https://omeka.ppke.hu/files/original/727c3f1335ce9905a48c87eb079b51b9.jpg e51413bdf1bb3202e8bd239f14bd008f https://omeka.ppke.hu/files/original/ec1b84e1acf18db9887eb54ca51a35b5.pdf 7b9be648a5cc3dafcbba59bcdec1b62d PDF Text Text J2.OC>Ot-O3O i I1 ,' s c ITEL . ■’í A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA 'n,. « eri □ o ( & N í/) £ _ » í< k- c II,. * > o ■ K In memorkm 1956. -Tí^ rvs»if-^ "i^. ■ �I s I g Tartalom Impresszum I I ítélet Pázmány Jogászlap Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata Felelős kiadó: Mile Attila elnök 1 Szerkeszti a szerkesztőbizottság: I főszerkesztő Az 1956-os forradalom és szabadságharc 3-5. oldal Nem vagyok eladó! Beszélgetés Pongrátz Gergellyel 6-1. oldal Levelek a magyar Golgotáról II. 8. oldal Richolm György Szerémi Szabolcs főszerkesztő“ helyettes I Karunk tanárai: Pálinkás György y. oiaai Munkatársak: Média és társadalom Szabó Zoltán Szabó Ferenc 10-11. oldal Tfemány Péter egyetemei 12-13. oldal Szabó Péteri I I Koltay András I Pázmány Péter élete és kora 14-15. oldal Jóna Tibor I I Iö I Wetzel Tamás Film(nem)ajánló. 16-17. oldal Miháltz András Christián László Sporthírek 18-19. oldal Szerkesztőség címe; Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 1088. Budapest, Szentkirályi utca 28- 30. Tel./fax: 429- 7268 e-mail: itelet@jak.ppke.hu I I I úffirnlffiSmlk: Q 1/1: 40*000- Ft 1/2: 25*000- Ft 1/3:14.000- Ft Készölt: I Kemény Gyula Nyomdája Törökbálint, Árpád m 71. Telefon : 23/335-269 1000 példányban •< f' Az újságban megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét Kérünk mindenkit, aki munkánkban írásaival közre óhajt működni, lehetőség szerint lemezen, Word Dokumentumban mentve jutas­ sa el hozzánk anyagait. Aláírás nélküli cikkeket sajnos nem áll módunkban leközölni. 2 II ' ( I í ! I íS>U<ál(siU ((A4). 'o I 1 1/1: 30.000- Ft 1/2: 18.000- Ft 1/3: 10.000- Ft i I II í I I II 1 �ítélet 4S II í I I 1F“Adja az mennynek földnek ura, hogy...egy szívvel, egy lélekkel szolgálhassunk az m^ I (Pázmány Péter)^ I I I í I I I I I I I s I II I I i I I I I I I I I Istenünknek. Enyhíthessük az ő mireánk felgerjedt haragját: az ő éles és megköszörült kardját rejtse el. •>9 ss I II I I Áz 1956-os forradalom és szabadságharc “A legázolt, bilincsbe vert Ma­ gyarország többet tett a szabad­ ságért és igazságért, mint bárme­ lyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. ” “A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol se áruljuk el, amiért a ma­ gyar harcosok életüket adták, és soha, sehol - még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat. ” (Albert Camus: A magyarok vére) Magyarországon 1956 október 23-án tört ki a forradalom és kezdődött a szabadságharc a megszálló szovjet csapatok és a magyar kollaboránsaik által fenntartott diktatúrával szem­ ben. A forradalom szó a latin revolutio /revolvere: kering igéből/ szár­ mazik. A XVII. századi csillagá­ szok ezt a fogalmat használták minden olyan hirtelen előforduló és előre nem látható esetre, ame­ lyet a bolygók állásából nem következtethettek ki, tehát az em­ ber számára kiszámíthatatlanok. Később a revolutiot a társadalom­ tudományok egy olyan esemény­ sor megnevezésére alkalmazták, ami hirtelen és előre nem látható módon következik be és a la­ kosság jelentős részének támo­ gatása mellett egy felkeléssel az addig fennálló retrográd rendszer megdöntésére irányul. Elsőként a “dicsőséges forradalom” esetében használták ezt a kifejezést arra az esetre, amikor az 1688-89-ben II. Jakab abszolút uralmát megdön­ tötték és III. Vilmos alkotmányos monarchiája következett. Egy évszázaddal később szintén for­ radalomról beszéltek a 13 ame­ rikai gyarmat felszabadító harcai során. Az 1789. évi nagy francia forradalmat már az első modem revolúcióként emlegették. A forradalmat tehát nem “csi­ nálják”. Nem is mindenfajta el­ nyomás ellen tör ki forradalom. Különösen nem szembetűnő, hogy az 1950-es éveken a román, a csehszlovák, a bolgár, a szovjet stb. elnyomás is vérlázító és ke­ gyetlen volt, mégsem tört ott ki forradalom, legfeljebb szórvá­ nyos éhséglázadások, tüntetések fordultak elő /1953, Berlin, 1956. Pozsony, stb/. Forradalomhoz ugyanis több tényező együttes fennállása is szükséges. Elsőként az, hogy a lakosság elégedetlen­ sége egyöntetűvé váljon és egyút­ tal megjelenjen némi remény a változásra. A magyar lakosság elkeseredését tovább fokozta az is, hogy a diktatúra elnyomása nemcsak a szabadságjogok, ha­ nem a nemzeti önérzet ellen is irányult. Mindenesetre a magyar nemzet sokkal érzékenyebben reagált, mint több kelet-európai sorstársa, hiszen nálunk nagy ha­ gyományai voltak mind a de­ mokráciának mind pedig az önkényuralommal szembeni ellenállásnak. 1956-ban a pesti szabadságharcosok joggal tart­ hatták magukat az 1848-as már­ ciusi i^ak örököseinek. Nagyon nagy felháborodást keltett a szabadság hazájában az évek óta sulykolt hazugságok áradata. Ezt a helyzetet zseniális módon írta le száz évvel korábban Széchenyi István Ein Blick című müvében, Bach őexellenciájának címezve az alábbi sorokat: “Az emberek tehát nem gyűlölik az önkényt önmagába véve, de hát tudja-e exellenciád, mi az, ami őket fel­ lázítja, undorral és keserűséggel tölti el? Bátorságot veszünk ma­ gunknak azt exellenciádnak egész alázatossággal megsúgni. - Azon rendszer, azon kétszínűség, vagy helyesebben mondva képmutatás, mellyel a népekkel el akar hi­ tetni, hihetetleneket, vagy korrek­ tebb kifejezéssel megcsalni, hogy úgy mondjuk lóvá tenni akarta őket: ha például azt mondják neki: van szabad sajtótok - pedig nem igaz: fölöttetek csak a tör­ vény határoz - és nem úgy van: nem akarjuk szabadságotokat megnyirbálni - és épp az ellenke­ zője történik: nemzetiségeket nem veszélyeztetik - és ez hazugSág, igen exellenciád, az ilyen eljárás ezen tartuffiád az, mely végre a legszelídebb vért is mérges anyagokkal fertőzheti meg, és előbb utóbb kitörésre kényszerít...” Egy olyan országot kellett volna példaképünknek tekinteni, amely­ nek életszínvonala, kulturális fejlettsége messze elmaradt tő­ lünk. A magyar lakosságnak köz­ ben olyan kioktatásokat kellett végighallgatnia és vastapssal ju­ talmaznia, mint amit pl. Kovács István 1955-ben a sportcsarnok­ ban mondott: “Budapest dolgozó 3 I I I i I I I I i I Ií I �ítélet I I I II S I I I I I I I i I^5 II I I I » 1 Iá v/«/ A» népe úgy vegye ki a részét a ter­ forradalom kitörése előtt az egész melésből, hogy továbbra is mél­ magyar pártvezetéssel egyetem­ tók legyünk Pegov elvtárs dicsé­ ben szokatlanul hosszú időre Ju­ retére.” goszláviába utazott. A megbíz­ Magyarországon tehát nem egy­ hatóságon kívül nem sok szakér­ fajta éhséglázadásra került sor, telemmel, hozzáértéssel rendel­ bár kétségtelen, hogy a kataszt­ kező káderek kétségbeesve és te­ rofális gazdasági helyzet, a rossz hetetlenül fogadták az esemé­ ellátás is szerepet játszott az ese­ nyeket. El lehet képzelni, hogy ményekben. milyen tanácstalan lehetett koráb­ 1956-ban emellett szabadságharc ban a BESZKÁRT telepvezetőis volt, mert az elnyomást és az jeként tevékenykedő, honvédelmi elnemzetlenítő politikát Magyar­ miniszternek kinevezett Bata Ist­ országra a szovjet megszállók ván, aki szinte semmilyen katonai kényszerítették rá. Mindenki tisz­ képzettséggel nem rendelkezett. tában volt azzal, hogy 4 nélkülük a magyar csat- IéÍ ¥ % lósaik nem tudnák fenntartani hatalmukat, A magyar pártvezetők pá- S nép ellenállását, elszántságát. Október 23-a után ugyanazt a megoldást akarták alkalmazni, mint ami 1953. június 16-i berlini “éhséglázadáskor ” elegendőnek bizonyult: Akkor az utcára vonult tüntetőket az oda vezényelt szov­ jet tankok puszta látványa elrémisztette. Budapesten azonban rögvest megszerveződött a fegy­ veres ellenállás (a Corvin közben, a Széna téren, a Tűzoltó utcában és még sok helyen). A magyar fiatalok - köztük sok tizenéves bátran szembeszálltak a tankokkai. Tudták, hogy ha az ún. Molotov koktélt a T 34-es tank hátsó szel%‘Hözőjéhez dobják, ak*y^kor azok harcképtelen;Hné válnak, kiégnek. 1 nikszerüen elmenekül­ tek, több százezer párttag néhány nap alatt J “eltűnt”. Csak néhány ávós orvlövész fejtett ki némi ellenállást. A forradalom kitörésé­ hez elengedhetetlenül szükséges volt az ural­ kodó elit válsága is. A kormányerők fölénye egyébként megkérdője­ lezhetetlen, míg a had­ sereg és a rendőrség hajlandó a parancsokat végrehajtani, a Sztálin halála után megin­ dult utódlási harc a magyar vezetést is elbizonytalanította. Rákosinak ugyan sikerült még egyszer visszaszereznie hatalmát, de a tekintélyét még a legfelsőbb pártvezetésen belül is elveszítette. A kommunista vezetőket demoralizálta társaik kivégzése, kegyetlen megkínzatása, bebörtönzése. Rákosit le is váltották a szovjetek, de a helyére kinevezett Gerő Ernő sem tudta a számára kedvezőtlen folyamatokat visszafordítani. Ráadásul közvetlenül a 4 I f 13 M Sí A Nagykörút és az Üllői út sarka 1956 novemberében vagy Piros László, a hentessegédbői lett belügyminiszter. Ez a vezetés még saját magát is becsapta, hiszen azt hitték, hogy egy ‘népi demokráciában” nem lesz szükség tömegoszlatásra, tüntetök megrendszabályozására. Kopácsi Sándor, Budapest rendőrfőkapitánya írta le a visszaemlékezésében, hogy a magyar rendőrségnek nem volt gumibotja, kardja és lovasrendőrei. Nem rendelkeztek vízágyúkkal, vagy könny fakasztó gránátokkal, stb. A szovjet katonai főparancsnokok is lebecsülték a magyar ^^Atf fii . M Hamar megtanulták, »hogy a harckocsi gép™puskájának holtterében a közel lehet menni a ■ tankhoz és baltával, ■ egyéb szerszámokkal ■ el lehet szakítani egyik ■ lánctalpát. Ezzel a jár™mü kormányozhatatWlanná válik. A macs­ kaköves utat szappan­ nal, zsírral kenték be, aminek eredményeként a tankon nem tudtak előre halad­ ni. A magyar forradalom és szabad­ ságharc egyik legnagyobb dicső­ sége, hogy mindvégig ragaszko­ dott a törvényességhez, a szabá­ lyos honvédelemhez és igyekez­ tek meggátolni mindenféle önbí­ ráskodást. Ez a fajta önmérséklet különösen az egy évtizede