https://omeka.ppke.hu/files/original/5093bf46b7dcf9543ca6410e22807418.jpg 827d7a239a5864eea5964314d18cf391 https://omeka.ppke.hu/files/original/58d1e92ad14679d840dccc88388216d2.pdf efe3b3d5ccc7bfd3421c649bfd004ca1 PDF Text Text PÉTER KATSUKOS i ^lamtudomajKm1 ^Bkmrmányzatáw, �Impresszum ítélet Pázmány Jogászlap Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata Felelős kiadó: Balogh András József elnök Szerkeszti a szerkesztőbizottság Richolm Györgx főszerkesztő Szerémi Szabolcs főszerkesztő- helyette. Nagy Christian tördelöszerkesztö Szabó Zoltán Szabó Ferenc arculattervezők Helyesbítés A tanszékminősítési eredményekből kimaradt: II. évfolyam: A LEGJOBB ELŐADÓ: Péteri Zoltán Békés Imre Kilényi Géza A LEGJOBB VIZSGÁZTATÓ Szabó Péter Jávor Benedek Busch Béla Salamon László Varga Zoltán Balogh Zsolt Kiss Zsigmond IV. évfolyam: Wetzel Tamas 0/vasőszerkeszfö Vaskövi András honlap szerkesztő A LEGJOBB TANSZÉKI.ADMINISZTRÁCIÓ: Nemzetközi Jogi Intézet Bün tetőjog Tanszék Környezetjogi Tanszék Miháltz András olvasói levelek Christián László sportszerkesztö Szerémi Szabolcs Jog és Internet Balogh Andrásnak Szerkesztőség címe: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 1088. Budapest. Szentkirályi utca 28- 30 Tel/fax: 429- 7268 e-mail: iteletifljak.ppke.hu Készült: Kemény Gyula Nyomdája Törökbálint. Árpád u. 71. Telefon 23/335-269 1000 példányban Az újságban megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét. Kérünk mindenkit, aki munkánkban írásaival közre óhajt működni, lehetőség szerint lemezen, Word Dokumentumban mentve jutas­ sa el hozzánk anyagait. Aláírás nélküli cikkeket sajnos nem áll módunkban leközölni. A lap 2000 február 17-i számában meg­ jelent, rólam irt cikke, tele van hazugsá­ gokkal. de ez valószínűleg nem érdekli az olvasókat, úgyhogy most nem is foglakozom vele. (Balogh úr “állítá­ sainak” cáfolatait bárki megtekintheti a szerkesztőségben.) Az embereket szavaik, tetteik és munkájuk alapján szokták megítélni. Remélem, Önnel majd kivételt tesznek! Fried Balázs Az “Alapítvány a választásokért” kuratóriumául pályázatot hirdet jogász hallgatók számára a választójogi kérdések tudományos igényű kutatására, azok gyakorlati alkalmazására. Érdeklődni a HŐK irodán. Balogh András �Szép Ernő Imádság Te tudod a szőke Tisza vizét. Ki ülsz az égben vihar felett, Én Istenem, hallgass meg engemet! Te tudod, hogy itt milyen szívesen I lempereg a csikó a füvesen. Hozzád megy szivem és ajkam dadog. Hazámért reszketek, magyar vagyok. Tudod a nyáj kolompját, ha megyen Édes szőlőnket tudod a hegyen. A népekkel, ha haragod vagyon, A magyarra ne haragudj nagyon' S keserű könnyeink tudod, Uram, Hogy mennyit is szenvedtünk csakugyan. Szeresd, vigyázz rá Istenem Atyám El ne vesszen a sötét éjszakán’ Mert itt a népek nem tudják mit ér, Hogy olyan jó, mint a falat kenyér, zzo ,, S hogy víg esztendőt várunk mindenér S hisszük, lesz még szőlő, lágy kenyér, „ív Oh keljetek a magyart védeni, Hogy nem szokott senkit se bántani Lassú dallal szeretne szántani. Uradnak Hogy két Édes Istenem Te tudod magad A bárány nála nem ártatlanabb Dícséijed a Balatont, tiszta Hold, Hogy szebb tükröd a földön sose volt! Te tudod ezt a fajtát, mily becses. Milyen takaros, mily kellemetes. Te látod életét minden tanyán. Te tudod, hogy beszél: édes ar Kis hazank Te tudod barna kenyerünk izét, Könyörög állagok! A tartalomból: Dr Jobbágyi 4-7. oldal ítélet Posta 8-9. oldal • Megvalósulatlanul megvalósult... 10-13. oldal • Karunk tanárai: Varga Csaba 14-15. oldal • A konzervativizmus politikai elhosza (folyt) 16-18. oldal • Irodalmi fejtörő 19. oldal lés Magyarországon -Jog és internet 24-25. oldal - Színházajánló 26. oldal ■ Sport: 2000 perces fociderbi 27. oldal �5 Magánjogi Intézet Ikt. sz.: MA.K-54/00, Dr. Erdő Péter Rektor Úrnak Helyben Tisztelt Rektor Úr! Tisztelt Dékán Úr! Alulírott Dr. Jobbágyi Gábor a PPKE-JÁK Magánjogi Intéze­ tének vezetője egyetemi tanár bejelentem, egy felmérés jelent meg. A “Tanszékminősítés”-ben 19 oktató neve jelenik meg évfo­ lyamonkénti bontásban a “Legrosszabb előadó”, illetve a “Legrosszabb vizsgáztató” címmel Van olyan oktató, aki­ nek neve többször szerepel. A “Tanszékminősítés ” évre bontottan közli a “Legrosszabb tanszéki adminisztráció ”, a “Legkevésbé tanulható jegyzef’ és a “Legfölöslegesebb tantárgy” minősítést is Az értékeléshez nem kapcsolódik semmiféle magyarázat. így nem tudható meg­ oktató között több olyan van, akik több évtizedes, sikeres egyetemi oktatói munkát vé­ geztek eddig (Horváth Pál, Gerics József, Péteri Zoltán, Jobbágyi Gábor, Kovács Péter, Tamás András, Varga Csaba), hárman vannak, akik a Magyar Köztársaság legfelsőbb bírói testületéből mentek nyugdíjba (Radnay József, Garay Mária, Tarr György) és tizenhármán rendelkeznek a Magyar Tudo­ mányos Akadémia által adott tudományos fokozattal (Hor­ váth Pál, Benedek András, Ge­ rics József, Péteri Zoltán, Horányi Özséb. Jobbágyi Gábor, hogy a Magánjogi Intézet vezetőjének tisztségéről azon­ nali hatállyal lemondok Javaslom, hogy azonnali halálylyal szíveskedjenek ügyvezető intézetvezetőt felkérni a Magánjogi Intézet vezető­ jének, amíg az új intézetvezetőt a Kari SZMSZ szerint beiktatják. Az akut feladatok ellátására, a Kari és Egyetemi Vezetőség intézkedéséig felkértem Dr Tarr György rangidős főállású egyetemi docenst. Dékánhelyettesi és tanszék­ vezetői feladataimat továbbra is folyamatosan ellátom Amennyiben az ítélet 2000, minősítésnek semmiféle hasz­ nosítható tartalma nincs. - Nem tudható meg ki, miért kapta meg az egyes kategóriákban a “legjobb” és a “leg­ rosszabb” minősítést Hasonló Tanszékminösites és Monory Bulcs. Tattay Levente, Kovács Péter, Radnay József, Tamás András, Varga Csaba, Tarr György) Mindezeket az embereket, kik oktatói, kutatói gyakorlati pá­ lyájukban az elmúlt évtizedek­ ben komoly eredményeket ér­ tek el - ezért is lehettek Karunk oktatói - 19-23 éves, szak­ képesítés nélküli fiatalok látják el név, indoklás nélkül a “leg­ rosszabb” jelzővel. Ennek ha­ tását az idősebb oktatókra ta­ lán nem kell részleteznem. De az e körben nem említett fiata- március 3-i számában emberi méltóságunkban, jó hirnevünkben, becsül etünkben bru tálisan meggyalázott oktatótérsaimmal együtt nem kapunk a Jogi Kar egésze részéről nyilvános annak nyilvánosságra hozatala állami egyetemeken elképzelheteden. A hallgatóknak a Felsöoktatási Törvény alapján joguk és lehetőségük van oktatők minősítésére, ez azonban min- labb oktatók pályáján, emberi önértékelésében is alapvető törést okozhat az értékelés. Mindez - véleményem szerint alapvetően olyan oktatókat súlyt, akik a szigorúbb vizsgáztatást oktatói munkaviszonyomat megszüntetem a PPKE JAK-on. ivekkel történik, és a részletes indoklás sehol nem sérti az oktatók - Mi mással lenne magyarázható, hogy - csak a Magánjogi emberi méltóságát, becsületét, igy mindenütt elfogadják. Jelen formájában azonban az értékelés brutálisan sérti 19 oktató alapvető emberi jogait, belegázol jó hírnevükbe. A 19 Intézet oktatói körében marad­ va - az általam szeretett és tisztelt oktatótársam Fábián Ferenc, aki a Hl. évfolyamon a “legjobb vizs­ gáztató” (vizsgaátlaga: 3,83), míg a “legrosszabbnak” minősített INDOKLÁS Az “ítélet” 2000. március 3. számában a 9-11. “Tanszékminősítés ” 4 oldalon címmel - Milyen módszerrel, hány fős mintán, newel vagy név nelkül történt-e a felmérés? - Biztosított volt-e, hogy min­ den válaszoló csak egy kérdöivet töltsön ki? :: ■< - Semmilyen részletesebb értékelés, indoklás nem kapcso­ lódik a “legjobb”, illetve “leg­ rosszabb” minősítéshez. így a �Garay Mária vizsgaátlaga: 2,82 (bukások száma: Fábián Ferenc 161 főből 2, Garay Mária 79 főből 17). - Hogyan lehetséges az, hogy a néhány hónappal korábban ké­ szült felmérés szerint a Dl. év­ folyamon a legj óbb előadó voltam, néhány hónap múlva a II. év­ folyamon a legrosszabb (1. sz. melléklet)? Semmiféle kórság­ ról nem tudok, mi ledöntött volna a lábamról. Inkább arról van szó, hogy a saját tapaszta­ lataikból okuló jelenlegi IV. évfolyam már komolyan vette eredmé felkészülést. az oktatókat a jobb jegyek felé. Az lenne a jó oktató, aki minő­ síthetetlenül gyenge feleletre is mosolyogva beír egy köze­ pest? Szakmai analfabétákat kel­ lene kibocsátanunk a Katolikus Egyetemről, hogy a “legjobb ok­ tatók” legyünk a tanul ói^úság szemében? Egy személyes pélHŐK elnök nem kap elítélést és folyta­ tódik - oktatni egy egyetemen? Csak a magam példáját mon­ dom. “Osztályidegen” szüle­ tésem, pártonkívüliségem el­ lenére két állami egyetemen vagyok kinevezett egyetemi tanár. (A Miskolci Egyetemen, a PPKE JÁK-on végzett akit véleményem szerint poíén a fő felezici ra mentem.) Többször hívtak a Károli Gáspár Egyetemre oktatni. Az állami egyetemen végzett oktatói munkám elismeréseként ilyen “pedigré” mellett - megkap­ tam a “Felsőoktatás Kiváló Dolgo­ zója” miniszteri kitüntetést, többször kaptam Rektori Di­ cséretet. Teljesen hasonló helyzetben vannak a többi “legrosszabbak’; Horváth Pál fél évszázad alatt jogászgeneráciokat nevelt fel két állami egyetemen “Professor Emeritus”. - Radnay József a legismertebb magyar munkajogász, több évtizedes sikeres Legfelsőbb bocsátásáért, az adatgyűjtésért majd a nyilvánosságra hoza­ talért - régi ismerősöm. Jó ké­ pességei miatt a Polgári Jogi Tan­ i sodévesek nem kis része készületlenül jött el (Megjegyzendő, hogy ez a felmérés - melyet nem hoztak nyilvánosságra - nem nevesíti név szennt a ’legrosszabb előadókat” és “legre gáztatókaf’.) - Hogyan lehet, a II. évfolyam legrosszabb vizsgáztatói kö­ zött Monory Bulcs - aki min­ dössze 67 hallgatót vizsgazta- .. rrt évfolyamos vizsgáján azonban értékelhetetlcnül gyenge teljesítményt nyújtott Némi töprengés után, elégtelen beírása nélkül visszaadtam indexét, mondván egy demonstrátortól elvárható a tisztességes felkészülés. Két hónap múlva jött vissza, ugyanolyan felkészületlenül; többek közt olyan alapkérdésről, mint “szavatosság” oktatás miatt tartós szabadság­ rosszabbak között 8- - Varga Csaba a Jogtudományi Intézet vezető munkatársa, nemzetközileg ismert jogfilo- dössze 10%-val ti vizsgán? -Ha megnézzük össá az indexeket - én i utólag mindenkiét - látható, hogy a “legrosszabbaknál” gyakrabban fordul elő elégte­ len osztályzat. Nagyon könnyen feltételez­ hető, hogy a hallgatóság a szigorú, rosszabb jegyeket adó oktatóknak ezzel a módszerrel kíván névtelenül “törleszteni”. Vagyis zsarolni, nyomni akarja legmegbecsültebb magyar jog filozófus. is ismert nemzetközi jogasz, veze­ tő külügyminisztériumi tiszt­ ségviselő több évi diplomáciai szolgálattal, két állami egyete­ men egyetemi tanár. - Tamás András a magyar közi­ gazgatási jog meghatározó egyénisége. - Tattay Levente a szabadalmi és védjegyjog nemzetközileg ismert specialistája. sem tudott. Most már beírtam az becsületükbe, sérthetik emberi jogaikat. Mindez sajnos felveti azt a kérdést, hogy lehet-e, érdemes-e ilyen körülmények között - tehát amennyiben ez az értékelés �I I § Tarr György a Hittudományi Főiskola docense, a Veszprémi MAB főtitkára. A felsoroltak közül hárman intézetvezetők. Vagyis a 19 “legrosszabb” döntő többsége álla­ mi munkahelyen, szakértelme, gyakorlata alapján megbecsült, sokra értékelt ember, kiknek emberi méltóságát jó hírnevet, hitét megbecsülik, tiszteletben - Feltehető a kérdés a "leg­ rosszabbak” részéről, érdemes volt-e lehetetlen munkakörül­ mények között 2 évig, majd­ nem ingyen fáradoznunk egy hitünk szerint megvalósuló ka­ tolikus jogi karért, ha mun­ kánkért cserébe anonym mó­ don, értékelhetetlenül a "leg­ rosszabb” jelzőt kapjuk? Feltehető a kérdés érdemes-e nekünk a “legrosszabb” vezető oktatóknak az állami egyete­ mekétől gyökeresen eltérő oktatási módon oktatni? Álla­ mi egyetemeken sok helyen elterjedt gyakorlat, hogy a vezető oktatók leadjak óráikat az adjunktusoknak, tanársegédeknek, s a vizsgák írásbeliek, tehát személytelenek. Ilyen rendszerben nincsenek “leg­ rosszabb előadók" és “leg­ rosszabb vizsgáztatók”, más kérdés, hogy így a hallgatók nem találkoznak elismert jo­ gászokkal - ők nem egyszer ál­ lami funkciókat