https://omeka.ppke.hu/files/original/0abe603a15d8757264b407f91e271531.jpg de970aadc1fa42e4789332f6f450636a https://omeka.ppke.hu/files/original/af3ffe22bead84b713cf5c6bfa763a08.pdf 04a6cd49106f41c8a2c13b3e7ee62204 PDF Text Text IK FFiC£_itaetJH_:LZJ2.OOO:LZO7 a ITELET s .’NT- A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA A*'- ^5' •*^<íjwun'-‘ %Wáf /M<t o ö jd MAGYAR KASTÉLYLEXIKON £ CJ o OJ r .*'**^^ te ■ ■ *'C^ N CG r4 H l •7 t g cú >-» ÍJi'j'Cíf . k- '■■ --- ‘ 1 I * ÍP -J ’?£. * ■“ > “O »* I I, 4- r S 1 i {V\; inígvc kiMcly’^•'' <5 kUf ■' ■' MACiYAR ÖRÖKSÉíi: KASTÉl/YOK ÉS KIJRIÁK lí'.- ^.'i te Ä“ í'' 1 I I ’S �i II I ítélet Pázmány Jogászlap Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata I «equon'v I Tartalom Impresszum « E Eltelt ezer év... 3-6 oldal Levelek a magyar Golgotáról HL 7. oldal Felelős kiadó: Mile Attila elnök Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Richolm György I ‘*Ki lesz a jobbik?” Beszélgetés Kovács Dáviddal, a JOBBIK elnökével főszerkesztő I Munkatársak: 9. oldal Egyházi oldalak 10-11. oldal Szabó Zoltan Szabó Ferenc Szabó Péter I Leuven - Ecce Europa Élménybeszámoló Belgiumból 12. oldal Koltay András^ Pázmány Péter egyetemei IL rész Jóba Tibori I I Wetzel Tamás I 13-14. oldal Pázmány Péter élete és kora 15-16. oldal Miháltz András I i Christian László Bemutatkozik a Rákóczi l^zóvetség 18-19. oldal Szerkesztőség címe: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 1088. Budapest, Szentkirályi Utca 28- 30. Tél./te 429- 726^ e-mail: itelet@jak.ppke.h.u I I II tő Wetótì itoSOmlks Készült: Kemény Gyula Nyomdája Törökbálint, Árpád tu 7L Telefon : 23/335-269 1000 példányban I I I I I í Vit 40.000- Ft 1/2: 25.000- Ft 1/3: 14.000- Ft I I I (A4). I í I O ( I I I ki új Ságban megj elenö vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét Kérünk mindenkit, aki munkánkban írásaival közre óhajt működni, lehetőség szerint lemezen, Word Dokumentumban mentve jutas­ sa el hozzánk anyagait. Aláírás nélküli cikkeket sajnos nem áll módunkban leközölni. 1 0 I I 1/1: 30.000- Ft 1/2: 18.000- Ft 1/3: 10.000- Ft í I i I I I I I �ítélet r 'Mivel azért e világnak minden részei ily kimagyarázhatatlan szép renddel, ennyi ezer esztendeig ily nagy állhatatossággal viseltetnek: nem lehet kételkedése az okos embernek, hogy bölcs gondviselő ura és vezérlő Istene vagyon a világnak.” (Pázmány Péter) I J Egy magyar demokrata Beszélgetés Bencsik Andrással, a Magyar Demokrata főszerkesztőjével Tisztelt Főszerkesztő Úr, kérem mondja el mindazt, amit fontos­ nak tart személyével kapcsolathnn monnfrí/iHt Inn nlvncnlvnl •> r •«'kJ* tz » r 1951-ben születtem Budapesten, Az érettségi után a Kandó Kál­ mán Villamosipari Műszaki Főis­ kolát végeztem el és az volt az il­ lúzióm, hogy ezen a pályán fogok elhelyezkedni. El is kezdtem dol­ gozni az Egyesült Izzóban. A ’70es évek eleje azonban egy olyan világ volt, amely abszolút nem volt alkalmas arra, hogy egy fia­ talembernek műszaki ambíciói le­ gyenek. Nagyon hamar csalód­ nom kellett és egy barátom aján­ lására próbálkoztam meg az új­ ságírással. Döntésemet többek közt az is befolyásolta, hogy be­ soroztak katonának és egy kato­ nai laphoz helyezkedhettem el, mint gyakornok. Itt tetszett meg ez a szakma és a katonaság után elvégeztem az újságírói iskolát. Lényeges időszaka volt életem­ nek az az öt esztendő, amikor Ka­ posváron, a Somogyi Néplap me­ zőgazdasági rovatának munkatár­ saként dolgoztam. Akkor kezd­ tem prózákat írogatni, publikál­ tam a Mozgó Világban. Majd öszszerúgtam a port a főszerkesztő­ vel és otthagytam a lapot. Újság­ kihordó lettem. Aztán visszaköl­ töztünk Budapestre, közben meg­ nősültem, gyerekem született. Új­ ságíróként a Csepel Müvek üzemi lapjánál kezdtem ismét a munkát. Onnan hívtak a Népszavához, a Népszavától a Népszabadsághoz, onnan elmentem az Esti Hír­ laphoz. Az Esti Hírlapnál dolgoz­ tam, amikor elindult az első ma­ gántulajdonú polgári napilap, a Pesti Hírlap. Oda mentem főmun­ katársnak, ahol fél év után kine­ veztek először felelős szerkesztő­ nek majd főszerkesztőnek. Ez ’94-ben az MDF-kormány buká­ sával együtt megszűnt. A Pesti Hírlap egy kis csapatával akkor alapítottuk meg a Demokrata he­ tilapot, amely hol Új Demokrata, hol Demokrata néven jelent meg. ’97-ben ez is veszélybe került, mert az akkori tulajdonosok meg­ szűntették a lapot. Akkor a ma­ gunk erejéből újraindítottuk, azó­ ta is a saját újságunkat szerkeszt­ jük Magyar Demokrata néven. Három könyvem jelent meg, az első kettő széppróza volt. Ren­ geteg hangjátékom is készült, ezeket a rádió sugározta. Igazából prózaírónak készültem, sci-fit, meséket írtam. Egy lágy, puha irodalommal kezdtem, de ’90 után, amikor a médiaháború kitört belesodródtam a politikába és most már gyakorlatilag ez tölti ki az életemet. Honnan származik a Demokrata név? Magyar Nagy Jenő, még a nyolcvanas években egy szamizdatot szer­ kesztett Demokrata címmel, ami a rendszerváltozáskor megszűnt. Amikor mi a hetilapot elindítot­ tuk lapnevet kerestünk és ez a név szimpatikusnak tűnt. O akkor hozzájárult ahhoz, hogy Új De­ mokrata néven lapot indítsunk. Egy év elteltével ismét felkeres­ I tük és megmutattuk neki az újsá­ got, aminek szellemiségével meg volt elégedve. Ekkor - mint a név tiilííirlnnnQí, rpndpl— - bnpQÁtntta -------- ------ -------kezésünkre a névhasználat jogát, így lettünk Demokrata. Egyéb­ ként a hetilap neve azért Magyar Demokrata mert mi nemzetiek vagyunk - vagy nacionalisták ha szabad így mondani -, de emellett azt gondoljuk, hogy a klasszikus demokratikus értékek rendkívül fontosak. Azt gondolom, hogy je­ lenleg a lap neve abszolút mege­ gyezik szellemiségével; Magyar Demokrata: mi tényleges demok­ ráciát szeretnénk csak magyar mintára és nem egy nemzetközi szabásminta szerint. A klasszikus politikai hatalmi ágak rendszerében ma hová so­ rolná a médiát? Az a véleményem, hogy a média az első és szinte egyedüli hatalmi ág. Ha valami, hát a mostani ame­ rikai elnökválasztás tökéletesen megmutatta, hogy gyakorlatilag semmi más nem számít csak a média. Ezt a fejlődési fokot töb­ ben információs társadalomnak is nevezik. Erre nem számított sen­ ki. A klasszikus marxista, mate­ rialista történelemszemlélet ismét hatalmasat bukott, hiszen a kapi­ talizmust egy új dimenzió követi az informacionalizmus. Például egy nagy nézettségü televíziós csatornának olyan mértékű befo­ lyása van az emberek véleményé­ re, gondolkodására és életére, ami messze meghaladja a klasszikus politikai hatalmi ágak befolyását. 