<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="154" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://omeka.ppke.hu/items/show/154?output=omeka-xml" accessDate="2026-04-30T07:15:34+00:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="313">
      <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/7697b20e8a12d8a041f2eacacbea2fd8.jpg</src>
      <authentication>a82e40e46a30380edd57fff0cd82953a</authentication>
    </file>
    <file fileId="314">
      <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/5cdacfabd47b172ae5104947b32d7eb5.pdf</src>
      <authentication>efb40891d9029b7481a8b53abc18b36f</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="2587">
                  <text>mí£iteletJ\'SJÍOOÍOSO3

0)

V

A PÁZMÁNY PÉTER KATOUKUS EGYETEM
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR
HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA

X'

» &lt;J

ü

y.

í'';

r

“&gt;í

íjÉI

H

í,?'* 1

'*»
í

■hí

*
ggO
IIHSIill

Ki ÁLLAMVIZSGÁK MEGPRÓBÁLTATÁSA

KÉPÖNKÖJÍ: VNNEPIÓ ÁÍUMnZSOAZÓK Bar SIKSRES VIZSGA VtíN

JOBBÁGYI GÁBOR
TV. évfolyam, 5. szám

KÜKORELU ISTVÁN
e-mail: itelet01@hotmail.com
honlap: yvyvw.extra.hu/itelet

FŰZI ÁKOS
2001. május 3.

�IMPRESSZUM

Felelős kiadó:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A kiadó képviselője:
dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár

SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

Főszerkesztő:
Koltay András (tel.: 20/377 57 68)

Helyettes főszerkesztők:
Miháltz András
Szabó Zoltán

A szerkesztőség tagjai:
Gulyás Gergely
Jancsó Gábor
Mándics Botond
Szabó Viktor
Szincsák Zsuzsa
Németh Ádám

Az első lecke
Azt reméljük, hogy szereztünk már annyi hitelt olvasóink szemében,
hogy eljött az ideje igazi céljaink megvalósításának: komoly társadalmi
tanításban részesítünk mindenkit, aki bennünket olvas! Na most aztán
jól megkapjátok! Igen, igen, eljött az idő! Remélem senki nem akadt, aki
abba a hitbe ringatta magát, hogy a szerkesztők célja a talmi szórakozta­
tás, netán a valóban hasznos, de csak iparosmunkának nevezhető hír­
adás. Ha mégis akadt ilyen, és esetleg nem hiszi el azt, hogy meg tud
birkózni magasabb céljainkkal, nyugodtan tegye le az újságot. Ne is ve­
gye kézbe többet. Mert eljött végre a mi időnk. Immár nyugodtan, a ka­
rosszékben hátradőlve, a mélységes bölcsességgel és élettapasztalattal
való felvértezettség büszke tudatában kezdhetjük meg missziónkat. Hi­
szünk abban, hogy tudásunkat át tudjuk adni az utánunk jövőknek. És
ameddig e hit gyertyalángja akárcsak pislákol is, a jövő nemzedékek sor­
sa elrendezettnek tekinthető!
íme az első, bevezető lecke: Mit jelent a következő mondat „A raciona­
lista dogmatizmus imperializmusával szemben a pozitivista szkepticiz­
mus nihilizmusának lobogója feszül”? Lehetséges válaszok: a) ingyombingyom táiibe, tutálibe málibe; b) hogyan tudnék élni nélküled, hisz
rólad szól az élet?; c) a kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg
kezelőorvosát, gyógyszerészét.
Megfejtés a következő számban.

Munkatársak:
Szamos Márton
Virág Zsolt
Ugrón Gáspár
Wetzel Tamás
Szabó Péter
Kelemen Miklós
ifj. dr. Kaluber László
Vincze Szabolcs
Kisbán Balázs

Címlapterv:
Szoboszlai András

Honlap:
Gettler András
Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat!
Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne
a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen,
vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk!
Köszönettel: a szerkesztőség.

e-mail cím: itelet01@hotmail.com
második oldal

TARTALOM
Hírek
Dr. Jobbágyi Gábor, személyesen
Az elveszített XX. század
Archívum - 1950. május 1.
Jelkép vagy hatalom?
Tisztelt Kovács Attila úr!
Államvizsgák megpróbáltatásai
Két perc
A történelmi Magyarország nemzetiségei 4.
Az ezredforduló magyar popzenei meglepetése
Irodalmi s(ar)okkk
Vedd és olvasd!
Hallgatói jogokról 3.
Magyar örökség: kastélyok és kúriák
„Semmiképpen nem akartam abbahagyni az egyetemet’
Ajánló
Átmeneti méltányossági clausula

3
4
6
7
8
10
10
11
11
12
13
14
16
17
18
19
20

honlap: www.extra.hu/itelet

�I

'JS*

'S

/
V ,

{-K

hírek
Szabó Zoltán rovata

)

&gt;► Már egy hónap sincs hátra, és kezdő­
dik a vizsgaidőszak. Független szakértő­
ink ezért a következőket javasolják: ma­
ximális kikapcsolódás és pihenés, semmi
megerőltető tevékenység, fizikai munka.
Laza bulikkal hangolódjunk az éjszaká­
zásra, igyunk sok folyadékot, étkezzünk
rendesen és rendszeresen.
Mivel azonban tudjuk, hogy nem lehet
mindenkit jobb belátásra bírni, ismét
közlünk pár vizsgával kapcsolatos infor­
mációt a nálunk lényegesen aktívabb
hallgatótársaink számára.
&gt;- Kommunikáció zárthelyi és javító dolgo­
zat!!! Május 8-án az első és második zárthelyi
javítására és pótlására van lehetőség, a dolgo­
zatok eredménye május 18-án lesz megtekint­
hető.
A harmadik zárthelyi május 22-én írható
meg, eredmény május 31. A pótlásra illetve
a javításra június 6-án lesz lehetőség. Záró­
jelben jegyezzük meg, hogy a szóbeli vizsga
feltétele két sikeres zárthelyi megléte.

Mostanában kevés hír látott napvilá­
got az elsőévesek házatájáról. Most ezt a
hiányosságot igyekszünk pótolni. Bár
már mindenki tudja, (elsőben mi is tud­
tuk) hogy mikor vannak a közgáz írásbe­
li vizsgák, azért soha nem lehet tudni. A
nappalisok május 14-én 8 órakor jöhet­
nek számvitelből írni, majd 10 órakor
egy laza vállalatgazdaságtannal koro­
názhatják meg a napot. Szorgalmasabb
társaik május 21-én az előbb ismertetett
időpontokban pótzárthelyit írhatnak. A
legaktívabbak júniusban még egy alka­
lommal próbálkozhatnak.
A levelezősök vállalatgazdaságtannal
kezdhetnek május 19-én 15 órakor,
számvitelből pedig május 26-án ugyan­
csak 15 órakor tehetnek kísérletet.
Pótzárthelyi időpontok azonban csak
később lesznek kihirdetve.

lentkezés május első és második hetében.
Mi legalábbis ezt az információt kaptuk.

Május 5-éii Dr. Rántás Péter közigaz­
gatási jogból felkészítő előadást tart IV
évesek számára, minden érdeklődőt sze­
retettel vár.
Közjog index aláírás!!! Kalényi Géza pro­
fesszor az utolsó előadásán szignálja az in­
dexeket. A levelezés hallgatóknak vizsgán is
van lehetőségük aláírást gyűjteni, a számtávosok később tudják meg az időpontot.

Elvtársak figyelem!!! Az idei május elsejei
felvonulás betegség miatt elmarad. A szerve­
zők egy későbbi időpontot jelöltek meg
(2010. 11. 07.). Ajegyek a fent említett idő­
pontra érvényesek, vagy a helyszínen és az is­
mert jegypénztárakban visszaválthatóak.
Megértésüket előre is köszöni a rendezőség.
Találkozunk novemberben.
A környezetjog tanszékről érkezett.
Azok a II. éves hallgatók, akik április 27re lettek tévesen beosztva kötelező gyakor­
latra, május 25-én 13 órára menjenek a
szemináriumra.

&gt;• »Vallás és ökológia”. Dobogókő ad ott­
hont a konferenciának május 25-26. között,
melyre a környezetjog tanszék még tud he­
lyet biztosítani. Az érdeklődők Jávor Bene­
deknél jelentkezhetnek és tudhatnak meg
többet a programokról.

Egy örömteli esemény: 2001. április 21-én
féghez ment Keserű Petra, másodéves nappa­
li tagozatos hallgató. Sok boldogságot Itívánunk neki és újdonsült féijének szeretettel.
Előbb, pénteken megtartották a polgárit, majd
szombaton (21-én) az egyházit, ezután követ­
kezhet a büntető...

&gt;- Második évfolyam nappali tagozatán
május 2-3-4-én tarják a megóvott vá­
lasztás második fordulóját (mivel megje­
lenésünk napján már harmadika van,
ezért siessetek...). Lapzártánkig nem ér­
kezett hír arról, hogy bármelyik jelölt is
visszalépett volna, ezek szerint a hallga­
tók ismét hat jelölt közül választha^ák
ki, melyik hármat tartják a leginkább
méltónak a bizalmukra. Aggályosnak tű­
nik, hogy a szavazatokat ezúttal sem
azon nyomban fogják megszámlálni, ha­
nem a lezárt urnákat a Dékáni Titkárság
helyiségében fogják elhelyezni, és a hét­
végén keresztül ott őrizni. Már szinte
utópisztikusán látom, amint Mozgalom
szerveződik Az Urna Őrzésére...
Végezetül egy jó hír. A Dékán Úr bele­
egyezésével 2001. június 1-5. között Dénes
Sándor c. egyetemi docens úr vezetésével
50 hallgató vesz részt egyetemünk Jog- és
Államtudományi
Kara
nevében a
Csíksomlyói Búcsún, mely a Kárpát-me­
dence legnagyobb katolikus zarándokhe­
lye. Jelentkezés és bővebb információ a
következő telefonszámokon: 218-0290,
218-0416,218-0418

&gt;• Türelmetlen kollégák figyelmébe! Egye­
temes jogtörténet elővizsga levelezős hall­
gatók részére május 21-én és május 25-én a
délelőtti órákban. Feltétel mindkét zárthelyi
sikeres/eredményes megírása.

&gt;- Kriminológia írásbeli vizsgára jelent­
kezés a tanszéki hirdetőn. Sima névalá­
írás, tehát senkinek sem okozhat gondot,
ha veszi a fáradtságot. Lesz elég időpont
megadva, de nem célszerű a végére
hagyni.
&gt;- Ismét egyperces. Polgári- és kereskedel­
mi jog halasztott, görgetett, utóvizsgára je­
harmadik oldal

�Dr. Jobbágyi Gábor, személyesen

Ki

I.
íi

f

jánál ott voltam Zlinszky János mellett. A
szervezés kezdeti szakaszában szervező­
titkár voltam. Amikor beindult a polgári
jog oktatás ’96 második felétől, akkor vál­
tam a kar főállású oktatójává, addig egy
megbízásos szerződéssel végeztem itt a
teendőimet

Ön nyolc évig a Miskolci Egyetemen
tanított, a töhh éves ügyvédi s Jogta­
nácsosi múlt után mi vonzotta az
egyetemi katedra felé?

Mit kell tudnunk a Pacem In Utero Élet­
védő Egyesületről, melynek immár 12. éve
ön az elnöke?

Az ügyvédi, s jogtanácsosi munkában

t

J

i
Elsdként az ELTE-n töltött diákéveiről
kérdezném, milyen szívvel gondol vissza
azokra az időkre?

Meglehetősen régen jártam az ELTE-re,
1968-73 között voltam itt nappali tagozatos
hallgató. Bejutásom nem volt zökkenőmen­
tes, mert 1965-ben érettségiztem, s akkor
még létezett a származás szerinti megkülön­
böztetés a felvételnél. Nekem eredetilegvoltaképpen büszkén vallhatom- osztályide­
gen besorolásom volt a szocializmus évtize­
deiben, ez a gyerekkoromtól kezdve az
egyetemen át elkísért. Többek közt ennek a
következménye volt az, hogy csak 1968-ban
kezdhettem meg az egyetemi tanulmányai­
mat Közben különböző segédmunkákat vé­
geztem, és két évig voltam katona. Jó emlé­
kekkel gondolok vissza így utólag azokra az
évekre, mert ez egy jó „iskola” volt az egye­
tem előtt. Sokkal jobban meg tudtam ma­
gam becsülni. Amikor bekerültem az egye­
temre bizonyos kisebbrendűségi érzés volt
bennem, mert azt hittem, ha én ilyen nehe­
zen kerültem be, akkor nálam sokkal oko­
sabb emberekkel kell majd versenyeznem.
Jó szívvel emlékszem vissza az ELTE-n töl­
tött évekre, különösen arra, hogy egy diák­
köri dolgozatommal megnyertem az Orszá­
gos Tanulmányi és Diákköri Tanácskozáson

negyedik oldal

1972-ben a kiemelt fődíjat. Voltakép­
pen ez döntötte el, hogy később pol­
gári jogász lettem. Egyébként nem
voltam kifejezetten jó tanuló. Azokra
a tárgyakra összpontosítottam amiket
szerettem, és ezekből értem el jobb
eredményeket.

ha nem is csalódtam, de pár év után
be kellett látnom, hogy meglehetősen
I korlátozottak a lehetőségek. Buda­
O pesti őslakos vagyok, de itt ügyvéd­
ként elhelyezkedni olyan pedigrével
ami nekem volt, jóformán lehetetlen
volt. Tatabányán kezdtem el ügyvédK kedni ’76-ban, nagyon tetszett nekem
I ez a munka. Igen fárasztó volt a Pest■ ről való le- és vissza utazás minden■ nap. Amikor megházasodtam és
I megszületett az első gyermekem, akm kor lehetett látni, hogy ezt hosszabb
távon nem lehet csinálni. Ekkor ke­
rültem vissza jogtanácsosnak Budapestre.
Mindig is vonzott az egyetemi oktatás és
élet. Az ELTE-n akkoriban semmi lehető­
ségem nem lett volna. Az akkor induló
Miskolci Egyetemen viszont keresték az
egyetemi oktatókat. Adjunktusként kezd­
tem ott a pályafutásomat. Hozzájárult az is,
hogy nagy örömmel mentem Miskolcra,
hogy itt Pesten a ’80-as években teljesen re­
ménytelennek láttam a helyzetet. Két gyer­
mekünk volt már ekkor, lakásunk viszont
nem. Miskolcon viszont azonnal kaptunk
egy két és félszobás beköltözhető lakást. Te­
hát közel tíz év után Miskolcon kaptam
meg azt, amit voltaképpen eredetileg is szí­
vesen csináltam volna.
199S-ben karunk alapításánál már itt
folytatja a munkát. Hogy történt a váltás?

Még 1990-ben visszaköltöztünk Buda­
pestre, de az állásom megmaradt Miskol­
con, tehát hetente 2-3 napot továbbra is
itt töltöttem. Ez azt jelentette, hogy le­
utaztam hétfőn, megtartottam az óráimat,
s szerda délután utaztam vissza. Ez lénye­
gében ’96-ig így folytatódott. Hatalmas
örömömre és meglepetésemre szolgált,
hogy a rendszerváltozás folyamatában si­
került létrehozni egyetemünket. A csírá­

Amikor kezdődött a rendszerváltozásnak a
szele ’88-’89-ben, hozzám hasonlóan sokan
voltak úgy, hogy bizonytalanok voltak az
események kimenetelét illetően. Igen nagy
eqedés és mozgás indult be a társadalom­
ban, de nem lehetett tudni, hogy ez nem
torkollik megint egy leszámolásba a kezde­
ményezőkkel szemben. A szocializmus tör­
ténetét végigkísérték a forradalmak, átalakí­
tási törekvések, ezeket mindig a legbrutálisabb módon leverték. Én elgondolkoztam
azon, hogy immár akkor három gyermek­
kel megkockáztassam-e, hogy valamely
pártcsírába belépve akasztófán végzem az
életemet, és úgy döntöttem, hogy ezt a koc­
kázatot nem vállalom. Politikai szerepet
nem vállaltam, viszont ’89-ben alapító el­
nöke lettem a Pacem In Utero-nak. A rend­
szer akkori szemlélete szerint ez is egy telje­
sen új dolog volt, hiszen ’89-ben lehetett
csak szabadon egyesületeket létrehozni, és
addig egyáltalán nem volt életvédelem Ma­
gyarországon. Azt mondtam, hogy ezzel
maximum azt kockáztatom, hogy kirúgnak
a munkahelyemről, de felakasztani nem
fognak. Addig Magyarországon közel öt
millió legális abortuszt hajtottak végre,
csökkent a lélekszám, és még tiltakozni sem
lehetett ellene semmilyen formában. Tehát
úgy éreztem, hogy ezzel egy rendkívül
hasznos és fontos tevékenységet fogok vé­
gezni. Egy űrt sikerült betölteni. Gyakorla­
tilag a ’90-es években az életvédelem köz­
életi kérdés is lett. Voltaképpen egy hiányt
igyekeztem betölteni, és örülök, hogy ezt a
tevékenységet a mai napig is csinálom.
Ma Magyarországon a törvényi szabályo­
zás hogyan rendelkezik a méhmagzat élet­
jogáról?

Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy a
tíz éves hallatlan kemény küzdelem után,
annyit sikerül elérni, hogy a pártállami ab­
szolút alkotmányellenes szabályokat meg­
változtatták. Ma már a magzati életjogok

�»»mAh '4i««*&lt;&gt;"«c »*» í*
W4&gt;y&gt;

1

i

I

olyan szinten s színvonalon vannak szabá­
lyozva, mint az átlag európai jogállamok­
ban. Kétszer szerepeltünk az Alkotmány
Bíróság előtt, először a pártállami jogszabá­
lyokat támadtuk meg, utána a ’92-es magzat
életvédelméről szóló törvényt, ami tulaj­
donképpen magzatölési törvény volt. Mind
a két esetben sikerrel jártunk, amire külö­
nösen büszke vagyok, mert az AB előtt si­
keres beadványt tenni mindenféleképpen
értékelendő cselekmény. Az új szabályozás
gyakorlati eredménye az, hogy az abortu­
szok száma tíz év alatt majdnem a felére
csökkent Magam az életvédelem szem­
pont ából a Katolikus Egyház álláspont át
teljes mértékben elfogadom Tehátjogilag is
egy abszolút mértékű életvédelem lenne a
helyes és a megfelelő, az más kérdés, hogy
sajnos olyan korban élünk -nemcsak Ma­
gyarországon, hanem az úgynevezett „fej­
lett országokban”-, hogy ez jelen pillanat­
ban elérhetetlen cél.
í994-ben országgyűlési képviselő- jelölt
volt, ha nem titok, mely párt színeiben in­
dult, s vannak-e még politikai ambíciói?

Nem titok, sőt ’98-ban is voltam képvise­
lő-jelölt. A KDNP- színeiben indultam.
Sajnos a résztvevője voltam azoknak a fo­
lyamatoknak, amelyek a KDNP-ben le­
zajlottak. Nagyon rossz emlékekkel gon­
dolok erre vissza. Őszintén hittem benne,
hogy Magyarországon létre lehet hozni
egy jobbközép kereszténydemokrata esz­
meiséget valló erős pártot. Ez nem sike­
rült. Voltaképpen nem bánom azt, hogy
nyolc éven keresztül csináltam ezt, mert
érdekes volt. Voltak hasznos elemei is.
például az Igazságtételi törvény létreho­
zásában fontos szerepem volt, kezdemé­
nyezője voltam a törvénynek, amely alap­
ján folynak bizonyos felelősségre voná­
sok. ’98- óta nem vagyok párttag, a bará­
taimnak úgy szoktam mondani, hogy 54
évemből 46 eltelt úgy, hogy nem voltam
pártnak tagja, a hátralévőt valószínűleg
megint ki fogom bírni e nélkül. Magam
továbbra is kereszténydemokrata beállí­
tottságú közéleti embernek tekintem ma­
gamat, de nincsenek politikai terveim. Te­
hát ma már ha hívnának, akkor valószínű­
leg nem mennék. Az egyik KDNP-s párt­
elnök mondta egy bizalmas pillanatában
nekem, hogy én egy borzasztó hasznos és
használható ember vagyok szakmailag és
politikailag is, egyetlen bajom van, hogy
lelkiismeretes és tisztességes vagyok.
Mondtam neki, hogy ezek kétségtelenül
meglévő tulajdonságaim, de én ezekről
nem szeretnék lemondani a jövőben sem.
A jelenlegi politikai elitnek valahogy nem
tetszik, vagy nem akarják, hogy ilyen em­
berek részt vegyenek a politikai életben.

Ezek után én már nem töröm magam. Te­
hát párton kívüli, és funkció nélküli ke­
reszténydemokratának tartom magam.
Elképzelhetőnek tartja-e, hogy Giczy
György pártelnök úrral a KDNP meg
tudjon újulni?

Kizárt. Ez egy halott szervezet. Meggyő­
ződésem, hogy a következő választásokon
az 1 %-ot sem fogják elérni. Ha addig be
nem tiltják, mert olyan súlyos törvénysér­
tések vannak, hogy már a Legfelsőbb Bí­
róság öt tagú Felülvizsgálati Tanácsa ma­
rasztalta el a KDNP-t a Legfőbb Úgyészség keresete alapján. Az Állami Számve­
vőszék is súlyos törvénysértéseket tárt fel.
Tagsága gyakorlatilag nincsen. A KDNP
mint politikai párt már nem létezik.

0« időnként a Magyar Demokrata című
hetilapban szokott publikálni. Mondana
valamit erről?
Máshol is szoktam, nemcsak a Demokratá­
ban. Jelentek meg cikkeim az Új Magyaror­
szágban, az Új Emberben, a Magyar Nem­
zetben, és az Új Időkben is. Ezeknek a la­
poknak a szerzőit és főszerkesztőit gyakor­
latilag az elmúlt tíz év alatt ismertem meg.
Szinte természetes, hogy mivel egyjobbközép beállítottságú ember vagyok, ezekben a
lapokban publikálok. A Magyar Naranccsal,
vagy a Népszabadsággal kapcsolatban sem
bennem nem merült fel, hogy publikáljak, s
ők sem kerestek meg.
Elet és Irodalom...

Ez egy érdekes kérdés. Voltaképpen az el­
ső. nyilvános szereplésem az Élet és Iro­
dalomban történt még 1986-ban.. Az ak­
kor egy teljesen más lap volt, mint most.
Akkor egy többé-kevésbé nyílt, ellenzéki
lapnak számított, más volt akkor az ÉS ben szerepelni. Ma a sajtónak a jelentős
része valamilyen politikai irányhoz többé-kevésbé kötődik, tehát vannak jobb­
közép lapok, radikális jobboldali lapok, és
vannak baloldali, és bal liberális lapok.

zető pozícióban vannak, csak most nem
azt mondják magukról, hogy kommunis­
ták, hanem azt, hogy szociáldemokraták,
vagy liberálisok. Ma már ennek a réteg­
nek a visszaszorítása hallatlanul nehéz.
Érdekes megfigyelni, hogy azokat az új­
ságírókat akik következetesen felléptek a
rendszerváltozás idején egy igaz és valós
sajtóért, kőkeményen eltávolították a pá­
lyáról. Gondolnék itt Chrudinák Alajos­
ra, Sugár Andrásra, Pálfy G. Istvánra,
Murányi Lászlóra, Vödrös Attilára, de
hosszan lehetne sorolni. Ezeket kiszorí­
tották a pálya szélére, ha nem is egészen a
pályán kívülre. Ez is a rendszerváltozás
egyik bűne, hogy voltaképpen nem azo­
kat bélyegezték meg, akik a pártállami saj­
tó élharcosai voltak, hanem azokat, akik
próbáltak volna valamit tenni ellene.
Mi a véleménye a legújabb Kari Tanácsi
döntésekről?

Ahogy érzékelem, a hallgatóság egy részé­
nek körében élénk érzelmeket váltott ki a
változtatás. A mi egyetemünkön megle­
hetősen elkényeztetettek a diákok az álla­
mi egyetemekhez képest, nálunk a hallga­
tók lényegesen szabadabbak. Abból in­
dultunk ki, hogy van annyira értelmes, és
saját érdekeit belátó i^úságunk, hogy
adott esetben kényszerítő eszközök nél­
kül is belátja azt, hogy neki elemi érdeke,
hogy felkészült, rátermett diplomás le­
gyen. Ez be is jön a hallgatóink 70-80%nál, tehát nyugodt szívvel elmondható,
hogy a nappali tagozatos hallgatóinknak
ekkora része állja a versenyt az állami
egyetemek hallgatóival. Sőt jobbak is van­
nak náluk, erre példák az OTDK ered­
ményei. Ugyanakkor van egy 20-30%,
amely a laza, liberális keretekkel visszaél.
A változtatás a kar elemi érdeke volt, sőt
nemcsak a karnak, hanem a hallgatóknak
is. A tanulmányi szabályzat mostani mó­
dosításával odajutottunk el, ahol az álla­
mi egyetemek mindig is voltak. Egyetér­
tek a Kari Tanács döntéseivel.
Köszönöm a beszélgetést!

Ha már itt tartunk, akkor mit gondol a
„ médiaegyensúlyról”?

Elég reménytelennek érzem a dolgot.
próbálkozni azért feltétlenül kell. Az új­
ságíró társadalomnak a jelentős része itt­
hon és külföldön is a bal liberális oldalhoz
kötődik. A rendszerváltozás folyamatában
igen szerencsétlenül alakult; a s áj tónak a
kezelése. Ugyanis azoknak az
; újságíróknak legalábbis a háttérbe szorítása nem
történt meg a ’90-es években, akik egy az
egyben a pártállami sajtó emberei voltak.
Ezek az emberek továbbra is felelős és ve­

SZABÓ VIKTOR

Kedves barátaim!
í\2. immár nemes és kedves hagyománnyá vált

Szent Ivo-misét az idén május 12-én,
szombaton 18 órakor mutatja be Veres András
püspök atya. A szentmisére és az azt követő
agapera s kötetlen elbeszélgetésre szeretettel
invitálom az egyetem hallgatóságát.
Kartársi szeretettel: Prof dr. jur. habit. Gáspárdy
László tanszékvezető egyetemi tanár, a Jemzsálemi Templom Rendjének lovagja
ötödik oldal

�Az elveszített XX. század
Küzdelmes mérkőzés volt...
Való igaz, küzdelmes mérkőzés volt... Nagyszerű pillanatok, keserves csalódások,
súlyos sérülések, új csillagok berobbanása és régi kedvencek hanyatlása, ez jelle­
mezte az elmúlt évszázadot. Immár négy hónap biztonságos távolságából ele­
mezhetjük a történteket, és tippelhetünk a következő, már el is kezdődött mér­
kőzés eredményére.
1901-ben megalakult a Magyar Labdarúgó
Szövetség, ezzel tehát adottak lettek a hiva­
talos keretek is, és kezdődhetett a mérkőzés!
Rögtön az elején (1903) Tisza István alakí­
tott ki helyzetet (és kormányt), de lehűtötte
a kezdeti felbuzdulást a csapat vezérszurko­
lójának, Jókai Mórnak halála (1904), kinek
szervezete nem bírta a mérkőzéssel járó iz­
galmakat. A lelátón pedig elszabadul a szur­
kolói vandalizmus: az ellenzék szétveri a
képviselőház berendezését. 1906-ban meg­
jelenik Ady Endre Új versek című kötete,
amelyben többek között új szurkolói rig­
musok kapnak helyet.
A hangulat egyre forróbb. 1914-ben az
ellenfél brutális védője, Gaurilo Princip csú­
nyán felrúgja Ferenc Ferdinánd trónörököst,
csapatunk egyik kulcsjátékosát, aki cserét
kér, majd belehal sérüléseibe. Hogy súlyos­
bodjanak a gondok: a négyéves nagy adokkapok (az első világháború) kellős közepén
elveszti szövetségi kapitányát a csapat. 1. Fe­
rencJózsefet a kispadról szállították kórházba,
ahol elhunyt. Utóda a pályákon szinte is­
meretlen, fiatal edző: lE Károly. 1918-ban
azonban már nem bírjuk tovább a szakadat­
lan nyomást: az ezer sebből vérző magyar
csapat gólt kap, ezzel 0-1 az állás.
A háború végi fegyverszünet és az utána
létrejött békekötés 1920-ban megfosztotta a
csapatot utánpótlásának kétharmadától, és
nem csoda, hogy ezután a nézőszám is drasz­
tikusan, szintén kétharmadára csökkent.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy új
irányító középpályás tűnik fel a csapatban,
Horthy Miklós személyében. Az új csatárcsil­
laggal, Bethlennel jól megértik egymást, és a
csapat helyzete rendeződni látszik.
1928-ban levegőbe emelkedik Budapes­
ten az első helikopter (Asbóth Oszkár talál­
mánya), ezután lehetőség nyílik a közvetí­
tésre több kameraállásból is. 1936-ban meg­
jelenik a Szép Szó című folyóirat (szerkesz­
tője Ignotus Pál és József Attila) első száma,
célja a lelátón elharapódzó trágár nyelvezet j
hatodik oldal

visszaszorítása. Talán e tervének sikertelen­
sége, talán az eredmény számunkra kedve­
zőtlen állása miatt öngyilkosságot követ el
JózsefAttila (1937). Azért működésbe lépnek
a hivatalos szervek a lelátói erőszak megfé­
kezése ügyében: az egyik legrenitensebb
szurkolót, Szálasi Ferencet három év börtön­
büntetésre ítélik (1938). 1940-ben a kül­
földre igazoló sztárjátékos, Bartók Béla utol­
jára játszik Magyarországon, és ad búcsú­
hangversenyt.
1941-ben a csapat bekapcsolódik az egész
világ részvételével zajlódó új ligába, a II. világ­
háborúba, de a kezdeti sikerek után 1943 január-februáijában a Vörös Hadsereg áttöri vé­
delmünket a Donnál, majd 1944 márciusában
a németek szállj ák meg tizenhatosunkat, na­
gyon érik az újabb gól, amit meg is kapunk.
Ezzel az állás 0-2. Vége az első félidőnek.

1978-han azután visszatért a Szent Korona

A szünet utáni 1947-es „kékcédulás” vá­
lasztásokon az MKP győz, ezzel súlyos kon­
cepcióváltás következett be játékunkban,
mely évtizedekre meghatározta a mérkőzés
alakulását. Újonnan „választott” csapatkapi­
tányunk Rákosi Mátyás. 1954-ben egy másik
mérkőzés keretében vereséget szenvedünk
az NSZK válogatottjától a labdarúgó- világ­
bajnokság döntőjében, mindez kisebb utcai
zavargásokat eredményez az országban.
1956 őszén új lendületet kap támadójátékunk: ezt a lendületet azonban megtörik:

a szabadságharcot leverik, így újabb gólt ka­
punk, az állás ezzel már 0-3. Innen nagyon
nehéz lesz a visszaút!
1957-ben meghal az immár évek óta
Portugáliában edzősködő egykori csapatka­
pitányunk, Horthy Miklós. A közelmúltban
,nem megfelelő” teljesítményt nyújtó játé­
kosaink (több százan, köztük Nagy Imréék)
pedig drasztikus módon bitóra jutnak. Ez­
után hosszú, nyugalmas korszak követke­
zik: a közönségnek jut ideje ki ugrani egy
sörre és egy kolbászra, a játékosok pedig
egyelőre nem engedik maguk közé a feltö­
rekvő i^ú titánokat.
1978-ban aztán visszatér a Szent Korona és
a koronázási jelvények. Először a mérkőzés
győztesét kívánták díjazni az ékszerekkel,
később ez az ötlet feledésbe merült. 1987
szeptemberében megalakult a Magyar De­
mokrata Fórum, melynek célja egy új utánpótlásbázis létrehozása, fiatal játékosok ki­
nevelése volt. 1989-ben aztán meghal az
öreg mester. KádárJános szövetségi kapitány,
akkorra azonban a csapat egykori egysége
már a múlté: a szovjet katonák kivonulnak,
szabad választásokat tartanak, fiatal tehetsé­
gek kapnak lehetőséget. Ez a vérfrissítés jót
tesz a csapatnak: a rendes játékidő utolsó
percében megszerezzük végre szépítő gó­
lunkat (ezzel 1-3).
A sérülések és a gyakori cserék következté­
ben azonban a játékvezető hosszabbít. A hoszszabbítás perceiben csapkodó a játék, a csapat
csak vergődik. A mérkőzés vége kissé fejetlen
játékot hoz: edzők és játékosok váltják egy­
mást, néha külföldi szakértők is beleszólnak a
taktikába (1990-2000). A bíró végül megunja
a szenvedést, és lefújja találkozót, ami így szá­
munkra fájdalmas vereséggel zárul.

