész, kesz­ a feltételeket, vagy ha éppen hirtelen lak­ tyűs és főpincér - ilyen, és ehhez hasonló béremelést jelent be. A számtalan ismeretlen foglalkozást űztek zömében az itt lakók. név között kutatva, azért egy érdekességet Jellemző az is, hogy szinte kivétel nélkül lehet találni 1908-ból: az addig is a közelben mindenki csak egy-két évre tűnik fel ezen működő (Rökk Szilárd utca) Országos Hon­ a címen: ebben az időben rendszeres volt a védsegélyező Egylet irodája ide költözik. Az költözködés a családok életében. Vagy azért, 1861-ben alapított társaság célja az volt, hogy 144 �az 1848/49-es forradalom és szabadságharc veterán katonáit, „hadastyánjait” és család­ jaikat segítse. Ennek érdekében még Jókai Mór is felszólalt a Vasárnapi Újság hasábja­ in, hogy egy szép Honvédalbumba küldjenek író társai kéziratokat, mely album megjelen­ tetésével a szabadságharc emlékét méltón ápolnák, bevételeiből pedig a honvédegyletet támogatnák. Az efféle támogatásra még ak­ kor is szükség volt, ha tudjuk, az országgyűlés éves költségvetéséből pl. 1877-ben 45.000 Forintot szavaztak meg az egylet céljaira. A többek közt br. Podmaniczky Frigyes köz­ reműködésével működő egylet üléseit a szabadelvű körben tartották, itt, a házban TISZTA UDVAR, RENDES HÁZ csak a „kezelő hivatal”, azaz „ügyfélszolgálati A dús növényzetű belsőudvar fotó • Pap Renáta iroda” működött... —e— EGY AZ EGYBEN A ház történetét ismerve nem meglepő, ám összességé­ épületet láthatunk, mely eredeti önmagához — ha nem is ben mégis szokatlan, hogy a tervtári dokumentációkból változatlanul - hasonlít. A lakások kedvezőtlen szétda- hiányoznak a szokásos, lakásmegosztási átalakításokat rabolása sajnos az ingatlanok magántulajdonba kerülése rögzítő tervrajzok. Az ötvenes-hatvanas években ugyanis után sem volt visszafordítható a legtöbb esetben, így ma gyakorlatlag kivétel nélkül minden bérházi lakás arra a különös és sokszor szinte hihetetlen élmény szembesülni szomorú sorsa jutott Pesten, hogy darabjaira szedték, az itt-ott még megmaradt teljes alapterületű lakások nagy­ mely nem csupán egy-egy válaszfal beépítését jelentette. vonalúságával. Ez főleg igaz a tulajdonosi lakásokra, mely­ A funkcionalitás megkövetelte, hogy újabb szükséges he­ ek alapterülete egy rangosabb bérpalota esetén a kétszáz lyiségeket alakítsanak ki falak áthelyezésével: konyhát és négyzetméter környékén mozgott... Értékes kincs ma a fürdőszobát például. Ennél a háznál azonban erre nem belvárosban ilyet birtokolni, és érdemes egy ilyet egyszer volt mód. A lakások jellegéből és nagyságából fakadóan alaposan körüljárni, és meglátni benne az egykor ott élők nem volt mit és nem volt hogyan megosztani, így az­ mindennapi életterét. tán az a szerencsés helyzet van most is, hogy egy olyan 145 ��Lőrinc pap tér 3. Scitovszky tér 3. A.D. 1S94 SZORGOSAN, MINT A MÉHEK SALÁDREGÉNYEK C A Palotanegyed különleges hely. ka lehetett, mely kiterjedésében a most itt álló Egyszerre hordozza magán egy épületnél jóval nagyobb volt. Ekkor ugyanis nyüzsgő nagyváros és egy békés falu jegyeit—ez utóbbi tulajdonsága tetten érhető abban, hogy lakói közül sokan egész életüket a negyedben élik le. így volt ez régen is. A 19. század végére kirajzolódott városrészben a lakók egy jó része hűséges volt a környékhez: évtizedekig élt itt, és ismerőseit, barátait is a negyedben tudhatta maga körül. Hogy a Wehrmann család pon­ tosan mióta lakott errefelé, nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy amikor idősebb Wehrmann Frigyes és családja megveszi a József utca (ma Krúdy) és a Mária utca sarkán álló telket, már nem messze innen, a Stáczió (ma Baross) utca elején működik a kocsmájuk. Ekkor