töltenek be, vagy hasznos külföldi tanulmányú­ ton vannak - s nem tanulnak meg szóban, szakmailag kommunikál­ ni. Mi “legrosszabbak” viszont lelkiismeretesen többnyire személyesen megtartjuk óráin­ kat, és személyesen, szóban vizsgáztatunk. Ez a rendszer 6 számunkra sokkal-sokkal fá­ rasztóbb, mint az állami gya­ korlat, viszont ennek eredmé­ nye, hogy hallgatóink jobban felkészültek, mint az állami egyetemek hallgatói. A katoli­ kus jogászifjúságnak az érde­ ke, a kívánsága, hogy vezessük be az állami gyakorlatot9 Akkor leszünk kiváló oktatók? Feltehető a kérdés a Magán­ jogi Intézet oktatói részéről, Ha mi vagyunk a legrosszabb előadók és vizsgáztatók, ho­ gyan lehetséges, hogy az 1999­ es OTDK-n kezdő karként, mindössze 111. évfolyamos hall­ gatókkal több dijat nyertünk el. mint bármelyik patinás egyetem a IV-V. évfolyamos hall- mukra nincs 15 “legfölöslege­ sebb” tantárgy? - Nem tünt-e fel a hallgatók­ nak, hogy a legrosszabb tan­ széki adminisztráció címével kitüntetett polgári jog és jog­ bölcselet adminisztrációval talán azért lehetnek gondok, mert 4, illetve 5 évfolyamon 3.500 hallgató ügyét intézi 2 adminisztrátor? Akiknek azért kell napjában valóban több száz hallgató ügyét intézni, mert a hallgatók fele nem je­ lenik meg az általa választott vizsgaidőpontban, s ezekután ismételten rohamozza az Inté­ zeteket újabb vizsgaidőpontéit melyen ismét nem jelenik meg, Az ítélet ugyanezen száma 9. gátéival? Hogyan lehet, hogy kifelé országosan elismerik teljesítményünket - ezért is hívnak máshova is oktatni' befelé viszont mi vagyunk a “legrosszabbak”. Számomra megválaszolliatatlanok e kérdések. Mindenesetre a 19 “legrosszabb" részéről az alapvető emberi jogainkba gázoló brutális sajtótámadas alapvetően megkérdőjelezi munkánk értékét, értelmet. Végső szalad-e „pékünk Q^abbgnak’k ilyen vj^ oldala szerint a “hallgatók 66% szerint. ha kifizeti a ha­ lasztási d>jat. akkor megy vizs­ gázni, arpikorakar”. Nem gon­ dolja a Tisztelt hallgatóság, hogy azért lehet némi fenna­ kadás időnként a vizsgajelent­ kezésekben. mert 2000 hallgalÓ.n.k-.Ú.gy gondolja, hogy akkor megy vizsgázni, amikor akar:1 Ehhez két megjegyzést fűznék hozzá; - Hasonló mentalitás állami egyetemen elképzelhetetlen. Ott a hallgatók 95%-a megjelenik a vizsgaidőpontban. - Két titkárnőnk 1999. decem­ berében több napon át 39C fokos lázzal súlyos betegen intézte naponta több száz hallgato ügyét. Mit szólt volna a hang esetén tovább oktatni? Éne sem tudom még a választ Még néhány észrevétel a kér­ dőívvel kapcsolatban, - Lehet-e 18-23 éves embercknek kiválasztani a legfőlöslegesebb tantárgyat? Ha tanrendünkben 15 “legfölös­ legesebb tantárgy” van - közte Jogelmélet, Államtan, Krimi­ nológia, Etika, Kommunikáció a Tisztelt hallgatók, miért hall­ gatóink? Miért nem mennek olyan egyetemre, ahol szá­ Tisztelt Hallgatóság, ha december 10. és 20. közötti csúcsidőben élnek alapvető betegjogaikkal és 10 napra bezár a Magánjogi Intézet? A megoldás az lehetne, hogy vegyünk fel harmadennyi hall­ gatót mint jelenleg - ahogy í t �állami részről többen tanács- és nyilvánosságra hozóit, ha a olták? Akkor biztos nem len­ “19 legrosszabb” közül bárki nének időnként fennakadások ilyet indítana. a tanszéki adminisztrációban. Végezetül szeretném határo­ A hallgatók nem észlelik, hogy zottan kijelenteni, hogy a az épülő egyetemen, a tata­ véleménynyilvánítás és kritika rozás miatt milyen össze- szabadságának leghatározot­ szükitett területen látják el tabb híve vagyok. Vagyis a feladatukat az adminisztrá­ leghatározottabban pártolom, hogy hallgatóink mondjanak ciók? Feltehető a kérdés; Ilyen viszonyok véleményt oktatásunkról, okta­ között kiosztható-e a “legrosz- tóinkról a következő feltéte­ szabb tanszéki adminisztráció” lekkel. - felelősséggel, mega­ lapozottan, indokoltan cím? S egy alapvető kérdés. Nem Jelen formában viszont a merült fel a kérdőívet kibocsátó, véleménynyilvánítás az emberi kitöltő, és nyilvánosságra hozó jogot brutálisan sértő, rágal­ egyetlen hallgatóban sem, hogy mazó, megalapozatlan, s mél­ jogellenesen cselekszenek? tatlan, egy. Ksúöhkus Egyelem Magam tanítom, jegyletemben Jogi Karához leírom, hogy a véleménynyil- Még egy jogtechnikai kérdési vánítás, a kritika szabadsága A HÓK nem jogi személy, így felelősséggel jár, a jog gyakor­ lása nem valósíthat meg bűncse­ lekményt, és személyiségi jogi sérelmet? Nem meriüt fid egyetlen hallgatóban sem, hogy a jó hírnév megsértése, a rágalmazás bűn­ cselekmény, személyiségi jogi sérelem? Másod évfolyamon tanítjuk polgári jogból, bünte­ tőjogból, hogy aki állít az kö­ teles bizonyítani ragalmazási a perben! Azt hiszem nem vitatható, hogy a “legrosszabb oktató”, “legrosszabb vizsgáz­ tató” kijelentés jó hírnevet sértő, rágalmazó megállapítás, ; Vajon mivel tudná bizonyítani a kérdőívet kibocsátó, és nyil­ vánosságra hozó HŐK egy büntető vagy polgári perben, hogy megalapozott a “leg­ rosszabb” minősítés? Név nélkül kitöltött indoklás nélküli kér­ dőívekkel? Aligha. Meglátásom szerint egy büntető vagy pol­ gári perben keményen marasz­ talnák a kérdőívek kibocsátóit a történtekért a Jogi Kart, mint a HŐK működéséért felelős szervet terheli a jóvátételi kötelezettség a. .1.9 .oktatói. ért súlyos vétségért Ezért a PPKE JÁK-ot kérem fel a Ptk. 84 § alapján, hogy a 19 oktatónak; - adjon nyilatkozattal elégtételt /Ptk 84. § (1) bek. c. pont/, - tiltsa el a HŐK-őt a .további jogsértéstől /Ptk. 84, § (l)bek. b ponti - sí az elégtételhez. az eltiltáshoz adjon nyilvánosságot az ÍTÉLET hasábjain. Budapest. 2000. március 6. Őszinte tisztelettel: Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár Zárójelben megjegyzem, UK hogy a mai napon Intézetünk hűden “Tanszékminöstést’ bekeretezve rajta a Magánjogi Intézet oktatóit. U Helyreigazítás Kedves hallgatótársaim! Sajnálattal kell mindenkit értesítenem arról, hogy kari lapunk, az ítélet 2000. március 14-én meg­ jelent választási külön­ számában pályázatom, melyet a Hallgatói Önkor­ mányzatba való jelölé­ semhez nyújtottam be, hiányosan, illetve egy téves adattal jelent meg. Lnnék okát sajnos nem ismerem pontosan, de rajtam mindenképpen kívülálló Ezért szeret­ ném helyreigazítani a pályázat tartalmát. Először is: nevem helye­ sen írva Szilvásy György Pelei Kérem, hogy írás­ ban ezután is így használjátok. Másodszor pedig, rend­ kívül sajnálatos módon, a pályázatban pusztán önéletrajzi adataim jelen­ tek meg. A munkám cél­ jairól készített írást, mely teljes egészében mege­ gyezik azzal, amit a pályázáskor leadtam, elolvashatjátok az ítélet szerkesztőségénél. Remélem, hogy a kése­ delem miatt nem kerülök túl nagy hátrányba. Vetélytársaimnak is sok sikert kívánva üdvözlök mindenkit: Szilvásy György Péter, I. évfolyam, nappali tagozat 7 ; ? í �• S; : x x- V.vX ítélet ? I Azért most megnyugodtam. Azért mégiscsak van aki olvassa az olvasói levelek rovatot, ne-adj ’Is­ ten még oda isfigyel rá miközben ezt teszi. Az alább következő sorokat pl. egy tavalyi számban megjelent ártatlan heccelődésünk ihlette amit BAJ-tár­ sammal követtünk el, és amely­ ben a görög mitológia némileg "nindzsásított ’fszép magyar szó nem?) kigyúrt, szoláriumbarna és szilikonos mellű rekoncepcionalizálásának mélységeit bon­ colgattuk. Egyébként nekem semmi kifogásom ellene ha most ‘‘Dóra moziját” csináltok a leve­ lezési rovatból, végül is ez a rovat mindig arról szólt amiről a leve­ leitek. Vagy csinálhatunk mond­ juk negatív filmsikerlis'tát az év legpocsékabb hollywoodi film­ jeiről (Az én listámat biztos, hogy a Titanic vezetné amelyben a Leó di Caprio halálát kivéve egyetlen élvezhető rész sem volt de azért nem sokkal maradna el tőle az új Csillagok háborúja sem). Szórni amit csak akartok, én tényleg semmi rossznak nem vagyok az elrontója... g -MA A muzsikusok cipőjétől az elsietett puccsig -Avagy történelmi pornográfia az amerikaifdmvásznonAz ítélet II. évfolyam 5.szá­ mában, az olvasói levelek rovat­ ban Balogh András és MA meg­ lehetősen groteszk színben tün­ tették fel a tengerentúli filmso­ rozatok történelmi hűségét (Ro­ bin Hood, Xena, Herkules stb.). A sajtóban aranyszabály, hogy csakis rögtön szabad egy 8 témára reagálni, különben a ku­ tyát sem érdekli már a végkifej­ let. Ám az élet úgy hozta, hogy egy a vizsgaidőszakban látott film indított az írásra, amit nem is a fentiek folytatásának szántam, már csak azért sem, mert az em­ lített szerzők humoros megköze­ lítésével szemben, én valahogy nem fogtam a hasam a nevetéstöl. Meglátásom szerint az amerikai filmgyártást egy igen erős kettősség jellemzi Az egyik véglet a Titanic című szuperprodukcióban nyilvánult meg, ahol olyannyira törekedtek az eredeti esemenyek visszaadására, hogy' ugyanattól a porcelángyártól ren­ delték meg a tányérokat, amely­ től a tragikus sorsú tengeijáró tulajdonosai is tették, egy magyar vonósnégyes állt helyt hősiesen a forgatáson, akárcsak 1912-ben, ráadásul cipőjüket és ruhájukat is ugyanazzal a londoni manufaktuiával készíttették. Kérdem én: ennek mi értelme, ki latja a tányer aljára pingált védjegyet, a cipőtalpba nyomott emblémát? A másik véglet hasonlóan szélsőséges, de még ráadásül veszélyes is. A fent említett sorozatokat megmosolyoghatjuk, akárcsak azt az akciófilmet, amely a Szabadság-híd és a Géllért Szálló környékét, mint az ” ísztriai ' • ’ ’ *köz " ­• olasz maffia egyik pontját mutatja be. Más kérdés, hogy az olasz maffiának talán kicsit több köze van Szicíliához, Palermóhoz, mint az említett fél­ szigethez, annak meg a budai rakparthoz. Ezeknél egy kicsit in­ kább elgondolkodtatott az a remekmű, amit a tv2-n néztem meg, késő este, a korlátozottan cselekvőképes személy képvise­ letéről szóló szabályokba bele­ fáradva. A Hannah Selesh háborúja című alkotás cselek­ ménye 1939-ben kezdődik egy budapesti középiskolában, ahová viharosan beront egy különös egyenruhájú keretlegény. Hogy miféle szervezethez tartozott, ez sajnos nem derült ki, annak ellenére, hogy sapkája kísérte­ tiesen hasonlított a nyilasokéra, itt erről nem lehetett szó, mivel a zubbonya olyas kék volt, mint a Murányi műszaki kereskedöház eladóié, hozzá egy sötétkék nyakkendővel, arról nem is be­ szélve. hogy ekkor még nem 1944-et írtunk. A dolog innen vált csak igazán érdekessé. Fö­ hősunk úgy nyilatkozik, hogy Iz­ raelbe vándorol ki, és később is gyakran szóba kerül a „zsidó állam" elnevezés. A baj csupán annyi, hogy minderről csak 1948-tól beszélhetünk. A lényeg csak ezután következett: Hannah és társai valahol a Balkánon, szerb partizánok között landolnak ejtőernyővel, de valahogy- oly furcsának tűntek a szemmel láthatóan nem pravoszláv, hanem katolikus templomok a szerb faluban, azt meg kár firtatni, hogy a felirat szerinti „Jugoszlávia”. mint állam, 1941töl nem létezett. Az pedig egye­ nesen groteszk volt, ahogy a par­ tizánok a valóban szerb zenére orosz táncot jártak, és mindehhez még sört kortyolgattak: a malá­ taszörp Szerbiában csak az utób­ bi évtizedekben teijedt el, addig elsősorban pálinkát, másodsor­ í i í í í ? �Posta bán bort ittak.