<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="118" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://omeka.ppke.hu/items/show/118?output=omeka-xml" accessDate="2026-04-30T01:16:43+00:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="240">
      <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/cde613326365dd7acb8beebf16448eeb.jpg</src>
      <authentication>0eb6af180c8a908f1c24df566c93d55c</authentication>
    </file>
    <file fileId="241">
      <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/ac6f2883679ab6928608768e8b4806d2.pdf</src>
      <authentication>cb58922a1231b0f85bcab2bd6b422cbe</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="1831">
                  <text>�1999. október 8'9.

it évfolyam 10 szám

Impresszum

Nem is annyira

ítélet Pázmány Jogászlap
Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Jog- és Államtudományi Kar
Hallgatói Önkormányzata
Felelős Kiadó: Balogh András József elnök

LAP-ozó

Főszerkesztő:
Fried Balázs
Általános főszerkesztő-helyettes;
Szénégető Adrienn'

Technikai szerkesztő:
Juhász Péter
Tördelőszerkesztő:
Rédling Beáta
Olvasó Szerkesztő:
Oláh László
Rovatvezetők

Egyetem Tömpe Márton
Közélet: Gero Tamás
Egyház: Veress Orsolya
Külügy: Cserey Gyula
Kultúra: Kóti Réka
Sport: Christian László
Olvasói levelek: Miháltz András
Munkatárs:
Németh Ildikó

Honlap: Kosa Ádám

Szerkesztőség címe:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
1088 Budapest, Szentkirályi utca 28-30.
Telefax: 429-7268
e-maíl: itelet@jak.ppke.hu,
http://members.xoom.com/itelet
Készült: Budapesten, az A/3 Nyomdában

Az állandó főszerkesztői rovatnak nem véletlenül adtam a
Lap-ozó címet egy jó félévvel ezelőtt. Célom az volt, ezzel
az alig fél oldallal, hogy az olvasó - ha érdekli - mindig
tájékozódhasson a lapban történtekről. Mint minden szép
sorozatnak, most ennek is vége szakad.
Ahogy azt (gondolom) sokan tudjátok, a HÓK a hallgatók
által választott, azok érdekeinek képviseletére, és az egyetemi
élet serkentésére létrejövő szervezet. Mint minden rendes
szervezetben, itt is vannak egymással rivalizáló csoportok, ami
az egészséges működéshez szükséges is. Ez a szervezet és
elsősorban a vezetői némi befolyással bírnak az egyetem
életére, és rendelkeznek pár millió forint felett. (Félreértés ne
essék, tisztában vagyok vele, milyen hatalmas összeg is az "a
pár millió", de egy ekkora összeget manapság csak megkeresni
nehéz, elkölteni nem. Főleg ha annak nagy részét előre
lekötött tételek teszik, mint például a gólyatábor, gólyabál,
sportnap, újság költségei)
Tehát alapvetően nem olyan nagy "was ist das" HÓK tag­
nak lenni. Ennek ellenére rendszeresen (eddigi tapasztalataim
szerint minden tavasszal és ősszel) egymás torkának szoktak
ugrani képviselői csoportok. Hogy miért, az most lényegte­
len is, hiszen indok mindig akad, a téma az utcán hever.
Amit én, mint kívülálló (illetve félig "bennálló") ebből
megtapasztalok az az, hogy ilyenkor minden érdekelt fél
igyekszik az ellenfelet lejáratni. Szerencsére legtöbbször
magukkal is ugyanezt teszik a felek. (így legalább "igazsá­

gos".)
Ezzel kapcsolatban két problémám van:
l .Ezen jeles alkalmakkor sikerül teljesen szétverni a
szervezetet, megingatni a hallgatók beléjük vetett bizalmát és
hetekre visszavetni az ott folyó munkát.
2 . Ha már van egy ilyen helyes kis újságunk (tudod, ami
közös, az az enyém is, ami pedig az enyém, ahhoz senkinek
semmi köze) alapon. Rajtunk keresztül is folyik, szeretne
folyni a gyakran cseppet sem konstruktív vita.

Ad 1
- Ahogy én látom a HÖK-nek azért egész sok feladata van.
- A HÖK-ös is csak ember, így nincs végtelen munka­
bírása.,

2

�- Akkor miért nem fordítja ki-ki ezt a kis erőt valódi
munkára, hogy haladjunk is előre valamit.
Tisztában vagyok vele, hogy ami a mindenkori HÖK-ben
folyik, az több képviselőnek nem tetszik. De kérem, ez eset­
ben tessék sokkal jobban dolgozni, mint az ellenpárt, tessék
ezt dokumentálni, és aztán ezt a munkát tavasszal beváltani
egy csomó szavazatra, és onnantól minden úgy lesz, ahogy az
adott fél akarja. De addig tessék, leszegni a fejet, és összes­
zorítani a fogakat és segíteni a HŐK munkáját!
A mindenkori vezetés pedig érezze már kissé annak a
felelősségnek a súlyát, amit több ezer hallgató ráhelyezett, és
kormányozzon az ellenzék kritikáit mint intő jeleket figyelve.
(Miniszternek lenni ugye jól hangzó állás. Hatalom, pénz
...satöbbi, de hadd emlékeztessek a szó latin eredetére: ministro 1 -avi -atum= szolgálni. Szolgálni!)

Ad 2
Eddig is írtunk a HÖK-ön belüli eseményekről, ezután is
fogunk. (Még ha ez sokaknak nem is teszik.) A HŐK ugya­
nis az egyetlen olyan szerve az egyetemnek, ahol hallgatók
tehetnek magukért a hallgatókért, és ahogy a parlament dolga
mindig az ország dolga is, a HŐK ügyei is a hallgatók ügye.
(Megjegyzem, elég szomorú a HÖK-re nézve, ha az a kép él
róla, hogy egy belterjes, önérdekvédő szervezet, Id. levelezési

rovat.)
Ahogy eddig is írtunk (néha kemény hangvételben), ezután
is írunk a HÓK problémáiról, a felmerülő gondokról, az
elkövetett hibákról. Egyrészt mert megtehetjük. A lap ugyanis
tartalmi és személyi szempontból autonóm, a főszerkesztő
HŐK közgyűlésen való megválasztása után. (Ezt ezek után is
kérem tiszteletben tartani!) Másrészt mert kritika és vissza­
jelzés nélkül nehéz a helyes irányt megtalálni. Mindezekkel
együtt nem kívánunk egyik oldal szócsöve sem lenni. Ez néha
a lehetetlennel egyenlő, de a szándék megvan rá.
Szép levezető helyett álljon itt a Bencés rend jelmondata,
aminek megfontolása esetén talán újra írhatok a lapról, ami
esetleg sokkal unalmasabb, de az én munkám a lap vezetése

és nem más.
A jelmondat így szól:
Óra et labora, vagyis: Imádkozzál és dolgozzál!

Fried Balázs
főszerkesztő

beköszöntőié

■

T»

Posta

Tiszteit ítélet szerkesztőség
A magyarok joga
Akik nem momdhatnak köszönetét
Kérelem, kérelem, re csodás...

(Levél a Dékánhoz)
A Dékán Úr válasza

�II. évfolyam 19. szám

1999. október 8-9.

Kabaré a HŐK közgyűlésen
"Csak tényszerűen!" - kérte a
főszerkesztő, amikor eldöntöttük,
hogy én fogom megírni a beszá­
molót a HŐK Közgyűlésről. Óha­

Közgyűlés előtt írásbeli tájékoztatót
a napirendi pontokról? Hiszen így
nem volt idejük, módjuk felkészül­
niük egy-egy témára! Ám annál

Ez volt a Közgyűlés gócpontja.
Mire összegyűltek a képviselők már
teljes fejetlenség uralkodott a
teremben, hiszen senki sem értette

jának nehéz lesz eleget tenni, - ám
megpróbálok - hiszen az ott tapasz­
talható ideges hangulat, kaotikus
szervezetlenség, komolyan elgondol­
koztat azon, hogy működőképes-e a
testület, a jelen állapotban?
Az elmúlt héten tartották a diák­
ság érdekképviseleti szervének idei
Közgyűlését.
A
helyszín
a
Spartacus éttermének felső szintje,
kellemesnek tűnt. Egy hosszú “u”
alakú asztal, közepén zöld posztóval

sokkal fontosabbak a hallgatóság
problémái, mint hogy hasukra ütve
döntsenek a kérdésekben tudván, az
ember első reakciója nem feltétlenül
egyezik meg egy néhány nap alatt
kialakult, átgondolt véleményével.
Szóval a kérdés jogos: Miért nem
kaptak írásbeli értesítést a napiren­
di pontokról?
Nézzük a lehetséges választási
lehetőségeket :
l.Nem találták fontosnak az
illetékesek. - ez a legkisebb baj,
hiszen ebben az esetben ezen a
legközelebbi alkalomra ezen tudnak
változtatni (a jó pap is holtig tanul)
2. Elfelejtették elküldeni őket. ebben az esetben egy fokkal
kellemetlenebb a helyzet, hiszen
mekkora kuszaság és fejetlenség
lehet a HÖK-ön, illetve a napiren­
di pontok összeállítójánál (gondo­
lom az elnök az?), ha egy ilyet
elfelejt elküldeni? Azért még ez is
megbocsátható bűn, de...
3. Nem akarták elküldeni: - ezt
inkább ne is feltételezzük, hiszen
aki tudatosan nem küldi ki, az pon­
tosan tudja, hogy az milyen
következményekkel (zűrzavar, dön­

az elején, hogy miről folyik a vita.
Az elnök nem biztosította azt a
hangulatot, ami elvárható lett volna.
A képviselők nem kaptak szót, ha
pedig mégis, akkor nem a megfelelő
sorrendben (na ez volt a legkisebb
baj, ezen az estén), elhangzott egy
képviselői kijelentés is, miszerint az
elnöknek talán személyes konzek­
venciákon kellene gondolkodnia ha
még egy közgyűlést sem tud lev­
ezetni. Ö erre rágyújtott egy szál
cigarettára, és azzal mint egy
karmesteri pálcával, marsallbottal,
próbálta vezényelni az ülést. Abban
az esetben pedig, hogyha úgy gon­
dolta, egy napirendi pontot már
elég régóta tárgyalnak, önkényesen,
függetlenül attól, hogy volt-e még
kérdés a levegőben, befejezettnek
nyilvánított. Nem véletlenül kér­
dezte meg az egyik hökös: Ha
senki nem akar témát váltani, akkor
miért kell? - kérdésére nem kap­
tunk választ, így több képviselő azt
feltételezte, hogy az elnöknek, féltenivalója van. Az pedig már csak
olaj volt a tűzre, hogy kijelentette,
az Ellenőrző Bizottság Elnöke nem
tagja az elnökségnek (sic!). Itt

tésképtelenség) jár. A zűrzavar, a
megalapozott döntésekre való képte­
lenség a legkevésbé sem szolgálja a
HŐK, pontosabban az egyetem
hallgatóságának,
a
HÖK-öt
megválasztó diákság érdekeit. Sajnos
ebben az esetben beigazolódna
többek állítása, hogy egy-két vezető
minden hatalmat a kezében tart,
nem kívánja megosztani.

felmerül az a kérdés, hogy ki tudja
az Alapszabályt, ha Ó nem.
Természetesen
nem
csak
negatívumok történtek eme jeles
napon. Itt van például a Gólyabál
tervezete. Bár csak elenyésző része
készült el, már így is igen jónak
tűnik, és minden esély megvan
arra, hogy a tavalyi színvonalon
rendezzék meg az elsősök avatóját.

