https://omeka.ppke.hu/files/original/7d298638bdc4906862a35f07b3d182ef.jpg 0e251e5b411c3631837e8f5644f28a72 https://omeka.ppke.hu/files/original/4b57cc01fe0e37a57f57e97f641d3cac.pdf e2f89561e6246063d5fee8c40f0e0576 PDF Text Text PPKE_úfcéíetJ/Li6>JÍOOOlíOS TTT?T RT X X XZyX^.Oy X A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA c© Q JmI ÍHÍ9HHMK •ri,;PlIl I ■ I* i i w ,/ o> í I 9 é ' ■ K (;*»• Jí 1 ív.; » i ;«í ií*' i»l: f'?’ ■ S 44^8 ÍM 9 ■ íi tgj i 9 í^. '9^ w ■ <í N tfí E c sM SKmi < s ¥ lé í 1 4. r í» -Xí >f 5 í woO i>^ 1^ < í 1 : ., .<■ , .,f, i "o yI j > X * jHMNll^ í ^tMHWl i■ í ' J-Wr Í! w; 1 / f , >Í!- iO' r í Eltelt ezer iá fíes^i ’k. Bi É r r ! l)i; (jyöt'ffy ('.. .J ’K^ a « ^ent bfmiírál �Tartalom Impresszum ítélet Pázmány Jogászlap Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata Eltelt ezer év... 3-6 oldal Levelek a magyar (lolgotáról HL 7. oldal Felelős kiadó: Mile Attila elnök Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Richolm György főszerkesztő Munkatársak: -Ki lesz a jobbik?” Beszélgetés Kovács Dáviddal, a JOBBIK elnökével 9. oldal Egyházi oldalok. 10-11. oldal Szabo Zoltán Szabó Ferenc Szabó Péter Leuven - Ecce Europa Élménybeszámoló Belgiumból 12. oldal Koltaj András Pázmány Péter egyetemei IL rész Jóna Tibor Wetzel T^nás 13-14. oldal Pázmány Péter élete és kúra 15-16. oldal Miháltz András Christián László Szerkesztőség címe: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 1088. Budapest, Szcntkirálvi utca 28- 30. Tel /fax 429’ e-niail: iteíet4éjak.ppke,bu Bemut&tkozik a Rákóczi Szövetség 18-19. oldal MHÍMBIOBM' ! y. -jj. Készült: Kemény Gyula Nyomdája Törökbálint, Árpád u, 7 L Telefon . 23/335-269 1000 példánk ban I/l: 40.000- Ft 1/2; 25.000- Ft 1/3; 14.000- Ft Jy, Az újságban megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét Kérünk mindetikit, aki munkánkban írásaival közre óhajt működni, lehetőség szerint lemezen, Word Dokumentumban mentve jutas­ sa el hozzánk anyagait. Aláírás nélküli cikkeket sajnos nem áll módunkban leközölni. 2 HU 30.000^ Ft 1/2: IS.OÖÍT Ft 1/3: 10.000- Ft �ítélet F»« minekutána szüntelen veszedelmekben epedett, és csaknem hamuvá lett szerelmest hazánkban, a keresztyéni egyességnek kötele elszakada, és minden gonoszság elárada; oly temérdek vakságra jutának az emberek, hogy utolsó és legkisebb dolgoknak tartják immár az j^gaz hitnek isméretit, és a keresztyéni tekéi etess égre való igyekezetét.” (Pázmány Péter) ELTELTEZERÉV... BESZÉLGETÉS DR. GYÖREFY GYÖRGY PROFESSZORRAL SZENT ISTVÁN KORONÁZÁSÁ­ NAK EZREDIK ÉVFORDULÓJA FELÉ KÖZELEDVE Dr. Györffy György 1939-ben rozó élmény lehetett Géza szá­ te a hatalmat és Géza feleségé­ végzett a Pázmány Péter Tudo- mára, mely eltántorította őt a bi­ nek, Saroltnak a kezét. István le­ mányegyetem történe lem-föld- zánci egyháztól. Ehhez jámít még verte a lázadást, majd elrettentés­ rajz szakán. 1949-88 az MTA Történelemtudományi Intézet munkatársa. 1987 a princetoni Institute for Advanced Study tagja. Az MTA Történelemtudo­ mányi Komplex Bizottság elnöke, a Magyar-Svéd Történész Vegyeshizottság tagja. 1993- az Európai Középkori Akadémia tagja. A tör­ ténelemtudományok kandidátusa (1952). majd doktora (1969). 1990- az MTA levelező, 1991rendes tagja. Dijai: Akadémiai díj (1964, 1986). Herder-dij (1988). Széchenyi-dij (1992). Magyár Örökség cím (1997). a 971-ben véget ért görög-bolgár képpen felnégyeltek Koppány háború, melynek lezámltával Tzi- testét. Ez azonban sokkal inkább miszkész János császár felszá- Sarolt nyomásának köszönhető, aki molta az önálló bolgár patriarchá- félig keresztény volt, de megőrzött tust. Ezek az események, az önál­ valamicskét pogányságából is, ke­ ló állam megteremtésének na­ resztény nevet sem vett fel. A bün­ gyobb esélye sodorták Gézát a tetés módja pedig oda vezethető Nyugat felé. vissza, hogy a Biblia a levirátust (a A koronázási palást ábrázolása nemzetségi társadalmakban érvéaz egyetlen hiteles Szent István- nyesülő szokás, mely szerint a megarckép? özvegyülö asszonyt tíz elhunyt félj Minden bizonnyal az ábrázolás fivére, vagy a nemzetség más tagvalódi. Nagy a valószínűsége an- j a köteles feleségül venni, hogy a nak is, hogy a kalocsai székes- család fennmaradjon KA) egyházból számiaztatott XÍI. szá- paráznaságnak minősítette. a zad végi királyfej is őt ábrázolja, rokon volgai bolgárok X. századi esetleg azt .a palástról másolták. jogszokása szerint pedig a parázTisztelt professzor úr mielőtt Szent Mennyire lehetett Istvcin hivő nálkodó büntetése felnégyelés és Istvánról beszélgetnénk meg kell keresztény, vagy esetleg csak az a felnégyelt részek kifüggesztése említeni apját. Géza fejedelmet. Ró- ország fennmaradásának jól volt. Egyébként Istvan egyáltalán la jóval kevesebbet tudunk, a fórrá- felfogott érdeke vezette, amikor a nem bánt kegyetlenül ellenségei­ sok elenyésző volta miatt. Mi az a keresztény vallást elterjesztette? vel, sőt, törvényei is meglehető­ munka, amit ő kezdett el és fia Egészen biztosan buzgó keresz- sen enyhe büntetéseket tartalmazfejezett he? tény volt. Már gyerekkora óta er- tak. Géza emléke méltatlanul elhalvá­ re nevelték, és minden rendelke- Pázmány lovag, aki a Koppány nyult. Tetteiről szinte semmit sem zésre álló adat erre utal. Emellett ellen támadó te störség egyik pajegyezett fel a történetírás, holott a persze nem volt mellékes szem- rancsnoka volt, állítólag Páz­ kereszténység elterjesztésében nagy pont az ország érdeke sem. A le- mány Péter felmenője volt. Igaz érdemei vannak. Biztosította a bé- gendákban leírt vakbuzgó vallá- ez? két a külországokkal és így minden sósság csak Imre herceg 1031- így igaz. Pázmány sváb szár­ erejét a belső ellenzék leverésére ben bekövetkezett halála után lett mazású volt és még Géza ural­ fordíthatta, amely törekvése sikerrel jellemző rá. kodása alatt érkezett az országba, is járt. A középkorban nagyon tisz­ Mennyire fértek össze az egyház zsoldosként a fejedelem nehéz telték Gézát, elsősorban persze Ist­ tanításaival azok az esetenként katonai kíséretébe. A Pázmányok ván apjaként. kegyetlen módszerek, melyekkel több helyütt kaptak később birMi volt az oka annak, hogy Géza, leszámolt ellenfeleivel? tokot az országban. így a Felmajd később István a nyugati A legszélesebb körben ismert eset vidéken, a Tisza-mclléken, Erkereszténység felé fordult Bizánc a Koppány által szított lázadás le- délyben is, a bihari részen. Az ö helyett? verése. Mint tudjuk, Géza halála egyenesági leszármazottja lett Taksony háborúba keveredett a után Koppány a szeniorátus és a Pázmány Péter. görögökkel, ez olyan meghatá- Icvirátus jogán magának követel- István és felesége. Gizella �lW16t házassága hogyan jött létre? Géza nem tudott tartós békét lét­ rehozni Civakodó Henrik bajor hercegsegével és a bajorok folya­ matosan Kelet felé terjeszkedtek. beleütközve ezzel a gyepűsávot biztosító magyar határőrökbe. Civakodó Henrik halála után (995) alkalom nyílt a bajor-magyar vi­ szony békés rendezésére, Sarolt pedig tüstént megragadta ezt. Leánykérő követeket menesztett Regensburgba. IV. Henrik herceg örömmel fogadta a békét biztosító