https://omeka.ppke.hu/files/original/0c828f85e0c298dd45a7f26f80600e7d.jpg 8ad798456e3aadac8192a9baf7ea5888 https://omeka.ppke.hu/files/original/2be4cbff2420a4b534a48853b61b11dd.pdf 485df56f3ae41f44d5b82439cddd947c PDF Text Text FK évfolyam, 12, szám e-mail: itelet01@hotmail.com honlap: www.extra.hu/itelet 2001, december 12, �„Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt” (Pázmány Péter) I MPRESSZU M Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Koltay András (tel.: 20/377 57 68) Helyettes főszerkesztő: Szabó Zoltán A szerkesztőség tagjai: Gulyás Gergely (interjú) Mándics Botond (egyetemi közélet) Szamos Márton (két perc) Szabó Viktor (interjú) Szincsák Zsuzsa (sport) Németh Adám (egyház) Munkatársak: Miháltz András Jancsó Gábor Virág Zsolt Ugrón Gáspár Szabó Péter Vincze Szabolcs Kisbán Balázs Címlapterv: Szoboszlai András Honlap: Gettler András Megjelenik sajnos csak 1000 példányban Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. e-mail cím: itelet01@hotmail.com második oldal Húszforintos Big Mac A McDonald’s a miénk. Néhány év alatt életünk része lett, elválaszthatat­ lanul. Hogy hozzánk tartozik, olyannyira természetes, mint ahogy a villa­ mosjár a körúton, mint hogy a Fradi a legnagyobb csapat, vagy a tény, hogy rohanni kell este haza, különben lekéssük a „Barátok közt”-et. A McDonald’s jelkép. Egyfajta azonosító bélyeg, mint a beleégetett bil­ log az állat bőrén: amely országban megvan, ott „nagy baj már nem le­ het”: bizonnyal a fejlett nyugati kultúrához tartozik, vagy éppen oda igyekszik, de az is lehet, hogy tudtán kívül oda tart. Örülhetünk hát: mi már majdnem ott vagyunk. Ilyenkor, decemberben már nagy a hideg. A Nyugati téren található McDonald’s előtere pedig tágas is, meleg is. így hát több tucat lakásnél­ küli rendszerint ott találja meg az éjszakai nyugodalmat. Különös látvány: ha jobbra nézek, előttem a Nyugat és a gazdagság. Ha balra nézek: ötven ember, aki a fagyhalál elől menekül. Valami nincs rendben. Szeretjük, vagy sem, egy-egy görbe este után nekünk is jólesik néhány hamburger. Míg bent habzsoljuk a darabonként 450 Ft.-os szendvicse­ ket, kint egy húszasért koldulnak. Távozáskor a kért apró helyett egy ezerráncú nő kezébe nyomom a megmaradt Big Mac-et. Ma este Ame­ rika végre neki is megérkezett. Koltay András (főszerkesztő) TARTALOM Hírek „Nem személy szerint bin Ladent kell legyőzni” Gólyabál 2001 Búcsú és üdvözlet „Korunk gondolkodó, közéleti szerepre alkalmas jogászokat akar nevelni C’estlavie! Devictus vincit EU-fória a Pármányon A terror joga - terror a jog ellen? Krisztus Légiója Mária Országában Két perc Ajánló A történelmi Magyarország nemzetiségeinek története 10. Eljött az idő... „Népek Krisztusa, Magyarország” Vedd és olvasd! Nagy lehetőségek szobája Az elitképzés hiányosságairól - 1. rész Némi kommentár gyanánt Pázmány szépe 3 4 6 7 8 9 10 12 13 13 14 14 15 15 16 17 18 19 19 20 honlap: www.extra.hu/itelet �vizsgák eredménylistáját vitte magával emlékbe. Névtelenül írja már meg nekem, mire is kellhet neki ama dokumentum. Köszönöm, hogy türel­ mesen végigolvastátok, remélem emlékezni is fog­ tok rá. HÍREK Szabó Zoltan rovata ^A tanulmányi osztályra beférkőzött informá­ tor jelenti, hogy a TVSZ. eredeti verziója szerint az államvizsgákra valójelentkezésfeltétele az ab­ szolutórium, és a két nyelvvizsga ( egy C típusú és egy lektorátusi, vagy két C típusú, vagy há­ rom...). Ettől eltérni érvényesen nem lehet. Elő­ fordulhat, hogy valaki csak márciusbanfog nyelv­ vizsgázni, az eredménye pedig nem érkezik meg időben. Ezértjelentkezni csak úgyfog tudni, hogy kérvényezi a tanulmányi dékánhelyettesnél és mellékeli hozzá a vizsgáztató intézet igazolását arról, hogy a vizsgán részt vett. A 2001/2002 tanév kezdetétől, vagyis szep­ tembertől nem érvényes a méltányossági klau­ zula. Ezek szerint tehát év végéig minden vizsgát teljesíteni kell, enélkül nem lehet be­ iratkozni. Félévben azonban a beiratkozáshoz elég, ha a kötelező vizsgák fele megvan és/vagy az átlag eléri az 1,51-et. Elmaradt vizsgákat a tanév végéig pótolni kell, hiányzó vizsga évis­ métlést eredményezhet. Mivel már nem találkozunk a beiratko­ zás előtt, ezért tudatom veletek, hogy a vizsgaidőszak szigorúan február 1-ig tart. (Értelemszerűen az ezután letett vizsgák a második félév átlagába számítanak.) Febru­ ár 4-től lehet beiratkozni. Ez úgy történik majd, hogy délutánonként az évfolya­ melőadókban, az évfolyamfelelősök segít­ ségével kitöltitek az indexet, lepecsételtetitek a diákigazolványotokat stb., szóval úgy, mint eddig. A lényeg az időpont és a hely. >>-Minden hallgató figyelmébe ajánlom, hogy a vizsgákra való jelentkezés december 14-ig tart. Azután már csak valami ellenszolgáltatás fejében lehet jelentkezni. Mindenki el tudja dönteni, mikor akar vizsgázni, illetve mikor nem akar. Ha már egyszer feliratkozott, ne szúrjon ki magával azzal, hogy sportot űz a vizsgahalasztásokból. Hiába pénzdíjas a ver­ seny (halasztott vizsga 1000 pénz, szigorlat 2000 fityula alkalmakként), a győzteseket meglepetések is érhetik. Lásd mint fent. Kedves hallgatótársaim! Tisztelettel megkérek mindenkit, hogy az alábbiakat jigyelmesen olvas­ sa el! A tanszékek kérnek minden hallgatót, hogy a faliújságra kitett hirdetéseket ne vigyék maguk­ kal, a tételsorokat ne tépjék le, mert nem áll mód­ jukban újabb példányokat kifüggeszteni. Gondol­ jatok arra, hogy ti is érhettek oda másodikként, és találhattok üres falakat, az életbevágóan fontos infor-mácókat barátaitok otthon őrzik a falba rej­ tett széfjükben. Külön köszönet és egyéb jókíván­ ság annak, aki a közigazgatási jog hirdetőjéről a Dr. Bassola Zoltán tanár úr konzultációt tart december 15-én 14 órai kezdettel a 21-es gyakorlóban. Munkajog vizsga előtt állók fi­ gyelmébe különös tekintettel ajánlom. Ebben az évben utoljára találkozhat­ tunk. Engedjétek meg, hogy békés, bol­ dog ünnepeket kívánjak nektek, sikeres vizsgaidőszakot, egy ennél is jobb évet, a Mikulástól sok virgácsot, húsvétra sok locsolót.... Több most nem jut eszembe. Helyreigazítás Legutóbbi számunkban megjelent egy írás „Meg egyszer a nyelvvizsgákról” címmel. Abban szerepelt egy kitétel, mely esetlege­ ízsen téves következtetésekre adhatott okot, így szól az idézet: „mielőtt a Tanulmányi Osztály részéről engem (ti. a szerzőt) is az­ zal vádolnának meg, hogy csupán szemé­ lyes indíttatásból írtam a cikket...”. Ezúton szeretnénk leszögezni, hogy nem állt szán­ dékunkban semmilyen formában negatívan véleményt formálni a Tanulmányi Osztály­ ról, annak működéséről. A Tanulmányi Osztály - joggal - értette a fent említett ki­ tételt alaptalan vádaskodásnak. Elnézést ké­ rünk minden érintettől, és további Jjó mun- II kát kívánunk. A Szerkesztőség. While my guitar gently weeps... Csak néhány kiválasztottnak adatik meg, hogy megváltoz­ tassa a világot. Szerencsés történelmi pillanat, kimagasló te­ hetség vagy egyszerűen a véletlen - ki tudja már, miért is alakult minden úgy, ahogy. A mi világunkat négy fiatal liverpooli is alakította. A Beatles maga volt a forradalom - tetszik, nem tetszik, cl kell fogadni, mint tényt. Zenéjük a legtökéletesebb világnyelv, melyet min­ denhol értenek. Immár a sokadik generáció eszmél a világra az ő “zenei kíséretükkel”, örökségül kapva dalaikat. Először szülé­ ink, késeibb mi is. És akár tetszik nekik majd, akár nem, a mi gyerekeink is őket fogják hallgatni. Ott voltak velünk minden osztálykiránduláson, az clséi csóknál, az első pohár bornál. Mi­ kor apám s anyám, meghallván a hírt, gyanúsan clcsukló han­ gon, hosszú szünetekkel a mondatok között, fiatalsága elmúl­ táról beszélt, felkaptam a fejem. Állj! Hiszen az én fiatalságo­ mat is a Beatles jelentette! Ezért érezzük most úgy mindannyi­ an, mintha egy családtagot vesztettünk volna cl. November 30-án, ötvennyolc éves korában meghalt George I Tarrison, minden idők legnagyobb zenekara, a Beatles tagja. Köszönjük, George! Az első csókot, az első pohár bort és minden osztálykirándulást! Csak néhány kiválasztottnak adatik meg, hogy megváltoz­ tassa a világot... -KA- harmadik oldal �„Nem személy szerint bin Ladent kell legyőzni” Beszélgetés Demeter Ervin polgári nemzetbiztonsági szolgálatokatfelügyelő tárcanélküli miniszterrel Milyen változásokon mentek keresztül a rendszerváltozást követően a nemzet­ biztonsági szolgálatok? forrásra, nagyobb támogatásra van szükségetek, hogy a feladataitokat jól tudjátok ellátni. Tulajdonképpen segít­ séget, erőt kapott a CIA és utána az FBI is ahhoz, hogy a terrorizmus ellen fel­ vegye a küzdelmet. Megítélésem sze­ rint ez volt a helyes magatartás, hiszen a terrorizmus miatt nem lehet most a szolgálatokat úgymond szétverni, ha­ nem szorosabban éppen jobb munka­ végzésre kell őket ösztönözni. Az a feladat állt a rendszerváltozáskor Magyarország előtt, hogy a korábbi tit­ kosszolgálatok helyett nemzetbiztonsá­ gi szolgálatokat hozzunk létre, hiszen minden magára valamit adó, szuverén államnak szüksége van erre saját bizton­ sága megóvása miatt. Nehéz helyzetünk volt, mert a nemzetbiztonsági szolgála­ tokat az egykori titkosszolgálatok ma­ radványaiból, romjaiból kellett felépíte­ nünk. Ez a folyamat tulajdonképpen ebben a kormányzati ciklusban fejező­ dött be, talán egy-két éve eljutottunk oda, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a magyar demokratikus in­ tézményrendszer hasznos, fontos ré­ szei, amelyekjól és eredményesen szol­ gálják az ország biztonságát. Jelentős fi­ atalítás történt a szolgálatok vezetésében az elmúlt három esztendő során. Ezek a fiatal vezetők általában fiatal munkatársakat vá­ lasztottak maguk mellé. Tehát a rendszer­ változást követő átalakulási folyamat egy generáció- és szemléletváltással ért véget. Engedjen meg egy nem aktuális, de talán érdekes kérdést. Utólag visszatekintve mennyi az igazság abban, hogy a taxisblo­ kádban jelentős szerepet játszottak a rend­ szerváltozást követően a titkosszolgálat­ októl távozott tisztek, aki közül állítólag sokan kezdtek taxizni? Ha utólag visszatekintünk, szervezettség­ ét nézve, akár titkosszolgálati akció is le­ hetett a taxisblokád. Az azonban nyilván­ való, hogy ebben csak a hatalomból távo­ zott, régi titkosszolgálatok emberei vehet­ tek részt. Valóban sokan elmentek, soka­ kat elbocsátottak a szolgálatoktól, olyano­ kat is, akik rendelkeztek ilyen jellegű tu­ dással. Arra a kérdésre, hogy a szervezők negyedik oldal Mennyire látja bizonyítottnak az al Kaida és Osama bin Laden bűnössé­ gét? Az Ón által látott bizonyítékok alapján, amelyet a szövetségesek állító­ lag rendelkezésünkre bocsátottak, ki le­ het-e egyértelműen jelenteni, hogy a bűnösök kiléte nyilvánvaló? felhasználták-e őket a taxisblokád során, nem tudok konkrét választ adni, de nem tartom kizártnak. Szeptember 11-e óta az érdeklődés közép­ pontjába kerültek a nemzetbiztonsági szolgálatok. Ki lehet-e mondani, hogy a sokat dicsőített amerikai hírszerzés csődjét jelentette az akkori merényletsorozat? Az biztos, hogy a támadás megrázta az Egyesült Államokat és a biztonsági szolgá­ latokat, de alapvetően megrázta az ameri­ kai társadalom egészét is. Hosszasabb elemzést igényel, hogy milyen mértékben tartoznak felelősséggel ezért a biztonsági szolgálatok és elsősorban Amerikában kell levonni a konzekvenciákat. Egy nagyon ér­ dekes - az amerikaiakra jellemző - reakci­ ót lehetett tapasztalni. Ahelyett, hogy a tör­ téntek után, elmarasztalták, vagy szidták volna a szolgálatokat, elment Bush elnök a CIA-hoz, megerősítette az első számú ve­ zetőjét, azt mondta, hogy szükség van rá­ tok, azt mondta, hogy úgy látom, több erő­ Egy hosszasabb elemzési folyamat vé­ gén vagyunk. Előadásomban is igyekeztem összefoglalni, hogy a két hónappal ezelőtt történt terrorcselekménnyel kapcsolatosan melyek voltak azok az elsődleges értékelé­ sek, amelyek már rögtön a terrortámadás napján abba az irányba mutattak, hogy isz­ lám fundamentalistákról van szó. A cél­ pontok kiválasztása, a World Trade Center elleni nem előzmény nélküli támadás, az Afrikában két amerikai követség elleni több mint száz halálos áldozatot követelő robbantás, egy amerikai hadihajó öngyil­ kos terroristák általi felrobbantása mind­ mind olyan terrorakciók, amelyeket az Egyesült Államok biztonsági szolgálatai a Szenátus előtti beszámolójukban már évek óta bin Ladennek és az al Kaida csoportnak tulajdonítottak és őket már évek óta az Egyesült Államok legveszélyesebb ellensé­ geként tartották számon. A terrorakciót el­ követő személyek, kapcsolatrendszerük és a rendelkezésükre álló pénzforrások be­ azonosítása megerősítette az első felvetést. Tehát közvetett bizonyítékok sokasága és �néhány közvetlen bizonyíték is nagy való­ színűséggel azt mutatja, hogy a bin Laden vezette csoportosulás szervezte és hajtotta végre ezt a terrorakciót. Ránk milyen közvetlen, vagy közvetett ha­ tást gyakorolt ez a terrorista merénylet? Je­ lenthetünk-e mi is potenciális célpontot a terroristáknak? A biztonsági szolgálatoknak az a