terror és a kegyetlen harcok, gálád orvlövészek tevékenysége elle­ nére volt elismerésre méltó. Ké­ sőbb a Kádár- rendszer propagan­ distái felrótták a forradalmá­ roknak a lincseléseket és hatal- I I I �1 LCICv i 'i & II I I I i I I I I I I! I í& I I I I íI I I I I I más apparátussal hamisították meg az eredményeket. Ez az álláspont már azért is ellentmondásosnak tűnt, mivel eközben elismerte és idealizálta a forradalmi terrort, a francia forradalom guillotine-ját, Lenin és Sztálin gyilkosságát. A Rákosi-féle terrort eddig csak “hi­ bának” minősítette. Valójában a vi­ lágtörténelmi összehasonlítás ré­ vén kiderülhet, hogy 1956 talán a legtisztább forradalom volt. Az ön­ bíráskodások egészen kivételesek és elenyésző számúak voltak. Az utcán nyitott dobozokban gyűjtöt­ tek az elesettek hozzátartozóinak. Onnan senki egyetlen egy forintot sem vett el. A betört kirakatok mö­ gül nem tűnt el az áru. Az 1956-os forradalom és szabad­ ságharc október végére győzött. Nagy Imre vezetésével többpárti koalíciós kormány jött létre. Meg­ szüntették a szabadságjogok korlá­ tozását, kiengedték a politikai fog­ lyokat börtöneikből. Újra szerve­ ződtek a pártok, civil egyesületek. Készültek a szabad választásokra. A kormány óvatos külpolitikai prog­ ramként semlegességet hirdetett és Ausztriához, Finnországhoz esetleg Jugoszláviához hasonló státust igyekezett kivívni magának. Úgy nézett ki, hogy a harcok befeje­ zésével az élet visszatérhet a régi kerékvágásába. A romokat eltakarí­ tották, megindult a tömegközle­ kedés és látszólag a szovjet csapa­ tok is visszavonulót fújtak. Egyéb­ ként is az 1955-ös osztrák állam­ szerződés után semmiféle jogalap­ juk nem volt itt állomásozni. Az or­ szág reménykedve várta november 4-ét, amikor már elkezdődhetett volna a békés építőmunka. A szov­ jet vezetés azonban Hruscsowal az élén az újabb támadás mellett dön­ tött. Magyarország elvesztése ugya­ nis olyan precedenst jelentett volna, amely alapjában rendítené meg a hatalmas orosz birodalmat. Ezért tá­ madott 1956. november 4-én haj­ nalban Zsukov marsall vezetésével 12 hadosztály, kb. 140.000 katoná­ val, 1.200 legmodernebb T 55-s harckocsival, melyet ekkor próbál­ tak ki először éles harci helyzetben, komoly tüzérségi támogatással a Budapestet védő fiatalok ellen. Hruscsov gyors rajtaütésszerű tá­ madásra adott parancsot. Ennek el­ lenére a bátor ellenállás miatt a har­ cok több mint 8 napig tartottak. Több ezren haltak meg magyar részről, kb. 20 ezren megsebesültek, 200 ezren pedig elhagyták Ma­ gyarországot. A szovjetek veszte­ sége 707 főt tett ki. A szovjet csapatok kezdettől fogva megszállóként viselkedtek. Buda­ pest városparancsnoka Grebennyik tábornok kijelentette, aki nem en­ gedelmeskedik nekik, azok a hadi­ állapot törvényei szerint fognak felelni tetteikért. Eközben a szovjet vezetés Kádár Jánost nevezte ki az ország új helytartójává. Túl nagy választékuk nem volt, ugyanis a Rákosi-Gerö féle vezetés leszere­ pelt, megbukott és elmenekült. Nagy Imrét és társai árulóknak tar­ tották. A MSZMP Intéző Bizottsá­ gának tagjai közül (Donáth Ferenc, Kádár János, Losonczy Géza, Lu­ kács György, Nagy Imre, Szántó Zoltán) csak Kádár János maradt hűséges hozzájuk. Az új ún. forradalmi munkás­ paraszt kormányt még a sztálini al­ kotmány alapján is törvénytelenül nevezték ki. Kádár János 1956. no­ vember 1-én egy páncélautóban el­ hagyta Budapestet és Moszkvába repült, ahol megtudta, hogy mi a fe­ ladata és kezébe nyomták az előre megfogalmazott programnyilatko­ zatot. A magyar lakosság legfeljebb ha hallgatta november 4-én a szol­ noki rádiót, tudhatta meg, hogy létezik a törvényesen megválasztott Nagy Imre kormánnyal szemben egy másik kabinet is Kádár János vezetésével. Jellemző, hogy az akkor felsorolt miniszterek többsé­ ge nem is tudott miniszteri bársony­ székéről. Kádár János november 7én egy szovjet tankban érkezett meg Budapestre és jutott be a Parlament épületébe. Ezután bár Elnöki Ta­ nács 1957 tavaszáig nem ülésezett, mégis kibocsátotta az 1956/28. számú határozatát, amely az új kor­ mány kinevezéséről szólt. Ez a dokumentum egyébként 1956. no­ vember 17-én jelent meg a Magyar Közlönyben. Közben a világtör­ ténelem egyik leghosszabb (6 hetes) sztrájkja zajlott, addig a magyar kormány önállóságát jellemző módon Kádár János egy szovjet “személyes tanácsadót” kapott, aki soha nem mozdult el mellőle. Kádár maga is kénytelen volt elismerni az MSZMP KB első ülésén: “Mikor a szovjet csapatok vasárnap bejöttek, lefegyverezték az egész had­ sereget.” “Ebben a helyzetben azt kellett kémünk, hogy járuljanak hozzá ahhoz, hogy megalapozzuk 99 az új hadsereget; Az 1956-os forradalmat leverték, de teljes mértékben már nem tudták restaurálni az október 23-a előtti ál­ lapotokat. A bosszú és megtorlás után igyekeztek megbékíteni a lakosságot, enyhítettek az embere­ ket leginkább irritáló előírásokon, reformokat vezettek be és megpró­ bálták fokozatosan növelni az élet­ színvonalat. 1956. október 23-a a szabadság napja lett, amiről John F. Kennedy az alábbiakat mondta: “Nincs még oly nap a történelem kezdete óta, amely világosabban mutatta volna, hogy az ember szabadságvágya örök és elpusztít­ hatatlan bármekkora is a siker ellen ható túlerő. ” Dr. Horváth Attila, egyetemi adjunktus I I I I I 5 < 'í 5?Zz"5.-’5 /sí.* Í.'V^ �íiW J T / NEM VAGYOK ELADÓ! i 1 I I I I I I I I I Beszélgetés Pongrátz Gergellyel, a Corvin köz volt főparancsnokával és az ‘56-os Múzeum alapítójával A Magyar Jogtörténet Tanszék többször is kiadta a “Corvin köz vert és adjuk át a honvédségnek ebben az esztendőben ismét - 1956” című, a forradalomról a rendfenntartást. Akkor azt meghirdette a ma már tradi- írott könyvét. Mi sarkallta erre? mondtam, hogy addig amíg egy cionálisnak nevezhető októberi - A fellelhető kommunista és orosz katona is magyar földön programját: buszkirándulás az emigráns müveket túlságosan van, addig a mi kezünkből nem Opusztaszeri Nemzeti Történeti egyoldalúnak találtam. Mikor veszi ki senki a fegyvert. Ezt az Emlékparkba, a Feszty-körkép ezt néhány történésznek szóvá álláspontomat ismerték a corvimegtekintése és Magyarország tettem egyikőjüktől azt a választ nisták is, és többek közt ez volt egyetlen ‘56-os Múzeumának kaptam, hogy nem az a történe- az egyik oka, hogy engem vá­ meglátogatása. Itt volt alkal- lem ami valójában megtörtént, lasztottak meg vezetőjüknek. műnk találkozni egy élő legendá- hanem az amit a történészek - Egy mai egyetemista számára val, Pongrátz Gergellyel. Pon- megírnak. Úgy gondoltam, hogy mit kellene, hogy jelentsen ’56 tosabban Gergely Bátyámmal, ha 50 vagy 100 év múlva ebben eszméje? ugyanis Öt - ahogy mondta - a témában a kutatók forrásokat - Hogy tudják, akkor a felkelők a Pongrátz Úrnak csak ez ellen- keresnek az én könyvem is ke- magyar függetlenségért és sza­ ségei nevezik. rüljön a kezükbe. Talán akkor badságért készek voltak felál­ majd objektívebben tudják a tör- dozni életüket és sokan meg is - Hogyan került Gergely Bátyám ténteket vizsgálni. tették azt. 1956 októberében a Corvin közi - Mi az oka annak, hogy a szov- - Ebben az esztendőben milyen felkelőcsoporthoz? jet blokk országai közül épp ná- megemlékezéseket szervez? - A Henyelpusztai Állami Gaz- lünk robbant ki először ilyen he- - Természetesen október 23-án daságban dolgoztam akkor, mint vés ellenállás? 14 órakor tartunk egy megem­ agronómus. Huszonnegyediké - Aki erre a kérdésre a választ lékezést a Corvin közben elesett reggelén hallottam a rádióban, keresse az lapozza fel a magyar bajtársaink emlékére. Valamint hogy mi történik Budapesten, történelmet és ráébred, hogy a október 28-ára szervezünk egy Aznap este kerültem fel Buda- magyarok talán más anyagból ünnepélyt. Ugyanis eddig még a pestre és másnap hajnalban talál- vannak gyúrva, mint a többi nép. forradalom győzelmét soha nem koztam testvéreimmel, ők öten Én talán ebben látom az okát. ünnepelték meg. Nagyon sokan akkor már részesei voltak a meg­ - Mit gondol, az elmúlt tíz esz- főleg az elvtársak - szeretnék mozdulásoknak. Velük mentem tendőben méltó helyére került-e úgy összemosni az egész ese­ a Corvin közbe. az ‘56-os forradalom és szabad- ményt, hogy a forradalmat lever­ - Sokan a világ nyolcadik cső- ságharc emléke? ték. Ez nem igaz. A forradalom dójának tartották, hogy egy ma- - Nem csak, hogy méltó helyére október 28-án győzött és erre roknyi képzetlen siheder ekkora nem került, hanem még a he- bizonyíték, hogy akkor kezdtek kihívást jelentett a szovjet had- lyére sem került. Sajnos a hivata- szerveződni a Munkástanácsok, seregnek, mégis mikor ébredt rá los szervek még mindig úgy a Forradalmi Bizottságok, a arra, hogy a fegyveres ellenállás akarják beállítani ‘56-ot, hogy ez Nemzetőrség; mindez a forra­ már kilátástalan? nem volt más, mint a kommuniz- dalom győzelme utáni napokban - November 15-én, akkor mond- mus megreformálásának kísér- történt. A szabadságharc novem­ tam a társaimnak, hogy segítsé- lete. Pedig ez nem igaz. A fel- ber 4-én kezdődött, aminek el­ get nem kapunk sehonnan, most kelők ‘56-ban a kommunizmust söprésére 3000 orosz T-55-ös már akkora a túlerő, amivel nem teljes egészében el akarták sö- tankot és 200.000 katonát hoztak bírunk. Kész öngyilkosság ma- pömi, ezért fogtak fegyvert. A be Magyarországra. radni, mindenki menjen haza. forradalom győzelmét követő Október 29-én, tehát a for­ - ön saját költségén, óriási anya- tárgyalásokon felszólítottak ben- radalom győzelme utáni napon gi áldozatokat hozva 1982 óta nünket, hogy tegyük le a fegy- küldtek egy táviratot az Egyesült 6 �'J i II I I II I g I II I I g I I I Államokból a moszkvai ameri­ kai nagykövetnek, azzal, hogy a következő üzenetet a legsürgő­ sebben adja át a szovjet vezetés­ nek. Az üzenetben az állt, hogy az Egyesült Államok kormánya nem tekinti Magyarországot, vagy a szovjet-blokk bármelyik tagját potenciális katonai szövet­ ségesnek. Amikor október 30-án Charles Bohlen, az amerikai nagykövet átadta az üzenetet Hruscsovnak nem akartak hinni