https://omeka.ppke.hu/files/original/0576e68f6838a47aaa4ee5ad5c749abf.jpg ec37adb316eb19eb775dab3cf3c6c762 https://omeka.ppke.hu/files/original/9a4f20fc354c685f442249a2566bcfca.pdf 2efd1bd845d6cb84e223f9ffcbdbc979 PDF Text Text FPKEiMUJVyi-J2.OO^O4:i-S évfolyam, 4. szám e-mail: itelet01@fiotmail.com honlap: www.extra.hu/itelet 2001. április 18. �„Addig volt az Istennek aldasa rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt” (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Koltay András (tel.: 20/377 57 68) Helyettes főszerkesztők: Miháltz András Szabó Zoltán A szerkesztőség tagjai: Gulyás Gergely Jancsó Gábor Mándics Botond Szabó Viktor Szincsák Zsuzsa Németh Ádám Munkatársak: Szamos Márton Virág Zsolt Ugrón Gáspár Wetzel Tamás Szabó Péter Kelemen Miklós ifj. dr. Kaluber László Vincze Szabolcs Kjsbán Balázs Címlapterv: Szoboszlai András Honlap: Gettler András Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. e-mail cím: itelet01@hotmail.cotn második oldal Mutassuk meg! Bár az egyetemi lét igazi izgalmai a vizsgaidőszakokban köszön­ tének ránk, a most zajló szorgalmi időszak is tele van meglepe­ tésekkel, örömteli eseményekkel és sajnos botrányokkal. A leg­ újabb sláger - a Kari Tanács nagy visszhangot kiváltó döntése után - a HOK-választás körüli események. Nem elég, hogy egy héttel csúszott a választás, egyes jelöltek programja zajos nemtet­ szést váltott ki a hallgatók körében, igazi megdöbbenést a válasz­ tásokat felügyelő Bittsánszky Géza irodájába való betörés oko­ zott. Mindezekről bővebben olvashattok lapunkban. Azért van­ nak jó hírek is. Minden héten fantasztikus hangulatú buli van a Spartacusban, a Rákóczi Szövetség és a Jobbik jóvoltából rangos vendégek tisztelték meg az egyetemet látogatásukkal, immár a második évfolyam gyürkőzik az államvizsgákkal, az OTDK szer­ vezése is zajlik és az ítélet is immár hatalmas népszerűségre és olvasótáborra tett szert (ezzel általuk magunkat). Sajnos azon­ ban rohamléptekkel halad az idő. Sör, sör, rock ’n’ roll - énekel­ te egykor a Beatrice zenekar, és ez a jelszó immár alig több, mint egy hónapig lehet a miénk, hiszen közeleg a vizsgaidőszak. Azért addig is fel a fejjel, mutassuk meg, mit is tudunk (azért majd a vizsgákon is...)! KOLTAY ANDRÁS (főszerkesztő) Hírek Dr. Sólyom László személyesen Miért késett... Helyesbítés A 2001. évi HŐK-választás eredményei Az egyetemi sportéletről Szakkolégiumi híradó ,Meg kell tudnunk, hogy Magyarország tényleg létezik-e!'I” Kollégák Pr^ai tavasz „A rántotthús soha nem megy ki a divatból'!” A PPKE-JÁK Testnevelési Csoport sporttáborokat szervez A történelmi Magyarország nemzetiségeinek története 3. A kommunizmus fekete könyve OTDK előkészületek XXV OTDK Állam- és Jogtudományi szekció programja Vedd és olvasd! A hallgatói jogokról 2. Két perc Magyar örökség: kastélyok és kúriák .Budapesten nem lehet leégnii”’ Ajánló 3 4 6 7 8 9 10 11 11 11 12 12 13 13 14 14 15 16 16 17 18 19 honlap: wivio.extra.hu!itelet �hírek Szabó Zoltán rovata A jelenlegi III. évfolyam - a tanrend idei megváltozása miatt - mind jogelméleti, mind államelméleti vizsgára lenne kötele­ zett. A in. év végi vizsgaidőszak kimagas­ lóan nagy vizsgaterhére, és a fent említett tanrendváltozásra tekintettel a HŐK kéré­ sére Péteri Zoltán tárgyjegyző és Varga Csaba intézetvezető professzor urak, vala­ mint Dékán úr hozzájárultak ahhoz, hogy az államtan HL vizsga (csak a mostani) Hl. évfolyam számára jövő év első félévében is letehető legyen hátrányos következmé­ nyek nélkül. Ez a kedvezmény más tárgyra vagy évfolyamra nem vonatkozik, méltá­ nyossági kérelmet erre alapozni nem lehet. Figyelem, figyelem! A magyar jogtörténeti tanszék börtönlátogatást hirdet. Április 19-én a Markó utcába és a Gyorskocsi utcába lehet men­ ni. Április 24-én pedig a váci börtön és fegyház várja a látogatókat. A jelentkezés feltételei: Név, szem. ig. száma, kétszáz forint befizetése, egy da­ rab könyv az intézmények könyvtárának. Az uta­ zás önköltséges, csoportos. A gyülekezés helyszí­ ne a faliújságon. Jelentkezni a tanszéki demonst­ rátoroknál lehet. Engedjünk teret a szórakozásnak is. Ismét van Léger Buli. Az idősebb korosz­ tály már ismerheti, így talán csak az első­ söknek jelent újdonságot. Remélhetőleg a korábbi évek színvonalát megőrizve bulizhatunk majd a vizsgaidőszakig. Az időjárás függvénye, hogy valódi szabad­ téri „party” legyen. A bulik időpontjait a szórólapokon megtalálhatjátok. Társadalombiztosítási jogból ismét van le­ hetőség. írásbeli vizsgára. A hirdetőtáblán fel­ sorolt témakörökben várják a dolgozatokat. Leadási határidő: április 23. befizetése ellenében. Akik nem tudnak reggel felkelni inkább kérjenek ébresz­ tést, a vizsga ugyanis 8 órakor kezdődik. Jelentkezés a tanszéken. Szociális jogból két témában lehet ki­ váltani a vizsgát: Pénzbeli szociális jutta­ tások, Családtámogatási formák a ma­ gyar jogban. A megajánláshoz minimum ötös dolgozatot kell írni. Leadási határ­ idő szintén április 23. >- Örömmel közölhetjük, hogy a tanszékek sza­ kítva a korábbi hagyományokkal, időben közzé­ teszik a vizsgaidőpontokat, lehetővé válik, hogy be tudjuk osztani az időnket. Vannak azért kivé­ telek, de hát semmi sem lehet tökéletes. Vizsgafelkészítő konzultációt tart Dr. Rántás Péter május 5-én közigazgatási jogból. Az I. elő­ adóba vár minden IV éves érdeklődőt 14 órakor. >► A változatosság kedvéért újabb vizsga­ lehetőség. ICC. nyelvvizsgák. Német má­ jus 19-én 9 órakor, olasz május 19-én 9 órakor a TIT. Bródy Sándor u. 16. számú épületében. Angol május 5-én Piliscsabán. A vizsgák írásbeli és szóbeli rész­ ből állnak. Még senki sincs elkésve, hogy teljesítse az államvizsgához előírt felté­ telek egyikét. Információink szerint rendszeresen lesznek nyelvvizsgák, min­ denkinek lesz lehetősége pótolni a hiá­ nyosságokat. Az OTDK ideje alatt a Szakjogász-képzés nem szünetel. Április 26-án II. féléves Európai jogi szakon a 25-ös gyakorlóban, diplomáciai szakos IV féléves hallgatóknak április 27-én a 12-es gyakorlóban lesz megtartva az előadás. Utolsó vizsgahírünk. Római jog kol­ lokvium lesz május 3-án, Két darab ezres Továbbra is tart a Spartacus rendez­ vénysorozata. Mint már megszokhattátok, minden héten színvonalas bulik vár­ ják a pihenni vágyókat. Még van egy kis idő lazítani a vizsgaidőszak előtt, hasz­ náljuk ki! HA még időben vagy.... HA már bajban vagy.... Diplomás német nyelvtanár vállal minden tu­ dásszinten tanítást. Telefon: 06-30-399-21-90 Mint tüdőd: 2 (két) nyelvvizsga kell a diplo­ mához! Április 12-én mutatták be a mozikban a Sacra Corona című új magyar törté­ nelmi játékfilmet, mely Szent László, Géza és Salamon viszályát és történetét jeleníti meg a filmvásznon. A hír azért kívánkozik az ítélet hasábjaira, mert a műben többtucatnyi Pázmányos statisz­ ta szerepel. Úgyhogy ha kíváncsi vagy évfolyamtársaidra, ismerőseidre közép­ korijelmezben, akkor irány a mozi! Vissza a komor valóságba. A magánjogi in­ tézet közleménye szerint mind polgári jogból, mind kereskedelmi jogból a halasztott, görge­ tett, utóvizsga pótlása a szorgalmi időszak utolsó hetében lehetséges. Ez május 21. után esedékes. Az intézet a tarifákat is közzé tette. Azoknak, akik esetleg most először kerülnek ilyen helyzetbe; a vizsgahalasztás, ismétlés a következő árfolyamon lehetséges: azonos vizsgaidőszakon belül a kollokvium ezer, a szi­ gorlat kétezer forint. Vizsgaidőszakon túl ennek az árnak a duplájával kell számolni. Szintén a magánjogi intézettől érke­ zett. Jogi diákköri ülés lesz április 24-én Dr. Kisfaludy András előadásával, vala­ mint április 30-án Dr. Lábady Tamás ve­ zetésével. Mindkét alkalommal a 331. szoba lesz a találkozó színhelye. Ja, igen! Délután négykor kell ott lenni az érdek­ lődőknek. harmadik oldal �Dr. Sólyom László, személyesen szolutóriumot, Pestre mentem fogalma­ zónak. Akkoriban csak fél év joggyakorlat után lehetett államvizsgára jelentkezni. Minek köszönhető, hogy Professzor úr ezt követően is az elméleti munkásság terüle­ tén maradt? r Ufi V /jti' Dr. Sólyom László (felső sor, középen) olvassa fel az Alkotmánybíróság egyik határozatát Professzor úr honnan származik, hogyan telt gyermekkora, milyen családban nőttfel? Pécsi, értelmiségi családból származom. Apám első generációs értelmiségi volt, anyai részről pedig őshonos, pécsi iparos­ kereskedő család sarja vagyok. Hárman vagyunk testvérek, egy bátyám és egy hú­ gom van. Édesapám bölcsésznek készült, de amikor családot akart alapítani, átvál­ tott a jogra. A háborút Sopronban éltük át, mert apám az ottani pénzügyigazgató­ ságon dolgozott. Azután Pécsre kerül­ tünk a nagyanyai házba. Apámat az 50-es évek elején elbocsátották, az erdőgazda­ ságnál először fizikai munkás volt, majd pedig bérelszámoló lett, és csak 1959-ben került vissza az akkori városi tanácshoz. Otthon nagyon jó könyvtár volt. Annak ellenére, hogy deklasszálódtunk és kiszo­ rultunk a pécsi társadalomból, gazdag és örömteli gyermekkorunk volt. A fentie­ ket csupán tényként mondtam el, nem éreztem magam sohasem „áldozatnak”. Milyen emlékeket őriz Professzor úr az ál­ talános és középiskolai tanulmányairól? Jó emlékeim vannak, főleg középiskolába szerettem járni. A Széchenyi Gimnáziu­ mot, ahová apám is járt, akkor indították új­ ra. Nem tartozott a divatos gimnáziumok közé, viszont kitűnő tanáraink voltak, akiket negyedik oldal 1956 után büntetésből helyeztek oda. Szép barokk épületben, a régi pálos kolostorban folyt az oktatás. Jó volt odajárni. Minek köszönhető, hogy Professzor úr is a jog feléfordult? Valószínűleg a szülők kishitűségének. Azt mondták, hogy az orvosira sokkal nehe­ zebb bekerülni, mint a jogi karra, ezért menjek inkább jogásznak. Kik voltak azok az oktatók, akik az egye­ temi tanulmányok során meghatározták Professzor úr későbbi érdeklődését? Egyetlen professzor van - Benedek Fe­ renc, a római jog tanára -, akit mesterem­ nek vallók, akire szeretettel emlékezem, és akinek rengeteget köszönhetek. Ami­ kor 70 éves lett, írtam az ez alkalomból megjelent emlékkötetbe a szakmai tanul­ mány után egy ajánlást, amelyben megkí­ séreltem összefoglalni, mit adott nekünk. Egyébként a pécsi egyetemről nagyon rossz emlékeim vannak. Annyira nem szerettem odajárni, hogy közben könyvtárosi képesítést is szerez­ tem. Egyszerre kaptam jogi diplomát és az Országos Széchenyi Könyvtárban könyvtárosit. Utóbbi kínálkozott kiútnak a jog sivárnak és ellenszenvesnek megis­ mert világából. Amint megkaptam az ab- Gyakorlati jogász soha nem akartam len­ ni. Az, hogy elméleti pályára megyek, tel­ jesen világos volt, de hogy milyen elmé­ let, magam sem tudtam. Sokáig zenetu­ dós szerettem volna lenni, sok filozófiát is olvastam. Hogy éppen elméleti jogász let­ tem, valójában véletlen. Nem jártam fogalmazó-képzésre, beje­ lentettem a bíróságon, hogy nem fogok levizsgázni. Megvolt már az állásom a Gorkij Idegennyelvű Könyvtárban, ami­ kor Mádl Ferenc felkínált egy lehetősé­ get; ki lehetne menni Jénába egy alakuló­ ban lévő jogösszehasonlító intézetbe. En­ nek a véletlennek köszönhető, hogy egy­ általán jogász maradtam. Jénából hazatér­ ve kerültern az Akadémia Jogtudományi Intézetébe, ahol a német doktorátusom­ mal segédmunkatárs lettem. Itt azután végigjártam az egész szamárlétrát. Professzor úr milyen nyelveken beszél? Németül tudok igazán jól, angolul is ké­ pes vagyok szabadon előadni. Olvasok még franciául. Intézeti koromban tudtam valamennyire oroszul is. Magánélet, család miként alakult? Még azelőtt megnősültem, hogy kikerül­ tünk Jénába. Első gyermekünk ott, a má­ sodik már itthon született. Jellemző mó­ don a nagyobbik három éves volt, amikor közös lakásba tudtunk költözni. Addig mi albérletben, kollégiumban, a gyerek a nagyszülőknél, szétszórva éltünk. Mint a legtöbb értelmiségi, szegények voltunk. A maiak már nem tudják elképzelni, milyen volt, amikor 2000,- Ft-ból élt egy négyta­ gú család. A tudósi pályát választani olyan volt, mint szerzetbe lépni; Kutatóként hogyan teltek a 70-80-as évek? Nyugodtan, sok munkával. Ez a