állt a képviselő rendelkezésére.
Középen ült a HÓK elnöke, balján,
jobb keze a Pénzügyi Bizottság
Elnöke, jobbján a Rendezvényi B.E.
A képviselők kellemesen elfértek az
asztal többi részén, kivéve persze
azokat, akik nem voltak ott. És itt
elérkeztünk az első problémához!
Megpróbálom felidézni a történ­
teket (a szöveg pontatlan idézése
miatt elnézést az illetékesektől).
"Elnök: Az első napirendi pont...
M.A. aki a hiányzásokkal kapcsolat­
ban akar SZ.M.SZ-t módosítani. mondta az elnök
M.A.: Én ??? - kérdezett vissza
a meglepett képviselő, - nem is
tudtam, hogy bekerülök a napiren­
di pontok közé, nem kaptam róla
semmilyen papírt.
Elnök: Igen, te! Nekem az van
ide felírva, hogy M.A. felszólása a
hiányzások módosítása miatt
M.A.: A, aha. ...szóval, azt
szeretném mondani - és elkezdte...”
Amint
látjátok,
jónéhány
képviselő nem értette, mért nem
kaptak
a
közzüllés,
bocsánat

4

�Más. Felborult a költségvetése a
kedvenc hallgatói érdekképviseleti
szervünknek, rajtuk kívül álló okok­
ból. így az eredetit módosítani kel­
lene, illetve a fennmaradó összeget
el kell osztani újra. Ah' nehéz fela­
dat bizony! Vajon a képviselők
fejszámoló művészek, s ha nem,
ami több mint valószínű - hisz a
matematikusok
a
ter­
mészettudományi egyetemeket tün­
tetik ki jelenlétükkel - miért nem
kapták meg előre írásban azt, hogy
mennyi pénze maradt az önkor­
mányzatnak? így jó előre le tudták
volna írni, hogy
a lehetőségek
szabta határokon belül mennyi
pénzre lenne szükségük a külön­
böző programokhoz. Ezt körbeadták
volna a Közgyűlés előtt, és kezdőd­
hetett volna az alkudozás.
A valóság azonban teljesen más­
ról szólt. A Pénzügyi Bizottság
Elnöke felolvasta (igaz többször),
mennyi pénz van, és kinek menny­
it akarnak adni. Közben a Sport
Bizottság Elnökével aki nem volt
ott, telefonon megbeszélte, hogy
mennyit kapnak. Az ember hirte­
lenjében nem volt biztos abban,
hogy egy jogi egyetemen vagy
egészen máshol van! Hallgassátok
csak: "... nem annyi nincs, ...nem

ennyi van és kész, nincs több
pénz...." Hihetetlen!
A közgyűlés a baráti összejövetel
vége felé közeledett. Kellemes ciga­
rettafüst töltötte be a termet, de az
indulatok továbbra is forrtak.
Legnagyobb problémaként az
információáramlás hiányát tartották
sokan. Állításuk szerint a legritkább

esetben tudnak meg valamit a
megfelelő időben, ami tűrhetetlen.
Mikor úgy tűnt elcsöndesedik egy
kicsit a vihar, kiderült még hátra
van a feketeleves.
Egyetemi bulik. Az utóbbi
időben gomba módjára szaporodnak
a buli szervezők, akik megpróbálnak
a HŐK neve mögé bújni, mint pl.:
HŐK támogatással, HŐK ren­
dezéssel. A HŐK az ebből befolyó
a pénzből eddig semmit nem látott,
pedig a nevük védjegyet jelent
vagy legalábbis azt kéne jelentenie
így azonban ingyenesen használták
ezt. A jelenlegi vezetés nagyon
okosan meg akarta oldani ezt a
problémát de újfent hibát követtek
el. Ahelyett, hogy Közgyűlési
határozattal pályázatot írtak volna
ki a buli szervezésre (aki a legjobb
ajánlatot adja, az szervezhet), az
elnök megállapodott az egyik csa­
pattal (a Közgyűlés, sőt
az

Elnökség tudta nélkül), aláírt velük
egy szerződést (bár ezt senki sem
látta, és arra a kérésre, hogy ezt
mutassa be, elodázó választ adott,
mivel a szerződés otthon volt).
Nekik odaadta a pecsétet egy
hétvégére, amit nem tehetett volna
meg (tudjátok, plakát nem kerülhet
ki nélküle), és ami a legnagyobb
hiba,
nem
tájékoztatta
a
képviselőket minderről. Sajnos a
végén úgy akarta a vitát lezárni,
hogy még rengeteg kérdésre a
válasz a levegőben lógott. A
képviselők egy része fel volt
háborodva, hatásköri túllépésről
beszélt, és később bizony elhang­
zott az is, hogy az elnöknek eset­
leg bizalmatlanságit kéne maga
ellen beadnia, hiszen egy jogi
egyetemen, de máshol sem, lehet
felhatalmazás nélkül szerződést
aláírni.
Következő közgyűlés, jövő hét­
főn! Hajrá fiúk ennél csak jobb

jöhet!
Utóirat: A közgyűlés nyílt aki
egy kellemes délutánt akar magá­
nak, az jöjjön el nézze meg mi
folyik ott.

Érdi

...és kabaré a színfalak mögött
főszerkesztő, mikor eldöntötték,
hogy Érdi Gábor írja meg a cikket

információval hozzájárulni a teljes
kép bemutatásához.
1. A cikk olyan képet fest,

a szeptember 27-i közgyűlésről.
Megteheti ezt, hiszen ott volt,
végighallgatta azt, de úgy érzem,
mégsem tud objektiven tájékoztat­
ni. Ezért próbálnék egy-két plusz

mintha az elnök még a napirendi
pontokkal sem lett volna tisztában.
Itt jelezném, hogy a napirendi
pontokat mindenki írásban javasol­
hatta a közgyűlés előtt már két

“Csak

tényszerűen”,

kérte

a

héttel is. így magam sem értettem,

hogy miért felejtkezett el valaki a
saját javaslatáról.
2. É.G. keresi

az

indokokat,

hogy vajon miért volt informá­
cióáramlás... szerinte egyik lehet­
séges ok az, hogy “a zavarosban
halászva egyesek” hatalomkoncent­

5

�10. szám

ik

rációra törekednek. Nos lássuk
csak azokat a napirendi pontokat,
amihez oly fontos az a bizonyos
hatalomkoncentráció...
pl: beszá­
molók; a sportbizottság helyzete;
gólyabál; ítéletben közlendő hirde­
tések... hűha, ezt csak egy
autokrata tudná végigvinni.

3. Hogy a költségvetés megvi­
tatása során fejetlenség alakult ki,
az tény. Magam vagyok felelős
azért, hogy kialvatlanul nem
kértem fel mást az ülés leve­
zetésére. De a rend azért borult
fel, mert egy bizottsági elnök nem
jelent meg. Cserébe háromféle
különböző
(ellentmondásos)
pénzkérelmét három különböző
tag tolmácsolta. O maga a köz­
gyűlés közben telefonon értekezett
a gazdasági bizottság elnökével. Ez
tényleg komolytalan. De ha nem
vesszük figyelmbe (pl. nem volt
ott, vessen magára), akkor meg az
a baj. Ebből is látszik, hogy egye­
seknek mindegy, hogy a HŐK
elnök fején van-e sapka, vagy sem.

1999. október 8-9.

4. Ami a költségvetési prob­
lémákat illeti... A bizottsági
elnökök nem készítették el mind
(időben) a bizottsági költségvetés­
tervezeteket, így Árvay Gábor
bizottsági elnök csak azt tudta fel­

terjeszteni, amit megkapott.
5. Más. Ha Érdi Gábor tényleg
objektív lenne, nem akarná azt
sugallani, hogy karmesteri pálcát,
marsallbotot képzeltem a kezem­
ben.

6. A feketeleves: Tényleg idő
előtt zártam egy napirendi pontot.
De ezt nem önkényességből tet­
tem. Inkább azért, mert értel­
metlen szócséplés volt. Dönteni
úgysem
tudtunk,
mert
az
illetékesnek (rendezvényi alelnök)
idő előtt el kellett mennie. Nem
a cikk írójának ötlete, hogy
pályázatot hirdessünk meg. Mert
pályázatot kell hirdetni. De Soha
nem kötöttem semmiféle megál­
lapodást egy, a “rivalizáló tár­
saság” egyikével sem. Kötöttem
viszont egy bármikor felbonthatót

egy szórakozóhellyel, hogy míg a
pályázatokat nem bíráljuk el,
addig is folyjon be pénz az
egyetemnek. így a HŐK bulikból
- a korábbi évekkel ellentétben nem csak egyesek, de az egyetem
is profitál.
Kabaré. Willkommen, bien­
venue, welcome. A Közgyűlés
nyílt, aki akarja jöjjön. Lássa a
kabarét. De nem a közgyűlés a
kabaré, hanem ami mögötte van.
Mögötte meg egyéni érdekek van­
nak, amik nem azonosak a Kar
érdekeivel. Ezeket kell fékezni, és
ezért mindegy egyeseknek, hogy a
HŐK elnökén van-e sapka, vagy
sem.
Erről nem is akarok többet írni.
Balassinak volt egy verse, mely
szerint aki sárral (ő más szót
használt) dobálózik, annak minde­
gy, hogy nyer, vagy veszít: sáros
lesz (Itt is más szót használ).
BAJ
HŐK elnök

NYELVVIZSGÁZÓK FIGYELEM!
Mint tudjátok, egyetemünk a diploma meg­
szerzéséhez két középfokú nyelvvizsgát követel. Az

ötödévesek számára ez különösen aktuális probléma,
ezért gyűjtöttünk össze néhány fontos információt a
nyelvvizsgákról.
A Rigó utcában állami nyelvvizsgát lehet tenni,
lehetséges azonban nemzetközi nyelvvizsgát is szerezni,
mely középfokú nyelvvizsgának minősül, ha mini­
mum 80%-os eredményt értek el. Piliscsabán novem­
berben és májusban rendeznek ilyen nemzetközi
nyelvvizsgát (ICC, ZERT1FIKAT), ezekre a nyelvi

6

lektorátuson lehet majd jelentkezni. Akinek nem si­
kerül a novemberi vizsga, az ne essen kétségbe, mert
havonta más intézetek és nyelviskolák szervezésében is
van nemzetközi középfokú vizsga (németből például a
Goethe Intézet, a TIT, a Novo School Zertifikat vizs­
gái). A vizsga díja mindenhol 14.500 FT, a szóbeli és
írásbeli csak együtt szerezhető meg. Ez a fajta
nyelvvizsga nagyon korrekt és humánus, ezért ajánlom
minden vizsgázni vágyónak!
Mindenkinek sok sikert kívánok!

�IV. Kassa és Környéke Ifjúsági Napok

Telefonia 2

Rendezők és résztvevők:

Bíróságok

Szlovákiából:
Magyar Ifjúsági
MIK
Közösség
SZMCSSZ Szlovákiai Magyar
Cserkészszövettség
Fiatal
Reformátusok
FIRESZ
Szövetsége
Diákhálózat
DH

Magyar Köztársaság Legfelsőbb
Bírósága
1055 Markó utca 16.

IDŐPONT:
1999. OKTÓBER 15-17.

(a kassai Fábry-Napok)

Busz Indulása:
Október 15-én
Budapest Népstadion

Érdeklődni: 20/3377-234,
Részvételi díj: 3500 Ft

Program:
15-én Előadás
16-án Szádellői gyalogtúra
a jászói barlang és az apátság
megtekintését javasoljuk

EKICS BÁL
17-én Szepességi autóbuszkirán-

Magyarországról:
Fidelitas
OGYIP
PÁZMÁNY PÓDIUM

IDF

MAFIK

M1V

dulás:
KEI'

Báli ruhát hozzatok!