De sohase veszítsük el a reményt! Hi­
szen a lefújás pillanatában már el is
kezdődött a következő mérkőzés, és
bár egyelőre úgy néz ki, ott folytatunk
mindent, ahol abbahagytuk, ne felejt­
sük el, hogy minden meccs 0-0-ról in­
dul, a fű mindenkinek egyformán
zöld, a labda pedig mindig gömbölyű!
Úgyhogy: MINDENT BELE!!!

KOLTAY ANDRÁS

�I

Archívum - 1950. május 1.
oldalt összeállította: Jancsó Gábor

I

I
j

i

Május elseje a munka ünnepe. Idén is megünnepeltük, jövőre is meg fogjuk, és az
egészben az a legjobb és legvonzóbb, hogy a munka nemzetközi napján pihenéssel ül­
hetünk tort. Persze nem hasonlíthatjuk a manapság általánossá vált sör-virsli
punnyadást a kommunizmus megalomán felvonulásaihoz, ahol kötelező volt tapsol­
ni, ujjongani, éljenezni, virslit zabálni - ha tetszett, ha nem. Inkább csak a poén ked­
véért összeállítottunk egy kis lapszemlét, amely ország-világ elé tálja, hogy a kommu­
nista világban az emberek milyen boldogan, vidáman, „békegalambosan” éltek.
Forrás: Szabad Nép - a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja (1950. május 3.)
,Vörös lobogók, Sztálin és Rákosi képek, jel­
szavak alatt, díszbeöltözött városokban és fal­
vakban milliók vonultak fel, milliók tettek hi­
tet soha nem látott lelkesedéssel május 1 ün­
nepe, a béke ügye mellett, ...ezen a május el­
sején ország-világnak meg akarták mutatni,
hogy a béke ügye nem közömbös számukra, a
béke ügye az ő ügyük is, a békéért folyó harc­
bán ők is cselekvő harcosok akarnak lenni.55’

Békeharc és villanygőzmozdony. Ezek
aztán a szép dolgok.
.Ki ne tudná, hogy a hatalmas Szovjetunió, a
55'
bölcs Sztálin lángelméje mutatja mindnyájunk
számára az egyetlen helyes utat, a győzelem
útját. Ki ne tudná, hogy szépülő életünket,
szabad hazánkat, minden örömünket, ezt a ra­
gyogó május elsejét legelsősorban Sztálinnak
köszönhetjük. Hogy nem vagyunk a háborús
gyújtogatók játékszere, tönkresanyargatott
Marshall-ország - hanem szocializmust építő,
erős, virágzó. Magyarország: hogy földünkön

1

nem amerikai repülőterek, hanem új gyárak,
iskolák, munkáslakások, egyetemek, termelőcsoportok teremnek.

...és ideiglenes T-32 -esek!
.Akármerre nézel, leolvashatod az arcokról.
szemekről, köszöntésre lendülő kezekről: a
magyar dolgozók tudják, hogy Sztálin és a
Szovjetunió nélkül nincsen béke, nincsen haladás, nincsen élet. 55

Nincsen fiú, nincsen lány,
,Mellettük a Szeretetkórház fehérruhás ápoló55-^
női és orvosai haladnak. Fejük fölé emelkedik
egy HATALMAS, BARNA MUNKÁS­
OKOL amelyen biztonságosan ül egy fehér galamb, a béke zöld olajágával a szájában. 55

las , cilinderes jelképe, s a kövér, de erősen
megviselt John Bull, az angol tőkések megszemélyesítője. 55

Azóta jó barátok lettünk (?)
„Tíz óra felé érkezik meg a Dózsa György út
és a Hősök tere sarkára a Rákosi Mátyás Mű­
vek dolgozóinak menete. Az élen a pártbizott­
ság tagjai jönnek s a gyárak sorát AZ ÉL­
ÜZEM CÍMET NYERT CSŐGYÁR dol­
gozói nyitják meg. Gyönyörű zászlókat emel­
nek magasba, Marx, Engels, Sztálin és Rákosi
Mátyás arcképe néz az ünneplő tömegekre a
zászlók selyméről.55’

Sic transit gloria mundi...
55-.Peregnek a csepeli úttörők kisdobjai, a lányok
hajában szegfűkoszorú van, tréfás kis verset
kiabálnak: „Selejtet mi nem csinálunk, kettes.
hármas nem lesz nálunk.55”.55’

Pázmányosok figyelem!

Gyönyörű! Szinte látom.
.A Magyar Filmgyártó menetében, kerekeken
55tolnak egy falka jól megtermett, fából faragott
ludat, madzagon tartja őket néhány „Ludas
Matyi” . Egyik közülük előttük
megy s a Döbrögi földesurat jelké­
pező, díszruhába bujtatott bábut
*
•
ugyancsak veri egy hajlós vesszővel,
a felvonulók és a nézők seregének
nagy örömére és derültségére. 55

Azért inkább rajzfilmen, ha leÍríÍ hét kérni...
i
fS
2a

2
IS

■

nép ellenségeit, a háborús
55-,A
uszító imperialistákat más rajzok
is gúnyolják. A Divatcipőgyár dolgozói két nagy táblát hoznak. Az
egyiken az imperialisták patkányai
- a fejükről ismerni meg, hogy Titóról. Francóról, és társaikról van
szó - menekülnének már, de farkuk beszorult a béketábor harapófogójába. 55

No comment.

IH

/

.A dolgozók sorai közül hatalmas
55földgömb emelkedik ki - rajta vörös
lobogó mögött halad a béketábor serege, szinte élnek a papírmaséból ki­
vágott színes figurák S a földgömb
.. oldalán lecsúszik, kalimpál, fogát vi,
csorítja a nyurga Uncle Sam,
csontja
Sam. az
amerikai imperialisták kecskeszakái-

,yörösbe öltözött az ország: ez a szín ragyog a
kis tanyák ablakain, a májusfák hosszan lengő
szalagain; égő vörös színben tündökölnek a
csillagok a városok villanyfényes dekorációin,
vörös zászlók alatt vonulnak hosszan kanyargó
országutakon a falusi dolgozók, vörös zászló
díszíti a lassan dübörgő traktorokat... 55

Én pedig a röhögéstől mindjárt vöröset
pisilek.
,A tanyákról lovakon érkeztek be a dolgozó pa55-^
rasztok, s A MENET ÉLÉN A SZTA-

LINYEC TRAKTOROK HALADTAK”
Amelyeket Leninyec üzemanyag hajtott.
55 ... S egész nap visszatér az ujjongó, harcos kiáltás: Megvédjük a békét! „ATOMBOMBA

NEM TITOK, BÉKETÁBOR GYŐZNI
FOG” Békés, boldog tavaszi délután. A dol­
gozók ünnepére önmaguk, fiaik vigyáznak a
Csendes-Óceán partjától Sopronig. 55

... a Magmától a holdig.
hetedik oldal

�Jelkép vagy hatalom?
Beszélgetés Dr. KukorelU István alkotmánybíróval a Szent Korona-törvényról
Dr. Kukorelli István 1976-ban végzett az ELTE ÁJTK-n, 1991-től az Alkot­
mányjogi Tanszék vezetője az ELTE-n, 1999-től egyetemi tanár. 1994-2000
az MTA közgyűlési képviselője, 1989-90 az Országos Választási Bizottság
titkára, 1994-99 tagja, 1997-99 elnöke. Mintegy 350 alkotmányjogi publiká­
ció szerzője. Az állam- és jogtudományok kandidátusa (1988), habilitált
(1998), Deák Ferenc-díjas (1994). 1999 óta alkotmánybíró. Alkotmánybíró­
vá választása előtt részt vett a Szent Korona-törvény előkészítésében.

hoz kapcsolt hatalom-átruházási elmélet
- mely a maga korában kétségtelenül kor­
szerű közjogi megoldás volt — elhelyezhe­
tetlen. Azonban mint közjogi és nemzeti
tradíció, néhány eleme igenis megőrzen­
dő. A legfőbb kérdés nyilván az, létezik-e
és ha igen miben áll a közjogi jogfolyto­
nosság? Ebben a kérdésben nem vagyok
elutasító és merev. A rendszerváltásokkal
tarkított magyar történelemben mindig is
nagy jelentősége volt a jogfolytonosság­
nak. 1989-ben is előjöttek ezek a kérdé­
sek: mi az, ami megőrzendő a nemzeti
közjogi tradíciókból és mi az, ami esetleg
idejétmúlt, modernizálásra szorul? Vissza
kellett találni oda, ahonnan a történelem
bennünket eltaszított a második világhá­
ború után. Tehát nem csak szimbolikus
jelentősége van ezeknek a hagyományok­
nak, amelyek közé a Korona is tartozik,
hanem létezik bizonyos szintű jogfolyto­
nosság, például a koronás címer tovább­
élésében. Meg kell találni azokat a kap­
csolódási pontokat, ahol a nemzeti tradí­
ció és a modernizáció ötvöződhet.
— A Szent Korona közjogi funkcióját te­
hát nem vesztette el, az csupán átala­
kult. Meg lehet-e egyáltalán fogalmazni
ezt a funkciót?

A Szent Korona és a koronaőrök az 1938-as jubileumi esztendőben
— A Szent Korona országházba történő
átvitelével immár deklaráltan nem mú­
zeumi tárgy többé. Ezenfelül hordoz-e
ez az aktus egyéb mondanivalót is?

— A törvény előkészítése során zajlott vi­
ták középpontjában ez a kérdés állt, azaz
hogy a korona múzeumi tárgy-e vagy
sem. Bár kétségtelenül nem játszhatja azt
a szerepet, mint a királyság idején, azért
nem szabad múzeumi tárggyá nyilváníta­
ni, hiszen vannak bizonyos közjogi vo­
natkozásai. Az Parlamentbe való átkerülésével ezek a közjogi vonatkozások jelké­
pesen „feléledtek”.
— Mit jelenthet ma a Korona, milyen
közjogi vonatkozásai lehetnek?

— Az Alkotmány is kimondja, hogy a Ma­
gyar Köztársaság címerében szerepel a
Szent Korona, ez talán a legfontosabb köz­
jogi vonatkozás. Az Alkotmánybíróság hatá­
rozatában (26/2000. (VII. 6.) AB határozat)
nyolcadik oldal

,kettéválasztotta” a Koronát, mint heraldi­
55-'
kai ábrázolást és mint tul^doni tárgyat. Az
utóbbiról azt mondotta, nincs közjogi je­
lentősége, míg az előbbiről - noha ezt idé­
zik kevesebbszer - kimondta, hogy kiemel­
kedő közjogi jelentősége van. A 2000 évi I.
törvény Szent István államalapításának em­
lékéről és a Szent Koronáról megerősítette,
deklarálta a Korona közjogi szerepét.
— Mit őrzött meg napjainkra a Korona
közjogi hatalmából?

— Nehéz a kérdés megfejtése, hiszen so­
kan attól tartottak, esetleg a törvény hatá­
sára felébred a Szentkorona-tan. Nem
volt könnyű az egyensúlyozás a különbö­
ző felfogások között, hogy a törvény egy­
részt méltó módon állítson emléket a ko­
ronának, másrészt ne legyen történelmi­
etlen. A Szent Koronát és a Szentkorona­
tant csak a múltba visszahelyezve lehet
megfelelően értékelni. A képviseleti hata­
lomgyakorlási konstrukcióban a koroná­

— A Szent Korona története szimbolizál­
ja az állam függetlenségét, szuverenitását.
A Korona ereklyeként él a nemzet tudatá­
ban. A törvény deklarálja e hagyományok
meglétét. Igazából a preambulum az, ami
ezekről a kérdésekről szól, a normatív
rész főleg a Szent Korona Testülettel kap­
csolatos kérdéseket szabályozza.
— A hagyományok továbbélésének fontos­
ságára való tekintettel is, miért nem a
Koronára esküdnek fel az ország köz­
jogi méltóságai?

— Eddig a pontig sókan eljutottak a törvény
előkészítése során, magam is el tudtam vol­
na képzelni egy ilyenfajta szabályozást. Ez
összeférne a hatályos közjogi rendszerrel.
Nem könnyű feladat az alkotmányjogászok
számára állandóan azt vizsgálni, milyen ha­
tárig lehet elmenni, egész más lenne a hely­
zet, ha történészként, magánemberként
kellene erről szólni. A Koronára felesküdni
a hagyományok továbbélése lenne, amiről
tudjuk, mennyire fontos egy nép fennma­
radásában.

�1 &lt;

H;

.. J.._

Jt_.il

1

I

— A törvény szerint a Szent Korona a ma­
gyar államfolytonosságát ésfüggetlensé­
gét megtestesítő ereklyeként él. Am a
magyar állam területében és népességé­
ben mástjelentett 1920 előtt, és mást ma.
A Korona azt a függetlenséget szimboli­
zálja, elsősorban területi és népességi
szempontból, ami 1920 előtti kilenc év­
századon keresztül oly sokszorjellemez­
te az országot, vagy a mai viszonyokat?
Mi az erősebb: a Szent Korona ezeréves
hagyománya, vagy pedig a kisebb meg­
szakításokkal alig nyolcvan évefennálló
állapotok?

— Kétségtelenül voltak olyan elképzelé­
sek, melyek szerint a terület és a népesség
felől gondolkozva más jelentése is lehet a
Koronának. Én alapvetően a főhatalom
fontosságát emelném ki az állami szuvere­
nitás három összetevője közül, hiszen a te­
rülete és népessége már nem ugyanaz az
országnak, mint régen, ezért csak a főhata­
lom az, ami a régi magyar állam összetevő­
iből modern formában tovább élhet. Min­
den egyéb elképzelés ütközne a hatályos
Alkotmánnyal, mely kimondja, hogy védi
az ország függetlenségét és területi épsé­
gét, ez pedig nyilván a mai területre és ál­
lapotokra vonatkozik, valamint tisztelet­
ben tartja a nemzetközi jog normáit. Itt te­
hát már nincs jogfolytonosság. Mindezt
közjogászként mondom, magánember­
ként mindenkinek lehet más véleménye.
— Tíz évvel a rendszerváltás után miért
vannak még mindig olyan sötétfoltok a
magyar történelemben, melyekről nem
mindig lehet széles nyilvánosság előtt
beszélni, és melyek oly nagy viharokat
kavarnak, mint például a Szent Koro­
nával kapcsolatos kérdések is?

— A kérdésre a válasz talán történel­
münkben keresendő, hiszen az állam szá­
mos közjogi típusú rendszerváltáson esett
át, amely igencsak megnehezíti a jogfoly­
tonossági kérdések megoldását. Szeren­
csésebb országokban nincsenek ilyen sza­
kadékok a közgondolkodásban. Fokozot­
tan érvényes ez XX. századi történel­
münkre. Az én véleményem szerint is né­
ha túlságosan félősek vagyunk, nem min­
dig tudunk szégyenlősség nélkül ünne­
pelni nemzeti ünnepeinken. Nyíltabban
kellene beszélni múltunkról, hogy fel­
egyenesedve tudjunk járni és ünnepelni,
megbeszélni, mi az, ami hagyományaink­
ból megőrzendő.
— A rendszerváltás után, a köztársasági
államforma mellett miért került be az
állam címerébe a Szent Korona?

— A rendszerváltás idején kulcskérdés
volt, hogy minek van nagyobb tradíciója,
úgymond „megtartó ereje” a közgondol­
kodásban, vagy akár a közjogi gondolko­
dásban. Magyarország 1946-ig királyság
volt, a Koronának nagyon nagy tradíciói
voltak, ha csak a XX. századot vizsgáljuk,
akkor is. Ezek a hagyományok győztek
1990-ben és így került be a címerbe a
Szent Korona.