(Megérteni a fáj­ dalmadat, én is valami ilyesmit szoktam érezni amikor két szuahéli rasztáshajú dzsungel­ lakó németül Albinoni Adagiot rappel a Viva-n. -MA) Négy és fél éves jugoszláviai tar­ tózkodásom során az iskolában rengeteg partizán legendával tömték a fejünket, de én a film­ ben látott különös tisztelgésre va-lahogy nem emlékszem össze­ szorított öklüket úgy rázták, akárcsak a testépítők bicepszük mutogatása közben.Ezek után egy szerb embercsempész a folyón keresztül juttatta át őket Magyarországra, máig nem ér­ tem, hogy miért oroszul számolta meg a szolgáltatásért kifizeleit pénzt. A lányt csendőrök letar­ tóztatták, és Budapesten börtön­ be vitték Hogy a csendőrök il­ letékessége a fővárosra nem ter­ jedt ki, azt most hagyjuk, mivel később Hannah elfogóit „ren­ dőröknek” nevezték Akkor meg minek a darutoll? - kérdem éti. Ami ekkortájt a börtönökben zajlott vallatás címszó alatt, az minden borzalmat kimerített, így' természetesen lehetséges a kö­ römszaggatás is, ám arról egy ké­ sőbbi ávós-, majd politikus di­ nasztiavált hírhedtté. így a holly­ woodi producereknek és rende­ zőknek talán célszerűbb lett vol­ na ezt a motívumot egy az Andrássy út 60-ban játszódópszichothrillerben felhasználni. Bevallom, hogy ezek után már túlzottan is kritikus szemmel te­ kintettem a műsort, és a kákán is csomót keresve technikai jellegű bakikra is felfigyeltem: 1944-ben Magyarországon már nem volt baloldali közlekedés, igaz, ha­ zánk így is a többi európai or­ szághoz képest kissé későn tért át a „jobb kez"-re. A többivel nem szeretném fárasztani az olvasót, mivel az eredeti témával kapcso­ latban ezeknek nincs jelentő­ ségük leljünk is vissza a tör­ ténelmi eseményekhez: a száza­ dos a lány anyját 1944 júniu­ sában a budapesti gettóba küldi, abba a gettóba, melyet novem­ berben Vájná Gábor, nyilas be­ lügyminiszter rendeletében állít fel. Októberben pedig a rádió be­ mondja, hogy- a külügyminiszter a Szovjetunióval előzetes fegy­ verszünetet kötött, a valóságban Faragho Gábor vezerezredes, a csendőrség országos főfelügye­ lője, a kormányzó megbízásából, október 11-én este írta alá az egyezményt Moszkvában Molotowal Mint az előbb az min­ denkinek feltűnhetett, Faragho nem volt külügyminiszter. Mindezek felett könnyen elsiklik az amerikai szuper rendező, de annyit talán mégis elvárhatunk, hogy legalább a történelmi kro­ nológiának nezett volna utána. Ugyanis azt is most kellett meg­ tudnom, hogy» a nyilasok október 10-én ragadták magukhoz a ha­ talmat, én meg abban a tévhitben éltem, hogy a puccs 15-16-án volt. A rádió pedig tudtunkra ad­ ta. hogy Hitler nevezte ki Szálasit miniszterelnöknek. Természete­ sen mindenki előtt világos, hogy' a nemzetvezetö kinek is volt a szekértől ója, de formálisan a Führer mégis milyen alapon nevezi ki a magyar miniszterel­ nököt? Különben mi szükség lett volna a kormányzó megzsarolására? Az említett rezsimre kifejezetten hízelgő volt a film, ami az igaz­ ságszolgáltatást illeti: a Hannah elleni eljárást a „Legfelsőbb Bí­ róság” folytatta, ám az ítéletho­ zatalt a következő tárgyalásra ha­ lasztották. Nem ártott volna a forgatókönyviróknak valahonnan értesülést szerezniük az október 26-án, a rendszer ellenségeivel való leszámolásra létrehozott, hírhedt Nemzeti Számonkérő Székről, amelyre sokkal inkább a statárium volt jellemző, mint a jogállamok hosszan elnyúló perei. Az meg külön eljárásjogi csemege volt, amint a lányt fog­ vatartó rendőr, mint „állam­ ügyész” járt el (Aki mint tudjuk csendőr is volt emellett, csakhát a derék jelmeztervező való­ színűleg többnapos kitartó gondolkodás után sem jött rá igazán, hová kéne illeszteni tányérsapkára a darutollat MA) ■ ■ • Ennyi történelem még sok is egy átlag amerikainak, mondhatnánk Nem is ragadtam volna tollat, hogyha mindez egy virtuális környezetben játszódik, es nem tragikus történelmű országunkban. Ám Hollywood nem elégszik meg az élet adta ke­ gyetlenséggel, a valós borzal­ makkal, még többre vágyik: muszáj megerőszakolnia a tör­ ténelmet. De legnagyobb megle­ petésemre a film a magyarokkal közös koprodukcióban készült. Ezek után már hazai filmgyártá­ sunkat kérdezem: Miért kell nekünk is asszisztálni ehhez a történelmi pornográfiához? Mán dics Botond 9 í �Megvalósulatlanul megvalósult, | I £ Magyarország polgári társa­ dalmában helyre kell állítanunk a közösségi értékek becsületét. Az embert megillető jogok tel­ jessége és sérthetetlensége ez­ redvégi társadalmunkban sem homályosíthatj a el a polgárnak a közösség irányában fennálló erkölcsi kötelezettségei, ál­ lampolgári kötelességei es jogi kötelmei iránti tiszteletét s ezek maradéktalan teljesítését A jog értékének, a tudatosított játékszabályoknak a társadal­ mi cselekvést, a gazdasági tevékenységet és a magá­ néletet egyaránt át kell hatnia. Jogokra az önkény ellen, jogos sérelmeink orvoslása és me­ gelőzése érdekében kell hivat­ koznunk, nem pedig azért, hogy másokat erőfölénnyel le­ tiporjunk, helyzetét kihasz­ náljuk, vagy a jogi gépezet gátlástalan mozgatásával kizá­ rólag saját önös hatalmi vagy anyagi pozícióinkat erősítsük Az ország berendezkedésében olyan jogi szellemnek kell uralomra jutnia és olyan jogi mechanizmusoknak kell érvényesülnie, amelyek lehetővé teszik és elősegítik a tisztesség a szabó- vált tapasztalatait és generá­ ciók megélt emlékét nem kí­ vánja feláldozni sem percéletü divattermékek, sem igénytelen s fedezetlen ötletek, társadal­ mat megosztó vagy a közös­ séget összekötő szálakat bőm­ lasztó egyéni vagy csoportos kezdeményezések kedvéért. Természetesnek érzi, hogy mások és el térő magatartásfor­ mák iránt egyaránt nyíltnak mutatkozzék, de korántsem azért hogy önazonossága megőrzésére irányuló temiészetes jogát ezáltal a legcsekélyebb mértékben is korlátozza. Olyan reformokat támogat tehát, amelyek a társadalom alapvető szövetet nem veszélyeztetik, s különböző elvek, elvies maga­ tartásfonnák köpenyébe bújva valójában nem a joghézagok E1 kell érnünk hegy Iroifitarsaink be­ csületes többsége számara or­ szágunk az otthonosság érzetét keltve valóban hóiul szolgálhasson A polgári erény tiszteli a jogrendet, gyámolítja az ele­ settet, türelmes és rokonszenvvel viseltetik a személyes ki­ bontakozás és önmegvalósítás különféle formái iránt, de múltját, jelenét és jövőjét, ha­ gyományait és szokásait, be­ arra várhegy a másikkal szem- 10 közötti ügyeskedést, jogi fórumokon esetleg nehezen támadható szélhámosságot, a közösséget javaitól megfosztó erkölcstelen haszonszerzést, ha­ nem közös felelősségi! jövőnk közös építését segítik elő. Tudva ezert, hogy bál' jognak és erkölcsnek egymástól különvalasztat területeken nyilvánul meg az ben kijátszhassak A jogállamiság nem cinikus, önérdekre korlátozoít s a közjó nyílt arculcsapásától önmagát legfeljebb fogcsikorgatva visszatartó magánpályák sokaságán, ha­ nem a közös érdek és együtt­ működés éthoszától átitatott társadalmi szolidaritás vál­ lalásán nyugszik. Nem épülhet ezért erkölcsileg elviselhetet­ len vagy igazolhatatlan ala­ pokra, nem is szolgálhat a tár­ sadalmi többség által erkölcsi­ leg visszatetszőnek vagy elfo­ gadhatatlannak tetsző célokat. A szabadság nem anarchia, nem is arra való, hogy zsigeri tetszések gátlástalan kielégüléséhez szabadosságot biz­ tosítson. A szabadság is rendre es rendben épül, csakúgy, mint az emberi méltóság. Azokban a finom egyensúlyokban, ame­ lyekre a társadalmi rend épül, nem homályosodhat el a kö­ zérdek biztosításának, a köz­ biztonság megteremtésének, a közrend fenntartásának,az in­ tézményes keretek világos szabályozottságának és működösük elöreláthatóságának jogos kívánalma. A jogoknak nem a közjó és közérdek ellenében, szétzúzásuk vagy semmibevételük árán, hanem velük egységben, a közrend magasabbrendű szolgálatában és érvényesítésében kell megvalósulníok A rossz okozója és áldozata közötti különbség nem mosódhat el. A jogi eljárás technikalitása, a szociális gondo­ skodás általános kiteijesztése nem szolgáikat úiügyül ahhoz, hogy egyéni és közösségi sorsok alakulásában kinek-kinek szemé­ lyés felelősségéről immár teljességgel elfeledkezzünk. Közös cél, társadalmat átfogó keretek, jognak és erkölcsnek egy­ mást segítő kölcsönhatása, szerves fejlődésben megmu­ tatkozó biztonság, előreláthatóság és kiszámíthatóság, a személyes kezdeményezés bá­ torításának és a közjó éthoszá- * �■ VAGY MEGVALÓSULTAN MEGVALÓSULATLAN JOGÁLLAM? nak a közös értékek rendjén nyugvó harmóniája - mindez gyámolítást érdemel, mert a társadalomban szunnyadó erő­ ket csakis ez szabadíthatja fel, ez mozdíthatja ki népünket le­ targiájából. A sikeresnek bizonyult nem­ zetek elődeiktől ezt örökölték, s mindenekelőtt az ennek foly­ tatására vagy felépítésére irá­ nyuló készségüknek köszön­ hetik szerencséjüket. A magyar történelem is ezt ta­ nítja, s időben leginkább közel eső példákként a gazdasági vi­ lágválság utáni kon szolid áció.ban, a második világháború utáni anyagi és szellemi újjáépülésben, ’56 fényes nap­ jaiban is a kivívott társadalmi harmóniát, társadalmi kibon­ takozásunk megfeszített mun­ kával elért erejét nem csekély mértékben ennek köszönhetjük. A fenti sorokat 1997 októbe­ rében vetettem papírra, egy jogász gondolataiként, hogy hangot adjak a Professzorok Batthyány Köre tagjait fog­ lalkoztató gondoknak, amik végül 1997. december 1-én bocsáttattak egységes formá­ ban a köz elé, mint Nyilatkozat a felelős politizálásról és kor­ mányzásról. Ebben egyebek közt az alábbiak olvashatók: Osztjuk a liberális parlamenti demokrácia alapelveit. Azt azonban, hogy az egyén sza­ badságának csak egy másik egyén szabadsága szab korlá­ tot, csak olyan társadalomra tartjuk mérvadónak, amelyben az egyének túlnyomó többsége egy hagyományos köteles­ ségetikát követ. A társadalmi állunk ma e gondokkal? Sike­ berendezkedésben az egyéni rült-e megoldásuk? Sikerül­ szabadság kiteljesítése mellett het egyáltalán? Jogos vára­ egyenrangú vezérelvnek kell kozásokat fogalmaztunk ak­ elfogadni azt, hogy a tár­ koriban meg, vagy vágyaink sadalom közösségi hagyomá­ utópizmusba sodortak ben­ nünket? nyait ápolni kell. Magyarország polgári társa­ Akkori s mai kérdéseinket az dalmában helyre kell állítani a ország egyik vezető politiku­ közjó becsületét. Az egyéni sához intézzük, ki az első jogok sérthetetlensége nem rendszerváltoztató párt jelen­ homályosíthatja el, hogy a legi elnökeként, a kormány­ polgárnak erkölcsi és jogi kö­ zatban az igazságügyért fele­ telezettségei vannak a közös­ lős tárca vezetőjeként tán séggel szemben. Olyan szel­ leginkább hivatott arra, hogy lemnek kell érvényesülnie, gondolatainkkal szembesül­ amelyben a törvény megtar­ jön, s ha helyénvaló, osztoz­ tása természetes, és a tisztes­ zék is aggodalmunkban. Gon­ séges többségnek ajog - s nem dolataink laikusak, polgári létünkből s közéleti érdek­ az erő - nyújt biztonságot. lődésünkbőlfakadnak. Kérjük A korrupció, a rendkívüli ará­ nyú “fekete” és “szürke” gaz­ ezért, hogy válaszából se daság, a bűnözés és a társada­ pártpolitika vagy kormányza­ lom közönye veszélyezteti a ti kompetencia csendüljön ki, jogrendet. A korrupcióra a tör­ hanem kizárólag gondolkodói vény nem sújt le, a kormány felelősség. Következzék hát tehetetlen a bűnözéssel szem­ néhány kérdés! ben, s ki vagyunk szolgáltatva hazai és külföldi banditáknak. ^Mi az értéke egy olyan alkot­ A magyar polgár rendet és biz­ mányosságnak, demokratizmus­ tonságot akar: a polgári egyen­ nak, jogállamiságnak, amit évti­ lőség rendjét. Közérdeket szolgáló zeddel megalapozása után is tár­ kormányt akarunk, erős, sza­ sadalmi rendetlenség, erőfor­ bálytartó rendőrséget, gyorsabban rások pocsékolása, országunk működő igazságszolgáltatást, a szegmentálódása, külső erők­ maffiák fölszámolását. Követel­ nek kiszolgáltatása, jogos vá­ jük a köztulajdon és a közpén­ rakozások kielégítetlensége, zek kisajátítóinak törvényes erkölcs és igazságosság évez­ elszámoltatását, az osztogatok redes értékeinek magasztos felsőbb elvre hivatkozó arculfelelősségre vonását. Bő két év telt el azóta. Akko­ csapása, ügyeskedő magán­ riban már küszöbön álltak a érdekeknek ajog résein siker­ választások, s a hivatalbalépő rel behatoló, bomlasztó és kö­ polgári kormányzat megbizazösséget félemlítő gátlástalan tása egyik felét úgyszólván tobzódása kísér? már kitöltötte. Nos, miként Mi az értelme egy olyan 11 I �I -í alkotmányosságnak, demokra­ tizmusnak, jogállamiságnak, ami a rendért, erők és erőforrások kon­ centrációjáért, közösségi kiegyen­ lítésért elsősorban felelős állam intézményeit tehetetlenségre kár­ hoztatja, míg mindennemű egyéni és csoportdeviancia előtt a globális falu új világának hírnö­ keként hajbókol kritikátlanul? Hová vezet egy olyan jogi eszmény, mely önmagát fosztja meg évezredes fundamentumától, óvakodik bármiféle értékvál­ lalástól, erkölcsi nemesedésünk hagyományos erényeit arctalan tömegek reakciói pil­ lanatnyi függvényévé silányitja, a jogrendet pusztán el járási játéklehetőségekre szegényíti, s ezzel a jog új hősévé a hatalmas hatalmas állkapcsa állkapcsú és öklü, skrupulusoktól mentes, kím él etlen és fáradhatat. lan, bármely résbe befurakő«dva minden korábbi egyetértést szétzilálni