neki, azt hitték csapda. Novem­ ber 2-án Hruscsov és Malenkov repülővel körbe ment a kommu­ nista országokon és este Titonál voltak Jugoszláviában. A CLA-n keresztül az amerikaiak tudták, hogy Hruscsov és Malenkov hol van. Hogy időt nyeljenek a má­ sodik táviratot nem Moszkvába küldték, hanem ide, amely sze­ rint: az Egyesült Államok kor­ mánya nem néz jó szemmel azokra az országokra, akik ba­ rátságtalan viszonyban vannak a Szovjetunióval. Ennek az üze­ netnek a hatására indult meg no­ vember 4-én hajnalban a má-sodik szovjet támadás. Mi meg­ nyertük a magyar forradalmat, és az Egyesült Államok eladott minket. - Minek tulajdonítható az, hogy annyi, sokszor egymással élesen szembenálló ‘56-os szervezet van ma Magyarországon? - Véleményem szerint az egyik ok az lehet, hogy a halálra ítéltek közül néhánynak alkut ajánlott az akkori pártvezetés, és azt mond­ ták neki - ha Te nekünk dolgozol. Téged nem kötünk fel. Van aki ezt vállalta, ami emberileg még eddig érthető is. Ezzel nincs is semmi baj, de ezek besúgók lettek. Amikor jött az ún. rendszerváltás, előszedték azokat a halálraítélt ötvenhatosokat, akiket tudtak zsarolni, hogy működjenek közre különböző ‘56-os szervezetekben, tudatosan megbontva annak egységét. - Vannak akik úgy gondolják, hogy talán “rugalmasabban” kellene kezelni bizonyos kérdéseket... - Úgy gondolom, hogy elvi kérdésekben nincs kompromisszum, Részletkérdésben lehet, de elvi kérdésekben nem. Azok a gyerekek, akik ott haltak meg mellettem a forradalom idején, azoknak a holtteste fölött nekem nincs jogom alkudozni. Ök azért az esz­ méért haltak meg, amit én ma is vallók és nem vagyok hajlandó engedni belőle. Én úgy ítélem meg ezt a kérdést, hogy nem én vagyok a fontos, hanem azok az eszmék, amikért a bajtársaim az életüket adták. Őket semmi más nem vezette, mint a hazaszeretet. - Ön kapott már konkrét felkéréseket arra, hogy álljon bizonyos ügyek mellé, vagy éppenséggel ne tegye azt? - Antall József tábornoki rendfokozatot és nyugdíjat ajánlott fel nekem. Horn Gyula ’97 nyarán elküldte hozzám a kormány-fötanácsadóját azzal, hogy a Kormány adna 5 millió Ft-ot a Pesti Srác Alapítványnak, de ennek két feltétele van. Az egyik az, hogy én újam alá a kérvényt. Mondom nem én vagyok a kuratórium el­ nöke, ő majd alánja. A másik az. hogy a választások közeledtével ne bántsam a koalíciót. Elutasítot­ tam. Nem tudnak velem mit csi­ nálni. Egy forint jövedelmem nincs Magyarországról. Félni nem félek, mert ‘56-ban annyira féltem, hogy akkor minden félelem elszállt belőlem. Nem tudnak zsarolni, nincs vaj a fülem mögött. így hát nem vagyok eladó. A hiteles ‘56-os nem azért vett részt a forradalomban és a szabadságharcban, hogy azért neki bármit adjanak. Nem azért, a hazaszeretet vezérli. - Mit ért a hazaszeretet fogalma alatt? - Nagyon nehéz ezt megfogalmazni, de azok a gyerekek, akik annak idején az életüket adták a magyar szabadságért és íuggetlenségért, azok tudták, hogy mi a hazaszeretet. De a kommunista rendszer kiirtotta a magyar igúságból ezt. Nagyon remélem, hogy azért idővel csak-csak visszatér ez a szívetekbe, telketekbe. Mert hogyha ma valaki Mag­ yarországon azt mondja, hogy én egy magyar hazafi vagyok, akkor mindjárt rányomják a fasizmus, a szélsőjobboldaliság bélyegét. - Mik a jövőbeli tervei? - Egy nagyobb erdőterületet szándékozom megvenni, ahol évente a Kárpát medence magyar fiataljai együtt táborozhatnának. Ez leginkább talán az anyaország fiataljai számára lenne nevelő hatású, hadd tanuljanak egy kis magyarságot a határon túliaktól. Ezen kívül szeretnék egy ‘56-os pályázatot és egy “Ki tud többet ‘56-ról” vetélkedőt is életre hívni. - A Jóisten adjon hozzá erőt és egészséget! Johny 7 I I ! �ítélet I LEVELEK A MAGYAR GOLGOTÁRÓL IL Nemzetünk nagy íróinak, müvészeinek, politikusainak műveit, életútját, tevékenységét alaposan megismerhetjük a róluk szóló szak­ irodalomban. De milyenek voltak, mint emberek, hogyan éreztek, mit gondoltak az életük során történt történelmi eseményekről? Soro­ zatunkban eddig ismeretlen olda­ lukról mutatunk be néhányat kö­ zülük, olyan forrásokon keresztül, mely különböző okokból ritkábban szerepelnek a könyvekben. Sorozatunk mai részében először Csernoch János bíboros, Magyar­ ország egykori hercegprímása egyik leveléből idézünk. Az ezt követő Jó­ zsef Attila-vers több, mint ötven év után kerülhetett újra papírra tavaly. Megdöbbentő, hogy 1945 után az összes gyűjteményes kötetből - hatal­ mi szóra - kimaradt ez a költemény. Most újra megjelenhetett, ezt ünne­ peljük mi is közreadásával. I I Magyarországon rövid ideig hivata­ los tanítás volt a nemzetköziség és a világpolgárság. A faji és nemzeti érzést mint a múlt kellemetlen maradványait üldözték. Harcot hir­ dettek minden nemzeti elkülönülés állítólagos okai ellen: az uralkodók, arisztokraták és a katonaság ellen. Úgy jósolták, hogy a szabadke­ reskedelem és a világgazdaság el­ töröl minden nemzeti és faji különb­ séget, a népeket testvérekké avatja. Ez a tanítás nyílt tagadása volt a valóságnak, a természetes alakulás adott lényeinek és ugyanazért csúf kudarcát csakhamar megértük. A keresztény tanítás szerint a faj, a nemzet, a nép éppúgy Isten alkotása, mint az egyén: az Isten gondolatának megnyilvánulása, a természetbe oltott törvények terméke. Az egyes nemzeteknek külön természetes adományaik, képességeik, külön hivatásuk van, mely nemcsak a föld­ rajzi és égalj i viszonyoktól, munkaföltételektől és kulturfokozatoktól függ. Az emberiségnek magasabb szellemi és erkölcsi ideálokban való 8 egyesítése igenis kívánatos és lehet­ séges, de a faji és nemzeti vonások, a hazához való ragaszkodás soha el nem tüntethetők, mert természetesek és mint ilyenek, nem is akadályai, hanem előmozdítói az emberiség ha­ ladásának. Az embernek korlátokra van szüksége, mert annyit veszít tar­ talomban, amennyiben szétfolyik a térben. Vörösmarty ezt úgy fejezte ki: “Amennyit a szív felfoghat magá­ ba, magunkénak csak annyit mond­ hatunk”. A faji érzés feltámadása, a nemzeti öntudat és hazaszeretet felébredése nem politikai kurzus, nem ellenfor­ radalmi hangulat, hanem a természetes igazság győzelme a hazugságon. A faj szeretet kultusza, a nemzeti és hazafias irány nem jelent visszafejlődést, hanem a kultúra ősforrásaihoz és éltető erőihez való visszatérést. Ezen az úton a keresztény népek eljutottak az egész emberiség közös szellemi és erkölcsi eszményeinek tiszteletéhez, amely ideálokat éppen a modern nemzetköziség akarta lerontani. A magyarság szeresse erősen és józanul a faját, az emberiség egyik legnemesebb és legtehetségesebb faját. Higgyen törhetetlenül a maga külön nemzeti hivatottságában, ami­ lyen kevés népnek jutott osztály­ részül a világon: közvetítő sze­ repében Kelet és Nyugat között. Nagy hivatása jelölte ki számára a hazát, a természetes határokkal szegélyezett Magyarországot, ame­ lyet joga van megvédeni, vissza­ követelni és visszaszerezni. Esztergom, 1920. június 30-án. Csernoch János bíboros. Magyarország hercegprímása Nem teremhet Bánát a rácnak ke­ nyeret! Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett! Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel. Ha eljő az idő - a magyar talpra kel. Ha eljő az idő - erős lesz karunk. Várjatok Testvérek, ott leszünk, nem adunk! Majd nemes haraggal rohanunk előre. festünk majd Vérkeresztet a határkőre És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! Szembeszállunk mi a poklok kapui­ val! Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár. Egy csepp vérig küzdünk s áll a ma­ gyar határ Teljes egészében, mint nem is oly régen És csillagunk ismét tündöklik az égen. A lobogónk lobog, villámlik a kar­ dunk. Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk! Felhatol az égig haragos szózatunk: Hazánkat akarjuk! Vagy érte meghalunk. Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem. Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen. Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át: Nem engedjük soha! Soha Árpád honát! 1922 első fele JÓZSEF ATTILA NEM! NEM! SOHA! Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! Válogatta: Koltay András �ítélet II Karunk tanárai: Dr. Pálinkás György I I I i I II I I Hogy érzi magát a Tanár Úr? Mivel foglalkozik mostanában? Miután nyugdíjas vagyok, borzasztó sok szabad időm van. Sokan azt hiszik, hogy a nyugdíjba menetel után az em­ ber idömilliomos lesz, és borzasztóan jól érzi magát. Ha nem taníthatnék, most már lassan harmincadik éve előbb az Eötvösön, aztán később a Pázmá­ nyon, nem tudom, mit csinálnék az időmmel. Én különben irodalomtör­ ténésznek készültem és egészen fiatal koromtól elolvastam az irodalomnak azt a részét, ami nagyon érdekelt. A mai irodalommal kapcsolatban averzióim vannak, nem szeretem az értelmetlen és érthetetlen irodalmat. Én mindig, talán a bírói hivatásomból fakadóan, mindig az értelem pártján álltam. Ez a túl mo­ dem líra például nem tud közel férkőz­ ni hozzám. Tisztességgel felkészülök mindig az óráimra. Az ember oksze­ rűen felejt, néhány dolognak mindig utána kell nézni. Nagyon nehéz nyo­ mon követni a büntetőjog fejlődését je­ len pillanatban, tele van buktatókkal, épp múltkoriban kaptam egy füzetecskét, amelyben a Büntető Törvénykönyv általános részéről folyt a vita. Bizony néha nagyon komoly kérdések vannak, amelyek majdnem az egész Btk. Általános részének átfogalmazását igényelnék. Most milyen könyveket olvas? Majdnem mindig Máray Sándort, John Lukacsot, Szentkúthy Miklóst, aki egyébként az angol tanárom volt, bár ö nem egy könnyen „emészthető” ember. Lehet, hogyha nem róla lenne szó, ko­ moly averzióim lennének, de kalapot kell emelni a zsenialitása előtt. Most már kevesebb zenét hallgatok. Érdekes, ezt nem értem magamban, hogy miért. Az ember ahogy eléri a 65.