készülő­ dés és érés ideje volt. Az akadémiai inté­ zetben kitűnő kollégákkal dolgozhattam együtt. Eörsi Gyula, a „Főnök” (ahogy szólítottuk is), akkor már liberális szemé­ lyiség volt, szabadon kutathattunk, nyu­ gat felé is nyitottan. Amikor Eörsi elöl- �vasta első könyvem kéziratát, ami A pol­ gári jogi felelősség hanyatlása címmel je­ lent meg, azt mondta, hogy kinevez ma­ gántudósnak; azt csinálhatok, amit aka­ rok. így nem kellett részt vennem a nagy, kötelező intézeti munkákban; foglalkoz­ hattam a környezetvédelemmel, a szemé­ lyiségi joggal. Közben voltam külföldön hosszabb németországi ösztöndíjai és egy öthónapos anapc amerikai úton is. Az 1980-l-as évek elején kerültem át az ELTÉ-re. Összehasonlító jogi alapon tar­ tottam a polgári jogi kurzusokat. Mindig is büszke leszek rá, hogy az az évfolyam, amelyből néhány év múlva a FIDESZ ki­ nőtt, az ev tanarava választott. Hogyan került Professzor úr a rendszer­ változáskor rögtön előtérbe? A környezetvédelmi könyvemnek köszön­ hetően hívtak több civil mozgalomba is. A bős-nagymarosi gát ellen fellépő Duna Kör például a rendszerváltás előtti legje­ lentősebb tiltakozó mozgalom volt. Az 1985-ben megjelent Mit szabad és mit nem című cikkel a szűkebb szakmán kívül is ismertté váltam. Hetente utaztam vidéki kultúrházakba előadást tartani a szabadság­ jogokról. így kerültem az MDF-be is. Szükség volt jogászra, olyannyira, hogy utólag tudtam csak meg, hogy beválasztot­ tak az elnökségbe. A Kerékasztal-tárgyalá­ sokba úgy kerültem bele, hogy akkoriban a Független Jogász Fórumnak és a Nyilvá­ nosság Klubnak is vezetőségi tagja voltam, és egy ilyen fontos történelmi eseménynél legalább megfigyelőként jelen akartam lenni. Mégis Tölgyessy Pétert és engem bíztak meg, hogy tárgyaljunk az MSZMPvel a kerekasztal feltételeiről: az ellenzék tárgyaló félként elismeréséről, a napirend­ ről, a megállapodások végrehajtásának biz­ tosítékairól. Mi is írtuk alá azt a dokumen­ tumot, amely alapján a tárgyalások folytak. Milyen volt a Kerékasztalon belüli tago­ lódás? Az új formációk, az MDF, az SZDSZ és a FIDESZ nagyon világos, forradalmi blok­ kot képviselt a történelmi pártokkal szem­ ben. Az utóbbiak restauratív szemléletük folytán ott akarták folytatni, ahol 1947-ben abbahagyták. Ugyanakkor a szocialistákkal való elvtelen együttműködésre is hajlottak. A rivalizálás az MDF és az SZDSZ között augusztusban kezdődött, amikor már volt remény arra, hogy az ellenzék győzzön. Azzal, hogy az SZDSZ és a FIDESZ a zá­ ródokumentumot már alá sem írta (bár nem is vétózta meg), a kispárti létből akart kitörni, s radikális pártként híveket szerez­ ni a jövendő választásokra. Milyen személyes kapcsolatok alakultak ki a kerekasztal tárgyalások során és mennyit változtatott ezeken később a poli­ tika alakulása? Gondolok itt elsősorban Tölgyessy Péterre, Antall Józsefre és Sza­ bad Györgyre. Fájdalommal látom, hány barátságot, em­ beri kapcsolatot tett tönkre a politika és a lábrakapott gyűlölködés. Tölgyessyvel egyáltalán nem romlott meg a kapcsola­ tunk; s bár a kerekasztal utáni időben alig láttam, de azok között tartom számon, akikkel jóban vagyok. Az MDF-en belül is volt egy „nadrágos.5} társaság, a baloldali népiekhez képest liberá­ lis és polgári szárny Antall, Szabad, vagy például Kiss Gy. Csaba is idetartozott. Nyil­ vánvaló, hogy mi jól megértettük egymást. Emberileg legközebb Szabad Györgyhöz kerültem. Vele máig is tart aj óviszony An­ tall József ott is politizált, meglehetős távol­ ságot tartott mindenkitől. Vitán felül állt, hogy vérbeli politikus, sőt az egyetlen igazi politikus a laikusok között. Volt fogalma ar­ ról is, hogyan kell felépíteni egy államszer­ vezetet, egy miniszterelnökséget, egy kor­ mányt. Otthon volt az európai politikában is. Tudom, hogy megértette, mit csinál az Alkotmánybíróság, akkor is, ha az ő terveit kereszteztük. Mint független alkotmánybí­ ró, nem tarthattam a miniszterelnökkel kapcsolatot. Egy közvetítőn keresztül tisz­ táztuk, hogy majd ha letettük a hivatalt, ta­ lálkozhatunk. Nagyon fájdalmas, hogy ha­ lálos ágyán sem tudtam tőle elbúcsúzni. Mire eldöntöttem, hogy most már beszél­ hetek vele, már nem engedtek be hozzá senkit. Érdekesség, hogy akik az Ellenzéki Kerékasztalban részt vettek, azok nagy­ részt a politikai élet területére kerültek. Professzor úr mégis az Alkotmánybíróság tagja és azt követően elnöke lett. Hogyan alakult ez így? Nem éreztem magamban sem kedvet, sem tehetséget ahhoz, hogy igazi politi­ kus legyek. Már az Ellenzéki Kerekasztal idején megéltem néhány árulást. Én ott is mint tudós és mint szakértő voltam ele­ memben. Azt viszont lehetett tudni, hogy lesz alkotmánybíróság; és miután az al­ kotmánybírósági törvényen, illetve az Al­ kotmány erről rendelkező részein nyoma maradt a tevékenységemnek, eléggé ma­ gától értetődött, hogy alkotmánybíróvá választanak. Nyilvánvaló, hogy ez is poli­ tikai kulcspozíció, csak éppen nem a napi pártpolitikai értelemben; s sajátos eszkö­ zökkel dolgozik. Ott azután bírótársaim titkos szavazással háromszor választottak meg elnöknek. Mennyire jelentett életmód-váltást egy ilyen magas közjogi méltóság tisztségét be­ tölteni? Teljesen megváltozott az életünk. Voltak külsőségek, amit el kellett fogadni, pl. el kellett költözni otthonról és állandóan testőrök vigyáztak ránk. Ezt fel lehet fog­ ni humorosan is. Például úgy kirándul­ tunk, hogy reggel bementünk az erdő egyik felén, és kiadtam a parancsot, hogy este 7-kor várjanak ott, ahol a sárga út ki­ jön Síroknál. Közben - mindenre felké­ szülve - cipelnem kellett egy rádiót a há­ tamon. De a lényeg nem ez volt. Az óriá­ si felelősség, az állandó feszültség és a rengeteg munka szükségképpen nyomot hagyott a személyiségemen. Hogyan értékeli Professzor úr az Alkot­ mánybíróság első 9 esztendejének munkáját? Az volt a célkitűzésünk, hogy minél ha­ marabb egy koherens rendszert építsünk fel, tehát a nagyon vázlatos és hézagos Al­ kotmányt „felöltöztessük”, hézagait kitöltsük, rendelkezéseit értelmezéssel élő­ vé tegyük. Szinte kész kommentárt akar­ tunk szolgáltatni az ítéletekben, s egyben meghonosítani Nyugat-Európa, vagy akár a világ alkotmányossági gyakorlatát. Miközben az elmélet hallgatott, az Alkot­ mánybíróság alkotta meg az alkotmányjo­ gi dogmatikát Magyarországon. Emellett meg kellett jeleníteni azt, hogy a jogállamban a jog keretet szab a politiká­ nak. Ezt a nagy, szimbolikus ügyekben, sokszor fájdalmasan - mint pl. az igazság­ tétellel kapcsolatban - vállalni kellett. Harmadszor: főleg az első időszakban rendkívül fontos volt a jogbiztonság és a stabilitás megteremtése. Könnyű elfelej­ teni, hogy 1990-91-ben még milyen bi­ zonytalan volt akár a nemzetközi helyzet is. A sikeres átmenetben az Alkotmánybí­ róságnak - nemcsak én mondom, hanem a nyugati irodalomban is olvasható - na­ gyon komoly szerepe volt. Professzor úr mennyire látja szükségesnek egy új Alkotmány megalkotását? Abszolút nem tartom szükségesnek, mert egyrészt az Alkotmánybíróság teljesítménye ezt az Alkotmányt utólagosan legitimálta, s technikai hibáit pótolta. Másrészt nem tu­ dom, mi újat vagy jobbat hozhatna egy új alkotmány Csak zavaró lenne a paragrafu­ sok átszámozása. Ráadásul az a szimbolikus igény, ami még 89-90-ben indokolttá tette volna egy új alkotmány létrejöttét, mára már idejétmúlttá vált. ötödik oldal �■ ■ Professzor úr hogyan értékeli a ’98 óta el­ telt időszakban az Alkotmánybíróság tel­ jesítményét? Annak idején megmondtam, hogy nem fogom nyilvánosan értékelni az új Alkot­ mánybíróságot. Azonban tényként álla­ pítható meg, hogy az új testület önértel­ mezése megváltozott, pozitivistább és önkorlátozóbb lett. Sok olyan pozíciót feladtak, pl. a kétharmadosság területén, média ügyben, amit mi nagyon keserve­ sen szereztünk meg. Noha rengeteget hivatkoznak a korábbi ítéletekre és idé­ zik őket, nem tudom, hogy tényleg to­ vább él-e a gondolati magva az elődök munkájának. Minek köszönhető, hogy Professzor úr tu­ dományos munkássága a Pázmány Jogi Karán folytatódott? Kezdettől fogva nevemet adtam a Kar ala­ pításához. Noha forma szerint az ELTE tanára is vagyok, egyedül itt, és csak heti két órában oktatok. Úgy tekintem, próba­ időt adtam a Karnak is, magamnak is. Ami engem illet, el kell döntenem, viszszamegyek-e polgári jogásznak, vagy az alkotmányjogot folytatom-e. Vannak más terveim is, amelyek szintén egész embert kívánnának, pl. szükség volna egy alkot­ mánykommentárra. Ez azonban óriási és sokéves munka, ami mellett nehéz lenne mást is csinálni. Ami az egyetemen szük­ séges változásokat illeti, ezekre sem lehet passzívan várakozni, hanem nagyobb részt kellene vállalni benne. Mindezt ha­ marosan döntésre kell vinnem. Professzor úr egy régebbi interjújában azt mondta, hogy könyvet ír az Alkotmánybí­ róság első 9 esztendejéről. Hogyan áll ez a munka? Valóban (úgy értem, fizikailag) nagy, nyolcszáz oldalas könyv áll kiadás előtt, legkésőbb április végén megjelenik, kissé régies címmel: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Az anyag feltá­ rása ezzel megtörtént. Ez nem tudományos munka abban az értelemben, hogy nem dolgozza fel az elméleti irodalmat, s csupán első reflexiókat tartalmaz az ítél­ kezésünkre. Azaz a könyv csupán az első lépés egy Alkotmány-kommentárhoz. De mintegy leletmentésként is, ezzel a fajta könyvvel tartoztam az első Bíróságnak is. Legyen szabad egy személyes kérdést felten­ ni. Professzor úrnak vannak már unokái? Csak két gyermekünk volt, de már 6 uno­ kánk van, és ez csak a kezdet. Nagy aján­ déka ez a sorsnak. Többek között a nagy család az, ami miatt egyéves németorszá­ gi tanárság után véglegesen hazajöttem. Végezetül mit tanácsolna a Pázmányos joghallgatóknak ? Látom azt a tendenciát, hogy a hallgatók is professzionalizálódnak, vagyis sokan komolyan veszik a tanulást, és úgy akar­ nak kikerülni az egyetemről, hogy na­ gyon jól képzettek. Azt hiszem, ez pilla­ natnyilag rendkívül sok önképzést igé­ nyel. Igen fontos a nyelvtudás és az olva­ sásra is igazából most van még idő. Azon­ ban nem elsősorban, s a legkevésbé sem csakis jogot kell olvasni, hanem minél szélesebb általános műveltségre szert ten­ ni. Kár lenne túl korán és önként lemon­ dani arról a szabadságról, amit az egyete­ mista időszak kínál, és ami soha nem fog visszatérni. GULYÁS GERGELY MAGYAR PÉTER „Miért késett ^v^gy a 11. évfolyam a mi Floridánk ...egy teljes hetet a választás?”