képes jogpróká­ torokat avatj a? Mikor érkezik el egy olyan alkotmányosság, demokratizmus, jogállamiság ideje, mely elvont-egyetemes önkinyi­ latkoztatásain túl érzékelni képes saját értelmessége kulturantropológiai, történelmi, demográfiai, szociológiai stb. előfeltételeit; azt az összetettséget, melyben itt és most közvetítésre hivatott; érzékeny kapcsolódást mutat a családókból és nemzetekből fonódó emberi társulások védendő értékeivel; és kiegyensúlyozóan mérlegelni tud a min­ denkor ismételten újra feltá­ madó értékkonfliktusokban? Elképzelhető-e olyan alkot­ mányosság, demokratizmus, jogállamiság, melynek műkö­ 12 désében nem a tisztesség válik védtelenné, de amit nem is arra használnak, hogy tegnapelőtt! gyilkosokat, aljas verőlegényeket, tegnapi harácsolókat, bűnszövet­ kezetbe gyűlt országrablókat pri- Lehet-e jogrendről beszél­ nünk ott, ahol elvont jogosult­ ságra hivatkozva bárki vitat­ hatja kötelességét, megtagad va teljesítését? Perspektiva-e számunkra a bennünk lakozó i nd iyiduum önérvényesítéséből előálló anarchia, amiben senki sem tartozik már adni, csupán kapni, miközben a kötelesség nyűgétől felszabadult jogok tovább burjánzanak. hiszen jogvédő buzgalmunk előállíthat absztrakt szavakból bér­ mit,_ annak ellenkezőjét _ . is9 Nem jogok és kötelmek érzékeny egyensúlyából áll elő a rend? Nem ellentété­ lezéssel bővíthetjük vagy szű­ kíthetjük bármelyiküket is? Nincs-e ára mindennek e földön9 Nem másra terheleme költségként, amit jogként magamat illetőnek vélek? Miben él az egyed, ha kipusztul mögüle a köz? Mivé az egyénre szabható mérték, s már jogunkban “1 rnsátB " retünk-e kollekh tív tatásáért nemzetközileg, ha itthon a közjavak felszá­ molásában já-runk elöl? Mivé aljasult az ember jogainak magasztos eszménye, ha százmil­ liónyi ártatlan mártíriumát kettős mércék aljas cinizmusával kezeli, miközben közösség­ bomlasztó agresszivitásoknak válik szószólójává? Jogvé­ delem az, ami konkrét helyzetek jogszerű megol­ dását lehetetleníti? Jogvé­ delem-e aj óravalóság hiányá­ nak, tehetetlenségnek, parazi­ ta vagy bűnöző életmódnak szentesítése - a mindenkori szomszédság kárára és költsé­ gére? Jogvédelem-e a mások­ ra hárító beavatkozás, ha bea­ vatkozói felelősséggel nem párosul9 Kinek jogát védjük voltaképpen, ha felvilágosult buz­ galmunkban áldozatnak a bűnözővel, rendvédőnek a jogsértővel, büntetésvégrehajtó­ nak a börtöntöltelékkel szem­ beni küzdelmét egy meccs tetszőleges szerepei játszásá­ nak álszent partatlanságával rt szei Dicsőítenünk kel l-e az éppen fen­ nállót9 Jogállapotaink egyben szükségképpeni ek, változhatatlanok is? Miért nem látjuk vi­ lágosan, hogy melyik politi­ kai erő milyen eszményt tart szem előtt9 Politikai és kormányzati prog­ ramként miért nincsenek állan­ dóan bővülő és gondozott gyűj­ temények gyakorlatias kérdésekről és ezekre rövid s hosszú távon adható válaszokról, számon tartva szabályozási tévedéseket és mulasztásokat is, akár jo­ galkotó. akár alkotmányvédő megítélés volt is felelős értük, különösen ha kormányzati hatáskörben vagy egyszerű törvényhozással rendezhe­ tők? Miért nyugszunk bele abba, hogy módosító bea­ vatkozási kötelességét a jo­ galkotó valaha elmulasztotta? Privatizáció elfajulása, £ �bankkonszolidációval elfedett pénzsíbolások, globalizációs zsákmánykörök működtetése, pénzügyi és vállalkozói szféra gyakorlati adómen­ tessége, olajszőkítés, áfacsa­ lás, társasági csalárdság ipar­ szerű üzése, autó- és fémtol­ vaj ló bűnözésre iparok telepí­ tése - ma sem nyilvánította ki senki még: szabályozási vakság, tehetetlenség, netán kormányzati bűnrészesség járult hozzá sokéves háborítatlanságukhoz? Elvont elviségek oltárán kívánjuk-e feláldozni nemze­ tünk jövőjét, vagy a polgári tisztesség boldogulására áhí­ tozunk? Törvényszerű-e, hogy a ' gyarapodás jogszerűségének bi­ zonyítása ne háríttathassék a feltűnően gazdagodóra? Tör­ vényszerű-e, hogy csalárd vagyo­ nok jogilag érinthetetlenné vál­ janak? Törvényszerű-e, hogy gyilkosok és szadista haza­ árulók büntetlen és megnevezetlen maradjanak pusztán azért, mert a magyarság vé­ rében gázolva sokáig tarthat­ ták fenn a nemzettel szem­ beszegülő rémuralmukat? Törvényszerű-e, hogy úszításban, besúgásban és foszto­ gatásban hajdan élenjártak ma demokratikus közvéle­ ményünk tanítómestereiként tetszeleghessenek? Törvény­ szerű-e, hogy századunk oly sok súlyos jogsérelme közül kormányzatunk éppen a szo­ cializmus áldozatainak végte­ len sora tekintetében nem talált még tennivalót magá­ nak? Tehetetlenség, múltunk terhe vagy elv játszik-e közre ak­ kor, amikor állami felelős­ ségű és finanszírozású ügykö­ rök garmada kerül szegmen­ tált önkormányzó szekto­ rokba, mindennemű felelősség elolvadásától kísérten? Ügyész­ ségünk kormányzati alárendelése nem sikerült. Igazságügyünk önjáró érdekvédő kézbe került, elvitatva bárkitől im­ már a kérdezés jogát is: mi és milyen honunkban ma az igazságszolgáltatás? Tudo­ mányügyünk önérdekű önte­ remtő testülethez került. Egészségünket és okítandó szellemünket ugyan még kormányzati felelősséggel gon­ dozzák, vélekedéseinket azonban a mindennapi médiában már felelőtlen üzleti erők kondi­ cionálják. A polgárok hivatalos jogvédelme hipertrofizálódott, köszönő viszonyt sem tartva szülőhazája egyszemélyes in­ tézményével. Mi uralkodik hát a jog uralmában, ha most és nálunk ez vagyon? Quis custodiet ipsos custodes? Alkotmányőreink imént vál­ tottak szabálykövetésre. Már pedig amire nincs hatáskör, annak kikényszerítését jogál­ lamban önkénynek nevezik. Felhatalmazhatták-e magukat bármikor is, hogy alkotmányi útmutatás híján ne hallgatás­ ba burkolózzanak, hanem szabad belátásból, külhoni példából vezessék le tilalmi táblaként jogéletünket s átalakulá­ sunkat megszabó ítéleteiket? Diszkréció lengi át a magyar rendvédelmet is. A szabály megsértése még nem elég ah­ hoz, hogy intézkedés tétes­ sék, eljárás induljon. Pedig korrupciót táplál, ha reagálása fontosságáról a közeget külön győzködnünk kell. Gyakor­ latában jogunk szervezetről szervezetre, megyéről megyé­ re, kerületről kerületre, közegről közegre változik. Intézkedés nem pusztán a szabályból, de az eljárás kényelméből, olcsó­ ságából, divatosságából vagy rutinszerűségéből adódik. A kész helyzet elé állító hivata­ losság mintha már előre szá­ molna azzal, hogy csak keve­ sen engedik meg maguknak a hatósági önkénnyel szembe­ szálló formális eljárást. De végtére is: fenséges jogi eszményeinket felülről ránk tukmált kényszernek kell-e tekintenünk, vagy saját nemesedésünk lehetőségeként? Se­ gítenek-e vállalható céljaink elérésében, vagy inkább pusz­ tán korlátok, netán kínos elte­ relések? Érettünk vannak-e valójában, vagy valakik vi­ lágszelleméért, amit ideo­ lógiák e századi véres uralma s dicstelen elmúlása után vé­ gül mégis ránk akarnak kény­ szeríteni? Nem kellene-e nemzetünket is bevonni e magasztos munkába, áldá­ saiban részeltetve érdekeltté tenni? Sejtik-e az önfennkölt­ ségüktől elteltek, hogy az istenáldotta nép nem elvekből farag teóriákat, de gyakorlat­ ból ítél gyakorlatot. Dr. Varga Csaba A szerző a Professzorok Batthyány Körének tagja, tudományos akadémiai taná­ csadó (MTA Jogtudományi Intézet) intézetvezető egyetemi tanár (PPKE). Kérdései a Kör február 26-i ülésén hangzottak el Dr. Dávid Ibolya igazságügyi miniszter aszszonyhoz. 13 �Karunk tanárai: ? bennünket. Mindezekért kívánom, hogy idővel — végzős hallgatóink­ ból oktatói karunkat frissítve, mindannyiunk érdeklődését bővítve s a tájékozódásunk munkanyelveinek sorát gazdagitva — újragondolhassuk elő­ deinknek amai modemitás-bódulatban árnyékba borult tudásat, különösen a régi korokból, valamint a természetjogi ha­ gyományt, szembesítve s bízónyára ötvözve is az antropológia mai sugallataival. Szeretnem továbbá, ha összevethet­ nénk különböző (s egyidejű) korok civilizációs tudását és eljárásmódjait általában a jog­ ban (ez az „összehasonlító jogi kultúrák" alakuló diszciplínájának tárgya) és a jogászi szakmában hivatalossá tett s elismert okfejtések területén (ez pedig előbbi részéként az „összehasonlító bírói gondol kodásmód” tárgya), Jó lenne, ha tudományos kuta- Mint Karunk egyik alapítója és meghatározó tanáregyé­ nisége, hogyan látja az Egye­ tem fejlődését, eddig megtett útját és további lehetőségeit? Egy önálló katolikus egyetem létrejöttét nagyszerű pillanat: nagyszerű ihletésének tekintem, az ország adott állapotá­ ban rendkívüli fontosságú s jö­ vőalakító stratégiai lépésnek. Az ország első szabadon választolt kormányában a miniszterelnöki tanácsadó testület tagjaként ma­ gam is közreműködtem az egyetemalapítási szándék futómításában, dr. Antall József miniszterelnök úr támogatásanak megnyerésében, illetőleg a kormányzati támogatáshoz vezetö út egyengetésében A Kar intézményeinek és oktatási programjának felépülését, tanári testületé formáló­ dását, könyvtára alakulását egyértelmű és országosan is kimagasló sikernek látom. Úgy eizem, közel dű, hiszen differenciáltabb, s ezért hatékonyabb, hosszú tá­ von is megnyugtató eredményt ígér. Ezen új korszerűségben rejlik az elméleti stúdiumok hasznos sága. Noha a felsőfokú oktatás világméretű tetjedése gondol kodásmód helyett egyre inkább pusztán eljárásmódok, fogások és technikák elsajátíttatására koncentrál, mindez nem biztosít kreatív, konvertálható, reflektált tudást; csupasz fogaskerékként emberi szalagtechnikát épít be egy már kész, másoktól megcsinált és mozgatott gépezetbe. Világunk változatlanul erőszakos ideológiak világa, mely egyre növekvö mértékben fogyasztja el a világteremtésben földünknek juttatott erőforrásokat, elődeinktöl fánkhagyományozott erkölcsi javakat. Atomizáltságunk egvre költségesebb, s így egyre veszélyesebb is egész ci- kerültünk ahhoz, hogy szakmailag igényes jogászneveiésünkben egyszersmind felelős vilizációnkra nézve. Formális tás, könyv- és folyóiratkiadás jogunk európai vívmány ugyan, is mielőbb intézményesednék ám racionalizáló ereje máris vé- Karúnkon. Ezzel az egyes géhez érkezett: mostantól már intézetek is tudományos ' diszfunkcionalitását műhellyé válnának, könyvtátjük. A most pályán lé- runk pedig tudományos gyűj’lobalizációs kihívás teménnyé. Türelmetlenségre v topái (újra)csatlakozás - még sincs okunk, hiszen a léh zett. noha az utóbbi már önma- lásával természetesen jön majd gában is szétfeszíti modern jo- el ennek ideje. Várom azt is, gunk nemzeti kereteit min- hogy egyetemünk karok, inté­ denütt a kontinensen — intéz- zetek és tanszékek együttműmenyekben, gondolkodásmód­ ködésének színhelye legyen — ban egyaránt Kész válasz se­ párbeszéddel teológusok, böl­ hol sem található; válaszadás csészek, jogászok, közgazdák képességéhez azonban csak ott és informatikusok között. kerülhetünk közel, ahol önálló Hol tanított eddig? Milyen mun­ alkotó gondolkodásra neveltek kakörökben működött korábban? közéleti szerepvállalá: szítsük fel hallgatón resztény hátterünk a tört elméleti és más megalapozó s kiegészítő tárgyakkal egyúttal állam, jog és politika sokszoros társadalmi összefüggését, a tudatos emberi beavatkozás felelős személyességét hang­ súlyozza. Nemcsak hagyo­ mány szól kereszténységünk­ ből, de egy korszerű válasz le­ hetősége is világunk új évez­ red eleji dilemmáira, mely a médiától sulykolt divatos sugalmazásoknál magasabbren14 �Varga Csaba Felnőttéválásom küszöbén két kényszerpálya határozta meg életemet. Érettségi után nehéz fizikai munkát kellett vállal­ nom, hogy egyetemtől eltaná csoló származásomat szemé­ lyes proletármúlttá változtat­ hassam: egyszerű lelkű bányá­ szok közt, életveszélyes kö­ zegben tanultam meg túlélni s embertársaimat becsülni. Ami­ kor pedig e kanyar (s a miskol­ ci nehézipari műszaki egyetem bányamüvelö szakja) után vég­ re Pécsre visszakerültem, még első évben „népköztársaság elleni összeesküvés" gyanújá­ ba rántott bele a politikai rendőrség, országosan százvalahány pap „ifjúság elleni bűntett” címén egyetlen éjsza­ ka eszközölt letartóztatása nyomán. Pécsett ezzel megbé­ lyegzett lettem, hivatalosan demonstrátor sem lehettem Szotáczky Mihály jogelméleti tanszékvezető és Csizmadia