Bu­ dapest még nem is létezett. A városegyesítés előtt két évvel járunk, 1871-ben, amikor a hatgyermekes Wehrmann Frigyes Gottgeb Antal építésszel egy kétemeletes lakóház ter­ veit készítteti el a frissen megvásárolt birtokra. Gottgeb Antal neves építőmester volt: Hild, Ybl munkatársa. Minden bizonnyal Wehr- mannék új háza is színvonalas építészeti mun­ 147 �a már előzőleg is beépített telek még egészen hiszen a korban a válás rendkívüli dolog volt a mai Krúdy utcáig kinyúlt, hiszen a Lőrinc — örökre megbélyegezte a feleket. A szép új pap teret még nem hasították ki a József utca házat eladták. Rosenfeld Károly kereskedő tömbjéből. Azonban az épületnek nem sokáig vette meg, aki a fellelhető periratok alapján örülhetett az egyébként hol vendéglősként, hol egyéb pénzügyi kölcsönnel is segítette Wehr- szabómesterként jegyzett Wehrmann Frigyes: mannt. Akárhogy is, Wehrmannék azután is a családi gondok terhelték az életét. Feleségétől, környéken maradtak, hogy a háztól meg kellett Lovicza Máriától „engesztelhetetlen gyűlölség válniuk: egyik-másik családtag a Horánszky alapján” 1878-ban, hosszas házassági bontóper utcában és a Baross utcában egészen az 1910- után elválik. Tarthatatlan lehetett a helyzet, es évek közepéig feltűnik. RTÉKET TEREMTENI - MINDEN ÁRON? Rosenfeld Károly tehetsé­ ner Józsefet jegyzik a dokumentumok. A pesti ges kereskedő volt, így amikor ház egyfajta státuszszimbólum és téli tartóz­ megveszi a Wehrmann-féle házat, már mint kodási hely volt a család számára. A szigorú számos ingatlan tulajdonosa, a legnagyobb és fáradhatatlan Liebner a fővárosban töltött adófizetők közé tartozik Pesten. A családfő idő alatt baráti és politikai kapcsolatait ápolva halála után 1880-ban a kereskedő özvegye jut egyre előbbre: császári és királyi asztalno- és három lánya öröklik ezt a házhelyet is — a ki rangba lép, rendszeresen összejár Weker- legnagyobb lány, Gizella ekkor már Liebner József felesége. Aztán 1894-től már csak Gi­ zellát találjuk a telek tulajdonosaként: ekkor épül fel a ma is álló ház, melybe a szintén vagyonos pékfamíliából származó Liebner jövedelmeit is befektették. A házban azon­ ROSENFELD GIZELLA A ház asszonya, LiebnerJózsef felesége forrás • www.geni.com ban csak kevés időt töltenek, ugyanis a Li- ebner-Rosenfeld família jó ideje leginkább le Sándorral, a Magyar Országos Méhészeti megyei Kakucs községben él: itt Egyesület alelnöke. Ám a köztiszteletben álló gazdálkodott Liebner József, s itt szülte tíz vállalkozó életében is sűrűsödnek a gondok. gyermekét Gizella. A gazdálkodás volt József Gyermekei közül az egyik, Róza viszony­ igazi szenvedélye, példás birtokot alakított ki, ba keveredik a kakucsi jószágigazgatóval, s a Pest melynek egyik fő bevételi forrása a méhészet szerelemgyereknek ad életet — a kitagadott volt. Liebner József olyan sikeres gazdává lány (és a család) jóhírét csak az menti meg, fejlődött, hogy 1897-ben nemesi előnevet hogy a megesett lányt hozzáadják Rónay kaphatott — ettől kezdve mint Kakucsi Lieb- ügyvéd úrhoz. De nem csak a lányokkal volt 148 �gond: a legidősebb fiú, ifj. Liebner József épület ugyan kisebb a szomszédainál, ám annál 1907-ben írja alá azt a kötelezvényt, melyben látványosabb. A tér kiemeli fekvését, ráadásul alázatos bocsánatkérések közepette köszöni a kecses sarokrizalit különösen hangsúlyossá meg édesapja nagylelkűségét, aki 36 434 teszi az épületet. A főhomlokzat díszítése korona erejéig átvállalta a fiú adósságait. is vonzza a tekintetet: a kapu felett szobor Árulkodó, a korra jellemző történet: a zsar­ alakban, a harmadik emeletnél pedig freskó noki természetű, örökké csak a munkára, az formában a reneszánsz stílust