3 II �I ítélet Egyszerűen el tudja dönteni egy ország sorsát és életét. Ez egy olyan korszak, amikor a média a demokratikus struktúrák felé ke­ rült, ugyanakkor erre a médiára a legkisebb mértékben sem érvé­ nyesek a demokratikus korlátok. A média vezetői nem választ­ hatók, éppen ezért nem is váltha­ tók le, semmilyen módon nem le­ het hozzájuk férkőzni. Ez a média a világon mindenhol egy szétválaszthatatlan szövetet képez a nemzetközi pénzhatalommal, a multinacionális nagytőkével. Ez egy nagy gigantikus érdekszövet­ ség, amely fölötte van a társa­ dalom klasszikus struktúráinak. Amíg a XIX. sz-ban az volt a jel­ szó, hogy szabadítsuk fel a sajtót az állami cenzúra alól, addig mostanra a dolog oly mértékben megfordult, hogy ma már arról kell beszélnünk, hogy egyáltalán van-e esély az emberi civilizációt felszabadítani e média-monolit diktatúrája alól. Jelen pillanatban pedig azt kell, hogy mondjam er­ re nincs esély. diók, a nagy napilapok - hogyan viszonyulnak a parlamenti ciklu­ sonként a kormányhoz és az el­ lenzékhez . Világosan lehet látni: az Antall-korszakban ellenzéki volt a nyilvánosság, a Horn kor­ szakban ellenzéki ellenes volt, most pedig ismét ellenzéki. Vagyis a nagy média összességé­ ben továbbra is azt a vörös, poszt­ kommunista struktúrát szolgálja rendíthetetlenül és monolitiku­ sán, amelyik őt annak idején lét­ rehozta és kiszelektálta. Igaz van­ nak kisebb, magányos csoportok ilyen például a Magyar Demokra­ ta -, amelyik próbál ezzel szem­ beszállni és próbálja ezen hatal­ mas monolit egy részét megtá­ madni, de nagyon csekély siker­ rel. Azt kell hogy mondjam: a legnagyobb csapás a magyarok számára az volt, hogy a rendszer­ változáskor nem volt sem akarat, sem szándék, sem erő, hogy ezt a struktúrát szétzúzzák. A privati­ zációval pedig ezt a vörös maffiát hosszú évtizedekre, abszolút biz­ tonságosan bebetonozták. Mivel masabb a mai magyar mé­ dia a rendszerváltozás előttihez képest? Mit vár az újságírói szakma átvilágításától? Abban mindenképpen más, hogy a média kiszabadult az egypártrendszer diktatúrája alól. Privát lapok vannak, bizonyos mértékig lehetőség van a vélemények sza­ bad megjelenítésére. De ez csak elméleti szinten igaz, mert ha az ember közelebbről szemügyre ve­ szi a magyar médiát, akkor azt látja, hogy a tényleges rendszer­ változás nem történt meg. Ma­ gyarországra nézve ezt tartom a legnagyobb csapásnak. Az a mo­ nolitikus médiastruktúra, amit a diktatúra hozott létre töretlenül megvan. Elég ha megnézzük pél­ dául azt, hogy a nagy nyilvá­ nosság - tehát a televíziók, a rá­ 4 Állunk elébe és örömmel várjuk. Egyébként a világon semmit nem remélek tőle. Mert ugyan mi tör­ tént akkor, amikor Horn Gyuláról kiderült, hogy érintett volt bizo­ nyos ügyekben. Az mondta: “Na és?!”; és minden maradt a régi­ ben. Körülbelül ekkora ered­ ményt várok ettől is. Egy-két új­ ságíróról mindenki tudja, hogy eléggé pettyes a múltja. De ezzel együtt örülök, mert legalább a nagy nyilvánosság számára is ki­ derül, hogy annak a néhány ro­ vottmúltú személynek, aki ma ve­ zető tisztségben van milyen a múltja. Milyen pénzügyi támogatási rendszer működik ma a hazai sajtóban? A “rendszerváltó” politikai elit magának hozott törvényeket. Azt mondták a lakosságnak, hogy tes­ sék menni választani, mától köte­ lezően többpártrendszer van. Egy csomóan naiv módon bedőltek ennek és pártokat alapítottak, bor­ zasztó lelkesen nyüzsögtek és be­ nyomultak egy akkor még telje­ sen súlytalan politikai dimenzió­ ba. Ezt egyébként Lengyel László mondta el ’91-’92-ben - azóta nyilvánvalóan megbánta már. Ez idő alatt a nomenklatúra a privati­ zációnak nevezett folyamat segít­ ségével a politikai hatalmát átala­ kította gazdasági hatalommá, te­ hát restaurálta az eredeti állapoto­ kat egy más tulajdoni rendszerbe. A tőke politizál. Ebből követke­ zően ő csak azt a médiát támogat­ ja, amelyik az ő érdekeit szolgál­ ja. Ez pedig nagyon világosan és eklatánsán megjelenik. A balli­ berális média fürdik a pénzben és erős. Az úgynevezett progresszív média - én így nevezném az új polgári értékeket képviselő és nemzeti kötődésű médiát - pedig valahogy vergődik a felszínen. Az Európai Uniós csatlakozásról való nyilatkozatokat én éppen ezért tartom szélhámosságnak. Az EU tagjai pontosan tudják, hogy nincs szükség egy poszt­ kommunista struktúrára, mert az miásodpercek alatt, mint egy vírus az egész európai gazdaságot meg­ fertőzné. Ök szívesen üzletelnek vele, mert a profitot szeretik, de befogadni Magyarországot nem fogják addig, amíg az érdemi rendszerváltozás erői nem győzik le a restauráció erőit. Tehát nem azért mondják, hogy 2002, 2006 meg 2008, mert szórakoznak ve­ lünk, hanem azért, mert egyelőre nem lehet tudni, hogy ki győz. Ha a restauráció győz, akkor az EU ( 1 �<3 I I I az összes csápot visszahúzza, közhelyek formájában persze minden szép lesz Ha Orbán győz, vagyis a polgárosodás folyamata tovább tart és a rendszerváltozta­ tási törekvés még négy évet kap. akkor talán-talán meg tudja renditeni ezt a monolit bástyát és Európa nagy valószínűséggel kinyitja majd felénk kapuit. dolom, hogy a nyomtatott sajtó­ nak az interneten népszerű csevegő csatornák állíthatnának konkurenciát. Ezek pedig valójában álnéven működő ócska pletykál­ kodások, amit ember alatti színvonalnak tartok. A nyíltan vállalt gondolatok közvetítésével ezek soha nem lesznek képes versenyezni. Történt-e egyes politikák gazdasági esetleg kulturális csoportok részéről befolyásolási kísérlet arra, hogy a lapot valamilyen irányba elmozdítsa? Mennyire függ össze a média szerepe és a globalizmus? Ha valaki gyarapodni akar, akkor ehhez két út kínálkozik. Az egyik út úgy vezet, hogy készülök, taEgy politikai újság folyamatos nulok, csiszolom magam és olyan befolyási zónában él, természetes tudásra teszek szert, hogy annak módon hatnak rá a különböző segítségével javakat leszek képes gazdasági és politikai erők. Nagy begyűjteni. Ez sajna a hosszabb megnyugvással mondhatom. út. A rövidebb út az az, hogy egyhogy direkt befolyásolási szándék szerűen elveszem a másiktól azt. nem történt. A Horn korszak nyi- amire szükségem van. Ezen “rötánya ugyan stílusosan azzal kéz- videbb út kísértése” pedig az dődött, hogy egy szabad magyar egész emberi történelemre jel­ szerkesztőség berendezését szét- lemző. Ezeket világpolitikai szinverték és mind a mai napig nem ten úgy nevezik, hogy impériutudjuk, hogy kik voltak a tettesek. mok. Elindul egy nemzet, egy orEnnek szerencsére nem lett foly- szág és azt mondja, hogy elég tatása. Egy félreérthetetlen és vi- erős vagyok arra, hogy legázollágos befolyásolást viszont fel le- jam a gyengébbet. Minden impéhet ismerni, ez pedig az úgyneve- riumnak három fejlődési szakasza zett gazdasági blokád. Ide a már van. A progresszív szakasz, amiszóba került gazdasági érdekkör kor hódít és kizsákmányolja a soha, semmilyen körülmények megszállt területeket. A centrumközött nem engedett be hirdeté- ba beviszi ezeket a javakat, ott seket. Márpedig az elektronikus elindul egy hihetetlen szellemi és és nyomtatott sajtó 70%-ban a kulturális fejlődés. Ennek mindig hirdetésekből- és csak 30%-ban a határt szab valami. Aztán jön a lapok eladásából tartja fenn ma- stagnálás, ezt nevezik aranykor­ gát. Ez ugyan az utóbbi időben nak. Még minden szép és minden egy picit enyhülni látszik, de ez jó, de nincsenek új források és fennállt tíz évig. kezd üressé, formálissá, belterjesAz internet egyre