Andor jogtörténész dékán mentett át — Kulcsár Kálmán jogszociológus. akkoriban akadémiai munkatárs önzetlen segítségével —| Szabó Imre akadémikushoz, a szocialista jogelmélet urához az MTA Állam- és Jogtudományi In­ tézetébe. Rokonságtól elsza­ kadva, igen szegényen kezd­ hettem így pályámat s közös házaséletünket, de a szakma akkoriban nemzetközileg elis­ mert fellegvárába kerültem. Keményen dolgoztam, szenve­ délyesen. Itthoni érdekkörök helyett inkább külföldi meg­ hívásokban és elismertségben ker­ estem előremenetelemet: számot- tevő időt töltöttem egyebek közt a lundi egyetemen, Yale egyetemén (New Haven), a Waseda Egyetemen (Tokyo), az Ausztráliai Nemzeti Egye­ temen (Canberra), Münster, Trento és Róma (La Sapienza) egyetemein, valamint sokszor visszatérően Edinburghben. Magánemberként milyen kedv­ telésekkel rendelkezik ? Szerencsésnek tudhatom ma­ gam: eredendő érdeklődésem hivatásommá nőtt, amiből nem kell kilépnem pihenés vagy kedvlelés céljából sem. Könyvtáram, olvasmányaim ennek megfelelően meglehetősen széleskörűek: történelemtől filozófiáig, társadalomtudománytól iroda­ lomig teijednek Sokat és szívesén járok bel- és külhoni tájakon, s ezt örömömre egyre gyakrabban tehetem felesé­ gemmel. Remélem, hogy nem­ csak hazánk, de keleti szomszédságunk is belátható időn bélül biztonsággal bejárható lesz Szeretek rövid időket kül­ földi közegben élni — egyete­ men, találkozásokkal, (könyv­ tári kutatómunkával rendes életemet élve. Ilyenkor különősen gyakran iktathatok mű­ zeumot, koncerteket, felfedező 1965), Faculté Interna­ tionale pour l’Enseigne­ ment du Droit Comparé (Strasbourg, 1968, Amster­ dam, 1969, Perugia 1970) Adások: érettségi után 14 hónapig kőszénbánya mély­ szintjén csillés, hogy „ki­ zsákmányoló” származás megbély egzetts égéből „munkás” lehessen; MTA Állam- és Jogtudományi In­ tézete kutatója (1965-től, 1991-től tudományos taná­ csadó), ELTE ÁJK félállású oktatója, tevékenyen a Bibó-kollégiumban is (1982-től, 1992-től egyetemi tanár), kormányfőtanácsos(199! 1994) Tudományos minősítés: kan­ didátus (1977), akadémiai doktor (1991) Szerke szto h izottsági tagság: Current Legal Theory (Leuwen. 1984-), Ratio Juris (Bologna/Oxford, 1986--), International Review of the Semiotics of Law (Liverpool, 1988-), Current Legal Sociology ( On at i, 19 91 -), Magyar Szemle (Budapest, 1992-), Legal Theory (Cam­ brì dge/New Haven, 1993-) .Ver. Varga Csaba Születési hely és idő: Pécs, 1941 május 25. Tanulmányok: Nagy Lajos Gimnázium (Pécs, 1959), Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Egyéb: TEMPUS projektum­ vezető (1990-93; 1995-98), Széchenyi-professzori ösztöndíj (1999-2003). Kar (summa cum laude. Wetzel Tamás 15 �Kriston István: A konzervativizmus politikai ethosza A konzervatív politikai közösség egybeesik a társa­ dalommal és a társadalom konstituálja az államot, amely az egyén és a társadalom fölött áll. Miközben elismeri a kép­ viselet modern parlamenti mechanizmusainak ésszerű­ ségét, egyidejűleg a partiku­ láris kisközösségekre és az in­ formális struktúrákra helyezi a hangsúlyt. A politikai közösség formális struktúráival szemben a lelkiismereti és belső meg győzödésen alapuló erkölcsi összetartozás “láthatatlan kö­ zösségeinek” ad prioritást, amely­ ben kitüntetett terei biztosit az egyháznak,, a családoknak és a tár-•sadalom formálisan szervezetien “élő lelkiismeretének” A konzervatív politikai rend etikai legitimitása: e rend I í 1 igénye arra, hogy érvénye­ süljön és helyesnek, elismerésre méltónak találják, és ezt megfelelő erkölcsi érvekkel is alá tudja támasztani A társadalom önmaga határozza meg értékeken és normákon alapuló identitását. A társadalom politikai közössége konstituálja a politikai uralommal azonos legitim hatalmat (az államot), amely az identitás értékeknek és normáknak megfelelően hozza létre és tartja fenn a tár­ sadalmi integrációt. A konzervatív politikai rend azon kimutatott sajátosságánál fogva, mely szerint mélyen a társadalom szövetébe ágya­ zott: a társadalmi identitás és ennek megfelelő társadalmi integráció megtartásának kö­ vetelménye közvetlen mércéje 16 az államhatalom legitimitásá­ nak. A közvetlen mérce azt jelenti, hogy inás politikai ren­ dekkel (liberalizmus, szocia­ lizmus, nacionalizmus) ellen­ tétben a konzervatív politikai uralom - a társadalom dezintegrációtol megvédésének feladata mellett - a leginkább rendél kézi k szabadon az integráció kapacitásaival és a társadalmi identitás meghatározásának jogával. A konzervatív hatalom széles, kiterjedt és heterogén legitimációs bázison nyugszik, amely a rendnek szilárd stabilitást kölcsönöz. A heterogén legitimációs bázis az eszmei-politikai közösség történeti és etikai princípiumai menten jöhet létre. Az állama­ lapítás és a nemzetalapítás folyamata és történelmi fejlő­ dése által kialakult nemzet politikai rendje és a mindenko­ ri életforma (ethosz) között szoros összefüggés áll fenn Az ethosz lenyomata a politikai rendben mutatkozik. Magyarországon a rendszer- és életforma-váltás miatt még elsösorban a társadalmi identitás probléma van napirenden, en­ nek kialakulatlansaga és nyugalmi helyzet hiánya okán a politikai uralom formája és típusa még váltakozhat. Ugyanakkor egy konzervatív politi kai rend esélyei már két választáson megmutatkoztak, A konzervativizmusnak mély gyökerei vannak a magyar tár­ sadalomban, azonban a törté­ nelmi megszakítottság és a jelen társadalmi organizációs problémái folytán még szembe kell néznie a tömeglojalitás el­ nyerésének legitimációs prob­ lémájával. A jelenkori magyar konzervativizmus az állampol­ gárok engedelmességi kész­ sége elnyerése érdekében a li­ beralizmus, szocializmus, nacionalizmus eszméivel terhelt kompromisszum. Egy tartósan manifesztálódó konzervatív politikai rend esetén sem beszélhetünk Weber meghatározásáról, amely szerint a legális uralomnak kizárólag _ technikai eljárásokkal kell legitimálnia magát. A már bemutatott sajátosságaiból ere­ dően a technikai legitimáció áll leginkább távol a konzer­ vatív legitim hatalomtól. Egy­ részről a konzervativizmus heterogén legitimációs bázisa okán folytonos legitimációra szorul, másrészről a társadalmi identitás «lkai értékeken nyugvó és az állam által védett társadalmi integráció helyettesíthető a nem formális struktúrák “lát­ hatatlan” működtetésével. A konzervatív legitimitás tehát motivumoktól nem mentes. A transzcendentális legitimá­ ció modern formális problé­ ma felvetése. “A korai fejlet­ tebb kultúrákban az uralkodó dinasztiák e rede tm ito szókkal igazolták magukat. így a fá- raók önmagukat mindenekelőtt istenként tüntették fel (például mint Horus isten, Oziris fia). Ezen a szinten elegendőek a narratív motívumok, nevezete­ sen a mitikus elbeszélések. A régi kultúrák hatalmi kibon­ takozásával növekszik a legiti­ mációs szükséglet, már nem az �I i: (folytatás) uralkodó személyét kell igazol­ ni, hanem egy politikai rendet (amellyel szemben az uralkodó vétkezhet). Erre szolgálnak a kozmológiailag megalapozott etikák, a nagy vallások és filo­ zófiák, amelyek a nagy ala+ pítókra: Konfuciusra, Buddhára, Szókratészre, a zsidó prófétákra és Jézusra utálnak vissza. Ezek a racionalizált vi­ lágképek a megtanulható tudás alakját öltik fel. Érvek lépnek az elbeszélések helyébe. Persze léteznek végső okok, egységet alkotó elvek, amelyek a világot a maga egészében (térmészet és ember viszonyában) magyarázzák. Ezen á fákon áll az ontológiai gondolati hagy'omány .... Az újkorban .... élesebben meg kell különböztetni egymástól a teoretikus és a praktikus argumentációkat. A végső okok státusza proble- az új természetjogi elméi amelyek a kialakuló államokat legitinu ?mológiáktól, vallásokig lógiáktól függetlenül & érvényre. Ez a fejlő seaunál és Kantnál a konzekvenciához vezete praktikus kérdésekben, a mák és cselekvések igazoló: nak kérdésében a tartalmi elvek (mint például a Ter­ mészet vagy Isten) helyébe az értelem formális princípiuma lép ... Mivel a végső okok teo­ retikusan már nem tehetők plauzibilissé, maguk az igazolás formális feltételei tesznek szert legitimáló erőre. Az ésszerű mege­ gyezés folyamatai és feltételei maguk válnak elvekké. A szerződéselméletekben Hobbes-tól és Locke-tól John Rawls-ig a természeti állapot­ nak vagy az eredeti pozíció­ nak olyan értelme is van, hogy' megszabja azokat a feltételeket. amelyek kozott egy megegyezés minden részese közös érdekétfogja szolgaim - és így mint ésszerű. érvényesülhet. A transzcendentálissá vált elméletekben Kanttól Kari Ottó Apelig ezek a feltételek az ésszerű akaratképződés általános és elkerül* heteden előfeltételeivé váltak, legyenek azok egyáltalán egy szubjektumba vagy egy ideális kommunikációs közösségbe helyezve. Mindkét tradícióban a lehetséges konszenzuskép­ ződés formális feltételei azok, amelyek a végső okok helyett legitimáló erőre tették szert... az igazolás egyes szintjei setében az érvek elfogadhatóságának formálisfeltételei azok. amelyek a legitimációknak hatékonyságot, konszenzust kiváltó és motiváló erőt pedig a kozmológiai, vallási és ontológiai gondolati alakza­ toktól való eltávolodás során. Feltételezhető, hogy az elér­ téktelenedést folyamatok a tár­ sadalmi fejlődésnek az új tan­ ulási szintekre történő átme­ neteivel is összefüggnek - ezek a szintek pedig meghatározzák a tapulási folyamat lehetővégének feltételeit mind az objektiváló gondolkodás, mind a praktikus belátás dinamikajában. Az újkor legitimitásproblémái szamára mindenesetre döntő az, hogy az iga­ zolás reflexívvé vált. Immár a legitimitás folyamatának pro­ cedúrái és feltételei a legit­ imáló okok. amelyekre a legit­ imációk érvényessége támasz­ kodik. Azon megegyezés esz­ méje, amely az emberek között - mégpedig mint szabadok és egyenlők között - létrejött, meghatározza az újkor procedurá legitimitás-típusát t nem szabad összekeverni a decizionizmussal), ezzel szemben a klasszikus legitimitás-tipust az az eszme rarchikusan rendezhetők Egy túlhaladott szint legitimációi mindegy, hogy mi a tartalmuk övetkező. magasabb szintre 9 átmenettel értéktelenné tak: nem egyik-másik érv, világ rendezett, ez a rend meg­ ismerhető és elsajátítható, Ennek felel meg a szubjektumok megváltozott helyzete is. A mítoszt naiv beállítottságban igaznak tartották. Az Istenről, a Kozmoszról és az Emberiségről szóló rendezett tudás a bölcsek vagy a próféták által áthagyo­ mányozott tudásként ismerhető meg. Azok, akik idealizált feltételek között megegyezéseket kötöt­ tek, maguk vették kezükbe az amely akkor már nem meg­ győző. Egész hagyomány­ tömegek legitimációs poten­ ciáljának ilyen elértéktelene­ dése következett be a régebbi kultúrákban a mitikus gondol­ kodástól, a modern korban 17 �I s ! interpretáció jogát. Ha az em­ ber csak azokat a politikai rendszereket nevezi demokrá­ ciáknak, amelyek a procedurális legitimitás-típusnak felel­ nek meg, akkor a demokrati­ zálás kérdései olyanként kezel­ hetők, amilyenek: szervezeti kérdésekként ... Elképzelhető, hogy egyik nap “a boldogság keresése ” valami mást jelent: például már nem a privát ren­ delkezés alá tartozó anyagi javak felhalmozását, hanem olyan szociális viszonyok létre­ hozását, amelyekben kölcsö­ nösség uralkodik és a kie­ légülés nem az egyik győzelmét jelenti a másik elnyomott szük­ ségletei felett. Úgy tűnik , eb ben az összefüggésben szerepet játszik az, hogy a nevelési rendszer mennyiben kapcso­ lódik a foglalkozási rendszer­ hez, és hogy a szükségletek messzemenően kívülről kor­ mányzott és tradicionális módon lezajló interpretációja változ­ tatható-e ajovőbető (Habermas)" A konzervativizmus tartózkodik a politika (döntés és legitimáció) absztrakt, életide- gén és formális felfogásától, ennyiben Habermas nézeteit kritikai fenntartásokkal lehet kezelni. Ennyiben a legitimá­ ció formális és szervezeti kér­ déssé redukálása nem vehető fel a konzervativizmus poli­ tikai eszköztárába. Ugyanak­ kor nem tagadható, hogy a tár­ sadalmi intézmények nyomot hagynak az emberekben, akik az intézményekre, mint látható és érthető struktúrákra tekin­ 18 tenek, politikai hiba volna ezt