Ifjúsági Demokrata
Fórum
Magyar Fiatalok
Társasági Klubja
Magyar Ifjúsági
Világfórum
Keresztény
Értelmiségi Társaság

TANSZÉKMINÖSÍTÉS - BEST OF

269 2600
302 1241
Magyar Köztársaság
Allotmánybírósága
1015 Donáti utca 35-45.
212 1160
Fax 212 1170
Fővárosi Bíróság
1055 Markó utca 27.
332 5550
Fővárosi Munkaügyi Bíróság
1055 Markó utca 27.
332 5550
Pesti Központi Kerületi Bíróság
1055 Markó utca 25.
332 5330
302 2335
Budai Központi Kerületi
Bíróságok
1021 Budakeszi út 51/b.
275 1901

A LEGJOBB ELŐADÓ:
LEGJOBB VIZSGÁZTATÓ:
LEGTURELMESEBB TITKÁR/NŐ:
A LEGMEGKÖZELÍTHETETLENEBB TANSZÉK:
A LEGBARÁTSÁGOSABB BIZTONSÁGI ŐR:
A LEGKEDVENCEBB TANTÁRGYAD:
A LEGJOBBAN JEGYZETELHETŐ ÓRA:
LEGFÖLÖSIJEGESEBB TANTÁRGY;
LEGJOBBAN TANULHATÓ J EGY ZET/TAN KÖNYV:
A LEGROSSZABB JEGYZET/ TANKÖNYV:
A LEGJOBB VIZSGAÉLMÉNY:
LEGROSSZABB VIZSGA:
Minden előadóban kiosztjuk ezeket a tanszékminősítéseket, amelyek
értelemszerűen az elmük tanév 2,(!) félévére vonatkoznak. Ha lenne még
mesélnivalód a feltett kérdéseken kívül is, a lap hátoldalán nyugodtan
kibontakozhatsz. A kitöltött kérdőíveket szeptember 30-ig lehet leadni a
HŐK irodában. Hallasd a hangodat!!

Magyar Köztársaság Parlamentje
1055 Budapest,
Kossuth tér
268-4000
Miniszterelnöki Hivatal
1055 Budapest,
Kossuth tér 4.
441-3000
Oktatási Minisztérium
1055 Budapest,
Szalay u. 10-14.

302-0600
Igaszságügyi Minisztérium
1055 Budapest,
Kossuth tér 4.
268-3003

�Hogyan írjunk szakdolgozatot?
- Témaválasztás II. Az előző számban megjelent cikk
folytatása.

Azon kívül, hogy érdekeljen a
téma tartsuk szem előtt az alábbi
arany szabályokát a témaválasztásnál:
„LA téma feleljen meg a jelölt
érdeklődési körének (kapcsolódjék
addigi vizsgáihoz, olvasmányaihoz,
politikai, kulturális vagy vallási
nézeteihez);
2. A
felhasználandó
források
legyenek hozzáférhetők, vagyis ne
okozzanak anyagi gondot a jelöltnek;
3. A
felhasználandó
források
legyenek kezelhetők, vagyis feleljenek
meg a jelölt kulturális szintjének;
4. A kutatási módszer feleljen meg
a jelölt felkészültsgének.“ (1.4.)
Egyszóval: aki szakdolgozatot akar
írni, olyat írjon amilyenre képes.
5. „Legyen a tanár megfelelő...
vannak olyan jelöltek akik rokonszenv
alapján az A tantárgy tanárjához
akarnak írni egy valójában a B tan­
tárgyhoz kapcsolódó szakdolgozatot.
A tanár beleegyezik (rokonszenvből,
hiúságból vagy nemtörődömségből),
aztán nem képes arra, hogy kövesse

■

'

a szakdolgozat alakulását.“ (1.4.)
A téma ne legyen túl átfogó, mert
az mindig nagyképűen hat. Azonkívül
a bírálók minden bizonnyal ismernek

nak előnyei és mindegyik rejt veszé­
lyes csapdákat.

majd olyan részleteket, amelyekre a
dolgozatíró nem tért ki és nehéz
bizonygatni, hogy szándékos kiha­
gyásról van szó. „Ha viszont ko­
molyan dolgozott egy pontosan
meghatározott témán, olyan anyag
birtokában lesz, amelyet a bírálók
többsége nem ismer. Nem valami
olcsó trükköt ajánlok. Trükkről van
szó, de nem olcsó trükkről, hiszen
fáradozást igényel. Egyszerűen az
történik, hogy a jelölt "szakértőként"
lép fel egy nála kevesebb szak­
értelemmel rendelkező fórum előtt, és
mivel
megtette
a
szükséges
erőfeszítéseket azért, hogy szakértővé
váljon, méltán élvezheti a helyzet
előnyeit.“ (II. 1.)
Eco
részletesen
tárgyalja
a
történeti vagy elméleti szakdolgozat
(H.2.), a régi vagy modern téma
(II.3.), a tudományos vagy politikai
szakdolgozat kérdését és mindezek
kapcsán rávilágít - egyetlen út sem
kockázatmentes, mindegyiknek van­

hogy az ne igényelje olyan nyelv
használatát, amelyet nem ismerek
vagy nem áll módomban megtanulni.

Nyelvismeret szempontjából „úgy
kell szakdolgozattémát választanom,

[-]
1. Nem szabad olyan idegen
szerzőről szakdolgozatot írni, akinek a
műveit nem tudjuk eredetiben ol­
vasni. [...]
2. Nem lehet szakdolgozatot írni
egy témáról, ha a legfontosabb szak­
irodalom számunkra ismeretlen nyel­
ven íródott.“ (II.5.)
Nyelvi nehézségek áthidalására
rendelkezésre állhatnak recenziók,
kivonatokat tartalmazó összefoglalók
számunkra ismert nyelven. Segítséget
kérhetünk valakitől, akivel elolvas­
tatjuk a feltétlenül szükséges mű
fontosabb fejezeteit. „Ilyenkor azért
legyünk annyira szemérmesek, hogy
ne alapozzunk túlságosan erre a
könyvre, de nyugodtan bele vehetjük
az irodalomjegyzékbe, hiszen találkoz­
tunk vele.“ (II.5.)
Kompilálta: Papp Dávid

A Panaszpapír Működése
■ ■ '
■
■

L Ha valamilyen tanulmányi problémád van, tolts
ki egy panaszpapírt.
2. A papírra írd rá pontosan, hogy mi történt, kivel,

rá, hogy meddig aktuális, illetve ha sürgős!
6. A végéről ne felejtsd el a dátumot és az
elérhetőségedet*

hol és mikor.
3. írd rá azt is, hogy mit szeretnél megoldásképpen.

. 7. Dobd be az egészet a Panaszládába.*

4. Ha névtelen szeretnél maradni, akkor írd rá ezt
is, de a nevedre azért van szükség, hogy mi is el
tudjunk érni, ha szükséges.
5. Általában hirtelen felindulásból szoktak minket
megkeresni, és nem várják meg a ügyintézés végét. írd

8

Minden kelléket megtalálsz a HŐK irodában.
Köszönjük!

Tanulmányi Bizottság

�1!» évfolyam 10'

Zombor, Zenta, Szabadka
A délvidéki magyarság történelme
során legnehezebb hónapjait éli,
leszámítva az 1944-es októberi
mészárlást, amikor 40-45 ezer mag­

fiataloknak pedig futniuk kellett. Ezt
a történetet Torockay László írta le,
akit három hete Horgoson éjjel
gumibotokkal megvert négy civil­

yar férfit gyilkoltatott le Tito par­
tizánjaival. Egyetlen magyar politikus
sem mondhatja, hogy kizárható a
Délvidéken az etnikai tisztogatás
lehetősége. A bombázások befejezése
óta a szerb szabadcsapatok és a ko­
szovói szerb katonai rendőrség alaku­
latai a magyar többségű bácskai,
bánsági területekre érkeztek ugyan­
azon
szervezeti
formában.
Folyamatosan
érkeznek
KözépSzerbiából az elmenekült koszovói
szerbek és cigányok, mivel a 200
ezres koszovói szerbség 90 %-a nem,
mert Koszovóban maradni. Mirnics
Károly szabadkai statisztikus adatai
szerint csak Szabadkán hivatalosan
2500 koszovói cigány települt le. A
tényleges számuk jóval magasabb és
folyamatosan növekvő. A magyar
külügyminisztérium nem tiltakozik a
betelepítés ellen, akárcsak 1995
nyarán, amikor a krajinai szerbek
érkeztek tömegesen és foglalták el az
üresen maradt magyar házakat.
Elkezdődtek az atrocitások, de a
magyarul beszélő média nem vesz
róla tudomást. Éjszakánként egyes
magyar
falvakban
a
levegőbe
lődöznek a szerbek, szaporodnak a

ruhás, amikor már csak néhány száz
méterre volt a magyar határtól.
Topolyán három hónapja hatan
erőszakoltak meg egy magyar lányt,

majd élve felboncolták. Csonoplyán
(Zombor mellett) augusztus végén
magyar fiatalok születésnapot ünne­
peltek, ekkor hatolt be a házba
néhány szerb ételt és italt követelve,
mikor megkapták meg akarták
erőszakolni az egyik magyar lányt,
amit sikerült megakadályozni. A

házfalakon a magyarok, „eltakaro­
dását“ sürgető feliratok. Három ma­
gyar fiatal beszélgetett néhány hete
egy vendéglő tornácán, két koszovói
szerb többször követelte, hogy szer­
bül beszéljenek, mert ez itt Szerbia.
Az egyik magyar srác odalépve
válaszként annyit mondott: „Minket
menekültek ne oktassanak!“ Erre a
két szerb fegyvert rántott, a magyar

családfő feljelentést tett a rendőrsé­
gen, a hatóság az esetet részegek randalírozásának minősítette. Elvonu­
lásuk után jött a bosszú: az egész
házat szétverték.
Az atrocitások fokozódni fognak a
fegyvertelen magyarsággal szemben,
mert a rendőrség passzivitásával
bátorítja a szerb civileket. Eközben a
vajdasági magyar pártok azon versen­

genek,
ki
tud
gyengébb
követelésekkel előállni. A magyar
politikusok nyilvánvalóan túszhely­
zetben vannak.
Létezik Magyarországon egy hite­
les szervezet, amely a délvidéki
magyar
önrendelkezésért
küzd:
Délvidéki Magyarok Közössége.
Elnöke Andrási Attila a szabadkai
színház volt rendezője. Akit érdekel
a téma, netán tenne is valamit a
bács-kai magyarokért, keressen meg
egy mondat formájában:
kelemen_miklos@hotmail.com
Kelemen Miklós
IV. évf..

tanulmányi

■

ottság refer­
enseket keresi

Ha szeretnél első kézből - a
sajit kezedből - információkat
szerezni a téged érintő tanul­
mányi kérdésekről,
és esetleg valamit tenni is
hajlandó lennél ez ügyben,
akkor jelentkezz referensnek!

I 1B: í BIlii 11'I í5ÍIK
Elsősök!
Ez jó alkalom lenne, hogy
megismerjétek
az
egyetem

felépítését!

Pázmányos
pólók kaphatók
500-Ft. - ért a
HŐK irodában!

9

�19. október 8-9

Vulkántúra Jáva-szigetén
Harmincöt napot volt szerencsém
eltölteni nyáron a Távol-Keleten,
Thaiföldön,
Malajziában
és
Indonéziában.
Repülőjegyünk Bangkokig szólt,
innen három nap múlva busszal men­
tünk Malajziáig, ahonnan áthajóztunk
a Melaka szoroson az indonéziai
Szumátra szigetére. Itt két napot
kirándultunk a dzsungelben, ahol
megnézhettük és megetethettük az
orángutánokat, amelyek csak ebben a
nemzeti parkban és Borneó szigetén
élnek természetes környezetben.
A dzsungel tényleg olyan mint a
filmeken: sáros, hatalmas faóriásokkal,
sok, tövises, szúrós növénnyel és
rengeteg liánnal és egy piócákkal teli,
vadvízi
folyóval.
Ezen
három
összekötözött
traktorgumi-belsővel
raftingoltunk. keresztül.
Utunk során sok olyan helyen jár­
tunk, amely elég távol esik a civilizált
világtól, így még ha van is elég
pénzed, akkor sem kaphatsz igényeid­
nek megfelelő kényelmet.
A majdnem
14000 szigeten
elterülő Indonéziában több mint száz
működő vulkán van, amelyek nagy
része Jáván található. Ennek a sziget­
nek a keleti sarkában van a BromoTengger- Semeru nemzeti park, az

egész út tulajdonképpeni célja, mivel
itt található Jáva legmagasabb hegye,
a Semeru.