erősítendő a előrelépésre gondoló, kemény apa, mellette festészet és építészet allegóriáját találjuk, il­ szigorú, a férjét törekvéseiben támogató letve az építtető monogramja is megjelenik nagyasszony, akik a társadalmi elvárások, a bejárat fölötti mezőben. Liebnerék a ház a vagyonszerzés és a munka nyomása alatt belső kialakítására is csinos összeget áldoz­ talán nem figyelnek kellően gyermekeikre, tak: a lépcsőház terrazzo burkolata, a míves nem értik meg másfajta vágyaikat. A tipikus kovácsoltvas korlátok, a kapubejáró egykor családtörténet azonban — mely végül a Lieb- festett boltozata, a kétszárnyú ajtók, a fes­ ner-vagyon tett üvegablakok, a szép formájú kovácsolt­ elaprózódásával és megsem­ misülésével ér véget - ezen a házon még vas lámpák, a belső homlokzaton elhelyezett nem látszik. 1894-ben még minden rendben gipszstukkó díszek mind-mind elegánssá és van, van pénz, van jó építész Staerk Sándor részletgazdaggá tették a házat. személyében, s van jó ízlés is. A neoreneszánsz LJ. MONOGRAM Árulkodó betűk fotó • Petényi László 149 �Z ÉLET MEGY TOVÁBB... A tetszetős Liebner-ház tehát csak néhány évvel az első, Darányi-féle áta­ elfoglalta helyét a Palotanegyed­ lakítás után történik. Méltóságos Darányi ben, a földszinti üzletekben pedig kisvártatva István, a Magyar Szeszipari Részvénytársaság beindult a kereskedelem. Az akkor még Sci- vezérigazgatója ugyanis már a ház adásvétele tovszky János püspökről elnevezett tér felé után megváltoztat néhány dolgot. Az egész és a Mária utcai fronton vendéglő működött, első emeletet egy lakássá nyittatja össze, a fűszerkereskedés. megszüntetve az addig a tulajdonosi lakás Egészen az 1930-as évek közepéig ott találjuk mellett meghúzódó kétszobás, szerényebb másik helyiségben otthont. HAZAI LIKŐR RUM ES SIESIARUGYARR1 A földszinten garázst nyittat a Mária utca felé, mellette a sofőrnek szerény hajlékot csináltat az egyik szobából. Végül a padláson kialakított vice- házmesteri hajlékot teszi lakhatóvá. A nagyságos úr mindent megtett a kénye­ lemért, s a pénzt sem sajnál­ ta. Persze könnyen megte­ hette. Az 1910-ben alakult £ iRÖbA^RÍ up w ? BUDAPEST • .'S VlFO«GÁCH-UTCAí’ Szeszipari Rt., mely eleinte négy szeszfinomító és gyár működését igen szépen egyesítette, jövedel­ mezett. Darányi sokáig ül a HAZAI SZESZGYÁR PLAKÁT vezérigazgatói székben — az Hirdetés az 1900-as évek elejéről ő vezetése alatt próbálkozik forrás • Magyar Kereskedelmi és a társaság a Balti-tengeren a szállítmányozás­ Vendéglátóipari Múzeum sal, a gyors terjeszkedés következményekép­ pen nevet változtat Országos Szeszértékesítő a vendéglátóegységet a ház aljában — amikor Rt-re, hatalmas, modern bérházat építtet az is az új tulajdonos felosztja a vendéglőt, Arany János utcában és gyakorlatilag uralja a így alakul ki egy garzonlakás és két, kisebb szeszipart. Ez ér véget az 1930-as évek végén, üzlet a Mária utcai sarkon, de mindez már amikor az állam szeszértékesítési monopóliu­ 150 �mot vezet be saját hasznára — de ezt Darányi mindig a kor értelmiségi, politikusi köreiből már nem éri meg. 1934-ben hal meg, házát fe­ kikerült lakók éltek. Ám sajnos a „kötelező” lesége és családja örökli. A reprezentatív ház átalakítások, ezt a házat sem kerülték el: már egyébként már Darányi idejében is „úri” lak­ az elsők között, 1954-ben felszabdalják a ként szolgált: mivel a második és a harmadik nagyméretű lakásokat, így a belső terek nagy­ emeleten is csak három-három lakás volt, itt polgári jellege erősen sérül. o AZ UTOLSÓ SZÖGIG... Budapest ostromában a fővárosi épületállomány hatalmas romeltakarítás után következett a tetőkárok javítása, majd károkat szenvedett. A házak több mint