7 10 284 https://omeka.ppke.hu/files/original/08a4a9821852da139afd01920674ad6e.jpg 4c301a06576ee8d64091caef61f25a4a https://omeka.ppke.hu/files/original/c462807fff1a7dc6a29f38c05ea27072.pdf 2cdb9e224690b70cc5ab933590864fc6 PDF Text Text PPKE tteUt VI 7^OO513-2.O VL évfolyam, 7. szám e-mail: itelet01@hotmail.com honlap: wwiv.jak.ppke. hu/itelet 2003. november 20. �1 „Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt” (Pázmány Péter) Deák Ferenc öröksége IMPRESSZUM Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem „A hatalom csak eszköz, végcél a népek boldogítása. ” A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor, intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Gulyás Judit A szerkesztőség tagjai: Cseri Tímea, Mándics Botond, Milisits Barbara, Szincsák Zsuzsa, Németh Ádám, Szabó Zoltán, Szabó Viktor, Zsellér Máté Tudományos tanácsadó: dr. Koltay András, egyetemi tanársegéd Megjelenik 1200 példányban Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. Követve a napi politikai eseményeket, a Deák-emlékévről inkább különböző botrá­ nyok kapcsán, és nem a valódi emlékezés okán hallhattunk. Sajnálatos tény ez akkor, amikor valójában Deák születésének kétszázadik évfordulóját, és őt magát ünnepeljük. Tetteiért, gondolkodásáért, életművéért, s azért, amit a hazáért tett. Személyét, nevét sokszor méltatlanul használják olyanok, akik erre nem érdemesek, s az egész ünneplés mintha kezdené elveszíteni igazi tartalmát, s így válik „kampányszagúvá” szép lassan. („Merészség a politikában csak akkor van helyén, midőn tetemes erőre támaszkodik, enélkül mindig kocka, mely többnyire vakra fordul.” - Deák.) Az ítélet hasábjain megpróbálunk méltóképpen emlékezni Deák Ferencre, remélve, hogy a „haza bölcsének” máig is érvényes szavai így so­ kakhoz eljutnak. Persze nem csak az ítéletben emlékezünk Deák­ ra. A Lippay György-kör és a HŐK szervezésében Deák Ferenc emlékülés kerül megrendezésre, amelyen többek között Karunk neves oktatói is részt vesznek majd (lásd 24. oldal). Szeretettel vá­ runk mindenkit! Gulyás Judit (főszerkesztő) TARTALOM Emléktábla gróf Tisza Istvánnak 3 Elvárások újratöltve 14 Master képzés a Pázmányon 3 Azok a boldog szép napok 4. 15 Új irodalmi kávéház nyílt 3 Tanulj és bulizz az ELSA-val! 16 Kitüntetés Zlinszky János Professzor Úrnak 3 Harmadévesek látogatása az ítélőtáblán 16 Méltatlan támadás? Az! 4 Filmajánló 16 Az Index cikke 5 Érdekes bírósági esetek 17 Dr. Bándi Gyula dékán válasza 5 Lehetséges nemzedék 18 Parázs a hamu alatt 6 5J »•,Ki voltunk éhezve a sikerre’ 20 Elsőéves előadó, kedd, 20.15 8 Gondolatok a pultnál 21 Valami Amerika 10 15 éve szolgálunk és védünk 22 Ady Endre: A halottak visszatérnek 11 A polgári igazságszolgáltatás európai napja 22 Pázmányosok a jog útvesztőjében 2. 12 Krakkó és környéke dióhéjban 23 e-mail cím: iteletOl @hotmail.com második oldal honlap: www.jak.ppke.hu/itelet �Emléktábla gróf Tisza Istvánnak Október 31-én, meggyilkolásának 85. év­ fordulóján felavatták gróf Tisza István, két­ szeres magyar miniszterelnök emléktáblá­ ját a budapesti Hermina út 45. szám alatt található villa falán, melyben merénylői megölték. Akár megdöbbentőnek is nevez­ hetnénk, hogy 13 évet kellett várni erre a pillanatra, de azt mindenképpen jelzi, hogy Tisza személye még nem került „helyére'95 a társadalom tudatában és talán a tudomány­ ban sem. Az ünnepség szervezői a Tisza István Baráti Társaság és a zuglói Fidelitas voltak. Idézzük meg a miniszterelnök em­ lékét egy gondolatával! „A keresztény fel­ fogásnak és világnézetnek kell megvédel­ meznie az emberiséget egy másik nagy ve­ szélytől: a modern álkultúra és annak min­ den fattyúhajtása ellen, hogy az emberi ész segítségével fejtsünk meg minden tüne­ ményt, hogy kigúnyoljunk és eldobjunk magunktól mindent, amit gyarló dialekti­ kánk eszközeivel meg nem fejthetünk. hogy fellázadjunk az erkölcs azon örök igazságai ellen, melyek több-kevesebb sár­ ral keverve, be vannak oltva minden ember leikébe. Ez az emberiség dekadens idősza­ kait jellemző morális anarchiának szánal­ mas martalékává teszi az emberiséget. A pusztulás, züllés ez útján fel kell tartanunk az emberiséget, nem az emberi tekintély, de az igazság és az igaz tudás fegyverével. Az igazi tudással, mely beigazolja azt, hogy a mi elménk nyomorúságos, gyenge eszköz arra, hogy azzal az élet nagy problémáit megfejthessük, hogy a dolgok mélyére ha­ toló minden törekvés az emberi ész végha­ tárához jut, hogy üres fantazmagória, tudákos mezbe öltöztetett dajkamese az úgyne­ vezett bölcsészet minden világnézete, hogy a magára hagyott emberi ész reménytele­ nül útvesztőbe visz, melyből csak a lel­ kűnkbe oltott örök erkölcsi igazságok belső sugallata vezethet az erőt, békét, nyugalmat adó világnézet biztos révpartjára. 95 j Master képzés a Pázmányon ,Az egyetlen öröm a világon hozzákezdeni valamihez'^ (Cesare Pavese) 39 Az egyetemek feladata nemcsak az alap­ képzés biztosítása, hanem - amennyiben igazi szellemi műhellyé kíván válni - ma­ gasabb szintű elméleti és gyakorlati isme­ retek nyújtása is. Ennek a feladatának kí­ vánt eleget tenni a Pázmány Péter Katoli­ kus Egyetem, amikor 2003-ban a milánói Università Cattolica del Sacro Guore-val közösen megalapította az Olasz Egye­ temközi Posztgraduális Központot (Centro Inter-universitario Postgraduale Italiano). A Központ azzal a céllal szüle­ tett, hogy előmozdítsa a Magyarország és Olaszország, illetve a közép-kelet-európai országok közötti tudományos és kulturális kapcsolatokat. A Központ elsősorban posztgraduális kurzusokon keresztül nyújt képzést, így főleg Master és Phd fokozatok elérését kívánja lehetővé tenni az olaszországi egyetemekkel együttműködve. Az első posztgarduális képzés Master in European Studies and Global Affairs címmel 2004 februárjában indul. Az an­ gol nyelvű képzésre elsősorban olyan magyar és külföldi fiatal diplomások je­ lentkezését várjuk, akik érdeklődnek a nemzetközi és az európai kapcsolatok kérdései és problémái iránt, és akik felis­ merik annak jelentőségét, hogy ezen is­ meretek megszerzése elengedhetetlen egy bővülő Európában és egy globalizáló­ dó világban. A program célja, hogy átfogó képzést nyújtson a közgazdaságtan, a politológia és a jog különböző területein. Az elmé­ leti és gyakorlati tudás, amelyre a hallga­ tók a képzés során szert tesznek, felké­ szíti őket arra, hogy választ találjanak az új nemzetközi rend kihívásaira és könynyebben érvényesüljenek az átalaku­ lóban lévő világban. A Központ az oktatás hatékonysága érde­ kében kis létszámú évfolyamokat indít. A Master képzés tanári kara nemzetközi­ leg elismert külföldi szakemberekből áll, akik a világ minden táján tanítanak. A 10 hónapos képzés végén a hallgatók a magyar állam által is elismert olasz diplo­ mát kapnak, amelyet a milánói Università Cattolica del Sacro Cuore állít ki. A Központ tervei között szerepel 2004 ta­ vaszán egyetemi felvételi előkészítő indí­ tása; illetve a későbbiekben a kommuniká­ ció, a ius comune és a nemzetközi jog té­ májában olasz, illetve angol nyelvű képzé­ sek biztosítása. www.centro.ppkc.hu info@centro.ppkc.hu Gyurcsán Judit Gróf Tisza István miniszterelnök (balról) és Batthyány Kázmér beszélgetnek a lóversenytéren 1904 Új irodalmi kávéház nyílt 2003. szeptember 11-én, a belvárosban meg­ nyílt az Arcvonal Irodalmi Kávézó, Masszi & Püski Könyvesház. Az új kulturális központ megnyitóján Orbán Viktor volt miniszterel­ nök mondott beszédet. Az érdeklődőket sok program várja, (a kávézó vendége volt többek között Dörner György, Nemeskürty István, Bolberitz Pál, Eperjes Károly, Für Lajos, Csermely Péter, Tamás Er­ vin és még sokan mások) szinte minden este. Nov. 21. péntek- 18 h: Vendégünk:Pongrácz Gergely; Nov. 24. hétfő - 18 h: Jókai Annát köszöntjük születésnapján; Nov. 25. kedd 18 h Pokomi Zoltán; Nov 27. csütörtök: 18 h: Seszták Ágnes és vendége; Nov. 28. péntek: filmvetítés: Aki magyar velünk tart Sára Sándor születésnapja Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk! Kitüntetés Zlinszky János Professzor Úrnak Nagy örömmel tudatjuk, hogy Dr. Zlinszky János, Karunk alapító dékánja ko­ moly elismerésben részesült. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács idén neki adományozta a „Pro Scientia Honoris Causa” érmet, amely az oktatásban, után­ pótlás-nevelésben kifejtett munkájáért, ki­ magasló közéleti szerepvállalásért, tudomá­ nyos tevékenységért adható. A díjat két­ évente mindössze 3-3 díjazott kapja meg. A Professzor Úr november 3-án vette át az érmet a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Szívből gratulálunk! harmadik oldal �.. fi ■ ■ 'Xai. & Méltatlan támadás? Az! Nem dicsőségért, nem tisztességért, „nem, hogy a világnak ütnék vele; cégért”, ha­ nem abban a meggyőződésben, hogy jó ügyet szolgálok, az iQúságot^ az egyháza­ mat és a hazát, vállaltam el egykor a PPKE JAK szervezését. Amit vállaltam, tisz­ tességgel, a magam szigorú mértéke szerinti becsülettel, magamnak, magam köréneksoha nem kedvezve, hanem magamtól, munkatársaimtól inkább többet kö­ vetelve, tettem, amit tettem. E munkám körében nem jelentéktelen eredmény­ nek tartom, hogy sikerült - ahogy Miskolcon is - a magam tárgyának oktatását magam nevelte, igényes és alkalmas utódok kezébe letenni. . Fájdalmasan érintett ezért, mikor leg­ utóbb kezembe jutott az Index október 22-i számában megjelent „információ”, mely szerint dr. Nadja El Beheiri, utó­ dom a római jogi tanszék vezetésében, honosított diploma nélkül, magyarán az előírt minimális előfeltételek híján lett tanszékvezető egyetemi docens. „A Kar oktatói között is hosszú ideje ismert, hogy a fiatal jogásznő a szükséges papírok nélkül került rangos egyetemi pozícióba. Nyílt titok, hogy nincs honosított diplo­ mája” - így a hír. Nadja El Beheiri a kar alapításakor jelent­ kezett nálam, egy miskolci, szintén fiata­ lon tudományos minősítést szerzett, ak­ kor külföldön kutató, tanítványom bízta­ tására, mert római közjoggal akart foglal­ kozni, s erre kevés oktató mellett lett vol­ na lehetősége. Általam jól ismert és jó in­ formációkat adó osztrák kollégák mellett dolgozott előzőleg, jogi diplomáját, vala­ mint a magyar tudományos minősítéssel egyenértékű magiszteri fokozatát Ausztri­ ában szerezte. Mindkettő egyenértékűsé­ gét elismerte az Oktatási Minisztérium Aequivalencia bizottsága. Jogi szakképesí­ tésre (ügyvédi vagy bírói vizsgára) az egyetemi oktatásban nincs szükség, csak tudományos minősítésre. Osztrák ösztöndíjasként került hozzánk, római közjoggal foglalkozott kutatóként, közben római jogot és osztrák jogot, va­ lamint német jogi szaknyelvet oktatott a tanszék keretében, és buzgón tanult ma­ gyarul. Mikor ösztöndíja lejárt, hatósági engedéllyel szaknyelvi lektorként alkal­ mazta az egyetem. Aztán megszerezte a magyarországi letelepedési engedélyt, így külön munkavállalási engedélyre ad­ junktusi kinevezéséhez már nem volt szüksége. Egyre inkább elsajátította a magyar nyelvet is, rendszeresen hallgatta előadásaimat, vett rész szemináriumi negyedik oldal munkánkban, és folytatta saját forrásta­ nulmányait, egyéni kutatását, a római köztársaság közjogának érdekes részét képező cenzori joggyakorlattal kapcso­ latban. 1995-től néhány évig lektorként működött, 1999-ben megkapta a végle­ ges letelepedési engedélyt, honosították diplomáját és tudományos fokozatát, s így rendes oktatói státusba került, előbb mint adjunktus. Elvégezte a római jogi szaktanfolyamot a római egyetemen, a Corso di perfezionamento di diritto Romano kurzusát, részt vett és ered­ ménnyel szerepelt több nemzetközi ren­ dezvényen, német, francia és olasz nyelvterületen. Sikerrel és lelkesen vett részt az oktatói munkában is, szívesen foglalkozott a hallgatókkal, és jó kapcso­ latot épített ki a munkatársakkal. 2000ben fejezte be könyvét a cenzori jogról, amely kiadásra vár, bizonyságát adva ez­ zel annak, hogy nem csak általában a jog tudományos munkálására rendelkezik képességgel, de a római jog sajátos terü­ letén is képes tudományosan értékelhe­ tő, egyéni kutatási teljesítményre. E könyv mindenben megüti a PhD foko­ zathoz megkívánt munkák mértékét, azonban ezzel kapcsolatos formális eljá­ rásra, a honosítás megtörténte után, nem volt szükség. Mindezek után tettem, mint intézetve­ zető, előterjesztést arra, hogy még aktív jelenlétem alatt a római jogi tanszéken Nadja El Beheiri docensi státust nyerjen, és megkapja a tanszék vezetését, az álta­ lam vezetett intézetben. Ennek három éve. Sem a Kari Tanácsban, ahol az elő­ terjesztés történt, sem azon kívül, egyet­ len oktatótársam sem kérdőjelezte meg döntésemet, mindez ideig szembe senki sem támasztott kétséget utódom alkal­ massága, vagy az előterjesztés jogossága vonatkozásában. Az előterjesztésért, természetesen, teljes erkölcsi és tudományos felelősséget válla­ lok. A tudományos alkalmasság kérdésé­ ben egyébként, alkotmányunk szerint, ki­ zárólag a tudomány művelői illetékesek állást foglalni. E vonatkozásban, a római jog területén, legfeljebb az azt művelők körében lehetne döntésem vitatható, ám erre sem akadt mind ez ideig példa. A jo­ gi előfeltételek meglétéért, mint intézet­ vezető, ugyancsak felelősséggel tartozom. Az esetleges kételkedők, a „nyílt titok is­ merői” fordulhattak volna hozzám, mint illetékeshez. Ha már nem tisztelnek meg bizalmukkal annak ismeretében, hogy a Kar tudományos színvonala tekintetében igényes és kényes vagyok, megtisztelhet­ tek volna tájékozódás iránti vágyukkal, hiszen az előterjesztésnek az ellenkező bebizonyításáig kijár a jogosság vélelme. Tőlem pedig, eléggé köztudott, lehetett és lehet kérdezni. Nem ezt tették, akik a hírért felelnek. Nem is tették azalatt, „bár hosszú ideje is­ mert”, amíg dékán, majd intézetvezető voltam. Csak most, aktív kari tagságom megszűnte után kerül elő ez a híresztelés, (megfejelve a véleményt azzal, hogy hi­ szen a távoktatást sem akkreditálták a PPKE JÁK-on, ilyen már ez a Kar!) hogy aláássa a Kar színvonalának képét, aláássa az én tisztességemet és szakmai tekinté­ lyemet, és beletaposson egy ígéretes fiatal kolléga becsületébe! Szomorú számomra, hogy a Pázmány egyetemen egyáltalán to­ vábbításra kerülhetett ilyen híresztelés, hogy nem onnét eredt, abban még min­ dig bizakodom. A hír felreppentésének időpontja is jól volt választva. Az érintett külföldön, az egyetem vezetőinek jó része is. Először nincs is, aki nyilatkozzék, ünnep van, egyetemi szünet. Mégis, már két nap múlva, az Indexben megjelent a dékán tárgyilagos és tömör, tényekre támaszko­ dó cáfolata. Úgy hinnők, az ügy le van zárva, ha a rossz szájíz marad is. Am nem így történt. A rágalmakat tartal­ mazó cikk a hallgatók E-mail tájékoztatá­ sában jelent meg újra, a dékán helyreiga­ zításának szövege nélkül (tehát mintegy cáfolatlan hírként!), méghozzá az intézet �másik tanszékvezetőjének, Szabó István­ nak neve alatt! Aíig^ lehet kétséges, hogy ez a második akció a karon belülről indult, vagy legalábbis kapott tápot. Kicsit úgy érzem magam, mint a gazda, mikor látja, hogy termését féreg, jégverés pusztítja! Ha nem is tartozom már hivatalosan a Kar kötelékébe, érzelmileg ezer szállal kötődöm hozzá. És itt már nem csupán a saját tudományos illetékességem, vezetői becsületem tétetett kérdésessé, hanem az előző vád megfelelő megválaszolása után tudatos további hitelrontás történik. Ab­ ban a körben, amelyből a jövő közélet­ ének erkölcsi alapon áll vezetői kerülhet­ nének ki. Csak egyet tudok kérni, ha van még vala­ mennyi hitelem hallgatóink körében. Sújtsák hallgatag megvetéssel a hír ter­ jesztőjét. S vessék ki maguk közül, ha ki­ derül, ki volt, mert olyan az, mint aki ve­ szélyes ragályt terjeszt. Fertőz. Zlinszky János Az Index cikke Jogtalan tanszékvezetői kinevezés a Pázmányon? Az Index információi szerint a magyar jo­ gi előírásokat megszegve, szakképzettségi igazolás és a külföldi diploma honosítása nélkül került a katolikus felsőoktatási in­ tézmény egyik vezető posztjára Nadja El Beheiri, osztrák állampolgár. Szaknyelvi oktatásra jogosítva Úgy tudjuk, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kará­ nak oktatói között is hosszú ideje ismert, hogy a fiatal jogásznő a szükséges papírok nélkül került rangos egyetemi pozíciókba. Nyílt titok volt, hogy a római jogi tanszék vezetőjének nincs honosított diplomája, és a szakképzettség magyarországi elisme­ réséről sincs igazolása. A dékán- helyet­ tessé kinevezett Nadja El Beheiri az in­ tézmény kérelmére a magyar hatóságok­ tól szaknyelvi oktatóként kapott munka­ vállalási engedélyt. Hivatalos látogatáson Nem akkreditálható Az Oktatási Minisztérium külföldi dip­ lomásokkal foglalkozó Ekvivalencia Központja 1999-es határozata elismerte ugyan a jogásznő Bécsben szerzett vég­ zettségét magyar egyetemi diplomának, de kikötötte, hogy a határozat nem helyettesítheti 5J,a szakképzettség elismeré­ sét, a felsőoktatási intézmény honosító határozatát”. Az Ekvivalencia Központ­ ban az Index érdeklődésére azt mondták, hogy személyiségi jogokra való tekintet­ tel nem adhatnak tájékoztatást a honosí­ tásról. Az egyetemen pedig azzal utasí­ tották el kérdésünket, hogy a jogásznő a katolikus egyház hivatalos delegációjával az egyetem volt rektorának bíborosi ki­ nevezésre Rómába utazott, ezért csak a jövő héten adhatnak felvilágosítást. Mint emlékezetes, az egyetem Jog- és Ál­ lamtudományi Karának 2002-ben is prob­ lémája volt a hatósági engedélyekkel. A Magyar Akkreditációs Bizottság megtagad­ ta a távoktatásos jogász egyetemi alapkép­ zés elismerését. A testület azért utasította el beadványt, mert megítélése szerint „a táv­ oktatási forma nem vezeti egyenértékű ok­ levélhez a hallgatót”. Méltatlan támadás? Cikkünkre reagálva Szabó Marcel, a Páz­ mány dékánhelyettese az alábbiak közzé­ tételét kérte az Indextől: „Az egyetem méltatlan támadásnak tartja az Index ol­ dalain vele kapcsolatban megjelenteket, amelyekre a nemzeti ünnepre tekintettel a holnapi napon kívánnak részletesebben reagálni. 5> Dr. Bándi Gyula dékán válasza Nem történt jogtalan tanszékvezetői kinevezés a Pázmányon Az ‘Index’ című elektronikus hírújság álta­ lában pontos, gyors és aktuális tájékoztatá­ sáról ismert, egyebek között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtu­ dományi Kar hallgatói és oktatói körében is. Örömünkre szolgál, ha karunkra vonat­ kozóan információk jelennek meg a honla­ pon. Éppen ezért meglepő, hogy ellenőri­ zetlen forrásokra támaszkodva, alapjaiban valótlan híreket közöl „Jogtalan tanszékve­ zetői kinevezés a Pázmányon ?” címmel, sértve ezzel nem csupán a Kar, hanem egy oktató kolléga jóhírét. A tényekre szorítkozva: a Kar tanszékve­ zető egyetemi docense, dékánhelyettese. El Beheiri Nadja 1994 valóban anyanyel­ vi vendégtanárként osztrák ösztöndíjas­ ként segítette az ELTE jogászképzését. Ezen ösztöndíjat váltotta fel a római jog oktatásával. Jogi diplomát a Bécsi Egye­ temen szerzett 1992-ben, amelyet 1999ben ismertek el egyenértékűnek. Ez a határozat valóban nem helyettesíti az egyes pozíciók betöltéséhez szükséges más szakképzettségi elismerést - pl. ügy­ védi gyakorlatot csak szakvizsgával foly­ tathatna. El Beheiri Nadja ugyancsak Bécsben 1995-ben szerzett magiszteri fokozatot, melyet 1999-ben a posztgraduális dokto­ ri képzésben megszerzett végzettségi szinttel egyenértékűnek ismert el a Ma­ gyar Ekvivalencia és Információs Köz­ pont. A diploma és fokozat egyenértékűsége te­ hát adott, a szükséges oktatói gyakorlat nem különben - alapítása óta, tehát 8 éve oktat római jogot a Karon -, így sem szak­ mai, sem jogi akadálya nincs és nem is volt az egyetemi docensi, illetve tanszék­ vezetői kinevezésnek. A kérdéses doku­ mentumok hozzáférhetők a Kar Dékáni Titkárságán. Dr. Bándi Gyula egyetemi tanár, dékán ötödik oldal �Parázs a hamu alatt Deák Ferenc öröksége Akkor is Deák-emlékév van, ha ebből semmit nem érzékelünk. Deák Ferenc szemé­ lyét ugyanis időről-időre ugyan előrángatják olyanok, akik politikai hasznot kívánnak húzni a ráaggatott frázisokból, anélkül, hogj' egyáltalán ismernék politikai hitvallását*: érdemeit, de amikor méltósággal emlékezni kellene rá, zavarba jönnek: a nagy ember kérlelhetetlen erkölcsiségének, hajlíthatatlan gerincességének már puszta fel­ idézése is olyan kontrasztot von az őt citálók és személye között, mely feloldhatatlan, így hét maradnak a puszta frázisok, az „Európázás”, a „liberalizraus,»» miközben az 5 igazi Deák rejtve marad. Életútjának összefoglalásává a magunk )módján emlékezünk most rá» kétszáz évvel születése után. § sOkí Magyarország táblabírája, a haza bölcse, a nemzet prókátora 1803. október 17-én született Söjtörön. Családja az 1600-as években szerzett nemességet, birtok nél­ kül, de néhány nemzedék alatt Zala vár­ megye befolyásos családainak sorába emelkedett. 1854-ig Deák a család kehidai birtokán élt. Születése anyja életébe ke­ rült, apja rokonokra bízta nevelését, apja halála után Antal bátyja vette át e felada­ tot. Egész életében széles baráti kör vette körül (Vörösmarty, Kölcsey, Wesselényi tartozott bele), mégis zárkózott maradt, nem nősült meg soha, alig egy-két szerel­ mi kalandjáról vannak ismereteink. Iskoláit nyugat-dunántúli katolikus gim­ náziumokban végezte, élete végéig hithű katolikus maradt, aki azonban síkra szállt a vallásszabadság eszméjéért. Tanulmányait a győri jogakadémián fejezte be. 1823 de­ cemberében Pesten megszerezte az ügyvé­ di oklevelet, ügyvédi praxist azonban soha nem folytatott, mint ahogyan soha nem töltött be fizetett megyei tisztséget sem. Zala megyében táblabíróvá nevezték ki, majd nyolc éven keresztül a megye alügyésze volt. Az országos politikába 1830 után kapcsolódott be. Gondolatvilágát a libera­ lizmus eszméiből merítette, olvasmányai alapján, külföldre nem utazott. Minden megnyilatkozásában a fokozatos, törvényes keretek között zajló átalakulás mellett tett hitet. Érvelésében leginkább a Corpus Jurisra támaszkodott, amelyet szinte teljes mértékben fejből ismert - zseniális módon a régi magyar jogra alapozva érvelt a refor­ mok mellett. 1833 áprilisában Zala vármegye követévé választották. Ettől kezdve mintegy négy évtizeden keresztül az országos politika meghatározó személyisége. Nem volt kü­ lönösebben szorgalmas - szenvedélyem a hatodik oldal restség, mondogatta —, de amikor kellett, hihetetlen energiával és sebességgel tudott dolgozni. A politikai pályára a haza iránt érzett kötelességtudat vezette. Mind ma­ gánéletében, mind a politikai pályán rend­ kívül puritán volt. Mindig a realitások tala­ ján maradt, határozott jövőképpel rendel­ kezett, de soha nem álmodozott. A lépés­ ről lépésre haladást kívánó helyzetekben tudott igazán nagyot alkotni. Olykor hajla­ mos volt a pesszimizmusra, a passzivitásra is. Kitűnő szónok volt, mindezt az ország­ gyűlésijegyzőkönyvek tanúsítják. Az ő érdeme, hogy az 1832-36-os re­ formországgyűlésen sikerült az uralkodó által elutasított egyik úrbéri reformjavas­ latot, a jobbágyok személyi és vagyonbiz­ tonságáról szólót megmenteni. 1835 után élharcosa lett a szólásszabadság ügyének, miután Wesselényit perbe fogták, Kossut­ hot pedig letartóztatták. Az 1840-ig tartó kemény küzdelemben végül az udvar né­ mi meghátrálásra kényszerült, a bebörtönzötteket szabadon engedték, változás történt a politikai sajtóval szembeni hiva­ talos álláspontban is. Az 1839-40-es dié­ tán Deák végleg a magyar politikai élet vezéregyéniségévé vált. 1841. novembe­ rétől 1843. márciusáig a büntetőjogi vá­ lasztmány tagjaként Pesten dolgozott, mely a büntetőjog törvénytervezetet ké­ szítette. Deák nevéhez fűződik az esküdt­ széki javaslat, mely szerint cenzus alapján választott esküdtek döntöttek volna az el­ járásban a legfontosabb kérdésekről. Ajavaslatból végül nem lett törvény. Deák azonban később 1848-ban már igazsá­ gügy-miniszterként ennek alapján fogal­ mazta meg sajtó-esküdtszéki rendeletét. A következő, 1843-44-es országgyűlésről távol maradt, mint ahogyan az 1847-48asról is. Utóbbi munkájába mégis be- kapcsolódott március utolsó nap­ jaiban. Bat­ thyány március 23-án már kijelölt igazságügyminiszter­ ként mutat­ ta be őt. Javaslatára mondták ki az ősiség eltörlését, s bízták meg a kor­ mányt egy polgári törvénykönyv kidolgo­ zásával. Deák 1848. májusára megszer­ vezte minisztériumát, elkészítette a jobbágyfelszabadítást kiegészítő, valamint a A sajtó-esküdtszéki rendeletet. kodifikációs munkák azonban már nem kezdődhettek el. Deák aggódva szemlélte a történelmi szi­ tuációt. Egyre feszültebbé vált a magyarhorvát viszony, éleződtek Bécs és Buda­ pest ellentétei is. Az ország fennmaradása szempontjából a monarchiát tekintette az egyetlen lehetséges megoldásnak, de látta, hogy a fegyveres konfliktus már nem ke­ rülhető el. Tudta azt is, hogy a magyar po­ litikusok a törvényesség talaján állnak, te­ hát az országnak vállalnia kell a harcot. Deák ekkor félreállt: szeptember 11-én minisztertársaival együtt lemondott, ez­ után képviselőként tevékenykedett. Mivel távol maradt a debreceni országgyűlésről, nem érte el a megtorlás sem a szabadság­ harc leverése után. 1850-ben visszautasította Schmerling igaz­ ságügy-miniszter felkérését, hogy vegyen részt egy magánjoggal foglalkozó tanácsko­ záson, mely válasz tovább erősítette a ne­ mesi vezető réteg széleskörű, ún. passzív ellenállását. Ez volt a „parázs a hamu alatt’ politikája. Az ország jó része csendben várt a kedvező alkalomra. Látszólag nyugalom és beletörődés honolt, de a mélyben feliz­ zott a tettvágy és a nemes indulat. Deák Pestre költözött a Vigadó mellett ál­ ló (később lebontott) Angol Királynő szál­ lóba, miután 1854-ben életjáradék fejében eladta kehidai birtokát Széchenyi István feleségének. Kevesen tudják, de az „őrült’ �* HIbwWWIBI' ...... -.......... Széchenyi maga szervezte meg Döblingből ezt az akciót, meglátva Deákban az egyetlen államférfit, aki az ország sorsát hosszútávon rendezheti, így a nem túl va­ gyonos Deák megélhetését biztosítandó, jóval áron felül vette meg birtokát. A libe­ rális vezérkarból szinte csak ő kerülte el a bitót, a börtönt vagy az emigrációt, éppen ezért személye a folyamatosságot és az új­ rakezdés reményét jelentette. Nyilváno­ san nem politizálhatott, így hát ücsörgött a szállodában, szivarozgatott, jókat evett, és közben mindvégig készült a cselekvés­ re, reménykedett a viszonyok kedvező alakulásában. A közvetlen feladatok közül a magyar nemzeti öntudat fenntartását ítélte a legfontosabbnak. A nyilvános szerepvállalásra 1860 végén jött el az idő. Deák elfogadta ugyan kiindu lópontnak az Októberi Diplomát, de továbbra is az áprilisi törvényeket tekin­ tette az alkotmányos berendezkedés alapjának. Az 1861-ben összehívott or­ szággyűlésen pesti képviselőként jelent meg. Deák az ország jövőjét a birodalmon belül kereste. a kompromisszum alapjának az 1848-as törvényeket tekin­ tette. Politikai ellenfelei még mindig a felszabadító háborúban reménykedtek. Amikor az e nézetet képviselő Teleki László, látván a háború tovatűnő esélyét, a kompromisszum elől az öngyilkosság­ ba menekült, a képviselőház Deákjavaslatát fogadta el, Bécs azonban elutasítot­ ta a feliratot. Deák második felirata már jóval keményebb volt: bírálta az udvart, még több engedményt követelt - ezzel pedig megnyerte a politikai közvéle­ mény java részét. Az országgyűlés fel­ oszlatása után azonban megint csak a ki­ várás taktikáját javasolta híveinek. 1864-re nyilvánvalóvá vált a porosz­ osztrák viszony élesedése, a Kossuthemigráció kilátásai a fegyveres harc megszervezésére egyre csökkentek, eközben Deák pozíciója egyre erősö­ dött. Mind többen vélték úgy, hogy az 1848-as, illetve az 1861-es alapokon már nem lehet építkezni, mielőbb meg kell egyezni Béccsel. A taktikus Deák azonban megvárta, míg Bécsből érkezik a kezdeményezés. Az 1865. áprilisában névtelenül megjelenő Húsvéti cikk va­ lójában Deák és az udvar közötti bizalmás tárgyalások eredményeit hozta nyilvánosságra, jelezte Deák nézeteinek fordulatát, melyekben egy ponton nem történt változás: a birodalom fennállását mindig fontosnak ítélte, miként Ma- gyarország alkotmányos alapokon való nyugvását is. Az 1865-ös országgyűlésen a többség Deák mellett állt. El­ kezdődött a huzavona az ural­ kodó és a parlament között a kormány kinevezésének feltét­ eleiről, az áprilisi törvények módosításáról. Deák a porosz­ osztrák háború, és az osztrákok súlyos königgrátzi veresége után sem növelte igényeit. Mi­ niszterelnöknek maga helyett Andrássy Gyulát ajánlotta, aki végül 1867. januárjában Eötvös Józseffel és Lónyai Menyhért­ tel együtt kötötte meg Bécsben a Kiegyezés alapjául szolgáló kompromisszumot. Ezután az Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál országgyűlés megtárgyalta a Kiegyezés alapvető konstrukcióját magában Zlinszky János szavait: „Deák példája nem foglaló tizenkét törvényjavaslatot. Elfoga­ csak buzdít, hanem önmagában, léte által, dásuk után júniusban Ferenc Józsefet eleven bírálata szinte mindannak, amit megkoronázták, helyreállt a magyar alegyéni erkölcsiségben, közéleti felfogásban kotmányosság. Kossuth ún. Kasszandramagunk körül látunk. (...) Valódi türe­ levelében azzal vádolta Deákot, hogy fel­ lemnek, a személyes méltóság elismerésé­ nek, a jog feltétlen tiszteletének, az egyéni adta a magyar függetlenség ügyét. Deák érvényesülés és haszon háttérbe szorításáez ellen az országgyűlésben azzal érvelt, hogy más békés megoldás nem lehetett, nak útja volna az ő követése. (...) Kell-e bizonyítanom, hogy hiányozni mai boldo­ egy független Magyarország a monarchia gulásunkhoz ez a deáki örökség hiányzik? nélkül, az orosz és a német birodalom kö­ zött nem őrizhetné meg önállóságát. Ennek alapjaitól fosztott meg már Trianon Deák a Kiegyezés után nem vállalt kor­ igazságtalansága a maga következményei­ vel, amelyek kivédéséhez magunk erejéből mányzati pozíciót, minden kitüntetést, cí­ gyengék lévén, szövetségeseket kellett ke­ met elutasított, hogy ezzel is mutassa, nem személyes érdek vezette. Távol állt resnünk. Azok kedvéért aztán szent elve­ tőle a nemzeti szűkkeblűség - a horvát ki­ ket, a polgári egyenlőség elveit adtuk fel, tragikusan, hiába. Ezt a deáki erkölcsi egyezési tárgyalások során még a pénzügyi szemléletet irtotta ki szinte teljesen a ke­ autonómiát is felajánlotta Zágrábnak. Ké­ sőbb szembesülnie kellett azzal, hogy a mény, majd a puha diktatúra időszaka. Lesz-e erőnk visszatérni a magán- és köz­ Kiegyezés konstrukciójának védelmében a liberalizmus súlyos engedményekre kény­ életi erkölcs e magasiskolájához? Lesz-e bátorságunk a Deák által élőnkbe tartott szerül. A kormány működésével tényleges tükörbe nézve számot vetni magunkkal, befolyása csökkenni kezdett. hibáinkkal, lehetőségeinkkel? Lesz-e Utolsó éveiben egyre jobban eltávolodott a erőnk nemzeti értékeinket, amelyeket a politikától. Ellenérzéssel figyelte azt az új haza bölcse elénk tár, akár az európai vagy politikusnemzedéket, mely már nem osz­ tengerentúli irányzatokkal, hamis bálvá­ totta az ő puritán politikai értékrendjét. nyokkal szemben is, megvédeni? Mind többet betegeskedett, 1873 után vég­ Nagy és sorsdöntő kérdések ezek. Akár leg visszavonult a politikai élettől. Életének nemzeti létünk egésze is helyes megvála­ utolsó hónapjait gyámleánya, Vörösmarty szolásukon múlhat. Ilona és annak féqe. Széli Kálmán, későbbi miniszterelnök pesti belvárosi házában töl­ (Források: Pajkossy Gábor: Deák Ferenc. In: tötte, itt érte a halál 1876. január 28-án. Nagy Képes Millenniumi Arcképcsarnok. Bu­ dapest, 2000; ZlinszkyJános: Deák Ferenc erIdőszerű-e ma Deák Ferenc öröksége? A kölcsisége. Magyar Szemle, 2003/9-10.; válasz egyértelmű igen. Óriási szükség Nemeskürty Istuán: Mi magyarok. Akadémiai lenne ma is erkölcsi alapokon nyugvó po­ Kiadó, 1993) litizálásra. Hogy ez lehetséges, annak ép­ Koltay András pen ő adta legékesebb tanújelét. Idézzük hetedik oldal �Elsőéves előadó, kedd, 20.15 Ritka pillanat, de mégis előfordul. Az elsőéves előadó kedden esténként zsúfolásig tele van. Pál Ferenc atya 20.15.-kor színre lép. „Isten hozott Benneteket!”, A hallgatók között sok nem katolikus, vagy nem is keresztény fiatal van. Nem hit­ tanórán vagyunk... Pál Ferenc atyát jelenlegi parókiáján, az óbudai Kővi Szűz Mária Plébánián kérdeztük életéről és a kedd esti „találkozásokról”. -Atya! Mióta vagy plébános a Kövi Szűz Má­ ria Plébánián? - Egy éve és két hónapja. -Előtte hol voltál „szolgálatban”? - Két évet Rákoskeresztúron káplán voltam, azelőtt pedig, fölszentelésem után négy évet a Terézvárosban töltöttem el. - Egyébként is pesti vagy, itt vannak a gyöke­ reid? - Igazából, szívesebben mondom magamról azt, hogy budai vagyok. Nem azért, hogy Budát Pesttel összehasonlítom, hanem, mert ha a gyökereimet nézem, akkor azok kifejezetten Budához kapcsolódnak. A Vá­ rosmajorhoz, a Vérmezőhöz, a Martinovics-hegyhez, a parkokhoz... -Általános iskolába, középiskolába is ott jár­ tál? - Igen. A II. Rákóczi Ferenc gimibe jártam, félig magántanulóként, ugyanis sportosztá­ lyos voltam. - Atlétizáltál, igaz? - Igen. - Magasugrás, vagy futás? - Kettő dolgot csináltam komolyabban. Az egyik a többpróba: négypróba, ötpróba, nyolcpróba, tízpróba; ahogy egyre idősebb lettem, akkor egyre több próba volt már a többpróbában. A másik dolog pedig a ma­ gasugrás. Az mindig is jól ment. Ezt a kettőt általában együtt ’űztem’. Végül szépen, las­ san abbahagytam a többpróbát, és akkor már csak magasugró voltam. évesen lettem felnőtt magyar bajnok, mégjunior-korúként. Az érettségi után elvégeztem egy szakmunkásképzőt. Bútorasztalos let­ tem. Egy kicsit Jézus ihletésére, hogy a fa az egy jó anyag, azzal érdemes dolgozni. Aztán főállású sportoló voltam, ebből éltem. És közben még voltam másfél évet katona. - Ezt mind együtt? - Hát igen, ezeket úgy együtt. Közben a ka­ tonaság alatt meg végeztem a teológiát, levelezőtagozaton. Szerettem több dolgot egyszerre csinálni. - Mentünk, igen, utaztunk kifelé. Az akkor, talán még nagyobb szám volt. - Európába jártál főként? - Igen, Európában. Nem voltam a tengeren túlon. - Nem is akartál kint maradni sportolónak? - Ez eszembe sem jutott. Nem. Én nekem annál fontosabbak a gyökereim, meg a ma­ gyarságom, a budaiságom. - Hogyan alakult a papi hivatásod, mikor je­ lentkezett? A te ^meghívásod’ egy folyamat volt, vagy egy gyökeres élményhez kapcsolódik? -Az elég jó... - Az akkor jó volt. Európa ranglistán voltam - Mindez Budán történt? - 18 évesen ugrottam 218 cm-t. harmadik, a korosztályos Európa ranglistán, és az akkor országos csúcs volt. - Válogatott voltál, gondolom... -Válogatottvoltam, igen. Mindenféle. Előbb korosztályos, aztán felnőtt-válogatott. Tulaj­ donképpen a papság az, ami közbeszólt. -18 évesen? - Nem. 18 évesen jött ez az eredmény. Húsz nyolcadik oldal ■mm ■ - Gondolom akkor, amikor válogatott voltál, külföldre is sokat utaztál? - Tulajdonképpen mind a kettő. 18 évesen kerültem életemben először katolikus temp­ lom közelébe. Úgy, hogy nem csak benézni oda, vagy meghallgatni az orgonát, hanem egyáltalán mondjuk egy hittan órára elmen­ ni. Érettségi után kerültem ehhez közel. Húsz éves koromig én életemben egyetlen misén sem voltam. Húszéves koromig csak hittan órákra jártam. Eltelt két év így, és ak­ kor gondoltam azt, hogy na most talán elme­ részkedhetek egy szentmisére. Most már ta­ lán lesz némi közöm hozzá. - Mikor volt legmagasabban a léc? ■ - Igen. -A Városmajorban? - Nem. A Zugligeti Szent Család templom­ ban. - És a megtérésed... megtérésnek mond­ hatjuk...? - Igen, mondhatjuk, de ha annak mondjuk, akkor viszont nem tudok arra a kérdésre vá- laszolni, hogy mikor tértem meg. Halvány fogalmam sincs. Annyira egy folyamat volt ez. Alkalmanként hoztam egy-egy döntést. Mindig azt kellett mondanom, hogy na most már ebben is olyan vagyok, mint egy keresz­ tény ember. De, hogy mikor lettem keresz­ tény ezt nem tudom. - Mikor kereszteltek meg? - Megkereszteltek engem gyerekkoromban. Igen. Csak aztán ezzel kapcsolatban nem történt semmi. - És mikor mondtál a papszemináriumra igent? - Na ez a másik fele a történetnek. Tehát van egyfelől egy olyan folyamat, ami a megtéré­ semmel együtt történik. Nincs egy kiemel­ kedő pillanat, hanem egyszerűen csak megy előre. De ezen belül viszont a papság mellett való igenem egy nagyon határozott pillanat­ hoz kapcsolódik. Azt egész pontosan tudom, hogy ez a pillanat 1988. február 8.-án, 5 óra 50 perckor délután volt. - Mi történt ekkor? - Akkor beszélgettem meg ezt a Jó Istennel... - És a Jó Isten mellett valamilyen ’segédesz­ közök’, személyek kapcsolódnák ehhez a dön­ téshez, vagy pedig ez a döntés kizárólag egy ’Isten-én’ kapcsolatból’ született meg? — Nem. Nem. Már arra mondom a nemet, hogy ez persze egy nagyon személyes döntés, de hát nem magamnak köszönhetem ezt. Nagyon meghatározó volt az a közösség. �i ahova kerültem. Ott még az utolsó padban ülő ember jelenléte is hatott rám. -Ez a zugligeti Szent Család templom? - Igen, igen... - Hittános közösség... - Igénk. - Fiatal felnőttekből álló közösség? - Tulajdonképpen én akkor még nem vol­ tam felnőtt, fiatal voltam. 18-20 éves fiatal. Szóval a magam korosztályában a találkozá­ sok nagyon fontosak voltak. De az is meg­ határozó élményem, amikor húsvétkor 4050 éves férfiemberek, mondjuk harminc­ ötén ministrálnak a nagyheti szertartásokon. Hogy akkor úgy tűnik, ebbe az irányba lehet menni! Egy komoly felnőtt férfiember kiáll­ hat öltönyben az oltár mellé és mondhatja azt, hogy keresztény vagyok. Ez nagyon meghatározó volt. Tehát ott nem csak a kor­ osztályom, hanem az egész közösség meg­ határozó volt. És persze, ahogy ez ilyenkor lenni szokott, a papnak a személye is nagyon sokat jelentett. - Ki volt ez a titokzatos pap? — Kozma Imre atya... -A Máltai Szeretetszolgálatnak a vezetője... - Igen, de akkor még nem volt Máltai Szere­ tetszolgálat. Egyházmegyés papként szolgált ott. -A szemináriumi évek milyenek voltak? — Egy évet voltam Esztergomban. Jól érez­ tem ott magam. Annak ellenére, hogy lehet, hogy mondjuk hat évet ott lenni sok lett vol­ na nekem. De egy évet ott tölteni nagy él­ mény volt. Másodévre kerültem ide Buda­ pestre, a Központi Papnevelő Intézetbe, meg a teológiai karra. És ott nagyon sokféle élmé­ nyem volt. - Negatív is meg... - Negatív is, nagyon negatív is, meg nagyon pozitív is. Életre szóló barátságokat kötöt­ tünk. Nagyszerű volt ott együtt készülni a papságra. Életemnek meghatározó időszaka. Közben pedig voltak komoly nézeteltérése­ im, konfliktusok, konfrontációk is. - Ifjúkori lázadás... ? - Biztos, hogy benne volt az is, hogy eléggé szenvedélyesen, lendületesen tudok élni, vagy képviselni dolgokat. Talán úgy lehetne fogalmazni, hogy életkoromnak megfelelő bölcsességgel képviseltem a saját elképzelése­ imet. Ez a bölcsesség nyilvánvalóan nem volt elegendő ahhoz, hogy mindent úgy csináljak, ahogy ma csinálnám. De nagyon sok szem­ pontból nem bánom azt, hogy mertem én ott a véleményemet elmondani, vagy bárkivel konfrontálódni. - Lelkes papnövendék voltál? — Lelkes papnövendék voltam végig. Kifeje­ zetten nagyon szívesen készültem a papi pá­ lyára. Sok energiát fordítottam arra, hogy ne csak a kötelező dolgokat tanuljam meg, ha­ nem tanuljak még hozzá, olvassak még hoz­ zá, hogy minden nyáron valamiféle gyakorla­ tot szerezzek, és hogy tájékozódjak ne csak a magyar egyháznak a dolgaiban. Én végig na­ gyon lelkes voltam. - Mit jelent, hogy tájékozódtál? Külföldön is jártál nyaranként? - Igen, minden lehetőséget megragadtam, amire úgy gondoltam, hogy az engem majd jobb pappá tesz. És nagyon tudatosítottam magamban, hogy ezek az évek hatalmas lehe­ tőségek. Hogy most begyűjthetek egy csomó mindent, amit majd aztán később a munka miatt kevésbé. Nem lesz már rá idő, most meg még van! - Mik azok a fő momentumok, amiket leszűrtél ezekből a tapasztalatgyűjtési évekből? Akár odakint, akár az itthoni plébániákon mit lát­ tál? Melyek voltak a legfontosabb tapasztala­ taid? - Sok minden jut most eszembe. Egyrészt eszembe jut, hogy minden igazán nagy do­ log, ahogy azt láttam akár itthon, akár kül­ földön, piciben indul. Egy-egy embertől, néhány embertől, egy kis közösségtől. Az ő nagyon hiteles Istenkapcsolatukból, és az ő nagyon hiteles egymással való kapcsolatuk­ ból. Markáns élményem lett, hogy nem a nagy dolgok felől kell nézni a kereszténysé­ get, hanem a legszemélyesebb, legközvetle­ nebb világunkból kiindulva. Aztán markáns élményem lett az is, hogy mennyire fontos az, hogy ne egyedül tegyünk dolgokat, ha­ nem, hogy nyitottak legyünk arra, hogy ki az, akikkel együtt lehet valamit véghezvinni. Azt is mondhatnám, hogy nincs minden kincs nálam. De ahhoz, hogy én a magam dolgát elvégezzem, ahhoz olyan kincsekre is szükség van, ami nálad van, vagy a másik embernél. Aztán azt is nagyon megláttam, hogy mennyire fontos embernek lenni a szó teljes értelmében. Kilóg a lóláb az olyan ke­ reszténységből, ahol az emberi hitelességgel problémák vannak. Ahol valaki már nem őszinte. Ahol lehet, hogy valaki szép dolgo­ kat csinál, de nem hitelesen teszi már. Mert már inkább csak szerepeket játszik. Ahogy Hamvas Béla mondja: „A maga életrajzában él.” Újból és újból vissza kell térni az Isten­ nel való személyes kapcsolat talajára. Meg az emberekkel való találkozásnak a talajára. És ebből fakadnak nagy dolgok. - És ezt a közösségi, vagy plébániai életben is megpróbálod megvalósítani? Hogy ki-ki a sa­ ját karizmája szerint próbáljon részt venni a közösségi feladatokban? - Igen, hogyne. Valaki azt mondta nekem: ,Feri! Úgy hírlik rólad, hogy te hagyod az 55embert dolgozni.” Ez teljesen így van. Hogy­ ha valaki megtalált magában valamit, amire érez magában egy Istentől jövő indíttatást, akkor hülye lennék beleszólni. Természete­ sen fontos, hogy egyeztessünk, hogy beszél­ jünk arról, hogy kinek mi a dolga, vagy, hogy azt hogy csinálja. De ennél talán még fonto­ sabb, hogy kapjon szabad teret, hogy esetleg a Lélek úgy tudjon általa működni, ahogy esetleg én nem is tudom, hogy a Lélek akar működni, csak, ha hagyom őt. - Hamvas Béla régi szerelem? - Annak azért nem mondanám... - Szóval kik azok az irodalmi életben, akikről azt mondanád, hogy ’megbarátkoztam velük’? - Hamvas Bélától tényleg sokat merítettem. Dosztojevszkij volt rám nagy hatással, na­ gyon nagy hatással. Aztán Hermann Hesse. Talán, amit még el kellene mondanom - ez­ zel is kapcsolatos, meg a tájékozódással is, amit kérdeztél -: a szeminárium alatt na­ gyon nagyon élessé vált a hiány, amit a kép­ zésünkben az jelent, hogy nagyon sokat ta­ nulunk az Istenről, és gyakorlatilag semmit az emberről. És ha én egy klasszikus papi megfogalmazásban közvetítő vagyok Isten és az ember között, akkor nagyon elgondol­ koztató dolog, hogy az egyik felét megtanu­ lom, a másikról meg gőzöm sincs. Ahogyan ezt a Gyökössy Bandi bácsi mondta: olyan parasztemberekhez vagyunk hasonlók, akik mindent tudnak a földművelésről, csak a földről nem tudnak semmit. Ez nagyon ha­ tározottan elindított arra felé, hogy párhu­ zamosan az Istennel való kapcsolatom ki­ munkálása mellett, az emberekkel való kap­ csolatomon is munkálkodjak. Ne bízzak mindent ’A Kegyelemre, vagy a szerencsére, a véletlenre. Itt egy csomómindent kézbe lehet venni, meg lehet tanulni, el lehet sajá­ títani, és akkor én felelős is vagyok, hogy ezeket megtanuljam. Akkor, amikor a vilá­ gon mindenkitől el lehet várni, hogy a szak­ máját - a szó nemes értelmében- profin vé­ gezze - most a szakma szót tudatosan hasz­ nálom -, akkor a pap sem kivétel. Az embe­ rekhez való viszonyt is tekinthetjük a „szakma 55 - a papság - egy olyan részének, amit jó kell ám csinálni.. - És mit mondanak: jól csinálod? - Szerintem pont úgy, ahogy mindnyájan: van amit jól csinálok, van amit rosszul. Van, amivel már azóta küszködöm, hogy tíz éve rájöttem, nem csinálom jól. És azóta sem csi­ nálom jól. Aztán persze van olyan, amit vala­ mennyire megtanultam. (folytatjuk...) kilencedik oldal �Valami Amerika I^dves barátaim, pázmányos diákok, tisztelt tanáraim! Először is hadd üdvözöljek mindenkit az Egyesült Államok egy talán kevésbe lá­ togatott, de ai annál érdekesebb városából, New Orleans-ból. Lassan már fél éve itt togàtott, koptatom az iskolapadot, a Tulane jogi egyetemén, amit szerényen csak a dél HarYardjának neve :nek. Engem nemzetközi és összehasonlító jogi LLM képzésükre vett föl az egye em ösztöndíjjal. Arról, hogy mennyi idő, energia^ és trükk szükséges egy ilyen ösztöndíj megszerzéséhez, külön cikket kellene írnom. Az LLM egyébként egy Masters (posztgraduális) képzés, ami után le lehet tenni az ameri­ kaijogi szakvizsgát, és lehetőséget ad az Esésűit Államokbeli praktizálásra. Az oktatásjnliúsban indult (nemzetközi diákoknak kötelező nyári ecetemmel). és az elmúlt öt hónap élményei ösztönöztek arra, hogy megosszam veletek ta­ pasztalataimat az amerikai jogi egyetemről, életről és emberekről, h Először is hadd kezdjem azzal, hogy bár­ mennyire is szeretünk általánosítani, nem minden amerikai tudatlan, naphosszat a hasát tömő, média által könnyen manipu­ lálható „proud to be american” állampol­ gár. Lehet, hogy Kaliforniát a Terminátor irányítja, de ezt itteni környezetem éppoly megrökönyödéssel és mosolyogva figyeli, mint otthoni barátaim. Amerika külpoliti­ kájának, amibe most nem szeretnék mé­ lyebben belemenni, szintén igen széles el­ lentábora van, és professzoraim egytől egyik számtalanszor bírálták saját kormá­ nyukat. Számomra a legmeglepőbb mégis az volt, hogy egy olyan emberrel nem ta­ lálkoztam, aki ne tudta volna, hogy hol van Magyarország, és senki nem kérdezte meg, hogy van-e nálunk is mozi, illetve hogy még mindig lovon közlekedünk-e. Sok di­ áktársam járt Magyarországon, és minden­ ki nagyon pozitívan fogadott. A professzoroknak sem kellett elmagya­ ráznom, hogy honnan jövök, de az meg­ lepett és egyúttal meg is hatott, amikor október 23-án az egyik órán a tanárom váratlanul felkért, hogy beszéljek diáktár­ saimnak az ötvenhatos eseményekről és mindemellett az ismert 1956-os Times ,Man of the year” fénymásolatát adta körbe a diákoknak. Az előadások egyébként az általam meg­ szokottól teljesen eltérő módon folynak, a diákok szinte többet beszélnek, mint a ta­ nárok. A „Socrates method” lényege, hogy a professzor a kérdezéssel próbál rá­ vezetni a helyes válaszokra, elméletekre, míg nálunk mindez pont fordítva zajlik, előbb halljuk az alkalmazandó szabályo­ kat, elméleteket, és a vizsgán ezeket viszszakérdezik. Itt minden órára föl van ad­ va 50-100 oldal közötti tananyag, általátizedik oldal ban jogesetek, amiket utána következő órán a diákoknak kell megvitatni. A pro­ fesszor bárkit felszólíthat, aki nincs jelen az órán, és felszólítják, ha nem hoz meg­ felelő igazolást, automatikusan 10%-kal kevesebb pontot kap a záróvizsgán. A rendszer működik. A tantermek min­ dig tele vannak, és mindenki elolvassa a feladott anyagot, mert még a bukásnál is kínosabb az „égés” a barátaink előtt. Általában más a diákok hozzáállása az ok­ tatáshoz. Nem csak azért járnak előadá­ sokra, mert muszáj, hanem mert minél többet szeretnének kapni az egyetemi ta­ nulmányaik során. Az egyetem itt való­ ban az életre készít fel, sokkal gyakorlati­ asabb, mint otthon, vagy általánosságban Európában. A tandíj sem kevés (15 ezer dollár/szemeszter) és a pénzükért szeretnének is valamit kapni a hallgatók. Ez a mentalitásbeli különbség eleinte meg­ hökkentett, de valahol van értelme. A verseny is már itt elkezdődik, igaz ugyan, hogy itt is születnek barátságok, de az egyetem elsősorban nem erről szól. Ez nagyon furcsa volt nekem, csakúgy mint az, hogy a diákok szívfájdalom nélkül fel­ jelentik egymást puskázásért, és ezt telje­ sen természetesnek tartják. A vizsgák egyébként mind írásban, névtelenül foly­ nak (mindenki kap egy kódot, és az azo­ nosítja), amit az objektivitás biztosítéká­ nak tartanak. Ezzel nem teljesen értek egyet, mert szerintem egy jogásznak az előadóképességét is osztályozni kell, és az pedig csak szóban lehetséges. A tantárgyaim leginkább nemzetközi jogi és környezetvédelmi jogi tárgyak, heti 14 kredit órám van. Kutatásokat végzünk az amerikai kormány, a Világbank és a Világ­ kereskedelmi Szervezet részére. Ugyan­ csak elvállalhatunk ügyfeleket (ingyen) környezetvédelmi ügyekben, tanárunk felügyeletével. Az órák mellett dolgozom a könyvtárban, a német jogszabályokat rendszerezem és a módosításokat figyelem. Időm legna­ gyobb részét itt töltöm, részint dolgo­ zom, részint az otthoni Ph.D kutatási té­ mámhoz keresek anyagokat, illetve itt rám bízott kutatásokat végzek. Kaptam egy kutatóasszisztensi állást a nemzetközi jogi intézetben, ami itt nagy megtisztelte­ tésnek számit, és fizetést is kapok érte. (10 USD/óra). Most éppen a NAFTA fel­ kérésére végzek kutatásokat, egy hét múl­ va megyek ezzel kapcsolatban egy konfe­ renciára Miamiba. A Tulane könyvtára és kutatócentruma Amerika-szerte híres, a tizedik legnagyobb gyűjteménnyel rendelkezik. Örömmel töl­ tött el, hogy felleltem, itt számos magyar jogszabályt (az 1960-as Ptk. angolul az egyik kedvencem) illetve könyvet is (Szladits öszszes). Számos professzorunk művei is meg­ találhatóak itt, legnagyobb számban Varga Csaba tanár úr képviselteti magát. A könyvtárban természetesen a legtöbb könyv már elektronikus úton is hozzáfér­ hető, minden diák ingyen nyomtathat egy meghatározott keretig. Amit a leggyakrab­ ban használok, az a LexisNexis, illetve Westlaw keresőrendszerek, a két legna­ gyobb jogi adatbázis, amikben megtalálha­ tóak az uniós jogszabályok, hírek, csakúgy mint az amerikai, kanadai jogesetek, jogi tanulmányok, cikkek. Ezeknek a kereső­ rendszereknek a használata 1500USD/óra, de az egyetem biztosítja nekünk az ingye­ nes használatot a világ bármelyik pontjá­ ról, és az ingyenes nyomtatást, amíg a Tulane-re j árunk. Az egyetem alatt egyébként szinte már mindenki dolgozik, és a diákok nagy ré­ sze az egyetemen keresztül kap állást. A Tulane-en működik egy úgynevezett .career sendee”, ami segít felkészülni az állásinterjúkra, megírni az önéletrajzokat, tanácsokat ad a jogi irodákról, cégekről, egyéb állásehetőségekről, kapcsolatot tart fenn ezekkel, és havi rendszerességgel ál­ lásbörzét tart. Ezek sajnos a nemzetközi diákoknak nem nyitottak, de nekünk is van lehetőségünk állásinterjúkra járni. �- -À . w ti ■iïtetiiiàe.ai»' «Maiwaii New Yorkban lesz januárban egy nagy ál­ lásbörze, ahová Amerika 20 legjobb jogi egyetemének LLM-hal Igatóit hívták meg, köztük a Tulane-t is. A career service mindvégig segített min­ ket, ellátott tanácsokkal és lebonyolította a szervezést. Tagjai egyébként szintén jo­ gászok, akik nem csak a szervezéssel fog­ lalkoznak. A tanulás és a karrierépítés mellett egy át­ lagos amerikai joghallgató leginkább a saját egyesületi életével van elfoglalva, illetve sportol. Az egyetemen több mint 50 egye­ sület van bejegyezve, számos témakörben. Jómagam a Nemzetközi Jogi, a Környe­ zetvédelmi Jogi Egyesületnek, illetve az Állatvédő Ligának vagyok a tagja. Mind­ ezek mellett még számos egyesület műkö­ dik, féléves tagdíjakkal, és a szemeszter so­ rán kirándulásokat, bulikat és nem utolsó sorban előadásokat szerveznek. Legutóbb a Nemzetközi Jogi egyesület szervezésében olyan élő legendát hallgat­ tam, mint Rónáid Dworkin. A diákok ak­ tív egyetemi életet élnek, ami nem csak a közös kávézásról és ivászatról szól. A Tulane-re járni nagy megtiszteltetésnek számit, és mindenki büszke arra, hogy ehhez az egyetemhez tartozik. Először nem akartam elhinni, hogy egy egyetem­ ből divatot is lehet teremteni, márpedig lehet. Campus-szerte vannak Tulaneboltok, ahol Tulane feliratú trikót, puló­ vert, kabátot, nadrágot, baseballsapkát, pi­ zsamát, papucsot, bögrét, kulcstartót, tol­ lat, csokoládét és mindent, mi szem száj­ nak ingere lehet kapni, dupla áron, csak mert Tulane felirat van rajta. Néha még mindig úgy érzem, mintha egy amerikai filmet néznék, amikor végigsé­ tálok az egyetem párigain, amikor beme­ gyek a menzára, vagy amikor a Tulanenek futballmeccse van, és az egész campus az egyetem színeibe öltözik (zöld-fehér). Az Egyesült Államokat és az itteni jogi oktatást lehet szeretni és nem szeretni, célom nekem csak az volt, hogy egy kis ízelítőt adjak belőle ezzel az írással. A .career service”-ük és a diákok aktívabb részvétele az órákon véleményem szerint példaként szolgálhat a mi egyetemünknek is, és most az egyszer talán valami jót is átvehetnének Amerikától... Ha valakinek fölkeltette az érdeklődését a Tulane, bővebb információt talál a www.law.tulane.edu internetes címen. Gurbán Györgyi Ady Endre: A halottak visszatérnek Bâcher Iván írta az október 31-i Népszabadságban, hogy „a halottakban lehet bízni még.... Nincs polgári halott, nemzeti érzelmű halott, idegen lelkű halott. A halottak fegyelmezettek, visszafogottak, méltóságteljesek. Egyik öreganyám sírján kereszt van, másikén kehely, egyik öregapámén néhány kő. A feleségemén pedig egy szép nagy vörös csillag. Jól megférnek egy temetőben együtt. Tanulni kéne a halottaktól.’ Én ezzel szemben mi azt gondoljuk, a halottak élnek. Még annak számára is, aki nem hisz a túlvilági létben. Tanítanak minket. Vezetik kezünk. Követendő vagy éppen el­ utasítandó példát mutatnak. De idézzük inkább Ady Endre Tisza Kálmán temetésé­ re írt újságcikkét - minden más szónál ékesebben beszél. ,Nem volna érdemes és szabad élnünk, ha fbltétlen urunknak kellene elismernünk a halált. Maga a természet örökös tiltakozás a halál ellen. Az élet pedig mindannyiunknak nem csupán sorsa, de akarata, célja és joga. Aki pedig rajongva kapaszkodik az életbe mindnyájan ezt tesszük - az hisz, annak hinnie kell a megváltásban s észre kell ven­ nie a jobbat, a tökéletesebbet, amit a roha­ nó élet magából kiválaszt... És nincsen ha­ lál, [csak] tökéletesbülés, a halottak pedig visszatérnek... Nem a húsvét aktualitása szövette össze ve­ lünk e kis filozófiát. Nem a húsvét aktualitása - mondjuk -, hanem az eseményeké. A halál sohse rémítgetett úgy meg bennünket, mint rémítgetett mostanába. Föl kell emelnünk hát egymás szíveit s egymás eszébe hozni, hogy az életnek nincs gyászindulója, csak himnu­ sza, biztató, harsogó, lázas himnusza... ...Nem mondjuk, hogy nem volt semmi ok a rémületre. Volt és van bizony. A mai élők rosszkor hullottak ki az élet lottóke­ rekéből. Most készülődik valami istenien nagy evolúcióra a világ s a mi életünk a ké­ szülődésnek, a lázas, beteges s kissé vesze­ delmes szakára esik. Nem csoda, ha a kao­ tikus jelen kétségekbe űz, kivált ha a halál látszólagos pusztítását nézzük. Pedig a ha­ lál soha és most sem győzedelmes. Az, amit mi a halál uraságának sejdítünk, az életnek az erőgyűjtése a nagy teremtésre. Amit pedig mi a halál szövetségesének lá­ tunk s amit a sajtóbetűk hétköznapi össze­ tételében reakciónak írunk le, szintén nem lehet a folyton előretörő életnek megölője, hiszen ez semmi egyéb, mint a haladó erő­ nek fokozója - a természetnek ismert alap­ törvényei szerint. Ma - igaz - az ultramontánoké a világ. Va­ gyis úgy látszik, mintha az övék volna. Pe­ dig éppen az ultramontánság veszekedett merészsége demonstrálja, hogy az élet nagy változásra készül s nagy győzedelemmel váltja ki nemsokára magából a jobbat és tö­ kéletesebbet. lm vonultassuk magunk elé legkedvesebb ha­ lottjainkat, kikre egy jobb, tökéletesebb élet vár s kik voltaképpen nem is voltak halottak. Föl kell támadniok a porladó humanisták és enciklopédisták nagy tanításainak. Föl kell támadniok a nagy forradalmak eszméinek. Föl kell támadniok minden igazságoknak, melyek az ember teljes felszabadítását céloz­ ták s e föltámadásban magukkal kell hozniok a megtökélétesedést, szurrogátumjait a sza­ badságnak: az élet egyenlő eszközeit. Ezek voltak a mi legnagyobb halottjaink, kik - erősítjük újra - voltaképpen halottak sem voltak. De vannak szívünkhöz jobban hozzánőtt, kisebb, házi halottaink, kiknek visszatérését szintén várnunk kell. Mindan­ nak megtisztultan, tökéletesebben kell föl­ támadnia, amit a humanisták, enciklopédis­ ták, a nagy forradalmak magyar földön ha­ tottak és szültek. Kossuth, Deák, Szilágyi és Tisza visszaté­ résre váró halottak, bár voltaképpen nem haltak ők meg. Úgy kell föltámadniok, hogy szabadelvűségük, haladásvágyuk teljesebb és tökélete­ sebb legyen. Erre a nagyszerű visszatérésre nem várhat s nem is vár már sokáig a ma­ gyar glóbus. Ezek a halottak visszatérnek mihamar s újonnan öltött alakjuk sokkal erősebb lesz. A kerepesi temető s a geszti kripta örökre élő, újra és újra feltámadó, egyre és egyre tökéletesedő erőket zárt le. Werbőczi feltámadt Deák Ferencben s De­ ák Ferenc újra tökéletesebb alakot fog ölte­ ni egy bizonyosan eljövendő valakiben, aki talán a szociális igazságoknak fog adni ma­ gyar formát. Rákóczi föltámadott Kossuth­ ban s az eljövendő új Kossuth még tisztultabb teremtő tüzű lesz. Teleki uram, a kancellár, Tisza ingeniumában nyert új életet s kellő időben eljön az új Tisza Kálmán, kiben a konszolidáló zseni még gyönyörűbb lesz. És így térnek vissza mind a halottak, akik voltaképpen a legna­ gyobb élők!... Halljátok tehát az igét és emeljétek föl a szí­ veteket Húsvét napján s a geszti temetés után: A halottak visszatérnek.^’ Nagyváradi Napló 1902. március 30. tizenegyedik oldal �Pázmányosok a jog útvesztőjében 2. — Élet a doktorrá avatás után — Kisgyerekként, ha megkérdezték tőle, azt válaszolta, majd tűzoKs mindegyik út nehéz. Szerinte éppen éz a szép benne. Ő most tó lesz, vagy katona. Ahogy a legtöbb kisgyermek szokta. Általá­ ■ mássza majd a szamárlétrát. És végre válaszolhat a kérdésre, hogy nosban focista, gimnáziumban már feltaláló. Utólag visszagon- 7 mi lesz, ha nagy lesz... dolva, már ő sem tudja, hogyan került a jogi egyetemre... próbál­ Az előző számban indult összeállításunkban a jogi pálya különbö­ ja azt hinni, hogy tudatos volt, de talán csak az utolsó pillanatban ző területén dolgozó volt Pázmányosokat ismerhettek meg. Cé­ vagy szülői indíttatásra indult el a pályán, de az is lehet, hogy „ki­ lunk, hogy átfogó képet adjunk egy-egy „szakmáról”, az egyetem zárásos alapon” döntött. Ma már ez mindegj”, hiszen ő is beállt a után az elhelyezkedési esélyekről, az egyes munkaterületek előnye.doktorok” közé. S hogy mi lesz belőle, talán az egyetemen töl­ iről-hátrányairól, a díjazásról és más fontos kérdésekről. Mindezek tött öt év, talán a véletlen, talán valami más dönti majd el. Sokan mellett örömmel mutatjuk be ezeket a tehetséges fiatalokat, akik sokfelé megyünk majd a jog útvesztőjében, de remélhetőleg az'í Egj^temünkről kikerülve kezdték meg jogi pályafutásukat, és igen Egyetemünkhöz való kötődés és az emlékek örökre megmarad-; sok mesélnivalójuk akadt. Másodikként egy közjegyző-jelölttel és nak. Persze a mai versenyhelyzetben dönteni nem könnyű, és ’ az APEH egy jogászával ismerkedhettek meg. Dr. Molnár Pál Végzés éve. 2002 Munkahely: Dr. Keresztesi Béláné Közjegyző Iroda, közjegyző-jelölt. — Mikor döntötted el, hogy közjegyző szeret­ nél lenni, illetve hogy közjegyzői irodában sze­ retnél dolgozni az egyetem elvégzése után? — Körülbelül egyetemi tanulmányaim máso­ dik évében döntöttem el, hogy ez érdekelne. — Mi vonzott benne, miket hallottál erről a szakmáról, hogy így megtetszett? — A biztonság, a kiszámíthatóság, és a kiug­ rási lehetőség. — Hogyan kerültél be az irodába? Igaz az, hogy ez egy olyan szakma, ahová szinte csak kihalásos alapon lehet hekerülni? — Ezt meg kell cáfolnom, hiszen bekerülni jelöltként nem kihalásos alapon lehet. Én pályáztam, leadtam az önéletrajzomat, és így vettek fel. A közjegyzői pálya tekinteté­ ben is téveszme az, hogy reménytelen beke­ rülni, a közjegyző a hivatását hetven éves koráig gyakorolhatja, utána köteles nyugdíj­ ba vonulni. Jelen pillanatban a magyar köz­ jegyzői kar jelentős része átlagban 55-60 éves nőből áll. — Téged milyen szempontok alapján válasz­ tottak ki a jelölti állás betöltésére? — Talán az játszott benne szerepet valami­ lyen szinten, hogy akkoriban már jártam bankszalqogi képzésre, és a közjegyzői munka ma főként bankhitelek, kölcsönügy­ letek közjegyzői okiratban foglalásából áll. — Mi a tapasztalatod, hogyan fogadják a Pázmányosokat? Mennyire számított, hogy melyik egyetemről érkeztél? — Véleményem szerint számított, és kelle­ mes meglepetésként ért, hogy tapasztalatom szerint a közjegyzőjelölti karban a jelöltek úgy 60-70 százaléka a Pázmányon végzett. tizenkettedik oldal — Mik tartoznak a fő feladataid közé? — Kölcsönszerződések, banki hitelszerző­ dések okiratba foglalásának előkészítése, ki­ egészítő tevékenységként a hitelesítések és az aláírási címpéldányok elkészítésénél kell besegítenem. Ezen kívül jelenleg a hagyaté­ ki ügyeket gyakorlom, hiszen a jelölteknek a három év során meghatározott területek­ kel részletesebben is foglakozniuk kell: én első évben az okiratokkal foglalkoztam fő­ ként, most a hagyatékkal. A Közjegyző Aszszony határozza meg, hogy jövőre pontosan melyik is lesz az a terület, amivel behatób­ ban kell majd megismerkednem. — Említetted, hogy a bankjogi ismeretek előnyt jelentenek. Ezen kívül melyek azok a területek, amelyeket ismerned kell ezen a pályán? — Öröklési jog, családi jog, és a polgári jog valamennyi területét, hiszen a közjegyző szinte minden olyan ügyet elláthat, mint pél­ dául egy ügyvéd, kivétel persze a peres eljá­ rásban való képviselet. így például - lehet, hogy sokan nem tudják - mi ugyanúgy kö­ tünk adásvételi-szerződéseket is. — .(4 munkaidő hogyan alakul egy közjegyző- szerepet kap tehát az oktatás, sokszor a mun­ kaidő rovására, de ezt azért megértik. — Jelöltség után milyen előrelépési lehetőségek vannak? — Szakvizsga után általában a közjegyző­ helyettesi állás következik, ahol az a tapasz­ talat, hogy a közjegyzők a saját jelöltjeiket szeretik megtartani helyettesként is, hiszen a leendő helyetteseket „ők nevelték ki” , ami bizonyos szintű anyagi és egyéb áldozatot is követel ez alatt az időszak alatt (például az oktatás díját a közjegyző fizeti). — Hogy vagy megelégedve a díjazással? — A fizetés körülbelül a fogalmazói bérnél egy kicsit magasabb, bár nem törvény hatá­ rozza meg, hanem a közjegyzővel való meg­ állapodás tárgyát képezi, általánosságban a jelölti fizetések bruttó 120 - 200 ezer forint körül mozognak. Ehhez persze még kapha­ tók különböző juttatások, például bérlet­ pénz, ebédpénz, vagy karácsonyi jutalom. — Mik a terveid a jövőre nézve? — Szakvizsga letétele, illetve azután közjegy­ ző-helyettesként szeretnék tovább dolgozni. jelöltnél.^ — Csak abból az irodából tudok kiindulni, ahol én dolgozom, itt szigorúan kötött a munkaidő, ami fél kilenctől négyig tart, pén­ teken kettőig. Hozzá kell tennem, hogy a közjegyzőjelölti-rnunkában elég nagy hang­ súlyt fektetnek az oktatásra, így minden héten egy napon továbbképzés van, kivéve a nyári időszakot. Ezekre az oktatásokra a bírósági­ fogalmazókkal járunk együtt. Ez főként a szakvizsgára készít fel, polgári jogot, büntető­ jogot, közigazgatási jogot, és EU jogot is ok­ tatnak. Ezen kívül van még az Országos Köz­ jegyzői Kamarának is egy képzése speciálisan közjegyző-jelölteknek. Itt főként a három fő közjegyzői tevékenységre fektetnek hang­ súlyt: hagyaték, okiratok hitelesítése, és maga a közjegyzői intézmény, történeti résszel, működési elvekkel, szabályokkal. Elég nagy Dr. Simon Péter Végzés éve: 2002 Munkahely: APEH, Végrehajtási Főosztály, jogász — Hogyan épül fel az osztály, ahol dolgozol, hány jogász van és neked mi a feladatod? — A Végrehajtási Osztály vezetője a főosz­ tályvezető, alatta van 3 csoport végrehajtó, és két úgynevezett „team”. Ezen belül van­ nak még kisebb ügyintézők, de az egész osztály ügyes-bajos dolgait a jogászok inté­ zik, például keresetek, feljelentések. — Mióta dolgozol itt és hogyan kerültél az APEH-hoz? Tudatosan tervezted vagy véletlen­ szerűen jött, és hogyan pályáztál? �■llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll^^ áíil hrnii n i — Tudatosan terveztem, az APEH-hoz sze­ rettem volna kerülni, egyébként pedig telje­ sen véletlenül sikerült. — Már egyetem alatt vonzott az adójogi terület? — Igazából nem, és azt hiszem, nem is so­ kakat vonz, csak aki teljesen „megszállott”, hiszen ez a terület - mint tudjuk - eléggé száraz tud lenni, de pénzügyi jogból min­ dig is elég jó voltam, tőlem nem volt távol álló terület soha, főleg azért, mert köz­ igazgatáson belül ez az egyik olyan terület, ami a polgári joghoz leginkább kapcsoló­ dik. Ezért gondoltam úgy, hogy a „kör­ nyékbeli” adóigazgatási szervekhez be­ nyújtom az önéletrajzomat, bár túl sok re­ ményt nem tápláltam, mert ott is szinte csak „kihalásos” alapon jutnak csak be az emberek, vagy ismerős által, de végül fel­ hívott a jelenlegi osztályvezetőm, és kö­ zölte, hogy végrehajtási területről lenne szó, megkérdezte, hogy érdekelne- e a do­ log, mert ezt általában vissza szokták uta­ sítani. Természetesen érdekelt, és behívtak egy elbeszélgetésre. — Számított, hogy honnan jössz, illetve vala­ milyen módon tesztelték a tárgyi tudásodat? — Én voltam előtte már egy pár elbeszélge­ tésen, de sem itt, sem máshol nem tesztel­ ték, hogy mit tudok az adott területről. —Akkor mit gondolsz, mi alapján kerültél be, ha ilyen nehéz ide a bejutás? — Igazából nem tudnám megmondani... remélem nem hangzik nagyképűen, de véle­ ményem szerint főként a személyes szimpá­ tia döntött, én megpróbáltam a legjobb olda­ lamat mutatni, és úgy látszik, sikerült. Persze sok helyen nem sikerült, de itt bejött. — Diploma-minősítés? — Xhlamennyire számít, de mondjuk, ha na­ gyon rossz valakinek a minősítése, annak minden bizonnyal nehezebb dolga lesz, de mivel a végzettek legnagyobb része ,cum laude”-val végez, így sok esetben ezt meg sem kérdezik, és annyira nem vizsgálják. Ná­ lam nem nagyon feszegették. Ami még szá­ mított, az a nyelvtudás, nekem van két kö­ zépfokú nyelvvizsgám, illetve az, hogy pálya­ kezdő voltam. — Mik tartoznak most a főfeladataid közé? — A munkám kifejezetten előkészítő jellegű tevékenységet ölel fel, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a végrehajtási eljá­ rásban tett intézkedéseket megtámadják, ab­ ban az esetben ezeket a kifogásokat az APEH felső szervéhez én terjesztem fel. — Nem gondolod úgy, hogy elég „ egysíkú ” ez a munka, illetve, hogy nem szerzel olyan szerte­ ágazó tapasztalatokat, mint egy jelölt vagy egy fogalmazó? — A polgári szinte valamennyi részterüle­ tén tapasztalatot szerzek, ugyanis az adósok által kötött szerződések felülvizsgálata, eset­ leges megtámadása a másik nagyon fontos feladatköröm. Eljárásjogi téren tulajdon­ képpen minden olyan eljárás tekintetében tapasztalatot szerzek, ami követelés behajtá­ sára irányul. A jelöltek nyilván több tapasz­ tatot szereznek olyan téren is, amin én itt nem fogok. vizsgát is alapul veszünk - bruttó 170 ezer forint körül mozog. Az APEH-nél még er­ re rájön úgynevezett „mozgóbér” is, ami igazából olyasmi, mint egy jutalom, ami most még jár - annak ellenére, hogy egyre többet hallunk a médiában az „olcsó köz­ igazgatás” megvalósításának terveiről. Ez tulajdonképpen háromhavonta kerül kifi­ zetésre, és átlag egyhavi bér összegének fe­ lel meg. — A munkaidőd mennyire kötött? — Ez jár mindenkinek? — A munkaidőm 8-tól fél 5-ig tart, ezt elég szigorúan veszik, pontosan kell beérkezni, de tovább maradni is tilos. Az ebédidő elég nagy rohanás. A nagy túlterheltség miatt sokszor előfordul, hogy tovább bent kellene maradni a munkák elvégzéséhez, de ezt annyira szigorúan veszik, hogy igazgató-he­ lyettesi engedély szükséges hozzá. A bizton­ sági rendszer is hatalmas, nem lehet csak úgy ki-be járkálni. Hazavinni munkát nem szabad, ezért ki is rúghatnának. — Nem, teljesítményfüggő. — Mik a tapasztalataid, hogyan kezelik az újonnan érkezett, frissen végzett jogászokat? — Belevetnek a közepébe, de nekem azért óriási szerencsém volt, mert engem úgy­ mond „betanított” a jelenlegi osztályveze­ tőm, aki nagyon közvetlen és jó fej. Nagyon kedvesekés megértők voltak velem. Hallot­ tam viszont, hogy máshol -ha valaki nem tud valamit - felháborodottan megkérdezik, hogy „ugyan mondja már meg, azt miért nem tanulta meg az egyetemen?!” Ilyen is előfordul, de nem ez a jellemző. Az én munkakörömben ráadásul nemcsak a jog­ hoz kell érteni, hanem például a számla­ rendszerekhez is, és itt a például a rengeteg kód elsajátítása elég sok nehézséget jelent, sokszor tűnik bonyolultnak, de úgy érzem, már belejöttem. — Azért ugye nem bántad meg, hogy ezt vá­ lasztottad? — Nem, cseppet sem! Én örülök, hogy erre a területre kerültem, mert szerintem érde­ kes, és a magánszférában jövedelmezőnek mondható. Egyébként szeretem csinálni, kérdés, hogy meddig, mert lehet, hogy az ember, ha egy területen mozog sokáig, azt megunja, és talán - akár az APEH-en belül máshová próbál majd meg elhelyezkedni, el­ sősorban tapasztalatszerzés céljából. — Említetted, hogy jövedelmező ez a terület. Hogy értékeled, megfelelő a fizetés, versenyké­ pesnek mondható ilyen végzettséggel és ennyi tapasztalattal? — Igen, abszolút versenyképes. Figyelem­ be véve azt, hogy a köztisztviselői törvény alapján mindenki ki tudja előre számolni a besorolások alapján, hogy hozzávetőlege­ sen mennyit fog keresni. Ez - ha két nyelv­ — Neked hogy mérik le a teljesítményedet? — Igazából csak azokon a sikereken, amiket a főnök értékel. Hajói dolgozik az ember, azt általában észreveszik. — Mennyire volt számodra előny vagy hát­ rány, hogy pázmányos diplomával kerültél ki a munkaerőpiacra? — hz az igazság, hogy - egyébként téves - elvárásaink szerint vagy csak egyszerű be­ rögződésből hátrányos megítélésben kellett volna részesülnöm, pedig szerintem ez csak egy pázmányos berögződés. A vezetők ré­ széről nagyon is jó híre van a Pázmánynak. Ez persze köszönhető mindazoknak is, akik előttünk kerültek be a közigazgatásba és megállták a helyüket mint volt Pázmányosok. Én úgy tapasztalom, hogyjó híre van az Egyetemnek. — Ezt öröm hallani, remélhetőleg ez még több ambíciót önt a végzősökbe, és a többi hallga­ tóba! — Igen, az a véleményem, hogy a pletykák­ ra nem szabad adni, bár megjelenik egy-két negatív dolog is az újságokban az egyetem­ ről, sokan ez alapján ítélnek, de általános­ ságban én úgy látom, hogy pozitív megítélé­ se van a karnak a gyakorlatban. — Mik a jövőbeni terveid? — Természetesen a szakvizsga, remélem addig itt tudok maradni. Érdekel az adójog, bár nehéz terület, és elég sokan foglalkoz­ nak vele, de úgy látom, nem elegen. Ha nekem sikerül megtanulnom rendesen, úgy érzem, a jövőm biztosított, és foglal­ kozhatom a hozzá kapcsolódó magánjogi területtel is. Talán ez a biztonság az, ami vezérel mondjuk a jelöltekkel szemben, hiszen nem kell egy irodában arra várnom, hogy mikor lehet saját praxisom. Ez rizikó, és én inkább a biztosabb utat választom. Nem is beszélve arról, hogy két hónapot előtte el töltöttem ügyvédjelöltként egy irodában, és ez az idő csak még jobban megerősített abban, hogy nem ez az, ami­ vel én foglalkozni szeretnék. Gulyás Judit tizenharmadik oldal �Elvárások újratöltve Mátrixfolytatások az elvárások tükrében (2003. november 4.) Lehet szeretni és lehet gyűlölni. Azt hi­ szem, ha ennyit elmondok a Mátrix-ról, már elismeréssel szóltam. Nem hiába; kevés esemény, személy, vagy bármely más, esztétikai igénnyel készült alkotás tudja elérni a mi kis közönytől vezérelt világunkban, hogy vélemény-nyilvánítás­ ra késztessen, ne adj isten komoly vita fó­ rumot gyűjtsön maga köré. Tagadhatatlan, hogy ez az 1999-ben ké­ szült Mátrix-nak sikerült, és ez már telje­ sen független attól, hogy a közönség ho­ gyan fogadja a holnap bemutatásra kerülő befejező részt. Mondhatnám: a film emiatt máris nyertes; utcahosszal győzött már az előtt, hogy elkezdte volna futni az utolsó kört, de ez nem jelenti azt, hogy az elvárá­ sok egy cseppet is alábbhagynának. Sőt, egy győztestől mindig többet vár az ember. A film első része ugyanis akarva-akaratlan, tökéletesre, logikai hibáktól mentesre sikerült. A második rész vonatkozásában tehát a kérdés korántsem az volt, hogy tudja-e überelni az elsőt, hanem az, hogy képes-e tartani a színvonalat. Eleve hátrá­ nyos helyzetből indult: tudvalevő, hogy minden második rész az eredetije terhét cipeli a vállán; egyrészt azért, mert meg kell felelnie egy olyan film színvonalának, amit alkalmasnak tartottak egy második rész elkészítésére, másrészt pedig kényte­ len elviselni, hogy elveszti az újszerűség varázsát, amely minden bizonnyal nagy szerepet játszott a kiindulópontként sze­ replő előző rész sikerében. Ez azt jelente­ né tehát, hogy egy adott második rész na­ gyobb eséllyel törhet elődje babérjaira, ha egy kevésbé nívós első rész folytatásaként tesz rá kísérletet? Az eddigi tapasztalatok alapján nagyon is így fest a helyzet. Ezt alapul véve azonban, első ránézésre ham­ vába holt ötletnek tűnhetett egy színvo­ nalában megfelelő folytatást készíteni az állítólag eredetileg is trilógiának szánt (hát perrrsze) Mátrix-hoz. Izgalmasat le­ hetett, pörgőset lehetett, színvonalban megfelelőt azonban nem. Még ha tökéle­ tesre is sikerült volna az újratöltés, az új­ tizennegyedik oldal donság hatása akkor is oda, s az összhatás csorbát szenved. Ahogy szenvedett is. Akárhogy is, a Mátrix folytatásaként egy tényleg nagyon jó filmet láthattunk, ami viszont akárhogy is próbál­ kozik, nemhogy nem tudja mesterségesen újragenerálni az eredetije véletlen összha­ tásbeli tökéletességét, de még az erre való görcsös igyekezet izzadságszagát sem tudja eltüntetni magáról. Ám amellett, hogy talán mindannyian kicsit kétes érzésekkel, netán határozott csalódással (amire teljes okunk megvolt - nekem személy szerint, ha le­ vontatták volna a Göncöl szekeret az ég­ boltról, az első rész után azt is teljes termé­ szetességgel hatott volna) álltunk fel a .Reloaded” után a székekből, azt azért félté­ tel nélkül el kellett ismernünk, hogy bár az összhatás nem jött össze, a film maga egy percre sem vált igénytelenné. Az igyekezet pedig meghozta gyümölcsét: a film méltó maradt az elődjéhez, és ezzel túlélte önma­ gát is. Ezen túlmenően azonban, ez a szín­ vonalában alulmaradt folytatás csinált vala­ mi hasznosat is anélkül, hogy tudott volna róla: azzal, hogy megbontotta az első részt körüllengő kivitelezési tökéletességet, de mégsem bukott bele, megnyitotta készítők számára az „überelés” lehetőségét. A készí­ tőkét, akik ha a „Revolutions” esetében odafigyelnek a kényes pontokra, megvan az esélyük, hogy véghezvigyék, ami a film má­ sodik részének esetében képtelenség volt: hogy elődjénél (jelen esetben a Reloadednál) jobb filmet vágjanak a vászonra. Úgy gondolom, csak ebben az esetben lesz lehetőség arra, hogy az 1999-es rög­ tön kulttá avatott Mátrix, kulttrilógiává terebélyesedjen. Viszont ha ez megtörté­ nik, talán még a tökéletességmániások is elfelejtik a második rész tökéletlenségeit. Véleményem szerint egy hajszálnyi több­ let is elég lenne ahhoz, hogy a máris győztes Mátrix mindent vigyen, de ez a hajszál mindenképpen szükséges. Egy esetleges további minőségromlás kataszt­ rofális következményeire azonban még gondolni sem merek. Az eredményhirdetés a világ össze orszá­ gában egy időben: magyar idő szerint hol­ nap délután három órakor lesz- Ott le­ szünk. Világforradalmak (2003. november 05.) 