- tette fel magának és a szerkesztőknek a kérdést számos hallgató. Széttárt karral csak azt feleltük, hogy nem ölt össze időben a vá­ lasztási bizottság, melynek eredeti tagjait a Dékán titkára és tanácsadója kérték fel. Egyikükkel beszéltem, aki elmondta, hogy az utolsó pillanatban hívta fel Dr, Herényi András és kérte meg, hogy je­ lentkezzen Kádár Tibornál, a Rendezvé­ nyi Bizottság elnökénél, ám nem igazán tudták érdemi információval ellátni, így Ő inkább elutazott síelni. Gondolom, ha­ sonlóan viszonyult e rendkívül megtisz­ telő feladathoz a Választási Bizottság töb­ bi ta^'a is. Ezek után Bittsánszky Géza ta­ nár úr jogosan mérgelődött, amiért senki sem volt elérhető a társaságból. A választás tisztaságára árnyékot vet­ nek a második évfolyam nappali tagozatán hallható találgatások. Ujfalussy Zsolt azok után kapott alig 50 szavazatot, hogy tavaly ő gyűjtötte a legtöbb voksot évfolyamáról. hatodik oldal ami persze önmagában még nem elkép­ zelhetetlen, elvégre a leköszönt HŐK el­ nököt, Mile Attilát is csak 6 évfolyamtársa tartotta méltónak a bizalomra. Ujfalussy mindenesetre lapzártánkig már kétszer annyi aláírást gyűjtött, mint amennyien hivatalosan választották. A Dékán Úrnál levélben három társa tiltakozott ez ellen. Kissé elgondolkodtató a 26-os épület­ ben történt betörés is. Történt ugyanis, hogy szombaton délután 5 és 7 óra között ismeretlenek betörtek a Közgazdasági In­ tézet egyik irodai helyiségébe. Az esetre a Strázsa Bt. egyik alkalmazottá figyelt fel, aki azonnal kihívta a Rendőrséget, A hely­ színelő rendőrök ujjlenyomatot vettek az ajtóról, és mivel felfeszítésnek, rúgásnak nyomát nem találtak, valószínűsítették, hogy az ajtót vállal nyomhatták be. Az iro­ dából mindössze egy üveg bor tunt el. Az ügy pikantériáját pedig az adja, hogy ép­ pen ott őrizték a lezárt választási urnáidat, amin a pecsét ugyan sértetlen maradt, de a stemplihez azért hozzá lehet férni... Felmerült egy komoly probléma is a je­ lölés kapcsán: Nyitrai Károly karunk rend­ őrtiszti- illetve államigazgatási továbbkép­ zésén vesz részt és elsős levelezősként sze­ retett volna indulni de nem engedték. Va­ jon miért nem jogosultak HÖK-béli képvi­ seletre azÁF-et, illetve RTF-et végzett hall­ gatók, míg más egyetemet vagy főiskolát végzett diákok már voltak tagjai a Hallgatói Önkormányzatnak, akár a nappali, akár a levelező tagozat képviseletében? Termé­ szetesen érthető az érvelés miszerint az AFRTF képzés csupán néhány szemeszteres, ráadásul egy teljesen eltérő és intenzív tan­ rend szerint z^lik, tehát nem lehetne Őket összemosni a 10 féléves képzésben résztve­ vő egyik tagozattal sem, de a HÖK-nek már régen meg kellett volna .oldani az ő képviseletüknek a problémáját, például oly módon, hogy az összes ÁF-RTF-es hallga­ tórajuthatna egy képviselő, hiszen ők keve­ sebben vannak. �Bár volt két jelölt az L évfolyam leve­ lező tagozatán, a választást mégsem tar­ tották meg, hanem msgd később pótol­ ják, Azt már csak halkan jegyezzük meg, hogy in. év levelező tagozatán is csak két jelölt indult a három helyért, ott mégis megtartották a voksolást. Azt is aggasztónak találom, hogy nem kértek sem diákigazolványt, sem annak a számát, sem semmiféle azonosítót, így egyszerűen csak egy aláírást kellett bigygyeszteni a nevünk mellé és máris lehe­ tett szavazni, ezek után - persze ilyen biztos nem történt - bárki helyett lehe­ tett volna szavazni, aztán utána találják csak meg, ki adta le helyettünk is a voksomat. A szavazócédulák sorszámozás­ ára nem került sor, így nem tudni, hogy hány lepecsételt szavazócédula került forgalomba. A szavazóurnák a legtöbb esetben nem voltak aláírással lezárva, így a viszonylag széles nyíláson keresz­ tül a szavazócédulák könnyen hozzáfér­ hetővé, kicserélhetővé váltak. A HŐK SZMSZ 16.§ (2) értelmében a lepecsé­ telt szavazócédula kiadására a regisztrá­ ció után kerül sor. Ez több alkalommal nem így történt. A szavazáson mini­ mum egy, maximum három nevet lehe­ tett megjelölni. Egy megjelölt név ese­ tén a szavazócédula plusz két név meg­ jelölésével történő kiegészítése nem kelt feltűnést. Az ügynek még várhatóan lesz folyta­ tása. Az új HŐK képviselőknek lesz majd bőven tennivalójuk egy új, ellenőrizhe­ tőbb és hitelesebb választási rendszer ki­ dolgozásával kapcsolatban, hogy a követ­ kező években ne fordulhasson elő ha­ sonló eset. Szomorú, hogy mindez megtörténhe­ tett. Karunkon amúgy is állandósultak a pletykák, a vádaskodások, és bár ez talán máshol, más egyetemeken is így van, ez nem lehet mentség. Természetesen a pletykáknak nem mindig (sőt általában nem) érdemes hitelt adni, egy részük mögött azonban valóságtartalom húzód­ hat meg. Katolikus egyetemként pedig nekünk talán még jobban illene odafi­ gyelni a feddhetetlenségre. Nem feltéte­ lezünk senki részéről rosszindulatot, bár az akaratlan hibákra, tévedésekre sincs minden esetben mentség. Nem is akar­ tuk igazából véleményezni, kommentál­ ni az eseményeket, ezért szorítkoztunk kizárólag a tények ismertetésére. Azok­ Helyreigazítás ból mindenki értesülhet arról, mi is tör­ tént valójában, és önálló véleményre jut­ Az ítélet legutóbbi számában írás jelent meg hat, HŐK lapként pedig végképp nem Balogh András József tollából. Az írás az aláb­ állt szándékunkban a testületet befeketí­ biak szerint helyesbítésre szorul: 1. teni, de mivel a Hallgatói Önkormány­ A Választási Bizottság tagjai az el­ múlt években is folyamatosan változtak. Áltazatnak minden egyes hallgató a tagja, jo­ Iában személyesen kérem fel őket az általam gukban, pontosabban jogotokban áll tu­ ismert segítőkész hallgatók közül erre a ko­ domást szerezni az eseményekről. rántsem vonzó feladatra. Még egy felvetés; bár a hallgatók ré­ Az idén Dékán Úr levette rólam a 2. kiválasztás és a felkérés (rábeszélés) terhét és a széről hatalmas volt (főleg az utóbbi idő­ szabályzat szerint kinevezett tagokat. ben) a HŐK elutasítottsága, az első évfo­ 3. Mivel a kinevezett tagok elérhetőségét lyamot nem számolva a 14 képviselői nem tudtam, dr. Hartai Győző dékáni titkár vál­ helyből 12 azoknak jutott, akik eddig is lalta értesítésüket az előzetes megbeszélés idő­ már képviselők voltak. Részben persze pontjáról. Ekkor kellett volna a szavazatszedő bi­ zottságok összeállítását és időbeosztását rögzíteni. mindez visszavezethető arra az érdekte­ 4. A megbeszélt időpontban az öt kö­ lenségre, jelöltek hiányára, ami a válasz­ zül mindössze egy bizottsági tag jelent meg, tásokat körülvette, de azt a kérdést is fel­ majd egy későbbi új időpontban egy sem. veti, v^on ezek után van-e joga bárkinek : 5. Mivel választási bizottság (szavazat­ is szidni a HÖK-öt? Hiszen lì és mi sza­ szedők) nélkül választást tartani nem lehet, a választást el kellett halasztani olyan időpontra, vaztunk újra rájuk. Sokan elvetik ezt a amikor egy sebtében verbuvált (annak követ­ kérdést annyival, hogy egyszerűen az kezményeivel együtt) és működő bizottság egész dolognak nincsen semmi jelentő­ biztosítható volt. sége. Ez nem igaz! A mindenkori HŐK 6. A kijelölt és feladatukat elhanyagoló igenis komoly, törvény adta jogokkal ren­ bizottsági tagok felelősségre vonására javaslatot tettem a Dékán Úrnak. delkezik, és az egyetlen szerv az egyete­ Ami pedig a HÖK-öt illeti a Rendezvényi men, amely feladata kizárólag hallgatók Bizottság elnöke a ráháruló tennivalókat illetően érdekeinek képviselete. egyszemélyes mutatványt adott elő (pontatlanul Csak reménykedni tudunk abban. és improvizáltan), miközben személyesen utá­ najárva a működésképtelenségnek megtudtam. hogy az újonnan megalakuló HŐKközgyűlésnek lesz módja visszaszefezni <1 RendezvényiBizotógtagjdaHÖKiro- az elveszített bizalmat, és helyreáll a béke HOK-ön belül és kívül egyaránt. MÁNDICS BOTOND JANCSO GÁBOR Lapzárta után érkezett a hír, hogy 11. év­ folyam nappali tagozatán újra megtart­ ják a választást, mivel Ujfalussy Zsolt kétszer annyi aláírást gyűjtött, mint amennyien szavaztak rá a hivatalos eredmény szerint. Dékán Úr értelmezése szerint figyel­ men kívül kell hagyni a HŐK SZMSZ 2O.§ második mondatában szereplő meg­ szorító szabályozást, miszerint a választás ugyan 25% felett érvényes ugyan, de minden 50 szavazó után jár egy mandá­ tum, ami pl. a ül. évfolyam levelező ta­ gozaton azt jelentette, hogy a megjelent 85 szavazó csak a győztes Poldauf Gábort küldhette volna a HÖK-be, így tagja lesz a testületnek Mile Attila (III/L, 6 szava­ zat), valamint Hódy Gábor (IV/N, 37 szavazat) és Kovács György (II/L, 25 sza­ vazat) is. dán ülve ulve arról panaszkodtak, nanaszkodtak. hogy hopv őket okét nem in­ formálta és nem vonta be senki. Bízom abban, hogy az új HŐK választ­ mányvégre kiemeli magát abból a mélységből, arnibe a leköszönő választmány önmagát és a HÖK-öt, mint intézményt juttatta, s amit hí­ ven tükröz az is, hogy a korábbi évekhez ké­ pest alig akadt jelöltséget vállaló hallgató. BITTSÁNSZKY GÉZA 'X ÁB a Erre most nem lehetünk büszkék... hetedik oldal �•• A 2001. évi HOK-választás eredményei 2001. április 2-án Balogh András József, az Ellenőrzési Bizottság elnöke felkérte Rétvári Bence HOK-elnököt, hogy a HŐK tisztújító ülésének összehívását egy héttel halassza el. Indoklás: a választások alatti/utáni napok­ ban betörtek az egyetem azon helyiségé­ be, ahol a szavazatokat tartalmazó urná­ kat tartotta a Választási Bizottság. /. évfolyam nappali tagozat Thuss Balázs Legeza Dénes István Ivanics István Bálint Simó Ágnes Tekla 4. Smelká Máté 5. Novák Andrea 6 Választáson részt vett: 164 fŐ Érvénytelen: 4 szavazat 1. 2. 3. 114 szavazat 90 szavazat 57 szavazat 32 szavazat 31 szavazat 31 szavazat II. évfolyam nappali tagozat 140 szavazat 1. Kósa Beáta 2. Kádár Tibor 130 szavazat 95 szavazat 3. Somogyi Áron 51 szavazat 4. Ujfalussy Zsolt 5. 39 szavazat Modla Mónika 34 szavazat 6. Molnár Dániel Választáson részt vett: 189 fő Érvénytelen: 0 szavazat Ezek a másodikosok azért tudnak valamit... (a szerk.) 11. évfolyam levelező tagozat 1. Paál Gabriella '2. Kosztarab Ibolya Kovács György 3 Választáson részt vett: 143 fő ■ 131 szavazat 37szavazat i III. évfolyam nappali tagozat 1. 2. 3. Szabó Tibor Somlai Attila Rétvári Bence 4. Schelbauer Balázs 5. Fraknói András Választáson részt vett: 164 fő 115 szavazat 102 szavazat 99 szavazat 31 szavazat 22 szavazat III. évfolyam levelező tagozat 1. Poldáuí Gábor 2 Mile Attila István Választáson részt vett: 85 fő 81 szavazat 6 szavazat IV. évfolyam nappali tagozat 1. 2. Tomasitz István Kéringer Csaba 3. Hódy Gábor Választáson részt vett: 102 fő Érvénytelen szavazat: 1 szavazat 93 szavazat 72 szavazat 37 szavazat Az I. és IV évfolyam levelező tagozatán jelöltek hiányában a választást nem lehetett megtartani. Avastagon szedett jelöltek bekerültek a HÖK-be. Budapest, 2001. április 2. A Választási Bizottság elnöke: Bittsánszky Géza s.k. A Választási Bizottság tagjai: Dalmay Szilvia s.k. Kiss István s.k. Szabó Bálint s.k. nyolcadik oldal 2001. április 2-án Ujfalussy Zsolt II./N hallgató felkért, hogy indítsak kivizsgálást a 11. évfolyam nappali tagozatán született választási eredményekkel kapcsolatban. Az eset tisztázásáig felkértem Rétvári Bencét, hogy halassza el a tisztújítást. Fel­ kértem Ujfalussy Zsoltot, hogy állítását bizonyítékokkal támassza alá: szerezzen a választóitól aláírást azt bizonyítandó, hogy rá szavaztak. (Olvasható név, diák­ igazolvány száma, aláírás). Ha az ered­ mény szerinti szavazatszámnál Jelentősen több igazoló aláírás gyűlik össze (tehát nem csak 10-zel, 20-szal több), akkor új választások kiírását kérem II. évfolyam nappali tagozaton. (A valóban támogatott jelölteknek úgy sincs mitől tartaniuk.) Más évfolyamról panasz nem érkezett. Budapest, 2001. április 2. BALOGH ANDRÁS JÓZSEF s.k. az Ellenőrző Bizottság elnöke Helyreigazítás Legutóbbi számunkban, az Esterházy Já­ nosról írott Cilikben tévesen állítottuk, hogy „az első'bécsi döntés során Felvidék legnagyobb részét visszakapta Magyaror­ szág”. Valójában Felvidék területének mintegy 20 %-át kaptuk csak vissza, igaz, a magyarlakta területek legtöbbje erre a 20 %-ra esett. (Köszönjük és egyben megtiszteltetésnek vesszük dr. Bánrévy Gábor Professzor Úr észrevételét). A szerkesztőség �Az egyetemi sportéletről Beszélgetés Draskóczy Imrével^ a Testnevelési Csoport vezetőjével Mióta vagy a Testnevelési Csoport vezetője, ki nevezett ki, s e szerv hol helyezkedik el az egye­ temi hierarchiában? nöke, s így utalják el a pénzt. Tehát részletes kimutatást a HŐK- tői lehet kérni, de én is adhatok felvilágosítást. Tulajdonképpen mióta az egyetem megvet­ te az épületet, tehát egy éve működünk. 