házasság tervét, megszerezte III. Ottó császár hozzájámlását is, így létrejö­ hetett a frigy. Az egyértelmű érdekhá­ zasságdacára lehetett-e köztük valamiféle érze­ lem, milyen lehetett a házasságuk? A házasság hannonikus lehetett, amit bizonyít az is, hogy több gyerek is született belőle, saj­ nos a magas gyemiek•<í halandóság miatt pontos < adatot nem ismerünk Érzésem szerint István- ' * nak tetszhetett a szép, magas bajor leányka, de persze mindez csak feltételezés. Biztosak lehetünk abban, hogy István koronázásának pontos dátuma 1001. január 1.? Természetesen mindig felmerülhét kétely, de több érv is szól emellett. Először is: akkoriban elterjedt a 'Ailágvége-várás”. Já­ nos jelenéseinek könyvében olvashatóak azok a jövendölések, melyek szerint Krisztus születése után ezer esztendővel elérkezik a végítélet. Ezt a hitet akkoriban sok pap is táplálta, NyugatEurópában meglehetősen elterjedt a nép körében és eljuthatott Magyarorszagra is Istvánt CS papi környezetet a megújulás gondolata hathatta át. amikor nem törődve a jóslattal, az új évezred a első napjára tűzték ki koronázást. Ennél kézzelfoghatóbb bizonyíték a XI.-XII. században vezetett királylajstrom, mely alapján többé-kevésbé bizonyossá válik ez a dátum. A koronázás egyébként az ún. mainzi ordó szerint történt. melynek részletes leírása fennmaradt. Milyen korona lehetett István fején a koronázáskor? Szent István kézjegye Minden valószínűség szerint egy drágakövekkel kirakott abroncskorona volt, a kor “koronadivat'’-jának megfelelően. Ez lát­ ható a paláston is. Néhány ilyen korona fennmaradt, Istváné sajnos nem. Az Ön elmélete szerint a ma Szent Koronaként tisztelt korona felső része István koponyájának ereklyetartója volt. Mire alapozza ezt? Abban az időben sok ilyen koponya-ereklyetartót készítettek, amelyek hasonlatosak a Szent Korona felső részéhez. Amikor 10S3-ban kiemeltek a csontokat a sírból, azokat creklyetartokban helyeztek el. Ekkor készülhetett a mai koronánk felső részé. A vizsgálatok során fel­ merült néhány problémás kér­ désre - például, hogy miért talál­ ható egy olyan átfúrás a koronán, mely nem az összeillesztés során keletkezett - is választ kapnánk így, ráadásul megmagyarázhatóvá válik az is, miért tisztelte a mai Szent Koronát már az Árpád-kor vége felé mindenki Szent István koronájaként. , A koronázási palást és , prágai Szent Vid székesegyházhan őrzött kard tulajdonitható-e - teljes bizonyossággal Szent Istvánnak? István eredeti koroná■■■■ ’zási palástja nem maradt ránk. A ma koro­ názási palástként is­ mert palást 1031-ben 1?.. készült a székesfehérBk'-' ' 5bazilika számára, egyházi használatra és 1 - .A ....1 - csak később alakították ' at a magyar királyok koronázó palástjává. Tehát ha nem is Istváné volt, biztos, hogy az ő életében készült. Az 1270-ben történt nagy kincslopás során Prá­ gába került kardot sokáig István fejedelem avató kardjával azono­ sították. E;; azonban kevéssé va­ lószínű, tekintve a kard '’hasz­ nált'’ állapotát és díszítéseinek szegényességét. Megmunkálása azonban jellegzetesen István-ko­ rabeli, ezért inkább tarthatjuk használati kardjai egyikének. Ami még szóba jöhet, az a jogar kristálygömbje, ami valószínűleg szintén az ö korából származik, de maga a jogar későbbi. Milyen egyéb fe is égje / vénye i �voltak Istvánnak az említett mainzi ordó szerint? A koronán, a kardon és a paláston kívül a karpántok, a koronázási gyűrű, valamint a jogar és az or­ szágalma tartozott ezek közé. A hagyomány szerint Szent István II. Szilveszter pápától kért és ka­ pott koronát, elkerülve ezzel a né­ met-római császár hűbéresévé válást. Elképzelhető ez, hogy a császár megkerülésével, közben­ járása nélkül körönéit kaphatott? A korabeli forrásokból inkább az derül ki, hogy III. Ottó tevékeny részese volt a korona küldésének. Valószínűleg a pápával egyetértésben küldték István számára a koronát. Mennyire tudta István a népet ‘'átnevelve ” keresztény hitre térí­ teni, és mennyire csak a büntelésektől való félelem tartotta fenn ét hitet és vele együtt az országot? Eltörölni egy nép ősi hagyományait természetesen nagyon ne­ héz. Az akkori zavaros viszonyok mellett azonban Istvánnak, negy­ venkét évi uralkodása alatt azt hi­ szem sikerült a népet többé-kevésbé teljesen megtéríteni. Halála után már csak az igen gyenge ke­ zű uralkodók uralma alatt fordultak elő pogány lázadások. István sikeréhez nagyban hozzájárult az országban uralkodó rend. Magyarországon béke és nyugalom volt, egy-két kisebb kivételtől eltekint­ ve, ami igen vonzóvá tette ezt a földet. A nép is könnyebben al­ kalmazkodott így az új hithez. Ehhez jánilt még István viszony­ lagos szelídsége ellenfeleivel szemben, amiről már beszeltünk. István hatalomra jutása után két nagyobb ellenféllel került szem­ be. Az erdélyi Gyula megadta magát és István megkímélte az életét, Ajtony! pedig hadjáratban legyőzte, ezáltal az egész ország- bán elismertette hatalmát. Egyik ellenfelével sem bánt kegyetlenül, a később elterjedt vaskezű uralkodó képe tehát nem teljesen valós. Szent István állam- és egyház­ szervezése mennyiben alapult külföldi mintán és mennyiben te­ kinthető önállónak, mennyire bi­ zonyult időtállónak? Azt hiszem ő a külföldi mintákat nagyon ügyesen alkalmazta az it­ teni viszonyokra. Hiszen az államszervezet előzményei, a nem­ zetségi szállásterületek már megvoltak. Tehát önálló szervezőmunkára is szükség volt. A magyár berendezkedés egyébként nagyban hasonlít a lombard mintára. Egyházszervezéséről pedig elég annyit mondani, hogy az ál­ tala felállított püspökségek és érsekségek ma is léteznek és mai egyházszervezetünk az ő munkáján alapszik. Törvényeiről mi mondható el a külföldi példákkal való összehasonlítás ütem? Szent István két, ránk maradt tör­ vénykönyve legnagyobbrészt önálló törvényalkotás. Azokat az admonti- (XII. sz.), Thuróczi(XV. sz.), Ilosvai- és Kollár-kódexekből (XVI. sz.) ismerjük. Mivel egyik sem egykorú forrás. néha nehéz kibogozni az eredeti szöveget. Az biztos, hogy a bajor népjog, a Lex Bajuvariorum hatása érződik a törvényeken, melyek a kor kívánalmainak megfelelő, nagyszerű munkák. Sokkalta enyhébbek, mint a kortárs külföldi törvények. Ahol más halálbüntetést ír elő, ő legtöbb esetben megelégszik a büntetés megváltásával, nyoma sincs a büntetések között a korban oly divatos büntetésnemeknek, a vakításnak és az akasztásnak. Hogyan alakult Magyarország kapcsolata a r.émet-római birodalommal 11. Henrik. István sógorának 1024-hen bekövetkezett halála után? A Henrik után következő II. Konrád Magyarországot egyértel­ műen hűbéresévé akarta tenni. 1030 júliusában seregével benyo­ mult az ország területére, Győr felé haladt. István kiüríttette a Lajta és a Rába közti területet, elhajtatta az állatokat, eltüntettetett minden élelmet. Konrád serege már a folyókon, mocsarakon és a gyepűn is csak nagt- áldozatok árán jutott át, a Rábához érve pedig már éheztek katonái. Serege visszafordult, hátában a magyar haddal. A magyar hadsereg Bécsnél bekerítette és megadásra kényszerítette Konrad csapatát. Ezt a történelmi tényt az esetet szépítő német krónikások előszeretettel hallgatták ek így nem vált közismerté. 