14:40. Az egész világ forradalomra készül. Egy időben. Los Angelesben reggel 6:00kor, Sydney-ben éjfélkor, kicsiny hazánk­ ban a nap által kimért aranyközépút az irányadó: 15:00. Az előadást egyszerre hét teremben vetítik, a mi jegyeink a legna­ gyobbak, annak is pontosan a középső he­ lyeire szólnak - a bő negyed óra múlva kezdődő előadás akusztikai epicentrumá­ ba. A két és fél hete béreltük ki ezeket a székeket a mai napra, szűk két és fél óra erejéig: ha az ember fejében pár vonatko­ zásban eluralkodik az őrület, legalább ad­ juk meg a módját. Az egy főre jutó kockás ingek és dioptriák száma Guinniess-rekordot döntöget a Duna Pláza Hollywood Multiplex részle­ ge előtt. A nemek megoszlási arányából egyértelműen kivehető, hogy a férfiem­ berek elkötelezettebbek az akció köntös­ be öltöztetett filozófiadömping befejező részének mielőbbi megtekintése iránt. A hangulat azonban furcsa. Nem men­ nék olyan messzire, hogy bármilyen vo­ natkozásban is felhőtlennek nevezzem. Az embertömeg nyújtotta zajszintből, csak egy-egy kacaj szakad ki ritkán, a fő­ szerep a suttogásé, és a várakozó, sőt ag­ gódó tekinteteké. Az ember azt várná, hogy a kérlelhetetlen, szúrós szemű film­ kritikusok lesznek többségben, valami­ lyen mindent és mindenkit szétcincáló újság képviseletében. Nem, egyáltalán nem így van, ők minden bizonnyal elbúj­ tak a sarokban, tudva, hogy ez most nem az ő terepük. A terep ugyanis azoké, akik­ től az aggódó, zavart pillantások érkeznek. Azoké, akik legszívesebben aláírásgyűjtést szerveznének, és önként eltolnák egy hó­ nappal a bemutatót, ha bármiféle biztosí­ tékot kaphatnának arra, hogy a film egyet­ len hibája is kijavításra kerül, csak így lá­ tatlanban. Mert sajnos ők is tudatában vannak, aminek mi is: a hiba immár a Mátrix vonatkozásában sem ismeretlen fogalom. Es mégis egy-egy súlyos hiba fá­ jó felfedezése az, amit a lehető legtávo­ labb tartanának a mai bemutatótól, ha lenne rá lehetőségük. Mert ahogy ők, mi �^ESEs^ami^Mf íttaH^SiaMHA ■nBrltii^ is ünnepelni jöttünk, de tudjuk, hogy csak akkor fogunk, ha a film után való­ ban, nyugodt szívvel tehetjük. így hát elfoglaljuk a helyünket az akuszti­ kai epicentrumban, és drukkolunk a film­ nek. Fejemet tenném rá, hogy mindenki így tesz a szúrós szemű kritikusok kivéte­ lével. Te úr ég, valóban nem elsősorban a sze­ replők sorsáért, hanem a film sorsáért iz­ gulok ennyire? - fogalmazódik meg ben­ nem az utolsó gondolat, amint a Warner Bros, és a Viliágé Roadshow embléma lassan vibráló, zöldes fénybe borul. A kér­ dést azonban már nem válaszolom meg. S abba sem gondolok bele, hogy e kérdés nyugodt szívvel lehetne mottója az internacionális happening-ek természetének 2003 novemberében. A körforgás végjátéka (2003. november 6.) A film tartalmi részéről bűn lenne szól­ nom. Nem is teszem. Egyrészt azért nem, mert értelmetlen lenne párszáz karakter­ be sűríteni azt, amivel egy különszám is megtelhetne, másrészt pedig tessék el­ menni és megnézni ezt a filmet, ha má­ sért nem, hát azért, hogy kedvünkre ér­ velhessünk ellene. Viszont annyit elárulok, hogy bár a káposzta megmaradt. kecskévé lényegült szúrós szemű filmkri­ tikusok is kedvükre lakmározhatnak. Te­ gyék csak nyugodtan, filézzenek igényük szerint, de én úgy gondolom, hogy el­ mennek a lényeg mellett. Mert igen is méltó befejezést láthattunk, ami termé­ szetesen nem lett jobb, mint az első rész, de nem is biztos, hogy itt ez bárkinek is célja volt. Hisz ki ne tudta volna a második részben is a tucatnyi, nyitva hagyott kérdése után, hogy ez a film szinte evidenciaszerűen megbukik, ha nem képes kezelni a rápakölt kérdések megválaszolásának terhét, ugyanakkor szintén megbukik, ha átmegy következetes magyarázkodásba? Ki ne tudta volna, hogy a harmadik résznek úgy kell az életképességet kiverekednie magá­ ból, hogy szinte semmilyen új elemet nem engedhet meg magának, amely nem a szálak két és fél óra alatt történő, hiba­ mentes elvarrását szolgálja? Ki ne tudta volna, hogy ha mindezt megteszi, de a sa­ ját maga által kreált, különböző szálakat és idősíkokat nem rázza össze egy egysé­ ges egésszé, az összhatás könnyen a „mél­ tó befejezés” gigantikus elvárási alá sülylyedhet? Ki ne látná azt, hogy mindezt az­ zal a tudattal kell a filmnek végrehajtania, hogy egyetlen orbitális hiba bekerülése esetén nemi-nemű sár még akár az első részre is fröcskölődhet? (Szerencsére az ilyen hibák ez eddig a Mátrix-ot elkerül­ ték, de a filmtörténetből azt hiszem lehet­ ne mit mesélnem) Még is úgy gondolom, a feladat nehézsé­ gek árán, de sikerült. A szálak elvarrattak, a logikai réseket pedig viszonylag ügyesen betömködték. Mi, a korábbi aggódók, pe­ dig elégedetten jöttünk ki a moziból. Fur­ csa, de egyáltalán nem volt kedvünk uj­ jongva örülni. Amit éreztünk az nem volt más, mint megkönnyebbülés... Akárhogy is, a Mátrix kiállta a próbát. Neki azonban a népmeséktől eltérően nem három volt belőle, csak kettő - a sa­ ját folytatásai. A sok fáradság és igyekezet azonban meg­ hozta a gyümölcsét. Egy eredeti ötletből némi filozófiai megtépázás és apróbb lo­ gikai csúsztatások árán ugyan, de három részes filmlegenda született. Zsellér Máté & R. Ny. Azok a boldog szép napok 4. EIőző számunkban számoltunk be a XVIIL század jogászijainak botrányos viselkedéséről. Lássuk ezúttal a fegyelmi szabályzatot, mely arra volt hivat­ va, hogy gátat vessen a súlyos fegyelmezetlenségeknek. Az 1764-es fegyelmi szabályzat szerint. „Aki a tanulmányok kezdetétől számított két héten belül nem jelenik meg és távol­ létét nem tudja igazolni, abban az évben nem vehet részt az oktatásban. Minden beiratkozottat be kell vezetni a kar ’albumába’. Húsvét után és a tanév végén nyilvános vizsgát tartanak a directór és a dékán jelenlétében. Aki erről elmarad, vagy az előadást háromszöf egymásután ok nélkül elmulasztja, azt kizárják. A vallási kötelezettségek előírásával is akart a prímás a fegyelmezetlenségen javí­ tani: Vasár- és ünnepnapon kötelesek a jo­ gászok misén és prédikáción résztvenni, köznaponként pedig reggel hét órakor a tanárokkal együtt az egyetemi templom­ ban misét hallgatni. Látogassák a Mária kongregációt. Havonként, valamint a na­ gyobb ünnepek, főleg a Mária-ünnepek előtt végezzenek gyónást, amiről bizo­ nyítványt kell bemutatniuk. A tanárok járj anak elől a jó erkölcsökben példával, tartsák be a tanulmányi szabá­ lyokat, s azok alól semmiféleképpen se mentesítsék magukat. A hallgatók a taná­ roknak, ezek pedig a kari igazgatónak tisztelettel és engedelmességgel tartoz­ nak. A jogászok tartózkodjanak a veszekedés­ től, verekedéstől és káromkodástól. Télen Szent György napjáig este 9 után, nyáron este 10 után senkinek sem szabad szállását elhagyni. Általában tilos kocsmák, kétes hírű házak látogatása, tánc, maskara, éjje­ li kóborlás, veszedelmes társaságok és gyűlések felkeresése. Az éjjel kóborló ifja­ kat a városi kapitány és a darabontok vi­ gyék a városi tömlöcbe és adják át őket reggel az egyetemi carcernek. A nemesi díszkard kivételével tilos kardot vagy más fegyvert hordani avagy használ­ ni, elkobzás terhe mellett. Este 8 óra után semmilyen kardot sem köthetnek fel. Az előadást csendben hallgassák, az utcán rendesen öltözve járjanak, a polgárokat nem merjék zaklatni, az utcán ne dohá­ nyozzanak, az erdőben ne vágjanak ki fá­ kat és ne gyújtsanak tüzet. Ha valakinek kárt okoznak és az iparosok­ nak, akiknél dolgoztatnak, fizessenek ren­ desen, viszont az ellenük elkövetett jogtalanságért ne maguk vegyenek elégtételt, hanem a kari igazgató ú^án keressék azt. Az igazgató hirdesse ki a városi tanács­ ülésben, hogy a hallgatóknak szülői bele­ egyezés nélkül senki kölcsönt ne adjon, mert különben nem tarthat igényt pénze visszaszerzésére, így az elvész. (forrás: Eckhart Ferenc: A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története. IL kötet. Bp. 1936. Rendelkezésünkre bocsá­ totta: dr. Gerencsér Balázs) tizenötödik oldal �Tanulj és bulizz az ELSA-val! Az Európai Joghallgatók Egyesülete (ELSA) 1981-ben alakult, és mára egy brüsszeli szék­ helyű nemzetközi szervezetté fejlődött. Buda­ pesten immáron 8 éves múltra tekint vissza. A szervezet egyik fő profilja nemzetközi sze­ mináriumok és konferenciák rendezése. Ezál­ tal lehetőséget teremt joghallgatók és fiatal jo­ gászok találkozásához olyan aktuális témájú rendezvényeken, amelyekre az egyetemi okta­ tás körében kevésbé jut alkalom. Ezeken az eseményeken bárki részt vehet, azonban az ELSA tagok kedvezményben részesülnek. A rendezvények napidíj a ELSA tagoknak át­ lagban ötezer forintnak megfelelő euro. Eb­ ben benne foglaltatik a részvételi díj, a szállás és esetenként az étkezés, valamint a külön programokban való részvételi díj is. A részle­ tek felől érdemes minden rendezvénynél külön tájékozódni, mert egyes helyek ösz­ töndíjakat is meghirdetnek. Hogy miért érdemes részt venni az ELSA sze­ mináriumokon és konferenciákon? - Az egyetemi oktatás keretébe számos olyan sokunkat foglalkoztató joggal kapcsolatos tu­ dományterület és téma nem fér be, amelyek felkeltik az érdeklődést, és amelyek megis­ merése a későbbiekben is hasznos lehet. - A konferenciák keretében alkalom nyílik Európa-szinten elismert előadókkal és politi­ kusokkal való személyes találkozásra. - A kollegalitáson és nemzetközi együttmű­ ködésen nyugvó szervezet kiváló lehetősé­ get nyújt az „ELSA spirit” megismeréséhez, illetve külföldi diákokkal való megismerke­ déshez, szakmai kapcsolatok kiépítéséhez, barátságok kötéséhez. - Végül, de nem utolsó sorban 20. „esti buli” minden résztvevő számára a legvonzóbb program. Különösen azért, mert Európa szebbnél szebb tájain az ELSA helyi szerve- zete mindent elkövet, hogy megismertesse a résztvevőket a helyi étel- és italkülönle­ gességekkel is. Az alábbiakban mindenki figyelmébe ajánlom a 2003/2004-es tanévben megrendezésre ke­ rülő szemináriumokat és konferenciákat: „Az emberi jogok de jure és de facto’ 2003.12.2-6. Izhevsk, Oroszország „•,A jog jobb mint a háború!” 2003.11.3012.11 Bukarest, Románia „A jog és a kulturális demokrácia,5’ 2003.12.10-17 Kopaonik Hegység, SzerbiaMontenegró „rV: ELSA Fresherscamp” 2004.02.8-14 Bécs, Ausztria „Harmadik Helsinki Nemzetközi-bün­ tetőjogi találkozó” 2004.03.1.-6. Helsinki, Finnország „Nemzetközi kereskedelem és korrup­ ció” 2004.04. Oslo, Norvégia „A szervezett bűnözésről” 2004.041-4. Zürich, Svájc »• orvosi jog korlátái” 2004.04.23-25 Saarbrücken, Németország „A nemzetközi büntető bíráskodásrólI”’ 2004.04.15-18 Varsó, Lengyelország „ELSA Moot Court Competition’ a WTO joga a gyakorlatban 2004.04.21-24. Genf, Svájc „Nemzetközi sport jog” 2004.05.20.-23. Luneburg, Németország ,A nem jogi típusú befolyás a bírói dóntéshozatalban' 2004.07.9.-11. Giessen, „• Németország Amennyiben sikerült felkelteni az érdeklő­ déseteket, bővebb információt a www.elsa. org honlapon találtok, vagy forduljatok biza­ lommal az ELSA budapesti irodájához a meghirdetett fogadóórákban. Cím: PPKEJÁK, 28-as épület, Il.em. G.I. Filmajánló Naqöyqdisi '^ Erőszakos világ B A következő’ kisfilmet;^főként azoknak -Párátlanul ábrázolja azt, miképp változtatta ajánljuk, akik a világot , más aspektusból is meg életünket a tcchnika, s hogyan alakult megtekintenék, mint amilyenből ^tálában át ennek hatására a politika, sport, szórako­ láthatják. De talán olyanok is élvezhetik,' zás; rhűvészet, erkölcs, természet, kultúra. akik „ha már odakapcsoltam-végignézem' Képek garmadája vonul el szemünk .előtt, alapon válogatnak a programok között, s .i: amelyek azt hivatottak megmutatni, mikénti harcol az ember az egyre tökéletesedő min­ nem kifejezetten ilyenfajta pihenésre vágydennapokban a számítógép, a pénz minnak. Az alkotás egyfajta vízió, az ún. JQuatsi-triológia befejező része a denhatósága, az értékek és az élet szimulá­ ciója ellen. Érdekes csemege mindenki száKoyaanisquatsi és Powaqquatsi után. Főmárá, szánjunk rá néhány percet! ként a zene és a képek erejével mutatja be a globalizációtól szenvedő XXI. századunkat, ' M. kissé talán mellőzve a szavak használatát. 0 ■ tizenhatodik oldal ■ ■ Harmadévesek látogatása az ítélőtáblán Semmiképp sem hagyományos - de remélhetőleg hagyományteremtő .kiránduláson” vehettünk részt néhányan október utolsó szerdáján, amikor látogatást tettünk Lábady Ta­ más professzor úr birodalmában, a Pécsi ítélőtáblán. (Aki valamilyen okból még nem tudná, Lábady Ta­ mást nevezték ki az idei év júliusá­ ban munkába álló Pécsi ítélőtábla el­ nökévé.) A kezdeményezés magától, a Professzor Úrtól ered; hisz O hívta harmadéves, nappalis csoportját egy rendkívüli gya­ korlati órára. S mivel még voltunk néhá- nyan, akik szerettünk volna a többiekkel tartani, a húsz-harmincfős csapat triplá­ jára duzzadt. Öt egymást követő tárgya­ lást hallgattunk végig, így tökéletes képet kaphattunk az újonnan felállított ítélőtáblák működéséről, s a bírói hivatás gyönyörűnek igen, de könnyűnek egyál­ talán nem mondható munkájáról. Hi­ szen a lehető legkülönfélébb esetekkel találkozhattunk; volt sajtó-helyreigazí­ tás, in integrum restitutiora irányuló ke­ reset, személyiségi jogot sértő My Fair Lady-fordítással kapcsolatos nem vagyo­ ni (vagy általános) kártérítés kérelme, sőt még Márai — idézettel tarkított ügyvédi felszólalás is. Egyszóval, egy délelőtt alatt a lehető legtöbbet tanultunk arról a pá­ lyáról, amelyre készülünk. A tárgyalások végeztével még - s ez a házigazda eré­ nyeit és jó hírét öregbíti - terülj-terülj asztalkám is várt bennünket. Mindez - ahogy ezt mondani szokás nem jött volna létre Professzor Úr nél­ kül, köszönet mindenért! Természetesen köszönjük Czigány Áginak is, aki az uta­ zás megszervezésében vállalt szerepet. Ta­ lán mindenki nevében elmondhatom, hogy nemcsak saját magunk okítására va­ ló, de egyúttal szórakoztató napot is töl­ töttünk Pécsett. M. �Érdekes bírósági esetek Nem veszik le a feszületet az olaszországi iskolákban, miután pénteken fel­ függesztették a keresztény jelkép eltávolításáról hozott bírói döntést, i J 'Az Olaszországban és a keresztény világban egyaránt nagy vihart kavaró^$ döntést a tantermekben látható feszületek eltávolításáról múlt szombaton] mondta ki a közép-olaszországi L’Aquilla város bírája, J A helyi bíróság elnöke most helyt adott az olasz oktatási minisztérium fellebbe­ zési keresetének, és felfüggesztette a határozat végrehajtását. A perben bepa­ naszolt település, a 700 fős Ofena pol­ gármestere november 4-ig elrendelte az iskola bezárását, hogy megóvja a diáko­ kat a média felfokozott érdeklődésétől. Az iskolai tantermekben található fe­ szület ellen Adél Smith, az olaszországi muzulmánok szövetségének elnöke emelt panaszt, mondván, világi iskolába járó gyermekeinek vallási érzelmeit sér­ ti a falra kifüggesztett kereszt. Mario Montanaro bíró első fokon helyt adott a keresetnek, s az iskolát a keresztek eltá­ volítására kötelezte harmincnapos ha­ táridővel, mivel „a vallási jelkép kifüg­ gesztése felekezeti hovatartozást köl­ csönöz az intézménynek, és sérti a plu­ ralizmus elvét”. A bírói ítélet politikai vitát kavart, a ka­ tolikus egyház hevesen tiltakozott. A határozat felfüggesztéséről hozott dön­ tés napján a pápa egy héten belül má­ sodszor foglalt közvetlenül állást a tan­ termekben kifüggesztett feszület körüli vitában. Giuseppe Pisanu olasz és más európai belügyminiszterekkel tartott pénteki találkozóján II. János Pál hang­ súlyozta, hogy nem követelhető meg a társadalmi összetartás és béke, ha nem tartják tiszteletben a népek vallási sajá­ tosságait. „Egy társadalom jellegzetes vallási örökségének elismerése megkö­ veteli jelképeinek elismerését. Amenynyiben az egyenlőség elvének helytelen értelmezése nevében a vallási hagyo­ mány többé nem juthat kifejezésre, a többnemzetiségű és multikulturális tár­ sadalom destabilizáló és viszályt okozó tényezővé növekedhet” - mondta a szentatya. Ajobboldali olasz kormány igazságügy­ minisztere vizsgálatot rendelt el annak tisztázására, hogy az eredeti döntés összhangban van-e az érvényben lévő olasz törvényi előírásokkal. Gianfranco Fini miniszterelnök-helyettes képtelen­ ségnek minősítette az ítéletet. Letizia Moratti olasz oktatási miniszter egyéb­ ként már tavaly kötelezővé akarta tenni a szerinte a keresztény kultúra egyete­ mességét jelképező feszület kifüggesz­ tését az iskolai osztályokban, óriási vitát kavarva akkor is az olasz belpolitikai életben. (MTI) : E Lombardi j érzéké a A^tikáni Rá-1 dió ellen folytatott büntetőjogi eljá­ rás új szakaszáról a feltételezett ^elektroszmog miatt ^4 ' ; Vatikán: 2003. október 23-án, csütörtö­ kön a Római Városi Bíróságon került sor a Vatikáni Rádió ellen indított eljá­ rás új szakaszának első tárgyalására. Is­ meretes, hogy a Vatikáni Rádió ellen 2001-ben emelt vád szerint a Santa Maria di Galéria közelében fekvő rádió­ adó-állomás elektromágneses szennye­ zés kibocsátásával veszélyezteti a kör­ nyék lakóinak egészségét. A Római Vá­ rosi Bíróság 2002. februárjában első fo­ kon megszüntette az eljárást a Lateráni Egyezményre hivatkozva, a fellebbezést követően azonban a Legfelsőbb Bíróság visszaküldte az ügyet újratárgyalásra. Ennek az új szakasznak az első tárgyalá­ sára került sor csütörtökön, ahol a vé­ delem kézbesítési elégtelenségre hivat­ kozva kérte a tárgyalás elnapolását 2003. december 9-ére. Köztudott, hogy a Santa Maria di Galéria rádió-adóállomás ötven éve működik - az egész katolikus világ szá­ mára közvetítve a Vatikáni Rádió műso­ rait - egy nemzetközi egyezmény alap­ ján, amelyet a Szentszék kötött az olasz állammal 1952-ben. A helyszínen idő­ közben lakóépület-együtteseket emel­ tek. Az egyezmény értelmében a VR mindvégig az illetékes nemzetközi szervezetek előírásait maximálisan be­ tartva működött a lakosság egészségé­ nek megóvása érdekében. 1998-ban igen erős megszorító intézkedéseket hozott az olasz fél, amelyet azután a Szentszékkel megkötött kétoldalú egyezmény követett. Ennek értelmében a VR jelentős mértékben csökkentette a sugárzás hatóerejét. A 2001. szeptem­ berében végzett felmérések kimutatták, hogy a rádió-adóállomás teljes mérték­ ben tiszteletben tartja az olasz előíráso­ kat, és ezért a környék lakóinak aggo­ dalma megalapozatlan. A csütörtök délelőtti tárgyalást követő­ en a délután folyamán kiszivárogtatták azt a hírt, miszerint az új eljárás során a vád gondatlanságból elkövetett ember­ ölés lesz majd. A VR vezetősége ismét meggyőződését fejezte ki a vádak meg­ alapozatlanságát illetően. Emlékeztetett továbbá arra, hogy a VR mindig tiszte­ letben tartotta a nemzetközi előírásokat - még jóval azelőtt, hogy olasz norma­ tíva létezett volna a kérdést illetően -, valamint arra, hogy a 2001-es vizsgála­ tok eredménye egyértelműen kizárja, hogy bármilyen összefüggés lenne a rá­ dió működése és a környéken észlelhe­ tő daganatos megbetegedések között. Bárhogyan zajlik is majd az új eljárás, a VR nyugodtan néz elébe, hiszen min­ dig felelőssége tudatában végezte fel­ adatát, ezért nem károsíthatta a rádió­ adóállomás környékén élők egészségét. Csak azt lehet remélni, hogy a végén győz az igazság, és nem fogják utólagosan táplálni a megalapozatlan aggodalmakat. VR/MK tizenhetedik oldal �X jh ^K ? ■ Lehetséges nemzedék Jelképes koccintás Csengey Dénessel i!ï i«ÿ«, Szerencsés esetben' a. gondolkodó ember kap némi visszaigazolást afelől, hogy a fejében kavargó gondolatok, hitek az igazság magvát némileg mégiscsak hordozzák. Ha például saját aggodalmait, félelmeit, örömeit látja viszont nyomtatásban - másvalaki tollából, megörül: nincsen egyedül, más is úgy érez, ahogyan ő! Úgy jár, mint G. K Chesterton, aki aprólékos gonddal épített fel magának saját, különbejáratú filozófiai világképet, gondosan elrendezve benne rhindent, és amint műve végeztével nyugodtan hátradőlt, azon találta magát, hogy tudtán kívül a katolicizmus eszméihez jutott el nem alkotott tehát semmi újat, de legalább odatalált a régihez. Ilyenkor meg dehet sértődni, vagy, mint ahogyan Chesterton is tette, megörülni annak, hogy lám, nem vagyunk egyedül, igaz lehet, amit gondoltam, ha már oly so­ kan eljutottak oda, ahová én csak most. Ezt éreztem Csengey Dénes „Szegényen, szabadon, szeretetben” című válogatáskö­ tetének olvasásakor. Apró szépséghiba, hogy alaposan lecsúsztam arról, hogy sze­ mélyesen is elbeszélgessek a szerzővel, hiszen idén tizenkét esztendeje, hogy túl­ ságosan fiatalon eltávozott közülünk. Ha­ lottakkal vitatkozni pedig ugyan eléggé sportszerűtlen, de ezúttal nem is volt rá szükség, mert ámuló egyetértéssel olvas­ tam összegyűjtött írásait. Le is nyúltam tőle cikkem címét. Mi is az a lehetséges nemzedék? Az a generáció, amely magá­ ban hordozza az esélyt arra, hogy évtize­ des hátrányt rohamléptekben behozva, alapjaiban változtassa meg környezetét, előremozdítva saját és népe sorsát. Mint a márciusiak 1848-ban, az októberiek 1956-ban. Csengey aggódva figyelte a fo­ lyamatot, amelynek során sokra hivatott nemzedéke, a hatvanas évek látszólagos lázadói végeredményben nem tudták be­ váltani az önmaguk által tett ígéreteket. A „nemzedéki lázadás” csak álca volt, nem tartalmazott valódi igazságokat, az enyhülő diktatúrában megnyíló tabudöntögetés lehetősége megnyílt, a tabuk rész­ ben le is dőltek, de helyükbe nem állítód­ tak igazságok. Zűrzavar lett úrrá, amikor egymásba torlódtak generációk, társadal­ mi csoportok, akik haszonelv alapján el­ fogadták volna az ötvenes évek terrorját is, mások, akik a korszak enyhülésében vélték megtalálni az üdvözülést, megint mások, akik a kommunizmus minden tizennyolcadik oldal formáját elutasították. Az évtized végére nyilvánvalóvá vált, hogy itt. Magyarorszá­ gon kommunizmus van és lesz, aki mást akar, annak fel is út, le is út. A lázadóknak ezen kívül még két választásuk maradt: beolvadni és megalkudni, vagy beolvadni és a lehetséges kereteket minél szélesebb­ re feszíteni. Aligha kétséges, melyik a könnyebb út, és melyiket választották többen. Az igazságok iránti igény pedig elhalkult. Egyelőre időzzünk még egy kicsit a hat­ vanas években. ,Az utcasarkokon, az aluljárókban, a Duna-parton, a Szigeten ’galerik’ gyülekeztek; esténként olcsó és lezüllött kocsmákban népes vitatkozó társaságok jelentek meg; a vijjogó elekt­ romos gitárok hangzásával rokonságban álló verseskötetek, az ’ellenkultúra’ nyu­ gati teoretikusainak munkái jártak kézről-kézre, egymást kergették az államre­ formot vázoló kiselőadások, és a csiklan­ dós, nagy nevetések, hülyéskedő agytor­ nák. Nyaranként pedig csak úgy tarkállott az országutak széle a stopposoktól, népes utazó rajok - a Kék fény állandó csodálkozó szereplői - vágtak neki az országútnak, gitár a vállon, húszas a zseb­ ben, szállás vasútállomáson, szénabog­ lyában, ismerősnél vagy ahol kerül. (...) Mi tette - ha tette — a magyarországi beatet mozgalommá? Az a hihetetlen el­ lenállás, amit kiváltott. Amikor farmernadrágban senki sem léphetett be vala­ mirevaló szórakozóhelyre, amikor elő- m— « |í fi-' gá g­ 1 I-' t■í fordult, hogy tvisztelés miatt kitiltottak egy társaságot Balatonalmádiból, amikor klubok látogatása miatt az ország összes középiskolájából kizártak kalandos ked­ vű gimnazistákat, (...) amikor arra a ’botrányos’ tényre, hogy Kóbor János el­ énekelte (elénekelhette!) a televízióban az Azt mondta az anyukám című dalt, válaszként nyolc és fél kilónyi levelet ír­ tak a tisztesség, a jó ízlés és az emberies­ ség nevében magukból kikelt kedves né­ zők, (...) amikor minden hivatalos és nem hivatalos reakció azt a hitet erősítet­ te a ’nemzedék’ tagjaiban, hogy a többi generáció felvette a kesztyűt, folyik a korosztályok harca, tehát a legjobb úton van minden, ki gondolta volna, hogy en­ nél többre van szükség?” - merül fel a kérdés. Válaszok pedig nem érkeztek, sőt, a kérdések is egyre halkulva merül­ tek csak fel, a nemzedék lázadói jobb hí­ ján a passzív kívülálló szerepében tündö­ költek egy darabig, majd szépen belesi­ multak abba a rendszerbe, amely fenn­ maradása érdekében bölcsen még enged­ ményeket is tett feléjük. Az 1956 utáni első, „lehetséges nemzedék” széthullott. �Miért e kórkép? Mi késztet arra, hogy könnyeket hullassak erősen kopaszodó, pocakos, megállapodott mai ötvenesek fe­ lett? Csakis saját nemzedékem feletti ag­ godalom lehet ennek oka. Mi a rendszer­ változás környékén eszméltünk a világra, elviekben nem érinthetett, ronthatott meg tehát a régi rendszer. De mégis, nai­ vitás azt hinni, hogy mi, a rendszerválto­ zás első „lehetséges nemzedéke” valójá­ ban nem ugyanúgy a legvidámabb ba­ rakkból jöttünk. A súly, amit mi nyögünk, ott és akkor már készenlétben állt, majd vállainkra került, mint előttünk oly sok más nemzedékére, és ahogyan a majdan utánunk jövőkre is fog. Mi ez a súly? Ránk szakadt ugyan a sza­ badság, de senki nem tanított meg minket bánni vele. Mert a szabadság nem az elkö­ telezettség hiánya, ellenkezőleg, a lehető­ ség az elkötelezettségre. Aki nem kötelezi el magát valami mellett, soha nem lehet igazán szabad, mert megfosz^’a magát an­ nak a lehetőségétől, hogy személyisége ki­ teljesedjen, így csak ide-oda hányódhat, partot soha nem érve, időnként rácsodál­ kozva a világra, de meg nem értve azt. Szóval, megnyílt a lehetőség az elkötele­ ződésre. Igen ám, de hol voltak a minták, amelyek alapján egyáltalán megpróbálhat­ tuk volna? A mintákat bizony elvették tő­ lünk - itt ért minket is utol a síron túlról is a régi rendszer hosszú csontkeze. A nyolcvanas években - emlékszem - még többé-kevésbé az elkötelezettség, némileg az ellenzékiség jele volt óriási U. S. A. fel­ iratú pólóban mászkálni. Aztán sokan ha­ mar rájöttünk, ez is csak a kívülállóság de­ monstrálására alkalmas gesztus, mert az igazságot, a mi igazságunkat ott nem talál­ juk meg. A nemzedék tagjai közül csak a kisebbségnek jutott az a szerencse, hogy azoktól, akik elég idősek voltak ahhoz, hogy bennük a kommunizmus előtti minta megtestesüljön, vagy azoktól, akik már halottak ugyan, de írásaikból, eszmé­ ikből nyitott füllel még kinyerhető vala­ mely követendő példa, megfogadandó ta­ nács, megtanulhassa, néhány generációt átugorva az öröklési rendben megszerez­ hesse az „iránytűt”, amely életét vezérel­ heti a továbbiakban, amelynek igazságai mentén szabad választása szerint elkötele­ ződhet. A többség csak a légüres térben bolyonghatott, felszínes, külső benyomá­ sok, érzékelés alapján tájékozódva. Ilyen körülmények között szó sem lehetett nemzedéki öntudat kialakulásáról. A hat­ vanas évek fiaival ellentétben a rendszer­ változás tőlünk már a lázadás lehetőségét is elvette, pedig a haldokló, ezáltal egyre puhuló rendszer még mindig bőven tarto­ gatta volna számunkra annak esélyét. Fél­ reértés ne essék, örülnünk kell annak, hogy mi már csak gyermekkori emlék­ ként, egyfajta nosztalgiával tekinthetünk vissza Andropov bácsi temetésére, a május 1-i luftballonokra, a piros nyakkendőre, a kitörő örömre, mikor átvettük az alig használt 1200-as Zsigulit. A meglévő hi­ ányérzeten azonban ez mit sem változtat. Annyival vagyunk szegényebbek a hatva­ nas évek nemzedékénél, hogy minket nem volt, ami összetartson. Ismerve a tör­ ténelmi helyzetet, ezen persze nincsen csodálkoznivaló. Csupán tétova kísérletek történtek arra, hogy a nemzedéki összetar­ tás megvalósuljon, majd a próbálkozások kifulladtak, és végül ugyanott kötöttünk ki, ahol elődeink: kocsmaasztaloknál el­ töltött mámoros, csillogó szemmel folyta­ tott vitáknál, a pillanat hevében azonnal történelemmé vált gyönyörű, ritkán meg­ élt csodáknál, amikor úgy éreztük, nem csak a nemzedék, hanem egy nép java is alkothat egységet. A különbség „csak’ annyi, hogy mindez már sokkal szűkebb körben, sokkal kevesebb embert meg­ érintve zajlódon, mint harminc évvel előttünk - mintha jelentőségét vesztette volna mindaz, amelyekből azok a bizo­ nyos iránytűk kinyerhetők: a könyvek, a dalok, az utazások, tán még a bor is. Sok­ ban hasonlítunk tehát egymásra, és nagy­ jából ugyanott tartunk: amit nyertünk a vámon, elvesztettük a réven, a szabadság beköszöntével elvesztettük - szabadsá­ gunkat. A lázadás, az elkötelezettség, a kö­ zös akarat szabadságát. A felnőtté érés idő­ szakában pedig javarészt elvesztettük a gyermeki illúziót, amely elhitette velünk, igenis tudunk fordítani a világ, de leg­ alábbis az ország kerekén. Azt mondom, lélekben meghal az, akiben meghal az ide­ alizmus. Amikor ez megtörténik, már csak egyéni boldogulása maradhat számá­ ra tételezhető célként, akkor pedig a világ számára meghal, ha pedig ez az eszme (pontosabban annak hiánya) kerekedik felül, végül maga a világ is meghal. Re­ ménykedem benne tehát, hogy él még az idealizmus, sőt, tudom, hogy él még, csak attól félek, egyre kevesebbekben és egyre gyengébben. De lám, mindig történik va­ lami, ami kimozdítja az embert a remény­ telenségből, ami újra és újra kimondatja vele: nem adjuk fel, amíg nem tudunk egy büszkébb, nyugalmasabb, bölcsebb és gazdagabb országot felépíteni. Hamarosan eljön a mi időnk, amikor valóban kézbe kell venni a vakolókanalat. Talán már itt is van. Kemény és keserves harc ez, amely­ ben önfeláldozásra is szükség van, amíg mások ölbe tett kézzel ülnek, vagy éppen ártanak. Mert a mi nemzedékünk is kitermelte a hőzöngő üresfejű nagymagyarokat, az alamuszi, tétován pislogó jobboldalit, a sok-sok kaméleont, aki min­ dig azt mondja, amit hallani akarsz, a libe­ ralizmusról fogalmatlan liberálisokat, a baloldali értékekre hivatkozó, megnevezni egyet sem tudó baloldalit és a számtalan, kérdéseket fel sem tevő üresagyú bambát. De akadnak melléjük igazi keresztények, igazi magyarok, igazi baloldaliak is. A lé­ nyeg a közös alap, amelyre építkezve a maradékon vitázhatunk is akár, soha nem szem elől tévesztve a közös célt. Kérdés, melyik társaság, a számbeli vagy a minő­ ségbeli fölényben lévő kerekedik felül? Maradt-e még mozgásterünk, vagy már le van osztva minden kártyalap? Észrevesz- szük-e, amikor a világ kereke fordul, ami­ kor nekünk is fordulnunk kell? A mi hite­ ink, eszméink egyáltalán képesek-e a fennmaradásra, vagy végképp korszerűtle­ nek? Ha azok, érdemes-e sírnunk a világ után, amelyben mi már nem tudnánk em­ ber, magyar módjára élni? Meddig él még bennünk az idealizmus? Képzeletben koccintok Csengey Dénes­ sel. A síron túl is biztat, hiszen ő, élete vé­ géig, egy percre sem adta fel a reményt. De a második „lehetséges nemzedéket” is fújhatjuk. Már nem lehetséges. Építkezni azonban még mindig lehet, alulról, szí­ vós, soha nem engedéssel. Mert mi, akik még hiszünk, egyszerűen nem tehetünk mást. Testvér! Vedd már végre Te is ke­ zedbe azt a téglát! Koltay András tizenkilencedik oldal �„Ki voltunk éhezve a sikerre Interjú Steinmetz Adám vízilabdázóval Mivelvá;?vízilabda igen népszerű sportág, bizonyára sokaknak isme­ rosei rősen cseng a „Steinmetz” név. Mi, itt a Pázmányon abban a szerencsés helyzetben vagyun hogy Karunk hallgátölyközött az olim— '-í ------ ---------........... '..................... ........................... ........................... piai bajnok Barnabást, és harmad­ éves föccsét, Adámot is, akik jelenleg mindketten a Vasas vízilabdacsapatában játszanak. Az interjú apropó­ ját az^^^ hogy a KEK-döntőben való részvétel és az Európa-bajnoki után bronzérem megszerzése Adam a nyáron megrendezett Universiade-n első helyezést ért el csapa^^íj ■ ■■Mi - Pontosan mit takar az Universiade elneve­ zés? - Ez egy külföldi kifejezés, magyarra Fő­ iskolai- és Egyetemi világbajnokságnak fordították le. Ebből következően azok a sportolók vehetnek rajta részt, akik egye­ temre vagy főiskolára járnak. Ez a ver­ seny legalább fél évszázados múltra te­ kint vissza. Vízilabdában magyar csapat utoljára 1965-ben nyert aranyérmet, amikor Budapest adott otthont a játé­ koknak. Az Universiade-t kétévente ren­ dezik meg, s általában kiemelkedő ered­ ményt várnak a magyar csapattól. Ez nem is megalapozatlan, hiszen mindig a második vonal, a 5)-,B-válogatott' vesz részt ezen a versenyen, s mivel a vízilab­ dázók kb. 90%-a valamilyen felsőoktatá­ si intézmény hallgatója, sok jó játékos közül lehet válogatni egy ilyen esemény­ re. Most is egy nagyon erős, megfiatalí­ tott csapatban játszhattam, ki voltunk éhezve a sikerre és meg sem fordult a fe­ jünkben az a lehetőség, hogy aranyérem nélkül térjünk haza. Edzőnk, Kovács Ist­ ván, a Honvéd trénere dönti el, hogy ki kerül a csapatba. Kemény Dénes előzetes hozzájárulásával. Gyakorlatilag azok jö­ hetnek szóba az Universiade-válogatottba, akik a 5?-,nagy” csapatból kimaradnak, vagy akiknek esélyük van, hogy oda bekerüljenek. huszadik oldal - Nyilvános, hogy ki melyik egye­ temre jár? I - Minden évben csinálnak egy programfüzettel egybekötött tájékoztatót, amiben szerepel az összes résztvevő fényképe és adatai, többek között az ok- ' tatási intézmény is. A hallgatói jogviszony igazolást egyébként el kell küldeni a nemzetközi szövetségbe is, ez a feltétele a versenyen való részvételnek. - A Pázmányon köztudott volt, hogy ott leszel ezen az eseményen és az egyetemet képviseled, vagy utólag szereztek tudomást minder­ ről? - Mivel az egész felkészülés és maga az Universiade is nyáron zajlott, nem nagyon tudtak róla sem a társaim, sem a tanáraim. Mikor haza­ jöttem, már sokan gratuláltak a győzelmünkhöz. Szeptem- | berben, amikor bementem a | ■ tanulmányi osztályra, hogy a I beiratkozást elintézzem, akkor mond­ ták, hogy Dékán Ur is szeretne gratulál­ ni. Nagyon jólesett ez a gesztus. Egyéb­ ként ahhoz képest, hogy ez nemzetközi­ leg mennyire elismert esemény. Ma­ gyarországon nem tartják túl sokra. Ezt nem is nagyon értem, hiszen évről évre egyre erősebb a mezőny, sok ország szinte a komplett első csapatát küldi er­ re a versenyre, tehát nem könnyű a győ­ zelem. - Mindezek mellett, ha jól tudom, nem csak a Pázmányra jársz, hanem több szakot végzel egyszerre. - Most, mivel nagyon sok vizsgám lett volna, a sportmenedzserin halasztottam egy évet, a vízilabda szakedzőin viszont már szakdolgozatírás és államvizsga előtt állok. Itt a jogon benyújtottam egy kérel­ met, hogy egyéni tanrend szerint vizsgáz­ hassak, ezt még nem bírálták el. Óriási se­ gítség lenne, mert év közben is tudnék készülni és vizsgázni, hiszen ennyi edzés mellett nagyon nagy nehézséget jelent két egyetemen teljesíteni a vizsgaidőszakban. - Van-e már kialakult elképzelésed arról, hogy végzett jogászként mivel szeretnél foglalkozni a későbbiekben? -Bár mindkettőt rendkívül érdekesnek tartom, úgy érzem, a polgári jog közelebb áll hozzám, mint a büntetőjog. Persze ez az idők folyamán változhat, van még időm, hogy ezt eldöntsem. -Most, hogy a Visas még jobban megerősödött, gondolom fokozottabbak lettek az elvárások is. Milyen az „új” csapat? - Tőlünk minden évben kiemelkedő tel­ jesítményt várnak, tavaly viszont nem si­ került első helyet elérnünk, minden dön­ tőt elbuktunk egy góllal. Úgy érzem, a vezetőség abszolút mértékben mellettünk áll, nem kaptunk semmi szemrehányást emiatt, sőt, rendkívüli módon megerősítették a csapatot. Kásás Tamás és Steinmetz Barnabás személyében két olimpiai bajnokot igazoltunk, és az összes �■1 thtfaAuib meghatározó játékosunkat sikerült meg­ tartanunk tavalyról. Ezzel az én szemé­ lyes kívánságom is teljesült, hiszen hoszszú évek után újra egy csapatban játszom a testvéremmel. O nem csak a vízilabdá­ ban, hanem a tanulásban is tud segíteni, hamarosan államvizsgázik. Szívesen cse­ rélnék vele... - A KEK-döntőben viszont éppen egymás ellen játszottatok, gyakran a szó szoros értelmében is... - Igen, ez elég furcsa szituáció volt. Az egyik szemem sír, a másik nevet, hiszen a Steinmetz családnak lett egy KEKgyőztese. Persze jobban szerettem volna, ha én vagyok az, de így sem vagyok elé­ gedetlen. Nyilván a testvérem szerette volna, ha védőként nem neki kellene en­ gem fognia, de azt előre megbeszéltük, hogy ha szembekerülünk egymással, megalkuvás nélkül, csak a győzelem ér­ dekében fogunk játszani. Amikor előállt ez a helyzet, nagyon rossz volt, mert azért benne van az emberben, hogy mégiscsak a bátyám... Utólag viszont jó érzés belegondolni, hogy azért kerültem Barnával szembe, mert az olasz védő nem bírt velem. Mindenképpen jó, hogy egy csapatban játszunk, főleg, hogy itt­ hon, hazai környezetben tudjuk megva­ lósítani az álmainkat. -Most térjünk át egy kicsit a válogatottra. Mi­ vel indokolta Kemény Dénes, hogy egy nagyon jól sikerült szezon után az Eb-n alig kaptál já­ téklehetőséget, a Vb-re pedig nem is utaztál? - Ez jó provokatív kérdés. Nem indo­ kolta, a külvilág felé nem is szokott in­ dokolni, amivel egyet is értek. Rosszul esett, hogy egy sikeres szezon és egy na­ gyon keményen végigdolgozott nyár után nekem személy szerint nem mond­ ta meg, hogy miért döntött így, vagy a vetélytársamat miben látta jobbnak ná­ lam. Ez azért is szomorú, mert szeretnék bekerülni a válogatottba, de ahhoz tud­ nom kéne, hogy miben kell fejlődnöm, és ha ennyi segítséget sem kapok, akkor nagyon nehéz lesz. Az előjelekből nyil­ vánvaló volt, hogy ha engem vitt volna a Vb-re, akkor sem lett volna meghatározó szerepköröm. így van egy Eb bronzér­ mem, amire nagyon büszke vagyok, de ugyanakkor tudom, hogy nem sokat tud­ tam hozzátenni, hiszen alig kaptam lehe­ tőséget a bizonyításra. I 1' *- - Hogyan alakul az idei versenynaptár? - Év közben is lesznek edzések a váloga­ tottal, a keret nyilvánvalóan mindig vál­ tozik, egyelőre azt sem tudom még, hogy kik fognak részt venni az első edzé­ sen. A klubcsapatok nemzetközi tornái is átalakultak, megszűnt a BEK és a KEK, helyette egy, a futballból ismert sziszté­ mát alakítottak ki, melyet Euroligának hívnak. Az a lényege, hogy a legjobban vízilabdázó országokból három csapat indulhat, hazánkat a BVSC, a Honvéd és a Vasas képviseli. Nagyon komoly lett a mezőny, sok a jó csapat, már azért is vért izzadtunk, hogy a legjobb tizenhat közé kerüljünk. Mindez nagyon megterhelő a nemzeti bajnokság mellett, a Magyar Kupát pedig épp a feszített tempó, az olimpiai felkészülés miatt jövő augusz­ tusra tették át. > +t? « «*' —wMwiiiwgl Gondolatok a pultnál... - Lényegében az a célom, ami a Vasasnak: mindent megnyerni, amit klubcsapattal lehet. Az olimpia minden sportolónak pá­ lyafutása csúcsát jelenti. Én sem adtam föl, hogy kijussak Athénba, bár az esélye­ ket illetően az elmúlt évek tapasztalatai alapján kicsit borúlátó vagyok. Mivel a Vasas győzelméhez kifogástalan állapot­ ban kifogástalan teljesítményt kell nyújta­ ni, ezért akár azt is mondhatnám, hogy az olimpiára készülök, ugyanakkor „csak.5>’ a legjobb formámat hozom meccsről meccsre. A döntés úgyis a szövetségi ka­ pitány kezében van. Lemész egy „kocsmába” - vagy nevezzük, aminek akarjuk - egyedül, csak úgy megin­ ni valamit és egyedül lenni az emberek kö­ zött. Csak azért, hogy körülnézz, hogyan működik és kik lakják ezt a világtól elzárt : olykor eltaszított - mégis létező „kisvilágot”. < Ülsz magadban és anélkül, hogy kér­ néd; megrohamoznak az érzések, amiket az itt levőktől kapsz... hiszen ez a „kisvilág” hu és pontos mása a Nagynak. Látsz, hallasz és érzel mindent, ami odakint meg­ történik. Minden betérő hoz le magával egy darabot az Életből. Te is... .A pultnál ülnek az igazán magányosok, akik nem merészkednek beljebb. Általában ^férfiak. Öregek és szakállasak. Eltűnt a lé-' iiycg az életükből. Elhagyták őket vagy ok.hagytak cl egy nőt, egy társat, valakit. És most fáznak a magányban, ami a szerető fkarok helyett öleli őket. Szomorú, de fel­ nek az újabb csalástól vagy csalódástól. A ítárs utáni vágyat már le tudja győzni az et­ től való félelem. Beljebb lépsz; az asztaloknál ülők szí­ nes kavalkádot mutatnak. Vannak ott sze­ relmes párok és kevésbé szerelmesek. Lát;ni fogod a testek összhangján - vagy pon;tosan annak hiányán-, az egymáshoz inté­ zett mozdulatokon, az arcokon, hogy mely : férfi vagy no örül a társának, és mely az, aki csak örülni szeretne. A boldogság kiül ,az ’arcokra, de éppúgy a boldogtalanság is. Egyiket sem tudják elrejteni. Te sem... " Vannak fiatalok - bandákba verődve akik együtt élik mindennapjaikat. Megoszt­ ják egymással az életük kisebb-nagyobb problémáit, ismerik és szeretik egymást. Ezért barátok Együtt terveznek és álmodnak a jövő­ ről. Jó nekik.. \ - Hátul a homályos sarokban egy költő ül és dolgozik. ír. Hogy miről ? Talán maga sem tudná megmondani pontosan. De nem is kell. Impulzusok érik, amik kivált­ ják belőle az érzéseket, melyek aztán papír­ ra kívánkoznak. Ő csak akkor tud írni, ha szomorú. És most az... Történeteket ír. Emberekről. Azokról az emberekről, akiket tisztel és szeret, ak­ kor is ha miattuk szomorú, ha bántották, megcsalták. és kitaszították maguk közül. Mert az emberek különlegesek. Ezt min­ denki tudja, csak kevesen érzik. Hessénél szebben nem mondhatom; ...minden "ember nemcsak önmaga, benne van az az egyetlen, mindenkor fontos és különleges porit is, ahol a világ jelenségei egyszer és : mcgismételhetctlenül keresztezik egymást. ’Ezért fontos, örök és isteni minden egyes ember története. Ezért van az, hogy bárki, aki él... csodálatos és méltó a legodaadóbb tiszteletre Szincsák Zsuzsa cserit - Arról mi a véleményed, hogy egy gyakorlati­ lag tét nélküli, alapszakaszbeli meccsre is 1500 forintba kerül egy jegy? - Ez olyan szinten felháborító, hogy már mi, játékosok is megpróbálunk lépni ezügyben, pedig minket nem is igazán érint ez a dolog. Megpróbálunk hatással lenni a vezetőkre, hogy találjanak ki vala­ mit, hiszen ez egy lehetetlen állapot, hogy megvan az igény, hogy az emberek meg­ nézzenek minket, de egyszerűen nem tudják megfizetni a jegyeket. Ajátékosok egyébként azt szeretnék, hogy a gyengébb hazai meccseken ne is kelljen jegyet válta­ ni, mert az egy örömteli dolog, hogy még az 5?.unalmas” meccs is érdekli az embere­ két és nekünk sem mindegy, hogy hány ember előtt játszunk. Ez csak egy ötlet, a megvalósítás a vezetők kezében van. - Mi a legfőbb célod erre az idényre? huszonegyedik oldal �gSHSi 1^ 15 éve szolgálunk és védünk 15. születésnapját ünnepli a HÖOK (Hallgatói Önkormányzatok Orszá­ gos Konferenciája). 1989 óta próbál­ ja a szervezet az egyetemek és főis­ kolák hallgatóinak jogait és érdekeit képviselni. A mostani ünnepi köz­ gyűlés alkalmat adott a visszatekin­ tésre és összegzésre, illetve a régóta sürgető reformok előterjesztésére. A HÖOK jogelőde, az OFÉSZ (Or­ szágos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövet­ ség) 1989-ben alakult meg olyan célzattal, hogy az újjászerveződő országban megfe­ lelő formában képviselhesse a hallgatók ér­ dekeit. Részt vett a felsőoktatási ügyek po­ litikai egyeztetésében^ az ösztöndíj rendszer kialakításában és a tandíj elleni küzdelem­ ben. A felsőoktatási törvény elfogadásának évében, ’93-ban HÖKOSZ (Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége) néven szerveződött újjá. 1994-ben a felső­ oktatási törvény korpuszába foglalták a hallgatói érdekek védelmét, melyben a mozgalom tevékenyen részt vett. A szerve­ zet 1996-ban vette fel a ma is használt HÖOK nevet. Az ünnepi közgyűlést 2003. október 16-án a Szegedi Tudományegyetem Böl­ csészettudományi Karán rendezték meg. A program részét képezte ajubileumi ki­ állítás-megnyitó és táblaavatás. A köz­ gyűlésen elhangzott előadások sorát Dr. Berta Árpád a SZTE-BTK dékánjának beszéde nyitotta meg. Az előadók között ott volt Dr. Fábry György, az OFÉSZ alapító elnöke, Dr. Kiss Tamás, a MEFESZ alapító elnöke és Dr. Boross Péter, volt miniszterelnök. Zárásként a HÖOK jelenlegi elnöke, Barthel-Rúzsa Zsolt számolt be a moz­ galom aktuális helyzetéről és a célkitűzé­ sekről. Kiemelte a szakmai és jogi segít­ ségnyújtás, a pályázati lehetőségek, a szakminisztériumokkal való kapcsolat­ tartás és az információszolgáltatás fontosságáti Majd a képviselők elfogadták az ünnepi közgyűlés zárónyilatkozatát, s a rendezvény egy állófogadással ért véget. Fügedi Zsófia huszonkettedik oldal A polgári igazságszolgáltatás európai napja Az ELSA Budapest tagjaként értesültem, hogy a Legfelsőbb Bíróságon megrende­ zik A Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napját október 18-án. Mivel elég érde­ kesen hangzott a címe, és a megkapott ismertető is ígéretes programokat tartal­ mazott, így a Kedvesemmel és egy bará­ tommal ellátogattunk a Legfelsőbb Bí­ róság épületébe. Még nem voltam az épületben, így nagy érdeklődéssel tekin­ tettem meg az igazságszolgáltatás ma­ gyarországi fellegvárát. A szokásos biz­ tonsági vizsgálatok hamar lezajlottak, így pillanatok alatt kiderült, hogy nem kívánjuk felrobbantani az épületet, illet­ ve semmilyen veszélyes fegyvert nem tartunk magunknál... A bejáratnál az első percben összefutottunk az egyik kedves tanárommal, aki büntető-eljárás­ jogot tanított nekem. Egy rövid beszél­ getés után a díszterem felé vettük utun­ kat, azonban mielőtt elfoglaltuk volna a helyünket, a székünkön gyorsan „lera­ boltuk” az egyes felállított információs pultokat. Innen lettem gazdagabb példá­ ul egy európai alkotmánytervezettel, az Európa Tanács, valamint az Európai Unió reklám tollával, több emberi jogo­ kat és az Emberi Jogi Bíróságot bemuta­ tó publikációval, illetve egy, az európai legfelsőbb bíróságok történetét bemuta­ tó könyvvel és még számos hasznos do­ loggal. Sajnos a jelen lévő KJKKERSZÖV, valamint a HVG-ORAC ki­ adók nem ingyenes termékekkel voltak jelen, hanem méregdrága könyvekkel. Mivel az egyetemi tananyag megvásárlá­ sa is egy kisebb vagyon, így a hazai tudo­ mányos könyvek megvételére nem ju­ tott most keret... (Nem tudom ilyen alkalmakkor miért nem tudnak reprezentatív könyvekkel megjelenni a kiadók. Szerintem marke­ ting szempontból is sokkal jobb lenne...) Időközben összefutottam az ELSA Buda­ pest elnökével. Juhász Gergővel és a szer­ vezet marketing alelnökével, Bitai Zsófi­ val, akikkel egy gyors szóváltás után meg­ egyeztünk, hogy a megnyitó után még beszélgetünk. Hamarosan elkezdődött az ünnepélyes megnyitó. (A magyar beszé­ deket angolul hallgattuk, mivel egy nagyón szép, brit irodalmi kiejtéssel rendel­ kező tolmács fordított.) A nyitó beszéde­ ket a Legfelsőbb Bíróság elnöke tartotta, majd az Európai Unióból jövő képviselők is kifejtették azon reményüket, hogy ez egy hosszú távú kezdeményezés lesz, és különböző példákkal próbálták nyomaté­ kosítani, hogy erre a napra miért is van szükség. (Ezen felül az Emberi Jogok Eu­ rópai Bíróságának magyar bírája. Baka András röviden összegezte a munkássága során tapasztaltakat.) A megnyitó alatt fel­ fedeztük, hogy Lábady Tamás tanár úr is jelen van, aki később az előadásain és az egyéb alkalmakkor megszokott kedves­ séggel és őszinte örömmel állapította meg a fiatalság jelenlétét. Ezután két szekcióban folyt a munka. Mi az első szekcióban vettünk részt, amely­ ben a következő előadásokban lehetett volna részünk: a közigazgatási perrend­ tartás tervezete, a polgári törvénykönyv reformja, a Legfelsőbb Bíróság jogegysé­ gi eljárása, a nép ügyvédje törvény-terve­ zete, és a mediáció Magyarországon. Ezekből azonban csak ez első kettőt és az utolsót hallottuk. Az előadásokról el­ mondható, hogy azt hozzáértő szakem­ berek tartották, azonban szerintem elég kevés idő jutott egy-egy témára, így nem lehetett mélységeiben vizsgálni őket. A polgári jogi kodifikációról tartott előadás például Lábady Tamás tanár úr munkás­ ságának köszönhetően nem sok újdonsá­ got tartogatott, hiszen a katedráról már majdnem minden említett tényről hal­ lottunk. Az előadások végén az ebédlő felé vettük az irányt, mivel megneszeltük, hogy 75 főre tálalt ebéd vár a résztvevőkre. Nos, legna­ gyobb sajnálatunkra mikor megkérdeztük, hogy minden résztvevő számára nyitott-e, azt a választ kaptuk, hogy csak a meghívóval rendelkezők számára. Igen elszomorított minket, hogy az ifjú generációt nem enged­ ték be, így egy olasz étterem felé vettük utunkat, ahol egy nagyon finom “pasta” el­ fogyasztása közben megállapítottuk, hogy jól éreztük magunkat, csak kár, hogy ilyen kevés fiatal volt jelen... Szilágyi Pál �Krakkó és környéke dióhéjban Egy kellemes augusztus végi reggelen négy Pázmány-hű barát elindult, hogy meghódítsa a honi turisták által legkedveltebb lengyel nagyvárost, Krakówot (ejtsd: Krákuv), vagy ahogy idehaza emlegetik: Krakkót... J A Mária Valéria hídon keltünk át szlovák felségterületre, ahol csak egy síparadi­ csomban tartottunk pihenőt. A felvidék iparvárosai és falvai nem tartogattak szá­ munkra túlzott meglepetéseket, annál in­ kább az első lengyel községek. Érdeklőd­ ve tapasztaltuk, hogy történelmi barátaink (a patinás rigmus szerint: „Lengyel s ma­ gyar két jóbarát. /Együtt harcol s issza bo­ rát.”) magas területen is magasan építkez­ nek, három-négy emeletes házakat lát­ tunk, egy-két tehénkével a kertekben. Teltek-múltak az órák, fogytak a kilomé­ terek, és késő délután megérkeztünk Krakkóba. Rövidesen megtaláltuk szállá­ sunkat, ami főszezonban a Jagelló Egye­ tem kollégiumaként működik (Bursa Jagellionska). A hatszázezer lakosú város­ sal az egyik nagy nemzetközi szupermar­ ket helyi áruházán keresztül kezdtük az ismerkedést. Mosolyogva vettük tudomá­ sul, hogy ott úgymond még gazdaságo­ sabban vásárolhatunk, átszámítva átlago­ san másfél-kétszer annyiba kerül minden itthon, amellett, hogy sűrűn felbukkant a »j,promocija” felirat... Vettünk is egy vízforralót, így reggelenként kávéval, teával ébredtünk. Mire mindent átszámolgat­ tunk mobiltelefonnal (fura látvány lehet­ tünk), besötétedett, és kihasználva az al­ kalmat késő éjszakáig sétáltunk a belvá­ rosban. Alig lézengett valaki az utcákon, a Visztulán átívelő egyik híd igen furcsa lát­ ványt nyújtott méretes pókhálóival. Fá­ radtan, de élményteli, kalandozó magya­ rokként zuhantunk az ágyba. Megálltunk az ország második legna­ gyobb búcsújáróhelyén, Kalwaria Zebrzydowskán, ahol XVII. századi templomok­ ból, kápolnákból, hidacskákból, szobrok­ ból álló barokk épületegyüttes helyezkedik el viszonylag nagy, dimbes-dombos terüle­ ten (Bazilikájában található a híres Csoda­ tevő Szűzanya Kegykép). Mindenkinek nagyon tetszett, az egyik kisebb hegyre fel­ mászva a templomban belehallgattunk a keresztútba, ahol levontuk a következte­ tést, hogy a lengyel nyelv énekelve egész kellemes. Itt találkoztunk először Pápánk­ ról készült szoborral... A helyhez közel van Wadowice, Karol JózefWojtyla szülő­ helye. Elmélyedtünk kicsit a főtéri Szűz Anya templomban, ahol Öszentségét megkeresztelték, azután megtekintettük múzeumként funkcionáló szülőházát. A kiállítás bemutatja személyes tárgyait, ru­ háit, többek között címerével ellátott tö­ rülközőjét (amit így más bizonyosan nem kever össze az övével). Bizonyítványai ta­ núsága szerint Szentatyánk szorgalmas di­ ák volt, az általános iskola harmadik osztá­ lyában például az első félévben csak orosz­ ból kapott jó osztályzatot, de a második félévben már mindenből kitűnő lett. Örömmel állapítottam meg, hogy azonos teamárkát (Earl Grey) kedvelek Öszentségével. A főtéren orsó alakú, erősen sós, sajtból készült finomságot majszoltunk, majd továbbindultunk Oswieczimbe (Auschwitz). A három koncentrációs tábor közül csak Auschwitz I.-et jártuk be. Saj­ nálattal vettük tudomásul, hogy a magyar barakkot éppen renoválták, zárva volt. Aki ott jár, mindenki döntse el, mit érez. Szá­ momra megrendítő hatással bírt a hely, bár korábban már jártam Recsken. Visszatérve Krakkóba, mivel augusztus 20-a volt, ittam egy pohárral egy másik jellegzetes lengyel sörből, a Warkából (íze a Pécsi Szalonsör­ höz hasonlatos) Magyarország egészségé­ re. Mindannyian szeretettel gondoltunk a kb. négyszáz kilométerre lévő szülőföldre. Csütörtökre beterveztük Wieliczkát és Czestochowát. Előbbi Európa legősibb, világörökség-listás, látogatható sóbányája. Bányászok kalauzolják a turistacsoportokat azon a helyen, ami lényegében valóságos Lengyelország-eszencia: az összes nagy lengyel hazafit és honleányt megmintázták sóból, Pilsudski marsaik és Szent Kingát éppúgy, mint Pápánkat. A százharminc méter mély, misztikus hangulatú bánya al­ ján többek között ajándékbolt, étterem is található. Lefelé lépcsők vezetnek, felfelé bányászlift közlekedik. Czestochowa felé folytattuk utunkat. A várfallal körülvett pálosrendi Jasna Góra kolostorban találha­ tó a Csodatevő Fekete Mária képe. A ren­ geteg zarándok között örömmel olvastuk a magyar feliratot: „Kegy kápolna”. Lenyu- | göző a főtemplom sok kis kápolnájával: amíg az egyikben lengyelül folyt a mise, a másikban olaszul prédikált a pap. Egy ki­ csit rosszul esett viszont a vallási biznisz: kifelé megállított egy nő és egy férfi, ke­ reszt alakú kitűzőt tűztek ránk, mondván .szuvenír”. Amikor megköszöntük és az 55' ajándékozási szerződés ráutaló magatartás­ sal történő megvalósulását felismerni vélve továbbléptünk, várakozó arccal követtek, így hát gyanút fogtunk és megkérdeztük: ,how much?” Ó - mondta a férfi és szét­ 55 J tárta a karját - mondjuk két euró. Gyorsan köszönettel visszaadtuk az árut. Este a hosszú utazástól elcsigázottan ismét a fent említett nagyáruházban kötöttünk ki, mindenféle salátát összevásároltunk, amit a szálláson betermeltünk. Egy tipp: az ott kapható lengyel almaié emberi fogyasztása nem ajánlatos... Es elérkezett a búcsúzás napja. Vissza­ felé Zakopanéban álltunk meg, kicsit meg­ csodáltuk a Tátra égimeszelő hegyeit, megpihentünk egy kőből és fából épült templomban. A lengyel határra végül a vízforraló mellett két DVD, két kispárna és egy vasalódeszka alkotta többlettel érkez­ tünk. Meglepő módon simán átjutottunk, a kocsi tartalma egyik felet sem érdekelte, csupán a papírokat kérték el a vámosok. Szlovákiában egy benzinkútnál tartottunk technikai szünetet, jó, hogy még távol vol­ tam a shop előtt üldögélő lányoktól, ami­ kor megjegyeztem, hogy közöttük sincs természetes szőke - akiket egyébként egész lengyel földön nem láttam -, mert mindenki beszélt kiderült, mint magyarul... Az Anyaföldet Ózd felől kö­ zelítettük meg, és bár késő este volt, még megnéztük kívülről a híres bélapátfalvi templomot, illetve Egerszalók legalább annyira ismert szabadtéri termálfürdőjét. Ha több időnk lett volna és ha sikerült volna tartani a gyakori „na gyerekek most van éjjel kettő, akkor holnap nyolckor ke­ lünk” - típusú elhatározásainkat, talán töb­ bet láttunk volna Krakkóból, a múzeu­ mokból, Zakopanéban hosszabb időt töl­ töttünk volna, és biztosan elmentünk vol­ na élvezkedni a krakkói Aqua Parkba is. Am azt hiszem így is tartalmas, élményteli, tanulságos nyaralást őrzünk emlékül... Szamos Márton huszonharmadik oldal �MEGHÍVÓ Lippay György-kör és a HŐK szervezésében Deák Ferenc emlékülés Emlékezés a jogász Deák Ferencre, születésének 200. évfordulóján A kerekasztal-beszélgetés résztuei^ói: Dr. Máthé Gábor, a Magyar Jogász Egylet elnöke Dr. Mezey Barna, az ELTE-ÁJK dékánja Dr. Révész T. Mihály, egyetemi tanár Dr. Szabó István, a PPKE-JÁK dékán-helyettese Dr. Zlinszky János, a PPKE-JÁK alapító dékánja A beszélgetést vezeti: Dr. Horváth Attila, a PPKE-JÁK oktatója Asz ülést megnyitja: Dr. Bándi Gyula, a PPKE-JÁK dékánja Időpont: 2003. november 26. (szerda) 18 óra Helyszín: Szentkirályi u. 28., 11. emelet. Díszterem Az este lezárásaként zenés mulatság lesz a Spartacusban — fogadással egybekötve! DEÁK FERE-KCZ, Gólyabál november 22-én a Váci úti MASPED EVENT HALL-ban Jegyek a HOK-ben! Mindenkit szeretettel várunk! Lippay György Kör, Hallgatói OnkormÓnyzat � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2003 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource VI. évfolyam 7. szám 2003. november 20. Abstract A summary of the resource. Tartalom Emléktábla gróf Tisza Istvánnak Master képzés a Pázmányon Új irodalmi kávéház nyílt Kitüntetés Zlinszky János Professzor Úrnak Méltatlan támadás? Az! Az Index cikke Dr. Bándi Gyula dékán válasza Parázs a hamu alatt Elsőéves előadó, kedd, 20.15 Valami Amerika Ady Endre: A halottak visszatérnek Pázmányosok a jog útvesztőjében Elvárások újratöltve Azok a boldog szép napok Tanulj és bulizz az ELSA-val! Harmadévesek látogatása az ítélőtáblán Filmajánló Érdekes bírósági esetek Lehetséges nemzedék „Ki voltunk éhezve a sikerre” Gondolatok a pultnál 15 éve szolgálunk és védünk A polgári igazságszolgáltatás európai napja Krakkó és környéke dióhéjban Creator An entity primarily responsible for making the resource Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Gulyás Judit - szerkesztő; PPKE HÖK; Koltay András - tudományos tanácsadó Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Gulyás Judit - szerkesztő; PPKE HÖK; Koltay András - tudományos tanácsadó Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2003. november 20. Date Created Date of creation of the resource. 2003. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (2029kb+7077kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_VI_7_20031120 Relation A related resource T00058 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 24 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_VI_7_20031120 Gulyás Judit HÖK Jobbágyi Gábor Koltay András https://omeka.ppke.hu/files/original/a68c07642b6f804cd4e68fdeecbe0eda.jpg 3f420572add21d58a25205e89248e81e https://omeka.ppke.hu/files/original/81a63252b109a22e6b90de287ca8543b.pdf e14741eda5a785067c20222bca2dde0a PDF Text Text A PPKE-JAK legnépszerűLL lapj a A I c <5. o u S % ^®guu’C<'' V A PÁZMÁNY PÉTBE KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA íi »1 íi íJ 1b* 4 M: ) / i I . < ** iC ■w** ■ji . :í <**»>•' •* •*! ■ ■* S.4* * ílr^l SZERKESZTŐSÉGÜNK TAGJAI BÚCSÚZTATJÁK AZ ÓÉVET, ÉS MINDEN KEDVES OLVASÓNAK BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT ÉS SIKERES VIZSGAIDŐSZAKOT KÍVÁNNAK! HÖK-VÁLASZTÁS LIPPAY GYÖRGY DEÁK-EMLÉKÜLÉS GYŰLÖLETBESZÉD LÁBADY TAMÁS P/. évfolyam, 8. szám e-mail: itelet01@hotmail.com honlap: ivwmjak.ppke.hu/itelet 2003. december 11. �i „Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt” (Pázmány Péter) Vizsga kontra Karácsony IMPRESSZUM Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor, intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Gulyás Judit A szerkesztőség tagjai: Cseri Tímea, Fügedi Zsófia, Mándics Botond, Milisits Barbara, Szincsák Zsuzsa, Németh Ádám, Szabó Zoltán, Szabó Viktor, Zsellér Máté, Tudományos tanácsadó: dr. Koltay András, egyetemi tanársegéd Megjelenik 1200 példányban Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. Á.j à Szerintem valahol alapjaiban elszúrta azt va­ laki, aki kitalálta, hogy az egyetemeken többek között - december-január legyen a megfeszített tanulás és vizsgázás időszaka. Mert bár a december az ünnepi készülődés­ ről szól, sajnos az átlag egyetemista fejében ilyenkor legfeljebb csak az időpontok sokasá­ ga kering. „Jaj, csak két napot hagytam erre tárgyra, még nincs jegyzetem abból...” Ehhez hasonló dolgok foglalkoztatják az embert ilyenkor, és sajnos, nem sok idő marad a karácsonyi előkészületekre. Bár elsőben sokan megkapjuk, hogy az öt év alatt se Karácsony, se Szilveszter, azért próbáljunk meg ez ellen küzdeni. Talán a család is örülne annak, ha huszon­ negyedikén szépen megterített ünnepi asztalnál nem egy „fél­ holt” bóbiskol kényszeredett mosollyal, görcsölve az előző nap megírt zh eredményén, hanem az ünnep igazi lényegét átérző ember, aki örül annak, hogy (jobb esetben) a családjával töltheti az .ünnepeket. Bár elég nehéz a decemberi „tanulási dömpingben” lenyugodni, és minden héten meggyújtani az adventi ko­ szorú gyertyáját, a nagy vizsgázás! láz közepette se felejtsük el az Ünnep igazi üzenetét. Ehhez, illetve a vizsgákhoz is sok sikert és kitartást, és áldott, békés Karácsonyt kívánok mindenkinek az egész szerkesztőség nevében: Gulyás Judit (főszerkesztő) TARTALOM 3 Könyvtárunkba látogattunk 10 Hírek 3 Pázmányosok a jog útvesztőjében 3. 12 A pécsi Polgári Jogi TDK látogatása a Pázmányon 3 Azok a boldog szép napok 5. 13 Pázmányos áldozat Irakban 3 A Kultúr-Közélet Társaságról 13 Régi jó táblabírák 4 Gyűlöletbeszéd és jog 14 6 Amnézia A hallgatói önkormányzati választások eredménye 2003 Deák Ferenc-emlékülés 16 .Akinek nótája nincsen... Megalakult a Lippay György Kör >5 16 Lippay Györgyről 8 Mit ér ma egy jogi diploma? 17 Az Aranybulla rejtélye 8 Elsőéves előadó, kedd 20.15 18 Körkérdés az egyetemről 9 Sportélet karunkon 20 e-mail cím: iteletOl @hotmail.com második oldal honlap: wioio.jak.ppke.hu/itelet �r bfamlh A hallgatói önkormányzati választások eredménye 2003 A 2003. novemberében tartott HÖK-választás eredménye a következő (a felsoroltak bejutottak a testületbe): I. évfolyam, nappali tagozat: 1. Fábián Bertalan 110 szavazat 2. Mikuska Zoltán 99 szavazat 3. Pádár Dávid 64 szavazat I. évfolyam, levelező tagozat: 1. Kollmann Gergely 98 szavazat 2. Ugrai Gábor 87 szavazat 3. Nyéky Boldizsár 65 szavazat V. évfolyam levelező tagozat: 3. Bodolay Ádám 97 szavazat 4. Gomány Csaba 93 szavazat senki nem jutott be III. évfolyam, nappali tagozat: Arra, hogy nem minden évfolyamról jutott be azonos számú képviselő a testületbe, az a ma­ gyarázat, hogy azon évfolyamok, amelyeknél a választási részvétel nem érte el az 50%-ot (IIL, IV, V évfolyamok), csak minden leadott ötven szavazat után egy választmányi tagságra jogo­ sító helyre lesznekjogosultak. A Dr. Tersztyánszky Ödön által vezetett Választási Bizottság megállapította a vá­ lasztás érvényességét és eredményességét. A HŐK választmány lapzártáig még nem ült össze. A választmányi tagok első ülésü­ kön maguk közül választják majd a testület új elnökét. 1. Ujfalussy Márk 45 szavazat III. évfolyam, levelező tagozat: 1. Bende Noémi 46 szavazat IV évfolyam, nappali tagozat: II. évfolyam, nappali tagozat: 1. Nagy Szabolcs 36 szavazat 1. Dobos Tibor 122 szavazat 2. Nedeczky Anna 116 szavazat 3. Károlyi Vilmos 78 szavazat IV. évfolyam, levelező tagozat: 1. Teleki László 57 szavazat V. évfolyam, nappali tagozat: II. évfolyam, levelező tagozat: 1. Dorogi Zsolt 172 szavazat 2. Ordas Eszter 137 szavazat 1. Ujfalussy Zsolt 73 szavazat 2. Szilvássy György 58 szavazat X" Dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke, az MTA levelező tagja, a PPKE-JAK egyetemi tanára 2003. október 23-án magas állami kitüntetésben - Nagy Imre-díjban részesült. E rangos elismerést korábban Göncz Árpád és Kosáry Domonkos akadémikus kapta meg. Szívből gratulálunk! >- Ezúton szeretnénk megköszönni Kerecsanin Máté másodéves hall­ gatónak, hogy segített eloltani a díszterem környékén keletkezett tüzet. Bizalmas információink szerint nem volt egészen véletlen, hogy egyik szombaton tüzet fogott egy szemeteskuka. A felcsapó lángok eredmé­ nyét még mindenki megtekintheti a díszteremtől jobbra eső fa lambéri­ án. Ez az esemény és az immáron sorozatos bombariadók is egyre in­ kább megviselik az idegrendszereket. Ezúton is üzenjük: Te, sötétben bujkáló, kínai piaci al-kaida hamisítvány, reszkess! Koppány Gergely V éves hallgató a nemzetközi „Ki volt Ge­ orge Orwell?” című vetélkedőn I. helyezést ért el. >- „Jogtörténeti tanulmányok” címmel megjelent egy ünnepi kötet, dr. Horváth Attila tiszteletére, annak örömére, hogy megszerezte a Ph.D fokozatot. A könyvben legkedvesebb tanítványai írtak egy-egy tanul­ mányt. Kapható a jegyzetboltban! A pécsi Polgári Jogi TDK látogatása a Pázmányon Viszonozva a tavalyi látogatást, egy mintegy 15 fős pécsi külö­ nítmény tette tiszteletét Karunkon. A Nemessányi Zoltán ta­ nársegéd úr vezérletével érkező csapat sokrétű programokban gazdag két napot töltött nálunk. A közös konferencián kívül lá­ togatást tettek az Alkotmánybíróságon, a Legfelsőbb Bíróságon, a parlamenti könyvtárban és a Szent Koronánál is. Esténként pedig némi lazítás következett, a Living Room-beli első estét másnap a Szeged vendéglő megtekintése követte, mely prog­ ramponthoz immár csatlakozott Kecskés László, pécsi tszv. professzor is. A hangulatos folklórműsor és a mellé csatlakozó magyaros ízek, valamint a társsá szegődött amerikai turistacso­ port, illetőleg a valóban európai szintű kiszolgálás emlékezetes lezárását biztosította a közös programok sorának. Pázmányos áldozat Irakban November 17-én, hétfőn életét vesztette Irakban Varga-Balázs Péter, Karunk ne­ gyedéves hallgatója. A 27 éves, győri ille­ tőségű áldozat egy cég alkalmazásában állt a háborús övezetben. Halálát csak há­ rom nap késéssel jelentették, ekkor is egymásnak ellentmondó híresztelések jutottak eT hozzánk, miszerint autóbal­ eset áldozata lett, míg más források iraki orvlövészeket tettek felelőssé. A követke­ ző verzió szerint amerikai katonák lőtték le, mert állítólag nem állt meg egy ellen­ őrzési pontnál. Szó esett arról is, hogy egyes források szerint két, mások szerint négy iraki állampolgár is az autóban uta­ zott, akik közül többen meghaltak, illetve megsebesültek. Ráadásul mindez nem is 'h ellenőrzési pontnál, hanem egy autó­ baleset során történt, amikor gépkocsijuk belerohant az előttük haladó, karambolo­ zó autóba. Egyes források szerint hátba lőtték, a legújabb elmélet szerint nem is lövés, hanem repeszdarab okozta a halá­ lát. A háború első magyar áldozata halálá­ nak körülményei tisztázatlanok, értetle­ nül állunk a számos, egymásnak ellent­ mondó információ előtt, nem értjük, hogyhogy nem lehet kideríteni az igazsá­ got, és azt sem értjük, miért kellett egy magyar fiúnak meghalnia egy olyan konfliktusban, amelyhez az égvilágon semmi közünk nincs... A Kar részvétét fejezte ki a hozzátarto­ zóknak, Kuminetz Géza atya a kari ká­ polnában november 25-én gyászmisét celebrált. harmadik oldal �K ti fe. *11)1 w Régi jó táblabírák Beszélgetés dr. Lábady Tamással, a Pécsi Ítélőtábla elnökével, a Magánjogi Intézet docensével - Tekintsünk vissza a gyökerekhez. Mikor és milyen feladatkörrel, hatáskörrel alakultak meg az ítélőtáblák jogtörténetünkben? - Az 1708-as úgynevezett „labanc” ország­ gyűlésen felpanaszolták azt, hogy az 1650es évektől kezdve elintézetlen ügyek vannak a királyi bíróságok előtt. Ez az az országgyű­ lés, amely először fogalmazta meg az igaz­ ságszolgáltatás reformjának szükségességét. Ezek között első helyen azt, hogy az utazó ítélőmesterek helyett állandó bíróságokra van szükség, amelyek bírósági fórumot je­ lentenek az ismétlődően felmerülő büntető és polgári perekben. Ezalatt természetesen azt kell érteni, hogy itt a nemesek feletti ítélkezésről van szó, mert a jobbágyság felett az úriszék, illetőleg a vármegyék jelentették a törvényhatóságot. A királyi bíróságok azonban az utazó ítélőmesterek voltak, bár már működött a Királyi Kúria. A reform szükségessége alapján az országgyűlés bi­ zottságai összegyűltek, és elkezdődött egy reformtörekvés, amelynek eredményeként 1723-ban két törvény is született. A törvé­ nyek négy kerületi ítélőtáblát, mint állandó bíróságot hoztak létre. Ezek a királyi ítélke­ zést most már állandó törvényszékek, ítélő­ táblák, úgynevezett kerületi bíróságok, ke­ rületi ítélőtáblák alapján folytatták. Az, hogy itt nemesi bíróságokról van szó, nem külö­ nösebb jelentőségű, hiszen az ország egész földterülete körülbelül 30 ezer nemesi csa­ lád birtokában volt. Ezeknek a büntető­ ügyeit, örökösödési ügyeit, vagyonjogi ügyeit tárgyalták ezek a királyi bíróságok. Természetesen ez nem oldotta meg az egész igazságügyi reformot. - Hány ítélőtáblája volt hazánknak? Miért ép­ pen öt ítélőtábla létrejöttéről döntöttek? Szék­ helyük kiválasztásában mi játszott szerepet? - A 19. században a Kiegyezés körüli idő­ szakban - tulajdonképpen először a hazai törvényhozásban - különválasztották a közigazgatást és a bírói hatalmat. Ennek alapján indultak meg azok a reformtörek­ vések, melyeknek eredményeként 189091-ben létrehoztak összesen 11 ítélőtáblát az akkori Nagymagyarországon. Ebből Tri­ anon után 6 az ország területén kívülre ke­ rült. így 5 ítélőtábla maradt, amelyeknek székhelye: Budapest, Pécs, Szeged, Győr és Debrecen. Ugyanezekkel a székhelyek­ kel hozta létre most a 2002-es törvényho­ zás az ítélőtáblákat. negyedik oldal S-OS a 'r Ml 1” F,5* 4^« 1 2002-ben a Trianon utáni állapot a magyar igazságszolgáltatásnak megfelelően ezen az 5 székhelyen létrehozták az ítélőtáblát. Pon­ tosabban két ütemben hozzák ezt létre. Egyelőre 3 ítélőtáblát, és 2005. január 1-jével 2 további ítélőtábla fogja megkezdeni működését Győrben és Debrecenben. - Az ítélőtábla mely ügyekben, ügycsoportok­ ban hoz jogerős ítéletet? L í , I 1^1 Áz ítélőtábla megnyitó ülésén Hagyományosan, az 1890-1891-cs tör­ vényhozással és az ítélőtáblák létrehozásával a magyar igazságszolgáltatás rendszere, fel­ építése négyszintűvé vált. Az első fokon a helyi bíróságok, járásbíróságok, vagy városi bíróságok különböző elnevezéssel szerepel­ tek. A második lépcsőfokon helyezkedtek cl a megyei törvényszékek. Regionális bíró­ ságként több törvényszék felett a királyi íté­ lőtáblák, és végül a Királyi Kúria, a mai Leg­ felsőbb Bíróságnak az elődje volt. Az ítélő­ táblákat az 1950-es törvényhozás szüntette meg. Ekkor ugyanis átvettük a szovjet rendszert, amely az igazságszolgáltatást há­ rom lépcsőben szabályozta: helyi bíróságok, megyei bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság. A rendszerváltás után vált nyilvánvalóvá, a bí­ rói hatáskör megsokszorozódása következ­ tében, hogy a háromlépcsős „háromszéki” bírói fórum nem alkalmas az igazságszolgál­ tatást megfelelő, európai színvonalon tarta­ ni. Ezért különösen az 1990-cs évek köze­ pén induló igazságügyi reformtörekvések­ kel összhangban már 1997-ben, első lépés­ ben az ítélőtáblák visszaállításának gondola­ ta jelent meg. Ezzel kapcsolatosan törvény is született. Később az Országgyűlés politi­ kai vita tárgyává tette, hogy elegendő lenne egy országos ítélőtáblái fórum létrehozása, vagy pedig ezt decentralizáltan, tehát régi­ ónként kell felépíteni. Ennek a politikai vi­ tának lett végül is az eredménye, hogy - Az ítélőtáblák felállításának célja és remél­ hetőleg eredményessége is abban lesz, hogy egyfelől tehermentesíti a Legfelsőbb Bíró­ ságot, amely az ítélőtáblák felállításával, mint fellebbezési bíróság megszűnik mű­ ködni. A Legfelsőbb Bíróság ezáltal teljesí­ teni tudja azt az alkotmányos feladatát, hogy az ítélkezési gyakorlat jogegységét irányítsa. Megfelelő számú, mennyiségű és értékű jogegységi határozat meghozatalára lesz ké­ pes felszabadult energiájával. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróságnak megmarad a kizáró­ lagos hatásköre az úgynevezett rendkívüli perorvoslat, a felülvizsgálati kérelmek elbí­ rálására. Ezek kizárólag jelentős elvi jogkér­ dések esetén teszik lehetővé a már jogerő­ sen befejezett ügyek felülbírálását. Ugyanakkor az ítélőtáblák létrehozásával egy bizonyos fokú hatásköri átalakítás követ­ kezik be, amely jelentős mértékben teher­ mentesíteni fogja a helyi bíróságok működé­ sét is. A nehezebb megítélésű, bonyolultabb ügyek elsőfokú elbírálását ugyanis mind bün­ tető-, mind polgári ügy kategóriában az új ha­ tásköri szabályok a megyei bíróságok elsőfokú hatáskörébe utalják. Ezáltal a helyi bíróságok­ nak nemcsak a mennyiségi, számszerű meg­ terhelése fog csökkeni, hanem a városi bíróság egyben a legtöbb kezdő bíró munkahelye is. Itt tehermentesítés következik be a jogilag na­ gyobb súlyú ügyeket illetően. Ezáltal feltéte­ lezhető, és ezt várhatja a társadalom az ítélő­ táblák beindulásától, hogy a helyi bíróságok működése is gyorsabb, operatívabb lesz. Az ítélőtáblák kizárólag fellebbezési bíró­ ságként működnek. Ez azt jelenti, hogy az ítélőtáblákhoz a megyei bíróságok, mint el­ sőfokú bíróságok előtt induló ügyek kerül­ nek fellebbezés folytán. Ezek az ügyek a ha­ tásköri szabályok változása folytán azok, amelyek korábban többségükben a helyi bí­ róságoknál indultak. Kisebb részükben ko­ rábban is a megyei bíróságok voltak ezekben az ügyekben az első fokú bíróság. A megyei bíróságok döntései ellen azonban a fellcbbc- �zési jog a Legfelsőbb Bírósághoz tevődött át. Az ítélőtáblák felállításával annak az európai elvárásnak, amely az igazságszolgáltatással szemben megfogalmazódik, hogy ésszerű ha­ táridőn belül fejeződjenek be a perek, komoly esélye van a magyar igazságszolgáltatásban is. Az új hatásköri szabályoknak köszönhetően büntetőügyekben elsősorban az élet elleni cselekmények azok, amelyek megyei bírósá­ gok előtt indulnak, és másodfokon az ítélőtáb­ lán kerülnek elbírálásra. Ide tartoznak azon­ ban azok az új, nagy súlyú bűncselekmények, amelyek például a terrorcselekményekkel, pénzmosással, a nagy szubsztrátumú pénz­ ügyi bűncselekményekkel, a nagy értékű va­ gyonjogi bűncselekményekkel kapcsolatosak. A polgári ítélkezés elsőfokú hatóságai lettek a megyei bíróságok a szerzői jogi perekben, a személyiségi jogsértéssel kapcsolatos perek­ ben, szabadalmi perekben, az 5 millió forint feletti pertárgy értéken indult vagyonjogi pe­ rekben. Ezen felül még számos olyan perben, amelyek súlyosabbak, rendszerint bonyolult tényállásúak, és amelyeknek az elbírálása már első fokon a megyei bíróságon működő bírák kezébe került. Ok nagyobb tapasztalattal, nyil­ vánvaló hosszabb bírói múlttal rendelkeznek, és ennek megfelelően biztosabb és gyorsabb lesz várhatóan az ítélkezés. - Bírói gyakorlatunk az új szint beiktatásával nyilván még gazdagabbá válik. Segítséget nyújt ez a Legfelsőbb Bíróság határozatainak megszületésénél? - A magyar igazságszolgáltatásban soha enynyirc nem volt szervezetileg megoldva a kü­ lönböző bírósági szintek szakmai együttmű­ ködése. A bírósági szervezeti törvény szerint az ítélőtáblák büntető-, illetve polgári tárgyú szakági kollégiumainak tagjai a megyei bírósá­ gok illetékes kollégiumvezetői. A Legfelsőbb Bíróság szakmai kollégiumainak tagjai az íté­ lőtáblák kollégiumvezetői. Ehhez még hozzávehetjük, hogy a megyei bíróságoknak joguk van arra, hogy bizonyos létszámkeretben a sa­ ját kollégiumukba beválasszák meghatározott, 6 éves időszakra azokat a helyi bírósági bírákat, akik a legnagyobb tapasztalattal rendelkeznek, akik a legkiválóbbak. így tehát a helyi bíróság­ tól kezdve egészesen a Legfelsőbb Bíróságig szakmailag egy nagyon szoros kapcsolat van az egyes szakági kollégiumok között. Ez koráb­ ban soha nem volt így, és ilyen körülmények között már maga a szervezeti felépítés egy nagyfokú jogegység biztosításának a garanciá­ ja. Ehhez járul hozzá még az a tény, hogy az ítélőtábláknak, az ítélőtáblák kollégiumveze­ tőinek kezdeményezési joga van a Legfelsőbb Bíróságnál a jogegységi határozatok meghoza­ talában. így ez egy további garanciája annak, hogy az országban az ítélkezései gyakorlat har­ monikus és egységes lesz. Ezért a jövőben fel­ tétlenül várható, hogy a Legfelsőbb Bíróságnál olyan jogegységi eljárások megindítására is sor kerül, amelyeket nemcsak a Legfelsőbb Bíró­ ság kezdeményezett, hanem amelyeket az ille­ tékes ítélőtáblák kezdeményeznek. Az ítélő­ táblák pedig a jogegységi eljárásokat a megyei bíróságok gyakorlataiból merítik, tehát a for­ rás a helyi, vagy megyei bíróságok gyakorlata. Ezek alapján én úgy látom, hogy a jogegység biztosítása messzemenően garantált. Termé­ szetesen ez idő kérdése, ez nem történhet meg egyik napról a másikra. Azt gondolom, két-három év múlva jutunk el oda, hogy az ítélőtáblák fel fogják dolgozni azt a hátralékot, amelyet a legfelsőbb bíróságtól örököltek, és megindul valóban egy átfogó jogegységi gya­ korlata is a Legfelsőbb Bíróságnak. - Milyen hatása van a társadalomra az ítélő­ táblák létrejötte? - Az új büntetőeljárásjogi törvény július 1jén lépett hatályba. A polgári perrendtartási törvényt és még néhány más jogszabályt ugyancsak július 1-jével módosította a jogal­ kotó. Pillanatnyilag még nem mérhető az, hogy statisztikailag, szociológiailag mit fog ez jelenteni ajövőben, tehát mennyiben tolódik el az elsőfokú ítélkezés a helyi bíróságokról a megyei bíróságok felé, és ennek megfelelően a megyei bíróságok ítéletei, határozatai ellen az ítélőtáblához való fellebbezés. Szükséges legalább egy-két évi átfutási idő, amikor meg lehet állapítani az arányokat is. Pillanatnyilag pusztán az eljárásjogi rendelkezésekből aránytalanságot megállapítani nem lehet. Ez nyilvánvalóan empirikus, szociológiai, sta­ tisztikai vizsgálatot fog majd igényelni az íté­ lőtáblák működösének első, második és har­ madik éve után, hogy milyen változásokat je­ lentett a hatásköri szabályok módosulása ténylegesen a társadalomban előforduló büntető- és polgári ügyeket illetően. - Az ítélőtábla ügyei közül ki tudna emelni egyet, amely érdekes, elgondolkodtató volt ami valami miatt nagyon megfogta? - Kz. ítélőtábla július elsejével úgy kezdte el működését, hogy a legfelsőbb bíróságtól vett át ügyeket, amik a Legfelsőbb Bíróság­ hoz egy éven belül érkeztek. Ezen fellebbe­ zett ügyek elbírálása az ítélőtáblákhoz ke­ rült. A Pécsi ítélőtábla például 590 ügyet vett át a Legfelsőbb Bíróságtól, ebből 100 ügy volt büntetőügy, 490 volt polgári ügy, amellyel elkezdtük a működésünket. Ezek között az ügyek között a büntető ügyszak­ ban a legtöbb az élet elleni ügy volt, ezek a szokásos emberölés, emberölés kísérete, életet veszélyeztető cselekmények, melyek között egészen kiemelkedő vagy közérdek­ lődésre számot tartható eset nem volt. A polgári ügyek közül a jellemző nagy össze­ gű gazdasági ügyek, szerződések érvényte­ lensége, 100 milliót meghaladó kártérítési ügyek. Egy nagyon érdekes polgári perünk is volt, amely részben érintette a Habsburgház örökösödési kérdéseit. Itt az uralkodó­ ház tulajdonában lévő és a Baranya Megyei Múzeum részére ajándékozott miniatúrák jogi sorsáról kellett döntenie az ítélőtáblá­ nak. Egyébként az ügyek nagy része gazda­ sági szervezetek közötti vagyonjogi ügyekre koncentrálódik. Nagyon sok kártérítési per van, amely bírói jogkörben eljáró kártéríté­ si pernek minősül. Ilyen a jogtalanul fogva tartottak kártérítési pere. A közigazgatási jogköri kártérítési perek összegszerűségre tekintet nélkül a megyei bíróságok előtt in­ dulnak. A felmentéssel vagy megszüntetés­ sel végződő büntetőügyekben az előzetes fogva tartás miatt a gyanúsítottak kártérítési pert érvényesítenek a bíróságok, ügyészsé­ gek, illetőleg az állam ellen. Ezeknek a kár­ térítési pereknek a száma nagy, mert elég sok a nyomozást megszüntető, vagy fel­ mentő ítélettel végződő büntetőügy. Ilyen­ kor nagy összegű kártérítéssel marasztalja el az ítélőtábla az államot, illetve a vonatkozó bíróságokat. - Tanár úr az egyetemünk oktatója és a pécsi ítélőtábla elnöke is. Mennyire okoz nehézséget, hogy időben egyeztesse ezeket? -hz időtényező természetesen az életem nagy kihívása. Időben egyeztetni a két feladatot na­ gyon sokszor nehéz. Ugyanakkor nem hall­ gathatom cl azt, hogy azzal hogy elméleti és gyakorlati szakember is vagyok, időben na­ gyon sokat tudok megspórolni. Mondok egy nagyon egyszerű példát: a bíróknak az üggyel kapcsolatos idő ráfordítása két dologból tevő­ dik össze: meg kell ismerni a peranyagot, te­ hát megtanulja az aktát, és az arra vonatkozó joganyagból fel kell készülnie. Én ezt a máso­ dikat meg tudom spórolni azzal, hogy egyete­ mi oktató vagyok, és folyamatosan készülök az egyetemi munkáimra. Tehát addig, amed­ dig egy bíró kollégám egy aktában a ténybeli felkészülés, vagyis az iratok tanulmányozása mellett jogilag is felkészül, én az esetek 90 %ában nem kell, hogy külön készüljekjogilag is az ügy elbírálására, mert folyamatos oktatói, elméleti munkám folytán ezekkel az ismere­ tekkel fel vagyok vértezve. Ez a tény időmeg­ takarítást jelent számomra. Ugyanakkor két­ ségtelenül még is nagy kihívás az, hogy tejesítsem ezt a két feladatot. Fel is merült az ítélő­ táblák felállításakor, hogy legalább egy sze­ meszterre az oktatói munkámat szüneteltet­ ném. Szerencsére erre nem került sor, és re­ ményeim szerint már nem is fog sor kerülni. Ugyanakkor azt is meg kell mondanom, hogy munkám igazi támasza szerető hitvesem, két gyermekem és kilenc unokám. Czigány Ágnes ötödik oldal �Deák Ferenc-emlékülés A Lippay György Kör első rendezvénye T A nemrégiben magalakult Lippay György Kör első rendezvénye a 2003. no­ vember 26-án megrendezett Deák-emlékülés volt, amelyet a kétszáz eszten­ deje született Deák Ferenc emlékére rendeztek, a díszteremben. i ’jj e £ Zlinszky János, Szabó István, Máthé Gábor, Mezey Barna és Révész T. Mihály feszülten figyel A zsúfolásig megtelt terem előtt elsőként a szervezők nevében Koltay András kö­ szöntötte a megjelenteket, majd Bándi Gyula, a Kar nemrégiben kinevezett dé­ kánja nyitotta meg az emlékülést. Beszé­ dében dicséretes önkritikával emelte ki. hogy valójában akadtak „fehér foltok.55’ a számára Deák Ferenc munkásságában, de a felkérés okán igyekezett kitölteni a hiá­ nyokat. Köszöntőjével ezt azonnal igazol­ ta is. Ez a hozzáállás és őszinteség ritka, és talán példaértékű lehet. A környezetjog szakértőjeként megpróbálta Deák életpá­ lyáját a környezetvédelem szempontjából láttatni, ez szinte teljes mértékben sike­ rült is - csak a rosszindulatúak és akadékoskodók fedezhettek fel némi „belemagyarázást” szavaiban. Ezután kezdődött maga az emlékülés, melyen részt vett Máthé Gábor egyetemi docens, a Magyar Jogász Egylet elnöke, Mezey Barna egyetemi tanár, az ELTEAJK dékánja. Révész T. Mihály, tanszék­ vezető egyetemi docens. Szabó István, a PPKE-JAK dékán-helyettese és Zlinszky János, a PPKE-JAK alapító dékánja. A kerekasztal-beszélgetés moderátora Hor­ váth Attila, a PPKE-JÁK és az ELTE-ÁJK oktatója volt. A rendezvényen - akárcsak májusban - tiszteletét tette a Kar számos oktatója is, üdvözlő levelet küldött Erdő Péter bíboros, prímás-érsek. A szervezők egy új műfajt próbáltak meg- hatodik oldal honosítani: a megszokott, egymást köve­ tő előadások helyett egy pörgős, vitára is helyet adó beszélgetés zajlott le, amely­ ben mindenkinek csak rövid ideje maradt gondolatai kifejtésére. Ez egyfelől érté­ kelhető egyfajta alkalmazkodásként a mo­ dern kor - és a modern hallgatóság - el­ várásaihoz, másfelől Deák jószerével be­ láthatatlan méretű életműve, illetve a ren­ delkezésre álló idő behatároltsága is ezt a megodást tette indokolttá. Nem mond­ ható, hogy ne okozott volna némi problé­ mákat ez az újfajta metódus: Mezey Bar­ na például mély csalódottsággal élte meg, hogy nem szentelhet több időt az 1843-as büntető törvényjavaslatnak (azon belül is a börtönügyi javaslatnak). Úgyszintén, Fodor György rektor és Bándi Gyula dékán a hallgatóság sorai közt bár Máthé Gábor összefoglalása a Kiegye­ zés közjogi rendszeréről szinte tökélete­ sen precíznek és összefogottnak hatott jócskán akadt volna még elmondani való­ ja. Zlinszky János inkább Deák jogászi pályájára is kiható személyiségjegyeit, ki­ magasló erkölcsiségét, valamint pályakez­ dését elemezte, Révész T. Mihály az 1848-as, a sajtótörvényt kiegészítő sajtóesküdtszéki eljárásról és Deák, a szólás­ szabadság érdekében tanúsított érdemei­ ről, míg Szabó István Deák közjogi mun­ kásságáról beszélt. A rendelkezésre álló két óra hamar eltelt, az emlékülést a szervezők részéről Ge­ rencsér Balázs zárta le. A megemlékezés immáron hagyományosnak nevezhető módon - a Spartacusban zárult, ahol a h #11 ■ *(f "í t i 9»^ A megtelt díszterem résztvevőket zenés mulatság és szerény fogadás várta. 2003-ban, amikor egyszerre ünnepeltünk Rákóczi- és Deák-évfordulót, újfent meg­ győződhettünk afelől, hogy ünnepelni nem is olyan egyszerű, sem országos, sem helyi szinten. A szervezők ennek ellenére meg­ próbálták a Pázmány Jogi Karának hallgató­ ságát a közösen megélt ünnephez hozzáse­ gíteni. Remélhetőleg még számos hasonló összejövetelben lesz részünk, lesz alkal­ munk méltóképpen megünnepelni a ma­ gyar történelem jeles eseményeit, emlékez­ ni kimagasló jogászegyéniségeire, és idővel egyre többen gondolják majd úgy, hogy ak­ tív munkával is bekapcsolódnak az egyete­ mi közéletbe - hi^yük el, ez mindenkinek csakjavára válhat. Ha pedig mindez megva­ lósul, talán, egyszer valóban létrejöhet az igazi Universitas, mely minden hallgató és minden oktató közössége. A Lippay György Kör ebben szeretne segítséget nyújtani. Koltay András - Gerencsér Balázs Mezey Barna, Révész T. Mihály és Horváth Attila jó hangulatban �Megalakult a Lippay György Kör Kei év után újra indulhatnak a hallgatói öntevékeny csoportok Végétért a két szűk esztendő. Újra megnyílt a lehetőség, hogy hallgatói önte­ vékeny csoportok jöjjenek létre, fel van hát adva a lecke, itt a lehetőség, az oly sokszór szidott-átkozott-kritizált, tetszhalott állapotban lévő egyetemi közé­ letet némileg előre mozdítani. Az első fecske már ki is repült, ez pedig a Lippay György Kör, egy újonnan létrejött hallgatói öntevékeny csoport (ez a nehézkes megfogalmazás szerepel a Kar szervezeti- és működési szabályzatá­ ban, ezért ragaszkodunk hozzá), amely már túl van a jó hangulatú alakuló i üdülésén”, és első programján, a Deák Ferenc Emlékülésen. Jelenleg kb. 30 tagot számlál, ez tovább bővíthető és bővítendő. Bár most igencsak nyakunkon a vizsgaidőszak réme, a nehéz idők elmúltával, a februári zimankóban újra indulhat a munka! Minden érdeklődőt szeretettel várunk majdani programjainkon, a kissé behatóbban érdeklődők pedig jelent­ kezzenek a lippaygyorgykor@hotmail.com e-mail címen, esetleg dr. Koltay Andrásnál (Magáiyogi Intézet). Bevezető gondolatok a Lippay György Körről Vannak közöttünk, akik az első perctől kezdve végigkísérték a Pázmány Jogi Ka­ rának indulását, megerősödését. Elkerül­ ve a nosztalgikus érzelemkitöréseket és a gyönyörű egyetemi évekről történő csa­ lóka ábrándozást, elmondható, hogy a jogi kar ígéretesen és nagy lehetőségek­ kel indult. Korántsem érkeztünk el arra a szintre, hogy jelenlegi szakmai színvo­ nalát felelősen bírálhassuk, de nyugod­ tan kimondhatjuk, hogy a jogtudomány­ ok megalapozott átadásán túl tételezett másik cél elérésében, a keresztény és nemzeti alapokon nyugvó jogászképzés megvalósulásában némi akadozás fedez­ hető fel az elmúlt években. Annál is in­ kább feltűnő ez, mert korábban színes közösségi élet, oktatáson felüli progra­ mok sora, oktatók és hallgatók közötti baráti viszony és számos nagyszerű kez­ deményezés gondoskodott minderről, amely kezdeményezések mára kivesztek. Az okok összetettek és elemzésük sok ta­ nulsággal Járhat, de előre is kell tekinte­ nünk. Elkerülve az önmagunk esetleges szerepének túlzott felnagyításával és a körülöttünk lévő világ azonnali megvál­ tásának igényével járó csapdákat, egy ke­ délyes, laza szervezeti keretek között működő társulást kívánunk létrehozni, amely - a korábban működő öntevékeny csoportokhoz hasonlóan - a hallgatói közösségi élet színesítését tűzi ki célul önmaga elé. Sokszor estünk mi is abba a csapába, amelybe ezer év óta is elődeink, azaz­ hogy néhány üveg bor mellett, az ürese­ dő poharakkal egyenes arányosságban nőtt hangunk is, amely aztán másnapra általában elhalkult. Hiszünk abban, hogy a világról alkotott, és természetesen fo­ lyamatos fejlődésre és formálódásra szo­ ruló képünk sok igazságot hordoz. Hi­ szünk abban, hogy érdemes azokért az eszmékért tenni, amelyek számunkra fontosak: a hit, a barátság, a nemzet és a közösség eszméi ezek. Tudjuk azt is, hogy olyanok is szájukra veszik szavain­ kat, akik csupán jól megfontolt érdekből, egyéni boldogulást könnyítő eszközként tekintenek rájuk, mint ahogyan tisztában vagyunk azzal is, hogy a körülöttünk élők többségéhez szavunk, hitünk, vilá­ gunk nem juthat el. De hiszünk abban is, hogy akadnak olyanok, itt, ezen az egyetemen, akik hozzánk hasonlóan gondolkodnak. Őket akarjuk megszólí­ tani, számukra kívánunk lehetséges fó­ rumokat teremteni, ahol egymásra talál­ hatnak gondolatok, emberek egyaránt. Ha valóban őszintén átérezzük az álta­ lunk hangoztatott eszméket és elveket, akkor nem maradhatunk passzívak! Egy ilyen belátható méretű közösségben, mint egyjogi kar, igenis van lehetőség az 1» __ építkezésre, egyénileg és társaságban egyaránt. Mert ne felejtsük el, önma­ gunk további építésére is szükség van, de azzal is jobban haladunk, ha együtt pró­ báljuk meg. Meg kell próbálni a már létező fórumo­ kat (mint amilyen a HŐK vagy az ítélet) minél hatékonyabban felhasználni célja­ inkra. De meg kell próbálnunk új fóru­ mokat is életre hívni. Ennek első lépcső­ je lehet a Lippay György Kör megalaku­ lása. Tudnunk kell azt is, hogy nem va­ gyunk egyedül: neves professzorok, ok­ tatók és jó pár hallgató is mögöttünk áll. De minden újabb tenni akaró emberre is szükség van! Ezennel mindenkit szeretettel invitá­ lunk körünkbe - a Lippay György Körbe -, abban a reményben, hogy a közös munkálkodással elindíthatunk valamit, amely a Pázmány Pétét névadójául vá­ lasztott, vágyaink szerint szellemiségét tovább örökítő jogi karon mindannyiunk közös javára szolgálhat. A Lippay György Kör alapítói Budapest, 2003. november 19. hetedik oldal �Lippay Györgyről (1600-1666) Lippay György esz­ tergomi érsek, bíbo­ ros neve manapság kevesek által ismert, de nemes és méltó cselekedet lenne is­ mertségét legalább a jogászhallgatók számára újra megalapozni, hi­ szen nevéhez fűződik az első jogi kar megala­ pítása Magyarországon, a Nagyszombati Egyetemen. A Pázmány Péter által 1635-ben megalapított egyetem két (bölcsész és hittudo­ mányi) fakultással indult. Az esztergomi szék­ ben utódja, Lósy Imre (1637-1642) végrende­ letében tizenötezer forintot hagyott a jogi kar felállítására, de ez az összeg akkor még nem tette lehetővé a kar elindulását. Lippay György 1600-ban született Pozsonyban. Iskoláit szülővárosában, Bécsben, Grazban és Rómában végezte. Rómából 1625-ben tért ha­ za, immár felszentelt papként. Még ez évben esztergomi kanonok, két év múlva pedig tornai esperes lett. 1631-ben pécsi püspökké nevezték ki, 1633-ban átvette a veszprémi egyházmegye vezetését. 1637-től egri püspök, majd 1642-től esztergomi érsek. Az alig negyvenkét évesen érsekké lett Lippay György nevéhez legjelentősebb eredményeként az 1648. évi nagyszombati zsinat fűződik, ahol döntöttek a nagyszombati jezsuita szeminárium felállításáról, mely a katolikus papnevelés legran­ gosabb intézménye lett. Lippay az 1658 és 1664 közötti. Várad és Érsek­ újvár elvesztéséhez vezető török támadások mi­ att, Erdély megmentése és rekato-lizációja ér­ dekében kétségbeesetten (és sikertelenül) for­ dult VII. Sándor pápához, közbenjárását kérve. Később élenjáró tagja lett a Wesselényi--fele öszszeesküvésnek. Ennek kirobbantó oka az 1664es megalázó vasvári béke volt, ahol a bécsi ud­ var a magyarok számára elfogadhatatlan békét kötött a Szentgotthárdnál tönkrevert törökkel. A török kiverésére irányuló, minden bizonnyal sikeresnek bizonyuló hadjárat így elmaradt, ez pedig békétlenséget szított a magyar főnemesek és az udvar között. A Bécshez egészen addig lo­ jális Lippay György érsek kijelentette: inkább a bőrét nyúzatja le, mintsem ezt a békét elismer­ je. „Sine nobis de nobis” - jellemezte a vasvári békét („nélkülünk döntöttek rólunk”). Az összeesküvés leleplezése után alighanem ő is annak vezetőinek sorsára jutott volna, és nem úszhatta volna meg a kivégzést - időközben be­ következett halála folytán felelősségre vonása elmaradt. Lippay élénken érdeklődött a természettudo­ mányok iránt, nevéhez fűződik az első magyar kertészeti szakkönyv megírása. Hátrahagyott egy alkimista kéziratot is, amelyben az aranycsinálás lehetséges útját írja le. így írt végrendeletében: „Nagyszom-batban az akadémián a jogtudományi kar alapítására ha­ gyok tizenötezer forintot; tartassék ebből a pol­ gári jognak egy, a kánonjognak egy doktora. Az Aranybulla rejtélye (avagy aranyköpések az elsősöktől) Hogyha a kánonjogtudomány tanításának ter­ hét a jezsuita-atyák magukra akarják vállalni, adassék nekik évi háromszáz forint; a többiből tartassék a hazai jog tanára”. Lippay tizenötezer forintos alapítványa - Lósy Imre korábbi tizenötezer forintos hagyatéká­ val együtt harmincezerre növekedvén - lehe­ tővé tette az egyetem bővítését, és halála után néhány hónappal (immáron Szelepcsényi György érseksége idején), 1667. január 17-én megnyílhatott a jogi kar. A kar programjában jelentős súllyal szerepelt a hazai anyagi és eljá­ rási jog oktatása, a kánonjog és a római jog mellett. Kitűzött célja volt az egyetemnek a közös jog tételeivel a hazai jog hiányait és ér­ dességét orvosolni, tehát a jog tanításán ke­ resztül a recepciós-jogegységesítő törekvések érvényre j uttatása. Személyét azért választottuk névadóul, mert hi­ szünk abban, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemcsak részben jogutódja, hanem teljes egészében szellemi örököse a Pázmány, Lósy, Lippay és Szelepcsényi által megalakított és bővített nagyszombati egyetemnek. Lippay György nevével és a róla lenevezett társulással ezt a felvállalt örökséget szeretnénk képviselni azáltal, hogy szerény képességeinkhez és lehető­ ségeinkhez mérten hozzájárulunk a közösség megerősödéséhez, a napjainkban teret vesztő, egyre gyengülő eszmék, a keresztény, konzerva­ tív, nemzeti értékrenden alapuló gondolatrend­ szer és világkép erősödéséhez. tonai szolgálattal szemben foglalt állást.) ,A nemesek nem tartóztathatók le háború esetén.” (Ez költségkímélés, hiszen így nincs sziikség katonai bíróságokra.) Gazdasági szabályok: Talán nem véletlen, hogy immáron évek óta, úgy október magasságában, felmérendő az első évfolyam (jog)történeti alapműveltségét, a Jogtörténeti Tanszék arra vetemedik, hogy e^ rövidke tesz­ tet írasson a friss egyetemistákkal. Idén felcsillant a remény, hogy - tekintettel az első ízben megrendezett írásbeli felvételire - nem gyarapodik tovább a pázmányos folklórkincs, a hagyományos arany­ köpés-gyűjtemény. Már éppen ién elkeseredtünk volna, amikor egyszer csak derült égből záporozni kezdtek a remek beszólások - váratlanul éppen a történelemből (is) felvételiző - és felvételt is nyert - hallgatóság részirűl, az imént említett teszt alkalmával. Néhány szorgos hallgató - nyílván hosszas kutatassa! - felderítette az Aranybulla eddig nem ismert pontjait, hogy a dolgozatában ezzel is kimu­ tassák elhivatottságukat a tantárgy iránt. E kutatási eredmények fényéiben nyilván új irányt vesz majd a teljes középkori alkotmánytörténetünk megítélése... Lássuk tehat témák szerint csoportosítva II. András kevés híján feledésbe merült rendelkezéseit! Eljárásjogi kérdések: - „A nemeseket nem lehet elfogni és felelős­ ségre vonni, vagy perbe fogni.” (A magyar ne­ messég tehát Európában egyedülálló módon teljes fe­ lelőtlenséget élvezett.) - „A nemest ítélet nélkül nem lehet perbe fog­ ni.” (Ez a szabály napjainkban is Jelentősen csök­ kenthetné az igazságszolgáltatás költségeit, hiszen minek eljárást kezdeményezni, ha annak nem biztos a kimenetele!) - „Nemest nem lehet bírói végzés nélkül perbe fogni.” (Az előbbi szabály nyilván több szövegválto­ zatban is fennmaradt. A bírói végzés kifejezés a kora középkori eljárásjog rendkívülifejlettségét tükrözi.) - „A nemes bírói engedély nélkül nem ítélhe­ tő el.” (Fontos garanciális szabály, persze ha a bíró már meghozta az ítéletet a perbehívás előtt, úgy nyil- nyolcadik oldal ván az engedélyt is megadta hozzá magának...) - „N nemesek ügyeiket kérvény nélkül intéz­ hették.” (Szemben a Jobbágyokkal, akiknek még a szántáshoz is pecsétes engedélyre volt szükségük.) Néhány pont a honvédelemről: ,A nem hadköteleseknek nem kell harcolniuk.” (Logikusnak tűnik ez a keretszabály...) - „A nemesek nem hadkötelesek.” (Itt a tarta­ lommal való megtöltése.) - „A földesúr nemes nem hívható hadba, csak ha önszántából megy. 5J ,Hadjáratban csak a király kérésére vettek részt.” (Tehát a hadba lépés két konjunktív feltétele a szándék és a királyi invitálás.) ,A. nemesek nem hívhatók hadba békeidőben.” (l^gyis az Aranybulla egyértelműen a sorka- - „A nemeseket megillette az adófizetés joga.'» (Ami mára Jogból kötelezettséggé vált.) - „Az Aranybulla rögzíti a nemeseknek járó adókedvezményt...” (A visszaéléseket pedig nyilván a Pénzügyi Szervek Királyi Felügyelete derítettefel.. .) - „Nemesi birtokot nem lehet feldúlni.” (lAgyis a királyi és egyházi birtokokat igen?) Királyi hatalom: - „A király ún. tévedhetetlenséggel is rendel­ kezik.” (A magyar királyok nem is hoztak téves döntéseket...) - „A királynak joga volt az egyházi főméltóság­ ok kiosztásához.” (Jól ki is osztotta, előbb az esz­ tergomi érseket, aztán a pápát is...) - „A király visszahívható, ha nem megfelelően irányítja az országot.” (Bár ezt a Jogot később trónfosztás néven gyakorolták...) Öröklési jog: - „Ha a nemes fiúgyermek nélkül hal meg, a leánygyermek örökli a földjei 1/3-át.” (Nyilván a leánynegyedről van szó...) ■ ■■■ ff/f A király özvegyét a fia veszi feleségül.” (Ez manapság mintha jó erkölcsbe ütközne...) (Hajdú Gábor gyűjtése) �Körkérdés az egyetemről sV Érdekes ötlet született a Pázmány-Nap megrendezését követően, annak szellemében.* Vajon a hallgatóság miként vélekedik Egyetemünkről? Mit jelent „PÁZMÁNYOSNAK” (lenni? Min változtatnának, mit szeretnének és miként a jövőben egy kollektíva része­ ként elérni? Egy kisebb hallgatói csoport „vallott” erről (tea és sütemény vonzásában). Két kérdésben rótták papírra gondolataikat, ezáltal lehetőségük nyílt leírni azt, amit fontosnak éreznek. Néy nélkül közzétettük, tanulságos i Kérdések: ,1 1. Mit jelent számotokra a szó: „egyetem”? > 2. Mit kívánnátok a PPKE-JÁK jövőjének? Válaszok: 1. Jövő, lehetőség, tudás. 2. Mégjobban ismerjék cl az Egyetemet, ne legyen ekkora káosz, rendezettség, nagyobb korrektség, a visszaható hatály tilalmának betartása. 1. Az önmegvalósítást; azok között az em­ berek között lenni, akiket hasonló dolgok érdekelnek, mint engem. Barátságok szövé­ se, és persze sikerélmény. 2. Sikerüljön nyitott fülekre találnia (már­ mint az Egyetemnek). 1. Olyan intézmény, ahol az ember saját el­ határozásától, lelkiismeretességétől függ, hogy a felkínált lehetőségekkel él-c. 2. Saját kollégium. A katolikus szellemiség erőteljesebb kidomborodása a diákok köré­ ben. 1. Magas szintű szakmai tudást adjon; na­ gyon sok gyakorlat. Olyan oktatók, akik tudnak oktatni. Közösségi élet. 2. Az oktatók nagy részét (kb. 80 %-át) ki kell cserélniük. A titkárnőket ki kell rúgni. 1. Lehetőség, tanulás, bulik, vizsgák, titkár­ nő-uralom. 2. A jogi kart más jogi karok is fogadják cl .egyenrangúnak”. 1. Számomra tudást jelent, pontosabban an­ nak megszerzésének lehetőségét. 2. Talán széleskörű elismertség, jó hírnév. 1. Universitas, tanulmányok színhelye, isme­ retségek, kapcsolatok tanárokkal, hallgatókkal. 2.- 1. Az egyetem idcérkezésem előtt olybá tűnt, hogy olyan szintű ismeretekre teszünk szert, amelyet az életben és a munkában ki­ válóan kamatoztathatunk, másrészről, pedig a bulizást és a barátokat. Ez most, közel há­ rom és fél év után is tartja magát. 2. Előzze meg az ELTE-ÁJK-t. 1. Önállóság + kötetlenség. Tandíj (a fentiek hiánya esetén), diploma (hipotetikusan), ké­ pességfejlesztés (feltétlen következmény), ismeretségek (humán tőke). B i 2. Tornaterem. 1. Felnőttek közössége. A felnőttként visel­ kedés iskolája, az emberi kapcsolatok terén is. 2. Legyen több közösségi program, rendez­ vény, sport, stb. 1. „Szervezett önképzés helye”. Önkéntes rajtam múlik. 2. Kapcsolatok, a rangja meghatározó le­ gyen. 1. Felsőoktatási intézmény; az egyetem el­ végzése után a diplomás hallgatónak képes­ nek kellene lennie arra, hogy tudásának kö­ szönhetően elhelyezkedjen a szakmában. De a mai képzés ezt nem segíti elő, főleg ki­ zárólagos elméleti volta miatt. 2. Legyen minden jogi egyetemen azonos szintű oktatás, legyen minden egyetem a szakmában általánosan elismert. 1. Korábban: „misztikus intézmény”, aki odajár az már felnőtt, okos ember. Gimná­ zium után közvetlenül; a középiskola után hatalmas szabadságban folyik az oktatás, ahol végre nem kell reál tárgyakat tanulni. Most: egy jó hely, ahol mindenki azt tudja elérni, amit akar; egy csomó dolog a hallga­ tón múlik. 2. Egy kicsit nagyobb rendezettséget úgy ál­ talában, főleg az adminisztrációban. 1. Tanárok és hallgatók közössége, amit a vizsgák kivételével a mellérendelt diskurzus jellemez. Cél: az adott szakma magas szintű utánpótlás nevelése. 2. Legyen a legelismertebb jogi műhelye az országnak (ami persze növelné a diplomám értékét). 1. Ismeret- és társadalmi háló, egyenlő mér­ tékben. Csomópontról csomópontra halad­ va, számtalan irányban, kiszámíthatatlan eredménnyel. Egy kiindulópont. 2. Ha Magyarországon először példát mu­ tatna, milyyen egy „nagy családként” műkö­ dő egyetemi város. Egy közösség. 1. Baráti köröm nagy része az egyetemhez kapcsolódik. 2. Szervezettség. 1. Egy hely és egyben egy közösség, ahol közösen törekszünk a jövő generációjának alakításában és egyben saját magunk fejlesz­ tésében, alakításában. 2.- 1. Tudástár, a felhalmozott ismeretek átadá­ sának helye, ahol helye van a különböző né­ zetek összevetésének, és saját vélemény ki­ alakításának. 2. Állandó csoportok, amelyek napi kapcso­ latban vannak a tanárokkal. 1. Egyetemes tudás megszerzésének lehető­ sége. Szellemi, erkölcsi nevelés. Közösség. 2. Az iskola által kibocsátott diploma szak­ mai körökben elismertebb legyen. 1. Tudás, tapasztalat, fiatalság, barátság. 2. Meg nagyobb elismerést számára. 1. Tudástár, a felhalmozott ismeretek átadá­ sának helye, ahol helye van a különböző né­ zetek összevetésének, és saját vélemény ki­ alakításának. 2. Állandó csoportok, amelyek napi kapcso­ latban vannak a tanárokkal. 1. Összetartozás érzést biztosít, és olyan kö­ zösség, ami különlegesebb, mint más jelle­ gű közösségek (haveri, család). Ez is a szo­ cializáció alappillére. 2. Az innen kikerült jogászok elismertségén keresztül az Egyetem hírneve is gyarapodik. 1. Egy olyan intézmény, ahol az ember a jö­ vőjét valójában megalapozza, ami felkészíti az Életre; ahol már szinte felnőtt emberek vannak jelen, de még mindig vannak védő­ szárnyak. 2. Egy igazi nagy Pázmány-szellemiség kialakítása, ami segíti a hallgatókat abban. hogy tényleg büszkék legyenek arra: ők Pázmányos-diákok. Összegezve a fentieket, megállapíthatjuk, hogy a Pázmányos diákok bizakodva tekintenek a Jövőbe, s Egyetemünk értékeinek nagy részét magukénak vallják. Az elképzelések megfontolandóak, a tervek figyelemre méltóak, azonban bármelyik megvalósítása csak együtt, közös akarattal sikerülhet. Ezért a cikk elolvasása után a „házi feladat” csupán annyi lehet: Válaszold meg a két kérdést! S ha Neked is fontos, tégy Te is valamit Universitasunk jövőjéért és ezzel sajátodért is! - lelkes résztvevők kilencedik oldal �Igjr jiaHMW I Könyvtárunkba látogattunk! Beszélgetés Kalocsai Ilonával, a könyvtár újonnan kinevezett vezetőjével A könyvtár először, mint könyvgyűjtemény 1996-ban jött létre a Kar Dísztermének a jobboldali karzatán. A törzsállományát a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, valamint a Budapesti Ügyvédi Kamara egykori könyvtára, és a különböző hagyatékokból szár­ mazó könyvek adják. A folyamatos állománygyarapítás és katalogizálás eredménye­ ként megszületett könyvtár 1999. januárjától működik, akkori elhelyezése a 28 sz. épületben volt. 2000. októberétől működik a jelenlegi helyén a Szentkirályi utca 30 sz.. épület I. emeletén. Az olvasóteremben a könyvtári szolgáltatás 2001-ben indult. Az olvasóterem nyitva tartása: H. - Cs. 10-18 óra, R - 10-16 óra Az informatikai labor nyitvatartási ideje eltér a könyvtárétól: H. - R 8-18 óra munka, mert csak így lehet pontosan feltár­ ni és megismerni a könyvállományunkat. De nem kívánom bolygatni a múltat, én ezt az új megbízatásomat egy kihívásként fo­ gom fel, s ennek megfelelően láttam mun­ kához. Kinevezésemkor volt egy bemutat­ kozó beszélgetésem a Dékán Úrral, s ekkor megbeszéltük, hogy a Kari Könyvtárat a jö­ vőben erőteljesebben fogjuk propagálni a hallgatóság felé, ami eddig talán az állandó személyi változások miatt nem történhetett még meg kellőképpen. - Szeptembertől a hallgatók már egy szép könyvtárat, és az ehhez tartozó korszerű informatikai labort látogat­ hatnak. Hogyan sikerült megvalósítani a fejlesztéseket? - Mint karuk könyvtárának új vezetője, kérem mutatkozzon he! - Kalocsai Ilonának hívnak. Az ELTE böl­ csészkarán végeztem 1970-ben történe­ lem- könyvtár szakon. Az egyetemen nagyszerű oktatói gárda tanított, történel­ met például Szabad György adott elő. 33 éves könyvtári gyakorlattal rendelkezem, 25 évig a Műegyetem Könyvtárában könyvtáros majd osztályvezető voltam, majd hat évet a Néprajzi Múzeum Könyvtárában dolgoztam vezetőként. A Néprajzi Múzeum könyvtárában eltöltött évek a vezetői gyakorlat megszerzése szempontjából eddigi legfontosabb szak­ mai állomáshelyem volt, az a könyvtár a mi mostani könyvtárunkhoz viszonyítva egy jóval nagyobb országos szakkönyvtár, s ott a könyvbeszerzésért, és a kiadvány­ tizedik oldal cseréért voltam felelős. A Néprajzi Mú­ zeum után - még mielőtt ide kerültem volna - az első magán felsőoktatási intézménynek, a Gábor Dénes Főiskola könyvtárosa voltam, ami ugyancsakjó fel­ sőoktatási gyakorlat volt számomra. A fő­ iskola könyvtára még egy kialakulófélben lévő kiskönyvtár, de a miénkkel ellentét­ ben itt már működik a könyvkölcsönzés. - Egyetemünkkel mikortól áll munkavi­ szonyban? -Az idén június 23-ával Jöttem a Pázmány­ ra, s augusztus elsejével vagyok kinevezve a könyvtár vezetőjének. A könyvtár fennállá­ sának hét éve alatt én vagyok itt a negyedik vezető, és az, hogy másfél évenként változik a vezető személye, sajnos az itteni munkára is negatív kihatással volt. Eliszen célszerű az, hogy stabil gárda irányítása alatt folyjék a - Igen, igazán széppé a nyáron vált a könyvtár, mikor is az Oktatási Minisztéri­ umtól kapott pályázati pénzből vehettünk lámpákat, készítettünk polcokat (ilyen új polcrendszer ad helyet az eddigi szakdol­ gozatoknak), és az új polcokra a történe­ lemmel kapcsolatos könyveket lehoztuk a karzatról, hogy jobban elérhetőek legye­ nek. Most csak a folyóiratok vannak a ga­ lérián. Itt található egyik legértékesebb külföldi szakfolyóiratunk, a Harvard Law Review, amely a megjelenésétől, 1. vol. 1887-88 - hiánytalanul megvan, s jelenleg is jár. Az Informatikai Labor megteremtéséhez még az elődöm, Koltay Tibor nyújtott be egy sikeres pályázatot az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz, aminek kö­ szönhetően kaptunk 10 millió forintot, és ebből a pénzből sikerült márciusban ki­ alakítani a labort a könyvtár előterében. Itt tíz korszerű számítógép szolgálja az oktatást, s ősszel már itt is be lehetett irat­ kozni a Neptunon keresztül. - Idekerülésekor milyen hiányosságo­ kat, elmaradásokat fedezett fel a könyv­ tár működésével kapcsolatban? - Volt itt egy külső szakértői vizsgálat ta­ vasszal, ami megállapította, hogy eddig még nem volt nálunk állományrevízió, pedig egy ilyen nagyságú könyvtárban 3 évenként leltározni kell! Ezen kívül elma­ radások voltak a könyvek bedolgozásánál �JHHHS 11 i ! is, így idekerülésem után ezt, és a leltáro­ zási munkát már az én irányításommal kezdtük el. Egész nyáron itt voltunk a munkatársaimmal délután négyig, s öszszesen 14.600 kötet könyvet leltároztunk be. A munkafolyamat úgy zajlott, hogy a könyvet kézbe vettük, kipipáltuk a leltár­ könyvben, majd lepecsételtük, és a sza­ badpolcon helyeztük el szakrendünk sze­ rint, s beírtuk a könyv lelőhelyét a számí­ tógépes katalógusunkba. - Hogyan kell keresni egy kiadványt? -A könyvállomány 70 % az olvasóterem­ ben szabadpolcon szakrendben található. (A szakok a kari oktatási struktúrát köve­ tik). Raktári számokat ragasztottunk a könyvekre, hogy így ezek megtalálása könnyebb legyen. Hogyha a hallgató az Online-katalóguson keresztül keres egy könyvet, pld. a könyveim alapján megta­ lált kiadvány lelőhely adatainál feltüntet­ jük az olvasóterem melyik szakrendjében van a kiadvány. Segítségül elmondanám, hogy a leltári szám a raktári szám is egy­ ben, így e szám alapján könnyen meg lehét találni a téma szerint elhelyezett könyvek között. így most elvileg szoros számsorrendnek kellene uralnia egy sza­ kon belül a könyvespolcokat, de néhol előfordul, hogy rossz helyre kerülnek vissza a könyvek. A tankönyvek külön szakrendben találhatók az olvasóterem­ ben. A szakdolgozatokat külön polcon évek szerint betűrendben tartjuk. Itt most megjegyezném: igaz, hogy kevesen dol­ gozunk itt a könyvtárban, de ezt a rendet az olvasóteremben folyamatos korrigáló munkával fenn tudjuk tartani. - A raktárban található könyvállo­ mányt sikerült-e már teljes egészében felmérni? - A raktárban található állományt folya­ matosan mérjük fel, s ezzel a kérdéssel kapcsolatban jegyeznék meg egy nagy hi­ ányosságot: nincs raktárosunk, s ez egy igen nagy baj! Igaz, volt könyvtári raktá­ rosunk, de ő 2002 februárjától személyi okok miatt átkerült a műszaki osztályra. Rengeteg olyan munka van itt a raktár­ ban, amihez egy férfi erejére lenne szük­ ség. Még az ősszel úgy gondoltam, hogy esetleg majd egy polgári szolgálatos sze­ mélyt találunk erre a munkára, de azzal, hogy ennyire lecsökkentették a kötelező sorkatonai szolgálatot, sajnos ilyen jelent­ kezőnk sincs, így most átmenetileg napi 4 órás segítséget kapunk év végéig. - A könyvtár 2002-ben felkerült a nyil­ vános könyvtárak jegyzékébe. Mit je­ lent ez? — Ez egy nagyon fontos esemény volt a könyvtárunk életében, mert ettől az időtől fogva nyílt több lehetőségünk pályázni, s ahogy erről már esett szó, igazából az így megnyert pénzekből tudjuk a könyvtári szolgáltatásainkat folyamatosan bővíteni. - A hallgatók részéről nagy igény mu­ tatkozik arra vonatkozóan, hogy lehes­ sen kölcsönözni is. Teljesíthető-e ez a kérés? - Tudom, hogy nagyon szeretnének köl­ csönözni a hallgatók, de sajnos ezt a ké­ rést ebben a tanévben még biztosan nem tudjuk teljesíteni. Egyébként az egyetem véleménye volt eddig az, hogy ne lehes­ sen kölcsönözni a Kari Könyvtárban. A kölcsönzésnek technikai akadálya is van, mert csak a katalogizálási modulunk van meg, és ahhoz, hogy a jövőben lehessen majd kölcsönözni, meg kell vennünk a kölcsönzési modult is. Várhatóan egy új integrált könyvtári rendszerre, a „Hunté­ kára” fogunk áttérni, a jelenlegi Tinlibről - de ez a kérdés még tárgyalás alatt van. Tehát ha lesz is olyan, hogy lehet majd kölcsönözni, az nem rajtunk, hanem az egyetem vezetésén fog múlni, de ennek a technikai előfeltételét is leghamarább a nyáron tudjuk biztosítani, mert ahogyan az összes nagy könyvtárnál ma is van, minden egyes könyvnek kapnia kell majd egy vonalkódot. - A könyvtár működésével kapcsolat­ ban milyen újításokat vezetett be kine­ vezését követően? — hz olvasószolgálat rendjét megváltoz­ tattam, mert eddig egy kolléganő tájékoz­ tatott az olvasóteremben hat órát egyvégtében, ami azért elég fárasztó dolog, de mostantól négyóránként váltjuk egymást. Hat felsőfokú végzettségű könyvtárosunk vesz részt az olvasószolgálati munkában. Az olvasójegyet az eddigi megszokottól eltérően nem a ruhatárosnak, hanem a könyvtárosnak kell leadni, ami valame­ lyest plusz kontrollt jelent, hogy a köny­ vek ne tűnjenek el. - A könyvtárállományunk mennyi könyvből, s folyóiratból áll? - 25.391 könyvből áll most az állomá­ nyunk, ebből sok könyv, 7.100 db a tanszé­ keken található, ami azért problematikus dolog, mert így ezek a könyvek a hallgatók számára gyakorlatilag nem hozzáférhető­ ek. Ezeket nem is tudtuk leltározni a nyá­ ron. így azt is mondhatnám ironikusan, hogy a hallgatók számára nem, de a Tan­ székek részére kölcsönzünk könyveket. 95 külföldi és 48 belföldi folyóiratot járatunk. A folyóiratok nagyobb része kötött. - Hány fő a könyvtárba beiratkozott hallgatók száma? - A hozzánk beiratkozott hallgatók száma 3.202 fő, és a 2002/2003-as tanévben 17.849 könyvtárhasználónk volt, ami igen nagy szám, 2928 egyetemi hallgató pedig az előtérben található labort használta, ami annak is köszönhető, hogy ott na­ ponta 10 órát tartunk nyitva. - Karunkon működik Könyvtári Bi­ zottság. Mit kell erről tudnunk? -A jelenlegi Könyvtárbizottság elődje szé­ lesebb tagsággal 2002 márciusáig műkö­ dött. Majd másfél év szünet következett, s most alakult újjá október 8-án. A taglét­ szám szűkebb, mint volt, vezetője Radnay József prodékán úr, tagjai Varga Csaba pro­ fesszor úr, intézetvezető. Szabó Marcel dé­ kán-helyettes úr, s a könyvtárvezető. Örül­ nék, ha a tagok között tudhatnánk a HŐK képviselőjét állandó meghívottként, hiszen itt is szükség lenne a hallgatói érdekképvi­ seletre. Az úgynevezett Honlap-bizottság, amely a Kar honlapjának a tartalmát és ar­ culatát tervezi megújítani, alakulóban van. Itt jegyezném meg, hogy szeretném elérni, hogy a kari honlapon lévő könyvtárról szó­ ló link a főmenüben kapjon helyet a jövő­ ben, s ne a Tanulmányi ügyek között meg­ bújva. Az elektronikus szolgáltatásaink kö­ re bővült, mivel a NKÖM lehetővé tette a felsőoktatási könyvtáraknak az EBSCO folyóirat-adatbázisok országos körű hasz­ nálatát. (Az Internet-böngészőbe beírt http://search.epnet.com URL automatiku­ san a keresőoldalra irányítja a használót.) - A könyvtár milyen forrásokból tud gazdálkodni? - 12 millió Ft éves költségvetésből gaz­ dálkodunk, a Kar intézetei 500.000 Ft ke­ retet kapnak szakkönyvrendelésre. Plusz öszszeg még amit pályázatok útján tu­ dunk szerezni. Megjegyzem: most is kap­ tunk egész váratlanul 900.000 Ft-ot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztéri­ umától, amit már el is költöttünk könyv­ tári dokumentumokra. Szabó Viktor tizenegyedik oldal �Pázmányosok a jog útvesztőjében 3. ✓ — Elet a doktorra avatás után Ő most mássza majd a szamárlétrát. És végre válaszolhat a kérdésre, Kisgyerekként, ha megkérdezték tőle, azt válaszolta, majd tűzoltó flesz, vagy katona. Ahogy a legtöbb kisgyermek szoktasÁltalánosban a hogy mi lesz^harnagy lesz... ^focista, gimnáziumban már Eltaláló. Utólag visszagondolva,smár ő sem tudja, ho^an került a jogi egyetemre... próbálja azt hinni, hogy Összeállításunkban a jogi pálya különböző területen dolgozó volt Páztudatos volt, de talán csak az utolsó pillanatban vagy szülői indíttamányosokat ismerhettek meg. Célunk, hogy átfogó képet adjunk egytásra indult el a pályán, de az is lehet, hogy „kizárásos alapon” dönegy „szakmáról”, az ecetem után az elhelyezkedési esélyekről, az ^^töttí Masmár ez mindegy, hiszen ő is beállt a„doktorok* közé. S hogy isi«egyes munkaterületek előnyeiről-hátrányairól, a díjazásról és más fbnmi lesz belőle, talán az egyetemen töltött öt év, talán a véletlen, talán J tos kérdésekről. Mindezek mellett örömmel mutatjuk be ezekét a te­ valami más dönti majd el. Sokan sokfelé megyünk majd a jog útveszhetséges fiatalokat, akik Egyetemünkről kikerülve kezdték még jogi tcyébenfde remélhetőleg az Egyetemünkhöz való kötődés és az emlé­ * pályafutásukat, és igen sok mesélnivalójuk akadt. Jelen számunkban az kek örökre megmaradnak. Persze a mai verseriyhelyzetbén dönteni egyetem után a már „klasszikus” választásnak számító ügyvédjelölti nem könnyű, és mindegyik út nehéz. Szerinte éppen ez a szép benne. i^gmunkát mutatjuk be. Dr. Szabó Péter Végzés éve: 2001 Munkahely: egy budapesti belvárosi ügyvédi iroda, ügyvédjelölt - Mikor jött az elhatározás, hogy ügyvédjelölt­ ként szeretnél tevékenykedni? - Körülbelül harmadévesen döntöttem el. hogy ez az, ami a leginkább megfelelő lenne számomra. - Mi vonz leginkább az ügyvédi pályában? - Legfőképpen az önállóság. Én otthonról azt a mintát kaptam - vállalkozók a szüleim -, hogy jó az, hogyha az ember a saját lábára tud állni, és nekem az a hosszú távú tervem, hogy ügyvédi irodát alapítsak majd egyszer, mert úgy gondolom, az ügyvédség valahol vállalko­ zás is egy kicsit. - Az irodában milyen ügyekkel foglalkozol, il­ letve mi az iroda fő profilja? - A fő profil az inkább a büntetőjog, de hozzá kell tennem, hogy amikor engem felvettek ebbe az irodába, már az állásinterjú alkalmával meg­ kérdezték, hogy inkább a polgári vagy a büntető ügyekkel foglalkoznék-e szívesebben. Én akkor a polgári jog mellett döntöttem, és tulajdonkép­ pen szinte csak azokat az ügyeket viszem. - Mit gondolsz, mi alapján választottak ki Té­ ged? Sokat hallani, hogy sajnos ismerősök nélkül nem nagyon boldogul az ember ezen a területen... - Nekem ez már a harmadik munkahelyem. Megtapasztaltam azt is, hogy milyen az, ami­ kor az ember „utcáról” próbál bekerülni vala­ hova, és a másik oldalt is, hogy milyen, mikor segítenek. Azt gondolom, hogy ezen a pályán sokat számít, hogy az embernek milyen kap­ csolatai vannak, és jelenlegi munkahelyemre úgy kerültem már, hogy ismerős szólt, én pe­ dig szívesen váltottam. Azért hiszek benne, hogy a személyes „kisugárzásom” is szerepet játszott abban, hogy engem válasszanak. - Sokat hallani, olvasni mostanában arról, hogy az ügyvédi pálya mennyire telített. Nem érzed reménytelennek a jövőt, ha erre a pályá­ ra adod a fejed? - Erre csak azt tudom mondani, amit a szüle­ im is mondogatnak gyakran, hogy ha az ember jól csinál valamit, akkor annak előbb-utóbb si­ kere lesz. Én azt tapasztaltam az elmúlt másfél évben, hogy elég sok rossz ügyvéd van, és úgy gondolom, hogyha viszont jól csinálja az em­ ber, akkor visszatérnek hozzá. Különben ha nem így gondolnám, nem is lett volna érde­ mes elkezdeni ezt a pályát. tizenkettedik oldal - Sokak fejében talán egy olyan kép alakult ki er­ ről a munkáról, hogy Földhivatalban, Cégbírósá­ gon kell sorban állni, „lóti-fűti” ügyeket intézni, és igazából érdemijogi munkára csak 1-2 év eltel­ tével kerül sor. Mennyire igaz ez szerinted? - Én a saját tapasztalatomból csak azt tudom mondani, hogy nekem az egy elég nagy törés volt, miután az egyetemet elvégeztem, és úgy érzem, bizonyos ellentmondás is feszült ben­ nem; hiszen az ember megszerzi a diplomát, a doktori címet, mindenki büszke rá a családban. Ugyanakkor úgy érzi, hogy amit megtanult, azt már elfelejtette, és nagyon sok mindent meg sem tanult az egyetemen. Van egy olyan érzése, hogy semmilyen kérdésre nem tud válaszolni, és nagyon nehéz feldolgozni ezt. Tulajdonkép­ pen az egész ügyvédi szakma arról szól, hogy új­ ra kell tanulni a dolgokat, újra és újra át kell néz­ ni a tankönyveket és a paragrafusokat. Az ügyin­ tézés pedig természetes velejárója az ügyvédje­ lölti tevékenységnek, fontos persze, hogy legyen érdemi munka. Az első munkahelyemen én azt tapasztaltam, hogy amikor jártam Cégbíróságra, Földhivatalba, és kezdő voltam, akkor az ember nagyon büszke, szépen kiöltözik, öltönyben .bevonul” a Cégbíróságra, és ez még imponál is az első két alkalommal. De amikor abból telik a napja, hogy mindig odajár, bélyegzi a postát, és illetékbélyegért szaladgál, akkor azért nagyon ki tud üresedni, és ezt én elég keményen megta­ pasztaltam. Most már szerencsére sikerült to­ vábblépnem, ezen a munkahelyen érdemi mun­ kákat is rám osztanak, és ennek nagyon örülök, hiszen gondolkodni kell, és az eredményektől azért az ember önbecsülése is helyreáll. Most már kijelenthetem, hogy élvezem, amit csiná­ lok, a jog egy nagyon „hajlékony” dolog, és jó érzés megtalálni benne a különböző lehetősége­ ket, utakat. Ettől szép. - Mint frissen végzettet bedobtak a mélyvízbe vagy azért kaptál segítséget az elején? - ki első munkahelyen egyáltalán nem voltak segítőkészek, eléggé magamra maradtam, mert éreztették, hogy abszolút kezdő vagyok. A je­ lenlegi helyemen sok segítséget adnak, megbe­ szélik a problémákat, de megadják az önállósá­ got is. Egy-egy beadvány elkészítését önállóan végzem, és ha az megfelel az ügyvédnek, akkor az úgy kerül beadásra, ahogy azt elgondoltam, és ez nagyon jóleső érzés. - Szerinted mennyire igaz az a „mondás”, hogy a szakmában az „ügyvédjelölt nem ember”, olyan értelemben, hogy reggeltől estig dolgozik, és nincs ideje másra, csak a munka létezik és létezhet szá­ mára? Része ez valamiféle küzdelemnek, mely­ ben az ember ügyvéd (és jó ügyvéd!) lesz? - Való igaz, hogy a hétköznapok úgy telnek el, hogy az ember reggel kilenc körül bemegy a munkahelyre és este csak kilenc körül vetődik haza, ezután persze az ember próbál kicsit re­ generálódni. A hétköznapok valóban nem arra valók, hogy bulizzunk és „ereszd el a hajam” partikat szervezzünk, de azért a hétvége meg­ marad, akkor van lehetőség kikapcsolódni. - Szerzel tapasztalatokat tárgyalásokon is? - Igen, szoktak küldeni, ez is a munkám része. Az említett első munkahelyen az ügyvédnő ki­ rendeléseket végzett, akkor naponta jártam vé­ dőként tárgyalásra. - A fizetéseddel hogy voltál, illetve vagy meg­ elégedve? Igaz, hogy három évig, míg jelölt az ember, elég nehézkes megélni belőle? - Valótlant állítanék, ha azt mondanám, hogy nagyon jól keresek, de azért nem panaszkodom. Hozzá kell tenni, nekem nagyon nagy segítsé­ get nyújt a családom, hiszen még otthon lakom, ők mindenben támogatnak, így azért elég sok tehertől megszabadulok. Meg kell említenem azt is, hogy ha sikerül saját ügyfelet szerezni, akkor az ügyvéd nálunk abszolút közreműkö­ dik, és a megbízási díjat is megkapom. Koráb­ bi munkahelyemen ez 60% (ügyvéd)-40% (ügyvédjelölt) oszlott meg, itt viszont akár az egészet megkaphatom. Ez nagyon nagy motivá­ ló erőt jelent, hogy van külön pénzszerzési le­ hetőség, ami igazából csak rajtam múlik. - Foglalkozol-e még mással is a jelöltködés mellett? - Igen, a Deák Intézetbe járok társasági-szak­ jogász képzésre, bár sajnos az államvizsga után elég hosszú időt kihagytam, mert nem tudtam tankönyvet a kezembe venni... Ettől függetle­ nül tervezem, hogy ezt a szakjogi képesítést megszerzem. - Említetted, hogy már több állásinterjún jár­ tál. Mi a tapasztalatod, hogyan fogadják a frissen végzett Pázmányosokat? - Tervezed-e, hogy váltasz, más területet is ki­ próbálsz , vagy úgy érzed, hogy jól döntöttél? - Én a gyakorlatban is azt tapasztalom, hogy a Pázmány - és akkor nem akarom dicsérni tú­ lontúl Egyetemünket - biztos, hogy nem roszszabb, mint az ELTE Jogi Kara, és akkor azt hi­ szem, mindent elmondtam ezzel. - Ha lehetőségem lesz rá, szakvizsgáig szeret­ nék itt maradni. Gulyás Judit �.<3S|öBiíi Azok a boldog szép napok 5. Tovább haladva a régmúlt jogászijainak fegyelmi problémáinak bemutatásában, újabb, a mának is érvényes igazságokra, megszívlelendő, tapasztalati úton megszer­ zett bölcsességekre, jótanácsokra lelhetünk... A XVIII. század végén a korábbiakhoz képest előrelépés történt a fegyelem terén: ..Áz, hogy sokat javult az iskola nevelő hatása, leg­ jobban kitűnik abból, hogy az újak az egye­ tem elvégzése után egészen más erkölcsi vi­ szonyok között élnek most, mint régebben. Az, aki alighogy elhagyta az iskolát, féktelen életmódot folytatott, az egyetemen sem lehe­ tett angyal. Ha megvizsgálják a mai gyakor­ nokok, ún. juratusok és patvaristák életét és erkölcseit és összehasonlítják a húsz év előtti­ ekével, meg fognak győződni arról, hogy mennyit javult a helyzet. Ki ne ismerné az ak­ kori juratusok naponként elkövetett kihágá­ sait. Ugyebár nagyrészük éjjel-nappal az ut­ cákon kóborolt minden kihágást megengedve magának, a járókelőket különösen éjjel meg­ támadva?! Nemde Pesten a kocsmákban, ut­ cákon és köztereken gyakran verekedéseket keltettek, melyek a lakosság nagy veszedel­ mével, sőt igen nagy kárral és véres gyilkossá­ gokkal voltak összekötve?! Nemde azon idők zavargásainak lecsillapítására és megfékezésé­ re katonaságot is kellett a városba hívni, ame­ lyek eltartási terhét a pestiek, akik azelőtt at­ tól mentesek voltak, ma is viselik? Nemde ebből a kicsapongó és féktelen i jóságból né­ melyeket javító büntetéssel, a városból való kiűzéssel, másokat megint másként kellett megfenyíteni. Másfelől ki nem látná nagy vigasztalódással, hogy a mai idők jurátusai nemcsak minden ilyen fajta kihágástól tartóz­ kodnak, hanem bizonyos komolyságot, külö­ nös jellembeli és erkölcsi sérthetetlenséget mutatnak, olyan erényeket, amelyek elődeik­ nek legnagyobb részben ismeretlenek vol­ tak. No, de mielőtt megnyugodva hátradőlnénk, alig újabb húsz évvel később (az 1810-es évek­ ben) új rendszabályok bevezetésére lett szükség: >5 ...Fegyvert, fokost, hüvelyes botot és más súlyos testi sértésre alkalmas eszközöket szigorúan tilos volt viselni. Felügyelők is vol­ tak, akik a kávéházakat, kocsmákat és szórako­ zó helyeket látogatták és az ott talált hallgató­ kat hazatérésre szólították fel. Még szülők tár­ saságában sem volt szabad ezeket a helyisége­ ket látogatni. Viszont e szórakozóhelyek tulaj­ donosai, aki már ismerték a felügyelő szemé­ lyeket, ezeket nem engedték be helyiségeikbe, amiért is egy ízben az egyetemi hatóság a vá­ roskapitányt kérte beavatkozásra. Tovább haladva, egy-két életkép a pesti egyete­ misták hétköznapjaiból: „...A pesti városkapi­ tány jelenti 1815-ben, hogy az elsőéves jogá­ szok felügyelőjét egy másodéves bölcsésszel többek társaságában egy kocsmában a tiltott Halber-Zwölfjátéknál találták, miért is a váro­ si őrök elfogták. A pénztárban ugyan csak 30 kr volt, ami mutatja, hogy csak szórakoztak, de erélyesen kellett eljárni, mert az ifjúságnak minden szerencsejáték tiltva van. Egy harmadéves joghallgató, miután a ’Hét vá­ lasztónál’ megebédelt, az ugyancsak e házban lévő kávéház ablakait beverte, ezért három na­ pi carcert kapott, de nagybátyja kérésére, hogy ez beteg anyját nagyon lesújtaná, két napra szállították le büntetését. 1815-ben rájöttek arra, hogy több joghallgató gimnáziumi bizonyítványát egy-egy tárgyból meghamisította. A tettesek közül legtöbben megszöktek az egyetemről, de kerten jelentkez­ tek és a hamisításért 8 napi carcert kaptak. Az egyik közülük betörte a career ablakát, állítólag azért, hogy több levegője legyen, de a pedellus szerint azért, hogy társaival könnyebben beszél­ gethessen. Ezért még egy napi elzárást kapott. Ezzel a fegyelmi esettel kapcsolatban megállapí­ tást nyert, hogy a kari pedellus napi 1 frt-ot sze­ dett be a bezártaktól az ellátás fejében, holott csak a fele, 30 krajcár beszedésére volt feljogosítva. Et­ től az időtől kezdve a kar határozata szerint a 30 kr-okat a dékánnak kellett fizetni a visszaélések elkerülése végett és az juttatta el a pedellusnak.' (forrás: Eckhart Ferenc: A Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem története. II. kötet. Bp. 1936. Rendelkezésünkre bocsátotta: dr. Gerencsér Balázs) A Kultúra-Közélet Társaságról Az értékőrzés, értéktisztelet feladatát vállalta fel az a kötetlen baráti társaság, melynek tag­ jai a XI. kerületben immáron 5 éve megalakították a Kultúra-Közélet Társaságot. Célként tűzték ki, hogy közelebb hozzák a XI. kerületi polgárokhoz a magas kultúrát, hétköznapja­ ik, ünnepeik részévé tegyék. A helyi szellemi erők így szolgálhatják legjobban a közjavát. A csoport eddig semminemű anyagi támo­ gatást nem kapott, mindent önkéntes ala­ pon szervez - ennek ellenére igen sikeres­ nek mondható esteket rendezett már az el­ múlt években és idén is. Az év élénk eszmecserével indult, XI. kerü­ leti írók, újságírók, építészek, szociológu­ sok részvételével. Szóba került többek közt a kerületi társasági élet (vagy annak hiánya), megvitatták, vajon létezik-e még a régi ká­ véházak meghitt, beszélgetést elősegítő at­ moszférája avagy hogyan lenne ez vissza­ hozható. Az ezt követő összejövetelkor Feith Bence művelődés-szociológus tartott vitaindítót „Európai Unió, globalizáció, magyar kultú­ ra” címszó alatt, m^d Babiczky László tv­ rendező korreferált. Egy másik alkalommal Kiss Gábor mutatta be a közkedvelt „Magyar Szókincstár”-at, sokéves munkájuk gyümölcsét, beszélt anya­ nyelvűnk szépségeiről és közkinccsé tett né­ hány korunkra jellemző szociolingvisztikai jelenséget is, melyet élénk eszmecsere köve­ tett. Tavasszal Arthur Phillips Prága c. frissen megjelent könyve volt a „főszereplő”, me­ lyet a műfordító, M. Nagy Miklós, (Európa Kiadó) ismertetett az egybegyűltekkel. Egy nyári délután tartott családias hangula­ tú találkozón Dr. Locsmándi Gábor, a Mű­ egyetem Urbanisztikai 'Tanszékvezetője Amszterdam, London, Berlin, stb. város­ építészetének kitűnő ismerője - tartott igen érdekes előadást „A tervező városa55’ cím­ mel, mely után a hallgatóságból kérdések özöne árasztotta el a tanár urat, hisz óhatat­ lanul is Fővárosunk villámgyors átalakulá­ sának aktuális kérdési kerültek előtérbe. A rendezvények célja a kerületben lakó írókf művészek, tudós tanárok megismerte­ tése, az itt működő nagyhírű egyetemek ki­ sugárzásának közvetítése, a helyi kiemelke­ dő egyéniségek bemutatása. A találkozások - melyek díjmentesek - két-háromheti gya­ korisággal zajlanak. A Társaság szeretettel vár a köreibe minden érdeklődőt, gondol­ kodni és beszélgetni szándékozót. A helyszínt, a Szt. Margit Gimnázium han­ gulatos termét az igazgató, Sümegh László úr biztosítja - aki, nem mellékesen, fizikus, kémikus, matematikus (!), a Szt. István Lo­ vagrend lovagja valamint profi (és hobbi-) zenész, fotográfus-filmes. Az ő segítsége felbecsülhetetlen, hisz e nélkül valószínű­ leg illetve majdnem biztos, hogy nem jö­ hettek volna/jöhetnének létre ezek az estek. Hovanyecz Tünde oldal �Gyulöletbeszéd és jog Jogerősen felmentették ijj. Hegedűs Lórántot ^Az ifj. Hegedűs Lóránt ügyében^ hozott jogerős ítélettel összefüggésben magasra csapnak az indulatok. A bíróság döntését erősen kritizáló hangok azonban általá­ ban mellőzik a jogászi érvelést, gondolkodásmódot (holott annak ismerete egyné­ mely nem jogász kritikustól is elvárható lenne). Ha azonban elsődlegesen a jogtól várjuk a megoldást a gyűlölködő beszéddel szembeni fellépésre, ezzel mintegy le­ kicsinyelve az oktatás, kulturális nevelés fontosságát, akkor nem árt, ha megismerkedünk az ügy jogi hátterével. I^. Hegedűs Loránttal szemben közösség elleni izgatás miatt indult büntető-eljárás. O az emlékezetes mondatokat a MIEP XVI. kerületi szervezete által megjelente­ tett, Ébresztő című lap 2001. évi 3. szá­ mában írta. A vád szerint ezzel megvaló­ sította a közösség elleni izgatást. De mi is az a közösség elleni izgatás? A hatályos Büntető Törvénykönyv (269. §) szerint a közösség ellen izgat: „Aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet, b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási cso­ port vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít”. A bűncselekmény nevében szereplő „iz­ gatás” és a tényállásban megjelenő „gyű­ löletre uszítás” nem szinonim fogalmak. Az izgatás a gondolat olyan nyilvános ki­ fejtése, amely meghatározott jelenségek­ kel kapcsolatosan tudat- és érzelemfor­ máló, s ebből következően esetenként in­ dulatébresztő hatást gyakorol mások pszi­ chikumára. Ez megnyilvánulhat akár raci­ onális érvek általi meggyőzésben is, akár a társadalom többsége által károsnak ítélt jelenségekkel szemben is. A közösség elleni izgatás azonban a gyű­ löletre uszítással valósul meg, ami olyan feszültséget gerjesztő magatartás, amely alkalmas arra, hogy az emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly mérték­ ben szítsa fel, amely gyűlölet kiváltására és ezzel a társadalmi béke, a harmonikus és toleráns emberi kapcsolatok megzava­ rásához vezethet. A bírói gyakorlat alap­ ján tehát mindez aktív tevékenységet, re­ akciót eredményező, kiváltó, azaz aktív, tevékeny gyűlöletet, izgatást jelent. A bűncselekmény tárgya lehet a magyar nemzet, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, illetve a lakosság egyes csoportjai. Általános nézetként elfogad­ ható, hogy a magyar jogrend hagyomá­ nyai és jelene alapján is a közösség elleni tizennegyedik oldal izgatás bűncselekménye a véleményszabadság alkotmányosan is védett alapjogánakjogos korlátozását jelenti. Egyre jobban elterjedőben van a „gyűlö­ letbeszéd” kifejezés, amelyet általában a közösség elleni izgatás, olykor a korábban szintén büntetni rendelt „gyalázkodás'5J megfelelőjeként szoktak használni. Az beszél gyűlöletkeltő módon, aki egy adott közösségről (a közösséget képviselő sze­ mélyről) tényt, értékítéletet oly módon hoz nagyobb nyilvánosságra, amely alkal­ mas e csoport tagjainak megfélemlítésére, illetve a vele szemben ellenséges, kire­ kesztő környezet kialakítására. Halmai Gábor szerint a kommunikációnak ebbe a csoportjába azok a beszédek tartoznak, amelyekkel a beszélő - általában előítélet­ től vagy éppen gyűlölettől vezérelve — a társadalom faji, etnikai, vallási vagy nemi csoportjairól, vagy azok egyes tagjairól a csoporthoz tartozásukra tekintettel mond olyan véleményt, ami sértheti a csoport tagjait, és gyűlöletet kelthetnek a társada­ lomban a csoporttal szemben. A gyűlöletbeszéd és a közösség elleni izgatás nagyon hasonlatos tehát egymáshoz, de nem minden értelmezésben szinonim fogalom, hiszen az előbbi, annak szimpla .gyalázkodás” értelmében nem jogelle­ nes. 1992-ig a közösség elleni izgatás két, eltérő tényállással is elkövethető volt - az imént idézett magatartás tanúsítóján kívül büntethető volt, aki nagy nyilvánosság előtt „a magyar nemzetet, valamely nem­ zetiséget, népet, felekezetet vagy fajt sértő vagy lealacsonyító kifejezést használt, vagy más ilyen cselekményt követ el”. A magyar Alkotmánybíróság 30/1992. (V 29.) számú határozatában az utóbbi tényál­ lást (a „gyalázkodást”) alkotmányellenes­ nek minősítette, azon az alapon, hogy az aránytalanul korlátozta a véleménynyilvá­ nítás alapjogát, amennyiben a tényállás megvalósulásával bekövetkező értékek sé­ relme (a köznyugalom, a közösségek biz­ tonsága) csak közvetett, és a szankcionálás­ nak nem feltétele a valós veszély megléte. A véleményszabadságot tehát - a konkrét sérelem bekövetkeztének feltételes, közve­ tett volta miatt - elsősorban a kifejtett vé­ lemény tartalma alapján korlátozta, ez pe­ dig szükségtelen és aránytalan korlátozás. Az Országgyűlés 1996-ban módosította a tényállást. Ekkor a korábban megsemmisítetthez igencsak hasonlatos újabb tény­ állás került be a jogszabály szövegébe. E szerint: aki nagy nyilvánosság előtt a ma­ gyar nemzet, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, illetve gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselek­ ményt követ el, büntetendő. Várható volt, hogy a „gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekmény” nem állja ki az Alkotmány­ bíróság előbbi próbáját. A bírák a 12/1999. (V 21.) számú AB-határozattal semmisí­ tették meg a vonatkozó rendelkezést, visszaállítva az 1992-es állapotot. Azóta a jogszabály szövege változatlan, bár újabb módosítására több kísérlet is történt már. Az izgatás tényállása alapján sikerrel lehet fellépni az uszító kijelentések ellen. Szabó Albertét 1997-ben a Fővárosi Bíróság ez alapján elítélte, ezt a döntést a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta, korábban egy másik tényállás alapján felmentette. A bírák mindkét esetben következetesen alkal­ mazták a gyűlöletre uszítás mércéjét. Oszszességében elmondható, hogy a hatályos szabályozás megfelelő eszköz arra, hogy az uszító kijelentéseket szankcionálni lehes­ sen, anélkül, hogy a véleményszabadság alapjoga aránytalan korlátozást szenvedjen; a 55.csak” gyalázkodó kifejezések nem bün­ tethetőek, az uszítók már igen. így például nem büntethető sem a futballmeccsen gyalázkodó személy, de ifj. Hegedűs Lóránt sem, mert kijelentései nem jelen­ tettek konkrét, közvetlen veszélyt az emlí­ tett társadalmi csoportra nézve. Hangsúlyozandó, hogy az a beállítás, mi­ szerint a vonatkozó szabályozás teret ad a gyalázkodó kijelentések használatára, tehát a demokrácia rendjével ellentétes, igencsak �egyoldalú. A demokrácia rendjébe ugyanis az is beletartozik, hogy olyan álláspontok kifejtését is engedjük, amelyek köztudot­ tan hamisak, sértőek, felháborítóak, egé­ szen addig, ameddig nem kerül összeütkö­ zésbe egy magasabb rendű, jogszabályok által óvott értékkel. A szólásszabadság pedig vitathatatlanul az egyik legfőbb demokratikus érték, amelynek igen kevés más joggal szemben kell csak engednie. Az aktív, tevőleges gyűlölet absztrakt veszélye pedig nem tartozik ezek közé. Gyakran idéznek perdöntő érvként példákát egy-egy vitában a miénknél bejáratottabb demokráciák gyakorlatából. Én is így teszek tehát. Az Egyesült Államok azon ál­ lam, ahol talán a legszélesebben húzzák meg a szólásszabadság határait. Az 1969-es Brandenburg v. Ohio ügyben hozott legfel­ sőbb bírósági döntés nem korlátozta a KuKlux-Klan szélsőséges fajüldöző kijelenté­ seit, mondván, nem áll fenn valós veszélye annak, hogy a szervezet olyannyira megerő­ södjön, amely a kijelentésekben foglaltakat meg tudná valósítani. Az 1978-as Skokie v. National Socialist Paity of America ügyben a Legfelsőbb Bíróság engedélyezte az amerikai náci párt SA-egyen-ruhában, horogkeresztekkel történő felvonulá- ■gpEySgffi sát egy olyan városkában, amelyben a holokauszt számos túlélője lakott. A felvonuláson ugyan egyértelmű fenyegetések hangzottak el, de a bíróság indoklása szerint azok csak akkor jelentenének igazi veszélyt, ha a párt bevál­ tásukhoz elégséges hatalom­ mal bírna. Az 1992-es R. A. V V. City of St. Paul ügyben a bírák többsége szerint a véle- || ménynyilvánítás azon forrná- ö ja, hogy egy fehér férfi égő I keresztet helyez el egy fekete M család kertjében, nem bűntethető. Mint látható, az USA szabá- a lyozása némileg liberáli- ■ sabb, mint a miénk. Ez per- g sze korántsem jelenti azt, L hogy teljes egészében át­ emelhető lenne. Az eltérő történelmi-kulturális ha­ gyományokat ugyanis nem lehet figyelmen kívül hagy­ ni itt, Európában. A nemrégiben az igazság­ ügy-minisztérium által be- nyújtott, a közösség elleni izgatást módo­ sítani igyekvő tervezet szövege a követke­ ző: 55 (1) Aki nagy nyilvánosság előtt valamely nemzet, vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport avagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre izgat, vagy erő­ szakos cselekmény elkövetésére hív fel, (2) aki nagy nyilvánosság előtt az emberi méltóságot azáltal sérti, hogy a) mást vagy másokat a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás miatt becs­ mérel vagy megaláz, b) azt állítja, hogy a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás alapján valamely személy vagy a személyek egy csoportja alsóbb- vagy felsőbbrendű. 55 Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke és Kis János filozófus közös meg­ állapítása szerint ez a javaslat „szinte min­ den pontján alkotmányossági aggályokat ébreszt”. Alkotmányellenes, mert az oko­ zott sérelem veszélye csupán feltételezett, holott csak a jogsértés tényleges veszélyét lehet büntetni. A szövegben szereplő fo­ galmak nem definiáltak, ezért önkényes 'S* .Wj bírói értelmezéshez vezethetnének, a szó­ lásszabadságot pedig a javaslat indokolat­ lanul korlátozná. A javaslatot kezdetben csak a nagyobbik kormánypárt támogatta, de éppen a Hegedűs-ügy felmentő ítéle­ tének kapcsán immár elképzelhetővé vált a kormánypárti konszenzus. Azonban hi­ ába a törvénybe iktatás, ha az alkotmány­ bírák következetesen alkalmazzák eddigi mércéiket, a jogszabály megbukik. Mint látható, az ifj. Hegedűs Lóránt ügyében hozott másodfokú ítélet úgy tűnik, megfelelt mind a bírói gyakorlat­ nak, mind a törvények szellemének, mind az Alkotmánybíróság álláspontjá­ nak. (Bár a hírek szerint az Ügyészség felülvizsgálati kérelmet nyújt be.) Nem a jelenlegi, immáron hosszabb ideje állan­ dó, illetve az állandósághoz visszataláló szabályozást és gyakorlatot kellene kriti­ kával illetni, hiszen az mindenben meg­ felel a liberális demokráciák követelmé­ nyeinek. Elgondolkodtató felvetés, hogy vajon nem okoztak-e azok a médiumok, közszereplők, akik az elmúlt két évben folyamatosan napirenden tartották a kérdést, nagyobb kárt, mint maga az írás szerzője. Hi­ szen a minimális példány­ számú kerületi lapban kö­ zölt cikk tartalma így sok­ szorosan felerősítve hat­ I hatott. De a megoldás máshol van. Olyan közéleti stílust és hangnemet kellene meg­ honosítani, amely a köz­ szereplők számára egyfajta önkorlátozást jelenthet (és persze ez mindkét oldalra egyformán vonatkozik, hi­ szen Tamás Gáspár Miklós tel az ítélet kapcsán írt cikké­ ben máris kimerítette az új javaslat egyik tényállását, tehát nem kizárólag egyes .szélsőjobboldali” elemek 55' tűrhetetlen viselkedéséről van szó), és segíthet abban, hogy a magyar társadalom tagjai által a valóban felhá­ borító gondolatok a közbe­ széd perifériájára helyeződ­ jenek. Koltay András A-. A véleménynyilvánítás szabad... Lapzárta után értesültünk, hogy az izgatás új szabályozá­ sát elfogadta az Országgyűlés. tizenötödik oldal �Amnézia Görög eredetű szó, jelentése: emlékezőké­ pesség meggyengülése vagy elvesztése. Akár rövid, akár hosszú távon. Joggal kérdezhetik, hogy kerül a csizma az asztalra? Talán azért, mert tipikusan magyar betegség. A kialakulá­ sa, eltelj edése a távoli homályba vész. Kezdődött ugye 1526-ban. Egy kisebb nem­ zeti katasztrófát követően az ország egysége felbomlott, 150 éves megszállás vette kez­ detét. A történetírás szerint ezreket hurcol­ tak rabságba, országrészek néptelenedtek el, a Magyar Királyság tetszhalott állapotba ke­ rült. Pár száz év elteltével romantikus regé­ nyek formájában elevenedik meg a kor, a végvári vitézek hőstettei mellett a török agák és basák képe „megszépül”, inkább ke­ délyes alakok képét ölti. Szigetvár hős védő­ inek leszármazottai pedig megkoszorúzhat­ ják a dicső II. Szulejmánt ábrázoló szobrot. Aprócska ugrást követően elérkezünk a fel­ szabadulás várva várt pillanatához. Ne tessék megijedni, ez még nem a Vörös Hadsereg diadalmenete. Még csak 1686-ot írunk, Bu­ da visszavételénél járunk. A hálás ország le­ mond a szabad királyválasztásról, a Habsburg-birodalom területe jelentősen megnö­ vekszik. Pár elégedetlen ember szava pedig nem sokat nyom a latban. Még szerencse, hogy olyan államférfiakat köszönhetünk en­ nek a fordulatnak, mint Thököly Imrét, vagy a nagyságos fejedelmet, II. Rákóczi Ferencet. A Habsburg hatalom ellen nem lehet sikerrel felvenni a harcot. Sajnos ezt bizonyítja 184849. történelmi példája is. Hiába egy nagysze­ rű nemzet önfeláldozó harca, ha az ellenfél nemtelen eszközöket bevetve, egy állandó el­ lenséggel hirtelen megbékélve, összefogva vérbe fojtja a szabadságharcunkat. Elindul­ hattak az első transzportok Szibériába, utat törve a később érkezőknek. Elmúlik majd száz év, a Habsburg uralomra nosztalgiázva emlékszünk, boldog békeidőkről olvasunk, csak arra nem emlékszünk, hogy a nemzet a szabadságtól igen messze volt, a jóságos Fe­ renc József szerint minden nagyon jó, min­ den nagyon szép, köszöni szépen, minden­ nel meg van elégedve. Jött Trianon, egy Ta­ nácsköztársaság, egy rövid román megszállás, majd még egy világégés. Mi mosolyogva és hálásan vártuk a felszabadítókat, a haza megmentőit. Tettük ezt 1945-ben is. Az ered­ mény ismert, még akkor is, ha nem szabad róla beszélni. Mint ahogy tabu lett 1956. „el­ lenforradalma”. Éljen a boldog békeidő, a béketábor, a mi sorsunk a nyájas megbocsá­ tás. Nagy tapasztalatunk van benne. Nem telt cl száz esztendő, a „legvidámabb barakkban” újra divat lett a szocializmus. Ne a napi politikára gondoljunk, azt úgyis nagyon jól ismerjük. Sokkal inkább arra, hogy manapság Lenin és Sztálin kedves me­ sehősök lettek, az NDK nagy sikert aratott iparcikkei már az interneten rendelhetőek, a bolhapiacok legkedveltebb árucikke a vörös hadsereg egy-cgy itt felejtett relikviája. Nem az AK-47-esre gondoltam. A szocialista realizmus fénykorát éri. Emblematikus figurái ma pólókról, bögrék­ ről mosolyognak vissza ránk, műveik a si­ kerlisták élére kerültek, lassan szobrot eme­ lünk Kádár apánknak. Ez a mai valóság? Itt mindenki megőrült? Az egész társadalom kollektív amnéziában szenved? Nagyszerű, akkor lehet, hogy a kenyér 3,60? Dőzsölünk, sört és virslit min­ denkinek! Meddig lehet egy nemzetet az orránál fogva vezetni? Úgy látszik, bármed­ dig. Még minket, fiatalokat is. Nem akarjuk megismerni a múltunkat, elhiszünk min­ den demagóg ostobaságot, az arcunkba mo­ solyogva kérdezhetik: Na és? Világ proletár­ jai egyesültetek! Valaki ébresszen fel! Szabózé „Akinek nótája nincsen...” „Mindenik embernek a lelkében dal nan, & a saját lelkét hallja mindeni dalban, ' És akinek szép a lelkében az ének, Az hallja a mások énekét is szépnek." /Babits Mihály/ Sokak számára ismert, hogy 2000-ben meg­ alakult a Vén Pipás Tudományegyetem, de az ehhez vezető útról már kevesen tudnak. Szűk baráti társaságban alakult ki az a tradí­ ció, hogy csütörtökönként összegyűlve a Ho-ránszky utcában egy kis lélckmelegítő és hangszáljavító fogyasztása mellett beszél­ gessenek és dalolgassanak. Ebbe körbe tar­ tozott Boros Balázs (alias Boros professzor) és Horváth Gellért (alias Lila), akikben ké­ sőbb felébredt a felebaráti szeret, hogy az ilyen kellemes estéket még több emberrel kéne megosztani. A Pázmány Pódium kere­ tein belül próbálták intézményesíteni a nó­ taesteket, de a még kiforratlan koncepció miatt és a barátok kedvéért visszatért a régi kerékvágásba, s a társaság ahol éppen járt sa­ játszórakoztatására énekelgetett. Ilyen alka­ lom volt egy buli a Rádayban, ahol miután elment az áram Lila elkezdett dalolni a vak­ sötétben, s olyan jó hangulat kerekedett, hogy hajnalig nem ment haza senki. A 2002-es Balatonakalin rendezett gólyatá­ borban igen nagy sikere volt a nótázásnak, s tizenhatodik oldal így újra felmerült a gondolat, hogy szerve­ zett kereteken belül folytatódjon a mulat­ ság. Ráébredtek, hogy remek közösségko­ vácsoló alkalmak lennének ezek az esték, mikor mi, Pázmányos joghallgatók egymás közt baráti hangvételben elbeszélgethetünk, ismerkedhetünk, nótázhatunk. Először csak poénszinten kezdték egyetemként emleget­ ni a Vén Pipást, majd egyre inkább kirajzo­ lódott egy kép, ami már nem is tűnt olyan balgaságnak. így szeptemberben munkához láttak, s megszületett a Preambulum: „A Vén Pipás Tudományegyetem Sör, Bor, Rö­ vid tanszékét 2002. szeptember 1-jén alapí­ totta újjá az egyetem Egyetemi Tanácsa. Az egyetem célja, hogy a magyar és külföl­ di, valamint hazánk történelmét közvetle­ nül érintő bor, sör és rövid kultúrát, és szel­ lemiségét követve magas szakmai és erköl­ csi színvonalú képzést nyújtson a fiatalok számára, a magyar nemzet szolgálatára. 