negyede elpusztult a lakhatási viszonyok rendezése. Ennél többre nemigen vagy súlyosan megrongálódott. A kisebb „sérülésekről” futotta. Ennek a háznak az egyik fő „látványeleme”, a sa- nincs leltár, de jellemző kép volt az ostrom után az épületek rokrizalit kecses kupolája is hiányzik a háború óta, ám a „kiugró részeinek” hiánya, melyek egyrészt a találatoktól, tervek szerint hamarosan újjáépülhet. Szinte észrevétlen, másrészt a detonációtól, hamradrészt pedig az ostrom után mégis fontos lépés lesz ez a kiegészítés: visszabillen tőle a a menthető építőanyag kinyerése közben omlottak le. Az ház egyensúlya, s elkészültekor az egykori Wehrmann-Rosen- épületek kupolái, tornyai például rendre hiányoztak a feld-Liebner-Darányi ház eleganciájával ismét uralja majd a városképből — jó részüket azóta sem pótolták. A háború Palotanegyed egyik leghangulatosabb terét. után a legfontosabb nem az esztétikai helyreállítás volt: a 151 �KOVÁCSOLTVAS KORLÁTRÉSZLET A részletgazdagság mindent átjár az épületben fotó • Reymeyer Dóra �Rökk Szilárd utca 11. Rökk Szilárd utcza 31. A.D. 1898 „SZÜRKE, NAGY EMBEREK HÁZA” SAK EGY MONOGRAM A hajdani Sár, majd Bodza­ ha azt is figyelembe vesszük, hogy bár már fa utca ezen telkén Weller épült a Parlament, a képviselőház ebben az Károly építtetett házat az 1860-as évek má- időben még a dicséretesen közel fekvő sodik felében. Előtte a telek minden jel szerint ideiglenes épületében, a Bródy Sándor üres, körülötte az utcában néhol már álltak utcában működött. Nem volt tehát messze házak, ám sok házhely még beépítetlen volt. a munkahely, ahogyan egyébként a Tőry- Fejlődött azonban a környék, s Weller 1869- család jónéhány tagja sem lakott távol: a ben már utcára nyíló üzletet alakított ki, hogy József körúton Tőry Gusztáv leányának ott paszományüzletét felvirágoztassa. Talán családja élt, majd egy évtized múlva Tőry sikerült is neki, hiszen a századfordulóig Emil, az építészfivér is ide költözött: a nagy divat volt bútorokra, ruhákra varrni a Baross utcába. Tőry József jól megfontoltan selyem-, szőr-, pamut-, ezüst- és arany­ építkezett tehát ide, s azt is alaposan végig­ fonalakból szövőszéken szőtt szalagokat. gondolta, hogy érdemes jövedelmet hozó Weller Károlyék után néhány évig más tu­ bérházat terveztetnie építészként dolgozó lajdonolta a telket s a régi házat, melyet végül fivérével. Igaz, hogy Tőry Emil inkább dr. Tőry József vásárolt meg. Mikorra ő ideér, volt tanár és szakíró, de tervezőként is a környék már egészen máshogyan nézett ki, dolgozott, s bár igazán ismert munkái csak mint Wellerék idejében. Kiépült a körút, az az 1910-es években épültek fel — többek utcában minden talpalatnyi hely beépült, élet­ között a Deák téren álló egykori Adria tel teli, nyüzsgő városrész alakult ki a Kis- és Biztosító székhaza, ma Le Meridien szállo­ a Nagykörút között. Tőry ingatlanvásárlása da —, már ez a ház is jól sikerült épület. Hom­ tehát nem volt rossz vétel, különösen akkor, lokzatán díszt alig találunk, ám az mégsem 153 �unalmas: a jobb oldalra tolt kapubejáró töri meg a monotonitást. Ráadásul ez a ház egyik legszebb részlete is: részletesen kimun­ kált kovácsoltvas kapu fogadja a belépőket, melyen ott van Tőry József monogramja is — szinte elbújva, épp csak jelzésként, megmu­ tatva itt is szerény személyiségét. A zártud­ varos bérház egyik érdekessége, hogy a kor szokásával ellentétben nincs körbejárható függőfolyosója. A nagy, utcai lakások udvar­ ra eső felén loggiát találunk, melyeket aztán később télikertté alakítottak. A ház utcai frontján egyébként szintenként egy-egy nagy lakás volt, szobákkal, szalonnal, ebédlővel, gardróbé szobával. Az udvari traktusban