https://omeka.ppke.hu/files/original/e4b15abf80224c20e64ccceb5da5a5d4.jpg 51e0ae7f4d36a6a6f2f09b392113083c https://omeka.ppke.hu/files/original/6ea8ca41d7b597510b510b9643ea2fb2.pdf 401a63f24d6742c602b4bb11ddf33e55 PDF Text Text PPKE_úfcetetJV_6JÍOOÍO52-<- IV. évfolyam, 6. szám e-mail: itelet01@Jhotmail.com honlap: yvwyv.extra.hu/itelet 2001. május 24. �I ■ M: Il **% If II „Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Koltay András (tel.: 20/377 57 68) Helyettes főszerkesztők: Miháltz András Szabó Zoltán A szerkesztőség tagjai: Gulyás Gergely Jancsó Gábor Mándics Botond Szabó Viktor Szincsák Zsuzsa Németh Ádám Munkatársak: Szamos Márton Virág Zsolt Ugrón Gáspár Wetzel Tamás Szabó Péter Kelemen Miklós i^. dr. Kaluber László Vincze Szabolcs Kisbán Balázs Címlapterv: Szoboszlai András Honlap: Gettler András Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. e-mail cím: itelet01@hotmail.com második oldal A nyugodt erő Naivak voltunk. Azt hittük, ha egy interjút két hónapra előre megbeszélünk, akkor már tudnak ránk időt szakítani. Amikor a megbeszélt időpont előtt egy héttel újra egyeztettünk telefonon, már csak annak ígéretét kaptuk meg, hogy feltett kérdéseinkre telefaxon választ kapunk egy héten belül. Amikor még két hét múlva sem érkezett semmi, gyanakodni kezdtünk. Dacára a jó előre megbeszéltek háromszori megváltoztatásának, még mindig csak várjuk a választ. A várakozás hosszú heteiben pedig még csak egy telefonhívást sem kaptunk Dávid Ibolya miniszter aszszony titkárságáról, csak immár számtalan be nem tartott ígére­ tet. Úgy látszik, nem működik olajozottan a „píár”. Más. Közeleg a vizsgaidőszak, olyannyira, hogy már meg is érke­ zett. Éppen ezért tanácsoljuk minden idegességre hajlamos hall­ gatónak, hogy tűnődjön el a címlapon látható fénykéj)en (fotó: dr. Komáromi József). Vegyünk példát a koalákról. Ok az igazi nyugodt erő. Hidegvérben utolérhetetlenek, e tulajdonságra pe­ dig igencsak szükségünk lesz az elkövetkező másfél hónapban. Ok tudják mi az, ami fontos, mi mennyit ér, mennyit kell feltét­ lenül kiadni magukból, mi az, amin érdemes idegeskedni, és mi nem ér meg annyit. Tanuljunk tőlük! Mindenkinek sok sikerél­ ményt kívánunk, és utána felhőtlen, ámde joghallgatóhoz méltó ünneplést a nyáron. Szeptemberben találkozunk! KOLTAY ANDRÁS (főszerkesztő) TARTALOM Hírek A Kari Tanács valamennyi tagjának! Tarolt a Pázmány A XXV OTDK teljes eredménysora A Bárdossy-perről Családi politika A facér vizsgázó Rózsás János - Gulág lexikon A történelmi Magyarország nemzetiségei 5. 81 éve... Vedd és olvasd! A rockzene Pázmányos védőbástyái A hallgatói jogokról 4. Életérzés — rovat Két perc Kari Tanács Magyar örökség; kastélyok és kúriák „Megölték a magyar lovassportot’ Újabb elnök a HŐK élén 3 4 4 5 7 9 10 11 12 12 13 14 15 15 16 16 17 18 19 honlap: www.extra.hu/itelet �mir Vendégünk volt Kövér László Pázmányos sportsikerék! sí 2001. május 10-én, délután egy óra körül egy nagy autó gördült be az egyetem előtti parkolóhelyre, majd fiatalos lendülettel kipattant belőle a sofőr is, aki nem volt más, mint Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alapító tagja, volt elnöke, ma alelnöke, a párt egyik legnépszerűbb politikusa. Az alelnök úr az egyetemen szárnyait próbálgató Deák Ferenc Államtudományi Szakkollégium meghívásának tett eleget látogatásával, és eredetileg a rendszerváltoztatás előtti és alatti események, a Fidesz megalakulásának története lett volna előadásának témája. Lett volna, ugyanis - miután a rendezvény egy kevéssé témába vágó, és valljuk be, elég unalmas, gazdasági kérdéseket boncolgató cikk felolvasásával kezdetét vette, és Kövér László végre szóhoz juthatott - a fenti témákról csak vajmi kevés szó esett. Ez természetesen legkevésbé sem az alelnök úrnak róható fel. hiszen o azzal, hogy a témától kissé elkalandozott, az igen nagyszámú hallgatóság jogos igényeit elégítette ki, nem is beszélve a meglehetősen rövid rendelkezésre álló időről. Azért persze a Fidesz 55-.fiatalkoráról'5» is megtudhattunk egyet s mást, méghozzá az egyik leghitelesebb személy tolmácsolásában, aki a megalakulástól kezdve képviselte a Fideszt a legkülönbözőbb fórumokon, többek között az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain. A„ előadás legérdekesebb része a kérdések ideje volt, ugyanis a kérdezők túlnyomó többsége már nem a múlttal, hanem a jelennel és a jövővel kapcsolatos problémákra kereste a választ. Rákérdeztek a MIÉP-pel való együttműködés lehetőségére (Kövér László ezt - amellett, hogy frappánsan felvázolta a két párt közti jelentős különbségeket egyértelműen kizárta), előkerült a Danoneügy és a piacszerzés céljából megvásárolt cementgyárak problémája, vendégünk beszélt a Fideszben jelen levő és más pártok által olyannyira irigyelt csapatszellemről és munkamegosztásról is. Az egyre inkább botrányossá fajuló kisgazda­ kérdést furcsamód röviden elintéztük, Torgyán és társai mindössze egyetlen rövid kérdés és hasonlóan rövid válasz erejéig kerültek elő, annak ellenére, hogy éppen az előadás napján vált véglegessé, hogy az exminiszter távozni lesz kénytelen a kisgazda frakcióból. természetesen szó esett két Végül (tulajdonképpen egy tőről fakadó) nemrégiben kipattant, érzelmeket és indulatokat felszító skandalumról is. A hallgatóságot talán ez a rész érdekelte legjobban, és az alelnök úr is szívesen reagált a kérdésfeltevésre. Ahogy azt már mindenki sejtheti, arról a bizonyos „likvidálós’ Magyar Hírlap-cikkről valamint az elhíresült Frei-interjúról van szó. A két kérdéssel kapcsolatosan teljesen érthető volt Kövér László indulata (szavait ezért inkább nem idézzük); a saját személyét ért sértést elmondása szerint már fel se vette, eléggé „megkérgesedett már a lelke” ahhoz a hosszú politikai pályafutása során. De a második esetnél - mivel régi barátját és munkatársát bántották, fenyegették meg kötelességének érezte hangját felemelni és jól ismert és népszerű stílusában helyére tenni a már minden határt átlépett sajtót és annak /Viselőit. Végül is ez adta meg a végszót, melyet a rengeteg - nem csak diák - érdeklődő részéről dübörgő taps fogadott. Reméljük, máskor is vendégül láthatjuk az alelnök urat, és végül, de nem utolsósorban a jól sikerült előadásáért itt, az ítélet hasábjain ■ I is szeretnénk köszönetét mondani. JANCSÓ GÁBOR - RUMI TAMÁS A szorgalmi időszak végével véget értek'azj egyetemek közti bajnokságok is. Több szép sikert"'arattak egyetemünk ,versenyzői .V Az Egyetemek és ’Főiskolások Országos Baj-" nokságán férfi kosárlabdacsapatunk első lett. A csapat névsora; Legény Péter, Bartl Ger­ gely, Pintér Ákos, Schmidt Ádám, Hensch Norbert, Dánffy Balázs, Kovács Balázs, Fahn Gábor, Velenczei Attila. Sakkcsapatunk (Kahn Evarth és Tömösváry Attila) szintén első helyezést ért eh' Elképzelhető szeptem­ bertől egy tanár-diák sakk klub beindítása. Tórn^záink második és harmadik helyezést értek el, vívásban Pecze Xénia bronzérmes lett. Dzsúdóban is szereztünk é^ harmadik és égy ötödik helyet,' és részt vettünk ' a Szarvasűzőn, azaz a hagyományos váltófutá­ son is. Ősszel pedig újra beindul a sportélet! DRASKÓCZY IMRE FELHÍVÁS! A 2001. június 28-tól július 3-ig tar­ tó szóbeli felvételi vizsga felvételiztetó' bizottságaiba harmad- és negyedéves hallgatók je­ lentkezését várjuk. A jelentkezés feltétele az előző tanévben elért min. 4,00-ás átlag. Előnyt jelent to­ vábbá, ha a jelentkező demonstrátor! fel­ adatot lát el, vagy egyéb tudományos te­ vékenységet végez (pl. OTDK-n való részvétel). Jelentkezni a HŐK irodában az ügyintézőnél lehet június 7-ig. '" Alkotmánybíráskodás Zh. május 24-én 12 ' ^Változott, á- pötzártKelyik időpontja ^js. . órától, jogalkotástanból szintén május'24-én ,,<>Számvitelből'^- május - 28-án 8í.z-ófától, 13 órától kezdődik a Zh. a 11. előadóban. vállalatgazdáságtanból május 28-án 10 órától Az eredményekről csak. a hirdetőtáblán kísérthetik meg a ' szerencséjüket^ a Szabó Zoltán rovata ' kifüggésztett lista ad tájékoztatást, sem vállalkozók. telefonon, sem személyesen nem lehet - Befejezésül egy hír a végzett és most - Mint bizonyára mindannyian tudjátok. érdeklődni. Szóbelire Jelentkezni csak az államvizsgázóknak. PhD. képzés indul az lassan megkezdődik a vizsgaidőszak. Az eredmények ismeretében, későbbi időpontban Egyetemünkön. A jelentkezés feltétele jó időpontokat már mindenki: megismerhette. - ' lehetséges. minősítésű oklevél,szakmái, önéletrajz, Ezúttal azoknak kívánunk segíteni, akik még _ j,,^bölcseleti intézet hírdetcjcn\ diploma, leckekönyv másolata, nyelv­ nem rázódtak - bele teljesen az egyetemi megtalálhatóak a vizsgabeosztások. Számos vizsgaigazolás, publikációk. 5 ezer forint mindennapok rendjébe, és Pató Pál követői. bejelentés érkezett, hogy nemjól írták ki, illetve, Legfontosabb, ■ hogy az ' OTDK miatt ae befizetésével május ,31-íg lehet jeleíitnem arra a napra, amelyikre jelentkezette szorgalmi időszak 3 nappal tovább tart, a/ Tí ' . f i t ' ’ j kezm. Ezért kérünk mindenkit,, hogy meg tdejeben, • - Akik most diplomáznák, - ,;,feltételes vizsgaidőszak hivatalosan május 28-án, felvételt nyerhetnek. További mformáellenőrizze a dátumokat, elkerülendőä későbbi kezdődik;®: ciók a dékáni hivatal hirdetőjén. - Jogászi etika, keresztény erkölcs, írásbeli y Keszthelyen négy vizsga lesz 200L június 6-án, Í8-án d IV. " bankárjaink'-figyelmébe ajánljuk, . -Főiskolások, egyetemisták! , -a t hogy aú^sztusi időpontra már nem - ^^l^sban buhhetek szerveződnek, Felpanzto: előadóban 14 órától, 25-én a 4-es gyakorlóban, 8500, teljes ellátás 12000. Jelentkezni lehet d Jelentkezni, akinek sikerült megcsípni az szinténd4?órától. Közgáz Egyetemen a 146-os szobában, vagy á augusztusi időpontokat ( 21., 22., 23.,j, azok - A közjogi intézet augusztusra nem'hirdet 20/3ŐŐ4482-n. Gyertek minél többen! meg'vizsgaidőpontot, ebből következően az örülhetnek, érvényes a jelentkezésük. Május’ indexaláírás is csak az utolsó időpontig ,, 28-ig van-lehetőség a módosításokra téríAddig is kellemes nyarat’mindenkinek! lehetséges. résmentesen. Hírek - harmadik oldal �A Kári Tanács valamennyi tagj ának! Tisztelt Kollégák! Most, hogy öt év után, már nemcsak formai­ lag, de ténylegesen is befejeztem tanulmányi dékánhelyettesi működésemet, még utoljára szeretnék élni a Dékán Úr által felkínált lehe­ tőséggel, hogy írásban fordulhassak Hozzátok és fejthessek ki néhány gondolatot az elmúlt^ évek tapasztalatai alapján. Mindenekelőtt szeretném megköszönni a Kari Tanács bizalmát, amely erre a posztra állított és ami lehetővé tette, hogy a hallgatók egy megle­ hetősen széles rétegével kerülhessek napi kipcsolatba, akikkel - egyébként - legfeljebb egyegy vizsga alkalmával találkoztam volna. Azok­ ról a hallgatókról van szó, akik - hogy úgy mondjam- nem tartoznak a hallgatói “elit”hez, az átlagnál több problémával, nehézséggel küzdő, nagyon sok esetben saját hibájukból, de azért legtöbbször önhibájukon kívül hátrányo­ sabb helyzetben lévő hallgatói körről. Olyan hallgatókról tehát, akik, formálisan nem különböznek ugyan a többségtől, felhalmozó­ dott gondjaik, az azokkal történő, nem egyszer kilátástalannak látszó küszködés azonban a pá­ lya szélére sodorta őket. Elismerem, voltak - és nyilván vannak iS - közöttük egyszerűen link, gyenge akaratú kis emberek, akik időnként rá­ döbbentek elrontott helyzetükre és ilyenkor próbálták keresni a gödörből kivezető kapasz­ kodókat. Nagy többségük azonban olyanokból állt - és áll ma is - akik betegség, családi és anyagi problémák, válás, szülés és kismamái gondok miatt próbáltak segítségért fordulni a tanulmányi dékánhelyetteshez. A legtöbbjük azzal az őszinte elszánással, hogy ha kap egy kis segítséget, ő is megpróbál úrrá lenni a tanulmá­ nyai “normális” végzését gátló problémákon, nehézségeken. 'Tudom, többen felvethetik ezzel kapcsolat­ ban, hogy úgy látszik, már engem is elért az a 'vész”, ami a hosszabb ideje betegekkel fog­ lalkozó orvosok sajátja, hogy t.i. hajlamosak az egész társadalmat betegnek tekinteni, mivel hogy az ő kezeik között megforduló emberek többsége valóban beteg... Nos, szeretném hinni, hogy öt év, ebben a tisztben eltöltött idő után sem nézem a hall­ gatóság egészét ezen az “orvosi” szemüvegen keresztül! És tudatában vagyok annak is, hogy a színvonalból, a követelményeinkből egy jot­ tányit sem szabad engednünk, ha meg akarjuk tartani a Pázmányjogi Karáról eddig kialakult, kivívott kedvező képet. Csak azt szeretném kérni minden egyes kollé­ gától, hogy a mindennapok őrlődése, a sok negatív élmény és tapasztalat ellenére se feled­ kezzünk meg soha arról, hogy a Pázmány Pé­ ter nevével fémjelzett egyetem: katolikus egyetem. Isten előtt vállalt kötelességünk, hogy a ránk bízott fiatalokat megpróbáljuk hozzásegíteni a diplomájuk megszerzéséhez. Ez a kötelezettségünk mindazokra vonatko­ zik, akiket a Karra felvettünk. Ne legyenek képletesen szólva - zárt ajtók és zárt szívek a í hallgatóink előtt, ha segítségért fordulnak hozzánk. A társadalom egészének érdeke, hogy akik vállalták, hogy a Katolikus Egyete­ men szereznek diplomát^ azokat a magunk ré­ széről is megpróbáljuk segíteni ebben. Elnézést szeretnék kérni Tisztelt Kollégáim­ tól, hogy talán közhelynek tűnő kérdésekkel terhellek Benneteket. Az utóbbi hónapok so­ kasodó, negatív tapasztalatai azonban meg­ győztek arról, hogy szükség van néha arra is, hogy a nagy rohanásban, tülekedésben saját házunk táján is olykor körülnézzünk és meg­ lássuk azokat a sokszor gondokkal küszködő fiatalokat is, akikért felelősek vagyunk. Ennyit szerettem volna mondani. Tisztelettel köszöntöm a Kari Tanács minden tagját. Budapest, 2001. március 12. DR. BÁNRÉVY GÁBOR Tarolt a Pázmány 2001. április 25-27-éig tartották a XXV Orszá­ gos 'Tudományos Diákköri Konferencia Államés Jogtudományi szekciójának ülését a Páz­ mány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Állam­ tudományi Karán. 