https://omeka.ppke.hu/files/original/2ac84a08663c8d963c771fe399f8782d.jpg e449e1f867cf69abda346d73c294b731 https://omeka.ppke.hu/files/original/395a7a8e721b8fe295cea6349f054ae7.pdf 538d19a75e9a6237e3ab27ccf4479293 PDF Text Text J2.C>O:LO4O3 I T Qi 5^ ' ^equú^’ A PÁZMÁNY PÉTER KATOUKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA A tanárok csapata: felső sor: Sziráky András, Horváth Attila, Szathmáry István, Sélley Zoltán, Hörcher Ferenc; alsó sor: Tattay Levente, Almásy Tamás, Patyi Gergely, Bársony Csaba, Borók György t i ES Z?^jíK***^* A Hl Í4' - ‘d I Lr| L O í. Ilii A végzősök csapata: felső sor: Bohátka Gergő, Tímár Áron, Szabó Miklós, Makai Dániel; alsó sor: Pletenyik Zoltán, Fűzi Ákos, Virág Zsolt, Szabó Péter, Németh Szabolcs, Tattay Szilárd GYŐZÖTT Á RUTIN; TANÁROK - VÉGZŐSÖK 5-4 NAGY FERÓ IV. évfolyam^ 3. szám LÁBADY TAMÁS e-mail: itelet01@hotmail.com honlap: www.extra.hu/itelet ZAVADSZKY GÁBOR 2001, április 3. �IMPRESSZUM Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Keressük Pázmány Pétert?! A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Gulyás Gergely Jancsó Gábor Mándics Botond Szabó Viktor Szincsák Zsuzsa Németh Ádám gyar értelmiségi - aki ráadásul a róla elnevezett egyetemre jár - mű­ veltségének részét kell, hogy képezze Pázmány Péter élettörténete és műve. Ekkor bevillan a sok értetlenkedő, unott tekintet, amely az ítéletben tavaly megjelent Pázmány-életrajzot olvasás nélkül dobta félre. Vagy az a tény, hogy jelenleg, mindenki által látható helyen egyetlen Pázmány-ábrázolás sem található az egyetemen! Kétségte­ len tény, hogy manapság lehet valaki jó, akár milliókat kereső jogász anélkül, hogy valaha is hallott volna Pázmány Péterről. De talán akad még valaki, aki másra, ennél többre vágyik, aki tudja, hogy ", 'múltunk ismerete a jövő építésének záloga" (ezt a mondatot szó szerint idéztem Rákosi Mátyástól - néha neki is lehetett igaza), és aki úgy érzi, tartozik a nagy egyetemalapítónak annyival, hogy leg­ alább némi tudásanyagot összegyűjt róla. Munkatársak: KOLTAY ANDRÁS (főszerkesztő) Koltay András (tel.: 20/377 57 68) Helyettes főszerkesztők: Miháltz András Szabó Zoltán A szerkesztőség tagjai: Szamos Márton Virág Zsolt Ugrón Gáspár Wetzel Tamás Szabó Péter Kelemen Miklós ifj. dr. Kaluber László Vincze Szabolcs Címlapterv: Szoboszlai András Honlap: Gettler András Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. e-mail címe: itelet01@hotmail.com második oldal Régóta érlelődik bennem a kérdés, vajon egy Pázmányos hallgató mennyit tud az egyetem névadójáról? Aztán rögtön hozzá csapódik a következő kérdés, kell-e egyáltalán bármit is tudnia Magyarország történelmének egyik legjelentősebb személyiségéről, hallgatónak, oktatónak? Állítsuk fel azt a hipotézist, hogy igenis, egy leendő ma­ 2001. március 19., Pázmány Péter halálának 364. évfordulóján Győzött a rutin Hagyományos hajózás Támadás! Egy, kettő, három! Műveltségi teszt (0-99 éves korig) Miért is csúszott a HŐK választás? Vendégünk volt Csurka István és Navracsics Tibor Dr. Lábady Tamás, személyesen A hallgatói jogokról Gladiátor: tévedések az Oszkár-halmozó szuperprodukcióban A Szent Ignác szakkollégiumról Az Alapító köszöntése — Zlinszky János Gróf Esterházy János A történelmi Magyarország nemzetiségeinek története 2. „Megtartani önmagunkba vetett hitünket’ Vedd és olvasd! A század tanúja Magyar örökség: kastélyok és kúriák Taroltak a jogászok Két perc .Szívem szerint a Fradiban Játszanék’ Ajánló 3 3 4 6 7 7 8 10 11 11 11 12 13 13 14 15 16 17 17 18 19 honlap: www.extra.hu/itelet �I rH _L( Hagyományos hajózás Győzött a rutin s úgy fest, sikerült valamiféle hagyományt te; remteni ifjú e^etemünkön a HŐK Rendez-'^ Tanárok - Végzó'sök: 4-3 H 9 Makai Dániel révén gól lett az ered« ménye. Erre Sziráky András kontrája volt a válasz, így újra egálban állt a két csapat. A meccs vége felé W Fűzi Ákos bombasztikus balfelsője ä Ï I 5’ S hozta meg a diákcsapatnak az áhí3 tott 2;3-as állást. Ekkorra ötödéveS seink lélekben már az újabb nagy 3 kihívásra, az államvizsgákra készülm tek és mindez játékuk képén is I éreztette hatását. Az utolsó két í ; 1 « 4 't: Pt* '-"3^ f M n _____. Kisebb csetepaté egy szabadrúgás körül: azért győzött a tanári tekintély (és a hallgatói józan ész) Sajnos abban egészen biztos vagyok, hogy so­ kak csupán most—így utólag—szereznek tu­ domást egy március 11-én délután megrende­ zésre került focimeccsről. Arról a „heroikus küzdelemről”, amely karunk tanárai és a végzős évfolyam hallgatói között zajlott le. Pedig e ha­ gyományteremtő programról szóló plakátok időben eljutottak a HŐK Rendezvényi Bizott­ ságának két tagjához (Kádár Tibor, illetve Kósa Bea). Mivel őkjogosultak a közzétételt engedé­ lyezni és kiemelt feladataik közé tartozik az ön­ tevékeny hallgatói csoportok kezdeményezése­ inek támogatása a szervező azzal a kéréssel for­ dult hozzájuk, hogy ugyan legyenek szívesek már kiragasztgatni az egyetem faliújságjaira az ominózus papírosokat. Erre ígéretet is tettek. Ennek ellenére bokros teendőik mindezt nem tették lehetővé számukra. Az ez ügyben elhangzott utólagos kérdé­ seinkre — nevezetesen, hogy „miért” és „ki a felelős” — kitérő válaszokat kaptunk. Ter­ mészetesen mivel lapunk HŐK lap minden eszköz és hely az érintettek rendelkezésére áll személyük tisztázására. Plakát-ügy ejtve, s most nézzük végre magát a mérkőzést: Borongós délután. Hely­ szín a Kőér utcai sportcsarnok (négy órára bruttó 180 000 Ft). Nézőszám 13 fő, ők valamilyen „underground” vonalon szereztek tudomást mind­ erről — ezúton is köszönet jelenlétükért. A nagy iramú első félidő tizedik percében Hörcher Ferenc révén jutottak vezetéshez a tanárok, amit a végzős gárda Virág Zsolt ta­ lálatával hamarosan kiegyenlített. A máso­ dik játékrészben a fiatal titánok ragadták magukhoz a kezdeményezést, amelynek percben ezt és a bírói segítséget kihasználva — két gyors góllal (gólszerző Bársony Csaba) — állították be tanáraink a már ismert végered­ ményt (4-3). Gratulálunk nekik! JOHNY Szabó Péter által írott cikkre reagálva, tájé­ koztatnám a tisztelt hallgatóságot, hogy a Rendezvényi Bizottságnak nem feladatköre a sportesemények kihirdetése, és plakátolása. Ezt majdnem egy éve a sport osztály feladatkörébe utalták át. A HŐK csupán plakátok lepecsételését végzi el, amelyet ez esetben teljesített is. A tanár-diák foci nem a HŐK szervezésé­ ben zajlott le, ezért annak negatív vissz­ hangja, kihirdetése sem a HÖK-t sem a Hallgatói Önkormányzat Bizottságait nem terheli. Tájékoztatás jelleggel kö­ zölnénk, hogy annak ellenére hogy ez egy sport rendezvény volt a HŐk elvé­ gezte ( szívességből) a megfelelő plaká­ tok fénymásolását, amelyet a szervezők elvittek az irodából kiplakátolás céljából. Tisztelettel: Kádár Tibor Rendezvényi Biz. elnöke Rélyári Bence HŐK elnöke vényi Bizottsága (ezúttal Kádár .Tibor vezeté-^ , sével) által immár harmadik alkalommal megrendezett március 15-i haj ókirándulással,j Ezt pedig a mai világban pedig igencsak meg kell becsülni. Reggel kilenckor indult a szoká^ SOS, Budapest-Esztergom-Budapest iránybaj ezúttal már két, egymással összekötött hajó, a"; Rákóczi és a Táncsics. Az indulás percre pon­ tosan betartásra került, ez egyeseknél oda- és Visszafelé is okozott gondokat, sarkallt rohanásra némelyeket. Az idő megfelelőnek yolt mondható, később pedig mindenki talált ma­ gának valamit, ami felmelegítette (tánc, kabát, stb.). A nagyobb térből adódóan nyoma sem ï>» ivolt a zsúfoltságnak, sajnos azonban étel sem járt a belépő mellé, így az étkezést mindenki .magának oldotta meg. Vòlt, aki úgy döntött, "kizárólag folyékony táplálékot vesz magához-(ne infúzióra gondoljatok); Á délutáni érke­ zés után a csapat nagyobb része a Bazilikában rótta le tiszteletét az ünnep alkalmából, hogy utána sürgősen ismerkedjen a város egyéb kulcsfontosságú épületeivel. , Visszafelé a Táncsicson a lakodalmas rock fe­ lejthetetlen és örökéletű slágerei, míg a Rá­ kóczin a hetvenes-nyolcvanas évek diszkóze­ néjét játszó Alpha Bánd nyomultak. Azon­ ban minden kétséget kizáróan az este csúcs-^ ponga Melegh Anna szólófellépése volt. Talán érdemes megje^ezni, hogy a ren:dezvény akármennyire jó hangulatú volt is, ;Csontos Gábor sajnos igen kis érdeklődés­ re számot tartó előadásán kívül nem sok ^emlékeztette a résztvevőket március 15-re.~ A múltbéli kirándulásokkal ellentétben! sem egy Petőfi-vers, de még a Himnusz^ ;sem hangzott el. ■Ä Mindennek ellenére senH nem távozott csa­ lódottan a kikötőből, és csak remélni tudjuk, hogy a hagyomány jövőre is tovább él majd. 3 KOLTAY ANDRÁS -3» •'•‘i 1 ünneplő Pázmányosok kisebb csoportja a hajón harmadik oldal �Támadás! Egy, kettő, három ! Beszélgetés Nagy Feróval Február 28-án a Rákóczi Szövetség és a Jobbik meghívását elfogadva elő­ adást tartott egyetemünkön Nagy Feró, a „Magyar Rocktörténet” című elő­ adássorozat utolsó vendégeként. Alighanem megdőlt a 11. előadó látogatottsHgi rcííor.4:^ 1 „ 4.. __ r--------- JxKx-.___ À— Iliivel a Lciciii 1uciugauvivepcaacgc ------ v uiXrViiyuiL^ _________ 1*- aoKuii ___ más termekből hoztak maguknak széket. A nagysikerű, kétórás előadás előtt beszélgetett munkatársunk Feróval a Spartacusban. — Miért kezdted el a zenélést? — Nagyon egyszerű a válasz: a nők miatt. En egy kisebbrendűségi érzéssel megál­ dott ember voltam zsenge fiatalkorom­ ban. Azt hittem, hogy csúnya vagyok. Ma már persze tudom, hogy ez nem igaz, de akkoriban hiába tettem a lányoknak há­ zassági ajánlatokat, ez nem jött össze. Egyszer véletlenül egy bulin elénekeltem egy dalt az Ypszilon zenekarral, nem em­ lékszem mi volt az, valami rock ’n’ roll le­ hetett. Azok a lányok, akik korábban viszszautasítottak, egyből odajöttek hozzám. Érdekes módon egyből megszépültem. Ez egy életre eldöntötte a sorsomat. — Mi a fontosabb, a zene vagy a szö­ veg mondanivalója? — Engem a költészet a dologban mindig is jobban érdekelt, mint maga a zene. A rock ’n’ roll ideológiája számomra sokkal fontosabb, mint az azt hordozó közeg. — Ma már kevesen tudják, de a Beat­ rice zenekarnak volt egy „diszkós” korszaka is. — Sosem voltunk diszkó-;-zenekar. Az elején ugye bulikon léptünk fel, el, ott pedig mindent játszani kellett. Pédáulil én énekeltem a Black Sabbath nótákat, más meg az aktuális slá­ gerzenét. Ekkor megír­ 95 tuk a „Gyere kislány, gyere’ című dalt, amivel az NDKbán fél évig vezettük a slágerlistát. Aztán hiába írtunk hasonló sonló dalo:a ki azokat. De kat, a lemezgyár nem adta még egyszer mondom, sosem voltunk ki­ fejezetten diszkózenekar. negyedik oldal — A következő bélyeg, amit rátok sü­ töttek, hogy punkok vagytok. Az angol punkzenekarok és a Beatrice zenei vilá­ ga, színpadon alkalmazott külsőségei közötti nagy hasonlóság azonbanfeltétlenül igaz. Mekkora volt a befolyás? — Amikor az egész elindult, nem ismer­ tük őket. Már rég leírták rólunk, hogy punkok vagyunk, amikor megszereztük a Sex Pistols, a Clash, a Ramones zenéit. A hasonlóság tényleg megdöbbentő volt, nem is annyira zeneileg, hanem az egész­ ből tükröződő szemtelen, lázadó hangvé­ telben. Számunkra nagyon furcsa volt, hogy a nyugati jólétben is lázadoznak az emberek és a zenekarok. Arra gondol­ tunk: jöjjenek ide, majd megtudják mi az az igazi púnk! Később aztán természete­ sen érezhető volt rajtunk az ő hatásuk. — Az összes akkor betiltott zenekar közül talán a Beatrice szövegei voltak a „legkeményebbek”. J , Tettetek valaha kísérletet a kompro­ misszumra, a szövegek enyhítésére? — Akartunk kompromisszumot kötni, de sohasem sikerült. Előbb-utóbb rájöttünk Erdős Péterrel folytatott tárgyalásaink so­ rán, hogy egyszerűen úgy ahogy vagyunk, „nem férünk bele a képbe”. Egy nagylemeznyi anyagból négy-öt dallal mindig volt probléma, ha másnap kicseréltük azo­ kat, akkor már a többibe kötöttek bele. — A zenészszakma is egyöntetűen ki­ tagadta a zenekart. Miért? — A szakma krémje, saját hatalmuk meg­ óvása céljából nyilvánosan megtagadott minket. így fordulhatott elő az, hogy pél­ dául a zenészszakszervezet alapításánál ott voltam, de belépni már nem engedtek. A magyar zenészszakma döntő többsége vagy aljas, vagy buta. Ha beígértek nekik egy nagylemezt, azonnal