1031 -ben a két fél békét kötött. Szent István Kelet felé is viselt jónéhány háboriit. Har­ colt a lengyelekkel, a besenyők­ kel, a bolgárokkal, de az ország­ ban uralkodó békét mindvégig biztosítani tudta uralma alatt. Mi volt a jelentéssége a jeruzsálemi zarándokút megnyitásának? A zarándokok olyan 'Eadi úton' haladhattak, amelyet királyi várak sokasága őrzött, biztosítva volt az ellátás és elkerülték a tengeren garázdálkodó kalózokat, vagy az őket szállító hajósok kapzsiságát. Magyarország pedig az út megnyitásával bekapcsolódott Európa vérkeringésébe, ■megnyíltak a kapuk", melyen a kor sok nagy­ nevű alakja érkezett ide, hazavíve Magyarország hírét. István minden itt áthaladó jelentős személyiséggel találkozott, ezáltal ér­ tékes információkat szerezve. Mai szóhasználattal élve ‘hírszer­ zési központ” lett a királyi udvar. 5 �A húszas évektől kezdve - pontos; évszám nem ismert - folvamatosan haladtak át a zarándokok országiinkon. Imre herceg halála után (1031) Szent István tisztában volt-e azzal, hogv megfelelő utódjelölt nélkül az ország fennmaradását veszély fenyegeti ? Imre herceg halála a végletekig lesújtotta Istáánt. Imre minden bi­ zonnyal tehetséges ember volt és egy általán nem volt olyan vakbuzgó keresztény, mint a róla szóló források állítják, noha tennészetesen mélyen hívő volt. A források a szentté avatás érdekében csaltak egy' kicsit. Bizonyíték a herceg életrevalóságára, hogy eg\ vadkanvadászaton vészi­ tette életét. Halála utána nem volt megfelelő utódjelölt. István teljesen összetört- a liitáez “menekülfráa­ dásul már igen beteg is volt. Gizella nyomására ekkor nővére fiát, Orseo­ lo Pétert jelölte a trónra. Ennek halla­ tán tervelte ki ellene Vazul a merény­ letet, amiért szeme világával bünhődött. Mint mondtam, Pétert elsősorbán Gizella pártfogolta, akit hatalomra jutása után rútul elárult, bör­ tönbe záratott és megfosztott birto­ kaitól. István ekkor már tál öreg és megkeseredett volt, és nem akadt más, megfelelőbb jelölt a trónra. Nem bízott benne, hiszen fennmaradt a Pétertől István által megkövetelt eskü szövege, melyben Péter kötelezi magát nagybátyja páráncsainak megtartására. Ennek ellenére még életében királlyá koronáztatta öt. Ismerjük-e István király hedálának körülményeit? Valószínűleg már 1030-tól kezdve betegeskedett. Esztergomban, gyógyvizekkel kúrálta magát. 1038. augusztus 15-én, Szűz Mária mennybevitele napján távozott el. Halála után vitték testét Fehérvárra. Hog\’an temették el a Szent királyt és mi lett holttestének sorsa? 6 Istvánt, végakaratának megfelelően a székesfehérvári bazilikában temették el, a föhajó középvonalában, egy fehér márvány szarkofágban, teste azonban nem nwgodhatott békében. A viharos időkben a sír feldúlásától tartó kanonokok kiemelték a testet és a föld alá, egy kösírba rejtették. A szentté avatás során, 1083-ban a testet megpróbálták kiemelni. A sír­ fedél azonban nem mozdult. Egy apáca ekkor azt javasolta, engedje szabadon László a Visegrádon raboskodó Salamont, ami meg is törtélit. Néhány napra rá, az újabb kísér­ let immár sikerrel járt. A messzi földről érkezett betegek közül többen csodás gyógyuláson mentek át. A kibontott sír belsejében a maradványok talajvízben úsztak. A csontokát ekkor kiszedték, majd a szentté avatás keretében oltárra emelték. Korabeli szokásoknak megfelelően aztán valószínűleg széthordták azo­ kat, hisz az ereklyékre mindenhol nagy- kereslet mutatkozott. A Szent Jobb a kiemeléskor már nem tartozott a testhez. De vajon hová kerülhetett'? Amikor a testet a szarkofágból a föld alá menekítették, akkor következett be a jobb kéz leválasztása. A Szent Jobb ereklyeként a káptalani kincs­ tárba keiiilt, ahonnan annak őre, Merkúr egy szerűen ellopta azt, majd saját családi monostorában, Biharbán helyezte el. 1084-ben mindezt bevallotta Szent László királynak, aki megbocsátott és a Szent Jobbnak kőmonostort építtetett, amely körül kialakult mezőváros szintén a Szentjobb nevet kapta. Az ereklyét a XV. században Székcsfchen aiTa vitték, annak török kézre kerülése után (1541) a Szent Jobb eltűnt, majd 1590-ben Raguzában (a mai Dubrovnik) tűnt fel. Mána Terézia 1771ben visszaszerezte azt Raguzától, máj d Budára hozatta. Szent László 1083-ban avattatta szentté Istvánt. Különösen annak fényében énlekés ez. ha tudjuk, hogy? István vakittatta meg László nagyfapját, Vazult. Leheteti-e valami el­ lenérzés íjászlóban Istvánnal szem­ ben emiatt, vagy az országépitő ki­ rály kultusza minden mást elnyo­ mott? Azt liiszem, László mar csak a nagy királyt tisztelte Istvánban, nem hi­ szem, hogy indulat lehetett a szívé­ ben vele szemben. Lígyanakkor a szentté avatás fontos politikai ese­ mény volt. László kereste a szellemi kapcsolatot Istvánnal, hiszen hata­ lomra Iutasai.or a királyi hatalom Igencsak megtépázott volt. A szentté avatásban megtalálta ezt a kapcsola­ tot. Hatalmas eredmény továbbá, hogy az alig több mint nyolc évtizedre visszatekintő magyar keresztény egyház immár szentekkel "biiszkclkedlietett”. Végezetül, mi a professzor úr véleménye a ma emberének történel­ mi tudatáról? Tisztában vag\nink-e Szent István töriénelmi jelentőségé­ vel? A történebni tudatiuik nagy on gyen­ ge. Nem hiszem, hogy elegendő az átlagemberben rejtező tudás. Ha elő­ rébb akarunk lépni, tovább akanuik fejlődni, ahlioz először is ismerni kell a múltunlcat, és büszkének kell lennünk rá, István példája is bi­ zonyítja; csak szilárd alapra lehet építkezni, az elmúlt évtizedekben si­ keresen összezavart tudatú nép pedig nem rendelkezik ilyennel. Szent Ist­ ván a magyar történelem megha­ tározó alakja, akire mindannyian büszkének kell lennünk, hiszen az ö uralkodása alatt lett Magy arország híd Kelet és Nyugat között, ame­ lyen any agi javak és eszmék ára­ moltak, hogy az eladdig félreeső országot Európa szerves részévé avassák. Koltay András �ítélet LEVELEK A MAGY4^R GOLGOTÁRÓL HL Nemzetünk nagy íróinak. müvészeinek, politikusainak müveit, életiitját. tevékenységét alaposan megismerhetjük a róluk szóló sza­ kirodalomban. De milyenek vol­ tak, mint emberek, hogyan érez­ tek, mit gondoltak az életük során történt történelmi eseményekről? Sorozatunkban eddig ismeretlen oldalukról mutatunk be néhányat közülük, olyan forrásokon kerjict r UMfnuul- ritkábban szerepelnek a könyvek­ ben. A sorozat legújabb részében sza­ kítunk az eddig megszokott szerkesztési módszerrel. Ezúttal megfordul a nézőpont, és azt vizs­ gáljuk, milyen véleménnyel volt rólunk, magyarokról NyugatEurópa. Természetesen ismét igyekeztünk olyan írásokból és egyéb megnyilatkozásokból válo­ gatni, amelyek kevésbé kaptak nyilvánosságot a közelmúltban. Érdekes és tanulságos eredmén­ nyel zárult e kutatás: téves az a felfogás, mely szerint mi a Nyugat szemében lenézett és megvetett nép vagyunk. A jól ismert poli­ tikai okok által nem vezérelt ér­ telmiség pontosan látta értékein­ ket, szerepünket Európában. Ma már a legfőbb feladat talán az általuk kimondott igazság nem is Európa felé, hanem sokkal inkább saját magunk felé való bebizonyí­ tása. hiszen kissé elfeledkeztünk történelmi gyökereinkről, büszke­ ségre okot adó tetteinkről, tisz­ tánlátásunkat zavarja az elmúlt évtizedek és a jelen homálya. Az idézeteket négy témakörhöz kapcsolódva válogattuk szét. 1. A magyar fajta “A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre “A magyar népet szeretem és csodálom. Boldog vagyok, hogy néhány költője nevemet az ő nagy költőjük nevével, Petőfi Sándoré­ val hozza kapcsolatba” (Beranger) hordozott. Ezen értékeket nemzeti sajátosságok megléte a legfőbb érv amellett, hogy szellemileg egyenrangúak vagyünk minden más nemzettel, még ha értékvinkböl sokat el­ vesztegettünk is az elmúlt év­ tizedekben. "“■Vajlia a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának 2. A magyar múlt “Európa sohasem hálálhatja meg van.'’ (Montesquieu) ct z. V 0,1 zetek hősével szemben. E nemzet hősi példája fölemel és meg­ nemesít minket. A magyar hő­ siesség magas erkölcs megnyi­ latkozása.” (Michelet) “Különös nép a magyar, de nekem nagykőn tetszik. ” (Bismarck) “Én átutaztam az önök hazáján. Tanúja voltam e nagy nemzet hősi erényeinek és annak, hogy a ma­ gyarság sohasem vesztette el ősi karakterét.” (Lamartine, 1848) 'A magyar ember szívében a ha­ zaszeretet uralkodik. Már Proud­ hon megmondta, hogy a magyar költők többre becsülik a hazafiságot a szerelemnél. ” (Laveley) '‘Szeretnék olyan egészséges lenni, mint egy magyar.” (Nietzsche) “A magyarok nem élnek abban a tudatlanságban és tétlenségben, amit itt Angliában a pártszellem és politikai érdek akart velünk elhitetni. ” (Pardol, 1848) E néhány rövid idézet is bi­ zonyíték arra, hogy Európa sorsát a mai napig meghatározó Nyugat elfogulatlan gondolkodóinak sze­ mében a magyar nép számukra megbecsülendő és különleges ÓZ, tót, amelyet azzal tett, hogy a saját testével védelmezte a török és tatár ellen. Mialatt a magyar gátat emelt a barbár betörés elé, nyugaton a művészetek szabadon virulhattak. A tüzvonalon túl a harci zaj dúlt, míg ideát Provence édes dalai hangzót!ak" (Michelet) "N magyar vérét ontotta az emberiségért. Európát Hunyadi János mentette meg a török betöréstől. Ez és önvédelmi harca a legnemesebb nemzetek közé emeli a magyart.” (Doumergue) ‘'Magyarország gátja volt a török terjeszkedésnek. bölcsője az alkotmányos szabadságnak és a vallási tűre lemnek. ” (Herrig, 1838) Magyarország igen sokszor védte saját fúggetlensége és jóléte árán Nyugat-Európát, míg cserébe igen ritkán kapott hasonló ön­ feláldozást. E történelmi tények bizonyítják a magyar nép kulcs­ fontosságú szerepét Európa sor­ sának alakításában. 3. Trianon, 1920 “Magyarország földarabolása történelmi non sens. A rablást szentesíteni nem lehet. ” (R. Kin­ ley) 7 �I ILVzlOL "Erdély, e sajátosan magyar té­ ridét, mindenkor a magyar sza­ badság védőbástyája, a magyar­ ság Piemontja volt és arra a ro­ mánok jogot nem formálhatnak. " (Guy de Roquencourt) Nem lehet cél e helyütt a trianoni béke igazságosságának elemzése, e három idézet is csak azért került papírra, hogy bizonyítsa, az 1920-as békét még a világ­ háborúban győztes államokban sem tekintette mindenki igazsá­ gosnak. 4. A magyar jövő “A magyar nemzet nem pusztul­ hat el, és ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni. ” (Saint-René Taillandier) “Magyarország foglalja vissza helyét a nemzetek között és le-gyen az, ami régente volt: Európa legbüszkébb védőbástyája.” (Backwill) ‘Magyarország nem halt meg és nem halhat meg, mert a nemzetek halhatatlanok... Ez a kiváló nem­ zet ki fog törni sírjából, ahová a zsarnokság fektette. Addig, amíg a függetlenségi szellem, az erény. C1 hősiesség a dicsőség s a szabadságvágy élni fognak. Ma­ gyarország is élni fog. ” (Victor Hugó) Ha más nemzetek gondolkodói ily mértékben hitet tettek Ma­ gyarország mellett, az ösztönzés arra, hogy merjük bátran hinni, van és lesz jövőnk Európában, reménykedve abban, hogy a igazságtalanságok történelmi előbb-utóbb kiegyenlítődnek. 5. Epilógus “Mikor fogjuk leróni adóssá­ gunkat az áldott nemzet iránt. mely Nyugatot megmentet­ te? ’’(Michelet) Szerkesztette és a kísérőszöveget írta; Koltay András 8 r Nyári Pázmány Napok Idén augusztus 13-a és 20-a kozott került megrendezésre immár negyedik alkalommal - a Nyári Pázmány Napok - Kár­ pát- Medencei I^úsági Jogásztalálkozó. A szabadegyetem fő szervezője a Pázmány Pódium volt, melynek kulturális ren­ dezvényei közül első helyen a Pázmány Napok szerepel. A nyári tábor helyszínéül a Szent István Egyetem gödöllői campusa szolgált, amely minden szempontból ideálisnak bizonyult. Az elmúlt évek kellemes élményeire alapozva szép számmal akadtak olyanok, akik másodszorra, harmadszorra látogattak el rendezvényünkre. A gólyák ízelítőt kaphattak az egyetemi életből, a felsőbb évesek pedig a színvonalas előadások és a jó társaság miatt látogattak ide. Az esti bulikon hol élőzene, hol pedig DJ gondoskodott a kitűnő hangulatról. Ezek az esték hamar egy jó hangulatú társaságot alakítottak ki. Akárcsak tavaly, idén is nagy számmal láthattunk vendégül határon túlról érkező diákokat. A főként Erdélyből érkező hallgatók kedvezményes étkeztetésében és elszállásolásában a Rákóczi Szövetség nyújtott segítséget. És most egy kicsit bővebben az előadásokról: Az egyetem oktatói közül dr. Garay Mária vezetett be minket a gyermekek mai helyzetébe a jogszabályok tükrében. Dr. Varga Zoltán előadása a Vádalku címet viselte, melynek keretében egy bíró szemszögéből pillanthattunk be a tár­ gyalóterembe, az elmúlt évek leghíresebb perein keresztül. A Történeti Hivatal elnökhelyettese, Kónyáné dr. Kutrucz Katal­ in a III/3-as akták sorsáról nyitott vitát. Rózsa Flores Eduárdó a nemzetközi bíróságok sajátos helyzetén keresztül igyekezett a felelősségre vonás lehetőségeit mérlegelni. A horvát had­ sereg nyugalmazott alezredese előadásával a tavalyihoz hasonló osztatlan sikert aratott. A hét egyik legnagyobb érdeklődéssel várt előadása keretében Szabad György az 1848-as év politikai felelősségével kapcso­ latban osztotta meg velünk gondolatait. Összességében elmondhatjuk, hogy a rendezvény több szem­ pontból is sikeres volt. Aki ott volt, biztosan szívesen emlék­ szik vissza erre a hétre, aki pedig kihagyta, jövőre bepótolhat­ ja. Idén ugyanis még többen buzdítottak minket a tábor újbóli megrendezésére, amely már szinte hagyománynak számít az egyetem életében. Fahn Gábor a Pázmány Pódium elnöke �ítélet “Ki lesz a jobbik?” Beszélgetés Kovács Dáviddal, a JOBBIK elnökével gondolom, hogy sokan most hallanak először erről a szervezetről. Bemutatnád ne­ künk pár szóval? A JOBBIK (Jobboldali Ifjúsági Közösség) elsődleges célja, hogy a közéleti szerepvállaláshoz fórumot biztosítson azok számára is akik nem rendelkeznek konkrét pártkötőueseKKel. Azt hiszem, hogy a hagyományos politikai szervezetek ebben a közegben nem igazán eredményesek. A fiatalókban még nem alakultak-. nem alakulhattak ki az egyértelmü pártpreferenciák, csupán irány okról, irányzatokról beszélhetünk. Mindemellett a mai magyar parlamenti pártok sem rendelkeznek mind a mai napig egy tradicionális, jól kiszámítható eszmeiséggel. Töbhé-kevéshé hasonló