Jáva szigete a világ legaktívabb
vulkanikus tevékenységű térsége. A
Semeru olyannyira intenzív tűzhányó,
hogy átlagosan 40 percenként tör ki.
Az öt nap, amit ebben a nemzeti
parkban töltöttünk, elég volt arra,
hogy megmásszunk négy hegyet és
több kisebb-nagyobb csúcsot.
Csomagunk egy részét a 400 kmre lévő Yogjakartában, másik részét a

park peremén fekvő fogadóban hagy­
tuk, a maradék kb. 15 kg-ot a
hátunkon cipeltük.
A kirándulás első napja egy kis
meglepetéssel
kezdődött,
mivel
kiderült, hogy a Semeru oda-vissza
100 km, ami egy gyalogtúra esetében
igen fárasztó.
Az első napon 30 km-t kellet
megtennünk a hegytől 18 km-re
fekvő faluig. Az út több mint fele a
Tengger kalderán - ez a vulkáni kürtő
- vezetett keresztül. Ez több millió
évvel ezelőtt egy hatalmas tűzhányó
volt, ami a kitörésektől szétrobbant és
az idők folyamán az utóműködések
eredményeként a kalderában három
vulkán keletkezett, melyek közül az
egyik most is aktív, ez a Bromo.
Ide a kényelemszerető turisták is
könnyen eljuthatnak, csak 290 lépcső­
fokon kell felbaktatniuk, hogy a
kalderához érjenek.
A Tengger kaldera teljesen hold­
béli tájra emlékezteti az arra látogatót.
A Bromo-ból kiömlő vulkáni hamu
és láva illetve a több négyzetkilo­
méternyi feketés homoktenger szürre­
alista festményként hat.
A következő meglepetés este ért
minket a fogadó vendégkönyvét
olvasgatva. A bejegyzések szerint a
hegynek már több halálos áldozata
volt, mivel túl közel mentek a kráter­
hez, ahonnan a kiröpködő kosárlabda

nagyságú kövek fejbekólintották őket.
így már kissé megszeppenve, de
folytattuk utunkat. A napfelkeltét a
csúcsról néztük. Ezután, ahogy a ter­
vet teljesítettük, volt még két napunk
a többi csúcsra. Ezt a vulkántúrát
csak úgy tudtuk végig csinálni, hogy
igényeinkből jócskán leadtunk. Ot
napig banánon, ananászon és vízen
éltünk, összesen háromszor ettünk

10

�lett még az árak is elfogadhatóak.
Csak mellékesen, például a szállás
(átszámítva 2 főnek egy éjszakára)
300-1300 Ft; a normális 1 adag főtt
étel 55 Ft-tól kapható. Az utazás is
olcsó, ha nem vagy igényes és

normális, meleg ételt és közben olyan
mocskosak voltunk, mint a disznók.
Kb. 10 kg-ot fogytunk a több mint
120 km-esre sikeredő túra alatt, de
ennek ellenére megérte.
A kint eltöltött 35 napból 164

elviseled, hogy a buszon két ülőhe­
lyen hárman ülnek, ha nem vagy
tisztaságmániás és az sem zavar ha
időnként melléd hánynak, akkor
nagyon olcsón megúszhatod. Ha
szereted a kényelmet akkor akár autót
vagy mikrobuszt is bérelhetsz. A

órát, 9100 km-t tettünk meg
Bangkoktól Bangkokig, főleg busszal,
esetenként vonattal, hajóval és egysz­
er
repülővel Jakartából
Kuala
Lumpurig.
Megéri
mindhárom
országba ellátogatni az egyedülálló
természeti szépségek miatt, és emel­

benzin kb. 80 Ft úgyhogy ez sem
egy horribilis összeg.
Egy-két jó tanács annak, aki körül
szeretne nézni Indonéziában:
Nagy címletű új dollárt vigyél,
mivel azt sokkal jobban váltják, mint
a régit, vagy a kis címletűt. További
mókás dolog a pénzváltással kapcso­

latban, hogy kedden és pénteken job­
ban váltanak (de vajon miért?).
Útikönyvek által közölt információt a
pénzváltási rátáról felejtsd el, mivel az
infláció miatt naponta romlik a pénz
. Jauuai uan i uonai Zjuu itipia
volt, márciusban 25000) amíg kint
voltunk Indonéziában, három hét
alatt 300 rúpiát esett az ára (6600-ról
6900-ra).
Étkezéssel
kapcsolatban:
ha
szereted az olcsó és nagyon-nagyon
egzotikus ételeket, akkor próbáld ki a
pirított szöcskét, sáskát, de az igazi
ínyenceknek a lárvát ajánlom.
Mindenkinek, aki arrafelé indul, jó
utat és jó étvágyat kívánok!
Hosszúpuska

Szabad a gazda
A feladvány egy személy. Az illető erdélyi származású.
Országszerte ismert. Korábban sportolóként kereste ke­
nyerét, meg bankrablóként, amíg el nem kapták. Ezután
börtönben ült, amíg meg nem szökött. Azóta is keresik.
Leginkább a rendőrség, kisebb mértékben szurkolói. Nem
semmi. Mint a filmekben. Nem hiába, hiszen egy pro­
ducer valóban filmvászonra akarja vinni kalandjait. Mert
hiányzik manapság az udvarias rabló, aki a virágot szereti.

És hűséges kutyáját. Meg a whiskyt.

A feladvány egy tárgy. Több létezik belőle.
Pontosabban elképesztően sok. És mindez egy helyen,
egy részvénytársaság tulajdonában. Egyelőre. Hogy aztán
odaadja egy vadidegennek. Mert sokan akarták megsz­
erezni, még fizettek is érte. Ám nem biztos, hogy azé

lett, aki a legtöbbet adta érte. Hiszen el kellett nyerni.
Egy hölgy, bizonyos Fortuna bizalmát. Egy mindenkiért,

mindenki egymás ellen.

A feladvány egy fogalom. Ragyog, .mint a csillagok
fent az égen. Mint a csillagok egy másik világ egén. Egy
bizonyos csoport, ami több mint húsz éve jött a Földre.
A Földről. Tagjai békés céllal érkeztek, de háborút hoz­
tak. Mégis szeretik őket. Csodálják őket. Imádják őket.
Mindenütt ott vannak, ott maradnak. Többnyire a mozik­
ban. Minden évtizedben egyre többet tudunk meg róluk.
Sajnos még nem eleget. De nincs okunk a félelemre,
mert az erő velünk van.
Szamos Márton

11

�A Legenda utóélete

Helyesbítés 11/9-es számban meg­
jelentekhez: legutóbbi számban meg­
jelent cikkemben sajnos egy valótlan
X11
_ i•
aillLCIO
13
Ciliül lg ZAJLL,
íilllCl^CL
Cd clKI3

hiányos információimnak köszön­
hetően vetettem képernyőre, és javítatlanul hagyása emberi büsz­
keségeket sértett, ezért megkövetek
minden érintettet; cikkeimet nem
kettő, hanem több ember olvassa.
Súlyos alkotói válságomból kigyó­
gyulva köszöntök mindenkit, a Star
Wars: Baljós Árnyak megtekintése
után összehívott értékelő meg­
beszélésen.
S: Mindenek előtt szeretném meg­
jegyezni, hogy nehezményezem azt
az eljárást, hogy a FILMÉI' ebben a
távoli moziban néztük meg, ahol
angolul megy, és a székek sem az
igaziak. A felirat olvasása is elvesz
némi időt, ez pedig megenged­
hetetlen, hiszen annyi újdonságra kell
figyelni.
R: Azt hiszem leszögezhetjük: bár­
milyennek is ítéltük a FILMÉI',
többször meg fogjuk még nézni, így
a részletek is kellően megfigyelhetőek
lesznek. Másfelől, eredeti nyelven a

hangeffektek és a szereplők hangjának
az egymáshoz viszonyított kellő
arányára a keveréskor tudnak ügyel­
ni, de a szinkronosok az effektekbe
nem nyúlhatnak bele, az így esetlege­
sen előálló aránytalanságok min­
denképp megtörik az eredeti Lucasi
hatást.
L: Igazat adok R-nek, gondo­
12

latmenetét követve, és S-nek is ked­
vére téve, legközelebb magyarul néz­
zük meg.
S: Köszönöm az együttérzést,
azonban ejtsünk most már szót a
lényegi dolgokról. Kedves R hogyan
ítéled meg Darth Mául szerepét
ebben a részben, és milyen hason­
lóságokat fedezel fel közte és Darth
Vader között.
R: Mául
egyértelműen
Vader
szerepét viszi a filmben, kisebb
hatalmát csapatok, és hadihajók felett,
bőven ellensúlyozza vészjósló megje­

lenése, és kettős pengéjű fénykardja,
amit bátran neveznék a film leg­
nagyobb ötletének.
L: Az egyértelmű hasonlatosságot
egy kissé elhamarkodott kijelentésnek
tartom. Vader több részen keresztül
kiszámítható ellenpólust nyújtott,
pozíciójából kifolyólag a trilógia
végéig gyakorlatilag megközelíthe­
tetlen, katonái útján intézkedik
inkább, mint fénykardos párharcban,
és ezt is csak akkor ha ő akarja.
Darth Mául viszont csak morgolódik,

majd a végén kicsit hosszadalmas
küzdelemben, de viszonylag könnyen
szúrják le.

R: Azért

nem

feledkeznék meg

róla, Qui-Gonn is otthagyta a fogát,
egy Jedi mester elvesztése igen
komoly dolog.
L: De nem ebben a kontextusban.
Mint láttuk a Jedi tanács él, nem
kezdődött meg módszeres kiirtásuk,
és mint Mául, Qiu-Gonn is csak egy
mellékszereplő, abban segédkezik,
hogy a főhősök, de csak ők,
elérkezzenek a negyedik epizódhoz.
S: L nagyon jól rátapintottál erre
a pontra. Az a benyomásom, hogy a
történet hat teljes része tényleg nincs
megírva, mint azt állítják, ezért lehet­
séges, hogy nem a szereplők
jellemének fejlődésével, hanem a mel­
lékszereplők folyamatos cserélődésével
jutunk el a kezdetekhez. A kis
Anakin is egy kedves fiú, és csak
Palplatine szenátor filmvégi kijelen­
tése engedteti sejteni, hogy e szemek
nem fognak örökké így mosolyogni.
Indoklásnak viszont ez igencsak
kevés, hacsak nem vesszük figyelem­
be a csonka családban szocializálódott
lélek legmélyebb bugyrainak hatását,
de véleményem szerint nem ez a fő
ok arra, hogy később ezt a fiút kell
Vaderként viszontlátnunk.
R: Azt hiszem ez a vita mindad­
dig nem dőlhet el, amíg a maradék
két részt el nem készítik. Nem hagy­
hatjuk említés nélkül a technika
“régiségeket” sem. Igen érdekes
például, hogy az űrrepülők milyen
mélyreható
változásokon
fognak
keresztül menni alig negyven év alatt.

�fejlettségi fokra utal. Figyelembe
véve, hogy az utazás eme fajtáját
milyen természetességgel használják,
az a benyomásunk támad, hogy a
technika már eléggé ki van forrva
ahhoz, hogy negyven év ne hozzon

S: Aligha
tekinthető
ez
meglepőnek, elég ha visszaemlékszünk
a negyven évvel ezelőtti autókra: a
fejlődés üteme logaritmikusán gyor­
sul.
R: A helyzet azért nem ilyen
egyértelmű. Ha analógiaként vesszük
a mi civilizációnk fejlődését, akkor azt
megállapíthatjuk, hogy a fény­
sebességnél gyorsabb utazás meg­
valósítása
mindenképp
magas

Az olvasásról

ilyen radikális változásokat.
L: Ez mind igen figyelemreméltó,
de nem tudhatjuk, nem találtak e föl
valamit az említett idő alatt ami egy
új lökést adhatott volna a fejlődésnek.
R gondolatmenete igen tetszetős, de
nem feledkezhetünk meg róla, min­
den gyakorlati alapot nélkülöz. Ezt a
kitalált
univerzumot
semmilyen
vonatkozásban nem hasonlíthatjuk a
miénkhez.
Sajnos
a
trilógia
könyveiben gyakran lehet találni

olyan hasonlatokat, mint: Luké úgy
várta ellenfelét, mint
torreádor a
bikát. Ez teljességgel megenged­
hetetlen, hiszen azt sugallná, hogy az
a világ valamilyen módon kapcsolat­
ban áll(t/hat/ni fog) a miénkkel, ami
nem elképzelhetetlen, de egyelőre
semmiféle erre utaló jelet nem
tapasztaltam.