elárultak téged, semmiféle kollegialitást nem mutattak. — Mi a véleményed arról a vélekedés­ ről, hogy a Beatrice rajongói kizárólag drogosokból, alkoholistákból, csövesek­ ből állt? — Ez nem igaz. A közönség harminc százaléka volt sorolható az ún. „veszélyeztetett’ fiatalokhoz, akiket bármikor intézetbe lehe­ tett volna zárni, az igazi csövesek. Húsz százalékuk volt „hétvégi csöves”, aki rendesen gimnáziumban, hétvégén meg eljött a koncé koncertre. Megtalálható volt a közönség között aaz egyetemista fiatalság is. A többivoltazúi un. 55-.marginális értelmiség”, hogy az akkor rájuk használatos kifeI jezéssel éljek. — Nagyon sokan az 1983István, a királyból ismernek. Hoayan kerültél be a produkcióba? Hogyan „Nem értem ezt a mai világot! Megkerestek az alkotók, hogy készíteMegker nek egy rockoperát István királyról, és sze­ retnék, ha szerepelnék benne. Azt mond- �tam nekik, hogy jó, persze. Belül azt gon­ doltam, hogy mit akarnak ezek? Lehet itt bármi jót csinálni? Úgysem engedik. Ha meg nem lehet jót csinálni, akkor meg mi­ nek égessem magam? Azért odamentem, megnéztem, és végül életem legnagyobb élménye kerekedett ki a dologból. Láttam azt, hogy hogyan születik meg valami olyan dolog, ami józan ésszel végiggondol­ va nem születhetne meg, egy olyan pro­ dukció, ami felkeltette a nemzeti érzést egy ország népében. Emlékszem, egy pró­ bán álltunk és azon gondolkodtunk, hogy a darab végén legyen Himnusz, vagy ne le­ gyen? Aztán abban maradtunk, hogy a fő­ próbán lemehet, és ha bármi gond lesz be­ lőle, akkor azt mondjuk, ez csak egy próba volt, de be kell látnunk, hogy tényleg nem jó az oda a végére. — Hat évre rá megtörtént a rendszer­ váltás, de a Beatrice azóta is egyfajta ellenzéki státuszban van. Miért? — A rendszerváltás utáni egy-két évben nagyon népszerűek voltunk. Aztán az or­ szágot irányítók, és ez nem a kormányt jelenti, hiszen tévedés azt hinni, hogy az országot a kormány irányítja, rájöttek ar­ ra, hogy a Beatricét nem lehet integrálni, saját céljaikra felhasználni. A zenekar a nagy szabadságban is elkezdte ugyanazt jelenteni, amit annak előtte, és ez nem tetszett sok mindenkinek. A világot ma már nem a kormányok uralják, hanem in­ kább a multinacionális vállalatok. Nekik pedig csak az kell, amit el tudnak adni, fel tudnak használni. Ami esetleg nekünk ér­ tékes, kulturálisan vagy máshogy, arra ne­ kik nincsen szükségük. Mindez persze egy leegyszerűsített gondolatmenet, erről órákat lehetne beszélni. — Napokon keresztül tudnád mesélni a különböző történeteket a zenekar életéből. Mesélj el egyet, ami az egyik leg­ emlékezetesebb! — A Kistext vállalat KISZ-Bizottságának ülésén voltunk, ahol elmondták nekem, hogy a fiataloknak kellene szervezni egy olyan bulit, ahol elmagyarázzuk nekik, hogy az alkohol milyen káros, merthogy nagyon sokat isznak. Én úgy voltam vele, mindegy, mi lesz, csak hagyjanak minket koncertezni végre. Akkor megkérdeztek, te Feró, rád hallgatnak a fiatalok, mit kelle­ ne csinálni? Azt mondtam, ki kell írni, nagy transzparenseken, hogy: Ne igyál!. Az alkohol káros!, stb. Azok meg komo­ lyan vették, összenéztek, azt mondták: nagyonjó, micsoda ötlet! Elhitték, hogy ilyen egyszerű a dolog. Akkor azt mondták. hogy kéne még valami „nagy dobás”, erre azt mondtam, tejet kell adni nekik. Néztek rám, hogy hülyülök-e, de aztán elhitték. Mondtam, hogy meg kell őket itatni tejjel, mert ha iszik tejet, akkor már nem tud in­ ni, mert tele van tejjel. Végül megállapod­ tunk abban, hogy ez nagyon jó ötlet. Kide­ rült, hogy a törökbálinti tejüzemmel nekik testvéri kapcsolatuk van, odatelefonáltak, öt perc múlva el volt intézve ötezer liter tej. A színpadon aztán bejelentettem, hogy a fiatalok körében igencsak elharapódzott az alkoholizmus, és ezt meggátolandó, hoztunk nektek tejet. Aztán elkezdtük be­ dobálni a közönség közé. Hamarosan ha­ talmas tejcsata kerekedett, és néhány perc múlva mindenki tejben úszott. Persze óri­ ási balhé lett a dologból. — Mi az, ami még harminc év után is hajt? — Nagyon nehezet kérdeztél. Talán nem is tudok rá válaszolni, de ha mégis meg­ próbálok, akkor csak valami szentimentá­ lis hülyeség sül ki a dologból, küldetéstu­ dat, ilyesmi... Igazából jobban szeretnék meggazdagodni, de nem megy. Valahol mindig elrontom, mindig olyanokat mondok, amiket nem kéne. KOLTAY ANDRÁS Feró az István, a királyban, 1983 ötödik oldal �Műveltségi teszt (0 - 99 éves korig) A felmérés szellemi atyja: prof dr. Jancsó Gábor A „ZH-időszak” közeledtével elérkezettnek láttuk az időt egy kis agytornára. Hatalmas erőfeszítések árán összeállítottunk egy nem túl nehéz műveltségi tesztet, amit mindenki a saját belátása szerint, becsületesen kitölthet. Érdemes alaposan tanulmányozni a történelem, földrajz, állatok, sport, zene, mese és egyéb témakörökben feltett kérdéseket, hogy a lap alján szereplő értékelés nehogy váratlan meglepetést okozzon. '■TőrtiÉttelem 1. Ki írta a Nemzeti Dalt? a) Elvis Aranv Tanos cj Zámbd Jimmy dj Petőfi Sándor 2. Kik a márciusi ifjak? aj Bach - huszárok bj Petőfi és köre cj akik márciusban születtek dj Teli Vilmos fiai J. Ki és hol fogalmazta meg végsőformájában a 12 pontot? aj Jfekai Mór - Pilvax bj Petőfi - nyomdában c) Kossudi - Debrecenben dj Szálasi - Nürnbergben 4. Ki tűzött kokárdát a Nemzeti Színházban Jókaira? a) Jászai Mari bj Laborfalvy Róza _ __ ej Szendrey Júlia dj Jókai 5. Hol végezték ki az aradi vértanúkat? aj Arad bj Bées c) Rátót-city d) Hirosima 6. Ki volt Magyarország első szabadon választott mi­ niszterelnöke? aj Batthyány Lajos bj Rákosi Mátyás íózsef ej Antall Józs dj Détári Lajips 7. Hány színű a magyar trikolór? bj kettőej három dj öt 8. Ki vonult be Kassára fehér lovon? aj Háry János bj Kun Béla ej Horthy Miklós ej Tisza István 5>. Mikor volt a nándorfehérvári diadal? a) 1456 b) 1654 c) 1998 dj 896 10. Hol halt hősi halált Hunyadi János? a) Mohács b) Szigetvár ej Moszkva [j sehol 55 /1. Hogyan végezték ki Hunyadi Lászlót? aj vízbe fojtották bj lefHeztek ej lelőtték dj halálra csiklandozták 12. Mi az a pufajka? aj bomberdzseki magyar változata hatodik oldal bj ÁVO-s öltözet ej jellegzetes román nemzeti étel dj század eleji kapucnis anorák a) judo b) sumo c) műkorcsoly;^a d) úszás 24. Kit becéznek „KO-KO” -nak? a) Császár Elődöt bj Kovács Istvánt c) a XXIII. kerületi drogdílert d) a papagájt 23. Mi volt Egerszegi Krisztina beceneve? 13. Hol van a Csepel - sziget? aj a Balaton északi részén bj Budapesten cj a Nílus torkolatánál dj a Langerhans szigetek között 14. Melyik földrészen élnek az indiánok? aj India bj Antarktisz c) Amerika dj Kína 15. Mi volt Pécs római kori, latin neve? aj Multifilter bj Sophiane c) Mezítlábas Kossuth dj Marlboro lights Állatok 16. Milyen állat a bálna? aj hal bj emlős c) madár d) nem is állat 17. Hogyan hozza világra a kicsinyeit a krokodil? aj elevenszülő bj tojással c) erszényes dj neki is a gólya hozza a) Maci Laci bj Egérke c) Izom Tibor d) Ki'iszti 21ene 26, Ki énekli a “piros-fehér-zöld” kezdetű slágert ? a) Szandi b) Nagy' Feró c) BonJ<[ovi d) V-tech 27. Milyen hangszeren játszik kàrnus Xavér? a) oboán b) orgonán ej hegedűn d) furulyán in 2S. Az alábbiak közül melyik a pontos neve egy is­ mert magyar pop együttesnek? a) sötét vonat bj fekete vonat ej vonat vonat d) szerelem vonat Bgyéb 25*. Mit Jelent a macskajaj? aj lehangoltság bj aa. macska lezuhant a háztetőről ha2 ej három év felfüggesztett dj másnaposság 18. Milyen színre ingerülföl a bika? 30. Az alábbiak közül melyik a kakukktojás? aj zöld bj vörös c) hupikék dj a bika színvak ÿ 19. Mit iszik a tehén? aj vizet bj tejet ej sört dj nedves füvet eszik 20. Ki evett meg kit? fi a farkas a nagymamát a nagymama a farkast c) Piroska a nagymamát dj a vadász a puskáját 21. Mi volt a cicák neve a “Frakk” c. mesében? aj Claudia és, Cindy bj Ádám és Éva c) Szerénke és Lukrécia d j Roy és Ádám 22. Mi Süsü kedvenc eledele? aj lepke bj yadkörte ej királylány dj sárkanyfu 23. Darnyi Tamás milyen sportágban volt olimpiai bajnok? alma sze&ény kakukktojás dj kisautó Megoldás; l.-tf 2.-b 3.-a 4.-b 5.-a 6.-C 7.-C 8,-c 9.-a lO.-d 11.-b 12.-b 13.-b 14.-C 15.-b 16,-b 17.-b 18.-d 19.-a 2a-a 21,-c 22,-b^ 23,-d 24,-b 25,-b 26,-b 27,-b 28,-b 29.-d 30.-C Értékelés: Minden becsületesen kiválasztott jó megoldás egy pontot ér. 28 - 30 pont: IQ szinted elég magas lehet, talán még a Logika vizsgád is megvan, JavasoHuk a további szorgal­ mas tanulást, akár még az Amerikai Egyesült Államok elnöke is lehetsz. 22 - 2'? pont: Teljesítményed közepes, a [Logika vizsgán valószínű elhúztak, Ne dédelgess nagyszabású remé valószinu remé-­ nyeket a pályafutásodat illetően, de azért egy kis odafieléssel agysebész még lehetsz’. - 26 pont: Majdnem nulla, súrolod a lécet. Gondold meg. hogy valóban a jog-e az, ami érdekel. Azt tanácsoliuk, hogy füss neki mfe egyszer a Rómaijog vizsgának, es na valamilyen csoda folytan átmennél, töltsd ki ismét a tesztet. Ha sikerül. sikerül, rneghívunk egy sörre. sörre, 0 ~ 15 pottí: Nulla, Taiiácsoljuk, hogy sürgősen válassz más szakot. Ajánljuk figyelmedbe az autószerelő-helyet­ tes és a segéd-abfalmucoló segéd-abialmucoló szakmát. Ott valószínű a ké ké-­ pességeidnek megfelelő munkát találsz, de azért még ezekhez is sokat kell fejlődnöd. S �Miért is csúszott a HŐK választás? - avagy hibáz­ tatható- e mindenért a HÖK?Már-már megszokottá vált, hogy ami a HŐK nevéhez kapcsolódik, az nem működik megfelelően. Vajon miért? A sok abnormalitáson túl (vagy in­ kább azon belül) miért is csúszott a HŐK-választás? Szakkollégiumi híradó Vendégünk volt Csurka István és Navracsics Tibor Választási rendszerek, választói ma­ gatartás c. kurzus • 2001. március 1. szerda 14 óra rendszer menetrend szerint 12 évenként válságból válságba bukdácsolt. 1956-ot követte az 1968-as Prága, majd jött a ’70- es Gdansk, és rá a 80-as évek elején a A mai előadáson a magyar választási rend­ szükségállapotos Varsó. szer syátosságairól, és az európai országok Magyarországon elsőként egy széles körű választási rendszereinek összehasonlításáról írói csoportosulás, a népi írók elemezték a A válasz igen egyszerű. A Kari Titkár ál­ esett szó. Az előadó, Navracsics Tibor rész­ magyar szocializmus csődhelyzetét. Ve­ tal vezetett Választási Bizottság összeté­ tele az utóbbi 4-5 évben alig változott. letesen kifejtette az egyéni és a listás válasz­ lünk egy időben mozgolódni kezdett az tási rendszer s^’átosságait, a már tanult té­ úgynevezett demokratikus ellenzék, a ké­ (A Bizottság összeszokott, összehangolt mák figyelembevételével. Megtudhattuk sőbbi SZDSZ holdudvara is. Nekik bő­ munkát végzett minden évben.) Idén azonban a Dékán Úr élve a szabályzat például, hogy amikor Lengyelország 1994- vebb nemzetközi kapcsolatuk révén több ben a tisztán listás rendszert alkalmazott, külföldi ismeretük volt - mondotta az adta jogával (lehetőségével) új tagokat nevezett ki a választásokra. Ez — figye­ annak az lett az eredménye, hogy a lengyel előadó. A népi írók mozgalma - amely­ parlamentben 24 frakció működött, és a nek egyik vezetője Csurka István volt - az kormányzó koalíciót nyolc párt alkotta. A első alkalommal Monoron, majd ezt kö­ tő, természetes is. Az új bizottsági tagok listás, azaz arányos választási rendszer per­ vetően Lakitelken a harmadik útban gon­ és a Kari Titkár azonban valami meg­ sze más országokban is produkált érdekes­ dolkodott. A demokratikus ellenzék a li­ fejthetetlen kafkai(?) rejtély folytán nem találkoztak a választások eredetileg ségeket. A kanadai parlamentben képvise­ beralizmusban, az állam szerepének leér­ lethez jutott például a Dinoszaurusz Párt, tékelésében látta a megoldást. A demok­ kiírt időpontja előtt; a Kari Titkár így míg a finn országgyűlésben a Télapók Párt­ ratikus ellenzék követelte a többpártrend­ (tudniillik a saját bizottságát sem ismer­ ja is képviseltette magát. lembe véve, hogy a Választási Bizottság több tagja tavaly lediplomázott - érthe­ te) - ugyancsak érthető módon - nem vállalhatta, hogy megkezdi a választási procedúrát; így az elmaradt választáso­ kért - még mindig érthető módon - a hallgatók (választók és választandók) csalódottak lettek, és a HOK-öt