tagadni. A konzervativizmus az érvek interpretációjában is a hagyományt követi, de nyitott a társadalom azonos életfölfo­ gásainak, életmódjának és er­ kölcsi meggyőződésének tuda­ tosításában a hit és ész interak­ tív viszonyainak és társadalmi közvetítettségének feltárására. A politika etikai dimenziói egyrészről a politika és morál elválasztására késztetnek, más­ részről a társadalomban élő ember nem mondhat le az egyetemes értékekre alapított cselekvés lehetőségéről A politika és morál szétválasztásának gondolati absztrakciója nem ellent­ mondásmentes. E kérdésben a keresztény seg es konzerva­ tivizmus legnagyobb hatású gondolkodója Bürke: a poli­ tikai rendet döntőnek tekinti az emberiség erkölcsössé for­ málásában. Ugyanakkor az erkölcsi szempont a konkrét törvényt, intézményt, politikai gyakorlatot nem ruházza fel kétségbevonhatatlan erkölcsi hatalommal. A természetes jogokat csak a politika legáltaíánosabb kérdéseinél kell figyelembe venni. A morali- tás egyetemes, a politika vi­ szont partikuláris és össze­ tett jelenség, amelyről alko­ tott tudás csak tradicionális és közösségi jellegű lehet. A politikai élet látszólag az egyetemes értékek feladá­ sára késztet, azonban: az ember nemcsak egyes döntései számára keresi az igaz jót. Kutatása egy további igazság­ ra irányul, mely alkalmas arra, hogy megvilágítsa az élet értelmét, ezért arról a kutatás­ ról van szó, mely eredményét csak az abszolútban találhatja meg ... a személy jelenti a kiváltságos helyet, ahol az ember találkozik a létezés aktusával és ennek követ­ keztében a metafizikai reflexió­ val ... Nem kisebb veszélyekkel jár a pragmatizmus, mely első­ sorban arra jellemző lelkidet, aki döntéseiből kizárja az elméleti meggondolásokat vagyr az etikai elvek alapján történő értékelést. E gondolkodási irányzat következményei súlyosak. Különö­ sen az a demokrácia-értel­ mezés vált általánossá, mely figyelmen kívül hagyja az értékirányú, ezért változhatat' lan alapokat: egy adott maga­ tartás megengedett vagy tiltott volta a parlamenti többség szavazata alapján dől el. Az ilyen ítéletalkotás követ­ kezményei nyilvánvalóak: a fontos erkölcsi szabályok lassan bizonyos intézmények vitáinak hatáskörébe kerülnek (II János Pál pápa: Fides et Ratio enciklika)”. Budapest, 1999. december 30. Kriston István egyetemi hallgató �IRODALMI FEJTÖRŐ 7. $ 1./ “Medve délelőttönként ott állt a kihallgatás balszárnyán, és jelentette, hogy a tanterem nem disznóól. Többnyire az egész szünete ráment... A negyedik vagy ötödik alkalommal azonban, egy hétfői napon véletlenül kapóra jött neki, hogy fel kellett szaladniuk a hálóterembe kihallgatás előtt. Piszkos volt a keze, mert neki lökték a vizelde falának; egy órája utálta már, a kátrány nem jött le szappan nélkül; undorodva fogta meg a ceruzáját, könyveit Fent aztán gyorsan megmosta szappannal, körömkefével, s derűs hangulatban ment vissza, mint aki óriási módon bolonddá tette az egész világot.” jogos», válaszolta. Katonák is fordultak hozzá, «Hát mi mit tegyünk?» «Senkit se bántsatok és meg ne zsaroljatok, felelte, s elégedjetek meg zsoldotokkal».” Az 5. Fejtörő megoldásai: 1. 2. 3 4 5. Lukács 2,29-32 Heinrich Boll: Biliárd fél tízkor Tóth Árpád: Körúti hajnal Elizabeth Barrat-Bu wiing Mondd újra Gion Nándor: Virágos katona Schenek Ágnes és Horváth Melinda I 2 ./ “A Mirabeau híd alatt füt a Szajna S szerelmeink Emléke mért zavar ma Mi volt az orcán ráadás a jajra ■ jí® lalálkozás Szabó Magdával Aimsjátékegy i'arusnuirty dránui befejezésében Izgahnas szellemi kalandra invitál minden érdeklődőt irodalmi estjén a Jogász SzalonEgv esület. Szabó Magda már főbb, miitől éve foglalkozik Vörös­ marty Mihály költészetével életpályájává! s e mélyreható stúdium öíednm-eít a nagvközouség még nem ismer­ hette meg. Ezektől először március 23- án, csütörtökön fél hatkor hallhatunk Kamuk disztennében. Az írónő túra vállalkozik. Irogy egy Vörösmaityról szóló dtáma cselekményének fontos szálait végigvezeti, ám a befejezés lelietőségél a liallgatóságnak hagyja. A közös játék után megismeiitetjük az ó megoldását is. Könnyű a már életében klasszikussá lett írónő előadásá­ nak témát adni hisz. a ktetötégék táritaza szinte végtelen BeszclgetlEtnénk közismert ifjúsági regéméiről (Mond­ ják meg Zsóftkának. Abigél, Tündér Lala), határokon túl is ismert regém értől (Freskó, Az őz. Régimódi történet), egészen a drámákig (Kigyómarás. Az. a szép fényes nap stb) lilébe költészetéig (két kötete után 1949-ben a költő Szabó Magdának ítélték a Baumgarten díjat!).Az írói fejlődés és a megújulás folyamatosságát, mely a műfajok­ ban és tematikájában is rendkívül sokszínű pályát jellemzi, a legjobban talán egy újabb, a Vörösmarty téma példázza. Jöjj el éj az óra veijen Száll az idő itt hagy engem 3 ./ Nem kellett volna őrizetlenül hagyni a tüzet, hogy kialudjon. Azt igerted, hogy mindig gondoskodsz füstről. Röfi nyöszörgése, s tetejebe még az a körülmény, hogy a vadászok közül is többen jajveszékelni kezdtek, Jacknek fej ebe kergette a vért. Kék szemébe újra visszatért az eszelős vadság. Előre lépett.. végre megverhet valakit! s öklével belevágott Röfi gyomrába. Röfi nyögve a tőidre ült Jack fölötte állt. Hangja gonoszul, sértően csengett. Megint kezded, gömböc? Ralph előre ugrott, Jack pedig fejbe vágta Röfit Röfi szemüvege lerepült az orráról, és csörögve a sziklák közé vágódott.” 4/ “Elért az Ősz és súgott valamit esetében, mint Vörösmarty. ieIkz a középiskolában tanult kliséktől elrugaszkodva az életműnek új értelmezést adni. Babits így fogalmaz ..Vörösmaityról beszélni... oly fela­ dat amely előtt az ember valósággal megint diák lesz Áhítatos és féiszeg tanuló, mint hajdanán, mikor szív­ Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az utón Tréfás falevelek. 5./ “«Akinek két köntöse van, ossza meg azzal, akinek egy sincs, és akinek ennivalója van, tegyen hasonlóképpen.» Jöttek vámosok is, hogy meg­ keresztelkedjenek. «Mester, mi mit tegyünk?» kérdezték «Ne. követeltetek többet mint ami kérdezték. «Ne követeljetek többet, h dobogva lépett az önképzőkör pódiumára, hogy elszaval­ ja a Vén cigányt” ( Keresztül- kasul az életemen). A résztvevőknek nem szükséges ismét áttanulmányozni a Vörösmarty életművet elég, ha nyitottak a játékra. Tímár Áron « 19 s �Európai Jogakadémia Európa ma már elképzelhetetlen a közös euró­ pai értékek és az ezek igazi hátteréül szolgáló ius commune Europeanum élő gyakorlata és tu­ dományos művelése nélkül. E gondolatok jegyében indította el a Budapest székhelyű, kelet-, közép-európai régióban elsőként létrejövő Európai Jogakadémia megalapításának gondolatat Dr. Lomniczi Zoltán legfelsőbb bírósági tanács­ elnök bíró, főtitkár, Dr. Ficzere Lajos tanszék­ vezető professzor, az MTA doktora, az ELTEÁJK dékánja, és Dr Czuczai Jenő Europa-jogász, a brudge-i College of Europe vendégtaná­ ra alkotta Szervező Bizottság. Az Európai Jogakadémia az 1999. október 1-én megtartott alakuló közgyűlése során az Alap­ szabály elfogadásával és a tisztségviselők meg­ választásával kezdte meg munkáját Az egyesület céljai között kiemelt jelentőségű a hazánk EU-csatlakozásával kapcsolatos jogi és módszertani ismeretek tudományos igényű ki­ dolgozásában és terjesztésében való közre­ működés elősegítése, a felsőoktatási intéz­ mények európai közösségi jogi képzési tevé­ kenységének és kutatómunkájának segítése. Ennek érdekében szakmai tagozatok álltak fel élükön egy-egy egyetemi tanárral (pl. Bírói Tagozat, Emberi Jogi Tagozat, Európai Agrárjogi Tagozat, Európai Büntetőjogi Tagozat, stb.), illetve az Európai Jogi Akadémia elnöksége külön létrehozott egy joghallgatói tagozatot is. E hallgatói tagozat célja, hogy a joghallgatók európai jogi tanulmányait támogassa itthon és külföldön egyaránt Nemzetközi szimpóziu­ mokat, szemináriumokat és konferenciákat szervez, kiadványokat publikál, megjelenteti az európai jogi elvi és gyakorlati kérdéseit tárgya­ ló hallgatói publikációkat. Mindazon hallgatók, akik, az Európai Jog­ akadémia Egyesület tagjai soraba szeretnének lépni, ki kell tölteniük egy belépési nyilatkoza­ tot, amely átvehető a HŐK irodán. Különösen azon hallgatok jelentkezését várjuk, akik az Akadémia munkájában közvetlenül is részt szeretnének venni (HŐK iroda). További információt lehet kérni: vnci Ildikótól (hallgatói referens) • Balogh Andrástól (HŐK Elnök). Aktualitások Európai Jogakadémia Joghallgatói Tagozatának Konferenciáj Pécs, 2000.április. 8. ''Lesz-e \ Téma: A középkorb hasonló gondolkodói arra keresi a választ, a területen. égi jogból közös jog (ius commune)? mai jog recipiált változatai közös intézményeket, Tétre az európai országok jogában. A konferencia íjon a jelenleg hatályos közösségi jog hol tart ezen Előadók: _ Dr. Benedek Ferenc professor emeritus, Dr. Béli Gábor, Dr. Chronowski Nóra. Dr. Kajtár István, Dr. Kecskés László, Dr. Kiss György, Dr. Maczkonai Mihály. Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet. Helyszín: Pécsi Tudományegyetem Hallgatói referens: Székely Gábor További információ: 06-30-2276-142, e-mail.szekely@ajk.pte.hu �Nmcs kivétel, sőt... Az ítélet III. évfolyam 2. szá­ mában meglepve olvastam a Hallgatói Önkormányzat tantervi 4 i $ javaslatait. Az “Általánosságban elmondhatjuk” kezdetű bekezdés döbbentett meg. Az évfolyam­ dolgozatokról szóló résszel telje­ sen egyetértek. Ezenkívül, hogy az I-m évfolyamon a tanulmányi átlag utolsó 10%-át -az ígértek szerint- elbocsátanák, szinten megértem. Ezután arról értesül­ hettünk, hogy a Számtáv tagoza­ tot teljesen meg kívánják szüntetni. A következő bekezdés lepett meg igazán, amiben az áll, hogy a HŐK szeremé elemi, hogy a levelezős és nappalis hallgatók diplomájának a minősítésé ne legyen egyforma, Mindezt csak azért írtam le, hátira valaki nem olvasta a cikket, és nem tudná hogy most miről is szeretnék egy pár szót szólni. Jómagam is CSAK egy szám­ távos hallgató vagyok. Először is azzal szeretném kezdeni, hogy sok társammal együtt nem azért választottuk ezt a tagozatot, mert úgy gondoltuk, hogy könynyebben juthatunk egy jó diplomához, mintha nappali tagozatra járnánk. Ez igaz szerin­ tem sok levelezösre is. Az én esetemben például ez úgy történt, hogy levelezőre -köszönhetően saját naivitásomnak-be se adtam a jelentkezési lapot, nappalira pedig kevés volt a pontom (2 ponttal maradtam le), és utólag már csak a számtávra tudtak fel­ venni. Ebből is látszik, hogy mindössze pár pont az eltérés a között, hogy valaki nappalis, levelezős vagy éppen számtávos lesz-e. Úgy gondoltam, ha számtáv, hát számtáv, a lényeg hogy felvettek Abban teljesen egyetértek, hogy a levelezős ill. a számtávos hall­ gatók nem részesülnék egyenlő színvonalú oktatásban a nappa­ lisokkal: túl kevés az oraszam. a tantárgyankénti 6-15 előadás. Azt nem tudom, miből gondol­ ják, hogy különböző és kevesebb a tételsor illetve a tananyag Én különbségek (ha már csak az előadások számára és a speciálkollégiumokra gondo­ lunk) a nappalis és távos hall­ gatók között, de a vizsgáztatók sajnos általánosítanak. Felvetődött az a probléma is, hogy azok a hallgatók, akik nem dolgoznak szívesen felvennének a nappalihoz hasonlóan köte­ lezően választható tárgyakat, ugyan csak 11. éves vagyok, de valamint speciálkollégiumokat. elmondhatom, hogy az első év­ Erre azonban csak úgy van mód, ben ugyanolyan tételsor szerint ha az illető előadó engedélyezi (kivéve az Egyetemes jög^^ (ha még nem telt be a létszám­ ténetet, ahol a szigorlati tételsor keret), de ez esetben sem szá­ tartalmazta az első féléves anyag mítják bele a tanulmányi átlagba, jórészét is. nemúgy. mint nap­ örüljünk, ha egyáltalán beír­ palin), és ugyanolyan mennyi­ hatjuk az indexbe. A Számtávos ségű anyagból kellett számot Képzés még szintén nem kifor­ adni, jelzem sokkal kevesebb rott az I. évben szinte használ­ előadással a hátunk mögött. H. ható anyag nem is volt a gépen, évfolyamon a főtárgyak szintén most II évben már kielégítő a megegyeztek, a tételsor sem­ helyzet, az összes tárgyról talál­ miben sem tért el, a tananyag ható információ, előadásjegyzet. mennyisége sem, csupán szintén Mindezeket csak