25-én délelőtt nem minden­ napos látvány tanúi voltak, akik a Szentkirályi utcába tévedtek, az OTDK ünnepélyes meg­ nyitójával párhuzamosan zajlott ugyanis I. Bartolomaiosz, konstantinápolyi pátriárka egyetemünk díszdoktorává avatása, a 28-as épü­ let Dísztermében, mely eseményre számos ne­ vezetes egyházi és világi méltóság érkezett. A 30-as épületben pedig megnyitó beszédet mon­ dott Dr. Dávid Ibolya igazságügy miniszter aszszony, melyben emlékeztetett, hogy fiatal ka­ runk először rendez OTDK-t, de hallgatói is csupán másodszor vesznek részt a konferenci­ án, és eddig sem maradtak el a nagyobb múlttal rendelkező karok hallgatóival szemben. Felhív­ ta a jelenlévők figyelmét arra, hogy jól kormá­ nyozni csak a jog eszközével lehet, a jogban pe­ dig egy nemzet sorsa tükröződik, mely jog tu­ lajdonképpen útitársunk, hisz nemcsak végig kísér életünkben, de szabályozza sorsunkat a bölcső előtt és a sír után is. Szerinte a laikuso­ kat éppúgy foglalkoztatja az a kérdés, hogy mi az igazságosság, mint ahogy a jogászokat foglal­ koztatja a jog miben létének kérdése. Rámuta­ tott, hogy a jog igazságtalansága legelviselhetet­ lenebb, a jog erőtlensége pedig a rend és béke negyedik oldal megsemmisüléséhez vezet: az igazságosság erő nélkül tehetetlen, az erő igazságosság nélkül pedig zsarnoki. Beszédet mondott Prof. Dr. Szendrő Péter, az OTDT elnöke is, mint mondta, az oktatás nem belügy, nem tanárok és intézmények ügye, hanem a nemzet ügye. A XXV OTDK utolsó szekcióüléséről szólva hozzátette: a tu­ dományos munka csendet és elmélyülést igé­ nyel, itt nincs vita, nincs verseny, alkotómun­ ka van, persze helyezésekkel. Fontosnak tar­ totta aláhúzni, hogy a távoktatás és tömegkép­ zés mellett tartsuk meg az oktatási hagyomá­ nyokat. Végezetül azt kívánta, hogy legyen e fórum a bölcs gondolkodásé és a sikereké. A szervezők nevében Dr. Jobbágyi Gábor Pro­ fesszor Úr szólt, kiemelve, hogy idén először három naposra bővítették a konferenciát, az alaposabb megismerés érdekében, ugyanis 10 intézményből mintegy 226 dolgozat érkezett, melyek már most gazdagítják jogi kultúránkat. Köszönetét mondott mindenkinek, aki segéd­ kezett a szervezésben. Csütörtökön kisebb összejövetel volt a részt­ vevők számára az elsős előadóban. Az élőzenét a Kormorán zenekar szolgáltatta, bőven fo­ gyott a sör és a bor, ahogy egyre oldódott a fe­ szültség. És másnap eljött az igazság pillanata... azaz a zá­ róülés, ahol már meg tudott Dr. Radnay József Dékán Úr is, aki beszédében még a régi Páz­ mány Péter Tudományegyetem egyik professzo­ rát idézte fel, aki szerint ha minden esetben ki­ tűznék a fekete zászlót, amikor a jogászok meg­ sértik mindazt, amit az egyetemen tanultak, bi­ zony egész évben nem vennénk be a gyászlobo­ gót. Ennek veszélyére figyelmeztetett... A zárás jelképeként az olimpiai játékoklioz ha­ sonlóan, a két év múlva megrendezésre kerülő OTDK-nak otthont adó Debreceni Egyetem képviselője vette át a díszes csomagolásban lévő alapító okiratot, és kifejezte aggodalmát, hogy bizony nehéz helyzetben lesz a cívis város, hogy megfeleljen a jogosan támasztott magas szintű elvárásoknak, mert bizony egyetemünk kitett magáért, ami a szervezést illeti. Minden­ kit szeretettel meghívott Debrecenbe, 2003-ra, a jelenlévő opponenseket résztvevőként, a mostani résztvevőket tanársegédként, a tanárse­ gédeket adjunktusként, docensként, az egyete­ mi tanárokat esetleg alkotmánybírákként. Jobbágyi Professzor Úr megkönnyebbülésé­ nek adott hangot, miután átadta a stafétabotot, mint mondta, most már megérti Lévai Miklós, miskolci dékán urat, két évvel ezelőtti hasonló reakcióiért. A konferencia lebonyolítása nem volt egy könnyű feladat, de szerencsére a szer­ vezéssel minden résztvevő elégedett volt. MÁNDICS BOTOND �A XXV OTDK TELJES EREDMENYSORA 1 í. Dr. Szalontai Éva „A külföldiek termőföldtulajdon szerzésére vonatkozó szabályok a „zsebszer-ződések” korában’ Konzulens: í/c Prugher^er Tamás ME-ÁJK 2. Nagy Attila „A nemzeti földalapjogi természete, helye a magyar jogrendszerben” konzulens: dr. Süveges Márta DE-JÁTI 3. Czakó Gabriella „A gabonapiac szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon’ konzulens: dr. Olajos István ME-Ájk Különdij Farkas Csamangó Erika „A természetvédelem és a nemzeti parkok fejlődése” Konzulens: dr. Miklós László SZTE-ÁJTK 1. Gerencsér Balázs - Juhász Albin „A Kárpát-medencei magyar autonómiák lehetősége az ezredfordulón” konzulens: dr. Tábik Ferenc PPKE-JÁK 2. Hallók Tamás „A népszuverenitás a mai magyar választójogi és népszavazási szabályozás tükrében” konzulens: dr. Páricsi Viktor ME-ÁJK 3. JAncze Attila „Jogállamiság Magyarországon - Különös tekintettel a jogbiztonságra’ konzulens: dr. Sári János ELTE-ÁJK, Budapest Különdij Sós Tünde „A faji, illetve etnikai alapú diszkrimináció és az egyenlő bánásmód aktuális alkotmányjogi kérdései Magyarországon és az Európai Unióban” Konzulens: dr. Kiss Barnabás SZTE-AJTK Tátjányi Tátnás „A kompromisszumokkal terhelt alkotmánybíróság megújulási lehetőségei” konzulens: dr. Ripp Imre ELTE-SZIF 1. Szajbély Katalin „A cigányság helyzete Magyarországon és az Európai Unióban” Konzulens: dr. Tóth Judit SZTE-ÁJTK 2. Blandl Ágnes „Bcszélhetünk-e alkotmánybírói függetlenségről Magyarországon?’ Konzulens: dr. PetréteiJózsef PTE-ÁJK 3. Fekete Dalma ,Az országgyűlési biztos és az ügyészség hatáskörének cgymáslioz való viszonya” Konzulens: dr. Scerciner Imre PPKE-JAK Csongor István .Kisebbségi törvénytervezetek és alternatívák Romániában” »< Konzulens: dr. Papp Imre ELTE-ÁJK, Budapest Különdij Piress Émőd „Rendeleti jogalkotá.s Romániában” Konzulens: Dr. Tiidor Dráganu BBTE-ERDELY Szentbe Zsolt „A véleménynyilvánítás szabadságának korlátái a közérdekű ügyek vitatása során’ Konzulens: dr. Rtpp Imre ELTE-SZIF 1. Karsai Dániel „A mulasztásos alkotmánysértés” Konzulens: dr. Papp Imre ELTE-SZIF 2. Kovács György „A véleménynyilvánítás szabadsága, különös tekintettel a magyar Alkotmány-bíróság gyakorlatára” Konzulens: dr. Balogh Zsolt PPKE-JÁK 3. Gáva Krisztián „A parlamenti képviselőcsoportok jogállása a Magyar Országgyűlésben” Konzulens: dr. Papp Imre ELTE-Ájk, Budapest 3, Berta Zsolt „A választási formulák” Konzulens: dr. Papp Imre ELTE-SZIF 3. Szabó Bernadett „A miniszteri felelősség” Konzulens: dr. Cserny Ákos BKÁE-ÁK „fii Különdij Egri Tünde „Az ügyészség alkotmányjogi helyzete” Konzulens: dr. Wiener György DE-JÁTI Szabó Sarolta „Alkotmánytervezetek hazánkban 1988-tól napjainkig, különös tekintettel az államszervezet csú­ csán álló intézményekre és az alkotmánybíróságra” Konzuleas: dr. Salamon László PPKE-JÁK 1. Bóka János „Jogi transzplantatok és jogi kultúra. Néhány gondolat Alan Watson munkássága ürügyén’” Konzulens: dr. Szabó Attila SZTE-AJTK 2. Tattay Szilárd „A népszuverenitás é.s a természetes jogok eszméinek középkori kezdetei. Antiuchrónia két részben” Konzulens: dr. Péteri Zoltán PPKE-JÁK. 3. Cserne Péter >>^ gazdasági elemzése, mint jogelmélet, jogpolitika és jogszociológia” Konzulens: dr. II. Szilágyi István PPKE-JÁK 3. Ihnáth György „A politikai elit múltja és jelene Magyarországon’ Konzulens: dr. Loss Sándor ME-ÁJK Különdij Jakab András „Jogszabályok érvényessége, hatálya és alkalmazhatósága (Különös tekintettel a közösségi jog és a tagállami jog viszonyára)i”” ' Konzulens: dr. Győifi Győrfi Tamás PPKE-JÁK Hegyi Szabolcs „Ronald Dworkin politikai filozófi^a és ennek közösségelvű kritikája” Konzulens: dr. Bődig Mátyás ME-ÁJK uivo^OmM gxxv«1 V rfsi ■ ?! Dr. Jobbágyi Gábor, a főszervező beszéde a záróünnepélyen ÜNTETÖJOG 1. Vizeli Kornél „Flitelezővédelmi tényállások a magyar gazdasági büntetőjog körében’ Konzulens: dr. Szabóné dr. Soós Ildikó DE-JÁTI 2. Seres Krisztina ,A bűncselekmények és a szabálysértések elkövetői” Konzulens: dr. Papp László BKAE-ÁK 3. Bálint Máté Mór „A kóros elmeállapot, különös tekintettel az elmebetegségre és a szenvedélybetegségekre’ Konzulens: dr. Balogh Ágnes PTE-ÁJK 3. Mészáros Ádám .öngyilkosságban közreműködés. Az öngyilkosság történeti, etimológiai és büntetőjogi megközelítése” Konzulens: dr. Nagy Ferenc SZTE-ÁJTK 1. Tóth Dóra ,Büntetőjogi és közgazdaságé vizsgálódások a bankvezetés felelősségének kérdéskörében avagy »j a banki működés problematikái a 90-es években” Konzulens: dr. Belovics Ervin PPKE-JÁK 2. Görömbei Róbert .Modern büntetési elméletek az angolszász államokban” konzulens: dr. Lévay Miklós ME-ÁJK 3. Horváth Csilla „Szervátültetés- és kereskedelem büntetőjogi szabályozásának problémái azánkban’ konzulens: dr. Nagy Zoltán PTE-ÁJK 3. Virga Gergely „Elkövetői alakzatok a büntetőjogban” Konzulens: dr. Györgyi Kálmán ELTE-ÁJK, Budapest Különdij Prikidánovics Dóra „Fia hatékony törvényekkel védenék a gyengeséget’^ Az újszülött sérelmére elkövetett emberölésről.” Konzulens: dr. Nagy Ferenc SZTE-ÁJTK rÖRTÉNET I’ 1. Mázi András „A veszélyes üzemi kárfelelősség magyarországi ejlődésc a polgári korszakban’ Konzulens: dr. Béli Gábor PTE-AJK 2. Bencsik Zita „Nagykörös büntetőjogi gyakorlata 1794-től 1804-ig” Konzulens: dr Balogh Elemér SZTE-ÁJTK 3. Hoffman István 2 Közjogi viták 1848-49-ben” Konzulens: dr. Mezey Barna ELTE-ÁJK, Budapest 3. Dr. Rákosi Tibor „A helytartóság és a helytartótanács működése, ülönös tekintettel a Borsod vármegyei főispáni helytartó tevékenységére” Konzulens: dr. Stipta István ME-ÁJK Különdij Bőll Gábor „A Vkl72 története a legújabb kutatások tükrében” Konzulens: dr. Horváth Attila PPKE-JÁK 1. Kertész Gábor „Az abszolutista állam egyházügyi rendelkezései Magyarországon a XVIII. században” Konzulens: dr. Horváth Attila PPKE-JÁK 2. Nagy Csongor István „Jogtörténeti tendenciák a romániai kisebbségi jog történetében 1945 és 1989 között, különös tekintettel a romániai m^^rság helyzetbe” Konzulens: dr. Horváth Attila ELTE-ÁJK, Budapest 3. Takács Attila „A konnánybiztosi rendszer változásai 1848-1849-ben” Konzulens: eZr Máthé Gálxtr BKÁE-ÁK XPÉNZÜGYUOG 1. Halász Zsolt Konzulens: dr. Halustyik Anna PPKE-JÁK „Pénzügyi intézmények és ügylettípusok’ 2. Sipos Ágnes Margit „A magyar bankrendszer fdlődési tendenciái,,különös tekintettel az Európai Unió előírásaira’ Konzulens: dr. Pásztomé dr. Erdős Éva ME-ÁJK J. Ssigeti István „fii Vám- és Pénzü^őrség szervezetének és tevékenységének áttekintése, különös figyelemmel az utólagos el ellenőrzésé tevékenység bemutatására és értékelésére” Konzulens: dr. Nagy Árpád BKAE-AK ötödik oldal �' óJíhHIíI ■ /. Csáki Gyula Balázs „Közigazgatási középszint: Régiók az EU-ban és Magyarországon” Konzulens: clr. Torma András ME-ÁJK 2. Lux Anita „A végrehajtási szakasz problémái gz államigazgatási eljárásban’ Konzulens: dr. Riulovics Anita ME-ÁJK 5. Szabó Anita „A központi államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok kapcsolata’ Konzulens: dr. Balázs István DE-JATI Boros Anita „Bizonyítási rendszer és teher a? államigazgatási eljárásban’ konzulens: clr. Dantesz Péter BKÁE-ÁK Kiilöndíj Lantos Ottó „A közigazgatási eljárás és a bírósági/elülvizsgálat szabályainak összehasonlítása” Konzulens: clr. Dantesz Péter BKAE-ÁK í. Bácskay Ágnes „Gondolatok a gyermek viktim!z^ció és megoldásai körébőlI”’ konzulens: clr Váradi Erika ME-ÁJK 2. Gyurkó Szilvia „Alternatív büntetések’ Konzulens: Dr. Papp Imre ELTE-ÁJK 3. Csíki László „A bűnmegelőzés lehetőségei egy pipralista társadalomban és piacgazdaságban’ Konzulens: clr. Kőhalmi László PTE-AJK 3. Arató Kinga „Sztereotípiák fogászokról Franciaországba!in és hazánkban” Konzulens: clr. Tamási Erzsébet PPKE-JÁK Xm. KRIMINALISZTIKA 1. khs Róbert „Kriminalisztika a gyakorlatban. Csalás bűncselekmény nyomozása egy konkrét ügy tükrébe!:n; Konzulens: Cserhalmi Ferencné RTF 2. Wiedermann Edvard „Közúton elkövetett bűncselekmény nyomozása” Konzulens: Anti Csaba RTF 3. Lőrinc Zsolt Illés „A zsebtolvajlás módszerével elkövetett lopás és nyomozása” konzulens: Kovács Márton RTF iS SZOCIÁLIS JOG 1. Kulisity Mária „A munkaügyi bíráskodás aktuális kérdései és problémái” Konzulens: ELTE-ÁJK, Budapest 2. Márkus Anett „A vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályozás’ konzulens: clr. FIágelmayer Istvánná ELTE-SZIF 3. Arany Tóth Mariann „A diszkrimináció az Európai Unió, munkajogában ” konzulens: dr. ÚjváryJózsef SZTE-ÁJTK 3. Tóth Attila „Az alternatív vitamegoldási technikák és adaptálhatóságaik a magyar munkajogban’ Konzulens: clr. Hajdú József SZTE-ÁJTK Kiilöndíj Cseijési Péter-Mátyás Brigitta „A szerv- és szövetátültetések etikai és jogi kérdései, különös tekintettel a hazai szabályozásra’ Konzulens: dr. Tarr György PPKE-JÁK XVIIL POLGÁRI JOG: Általános rész, Dologi jog, Öröklési jogLí. Bodzási Balázs „A zálogjogi szabályozás főbb problémái” Konzulens: dr. Harmathy Attila ELTE-ÁJK, Budapest 2. Lomniczi Zoltán „A köztestület történeti és összehasonlító jogi elemzése’ Konzulens: dr. Jobbágyi Gábor PPKE-JÁK 3. Balogh Zsigmond „Az önálló zálogjog alternatívái és a német GrundschuldI”’ konzulens: dr. Lábady Tamás PPKE-JÁK Kiilöndíj Fabók Zoltán „Ingatlanok kétszeri eladása” Konzulens: dr. Vékás Lajos ELTE-ÁJK, Budapest Csapó Orsolya Zsuzsanna „Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése különös tekintettel az elbirtoklásra’ konzulens: dr. Bölcskei János PPKE-JÁK Lötelmijog í. Vasady Lóránt Zsolt „Quo vadis jogalap nélküli gazdagodás?” Konzulens: dr. Bíró György ME-ÁJK 2, Martonyi Zsuzsanna „Immateriális sérelem okozása miatti helytállás (Nem vagyoni kártérítés)’ Konzulens: dr. Lábady Tamás PPKE-JÁK 3. Bacsa György „A polgári jogi felelősség alapelveinek újragondolása’ Konzulens: dr. Vékás Lajos ELTE-ÁJK, Budapest KülöndíJ Nemessányi Zoltán „A koncessziós szerződések módosulásának magánjogi jogkövetkezményei’ Konzulens: dr. Kecskés László PTE-ÁJK Csizmadia Norbert ,A szerződés és harmadik személyek (A harmadik személy javára szóló szerződés és a szerződésszegéssel a harmadik személynek okozott károk megtérítése)” Konzulens: íIí Földi András ELTE-ÁJK, Budapest iRIJOG; Kereskedelmi jog í. Dr. Fónagy Sándor „Jogviták a felszámolásokban” Konzulens: dr. Bíró György ME-ÁJK 2. Marosi Zoltán „Az elektronikus kereskedelem jogának fogyasztóvédelmi aspektusai avagy az Internet a vásárló szemével nézve” Konzulens: dr. Darázs Lénárd ELTE-ÁJK, Budapest 3. Kovács Tamás „Az Európai Unió fogyasztási cikkek adásvételéről szóló irányelvének meghonosítási lehetőségei - jogharmonizáció a fogyasztóvédelem területén - „ Konzulens: dr. Menyhárd Attila ELTE-ÁJK, Budapest 3. Holchacker Péter „A váltóátruházás speciális joghatásai” Konzulens: dr. Kisfaludi András ELTE-ÁJK, Budapest Kiilöndíj Hajdú Ágnes „Szerződéskötések a biztosítási jogban az európai jogfejlődés tükrében’ Konzulens: Újváriné dr. Antal Edit ME-ÁJK 3Q£r. POLGÁRI JOG: Szellemi alkotások joga í. Pálos Tímea A Római Szerződés 81. és 82. cikkelyének reformja a Bizottság által kiadott Fehér Könyv cs a végrehajtási rendelet módosításara irányuló Javaslat alapján. Lépések a,közösségi rsenyjog egyseges egységes alkalmazása felé.” Konzulens: dr. Berke Barna ELTE-ÁJK, Budapest versenyjog 2. Fhrga Aranka „A szubszidiaritás elve a közösségijogban’) konzulens: dr. Dienes-Oehm Egon PPKE-JÁK ■-JAK 2. Szigeti Borbála „Schengen: az egységes belső piac külső dimenziója? - a Schengeni acgiiis kihívásaira adott és adandó magyar válaszok - „ Konzulens: clr. Bodnár László SZTE-ÁJTK 3. Takács Tamara „Dánia az európai integrációban” Konzulens: dr. PetréteiJózsef PTE-ÁJK 3. Garai Borbála „Emberi jogok az Európai Unió kontextusában” Konzulens: dr. Berke Barna ELTE-ÁJK, Budapest Kiilöndíj Jakab András „Az osztrák EU csatlakozá.s alkotmányjogi szempontból” konzulens: dr. Király Miklós PPKE-JÁI< 1, Tóth Péter Benjamin „A szerzői joggal kapcsolatos szomszédos jogok védelme’ konzulens: dr. Tattay Levente PPKE-JÁK 2.f. Fuglinszky Át Adám „A franchise-szerzSdés polgári jogi kérdései” Konzulens: de Vékás Lajos ELTE-ÁJK, Budapest franchise-sze 3. Balajthy Dóra „A Franchise mint sikerszerződés” Konzulens: dr. Nochta Tibor PTE-ÁJK Kiilöndíj Csapiáros Agnes „Az Európai Unió hatása a szellemi ajkotások újraszabályozásában: A jogkimerülés’ Konzulens: dr. Tattay Levente PPKE-JÁK Hegedűs Márta Boróka „A franchise vállalkozási forma lényege, jogi aspektusai és működése a hazai tapasztalatok tükrében” Konzulens: dr. Lévayné dr. FazekasJudit PPKE-JÁK Lakner Szilvia „Védjegyjogunk és az Európai Integráció’ Konzulens: clr. Tattay Levente PPKE-JÁK [ JOG: Sajtójog - Intemetjog í. Kékuti Ákos „A polgári lakosság nemzetközi jogi védelme fegyveres konfliktusokban” Konzulens: dr. láilki László ELTE-AJK, Budapest 2. Tóth Zsuzsanna „A Csáky, Pajzs, Esterházy ügy az állandó nemzetközi bíróság előttb»’ Konzulens: dr. Kovács Péter PPKE-JÁK 3. khrga András „A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma európai és amerikai modelljének összeha-sonlítása a Microsoft-per tükrében” Konzulens: dr. Kis/aludi András ELTE-ÁJK, Budapest 3. Rada Anett „A palesztin autonómia és a nemzetközi jog - palesztin szemszögbőlI»’ konzulens: dr. Pákozely Csaba ME-ÁJK g=|;^L{PpLGAÍEajOGíSzemélye Orvosi Jog í. Landi Balázs „Az orvos polgári jogi felelősségének kérdései” Konzulens: dr. Jobbágyi Gábor PPKE-JÁK 2. Csetjési Péter-Mátyás Brigitta „A szerv- és szövetátültetések etikai és jogi kérdései, különös tekintettel a hazai szabályozásra” Konzulens: clr. Tarr György PPKE-JÁK 3. Gábor Barbara „Az állami kárfelelősség intézményének fejlődése Európában és Magyarországon” konzulens: dr. Kecskés László PTE-ÁJK hatodik oldal 1, Erdős István „Az elektronikus aláírás szabályainak összehasonlító elemzése’ konzulens: dr. Palásti Gábor ME-ÁJK 2.-3. Koltay András „Sajtószaoadság és személyiségi jogok az angolszász és a magyar jogrendszerben’ konzulens: dr. Jobbágyi Gábor PPKE-JÁK 2.-3. Szigeti Marcell „Az elektronikus aláírás szabályozásának kérdéseii”’ Konzulens: dr. Katona Tamás SZTE-ÁJTK Kiilöndíj Pólyák Gábor „Az Internet az európai médiaszabályozásban” Konzulens: dr. Balogh Zsolt György PTE-ÁJK tiirga Bernadett „Internetes fizetési rendszerek jogi kérdései és a digitális aláírás’ Konzulens: clr. Fazekas Judit PPKE-JÁK an. ELJÁRÁSJOG Í.Jancsó Gábor „Az angol vádképviseleti rendszer változásának tanulságai” konzulens: dr. Tóth Mihály PTE-ÁJK 2. Esztervári Adrienn „A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés szabályozása hazánkban’ konzulens: dr. Varga Zoltán PPKE-JÁK 2. Jancsák Ramóna „A fogvatartottak munkáltatása” Konzulens: dr. Vókó György PTE-ÁJK �3. Erdős István „A titkos információgyűjtés és az általa nyert információ felhasználása a büntetőeljárásban” Konzulens: dr. Farkas Ákos ME-ÁJK 3. Faragó Ágnes „Az előzetes letartóztatás elrendelésének feltételei’ Konzulens: dr. Herke Csongor PTE-ÁJK V. > .................................. : ■»■í“ Mi 1. nincs 2. Vigh Annamária „A szándékos megtévesztés - ’’dolus” mint a házassági beleegyezés hiányosságának oka az egyház jogrendjében” Konzulens: dr. Szabó Péter PPKE-JÁK 3. Fekete Szabolcs „Primátus és kollegalitás. Az Egyház legfőbb hatóságának szabályozása a régi és az új Egyházi Törvénykönyvben” Konzulens: dr. Szabó Péter PPKE-JÁK 3. Bánki Erika „A gyermekek Jogairól szóló New York-i egyezmény rendelkezéseinek megvalósulása a magyar családjogban' Konzulens; dr. Heredi Erika ELTE-SZIF A Bárdossy-perről A Budapesti Népbíróság 1945. november 2-án Bárdossy László volt magyar királyi miniszterelnököt a Nb. I. 3557/1945. szám alatt kelt ítéltével az ítélet rendelkező ré­ szében felsorolt háborús és népellenes bűntettben bűnösnek mondta ki és főbüntetésként halálra ítélte. Kivégzését 1946. január 10-én hajtották végre. Az alábbiakban felhasználom a Legfőbb Ügyészhez érkezett perújítási kérelmet, melyjaszovszky László, a Legfelsőbb Bíró­ ság volt tanácsvezető bírájának kutatásain alapul. (Bűnös volt-e Bárdossy László? Püski, 1996) :at í. PPKE-JÁK: 43 fő I. díj 6 db. II. díj 10 db. III. díj 6 db. Különdíj 11 db. összesen: 33 db. 2. ME-ÁJK: 38 fő I. díj 6 db. II. díj 4 db. III. díj 5 db. Különdíj 2 db. 17 db. összesen. 3. ELTE-ÁJK, Budapest: 42 fő I. díj 4 db. II. díj 4 db. III. díj 9 db. 3 db. Különdíj összesen: 20 db. 4. PTE-ÁJK: 32 fő I. díj 2 db. II. díj 2 db. III. díj 7 db. 2 db. Különdíj összesen: 13 db. 5. SZTE-ÁJK: 16fő 1. díj 2 db. II. díj 3 db. III. díj 4 db. 3 db. Különdíj összesen: 12 db. 6. ELTE-SZIF, Győr: 11 fő 1. díj 1 db. II. díj 1 db. III. díj 2 db. Különdíj 2 db. összesen: 6 db. 7. DE-fÁTI: Í6fő 1. díj 1 db. II. díj 1 db. III. díj 1 db. KüIöndíj 1 db. összesen. 4 db. 8. BKÁB-ÁK: Í3fo II. díj 1 db. III. díj 4 db. Különdíj 1 db. összesen: 6 db. 9. RTF: 10 fő I. díj 1 db. II. díj 1 db. III. díj 1 db. összesen: 3 db. 10. BBTE-Kolozsvár: 4 fő Különdíj 1 db. A népbíróság által figyelembe nem vett té­ nyek és bizonyítékok valószínűvé teszik, hogy Bárdossy Lászlóval szemben kedve­ zőbb ítéletet lehet hozni és őt a vád tárgyá­ vá tett bűncselekmények alól fel lehet menteni. Eltérő értékelés lehetőségére Bárdossy László is célzott, amikor tagadta bűnösségét, tettéért azonban a politikai fe­ lelősséget vállalta Más a büntetőjogi és más a politikai, törté­ nelmi felelősség. Bárdossy László büntető­ jogi felelőssége megállapításánál kizárólag azt kell vizsgálni, hogy Bárdossy László hi­ vatali működése alatt megsértette-e a ha­ tályban lévő törvényeket. A két háború kö­ zött nemcsak az eljárásjogi szabályok, de az anyagi jogi szabályok is hiányoztak, ame­ lyek a háborús bűnösség fogalmát megha­ tározták volna, és biztosították volna nem­ zetközi bíróság felállítását. A népbíróság alaphangja ellenséges, gyűlö­ letkeltő volt, s emiatt a tanácsvezető bírót a SZEB angol parancsnoka kérdőre vonta és közölte: ilyen hangnemben Nyugat-Európában nem tárgyalnak. Az írásba foglalt ítéletet az eljárt bírák nem írták alá. A ta­ nácsvezető bíró nem rendelkezett bírói vizsgával sem. A népbíróság többszörösen túllépte a hatáskörét. A népbíróság időren­ di sorrendben négy kérdésben állapította meg Bárdossy László bűnösségét. Az egyik kérdés a Délvidék visszafoglalása és a né­ met csapatok átengedése Magyarországon, a második a Szovjetunió megtámadása, a harmadik Nagy-Britannia és az Egyesült Államok elleni hadüzenet, a negyedik kér­ dés pedig Bárdossynak a miniszterelnök- sége Utáni szereplése, amikor 1943-ban el­ vállalta az Egyesült Keresztényliga elnök­ ségét, s amikor 1944-ben szülővárosa. Szombathely képviselőjévé választotta. 1941 április 10-én Horvátország kikiáltotta függetlenségét. A 12 évig fennálló Jugo­ szlávia megszűnt. A Délvidéki bevonulás a Duna-Tisza közének katonailag és köz­ igazgatásilag kiürített területének birtokbavételét jelentette. A magyar lépés a Göring által tervezett külön német tarto­ mány létrejöttét hiúsította meg. (vö.: Ró­ nai András: Térképezett történelem) A magyar kormánynak a hadviselésre vonat­ kozó álláspontja megfelelt a nemzetközi gyakorlatnak. Anglia 1938-ban ugyanilyen indokkal állt el Csehszlovákia - szerződés­ ben vállalt - megsegítésétől, mert Szlová­ kia kikiáltásával megszűnt az az állam, amellyel annak idején megállapodott. A Kommunista Párt vezetői a Szovjetunió­ ból hazatérve elhatározták, hogy minden miniszterelnököt, minisztert és államtit­ kárt, aki a háború alatt hivatalt viselt, és minden országgyűlési képviselőt és felső­ házi tagot, aki nem szavazott a hadiállapo­ tot kimondó határozat ellen, háborús bű- li ■1 A pap imát mond a háborús bűnösként el­ sőként bíróság elé állított, és 1946. január 10-én kivégzett Bárdossy László, egykori miniszterelnök holtteste mellett. hetedik oldal �nősnek kell nyilvánítani. Erre azért volt szükség, hogy az a politikai elit, amely a német megszállásig az ország élén állott és ellenállt a németeknek, háborús bűnösnek legyen nyilvánítva. Jaszovszky László) A perben nem kívánták a hadba lépés kö­ rülményeit a valóságnak megfelelően tisz­ tázni. A per feladata az volt, hogy nyilvá­ nosan mondjon ítéletet az előző történel­ mi korszakról és annak társadalmáról. A perben a politikai ügyész nem is tagadta, hogy a népbíróság Bárdossy személyében az egész uralkodó osztály felett kívánt megsemmisítő ítéletet mondani. A bíróság büntetőjog anyagi és eljárási sza­ bályainak megsértésével, a bizonyítási anyag meghamisításával, a tényállás tisztá­ zásához szükséges bizonyítási eljárás mel­ lőzésével hozott ítéletet. A védelemnek csak formális szerepe volt, nem terjeszthe­ tett elő olyan bizonyítékokat és nem tárha­ tott fel olyan tényeket, amelyek megcáfol­ hatták volna a vádhatóság megalapozatlan vádjait. Nem hallgatták meg a védelem ta­ núit, akik a vád megfélemlített tanúival szemben igazolni tudták a vádlott állításait. Nem hallgatták meg az események fősze­ replőit, Werth Henriket és Bartha Károlyt. Minderre nem volt lehetősége a védelem­ nek. A korszakkal foglalkozó történészek egy része egyedüli forrásanyagnak a népbí­ rósági ítéletet tekinti, és bűnösnek mondja Bárdossy Lászlót. A népbíróság egyedül Bárdossy László mi­ niszterelnököt marasztalta el a hadba lépés bűntettében, amely csak az egyike az elle­ ne felhozott vádaknak, noha Bárdossy nem akart belépni a háborúba, ezt Werth Hen­ rik vezérkari főnök és a katonatisztek je­ lentős része szorgalmazta. Úgy ítélték meg, hogy ebben egyedül őt terheli a szá­ mon kérhető felelősség. Nem létező dikta­ tórikus hatalommal ruházták fel, aminek révén állítólag lehetősége volt a törvény megkerülésével kikényszeríteni a háború­ ba való részvételt a kormányzónál, a minisztertanáccsal és az országgyűléssel szemben. Bárdossy egyéves miniszterelnöksége alatt politikáját a hatalmi, gazdasági és geográfiai szükségszerűségek irányítot­ ták. Már korábban megtörtént a tengely­ hatalmakhoz való csatlakozás és az antikomintern paktum. A nemzetiszocialista Németország közvetlen közelsége, hatal­ mi súlya és nyomása, az I és 11. bécsi nyolcadik oldal döntésből folyó adottságok és a német zsarolás, a német vezérkarnak a magyar hadsereg vezetőire gyakorolt nyomása, az ország lakosságának Szovjetuniótól való félelme (katyni tömegmészárlás) mind-mind közrehatott, és meghatározó szerepet játszott Bárdossy László dönté­ sénél. A Szovjetunió is szomszédunkká vált, máig nem tisztázódott Kassa bom­ bázásának háttere. A magyar hírszerzés 1941 június 16-i jelentése szerint a Szov­ jetunió háború esetén a német csapatok­ nak magyar területen való megjelenésé­ vel számol, és Magyarországot már eleve ellenségének tekinti. Az orosz hadsereg Magyarországgal szemben ellenségesnek volt vehető. A hírszerzés arról is tájékoz­ tatta a magyar kormányt, hogy ha a ma­ gyar-orosz határon gyenge pontot talál, Kárpátalja megrohanását is megkísérli a bolsevik nagyhatalom. Június 26-án 13 óra 10-kor felségjel nélküli repülőgép 29 bombát dobott le Kassa városára. Egy órával korábban Budapest - Kőrösmező között közlekedő gyorsvonatot Rahó kö­ zelében három szovjet-orosz vadászgép géppuskázta. Június 26-án még nem volt egyértelmű, hogy a szovjet hadsereg képtelen megállítani a németeket. Ehhez az is hozzájárult, hogy Sztálin a harmin­ cas években lefejezte a tisztikart. A gyors német győzelemhez az is kellett, hogy az oroszok védelmi rendszerüket éppen ak­ kor helyezték 2-300 km-rel nyugatabbra, Kelet-Finnország, a Baltikum, KeletLengyelország, Besszarábia elfoglalása után, amit a Molotov-Ribbentropp pak­ tum számukra lehetővé tett. Sztálin ma­ ga is készült a németekkel való háborúra, de még nem volt felkészülve. Amerikai fegyverek nélkül nem is tudta volna őket megállítani. Olaszország, Románia, Horvátország és a független Szlovákia azonnal hadba lépett Németország olda­ lán. Június 25-én már Finnország is had­ ban állott. Németország európai szövet­ ségesei közül Bulgáriától eltekintve csak Magyarország nem volt hadviselő fél. Az egykori visszaemlékezésekből egyértel­ mű, hogy Bárdossy nem akarta a hábo­ rút. A június 26-ai kormányülésen ké­ szült jegyzőkönyveket később bizonyí­ tottan meghamisították. Ajegyzőkönyv, s ennek nyomán az ítélet hamisan állapítja meg, hogy a miniszterelnök kezdemé­ nyezte a hadiállapot kimondását és szor­ galmazta a Szovjetunió elleni támadást. Magyarország nem üzent hadat a Szov­ jetuniónak. Hadiállapotot sem deklarált a magyar kormány, hanem a magyar te- rületet ismételten provokálatlan támadás alapján a hadiállapot bekövetkeztét álla­ pította meg. Horthy Miklósnak az 1920. XVII. te. 2. §-a alapján joga volt a Ma­ gyar Királyi Honvédség országhatáron kívüli bevetésének elérendelésére. A kormány, az Országgyűlés ezt tudomásul vette. 