inkább történő sé válni a dolog, elmerevedik. elterjedésével milyen jövőjét látja Majd elindul a hanyatlás, amikor a nyomtatott sajtónak? a források elfogynak, elkezdenek A kor kihívását mi is elfogadtuk, lázadozni a különféle perifériák így az interneten is jelen va­ és a centrum összeomlik. Ez érvé­ gyunk, ám internetes lapunk olva- nyes a római, a török, a szovjet sottsága egyelőre nagyságrendek- birodalomra. Most az amerikai kel kisebb, mint a lapé. Azt gon- birodalomnak a progresszív sza- kaszában vagyunk - bár a jelenle­ gi elnökválasztási hercehurcát az első jelentős válságjelnek tartom. Ezt a folyamatot nevezik most globalizmusnak. Tehát az én vé­ leményem szerint a globalizmus nem más, mint az amerikai impérium kísérlete arra, hogy elő­ ször az emberi civilizáció törté­ netében a világállamot megcsi­ nálja. Ez Amerikának sem fog si­ kerülni, hiszen neki is tol kell ál­ doznia a saját identitását bizo­ nyos mértékben. Minden “leigázott” néppel el kell fogadtatnia, hogy a nacionalizmus egy rossz dolog és a birodalmi eszme az egyetlen érték, de amikor az a “birodalom tele van pogánnyal, gallal, barbárral, akkor Róma is elveszti identitását és magától szétesik”. Ez a multikultúrális mí­ tosz kiválóan alkalmas arra, hogy elsorvassza a kisebb országokban a nemzet-tudatot, de ugyanakkor fokozatosan elsorvasztja a biro­ dalom nemzet-tudatát is. Az ame­ rikaiak így verik a mellüket, hogy ők milyen nagy amerikaiak és amerikai zászlóba öltözködnek, közben meg azt az eszmét pro­ pagálják a világban, hogy tagadd meg a nemzeti identitásodat. Ez az ellentmondás őket is meg fogja fertőzni, hacsak nem fog jönni egy olyan politikai elit - amit je­ lenleg én nem látok - amelyik azt mondja, hogy ellen kell állni an­ nak a kísértésnek, hogy Ameri­ kából impérium legyen. Hogyan diagnosztizálná Magya­ rország jövőjét az elkövetkezen­ dő néhány évtizedre? A restaurációs erőknek ‘89-‘9Oben muszáj volt bizonyos játékte­ ret biztosítania azok számára, akik a tényleges rendszerválto­ zást akarták. Ilyen engedményekét egyszerüen legitimációs okokból kellett megtenniük. 5 �ítélet I Jelenleg ez a mérkőzés most fele­ fele arányban áll. Mint optimista ember azt mondom, hogy az idő a progressziónak dolgozik. Emellett a restauráció táborában is vannak már jó néhányan, akik már megszedték magukat és már belemennének egy demokratikus játékba szívesebben vennék már a szigorú, átlátható struktúrákat. Ha a következő választáson is nyer a jobboldal, akkor szerintem már visszafordíthatatlanná válik a tényleges rendszerváltozás folya­ mata Magyarországon, aminek teljes bekövetkezésére még húsz, harminc év szükséges. A hosszú évek ‘szélmalomharca” nem kedvetlenítette el? Ellenkezőleg, borzasztó boldog és borzasztó lelkes vagyok. Nagy örömöt okoz az embernek, ha va­ lamiben, amit jónak és értékesnek tart, kifejtheti a tevékenységét. Azon kívül a szabadság egy sem­ mihez nem hasonlítható jó érzés. Az, hogy spéciéi valaki lapot szerkeszt, vagy könyvet ír, vagy tanít, vagy vállalkozik az teljesen érdektelen ebből a szempontból. Az, hogy te hiszel abban, amit csinálsz és, hogy szabad vagy az egy óriási dolog. Ezt úgy kell fel­ fogni, mint amikor egy hosszú tél után a tavasz elérkezik. Egy kis virág felbukkan - még minden fa­ gyos és hideg -, aztán még egy és még több... A fejlődést nem lehet megállítani. Én nagyon boldog va­ gyok, hogy jól választottam azon kevesekkel együtt, akik az élet, a tavasz mellé álltak. Ha visszagon­ dolok, hogy milyen volt tíz évvel ezelőtt, amikor néhányan ebbe belekezdtünk, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy állandó görcs és félelem volt bennünk, ma pedig azt érzem, hogy egyre erősebbek és erősebbek vagyunk. Soha nem volt ilyen jó újságot csinálni mint most és megmon­ dom Önnek: a gondviselés egyik legnagyobb ajándékának tartom, hogy ez a generáció megélhette ezt, mert most igazi súlya és tétje van a dolognak. Ma még nagyon sokan választhatnák a restauráció oldalát, mert ott van a pénz és a hatalom. Ma még súlya van an­ nak a dolognak, hogy ki hova áll: a progresszió, vagy a restauráció mellé? Akik a progresszió mellé állnak - ami szerintem a győztes oldal - azok majd tíz-húsz év múl­ va büszkék lesznek arra, hogy az egészséges életösztönük bölcsebb volt, mint a gyarló emberi számí­ tás. A tavasz törékeny, de mindig legyőzi a telet. Johny LEVELEK A MAGYAR GOLGOTÁRÓL V. Nemzetünk nagy íróinak, mű­ vészeinek, politikusainak müveit, életútját, tevékenységét alaposan megismerhetjük a róluk szóló szakirodalomban. De milyenek voltak, mint emberek, hogyan éreztek, mit gondoltak az életük során történt történelmi esemé­ nyekről? Új, most induló soro­ zatunkban eddig ismeretlen ol­ dalukról mutatunk be néhányat közülük, olyan forrásokon ke­ resztül, mely különböző okokból ritkábban szerepelnek a könyvek­ ben. A sorozat ötödik részében kissé igazságtalanul kiemelve néhány müvet a hatalmas (és az elmúlt években szerencsére újra kiadás­ ra került) Márai Sándor (19001989) életműből, azokat megvizs­ 6 gálva keressük a választ a ma­ gyarság XX. századi sorsát meg­ határozó sorskérdésekre. Márai életútját akár tipikusan magyar­ nak is tekinthetnénk: Kassán szü­ letett, majd a két háború között bejárván fél Európát, nemzetközi műveltségre tett szert. Úgy lett a liberális polgári szellem híve, hogy közben mindvégig megőrizte magyarságához való ragaszkodá­ sát. A negyvenes évek sorscsapá­ sai hatására, a nácizmus, majd a kommunizmus elől emigrációba menekült. Svájc, majd Olaszor­ szág után az Egyesült Államok­ ban telepedett le, az élettől meg­ keseredve, san diego-i otthoná­ ban önkezével vetett véget éle­ tének 89 évesen. A XX. század tragédiáiról... “A világ nem eléggé érett ahhoz, amit az emberi szellem ilyen ijesztő és soha nem gyanított ütemben alkotott.” (Kassai őrjá­ rat, 1941) “Aki ma ír, mintha csak tanúságot akarna tenni egy későbbi kor számára...tanúságot arról, hogy a század, amelyben születtünk, va­ lamikor az értelem diadalát hir­ dette. S utolsó pillanatig, amíg a betűt leírnom engedik, tanúskod­ ni akarok erről: hogy volt egy kor és élt néhány nemzedék, amely az értelem diadalát hirdette az ösz­ tönök felett, s hitt a szellem el­ lenálló erejében, amely fékezni tudja a csorda halálvágyát. (...) Igaz, láttam és hallottam Európát, l 1 I �ítélet . megéltem egy kultúrát...kaphattam-e sokkal többet az élettől? Úgy, most pontot teszek, s mint aki vesztett csatából maradt meg hírmondónak, s elfújta mondókáját: emlékezni és hallgatni aka­ rok.” (Egy polgár vallomásai, 1934-35) “A kétely, hogy e civilizációban a tömegek számára előbb-utóbb minden unalmas lesz, i nem hagy nyugodni (...) az emberiség, amely körül látha­ tóan, tapinthatóan és érezhetően összeom­ lik egy világ, minden személyes lelkesedés vagy kétségbeesés közepette unatkozik, mert a civilizáció,^ 1 melynek rejtő, óvó,’ ' ■ Lassan megyek a meredek úton, megismerek huszonöt-harminc éves fákat. Húszméteres fenyők merednek itt, melyek együtt nőttek