2000. január elsejével jött létre a Testnevelé­ si Csoport. A dékán úr nevezett ki. A hall­ gatókkal kapcsolatos sporttevékenységek a HŐK- el együtt valósulnak meg. A hallgatók kíváncsiak ezekre az adatokra! Mit tettetek eddig az egyetem sportjáért? A legtöbben csak azt látják, hogy nincs se foci, se kosárlabda. Én erre azt tudom mondani, hogy a Testneve­ lési Csoport a Szentkirályi utca 26-os sport­ központ megvásárlásával annak működtetésé­ re és az egyetemi hallgatók érdekeinek a sportirányú kiszolgálására jött létre. Elsősor­ ban a 26-os épületben megvalósítható sport­ tanfolyamok azok, amiket mi működtetünk, üzemeltetünk. A labdarúgásról annyit, hogy a harmadik emeleten van egy labdajáték csar­ nok, amit most már igen régen próbálunk el­ érni, hogy felújításra kerüljön, s abban a pilla­ natban amint ez megtörtént, az említett sport­ ágak meg tudnak itt valósulni az egyetemen. Az nem igaz, hogy nincs labdarúgás. Volt egy kétezer perces foci, volt egy Pepsi kupa, volt egy tanár-diák labdarúgó mérkőzés most leg­ utóbb, ezekkel kapcsolatban a mi állandó ag­ gályunk az, hogy az anyagi kereteink szűkö­ sek. Ezt a keretet a Hallgatói Önkormányzat saját költségvetéséből határozza meg. Mint ahogy előttetek is ismeretes, másfél millió fo­ rintot szavaztak meg sportcélú támogatásra. Például a Margit-szigeti atlétikai sportcent­ rum bérlése, ahol hagyományosan voltak az egyetemi labdarúgó bajnokságok, ott a bérleti díj 200 ezer forint, most gyorsan ki lehet szá­ molni, hogy az egy millió forintból hány ren­ dezvényt lehet lebonyolítani. A tavaly kapott pénzt mire költöttétek? (1,7 M forint) A Hallgatói Önkormányzat által adott pénz kifizetése a HŐK- ön keresztül történik, ami azt jelenti, hogy a Testnevelési Csoport­ nak elkülönítve kezeli a HŐK a pénzét. Ők rendelkeznek felette, mi javaslatot teszünk, hogy szeretnénk versenyeztetni, hogy hány főt szeretnénk elküldeni egyetemi-főiskolai bajnokságra, s milyen sport rendezvényt szeretnének a hallgatók. Ezt a javaslatot írja alá a HŐK, illetve a Gazdasági Bizottság el­ A tavalyi összegből vásároltunk melegítőket a hallgatók részére, hogy egységesen tud:t venni A /-rí r - rvT T »vrsi,. 7 :n. A j pénzeszközök egy részéből többek között két labdarúgó-bajnokságot vezettünk le, volt tavasszal is, és volt ősszel is egy-egy lab­ darúgó mérkőzés. Pontosabban a másodikat a Közgazdasági Egyetemmel közösen szer­ veztük meg anyagi okok miatt, így nekünk csak 200 ezer forintunkba került. Terveitek szerint az idén kapott összeget mire fogjátok fordítani? (Í,Ő Mforint) Eddig 500 ezer forintot különítettünk el ren­ dezvényekre. Az alapszabályban úgy határoz­ tuk meg, hogy egy rendezvény nem kerülhet többe 200 ezer forintnál. Ha ezt az 500 ezer forintot így szétoszduk, akkor legjobb esetben is csak három rendezvény valósulhat meg. Szeretnénk vásárolni a tornatanfolyamokhoz, a fitnesszhez magnót, ezek ugyan kis tételek, de 30 ezer forint körül vannak. Ezen kívül még nagyon szeretnénk, hogy a hallgatóink mindenhová eljussanak, azaz a Szarvasűzőkre, az egyetemi-főiskolás váltó futó versenyre, te­ niszbajnokságra, vitorlázásra, és nem utolsó sorban vannak sítáboraink is. Milyen állapotban van most a tornaterem? Mennyiből lehetne felújítani? Mi erre tettünk egy konkrét határozott elkép­ zelést a HŐK elé, a legutóbbi közgyűlésen kértem a labdajáték csarnok felújításához pénzt. Ugyanis három tornatermünk van, ezt bizonyára a hallgatók nem tudják. A legalsó tornaterem- ez négyzetméterben számítva a legkisebb- kizárólag fitnessz, torna, aerobic sportágakra használható. \&lahogy úgy tud­ nám ezt megfogalmazni, hogy a lányok igé­ nyeit tudja kiszolgálni. A középső terem ajelen pillanatban ugyan az egyetem tulajdona, de bérleti díj fejében ki van adva. A harmadik emeleti tornaterem a legnagyobb, és kizárólag labdajáték-csarnoknak épült valamikor. Ez je­ len pillanatban balesetveszélyes, a tetőszerke­ zete jelent veszélyt, és még.nincs teljesen átala­ kítva labdajátékra alkalmasnak Ezt a csarnokot úgy 2,2 M forintból lehetne átalakítani. Azt kértük, hogy ezt az összeget a felújításra külö­ nítse el a HŐK. A közgyűlés ezt elvetette. Erről szeretném folytatni a beszélgetést, igaz-e az a hír, hogy a tanár-diák focimeccsre bérelt pályának a bérleti díja egy órára 180 ezer fo­ rintba került? Nem túlzás ez? Négy órára béreltük a csarnokot. Ebbe be­ letartozott az előtte, és az utána való takarí­ tás, az öltözőnek, a zuhanyzónak, és egyéb dolgok használatának a díja. Nagyon fontos, hogy ezt a hallgatók önmaguk szervezték. A kiadás tartalmazta a sportorvosi szolgálta­ tást, amihez én ragaszkodtam, mivel az egyetem csak ahhoz tudja a nevét adni, ami hivatalosan zajlik. Tehát ha két hallgatói csa­ pat összeáll és elkezdenek focizni, az nem az egyetem szervezésében történik. Egyetemünk sportéletével kapcsolatban fontos­ nak tartanál még valamit elmondani? Úgy gondolom, hogy a tanár-diák mérkő­ zéseket a jövőben is meg kell tartanunk. Én nagyon szeretném, ha tavasszal és ősszel mindig lenne egy-egy nagyobb sportren­ dezvényünk Hadd mondjam el azt, ami van. Először is működik egy tornatanfolya­ munk, a dolgozók részére van egy callanetics tornánk. Működik a Hallgatói Önte­ vékeny Csoport felkérésére egy ökölvívó csoport. Van kosárlabda- csapatunk, férfi­ ben és nőiben is. Ezen kívül vannak kardví­ vóink, s egy utcával arrébb gyakorolnak a júdósaink. Úgy gondolom, hogy van egy működő egyetemi sportélet, aminek egyet­ len mértékegysége lehet itt, ami az egyete­ mi-főiskolás bajnokság. SZABÓ VIKTOR kilencedik oldal �Tisztelt Molnár Dániel! Szakkollégiumi híradó Olvasva az Ön HÖK-válxsztásokra írt élet­ Előadás a parlamentben! rajzát, és megválasztása esetére vonatkozó elképzeléseit, az volt a benyomásom, hogy nincs teljesen tisztában az Egyetemünkön folyó képzés tagozódásaival; és az ismereti hiányosságai egy populárisnak tetsző előíté­ letbe mentek át. „Kampányiratában” Ön azt hangoztatja: „Újra fel kell vetni, hogy a diplomában tün­ tessék fel, hogy ki milyen tagozaton végzett. A levelezősök kevesebb órát hallgatnak, ke­ vesebb vizsgájuk van, ezért ezt a különbséget a diplomának is meg kellene jeleníteni.” A levelező, és számtáv tagozatos képzésben résztvevő, és diplomát szerző hallgatókat eb­ ben az olvasatban Ön egyfajta másodrendű, szubszidiáris jogászi rétegnek tekinti a nappa­ li tagozaton végzettekhez képest. Ettől az ele­ ve „képzetlenebb" rétegtől önmagát viszont minden tekintetben igyekezne elhatárolni, és a különbséget például a diplomában való megjelöléssel egyértelművé tenni. A szellemi fölényről: Kérem jöjjön be egy­ szer a levelező tagozat órájára (szombat 8-14 óra), és tájékozódjék az ott lévő emberekről! A levelező tagozatokon jelentős számban foglalnak helyet Önnél jóval képzettebb, egy, esetleg több diplomával rendelkező szemé­ lyek. Mindezeket leszámítva, 18-20 éves korra az embernek mentális fejlődésében el kell jutnia egy olyan szintre, amikor már az önképzési forma teszi ki az ismeretelsajátítás jelentős részét. Jelenti ez azt, hogy abban az életkorban, amiben Ön is van, tudni kell az írott jegyzetek alapján, saját fejben felépíteni a tananyagot, és nem másokra várni, hogy azt a fejünkbe plántálják. Ebben a vonatko­ zásban a lehallgatott órák száma is relatívvá Kérem a jövőben tartózkodjék előítéleteinek a nyilvánosság előtt való megvallásától, mert ezzel másokat megbánthat, és az ilyen maga­ tartás távol esik a keresztény szellemiségtől. A leghasznosabb viszont az volna, ha előbb tájékozódna arról a témáról, amit a (választá­ si) zászlajára kíván tűzni. KOVÁCS ATTILA 1I./L (A felénk továbbított levél terjedelmét né­ mileg csökkentettük. Természetesen szere­ tettel váyuk Molnár Dániel válaszát, amely­ nek hasonló terjedelemben helyet biztosí­ tunk! - a szerkesztőség) tizedik oldal Választási rendszerek - választói magatartás c. kurzus • 2001. március 14. szerda 14 óra A mai szakkollégiumi óra rendhagyó keretek között zajlott le. A jó előre jelentkezett hallga­ tók ellátogattak a parlament egyik stratégiai elemző stúdiójába, ahol Tóth Zsolt, választás­ szociológus, Stumpf István kancelláriaminisz­ ter kabinetfőnöke tartott előadást. Az előadó elemezte a legújabb közvélemény-kutatási adatokból levonható következtetéseket, mely­ nek variációi lenyűgözően hatottak az érdeklő­ dő egyetemi hallgatókra. Az interpretáció után - a kérdésekre válaszolva - szóba kerültek mind a jobb, mind a baloldal lehetséges válasz­ tási stratégiái is, melyeknek eredményeit ter­ mészetesen csak 2002. nyarán tudhatjuk meg. • 2001. március 28. szerda, 14 óra A mai alkalommal a kurzus meghívott előadó­ ja Körmendi András informatikus volt. Az elő­ adás témája a telefonos üzenetek hatékonysága és a call - centerek bemutatása volt. Kiderült, hogy a telefonos üzenetközvetítés egy vi­ szonylag olcsón felállítható 16 vonalas call centerrel már hatékonyan megoldható, ami a politikai és a gazdasági marketingben is jól fel­ használható. A képviselők számára nagy előnyt jelent ezen módszer alkalmazása, ugyanis a te­ lefonon keresztül történő kapcsolattartás két­ irányú folyamat, aminek következtében, mind a képviselő , mind a választó közvetlen infor­ mációt és tájékoztatást kap. Alátámasztott ten­ dencia, hogy a választók közel 70 százaléka nem ismeri parlamenti képviselőjét illetve an­ nak tevékenységét. Ezen az ún. telefonos hír­ mondókkal jól lehet segíteni. A telefonos hír­ mondó egy számítógép vezérelte üzenetrögzí­ tős rendszer, amely egyaránt lehetőséget bizto­ sít a tájékozódásra és a visszacsatolásra is. Az előadó többször is hangsúlyozta, hogy a tájé­ kozottság egy nagyon fontos elem, ugyanis az emberek szeretnek tájékozottak lenni, és ha tá­ jékozottnak hiszik magukat, akkor nagyobb a választásokon való részvételi hajlandóságuk. Ilyen telefonos kampányt a Fidesz - MPP is al­ kalmazott főleg a vidéki falvakban, városok­ ban. Itt többnyire Orbán Viktor felvételről szóló üzenetét hallhatták a választók, azonban többször is személyesen beszélgettek a jelenle­ gi miniszterelnökkel a fölkeresettek. Előfor­ dult, hogy nem hitték el, hogy a pártelnök ke­ reste meg őket , és nyomdafestéket nem tűrő szavak kíséretében lecsapták a telefont. Volt olyan lelkes polgár is, aki a Fidesz központba betelefonált, hogy valamilyen telefonbetyár szórakozik velük, aki Orbán Viktornak adja ki magát - tudhattuk meg az előadótól. A választási rendszerek - választói magatartás c. szakkollégiumi kurzus előadásai minden hé­ ten szerdán 14 órától látogathatók a Spartacus 24. gyakorlójában. Politikai pártok szerveződése a rendszerváltás idején c. kurzus • 2001. március 22. csütörtök 13 óra Március 22-én a kurzus vendége volt Mécs Imre, az SZDSZ alapító tagja, ügyvivője és parlamenti képviselője, aki ez alkalommal nem a napi politika aktuális ügyeinek állásáról osztotta meg velünk véleményét, hanem a de­ mokratikusjogállami átmenet előzményeire és lefolyására emlékezett vissza a saját szemszö­ géből. A képviselő úr érzékletesen vázolta az eseményeket, úgy, ahogy ő látta a demokrati­ kus ellenzék pártokká alakulását és a rendszer­ változtatás hajnalát. Az előadás végén néhány kérdésre is válaszolt, sőt, elektronikus posta­ címét is hallgatósága rendelkezésére bocsátot­ ta további kérdések számára. • 2001. március 29. csütörtök 13 óra Március 29-én a kurzus keretében vendégünk volt Révész T. Mihály, az ELTE jogi karának do­ cense (médiajog + magyar jogtörténet), az ORTT volt elnöke. O - korábbi előadóinkhoz hasonlóan - szintén a jogállami átmenet előzmé­ nyeiről beszélt a Pázmányos hallgatóknak, külö­ nös hangsúlyt fektetve a szociáldemokrata esz­ meiség kibontakozásának majd fokozatos háttér­ be szorulásának folyamatára, hiszen Révész T. Mihály saját elmondása szerint tősgyökeres, mondhami született szociáldemokrata, nagyapja több mint 110 éve már ott volt a Szociáldemok­ rata Párt alapításánál. A rendszerváltáskor újráalakuló párt azonban - itt nem ismertetendő, de Révész úr által nekünk előadott okok miatt szétesett, a magyar politikai palettán egy színnel kevesebb maradt. Peyer Károly és Kéthly Anna öröksége mindmáig feltámasztásra vár. (RUMI T.) A politikai pártok szerveződése a rendszerváltás idején c. szakkollégiumi kurzus előadásai minden héten csütörtökön 13 órától látogathatók az Véves előadóban. A demokratikusJogállami átmenet c. szakkollégi­ umi kurzus előadásai minden héten csütörtökön 17 óra 30 perctől látogathatók aJogbölcseleti Inté­ zet helységében. A gazdasági rendszerváltás főbb kérdései c. szak­ kollégiumi kurzus előadásai minden második hé­ ten kedden 13 óra 30 perctől látogathatók a Köz­ gazdaságtudományi Tanszék helységében. JANCSÓ GÁBOR �„Meg kell tudnunk, hogy Magyarország tényleg létezik-e!” Vendégünk volt Kovács Miklós, az ukrán parlament képviselője A Rákóczi Szövetség és a Jobbik jóvoltá­ ból újra neves vendéget köszönthettünk egyetemünkön: ezúttal Kovács Miklós tette nálunk tiszteletét, a Kárpátaljai Ma­ gyar Kulturális Szövetség elnöke, az uk­ rán parlament egyedüli magyar nemzeti­ ségű képviselője. Előadását március 28án tartotta a Tanári Klubban. A rövid történeti bevezető után a jelen és a kö­ zelmúlt eseményei kerültek szóba. 