évet, észre­ veszi magában a változást. Régebben rengeteg zenét hallgattam, most meg szinte semmit. Bach, Beethoven, Mo­ zart, Haydn... Most inkább azt élve­ zem, ha az unokámmal vagyok, aki ki­ váló pianista, ő szokott nekem zongo­ rázni. Ezzel telnek el az ember öreg, nyugdíjas napjai. Megmondom neked őszintén, éppen a múlt héten államvizs­ gáztattam egy volt Legfelsőbb Bírósági tanácselnök kollégámmal, ö ott van még most is, szóval mondtam neki, mert az a beteg és az orvos közötti hogy ez egy olyan betegség, ez a hiva­ speciális viszony. Erre a törvényhelyre tás, hogy nem lehet igazából abbahagy­ hivatkozott a Binder-ügyben szegény ni. Még most is hiányzik. Az elején na- védőügyvéd, aki egyébként tanítvágyon rossz volt, most már úgy elmegy, nyom volt az ELTÉ-n, így elég morcos Beletörődtem, hisz mindenképpen, lettem, amikor meghallottam tőle. Ezt amikor az ember elhagyja a 7O.évét, már azért illett volna tudni. Egyébként muszáj abbahagynia a hivatást. Ez sze­ utána néztem, és a Curia ítélkezése sze­ rintem szamárság, ezt nem lehet élet­ rint se lehetett megállapítani egy 11 korhoz kötni, vannak 35 éves hülyék és éves gyereknél kívánatot. Nekem volt igazam, de a sajtótámadásoktól nem 80 éves zsenik. Mit tud erről mondani a Tanár Úr, ho­ védett meg a vezetőség. 3 vagy 4 hónap hiányzott az ötvenedik szolgálati évem­ gyan, miért került ki a bíróságról? Ez egy hosszú folyamat volt. Állan­ hez, és akkor lecsapott a villám. dóan a sajtó döntő többségének a cél- Voltak ennek az elküldésnek politikai pontja voltam az ítélkezésemmel, mert felhangjai is? következetes halálbüntetés-párti vol­ Kimondva nem, de akik csinálták ezt tam és vagyok is. Ezen túlmenően né­ velem, azoknál tudom, de ez nem bihány olyan ügyben hoztam döntést, zonyítható. Híres volt a szigorúságom. amiért minden voltam: fasiszta, rasszis­ de én nem Vart pour l’art voltam szigo­ ta, csak Hitler-jugend nem. Aztán érde- rú. Nem vagyok szadista, aki ismer, az kés módon ezen döntéseim alapján, tudja,hogy egy derűs ember vagyok, de amelyeket egyébként a Legfelsőbb az ítélkezésnél mindig az sértett oldalán Bíróság elfogadott, a BH-ban leközölte, vagyok. Nagyon nem szeretem, ha va­ 3 hét múlva az általam kifogásolt tör­ lakit megaláznak, többen megtámad­ vényhelyet megszüntették. Erről már nak. Volt olyan, hogy 2 és fél évre jog­ nem írt senki temiészetesen. Ezek így erősen elítélt került hozzám a felülvizs­ egymásra rakódtak le, és az utolsó nagy gálati eljárás miatt, és adtam neki 9 támadás a Binder Györgyi-ügyben ért, évet. Persze nagyon fel volt háborodva. amikor bezártam azt az anyát, aki vízbe Mi a véleménye a büntetőjog és az fojtotta all éves lányát. Tudom, hogy eljárásjog változtatásairól? a kislány meghalt volna, gyógyíthatat- Én bírókoromban se voltam nagyon ellan volt, de ha minden gyógyíthatatlan járásjog-párti, úgyhogy nem tudok sok beteg hozzátartozója eljutna odáig, mindent mondani. Mindenesetre vanhogy megöli, arra hivatkozva, hogy ő nak olyan dolgok, amelyek Magyarorkérte, akkor ez egy szörnyű ex lex álla­ szágon nem fognak működni, mint pél­ potot idézne elő. Ha nem is vagyok a dául a védett a tanú intézménye. Itt nin­ passzív eutanázia híve , de jobban meg csenek olyan távolságok, mint Florida tudom magyarázni. Megértem az orvo­ és Alaszka között. A Btk.-t pedig sze­ sok ellenvéleményét is. Nem régen egy rintem teljesen át kellene alakítani. Na­ jó barátom, kandidátus melkassebész gyon túlterhelt, a nemzetközi szerző­ mondta, hogy megvan ebben az igaz­ dések után mindig beteszünk valamit ság, de ö nem tenné meg, mert öt a Hip- Btk.-ba. Kellene valami generális szapokratész-i eskü másra kötelezte. Ez bály erről. Ma kellene beszélnem pélegy nagyon nehéz kérdés, mert hagyni dául a génsebészetről. Nekem!? Dönvalakit iszonyú szenvedések között el- tőén nem változtatnák a Btk.-n, mert a múlni, csak orvosi sikerért: ez a kérdés Csemegi-kódexen alapul, de szerintem másik oldala. Nem tudom. A Hitler-i túlzásba vitték a különböző gazdasági eutanázia-program után, amiért a Nüm- bűncselekmények pönalizálását. Ezek berg-i Katonai Törvényszék több né­ mind csalások. met katonaorvost felakasztatott, min­ Mika tapasztalatai az államvizsgákról? den jogász ódzkodik ettől. Vallom, Ebben a félévben az első államvizsgám hogy létezni és élni két teljesen más volt, péntek 13-án, úgyhogy 8-ból 4-et fogalom. Már 1961-ben megszüntették megbuktattunk, Wetzel Tamás a kívánatra ölést, ez nem eutanázia volt. 9 II I I I I I I I II I ■í I II& I I I 8 Ii I I I I Ï I I I í II I I I I I í I I í I II I § Ì II I I �ítélet zS. MÈDIA ÉS TÁRSADALOM I II I II I I ( II I I I I I I í A XX. század végén, közvetlenül az ezredforduló előtt korunk társadalmának minden korábbinál jelentősebb kihívásokkal kell szembenéznie. Még a világ szerencsésebb része is, amely a történelmi, gazdasági folyamatok eredményeként e században döntő módon gyakorol befolyást a legfontosabb politikai, társadal­ mi, gazdasági, kulturális folyamatokra, nagy nehézségekkel tud csak érvényes válaszokat adni a felmerülő problémákra. A század második felének információs forradalma különösképpen felértékelte a sajtó szerepét, amely hagyományos megjelenési formái mellett a legkülönfélébb rádió- és televízió-csatorna típusokban is helyet követelve magának, új és új kifejezési, közlési formák megjelenését eredményezte. Az emberek tíz- és százmilliói a sajtó segítségével lettek elérhetők, befolyásolhatók. Ezen folyamat részeként folyamatos küzdelem folyik a különféle sajtótermékek feletti befolyás érvényesítéséért. A század utolsó évtizedében Európának és a világnak újabb jelentős politikai, gazdasági, kulturális kihívásokkal kellett szembenéznie. A kelet-európai rend­ szerváltozások felkészületlenül érték nemcsak az érintett országokat, de a nagyhatalmakat is. Még a 80-as évek közepén sem gondolhattunk arra, hogy az évtized végén felbomlik a Szovjetunió, megszűnik a “szocialista tábor”, egyesül Németország nyugati és keleti fele, s demokra­ tikus választások útján többpártrendszerü, parlamentáris jogállamiság kialakítása válik lehetővé. Mivel a világot, különösképpen Európát váratlanul érték ezek a földrengésszerű” politikai ese- 10 mények, így a rendszerváltoztató folyamatok Kelet-Európában jelentős társadalmi gondok és problémák közepette zajlanak, A század utolsó évtizedének felmérhetetlen jelentőségű politikai változása, hogy megszűnt az olykor egymással szemben álló, olykor “békésen egymás mellett élő” két társadalmi rendszer kü­ lönállása, s egy egységesülő európai politikai-társadalmi rendszer kialakulásának körvonalai kéz­ denek kirajzolódni, A kibővülő politikai, katonai és gazdasági szövetségi rendszer létrejöttét nagymértékben nehezíti a keleteurópai államok gazdasági elmaradottsága, ebből eredően az a sokfajta politikai, társadalmi, kulturális feszültség, amelyek felszámolása még hosszú időt vesz igénybe. Rendkívüli nehézségekét okoz ebben a folyamatban azoknak a tudati tényezőknek az átalakítása, amelyeket nem lehet a köztársaság kikiáltásával, vagy a parlamentáris demokrácia létrejöttével egy csapásra megoldani. Minden felelősen gondolkodó embernek tudomásul kell venni, hogy a XX. század történései rendkívül nehezen feldolgozható feszültségek, problémák egész sorát halmozták fel. Anélkül, hogy emlékeztetnék a század elejétöl a II. világháborúig terjedő történelmi korszak mindmáig kevéssé feldolgozott, sokszor a “szőnyeg alá söpört” politikai, történelmi, társadalmi kérdéseire. kiemelném a II. világháború időszakának még évtizedek múltán is nehezen feldolgozható tragédiáit, amelynek máig tartó hatása alól még a sokadik generációk sem térhetnek ki. De emlékeztetni kell az 1945 után gyökerésén megváltoztatott és a szerves politikai, társadalmi, gazdasági fej lődésből kiszakadt kelet-euró­ pai társadalmi rendszereket az 50-es években jellemző, ugyan­ csak milliókat érintő tragédiákra is. A II. világháború után három évvel, 1948-ban erőszakosan megváltoztatott társadalmi beren­ dezkedéshez a nép viszonyát jól jellemzi az 1956-os magyar forra­ dalom. Az 1970-es évekre egyér­ telműen kiderült, hogy a rendszer tartalékai végképp kimerültek, s egy legalább évtizedes átmeneti időszak után a 80-as évek köze­ pétől értek meg a nemzetközi és belpolitikai feltételek az 1990-es évek elején bekövetkezett rend­ szerváltozásokra. Ez azonban az emberek tudatában újabb 180 fokos fordulatot jelen­ tett, közel fél évszázadon belül immáron a másodikat. Teljes­ séggel nyilvánvaló, hogy az ün­ nepi, lelkes, heroikus történelmi pillanatok elmúltával a felelősen gondolkodó embereknek tudomá­ sul kellett venniük, hogy az em­ beri természet törvényszerűségei szerint nagyon nehéz a gondolko­ dásmódot rövid idő alatt alapve­ tően megváltoztatni. Ehhez rend­ kívüli türelemre, toleranciára, a társadalom legkülönfélébb egy­ ségeinek szerves és sokoldalú együttműködésére van szükség. Nyíltan és őszintén kell beszélni arról a kérdésről is, hogy a rend­ szerváltoztató országok, így Ma­ gyarország népe is gyökereit veszítve identitászavarral, érték­ válsággal küszködik. Következik mindez abból, hogy 1945, külö­ nösképpen pedig 1948 után a szerves társadalmi fejlődés meg­ szakadt, valamint abból, hogy mindmáig nem következett be a szocialista” társadalmi berendezkedés évtizedeinek sokoldalú elemzése. S ha ehhez hozzá­ vesszük azokat a történelmi �ssÿi kérdéseket, amelyekről a nyilvánosság előtt még most sem lehet teljességgel beszélni, akkor nyilvánvaló, hogy fogalmi káosz, a társadalmi normák hiánya, össze­ zavarodott értékrend jellemzi a ma emberének tudatát, s ez a közgondolkodásban beláthatatlan deformációkhoz vezet. Egy gyökereit, történelmi múltját nem, vagy csak kevéssé ismerő emberben nehezen alakul ki a mindennapok cselekvéseihez szükséges öntudat, jogos nemzeti büszkeség. A magyar nép történelme során sokszor mutatott példát Európának és a világnak, következésképp a nemzet sok esetben az európai fejlődés élvonalához tartozott. Tehát van mihez visszanyúlni, van honnan erőt, bátorságot és hitet meríteni a mindennapok küzdelmeihez. Jól tudom, hogy korunkban ezeket a fogalmakat mértéktartóan kell használni, hiszen történelmünk során oly sokszor és oly sokan éltek már vissza ezen gondolatokkal. Itt