életemmel, s most csodálom alkotásukat, a létezésnek ezt a néma, céltalan és makacs magatartását, amint nem akartak mást ez évtizedekben, csak lenni, magasra nőni, teleszívni magukat nedvességgel és fénnyel, kifejezni az élet “Milyen jogon akar élni az irigy népek között a magyar, ha nem védi a szellemi magasabbrendüség jogcíme, ha levitézlett tojás­ kereskedők árulják, gyártják, ren­ delik és csomagolják az irodal­ mat, ha megszűnt a jóhiszemű és hozzáértő bírálat tisztító ereje, ha nem hat többé a tömegek lelkében a szellemi öntudat erkölcsi fele­ lőssége?” (Kassai őrjárat, 1941) ti SS Rl élethosszabbító, Márai Sándor akadémiai székfoglalóján, Budapest, 1943. december 14. gyorsító erejét nem lehet tagadni, mindenestől unal­ mas. A civilizációban az emberek hülyék és puhák lesznek, mondja Alexis Carrel, s kezdek hinni ne­ ki; úgy érti, ez a gépies kényelem megöli bennünk az élet élmé­ nyének varázsos tartalmát. (...) A civilizáció unalmas, mert az élet élményéért nem enged harcolni többé” (Kassai őrjárat, 1941) “Nem álmodozhatunk többé be­ ton-paradicsomokról, ahol gépze­ nére andalog az akkordmunka utáni szabadidőben egy félhülyé­ re civilizált, képes újságok mű­ veltségi szintjére nevelt, csalá­ dokban is elbújtatott önkéntes tit­ kos rendőrök által ellenőrzött és megfélemlített, igazi és bátor él­ vezetre képtelen, szórakozásra örökké éhes, félmüveit, indulatait olcsó bódítószerekkel közömbö­ sítő társadalom.” (Kassai őrjárat, 1941) miféle értelme számodra hazád nélkül. Ne várj jót a hazától, s ne sopánkodj, ha megbántanak a haza nevében. Mindez érdektelen. Egyáltalán, semmit ne várj hazádtól. Csak adjál azt, ami lég­ jobb életedben. Ez a legfelsőbb parancs. Bitang, aki ezt a parancsőt nem ismeri.” (Füves könyv. 1943) csodáját azzal a meztelen ténnyel, hogy vannak. Talán ez a legtöbb. Nem hódítani akartak, hanem megmaradni. Nem bebizonyítani, hanem túlélni. Nem szerezni, hanem teljesnek lenni, és megőrizni ezt a teljességet. Nincs céljuk...s néma és sudár szavalattal hirdetik ezt a gyönyörű céltalanságot, amely talán maga az élet.” (Kassai őrjárat, 1941) Magyarországról... “Jelet kell hagynom (...) hogy volt egy másik Magyarország” (Szindbád hazatér, 1940) Mindegy kik beszélnek hazád nevében. Mindegy az is, mit mondanak azok, akik jogosultnak hiszik magukat a haza nevében beszélni. Te hallgass hazádra, Mindig, mindent adj oda hazádnak. A világnak nincsen sem- “írt, mert ételben, italban, mód­ ban, szemléletben, hangulatban. magatartásban, jellemben erőket érzett idehaza Szindbád. írt, mert sajnálta a magyart, ezt a különös, hallgatag népet, melynek végzete talán az volt, hogy idegzete, jel­ leme, ízlése finomabb volt, mint a környező népek jelleme és ideg­ zete. A magyar tudott szigorú, szertelen és duhaj lenni, de kegyetlen nem volt soha. A magyar tudott álmodni; már nagyon ke­ vesen tudnak csak álmodni a vi­ lágban. (...) A magyar magányos volt; s Szindbád szerette, mert minden magyart a rokonának érzett.” (Szindbád hazatér, 1940) “Hol van az otthon? Múltunkban, hagyományunkban, emlékeinkben. Itt van, ebben a városban, a Dómban, melynek északi kapuján belépek most, e boltívek alatt, s a mélyben, a sírboltban, ahol Rákóczi hamvait őrzik a kövek és az emlékezés. (...) A nemzet most 7 �ítélet idezarándokol, szabadságról, ma­ gyarságról, ellenállásról, harcok­ ról és kereszténységről emlékezik e kövek és csontok előtt. Veszély­ ben az ember mindig meghitt ke­ zek után nyúl, s ezek az elporladt kezek néha nyugtatóbb szorítás­ sal üzennek és bíztatnak az idő­ ből, mint a kortársak parolái.” (Kassai őrjárat, 1941) Élet és halál “Minden bölcs, kinek gondolatait megismernem sikerült, arra taní­ tott, hogy élni és írni úgy kell, mintha minden cselekedetünk utolsó lenne az életben, mintha minden leírott mondatunk végére a halál tenne pontot. Csak a halál érzelgés, félelem és gyávaság nél­ küli tudata ad való életünknek és írásunknak igazi magatartást. Végzetesen kell élni és írni, tehát nyugodtan, nagyon figyelmesen, egyforma erővel figyelve a világ­ ra és önmagunkra, értelmünkre és szenvedélyeinkre, az emberek szándékaira és a mindenséghez való kapcsolatainkra. Ez az egyetlen emberhez méltó magatartás: többet Isten sem kíván tőlünk. S nincs nagyobb bűn és hiúbb kísérlet, mint többet vagy mást akarni, mint amit Isten kíván tőlünk.” (Füves könyv, 1943) “Végül is tudnod kell, mi volt a dolgod a földön. Semmi esetre sem az, hogy bizonyos összegű, állagú és minőségű csontot, húst. zsiradékot és zsigereket vegyi üzemben tartsál. Az sem, hogy címeket, rangokat gyújts, elnök legyél valamilyen társaságban, díszes ruhákban sétálj, és rázzad a csengőt. Az sem - s ez már jobban fáj hogy boldog legyél, mert boldogság nincsen, hiszen minden vágyad a megvalósulás pillanatában eltorzul, s inkább nyűg már, mint öröm. Ilyen az ember, Nem, egyetlen dolgod, létezésed egyetlen értelme a földön, hogy megismerjed az emberi és a világi dolgok igaz természetét, az emberi és világi tünemények összetartozását, s méltányosan viselkedj akkor is, ha embertársaid méltatlanul viselkednek. Ez volt a dolgod a földön; nem több.” (Füves könyv, 1943) “Utolsó leheletemmel is kö­ szönöm a sorsnak, hogy ember voltam, és az értelem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a sze­ relmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A föl­ dön éltem, és lassan felderültem, Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjénvaló és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem történhetett volna velem.” (Füves könyv, 1943) “Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje.” (Napló, 1989) Válogatta: Koltay András Békés Imre köszöntése Október 27-én köszöntötték fel hetvenedik születésnapja alkal­ mából Békés tanár Urat egyete­ münkön. 12. 30-kor kezdődött az ünnepség a zsúfolásig megtelt Díszteremben, ahol először Rad­ nay József szólalt fel. A Dékán Úr röviden vázolta az ünnepelt életútját, méltatta tudományos munkáját és kiemelte tagságát a Strasbourg-i Emberi Jogok Euró­ pai Bizottságában, valamint a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesü­ letben. Ezután Békés Imre meg­ köszönte a gratulációkat, kifej­ tette, hogy mennyire fontos szá­ mára az ifjúság körében eltöltött majdnem ötven év. Ironikusan 8 jegyezte meg, hogy az ő október 31-i születésnapján kezdődött a reformáció Luther Wittenberg-i fellépésével, ezen a napon volt az őszirózsás forradalom, ehhez a naphoz köthető a tengerentúli Halloween ünnepe, és nem mel­ lékesen ez a Takarékosság Világnapja. A Tanár Úr elmesélte. hogy eredetileg a történelem szeretete miatt diplomata akart lenni. és egyébként akár a Bölcsészkarra is felvehették volna, így csak a véletlennek köszönhető a jog melletti lehorgonyzása. Ezt követően Busch Béla emelkedett szólásra, aki bemutatta a het­ venedik születésnap tiszteletére kiadott emlékkönyvet, amelyben olyan személyiségek írásai jelen­ tek meg, mint Bándi Gyula, Belovics Ervin, Bánrévy Gábor, Bárándy Péter, Botos