celokat tűzött ki az idén februárban létrejött BEK (Baloldali Egyetemista Kör) is, mégis mi a különbség e két szervezet között? Mi fontosnak tarjuk a nemzeti, keresztény gondolkodású, elsősorban - de nem kizárólag - a felsőoktatási intézményekben tanuló fiatalok összefogását és azt, hogy számukra egy partoktól független fórumot biztosítsunk, amely ideális intézményi kerete lehet egy ön­ zetlen közösségszolgálat kialakul ásának. működésének. Szeretnénk kinevelni a jövendő évek jobboldali politikusait, akik egyéni érdekeiktől mentesen képesek lesznek tevékenykedni. hazájukért Emellett célunk, hogy a közok- tatásban végre ténylegesen megteremtődjön az esélyegyenlőség valamint elő kívánjuk segíteni a határainkon túl élő magyarság támogatását, Azt hiszem, hogy a BEK a JOBBIK létrejöttére történő válaszlépés, de a megalakulásukon kívül eddigi konkrét eredményeikről még nem hallottam. Mikor alakult a JOBBIK és milyen a szervezeti felépítése? A múlt év novemberében volt az alakuló gyűlésünk, jelenleg közel ötszáz regisztrált taggal rendelkezik a JOBBIK. A közösség alap szervezetek or­ szágos hálózatából épül fel, jelenleg Budapesten öt vidéken pedig nyolc működik be1 ölük. A Pázmány jogi karán is jelen vagyunk, ahol Gulyás Gergely végzi a koordinációs feladatokat. A szervezet napi ügyeit az elnök és egy tizenkét fős elnökség végzi. A legfőbb döntéshozó szerv a havonta Választmány, összehívott amely az alapszervezetek három-három küldöttjéből áll. Működtetünk egy Hírlevelet is, amelyben tagjainkat tájékoztatjuk a szervezet országos és helyi híreiről. Milyen programokat tudtok nyújtani tagjaitoknak illetve cr esetleges érdeklődők számára? Itt Budapesten szeptemberben indult egy négy részes előadás­ sorozat, amelyben a jelenlegi jobboldali parlamenti pártok elnökei tartanak előadást, de szervezés alatt áll egy, a Tiszta Kezek Alapítvány által tartott beszámoló is, aminek azt hiszem a jelenlegi politikai eseményeket figyelembe véve igen nagy az aktualitása. Mindezek mellett nagyon fonfosnák ta.;tjuk, hogy a szervezeti kereteket elsősorban a helyi alapszervezetek töltsék meg tartalommal. Tehát megadjuk és el is várjuk az önáílóságot tőlük. Sajnos egyesek 1 £' nem mindig fo:gadják jó szándékkal törekvéseinket, például múltkor az EETE-n lefüleltünk két filozófia szakos hallgatót, akik igen nagy előszeretettel tépkedték le a plakátjainkat, Milyen társadalmi szervezetekkel, illetve pártokkal tartotok fenn kapcsolatot? Elsősorban azokkal a szervezetékkel működünk együtt. amelyek hasonló elvi alapokon állnak velünk. Gondolok itt a már említett Tiszta Kezek Alapítványra, de kapcsolatban állunk a MAFIKkal, a Rákóczi Szövetséggel és egyes egyházakkal is. A jelenlegi négy jobboldali parlamenti párt között igyekszünk “egyenlő távolságot tartani” - ez a kifejezés ne tévesszen meg senkit és ezt a “pártsemlegességef’ tükrözi a jelenlegi budapesti előadássorozatunk is. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezen pártok ifjúsági szervezeteinek tagjait ne látnánk szívesen körünkben. Köszönöm a beszélgetést. To­ vábbi sikeres munkát kívánunkl Johny 9 �1 Lv51C> L EGYHÁZI OLDALAK PÁPAI KITÜNTETÉS ZIJNSZKY JÁNOSNAK 11. János Pál pápa a világiaknak adható legmagasabb rangú kituntetéssel ismerte el a Pázmány Peter Katolikus Egyetem Jog és Államtudo- mányi Kar volt dékánjának Prof. Dr. Zlinszky Jánosnak azon munkásságát, amelyet a U-l kától i ki magyTOif IVUÖ fel sooktaías ügyéért, ezen belül a Jog és Államtudományi Kar létre- szlovák, magyar es eg)? éh nemzetiségi tanulóifjúság számára. -Újabb letartóztatások Kínábán: II. János Pál pápa október 1.-én százhúsz kínai vértanút avatott szentté a romai Szent Péter bazilikában. A kínai halóságok először csak hivatalosan tiltakoztak a szerintük Kí­ na belügyeibe történő beavatkozás miatt, majd újból az erőszak eszközeihez nyúltak a hozásáért kifejtett. Rómához hű földalatti egyházA Nagy Szent Gergely Rend zal szemben. Letartóztatták csillaggal ékesített parancsno- Thomas Zeng Jinguni püspöki fokozatát Seregély István a köt, aki már 32 évet töltött Magyar Püspöki Kar elnöke, különböző kínai börtönökben, az egyetem nagykancellárja és letartóztattak vele együtt nyújtotta át szeptember 17-en egy 33 éves és egy 70 éves az Egyetemi templomban katolikus papot is. megtartott évnyitó Veni Sancte HÍREK A MAGYAR EGYHÁZ szentmisén. A szentmisén koncelebráltak: ÉLETÉBŐL: Dr.Erdő Péter püspök, a PPKE rektora. Bíró László püspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora, valamint Tarjányi Béla, a Hittudományi Kar dékánja és az egyetemen működő lelkészek. HÍREK A VILÁGEGYHÁZ ÉLETÉBÖL: -A világ püspökeinek találkozóján, amelyet Rómában október 6. és 9. között rendeztek meg II. János Pál pápa a vasárnapi szentmise keretében felajánlotta a világot a Boldogságos Szüzanyának, hasonlóan Szent Istvánhoz, aki Magyarországot ajánlotta egy évez­ rede Szűz Mária oltalmába. -A felvidéki Rózsahegyen katoliku.s egyetemet alapítottak a 10 1280 kilométer gyalog a Szent Koronával: Magyar fiatalok a Szent Korona hiteles másolatával gyalog zarándokoltak Ró- Hírek a PPKE JAK egyházi programjairól, -Minden kedden es csütörtökön 16.00-tól 17.30-ig angol illetve magyar nyelvű beszélgetesekre várja a Kar kápol­ nájában (Szentkirályi u, 28.) az érdeklődő fiatalokat Phillip Crossey atya, akit Dr. Erdő Péter rektor úr kért fel az egyetemisták lelki gondjainak orvoslására. A beszélgetések témái: Isten és a tudomány; Hit és a sport kérdései; A jogi pálya és az idealizmus; Protestánsok és katolikusok Angliában; Reforrnáció és ökumené a világban; Szex, szerelem, házasság; Szentek és példaképek; Bioeti­ ka és környezetvédelem. -A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a Katolikus Ifjúsági Mozgalom közös támogatásával helyi hívő közösséget szervezünk a PPKE JÁK hallgatóihói leIkiségipro- mából Esztergomig. Július 19- gramok és kinhszerű össze­ én indultak el a szent városból jövetelek létrehozására. Várés augusztus 15-én értek juk olyan hívó diákok jelentEsztergomba. Rómából II. Já- kezését, akik segítenének egy nos Pál pápa áldásával indul- 'Tázmányos'" vallásos közöstak, Esztergomban Paskai Lász- ség életre hívásáhan, elöadáló bíboros érsek várta őket. Az sok, vitaestek, könnyű és koolasz és a szlovén szakaszon moly zenei programok, haza és naponta átlagosan hatvan kilo- külföldi kirándulások szervemétert tettek meg, hazai földön zéséhen (jelentkezni lehet: Bak harmincat. Zarándoklatukkal László IL évf hallgatónál az ezer évvel ezelőtti koron- illetve dr. Bölcskei János aküldésre emlékeztek ilyen tanársegédnél a Magánjogi Inmódon, amikor is II Szil­ tézethen). veszter pápa Szent Asztrik püspök segítségével küldte el a -Ha lelki problémáid vannak. Szentkoronát. segítségre találsz: a Budapesti �-Ha lelki problémáid vannak, segítségre találsz; a Budapesti Szemle (ökumenikus), Új Embér, Új Kalász, Új Misszió, inét jelenti a tudás minden területén.