most mégis emlékeztetni és hivatkozni kell erre, hiszen egy történelmét nem ismerö, gyökereihez, identitásához vissza nem találó, következés­ képp az évszázados tapasztalatokból építkezni nem tudó, bizonytalan, megalázottság-tudatú, szégyenlős nép sohasem fog szebb és jobb világot, működő gazdaságot, a jövő évezredben pedig talán már gazdagságot is teremteni maga körül. Nem véletlen, hogy a század végét jellemző információs fórradalomban a minket ezúttal most közelebbről érdeklő sajtó, tágabb értelemben pedig a médiák birtoklásáért. sokszor nemtelen eszközökkel hatalmas harc folyik, Hiszen ezen eszközök segítségévei lehet leggyorsabban eljutni az egyes emberhez, akinek manapság sokhelyütt tapasztalható módón, szinte egyetlen hírforrása, szellemi-kulturális tápláléka a sajtó, a rádió és a televízió. Egy átalakuló gazdaságban, az élet­ színvonal folyamatos csökkenésének idején, amikor ma már milliók nem tudják megfizetni a színház- és mozijegyet. nem tudnak könyvet, lemezt vásárolni, amikor a művelődési házak kiürülnek, megszűnnek a közösségi együttlét más lehetőségei és alkaImai, akkor jelentősen felértékelődik a sajtó, általában a tömegkommunikáció szerepe. Vagy megtartjuk az embereket összezavarodott tudati állapotukbán, vagy segítünk abban, hogy visszataláljanak elveszített érték­ rendjükhöz. A rendszerváltoztató folyamat jellemzőjeként a korábban kin­ lakúit információközpontok és információ áramoltatási rendszerek, következésképp a kultúrateremtés- és közvetítés rendszerei megszűnnek, megváltoznak, helyettük újak jönnek létre. Az új rendszerek megteremtése bizonyos területeken - például az oktatásban - éveket, esetleg évtizedeket vesz igénybe. A sajtó, a tömegkommunikáció, mint technikai eszköz alkalmas arra, hogy könnyítse ezt az átalakulási folyamatot, s pótolja a még hiányzó közvetítő rendszereket. Egyik napról a másikra átadhatja azokat az ismereteket és szolgáltatásokat, amelyeket az alakulófélben lévő intézmények még csak töredékesen képesek teljesíteni, Egy olyan, pártok felett álló, a gazdasági érdekcsoportok be­ folyásától mentes, pártatlan, ki­ egyensúlyozott, sokoldalú és toleráns nemzeti közszolgálati sajtóra, rádióra és televízióra van szükség, amely tudatában van a semmi mással össze nem hason­ lítható, kitüntetett és hangsúlyos szerepével, s ezzel a társadalomra gyakorolt befolyásolási lehető­ séggel a köz, a nemzet javát szol­ gálva igyekszik élni. Ez rendkívüli szellemi feladat, hiszen a rendelkezésére álló, egy­ máshoz kapcsolódó lehetőségek szerves felhasználásával a sajtó, a rádió és a televízió hozzájárulhat a mindenkori olvasó, hallgató és néző, következésképp a magyar nép történelmi, társadalmi, kul­ turális, gazdasági ismereteinek bővítéséhez, az egymásra ható folyamatok összefüggéseinek nyílt és őszinte felismeréséhez, azon szemléletek kialakításához és érvényesítéséhez, amellyel a magyar nép a XXL században államiságának ezeréves története során nem először - fel tud zár­ kózni az európai fejlődés élvon­ alához. Koltay András CD jogtárak Hatályos CD-jogtárak érkeznek a HÖK-irodára november folyamán. Mivel 1000 darabot kapunk, ezért nem juthat mindenkinek. V. évesek előnyben, ezen évfolyamon mindenkinek jut, a fennmaradt kb. 400 darabot meg jelentkezés alapján szétosztjuk. Jelent­ kezni lehet a HŐK Irodán minél hamarabb, mert jelentkezési sorrendben tudjuk kiadni a CD-ket. Balogh András József 11 �ítélet PÁZMÁNY PÉTER EGYETEMEI -1. RÉSZ (1635-1777) ti I I I I I I i í I II I e A nyugat-európai egyetemek Ebből azonban csak a Stepha- tium liberalium et philosopalapítása után magyar egyházi neum valósult meg, a papne­ hiae magister címben. és világi diákok is megjelentek velés egyik legfontosabb intéz­ A Teológiai fakultás hivatalo­ a tanuló vágyók között. Sokáig ményeként. Pázmány érsek san 1638. november 3-án nyílt csak az országhatáron kívül azonban gondolt a világi ifjú­ meg. tudták kielégíteni tudásszom­ ság nevelésére is. 1619-ben Pázmány Péter még nem gon­ jukat. Az első magyar egyetem alapított Bursa Sancti Adalber- dolhatott arra, hogy az egye­ alapítására 1367-ben Pécsett ti néven alapított szeminárium temnek jogi fakultása is legyen. A jogban jár­ került sor. Sajnos tas egyháziak és vilá­ azonban 1390. körül giak hiánya már az elvesztette egyetemi státuszát. 1395-beni egyetemalapító köz­ vetlen utódát, Lósy újabb kísérlet történt^ H Imrét arra indította. Budán, de az országi hogy 1642-ben tizebelpolitikai változásai! nötezer forintot miatt 1403-ban be isi hagyjon végrendele­ zárta kapuit. 1467. ' Academica Istropoli-m.. tében az egyetem jo­ tana, 1581 Báthori Ist-f IBH gi karának alapítási költségeire. 1667. ja­ ván nevével fémjelzettig egyetem alapítás alE nuár 2-án Szegedi Ferenc, váci püspök, jezsuiták vezetésével.|H Pázmány Péter aláírja az egyetem pozsonyi prépost és Mindkettő sikertelen alapító okiratát maradt. A körülméPongrácz György, W '-Í é í' ií nyék nem kedveztek a nagy munkának, török hódoltság, Erdély bizonytalan helyzete, a Felvidék Habsburg uralom alatt, vallási ellentétek, az ország 3 részre szakadása. Volt azonban egy grazi egyetemi tanár, aki mindennél fonto­ sabbnak tartotta a katolikus hit megújulását, és ennek alapját a papnevelésben látta. 1618. Bécs. Pázmány érsek házat vá­ sárolt az „egyetemi városban” és kiállítja a „Pázmaneum” szeminárium alapító oklevelét. A 30 éves háború azonban a terv elnapolására késztette az érseket. 1630. április 14-én a magyar katolicizmus kis Ró­ májának nevezett Nagyszom­ baton a nemzeti zsinat 3 sze­ minárium alapításáról döntött. 12 pillére lett a leendő egyetem­ nek. 1635. november 13-án a Szent Miklós-székesegyházban Dobronoki György rektor átvette királyi oklevéllel mege­ rősített egyetemi alapító okle­ velet. Az ünnepélyes megnyitást kö­ vető napon a Bölcsészeti Kar munkája Palkóvich Márton filológiai tárgyú előadásával formálisan megindult. Az összlétszám az első évben 56, majd egy évvel később 106 volt. A Teológiai Kar már a má­ sodik évben beindult, de a pá­ pai jóváhagyás még hiányzott, ezért 1637 szeptember 2-ig nem is lehetett a baccalaureátus fokozatot megkapni és 1638. augusztus 4-én egy vég­ zős hallgató részesült az ar- ' esztergomi kanonok, az elha­ lálozott esztergomi érsek vég­ rendelete alapján, kellő formá­ ban írásba adták, hogy a nagy­ szombati egyetemen harma­ diknak jogi kar szerveződjön. Ehhez megszerezték Szelepcsényi György érsek, beleegye­ zését, valamint az esztergomi káptalan, a jezsuita tartományfönök és a nagyszombati rektor támogatását. Az anyagi alapok rendezése után részletesen szóltak a ta­ nárokról és a tanítandó tantár­ gyakról:” A tanárokat és a római(császári) és hazai jog tanításának módját illetően úgy végeztünk és határoztunk, hogy három tanár állítassák be, kiknek kelteje a hazai jogot, tud­ niillik Magyarország szokás- I I í �ítélet I jogát , vagyis a törvényköny- adatni háromnegyed héttől há- vezett viharai azonban nem ki­ vet, mit Hármaskönyvnek hí- romnegyed nyolcig, de napon- mélték az egyetemet sem. Az abvünk, a jogintézményeket és a kint felváltva a hazai jog elmé- szolutista állam az oktatást is az törvénycikkelyeket adják elő és letét és gyakorlatát tanító két ta- irányítása alá kívánta vonni, pedig ezeknek egyike elméleti- nár által. Justinianus tanítmá- Majd száz évvel az alapítás után lég (az anyagi jogot ) a má- nyai naponta a délutáni órákban a Habsburg uralkodók reformok síkba pedig gyakorlatilag ( az fognak előadatni.” Az oktatás bevezetését sürgették az oktatás alaki jogot) adja elő, a mindkét mellet a tanárok feladatul kapták terén. 1733. III. Károly elrendeli jognak, tudniillik a kánoni és a hazai jogrendszer fejlesztését, a papnevelés egységes rendszerómai és a hazai jognak tör- Az új kar ünnepélyes megnyitó- rének bevezetését. 1752. Mária vénnyé vált szokását (a peres ja 1667. január 16-án, vasárnap Terézia rendelete az orvosi, eljárást) a törvényes per többi volt az Egyetemi templomban 1753. a filozófiai-teológiai, valaszükségleteivel együtt, mind a bemutatott szentmise után. Ta- mint a jogi szemináriumok renyolcados és megyei s a többi kács Ádám János a római jogról, formjáról. A jezsuiták hiába enrendes és alsóbírósági ügyeket, Preischall Ferdinánd pedig a gedtek, és kerülték az összeütkömind pedig a szabad városok, a kánonjogról tartott előadást, és zést, a vég utolérte a rendet. támokjogi és szentszéki ügye- ők lettek az első tanárok a Jogi 1773. július 21-én feloszlatták a két illetőleg, a perben előfordul- Fakultáson. Az egyetem gondo- jezsuita rendet. Az egyetemet ni szokott ügyiratok felhozott san vezetett anyakönyvei közül nem rázta meg a hír, a jezsuita példáival együtt. A harmadik az első már a kezdetektől fogva oktatók már hamarabb távoztak, végül tanítsa Justinianus rende- pontos adatokat közöl a hallga- csak a teológiai karon volt nagy létéit és tanítmányait, az egész tókról. A jezsuita egyetemeken a felfordulás. A feloszlatás teraz egész római törvénytárt és alapkategóriának számított. mészetesen érintette a szemináriglosszáit, azokhoz tartozó mel- hogy a tanulók a jezsuita rend- umokat is. Az oktatás folytonoslékletekkel együtt. A jogtudós hez tartoztak (nostri e societate ságát egyre nehezebb volt biztanárok főleg arra törekedjenek Jesu), vagy nem (extemi). tosítani. Az uralkodónő 1774, hogy a hazai jogot, amennyi- Az akadémiai fokozatok oda- ben az egyetem elhelyezését ben lehetséges, vessék egybe a ítélésére a szabályzat gondosan illetően bizottságot hozott létre, római és kánonjoggal s amik a ügyelt, olyannyira, hogy azok- így 1777. február 10-én kinyilmieinkből hiányoznának, azok- kai még a tanárok sem mind vánította, hogy a budai vár le­ ból törekedjenek kiegészíteni.” rendelkeztek. A szigorlatokat a gyen az egyetem új otthona, a A tanítás helyéről és időpont- fokozatokra előmozdítás előtt Nagyboldogasszony-templom járói is rendelkeztek az alapi- az egyetemi hatóságok megkö- mellett álló, volt jezsuita rendtók. A nyilvános előadások vetelték, nehogy méltatlanok