felada­ tuk, hogy Magyarországon az élet to­ vábbra is a normális kerékvágásban ha­ ladjon. Ez a kitűzött cél és ennek a kihí­ vásnak mindezidáig eleget tudtunk ten­ ni. Magyarországot közvetlen veszély nem fenyegeti, a terroristáknak nem Magyarország az elsődleges célpontja, de természetesen meg kellett tenni azo­ kat a biztonsági intézkedéseket, ame­ lyek a kockázat veszélyét a lehető legki­ sebbre csökkentik. Megfigyelhető-e az, hogy a térségben, vagy világviszonylatban felerősödött a hírszer­ zés és a hírszerzők mozgása? Kap-e a ilyen irányú tájékoztatást a nemzetbiz­ tonsági szolgálat? A hírszerzők száma, mozgása talán nem erősödött meg, hanem az országok hír­ szerző szolgálatai közötti együttműkö­ désben állt be jelentős és szükséges vál­ tozás. Ez azt jelenti, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben egy nemzetközi összefogásban a biztonsági szolgálatok információikat átadják egymásnak. Ez eddig egy kényes terület volt. Mindenki félteni szokta a saját információit azért, mert abból esetleg következtetni lehet a módszerre és a személyre, amellyel és akitől azokat beszerzik. Most úgy gon­ dolom, eljött az az idő, amikor minden­ kinek félre kell tudni tenni a saját érde­ keit és egy erőteljes nemzetközi össze­ fogás keretében szükséges az informáci­ ókat összesíteni, értékelni és közösen fellépni a terrorizmus ellen. Én ebben látom a hírszerző szolgálatok szerepé­ nek változását. Milyen eredményre vezethet a katonai megtorló akció? Ezen a téren lehet-e nyer­ ni, vagy hathatós eredményt elérni a terro­ rizmus elleni háborúban? A terrorizmus elleni küzdelem jelenleg 3 síkon zajlik: a politikai, katonai és titkos­ szolgálati síkon. Ha ezek között rangsort kell felállítani, - lehet, hogy én elfogult vagyok - úgy gondolom, hogy ezt a küz­ delmet legjobb eséllyel a titkosszolgálatok területén lehet és kell megvívni. Itt van a legnagyobb esélyünk arra, hogy valódi eredményt mutassunk fel. Csak katonai eszközökkel nem biztos a siker. Afganisz­ tán területén már nem nagyon vannak ka­ tonai célpontok, barlangokba bújt embe­ rek vannak, őket nagyon nehéz katonai célpontoknak tekinteni. Véleményem szerint a konfliktus önmagában katonai­ lag nem oldható meg. Ennél sokkal nehe­ zebb és bonyolultabb a probléma, mint­ hogy egy egyszerű katonai csapással el le­ hetne intézni. Ön szerint a katonai konfliktusnak lehet az a vége, hogy bin Laden élve, vagy halva, de egyértelműen bizonyíthatóan amerikai kézre kerül, vagy erre csekély az esély? Itt a fő ellenség a terrorizmus. Ha úgy kerül bin Laden az igazságszolgáltatás kezére, hogy belőle olyan mártír lesz, aki követői számát megtöbbszörözi, ak­ kor az akció nem érte el célját, tehát itt nem személy szerint Oszama bin Laden kell legyőzni, hanem magát a terroriz­ must, amit. Világos, hogy ebből a szem­ pontból sokkal nehezebb a kérdés, minthogy konkrétan egy személyhez lenne köthető. érvényesülhessen, mert csak ezáltal le­ het teljes a demokrácia. Milyen információi vannak Miniszter Úr­ nak az Egyesült Államokban tapasztalha­ tó lépfene-megbetegedésekről? Lehet-e en­ nek még rosszabb folytatása? Eddig talán 4 vagy 5 ember halt meg eb­ ben a fertőzésben és anélkül, hogy ezt nem kellő súllyal kezelném, kisebb bal­ esetekben is szoktak ennyien áldozatul esni. Én a hisztéria- és pánikkeltést még veszélyesebbnek tartom. Ha racionális oldalról nézzük, akkor nem érthető, ill. indokolatlan, hogy ezeket a lépfene-spórákat miért levél útján terjesztik. Ha va­ laki ezt terroreszközként próbálja fel­ használni, akkor - anélkül, hogy tippeket adnék - minden más módszerrel hatáso­ sabban lennének terjeszthetők. A mi ol­ vasatunkban ez inkább a félelemkeltést szolgálja, a félelem érzetét akarja megho­ nosítani, ezért nehéz ellene eszközöket találni. GULYÁS GERGELY Sokan mondták már, hogy a XXI. század­ ban a civilizáció legnagyobb ellenfele a ter­ rorizmus lesz. Megnyerhető-e ez a háború és a háborúban felhasznált eszközök nem jelenthetik-e a nagy nehezen kivívott sza­ badságjogok sérelmét? A dolgok könnyebbik része Magyaror­ szágot érinti. Magyarország egy szabad, biztonságos, dinamikusan fejlődő or­ szág. Ezek együtt érvényesülő értékek. Az, hogy szabad és biztonságos, annak a kettőnek együtt kell érvényesülni. Az a feladata a nemzetbiztonsági szolgálatok­ nak, hogy ez a két feltétel együtt telje­ sülhessen. Eddig Magyarországon nem történtek és nem is tervezünk olyan in­ tézkedéseket, amelyek bármilyen formá­ ban korlátoznák az emberi szabadságjo­ gokat. Voltak és különösen az Egyesült Államokban vannak ilyen hangok, de Magyarországon - hála Istennek - egy­ két parlamenti képviselőt kivéve nem hallottam ilyen követelést. Külföldi vo­ natkozásokról még korai nyilatkozni, de mi itt fontosnak tartjuk, hogy két fő ér­ tékünk, a szabadság és biztonság együtt ötödik oldal �Gólyabál 2001 Ezúttal az Iparművészeti Múzeum adott otthont Karunk elsőévesei báljának. Az impozáns épületet 7 órakor kezdték elárasztani a Pázmányosok, gólyák és nem gólyák egyaránt. Némileg szakítást jelentett az eddigi gyakorlattal szemben, hogy nem csütörtökön, hanem szombaton, november 17-én került megrendezésre a mulatság. A rendezvényt a cercmóniamcstcr, Gáspárdy László Professzor Úr, a Szt. György Rend lo­ sabb lenne az alkoholt kitiltani a jövőben, de hogy egy ilyen döntésnek milyen fogadtatása vagja nyitotta meg. Majd Dávid Ibolya igaz­ lenne, nem tudhatom... ságügyi miniszter asszony és Bándi Gyula A fentiek következtében volt is némi Professzor Úr köszöntötte az egybegyűlte­ rendbontás (i kísérlet), néhányakat kissé ne­ ket. Jelenlétével tisztelte meg a bált a tanári héznek bizonyult meggyőzni arról, hogy kar részéről Tersztyánszky Ödön, Varga Csa­ szerencsésebb volna odakint folytatniuk a ba, Jobbágyi Gábor és Szabó István dékánhe­ mulatságot, de a rendezők elég sikeresnek lyettes Urak, Vasadi Éva alkotmánybíró aszbizonyultak. És persze nem maradhatott el szony, Frivaldszky János tanár úr. (Ezúton a mosdó-vandalizmus sem, elvégre Pázmá­ kérek elnézést, ha valakit kifelejtettem.) A nyosok vagyunk, ragaszkodunk hagyomá­ háziasszony a tavalyi Miss Universe Hunga­ nyainkhoz. Csak abban reménykedem, ry cím viselője volt, aki a Seychelleshogy a jövőben is folytatódik a befogadá­ szigeteken rendezett világversenyen aló. he­ sunkra alkalmas létesítmények építése, mert lyet szerezte meg a világranglistán. De azért a különben félő, ha ez így megy tovább, hogy Pázmányos lányoknak sem volt okuk szé­ nem lesz hely Budapesten, ahol szívesen gyenkezni. látnának minket viszont. Bár megvallom, A vacsorát általános elégedettség fogadta, abban is van valami szép, hogy minden év­ mindenki megtalálhatta az ízlésének megfe­ ben máshol jövünk össze, elvégre ahogy a lelő hideg- vagy meleg ételt, húsfélét, salátát, latinok is mondták: „varietas deleetat”. öntetet, mártást, tésztát, franciás tálat, édes­ A vacsora után divatbemutatót láthatott a séget. Problémát talán csak az ingyenes pezs­ nagyérdemű közönség, a fiúk legnagyobb gő illetve bor jelenthetett, legalábbis a szer­ örömére, persze a lányok is nyerhettek né­ vezők szerint. Néhányan már eleve kellő ala­ hány tippet, hogy jövőre milyen öltözékben pozással érkeztek, ehhez jött aztán a vacsorá­ jelenjenek meg a bálon. Néhányukra rá is fér­ hoz dukáló itóka, ráadásul kikérték azok por­ ne, gondoljunk csak arra az elsős leányzóra, cióit is, akik vezettek vagy eleve nem isznak, aki igen nagy feltűnést keltett kissé rövidre így azt tervezik a rendezők, hogy jövőre elte­ szabott fekete ruhácskájával. Azért mégiscsak kintenek az árban foglalt nemes nedűtől. katolikus egyetem... A fiúk megnyugtatására Más kérdés, hogy a bárban ki-ki pénztárcájá­ közöljük, hogy lapunk információi szerint fe­ nak és persze májának megfelelően korlátla­ hérnemű bemutatót is láthatunk a jövőben, nul fogyaszthatott. így lehet, hogy hatáso­ valamelyik rendezvényen, ugyanis többen je­ lezték szombaton, hogy a báli ruhák he­ lyett szívesebben vet­ ték volna a Triumph vagy a Palmers cég legújabb kollekcióját. Meglepően kevés (8) pár vett részt az elsősök nyitókeringőjében, nem tud­ juk, mi lehetett en­ nek az oka a korábbi években tapasztalt tömegek után. Talán, hogy a HŐK csak a tánctanár kifizetését, valamint az ingyenes Az elegáns vendégsereg méltóságát feledve rohant a „vályúhoz” belépőket vállalta, és hatodik oldal Nem maradt el a hagyományos keringő sem mint tudjuk, a ruhák kölcsönzési díja sem két fillér. Bezzeg a mi időnkben!! A HŐK fi­ zetett, mint a katonatiszt. De persze még ilyen árak mellett is érdemes volna belegon­ dolni, hogy csak egyszer vagyunk gólyák, szerencsés esetben... Láthattunk egy szóló flamenco táncot is, karunk egyik hölgy hall­ gatójának előadásában. Ezek után kezdetét vette a party. Különös, hogy az eddigi gya­ korlattal szemben idén nem választottunk bálkirálynőt, ráadásul elmaradt a beígért tombola is, amin a fődíj egy kétszemélyes sí­ túra lett volna. Úgy hajnali kettő óra magas­ ságában kezdett elnéptelenedni Lechner Ödön szecessziós alkotása, vagy ahogy kor­ társai gúnyolták: a cigánybáró palotája. Végre nyugovóra térhet, egy ideg biztos nem fog ilyen társasággal találkozni. Hogy jó vagy rossz értelemben, az döntse el mindenki maga... MÁNDICS BOTOND Rengeteg hozzászólás érkezett be hozzánk a gó­ lyabálról. Ezeknek tartalmi okok miatt nem tu­ dunk helyet biztosítani. Általában egyébként el­ marasztaló véleménnyel voltak a hallgatók az idei bálról. Kritizálták a helyszínválasztást, a műsort, a rendezvény arculatát. Annak ellenére, hogy ter­ mészetesen voltak - néhol igen komoly - hiányos­ ságok, annyit azért megjegyeznénk, mindig a bí­ ráló fél van könnyebb helyzetben... (a szerkesztő). �Búcsú és üdvözlet Éves jelentés az ítélet házatájáról Eltelt egy év. Az évek sajátossága pedig, hogy gyorsan telnek. Túl gyorsan is talán. Cserébe egy év alatt is sok minden történhet. Történt is egy s más: beléptünk egy új évezredbe, bajnok lett a Fradi, tanultunk is egy kicsit, nyaraltunk is, és az is el­ dőlt, hogy nem nyitunk diploma után egyből irodát a WTC-ben. Ami egyáltalán nem a legfontosabb, viszont cikkünk apropóját adja: az ítélet életében is leper­ gett egy év, mely komoly változásokat hozott szeretett lapunk életében, és köze­ leg egy másik, amely szintén hozhat némi újat. Bölcsész Újsággal, mely az ELTE-BTK-n működik. A már végzett Pázmányosok (szintúgy cgy-cgy oktató) is olykor fontos­ nak éreztek, hogy írjanak a lapba, megtartva ezzel valamennyire kötődésüket az egye­ temhez a diploma után is. Természetesen — és ezt a szerkesztőség nevében mondhatom - egyikünk sem lehet elégedett maradékta­ lanul a végtermékkel: mindig vezet felfelé út, mindig lehetne jobbá és jobbá tenni az újságot. A mi erőnkből ennyi tellett. Állandó, magunkkal szemben támasztott el­ várás volt, hogy a tartalom döntő többsége az egyetemhez kötődjék. Mindezt sikerült is megvalósítani, bár az információk be­ gyűjtése néha-néha talán még egy profi új­ ságírónak is becsületére vált volna. Ezen kí­ vül igyekeztünk minden hallgató számára teret biztosítani, sajnos azonban a „kívülről” érkezett cikkek száma igen kevés volt. Búcsúzóul mindenkinek köszönöm a szín­ vonalas munkát, olvasóinknak a kitartást. Sok sikert kívánok az utánam jövő főszer­ kesztőnek és az új szerkesztőségnek a mun­ kához! KOLTAY ANDRÁS Örömmel mondhatom, hogy az ítélet meg­ lehetősen kelendő: néhány óra leforgása alatt mindig elfogy a kitett ezer példány. Saj­ nos, anyagi lehetőségeink nem tették lehe­ tővé, hogy emeljünk a példányszámon, bár az igény felmerült. Az elején nem volt könnyű dolgunk. Nem, hiszen egy teljesen megújult lapot kellett létrehozni, mert az előző alapra nem lehe­ tett építeni. Egy-két kivétellel szinte nem is ismertük egymást, közös ismerősök ajánlá­ sai alapján találkoztunk. Mára már azonban csapattá értünk össze - talán ez a munkán­ kon is meglátszott. Remélhetőleg sikerült egy egységes kon­ cepció által vezérelt lapot teremtenünk, ál­ landó rovatokkal, aktuális híranyagokkal, kulturális és könnyed tartalommal egyaránt. Van saját, állandóan frissülő honlapunk is az Interneten, és jól bevált az c-mailcn keresz­ tül történő kapcsolattartás az olvasókkal is, hiszen sokan írtak nekünk. Gyümölcsöző együttműködést hoztunk létre más egyete­ mi lapokkal, közülük is elsősorban a Pesti Beszélgetés készült többek között: Solt Pál­ lal, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, Polt Péter jelenlegi, valamint Györgyi Kálmán egykori Lcgféíbb Ügyésszel, Dávid Ibolya igazságügyminiszter-asszonnyal, Demeter Ervinnel, a Polgári nemzetbiztonsági szol­ gálatokat felügyelő tárcanélküli miniszter­ rel, Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíró­ ság egykori elnökével, Kukorelli István, Bagi István alkotmánybírókkal, Lábady Tamás volt alkotmánybíróval, Bánáti Já­ nossal, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnö­ kével, Kónya Imre egykori belügyminisz­ terrel, Pokomi Zoltánnal, a Fidesz-MPP elnökével, Erdő Péter