Katalin, Busch Béla, Erdő Péter, Gáspárdy László, Halustyik Anna, Horváth Pál, Jobbágyi Gábor, Kiss Zsigmond, Körinek László, Kussbach Erich, Molnár Gábor, Radnay József, Sinku Pál, Sótonyi Péter, Tamás András, Tóth Mihály, Varga Csaba. Varga Zoltán, Vókó György, Zlinszky János és Tóth Dóra, Végezetül Erdő Péter Rektor Úr köszöntötte fel Békés Imrét. - itéletpress - ! i �Karunk tanárai: dr. Békés Imre Gratulálunk mindenekelőtt Békés Mégis végig kell járni ezt a Úrnak a születésnapja és a tisz- bizonyos racionális utat, hinni teleiére kiadott tanulmánykötet kell abban, hogy hosszú távon a alkalmából! Hogyan érzi magát munka és a becsületesség ezen az ünnepi napon? kifizetődik. Rövid lejáratú előMeg kell mondanom, hogy a nyöket esetleg ki lehet eszközölni megelőző hetet nehezen éltem a sorstól, de önmagával megmeg, mert sok helyen köszöntőt- békéivé egy szép életutat csak tek fel és ez tudatosította bennem becsületesen futhat be az ember, az életkoromat. Felköszöntött a Mit tud különösen kiemelni a Budapesti Ügyvédi Kamara El- pályafutásának eredményei nöksége, írt hozzám egy gyö­ közül? nyörű verset az egyik barátom. Először is tudni kell, hogy 1951talán szabad megneveznem, Szi- ben a jogászoktól és orvosoktól lágyi Tibor színművész, most megvonta a Rákosi-korszak a köszöntött fel a Pázmány Péter doktorátust, mégpedig nem viszKatolikus Egyetem, és tudomá- szamenőleges hatállyal, hanem az som szerint november 3-án lesz azt követő időkre. így magam is, ünnepség az Eötvös Lóránd Tu- sok kiváló kollégámmal együtt dományegyetemen, valamint még okleveles jogász lettem 1953-ban. ezt követően a Békés-Németh- Egy évig voltam bírósági fogalVékás és Társai Ügyvédi Iroda mazó, amikor visszakerültem az fog köszönteni. Úgy éreztem, egyetemre. Valamikor 1955 tahogy ez sorozatban emlékeztet az vaszán gyűlést szerveztem a dok­ életkoromra, és ez az életkor az. torátus visszaállításáért, ezen a amellyel az ember nem túl opti- gyűlésen az akció-bizottság mistán néz szembe. Ez a mai elnökévé választottak. Sorozatos ünnepség mégis annyira szép tárgyalásaink eredményeként és volt, annyi melegséget és sze- nem utolsósorban az 1956. évi retetet láttam magam felé áramol- forradalom okából 1957 februárni, hogy mégiscsak jól éreztem jában állították vissza a doktorámagam, és remélem, kijutok tust a jogászok és az orvosok ebből az érzelmi hullámvölgyből. számára, ebben tehát szerepem Milyen érzésekkel tud visszatekin- nekem is volt. A nyolcvanas évek teni az életművére? végén az ELTE Büntetőjogi Tan­ Számomra az egyik tanulság. székén alapítottuk meg a halál­ hogy az életben a megter- büntetés elleni ligát, amely eredvezhetőnek nagy jelentősége van. ményeképpen az AlkotmányÉn ezt racionális szférának bíróság ezt a büntetést alkotnevezném. Ám az ember sorsát mányellenesnek minősítette gyakran igencsak irracionális 1990-ben. Fontosnak tartom, helyzetek alakítják. Soha sem hogy én adtam 1989-ben helyet tudtam volna megtervezni pél- az Ellenzéki Kerekasztal tanácsdául azt, hogy a Strasbourg-i hozásainak az ELTE Büntetőjogi Emberi Jogok Európai Bízott- Tanszékén. Több hónapig ott ságának tagja legyek. Erre nem tanácskoztak, tárgyaltak, amíg ki tudja képezni magát az ember, nem derült, hogy Bush elnök egy ilyen helyzettel véletlen- Magyarországra látogat és az szerűen találkozik, jelölik és a ellenzék vezető személyiségeivel jelölés alapján választhatják meg. is találkozni fog. Ekkor keresett fel Mark Palmer, az akkori ame­ rikai nagykövet, aki a tanszéken ismerkedett meg az ellenzék vezetőivel. Később kapott helyi­ ségeket az ellenzék a Parlament­ ben, de az első, legkockázatosabb időszakot nálunk töltötték, szóval sokat segítettünk az ellenzéknek. 1990-ben politikai részvételre kért fel Antall József, de ezt nem fogadtam el. Milyen érzés egy ilyen ünnepi kötetet kézben tartani, amelyben ennyi kiváló kolléga írt? Mindenképpen felemelő, bár még nem tudtam átnézni. Nagyon szépen köszönöm a szerzőknek, valóban illusztris a névsor, bár csak egy-két pillanatra nézhettem eddig bele. Önt kiváló előadónak tartják, a hallgatók körében népszerű. Mi ennek a titka? Ahogy a Díszteremben is mond­ tam, nekem nagyon fontos, hogy életem legnagyobb részét az űQúság körében tölthettem el. Soha nem a népszerűség haj­ szolása volt a célom, hanem próbáltam mindig olyan előadá­ sokat tartani, amelyek egyfajta szemléletet sugároznak. Hisz az elmondott anyag legnagyobb része kiesik a fejekből, a tudata­ lattiba kell bizonyos információk­ nak beépülniük. Ahogy a kínai mondja: “Ha jövőt akarsz, nevelj i^úságot.” Gyakran csak évtizedek múlva jön elő a hall­ gatóban az a gondolat, meg­ győződés vagy döntés, amely most kerül elvetésre. Wetzel Tamás 9 �E' A' " Í..-.VÍ Ás I A ‘O Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Rendezvényi és Kulturális Bizottság Bankszámla: OTP Rt. 11707024-20357751 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. 1428 Budapest 8. Pf. 6. Telefon: 42-97-268 Telefax: 42-97-269___________________________ A közvélemény kutatást név nélkül kérjük kitölteni. Évfolyam: Lakhely: Vidék Budapest Ha vidéki vagy kollégiumban albérletben laksz? vagy Milyen gyakran jársz szórakozni: hetente egyszer hetente többször Hova jársz szórakozni: mozi, színház, discó, pub, koncert, söröző. Milyen zenét szeretsz: rock, funky, dance, rave, soul, rap, techno, magyar nóta, Mennyi pénzt költesz egy alkalommal: 1000 Ft-ig 1000-2000 Ft között 2000Ft felett f Milyen tanácsokkal segítenéd a bizottság munkáját: Köszönjük, hogy kitöltötted a kérdőívet! Reméljük sikerül a jövő félévben színvonalas rendezvényekkel szolgálnunk benneteket. �ítélet Pázmány Péter élete és kora V. Bethlen halála után, Pázmány arra törekedett, hogy az új vi­ szonyokat elismertesse az ural­ kodóval, és erdélyi ügyekben rá­ vegye a be nem avatkozás politi­ kájára. I. Rákóczi Györggyel igyekezett a korábban Bethlennel fenntartott jó viszony folytatni. Baráti ajánlással küldte el vaskos beszédgyüjteményét: “lm azok­ ban az prédikációkban, melyek­ kel az Úristennek tisztességére harminc esztendőtől fogva taní­ tottam a községet, kinyomtattam egynéhányat és egy exemplárt nagy böcsülettel és szeretettel Kegyelmednek küldöttem, kér­ vén azon, hogy mikor fejedelmi gondjaitól üressége lehet, ne restelje átolvasását. Azt hiszem, hogy kegyelmed pápista prédi­ kációt talán nem is hallott.”. Rákóczi válaszlevele hasonlóan barátságos volt: “A Kegyelmed új esztendei ajándékát becsülettel és szeretettel vettük Kegyelmed­ től. Úgy vagyon, pápista prédiká­ ciók hallgatására nem érkezhe­ tünk, de Kegyelmednek ilyen sok munkáját olvassuk és Kegyelmed jó emlékezetére több könyveink között megtartjuk.”. Pázmány egy másik levelében, szinte féltő gonddal őrködve Erdély felett fordult Rákóczihoz: “A jövendőről bizony igen méltó gondolkodni Kegyelmednek, mert ha Erdélyre, ez darab földre vonsza Kegyelmed az császár őfelsége hadát, másfelől pedig a török segítségét veszi, annak a vége mi leszen, csak Isten tudja. Az bizonyos, hogy ez az szegény maradék haza mind elpusztul, mert eddig úgy tapasztaltuk, hogy az oltalom is szinte csak rontója szegény hazánknak. És ki tudja, ha nem más kezébe esik-é Erdély is.”