^1

d

»
B

w
U«:

II

I

látni, hogy néha feltett kézzel, elvtelenül
alkalmazkodunk másokhoz, ahelyett,
hogy kiállnánk a magunk igazáért.
— Tekinthetd-e a magyar törvényhozás
önállónak, vagy pedig a nemzetközi
folyamatok oly mértékben befolyásol­
ják, mely csorbítja az ország szuvere­
nitását?

— A folyamat, amelyről beszélünk, az
egész világon zajlik. Az állam belső szu­
verenitása teljesnek mondható, szabad
választások vannak. Magyarország tehát
önálló államnak tekinthető. Külső
szempontból azonban már csak a nagy­
hatalmak tekinthetők teljesen szuve­
rénnek. A többiek külső szuverenitásá­
nak mértéke változó. Magyarországot a
pénzügyi függések miatt a középső me­
zőnybe sorolnám. Természetesen ez a
függés a törvényhozásban is érezteti ha­
tását. Még egyszer mondom, mindez
egész mai világunkra jellemző.

Lnw»-** ;

»11

A Szent Korona egy régi metszeten
— Létezik-e hasonló törvény más ország­
ban, mely egy bizonyos ereklyének ál­
lít emléket?

— Tudomásom szerint vannak ilyen törvé­
nyek. Általában azonban az alkotmányok
tartalmaznak ehhez hasonló mondanivalót,
mint például a közvetlen közelünkben a
horvát, szlovén, szlovák alkotmányok
preambuluma. Sajnos a miénkből ez a
megemlékezés kimaradt, pedi^ vélemé­
nyem szerint ott lenne a helye. így most a
2000. évi I. törvény preambuluma lága el
ezt a feladatot. Voltak olyan elképzelések,
hogy alkotmánymódosítással az Alkot­
mány részévé kellene ezt tenni, de a kon­
szenzus hiánya miatt mindez elmaradt.
- A törvény előkészítése során figyelembe
kellett-e venni a környező országok és
Nyugat-Európa reakcióit, vagy volt egy
határozott, magyar érdekű álláspont?
- A jogalkotásunk „egyensúlyozónak.55’
mondható, hiszen általában nyitottak va­
gyunk más országok megoldásaira. Ez a
törvény is egy kiegyensúlyozott alkotás
ilyen szempontból. Az alkalmazkodóké­
pességünk véleményem szerint nagy sze­
repet játszott abban, hogy megmaradtunk
az elmúlt ezer évben. Ugyanakkor nem jó

— Mit lehet tenni ez ellen?

— Létezik bizonyos mozgástér. Szuvere­
nitásunkat őrizve kell ebben a mozgás­
térben a számunkra legideálisabb hely­
zetet, lehetőségeket megtalálni, lehető­
ség szerint azt kell kibővíteni. Kérdés,
van-e egyáltalán más lehetőség egy olyan
ország számára, mint Magyarország, az­
az ki lehet-e törni ebből a relatív függet­
lenségből?
— Mi lehet annak az oka, hogy a világon
egyedül nálunk alakult ki ilyen Koro­
na-kultusz?

— Nem tudom, van-e hasonló ereklye,
mely ezeréves államiságot szimbolizál,
olyan államiságot, amelyre az jellemző,
hogy a történelem során az állam gyakran
nem volt szuverén, az ország pedig sza­
bad. Félelmetes és fantasztikus, hogy a
Korona ennyi hányattatás után a legutób­
bi időkig meg tudta őrizni e képletes ha­
talmát. Mindig fogódzót jelentett, és a
szuverenitás-mentes korszakokban - me­
lyekből jócskán akadt történelmünk so­
rán - a Korona, más nemzeti jelképekkel
együtt jelképezte az ország fennmaradását, létezését. Egyet jelentett a magyar ál­
lamisággal, a legfőbb legitimáló tényező
volt. Ha a Szent Korona beszélni tudna,
aligha lenne nála hitelesebb krónikása egy
nép történelmének, örömeinek, bánatai­
nak, tragikumának, megmaradásának. A
Korona számomra e megmaradás jelképe
is, amely erőt, és hitet ad.

ANDRÁS
kilencedik oldal

�Az államvizsgák
megpróbáltatásai
Jó tanácsok és praktikák - közvéleménykutatás
Fiatal egyetemünkön egyelőre még kü­
lönleges eseménynek számítanak az ál­
lamvizsgák, lévén a most zajló államvizs­
ga-időszak mindössze a harmadik a sor­
ban. Éppen ezért sokunk fantáziáját iz­
gatja a kérdés, hogyan lehet átvészelni
ezt az utolsó lépcsőfokot egyetemi pálya­
futásunkban. Megpróbáltunk hát utána­
járni a kérdésnek, és megszólaltattuk a
főszereplőket, azaz a frissen államvizsgázottakat, hogyan élték, vagy éppen
nem élték túl a megpróbáltatásokat!
Hogy hiteles legyen a dolog, ugyanazon
vizsgáról, ugyanaznap, ugyanannál a bi­
zottságnál vizsgázó hallgatók vélemé­
nyét állítottuk szembe egymással, az
eredményt döntően befolyásoló tényezők
szempontjából (bizottság, tananyag,
jegyzet, stb.).

I

BIZOTTSÁG

könyvet és jogszabályt kérdeztek (meglepő
módon a vizsgáztatás rendje nem igazodik a
hallgatók által kidolgozott tételekhez... - a
szerk.).

ATÉTELEK
Aki átment:
- A világ legjobb tételeit húztam, persze min­
den mást is tudtam volna! Amikor elolvastam
a cetlin álló szöveget, már tarsolyomban érez­
tem a jelest. Igaz, csak hármas lett belőle a vé­
gén, de ez már nem rajtam múlt...

Aki megbukott:
- PONT kihúztam azt az egy tételt, amibe be­
le se olvastam! Esküszöm, hogy az összes töb­
biből jelest kaptam volna (... - a szerk.), de az
az egy kifogott rajtam.

A BIZOTTSÁG RÉSZREHAJLÁSA

Aki átment:

Aki átment:

- Tutijó volt a bizottság, nagyon kedves embe­
rek, mindenkinek csak ajánlani tudom őket!
Kellemesen elcsevegtünk, kávéházi hangulat­
ban, szinte el is feledtem, hogy államvizsgán
vagyok.

- Nagyon korrekt, elfogulatlan volt a bizott­
ság. Igaz, néhányan éreztek részükről némi
pozitív diszkriminációt velem kapcsolatban,
de én ebből semmit nem tapasztaltam. Az a
vád pedig, hogy azért kaptam jó jegyet, mert a
bizottság elnöke anyai nagybátyám régi szom­
szédja munkatársa titkárnője ex-bébiszittere
ismerőse volt, egyszerűen minősíthetetlen,
pontosabban a vádaskodókat minősíti!

Aki megbukott:
- Ennél a bizottságnál nem lehet átmenni (fel­
vetésünkre, miszerint ez azért többelgiek sike­
rült, nem érkezett válasz - a szerk.). Úgy érez­
tem, mintha kivégzőosztag elé álltam volna!
Semmi jóindulat, képzeld el, végigkérdezték
az anyagot és még a tételemet is el kellett
mondanom!

A TANANYAG

Aki megbukott:
- A bizottság kivételezett a hosszú combú, mi­
niszoknyás szőke lányokkal! Igaz, én csont
nélkül megbuktam, de akkor is. Legközelebb
miniszoknyát öltök magamra... (a kérdezett
hosszú combú, de sajnos szakállas, ráadásul
barna férfi volt - a szerk.).

Aki átment:

PARANORMÁLIS JELENSÉGEK

- Elég laza anyag (közjog (hét félév, több ezer
oldal... - a szerk.), négy-öt nap tanulás elég.
Tegnap még egy haverom születésnapját is
megünnepeltük, ja, és megnéztem a BayernManchestert is.

Aki átment:

Aki megbukott:

Aki megbukott:

- Megtanulhatatlan az anyag, még a vizsgázta­
tót is meg lehetne buktatni! Képtelenség befo­
gadni ezt az adathalmazt! Mutass nekem egy
jogászt, aki mindezt tudná!

- Elkerültük egymást a vizsgával, hiába kutat­
tam órákon át a három épületben, nem talál­
tuk meg egymást. Jogosan követelem az új
időpontra való felírásomat. (Megfigyelőink
szerint az illető a 26-os épületben, egészen
pontosan a Spartacus vendéglőben kutatott a
legkitartóbban, órákon át, eközben elfogyasz­
tott 17 csésze kávét és elszívott egy doboz ci­
garettát is - a szerk.).

Aki átment:
- Szuper jegyzetem volt, X. Y kidolgozása,
könyvet kezembe se vettem, minden össze
volt foglalva 150 oldalban (a bizonyos jegyze­
tet nyomatékos kérésünkre sem kaptuk
meg... - a szerk.).

Aki megbukott:
- Csődöt mondott a beharangozott “csoda­
jegyzet”. Hiába magoltam be a-tól z-ig, csak

tizedik oldal

- Amikor beléptem a terembe, úgy éreztem
semmit nem tudok, aztán mégis...

Reméljük tudtunk némi kiindulópontot adni a
leendői államvizsgázók részére. Tökéletes recept
sajnos nincs, és a megkérdezettek szavahihető­
ségét sem állt módunkban ellenőrizni. Jó taná­
csunk: tessék megtanulni az anyagot!

KÚRÁN ANDRÁS

Tisztelt Kovács Attila^r!
Nagy örömömre szolgált, hogy a HŐKválasztásoki-a írt pályázatom felkeltette
figyelmét!
Hozzám írt levelében kifogásolja
programom azon elemét, hogy, egyete­
münkön a diplomában tüntessék fel a'^tagözatot is, amíií a hallgató,végzett. Ezen
felvetésemből kiindulva ön feltételezi,
hogy én lenézem a ievelezős hallgatókat,
szubszidiárius jogászi rétegnek tekintem
az itt végzetteket a nappali tagozatod vég­
zettekhez képest, valamint hogy'ihágáhiat
.szellemi fölénybe” helyezem a Icvelezős
hállgat^khóz képest. Tájékoztatom áírról,
hog)' az ítélet 2Ó00. március 3-i számában
á I lOK hivatalos véleményeként jelent
még a tagozatok diplomában történő
níegjeléhése. (7. oldal) Mivel a HŐK

képviselők között ott ülnek a levelező ta^
gozat képviselői is, és ,ők nem, érezték
bántónak ezen kérdés felvetését, meglepő
számomra az ön értetlenkedése.
Ami a tényeket illeti:, á jogászképzés
átstrukturálódása miatt jiapjainkbán jó­
val többen végeznek jógi egyetemen,
mint korábban. Adott esetben fontós Íe,T
hét, hogy ki melyik tagozaton végzett. A
levelező tagözatóii végzettekről cgy pércig sem, állítottam,&lt;Togy színvonaltalanabb képzésben részesülnek, csupán
1
* .X
Z*
"*
J- k
hogy ez- a képzési forma más. Felhívom
figyelmét, hogy' az év elején kiadott Tá­
jékoztatóban -á 191.-209. oldalakon
(12/2()00 sz. KT. határozat) megtalálhat­
ja a tantárgyi különbségeket a két tagozat
között- Oí
Ami a vádakat illeti: tisztában vagyok
az égyetemüíikön folyó képzés sajátossá­
gaival, soha sem niiféle előítéletem neih
volt és nem is lesz a levelező tagozatos
hallgatókkaX . szemben. Sajnálom, ha
megbántottam, ugyanakkor felhívóm fi ­
gyelmét, hogy az alaptalan feltételez^seken nyugvó vádjai és'á*z stílus, ahógy^ön
fogalmaz,'személyem számárá rendkívül
............
érült
Remélem,
válaszommal;; sí
megvilágítani allaspontómat, ÓT bizako­
dom abban, hogy á jövőben nbúTalálcúlnak ki ilyeirfélreértésen alakuló kbnfliktusok közöttünk!
»

Bp., 2Ö01. április 16.
Tisztelettel:

1^0

MOLNÁR DÁNIEL

�Két perc
l„A világ nem akkora, amennyit meglá-

!

hanem amennyit megértünk belőle.”

A történelmi Magyarország
nemzetiségei 4.

(Tamás István)

i

1

Negyven évvel ezelőtt, 1961. április
12-én indult el az első ernber a világűr­
be. Azóta csaknem háromszáz asztrona­
uta hagyta el a Földet, de a Holdnál
I mcs.szebb még egyikük sem utazott.
I Pedig a hatvana.s evektől kezdve, hatalma.s távlatok nyíltak meg az emberiség
előtt. Amit Ádám az Ember Tragédiája
egyik jelenetében még csak megkísérelt,
azt a huszadik század megvalósította. És
nagy tervek készültek. A NASA hét éve
elhatározta: 1997. július 4-én lép először
űrhajó.s a Marsra, ha minden jól megy...
Egyelőre azonban még csak ott tartunk,
hogy egy' élelmes amerikai „felparcelláz­
ta” a I loldat é.s elkezdte árulni a telkeket
- persze a Földön.
A technika sajnos, egyelőre meg nem
tud lépést tartani nagyra törő céljainkat
Einstein szerint képzeljük el, hogy .ké­
szül- egy általa meghatározott értekkel
gyorsuló, majd ügyanézzelTáSmló, fény­
sebességgel haladó űrhajó. Ezzel á 2^2
millió fényévnyire lévő Androméda-köd
)bi g
galaxist
k
nevű, hozzánk legközeíebbj
alaxist ídb.
harminc év alatt érnénk el. Közben a
Föld 2,2 millió éveVoregédne.
azt is kifejtette: tömeggel rendelkező test

nem érheti el a fény sebes$égét.)~Áddig
is, civilizációnknak be kell érnie azzal,’
hogy' az 1977-ben elindított Voyager 2
űrszonda a mai napig viszi az emberiség
üzenetét a Világűrben. .
Számolgatjuk, de nem tudjuk, hogy
milyen a Naprend szeren kívüli világ. Vajon hol yan az űr határa? És mi van azon
túl? Ugy érzem, nem túlzás, hogy nem
várok tudományos válaszokat,, hanem
hitemre hagyatkozom, és az ilyen kérdéseket rábízomj^tenre.
Amiről az emberiség sci-fik útján álX
rv • 1 «* M X« 1
n
11» T A
«C
■ •«« I •• 1 » A
modozi]
'eset értünk,
ke&gt;■
vését tudii^
legmagyarazm. Am, té­
mérdek dolgot még a földi természetben
csak sejtünk. Az űrkutatás
juttatjara^xnber,^k, hogy-mennyire apró
porizem. Nem szabad elfeleJteriüiSt sa­
ját bolygórlkatmegóvni. És társunkatsegíteni, hogy legalább a földi távlatokat
megértsük.-