rektorral, valamint karunk más oktatói közül Jobbágyi Gábor­ ral, Szabó Istvánnal, Varga Zoltánnal, Bé­ kés Imrével és Virga Csabával. A zenészek közül készült interjú Schuster Lóránttól (P Mobil), Nagy Feróval (Beatrice) és Cipő­ vel (Republik) is. A sportolók közül riportI alanyaink voltak: Kiss Gergő, Steinmetz Barnabás és Kásás Tamás olimpiai bajnok vízilabdázók, Valkay Ágnes Európa-bajnok vízilabdázó hölgy, valamint Fűzi Ákos és Zavadszky Gábor válogatott labdarúgók. hetedik oldal �„Karunk gondolkodó, közéleti szerep­ re alkalmas jogászokat akar nevelni” Beszélgetés Prof Dr. Várga Csabával — A jogi diplomához rendelt tárgycsoportok tanulmányi számait s arányait jogszabály rög­ zíti, és saját tanrendünk is minden részleté­ vel ehhez az országos mintához igazodik. — Azt olvastam a Professzor Úrról, hogy egyetemi tanulmányainak megkezdése előtt egy évig a pécsi kőszénbányában csillésként dolgozott. Melyek voltak azok az inspiráci­ ók, amik segítségével a „mélybéíl” egészen az egyetemi katedráig tudott eljutni? E cél eléré­ séhez elegendő volt-e a szorgalom és a kitar­ tás, vagy társulnia kellett mindehhez a kivé­ teles tehetségnek is? Tudvalévő, hogy a szocializmusban minden életrajzot egy személyzeti osztály pártközeli ha­ tósága véglegesített, rásütve a delikvensre a „munkás”, „paraszt”, „értelmiségi”, „kizsákmá­ nyoló” vagy „osztályellenség” származási bé­ lyegét - amivel persze sorsát is eleve eldöntöt­ ték Autókarosszéria- és kocsigyárunk révén is­ mert, tehetős polgári család lévén (nagyapám igényes megrendelőknek gyártott hintót, benzinkutunk a magyar vidék elsőként üzembe helyezett töltőállomása volt, és gyermekko­ romban még apáméktól épített buszon utaz­ tam, ugyanolyan bőrű táskával kezemben, mint a jármű üléshuzata), az egyetemre beju­ táshoz úgy kíséreltem meg a rám égetett új „származással” felváltani, hogy tizenhárom hó­ napra valóban a mélybe szálltam. Jól választot­ tam, hiszen az István-akna saját „kádereként” felvételizhettem - Miskolcra, bányaművelő­ nek Külön történet, hogy fél év múltán miként sikeredett visszatérnem Pécsre, ráadásul a jogi karra. Középiskolás konstrukciós (Marklinfémépítés), zenei (orgona), majd irodalmi (köl­ tészet) érdeklődéssel a politikai megfélemlítcttség légkörében nehezen találtam helyemet. Fi­ lozófia érdekelt, de csakis kommunisták mű­ velhették; évekig hát esztétikában elmélyülve rejtezkedtem, míg végül tanszékvezetőnk ön­ gyilkossága hozott felszínre egy gondolkodásra kész, fiatal elméleti jogászt, akivel fogódzva sa­ ját utamat meglelhettem. —A Professzor Urat is Zlinszky fános, ala­ pító Dékán Úr invitálta egyetemünkre? — Kormányfőtanácsosként dr. Antall József tanácsadó testületében magam is lelkesen tet­ tem azért, hogy miniszterelnökünknek a püs­ pökkari elnök, egri érsek úrral találkozása egyetemkezdeményezéssel végződjék, és az egyházi elgondolások kormányzati elfogadta­ tása, szükséges finomítása is sikerrel záruljon. Kormányváltás után mesélt Zlinszky Profcszszor Úr karalapítási szándékáról, s akkortól, alkotmánybírósági hivatalában kezdtünk kö­ nyolcadik oldal — Hasznosítható-e a gyakorlatban az itt megszerzett jogbölcseleti tudás? zösen operatív lépéseken munkálkodni együtt Jobbágyi Gábor, Bagdy Gábor és Vasadi Éva későbbi tanártársaimmal. — Egyetért-e a Professzor Úr azzal a véle­ ménnyel, hogy a jogi egyetemek közül ná­ lunk a legszínvonalasabb a jogbölcseleti tár­ gyak oktatása? — Eszményem szerint ahhoz kell segíte­ nünk hallgatóinkat, hogy a jogi gondolko­ dás nagy teljesítményeivel élményszerűen találkozhassanak. Annak számára, akiben ez létrejön, a tételekben rejlő esetleges adat­ szerűség már nem több, mint legfeljebb egy dilemma, vagy értékvállalás szükségképpeni hordozója, megnyilatkozási terepe. Inkább figyelmes, elmélyedő olvasást feltételezünk hát több könyvből, semmint lelketlen tanu­ lást egyetlen tankönyvvé desztillált tételsor­ ból. Ennek tudatosságában valóban igen igényesek és felkészültek vagyunk. — Arra kérem a Professzor Urat, mondja el, miképpen szerveződött a fogbölcseleti Intézet keretén belül az oktatók „csapata”! — A jelen oktatói együttes úgyszólván már a kezdő időponttól felállt: Chcrtcs, Frivaldszky és Hörchcr kolléga urak az első pillanattól az alapító Dékán Úr kijelölésével szintén intézctalapítók lettek, Péteri Pro­ fesszor Úr, valamint Szilágyi és Győrfi tanár urak pedig alig valamivel később. — A Professzor Úrnak mi a véleménye arról a felvetésről, hogy arányaiban soknak mond­ ható a jogbölcseleti tárgyak a karon? — Egyetemünk, Karunk nem szűk látókö­ rű, pusztán másoktól elhatározottak végre­ hajtására alkalmas technikusokat, hanem közéleti perspektívában gondolkodásra, jö­ vő tervezésére, mindennapi rutinon túli helyzetekben is felelős döntésre képes szak­ embereket kíván nevelni. Egy adott jogren­ den belüli eljárás módozatait valóban nem a mi tárgyunk tanítja, de azt igen, hogy mi­ lyen egy jogi kultúra, és azon belül a jogász miként gondolkodik. Mihelyt tehát gyakor­ latunkat meg kell alapoznunk, vagy a szoká­ sos rutin korlátozott technikalitásából ki kell lépnünk - új kihívást megválaszolva, követendő irányt vagy politikát meghatá­ rozva -, a fenti viszony már megfordul, és a tételes jogokban megtestesülő technika lesz háttértudás, elsődlegesként pedig az a gon­ dolkodási készség lép elő, amit mi tanítunk. Nem véletlen hát, hogy amint a konkrét el­ járásunkat megszabó szolgálati közlönyök­ től a Magyar Jog vagy Jogtudományi Köz­ löny folyóiratához, avagy jogsegédképzésből Oxford doktori stúdiumaihoz közelítünk, mindenütt egyre nagyobb teret, s hangsúlyt nyer az elméleti jogi képzés. — Mit gondol a Professzor Úr a Jogbölcsele­ ti Intézetben a vizsgajelentkezések kapcsán tavaly tapasztalt „zűrzavarról”? — Sajnálatos egyszeri, féléves kudarc volt, amikor a tanrend és a tanulmányi rend egy­ idejű reformjával annyi felsőbb évfolya­ mosnak, illetve halasztott vizsgásnak lett nálunk hirtelen pótolnivalója, hogy a vizs­ gajelentkezések száma - ráadásul dékáni rendelkezés folytán a nálunk széthúzott je­ lentkezési időt egy hónappal megkurtítot­ tam - hét és félezerre emelkedve hirtelen megháromszorozódott. A feldolgozás elhú­ zódására számos hallgató szabálytalanul, is­ mételt vizsgajelentkezésscl válaszolt, s gépi programnélküliségtől, idegen beavatkozás­ tól is súlyosbítottan a gyors és megbízható gépi feldolgozás reménye összeomlott. A feldolgozott adattömeg nyomása ugyanak­ kor más eljáráshoz folyamodást nem tett �már lehetővé. Nos, végleges megoldásul a jelen félév szorgalmi idejére 0-ponttól mentes halasztott vizsgalehetőséget hirdet­ tünk minden tárgyunkból, korlátlan vizsga­ hellyel. Mostanra pedig elértük, hogy a Ka­ ron ismét a miénk a legkorszerűbb vizsgaje­ lentkeztetés: saját programmal kikísérlctczetten, hetente lezárt teljes dokumentáci­ ónk (vizsgaidőpontok, elfogadott jelentke­ zések, betelet csoportok vizsgalapjai) bárki számára hozzáférhető a Kar honlapjáról. — Mi lehet az oka annak, hogy a Professzor Úrhoz kevesen mernek bemenni vizsgázni? — Intézeti vizsgaátlagaink rendkívül kiegyenlí­ tettek, vagyis a tanári szigorúság szórása csekély, visszatérően néhány tizedesjegyen belüli. Rá­ adásul az érdemjegyek átlaga nem is feltétlenül a vezető tanárnál a legalacsonyabb. Viszonylag kevésszer vizsgáztatok, jókedvűen és figyelme­ sen. Hallgatóink viszont személyes benyomá­ sokban egyre szegényebbek. Tanrendünk akár nappali hallgatóknak is lehetővé teszi, hogy szinte csak vizsgázással szerezzenek diplomát. A kezdő jelenlét a tanulmányok félidejére csak­ nem cgytizedére kopik Kescrédcs mcllékkövetkezmény csupán, hogy a tanár ekkor már jobbára valóban érdeklődő, együttgondolkozásra kész hallgatókkal találkozik, akikben per­ sze örömét leli. Viszont a többiekhez esetleg cl sem jut üzenete, hogy ráérősen, megéretését célozva dolgozzák át magukat néhányszor év közben az anyagon, mert fogyaszthatatlanul utálatos gombócként akad fenn a torkán annak, aki mindezt egy-két nappal a vizsga előtt, egy­ szerre gondolja behabzsolni. — Miért van az, hogy a 4-es, 5-ös érdem­ jegyért plusz anyagot kell elsajátítania a hallgatóknak? 10-12 vizsga mellett nem túl nagy elvárás ez? — A végleges Kari tanterv kialakulásával jövő­ re valószínűen csökken azon tárgyaink száma, amelyeknél esetleg még egyáltalán megmarad ilyen kettős követclményszint. A másik oldal­ ról egyidejűleg növelni kívánjuk proszeminá­ riumi csoportjaink számát, hogy mind több hallgatónkat befogadhassuk azok közül, akik készek az évközi folyamatos munkára. — Nem visszatetsző-e az a gyakorlat, hogy frissen végzett tanársegédek pár hónapos dip­ lomával vizsgáztathatnak, sőt záróvizsgá­ kon bizottsági tagok is lehetnek? — A jogásznak kell tudnia leginkább, hogy minden szerepjátszásunk olyan, mintha pa­ rókában s talárban történnék, hiszen szemé­ lyünktől elvonatkoztatott külső szerepnek kell megfelelnünk. Kollokváltatásban, vizs­ gabizottsági tagságban a professzor teljes ér­ tékű segédei ők, akiknek szabályzatunk csu­ pán évfolyamszintű előadás önálló tartására nem biztosít jogot. SZABÓ VIKTOR C’ est la vie! Habár a vizsgaidőszak küszöbén már nem túl ildomos tovább tépázni az amúgy is megviselt hallgatóság idegzetét, a mazochista beállítottságúak számára mi mégis lehetőséget nyújtunk, hogy a mostani ügyvédjelölti di­ lemmák megismerésével ismét hódolhassanak szenvedélyüknek. A diploma kézhezvételekor valószínűleg néhányan - említésre méltó „hátszél” nélkül - az ügyvédi hivatást választják. Egy vidéki számára az első nagy kérdés: maradni a nagyobb lehetőségekkel ke­ csegtető Budapesten, vagy érdemesebb a szülőotthon talán szerényebb perspektívájú biztonságát választani? A döntésnél sok egyéb mellett mindenképpen figye­ lembe veendő a specializálódás aspektu­ sa. Tény, hogy a fővárosi irodák többsége mindinkább a jog egy-egy területére koncentrálnak, míg az ország többi terü­ letén szélesebb a paletta. Ha ezt már az elején számba veszi az ember valószínű­ leg jó néhány kellemetlen pillanattól kí­ mélheti meg magát a majdani szakvizs­ gákon. Az sem elhanyagolható szem­ pont, hogy három esztendő múltán szüksége lesz-e egyáltalán „világváro­ sunknak” újabb és újabb ügyvéd-generá­ ciókra. Ha már Budapest mellett dönt a „dol­ gozó”, valamint önbecsülése és/vagy pénztárcája tanácsára nem olyan irodába megy, ahol a „gazdasági racionalitás” (idézet dr. Bánáti Jánostól, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökétől) következté­ ben pénzt kérnek munkájáért tovább bo­ nyolódik helyzete, amely a specializáció és a munkabér alábbiakban kifejtendő el­ lentétében rejlik. A nemzetközi ügyvédi irodák ugyanis kvázi hivatalokként néhol már olyan cizellált munkakörökbe keres­ nek munkatársat, amely az átlaghoz ké­ pest is specializált feladatokat, ám jelen­ tősebb bért kínálnak. Ha valaki ez utób­ bit választja jó ha tisztában van vele, igen nagy esélye van arra, hogy az alkalmazott ügyvédek sorát fogja gyarapítani, ugyan­ is az itt megszerzett tudásával maximum egy másik nemzetközi ügyvédi irodát vá­ laszthat, de az egyéni ügyvédek klasszi­ kus feladatainak ellátásához nem fog kel­ lő rutinnal rendelkezni. Gondolatkísérletünk főszereplőjének megpróbáltatásai azonban itt korántsem érnek véget. Tegyük fel, hogy ő - a meg­ fogalmazás egyszerűsége kedvéért - egy nem-nemzetközi ügyvédi irodában sze­ retne dolgozni, valamint minden előze­ tes elrettentés ellenére egyszer majd önállóan, a maga lábán kíván praktizálni. A felvételi elbeszélgetéskor hasznos kö­ rültekintően megtudakolni, hogy esetle­ ges munkaadója milyen jövőképet vázol fel számunkra, mert ha ő egy leendő al­ kalmazott ügyvédet lát lelki szemei előtt, de számunkra szimpatikus az állás érde­ mes abszolút lojalitásunkról biztosítani legalább retorikai szinten. Természetesen az, hogy a bojtár és patrónusa között egy mester-tanítvány viszony jöjjön létre csupán egy messze­ ségbe tűnő rózsaszín álomkép lesz csu­ pán, amibe a jelölt akkor kénytelen té­ vedni, mikor már a kávéfőzés és a pári­ zsiért szaladgálás - stb, stb... - következ­ tében saját maga előtt is ég az arca. Mostanság divatos téma feszegetni, hogy milyen mértékben rontja az igaz­ ságszolgáltatás társadalmi képét a politi­ ka, a fentiekben szó esett már egy-két negatívumról, amit nem politikusaink­ nak köszönhetünk. Mégis ha netán vala­ ki azt tapasztalná, hogy a korábbi megál­ lapodásukat felrúgva „lenyúlják” ügyfe­ lét, vagy a folyamatos túlóráit lakonikus nyugalommal - és semmi mással nem veszik tudomásul, esetleg titkárnői mi­ nőségében olyan üzenetet kell átvennie, amely az ő munkakörének más általi be­ töltéséről szól - természetesen minden előzetes tájékoztatás nélkül, netalán-tán olyan választás perspektíváját csillogtat­ ják meg előtte, hogy dönthet a két havi fizetésének összegét kitevő tandíjú köte­ lező szakvizsga-felkészítés közül melyi­ ket választja; egy ügyvédtől származó magvas idézet lebegjen mindig vérben forgó szemei előtt: Ilyen az élet! DR. SZABÓ PÉTER kilencedik oldal �Devictus vincit Mindszenty Józsefpéldája, a messze világító fáklya „Csak nem azt akarja mondani, hogy az a sok templombajáró mind vallásos? Ez politikai demonstráció, vegye tudomásul... Az a sok ember mind ellenem tüntet!” (Rákosi Mátyás, 1948) Devictus vincit. Legyőzetve győz. Ez a felirat állt azon a Krisztus-képen, mely Mindszenty József bíboros érseket, hercegprímást végigkísérte szenvedései során. Ott volt vele az Andrássy út 60-ban. A börtönökben, az amerikai követségen e kép előtt misézett. A felirat igazsága rajta is beigazolódott: legyőzték, de győzött. Győzött, mert messze világító fáklyaként utat mutatott minden katolikusnak és minden ma- Mindszenty József a tárgyaláson (1948) Mindszenty József 1892-ben született földműves szülők gyermekeként. 