1998-ban az új választási rendszer alapján gyakorlatilag a teljes tömbmagyarság azonos választó körzetbe került, igaz, így is csak a körzet összlakosságá­ nak körülbelül felét teszi ki a magyar nemze­ tiségűek számaránya (százötvenezer magyar él Kárpátalján). Ebben a beregszászi körzetben Kovács Miklós győzedelmeskedett, saját meg­ fogalmazása szerint „elcsalhatatlan”, tizenynyolcezres többséggel. Tudni kell ugyanis, hogy a demokráciának még csupán a látszatja sincs meg Ukrajnában, mindennaposak a vá­ lasztási csalások, a megvásárolt mandátumok. 1999-ben aztán újra Leonyid Kucsma lett az ál­ lamelnök, akiről megtudtuk, hogy most - ellen­ tétben első ciklusa idejével - már elég jól bíija az ukrán nyelvet (Kovács Miklós egy Magyarorszá­ gon tanuló arab diák magyartudásához hasonlítot­ ta az elnök ukrántudását). Ez azért konkrét ered­ ménynek nevezhető. E siker ellenére is igencsak megingott Kucsma pozíciója a hírhedt “kazetta­ botrány” miatt. Egy ismert újságíró egyszer csak eltűnt, majd a nem sokra rá azonosították megta­ lált fej nélküli holttestét. Ezek után nyilvánosság­ ra került egy magnószalag, ahol a kormány és az elnök folytat tárgyalásokat a túlbuzgó újságíró el­ tüntetéséről. Jellemző azonban az ukrán állapotoki-a, hogy Kucsma újra megerősítette pozícióját. Nagy általánosságban elmondható, hogy a bel­ politikai küzdelmekből a magyarság kivonja ma­ gát, hiszen egyéb választása az ötvenmilliós or­ szágban nem nagyon van. Ennek ellenére a célok megfogalmazódtak: a magyar iskolarendszer fej­ lesztése, egyfajta kulturális autonómia létrehozá­ sa, a magyar tömb egységes közigazgatása. Ko­ vács Miklós szavaival: „saját kis magyar világunk létrehozása”. Természetesen elengedhetetlen az anyaország támogatása, hiszen a nyomor olyan szintű Kárpátalján, hogy „a becsület és a tisztes­ ség már-már megengedhetetlen luxus”. De ha a magyar nemzetiségűek ilyen körülmények kö­ zött is a magyar képviselőjelöltre szavaz, azzal már kifejez valamit, és ezeket az apró jeleket is igencsak meg kell becsülni. Végezetül Kovács Miklós figyelmeztetett arra: Magyarországnak elemi kötelessége támogatni az elszakított területek magyarságát, azaz ki kell derülnie annak, hogy Magyarország léte­ zik-e, vagy csak egy üres búra, és a nemzeti összetartás csupán egy semmitmondó frázis. Kollégák! Valójában nem is tudom, hogy kollégái vagyunk-e (már) egymásnak és tudós tanára­ inknak, mindenesetre gyakran találkozunk ezzel megszólítással. Nincs is vele semmi baj, imponáló, hogy legtöbb előadó tanár megtisztel minket azzal, hogy kollégájának szólít. Bár még csak csekély egyetemi (és helyi) tapasztalattal rendelkezem, ez idáig elégedett vagyok „tanárkollégáink” irán­ tunk megnyilvánuló tiszteletével. Szép és helyes ez így, csak kár, hogy néha nevetség tárgya lesz e nemes gesztus. Összejönnek az elsőéves és másodéves kollégák egyazon előadóba, hogy jogászi etikát „hallgassa­ nak”, és a komoly kollégák közt kitör az »,óvoda-hangulat”, fékezhetetlen nyüzsgés uralkodik el a termen. Toleráns tanárkollé­ gánk türelemmel vár a katedránál, jelzi, hogy szívesen szót ad bármelyik kollégájá­ nak. Hangos csönd a felelet. Tanárkollé­ gánk megkezdi az előadást, a hallgatás eré­ nyéről tanít, miközben újra fokozódó mo­ raj bontakozik ki a kollégák közt. Csak úgy, kollegiális módon. Aztán előbb-utóbb te­ tőzik a hangzavar, majd beáll egy állandó szintre. Igaz, hogy rengetegen vagyunk, de sok kolléga eleve lemond még a „hallgatás 5) lehetőségéről is. E furcsa jelenség persze számtalan módon orvosolható, fölösleges külön ecsetelni, hogy miként. Már csak sa­ ját „kolléga mivoltunk” miatt is érdemes ezen a helyzeten változtatni, magunkat (és másokat?) megtisztelni a csenddel. Ahogy most van, az senkinek sem jó. Akinek nem inge, annak is égő. RÓZSA DÁNIEL Prágái tavasz A Rákóczi Szövetség szervezésében Pázmányos hallgatók egy kicsiny cso­ portja is részt vett a Szövetség prágai ki­ rándulásán. Azok számára, akik először jártak a vá­ rosban, első pillanatban letaglózó volt ja Budapest és Prága között kétségkívül meglévő különbség. Karbantartott, fel­ újított épületek, tisztás^, virágzó tüH'Zr mus és kultúra az, ami Csehország fővá­ rosára jellemző, a miénkre pedig kevés­ bé. Persze mindennek megvan az oka: azon túl, hogy Prágát mind 1945, mind 1968 megkímélte (míg Budapestet két­ szer is kis híján földig rombolták az el­ múlt évszázadban), a város vezetése sokkal inkább törődik ezekkel a dolgok­ kal. Ez aztán oda vezet, hogy a különb­ ség (bár Budapest földrajzi adottságai, történelme, hajdanvolt kultúrája sze­ mernyivel sem szegényesebb) szá­ munkra fájdalmasan nagy Ennek ellenére természetesen min­ denki felhőtlenül jót érezte magát, hi­ szen a város gyönyörű, a sör és a becherovka pedig fantasztikus. Termé­ szetesen a Szövetség összes jelenlévő tagja vigyázva óvta tekintélyét, és szigo­ rúan “csak az íze kedvéért” vett magá­ hoz ezen tradicionális cseh italokból Különben is: nem illik hazamenni úgy hogy az ember meg sem kóstolja Őket;.' A Rákóczi Szövetség nevében megko­ szorúztuk a nagyságos fejedelem emléke tábláját (kevesen tudják, hogy 11. Rákóczi Ferenc két évig Prágában tanult). Még egy örömteli eseményről számolha­ tunk be: Prágában tarthattuk az ítélet és a Pesti Bölcsész Újság (az ELTE-BTK lapja, egyébként Magyarország legnépszerűbb diáklapja) kihelyezett konferenciáját Megállapodtunk az eddiginél is szorosabb együttműködésben, amely számtalan for­ mában nyilvánult meg eddig is (nekik kö­ szönhetők például az ítéletben megjelent fantasztikus karikatúrákat). Mindez pedig bíztató ajövőre nézve. Csodálatos négy napunk volt tehát, ezért nyugodt szívvel ajánlhatom Prágát mind­ azoknak, akik élményekre vágynak! KÚRÁN ANDRÁS KÚRÁN ANDRÁS tizenegyedik oldal �'3^ „A rántott hús soha nem megy ki a divatból! 95 Beszélgetés Szabó Tiborral, a Spartacus étterem (egyik) üzemeltetőjével Gyakran találkozhattok vele. Általában megtalálható az egyetem legnépszerűbb ven­ déglőjében, beolvadva a hallgatók közé. Közel engedi magához az embereket, de tud­ ja, hogy ő a főnök. Vigyázzatok vele, sosem ad hitelt! Műhelytitkok és érdekességek Szabó Tibortól. ! »«íí ¥ hogy a rántott hús nem megy ki a divatból. Egyesek a reformkonyha felé fordultak, a ha­ gyományos egytálételek kora úgy látom leál­ dozott. - Italozást szokások? - Szerencsére semmiféle probléma ebből még nem volt. Napközben gyakorlatilag nem fogy­ nak alkoholtartalmú italok. Kivétel esetleg egy-egy korsó sör vagy pohár bor jelent. Este aztán kicsit fellendül a fogyasztás, akár örö­ mükben, akár a balul sikerült vizsga miatti bá­ natukban. 21PPKE-JAK Testnevelési Cso­ port 2001. nyarára sporttáborokat szervez: Agárdi vitorlástáhorok Ideje: 2001. július 2-8; 9-15; 16-22; 23- 29; júl, 30-aug. 5.,; aug. 6-12; 13-19; 20j|| Hajók: Kalóz és Finn típusú jolle vitor­ lás hajók (ideális tanulóhajók) Tervezett programok: Egész napos okta­ tás, (motoros felügyelettel!!?), egyéb sportolási lehetőségek a sporttelepen (foci, kosár, röpi) Költségek: 21 900,-Ft, amely tartalmaz­ za: oktatást, motoros költségeit, min­ denki számára állandó hajóhasználatot, szállást és teljes ellátást! -Mi a népszerűbb, sör vagy bor? 4S - Sör. ,1 - Vodka vagy Unicum? - \bdka. - Kávé vagy tea? - 1. capuccino, 2. tea, 3. kávé. A büszke főnök az étterem galériáján - Dohányáruk? - Mutasd be kérlek a Spartacus négy főnökét! - Nálunk nem nagyon fogynak. Amúgy a sö­ tétkék Pali Mail a legnépszerűbb. - Baranyi Tamás „csendestársunk”. Jármai Szabolcs, Birgenstok Gábor, én pedig Szabó Tibor vagyok. -Hogyan jutottatok ehhez a lehetőséghez? - A Spartacus étteremnek komoly hagyomá­ nyai vannak, korábban is sokat jártam ide. Amikor megvette az egyetem az épületet, megpályáztatták az éttermet. Beadtuk a pályá­ zatot és huszonnyolc jelentkező közül mi nyertük meg azt. Ilyen szigorú pályázati felhí­ vást még nem olvastam korábban. De hát mit lehetett tenni, betartottunk minden feltételt. - Dolgoztatok már korábban is együtt? - Gáborral már tíz éve is együtt dolgoztunk a Vörös Sárkányban. Később máshol is voltunk munkatársak, itt pedig újra együtt dolgozunk. Bátran mondhatom, a magyar vendéglátós szakma elitje gyűlt össze nálunk (...). - Nem sokan tudják, mik a hagyományai az ét­ terem elnevezésének! - Az épület korábban a Bp. Spartacus sport­ klub székhelye volt, ezért lett annak idején a hely neve is ugyanaz. Mi pedig lelkes hagyo­ mányőrzőként nem változtattunk. Korábban állítólag a város egyik legjobb vendéglője volt egyébként. Volt több terem, itt el lehetett búj­ ni, néha-néha házasságokat törni, stb... - Nagy áttörés az egyetem történetében, hogy létrejött a menza. Milyenek erről a tapasztala­ tok? - Sajnos az elvárások alatti a létszám, naponta átlagban száz fő ebédel nálunk. - Kedvenc jogászétel? - Odavannak a tésztáért, gyakorlatilag minden jöhet, ami olcsó! Még egy komoly tapasztalat. tizenkettedik oldal - Oktatók is járnak hozzátok? - Igen, köztük is van néhány törzsvendégünk. Megemlíteném például a Dékán és a Prodékán Urat is. Megfordult már nálunk a Rektor Úr is, és igen meg volt elégedve. - Rendezvények, bulik? - Csütörtökönként mindig van éjszakába nyú­ ló nagy mulatság. Ezennel mindenkit nagy szeretettel meg is hívok rájuk. Ezek a mi ma­ gánakcióink, az egyetem egyelőre nem támo­ gatja ezt a dolgot. Ámi további nehézség, hogy az egyéb nyitvatartási napokon 23 órakor a portás bezárja a kaput, holott az eredeti meg­ állapodásban ez nem így szerepelt. Ha egy ét­ terem 23 órakor zár, akkor hagyni kell időt a vendégeknek a távozásra (ez az íratlan vendég­ látós szabály). - Vélemény a hallgatókról? - Szeretjük őket, persze azért itt is vannak ki­ vételek. Egyhetes volt a tévénk, amikor össze­ törték, a WC-ajtót berúgták stb. De ez az ele­ nyésző kisebbség, a többség szimpatikus. - Ha már elvégezték az egyetemet, megbíznád őket valamely jogi problémád megoldásával? - Van akire igen, maradjunk ennyiben. Balatoni vitorlástúrák Ideje: 2001. július 2-8; 9-15; 16-22; 23- 29; júl. 30-aug. 5,.; aug. 20-26. Túrahajó: 10 méter körüli vitorlás hajó, amelyben van: 6 ágy, konyha, étkező, an­ gol WC, mosdó Tervezett programok: a magyar tenger fel­ fedezése Balatonkenesétől Keszthelyig. Eközben a híres történelmi és irodalmi ne­ vezetességek felfedezése és nem utolsó sorban a vitorlássport gyakorlása. Kezdő vitorlázóknak oktatás, gyakorlati felkészí- - Esetleg néhány “sztárvendég”, aki már meg­ fordult a Spartacusban? Költségek: 31 900,-Ft, amely tartalmaz­ - Aki hirtelen eszembe jut az például Bőzsöny Ferenc régi rádiós. Kállai Ildikó fittnessvilágbajnoknő, Grétsy László nyelvészprofeszszor, a régi nagy rockerek közül Schuster Ló­ ránt vagy Nagy Feró. Mind igen jó vélemény­ nyel voltak a helyről. A túrákról és a táborokról érdeklődni le­ het: Hódy Gábornál (30) 291 - $í80 KOLTAY ANDRÁS za: a hajó költségeit, oktatást, hajóveze­ tőt, szállást (a hajón) Május í8-ig való jelentkezés esetén 10% kedvezményül �IHM I HM A történelmi Magyarország nemzetiségeinek története 3. ...Tudom, hogy nincs szükség arra, hogy részletezzem azt, ami 1920. Június 4.-én a versailles-i Kis Trianon-palotában történt, mint ahogy arra sem, hogy pontról-pontra mit tartalmazott az ott aláírt békeszerződés, elég annyi, hogy hazánk területe 283 ezer km^-ről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Románia kb. 102 ezer km^-t szerzett így mintegy 4 millió lakossal, ebből kb, 1,7 millió volt magyar. Területi­ leg ez Erdélyt, az egykori Partiumot és a Bánság keleti részét jelentette, hogy hűek maradjunk a tényékhez. I I Î Trianon után az ott élő magyar népesség gyorsan a kisebbség szerepkörébe csöp­ pent, a román állam pedig nem próbálta az így kialakult helyzetet emberekhez méltó módon rendezni. A magyarok elle­ ni diszkrimináció többek között a magya­ rok és románok kulturális - vallási kü­ lönbségeiből valamint az utóbbiak által még a laikusok által is 55,•létrehozott”, könnyen megkérdőjelezhető dákoromán elméletből származtak, ami mindennek nevezhető, csak toleránsnak nem. Válasz­ tási visszaélések a magyarokkal szemben, ugyanúgy a földosztási és föld - tulajdon­ jogi problémák - ezek mind - mind el­ mérgesítették a helyzetet. A románok azért 1923-ban készítettek egy alkotmányt, mely kimondta, hogy »a Román Királyság egy és oszthatatlan”, és ebbe nyilván Erdélyt is belefoglalták. Új közigazgatási egységeket hoztak létre, me­ lyek élére központilag kinevezett románo­ kat állítottak, de a baj nem ez volt, hanem hogy nem vették figyelembe a szokásjogot, a tradíciókat, különösen Erdélyben. A ma­ gyarokkal szembeni ellenséges viselkedés a 2. Világháború után enyhülni látszott, azonban 1949 és ’51 között letartóztattákkoholt vádak alapján - a Magyar Népi Szö­ vetség vezetőit. 