59 Szép lassan kezdett kialakulni az intézményi rendszer: a tanári gárda megszervezése; a ta­ lárok, a pecsét és az érmék beszerzése; a haligatói igazolvány, a felvételi éljárás megálmo­ dása; a hallgatók megfelelő tájékoztatása. Az eredeti baráti társaságból nem mindenki tá­ mogatta az ötletet, féltek, hogy az ily módon szervezett csütörtökök elvesztik varázsukat, de szerencsére egy szülinapi party során si­ került rendezni a nézeteltéréseket, mielőtt tönkre ment volna a barátság. Voltak még vi­ ták, de már csak a szervezést illetően, pl.: le­ gyen-e belépő, ha nincs miként oldják meg a finanszírozást. Az új javaslatot is fedezni kel­ lett valamiből, hisz megjelent az igény, hogy a viszonylag korán záró Vén Pipás után se szakadjanak szét az egybegyűltek, hanem in­ kább együtt folytassák a bulit. Volt hát három nagyszerű alkalom, mikor a Károli Pince adott otthont a nótának és a táncnak egyben. Az idei tanévben szintén a Horánszky utcá­ ban, de már a Stúdió kávézóban zajlottak az egyetemi gyűlések. Újra kezdődtek a íclvétclik, ajóízű beszélgetések^ s újra szálltak az éter­ be a jogászinduló dallamai a már állandó kísé­ rő zenekarral (Kardos István és társai). Ajókedv a régi, a társaság bővül, a cél megmaradt: az, hogy együtt jól érezzük magunkat, egyre több embert ismerjünk meg, barátokat szerez­ zünk és a Szentkirályi utcában is egymásra mosolyogjunk, ha találkozzunk. Hiszen „egy hivatás nagyság elsősorban talán abban van, hogy egyesíti az embereket; csak egyetlen iga­ zi fényűzés van: az emberi kapcsolatoké.' Fügedi Zsófia �Mit ér ma egy jogi diploma? avagy sok az eszkimó, s kevés a fóka Ahogy az egyetemi hallgató egyre világosabban látja az alagút végén pisláko­ ló fényt, azaz egyre közelebb kerül ahhoz a naphoz, mikor jogi diplomát kap a kezébe, bizony fel kell tennie magának a kérdést: akkor most merre tovább? Szép-szép, hogy jogász lettem, de mikor lesz mindebből kenyér? Úgy gondo;lom, ezt a húsbavágó kérdést mihamarább fel kell tennünk magunknak, hiszén napjainkra a jogász-túlképzés országos jelenséggé vált. Idén szeptemberben került nyilvánosság­ ra az az adat, miszerint a felsőfokú vég­ zettségűek aránya a pályakezdő állásnél­ küliek körén belül 15%-ra emelkedett. Ilyen magas diplomás munkanélküliségre itthon még nem volt példa: tíz évvel ez­ előtt ez az arány még csupán 3% volt. Az ok természetesen a túlképzés, ami a fris­ sen végzett jogászokat és közgazdászokat érinti a legérzékenyebben. De, hogy csak a jogász szakmánál marad­ junk, a probléma forrása igen nyilvánva­ ló: az ország nyolc jogi karán évente kb. 3-3,5 ezer friss diplomás végez. Ilyen lét­ számot egyszerűen képtelenség elhelyez­ ni akkor, mikor az ország bíróságai, ügyészségei évente maximum száz új főt tudnak foglalkoztatni, a közjegyzőség ki­ halási alapon nyugszik, és vállalati jogta­ nácsosként is igen szűk körben lehet elhelyezkedni, - itt pályakezdőket nem is szívesen alkalmaznak -, tehát ezek a jogi szakirányultságok a felvetett problémára nem szolgálnak megnyugtató megoldás­ ként. így aztán marad az ügyvédi és a köz­ igazgatási pálya, amely szintén képtelen ennyi jogászt magába szívni. További ne­ hézséget jelent, hogy a közigazgatásban napjainkban több ezer fős létszámleépí­ tésben gondolkodnak, az ügyvédek pedig egyre inkább konkurenst látnak bennünk, mintsem segítségre szoruló pályakezdő kollégát. Tehát a piac kezd telítődni... Ajelenség okát a szakemberek az oktatási rendszer hiányosságaiban látják. A kilencvenes éveket megelőzően az egyetemek és főiskolák megszűrték a jelentkezőket, és alacsonyan tartották a felsőoktatásba bekerülők létszámát, ezáltal a jelenleginél jóval nagyobb értéke volt a munkaerő-pi- acon egy-egy diplomának. Természetesen önmagában véve egy nagyon helyes tö­ rekvésnek az eredménye az, hogy a jog­ hallgatók száma ugrásszerűen megnőtt a rendszerváltozást követően, de sajnos az elmúlt években nem tudatosult sem ben­ nünk fiatalokban, sem a karok létesítésé­ ért felelős vezetőkben, hogy ennyi jogász­ ra, ahányan végzünk az elkövetkezendő években Magyarországon, a szorosan vett jogi szakmában nincs szükség. Tehát a hallgatók számának megtöbbszörösödése az egyetemeken a diploma értékvesztésé­ hez vezetett. A fő probléma Mang Béla, az oktatási tár­ ca felsőoktatási helyettes államtitkára sze­ rint az, hogy nincs érdemi kapcsolat a képzési kínálat, és a munkaerőpiac között. A felvételi keretszámokat sokkal inkább a jelentkező diákok igényei, semmint a munkaerőpiac elvárásai határozzák meg. Mi, pályakezdő jogászok a nyugati típusú felsőoktatás hatására először a munkaerő­ piacon kerülünk versenyhelyzetbe, tehát nálunk az első szűrést nem az oktatási in­ tézmények, hanem a munkaadók végzik. A továbbtanulók pedig csak akkor szem­ besülnek azzal, hogy diplomájuk esetleg értéktelen, amikor már legalább öt évet belefektettek a megszerzésébe. Mi lehetne a megoldás? Biztos recept nincs, viszont az leszögezhető, hogy egy­ re inkább általános elvárás az napjaink­ ban, hogy a munkaerő-piacon korábban jól felhasználható diploma társuljon mi­ nimum két idegen nyelv tudásával, meg­ felelő szakmai gyakorlattal, számítógépes ismerettel, s nem utolsó sorban empati­ kus készséggel. Itt nálunk a karon- a ta- nárjaink többsége- köztük Bándi Gyula Dékán Úr is- a jog valamely szegmensé­ re való specializálódására hívja fel figyel­ münket. Azaz már itt az egyetemi évek alatt többet és részletesebben kell foglal­ koznunk egy-egy adott témával, mert így majd valószínűleg könnyebben fogunk tudni munkát találni. Ilyen szakterület lehet például a bankjog, a médiajog, a kereskedelmi jog, a környezetvédelmi jog, és még hosszan lehetne sorolni. Halustyik Anna Professzor Asszony egy szemináriumon azt tanácsolta, hogy 55',szerezzünk minél több papírt”, tehát a diplo­ ma megszerzése után se hagyjuk abba a tanulást, folyamatosan képezzük magun­ kat, legyünk szalgogászok, járjunk dokto­ ri képzésre stb. A Professzor Asszonynak bizonyára igaza van. de mi huszonéves fiatalok tizenegynéhány évnyi tanulás után valahogy nem így képzeltük el a jövőnket. Közülünk sokan nem azért igényelték például a diákhitelt, hogy modernebb te­ lefont vegyenek, vagy hogy abból (is) tud­ janak tankolni, hanem mert ténylegesen abból élnek, mert már nem tudnak, vagy nem kívánnak a szülői támogatásra tá­ maszkodni. Tehát sokak számára létkérdés az, hogy minél hamarább munkát tudjon találni képesítésének megfelelően, hiszen nem túl szerencsés az, ha az ember huszon­ évesen még mindig a szüleivel lakik, s az ő segítségükre szorul. Mivel a túlképzés folyamatos, és hatásai ma még be láthatatlanok, ezért a frissen diplomázottakra nehéz, míg a mostani hallgatókra még nehezebb idők várnak a jövőben. Egyre inkább bebizonyosodik az. amit Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke fogalmazott meg: „ha min­ den így marad, akkor néhány éven belül nagyon sok csalódott fiatal jogász lesz! 55 Szabó Viktor tizenhetedik oldal �Elsőéves előadó, kedd 20.15 (2. rész) Ritka pillanat, de mégis előfordul. Az elsőéves előadó kedden esténként zsú­ folásig tele van. Pál Ferenc atya 20.15.-kor színre lép. „Isten hozott Bennete­ ket!”. A hallgatók között sok nem katolikusyvagy nem is keresztény fiatal van. Nem hittanórán vagyunk... Pál Ferenc atya múltkori számunkban életéről, hivatásáról vallott. Most főként a kedd esti egyetemi ,;találkozások” fejlődés­ történetéről kérdeztük. " - Hermán Hessét, Hamvas Bélát, Doszto­ jevszkijt sokszor idézed az egyetemi előadáso­ kon is keddenként. Hogy kerültél az ifjúsággal ilyen szoros kapcsolatba? Mikor indultak ezek az előadások? Hogyan születtek meg ezek a fó­ rumok vagy minek mondanád egyáltalán eze­ ket a kedd esti találkozásokat? Katekézisnak, hittannak, vagy előadásnak? Hogyan fogal­ maznád meg a lényegét? — Legszívesebben nem mondanák rá sem­ mit. Tetszik, amit mondasz, hogy „kedd es­ ti találkozások”. Ez jól hangzik, ebbe bele férhet az, amiről itt szó van, amiről igazá­ ból nem tudom, hogy mi, és félnék is vala­ milyen szóba, vagy keretbe gyömöszölni. Nem is szeretném, ha ez pusztán csak elő­ adás lenne. Furcsán hangzik nekem, hogy azt mondod, hogy a „fiatalokkal való kap­ csolatom”. Én sosem felejtettem el azt, hogy milyen fiatalnak lenni. A lelkemnek van egy olyan része, ami sosem lesz öreg. Meg talán sose volt más csak fiatal. Szóval különösebben nekem nem kellett mit ten­ ni, hogy ez a kapcsolat megmaradjon. In­ kább nem elfelejteni, hogy ki is vagyok. Hogy fiatal vagyok, mégha most már kö­ zépkorúnak számítok is. Ha hetven-nyolcvan éves emberekkel beszélgetek ők is azt mondják, hogy furcsa nekik mindig, ha a tükörbe néznek. Van bennünk valami kor­ talan, valami időtlen. Nem biztos, hogy ép­ pen fiatal, de fiatalos. Valahogy amiatt, hogy kortalan, hogy nem öregszik meg. Ez a va­ lami bennem van. Ezt nem is tudom, meg nem is akarom elfelejteni. Amivel inkább dolgom van, hogy azért most már 37 éve­ sen nem biztos, hogy én értek egy 17 éves fiatalt. Ahhoz nekem hallgatnom kell őt, meg figyelni, tapasztalni. Nem akarom el­ dönteni, hogy milyen egy tizenhét éves fi­ atal. Azt gondolom, hogy sok szempontból fogalmam sincs. Szeretném őt megismer­ ni. Kíváncsi vagyok, hogy milyen és ez már kialakít egy kapcsolatot köztünk. De ezt el­ tudnám mondani a ti korosztályotokra is. Én nem tudom, hogy ti hogy éltek, fogal­ tizennyolcadik oldal I— -4 i mám sincs, de ezért nagyon kíváncsi va­ gyok. Ezért egy csomó mindent megtanu­ lok tőletek. - És maguk az előadások, találkozások mikor kezdődtek és hol? Rögtön a Pázmányon? - Nem. Egy sajátos története van ezeknek a kedd esti találkozásoknak. Mert a terézvárosi négy év káplánságból született az, hogy ott az első ifi hittanon tizenheten voltunk. Négy év után, amikor eljöttem, ott voltak kétszázan. Ezzel a majd kétszáz emberrel ös­ szeültünk nyáron, amikor engem Rákoske­ resztúrra helyeztek. Elkezdtünk arról be­ szélgetni, hogy mit és hogyan lehetne és kel­ lene folytatni abból, ami elkezdődött Teréz­ városban. Nagyon kértem őket, hogy ne jöj­ jenek utánam, mert hogy minden erőmmel azon voltam, hogy ott egy közösség alakul­ jon ki, ne pedig pap függő történet legyen, és ők ezt elfogadták, értették is, hisz négy évig ebben a gondolatban voltunk. Tehát ők azt mondták, hogy érgük Feri, nem megyünk utánad. De akkor én meg hetenként tartsak nekik valahol valamilyen előadást, ahol vala­ mi azért mégis csak „tovább tud menni” és ami őket adott esetben megerősíti, hogy a közösségben tovább maradjanak, ott megta­ lálják a saját feladatukat. Én ez ellen nagyon berzenkedtem! Azt gondoltam - ezért sem szeretem ezt a szót, „előadás” -, hogy a ke­ reszténység nem előadás kérdése, a keresz­ ténységet nem lehet előadni. Ha valaki a ke­ reszténységet előadja, akkor már eleve nem tudom, hogy micsoda az, amit ő ott előad. Úgy láttam ez a műfaj, valahogy nehezen össze a kereszténységei. Egé­ szen más helyzet, amikor én egy közösség papjaként a közösség tagjainak beszélek vala­ miről, mint nem a közösség papjaként, akár­ honnan jövő embereknek beszélek valami­ ről. Emiatt nekem ez nem tetszett. De sze­ rettük egymást anynyira, hogy tettem egy kísérletet. Egyszerűen csak azt hiszem, hogy komolyan vettem a kérésüket. Valaki azt mondta, hogy neki van kapcsolata a XI. ke­ rületi MDF székházzal; és akkor azt kibérel­ tük. Akkor úgy voltunk ott egy évet, hogy minden negyedik alkalom után fizetni kel­ lett azért, hogy kifizethessük a terembért. Kezdtünk szeptemberben százan, és lettünk háromnegyed év után kétszázan. Ezek az es­ ték teljesen nyitottak voltak, oda bárkijöhe­ tett, és azt a termet akkor mi kinőttük. Kí­ nomban fölhívtam Várnai Péter atyát, akivel évfolyamtársak voltunk a szemináriumban. Es akkor mondtam neki, hogy mi itt va­ gyunk kétszázan, de nincsen helyünk. Ak­ kor ő mondta, hogy ajogi karon most éppen nincsen egyetemi lelkész és jöhetnénk ide, de akkor én tegyem magam nyitottá ajogi karosok számára. Mondom jó, ha ez azt je­ lenti, hogy én engem ők elérhetnek, és talál­ kozhatunk, és bárki beülhet ezekre a találko­ zásokra, akkor nagyon szívesen. Ekkor ő azt mondta, hogyjó. Szóval így kerültünk oda a jogi karra. - És „lészen” 500... - Hát igen, szerintem úgy 400-450-en le­ hetünk. - Az előadások témáit hogyan válogatod ki, amikor előre megtervezed - gondolom - nyá­ ron, hogy miről fogsz beszélni? - Szeretnék a hitről beszélni, ill. arról. hogy hogyan tudjuk az Isten-kapcsolatunkat itt Pesten, vagy Budán, Budapes­ ten vagy vidéken, ebben a szűkebb vilá­ gunkban megélni. Amiről nagyon sajátos, és nagyon hasonló élményeink, vagy ta­ pasztalataink vannak. Tulajdonképpen én talán csak annyit szeretnék, hogy ott a ti közreműködésetekkel, az együttes jelen­ létünkben „történjen valami”. Eltöpren- �geni azon, hogy lehet gazdaggá tennünk az Istennel való kapcsolatunkat. Termé­ szetesen szedem elő azért a különböző té­ mákat. Jó, hogy ha van valamilyen anyag a kezünkben. De valójában azt másodla­ gosnak tekintem. - Idén mi ez a vezérfonál, ez a „másodlagosáp” sag ’y? - Több éven keresztül beszéltünk arról, hogy a hit hogy írható le, milyen összete­ vői vannak. Hogyha a hitet egy jelenség­ nek tekintem, ami minden emberre jel­ lemző, akkor a hitnek milyen összefüggé­ sei vannak a gondolkozásmódunkkal, a racionalitással, az érzéseinkkel, az érzel­ meinkkel? Milyen összefüggései vannak a hitnek a tapasztalással, az észleléssel, az érzékeléssel? A hitnek milyen összefüg­ gései vannak az akarattal, a döntéseinkkel, az életformánkkal? Erről beszélgettünk sok éven keresztül. Aztán ezek, amikor összeállnak egy rendszerré, akkor annak a rendszernek milyen sajátosságai vannak? Ha a hitről úgy beszélünk, mint egy fo­ lyamatról, akkor ennek a folyamatnak mi­ lyen sajátosságai vannak? Az erkölcs és a hit milyen viszonyban áll egymással? Ezekről beszéltünk két-három évig, most pedig eljutottunk oda, hogy hogyan tud­ nánk a hitünket elmélyíteni. Hogyan tud­ juk azt személyessé tenni? Hogyan tud a hit bennünk elevenné válni? Ez most nem annyira a jelenségnek a leírása, ha­ nem inkább annak a gyakorlati megköze­ lítése, hogy, ha már van valamilyen hi­ tünk, akkor azt hogyan lehet megerősíte­ ni, elmélyíteni, gazdagítani? - Mit gondolsz, ha kicsinek bizonyul ez a te­ rem mi lesz? Van valamilyen vészforgatóköny­ ved, erre az esetre? -A teljes tanácstalanság állapotában vagyok ezzel kapcsolatban. Fogalmam sincs, hogy hova mehetnénk. Jól érzem itt magam, meg úgy látom, hogy jól vagyunk itt, jó helyünk van. Másfelől pedig azt látom, hogy tényleg olyan sokan vagyunk már, hogy kinőttük ezt a termet, ami a befogadásnak, az ott lét­ nek a rovására kezd válni. Vannak olyanok, akik belépnek, szívesen maradnának, de már annyira nem tudnak hol lenni, hogy inkább hazamennek. De hogy hova lehetne tovább menni, azt nem tudom. - Az imádság milyen szerepet játszik a min­ dennapi életedben? Mondjuk a szentmise, a gyóntatás, magának a papi munkának a köz­ ponti elemei... - Ilyen szempontból nem szűntem meg nagyon örülni annak, sőt élvezni azt hogy pap vagyok. Beleértve a gyóntatást, a vasár­ napi szentmisét, a legklasszikusabb papi dolgokat. Ezeket kifejezetten szeretem csi­ nálni. Nekem a vasárnapi mise az kihívás. - Hogy érted ezt? - Képtelen lennék rutinból misézni, vagy előszedni valami régi beszédet. Vagy valakinek a gondolatait szolgai mó­ don elmondani nyolc percben, és túl lenni rajta. Egyszerűen rosszul lennék már a gondolatától is, hogy valami ilyes­ mit kövessek el. - Szóval sokat készülsz a vasárnapi prédikáci­ óra? - Több órát készülök, ami nem tudom, hogy sok-e. Fél nappal kezdtem. Most már egy pár óra alatt kész vagyok. De, hogy ez sok-e vagy kevés, azt nem tudom. Azt gondolom, hogy vasárnap fontos, hogy történjen valami velünk, meg bennünk, meg köztünk és az Isten között. Valami, amire este az ágyamban azt mondhatom, hogy ma volt egy komoly találkozásom Va­ lakivel. Ezért nekem ezek nagyon fontos dolgok. A gyóntatás is nagyon fontos. Az imádság is nagyon fontos. Ezeknek a sze­ mélyesjellege. Vagy az, hogy abban az tör­ ténjen, ami az Isten szándékának megfele­ lő. Ez is egy nagy kihívás. Hogy ne az tör­ ténjen, ami az én szándékomnak, vagy az én elgondolásomnak megfelelő. És ezt so­ sem adják olcsón. Nekem legalábbis nem. Nem kapom ingyen. Mindig, minden nap - ezért is jó szó a kihívás - meg kell küz­ denem ezért. Vagy a magam izzadságával jön az csak ki. - Mondtad, hogy sokat jártál külföldön, itthon plébániákon. Összehasonlítva a tapasztalatai­ dat, hogyan látod a hazai egyház, a plébániák életét? Mik azok a fő problémák, vagy gondok, amik ott kint nincsenek, de itt vannak és vi­ szont? Milyen szerinted a Magyar Egyház jö­ vője? Kicsit általános a kérdés, de talán érthe­ tő. Szóval milyen irányba haladunk, mint Egyház, mint közösség? - Nagyon sokfelé látok jó kezdeménye­ zéseket. Sőt olyan jó folyamatokat, amik már ki is nőtték a kezdeményezés szint­ jét. Ahol élő, eleven közösségek vannak. Nyilván annak nyomán, hogy élő, eleven Isten-kapcsolatú papok, meg világi em­ berek, laikusok vannak. És abból lesz va­ lami. Nem gondolom, hogy különöseb­ ben aggódni kéne a Magyar Egyház jö­ vőjéért. Mert ennél sokkal jobb dolgot is csinálhatunk, minthogy aggódjunk a Magyar Egyház jövőjéért. Mondjuk, rögtön neki lehet állni valamit csinálni. Akkor nem azzal töltöm az időmet, hogy valamiért aggódom. Ezt tehát én sokkal egyszerűbben látom. Persze, föl kell tár­ ni az okokat, a tendenciákat, mi miért van, mit rontottunk el, mi a jó irány. Per­ sze, erre időt kell szánni. De a lényeg azt hiszem, hogy azon van, hogy csináljunk valamit, ami az Isten tervébe, az Isten or­ szágába beleillik. Aztán azon csiszoljunk, finomítsunk, ami így szépen, lassan megteremti a jövőt. Ha az Isten az egy­ házban jelen van és mi vagyunk az egy­ ház, akkor csináljuk a dolgunkat és lesz egyház, és kész. Kifejezetten értelmetlennek tartom a panaszkodást, a hujjogást, a nem tudom én micsodát. Ennél sokkal értékesebb a mi időnk, minthogy ilyesmivel foglalkozzunk! - Mi a legnagyobb örömöd a saját ténykedé­ sedben? Másrészt: Jézus mit mondana arról, hogy mi az O legnagyobb öröme a te papi mű­ ködésedben? — Hűha.... Talán a legnagyobb örömet az jelenti nekem, amikor, ...nem az. amikor,.. .talán nem is az, amikor sikerül közvetítenem valamit Isten szeretetéből, vagy a jelenlétéből, hanem amikor én már nem is vagyok, nem is vagyok ott. Szóval, amikor megszűnők lenni. Ami­ kor már úgy tudok valamit közvetíteni, hogy az én szerepem, vagy jelenlétem egyszerűen el is tűnik ott. Már nem szá­ mít. Amikor valakinek az én jelenlétem­ ben lesz egy Istennel való találkozása. Amihez én már tulajdonképpen nem is kellek. Amiből szépen lassan elhúzódha­ tok. No egy ilyesmit megélni, talán az a legnagyobb öröm énnekem. -És a kérdés másik fele? - Jézus mit mondana, mi a legnagyobb öröme az én papi működésemben? Azt képzelem - mert hát ezt nem tudhatom, de azt képzelem -, hogy az, amikor mondjuk egy beszélgetés után, vagy egy gyóntatás után, vagy akárcsak néhány mondat után Jézus odalép mellém, meg­ veregeti a vállam, és azt mondja, hogy J5,valahogy én is így csináltam volna. Na, egy kicsit jobban, de ez se volt rossz! Szóval ezek a pillanatok... - Sok ilyen pillanat van? - Van, vannak ilyen pillanatok. Hogy soke? Ezt nem is tudom; de vannak, vannak ilyen pillanatok... - Köszönöm a beszélgetést! Németh Ádám tizenkilencedik oldal �sportélet karunkon Az idei tanévtől kezdve már nemcsak szellemünket, de testünket is rendsze­ res edzés alá vetjük. A Testnevelési Csoport vezetőjét, Draskóczy Imrét kér­ deztem hogyan alakult ez az elmúlt félévben. - Miként zajlott a jelentkezés, voltak-e gondok a határidő betartatásával? - Mivel nagyon új ez az egész, a hallgatók körében sem volt elterjedt. Mi megtettünk mindent: hirdető táblákon. Interneten rajta volt. Úgy érzem nem is volt vele problé­ ma, a hallgatók közel kilencven százaléka időben regisztráltatta magát. A maradék valóban próbált kicsúszni a kezünk közül, s mi azért harcoltunk olyan lelkiismerete­ sen, mert nem szerettük volna, hogy ebből félévkor problémája legyen a hallgatónak. Több időpontot is megadtunk, ebből az első október 15. volt, eddig kellett min­ denféle választást leadni a Testnevelési Csoportnak. Már előtte is elkezdődtek a foglalkozások, de addig lehetett változtat­ ni. November 12-ig adtuk meg a határidőt azoknak, akik valamilyen okból végleg ki­ csúsztak. Ez olyan harminc-negyven fő el­ sős és másodikos évfolyamon egyaránt. Közülük már többen rendezték soraikat. Való igaz van még pár hallgatóval lezárat­ lan ügyünk, de ez bármely tanszékkel elő­ fordulhat. - Milyen a statisztika: hányán jöttek orvosi papírokkal vagy igazolással, hogy máshol sportolnak? - Először annyit hadd jegyezzek meg, hogy már több éve itt van a Testnevelési Csoport, s aki szeret sportolni, az eddig is szívesen lejárt ide. Van most egy rész, akik szeretnének kibújni ez alól. A másik, amit megemlítenék, hogy van egy szabályzat, ami kiadásra került, melyben tisztáztuk a feltételeket. A kérdésre pedig a válasz az, hogy van egy jelentős hányad, aki az orvo­ si igazoláshoz fordult, ez közel harminc százaléka a hallgatóknak. - Ezek tényleges orvosi problémák vol­ tak vagy inkább kiskapuk? - Amikor valaki csecsemőorvostól hozott igazolást, akkor az kicsit elgondolkoztató volt, de a többség természetesen nem ilyen. Éppen azért ragaszkodtunk a rend­ szeres sport bevezetéséhez, hogy egészsé­ gesebbek legyenek a fiatalok. Egy katonai behívónál is ilyenek az arányok, ezzel szembe kell nézni, s ha lehet, javítani raj­ ta. - Mennyien sportolnak az egyetem fala­ in kívül? - Mi igazából az úszást próbáltuk előny­ ben részesíteni. Erre nem tudtunk lehető­ séget biztosítani, de vannak olyan előrelé­ pések, hogy az ELTE-vel kötnénk megál­ lapodást az uszoda használatára. így jóval egységesebb lehetne, könnyebben ellen­ őrizhetővé válna, hisz igen nagy munkát ró rám ennek betartatása. - Melyik volt a legnépszerűbb a felkí­ nált lehetőségek közül? - Nem teljesen vártam ezt a végered­ ményt, de a tánc. Sokan jelentkeztek nép­ táncra és a gólyabáli nyitótáncra egyaránt. Aminek nagyon örülök, hogy ezzel igen jó közösségi élet valósul meg. - Mivel ilyen nagy sikernek örvend, nem tervezik-e más fajta táncoktatás bevezetését? - Természetesen szeretnénk bővíteni, de helyhiánnyal küszködünk. A gólyabálra való felkészülés az elsős előadóban folyt, ilyen pótmegoldásokhoz kell fordulnunk. - A 26-os épület III. emeletén található tornatermet, mely alkalmas lenne lab­ darúgásra és kosárlabdára, mikor lehet használatba venni? - A tetőszerkezet renová­ lása már megtörtént, a belső felújítás várat még magára, de nyugodt szív­ vel mondhatom, hogy az egyetem vezetősége min­ dent megtesz ennek ér­ dekében. Konkrét idő­ pontot nem tudok mon­ dani. Addig is biztosí­ tunk helyet a tömeg­ sportnak az Orczy kert­ ben, s két másik termet bériünk a női és férfi ko­ sárlabdának. - Hat-e a versenyeken való részvételre, hogy bevezették a kötelező testnevelést? - Valamelyest hat, de döntően azért nem vál­ toztatja meg, mert aki akart, eddig is megtalálta a módját, A mi kezdemé­ nyezésünk fő célja, hogy mozogjanak a hallgatók legalább heti egy alka­ lommal. Tény, hogy az ökölvívással, a tornával. a judoval bővült ez a kör. A Magyar Egye­ temi és Főiskolai Sportszövetség tagjaként egyetemünk az ő általuk felsorolt sport­ ágaknak és iránymutató elveknek, ver­ senykiírásoknak próbál megfelelni. Ez egyrészt infrastruktúra kérdése, másrészt szeretném, ha összhang alakulna ki a többi karral. Gondolok itt arra, hogy Piliscsaba rendelkezik szabadtéri lehetőségekkel, mi pedig tornatermekkel, így egy jól koordi­ nált, összehangolt munkával egymást ki­ egészíthetjük. Amiket még szeretnék, ha rendszeressé válnának, az a fittségi felmé­ rések és a kirándulások, melyek szintén beszámíthatóak az óraszámba. - Még egy kérdésem lenne: milyen öszszegből gazdálkodik a Testnevelési Cso­ port? - A kötelező testnevelést az egyetem biz­ tosítja, így az térítésmentes. A nevezési dí­ jakat, az edzések pótlását és a felsőbb­ évesek sportolási lehetőségeit a Hallgatói Önkormányzat által megszavazott keret­ ből kell fedeznünk. Erre minden évben készítünk egy pontos költségvetést, amit benyújtunk a Gazdasági Bizottságnak. Idén 1,7 millió forintot kaptunk. Fügedi Zsófia � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2003 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource VI. évfolyam 8. szám 2003. december 11. Abstract A summary of the resource. Tartalom A hallgatói önkormányzati választások eredménye 2003 Hírek A pécsi Polgári Jogi TDK látogatása a Pázmányon Pázmányos áldozat Irakban Régi jó táblabírák Deák Ferenc-emlékülés Megalakult a Lippay György Kör Lippay Györgyről Az Aranybulla rejtélye Körkérdés az egyetemről Könyvtárunkba látogattunk Pázmányosok a jog útvesztőjében 3. Azok a boldog szép napok 5. A Kultúr-Közélet Társaságról Gyűlöletbeszéd és jog Amnézia „Akinek nótája nincsen...” Mit ér ma egy jogi diploma? Elsőéves előadó, kedd 20.15 Sportélet karunkon Creator An entity primarily responsible for making the resource Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Gulyás Judit - szerkesztő; PPKE HÖK; Koltay András - tudományos tanácsadó Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Gulyás Judit - szerkesztő; PPKE HÖK; Koltay András - tudományos tanácsadó Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2003. december 11 Date Created Date of creation of the resource. 2003. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (2448kb+5655kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_VI_8_20031211 Relation A related resource T00059 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_VI_8_20031211 Gulyás Judit HÖK Jobbágyi Gábor Koltay András https://omeka.ppke.hu/files/original/6db720df47b94a78e244e8d88a943c46.jpg 27aa25d38c609a48ef7e3d3e6a280456 https://omeka.ppke.hu/files/original/c72a23e51eb9aaf0c34351e7ecee8af5.pdf 531b0e1c6e2a8916b35d8233a103a5aa PDF Text Text íT VII. ÉVFOLYAM, 1 SZÁM 2004. OKTÓBER 20. A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja ITELET bW y1 ^equufl'' A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA 1 I I . A lilHEÍCzIQItai ■sigr^ Seereiner Imre interjú A tokaji bor ELSA-Tiibingen Filmajánló: Kontroll Egri Gólyavér Pro facultate díj 2004 honlap: www.jak.ppke.hu/itelet • e-mail: itelet@lectio.jak.ppke.hu �ítélet Tartalom Hírek Felmérés oktatóinkról .............. Interjú Seereiner Imre Tanár Úrral, ...... . . Kémiadolgozat és történelemóra (Október 23.) Október 6.................... Néhány tudnivaló a HŐK választásokról Koltay András laudációja Pálinkás Györgynek Hagyomány és tiszteletadás ............ Pázmány szalon Szofi Egyetemi Színjátszó kör Egri gólyavér......................... ............. ............ Eger, Bor, Buli = Gólyatábor! A tokaji bor . Gasztrókultúra ........................ A szobor ........ ............. ............ Elsa Tübingen ............ Az ellenőrök Amerikában Impresszum ítélet A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának lapja Megjelenik 2000 példányban Felelős Kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: Dr. Jobbágyi Gábor, tanszékvezető egyetemi tanár Főszerkesztő: Lukács Tamás Főszerkesztő helyettes: Vargha Bálint Tamás A szerkesztőség tagjai: Fügedi Zsófia, Gyökeres Zoltán, Juhász Gábor, Mavrák Hedvig, Mikó Adrienn, Oláh Viktória Klára, Pozsgay-Szabó Péter, Szalay Beatrix, Tokody Klára, Zsellér Máté Akik munkákat segítik: Fekete Borbála, dr. Koltay András, Szilvásy György, Teleki László Nyomdai Előkészítés: TomArt Reklámstúdió Kivitelezés: Alumni Kiadó Kft. 2 3 4 5 8 8 9 11 11 13 14 16 17 18 19 20 22 23 Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat. Úgyszintén várunk mindenkit, aki részt venne a szerkesztőség munkájában. E-mail cím: itelet@lectio.jak.ppke.hu i telető 1 @hotmail.com Kedves olvasó! Olyan ez a szám nekünk, mint egy újszülött. Bár évek óta olvashatjátok a kari lapot, mi csak most kezdjük el szerkeszteni. Van egy-két régebbi motoros köztünk, de a társaság nagy része most ismerkedik az újságírás kulisszatitkaival. A lelkesedés megvan, a csapat kezd összeállni, jönnek az ötletek és a kézzelfogható eredmény is. (épp a kezedben tartod) LEHET. Az egyik legbizonytalanabb szó, amit ismerek! Benne van valami izgalommal teli várakozás. Most, hogy ezeket a sorokat írom, még nem tudom, hogy mi lesz a végeredmény. Nem tudom, hogy hányán fogják azt mondani egyszerűen csak, hogy tetszik és hányán merik majd megmondani azt, amit valóban gondolnak. Mi, akik szerkesztjük ezt az újságot arra fogunk törekedni, hogy minden egyes számmal egy kicsit felülmúljuk önmagunkat. Lehet, hogy mire átadom a stafétát, azt fogom gondolni, hogy sikerült! LEHET. Az eddigi szokásoktól eltérően nem rakunk be képet (még) rólam erre az oldalra. Van rólam kép és nem is akarok inkognitóban maradni, de az ítélet szerkesztése sok ember áldozatos munkája. Ezért úgy gondoltam, hogy közös képen mutatkozunk be a következő számban. Ha szeretnél te is felkerülni erre a képre (a szerkesztők közé) nincs más dolgod, mint írni egy e-mailt, vagy hívj engem! E-mail: itelet@lectio.jak.ppke.hu, vagy lukacs.tamas@chello.hu Tel: 06 30 6166 007 Lukács Tamás (főszerkesztő) �ítélet hírek Tabló és évkönyvfotózás: október 20-21 és 30-án, 9 órától 18 óráig a 26-os épület! Várjuk azon zenekedvelő, megfelelő hangszeres tudással bíró lelkes hallgatók jelentkezését, akik szeretnének részt venni a most alakuló JÁK KAMARAZENEKAR munkájában. Jelentkezni és érdeklődni lehet: lippaygyorgykor@hotmail.com ekiraly@freemail.hu 30/3110039 Király Éva Mária A Szofi Egyetemi Színtársulat (SZESZ) mindenkit nagy szeretettel vár október 26-án 18.00 órától egy fergeteges előadásra a Díszterembei ALKOTMÁNYJOGI VERSENY A Magyar Köztársaság Alkotmány­ bírósága és Igazságügyi Minisztériuma alkotmányjog tárgyból háromfordulós versenyt hirdet a 2-5. évfolyamon tanuló jogász hallgatók számára. Részletes versenykiírás az Alkotmány­ jogi tanszék hirdetőtábláján és a kari honlapon található. Az Alkotmányjogi versennyel kapcso­ latosan felmerülő kérdésekre dr. Szüts Korinna koriszuts@freemail.hu és dr. Sepsi Tibor sepsit@im.hu válaszol e-mailben. A Magyar Keresztény Szövetség és a PPKE JÁK Hallgatói Önkormányzata 2004. november 17-én 14 órai kezdettel a PPKE JÁK Dísztermében Templom és iskola címmel kerekasztalbeszélgetést szervez. A kerekasztalbeszélgetést állófogadás követi. A szervezők minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak! Mi a Pázmány Szalon? Egy műhely, ahol korok, korszakok irodalmával, zenéjével, divatjával és műveltségével ismerkedhetsz. I. félév: romantika hz Aktív Részecskék környezetvédelmi öntevékeny csoport kirándulást szervez október 23-24-én Dobogókőre. További információ és jelentkezés: Botos Éva 70/508-3152 Magyar Csaba 70/293-2521 a házigazdák: a történész és a művész Dr. Horváth Attila egyetemi docens és Szilasi Alex zongoraművész helyszín: Pázmány Bulinaptár A LIVINGROOM-ban Október 21. Táncverseny A (i November 4. ’/i Párkereső buli December 2. Party fotó díjkiosztó gála € November 18. Rock & Roll party íí December 9. 4" Szemeszter záró Legis Actio koncert f i a Díszterem időpont: 2004. október 27., november 17. és december 1. mindhárom alkalom szerdai napon 18-tólveszi kezdetét 3 �ítélet Felmérés oktatóinkról A (HŐK részéről) tavasszal az oktatói munka minősítését célzó felmérést végeztünk. 50 ötöd- / 30 negyed- / 10 harmad- / 5-5 másod- és első éves hallgatót kérdeztünk meg. A meg­ kérdezettek a hallgatói közösség közel 5%-os arányát képviselik. A hallgatókat nem csupán a vizsga­ tapasztalatokról nyilatkoztattuk, tudni illik, kérdéseink összeállításakor hangsúlyt fektettünk az oktatók szak­ mai rátermettségének minősítésére, továbbá, az irányukban megnyilvánuló tisztelet fokára. A hallgatók válaszaiból egyértelműen kiderült: hallgatóink fontosnak tartják a hallgató és az oktató közti személyes kapcsolat meglétét. A hallgatókkal figyelmes oktató a hallgatók szemében sokkalta kedvesebb. A hallgatóink között kiemelkedő népszerűségnek örvend Dr. Zlinszky János és Dr. Bánrévy Gábor alapítók, Pacem in Utero életvédő egyesület elnöke, Dr. Jobbágyi Gábor professzor úr. Dr. Horváth Attila és Dr. H. Szilágyi István docens urak, továbbá, a teljesség igénye nélkül, a tavasszal Pro Facultatedíjjal kitüntetett Dr. Kilényi Géza és Dr. Péteri Zoltán professzor urak. az ugyancsak idén Pro Facultate-díjjal elismert, nem rég elhunyt Dr. Pálinkás György bíró úr. Dr. Bándi Gyula dékán úr és Dr. Tábik Ferenc adjunktus úr, tanársegédeink közül, mint fent jeleztem, másokkal egyetemben, Dr. Ivicz Mihály és Dr. Schlett András (Heller Farkas KI), továbbá, Dr. Koltay András és Dr. Landi Balázs neve is szerepel a fenti névsorban. (A határozat a hallgatók által legtöbbször megnevezett 15 oktató nevét tartalmazza.) Teleki László 4 15/2004. (VL 29.) közgyűlési határozat sz. HŐK A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Hallgatói Önkormányzata 2004. június 29-én megtartott közgyűlésén meghozta a következő határozatot: A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. Törvény 67. § (1) bek. h) pontja alapján a Hallgatói Önkormányzat jogai közé tartozik különösen, hogy a Kar oktatóinak munkáját véleményezze. A Hallgatói Önkormányzat közgyűlése a fenti keretek feladatát teljesítve a 2003/2004-es tanév befejeződésével a hallgatók körében a tanév során végzett széleskörű tájékozódás, valamint a Hallgatói Önkormányzat által a tanév végén meghatározott szempontok alapján meghatározott egy listát, mely a hallgatók körében legnépszerűbb. oktatási-tudományos szempontból is elismert és megbecsült, mind szín­ vonalas előadásai, mind objektív vizsgaértékelése folytán a Kar legkiválóbb tanárainak értékelt oktatóinkat tartalmazza. A listán szereplő nevek ábécésorrendje: Dr. Bándi Gyula Dr. Bánrévy Gábor Dr. Békés Imre Dr. Busch Béla Dr. Hajas Barnabás Dr. Horváth Attila Dr. Jobbágyi Gábor Dr. Kilényi Géza Dr. Koltay András Dr. Landi Balázs Dr. Pálinkás György posztumusz Dr. Péteri Zoltán Dr. Tábik Ferenc Dr. Vasadi Éva Dr. Zlinszkyjános A Kar hallgatósága nevében a Hallgatói Önkormányzat közgyűlése külön megköszöni a listán szereplő oktatóink színvonalas munkáját és reményét fejezi ki, hogy mindannyiuk megtiszteli még a jelenlegi és jövendő hallgatókat azzal. hogy eredményes és a jövő nemzedék jogászképzésének szempontjából nélkülözhetetlen tevékenységét hosszú ideig a felnövekvő jogászság javára fordítja. A Hallgatói Önkormányzat közgyűlése a meghozott határozat hitelesítésére felkérte Szilvásy György Pétert, aki végzett hallgatóként és a Hallgatói Önkormányzat korábbi tagjaként a jelen és a jövő jogászsága közti kapcso­ lat biztosítását kifejezve, a közgyűlésen meghívottként vett részt. Budapest, 2004. június 29. Dobos Tibor László a Hallgatói Önkormányzat elnöke Szilvásy György Péter a határozat hitelesítője Nyilvánvalóan oktatóink ismert­ sége is meghatározza népszerű­ ségüket. Az alsóbb évfolyamos hallgatók még nem találkozhattak a 4. és 5. évfolyamot tanító professzo­ rainkkal előadáson, vagy vizsgá­ kon, ezért nehéz megítélni és még nehezebb objektív sorrendet fel­ állítani tanáraink között. Úgy gondolom, hogy tisztelet, megbe­ csülés és köszönet jár mindenkinek, akik azért dolgoznak egyetemünkön, hogy a mi tudásunk bővülhessen. Lukács Tamás �ítélet Beszélgetés Dr. Seereiner Imre Tanár Úrral Tanár Úr jelenleg a Legfőbb Ügyészség ügyésze, egyúttal egyetemünk oktatója. Kérem, ossza meg velünk, milyen állomások vezettek idáig, a jogi pálya mely területein tevékenykedett? »e è M 1977-ben végeztem az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, de azt is mondhatnám, hogy a Pázmányon végeztem, hiszen az Eötvös jogelődje a Pázmány volt, az egyetemet csak a 11. világháború után vette át az Eötvös. Ezután elmentem dolgozni noha budapesti vagyok egy 1500 fős faluba, Rétságra, mert abban az időben a fiatal diplomásoknak úgy lehetett lakáshoz jutni, hogy elmentek vidékre és ott vállaltak állást. így kerültem a Rétsági Járási Hivatalhoz, majd Salgótarjánba hívtak, a Megyei Tanácshoz. Ezeknél a szerveknél mindig igazgatási kérdések­ kel foglalkoztam, és ezen hét éves Nógrád megyei kitérő után kerültem vissza Budapestre, ahol előbb a Minisztertanács Tanácsi Hivatalánál, majd a Legfőbb Ügyészségen dolgoz­ tam. Ezt követően 1989-ben az Országgyűlés akkor formálódó hivatalához kerültem. Ez egy rendkívül érdekes időszak volt, mert korábban az Országgyűlés mellett nem volt komolyabb szakmai szervezet, csak egy postázási feladatokat végző iroda létezett. Nekünk egy „profi” hivatalt kellett létrehozni, ennek keretében egy olyan jogi főosztályt felállítani, ami a többpárti parlamentet ki tudta szolgál­ ni. Ez egy nagyon fontos és szép időszaka volt az életemnek, láthattam a leköszönő utolsó parlamentet a rendszerváltás előtt, majd a megalakuló új parlamentet. a jogállam kezdő lépéseit. Rengeteg munkánk volt, de szép volt... 1995 a következő fontos időpont, ekkor hívtak az Alkotmány­ bíróságra, ahová szíve­ sen mentem, hiszen újabb, most már elmé­ leti területen tevékenykedhettem, előbb dr. Szabó András, majd dr. Bagi István alkotmánybíró urak munkatársaként. 2000-ben újabb feladatként felkérést kaptam Dávid Ibolya miniszter asszonytól, hogy az Igazságügyi Minisztérium közjogi helyettes állam­ titkára legyek. Ennek megfelelően feladatkörömbe tartozott többek között a Közjogi Kodifikációs Főosztály, az Alkotmányjogi Titkárság munkájának irányítása, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyeletében való közreműködés. A kormányváltást követően munka­ körömből Bárándy miniszter úr azonnal felmentett... Bevallom, nagyonnagyon jól esett, hogy Tamás András professzor úr rögtön felvett a Tan­ székre, s így nyugodtan kereshettem új, családom megélhetését biztosító állást. Úgy érzem, ezt a szép gesztust viszonoznom kell, lelkiismeretes és jó munkával. 2002 decembere óta pedig ahogy már említettem a Legfőbb Ügyészség Közigazgatási Jogi Főosztályán dolgo­ zom közigazgatási ügyészként. - Tanár Úr nem kizárólaggyakorlatipályán tevékenykedik... Valóban, 1995-től tehát az indulástól kezdve részt veszek az Egyetem oktatási munkájában, a Közigazgatási Jogi Tanszék adjunktusaként tanítok. Nagy örömmel oktatok -úgyszintén a kezdetektől a Deák Ferenc Tovább- képző Intézetben, ahol a jogi szakokleveles közgaz­ dász képzés két tárgyának is tantárgyjegyzője va­ gyok (államszervezeti ismeretek, illetve állam­ igazgatási jog). Továbbá tagja vagyok a Jogi Szakvizsga Bizottságnak, valamint az Országos Közigazgatási Vizsga Bizottságnak is. - Csuldd? A feleségem szintén jogász, a Szociális és Családügyi Minisztériumban dolgozik. Úgy tűnik, jogászdinasztia leszünk. mert Márta lányom már végzett a Pázmányon, bírósági fogalmazó, és most júliusban az EU szakjogászi diplomát is megkapta a Deák Inté­ zetben. A nagyobbik fiút, Ádámot, most vették fel az Államigazgatási Főiskolára, s majd ő is jogász szeretne lenni. Van még két kisebb fiú, Ákos középiskolába jár, és van egy egészen kis fiunk, Marci, ő még óvodás, s egyelőre autómentő szeretne lenni. - Hogyan került kapcsolatba egyetemünkkel? A 95-ös indulás újraindulás idején- az Alkotmánybíróságon dolgoztam, és Zlinszky János alkotmánybíró úr volt az, aki az egyetem oktatói gárdáját elég nagy részben az ott dolgozó alkotmánybírákból és azok munkatársaiból szervezte meg. így nyílt meg számomra is a lehetőség, mellyel örömmel éltem. - A tanítás, a tudományos munka szépsége mellett szerepet játszott-e Tanár Úr döntésében az egyetem szellemisége? Katolikus neveltetésben részesültem, így rendkívül jónak és fontosnak tartom, hogy újra működhet az egyetem. Ezért is különösen megtisztelt Zlinszky dékán úr felkérése. Mindemellett máshogy is kötődöm a Pázmányhoz. Én ugyanis Piliscsabán 5 �ítélet születtem, sőt még az alsó tagozatot is ott végeztem, és mint tudjuk, ezen a településen a volt szovjet laktanya helyén működik a Bölcsészet- tudo­ mányi Kar. En nagyon jól emlékszem arra az időre, amikor még orosz katonák állomásoztak ott. Kisgyer­ mekként a fa mögül lestük a szovjet tankokat... Számomra tehát nagy élmény volt, hogy egyrészt a szovjet csapatok kimentek, másrészt pedig katolikus egyetem költözhetett a laktanya helyére! Az eredendően is létező kötődés mellett szeretném hangsúlyozni az alapító dékán úr személyét. Zlinszky dékán úr egy olyan egyéniség, aki az életemre és már felnőtt gondolkodásmódomra emberként is nagyon nagy hatással volt. Többek között az írásai, amiket olvastam tőle, például a jogász erkölcséről, de leginkább azt értékelem nagyra, ahogyan ezt az egyetemet újraszervezte. Rendkívüli módon tisztelem őt, és úgy érzem, hogy sokat tanulhattam tőle: szemléletmódot, hozzáállást, elkötelezettséget, önzet­ lenséget, stílust. - Mint azt személyes tapasztalatból is tudhatom, Tanár Ür szemináriumokat vezet a KözigazgatásiJogi Tanszéken. Igen, ez is a feladataim közé tartozik, de az oktatói munka ennél lényegesen sokrétűbb! Mivel kezdettől fogva részt veszek az egyetem munkájában, ott voltam már az első szóbeli felvételin is, Iván László professzor úrral ültünk egy bizottságban, ez még a Ménesi úton zajlott. A következő években is rendszeresen számítottak rám a szóbeli felvételiken, aminek a megszüntetését én nagyon sajnálom, és nagy hibának tartom. A jogászképzésben döbbenten tapaszta­ lom azt, hogy kizárólag írásbeli tesztek alapján minősítenek egy jelöltet a jogi pályára, ami képtelen helyzet! Egy jogásznak kell, hogy fellépése legyen, hogy beszédkészsége, közéleti tájéko­ 6 zottsága legyen, kell, hogy vitakultúrája legyen, vagy legalábbis annak a csíráit fel lehessen fedezni a személyiségében. Nekem az a véleményem, hogy egy személyről egy félórás alapos beszél­ getés alapján igenis lehet bizonyos képet nyerni, sőt az írásbeli teljesít­ ményével együtt nagyjából meg lehet ítélni, hogy mennyire alkalmas erre a pályára. A Közigazgatási Jogi Tanszéken meg kellett várni, amíg elérkezik az első évfolyam a harmadik évhez, hiszen harmadik évtől kezdve van közigaz­ gatási jog. A feladatom itt valóban az, hogy szemináriumokat vezessek, de ezen kívül az én szakterületemen az építésügyi és területfejlesztési igazgatás terén meg kell tartani a nagyelőadást, s az utóbbi években több speciális kollégiumot is szerveztünk. így például Ugrón Gazsi kollegámmal az országos hatáskörű szervek vezetői közül hívtunk meg többeket: pl. Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét. Mellár Tamást, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét. A sors különös fintora, hogy akiket mi meghívtunk, azok hamarosan elveszítették az állásukat... Egy másik ilyen speciális kollégium ezt Gerencsér Balázzsal szerveztük a köztestületekkel, közalapítványokkal, közintézetekkel foglalkozott. - De Tanár Ür a szorosabb értelemben vett tanításon túl másképpen is kapcsolatba kerül a hallgatókkal, hiszen mint köztudott a tutori rendszer egyik kulcsembere. Most már szinte egyedülálló az egyetemen, hogy oktató vállaljon tutori feladatkört, tutorcsoportot. Egyáltalán, maga a tutori rendszer sem mindennapos a magyar felsőoktatásban. A tutori rendszer bevezetésének gondolatát az én ismereteim szerint Zlinszky dékán úr vetette fel a kezdetekkor. Dékán úr úgy gondol­ kodott, hogy egy egyházi, katolikus egyetemnek bizonyos területeken többet kell adnia, mint egy állami egyetemnek. Ezt a többletgondoskodást hivatott megvalósítani a tutori rend­ szer. Ennek az intézménynek vannak magyar hagyományai, de persze vannak külföldi példák is, elsősorban Angliá­ ban. - A rendszer összefogásával az egyetem vezetése Bittsánszky tanár urat bízta meg ő a gazdája ennek a témakörnek. Mi ennek a rendszernek a lényege, mi a tutor legfontosabbfeladatai A kezdet kezdetén úgy gondoltuk, hogy a tutor feladata elsősorban az, hogy ha egy hallgató a tanulmányaiban elakad, valamilyen jogi kérdést nem ért igazán, akkor a tutor szakmai téren segítsen neki, azt magyarázza el, vagy éppen keresse meg azt a tanártársát, aki a kérdést meg tudja világítani a hallgató számára. Volt egy olyan elképzelés is, miszerint a legfontosabb a közösségi szellem kiépítése, a csoportos foglal­ kozások. Aztán persze az élet alakította ki ennek a rendszernek a valódi tartalmát. Ennek nagyon fontos része a tutori gon­ doskodás, az, hogy a tutor összekötő kapocs legyen a diák és az egyetem között olyan értelemben is, hogy ha a hallgatónak van valamilyen prob­ lémája, amivel kapcsolatban ő az egyetem vezetéséhez kellene, hogy forduljon gondolok itt a dékánra, dékánhelyettesekre, tanszékvezetőkre és az érdekeit saját maga nem tudja kellő módon képviselni, mert például bátortalan, akkor a tutor a problémákat közvetíteni tudja, az ilyenfajta terheket le tudja venni a diák válláról. - Mennyire lesz személyes a kapcsolat tutor és tutoráltja között? Az is kiderült már az első tutori csoportomnál, hogy a tutornak van egy olyan feladata is, illetve egy olyan hallgatói igény felé, hogy figyelemmel kísérje a hallgató tanulmányait. A vizsgaidőszakban a lelket is tartani kell �ítélet több hallgatóban, nyugtatni, biztatni, kitartásra buzdítani, ez pedig már egy kicsit másfajta gondoskodást is jelent. A tutor egy olyan személy, akit a hallgató közelállónak érez magához ráadásul én úgy érzem, hogy stílusomban, élet­ korban sem vagyok túl távol álló a hallgatóktól de mégis elfogad ta­ nárnak. A közelebbi kapcsolat miatt a hallgató inkább megnyílik a tutor felé, többet elmond neki, és ezután a tutor intelligenciájára, emberségére van bízva, hogy ezekkel a bizalmasan elmondott információkkal hogyan gazdálkodik, és hogyan próbál segíteni a tutoráltnak. Van azonban még egy tutori feladat, amire én különösen nagy hangsúlyt fektetek: megmutatni a hallgatóknak, hogy amit a tankönyvekben olvasnak és amit az órákon hallanak, tanulnak, hogyan néz ki a valóságban. Különböző szakmai programokat szervezek tehát a számukra, általában havonta egy alkalommal. Igyekszem a tananyaghoz igazodni, és ennek megfelelően megmutatni a különböző állami intézményeket. így például másodévben, amikor alkot­ mányjogot tanulnak, én mindig elviszem a tutori csoportomat az Országházba, az Országgyűlés ülésére. - Milyen intézményekkel ismerkedhetnek meg közelebbről a csoportok az Országgyűlésen kívüli Rendszeres programmá vált mostanra az Alkotmánybíróság, ezt az intéz­ ményt mindenféleképpen meg szoktam mutatni a hallgatóknak. Ide akkor látogatunk el, amikor valamilyen nagy jelentőségű határozatot hirdet ki a testület, gondolok például az abortusz­ határozatra, az eutanázia-határozatra. A mostani tutori csoportommal jár­ tunk a Sándor-palotában, a Köztársa­ sági Elnöki Hivatalban, ahol a Hivatal jogi főosztályának a vezetője ismertette a köztársasági elnök és a Hivatal tevékenységét. Ezeket a tankönyvből is tanulták a hallgatók, de itt élőszóban halhatták, és persze lehetett kérdéseket is feltenni. Az Országgyűlés és az Alkotmány­ bíróság mellett a harmadik állandósult esemény egy büntetőbírósági tárgyalás. Előfordult olyan szerencsés eset, amikor Kiss Zsigmond tanár úr, egyetemünk oktatója volt a tárgyalást vezető bíró, és a határozat kihirdetése­ kor rendkívül didaktikusán magyarázta el, hogy miért az az ítélet született. Tavaly a Clodó-ügyet kísértük figyelem­ mel. Ha már a büntetőjognál tartunk, itt említeném, hogy meg szoktuk tekinteni a Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézetet, hiszen egy jogásznak ezt is ismernie kell, tisztában kell lennie azzal, hogy milyen is egy börtön. Azután, ahogyan haladunk előre a tanulmányokban, következik az Országgyűlési Biztosok Hivatala, az ORFK vagy a EREK a Teve utcai Rendőr-palotában”, majd olyan helyek, mint az Országos Rádió és Televízió Testület Hivatala, a Magyar Távirati Iroda. A hallgatókkal voltam már a Nemzetbiztonsági Hivatalban és a Történeti Levéltárban is. Nemrégiben jártunk a Miniszterelnöki Hivatal kabinetirodáján. a kormányzati kommunikációról tájékozódni (meg­ jegyzem, azóta az ottani vendéglátónkat is menesztették...). A programok megszervezéséhez volt kollégáim, ismerőseim segítségét szoktam kérni. vagy egyszerűen írok egy levelet. s kérem, hogy fogadjanak bennünket. Egy könyvet, csokor virágot, vagy a Pázmány Egyetemet bemutató könyv­ ecskét szoktunk vinni köszönetünk jeléül, szóval adunk is magunkra... 35 - Mekkora az összetartás egy-egy ilyen csoportban? Találkoznak a tagok Vannak nem kifejezetten 55 civilben szakmaiprogramok isi Természetesen. Egyrészt vannak összejövetelek, melyek egyáltalán nem szakmaiak. Erre példák az immár hagyománnyá váló tanév végi közös kirándulásaink. Másrészt olyan prog­ ramokat is szervezek, melyek nem kapcsolódnak közvetlenül magához a jogi pályához, mégis úgy érzem, rendkívül fontosak a hallgatók sze­ mélyiségének alakulása szempontjából. Ezért vittem el csoportomat például a Nyírő Gyula Kórházba, ahol a droggal foglalkozó központ működik. Ott Fűnk Sándor drogbetegségekkel foglal­ kozó, széles körben ismert orvos beszélt nekünk a drog ártalmas következményeiről, gyógyítási esélyeiről. Úgy gondolom, nem baj, ha egy egyetemista fiatal ilyen problémákkal is foglalkozik, szembesül. - Mégis mi az oka annak, hogy ezt a sok időt, energiát igénylőfeladatot évek óta vállaljai Röviden válaszolva: sikerélményt ad számomra. Sikernek érzem ugyanis azt, hogy 4-5 év alatt a hallgatók rengeteget fejlődnek tudásban és közösségi szellemben. Ráadásul most már azt is látom, hogy a végzettek a jogi pályán is megállják a helyüket. Több volt tanítványom részben az én segítségemmel komoly munkát végez: van, aki már tanártársam a Tanszéken, mint Patyi Gergő, Ugrón Gazsi. Van. aki az Országgyűlésnél dolgozik, s elismerik a munkáját. Az első tutori csoportom tagjai a mai napig összejárnak, én is kapcsolatban, baráti viszonyban vagyok velük. Összetartanak, segítik egymást, mint volt Pázmányosok... �ítélet Kémiadolgozat és Történelem Pár évvel ezelőtt külföldön tanultam. Családomtól messze, Kanadában éhes voltam minden szóra, ami otthonróljött. Szüleim, nővérem, barátaim tudták ezt, így nem maradt olyan hét, amikor levél nélkül maradtam volna. Az alábbi levelet édesanyámtól kaptam. ,Ma szombat van, és október 23. A rádióban panaszkodnak, hogy a fiatalok nem igazán tudják, hogy ez mit jelent. Hogy az ötvenhatosok ahányan van­ nak, annyi pártra szakadnak. Én igazán furcsán érzem magam, mert elsős gimnazista voltam, és fölfogtam már akkor, hogy történelmi időket élünk. Kár, hogy nem írtam naplót. Most már sajnálom. Azt tudom, hogy október 22-én este tánciskolában voltunk a fiúgimnázium­ ban. Az egyik osztálytársnőnk már akkor mondta, hogy az egyetemisták tüntetnek (a bátyja bölcsész volt). Természetesen ez nem érdekelt bennünket: vihogtunk tovább. Végefelé egy kicsit ugyan már szorongva, mert másnap kémia dolgozat várt ránk. Kedden hajnalban már kémiát tanultam és imádkoztam: Édes Istenem, de jó lenne, ha valami közbejönne. Egy kis földrengés. Nem nagy, csak épp akkora, hogy Vali néni (kémia­ tanárnőnk és osztályfőnökünk) ne tudjon kijönni Pesterzsébetre. Vagy egy kis háború. Háborúban nincs iskola. Erről már sokat olvastam. Vagy egy miniszteri rendelet. Hogy a kémia oktatás a gimnáziumok első osztályában azonnal országosan meg­ szűnik. Érdekes, az eszembe sem jutott. hogy Vali néni megbetegszik. Nem emlékszem ugyanis, hogy tanári betegség miatt elmaradt volna egy dolgozat. Közben tanultam a Pascal-tételt. Egyszercsak jött a barátnőm. Mari az anyukájával. Mari édesanyja azért jött, hogy megbeszélje Anyuval, hogy forradalom van, és ne engedjenek el iskolába. Anyu rájuk förmedt, hogy Mari találta ki az egészet a kémia dolgozat miatt. Mari persze lapított. Gondolom, 8 ugyanúgy ábrándozott a dolgozat elmaradásának kényszerítő körül­ ményeiről, mint én, de ő már biztos volt benne, hogy a Jóisten meghallgatta. Aztán a két édesanya úgy döntött, hogy elkísérnek a villamosmegállóba bennünket, ha jár villamos, megyünk dolgozatot írni, ha nem jár, otthon maradunk. Nem járt. »5 ‘ «fTk >■ I Aztán bementünk a Belvárosba. Pest egy romhalmaz volt. Igaz, a betört kirakatokból senki sem vitt el semmit. Fiatal gyerek volt a kapualjban kiterítve. Gyertyák és virágok között. Igen felemelő, magasztos érzés volt, hogy meghalt a magyar szabadságért. De azért szörnyű volt tudni, hogy halott. Én is harcolni akartam. De Anyu persze nem engedett el. Nagyon haragudtam ezért a „majomszeretetért.” És aztán ott álltam Gábor díszes temetésén, aki felettem járt két évvel az általános iskolában, és meghalt a forradalomban. Ekkor azért kicsit megértettem Anyut. Aztán láttam az utcán egy halott orosz katonát. Egy tankban sült meg. Én őt is sajnáltam. Minek kellett idejönnie. És aztán, amikor mindennek vége volt, mindent megmásítottak. Mindent meghamisítottak. Sok időnek kellett eltelni, hogy Pozsgay Imre kimondhatta: 56-ban népfelkelés » volt. T. K. A dolgozat elmaradt. Helyette nagydolgozatot írtunk törté­ nelemből, illetve éltünk át. Tizenöt évesen. Amikor az ember feje tele van hazaszeretetettel. Harc volt. A katonák átálltak a mi oldalunkra. Azért írom, hogy ,mi , mert akkor úgy látszott, hogy egységes az ország. A munkás, a paraszt, az értelmiségi, a diák. És persze egy kicsit buta voltam. Az ország függetlensége cél volt számomra, nem ábránd. Most már tudom, hogy ilyen pici ország nem lehet független. A nagyok nem engedik meg. Pedig akkor nagyon bíztunk az ENSZ-ben. Állandóan azt vártuk, hogy segítenek. Akkor még nem ismertem annyira a történelmet. Nem tudtam, hogy a második világháború előtt is volt Népszövetség, amely nem akadályozta meg a náci terrort. Közben a rádióban Beethoven V. Szimfóniája szólt. A Sorsszimfónia nekem már mindig 56-ot fogja jelenteni. 55- Október 6. Október 6.-a nem ünnep számunkra, hanem a Nemzetünk egy gyásznapja. Talán egy tanárom mondhatta a gimnáziumban. Pedig én mindig kiraktam a kokárdát. 14 ember halt mártírhalált e napon. Hősök! Megküzdöttek a hazáért; életüket, vérüket adták csupán egy esküért. Hiszen jórészt nem voltak magya­ rok. Ilyenkor arra gondoltam, hogy ma ki vállalná ezt a Nemzetért? Azt hiszem nagyon kevesen, talán senki. Talán, pont egy katolikus egyetemen lesz másképp, és tényleg képesek leszünk az önzetlenségre felebaráta­ ink, de legalább hallgatótársaink irányába. Addig is Október 6.-a az önfeláldozás. a hazáért való áldozathozás ünnepe! Gyökeres Zoltán �ítélet Néhány tudnivaló a Hallgatói Önkormányzat új választási rendszere kapcsán Karunk Hallgatói Önkormányzatának Választmánya 2004. szeptember 24-ei ülésén elfogadta a HŐK új Szervezeti és működési szabályzatát. Ennek igen lényeges része egy új választási rendszer, melynek előzményei és legfontosabb elemei az alábbiakban foglalhatók össze. A kreditrendszer bevezetése és folyama­ tosan, néhány éven belül minden évfolyamra történő alkalmazandósága folytán szükségessé vált az eddigi, évfolyamokra lebontott választási rend­ szer átalakítása. Az eddigi rendszer lényege az volt, hogy az egyes évfolyamok s azokon belül külön-külön az egyes tagozatok (nappali-levelező, korábbi számtáv) mind-mind önállóan választották meg saját képviselőiket. Adott évfolyamon-tagozaton csak az abba tartozók szavazhattak, és jelölt is csak azokból kerülhetett ki. Ez tehát lényegét tekintve hasonlított az országgyűlési egyéni választókerületi rendszerhez. A kreditrendszer alkalmazásával azonban egyre nehezebb összetartozó évfolya­ mokról beszélni, hiszen az eddig kötött órarendektől eltérve természetesen az egymásra épülés korlátáival, de jóval szabadabban vehetők fel az egyes tantárgyak. így pl. előfordulhat, hogy valaki az egyetemre történő első beiratkozásakor rögtön felveszi az „Alkotmányjog 1; c. tantárgyat, s ő ebben a „másodévesekre” hasonlít. De persze megteheti ezt későbbi években is, ekkor esetleg az egyetem elvégzése túlnyúlik az ötéves időtartamon. Nyilván előfordul ez azokkal is, akik pl. sikertelen teljesítés miatt későbbi években újra kényszerülnek felvenni egy-egy tárgyat. Ezáltal „létrejönnek” „hatod-heted” stb. éves hallgatók is. Az évfolyam szó eddigi, valójában a kötött tárgyak felvételével és teljesítésével kapcsolatos értelme így tehát jelentősen átalakul(t). 55 Habár jelenleg még nem az egyetem összes hallgatója érintett a kreditrendszer alkalmazásában, a HŐK döntése alapján olyan új választási rendszer kialakítása jött létre, mely mindenkire vonatkoz­ tatva, ehhez igazodva, a jelenre és a jövőre nézve is folyamatosan alkalmazható lesz. Ezzel összefüggésben pedig két eltérő választási rendszer a régi megtartása a nem kredites, az új bevezetése a kredites hallgatók számára helyett célszerűbbnek tűnt az új rendszer alkalmazása a teljes hallgatóság tekintetében. Ezen új elképzelés lényege most már az, hogy megszűnő, vagy nehezebben értelmezhető évfolyamok helyett a teljes hallgatóság válassza meg a HŐK képviselőit, az úgynevezett Választmány tagjait. Az eddigi ,egyéni választókerületi” rendszer helyett pedig az országos, valamint a fővárosi közgyűlési listákon alkalmazott d'Hondt-féle rendszer szolgál a mandátumkiosztás példájául némi korrekcióval; s ehhez értelemszerűen listás rendszerű választás társul. Mindenekelőtt változást jelent, hogy nem képviselőjelöltek versengenek, hanem elnökjelöltek által állított listák. s a hallgatók a listák közül egyre szavaznak. Aki tehát a HŐK elnöke szeretne lenni. pályázatát a megfelelő legitimáció érdekében legalább 150 támogató aláírással a HÖK-irodában egy lista kíséretében adja le. S mivel a Választmány létszáma 12 lesz, a listán legalább de nem legfeljebb tizenkét névnek kell szere­ pelnie, mégpedig a következő sorrend­ ben: első helyen az elnökjelölt; második­ ötödik helyen az alelnökjelöltek; hatodiktizenkettedik helyen a további választmányi tagok; végül a tizenharmadik­ tizennyolcadik helyre választmányi póttagok vehetők fel. Ez utóbbi „egység” két szempontból lehet előnyös: egyfelől azért, mert esetleges visszalépés esetén előreléphet egy póttag­ jelölt; másfelől azért, mert ez segíthet megoldani azt a régi problémát, hogy mi a teendő akkor, ha év közben „esik ki' a Választmány egy tagja így ugyanis a 55 helyére a listáról addig mandátumot nem szerzett jelölt léphet. s kisebb va• lószínűséggel fordul az elő, hogy' a Választmány a tanévkezdésre szinte „csontig lesoványodik”, vagyis létszáma alaposan lecsökken. Természetesen az első hat névben biztosítani kell a levelező tagozat képviseletét is. A választások lebonyolítása egyebekben nem változik, pusztán annyiban, hogy nem kell évfolyamonként és tagoza­ tonként külön szavazni mindenki jogosult bármelyik szavazóhelyen leadni a voksát. Az eljárás szabályosságáért továbbra is Választási Bizottság felel, melybe az elnökjelöltek is delegálhatnak majd egy-egy tagot. A választásokat október Tjéig kell kiírni, és november 15. és december 15. között kell megtartani. Az érvényességi küszöb 25 %-nyi részvétel, illetőleg az, hogy legyen legalább egy, legalább 12 főt tartalmazó lista. Ezek bármelyike nélkül természe­ tesen meg kell ismételni a választást, hiszen az elvárható részvétel vagy a Választmány felállása nem lenne bizto­ sítva. Ami a rendszerben kissé bonyolultabb lesz, az a mandátumkiosztás szabályo­ zása. A HÖK-választás sajátosságainak megfelelő rendszer kidolgozásában köszönetét kell mondanunk Nagy Imre matematikusnak, aki észrevételeivel és javaslataival nagyban segítette a megfelelő számítási mód megalkotását. Az új módszer lényegét ugyanis két fontos dolog adja: egyfelől az, hogy az évfolyamokra és tagozatokra vetített eddigi „kvótáid vagyis a hallgatói létszám szerinti képviseleti arányok meg­ szűnnek. Ez természetszerűleg követ­ kezik az új választási rendszer lényegéből. a Választmány kötött létszámából. (Egyébként a 12 fős Választmány bőven megfelel a mintegy 4000 fős hallgatósághoz viszonyítva, így ugyanis lényegesen nagyobb az arány. 55 9 �ítélet mint pl. az ország 10 milliós lakosságához viszonyított 386 képviselő, vagy önkormányzati példát alapul véve a főváros 2 milliós lakosságához mért 66 fős Közgyűlés esetében.) A másik fontos tényezőt pedig a következő adja: a választás egyik legfontosabb, lényegi elemét jelenti az, hogy az a lista, amelyikre a legtöbb érvényes szavazatot adják le (ún. első helyezett lista), mindenképpen ,elviszi” az első hat választmányi tag helyét, azaz az első helyezett listán szereplő első hat jelölt fogja alkotni az ún. Elnökséget (ők lesznek az elnök melletti öt alelnök által alkotott operatív testület tagjai). Ennyi­ ben tehát ez a lista kiemelt szerepet játszik a többihez képest. 55 A további hat hely elosztásában jut szerephez az említett d'Hondt-féle számítási módszer. Ennek lényege egyelőre az általánosság szintjén ismer­ tetve a következő: számoszlopokat kell képezni, melyek élén a lista sorszáma áll (ezt a Választási Bizottság előzetesen sorsolja), ezek alatt pedig a listára adott szavazatok száma. Minden egyes oszlop következő sorait pedig úgy kapjuk, hogy a legfelső számokat (a szavazatok számait) elosztjuk 1,5-del, hárommal, öttel, héttel, kilenccel és így tovább (ez egyébként teljes egészében megegyezik a Fővárosi Közgyűlés választásakor alkalmazott rendszerrel). Ezt követően a legfelső megkeressük a számsort kihagyva létrejött táblázatban a legnagyobb számot, s az ahhoz tartozó lista kap egy mandátumot. Majd tovább keresünk, és a második legnagyobb számhoz tartozó lista kap egy újabb mandátumot. Ezt folytatva kell kiosztani mind a hat, az első helyezett lista által „le nem foglalt mandátumot. Az alkalmazott osztószámok és a legfelső sor kihagyása egyébként azt célozza, hogy a csekélyebb szavazatszámot elért listák is juthassanak esetleg egy-egy mandátum­ hoz. Kérdés természetesen, hogy az első helyezett lista rész vehet-e és ha igen. milyen mértékben ebben a mandátumkiosztási számításban. Hiszen egyrészről igen komoly előnyhöz jut azzal, hogy bármilyen csekély fölénnyel győz is. 55 10 mindenképpen róla kerülnek ki az Elnökség tagjai; másrészről azonban indokolatlan lenne, hogy ha pl. 95 %-os többséget szerez, csupán 6 tagja legyen a Választmányban. Ezért tehát az első helyezett lista is részt vehet a mandátumkiosztási, listák közti számo­ lásban, de csak akkor, ha a rá leadott szavazatok meghaladják az összes érvényes szavazat felét (tulajdonképp ennek felel meg a választmányi tagsági arány, hiszen az az összes mandátum fele), s ekkor is csak azokkal a szavazataival, amelyeket ezen az 50 %-nyi arányonkapott. Ez az a szabály, amely igyekszik kiegyenlíteni az első helyezett lista privilegizált helyzetét, hiszen így végső soron előfordulhat, hogy a választmányi tagok fele más listá(k)ról fog kikerülni. íme egy gyakorlati jellegű példa a számítási módszerre: 1) 2000 érvényes szavazat érkezett összesen öt listára. A szavazatok megoszlása a következő volt: 1. sorszámú listára: 800 szavazat; 2. sorszámú listára: 420 szavazat; 3. sorszámú listára: 610 szavazat; 4. sorszámú listára: 165 szavazat; 5. sorszámú listára: 5 szavazat. Rögvest nyilvánvaló, hogy az 1. sorszámú lista nyert, így övé az első hat választmányi hely. Mivel azonban szavazatainak száma nem haladta meg az 1000-et, a további hat helyet a másik négy lista közt kell elosztani. Lássuk a táblázatot: sorszám 2. 3. 4. szav.szám 420 610 165 5 /1,5 280 406,6667 110 3,333333 /3 140 203,3333 55 1,666667 /5 84 122 33 1 n 60 87,14286 23,57143 0,714286 5. 46,66667 67,77778 18,33333 0,555556 /II 38,18182 55,45455 15 0,454545 /13 32,30769 46,92308 12,69231 0,384615 /15 28 40,66667 11 0,333333 /17 24,70588 35,88235 9,705882 0,294118 Az osztást a „/1,5” jelű sorból kell tehát kezdeni. A sorrend: az első mandátum a 3. listáé (406,6667); a második mandátum a 2. listáé (280); a harmadik mandátum ismét a 3. listáé (203,3333); a negyedik mandátum ismét a 2. listáé (140); az ötödik mandátum ismét a 3. listáé (122); végül a hatodik mandátum a 4. listáé lett (110). A végeredmény tehát: 1. lista: 6, 2. lista: 2, 3. lista: 3, 4. lista: 1, 5. lista: 0 mandátum. Ez a számítási módszer egyébként jobb, mintha pusztán a szavazatok százalékos arányát vizsgálnánk, s aszerint próbál­ nánk elosztani a mandátumokat, hogy az arányt a 6-hoz viszonyítanánk. Ugyanis a mandátumszámban is törtek jönnének létre (pl. 4,5 mandátum), és a szükségszerű kerekítések torzíthatnák a végeredményt. Ezzel a számítási mód­ szerrel viszont minden mandátum kiosztása egyértelműen biztosított. a mandátumok számát nem szükséges többfelé osztani. Kérdésként felmerülhet, mi a teendő, ha a táblázatban több mezőben azonos szám szerepel? Ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy már pl. csak egy mandátum volna kiosztható, de három lista is „jogosult lenne rá. Ekkor a teendő a következő: a mandátumot egyfajta. a nemzetközi magánjogból is ismerős „lépcsőzetesség’ szerint az a lista fogja megkapni, amely még eddig nem kapott egyet sem; ha ilyen nincs, az, amelyiknek addig kevesebb mandátum jutott; ha pedig ez a jellemző is megegyezik, akkor a kisebb sorszámú lista (itt már a szerencse dönt). Természetesen ez a megoldás sem „légből kapott”, a vonatkozó jogszabály ezt a megoldást alkalmazza. Előfordulhat még az az inkább elméleti lehetőség is, hogy több első helyezett lista lenne szavazatazonosság miatt. Ekkor a választást meg kell ismételni, hiszen nem volna eldönthető, melyik lista adhatná az Elnökség tagjait (legfeljebb a szerencsével. itt azonban igen komoly a 55,tét”, nem 55 55 �ítélet indokolt, hogy így szülessen meg a döntés). A rendszer próbája természetesen a gyakorlat lesz, amikor kiderül majd, megfelelő-e az új igények számára, Mindenesetre; a kialakítás igyekszik a lehetőség szerint igazságos” (mely fogalom egyébként Kilényi professzor úr szerint nem a választójog terrénuma, lásd pl. a brit ,a győztes mindent visz”rendszert) mandátumelosztást, de lega­ lábbis kiegyenlítést lehetővé tenni. A 55 55* demokrácia „megtanulásáf a jog- és államtudományi képzésben jó már az egyetemen megkezdeni! Az alapul szolgáló számítási rendszer és a listás mandátumelosztás idevonatkozó részletes szabályait mindenki tanulmá­ nyozhatja a következő jogszabályhelyen: 1990. évi évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármes­ terek választásáról, 45. § (4) bekezdés. Összeállította: Szilvásy György Péter Koltay András laudációja Pálinkás Györgynek (2004. április 29., Pro Facultate-díjátadás) Az ünnepi pillanat ellenére is nagy szomorúsággal tölt el, hogy az idei esztendő utolsó Pro Facultate díját megkésve kell átadnunk. A díjazott ugyanis testében már nem lehet köztünk. Pálinkás György tanár úrról beszélek, mindenki Gyuri bácsijáról. Nagy szeretettel köszöntöm körünkben családját, feleségét és leányát. Két hónap telt el azóta, hogy Gyuri bácsi itt hagyott minket, és ez az időszak nagyon nehéz volt számunkra. Nem vígasztalok senkit: később sem lesz sokkal könnyebb. Hálás vagyok, hogy láthattam Őt itt, a Pázmány jogi karán. Nélküle és a fájdalmasan kevés hozzá hasonló tanár és ember nélkül nehéz fogódzót találni ebben az egyre inkább elsiváruló. elszürkülő, értékeket vesztő világban. Mi jórészt tőlük és Gyuri bácsitól tanultuk meg, mit jelent jogásznak, az erkölcsi értéket megőrző, az igazra törekvő embernek lenni, maradni. Nem véletlenül emeltem ki az elején, hogy Ő csak testében nem lehet itt ma velünk. Nehéz megbarátkozni ugyan a gondolattal, hogy már sohasem találkozunk össze a folyosón vagy a Szentkirályi utcában, de kénytelenek vagyunk megtenni. Azon­ ban azt gondolom, hogy amit tőle kaptunk, tovább él. Higgyék el, nem az ilyenkor szokásos üres szólam ez. Gyuri bácsi itt van velünk, akárcsak az elmúlt években, és most már velünk is marad. A szívünkben, a lelkűnkben, szava­ inkban, gondolkodásunkban. Úgy, ahogyan mindig is láttuk csendesnek, szerénynek, emberségesnek, de lán­ golóan szigorúnak és eltökéltnek, ha az igazát kellett védelmeznie. Velünk van tehát, de hogy meddig, az elsősorban rajtunk múlik. Felépíthető-e még egy olyan világ, ahol Ő is otthon érezné magát, egy olyan Kar, amely tovább tudja plántálni az Ő szellemét az újabb nemzedékekbe? Képesek leszünk-e továbbadni akár csak a töredékét is annak, amit Tőle kaptunk? A kérdések egyetlen helyes megválaszolása a mi felelősségünk is, de nem szabad felelőtlen ígéreteket ten­ nünk. Cselekednünk kell. És emlékezni Rá, mindig, minden percben, nem csak az ehhez hasonló ünnepi alkalmakkor. Az örökséggel akkor sáfárkodunk jól, ha azt a mindennapok gyakorlatává tesszük. Az idei esztendő utolsó Pro Facultate díja Pálinkás Györgyöt illeti. Elkéstünk, de reménykedek abban, hogy velünk töltött ideje alatt elégszer fejeztük ki hálánkat, elégszer mondtunk Neki köszönetét. Azt kívánom mindenkinek, próbálja meg úgy szeretni ezt a Kart és annak közösségét, ahogyan Ő tette még akkor is, ha olykor talán nehéz. Szeresse és próbálja meg tovább javítani. A tét nagy. Annak az eszmerendszernek, világnézetnek, egyszerűbben szólva: emberiességnek, tudásnak, szeretetnek, hitnek, igazságosságnak az átörökítése, továbbélése, amit Tőle is tanultunk. Ha itt, magunk között nem sikerül, máshol miért sikerülne? Gyuri bácsi e percben is itt van velünk. Hangja, szavai fülünkbe csengenek. Figyelmeztetnek, ha kételkednénk, eligazítanak, ha nem leljük utunkat, biztonságot adnak, ha menedékre van szükségünk, megerősítést nyújtanak, ha úgy véljük, rátaláltunk az igazságra. Gyuri bácsi, köszöntlek! Hagyomány és tiszteletadás Visszatekintés a 2004. évi Pro Facultate-díjátadásra 2003. májusában indult útjára a díj története, néhány tanársegéd és doktorandusa kezdeményezésére minden évben (igaz, még csak egy volt azóta) kiadásra kerül(nek) aProFacultate-Díj(ak), a Kar azon oktatói számára, akik az eltelt esztendőkben a legtöbbet cselekedték egyetemünk előrejutása, a hallgatóságszakmai-szellemi-lelkiokítása és nevelése érdekében. A hagyományteremtő szándékkal létrehívott díjat első ízben, 2003. május 7-én Zlinszky János alapító Dékán Úr vehette át, ahogyan arról annak idején lapunk is részletesen beszámolt (Id. ítélet 2003/4. és a Pázmány-Nap után 11 �ítélet szeptemberben megjelent különszám). Az ötletgazdák azóta végigjárták a hivatalos utat, így ez év tavaszán Bándi Gyula Dékán Úr támogatásával a Kari Tanács döntése hivatalos szintre emelte a kitüntetést, mely jelenleg a Kar egyetlen ilyen jellegű elismerése. Az első évtől eltérően ezúttal az elfogadott kiírásnak megfelelően minden egyetemi polgár (tehát hallgató, oktató és egyéb alkalmazott) szavaz­ hatott odaítéléséről. A Hallgatói Ön­ kormányzat aktivistái egy álló hétig a főépület aulájában álltak lesben és gyűjtötték a szavazatokat. A Lippay mely civil hallgatói György Kör öntevékeny csoport az átadási ünnepség megszervezését is vállalta a Pro Facultate-Nap programjain belül kommandói az előadásokat és a tanszékeket járták a szavazócédulákért. Az egyhetes procedúra alatt közel ezer szavazat gyűlt össze, mely erősen megoszlott több tucat oktató között, de az első három helyezett kiemelkedő szavazatszáma miatt a szervezők döntése alapján idén három díj került kiosztásra. IJ ll A 2004. április 29-én megrendezett Pro Facultate-Nap kiváló alkalmat nyújtott arra, hogy immáron másodízben is 12 átadásra kerüljenek a díjak. A nap során sokirányú és élményekben teljes programok várták a gesztenyefa alá, a Kar kertjébe özönlő hallgatóságot. A díjátadásra azonban megtelt a díszterem (még olyan is akadt, aki képes volt otthagyni ezen jeles esemény miatt mm a sörét!). mH A Lippay György Kör tagjai köszöntötték az egybegyűlteket, Lmmi mindhárom díjazott pedig a köszöntőt mondó (jelenlegi avagy egykori) hallgatójától tudta meg az eredményt. A közönség számára is újdonságot hozott e közlés (a szavazóurnát szigorúan lezárták és a számláló-bizottságot teljes titoktartásra kötelezték korábban). Először is Selyem-Tóth Sándor negyedéves hallgató köszöntötte Kilényi Géza Professzor Urat, aki tehát ezzel a Pro Facultate-Díj 2004. évi kitüntetettje lett. Ezután Ádány Tamás egykori hallgató, jelenlegi tanársegéd köszön­ tötte kedves tanárát, Bánrévy Gábor Professzor Urat, aki lett így a következő díjazott. Harmadszor, de korántsem utolsósorban Takács Veronika negyedéves hallgató mondta el Péteri Zoltán Professzor Úr felé címzett köszöntőjét, aki tehát szintén díjazott lett. A fentiekben azt állítottam, hogy a szervezők idén három díjat osztottak ki. Nos, ez valóban igaz a szavazatok alapján odaítélt díjakra, de ezen felül az a döntés született, hogy Karunk tavasszal eltávozott kedves tanára. Pálinkás György posztumusz megkapja e kitüntetést. Gyuri bácsi köszöntését Koltay András tanársegéd tartotta, a díjat a tanár úr felesége és leánya vette át. Mindenki egy-egy díszes oklevelet kapott, magyar és latin szöveggel. A magyar szöveg így szólt: ‘‘Mi, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Állam­ tudományi Kar oktatóinak és hallgatóinak universitasa PRO FACULTATE oklevelet adományozunk ... -nak, akinek a Karért végzett munkáját ezzel is elismerjük és megköszönjük, őt példaképként állítjuk az Universitas minden tagja elé. Kelt Budapesten, 2004. április 29-én. Radnay József Prodékán Úr is köszön­ tötte az ünnepeiteket. Ezek után a díjazottak egyenként szóltak a közön- P 6 "«»Í- A. r** ii Ilin III ^'llL i séghez, és egyaránt elérzékenyülve, büszkén, az elvégzett sokévi munka örömével és elégedettségével, de felvér­ tezetten a jövő feladataira köszönték melynek fényét meg az elismerést számukra külön emeli, hogy a rájuk adott szavazatok döntő többsége a hallgatóságtól eredt. Az ünnepélyes díjátadást kerekasztalbeszélgetés zárta, melyen az ünnepelteken kívül részt vett Bándi Gyula Dékán Úr, Bittsánszky Géza Tanár Úr, valamint Horváth Attila Tanár Úr. Ennek zárultával a közönség pedig visszatérhetett a kertbe a szabadtéri mulatsághoz, és talán elkezdte törni a fejét, vajon kire is adja majd szavazatát 2005-ben. A Pro Facultate-Díj eddigi kitünte­ tettjei: 20Q3-. Zlinszkyjános Prodékán Úr 2004‘. Bánrévy Gábor Professzor Úr Kilényi Géza Professzor Úr Péteri Zoltán Professzor Úr Pálinkás György Tanár Úr (posztumusz) Gerencsér Balázs �ítélet A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának SZABÁLYZATA A Pro Facultate-díjról A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Tanácsa, azon gondolattól vezérelve, hogy a Kar tudományos, erkölcsi és szellemi épüléséhez kimagasló áldozatvállalással hozzájárult oktatóit méltó elismerésben részesítse, az arra érdemeseket a Kar egésze elépéldaként állítsa, ezen elismeréssel hagyományt teremtve, az alábbiak szerint határozott. 