1915ben szentelték pappá, 1919-ben zalaeger­ szegi plébános, 1944-ben veszprémi püs­ pök lett. 1945-ben, Serédi Jusztinián ha­ lála után a pápa (XII. Pius) személyes ké­ résére érsek, hercegprímás, majd 1946ban bíboros lett. A pápa 1946-ban azt jö­ vendölte róla, hogy a 32 új bíboros közül „te leszel az első, akinek vállalni kell a bí­ bor színnel jelzett vértanúságot”. Mindszenty József 1944-45-ben veszpré­ mi püspökként többször is felszólalt a nyilas uralom ellen, végül le is tartóztat­ ták. A megjelent rendőröket főpapi dísz­ ben fogadta. Mikor a rendőrautóba akar­ ták betuszkolni, a kispapok elöljáróikkal körülvették a püspököt. így vonultak vé­ gig gyalog a főutcán, elől a rendőrautó, utána a kispapok sorfala között az áldást osztó püspök, mögöttük a menetet köve­ tizedik oldal tő járókelők. Sopronkőhidára vitték őket, ahol misézés közben hallották a kivégző sortüzeket (Bajcsy-Zsilinszky Endrét is itt végezték ki). A háború után továbbra is minden jogta­ lanság és igazságtalanság ellen felemelte a szavát. Elment internálótáborokba miséz­ ni, táviratot küldött az angol királynak és az amerikai elnöknek a magyar nemzetisé­ gűek üldöztetése okán Csehszlovákiában, levelet írt a párizsi békekonferenciához. Mindszenty József hercegprímás, akit a pápa 1945. augusztus 16-án nevezett ki esztergomi érsekké, elődeinél jóval na­ gyobb aktivitással vett részt a politikai életben. 1944-45-öt a Muhi, Mohács, Majtény, Világos és Trianon okozta ka­ tasztrófához hasonlította, 1945. október 18-ai körlevelében arról írt, hogy “...a magyar közéletben sok, nagyon sok olyan jelenséget tapasztalunk, amelyek a tiszta demokrácia elveivel ellentétben vannak”, s „úgy látszik, mintha Magyarországon az egyik totális szellemű zsarnokságot a má­ sik váltotta volna fel”. Röviddel újév előtt, 1948. december 26-án börtönözték be a rendszerrel szem­ ben legtöbb ellenállást tanúsító egyházi vezetőt. Az Andrássy út 60-ban a rabot ál­ landóan verték, de vallomást nem tett. Éj­ jelente nem hagyták aludni, arra kénysze­ ríttették, hogy meztelenül fusson körbekörbe a szobában. És ez csak néhány a tes­ ti és pszichikai kínzások legváltozatosabb fajtái közül, amelyeket vele szemben al­ kalmaztak. Később kábítószerrel befolyá­ solták. A beadott injekciók hatására végül beismerte „tetteit”. Kémkedés, valuta­ üzérkedés, valamint összeesküvés, szer­ vezkedés a köztársaság megdöntésére és a királyság visszaállítására vádjával életfogy­ tiglani börtönbüntetésre ítélték. Mondani sem kell, a bizonyítékok egytől-egyig ko­ holtak voltak, a kirendelt védőügyvéd megbízható kommunista volt, a per a le­ hető legtöbb eljárási szabály megsértésé­ vel zajlott le. A koncepciós perben egyéb­ ként még hatan kaptak börtönbüntetést. A börtönben régi betegsége (Basedowkór) is kiújult, majd övsömört kapott, 82 kilóról 44-re soványodott. Engedménye­ ket is kapott: cellájában misézhetett, és nem verték azzal a gyakorisággal, mint a többi rabot. Minden felé tett gesztust el­ utasított, amnesztiát sem kért, mert nem akarta a látszatát sem kelteni annak, hogy megalkuszik a rendszerrel. Később Püspökszentlászlóra került, házi őrizetbe. Az egyházak, illetve a vallások puszta lé­ tükkel is fenyegetést jelentettek a kommu­ nista berendezkedés, ideológia számára. Az egyházak befolyásának visszaszorítását szolgálta a fakultatív hitoktatás bevezetése. A vallásos ünnepek egy részét eltörölték, másik részét új tartalommal töltötték meg. így lett a Mikulásból Télapó, a karácsony­ ból fenyőünnep, augusztus 20-ából az új kenyér és az alkotmány napja. Az állam el­ várta azt is, hogy a lelkészek esküt tegye­ nek az 1949-es alkotmányra. A református és az evangélikus egyház püspökei ezt 1950 januárjában megtették, a Mindszentyvel szolidáris püspöki kar azonban csak az állami fizetésben részesü­ lő alsópapság részére engedélyezte az es­ kütételt. A politika ezért elrendelte az „im­ perialisták ötödik hadoszlopának szerepét játszó”, a „nagybirtokos és nagytőkés osz­ tályok uralma visszaállítására” törekvő, s a „mezőgazdaság szocialista átalakulásával” szembeszegülő „kulákokat” is támogató „klerikális reakció elleni harc” fokozását. Különböző eszközökkel, a szerzetesek egy részének deportálásával, a békepapok mozgalmának támogatásával az állam vé­ gül rákényszeríttette a püspököket a rész­ leges behódolásra. Az 1950. augusztus 30án aláírt megállapodásban, amelyre a Vati­ kán hozzájárulása nélkül és neheztelése el­ lenére került sor, a katolikus felsőpapság kinyilvánította, hogy elismeri és támogatja �1I———■» azonban VI. Pál pápa minden unszolása el­ lenére sem volt hajlandó lemondani, sőt előadásaiban és nyilatkozataiban az egész világ lelkiismeretére apellálva igyekezett az enyhülés folyamatát morálisan aláaknázni. Híven ígéretéhez a pápa ezt követően egy­ oldalúan nyugállományba helyezte a ma­ gyar főpapot, és 1973 végén üresnek nyil­ vánította az esztergomi érseki széket. Mindszenty alig egy év­ vel élte túl a megaláztatását, 1975. május 6-án hunyt el Bécsben. Máriacellben temet­ ték el, de 1991 óta már az esz­ tergomi bazilika altemplomá­ ban nyugszik. Rehabilitálásának körülményei egyébként nem voltak egyértelműek, de ez már egy másik írás témája lehetne. Egyelőre késik boldoggá és szentté avatása is. A pápa 1976. februárjában Lékai Lászlót nevezte ki esz­ tergomi érsekké. Lékai az egy­ házat, Mindszentytől eltérően mokkal és a hatalmas orosz birodalom­ nem politikai-hatalmi ténye­ mal egyaránt”. Amikor az orosz táma­ zőnek, hanem vallási funkciók dás megindult, a Parlamentből ment át ellátására szorítkozó szerve­ az amerikai követségre, az orosz tan­ zetnek tekintette. Jelmondata kok oszlopai között. Utasításait is on­ így hangzott: „a megnyesett fa nan adta híveinek, ebbéli tevékenysé­ kizöldül”, tehát a zöldellő fa gében a Vatikán is támogatta. 1956. no­ nem kívánja, de nem is kíván­ vember 5-én kiadott Datis nuperrime hatja a „metszés” előtti állapo­ kezdetű enciklikájában a pápa elítélte a tát. Ezzel az állam és a katoli­ magyar felkelés véres leverését, majd kus egyház békét kötött. november 10-ei rádióbeszédében is­ Habsburg Ottó így emléke­ mételten tiltakozott a szovjet hadsereg zett Mind-szentyről: „Ha ma beavatkozása ellen. A Szentszék és igazi magyar hajnalról beszélhe­ Mindszenty 1957 januáijára mindazo­ II. János Pál pápa tisztelgése az esztergomi bazilika kriptájában tünk, a szabadság, a jogbiztonság kat a helynököket és irodaigazgatókat és a demokrácia diadala mindenekelőtt A Szentszék, a magyar vezetés és az elmozdította állásából, akik részt vettek a pa­ Egyesült Államok között folytatott titkos azoknak köszönhető, akik akkor is kitartot­ pi békemozgalomban. Későbbiekben a ki­ tak az Isten és haza mellett, amikor az éjsza­ tárgyalások eredményeként kötött komp­ közösítés terhe mellett megtiltották, hogy ka a legsötétebb volt. E magyar és keresztény romisszumos megállapodás értelmében az katolikus papok az új rendszerben bármi­ hősök és vértanúk körében egyik legelső Elnöki Tanács 1971-ben végül kegyelem­ lyen politikai szerepet vállaljanak, beleértve hely országunk volt hercegprímását, ben részesítette a bíborost. Ez előfeltétele az országgyűlési képviselőséget is. A katoli­ Mindszenty József bíboros érseket illeti volt az országból való távozásának. VI. Pál kus egyház és az állam közötti feszült vi­ meg. A gyávaság és a megalkuvás idején ő pápa ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy szony normalizálására irányuló tárgyalások testesítette meg a bátorságot, hűséget és Is­ 1972-ben, amikor 80 éves lesz, lemondásra 1957 februáijában kezdődtek. Ezek ered­ tenbe vetett bizalmat”. búja Mindszentyt, és ezzel lehetővé teszi a ményként alakult meg 1957 májusában az hercegprímási méltóság kölcsönösen elfo­ Országos Béketanács Katolikus Bizottsága, gadható betöltését. E megállapodás alapján az Opus Pacis, amely a korábbi papi béke­ (források: Mindszenty József: Emlékirataim, Mindszenty 1971. szeptember 28-án el­ mozgalomhoz hasonlóan, azzal szervezeti­ Szent István Társulat, 1989; Romsics Ignác: hagyta Magyarországot. Dorog, Komárom, leg is egyesülve vállalta az általános béke­ Magyarország története a XX. században, Győr útvonalon haladt a lassú autósor, a gondolat képviseletét. Az elmozdított béke­ Osiris, 2000; A magyar katolikusok szenvedé­ nép néma sorfala között (a nyugati rádiók papok hivatalba való visszahelyezése azon­ sei 1944-1989 dokumentumgyűjtemény, szerközölték a prímás távozását, innen tudtak ban továbbra is váratott magára, néhány álla­ zői kiadás, 1990) az emberek róla). Rövid római tartózkodás, mi funkciót vállaló vezetőjüket pedig a Zsi­ illetve amerikai és kanadai előadó körút nati Szent Kongregáció 1958. február 2-án KOLTAY ANDRÁS után Bécsben telepedett le. Érseki tisztéről kiközösítette. Ekkor az állam változtatott, fi­ a Magyar Népköztársaság államrendjét. A papság jó része azonban bizalmatlanul fo­ gadta a megállapodást, ezért, hogy az ellen­ állást megtörjék, 1951 júliusában koholt vádak alapján letartóztatták, és 15 év börtönbüntetésre ítélték Grősz József kalocsai érseket, a megállapodás aláíróját. A prímást 1956. október 31-én egy pán­ célos alakulat szabadította ki, és hozta a fővárosba, miközben az új kormány is elrendelte szabadlábra helyezését. No­ vember 3-ai nyilatkozatában - az egy­ házjogainak helyreállítása és a „bukott rendszer örököseinek” felelőssége mellett - arról is beszélt, hogy „.. .demokratikus vívmányokat fejlesz­ tő, szociális érdekektől helyesen és igazságosan korlátolt magántulajdon alapján álló, kizárólag kultúrnacionalista elemű nemzet és ország akarunk lenni”, s hogy „...mi, a kis nemzet, barátságban, zavartalan, békés, kölcsönös megbecsülésben kívánunk lenni a nagy Amerikai Egyesült Álla­ nomított a módszereken, és különbséget tett a vallásos világnézet elleni ideológiai harc, valamint a politikai szembenállás elleni küz­ delem között. Előbbivel szemben a „felvilá­ gosító és nevelő munka eszközeire” helyez­ te a hangsúlyt. A kölcsönös közeledés 1959re az állam és az egyház kapcsolatának nor­ malizálódásához vezetett. tizenegyedik oldal �EU-fória a Pázmányon A konferenciát több Pázmányos oktató is megtisztelte jelenlétével. Külön öröm volt, hogy a BME egyik tanára is megje­ lent, feltéve egy, a csatlakozás árnyoldalára irányuló kérdést. A szellemi örömökhöz testi táplálék is járult: a svédasztalok ez alkalommal is vonzóak voltak. Az alapvetően hasznos, színes elő­ adásokat tömörítő rendezvényen szó esett a hazánkról készült friss országjelentésen, és az eddig ideiglene­ sen lezárt csatlakozási fejezeteken ala­ puló tervekről, álmokról. Többször említették a meghívottak a bíztató, 2004-es évet. Úgy tűnik, a gazdag múlttal rendel­ kező Pódium az idén alapított, fiatal jo- November 14-én kicsit felpezsdült Ka­ runk közösségi élete. A gólyák előadójá­ ban az összes aznapi eloadas, gyakorlat, speckoll. elmaradt. A pompázó Díszte­ rem ismét megnyílt a nagyközönség szá­ mára. Még a Deák Akadémia birodalmá­ ba is behatolt a változások szele. A mozgolódás okait nem lehetett nem ismerni. Temérdek, különféle méretű és színű plakát került a három kari épület legváltozatosabb helyeire. „A fiatal értel­ miség lehetőségei az EU csatlakozás után” című Pázmány Pódium-U=ROPE Egyesület szervezésben megrendezésre kerülő konferenciának követelték a fi­ gyelmet. A fő célközönség, az egyetemi polgár­ ság nagy számban és érdeklődéssel foglalt helyet a Rektor Úr, Dávid Ibolya Miniszterasszony, és Dienes-Oehm Egon Helyettes államtitkár Úr nevével fémjel­ zett megnyitón. Ehhez fogható, színvo­ nalát tekintve, talán a kora délutáni rész volt. Antonio Bellver Manrique spanyol, és Wilfried Gruber német nagykövet an­ gol (néhol német, sőt magyar) nyelvű előadására sokan szakítottak időt. A nap későbbi programjain már sok sor maradt üresen. Erre számítani lehetett, hiszen kezdődtek pl. a teljes jelenlétet megkívá­ nó gyakorlatok, nyelvórák. A széleskörű ismeretek megszerzését azonban a konferencia gyakorlati megva­ tizenkettedik oldal gászokat tömörítő, U = ROPE Egyesü­ lósulása is gátolta. Több meghívott elő­ let támogatásával közel került a konfe­ adó nem jelent meg, így a beharangozott