SZAMOS MÁRTON

Erdély után a másik olyan terület, mely egykor szintén Magyarország részét képezte
és ugyancsak a magyarság figyelmének tárgya, az egykori Felvidék területe, vagyis a
mai Szlovákia. A Kárpát - medence eme északi része azért is áll figyelmünk közép­
pontjában, mert szorosabban kapcsolódott hazánk 1920 előtti területéhez, mint pél­
dául az előző cikkekben tárgyalt Erdély, s ha hűek akarunk maradni az igazsághoz, a
„szorosabban” szó fölösleges is. Még akkor is így van ez, ha Szlovákia kb. 5,5 milliós
népességének ma már csak mintegy 10 % - a vallja magát magyarnak.
A szlovákokat „tót” elnevezéssel illette már a
középkori magyar köznyelv, akkor azonban
semmiféle gúnyos felhangja nem volt, hiszen
ez a szó ennek a népnek saját elnevezéséből
származik, amely a „thuat” kifejezésből ered.
Az egykori Tótország lakossága nemcsak a
Kárpátok környékén élő szlávokat jelentette,
bár ennek területe a XI. században meghódí­
tott Szlavónia volt. A honfoglalás idején, a IX.
században éltek szlávok ezen a környéken, el­
sősorban a Vág és a Nyitra folyók völgyében, a
későbbi Trencsén, Túróc, Liptó, majd Gömör
vármegyékben (ez utóbbit még a XI. század­
ban is üresen hagyták a magyarok, adva volt
tehát a szlovákok számára elfoglalható terület).
Nem lehet tagadni tehát a szlovákok már ko­
rai jelenlétét a Felvidéken, összefüggő nép­
elemmé azonban csak a XIII. -XIV században
váltak, a tömeges betelepítéseknek köszönhe­
tően. Emiatt természetesen még ma is ellen­
kezik sok magyar és szlovák történész vélemé­
nye, még akkor is, ha ez ügyben számos kéz­
zelfogható tény áll rendelkezésünkre.
Ilyenek például a térségben található falu és határnevek, melyek utalnak az ott élő né­
pesség által használt nyelvre, pl.: a Csehi, Tó­
ti, Oroszi elnevezés. Ugyanis egy vármegye
területén belül gyakran több ugyanolyan nevű
falu is volt, országszerte pedig egy helységnek
számtalanszor volt ugyanaz a neve (például:
Tóti 9 vármegyében 15 db volt, Oroszi pedig
15 vármegyén belül 17 db). Mindezek segítsé­
gével kimutatható a korai magyar - szlovák
együttélés. Utóbbiak ugyanakkor nemesek és
várjobbágyok is lehettek, ami jól mutatja azt a
tényt, hogy a szlovákok nemhogy elnyomva
nem voltak a térségben, hanem teljesen
egyenrangúként kezelték őket. A középkor fo­
lyamán azonban a felvidéki szlovákok a még
északabbra és nyugatra élő szláv népelemekből
- elsősorban a cseh - morva területekről - fo­
kozatosan feltöltődtek, 1532 - ben már Besz­
tercebányán is megjelentek. A szlovákok lakta
terület megközelítőleg Pozsony vonalától az
Ung folyóig/vármegyéig húzódott. Ezen a vi­
déken - különösen az északnyugati részen szinte összeolvadt a két nép, szlovák eredetű

családok magyarosodtak el (ilyen például a
Kossuth is), és fordítva. Gyakran együtt is ván­
doroltak a Nyírségig, vagy akár Békésig, és
egymás közelében telepedtek le. Ebből tehát
látható, hogy a szlovákok közül sokan a XVIII.
-X3X. században délebbre vándoroltak, 1718
- bán Békéscsabát, 1722 - ben Szarvast is elér­
ték.
Eközben a Felvidék megyéiben már a
XVIII. században jelentős volt a szlovák né­
pesség egyre nagyobb térnyerése, így például
Gömör megyének ekkoriban már csak 30 %-a
volt magyar, a többit elképzelhetjük. Azonban
a dél felé tartó folyamatos költözködésnek kö­
szönhetően a XVIII. század végére a szlovákok
által lakott területek alsó határvonala a közép­
koriéhoz képest mintegy 10-40 kilométerrel
tolódott dél felé, a magyarság településterüle­
tein belül is új szlovák „szigetek” alakultak ki a
mai Magyarország területén is.
Az együttélés tehát többé - kevésbé har­
monikusnak volt nevezhető, bár a XIX. szá­
zadra helyzetük immár alaposan megváltozott,
hiszen nagy többségük jobbágysorban élt, és
semmiféle privilégiummal nem rendelkezett.
Természetes volt tehát, hogy a század nemzeti
mozgalmaiból a szlovákok sem maradhattak ki
melynek élére elsősorban a kor értelmisége
állt. Vallási szempontból sem volt egységes ez
a nemzetiség, hiszen mintegy 70 %- uk volt
katolikus, a maradék 30 % evangélikus. E két
felekezet értelmisége között nehezen jött létre
bármiféle kapcsolat, ráadásul katolikus egyhá­
zuk a hivatalos, legitim hatalommal állt szoros
szövetségben. Másrészt az evangélikus szlová­
kok igen erősen kötődtek a csehekhez, így az
elnémetesedés és az elmagyarosodás mellett
számukra ez is veszélyt rejtett magában (ké­
sőbb azért Csehszlovákia létrejötténél ez már
érdekes módon nem volt már akkora gond...).
Ebből tehát lehet látni, hogy igazából a XK.
századig semmilyen nagyobb horderejű prob­
léma nem merült fel a magyarok és a szlová­
kok között, a helyzet csak ezután kezdett érde­
kessé válni, (folyt, köv.)

VINCZE SZABOLCS

i

tizenegyedik oldal

�Az ezredforduló magyar popzenei
meglepetése
Beszélgetés Uhrin Benedekkel
Helyszín: Az Almássy téri Szabadidő Központ, a művész öltözője.
Jelen vannak: Uhrin Benedek költő, író, komponista, előadóművész és kabarészerző,
Sendula Tibor computerszakértő, feltaláló, szabadúszó író. Adóiján András történész,
magántisztviselő, szatirikus író, a Pesti Bölcsész Újság főmunkatársa, Janovszky Tamás
szakmunkás, ufószakértő, a Pesti Bölcsész Újság főszerkesztője, Sub B. Monster divatos
előadóművész (idegesen járkál ki-be).
æî
I.K
■ -

— kán-e olyan emléke, élménye ebből az időszakból,
amelyet szívesen megoszta« na az olvasókkal?

1^ — Élmény?! -Hát élmény
Sg a háború? Az nem élmÍ mény..
Egy hónapig voltam a
SF
fronton, mert ekkor már
“ minket is bevontak. Hurcolásztak
össze-vissza
Nagyvárad környékén meg
Biharban, majd visszavittek Kolozsvárra. Ott dobtak minket is be. Az Aranyos folyó mentén vettük
í'el a harcot az oroszokkal.
Nekünk ócska ismétlőkarabélyunk, nekik meg már
ugye modern géppiszto­
lyuk volt, azzal jöttek. Egy
— Hogyan szólíthatjuk?
hegyet kellett támadnunk nyílt terepen, ez egy
— Benedeknek. A „MESTER”-t nem szere­
nagy hülyeség volt, mert ahányan csak próbál­
tem, nem vagyok én se vízvezeték szerelő, se
ták azt előttünk, mindet megsemmisítették
kőműves...
fentről. Ha visszahúzódtunk, még a németek
is lőttek bennünket oldalról meg hátulról. Ta­
— Mesélne ajiatalkoráról?
nácsomra a tizedesünk egy cserjés terülten át­
— Nagyon szívesen. 1922-ben születtem, Be­
vágva
kísérelte meg az újabb támadást, mire az
nedek napján. Békés megyében. Nyolcán vol­
ellenség elkezdte aknákkal lőni ezt a bokrost
tunk testvérek, és én színész szerettem volna
és az egyik akna pont mellém esett. A robba­
lenni, de arra nem volt pénz, hogy kitaníttas­
nástól azonnal elveszítettem az eszméletemet,
sanak. Endrődön nevelkedtem, a Viharsarok
és csak napok múlva tértem magamhoz. A szi­
legviharosabb sarkában, ahol egy kis forrada­
lánkoktól súlyosan megsérültem, az orrom és
lom is volt 1935-ben, ugye.
a könyököm is szétroncsolódott, és a lábaim is
— Hogy történt az eset?
tele voltak sebekkel. Sisakomon tíz centis lyu­
—Éppen választás volt, és éppen akkor is a kis­
kat vágott az egyik repesz.
gazdákkal bajlódtak, mert egy tízperces késés
— Mi történt ez után?
miatt nem hagyták őket programbeszédet tarta­
— Kórházba vittek, felkerültem Budapestre a
ni, mert a Horthy-párt ragaszkodott a győze­
János kórházba, majd a nővéremnél laktam a
lemhez. És ugyebár lett hét halott, tizenhárom
Szentkirályi utcában egy hónapig. Míg gyengél­
súlyos sebesült, ahogy emlékszem...
kedtem, az oroszok bekerítették és elfoglalták
-Tudomásunk szerintfiatalemberként részt vett
Budapestet. Kérdezték: voltam-e katona, erre
a második világháborúban.
mondtam nekik: nem. Egy orosz tábornoknak
lettem az inasa egy főorvossal meg egy gróffal
— Én a világháborúban nem vettem részt, csak
egyetemben, fát kellett vágnunk meg két dög­
éppen a világháború alatt voltam katona. Ma­
lött lovat csákánnyal szétvágni és eltemetni. Ké­
rosvásárhelyen szolgáltam a 23-as határvadász
sőbb fel nem robbant gránátokat szedtünk öszzászlóaljnál. Fronton nem voltam, de ahogy a
sze ládaszámra és a Dunába hordtuk őket egy
román kapituláció után megindultak az oro­
trógerkocsin. Ahogy egyszer jövünk visszafelé,
szok, mi határőrök egyre hátrább és hátrább
egy őrjárat elfogott minket, bezártak minket
húzódtunk.

S

Fi

tizenkettedik oldal

m
M

egy üzlethelyiségbe, majd Ceglédre vittek, on­
nan egy Moszkvai vagongyárba, három évig
kellett ott hadifogolyként dolgoznom. Amióta
onnan megszabadultam, azóta tudom igazán
értékelni, mi is az a szabadság...

— Mi a véleménye a jelenlegi politikai helyzet­
ről, lehet-e, szabad-e egy művészembernek ma­
napság politizálni Ön szerint?
— Nem. Egyáltalán nem érdekel. Én minden
becsületes embert szeretek függetlenül attól,
hogy milyen nézeteket vall. A fogságban meg­
tanultam azt, hogy mi a szabadság, és hogy
mennyire meg kell becsülni az életet. Örülök,
hogy élek, úgy vagyok, mint a kalitkából kisza­
badult madár. Nem érdekel a politika, csak
egy: a béke, a béke, milliószor a béke...

— Hogy ítéli meg a vallási szektákkal kapcso­
latos társadalmi vitát?
— Nézze kérem, én római katolikus vagyok, én
vallásos vagyok — én ragaszkodom a vallásom­
hoz. A többit meg oldják meg azok, akiknek az
a dolguk, (nevet) Nem avatkozom bele... Én a
vallásom szeretem, nem érdekel, hogy ki mit
csinál. Járok templomba is minden vasárnap,
mert engem a hit éltet. Élek és virulok. Éltet a
munkám is, amit most csinálok. Örülök, hogy
végre felfedezett valaki, a Zenit Televízió, és ezt
hangsúlyozom, hogy a ZENIT TELEVÍZIÓ,

és ha így röviden ki akarom mondani: a ZE­
NIT TELEVÍZIÓ engem kiengedett a palack­
ból, mert én már a katonaság előtt is játszottam
színpadon. Mikor hazajöttem a fogságból, ak­
kor meg pláne. Nagy operettekben játszottam,
például a Nyitott ablakban meg a Barackvirág­
ban és a Dohányon vett kapitányban, ilyenek­
ben. Főszerepeket. A babérjaimon ültem, míg
fel nem fedezett a Zenit Televízió.

— Bizalmas információink szerint új lemezen
teszik dolgozni. Megtudhat-e erről az olvasó­
közönség valamit?
— Hát majd most előadok belőle öt számot.

— Mikorra várható a megjelenése?
— Arról nekem fogalmam sincs, itt van a tele­
fon, megadom maguknak, és kérem sürgessék
meg a dolgot!

— Mi lesz az album címe?
— „MÁR GYERMEKKOROMBAN GYÖTÖRT A GONDOLAT”

�i
;

— Kik a partnerei, kik a
közreműködők a műsorbán?
— Senki. Nekem nincs arra pénzem, hogy én táncosokat fogadják.

I
I
I

Irodalmi s (ar) okkk

■■

■»
i

— Melyik volt az eddigi ,
legemlékezetesebb fellépése?

w

Bi

M'

5

tç

w

■
■

— Nekem mindegyik egyformán tetszik. Az a fontos, /
hogy a kedves közönség jól
érezze
i
magát.
En
iparkodom..
1-'

■ ÍV
■M: ’ *«’S

».

— Várható -e egy újabb fellépés az idei Sziget fesztiválón, ezúttal már a Nagyszínpadon?
— Ha meghívnak, és az
egészségem is olyan lesz,
akkor igen.

— Beszélgetésünk végén azt kérdezem Öntől,
hogy vajon mit üzen most, a harmadik évezred
elején a Pázmányos jogászhallgatóknak?
— Én nagyon kellemesen csalódtam a fiatalok­
ban, attól függetlenül, hogy egyetemisták-e,
vagy nem. Én mindegyiket egy kalap alá ve­
szem. Azt hittem, hogy a műveimet csak az
idősek fogják venni, aztán a fiatalok meg fü­
tyülnek rám. És mit tesz Isten: rajonganak ér-

tem, az egekig ugrálnának, ha lehetne. Már
sokszor le kell intenem őket, hogy viselkedje­
nek már egy kicsit, mérsékeljék magukat. Min­
denkinek köszönöm a hozzám való hűségét és
sok-sok szeretettel gondolok arra, aki engem a
palackból kiszabadított, és nagyon köszönöm az
internetnek is, mert ő meg felkapott a szárnya­
ira, és az egész világon szárnyal velem. Szere­
tem a közönségemet. Ez az üzenet. Köszönöm,
köszönöm, és békességet kívánok!

JANOVSZKY TAMÁS

Életérzés — rovat
■

Marx bácsi végyS

napjai:

szegény

‘r körül nagyot for­

dult a világ! Több

Äff

■■B

í

.

évtizedes
Ì

ff

I 1»

ma-

*1

gyarországi ural­

I« 'í.. 1
"âÂÎ'

ma nagyon gyor­

Örömmel tapasztaltuk, hogy Húsvét
ünnepe és a vele járó szünet többeket
megihletett. Előbújtak az eddig rejtege­
tett "írói vénák”, és égy, némi jóindulat­
tal akár irodalminak is értékelhető alko­
tásjutott el hozzánk, sajnos név nélkül.
Arra ösztönözzük a szerzőt és bárkit, aki
ilyesfajta ambíciókat táplál &lt; magában,
hogy bátran jelentkezzen nálunk, ha át­
jut szigorú műítészeink rostáján, akkor
szívesen elindí^uk irodalmi karrieijét
(talán még az ÉS-be is bekerülhet!).
Legalább még egy jogásszal kevesebb
lesz!

Lejárt a versek ideje
Lejárt a versek ideje,
nem kell a szép beszéd
Másról szól a dal,
torzzá lett a kép
Nincsenek már hősök,
összedőlt a vár
Az árnyékok árnyéka
sem vagyunk mi tán

Az egykor volt csoda
TÉNYLEG csak kőhalom
Minden elmúlik —'
miért kell, hogy így múljon?

Szól hozzám a múlt,
figyelem, hallgatom
Akarom a jövőt —
V
de szeretni nem tudom

san megdőlt, im­

már a rendszer­

s

Î
1

i váltó pártok egyi-

kének „börtöné-

■&gt; ben” senyved, ke-

ÄI

»

zét még kopogás-

‘'C ra emeli, de innen

már nincs vissza­
út. (A Marx Kár­
?

oly Közgazdaság­
tudományi Egye-

tem aulája 1989
márciusában.)

Nekimennék
fejjel a falaknak
Nem tudom, mit akarok,
tudom mit akarnak
Mi lesz a vége?
képzelni nem tudom
Meghalunk azon a"
züllött hajnalon ,

Bontom az üveget, ;
mindent felednék
Hol vagytok,
‘
hol lesztek K., S. és D.?

(ISMERETLEN SZERZŐ VERSE)
tizenharmadik oldal

�Vedd és olvasd!
Németh Adám rovata
I

már felszólításokra van szükségünk, ho­
gyan legyünk újra szabadok és ne rabok.
Ezt történt a Sínain is. Kőtáblákat kaptak
Izrael fia, parancsokkal és tiltásokkal.
Ezek a szavak végső értelmet pedig akkor
kaptak, amikor a betűkből Ige lett, amikor
a Szabadító hús-vér emberként vert köz­
tük sátrat.
Bár még élnek bennünk egyiptomok, el
lettünk hívva végleg a fazekak mellől, és
ki lettünk jelölve az ígéret földjének.
ahol épül a mennyei tábor. Amikor le­
bontottuk az önzés határait és összeom­
lik bennünk minden Egyiptom megér­
kezünk Kánaánba. Hát ez most nagyon
szépen hangzott. A szép hangzásról pe­
dig a mese jut eszünkbe, mert a szépben,
mint valóságban már nem tudunk hinni.
Egyszer voltak olyanok, akik ezt meg
tudták tenni. Vajon érdemes volt elin­
dulniuk Egyiptomból.