. Amikor a fiatal és vehemens Esterházy Miklós nádor meg akarta támadni Erdélyt, meggyen­ gítendő Rákóczi fejedelmi hatal­ mát, Pázmány azonnal közbe­ lépett, és tető aláhozta az ún. kas­ sai egyezményt, amelyben a ki­ rály elismerte I.Rákóczi György uralmát Erdély és a kapcsolt részek felett, a fejedelem pedig vállalta, hogy nem támadja meg Magyarországot. Ez a megál­ lapodás teljesen beleillet Páz­ mány politikai elképzeléseibe, melyek szerint, keresztény orszá­ gok ne háborúzzanak egymással, magyar földön ne folyjék háború, és inkább fogjanak össze a tö­ rökök ellen. Európai szinten ugyanígy gondolkodott, és meg­ adatott neki, hogy ezt a Pápának is kifejtse. 1632-ben Ferdinánd Rómába küldte rendkívüli kö­ vetként, hogy Őszentsége támo­ gatását és jóindulatát megnyerje a Habsburgok számára, gyengítve ezzel a francia befolyást a pápai udvarban. Március 27-én, pom­ pás külsőségek (hatvan darab hat­ lovas fogattal, nemzeti viseletbe öltözött lovascsapattal, az An­ gyalvár ágyúi és a svájci gárda díszlövései) mellett érkezett Rómába, ahol fogadta VIII. Orbán pápa. Pázmány itt előadta elképzelését, egy nagy európai török ellenes összefogásról, amelyben a részes államok vállal­ nák, hogy egymás javait és tar­ tományait nem támadják meg. VIII. Orbán érdeklődését nem csigázta fel különösebben az el­ képzelés, inkább azt kifogásolta, hogy Pázmány főpapként hogyan lehet egy uralkodó követe, és mivel nem szívlelte a Habsburg császárt, küldetése eredményte­ lenül zárult. Pázmány egész érseki tevé­ kenysége egyik legfontosabb feladatának, az ifjúság nevelését, iskolák alapítását és a hazai pap- képzés színvonalának emelését tekintette. Mint a Zrínyi árvák (Miklós és Péter) patrónusa, kü­ lönösen szívén viselte a jövő nemzedékének oktatását és ne­ velését. Számtalan kollégiumot alapított, ezek közül a nagyszom­ bati volt a legjelentősebb, amely­ ben 1615-ben indult meg a ta­ nítás, háromszáz növendékkel. A gimnáziumként és szeminárium­ ként működő intézmény tizenöt év múlva, már csaknem ezer diákkal rendelkezett. Pázmány egyik legfontosabb iskolaalapítá­ sa, a bécsi Pazmaneum létreho­ zása volt. Az 1623. szeptember 20-án alapított intézmény a ma­ gyar papnövendékek bölcseleti és teológiai oktatására volt hivatott. A növendékek a Bécsi Egyetem előadásait hallgatták de a lelki ne­ velés a könyvtárral felszerelt kol­ légiumra hárult. Pázmány másik fő törekvése, a római Collegium Germanicum Hungaricum ma­ gyar diákoknak fenntartott he­ lyeinek teljes feltöltése volt. Az 1580 óta működő intézményben, XIII. Gergely tizenkét helyet írt elő a magyar alumnusoknak, de Pázmány érsekké választása ide­ jén egy magyar növendék sem tartózkodott Rómában. Minden módon támogatta a kiutazókat (a diákok utazási költségeinek fede­ zésére egy jelentős összeget he­ lyezett letétbe Rómában) és kü­ lönféle beadványokkal igyekezett minél jobb feltételeket teremteni a magyar növendékeknek. Az or­ szág minden részéből igyekezett összeszedni a tanulni vágyó és tehetséges ifjakat, de főleg a bécsi Pazmaneum legtehetségesebb nö­ vendékeit próbálta kijuttatni Ró­ mába. Törekvései pozitív vissz­ hangra találtak Rómában is, mert 1634-ben a Collegium négytagú protektortesületének bíborosi 11 �$ ítélet tagjává választották. A megtisztelő cím elnyerése után egy évvel, Pázmány megalapította élete egyik főmüvét. 1635. május 12-én kétszázezer forintos költséggel életre hívta a Nagyszombati Egyetemet. Célként, a vallás teijesztését, az ország kultúrájának szolgálatát, a <6 ‘nemes magyar nemzet” tekinté­ lyének emelésé!, és, mind a magyar egyház kormányzására, mind pedig a magyar állam szolgálatéra alkalmas emberek képzésé! jelölte meg, akik képesek vallásuk és hazájuk együttes képviseletére. Az átépítés nem vol! zökkenőmentes, mivel az induláskor a szükséges négy kar (bölcsész, teoló­ giai, jogi, orvosi) közül csak az első kettő vol! megszervezve, így a Pápa vonakodott jóváhagyni az átépítés!. A problémái Ferdinánd oldotta meg, aki a birodalmi egyetemekkel egyen­ rangúnak ismerte el az univerzités!. Az oktatók Európa különböző kato­ likus egyetemeiről (München, Köln, Mainz, Augsburg, Ingolstadt, Dillin­ gen, Graz) érkező jezsuita szerzetesek voltak. A Hittudományi Karon dogmatikát, szentírásmagyarázatot, hiívitózó irodalma!, etiká! és héber nyelvían!, a Bölcsészettudományi Karon logikái, fizikái és metéfízikál lanílolték. A ludományos fokozaloka! nyilvános vitókon lehetett meg­ szerezni. A korabeli oktatósi rendszer­ ben a bölcsész slúdiumoka! minden­ kinek el kellett végeznie, ez! lanúsílolla az ún. baccalaurealus (babérko­ szorús) cím, mely elnevezéssel - az európai oklalási rendszer álalakulásá­ nak megfelelően - a későbbi szá­ zadokban a leérettségizett diáko! illet­ ték. A másik három kar elvégzése utón járt az ún. magisler fokozal, vé­ gül, akinek ez sem vol! elég, az meg­ szerezhette a doktori címet. Pázmány politikai és iskolaszervező tevékenysége mellett sem mulasztotta el, hogy reagáljon a személyét vagy müveit bíráló iratokra. A “Rövid felelet’’-ben (1620, Bécs) Milotai Nyi­ las István és Alvinczi Péter, a 12 “Kalauz”-! bíráló vi!aira!aira vála­ szol! igen magabiztosan: “az Kalauz­ nak efféle dib-dáb iralocskák semmi! sem árthataak”. Hé! évvel később pedig reagál! a “Kalauz” legszínvona­ lasabb bírálaíára. Miu!án a hazai pro!es!ánsok nem !ud!ak mi! kezdeni Pázmány fő müvével, Thurzó György, majd később özvegye, lalinra fordílatták és elküldték Wittenbergbe Fridericus Baldvinushoz, aki 1626ban kiadott müvében, a “Phosphorus veri catholicismi”(Az igazi katoliciz­ mus hajnalcsillaga) fejtette ki a protestáns teológia álláspontját. Pázmány egy évre rá válaszolt, “A setét hajnalcsillag utón bujdosó lutheristák veze!ője”címmel, melyben megszokott stílusában felet: “Zsibong!ak”már a “Kalauz” ellen a lutheránusok, de “az igazságnak ereje zabolán hordozta őket”, és bár “a Baldvinus pennáját megélesíté az magyar arany”, megírván így ellene a cáfolásra hivatott írást, de szegény Baldvinus “a saxoniai ser füstiben szédelegvén nem értheti a mi tanítá­ sunkat”. Két évvel később lefordította, majd kiadta a kor egyik legjelentősebb katolikus írását, Kempis Tamás Krisztus követése”-!, melynek elő­ szavában korát megelőző fordítói ars poetica-t fogalmazott meg: “Igyekeztem azon, hogy a deák bötünek értelmét híven magyaráznám, a szólásnak módját pedig úgy ejteném, hogy ne láttatnék deákból csigázott repedezettnek, homályossággal hanem oly kedvességgel folyna, mintha először magyar embertül, magyarul íratott volna." Újabb két év elteltével jelentette meg a “harcoló iratok” utolsó darabját. ‘Bizonyos okok, melyek erejétől viseltetvén sok főember az új vallások köréből kifeslett és az római eklézsiának kebelébe szállott” címmel, melyet Batthyány Ferenc özvegyénekLobkovitz Poppel Évának ajánlott, hogy ha “figyelmetesen olvassa, nem csudálkozik ezután, ha az értelmes emberek kimosdanak a Luther és Kálvin mételyéből”. Halála előtt egy évvel adta ki utolsó müvét, beszédeinek válogatott gyűj­ teményét, melyből pontosan kitűnik világszemlélete. A konszolidáció, a hierarchikus társadalmi rend híve volt. Indokoltnak tartotta a nemesség vezető szerepé! és hangsúlyozta a különböző társadalmi helyzetű emberek jogait és kötelességeit, de ncnzanakt'^’’ tnrxzpnvep bf^tar+ásánaV szükségességét is, amely köti az uralkodókat, a fejedelmeket, a bírá­ kat és a vitézeket egyaránt. A közel száz beszéd alapján, egy olyan gon­ dolkodó képe bontakozik ki, aki egy rendi államban hitt, de a reneszánsz és a reformáció hatása alól nem tudta kivonni magát és ez érződik esz­ méiben. 