Füves-könyv

Erővel olvasni. Néha nagyobb
erővel olvasni, mint amilyen erő­
vel az írás készült, melyet olvasol.
Áhítattal, szenvedéllyel, figyelem­
mel és kérlelhetetlenül olvasni. Az
író fecseghet; de te olvass szűksza­
vúan. Minden szót, egymás után,
előre és hátra hallgatódzva a
könyvben, látva a nyomokat,
melyeket a könyvben, látva a
nyomokat, melyeket a könyv írója
talán elmulasztott észlelni, mikor
előrehaladt műve rengetegében.
Soha nem olvasni fitymálva, mel­
lékesen, mint akit egy isteni
lakomára hívtak, s csak a villa

Ismerek
embereket,
kiknek
műveltségét csodálom, észjárásuk
meglep, s a velük való együttlét
mégis rejtélyesen kimerít.
S
ismerek másféle embereket, kik
talán nem is különösebben okosak

hegyével turkál az ételekben.
Elegánsan olvasni, nagylelkűen.
Úgy olvasni, mintha a sir­
alomházban olvasnád az utolsó

vagy műveltek, nem mondanak
soha semmi meglepőt vagy erede­
tit, s találkozás után mégis úgy
válók el tőlük, mint aki kapott

könyvet, melyet még beadott cel­
ládba a porkoláb. Eletre-halálra
olvasni, mert ez a legnagyobb, az
emberi ajándék. Gondold meg,
hogy csak az ember olvas.

valamit.
Úgy látszik, egy ember nemcsak

Részletek Márai
Sándor könyvéből.

Az öltözködésről
Az öltözködéssel egyáltalán nem
kell törődni.

Az áramtolvajokról

a műveltsége, szelleme, hanem egy­
fajta áram is, mely változó erővel s
bőséggel sugárzik az egyéniségből.

Vannak áramszegény emberek, akik
mindegyre elvonják környezetükből
az erőket. Olyanok ezek, mint az
áramtolvajok, akik egy dróthuzal
segítségével a szomszéd lakás
vezetékéből lopják át a maguk
szobájába vagy üzemek számára
áramot, melytől lakásuk fényesebb,
üzemük
számára
az
áramot,
melytől lakásuk fényesebb, üzemük
iparképesebb
lesz.
Az
ilyen
emberek kifárasztanak. Mindvégig
ők beszéltek, s végül te, a hallgató
társ, szegényen és kimerültén válsz
el tőlük. Ezeket kerülni kell.

13

�Irodalmi fejtörő
Ha felsőbb évesek vagytok, akkor
már bizonyára észrevettétek - ha
elsősök, akkor majd rájöttök -, hogy
milyen
sokoldalú
képzésben
részesülünk ezen az egyetemen.
Ennek szellemében úgy gondoltuk,
hogy az irodalom se maradhat' ki az
életünkből.
Ezért a Pázmány
Pódium az év folyamán több író­
olvasó találkozót szervez, s emellett
a mostani számtól kezdve minden
ítéletben
megjelenik
az
ún.
"Irodalmi fejtörőnk", melyben egy-

egy világ-, illetve magyar irodalmi
vers és próza lesz a feladvány,
valamint egy részlet az Újszövetség­

összesen tíz pontot lehet kapni. Az
eredményhirdetés a tanév végén
lesz, az utolsó író-olvasó találkozón,
ahol az első három helyezettet díjaz­
zuk. (Az első díj egy 10 000 Ft., a
második díj egy 5000 Ft., a har­

ből. Megoldásként a mű szerzőjét és
pontos címét várjuk, a bibliai
idézetnél pedig azt, hogy pontosan
hol található; pL: A magvetőről
szóló
példabeszéd
magyarázata
(Máté
13, 18-23.). A helyes
megoldásokért minden alkalommal

madik díj pedig egy 2500 Ft. értékű
könyvcsomag, melyet az akkori
újdonságokból állítunk össze.) A
versenyben a hallgatók mellett
tanárok is részt vehetnek, és a
legsikeresebbet különdíjban része­
sítjük.

§ PÁZMÁNY PÓDIUM §

Az első feladványok pedig a következők:
1./ "Amikor José Arcadio Buendína ráeszmélt, hogy a
járvány az egész falut megfertőzte, összehívta a családfőket,
és elmondta nekik mindazt, amit az álmatlanság kórjáról
tudott, majd pedig határozatokat hoztak, hogy a csapás át
ne terjedhessen a mocsár többi falujára... Macondo utcáin
ez idő tájt minden idegennek kolompot kellett ráznia, hogy
a betegek tudják róla, hogy egészséges... Aureliano ezután
2./

“Én megtehetném és mégsem teszem,
csak tervezem, csak épphogy fölvetem,
játszom magammal,ennyi az egész,
Siratni való inkább, mint merészBár néha félek, hátha eltemet
a torkomig felömlő élyezet,
mi most csak fölkérődző förtelem,
mi lesz, ha egyszer mégis megteszem...”

3./

"...Arcod varázsa csordultig betölt,
S egy pillantásodért is sorvadok;
Nincs más, nem is akarok más gyönyört,
Csak amit tőled kaptam s még kapok..."
4./

"A szeretet türelmes, a szeretet jóságos
a szeretet nem féltékeny
nem kérkedik, nem gőgösködik,
nem tapintatlan, nem keresi a magáét."

kitalált egy módszert, mely hónapokon át megóvta őket az
emlékezet kihagyásaitól... Festékbe mártott izsóppal min­
den tárgyra ráírta a nevét: asztal, szék, óra, ajtó, fal, ágy,
serpenyő. Kiment az udvarra, és az állatokat meg a
növényeket is megjelölte: tehén, kecske, disznó, tyúk,
jukka, malanga, banán... így éltek hát az illó valóságban,
amely egyelőre ugyan megakadt a szavak horgán, de men­
thetetlenül tova kellett siklania, mihelyt elfelejtik az írott
szó jelentését..."
5./
"Bajony János nyakra-főre rohant, szinte fellökte
Szecsődyt.
- Lassan a testtel, János! Hová szaladsz?
- Zrínyit keresem - lelkendezett Bajony -, valami
különöset találtam.
- No ugyan mit?
- Egy kőoroszlán áll odaát egy oszlopon, s alája olyas­
valami van írva: "Zrínyi Miklós, Szigetvár hősi védőjének."
- Teringettét - vélte Patacsics Péter. - dalán az öreg
Szokoli Mohamed emberelte meg magát."

A válaszokat lezárt borítékban (név, évfolyam, születési
dátum - tanároknál kivételesen ettől eltekintünk) jövő
csütörtökig kérjük, dobjátok be a portánál elhelyezett doboz­
ba. A megfejtést csak mi tudjuk, úgyhogy a szerkesztőknek
ne higgyetek el semmit. A feladványokhoz kellemes és
hasznos időtöltést kívánunk:

Horváth Melinda és Schenek Ágnes.

�1999. október 8«

A jogi kar egyetemi lelkészének
beköszöntője
Az Egyház - hagyománya
szerint - különleges lelkészi
ellátást igyekszik biztosítani válsá­
gos, izgalmas, veszélyes helyzetbe
került hívei számára. így külön
pap foglalkozik sokhelyütt a
katonákkal,
az
apácákkal,
a
börtönök
lakóival,
kórházi
betegekkel és . ... az egyetemis­
tákkal. Ok is válságos, izgalmas
és veszélyes helyzetben vannak.
Olyan
tanokkal
és
életle­
hetőségekkel ismerkednek meg,
amelyek a családból hozott,
otthoni környezetükben, hagyo­
mányos,
korábbi
iskoláikban
elsajátított mintáktól elütnek, és
ezért tagadhatatlanul segítségre
szorulnak: baráti és irányító
támogatásra.
Hogy
el
ne
vesszenek az eszmék és életstílu­
sok
kavargásában,
hanem
legrosszabb esetben is növekedési
válságként éljék túl a diákéveket.
Az egyetemi lelkész az Egyház
lelkipásztori
gondoskodását
testesíti meg a szellemi nagyko­
rúságra
készülődő
ifjúság
irányában.
A jogtudományokkal foglalkozó
fiatalnak
lehetnek
sajátos
nehézségei. Meg kell akadályoz­
nia, hogy tudatában kettészakad­
jon a tételes jog és az erkölcs
világa. Az érdeklődésének hom­
lokterében
álló
demokratikus
államélet és jogkövető polgári
magatartás igénylik és föltételezik
az erkölcsi elkötelezettséget. Az
erkölcs teherbíró alapja pedig
csak a vallás lehet. Ennek az
igazságnak elmélyítése a tanul­
mányok során is fontos, a hivatás

gyakorlása közben is megmaradó
föladat. Az erkölcsteológia tanára
lévén ezért különös fontosságot
tulajdonítok és nagy esélyt adok
az erkölcsi és világnézeti beszél­
getéseknek.

Természetesen nem föltéte­
lezem, hogy minden diák ellent­
mondásoktól szenved, problémák
miatt gyötrődik. De a kiegyensú­
lyozottan fejlődőknek is jóleshet
elmondani nézeteiket, vélemé­

nyeiket olyan barátságos kör­
nyezetben, ahol a viták leke­
rekednek, nem torkollnak partta­
lan fecsegésbe.
Ilyen előnyeit tudnám emleget­
ni annak a katolikus lelkészség!
csoportnak, amely más fakultá­
sokhoz hasonlóan itt a katolikus
egyetem jogi karán is folytatni
kívánja működését, Várnai Péter
egyetemi lelkész fölkérése és a
Kar dékánjának bátorításával az
idén az én vezetésemmel. Te­

rveink szerint október 7-től
csütörtök délutánonként
talál­
koznánk egy közelebbről még
meghatározandó tanteremben, az
elsős évfolyam csoportjaival külön
is fogok találkozásokat kezde­
ményezni. ígéretet kaptam arra
is, hogy idővel ügyeleti szoba is
rendelkezésemre
áll
majd
a
főépület földszintjén, a kialakí­
tandó kápolna közelében. Ez meg­
növeli a személyes kapcsolatok
teremtésének és egyéni gondok
megoldásának lehetőségét.
Együttléteinkből véleményem
szerint elsősorban azok nyerhet­
nek, akiknek szőkébb hazájukban
nincs megfelelő társaságuk, vallási
közösségük.
Mindazonáltal
jó
volna, ha azok is fölvennék cso­
portunkkal a kapcsolatot, akik
már korábban szerencsésen meg­
találták a helyüket másutt. Al­
kalmi megjelenésük révén is
erősödnék együvé tartozásunk
tudata, és értesíteni tudnánk őket
különleges, szakmát érintő vagy
lelki programjainkról. Különösen
számítok a szerzetesgimnáziumok
öregdiákjainak,
főleg
kedves
tanítványaimnak, a volt piarista
diákoknak
közreműködésére.
Szívesen látjuk más karok hall­
gatóit meg a testvér-egyházak
tagjait is,
egyelőre

és mindazokat, akik
csak
tájékozódni

szeretnének a keresztény igazsá­

gokról.
t

í

Dr. Tuba Iván
főiskolai és gimnáziumi tanár
Budapesti Piarista Gimnázium
VIII. kér. Mikszáth K. tér 1.

15

�&gt;lyam 1G. szám -

lvö€l

r

..

1999. október 8-9.

Mit jelent számodra, hogy a Pázmány
katolikus egyetem?
egy exkluzív interjú erejéig. (Csak
nálunk, csak nektek és ami mögötte
van.)