1941. december 6-án Anglia ki­ nyilvánította a hadiállapotot Magyaror­ szággal, Finnországgal és Romániával. December 12-én Bárdossy német és olasz diplomáciai nyomásra bejelentette a hadiállapotot az Egyesült Államokkal. A perben idézett 1928-ban megkötött Briand-Kellog paktum nem tartalmazza az agresszió fogalmának meghatározását és nem ír elő szankciókat, a kötelezettséget megszegő államokkal szemben. Nem ha­ tározza meg a nemzetközi viszályok békés rendezésére alkalmazandó eljárást sem. A szerződéssel szemben éppen az angolok­ nak és franciáknak voltak fenntartásai. A szerződés elismerte az önvédelem jogát és az aláíró államok illetékességét állapította meg, hogy meghatározzák, milyen körül­ mények között folyamodnak önvédelmi háborúhoz. Halmosi Dénes „Nemzetközi szerződések 1918-1945' című könyvében azt állapítja meg, hogy ily módon minden agresszív állam védelmi háborúnak minő­ síthette támadó háborúját is. A népbíróság tehát e szerződések megszegése miatt irat­ ellenesen állapította meg Bárdossy bűnös­ ségét. (Jaszovszky László: Bűnös volt-e Bárdossy László) A népbíróság tehát Bárdossy Lászlót nem­ csak a cselekmény elkövetése idején ha­ tályban nem lévő törvény alapján ítélte el, hanem az általa alkalmazott jogszabályban meghatározott követelmények megszegé­ sével anyagi jogszabályt is sértett, és ily módon a saját maga által megállapított tényálláshoz és minősítéshez képest is tör­ vénysértően szabta ki a halálbüntetést. Bárdossy László miniszterelnök perében a perújításnak a Be. 276. §. (1) bekezdése a/1. alpontjában írt, ill. a Be. 284. § (1) be­ kezdés a) pontja alapján felülvizsgálati eljá­ rásnak a feltételei fennállanak, mert az alapperben figyelmen kívül hagyott, nem értékelt tények és bizonyítékok alkalmasak arra, hogy a vádlott javára kedvezőbb - fel­ mentő - ítélet szülessék, állapítja meg a perújítási kérelem. KELEMEN MIKLÓS �Családi politika Pokorni Zoltánnal, a Fidesz MPP újonnan megválasztott elnökével beszél­ gettem a a párt szegedi kongresszusán. Ismerkedjünk meg a miniszter-párt­ elnökkel a médiában megszokottól kicsit más, személyesebb szemszögből, félretéve egy kis időre a napi politikai kérdéseket. Arra voltam tehát kíváncsi miként látja a világot a férj-családapa... - Ön egy rendkívül elfoglalt ember. Mivel fele­ sége és gyermekei vannak, felmerül bennem a kérdés: hogyan tudja a családi életével öszszehangolni politikai tevékenységét? Kire tud támaszkodni a hétköznapokban? - Feleségemet 1988-ban ismertem meg. Talál­ kozásunk másnapján egy tüntetést szerveztem az akkori oktatási miniszter ellen, és elhívtam oda őt is. O tehát már úgy ismert meg engem, hogy részt vettem valamilyen módon a politi­ kában. Persze, akkor még ez nem játszott olyan nagy szerepet életemben, így sokkal több időt tudtunk egymásra szentelni. Most, már kicsit más a helyzet. Feleségemmel, próbáljuk az időnket a lehető legjobban beosz­ tani. Sajnos én úgy érzem nem találtam meg a magánéletnek, a családnak és a közügyek vite­ lének a teljesen harmonikus egyensúlyát, hi­ szen a politika minden időmet fel tudná szív­ ni. Gyermekeim... ők egy más kérdés. Ok a maguk módján küzdenek, hogy több időt sza­ kítsanak ki maguknak az életemből. Például, néha eldugják a kocsi kulcsát, hogy ne tudjak elmenni, és ehhez hasonló akciókat eszeinek ki. Sokszor mondják, hogy inkább maradjak velük a kertben játszani. A legjobb megoldás az, hogy amikor otthon vagyok, igyekszem maximálisan feléjük for­ dulni. Ilyenkor nincs újság, nincs telefon, még a tévé antennája is ki van húzva. Ezzel renge­ teg időt lehet megspórolni. Tehát megpróbáljuk azt, hogy nemcsak egy­ más mellett pihengetünk, hanem próbálunk a másikra is odafigyelni. - Érdekes amit a tévé „használatáról” mon­ dott. A gyerekek mit szólnak ehhez? - A televízió kiiktatásnak több fokozata volt. Kezdetben még néztük, aztán amikor a na­ gyobbik már a reklámokat is meredten bámul­ ta, akkor rájöttünk, hogy ez nincs rendben. Második fokozatként már csak a mesefilmek játszották a főszerepet a tévézéskor, de amikor már húszadszor néztük a Futrinka utcát és tár­ sait, akkor úgy gondoltuk, hogy ez sem annyi­ ra kívánatos. A kisgyereknek a készen kapott kép túlságosan lenyűgöző, olyan, mint a fel­ nőttnek a narkotikum. Nem kényszeríti rá a gyermek fantáziáját az alkotó munkára, ami mesehallgatásnál egy nagyon fontos intellek­ tuális teljesítmény, másrészt egy nagyon fon­ tos lelki gyógyszer is. Hiszen a gyerek, amikor a hétfejű sárkányt elképzeli, akkor egyben a sa­ ját konfliktusait fel is dolgozza. Tehát nagyon fontosnak tartom a meseolvasást, talán a fejből mondott történetek még hatásosabbak. Min­ den szülőnek, pedagógusnak csak a figyelmé­ be tudom ezt ajánlani. - A televízió híreit azért megnézi? - Késő este miután az antennát visszahangol­ tam és lehalkítottam a készüléket meg szok­ tam nézni a híreket. De egy óra ebből éppen elég. - A gyerekeinél maradva. Mennyire tartja fon­ tosnak a nevelésükben a keresztény értéke­ ket? - Ezt a nevelés lényegének tekintem, ami nem csupán a hittanórákon kell hogy megjelenjen, hanem minden esetben a hétköznapokban is. Ez egy kisgyerek esetében könnyebb, amikor már nagyobbak, és elkezdenek ráeszmélni a világ dolgaira, akkor már jóval nehezebb. Itt is a családnak, és a közvetlen környezetnek van nagy felelőssége... - A mai társadalom, sajnos igen elanyagiasodott. Véleménye szerint, miként lehetne a most felnövekvő nemzedéket kicsit más irányba terelni? - Igen, ez egy rendkívül fontos kérdés. A mai ember valóban a „dolgokban” látja a saját bol­ dogságának a megvalósulását, nem az emberi dimenziókban, emberi kapcsolatokban keresi azt. Sajnos a „átlag” családokon belül is leké­ peződik ez, amikor megvesszük a drága mű­ anyag autót, és rózsaszín Barbie babát, ahe­ lyett, hogy közösen néznék diafilmet, vagy fogócskáznánk egy jót... Persze a gyerek nagyon örül az új játéknak, vele van, de később már keveset játszik vele. így bizonyos értelemben mi magunk neveljük rá őket, hogy a dolgok birtoklása a fontos, és nem a cselekvés, a tár­ gyakon keresztüli kapcsolatteremtés ember és ember között. Egy nagyon érdekes óvodai programmal talál­ koztam, a .játékszermentes óvoda’ a neve. Csak fa, papír, textilanyagok vannak, és a fröccsöntött tárgyak a kukában landolnak. Kis idő eltelte után a kicsik elkezdenek egymással kooperálni, közösen felhasználni és létrehozni ezekből az alapanyagokból dolgokat. így ezer­ szer többet tanulnak meg a világról, magukról, a többiekről, a másik iránti részvétről, a szoli- daritásról, és ezen keresztül a becsületességről, a tisztességről. Tehát nem kell nekik feltétle­ nül megtanítani, hanem maguktól teszik ezt. Azt gondolom, nagy szerepünk van ebben, nekünk nevelőknek, szülőknek, hogy a világ értékrendje, miként alakul. - Tegyünk egy kilencven fokos fordulatot. Ha kinyitjuk az idegen szavak szótárát, ajides címszó alatt többek között a “hit” szót talál­ juk. Az Ón személyes életében mit jelent a hit? - Ez egy nagyon nehéz kérdés... Azt gondo­ lom, hogy a hit az élet meghatározó része, így az én életemé is, a személyesen megtalált hit, ami nagyon fontos számomra. Ez egy ki­ csit tautologikus, de ezt ki kell hangsúlyozni. Tudom, hogy a hit adomány, nem magunk vívjuk ki, de erőfeszítést kell tennünk érte. Magunk egyéni életében a saját hitünket kell elnyernünk, megtalálnunk, vagy kivívnunk, és nem pusztán beleszületnünk és a tanítók­ tól készen kapnunk. Ahogyan a tradíció is csak akkor nem korlát, ha magunkévá tudjuk tenni és tudjuk saját életünket formálni vele, akkor lesz tápláló energiává, és nem pedig a szabadságunkat gátoló előírássá. Tehát azt gondolom, hogy saját ösvényünkön kell el­ jutnunk oda, hogy elnyerjük azt a lehetősé­ get, hogy ránk találjon. Ez egy olyan dolog, amiben személyes viszonyt kell kialakítani, amit csak egyéni úton lehetséges. Én így gondolom, mert így éltem át. Persze ez nem­ csak rajtunk áll... - Köszönöm szépen a válaszait. ERHARDT ÁGOSTON kilencedik oldal �A facér vizsgázó — az esetleges hasonlóság nem a véletlen műve — Veszélyes gyerek. 1-2 hétig nem mozdul ki a lakásból nincs idő és nincs kiért. A randi-hiányos állapot sokakat az igénytelenség hatására taszít. Az otthon úgyse lát senki elve alapján önmaguk elhanyagolása szélsőséges esetekliez vezethet. Na, de lássuk a testi romlás egyes szintjeit! LEVELI Itt még 10 életponttal rendelkezik a vizsgázó, testileg és szellemileg fitt, nagy erőbedobással veti bele magát a tanulásba. Körme ápolt, lába puha, tehát az esztétikai-vizuális funkció itt még kielégítő. 6 életpont időtakarékossági okokból este fürdés nélkül feküdt le (természetesen egyedül). A majd reggel zuhanyozom exeptio mindennapossá válik. A fiúknál állandósul a borosta, a lányok hasonló okokból csak hosszú nadrágban nyomják otthon, lassan-lassan az előbújó hónalj kutya miatt persze az ujjatlan felsők is kerülendők. A haj zsíros (a megmosási idő 4-5 tétel memorizálására fordítódik). Fogmosás csak akkor, ha már a vizsgázó is érzi a heti menüt a levegőben (bár csökkentett intenzitású szuszogással még 1-2 napig húzható a dolog). T CXrCT 1 .tXJOVJ cJm 's *' í. 2 életpont tanulás gőzerővel. A WC fokozott használata figyelhető meg, mert ez biológiai szükséglet, jogosan kihagyott idő, a szülő nem szólhat a tanulás elhanyagolása miatt. A budiban eltöltött időtartam is egyre hosszabbodik, végre lehet álmodozni, tervezgetni, pl. a haj rasztásítását, ami egyébként ekkorra már majdnem be is következett, a körszakáll, kecskeszakáll stb. variációk is előtérbe kerülnek. A mediterrán típusú lányok arcszőrzetüket illetően már a kvázi-Tom Selleck kategóriába sorolandók. A korporális amortizáció mellett jelentkeznek a pszichológiai, mentális tünetek is: 1. Kommunikációs zavarok 2. Heves érzelmi kitörések 3. Idült dalolási hajlam A kommunikációs zavarok a bezártság, az embertársaktól való szeparáltság következményei. WARNING! Láncszerű folyamat indulhat el: tanulok egyedül tanulok egyes szám első személy itthon nincs senki nem beszélnek velem be vagyok zárva a szobába nincs kiút nincs hang nincs zaj nincs tér nincs semmi csak semmi van van van .. - miért élünk, mivé leszünk? így ahelyett, hogy a primitív tételt tanulná, a buddhizmusra való áttérés és az élet mint olyan kérdései foglalkoztatják. Az érzelemkibocsátás irányai: &#61623; eddig közömbös, ill. megvetett testvér felé &#61623; utált szomszéd felé &#61623; elhanyagolt háziállat felé Fogadjuk el, hogy a vizsgázó, aki eddig le sem sajnálta az öccsét-húgát, hirtelen érdeklődővé válik az óvodában, iskolában történtek, kapott jegyek, menzai ebéd minősége stb. iránt, készségesen felajánlja a testvér házi feladatának megoldását mindezt persze azért, hogy a már nem is foglalkozhatok a saját tesómmal?! vád stipulálásával alibit teremtsen a lógásra. Ilyenkor még a lepcsesszájú Margit nénivel is órákig hajlandó lenne cseverészni a közös költségek emeléséről, valamint a házban lévő biciklitároló svájci kilós turkálóvá alakításáról. A tizedik oldal kutyák, macskák is több törődést kapnak, de ez azért nem fajul odáig, hogy a vizsgázó az almot is kitakarítsa, méltósága - vizsgaidőszak ide vagy oda - ennyire nem csorbulhat. A dalolási kényszer tanulmányozásán keresztül felvázolhatjuk a vizsgázó zenei korszakait, sőt, kis odafigyeléssel leleplezhetjük elfojtott, látens vonzódását is olyan előadókhoz mint Britney Spears, Enrique Iglesias vagy az N’Sync. Az éneklés feszültséglevezető hatását pszichológiai szakvélemények támasztják alá, de nem kell ilyen messzire mennünk, elég a fürdőszobáig. A fül ajtóra való helyezése elhagyható, hiszen a vizsgázó üvöltve próbálja meghallani Tarzan-szerúen elcsukló hangját a csobogó víz elnyomása alatt. Ilyenkor egyfajta zenei ovulációnak lehetünk fül tanúi: ahogyan a csecsemő is a legelőször hallott hangokat ismétli, úgy a szellemi szintjét tekintve szintén infansnak minősülő vizsgázó is az általános iskolai kezdetektől építi fel repertoárját, s jut el az egyetemi évek nagy kedvenceihez. Lányoknál a Take That EAST 17 Whitney Houston Lighthouse family All Saints vonulat dominál, míg fiúknál a Metallica - Cypress Hill, Nine Inch Nails, REM, U2 zúzóstól a letisztult hangzásig tart ez a folyamat, melynek vége nemre való tekintet nélkül a 80-as évek magyar-csehszlovák rajzfilmzenéinek harsány skandálása. Pl.: A nagy ho-ho-hohorgász orrhangon való interpretációja a kád szélének ütemes csapkodásával kísérve (természetesen a zuhanyfejet használva mikrofonként). Jótanács: A vizsgázót ilyenkor nem szabad bántani, rá becsmérlő megjegyzéseket tenni. Már ő is kezdi elhinni magáról, hogy őrült, mi ezt tovább ne tetézzük! 