1952-ben aztán Székelyföl­ dön egy ún. Magyar Autonóm Területet hoztak létre, ahol több, mint fél millió em­ ber vallotta magát magyarnak. Ugyan eb­ ben az évtizedben - amire csak rá tettek egy lapáttal a Budapesten 1956. október - no­ vemberben történt események - Romániá­ ban fokozatosan csökkentették a magyar tannyelvű iskolák számát, 1959-ben pedig a kolozsvári magyar egyetemet vonták össze az ugyanott működő román egyetemmel. Egy évvel később 1960-ban a Magyar Autonóm Terület etnikai összetételét vál­ toztatták meg - természetesen nem a ma­ gyarság javára, majd 1968-ban a terültet felszámolták. A 70-es években a helyzet csak tovább romlott, egy meg nem neve­ zett románosítási politika egyre nagyobb és jelentősebb térnyerésének köszönhe­ tően (pl.: csökkentették a magyar osztá­ lyok és tanárok számát, a kevés papírra hi­ vatkozva a magyar újságok számát, korláes itazást elsősorb; nyugat felé.). Hiába egyezkedtek 1977-ben ma­ gasabb szinten a két ország képviselői. gyakorlati haszna szinte nem volt, sőt újabb magyar kulturális intézményeket zártak be (pl.: színházakat, könyvtárakat, kultúrházakat), a magyar utcaneveket be­ szüntették. Ezt csak megfejelte az 1988-as ún. szisztematizálási terv, mely kb. 7 ezer - nagyrészt magyar - falut akart a földdel egyenlővé tenni, az ott lakókat pedig ag­ ráripari centrumokba tömöríteni. Ezek után nem meglepő az az adat, hogy az 1980-as évek második felében több tíz­ ezer magyar menekült hazánkba, illetve tőlünk tovább Nyugatra. Aztán Nicolae Ceaucescu 1989. decem­ beri bukásával sok minden megváltozott, de közel sémi annyira, mint ezt mi magyarok vártuk, reméltük. Az ekkor és ezután tör­ ténteket már mi is ismerhet ük akár televí­ zióból, akár újságból, az azóta eltelt esemé­ nyekkel pedig többé - kevésbé tisztába le­ hetünk. Bár sok helyen fel - felmerül(t) a trianoni határok rendezésének ügye, külö­ nösen a rendszerváltás óta, én azonban nem hiszem, hogy a revizionista, vagy irredenta elméletek a XXI. Század Európájában meg­ állnák a helyüket. Meg kell találnunk saját helyünket, de tiszteletben kell tartanunk másokét akkor is, ha ők sajnos sokáig vissza­ felé ezt nem éreztették. Lassan beszámolóm végére értem, a következő számban már a szlovákokkal találkozhat a kedves olvasó, azonban még egy szót szeretnék a végére összegzésképpen firkantani. Nem akarok nacionalista hévvel bírálni egy nemzetközi­ leg immár több, mint 80 éve elfogadott szerződést, és nem akarok avval a területtel szemben elfogultnak tűnni, melyhez egy­ kor talán több közünk is volt, mint jelenle­ gi birtokosainak, de a történelmi igazságér­ zet és a politikai korrektség — ha egyáltalán létezik ilyen - megkívánja, hogy Erdélyben legalább egy egyetem állhasson ami a mi­ énk, magyaroké, (folyt, köv.) VINCZE SZABOLCS A kommunizmus fekete könyve „Oíífe egymillió afgánt hagyunk életben, annyi is elég, hogyfölépítsük a szocializmust!” A Kabul-i börtön igazgatója (Afganisztán lakossága tizenhatmillió nőtt, kétmillió ualóban meghalt) A Kommunizmus Fekete Könyve első látásra elrettenti a türelmetlen olvasót a maga 768 oldalával (függelék nélkül), de ugyanakkor gondolkodóba is gti, mégis­ csak kerültek elő dokumentum értékű források a bolsevik diktatúrák népirtásai­ ról. Ha körbenézünk, láthatjuk, hogy a nád rémtettek nap mint nap szóba kerül­ nek, gyakran jelennek meg a különböző művészeti ágakban, a felelősöket kivé­ gezték, és az akkor éltek unokái is fizet­ hetnek kárpótlást. Ezzel szemben nem sok kommunista hóhér, kommunista ve­ zetőjuthat az eszünkbe, aki komoly bün­ tetést kapott tetteiért. Egy „Dzerzsinszkij listája” című hollywoodi szuperproduk­ ció pedig egyenesen abszurdnak hangzik. Szóval nem sokat beszélünk a kommu­ nizmus szörnyűségeiről. Éppen ezért fontos ennek a könyv­ nek a megjelenése, mert csak egy ilyen komoly történelmi kutatás teheti he­ lyükre ezeket a baloldali diktatúrákat. Megdöbbentő adatokat, dokumentu­ mok sorjáznak a kötet szinte minden ol­ dalán, a fényképek nagy része pedig egyenesen gyomorforgató. A Kommu­ nizmus Fekete Könyve párhuzamot von a náci rémtettekkel, és következtetései­ vel az olvasó egyetérthet: csak a gáz­ kamrák hiányoztak á kommunizmus­ ból. Az adatok magukért beszélnek; az összes történész becslése 100 000 000 (száz-millió) fölé helyezi az áldozatok számát. A kommunizmus osztály alapon vá­ lasztotta ki főleg az áldozatait (voltak persze „bűnös” népek, amelyeket el akart törölni), ez a legnagyobb különbsége a fiyi alapon irtó nácizmussal szemben. A neki nem tetsző osztályok tagjainak nem sok esélye volt, ahogy Zinovjev már 1918 szeptemberében kijelentette: „Meg kell nevelnünk a mi oldalunkon, mondjuk, kilencvenmilliót Szovjet-Oroszország százmillió lakosából. A többiekhez egy szavunk sincs. Pusztulniuk kell.” WETZEL TAMÁS tizenharmadik oldal �OTDK (PPKE-JÁK 2001 április 25-27.) előkészületek Mint ahogy azt az ítélet ez év március 2-án megjelent 1 száma ismertette, az állam és jog­ tudományi szankcióban karunk rendezi a XXV jubileumi Országos Tudományi diákkö­ ri konferenciát. Országosan 15 különböző OTDK konfe­ renciára kerül sor (informatika, közgazdaság­ tudomány, haditudományok, sporttudomány stb.) melyek közül különös figyelmet érdemel Bölcsészkarunk által rendezendő társadalom­ tudományi konferencia. Tisztázódott időközben, hogy nálunk, 24 szekcióban 224 dolgozat kerül bemutatásra. A dolgozatok közül legtöbb a magánjog te­ rületére esik, azt követően az alkotmányjog (29), nemzetközijog-Európai jog (24), bün­ tetőjog (22) és a jogtörténet (19) szekció iránt legnagyobb az érdeklődés. A dolgozatok megoszlása az alábbiak szerint alakul: PPKE-JÁK 43 ELTE-ÁJK (Budapest) 42 ME-ÁJK (Miskolc) 38 PTE-ÁJK (Pécs) 32 DE-JÁTI (Debrecen) 16 SZTE-ÁJTK (Szeged) 16 BKE-ÁK (ÁJlaínigazgatási Főiskola Bp.) 13 ELTE-SZIF (Győr) 11 RTF (Rendőrtiszti Főiskola, Bp.) 10 BBTE (Bólyai Egyetem - Erdély) 3 hz OTDK a jóváhagyott költségvetés szerint 5.207.000,- (Ötmillió-kettőszázhétezer Fo­ rint összeggel gazdálkodik. A szóban forgó összeget a résztvevői hozzájárulásokból (7.000,- Ft/fő) OTDT támogatásokból és szponzorálók adományaiból gazdálkodtuk ki. Szponzoraink közül A Magyar Szabadalmi Hivatalt (300.000,- Ft) és az Ifjúsági- és Sport Minisztériumot (250.000,- Ft) a Szociális- és Családügyi Minisztériumot (200.000,- Ft) célszerű kiemelni. A rendezőbizottság dr. Jobbágyi Gábor pro­ fesszor, ügyvezető elnök vezetésével intenzív munkát végzett. A tevékenységben jelentős fi­ gyelmet érdemel a koordináció, melyekre az OTDT által szervezett, valamint valamennyi résztvevő közreműködésével tartott megbe­ széléseken havonta egyszer-egyszer került sor. Az operatív tevékenység tervezését és végre­ hajtását minden pénteken a rendezőbizottság tagjai részvételével tartott értekezleteken irá­ nyoztuk elő. Április elejére sor került az OTDK tárgyi fel­ tételei (szállás, ellátási költségek, díjak, helysé­ gek) biztosítására - az anyagi feltételek meghatározására - személyi feltételek pontosítására (az oppo­ nensek megkeresésére, zsűrik kijelölésére) - a dolgozatoknak a résztvevők számára opponálás céljából kiküldésére, valamint - a program meghatározására. XXl^OTDK Állam- és jogtudomAnYI SZEKCIÓ PROGRAMJA 2001. április 2S.: Ünnepélyes megnyitó DR. RADNAYJÓZSEF a PPKE-JÁK dékánja Beszédet mond: DR. DÁVID IBOLYA igazságü^ miniszter PPKE-JAK Szentkirályi u. 30. fsz. Előadó 12.30-14.00 Ebédszünet 13.00 Zsürielnökök megbeszélése 14.00-17.00 Tagozatülések 17.00-19.00 Vacsora 11.00 2001. április 26.: Reggeli Tagozatülések Ebédszünet Tagozatülések Szakmai Bizottság ülése Vacsora Fogadás a résztvevő hallgatók és oktatók ré­ szére hallgatók; Szentkirályi u. 30. fsz. előadó oktatók; Szentkirályi u. 28.1. em. Díszterem zene: Kormorán együttes 7.00-9.00 9.00-12.00 12.00-14.00 14.00-17.00 17.00 17.00-19.00 19.00-22.00 Érdemes a programot előzetesen átfutni. Feltétlenül említést érdemel, hogy a HOKjelentős segítséget nyújt az OTDK megrende­ zéséhez, amelyet a rendezőbizottság nevében ezúton köszönök meg. 2001. április 27.: 7.00-9.00 Reggeli 10.00 ÜNNEPÉLYES ERED- MÉNYHIRDETÉS Záróülés (Szentkirályi u. 30. fsz. előadó) Tagozatülések helye; a PPKE-JÁK épületei Bp., Vni., Szentkirályi u. 28-30. Étkezés; Bp., VIII., Szentkirályi u. 28. Hallgatói Klub Szállás; Hotel Góliát Bp., XIII., Kerekes u. 12. Budapest, 2001. március 30. DR. TATTAY LEVENTE Ügyvezető titkár tizennegyedik oldal �VEDD ES OLVASD! Németh Adám rovata Húsz éve hunyt el Pilinszky János (1921-1981) PASSIÓ Csak a vágóhíd melege, muskátliszaga, puha máza, csak a nap van. Üvegmögötti csöndben lemosdanak a mészároslegények, de ami történt, valahogy mégse tud végetérni. (Töredékek Pilinszky Baitz Máriának' írt Ilevéitöredék leveléből; lilém, Húsvéthétfő.) 19'19. március 27. tisztán nem láttam, hogy )5 ...Soha ilyen kivétel nélkül egyedül vagyunk, s ezért részvétünk oszthatatlan. Egyformán kell szeretnünk mindenkit. Igen, ellenségünket is, mert különben senkit se szeretünk a csaláson és hazugságon kívül. Hidd el, hogy Jutta és mindenki, aki megalázott, egy akolban él bennem. Mi több; ez a szeretet az egyedüli jogos kritika is, a többi pletyka, megszólás. Az egyedüllét? Weil szerint maga a pokol - de ugyanakkor legfőbb kincsünk is. Egyedül ez a magányérzés ösztökél arra. hogy mindennel és mindenkivel azonosulni tudjunk és akaijunk. Ilyen értelemben talán egyetlen .erényem”, hogy mindig a földön jártam. míg sok szegény élő a „levegőben sürgött- forgott” körülöttem. Vigasztaló, hogy ők is a földben fogják befejezni....'J5 ...Hihetetlenül bírom a magányt, amitől Pascal szerint csak az önző ember szenved. Nem volnék önző? Szívem tele hálával. Azokkal szemben is, akik „rosszak” voltak hozzám. Mert valójában jók voltak, nem ők, jó ember nincsen. Isten szeretett általuk!... ,....Az Atya nem méricskél - Istenem, milyen magaslati levegő ez az abszolút kihűlt' intelligencia szívünknek. Mindannyian gyilkosok vagyunk, kivétel nélkül, de ő jó. Ne aggódj értem! Szívemben fokról fokra minden és mindenki egy. Se a magánytól, se a haláltól nem félek. Isten viszont mindig és mindent megtesz —, ha végtelen távolságban tartózkodik is tőlünk. Ez a legfőbb kegyelme és a mi egyetlen támaszunk. Látszatra ez a poklunk, valójában ez a mennyország. Nem a föld, de a VALÓSÁG.... ...Sokat vétettem. Nem mondhattam el Jézussal, hogy aki igaz, ő az én testvérem, szülőm és anyám. Ő először „kinőtte >5 önmagát. aztán családját és végül riemzetét. Ezért tartották még Barabásnál hírek Hazánkba érkezik I. Bartolomaiosz - A konstantinápolyi pátriárka a tervek szerint április má­ sodik felében Budapestre látogat abból az alkalomból, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktorrá avatja. (MK) Belépő a Mátyás-templomban - A turisták - más idegenforgalmi helyként is számon tartott he­ lyekhez hasonlóan, mint pl. Tihany, V3g>* Pannonhalma - csak belépőjeggyel látogathatják a bu­ davári Mátyás-templomot. Az istentiszteleten résztvevők, illetve a kizárólag imádkozásra érkező hívők számára továbbra is ingyenes a belépés. Június végéig az egyéni belépőjegy idegen vagy iiiagy'ar nyelvű vezetéssel 400 forintba, anélkül 200 forintba kerül. A csoportosan érkező turisták, a családok, a diákok, a katonák és a nyugdíjasok