szidták. Érthető módon. Itt minden érthető, csak az nem, hogy akkor most miről tehet a HŐK? Arról, A választási rendszerek - választói magatartás c. szakkollégiumi kurzus előadásai minden héten szerdán 14 órától látogathatók a Spartacus 24. gyakorlójában. Politikai pártok szerveződése a rend­ szerváltás idején c. kurzus hogy új a Választási Bizottság? Avagy ar­ ról, hogy a Bizottság nem tudott a vá­ • 2001. március 8. csütörtök 13 óra lasztások előtt összeülni? Vagy csak ar­ ról, hogy nyuszika alapján „nincs rajta Csapody Miklós, az MDF országgyűlési sapka”? A HŐK igen sok mindenben NEM áll­ István, a MIEP elnöke volt a meghívott ta meg a helyét. Mint az Ellenőrző Bi­ előadó. képviselője után ez alkalommal Csurka zottság elnöke, magam is rendszeresen Csurka István rövid visszatekintésben kritizáltam a testület működését. De foglalkozott az internacionalizmus, a szo­ nem hibáztatható azonban a Testület cializmus botrányokkal, álreformokkal és mindenért. (Meggyőződésem például, hogy nem a HŐK kezdeményezte az af­ megtorlásokkal terhes korszakairól. Az ganisztáni szoborpusztítást sem.) szer mielőbbi kialakítását, ami nem is lett volna baj. De az új pártokba maga a nó­ előadó kifejtette, hogy 1956-ot követően a dicsőséges, magyar szabadságharc és az BALOGH ANDRÁS JÓZSEF azt vérbefojtó, történelmileg is példátlan HÓK- Ellenőrző Bizottság elnöke méretű megtorlás után a szocialista világ­ menklatúra-arisztokrácia építette be a sa­ ját embereit. A politikai pártok szerveződése a rendszerváltás idején c. szakkollé­ giumi kurzus előadásai minden hé­ ten csütörtökön 13 órától látogatha­ tók az V éves előadóban. A demokratikus jogállami átmenet c. szakkollégiumi kurzus előadásai minden héten csütörtökön 17 óra 30 perctől látogathatók a Jogbölcseleti Intézet helységében. A gazdasági rendszerváltás főbb kérdései c. szakkollégiumi kurzus előadásai minden második héten kedden 13 óra 30 perctől látogatha­ tók a Közgazdaságtudományi Tan­ szék helységében. JANCSÓ GÁBOR hetedik oldal �Dr. Lábady Tamás, személyesen .-Ri a jogba. Akkor már szerelmes voltam egyébként házastársamba, - akkor még gimnazista volt- és udvaroltam neki. Aki azóta is szerelmi háromszögként éli meg ’ olykor az én hivatásomat. Mindjárt demonstrátor lettem a Jogtörténeti TanszéS ken. Csizmadia professzor úrnál nemcsak szendvicset vásároltam, hanem néha egy-egy könyvet is levettem a regál tetejéről. Jó volt köB rülötte lenni. Amikor az első évet elvégeztem, akkor ő ajánlotta, hogy menjek át a Polgári Jogi Tanszékre demonstrátornak, mert hiszen a halott történet helyett ott ■ már az életet tanítják. H B H m H H H " - Miben különbözhet az akkori, s a mostani egyetemisták élete? mii H HH H H - Milyen hatások, vagy okok miatt gon­ dolt arra pályaválasztáskor, hogy ön az érettségi után jogot kíván tanulni? - Latin-irodalom tanár szerettem volna len­ ni, de erre nem volt esélyem, mivel két nő­ vérem folytán a nevünk ismert volt. Az Eöt­ vös bölcsészkarán a felvételiző nővéremtől már csak azt kérdezték meg, hogy ilyen vi­ lágnézettel, mint amilyet a Lábady név mö­ gött sejtenek, hogy fogja oktatni Marxizmus­ ra a diákokat. Ilyen előzmények után nem volt esélyem arra, hogy bölcsész legyek, s mint kezdő pannonhalmi diák - egy évet a bencéseknél jártam - még kevésbé. Ajogi pá­ lyára volt bizonyos lehetőségem, a jogi kar akkori dékánja Csizmadia Andor professzor úr ajánlotta, hogy hozzájuk bejuthatok. Első­ re nem vettek fel. Nem voltam KISZ-tag. El­ mentem segédmunkásnak egy évre a Fűszer és Édesség Nagykereskedelmi Vállalathoz. S akkor beléptem a KISZ-be. Adtak egy jó vé­ leményt rólam, hogy társadalmi munkát vé­ geztem. Emlékszem, egyszer karácsony előtt kiraktunk egy édességgel teli kamiont, jó sok édességet meg déligyümölcsöt vihettünk ha­ za. Másodszorra felvettek, és csodák csodájá­ ra az első szemeszterkor beleszerelmesedtem nyolcadik oldal óriási különbség van! Az ■ egyik különbség természetesen a két rendszer másságából adódik. Az ember keserűséggel és haraggal néz vissza arra a korra, amiben élnie kellett. Az évfolyambán lehettünk 7O-en, 8O-an. Igazi profeszszoraink voltak, részben még a múlt rend­ szert megelőző időkből. Volt diákélet, pél­ dául Czakó Gábor — a híres író — kettővel járt fölöttem, aki egyfelvonásos darabokat írt, s ezeket az egyetem hallgatói előadták. Bagi István alkotmánybíró úr. Sólyom Lász­ ló és Varga Csaba professzorok évfolyamtár­ sak voltak. Volt ennek az évfolyamnak egy dixieland együttese, óriási zenét csináltak. Én az amerikai drámáról tartottam előadást. Abban az időben gyilkolták meg Kennedyt, ezzel kapcsolatban írtam egy memorandu­ mot a faliújságra, amit másnap a dékán leve­ tetett, de mégiscsak elolvashatták a hallga­ tók. Igazi egyetemi élet volt. Ismertük, s szerettük egymást. Szerettük az előadáso­ kat, nem mindenkiét persze, de én ezekre rendszeresen bejártam. Évközben sohasem tanultam, vizsgaidőszakban viszont tudtam napi tizenhat órákat is. Akkoriban indultak el a filmszemlék Magyarországon, Pécs adott neki otthont. Azon a héten volt olyan nap, hogy három filmet néztünk meg egy­ más után. Nagyon szép évek voltak, kultú­ rát áhítottunk, s kaptunk, mindezt persze fű alatt. Sok veszélynek tettük ki magunkat, s ugyanakkor bátrak voltunk. Volt egy kis for­ radalmi tűz bennünk, sokan voltak közö­ lünk akik a végsőkig feszítették a húrt, s el­ vesztették polgári egyetemi állásukat. A pro­ fesszorokról még talán csak annyit, hogy nekem nagy szerencsém volt, igazi katedrá­ juk volt. Nem volt mindenki jó előadó, de valamennyien megpróbáltak valamiféle kis világosságot vinni abba a sötétségbe, amit az a kor jellemzett. - Huszonhat éves korától már bíróként dolgozott, hogyan alakult szakmai élet­ útja a pécsi egyetemi katedráig? - 1968-ban diplomáztam summa cum laude minősítéssel, s két évre rá kaptam bírói ki­ nevezést. A fogalmazói időt rövidítettem, méghozzá a státuszlehetőség miatt. Másfél év fogalmazói idő után szakvizsgáztam. Majdnem megbuktam, s pont polgári jog­ ból. A polgári jogot a Legfelsőbb Bíróság ak­ kori kollégiumi vezetője- dr. Géczi Kálmán - kérdezte, aki még régi kúriai bíró volt. Ö abból indult ki, hogy a fogalmazói idő leg­ alább négy év, s nem másfél. Ennek megfe­ lelően megmutatta, hogy nem tudom a pol­ gári jogot, de végül is sikerült. 197O-ben lettem városi bírósági bíró, s mint már em­ lítettem, a szakmába beleszerelmesedtem. Akkor ez a bírói státusz a csúcsot jelentette. Bíróként a legjobb tudásom, és lelkiismere­ tem szerint döntöttem, sokszor olyan jog­ szabály ellenében, amellyel nem értettem egyet erkölcsi, s politikai okból. Ezekben az ügyekben aztán a másodfok, vagy a Legfel­ sőbb Bíróság megváltoztatta ugyan a dönté­ seimet, de soha felelőssé nem tettek azért, mert én másképpen döntöttem. Az ítélete­ im színvonalasak voltak, ennek köszönhe­ tem, hogy 1976-ban a megyei bíróságra ke­ rültem. Az egyetemi pályám 1974-ben kez­ dődött. Ebben az évben jött létre egy meg­ állapodás a Magyar Állami Biztosító és a Pé­ csi Egyetem között. Ez azt jelentette, hogy az Állami Biztosító úgynevezett költségve­ tésen kívüli megbízásokat, vagy finanszíro­ zásokat adott a Polgári Jogi Tanszéknek, s cserében a tanszéken megindult egy kutatá­ si program, még akkor a kedves civillista professzorom, néhai Rudolf Lóránt vezeté­ sével. Ez a megállapodás azt igényelte, hogy ott az egyetemen egy munkaközösség ala­ kuljon, amelynek a titkárául bíztak meg. Ezért aztán az itt dolgozó kutatók az akkor meglehetősen alacsony egyetemi bérük mellett plusz jövedelmet kaptak egy-egy ta­ nulmány megírása, vagy konferencián való részvételük miatt. A titkár feladata kezdet­ ben az volt, hogy archiválta azt a rendkívül �gazdag anyagot, amelyet az Állami Biztosító letelepített oda. Ez főként hazai és külföldi irodalom volt, meg az akkor megjelent fo­ lyóiratok. E^idejűleg óraadási lehetőséget is kaptam. így kezdődött 1974-ben. 1982ben elbocsátott az egyetem, akkor ezt nem írták le, de eléggé köztudott volt, hogy az én világnézetemmel a kifejezetten politikai tar­ talmújogot nem tudom megfelelően oktat­ ni. Illetve túlságosan nyíltan vettem részt egyházi szertartásokon. Két év után néhai .5? Farkas József professzor „csempészett’ vissza az egyetemre. 1988-ban szereztem tudományos fokozatot az Akadémián, azt követően előbb az ELTE címzetes docense lettem te m allralm:)’7ntt ---------, mairi □ Perei Fente -----------------------másodállású docensként. - A rendszerváltást követően működés­ be lépő Alkotmánybíróság tagja lett, sőt 1993-tól elnökhelyettese. Ez a munka jelentett- e szakmai kihívást, s hogyan emlékezik vissza a taláros testületben töltött évekre? - Evidenciaként hangozhat mindenki számá­ ra, hogy pályám csúcsa volt ez a kilenc év. Nagy kihívás volt. Nagy belső válsággal kezdtem a munkát, mert mint bíró, s egyete­ mi oktató mindig embereket, személyeket, arcokat láttam a munkám során. Itt jogsza­ bályt kellett jogszabállyal összemérni, jogsza­ bályt Alkotmányhoz. Ez egy rendkívüli absztrakció volt. Úgy másfél év után találtam meg igazából a helyemet, amikortól kezdve a jogászi ismeretanyagomat, elsősorban a civil­ jogi dogmatikában való felvértezettségemet úgy tudtam hasznosítani, hogy Sólyom Lász­ ló elnökünk rendkívüli elméjét egy kicsit a földön tudtam tartani. E szárnyaló elme gon­ dolatainak sikerült bizonyos jogi kereteket adnom. Ez aztán nagyon széppé tette a mun­ kámat, az egész látóköröm, a joghoz, s a jogi műveltséghez való viszonyom olyan magas­ latokba került, amire én vidéki bíróként so­ hasem számíthattam. Gyönyörűségként él­ tem meg, de hálás vagyok a sorsnak és a Te­ remtőnek, hogy nem tartott tovább. Abban a korban voltam az életkoromat is tekintve, amikor lehettem a csúcson. - Ön háromszor (1979, 1983, 1993) ér­ demelte ki a Humboldt ösztöndíjat. Mit jelent ez? - Sokat. A történet Bárd Károlyhoz, s a bizto­ sítási jogi munkaközösséghez kapcsolódik. Akkor már voltak tudományos publicisztiká­ im. 1978-ban nemcsak szocialista egyete­ mekkel, hanem a hamburgi, a kölni egye­ temmel is volt kapcsolata az Állami Biztosí­ tónak, s így az egyetemi kutató munkaközös­ ségnek. Vendégprofesszorként látogatást tett Pécsen Ernst Klingmüller, az akkori kölni egyetem biztosítási jogi intézetének az igaz­ gatója. Ö vetette fel, hogy tudna fogadni egy kvalifikált kutató jogászt, s javasolni tudná a Humboldt ösztöndíjat. Én azonban nem tudtam németül. Erre ő azt válaszolta, hogy meg kell tanulni. 1978 szeptemberében vet­ tem az első nyelvórát egy magántanártól. Fe­ leségemmel jártunk hozzá talán heti négy al­ kalommal. 