Egyiptomi húsosfazekak

Él bennem egy Egyiptom. Mint emlék
is, mint jelen is. Egóm húsosfazekas, ké­
nyelmes miliője. Jó érzés benne lenni.
Ha nem így lenne, nem kedvelném ezt
az állapotot. De van ennek egy mellékíze
is, amit többnyire akkor tapasztalok, ha
önzésem túlsózott, zsíros húsa megteszi
a maga hatását. Emellett súlyos rabszolgamunkába kerül a fazék megtöltése.
Naponta muszáj megfőznöm a magam
jó kis ebédjét. Azt hiszem, mindenki is­
meri - ha nem is meri mindig bevallani
- eme főzőcskének boldogtalanságát. Mi
ez? A mi kis egoizmusunk csillogó sötét­
sége. Egy lezárt fazék.
A választottakat egykor az Űr kivezette
Egyiptomból. Elhívta a fazék mellől. Ak­
kor így nevezte el Őt: Jahve, a Szabadító.
Amikor azonban elegük lett a sivatagból, a
Szabadító helyett újra a fazék kellett nekik.
Valljuk be mi is így vagyunk ezzel. Bár

BÁNFIÁKOS

HÍREK
• Anglikán második házasság - Peter Forster chesteri püspök. „Anglia egyházának” 43 egyház­
megyéje közül az egyikben módosította a statútumot, és most először engedett másodszor is
egyházi házasságra elvált személyt. A „The Daily Telegraph” szerint a püspök íg\' indokolta ezt
a döntést: „Szükségét látom ennek a reformnak, mert a keresztény hit gyökerében áll a megbo­
csátás és újrakezdés lehetősége.” Megfigyelők szerint várható, hogy a többi egyházmegye követ­
ni fogja a chesterit, jóllehet az anglikán egyház tanítása szerint a házasság életre szóló.

’ Mindhiába: az eutanáziát legalizálták Hollandiában - A végső erőfeszítések hiábavalóak voltak; az egyházak, civilszervezetek képviselőház előtti iraaörségei nem ha­
tották meg a törvényhozókat. Nagy többséggel elfogadta a felsőház is az eutanázia
legális lehetőségét biztosító törvényt,,,, (ajánlom: IGEN - áprilisi szám + a VIGÍLIA
is fog összeállítást közölni az eutanáziáról)
• Evangélikusok a pápáról - A német evangélikus egyház elnöke, Manfred Kock és a bajor evan­
gélikus püspök, Joliannes Friedrich feltűnést keltő megnyilatkozása szerint az evangélikus ke­
resztények számára elfogadható volna Róma püspöke, a római pápa, mint a „kereszténység, il­
letve a keresztények szóvivője". Johannes Friedrich püspök a Miti kánt Rádiónak nyilatkozva el­
mondta; fontosnak tartja, hogy a pápaság kérdésében újra megindulhat így az Ökumenikus pár­
beszéd. Éneikül ugyanis nem lehet szó igazi előrehaladásról. Ugyanakkor megerősítette, hogy a
pápai tekintély mai formájában az evangélikusok számára elfogadhatatlan. Az „Ut unum sint"
pápai enciklikában érintett témáról mindenképp tovább kell mélyíteni a teológiai párbeszédet.

• Egy kifejezetten ,jogi” hír - Franciaország saját jogi státuszt adott a Jézus Társasá­
gának. Eddig csak „egyesületekként” regisztrálták az egyes jezsuita közösségeket.
♦ Egy hír a bölcsészektől — Piliscsabán folytatódnak tavasztól az Egyetem központi épület­
együttesének kivitelezési munkálatai. A Makovecz Imre tervei alapján épülő létesícménv várha­
tóan augusztusra készül el teljesen

(Forrás: magyar katolikus -és nein katolikus- sajtó)
I

tizennegyedik oldal

j

Eutanázia-travel

Iszonyatosan sötét volt. A középkor. Mást
hittél? Hogy a ma, az. Nem, ezt nem hi­
szem. A közepet sem. Csak annyira volt
sötét, amennyire az ember. Akkor.
Ma is van. Sötétség. Szabadság? Glugyglugy. Hollandiába immár vízumot ka­
pott a halál, (eutanáziatour - nincs retúr)
Küldjük tán ki az összes elfekvő vén sze­
rencsétlent. „Hát ők kérik, meg akarnak
halni!” Naná: társadalmi biztatást éreznek
arra, hogy fölöslegesnek tekintsék magukát. J3,Na és, akkor mi van?” „így már
nem élet az élet... Jó haláluk lesz....
Nekünk meg. Olcsóbb. Győzött. A TB.
Az unokák sem fogják látni. A nagyma­
mát. Csak idővel: számon kérni...
Az AB, az az ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG.
Nem a biztosítóóóó. Kezében vagyunk.
Meg a magunkéban. De azért van más is.
LELKIISMERET.
Eddig társadalmilag szunyókált a honi ke­
resztény média. A nem keresztény, sosem
aludt. Tanulnunk kellene tőlük...

NÉMETH ÁDÁM

Mindennapi megváltásaink
Jézus Krisztus megváltott minket vére ál­
tal, a bűneinktől, az embervoltunkból fa­
kadó tökéletlenségünkből. Máshogyan
fogalmazva: megcsinálta az ember számá­
ra a világtörténelem legnagyobb üzletét;
,Ha tehát a száddal vallód, hogy »Jézus az
űr!«, és a szívedben hiszed, hogy Isten
feltámasztotta őt halottaiból, üdvözülsz. ))
(Róm 10, 9) Olyan érthetetlen és nagy a
titok, a Húsvét misztériuma, hogy nem is
értjük, vagy túl nagynak tartjuk.
Az első alternatívát a régi idők emberei
választották és próbálták feloldani.
emészthetővé tenni. Például. Jézus alap­
jában véve nem volt isten, egy ember meg
miért ne halhatna meg? Tényleg szörnyű,
de legalább világos. Annyi ártatlan, jó em­
ber pusztul el úgyis. És legalább nincsen
semmi nagyobb difi. De volt másik lehe­
tőségijézus csak Isten volt. Ha ember lett
volna, valóságos testtel és szenvedéssel.

�vágyakkal, hogyan dicsőülhetne meg? A
homousziosz és a homoiusziosz kicsi i
betűjén mindig megbotlik az a keservesen
egzakt emberi logikánk.
Később is nehéz volt összeegyeztetni
az ortodox szentképekről és román temp­
lomok faláról letekintő elérhetetlenül
fenséges Megdicsőültet Assisi Szent Fe­
renc naturálisán emberi, közel lévő szen­
vedő Krisztusával. Végül érzelmi tobzó­
dás, a Kereszt dramaturgiájának totális
felfokozása. Aztán nagy csend... Mintha
kitombolták volna magukat a barokkos
érzelmi áradatok. Aztán nagy közöny... Is­
ten meghalt.
Bezzeg manapság más a helyzet! A fel­
menőink sem értették a Megváltás és a
Megváltottság misztériumát, de beleadtak
apait-anyait, hogy megpróbálják lefordí­
tani maguknak. Nekünk ez már túl prob­
lémás. És más, ultramodern megváltások
után nézünk.
A magasabb igényűek nemcsak magu­
kat, hanem a világot is megválthatják. Ele­
inte idealistáknak hívják őket, ha hatalmat
kapnak a kezükbe, akkor változik az előtag.
De gyümölcseikről ismeritek fel őket...,
2001, Magyarország, no comment.
De ne bolygassuk tovább a politikatör­
téneti megváltások kusza és mindenkit
érzékenyen érintő ügyleteit. Mostanában
az önmegváltás a divat. Ahol kisebb ugyan
a nyeremény, de kisebb a rizikó is.
Először is: fő a Jó közérzet. Erre kita­
láltuk a fogyasztói társadalom tárgyakra
épülő örömszerzéseit. Mechanizmus: fi­
noman, ám gyakran ismételve igényeket
ébresztünk benned (nézd meg a Joghurt­
reklámokat!), egyszer majdcsak elunod a
gyakori ismételge33,nincs rá szükségem”
rését, majd fokozzuk egy Jókora csoport-

nyomással. És végül hazaballagsz a leg­
újabb, garanciális, antibakteriális, korsze­
rű, hidratáló, nőies, nélkülözhetetlen,
bőrvédő, hosszú távú, original, 3inl, ru­
galmas, férfias és a legmodernebb igénye­
ket is kielégítő Termékkel, feltupírozott
igényeid lassú, megnyugtató lecsengését
élvezed.
Persze ez is átlátszó egy idő után: netán
misztikusabbra
valami
mélyebbre,
vágysz? Túllépni a materiálisok sekélyes
bandáján, és érzed, hogy te (te) több vagy,
és önkifejeződni, önkibon-takoztatni sze­
retnél, és tudod, hogy ezt az egészet vala­
mi..., mert valami van, igen, mert te kivá­
lasztott vagy ... És lemehetsz alfába, gyó­
gyíthatsz, villámolvashatsz, megtehetsz
bármit, amit szeretnél, és miért ne szeret­
nél mindent?
Valahol mindnyájan a saját kis világunkban meditló, önjelölt Neoki és
Harry Potterek vagyunk, akik „nem is­
merték el az Istentől való megigazulást, s
a magukét igyekeztek a helyébe állítani. 53
(Róm 10, 3)
Hiszen mindannyiunk szívében ott
van a vágy a megváltottság iránt.
Adja Isten, hogy minden tévelygésünk
végén ott legyen egy kereszt és egy üres
sírbolt. Krisztus, aki nem egy sokadik,
versenyképes megváltó, hanem az, kinek
országa nem ebből a világból való, így
nem is egyeztethető össze vele, nem diva­
tos, nem kínál óriási érvényesülési lehe­
tőségeket. De Jézus Krisztus az, akiben
Isten minden ígérete igenné válik, a min­
dig újrakezdés lehetőségének csodája, a
mindig újrakezdés megélhetőségének
csodája.

Már megint láthattunk egy hollywoodi
remekművet, amely megoldja kiürese­
dett, felgyorsult életünk problémáit.
Mert bizony, Mel Gibson hajszárítójá­
nak segítségével megtudjuk, mi kell a
nőnek. Hiszen a tökéletesen feminizált
szupernők harcias korának vége, most
ők uralják már a fogyasztást és a műsor­
időt is. (Igazi amerikai ok arra, hogy
tisztázzuk, miért lett ennyire fontos,
hogy a 21. században a férfiak végre
megadhassák a nőnek azt a szeretetet és
megbecsülést, amire eddig oly hiába
vártak!) De ami számomra még sokkolóbb volt: ez kell a nőnek? Olyan férfi,
aki „kitalálja a gondolataidat”, aki „le­
hozná néked a csillagokat is az égről”,
aki a beszűrődő romantikus zenében
táncol veled az üres lakásban, és kezet
csókol neked a taxis előtt? De akinek a
nő (akinek még mindig nem tudjuk, mi
kell) a munkahelyén a versenytársa, csi­
nos titkárnője, kihasznált bejárónője...
A férfinak adja fel magát, hogy a nők ál­
tal uralt ponyvairodalom férfihősét
megtestesíthesse. Tanúi lehettünk, hogy
a 20. század végén a nők egyszerűen és
radikális gyorsasággal átdefiniálták a
szerepüket és férfiideáljukat. Az elvárá­
sok tömegében nemcsak a machók, ha­
nem a férj és a férfiszerep is elveszik.
Mert hová lehetnek az „igazi férfiak”,
ha nincsenek igazi nők? A végén pedig
egy Jó tanács a hölgyeknek: A férfi
sármja abban rejlik, hogy NEM tudja,
mi kell a nőnek, de megpróbálja kitalál­
ni.

PHILIPPOVITS ZSÓFIA

PHILIPPOVITS ZSÓFIA

Mi kell a nőnek?

SZÉP ÚJ HÚS VÉT
Nem kedvez a kor a hagyományoknak. Nem feltétlenül gond ez, csak
éppen néha mégis úgy érzi az ember, jobb lett volna azokban a bizonyo.s
„boldog békeidőkben” megszületni. így vagyok én ezzel általában
Húsvét hétfőjén. Már rég letettem arról, hogy „villogjak” a lányok előtt.
Ma már inkább értelmemmel és intellektusommal próbálom
meghódítani őket. Éppen ezért nem érhet az a vád, hogy az ünnepét
alantas, „kerítő” célzattal próbálnám meg felhasználni, mint annak
idején, a gimnázium éveiben. Csak ülök reggel a sonka romjai felett,
barátkozva az anyámtól elkunyerált parfümmel (jó-jó, nem a legutóbbi
Chanel, vagy Láncomé, azt azért nem adná oda, de azért nem is valami
lengyelpiaci gagyi), lapozgatva a telefonost, “locsolásra bármikor
kapható” hölgyismerősök után kutatva. Igen, ő vidékre utazott, ő
dolgozik, ő éppen meg van fázva... Kicsit úgy érzem magam, mint
Garfield gazdája, aki egyfolytában könyörög a gyengébb nemhez egy

esélyért, de soha nem kapja meg. Azonban itt csupán egy kedves­
hagyomány továbbálmodásáról van szó. Pedig nem lehet panasz a
magyar férfiakra: például Csehországban Húsvétkor verik a lányokat, s
igaz, csak a szépeket, ezért aki nem kék-zöld közülük a faluban estére, •
az jól meg is sértődik. Ráadásul a piros tojás is kiváltható lenne
mondjuk egy Milka tojással, pénz pedig ma már csak a nagymamáktól
fogadható el (ráadásul még tőlük is elég ciki). Mégsem akad senki, aki
akár a legkisebb bátorító jelet i.s mutatná. Az embert persze a sok
kudarcélmény is bátortalanná teszi: inkább nem is próbálkozók már.
Előjön a fcrfivirtu.s is: ha nem, hát úgy is jó! Büntessük meg őket, majd
megtudják, mit veszítettek, de akkor már késő lesz! Osszenézünk
apámmal; irány a nagymamák!

KUItÁN ANDRÁS
tizenötödik oldal

�A hallgatói jogokról 3.
A korábbiakban szó esett a hallgatók jo­
gairól. Nem szabad eközben elfelejteni,
hogy a hallgatóknak kötelezettségeik és
felelősségük is van. A hallgatók fegyel­
mi felelősségét a már többször idézett
Felsőoktatási Törvény szabályozza.
Mindenképpen ki kell hangsúlyozni,
hogy nem tekinthető fegyelmi vétség­
nek az olyan kötelességszegés, amely­
hez a tanulmányi és vizsgaszabályzat
fűz hátrányos következményeket. A
hallgató fegyelmi határozatban amúgy a
következő fegyelmi büntetésben része­
síthető (ezt az FTv-n kívül a saját Sza­
bálygyűjteményünk is szabályozza):
megrovás; kedvezmények és juttatások
csökkentése, illetőleg megvonása; meg­
határozott időre eltiltás a tanulmányok
folytatásától; végül kizárás a felsőokta­
tási intézményből. A kedvezménycsök­
kentés- vagy megvonás az öt hónapot
nem haladhatja meg. a tanulmányoktól
való eltiltás pedig legfeljebb négy félév­
nek megfelelő oktatási időszak lehet.
(Fegyelmi büntetésként a szociális tá­
mogatást megvonni nem lehet). Min­
denképpen kihangsúlyozandó, hogy
nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha
a felsőoktatási intézménynek a fegyelmi
vétségről való tudomásszerzése óta egy
hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta
egy év már eltelt. (Szabályzatunk
ugyancsak kitér arra (FTv 52§), hogy a
fegyelmi bizottságban a hallgatói önkormányzat szavazati jogú képviseleté­
nek mértéke legalább egyharmad kell
hogy legyen).
Más. A Felsőoktatási Törvény (FTv.,
1993. LXXX) az intézmények vezetésé­
vel kapcsolatban kimondja, hogy az in­
tézmény vezető testületé az intézmé­
nyi tanács. Eddig talán még mindenki­
nek tiszta a dolog. Kérdés viszont, hogy
kik tartoznak e tanácsba. Részemről a
legfontosabb, kihangsúlyozandó, hogy
az intézményi tanács tagjainak legalább
egynegyedét, de legfeljebb egyharmadát
a hallgatók alkotják. (Egyetemi Tanács
esetén az intézményi tanácsban a karok
és a hallgatók képviseletét ugyanúgy
tizenhatodik oldal

biztosítani kell mindenütt.)
Az intézményi tanács összetételének
meghatározásakor a doktori képzésben
részt vevő hallgatók képviseletét is bizto­
sítani kell.