renciát megelőző közgyűlésén megfo­ sokszempontúság csorbát szenvedett. galmazott két céljához. Egyrészt, bizo­ Nem képviseltette magát, pl. a MÉH, a nyítani fiatalos lendületét az egyete­ Malév Rt., és a Zwack Rt. Különösen a men, másrészt nyitni az ország nyilvá­ közlekedés és az uniós csatlakozás viszo­ nossága felé. (Utóbbit az Ml és a Duna nyát elemző késő délutáni programrészen TV aznap esti híradójában sugárzott tu­ borult a „papírforma”: a kilenc meghí­ vottból mindössze hárman jöttek el sze­ dósítás valószínűleg nagyban segítette.) mélyesen. Sajnos, a kényszerű csúszások, és a he­ SZAMOS MÁRTON lyenként eredetileg is szűknek bizonyult keretidők miatt kérdésfeltevésre alig jutott idő (és erő). A válaszok, mondani sem kell, hasonló sorsra jutottak. Ezért a közigaz­ gatás, a magán­ szféra, az EU jo­ ga, a gazdaság, és a közlekedés té­ mája köré cso­ portosuló Pódi­ umbeszélgetések a korábbi, egy vendégre épülő esteken megszo­ kott interaktív — Légy türelemmel, már csak két hét van hátra a vizsgaidőszak­ jellegüket szinte ból. Ezek az én nehéz napjaim. elvesztették. Egyenjogúság �A terror joga - terror a jog ellen? Azt hiszem, szeptember 11-én és azt kö­ vetően nem én voltam az egyedüli, aki az átlagosnál több időt töltött TV előtt. Ke­ reskedelmi és közszolgálati médiumok­ ban egyaránt sűrűn ismételgetett, sokkoló képsorok között, szakértők próbáltak megfejteni kószán felröppenő konkrét hí­ reket, értesüléseket. Nehéz lett volna eb­ ben a helyzetben a kialakult helyzet jogi vonatkozásairól beszélni, hiszen még a helyzet maga sem volt tisztán látható. Mostanra már legalább a felmerülő kérdé­ sek konkretizálódtak, némelyekre talán választ is lehet adni. Már aznap, több ország több hírműsorá­ ban, megjelentek a “Háború ... ellen” fel­ iratú öles, sokkoló főcímek A háborúhoz azonban Montecuccoli triászán kívül kell még hadviselő Fél is, amely minőség jogi követelmény-és következményrendszere több annál, mint hogy tudjuk kit kell tá­ madni. A repülőgépeket eltérítő terroristák azonban nem felelnek meg e feltételek né­ melyikének, például az akciót megelőző felfejlődés során nem viselik nyílun fegy­ vereiket és nem urják be a nemzetközi hu­ manitárius jogi szabályokat. Amíg tehát az első néhány napban az USA kereste a el­ lenfelét, aki ellen háborút lehetett indíuni, addig szó sem lehetett - volna - nemzetkö­ zi vagy nem nemzetközi fegyveres konflik­ tusról, egyszerűbben kifejezve háborúról. A háború kezdete tehát az első afganisztáni célpontok elleni amerikai katonai csapások ideje. Ha azonban nem minősítjük a ter­ rorcselekményeket nemzetközi katonai ak­ ciónak, hanem pusztán köztörvényes bűn­ cselekménynek, akkor azt hiszem egyértel­ mű, miért válik kétségessé az USA afga­ nisztáni beavatkozásának legitimitása. Ha pedig katonai akció, akkor jelenti-e ez a ter­ roristák hadviselő Félként való elismerését? Az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonban eny­ hített e gondokon, feljogosítva az USA-t a katonai akciókra. Kérdéses marad azonban - legalábbis számomra -, hogy a nemzetkö­ zi jog szerint az adott esetben meddig űrt az állami önvédelem időuruma Az amerikai katonai csapásokkal kapcso­ latban az északi világban is több olyan to­ vábbi kritikai megjegyzés hangzott el, amelyekben a protestálók kissé sarkítotun azt állítják, hogy ha egyetlen afgán civil is meghal ezekben, az USA ugyanolyan terrorisu, mint a gépeltérítők. Sarkítás nél­ kül is érezhető, hogy ez jogilag nem így van, meggyőződésem szerint erkölcsileg sem lenne helyes egy ilyen egyenlőségjel. Bármely támadással kapcsolatos hasonló kérdéseket az a tény dönti el, hogy a táma­ dás ki ellen irányult. A polgári lakosság el­ leni intézett támadás - még ha békeidőben követik is el - emberiesség elleni bűncse­ lekménynek minősül, de egy legitim cél­ pont támadásakor megsérülő vagy életü­ ket vesztő polgári áldozatok ennek megál­ lapítására nem adnak lehetőséget. Nehe­ zebb a Pentagon elleni támadás jogi minő­ sítése. Egy álulam teljes mértékben elfo­ gadható érvelés szerint ebben az esetben nem a támadás célja, hanem a módja volt jogellenes, vagyis így ez a háború jogának és szokásainak megsértése, és mint ilyen háborús bűncselekmény. Ennek megálla­ pításához viszont már el kell ismerni, hogy háborús támadásról beszélünk, ame­ lyekért egyének felelősek, és legjobb tudá­ som szerint államok csak közvetve. Érthető tehát, hogy a sajtó hirtelen felkapu azt az ötletet, miszerint Bin Laden-t Hágá­ ban kéne bíróság elé állíuni. Ez azonban fogalmilag kizárt, hiszen nincs az a nem­ zetközi bíróság, amelyik felelősségre von­ hatná a szeptemberi terrortámadások elkö­ vetőit, bárkik legyenek is azok. Hágában van ugyan néhány nemzetközi bíróság, de ezek közül sem a Nemzetközi Bíróság, sem a Jugoszláv és Ruandái Törvényszékek nem járhatnak el ebben az ügyben, az első azért nem mert peres ügyeiben csak álla­ mok vehetnek részt, utóbbi kettő azért, mert joghatóságuk a két nevezett konflik­ tusra korlátozódik. így az is világos, miért is került le ez az ötlet a délutáni és az esti ki­ adás között a főcímből. A kompetens nemzetközi bíróság hiánya azonban nem teremthet jogalapot arra, hogy az Egyesült Államok egymagában ál­ lítson fel - utólag - katonai törvényszéke­ ket az Afganisztánban elfogott terroristák megbüntetésére, ahogy az egy múlt heti rövid kis hírből kiderült, kommentár nél­ kül. Személyes véleményem szerint e lé­ pésével az Egyesült Államok a jogot, mint olyat csúfolja meg, és degradálja vissza ős­ kori önmagába: a bosszú eszközévé téve újra. Ez a bután nagyvonalú nagyhaulmi nemtörődömség sokat árthat a terroriz­ mussal szemben épített, valóban igen szükséges nemzetközi koalíció és együtt­ működés jövőbeni alakulásának. ÁDÁNY TAMÁS VINCE Krisztus Légiója Mária Országában A harmadik évezred első karácsonyára készülve szeretnénk veletek megis­ mertetni a Krisztus Légiója szerzetes­ rendet és a köré csoportosuló lelkiségi mozgalmat a Regnum Christit. A rendet 1941-ben Marcial Maciéi atya alapította Mexicóban, hogy munkálkod­ jon Krisztus Országának eljövetelén. Ok a világ számos országában tevékeny­ kednek, immár öt éve hazánkban is. Tud­ nunk kell, hogy a légiósok nem egy nem­ zeti jellegzetességek nélküli világért küzdenek, hanem azt vallják, hogy a világ­ nak és a népeknek meg kell tartani sokszí­ nűségüket. 1965-ben jött létre a Regnum Christi, mely egyrészt egy női szerzetesrendet, másrészt egy laikusokból álló lelkiségi mozgalmat foglal magába. A mozgalom arra sarkallja tagjait, hogy kü­ lönböző apostoli tevékenységekkel hir­ dessék az evangéliumot és aktív szerep vállaljanak az egyház küldetésében. Magyarországon az ír származású Michael atya (tel.: 20/9341747) és az amerikai János testvér, aki még kispap, dolgozik. Fontosnak tartjuk, hogy a gyer­ mekek és ifjak felfedezzék hivatásukat Jé­ zus Krisztusban. E cél előmozdítására if­ júsági csoportfoglalkozásokat tartunk heti rendszerességgel (Liszt Ferenc tér 2.), ahol a hittel kapcsolatos dolgok mellett, beszélgetünk korunk problémáiról is. A mozgalom lelkiségét hazánkban fiú és lány csoportok élik. A lelki neveléssel párhuzamosan a testi nevelés a sporton és kiránduláson keresz­ tül zajlik, az atyák részvételével. Jelentős tevékenységeink közé sorolandók még a missziók (Felvidéken, Kárpátalján, Er­ délyben és itthon), hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozások; lelkigya­ korlatok és táborozások szervezése. BUDAHÁZI ÁRPÁD SZABO-M. BÁLINT tizenharmadik oldal �Két perc Mégiscsak hasznos ez az ócska vekker. Szemtől szemben a hétfővel. Ma kellene megírni azt a ZH-t. Toll, füzet, egy kis kaja. Az álmosan pislákoló lámpafényben nagy pelyhekben hull a hó. A busz megint késik. Nő a forgalmi zaj. Etelka néni. Mondja, nem unja még, hogy min­ dig találkozik velem? Képzelje, most egy szürkehályog-műtétem volt. Még min­ dig egész jól tartja magát. Mínusz öt fok körül lehet. Kovács Emese megint nem akar óvodába menni, pedig milyen ele­ ven kiscsaj. Jó reggelt, egy Nemzetet ké­ rek. Végre megszavazták. Most újra ol­ csóbb lett. Kiállítás a Várban. Jól szere­ peltünk. Mikor húzzák már ki végre? Van valami nyugalom abban, ahogy a hó bele­ pi a várost. A téren már árulják a fákat. Ó, boldogság szeretet él, újra él... De szép ez a dal. Dacolni a hideggel, figyelni az arcokat, ez melegít. Nahát, szia, merre mész? Igen? Jó, akkor nem tartalak fel. Ez a kolléga mintha mindig vidám volna, ra­ gadós a jókedve. Nézze, adok egy ötve­ nest, itt van a zsebemben. Köszönöm, vi­ szont kívánom. Mit ábrázolhat ez a pla­ kát? Jól néznek ki rajta az égő gyertyák, a nagy kandalló, az ölelés. Csak az árak nem illenek oda. Mennyire üzletiessé vált az ünnep. Pedig nincs szebb annál, mint amikor este összegyűlik az egész család Az az MQvéoíl eszmei érték nem kifej ezh e t ő . A szemközti nagy házból énekhangok szállnak, ke­ verednek a pelyhekkel. Valaki szívet rajzolt a ko­ csi szélvédő­ jére. Fura, de kicsit könnyebbek a ropogó lép é s e k . Lampionok, léghajók, bÖO, boldogság, véai- is tréfát nlkkak nagy választékban szeretet él... Tűzijáték 4 * ZAUBERKLINGL IN0YIN 4. Wien I. FOhrlohgaiM ♦. » Onero mögött ét bermentve küldöm nagy szimu árjegyzékemet tizennegyedik oldal SZAMOS MARTON Aj ánló Tattay Levente: A bor és agrártermékek eredetvédelme Még a legolcsóbb és legnépszerűbb pony­ vaszerzőknél is ritkán fordul elő, hogy egy szerzőnek egy hét leforgása alatt két köny­ ve is megjelenjen. Hát még egy jogi egye­ tem oktatójánál! Márpedig Tattay Leventé­ vel most pontosan ez történt. Negyedéves hallgatók, figyelem: a tanár úr tollából megjelent az új szellemi alkotásokjoga tan­ könyv, mely nélkülözhetetlen alapmű (már annak legalábbis, aki át akar menni a vizs­ gán)! Most azonban a másik, szintén fris­ sen megjelent műről ejtenénk pár szót. A könyv, a cím által megjelölt témakör­ ben az első összefoglaló mű Magyarorszá­ gon. Négy részre tagolódik: a földrajzi árujelzők oltalma és a bor eredetvédelem hazánkban, a földrajzi árujelzők oltalma külföldön, valamint a földrajzi árujelzőkre és bor eredetmegjelölésekre vonatkozó bejelentések előkészítése és megtétele. A könyv egyes fejezetei egymásra épülnek, de azok önmagukban is érthetőek, ezért akit csak egy-egy részterület érdekel, az is megfelelő információhoz juthat a teljes mű végigolvasása nélkül is. Érdekes a több külföldi állam szabályozását bemutató rész is. De a legfontosabb az, hogy a könyv bemutatja a téma jogi szabályozásá­ nak teljes vertikumát, ideértve ajelképtörvény, reklámtörvény és a fogyasztóvédel­ mi törvény vonatkozó előírásait is. Fontos üzenete a műnek, hogy nem elég ajó bor, ugyanolyan fontos a származás jogi oltal­ ma, valamint a korszerű reklám és marke­ ting tevékenység. Olvassa hát el mindenki, aki érdeklődik e speciális jogterület iránt, vagy aki csak egyszerűen szereti ajó bort (sokan vagyunk így) és többet akar tudni a kapcsolódó jogi szabályozásról! A Pázmány nagy elismerése Idén első ízben mestertanári címekkel és Pro Scientia aranyéremmel gazdagodott az egyetem Nagy, országos szintű megtiszteltetésben ré­ szesült egyetemünk Magánjogi Intézete. No­ vember 6-án az MTA dísztermében adta át Pálinkás József oktatási miniszter, Glatz Fe­ renc, az MTA elnöke és Szcndrő Péter, az OTDT elnöke a Mestertanár kitüntetést dr. Jobbágyi Gábornak, az Intézet vezetőjének és dr. Fazekas Judit tanszékvezetőnek, valamint a Pro Scientia aranyérmet dr. Landi Balázs ta­ nársegédnek. A mestertanári cím a kiteijcdt és eredményes témavezetői és tudományszervezői tevékeny­ ségért jár, kétévente legfeljebb 50-ct adomá­ nyoz az Országos Tudományos Diákköri Ta­ nács. A Pro Scientia aranyérem, mely szintén kétévente kerül kiosztásra, és mindössze 45 felsőoktatásban résztvevő hallgató kapja meg, odaítélésekor figyelembe veszik a tudomá­ nyos munkát (Landi Balázs kétszer is nyert OTDK-t, először két évvel ezelőtt Miskol­ con, idén áprilisban pedig a Pázmányon), a megjelent publikációkat és a tanulmányi ered­ ményt is. Szeptembertől, immár dr. Landi Ba­ lázs a Magánjogi Intézet tanársegéde lett. Nagy elismerés ez a három díj Karunk szá­ mára, hiszen a megalakulás óta most először értékeltek Pázmányos oktatókat és hallgatót ezzel a kitüntetéssel. Legyünk büszkék rá! Gyere velünk Te is Szlovákiába síelni, ajó hangulat garantált! Időpont: 2001. február 24-től március 2-ig (7 nap, 6 éjszaka). Szállás: Liptószentmiklós belvárosában, a Hotel Lodenica 2-3 ágyas szobáiban, fél­ panziós ellátással. A hotelben szauna, a szomszédban pedig uszoda ésjégcsarnok ta­ lálható. Sízés: Szlovákia legnagyobb síterepén, Jasnán - Chopok északon. Részvételi díj: 28.000 - Fi. mely tartalmazza az utazást, a szállást, a félpanziós ellá­ tást és a síoktatást is. A síbérlet kb. 10.000 — Ft. Jelentkezés legkésőbb december 20-ig!!! Jelentkezés és felvilágosítás: Christián Lászlónál 06-70-210-9793, illetve Molnár Györgynél: 06-30-9-129-563. �A történelmi Magyarország nemzetiségeinek története 10. Az első világháborút követően a szerbek története mellett már más délszláv nemze­ tekre is ki kell térnünk, természetesen az új délszláv állam miatt, melyet Szerb - Horvát - Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia elne­ vezéssel illettek. Ebben az országban persze mindig is vezető szerepet játszottak, hiszen 23 éves fennállása alatt - öt hónapot kivéve - mindig szerb politikus volt miniszterel­ nöke, általában külügy-, és hadügyminiszte­ re is, de a fontosabb kulcspozíciókat is ők töltötték be. Különösen igaz ez a hadsereg­ re nézve, melyben például 1938 - bán a 165 tábornok közül csak kettő volt horvát nem­ zetiségű, ugyanennyi szlovén. A nem dél­ szláv lakosság csak kevés hányadát tette ki a népességnek, így példának okáért a magyar kisebbség aránya is csak 4 % volt (ez körül­ belül félmillió embert jelentett). 