1. § A Kar tudományos, szakmai, er­ kölcsi és lelki épülését kimagaslóan szolgáló, a Karért a legtöbb áldozatot hozó oktatókat a Kar minden évben díjazásban részesíti. universitasa PRO FACULTATE oklevelet adományozunk ... -nak, akinek a Karért végzett munkáját ezzel is elismerjük és megköszönjük, őt példaképként állítjuk az universitas minden tagja elé. Kelt.' (2) Az oklevél szövege latin nyelven: ,Nos communitas professorum et cives academic! facultatis scientiae Juris et Politicae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nominatae, diplomám ,PRO FACULTATE' donamus ... Cum qua. hoc modo quoque agnoscimus suum laborem pro facultate, gratias agentes pro negotio SUO. Tamquam exemplarem ad imitandum proponimus coram omni membro universitatis. Anno Domini.' 5J 2. § (1) A díj elnevezése Pro Facultate. Formája díszes kivitelű, magyar és latin nyelvű oklevél. (2) A díj névválasztásában is kihang­ súlyozásra került a szellemi folyama­ tosság az egykori Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemmel, így a díj mintája és előképe az ott 1936-ban létrehozott Pro Universitate díj. 3. § (1) Az oklevél szövege magyar nyelven: „Mi, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudo­ mányi Kar oktatóinak és hallgatóinak 55 keretek között, egy vagy több oktató számára, a Kar oktatóinak, hallgatóinak és alkalmazottainak nyilvánossága előtt kerül átadásra. 5. § A díj odaítéléséről a Kar oktatói, alkalmazottai és hallgatói együttesen döntenek. 6. § A szavazásra egy, minden évben előre kijelölt hét áll rendelkezésre, amely idő alatt mindenki élhet szavazati jogával. A Kar minden oktatója, alkalmazottja és hallgatója rendelkezik szavazati joggal. A szavazás lebonyolítása a Kari Tanács felügyelete alá tartozik. 55 55- A Kari Tanács döntése alapján Dr. Bándi Gyula dékán 55 2003. december 19. 4. § A díj minden évben ünnepélyes Pázmány szalon TL: Mikor és hol született meg a Pázmány Szalon gondolata? •X - »Ar . . -IH Dr. Horváth Attila docens úr (Jogtörténeti Tanszék): Gyakorlatilag a kar és az egyetem alapítása óta igyekszünk a kari és egyetemi szellemi életet (oktatói és hallgatói összefogás mellett) felpezsdíteni. A Pázmány Szalon e törekvés részét képezi. TL: Milyen célt szolgál a Pázmány Szalon HA: A kari és az egyetemi közösség építését. Az egyetem, tudniillik, nem­ csak szakembert, jelen esetben jogászt, vagy Dr. Zlinszky János szavaival, jó t; A házigazda jogászt kell, hogy képezzen, hanem gondolkodni képes polgárt is. A Pázmány Szalon a kari és egyetemi valós és hagyományos célokkal, tettekben is, azonosuló oktató és hallgató számára nyújt értékes kikapcsolódást. Célunk továbbá a tájékozottság és az általános műveltség fejlesztése. Ennek jegyében ősztől a Pázmány Szalon keretein belül zenéhez kapcsolódó előadás-sorozat indul. A Pázmány Szalon újabb és újabb lehetőséget teremt és várjuk oktatók és hallgatók, közös jövőnket építő, gondolatait. Szilas Alex művész úr segítségével jutottunk hozzá a Díszteremben elhelyezett 13 �ítélet zongorához. Egyik HÖK-ös hallgatónk (aki személyét nem kívánja felfedni) hat havi fizetését áldozta efelettéhh nemes célra. TL: Hogyan kerültél kapcsolatba a Jogtudományi KarraE Szilas Alex művész úr: Nyéky Boldizsárral régóta tervezzük közvetí­ teni a zene szeretetét. Elsősorban a fiatalok számára. Mi Boldival sze­ rencsés helyzetben vagyunk. Zene­ szerető közegbe születtünk. A közönség az elmúlt 15-20 évben fokozatosan eltávolodott a zenétől. Egykor a zeneértés az írni-olvasni tudáshoz hasonló szerepet töltött be. Ma a fiatalok gyakorlatilag semmiféle zenei oktatást nem kapnak sem otthon / sem az iskolában. A társadalom tagjai (főként a fiatalok) nem értik a zenét. A baj: e tényt még bevallani sincs merszünk. TL: Miről szól a Pázmány Szalon ? SA: A Pázmány Szalon keretében kisebb lélegzetű műveket fogok előadni (híres­ neves vendégművészekkel kart karba öltve). Ismertetni fogom a mű jellegzetességeit. De, kérem, senki ne ijedjen meg, nem kívánom terhelni a hallgatóságot! Ügyelek arra, hogy min­ dig, minden körülmények között, közérthető legyek. A Pázmány Szalon berkein belül mindig egy-egy korszak alkotásai kerülnek majd terítékre. Első alkalommai: a romantika. A romantikának komoly magyar vonatkozásai vannak gondoljunk csak Liszt Ferencre vagy Erkel Ferencre / és ne feledjük el Mosonyi Mihályt és így tovább. Célunk továbbá a kapcsolatos történeti ese­ mények felelevenítése is. TL: Mit értesz kapcsolatos történeti eseményen? SA: A kulisszatitkokat és anekdotákat, amelyek nem tartoznak (közvetlenül) a lexikális ismeretek közé, és amelyeket. 14 ki tudja, réges-régen elfeledtek. Terveink között szerepel, mint utaltam rá, vendégelőadók meghívása a Pázmány Szalon előadásaira; lehetősé­ get teremtve a hallgatók számára, hogy kötetlen beszélgetések során ismerjék meg e neves művészeket. TL: Óhatatlanul felmerül bennem: miért szalon a Pázmány Szalon? SA: A társaság, tudni illik, egymás megismerése céljából jön össze. A szalon tagjai társasági életet élnek. A szalon, továbbá, tagjai részére fórumot biztosít. A szalon az aktuális problémák felvetésének és megvitatásának helye. És nem utolsó sorban a szalon (kifejezet­ ten a Pázmány Szalon) a fiatalok előtt ismeretlen területet tesz hozzáférhe­ tővé: a zene világát (és megértését). TL: Mikor és hol lesz az első Pázmány Szalon? SA: Október 27-én este fél 7-től a Díszteremben. Mindenkit nagy-nagy szeretettel várunk! Teleki László SZESZ Barkóbázzunk! Egy korsó finom barna sör? Nem! Akkor talán egy jó évjáratú száraz vörösbor? Nem! Akkor nem lehet más, mint a Szofi Egyetemi Színtársulat! Igen! Fügedi Zsófival, a SZESZ vezetőjével készült beszélgetésen keresztül bemutatkozik egyetemünk színtársulata. IT1 Honnan jött az ötlet, hogy színjátszó kört alapíts? Gimnázium alatt amatőr színjátszó körben játszottam, ezt szerettem volna folytatni, de mivel itt nem volt, gondoltam, hogy nekilátok és én alapítok egyet. Ilyen egyszerű lenne? Nem volt az olyan könnyű. Először is már azon stresszeltem, hogy jó csapat jöjjön össze, azután nehéz volt az időpontválasztás, teremkeresés és még csak a próbáknál tartunk. Ez kispályás volt az előadáshoz képest. Terem, díszlet, jelmezek, hangosítás, plakátok... és még sorolhatnám. Az egyik kedvenc sztorimat ezzel kapcsolatban te is ismered. Igen? Melyik az? Nem emlékszel milyen nehéz volt az az ajtó? Dereng valami, de azért meséld el te! Amikor a Színművészetiről díszletek hiányában csalódottan tértünk vissza az egyetemre, észrevettük, hogy lomtala­ nítás van a Vass utcában. Először csak mosolyogtunk rajta, hogy mi lenne, ha a lomokból válogatnánk össze a díszletet, de utána megakadt a szemünk egy nagyon jó széken, ami illett a darab hangulatába és némi latolgatás után égés ide, égés oda, elindultunk vele az egyetem felé. Már ez is elég viccesen nézett ki, de amikor visszamentünk �ítélet még egy ajtóért is, az már inkább nehéz volt, mint szórakoztató. Utána tettünk még pár kört, de már csak egy pofás rádiót sikerült szereznünk. Szemet szúr a társulat neve: SZESZ. Ez hogy keletkezett? Olyat szerettem volna, ami egyszerre figyelemfelkeltő és könnyen megjegyez­ hető. Mikor alakultatok és hányán vagytok? Ez egy jó kérdés, soha nem tudom, hogy hányán vagyunk. Ez különben is képlékeny dolog, épp most váltottunk. Elutazott egy alapító tag és jött helyette egy elsős lány. Ha így összeszámolom, három másodéves, hat harmadéves velem együtt és egy negyedéves az állomány. Ez sok, vagy kevés? Ahhoz képest, hogy mennyien jelentkeztek az első felhívásra, ilyen kevesen maradtunk és sajnos az idei hirdetésre sem tolongtak az emberek. Tulajdonképpen az a legnagyobb problémánk, hogy fiúhiány van. Ilyen nehéz afelvételi? Nem volt felvételi. Az egyedüli elvárás a lelkesedés és persze az, hogy mindenki teljesítse a vállalt feladatát. Tudom, ez így nagyon komolyan hangzik, de valójában nem ennyire vérmes, hiszen élmény a színen lenni, csak azzal nincsenek tisztában, hogy a szöveget meg kell tanulni és a próbán meg kell jelenni. Nem vagy elég szigorú rendező? Ez nem szigor, hanem belátás kérdése. Mindenkinek elmondtam a legelején, hogy mit várok el, lásd szövegtanulás és próba ez az a minimum, ami nélkül nem lehet színdarabot előadni. És betartják? Zömében igen. Értelmes, felnőtt emberekkel van dolgom. Azok már lemorzsolódtak, akik rájöttek, hogy nincs elég idejük, a megmaradtak viszont némi ösztönzés és ostorcsa­ pások közepette szépen helyt álltak. Mesélj az előadásról! Hogy sikerült? Elégedett vagy? Elégedett vagyok. Voltak meleg helyze­ tek, hiszen mindenki amatőr színjátszó, így az előadás felfokozott izgalmában kimaradt egy-egy szövegrészlet. ami nagy galibákat okozhatott volna, de szerencsére mindenkinek megvolt a lélekjelenléte és nem csúszott hiba az előadásba. Hogy esett a választás a három komédiára? Olyan darabot szerettem volna, amiben lehet variálgatni a szereposztást, emellett a próbanapokat is, valamint könnyed kezdést jelent mind a szereplőknek, mind a nézőknek. Vannak valódi tehetségek is? Ösztönös tehetség mindegyikük. Említetted, hogy amatőrök, Te rendeztél már? Nem, számomra is új kihívás volt ez a feladat. Eddig én is csak a színészi oldalt ismertem. És melyik a jobb? Érdemes volt váltani? Hát én inkább maradnék a játéknál, túl komoly nekem ez a rendezősdi. Mivel a Pázmányon nem volt eddig hagyo­ mánya, sok szervezőmunkát igényelt. Van esetleg valamilyen szerepálmod? Konkrétan nincs, inkább én is szeretnék kilépni a saját sablonomból. Azt hiszem drámaibb beállítottságú vagyok, ezért megpróbálnék más jellegű szerepeket. Komédiákkal folytatjátok, vagy tervezitek, hogy más műfajban is szerencsétpróbáltok? Szeretnék most váltani és kipróbálni magunkat drámában. Jó lenne egy kicsit más stílus és más kor is. Gondolom idén is előálltok valamivel. Lehet erről valami közelebbit tudni? Nem titok, Boccaccio Dekameron és Wass Albert színművek vannak a palettán ebben az évben. Egészen konkrétan október végén előadunk kettőt a tavalyiak közül. Molnár Ferenc: Ibolya és Heltai Jenő: Nagy Nő című darabokat. Neked melyik a kedvenced? Ezeket a darabokat már régebbről is ismertem és megváltozott róluk a véleményem, mióta ezzel a csapattal adtuk elő. Sokkal inkább a szívemhez nőttek, mint eddig. Ez mindegyikkel így van, éppen ezért nincsen kedven­ cem. Vannak távolabbi célok is? Semmi sem fix még, minden azon múlik, hogy tudjuk-e bővíteni a csapatot és főképpen fiukkal. Úgy tudom az őszi ünnepekre is készültök. Pontosan. Október 6-ra és október 23-ra is egy-két szép verssel. Lehet, hogy március 15-én is látunk majd titeket? Ez még a jövő zenéje, de semmi sem lehetetlen. 15 �ítélet Egri Gólyavér Egy leendő egyetemistának számtalan akadályt kell legyőznie, mire beülhet az első, - várva várt előadására. Felvételi, az azutáni idegtépő várakozás és a kissé kaotikus beiratkozás. Mind ezek sikeres abszolválása után a nyár megkoroná­ zásaként a gólyatábor. Igazi megpróbáltatásaink augusztus 27-én a délelőtti órákban kezdődtek a keleti pályaudvarnál, és 30-án a déli órákban fejeződtek be, ugyanitt. Azok közé a szerencsések közé tartoztam, akik már fényképről látták a tutorukat, így csak negyed óra kellett, hogy kiszúrjam őt a 400 fős tömegből. Mivel a vonat több mint 1 óra múlva indult, volt idő az ismerkedésre. Tutor- cso­ portonként, látványosnál látványosabb játékokkal szórakoztunk, minek eredményeként az arra járó turisták helyi látványosságnak néztek minket, majd indulás előtt extra bónuszként 400-an kört alkottunk, hogy. Hála az égnek a vonatút nyugisán telt, épségben megérkeztünk Egerbe. Ez volt az első gólyatáborom, de azt hiszem, mondhatom az ilyenkor szokásos procedúra következett: regisz­ tráció, beiratkozás, megnyitó. A meg­ nyitón név szerint bemutattak minden jelenlévőt, aki élt és mozgott, a dékán urat, a helyetteseit, a pro-fesszorokat, a HŐK tagjait. Végül a nap zárásaként egyetemi életünk első buliját éltük át. pedig leendő jogászként és tör­ vénytisztelő állampolgárként kéré­ süknek eleget tettünk. Nem nagyon csüggedtünk, hiszen hátra volt a gólyaavatás, aminek keretében letettük a gólya esküt és attól a pillanattól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teljes jogú első éveseivé váltunk, most már minden szempontból. De ne gondoljátok, hogy csak éjszakai életet éltünk, napjainkat is igen hasznosan töltöttük. A szombati nap az aktivitás jegyében lett meghirdetve, idézem: „sportvetélkedő a Testnevelési Csoport vezetésével az udvaron (ha az idő engedi)”. Nos az idő engedte. Volt focibajnokság, amiben inkább a fiúk jeleskedtek egyetemi tanárainkkal karöltve. De azért, hogy a lányok is aktivizálhassák magukat kötélhúzásban mérték össze erejüket. Érthető módon előző este buli, hajnali kelepelés -, a délutánt a többség aktívan pihenéssel töltötte. De jutott idő, hogy tutorainkkal is összeüljünk egy kicsit beszélgetni az egyetemi életről. Mire figyeljünk oda, mitől rettegjünk és mitől ne, tanácsokat kaptunk, és válaszoltak a kérdéseinkre. Vasárnap a városi akadályverseny s.'í U 16 keretén belül megismerkedtünk Eger látványosságaival. Bejárva a várost, különböző feladatok vártak ránk. Legnagyobb népszerűségre a Dobó téren tettünk szert, ahol a beépített ember keresve minden férfinak „Tested 55 mint Spartacus-é' vallomást tettük. Innen pár lépésnyire a sétáló utcában 20 Ft-ért cipőt tisztítottunk, majd célba vettük a Szépasszony Völgyet. Ha már arra jártunk, a bórkóstolást kaptuk feladatul. 4 különböző italt kellett felismerni, persze tudtuk, hogy a 4. nem bor. De mégis mi lehet? T. gazdaságos barackpálinka. Én ilyen rosszat még soha életemben nem ittam, még most is zsibbad tőle a nyelvem. A visszaúton még kitöltöttünk egy tesztet, hogy vacsorára kapjunk az udvaron bográcsban főtt gulyásból. Sok emlékkel lettünk gazdagabbak, jókkal, kevésbé jókkal, de azért nyugtat a gondolat, jövőre is lesz gólyatábor, és akkor már nem mi leszünk a gólyák. Már korábban említettem, ez volt az első gólyatáborom és nem tudom mi a szokás és a hagyomány, de biztos vagyok benne, hogy minden volt Egerben, ami kellett. Ajándékként, egri emlékként stílszerűen mi mást kaphattunk volna, mint nekünk palackozott és címkézett. Egri Gólya­ vért. Mavrák Hedvig is Azt gondoltuk, hogy ezzel vége a napnak... Persze, hogy tévedtünk! Ha jól sejtem a hajnali gólyakelepeltetés minden gólyatábor szerves kellékének számít, tehát ez alól ez az évfolyam sem lehetett kivétel. Szerencsére ez csak egyéjszakás program volt, a bulizással Szombat éjszaka Lean ellentétben. Dubh és Legis Action koncert volt, amire esti fürdőzéssel alapoztunk az egri strandon. A vasárnapi parti része volt a karcoké, amit sajnos idő előtt abba kellett hagynunk. Túl hangosnak bizonyultunk, ezért a helyi szervek megkértek minket, hogy fejezzük be, mi ■a rí»* 1- r �ítélet Eger, Bor, Buli = Gólyatábor! 2004.08.26-29. Eger. Sok ember. Bor. Buli. Gólyatábor! Persze, hogy az! Idén Egerben volt és meg kel hagyni, nagyon jól sikerült. De kezdjük az elején! Augusztus 26. Péntek. Tényleg rengeteg ember és nagy része a Keleti Pálya­ udvarnál található „Gödörben” ücsö­ rög... Ott kezdődött. Aztán jött a vonat és ment és egy hosszú út után... Eger. Egy rövid út a koleszba, ahol eligazítás után megkaptuk az ágyneműt és a szobaszámot. A szobákban (legalábbis a fiúk részén) kb. minden harmadik emberre jutott egy komplett takaró­ párnaszett. Ennek ellenére (talán mert nem aludni mentünk ) általános volt a jó hangulat, ami az esti első bulin is meglátszott. Az első nap tiszteletére már hajnali 4-5 felé aludni mentek az utolsók is, de nem sokáig fekhettek nyugodtan, mert érkezett pár nagyon ötletes tutor-kollega, akik „Gólyák! Kelepeljetek!” kiáltásokkal nézték meg, ki bírt már aludni... Ennek osztatlan sikere lett természetesen. A másik napon (aránylag jó reggeli után) azok a lelkes palánták, akik képesek voltak felkelni az ágyból, néptáncot tanultak a díszteremben az egyetem néptánc­ osaival, akik előtt egy szép bemutatóval ajándékozták meg a közönséget. A napi program ezután lányoknak kötélhúzás, fiúknak (és pár lánynak is!) foci­ bajnokság volt. A tiszta és élvezhető meccsek után vacsora várt mindenkit, majd pedig uszodába mentünk (már aki hozott magával fürdőruhát, illetve akit annak hiánya nem zavart...) Este koncertet adott a Lean Dubh és a Legis Actio, amelyek nagyon jól sikerültek. Ezek után diszkó következett. A vasárnap volt a „hab a tortán”. Tutor­ csoportokként (amelyek jó része már összeszokott, jó társasággá alakult az elmúlt napok alatt) akadályversenyen vettünk részt a belváros különböző pontjain, illetve a Szépasszonyvölgyben egy jól meghatározható ponton. Este egy nagyon jó karaokeparty volt a focipálya mellett a szabadban, (a környékbeliek nagy örömére) majd utána következett az ünnepélyes eskütétel, azután megint buli. Másnap nehezen ment az ébredés, hát még az ágyból való kikelés és pakolás. Reggeli, az ajándék borok kiosztása, vonat és már vége is volt. Azért nagyon sok minden megmaradt. Ebből a három napból az egész társaságnak: barátok, jó emlékek, vagy ha más nem, legalább a másnaposság semmivel sem összeha­ sonlítható érzése, plusz amit még rátett a napi 3-4 óra alvás. Úgy érzem, mindenkinek aki ott volt kellemes emlékként maradt meg ez a pár nap Egerben. A környezet jó volt, a feltételek adottak voltak ahhoz, hogy mindenki ól érezze magát. Itt kell megemlítenem, hogy mindez nem lett volna így, ha a HŐK nem szervezi meg, és ha a tutorok nem ilyen Î* 1 Mi ‘S- 1 segítőkészek és kreatívak. Ezért köszö­ net jár nekik, és reméljük, a következő években is hasonlóan jól fog sikerülni a gólyák „landolása”. Sirius 17 �ítélet A tokaji bor A tokaji bor egyértelműen hungarikum, amelyre büszkének kell lennünk. Tokaj-Hegyalja az egyetlen történelmi borvidék Magyarországon. A borvidék Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekszik a Zempléni-hegység keleti, dél­ keleti és dél-nyugati nyúlványain. Elsősorban azért egyedülálló a bor­ vidék, mert a világ legészakibb olyan bortermő területe, ahol a természet képes az édes bort előállítani. Ez köszönhető a vulkanikus talajnak és a mikroklimatikus viszonyoknak, melyek a pincékben is biztosítják az állandó 11-13 Celsius fok hőmérsék­ letet, valamint az ezen körülmények hatására kialakuló nemespenész (Cladosporium cellare), mely a bor érlelésében játszik fontos szerepet. Messze századokra tekint vissza a tokaji borok, borkülönlegességek készítésének módja. Borkülönlegességek között leg­ ismertebb az aszú, de mellette számos olyan híres és zamatos nedű is megtalálható, mint az aszúeszencia, az eszencia, tokaji fordítás, a tokaji máslás és a szamorodni. Ezen különlegességek részben az aszúból eredeztethető származékok, részben az aszútól is édesebb, töményebb, magas cukor­ tartalmú borkülönlegességek. Alábbiakban a tokaji aszúról írok pár gondolatot. Az első aszúborokat már a XV-XVl. században elkezdték készíteni Hegyalján, de az első letisztázott eljárással előállított nedűt Szepsi Laczkó Máté -református prédikátor­ áldásos tevékenységének köszönhetjük az 1620-as évekből. 1631-ben Sáros­ patak fejedelem asszonyát -Lórántffy Zsuzsannát- is megajándé-kozta. Hogy milyen mértékben volt ismert ital a tokaji aszú a fejedelmi és királyi udvarokban, arra bizonyítékul szolgál azon tények ismerete, hogy XIV. Lajostól, Katalin cárnőn keresztül egészen Goethéig Európa nagyjai fogyasztották 'Hegyalja aranyát'. 18 Sajnos a népszerűségnek számos hátránya is akadt. Először Lengyel­ országból jelezték a királyi udvarokból, hogy már nem azt a minőséget kapják, mint, amit eddig megszoktak. Aztán ezen kiábrándító híreket egyebek is követték Európa más országaiból. Nyilvánvalóvá vált: a tokaji aszút hamisítják. Görög és zsidó kereskedők a gazdákat uzsoraszerződésekbe belekényszerítve, sokszor harmad áron számították fel szüret után a jó minőségű tokaji bort s aszút, valamint más területekről felvásárolt borokat öntözgettek össze és azt adták el. ni * ? A hegyaljai borászok összefogásának eredményeként a nemesi elöljárók elérték, hogy Királyi Helytartó Ta­ nácsot hívjanak össze a tokaji bor védelme érdekében. 1736-ban Sáros­ patakon tartotta meg első ülését nem kevés eredménnyel. Zemplén vármegye hozta akkoriban a leg-szigorúbb rendelkezéseket a tokaji 'pancsolásának' megakadályozására. Egyebek mellett ekkor terjedt el a 'gönczi hordó' is, mely mind a mai napig az aszú készítésének alapvető tartozéka és mértékegysége. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a 'gönczi hordó' 135,7 liter, amibe beleönthető 3-6 puttony aszú (egy puttony kb.28 kg aszú) és ugyanolyan szőlőből készült borral felöntik, majd ezt kipréselik és érlelik. így készül az aszú és a palackon jelölt puttonyszám azt jelenti, hány puttony aszút öntöttek a 'gönczi hordóba'. Az aszú pedig bonyolult kémiai folyamatok útján, megfelelő időjárási körülmények közepette a Botrytis cinerea penész hatására keletkezik. Gyakorlatilag elrothad, vagyis töpped a szőlőszem a tőkén. Az aszúszemet a mindennapi életben mazsolaként ismerjük. A XIX. század második feléig - kisebbnagyobb hamisításoktól eltekintve - a tokaji aszú hírneve töretlen volt. A Habsburg császári udvar által bevezetett vámterhek, az ültetvényeket teljesen elpusztító gombás fertőzés (filoxéra) és a hideg évek az 1860-as években egyre gyengébb évjáratú terméseket hoztak, mely ismét megkönnyítette a hamisítók dolgát. Édes borokat könnyebb hamisítani, mit szárazát és TokajHegyalja az édes borokkal lett világhírű miközben az édes borok iránti kereslet nem csökkent. A XX. században a kereskedelmi viszonyok oly mértékben és akkora dinamizmussal fejlődöttek, hogy rövid idő alatt eljutott a tokaji a világ eldugottabb sarkaiba is. Míg a XVIXVII. századokban az ország pontosabban a Kárpát-medence területén belül kellett védekezni a 'pancsolás' ellen, azt követően egész Európában is nagy méreteket öltött a hamisítás. Manapság már ott tartunk, hogy körülbelül a világ 15 országában állítanak elő 'tokaji aszút', mely mind egyértelmű hamisítvány. Nem ritka, hogy szlovén, svájci, francia, olasz, kaliforniai, dél-afrikai, üzbég, ausztrál, izraeli és szlovák 'tokaji aszúk' kerülnek kereskedelmi forgalomba. A franciák például olyan történelmi tényre hivatkoznak az előállítás megalapo­ zására, miszerint a török dúlás idején itt harcolt magyar földön Lazarus de Schwendi báró, aki egy szekér TokajHegyalján őshonos szőlőfajta (főleg furmint és hárslevelű) oltványát vitte magával és ott telepítettek be dűlőket. Igazából ezt ők sosem tudták bizonyítani. Számos ilyen és ehhez hasonló 'történelmi tényekre' hivat­ koznak a többi ország képviselői is. Olaszország szerint a napóleoni korszakban felvett katonai térképeken �ítélet van egy domb az Alpok tövében a Pósíkságtól északra, melyet 'Toccai' néven tüntetnek fel. Jelenleg az olaszokkal való vitánk az Európai Közösségek Bírósága előtt van, mivel az olaszok nem óhajtják betartani a Magyarország és a Közösségek között 1993-ban megkötött bor-eredetvédelmi megálla­ podást. Eszerint franciák és az olaszok kötelesek felhagyni a 'Tokay D'alsace és a Toccai Friulano' elnevezések használatával 2006. december 31-ig. A hegyalján adatott természeti viszonyok és tradíciók egyedülállóak, azokat nem lehet csak úgy átvinni másik ország területére. A Megállapodás szerint Magyarország számára védett a tokaji elnevezés minden származtatott formája. Hogy ezt milyen mértékben nem képesek betartani az államok arra a legjobb példa az 1970-ben kezdődő magyar­ szlovák tokaji vita. De erről a következő számban kívánok részletesebben beszámolni. Pocsai Tamás Gasztro - kultúra Általános bevezető a cikksorozathoz Talán kicsit fennköltnek tűnik a cím, de nem kell megijedni, nem valami tudományos írással szeretnélek traktálni benneteket; arra megvannak a speciális, kiváló szakemberek által szerkesztett kiadványok. Az írásaim inkább nektek, felsőoktatási intézményben tanuló diákoknak szólnának, és csupán néhány praktikus tanáccsal szeretnék szolgálni bennük, főleg a konyha területén. S hogy miért is van szükség minderre? Egyetemistaként az ember előbb vagy utóbb szembesül vele, hogy pár nap elteltével kiürülnek az otthonról fáradságos és kimerítő cipekedéssel hozott műanyag bödönök. Ilyenkor következik a pizza rendelés vagy a zacskós leves ötlete, ami azonban pár hét, esetleg hónap után unalmassá válhat. Én is hasonló problémákkal küzdőttem. Gondolom, nem vagyok vele egyedül. Aztán ahogy telt az idő, kezembe vettem a fakanalat. beszereztem az alapvető fűszereket, és elkezdtem „főzni”. Persze valaki inkább jobban telepakolja az így is több mázsát nyomó utazótáskát, de higgyétek el: hatalmas meglepetéseket szerezhettek magatoknak, és a barátoknak, ha alkalmanként ti kíséreltek meg valamit az asztalra keríteni. Akik a hátizsákos megoldás hívei. gyakran azzal a kifogással érvelnek. hogy manapság nincs idő főzni. Ez nincs így. Saját tapasztalat. Higgyétek el, a szervezettség a legjobb tanár az idő-lerövidítésben, és az sem biztos, hogy a legfinomabb falatok mindig embertelen előkészületek árán születnek A kezdethez nem kell más, csak vállalkozó kedv. S meglátjátok: egy kis gyakorlás után már a barátokat is meg lehet hívni. Jó társaságban, fesztelen. otthonos környezetben fogannak a legmaradandóbb ízek, és a desszert elfogyasztásához is egy kanapé a legideálisabb környezet. őszi sokszínűség: a tök k Díj tr p ? Itt az ősz, megkezdődött a szüreti időszak. Minden évszaknak megvannak a jellegzetes ízei, melyeket felhasználva igen változatos, különleges ételeket készíthetünk. Az ősz jellegzetes ízeire leginkább a szőlő, a dió, a gesztenye, vagy a tök felhasználásával készült ételek kapcsán gondolhat az ember. Ezek közül, talán a legutóbbi elkészítési módjai a legváltozatosabbak, bár furcsa módon a legkevésbé elterjedtek. A tököt nálunk leginkább főzelékként, esetleg rétesként, ritkábban levesként alkalmazzák, de . azt kevesen tudják, hogy számos fajtája létezik. Elsőként a hagyományos értelemben vett tököt érdemes megemlíteni, ami élénk színű húsáról ismeretes, és általában kisütve fogyasztjuk. Egyre gyakrabban talál­ kozhatunk azonban a nemesített társa­ ival is, melyeket elsősorban őszi dekorációk készítéséhez ajánlanak. Nem messze a városomtól, Burgenlandban, a töknek óriási hagyománya van. A főutak mellett hatalmas, roskadozó állványokon kínálják portékáikat a termelők, alig győz közülük válogatni az ember. Legalább húsz féle, külön­ böző méretű, színű és formájú tökféle sorakozik az arra járók kegyeiért esdekelve. Az egyik legsokoldalúbb zöldség. Jellegzetes, narancsszínű húsát leg­ többször sütve fogyasztjuk, de magja és a virága is felhasználható. Ez utóbbit túróval töltve, megsütve, vanília szósszal tálalhatjuk. Az ún. spagetti-tök kinézetre semmiben sem különbözik társaitól. Főtt, meg­ puhult húsát héjából kikaparva fogyasztják. Különösen jól érvényesül 19 �ítélet az íze vajjal és frissen reszelt parmezánnal, vagy olíva olajból és citrom­ léből készült mártással, de jól kombi­ nálható pirított gombával is. Magjából kemény munkával olajat is préselnek. Érdekes íz-kombinációkat kapunk, ha salátánkat öntözzük meg vele, vagy sütemény készítésénél használjuk fel. Igazi különlegességnek számít alma és petrezselyem mellet megsütve, esetleg ha chutneyt főz belőle az ember és egy kis körtével ízesíti, de kompót készítéséhez is ideális. Vadak, és szárnyasok mellett szintén zseniálisan érvényesül. A tökből készült ételek elkészítése alig negyed óra, ami szó szerint életmentő tud lenni egy felkészületlenül ért vacsora esetén. Segítségével egyszerű, ám annál nagyszerűbb finomságokat kreálhatunk. Merjünk hát belevágni! Ha bármilyen kérdésetek, ötletetek van a leírtakkal kapcsolatban, bátran forduljatok hozzám a szerkesztőségen keresztül! Mikó Adrienn A szobor A Római Birodalom egy eldugott városának tágas főterén állt egy csodaszép fehér márvány Justitiaszobor. Gyönyörű volt az istennő, Vénusz sem lehetett volna nála szebb: finom metszésű arca, nemes homloka, sudár, szűzi alakja az Igazság legyőz­ hetetlenségét hirdette. Bűnözők rá sem merték emelni tekintetüket, mert már a szeme is sugározta a kérlelhetetlenséget. Egyik kezében mérleg. a másikkal a tér déli felén magasló bírósági épületre mutatott. A tér homályos északi sarkában egy másik szobor állt. Fából volt csupán, s nem is volt olyan gyönyörű, mint Justitiáé. Egy fiatal nőt ábrázolt, ki lepleibe gyermekét takarta. Egyszerű mester faraghatta, mert az alak elnagyolt volt, s karjában oly együgyűnek tűnt a gyermek. Justitia büszkén nézett le a fiatal anyára, s némán mutatott a lábai előtt álló oltárra, hol ajándékok, virágok százai hirdették dicsőségét, az Igazság diadalát. Bizony a másik szobor előtt 20 csupán egyszerű mezei csokor hevert, mit egy öreg koldusasszony rakott mindennap oda. De az édesanya szelíden mosolygott Justitiára, s csak még szorosabban ölelte gyermekét. Justitia gőgösen elfordította tekintetét, s ránézett a bíróság épületére. Onnan épp akkor lépett ki a város nagy hírű, köztiszteletben álló főbírája. Igazságos volt a főbíró, bár ítéleteit sok­ szór túlzottnak érezték, s emiatt rettegték nevét. De a városban béke honolt, a bűnözők messzire kerülték el a környéket, alig akadt komolyabb bűneset. A főbíró előtt ezért földig hajolt a város népe, még a leggazda­ gabbak is meghajtották fejüket, ha találkoztak vele az utcán, amit ő néma biccentéssel viszonzott. Hanem Justitia szobra előtt ő is mélyen meghajolt, sosem mulasztotta el megköszönni az istennőnek, hogy megmutatta neki az igazságot. A főbírónak egyetlen gyermeke volt csak, de nem sok öröme telt benne. A fiú hiú volt, de nem tehetségére vagy tudományára, hanem apja hírnevére és gazdagságára. Ha ismeretlen helyen nevét kérdezték, sosem mulasztotta el apja nevét is megemlíteni, és elégedettséggel töltötte el, hogy a szemek kikerekedtek, a fejek tisztelettel megha­ joltak. A néppel kegyetlenül bánt, a koldusokba belerúgott, az idősebb asszonyokat mintegy véletlenül meg­ lökte az utcán, s élvezte, hogy senki sem mer felszólalni ellene, senki sem mer visszaütni. Apja figyelmét nem kerülte ez el, sokszor megfeddte fiát: - Vigyázz, fiam, mert Justitia igazságos, és meg fogja ezt még torolni rajtad! De a fiú csak nevetett csúfondárosan: - Justitia csak egy szép szobor, apám, hogy tudna engem bántani? - A szobor csak szobor, fiam, de az Igazság létezik! - mondta ekkor édesanyja, de a fiú már oda sem �ítélet hallgatott. Nagy ünnepségre készült a város: a helytartó jött el, s hozta magával a császár üdvözletét. Napokig díszítették az utcákat, tisztára seperték, virággal borították a tereket, mindenki sürgöttforgott, lázban égett. A nagy napon szikrázóan sütött a nap, Justitia fehérebb, sugárzóbb, fenségesebb volt, mint valaha. Az egész város kint volt az utcákon, a nép elözönlötte a főteret is, az ünnepre emelt tribünön a város előkelősége pompázott legdrágább ruháiban. Ott volt a főbíró fia is, büszkén, délcegen, gőgösen. Hamarosan megharsantak a trombiták. bevonult a helytartó a főtérre, s kezdetét vette az ünnepség. Szónoklatok, táncosok, színészek mulattatták a vendéget s az egész város népét napestig. Akkor a helytartó a tiszteletére ren­ dezett lakoma helyszínére indult, hová a gazdag meghívottak követték. Miközben az előkelők lassan a helytartó után haladtak, egy öregember tola­ kodott oda a főbíróhoz: - Főbíró uram, kegyelem egyetlen fiamnak! Tudom, hogy bűnös, de ő az én egyetlen fiam, mi lesz velem, ha végrehajtják ítéletedet? Irgalmazz nekem! - Menj innét, vénség - rivallt rá a főbíró fia -, nem hallod apám döntését? - Ne Justitiához fordulj, mert ő kérlelhetetlen, hanem Máriához! - Főbíró úr! Könyörgök... - Máriához? - kérdezte zavartan a főbíró. Ekkor a fiú durván meglökte az öreget. Az nekiesett Justitia szobrának, s az éles márványtalapzat erős ütésétől holtan rogyott össze. Az elszörnyedés moraja futott végig a népen. A menet megállt. Mindenki ismerte a főbíró flát, mindenki gyűlölte őt kegyetlenségéért. S ekkor elrepült az első kő. A fiú karját találta csak el. De a többit már jobban célozták. Édesanyja fia teste elé vetette magát, de már késő volt: a fiú halott volt. A tömeg megrémült, s menekülni kezdett, a katonák pedig üldözőbe vették őket. A tér kiürült. Nem maradt más, mint a zokogó anya, maga is több sebből vérezve, fia testét ölelgetve, csókolgatva. S ott állt az apa is, szemét Justitiára szegezve: - Miért tetted ezt velem? Miért vetted el egyetlen fiamat? Tudom, hogy ő igazságosan bűnhődött, de nem tekintesz az én ősz fejemre? Egyetlen fiam volt! Justitia... - Ki vagy Te, Gyermek, ki nagyobb vagy az Igazságnál? Ki vagy Te, ki legyőzöd a halált? A vénasszony felelt: - Ez a Gyermek maga a Szeretet. A Szeretet pedig hatalmasabb az Igaz­ ságnál, mert ismeri a kegyelmet. Ez a Gyermek maga az Élet. Az Élet pedig hatalmasabb a Halálnál, mert legyőzte azt. Évek, évtizedek, évszázadok múltak el. A Római Birodalom összeomlott, Justitia szobra megcsorbult, karja letörött, s aztán el is vitték valahová. A tér közepére Mária és a Gyermek faszobra került, melyet arannyal vont be a bíró hálája, aki asszonyával s fiával együtt a Gyermek követője lett. De még jobban ragyogott a szobor attól a csodálatos, múlhatatlan fénytől, melylyel a nép szeretete vonta be. A főbíró ránézett. Látta az öreg, roskatag embert, az ősz hajat, a mély ráncokat az arcán, az esdeklő tekintetet, s azt a könnycseppet, ami végiggördült a barázdákban. Fiára gondolt, arra, hogy mennyire szereti ő is, pedig méltatlan a szeretetére, s megsajnálta az öreget. De aztán feltekintett Justitiára, aki büszkén, rezzenéstelenül nézett el fölötte. Szomorúan szólt: írta: Tokody Klára Sajnállak, jó öreg. de nem segíthetek. Justitia, az Igazság fiad ellen szól. - Irgalmazz szegény fejemnek! Főbíró úr! Segíts rajtam, mert... A koldusasszony a fiatal anya szobrára mutatott a tér sarkában. A főbíró és felesége ránézett a szoborra, s látták a szelíd mosolyt az egyszerű arcon. Ekkor a szobor megmozdult: kitárta karjait, s féltve őrzött gyermekét a földre tette. A Gyermek odaszaladt a halott fiúhoz, rálehelt, majd ezt tette az öregemberrel is, visszament anyjához, s mindketten megmerevedtek megint. A fiú és az öregember megmozdult. Az édesanya most már az örömtől zokogott. A főbíró letérdelt a szobor elé: Illusztrálta: Orbán Előd Ekkor egy vénséges vén koldusasszony érintette meg a karját: 21 �ítélet Az ELSA Tübingen elnökének köszöntő szavai Herzliche Grüße nach Budapest von ELSA-Tübingen! Szívélyes Üdvözlet Budapestnek ELSA Tübingenből! Wie sagte Jean Monnet, der Visionär eines ve-einten Europas, einst? „Nous ne coalisons pas les Etats, nous I» unissons les hommes.“ Ich bin überzeugt, dass ELSA einen wichtigen Beitrag zu einer solchen Völkerverständigung leistet nicht durch Staatsverträge, son­ dern durch unzählige persönliche Kontakte und Freundschaften über alle Grenzen hinweg. Amint Jean Monnet, az egyesülő Európa szellemi atyja megfogalmazta: „Nem államokat egyesítünk, hanem embereket kötünk 55 Össze”. Meggyőződésem, hogy az ELSA fontos szerepet játszik abban, hogy az államközi szerződéseken túl személyes kapcsolatok és határokon átívelő barátságok létesüljenek. Seit dem 1. Mai 2004 sind mit Ungarn insgesamt 10 Länder neue Mitglieder der EU Europa ist politisch so stabil und friedlich wie nie zuvor. Jetzt ist es wichtig, dass sich auch die Menschen gegenseitig kennen- und verstehen lernen. Ich bin sehr gespannt auf Besuche im .Neuen Europa“. Wie denken junge 55Studenten dort über die EU? Was sind die Erwartungen, was die Ängste? Wie funktioniert die Rechtsharmonisie­ rung? Und gibt es trotz aller Gemein­ samkeiten auch Unterschiede? Vor uns liegt eine interessante und spannende Phase des zusammen­ wachsenden Europas. Besonders freue ÍC ich mich deshalb auf ein „study visit' zwischen ELSA-Tübingen und ELSABudapest, das wir für das nächste Jahr planen. Ich hoffe, dass sich daraus ein intensiver Kontakt entwickelt! Mit herzlichen Grüßen aus Deutschland, 2004. május 1-je óta Magyarországgal együtt tíz új taggal bővült az Európai Unió, így Európa a korábbinál egysége­ sebbé és politikailag stabilabbá vált. Fontos, hogy az Unió polgárai kölcsönösen megismerjék és megértsék egymást, egymás kultúráját. Lelkesen várjuk, hogy egy új tagállam. Magyar ország joghallgatóival személye­ sen is megismerkedjünk. Kíváncsiak vagyunk, miként látják a magyar fiatalok az Egyesülő Európa jövőjét. Milyen elvárásokat és aggodal­ makat fogalmaznak meg vele kapcsolat­ ban? Miként működik a jogharmoni­ záció? Milyen különbségek, eltérések vannak? Külön öröm számunkra, hogy jövőre 55 megvalósulni látszik egy „study visit: a Tübingen és a Budapest ELSA között. Remélem, hogy a cserelátogatás egy intenzív kapcsolat megalapozója lesz. Üdvözlettel, szeretettel Tübingenből, Dierk Wahlen Dierk Wahlen Präsident von ELSA-Tübingen 2003/04 Tübingen, 2004. augusztus 10. Tübingen, Hölderlin városa À ï píl 'jr II Tübingen az egyik legrégibb és leghíresebb német egyetemi város. A Baden-Würtenbergben, Stuttgartól délre fekvő egyetem Eberhard Karls herceg nevét viseli, alapításának dátuma 1477. A Neckar partján fekvő városkában ma 22.000 hallgató tanul 14 karon. Az egyetem arról is híres, hogy kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat ápol, számos külföldi diák tanul kint. A nemzetközi kapcsolatok az ELSA révén most egy magyar láncszemmel is bővülnek. Ennek keretében jövő tavasszal tübingeni diákok látogatnak el Budapestre, majd a magyar diákok meghívását viszonozzák még ugyan­ ebben az évben az ELSA tagok számára. Aki többet szeretne megtudni az ELSA Tübingenről, látogasson el a www.elsatuebingen.de honlapra. Aki szívesen részt venne a tübingeni diákok útjának a szervezésében, jelentkezhet Czumpf Eszternél, az ELSA Budapest cserekap­ csolatokért felelős koordinátoránál, eszter.czumpf@elsa-budapest.hu . Ez ELSA Budapestről a www.elsabudapest.hu honlapon juthattok több információhoz. Kovács Orsolya Zsuzsanna (PPKE, tübingeni ösztöndíjas) Czumpf Eszter (ELTE, ELSA) 22 13 �ítélet Az ellenőrök Amerikában Sikertörténet Kontroli-módra Azt hiszem, csak az Apám beájulna mániákusok, a Magyar Vándor rajongók és a frissen kelt Argo szerelmesei hördülnek fel azon, ha Antal Nimród pazar stílus-sziporkáját 2004 legjobb és legsikeresebb, nagy­ közönség előtt is ismert magyar film­ jének nevezi az ember. Tekintettel arra azonban, hogy az első gumi-börleszken az apák mellett minden jóérzésű mozirajongó is beájult; a nagy hévvel vándorló magyarok története képtelen volt kikeveredni az egymásra dobált, harmatgyenge helyzetkomikumok rengetegéből; az Argo pedig Guy Ritchie és Tarantino filmjeinek gát­ lástalan másolását nyilvánvalóan belül értelmezi a szabad felhasználás fo­ galmán, (csak éppen az esszenciájukat nem képes az istennek átmásolni a vászonra,) az előbbi hördüléseket az embernek valahogy nincs késztetése komolyan venni. Több, mint nyilvánvaló azonban, hogy a Kontroll nagyszerűsége (hibái ellenére) nem csak az előbbi három film viszonylatában tűnik ki. Annak ellenére, hogy stílusában távol áll a mainstream-től, egy erősebb populáris­ mezőnyben (bár hol vagyunk mi attól?) is bátran pályázhatna az előbbi címre. A való élet elől a föld alá bujdokolt Bulcsú történetének ugyanis van egy érdeme, amit többnyire keveset emlegetnek: ez a film anélkül tudott közönséget vará­ zsolni magának, hogy a tetszhalottságból ébredező populáris magyar film stíluskényszerének engedett volna, akár témában, akár megvalósításban. Sőt! Antal Nimród amellett, hogy egy eddig kevéssé ismert/szeretett/magyar részről megszokott stílussal tudta elfogadtatni magát szélesebb körben (teszem hozzá, első filmes rendező­ ként), olyan egyediséget is elkapott a filmjében, amiért nem lehet külföldre ugrani kölcsönbe, (inkább ők jöhetné­ nek hozzánk érte). Keresett, és modern magyar eredetiséget talált. Ezt sikeresen elfogadtatva pedig, méltán lett próféta a saját hazájában. A filmbemutató óta majd egy év telt el. Az ellenőröket azon túl, hogy hónapo­ kon keresztül nem lehetett kiszorítani a magyar mozikból. Magyarország hiva­ talosan is nemzeti színekbe öltöztette: a Kontrollnak jutott a megtiszteltetés. közönség kitörő örömmel, felállva éljenzett a könnyektől meghatódott rendezőnek, Antal Nimród a fiatal rendezők számára odaítélt, „Award of the Youth” díjat is átvehette. A következő próbatétel a Toronto Filmfesztivál volt, amely közismerten az amerikai és az európai filmgyártás legfontosabb találkahelyének számít. A filmet odakint ha másért nem, hát .minden szentnek maga felé hajlik a keze” alapon a magyar származású Robert Lantos - András Hámori kettős (az utóbbi a pénz nélkül maradt Sorstalanság anyagi megmentője) vezette Think Film Company vette a szárnyai alá. Vetítési jogait a déli szomszéd is megvásárolta; a jövőben hét amerikai nagyvárosban kerül majd bemutatásra. A történetnek azonban koránt sincs vége. Megfelelő irányítással és promócióval (meg persze rengeteg rangos szakember megnyerésével), akár a csillagos eget is be lehet mérni azzal a fránya célkereszttel. Bármeddig jusson a Kontroll, az eddigiekért is őszinte elismeréssel tartozunk neki. Nagyon rég nem jutott magyar film ilyen közel ahhoz, hogy bekerüljön az Oscar-gála döntőjébe, és ahhoz, hogy negyed­ magával ringbe szálljon a .Legjobb Külföldi Film” Oscar-díjáért. Szívből drukkolunk neki! 55- hogy képviselje hazánkat a 2005-ös Oscar gálán. Aztán jött a nyár, no meg a fesztiválok ideje. Az évenként Németországban megrendezésre kerülő, horror-pszichothriller-sci-fi témájú filmek Fantasy Filmfest elnevezésű nemzetközi megmérettetésén a nyitó gála dísz­ filmjeként vetítették (az összes német városban azonos kezdési idővel.) Minden valamire való európai fesztivál műsorra tűzte; többek között a Karlovy Vary-ban, az Amszterdami film­ fesztiválon valamint Edinborough-ban ismerhette meg Európa filmszerető közönsége. Emellett Cannes-ban, a legrangosabb európai filmünnepélyén is bemutatták, ahol amellett, hogy a 55 zs.m. 23 �PÁZMÁNY NAP PÁZMÁNY NAP tervezett programja 2004. október 20. 10.00-10.45 Címzetes egyetemi tanárok kinevezésének ünnepélyes átadása; - Dr. Bánáti János / Dr. Horváth Éva / Dr. Lomnici Zoltán plenáris üléssel összekapcsolva helyszín: Díszterem 10.45-12.00 Kerekasztal-beszélgetés Dr. Gáspárdy László / Dr. Vókó György/ Dr. Botos Katalin professzorokkal helyszín: Díszterem 12.00-13.15 Megemlékezés az 1956. október 23-i nemzeti ünnepünkről Színjátszó Társulat 1956 tudományos kerekasztal-beszélgetés Dr. Botos József / Dr. Kiszely Gábor / Dr. Wittner Mária / Dr. Zinner Tibor moderátor: Völgyesi Levente helyszín: Díszterem 13.15-14.30 Faültetés az udvaron Aktív Részecskék (zöld öntevékeny csoport) helyszín: udvar Filmvetítés Mikrokozmosz helyszín: 1. gyakorló 15.30-16.30 Filmvetítés rövidfílmek a börtön világáról Dr. Vókó György helyszín: 1. számú gyakorló 16.30-17.30 Felelősségünk a teremtett világért etika kereszténység és környezeti előadók: dr. Jávor Benedek, ifj. dr. Zlinszkyjános helyszín: 1. számú gyakorló 17.30-18.00 Közös átvonulás az Egyetemi Templomba 18.00-19.00 Szentmise helyszín: EgyetemiTemplom 2004. október 20. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2004 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource VII. évfolyam 4. szám 2004. október 20. Abstract A summary of the resource. Tartalom Hírek Felmérés oktatóinkról Interjú Seereiner Imre Tanár Úrral Kémiadolgozat és történelemóra (Október 23.) Október 6. Néhány tudnivaló a HŐK választásokról Koltay András laudációja Pálinkás Györgynek Hagyomány és tiszteletadás Pázmány szalon Szofi Egyetemi Színjátszó kör Egri gólyavér Eger, Bor, Buli = Gólyatábor! A tokaji bor Gasztrókultúra A szobor Elsa Tübingen Az ellenőrök Amerikában Creator An entity primarily responsible for making the resource Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2004. október 20. Date Created Date of creation of the resource. 22004. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (1022kb+3338kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_VII_4_20041020 Relation A related resource T00064 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 24 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_VII_4_20041020 HÖK Jobbágyi Gábor Lukács Tamás https://omeka.ppke.hu/files/original/d8c70c461fa07a0ead3d80ece83bedc5.jpg bb92fef13623a598345e4c26da7b01ea https://omeka.ppke.hu/files/original/60a8d298b6be2758f5983d9208e1281a.pdf 61afd60112478d7e84d78b9dad2b2448 PDF Text Text S'J2.OO411 A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja VII. ÉVFOLYAM, VsZÁM 2004. NOVEMBER. / * «ITELET ^®quutt'’ A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA isJH ■ -W. ,f ■ y. i-s L 12 • ¥ a ** » X t J' Interjú Dr. Bandi Gyula Dékán Úrral új Eldorádó HŐK választás Sajt és bor A Pázmányon járt Liszt Ferenc 83 tonna haltetem Orwell Falu a ködben honlap; www.iak.ppke.hu/itelet • e-mail: itelet@lectio.jak.ppke.hu �ítélet Tartalom Hírek Nézőpont. ............... Interjú Schanda Balázs Docens Ürral 33 ‘Város lelke az egyház' Kalendárium ...................... A Pázmányon járt Liszt Ferenc... Képriport . 33 ít 'A szerelem beteljesülése maga a házasság' HŐK választás Szertefoszlott remények...................... Függöny fel Az arany ára Új Eldorádó ............... 83 tonna haltetem Interjú Dr. Bandi Gyulával Dr. Gáspárdy László körkérdésekre adott válasza Hallgató-oktatóviszony a Karon A magyar-szlovák Tokaji vita Sajt és bor Falu a ködben Pázmány rejtvény Interjú Vári Attila olimpiai bajnok vízilabdázóval Orwell Diáktársaink tündöklése és bukása 2 3 4 5 6 7 8 9 10 13 13 14 15 15 16 18 18 20 21 22 24 25 26 27 Hírek November 24-én 18.30-tól Vad Fügefa - MEGLEPETéSSEL! Minden érdeklődőt szeretettel várnak a Tanári klubban. Pázmány Szalon Horváth Attila docens Úrral és Szilasi Alex zongoraművész Úrral december 1-én 18.30-tól a Díszteremben Marton Géza PolgáriJogi Diákkör Ünnepi Ülése, melyen köszöntik Dr.Lábady Tamás tanár urat és Dr.Tattay Levente tanár urat születésük 60. évfordulója, valamint Dr.Garay Mária tanárnőt az oktatói pályáról való visszavonulása alkalmából. Hajó, ha nem jó, QÓlvahajÓ Gólya beavatás Félévbúcsúztatás Gólya Szalon Meglepetészenekar! November 30. este 6 óra Budapest Hajó PARTY, DJ Gólyafilm Lánchíd kikötő Házigazdák: Horváth Attila tanár úr és Szilasi Alex zongoraművész 2 Jegyek: elővételben a HŐK irodában 800.- Ft korlátozott számban a helyszínen: 1000 Ft Impresszum ítélet A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának lapja Megjelenik 1500 példányban Felelős Kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: Dr. Jobbágyi Gábor, tanszékvezető egye-temi tanár Főszerkesztő: Lukács Tamás Főszerkesztő helyettes: Tokody Klára Vargha Bálint Tamás A szerkesztőség tagjai: Balogh Zsolt Budaházi Árpád Fügedi Zsófi, Juhász Gábor Mikó Adrienn Oláh Viktória Klára Pozbai Viola Ràdi Vilmos Gábor Zsellér Máté Berényi Hajnalka Cseri Tímea Gyökeres Zoltán Mavrák Hedvig Milisits Barbara Pásztor Veronika Pozsgay-Szabó Péter Szalay Beatrix Akik munkákat segítik: dr. Koltay András, Teleki László, Pocsai Tamás Nyomdai Előkészítés: TomArt Reklámstúdió Nyomda: Alumni Kiadó Kft. Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat. Úgyszintén várunk mindenkit, aki részt venne a szerkesztőség munkájában. E-mail cím: itelet@lectio.jak.ppke.hu Itelet01@hotmail.com �ítélet Nézőpont Vargha Bálint Tamás vagyok a lap „zógenánnte” főszerkesztő helyettese , csupán ebben a szerény minőségemben szeretnék egy pár szót szólani arról, mi az új „csapat „ mi­ lyen tervekkel, szándékokkal, reményekkel csinálnánk a la­ punkat. Lukács Tamást páratlan szelídsége és demokratikus modora talán megakadályozta abban, hogy saját vízióival terheljen benneteket, nos én nem leszek ilyen kíméletes. A legelső probléma amivel bármilyen idealista a jogi diszciplínától megcsömörlött, akinek emberi minőségei úgymint kifejezés vágya, „értelmezői közösség” kialakítása nem múlott el és írni szeretne a kari lapba, szembesül azzal, hogy igen vékony réteg az, aki őszintén vevő lenne mélyebb tartalmakra, így sokan el se olvassák Cseri Tímea lírai esszéit. Dohai Bálint Parti Nagy Lajost szégyenbehozó avantgárd verskísérleteit, csak példálózva kiváló szerzőinkből. Ez fájdalmas és kiábrándítja a próbálkozókat. Ez ne legyen így! Ez a lap humanizálni szeretne, itt a koszos büdös Pesten, itt a jogtudomány „sivatagja” közepette. Egy kis nyitottságot tehát! A másik amit hosszú távon károsnak látok, hogy sok írás hangvétele konformitást, így őszintétlenséget és modorosságot tükröz. Talán sokan úgy gondolják akkor írnak jól, ha valamilyen „szellemiségnek' .pázmányosságnak” megfelelve módszeresen kerülnek minden érdekes, problematikus kérdést, minden a húsunkba vágót. megfelelni igyekezve ugyanakkor külső megbélyegző hatalmak indirekt nyomá­ sának. Mint említettem úgy a témaválasztásban, mint a hangvételben. így nem lehet, ez megbéklyózza azt, aki ír és azt is aki olvassa. Azt, hogy milyen egy pázmányos lap nem egy előzetesen adott minta követéséből érjük el, hanem a kitűzendő feladat kialakítani a météket, amilyennek egy pázmányos lapnak lennie kell. Mi tesszük olyanná amilyen, Wir sind das Volk! Nem bizonyos „szellemiségnek” megfelelni igyekezve, gyanakvó külső megbélyeg­ zéstől rettegve, hanem magunknak írjuk a lapot azért, mert közösségként nézünk magunkra és a közösségnek tere kell, hogy legyen ahol működhet. Másképp mi értelme van? Péteri tanár úr még elsőben beszélt a jogász éthoszáról, ami nem politikai véleménynek hajolva, de meggyőződése és hivatása iránytűjét követi. Bárki megszólalhat ennek szellemében, bármilyen közéleti, Ízlésbeli választása legyen is . Ez a mi felellőségünk, de szabadságunk is. Vargha Bálint Tamás Előző számunkban két interjú készítőjének neve lemaradt a cikk végéről. Seereiner tanár úrral Azt hiszem, Bá­ lintnak VAN iga­ za, ugyanakkor azt nem állíta­ nám, hogy IGA­ ZA van. Nem tudom felmérni, hogy mekkora az a réteg, aki vevő a mélyebb tartalmakra, de az biztos, hogy vannak, akik szívesen olvassák az általa említett szerzők írásait. Nyilvánvalóan minden­ kinek megfelelni teljes mértékben nem lehet, (nem is ez a célunk) de ha min­ denki, aki kezébe veszi az újságot, talál valamit, amit szívesen elolvas, akkor azt hiszem jó úton járunk. A másik kérdés, amit Bálint felvetett, hogy az írások meg akarnak felelni valamilyen szellemiségnek. 5).,pázmányosságnak”. Véleményem szerint az, hogy a kar szellemiségének meg akarunk felelni, nem jelenti, hogy kerülnünk kellene a problematikus kérdéseket. Sőt! Kifejezetten várom az olyan jellegű írásokat, melyek akár a karral kapcsolatban, akár más kérdések­ ben problémákat vetnek fel, s melyekre talán e lap hasábjain is kereshetjük a választ. De ettől függetlenül meg kell felelni egyfajta értékrendnek, melyet egyetemünk közvetít, s melyet ha nem tudunk vállalni, akkor kétségbe vonom, hogy helyünk lenne e falak között. Az újságot szerintem nem csak ma­ gunknak írjuk, hanem mindenkinek, aki olvassa - legyen az egyetemünk okta­ tója, dolgozója, hallgatója, vagy bárki az egyetemen kívül - és éppen ezért nagy a felelőségünk abban, hogy milyen kép alakul ki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karáról. Németh Borbála beszélgetett, a Szesz interjút pedig Tóth Polina készítette. Az érintettektől ezúton elnézést kérünk. Lukács Tamás A szerkesztők (egy része) 3 �ítélet Beszélgetés Schanda Balázs Docens Úrral, a Kari fegyelmi bizottság elnökével A PPKE Jog- és Államtudo­ mányi Karának immár min­ den tanévben megjelenő Tájé­ koztatója (a „zöld könyv”) tartalmazza a Kar Fegyelmi Szabályzatát. Milyen fegyel­ mi ügyek fordulnak elő a Karon? Schanda Balázs Do­ cens Úr a Dékán Úr felkéré­ sére tavasszal vette át a Fegyel­ mi Bizottság elnöki tisztét. sek) és a Dékáni Hivatal veze­ tője tehet javaslatot. 'tí?-,,*;;; A Bizottság három tagból áll: két oktatóból, és egy, a HŐK által delegált tagból. A bizottság tárgyalást tart, szük­ 7 . ség esetén bizonyítást folytat le, azaz kicsit egy bírósági tár­ gyalásra emlékeztet az eljárása, természetesen azonban ‘ \ ff- h rV tI O I nem bíróságról van szó. A kiszabható fegyelmi büntetések tárháza nem túl széles; a Fegyelmi ítélet: Milyen kérdésekkel foglal­ Bizottság megrovásban részesítheti a kozik a Fegyelmi Bizottság? vétkes hallgatót, csökkentheti vagy megvonhatja az Egyetem által nyújtott Schanda Balázs: A Fegyelmi Bizottság kedvezményeket és juttatásokat, legfel­ fegyelmi ügyekben hoz első fokú hatá­ jebb két évre eltilthatja a hallgatót rozatot, ami ellen a Rektorhoz lehet tanulmányai folytatásától, és kizárhatja fellebbezni. Fegyelmi vétséget az a hall­ a hallgatót az Egyetemről. Nem kell gató követ el, aki a hallgatói jogviszony magyarázni, hogy ez az utóbbi szankció keretei között, vagy azzal összefüg­ igen súlyos: nincs tehát sokféle szank­ gésben bűncselekményt, vagy szabály­ ció, míg a megrovás igen enyhe bünte­ sértést követ el, vagy a jogszabályokban, tésnek tűnik, a kizárás valóban komoly az Egyetem, vagy a Kar szabályzataiban büntetés. foglalt kötelezettségeit vétkesen meg­ Annál kellemetlenebb, hogy a Fegyelmi szegi. Bizottságnak az elmúlt hónapokban is Az is fegyelmi vétséget követ el, aki nem egy esetben ezzel az eszközzel életmódjával, magatartásával az Egye­ kellett élnie. tem erkölcsi tekintélyét súlyosan sérti, illetőleg életmódja, magatartása össze­ Megtudhatunk többet ezekről az egyeztethetetlen az Egyetem hallgató­ esetekről? jával szemben támasztható fokozott erkölcsi elvárásokkal, azaz tulajdon­ Mint mondtam, az Egyetem, vagy az képpen az Egyetem katolikus jellegét, Egyetem oktatói sérelmére elkövetett elkötelezettségét kezdi ki. Szerencsére bűncselekménnyel vagy etikai vétséggel az utóbbi körbe sorolható esetekkel szerencsére még nem találkoztunk. Ed­ még nem találkoztunk. dig valamennyi ügyünkben leckeköny­ vekkel kapcsolatos visszaéléseket kellett Ki tehetfeljelentést? elbírálnunk. Meglepő, hogy joghallga­ tók aláírásokat hamisítanak, sőt egyes A Fegyelmi Bizottságnak nincs „önin­ esetekben vizsgajegyeiket is „kijavít­ dítási” joga: eljárást a Rektor vagy a ják”. Dékán rendelhet el. Amennyiben a Előfordul, hogy beiratkozáskor észlelik, fegyelmi vétség bűncselekményi tény­ hogy az előző félév valamely tárgyának állást valósít meg, a Dékánnak nincs teljesítését igazoló aláírás hiányzik, és mérlegelési joga: a fegyelmi eljárást el ezt saját kezűleg pótolják. Lehet, hogy kell rendelnie. Eljárás indítására a ve­ olyan aláírást pótol a hallgató, amit zető oktatók (egyetemi tanárok, docen- 4 n.k megkapott volna, ha a félév utolsó óráján jelen van, ha félfogadási időben felkeresi az érintett tanszéket. Úgy tűnik, az ilyen cselekmények csekély, mégis tudniuk 55,tárgyi súlya” kell, hogy a leckekönyv közokirat. Azaz minden jogosulatlan bejegyzés köz­ okirat-hamisítás. Milyen jogászi pálya­ ívre számíthatunk azoktól, akik joghall­ gatóként ilyesmit tesznek? Súlyosabb eset, amikor valaki a felvett tárgyait módosítja szabálytalanul talán költség­ takarékossági okból. A legsúlyosabb esetek szinte érthetet­ lenek; vannak, akik néha meglepően bárgyú módon érdemjegyeiket korri­ gálják. Ugyanakkor az ilyen esetek kiszűrése igen egyszerű: a hallgató szüleit esetleg meg tudja téveszteni egy átkapart szigorlati érdemjeggyel, azon­ ban a vizsga jegyzőkönyve és a Neptunrendszerben rögzített eredmény ettől nem változik. A Dékáni Hivatal tehát az ilyen visszaéléseket könnyen ki tudja szűrni, hiszen minden vizsgaidőszak után minden leckekönyv tartalmát egyeztetik. Lukács Tamás Ha bármilyen kérdésetek, észrevételetek van a fegyelmi szabályzattal kapcsolatban, írjátok meg nekünk, és továbbítjuk a Docens Úrnak! �I 1 i I ;i ítélet ff 1 VÁROS LELKE AZ EGYHÁZ" Szakmai konferencia a Piliscsabai Campusban I Vajon a XXL század valóban az önkormányzatok, az önkormányzatiság évszázada lesz? És ebben az új világban lesz szerepe az egyháznak? Ezen kérdések is felvetődtek azon a szakmai konferencián, melyet a Piliscsabai Campusban a Keresztény Közéleti Akadémia(KKA) szervezett. van, függetlenség van, demokrácia van. Az egyházaknak óriási lehetősége lesz ezekben a városokban. Az egyház feladata az új városban a lélek gondozása. I J í i 1 í f Az egyesület 2004 elején alakult meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem volt hallgatóinak és jelenlegi oktatóinak közreműködésével, mondta Dr. Kránitz Mihály a KKA vezetője. Egyetemünk rektor-helyettese. Az egyesület céljának tekinti, hogy a magyar közéletben, társadalmi kérdésekben és viták során megfogalmazza a keresztény társadalmi elveket, és érvényre juttatássá a keresztény értékeket. Mindezt szigorúan szakértői, szakmai alapon teszik. Matolcsy György, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke a huszonegyedik századtól a városok újbóli megerősödését várja. Ahogy a Római Birodalom idején a civilizációt a városok jelentették, úgy most, az új Római Birodalom, az 'Amerikai Birodalom" idején újból a globális térben megerősödnek a városok. Hogy milyen városok lesznek ezek? Matolcsy szerint más városok, mint amelyeket most látunk. Sok falu lesz egy városban. Most úgy tudjuk, hogy Budapest egy város. Budapest azonban 300 faluból áll: Víziváros, Erzsébetváros, Terézváros... Magyarországon is sok-sok kisebb saját lélekkel, szívvel, aggyal, múlttal feltöltött falvak lesznek. Falvakból, élhető településekből szerveződő városok lesznek a huszonegyedik században. Azonban nem falanszterek. Mindez azért fontos, mert az önkormányzatok, az önkormányzatiság szintén reneszánszát éli századunkban. Önrendelkezünk, szabadság * Trrr Li f'T ‘ t t 53 tv ■ * 1 ni "r ■ ■ I ■ S Bemutatták Budaházy Gábor és Szalay Kornél Géza Önkormányzat és egyházak Az egyházak szerepe a település életében című közös művét. Hogy az önkormányzat helyi egyházi közösségekkel a korábbiaknál hatékonyabban legyen képes tevékenykedni, új együttműködési forma, az egyházi tanács intézményének meghonosítására lenne szükség a szerzők szerint. A tanács tagjai a polgármesterből illetve a helyi egyházak vezetőiből állna. Úgy vélik, hogy a társadalmi arányokat az tükrözné megfelelően, ha a nagy történelmi egyházak mindegyike külön-külön lelkésszel, a kisegyházak azonban egy közösen kiválasztott lelkészükkel képviseltetnék magukat a tanácsban. A lelkipásztorokat pedig tanácskozási joggal rendelkező önkormányzati ügyekkel megbízott világiak segítenék. Elsőként Zuglóban jött létre egyházi tanács, de ez a testület nem tekinthető hivatalosnak, mivel a polgármester képviselő­ testületi felhatalmazás nélkül hívta össze. A tanácsról szóló rendelet még várat magára. Másként alakult az egyházi tanács sorsa a XV. kerületben. Hajdú László polgármester konszenzusra törekedett. Ennek eredménye az volt, hogy ellenszavazat nélkül fogadta el a képviselő-testület az egyházi tanácsról szóló rendeletet. Az egyházak papjai illetve lelkészei is támogatták a kezdeményezést, ezt támasztják alá a számok. Tizennégy lelkipásztorból tizenhárom tagja lett a tanácsnak, mely 20 millió forintból gazdálkodhatott az idei költségvetési évben. Az anyagi támogatásokon kívül ez a testület határozza meg például az egyházak helyi médiumokban való szereplését is. Dr. Mészáros Ferenc főosztályvezető (Egyházi Kapcsolatok Államtitkársága) fontosnak nevezte, hogy még véletlenül se alakulhasson ki egy olyan helyzet, hogy az éppen hatalmon lévők az egyházakat saját érdekek mentén instrumentalizálhassák, függőségi viszonyt alakíthassanak ki az egyházakkal, sértve ezzel az állam semlegességének elvét, az egyházak * 5 I 1 I �ítélet autonómiáját, a lelkiismereti és vallásszabadságot. Az Alkotmány tartalmazza az állam és az egyház szétválasztását. A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy a kormánynak kötelessége támogatni az állam és az egyház harmonikus együttműködését. Navracsics Tibor politológus hangsúlyozta, hogy szülőváro­ sának, Veszprémnek a lelkét nem a hetvenezres város adja, melyet tíz-tizenöt év alatt teremtettek a hatvanas-hetvenes években, hanem a hatvanas évek előtti húszezres Veszprém, a Veszprémi Érsekség székhelye, ahová előbb érkezett a kereszténység, mint a magyarság, illetve a régen ott élő emberek, akik őrzik és továbbadják a város lelkét az újonnan betelepülőknek. Navracsics szerint nem fogadható el az a szemlélet, mely az egyházban csupán hitéleti szolgáltató központot lát, és oda próbálja visszaszorítani az egyházi tevékenységeket. A magyar történelem és az európai történelem is azt bizonyítja, hogy az egyházak rendre túllépnek ezeken a kereteken és nem azért lépnek túl, mert agresszívek lennének, hanem azért, mert a közösségek életben tartása megköveteli azt, hogy az egyházak túllépjenek a pusztán hitéleti tevékenységen. Erkölcsi támaszt és hátteret jelentenek a közösségeknek, nem pusztán hitéleti szolgáltatást. Emellett közművelődési illetve jóléti funkciókat látnak el. Az egyházak nélkül ma. Magyarországon az elesettek és hátrányos helyzetűek ellátása nem létezne. Az állam csak erősen fogyatékosán képes ezeket a funkciókat ellátni. A kormányzati politikának nem csupán az egyház és állam elválasztását kell emlegetni, hanem aktívan együtt kell működni az egyházakkal és támogatni kell őket tiszteletben tartva az egyházak autonómiáját. Budaházi Árpád Novemberi, decemberi események kalendáriuma - 4S8 éve, 1516-ban hunyt el Giovanni Bellini velencei festő, kinek tanítvá­ nyai közé tartoztak Giorgione, Tiziano és Palma Veccio. Legismertebb képe Az Úr színeváltozása. - 425 éve, 1579-ben hunyt el Sir Thomas Gresham angol pénzügyi szakértő, a londoni Királyi Tőzsde alapítója. -310 éve, 1694-ben született Voltaire, eredeti nevén Francois Marié Arouet francia költő, író, filozófus. - 200 éve, 1804. decemberében Bona­ parte Napóleon saját, valamint fele­ sége, Josephine fejére helyezte a császári koronát. - 200 éve, 1804-ben épült fel Budán a Sándor-palota, Pollack Mihály tervei alapján. -150 éve, 1854. decemberében készült el Liszt Ferenc „Hungária” c. szimfoni­ kus költeménye. -110 éve, 1894. decemberében hunyt el Xantus János író, természetkutató. néprajztudós. Részt vett a budapesti Állatkert létrehozásában, majd első igazgatója lett. -109 éve, 1895. novemberében született Öveges József Kossuth-díjas fizikus, a kísérletezőfizika-oktatás legkiemelke­ dőbb alakja, akit leginkább televíziós sorozata tett népszerűvé. 6 -104 éve, 1900-ban született Margaret Mitchell amerikai írónő. Egyetlen művével vált világhírűvé, az Elfújta a szél című regényével, melyért Pulitzerdíjat kapott. -100 éve alakult meg a Magyar Femi­ nisták Egyesülete, Glücklich Vilma vezetésével. - 100 éve, 1904. novemberében a Lex Dániel-t a szabadelvű párti képviselők puccsal, az ún. „zsebkendőszavazás­ sal” elfogadták (Lex Dániel: technikai obstrukció kiküszöbölése házszabály szigorítása, állami szükségletek (költség­ vetés, újoncmegajánlás) záros határidőn belüli elintézése) - 100 éve, 1904-ben mutatták be a budapesti Király Színházban Kacsóh Pongrác „János vitéz” című daljátékát. - 100 éve, 1904-ben Theodor Roosevelt győzött az amerikai elnökválasz­ táson. - 100 éve, 1904-ben az USA 40 millió dollárért megvásárolta a Panama Társaságtól a csatornaépítkezés minden jogát. - 75 éve, 1929. novemberében megszüle­ tett Grace Kelly amerikai filmszí­ nésznő, aki 1954-ben A vidéki lány című filmben nyújtott alakításáért megkapta a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat. 1956-ban feleségül ment III. Rainier monacói herceghez, és ettől kezdve a Gracia Patricia nevet használta. - 75 éve halt meg Georges Clemanceau francia államférfi. - 50 éve, 1954-ben országos tanács­ választásokat tartottak. Az előtte folytatott „korteskedésről készült MDP-jelentésből: „Az ellenjelöltek nagy száma miatt nem biztosítható a tanácsoknak az eredeti elgondolás szerinti összetétele”. Az eredmény mást mutat: a választók 97,9%-a a Hazafias Népfront jelöltjeire szavaz.... - 50 éve, 1954-ben kezdődött el az algériai háború. - 50 éve, 1954-ben Jean Monnet bejelentette lemondását a Montánunió főhatóságának elnöki tisztéről. - 50 éve halt meg Henri Matisse francia festő. T eheránban - 25 éve., 1979-ben irániak megrohamozták és elfoglalták az USA nagykövetségét. - 10 éve, 1994-ben hunyt el Fónay Márta Jászai Mari-díjas színésznő. Legismertebb filmjei: Dollárpapa, Hintónjáró szerelem. Szent Péter esernyője. Isten hozta, őrnagy úr! BH �ítélet A Pázmányon járt Liszt Ferenc... Október 27-én, szerdán feledhetetlen estén vettünk részt a Díszteremben: a Pázmány Szalonban. Horváth Attila tanár úr és Szilas Alex zongoraművész segítségével megismerkedtünk a romantika több nagy alakjával. Személyesen is találkoztunk Liszt Fe­ renccel, aki ugyan némiképp emlékez­ tetett Szilas Alexra, de valójában mindenki tisztában volt vele; a romantika magyar zsenije személyesen látogatott el hozzánk. Magas alakja, dús, hosszú haja (melyből olasz „menedzsere” jóvoltából már koncertjei előtt 3 nappal is lehetett vásárolni). Összetéveszthetetlen stílusa, ahogy a színpadot megközelítette, arcán az igazi művész áhítatával, végül hihetetlen virtuozitása, mellyel a zongorát kezelte, mély benyomást tett a hallgatókra. Mindazonáltal a zongoravirtuóznak és kísérőjének meg kellett állapítania, hogy a huszonegyedik század hölgyei­ nek bizony kőből van a szíve. Saját korá­ ban ugyanis a zongorában és „show”ban egyaránt kiemelkedő tehetséggel bíró zeneszerzőnek csupán 5-6 évig kellett fizetett elájuló-hölgyeket ültetni a koncert első soraiba, később az elbűvölt hölgyek spontán is elaléltak az élménytől. Ezzel szemben a Pázmány Szalon hölgyei egy ájulást sem tudtak produkálni. Más korban élünk. A régi időkben a mozdulat, mellyel Liszt kigombolt frakkjában leült a zongora­ székre, miközben a frakk szárnyait hátravetette, s melyet George Sand is megörökített naplójában, még erősen erotikus gondolatot ébresztett a höl­ gyekben. Mégis volt hatása a művésznek; a terem néma áhítattal hallgatta az előadást. Liszt úr el is mesélte, hogy ez nem min­ den koncertjén volt így. Amikor példá­ ul az orosz cár előtt adott elő, a cár öszszesúgott a cárnővel. Hősünk, aki megkövetelte, hogy tiszteljék benne a művészt, abbahagyta a darabot, és így szólt; -Amikor a cár beszél, a zene hallgat. És még a cárnak kellett bocsánatot kérnie. Amikor ezt másodszor is eljátszotta, nem kapott többet útlevelet Oroszországba. A zongora ezúttal egyben maradt, ami igencsak szokatlan volt Liszt részéről, hiszen rendkívül dinamikus előadás­ módja átlagban 3 zongorát fogyasztott el koncertenként. Hihetetlen koncertkörutakat is tett korábban vendégünk. Egy kéthetes körút során 52 különböző műsort adott, vagyis napi 3-4-et. És este sem volt pihenő. Liszt úr beszámolt róla, hogy a lovakat is kifogták rajongói a hintóból, és maguk vontatták a szál­ lodához, ahol beszédet kellett tartania az erkélyen, majd amikor lefeküdt volna, fáklyás zenével lepte meg népes hallgatótábora. Innentől művészünk már nem tudott aludni, mert ekkor felébredt benne a zeneszerző, és a fáklyás zene inspirálására zenét kezdett szerezni. Kialudtnak számította magát, ha 5-6 órát volt ideje aludni. Megtudtuk azt is, hogy milyen sokat köszönhet a magyar zene Chopin-nak. A Párizsban élő lengyel zeneszerző legnagyobb sikereit ugyanis mazurkái- nak és polonézeinek köszönhette, amit 35 „megirigyelt a külföldön felnevelkedett Liszt. Chopin hatására fedezte fel saját hazáját, ekkor ismerte meg a dalokat, és ennek kö55,magyarosch” szönhetjük például 15 rapszódiáját vagy a Történelmi Arcképcsarnokot. Liszt volt az is, akivel Erkel Ferenc meg­ konzultálta a Himnusz hangfekvését. Az eredetileg verbunkos zene ebben a két zeneszerző által megbeszélt hangnemben teljességgel énekelhetetlennek bizonyult, és Dohnányi Ernő­ nek köszönhetjük, aki az 1910-es években megszabadította a verbunkos elemektől, és lejjebb vitte a hangfekvést, hogy nem csak zongorán lehet leját­ szani, hanem el is lehet énekelni. így született meg az a gyönyörű ima, ami egyedülálló a világon, hiszen a him­ nuszok vagy indulók, vagy az adott ország uralkodójáról szólnak. Az előadás végén Chopin is ellátogatott hozzánk, de ő csak egy percre, amíg eljátszotta Perc-keringőjét, és elmesélte, hogy mi ihlette a művet. George Sand szalonjában ült egy kedves társaság. Liszt, Delacroix, Sand, Chopin, csak hogy a színvonalat érzékeltessük, és a jelenlevők nagy derültségére Sand kiskutyája egy labdát kergetett körbekörbe. A vendégek távozása után Sand így szólt Chopinhez; Ha én olyan tehetséges lennék, mint Ön, erről zenét szereznék. Chopin aznap éjjel megírta a darabot. 