Legutóbbi számunkban körkérdést
indítottunk útjára ezzel a kérdéssel, s
kezdésként a felvételizők válaszaiból
csemegézgettünk. Azt vártuk, hogy a
leírtak nyomán majd mindenki
nálunk akarja publikálni a kis
szösszeneteit, de a nagy roham gondolom lányos zavarotokban
elmaradt. Úgyhogy önkényesen az
egyetem élő-védővonalát, vagyis a
biztonsági őröket vettük célba egy -

Ja, és érdemes a sorok mögé is
nézni, bár nem a tízóraidba raktad
az újságot és nem is az olvasható ki
a szavak első betűinek összevonásá­
val, hogy "Pityu szeretlek", de azt
hiszem, valami olyan igazságot fogal­
maztak meg, amely mindannyiunkat
érint.
"Az,
hogy valaki katolikus,
általában nem látszik kívülről.
Ugyanakkor a mindennapos érint­
kezések során vagy akár egy kívülál­
ló szemével nézve csak azokra a dol­
gokra támaszkodhatunk, amelyek
rögtön szembetűnnek.. S hogy mi
látszik kívülről? Persze itt is vannak
ugyanolyan ördögfiókák és vásott
kölykök, mint bárhol máshol, ezzel
nincs is probléma. De valahogy úgy
alakult ki az évek folyamán, hogy az

elsőéveseket nekünk kell betörni.
Sokan talán nem is gondolják, de mi
is normális emberek vagyunk, akik
szívesen
visszaköszönnek,
sőt
esetenként még beszélgetnének is.
Ami tévedés: nem az egyetem alkal­
maz minket, nem vagyunk portások
és nem vagyunk mumusok. Nekünk

is fontos, hogy ez egy jó hely
legyen, barátságos és színvonalas. És
nem feltétlenül csak azért, mert ez
egy katolikus egyetem. De ha már
az, akkor pont ezért ne?"

Gondolatok
Egy ateista leesett a szikláról. Zuhanás közben azon­
ban elkapta egy kis fa ágát. Miközben ott lógott a felette
lévő ég, és az ezer lábnyi mélységbe lévő sziklák között,
látta, hogy nem lesz sokáig ereje kapaszkodni. Ekkor
azonban eszébe jutott valami.
- Isten! - kiáltotta torka szakadtából.
Csend. Semmi válasz.

- Isten! - kiáltotta még egyszer. - Ha létezel, ments
meg, és én megígérem, hogy hinni fogok benned, és
másokat is a te hitedre fogok tanítani.
Ismét csak csend. Már majdnem elengedte, amikor egy
hatalmas hang dörgött végig a völgyön:
- Mindegyik ezt mondja, amikor bajban van.
- Nem, Istenem, nem! - kiáltotta most már
reménykedve. - Én nem olyan vagyok, mint a többiek.

16

Látod hallván a hangodat, én már el is kezdtem hinni
benned. Most már csak szabadíts ki innen, és hirdetni
fogom a nevedet az egész földön.
- Na, jól van - mondta a hang. - Megmentelek,
engedd el az ágat.

- Hogy engedjem el az ágat? - kiáltotta tébolyultan
az ember - Hát azt hiszed, hogy megőrültem?

Nagymama: Imádkozol minden este?
Unoka: O, persze!
Nagymama: És reggelenként?
Unoka: Nem. Nappal nem félek.

Részletek Anthony de Melle Szárnyalás c. könyvéből

�1999. október 8-9.

Rejtvény

1. "Melyik" bölcs királynak a
mátkája Szulamit?
2. Máté és Lukács mellett ki
a harmadik szinoptikus? (együt­
tlátó)
3. Kinek a neve jelenti azt:
"fényt hozó"? (lat.)
4. A legkedvesebb tanítvány.
5. Ki győzte le Góliátot?
6. A menny kapujának
kulcsát őrzi. (Szent ...)
7. Szűz Mária édesanyja.
8. Ki vezette be a választott
népet az ígéret Földjére?
9. Ádám 930 évet élt. Vajon
ki élt legtovább: Ádám, Noé
vagy Lót?
10. Melyik angyal az "angyali
Üdvözlet Hozója"?
11. Mi az áruló Júdás előneve?
12. A teológia szolgálóleánya.
13. Az evangélium szó jelentése.
14. Aki megjárta a cethal
gyomrát.
15. Az I. Évf. 1. félévében
bevezet "Krisztus misztériumá­
ba". (
Tibor)
16. Ne ..... !
17. A szombat elnevezése
zsidóknál.
18. Hol található Mo.-on
könnyező Szűz Mária kép?
19. Jézus keresztre feszí­
tésének a helye. (A koponyák
hegye.)
20. A Miatyánk 11. betűje.
21. A hegy, ahol a szövetség
megköttetett.
22. József legkisebb testvére,
(a 12.)

Ha helyesen kitöltőd a
keresztrejtvényt, a vastagon bek­
eretezett négyzetek betűinek füg­
gőleges összeolvasásával ennek a
Simoné Weil idézetnek a végét
kapjátok. Ha elég gyors vagy és
okt. 15-ig leadod a szerkesztőség­
ben, értékes könyveket és egyéb
hasznos holmikat nyerhetsz.
(HÖK-ös
matrica,
Balogh
András ereklyék, dedikált fotó az
egyh. rovat szerkesztőjéről, a
biztonsági őröknél bármikor
beváltható mosoly-bonusz, stb,)
Az idézet: "El bennünk a
bizonyosság, hogy bármi történ­
jék ........................ "

17

�któber 8-9
í

a vizek szabadjai..."
avagy bemutatkozik a Pázmány Nyolcas
feltételezem, hogy már korábban is
kapcsolatban állhattál az evezéssel?
- Én és a húgom, Anna is régóta
evezünk. Ö még most is komolyan

,...a vizek szabadja lettem, ki vígan
elcsatangol.“ E Rimbaudt-tól szár­
mazó idézet azoknak jelent igazán
sokat, akik már kipróbálták az
evezést, ők tudják, hogy jel­
mondatunk milyen érzésről tanúskodik. Sokaknak evezés hallatán
kajak vagy a kenu jut eszébe, felte­
hetően e sportágak hasonlósága és
jelentős
magyar sikerei
miatt.
Elmondható azonban, hogy ez utób­
bi kettő az evezés kistestvérei, hisz a
világ más országaiban az evezés jóval
nagyobb népszerűségnek örvend.
Méltán híres példája ennek az Oxford
és Cambridge egyetemek legkiválóbb
evezőseinek 1829 óta tartó rivalizálása.
Magyarországon az evezős sportot
nem kisebb ember honosította meg,
mint gróf Széchenyi István. Külföldi
útjai során többször találkozott a
vízisportok e műfajával, mígnem
1822-ben, Angliában egy egyetemi
versenyt látván annyira megtetszett a
grófnak, hogy nyomban vásárolt egy
hajót és ezzel útjára indította a ma­
gyar evezőstörténetet. 1834-ben meg­
alakult az első Csónakda és egyre
többen figyeltek fel valamint kezdtek
el érdeklődni a sportág iránt. A ma-

18

gyár evezés története folyamán szá­
mos sikert értek el legjobbjaink
mégsem tudott oly nagy népszerűségre szert tenni itthon, mint a már
említett testvér szakágak, annál az
egyszerű oknál fogva, hogy rendkívül
költséges szórakozás, dalán ezért
nevezték az arisztokrácia sportjának.
(Egy versenyhajó ára manapság 3
millió forinttól kezdődik.) Ezután a
kis sportági bevezetés után bemu­
tatkozik a Pázmány evezős csapata,
melynek
vezetőjével
Alliqander
Tamással beszélgettünk.
- Mivel te vagy a csapat vezetője.

sportol, olyannyira, hogy az idei
Vb-n a nyolcadik helyezést értek el
és ezzel kvalifikálták magukat sidneyi olimpiára. Én már nem evezek
versenyszerűen, de mindig Örömmel
tölött el, amikor az egyetemen evezős
ismerősökkel találkoztam és az, hogy
oly sokan érdeklődnek a sportág
iránt. Ezekből az egykori társakból és
evezni vágyókból alakult meg a nyol­
cas, mely először 1997-ben szállt
vízre. Akkor éppen megvolt a nyolc
ember, aki beült a hajóba. Azóta vál­
tozott a helyzet, mostanra 14-en
vagyunk a nyolc helyre és komoly
versengés folyik a csapatbakerülésért,
speciális műszeren (ergométeren)
mérjük, hogy ki mit tud és ez dönt.
- 1997-ben, amikor megalakult a
nyolcas, kimondottan valamilyen
versenyre ült össze a csapat, vagy
csak a sportág iránti szeretet vezérelt
Benneteket?
- Mindkettő. Egyrészt úgy gondo-

Ez mar sporttörténet: a csapat az első versenyt követően a díjkiosztó tutajon. Balról: Windisch
László, Jásdi Attila, Juhász Albin, Subái Gáspár, Horváth Petra, Szutrély Gergő, Borbély Tamás,
Alliquander Tamás, Újhelyi Péter. Akik még a csapathoz tartoznak, vagy tartoztak: Drén Pál,
Gerencsér Balázs, Lente Zsolt, Szvitek Attila, Kovács Dorottya, Kokas Dániel, Virágh Attila.

�lom, hogy aki beleszeret az evezésbe
az soha nem tud szabadulni tőle, így
voltunk vele mi is. Másrészt 1997
őszén úgy gondoltuk részt veszünk a
hagyományos évadzáró egyetemi
versenyen. Ezen a három induló
csapat közül a második helyet sikerült
megszereznünk. Ez nagy lökést adott
a csapatnak. A HŐK pedig úgy gon­
dolta, hogy lehetőségeihez mérten
segít, támogat minket. Ennél fogva
lehetőségünk nyílt a rendszeres
edzésekre a Danubius Nemzeti Hajós
Egyletnél, sőt megfelelő hajó is ren­
delkezésünkre áll.
- Mondanál néhány szót az ellen­
felekről és az esélyekről?
- Minden
egyetemi
regatta
toronymagas esélyese a Műszaki
Egyetem csapata. Az ő hajójukban
mind a kilenc ember igazolt
versenyző - még a kormányos is -,
nálunk
mindössze
ketten
Felkészülésüket a Műegyetemi Evezős
Klub keretein belül végzik. Saját csó­
nakház, edző, kondi terem, hajó... A
többi csapat a miénkhez hasonló
körülmények
között
készül
a
versenyekre.
- Mit jelent a felkészülés a Ti
esetetekben? Mennyiben különbözik
az edzésprogram más sportokhoz vi­
szonyítva?
- d élen mi is hasonló munkát
végzünk, mint a többi állóképességi
sport megszállottja: futás, kondizás,
úszás. A tanmedence a vízi edzéseket
pótolja, az év többi részében hetente
háromszor tréningezünk a Margit­
szigeten, a báró Wesselényi Miklósról
elnevezett csónakházban. Vízre szállni
mindössze egyszer- kétszer tudunk.
Alkalmanként 16-20 km-t evezünk a
felkészülési időszaknak megfelelően. A
versenyek előtt már célirányos az
edzésprogram. Ilyenkor már nem a
technika csiszolása a fontos, hanem a
gyorsaság illetve a rajt pontos

begyakorlása. Egy jól elcsípett rajton
az egész verseny eldőlhet. Itt jegyzem
meg az evezős nyolcas a leggyorsabb
emberi erővel hajtott vízi jármű,
sebessége a 35 km/órát is meghalad­
ja. A csapat legfontosabb tagja talán
a vezérevezős és a kormányos, nagy
részben az ő felkészültségükön és

rutinjukon múlik az edzések és a
versenyek eredményes volta.
- 1997 óta milyen sikereket

értetek el?
- 1998-ban
három egyetemek
közötti regattán mértük meg tudá­
sunkat, és mindannyiszor dobogón
végeztünk. (Két második és egy har­
madikok helyezés.) Az idén is hason­
ló eredményeket értünk el, egy ver­
seny azonban külön említést érdemel.
A Dunaparti Egyetemek Versenyén
jelentős Pázmányos szurkolótábor bíz­
tatása mellett a nagy riválist, a
Műegyetem csapatát ugyan nem, de
az ELIT, a SOTE és Közgáz csa­
patát
óriási
csatában
sikerült
megelőznünk. Örülünk az ezüstérem­
nek, de jövőre a dobogó tetejére is
szeretnének felállni.
Arra hogy ez a 14 tagból álló

Rövid hírek
Focibajnokság
A véglegesített időpontok a
következők:
Hétfő 13.00 - 16.00
Kedd 13.00-15.00
Csütörtök 13.00- 15.00.
Helyszín:
Atlétikai
Margitszigeti
Centrum (Café Lager mellett)

Kosárlabda
Aki szeretne kosarazni az
minden kedden és csütörtökön
16-18h-ig kipróbálhatja magát az
Állatorvostudományi Egyetem
csarnokában. Cím: 1078 István
utca 2. (A keletitől 3 percre)
A
Pázmány
válogatottja
ugyanitt játssza mérkőzéseit az
egyetemi bajnokságban pén­
tekenként fél 8-tól.
Érdeklődni Pintér

Ákosnál

személyesen a HŐK irodában
vagy a 20 985-5928-as számon

lehet.