1921. június 28.-án, Szent Vitus napján alkotmányt bocsátott ki, mely különösen s horvátok körében váltott ki ellenérzést, s így 1939 - ig a kormány részéről a centralizmus megszilárdításáért folyt a harc, mely végül is kudarcot vallott. Ennek az időszaknak külö­ nösen a második szakasza (1929 - tői) fegy­ verkezett föl abszolutista módszerekkel. 1939 azonban pár dolgot megváltoztatott. A kialakult helyzet (a második világháború ki­ törése, Jugoszlávia háborús lerohanása) a föderalizmust választotta, a háború első évében pedig létrejött egy önálló Horvát Bánság, így 1941 áprilisáig kevés volt ehhez az idő. (ti. április 6 - án - három nappal Te­ leki Pál magyar miniszterelnök öngyilkos­ sága után, melyben ez is szerepet játszott megindultak Adolf Hitler csapatai Jugoszlá­ via és Görögország ellen.) A háborút lezáró békerendszer egyik cél­ ja a délszláv egység visszaállítása volt, ami sikerrel is járt, de kérdés volt már 1944 ben, hogy a Vörös Hadsereg csapatai hol lesznek megállíthatók, mely területek ke­ rülnek Moszkva, a Szovjetunió gyámsága alá. Ehhez kapcsolódik a magyar -jugoszláv megegyezés is, mely magával hozott egy - a köztudatban kevés helyet kapott - népcsere-egyezményt is. Ez 1946 - ra datálható, bár nem született konkrét, kézzel fogható egyezmény, mint a magyar - csehszlovák la­ kosságcsere esetében, de ez a - békekonfe­ rencián napvilágot látott - megegyezés az átmenekültekkel együtt több mint hatvan­ ezer embert érintett (annak ellenére, hogy a szerződésben negyvenezerről volt szó). Te­ rületük a háború után kismértékben gyara­ podott is, lakosságuk nőtt. Az állam összetétele heterogén volt, sok népcsoport élt ezen a területen, melyek va­ lóban rokonságban álltak egymással - több évszázadon át egymás mellett éltek-, de sok mindenben különböztek is egymástól. Egy 1981 - cs felmérés szerint a szerbek aránya 36 % - os volt, a horvátoké 20 %, a szlové­ neké 8 %, az albánoké szintén 8 %, a mace­ dónoké 6 %, a montenegróiaké kb. 3 %, a magyaroké pedig 2 - 3 % között mozgott, inkább az utóbbihoz közelítve... Láthatjuk tehát, hogy mennyire soknemzetiségű ál­ lam volt ez, a világháború után az etnográfi­ ai leírások 18 különböző népcsoportot em­ lítettek. Az 1948 - as, Szovjetunióval történt szakítás után a népek iránti tolerancia fel­ erősödött egy föderatív struktúra felállításá­ val. Több szintet alakítottak, s ezekbe sorol­ ták ba a területen élő népeket. Fontos megemlítenünk, hogy igen széles­ körű jogokat biztosítottak például a bácskai magyarok számára, az általános iskolás korú gyerekek több, mint 80 %-a anyanyelvű osz­ tályokban tanult, a helység-, és utcaneveket is az ott élő nép nyelvén írták ki, földjeiket nem államosították. Más nemzetek esetében - pl. az albánokéban - nem így történt, igyekeztek őket távol tartani a fontos posztoktól, az elé­ gedetlenkedőket pedig eltávolítani az ország­ ból (ez mintegy 200 ezer albánt érintett). 1966 - bán és 68 - bán ez nyílt ellenálláshoz vezetett, aminek következtében engedmé­ nyeket tett nekik a szerb vezetésű kormány (pl. saját egyetem felállítása Pristinában, saját himnusz éneklése), az albánokat azonban már nem lehetett megszelídíteni, és Jugo­ szláviába olvasztani őket. Ez 1981 - ben vé­ res tüntetésekhez vezettek, melynek számos halálos áldozata is volt. Tito 1980 - as halála után az irányítás már nem c föderatív szervek kezében volt, a gazdasági válság is mélyülni látszott, s ez a nemzeti érzéseket is felébresztette. 1987 ben Slobodan Milosevic szerb kommunista vezető került hatalomra, s korlátozta - a nagyszerb eszmékkel összhangban - a Vaj­ daság és Koszovó jogait. Emiatt az utóbbi térségben zavargások törtek ki 1989 - ben, ami összecsapáshoz vezetett a szerb katona­ ság és az albánok között. Ebből - mint tudjuk - egy több évig tar­ tó háború bontakozott ki, melynek során a szerbek a jugoszláv állam fenntartását, a többi nemzet pedig az elszakadást és a füg­ getlenedést tűzte ki céljául. Eljött az idő... Igen, sajnos eljött. Mindannyian tisztában voltunk azzal, hogy be fog következni. Igyekeztünk nem gon­ dolni rá. Még van két hónap, még egy. még néhány hét, ej, ráérünk arra még... Mostantól ennek vége. Itt az idő, hogy újra megmérettes­ sünk. Amikor újra be kell men­ nünk azon a bizonyos ajtón, ahol ki tudja milyen szörnyűségek történ­ hetnek velünk. Mint a szépséges királylányért harcba induló hős lo­ vag a sárkány ellen, úgy vesszük fel a harcot a megfelelő osztályzatért (hm, ez persze kinél-kinél külön­ bözhet) a vizsgáztatóval. A tét szá­ munkra egy szemernyivel sem ke­ vesebb, mint az elképzelt mesehős számára, hisszük a nagy Összecsapás előtt. Hogy aztán a kivívott diadal után boldogan, megkönnyebbülve, kicsit flegmán vessük oda foghegy­ ről a még tömött sorokban, resz­ ketve kint várakozóknak: „Ettől fél­ tek annyira? Nyugi, semmiség az egész!”. Persze legbelül még min­ dig remegünk egy kissé, és a fe­ szültség majd csak a harmadik sör után kezd oldódni. Szóval eljött az idő. Mi, akik ezzel bevégeztük életünk utolsó szorgal­ mi időszakát, és könnyes búcsút vettünk tőle, különösen nehéz helyzetben vagyunk. A többiek szá­ mára azonban ott a remény: febru­ árban, a vizsgák után újra kezdődik majd eddigi, nyugodt életük. Ez a remény azonban csalfa: a béke és nyugalom újra csak májusig tart majd, és ez így megy tovább és tovább... mindörökké. TOTTI VINCZE SZABOLCS tizenötödik oldal �„Népek Krisztusa, Magyarország” Nekünk, magyaroknak nem mindig adatott meg a vidám karácsony, hiszen a tör­ ténelem viharai gyakran még az ünnep szentségét is beárnyékolták. Ezért szüle­ tett meg ez az írás, a XX. század nagy tragédiáinak felidézésével, az emlékezés je­ gyében. Nekünk, utódoknak ugyanis kötelességünk emlékezni a múltra, okulni annak hibáiból, de egyben értékelni erényeit is. Ejtsünk szót tehát néhány szomo­ rú magyar karácsonyról. így találkozik össze Jézus története a mi sorsunkkal... „Jézus Krisztus születése pedig így vala: Mária, az o anyja, eljegyeztetvén Józsefnek, mielőtt egy­ bekeltek volna, viselősnek találtaték a Szent Lé­ lektől. Józsefpedig, az őférje, mivelhogy igaz em­ ber vala és nem akaró őt gyalázatba keverni, el akarta őt bocsátani. ” 1916. december 30. IVKároly megkoronázása Reggel indult a menet a budavári palotából a Mátyás-templomba. Ágyúdörgés és ha­ rangzúgás mellett vonult be Károly és fele­ sége a templomba, ahol Tisza István nádorhelyettes tette a király fejére a Szent Koronát, miközben az érsekek és püspö­ kök áldást mondtak. A hercegprímás át­ nyújtotta Károlynak a jogart és az országal­ mát, majd a főméltóságok a trónhoz vezet­ ték és beiktatták. Mindezek után Tisza fel­ kiáltott: “éljen a király!”, amit a jelenlévők visszhangoztak. A koronázás után a király a Szentháromság téren esküt tett. Rendkívül nehéz politikai helyzetben lett uralkodó, amikor az országnak egy nagy formátumú egyéniségre lett volna szüksége. „Mikor pedig ezeket magában elgondolta: imé az Úrnak angyala álomban megjelenik neki, mond­ ván: József Dávidnak fia, nefélj magadhoz ven­ ni Máriát, a tefeleségedet, mert a mi bennefogantatott, a Szent Lélektől van az. Szül pedigfiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből. ” 1918. december 24.-26. A román hadsereg bevonul Kolozsvárra, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai megszállják a Muraközt, a csehszlovák ka­ tonaság pedig elfoglalja Eperjest. A történel­ mi Magyarország szétesik. ,Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról - arról, hogy akinek le­ vágták a kezét és lábát, sokáig érzi még sa­ jogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok - meg fogod tudni, mire gon­ doltam.” (Karinthy Frigyes) „Józsefpedig az álombólfelserkenvén, úgy tőn, a mint az Ür angyala parancsolta vala neki, és fe­ leségét magához vévé. És nem ismerő őt, míg meg tizenhatodik oldal nem szülé az ő elsőszülött fiát; és nevező annak nevétJézusnak. ” 1944. december 24. Sopronkőhidán kivégzik Bajcsy-Zsilinszky Endrét és ellenálló társait. Bajcsy-Zsilinszky Endre: politikus, újság­ író. Az 1930-as évektől kezdve fokozatosan jut el a demokrata ellenzéki, németellenes, antifasiszta meggyőződésig. 1944-ben a fegyveres ellenállási mozgalom vezetésére alakult Magyar Nemzeti Felkelés Felszaba­ dító Bizottságának elnöke. A nyilasok elfog­ ták és kivégezték. „Amikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Betlehemben, Heródes király idejében, ímé nap­ keletről bölcsek jövőnek Jeruzsálembe, ezt mond­ ván: Hol van a zsidók királya, a ki megszületett? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és azért jövőnk, hogy tisztességet tegyünk neki. Heródes pedig ezt hallván, megháborodék, és vele együtt az egészJeruzsálem. ” 1948. december 23. A belügyi szervek hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény, kémke­ dés és valutaüzérkedés vádjával letartóztatják Mindszenty József hercegprímást. Mindszenty 1945-48 között szembehelyez­ kedett a diktatórikus törekvésekkel. Vezér­ alakja lett a vallásszabadságért, az egyház működési szabadságáért küzdő, nemzeti függetlenséghez ragaszkodó erőknek. A Bu­ dapesti Népbíróságon zajlott koncepciós per során Mindszentyt 1949. február 8-án életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. A magyar katolikus egyház negyed századig vezető nélkül maradt. „És egybegyűjtve mindenfőpapot és a nép írástudó­ it, tudakozódik vala tőlük, hol kell Krisztusnak megszületnie? Azok pedig mondának neki: ajúde­ ai Betlehemben; mert így írta vala meg a próféta." 1951. december 21. Leleplezik a Sztálin-szobrot a Felvonulási téren. A lerombolt Rcgnum Marianum templom helyén álló monstrum, Mikus Sándor alko­ tása J. V Sztálin 72. születésnapja alkalmá­ ból készült. A diktatúra nyomasztó jelképe mindössze öt évig állhatott a helyén. „És te Betlehem, Júdának földje, semmiképpen sem vagy legkisebb Júda fejedelmi városai között: mert belőled származik a fejedelem, a ki legeltetni fogja az én népemet, azlzráelt. Ekkor Heródes tit­ kon hivatván a bölcseket, szorgalmatosán meg­ tudakoló tőlük a csillag megjelenésének idejét.” 1956. december 8. A salgótatjáni tüntetésen a karhatalom sortüzet ad le a tüntetőkre. Körülbelül nyolcva­ non halnak meg. „Mondd cl, mert ez a világ csodája / Egy szegény nép karácsonyfája / A Csendes Éj­ ben égni kezdett/És sokan vetnek most ke­ resztet / Földrészek népe nézi, nézi / Egyik érti, másik nem érti / Fejük csóválják, sok ez, soknak / Imádkoznak vagy iszonyodnak / Mert más lóg a fán, nem cukorkák / Népek Krisztusa, Magyarország.” (Márai Sándor) „És elküldvén őket Betlehembe, monda nékik: elmenvén, szorgalmasan kérdezősködjetek a gyer­ mek felől, mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek és tisztességet tegyek neki, ők pedig a király beszédét meghallván, elindulának. És ímé a csillag, a melyet napkeleten láttak, előttük megy vala mind addig, a míg oda­ érvén, megálla a helyfölött, a hol a gyermek vala.” 1989. december 21. Budapesten gyászmenet vonul a román nagykövetség elé, a romániai megmozdulá­ sok áldozataira emlékezve. December 15-én tüntetések kezdődtek Te­ mesváron a fennálló Ceaucescu-rendszer ellen. A tüntetések többször fegyveres öszszetűzésbe csaptak át. Tőkés László refor­ mátus lelkészt elhurcolták. Temesvár pédáját követve 21-étől más városokban is felkelések törtek ki. A diktátor végérvénye­ sen megbukott. „És mikor meglátták a csillagot, igen nagy öröm­ mel örvendezének. És bemenvén a házba, ott találók a gyermeket anyjával, Máriával; és lebo­ rulván tisztességet tőnek neki; és kincseiket kitár­ ván, ajándékokat adónak neki: aranyat, tömjént és mirhát. És mivel álomban megintettek, hogy Heródeshez vissza ne menjenek, más úton térének vissza hazájokba." (Máté evangélioma) Boldog karácsonyt mindenkinek! KÚRÁN ANDRÁS �Vedd és olvasd! Németh Adám rovata ❖❖❖ HÁLÓ — hallottál már róla? Vágyak Szeretem a falusi legendákat. Pali bácsi nem volt éppen szószátyár. Csendben-rendben végezte a munkáját, tisztelték és szerették a tsz-ben. Egyszer félrehívta őt a Sánta-Tóth Karcsi felesége, a Manci: - Pali bácsi, a Karcsi már nagyon iszik, meg ve­ rekszik. Visszaköltöznék anyámhoz. - Az öreg nem szólt semmit, csak