azért írtam le, kevesebb volt az előadás Alkot­ mért úgy gondolom, az Egye­ mányjogból van némi eltérés temnek is meg kellene adnia a félévkor és év végén is van kol­ megfelelő feltételeket a távok­ lokvium, míg nappalin csak év tatásban résztvevőknek, hogy a vegén, A többi tárgy nagyjából nappalihoz hasonló színvonalú mindenben megegyezik. Más oktatásban részesüljenek, mert megoldás nem leven bejártunk amíg ebben nem egyenrangú femár aki tehette- a nappalis lek a hallgatók, addig vélemé­ előadásokra külön engedély nyem szerint nem beszélhetünk nélkül, ugyanis az előadások arról, hogy a diplomában is anyaga szintén a vizsga részét minőségbeli eltérések legyenek. képezi, és ami szombatonként Remélem sikerült ezt a kérdést a elhangzik az minimális (nem az tavos hallgatók szemszögéből is előadók hibája, hanem idő­ megvilágítanom, célomnak meg­ hiány), A megkülönböztetés felelően szempontjából a vizsgán szinte “negatív diszkrimináció” éri a levelezős és számtávos hall­ Deák Etelka gatókat a szó szoros értelmében. n. Számtáv Természetesen vannak tudásbeli 21 ■ww««wx«« i ? �A cigánykérdés Magyarországon s í Ij- Beszélhetünk e ma Magyaror­ szágon cigány kérdésről? Igen beszélhetünk, hiszen attól a pillanattól kezdve, hogy mind a tudományos, a civil és a poli­ tikai társadalom részéről elis­ merésre került az a tény, hogy van cigány probléma, igen is nem lehet ettől a kérdéstől el­ zárkózni. Egyetemünkön ez év március 8-án előadást tartottak a fennt említett szféra képvi­ selői. Több tucat statisztikai ér­ tékelést hallhattunk arról, hogy igenis létezik Magyarországon szegregáció, végzetes megkü­ lönböztetés. A demográfiai értékelés során rámutattak ar­ ra, hogy a cigány lakosság szü­ letési mutatói jóval magasab­ bak mint a magyar lakosságé Míg ’92-’93-as adatok szerint 450-460 ezer, addig 2000-ben 500 ezer cigány él Magya­ rországon (becsült adat). Min­ dezt összefüggésbe hozták azzal a ténnyel, hogy az iskolai végzettség meghatározó a szülési hajlandóságra (minél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik az egyén akár magyar, akár cigány _ annál magasabb ez a szám), s mivel a cigányság körében igen alacsony az iskolázottsági mutató észérvekkel magya­ rázható ez a szám. Felmerül a kérdés valójában csak ez a tényező jelenik meg ebben problémaként? Nincs-e kul­ túrál i s, szoci ali záci ós-társ adal mi szegregáció is jelen, amely­ ben nem csak a magyar lakosság hibás? Amennyiben elismerjük, hogy 22 Magyarországon több száz éve jelen van a cigányság és nem asszimilálódott közösségük, akkor miért nem tudtak integ­ rálódni társadalmunkba? Hi­ szen ez a több száz év lehetővé tette volna számukra, hogy tö­ kéletes módon kiküszöböljek a dezintegrációs tendenciákat. A magyar társadalom fogalmi problémákkal küzd (és ebben a médiának jelentős szerepe van!), hiszen attól a pillanattól, hogy a cigányság megkülön­ böztetett figyelmet kíván magának és külön pénzesz­ közöket igényel szocializációs és integrációs problémáinak leküzdése végett, miért tekin­ tik szegregációnak azt, hogy pl. vannak iskolák, amelyek külön cigány osztályokat indítanak. Az előadók kifejtették, hogy a cigány gyerekek többségének beilleszkedési problémái van-­ nak, már az általános isko Iában, s igen magas százalékú-­ kát (példa BAZ megye kbr 50%) kisegítő (enyhén fogyatékos) iskolákba tanácsolják. mivel nem tudnak beitleszkedni az iskolai rendszerbe. Nem csak a szellemi képességeikkel van probléma, hanem például nem beszélnek magyarul, ingerszegény kornyezetben élnek, stb.. Igen is létre kéne hozni olyan iskoIákat, amelyek a cigány gyerekék szocializáltságát, felemel­ kedését segítené elő, perspek­ tívát nyitna számukra a to­ vábbtanulás során. A munkaképes férfi lakosság esetében ’93-as becsült adatok szerint 30% rendelkezik mun­ kával, amelynek 70%-a idény­ munkaként jelenik meg. Vi­ szont igen érdekes statisztikai adat az is, hogy míg ’84-ben a 45-49 éves c. férfi lakosság 13%-a, az 50-54 éves c. férfi lakosság 23%-a volt rokkant­ nyugdíjas, addig ’89-ben ugyanez a szám a 45-49-es korosztálynál 30% és a 50-54­ es korosztálynál 48%. Tehát megállapítható, hogy ’89-ben majdnem minden második 50 év körüli cigány férfi rokkantnyugdíjas, súlyos szellemi, vagy fizikai problémákkal küzd Biztos, hogy jelentős szerepet játszik az is, hogy a rendszerváltást követően megszűnt a kényszerfoglalkoztatás és utcára került a majdnem egy millió tényleges munkanélküli, de nem indokolt az ilyen arányú eltérés megjelenése. Az előadáson jelen lévő államtitkár helyettes kifejtette, hogy a kormány középtávú cselekvési programja mit jel­ képez és milyen eredményeket vár tőle. Külön cigányügyi tár­ caközi bizottságot hoztak létre, amely munkájába több minisztérium is jelentős szerepet vállal, es munkájuk során jelentős szerepet szánnak a cigány civil szervezeteknek, amelyek aktívan részt is vesznek ebben. Kérdésünkre, hogy az a folyamat, amely a cigányság helyzetét kívánja rendezni, mikorra jut el egy olyan stádiumba, mikortól nem beszélhetünk cigány kérdésről felhang nélkül meg­ tudtuk, hogy ez az integrálódási �folyamat több évtizedet is éppen aktuális nagypolitika igénybe vehet. Hát igen, van mit kormánypártjai (és ez néha el­ behoznunk, van mit tennünk. lentétes a cigányság valós ér­ A probléma megoldása és a dekeit szolgaló tevékenység­ folyamat gyorsítása, valamint gel). A kormánypártok általáhatékonyabbá tétele érdekében ays bán azzal a válasszal söprik le legfontosabb a kommunikáció a cigányságot képviselő szerjavítása, a kétoldalúság erősítése vezetek - időnként valóban túl­ lenne az elsődleges feladat, zott igényeit -, hogy erre most Ennek kapcsán azonban mind a nincs pénz. Ez a válasz ebben a két félnek kellő mértéktartást formában valóban nehezen takellene tanúsítania a programok madható, de ha az ember végig és célok megfogalmazása és gondolja ennék a problémának megvalósítása kapcsán a lényegét könnyen juthat arra Az együttműködésben kellene szorítani a politika sze- nincs ra pénz, mert annyi pénz< repét olyan csekély mértékűre, böl másra költve -----*"’LL több sokkal amilyenre csak lehet. Látni rövidtávú (közgazdaságilag kell(ene) azt, hogy ez nem po­ magyarázható) gazdasági-tárlitikai kérdés, hanem társadal- sadalmi előny és politikai tőke mi és szocializacios probléma, kovácsolható, mint ha a ci- sághü adatokhoz való hozzá­ jutásban nyújthatnának segít­ séget, amely esetében nem sze­ rencsés csak és kizárólag a sta­ tisztikai adatokra támaszkodva _ kialakítani véleményünket, hiszén ezen adatok majdnem mindén esetben becsült adatok) és miután ez megtörtént akkor kellene megoldásokat keresni, úgy, hogy a politika szerepe szinte csak a program megvalósításhoz szükséges pénzforrások parlamenti jóváhagyásában és kont- S mint ilyen a megoldása nem szorítható a négyéves válasz­ tási ciklusok határai közé. Ez a megállapítás igaz mindkét oldal szereplőire, a jelentősebb parlamenti politikai pártok számára komoly szavazóbázist jelent a cigányság, míg a ci- gánykérdés megoldására torditanák. Felvetődik tehát a politikai akarat hiányának a kérdése az egyik oldalon, míg a ciganysagot képviselő szervezetek légitimitásának kérdése a másik oldalon (kiket képviselnek Ök désèt. A media ugyanis mint a társadal mi vél eményformálás legjelentősebb szereplője szintén aktiv részese kell, hogy legyen ennek a folyamatnak; szintén nem rövidtávú érdekek menten. Nem szabad, hogy a probléma az eladható - nem gányságot képviselő szervezetek csapdahelyzetbe kerülve, azzal küzdenek, hogy úgy kép- valójában0). A már korábban említett kölcsönös együttműködés, valamint a mértéktartás eladható, bináris kód mentén kerüljön megjelenítésre. Úgy hiszem, ha a fentebb meg­ viseljék a cigányság érdekeit, hogy közben az újraválasztásük jár a fejükben, amíg nem tudnak egységes képet mutatni, mind a társadalom, mind a politikai élet felé valós érdekek képviseletét nem láthatják el. 'A így igen nehéz megfelelő me­ kellene, hogy segítse a jelenleg igencsak döcögve haladó folyamatot, A cigány szervezeteknek segítséget kellene nyújtaniuk abban, hogy megismerhessük a cigányságot (az (elö)ítéletek tmelegágya ........................................ a nem-tudás)- tehát. szociológiai kutatások, felmé­ rések formájában feltárni a problémák gyökerét ( a ci­ gányságot képviselő szerve­ zetek például a cigányság kö­ rében érezhető ódzkodás le­ küzdésében, valamint a való­ fogai mazottakat sikerülne megvalósítani, énnek a szellemi­ ségnek megfelelően akkor egy olyan Magyarországon élhetnénk ahol sem cigánykérdés- goldásokat találni. A cigány­ ság képviselői ugyanolyan po­ pulista akciókat vezényelnek le és választási szólamokkal próbálnak nagyobb népszerű­ ségre szert tenni, mint az A problémakör vonatkozásábán meg kell még vizsgálni a két fél közötti kommunikációs csatornák, valamint a társadalom felé történő kommunikáció szerepet, jelenlegi mükö- röl, sem más nemzetiségek, kisebbségek (román, zsidó, stb.) nevéhez kapcsolt kérdésről-problémáról sem lehetnekellene többé beszélni. Boros Árpád, Jóna Tibor 23 �Jog és internet Merre haladhat ez a rovat? élvezni az infosztráda szolgál­ tatásait. Csak példaként egy A fenti alcím nem költői netfüggö ismerősöm gépe 100 kérdés akar lenni, hanem vala­ MHz processzor, 32 MB EDO mi olyan ’provokáció’, aminek RAM /ez a memória mennyi­ hatására esetleg több kérdés sége, általában a több jobb/. I érkezik az ítélet postaládájába. 4MB S3 Virse videokártya, Nem azt mondom, hogy kevés SB16 kompatibilis hangkártya, érkezik, hanem azt, hogy sze­ 2,1 GB merevlemez /itt megint rintem nagyjából ugyanazok csak jobb a nagyobb, különö­ az emberek tesznek fel újabb sen a letölthető adatok meny? kérdéseket. Ez két dolgot je- nyisége tekintetében/, 12X Ilenthet, ami egyből három, ka­ CD-ROM, 1,44 floppy. runkon, hála az első évi infor­ Ez a gép már két éve szolgálja matikai oktatásnak, szinte eme ismerősömet. Nem azért mindenki tökéletesen eliga­ nem szerez jobbat, mert nincs zodik a neten. Ha ez így van, rá pénze, hanem, mert semmi nincs szükség erre a rovatra. szüksége rá Nem árt, ha gyors Átadhatná helyét valamilyen a videokártya, minél nagyobb Ijogiasabb témának, aminek a merevlemez, valamint jó a több gyakorlati haszna van. monitor. Ami igazán fontos, az Jelentheti ezenkívül azt is, a modem minősége, illetve se­ hogy nem érdekelnek senkit az bessége, Nem érdemes ma már internet lehetőségei, pláne nem 56 kbps sebességűnél lassab­ az ott fellelhető jogi dokumen­ bat venni (lehetőleg a Posta tumok. Azért megjegyzem,; által bevizsgált, engedélyezett hogy a Magyar Közlöny netes modellt). kiadását 3, azaz háromnaponta Egy ilyen gép már 50.000 frissítik, ami sosem látott nap­ forintból kompletten hazavi­ rakészséget jelentene annak, hető, semmi sem indokolja a aki itt nézne utána az őt éppen netezésre, szövegszerkesztésre kínzó probléma jogi megoldá­ használt PC ennél drágább kiépítését. Persze aki szímulásának. A harmadik lehetőség, hogy én tercsodákat. lövöldözős ak~ nem csinálok jól valamit. ciójátékokat akar futtatni, Ezzel kellett volna kezdenem, lehetőleg 2560X2048- as fel­ hiszen az olvasónak mindig bontásban, röccenésmentesen I igaza van. Ennyit a lanyha /Üdv. Facol/, annak ez kevés, érdeklődésről. Térjünk át ezennel a feltett kérdések megválaszolására. Kérdés: Milyen gép kell ahhoz, hogy valaki normális sebes­ séggel tudjon internetezni? Válasz: Már szinte elavult konfigurációjú PC- vei is lehet I 24 de nem ez az igény az általánosan jellemző. Az igazi feneség ott van, hogy semmit sem ér a gép, legaláb­ bis a net elérése szempontjá­ ból, ha nincs internet- szolgál­ tatónk. Igazán ez az a pont, ahol mindenkinek el kell kez­ denie számolni. Általában kissé késő észbekap­ ni akkor, amikor anyu célza­ tosan kopog a homokórával a számítógépasztalon, esetleg valamivel később a fejünkön. Ha valaki el akarja kerülni ezt a retardációt, az tájékozódjon a szóba jöhető szolgáltatókról. Ezzel már a második kérdésre térünk át, azaz: Melyik a legol­ csóbb, legjobb szolgáltató? Nem szeretnék ingyen­ reklámot csinálni, úgyhogy csak cégnév nélkül a fontos