az házat, akadémiát és kollégiumot helyéül és pedig a kánonjognak egyetem rossz hírét keltsék. A vonják egybe, s legyen belőle az akadémiai kollégium, a ró- XVII. század végére még népe- 200 főt befogadó Seminarium mai és hazai jognak pedig a fő- sebb lett az egyetemi hallgatók Generale. Amit Pázmány Péter tisztelendő esztergomi káptalan serege mert az eddigi szeminá- az egyetem esetleges áthelyekönyvtára jelöltetik ki, míg más riumok mellett még egy ne- zésével kapcsolatban az alapító­ intézkedés nem fog történ- gyedik létesült, Szelepcsényi levél megírásakor lehetőségként ni.”Ezen előadások ideje pedig György, a római végzettségű ér­ számba vett, az most betela következőképpen lett meg- sek-triász harmadik tagja bűz- jesedett, és az ottani 142 éves határozva: „Reggel a kánonjog góságból. Az 1678-as alapítású múlt a fakultások számára fog reggeli háromnegyed nyolc- szeminárium szegény nemesi if- lezárult. tói fél kilencig előadatni, a hazai jak számára jelentett tanulási le- - folytatása következik jog pedig szintén reggel fog elő- hetőséget. A történelem úgyneSzabózé 99 13 I �1 LlS-lC7v I I Pázmány Péter élete és kora II. rész II I és Bellarmino- nézeteivel. A let” volt az első magyar nyelvű jezsuitáknál, a Párizsi Egyetem­ eljárásokról, a zálogházakról, a válasz a protestáns vádakra. re jellemző, és Loyola Ignác kamatokról, az adásvételi szer­ Pázmány történelmi adatokra által bevezetett rugalmasabb ződésekről, valamint az egyházi hivatkozva, kíméletlen logiká­ szövegmagyarázat érvényesült, javakról és azok elidegenítési val és iróniával cáfolta a pro­ szemben a szigorúbb bolognai ügyeiről. A harmadik évben a prédikátorok gyakorlattal. Pázmány igyeke­ megtestesülés tana, a megváltás és akaratszabadság dogmái, a testáns I vádjait. Antonio Bonfini magyar tör­ zett minél szélesebb tudást átad­ ténete alapján bebizonyította, hogy az Árpád-házi királyok ni a tanítványainak, így külö­ mind a pápasághoz tartóz- nos szerepét a nándorfehér­ jellemző volt az tanítási stílusának egyik mar­ ■ I káns vonása volt, hogy nem érdekelték a tekintélyek, így s III I feddést is kapott Rómából. nyíthatóan Mohács előtt pár ■ Később megpróbálta kiadni szágra, így különösen visz- gS8888888SS8SS88S888888a szombati Egyetem diákjai n szatetszö az a protestáns abból tanuljanak, de ez nem sikerült, és csak több száz teszi felelőssé a török beha­ évvel később kerültek ki­ tolásért és az ország romlá­ adásra. sáért. Pázmány szerint a mo­ Grazi évei alatt két művet írt. A I II I „Diatriba theologica’ B (Teológiai vitairat), egy Bel™ larmino és a neves protestáns lyett azonban a magyarság Pázmány Péter (1570-1637) újításában” és ezzel végleg I az előadásait, hogy a Nagy­ vád, amely a katolikusokat „beljebb gázola az hitnek IÌ leket fogadta el, amiért több ■BB hetőség a talpra állásra, ehe­ I I csak a legmeggyőzőbb téte­ ben, a protestáns hit bizo­ hácsi vész után lett volna le­ è Krisztus isteni és emberi ter­ mészetéről szóló tan, végül a rült megvitatásra. Pázmány IBI—------ évvel érkezett Magyaror­ teológus, William Whitaker közötti vita kapcsán született 1605-ben, Bellarmino melletti magára vonta az Isten haragját. álláspontok széles bemutatása Még ebben az évben visszahív­ és ütköztetése. Szabadon vá­ állásfoglalás ták Grazba, hogy a teológiát is logatott a „Summa” téziseiből, Bellarmino külön köszönőle­ végigtanítsa az egyetemen, miu­ az első évben a hitről, a re­ velet írt. A szintén 1605-ös kel­ tán a doktori cím elnyeréséhez ményről és a szeretettől adott tezésű „Az mostan támadt új szükséges volt a meghatározott elő, míg a második évben az tudományok hamisságának tíz idejű tanítási gyakorlat. A fela­ igazságosságról és a jogról. Páz­ nyilvánvaló bizonysága” Páz­ mány itt még az anyag feldolgo­ mány „populistább hangvételű” datot Aquinói Szent Tamás gyanánt, amiért „Summa Theologiae”-ja alapján zásában is eltért a „Summa”-tól, írásai közé tartozik. Ebben a végezte el. Amint az a Ratio mert a témával kapcsolatban művében Luthert és Kálvint az Studiorum-ban meg volt ha­ olyan kérdéseket taglalt, mint a ördög tanítványainak állítja be, tározva, az oktatás a „Summa” megnövekedett kereskedelem válaszul a protestánsok azon vezérfonalát követte, kiegészít­ ve más neves teológusok - a fe­ intézményrendszere, az uzsora, vádjára, mely szerint a Pápa a kölcsön, a szerződés és más maga az Antikrisztus. rences Duns Scotus, a domini­ hasonló ügyletek, de itt szólt a 1606. november 4-én -miután kánus Francesco Vittoria, vala­ lopás, a rablás, az útonállás végigtanította a kötelező három mint a jezsuita Suarez, Molina bűneiről, a hírnévről és tisz­ évet- 14 I kegyelem ervenyesülese ke­ vári diadalban. Ezzel szem­ 1 rá ■ Hunyadi János és Mátyás a római religiót követték, kü­ lön kiemelve Kapisztrán Já­ nösen '«R tak, és a két nagy törökverö, 9 teletről, a vámokról, a bírósági Az 1603-ban megjelenő „Fele­ doktorrá avatták. A I �ítélet I I I nehezen megszerzett cím nem Mátyáshoz) elkísérte. Eleinte közjogi felfogást követte. A tette elkényelmesedetté, mert Forgách feltétlen híve volt, de magyar jogfelfogás ugyanis - még ebben az évben kiadta hamar felszínre kerültek a fel­ miként arra pont karunk pro- „Keresztyéni imádságoskönyv”vét, melyben a ,,régi szentatyák” fogásbeli különbségeik. Páz­ dékánja, Zlinszky János rámuta­ mány bár harcos híve volt az tott- bizánci közvetítéssel, de és a Biblia nyelvi fordulatait ellenreformációnak, ezt soha­ római jogi alapokon nyugodott. szép magyarsággal alkalmazó könyörgések (az erényekért, a sem rendelte a nemzeti érdekek Ennek értelmében, minden fon­ fölé. Amikor 1608-ban Mátyás tos kérdést törvényi szinten kel­ bűnök ellen, a szülőkért, a ra­ főherceg öt főpapot megkérde­ lett rendezni, ami megnövelte a zett arról, hogy egy katolikus törvényhozás szerepét az ural- bokért, az özvegyekért és árváVArf xvwxx, a VX fTv^ aV Atd- o Violai xxciiCti arlVtaF cxvxxxcxv 1U ra 11 a o c rra V u.iia.L3OZja.ua.M. -i/^rrollz'z~\FÓoi j ugttíjvv taoi o OT riaJ a korabeli □ ZjVI vp’ V ítéltekért, az elkeseredettekért, ságot a protestánsoknak, négy szemben. és az ellenségeinkért) rendkívül nemmel felelt. Pázmány tize­ Európában az abszolút monar­ gazdag életszemléletről tanús­ kodnak. Egy évvel később adta negy érvet sorolt fel a felvetés chiák voltak divatban, ahol az ellen és huszonegyet mellette. uralkodó egyetlen szellentésére ki „Keresztyéni feladat a meg- „A magyarok a törökkel és a mindenki kaptákba vágta magát, dicsőült szentek tiszteletirül, tatárokkal nagy és szoros szö­ a törvényhozás primátusát valló értünk való könyörgésekrül és vetségben vannak, és inkább magyar közjogi felfogás egye­ segítségül hívásokról” című vitairatát, melyben megvédte a alávetnék dülállóan haladó és korát meg­ magukat a törö­ Mivel köknek, semhogy a vallássza­ előző volt. (Ilyen előzmények badságuktól megfosztani enged­ jék magukat.” írta Pázmány és után némileg érthetetlen arra tassanak Krisztus tiszteletével, a „szent ez az érv döntőnek bizonyult. Kategorikusan különbséget tett atyafiak” pedig ugyanúgy vise­ a pogány törökök és a protestán­ gok uralmát akarta megszilárdí­ lik gondunkat, miként az élő sok között, amivel nem minden tani, de anélkül, hogy a nemesi Pápa és a szentek tiszteletét, rámutatván, hogy ez nem isteni tisztelet és így nem konkurálhat minket előjogok csorbulnának. A har­ O mindvégig tisztában volt az­ cot a protestánsok ellen csak társainak. zal, hogy protestáns vallási el­ szellemi fegyverrel látta meg- Miután 1607. április 29-én le­ lenfelei jó része (leszámítva a vívhatónak, meggyőzéssel, ér­ tette negyedik szerzetesi foga­ dalmát, elöljáróinak utasítása hazai főként a veléssel, szóval és tollal papok végső soron ugyanolyan magyar, mint nevelésével és iskolák alapításá­ ra, ahol II. Rudolf uralkodása ö, és az ország tragikus állapota jogosultságát és sikerét bizo­ alatt -az örökös tartományokból nem teszi lehetővé, hogy ettől a nyítja, hogy a hagyomány har­ átcsapván- felerősödött az ellen­ ténytől bárki -akár katolikus, minc olyan főrangú családról reformáció. főurak akár protestáns- eltekintsen. Az tud, akik az ő hatására rekatoli- többsége protestáns volt, akik erősen védték kiváltságaikat, a Országgyűlésben is a kompro­ misszumokat kereste, és a je­ között: az Eszterházyak, az Er- Habsburgok a Királyi Tanács­ zsuita birtokok védelmében, ar­ dődyek, a Pálffyak, az Apponyi- ban igyekeztek a katolikus pozí­ ra a Bécsi Békére hivatkozott a ak, a Bánffyak, a Héderváryak, ciókat megerősíteni. Ennek je­ protestánsok ellenében, amit a valamint Mivel a szászokat) ( I © Európába). Pázmány a Habsbur­ katolikus kortársa értett egyet. németséget, ! I bebocsátani ember viseli gondját gyerme­ szepességi I vámunk, hogy egyesek méltóz- keinek, testvéreinek és polgár­ szerint visszatért Magyarország­ I I iiro 1 A LXX ÍXXlVMViM I I val. Pázmány felfogásának lét­ záltak. Ide sorolhatóak többek Forgách Zsigmond gyében lett Pázmány korábbi katolikusok többsége el sem nádor (Forgách Ferenc test­ mentora, Forgách Ferenc eszter­ ismert. A törvénytisztelet és a vére), Thurzó Adám, Zrínyi gomi érsek 1607. július 4-én. törvényesség fontosságát hang­ György, és Homonnai Drugeth Pázmány hazatérvén Forgách súlyozta, ami köt mindenkit, György. jobbkeze lett és mindenhová uralkodót és nemest egyaránt. (Prágába Rudolfhoz és Bécsbe Ebben az évszázados magyar Arvay Gábor 15 I I �Itéteö Film(nem)ajánló... Valószínűleg az Olvasói levelek ha­ sábjain egyre-másra megjelenő film­ kritikák és értékelések adták az egyik löketet (melyek nyomán lassan tény­ leg lehet, hogy átkeresztelem a rova­ tot Dóra mozijává), hogy egyszer végre, a megszokottól eltérő módon, mások kritikáinak kritizálása helyett, magam próbáljak meg valami hason­ lót alkotni. A másik löketet pedig, egészen nyilvánvalóan az a borza­ lom, iszonyat, és elemi kétségbeesés ihlette, amit szeptember eleje táján volt szerencsém megélni valamelyik belvárosi multigiga-hierplex-sclerosis - Multiplex moziban, és amellyel (komoly