1979 márciusában aztán sikeresen levizsgáztam. Ez nem azt jelenti, hogy meg­ tanultam németül, mivel a határátlépés után szembesültem azzal, hogy ez nem így van, de papírom volt róla, s ez kellett az ösztöndíj­ hoz. Emlékezetem szerint valamikor ősszel utazhattam, nem engedett az Igazságügyi Minisztérium hat hónapnál hosszabb időre. Az ösztöndíjat viszont egy évre nyertem el, először csak három hónapra engedtek volna ki, de akkor nem fogadtak, azt mondták, hogy legalább fél évet kint kell töltenem. Vé­ gül engedélyezték bizonyos trükkel a fél éves kinn tartózkodásomat. Ott a bőség zavarával küzdöttem, igazából nem is a kutatási terüle­ temmel foglalkoztam. Az irodalmi bőség, amely ott engem körülvett, teljesen lekötötte a figyelmemet. Az utolsó két hétben döb­ bentem rá, hogy igazából semmit sem csinál­ tam a saját kutatási tervemmel. Egy négy hó­ napos, s majd újból egy féléves kiutazásom­ kor már nagyon tudatosan kandidátusi diszszertációmhoz gyűjtöttem anyagot, s írtam meg. Ezt aztán 1988-ban sikeresen meg is védtem. - Kutatási területei közé tartozik A biz­ tosítási jog, A nem vagyoni kártérítés, és az Alkotmányjog. Folytat-e még vizsgálódásokat e témakörökben, vagy jog ^gy újabb területén kezdte meg a kutató munkát? - Ki alkotmányjogi kutatásokat valójában be­ fejeztem alkotmányjogi mandátumom lejár­ tával. Megmaradtam civillistának, tudniillik a civiljog dogmatikája meghatározóan érvé­ nyesíthető volt alkotmánybírói munkámban is. A biztosítási joggal tulajdonképpen kény­ szerűségből kerültem kapcsolatba. Mint em­ lítettem, 1974-ben így kezdődött a kutatói munkásságom. A fő kutatási területem min­ dig a felelősség volt. Felelősség, kártérítés, s ezen belül a nem vagyoni kártérítés. Amit még érdemes megemlíteni, hogy az utóbbi években, főként azért mert a feleségemmel együtt elmélyedtem abba a katolikus lelki­ ségbe, amelyet Házas Hétvégének neveznek, az érdeklődésem a család, a házasság felé irá­ nyult. A házasság számos erkölcsi, jogi, mo­ rális vonatkozását próbálom meg egyre mé­ lyebben kutatni, és egyáltalán visszahozni mindazokat az értékeket, amelyek a mai vi­ lágban elenyésznek a házastársi, családi kap­ csolatokban. - Hogyan került kapcsolatba egyete­ münkkel? -1995-ben amikor, Zlinszky professzor éle­ te fő műveként elkezdte a kart alapítani, ak­ kor kért tőlem egy szándéknyilatkozatot, amely az akkreditációhoz kellett. A tárgyam még nyílván nem indult be ekkor, tehát ál­ lásba még nem kerülhettem, és így adtam a nyilatkozatomat. Két éves intervallumtól el­ tekintve 25 évet oktattam Pécsen. Megszűnt az alkotmánybírósági infrastrukturális hát­ tér, amely mellett meg tudtam oldani, hogy mindkét egyetemen oktassak Választanom kellett. Alapvetően azért döntöttem a Páz­ mány mellett, hogy mi, az oktatók a min­ dennapi munkánkban visszahelyezzük a jo­ got annak tiszta fényébe, s megtaláljuk újra az erkölcsi alapjait. Nekem még a jogot ide­ ológiaként tanították, azt mondták, hogy a jog a munkásosztály akarata az ellenállókkal szemben. Én ezt az ideológiát ugyan soha­ sem tettem a magamévá, de a jogi diplomá­ mat mégiscsak ilyen “filozófiai” alapon ab­ szolváltam. Nagy kihívás tehát számomra a tárgy természetjogi és erkölcsi megalapozá­ sa. Szerintem egy egyetem attól katolikus, hogy kik az oktatói, s mit oktatnak. Ezért örülök, hogy így döntöttem. - Hogyan látja a fiatal jogászok jövő­ jét? Mit gondol a túlképzésről? - Szkeptikus vagyok. Az a létszám, amivel egy egyetem dolgozik, nem igazán alkal­ mas oktatásra. A hallgatók nagyobb része egyáltalán nem találkozik az oktatókkal, semmilyen kapcsolatuk sincs. Bármelyik jogi egyetemet el lehet végezni könyvtár­ ból. Ilyen körülmények között igazából mi zömében, - s ez vonatkozik az ország bármely jogi karára- jogtechnikusokat képzünk. Egy kicsit félek attól, hogy nagy létszámban termelünk ilyen jogtechniku­ sokat az alvilág számára. Ugye a jog a ma­ ga hajlékonyságával nagyon sokszor a bűnelkövetők segítségére tud lenni. Ahogy napjaink világát nézzük, akkor lát­ juk azt, hogy sok sötét üzelem van, amik nem ritkán jogászi háttérrel működnek. - Mi a véleménye a legújabb kari taná­ csi döntésekről? - A vizsgákkal kapcsolatos döntésekkel egyetértek. Nem jók a görgetett vizsgák, a hallgató nem tudja építeni az egyik anyag­ részt a másikra. Én a magam részéről- akkor is, hogyha ez egy konzervatív nézet- támo­ gatom. Egyébként nem nagyon ismerem a Kari Tanács döntéseit, azt tudom, hogy ke­ vesebb fizetéssel kell tovább dolgoznom, de őszintén szólva ez nem érdekel. - Köszönöm a beszélgetést! SZABÓ VIKTOR kilencedik oldal �A hallgatói jogokról Karunkon rendszeresen hallhatunk olyan híreket, melyek különböző szigorítás­ ról, módosításról, negatív vagy pozitív változásról szólnak. A hallgató csak csó­ válja a fejét: már megint egy új szabály. Ha méltánytalannak érzi, lemegy a Spariba és felemeli a hangját (meg a poharat). De arra kevesen gondolnak, hogy a felsőoktatásban szereplő hallgatóságnak igen komoly, széleskörű jogai vannak. Elérkezettnek éreztem tehát az időt ahhoz, hogy kis jogi továbbképzéssel fá­ rasszalak Titeket. No meg a szerkesztőséget. Az elkövetkezendő pár számban a Felsőok­ tatási Törvényről (Ftv), Kormányrendele­ tekről és Miniszteri Rendeletekről esik szó. Elsőként az Ftv-t veszem nagyító alá. E számban a hallgatóknak nyújtható támoga­ tásokkal foglalkozom; majd a talán legfon­ tosabb és legizgalmasabb „hallgatói jogok”, vagy a hallgatók fegyelmi felelőségével fog­ lalkozó fejezet. Későbbre marad a záróvizs­ gákkal, diplomákkal foglalkozó joganyagok ismertetése is. Az Ftv. Az 1993. évi LXXX. törvény. A Preambulumából megtudhatjuk, hogy Î, .. .A magyar felsőoktatás első önálló törvé­ nyi szabályozásának alapját az alkotmányos emberi jogok, az európai egyetemek Magna Chartája, valamint a társadalmi és a nemze­ ti lét jobb feltételeinek megteremtése iránti igény alkotja... J) A Felsőoktatásban - mint Intézmény két típusú intézmény-szereplővel találkoz­ hatunk: az állami és a nem-állami intézmé­ nyekkel. Az Ftv hatálya kiterjed az 1§ (1) a) szerint a Magyar Köztársaság területén mű­ ködő felsőoktatási intézményekre; b) a fel­ sőoktatási intézmények oktatóira, tudomá­ nyos kutatóira és hallgatóira, valamint az oktatásban, a tudományos kutatásban, to­ vábbá a felsőoktatási intézmények feladatai­ nak megvalósításában közvetlenül részt ve­ vő foglalkoztatottakra. A „felsőoktatási intézmény” fogalmát a 2§ alapján ismerhetjük meg. (2. § (1) Felsőokta­ tási intézmények: az állami és az állam által elismert nem állami egyetemek és főisko­ lák.). így az Ftv hatálya ugyanúgy vonatkozik a nem állami (egyházi vagy alapítványi) in­ tézményekre, mint az államiakra. Ott, ahol a jogalkotó csak az egyik típusú intézmén^ől kíván szabályozni, azt külön kihangsúlyozza. Ellenkező esetben ránk, PPKE-s hallgatókra is alkalmazható a törvény. A hallgatói státuszt (jogviszonyt) egyértel­ műen határozták meg. De a jogviszony szü­ netelhet is. (28. § (1)). Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a tanulmányok tizedik oldal folytatásához szükséges beiratkozást nem végezte el. Két év szüneteltetés után a hall­ gatót törlik a névsorból, hacsak a hallgató kérelmére a felsőoktatási intézmény nem engedélyezte a törlés mellőzését. Bevezetőül ennyi. Fontosabb kérdés a hallgatók szempontjából, hogy a hallgatók mely juttatásokban része­ sülhet. A 30. § (l)-e írja elő, hogy a felsőok­ tatási intézmények nappali tagozatos hallga­ tói (...) az alábbi juttatásokban és kedvezmé­ nyes szolgáltatásokban részesülhetnek: a) ösztöndíj (pl. köztársasági, tanulmányi ösztöndíj); b) pénzbeli szociális támogatás; c) tankönyv- és jegyzettámogatás; d) diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés, il­ letve az ezt kiváltó lakhatási támogatás; e) jogszabályban vagy az intézményi Sza­ bályzatban megállapított további tá­ mogatások. A (2) szerint más oktatási formában részt vevő hallgatók számára is megállapíthat a Kormány rendeletben juttatásokat, kedvezményeket. De a (3) kimondja, hogy munkájuk mellett felsőfokú képzésben résztvevők számára kedvezmények (tanulmányi szabadság, munkaidő-kedvezmény, valamint egyes költségek megtérítése stb.) adhatók. A tanulmányi szerződést (természetes vágyj ogi személlyel) elviekben bárki köthet egyrészt a Munka Törvénykönyve 110. § alapján, vagy a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény alapján. Mindezt a végzettség (oklevél) meg­ szerzése utáni munkavégzés vagy szerzői (iro­ dalmi, művészeti, tudományos és ezekkel ro­ kon) alkotótevékenység teljesítése ellenében. A 31. § a tandíjra, a költségtérítésre és az egyéb díjakra vonatkozó szabályokat állapít­ ja meg. A (6) b) szerint az első doktori kép­ zésben résztvevőket első két tanulmányi évükben, amennyiben a Szabályzatban meghatározott oktatási tevékenységet foly­ tatnak, illetve a harmadik tanulmányi évben tandíj mentesség illeti meg. Talán a legérdekesebb kérdés az, hogy a hallgatók milyen egyéni és kollektív jogok­ kal rendelkeznek. 32. § (1) kimondja, hogy „A felsőoktatási intézmények az oktatók, a tudományos ku­ tatók és a hallgatók számára biztosítják az oktatás, a tudományos kutatás, a művészi al­ kotó tevékenység és a tanulás szabadságát”. Ennek értelmében a hallgatók joga többék között a felsőoktatási intézmény megválasz­ tása, megváltoztatása, más szakok, karok és felsőoktatási intézmények előadásain való részvétel (melyet a fogadó intézmény Sza­ bályzata korlátozhat). Ugyanezen bekezdés d) pontja szerint a hallgatói jogok között szerepel „az előadók és más oktatók megvá­ lasztása, a párhuzamosan meghirdetett elő­ adások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások közötti választás, párhuzamos képzésben való részvétel - a képesítési köve­ telmények által - meghatározott keretek kö­ zött. Egyik legvitatottabb kérdést szabályoz­ za e szakasz (32§ (1) e)): a hallgatókjoga az oktatók munkájának véleményezése is. A felsőoktatási intézmény oktatói mellet min­ den hallgatónak joga (34§), hogy javaslatot te­ gyen a felsőoktatási intézmény életével kap­ csolatos bármely kérdésben, s ezekre érdemi választ kapjon; vagy akár az intézmények Sza­ bályzatát követve használja a felsőoktatási in­ tézmény létesítményeit, eszközeit és berende­ zéseit (de az amúgy is nyilvánvaló). Mára már aktuálissá vált a doktori képzésben részt vevő hallgatók ügye is. Ezt szabályozza a 35/A§, mely szerint a - doktori képzésben részt vevő - hallgató oktatói feladatokat vállal­ hat. Az oktatói munkát végző doktori képzés­ ben részt vevő hallgatót e tevékenysége során megilletik az oktatókjogai, és terhelik az okta­ tók kötelességei, továbbá oktatói munkájáért kormányrendeletben meghatározott külön díjazásban részesül. A hallgatókat természetesen kötelezettségek is terhelik. így a TVSz. betartása. Nem el­ hanyagolható tény azonban, hogy a TVSz betartása - 36§ - a hallgatóknak és az okta­ tóknak egyaránt kötelező. (Példaként az ok­ tatóknak is kötelességük késés nélkül meg­ jelenni a vizsgákon). A hallgatók kollektív jogaikat - képviselet útján - a Hallgatói Önkormányzat (annak Választmánya) útján érvényesíthetik. Erről, valamint többek között a diplomázás új fel­ tételeiről lesz szó a következő számban. BALOGH ANDRÁS JÓZSEF (BAJ.) �N Gladiátor: tévedések az Oszkár-halmozó szuperprodukcióban - Az első harci játékokat elhunyt, nemes hadve­ zérek tiszteletére rendezték az ókor kezdetén. (Ld: Homérosz: Iliász; Patroklosz temetése) Kr.e.: 264-ben volt az első viadal Rómában, ahol még csak 3 pár küzdött. 65-ben, Julius Caesar apja emlékére már 320 pár gladiátort állított ki a Colosseumban. Scott filmjében, Kr.u.:180 táján, Commodus császár elhunyt apja emlékére nyitotta meg újra az arénát. Ez idő tájt már egyértelműen nem a ha­ lotti kultusz állt a játékok hátterében, annál in­ kább a rendező népszerűsítése. A mai választási kampányok ősének tekinthetjük. A produkcióban Marcus Aurelius betiltat­ ta a gladiátorok összecsapásait, és fia, Commodus a nép kedvéért törölte el intézke­ dését. Hiteles források tanúsága szerint sem filozófusok (Cicero v. Horatius), sem az ural­ kodók j nem: találtak erkölcsi kivetnivalót a gladiatúrában. A „filozófus császár”: Marcus Aurelius sem aggályoskodott... Ez a véres cirkusz nem kényszerítettségen alapult, fegyencek ritkán álltak gladiátornak. Inkább szabadok, és rabszolgák fordultak elő köztük; a szabadok szerződést kötöttek a lanistávali a rabszolgákat uruk beleegyezésük­ kel adhatta el e célra. (A lanista kiképző és .menedzser” volt egy személyben.) A servusok felszabadításuk reményében, a szabad férfiak a magas bérezés miatt szegőd­ tek gladiátornak. Sikeres viadal esetén egy legionista évi bérének háromszorosát is meg­ kapták. Az előadáshoz jól képzett harcosokra, katonaviseltekre volt szükség. A filmen;látha­ tó, magát összepisilő alak elképzelhetetlen, botrányba fulladt volna a műsor. A gladiátorok nem cellákban laktak, ha­ nem erre a célra épített kiképzőiskolákban, amiket tévesen kaszárnyának hittek egyes ré­ gészek. A harcos családjával, vagy szeretőjével élhetett ott . Tény, hogy a szabadok is a rab-; szolgákkal azonos jogállásúvá váltak. Az arénában nem estek azonnal egymásnak, mint az őrültek, hanem a császár köszöntése után, először tompa fegyverekkel bemelegítet­ tek. Eztán jöhetett a vérremenő harc; A küzde-; lem legtöbbször az egyik fél kapitulációjáig folyt. A megsebesült, V. érezhetően gyengébb fél balkeze feltartásával jelezte megadását. A rendező ekkor a közönség ítéletét kérte, melyet-népszerűsége kockáztatásával-, nem volt kötelező betartania. A populus legtöbb­ ször lefelé tartotta hüvelykujját. E ,;halálbüntetés” esetén a győztes fél megfojtotta a vesz­ test (nem kaszabolta le...). A