ránehezítette kérgesnagy kezét az asszony vállára és elballagott. Este aztán kiült a ház elé a padra, s várta a Karcsit. Jött is az, nagyon. A kocsma felé húzta egy szilaj erő. Pont mint valami zombi az osztrák egyen. - Karcsi, te, figyelj csak ide. - Pali bátyám, a dolgomra megyek, hagyjon most. - Adnék valamit, gyere csak. - s egy régi faj­ ta üveget húzott elő. Valami átkattant a Sánta-Tóth Karcsi agyában, s csendben odatelepedett az öreg mellé. - Fiam, ezt az üveget még a nagyapámtól örö­ költem. A borok bora van benne. Nálam is vé­ nebb, nemes ital. - Karcsi nagyot nyelt. Tudata egészen az üvegre szűkült. Hatalmas vágy lob­ bant fel szívében a bor iránt, s mindenét oda­ adta volna akár egy cseppjéért is. Aki volt már szenvedélybeteg, az tudja, miről beszélek. - De sora van ám annak, Karcsi, hogy ebből igyál. - A Sánta-Tóth képe bambára kerekedett, az öreg meg nagy akkurátusán így folytatta: - Semmi más alkoholt nem tűr meg maga mellett a nagyapám bora. Ha most egy álló hónapig megállód az ivást, akkor jöhet a kóstoló. - Karcsi elgondolkodott, majd föl­ állt és hazament. Eltelt egy kemény hónap. Karcsi izzadt, resz­ ketett, állandó fejfájás és hányinger gyötörte, éjszakánként alig-alig aludt, de bizony tartot­ ta magát s egy korty nem sok, annyit sem ivott. Lassan-lassan tisztulni kezdett a teste s a lelke. Észrevette, hogy van egy kedves és szép felesége. Észrevette, hogy van két szép kislánya. Ráérzett egy másik élet, egy szebb élet ízére, s szépen rendbe szedte a dolgait. A hónap leteltével aztán beállított az öreghez: - Innál-e az óborból, Karcsi? - Nekem nem kell már a kend bora. Tegye csak vissza a polcra. Új ember lettem. Áldja meg az Isten magát meg a borát. Ilyen jót még sosem ittam. - Mondta tréfálkozva Kar­ csi, aztán elindult. Hazafelé. Az öreg egy darabig csak üldögélt magában, majd dúdolni kezdett: - Borban az igazság, borban a vigasz... Györgyi Csaba, PPKE-HTK A HÁLÓ célja a magyar katolikus közösségek hálózatának kialakítása határon innen és túl, itt, a Kárpát-medencében. Az őszi Nagytalálkozó (október 26-29.) házigaz­ dája ezúttal Székelyudvarhely volt. Erdélyből, a Vajdaságból, a Felvidékről egyaránt képviseltet­ ték magukat a közösségek. A család —ill. ifjúság­ szekció meghívott előadói Bíró László püspök úr, valamint Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát voltak. A hallottakat a résztvevők tíz fős csopor­ tokban vitatták meg, és sor került tapasztalatcse­ rére is. A találkozó végén, az országonkénti meg­ beszélés után közös célként fogalmazódott meg, hogy mindenki saját környezetében próbáljon meg nyitni másik katolikus közösségek felé az összefogást, kölcsönös segítést, közös programo­ kat szorgalmazva. Ha érdekel a HÁLÓ törekvése, látogass el hozzájuk: www.halobog.hu Schnörch Rita, PPKE-JÁK m.évf. mány tett rabszolgává, az ország déli részén élő keresztény állampolgárok elleni irányuló „szent háború” (dzsihád) részeként. A kiszabadított rabszolgák közül 500-zal interjút készítettek. A beszélgetésekből kiderült, hogy szinte mind­ nyájukat testileg bántalmazták. A 12 év fölötti rabszolganők kétharmadát megerőszakolták. VR/MK Iszlám terrorista támadás Pakisztánban ke­ resztények ellen Bahawalpur: II. János Pál pápa államtitkára, Angelo Sodano bíboros aláírásával október 28-án táviratot intézett Alessandro D’Errico érsekhez, pa­ kisztáni apostoli mmciushoz a bahaivalpuri katoli­ kus templomban végrehajtott vérengzés kapcsán, amely során 18-an meghaltak, sokan pedig megsebe­ sültek. A szentatya táviratában élesen elítéli „az in­ tolerancia eme újabb megnyilvánulást", részvétét fe­ jezi ki a gyászoló családoknak, imáiról és lelki kö­ zelségéről biztosítja a tragédiában érintett minden személyt. Október 29-én, hétfőn tízezren vettek részt a bahawalpuri áldozatok temetésén. A rendőr­ ség száz iszlám harcos szélsőségest vett őrizetbe. VR/MK ITTHON Rockenbauer Zoltán és SemjénZsolt november 19.én megbeszélést folytatott Seregély István egri érsekkel, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnö­ kével és Vres András püspökkel, a főpapi testület titkárával. Veres András a. Magyar Nemzet tudósí­ tása szerint jónak nevezte az új-egyházfinanszírozási rendszert, amelyet a Parlament a zárszám­ adási törvény egyik fejezeteként fogadott el, és örömmel fogadták a vidéki papság fizetés-kiegé­ szítéséről hozott határozatot is. Mindezt a vidék megtartása érdekében hozott, fontos lépésnek tekintjük - mondta. Az egészséges élet védelmében körlevelet tett közzé a Magyar Katolikus Püspöki Kar. A körlevél az Egészségügyi Minisztérium tízéves egészségügy programjára reagált. A körlevél üdvözli a programot és kifejezi a megvalósítás­ ban való részvétel szándékát. A püspöki testü­ let szerint a keresztényeknek mindenekelőtt a szép élet példájával kell segítséget nyújtaniuk a fiatal nemzedéknek. HÁBORGÁSOK Szudánban kiszabadítottak négyezer ke­ resztény rabszolgát Zürich: Egy svájci székhelyű emberjogi csoport 4041 szudáni rabszolga szabadságát vásárolta meg a múlt hónapban egy hétnapos mentőak­ ció során. A zürichi Nemzetközi Keresztény Szolidaritás nevű csoport olyan nőket és gyer­ mekeket szabadított fel, akiket a szudáni kor­ Izraelben zsidó fiatalok keresztény diákokat támadtak meg Jaffa: Izraelben a jaffai keresztény iskola diák­ jait egy csoport zsidó fiatal megtámadta és üt­ legelni kezdte. A FIDES missziós vatikáni hír­ ügynökséget P Arturo Vasaturo ferences, jaffai plébános és az iskola igazgatója tájékoztatta a súlyos esetről. Az incidensre október 25-én egy Negevben tett iskolai kiránduláson került sor. A kiránduláson a szentföldi ferences kusztódia jaffai katolikus iskolájának 42 nö­ vendéke vett részt, akiket 60 zsidó gimnazista miután meghallották, hogy arabul beszélnek előbb sértegetni kezdett, majd botokkal ütle­ gelt és kövekkel megdobált. A támadás során sem az arab, sem a zsidó diákokat kísérő őrök nem léptek közbe, hogy megállítsák a vereke­ dést. Amikor megérkezett a rendőrség, azt a fáradtságot sem vette, hogy megérdeklődje: a támadó zsidó diákok melyik iskolához tartoz­ nak, azzal a kifogással, hogy nem veszik ma­ gukra ezt a felelősséget. Amikor a katolikus is­ kola tanárai kihívták a mentőszolgálatot, az ápolók arra hivatkoztak, hogy a sérült diákok­ nak nincs szükségük kezelésre. Ezután öt sú­ lyosabban sérült fiatalt maguk a tanárok a houloni kórház ügyeletére vittek és hármat közülük azonnal felvettek kezelésre a kórház­ ba. A ferences igazgató, P Vasaturo a FIDESnek elmondta: rendkívül súlyos incidens tör­ tént, egyúttal igazságtalannak minősítette az izraeli oktatási rendszert, amely nem tartja tiszteletben a kisebbségek jogait. VR/MK tizenhetedik oldal �Nagy lehetőségek szobája A Szpari második emeletén, a HÖK-rezidenciától balra, kicsiny Szerkesztősé­ günkön is túl található a 305. szoba. Sokan nem is sejtik, hogy itt van a joghallga­ tók és a fiatal jogászok legnagyobb nemzetközi szervezete budapesti tagcsoport­ jának székhelye. Engedve növekvő kíváncsiságomnak, bekopogtam. Boné Beat­ rix (Vévf./N), az ELSA Budapest megbízott elnöke készségesen fogadott. Mi mindent rejt az ELSA elnevezés? A The European Law Students’ Association rö­ vidítése (Európai Joghallgatók Szövetsége). Köz­ pontja Brüsszelben van, immár több mint hu­ szonötezer hallgató a tagja. Különböző progra­ mokat foglal magába. Például különböző külföl­ di joghallgatók közötti kapcsolatokat, diákcseré­ ket bonyolít le. Ezen kívül tudományos tevé­ kenységet folytat társadalmi szervezetekkel, ala­ pítványokkal. Válogatott Európajogi Tanulmá­ nyok (Selected Papers on European Law, SPEL) című kiadványa lehetőséget nyújt tehetséges jog­ hallgatóknak, hogy legjobb munkáikat tekinté­ lyes és elismert tudósok írásai mellett publikálják az európai közjog, az európai integráció, vala­ mint az EU és harmadik országok kapcsolatai té­ makörében, nemzetközi szinten. Perbeszédmondo versenyeket, illetve jogi témákban kon­ ferenciákat szervez. A Külföldi Tanulmányok Program (Studies Abroad Programme, SAP) célja a hallgatók bátorítása külföldi tanulmányok végzésére. Ezen terület legfontosabb tevékeny­ sége az Útmutató Jogi Tanulmányokhoz Euró­ pában (Guide to Legal Studies in Europe, GLSE) című ezeregyszáz oldalas kézikönyv, mely a hallgatók által külföldi tanulmányaik szervezése során gyakorta feltett kérdésekkel foglalkozik. Ami a diákokat leginkább szokta ér­ dekelni, az a Gyakomokcsere Program (Student Trainnee Exchange Programme, STEP), aminek keretében lehetőségük van arra, hogy külföldi jogi, ügyvédi irodáknál, társadalmi szervezetek­ nél, illetve egyetemeken általában egytől három hónapos időtartamra, nyári gyakorlatra mehes­ senek. Általában márciusban szoktak erre pá­ lyázni, és elmondhatom, hogy eddig mind a Pázmányról, mind az ELTE-ről többen is részt tudtak venni ezeken a gyakorlatokon. Hogyan kapcsolódik a szervezet Magyaror­ szághoz? 1981-ben alakult az ELSA Bécsben. Büszkék le­ hetünk rá, hogy Magyarország alapító tagja volt Ausztria, Németország, illetve Lengyelország mellett. így tavaly volt a szervezet húszéves szü­ letésnapja, aminek keretében Bécsben ünnepi bált rendeztek. Brüsszelben van az International Board, ami az egész tevékenységet összefogja, ez alá tagozódnak be az egyes országokban lévő National Board-ok. Ez nálunk az ELSAHungary-t jelentené, ami tudtommal éppen tizennyolcadik oldal ramszervezéssel. A múltunkból, amit ki tudnék emelni a két konferencián kívül, az, hogy kü­ lönböző egyetemekkel felvettük a kapcsolatot diákcserével. így 2000-ben az olasz Salemoban működő kollégákkal volt cserekapcsolatunk. Mi áprilisban jártunk náluk, ők augusztusban látogatták meg az egyetemeket. Most pedig, két hete járt nálunk az ELSA-Wasa képviseletében hét fmn diák. Ezt meg is hirdettük az egyete­ men, de csekély érdeklődés kísérte estünket. Tavaly, amikor három szemináriumunk kereté­ ben meghívtuk a Budapestre akkreditált oszt­ rák, svéd, illetve szlovén nagyköveteket, úgy kellett toboroznunk a hallgatókat, hogy ne valljunk szégyent. Ám továbbra is törekszünk kü­ lönböző programok szervezésére. Jelenleg köz­ gyűlés előtt állunk, mert az elnökség tagjai kö­ zül többen is külföldön vannak. így teljesen ak­ tív működésünket, remélem, meg tudjuk kez­ deni jövőre, a vizsgaidőszak után. Lhi közötök az Informatika teremben időnként felbukkanó, idegen nyelven társalgó diákokhoz? nem működik. A National Board alá tartozik a Local Group. Magyar részről ilyen az ELSABudapest - ami a Pázmány és az ELTE joghallga­ tóiból áll össze - és a Miskolcon, Szegeden, illet­ ve Debrecenben működő szervezetek. Úgy tűnik, hogy annak idején a Pázmány jó befogadónak bizonyult, hiszen 1997. szeptem­ ber 17-én alakult egy csoport... Igen, ez volt az ELSA-Pázmány Diákkör. Hallga­ tói öntevékeny csoportként bírósági bejegyzésre sem került sor, ám 1998-ban szervezett egy kon­ ferenciát Csillebércen „Diplomácia és Joghar­ monizáció aXXI. század küszöbén” címmel. Egy évvel később alakult meg az ELSA-Budapest, aminek szintén volt egy nagy eseménye, a Nem­ zetközi Emberi Jogi Konferencia, Visegrádon. A mostani elnökség tavaly decemberben alakult meg, az előző ELSA-Budapest jogutódjának ve­ zetőségeként. Az ELSA-Budapest bejegyzésére pedig idén nyáron került sor, a Fővárosi Bírósá­ gon, úgyhogy a tagtoborzást újra kezdtük. Immá­ ron, a szeptemberi és októberi kampányunk eredményeképpen a Pázmány jogi karáról negyven-ötven taggal rendelkezünk. Továbbra is vár­ juk lelkes tagok jelentkezését! „Átlaghallgatóként” hozzám ritkán jutottak el a programjaitok. Utána néztem a szegedi és a miskolci szervezetnek: egymást érték a rendez­ vények. Mi a helyzet Budapesten? Amíg a bírósági bejegyzésre nem került sor, nem lehetett aktív programokat szervezni, ezért egy időre le kellett állnunk mindenféle prog­ Nem. Ők az ERASMUS-hoz kapcsolódnak. Ahhoz nincs közünk, külön áll tőlünk. Mennyire felel meg azon szerepének az ELSABudapest, hogy tagjai megismerhessék a külön­ böző külföldi joghallgatókat, az EU-t? Az irányvonalak, amit képviselünk, mind lefe­ dik a külföldi diákokkal való kapcsolattartást. Például minden tagunk felkerül egy e-mail lis­ tára, amin megkapják az összes információt a külföldön megrendezésre kerülő konferenciák­ ról. Ezeken teljes joggal részt vehetnek. A jövő év során lesz a lausanne-i és a prágai testvér­ szervezettel kapcsolatunk. Másrészt, a STEP programon keresztül is képet kaphat a hallgató arról, hogy más országokban a jog miként áll. Szerinted, mégis mi lehet az oka a csekély ér­ deklődésnek, ami körülveszi az ELSA-t, itt a Karon? Nem vonzóak a külföldi lehetőségek? A külföldi lehetőségek érdeklik a hallgatókat, örömmel vettük, hogy eddig is felkerestek minket az irodában. Úgy vélem, közvetlen a kapcsolatunk a hallgatókkal, mert mind az öt évfolyamot végigjártuk, és elmeséltük az elő­ adások után, hogy miről szól az ELSA. De le­ het, hogy a mi oldalunkról is többet kellene tennünk, hogy többször, például az ítéletben is, hírt adjunk