"nyolcas" egy igazi csapat talán az a
legjobb bizonyíték, hogy Pázmány
Nyolcas néven részt vesznek a
focibajnokságban, hogy ott is mint
már oly sokszor küzdenek a
győzelemért, hogy aztán majd újra
vízre szálljanak és vígan elcsatangol­
janak, hiszen Ök a vizek szabadjai.

Egyetemünk

nevű

streetball csapata a Dunaparti
Egyetemek Versenyén rendkívül
népes
mezőnyben
a
első

helyezést ért el. A csapat tagjai:
Legény Péter, Schmidt Ádám és
Török János

Gratulálunk!
"chris"

Meteor

�1999. október 8-9.

ítélet Posta
&amp;

o
CL

I

!

I

I
I

Nos azoknak akiknek még mindig nem sikerült volna
elvennünk a kedvét az ítélet olvasásától, azaz minden
erőfeszítésünk ellenére eljutottak idáig az újság
olvasásában, ... szóval azok se bízzák el magukat túlsá­
gosan, mert a végére tartogattuk a legborzasztóbbat: íme
az Olvasói levelek rovat! És akkor talán vágjunk is bele
a hangulat további fokozása helyett:

Tisztelt ítélet
Szerkesztőség!
Észrevételeim szerint igen nagy
számban jelennek meg IIOK
témájú cikkek az ítélet minden
kiadásában. Az ítélet a HŐK lapja
lévén ez nem is csoda. (Nahát,
miért van olyan érzésem mintha
erre egyszer már válaszoltam volna?
Akkor még egyszer: Az újság
valóban HŐK tulajdonban van, de
attól mind személyileg, mind
szervezetileg független valami, az
semmilyen befolyással sincs a szerk.
munkájára (II évf. V szám) - MA)
Tekintettel azonban arra, hogy a lap
az egész egyetemi diákságnak és az
egyetem
munkatársainak
szól,
véleményem
szerint
felesleges
ennyi, végeredményben a HŐK
magánügyeiről szóló cikk, hiszen a
diákok alig néhány százalékát kitevő
elkötelezett HÓK munkatársak
egyébként is tájékozottak ezekben
az ügyekben. A lap már-már
gyakor-latilag csak a HÖK-ről szól
(Id. több oldalas fényképes mellék­
letek),
egyfajta
"HÖK-ösökről
HÖK-ösöknek" mottó szerint. (Ha
visszaemlékszel a korábbi számokra,
az egyhangúság feloldása érdekében
én már többször javasoltam a
rovatvezetőkről szóló többoldalas,
fényképes mellékleteket mondjuk
ilyen címmel, hogy "Legendás
alakok a szerkesztőségből", vagy "Az
újságírás nagyágyúi" stb. MA)

20

Talán érdekesebb volna néhány
friss cikk, akár nem a HÖK-ről,
hanem akár egyetemen kívüli
témákról, programokról, akár "kül­
sős" írók alkalmankénti bevonásával,
de mindenképpen egy szélesebb
látókörre lenne szükség amennyiben
igényt tart a lap nagyfokú érdek­
lődésre.
Egy ítélet Olvasó
Ha jobban belegondolok neked
teljesen igazad van, én se rajongok
ám
értük
különösebben,
sőt
valójában ki sem állhatom őket.
Határozottan
idegesít
például
amikor az ítélet címlapján két le­
pusztult, rossz megjelenésű HÖKöst kell nézegetnem amint Horváth
tanár úrnak, a Romafolk és
Dajdajozási
Intézet
tanszék­
vezetőjének magyaráz, csak hát az a

bökkenő,
hogy
valahányszor
történik valami olyasmi ezen az
egyetemen,
amiről
mondjuk
érdemes cikkezni, azt - sajnos majdnem mindig ezek a fránya,
idétlen HOK-ösök követték el. Ha

mondjuk végigfutod az elmúlt szám
anyagait, vagyis pl.: A szakdolgozat­
írásról szóló tájékoztató, A vizs­
gaidőszakkal kapcsolatos kérelmeink,
a felvételi aranyköpések, vagy akár
olyan dolgok mint (korábbi számok­
ban)
Gólyabál,
Gólyatábor,
Pázmány tábor, vagy hajókirán­
dulás, amikről azért végül is írni
kell, nos ezeket mind azok a ronda,

magamutogató

HÖK-ösök

hozták

össze nekünk. Talán ezért lehet,
hogy állandóan őket látod az újság­
ban, nem? Ha viszont mindezek a
dolgok szerinted a "HŐK magánü­
gyei" és kizárólag "HÖK-ösökről HÖK-ösöknek" szólnak, akkor bocs

de azt kell mondanom, eléggé
kevéssé
vagy
tájékozott
egy
egyetem működésével kapcsolatban.
Leveled második részéhez annyit
szeretnék még hozzáfűzni, hogy az
újság
számos
külsős
író
közreműködésével dolgozik, és eled­
dig egyetlen esetről sem hallottam,
amikor valakinek a "szélesebb
látókör kialakítására" irányuló, akár
egyetemen kívüli témájú írását viszszadobtuk volna, legalábbis ha az
leközölhető formában
érkezett.
(Persze ilyen eszement ötlete is
valószínűleg csak annak támadhat
aki még soha nem olvasta el a
Levelezési rovatot, ezt ugyanis kife­
jezetten arra találtuk ki, hogy elret­
tentsünk titeket a levélírástól, vagy
hogy nehogy má’ esetleg valamilyen
használható anyagot küldjétek be
hozzánk.)

Ennek alátámasztásául álljon
most itt a második levelünk, amely
garantáltan nem a HÖK-ről de még

csak nem is az egyetemről fog szól­
ni. Ezt a levelet igazából még
tavaly kaptuk, de mivel csak az
utolsó lapzártánkat követően jött be,
így leghamarabb most kerülhetett
terítékre. (Bocs!)
MA

A magyarok joga
Egy olyan országban ahol az
átlagkereset és az átlagos életszín­
vonal ötödé, de legjobb esetben is

�im október 8-9.

in

harmada egy nyugat-európainak,
tehát az átlagpolgárnak kevesebb
pénze jut a létszükségletén túli
fogyasztási cikkek finanszírozására, e
szükségszerűségek
ellenére
is
megeshet, hogy hasonló igényekkel
mer előhozakodni, mint szeren­
csésebb
nyugati
társai.
Sót
megeshet, hogy ezek az igények
érvé-nyesülésének
eszközei
lennének. Megtagadhatjuk-e hát
tőle, hogy a saját anyagi erőforrá­
sainak keretén belül mozogva, a
rendelkezésére álló lehetőségeket
kihasználva szerezze meg ezeket?
A jog azt mondja igen. Ha ma­
gyarnak születtél egy olyan korban
amikor az ország szegény, s ezért te
magad is az vagy, az országod fel­
lép ellened, hogy ne boldogulhass.
Mondjuk összekuporgatsz egy kis
pénzt, veszel egy számítógépet (kb.
100 OOOFt.), ezután vagy van újabb
100 000-ed (vagy inkább több),
hogy életet lehelnél bele egy operá­
ciós rendszerrel, irodai programcso­
maggal, ne adj Isten egy-két

játékkal, vagy fogsz 5000 Ft.-ot, s
beszerzed
ezeket
másolatban.
Csakhogy mivel csóró vagy, tör­
vényt sértesz. Jön tehát a jard, fel­
pakolja
kitartóan
spórolgatott
pénzed eredményét, féltve őrzött
számítógépedet, mert nem fizettél
tízezreket a Windows-ért, amely
pénz a világ leggazdagabb em­
berének, Bili Gates-nek a számlájára
folyna be. A magyar állam tehát az
amerikai
multimilliárdost
védi
Kovács 22 János egyszerű magyar
átlagpolgár ellenében. Szóval ennyit
a magyar jogról.
Nem kizárt, hogy megköveznek
érte, de a véleményem akkor is az:
nem
a
szoftvert
másolgató
egyetemisták
(Id.
a
győri
Széchenyisek esetét), a munka­
eszközt így finanszírozó kisvál­
lalkozások ellen kellene fellépni,
hanem a rendőrséget irányító ún.
Szoftverrendőrség (BSA) ellen,
amely arra szakosodott, hogy az
egyszerű magyar emberek zsebéből,
súlyos büntetések fenyegetése mel­

lett, kivegye a pénzt, s átáramoltas­
sa azokat a Gates-féle élősködők
zsebébe (ezzel együtt a gazdag
Magyarországról kivigye a rászoruló
Egyesült Államokba). Tudom, a jog
szent, a szerzői is, de számomra
csak akkor, ha meg tudom engedni
magamnak, hogy betartsam. Addig
pedig, mivel nem is tudnám, eszem
ágában sincs betartani.
Kom/áti Péter
I évf. nappali

Ehhez azt hiszem nem kéne
semmit sem hozzáfűzni, talán csak
annyit, hogy mivel Péter az íráshoz
egyértelműen valamilyen szövegsz­
erkesztőt használt, így levele
másodpéldányát természetesen a
BSA-nak küldtük meg, akik élénk
érdeklődést mutattak, és kifejezték
abbéli reményüket, hogy előbbutóbb személyesen is szerencséjük
lesz felkeresni a szerzőt. Hát,
mostanra ennyit.
MA

Akik nem mondhatnak köszönetét
Lehet, hogy meglepőnek tűnik
egy hallgató szájából, de egy kissé
értetlenül
fogadtam
a
HÓK
elnökének a vizsgákkal kapcsolatos

tatni, csupán azért, hogy eggyel
több pontban bizonygassuk az
örökös elégedetlenkedőknek, hogy
lám, az általuk választott testület

észrevételeiben, valamint az általuk
elért eredményekről való beszá­
molójában a Jogbölcseleti In­
tézettől kicsikart vizsganap miatti
örömét és háláját.
Természetesen
nagyra
érté­
kelem, hogy a HŐK, ha min­
denkin nem is, de legalább néhány
hallgatón segített, csakhogy nem
kellene fél sikereket is felsorakoz­

nem lazsált. Hogy miért? Mert
esetleg az ilyen félsikerek sokakat
bánthatnak.
Történt ugyanis, hogy nyáron
jó néhány hallgató kiszorult a
jogelmélet vizsgáról, sokuk az
Egyetemes Tanszék által önkénye­
sen - ahogy arról BAJ is beszámol
- augusztusra áttolt teljes vizsgahét
miatt kezdték átszervezni a vizs­

gaidőszakukat. Magam elismerem,
hogy az így kapott „0" érdemje­
gyért én vagyok a felelős, noha én
is az említett tanszék által lettem
augusztusra „áttolva". Egyik vizs­
ganapon estig vártunk kitartóan
néhány sorstársammal együtt, és a
legvégén kértük az oktatót, hogy
azt a néhány embert vizsgáztassa
le.
Fájdalommal
ugyan,
de
tudomásul vettem következetes
elutasító válaszát, mert nem lett
volna korrekt a többi hozzánk
hasonlóval szemben. Az admin

21

�isztrációt is kérdeztük esetleges
nyárvégi időpontról, mire vala­
mennyiszer azt a választ kaptuk,
hogy kizárt, lehetetlen.
Augusztus 12-én, csütörtökön a
szigorlatom után felkerestem az
intézetet, de ismét szomorúan
tapasztaltam, hogy a felsőbb
évesekkel ellentétben, az első
évfolyamnak nem írnak ki új

napot. Kedden 12.30-kor újabb
látogatást
tettem,
mire
egy
örömteli hír fogadott: mégiscsak
lesz új időpont, de sajnos hely
már nincsen, ugyanis hétfőn
függesztették ki a lapot 9.30-kor
és 12.30-ra be is telt. Én sajnos
hétfőn a Pázmány Napokra láto­
gattam ki, így erről is lemarad­

tam, és legközelebb decemberben
vizsgázhatok.
Nem Balogh András Józsefnek,
mint a hallgatók legfelső szintű
képviseleti szerve elnökének kel­
lene köszönetét mondania ezért a
vizsganapért, mely több diákban
ébreszt keserű emléket, mint
ahányban pozitívat, hanem annak
a negyven jó reflexekkel megáldott
embernek, akiket azon a hétfőn az
egyetemre vetett a sors. Ha Ba­
logh András József mégis ragasz­
kodik ehhez, akkor talán az
említett csoport nevében kellene
megtenni. Mert a HŐK elnöke az
egész diákság érdekeit képviselte
és képviseli továbbra is.
Végül fel szeretném hívni a

figyelmet a vizsgaszabályzat egy
kissé ésszerűtlen rendelkezésére:
évi három szigorlat esetén az
egyiket mindenféle következmény
nélkül lehet görgetni a következő
évre. Nem így egy sima kollokvi­
umot, melyet ha nem tesz le az
ember, a három szigorlat hiányta­
lan megléte esetén is nullás ered­
ménnyel számítanak az átlagba.
Talán ki lehetne terjeszteni
a
görgetés lehetőségét a kollokvi­
umokra is. Ez ügyben is sokat
tehetne az egyébként szerintem
csöppet sem lazsáló HŐK.