7 �ítélet ■ 4 ■■ j ■ ■i I ílBi Ezúton is köszönjük Horváth Attila tanár úrnak és Szilas Alex zongoraművész úrnak, hogy ilyen emlékezetes estét szereztek nekünk, melynek sem hangulatát, sem teljes tartalmát nem lehet visszaadni írásban. Kimaradtak a pozsonyi harangok, melyek Erkel lelkében zúgtak a Himnusz megírásakor, kimaradt Schumann, aki pár taktus erejéig becsempészte Bécsi Karnevál című darabjába a Marseillest, hogy borsot törjön a bécsi udvar orra alá, és ami észrevétlenül átcsusszant a cenzúrán. Kimaradt Pété)fi, akit a Történelmi Arcképcsarnokból idézett elénk a zongora, és kimaradt a nagy találkozás: Liszt és Széchenyi sorsdöntő találkozása a Magyar Kaszinóban. Továbbá köszönjük a HÓK-nek, (és azon belül ü Nyéki Boldizsárnak) hogy a Szalon kitalálásával és megszervezésével gazdagítják egyetemün kulturális életét. Mindezek miatt nagyon várjuk a következő Pázmány Szalont, várjuk, hogy november 17-én melyik zeneszerzők fogják tiszteletüket tenni a Díszteremben. Tokody Klára KÉPRIPORT SZESZ előadás október 26. �ítélet „A szerelem beteljesülése maga a házasság.” A Vad Fügefa vendége volt a Lábady házaspár Egy szerda este. Olyan, mint sok másik gondolom, miközben a Tanári Klubba tartok, ahová a Vad Fügefa szervezői meghívták a Lábady házaspárt, hogy tartsanak előadást a „Házasság misztériuma” címmel. Lementem az alagsorba, és csodálkoztam, hogy micsoda tömeg gyűlt össze azon a pici helyen. Rengeteg volt az ismerős arc. „Nahát, te is itt vagy? -Hát persze! A világért sem hagynám ki ezt az előadást!” Ilyen és hasonló jellegű párbeszédek zajlottak a teremben és a terem előtti kicsiny folyosón, ahová a későn jövők szorultak ki. Aztán eljött a pillanat: Megjöttek!! A termen halk morajlás és erőtlenül össze-össze csattanó tenyerek hangja futott végig, mindenkinek volt valami megjegyeznivalója. Ilyen a tömeg... A Professzor Úr és felesége leült az előre elkészített székekre és meghallgatták a szervezők rövid bevezetőjét, amelyben felkérték a Lábady házaspárt előadásuk megtartására. Ekkor a tömegben mindenki elhallgatott és feszülten koncentrált arra a két emberre, akik azért jöttek el, hogy megmutassák nekünk, hogy minden negatív példa ellenére és a világ minden rettenete ellenére igenis sikerülhet! Együtt maradni szeretve egy életen át... Nem volt megszokott az előadás menete. Nem, az előadás talán nem is a legmegfelelőbb szó. Inkább egy párbeszéd volt Férj és Feleség között, egy dialógus, ami egyszerre szólt a nyilvánosságnak és egyszerre szólt a hitvestársnak. Egyszerre volt általános, mindenkire érvényes, ugyanakkor tele apró rejtett utalásokkal, amit csak a másik érthet meg. Lábady Tamást - ahogy az elején felesége is kérte - nem egyetemi professzorként ismertük meg mélyebben. Nem is bíróként, egyáltalában nem jogászként. Hanem emberként, sőt FÉRJKÉNT. Férjként, aki ugyanolyan rajongással, szenvedéllyel szereti a NŐT, Évát, ahogy bármely évfolyamtársam vagy barátom szereti a kedvesét.. Olyan este volt ez, amelyen úgy érzem mindenki gazdagodott. Ők ketten is, miközben arról az érzésről beszéltek, mely már hosszú hosszú évek óta összefűzi őket. A szerelemről, a házasságról és a kettőről együtt: a hitvesi szerelemről. Mert létezik ilyen. Ők ezt a csodát élik meg nap mint nap. Lábady Professzor Úr kezdte gondolatainak előadását. Az egyik alapfogalom, amelyre többször is utalt az este során, az „eldobhatóság'JJ fogalma. Véleménye szerint a jelen kor embere eltárgyiasult és fogyasztóvá ugyanakkor fogyaszthatóvá vált emberi kapcsolataiban. A mai ember, ha házasságot köt, a legtöbb esetben el is válik, mert úgy érzi, hogy „eleget fogyasztott a társából” és ideje tovább állni. De Kezdetben ez nem volt így. Kezdet az eredeti ártatlanság állapotát jelöli. Isten felismerte, hogy egyetlen értelmes teremtménye magányos. Megteremtette a hozzá illő segítőtársat, és felbonthatatlan egység alakult ki kettejük között. „Az ember a teremtés misztériumában lett férfivá és nővé, azért hogy megszűnjön eredeti magányossága és kölcsönös és örök egymásnak ajándékozásban 5J kapcsolatuk által legyenek az Isten képmása. Ennek a kapcsolatnak a forrása a szerelem. A szerelem beteljesülése maga a házasság. (L.T.) Itt megszakadt Lábady Tamás gondolatsora, hogy helyet adjon hitvesének, hogy hallgathassuk Őt is, a Nőt, aki méltó segítőtársa a Férfinak. Éva Asszony első gondolata, amire aztán a későbbiekben is sokszor utal, hogy' a szerelem nem egyszerűen szeretet, hanem szenvedélyes szeretet, amely egy életen át ajándékozni akar, mindig azt, amire a szeretett lénynek éppen szüksége van. A legteljesebb esetben önmagát. Ő feleségként igyekszik megvalósítani ezt az olykor nehéznek tűnő ajándékozást, hiszen a mindennapok szürkeségében és szárazságában az ember sokszor önzővé és szeretetlenné válik, de ennek nem kell feltétlenül így lennie. Meg kell próbálni felidézni azokat a perceket vagy akár csak pillanatokat, amelyek annyira kedvesek. A megismerkedés, a szerelem fellángolásának hullámzó szépségét. És visszatér a láng, visszatér a kihűltnek tűnt érzés. Engem és a körülöttem levő hallgatóságot egyre inkább magával sodort a házasságról valló férfi és női hang, mely teljes harmóniában olvadt össze. Hiszen „... a férfi elhagyja apját, anyját, feleségével tart és a kettő egy test lesz.. ők ketten egyek lettek. A gondokat, az örömöt, és ami a legfontosabb; a másik érzelmeit együtt élik meg. Kettejük kapcsolata a házasság és az abban kibontakozó egyre mélyebb szerelem nemcsak egyszerűen hűség és feltétel nélküli elkötelezettség, hanem naponta újra és újra kimondott IGEN a társ mellett. Végezetül csak pár sort idéznék Lábady Tamástól: Amikor egy házaspár a szeretetben lakozik, akkor Istenben lakozik. Amikor egy házaspár egymásnak időzik, akkor Krisztusnak időzik. És amikor egy házaspár öleli egymást, akkor az Istent öleli. Amikor egy hitvesi, szerelmi együttlét megvalósítja a házastársak belső pszichikai, szellemi és egyúttal testi egységét, akkor ez a két lény tökéletesen eggyé válva lesz alkalmas a Teremtő képmásának a megvalósítására. Ha ez az aktus az egész férfit és az egész nőt minden területen, minden dimenziójában teljes személyiségében mozgósítja, akkor túllépnek minden földi nehézség korlátján és belépnek a Szentháromság extatikus boldogságába.' Cseri Tímea 9 �ítélet HŐK VÁLASZTÁSOK A PPKE-JÁK 2004-es hallgatói önkormányzati választásán induló 2-es számú, Bodolay Ádám vezette Választási listájának Programja • Irányelvek - A Választmány kijelenti, hogy feledatát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szellemiségében, komolyan és felelősségteljesen fogja teljesíteni. Ennek során a Választmány legfőbb célkitűzése: az Egyetem és a hallgatóság érdekeinek eredményes képviselete. - Célunk annak elősegítése, hogy a PPKE-JÁK-ot az ország első számú jogi egyetemévé tegyük. - A HŐK képviselői kötelezettséget vállalnak arra, hogy lehetőségeik szerint megoldást keressenek a hallgatók problémáira. • Elnök jelölt: BodoIayÁdám 1983 február 20. án születtem Budapesten A Corvin Mátyás Gimnáziumban érettségiztem 2002 ben A középiskolában aktív részt vállaltam kulturális rendezvények szervezésében . Egyetemünk harmadéves Tanulmányi levelező tagozatos hallgatója vagyok bizottsági tagként egy éve veszek részt a Hallgatói Önkormányzatban. DOBOS TIBOR és Csapata Nem ígérgetünk: tettünk és teszünk! - a tapasztalat AMIT TESZÜNK: - Beiratkozást megkönnyítjük • Hallgatói érdekképviseletet tovább erősítjük • Támogatási lehetőségeket keresünk a jól tanuló, nehéz körülmények között élő nem államilag támogatott és levelezós hallgatóknak • A levelezós hallgatóknak vizsgajelentkezéskor megnyitjuk szombaton is az informatika termet és a könyvtárat • Az egyetem többi karával közös programokat szervezünk, egységesen lépünk fel a hallgatók érdekében • Öreg Diák szervezetet hozunk létre • A kar megítélését tovább javítjuk iskola-látogatások­ kal, média megjelenésekkel ■ Válasszák a legjobbak a mi karunkat márciusban * Konkrét programpontok 1. A Választmány célja, hogy a hallgatókat a korábbinál jobban bevonja a Hallgatói Önkormányzat munkájába és ügyeibe. - Ennek során kötelezettséget vállalunk arra, hogy a hallgatóságot rendszeresen és kellő mértékben tájékoztassuk a HŐK tevékenységéről. - Rendszeres párbeszéd biztosítása a HŐK tisztségviselői es a hallgatók között panasznap keretében, ahol mindenkinek lehetősége nyílik a HŐK tevékenységével kapcsolatban egyéni véleményét kifejteni. - Azt szeretnénk, ha ezen tevékenységünk eredménye­ képpen egy pezsgőbb és öntudatosabb hallgatói közélet jönne létre. 2. Szükségesnek látjuk, hogy az eddigieknél szorosabb - folyamatos és kétirányú kapcsolatot alakítsunk ki a Kar szerveivel. - Ennek keretében kiemelten kezelnénk a Dékáni Hivatallal való kapcsolatot. A kari szervek 10 • wwwcppke-jak-atw.hu oldalra további jegyzeteket, infokat helyezünk • Középiskolásoknak előkészítőt, alkotmánytani és emberjogi kurzusokat indítunk • Irodalmi szalon februártól • Állásbörze tavasszal • Gólyabált (február) és gólyahajót (még a vizsgaidőszak előtt) szervezünk és AMIT TETTÜNK: ■ lOOOFT/HŐVAL EMELTÜK AZ ÖSZTÖNDÍJAKAT, HAVONTA FIZETJÜK • ELSŐSÖK IS ELŐSZÖR KAPNAK ÖSZTÖNDÍJAT, IDÉN �ítélet véleményéről tájékoztatjuk a hallgatóságot. - A tájékoztatás érdekében létrehozunk egy új kommunikációs csapatot, amely heti rendszerességgel a faliújságra kihelyezett Hírlevélben fog beszámolni a legfontosabb tudnivalókról. - A Hírlevél tervezett legfontosabb témakörei; a Dékáni Hivatal és a tanszékek hirdetményei, a pályázatok, a meghirdetett álláslehetőségek, a különböző hallgatói szervezetek tevékenysége, és az egyetemi szervezetek által meghirdetett programok. - Az InfoHÖK Program keretében a Hírlevél anyagát emailben továbbítjuk a HŐK levelezőrendszerére feliratkozók postafiókjára. A szolgáltatás ingyenes. ■ A TÁMOGATÁST KÉRŐK 95%-A MEGKAPTA a kért támogatást • JEGYZET- ÉS TÉTELBÖRZE, FÓRUM a WWW.PPKWJAK-ATW.hu oldalon • FOGADÓÓRÁINKon tájékoztatunk benneteket, lehetőséget biztosítunk, hogy véleményt nyílvánítsatok, ötleteiteket elmondjátok, panaszaitokat orvosoljuk ■ ÜGYELETet tartunk pénteken és szombaton a levelezős hallgatók számára ■ ÍTÉLET példányszámát emeltük, költségeit csökkentettük 3. A Választmány célja, hogy a PPKE karaival szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki. 4. Programot indítunk a PPKE JÁK külső megítélésének javítása érdekében. Elsősorban a jog iránt érdeklődő gimnazistákkal szeretnénk megismertetni egyetemünk jogi karát. Ezért létrehozzuk a Pro Università te Programot, aminek keretében olyan hallgatók jelentkezését várjuk, akik felveszik a kapcsolatot volt középiskolájukkal, és ott elmondják saját tapasztalataikat - mit jelent számunkra a jog, az egyetemi élet, és milyen a Pázmány jogi kara. 5. A rendezvényszervező bizottság koordinálásában szeretnénk a korábbinál több kulturális, szóra­ koztató rendezvényeket szervezni és sporto­ lási lehetőséget biztosítani. 6. Szeretnénk elérni, hogy a HŐK egyes bizottságai és a hallgatói szervezetek önálló költségvetéssel rendelkezzenek. - Ezzel biztosítanánk az egyes bizottságok önállóságát és a demokrácia jobb érvényesülését. 7. Az elsőéveseknek és a levelező tagozatos hallgatóknak szeretnénk megkönnyíteni az egyetemi ügyintézést a HŐK és a tutori rendszer segítségével. - Az új tutori szervezet egyéves működése lehetővé teszi az elsőévesek egyre eredményesebb segítését; illetve szeretnénk kiterjeszteni a tutorok tanácsadó tevékenységét a levelező hallgatók részére is. - A tutorok anyagi és technikai háttértámogatása. 8. Együttműködés a hallgatói öntevékeny csoportok­ kal, az egységes kari közélet érdekében. 9. Az eredményes érdekképviseleti tevékenység érdekében készen állunk az érdemi együttműkö- • TÁMOGATTUK az öntevékeny csoportok működését • KÖZÉPISKOLÁKAT látogatunk a és bemutatják karunkat október 6.-a óta • MÉDIÁBAN KARUNK IMAGE-T ERŐSÍTETTÜK (napi mozaik,stb.) ■ KÖZÉLETET teremettünk, KULTÚRÁT hoztunk rendez­ vényeinkkel: TANÁRAINK EMBERKÖZELBEN MÁRCIUS 15-1 HAJÓKIRÁNDULÁS PRO FACULTATE NAP; LIVINGROOM bulik GÓLYATÁBOR PÁZMÁNY SZALON Egy kedves kolléga (aki szerepel Dobos Tibor listáján és eddig is tevékenyen részt vett a közösségi élet szervezésében) 6 havi fizetését áldozta a Dísztermi zongorára! 2 db PING-PONG asztalt vásároltunk klubélet indítása céljából és bográcsokat stb.stb.! III. Külügyi Bizottság. Kiutazási támogatással segítjük: - a Péteri Zoltán jóvoltából félévről félévre a Strasbourg-i Egyetemen ösztöndíjasként tanuló hallgatóinkat; - az ERASMUS-ösztöndíjasainkat; - és az egyéb (pl. a Rotary Club által biztosított) tanulmányi ösztöndíjjal külföldön tartózkodó hallgatóinkat! Szoros kapcsolatban állunk az ELSA Budapesttel és több külföldi ELSA szervezettel mint pl. Tübingen! 11 �ítélet désre a HŐK valamennyi korábbi tagjával. Célunk, hogy tevékenységünk révén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán a Hallgatói Önkormányzata ténylegesen a hallgatóságért legyen és ne önös célok érvényesítésére szolgáljon. A testvér karokkal napról napra erősebb az együtt­ működésünk! ÁTLÁTHATÓ GAZDÁLKODÁS és IGAZSÁGOSSÁG KULTÚRA 1. Bodolay Ádám III/L ( Elnök) Budapesten 1983 február 20.án születtem a 2002 ben Corvin Mátyás Gimnáziumban érettségiztem ahol az iskola kulturális rendezvényeinek szervezésében vettem részt. Egyetemünknek harmadéves levelező tagozatos hallgatója vagyok. A Hallgatói Önkormányzat Tanulmányi Bizottságának tagja . 2 2. Gilyán Júlia III/N (Rendezvényi Bizottság) Budapesten 1983. július 7-én születtem. Újpesten a Babits Mihály Gimnáziumban érettségiztem. Egyetemünkön jelenleg harmadéves nappali tagozatos hallgató vagyok. Évek óta foglalkozom rendezvényszervezéssel, amely során számtalan rendezvényszervező cég bízott meg nappali és éjszakai rendezvények szervezésével. 3. Nagy Tamás II/L (Gazdasági Bizottság) 1983. február 16-án születtem Ungváron, 2000-töl Budapesten élek. Pályafutásomat pénzügyi területen kezdtem, 2001 töl saját vállalkozásom van. Tapasztalataimat a könyvelés, számvitel területén szereztem. VÁLASSZ! ELÉRHETŐSÉGEINK (túl a HŐK irodán és így tovább): http://ppke-jak.atw.hu tdobos@lectio.jak.ppke.hu K t2004@freemail.hu DOBC3S TIBOR LAaZLÓ ÉS CSAPATxj HlK Elnök jelölt lem ígérgetünk: tettünk és teszünk 4. Keller Kata IV/N (Külügyi Bizottság) Veszprémben, a Lovassy László Gimnáziumban érettségiztem 2001-ben, ahol kulturális tevékenységemért díjazásban részesültem. Tanulmányaimat 2001-ben kezdtem meg egyetemünkön, ahol jelenleg negyedéves hallgató vagyok. A kari életben tavaly kezdtem el tevékenységemet, amely során Király Éva évfolyamtársammal megújítottuk a tutorrendszert, amelynek első sikeres állomása az idei gólyatábor volt. 5. Molnár Zsombor I/N (Tanulmányi Bizottság) Idén érettségiztem a budapesti Piarista Gimnáziumban. Az egyetem mellett egy szakkollégiumnak (Matthias Corvinus Collegium) is a tanulója vagyok, ahol személyes kapcsolatban állok több egyetem hallgatóival és HÖK-képviselőivel. 6. Hutflesz Krisztina II/N (Ellenőrző Bizottság) 1984. november 6-án születtem. Budapesten a Babits Mihály Gimnáziumban érettségiztem 2003-ban. Másodéves hallgató vagyok. Középiskolás koromban is részt vettem a diákönkormányzatban, ahol a rendezvények gazdasági ügyeit intéztem. 7. Balog Zsolt II/N (kommunikációs megbízott) 2003-ban érettségiztem a budapesti Babits Mihály Gimnáziumban. Külkereskedelmi ügyintéző tanfolyamot végeztem. Másodéves nappali tagozatos hallgató vagyok. A kari közéleti tevékenységben a tutori szervezet tagjaként és az ítélet munkatársaként veszek részt. Barátaimmal segítettünk az elsősök beiratkozásánál. 8 Miklos Csaba II /N 9 Ostorházi László III/L 10 Král Diána III/L 11 Balogh Lóránt II/L 12 Mezei László IV/L Beiratkozést Hallgatöi lovébb erösíljük A levelező« hailgatöknak vizagajetenlkezéskor megnyiljuk az informatika termet és a könyvtárat A jói lanulö. nehéz körülmények között élő nem álla mitag támogatott és levalazös hallgatóknak témogslési '»hrsrL: Az egyelem többi karával köi^a ^■/'3’gf ffinrickSí sj-'c-rvg. ísú a hailgalók irdaktttan öfíj® SítiU szervezalel hozunk léire , . _ , hogy a jogi kai válasszák alsókéni márciusban i viii 11 i < oMolt te ttrametiindiiünM Középiakalésokaak vyj/l alkotmáRylini áa « < Wl II 'k I jji ■ Amit még eddig tettünk: A hailgalók erdskeil képviseljük, ezért fogadóóráinkon tájékoztatunk barsnetaksE. lahelöséget biztosítunk, hogy véleményt nyílvá­ nítsatok öiietoiíeket elmondjátok, panaszaitokat orvosoljuk A www.ppke-jak-atw.hu oldalon jegyzet és tételbörzét indítottunk, melyeit folyamatosan bővítünk. A ieveiezös hallgatók-számára pénteken és szombaton ügyeletet tartunk a HÓK irodában Október 6 óta hailgátóink látogatják' a középiskolákat és bemutatják karijnkat, az egyetemi életet, erősítve karunk image ét Közéletet íeretmejtünk rendezvényeinkkel Tanáraink emberközelben MÁRCIUS 15 I HAJÓKIRÁNDULÁS PRO FACüLTAte-Nap; GÓLYATÁBOR Pázmány Szalon Living Room bulik ÁTLÁTHATÓSÁG, IGAZSÁGOSSÁG KULTÚRA 12 i - « J �ítélet Szertefoszlott remények... HÖOK tisztújító közgyűlés Eger 2004. nov. 5-7. Hosszú hónapokkal ezelőtt megfogant az akarat. Apró tevékeny csapat bábás­ kodott fölötte. Kicsiny csa­ patunkat sok-sok munka és küzdelem fogta egységbe. Minden sulykolt törésvona­ lat semmibe véve vettünk magunk mellé újabb és újabb remek fiatalt. Csapa­ tunk nőttön-nőtt. Majd eljött a kampány; és támadtak bennünket intéz­ ményen belül és kívül egya­ ránt. Szcientológiát és pártpo­ litikai összeesküvést emle­ gettek, mondanom sem kell, csak informális fórumokon. Jaj, neked, fegyverek sokat hangoztatott egyenlősége! Mi pedig, elnökjelöltünk ké­ résére, összeszorított fogak­ kal tűrtünk. (Az elnökválasztás után tá­ mogató tagönkormányzata­ ink képviselőinek többsége kivonult. A közgyűlés hatá­ rozatképtelenné vált és fel­ oszlatta önmagát. Csoda?) Ám, lépjünk tovább, immár november első hétvégéjét írjuk... Ó, a nagy nap, mennyi- mennyi reménykedés! Hit és szorgalom; hoztok-e gyü­ mölcsöt? Mit is akar(t)unk? A megosz­ tottság felszámolását; az ere­ deti gyökerekhez való vissza­ térést. Az egy és oszthatatlan hallgatói érdekvédelem és jog alapján emelt erős HÖOK-ot. Mi nem szemé­ lyekben és a tekintély kétes hitelű uralmában hiszünk. Mi a tetteket és a szakértel­ met valljuk. A NÁFIOR kellő súlyát és HÖOK Karrier Központot akar(t)unk; és hallgatóköze­ li HÖOK-ot! A HÖOK újjászületését! De az újjászületés megbu­ kott 69:82 arányban... Vagy mégsem? Winston Churchill szavaival élve: so­ ha ne add fel\ Dolgozunk tovább! Ez a legkevesebb; ez­ zel tartozunk minden tagön­ kormányzatnak, különösen pedig, támogatóinknak, és persze önmagunknak, no meg, nektek, kedves hallga­ tótársaink, kedves kollégák! Teleki László Függöny fel! Kz Oktogontól nem messze, a Nagy­ mező utcában bújik meg a főváros egyik méltán leglátogatottabb színháza a Budapesti Operettszínház. Nemcsak a kiváló színészi gárda, de a színpadon felcsendülő dallamok is év­ ről évre magukhoz láncolják a szíveket. A siker útja eddig is jobbnál jobb da­ rabokkal volt kikövezve, mint a LévayKunze szerzőpáros darabjai az Elisa­ beth és a Mozart!, A muzsika hangja, a Mágnás Miska, a Bál a Savoyban, a Kabaré... Ám ez év januárjában mutattak be egy olyan előadást, ami nem várt gyorsaság­ gal hódította meg a közönséget. Mind a mai napig a színház favoritjának, a nagyérdemű kedvencének számít a Rómeó és Júlia. Gérard Presgurvic francia szerző ezzel a művel robbant be Párizsban, s a viharos lelkesedés hamar áthozta hozzánk is. Érdekesség, hogy a szomszédos Ausztria ezzel szemben csak most próbálkozik a színrevitellel. Bevallom, először szkeptikusan tekin­ tettem a semmi újat nem ígérő címre. Az járt a fejemben, mit lehet még ki­ hozni ebből a „lerágott csontból”. Ám Kerényi Miklós Gábor rendező valami brilliánsan ötvözte a Shakespeare-darab ódon témáját a jelen ízlésvilágának igényeivel. A zene kettőssége magával ragadó, nem­ csak a sanzonok letűnt világába repít el, de a modern pop-rock kultúrának is utat tör. Ezzel egy időben kezdték el ját­ szani a zenecsatornák is az azóta már jól ismert „Les Rois du Monde”, vagyis Le­ hetsz király című francia slágert, ami ugyancsak felkorbácsolta az érdeklődést. A premier fő szereposztásában Dolhai Attila és Szinetár Dóra hangjában gyönyörködhettünk. Ám hibát követ­ nénk el, ha a darab sikerét „csak” a pará­ dés szereposztással magyaráznánk. Mert a Rómeó és Júlia él a színpadon. A színészi játékok egy­ sége, könnyedsége, ter­ mészetessége a legfőbb bizonyíték arra. miszerint maguk is fölöt­ tébb élvezik, hogy akkor és ott e sodró lendületű musical szereplői lehet­ nek. A ruhák forgataga, a dinamikus mozgásvilág szemernyi kétséget sem hagy affelől, hogy ezúttal nem egy híres szerelmespár unalmas szenvedéséről van szó, hanem hús-vér emberek által átélt érzelmekről, a gyűlöletről. a szerelem hatalmáról. Miután a francia szerző tiszteletét tette az egyik előadáson, őszinte csodálatát fejezte ki, mennyire magára talált és ismert ez a szenvedélyes nép ebben a darabban és ezekben a dallamokban. Ennek jeléül pedig meghívta a magyar rendezőt, hogy Párizsban a francia társulattal is próbálja meg színpadra vinni ezt a „lüktető csodát”. Ezen elismerésnek és persze a töretlen érdeklődésnek hála november 25.-étől hazavihetjük a mi magyar Rómeó és Júliánkat is, hogy esetleg egy csöndes estén. Kedvesünk mellett ismét átélhessük, hogy ,Szívből szeretni mámor Elvész közel, s a távol És érezd, s a szíved lángol Eltűnt a múlt a mából”. Pozbai Viola 13 �ítélet Az arany ára A verespataki aranybányá­ ban hamarosan újra megin­ dul az arany kitermelése, a kibővített terv szerint a íí.továbbfejlesztett” technoló­ giával. A Kárpátok ormai közt fekvő csöndes kis falu pár éve még egy múlt századi időutazás képzetét keltette az ide látogatóban. Az utóbbi időben azonban még csendesebb lett itt az élet. A lakosok nagy része elhagyva házait más településre kény­ szerült. Az itt maradókat sem sok jóval kecsegteti a jövő, folyik a földek és a lakóházak erőszakos felvá­ sárlása. A Gold Corporation óriáscégnek csak az erdélyi történelmi egyházak egysé­ ges fellépése próbál megálljt parancsolni. A református, a római katolikus és az uni­ tárius egyházi vezetők nem hajlandóak átengedni temp­ lomaikat és temetőiket, hogy lerombolják és a helyüket ciános-savas zaggyal borítsák be. Ha azonban a nagytőke győz. Verespatak, Aranyos­ bánya, Bucsony, Zalatna, Abrudbánya és Nagyság eltűnik a föld színéről. A tervdokumentáció tanú­ sága szernint a bánya alap­ területe (vagyis a külszíni fej­ téssel holdbélivé változtatan­ dó terület) tízszerese lesz az eddiginek. Az alkalmazásra váró technológia elavult, semmilyen Uniós irányelv­ vel össze nem egyeztethető és jelentős tájcsonkítást ered­ ményez. A 2000-es tiszai tragédia volt a legnagyobb környezet­ szennyezés Csernobil óta. Az ezt okozó Aurul azonban kisüzem a jelenleg beindí­ tásra váró Gold Corporationhoz képest. Az Erdélyi Erchegység nagy mennyiségű de gyenge mi­ nőségű aranyat és ezüstöt rejt. A tervezett működési idő alatt (17 év) 300 t arany és 1000 t ezüst kerül majd a felszínre. Tonnánként 1,4 g arany és 7,5 g ezüst nyerhető ki a földből. Ezzel a mennyiséggel meglehetősen közel áll a gazdaságosság alsó határához, így a beru­ házás tőkeigényét a minimá­ lisra igyekeznek leszorítani. A ráfordításokat 20 millió dollárral csökkentették a bá­ nya élettartamát pedig 13-ról 17 évre emelték. A gát, a de­ rítő és a zagytároló bizton­ ságos kiépítése valamint a ■ - *1; i-. il 14 nem elegendő ércet tartal­ mazó meddő elhelyezése a jelenlegi költségvetés duplá­ ját igényelné. A kőzetből kinyert érc felszíni környezetben savat termel, mely a tartalmazott nehézfémekkel együtt (ólom, cink, higany) bekerül a felszíni és felszín alatti vi­ zekbe. A savas szivárgást megindulása után szinte lehetetlen teljesen leállítani. A savas kémhatás a bányá­ szati tevékenység megszű­ nése után is fennmarad a helyreállítási költségeket pe­ dig már nem állja a vállalat. Az érc kinyerése évente 15,6 millió kg cianiddal történik. A G. C. előnyöket is hoz a térségnek. 300 új munka­ helyet teremt. A jól fizető pozíciókat azonban külföldi szakembereknek tartja fenn, így a helyi bányászok végez­ hetik a külszíni fejtést egy olyan hegyoldalon ahol előtte föld alatti munkála­ tok folytak, így nagy az omlásveszély. Valamint ők lesznek azok, akik ismét munkanélkülivé válnak, ha a piaci ingadozások hatására a költségek csökkentésére kerül sor. A román kormány még inga­ dozik, a G. C. pedig mindent megtesz, hogy teljes legyen az arany- és az agymosás. A Román Tudományos Aka­ démia kifejtette, hogy a káros hatásokat a gazdasági haszonnal sem lehet ellen­ súlyozni. Különösképpen, hogy a 2 milliárd dolláros re­ mélt haszonból mindössze 2 % illeti meg a román álla­ mot. Mindezek tükrében úgy tű­ nik, hogy EU tagság felé igyekvő Románia nem érez elkötelezettséget azon euró­ pai környezetvédelmi irány­ elvek betartása iránt, melyek az elérhető legjobb technoló­ gia alkalmazását, valamint pénzügyi garanciákat írnak elő a rehabilitáció költségeire, 2005-től pedig a jelen­ leginél alacsonyabb ciánkon­ centrációt engedélyeznek a bányászati hulladékban. Pásztor Veronika �ítélet Uj-Eldorádó 1 1 Kocsis Tibor Üj-Eldorádó című filmje nem árul se kólát, se puskát, se sültkrumplit: így sajnos esélye sem volt, hogy a multiplexekbe, s így a szélesebb közönség elé kerülhessen. Pedig az óriás-mozikat elárasztó divatos ál-dokumentumfilmek tengerentúli kampánytémáival ellentétben egy hozzánk magyarokhoz mind földrajzilag, mind pedig lelkiismeretileg közel álló problémára hívja fel a figyelmet. Segélykiáltás az letűnőfélben lévő Verespatakért. Segélykiáltás, de szerencsére közel sem néma. A lelkes underground-egyetemista kampánynak és az emailben terjedő tömeges felhívásoknak köszönhetően rengetegen látták már (és látják is egyelőre) a mozikban ezt a megdöbbentő romániai környezetvédelmi helyzetjelentést. A filmnek Európa-szerte híre ment, a közeljövőben több filmfesztiválon és környezetvédelmi tárgyú konferencián is vetítik majd. Meg van rá az esély tehát, hogy a film hatására a létesítendő bányamonstrum ügye az EU-ban nemcsak, hogy kellő odafigyelést kapjon, de aktív, kényszerítő erejű lépések is történjenek egy környezetvédelmi szempontból is kedvező megoldás felé. A kósza hírek szerint a Bizottság már ígéretet is tett arra, hogy a probléma megfelelő orvoslása híján nem lesz hajlandó lezárni Romániával a környezetvédelmi fejezetet az előrehozni kívánt csatlakozási tárgyalások keretében, ám a környezetgyilkos-ciánproject sorsa továbbra is kérdéses. Kérek tehát mindenkit, aki fontosnak érzi, hogy tegyen keleti szomszédunk legősibb, részben ma is magyarlakta településének megmentéséért, látogasson el a moziba az Új-Eldorádó kapcsán (ha még teheti). Ezúttal azonban ne használja ki a diákkedvezményt, s hagyja a zsebében az 50%-os kuponokat is: minden mozijegyért fizetett összeg 10%-a egyenesen a nemes cél érdekében kerül felhasználásra. A kezdő képsorokban egy idős helyi bácsika Verespatak helyzetét az óriásvállalattal szemben dávidgóliát szituációhoz hasonlítja. Ha kitart a mozi-látogatási kedv, a bizakodás talán benne is tovább erősödhet, s végül Dávid győzelmet arathat a globalizáció rémképeként vicsorgó óriásvállalat Góliátja fölött. zs.m. 83 tonna haltetem (•' ■í !* — ■ K" 'if *íS. *' B « 1 2000-ben a romániai Nagybányán átszakadt az Aurul bányavállalat ciántározó tavának gátja és 100 ezer köbméternyi ciánvegyület került egy patakba, majd onnan a Szamosba és a Tiszába. A méreg elpusztította a folyó élővilágának jelentős részét, a halaktól kezdve az alacsonyabb rendű apró állatokig és növényekig. Romániában már 1999-ben, amikor a vegyes vállalat megkezdte működését, tiltakoztak ellene a környezetvédők, mégis tovább működhetett. Ennek hátterében valószínűleg az állt, hogy öt román állami vállalat összesen több mint ötven százalékban érdekelt volt az Aurul cégben. Ugyanebben az évben történt még egy Romániából induló tömeges halpusztustulást okozó szennyezés a Tiszán, ami ugyancsak a bányászattal és a felelőtlen gazdálkodással volt összefüggésbe hozható. Bár a Tisza vize fürdésre, turizmusra mára már alkalmas, azonban az élővilág egyensúlya még mindig nem állt teljesen helyre. Ennek többek között az az oka, hogy a halak ezerszer érzékenyebbek a ciánszennyezésre, mint az ember. Már 0,005mg/l ciánra a halak ívása leáll. Az érzékeny fajok közül több, már 0,03mg/l cián hatására (ha az tartósan megmarad) elpusztul. Tömeges halpusztulást 0,2mg/l cián okoz, ezt már a legellenállóbbak sem bírják. A katasztrófát követően a román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi minisztérium Costan Marant, a nagybányai környezetvédelmi ügynökség főfelügyelőjét leváltotta tisztségéből. Maran hatáskörébe tartozott a Szamos és a Tisza ciánszennyezéséért felelős Aurul felügyelete is. Pepò Pál, az akkori környezetvédelmi miniszter tájékoztatása szerint a magyar vízügyi hatóságok szakemberei már négy-öt órával azelőtt, hogy a román szervek értesítették volna Magyarországot a szennyezésről, megtették a szükséges intézkedéseket, továbbá a környezet rehabilitációjának megkezdésére 750 millió forintot különítettek el. Ugyanakkor számos kritika érte a minisztériumot, miszerint nem a helyzet súlyosságának megfelelően járt el, és hozta meg döntéseit. Egy évvel később már jól látható volt, hogy a katasztrófa mértékét alábecsülték, amiket az akkori mérések is alátámasztottak. Juhász Gábor 15 �ítélet Interjú Dr. Bandi Gyulával, karunk Dékánjával Tisztelt Dékán Úr! Mi­ ért kezdett érdeklődni a környezetvédelem iránt? őszintén? ,korszellem” miatt sem vonhatta ki magát a kormány a környezetvédelem további alakítása alól. A csatlakozás minden párt célkitűzése volt, és így a jogharmonizációs törek­ vés is alakította a jogalkotásunkat. Ha megnézzük, milyen jog­ szabályokat alkottak az elmúlt 11-12 évben, azok többsége ki­ fejezetten valamilyen közösségi követelményhez kapcsolható. 55- Csakis... Mi az oka annak, hogy a meglevő szabályozás a gyakorlatban csak nyomokban érvényesül? Nagyon őszintén nem ma­ gamtól kezdtem érdeklőd­ ni. Az első munkahelyem a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Jogi Tanszéke volt, és a tanszékvezető kér­ dezte 78-ban, nem érdekelne-e ez az új téma. Én azt mondtam, nem tudom miről van szó, de meg lehetne próbálni. Nem kellett hozzá sok pár hónap- és beleszerettem a témába. Ennek már 26 éve. Az, hogy nem látszik... Ugye az előző kérdés volt, hogy az emberek hozzáállásában mi változott. Nos, nem sok, és akkor még finoman fogalmaztam. (Viszont több lehetőség jutott, a társadalom és az egyének szerepvállalásának nagyobb jogi keretei lettek.) A politikusok ezzel nem törődnek, mert népszerűséget nem hoz, az állampolgárok pedig a TV-ből, rádióból szerzik az ismereteiket, és innen csak kataszt­ rófákról, botrányokról fog értesülni, átfogó változásokról nem. Tapasztalt érzékelhető változást a rendszerváltozás után a környezetvédelmet érintően? Volt fordulat az állami hozzáállásban, vagy a társadalom, az emberek szemléletében? Önmagában a rendszerváltás se jót, se rosszat nem hozott. A '90 előtti időszakban már volt Környezetvédelmi Minisz­ térium már voltak környezetvédelmi jogszabályok - ha nem is sok-, felálltak a hatósági rendszer, az alapokat már meg­ teremtették. A rendszerváltás tényszerűen hozott változást, a gazdaság egyes részeinek, melyek addig túlzottan nagy állami befolyással működtek, szembesülniük kellett a piaccal, és kiderült, hogy nincs rájuk szükség. így sok nehézipari, vegyipari létesítmény ment csődbe- és ezért a környezet állapota jelentősen javult. De ez nem szándékos hatás volt, inkább a rendszerváltozás mellékterméke. Nagy csalódás is volt, mert azt reméltük, a környezetvédelem szerepet kap a pártpolitikai csatározásokban, de nem így történt. Egyik párt sem tartotta olyan fontosnak, hogy a zászlajára tűzze. Ez azóta se változott, tessék megnézni a pártprogramokat. A másik oldala a kérdésnek az, hogy ez nem egy olyan terület, ahol szerepet kaphat a pártpolitika. nincs baloldali, vagy jobboldali környezetvédelem. Aki környezetvédelmet programot csinál, annak látnia kell, ez együtt jár azzal, hogy korlátozásokat kell bevezetni a piacgazdaságban. Komoly előrelépést jelentett, hogy az Alkotmánybíróság is elkezdett foglalkozni a környezetvédelemmel, és felvetődött, hogy mit is jelent ez. Az emberek joga van az egészséges környezethez, és ennek biztosításában hangsúlyozott szerepe van az államnak. Azon kívül a nemzetközi és európai tendenciák. a 16 Ami a végrehajtást illeti, itt sokrétű problémával állunk szemben. A környezetvédelmet együtt kezelik más kérdésekkel, a költségvetésben „fűnyíró-elv” érvényesül, ha valahol csökkentik a költségeket, akkor mindenhol csökkentik, mondván, ez így igazságos. Azt nem gondolják át, hogy van ahol nagyobb lehetne a megszorítás, máshol viszont nem lehetne ezt megtenni. A 90-es években a hazánkról szóló úniós környezetvédelmi jelentések azt mondták: ez is jól alakul, az is jól alakul, de a közigazgatást erősíteni kellene, a létszáma kevés. Ezek után állandóan csökkentjük. Miközben újabb hatásköröket adunk neki. Például a hulladékkezeléssel, levegőszennyező tevékenységekhez, stb. ma már engedélyezési eljárás kell. Ha a hatáskörnöveléshez létszámcsökkentés járul, nagyon könnyen ki lehet számolni, mekkora túlterheltséghez vezet ez. A közigazgatás fejlesztésén munkálkodó döntéshozók nem megfelelően állnak hozzá a kérdéshez. Például itt van a parlagfű esete. Azt mondjuk, hogy a tőle való megszabadulás 2-3 évben x milliárd forintba kerül. Hú, ez nagyon sok pénz, nincs erre keret. De mennyibe kerül, ha nem szabadulunk meg tőle? Minden évben több allergiás, ami több társadalombiztosítást, gyógyszerár-támogatást jelent. a munkahelyén nem tudnak ezek az emberek rendesen dolgozni, nincs értéktermelés. Egy évben többszörösét adjuk ki annak az összegnek, amennyibe az egész program kerülne. És itt jönnek olyan kérdések, amelyekbe már bele se merek gondolni. Hiszen mindannyian tudunk a lobbytevékenységről, megjelennek a különböző érdekek. Például a gyógyszergyárak nem érdekeltek abban, hogy csökkenjen az allergia-gyógyszerek iránti kereslet. Az éves bevételük �1 ítélet bizonyosan többszöröse annak, amibe a megoldás kerülne. Ez a hátránya annak, ha piacgazdaságban vagyunk, mert ezek az érdekek jobban működnek. A környezethasználók, környezet­ szennyezők érdekérvényesítő képessége gyakran jobb, mint a környezetvédőké, mert a mögött kevesebb az anyagi bázis. Ez jogalkotási akarat kérdése, ha van egy jogszabály, amely kötelezővé tenné például a környezetvédő csomagolásokat, akkor bizonyosan még a vállalatok dicsekednének azzal, mennyire védik a természetet. Hiányzik az állami elhatározás. Nem törődnek vele, mert a százalékokat nem hozza ez a kérdés. Ha azt mondom, hogy minden ma született állam­ polgárnak 1 évvel több esélye van, azt hogy lehet lemérni? Meg ki hiszi el? Én azt mondom, egy normális környezetvédelmi tárca minden kormányzatban ellenzéki kell, hogy legyen. Egy normális környezetvédelmi tárcának ugyanis az érdekei nem lehetnek azonosak a pénzügyi kormányzat által vezérelt összkormányzati érdekekkel, A környezetvédelmet is úgy lehetne védeni, mint a kisebbségeket, hogy pozitív diszkriminációban részesítjük, nem pedig úgy, ha mindenhol leépítés van, a környezetvédelem területén is. kezdett munkálkodni, de ekkor a közérdekű érdekérvényesítés még csak a mellékvizein volt. Két nagy alapítvány, a MOTT És a Rockefeller támogatott minket majd tíz éven át olyan támogatással, amellyel el kellett számolni, de nem volt célhoz kötve. Nagy bizalmat jelentett ez, és így nyílt alakalmunk jogászokat felvenni, hogy ellássák a közérdekű jogi képviseletet, akik önálló ügyvédek és szerződés köti őket az egyesülethez. A Gazdaságilag Fejlett 24 Ország adott felkérést '94-ben a Magyarországi környezetvédelem tendenciáival kapcsolatos tanulmány felkérésére. Később hasonló felkéréseket kaptunk a kormányzat részéről az Euharmonizációs törvény-előkészítéseknél, hogy vegyünk részt a szakmai vitában, vagy oktassuk a kis- és középvállalkozókat környezeti menedzsmentre. Egyre nagyobb az érdeklődés a közérdekű jogi képviseletre is, amelyet nyújtunk. Szakmai háttér szempontjából nem mindegy, hogy valaki ezzel az ügycsoporttal foglalkozik, vagy csak beugrik éppen egy ilyen ügyre. Az Egyetemi érdeklődést? hallgatóság részéről tapasztalt A jövőre nézve mi az állam feladata? Ez is összetett feladat. Nagyobb szankcióalkalmazás, szigo­ rúbb, következetes jogalkotás, és minden eszköz alkalmazása, nem csak a bírságoké. Egy erősebb, nagyobb szakmai háttérrel és műszaki felszereltséggel rendelkező környezetvédelmi igazgatás, amely képes gyorsan reagálni és nyomon követni az eseményeket. Az is ugyanolyan rossz, ha valakit nem érnek utol, mint ha egy amúgy nem kifejezetten elítélendő beruházás évekig húzódik, mint például a tokodi üveggyár. Kiszámítható kell legyen a közigazgatás ügyintézésének ideje. Fontos megkísérelni a megegyezést is a szankcióalkalmazás helyett, mert az emberek kevésbé akarnak kijátszani egy olyan megegyezést, amelynek meghozatalában részt vettek, mint egy rájuk kényszeríttet büntetést. Ha adótámogatást adnak, mint a biztosításnál, vagy a beteg gyerekek támogatásánál, könnyebb lenne eredményeket elérni. Mesélne a EMLA (Környezetvédelmi Menedzsment és Jog Egyesület) nevű szervezetről, melynek ön az elnöke? Az ELTÉ-n van egy környezetvédelmi diákkör, amely a közigazgatási és agrárjogi tanszék közös gyereke, ami most már teljesen önállósodott, ma már én is csak a meghívókat kapom, hogy mikor van rendezvényük. A Pázmányon pedig nagy eredmény volt, hogy egyáltalán elindult egy ilyen Tanszék, amely foglalkozik a környezetvédelemmel. A Tanszék méretéhez képest rengeteg szakdolgozatot, évfolyamdolgozatot írnak hozzánk, és a közigazgatási tan­ székhez írt szakdolgozatok több mint fele is környezet­ védelmi témájú. Ma már a Pázmányon is megkezdte működését az Aktív Részecskék, amely éppen most tart programot a napok­ ban. Jó érzés, hogy lehet számítani a hallgatók önszerve­ ződésére. ■ Ràdi Vilmos Gábor Ezelőtt tizenvalahány évvel tanulmányi körúton jártam az USA-ban találkoztam szakmai egyesületekkel, akik környezeti jog és közérdekű jogérvényesítés témakörében munkálkodtak. Volt, amelyik oktatással, kutatással foglalkozott, volt amelyik pereskedéssel. Arra gondoltam, milyen jó lenne ezt itthon is megcsinálni, és a jogi részhez hozzátenni a környezeti menedzsmentet is.'92 őszén jött létre a egyesület és '93-tól 17 �ítélet Dr. Gáspárdy László körkérdésekre adott válasza Tisztelt Főszerkesztő Úr, Körkérdéseire - ezek sorrend­ jében- a Polgári Eljárásjogi Tanszék részéről az alábbi válaszokat adom: 1. Van-e minden tanszéken tudományos diákkör? Ha nincs: lesz-e? - A Tudományos Diákkör időről-időre létrejön, majd feloszlik. A diploma felé tartó hallgatókkal, akik közül a legjobbak esetleg már alsóbb évfolyamon el­ kötelezték magukat vala­ mely diákkör mellett, nehéz diákkört építeni. Ez nem­ csak karunkra áll. Talán az alternatív tárgyak bősége és a leterhelés is a diákkör ellené­ ben hat. Annyi bizonyos, hogy az a két tanársegéd (volt tanítványaim), akik gondozzák ezt az ügyet, maximális mértékben tettre készek. 2. Van-e elég (olyan) speciál­ kollégium, ahol a kisközösségi munka hatékonyan megvalósít­ ható? 'Speciálkollégium'It nincsen, van azonban alternatív tárgyakból bőséges tanszéki választék. Itt a kisközösségi munka hatékonyan megva­ lósítható. 3. Tényleg szeminArium-e a gyakorlat (hallgatói-oktatói párbeszéd helye), vagy inkább előadáspótlék? - Objektív okokból a Polgári Eljárásjog című tantárgyból összevont gyakorlatokat tartunk. A népes hallgatóság egyetlen tagja sincs meg­ fosztva az aktív részvételtől, amit számosán ki is aknáz­ nak. Mindamellett a munkatársaim a saját szakmai gyakorlatukból, főleg a felsőbíróságok ítélkezési gyakorlatából vett példák megbeszélése révén kapcso­ lódnak az előadások témái­ hoz. 4. Van-e mód arra, bog' a tehetségesebb hallgatók bekap­ csolódjanak a tanszékek mun- kajába? - A tanszéki munkába tör­ ténő bekapcsolódás szervezett formája a demonstrátorkodás. Szerencsére erre a feladatkörre mindig volt jelentkező, mégpedig olyan jelentkező, aki a csúcson teljesített. 5. Vannak-e olyan informális rendezvények, ahol a hallgatók és az oktatók kötetlenebb for­ mában beszélgethetnének? - Informális rendezvény pél­ dául a Szent Ivó- misét kö­ vető társalgás az óbudai ka­ tolikus közösségi házban. Az írásbeli és szóbeli hírve­ rés ellenére ezen joghallgató alig jelenik meg. 6. Egy oktató hány hallgatója nevét ismeri egyáltalán??? (és viszont...) - Azt nem tudom, hogy egy oktató hány hallgatója nevét ismeri. Azt viszont tudom, hogy nem egyszer előfor­ dult, hogy hallgatók tőlem tudakolták: ki a Polgári Eljárásjogi Tanszék vezetője. 7. Kezdeményez(het)nek-e a hallgatók bármit is, vagy ma­ radjanak meg - a nevük alapján fő tevékenységüknél a hallgatásnál? - A hallgatói kezdeményezés területe a diákköri munka, továbbá a szakdolgozatok tárgyára nézve tett (legtöbb­ ször tetszéssel fogadott) javaslat. A kezdeményezés indirekt esete, ha egy alter­ natív tárgy iránt elégtelen az érdeklődés. Ilyenkor ezt a tárgyat le kell venni a kíná­ latból. Ez nálunk kivételes eset. 8. és legfőképp: mi a teendő????!! - Szerintem az, hogy egymás értelmes javaslatait karoljuk fel, és minél nagyobb számban tegyünk eleget a ti 'másik fél" meghívásainak. Budapest, 2004. április 20. Tisztelettel: (Dr. Gáspárdy László) tanszékvezető egyetemi tanár Hallgató-oktatóviszony a Karon Sajátos helyzetben van a Közgazdasági Intézet. Mivel nem jogi tárgyat oktat, kissé háttérbe szorul az államvizsga­ tárgyakhoz képest. Minden bizonnyal formai dolog, de kieső elhelyezésünk, a többi tanszékhez viszonyított elhanya­ golt környezetünk is szerepet játszik e perifériára kerülésben. Pedig nem győz­ zük hangsúlyozni: a modern jogászélet aligha kerülheti meg a közgazdasági kérdésekkel való találkozást. A Kar alapítóinak elképzelésében szere­ pelt, hogy a közgazdasági képzést is fejleszteni fogják. Magam ezzel a szándékkal jöttem ide, s éppen ezért nagy lelkesedéssel foglal- 18 koztunk a gazdasági kérdések iránt fogékony hallgatókkal. S hogy milyen eredményesen, azt bizonyítja, hogy határterületi dolgozatunkkal /jog és gazdaság határán/ Pro Sciencia díjat sikerült elhódítanunk a közgazdász /!/mezőnyben, tehát nem is a jogászok kö­ zött!! Azzal a bizonyos első csapattal. amelyben a díj birtokosa, Nemescsói András is tartozott, több első és különdíjat hoztunk el az országos versenyen. Mindez annak a lelkes tudományos diákköri munkának volt az eredménye, amelyet az első 4-5 évben folytattunk. Nem tagadom, az utóbbi években egy kissé megcsappant a lelkesedés. Ennek okát mind a tanárok, mind a diákok oldalán kereshetjük. A tananyag - racionalizálás tantárgyainkat is csökkentette, s a diákok is gyakran megkérdőjelezték, hogy miért kell nekik számvitelt, vagy vállalatgazdaságtant tanulniuk. Nem mulasztom el az alkal­ mat, hogy itt is ne reklámozzam: aki nem tudja, hogy mi van a mérleg aktív, és mi a passzív oldalán, az nem fogja tudni számviteli törvényt sem, pedig az a jog része. Emellett nem fogja érteni az élet minden területét át-meg átszövő gazdasági folyamatokat, amelyekben nem mindegy, hogy milyen forrásokból mit valósíthatunk meg, milyen eszkö- �ítélet zökre tehetünk szert. Ha valaki tudatá­ ban van, hogy a magas kamatok a koc­ kázat magas szintjét is jelzik, az kevésbé ugrik be vonzó befektetési ötleteknek, s nem kell a nemzetközi bíróság előtt tüntetnie a hazai jogrend hiányosságai miatt... Igen, mi az oktatási anyagainkat korszerű szellemben, a főkollégiumok iránti tisztelettel állítottuk össze. Tárgyaink éppúgy segítséget nyújtanak az államtan vagy a közjog tanulmányo­ zásához, mint a pénzügyi, kereskedelmi vagy munkajog tanulásához. A nemzet­ közi gazdasági ismeretek a nemzetközi jog alaposabb megértését segítik. S ha arra gondolunk, hogy a szerződéses vi­ szonyok egyre fontosabbakká válnak a gazdasági folyamatokban, a polgári jog­ gal való kapcsolat is teljesen világos. Ehhez csak érdeklődő, tanulni vágyó di­ ákok kelle/ né/ nek.. Nézzük a kérdéseket! 1. Diákkör: Volt, és talán lesz is. Megjegyzem, az Intézetünk oktatói által létrehozott Metaökonómia alapítvány évek óta segíti szerény ösztöndíjak nyújtásával tehetséges, gazdasági kérdések iránt érdeklődő hallgatóinkat. 2. Speciálkollégium: Van kínálat, korábban még több volt. Akkor úgy gondoltuk, hogy akár egy kis SS-,másod- diplomát” össze lehetne szedni belőlük, de legalább is megalapozni lehetne a majdani szakjogászképzést. Ne értsük félre: nem jogszabályellenesen. párhuzamos szakjogász! diploma megszerzésére gondoltunk, csak arra, hogy olyan ismereteket lehetne plusz­ ban megszerezni, amelyeket be lehetne számítani a képzésbe, s az elfoglalt kezdő jogász a szakképzésben időt nyerne magának. Ezzel egyértelműen előnybe kerülhetnének a volt Pázmányosok, ha az alma materben képeznék tovább magukat. Időt, esetleg pénzt spórolva meg. Természetesen csak azok. akik a kötelező kollégiumokkal jól megbirkóznak, hiszen nem a jog helyett, csak mellett szeretnénk a többletet kínálni. Ezekhez a speciálkol­ légiumokhoz gyakorló szakembereket is meghívtunk, akik annak az igénynek is segítettek eleget tenni, hogy „vitae discimus”. Példa egy érdekes korábbi sorozatunkra: A bankcsődök okai, kezelése, következményei, a szabályozás ,lyukai”- esettanulmányok. Vagy egy lehetséges kínálat: Agrárgazdaság- EU és hazánk. Ehhez agrár-szakjogász képzés elindulása kellene, no meg az, hogy érezzék hivatásuknak a Pázmány jogá­ szai, hogy e sokat szenvedett ágazat ügyét felvállalják. Sikerkurzusunk az EUismeretek magyarul és német nyelven. Érthető, hogy ez iránt már a csatlakozás előtt is komoly érdeklődés volt. Ahhoz, hogy hasonló kurzusokat meg­ szervezzünk, ki kell alakítani egy szorosabb együttműködést a Deák-Inté­ zettel, aminek elvi lehetősége reménye­ ink szerint adott. Reklámozom továbbá a keresztény szel­ lemiség szempontjából fontos Biblia és gazdaság c. kurzusunkat is, hason­ lóan az Egyház szociális enciklikáit be­ mutató kurzusunkhoz. A Szentatya lel­ künkre kötötte, hogy ezt minden kato­ likus iskolában tanítani kell- s eléggé saj­ nálatos, hogy még nem vált évfolyam­ kötelezővé. 3. Sajnos, nincs terünk szemináriumok tartására - pedig nagyon kellene-, ezért hívjuk fel a figyelmet a repetitóriumokra, ahol az érdeklődő hallgató kérdezhet is. 4. Mint mondtuk, a demonstrátor! in­ tézmény és a tudományos diákkör szép múlttal bír nálunk. De többet is lehetne tenni. Intézetünk több kutatást végez talán a legaktívabb a karon a pályázatokat tekintve, s ezekbe lehetne bele­ kapcsolódni. Jó nyelvtudás és mate­ matikai készség ehhez kívánatos lenne. 5. Informális lehetőség viszonylag kevés van, a tanárok borzasztóan leterheltek, de Bittsánszky tanár úr egyszemélyes intézményként viselte szívén mindig is a hallgatók ügyes bajos dolgait. 6. Botos tanár úr - bár névtelenül - de statisztikai felméréseivel igyekszik meg­ ismerni az évfolyamot, s ezt megosztja tanártársaival. Kik a hallgatók példaké­ pei, mi jelentette számukra a legnagyobb örömet és bánatot, milyen az irodalmi történelmi ismeretük, milyen mobilitást élt meg családjuk, milyen szakmával, hivatással rendelkeztek a szülők - mennyire erősek a gyökerek, kik az általuk legtöbbre tartott közéleti személyek. Tanulságos kép alakult ki. Nagyon inhomogén a kar, vannak, akik valóban világnézeti alapon jönnek ide, vannak, akik csak azért, mert ide sikerült felvételt nyerni... így, noha sze­ mélyesen, név szerint csak keveseket ismerünk, van képünk a hallgatókról. Fordítva talán csak a spec-kollégiumos hallgatóink ismerkednek meg velünk közelebbről. 7. Jó kérdés. Az élet azonban frap­ pánsan megválaszolta, lásd: kari nap si­ kere. Az öntevékeny kezdeményezésnek van tere. Igaz, hogy a kari tanácsi össze­ tételben a hallhatói képviselet jelképes, de a vezetést most nyitottnak látom minden ésszerű felvetésre. 8. Látni való, hogy a Karon szerveződ­ nek különböző körök, csoportok, s ezek rendezvényeket is szerveznek. Mi is gondoltunk egy klubszerű összejöve­ telre, ahol „irodalomról és más efféle lomról”, művészetről és mindezeknek a közélettel való kapcsolatáról beszélget­ ni lehetne. Ez az, amit a legfontosabb­ nak tartok: a közéletre való felkészítést. A jogász pálya nem szakma: hivatás. A jogász diploma több mint puszta kenyérkeresetre feljogosító bizonylat. A jogászra úgy tekint a társadalom, mint aki segít eligazodni modern életünk bonyolult útvesztőiben - de ehhez először saját magának kell tudnia, milyen úton is jár. Dr. Botos Katalin 19 �ítélet A magyar-szlovák Tokaji vita ígéretemhez híven folytatom a Tokaji borral kapcsolatos beszámolót. Amint jeleztem, hamis Tokaji bor végett nem szükséges kimennünk a Kárpátmedencéből. 33 Az eredeti Tokaji és a szlovák „Tokaji' körüli bonyodalom köztudott. Az 33 1920. évi trianoni „békediktátum' végett módosultak Magyarország hatá­ rai. Az ezt megelőző időszakban az 1908. évi LXVII. Törvénycikkely volt ha­ tályban, mely részletesen felsorolta, hogy Tokaj-Hegyalján mely települések tartoznak a történelmi borvidékhez. A ,békediktátum” végrehajtása után, há33' rom település (Kisújhely, Szőllőske, Kistoronya) került át a határ másik olda­ lára. A törvény a településeket a hozzá­ juk tartozó körülbelül 170 hektáros területtel Tokaj-Hegyalja integráns ré­ szeként határozta meg. A szlovákok e történelmi tényre hivatkozva közel 1000 hektáros területen folytattak sző­ lőtermesztést és bortermelést ez év júni­ usáig. Viszont nem tartották be az előírt normatív kötelezettségeket, valamint a technológiai és tradicionális eljáráso­ kat. Ezen termékek (borok) aszúborok azonos megnevezéssel, bár messze nem olyan minőséggel jelentek meg a külpiacokon. 1964-ben a csehszlovákok Ausztriába kezdtek exportálni „Tokajit”. A magyar tiltakozás hatására az osztrák élelmi­ szerkutató intézet nem engedte „eredeti jelzéssel eladni, csupán desszert bor­ ként”. A tiltakozás nyilvánvaló és jogos volt, mivel 1964-ig csak Magyarország szállított külföldre ilyen megnevezéssel borokat. A két ország tárgyalásokba kezdett, bár párhuzamosan a megállapodások kiesz­ közlésével, óriási „borháború” dúlt. i essKosiovfií^es osiasti samorodné sucbé Vioúiske xóvotíy o. p. Bfalisiaví; jcwd Kcíce MC 0" i 2!).5ö x;.’» CSN ssrr« 20 A csehszlovák, illetve a szlo­ vák fél állás­ pontjában el­ sődleges szere­ pet játszik az 1908. évi LXVII. Törvénycikkely és ren­ delkezéseire való hivatkozás. (Bár egy­ szer sem sikerült betartaniuk.) 1920 után a Felvidék gazdaságilag kettésza­ kadt. Az egyetlen megélhetési forrása az ott élőknek csak a Tokaji bor maradt. Nyilván elvetették a magyar fél azon ajánlatát, hogy valamilyen új fantázia­ néven hozzanak forgalomba bort. Az ismeretlenség és az azonosíthatatlanság csak kudarchoz vezethet. 1992-től nem létezik Csehszlovákia. Bár számos megállapodást államközieket kötöttek a kommunista vezetők, azok mára gyakorlati szerepüket elvesztették. A szlovákok nem elégednek meg azzal, hogy kizárólag Magyarország számára szállítsanak boralapanyagot (mustot), mi magyarok pedig nem ismerjük el e kommunista vezetők által kötött meg­ állapodások érvényét. Mind ezentúl a legnagyobb problémát az eredet-megjelölés használata iránti igény jelenti. Nem megalapozott ez a szlovák fél részéről, hiszen eredet­ megjelölésnek olyan ország, táj, vagy helység földrajzi neve használható, melyet az onnan származó termék megjelölésére alkalmaznak és a termék minőségét vagy jellegét kizárólag vagy lényegében - a földrajzi környezet határozza meg a természeti és az emberi tényezőket is beleértve. Továbbá szár­ mazási országnak pedig azt az országot kell tekinteni, amelynek neve a terméket híressé tette, vagy ahol az eredetmegje­ lölés hírnevét adó vidék, vagy helység fekszik. Nyilvánvaló, hogy miért agi­ tálnak a szlovákok nemzetközi borver­ senyeken olyan reklámokat magában foglaló prospektusokkal, melyekhez a tokaji szlovák eredetét, Tokaj, mint ősi szláv területen fekvő települést ábrázoló térképeket mellékeltek, illetve mellé­ kelnek. (Már csak hab a tortán az a szél­ sőséges érvelés - a Benes-i álom koncep­ ciója - miszerint a „Vác-Gyöngyös-Tokaj-Sátoraljaújhely vonaltól északra fek­ vő terület ősi szláv föld, melyet vissza kellene csatolni az anyaországhoz”.) Azon tör­ ténelmi tény, hogy ■ Nagy-Ma- ■ gyarország I idején há-1 ^OVENSKg XÍJ rom telepü- B lés egyértelműen magyar föld volt kétségtelen. A probléma abból fakad, hogy a szlovákok nem tartják be a Tokaj-hegyaljai borvidék bővíthetetlenségére vonatkozó elsődleges alapelvet. Zárt terület és a külső határait nem lehet kitolni. 1995-nem már 500 hektárról, 2000-ben pedig 1000-1100 hektáros területről beszéltek, amin termesztés is folyt. Az általuk hivatkozott 1908. évi LXVII. Törvénycikkelynek a birtok­ rendszer felosztására vonatkozó rendel­ kezéseit 1924-ben a Magyar Országgyű­ lés hatályon kívül helyezte. Erre Csehszlovákia majd csak 1959-ben alkotott törvényt A Tokaji borvidék fejlesztéséről, melyben több járást is kijelölt és kibővítette a borvidék területét (nem egy helyen a Bodrog folyó árterületén engedett a jogalkotó szőlőtelepítési jogosultságot). 1996-ig kellet várni egy új bortörvényre, melynek megmosolyogtató rendelke­ zése: a Szlovák két puttonyos Tokaji aszú aTokajske vyber. 2004. május elsejéig a Közösségek szerint rendeznie kellett a magyar és a szlovák félnek a vitát. Június 3-án a sajtóban jelent meg: megállapodás született a Tokaji borról. A magyar fél odaadományozott 565 hektárnyi terü­ letet, elismerve, a szlovák oldalon ennyi tartozik Magyarország első és egyetlen zárt, történelmi borvidékéhez. Továbbá a szlovák fél kötelezettséget vállalt, hogy a mindenkori hatályos magyar bor­ törvény rendelkezéseit átveszi és alkal­ mazza. Sajnos erre nem sok esély van. Az idén megszületett megállapodás ellenére még mindig nincs tiszta és 33 egyértelmű helyzet a 33',szlovák Tokaji' körüli bonyodalomban. Sajnálatos, iTOkiijóku uóbrr �ítélet hogy a magyar Tokaji nem, tud elérni nagyobb sikereket, pedig az adottságok megvannak hozzá, viszont nincs pénz Hegyalján (legalábbis, ami van az nem a miénk). S míg egy komoly ismertséget nem vív ki magának a Tokaji, addig számolnunk kell az ilyen és ehhez ha­ sonló problémákkal. Számos lehetőség adott, s azt hiszem némi remény meg­ csillant az elmúlt évek tendenciái során. de mindenképpen védekeznünk kell, nehogy a Tokaji fajtaelnevezéssé degradálódjon. Meg kell óvnunk kincsünket, melyre méltán lehetünk büszkék, s azt hiszem mi jogászok tudjuk a legjobban: borban az igazság. .»í 'i TOKHJSKE STOtOVÉ 2 CESKOStOVENSKEI O8LASTI Pocsai Tamás 1 i; J.S,- Kfs SMC 0,7 It 14,50 Kfs CSN 56 7742 VINÁRSKE 2ÁVODY,O.P.. BRATISLAVA, ZÁVOD KOÍICE Sajt és bor Szikrázó, élénk színek, friss levegő. Ez az ősz. A természet mégegyszer megmutatja legszebb olda­ lát, az étlapon minden meg­ található, ami szem-szájnak ingere. Egy hosszú séta után hazatérve jólesően forró teát kortyolgatunk, vagy a ke­ mény szüreti munka ered­ ményével, a könnyű, fiatal borral tesszük ugyanezt, amelyhez íz fokozóként sült­ gesztenyét, vadhúst netán egyszerűen sajtot csemegézhetünk. Ha ez utóbbi mellett döntünk, látvány szempontjából nem utolsó, ha dióval, körtével vagy egy kis szőlővel színesítjük a sebtiben összedobott sajttálat. Természetesnek vesszük manapság, hogy elmegyünk a boltba, leemeljük a polcról a sajtot, mindenki az ízlésének leginkább megfelelőt, majd megesszük, anélkül hogy tudnánk, hogy a kezünkben ékeskedő, ínycsiklandozó finomság milyen régmúltra visszanyúló kultúrával rendelkezik. Bár nincsenek konkrét írásos emlékek arról, hogy mikor készítették az első sajtot, erre utaló jelek igenis vannak. Líbiában már i.e. 5000-ből származó barlangrajzok mesélnek a sajtkészítésről. Egy Mezopotámiában talált levélpecsét szerint a sumérok már i.e.3500 körül felhasználták a tejet, de Egyiptomban is találtak az ásatások során olyan edényeket, melyek sajtmaradványokat tartalmaztak. A sajt az Odüsszeiában már egyértelműen megjelenik, hisz a küklopsz barlangjába vetődött görögök lelkesen figyelik, amint az „... megaltatván a felét a fehérszínű tejnek, átsajtolta íí és a túrót font kosarakba helyezte. Érdekesség a leírtakkal kapcsolatban, hogy maga a sajt szó (franciául fromage) a görög kosár (formos) szóból származik. Az Iliászban pedig már arról olvashatunk, hogyan vendégelte meg Hekamédé Nesztort és Makháont: Sí Édes italt ebben vegyített amaz isteni asszony, pramnéi jó íí borból, amelyhez most rézreszelővei kecsketúrót morzsolt..? A sajt azon élelmiszerek egyike, melynek felhasználási módjaiban mindössze fantáziánk szabhat határt. Tehetjük rántottába, tölthetünk vele gombát, paradicsomot, vagy akár grillezhetjük is. (Ehhez az utóbbihoz a kecskesajt az egyik legalkalmasabb, bár érett, robosztus íze miatt sokan csak az igazi ínyenceknek ajánlják.) Csinálhatunk belőle továbbá levest, felfújtat, sajttortát. Igazi különlegesség, ha marinirozva fogyasztjuk. Mégis talán az a legegyszerűbb, ha sajttálat készítünk belőle, ehhez azonban elengedhetetlen a különböző sajtok felsorakoztatása. Ilyenkor általában keményebb, félkemény és lágy sajtok kerülnek egymás mellé, hogy mindenki biztosan megtalálja közülük a kedvére valót. Társasági összejövetelek egyik legkedveltebbike a sajtfondü. amit számtalan formában élvezhetünk. Létezik a hagyományos svájci, vagy a currys fajta, de megbolondíthatjuk egy kis sörrel vagy akár olajbogyóval is. Svájci jellegzetesség az érett (elsősorban ementáli) sajt felkockázása és kerámiaedény­ ben való felolvasztása, amit végül fehérborral hígítanak meg­ felelő sűrűségűre. Teendőnk vele csupán annyi, hogy a fok­ hagymával bedörzsölt edényben megolvasszuk a sajtkockákat. Aztán már indulhat is a közös kulimászás. Egy kedves ismerősöm írta egyszer: „Gyere testvér, hódolatom borod kellett nagyon és kelleni fog még örömre bánatra, kér­ désre válaszra a mára és holnapra...”. Ez a bor, mely egy falat sajttal biztosan melegséget cserkész nektek a hűvös, őszi estéken. Kellemes időtöltést hozzá! í Mikó Adrienn 1■ M' A - - 21 �ítélet Falu a ködben (M. Night Shyamalan: A Falu elemzés) t •>■ \ A. Elnyomott félelmek démonai ttájon miként emésztenek? (foaqián Phoenix - A Falu) Az elátkozottakfaluja Milyen film az, ami egy tökéletesen működő, amishi-bukolikus közösség belső kapcsolatrendszerét szörny­ történeten keresztül szemlélteti? Olyan életviszonyokat mutat be, melyekben a béke záloga és a rend végső szankciója a természetfelettivel, a „megnevezhetetlen”-ség borzalmával való fenyegetett­ ség maga? Milyen film az, ami kulcs­ jelenetnek hitt részeit horror elemekből építi fel, ám a történések fő motiváló­ jaként olyan magasztos emberi tulaj­ donságokra hivatkozik, mint a közjó önzetlen szolgálata és jövő nemzedéke iránti féltő gondoskodás? Milyen film az, ami absztrakt környezetbe helyezés­ sel ad új jelentést az ókori dráma-prob­ lémának, s fő mondanivalóját a törvény ereje és az egyéni érdek közti ellentétre helyezi? Ez a film M. Night Shyamalan filmje. Sorban a hatodik, és sokak szerint a sze­ rencsés forgatókönyv ellenére megint nem sikerült. Szokatlan, máig meg nem értett új rendezői hangról vagy rosszul kommunikált rendezésről lenne szó? Az igazság valahol a kettő között la­ pulhat... Legyen ugyanis bármilyen meggyőző a Falu fent leírt jelentéstartalommal tör­ ténő értelmezése, a mindezt rávetítésnek gondolóknak épp annyira igazuk lehet. Ahol nem egyértelmű a rendezői szándék és a végletekig meno n ködösítésből még a történet fő irányvo­ nala is nehezen bogozható ki, a mély dimenziókat felvonultató elméletek bizonyítóereje könnyen egyenértékűvé válhat a kézlegyintéssel. így van, aki kastélyokat lát a ködfátyol mögé és a rendezőt filmmágushoz hasonlítja, s van, aki Shyamalanra mint Ózra, a hatásvadász díszletei mögé bújt kisem­ berre tekint. A legújabb viták azonban már nem is a ködfátyol mögött meg­ búvó tartalomról folynak a korábbi filmjei kapcsán, hanem arról, hogy vane mögötte valami egyáltalán. ■i •í Ködlovagok... (M Night Shyamalan és Adrien Bmdy - halról) Ezért a Falut megelőző várakozások legalább annyira a filmnek, mint az újabb lehetőségnek szóltak, ami közelebb vihet a shyamalani filmkoncepció megértéséhez. Egy olyan filmkoncepcióéhoz, amely, ha egységesen és tu­ datosan létezik a korábbi filmjeire vo­ natkozóan, a Hatodik Érzék óta nem engedi, hogy lerántsák róla a leplet. A shyamalan-probléma Az indiai származású rendező várat­ lanul robbant be a köztudatba. Azon kevesek közé tartozik, akik fiatalon eljutottak a karrierjük csúcsára, s ő ráa­ dásul mindezt anélkül tette, hogy a ren­ dezői székben különösebb bravúrokra lett volna szüksége. Két legkorábbi, gyengébb próbálkozása után ugyanis lehetőséget kapott a Hatodik Érzék cí­ mű saját forgatókönyv filmre vitelére, amelynek középszerű, de gondosan ki­ munkált megvalósítása bőven elég volt ahhoz, hogy a filmet minden idők leghatásosabb pszicho-thrillerjei sorába emelje. 55,Ilyen forgatókönyvvel könnyű!”, mondogatták a rosszmájúak akkoriban. Nem volt igazuk. A Hatodik érzék ren­ dezői fogásai tétova időhúzásnak tűn­ nek, ám épp annyira a direktori munka, mint a forgatókönyv érdeme, hogy a film csattanója alaposan tarkón vágja a legedzettebb mozilátogatót is. Álltak is a sorok a jegypénztáraknál, a korábbi rekordok pedig hangyaszámokká zsugorodtak a másodszori mozi látoga­ tások tekintetében. A korabeli cikkek által kelt mondák a pszicho-vonal megújulásáról beszéltek, Shyamalan karrierje pedig nem is 55-,ívelt fölfelé”. hanem egyenesen teleportálta magát a csúcsra. A film sikere kapcsán rég nem kényeztettek fiatal rendezőt ennyire producerek, de rég nem is nehezedett valakire ilyen mértékben a siker te­ kintetében áldásos, de az elvárásokéban átkos aranytojást tojó tyúk-szerep. Az óriási füst kísérte újabb shyamalanprodukciók azonban halovány lángo­ kat eredményeztek. Hiába az újabb remek alapötletek, A sebezhetetlen és a Jelek, a forgatókönyvi érdemek és a változatlan elemekkel dolgozó rendezés ellenére sem tudtak az átlag fölé emel­ kedni. Bár a dollármilliókat felemésztő promóció kapcsán a shyamalan-mítoszon kelt első repedések többé-kevésbé észrevétlenek maradtak. a közönség többnyire rossz szájízzel jött ki a mo­ ziból. Megmagyarázhatatlan defektről, rossz mederben folyó rendezésről és elpuskázott lehetőségekről pusmogott. Mintha Shyamalan a rendezői tehetségét újabban nem tudná a filmjei javára fordítani. A kétszeres bicsaklás okát azonban mindenki máshogy magyarázta. Sokan mondták, hogy a rendező meg­ gyengült, és beadta a derekát Holly­ woodnak, de az a derék mindig is ott �ítélet volt, a két későbbi film pedig szintén saját forgatókönyv-feldolgozásból szü­ letett. Mások a gyengébb szereplés okát a hirtelen jött sikerben, meg a rend­ szerint vele járó „megrészegedés”-ben keresték, hisz a fiatalos lendület és a bi­ zonyítási vágy könnyen alább hagyhat bárkiben, akire idejekorán géniuszt kiáltanak. A pénzforrás azonban nem apadt el, Shyamalan pedig a negatív kritikák ellenére elhitte, hogy van olyan jó rendező, amilyen zseniálisak a forgató­ könyv-alapötletei. S ezt a gomba módra szaporodó történetvezetés- és alapötletklónok is igazolni látszottak. (Hetedik érzék, Félelem, com, Más Világ, Szitakötő) A legtöbb kritizáló mégis ezt a tényt kér­ dőjelezte meg leginkább. Úgy gondol­ ták, hogy a shyamalan-filmek problé­ mája újabban Shyamalan, mint rendező maga, a még nagyobb promócióval útjá­ ra indított A falu sikerét pedig az utóbbi két filmre fölöslegesen nehezedő, s azo­ kat konzekvensen megfojtó rendezői stílus elhagyásában látták. Ök is elismerték azonban, hogy bármi is legyen a megmagyarázhatatlan defekt oka, az nem az egyéni hang hiányával van összefüggésben. Inkább azzal, hogy a nagyon is túlhasznált rendezői knowhow elemei mennyire képesek csata­ sorba állni az összhatás oldalán. Falu a ködben A Falu-t látva egy dolgot leszögezhe­ tünk: M. Night Shyamalan egyenlőre a korábbi stílusában kíván dolgozni és ezt az irányt nem hajlandó feladni sem­ milyen kritika kedvéért. Elhamar­ kodott azonban az újabb, hasonló stí­ lusban készült filmjét halva született­ nek nevezni, hisz a Faluban, bár a shya­ malan íz még nem úgy, és ott hat, ahogy és ahol kellene, egyfajta stílusfejlődés( /finomodás) nyomai kétségkívül felfe­ dezhetők. A műfajok közti határok irgalom­ mentes lezúzása, az okosan használt szubjektív kamera és a klasszikus, digitális eszközöket nélkülöző félelem­ keltő eszközök a Falu kapcsán is egy saját útját járó, önállóan gondolkodó rendező munkáját dicsérik. A külön­ böző tempójú stílusok továbbra is jelenet-szükséglettől függően kerülnek alkalmazásra, s a szokatlan esetlenséggel megoldott összefűzésük szintén a korábbi shyamalani eszköztár haszná­ latát mutatja. Am a shyamalan-íz mégsem ezekben, s talán nem is az elhíresült csattanókban keresendő. Hanem - mint ahogy az ördög - a részletekben, jelen esetben a filmjeinek minden pórusát átható ködfátyolban van. Egy erőteljes sarkítás után elmondható ugyanis, hogy a shyamalani előadásmód a történések egy kerekre göm­ bölyített rétegét készen tálalja a néző számára, ám hiányzó, sokszor lényeges elemnek sejtetett részek köré ködfátylat von. Ezáltal minden filmje egyfajta katyvasz-sfumatoban tántorog, ami az ábrázolni kívánt viszonyoknak sajátos ingatagságot kölcsönöz. A szerencsét­ len, történetbe csöppent néző pedig lépten-nyomon rejtélyekkel találja szembe magát. Ez eddig rendben is lenne, hisz a rejtélyek ismeretes filmbéli tulajdon­ sága, hogy a történet végére valamilyen formában megoldásra kerülnek. A shyamalan-filmekben azonban bár­ merre fordul is a kamera, ott újabb tisztázatlan, homályos viszonyokkal találkozunk, s ezeknek a film végére csupán egy meghatározott százaléka kerül kifejtésre. A szinte kiismerhetetlenné tett fő szál mentén elmázolt, egymás felé is rendezetlen, homályos eseményfoltok nála nem a végső meg­ oldás csatlósai mind, szerepük sokszor pusztán a felismerni kívánt össze­ függések sejtelmessé tételére, ho­ mályban tartására koncentrálódik. Aki ezeket a történet elvarratlan szélein elszórt, lelkiismeret-furdalás nélkül megválaszolatlanul hagyott viszonyokat (kijelentéseket, történéseket) akarja egytől egyig megérteni, ne adj isten, bennük Agatha Christie-sen felépített, színtiszta logikát keres, az másodpercek alatt megkavarodik. S mivel nagy valószínűséggel nem a kibontani kívánt vonatkozásokon töri a kobakját, menthetetlenül letéved a rendező által kijelölt, sárga köves útról. Sőt, a filmek végén elhelyezett csattanó is többnyire csak egyetlen utat, a fő nyomvonalat teszi világossá; az azt közrefogó többi viszony továbbra is magyarázat nélkül marad. Nemhogy nem kapunk tehát egyér­ telmű kapcsolódási pontokat, amelyek mentén a film közben elindulhatnánk az értelmezésben, de a bizonyos összefüggéseket továbbra is homályban tartó befejezés miatt úgy tűnik, mintha a teljes, lényeges szempontokra terelő belső dinamika hiányozna a törté­ netekből. Csakhogy ez a ráhagyatkozásra ösztökélő rendezői megoldás bármennyire is segítsen látszólag Shyamalanon, legalább annyira káros a filmet élvezni kívánó nézőközönség szempontjából is. A végletekig ködösített felvezetés szolgálja bármilyen jól a történéseket végül más összefüggésekbe helyező fordulatot -, mivel a film túlnyomó részét jelenti, nem lóghat teljesen a levegőben, nem maradhat önállóan értelmezhető tartalom nélkül. A csattanóra felébredő nézőt ugyanis rég nem érdekli egy olyan történet fordulata, ami fél órával ezelőtt kellemes délutáni alváshoz segítette. Ha Shyamalan Hatodik Érzékét rende­ zési szempontból véletlenül eltaláltnak, az azt követő két filmjét pedig pusztán a keresgélésnek tudjuk be, a Falu minden­ képpen fejlődésként értelmezhető. Elő­ ször érezzük, hogy a felvezetés (amely bármennyire is fájjon az előzetes alapján a horrorrajongóknak, többnyire 23 �ítélet pusztán egy elzárt közösség belső viszonyainak ábrá-zolását jelenti) nem pusztán csattanó-késleltető szerepet tölt be, a fordulatnak számító ponttal jóval egészségesebb viszonyban van a történet előre vitele szempontjából. A lényeg­ adagolás korábbi egyensúlytalanságát kívánja ellentételezni az egy helyett két csatta-nóval dolgozó történetvezetés is, amely miatt lehet, hogy a befejezés nem akkorát, de legalább nem is 53',szól” roskad össze a csaknem két órán keresztül halmo-zódó kérdések súlya alatt. A pozitívumok ellenére a változatlan rendezői hozzáállás miatt a Falut mégsem valószínű, hogy összhatásában bárki is az év legsikerültebb darabjai közé sorolja majd. Egy fejlődési irányt azonban mindenképpen mutat a film, amelynek mentén Shyamalan újra elindulhat páratlan alapötletek még szerencsésebb megvalósítása felé. S hogy rendező a jövőben készülő filmjeiben megtanul-e kommunikálni velünk történet közben is? Ez sajnos továbbra sem valószínű, de mostanra legalább tudjuk, hogy változatlan stílus mellett mire számítsunk nála. Azt azonban ne is várjuk, hogy kevesebb füstöt fújjon a színpadra. Ezzel ugyanúgy lerántaná magáról a leplet, ahogy a filmjei végén szörnyeiről teszi. Zsellér.máté Pázmány rejtvény Készítette: Tokody Klára 1 2 3 4 5 16 6 7 8 9 10 11 12 20 21 F 25 31 30 29 44 Vízszintes: 1. Megfejtés; a környezetvédelem egyik nemzetközi alapokmánya a széndioxid-kibocsátásról 16, Murr: mesebeli macska 17. Építészeti elem 18. Oxigén vegyjele 19. A Négyszögletű kerek erdő írója 21. Juttat 22. Sok 23. Társadalmi szabály, irányelv 25. Mohamedánok által hitetlenekre alkalmazott szó fordítva 26. Kérdőszó 27. A gyerekek ezt a főzeléket általában nem szeretik 29. Spanyol autójel 30. Sőt angolul 31. Sav egyneműi 33. Azonos betűk 34. Kettős 36. In das röviden 38. Veszekedések 41. Bűnügyi film 43. ... Misi, regényhős 45. Tojás régiesen 46. Csodálkozást kifejező szó 48. Hosszúság jele 24 24 28 34 33 41 38 37 15 18 23 43 14 17 19 36 13 45 46 35 42 48 Függőleges: 1. Központi Metafizikai Intézet 2. Ittrium és szűz 4. Talaj jód vegyjele 3. Szent Johanna, az termékenységét segíti elő 5. Osztály rövidítve 6. Rettenetes... orosz cár 7.... Hemingway író 8. Kegy betűi keverve 9. Toyota modell 10. EBV 11. A Kar egyik alapítója 12. Apró teremtmények 13. Díszítés 14. Nitrogén vegyjele 15. Yedimester 20. Magyar folyó 21. Mamut betűi keverve 22. Tehén mondja 24. Médium 25. Tiszta németül 28. Mesebeli varázsló Smaragdvárosban 32. Áruk határátlépésekor fizetendő díj 35. Angol olaj 37. Kettősbetű 39. Ismétlést kifejező szócska 40. Kiütés 42. Sugár jele 44. Liter jele 46. Nano �ítélet Interjú Vári Attila olimpiai bajnok vízilabdázóval Vári Attila olimpiai bajnok vízi­ labdázónkkal a Kőér utcai uszodá­ ban beszélgettem. - Egy igen sablonos kérdés­ sel kezdenék. Amikor Athén­ ban a válogatott a döntőt játszotta, mi éppen a gólya­ tábori akadályverseny lebo­ nyolításával foglalatos­ kodtunk. Szinte természetes volt, hogy a gólyák beültek valahova, és végig izgulták a döntőt. Te hogy élted meg az olimpiai győzelmet? - Először is nagyon szépen köszönöm nektek. Nagy öröm, amikor telt ház előtt játszhatunk külföldön is és a közönség jó része magyar! Az emiber ilyenkor nem száz százalékkal, hanem kétszázzal pörög. Az igazság az, hogy természetesen feszültség volt bennünk, de mindenki higgadtan tette a dolgát. Miután mi már a nyolc év alatt igen sok döntőt megéltünk, így nagyobb volt a tapasztalatunk ellenfelünknél, meg hát jobbak is voltunk. -Mi volt az Olimpia utáni első dolgot? - Természetesen felhívtam a családomat. Az Olimpia után egy hónap szünetet kaptunk. Road Show-kon vettünk részt, hogy megköszönjük a szurkolóknak, amit tőlük kaptunk. Roppant sok hivatalos rendezvényen kellett részt venni, meg interjúk hada... A győzelemmel együtt kell élni! - Áttérnék a konkrét lényegi kérdésre. Mióta vagy a Pázmány hallgatója? - 2002ben vettek át a Szegedi jogi karról. Jelen pillanatban passzív félévem van, de nagyon szeretném folytatni. Már rendelkezem egy sport-Manageri diplomával és most egy Rekreációs sulit végzek. Amint befejeztem ottani tanulmá­ nyaimat folytatom. - Említetted, hogy a családodat hívtad először. Mondanálpár szót a családodról? -Van egy gyönyörű szép 14 hónapos kisfiam, akit mindennél jobban szeretek és természetesen egy csodálatos feleségem. A sportban és az életben nagyon fontos, hogy legyen egy hely, egy közeg, ahol megnyugvást talál. Ez volna a család, amely minden előtt áll. A családom nélkül nem is menne. -Mik a pillanatnyi céljaid? - Pillanatnyilag elkezdődött a bajnokság, ahol mindenképpen helyt kell állnunk. A Vasastól kikaptunk a Barcelonát elvertük. Ilyen az élet. Megnyertük a Szuper kupát és ez nagyon nagy erőt ad az Euroliga küzdelmeire, ahol Domino, mint címvédő vesz részt a küzdelmekben. - Asr átlag ember szerint, aki egy élsportban kiválóan szerepel, az csupán a sportra kon­ centrál. Te viszont több diplomát kívánsz megszerezni az elkövetkező évek során. Hogy tudod egyeztetni a sportot a tanulással és természetesen a családdal? - A mai világban több lábon kell állni. A sport rendkívül fontos, viszont azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy 35 éves korában az ember kiöregszik. Muszáj, főként egy családos embernek a jövőjére is gondolnia. A csapattársaim célja is több diplomának a megszerzése. - Mit gondolsz, mint hallgató, miben kellene változnia ajogászképzésnek? - Szerintem a Pázmányon jó az oktatás, viszont általános hibának tartom a gyakorlati oktatás hiányát. Gyökeres Zoltán 1 liti: » tf I -Mi az érdeklődési körödjogon belül, illetve mi a célod ajogi tanulmány végeztével? - Egyértelműen a büntetőjog. Régi vágyam, hogy bíró legyek. Lehet, hogy hülyén hangzik, de ugyanolyan, mint a sport. Bizonyos szorult és nehéz helyzetekben, borzasztó fontos döntéseket kell hozni és lehetőleg jól! A különbség, hogyha a bíró* téved, egy ártatlan személy szenved. í ? 25 �ítélet Orwell 55.Nagytestvér mindent lát!”