találunk kisebb lakásokat, de ezekből sem sokat. Joggal gondolhatjuk, hogy Tőryék olyan házat akartak építeni, amelyben a nagy és kényelmes, magas áron kiadható lakások dominálnak a szerényebb lakásokkal szem­ ben, ahol nincsen nagy jövés-menés, ahol ők maguk is otthon érezhetik magukat. Valószínű­ leg saját társadalmi köreikben gyorsan meg­ találták a biztosan és jól fizető bérlőket, mint például dr. Luby Gyula, a WAV jogtanácsosa és családja, akik szintén a jogász szakmában dolgoztak, s a ház lakói között szerepeltek. A ház tehát minden valószínűség szerint csendes és kellemes polgári otthon volt, ahol a belváros és a körút zsivaja között pihenni, vendégeket fogadni lehetett. 154 �GY SZORGALMAS ÉLET GYÜMÖLCSE Tőry József sokra vitte az élet­ államtitkárként, végül a harmadik Weker- ben. Jogi végzettségével pályája le-kormányban igazságügyi miniszterként elején miniszteri segédfogalmazóként dol­ tevékenykedett. Nem tudjuk, hogy vajon gozott, majd a századfordulót követően József egész életét Gusztáv árnyékában igazságügyi helyettes államtitkár lett belőle. élte-e le, vagy inkább ellenkezőleg: a két Tőry A tehetséges és főképp szorgalmas Tőrynek mindvégig egymást támogatva dolgozott-e... azért volt egy nem elhanyagolható össze­ Egy biztos: jó viszonyuk életük végéig meg­ köttetése is: idősebb fivére, Tőry Gusztáv is maradt, s a külvilág is elismerőleg emlegette jogászként, később miniszteri tanácsosként, a Tőryeket, akik — harmadik fivérükkel, Tőry Emil építésszel, a ház tervezőjével együtt - 1911-ben nemesi címet érdemeltek ki a minisztertanács döntésének értelmében. Tőry Józsefről egyébként keveset tudunk, élete a politika színfalai mögött zajlott, s feltételezhetjük, nem is vágyott ennél többre. Lelkületét viszont mutatja, hogy lelkes ter­ mészetjáróként az 1891-ben alakult Magyar Turista Egyesület budapesti osztályának vi­ galmi bizottsági alelnöke volt, illetve testvére ajánlására a rangos Magyar Természettudo­ mányi Társulat tagjai közé is felvették 1895- ben. Amikor Tőry József 1898-ban 52 500 forintért megveszi a telken álló öreg házat — melyet egyébként Feszi Frigyes tervei alapján is átépítettek egyszer -, már mint nagyságos dr. Tőry szerepel a szerződésekben, terveken. Fiatal kora ellenére (az 1860-as évek közepén született) biztos egzisztenciája, jó állása, és — legalábbis a gyerekszobák feltüntetése a ter­ ALAPRAJZ veken ezt sugallja - szerető családja volt. Tágas bérház belső - korabeli alaprajz forrás • BFL XV.17.b.312-36667 155 �BIBLIOGRÁFIA NAGYMESTERE az ják a nevét. A tudós alkatú, nagy munkabírású foglalkozók Gulyás ugyanis több fronton is jelentős dolgot biztosan ismerik. A könyvtárosok pedig áld­ vitt véghez. Elindította a Magyar Könyvszemle Gulyás Pál irodalomtörténettel nevét folyóiratot, könyvtártani kérdésekkel, a katalo­ gizálás problematikájával foglalkozott, miköz­ ben irodalomtörténeti érdeklődését Csokonai vagy Ady életrajzának megírásán túl a Szinnyei József féle Magyar írók élete és munkái című gyűjtemény folytatásában élte ki. Ez utóbbi, óriá­ si munkáját éppen itt, ebben a házban írhatta, hiszen az 1939-1944 között megjelent hat kötet gyűjtéseit a megelőző években folytatta, amikor is tudjuk, hogy ez volt az otthona. Nem véletlen ELEGÁNS HOMLOKZAT egyébként, hogy ebben az időben jelent meg ez Eredeti tervrajz részlete a rengeteg előkészítést igénylő könyvsorozat: forrás • BFL XV.17.b.312-36667 Gulyás 1937-ben ment nyugdíjba az Országos A NAGYKÖRÚT A SZÁZADFORDULÓN A korabeli Blaha Lujza tér forrás • Fortepan * F* Ft 156 �Széchényi Könyvtár igazgatói székéből. Az köteteinek sorában eddig nyomtatott formában akadémiai tag Gulyás azonban a munkát nem