legsikeresebb gladiátornak jutalom, és babérkoszorú járt. A filmen látható „csapatszellemnek” sincs ér­ telme. A harcosok „egymás hátán” juthattak elő­ re, legfeljebb azonos vidékről származók, kato­ natársak tartottak össze \ Aki; győzött, azé volt a dicsőség, é.s tovább életben maradt! Nem egy­ máson, inkább magukon igyekeztek segíteni... Valószínűleg az is tévhit, hogy a keresztény­ ség vetett véget a véres játékuk. Valószínűbb, hogy a nézők egyre kezelhetetlenebb vérszomja, és a költségek megnövekedése miatt; azaz állam­ biztonsági okokból szüntették meg a nyolc év­ századon át virágzó „ókori pankrációt”. NÁDAS! VIKTÓRIA A Szent Ignác szakkollégiumról A szakkollégiumokról: A szakkollégiumok elitképző civil szerve­ zetek, melyek fejlett tanulmányi rendszerük­ kel, az egyetemen kívüli képzés biztosításával lehetőséget nyújtanak az egyetemi képzésnél mélyebb és szélesebb horizontot felölelő is­ meretek elsajátítására. Céljuk olyan fiatal ér­ telmiségi réteg nevelése, amely szaktudása és társadalmi érzékenysége révén a későbbiekben jelentős közéleti formáló szerepet tölthet be. A gyökerek: A kollégium 1991 óta létezik, idén ünnepli fenn­ állásának tizedik évfordulóját. A hasonló szelle­ miségű kollégiumok között elsőként nyithatta meg kapuit. Kezdetben a Szent Márton Alapít­ vány tartotta fenn az intézményt, ennek meg­ szűnése után ezt a feladatot a Jézus Társasága Alapítvány, tul^donképpen a jezsuita rend vállal­ ta magára. A két alapítvány között kezdettől fog­ va komoly szakmai- erkölcsi kapcsolat volt. A kollégium célja, hogy olyan katolikus értelmisé­ get formáljon, amely felelősséget és elkötelezett­ séget érez mind szűkebb közösségéért, mind ha­ zájáért, és kész a hagyományos keresztény érté­ keket a társdalomban képviselni. A kollégium célja: Az Szent Ignác Szakkollégiumnak az Alapok­ iratban megfogalmazott célja olyan keresztény értelmiségiek nevelése, akik egyfelől a lehető legmagasabb szintre törekednek szakmájuk­ ban, másfelől hitelesen képviselik és szolgálják az Egyházat és a társadalmat. Az alapítás óta el­ telt idő során világossá vált, hogy e cél igenis reális, elérhető, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy e tíz év alatt a kollégium pezsgő szellemi-kulturális műhellyé fejlődött, s ezen folyamat dinamikája máig változatlan. A diákokat Budapest egyetemeiről és főiskoláiról vesszük fel többszintű felvételi eljárás során. Ez írásbeli fordulóból, elbeszélgetésből és „szimpá­ tia” fordulóból áll. A férőhelyek iránt nagy az ér­ deklődés, négy- ötszörös túljelentkezéssel szá­ molhatunk Az intézmény koedukált, jelenleg 51 belsős, 15 külsős diákunk van. A Kollégium most felvételit hirdet bármely budapesti egyetem vagyfőiskola nappali tagozatos hallgatói részé­ re. Jelentkezési lap és pályázati kérdőív, valamint további információk rólunk letölthetők a wwwszentignac.hu címről, valamint igényelhe­ tő az iroda@szentignac.hu e-mail címen, illetve a 282-9848 telefonszámon, valamint személye­ sen a XDÍ kér. Hunyadi u. 2-4. alatt. A pályáza­ tok leadásának határideje 2001. április 27. Amennyiben először szívesen elbeszélgetnél személyesen valamelyikünkkel az egyetemen, örömmel állunk rendelkezésedre: Kósa Móni (I. évfolyam); Bózsó Andrea, Nagy Zoltán, Fischera Anett (III. évfolyam). Seres Tamás, Soós Mihály, Tóth András (IV évfolyam). Bármelyikünknél e-mailben is: családnév. utónév@szentignac.hu, valamint telefonon: 282-9772, mobilon: 06 20 310 4333 Az Alapító köszöntése Március 7-én ünnepelte 73. születés­ napját a Kar alapító dékánja, a Jog­ történeti Intézet vezetője, Zlinszky János Professzor Úr. Ez alkalomból gyűltek össze az Intézet oktatói, ad­ minisztrátorai, demonstrátorai és a római jogi gyakorlatvezetők, hogy e jeles napon köszönthessék profeszszorukat. Az ünnepség csendesen, mondhatnánk szűk intézeti körben” zajlott. Elsőként 95' Dr. Botos Gábor tanár úr szólt az egy­ begyűltek nevében, hangsúlyozva, hogy a Prodékán Úr nélkül nem is le­ hetnénk így együtt ezen a Karon, me­ lyet elsősorban neki köszönhetünk. Zlinszky Professzor Úr a jogtörténeti tárgyak fontosságát húzta alá, mely a jogászképzés alapját jelenti. Építkezni pedig - mint mondta - csak biztos ala­ pokra lehet, mert aki nem így tesz, an­ nak házát elmossa az eső. Rámutatott arra is, hogy e tárgyak oktatásában mekkora szerepe volt és van a közös munkának. Ezután Dr. Schmidt Beatrix, a ta­ nítványból lett tanár kolléga az Egye­ tem alapító rektorának, néhai Gál Fe­ renc Atyának a szavait idézte szeretett tanárának. Zlinszky Professzor Úr szerint meg kellene különböztetni az évfordulót a születésnaptól, mert szü­ letésnapként már a 74.-et ünnepelte, hisz abba bele kell számítani a O.-at is, azaz a születés napját. Végül a jelenlé­ vők segítségét kérte az étel s ital elfo­ gyasztásában, elvégre nemcsak igéből él az ember. S mit kérhetünk mi, az Intézet de­ monstrátorai? Minél több alkotásban gazdag, tevékeny évet egészségben, hisz mindnyájunknak van mit tanulnunk a Prodékán úrtól. Isten éltesse sokáig Ka­ runk Alapítóját! MÁNDICS BOTOND FISCHERA ANETT tizenegyedik oldal �Gróf Esterházy János Egy háborús bűnös arisztokrata „Soha semmilyen jogunkról lemondani nem fogunk, mert csak az a nemzet veszhet el, amely önként mond le valamely jogáról.” Életútja: Született: 1901. március 14-én 1924 - házasságot köt Serényi Lujzával, mely­ ből két gyermeke születik: János és Alice. 1932 - az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke. O lesz a Csehszlovákiai Ma­ gyar Népszövetségi Liga elnöke is. 1935 - Kassa képviselője á Prágai parla­ mentben. 1936— az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt egyesülésével létre­ jött Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke. - visszautasítja az Eduard Benes köztársasá­ gi elnök által felajánlott miniszteri posztot. 1938 — Kassa Magyarországnak való átadá­ sakor bejelenti, hogy Szlovákiában marad, s egyúttal jogszerű bánásmódot kér a Ma­ gyarországhoz került szlovákok részére. 1939 — rádióbeszédében üdvözli a Szlovák Köztársaság megalakulását; elhatárolja magát és pártját a nemzetiszocialista eszméktől; a világháború kitörésekor a lelkiismeret szavá­ nak való engedelmességre szólít fel; megin­ dítja a Magyar Hírlapot Szlovákiában. 1940-1942 - Magyar Ház Mozgalom; Ma­ dách Könyvesház; á;. Szlovákiai Magyar Kulturegylet újjászervezése; előadások a Debreceni Nyári Egyetemen. Idén ünnepeljük gróf Esterházy János már­ tírsorsú felvidéki magyar poltikus születésé­ nek centenáriumát. Ennek emlékére szerte az országban. Magyarországon és Felvidéken is számos ünnepséget szerveznek a kisközös­ ségek, az ősz folyamán szobrot is avatnak tiszteletére Tatán. Mádl Ferenc Köztársasági Elnök Úr már előre elvállalta az összes ma­ gyarországi ünnepség, megemlékezés fővéd­ nökségét. ígérte, hogy ahol tud ott lesz. A megemlékezések kezdete és egyben csú­ csa is az a március 11-én tartott nagyszabá­ sú ünnepség volt, melyet a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Rákóczi Szövetség szervezett az Országgyűlés felsőházi (ma 99-.konferencia”) termében. 10 éve várt min­ den szlovákiai magyar erre az alkalomra, hogy a rendszerváltozás után végre megpró­ báljuk helyesen értékelni történelmünket. Esterházy János, a két világháború közötti csehszlovákiai magyarság vezetője, az első bécsi döntés után is - melynek során Felvi- tizenkettedik oldal I 1942. május 11. - a szlovák parlament ülé­ sén egyedül ő nem szavazza meg a zsidók deportálásáról szóló törvényt. 1944 — tiltakozás Magyarország német meg­ szállása ellen; a nyilasok letartóztaták, majd lemondásra kényszerítik; körözi a Gestapo. 1945 - újból ő a pártelnök; a háború végén nem 'menekül el az országból; a szlovák hatóságok letartóztatják, átadják a KGBnek, a Magyar Párt több vezetőjével együtt a Szovjetunióba hurcolják; a Gulag mun­ katáboraiba kerül. 1947. november 16. — a Szlovák Nemzeti Bíróság távollétében halálra ítéli. 1949 - a szovjet hatóságok visszaadják a csehszlovák belügyi szerveknek; a köztársa­ sági elnök, közbenjárásra a halálos ítéletet életfogytiglanra változtatja. 1950-1956 - börtönről börtönre hurcolják. 1957. március 8-án a csehországi mirovi börtönben, ötvenhét éves korában meghalt. Hamvai kiadását és eltemetését a mai napig nem engedélyezték. A szlovákiai magyarság Mindszentyje. O az, áld örök példakép minden szlovákiai ma­ gyár . politikus számára. Végigszenvedte a íi XX. század minden gyötrelmét. dék legnagyobb részét visszakapta Magyar­ ország - a Csehszlovákiában rekedt 80 ezer magyarral maradt. Birtokait elvették, ennek ellenére adóznia kellett utána. Mégsem tud­ ták tönkretenni. Budapestről kapott támo­ gatások segítségével óvta meg a kisebbség­ ben rekedt magyarságot, a szórványban élő­ ket. Infrastruktúrát biztosított annak érde­ kében, hogy nemzeti kultúrájukat, hagyo­ mányaikat tudják hol ápolni, gyakorolni. Érdekeikért mindig szót emelt a szlovák parlamentben. Egyben a Magyarországnak visszaadott területeken élő szlovákokra is fi­ gyelt. Egyedüliként szavazott nemmel a szlovák parlamentben a zsidók deportálásá­ ról szóló törvényjavaslatról (mert Szlováki­ ában rögtön a deportálásról hoztak tör­ vényt, és nem az elkülönítésükről). »• .. En ellenben, mint az itteni magyarság képvise­ lője, leszögezem ezt, és kérem tudomásul venni, hogy azért nem szavazok a javaslat mellett, hanem ellen, mert mint magyar és keresztény és mint katolikus a javaslatot isientelennek és embertelennek tartom. 99 (A zsidók deportálásáról szóló törvényjavas­ lat elutasításának indokolása. Kézirat; Or­ szágos Levéltár, K-63-1942/65.). Saját vagyonát feláldozta a szlovákiai ma­ gyarságért, a mai napig háborús bűnös, a Szlovák Köztársaság ellensége. Rehabilitálása még nem 99-,időszerű”. Annak ellenére sem, hogy Orbán Viktor miniszterelnök személyesen Mikulás Dzurinda szlovák mi­ niszterelnökhöz fordult ennek érdekében. Esterházy János gróf a mai napig a mirovi tömegsírban van eltemetve, mert a cseh és a szlovák hatóságok nem engedik exhumálni holtestét. A Gustav Husak vezette csehszlo­ vák kommunista rezsim félt. Félt, hogy Esterházynak még hamvai is olyan erős fényt bocsátanak ki, mely megvakít mindenkit. Ez a félelem az egyik közös öröksége Csehországnak és Szlovákiának mind a mai na­ pig. Még mindig szerves részét képezi a két ország alkotmányának a híres Benesi Dek­ rétum (mely szerint a magyar nemzet kol­ lektív háborús bűnös). Ezek az országok ve­ lünk együtt fognak csatlakozni az Európai Unióhoz... A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériu­ ma jegyzékben tiltakozott a Magyar Köztár­ saság Külügyminisztériumánál az ellen, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése helyszínt biztosít egy ilyen személyről való szervezett megemlékezéshez. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériu­ ma jegyzékben adta tudtul a Szlovák Köz­ társaság Külügyminisztériumának, hogy a Szlovák Köztársaság tiltakozása valószínűleg a történelmi tájékozatlanságából eredhet. RABONBÁN �l'— A történelmi Magyarország nemzetiségeinek története 2. ... a múltkori befejező gondolattal kapcsolatban meg kell jegyezni azonban, hogy Moldvát Havasalföld irányából, tehát Dél felől is célba vették - csak a pontosítás végett. Bár már a 14. századtól történtek kísérletek katolizálásukra, a románok hite az ortodox hit volt, s ezt őrizni igyekeztek, mert úgy érezték, ez különbözte­ ti meg őket Erdély többi nemzetétől. A török m^elenése új távlatokat nyitott előttük, egyf^ta belső migráció indult meg. ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy ahon­ nan a magyarok kivándorolni kényszerül­ tek, ott a románok letelepedtek. (Erre kitű­ nő példa Várad 1660-as pusztulása.) A törté­ nethez hozzátartozik Mihail Viteazul, alias Vitéz Mihály havasalföldi vajda esete, aki 1599-ben bevonult Erdélybe, ezért több ro­ mán történész őt tekinti a három ,,román”(!) fejedelemség első tudatos egye»• sítőjének. Rajtuk kívül nem sokan... A 18. századra már hatalmas méreteket öltött beáramlásuk, míg a század elején számuk a félmilliót sem érte el, a század végére több mint egymillióan voltak. Az a veszély azért nem fenyegetett, hogy egész Közép-kelet Eu­ rópa románajkú lesz, de pl. az Andreanum te­ rületén élő szászok a magyarok betelepülését még meg tudták akadályozni, a románokét már nem. A század végére Erdély legnépesebb nemzete lettek. Bár sok helyen nem fogadták őket ellenszenvvel, az oklevelek tanúsága sze­ rint megijedtek „szaporaságuktól”. Már elér­ tek a mai Magyarország területén fekvő Új fehértót, Kislétrát, Nyíradonyt, Nyírac^ádot, Kiskállót is. Áttérve a 19. századra, elsősorban a romá­ nok nacionalista mozgalmairól kell egy-két szót ejtenünk, amikor is újra feltűnik a 15.16. században kialakult dákoromán elmélet. (Ez az elmélet már Antonio Bonfminál, Mátyás királyunk történetírójánál is felme­ rül, így több se kellet a román történészek­ nek.) Ezt elsősorban Havasalföldön és Moldvában hangoztatták, de még ennek a ,,stabil oszlopokon álló” elméletnek is vol­ ír tak buktatói. így például az, hogy meglehe­ tősen kevés román beszél, vagy oeszélt lati­ nul, másrészt csak a 17. században csatlakoztak a római egyházhoz. A dákoromán el­ mélet Erdélyi r triásza: ' Gheojghe Sincai, Samuil Micu és Petru Maior. Ok Rómát és Bécset is bejárva „felfedezték.5»’ a román nyelv latin jellegét, innen pedig már csak karnymtásnyira ­ karnyújtásnyira volt az elmélet elmelet helyénvaló n« ságának bebizonyítása. Ez már politikai kérdés is volt, a románok h hegyeket mozgattak meg, hogy bebizonyítsák, ok Erdély őslako­ sai. (A római ereoettel kapcsolati):»an csak megjegyzem, hogy ekkor tértek át a cirill betűs írásról a latin betűsre...) Ekkor még csak az volt a céljuk, hogy őket is elismerjék Erdély negyedik nemzeteként a ma^ar, a székely és a szász mellett, ezt bi“onyitja 1791-es felterjesztésük zonyitja felterjesztesük is lí. Lipót elé, a Supplex Libellus Vlachorum. 1848 egyik követelése volt nálunk az unió megvalósítása Erdéllyel. A románok - mond­ hogy őket meg juk joggal - azt séreímezték, sérein sem kérdezték ez Enne! megfelelőíZ ügyben. Ennek en a balázsfalvi ülésen a radikálisok kereked- tek felül Avram láncúval az élükön, s kimondták, hogy nem támogatják a magyar szabadságharcot, sőt fegyvert is fogtak ezt bi oi-­ zonyítandó. Ha már így belelendültek, létre­ hozták a Román Nemzeti Bizottmányt is. Persze mikor felismerték, hogy az udvarnak csak addig van rájuk szüksége, amíg a magyar szabadsá^arcot le nem veri, kissé visszavettek az iramból. 1849. júliusában a magyarok és a románok végül megegyeztek, s így elv­ ben béke született a két nemzet között. Ez persze nem tartott sokáig, mivel a kiegyezés után, 1868-ban bevezették az új nemzetiségi törvényt, s hatályba helyezték a magyarok áltál rég áhított uniót. Az első világháború előtt ugyan a Munka­ párt élén álló Khuen-Héderváry Károly fel­ vette a kapcsolatot a románokkal, sőt maga Ti­ sza István is hajlandó lett volna engedménye­ ket tenni, a megegyezés azonban a két fél szándékainak elterése miatt meghiúsult. A há­ ború kiélezte a nemzetiségek közti ellentéte­ ket, a románok ráadásul 1916. augusztusában titokban egyezségi:t kötöttek az antanttal Bukarestben, mely Ér .mondj a, hogy a szövetséges hatalmak hozzájárulnak a románok területi kívánságaihoz. Ennek köszönhetően 1918ban a Román Nemzeti Tanács szinte azonnal visszautasította Jászi Oszkár, a Károlyi kormány nemzetiségügyi miniszterének javasla­ tait, mely a románoknak széles körű önkormányzatot ígért. A kisujj unk már kevés volt, a románok pedig a győztes oldalon álltak. A há­ ;gyenes következménye ború elvesztésének egyenes limas trianoni békeszervolt a számunkra fájdak...... .... ződés. (Folytatása következik) VINCZE SZABOLCS „Megtartani önmagunkba vetett hitünket  Vendégünk volt Csdky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese l!i Március elsején a díszteremben tartott teltházas előadást Csáky Pál;'szlovák kormányfő-helyettes. Beszámolt a Magyar Koalíció Pártjának a kormányban eltöltött két éves tevékenységéről, valamint vázolta a közeljö­ vő lehetőségeit. Ratifikálás előtt áll például a nyelvi charta, amely megkönnyíti majd a’, magyar nemzetiségűek számára anyanyelvük használatát. A szlovák alkotmány mòdosításával létrejönnek a megyei önkormány- mint egy szlováknak, hiszen nekik a magyar mindenképpen érdemes volt az MKP-nek belépni a koalícióba, az azóta eltelt két eszkisebbség céljait kell szolgálniuk. A jövő legfontosabb célja megállítani á tendő, amely a felnőtté válás időszaka volt a kormány egésze számára, egyfajta garancia szlovákiai magyarok anyaországba történő lehet a jövőre nézve, garancia arra, hogy a , kivándorlását. A párkányi híd, mely év végékisebbségek azonos jogokat élveznek majd, ' re várhatóan elkészül, szimbolizálja a két mint a szlovák nemzetiségűek. Kiemelte azt ország kölcsönös egymásrautaltságát és vihogy a magyar politikai erők komoly s'zé- . szonyuk szükségszerű javulását; „Tartsuk repet játszottak és játszanak Szlovákia de- ;; meg önmagunkba vetett hitünket”- figyelmokratizálódásában, így támogatva az or- , meztetett búcsúzóul Csáky Pál. ?! zátok, ezáltal a hatalom jobb megoszlása válik lehetővé. Csáky Pál elmondása szerint szág Uniós csatlakozásának tervét. Egy magvar politikusnak nolitikusnak mindig többet kell tennie, tennie. gyár KÚRÁN ANDRAS « A Mathias Corvinus Collegium FELVÉTELI PÁLYÁZATOT HIRDET jog, modern történelem, média, nemzetközi kapcsolatok és közgazdaságtan iránt érdeklődő kiemelkedően tehetséges elsőéves egyetemi hallgatók számára. Felvételire pályázni egy 5-8 oldalas rövid esszével 2001. május 18-ig lehetséges. A dolgozatok címei március második felében kerülnek közzétételre. További információk a www.collegium.hu honlapon olvashatók, e-mailban tihanyia@elender.hu, illetve a 267-6597 számon kérhetőek. tizenharmadik oldal �VEDD ES OLVASD! Németh Adám rovata Kisvárosi levelek Egyház és kommunikáció (avagy www.katolikus.hu) Az ítélet idei első számában jelent meg B. Á. monogram alatt (egész pontosan felett) egy cikk, amelyben a szerző a Magyar Katolikus Egyház óriásplakátjáról ír, talán kicsit furcsa módon. Az említett óriásplakát az Egyház új média­ stratégiájának része. Erről a programról ren­ deztek konferenciát a PPKE-BTK-n február 14-én Veres András püspök, a Magyar Katoli­ kus Püspöki Konferencia titkára és Juhász Ju­ dit, az MKPK sajtófőnöke részvételével. Ezzel a médiastratégiával igyekszik kihasz­ nálni az Egyház a rendszerváltozással vissza­ kapott kommunikációs lehetőségeit. Az Egy­ ház Kommunikációja Jézus Krisztussal kez­ dődött. Azóta az élőszó mint eszköz mellett a technikai fejlődéssel számtalan új eszköz je­ lent meg. Az Egyháznak pedig a CIC. szerint feladata felhasználni a technika vívmányait a hit hirdetése során céljának, a lelkek üdvössé­ gének elérése érdekében. Ez a kommunikációs stratégia persze koránt­ sem a magamutogatásról szól, hanem a tanúsagtételről. Ennek eszköze többek között a tavaly indult egri katolikus rádió, a közszolgálati- és kereskedelmi médiában egyaránt megjelenő tár­ sadalmi célú hirdetés, valamint az európai püs­ pöki karok közül először a magyar által elindí­ tott internetes oldal (a honlap címe). Az új mé­ diastratégia célja mindössze a figyelemfelkeltés, annak megmutatása, hogy az Egyház nem csu­ pán a templom és a sekrestye falai között műkö­ dik, hanem emberekből álló élő intézmény. Márpedig ha így tekintünk az Egyház kommu­ nikációjára, akkor az óriásplakát sem a „pápa + tömegjelenet a Hősök terén” képletből áll össze, hanem az élő Egyház jelképe. Kedves Barátom! fotó, vagy ilyenekből összeállított mozaik. Természetesen a modem eszközöket fel kell használni, de mérlegelni kell, hogy egy-egy meg­ nyilatkozással milyen hatást váltunk ki másokból. BÁNÉI ÁKOS (teológus-hallgató, PPKE) A rovatvezető véleménye: ]ó ötlet ilyen eszközöket felhasználni a mai világban. De ha már élünk az ilyen lehető­ séggel, érdemesebb sokkal jobban élnünk vele. Elgondolkodtató: nem lehetne-e példá­ ul a plakát megjelenése előtt rajzpályázatot, ötletpályázatot kiírni arról, hogy milyen is legyen egy ilyen plakát? Esetleg beszélgetni más felekezetekkel is erről, hiszen az 1000 évből nem kis ideig közösen tevékenyked­ tünk, éltük meg hitünket. Van még mit fejlődnünk a kommunikáció te­ rületén (az egyházi intézményeken belül is, pl. az Egyetemen az egyes döntések megho­ zatalánál...), de a helyzet nem reménytelen, sőt... NÉMETH ÁDÁM Poupard bíboros a PPKE díszdoktora A PPKE március 1-jén díszdoktorává fogadta Paul Poupard bíborost, a Kultúra Pápai Taná­ csának elnökét. Kedvés Deák Bertold és Szamos Márton! Ma, mikor olyan világban élünk, mikor a rop­ pant tudományos-technológiai fejlődés ellené­ re az emberek többsége szkepticizmusba me­ nekül, amikor - Erdő Péter rektor üdvözlő be­ szédében elhangzott szavait idézve - „amikor európai-keresztény kultúránk magva megha­ sadt” különösen kívánatos e tudós főpap mun­ kásságának példaként való felmutatása, bizonyí­ tékául annak, hogy a hit, a tudomány és a kul­ túra elválaszthatatlan egységet alkot. Köszönöm kiegészítő erővel is bíró reagálásoto­ kat előző cikkemben lévő megállapításaimra, melyeket ezúttal röviden konkretizálok. Jobb lett volna; ha „saját szánkból” hangzik el a plakáton lévő üzenet - a következőképpen: .....Veletek és értetek - a Magyar Katolikiis Egy­ ház” . Ezáltal sokkal elfogadhatóbb a megnyilat­ kozás, mert rni mondjuk ki az üzenetet, és nem a szemlélő szájába kényszerítjük. A magasból lefényképezett tömegnél előnyösebb lett volna egy személyesebb benyomást nyújtó Paul Poupard Franciaországban született 1930ban. 1954-ben szentelték pappá. Teológiából és történelemből doktorált a párizsi Sorbonne-on. A hit és az ész kapcsolatát, illetve az egyház és az állam közti viszonyt elemző diszszertációi mintha előre vetítették volna az evilágban az evilágért munkálkodó, a tudományos felké­ szültséget a gyakorlati társadalmi (világi) prob­ lémák leküzdése szolgálatába állítani képes egy­ házi közéleti személy életútját. Paul Poupard tíz éven át a párizsi katolikus egyetem rektora'volt, majd párizsi püspök, érsek, 1985-től bíboros. DEÁK BERTOLD - SZAMOS MÁRTON tizennegyedik oldal Nem akarok még egy huszadik századot. Igen, maga volt a tudás ez a XX. Atombomba, repü­ lők, űrhajók. Lehet ezt még fokozni? Igen le­ het. Lehet hogy holnap a levegőben szárnyal­ hat az ember szomszédtól szomszédig, kaputól kapuig. Lehet, hogy lángost sütünk a Marson. Jól van, ez mind rendben van. Ha az ember va­ lamit meg tehet: meg is teszi... Nem akarok még egy XX. századot. Működ­ tünk Júdásként eleget, fáradhatatlanul. A tudás, igen, az nagyon fontos valami, csak még okos fi­ lozófusok sem igazán tudják, hogy mi is. Fűtött szobából nézhetjük majd a háborúkat. a ^épek halálát, és elhisszük, hogy a MATRIXban mi vagyunk. Benne vagyunk és nem rajta kívül. Hát ez a tudás? Shakespeare újra megdicsőül („Színház az egész világ..Arany tompán kopogtat a ko­ ponyákban („Vérszagra gyűl az éji vad...”); Bili Gates maga lesz az élő totem („A XXI. században az győz, aki az információözönben helyesen szelektál.” Lásd: Diderot - ember­ gép); Máraiból csak a csonkig égett gyertya marad (tanárnő az órán: „Márai író volt, költő és öngyilkos. És akkor most térjünk át Frederick Forsythra...”); Vivaldiból gyászze­ ne lesz (: a természet gyászzenéje, utolsó ka­ pocs az évszakokhoz, a csiripelő madarakhoz); Petőfinek végül igazat adnak ( „Elhullt a virág...”); Éljen az emberiség „nulla toleran­ cia clausulája”! Önmagunk ássuk a sírunkat. Uram! Hol vagy? Irgalom, irgalom... Nem, nem lehet ilyen a XXI. Ez egy nyerő szám, az évszázadnak is ilyennek kell lennie. Vagy nem? De mi az, hogy nyerni, mit lehet nyerni? Mi az, hogy tudni? Te tudod milyen lesz a XXI-es? Megelepnél, ha azt mondanád, hogy igen... Nekem csak a remény marad: Ahol túlárad a bűn ( az emberi hülyeség), ott túlárad a kegyelem is... Testvéri szeretettel: NÁDI Számos franciaországi tudományos-művé­ szeti társaság tagja, elnöke, több nemzetközi díj kitüntetettje, mégis elsősorban az embe­ rek, kultúrák és vallások közeledése érdeké­ ben folytatott szeretetteljes dialógusnak kö­ szönhetően övezi őt általános tisztelet Euró­ pában. Vatikáni küldöttként sorra kereste fel a világ- és egyházpolitikailag „érzékeny” he­ lyeket (így Magyarországot is.) (AZ ÚT EMBER ALAPJÁN) �a A század tanúja A Horváth Mihály-téri Pázmány-szobor története dőjelezte a Bakáts téri helyszín alkalmassá­ gát, mert véleménye szerint a kegyelet pa­ rancsa, hogy Pázmány Péter szobra a belvá­ rosban legyen. E célból a Barátok belvárosi temploma előtt lévő teret javasolta helyszí­ néül. Azért is ez volna a legméltóbb hely vélekedett Acsay -, mert a közelben emel­ A katolikus érsek szobra a Ferenc József ál­ kedik a Tudományegyetem Palotája, amely­ tal Magyarországnak adományozott tíz szo­ nek közelsége a Karalapító munkásságát is bor egyike, felállítását mégis hosszú vita jelképezi. A Professzornak véleménye tá­ előzte meg. mogatására sikerült megnyernie a Tudo­ Eredetileg a Bakáts téren szántak helyet a mányegyetem rektorát, aki Acsay javaslatát műalkotásnak. Dr. Acsay Antal professzor, a Dr. Beleznay Béla egyetemi tanár javaslatá­ Religio 1899. márciusi számában megkérval egészítette ki, mely szerint ri Pázmány Péter I szobra mellé a * si' király által ajándékozott tíz szobor közül a XVI. század jogászá­ nak, Werbőczy Istvánnak a szobrát kell felfe állítani. í.