1 életpont vegetatív funkciók (inhale-exhale). ösztönlény szintjére süllyedés. Tövig rágott köröm, betonkemény sarok. Szőr-terület: Fiúknál Robinson Crusoe-arc (csak keskeny szemnyílás alapján azonosítható a vizsgázó). Lányoknál, ami a bikini-vonalat illeti, a vonal már sávvá, sőt sztrádává erősödik. Rossz testtartás, Derrick-szerűen táskás szemek. Ne lepődjünk meg a sarokban tanyázó mozdulatlan kupac láttán, az maga a vizsgázó. Ilyenkor a saját asztala már mély undorral tölti el, ezért mindenütt tanul (konyha, kád, erkély), csak ott ne kelljen. Fordított arányosságban áll egymással a vizsgázó tárgyi tudása és a mindennapokhoz kapcsolódó kulturális szintje: latinul már folyékonyan beszél, ugyanakkor IQ-high brazil sorozatok függésébe kerül. Perverz örömmel tölti el, ha két tétel között megtudhatja, hogy ki is Maria Juanita valódi anyja. ;\-LEVEL 5-A' a vizsga napja A lányok hosszú idő után először, ismét vadul nyúlnak makeup szettük után, a fiúk könyékig merülnek a zselés tégelyekben. A szana-széjjel nyűtt mackóalsót és fényes pink latexnadrágot élére vasalt öltöny és kiskosztüm váltja fel. És a vizsgázó megint embernek érzi magát. Legalábbis addig, amíg a vizsgáztató hagyja. . MÁNDICS BOTOND �S7'’ Rózsás János - Gulag lexikon (... és ami mögötte van.) Hogy mi van mögötte? Természetesen a RENDSZER. Igen, így csupa nagybetűvel. A kommunizmus bűnös rendszere. A XX. század legnagyobb totalitárius hatalma, amely nemcsak működésének idejével múl­ ta felül a nácizmust, hanem áldozatainak számát tekintve is messze túllőtt azon. A legóvatosabb becslések is 80 millió ember haláláról szólnak, míg más elismert francia történészek egyenesen 100 millióra teszik az elhunytak számát. Ehelyütt nem kívánok szólni a vörös terrorról, a katini mészárlás tragédiájáról, ahol több mint 4 ezer lengyel katonatisztet lőttek főbe. Tettüket a szovjet vezetés évtizedekig tagadta, és e bűn elköve­ tésével a nácikat bélyegezték meg. Nem kí­ vánok szólni a Laokaj - börtönegységeiről, ahol kínaiak milliói pusztultak el nyomorú­ ságos körülmények között. S nem kívánok szólni arról a Kambodzsáról, ahol a halál­ büntetés Pol Pót idejében bevett, és min­ dennapos dolog volt, s ahol a halálosztás mindenféle eljárás nélkül- kormányzási módszernek számított. Talán sokan nem tudják, hogy az 1970-es évek elejének Kam­ bodzsájában az éhínség oly mértékben tom­ bolt, hogy sokan - végső elkeseredettségük­ ben- kannibalizmusra adták fejüket. Súlyos oldalakat lehetne megtölteni a ha­ sonló bűnök felemlegetésével. E felsorolás még csak meg sem kísérli feltárni mindazo­ kat a gaztetteket, amit a kommunizmus számlájára lehetne írni. E hatalmas tényfel­ táró munkát már megkísérelte véghezvinni A kommunizmus fekete könyve című nagyszerű mű. A könyv végén (megannyi szörnyűség után) csupán egy egyszerű kér­ dést tesznek fel a szerzők: Miért? Amennyi­ re egyszerűnek tűnik a kérdés, annyira ne­ héz rá a válasz. Erre igazából nem is lehet ésszerű magyarázatot adni. Gondoljunk az 1932-33- as nagy éhínségre a szovjet blokk­ ban, melynek következtében 6 millió ember halt éhen, miközben tizennyolcmillió má­ zsa gabonát exportált külföldre a szovjet kormány. Miért? Azért, hogy fedezni tudják az „iparosítás szükségleteit”. Egy állam a né­ pe ellen. Nem véletlen, hogy XI. Pius pápa még a 11. világháború kitörése előtt a náciz­ mus mellett a kommunizmust is megbélye­ gezte. (Divini Redemptoris, 1937. március 19.) Ilyen ismeretek birtokában hihetetlen­ nek tűnhet az, hogy még ma is vannak olyan országok, amelyeket a kommunizmus esz­ mevilágának hatása alatt kormányoznak. Pe­ dig mindannyian tudjuk, hogy léteznek ilyen országok. Például Kína, Észak-Korea, Kuba, Laosz, és Vietnam. Tanú rá a XX. szá­ zad, hogy a kommunizmus nem más, mint vörösre mázolt fasizmus. A Gulag lexikon szerzője- Rózsás János- 9 évet töltött különböző szovjet munkatábor­ okban. Összesen hat láger poklát járta végig. A- Gulag (Lágerek Állami Főhatósága) egy 1934 júliusában felállított intézmény nevé­ nek rövidítése volt, melyhez közel 40 ezer kényszermunkatábor igazgatása tartozott. Az 1950-es évek eleje volt - ha szabad így mondani- a Gulag szigetcsoport “fényko­ ra”. Egy időben legalább 10-12 millió rab is sínylődött ezekben a táborokban. Ennek a hatalmas embertömeg adminisztratív nyil­ vántartása roppant nagy szervezet működé­ sét tette szükségessé. 1953-ig 25-30 % kö­ zött volt a táborok női rabjainak az arány­ száma., dacára annak, hogy az 1949-ben meghirdetett részleges amnesztia hatására 84 200 kisgyermek és nő szabadulhatott. Ezt a »•.meglepő” döntést a Gulag vezetői úgy^ kommentálták, hogy nem akartak „dedóóvodákká” változott munkatáborokat. Az igazi megkönnyebbülést Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála jelentette, Berija ezt követően három hét múltán közkegyelmet hirdetett, s így 1 200 000 rab nyerte vissza szabadságát. (Sztálin egyébként máig Buda­ pest díszpolgárai közé tartozik...) Rózsás János 1944 karácsonyán esett szovjet fogságba alig 18 évesen, mint katonai szol­ gálatra mozgósított levente. A levente-in­ tézmény létrehozását a magyar kormány az 1921-es Lili.- as törvénycikkel rendelte el. Ennek célja az volt, hogy munkabíró és edzett ifjúságot neveljenek a haza számára. Ezzel próbálta kompenzálni a magyar állam az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke­ szerződés azon megalázó passzusát, amely a nevetségesen csekély 35 000 főben korlá­ tozta a magyar hadsereg létszámát. Mindezt akkor, amikor az ellenséges kisantant álla­ mok a szomszédságunkban több mint fél­ milliós békelétszámú hadsereggel rendel­ keztek. A 11. világháború vége előtt mozgó­ sított igen gyatrán felszerelt 15-20 éves fia­ talokat ítélt el javarészt a szovjet törvény­ szék, mint háborús bűnösöket. Ezeken a sokszor tolmács nélküli színjátékszerű pe­ reken jóformán a véletlenen múlott az, hogy ki kapott 10-25 évig terjedő munkatá­ borban letöltendő büntetést, s kit ítéltek ha­ lálra. Jelen könyv szerzőjével is úgy tudatták éveinek számát, hogy az ujjain mutatták meg neki. 1953 telén térhetett csak haza, és ő azon kevesek közé tartozik, akinek azt is sikerült elérnie, hogy 1962-ben a Szovjet­ unió Legfelsőbb Bírósága bűncselekmény hiányában rehabilitációban részesítette. Mondhatnánk, hogy sovány vigasz, de ak­ kor is elengedhetetlen fontosságú egy olyan ember számára, aki ártatlanul raboskodott hosszú éveken keresztül. A Gulag kényszermunkatáboraiban 100 ezer magyar honfitársunk raboskodott, és lelte halálát valahol a végtelennek tűnő szovjet földön. Ebben a kötetében a szerző közel 4000 magyar sorsot kísérelt meg föl­ tárni tíz éves kitartó, szívós munkával. Mű­ ve az emberi tragédiák kelléktára. Kevésnek tűnhet ez a szám az egészhez viszonyítva. Talán csepp a tengerben. Lehet, hogy így van, de ezek az emberek legalább név sze­ rint meg vannak örökítve, nem úgy, mint több ezer társuk, akiknek periratai ma (ha egyáltalán készült ilyen) most is a KGB irat­ táraiban porosodnak. Ezeket máig nem tár­ ták föl a nyilvánosság előtt, és ennek meg­ történte nem is várható belátható időn be­ lül. Véleményem szerint egy kollektív reha­ bilitációval valamiféle elégtételt lehetne nyújtani az elhunytak számára, vagy leg­ alábbis a hozzátartozóiknak. Persze lehet, hogy nincs igazam, és ennyivel nem lehet ezt a bűnt, ha formálisan is, de jóvátenni. Sokan mondanák, hogy hagyjuk a múltat, ne tépjük fel a régi sebeket. Nem tudom, de nem is én fogom eldönteni. A szerző úr tavaly tartott nagysikerű elő­ adást az egyetemünkön. Igazán művelt és rokonszenves embernek ismerhette meg őt a hallgatóság. Tudott gyűlölet és megvetés nélkül beszélni az akkori szovjet vezetésről, úgy, hogy az ifjúságából gaz módon elloptak 9 évet, és még így is szerencsésnek mond­ hatja magát, hogy egyáltalán élve haza tu­ dott kerülni. Nyugodtan és tényszerűen be­ szélt az élményeiről, azt viszont a lelkünkre kötötte, hogy a magyarok tízezreit, akik a Gulagon szenvedtek, és haltak meg, azokat sohasem felejtheti el a magyar nemzet. Hát nem is fogjuk! Rózsás úr egy korábbi nyilatkozatában így fejtette ki hátralévő életének meghatározó feladatát: „Az én munkám az, hogy lerom­ boljam a szovjet hős mítoszát!” Úgy legyen! SZABÓ VIKTOR tizenegyedik oldal �A történelmi Magyarország nemzetiségei 5. Bár a 19. században többször is megkísérelték a nemesség visszaszerzését, de sikertelenül, hisz a szlovákok túlnyomó többsége - mint ezt már említettem - jobbágysorban élt. Nem utolsó­ sorban, talán gyengeségük miatt rászorultak a csehek támogatására, és természetesen, ahogy ez lenni szokott, megindult az eredetkutatás is. Ezek tartalmaznak igen hasznos ismereteket is, például azt, hogy már Nagy Sándor is beszélt szlávul, nem is akárhogyan, őseik közé tartozik többek között Noé fia vagy Szent Jeromos, és már Pál apostol is prédikált nekik. Megtalálták újra a Nagymorva Birodalmat, ami nem gond, mert valóban létezett már a honfoglalás idején is, a baj csak határainak kijelölésénél volt. In­ kább a Kárpát - medence északkeleti vidékén terült el, a mai Brno - vagy ha jobban tetszik Brünn - környékén, ők azonban pár száz kilo­ méterrel délebbre tolták és jelölték ki széleit. Ez a felfedezés viszont erősítette a szlovák kisebb­ ség származásbeli hitét és összetartását, amire már régen szükségük volt. A vallási megosztottságot is orvosolni kellett, így egységesíteni akarták a szlovák nyelvet. A mozgalom fíklyaliordozója Anton Bemolák volt, akit a csehek és az evangélikus szlovákok .magyarbarátnak” bélyegeztek azért, mert a törté­ nelmi Magyarország formán és területein belül gondolkodott. A nyugati szlovák nyelvjárást pró­ bálta bevezetni, ennek folytatásaképpen pedig el­ határolódni a cseh és a magyar néptől is. Ha a 19. századi szlovák nemzetiségi mozgalomról beszé­ lünk, fontos megjegyezünk Jan Kollár nevét is. aki 1821 - ben egy cikkében elítélte az ún. ,ma- bán Túrócszentmártonban összegyűltek küldöt­ teik, és újra megfogalmazták már megszokott követeléseiket, ezen felül pedig egy északon fek­ vő szlovák terület kialakítását is „tervbe vették”. Persze az országgyűlés ezt elutasította, az 1867 es kiegyezés pedig arcul csapta nemzetiségeket, az egy évvel később született nemzetiségi tör­ vény szintén. Elég ha annyit mondok ezzel kap­ csolatban, hogy nem adott politikai jogokat a szlovákoknak sem, ez pedig tovább növelte az egymás iránti bizalmatlanságot és az ellenséges­ kedést. Tisza Kálmánnak az az 1874 - i intézke­ dése is tovább szította az indulatokat, mely há­ rom szlovák gimnáziumot, és a szlovák kultúra központjának tartott Matica Slovenskát is bezá­ ratta, mivel ott „pánszláv irányú politikai izgatá­ sokkal foglalkoznak”, és magyarellenes művek kiadásával foglalkoznak. De a magyai’ kormány nemzetiségi politikájával kapcsolatban elég azt megjegyezni, hogy a szlovák népiskolák száma 1880 és 1913 között 1716 - ról 365 - re csökkent. Azonban a 20. századra nemzetiségi mozgalmuk már sem a tömegekre, sem a kö­ zéposztályra és az értelmiségre nem volt ko­ moly hatással. A Szlovák Nemzeti Párt, mely a mozgalom vezetőit tömörítette, akaratán kívül elszigetelődött. Idén tehát eddig tudtam eljutni, egy vizsgaidőszak és egy nyári szieszta után - ha minden a terveknek megfelelően halad ugyanezeken a lapokon találkozunk, eljutva egészen Meciarig és státusztörvényig. gyarosítást”, persze nyelvi szinten. Ugyancsak megjelent a pánszlávizmus eszméje, melyben központi szerepet kapott az „orosz segítség” (ez meg is jött, csak több mint száz évvel később, és nem tudom ki járt jól vele...), bár senki nem gondolt politikai beavatkozásra. Központjuk Po­ zsonyban volt, és egyre jobban és erősebben kö­ tődtek a csehekhez, amit már nyíltan meg is val­ lottak. A folyamat tehát elsősorban kulturális jel­ legű volt, ami a szlovák nyelv és nemzet megerő­ södését hozta. Ezzel azonban senkinek nem volt semmilyen gondja, hiszen a cél a szlovák közös­ ség fennmaradása volt. A magyar szabadságharc kitörése után 1848. májusában Liptószentmiklóson gyűltek össze a szlovák nemzetiségi mozgalom vezetői. Tizennégy- pontban követelték az anyanyelv az élet bármely területén szabad használatát, persze önkormányzatot is, saját iskolákat, saját felsőfokú intézményt, zászlót, gyülekezési - és választójo­ got stb. Erre azonban a magyar kormány elfoga­ tóparancsot adott ki vezetőik ellen, akik Csehor­ szágban találtak menedéket. Tehát a magyar for­ radalom ellen fordult szlovákok üres kézzel me­ hettek haza, hiszen az osztrákok sem támogatták őket, ezt bizonyig a a Ferenc József által 1849. március 4-én kiadott oktrojált alkotmány Bár a Szemere - kormány 1849. júliusában még új nemzetiségi törvényt alkotott Szegeden, már ké­ ső volt. A nemzeti gyűlölködés tömegessé vált. Az Alexander Bach nevével fémjelzett kor szinte mindenhol ellenszenvet keltett az osztrákokkal szemben, a szlovákok „mégsem kértek a magyarok barátságából”. 