magunkról. SZAMOS MÁRTON Ajánlatunk szörfözőknek: www.freeweb.hu/elsabudapest www.elsa-online.org �Az elitképzés hiányosságairól - 1. rész Hát nem is tudom, hol kezdjem... Talán ott, hogy valószínűleg nagyon sokan utálni fognak majd minket azért, amit most leírok, viszont megmondom őszintén, ők azok, akik kevésbé érdekelnek! Az élet már csak ilyen, mindenkinek nem lehet megfelelni. (Olcsó közhely #1.) Teljes egészében egyetértünk Jobbágyi pro­ fesszor úr kijelentésével miszerint „Ma viszont az új rendszerben a felsőoktatási intézmények felada­ ta lenne, hogy a diplomára alkalmasakat kiválassza a saját képzési rendszerében. Véleményem szerint alap­ vetően ez okozfeszültséget minden intézményben, így nálunk is a működésben, mivel a beiratkozott nagy­ számú hallgató szinte alanyijogának érzi, hogy mini­ mális erőfeszítése ellenére is diplomához juthasson. „ ezért aztán kérdésünk csupán arra irányulna: Miért tesz ilyen keveset az egyetem fenti célok megvalósítása érdekében?? Azt mindenesetre már most szeretném elő­ rebocsátani, hogy én (legalábbis saját meglátá­ somban) a becsületes, keményen küzdő több­ ség érdekeit képviselem a kisebbséggel szem­ ben. Költői kérdés No. 1: „Miért van az, hogy a PPKE JÁK-ról nem lehet kirúgódni?” Annak idején amikor elindultunk, a hallgatói létszám 10%-os leépítése volt kilátásba helyezvv-. a va ic XTrvlt- n rrn ivio íj vvjiv a rí L- Ác n^nnnnl = a^uuuai iU hantunk a TO-ra meg a Dékániba különböző garanciákért... Persze teljesen feleslegesen, le­ építés uis (szöges ellentétben Lenin elvtárssal) nem volt, nincs, és talán nem is lesz?! Az Egyetem tiszteletre méltó következetességgel fenyegetőzött a 10%-kal, de negyedév végén már mi is csak nevetgélni tudtunk az ilyen hí­ reken. („Lupus in fabula”) Hogy miért? Mert rangsor szerinti 0,0 és 1,6 között teljesítő sorstársaink újból és újból ugyanazzal a csábos, ártatlan mosollyal fogad­ tak minket szeptemberenként az előadóban! Vagy ha nem ott, akkor az eggyel alatta lévő­ ben! A 10%-os elbocsátás tehát klasszikus lex imperfecta, hat év alatt az egyetem egyszer sem szerzett még érvényt neki, ettől fogva fe­ nyegető, ösztönző hatás kiváltására is teljes­ séggel alkalmatlan; sokkal inkább nevetség tár­ gya a hallgatók között. A másik ilyen, kissé harmatosnak tűnő pró­ bálkozás volt a hiányzó vizsgák számának li­ mitálása: Ez szép dolog, és valahol követendő is, egyetlen baja, hogy eddig kizárólag elméle­ ti síkon létezett. Talán az idősebbek emlékeznek még rá, an­ nak idején a hőskorban (1996-98) a beiratko­ zás feltétele max. 4 hiányzó vizsga volt, átlag­ tól függetlenül. Ez a rendszer egyensúlyosnak mondható, sem túl szigorú, sem túl elnéző a diákokkal szemben, vagyis pont megfelelő (lett volna ha betartják). Később ezt a rend­ szert váltották fel az összes félévi aláírás + az adott szemeszterben teljesítendő vizsgák felé­ nek felmutatása követelményével: A félévi alá­ írás -jól tudjuk- szimbolikus jelentőségű. 2001-ben aztán sikerrel estünk át a ló má­ sik oldalára. Egy februári kari tanácsi döntés értelmében bármilyen bukás, hiány, halasztás stb. évismétlést kell, hogy maga után vonjon. Az akkori HŐK kitartó munkája következté­ ben átmeneti könnyítésként a „null toleran­ cia” elvéből lett a 3 engedélyezett hiány + a min. 2,51-es átlag feltétele. Hogy-hogynem azonban, a 3 engedélyezett hiányból - külön­ böző tanszéki anomáliák miatt- néhány évfo­ lyamon újracsak 6 lett az idén szeptemberre... Költői kérdés No. 2: „Mi a helyzet a méltá­ nyosságokkal?” A méltányosságokkal kapcsolatban csak a ki­ sebbik baj az azok alapjául szolgáló dokumen­ tumok meglehetősen elnéző /hanyagé elbírálá­ sa. Ha mondjuk valaki szívműtétről hoz iga­ zolást, de nincs a mellkasán egy árva karcolás sem, az azért legalábbis érdekes, nem?! Csak a korrektség kedvéért: A példa nem légből ka­ pott, nagyon is valóságos, ám nevet nem fo­ gok, és a jövőben sem kívánok adni mellé, az uis tényleg gonoszság lenne. Az is a kisebb baj, hogy a hivatalosan egyszer, nyomós indokkal odaítélhető kérelmet egyesek háromszor sze­ rezték meg, (példa ismét van, név nincs), de könyörgöm, egyáltalán milyen alapon engedé­ lyezzük valakinek a köv. évre való beiratkozást tizenvalahány, különböző évfolyamokról öszszeszedett hiányzó vizsgával ??? (Pl. van, név nincs.) Az ilyen méltányosságnak van egy sokkal közkeletűbb elnevezése: Kivételezés. Fenti gyakorlat eredményeképpen juthat­ tunk el odáig, hogy az egyszeri megbotlás le­ hetőségét a hallgatók többsége kvázi alanyi jo­ gosultságként mostanra egyszerűen beépítette tantervébe, és azzal mint egyévnyi lazítás lehe­ tőségével már tanulmányainak megkezdése­ kor számol... Költői kérdés No. 3: „Miért nem volt eddig szabályozva az egyetemi tanulmányok befeje­ zésének ideje ?” Tudom, tudom, ez egyfajta magyar népszokás, amit ápolnunk kellene, meg, hogy az úri Ma­ gyarországon jópofa sikk, nemesi passzió volt jo­ gi egyetemre járni, (bocs ha ez is közhelyesen hangzott, bár én nem annak szántam), csakhát ugye azóta azért történt egy s más! Nem azok­ ról beszélek akik egy, neadj' Isten két évet meg­ csúsztak a tanulmányaikkal vagy évhalasztást kértek, hanem azokról, akik mondjuk tavaly előtt lettek volna végzősök, ám idén a szentké­ pekről kölcsönzött, jóságos, mennyei derűvel iratkoztak be a negyedévre... Vajon van valaki is ezen az Egyetemen, aki komolyan gondolja, hogy ezek az emberek a jogi pálya iránti elköte­ lezettség, a tudásvágy, a fejlődni akarás eszméje miatt vannak itt ? Ha viszont nincs, akkor nem nagyon kéne dobálóznunk olyan fogalmakkal, mint az elitképzés ?! Mert hát ugye magunk asszisztálunk hozzá, hogy a hallgatók egy része kizárólag anyagi megfontolások, a diploma nyúj­ totta státusz, ill. a jól hangzó két betűs előtag mi­ att végezzen nálunk! És végül egyetlenegy nem költői, (bár az lenne) kijelentés az eddig elhangzottakhoz: A PPKE JAK -ról eleddig tudtommal egyet­ lenegy embert sem bocsátottak el tisztán tanul­ mányi okokból !!!!\ (Igen, voltak akik elmentek, belátván küzdel­ mük kilátástalanságát, de ha ilyet tettek is, ön­ szántukból tették, nem pedig bármilyen tanul­ mányi szankciórendszer hatására.) Egy picit azért megijedtem amikor leírtam ezt a monda­ tot! Picit azért ijesztő ez a mondat úgy ahogy van, nemde?? Pokorni miniszter úrnak a kö­ zelmúltban tett kijelentése szerint: Magyaror­ szágon 4-5 év múlva már nem az lesz a kérdés, hogy van-e valakinek diplomája, hanem az, hogy hol szerezte a diplomáját. Nyolc párhu­ zamosan működő jogi egyetem, valamint a fenti kijelentés fényében vajon tényleg meg­ engedhetjük magunknak ezt a fajta „nagylel­ kűséget”? Vajon tényleg így szolgáljuk hosszú távon a hallgatói érdekeket? MIHÁLTZ ANDRÁS BALOGH ANDRAS ARVAY GÁBOR ..... ■■■..... ........ Némi kommentár gyanánt „Változnak az idők és mi változunk azokban” - tanította a bölcs római mondás, mely felrémlett előttem a hozzászólás olvasásánál. A cikk tartalmával egyetértek, stílusával nem teljesen. A hozzászólás írói engedjenek meg három halk észrevételt; 1. Nem a Balogh András vezette HŐK küz­ dött kőkeményen éveken át a TVSZ ész­ szerű szigorítása ellen? 2. Nem a Balogh András vezette^ HŐK és a Miháltz András szerkesztette ÍTÉLET végez­ te el, illetve közölte azt a botrányos tanszékmi­ nősítést, ahol több, az átlagról némileg szigo­ rúbb oktatónkat nemes egyszerűséggel, a név­ telenség homályából le „legrosszabb”-ozták? 3. Ha az első két kérdésre „igen” a válasz, nem arról van-e szó, hogy „méltányossági diplo­ más” hallgatóink egy része visszaszól; „Jó-jó, hogy velünk szemben példátlanul liberálisak voltatok, de most már szíveskedjetek abba­ hagyni, s mindenkinek értékes, átlag feletti tu­ dást takaró diplomát adni, mert a további „méltányossági diplomák” már az én üzlete­ met sértik. Ha ez így megy tovább, esetleg „Dr. Pázmány Benzinkutas” lehetek csak mint Pokorni Miniszter Úr nagyon helyesen rávilágított a jövőbeli diplomák tagozódására. Szóval jobb lett volna, ha ez a cikk három év­ vel ezelőtt születik meg, s szerzőik a TVSZ körüli csatározások és méltányossági kérel­ mek bonyodalmai helyett, esetleg tankönyve­ iket forgatták volna ilyen buzgalommal. így is nagyon örülök a cikknek. Bizonyítja a fejlődést, s azt, hogy „túlsó partról” másként festenek a dolgok. Ha így haladunk, még tíz év, és szerzők teljesen belátják, hogy mégiscsak igazuk volt némileg szigorúbb tanáraiknak. DR. JOBBÁGYI GÁBOR tizenkilencedik oldal �PÁZMÁNY SZÉPÉ 2001 Mindenkit megemlítettünk, aki szavazatot ka­ pott, de azok se keseredjenek el, akik nem ta­ lálják nevüket a listán. A tudomány és a tech­ nika mai állása mellett könnyedén elvégezhe­ tőek olyan beavatkozások, melyek segítségével a jövőben estlegesen az illető hölgy nagyobb eséllyel indulhat egy hasonló versenyen. Rá­ adásul a jogászpálya is tartogathat még másfaj­ ta, de legalább ekkora örömöket... Komolyra fordítva a szót: a közjegyző által el­ lenőrzött szavazatszámláláson írásszakértő se­ gítségével kiszűrtük a hamis, érvénytelen, év­ folyam megjelölés nélküli, valamint a Sparta­ cus felszolgáló hölgyeire leadott szavazatokat. Ezeken kívül is akadtak még azért meglepő öt­ letek: egy lelkes egyetemi polgár már idejeko­ rán, több, mint fél évvel a választások előtt a Fideszre szavazott. Kapott szavazatot Natalia Oreiro, Zámbó Jimmy, Pamela „Anderszen”, valamint az egyetem oktatói karából többen is. Jó néhány jelölés Dettire is érkezett, akiről megtudtuk, hogy „nem Pázmányos, de a ba­ rátnőm, és nagyon szép”, „Valamilyen” Juli-ra, és a szerkesztőség több férfi tagjára is (a hízel­ gő véleménynyilvánítást ezúton köszönjük). A fiúkra érkezett szavazatok meglepően magas száma miatt érdemes elgondolkodni a jövőben egy, a számukra is megrendezésre kerülő ha­ sonló megmérettetésen. A dobogósok nyereményüket (kétszemélyes vacsi) a Spartacusban vehetik át, de a lekes ön­ ként jelentkezők várhatóan meginduló roha­ ma miatt nem árt, ha minél hamarabb eldön­ tik, ki is lesz a szerencsés kiválasztott, aki tár­ suk lehet a nyeremény elfogyasztásában... 1. Balogh Dóra (IV./N) 203 szavazat 2. Melegh Anna (V./N) 189 szavazat 3. Hornyik Annamária (IIL/N) 153 szavazat No, ezzel is megvolnánk! Az ítélet és a Spartacus közös úttörő akciója, a világ­ történelem első Pázmány Szépe választá­ sa lezárult. Az egyetemet hetek óta láz­ ban tartó kérdésekre végre választ kap­ tunk. Megválasztottuk tehát a legszebb lányokat, mostantól a helyezettek immá­ ron hivatalosan is tudhatják, ők a kivá­ lasztottak, az egyetem férfi-hallgatósága csodálatának tárgyai. 6. Kovács Orsolya (II./N) 56 szavazat 7. Mezey Franciska (V/L) 48 szavazat 8. Magyar Barbara (IL/N) 43 szavazat 9. Grósz Dóra (III./L) 36 szavazat 10. Szilágyi Dorottya (IL/N) 29 szavazat 4. Fodor Bernadett (III./N) 81 szavazat 5. Pallós Nikoletta (IV./N) 72 szavazat Szavazatot kapott még: Balázs Katalin (I./N), Balogh Gabriella (I./N), Bakos Réka (V/N), Baumgartner Agnes (V/L), Berecz Tímea (V/N), Berényi Diána (V/N), Berta Aliz (II./N), Békési Zsófia (V/N), Bíró Katalin (V/N), Bodonovics Klára (I./N), Bogi Viktória (I./N), Boros Emese Judit (V/L), Boros Linda (V/N), Csörgei Zsuzsa (L/N), Dekovics Zsó­ fia (V/N), Dénes Lilla (II./L), Domány Katalin (II/N), Egyed Annamária (III./N), Far­ kas Marianna (I./L), Fábián Adrienn (II./L), Fábián Erika (II./L), Franczia Mercédesz (V/N), Fülöp Hilda (V/N), Gerendás Anna (V/N), Gergely Ágota (L/N), Gyulai Judit (V/N), Horváth Katalin (V/N), Horváth Réka (V/N), Horváth Zsuzsanna (V/N), Illy Dorottya (II/L), Imre Melinda (III./N), Jakab Izabella (V/L), Karsai Orsolya (V/N), Káposztás Ágnes (IL/N), Kegyes Anna (V/N), Kiss Virág (V/N), Kozák Nikolett (L/N), Kozma Zsuzsanna (V/N), Kurka Csilla (I./N), Kürthy Gabriella (V/L), Laczkó Anikó (I./N), Mihályi Réka (II./N), Mihályka Márta (IL/N), Miklovicz Renáta (V/N), Mikó Adrienn (IL/N), Nagy Krisztina (IL/N), Nemeskéri Kiss Zita (IIL/N), Orosz Ju­ dit (IL/N), Orosz Yvette (IL/N), Papp Eszter (IIL/N), Pogácsás Ánett (IL/N), Puskás Renáta (V/N), Rajkai Viola (V/N), Ratatics Zsuzsanna (IIL/N), Rá­ kos Nikoletta (II./L), Sándor Katalin (IV/L), Seereiner Márta (V/N), Seprényi Andrea (IL/N), Simon Emese (I./N), Stefka Annamária (V/N), Surányi Kata­ lin (IV/N), Szabó Petra (IIL/N), Szenei Ildikó (V/N), Szincsák Zsuzsa (IIL/N), Takácsi-Nagy Eszter (I./N), Tóth Eszter (L/N), Tündik Henrietta (III7N), Valter Zsuzsanna (IIL/N), Vator Zsuzsanna (III/N), William Edina (L/N), WolfJudit (V/N), Zsolnai Edit (IV/N). � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2001 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IV. évfolyam 12. szám 2001. december 12. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001. december 12. Date Created Date of creation of the resource. 2001. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (10068kb+2515 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_IV_12_20011212 Relation A related resource T00042 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_IV_12_20011212 HÖK