XVII. kötet látott napvilágot, az utolsó, a P-Zs hagyta abba: rendszeresen publikált magyar és betűig tartó adag egyelőre digitalizálva, kéziratos külföldi lapokba, és szenvedélyesen gyűjtötte cédulákon érhető el. az adatokat. A magyar írók életét feldolgozó —0—--TÁVOL, DE MÉGIS KÖZEL A Rökk Szilárd utca páratlan oldalának házai csak pár fért egymás mellett gazdag iparos és szegény varróleány. lépésre vannak a körúttól. Ám ez a pár lépés éppen elég A körút az körút volt, színes, változatos forgatag, a váro­ arra, hogy a körút tempója, zaja és forgalma ide már ne si élet sűrűje. Jó és kényelmes volt tehát itt lakni a Rökk érjen el. Valaha szerencsés lehetett ez a helyzet: a körút Szilárd utcában, hiszen az ember annyit sétálhatott a sik­ kiépülésekor ugyanis mindenre gondoltak a tervezők. kes körúton, amennyit akart, ám ha csendre vágyott, egy szempillantás alatt hazatérhetett. Persze változnak az idők, A házak földszintjére üzlethelyiségek kerültek, így kereskedők, s a körút szerepe és kínálata mostanra kissé megkopott. vendéglátóegységek, szórakozást nyújtó helyek működtek A fényes üzletek és kávéházak már nem erre vannak, az szinte karnyújtásnyira innen, s nem volt messze a Rákóczi állandó zaj- és forgalomterhelés elriasztotta a sétálókat, téri vásárcsarnok sem. A körút kiépülésének ütemét ráadá­ akik másfelé intézik inkább a dolgaikat. Ám a körút körüli sul az is gyorsította, hogy jelentős adókedvezményeket mellékutcák még mindig viselhetően csendesek, a belső kaphattak azok, akik oda építették házaikat: tizenöt évig udvarokban gyakran madárfütty hallatszik, melynek a nem kellett a bérből származó jövedelmeik után adót körúti villamos zaja ad meghitt háttérmuzsikát. fizetniük. Gyorsan fejlődött tehát a környék, ahol jól meg­ 157 ���1 Bródy Sándor utca 14. 2 Bródy Sándor utca 36. 3 Gutenberg tér 2. 4 Gyulai Pál utca 1. 5 Gyulai Pál utca 9. 6 Horánszky utca 3. 7 Horánszky utca 8. 8 Kőfaragó utca 10. 9 Krúdy Gyula utca 2. 10 Krúdy Gyula utca 6. 11 Krúdy Gyula utca 20. 12 Mikszáth tér 2. 13 Rökk Szilárd utca 5. 14 Somogyi Béla utca 7. 15 Somogyi Béla utca 17. 16 Somogyi Béla utca 22. 17 Szentkirályi utca 17. 18 Vas utca 18. 19 Bródy Sándor utca 30/a. 20 Horánszky utca 4. 21 Kőfaragó utca 5. 22 Krúdy Gyula utca 5. 23 Lőrinc pap tér 3. 24 Rökk Szilárd utca 11. ����HH �HOGY KERÜL A CSIZMA AZ ASZTALRA? Reméljük sokan örömmel forgatják a Háztól házig A projekt a megélt személyes történelem megismerésére utcától utcáig c. szép könyvünket és most a végére érve majd megismertetésére tett kísérletet, levéltári, múzeumi felteszik a kérdést: kinek az ötlete volt megszületése, kutatások, interjúk segítségével megszerzett információ, miként készült ez a kiadvány. ismeretek alapján. A végeredményt a társasházakban ki­ Nos a válasz egyszerű. helyezett, időtálló, nagyméretű tablók mutatják - melyek A 2008-ban alakult Civilek a Palotanegyedért Egyesület az adott házat mutatják be kultúrtörténeti, építésze­ a Palotanegyed kulturális és történelmi értékeinek fel­ ti, várostörténeti, helyenként személyes aspektusból. kutatását, ismertté tételét, megóvását tekinti egyik fő A tabló, egyfelől dísztárgy, ezért elsődleges szempont feladatának az itt lakók, élők és itt tevékenykedők érdek­ volt a nívós kivitelezés, a grafikai tervezés, a keretezés, képviselete mellett. a fényképanyag összeválogatása. Másfelől viszont Tevékenységünk sokrétű, csak felsorolásszerűen említve, információs tábla is, amely nemcsak a házba be­ nem teljes körűen: jutó kíváncsiskodók vagy az ide érkező vendégek tá­ jékoztatására szolgál, hanem az ott élők ismereteinek ■ érdekképviselet/tájékoztatás (fórumok) bővítését, illetve a házhoz — mely az otthonukat jelenti ■ hagyományőrzés, környezetünk védelme, - való kötődésük kialakulását is segíti. szépítése, értékeink ismertté tétele A tablón megjelenő ismeretanyag csupán töredéke annak kulturális, képzőművészeti, a kutatási anyagnak, amelyet az adott épülethez kap­ építészeti „objektumok” látogatása csolódóan összegyűjtöttünk. E könyv lehetőséget kínál a Palotanegyedben tevékenykedő szervezetek, az összegyűjtött tudás és fényképanyag kiegészítésére, intézmények közötti kapcsolatok megteremtése, helyenként a változások (ilyen volt - ilyen lett) doku­ ■ ■ erősítése mentálására. ■ közösségi események szervezése Az összeállított tablók és e könyv egyszersmind alapját (piknik, fotókiállítás, színházi est) képezhetik különböző városi sétáknak - akár kifejezetten ■ gyermekprogramok a megújuló házakra szűkített tematikával, akár más (gyereknap, Karácsony, rajzpályázat) témához kapcsolódóan. ■ kulturális kitekintők Végezetül itt is köszönetét mondunk Józsefváros ■ történelmi emlékek összegyűjtése, publikálása Önkormányzatának, a REV8-nak, megbízott alvál­ ■ adománygyűjtés lalkozónknak az Imagine Budapest Kft.-nek, a szorgos História Domus íróknak — profiknak és amatőröknek, a Eddigi eredményeink elismeréseként ért az a megtisztel­ velünk szóba elegyedő lakóknak, a CAPE lelkes önkén­ tetés bennünket, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat teseinek, hogy a tablók és ez a könyv megszülethetett. társpályázói lehettünk az Európa Belvárosa Program II-ben és így sikerült megvalósítanunk régi vágyunkat: „szóra Budapest, 2016. szeptember bírtuk” a Palotanegyed megújuló, csodálatos palotáinak, bérházainak egyikét-másikát. Civilek a Palotanegyedért Egyesület ��CIVILEK ��� Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Egyetemtörténeti dokumentumok Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ppke-egyetemtorteneti-dokumentumok Physical Object An inanimate, three-dimensional object or substance. Note that digital representations of, or surrogates for, these objects should use Moving Image, Still Image, Text or one of the other types. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Háztól házig - utcától utcáig Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Történetek a megújuló Palotanegyedről - színes fotókkal Description An account of the resource Háztól házig - utcától utcáig Történetek a megújuló Palotanegyedről Subject The topic of the resource A budapesti Palotanegyed története. Creator An entity primarily responsible for making the resource Takács Rita ; Káldi Emese ; Szekeres Júlia ; Kalcsó Kitti - szerzők ; Sipka László - lektor ; Katona Zoltán - grafikus Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Kocsi Máté - polgármester ; Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat ; Papp Luca -szerkesztő Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1800-2017 Date Created Date of creation of the resource. 2016. IX. Medium The material or physical carrier of the resource. könyv (papír / puha kötés) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource 24 cm x 17 cm (296 kb + 71 059 kb) Source A related resource from which the described resource is derived ISBN 978-963-86519-7-6 PPKE_haztol_hazig_2017 Relation A related resource Központi irattár 009 009/sz/3 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest ; VIII. kerület ; Palotanegyed Extent The size or duration of the resource. 157 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_haztol_hazig_2017 Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Kalcsó Kitti Káldi Emese Katona Zoltán Kocsis Máté Palotanegyed Papp Luca Sipka László Szekeres Júlia Takács Rita