1861. júniusá- VINCZE SZABOLCS 81 éve... Nyolcvanegy éve, 1920 júniusában hoza- # ... tott meg a döntés Trianonban, mely Ma­ gyarország területének és népességének kétharmadát más országoknak juttatta. ÍC ‘Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról - arról, hogy aki- B nek levágták a kezét és lábát, sokáig érzi B még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. S Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Er- ® dély, és ezt: Kárpátok - meg fogod tudni, m mire gondoltam.” - írta egykor Karinthy n Frigyes. Az azóta is fájdalmasan sajgó seb- K re emlékezünk Babits Mihály versével, melyet az első bécsi döntés után írt, vala- S mint Padányi Viktor visszaemlékezésével. B Babits Mihály: Áldás a magyarra Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik. A haza, a haza egyenlő volt mindig ezer év óta már, és mindig az marad, mert nem darabokból összetákolt darab: egytest a mi hazánk, eleven valami! Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani. Máskor is hevert már elkötözött tagokkal. Zsibbadtan áléit a balga erőszakkal. De mihelyt fölengedt fojtó köteléke, futni kezdett a vér elapadt erébe. Visszakapta ami soha el nem veszett. Nagyobb nem lett avval. Csak egészségesebb. Lám, igaz jószágunk visszatér kezünkre, bár a világ minden fegyvere őrizze. Mert erős a fegyver és nagy hatalmasság. tizenkettedik oldal - B; de leghatalmasabb mégis az igazság. Útja, mint a Dunánk és csillagok útja: nincs ember, aki azt torlaszolni tudja. Él a nagy Isten és semmise megy kárba. Magyarok se lettünk pusztulni hiába, hanem példát adni valamennyi népnek, mily görbék s biztosak pályái az égnek. Ebből tudhatod már, mi a magyar dolga, hogy az erős előtt meg nem hunyászkodna. Erős igazsággal az erőszak ellen: így élj, s nem kell félned, veled már az Isten. Kelnek a zsarnokok, tűnnek a zsarnokok. Te maradsz, te várhatsz, nagy a te zálogod. Zsibbad a szabadság, de titkon bizsereg, és jön az igazság, közelebb, közelebb... 1938. nov. 2-6. sorok írója 14 éves fiú volt és negye9? dikes gimnazista akkoriban. Tíz órakor növénytan-óra kezdődött, és Kovách Demjén tanár úr magas, szikár alalga pontosan je­ lent meg az ajtóban, mint mindig. Felment S a katedrára, beírta az osztálykönyvet, de I nem kezdte el a feleltetést, mint szokta, hai nem lehajtott fővel meredt maga elé egy ! hosszú percig ... és akkor megkondultak a P harangok. Kovách Demjén tanár úr felállt, odament a térképtartóhoz, kivette a térkéH pet, amelynek felső sarkában akkor még ez ’ ■< a név állt: „A Magyar Szent Korona Orszá, gainak Politikai Térképe”, és felakasztotta a térképállványra, s mindezt egyetlen szó nélkül, aztán megállt előtte, kissé oldalt, hogy ne takaya el előlünk és nézte, olyan arccal, olyan leírhatatlan lágy kifejezéssel, amílyt mi még soha sem láttunk száraz és örökké szigorú arcán. Mi halálos csendben néztük a térképet és az előtte álló, szürkülő h^ú cisztercita papot, amint feje egyre lejjebb esett a mellére és a kívül­ ről behallatszó harangzúgás által méginkább ki­ mélyített csendben inkább magának, mint ne­ künk, ennyit mondott: „Consummatum est”. Ötvennégyen voltunk, ötvennégy tizennégyéves magyar fiú. A golgotha utolsó szavai után nem bírtuk tovább, leborultunk a padokra és elkezd­ tünk sírni. Odakint kongtak a harangok. Nagymagyarország keresztrefeszítésének napja volt, 1920. Június 4., péntek.'99 PADÁNYI VIKTOR �I Vedd és olvasd! Németh Adám rovata Keleti kapcsolatok 'Szent István ortodox kanonizációja Egyetemünk díszdoktorává avatta Bartholomeosz konstantinápolyi pátriárkát, akinek nevéhez fűződik Szent István kirá­ lyunk ortodox kanonizációja. Államalapító ki­ rályunkat 2000. augusztus 20-a óta, vagyis amióta I. Bartholomeosz Angelo Sodano bí­ boros, pápai legátus jelenlétében, a Szent Ist­ ván Bazilika előtti ünnepi nagymise keretében bejelentette a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Szent Szinódusának határozatát, görögkeleti egyház is szentként tiszteli. avatták Ugyanekkor szintén szentté Hierotheoszt, az akkor még pogány Magyar­ ország első ismert bizánci hittérítőjét, aki a mai Erdély területén tevékenykedett. Bár a konstantinápolyi pátriárka nem az „ortodox egyház pápája”, de tekintélye révén az összes önálló görögkeleti egyház is elismeri ezt a lé­ pést, így a moszkvai partiarchátus is, amelyhez a Magyar Orthodox Egyház tartozik. A díszdoktorrá avatás kapcsán újra szembesültünk azzal a mulasztással, hogy, sajnálatos mó­ don, Szent István háromnegyed évvel ezelőtti ortodox kanonizációja nem kapott megfelelő visszhangot Magyarországon. Kis merészség­ gel értékelhetjük a keleti és a nyugati keresz­ ténység közeledéseként is a lépést, de az bizo­ nyos, hogy a 20. században meginduló öku­ menikus törekvések egyik jelentős eseménye volt. Ez előreviheti a két egyház békés párbe­ szédét, és ezért egyházpolitikailag nem elha­ nyagolható fegyvertény. Ugyanakkor rávilágít egy érdekes, kevéssé is­ mert szempontra első szent királyunk mun­ kásságának megítélésében. A középiskolai tan­ könyvek állításai, miszerint István beintegrálta Magyarországot a nyugati keresztény kultúr­ körbe, csak erős csúsztatással fogadhatóak el. A behívott nyugati térítők mellett folyamato­ san dolgoztak a délről-délkeletről érkező bi­ zánci misszionáriusok is. Szent Adalbert, akit az István-hagyomány az ifjú Vajk lelkiatyjának és bérmakeresztapjának tart, egy római, orto­ dox rítusú kolostorban, a Szent-Elek kolostor­ ban élt sokáig. Vagyis az akkor még hivatalosan egységes, bár egyre jobban megosztott keresz­ ténység mindkét ága élt és dolgozott a korabeli Magyarországon, a későbbi ellenségesség minden felfedezhető jele nélkül. István hozzá­ állását jól mutatja az a tény is, hogy Imre her­ ceg felesége is bizánci hercegnő volt. Kevesen emelik ki, hogy az Árpád-ház hagyományosan jó és élénk, gyakran rokoni kapcsolatban állt Bizánccal, sőt a görögkeleti egyház Árpád-há­ zi szentjeit gyarapítja Szent László Piroska ne­ vű lánya, akit apja császárnénak adott Bizánc- ba, és a dinasztia szent életű nőtagjainak sorá­ ba tartozik. Mindezek jelzik, hogy nem hagy­ hatjuk figyelmen kívül a keleti kereszténység hatásait frissen alapított országunk életében, külkapcsolataiban és művelődésében. De ha csak koronázási jelvényeinkre pillan­ tunk, láthatjuk a középkori Magyarország erős ortodox kapcsolatait. A Szent Korona alsó ré­ sze Komménosz Mánuel bizánci császár aján­ déka, a palástot a veszprémvölgyi görög rítusú kolostor apácái hímezték. A Magyarországkompország szinte közhellyé váló szerepét így értelmezhetnénk a keleti és a nyugati keresz­ ténység közötti összekötő szerepnek is, amire történelmi hagyományaink predesztinálnak minket. PHILIPPOVITS ZSÓFIA X Pázmány Péter Katolikus Egyetemen ' áiszáoktorrá avatták I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkát Budapest: Április 25-én délelőtt ünnepélyes egyetemi tanácsülésen Itták díszdoktorrá I. Bartolomaiosz pátriárkát a katolikus egyete­ men. Az ünnepi aktuson jelen volt Karl-Josef Räuber érsek, pápai nuncius, az egyetem veze­ tősége és tanári kara, valamint a magyar kato­ likus püspöki kar több tagja is. Az ünnepséget Seregély István érsek, az egye­ tem nagykancellárja nyitotta meg, majd Erdő Péter püspök, rektor üdvözölte a pátriárkát és a megjelenteket. Mint mondotta, az egyetem nagy tisztelettel tekint őszentsége I. Bartolomaioszra, mint olyan személyiségre, aki elkötelezettje a keresztény egység megterem­ tésére irányuló törekvéseknek, és a teremtett világ jogrendje és ökológiája védelmének. Laudációjában Radnai József dékán ismertet­ te I. Bartolomaiosz életútját, egyházi és tudo­ mányos pályáját. Az ökumenikus pátriárkát András apostol 270. utódának, és az egész vi­ lágon élő 300 millió ortodox keresztény szel­ lemi vezetőjének nevezte, aki 1991 novem­ ber 2-i pátriárkaként történt trónra lépése óta fáradhatatlanul törekszik az ortodoxia egysé­ gére, a keresztény egységre, és a vallások kö­ zötti toleranciára, és aki a béke az, igazságos­ ság, a szolidaritás közvetítője a világban, és a környezetvédelem egyik fő szószólója. Utób­ bi tevékenységéért „zöld pátriárkának” is ne­ vezik sokan. A díszdoktori oklevelet Erdő Péter, a Pázmány Péter emlékérmet pedig Seregély István nyújtotta át. Bartolomaiosz pátriárka beszédében feleleve­ nítette a történelmi örökséget, a bizánci és ma­ gyar kapcsolatokat (Id. Kanonizáció c. írásun- kát), azt hogy a magyar nép szeretettel fogadta be a történelem során bevándorolt görögöket, egészen a XX. századig bezárólag. Híd szere­ pet töltött be ez az ország Kelet és Nyugat kö­ zött mondotta. Ezután hangzott el I. Bar­ tolomaiosz a Szent kánonok szótériológiai ér­ telmezése című értekezése. I. Bartolomaiosz április 24-én érkezett Buda­ pestre. Fogadásán a repülőtéren megjelent Karl-Josef Räuber érsek, Semjén Zsolt állam­ titkár, Balog Zoltán egyházügyi főtanácsadó. A pátriárka 4 napos látogatása során egyházi és állami vezetőkkel találkozott, Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntette ki. SBartolomaiosz pátriárka életútjának I főbb állomásai 1940. február 29-én született Törökországban, Imbros szigetén. Ortodox teológiai tanulmá­ nyokat Chalkiban, az ökumenikus patriarchá­ tus teológiai karán folytatott. 1963. augusztus 13-án szentelték diakónussá. 1963-68. között katolikus teológiai posztgraduális tanulmányo­ kat folytatott Rómában a Gergely Egyetem Ke­ leti Intézetében. 1968-ban ugyanott az egyház­ jog doktorává avatták, doktori értekezésének cí­ me „A szent kánonok és a kánoni rendelkezé­ sek kodifikálása az ortodox egyházban” volt. Tagja a Krétai Ortodox Akadémiának, tiszteletbeli tagja a bécsi Pro Oriente alapítványnak Díszdoktora többek között az athéni, bostoni, moszkvai, londoni, párizsi, louvain-i, edin­ burghi, thessaloniki, bécsi, grazi egyetemnek, a varsói és az eperjesi ortodox akadémiának. 1972-1990-ig az ökumenikus Pátriárkái Iroda igazgatójavolt. Püspökké 1973-banszentelték, Philadelphia metropolitája címmel. 1990-ben Calcedoni metropolita lett. 1991. október 22-én választották meg ökume­ nikus pátriárkának, I. Dimitrios halála után. Felszentelése 1991. november 2-án történt. Primus inter pares Az ortodox egyházak (14 autokefál és 2 auto­ nóm) közösségén belül a konstantinápolyi egyház, az ökumenikus patriarchátus az első egyház. A konstantinápolyi pátriárka tehát, akinek széklielye Konstantinápolyban (Isz­ tambul) van, az első a pátriárkák és az érsekek között. Meghatározott szolgálati feladatai és jogai vannak az összortodoxia tekintetében. MK tizenharmadik oldal �A rockzene Pázmányos védőbástyái Beszélgetés a legendás Legis Actio zenekarral A Legis Actio története immár véglegesen összefonódott egyetemünk történetével. Az idén ötéves zenekar mindannyiunknak okozott már felejthetetlen zenei élményt. Aki­ nek meg nem, az magára vessen! Az elmúlt fél évtizedre tekintett vissza munkatársunk a zenekar tagjaival folytatott beszélgetés során. Jelmagyarázat: Élő Gábor-É.G., Lacsny Márton - L.M., Gebe Zoltán - G.Z. és Élő Péter - É.R ' 1 ■ - E.P: Csak rock, de azon belül minden megtalálható, a Tankcsapdától Elvisig. Támadást indítottunk a gép’ zene ellen! Általában olyan számoí kát játszunk, amelyeket mindenki ismer. Wn néhány saját nóta is, de ezekkel eddig nem foglalkoztunk IIkomolyan, de majd ezentúl! B - Tagok? - E.G.: Csepeli-Knorr Tamás - ének. Elő Péter - billentyűsök, Lacsny Márton - gitár. Gebe Zoltán - dobok, Péceli Ádám - basszusgitár. Elő Gábor - gitár. Extagjaink: Balogh András, Mezei Robi, Bujtor Balázs és Schneller Domi. - Miért? - E.G.: Az előkészítőn ismerkedett össze a csa­ pat eredeti tagsága, 1996 őszén. Összeálltunk néhányan, mindannyian hangszerünk meste­ reiként. Elkezdtük a próbálgatást, aztán le­ nyomtuk az első koncertet a Talioban. - Név? L.M.: Beültünk Gáborral a Móri Borozóba... - E.G.: .Ahol minden pénteken fogadóórát tar­ tunk hattól... - L.M.: aztán úgy másfél óra múlva Legis Actio-t (ugye senkinek nem kell magyarázni, mi is az!) indítóttunk a WC ellen. Majd ez a név rajtunk ragadt. - G.Z.: Kisebb gond, hogy ha nem olyan he­ lyen játszunk, ahol joghallgatók vannak, akkor rendszeresen elírják a nevünket: voltunk már Legis Action, Légi Akció, stb. - Fellépések? - E.R: Rengeteg helyen játszottunk, ugye a Pázmány adott volt, aztán az ELTE, a Bolyai, gólyabálok, voltunk a Fregattban, a Saigonban, a Gyökér Klubban, vidéken Csákberényben, Zánkán, Kisbéren, Balatonszemesen, stb. - Jelen? - G.Z.: Most szépen leállamvizsgázunk (mi­ re a lap kijön, remélhetőleg a banda nagyobb része már diplomás ember lesz! - a szerk.), aztán terveink szerint ősztől annyit játszunk, amennyit csak bírunk. tizennegyedik oldal - Stílus? • I’ * - ídin erre igény? K - L.M.: Szerintünk ez nem is kérdés. H. Az élőzenére van igény, csak sajnos a R bulikon ezt ma nem lehet megkapni, B; pedig el kellene választani a diszkót az élő zenétől, és békében hagyni őket > egymás mellett létezni. A Pázmányon remélhetőleg támogatja a HŐK az egyetemi ze­ nekarokat, vannak is már erre utaló jelek Olyan bulink még nem volt, hogy a végére ne lett vol­ na totális őrjöngés. Még aki visszafogottabb is, az is elveszti a fejét, ha