(Szent Ágoston; Katolikus Egyetemi és Főis- Vértanúink Hitvallóink, Vigília. Zászlónk. Ezen folyóiratok többsége megtalálható és olvasható a PPKE Hittudományi Karának könyvtárában (1053 Bp. Papnövelde u. 7. tel.: 318-0555, 317-4632) és a PPKE JÁK Confess. X.,XXXin.,33.,)' Lelkészségen (cím; 1052 Bp. Pesti Barnabás utca 1.) Pákozdi István egyetemi lelkésznél. -A PPKE kápolnájában a Szentkirályi u. 28. szám alatt minden hétköznap 12.30-kor kólái szentiiiise várja az egyetem hallgatóit és dolgozóit. Amiről egy keresztény egyetemistának tudnia kell: - Ökumenikus Ifjúsági Iroda: könyvtárában is (Szentkirályi u. 28-30.). Részletek II. János Pál Ex Corde Ecclesiae Apostoli Rendelkezéséhől a Katolikus Egyetemekről 1118 Bp. Himfy u. 9. tel.; 3652998. (az Ön programokat szervez, (Fordította: Széchényi Kinga. Lektorálta; Dr. Erdő Péter) pl.; Keresztény Iflúsági Ta­ lálkozó, Petőfi Csarnok 2000. október 21.) - Keresztény Értelmiségiek Szövetsége; 1118 Bp. Élőpatak “A katolikus egyetem, mely az Egyház szívéből született, abba a hagyományfolyamba tartozik, amely visszavezethető az egyetem, mint in- u. 35 tel.;319-2304 (elnök; Osztie Zoltán plébános lelkész). - Magyar Katolikus Újságírók tézmény eredetéhez. Az egyetemet mindenkor az alkotás, az emberiség javáért terjesztett tudás központjának tekintet- Szövetsége; 1118 Bp. Himfy u. 9. tel.: 316-5659. ték. Hivatásánál fogva az Universi­ tas magistrorum et scholarium a kutatásnak, oktatásnak és nevelősnek szenteli magát, ahol a hallgatók a tudás közös szeretetében szabadon érintkeznek tan áraikkal. (IV. Sándor pápának a Párizsi Egyetemhez Magyar mékek: katolikus sajtótér- Communio Nemzetközi Katólikus Folyóirat, Európai Szemmel. Folia Theologica, Görögkatolikus Szemle, Hitélet, Igen, Jel, Kármel, Keresztény Élet, Magyar Cserkész, Magyar Kurír, Marana Tha, Mérleg, Pannonhalmi Szemle, A Szív, Tarisznya, Táborkereszt, Távlatok, Teológia, Teológiai 1255. április 14.-én írt levelének felhasználásával.) A katolikus egyetem az összes egyetemmel osztja a Szent Ágostonnak oly kedves gau- dium de veritate-t, amely az igazság keresésének, felfedezésének és közvetítésének örö- dr. Bölcskei János Fe'hívás a 2000. évi Kari Tudományos Diákköri Konferencia kiírására l. A Kari TDK-ii azon hall­ gatók dolgozatai indulhatnak. amelyeket a tárgy szerint illetékes intézetvezető 2000. november 29-ig ne\ezett, és a dolgozatot ténylegesen eljut­ tatták az intézetek hozzám. 2. A 2001. évi OTDK-t a PPKE-JÁK rendezi, 2001. április végén. Az OTDK-n csak olyan dolgozatok iiidulhatnak, amelyeke! a Kari TDK-n bemutattak, s a Kari TDK zsűrije bemutatásra java­ solt. 3. A dolgozatok formai és tar­ talmi követelményeit a nevező intézeteknek nieg kell tartani (min. 30 oldal, lábjegyzetek, irodalomjegyzék stb). 4. Kérem azokat a hallgatókat, akik úgy vélik, bemutatásra alkalmas dolgozatuk van. szíveskedjenek felvenni a az kapcsolatot illetékes intézetvezetőkkel. 5. A Kari TDK időpontja: 2000. DECEMBER 8. (PENTEK) 10.00 ÓRÁTÓL, a DÍSZTEREMBEN. Budapest, 2000. október 16. Dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tarar 11 �TTitClÔt ’ í’* 1 Leuven - Ecce Europa Avagy egy képzelt napló részletei -2000. szeptember 4.'. Megérkezé­ sünkkor azzal kezdtük, hogy' eltéA'edtünk. mert itt minden utca egy irányú. Az utcák igen szűkek. .Ahol mi lakunk, az a térképen főútnak van feltünteU e, mint Pesten a Teréz krt.: ez ott azt jelenti, hogy olyan egyirány ú utca, ahol van egy leállóés egy biciklisáv is. - Szeptember 5.'. felkeressük a leuve-ni jogi kart: ha már kutató­ munkára jöttünk ki, nem ártana felmérni a könyvtári lehetőségeket. Egyetem 1425 óta van... Az egyetem - és a szállásimk. a Collegium Hungaricum flamand területen van. így^ angolul kell beszélnünk, mert a franciákat (val­ lonokat) itt kevéssé tolerálják. (A flamand nyelv amúgy olyan mintha cg\ részeg hamburgi matróz fran­ ciául tanított volna egy náthás angolt...) - szeptember 8.'. A belgák mentali­ tása. hát, kissé más, mint a mienk. Itt az óriáskeréknél, célbadobósdinál vagy kísértetkastélyban több fel­ nőttet látni, mint gy ereket. Nem, nem szóltam el, magam: nem vol­ tam vidámparkban: onnan tudom, hogy két hétig Leuven főterére vi­ dámpark költözött, (Az egy ik kör­ hinta zenéje amúgy^ többek között a Rákóczi-induló és az “egy' szál harangvirág” volt.) - szeptember 12.'. A Stella-sörgyár (mert a Stella leuveni sör) oldalára hatalmas betűkkel ki van írva: HUNGÁRIA. Először azt hittük, hogy a sörgyárnál van a Collegium Hungaricum: aztán kiderült, hogy az más: A dualista Magyarország állítólag malomiparban Európa-első volt. Belgium is Magy arországtól vásárolt malmokat (ott csak összer­ akták). A sörgyár ezen épülete ak­ kor magy ar “alkatrészekből” épített malom volt, azután - bár átalakítot­ ták és másra használták- a HUN­ GÁRIA nevet adtak neki. - szeptember 15.'. Van itt egy' (Cosmo- szintű) helyi újság, azzal mkkolt elő. hogy a belga szépségki- 12 rálynő fotója van a címlapon. Persze nem ez a szenzáció, hanem az. hogy sorsjegy-stílusú kaparó van a mel­ lénél: ha lekaparod, meglátod, hog> mi van alatta (pár száz példány ki­ vételével fürdőruha). Állítólag eg}^esek százával vették azt a szá­ mot. szeptember 16.: Az utcákat amúgy úgy takarítják. hog\ van egy kézben tartható cső, és az nem porszívó-, hanem porfújóként működik. (Ered­ ményességét magam részéről vi­ tatom.) Szeptember 17.-. Említettem már, hog)’ a flaniand-vallon ellentét igen erős az országban. Ez több minde­ nen meglátszik. Elsőként említhet­ ném a fémpénzt. A papírpénzen megoldják, hog\’ két oldala külön­ böző nyelven legyen, az apró­ pénznél már nem lehet, mert a ki­ rálynak (arcképének) is kell hely... Két fémpénzzel találkoztam: az egyiken “BELGIQUE” van, a má­ sikon “BELGIE”. (Belgiiunot- azt mondják a régebben itt tanuló ma­ gyarok - csak a király és a focicsa­ pat tartja össze). szeptember 18.'. a Bankban a kiírá­ sok is meglepőek: előbb van kiírva minden angolul, mint franciául. Az első nyelv természetesen a flamand. a második viszont az angol. (Az ország ugA'e francia/ílamand kétnyelvű.) Hát ennyit a közös Európáról. szeptember 20.: este néztünk egy' francia nyelvű adót. A tv szoba pincében van. és csak egy kicsi ablak a szellőző, az utcáról úgy térd-boka magasságban. Nos. ahogy néztük a tv-t, nyolc részeg flamand odajön, benéztek az ablakon, és ordibálnak. (Mellettünk volt egy’ bölc­ sész-kocsma). Erre az egyik... bevizelt az ablakon! (Gondoltam is: Ecce Európa!) Ha egy’ országon belül ekkora a szakadás, akkor mit akarunk különböző történelmű országoktól? szeptember 22.'. Érdekes viszont, hogy’ a vezetéshez Belgiumban csak 1967 óta kell jogosítA úny. Az autó­ pályákat - talán ezért is - éjjel állan­ dóan kivilágítják. Mikor megkér­ deztük. hogy nem pazarlás-e, azt a A'álaszt kaptuk, hogy “nem. mert drágább lemie az áramtermelőket éjjelre leállítani.” (Hmmm, ezt nem kívánom kommentálni...) szeplember 28.'