kritériu­ mok: - Helyi hívással kapcsolatba lehessen lépni választottunk­ kal. - Az alapdíj lehetőleg tartal­ mazzon valamennyi ismerke­ dési időt. Van olyan cég, ame­ lyiknél ez 10 teljes óra. Ez azért fontos, mert egészen más a Kar gépeivel, ingyen bolyongani az adattengerben, mint otthon az órát figyelni és köz­ ben adatokat letölteni. - \em árt tájékozódni az egyes díjcsomagok közti ugrás árá­ ról, illetve arról, hogy hány kü­ lönböző csomag áll rendel­ kezésre. Sok helyen, ha túllé­ ped a csomagban meghatározott időt, figyelmeztetést kapsz. Ilyenkor választhatsz, hogy átlépsz- e egy másik díj sávba, vagy abban a hónapban már nem csatlakozol a virtuális világhoz. Egyéb szolgálta­ tóknál ilyen nincs, csak a számlából értesülsz róla, hogy hová tűnt az életedből néhány röpke óra. Tapasztaltam már, mekkora meglepetést tud okozni egy ilyen papírdarab. �Azután persze lehet fogadkozni, hogy: legközelebb oda­ figyelek; majd jól nézem az órát; beállítom az ébresztést, stb., általában nem segít, külö­ nösen, ha már képzett kalando­ zó lettél, akik egyre másra ta­ lálja meg az érdekesnél érdékesebb helyeket, oldalakat, Sok szempontból rosszabb a webezés a dohányzásnál, sokszór drágább is. - Mindenképpen tudjuk meg, hogy a szolgáltató milyen vonalfajtával csatlakozik a netre Ennek is fontos szerepe van, mivel nagyobb kapacitású, di "­ gitális vonalnál nem kell több­ ször beloggolni Általában ez a legfőbb bosszúságok okozója Feltárcsázod a szolgáltatót, aki már ilyenkor számláz. Beje­ lentkezel, elkezdenél bármi­ lyen tevékenységet, mire a kapcsolat megszakad. Kezd­ hetsz mindent elölről. Persze újabb számlázás és alapidőcsökkenés árán A vonal mi­ lyensége befolyásolja a letöltés sebességét is, tehát erre is érdemes figyelmet fordítani. - Nem mellékes körülmény, hogy ad- e a szolgáltató tele­ pítő alkalmazást, vagy sem? Ha ad, egy csomó problémát a program old meg helyettünk, ami rengeteg ősz hajszál kia­ lakulásától menekíti meg a próbálkozót. - Szinte alapvetőnek tűnik, de nem az: jó, ha a pult másik ol­ dalán álló alkalmazott türel­ mes és segítőkész. Csak sze­ mélyesen lehet bejelentkezni egy szolgáltatóhoz, de ezt a kellemetlen és fáradtságos pro- cedúrát is tehetjük .hasznossá azzal, hogy laikus kérdéseink­ kel bombázzuk a velünk fog­ lalkozó munkatársat. Ha kér­ déseinkre pontos, világos, kie­ légítő választ kapunk, a meg­ felelő helyre jöttünk. Ha értei metléh, homlokráncolva, ide gesen előadott tőmondatokat nyerünk jobb, ha elhúzzuk a csíkot. Amelyik cég mar a friss ügyféllel is lekezelően bánik, később még pocsékabb bánásmódot fog megengedni magának Ha csakis ezen cég jöhet számára elérhető a gépek szá­ ma miatt, igyekszem megbe­ szélni Dósa úrral, hogy me­ goszthassam Veletek az ott el­ hangzottakat. Ennyit a konku­ renciáról. Ezennel búcsúzom, a követ­ kező alkalommal egy európai körültekintést tervezek, mely­ nek során meglátogatjuk más országok parlamentjeit, mi­ nisztériumait, fellelhető jogi dokumentumait. Ha bárkinek van ötlete, kérése, hogy milyen témával foglalkozzam ajövenszoba, akkor pedig kérjünk dobén, az üzenjen valami valamilyen nyomtatott tájémódon. Ennyit rólam. vx^x-x-x-x-x-x * . . ♦* ,^:N'x':':j:;x':’x’xv:vx’x-xbíX\N^ •* koztatot, esetleg egy telefonszámot, ahová problémáinkkal fordulhatunk. Abban a végső Jó keresgélést mindenkinek: esetben, ha ilyenekkel sem tudnak szolgálni /volt már rá RICO4™ példa/, tényleg nincs több ke­ resnivalónk az adott cégnél szszabol cs@usa.net Egy ilyen hely nem szolgáltat, hanem mi leszünk a kiszolgál­ tatottak, rögtön az első, Hirdetési tarifáink: gyanúsan magas összegű ___ számlánál. Ilyenkor már az 'ühüm- ühüm’ nem segít, sőt Belső oldal (ff): még az ’ejnye, no’ kifejezés is 1/1 $0.000,- Ft mérsékelt hatású: vagy pere­ 1/2 ;.13.000,Ft lünk vagy fizetünk Ennyit a .•fxx-x-Xy. :x ’ szolgáltatókról Megtudtam, hogy az egyetem informatikai atyja, De Dósa Imre hétfőnként 17 órától előadást tart, Jogi dokumen­ 1/3 ; 1/4: 1/8 : 8.000,- Ft 5.000,-Ft 3.000,-Ft Borítólap (színes): tumok az interneten címmel Biztos vagyok benne, hogy az ő tapasztalata és tudása sokkal tartalmasabb jog és internet bemutatást tesz lehetővé, mint amilyen lehetőségekkel én ren­ delkezem. Mivel ez az előadás szűkös létszámú hallgatóság 1/1 1/2 1/3 1/4 30.000,- Ft 18.000,- Ft 10.500,- Ft 6.500,- Ft �í Színházi darabok kínálata I Március 27-én ismét színházi világnap, ismét rendhagyó színvonalas programokkal: kulisszajárás, díjak, gálák, új toárját Csehov darabok szí­ nesítik. Az olyan sokszor, és különböző szereposztásban műsorra tűzött darabok már kívánnak leckét venni, ha tanácsra szorulnak nézzék darabok színretüzése, melyek­ ről bővebben a következő irásunkban számolunk be. - De hagy addig is a segítségetekre legyünk abban, hogy könnyebben válo­ gathassatok a darabok kavalkád- elkoptatottnak tűnhetnek, ám sose unalmasak, mert közheh pedig örök, viszont csak 16(1) éven felülieknek ajánlott! ugyan, de Csehov minden darabja olyan, mint az élet. Közülük kiemelnénk Sirály című darabját, amelyben Arthur Miller: Pillantás a hídról. -Amerika, munkás­ ja közül, ízelítőt adunk a március havi kínálatból: Az “újonnan” felépült Ma­ ¥ I család, húsba vágó kérdések. El menjen-e dolgozni a lány? Be fogadj ák-e az újonnan érkezőket? Ha a hídról nézzük a távolodó hajó örvényt, minden tűnik kavarta másnak dách Színház- és Kamarábán ajánljuk figyelmetekbe öt szereti Corie és Paul történetét (Neil az író másik remei Simon: Mezítláb a Parkbán). Betekintést nyerhetünk a friss házasok fenekestül fel- Ványa Bácsi Megemlítendő továbbá A!« bee: Nem félünk a farkastól a forgatott életébe, vagyis megtudhatjuk, milyen az mikor című darabja Mint minden egy kezdő és ambiciózus ügy­ véd-férj (Cseke Péter) és egy feleség szerepében tündöklő (Für Anikó) kissé bolondos van egy férfi és egy nő: Martha (Csomós Mari) és musical Padlás 9-99éves ko­ rig mindenkit elszórakoztat. Eszenyi Enikő, Halász Judit, leány egymásra taial. Az Isten Pénze című musical Dickens Karácsonyi Ének vigyáznak egymásra, mind­ ketten számítanak a másikra. Csak éppen mindezt titkolják- című híres regényéből ké- főleg a másik előtt.. szült. A jó szórakozást már a szereposztás biztosítja: Huszti Péter, Szerednyey Béla. Du? -ahogy Kosztolányi irta-: “mindenki boldogtalan, min­ denki vágyakozik, mindenki szeret és mast szeret, mint aki meg a Körbe-Körbét: Tíz kép. Öt férfi. Öt nő. A téma nai Tamás, Cseke Péter, Vikidál Gyula. Látványos, érzel­ mes, humorral átszőtt játék, ive a valamire való műbén. itt is Georg (Bálint András). Imádják egymást, féltőén A József Attila színház darabjai közül a Bánfly Gyöngy rendezte: A csodálatos mandarin ügy -et ajánljuk a figyelmetekbe A korabeli do- melyet mindenkinek ajánlunk Nem hiányozhat a Madách kumentumok, tanulmányok, palettájáról a klasszikus Em­ ber Tragédiája, továbbá Mikszáth, Örkény, Arthur összeállított Miller, Victor Hugó és Thomas Mann művei sem. A Radnóti Színház reper26 naplók, levelezések alapján előadás során Bartók Béla és kortársai ,, , " . .■'■ÖV ■' ' 1 • , eletet, pályáját ismerhetjük meg egy egészen más szem­ szögből. Akik pedig szerelemből A Víg Színház 1988 január­ jában bemutatott darabját még mai napig teltházzal Tahi Tóth László főszerep­ lésével szintén nagy siker a Sylvta, mely kutyásokat és kutyagyűlölőket egyaránt elbűvölt már a világ számos színpadán. Az itt megemlített előadá­ sokra, továbbá bármely szín­ ház, bármely darabjára jegyek a HÓK- irodában rendelhetők meg. Hétfőnként pedig déltől kettőig személye- sen is a segítségetekre leszúnk, ha egyéb darabok tartalmára vagytok. is kíváncsiak "Eszterek3 �••.... ■....... 2000 Perces Fociderbi 2000. március 30-31-én aPPKE-JÁK, aPPKERésztvevő csapatok: A PPKE, KRE, ELTE BTK, a KRE-JÁK, a KRE-BTK, az ELTEegyetemek jogász és bölcsész karainak 3- 3 ÁJTK, az ELTE-BTK összefogásával 2000 csapata. perces jogász-bölcsész rangadóra kerül sor á : B A tornán folyamatosan hivatalos játékvezető Margitszigeti Atlétikai Centrumban. A rendezvény szervezését az egyes karok hall­ gatói önkormányzatainak külügyi bizottságai kezdeményezték. A sikeres együttműködésnek köszönhetően számos szponzort sikerült meg­ nyerni a rendezvény támogatására. így többek között minden játékos biztosítva lesz a rangadó alatt. A résztvevőknek pihenési es felfrissülést lehetőséget, valamint egyszeri meleg élelmet biztosítunk. A hagyományteremtő kezdeményezésre a média számos képviselőjét is meghívtuk. így Tv műsorok és az írott sajtó képviselőit. Az esetlegesen felmerülő sérülések ellátására állandó orvosi ügyeletet biztosítunk A játékosok mellett sok szeretettel várunk min­ den érdeklődőt, akik lelkesen buzdítják a csa­ patokat. Nekik további szórakozást a Café Leger esti programja biztosít. (Jelentkezés a HŐK irodában a kari szervezőknél.) Versenykiírás 2000 perces fociderbire A torna időpontja: 2000 111.30. 14.00 — 111.31 24 000 helye: Margitszigeti Atlétikai Centrum 20x40 méteres kézilabdapályán Lebonyolítás: jogász - bölcsész mérkőzések körmérkőzéses szisztémában fog közreműködni. Játékszabályok: hazaadás nincs bedobás és “berúgás” is lehetséges kiállítások: 2 perc, 5 perc ill. végleges A felmerülő kérdésekre a csapatok eligazításakor adunk választ. Csapatok létszáma: 10 fő (5+1 játszik) + 3 fős kisegítő személyzet Program: Csütörtök 14.00 csapatok eligazítása, öltözői elhelyezés 14.30 ünnepélyes megnyitó 14.40 kezdőrúgás 21.00 esti táncos, zenés mulatság a szurkolók­ nak, hallgatóknak, érdeklődőknek, valamint a csapatoknak 04.30 a mulatság vége Péntek 21 30 esti táncos, zenés mulatság a szurkolók­ nak, hallgatóknak, érdeklődőknek, valamint a csapatoknak 24.00 “2000" perces foci vége redményhirdetés, díjki- ; :üii;;u ’ 2000 pere« foci Maigitszigeti Atlétikai Centrum Március 30-31. Csütörtök 14.00 - péntek 24.00 Café Leger szurkolóknak, együt­ térzőknek bulizóknak és a ^soknak J Marci Március 31. péntek 2000 perc foci - 2 nap buli További információk a HŐK irodában �Örömmel értesítjük tisztelt Ügyfeleinket, hogy bankfiókunk kibővült és megújult szolgáltatásokkal áll rendelkezésükre. . Nyitva minden igény előtt! Teljeskörű lakossági szolgáltatásaink: Lakossági forint bankszámla -vezetés: Bankszámlára történő készpénz be-, illetve kifizetés TELEBANK szolgáltatás (2-36-66-66), folyószámla-hitelkeret biztosítása Átutalások ( munkabér, nyugdíj stb.) fogadása Állandó és eseti átutalások teljesítése Közüzemi számlák rendezése (díjmentes limitfigyeléssel) Bankkártyaszolgáltatások ( 7 különböző bankkártya) tartós betételhelyezés ( 7 és 14 napra továbbá 1-12. Illetve 18 hónapra) Lakossági devizaszámlavezetés, valuta forgalmazás Értékpapírok forgalmazása, tőzsdei megbízások teljesítése Lakossági hitelek nyújtása: Személyi és áruhitelezés, devizafedezet mellet nyújtott hitel Lakásvásárlási és lakásépítési kölcsönök nyújtása (állami kiegészítő kamattámogatás igénybevételével) Lakás felújításra, korszerűsítésre-, bővítésre nyújtott kölcsönök (támogatás nélkül -lakástakarékpénztári szerződéssel rendelkezőknek is) lakásépítési kedvezmény és adóvisszatérítési támogatás igénybevétele Vállalati folyószámla vezetés: Válallati forint és deviza bankszámlanyitás készpénzforgalmazás a bankszámlához kapcsolódó megbízások átvétele Egyéb szolgáltatások: Évgyűrűk magánnyugdíjpénztári belépés ügyintézése lakáskassza szerződés bankfiókunk címe: 1051 József nádor tér 5 Tel/Fax: 266-8553, 266-8573 nyitvatartási idő: II, Cs : K, Sz : P: Postabank és Takarékpénztár Rt. 8.00-18.00 8.00-16.00 8.00-15.00 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2000 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource III. évfolyam 3. szám 2000. március 24. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2000. március 24. Date Created Date of creation of the resource. 2000. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (8245+1080kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_III_3_20000324 Relation A related resource T00019 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 28 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_III_3_20000324 HÖK