1636 karácsonyán prédikált utoljára, már súlyos betegen. Szívós szervezete a következő tavaszig bírta a kórral folytatott küzdelmet. Hatvan­ hét évesen, 1637. március 19-én adta vissza lelkét a teremtőjének. Pozsony­ ban temették el a Szent Márton széke­ segyház kriptájában. Záráskén! álljon itt néhány páratlanul szép sor, melyben Pázmányra jellemzően egyszerre található meg a hazaszeretet és a hit: “Szemem előtt viselvén, hogy abban az országban lakom, melynek oltalmazó aszszonyává rendelte Szent István király Bóldog Asszonyt és halála óráján testamentomban hadta nemzetünknek Asszonyunk tiszteletit, kire nézve az mái napig költő pénzünkön, a Bóldog Asszony képe körül arra szokott bötükkel, Patrona Hungáriáé, Ma­ gyarország Asszonyának valljuk a Szent Szüzet, megemlékezvén arrul is, hogy Váradon lettem a világra, mely várost Asszonyunk hagyásából épített és Bóldog Asszony templomá­ val ékesített Szent László király.”. - vége Árvay Gábor �r ICL * (í) T?'Zb PÁZMÁNY PÉTER EGYETEMEI - 4. RÉSZ (1992-2000) I 1999. áprilisában megérkezett az Apostoli Szentszék régóta várt ha­ tározata, amely alapján szentszéki alapítású egyetemmé lett az intéz­ mény. Az alapítólevél kiadása azt je­ lentette, hogy az Egyház sajátjaként ismeri el az egyetemet. A legmaga­ sabb elismerés annak szól, hogy az intézmény az elmúlt években jelentő­ sen fejlődött, az oktatók együttese, a fakultások tudományos minősége, a pénzügyi háttér folyamatos biztonsá­ ga miatt a Szentszék garantálva látja a szabályszerű, tudományos szellem­ ben történő működést. Részlet az alapító határozatból: ‘Különböző súlyos körülmények okozták, hogy a Hittudományi Kar a világi egyetem­ nek nem lehetett része. Az idők változása indokolttá tette, hogy a Hittu­ dományi Karhoz más felsőoktatási egységeket is kapcsoljanak, úgy, hogy az említett kar katolikus egyetemmé alakuljon. Ezt a szándékot a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szívesen fogadta, és 1992. ja­ nuár 30 -án Budapesten megalapította a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, mely az évek során egyre nővekedett és különböző karokkal és intézetekkel bővült. A nevezett katolikus egyetem fő­ tisztelendő rektora 1998. június 15- i kérvényében arra kérte Kongregá­ ciónkat, hogy jóindulatúan mérlegel­ je az egyetem kánoni alapításának al­ kalmasságát a kérdésre vonatkozó szabályok szerint. Ezért a hely és idő különböző körülményeit mérlegelve. figyelembe véve mind az egyetem tanulmányi struktúráit, mind karainak és intézményeinek felépítését, az ok­ tatók számát és tisztségükben való előmenetelét, valamint a hallgatók felvételét és azokat az egyetemi ta­ nulmányokat, melyeket a különböző akadémiai fokozatok elnyerésére el kell végezniük, szem előtt tartva to­ vábbá azokat a tudományos felsze­ reléseket és oktatási segédeszközö­ ket, amelyekkel az egyetem rendel­ kezik, valamint azt a biztos pénzügyi hátteret, amely az egyetemi életnek garanciája, tekintettel Magyarország püspökeinek egyetértésére, akik biz- tosítják az egyetem gyümölcsöző fej­ lődését a katolikus nevelés elvei sze­ rint, hogy az műhelye és vezetője le­ gyen a térségben mindazon törekvéseknek, melyek a magasabb tanulmányok terjesztését szolgálják az Evangélium fényében az Egyházi Tanítóhivatal vezetésével, a jelen hatátozattal, a Codex luris Canonici 807. ká­ nonja, valamint az Ex corde Ecclesiae kezdetű apostoli rendelkezés ál­ talános szabályai 3. cikkelyének 1. paragraftisa szerint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet Budapest váro­ sában kánonilag megalapítja és megalapítottnak nyilvánítja. tem Hittudományi Ka^óí, ifíanyÍ''Karból, Informatikai Tarból, és íákultás jellegei Kánonjogi IpfézetÉol álki Ezzel a szentszéki alapítással a ^mány Péter Katolikus Egyetem elnyerte azt az elismerést, amely a további működését hatékonyan segíti. Történeti sorozatunk végén pedig szólnunk kell a Jogi karról is, hiszen nap mint nap ide jövünk, itt készülünk az előttünk álló jogászi pályára. A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1995-ben alapította az egyetem Jog- és Államtudományi Karát, amelynek célja a jogállam felépítéséhez nagyszámú keresztény szelle­ miségű, jogot végzett szakember kibocsátása a társadalom legkülönbözőbb területeire. A Jogi Kar az első évben a Ménesi úti épületben működött, ahon­ nan a Bölcsészettudományi Kar Piliscsabára költözött. Amikor a Magyar Püspöki Kar visszakapta az egyházi ingatlanok tulajdonjogának rendezése során a Szent István Társulat egykori székházát -amely a Szentkirályi utca 28-30. számú épületegyüttes -, azonnal felmerült a gondolat, hogy a Jogi Karnak méltó elhelyezése valósulhat meg itt. Zlinszky János szervező munkája az új tanári kar egybefogásán túl kiterjedt a Franklin Nyomda által elfoglalt épü­ letre, és elkezdődött az a rekonstrukciós munka, amely még a mai napokig is tart, korszerűbbé téve az egyetemünket. Az 1890-es években lehetővé vált. hogy a Szent István Társulat a pesti belváros külső részén, a Szentkirályi utca 28-30 szám alatt telket vásároljon az új székház építésére. A választmány 1896. májusában az elnökséget felha­ talmazta a telek megvásárlására. A ka­ tolikus könyvkiadás reprezentáns, tekintélyes palotájának tervezését Hofhauser Antal műépítész, egyetemi tanár vállalta el. A tervvázlatok és előzetes költségvetés áttekintése, ellenőrzése Czigler Győző műegyetemi tanárra várt. O csekély módosítással azt jóvá­ hagyta, és a költségek megállapításá­ nál is kellő módon gazdaságosan járt el. A Szentkirályi utcai telken 1897. május 1-én kezdődtek meg a földmunkák. Másfél év alatt elkészült az épület, 1898. december 11-én az építtetők bir­ tokba vehették a három emeletes neogót stílusú palotát. A díszes épület az ekkor ötven éves Szent István Társulat működésének megkoronázása volt. A korszerű nyomdaüzem az államosításig működött, ezután vette át a Franklin nyomda. A Szent István Társulat az épület egyházi tulajdonba kerülése után nem jelezte szándékát a visszaköltözésre, ezért születhetett az a döntés. hogy a Jogi Kar itt folytathassa az oktatást. Az épületben kapott helyet a Rektori Hivatal is. Jelen pillanatban is folynak a rekonstrukciós munkálatok. hogy az épület újra régi fényében tündökölhessen. A tanári kar és a diákok közös erőfeszítéseit siker koronázta. 