- . BtA rektor ezK zel a kéréssel I fordult Széli Kálmán, akkori miniszterelnök­ höz. A minisz­ terelnöki támo­ gatás azonban önmagában ke­ vés lett volna a király rendele­ tének megvál­ toztatásához, de a javaslatot ugyancsak he­ lyeslő és támo­ gató József fő­ herceg fellépése már elegendő­ nek bizonyult. Ekkor megváltoztatták a szobrok terve­ zett anyagát is, bronz helyett carrara! márw Drámai kép az 1956-os szabadságharcból: egy ismeretlen elesett sírja a ványból készítFelszabadulás téri (ma: Ferenciek tere) Pázmány-szobor talapzata előtt tették őket. A (először publikált felvétel) létrejött szobor- A Radnai Béla által készített Pázmány szobor ma a Horváth Mihály téren ta­ lálható, azonban mind elkészültének, mind helyváltoztatásának érdekes tör­ ténete van. w bizottságnak még nehéz kérdésben kel­ lett állást foglalnia: Radnai Pázmányt állva, a Werbőczyt megalkotó Donáth pedig ülve képzelte el. E kettőt összhangba kellett hoz­ ni. Noha a bizottság az utóbbit javasolta, a végső döntésre jogosult belügyminiszter a szobrok környezetére való tekintettel mégis az álló alakzat mellett foglalt állást. A szobrokat Carrarában faragták. A Páz­ mány szobor talapzatára hercegprímási cí­ merét helyezték, amelyet bal oldalt babérle­ velek, jobb oldalt Krisztus koronájának ne­ vezett virágok díszítenek. A szobor 1914. június 25-én került a he­ lyére. Az ünnepélyes leleplezést Szent István napjára tervezték, a háború miatt azonban az ünnepély elmaradt. Augusztus 29-én minden külső pompa nélkül Drasche-Lázár Alfréd miniszteri tanácsos adta át az emlék­ művet Dr. Wildner Ödön tanácsnoknak, aki azt a Főváros részéről átvette. A Pázmány-szobor helye egészen 1957ig változatlan maradt, a forradalmat követő­ en az akkori rendszer számára elviselhetet­ len volt egy katolikus érsek és egy katolikus templom túlzott közelsége, ezért a protes­ tánsból ellenreformátorrá lett hittérítő szobrát kevésbé központi helyre, a Horváth Mihály térre helyezték, ahol mindmáig megtekinthető. ' Ifi i is GULYÁS GERGELY Wíí’swiswiwsm- Rövid hírek! ! ! ! ! Jó hír az ötödéveseknek, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen tett, nyelvvizsgát isj elfogadnak a záróvizsgára bocsáthatóság feltételeként. Abból a szempontból mindenképp előnyös, hogy a BME-n egy hó-* napos átfutási idővel lehet nyelvvizsgázni. További engedménynek számít az is, hogy állami típusú nyelvvizsgával is el lehet kezdeni az ál­ lamvizsgák letételét, de egy héttel az utolsó zá­ róvizsga előtt be kell mutatni a másodikat is. < HŐK elnökének közbenjárására, Var­ ’^ga Csaba és Péteri Zoltán professzor urak döntésé értelmében, a Dékán Úr hozzájárulásával III. éven mégsem köte-J ^lező ebben a félévben vizsgázni Allameltnélet 2?, 3? Kigy tán inkább 2,3-ből, hanem letehető a következő szemeszterben is. ’Közgazdaságtanból pótszigorlat letételére nyílik lehetőség március 27-én, jelentkezés a tanszé- ken; - 3 Pénzügyi jogból UV időpontot adott ^meg a tanszék! MW5W-SÍ%ÍÍÍ ÍSSSSSÍSS tizenötödik oldal �'sa«; M ■ Magyar örökség: kastélyok és kúriák A túrái kastély, a Schossberger család, és a megvásárolt bárói rang Múlt év végén jelent meg egyetemünk ötödéves hallgatója, (mégnemdoktor) Virág Zsolt nagyszabású vállalkozásának, a Magyar Kastélylexikon sorozat­ nak első kötete Pest megye kastélyairól és kúriáiról. Kedvcsinálóként az ítélet hasábjain alkalmanként bemutatunk egyet-egyet közülük. ;§i^1“.... if^-i> t ffl J s ®s»i Sí '!'':v • • .*■« • -"A’ W H ■W’^síWay's- a <^J5;SÍ<>5<< Í!?í^< K SSii» SÄHl5^^ i^ä®5 í ö ÍS faa-íisi » $Í1;;;S'-S:^íí4sw , ,«,-.x;.;i.ÄS i «^iS' í5{ ? s J?5í ; ^iKí WS ííW Sí Bt:S ÄIS Ä^x^V/J í‘,^WA' '^*V' 3;;'i’ R , ; . Mivel hazánkban a nemesi cím, rang és előnév még a XIX. század végén, XX. szá­ zad elején is a társadalmi emelkedés leg­ szembetűnőbb jele és legfontosabb mér­ céje volt, az ipari és kereskedelmi vállal­ kozásai révén komoly vagyont és tőkét összegyűjtő nagypolgári réteg mindent meg is tett annak elnyerése érdekében. A nemesség megszerzésének legkézenfekvőbb módja a rang megvásárlása volt, melynek ekkorra már megszabott tarifája alakult ki. A legolcsóbb a nemesi cím megvétele volt, de aki komolyabb össze­ get szánt a célra - és azt befizette a kincs­ tárba - rögtön bárói rangot is kaphatott az uralkodótól. A „történelmi arisztokrácia” természe­ tesen nem fogadta el magával egyenran­ gúnak az általa „papírbárónak” nevezett újgazdag réteget, mely kifejezés arra utalt, hogy ezek a családok már nem kapták tizenhatodik oldal \ meg automatikusan a főrendiházi tagság jogát a főnemesi címmel együtt. Ez az újonnan nemesi címet szerzett nagypolgári réteg életformájában is haso­ nulni szeretett volna a történelmi főnemes­ séghez. Ez indokolta vidéki földbirtokvásár­ lásaikat, majd az ezeken történő kastélyépí­ téseket, mely épületeket gyakran csak nya­ raló céljára használtak. A túrái kastélyt épít­ tető tornyai Schossberger család ezen réteg jellegzetes képviselője volt, és mondhatni, hogy időben a legelső, hiszen a Pest várme­ gyei településen már 1883-ban felépítették francia neoreneszánsz stílusú kastélyukat Ybl Miklós tervei szerint. A kastélyépítést hamarosan követte a bárói rang is, melyet Schossberger Zsigmond, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapítója szerzett 1890-ben. (Magyaror­ szágon összesen 18^ zsidó származású csekély kivételtől eltekintve kikeresztel- kedett - família kapott bárói rangot, a leg­ ismertebbek közülük a csepeli Weiss, a hatvani Hatvany-Deutsch, az újpesti Wolfner, az orosdi és bői Orosdy, a kaprioriai Wodiáner és a tolcsvai Korányi családok voltak.) A Schossberger család tagjai a magyar gazdasági élet kulcspozíci­ óit töltötték be, így vezetőségi tagjai vol­ tak a Gyáriparosok Országos Szövetségé­ nek, a Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesületének, vagy például a Kender-, Len- és Jutaipari Rt.-nek. A túrái kastély külsejét a Schossbergerek kívánságára Ybl festői hatásúra komponálta meg, mely egyszerre jelezte a bárói család reprezentációs igényét, gazdasági hatalmát és gazdagságát. Az épület változatos tömeg­ csoportosítást, gazdag homlokzati architek­ túrát, karcsú tornyokat, csipkés pártázatot, kupolás pálmaházat, magas tetejére kilátó­ kat, az üvegtető miatt fényes lépcsőházi csarnokot, tágas folyosókat, és hatalmas dísztermet kapott. A család két generációja lakta az épületet: Schossberger Zsigmond 19(X)-ban bekö­ vetkezett halála után fia, Viktor örökölte a több mint 6000 katasztrális holdat kitevő uradalmat. A birtok Schossberger Viktor 1938-ban bekövetkezett halála után, húgá­ ra, Klárára szállt. 1947-ben még őt tüntetet­ ték fel - a félje miatt Sir Tangye Bazilnéként — a kastély tul^donosának. Az államosítás után általános iskolaként használták az épületet több évtizedig, fel­ újítására semmit nem költöttek. Majd az intézmény kiköltözése után - még a rend­ szerváltás előtt - a Lapkiadó Vállalat keze­ lésébe került az épület. 1990 után egy indi­ ai állampolgár vásárolta meg az ingatlant, aki immáron tíz éve nem tesz semmit az épület helyreállítása érdekében. Ennek az lett a következménye, hogy Magyarország egyik legszebb, legnívósabb kastélyépülete az összedőlés határán van. VIRÁG ZSOLT �1 TAROLTAK A JOGASZOK Nagyszerű új kezdeményezés volt a PPKE Teremlabdarúgó Kupa életre hívása. A solymá­ ri PEMÜ-csamokban március 9-én az egyetem három karáról összesen hat csapat mérte össze tudását. Büszkeségre ad okot, hogy az első két helyen a két jogi karról indult csapat végzett. Dagadó kebellel indult vissza tehát mindkét csapatunk, bár az óvatosabbak meg­ jegyezték, ezt a diadalt szívesen elcserélnék egy államvizsgán való brillírozásra.., A résztvevő hat csapatból három jött a bölcsész­ karról, kettő a jogról és egy a teológiáról. A két jogászcsapat egyaránt parádés teljesítményt nyújtott, de sajnos már az első mérkőzésen öszszekerültek, később aztán kiderült, hogy az a mérkőzés volt az előrehozott döntő, mely egyébként egy utolsó pillanatban esett góllal dőlt csak el. Mindkét csapatunkat a feltétel nélküli küzdeni tudás, a fantasztikus állóképesség, a re­ mek technikai képzettség, valamint a sportszerű játék jellemezte. Mindez nem is hozhatott mást, mint diadalt. Néhány játékost feltétlenül ki­ emelnénk: a győztes Ulpianus csapatából példá­ ul a torna gólkirályát, Mikó Attilát, vagy az im­ már “hatodéves”, régi dicsőségét újra felvillantó Főmet Bélát, A második helyen végzett jogász­ csapat, a Bácsi Sándor Baráti Társaság büszkesé­ ge volt a torna talán legpengésebb játékosa, Lindmayer István, vagy a testalkatával is a csapatnévhez való kötődését kifejező, “géppuskalábúi”’ Pálmai Géza, A csapatok névsora: Ulpianus: Solymosi Attila (2 gól), Mikó Attila (6 gól), Németh András, Siska Imre, Bagaméry Róbert, Rádanyi Dénes, Sára Botond (2 gól). Főmet Béla (2 gól). Süveges Antal (1 gól). Bácsi Sándor Baráti Társaság: Borbély László, Szemző György, Arvay Gábor, Lindmayer Ist­ ván (3 gól). Készéi Gergely (2 gól). Soproni Zsolt (2 gól). Pálmai Géza (4 gól). Vörös Ál­ mos, Koltay András (4 gól). Az eredmények: Ulpianus: Bácsi Sándor Baráti Társaság 3-2, Úthengers (BTK) 1-1, HTK 5-1, Waffen SC (BTK) 2-0, Mayer Blümehen (BTK) 2-2 Bácsi Sándor Baráti Társaság: Ulpianus 2-3, Mayer Blümehen 3-1, Úthengers 6-2, HTK 3-1, Waffen SC 1-4 A torna végeredménye: 1, Ulpianus (JÁK) 11 pont 2,Bácsi Sándor Baráti Társaság (JÁK) 9 pont, gólarány: + 4 3, Waffen SC (BTK) 9 pont, gólarány: +2 4, HTK (HTK) 9 pont, gólarány: -3 5, Mayer Blümehen (BTK) 2 pont, gólarány: -4 6, Úthengers (BTK) 2 pont, gólarány: -6 KÚRÁN ANDRÁS Két perc ,,7ön az ártáz! Jön az áruíz!” han^ék, S tengert láttam ahogy kitekintek ■ I ■ MN I (Petőfi Sándor; A Tisza) ! Idén újra kilépett medréből a Tisza, Is-j mét gát szakadt, vályógház ro^yant, va-1 gyón úszott el, a mezőgazdaság fél térd-^ re ereszkedett. Az egyébként is hátrá^l nyos helyzetű Szabolcs újra küzdeni kényszerült. I■"? A. '' Ne“mzeti ünnepünkön, alkalmam volt az árvíz helyszínén járni. Láttam a Tarpai nagyközség közelében átszakított gátat,j ahonnan a folyó kiáradt, Homokzsákolc-j3 kai és cölöpökkel tömték el a rést, de kiömlött vizet csak lassan lehetett szivattyúzni, egy részét végső soron a nyári meleg fogja felszárítani. Két helyen át- j vágták a 41. sz. főutat, hogy mélyebben j fekvő területre tereljék az árvizet. 