Mándics Botond
Telki, 1999. szeptember 24.

Kérelem, kérelem, te csodás...
Nagyon meglepődtem azon az
érzéketlenségen, amelyről a minap
kézhez
kapott
dékáni
levél
tanúskodott. Ebben az évben önkölt­
séges lettem, de mivel családomnak
ez erős megterhelést jelentett, rész­
letfizetést kértem, és szerencsére
meg is kaptam. A levelet a pon­
tosság
kedvéért
szó
szerint
szeretném idézni:
"Tisztelt Hallgató!
Kérelmére válaszolva értesítem,
hogy tandíját négy egyenlő részben

fizetheti be, az első részlet határide­
je 1999. haladéktalanul, a másodiké
10.01., a harmadiké 11.01., a
negyediké 12.01.
Ha beiratkozás utolsó napjáig,
szeptember 9-ig tandíjának mini­
mum 10 %-át nem fizette be, úgy

22

az első részlettel együtt 5.000 Ft
késedelmi bírságot köteles fizetni.
Üdvözlettel: Dr Zlinszky János,
dékán"
Eddig
a
levél.
Amin
meglepődtem, az az utolsó mondat
volt. Mert ugye az nem iratkozha­
tott be, aki nem fizetett be legalább
28.750 Ft-ot, ami ugyebár 25%
(legalábbis a beiratkozásnál én ezt az
információt kaptám az adminisztrá­
toroktól). A válaszlevél keltezése
szeptember 16. A 10% befizetési
határideje szeptember 9. volt. Nem
egészen világos számomra, hogy ha
befizettem volna a 10%-ot, akkor
nem kellett volna kifizetnem a bün­
tetést, de továbbra sem iratkozhat­
tam volna be? Na ne! És amúgy
sem szólt erről senki. Tehát ha

valakinek nincs annyi pénze, hogy
kifizesse a 25%-ot, az fizeti a
beiratkozás késedelmi díját - a napi
500 Ft-ot - plusz az 5000 Ft bün­
tetést, mert a kérelemre 16-án kap
választ, így értelemszerűen lekési a
9-ei határidőt. Hm. Cseles. Úgy kell
a szerencsétlennek! Ha már egyszer
nem tanult (lényegtelen a rossz erdmény oka), fizessen! Ha meg nem
tud egyszerre, akkor legalább lec­

kéztessük meg egy kicsit! Ezek után
már csak hálát adok az égnek, hogy
én szerencsére rögtön befizettem a
25%-ot, így beiratkozhattam, nem
kellett fizetnem a napi 500 Ft-ot és
az 5000 Ft büntetést.
B
Dékán úr válasza a kővetkező oldalon,

(a szerk.)

�O. október 8*9.

Tisztelt Szerkesztőség!
Egy hallgatónk a szabályzat
szerint önköltségessé lett - lényegte­
len szerinte, mi miatt, és mivel ez
váratlan terhet jelent neki, részlet­
fizetési kedvezményt kért, megadtuk
neki. Ezek után panaszt tesz a levél
érzéketlen hangja miatt.
Százával
érkező
kérvényeket
egyénileg kell elbírálnunk,
de
sablonosán válaszoljuk meg - szóvirá­
gokra nem nagyon van lehetőség.
Mivel a levélen amit kaptam nem
volt név, nem tudom mikor kaptuk
a kérelmet. Aligha határidőben ha

A Pázmány
Pódium ren­
dezvényei

szeptember 16-án válaszoltam meg.
Egy két napnál tovább nem hever
kérelem a dékáni irodában.
szabályzatban
Valószínűleg
megadott határidőhöz képest késve
jött a részletfizetési kérelem, mégsem
utasítottuk el e miatt hanem tel­
jesítettük. Aligha a kar vezetőin
múlott hogy szeptember 9. után
került az ügy elbírálásra...
Hogy ennek ellenére felhívtuk a
késedelem következményérére? Ez
benne a sablon, de mivel új ez a
következmény joggal kifogásolnák ha

szervezők:
Pázmány Pódium
Rákóczi Szövetség
IDF
Jogász Szalon
extrák: szendvics üdítő lesz!

A tanulmányi
bizottság
fogadóórái

Pázmány Pódium
Nemzeti Kultúrális Örökség
Minisztériuma
Szt. István Társulat
Jogász Szalon

Eladnád a régi könyveidet, albér­
letet keresel, vagy kiadsz, elvesztettél valamit az egyetemen? írd le
a
pár
sorban
és
add
le

Böleskei Imre:
hétfő 14-17h-ig
Rétvári Bence:
kedd 14-üzenizárásig

^Morvái Attila;
kedd 13-l4h-ig
Veress Orsolya:
héttő 13-15h-ig
Mravinác Andor;
hétfő 11.30-12h-ig

tatója

szervezők:

Zlinszky János
dékán

szerkesztőségben!

október 15.

17 óra
Tóth Zoltán: Szent Korona-tan az
ezredfordulón c. könyvének a bemu­

határozatban - még külön nem
adtam hangot. Száraz emberek
vagyunk néha, mi öreg jogászok

Aprók

október 6. 18 óra
Megemlékezés,
Horváth Attila előadása,
ének(népdal)

nem jelezzük (Az 5000 illetve napi
500
Ft
egyébként
vagylagos
késedelem esetén).
Sajnálom utólag, hogy együtta kérést teljesítő
érzésemnek

Zsigmond György:
szombat 11 -11.30h-ig
Béky Zoltán:
szombat 8-I3h-ig

Kétszobás lakás kiadó a Keleti
Pályaudvar közelében 30 e + rezsi.
Érdeklődni a 3524-528 és 06/302185-990 -as telefonszámon.

Eladók:
- Egyházjog
- Egyetemes Jogtörténet
- Magyar Jogtörténet
- Magyar Alkotmányténet
- A Tudomány Szabadságágának
Történelmi Szerepváltásai
- A Tizenkéttáblás törvény
töredékei
- Latin nyevi jegyzet
- és még számos közgazdasági
tankönyv (06/20-995-3252)

23

!

�Megnyílt a Magyar Ház Könyvek új

könyvesboltja Budán, a Mészöly utcában, a

Szkítia
A hazafias irodalom és tényirodalom kincsei. Az újjáéledő
neÍAri orml

í

votvi tviivi I V111VIYI11UIC1.

A

X r* X»a
«i X
4- X »4- X —* 1 ~ i IVuZcjpIVL/JL 1 C3 ex 111UUCI11 IUJL IÜ11C1C111

vitatott, elhallgatott vagy éppen eltiltott szerzőinek munkái. A
keresztény irodalom és bölcselet alapművei. Hangkazetták,
videokazetták, jelvények, kitűzök, ékszerek, képeslapok,
pólók.

Az ébredő nemzeti emlékezet dokumentumai.
Néhány szerző a már nem élő klasszikusok közül:
Bobula Ida, Padányi Viktor, Zajti Ferenc, Huber Lipót, Tormay
Cécile, Wass Albert, Szabó Dezső, Marschalkó Lajos, Málnási
Ödön, Anonymus, Kézai Simon, Magyar Adorján, Baráthosi
Balogh Benedek...
Néhány szerző a maiak közül:
Badiny Jós Ferenc, Kolozsvári Grandpierre Endre, Pap Gábor,
Csömör Lajos, Mesterházy Zsolt, Bíró Lajos, Berenik Anna,
Lovas István, Schmidt Mária, Molnár Tamás, Tóth Gy. László,
Csurka István, Csermely Péter, Szalay Károly, és mások

Címünk:
Budapest, XI. Mészöly utca 4.
(Budán, a Gellért szállótól a harmadik mellékutca a
Bartók Béla úton a Móricz Zsigmond körtér felé menet.
Könnyű minket megtalálni, hiszen erre jár a 7-es, 173-as
busz, a 18-as, a 47-es és a 49-es villamos.)
Telefon:
209-2415

A többit személyesen.
Viszontlátásra a Magyar Ház Könyvesboltban!

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="37">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="2500">
                <text>1999</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Text</name>
    <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="1">
        <name>Text</name>
        <description>Any textual data included in the document</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="1851">
            <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1832">
              <text>Ítélet</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="52">
          <name>Alternative Title</name>
          <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1833">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1834">
              <text>II. évfolyam 10. szám - 1999. október 08-09.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1835">
              <text>PPKE HÖK</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1836">
              <text>PPKE JÁK HÖK</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1837">
              <text>1999. október 08-09.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="56">
          <name>Date Created</name>
          <description>Date of creation of the resource.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1838">
              <text>1999.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="79">
          <name>Medium</name>
          <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1839">
              <text>papír (sz)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1840">
              <text>A4 (210x297) ; (9709+2635 kb)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1841">
              <text>Folyóirat</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1842">
              <text>PPKE_itelet_II_10_1999100809</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1843">
              <text>T00012</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="81">
          <name>Spatial Coverage</name>
          <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1844">
              <text>Magyarország</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="78">
          <name>Extent</name>
          <description>The size or duration of the resource.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1845">
              <text>24 pp.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1846">
              <text>magyar</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1847">
              <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1848">
              <text>PPKE</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="91">
          <name>Rights Holder</name>
          <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1849">
              <text>PPKE</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1850">
              <text>PPKE_itelet_II_10_1999100809</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="190">
      <name>Balogh András József</name>
    </tag>
    <tag tagId="420">
      <name>Christian László</name>
    </tag>
    <tag tagId="410">
      <name>Cserey Gyula</name>
    </tag>
    <tag tagId="419">
      <name>Fried Balázs</name>
    </tag>
    <tag tagId="407">
      <name>Gerő Tamás</name>
    </tag>
    <tag tagId="209">
      <name>HÖK</name>
    </tag>
    <tag tagId="116">
      <name>Ítélet</name>
    </tag>
    <tag tagId="416">
      <name>Juhász Péter</name>
    </tag>
    <tag tagId="413">
      <name>Kósa Ádám</name>
    </tag>
    <tag tagId="417">
      <name>Kóti Réka</name>
    </tag>
    <tag tagId="425">
      <name>Miháltz András</name>
    </tag>
    <tag tagId="432">
      <name>Németh Ildikó</name>
    </tag>
    <tag tagId="434">
      <name>Oláh László</name>
    </tag>
    <tag tagId="433">
      <name>Rédling Beáta</name>
    </tag>
    <tag tagId="406">
      <name>Szénégető Adrienn</name>
    </tag>
    <tag tagId="429">
      <name>Tömpe Márton</name>
    </tag>
    <tag tagId="431">
      <name>Veress Oroslya</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