Ismét Más. Térjünk el a Felsőoktatási
Törvénytől. Hallgatók között központi
téma a sör és az anyagi juttatás. Na meg
természetesen a tanulás és tudásvágy. De
maradjunk most az anyagiaknál. A
144/1996. (K. 17.) Korm. rendelet szól

a hallgatók részére nyújtható támo­
gatásokról és az általuk fizetendő díjak­
ról és térítésekről
A rendelet hatálya kiteljed a nappali tago­
zaton tanulmányokat folytató magyar ál­
lampolgárságú hallgatókra. Az államilag fi­
nanszírozott esti vagy levelező tagozatos
alapképzésben, illetve esti vagy levelező ta­
gozatos első akkreditált iskolai rendszerű
felsőfokú szakképzésben részt vevő, az ál­
lami felsőoktatási intézményekben az álla­
milag nem finanszírozott, költségtérítéses
képzésben részt vevő hallgatókra csak e
rendelet kifejezett rendelkezése esetén, az
ebben megfogalmazott eltérésekkel teljed
ki. (A rendelet hatálya nem teged ki a dok­
tori képzésben részt vevő hallgatókra.)
A hallgatói normatíva felhasználásának
jogcímei a rendelet szerint a következők:
a tantervi előírások teljesítésével
összefüggő tanulmányi eredmények alap­
ján megállapított tanulmányi ösztöndíj,
h) pénzbeli szociális támogatás,
c) a tantervi követelményeken túlme­
nő kiemelkedő szakmai, tudományos és
közéleti teljesítmény alapján megállapí­
tott ösztöndíj,
d) az intézményi szabályzat által meg­
határozott más, egyszeri juttatás.
A meghatározott hallgatói kör a hallga­
tói előirányzat hallgatói normatíván kívü­
li forrásai felhasználásából - a rendelet keretei között, a (Kari-) Szabályzat által
meghatározott feltételekkel és módon részesülhet
a) köztársasági ösztöndíjban havi
rendszerességgel,
b) tankönyv- és jegyzettámogatásban,
c) diákotthoni (kollégiumi) elhelye-

zésben (természetbeni juttatásként), illet­
ve az ezt kiváltó lakhatási támogatásban.
Az intézményeknek a havonta folyó­
sítandó juttatások kifizetéséről legké­
sőbb az adott hónap 10. napjáig intéz­
kedniük kell.

Köztársasági ösztöndíjban a felsőoktatási
intézmények nappali tagozatos, első
alapképzésben és első kiegészítő alap­
képzésben részt vevő hallgatóinak 1%-a
részesülhet két lezárt félév (egy tanévnek
megfelelő oktatási időszak) után. A köz­
társasági ösztöndíj pályázat útján nyer­
hető el. A pályázat általános feltételeit az
oktatási miniszter minden év március
31-éig, a pályázat intézményi elbírálásá­
nak rendjét és feltételeit a felsőoktatási
intézmény a Szabályzatban határozza
meg. (A köztársasági ösztöndíj havi öszszege a megelőző év végén hatályos kö­
telező legkisebb munkabér összege.)
Tankönyv- és jegyzettámogatásban az ál­
lami ösztöndíjban részesülő doktori
képzésben részt vevő nappali tagozatos
hallgatók is részesülnek (7§ (1)). Fontos
kiemelni, hogy a tankönyv- és jegyzettá­
mogatás maximum 30%-a tankönyv- és
jegyzet-előállításra, minimum 70%-a
tankönyv- és jegyzetvásárlás közvetlen
támogatására szolgál. A felsőoktatási in­
tézményi szabályozásnak kell biztosítani.
hogy a közvetlen vásárlási támogatás
csak hallgatói tankönyv- és jegyzetvásár­
lásra legyen felhasználható.
A 8. § szerint a felsőoktatási intézmé­
nyek rendelkezésére álló (saját tulajdo­
nú, illetve bérelt) kollégiumi (diákott­
honi) férőhelyek szorgalmi és vizsga­
időszakban csak az államilag finanszíro­
zott első alapképzésben és első kiegészí­
tő alapképzésben, továbbá az első akk­
reditált iskolai rendszerű felsőfokú
szakképzésben részt vevő nappali tagozatos, valamint az állami ösztöndíjban
részesülő doktori képzésben részt vevő
nappali tagozatos hallgatók elhelyezésé­
re szolgálhatnak.

BALOGH ANDRÁS JÓZSEF

�örökség:
kastélyok és kúriák
Pécel - Ráday-kastély
Múlt év végén jelent meg egyetemünk ötödéves hallgatója, (mégnemdoktor)
Virág Zsolt nagyszabású vállalkozásának, a Magyar Kastélylexikon sorozat­
nak első kötete Pest megye kastélyairól és kúriáiról. Kedvcsinálóként az ítélet
hasábjain alkalmanként bemutatunk egyet-egyet közülük.
A rádai gróf Ráday család első írásos említé­
se 1295-ben történik. A család felemelkedé­
se Ráday Pállal kezdődik, aki Rákóczi diplo­
matája, titkos kancelláriájának vezetője volt,
majd a szabadságharc bukása után a hazai
protestánsok vezéralakjává vált.
Miután a péceli uradalom Kajali Klárával
(a Nógrád megyei főjegyző lányával) kötött
házassága révén hozományképpen birtoká­
ba került, Ráday Pál felépíttette az első
péceli kúriát 1722 és 30 között, mely a mai
kastély alapját alkotja.
Ráday Gedeon 1746-ban örökölte a birto­
kot. Korábban a család tagjai komoly szerepet
játszottak a megyei közéletben, de mivel ez a
Rákóczi-szabadságharc után már csak teljes
K- behódolással lett volna lehetséges, Ráday Ge­
deon egy látszólag politikamentes területen
kezdett tevékenykedni, a kultúra területén.
Célja a magyar kulturális-szellemi élet fel­
emelése volt, a péceli kastélyt az írók, költők,
tudósok találkozóhelyévé tette.
Levelezett, szervezett és szerkesztette az
új nemzedék - Kazinczy, Batsányi, Báróczylapját, a Magyar Museumot. Kastélyában kü­
lokzatok középrizalitjában található finom
lönféle gyűjteményeket rendezett be, példá­
kőfaragásokat, az oszlopok, valamint a
ul történelmi arcképcsarnokot gyűjtött.
homlokzat egyéb díszítő faragásait Antonio
Fiával együtt 1782-ben bárói, 1790-ben
Conti készítette 1764-65 között. Cancini
grófi címet kapott II. Józseftől érdemei elis­
András besztercebányai asztalos 1762-ben
meréseként. Ráday Gedeon mintegy 20 évig
készítette el a kastély asztalosmunkáit és a
tartó péceli kastélyépítkezése első szakaszá­
finom kivitelű berakott padlókat is.
ban, 1755-1766 között épült fel a kastély fő­
A kastély belsejében említésre méltó a
épülete a mai formájában, 1766-1774 között ' földszinti könyvtárterem kialakítása, menypedig a gazdasági melléképületek készültek
nyezetfreskóján Pallas Athéné felhőkön ülő
el (magtár, márványistálló, képesház). A Rá­
alakja a diadalmas tudományt jelképezi.
day által végzett kastélyépítészet mesterei
1763-ban készítette Scherwitz (Schervitz,
Mayerhoffer András és fia, János voltak.
Szeravics) Mátyás budai festő, neki tulajdo­
Mayerhoffer András (1690-1777), salzburgi
níthatók a kisebbik könyvtárszoba freskói is.
születésű mester a hazai barokk építészet
A földszintről kettős kétkarú, faragott, áttört
®gyik legjelentősebb és legkimagaslóbb
fonadékos díszítésű mellvéddel ellátott lép­
alakja, megvalósított egy jellegzetesen ma­
cső vezet fel az emeletre. A díszterem falait
gyarországi barokk kastélytípust. Egyik fő
Bemard Picart és Philip v. Gunst rézmet­
•nűve a gödöllői Grassalkovich-kastcly
szeteinek- Ráday gyűjteményéből általa ki­
(1744-1750); melynek formaképzése és kiválasztott - felnagyított és falra festett képei
’lakítása több más művén; Gács (1736 ködíszítik. Az 1766-ban készült falfestmények
’’ül), Nagytétény (1751 körül), valamint a
Ovidius Átváltozásainak 15 jelenetében er­
Péceli Ráday-kastélyon is érezhető. A homkölcsi intelmeket ábrázolnak, melyekhez

r«

»

Ráday Gedeon írt verssorokat és feliratokat.
A mennyezetet egykor egy Phaeton-kép
díszítette, de az 1825-ös péceli tűzvészkor
leszakadt a díszterem mennyezete, és az új­
jáépítéskor nem készítették el újra.
A királyi hálószoba a nevét arról kapta,
hogy a falain valamikor a falain a Habsburguralkodóház XVIII. Századi tagjainak 34
arcképe függött. (II. József király meg is lá­
togatta Rádayt a kastélyban.) A sarokszobá­
ban - melyet királyi szalonnak is neveznek
- az építészet, a festészet és szobrászat vala­
mint az orvostudomány allegóriája látható.
A vendégszobát, ahol egykor Kazinczy is
megszállt, Herkules-szobának is nevezik,
ugyanis falképei Herkules 12 tettének törté­
netét ábrázolják.
1825. március 30-án leégett a kastély, a
kupola beszakadt, az alatta levő díszterem
festményeinek egy része tönkrement. El­
pusztult a képgyűjtemény is.
A XIX. Század második felében a Ráday
család anyagi helyzete állandóan romlott, míg
végül 1872. december 30-án a kastély nyilvá­
nos árverezés sorsára jutott, és kelcsényi és
hrabói Kelecsényi Rafael kezére került. A
kastély eredeti bútorai, kép- és éremgyűjte­
ménye szétszóródott. Szerencsére a könyvtár
és a könyvtárberendezés a Duna-melléki Re­
formátus Egyházkerület tulajdonába került
vétel úqán 1861-ben, és ott épségben meg­
őrizték védett gyűjteményként. Ráday Gede­
on végrendelete alapján a könyvtárat nem le­
hetett megbontani, csak egészében lehetett
értékesíteni. Az új tulajdonos a kastéllyal nem
sokat törődött, a rokonok által használt épület
a következő 50 év alatt egyre jobban tönkre­
ment, a II. világháború pusztításai után pedig
teljesen leromlott.
Farkas László főorvos javaslatára, Thomas
Antal tervei szerint 1953-1956 között a MÁV
helyreállította, és kórházzá alakította át. A
kórházi használat 1997 végéig tartott, amikor
a MÁV a Kincstári Vagyoni Igazgatóság köz­
vetítésével a Műemlék Állami Gondnokság­
nak - térítésmentesen - átadta az ingatlan­
együttest 1998. áprilisában.
Jelenleg folyik az épület és történeti kerge
helyreállítása, a kastély történeti enteriőrökkel
berendezett múzeumként látogatható.

VIRÁG ZSOLT
tizenhetedik oldal

�99

Semmiképpen nem akartam
abbahagyni az egyetemet
99

Beszélgetés Fűzi Ákossal, az MTK labdarúgójával
Egyetemünk végzős hallgatója Győrben kezdte pályafutását, majd budapesti csapa­
tokhoz igazolt. Először a BVSC-ben, majd a Fradiban játszott, jelenleg az MTK egyik
alapembere, időközben bemutatkozott a magyar válogatottban is. Jelenleg egyszerre
küzd a bajnoki címért az NB I.-ben és a jogi diplomáért az államvizsgákon.
Egy felmérés szerint a magyar focisták kh.feleannyitfutnak mint a nyugati országokjátékosai...
Igen, ez tény. Azt nem hiszem, hogy ez azért
van, mert csak ennyit tudnak. Egy itthoni
meccsen eleve gyengébb az iram, bár nem tu­
dom megmagyarázni, hogy miért. Talán össze­
függ azzal is, hogy külföldön sokszor akár 50100 ezer néző is kíváncsi egy találkozóra és
nagyságrendekkel nagyobb pénzekért játsza­
nak. Persze ha valakinek nincsenek meg a ké­
pességei, csak attól nem fog többet futni, hogy
megfizetik.

Azért, annak ellenére, hogy sokkal sikeresebb
sportágak is vannak a focinál, mégiscsak itt ke­
resnek a legjobban a játékosok.

Az biztos, hogy a többi sportághoz képest a fo­
ciban keresnek itthon a legtöbbet, és nézőpont
kérdése, hogy ez mennyire áll arányban a tel­
jesítménnyel. Tény, hogy nincsenek komoly
eredmények, főleg nemzetközi szinten, de
azért az sem igaz, ami a köztudatban él, misze­
rint minden futballista nagyon jól keresne. Én
azt mondanám, hogy a bajnokság első két-három csapatának a játékosai keresnek igazán jól,
itt a klubok maguk is úgymond megtermelik
rá a pénzt. Nagyon tisztelem azokat a sporto­
lókat, akik komoly eredményeket érnek el az
olimpián, de a foci népszerűsége még mindig
töretlen. Más sportolóknak csúnyán szólva
nincs olyan reklámértékük, mint a focisták­
nak, hiszen egy-egy meccsre átlag 5000 ember
mindig eljön. Egyébként a játékosoknak van
egy nem túlzottan magas alapfizetésük, ezen
felül pedig a győzelemért jár a pénz.

Hogyan lehetnefeltámasztani a magyarfutballt?
Sajnos erre nem tudom a választ. Mindeneset­
re olyan 18 éves korukig a magyar játékosok
egyenrangúak bármely külföldi csapattal, de
utána bekerülnek a felnőtt bajnokságba, amely
már eleve gyengébb. Éppen ezért az egy jó lé­
pés volt, hogy 12 csapatosra szűkítették a ma­
gyar bajnokságot, így már tényleg az erősebb
csapatoké a főszerep. Sok magyar focista ját­
szik külföldön, nagyrészt belőlük áll össze a
válogatott, még sincs igazán látványos javulás.
Nem tudom, mi lenne a megoldás.

A futballhuliganizmus is csak még tovább ront
a helyzeten...

tizennyolcadik oldal

Én ebből a témából írtam a szakdolgozatomat,
pontosabban a sport és az agresszió összefüggése­
it igyekeztem feltárni. Számomra az a legérdeke­
sebb az egészben, hogy nagyon jó külföldi példák
vannak előttünk, amiket valamiért mégsem tu­
dunk követni. Anglia például a 80-as években elég
rossz helyzetben volt ebből a szempontból, mára
viszont nagyon komoly törvényi szabályozással
gátat tudtak vetni a huliganizmusnak Kamerás
beléptető rendszerrel figyelik, hogy csak olyanok
vehessenek Jegyet, akiknek nincs ilyen múltjuk,
akik ellen nem folyt eljárás balhék miatt. Olaszor­
szágban ha valaki részt vett ilyen megmozdulá­
sokban, a meccs időpontjában jelentkeznie kell a
rendőrségen. Nálunk a klubok nem tudnak ennyi
pénzt szánni technikai berendezésekre, pedig na­
gyon megérné. Ha nem kellene agressziótól tarta­
ni, több néző jönne ki, több lenne a bevétel je­
gyekből és reklámokból is. Ezenkívül itthon pon­
tosan tudják, hogy kik a „vezérszurkolók”, de
nemhogy nem büntetik meg őket komolyan, ha­
nem mégőknyilatkozgamak, m^dhogynem médiasztárok. Magyarországon egy futballesemény
csak szimpla ürügy arra, hogy egyesek kiéljék az
agresszív hajlamaikat.

Ezek szerint változást vársz?
Igen, méghozzá pozitív változást. Akárkivel
beszélek, mindenÚ a magyar futball fellendü­
lését várja. Ahogy az egész ország, úgy a futball
háttere is stabilizálódni fog gazdaságilag, más­
részt a szakmai munka is egyre komolyabb
lesz, már megkezdődtek a nemzetközi rend­
szerű edzőképzések. Javuló feltételek mellett
mindenképpen folytatni fogom a sportolást.

Hamarosan diplomázol, milyen emlékeid van­
nak az egyetemről?

Jövő nyáron lejár a szerződésed az MTK-nál,
hol fogod folytatni?