szerencsétlenségére) “A Hazafi” címszó alatt kerülhetett kapcsolatba a hazai nagyközönség... Na de kezdjük az elején: l Közérdekű Felhívás !!! I i j 2 p í A film megtekintését nem ajánlom asztmásoknak, (fiillasztó, sírással ve­ gyes röhögési rohamok a megható je­ leneteknél) labilis idegzetű, kedély­ beteg alanyoknak, (a film nézése közben újra és újra jelentkező akut öngyilkossági szándék) valamint kisebbrendűségi komplexussal küz­ dő egyedeknek (szorongató érzés, mely a tünetek kiújulását okozhatja, miszerint őt a film teljes tartama alatt hülyének nézik). A film megtekintését nem aján­ lom ezen kívül normális, európai em­ bereknek. Úgy is mondhatnám, hogy a film teljes egészében a hülye em­ bereknek készült, de mivel nem sze­ retnék ilyen nyersen fogalmazni, in­ kább úgy mondom: A film elkészí­ tésénél az alkotók a tengerentúli kö­ zönség igényeit vették figyelembe. Eme rövid, kissé reklámszagú bevezető után azonban, vegyük szé­ pen sorba mi mindent tartogat szá­ munkra a Hazafi: A film címe már első hallásra is un­ dorítóan giccsesen hangzik. (Meny­ nyire beteg ötlet filmet elnevezni egy elhárító rakétáról?!) Nem kell hozzá különösebben nagy tájékozottság vagy filmes kultúra, hogy rájöhes­ sünk: igazából csak az amerikaiak­ ban mindig is túltengett olcsó és kommersz hazafiaskodásnak egy 16 újabb példájával állunk szemben. Az igazi amerikai ugyanis: Hazafi. Ha­ zafi, mivel a képernyőn mást sem lát, mint jóképű, kigyúrt, fogpasztamosolyú terepruhás csávókat, (katoná­ kat???) akik másfél percenként siet­ nek leszögezni, hogy ők mekkora ha­ zafiak, és különben is minden jó fej az hazafi, és minden hazafi jó fej. (A piacosodás tehát, úgy látszik nem kí­ méli a nemzeti gondolatot sem, a mű­ vészetek, oktatás, sport, és a kultúra egyéb területei után, szépen lassan ezt is maga alá gyűri odaát.) Azért ilyenkor fel is tudok lélegezni egy kicsit, milyen nagyszerű dolog, hogy Európában születtem. Az el­ múlt ezerötszáz év kissé hányattatott jellege, valamint a GDP időszakos mélyrepülései ugyan sokunkat érint­ hettek kellemetlenül, de jómagam személy szerint kárpótolva érzem magam azáltal, hogy nem kell nap mint nap megnéznem a képernyőn a jóképű és kigyúrt II. Andrást, Zrínyi Miklóst, Szondy Györgyöt vagy Bem tábornokot, amint fennhangon bizonygatják nekem, hogy milyen átkozottul jófej dolog is hazafinak lenni. Na de térjünk vissza az “alkotásra.” Ha valakinek a cím nem vette volna még el a gusztusát a film megtekinté­ sétől, akkor javaslom, nézze meg egy kicsit közelebbről az ahhoz tartozó plakátot. A kép egészen jól sikerült, ennek alapján még azt is gondolhatná az ember, hogy szép és komoly, kosztümös, történelmi filmmel van dolga. Csupán két apróságon akadhat meg a tapasztalt mozirajongó pillan­ tása: Az egyik, hogy tipikusan és üvöltőén úgymond utángyártott film­ ről van szó, a film egyértelműen a ‘Rettenthetetlennel” már jól bevált forgatókönyvet próbálja koppintani, (történelmi szin, háborús környezet, és a tökös Mel, aki nem ismer aka­ dályt) ill. a kosztümös filmek nap­ jainkban jelentkező reneszánszát (Shakespeare-feldolgozások, Gladiá­ tor stb.) próbálja meglovagolni. Te­ gyük hozzá, hogy igen kevés siker­ rel. Ha mondjuk rendeznének Oscardíj visszavonó gálát, akkor arra Mel Gibson 2000-ben valószínűleg nem merne elmenni. A másik apró furcsaság, amin meg­ akadhat az egyszeri mozirajongó sze­ me, az a directed by: felirat után kö­ vetkező két rettenetes szó, amit a szemfülesebbek már itt felfedezhet­ nek, azok viszont, akik vannak olyan hülyék (mint pl. én is) és beülnek megnézni a filmet, csak a kezdő feli­ ratozásnál szembesülhetnek az iszo­ nyatos valósággal, ami e két szóban foglalható össze: Roland Emmerich. Nos, ha valaki még nem ismerné az úriembert, akkor szerintem elég, ha annyit mondok róla: Jó gyerek ez a Roland, csak hát nála, izé., hogyismondják, na szóval nála a Méret a lényeg!!! Ha valakinek még ennyiből sem lenne világos, ki is az a Roland Emmerich, annak kedvéért elmon­ dom: A mozitörténelem halhatatlan klasszikusainak aranybetüs oldalai között lapozgatva olyan kiemelkedő alkotásokat találhatunk a neve mel­ lett, mint pl. a “Godzilla” vagy a “Függetlenség napja.” Namármost, ha valakit mondjuk tisztán pszicho­ patológiai szempontból érdekel, mi­ lyen lehet az, amikor egy kihízott böszme, radioaktív varánuszgyíkra, ill. a földet elpusztítani igyekvő gonosz ufonautákra specializálódott rendező megkísérel az Amerikai Függetlenségi Háborúnak emléket állító, kosztümös történelmi filmet készíteni, annak rögtön tudok vála­ szolni a kérdésére: Ilyen! Csak meg kell nézni hozzá a Hazafit! Kedves Roland, azt hiszem hatalmas szívességet tennél a mozilátogató közönségnek, ha elkövetkező film­ jeidet, hűen a már megkezdett, és jól bevált hagyományaidhoz, mondjuk vérszívó, mutáns ümindzsákról, vagy atommeghajtású foldönkívüli robot-dinoszauruszokról forgatnád. Biztos jobban sikerülne... Ilyen remek kedvcsináló után ma­ gáról a filmről nehéz lenne bármit is elmondani. Sőt, úgy általában a Ha­ zafiról nehéz lenne bármit is elmon­ dani. Az első komoly meglepetés akkor éri a gyanútlan mozilátogatót, amikor, úgy kb. a 20. perc tájékán, az �I ítélet ( az angol sorozótiszt felhívására, mely szerint a királyi seregben szol­ gálatot teljesítő négerek szabadságot nyernek, a Mel Gibson ültetvényein dolgozó feketék meglepetten közlik, hogy ők ugyan nem rabszolgák, sza­ bad akaratukból dolgoznak a földe­ ken, és egyébként is ök olyanok, mint egy nagy és boldog család. (Cir­ ka száz évvel az Amerikai Polgárhá­ ború előtt ez azért elég komoly telje­ sítmény egy négertől, nem?) Na min­ degy, ezen még akár jót is rö­ höghetne az ember, habár (pillanat­ nyi örömét lerontandó) szépen lassan elkezd leesni neki, hogy mire is vett jegyet. A következő komoly megrázkódta­ tást akkor kell elviselnünk, amikor, úgy a 35. perc tájékán Mel, két kilen­ céves forma kisfiával kiegészítvén (Clint Eastwoodot és Rambo -t porig lenullázva) saslikká aprít egy kb. harminc fős angol hadosztályt. Ezt nyilván a rendezők is poénnak szán­ ták, kár hogy most már nem igazán van kedve röhögni az embernek. A tetőpontot azért mindenképpen az jelenti, amikor a hős Mel, a lelkes és csupa derék fickóból álló amerikai milicisták kiváló vezetője, - újabb kb. húsztagú angol különítmény legyilkolászása után - felsétál az angol tábornok és vezérkari főnök hadi­ szállására, hogy visszavigye neki a rajtaütés során zsákmányolt vadász­ kutyáit. A tábornok persze nagyon örül a kutyáknak (nem lévén kicsi­ nyes, egy pillanatig sem akad fenn az őket szállító küldöncök halálán) és kedves mosollyal hellyel kínálja Mel barátunkat, majd egy csésze tea mel­ lett (Teljesen komoly!!!) kellemesen elbeszélgetnek róla, hogy a milicis­ ták nem örülnek a polgári lakosság elleni angol kegyetlenkedéseknek, míg a tábornok szerényen kifogásol­ ja, hogy Mel-ék lesből lövöldöznek a tisztjeire. A derék tábornoknak per­ sze eszébe sem jut, hogy milicistákkal, vagyis félkatonai, irreguláris csapatok vezetőivel nem na­ gyon volt divat tárgyalni a XX. szá­ zadig, (mitöbb határozottan büntet­ ték az ilyesmit) és, hogy a korrekt hadviselés szabályait rendező Genfi Konvencióval is előreszaladtak néhányszáz évet a történelemben, ö pil­ lanatnyilag roppantul örül a kutyái­ nak. Na de ne legyünk túl szigorúak! Ilyen és ehhez hasonló aprócska té­ vedések bármikor belecsúszhattak és belecsúszhatnak egy ehhez hasonló amerikai történelmi szuperproduk­ cióba. Végülis nem sok nemzetnek adatik meg, hogy teljes kétszáz évre visszamenő történelemről kelljen emlékeket őriznie... Nem hiányozhat persze a felemelő, szívet-lelket melengető szónoklat sem, melyből megismerhetjük az igazi amerikai hazafiúi lélek rejtel­ meit, és megtudhatjuk: Igazából nem számít, hogy milyen színű a bőröd, a lényeg, hogy helyén legyen a szíved, amikor szükség van rá! Melynek ha­ tására persze még az öreg plébános bácsi is szögre akasztja a palástot, hogy puskát ragadjon... Ezután elkezdhetünk gondolkodni rajta, vajon miért pont most jutott eszünkbe egy másik, nem kevésbé lelkesítő, a hazafiúi élet szépségeit taglaló beszéd, amelyet az amerikai elnök egy hangárban ad elő, köz­ vetlenül azelőtt, hogy beszállván sa­ ját, külön bejáratú F-18 -asába, (ennyi azért csak elvárható egy amerikai elnöktől, nemde?) szana­ szét lövöldözné a Los Angeles felett rondán terpeszkedő nagy és gonosz UFO -t. Ezeken kívül persze számtalan meg­ lepetést tartogat még számunkra a Hazafi; látványos csatajelenetek, megható családi képek, pozitív fekete hősök, nagy egymásra találá­ sok, siralmas poénok és poénos si­ ránkozások, Mel Gibson az ellensé­ ges frontvonalak közepén egyedül rohanva az amerikai zászlóval, meg a szokásos hasonló nyáladék. A mozinéző oldalán pedig? 3 óra intenzív kínlódás, egy csomó ablakon kido­ bott pénz, és egy szertefoszlott illú­ zió, mely szerint az emberi debilitásnak létezhetnek bizonyos határai... És még egy apró gondolat így a végére: Ha valaki úgy gondolná. hogy mondjuk túl lenéző vagy bántó lennék az amerikai életfelfogás, és azon belül is a hazaszeretet, vagy (ha így jobban tetszik) a “Hazafiság” ol­ csó és giccses tengerentúli eszmé­ nyével szemben, azoknak hadd mondjam el: Nem gondolom, hogy a nemzeti gondolkodás és a valódi ha­ zaszeretet kizárólag nekünk magya­ roknak, vagy európaiaknak jutott osztályrészül. Bizonyára odaát is vannak olyan emberek, akik számára a nemzeti gondolat és a történelmi múlt nem merül ki hasonló, felszínes sallangokban, és akik számára a fenti kifejezések valódi tartalommal bír­ nak. Ök bizonyára szégyellik is magukat az ilyen filmek miatt... Miháltz A. Helyreigazítás ^5 Ír Sajnálatos módon a múlt számban a hátol­ dalon téves hely- és idő­ pontmegjelölés jelent meg a Pázmány Gólya­ bállal kapcsolatosan. Ennek oka , hogy a lap­ zárta után e két “apró” részlete a gólyabálnak módosult, és az illetéke­ sek sajnos megfeledkez­ tek arról, hogy a lapot időben informálják a változásokról. A félreértésből fakadó esetleges kellemetlensé­ gekért ezúton is szeret­ nénk minden érintettől elnézést kérni, a HŐK Rendezvényi Bizottsága nevében is . - a szerk. - k 17 í �ítélet 5 I I ARANYÉREM! 