ked­ vezményesen látogathatják a templomot. Júliustól a belépőjegyek ára tovább emelkedik. is rosszabbnak. És ez talán a legnehezebb, amikor a jóra hivatkozva akarják az embert eltéríteni az egyetlen Jótól, a tökéletesen távoli, néma és magányos Istentől. És mégis; ezt az egyetlen jót az ember is megtudhatja. Egy szent, egy falubolondja. Mozart, amikor a Rekviemet írta... Imádkozz, nincs más. Az imában tudunk egyedül mindent és mindenkit szeretni. Az imában még Jézus és Barabás is egy, ahogy az Atya és Jézus szívében is egyek.... >1 J5 ...Halálom nem érdekel, legjobb lenne talán ha meztelenül kaparnának a földbe. Ugyanakkor tökéletesen megértem, hogy rendezzük élőink sírját. Részemről nem számít, mibe kerül - ez egy pillanatra se lehet „kérdés”. Ők az élők, a halott én vagyok, összekeveredve porukkal. Főként Erikám porávaP.... „..A. mindenség szívszorongatóan teljes, tartózkodó, valóságos, telített, gazdag és csendes. Ennyit tudok már. S ha sikerül tel­ jesen megszűnnöm, talán befogadhatom az Atyát, aki mindannyiunk küszöbén áll, s akinek szentsége — ezért nem ítélkezik, — még a jót és a rosszat is meghaladja.... » ' Baitz Mária; Pilinszky anyai nagynénje Pilinszky nővére 1975. december 14-én öngyilkos lett. 2 ■ JlOTERNÓ Ház. Kutya. Gépkocsi. Pázsit és fogadások. De csakugyan szebb attól a mennyország, hogy a pokolra lecementelt, gyermeküket, nevüket, fajukat és mindenüket megtagadó lények póklábakon egyensúlyozva nyáladzanak senkiért, semmiért? tizenötödik oldal �A hallgatói jogokról 2. A múltkori számban előre jelzettekhez A 67/A. § említést tesz a Hallgatói Ön­ kormányzatok országos szervezetéről is. híven a hallgatói önkormányzatok lehediplomázást szabályozó A felsőoktatási intézmények hallgatóinak tőségeiről, országos képviseletét a Hallgatói Önkor­ 54/2000-es korm. rend.-ről lesz szó. mányzatok Örszágos Konferenciája Maradunk tehát a Felsőoktatási Törvény­ (HÖÖK) látja el. A testület véleményt nél (Ftv). A 66. § szól a Testület lehetősége­ nyilváníthat, illetve javaslatot tehet a fel­ iről. Egyik, talán legfontosabb pont (6. sőoktatást irányító közigazgatási és egyéb bek.) a hallgatói önkormányzat működésé­ szervek részére (az adott minisztériu­ nek lehetőségeiről ír. A lehetőségekről mok, Rektori Konferencia, Magyar megtudhatjuk, hogy a szabályzatban meg­ Akkredi-tációs Bizottság, vagy akár az határozott feladatok elvégzéséhez a tárgyi örszággyűlés felé) a felsőoktatást érintő és anyagi feltételeket az intézmény vezetése bármely kérdésben, továbbá ellátja a hall­ biztosiba, amelyek jogszerű felhasználását gatók képviseletét a felsőoktatás országos az intézmény vezetője ellenőrzi. szervezeteiben. A 67. § (1) a hallgatói önkormányzat jo­ gait taxatíve sorolja fel. Ezek szerint a Egyenlőre ennyi a hallgatókról. Térjünk HŐK joga („különösen”) a szabályzatá­ át a záróvizsgák és oklevelek szabályozá­ ban meghatározott választás alapján kép­ sára. Az Ftv 95.§ (4) szerint a záróvizsgá­ viselők küldése az intézményi és a kari ta­ ra bocsátás feltétele a tantervben előírt nácsba, valamint más vezető testületekbe (így akár a felvételi bizottságokba is). Jo­ I vizsgák eredményes letétele és más tanul­ mányi követelmények teljesítése; az in­ ga van a HÖK-nek továbbá a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok tézmény által előírt nyelvismeret meg­ szerzésének igazolása. Erről bővebben az bevezetésének javaslattételére vagy javas­ 54/2000. (IV 13.) Korm. rendelet szól. lat külső oktató (előadó) meghívására. A („A jogtudományi felsőoktatás alapkép­ bekezdés 11 pontot sorol fel. így „részvé­ tel a tudományos és szakmai diákkörök zési szakjainak képesítési követelményei­ ről”.) szervezésében” és a dolgozatok közzété­ tele; a hallgatók hazai és külföldi oktatá­ A esetünkben a rendelet melléklete iga­ si, kulturális és tudományos képzési kap­ zán figyelemre méltó. Itt olvasható, hogy csolatainak építése. a záróvizsgára bocsátás feltételei a tan­ Az oktatói munka hallgatói véleményezé­ tervben előírt valamennyi tanulmányi és sét a jogalkotó itt is meg kívánta említeni vizsgakötelezettség teljesítése, a szakdol­ a h) pontban. A HÖKjoga továbbá a fel­ gozat és egy idegen nyelvből középfokú, sőoktatási intézmény sportlétesítményei C típusú állami vagy azzal egyenértékű hasznosításának véleményezése és a rész­ nyelvvizsga. vétel a kollégiumok (diákotthonok) veze­ A záróvizsga részei a szakdolgozat meg­ tésében. Nem elhanyagolható tény, hogy védése és a szóbeli elméleti vizsgák. a törvény a Hallgatói Önkormányzat jo­ Az egyes záróvizsgatárgyakra, valamint a gaként említi a részvételt a hallgatók ta­ szakdolgozatra - annak megvédésére is nulmányi, ösztöndíj- és támogatási ügye­ tekintettel - kapott érdemjegyek számta­ inek intézésében is. ni közepe. A Hallgatói Önkormányzat ezeknél is A rendelet hatálya viszont figyelemre nagyobb érdekérvényesítő lehetősége a méltó: A 4. § (2) kimondja, hogy az e (3)-bőI megtudhatjuk, hogy a HÖK-nek rendelettel meghatározott követelmé­ egyetértési joga van (mely vétójogot je­ nyeket a rendelet hatálybalépését követő­ lent) a tanulmányi és vizsgaszabályzat el­ en a 2000/2001. tanévben az alapképzé­ fogadásakor (módosításakor); a Szabály­ sekben az első évfolyamra, a következő zatban rögzített hallgatói jóléti, kulturá­ években fokozatosan a magasabb évfo­ lis, sport célú ingatlanok és intézmények, lyamokra is alkalmazni kell. szervezeti egységek, helyiségek (kollégiu­ mok, diákotthonok, klubok, hallgatói Következő alkalommal a hallgatók fe­ sportlétesítmények) rendeltetésszerű gyelmi felelőségéről esik szó. használatának megváltoztatásakor, meg­ szüntetésekor és hasznosításával kapcso­ BALOGH ANDRÁS JÓZSEF latban. tizenhatodik oldal Két perc ...have 3 ...have a ...have a diploma! Egy középkorú hölgy kereste a megfele­ lő szót ily módon, mialatt elhaladtam mellette a Moszkva téren, egy februári estén. Egy má.sik nő türelmesen hallgat­ ta. Azt már nem tudtam megállapítani, miről folyt a társalgás, és az sem tűnt biztosnak, hogy külföldivel beszél. Amiért mégis elmosolyodtam, az a nyelvtanulás nehézségének ékes bizonyí­ téka volt. A hölgy ugyanis érezhető magyar akcentussal próbálkozott. Lehet, hogy most kényszerült rá (történetesen a leg­ népszerűbb) idegen nyelv tanulására, pél­ dául munkája miatt. Ha nem is az anya­ nyelvi szint elérését tűzte ki célul, de vala­ mire csakjó lesz az a bizonyítvány. Ahogy jó (illetve kell) jogi diplománk megszerzéséhez. Nem is egy, hanem rög­ tön kettő. És, nem is magához a diplomá­ hoz, hanem - a KT egy közelmúl cbcli dön­ tésével - a záróvizsgákra bocsátáshoz. Egy-két éve készült nálunk egy felmé­ rés, amiből kiderült, hogy Karunk hallga­ tóinak fele nem rendelkezik a két bizonyos papírossal. Am, azóta sok víz lefolyt a Du-, nán (sajnos máshol még több.,,) és bizo­ nyára már kedvezőbb a helyzet, a lehetősé­ gek is nőttek (nem dcspota többé a Rigó utca, és a Karunkon olaszból, spanyolból, franciából, oroszból, németből, netán an­ golból tett sikeres nyelvi alapvizsga hason­ lóvá vált a „C” - hez). Valami azonban továbbra is ugyanaz: az idegen nyelv gyors clsajádiá.sának nehézsé­ ge, Büszkélkedhetünk a magyar szépségé­ vel, gizdag szókincsével, de erre legfeljebb tőlünk keletre figyelnek valamelyest. Az EU egyelőre főleg az angollal, a franciával, és a némettel van elfoglalva, és nemigen érdeklik olyan szépséges szavak, mint édesanya, szerelem - magyarul. így' hát nekünk kell érdeklődnünk, méghozzá aktívan, H.a pedig megisme­ rünk más nyelveket, kitárul előttünk a maradék Európa. Bár, számomra akkor sem v.áltozik a mond.at, amivel egyszer angol tanárnőm elindított egy versenyre: az ember az anyanyelvén azt mondja el, amit gondol, idegen nyelven azt mondja el, amit tttd, SZAMOS MÁRTON �Magyar örökség: kastélyok és kúriák A fóti kastély és a Károlyiak Múlt év végén jelent meg egyetemünk ötödéves hallgatója, (mégnemdoktor) Virág Zsolt nagyszabású vállalkozásának, a Magyar Kastélylexikon sorozat­ nak első kötete Pest megye kastélyairól és kúriáiról. Kedvcsinálóként az ítélet hasábjain alkalmanként bemutatunk egyet-egyet közülük. ! I >11 111 iniir. Si 11 u A nagykárolyi gróf Károlyi család az egyik elküldte egy hordó tokaji bor kíséretében, legrégebbi magyar család. A família a aki válaszlevelében csak a bort dicsérte meg, a versekre viszont nem tért ki... Kaplony nemzetségből származik, leszár­ 1803-ban zsombolyai és janovai mazása a XIII. század közepétől megsza­ kítás nélküli. Károlyi Mihály 1609-ben Csekonics József ezredesnek adták el az el­ bárói rangot, Sándor pedig 1712-ben gró­ adósodott Fekete grófok a birtokot, aki fi címet kapott. 1808-ban továbbadta azt nagykárolyi gróf Mária Terézia 1749-ben adományozta ' Károlyi József özvegyének, gróf Keglevich a koronára szállt Fót községet galánthai ■ Agostonnénak. gróf Fekete Györgynek, aki a kor egyik Későbbi tulajdonosa. Károlyi István leghíresebb jogásza volt, 1783-től ország­ gróf, a reformkor egyik ismert alalga, Szé­ bíróként pedig Magyarország egyik leg­ chenyi követője volt. A szabadságharc ki­ fontosabb közjogi tisztségét töltötte be. A törése után Pest megye főispánja lett, gróf tipikus példája volt a Mária Terézia megszervezte a fóti nemzetőrséget, vala­ által a főnemesek közé emelt értelmiségi mint huszárezredet állított fel saját költ­ köznemesnek. ségén (Károlyi-huszárok) a haza védel­ O építtette a XVIII. század második fe­ mére. lében azt a kisebb kúriát, mely a mai kas­ A szabadságharc után börtönbe vetet­ tély magját képezi. ték, de 1860-ban, m^d 1867 és 1881 kö­ Fót földesura volt Fekete János nyu­ zött ismét Pest vármegye főispánja lett. galmazott lovassági generális is, aki a fel­ A fóti kúriát először 1811-ben, m^’d világosodás hatására verselgetni kezdett és 1823-27 között építtette át és bővítette, irodalmi társaságot szervezett maga köré. végül 1832-ben Koch Henrik tervei alap­ Az anekdota szerint verseit Valtaire-nek is ján oldalszárnyakkal toldotta meg, ekkor került az oszlopos portikusz is a főhom­ lokzatra. 1845-49 között (más forrás szerint 1860 körül) Ybl Miklós alakította át klaszszicista és romantikus stílusban. Ybl soká­ ig a Károlyi grófok házi építészeként dol­ gozott a füzérradványi, a parádi, a parádsasvári és a fehérvárcsurgói kastélya­ ikon, valamint pesti palotáikon. (A híres fóti templomot — mely 185155 között épült - szintén Ybl Miklós ter­ vezte Károlyi István megbízásából.) A kastélyt övező 300 holdas angolpark 1836 körül készült el Erményi Ignác tervei sze­ rint. Károlyi István fia, Sándor, 1888-ban vette át a birtok irányítását. Hű maradt apjához, ő is jelentős közéleti szerepet töltött be Magyarországon. Konzervatív politikusként legfontosabb feladatának a tőke és a szabad verseny által veszélybe került gazdák szervezetbe való tömöríté­ sét tekintette. 1898-ban hatalmas munkával ő szer­ vezte meg a Hangya fogyasztási és értéke­ sítési szövetkezetét, mely rendkívüli je­ lentősségre tett szert a későbbiekben. 