. Erről először sokaknak a valóság-show jut eszébe, főleg azoknak, akik nézik, nézték, és talán többségük be is költözött volna a „villába”... Talán bele se gondolnak, honnan vették a játék kitalálói ezt a „szlogent”. Igen, ezt sokan tudják, ez valóban George Orwell „1984” című művéből való idézet, de abba már kevesebben gondolnak bele, miközben esetleg jót derülnek a műsoron, hogy miféle világot takar ez a mondat az Orwell-kreálta világban. Aki olvasta ezt a könyvet, amely minden bizonnyal a huszadik század egyik legjobb, halhatatlan könyve, (Fura, hogy Orwell nem sokkal halála előtt fejezte be megírását.) az már nem találja annyira vonzónak ezeket a szavakat... ORWI í 1 Ha valaki azt mondja: Orwell; rögtön az „Állatfarm (Tündérmese)” és az „1984” jut eszünkbe, joggal. Mindkét könyv önkényuralmakat mutat be, bár az „Állatfarm” egy valós eseménysorozatot követ, az írótól megszokott cinizmussal. a szovjetrendszer kiépüléséről. Ha jobban megfigyeljük, a különböző szereplők vagy szereplő csoportok valós szervezeteket, társadalmi rétegeket mutatnak be... ' ‘T' -.!! Az „1984” ellenben sokkal megrendítőbb, mert ugyan egy fiktív, de < annál gyilkosabb rendszert állít elénk. (Ami sokban hasonlít a kommunista rendszerekhez, mégsem egyetlen forrása a műnek, bár emiatt egészen a rendszerváltozásig be volt tiltva...) Mindenre kiterjedő állami, vagy inkább „Párt” felügyelet, lakások, amelyekben nem lehet elbújni a falba épített adó-vevő, állandóan bekapcsolt „telekép” elől, melyből folyamatosan árad a propaganda, viszont a másik oldalon nézik is rajta keresztül az embert, egyen-overallok, bennük magányra ítélt gép-emberek, folyamatosan változó történelem, (a Pártnak éppen megfelelőre faragva, néha az abszurditás határait is átlépve...), a szerelem tiltása, a családon belüli rettegés és gyanakvás világa, amelyben sokszor a gyerekek jelentik fel büszkén, „gondolatbűnöző ” szüleiket. Igen, már a gondolat is bűn. Sőt! Az se baj, ha még az sincs... egy világ, ahol nem létezik nyugdíj, mert mindenkit „elgőzösítenek” egy idő után. Elgőzösítik. És akkor nem csak testi halott az ember, hanem totális halott, mert kötelezően nem is létezett, neve sem marad meg, még az utolsó nyilvántartásban sem... A főszereplő, Winston Smith, az Igazság-minisztériumban dolgozik, ahol feladata a különböző újságcikkek „nyomdahibájának” kijavítása, tehát a hazugság kitalálása... Ez után nem is meglepő, hogy a Szeretet-minisztérium a kínzásokkal, a háború vezetésével, a Bőség-minisztérium a megszorító-intézkedésekkel foglalkozik... Háború. Igen, folyton háború van, a világot uraló három szuperhatalom között, (Óceánia, Eurázsia, Kelet-Ázsia) amelyek sosem érintenek stratégiai fontosságú helyeket, csak a nyersanyag és az emberek tudatának felemésztésére szolgál. Természetesen minde­ gyik államban ugyanaz a rendszer működik, csak más néven... Elolvasván a könyvet, kibontakozik szemünk előtt egy rendszer, amelyből szemmel láthatólag nincs kiút... Orwell ezen két könyve még meglepőbben hat, ha tudjuk, ő maga sokáig elkötelezett kommunista volt, hitt a proletariátusban (A köztársaságiak oldalán, önkéntesként har­ colt a spanyol polgárháborúban, ahol megsebesült), de aztán kiábrándult belőle. Utána nem tért vissza a „másik véglethez”, ahonnan látszólag indult, és aminek részese volt, (6 évig volt Burmában rendőrtiszt), hanem megtalálta józan, polgári önmagát. Több könyve is megjelent már magyar nyelven, lassan az összes, nnJnTílcílhíin Kiemelném Ki<»mplní»m íia „Légszomj „Imznm?” („Corning LCnminí^nn w különböző kiadók gondozásában. up fór air”), „Csavargóként Párizsban, Londonban”, „Burmái napok” és .Hódolat Katalóniának” című könyvit, melyek ugyancsak mesterművek. 55 George Orwell századunk, és az irodalom egy sajátos, kiemelkedő alakja, akit főleg a kommunizmus beletaposott a feledés mocsarába, és csak lassan sikerül újra visszatérnie az őt megillető köztudatba. Pozsgai-Szabó Péter 26 Eredeti név: Eric Blair Született: 1903.Motihari, Bengal, India Meghalt: 1950.London - indiai, brit gyarmati tisztviselő család gyermeke - királyi ösztöndíjas Etonban, Angliában - 1922-27, az Indiai Birodalmi Rendőrségnél rendőrként szolgál - megcsömörlik a gyarmati való­ ságtól, hazamegy és író akar lenni. - 1928-29. Csavarog Franciaor­ szágban és Angliában. Csavargás, koldulás, alkalmi munkák... - 1930-tól tanárként is dolgozik, folyamatosan ír a New Adelphibe - tudósító, majd harcol a spanyol polgárháborúban (a POUMban)(katalán trockista szervezet), megsebesül - Hódolat Katalóniának című könyvét a nemzetközi baloldal támadta II. világháború.: tudósító és tárcaíró a BBC-nél, Tribune-nál, Observernél. A Home Guard őrmestere. - 1945: Állatfarm a háború után a megszállt német területeken tudósító - 1945-ben meghal első felesége, '49-ben újraházasodik - 1948: 1984 - 1949: Tuberkolózisban meghal, 46 éves korában. �ítélet Diáktársaink tündöklése és bukása Azt nem tudhatom, hogy milyen eredménnyel szerepeltek azok a hallgatók a vizsgákon, akiktől az alábbi örökzöld (ségek) származnak, de nekünk most okoznak néhány derűs percet. Az alábbi aranyköpéseket Dr. Jobbágy i Gábor Professzor Úr jegyezte fel az utókor számára. 1. Elévülés az, hogy miden úgy marad, ahogy van. 2. Rengeteg hatalmas gazdagsága van a védjegyjognak. 3. A Code Civile bebetonozta a nemességet, de a polgárságnak is engedményeket adott. 4. Irnerius munkája nyomán a római jog ismét emészthetővé vált. 5. Az ALR a maga 20 ezer paragrafusával meglehetősen rémisztő volt. 6. Azt akartam burkoltan megfogalmazni, hogy egy képzőművészeti alkotásnál nem feltétel, hogy szép legyen. 1. Nem kell görcsösen ragaszkodni a föld és az épület egységéhez. 8. Szomszédjog: a tilosban talált állat és a közös bokor 9. Olyan mélységig nem tudom a polgári jogot, hogy a Csjt. jogforrás-e. 10. A süketnéma csak szóbeli végrendeletet tehet. 11. A méhmagzat öröklési szerződésben félként szerepelhet. 12. A jogosulti késedelem az emberi gyarlóságból fakad. 13. Irnerius volt a glosszátorok fő atyja. 14. A későbbiek is Werbőczi Hármas könyvéből táplálkoztak. 15. Örököst meg lehet nevezni a becenevével. 16. A magyar jogban nincs parlagon heverő vagyon. 17. Kábítószer forgalmazására koncessziós társaságot lehet létrehozni. 18. Apasági vélelem azzal szemben állhat fenn, aki potens. 19. Szerv- és szövetátültetések problematikáját Ulpiánusszal szeretném kezdeni. 20. A céget törlik a nyilvántartásból, ha ismeretlen helyen tartózkodik. 21. Van, aki úgy gondolja, hogy a haszonélvezet nehezékként jelenik meg. 22. Előadásra azért jó járni, mert mindig ragad valami az emberre. 23. Az apasági vélelem azt jelenti, hogy az apa elismeri az apaság mibenlétét. 24. Ingó dolog az, ami nem bír értékkel és mozdítható 25. Nem lehet tudni, hogy az örökös milyen értéket szerez az örökhagyó elhunyása esetén. 26. Jelenleg a földhivatalba utalják az ingatlant. 27. Eredeti szerzésmódnál tulajdonképpen egy szűz tulajdon keletkezik. 28. A tulajdonosok a lakást uralmuk alá keríthetik. 29. Telki szolgalom a fényhez való jog. 30. A találó találói jogdíjra tarthat igényt. 31. A birtokper a bíróság előtt lefolytatott szabályszerű eljárás, ahol a bíró hoz döntést a vitás ügyben. 32. A művi megtermékenyítésnek akkor van helye, ha természetes úton nem lehetséges teherbe ejteni a célszemélyt. 33. A kisebb fontosságú mellőzhető testrészekről lehet rendelkezni az embernek. 34. A földtulajdonosnak és az épülettulajdonosnak vicaverza elővásárlási joga van. 35. A hatályosság sérülése kihat az egész végrendeletre. 36. A házasságkötést megelőző eljárás egy olyan idő, amikor a felek még meggondolhatják a dolgot. 37. Az orvos-beteg szerződése hasonló a szerencsejáték szerződésekhez. 38. A bíróság felbonthatja a házasságot, ha a felek a bíróságon megjelentek és kijelentik szándékukat. 39. Az emberi személy és a részvénytársaság között az a legnagyobb különbség, hogy az Rt-t nem illeti meg az élethez való jog. 40. Az örökhagyónak alapesetben négy nagyszülője van. 41. Cselekvőképtelen halottból törvényes képviselő engedélyezheti a szervkivételt. 42. Az alapítványt az alapítványi hivatalba jegyzik be. 43. Művi megtermékenyítésben részt vehet az élettársi kapcsolat női oldala. 44. A házastársi munkaközösség házastársak között áll fenn. 45. Tulajdonos érdeke, hogy tulajdonát mindenki tisztában tartsa. 46. Szomszédjog az ereszjog. 47. A végrendeletre a végrendeletre vonatkozó szabályok érvényesek. 48. Az egyik szülő kiesése esetén a többi szülő örököl. 49. Vannak monográf végrendeletek. 50. A csomagküldő kereskedelemnél meg kell jelölni katalógus székhelyét. 51. Az orvosi műhibás perekben az orvos-szakértők kéz-kezet mos alapon kimossák az orvost. 52. Mindenkinek tartózkodnia kell a másik tulajdonától. 53. Állami vállalatoknál az igazgatónál van a legeslegnagyobb hatalom. 54. Részvénytársaság tagjainak hierarchikus a felépítése. 55. Az örökös kötelezettsége az örökhagyó szokásos mértékű eltemettetése. 56. Telki szolgalom az élelmiszerre nem állhat fenn. 27 �s «equum’ a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szentkirály utcai Dísztermében A romantica világa «r 4-- Zenés beszélgetés a romatikáról, az első világ- j sztárokról, a forradalmak | koráról, zongorakísérettel, J három felvonásban 1 A rejtelmekbe bevezetnek a házigazdák Dr. Horváth Attila - egyetemi docens Szilasí Alex - zongoraművész Az estek kezdete: 2004. október 27., szerda este 18.30 2004. november 17., szerda este 18.30 és 2004. december 1., szerda este 18.30. A szalon vendégeit egri hungaricumokkal lepjük meg. Helyszín: PPKE JÁK Díszterem (1082 Bp. Szentkirályi u. 28-30.) Szervező: Hallgatói Önkormányzat. A belépés díjtalan. Szereted az izgalmat? Légy romantikus! A romantika izgalmassá tesz! � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2004 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource VII. évfolyam 5. szám 2004. november Abstract A summary of the resource. Tartalom Hírek Nézőpont Interjú Schanda Balázs Docens Úrral „Város lelke az egyház” Kalendárium A Pázmányon járt Liszt Ferenc Képriport „A szerelem beteljesülése maga a házasság” HŐK választás Szertefoszlott remények Függöny fel Az arany ára Új Eldorádó 83 tonna haltetem Interjú Dr. Bandi Gyulával Dr. Gáspárdy László körkérdésekre adott válasza Hallgató-oktatóviszony a Karon A magyar-szlovák Tokaji vita Sajt és bor Falu a ködben Pázmány rejtvény Interjú Vári Attila olimpiai bajnok vízilabdázóval Orwell Diáktársaink tündöklése és bukása Creator An entity primarily responsible for making the resource Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2004. november Date Created Date of creation of the resource. 2004. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (701kb+3912kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_VII_5_200411 Relation A related resource T00065 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 28 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_VII_5_200411 HÖK Jobbágyi Gábor Lukács Tamás https://omeka.ppke.hu/files/original/79c8a7281e68e6d4326c119d487f73e0.jpg 7cd7ff62b43ab97596de65a202450b41 https://omeka.ppke.hu/files/original/9ab6416e3f2fb66121958b50ad6d4a4e.pdf 6d8506eeeb3b64f88b3c8981e0135826 PDF Text Text VII. ÉVFOLYAM, í SZÁM A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja 2004. DECEMBER ÍTÉLET A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA ÁÍSott, Béftés karácsonyi ünnepeket és boíőog új essten6ót kívánunk minőén olvasónknak! honlap: www.jak.ppke.hu/itelet • e-mail: itelet@lectio.jak.ppke.hu �ítélet Tartalom Hírek „Ez nagy szentség valóban” Sáska Zoltán Attila versei „A szellemóriások fénye rám ragyog.” ....................................... Marton Géza Polgári Jogi TDK................. . . A Zengő-ügy ............................................................. Beszélgetés Teleki Lászlóval, a HŐK külügyi alelnökével Vizsgán innen................................................................ Első hónapok a Pázmányon Le az érdektelenséggel!........................................................ Karácsonyi hagyományok............................................ Advent első vasárnapja .................................................................. Elmaradt havazás . Karácsony nálunk és másutt ........................................................ A Kari TDK Eredménye Kísért a fantom... ........................................................ Magyarország és az Európai LJnió....................................................... Néhány sor egy barátról.... ........................................................ Pázmány rejtvény Gólyák, ki a fészekből! ....................................................... Csodaváros......... 2 3 3 Impresszum 4 6 7 8 8 9 10 14 Hírek TVSz-módosítás: Afélévvégi aláírás megszerzése kötelezően és szabadon választott tárgyaknál és a gyakorlatoknál köthető feltételhez. A feltételeket a szorgalmi időszak kezdetén a tanszéki hirdetőtáblán és a NEPTUN rendszeren közzé kell tenni és a Dékáni Hivatalnak és a HÖK-nek meg kell küldeni. Ha a közzé tétel nem történik meg: a tantárgyjegyző nem teheti feltételtől függővé az aláírás megadását! A kötelező előadásoknál az aláírás nem köthető feltételhez. Félévvégi aláírás helyén: 'vizsgára bocsátva' bejegyzés. Az UV-időszak: a rendes vizsgaidőszakot közvetlenül követő 2 vagy 1 hét. Az évfolyam- és szakdolgozatot 12-es betűmérettel és 1, vagy 1.5 sorközzel kell megírni. A kötelező karakterszám nem változik! Témák megadása: megelőző félév április 1. és május 1. között. A záróvizsga-időszak: márciustól júniusig; ill. szeptembertől decemberig tart. ítélet A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 6 Hallgatói Önkormányzatának lapja Megjelenik 1500 példányban Felelős Kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem 12 A kiadó képviselője: 12 Dr. Jobbágyi Gábor, tanszékvezető egye-temi 13 tanár 15 Főszerkesztő: 16 Lukács Tamás 18 18 Főszerkesztő helyettes: 19 Tokody Klára 19 Vargha Bálint Tamás A szerkesztőség tagjai: Balogh Zsolt Budaházi Árpád Fügedi Zsófi, Juhász Gábor Mikó Adrienn Oláh Viktória Klára Pozbai Viola Rádi Vilmos Gábor Zsellér Máté Berényi Hajnalka Cseri Tímea Gyökeres Zoltán Mavrák Hedvig Milisits Barbara Pásztor Veronika Pozsgay-Szabó Péter Szalay Beatrix Akik munkákat segítik: dr. Koltay András, Teleki László, Pocsai Tamás Nyomdai Előkészítés: TomArt Reklámstúdió Nyomda: Alumni Kiadó Kft. 2005. január 21-én 15 és 17 óra között a Díszteremben díszdoktorrá avatja Karunk James Crawfordot, a Cambridge-i Egyetem jogi karának dékánját. Mindenkit szeretettel várunk! 2 Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat. Úgyszintén várunk mindenkit, aki részt venne a szerkesztőség munkájában. E-mail cím: itelet@lectio.jak.ppke.hu Itelet01@hotmail.com �ítélet „Ez nagy szentség valóban” Az Eucharisztia éve Sáska Zoltán Attila versei Nem-bűvész? Elnémulnék, S mint madár, Ki vissza sosem röppen, Eltemetném magam - Csak az én életem lennék! De egy ázott félálomban Én lelkem nyugalmát Eszik „más-kereszt” papjai. Már menőben lennék, S vagyok útra-kész maradásod Nem-bűvész, csak egy költött, Eszme-vén poéta - Ómen Ha érteném hangját a bokornak' s ha ég, táplálni tudjam lángját - Ha érteném útját csillagoknak, kísérni kék-szemmel tudnám Ha érteném jászolnak sírását, térdet hajtanék előtte - keresztet cipelnék helyette minden helyre vele mennék - vele lennék, ha magához vesz, megtagadnám Magam - Ha érteném tettét, a kék-Végtelent vágynám, bár függenék keresztjén úgy!, - köztetek csüggenék Ha érteném Őt megkérdezném, harmadnapra én is felépíteném, majd elmennék, hol üveg-kék hintóval kék-ének olvadnak eggyé' s minden márvány-fehér csillagokon kúszik felém-feléd, ha mind-mindnyájan értenénk... ámen Idén ünnepli Egyházunk az Oltáriszentség misztériumát. Ebből az alka­ lomból országszerte tartottak megem­ lékezéseket egyházmegyéinkben. Azt azonban, hogy valójában mit is jelent a szó: Eucharisztia, talán nem mindig tudjuk pontosan. Mint ahogyan azt sem sejtjük a legtöbbször, milyen sok­ fajta üzenetet hordoz ez az egyetlen kifejezés. Lássuk tehát röviden, mire is emlékezünk az idei évben. A szó maga, görög eredetű, jelentése: „jó hálaadás . Az ősegyházban a Didaché — A tizenkét apostol tanítása című irat tanúsága szerint ezt az elnevezést használták Jézus utolsó vacsoráját megismétlő, valamint Krisztus kereszthalálát meg­ jelenítő cselekmény megnevezésére. Lukács evangélista szerint ugyanis Jézus az utolsó vacsorán hálát adott, mielőtt átváltoztatta a kenyeret és a bort. Ismeretes még további két kifejezés - az úrvacsora, illetve a kenyértörés—az említett szertartásra. Az Oltáriszentség — mint azt már láthattuk — egyszerre több jelen­ téssel bír, s többfajta történésre vonatkozik. Egyfelől Eucharisztiának nevezzük az utolsó vacsorára emlékező szent cselek­ ményt. S miképpen a nagycsütörtöki “vacsora” is elővételezte a keresztáldozatot, úgy jeleníti meg napjainkban is a szentmise a gol­ gotái engesztelő- es halaaldozatot. Az utóbbi áltál a Teremtés művéért adunk hálát. Az úrvacsora kifejezésünk pedig a Jézus testévé és vérévé vált kenyérre és borra emlékeztet bennünket. A szentáldozással Jézus Krisztus lelki táplálékunkká válik, az áldoztatás szertartása után pedig az oltáron marad, “megőrzése és imádasra kerül. (Innen ered az oltáriszentség szavunk.) Egyes hittudósok újabban — az átváltozást helyezve előtérbe — más­ fajta megközelítésből vizsgálják az Eucharisztia szentségét. Szerin­ tük az aranygyűrű metaforáján keresztül érzékeltethető a legtisz­ tábban az átváltozás. E tárgy értékét első szemlélődéskor csupán aranytartalmaból és árából vonhatjuk le; de az ajándék mennyit vál­ tozik, ha valaki szeretete jeléül úgy ajándékozza kedvesének, mint­ ha saját magát adná. Az Eucharisztia szentsége is olyan isteni misztérium, amelyet az emberi elme csak alig érhet fel. Mégis hiszünk abban, amit Jézus Krisztus maga mondott: „Az a kenyér, amelyet én adok, az én testem, a világ életéért. ” (Jn 6,51) Az Oltáriszentségről Magyarországon 1938-ban emlékeztek meg először. Ebben az évben szervezték meg Budapesten a Nemzetközi Eucharisztikus Kongressztust. Ünnepségek, körmenetek vették kezdetüket, melyeket pápai legátusként Eugenio Pacelli, a későbbi XII. Piusz pápa vezetett. Milisits Barbara 3 �ítélet „A szellemóriások fénye rám ragyog.”* Megalakult a Szászy István TDK Milyen ember volt Szászy István...? Mit jelentett a XX. század első felében nemzetközi magán­ joggal foglalkozni...? Honnan jöttek, és miként váltak „szellemóriásokká” az akkori fiatalok...? Ezeken a kérdéseken gondolkodtunk, és erről kérdeztük a Szászy István Tudományos Diákkör alakuló ülésén egyete­ münk három jeles professzorát: Dr. Bánrévy Gábort, Dr. Boytha Györgyöt, és Dr. Burián Lászlót. 2004. november 10-én tartotta alakuló ülését a Nemzetközi Magánjogi Tanszék által szervezett Szászy István Tudomá­ nyos Diákkör. A zsúfolásig telt Tanári klubban, egy szerény fogadás mellet gyűltünk össze. Szervezőkként úgy gondoltuk, hogy egy tudományághoz, jogághoz annyira szervesen hozzá­ tartoznak azok, akik maguk is „alkották” a tudományágat, hogy nélkülük lehetetlen elmélyedni benne, vagy legalábbis sokat veszít az ízéből az, aki csak tankönyvekből kíván tanulni. Ezért magától értődött: pillantsunk bele a múltba, és ismerjük meg azt a különleges embert, akit még a mi professzoraink ismertek, és akiről hírt tudnak adni nekünk. Tanítványai elmondása szerint Szászy István hatalmas tudású, filozófiai műveltségű, jó humorérzékkel megáldott, igazi kamáslis úriember volt, akire nem lehetett nem tisztelettel nézni. Tanárként és tudósként meghatározó személyiség, aki életre szóló hatással tudott lenni diákjaira. Boytha és Bánrévy professzor urakat is ő térítette el eredeti pályájukról. Bánrévy professzor úr elmesélte, hogy ő mindig is diplomata szeretett volna lenni, s csak Szászy személyisége és intellektusa hatására kezdett a nemzetközi magánjog iránt érdeklődni. Boytha professzor úr szintén nem jogásznak készült, hanem orvosnak, s a jogi karon, első éven keltette fel érdeklődését Szászy 1938-as Nemzetközi Magánjog c. könyve, olyannyira, hogy magánjog általános részi vizsgáján beleszőtte feleletébe az olvasottakat, mire Szászy felajánlotta neki, hogy legyen a 4 demonstrátora. Bánrévy és Boytha professzor urak is Szászy demonstrátorai voltak. Zlinszky János prodékán úr, aki egyébként jelen volt a TDK ülésen, ismerte, és nagyon becsülte Szászyt, de ő már akkor Marton Géza mellett, a Római Jogi Tanszék berkeiben tevékenykedett. Boytha professzor úr elmesélte, hogy hogyan fogadta be őt Szászy nemcsak tanítványként, hanem kedves barátként is családja körébe. Mesélt a Szászyéknál elköltött vacsorákról, a „rendkívül csinos és bájos” feleségéről, a lánya papagájáról, és külföldi utazásairól, amikor is Szászy állítólag szívesebben beszélgetett a külföldi professzorok szép feleségeivel, mint magukkal a professzorokkal... Tudósként és előadóként Szászy az egész egyetemi hallgatóságot lenyűgözte előadásain. Boytha tanár úr mesélte el, milyen világos és kristálytiszta logikával vezette be a hall­ gatókat a nemzetközi magánjog rejtelmeibe. „Az előadásain mindig legalább hat elméletet felsorolt és azt mondta, ennek az elméletnek ez a hibája — így az asztalra hajolva, hogy min­ denki lássa az egyiptomi királytól örökölt zöld skarabeus gyű­ rűjét, arra nagyon büszke volt — és egy kis hallgatás után azt mondta: „A helyes álláspont pedig a következő...” — és akkor hátra dőlt, és elmondta, mi követke-zik most logikailag, hogy az összes többi rendszer az hibás.” Hatalmas és rendszerezett tudására vall, ahogyan könyveit írta: leírásuk pillanatában kiadásra kész állapotban voltak (nem volt szüksége szövegszerkesztőre...). Mások — sőt saját korábbi — írásait is aláhúzta, és rengeteg jegyzettel látta el. Próbáltuk összeszámolni, hogy hány nyelven tudhatott Szászy, művei és külföldön tartott előadásai alapján, s az angol, német, francia, spanyol, olasz, latin, orosz után elbi­ zonytalanodva, inkább nem is folytattuk. Jogösszehasonlító munkájáról mondta el egy miskolci egyete­ �ítélet mi tanársegéd, hogy amikor olvasta Szászy műveit, sokszor még annak a népnek a neve sem volt ismerős, amelynek jogát Szászy elemezte... Burián professzor úrtól megtudhattuk, hogy ő dolgozza fel Szászy István hagyatékát, s néhány relikviát is hozott magával belőle az alakuló ülésre, amit mindenki megnézhetett. Köztük volt Szászy indexe, amely egy kutató elme kezdeti kanyargó útjának bizonyítéka; egy 1917-ből való filozófiai jegyzeteit tar­ talmazó kötet (gyönyörű szép kézírással), mely Goethe idézet­ tel kezdődik és Kant filozófiájának tárgyalása van az első la­ pon; korabeli újságcikkek, tankönyvek, valamint summa cum laude diplomája. Az '50-es évek világáról, a diktatúra éveiről beszélve, Zlinszky professzor úr mondta el, hogy hosszú távon Szászynak végső soron szerencséje volt abban, hogy 1950-ben nyugdíjazták. Bár nem taníthatott, de ellentétben számos pályatársával, szinte zavartalanul alkothatott, és a rendszerhez csak kife­ jezésmódjában elegendő volt alkalmazkodnia, egyébként nem kellett elköteleznie magát. Szászy a szó szoros értelemben élete végéig alkotott: éppen egy nemzetközi munkajogi tárgyú előadást ment tartani, amikor balesetet szenvedett. Ezúton szeretnénk megköszönni a Professzor Uraknak, és minden részvevőnek, hogy eljött. A tudományos diákkör alakuló ülését egy tudományos műhely felé vezető első lépé­ sének szántuk, a célból, hogy teret bizto­ sítsunk annak, hogy hallgatók összeálljanak és megpróbáljanak Szászy István szellemi termékeivel megismerkedni, és — ahogy Bánrévy professzor úr megfogal­ mazta — bűvöletébe kerülve az általa tanítottakat továbbfejleszteni. Reméljük, hogy akik eljöttek, közelebbről is megismerték azt az embert, aki megalapozta, és nemzet­ közi hírűvé, elismertté tette a huszadik század magyar nemzetközi magánjogát. Terveink szerint a tudományos diákkör következő ülését már a tavaszi félévben tartjuk, amelyre nagy szeretettel várunk mindenkit! képviselői is tartoztak. Gimnáziumi tanulmányait a Trefort utcai Gyakorló Főgimnáziumban végzi, majd rövid katonai szolgálat után kis ideig orvosi és böcsészeti tanulmányokat folytat, végül a Ma-gyar Királyi Tudományegyetem Jogi Kará­ ra iratkozik be, és 1922-ben „egyhangú kitüntetéssel” végzi el. Két évig Párizsban folytat diplomáciai tanulmányokat, majd hazatérve a Magyar Királyi Külügyminisztériumban helyez­ kedik el, de hamar átkerül az Igazságügyi Minisztérium nem­ zetközi jogi osztályára. A húszas évek végén kezdi meg tudo­ mányos tevékenységét, érdeklődése egyre inkább a nemzet­ közi magánjog felé fordul. 1930-ban az International Law Association new york-i konferenciájára hívják meg előadást tartani a szerzett jogok védelméről. Előadása, hatalmas tudása és jogösszehasonlító módszere révén nemzetközileg is ismert­ té, elismertté válik, ezután többször is hívják külföldre, többek között a Grotius Society, és a Hágai Akadémia is, 1934ben. 1931-ben a budapesti egyetem jogi karán egyetemi ta­ nárrá nevezik ki, évente tucatnyi tanulmányt és publicisztikát ír. 1938-ban Egyiptom kormánya felkéri, hogy legyen a Nem­ zetközi Vegyes Bíróság tagja. Szászy négy éven át él családjával Egyiptomban, miközben Edouard Lambert professzorral együtt az új egyiptomi Ptk tervezetét, felkérésre, egy év alatt elkészítik. A második világháború vet véget egyiptomi külde­ tésének, és kalandos úton hazatérve a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen kezd magánjogot előadni, majd 1945től korai nyugdíjazásáig, 1950-ig a budapesti egyetemen az összehasonlító magánjog és nemzetközi magánjog profeszszora. „Nyugatimádata miatt, valamint amiatt, hogy nem ír­ ja alá a Mindszenty hercegprímást elítélő nyilatkozatot, pro­ fesszori állásának elhagyására kényszerül. A megváltozott tár­ sadalmi és politikai helyzetben szakfordí­ tói munkát végez, később újra publikál, re­ cenziókat ír. 1964-ben ismételten meghív­ ják a Hágai nemzetközi jogi Akadémiára, ahol a nemzetközi magánjog fejlődésének szocialista országokbeli jellemzőiről tart nagy sikerű előadássorozatot. Életének utolsó pillanatáig fiatalos lelkesedéssel és hittel alkot. Szászy István azon kevés tudós közé tartozik, aki ma is, minden általa leírt mondatot vállalhat. 1976. április 10-én hunyt el egy baleset következtében. Pfiszter Tamás és Csókay Anna Szászy István életrajza, Szászy István 1899. december 1-én született Budapesten. Családjába nagy tudású jogá­ szok, és más tudományágak kiemelkedő ’'Reményik Sándor: Templomok 5 �ítélet Marton Géza Polgári Jogi TDK November 22-én, hétfő délután a Marton Géza Polgári Jogi TDK keretében egyszerre ünnepeltünk és búcsúztunk. A Magánjogi Intézet három oktatója miatt gyűltünk össze a Díszteremben azért, hogy professzoraink iránti tiszteletünket és megbecsülésünket fejezzük ki. Azt hiszem, értették az üzenetünket... A délután három főszereplője Garay Mária Tanárnő valamint Tattay Levente és Lábady Tamás Professzor Urak voltak. Az ünnepélyes TDK Landi Balázs Tanársegéd Úr megnyitó szavaival kezdődött, melyekkel felkérte fiatal kollegáját, Koltay Andrást, hogy búcsúzzon el a hallgatóság nevében Dr. Garay Mária Tanárnőtől, a Kar olyan „Alapítójától”, aki a kezdetektől fogva részt vett az oktató- és tudományos munkában. Koltay András rövid laudatiojában mind tanítványként, mind pedig kollegaként is őszinte szavakkal búcsúzott a Magánjogi Intézet nagy tudású Professzor Asszonyától, akinek e tiszta „vallomás” hallatán, mélyről feltörő könnyek szöktek a szemébe a meghatottságtól. De nemcsak búcsúztunk ezen a délutánon, hanem ünnepeltünk is. Az ünneplés oka, hogy Tattay és Lábady Professzor Urak e napokban töltötték be 60. életévüket. Tattay Levente Professzor Urat és több évtizedes jogászi pálya­ futását egy volt tanítványa méltatta rövid köszöntőjében, melyben sokszor elhangzott az „emberséges tanár” kifejezés. Tanítványként nap mint nap találkozhatott Tattay Tanár Úr Lábady Professzor Úr 60. születésnapján túl 30 éves oktatói múltját is idén ünnepli. Külön örömnek és igazi tisztelet­ adásnak érezte, hogy egykori tanítványai (köztük sokan már maguk is gyakorló egyetemi oktatók) egy meglepetés-kötettel üzentek egykori tanáruknak 60. születésnapja alkalmából. Elérzékenyülve súgta meg a TDK hallgatóságának, hogy na­ gyon ritka, hogy a volt hallgatók ilyen módon tisztelegjenek egy tanáruk előtt. A kötetbe belelapozva és olvasva az egykori hallgatók néhány soros vallomását, megbizonyosodtam arról, hogy egy profészszor, egy tanár vagy bárki, aki valaha tanított és továbbadott valamit, igenis halhatatlanná tud válni... a tanítványok által. Mi — a hallgatók — ezt üzentük a három ünnepeknek azon a novemberi délutánon... Cseri Tímea segítőkészségével és most — immár diplomásként és a doktori iskola hallgatójaként is — bizalommal fordul egykori oktatójá­ hoz. A Zengő-ügy Az elmúlt hónapokban a média infor­ mációk sokaságát közvetítette szá­ munkra a zengői lokátor körül kiala­ kult problémákról. A Dr. Láng István akadémikus által vezetett Zengő-bizottságnak egyetemünk két tanszékvezető 6 egyetemi tanára is tagja, Dr. Bándi Gyula dékán úr és Kilényi Géza profeszszor úr. Az AKTÍV RÉSZECSKÉK által rendezett beszélgetésen oktatóinkon kívül Kosiczky Attila nyugálományú al­ tábornagy, Dr. Schiffer András, a Véd­ egylet jogásza, valamint Vay Márton, a Védegylet programvezetője vett részt. A beszélgetést Jávor Benedek, a Környe­ zetjogi Tanszék munkatársa moderálta. A kilenc taggal felálló független szakér­ tői bizottság a magyar légtérellenőrzést biztosító lokátorrendszer dél-dunántúli egysége telepítésének lehetséges helyszí­ neit vizsgálta. Kilényi Géza professzor úr elmondta, feladatuknak tekintették, hogy az összes felmerülő érdeket azo­ nos gondossággal vizsgálják meg, és nyújtsanak alternatívákat a kormány­ nak, hogy mi szól a lehetséges hely­ színek mellett, illetve ellen. Bándi Gyu­ la dékán úr szerint nagy lépés, hogy egy katonai lokátor ügye a társadalmi szem­ benállás miatt megakadhatott, és az, hogy ez az eseménysorozat rákényszerítette a döntéshozókat a lokátor építési feltételeinek alaposabb vizsgálatára. Budaházi Árpád �ítélet Beszélgetés Teleki Lászlóval, a HŐK külügyi alelnökével Mondj néhány szót magad­ ról. .. 1981-ben születtem — és Angyalföldön nőttem fel. A Ferences Gimnáziumban vé­ geztem. Érettségi után felvet­ tek a teológiára, de azt nem kezdtem el, egy évet halasz­ tottam, és tavasszal a jogra felvételiztem. továbbá a műszaki egyete­ meken végzett. Gyermekko­ romban többször előkerült e téma. Azt hiszem ez is nagy­ ban szerepet játszott. En most kezdem ezt az egye­ temet, te pedig most végzet. Mit tudnál tanácsolni ne­ kem, a kezdőnek? Tanácsot nem adhatok, mi­ vel nagyon különbözőek va­ gyunk, különböző célokat tűzünk ki magunk elé. Neked mennyiben változ­ tak a céljaid, terveid az egyetemi évek alatt? Hogyan jellemeznéd három szóban önmagad? Ez nehéz kérdés. Az ember nem tudja kellő biztonsággal — akár kedvezően akár elma­ rasztalóan — önmagát meg­ ítélni. Nem vagyok tehetsé­ gesebb, mint bárki más, de dolgozom, dolgozom és dol­ gozom. Miért választottad ajogászi hivatást? Két ilyen dolog volt. Az egyik — ki kell mondani — a jo-gászi szakma társadalmi megbecsülése; amely alatt az anyagi megbecsülést is értem. A másik pedig az, hogy édesapám minden vá­ gya az volt, hogy jogász le­ gyen, ám a közgazdasági, Egyáltalán nem változtak. Másodéves korom óta azt a vágyat dédelgetem, hogy ügyészségre megyek. Annak ellenére, hogy a HÖK-ben a külügyi ügyeket irányítom, soha nem vágytam külföld­ re. A hallgatók jó része pá­ lyázik külföldi ösztöndí­ jakra, és ez így van jól! Egé­ szen más világ nyílik meg a nyugati sok száz éves univer­ zitásokon. Ki kell menni, cél a tapasztalatszerzés, de utána irány haza! Alkalmazni kell a megszerzett tudást! Ezt rendkívül fontosnak tartom, annak ellenére, hogy mind­ ezekkel kapcsolatban nincs személyes élményem. Ha azt mondom, hogy 2010 novembere, akkor éppen hol vagy, és mit csinálsz? Bízom benne, hogy akkor már talárt viselhetek — hiva­ tásszerűen — és főállású ügyészként tevékenykedemvalamelyik kerületi ügyész­ ségen, itt pedig, megbízott oktatóként taníthatok. Utóbbira azért mondom, hogy álom, mert a felsőok­ tatás igen komoly problé­ mákkal küzd, és nem csak a szakmai felkészültség dönti el, hogy ki taníthat. Egész egyszerűen az anyagi keretek nem teszik lehetővé. A kérdés magánéleti részét kicsit elsumákoltad! Ha magánéletről van szó, csak annyit tudok mondani, hogy abból az elmúlt 1/másfél évben nem nagyon jutott, tekintettel arra, hogy a HŐK külügyi alelnökeként tevé­ kenykedem, és a Jogbölcse­ leti Intézet demonstrátor (is) voltam. Munkatársaimmal a HÖOK tevékenységét is figyelemmel kísérjük. Ezek mind-mind teljes embert igényelnek. Ezek után mi lehetne a leg­ főbb hobbym: mint az alvás. Mi az a három dolog, amit kérnél aJézuskától? Szeretnék valódi rendszer­ váltást Magyarországon! Nemcsak a Kádár rezsimet leváltó, hanem a sok évszá­ zados tévutat és vakvágá­ nyok sorát, a zsákutcás tör­ ténelmet váltó új és igazsá­ gos társadalmat. Hiszem azt, hogy ez lehetséges, mert mindig van rá lehetőség, hogy az emberek és a kö­ zösség sorsa jobbra fordul­ jon, még ha ez lehetetlennek is tűnik azok számára, akik az eddigi tapasztalatokat ve­ szik csupán figyelembe. A második kívánságom a sze­ retet, mégpedig a tevékeny szeretet, mert ez az első kívánság teljesüléséhez elen­ gedhetetlen. A harmadik talán egy új öv lenne, ami átér, mert a mostani már a végét járja, mindig meg kell ereszteni. Megéri? Azt hiszem: igen. Ma azt mondom igen, bár nyilván van olyan helyzet, amikor az ember elbizonytalanodik. Ha kudarc ér, én is felteszem magamnak a kérdést: való­ ban megéri-e. De hiszek ab­ ban, hogy csinálni kell, most és később is, mert hallga­ tóként felelős vagyok a hall­ gatótársaimért. Tudom, hogy jelenleg kevesen van­ nak, akik részt vesznek a hallgatói közéletben, de az elmúlt időszakban azon fáradoztunk, hogy minél több embert bevonjunk a munkába. Oláh Viktória Klára 7 �ítélet Vizsgán innen... Jó pár akadály abszolválásával a hátunk mögött 2004. szeptemberében beülhettünk az első egyetemi előadásunkra. Alig 1 hét lefolyása alatt, minimum 5 definíciót kaptunk arra a kérdésre, hogy “ Mi a jog ? ”, és az elmúlt 3 hónapban még legalább háromszor ennyit. Most, hogy eltelt a kezdetekben nehézségekkel teli 3 hónap, akár élvezhetnénk is az egyetemi életet, de nem! Vizsgaidőszak!!! Kezdetben nem kis nehézséget okoz egy gólyának eljutni A pontból B pontba egységnyi idő alatt. Azért negyed év elteltével ezt a feladatot egyre könnyebben veszi. Most már nem késik el a délutáni óráról, és legfeljebb csak egyszer fordul rossz irányba. Lássuk be, ennek is meg van a hátránya, most új indokot kell találnia, hogy miért késik el az óra eleji 10 perces latintesztről. Mostanra azt is belátja, hogy ez nem a Roxfort — Harry Potter iskolája — ahol a lépcsők gyakran váltogatják a helyüket, a tanszékek sem költöznek egyik emeletről a másik­ ra, majd vissza, bár valljuk be, korábban ez azért szent meggyő­ ződése volt. Ahhoz 2 hét elég volt, hogy kitapasztalja kitől érdemes elkérni a jegyzetét, ha netalán-tán úgy adódna — ami ugye teljesen kizárt —, hogy kihagy egy előadást, mert a macskát vitte orvos­ hoz. A gólyatábornak hála nem úgy érkezett, hogy nem ismer senkit, és ha mégis, 3 hónap elég ahhoz, hogy új kapcsolatokat, esetleg új barátságokat kössön. Ezek elmélyítéséhez remek alkalmat kínálnak az egyetemi bulik. Gimnazista évei alatt az tartotta életben, hogy ha ezt végigcsinálja egyetemre járhat, amivel ugye együtt járnak a híres-hírhedett egyetemi bulik. A Living Room az a hely, amit elsőre megtalált és soha többet nem téveszti el. Szóval minden adott ahhoz, hogy jól érezze magát, de a már emlegetett vizsgaidőszak Demoklész kardjaként lebeg a feje fölött. Mivel még nem próbálta nem tudja mi vár rá. Próbál szelektálni a jelentkezéssel kapcsolatos tanácsok között. Ami biztos, az az, hogy reggel 6-ra legyen az infóterem előtt, bár úgysem lesz hely. Miután sikerült feljelentkezni izguljon, hogy ki lesz a vizsgáztató. Kapja az infot, kitől féljen, kitől ne, de legjobb, ha mindent tud és akkor kizárt, hogy ne menjen át. Persze a gólya azzal kapcsolatban is kapja a jó tanácsokat, hogy hogyan ütemezze a vizsgáit. Ezekből a tanácsokból még nehezebb szelektálni mert 6-an 8 félét mondanak. “Könnyűt elsőnek, hogy belerázódj!” . ’’Nehezet, mondjuk a romát elsőnek, mert ha azon túl vagy nincs mi megállítson!”. “Erre elég 3-4 nap, arra egy hét kell, valamire egy élet is kevés.” Minden mentornak jó tanácsa, hogy az Ő vizsgájával kezdjünk. A gólya mindenkit meghallgat, és csak fogja a fejét, hogy mit is csináljon. 13-szor írja át az előre kitalált vizs­ garendjét, de persze egyik sem jó. Csak egyet kíván: “Legyek már túl rajta!” És még hányszor fogja ezt kívánni?! Sok sikert!!! -mavrák- Első hónapok a Pázmányon Ha belegondolok, hogy mi is történt velem szeptember óta az egyetemen... így nem tudnék mondani sokat. Mert valóban, nem is történt semmi különös, de épp ez az, ami új! Amikor a lelkes gólya először megtapasztalja, hogy direkt következmények nélkül lóghat az előadásokról, ha nem tud felkelni időben, nem harapják le a fejét, nincs felelés, vagy „röpi”... Akkor bizony meglepődik, és sokan nem is tudják, mire használják ezt az égből pottyant szabadságot. Pedig, ha jól látom, most fog követ­ 8 kezni a böjtje, amikor beköltöznek életünkbe a lassan elfeledett éjszakai ta­ nulások. A vizsgaidőszak, azt hiszem, minden egyetemista mumusa, pláne az elsősöknek, mivel mi még nem ren­ delkezünk tapasztalattal, jószerivel azt se tudjuk, hova kapjunk a nagy zűrza­ varban... Ettől eltekintve én például egy viszony­ lag csöndes félév végéhez közeledek, és bár tetszik az egyetem, a kar, mégis semleges érzelmekkel vagyok teli, talán pont az eseménytelenség miatt. Persze sokaknak eseménydús lehetett az elmúlt időszak, főleg azoknak, akik eljártak a Livingroom-os bulikba, és ott jól is érez­ ték magukat. Meg itt volt ez a válasz­ tás... Azt hiszem, mi elsősök, nem sokat tudtunk vele kezdeni, elmentünk, szavaztunk, ki hogyan érezte, de nem ezen járt az agyunk 2 hétig, az biztos. Mindent összevetve szerintem a több­ ségnek tetszik a hely, talán pont a gim­ náziumi, napi hajszolások hiánya mi­ att. Remélem a vizsgák azért jól sikerül­ nek, így a lazítás ellenére is. Pozsgay Szabó Péter �ítélet Le az érdektelenséggel! Aktív Részecskék néven új hallgatói öntevékeny csoport született Egyete­ münk falai között. A szervezetet olyan diákok hozták létre, akiket fokozottan érdekel a környezetvédelem, a környe­ zetjog és figgyelemmel kísérik bolygónk sorsát. A részletekről a tagokat kérdeztük: Milyen terveitek vannak a jövőre néz­ ve? Mikor alakultatok és milyen körülmé­ nyek között jött létre a diákkörötök, hányán vagytok? Az Aktív Részecskéket már 2 évvel eze­ lőtt is szertettük volna létrehozni, de csak idén májusra sikerült elképzelése­ inket megvalósítani, ekkor adta ki az Egyetem vezetősége az engedélyt műkö­ désünkre. Mindezért külön köszönet­ tel tartozunk Péter Juditnak, Jávor Be­ nedeknek és Stágel Bencének, valamint a HOK-nek az együttműködésért, és sze­ retnénk továbbra is a segítségüket kérni a folytatáshoz. Jelenleg a csoport kb. 10 állandó tagból áll és ehhez kapcsolód­ nak a „megfigyelők”, akik még csak ba­ rátkoznak a csatlakozás gondolatával. Milyen célokat tűztetek ki magatok elé? A Természet széleskörű pusztulásával az emberek a világ minden táján kezdik megérteni, hogy a Föld javainak hasz­ nálata nem folytatható úgy, ahogyan azt a múltban tettük. Szakítanunk kell tehát az utilitarista természetfelfogással, és be kell látnunk, hogy a természeti erőforrások pusztán ésszerűbb felhasz­ nálásával nem tudjuk megoldani a globális méretű problémákat. Mind­ annyiunk feladatának érezzük e tudat­ váltás szorgalmazásában való részvételt, mint emberi mivoltunkból eredő kö­ telességet, amelynek célja a Föld meg­ óvása a jövő generációi számára, és egy „ténylegesen fenntartható Élet” kiala­ kítása. Hiába tervezzük meg életünket, ha nem lesz hol megvalósítani. Elsődleges célunk a nevelés és a tájékoz- tatás, amelyhez tudományos állásfogla­ lásokat és jogi forrásokat használunk fel; mindamellett gyakorlati jogászi munkánkkal hozzá szeretnénk járulni az illetékes szakmai szervek tevékenysé­ géhez. Elképzeléseinket nemcsak az érdeklő­ dőkkel szeretnénk megosztani, hanem az ún. érdektelenekkel is. Félreértés ne essék, nem vagyunk idealisták, de legalább annyit szertnénk elérni, hogy aki idáig nem figyelt oda a környeze­ tére, talán egy picit ezután körbetekint és a végén még talán el is gondolkodik, (nem nagy kérés!) Miből állt eddigi munkásságotok? Mivel kevés időnk volt még „ aktív” tevékenységet kifejteni, ezért nem sok programot könyvelhetünk el magunk mögött, de azért egy kirándulást és néhány filmvetítést sikeresen megszer­ veztük. Április közepén a Wonderful Days című mangát néztük meg, amely bolygónk lehetséges sorsával foglalko­ zott. A hónap végén pedig közel 20 diákkal leutaztunk Pécsre 2 napra, ahol megtekintettük Pécs belvárosát, majd este csapatépítő jellegei meglátogattuk a pécsi borozókat, másnap pedig felmentünk a Zengőre, azonban a viha­ ros időjárás következtében sajnos nem mindenki tehette meg. Képviseltettük magunkat a Gólyatáborban utánpótlás keresés-nevelés céljából. Szeretnénk aktuális környezetvédelmi problémákkal foglalkozni, ennek érde­ kében az őszi szemeszterben előadá­ sokat szándékozunk szervezni, továbbá szeretnénk publikációkat megjelentetni az ítélet hasábjain. Terítékre kerülne a Zengőre tervezett katonai lokátorál­ lomás ügye, amelyre Lányi András már el is fogadta meghívásunkat, továbbá részt venne néhány olyan oktatónk is, akik véleményükkel színesíthetnék az előadást. Ezen kívül terveink között sze­ repel, hogy a dorogi szemétégető kap­ csán is össze lehetne hívni egy nyilvános fórumot. Valószínűleg a Pázmány Napon, csapa­ tunk létrejöttének örömére a Szentki­ rályi 26. sz. alatti épület belső kertjében fát fogunk ültetni. Újra szervezünk kirándulásokat, ezúttal februárban Bánkúira megyünk, amely­ re természetesen lehet majd jelentkezni. Szeretnénk több kirándulást is, de en­ nek terve még nem készült el. Filmvetítéssel is készülünk a következő időszakra, elképzeléseink szerint 3-4 hetenként néznénk meg egy filmet az ismeretterjesztés és a szórakoztatás je­ gyében. Mit üzentek a Pázmányos diákoknak? Ha valakinek felkeltette érdeklődését az Aktív Részecskék, akkor bátran jelezze programjainkon, hogy szeretne csatla­ kozni, annál is inkább, mivel környezet­ védelmi elképzeléseink mellett az egyetemi közélet fejlesztése is kiemel­ kedő szerepet játszik. Ráadásul tagjaink jelentős része végzős hallgató, így szeret­ nénk megbízható kezekbe átadni az öntevékeny csoportot, úgyhogy min­ denkit szeretettel várunk sorainkba és programjainkra, amelyek mindig ki lesznek plakátolva az Egyetem hirdető­ tábláin az érdeklődőknek és az érdek­ teleneknek egyaránt! ,, , Magyar Csaba 9 �ítélet Karácsonyi hagyományok Közeledik a karácsonyi láz! Tallózni kezdtem az Interneten s a csábító ajándék ajánlatok mellett sok érdekes hagyomány | hátteréről találtam cikkeket. Ezekből válogattam össze itt P néhányat. «T Advent A latin eredetű szó (adventus) megérkezést jelent, A Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka. András napjához legközelebb h eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes ■ "szent idő" a karácsonyra való lelki felkészülés ideje. * Advent első vasárnapja legkorábban november 27én, legkésőbb december 3-án lehet. X A régi időkben éjfélkor harangszó hirdette advent, r valamint az egyházi év kezdetét. Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, ebben az időben az emberek h szigorú böjtöt tartottak. Napfelkelte előtt hajnali » miséket tartottak, amelyeket "angyali misének", - "aranyos misének" is neveztek. 1611-ben a nagyRk szombati zsinat advent első vasárnapjától vízké­ pp resztig megtiltotta az esküvőket, zajos mulatsá- r r gokat. Egyes elméletek szerint Advent négy hete a Krisztus eljövetele előtti négyezer éves sötétséget k szimbolizálja. Ennek az elméletnek nincs igazolása a M liturgiában. - Az adventi koszorú hagyománya az ősi időkbe Rk nyúlik vissza, kapcsolatban van a téli napforduló szokásaival; viszonylag új szokás, a 19. századból eredeztethető. Első nyomait a néprajzkutatók észa­ kon, a Keleti-tenger partvidékén és szigetvilágában k találták meg. Fűzfavesszőből koszorút fontak és m örökzöldet csavartak köré. Ez a szokás később Európa más vidékein is meghonosodott. A valódi Rk adventi koszorú készítése a 19. században jött lg divatba. Egy hamburgi lelkész otthonába egy pr hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, melyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egyk egy. Később az egyszerűség kedvéért csak négy gyera tyát helyeztek el a koszorún. Minden adventi vasár™ napon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. A HL gyertyákat vörös és aranyszalagokkal díszítették, az élet és fény jelképével. Karácsony napjai k A régi időkben a naptári új év kezdete nem a mostani S időpontra esett. Sokáig a természet megfigyelése alapján számították az időt. Ezért eleinte a téli ■k napforduló ideje, december 25. környéke volt az új év kezdete. A régi rómaiak a hosszabbodó nappaLr lókat, a fény újjászületését a Legyőzhetetlen Nap 10 istenének, Mithrásznak a születésével azonosították. Decem­ ber 25. a Legyőzhetetlen Nap születésnapja lett. A keresztény­ ség a rómaiaktól és más vallások szokásaiból is sokat átvett, hogy népszerűbbé váljon. így a sok ezer éves, a téli napfor­ dulóra eső ünnepet is belevonta a keresztény vallás ünnep­ körébe. A legnagyobb ünnepet tette erre a napra: a Megvál­ tónak, a kereszténység legjelentősebb alakjának, Jézusnak a születésnapját. I. (Szent) Gyula pápa 350-ben nyilvánította december 25-ét a Megváltó születésnapjává. December 24-e, Ádám-Éva napja a karácsonyi ünnepkör leg­ jelesebb napja karácsony "vigíliája", adventi időszak utolsó napja. Számos szokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz: tilos volt kölcsönadni és kérni, mert az elvitte a gazda hasznát. Mindenki a ház körül dolgozott, tilos volt erdőn, mezőn tevé­ kenykedni. Nem volt tanácsos varrni, fonni, foltozni, moso­ gatni. E napon a kiterített mosott ruha is bajt, betegséget hoz­ hatott a családra. Az eladó lányok ha az esti harangszókor a kútba tekintettek, megláthatták vőlegényüket. A legényeknek nem volt szabad zsírosat enni, nehogy csúnya menyasszonyt kapjanak. December 25. - karácsony napja, a téli napforduló ősi ünnepe, a kereszténységben Jézus Krisztus földi születésének emléknap­ ja, az életet adó fény megszületésének napja. A hagyományos magyar paraszti életben a család ünnepe. Ez a nap munka­ tilalommal járt, csak a legszükségesebb munkákat végezték el. Ez a nap a betlehemezés ideje. Ekkor mutatta meg eredményét advent, Márton, Katalin, András, Borbála, Miklós, Luca napja andrásoló vagy más jósló cselekménye. Az éjféli "misevégző" harangozással fejeződött be a napforduló, a születés szent időszaka. Az ekkor megterített karácsonyi asztal, a házi oltár a hálaadás és a könyörgés eszköze volt. December 26. - karácsony másodnapja: István napján zabot és sót szenteltetett a régi falu népe, regősök járták a házakat. Istentisztelet után "istvánoltak": zeneszóval, rigmusokkal köszöntötték fel az Istvánokat. Karácsonyfa Ma már el sem tudnánk képzelni a karácsonyestét karácsonyfa nélkül. Talán ez a legszebb és leglátványosabb ünnepi szokás. A karácsonyfa állítása nem számít régi szokásnak. A külön­ böző ünnepek során a fák, örök­ zöld növények szerepe minden népnél nagy volt. A magyar népi hagyományokban a karácsonyi életfa vagy termőág tekinthető a karácsonyfa elődjének. A kará­ �ítélet csonyfa bibliai eredetű magyarázat szerint ősi, családfa jelentéssel bír; eszerint ez a fa, Jézus családfáját is jelenti. Valamint kapcsolatba hozzak a bibliai tudás fájával is, hiszen karácsony napja az első emberpár: Ádám és Éva napjára esik. A karácsonyfa-állítás német eredetű szokás, a 17. században terjedt el. A németek abban a hitben éltek, hogy a téli napforduló idején a gonosz szellemek, a halottak szellemei kiszabadulnak és szabadon csatangolnak a világban. A kísér­ tetektől az emberek csak úgy menekülhetnek meg, ha az élet örökzöldje, a fa alá húzódnak. A hagyomány szerint Luther Márton állított először karácsonyfát gyermekeinek. Ő azonban már Jézus születésének tiszteletére állította a fát és számtalan kis gyertyát gyújtott rajta. A fákat gyümölcsökkel, papírkivágásokkal, aranyláncokkal és édességekkel díszítették. Az első, történelmileg is megala­ pozott adat 1605-ből származik. Egy strasbourg-i polgár jegy­ zetei arról árulkodnak, hogy városában akkoriban elterjedt, hogy fenyőfákat állítanak. Magyarországon csak a múlt szazad második felében kezdett elterjedni ez a szokás a becsi udvar ösztönzésére. Eleinte csak a nemesi csaladoknál először Brunswick Teréz, martonvásán grófnő állított karácsonyfát 1824-ben -, később a módosabb polgároknál is elterjedt. A parasztok körében csak ebben a szá­ zadban, sokaknai csak 1945 után honosodott meg a fenyőfa­ állítás. Angliában ma sem szokás fenyőfát állítani, helyette fagyöngy­ ből készült koszorút függesztenek a mennyezetre. Van, ahol az a hiedelem él, hogy a karácsonyfát is az ajándékozó földöntúli lény hozza. A karácsonyfadísz korábban alma, dió, házilag készített sütemények, mézeskalács volt. Az 1880-as években jelent meg az üvegdísz. Ma már egyre nagyobb fákat állítanak, üvegdí­ szekkel, szaloncukorral, színes égőkkel. Magyar népszokások Hazánkban december 13-ához, Luca napjához kapcsolódik az egyik legelterjedtebb szokás. Ezen a napon elkezdenek egy széket faragni, amit karácsony előestéjére fejeznek be. Aki a templomban az éjféli misén rááll, az meglátja, hogy ki a boszorkány. A lányok szívesen jósolnak lucakor, hogy ki lesz a jövendőbelijük. A karácsonyi népszokások sok újévet köszöntő elemet is megőriztek a régi időkből. Ilyen szokások a különböző zajkeltések: kolompolás, kiabálás; az alakoskodás: jelmezek, álarcok, állatbőrök viselése, melyek a gonosz, ártó szellemek elűzésére szolgáltak. Falun házról házra járnak a legények regölni, köszönteni. Kifordított bundában, kezükben bottal, csengővel kopognak be a házakhoz, hogy jó termést, sok állatot, bőséget kívánjanak az új esztendőben. December 27-én Szent János napjához kapcsolódik a borszentelés szokása. A szent bornak mágikus erőt tulajdonítottak, beteg embert, állatot gyógyítottak vele. Öntöttek belőle a boroshordókba, hogy ne ro­ moljon el a bor. December 28. Aprószentek napja, a Krisztusért mártírhalált halt betlehemi kisdedek emléknapja. Ezen a napon vesszőből kis korbácsot fonnak, és a gyerekeket vagy az egész háznépet megveregetik, hogy frissek, egészségesek legyenek. Hazánkban a két legfontosabb dramatikus szokás: a betlehemezés és a regölés. Időpontjuk végigvezet az 4 egész karácsonyi tizenketteden. A betlehemezés fő alkalmai karácsony és vízkereszt, a regölésé pedig István protomártír ünnepe. Az ünnepsor vége január 6-a, vízkereszt napja. A vizek megszentelé­ sének, és Jézus keresztelésének ünnepnapja. A bábtáncoltató betlehem főleg a Balaton-felvidéken szokás, ugyanazt a történetet kis bábszínpadon bábfigurákkal adják elő. A középkorban ezt a játékot az oltáron mutatták be, s mivel később világi elemek is szövődtek az előadásba, kitiltották a templomból. Ugyancsak a Dunántúlon terjedt el a Szállást keres a szent család elnevezésű szokás. Egy-egy faluban 10-15 család vesz részt a játékban, egy festett szentcsalád­ képet december 15-től kezdve minden nap hangos énekszóval más-más házba kötöztetnek. A karácsonyi ünnepnek már régóta része ez a dramatikus játék, amelyet eredetileg a templomok­ ban vagy azok előtt adtak elő. A játék Jézus születésé­ nek fontosabb eseményeit mutatja be a Biblia alapján. Ez a szokás idővel elszakadt a templomoktól és szá­ mos változatban népszokásként élt tovább. A legrégibb ismert magyar nyelvű betlehemes játék szövege a váci egyházmegyei könyvtárból került elő. Liptay István ecsegi plébános jegyezte fel 1684 és 1694 között. Betlehemezni általában karácsony délutánján indul­ tak a fiatalok, s késő estig sorba járták a falu portáit. Napjainkban kétféle betlehemező szokás ismeretes: az egyik, az élő szereplőkkel, a másik bábfigurákkal ját­ szott változat. Mindkét fajtáját hasonlóképpen játszák, azonos szereplőkkel (pásztorok, angyalok, , f >«4 2 ; h Mária, József). A betleheI mezés fontos kelléke a kis templom, melynek belsejét a | bibliai történet szereplői né« W pesítenek be, egyikből sem W hiányozhat a királyokat Bet- lehembe vezető csillag. Fügedi Zsófia 11 �ítélet Advent első vasárnapja Felébredek. Álmosan, pizsamában lemegyek a konyhába, ahol már édesanyám sürög-forog, az éppen adódó dolgával foglalatoskodik. Elkezdek reggelizni, lassan édesapám és bátyám is felébrednek. Az asztalon már tegnap óta kint van az az adventi koszorú, amit én készítettem. Igen, nálunk ez már hagyománnyá növi ki magát, hogy adventét megelőző szombaton a plébániához tartozó iskolában összegyűlnek a hívők - kisiskolástól a felnőttekig -, és ki-ki néhány órán keresztül a maga adven ti koszorúját készíti, és persze készül egy nagy, a templomba. így volt ez tavaly is. Estefelé a sok olló, ragasztó, és fel nem használt anyag közt rákerültek az elkészült koszorúk egy nagy kerek asztalra. Melléjük állt a plébános, és megáldotta őket. Azt hiszem, ettől lettek igazán adventiek azok a koszorúk. A „műveken” látszott, hogy az Úrnak szánták őket, látszott bennük az a sok egyéniség, akik ott álltak körülöttem. Mindenféle színű gyertyák, szalagok, díszek, és mégis mindegyik ugyanolyan szép. Búcsúzás és népi takarítás után büszkén állítottam haza alkotásommal, amin néha elfordult a gyertya, és olyankor ferdén állt, de úgy gondoltam és ma is így gondolom, hogy Istennek nem ez a fontos. Legszívesebben már meg is gyújtottam volna az első gyertyát, de tudtam, hogy várnom kell vasárnapig. Amikor este lefeküdtem, a koszorúkészítés élményei voltak szemem előtt, az a sok mosolygós arc, a kisebb gyermekek ügyetlenségei és a plébános öröme, hogy idén is sikerült. Idén is sikerült megszólítania a híveket, összehívni az emberek apraja-nagyját az Úr nevében. Már három éve rendelte hozzánk Isten ezt a papot, volt időm megfigyelni, hogy mikor boldog. Aznap este boldog volt. Ilyen élményekkel feküdtem le aludni, és nem tudtam szabadulni az irgalom gondolatától, amivel Isten nekem ilyen csodálatos együttlétet adott. Vasárnap van, reggelizem, a család lassan ébredezik. Az asztal közepén ott áll a koszorú, ahogy azt tegnap odatettem. Iparkodom, mert tíz órára misére megyek. A nagy koszorún a templomban már ég az első gyertya. Sokszor odanézek mise közben. Tizenegy óra van, újra itthon vagyok, és már ott állok gyufával a kezemben a mi koszorúnk mellett. Leülök, és elgondolkozom. Nem az élet nagy dolgain, csak úgy egyszerűen Istenre gondolok. És megnyugszom. Ebédre meglátogatjuk a nagyszülőket, este már újra ott ül a család a láng mellett. Csak ne menne már annyit az a TV! Tudom, fontosak a hírek, de megenyhül a szívem, mikor a bemondónő mellett az asztalon szintén ott pislákol advent jelképe. Érzem a fenyő illatát. Kellemes és szeretetteljes érzés tölt el. Ilyenkor nincs kedvem tanulni. Nem, ezt át kell élni, ennek időt kell hagyni! Adventnek nem jellemzője a gyorsaság. Ebben a négy hétben megpróbálok többet gondolni Istenre, a hitemre, a családomra. Megpróbálok kevesebbet vitatkozni, kevésbé makacs lenni, többet olvasni a Bibliát. És akkor azt hiszem, hogy minden vasárnap, sőt minden nap nyugodt lelkiismerettel fekszem le aludni. Mindenkinek hittel és várakozással teli adventét kívánok! Elmaradt havazás Hideg, őrült dalokat zengő szél hozta idén a karácsonyt. Sáhó Eszter Vártad a havat, hogy méltó legyen az ünnep, eltakarja a hétköznapok sötétlő bűneit. Nem jött, más a hangulat, egy kellék hiányzik. Fa, ajándék, gyertya, kalács...csupán díszletek. Elfelejted közben a lényeget: Megváltó született! Ha összeomlanak a színfalak, akkor neked mi marad? Tudsz akkor is örülni, látni a fényeket? Nem hamis ragyogást, hanem az igaz életet. Látni a Megváltót, ki fehérre mosta bűneid, hogy ne kelljen se hó, se fagy, se konok indulat. Csak az öröm mindenek felett, hogy eljött érted, megtisztított téged is! Tégy hát meg annyit, hogy meglátod Őt a fényekben, a boldog arcokon, s este, hálát adva elmormolsz egy álmos imát. Fügedi Zsófia 12 �ítélet Karácsony nálunk és másutt Karácsony ünnepét mindig nagy készü­ lődés előzi meg. Persze itt az egyetemen az Adventnek sajátos hangulata van, ahol a vizsgák okozta izgalmak színes egyveleget alkotnak a várakozással. Európában, sőt az amerikai és ausztrál kontinensen is Jézus születése a legszen­ tebb ünnep. Az ajándékozási és étkezési szokások azonban országról országra különbözőek. Kis országunkban ma­ radva, mely mérete ellenére hatalmas hagyományokkal rendelkezik, ma is je­ len vannak régi táplálkozási szokásaink, ami nemcsak egyfajta ínyencség, hanem bölcsesség is, mely belátja, hogy az, amit annyi koron át a tapasztalat összevá­ logatott, nem szabad elherdálni. De mi is kerül az asztalra? Tájanként külön­ böző. Karácsonyt megelőző időszakot a szegényesebb bojtos ételek, az ünne­ peket gazdag, többfogásos étrendek jel­ lemzik. A böjt szenteste ér véget, az est fénypontja a lakoma. Innen ered, hogy december 24-én ebédre böjti bablevest, tojáslevest, mákosgubát, általában hústalan ételeket fogyasztottak. Számos családnál ma is halászlé, halleves, vagy borleves, rántott hal, estleg más halétel szerepel a szenteste ünnepi étrendjén. A szokások eltérőek, sok helyen már ilyen­ kor az asztalra kerül a pulykasült vagy töltött káposzta. „Nagykarácsony nap­ ján az ebédet általában a pompás, erő­ teljes, aranyszínű húsleves nyitja meg. Ez a leves készülhet tyúkból, pulykából is, gombával, finommetélttel és zöldség­ gel gazdagítva. Az ételsor fénypontja azonban a pulykapecsenye, tűzdelve gesztenyével, mandulával töltve, vörös­ borban párolt szilvával körítve. Régen a miailag egyébként puritán országok­ ban, a menü akár 38 fogásos is lehet. Eredete abba a korba nyúlik vissza, ami­ kor a parasztok és halászok az év min­ den napján heringet és bogyókat ettek, a család egyetlen libáját vagy kacsáját ka­ rácsonyra tartogatták. A történelmi múlt mai maradványa, hogy az év, ezen legnagyobb ünnepén csakis a legjobb minőségű, különleges ételek és italok kerülhetnek az asztalra. Ezt hideg büfé formájában teszik (svédasztal), jellegze­ tes a habos tejberizs, melybe mandulát rejtenek és a megtalálót ajándékkal ju­ talmazzák. Franciaországban 24-e mun­ kanap, a gyerekek itt ilyenkor teszik a csizmáikatt az ablakba, hogy a Mikulás valami finomságot rejtsen bele, s család este étterembe megy. karácsonyi pulykát dióval is hizlalták, hogy ízletesebb legyen a húsa. Vidéken ilyenkor van a nagy disznóvágások ide­ je, amikor is orjaleves és disznótoros éte­ lek kerülnek az ünnepi asztalra. Kará­ csonyi ételeink rendjében fontos szerep­ hez jut a dús töltelékű diós és mákos beigli, s a töltelékhez lehet mazsolát, al­ mát, datolyát, csokoládét, mézet, birsal­ masajtot keverni. Karácsonyunk egyik elengedhetetlen szereplője, a szaloncu­ kor. Már a múlt században készítettek a cukrászok, de igazán a századfordulón vált divatossá, s csak nálunk maradt ha­ gyományos ünnepi édesség. A reform­ korban — francia minta nyomán — jött divatba a polgári lakásokban a fogadó­ szoba, azaz szalon, ahol karácsonyfát ál­ lítottak, és így lett a fán lévő díszesen csomagolt csemege neve szaloncukor. Érdekes hagyományt követnek Lengyel­ országban, ahol az ünnepi vacsora kez­ detét a kenyeret szimbolizáló ostya elfogyasztása jelenti, majd következik a 12 fogásos vacsora, a tizenkét apostol nyomán. Jellegzetes étel a céklaleves, hi­ deg töltött tojás, s az est fénypontja a halleves, melynek mágikus erőt tulajdo­ nítanak. Skandináviában, a gasztronó- Az igazi ünnep dec. 25-e. Jellegzetesség a libamáj és a híres francia karácsonyi süti: buche de noel, amit mi csokis fatörzsként ismerünk. Mint láthatjátok, a vallási ünnepeknek meg van a sajátos hangulatuk, kialakul­ tak az ünnepi szokások, és az ünnep nyújtotta örömök között fontos helyen szerepel mindaz, ami az asztalra kerül. A jó étel elkészítésének azonban van egy nagy titka: nem elég hozzá a recept, jó szív is kell hozzá! Kívánok mindenkinek finomságokban gazdag, békés ünnepeket! Mikó Adrienn 13 �ítélet A Kari TDK Eredménye 2004. november 12-én került megrendezésre a Tudományos Diákköri verseny válogatója karunkon Az alább közölt dolgozatokat - egy kivételével a bírálóbizottság az OTDK-ra továbbküldeni javasolta. A dolgozatok bírálói: Dr. Jobbágyi Gábor a bírálóbizottság elnöke, a kari TDK vezetője, Dr. Landi Balázs a kari TDK titkára, ésDr. Koltay András Szerző Dolgozat címe Tanszék Konzulens Opponens Pontszám Takács Gábor A jogos védelem egyes kérdései Büntetőjogi Dr. Újvári Ákos Bognár Júlianna 42 Dukai Miklós Eutanázia - A „kegyes halál” büntetőjogi problémái Büntetőjogi Dr. Kiss Zsigmond Kiss Gergely 55 Boytha Dóra Az imperatív szabályok alkalmazása a francia magánjogi joggyakorlatban Nemzetközi Magánjogi Dr. Bánrévy Gábor Dr. Fekete Balázs 74 Dámossy Bálint Az Európai Unió tervezete a szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre alkalmazandó jogról Nemzetközi Magánjogi Dr. Burián László Császár Dániel - Páll Balázs Az egyháznak az államtól való elválasztása az állam (világnézeti) semlegessége tükrében Alkotmány-jogi Dr. Schanda Balázs Czilli Máté 75 Domahidi Ákos Határtalan jogfejlesztés? A bírói jog jog­ Jogbölcseleti elméleti problematikájának vizsgálata a Luxemburgi Bíróság gyakorlatában Dr. Györfi Tamás Szilágyi Dorottya 68 Szilágyi Dorottya A politikai kötelezettség és polgári engedetlenség problematikája Jogbölcseleti Dr. Györfi Tamás Domahidi Ákos 60 Csuha András Bányajog és bányaművelés a magyar középkorban - Körmöcbánya és tér­ ségének bányászata a kezdetektől a XVI. Század végéig Jogtörténeti Dr. Horváth Attila Dr. Ruszthi Hunor 69 Pásztor Bernadett A környezetben okozott károkért fenn­ álló felelősség a polgári és a környezetvédelmi jogban Környezetvédelmi és Versenyjogi Dr. Lomnici zoltán Siroki Krisztina 56 Navratyil Zoltán Polgári jogi Az asszisztált reprodukciós eljárások a jogi szabályozás tükrében - különös tekintettel az in vitro embrió helyzetére Dr. Jobbágyi Gábor Tóth Áron László 81 Pocsai Tamás A tokaji bor hamisítása Polgári jogi Dr. Tattay Levente Varga Dániel 77 Nagy Gergely Vittay Dániel Az információs társadalom és a magán­ Polgári jogi jog - A személyiségvédelem aktuális kérdései az információs társadalomban Dr. Tattay Levente Végh Luca Karolina 60 Pogácsás Anett Szerzői jogi kérdések a televíziózásban - az információs társadalom kihívásai Polgári jogi Dr. Tattay Levente Dobos Lilla 72 Mód Kristóf A pszichiátriai betegek jogi helyzete Polgári jogi Dr. Landi Balázs Kardos Andrea 76 Lakatos Mária Csilla A szerződésen kívüli károkozás jogi sza­ Polgári jogi bályozásának összehasonlítása a római­ germán és a common law jogcsaládban Dr. Lábady Tamás Dr. Landi Balázs Kéri Zoltán 64 14 �ítélet Kísért a Fantom... A körúton villamosozva megakad a szemünk egy titokzatos fehér maszkon. Azt adja tudtunkra, hogy a Fantom a Madách színházban kísért. 17 évvel azután, hogy Az Operaház Fan­ tomját a londoni Her Mejesty's Theatreben bemutatták, Andrew Lloyd Webber misztikus dallamai hozzánk is eljutot­ tak. A darab formátumához mérten az idáig vezető út is szinte „heroikus” volt. Ugyanis még két másik budapesti szín­ ház is versengett a színpadra állítás jogaiért. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen ez a musical maga a lehetőség. Már a világ 20 országában és 109 városá­ ban játszották. Szinte megszámlálhatat­ lanul sok színházi díjat söpört be, köz­ tük 3 Olivér és 7 Tony díjat, valamint a Legjobb Musical elismerést. Népszerű­ ségét mi sem mutatja jobban, minthogy versenyben van a Broadway legtöbbet játszott musicalje címért. (Pikáns finto­ ra a sorsnak, hogy a zeneszerző egy ko­ rábbi sikerművét, a Macskákat készül le­ lökni trónjáról.) Mindezek mellett bizony komoly jogi és gazdasági akadályokat győzött le a Madách Színház mindaddig, míg 2002 augusztusában a jogtulajdonos The Really Useful Group Ltd. hozzájárult a budapesti produkcióhoz. A siker ízét pedig csak növelte, hogy — mivel a ma­ gyarországi körülmények egy színház­ ban sem alkalmasak ahhoz, hogy a lon­ doni előadás hű másolata elevenedjen meg a színpadon — a magyar gárda szabadkezet kapott egy önálló művészi változat megálmodásában. Szirtes Tamás talán már rá is szolgált er­ re a „különös kegyre”, hiszen 1983-ban a Macskák, 1991-ben a József és a színes szélesvásznú álomkabát, valamint 1996ban A szerelem arcai című Webber da­ rab rendezőjeként bizonyította tehetsé­ gét — természetesen a Madách berkein belül. Maga köré gyűjtötte többek kö­ zött Kentaur díszlettervezőt, Vágó Nelly jelmeztervezőt, Seregi László koreog­ ráfust és Kocsák Tibor zenei vezetőt, majd rögvest gondos munka vette kez­ detét. A történet persze már ekkor sem volt teljesen ismeretlen a hazai közönség előtt, mégis méltánytalanul kevesen tudják, hogy a zeneszerző Gaston Leroux Az Operaház Fantomja című regé­ nyéből merített, aki megdöbbentően furcsa író volt, és minden művében szembesíteni kívánta Olvasóit a halál misztériumával, a sötétség erőivel, a csúf és a gonosz bizarr igézetével, az utá­ lat és a szerelem közötti vergődéssel. Andrew Lloyd Webber pedig „csak” reinkarnálta a sötétség teremtményét. A Fantom a musical kulcsfigurája. Az alkotók többfordulós válogatás so­ rán döntöttek a szereplőgárdáról. Sike­ rét jelzi, hogy nehezen lehet pusztán 1-2 nevet kiemelni. Hiszen estéről estére más-más kiválóságok lépnek színpadra, mint Sasvári Sándor, Miller Zoltán, Ki­ rály Linda, Mahó Andrea, Homonnay Zsolt, Bot Gábor. A 2003. május végi premiert Lady és Lord Andrew Lloyd Webber is megtisz­ telte, aki roppant elégedett volt az eredménnyel. Bár a londoni színvonal­ lal lényegében lehetetlen lépést tartani, nekünk ismét sikerült sajátságos színt vinni a darabba. A Galambos Attila for­ dításában felcsendülő dallamok szinte önállóan is elszórakoztatnák a nézőket, de az impozáns látványtechnika, az egyedi, különleges díszletezés végképp a színpadra szögezi a szemeket. Az előadás a mai napig kasszasiker, a jegyekre szinte „vadászni” kell. Minden­ ki látni akarja... Vajon mi áll e lelkesedés hátterében? Feláll ugyebár a klasszikus szerelmi há­ romszög: Raoul, a romantikus gróf, aki­ nek heves érzései az ösztönösen tehetsé­ ges és káprázatosán szép énekesnőt, Christine-t ostromolják, akinek varázsa még valakit rabul ejt, az Operaház Fan­ tomját. Meggyőződésem, hogy az ő karaktere „viszi” a darabot, misztikussága hat át majd minden jelenetet. Ez a különleges lény hol legenda, hol zseniális zenész, tudós, építész, feltaláló, s míg az egyik percben lángoló szerelmes, a másikban már szörnyszülött zsaroló gyilkos. A musical zenei betetőzéséből egyben végső kicsengése is kihallható, melyben az ének, az emberi hang elsöprő erővel elfoglalja misztikus trónját... „Jöjj hát és énekelj így kell legyen! Énhozzám tartozol Egy vagy velem. Nem küzdhetsz ellenem Mert hív az éj, A Fantom, ez a titokzatos lény Rég benned él... Énekelj Angyal! Énekelj nekem...” Kétségtelen tény, hogy Az Operaház Fantomja, a műfaj királynője, „leigázta” a magyar közönséget is. Nem csoda, hogy feszült izgalom előzi meg a Webber-Bródy szerzőpáros 2005 májusára ígért közös produkcióját. De addig is kísért a Fantom... Pozbai Viola 15 �ítélet Magyarország és az Európai Unió Érdemes volt-e csatlakozni az Európai Unióhoz, figyelemmel a régebbi tagállamok tapasztalataira? Milyen következmé­ nyekkeljár(t) ez afolyamat a különböző gazdasági és társadalmi szektorokban? Mi Magyarország szerepe az uniósforga­ tagban? Ezekre a kérdésekre keressük a választ jelen lapszámtól kezdve minden hónapban. Tartsatok velem, ígérem hasznos és érde­ kes lesz! Európai összefogás!?! Az európai egység ideája nem a XX. Század szüleménye; az már sokkal korábban megfogalmazódott olyan filozófusok, tudósok elméjében, mint Dante, Rotterdami Erasmus, Immá­ nuel Kant, sőt 1849-ben Victor Hugó merészen az Egyesült Európa megteremtődésének lehetőségéről szólt. ezekre lenne szükség — kézzel fogható, kitapint­ ható előnyöket lehet él­ vezni, profitra lehet szert tenni a tagságból, és itt most nemcsak a financiá­ lis pozitívumokra gon­ dolok. Kis hazánk számára a legjobb, leginkább követendő példa Írország esete: Az ír példa, avagy a kelta tigris nagyot ugrása A konkrét elképzelések megfogalmazódásához azonban olyan történelmi kataklizmák bekövetkezésére volt szükség, mint az I. világháború, az 1929-33-as világgazdasági válság, végül pedig a II. világháború. Ilyen forrongó légkör vezetett ahhoz, hogy előbb Coudenhove Kalergi gróf, majd Monnet, Schuman és de Gasperi lefektessék egy azonos gazdasági elveken és közös eszmerendszeren nyugvó Európa alapköveit. A cél kezdettől fogva, tehát már a Római Szerződések létrejöt­ tekor az volt, hogy a közös piac keretein túllépve egy gazdasá­ gi unió, a távolabbi jövőben pedig — az együttműködés kicsúcsosodásaként — egy politikai unió teremtődjék meg. E magasztos célkitűzések úgy tűnik, egy ponton megrekedtek, és amelyen nagy valószínűséggel nem is tudnak továbblendülni, legalábbis nem hatékonyan. A közösségben már az is komoly problémákat okozott, ami­ kor a '80-as években olyan szegény országok nyertek felvételt, mint Görögország, Spanyolország és Portugália. Személyes és közvetett tapasztalataim szerint, hazánkban a csatlakozási tárgyalások éveiben — köszönhetően többek kö­ zött egyes politikusoknak és médiumoknak — téves kép ala­ kult ki az emberekben integrációnk lényegéről és annak vár­ ható következményeiről. Sokán gondolták, hogy végre eljön a tejjel-mézzel folyó Kánaán, az Unió zsákszámra küldi Magyar­ országra a pénzt, így minden problémánk megoldódik. A va­ lóság ezzel szemben korántsem ilyen rózsás; elég ha azt jelzem, hogy a korábban csatlakozott országok szinte mindegyikében tetemes negatív hatása volt az integrációnak, különösen az el­ ső években. Nem akarom természetesen, hogy valamifajta mély szkepticiz­ mus tűnjön ki soraimból, hiszen megfelelő politikai akarattal és szervezéssel — meggyőződésem ugyanis, hogy elsősorban 16 Sokak meggyőződése, hogy az ír gazdasági növekedés akkor indult útjára, amikor 1973-ban — az Egyesült Királysággal és Dániával egyetemben — felvételt nyertek az Európai Közös­ ségbe. A felvétel megtörténte tény, de az azt követő tizenöt év­ ben rosszabb lett a helyzet. Nem közeledés, hanem távolodás, nem növekedés, hanem komoly visszaesés volt tapasztalható az integráció utáni másfél évtizedben. 