Megszerettem az egyetemet, jól éreztem ma­
gam. Néha nehéz volt, a januári vizsgaidőszak
egybeesik a legkeményebb edzésekkel, sokszor
mentünk edzőtáborokba, gyakran külföldre,
ilyenkor többször az volt a probléma, hogy el tu­
dok-e menni vizsgára az adott napon. Annak el­
lenére, hogy egy edzés vagy meccs után nehéz
rávenni magamat a tanulásra, sikerült viszonylag
jó eredményeket elérnem. Közigazgatási jogból
már megvan a záróvizsgám, hármast kaptam.
Lehetett volna jobb is, de hogyha hármas-négye­
sekkel sikerül teljesítenem az államvizsgát, már
elégedett leszek. Szerencse, hogy már eljutottam
idáig, mert az új vizsgaszabályzat feltételei mel­
lett nem biztos, hogy végig tudtam volna csinál­
ni ...Úgy érzem, a tanárok is elismerték, hogy én
a sport mellett tanulok, nincsenek rossz tapasz­
talataim. A polgári szféra, az ügyvédkedés érde­
kel, de az ehhez szükséges gyakorlat időben
eléggé kötött, ezért nem biztos, hogy el fogom
tudni kezdeni. Minden attól függ, hogy hogyan
alakul az elkövetkező öt év a magyar fociban,
hogy érdemes lesz-e ezzel foglalkozni.

Még nem tudom, az új sporttörvény szerint a
lejárt szerződésű játékos ingyen igazolhat, eb­
ből kifolyólag könnyebben ki tudnánk menni
külföldre is. Az ügy kapcsán máris nagy kap­
kodás kezdődött, a klubok írtak a minisztéri­
umba, hogy ez a szabályozás őket hátrányosan
érinti és kezdeményezik a törvény módosítá­
sát. Ezt sem értem, hogy egy komoly törvényt
miért nem lehet a klubok bevonásával előké­
szíteni... Nekem eddig is voltak külföldi lehe­
tőségeim, de semmiképpen nem akartam ab­
bahagyni az egyetemet. Most, hogy végzek,
esetleg egy kinti csapat is szóba jöhet majd, de
a magyar játékosok nem annyira jók, nincsen
túl sok választási lehetőségük. Franciaország
vagy Spanyolország az ember álma, de Hol­
landiába is szívesen mennék. Egyébként na­
gyon jól érzem magam az MTK-ban, úgyhogy
ha jól szerepel a csapat, esetleg nemzetközi
kupában is indul, mindenképpen itt maradok.

SZINCSÁK ZSUZSA
KISBAN BALAZS

�Ajánló
Miháltz András oldala
Film

Kádár

■■

I

r.

Az idei elsőévesek már nagy valószínűséggel
nem ismerték őt testközelből! Esetleg meg­
tanulták a nevéf érettsegiré, adalékként
1956-hoz. De mi a „n:^ öregek” még na;
gyón is jól emlékszünk rá, a rozzant, enyhén
meszesedő, Im^^Z májfbltos alalíá^íáí^ö^
belassult rriòzdùlatoIdeal feltámolyog az
emelvényre és belekezd az örökös-elmaradhatatlan „Kedves eeelvtársak” kezdetű mom&lt;wgjába. Vagy ahogy integet jó elvtárshoz
■méltóan május 1.-én a felvonulóknak. Aztán
Vltűnt, Jött? helyette más, és a más helyett
((híia a Magasságos Istennek) megint más/y^
De níóst így 12 évvel áz események után.
jogosan merül fel a kérdés: Vajon ki volt ő?
Ki volt Kádár János? Ezen homály eloszlatá­
sára jelent meg alig pár hete Huszár Tibor
„Kádár” c. kötetének 1. része, mely a kezde­
tektől a forradalomig tekinti át a meghatározó politikus pályáját. (Egyébként szinte egyidejűleg jelentette meg Varga László „Kádár
bírái előtt” c. kőnkét is, mely szintén a poJitikusr életének első felére koncentrál)' A
íkönyv^lapján most először nyerhettünk be"pillantást a kiindií&amp;tól, a-kezdet kezdetitől
annak az embernek az életébe, aki egy sze­
mélyben fémjelezte az 56-tól a rendszerváltásig terjedő ma^ar történelmet. Hogy ki
volt ő? A válaszok minden képzeletet meg­
haladóan széles skálán niozoghatnak: kitaszított lelencgyerek, fiumei matróz és a fel­
vidéki cselédlány szerelmének?nemkívána­
tos mellékterméke, elvtársai hóhéra és áldozata, Hruscsov "kegyence, 56 árulója, zakla­
tott, magába?forduló, rögeszmés személyi­
l^ég, AVAGY ahpgy azt - főleg manapságCsinibaba ihíeée. történélemszemlélet belénk sulykolni igyekszik: Nehezen megítél­
hető személyiség, a kommunizmus áldozata,’
a legkisebb rossz a rosszak közül, á legvidámabb barakk legvidámabb tábori trombitása.
vagy akár, Kopátsy Sándor m^fogalmazásábán: „Magyarország legnagyobl^zerencséje”
fei^A^könyv elolvad után mindenldíeldíW’
^ti magánalí^ Hbgy melyik válaás^ szipipati^ál. Jómagam; bár még nem értein'a könyv vé'gére, nem hiszem, hogy a Kádárrjélens^t valáhogy hu de nagyon más színben készülnék
^i mint ezelőtt: Szerintem Kádár Ká^volt,
®iban legaláÉb.^nyira Kádár :^íát
56bán, aki Kádár vòlt mar a Rajk-j
Tízből hét

■

Ellenség a kapuknál
Egy C kategóriás háborús film. Helyesbí­
tek: C mínusz. így utólag sajnálom, hogy
nem hallgattam a pénteki Magyar Nem­
zetre, ami már egyszer leírta, hogy kb.
mire számítsunk. Bár nagy valószínűség­
gel akkor is megnéztem volna. AII. világ­
háborús filmek ugyanis egykoron olyan
tekintélyt, valóságos bűvkört teremtettek
maguk köré, hogy nem lehetett elmenni
egyetlen ilyen mellett se. Az Ellenség a
kapuknál mellett viszont nyugodtan el­
mehetünk; kávézni, kocsmába, színház­
ba, vacsorázni vagy szoláriumba, a lényeg,
hogy megspóroltuk a mozijegy árát és
nem maradtunk le semmiről. A film alcí­
me, miszerint egyetlen golyó is átírhat a a
történelmet, már magában elég vészjósló­
an hangzik: .^aj ilyet már hallottunk vala­
hol, ez most megint olyan, hogy egy ma­
gányos hős kiemelkedő teljesítményével
leckét ad a társadalomnak helytállásból,
hősiességből, hazaszeretetből? (Újra Ha­
zafi, újra Ryan közlegény?)
A válasz sajnos igen. A főhősünket
ugyan Vlagyimir Zajcevnek hívják és
orosz egyenruhát visel, de ezt leszámítva
ízig-vérig jenki, amolyan igazi belevaló,
tökös amcsigyerek. Ezt az oroszosdit
egyébként minden bizonnyal már a sze­
reposztásnál elszúrták a producerek: A
film elvileg orosz környezetben kellene
játszódjon, de a (meglehetősen harmatos)
szereplők közül érdekes módon egyetlen­
egy valamennyire is szlávos arcot sem ta­
lálunk. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a
film mind az orosz, mind a német erede­
ti szövegeket mellőzi, akkor szerintem
mindenki maga is el tudja képzelni magá­
nak, hogy mennyire jól is sikerült a szov­
jet-orosz sztálini éra, a bolsevikforrada­
lomba oltott keleti szláv néplélek megje­
lenítése, ahogy a markánsan angolszász,
európai arcú színészek ékes angolsággal
ismételgetik a közkedvelt angol négybe­
tűs szakkifejezéseket. A szereplők több­
sége, (mint arra már utaltam) meglehető­
sen gyengéden pislákol, különös tekintet­
tel a lassan már iparszerűen Közép-Kelet-

Európára szakosodott Fiennes testvérek
idősebbike, aki az egész film alatt egyfajta
különös merev rémült elképedéssel néz
ki a fejéből.
A film cselekményét -számomra ért­
hetetlen módon- végigkíséri egyfajta lo­
gikai bukfenc. A film első 15-20 perce
(nagyrészt csatajelenetek) ugyanis többé-kevésbé valóban életszerűen, mi
több kellően naturalista módon, mutat­
ja be a háború iszonyatát, a szovjet had­
vezetés embertelen, tömeggyilkos mód­
szereit, a német bombázást, a deportálá­
sokat, az éhezést, a nyomort és rette­
gést. A saját katonáit gödörbe lövető (ez
a filmből is kiderül) Vörös Hadsereg
vezetői, KGB-s tisztek és egyszerű ba­
kák nagy egyetértésben ölelgetik egy­
mást, ja és persze mindegyik szerelmes.
.. A filmmel kapcsolatos kezdeti elképe­
dés akkor csap át akut fájdalomba (leg­
alábbis nálam), amikor színre lépnek az
orosz női önkéntesek. Ezek a formás,
finom arcú, (legkevésbé sem oroszos)
kecses kis tünemények kibontott hajjal
rohangásznak fel-alá az orosz legénysé­
gi bunkerekben. (Ok kb. annyira hitele­
sek ebben a produkcióban, mint a nagy­
mellű Pamela Anderson testőrnőként a
VIP című tv-sorozatban.) Nem kell
Sztálingrádig mennünk ahhoz,
ismervén a Vörös hadsereg akkori mo­
rálját- hogy elképzelhessük, mi lett vol­
na a sorsa egy-egy ilyen nőnek az adott
helyzetben. (Elég felhozni rá a 45-és
Mo.-i bevonulást)
Összefoglalva, a film mindenről szól
inkább, mint a háborúról, teljességgel
képtelen az avval járó borzalom, iszonyat
és rettegés megjelenítésére, ami egyjó há­
borús filmnek a lényegét jelenthetné.
Történelmi
vonatkozású
tényt,
háttérinformációt, (Hruscsov személyén
kívül) megintcsak semmit nem találunk
benne, a filmből a sztálingrádi csatára vo­
natkozóan megszerezhető info kb. ennyi:
„Sztálingrádot az oroszoknak sokáig-sokáig-sokáig kellett védeniük, de végül
győztek.” Körülbelül pont ennyire izgal­
mas is az egész alkotás.
Tízből négy

tizenkilencedik oldal

�LAPZÁRTA. TITÁN ÉRKEZETT!!

Átmeneti méltányossági clausula
Átmeneti méltányossági clausula a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat 17.§(4)-sel érintett
ügyekben. A clausula abból a célból született, hogy a hallgatók megfelelő időt kapjanak
az új rendelkezésekhez történő felkészüléshez. Ez a szabályozás csak és kizárólag a
2000/2001-es tanév nyári vizsgaidőszakára és az azt követő tanévre vonatkozik (az év­
ismétlés és beiratkozás tekintetében).
Beiratkozhat a 20Í/2002. Tanév elsőfélévére az a hallgató, aki

— Előző tanévi vizsgakötelezettségének (kötelező és bármely tanévről elmaradt vizsgák) ma­
radéktalanul eleget tett, vagy

— Előző év végi összesített átlaga - dz esetleges nullások beszámításával - legalább jó, vagy
— Előző tanévi vizsgakötelezettségét (kötelező és bármely tanévről elmaradt vizsgák) legfel­
jebb 3 vizsga kivételével teljesítette és átlaga legalább közepes

A méltányosságban részesülők kötelesek lemaradásukat a következő vizsgaidőszak vé­
géig vagy a Dékán által meghosszabbított egyéb határidőig behozni. A fent felsorolt kö­
vetelményeket nem teljesítő hallgatók - ha egyéb szabály nem vonatkozik r^uk - év­
ismétlésre köteleztetnek.
Budapest, 2001. április 4.
Dr. RadnayJózsef s.k.
Dékán

Dk Sólyom László s.k.

Rétvári Bence s.k.

tanszékvezető egyetemi tanár

HÓK elnök

Külön örömünkre szolgál, hogy a HŐK, még
ha annak csupán csak egy része is, de végre si­
kert ért el a hallgatói ügyek képviseletébe!!. A
TVSZ elhíresült módosítása után a HŐK
frissen megválasztott, ügyvezető elnöke arra
kérte képviselőtársait, hogy közösen fogal­
mazzák meg tiltakozásukat, illetve terjessze­
nek be egy módosító javaslatot, hogyha a ko­
rábbi vezetés áldását is adta a módosításra, ez­
zel kifejezve a hallgatók „érdekét és vélemé­
nyét”. Többünk megdöbbenésére szolgált,
hogy a választásokkor a „hallgatói érdekekért”.
,levelezősök jogaiért” oly hangosan kiálló
képviselők arra hivatkoztak, hogy mindenki
félti a bőrét, leendő vizsgaeredményeit, meg­
maradását a Karon. Mindezt az új szabályok
fényében, melyre ezek után nem is tudom,
kik bólintottak rá...
Az átmeneti méltányossági clausulának
mindenesetre a lényege az, hogy ebben az
évben, ha a hallgató összesített átlaga jó, vagyis meghaladja a 3,5-öt, beiratkozhat a következő tanévre, figyelembe véve azonban,
hogy minden le nem rakott tantárgy után
megkapja a maga nullás érdemjegyét, ami
szigorlat esetén duplán számít, tehát jobb
lesz vigyázni, mert a 3,51 is magasnak bizo­
nyulhat. Éppen ezért, ha az átlaga közepes,
vagyis meghaladja a 2,5-öt, három lehetsé­
ges elmaradása továbbra is lehetséges, ami
jelenthet természetesen le nem rakott, és si­
kertelen vizsgát egyaránt. így továbbra is
megéri inkább megbukni (...), mert az ed­
digi gyakorlattal szemben, már nem lehet
súlyosabb következmény nélkül görgetni.
Ez alól egyetlen kivétel III. évfolyamon az
államelmélet 2,5?-3?, melyet mindennemű
következmény nélkül a következő félévet
lezáró vizsgaidőszak végéig lehet pótolni.

MÁNDICS BOTOND

MEGHÍVÓ!
A pol

írváltás idqén c. szakkollégiumi kurzus
rém
(spec.koll.) 200L május 10-i előadásának témája:

s/l 'í

■
■

desz megalakulása és története
Kövér László a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke

Helyszín: Spartacus V évési előadó
Sok szeretettel várnak mindenkit a szervezők;
M

CSONTOS GÁBOR JANCSÓ GÁBOR
..
huszadik oldal

Helyreigazítás
Legutóbbi számunkban tévesen állítot­
tuk, hogy a in. évfolyam levelező tago­
zatán két képviselő indult a három he­
lyért, ezáltal szabálytalanul lett meg­
tartva a választás. Erre a tagozatra csak
két képviselői mandátum jut, ezért a vá­
lasztás szabályos volt. Bejutott így a
HÖK-bc Poldauf Gábor és Mile Attila.
Az érintettektől elnézést kérünk.
J\. szerkesztőség

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="39">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="2502">
                <text>2001</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Text</name>
    <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="1">
        <name>Text</name>
        <description>Any textual data included in the document</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="2607">
            <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="2588">
              <text>Ítélet</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="52">
          <name>Alternative Title</name>
          <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="2589">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="2590">
              <text>IV. évfolyam 5. szám 2001. május 3.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="2591">
              <text>PPKE HÖK</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="2592">
              <text>PPKE HÖK</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="2593">
              <text>2001. május 3.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="56">
          <name>Date Created</name>
          <description>Date of creation of the resource.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="2594">
              <text>2001.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="79">
          <name>Medium</name>
          <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="2595">
              <text>papír (sz + ff)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="2596">
              <text>A4 (210x297) ; (5185+2373 kb)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="2597">
              <text>Folyóirat</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="2598">
              <text>PPKE_itelet_IV_5_20010503</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="2599">
              <text>T00035</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="81">
          <name>Spatial Coverage</name>
          <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="2600">
              <text>Magyarország</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="78">
          <name>Extent</name>
          <description>The size or duration of the resource.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="2601">
              <text>20 pp.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="2602">
              <text>magyar</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="2603">
              <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="2604">
              <text>PPKE</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="91">
          <name>Rights Holder</name>
          <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="2605">
              <text>PPKE</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="2606">
              <text>PPKE_itelet_IV_5_20010503</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="209">
      <name>HÖK</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