egy-egy nagy klasszikus nó­ tát hall meg. - Sztorik? - E.G.: Sajnos a sztorik többsége nem való az újságba, ami meg esetleg igen, az meg nem annyira jó... - É.R: Azért van egy-két dolog. A balatonszemesi Kalóz Bárban szoktunk játsza­ ni. Az ottani zenegépen lévő dolgokat már mindenki ismeri, ezért amikor valaki egy nó­ tát kér, csak annyit mond, hogy pl. az 53 03-ast rakd be légy szíves! Amikor aztán Gábor föl­ tette a kérdést a bulink végén, hogy mit ját­ szunk még, a közönség kórusban üvöltötte, hogy: a 68 29-est! Na kösz szépen... Élő Gábor énekesek aratják le, mivel nekik csak egy mik­ rofont kell elpakolniuk a buli után, míg nekünk... - L.M.: Ezúton fel is hívunk minden első- és másodéves fiút, hogy jöjjenek nekünk segíteni pakolni, hogy végre mi is jól érezhessük ma­ gunkat! - Köszönetnyilvánítás? anyuunak, (Mindenki): Apuunak, napinak..., - E.P: Simon Botondnak, aki a cuccokat reparálja, Kugler Zsoltinak, Ivanics Gabinak, Keszthelyi Alajosnak. - L.M.: Meg Rudinak, aki fuvarozni szokott minket! - G.Z.: En még külön köszönöm Katié Holmes-nak, hogy lelkileg mindig velem van! - Pénz? - G.Z.: Nézd meg, ezüstgyűrűm van, szín­ ezüst! Amalgám a fogtömésem... - E.G.: Rengeteg dohányt kaszáltunk már, a jogot csak hobbiból csináljuk, jól fog mutatni a lemezborítón, hogy dr.! - L.M.: Na, most komolyan, gyakorlatilag örülünk, ha összességében nullára jövünk ki. Nagy diadal volt, hogy tudtunk venni két hangszórót, erősítőket. Gebe Zoltán - Médiaszereplés? - A rock Jövője? - E.G.: A Kozma utcai fegyház és börtönben adott koncertünket többször is levetítették a börtön zártláncú videóhálózatán! - E.G.: Egyelőre klinikai halott, de a defibrillátort már feltöltöttük! - G.Z.: Jövünk! - Csajok? - G.Z.: Rájuk nem nagyon buknak, de rám an­ nál inkább! - É.G.: Ezeket a babérokat általában sajnos az - Köszönöm! KOLTAY ANDRÁS �J A hallgatói jogokról 4. Életérzés — rovat Nahát-nahát! Ma, amikor a dohányzásellenes kampányok arany­ korát éljük, amikor még talán Humphrey Bogait kezéből is kiver­ nék a cigarettát, vagy Churchilléből a szivart, ha rossz helyen gyújtana rá, különösen „őskorinak” tűnik ez a kép. Pedig Aczél György még 1988-ban is ilyen mosolyogva állt a Magyar Ország­ gyűlésben (mellette Pozsgay Imre). De ami ennél is furcsább: dohányzik! Igen! A Parlament üléstermében! Bizony nagyot for­ dult a világ... I 1 E sorozat utolsó számában a diákigazolvánnyal kívá­ nok foglalkozni. így két rendeletet helyezek nagyító alá. Nem kívánok természetesen foglalkozni a közok­ tatással és a tanulói jogviszonnyal, csakis a felsőokta­ tással és a hallgatói jogviszonnyal? így egy mondatban említeném az első jogszabályt. „15/1999. (III. 24.) OM rendelet a diákigazolványok előállításának, ki­ adásának és nyilvántartásának rendjéről”. E szerint az állandó felsőoktatási diákigazolvány többcélú felhasz­ nálásra alkalmas elektronikus adathordozó egységet tartalmaz. Az egyes alkalmazásokhoz szükséges ada­ tok rögzítése a kibocsátó által külön megállapodásban megbízott, jogi személy közreműködésével történik. Az adatok rögzítése és olvasása elektronikus úton tör­ ténik. Ez azonban nem is igazán lényeges nekünk, hallga­ tóknak. Ezért fontosabbnak tartom a 30/1999. (II. 15.) Koffri. rendeletet „a diákigazolványról”. E rendelet 1. § meghatározza a diákigazolványra jogosultak körét, így említi többek között a (3)-ben, hogy a hallgató hallgatói jogviszonyának megszűnését követő márci­ us 31-éig, illetve október 31-éigjogosult (érvényessé­ gi idő) diákigazolványának használatára. Magáról a di­ ákigazolványról a 3§ ad részletezést: (3§ (11)) „A di­ ákigazolványokhoz kapcsolódó kedvezményeket a jo­ gosult annak érvényességi idején belül abban az eset­ ben is igénybe veheti, ha tanulói, illetőlegdiallgatói jogviszonya tanulmányai befejezése miatt szűnt meg.” (Ugyanezen szakasz (12)-e:) Az állandó felső­ oktatási diákigazolvány többcélú felhasználásra alkal­ mas elektronikus adathordozó egységet tartalmaz. Ezen adatchip tartalmazza a hallgató családi és utóne­ vét, állandó településének azonosítóját (postai irányí­ tószám), születési idejét, valamint jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. B— Tf,- ■■ íS S: g A -í Bil I ' In ti ■ 1Ä w E í 1 j Él I 1 t Ä B Több felsőoktatási intézménnyel való egyidejű jogvi­ szony, esetén a hallgató diákigazolványát az az intéz­ mény adja ki, amellyel elsőként létesített jogviszonyt. Végül, ki kell emelni itt is a HÖOK szerepét: a diák­ igazolvánnyal igénybe vehető, külön jogszabályban meghatározott kedvezmények módosításakor ki kell kérni a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konfe­ renciájának véleményét. BALOGH ANDRÁS JÓZSEF tizenötödik oldal �fní' Két perc Réndszeri'áltás utáni iniiíisztefelnökök: Antall Imre, Horn, és most valamifideszés. Ax ökumetiizmus szerintem valami környezetvé­ delemmel, vagy gazdasággal kapcsolatos kifejezés lehet. A Rákóczi-szabadságharc végén Károlyi Mihály Kari Tanács 2001. május 8-án ülésezett a Kari Ta­ nács. Kissé viharos körülmények kö­ zött, mivel az írásbeli felvételire ér­ kező seregek rohamozták egyete­ münk épületét. ÍA/ágosiiál letette a fegyvert. A fenti bölcsességek az elmúlt három év­ ben, Karunk felvételijén hangzottak eb Sokféle következtetést lehet belőlük le­ vonni. Az idősebb tanárokat bizonyára ért­ hető szomorúság, a Heti Hetest pedig a sárga irigység töltené el, a fenti sorokat ol­ vasva. Mi, hallgatók pedig magunkban dünnyögve megállapítjuk, hogy az ilyen felvételizők valószínűleg nem érték el a kvalifikációs pontszámot (mert mi ilyene­ ket nem mondtunk). Nekünk pedig amúgy is vizsgáról vizs­ gára bizonyítanunk kell. Aliol gyakran elő­ fordul a magyar történelem, különös te­ kintettel mai korunkra. Sőt, az ökumenizmti.s is felvetődhet. Ilyenkor pedig, rossz válasz eseten észrevehetően sűrűsödnek a ráncok a vizsgáztató homlokán, amiből ki­ derülnek esetleges hiányosságaink Ám, ta­ lán az első év is elég arra, hogy elkerüljük 3 fcntieklicz hasonló téves fejtegetéseket. Úgy tűnik azonban, hogy ntég sök ten­ nivalója akad az oktatási tárcának, és a ne­ velő intézményeknek, így az egyháznak is. Tenni kell azért, hogy helyére kérüljenek, és helyes értékelést nyerjenek a magyar történelem eseményei, az alapvető értékek. Mind a felvételihez, mind a vizsgákhoz türelem kell. Türelem, hogy végül össze­ álljon a kép egy-egy ismeretről. Aliogy az anekdotában a csekei papot vizsgáztatja az esperes: Ha víz nem volna, mivel keresz­ telne? - Ugyan mivel, borral?! S ha bor sé Az ülésen jelen volt egyébként Seregély István Érsek Úr, a Püspöki Kar elnöke, egyetemünk Nagykancellárja is. Dr. Radnay József Dékán Úr először a Ma­ gyar Akkreditációs Bizottság vizsgálatá­ ról és jelentéséről számolt be, a MAB 3 tagú küldöttsége még két tanszéken vizs­ gálja a távoktatási rendszerünket, majd május végén nyújtják be a MAB-hoz ja­ vaslatukat, akiknek a kezében van a vég­ ső döntés. A Dékán Úr szólt a kredit rendszer be­ vezetéséről is, melynek előkészítésére alakuló bizottságba Botos Katalin Pro­ fesszor asszonyt, valamint Békés Imre, Jobbágyi Gábor, Kilényi Géza, Péteri Zoltán, Varga Csaba és Zlinszky János Professzor Urakat javasolta. A Kar Dok­ tori Szabályzatának módosításával kap­ csolatos munkákat sólyom László Pro­ fesszor Úr végzi. Szó esett a Tanulmányi és Vizsgaszabály­ zat legutóbbi módosítása kapcsán felme­ rült enyhítésekről is: nevezetesen a mos­ tani végzős évfolyamnak nem feltétel a két középfokú nyelvvizsga az államvizs­ gára bocsáthatóság szempontjából, mivel az oktatási jogok biztosa aggályosnak tar­ totta, hogy nem biztosítottak felkészülési időt ennek a hátrányos módosításnak az alkalmazására. Varga Csaba Professzor Úr hiányolta, hogy nem pontosították, hogy kikre is vonatkozik az engedmény, hiszen a mostani végzősök közül több is akár jö­ vólna Csekében? - Pálinkává!! Hát, ha az sem volna Csekében? - Akkor én sem vol­ vőre vagy talán még később ralga le ál­ lamvizsgáit, ez pedig bizonytalansághoz vezethet. A Sólyom László Professzor Úr nék Csekében! és a HŐK elnöke között született megál­ Köszönöm a megtisztelő figyelmet és mindenkinek türelmet kívánok a vizsgá­ kon. Legalább kétpercnyit... SZAMOS MÁRTON tizenhatodik oldal lapodás értelmében bevezetendő átmene­ ti méltányossági klauzuláról múltkori számunkban már szóltunk. Május 2-án az Ingatlannyilvántartásba be­ jegyezték egyetemünk tulajdonjogát a Szentkirályi utca 26. szám alatti ingatlan­ ra (Spartacus székház). Jobbágyi Gábor Professzor Úr beszámolt a Karunkon megrendezett OTDK-ról, melyen 24 szekcióban a beérkezett 226 dolgozatból 209-et mutattak be. A 10 résztvevő intézmény közül a Pázmány bi­ zonyult legeredményesebbnek. Ez az eredmény - mint mondta - egy ilyen fia­ tal egyetem esetében kiemelkedő, még ha a rendező karnak köztudottan mindig van némi előnye. A Magyar Akkreditációs Bizottság alap­ képzéssé minősítette a rendőrtiszti és államigazgatási főiskolát végzettek szá­ mára indított képzést, így időtartama minimum 4 évre emelkedik, ez azon­ ban eltér a Felvételi Tájékoztatóban megjelentektől. A tanulmányi dékánhelyettesi posztról le­ mondott Dr. Bánrévy Gábor Professzor Úr helyére Dr. Szabó István tanár urat, az Általános Jogtörténeti tanszék egyetemi docensét választotta a Kari Tanács. Le­ mondott Dr. Garay Mária, a Tanulmányi Bizottság elnöke is, helyére Dr. Busch Béla tanár urat választották. Döntött a Ka­ ri Tanács Dr. Báger Gusztáv és Dr. Molnár urak, Miklós tanár sikeres habilitációjuk eredményeként egyetemi tanárrá történő kinevezéséről is. A Római Jogi Tanszék adjunktusa, Nadja el Beheiri pedig docensként folytatja pályafutását karunkon. Lemondott a Kriminológia Tanszék veze­ tője is. Körinek László Professzor Űr ez év augusztus 31-éig látja el feladatát. Szeptembertől a Miskolci Egyetem Ál­ lam- és Jogtudományi karának dékánja, Dr. Lévai Miklós veszi át a tárgy oktatását, ami azonban többeket érint a mostani III. évesek közül is, hiszen, mint köztudott, számtalan hallgatónak hiányzik a félévi aláírása, így a tárgyat jövőre újra fel kell venniük az indexükbe, a leendő III. éve­ sekkel együtt. Végül Gáspárdy László Professzor úr Óbudára, a Szent Péter és Szent Pál templomba invitált mindenkit a Szent Ivó napi misére és azt követő agapéra. MÁNDICS BOTOND �Magyar örökség: kastélyok és kúriák Fohercegi vadászkastélyok a határszélen (Hercegszántó-Klarapancsa) Egyetemünk hallgatója, Virág Zsolt nagy fába vágta a fejszéjét tavaly: elkezd­ te a 19 részesre tervezett könyvfolyamának megjelentetését, mely a Magyar­ országon található összes kastély és kúria sorsát dolgozza fel. 2000 októberé­ ben jelent meg az első kötet, a Pest megyei épületekről, 5000 példányban, mely szinte teljesen elfogyott, júniusban meg is jelenik az utánnyomás! 2001. májusában már a második kötet jelenik meg, Bács-Kiskun megye kastélyai és kúriái címmel. Ebből adunk most ízelítőt! A béllyei uradalomnak a Habsburg császári és királyi család egyik mellékága volt a tulajdonosa. A família ezen ágának férfitagjai 1722. május 22. óta a tescheni hercegi rangot használták, ezért nevezték „tescheni hercegi ágnak” is. Ezenkí­ vül természetesen az oszt­ rák főhercegi és a magyar királyi hercegi cím is megil­ lette őket. A régebbi kastélyt, az ún. kiskastélyt 1891-ben Habs­ burg Frigyes főherceg épít­ tette, aki sorrendben a har­ madik tescheni herceg volt. Az épület eredetileg is vadászkastélynak készült, a vadászat ugyanis a főherceg talán legkedveltebb időtöl­ tése volt. Habsburg Frigyes komoly birtokokkal rendel­ kezett Magyarországon, a közélet meghatározó sze­ mélyiségének számított. A Bács-Kiskun megyei kötet címlapján a főhercegi 1936-ban bekövetkezett ha­ „nagykastély” látható lála után fia, Albrecht fő­ herceg örökölte a béllyei uradalmat és vele HABSBVRG-KISKASTÉLY Karapancsát is. Karapancsa Bács-Kiskun megye délnyugati, Az épület az angol vadászkastélyokat idézi. az országhatár és a Duna által határolt Egy 1897-ben készült archív fénykép tanú­ csücskében, ártéri erdőktől körülvett festői sága szerint az emeleti rész előtt fából ké­ környezetben fekszik. Karapancsa nem szült, mellvéddel ellátott erkély húzódott, önálló falu, hanem egy közigazgatásilag melyhez kétkarú lépcső vezetett fel a kert­ Hercegszántóhoz tartozó, két kastélyból, és ből. Az erkély befalazott ajtajának nyomai ezek melléképületeiből álló egység. Hosszú ma is láthatóak a két középső ablak között. időn keresztül Baranya vármegyéhez tarto­ 1945 után a kastélyt államosították, mely zott, a Habsburg család béllyei uradalmának 1956-ban a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság részét képezte. Akkoriban Karapancsa szá­ kezelésébe került. Hosszú ideig irodák mű­ mított a gemenci erdőségekben rendezett nagy vadásztúrák központjának. ködtek falai között, jelenleg üresen áll. HABSBURG-NAGYKASTÉLY A nagykastélynak nevezett fiatalabb épület 1902-ben készült el. Felépítése szintén Habsburg Frigyes főherceg nevéhez fűző­ dik. Az építkezést az indokolhatta, hogy a vadászidényt a főhercegnél töltő vendégse­ regnek idővel szűkösnek bizonyult a kiskastély, ezért szükségessé vált egy tágasabb épü­ let felépítése. (A főhercegnek Karapancsán kívül például Főherceglakon, Kőriserdőn és Konopiston is volt vadászkastélya.) A neobarokk stílusú kastély négyszintes. A földfelszín alá hatalmas pincét építettek. A pince felett a fogadószint, azon egy emelet, legfelül pedig a beépített manzárdtető talál­ ható. Alaprajza szabályos négyzet alakú. Az épület belső