1 , Az elöntött utcákra és telkekre klór-j mészét szórtak, így védekezve a fertőZé’á sek ellen - az áradás műanyaghulladé-l kot, elhullott állatokat sodort, és teme- ^ tőkbe is behatolt. Megrendítő volt az összedőlt házakéI látványa, nehéz volt elhinni, hogy, s^J kaknak egy egész elet munkája vészét^ el, "Á] kár hatalmas. Azzal együtt, hogyJ házak mentek tönkref a földeken még^ egy darabig nem lehet majd termelni. Ez 13 pedig szorosan érinti a területet, mert az^ « ottaniak nagy számban a rnezőgazdaság-^ bői élnek. - Azonban a Nemzet újra összefogott,^ Ekkor,,éppen március 15-én, Fővárosi,^ dunántúli szakemberek mellett segély-! szervezetek tagjait, , és más önkéntese két láttam, akik segítettek menteni amit meg lehetett. Sok helyi lakos volt, aki már több napja nem dolgozott -(4^! munkahelyén, {hz alváshiányról nem is^ szólva.) ,, Csak a madarak élvezték láthatóan az; ^egészet. - Nagy csoportokban , kutatták! - után a tengernyi ' vízben ' ' táplálék ■ ■^■il Szamos Márton tizenhetedik oldal �„Szívem szerint a Fradiban játszanék” Beszélgetés Zavadszky Gáborral, a Dunaferr és a magyar válogatott labdarúgójával Egyetemünk elsőéves hallgatója Zavadszky Gábor (26), aki jelenleg a tavalyi bajnok Dunaferr labdarúgója. Pályafutását a Ganz-Mávagban kezdte, majd fiatalon a Ferencvároshoz igazolt, ahol két bajnoki címet és három kupagyő­ zelmet gyűjtött be. Egyszeres válogatott, házas, két fiúgyermek édesapja. Ve­ le beszélgettem a magyar labdarúgás múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Mit gondolsz arról a sztereotip vélemény­ ről, hogy a futballisták intellektuálisan kvalifikálatlanok? Vagy ahogy egyes szurkólók a lelátóról mondják, bunkók. Nézd, nekünk a pályafutásunk elején nagyón sok időt kell szentelni a sportra, ame­ lyet a tanulástól kell elvenni. Saját példám­ mal tudom alátámasztani, hogy iskola után elmentem edzésre, este hét körül értem haza, s utána már csak egy-két órám ma­ radt a tanulásra. Elég nehéz úgy végezni, hogy utána fölvegyenek az egyetemre. Miért a jogot választottad? A foci mellett volt valamennyi szabad­ időm, amit szerettem volna hasznosan el­ tölteni, ezért döntöttem a tanulás mellett. % Ezen kívül csapattársam, Rósa Henrik is r ‘1 ide jár és tőle is csak jókat hallottam az egyetemről. Mennyire jellemző a mai focistákra, hogy felsőfokú tanulmányokatfolytatnak? Nem jellemző, de úgy érzem, mintha most kezdene elterjedni. Tudomásom sze­ rint, ez sokkal jellemzőbb például a vízi­ labdázókra, akik főleg a jogra és az orvosi­ ra járnak. Nálunk sokan tanulnak a Testne­ velési Egyetemen. Két fiad van, profi sportoló vagy, és most még egyetemre is jársz. Hogy egyezteted Zavadszky Gábor még Fradi-mezben. össze a családapát, a sportolót és az egyete­ Látjuk-e még valaha így? mistát? tem már a 60-as években sem költöttek erre ele­ Elég nehéz. A feleségem örül annak, hogy felvet­ get. A Norvégoknál tíz-tizenöt éve minden pénzt tek az egyetemre és próbál a lehető legtöbbet segí­ teni. Én igyekszem minél több időt a családommal az utánpótlásba fektettek és nem érdekelte őket a válogatott szereplése, kijutnak-e a világbajnok­ tölteni. A tanulást is próbálom akkor intézni, ami­ ságra vagy sem. Most pedig megnézhetjük őket, kor a gyerekek már alszanak. ott vannak a Bajnokok Ligájában és a legnagyobb A bajnokságot 12 csapatosra szűkítették; a kor­ európai csapatoknál is vannak norvég játékosok. mány 21 milliárdot szán a labdarúgásra; Demján Sándor lett a Hivatalos Labdarúgó Alszövetség el­ Tudomásom szerint, a tizenhat év körüli magyar nöke. Szerinted ezek a változások elegendőek lesz­ fiatalok a világ legjobbjainak is méltó ellenfelei. Hol rontják el őket? nek a honi foci színvonalának emeléséhez? Véleményem szerint erősödött a bajnokság, a A srácok tizennyolc éves korukban felkerülnek mezőny is kiegyenlítettebb lett, szinte nincs is az első csapathoz és ott a legtöbbjük az első két gyenge csapat. Az a tény, hogy ennyi pénzt pum­ évben nem is játszik, mert szoknia kell a közeget. pálnak a fociba, biztos szúrja más sportágaknak a Az Ajaxnál például a legfiatalabbak is abban a já­ tékrendszerben játszanak, mint a nagycsapat, így szemét, de ezt az összeget stadionépítésre és fel­ újításra költik. Ezek nemcsak stadionok lesznek, aztán zökkenőmentesen be tudnak illeszkedni. hanem egyben szórakoztató központok is, amik­ Nyáron lejár a szerződésed a Dunaferrnél. Jelen­ től a beruházás megtérülését várják. leg az MTK-val és a Fradival is tárgyalsz, melyik csapat lesz a befutó? Nem az utánpótlásra kéne inkább fordítani ezt a pénzt? A mostani állás szerint az MTK-hoz állok köze­ Tíz évvel ezelőtt, amikor még utánpótlás korú lebb, de szívem szerint a Fradiba mennék. Tizen­ voltam, már akkor azt mondták, hogy egy rakás négy éves koromban kerültem a zöld-fehér gár­ pénzt kellene az utánpótlásra költeni. Sőt, szerindához és tíz évig játszottam ott, viszont a mosta­ i tizennyolcadik oldal ni pénzügyi helyzet nem túl csábító. Az MTK pedig hosszú idők óta stabil klub. A Ferencvárossal 1995-ben bejutottatok a Bajno­ kok Ligájába, ahol a csapat több százmillióforin­ tot nyert. Ezt követően majdnem az egész csapatot kiárusították. Hová lett az a rengeteg pénz? Igen, akkor a Fradi körülbelül egymilliárd forin­ tot nyert. Két évre rá pedig mínusz háromszáz­ milliónál tartottak. Nekem vannak sejtéseim, hogy hová került a pénz, de amíg nincs bizonyí­ ték, addig ezek csak rágalmak. Nem mondom, hogy a játékosok nem kaptak belőle, de az csak töredéke volt az egy milliárdnak. Az akkori elnök ellen van valamilyen eljárás? Tudomásom szerint nincs. Kompromisszumot kötött Torgyán Józseffel, hogy csöndben távozhat és akkor nem kerül nyilvánosságra a Csúcs Lász­ ló által készített átvilágítás. Az FTC ma is anyagi gondokkal küzd, 178 mil­ lió forint az adósságuk, pedig a híradások szerint Torgyán elnöksége alatt is hatalmas összegek közpénzek- kerültek a csapathoz. Azt hallottam, hogy az is körülbelül egy milliárd volt... Mennyi esélyt látsz az Európa Bajnokság meg­ rendezésére? Nem sokat. A magyarok megítélése elég negatív az UEFA-ban elfoglalt helyezés alapján. Csak egy közös rendezésre lenne esélyünk. Az osztrákok után most a horvátokat emlegetik, de azt nem tu­ dom, hogy az ő stadionjaik milyen állapotban vannak. Mint rendező ország legalább indulhatnánk, hi­ szen tizenöt éve nem szerepeltünk sem EB-n, sem VB-n. Most azért látok esélyt arra, hogy az olaszok mö­ gé odaérhetünk. A Zalaegerszeg elkezdte nyilvánosságra hozni az átigazolási pénzeket, ami nyugaton teljesen ter­ mészetes. Mennyire lehet hinni ezeknek a szá­ moknak? Azt gondolom, hogy nem feltétlenül kell elhinni, amit mondanak. A klubvezető mond egy össze­ get, de senki nem néz annak utána mennyi abból a valóság. Vagy annyi, vagy nem. Minden mai magyar focista álma egy külföldi szerződés. Hova mennél szívesen? Albánián és Kínán kívül bárhova, de lehetőleg Nyugat-Európába. Jelenleg egy német mene­ dzser foglalkozik az ügyemmel, aki azzal biztat, hogy találnak nekem csapatot. Ehhez azonban jól kell játszani a tavasszal. Alomcsapatod? Nekem a spanyol foci a kedvencem, de azok a klubok elég megközelíthetetlenek. KISBÁN BALÁZS �Ajánló Miháltz András oldala Jogi pályák a gyakorlatban - 2. rész Azok kedvéért, akik kimaradtak mindazon földi örömökből (extatikus gyö­ nyör, mámoros jókedv, szellemi újjászületés) melyet az ítélet előző száma jelentett szűköcske olvasóközönségének...........azok kedvéért mondom csak el, hogy ebben a rovatban, melyre a fenti jellemzők egyébként hatványozot­ tan is igaznak bizonyulnak, arra szerettem volna vállalkozni, hogy a tavaly végzett évfolyam ilyen-olyan tapasztalatai alapján, megpróbáljak ilyen­ olyan képet festeni az egyetemről kikerülők előtt nyitva álló lehetőségekről, melyek hol ilyenek, hol olyanok. Azt is csak ismétlésképpen mondom el, hogy tud.-os fokozat, ill. szakmai elismertség híján, nem törekednék akadé­ miai szintű értekezésre, székfoglalóra stb., mindössze arra vállalkoznék a megszabott teljedelemben, hogy az „okos ember más kárán tanul” elve alap­ ján lebeszéljek mindenkit a jogi felsőoktatásról. Ügyészgetés-Bírdlkodás A fogalmazói státusz még mindig meglehe­ tősen népszerű az i^ú jogásztitánok számá­ ra. A tavaly végzettek meglehetősen nagy számban pályáztak ilyen állásokat, (bírósá­ gon legalább egy tucat, míg ügyészségen mindössze kettő ilyen emberről tudok) melynek fő okait talán a pálya szépsége, az avval járó presztízs, ill. a szabályozott mun­ kaidőjelenthették. Aki valaha is megfordult ügyvéd mellett, valószínűleg el tudja kép­ zelni, micsoda mesebeli képződmény- nek tűnhet a fix munkaidő adott esetben. A talán kevésbé feszített munkatempó mellett további vonzalmat biztosít a pá­ lyának, hogy lehetőséget kínál más irányú ambícióink kiélésére is (tanársegéd­ kedés; szalgogászás; PhD; stb.) melyeket egy ügyvédi munka nem feltétlenül tűr meg maga mellett. További pluszpontot jelent a szakmának, hogy valószínűleg se­ hol olyan precíz felkészítést a szakvizs­ gákra nem kapunk, mint éppen a bírósá­ gon avagy ügyészségen. A képzés ugyanis bíróságról-bíróságra járva, egyfajta rotáci­ ós rendszerben zajlik, folyamatos előadá­ sok ill. vizsgáztatás mellett. Ezáltal pedig lehetőségünk nyílhat, egy meglehetősen komplex, széleskörű jogi ismeretanyag magunkévá tételére. (Na nem úgy...) A fogalmazói státusz mindezekért te­ kinthető egyfajta meghosszabbított egye­ temnek is, bár szerintem embere váloga^a, hogy ki mennyire igényli/tűri el ha vizsgáztatga^ák, és ki az aki inkább önállóan ké­ szülne fel egy olyan megmérettetésre, ame­ lyet a szakvizsgajelent. Nyilván ebből is van ilyen is, olyan is. A lényeg, hogy a pálya le­ hetőséget nyújt a jogi ismeretek széles körű elsaj átírására, és megfelelő kiindulópontot jelent számunkra akkor is, ha csak a szak­ vizsgáig tervezünk maradni, hogy azután áthelyezzük magunkat valamely egyéb (pénzesebb??) területre. A pálya szépségeinek kitartó ecsetelése után talán szóljunk néhány szót annak árnyoldalairól is. Valószínűleg senkit nem fog falhoz vágni a felismerés, ha azt mon­ dom, az itteni fizetések hosszú távon nem közelítik meg a versenyszférában megszokottakat. Mivel erről felesleges is len­ ne még tovább értekeznem, inkább a be­ kerülés körül tapasztalható anomáliákról szólnék: Tekintve, hogy a fővárosi fogal­ mazói helyekre kb. öt-hatszoros túlje­ lentkezés tapasztalható, az ide történő be­ kerülésnek általában véve két módja le­ hetséges: Az egyik az, ha az ember háta mögül igen erős légáramlatok irányulnak az adott bíróság/ügyészség felé, de mivel az, aki ilyen helyzetben van, nagy valószí­ nűséggel el se olvassa majd ezt a cikket, ezt kár is lenne tovább ragozni. A másik lehetőség körülbelül így hang­ zik: Végy egy (lehetőleg summa cum laude) diplomát, egy önéletr^’zot, valamint egy, a szakmai gyakorlatot igazoló papírt, nyújtsd be a Fővárosi Bíróságon, és innentől kezd­ ve, mivel mást úgyse nagyon tehetsz, pró­ bálj meg reménykedni. Az esélyeid - rásegí­ tő légáramlatok nélkül - meglehetősen cse­ kélyek lesznek, de azért ki tudja, legalább megpróbáltad. Megpróbálni se érdemes vi­ szont a dolgot, ha nem rendelkezel szakmai gyak.-kal, mivel ezt a bíróságok kb. mind­ egyike ki nem mondott feltételként tartja számon. Miután azonban egyetemünk (egyetlenként a budapesti jogi karok közül) semmilyen kézzel fogható lépést nem tett az elmúlt hat évben a szakmai gyakorlatok megszervezése érdekében, ezt vagy önálló­ an kell kijárnunk magunknak, vagyjobb ha elfelejtjük az összes evvel kapcsolatos reménykedésünket... A helyszűke következtében itt most kénytelen leszek saját magam feltartóz­ tatására, így a pályaelhagyás további szép­ ségeiről az ítélet következő számában olvashattok majd. (folyt, köv.) Jövőkép 0a ...és akkor, tizenöt éve, a jogi egyetem után én is ügyésznek mentem... tizenkilencedik oldal �új magyar történelmi Játékfilm - Pázmányos szereplőkkel! » : MILLENNIUM MAGYAR k »» NOVAK EMIL NEMESKURTY ISTVAN KOLTAY GABOR kép forgatókönyv rendező FILMJE a & i^-íí /Î i is- 0- Fi?, à ti' ’-í«^ 4 •i ,1 >< í ÄiM i <fir' V ,1 ii R ä? FRANCO NERO OBERFRANK PÁL SZARVAS ATTILA HORKAY PETER KORONA FILM K O F R O I) U K ( I O MAGYAR televízió NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA TÁ M O í. A 1 Á S Á V A I Bemutató: április 12. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2001 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IV. évfolyam 3. szám 2001. április 3. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001. április 3. Date Created Date of creation of the resource. 2001. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (5588+1955 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_IV_3_20010403 Relation A related resource T00033 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_IV_3_20010403 HÖK