2000. szeptember 30-a, 16 óra 40 perc, Sydney Aquatic Centre. Egy negyed van hátra a magyar-jugoszláv vízilabda elődöntőből, és 17500 ember várja a mindent eldöntő játékrészt. A körülöttünk ülő jugókkal a meccs eleje óta azzal cukkoljuk egymást, ki tudjob­ ban örülni csapata góljának, min­ denki önkívületben van. Ekkor egy jugó mögülem hozzám fordul és nálunk, mert szerinte ö a kul-csemberünkl Én ne tudnám ki az a Stein­ metz Barna?! Elmesélem neki amit tudok róla, de már úsznak is a srá­ cok a labdáért. Nagyon lassan telik az idő és eggyel vezetünk, közben arra gondolok, ha nyernénk olyan örömtáncot lejtenék, amilyet nem lejtett még soha senki! Csak nehogy ők táncolhassanak! Pul­ zus: 185, dudaszó, nyertünk, öröm­ tánc!!! Mostjut csak eszembe hetek múltán, azt elfelejtettem megmon­ dani annak a pasasnak, hogy a 11s meg a társai olimpiai bajnokok lesznek...! 2000. október 9-én az egyetem egyik termében Steinmetz Barn­ abás olimpiai bajnok hallgatótársunk élménybeszámolót tart. Néhány ott elhangzott kérdés és válasz azok kedvéért, akik nem voltak jelen. -Elsőként egy klasszikusnak tűnő kérdés: Milyen érzés volt a dobogó tetején állni és mire gondoltál? -SB: Ez egy érdekes dolog. Mi is ott szurkoltunk Kovács Áginak a 200 döntőn és miután győztesként megszólalt neki a himnusz, beval­ lom én is megkönnyeztem. Aztán a mi nyakunkba is arany került, szólt a himnusz, mégsem érzékenyültem el úgy, mint Áginál. Idő kell, hogy I I I I felfogja az ember mit is jelent min­ dez. -Volt-e olyan mérkőzése vagy pil­ lanata a tornának, amikor úgy éreztétek, elúszhat a hajó? 18 -SB: Nem, pedig több meccs is nagyon szoros volt, sőt kétszer ki is kaptunk, de a vereségek után sem volt fejmosás vagy pánikhangulat az öltözőben. A legfontosabb pil­ lanatokban aztán észnél voltunk. Megemlíteném, hogy ez volt az első olyan világverseny, amelyen azt éreztem, hogy a bírók nem fúj­ nak sehova, de főleg nem ellenünk, mint esetenként korábban. -Mikor gondoltatok arra, /íO^y tényleg megnyerhetitek az olimpiát? SB: Igazából a jugoszlávok elleni elődöntő után. Az volt az előreho­ zott döntő és miután ott nyerni tudtunk, számítani lehetett arra, hogy a fáradt orosz gárda ellen győzni fogunk. - Mikor lőttek olyan gólt nagy világverseny döntőjében, mint ami­ lyet Vári Attila lőtt? -teszi fel a kérdést Jobbágyi tanár úr. -SB: Nem emlékszem rá, hogy valaha is lőttek volna hasonlót, az utóbbi időben egészen biztosan nem. Amikor hozzá került a labda, tudtam mit fog csinálni, felálltam a kispadról és elkezdtem tapsolni, mielőtt eldobta volna. Már több­ ször láttam edzésen is és bajnokin is, hogy próbálgatja. Parádés gól volt! -Milyen ünneplés volt a győzelem után? -SB: Jó ideig az uszodában ünne­ peltünk, aztán visszavittek minket a faluba. Helyesebben a falu másik végére, így bő 20 percet gyalo­ goltunk rövid nadrágban, pólóban. Ekkor történt, hogy valaki kiment a falu területéről, de az akkreditációs kártyáját bent felejtette. Amikor jött volna vissza nem engedték be. hiába lógott a nyakában az aranyérem, csak miután megkerült a kártya. Felöltözött a társaság és közösen elmentünk egy pubba a belvárosban. Elárulhatom, már jócs­ kán sütött a nap, amikor hazaértünk. -Milyen volt az olimpiai falu?- érdeklődik valaki. SB: Nagyon barátságos kis családi házakból állt, amiket az olimpia után eladnak. Voltak nagy közössé­ gi helységek, ahol többek között minden versenyt külön adásban lehetett követni. A faluban persze minden olyasfélét meg lehetett venni az egyes üzletekben, amire az ott lakóknak szükségük lehetett. Az étkezés egy hatalmas „hodály/I bán” zajlott, aiiui oraig lehetett válogatni a legkülönfélébb ételek között. Biztos vagyok benne, hogy mindenki talált kedvére valót, és bár figyeltünk magunkra, szerin­ tem így is mindannyian felszedtünk 1-2 kilót. -Mit lehetett érzékelni abból, hogy mennyien szorítanak értetek itthon­ ról és ott a helyszínen? -SB: Őszintén mondom, nagyon I I I I sokat jelentett az a rengeteg levél vagy az otthonról jövő hírek, ame­ lyek alapján éreztük mennyire fontos az egész országnak a szere­ plésünk. A piros-fehér-zöld zász­ lók vagy a magyar kórusok az uszodában tényleg rengeteget segítettek. A kinti szurkoló­ táborunk rendkívül vegyes össze­ tételű volt: egyrészt a turistákból, másrészt az ott élő magyarokból, harmadrészt az épp szabadnapos magyar csapattagokból - különös­ képpen a kézis lányokból - állt. Persze amikor tudtunk mi is szurkoltunk a többieknek. Közben az aranyérem, amely a beszélgetés alatt közkézen forgott, visszakerül valódi tulajdonosához. Mi pedig azért lehetünk boldogok és büszkék, mert egyetemünknek olimpiai bajnoka van Steinmetz Barnabás személyében! GRATULÁLUNK BARNA! Christián László I �I I Sport Házon belül I II I I ISS l I II I I I I I I I I II I I II 1 II Talán sokan nem tudnak róla, hogy egyetemünkön ez év január 1-vel megalakult a testnevelési csoport. A csoport vezetője Draskóczy Imre, két testnevelő tanára: Szilágyi Beáta és Káldi Mónika. Irodájuk a 26-os épület­ ben (volt Spartacus) a 140-es szobában található. Draskóczy Imre csoportvezetővel arról beszélgettünk, milyen feladatokat látnak el és mi hallgatók mit várhatunk a testnevelési csoport­ tól. kolás bajnokságra a nevezések, a bajnokságok, sportrendezvények rendezési költségeit mind ebből a keretből kell megoldanunk. Jelen pillanatban elsődleges célkitüzésünk, hogy a 26-os épületben tudjuk megoldani a a balesetmentes sportoláshoz szükséges féltételeket. Az eredményes munkánk egyik feltétele aAallgatói együttműködés, melyet sportáganként egy-egy hallgató összetartja a csapatot és segít a szervezésben. Szeretném megköszönni Pintér Ákos, Tusor Gabriella, Fáhn Gábor, Szeift Ádám és Knapp részt pedig szeretnénk ha minél többen részt vennének az egyetemünkről a különböző bajnokságokban. Ennek érdekében várjuk mindazok jelentkezését, akik valamely sportágban szeretnék egyetemünket képviselni az egyetemi és főiskolai bajnokságban. C.L. Először is tájékoztatni szeretném a hallgatókat - kezdi a volt válo­ János Pál hallgatóknak az eddigi gatott atléta. Tudjuk, hogy a lab­ áldozatkész munkájukat. Á to­ dajátékok iránt milyen nagy vábbiakban is várunk mindenkit igény van, éppen ezért minden aki szeretne segíteni és részt kí­ erőnkkel egy labdacsarnok létre­ ván vállalni egy-egy sportág szer­ hozásán dolgozunk. Reményeink vezésében, elindításában, jelent­ szerint reggeltől esetig - persze kezzenek a testnevelési csoport beosztás alapján - lehetne focizni irodájában. és kosarazni, lányoknak fiúknak Milyen rendezvényeket szervez a egyaránt. Egyetlen probléma testnevelési csoport ? ezzel kapcsolatban, hogy a leendő Hagyományt sikerült teremteni a labdacsarnok helyén jelenleg a 2000 perces foci kupából, amit Gold’s Win üzemel, amely főként szeptember 20-21-én rendeztünk látogatói - és tevékenységi köre , a Margitszigeten. Legnagyobb miatt szerintünk semmiképpen örömünkre nagy sikerrel zajlott nem illik bele az egyetemi életbe. az esemény, amelynek egyeteA földszinti tornaterem már műnkről 14 csapat volt résztvevő­ elkészült és szertorna, fitness, je. A torna egyik csúcspontja a tánc, kondicionálási és aerobic tanár-diák foci derbi volt Szer- edzésekre szeretnénk hasznosíta- vezés alatt áll egy torna gála(tánc. ni. A földszinti tornaterem adott- aerobic, fimess, szertorna) ame- . ságait, felszereltségét tekintve lyet november 3-ra tervezünk a ezekre a sportokra vehető igénybe. A földszinten található még a kis kondi termünk, melyben jazzbalett, callanetics torna és a Pázmány Pódium segítségével ökölvívó edzések zajlanak. Adottak-e a feltételek az eredményes munkához ? A HŐK támogatásától függ, hogy Központi Tornacsarnokban (Istvánmezei út 1 -3.). Ezen kívül persze a fS profil a 26-os épületben: megoldható sporttevékenységek lehetőségeinek kialakítása. Milyen távlati célokat tűztetek ki ? A csoport elsődleges feladata a 26-os épület sportlétesítményeinek hasznosítása. Két fő célunk évente mennyit tudunk sportcélokra fordítani. A sportszerek vásárlása az egyetemi és föis- van. Egyrészt a rendszeres sportolási lehetőség biztosítása a haligatók és oktatók részére. Más- • ’I A Testnevelési csoport szervezésében a következő tan­ folyamokra jelentkez­ hetsz: I Néptánc, jazz-balett, RSG hallgatók részére Hétfőtől-péntekig 7J0-9.00 h-ig i Ökölvívás Hétfőtől-péntekig 13.00-15,00 h-ig Callanetics torna Hétfő, szerda, péntek 10,30-17.30 h-ig dolgozók Hllliill 17.30-18.30 h-ig hallgatók részére I II Önvédelmi oktatás Hétfő, szerda, péntek 16.30-17.30 h-ig Judo oktatás Hétfő, szerda, péntek 17.30-18.30 h-ig i I Kondicionáló torna (erőfej­ lesztés és szertorna edzés) Hétfőtől-péntekig 19.00-21.00 h-ig b I I I I I Jelentkezni lehet a testnevelési csoport irodájában, vagy tele­ fonon a 370, 371-es melléken ! I I i I 19 s', �A Pázmánv Podium ŐSZI progratervezete ( 2000. nov.-dec.) Családpolitika és jólét Meshívott előadók: Harracli Péter, Szociális és családügyi miniszter Bíró László, püspök Márki László, N agvcsaládosok Szövetségének elnöke Pongrátzné Hüttl Marianne, szociológus Időpontja: november 8., 18 óra Helye: PPK12 JAK Szentkirályi u. 28. Tervezett előadások: Mérlegen a honvédelem és az európai integráció (november 22., 18 óra) Jogászság az Európai Unióban (december 6., 18 óra) Az elő a dá s ok h c ly sz ín e: PPKli J AK Szentldrályi u. 28. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2000 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource III. évfolyam 9. szám 2000. október 30. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2000. október 30. Date Created Date of creation of the resource. 2000. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (2934+1925kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_III_9_20001030 Relation A related resource T00024 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_III_9_20001030 HÖK