. Hazaindulunk. Kinttartózkodásunk nem csak "s/akmai” - tanulmányi - szempontból volt hasznos: a jogi kutatás által hozott új­ donságokon túl sokat tanultam. Meg­ tudtam, hogy nemcsak a Kárpát-me­ dencében kerül elő a kultúrák ütkö­ zése. Megismertem olyan, a hétköz­ napokat megkönnyítő szokásokat, amelyeket itthon is be lehetne vezetni. Ilyen például (1) a postai sorbaállás: a rendszer olyan, hogy több ablaknál ülnek, de csak egy sor van középen és mindenki az éppen megüresedett helyre megy (kicsit mint nálunk a bankokban). Ez szerintem jó, meu g> orsabban megy a sor, és senki sem lehet olyan peches, hogy lassú sorba álljon. (2) Vagy a szemétszelektálás: Háromféle szeme­ tes-zacskó létezik, és külön kell kidob­ ni mindent. Az “általános szemét”, a papír, a komposzt és a veszélyes hul­ ladék. (Bosszantó, hogy a sznlvéta. zsebkendő nem minősül papírnak: a tojáshéj nem minősül komposztnak: a műanyag üveg igen, a műanyag tálca nem minősül veszélyes hulladéknak, síb... van vagy tizemalahány kivétel.) (3) Vagy a kenyérautomata: mint az üdítőautomata, pénzbedobásra kenye­ ret ad ki. A kenyér mindig friss, be­ csomagolva tiszta marad, és cjiefnappali közért híján jó. hogy éjjel is lehet kenyeret \’enni. Belgium szép és gazdag. De nem hinném, hogy a magyar kultúra és a magy ar értelmiség alulmaradna egy esetleges összehasonlításban. Nincs itthon nagy obb - esetleges - ellen­ szenv más népek között, mint ott. ahová nem tartunk, mert már II00 ét é vagyunk. Beilogh .András József �ítélet PÁZMÁI\PÉTER EGYETEMEI - 2. RÉSZ (1777-1949) Nagyszombat városában 1777 augusztus 24-én fejeződött be az oktatás. Az egyetem felszerelései hajón érkeztek meg Budára. Bármennyire tágas volt IS a királyi vár, a Teológiai Kar a Jezsuita Akadémia épü­ letében kapott helyet, a szemi­ nárium pedig a volt Széchenyianum és a kollégium épületeibe költözött, így Budán egybeolvadt a Széchenyianum, a Collegium Rubrorum és a Stephaneanum hallgatóserege, Az első budai tanévnyitó miséjén 1777. november 3-án 196 hallgató vett részt. Az egyetem temploma a királyi várban található, 1769-ben fölszentelt Zsigmond- kápolna lett, ahol a prágai csillagkeresztes lovagok a Szent Job- ta az egyetem második alapítólevelét A királynő uralkodásának negyvenedik évfordulóján Buda királyi várában unnepélyesen megnyílt az egyetem. Sokáig azonban nem élvezhették a szabadságot, mert II. József központosító törek- jenek.Ezt azonban az udvar sem nézhette tétlenül, hiszen így elvesztette volna a befolyását a papneveles felett. Ezért 1802-ben Pesten az esz­ tergomi érsek irányításával újabb szeminárium felállítását rendelte el. Újból költöznie vései érintették a katolikus egyetemet is, azon belül légX? 4. W 1 '4. 'l _ lOniosauunaK ueive a papnevelést. A Habsburg közigazgatás inkább állami egyetemeket képzelt el, semmint egyházit, a király pedig elrendelte a generális szemináriumok megnyitását. 1783-ban Pozsonyt jelölte ki a generális szeminárium felállításának helyszínéül és 1784. május 4-i dátummal Szabó Andrást nevezte ki rektornak. Ám nem sokáig élvez- bot őrizték. Az egyetem, s főként a Hittudományi Kar érthetö módon egyre jobban kötődött Szent István ereklyéjéhez és a mindenkori dékán a Szent Jobbal tartott körmeneten megkülönböztetett helyen, a Szent Jobb mögött vonulhatott egyházi és egyetemi méllóságainak jelképeivel. Ezen évek kiemelkedő alakja Szabó András, aki 1773-tól esztergomi kanonok, 1775-től a Pazmaneum rektora. Részt vett a költözést előkészítő bizottság munkájában, majd 1777. ja­ nuárjától királynői kinevezés alapján a Teológiai Kar igazgatójaként működött 1784-ig. A költözéssel járó építkezések Maria Terézia sürgetésére is csak lassan haladtak, és csak 1780-ra fejeződtek be. Március 15-én az uralkodónö kiad- hette e tisztséget, az udvar beavatkozása az egyetem mindennapi munkáját is elichetetlenítette. Hosszas huzavona és belső harcok után 1786. december 27-én II. József Pesten újabb Teológiai Kart hívott életre, teljesen háttérbe szorítva a pozsonyi kart, tudniillik annak nem lehetett dékánja, és az avatások is csak Pesten történhettek. A csatározások eredményeként megtörtént, hogy a Hittudományi karnak a munkája szünetelt, majd megszűnt, a hallgatók pedig szétszéledtek. Bár 11. József rendeleteit végül visszavonta, a felbomlást nem tudta megakadályozni Ebben az időben a főpapok a tehetségesebb kispapokat Rómába küldték tanulni, hogy inkább a jozefinizmustól mentes szellemben nevelked- kellett az egyetemnek, mégpedig a II József által építtetett Seminarium Generale falai közé. 1805. szeptember 3-án kineveztek kilenc új tanárt is, és november 1-én megkezdődbetett a tanítás. A Mária Terézia által csökkentett tanulmányi időt, 4-ről 5 évre kívánták felemelni és ennek visszaállítását kérték 1812-ben. A pesti korszakot kezdő tanári kar 1813. és 1822. között ki­ cserélődött, és az újak közül nem mindenki állt az elődök képzettségi szintjén. A szigorlati rend 1821-töl a bécsi mintához igazodott, csak a doktori fokozat maradt meg. amelyhez négy szigorlatnak kellett meglennie. Ezt követte a doktori disputa, amelyen a jelöltnek ötven tételt kellett nyilvánosan megvédenie és valamilyen fontosabb témából értekezést benyújtania. Ezekben az évtizedekben a hall­ gatók száma hetven körül mozgott. Az 1848-as forradalom és az azt követő szabadságharc az egyetemen eleinte nem okozott felfordulást egészen 1848. júniusáig, amikor is az egyetemi autonómia megszüntetéséről és a szigorlati rend megváltozásáról szóló rendelet, majd a fegyveres harc kirobbanása a működést 13 �ItClCt BEMUTATKOZIK A RÁKÓCZI SZÖVETSÉG Örömmel jeleníthetjük, hogy 2000. október 26-án megáldkult a Rákóczi Szövetség Pázmányos Hallgatói Öntevé- tudatos felvállalása, a Rákóczi-kultusz az egész Kárpátmedencére kiterjedő ápolása is. Tíz éves tevékenységünk magát a március 15-ének a határon túl éló magyar ifjúsággal közös megünneplése, az ifjúsági vezetők részére szerve- keny Csoportja. A csoport elismeréséül a Fővárosi Bírómimkájáról - mely már az ősz ság 1998-ban a Rákóczi Szöfolyamán elkezdődik - ter- vetséget “kiemelten közhasznú mészetesen folyamatosan be- szervezetnek' nyilvánította, számolunk. Minden új jelent­ ami jelentősen megnövelte a kezőt szeretettel vár Ugrón Szövetség mozgásterét, megGáspár (30/9220239) és könnyítette munkáját, mindez Koltay András (30/2210564). azonban a felelősség megÁ most következő sorokban növekedésével is együtt járt. A bemutatjuk a Szövetséget és Rákóczi Szövetség szerteágaannak célkitűzéseit. A rend­ zó feladatai mellett mindig szerváltás után, a legelső bíró- nagy hangsúlyt fektetett a ha­ ság által is bejegyzett társadal- táron túli - és a magyarországi mi szervezetek között jött létre - fiatalsággal ill. szerveze1989. májusában a Rákóczi leikkel való szoros együttSzövetség, amelynek alapsza- működésre. Nem véletlen tebályában rögzített legfonto- hát, hogy programjaink jelensabb célja a felvidéki és a kár- tős részével az iQúságot, a jövő pátaljai - tágabb értelemben alakításában döntő szerepet pedig az egész kárpát-meden- játszó csoportot célozzuk meg. cei - magyarság kulturális. Ezekkel a programokkal egyoktatási, közművelődési érde­ szerre kívánjuk a magyar keinek védelme, támogatása. fiatalság előmenetelét szolgálA Rákóczi Szövetség tagjainak ni, a kárpát-medencei magyarszellemi és szervező munkájá- ság identitás-és összetartozásval és az anyagi támogatás tudatát erősíteni, és a különeszközeivel segíti a felvidéki böző