tereinek kialakításában különö­ sen tükröződik a vadászkastély funkció: sok helyiséget (eredeti) faburkolat és trófeák dí­ szítenek, a domináns színek a zöld és a bar­ na. A metszett üvegablakú előcsarnokból a felsőbb emeletekre igényesen megmunkált falépcső vezet fel. A lépcsőházat, a társalgó­ kat, a vendégszobákat szintén faburkolat fe­ di. Az előcsarnok padlóburkolata márvány­ ból készült, a központi nagyterem kandalló­ ja szintén. Habsburg Frigyes 1936-ban - a mosonma­ gyaróvári uradalmi kastélyban - bekövetke­ zett halála után fiára, Albrechtre szállt a karapancsai kis- és nagykastély. Albrecht, a negyedik tescheni herceg fiatal korában a magyar királyi hadseregben szolgált ezre­ desként, később a Máltai Lovagrend nagy­ keresztese lett. Egészen a II. világháborúig ő volt a kastély tulajdonosa. Az államosítás után az épület 1950-ig üre­ sen állt, majd 1955-ig határőrlaktanya volt. 1956-ban került a Gemenci Erdő- és Vad­ gazdaság kezelésébe, amely kezdetben iro­ dákat helyezett el benne, majd vendégház céljára alakította át. Az 1956-os dunai árvíz elöntötte az épület pincéjét, a víz magassága egészen a földszinti padlóig ért. A kastélyt 1985-ben teljesen felújíttatta ke­ zelője, a Bács-Kiskun Megyei Tanács. Jelen­ leg a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság ven­ dég- és vadászházaként működik. A kastélyt körülvevő park természetvédelmi terület. VIRÁG ZSOLT tizenhetedik oldal �.5, « 4 Wa bB md sass^v . „Megölték a magyar lovassportot” Beszélgetés Szebényi Daniel díjugratóval Annak ellenére, hogy a magyar lovassport helyzete nem a legfényesebb, egyre többen vannak, akik időt, energiát nem kímélve, mindent megtesznek a sportág népszerűsí­ tése érdekében. Egyetemünk negyedéves hallgatója is közéjük tartozik, aki a díjugra­ tás és a tanulás mellett még szakkommentátori és sajtóreferensi feladatokat is ellát. — Mi a különbség az egyes szakágak között? Hm Alapvető fontosságú a díjlovaglás, ezeken a versenyeken a ló idomítottságát mérik le. Nem kell akadályokat átugratni, hanem egy díjlovagló négyszögben kell előírt alakzatoHH kát bemutatni. Az idomítás mindennek az alapja, e nélkül semmi mást nem lehet elkezdeni. Díjugratásban egy előre meghatáhHI rozott pályán fölállított akadályokon kell vé■wR giglovagolni. A legösszetettebb lovasszakág a j Sfl military vagy más néven lovastusa, ami egy « ” háromnapos verseny. Az első nap díjlovaglás. második nap terepverseny rögzített akadá­ lyokon, a harmadik napon kondíciófelmérő jelleggel díjugrató verseny. Ezenkívül van még fogathajtás, lovastoma és távlovaglás. Azért választottam végül a díjugratást, mert ehhez könnyebb lovat találni, és mivel több } megmérettetési lehetőség van, jobbak az esélyek komolyabb eredmények elérésére. Most egy fiatal lóval készülök az augusztusi főiskolás országos bajnokságra. * — Mik a lehetőségek, ha valaki lovagolni szeretne, mennyire népszerű ez a sport ma — Hogyan kerültél a lovak, a lósport közelébe? Magyarországon? Családi indíttatásból; dédnagyapám, aki kato­ wï — Mit tudsz tenni a sajtó segítségével a sport­ ág népszerűsítése érdekében? Magyar televízióban sajnos nagyon ritkán látha­ tunk lovas közvetítéseket, a Duna TV-nek van egy Ugrásváltás című műsora, abban tevékeny­ kedem néha. Nemrég Németországban, a lovas­ sport fellegvárában jártunk, ott készítettem pár interjút világb^nok lovasokkal, tenyésztési fele­ lősökkel. Most kaptam, a m.egbízást, hogy a Lovasszövetség és a Díjugrató Szakbizottság tisz­ teletbeli sajtóreferenseként minél jobb kapcsola­ tot próbáljak kiépíteni a lovassportok és a sajtó között. E feladat része az is, hogy az Eurosportnál magyar nyelvű szakkommentátor­ ként dolgozom és cikkeket írok, illetve fordítok a Magyar Lovasszövetség hivatalos lapjában. w. natiszt volt, hivatásszerűen lovagolt, a nagy­ apám pedig az agrártudományi egyetem elvég­ zése után lótenyésztő lett. Szóval kiskorom­ ban mindig volt ló a közelben, aztán 6-7 éves koromban megkaptam az első pónimat. Gye­ rekként azon tanultunk lovagolni mindnyájan, de szinte én vagyok az egyetlen a családból, aki szorosabb kapcsolatban maradt a lovakkal. — Hogyan alakult a sportpályafutásod? Díjlovaglással, az alapok elsajátításával kezd­ tem, aztán Dallos Gyulához kerültem, aki a magyar díj lovassport legeredményesebb ver­ senyzője és edzője. Akkoriban szinte ő volt az egyetlen, akinél igazán jó, külföldről hozott lo­ vakon lehetett lovagolni. Ezzel egy időben jár­ tam gimnáziumba a piaristákhoz, akik, bár so­ kan mondják róluk, hogy szigorúak és vaskala­ posak, mindig támogattak a sportolás tekinteté­ ben. Magyar bajnokságon, országos versenye­ ken indultam, junior válogatott kerettag vol­ tam, de a korosztályos Európa-bajnokságra ló hiányában nem jutottam ki. A lósport ugyanis egyike a legdrágábbaknak, több millió forintba került volna, hogy az ember kijusson egy ilyen versenyre, ráadásul a német, holland fölény szinte megtörhetetlen; Dallos Gyula volt az egyetlen, akinek sikerült betörnie a nemzetközi díjlovas élmezőnybe. Miután az edzőm meg­ szűnt tevékenykedni a nemzeti lovardában, díj­ ugratással kezdtem foglalkozni. tizennyolcadik oldal A lovaglás az elmúlt tíz évben, a meglévő hiá­ nyosságok ellenére, nagyon nagy fejlődésen ment keresztül. Jelentősen megnőtt a verse­ nyek száma, egy-egy hétvégén akár négy-öt versenyt is rendeznek, mindegyiken 50-100 in­ dulóval. A lovaglást minél fiatalabb korban kell elkezdeni, de nem túl fiatalon; 10-12 éves kor a legoptimálisabb hozzá. Ugyanakkor éppen az az egyik különös előnye, hogy idősebb korban is lehet lovagolni. A lovasiskolákban általában havi bérletet válthatunk, de alkalmanként is le­ het fizetni, így lehetőség van rá, hogy bárki pár ezer forintért kipróbálhassa a lovaglást. — Miért vagyunk lemaradva a nemzetközi él­ mezőnytől? alapvető probléma az utánpótlás-nevelésben az, hogy nincs olyan fejlett pónitenyésztésünk, mint a nyugat-európai országoknak. Külföldön a nagy lóhoz hasonló küllemű, azzal azonos mozgáskészségű pónikat tenyésztenek, melyek nagyon könnyen lovagolhatóak. Ezért ha egy gyerek elkezd lovagolni egy ilyen pónival, je­ lentős versenyrutinra tesz szert, és egyáltalán nem okoz neki problémát később átülni egy nagy lóra. Itthon hiány van igazán jó edzőkben is. Akik most eredményesek, zseniális lovasok, de nem egységes stílusban lovagolnak, nem tudják átadni azt a tudást, ami nekik van. Túri Józsefet mondanám például, aki olimpián is szerepelt, fantasztikus lovas, de mégsem edző. — Mennyire szponzorálják a lovassportot? Külföldön rengeteg szponzor van, akik különös megtiszteltetésnek érzik, ha egy olimpiai bajnok Ludger Beerbaum, vagy egy olimpiai bronzér­ mes Rodrigo Pessoa a nevét adja valamely termékükliöz. Magyarországon a lovassport, arisz­ tokratikus jellege miatt, negyven évig háttérbe volt szorítva, ezzel szemben Nyugat-Európában hallatlan népszerűségre tett szert, ott az emberek megengedhették maguknak, hogy eljárjanak lo­ vagolni. Itt a kommunizmus megtette a magáét; megölték a magyar lótenyésztést, megölték a magyar lovassportot. A rendszerváltás óta eltelt idő nem elég egy ilyen folyamat visszafordításá­ ra, még legalább 10-15 évnek el kell telnie ah­ hoz, hogy a sportló tenyésztés újra helyzetbe ke­ rülhessen. A szponzorálás tekintetében is abszo­ lút speciális ez a sportág, hiszen annak, aki nem ért hozzá, nehéz megmagyarázni, hogy a ló mi­ ért verte le azt az akadályt. Ez egy nagyon időigé­ nyes, kiszámíthatatlan sportág és nálunk nincsen sem hagyománya, sem kultúrája a támogatásnak, rögtön látni akarják az eredményeket. Nem ve­ szik figyelembe, hogy a ló egy kényes jószág; gyorsan, erőszakkal nem lehet kiképezni, nem lehet sikerrel versenyezni vele. SZINCSÁK ZSUZSA �! Ì : ^ss (■■■■wWirfneHÍP újabb elnök a HÓK élén 2001. május 15-én tartotta alakuló ülését a Hallgatói Önkormányzat újonnan megválasztott testületé. Rögtön az elején Poldauf Gábor (IIL/L) felvetette, hogy Molnár Dá­ niel képviselőtársát egyetlen bizottságba se delegálják, válaszul azon kezdeményezésé­ re, hogy a diplomában tüntessék fel a tago­ zatot, amin a hallgatók végeztek. E kérdés­ hez hozzászólva, Bánrévy Gábor Professzor Úr felhívta a figyelmet arra, hogy jogszabály rögzíti pontosan, hogy mit is lehet feltün­ tetni az oklevélben, ennek értelmében pe­ dig a tagozatot nem. Ennek hatására Molnár visszavonta kezdeményezését, majd hason­ lóan tett Poldauf is. Ezután a választási Bizottság elnökének a beszámolóját hallgathatták meg a jelenlé­ vők, Bittsánszky Géza Tanár Úr kitért az előző önkormányzatra is, szomorúnak tar­ totta azt a passzivitást, ami a választásra való jelentkezést jellemezte. Előállt az a helyzet, hogy az első és a negyedik évfolyam levele­ ző tagozata képviselet nélkül maradt. Külön megemlítette a Rendezvényi Bizottság erő­ sen kifogásolható ténykedését, mely leg­ utóbb épp a választás lebonyolításában mu­ tatkozott meg. Kompromisszumos megol­ dásként javasolta, hogy a szerencsétlen ér­ telmezés folytán bejutott képviselők, ala­ csony legitimitásuk miatt (némelyikük öszszesen 6 szavazatot kapott) ne vállaljanak vezető tisztséget a HÖK-ben. A leköszönő elnök. Rétvári Bence a HŐK jó hírének visszaszerzését emelte ki. mely az „átmeneti méltányossági klauzula»’ folytán valamelyest helyre is állt, legalább- HÓK választás, ismét - Elsőből utolsó?! Igen tudom, hogy már az egész egyetem unja, mindenkinek a könyökén jön már ki, de ígérem ezúttal rövid leszek. Másfelől többen is szóltak, hogy olyan nagyon ne foglakozzak a témával, ne vessem össze a megóvott választás eredményeivel. Végül is igazuk van, azt hiszem a számok magukért beszélnek a mi kis Floridánkban, a második évfolyam nappali- tagozatán. Pestiesén szólva: No comment... „ ' , " 'sJelen vannak: Jegyzőkönyv-, - •>. , Tóthné Lukács Klára - HŐK irodavezető Szabó Bálint - Pázmány Pódium elnök - . > j Sindler Veronika - Pázmány Pódium alelnök Kiss Istv'án - hallgató Mile Attila István - hallgató , Df. Gehér József - hitelesítő, dékáni titkár Választásra jogosult: 407 fő ” " -4 A választáson részt vett: 150 fő Leadott szavazólapok száma: 150 db Eivénytelen szavazat: 0 Mivel a II. évfolyam nappali tagozatára 407 hallgató iratkozott be, a HŐK szabályzat második rész 11.§ (5) alapján 4 fő jutott be az évfolyamról: 1. Ujfalussy Zsolt 2. Molnár Dániel 3. Somogyi Áron 4. Modla Mónika 119 szavazat 79 szavazat 69 szavazat 61 szavazat 5. Kádár Tibor 6. Kosa Beáta 14 szavazat 12 szavazat Budapest, 2001. május 4. Tóthné Lukács Klára s.k. Sindler Veronika s.k. Kis.s Ists'án s.k. Szabó Bálint s.k. Dr. Gchér József s.k. MÁNDICS BOTOND is a februári mélyponthoz képest. De ugyanezt szolgálta a nyelvvizsga kérdésben elért eredmény valamint az államtan vizsga elgörgetésének lehetőségét III. évfolya­ mon. Elgondolkodtatónak tartotta a máso­ dik évfolyamon történt választási botrányt, mely szintén rossz fényben tüntette fel a HÖK-öt. Balogh András, az Ellenőrző Bizottság volt elnöke beszámolt arról, hogy két ügy kivizsgálása van még folyamatban, neveze­ tesen Mile Attila eddig el nem számolt rep­ rezentációs költsége a tavalyi gólyatáboron, valamint a csalás gyanúja a fent említett vá­ lasztáson. Ezt követően megválasztották a HŐK új tisztségviselőit. Elnök: Somlai Attila (IIL/N), ellenőrzési alelnök: Rétvári Bence (IIL/N), gazdasági alelnök: Szabó Tibor (IIL/N), tanulmányi alelnök: Tomasitz Ist­ ván (IV/N), külügyi alelnök: Kéringer Csa­ ba (IV/N), rendezvényi alelnök: Somogyi Áron (IL/N). Jövőbeli terveikről szólva Tomasitz István egy Hallgatói Véli aényezési Szabályzat összeállítását említette, amire a tavalyi hír­ hedt tanszékminősítési botrány után óriási szükség volna, de javasolta egy Demonstrá­ tor! Gyűlés létrehozását is, valamint fontos­ nak tartotta javítani a vizsgajelentkezés rend­ szerén és a vizsgamorálon is, kilátásba he­ lyezte a tutorrendszer reformját, valamint a csoportbeosztások állandósítását, mert a mostani gyakorlat azon előnye ellenére, hogy több évfolyamtársunkat ismerhetjük meg, komoly hátránynak tartotta, hogy jelen rend­ szernek nincs kellő közösségformáló hatása. Komoly feladatok várnak a HOK-re a kreditrendszer tervezett bevezetése kapcsán is. Szabó Tibor pedig a hallgatói támogatások mai kaotikus szabályozása helyett egy telje­ sen új megoldást sürgetetett. A Kari Tanácsba az alanyi jogon tagságot nyert elnök mellé Ivanics Istvánt, Legezi Dénest, Ujfalussy Zsoltot, Paál Gabriellát Rétvári Bencét, Poldauf Gábort, Tomasitz Istvánt és Hódy Gábort delegálták. Éles vita alakult ki a bizottsági helyek elosztása kap­ csán, ekkor megtört az ülést kísérő nagy egyetértés és a képviselők olykor személyes­ kedésig mentek. A parázs vita hosszan elhú­ zódott, végül megállapodás született. Érde­ kességként még megemlíthető, hogy egyik bizottságnak sem lett tagja Mile Attila, egy­ kori HŐK elnök. MÁNDICS BOTOND tizenkilencedik oldal �I l 1 Kívánolz mìndanlzìnolz igilzorßlzifan gazdag vizsgáidő^zahot, majd pádig joghaligatóhoz méitó ünnapié^t a nyárra^ � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2001 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IV. évfolyam 6. szám 2001. május 24. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001. május 24. Date Created Date of creation of the resource. 2001. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (6934+2389 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_IV_6_20010524 Relation A related resource T00036 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_IV_6_20010524 HÖK