1911-ben gróf Károlyi László vette át a birtok irányítását, aki elsősorban karitatív tevékenységéről volt ismert. A Károlyi családnak a II. világháború alatt el kellett menekülnie Magyarország­ ról. 1957 novemberében alakult meg az államosított kastélyban a gyermekváros, mely rövid időn belül Európa egyik leg­ nagyobb gyermekvédelmi intézményévé vált. 1985-ben még felújították, 1989 után azonban új elvként a családszerű ne­ velés került előtérbe, ezért a gyerekek fo­ lyamatosan kiköltöztek a kastélyból. Jelenleg főként kulturális célokat szol­ gál. A nemrég hazatért Károlyi László gróf a kárpótlás keretében egy lakosztályt kapott ősei kastélyában, mely az általa létrehozott alapítvány segítségével hasznosításra vár. VIRÁG ZSOLT tizenhetedik oldal �99 Budapesten nem lehet leégni 99 Beszélgetés Kásás Tamás olimpiai bajnok vízilabdázóval i Kezdetben nem volt magától értetődő, hogy Ő is olyan sikeres lesz, mint szintén vízilabdázó i édesapja. Kásás Zoltán. Volt olyan időszak az életében, mikor eljátszott a gondolattal, hogy más I sportág után néz, de végül mégiscsak megmaradt a pólónál. Tagja a veretlen junior-válogatottj nak. Világkupa-győztes, kétszeres Európa-bajnok, világbajnoki ezüstérmes és olimpiai bajnok. I A minden poszton bevethető, 24 éves világklasszist a múlt év végén minden idők legjobb maI gyár vízilabdacsapatának tagjává választották. Immár ötödik éve, hogy a világ legjobb klubcsaI patában, az olasz Posillipo Napoliban játszik. Most, hogy már elég sok idő el­ telt az olimpia óta, csillapodtak egy kicsit a kedélyek, vagy még mindig sok az ünneplés körülöt­ tetek? ' \x \ i ^<4 * ■) íi Mostanra már tényleg volt időnk elgondolkodni, hogy mi is történt valójában. Talán a döntő után köz­ vetlenül azért tűnt úgy számom­ ra, hogy nincs akkora súlya az egésznek, mert nem igazán volt szoros a meccs. Ezért lehetett úgy érezni, hogy én nem vagyok anynyira meghatódva, mint a többi­ ek Igazából az emberek reakciói­ ból lehet a legjobban lemérni a si­ kert, most még a szokásosnál is több szeretetet, elismerő szavakat kapunk mindenkitől. A másik do­ log a márványtábla a Sportuszo­ dában, amiről eddig csak beszél­ Egy egykori és egy mai világklasszis: Kásás Zoltán, a tünk de most már tényleg ott áll büszke apa és fía, Kásás Tamás az olimpiai arannyal rajta a nevünk A hazaérkezésünk után elég sűrű volt a program, ren­ ment a játék mert még bennem volt a lendület, geteg ünnepséget rendeztek de kint Olaszor­ de utána botrányosan játszottam. Teljesen leen­ szágban nem volt olyan nagy a felhajtás. Ezért gedtem, nem tudtam koncentrálni, úgyhogy na­ amikor télen hazajöttünk nagyon jó érzés volt gyon vártam már, hogy hazajö jjek és kipihenjem megint az itthoni fogadtatást tapasztalni. magam. Ilyenkor megpróbálok minél több időt Milyen volt az olimpiai felkészülés, segített-e, tölteni a családommal, mert nagyon hiányzóm hogy édesapád edzőként a csapat mellett volt? nekik amikor nem vagyok itthon. Kint hét köz­ ben is eljárok néha szórakozni, de másnap reggel Három hónapot készültünk, és nagyon edzésre kell menni. Aludtam, amennyit tudtam, stresszes volt ez az időszak, mert mindenki olvasgattam, jó párszor végignéztem az olimpiai tudta, hogy egy, csakis egy eredmény az elfo­ döntőt videón, de januártól úgy dolgozom, hogy gadható. Azért jártunk le edzésre, úsztunk sok az Eb-re és a Vb-re megint jó formában legyek ezer kilométert, hogy aranyéremmel jöjjünk Ha ezt a kettőt megnyerjük minden idők legsi­ haza, mert ha nem így történik az az egész keresebb csapata leszünk és persze Budapesten országnak, de legfőképpen nekünk okozott főleg nem lehet leégni, már a második hely is volna csalódást. Az, hogy édesapám is ott van kudarc lenne. velünk, engem eleinte zavart, aztán később teljesen megszoktam. Valamennyire nyilván máshogy nézett rám, mint a többiekre, mert mégiscsak a fia vagyok de neki is az volt a cél­ ja, hogy a csapat jól szerepeljen. Azt hiszem, sokat tudott segíteni, úgyhogy a jelenléte min­ denkinek csak hasznára vált. Az olimpiát követően jutott idő egyáltalán pi­ henésre, hogyan szoktál kikapcsolódni? Nem igazán, mert rögtön kezdődött az olasz baj­ nokság. Az első egy-két meccsen nagyon jól tizennyolcadik oldal Tettél valamilyenfogadalmat, van valami babo­ nád? Kimondottan nem, néha a hajamat festem, de tetoválást például nem csináltattam. Kabalám nincsen, csak olyan apróságok vannak, hogy bemutatásnál még nem kötöm meg a sapká­ mat, aztán a kezdés előtt közvetlenül én már nem lövök kapura, hanem félpályánál úszom még pár hosszt, amíg a bíró sípol. De ha eset­ leg elfelejtem ezeket a rituálékat, akkor sem esem kétségbe, ettől még nem lesz rosszabb a meccsen nyújtott teljesítményem. Kihasználod azt a lehetőséget, hogy az olimpi­ ai bajnokok mostantól automatikusan felvételt nyerhetnek az általuk kiválasztott felsőoktatá­ si intézménybe? Igen, ez egy nagyon jó lehetőség, amit bizto­ san ki fogok használni, de egyelőre vannak más terveim is, amikről babonából inkább nem szoktam beszélni. Nekem most három­ éves szerződésem van az olasz csapatommal, úgyhogy az elkövetkezendő pár évben még biztos, hogy kint leszek. Nem tervezem, hogy kint éljek, de most mindenem megvan, jól ér­ zem magam. Ki áll hozzád a legközelebb a csapatból? Steinmetz Barnával kiskorunk óta ismerjük egymást, most Nápolyban is egy csapatban ját­ szunk, szóval tényleg sokat vagyunk együtt. Kint nincsen senki, aki főzzön, úgyhogy sok­ szor eszem nála, leginkább spagettit, merthogy mást ő sem tud csinálni és én sem. Amíg nem volt mosógépem, ő mosott rám, olyan, mint a második anyukám... Sokat ökörködünk, dejóban-rosszban együtt vagyunk, mindent meg tudunk beszélni. Ez valamilyen szinten egyéb,»'5’75^ ’S •< <?* s, J \ V •Äs' ként az egész csapatra igaz, amellett, hogy sem fizikailag, sem pszichikailag nincsenek hiá­ nyosságok, ez a másik ütőkártyánk. Amióta ez a csapat együtt van, szinte mindent közösen csinálunk, igyekszünk minél többet találkozni, olyanok vagyunk, mint egy nagy család. SZINCSÁK ZSUZSA �Ajánló Miháltz András oldala Jógipályák a gyakorlatban 3. (végre befejező) - rész Jogi pályaelhagyást népszerűsítő rovatunk ezennel a végéhez érkezett. Akik nyomon követték az eddig megjelenteket, nyilván tudják, a tavaly végzett évfolyamnak az ál­ láskeresés során szerzett pozitív és kevésbé pozitív tapasztalatait összefoglaló rova­ tot elrettentő példának szántuk a jogi felsőoktatás lehetséges következményeiről... Aki azonban eddig nem vette magának a fáradságot, hogy az előző két részben meg­ jelenteket elolvassa, azt ajánlanám most már ne is próbálkozzon, (lapozzon vagy egyszerűen dobja ki az újságot a kukába ), mivel a cikk rendkívül magas szakmai színvonala, bonyolult - magas intellektust és komoly szakmai kompetenciát igénylő - nyelvezete, a korábbi részek ismeretének hiányában eleve lehetetlenné teszi annak megértését. Akkor ezek után, az előző részben ismertetett ügyvédjelölti ill. bíróságiZügyészségi munkakörök után nézzük meg a közigazgatásban való elhelyezkedés lehetőségét Közigazítás A közigazgatásban való elhelyezkedést vala­ hogy jóval kevésbé tekintik vonzónak az előző kettőhöz képest. Jogi egyetemisták között meglehetősen (kb. Robinson Cmsoe-hoz ha­ sonló mértékben) elszigetelt jelenségnek szá­ mít az, aki eleve ilyesmivel kíván foglalkozni. A tavaly végzettek közül is mindössze 4-5 ilyenről tudok, annak ellenére, hogy a pálya szerintem jó pár előnyt biztosít mindazok szá­ mára, akik erre adják a fejüket. A közigazgatá­ si munkakör is valamilyen szinten a biztonsá­ got jelenti a magánszférával szemben. Enneksaját meglátásomban - kb. három alapvető okát tudnám felsorolni, melyek: fix státusz, fix fizetés, fix munkaidő. Vagyis az egyszeri köz­ igazgató számára talán kisebb intenzitással je­ lentkezik a veszély, hogy ha a cég ügyei ill. sa­ ját teljesítménye nem egészen az előzetes vá­ rakozások szerint alakulna, azon négylábúhoz váljon hasonlatossá, melyet dolgának elvégzé­ se érdekében fedett helyiségből nyílt terepre távolítanak... A kezdő fizetés általában nem rossz, az esetek többségében jóval meghaladja például a kezdő ügyvédjelöltek bérezését, per­ sze annak további alakulása már egészen más kérdés! (Mint tudjuk a szférában tavaly jelen­ tős bérfejlesztés zajlott, melyet a Kormány szándékai szerint jövőre továbbiak követnek majd, melynek révén a közig.-i munkakör leg­ alább részben valóban versenyképessé válhat­ na. Mindenesetre azt megkockáztatom, hogy a közig, egyes (kiv-es szektoraiban) a fizetések hosszú távon is már most megköze-lít(het)ik a versenyszférában megszokot-takat... Talán... Ami a fix munkaidőt illeti, azon se azt ért­ se senki, hogy főnökei du. négykor fenyegető hangú felszólítást intéznek majd hozzá mun­ kahelyének elhagyása érdekében: A túlórázás itt is bevett dolog, de némelyek számára ez is üdítőleg hathat az ügyvédeknél megszokott 10-12-14 órás munkaidő mellett. Ebből kö­ vetkezően aki továbbképzési gondolatokkal játszadozik, valószínűleg itt is jobban fog járni majd, mint mondjuk egy ügyvédnél. A szakvizsgákra való felkészülés szempontjából viszont ne fűzzünk túl nagy reményeket ehhez a hivatáshoz, az ezekhez szükséges komplex jogis­ meretet (polgári; büntető; + munka, alL stb.) is nem valószínű, hogy egyazon hivatalban/minisztériumban dolgozva magunkra szedhetjük A bekerülésről: Általá­ ban elmondható, hogy (csakpgy mint a magán­ szférában) a közigazgatás­ ban is létezik egyfajta erő­ sorrend. "Vagyis a divatosabb, kelendőbb, jobban fizetett ágazatokban magasabb követelményeket támasztanak, mint a kevésbé felkapott területe­ ken. Ezt - minisztériumi szinten - kb. úgy lehet lefordítani, hogy jóval keményebb feladat állást szerezni mondjuk a Külügyi, Gazdasági, vagy a Pénzügyi tárcánál, mint pl. az Oktatási Miniszté­ riumban, vagy az FM-nél. (V^on miért?) Az persze itt se jelent kifejezett hátrányt, ha a minisz­ tert vagy hivatalvezetőt (merő véletlenségből) úgy hívják mint minket, vagy legalábbis a Kossuth tér­ ről regisztráltak kimenő hívást a felvételi beszélge­ tésünket megelőzően. Ami biztos, hogy a nyelvtudást itt is igen komolyan - egyre komolyabban - veszik szá­ mításba. (Ilyenkor persze az egyszeri Pázmányos üdvöske peckesen kihúzza magát a két nyelvvizsgáját implicite igazoló nagy pecsétes hengerrel a zsebében, és legfeljebb akkor érez­ heti magát némileg kellemetlenül, amikor rá­ jön: Egy állásinterjú során itt is sokkal inkább a konkrét tudásra kíváncsiak, mint az azt iga­ zoló papírdarabra.) Háttérinfo: Akit valóban komolyan foglal­ koztat a közigazgatásban való elhelyezkedés lehetősége, annak mindenekelőtt, legkézen­ fekvőbb megoldásként a közig.-i állásbörzéket tudnám ajánlani, melyekből a legközelebbit április 11- én, 10.30-as kezdettel fogják tartani az Államigazgatási Főiskolán. (Ha persze az újság aktuális számának megjelenésekor ép­ pen június van, akkor bocs...) Nagyon-nagyon összefoglalva tehát, a közig.-i munka azoknak ajánlható, akikjobban kedvelik a biztonságot, fix státuszt és előme­ netelt, az üzleti szféra bizonytalanságával, sze­ szélyeivel, buktatóival szemben, és esetleg más irányú ambíciókkal is felvértezve érzik magu­ kat a gyors meggazdagodás - egyébként ne­ mes és tiszteletre méltó - törekvése mellett. Háááát, most kb. így ennyi. Nagyonnagyon tömören. Tudom;' hogy többet is meg jobban is lehetett volna írni a kér­ désről, de a rovat terjedelmében ill. sze­ mélyiségemben egyaránt fellelhető kor­ látoltság most megakadályoz a folytatás­ ban. Mindenesetre akinek véleménye, hozzászólása van a témához, esetleg sa­ ját véleményét szeretné kifejteni azzal kapcsolatban, továbbra is bármikor meg­ teheti a szerkesztőség bármelyik tagjá­ nál, ill. az iteletOl&hotmail.com címen. Va­ lahogy még mindig nem záporoznak a levelek... Hát ma már senki nem akar médiasztár lenni??? tizenkilencedik oldal �Nem sok minden változott az elmúlt száz évben ' ' •^t?. <—‘ ‘A' Előadás alatt. ' / ah '''Ó' ' 5Í i ' '' '■ 9 ?£kl '. Tapogatódzások a .^J A családi jog terén. r-i. A yi atí!^ 5a^p ■ /if hJíí í.“«« 'í! i7 ••'L ■? ía« w Kezd belemélyedni a váltójogba. 7 i3V (>' IP w ■VI S^iíiiW- ih 'h R nWw 1 'X ’! nn»ü. fe, 'lü/ /! l'B 0 í(,tí w; ''^7. É^w/ívKí 'U \.íí^ I 1\\' i >Ú \\ H ÍWi-o Wife *.<3 [V v\Ü h'Ki' V ü \lj > !' ■i Ll Csakhamar megismerke[ dik a zálogjoggal is. k I J A — Látod, pajtás, ez itt jó forrástanulmány lenne a doktori dissertatiómhoz. \ \ — Hát miről akarsz dis-». sertálni 1 > ! — A személyes kerese­ tekről. i ^ftf Sőt — horrible dictu I — olyan is akad köztük, a ki — tanul. A Magyar Figaró című lapból, Linek Lajos rajza � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2001 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IV. évfolyam 4. szám 2001. április 18. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001. április 18. Date Created Date of creation of the resource. 2001. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (6190+2780 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_IV_4_20010418 Relation A related resource T00034 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_IV_4_20010418 HÖK