2000. májusában az első végzős haligatósereg elhagyhatta az Alma Mater falait, hogy az életben is hasznosíthas­ sák az egyetemen szerzett tudásukat. Sok sikert kívánunk nekik. Beérett újra az a gyümölcs, amiért oly sok éven át. fáradtságot nem kímélve dolgoztak együtt professzorok, tanárok és nem utolsó sorban a hallgatók. Az egymásba vetett hit erőt adott, hogy a legnehezebb körülmények közepette is folytatni tudják a megkezdett munkát, megvalósítsák azt az álmot, ami Pázmány Pétert 365 évvel ezelőtt egy hatalmas vállalkozás megkezdésére ösztönözte. Most rajtunk múlik, mivé lesz ez az álom, és találkozik-e a mi álmainkal? Reméljük, hogy hosszú évek múlva az utódaink is büszkén írhatnak majd e nagymúltú Egyetem életéről! vége Szabózé 13 �Vers - Mindenkinek Sodrásban Párbeszéd “Serceg a láng a sötétben. A csillag lassan gyullad. Látod? Gyertyát gyújtanak értem az égen.” ií' Tévedsz. Azt hiszed érted fénylik a csillag?” 66 '...vagy csak azért, hogy egymást lássuk a fényben...” “Álmodozó. Csak azért gyullad ki, hogy égjen...” Virradó este Lángot fon ma az est, lágy fény szava festi fehérre a fákat. Percet íuz fel a tűz fonalára, szél rezzent! az ágat. Zümmög zöld zizegés és száz remegés borzolja a csendet. Porzik az apró Barna sugár, csupa Csengő zsongást penget. Ringat halkan a hang, elzsibbad a láng, mit az est leterít, árad lágyan a pára, fárad a vágy. A sötét melegít. Suttog, siklik a csend, selyem álom leng, lebegő kék fátyol, tűzben izzik az ég, a sötétség fény. Ma az éjszaka lángol. 18 Betűm szívek közé írom. Szíved szóval el nem érem, szavam, szívem elcserélem. Árad álom, átjár áram, szó pezsdíti fel a vérem. Szavam pereg, mint a homok, illatos, mint édes borok, belepnek lágy álomporok, átölelnek idő-karok, messze visz az élő kerék. Lassan mindent megláthatok: mint változnak korok, körök, kerek percem forog, pörög. Jövőt szőve leszek örök. Minden szó az élet torka, vizet ejtek tarka porba, kancsóm törött, kincsem csorba száz darabból embert varrva égi földi vihart verve, elmét, álmot eltakarva, ringást, rengést, fényt akarva leszek saját magam terve. Észbe, szóba szívet merve. Minden lángot felemelek, minden lángon elámulok, benned tüzet, jelet lelek. Minden jelre ráakadok. Körülöttem arcok, testek, feketék a harcok, füstök, por és hamu, izzó üstök. Míg ok álmokat keresnek, szemeikre látást festek. Bár felettem ember ködök, szavam felett én őrködök. Megszeppent kicsi Csillag bomlik az Égen, csillog a teste. Ébred halkan az Omló éjszaka. Halkan pirkad az este. Ezeket a verseket a minap kaptuk a HŐK egyik tisztviselőjén keresz­ tül. Sajnos a forgatagban elfelejtet­ tük megkérdezni a hölgy nevét aki ezeket a verseket írta. A következő számban szeretnénk tőle egy ka­ rácsonyi verset is leközölni, kérjük ezért, vegye fel velünk a kapcso­ latot. Tisztelettel: a szerk. �ítélet I I I II I Sport házon belül I I I I “A sport a nemzeti egység és a hazafiság része” ■‘szolgáljon e csarnok mindenkor a nemzet javára” Matolay Elek Kedves hallgatók! Nap, mint nap meglátogatjuk egyetemünk új épületét, de észrevesszük-e, hogy rögtön a bejáratnál az emléktáblákon ezek a sorok fogadnak minket. Tudom, hogy a vizsgák és a rohanó egyetemi életben kevés idő jut arra, hogy elgondolkozzunk azon, vajon hova tévedtünk”, vajon e falak között az elmúlt lOG évben mi is történhetett. . 26-os épület rövid története. . ' (ahova étkezni jársz, vagy problémáiddal a HÖK-re, vagy éppen sportolni indulsz az a 26- I OS épület): A millenniumi megemlékezések részét képezi a sportban Magyarország 1000 éves sporttörténeti áttekintése» melyben Matolay Elek 1863-ban oroszlán szerepet vállalt. közadakozásból felépült az ország első tornácsarnoka és ezzel teret hódított a német sportirányzatnak, mivel hagyományosan országunkban a görög (olimpiai) és az angol-szász sportirányzatok uralkodtak. A 26-os épület volt a Magyar Olimpiai Bizottság első székháza, melyet 1895-ben alapítottak dr. Kemény Ferenc kezdeményezésére. A székházzal együtt felépült az ország első tornacsarnoka, mely otthont adott a Nemzeti Torna Egylet tornászainak. A Szentkirályi u. 26-os épületben zajló tevékenység a századfordulót követően gyökeresen megváltoztatta a magyar sportoktatást, mivel itt indult el a testnevelő tanárképzés, ezzel tudományos alapot teremtve a sportnak. A testnevelő tanárképzés 1925-ig folyt, majd minisztériumi rendeletre jogutódként létre jött a Testnevelési Főiskola (TF). Matoíay Elek által vezetett Nemzeti Torna Egylet (NTE) nem csak olimpiai bajnokáról, Pataki Eerehcről, hanem a sport, a hazaszeretet és a nemzeti egységéről volt híres. Az NTE a második világháborút követően 1949-ben fel­ számolás alákerült A Szentkirályi utcában újra a tesíncveiőtanárképzés zajlott 1952-ig, majd ezt követéi a Budapesti Spartacus tornászai vették birtokba az épületet 1999-ig. A tomászok jogutódjaként a Vili, kerület Tornasportjáért Alapítvány jött létre, I I II I I II I I I I í I I Draskóczy Imre Figyelem! I íI Sajnos - az ország többi egyeteméhez hasonlóan - nálunk is újra felütötte a fejét a vizsgaidőszak rohanásában viszonylag biztonságosan elkövethető tolvajlás. Szerkesztőségünkhöz az elmúlt hét folyamán három teljesen friss esetet jelentettek be. Az elkövetők szeretik a nem forgalmas' helyeken lerakott tárgyakat elemelgetni. Különös elő­ szeretettel viseltetnek a mobiltelefonok, táskák, pénztárcák, kabátok iránt. Ebből amit az ember viszontlát az az iratokkal teli brifkója amelyet azonban bankjegyek nem tarkítanak. Jobbik esetben a diákigazolványát is megleli a tárca alján. Tehát, ha nem akartok fázva, egy vas nélkül, iratok nélkül egy szál indexben hazamenni egy vizs­ ga után a Karról, a következőt tegyétek: - kabátot, táskát nem kinnhagyni az előtérben ( meg fogja érteni a vizsgáztató ) - mobiltelefont kikapcsolva bevinni, vagy otthonhagyni. Fentiek figyelembevétele fakultatív. Jelszó: szép dolog a bizalom, de a szarkák közöttünk járnak. i I I I 3? b I I I I I I Ì - a szerk. - Ì 19 I �o r Színházjegyek r az Uj Színházba, a Pesti Magyar Színházba (exNemzeti) és a Madách Színházba! Jegyek 225-900 Ft-ig a hónap összes előadására, bérletváltási lehetőség 1950 Ft-tól. A Pesti Magyar Színházba és a Madách Szín­ házba 8, az Új Színházba 1 nappal az előadás előtt kell legkésőbb jelentkezni. Jelentkezés és részletes műsor a HŐK irodában Somogyi Áron Mátyásnál. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2000 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource III. évfolyam 12. szám 2000. december 07 Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2000. december 07 Date Created Date of creation of the resource. 2000. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (1859+1563 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_III_11_20001127 Relation A related resource T00027 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_III_11_20001127 HÖK