régiók közötti elsősorban és kárpátaljai magyarságot személyes, baráti kapcsolatokidentitástudatának megerősí­ ra alapozott hatékonyabb tésében. A tíz éves munka so- információáramlást elősegítőrán eljutottunk odáig, hogy ni. A Szövetség tevékenységémostanra a felvidéki, kárpátal- ben kiemelt helyet foglal el az jai országrészek mellett erdé- oktatási és kulturális intézmélyi, vajdasági városokban is nyék támogatása és az ifjúsági megalakultak Rákóczi Baráti jellegű programok, amelyekKörök és így azokon a terűié­ nek a révén elő kívánjuk segíteken is segíteni tudjuk az ott teni a magyarországi és a Maélők magyarságtudatának me- gyarországon kívüli magyar gőrzését. Közvetve ehhez kap- ifjúság összetartozás-tudatácsolódik a Szövetség névadó- nak erősítését. Az i^úsági projának, 11. Rákóczi Ferenc feje- gramok közül mára kárpátdelem szellemi örökségének medencei hírűvé nőtte ki zett szentendrei főiskolás tá­ bor, a történelem tanárok részére Pannonhalmán évenként megrendezett tábor, a nyári anyanyelvi tábor, melyet a szórványban élő kisiskolások számára szervezünk valamint a kárpát medencei méretű Glória Victis Középiskolai Történelmi ’Vetélkedő, mely két éve ré­ sze a hivatalos október 22-i ál­ lami ünnepségsorozatnak is. A Rákóczi Szövetség 1999-ben is számos rendezvénnyel igye­ kezett az Alapító Okiratában és Alapszabályában megfogalmázott céljait megvalósítani. A megvalósult programok közül néhányat felsorolunk, a tel­ jesség igénye nélkül; - Az 1848-49-es szabadságharc 150. évfordulóján a korábbi hagyományokat követve több mint húsz magyarországi középiskola diákcsoportjainak kiutazását szerveztük meg, és támogattuk, a határon túli magyár iskolákhoz, lehetővé téve számukra, hogy az ottani március 15-i ünnepségeken részt vegyenek és ezzel az iskolák testvér-kapcsolatok közötti kiépítéséi is elősegítsük. Március 27-én, 11. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének napján nagyszabású ifjúsági koszorúzási ünnepséget szerveztünk, amelyre a magyarországi középiskolákon kívül meghívtuk számos határon túli (elsősorban felvidéki) közép­ iskola diákjait is, akik az 18 �ítélet ünnepségre nemcsak a koszo­ főként a kárpát-medencei szór- az ifjúság szervezéssel kapcsorúzásban, hanem a kulturális vány magyarság gyermekeit latban, valamint a határon túli műsorban is részt vállaltak. Az kívánjuk anyanyelvűk ismere- magyarság iránti hatékonyabb ünnepségen közel ötszáz diák tében megerősíteni. fgye lenfelhívás tekintetében. vett részt. Szeptember első hetében im-már Így szó) esett arról, hogy^ a RáMájus 22-én az ónodi ország* tizenegyedik alkalommal az ÉGI kó)czi Szövetség szemben a leggyülés színhelyén, Köröm üdülőjében került sor a határon több hasonló szervezettel va­ községben nemzetközi Rákóc- túli magyar főiskolások müve- lóban dolgozik, nagy’szabású zi találkozót szerveztünk, ahol lődési taborára^?<amelynek kere- akciókat, rendezvényeket szer­ a Rákóczi Szövetség nagy- teben a hazai közélet jeles sze­ vez. Ennél keretében több Pázszámú hazai szervezetei méh mélyiségeit nyertük meg előadódiák megismerhétte lett a határon túli Rákóczi szer- nak. már a Szövetséget. Ezt köve­ vezetek képviselői is részt vet- Október 22-23-án sokéves ha- tően Koltay Andróis, az ítélet tek és nagyszabású kulturális gyományunk folytatásaképpen kari munkatársa, az est szerveprogramot is szerveztünk e az idén is megrendezésre ke- zdje felvetette azt az ötletet, a Kákáczi Szövetséghez találkozó keretében. Jelentős rült a MŰEGYETEM 56 Álaerőfeszítéseket teszünk a ma- pitvánnyal közös Ső-os emlék- kapcsölódni kellene valamigyarországi egyetemeken ta- ünnepségünk és erre az időre lyen formában a. egyetem nuló diákok megnyerésére a ütemeztük a Glória Victiselne- haligatánágának. így rögtön Rákóczi Szövetség ügyének, Előadást szerveztünk a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ahol Duray Miklós tisz­ telt meg előadásával, a szom­ szédos országokból érkező és itt tanuló diákok kollégiumában, a Márton Aron Kollégiumban, valamint a Magyar Pázmány Péter Katolikus tn minél több hasonló témával Egyetem dog- és Államtudo- foglalkozó) cikkei. Kemzeti ün- Nyelvi Intézetben. 1999 júniusában Pannonhalmán a tavalyi évhez hasonlóan megrendeztük a kárpát- me­ dencei magyar történelemíanárok konferenciáját, amely ebben az évben a szabadságharc 150. éves évfordulójával mányi karának hallgatót 20őík október 26-an azzal a céllal gyűltek össze a Spartacus étteremben, hogy a Pákoczi Szavetség, mint kiemelten közhasztw társadalmi szerve^ ievékenységével megismerkedhessenek. Ugrón Gáspár a vezésű kárpát medencei törté- felvetődött, hogy előadást nelmi vetélkedőnket is ma- lehetne szervezni Csáki Pál gyarországi és Magyarorszá- szlovák miniszterelnök-helyetgon kívüli középiskolások te.s köziemüködésével a hatá­ számára, ron túli poliiikai helyzetről. valamint, hogy’ az ítélet kari És a legújabb fejlemények: A lapban is meg kellene jelentet- kapcsolatos témákat tárgyalta. Rákóczi Szövetség szervezeti Ugyancsak Pannonhalmán titkára, a kar V éves hallgatóaugusztusban úttörő jelleggel a ja miután kiosztotta a Szávetfelvidéki magyar kispapok és a ségről szódó tájékoztatókat. Magyarországon tanuló más alapszabályi, beszámolón. régiókból származó magyar amelyekből kellően megismerkispapok találkozóját szervez- heti mindenki a Szövetség tűk meg. - Idén is megrendez­ ui unkájóit, beszámolt röviden tük hagyományos esztergomi arról, hog)) a Szövetség milyen anyanyelvi táborunkat, ahol feladatokat tűzött ki maga elé népeink méltóbb megünneplése is felmerült, mint a leendő szervezet egyik feladata. Ezt követően a Jelenlévők egyhangúlag úgy döntöttek, hogy megalakítják a Rákóczi Pázmányos Hallgatói Öntevékeny Csaportot. Vezetőnek szintén egj'hangiilag megválasztották Koltay Andrást, aki a felkérést eifogadta. A többi már csak raj tünk, és rajtatok múlikl A Róikóczi Szövetség Pázmányos Hallgatói Öntevékeny Csoportja 19 �r ríz éve törölték el a halálbüntetést A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog es Alamtiidományi Kar Magyar Alkotmány és Jogtörténet Tanszéke szeretettel meghív minden érdeklődőt f # a 2000. november 9-én, csűtörtököti 18 órakor megrendezésre kerülő beszélgetésre, melynek temaja a tíz eve eltörölt halálbüntetés kérdéshez kapcsolódó aktuális kérdések » #■ « Vendégeink lesznek: Az Alkotmánybíróság tíz évvel ezelőtti (alapító) tagjai Erdő Péter rektor úr Békés Imre professzor úr Zinner 1 ibor jogtortenesz legfőbb ügyész « .'A ■Mit' »• Budapest, Szentkirályi utca 28-3 Az Egyetem Díszterme Mindenkit szeretettel vánmkl í|t- � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2000 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource III. évfolyam 10. szám 2000. november 8. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2000. november 8. Date Created Date of creation of the resource. 2000. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (2566+2521kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_III_10_20001108 Relation A related resource T00025 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_III_10_20001108 HÖK