1989-et követően azonban megindult a felzárkózás, ami nem kis részben (de önmagában véve nem lett volna elegendő!) an­ nak köszönhető, hogy az EK kétszeresére növelte Írország pénzügyi támogatását. A támogatások egyharmadát fordították a fizikai infrastruktúra (utak, hidak, kikötők, repülőterek, víz és szennyvíz) fejlesztésére, további egyharma­ dát oktatásra és képzésre, a maradék egyharmadot pedig végle­ ges beruházási támogatásként, pályázatok révén szétosztották a hazai ipari, mezőgazdasági és szolgáltató vállalkozások részére. A pénzügyi stabilizáció hatására, az egységes belső piac meg­ nyíltával a külföldi befektetők is kezdtek bemerészkedni a kel­ ták földjére Egy neves ír tudósok által jegyzett tanulmánykötet azonban nem elégszik meg az „ír csoda”-ként emlegetett jelenség ily kurta magyarázatával. Az 1999-ben kiadott, Understanding Ireland's Economic Growth címet viselő munkájukban arra a következtetésre jutnak, hogy azért nem sikerült korábban a felzárkózás, mert a külföldi cégek mellett nem támogatták a belföldi vállalkozásokat. Hiába jöttek a külföldi befektetők, ameddig a hazai vállalkozók nem kaptak vissza nem térítendő beruházási támogatást, addig az ország csak vergődött. A sikeres előretörés onnantól lett megfigyelhető, hogy egyidőben támogatták a multinacionális cégeket és a hazai vállalko- �ítélet zókat, az infrastruktúra-fejlesztéseket és a turizmust, az okta­ tást és a lakásépítést. Eme intézkedéseiknek köszönhetően, minden gazdasági mutatójuk egyszerre javult. Azt is fontos megemlíteni, hogy az írek kiemelten kezelték az állampolgárok tájékoztatását. Bár akkor még nem létezett, eu­ róbán mérve százmilliókat fordítottak arra, hogy a társada­ lom különféle szegmenseit - a kis-és középvállalkozóktól kezdve, a banki alkalmazottakon át, a mezőgazdaságból élő emberekig bezárólag — kellően felkészítsék, megtanítsák, mi­ ként lehet minél több támogatást szerezni az EU-tól ahhoz, hogy elképzeléseiket megvalósíthassák. Tény, hogy ez a prog­ ram sok pénzt emésztett fel, de azóta többszörösen megtérült, hiszen az írek azok, akik az összes tagallam közül a legügyeseb­ ben és a leghatékonyabban képesek lehívni a közösségi pénze­ ket, legyen szó akár a szociális és kohéziós alapokról, akár egyéb uniós forrásról. í HAND £N0RGF V N H t D AN1> tIRf OANMARK LATVIJA m ruvA R «incbom BUARUS RUSSHA POiSKA UKRAJNA FRANCI w&s* RfPUBttKA StöVfNUO <Mt*RRtiaf AOÖOVA ROMÁNIA FQRWGAL «(KU't jcomx &8HAI RMcariu AWRMUS KÁUSfAN MPÁNA HUN I Ü R f A'A A á A HLAÖA «»«*««« ti ojAraiR WVRIYA nxU KIRR^ I Az írek röviden összefoglalt esete tehát eklatáns példája annak, hogy Magyarországnak - pontosabban a mindenkori magyar kormánynak — el kellene végre jutnia arra a pontra, amikor felismeri: a történelem viharai által megtépázott, ám rend­ kívül tehetséges nemzet többre hivatott annál, minthogy a külföldnek való, már-már kényszeres megfelelésre építsen. A különbség csupán annyi, hogy míg régen Moszkva szava volt az úr, addig napjainkban a brüsszeli, illetve a washingtoni gyakran egymással ellentétes - érdekeknek való megfelelés rögös útjain lavírozgatunk. egyéni boldogulásunk és nemzeti jövőnk felé. Az európai identitástudat, amelyet oly gyakran emlegetnek egyes közéleti szereplők, csak akkor alakulhat egy európai nemzet polgáraiban, ha tisztában vannak múltjukkal, kulturális értékeikkel, ismerik gyökereiket, el tudják magukat helyezni a történelem nagy színpadán, és van merszük felemelt fejjel járni, feledve a semmiért érzett kollektív bűntudat beléjük sulykolt gondolatait. Ez tehát a kiindulópont, a nemzeti identitástudat: ahogy a hazra sem lehet alapozás nélkül tetőt építeni, úgy nem lehet egészséges nemzeti öntudat hiányában egy komplexebb európai eszmerendszert hinni és befogadni. Gróf Széchenyi István mondta: „Tisztességes emlékezet nélkül nem lehet nemzetet építeni!” Érdemes lenne a hazai hangokra, panaszokra és ötletekre fi­ gyelni, mert amíg ez nem következik be, amíg a határainkra önhibájukon kívül szakadt honfitársaink részére történő ket­ tős állampolgárság megadását vagy meg nem adását nem er­ kölcsi, hanem financiális alapon szemlélik, addig esélyünk sincs arra, hogy bizakodva és némi megnyugvással tekintsünk (a következő számban folytatom, az Európai Unió szociálisés foglalkoztatáspolitikájával.) Szalay Beatrix 17 �ítélet Néhány sor egy barátról... Közületek, közülünk kevesen tudják milyen nehéz is tanulni. Megteremteni a feltételeket, küzdeni az életben maradásért és mindemellett harcolni az előítéletek ellen. Egyetemünk egyik hallgatója, dacolva a sorssal sorba veszi az akadályokat és min­ denkihez van néhány kedves szava. Küzdenie kell sokszor ellenünk is. Sajnos néha mi sem veszszük észre, hogy az előítéletek, melyek bennünk vannak észre­ vétlenek számunkra, de szembe jövet vele, mégis kiülnek az ar­ alkotunk, és habár ezen közösség tagjai a vallási és felekezeti hovatartozása, a kulturális közeg és a családi hagyományok alapján különböző, mégis egy és oszthatatlan. Az ilyesfajta at­ rocitások ellen pedig küzdenünk kell! Nem. szabad másodran­ gú embernek tekinteni a tőlünk különbözőket. Merjünk kedvesek lenni és úrrá lenni a bennünk lévő kétkedésen esélyt adva ezzel másoknak. cunkra. Ez a hallgató egy roma származású fiatalember, akiről kevesen tudják min kellett keresztül mennie ahhoz, hogy idáig eljus­ son. Azt kívánom, hogy az a szenvedés és megaláztatás, ami őt érte, minket sohasem érjen, de ha mégis akkor sikerüljön annyi erőből táplálkoznunk, hogy kitartsunk. Ha valaki még mindig nem tudná kiről is szól ez a pár sor, akkor ahogy minden évben eddig is, így várhatólag jövőre is jöjjön be Nők napján Karunkra és nézze meg, hogy ki oszt virágot a bejáratnál. Kinek fontos a női nem tisztelete, hogy a megélhetéséhez szükséges pénzből még arra is áldozzon, hogy kifejezze nagyrabecsülését a több száz szál virággal példát mutatva férfitársainak, így nekem is. Feltehetitek a kérdését, hogy ez a cikk miért most íródott?! Saj­ nos ez a téma mindig időszerű, és néhány ember megnyil­ vánulásai miatt minket is érint. Minket is, mert közösséget Dorogi Zsolt a Hallgatói Önkormányzat Tanulmányi alelnöke Pázmány rejtvény Készítette: Tokody Klára ékezettel 47. Jól van — latinul 48. Autóversenyző kiejtve 51. Lilás betűi keverve 53. Életre keltett agyagszobor vége! 54. Művész 55. Társasházban élő 57. Római három 59. Végtelen ostya! 61. Női név 65. Nem jól elkevert 68. Gyógynövényt 69. Szájvízmárka végtelenül 70. Részeges 72. Oklevél 74. Görög autójel 75. Borkülönlegesség 76. Katonai rang 79. Shrek népe végtelenül Vízszintes: 1. Megfejtés első része: idézet Ady Karácsony című verséből 18. Biztonságtechnikai eszköz 19. Bambán mafla 20. Teherautó márka 21. Azonos atom eltérő tömegű változata 22. A pápa hármas koronája 24. Gonosztevő 26. Korlátlanul gyengéden! 27. Sebre tesszük 29. A bűnbánat színe 31. Dagály 32. Végtelen altatóorvos! 33 Smink 35. Lett főváros 37. Angol abc utolsó betűje 38. Kis János 40. Végtelen árleszállítás 42. Megvéd 43. Higany vége! 45. Egyiptomi napisten 46. Amerikai Egyesült Államok 18 Függőleges: 1. Kálium 2. Méreg 3. Brazil város 4. ÁAT 5. ízeltlábú ékezethiánnyal 6. Talál­ kozóhely a Pázmányon 7. Állóvíz fordítva 8. Sok dalt ismerő 9. Ittrium 10. Térdeplő 11. Német szénvidék fonetikusan 12. Elájulnak 13. Kettősbetű 14. Angol rang 15. Hidrogén 16. Tűzálló anyag eleje! 17. Ilyen fegyverletétel is volt 21. A megfejtés második része 23. ízisz temploma végtelenül 25. Zara betűi keverve 28. Picike egyneműi 30. Ikebana fele 34. Aeneis szülővárosa 36. Jód vegyjele 39. Felejtéssel járó betegség 41. Madár 44. Angol zselé 45. Keresztül 46. Utál egyneműi 48. Szolmizációs hang 49. így beszélnek Moszkvában 50. Töltelékszó 52. Ki­ lenc... híd: Hortobágy nevezetessége 56. Oxigén és cink vegyjele 58. Madár 60. így ül az, aki türelmetlen 62. Angol jósnő 63. Kölcsön biztosítékául lekötött tárgy 64. Svéd, thai, luxemburgi és görög autójel 66. Valamit fel...: felöltözteti 67. Országos Szennyvízkutató Állomás 68. Lapátolna 71. Időmérő 73. Menyasszony 75. Római pénz 77. Végtelenül avult! 78. Duplán regény hősnője �ítélet Gólyák, ki a fészekből! Akik figyelemmel kísérik az egyetem közéletét, azoknak fel­ tűnhetett egy maréknyi csoport lelkes működése a karon. Még a múlt tanév végén ismerkedtek össze azok a szinte minden évfolyamról jövő diákok, akik tenni szeretnének a hallgatói légkör felpezsdítéséért. Igen, rólunk, a tutorokról van szó... Ugyanakkor már a nyári, Egerben tartott csapatépítés alatt tisztázódott, hogy megfontolva kell előrehaladnunk. Legfontosabb célként egy végre valóban élvezhető gólyatábor lebonyolításában vállaltunk szerepet. így minden gólyát egyegy tutor gondjaira bíztak, hogy az első és minden bizonnyal egyik legnehezebb év alatt kellő segítséget kapjanak. De a lendületünk itt nem ért véget. Alapgondolatunk, miszerint nem mindegy, hogy a mostantól egyetemünkre kerülő hallgatók milyen élményekkel kezdik meg itteni „szárnybontogatásaikat”. Ezért kiállításokra (Miro, World Press) szervezünk turnuso­ kat, a kisebb csoportok színházi előadásokon vesznek részt. A kulturális programokkal párhuzamosan pedig „szakmai vonalon” bírósági tárgyalásokra és börtönlátogatásokra is bejuthatnak az érdeklődő gólyák. Tudatos fejlődésünk eredményeként lassan a technikai hátterünk is üzemkész, így a www.tutorok.hu honlap láto­ gatói első kézből értesülhetnek a legfrissebb hírekről, aktua­ litásokról. Többünknek feltették már a kérdést, mi értelme „izgága mű­ ködésünknek”. Nos, a válasz egyszerű. Adva van számos ötletdús fiatal, akik feles energiáikat feltétlenül pozitív és építő célba akarják befektetni. Akik éreznek kötődést a Pázmány felé, s a diákok összetartásának erősítésével az egyetemért akarnak dolgozni. Szeretnénk ezúton is üzenni mindazoknak, akik eddig kételkedtek bennünk, hogy mi már egy csapat vagyunk. Hisszük, hogy az alapokat már leraktuk, és továbbra is segíteni szeretnénk. Szeretettel várunk Mindenkit programjainkon. Bár hamaro­ san „felvételivel” bővítjük gárdánkat, ám észrevételeiteket, ötleteiteket személyesen a tutoroknál, vagy a tutorok@piarsoft.com e-mail címen addig is jelezzétek. a tutorcsoport Csodaváros 2004. decemberéig látogatható a Mille­ náris Parkban az Ability címet viselő különleges rendezvény az Értelmi Fo­ gyatékosok és Segítőik Országos Érdek­ védelmi Szövetségének (EFOÉSZ) a szervezésében, ahol a fogyatékkal élők életét ismerheti meg a látogató. Többek között a vakok és mozgás­ sérültek hétköznapjaiba nyerhetünk bepillantást, megismerve és megtapasz­ talva hogyan lehet kerekes kocsival közlekedni ott, ahol nincs akadálymen­ tesítve a járda vagy kinyitni egy ajtót, ami felénk nyílik. Próbára tehetjük a kézügyességünket is, amikor a vaksötét­ ben kell meglelni az előzetesen kiválasz­ tott ruhát. A rendezvény részeként tekinthető meg Csodaváros, ami az értelmi fogyatéko­ sok világa. A kérdésemre hogy miért jó, ha az emberek belehelyezkednek ebbe a környezetbe és átélik a fogyatékosok mindennapi nehézségeit, Gönczi Rita az EFOÉSZ munkatársa válaszolt. Elmondta, hogy közhelynek számít manapság az, hogy nehéz az életük, segíteni kell a beilleszkedésüket, el kell fogadni és nem marslakóként bámulni őket. De hogyan illeszkedik be egy világtól elszeparált intézményben nevel­ kedett sérült, és hogyan fogadja a társa­ dalom a furcsán viselkedő embereket? A probléma alapja, hogy nem sejthetjük, hogy mi is jár a fejükben, ők pedig nem értik azt, hogy miért viselkedünk a számukra olyan bonyolultan. Csodavá­ rosba egy értelmi sérült kalauzolja a látogatót, ahol ő az, aki ismeri minden titkok nyitját, és mi csetlünk-botlunk esetlenül a világban. Ez a világ is törvények szerint működik. A városi üzlet, posta, disco és könyvtár egy-egy kihívást jelent, ahol feladatokat kell megoldanunk. Melyik látogató jön rá arra milyen szabályt kell követni ahhoz, hogy például sikerüljön a boltban vásá­ rolni. A mi világunkban ezen nem kell gondolkodni, mert a válaszok magától értetődőek. Pedig Csodavárosban is van logika! Sokszor olyan banálisán egysze­ rű, hogy a városi könyvtárban a „sza­ bálykönyvet” böngészve a játékosok keze csattan a homlokukon: „Ja! Ez volt a megoldás? Ilyen egyszerű? Amikor odabenn káosznak tűnt minden!” A kalandok átélése nem elborzaszt, ha­ nem együttérzővé tesz, oly módon, hogy már nem okoz gondot felismerni, hogy szóljunk egy sérülthöz és mikor kell segíteni és mikor csak csodálni, milyen fantasztikus ügyességgel és lele­ ménnyel oldja meg az élet nehézségeit. Itt az ideje hogy ne csak sajnálkozzunk! Pásztor Veronika 19 �� Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2004 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource VII. évfolyam 5. szám 2004. december Abstract A summary of the resource. Tartalom Hírek „Ez nagy szentség valóban” Sáska Zoltán Attila versei „A szellemóriások fénye rám ragyog.” Marton Géza Polgári Jogi TDK A Zengő-ügy Beszélgetés Teleki Lászlóval, a HŐK külügyi alelnökével Vizsgán innen Első hónapok a Pázmányon Le az érdektelenséggel! Karácsonyi hagyományok Advent első vasárnapja Elmaradt havazás Karácsony nálunk és másutt A Kari TDK Eredménye Kísért a fantom Magyarország és az Európai Unió Néhány sor egy barátról Pázmány rejtvény Gólyák, ki a fészekből! Csodaváros Creator An entity primarily responsible for making the resource Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2004. december Date Created Date of creation of the resource. 2004. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (969kb+7867kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_VII_6_200412 Relation A related resource T00066 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_VII_6_200412 HÖK Jobbágyi Gábor Lukács Tamás https://omeka.ppke.hu/files/original/14d75a681f54ee333a558e70fb66c4ad.jpg 6d56dfcf0c38b056d7f331fef2337b24 https://omeka.ppke.hu/files/original/b3b52ca1adeb2c03a1ea263e4bac9147.pdf f64ddcf5f973a2d959188ac4c2991b2c PDF Text Text A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja VII. ÉVFOLYAM, 6. 2005. FEBRUÁR 0ITELET 4equum< A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA Tanulmányi bizottság Dr. Láng Péter, személyesen Gólyabál Elhunyt Kulcsár Anita Glosszátor — feljegyzés a nagyvilágból Aequo- loco: Beszélgetés Dr. Sótonyi Péterrel Karunk új díszdoktora: James Crawford honlap: www.jak.ppke.hu/itelet • e-mail: itelet@lectio.jak.ppke.hu �Újdonságaink KIADVÁNYOK Kereszty Béla A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve A könyv a témakör általános ismertetése mellett alaposan elemzi a közlekedési büntetőjog általános és különös részét. Részletesen ismerteti és analizálja a közlekedési büntetőjog ítélkezési gyakorlatának tapasztalatait, vala­ mint a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatait. A klasszikus tényállási elemek megvizsgálása mellett kitér olyan további fontos kérdésekre, mint pl. a veszély fogalma, az okozatossággal kapcsolatos elméletek, az egység­ többség problémaköre stb. Ára: 4200 Ft + áfa Farkas Ákos (szerkesztő) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Unió bűnügyi együttműködési rendszerében Az Európai Unió egyik legfontosabb feladatának a közösségi pénzügyi érdekek védelmét tekinti. Ennek a kiemelt problémakörnek a felügyeletét látja el az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal. A Miskolci Egyetem Állam- és Jog­ tudományi Karának tanárai a közösség pénzügyi érdekeit érintő legjelentősebb területek - költségvetés, verseny­ felügyelet -, valamint a felelősség kérdéskörében - közigazgatási jogi védelem, bűnügyi együttműködés, az OLAF és más bűnüldöző szervek kapcsolata, a gazdasági vezetők felelőssége - írtak a szakmai és a nem szakmai, érdek­ lődő közönség számára is figyelemreméltó esszégyűjteményt. Ára: 4800 Ft + áfa Geller Balázs Legalitás a vádlottak padján Az anyagi büntetőjog legalitásának elméleti analízise A 90-es évek elejétől a klasszikus büntetőjog számos tétele megkérdőjeleződött a nemzetközi büntetőtörvényszé­ kek, az Emberi Jogok Európai Bíróságának, és a társadalmi változásokon áteső országok nemzeti bíróságainak íté­ letei következtében. Ezen ítéletek és a kapcsolódó szakirodalom feldolgozásával a nullum crimen elveket, a jog­ értelmezést és a bírói jogalkotás szerepét gondolja újra e mű. Ára: 4800 Ft + áfa Varga Zoltán A tanú a büntetőeljárásban A szerző, a Fővárosi Bíróság tanácselnök bírája több évtizedes tapasztalatait gyűjtötte össze. A kiadvány három nagy egységre tagolható. Az első rész a tanú fogalmának és perjogi helyzetének meghatározásával foglalkozik. A második egység a leggyakrabban felmerülő gyakorlati kérdéseket tárgyalja. Ebben a részben a kihallgatás szabályaitól a vallomástétel kérdésein át a vallomások értékeléséig terjed a megválaszolandó kérdések köre. A harmadik fejezet a tanúvédelem helyzetét elemzi. Ára: 4500 Ft + áfa �ítélet Tartalom Impresszum Hírek................................................................................................................. 3 Tanulmányi bizottság...................................................................................... 4 Februári események kalendáriuma 5 ............................................................. Dr. Láng Péter, személyesen............................................................................ 6 Ungváry Krisztián: A magyar honvédséga második világháborúban. 11 Boldogító séta................................................ ............................ ................... 12 ítélet A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának lapja Megjelenik 1500 példányban Felelős Kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A hazaváró Isten, ................................................................................................ 13 Kertész Imre: Sorstalanság..................................................................... 14 . ...................................... 15 Karunk új díszdoktora: James Crawford Elhunyt Kulcsár Anita....................................... A kiadó képviselője: Dr. Jobbágyi Gábor, tanszékvezető egyete­ mi tanár 16 Aequo- loco: Beszélgetés Dr. Sótonyi Péterrel................................................. 17 Főszerkesztő: Lukács Tamás Konferencia a drogtörvényről......................................................................... .19 Glosszátor — feljegyzés a nagyvilágból Farsang 20 ................................................... 22 ......................................... Gólyabál................................ ............................. Főszerkesztő helyettes: Tokody Klára Vargha Bálint Tamás . 23 Hírek Bandi Gyula dékán úr a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány Pázmány Péterfelsőoktatási díjban részesült. Az alapítvány az oktatás, a kutatás, a művészetek különböző ágainak támogatása, a közművelődés megújítása, valamint a környezetvédelmi szemlélet kialakítása ésfejlesztése céljábóljött létre. A díjat olyan személyek­ nek ítélik oda, akik a fent említett területek valamelyikén kimagasló telje­ sítményt nyújtanak. Ezúton isgratulálunk a dékán úrnak. A szerkesztőség tagjak Balogh Zsolt Búd aházi Árpád Fügéd i Zsófi, Juhász Gábor Mikó Adrienn Oláh Viktória Klára Pozbai Viola Rádi Vilmos Gábor Zsellér Máté Berényi Hajnalka Cseri Tímea Gyökeres Zoltán Mavrák Hedvig Miiisi ts Barbara Pásztor Veronika Pozsgay-Szabó Péter Szalay Beatrix Akik munkákat segítik; dr. Koltay András, Teleki László, Szilvásy György Péter Nyomdai Előkészítés: TomArt Reklámstúdió, www. tomart.cc HAJÓKIRÁNDULÁS MÁRCIUS 15-ÉN A HŐK idén is megrendezi a hagyományosnak mondható március 15.-i hajókirándulást Budapestről Visegrádra és vissza. További információt a HŐK irodában vagy az info@pazmanyonline.hu címen kaphattok! Nyomda: Alumni Kiadó Kft., www.alumnikiado.hu Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat. Úgyszintén várunk mindenkit, aki részt venne a szerkesztőség munkájában. E-mail cím: itelet@lectio.jak.ppke.hu I tele tO 1 @ho tmail.com 3 �ítélet Tanulmányi Bizottság A Tanulmányi Bizottság a Kari Tanács által válasz­ tottnégytagú testület, melynekjelenlegtagjai: tervet. Ez utóbbi esetben pontosan fel kell tüntetnie a tantárgyi ütemezést, e nélkül a Tanulmányi Bizottság kérelmét automatikusan elutasítja. -dr. Frivaldszkyjános (elnök) - dr. Szívós Mária (oktatói tag) - Dobos Tibor (hallgatói tag) - Dorogi Zsolt (hallgatói tag) ■ Azon hallgatók, akik külföldi tanulmányaik miatt kaptak egyéni tanulmányi és vizsgarendet a külföldi tartózkodást meghaladó egy félévnyi tartalommal hosszabb időre, azok hazatérve itthon ezen a jogcí­ men nem kapnak lehetőséget a gyakorlatok, szeminá­ riumok látogatása alóli felmentésre. A Tanulmányi Bizottság hatáskörébe tartozó tanul­ mányiügyek: - egyéni tanulmányi és vizsgarend/kedvezményes tanrend - évhalasztás/passzív félév - halasztott beiratkozás/halasztotttárgyfelvétel áthallgatás - tantárgyfelmentéssel kapcsolatos panasz B Évismétlésre kötelezett hallgató ha különös mél­ tánylást érdemlő okból egyéni tanrendet kap, tantár­ gyi tervében nem vehet fel tárgyakat a következő félé­ vekről. Néhányfontosabb szabály, mely a kérelmek benyúj­ tásánálfontos lehet: B Új szabályozás a külföldi tanulmányokat folytató hallgatók egyéni tanulmányi- és vizsgarendjéről szóló rendkezésekben: az egyéni tanulmányi rend iránti ké­ relemben jelezni kell, hogy a hallgató kéri-e vala­ mely gyakorlat vagy kötelezően választott tárgy osz­ tályzatának a hozzá tartozó kötelező tárgyból történő B A Kari Tanács döntése értelmében 2005. január 1től a tanulmányi kérelmek elbírálásáról szóló határo­ zatokat a hallgatóknak ajánlott levélben küldjük ki, amelyért 500 forint különeljárási díjat kell fizetni. A kérelmeket a Tanulmányi Bizottság csak akkor bírálja el, ha benyújtásukkor a különeljárási díj befizetéséről szóló csekket mellékelték. /12/2004. (XII.3.) tanulmányi hirdetmény/ B Egyéni tanulmányi és vizsgarendet a tárgyi félév­ ben már módosítani nem lehet. ■ A kérelmet benyújtott hallgatónak minden eset­ ben leckekönyvét le kell adnia a Dékáni Hivatal­ ban, anélkül a Bizottság érdemben nem dönt. H Amennyiben a hallgató a szorgalmi időszakban kap vizsgázás! lehetőséget, akkor is vizsgára a Neptun rendszeren keresztül köteles jelentkezni, olyan vizs­ átszámítását, melyet a félév végén a Dékáni Hivatal fog elvégezni./1/2005. (1.13.) tanulmányi hirdetmény/ ganapra, amelyet a tanszékkel előzetesen egyezte­ tett. Amennyiben a tanszék meghatározza, hogy utó­ vizsgaidőszakban csak utóvizsgás hallgatók vizsgáz­ hatnak, annyiban ez értelemszerűen vonatkozik az egyéni tanrendet kapott hallgatókra is. ■ Minden tényt, hivatkozást — a leckekönyvben sze­ replő adatok kivételével — igazolni kell, kivéve azo­ kat, amelyek a dolgok természetéből fakadóan nem igazolhatók. ■ Egyéni tanulmányi és vizsgarend iránti kérelem benyújtásánál a hallgatónak pontosan meg kell jelölnie, hogy egyéni tanulmányi és vizsgarend címén mi­ lyen kedvezményeket kér, a tantárgyi terve vonat­ kozásában pedig nyilatkoznia kell, hogy vagy nem kíván eltérni az adott évfolyam adott félévére vonat­ kozó tantárgyi tervtől, vagy pedig a szabályoknak megfelelően maga kívánja összeállítani a tantárgyi 4 , ! B A Tanulmányi Bizottság határozatait postán, aján­ lott levélben kézbesíti; a Titkárság tájékoztatást az el­ bírálás alatt álló kérelmekről nem ad, az elbírált kérel­ mekről pedig kizárólag fogadóórában ad. B Évhalasztás iránti kérelmet csak annak a hall­ gatónak kell benyújtania, aki korábban már négy, vagy annál több félévet halasztott. Az évhalasztást �ítélet kérő hallgatók státuszuk pontos tisztázása érdekében kétség esetén feltétlenül érdeklődjenek illetékes elő­ adójuknál. /I0/2003. (VIII.22.) tanulmányi hirdetmény 2.pontja/ A kreditrendszerben tanuló hallgatóknak a passzív félévet a tárgyfelvételi időszak végéig a Dékáni Hiva­ talban be kell jelentenie. Ez tartalmilag megegyezik a hagyományos rendszer évhalasztásával. /10/2003. ■ Beiratkozott hallgatók esetében évhalasz­ tást, illetve a félév utólagos passzívvá nyilvání­ tását legkésőbb az adott félév szorgalmi időszaká­ nak végéig lehet kérni./ZVSz 8.§ (2) bekezdés/ Budapest, 2005. január 31. (VIIL22.) tanulmányi hirdetmény 6. pontja/ Tanulmányi Bizottság Februári események kalendáriuma - 405 éve, 1600. február 17-én égették meg nézetei várának restaurálásában és az ő tervei szerint épült miatt Giordano Brúnó itáliai természetfilozó­ a lillafüredi Palota Szálló. fust, dominikánus szerzetest. - 125 éve, 1880. február 15-én hunyt el Fischer - 355 éve, 1650. február 11-én hunyt el Stockholm­ Mór porcelánfestő, porcelángyáros, a herendi por­ ban René Descartes francia racionalista filozó­ celángyár alapítója, aki nemesi címet kapott a ma­ fus és matematikus, „a modern filozófia atyja”. gyarországi kerámiaipar fejlesztése terén szerzett érdemeiért. - 320 éve, 1685. február 23-án született Georg Friedrich Handel német-angol zeneszerző. Nagy - 120 éve, 1885. február 7-én született Sinclair sikerű szerzeményei oratóriumai (Messiás, Sala­ Lewis amerikai regényíró, aki 1930-ban irodalmi mon), operái (Agrippina, Julius Ceasar) és szvitjei Nobel-díjat kapott. Fő műve, egyben legjobb alko­ (Vízizene). tása az Arrowsmith című regénye. Ismert művei még a Férjek és feleségek és a Sólyom útja. - 215 éve, 1790. február 20-án hunyt el Bécsben II. József német-római császár, a magyarok „kalapos királya”. - 110 éve, 1895. február 1-jén hunyt el Lázár Jakab erdész. Ő írta Erdészeti kézikönyv címmel az első, magyar nyelven megjelent erdészeti szakkönyvet. - 155 éve, 1850. február 23-án született César Ritz, „a királyok szállodása és a szállodások királya”. A - 95 éve, 1910-ben vezették be Svédországban az ál­ nizzai, a luzerni és a londoni Savoy Szállodák igaz­ talános választójogot. gatója volt. A nevét viselő párizsi Ritz Szálló ma is a világ legfényűzőbb szállodája. - 60 éve, 1945. február 22-én hunyt el Schenk Ja­ kab zoológus, ornitológus. 1908-ban ő vezette be a - 150 éve, 1855. február 15-én hunyt el Lilla, azaz költöző madarak gyűrűzését. Vajda Julianna, Csokonai Vitéz Mihály szerel­ me, Lilla-verseinek ihletője. - 60 éve, 1955. február 8-án született John Gri­ sham amerikai író, akinek legismertebb műveiből - 125 éve, 1880. február 14-én született Lux Kál­ (A cég, A Pelikán-ügyirat, Az ügyfél, Esőcsináló) mán építész, restaurátor. Részt vett Vajdahunyad sikeres filmek készültek. BH 5 �ítélet Dr. Láng Péter, személyesen - Tisztelt tanár úr, az Ön nevétjelenleg a Nemzetközi Közjogi Tanszék egyete­ mi adjunktusai közt olvashatjuk. Ha megengedi, hadd tegyekfel először egy technikai jellegű kérdést: mit jelent neve előtt a „DDr. ” megjelölés? - Ez a „duplex doctor” rövidítése. Arra utal, hogy két egyetemi doktorátussal rendelkezem. Az elsőt 1975-ben filozó­ fiából szereztem —döntéselméleti téma­ körből —, a második a jogi. Van egy har­ madik is, a tudományos fokozat, a PhD doktorátusom, mely multidiszciplináris, azaz több tudomány terület téma­ köréből tevődik Össze. Erre azért is va­ gyok büszke, mert az országban első­ ként szereztem meg, 2002-ben. - Ebből, ha jól sejtem, levonható az a következtetés, hogy az Ön életét a tudományos tevékenység végigkísérte. Bemutatná nekünk gyermek- és ifjú­ korát? - Szívesen. Bár valóban igaz, hogy egész életem során folyamatosan igyekeztem tanulni, képezni magam, erre sajnos nem mindig volt megfelelő lehetősé­ gem. 1941-ben születtem Pécsett, az akkori fogalmak szerint előkelő család­ ban, ami nem is olyan sokára inkább hátrányt, mint előnyt jelentett. Szárma­ zásom miatt már a középiskolába is nehezen vettek fel, és korán meg kellett tapasztalnom, mit is jelent a diszkrimi­ náció, a kitaszítottság, a sorstalanság. Édesapám, aki kiváló jogász, az össze­ omlás pillanatában a magyar hadsereg katonai bíróságának megbízott vezető­ je, a vezérkar igazságügyi referense volt, a hadifogságból hazatérve kubikosként és segédmunkásként tudott csak életben maradni. Az ötvenes években családom három tagját végezték ki származása miatt, elmondhatom, szinte állandó rettegésben éltünk. Az érettségit Pécsett szereztem meg az ottani művészeti gim­ náziumban. Ezzel párhuzamosan hege­ dű és karvezető szakot végeztem a pécsi Konzervatóriumban. Itt ismerkedtem 6 meg Varga Csabával, akinek neve, azt hiszem, minden hallgató számára isme­ rős. ö orgonázott, én hegedültem. Máig megmaradtak bennem akkori, elmé­ lyült, meghitt beszélgetéseink, nagy öröm volt sok év után ismét viszontlátni. Kézsérülésem miatt különben zenei tanulmányaimat megszakítottam és édesapám nyomdokait követve én is jo­ gász szerettem volna lenni. A jogászko­ dás nemes hagyomány nálunk, ügyvé­ dek, kúriai bírók, híres büntetőjogászok is voltak a családban. A pécsi jogi egye­ temre jelentkeztem, de papírjaimat a gimnázium nem merte továbbítani, ne­ hogy az a gyanú támadjon, hogy egy „osztályidegent” támogatnak. Valamit tanulni szerettem volna, így hát a Buda­ pesti Református Theológiai Akadémiá­ ra jelentkeztem, ahol, kiváló eredmény­ nyel, 1965-ben szereztem lelkészi okle­ velet. Egy évig lelkészkedtem, s bár máig mélyen hívő keresztyén vagyok, nem a lelkészséget választottam eleve hivatá­ somnak. Ezt az első pillanattól tudták kedves professzoraim rólam. Azt hi­ szem, rövid egyházi tevékenységem ide­ jén lelkiismeretesebben szolgáltam, mint nem egy, hivatását könnyebben vevő társam. A mások iránti segitőkészség, hányatott életem miatt, gyermek­ korom óta megvolt bennem, s ezért arra gondoltam, politikától mentes hivatást gyakorolva orvos leszek. Orvosasszisz­ tensként egy évet a Semmelweis Orvos­ tudományi Egyetemen dolgoztam, hogy utána felvételizzem. Sajnos abban az évben hunyt el édesapám is, árván maradva nem mertem nekivágni az or­ vosi tanulmányoknak. Öt évig azonban az Országos Orvostudományi Könyv­ tár és Dokumentációs Központban dol­ goztam, végül már egy tudományos kis kutatócsoport vezetőjeként, majd újabb három év következett a SOTE-n, tudo­ mányos segédmunkatársként. Ezekben az években szereztem meg a szakkönyv­ tárosi végzettséget, és volt szerencsém megismerkedni Antall Józseffel, aki a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár munkatársa, majd főigazgatója volt 1990-ig. Barátságunk erre az időre nyúlik vissza, hiszen az orvosi egyetemen főnököm volt az Orvostörténeti Társaság elnöke, Antall József a főtitkára, én pedig a tudomá­ nyos közleményeink szerkesztője. A rendszerváltás után ismét együtt dol­ goztunk, Antall József miniszterelnöksége idején a kormány főtanácsadója voltam, a csehszlovákiai és nemzetbiz­ tonsági ügyek voltak a működési terü­ letem. De idáig hosszú, nem könnyű út vezetett... - Mikor nyílt lehetősége az első állami diploma megszerzésére? - A tudományos munka mellett 1969ben iratkozhattam be az ELTE Bölcsé­ szettudományi Karára, a filozófia szak­ ra. Igazi elit képzésben részesülhettem, tizenegy fős osztályomnak Hársing László professzor volt a vezetője, aki maga is valamikor katolikus teológiára járt és korántsem marxista szellemben oktatott minket. Legendás évfolya­ munk egyik tagja, Palló Gábor ma az �ítélet Akadémia Filozófiai Intézetének tudo­ mia mindig kegyes volt hozzám, az Aka­ mányos igazgatója, a Mindentudás démia gondozásában megjelent Fejlődő Egyetemének ünnepelt előadója. Ko­ Országok Lexikonának egyik cikkírója moly volt annak idején a filozófuskép­ lehettem, és erre különösen büszke va­ zés, a természettudományi tárgyakat a gyok. Ezzel egyidejűleg érdeklődésem TIK hallgatóival együtt tanultuk, és fokozatosan kiterjedt a politika, a jog igen nehéz vizsgákat kellett tennünk, világára is, és megkezdődött életem például matematikai logikából, fiziká­ másik nagy „szeletének”, az újságírói ból, biológiából. 1975-ben szereztem a munkának az időszaka. 1972-től 1990-ig diploma után első, egyetemi doktori fo­ folyamatosan dolgoztam újságíróként. kozatomat. Témavezetőm Hársing pro­ Először az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat fesszor volt, disszertációmat tudomány­ felelős szerkesztője voltam, majd 1977 elméleti kérdéskörben, a döntéselmélet | és 1984 közt a Magyar Távirati Iroda filozófiai kérdéseiről írtam. Ez annak külpolitikai rovatszerkesztője. 1984-ben idején veszélyes vállalkozás volt, hiszen hívtak át a Magyar Nemzethez, ahol amikor ugyanebből a témából kandi­ külpolitikai szerkesztő, szemleíró let­ dátusi képzésre jelentkeztem, a bizott­ tem. Én voltam a lap közel-keleti szak­ ság elnöke enyhe megvetéssel kérdezte értője, e minőségemben jártam riporttőlem: ilyen burzsoá tudományból akar kőrúton a térségben. Elmondhatom, kandidálni? Természetesen álmodnom hogy a közel-keleti politika vezető fi­ sem lehetett, hogy elfogadják jelentke­ guráit jól ismertem, beleértve a nemrég zésemet. A döntéselmélet azóta megha­ elhunyt Jasszer Arafatot is. A róla írt tározó tudománnyá vált, a rendszerel­ cikkeim igen élénk visszhangot keltet­ mélettel és játékelmélettel együtt, ame­ tek. Mivel elismert közép-európai, egye­ lyek szintén kutatási területemnek szá­ bek között lengyel és csehszlovákiai mítottak. Azért voltak, akik értékelték szakértő is voltam, ezért én lettem, 1986 tudásomat, alapító tagja lettem a Ma­ és 1990 között, a Magyar Nemzet törté­ gyar Tudományos Akadémia döntésel­ netének egyetlen állandó prágai tudósí­ méleti munkacsoportjának, barátom­ tója. A múltkoriban számítottam össze, mal, a Corvinus Egyetem nemzetközi j; hogy több mint másfélszáz cikkem jehírű professzorával, Kindler Józseffel j; lent meg ebben az időszakban. Mint együtt. Neki köszönhetem, hogy akkori- ji ellenzéki újságírót nem igazán jó szem­ bán a mérnöktovábbképzésben több mel néztek Gustav Husák Csehszlová­ éven át matematikai logikát, rendszer- kiájában. Szoros kapcsolatot tartottam és döntéselméletet oktathattam. a Charta '77 vezetőivel, így Vaclav Havellel és harcostársaival. Még az ellen­ - Mondhatjuk tehát, hogy Ön már zéki mozgalom illegális korszakában én ekkoriban elkötelezte magát a tudo­ készítettem az első interjút Václav Klaus mány mellett? későbbi miniszterelnökkel, mostani cseh államfővel. Ő akkor Havel gazda­ - Ügy érzem, ezt megállapíthatjuk. Az sági fő szakértője volt. A kommunista említett időszakban vontak be a Buda­ csehszlovák külügyminisztérium több­ pesti Műszaki Egyetem környezetvédel­ ször is behívatott és megfenyegettek, mi munkacsoportjának tevékenységébe írásaim miatt kiutasítanak az országból. is, ahol Szabó Mátéval, az ELTE mos­ A büntetés nem maradt el. A bársonyos tani politológus professzorával együtt forradalom évében Deutsch Tamás pe­ tevékenykedtem. Azt is elmondhatom, rében én tudósítottam a magyar sajtót, hogy Magyarországon először foglal- j■ és talán ennek köszönhetően is szaba­ koztam humánökológiával és pályáz­ dult a husáki börtönből a FIDESZ-politunk meg e területen akadémiai kutatási tikus. A csehszlovák rendszer emiatt, célprogramot. A Tudományos Akadé­ ; két nappal a bársonyos forradalom ki­ robbanása előtt „példásan” megleckéz­ tetett, a nyílt utcán a politikai rendőrség majdnem félholtra vert. Emiatt az egész prágai tudósítói kar, köztük a CNN is tiltakozott, itthon pedig tüntetést tar­ tottak a csehszlovák nagykövetség előtt. Életem nagy elégtétele volt, hogy az ot­ tani rendszerváltás után az új kormány belügyminisztere személyesen kért elné­ zést tőlem az előző rendszerben ért atro­ citás miatt, amely, mint hangsúlyozta, egyben a helsinki megállapodás súlyos megsértése is volt. Nyilatkozatát az egész prágai sajtó közzétette. - A rendszerváltást hogyan élte meg, milyen változásokat hozott a tanár úr életében? - 1990-ben tértem vissza Magyarország­ ra. Barátaim addigra már. a különböző pártok vezetői lettek. Antall József mi­ niszterelnök, István József, akivel a te­ ológiára jártam, a Kisgazdapárt helyet­ tes elnöke, Kulin Ferenc az MDF parla­ menti frakciójának vezetője, Gáspár Miklós a kereszténydemokraták egyik vezetője. Ezidőben kértek fel, hogy a Kormány mellett dolgozzam. Én lettem az első szabad magyar kormány kultu­ rális tárcájának a szóvivője, főosztály­ vezetőként, majd egy év után a kormány tanácsadója. Érdekes volt részt venni a kormányzati munkában, a formálódó Köztársaság első éveiben — nem csak a hazai körök, hanem a külföld előtt is meg kellett állni a helyünket. Én ma­ gam is számtalan külföldi delegációt fogadtam, és úgy érzem, mindig jó élmé­ nyekkel távoztak tőlünk. A legizgalma­ sabb ilyen találkozó az Anjou királyi család közvetlen leszármazottjaival volt. Szívembe zártam ezeket az idős urakat és hölgyeket, akik mellesleg a Loire-völgyi kastélyok tulajdonosi szö­ vetségének a tagjai... - A kormányzati munka mellett is volt idő a tudományos tevékenységfolyta­ tására? 7 �ítélet -Nem volt sok idő, de igyekeztem szakí­ tani. Szokták mondani, ha az ember na­ gyon akar valamit, tudja úgy alakítani az idejét, hogy jusson mindenre, ami fontos. Szorgalom, önfegyelem, kitartás kérdése elsősorban. Az 1990-es évek ele­ jén a társadalomtudomány egy másik területe, a közgazdaságtudomány felé is fordultam. A Közgazdaságtudományi Egyetemen nemzetközi kapcsolatok szakon európai tanulmányokat folytat­ tam és végül külügyi szakértői diplomát szereztem. Az Európai Unió második pillére, a közös kül- és biztonságpoliti­ ka, illetve a Nyugat-európai Unió volt a disszertációm témája. fokozatról. - Úgy gondoltam, megpróbálom az ad­ digi, sokféle tudományágból szerzett tudást hasznosítani, ezért beiratkoztam a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Multidiszcip­ lináris Doktori Iskolájába. A multidiszciplinaritás arra utal, hogy a képzés és a tudományos fokozat több társadalom­ tudományt foglal magába. Az iskola akkreditációja kiterjed a jog- és állam­ tudományok, valamint a közgazdaság­ tudományok körére. A most Corvinus nevet viselő közgazdaságtudományi egyetemen olyan nagy hírű gazdasági jo­ gászok oktatnak, mint Sárközy Tamás - És még mindig nem esett szó a talán - és sokan mások, és az Államigazgatási legalábbis, szubjektiven a mi szem­ Főiskola is részévé vált az egyetemnek. szögünkből - legkomolyabb teljesít­ Az én személyes kutatási területeim a ményekről: hiszen a tanár úrral mi is következők voltak: nemzetközi jog, nemzetközi gazdaságtan, nemzetközi kollégák vagyunk/leszünk! kapcsolatok története és elmélete, euró­ pai uniós jog. Természetesen mindeb­ - Köszönöm a kedves utalást. Valóban, ahogy haladt az idő, úgy éreztem, hogy ből szigorlati vizsgákat is kellett tenni. a már régóta meglévő érdeklődésemet ki A disszertációm témája pedig az euró­ pai uniós jog és politika, konkrétan az kell teljesítenem a tanulmányok terén is. Ezért, régi vágyam megvalósítása­ Unió második pillére volt, mellyel a ként, amelyet a történelem egy ideig Nyugat-európai Uniótól a közös biz­ megakadályozott, újra beiratkoztam az tonság- és védelmi politikáig terjedő ELTE-re, a jogi karra, és nappali tago­ történeti, jogi és elméleti folyamatot zatos hallgatóként megszereztem a jogi mutattam be. Talán azt mondhatom, diplomát is. Természetesen nem hagy­ végzettségeim közül ezt volt a legne­ hezebb teljesítenem: folyamatos jogi és tam fel a több évtizedes hagyománnyal: folyamatosan foglalkoztam a nemzet­ oktatói munka mellett, három éven ke­ közi joggal. Már a közgazdasági egyete­ resztül heti három foglalkozáson kellett men igen alapos nemzetközi és európa- jelen lenni az egyetemen, majd a kiter­ jogi tanulmányokat folytattam, ezt csak jedt anyagból letenni a szigorlatokat, és gazdagították a jogi egyetemi évek. Vég­ megvédeni a disszertációt. Hát ezért is a zés után tehát természetes volt, hogy az büszkeség. És ha megemlítek még né­ ELTE-n európai szakjogászi képesítést hány nevet, akik bírálóként vagy vizs­ is szerezzek Annak érdekében pedig, gáztatóként részt vettek a fokozatszerzé­ hogy a gyakorlattal is megfelelően is­ semben, talán még jobban meg tudom merkedjem, háromévi ügyvédjelöltség mutatni az értékét. Ott volt többek közt Blahó András akadémikus, PhD-progután a jogi szakvizsgát is letettem. ramigazgató; Valki László professzor; - Azt hiszem, nyugodtan mondhatom, Bokorné Szegő Hanna professzor aszmár az eddigi életút is hatalmas szony, Prandler Árpád, az ENSZ-jog teljesítmény egyetlen embertől. És európai hírű művelője; Palánkai Tibor nem beszéltünk még részletesen az akadémikus, a ,Jean Monnet profeszemlített „büszkeségéről", a PbD- szor” cím birtokosa; Szentes Tamás aka­ 8 démikus; Rostoványi Zsolt professzor; Nógrádi György professzor; Gedeon Péter; a nemzetközi, az európai jog, gazdaság és kapcsolatok tudományte­ rületeinek legnagyobb képviselői. - A tudományos munka részét képezi a kutatás mellett a publikálás és az oktatás is. A tanár úrnál e tevékeny­ ségek hogyan alakultak? - Ez természetesen így van. Nálam ez is több évtizedre nyúlik vissza. A már em­ lített számtalan újságcikk mellett korán volt szerencsém néhány tudományos munkát is megjelentetni. Szerencsés vol­ tam és vagyok, mivel a nyelvtanulás terén is jól tudtam előrehaladni — ter­ mészetesen sokat segítettek a külföldi utak is. És mivel rendszeresen olvastam, olvasok tudományos közleményeket angolul, németül, franciául, ezeket jól tudom hasznosítani kutatásaimban. Származásom miatt még ismerem a holland nyelvet is, ezenkívül tanultam oroszul, latinul, görögül, héberül; a cseh, szlovák, arab nyelveket pedig éve­ kig a munkám miatt is használtam. Mindezek folytán, ahogyan azt már em­ lítettem, az akadémiai Fejlődő Orszá­ gok Lexikonának társszerzője voltam, a második pillér témakörében pedig több munkám is megjelent a '90-es években, illetve 2000-ben is. Legújabban a cotonou-i egyezmény feldolgozása körében jelent meg két munkám a Bánrévy pro­ fesszor úr tiszteletére összeállított emlékkönyvben, illetve a Magyar Jog­ ban. A Külügyminisztérium felkérésére pedig a múlt év őszén Bassa Zoltán barátommal együtt mi készítettük el angol nyelven az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljainak (Millennium De­ velopment Goals 2004) teljesítéséről szóló magyar jelentéstervezetet az EU Bizottságának, ami gyakorlatilag az eu­ rópai uniós fejlesztési politikához való nemzeti hozzájárulásunkról szól. Ami oktatói pályafutásomat illeti, az is elég régen kezdődött. Az orvostudományi egyetemen szakszemináriumot tartót- �ítélet tam, mint említettem, a mérnöktovább­ képzésben is részt vettem. Az egyetemi képzésben először a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen tartottam előadásokat, ahol kutatási témám, a második pillér köréből kértek fel erre. Itt ezt követően éveken át nemzetközi jogot, védelmi igazgatási, illetve közi­ gazgatási jogot oktattam a biztonságpo­ litikai szakon, illetve a posztgraduális kurzuson. - És mikor kezdődött a pázmányos „pályafutás”? - Egyetemünkre 1998-ban kaptam elő­ ször meghívást Bánrévy Gábor profeszszor úrtól, akinek azóta is nagy hálával tartozom, hogy felkarolt és segített ez ügyben. A második pillér, illetve a NATO témakörében tarthattam egy-egy kurzust akkor, megbízott előadóként. Szakjogászi végzettségem megszerzése után felkértek a Deák Ferenc Tovább­ képző Intézet részéről, hogy az európai szakjogász képzés magyar és angol nyel­ vű oktatásában részt vegyek. Speciál­ kollégiumokat indítottam az európai külkapcsolatok dokumentumainak elemzése, valamint a humanitárius nem­ zetközi jog témaköréből is. A Kar inter­ netes európajogi jogfogalmi szakfóru­ mának szakmai vezetője is vagyok. Saj­ nos az órakeret-szűkítés több más kollé­ ga mellett engem is érintett, jelenleg egy kötelezően választható alternatív előa­ dásom maradt. 2002-től viszont főállá­ sú egyetemi adjunktusnak neveztek ki. - Jól érzékelem, hogy az eddigi tudo­ mányos-szakmai életút jelentősen segíti Önt abban, hogy a korábbi Nem­ zetközi Jogi Intézet által gondozott szinte minden területen kutatói­ oktatói tevékenységet végezhessen? - Hát nem akartam ilyen szerénytelen­ nek tűnni, de köszönöm, hogy említi. Valóban, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy speckollok, főelőadások, és vizsgáztatás terén is részt vettem már mind a Nemzetközi Közjogi, mind a Nemzetközi Magánjogi, mind pedig az Európajogi Tanszéken. Én mindig jól éreztem magam, függetlenül attól, ép­ pen melyik területről kértek fel. - Ha már a vizsgáztatást említi, engedje meg, hogy kérdezzek valamit, ami talán kellemetlen. Önt sok táma­ dás érte a tavaly végzettek részéről az európajogi szigorlatok eredményei miatt. - Ez igaz, még internetes fórumokon is „megjelentem” többször. Nem érzem igaznak az ellenem felhozottakat, mivel most van rá mód, hadd tegyek néhány megjegyzést ezzel kapcsolatban. Először is: mindenki tudja, hogy az európajog a mi jogrendszerünknek is éppúgy része, mint bármely más jogág szabályai. En­ nek ismerete tehát — különösen vég-zős joghallgatóknál — nélkülözhetetlen, ezért szigorúan kell számon kérni. Ezt különben még az interneten „chat-elők” jelentős része is belátta. Ami a bukási arányt illeti, az sem extrém módon kie­ melkedő — maga Bándi dékán úr utalt több más egyetemen jelentkező sokkal rosszabb eredményekre. Ugyebár az is világos mindenki számára, hogy a szi­ gorlatot bizottság előtt kell tenni, tehát a megszületett eredmények mindig ob­ jektív mérlegelés, és megegyezés által jönnek létre. És ami a legfontosabb: sen­ ki nem említi meg, hogy az elégtelent kapott hallgatók jelentős része meg sem kísérelte elmondani a tételét, hanem visszaadta — rajtuk nyilvánvalóan nem lehet segíteni, ha arra módot sem adnak a tanárnak. Én azt hiszem, egyfajta bűn­ bak lettem, talán azért, mert a vizsgázta­ tás legnagyobb része azon bizottságokra hárult, ahol én voltam az elnök. Remé­ lem, azóta sokan felülvizsgálták állás­ pontjukat — már csak azért is, mert az utóvizsgák végére csak néhány hallgató maradt, akik nem tudták eredménnyel zárni a szigorlatot. Azt hiszem, ez is bi­ zonyítja, hogy a sok gyenge eredmény főleg annak volt a következménye, hogy sokan alábecsülték a tananyag megtanu­ lásához szükséges időtartamot. Aki tu­ dott még egy-két hetet tanulni, február­ ban már sikerrel teljesített. Sajnos, azért is nehéz az oktató helyzete, mert azok, akik például jelest kaptak, nyilván nem terjesztik olyan széles körben vizsgaél­ ményeiket, mint azok, akik kevéssé jól szerepeltek. Végül pedig: sokan kár­ hoztattak azért, mert „mertem” az álta­ lános műveltség körébe tartozó kérdé­ seket feltenni. Én úgy vélem, a végzős joghallgató, a leendő jogász felé állandó elvárás, hogy megfelelően művelt, kul­ turált legyen — ez része a jogászi étosznak, az emberekkel való megfelelő kap­ csolattartásnak is. És meg kell jegyez­ nem, az e téren tapasztalt hiányosságok egyébként sosem eredményezték az érté­ kelés lerontását. - Tisztelt tanár úr, családjáról, szabadidejéről, hobbijairól ritkán hallhatunk. Megosztana velünk néhány személyes információt? Mivel magam is több évig látogattam az Ön óráit, elmondhatom, úgy érzem, mű­ veltsége, tudományokban és a művé­ szetekben valójártassága igen széles­ körű - és ezt mindig beleszövi előadá­ saiba is. - Örülök, ha valóban így látszik. Tény, hogy kevés szabadidőmben is hosszú évtizedek óta igyekszem elmélyülni az irodalomban, a művészetekben, sőt nem telik el úgy nap, hogy valamilyen módon a kondíciómat is karban ne tartanám. Azt hiszem, ez is sokat segít elviselni az élet nehézségeit, illetve erősíti a kitartást, az önfegyelmet. Az egyik legnagyobb öröm számomra, ha egy-egy hétköznapon, akár az esti órák­ ban is hallgatók tömegei látogatják az előadásaimat. Ez már évek óta megy így, s érzem ezáltal, érdemes csinálni. Remé­ lem, még sokáig folytathatom ezt és azt is remélem, a hallgatók szívesen hallgat­ ják, ha nem csak a száraz tananyaggal, hanem irodalommal, filmművészettel, filozófiával, történelemmel, olykor kül­ 9 �ítélet politikával és megannyi mással is fog­ lalkozunk az órákon. Ami családomat illeti, arról valóban ritkán beszélek — sajnos szomorú élményeim is voltak. Nejem csak későn, és csak egyetlen gyermeket szülhetett — kisfiam 17 éves jelenleg, féltő gonddal óvom és neve­ lem. Remélem, egyszer sokkal nagyobb sikerei lesznek az életben, mint nekem. - Fogalmazott-e meg a tanár úr vala­ milyenhitvallást, vezérlő életelvet? - Több komoly cél is vezérli az életemet, s ezektől sosem tágítottam. Az egyik igen fontos a tolerancia — családom is abszolút ökumenikus, jól megférünk egymással több egyház tagjaiként is. A másik, amiről már beszéltem: önfegye­ lem, szorgalom, kitartás — és, lehet, hogy olykor keménynek tűnök, de ezt elvárom hallgatóimtól is. Mindazon­ által úgy látom, sokan érzik, ha megfe­ lelnek ennek, kiváló kapcsolatot tu­ dunk kiépíteni. Sokan írnak hozzám évfolyam-, szakdolgozatot — igyekszem folyamatosan segíteni őket, de terhelni is. Sokan vannak, akik bírják! Kitartó igyekszem lenni a munkámban: szinte minden nap bent vagyok az egyetemen, konzultálok a hallgatókkal, akinek le­ het, igyekszem segíteni. Nekem már ez az életem, a hivatásom: kutatni, oktatni, a hallgatókkal napi kapcsolatban lenni. Szerencsére könnyen tehetem, hiszen nekem ez az egyetlen állandó munkám — én már elkötelezett „Pázmány-lakó” lettem! Remélem, még sokáig lehetek a hallgatók segítségére. Nekem is nagyon fontos ez; bizonyára sokaktól hallotta már: az tartja őket lélekben fiatalon, ha fiatalokkal dolgozhatnak nap mint nap. Nos, ezzel én is így vagyok. Végül, de nem utolsósorban el kell monda­ nom, milyen fontosnak tartom, hogy valakiről csak akkor alkossak véle­ ményt, ha már megfelelően megismer­ tem. Pletykák, szóbeszédek alapján megítélni valakit: nagyon helytelennek tartom. Gondoljuk csak meg, hogy esett egyetemünk egyes oktatóinak, hogy 10 különböző elbeszélések, vádaskodások alapján egyesek bulvárlapok hasábjain próbálták befeketíteni őket — egészség­ telen, káros folyamatok ezek, melyek nem csak az érintettek számára kelle­ metlenek, de rongálják az egyetem hír­ nevét is. Csak néhány beszélgetés is ele­ gendő, hogy ezeknek elejét vegyük. Ez, azt hiszem, alapvető elvárásnak tekint­ hető általában is. - A múltat, a jelent, azt hiszem, kellően megismerhettük. Hogyan ala­ kul ajövő? Kérdezem ezt azért is, mert ha a politika is úgy akarja, egyik pro­ fesszorunk remélhetőleg nagyon ko­ moly elismerésben részesülhet. - Amíg csak bírom, folytatni szeretném az oktatást, a kutatást. Ahogy már utal­ tam erre, ez az életem — talán ez is tart egy kicsit életben. Nem szeretnék persze patetikus lenni, de bizony sokszor ér­ zem úgy, hogy meggörnyedek az élet egy-egy csapásának súlya alatt. Ilyenkor azonban mindig örömet szerez, hogy a hallgatók szívesen jönnek hozzám, be­ szélgethetünk; ha egy-egy tanulmányt eredményesen megírok, befejezek; s ha újraolvasom egy-egy kedvenc költemé­ nyemet. Amire pedig On is utalt, való­ ban, azt hiszem, minden kollégám és hallgatóink nevében is mondhatom: nagy öröm és dicsőség volna, ha Kovács Péter professzor úr elnyerné az alkot­ mánybírói talárt. Kettős sikert jelentene ez: egy jogászi életpálya méltó megkoro­ názása, de éppúgy dicsőség az egyetem­ nek is. Szívből remélem, a közeljövő el­ hozza ezt: talán mire olvassák e sorokat, már meg is valósult. És ezzel kapcso­ latban is nyugodt vagyok, mert ami a jövőt illeti: Kovács professzor kiváló oktatás- és tudományszervezése folytán tanszékünkön csak olyan oktatók van­ nak, akik már rendelkeznek tudomá­ nyos fokozattal, vagy annak elnyerése érdekében folytatják tanulmányaikat. A feltörekvő fiatalok, nagyon helyesen, biztosítják a megfelelő oktatói utánpót­ lást is. így hát bizonyos, hogy a tanszék oktatói gárdája továbbra is a Kar iránt elkötelezett, kiemelkedő szakmai szín­ vonalú tanárokból áll. És ez megnyug­ tató mind a Kar belső, mind külső — azaz az akkreditációs szempontokat, illetve a Kar megítélését figyelembevevő —helyzetét tekintve is. - Tisztelt tanár úr, engedje meg, hogy személyes életében, tudományos, ok­ tatói pályafutásában további sikere­ ket kívánjak! Köszönöm a beszélge­ tést! Szilvásy György Péter Sírnak a babok Szabó Beatryxnak (Valentin, s napokkal előtte) Vigasztalást nem lelek már Csókra nyílt viharos dühben, S vak ájulással harmatozom, Mintha égnék a hang felé, Mert újra-mosom a habokat Az őrök köd halkuló függönyében A lugasban az Élet világa; S a tavasz kékszínű ködét ölelem, De nyirkos marad minden markolásom És egymásra akasztjuk az álmokat, És halkan ballagunk, Mert sírnak a habok Sorban állok; fényes reggelen A sokszor tört varázs sóhajtva köszönt S az ócska szavakat Egymásban vetkőzünk, És műiden angyal Már összegyűjti a rémeket Aldtalak álmodban és áldalak mostan is Atkozott nyugalmam vérén Talán az örök köd felé, Míg valaki úgyis eltemet Most a némaság az, Mi rágömyedt a ködre Mintha égne: bele a szívedbe! Sáska Zoltán Attila �ítélet Ungváry Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban(Osiris Budapest 2004) Ungváry Krisztián fiatal történész, hadtörténész, Budapest ostroma című könyve tette talán ismertté. Ennek a közelmúltnak a történetével foglalkozó szer­ zőknek éppen az elvarratlan szálak, a történet „mito­ logikus” vagyis jelen értelmezési mezőinkkel interferáló természete miatt állandó politikai kisülésekkel kell számolniuk. Ebből a szempontból megnyugtató lehet, hogy Ungváry középen álló gyerek, ugyanúgy vitázik Eörsivel az Ésben mint Schmidt Máriával, vagy foglal állást éppen a Teleki szobor ügyében. Mos­ tani szerencsétlen közéletünkben akár ez is lehetne megnyugtató, de a „középen állok, mindenki utál” te­ hát jó srác vagyok eljátszható ripacskodása helyett megnyugtatóbb Ungváry pártatlan humanizmusa. Mi is az a háború? A háború egy politikai közösség egzisztenciális küz­ delme. De mi az a politikai közösség? Az valamilyen nyelvi, kulturális, azonosságok involválta illúzió, mely akár nem létező azonosságot is képes azonossággá átértelmezni. Ráébredés arra, mi egy közösség va­ gyunk, de mint ilyen illúzió a legkeményebb realitás, huszadik századunkban főleg. A háború tehát politi­ kai cselekedet (jó öreg Clausewitz) tehát közösségi, tehát céltételezéseiben — jóllehet a tényezőkkel is kal­ kulálva — a közösségé, önérdekű. Belesodródás vagy igazi háború? Az első világháború után a legtöbb európai ország­ ban, így nálunk is egy egész frontot megjárt generáció került a hatalom közelébe. Magyarországon ahol a tisztikar társadalmi státusa mindig igen magas volt ezt még tetézte a hamis elvárás, egy tisztnek minden ügyben meg kell szólalnia inkompetens emberek ír­ tak dolgozatokat a gazdasági világválság „megoldá­ sáról” a Magyarországnak kívánatos földbirtokrend­ szerről stb. A katonák elkezdtek politizálni ráadásul konkurálva a magyar kormánnyal. A londoni katonai attasénk, amikor Magyarország a fegyveres semlegesség álla­ potában volt célhelyesbítéseket küldött a német bom­ bázóknak. Amikor sem német részről nem érkezett felkérés sem magyar részről felajánlkozás a Barbarossában való részvételre Werth Henrik vkf. mind a német mind a magyar vezetőknek hazudva hajszolta ki a gyorshadtestet Ukrajnába, nehogy szomszédaink előtt lemaradjunk. Ami­ kor a kiugrási beszéd ar­ ra szólította föl a kato­ nákat álljanak át, a tisz­ tek szabotálták a pa­ rancs végrehajtását. Ma­ gyarország tehát nem sa­ ját céljaiért, hanem a né­ met célokhoz minél in­ kább igazodásban látta saját háborús részvételé­ nek értelmét, aminek csak derivátumaként közvetve voltak nemzeti céljai, köszönhetően a németbarát megfelelési és kisebbségi komplexusoktól gyötört tisztikarnak. A megszállás. A leginkább újdonságnak, a magyar megszálló erők orosz levéltári források alapján rekonstruált tevékeny­ sége mondható. A hadseregcsoport hátsó területekből és Korückből 40000 négyzetkilométernyit a magyar honvédség tartott megszállva, a leginkább partizán­ háború sújtotta Brjanszki erdőt is beleértve. Először is a honvédség de még németek is megdöbbentek azon a kegyetlenségen amivel nem is elsősorban az ellenséget hanem a saját lakosságot sújtotta a visszavonuló szov­ jet hadsereg és pártvezetés. Börtönök foglyainak kiir­ tása, kollaboráló civil lakosság büntetése, visszavo­ nulók saját tüzérséggel lövetése. A védett státusú hadi­ fogoly lengyel tisztek katyni kivégzése csak epizódja volt ennek a barbarizmusnak. Mindennek a bánás­ módnak a tapasztalása olyan erőszakspirált alakított ki ami lehetetlenné tette a megadást, a németek in­ kább több száz kilométeren is vissza a Rückkampfot választották a saját vonalakig mint a fogságot. A bolsevik NKVDs terror megszűnte a helyi lakosság­ ban nagymértékű együttműködési hajlandóságot vál­ tott ki. A helyi milíciákat hadifoglyokból, helyi lako­ sokból lehetett kiállítani, egyes helyeken földosztást hajtottak végre négyosztályos oktatást indítottak meg. Érdekes versengés volt a német hatóságoktól támogatott ukránok és a magyarok szimpátiáját élve­ ző lengyelek nemzeti törekvései között. Nemritkán lengyel partizánok irtották az ukrán partizánokat míg az utóbbiak a szovjetektől támogatott kommu- 11 �ítélet nistákkal álltak harcban, mindkét katonai közigaz­ gatás bizalmát és támogatását élvezve hajtottak végre pogromokat a zsidóságon akit a bolsevik terrorban közreműködőnek találtak. A helyzet tehát jóval bo­ nyolultabb volt mint a németek-oroszok háborúja. Amikor a szovjetek pedig visszafoglaltak valamit, nem sok érzékenységgel mindenkit kollaboránsnak tartottak. A helyi lakosság bizalmát aztán a német polgári közigazgatás fajelmélettől indoktrinált veze­ tőinek sikerült elszúrni. Nem kerülhetők meg a „bandaharc” során elkövetett magyar háborús bűn­ cselekmények, melyek elsősorban a kombattáns nem kombattáns megkülönböztetés nehézségeiből adódó frusztráció következményeként bekövetkező civileket is súlytó bosszú volt. Végső soron ugyanezekkel a problémákkal szembesültek az amerikaiak Vietnam­ ban, sokkal kevésbé fegyelmezetten emberségesen és hatékonyan megoldva azt. Összehasonlítva a terület nagyságát és a német megszállók létszámát messze a hatékonyabb volt az amerikaikénál, amiből az a kö­ vetkeztetés is adódik a Szovjetunió közelebb volt az összeomláshoz mint feltételezték. Német, magyar be­ számolókból pedig az is kiderül tudtukon kívül pre­ ventív háborút vívtak, az utolsó adandó alkalommal, a szovjet támadó csoportosítás a határon ugyanis védekezésre alkalmatlan volt. képtelen saját sorsát irányítani több százezer magyar állampolgárt megvédeni, a Honvédséget harcképes­ ként egyben tartani legalábbis a hazaáruló puccs után. Epilóg. A szenvedés, amit az ország emberben infrastruktúrá­ ban elszenvedett hatalmas. Még szörnyűbb, hogy az egységes politikai közösség mindezt különböző sorsközösségekbe (sorstalanságokba?) kényszerítve élte meg. Gyökeresen mást élt meg az elhurcolt magyar zsidóság, mást a meghalt honvédeink, a malenkij robotra elhurcolt de még egy dél vagy észak erdélyi is. Ezek a különböző sorsközös­ ségek (sorstalanságok?) a politikai közösség elméleti helyreállítása után is reprodukálták magukat gene­ rációkon átívelve. Mai politikában is kisülve. Ezért nem lehet róluk racionálisan, a kauzalitásokat föltár­ va, tehát a történettudomány nyelvén szólni. És attól még mert egyes szenvedések nincsenek a köztudatba vagy amorfak, kevésbé megragadhatók, még nem jelenti azt nincsenek. A szenvedés ténye az ami egy, ez összeköthet. Vargha Bálint Tamás Összeomlás. Az ország ipara teljesítőképességét messze felülmúló­ an tudatosan készült a háborúra ám ez is kevésnek bizonyult. Megsemmisült egy egész hadsereg, angol­ szász bombázók támadták az országot, a német szö­ vetséges pedig még Romániát sőt Bulgáriát is többre értékelte fegyverek szállításában. Werth szervilis alkal­ mazkodása és a véráldozatok dacára úgy bántak az országgal mint egy utolsó kapcaronggyal. Amikor a harcok az ország területére értek kiviláglott, egyedül Németország vívja azt a háborút, és veszti el, amit akart, amire teljes erőforrásait koncentrálta, olyan célokért amiért a hadsereg kohéziója még a hatalmas veszteségek dacára sem züllött szét és hideg fejjel tette amit tehetett, nem esett pánikba nem hisztériázott. A debreceni tankcsata pedig megmutatta a német pán­ célos fegyvernem a háború utolsó évében is jelentős teljesítményekre képes. Most látszott a tisztázatlan és rosszul felfogott célokkal háborúba keveredett ország 12 Boldogító séta... Eljött a fagy szelében szeretni rosszaságom Itthagyni engem szíve sóhajára: hamis életem Védelmem ellen bal majd jobb karomra Törzsem bal felét s az övét ölelénk. Nő-szívében szeme-színezte szárnyaló idő, Mi életét ékesítő némasággal meglelé Séta, csak báját dicsérő vétek... Oly kevés, mi bölcs bolondos éjben ég S birodalma: azt szeretni, kitől búcsúzni fél - Székesfehérvár-Budapest, 2005. február 12-13. Sáska Zoltán Attila �ítélet A hazaváró Isten Volt már olyan érzésed, mikor valahonnan távolról, főleg hosszú idő után hazaérkeztél, hogy mintha az ismerős házak, az utcák, a templom, a saját nyelveden beszélő emberek állandóbbak lennének a Föld bármely pontjánál? Pedig ugyanúgy több száz vagy ezer éve a helyükön vannak Prága, Krakkó, Róma vagy Szentpétervár falai is. De mégis. Ezek az utcák a te gyermekkorodra emlékeznek, az emberek ismerik a családodat, a tablóképed kint van az iskolád falán. Ezeknek az embereknek ismered a történelmét, a hagyományaikat, érted reakciójukat egy-egy új dologra vagy változásra. Otthon vagy. Azt hiszem, valami ilyesmit élsz át, amikor megtérsz. A hosszú vándorút után megérzed, hogy otthon vagy. De hogy lehet ez? Hiszen még sosem láttad Isten országát! Azt sem tudod, hogyan képzeld el. Az Evangéliumokban találsz rá néhány utalást, de ez korántsem elég a pontos „feltérképezéshez”. Úgy gondolom, pont emiatt HISZEL, de még nem TUDSZ. És azért tudod magad otthon érezni, mert benned van a Szentlélek. Ó irányít, sugalmaz, közvetíti az Űr üzenetét. Nem szqkséges látnod Istent ahhoz, hogy tudjad, ő a Teremtő, te pedig a Teremtmény. És a felismeréssel, hogy tartozol valakihez ott fönt, megérzed azt is, hogy Isten mindig is a helyén volt, csak valahogy elkerülte a figyelmedet. Mikor valaki a hitedről kérdezett, csak legyintettéi, hogy megvagy te Isten nélkül is, meg különben sem segített a múltkor, mikor szükséged lett volna rá. Ez utóbbi megjegyzés is mutatja azonban, hogy tudat alatt, valahol mélyen elismerted azt, hogy valaki vigyáz ránk. Aztán mikor rendbejöttek körülötted a dolgok, ugyanúgy nem foglalkoztál Vele, mint azelőtt. Azt hiszem, a Nélküle töltött évek sem voltak értelmetlenek vagy céltalanok, de a hit által utólag megvilágosodik előtted hiányosságuk. A fehér foltokat Isten most betölti. És erre csak ő képes... Fantasztikus dolog, ha bekerülsz egy hívő közösségbe. Olyan barátokra tehetsz szert, akik már hamarabb felfedezték Öt. Hívő szemmel néha egy fél mondattal meg tudnak oldani egy olyan problémát, amin te esetleg már évek óta rágódsz. Egy pap egyszer azt mondta a prédikációjában, hogy a szeretet helyére mindig be lehet helyettesíteni Isten nevét. Mindenkinek ajánlom ilyen megközelítésből elolvasni Pál korintusiakhoz írt első levelének egy részletét, az ún. Szeretethimnuszt(lKor 13,4-8). És végül hadd ajánljam minden kételkedő (ezt nem negatív jelzőnek szántam, hiszen Tamás apostol is kételkedő volt) figyelmébe az alább olvasható történetet arról, ami a hit lényege. A nagyböjti időszak remek alkalom arra, hogy átgondold, te miben hiszel, mi a legfontosabb cél, amit életedben el szeretnél érni. Sáhó Eszter Vad Fügefa Történt egyszer, hogy az anyaméhben fiúikrek fo­ gantak. Teltek a hetek, és a fiúcskák növekedtek. Ahogy növekedett a tudatuk, úgy nőtt az örömük is: - Mondd, nem nagyszerű, hogy fogantattunk? Nem megváltoztak: - Mit jelentsen ez? - kérdezte az egyik. - Ez azt jelenti - felelt a másik -, hogy tartózkodásunk ebben a világban a végéhez közeledik. csodálatos, hogy élünk? Az ikrek elkezdték felfedezni világukat. Amikor megtalálták a magzatzsinórt, amely összekötötte őket anyjukkal, és eljutatta hozzájuk a táplálékot, éne­ - De én egyáltalán nem akarok elmenni innen - viszo­ nozta az első -, szeretnék mindig itt maradni! - Csakhogy nincs más választásunk - felelte a másik. keltek az örömtől: - Milyen nagy anyánk szeretete, hogy megosztja ve­ lünk saját életét! Ahogy azonban telt-múlt az idő, és a hetekből hónapok lettek, az ikrek hirtelen észlelték, mennyire Talán van élet a születés után is! - Milyen lehet az? - kérdezte kétkedve az első. El fogjuk veszíteni az életet jelentő magzatzsinórt, és anélkül hogyan élhetnénk? Azonkívül mások is elhagyták már ezt az anyaméhet, és senki sem tért ide vissza, hogy megmondja nekünk, van-e élet a születés után. Nem, a születés a vég! 13 �ítélet Egyikük mély bánatba merült, és így szólt: - Ha a fogantatás a születéssel végződik, mi értelme van az életnek az anyaméhben? Értelmetlen az egész. gunknak, mert így jobban megérthetjük életünket. Talán még anya sem létezik. - De kell, hogy legyen! - tiltakozott a másik. Külön­ ben hogyan kerültünk volna ide? És hogyan marad­ dések özönével és nagy félelemmel. Végül is elérke­ zett a születés pillanata, amikor az ikrek elhagyták addigi világukat, és kinyílt a szemük. Tele tüdőből felordítottak. Amit láttak, meghaladta legmerészebb elképzelésüket is. hattunk volna másképpen életben? - Láttad-e valaha anyánkat? - kérdezte az első. Talán csak a képzeletünkben létezik! Mi gondoljuk ki ma­ így teltek az utolsó napok az anyaméhben, telve kér­ Kertész Imre: Sorstalanság A Sorstalanság a legnagyobb költségből megrendezett filmként vonult be a magyar filmtörténetben, már-már feledésbe me-rítve Kertész Imre eredeti regényét. A film, ha lehetne egy szóval jellemezni remek, de kissé más, mint a regény. Más ugyanis a mondanivalója! A XXI. századi film­ technikai lehetőségek megengednek néha túlzásokat, és a megjelenítés az első. A láttatás. így, ha meghallgatják a tanácsomat, először olvassák el a regényt írott formában, és amikor felocsodunk a felismerésből, hogy amit már eddig is tudtunk a történelemkönyvekből, azt leírva egy kisfiú szavaival még borzalmasabb, menjenek el és nézzék meg a filmet is. A korábbi statisztikai adatok testet öltenek és a szenvedés stádiumainak lehetünk tanúi. A művet „fekete-regény­ nek” szokták nevezni „műértő körökben”, amivel nem érthetek egyet. Ennél magasztosabb és az emberek által va­ laha elkövetett legnagyobb borzalmat, az író a lehető legautentikusabb forrásból egy túlélő elbeszéléséből szerez­ te. A túlélő, pedig nem egy felnőtt férfi, vagy egy vallását megválasztó ember, csupán a családja hagyományait követő és abba belenyugvó fiúcska, aki kezdetben a jó szándékot feltételezve a Birodalom építésébe fogott, majd amikor rájött, hogy a munka nem munkát, hanem rabságot jelent, férfivá cseperedve változtatott. Azonosult tár­ sai szenvedésével, legyenek azok zsidók, vagy nem zsidók. Megtanulta túlélni és kitapasztalni a rendszer lehe­ tőségeit. Anélkül, hogy a regény csattanóját lelőném, a mű olvasása alatt a katarzist nem a végén, hanem többször közben éljük át. A szereplők beolvadnak a szenvedők sokaságba és az író által kiemelt tulajdonságaikkal azono­ síthatjuk őket. A tulajdonságok azonban elrejtőznek a csíkos, hiányos ruházat és a sárga csillag vakító fénye alatt. A könyv üzenete egy mondattal összefoglalva: Soha többé nem aka­ runk félni! Az üzenet így nem a „fekete-regény” szenvedéseibe való belenyugvás, hanem az örök félelem a szélsőségek ellen. A mű így az egyik legfehérebb regény a ma­ gyar irodalomban. Dorogi Zsolt 14 �ítélet Karunk új díszdoktora: James Crawford 2005. január 21-én az Egyetemi Ta­ nács nyitott ülésén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktorrá avatta James Crawford professzort - a Cambridge-i Egyetem jogi karának dékánját. A zsúfolásig megtelt díszteremben a tanácsülés megnyitását követően dr. Bandi Gyula dékán köszöntötte a cambridge-i professzort. James Crawford, a nemzetközi jog szakér­ tője 1996-ban került először kapcso­ latba Egyetemünkkel, amikor elő­ adást tartott a Nemzetközi Bíróság előtt zajló szlovák-magyar jogi vitá­ ról, melyben ő a magyar fél érdekeit képviselte. A professzor aktív közre­ működője volt a Cambridge-i Egye­ tem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közös szervezésében létre­ jött brit és európai jogi diploma programjának. A tanácsülést állófogadás zárta. Te hallottál már a Cambridge-i képzésről? A képzés távoktatásos jellegű, négy fél­ éves, angol nyelven folyik és sikeres ab­ szolválása esetén a résztvevők „Diplo­ ma in English and European Union Law” végzettséget szereznek. A képzés teljes egészében Budapesten, a Szent­ királyi u. 28-as szám alatt folyik, a Curriculum Vitae James Crawford Született: 1948. november Ausztrália 14. Adelaide, Tanulmányok: 1971 BA és LLB fokozat az Adelaide-i Egyetemen (angol, történe­ lem és politikatudomány) 1972-74 posztgraduális képzés az Oxfordi Egyetemen 1974-77 doktori fokozat az Oxfordi Egyetemen Pályafutás: 1974 Adelaide Egyetem — tanársegéd 1983 Adelaide Egyetem — tanár 1986 Sidney-i Egyetem — nemzet­ közi jog professzora 1990-92 Sidney-Egyetem jogi kará­ nak dékánja 1992 Cambridge-i Egyetem nemzet­ közi jogának professzora 1995-2003 Cambridge-i Lauterpacht Nemzetközi Jogi Kutatóintézetének társaigazgatója, majd igazgatója ' 2003- Cambridge-i Egyetem jogi kará-nak dékánja Tudományos szervezeti tagság: Nemzetközi Jogi Társaság—igazgató Hágai Nemzetközi Jogi Akadémia — Cambridge-i Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzo­ rainak részvételével. tag Brit Akadémia — tag A program vezetője dr. Szabó Marcel, a program koordinátora dr. CsepelyKnorr Tamás, akikhez a képzéssel öszszefüggő bármilyen kérdésben biza­ lommal fordulhattok. A képzésről to­ vábbi részleteket a kari honlapon ta­ lálsz. World Trade Review — szerkesztőbi­ További tudományos tevékenység: zottsági tag ICSID Reports and Cambridge Studies in International and Comparative Law—társzerkesztő British Yearbook of International Law—vezető szerkesztő 15 �ítélet Elhunyt Kulcsár Anita A magyar sportélet egyik legsikeresebb sportága, a női kézilabda elvesztette egy ragyogó csillagát, Kulcsár Anitát. A sportoló sukorói otthonából tartott klubja, a Dunaferr délelőtti átmozgató edzésére, amikor a végzetes baleset érte. A tragédia pontos okát még szakértők vizsgálják, az azonban biztosnak látszik, hogy a sportolónő biztonsági öve nem volt bekapcsolva. Anita 28 évesen már 165szörös válogatott volt, ezen alkalmakkal összesen 403 gólt szertett a nemzeti együttesben. És pont ennyiszer láthattuk, feltartott ujjal és szívet r melengető mosollyal hátrafutni a hatos vonalhoz. Egyszerűen felfoghatatlan érzés, hogy nincs többé! A válogatott motorja volt. Lelkesedése és akarata soha nem lankadt. Az utolsó percig harcolt és lelkesedésével csapattársait is átsegítette a holtpontokon. Aki pedig ismerte tudta, hogy Anita a magánéletben is nagyszerű ember volt. Boldog /SYMA házasságban élt férjével, akivel a közeljövőben gyermeket szerettek volna, imádta labradorát, és mindenkihez volt pár kedves szava. Szerény ember volt, soha nem éreztette szurkolóival, hogy ő a sportág egy kiemelkedő alakja, kézséggel állt a rajongói rendelkezésére a fárasztó meccsek után is az öltöző bejáratánál. És ezért szerették sokan. Sportpályafutásában idén bajnoki győzelmet, magyar kupa győzelmet és bajnokok ligája győzelmet szeretett volna szerezni. Sajnos ez már soha nem adatik meg neki. De gondolt a pályafutása utáni időkre is. Egyetemünk első éves jog hallgatója volt. Ezért Kulcsi (ahogy barátai nevezték) halála egyetemünket is feketébe borítja. A család, a barátok és a szurkolók soha nem fogják elfelejteni ezt a csodálatos embert. Rajongói és csapattársai fáklyákkal és gyertyákkal vonultak szerdán a dunaújvárosi sportcsarnokhoz, így emlékezve a nagyszerű sportolóra. Csapata, a Dunaferr természetesen elhalasztotta a szerdai (jan. 19,-ei) Hódmezővásárhely elleni bajnoki mérkőzést valamint a szombati (jan. 22.) Podgorica elleni bajnokok ligája mérkőzést. A csapat legközelebbi mérkőzése jan. 29-én Valenciában lesz. A hazai mérkőzések egyperces gyászszünettel kezdődnek Anita tiszteletére, a játékostársak könnyes szemmel kezdik a játékot. Sok időnek kell eltelni, míg enyhül a fájdalom. Anita a válogatottban és klubjában is pótolhatatlan volt, nagy űrt hagyott maga után. Ha áttekintjük pályafutását láthatjuk, mennyit tett a magyar sport sikereiért. Pályafutását a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban kezdte, amivel NB1 B-be jutott, majd 1995-ben a Győr együttesébe szerződött, ahol két bajnoki ezüstöt és két bronzot szerzett, valamint 1999-ben EHF kupadöntőt játszott. 2001ben a székesfehérvári Cornexi csapatába igazolt, majd onnan 2004-ben a Dunaferrhez, ahol megszerezte élete első és sajnos utolsó bajnoki aranyérmét. Emellett persze a válogatott oszlopos tagja volt hét évig. 1998-ban EB-bronzot szerzett a csapattal, majd a 2000ben az olimpián ezüstöt ért el csapattársaival és ugyanebben az évben Európa-bajnok lett. A 2003-as világbajnokságon második helyezett magyar válogatott tagja volt és a tavalyi hazai európa-bajnokságon csapatával teltházas Arénában bronzérmes lett. Sok örömet okozott a szurkolóknak, családja büszke lehetett rá, erre az örökké mosolygós, szerény játékosra. Nincs szó, ami megfelelő lenne arra, hogy kifejezze a fájdalmat, amit most sok ezer ember érez. Végezetül álljon itt pár sor, amivel a rajongói búcsúztak Anitától: „Elbúcsúzom, de ott leszek, ahol a szélzúg,a nap nevet. Elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat. “ NYUGODJ BÉKÉBEN ANITA!!! Hutflesz Krisztina 16 �ítélet Aequo-loco Beszélgetés Dr. Sótonyi Péterrel A Semmelweis Egyetem rektor emeritusával, a Büntetőjogi Tanszék igazságügyi orvostanának egyetemi tanárával Hogyan emlékszik vissza pályája kezdetére? Mindig is ezt ajövőt álmodta meg, vagy másfelé is kacsintgatott? Nos ez érdekes, ugyanis orvos az én családomban nem volt. Édesapám vegyészmérnök, édesanyám iparművész volt. Visszagondolva az orvosi pályára való jövetelemre, egy fia­ talkori élményem befolyásolta. A diákköri szerelmem a Szi­ lágyi Gimnáziumba, én pedig a Petőfi Sándor Gimnázium­ ba jártam. A szülők, főleg az édesanya, mindenképpen azt akarta, hogy egy általuk kiszemelt orvostanhallgató ud­ varoljon a lányuknak. Az igazat megvallva, ez akkor sok bosszúságot okozott nekem. Szükségszerű volt, hogy be akartam bizonyítani, én is el tudom végezni az orvosi egyetemet. Az érettségi után felvettek az egyetemre és orvos lettem. Kapcsolatunk egyetemista korunkban is folytatódó, nagyon szép diákszerelem volt. A másik meghatározó tényező az volt, hogy osztályfőnököm Nemes Nagy Ágnes, az ismert költőnő is ez irányba ösztönzött, felismerve a természettudományok iránti érdeklődésemet. A művészetek iránt nem érzett különös vonzalmat, márcsak az örökség miatt is? Édesanyámtól nagyon jó rajzkészséget örököltem. A családi háttérből és a rajzkészségemből adódóan, természetesen fel­ merült édesanyám pályájának folytatása is. Szerettem rajzol­ ni és vonzódtam az ötvös művészethez. Egy, az akkor még főiskolai hallgató barátom, Muharos Lajos — neves ötvös­ művész — be is avatott a művészeti ág műhelytitkaiba. A Ná­ dor utcába egy orvos kiállítást is szerveztünk, ahol szobrá­ szattal, festészettel és rajzzal foglalkozó barátaimmal közö­ sen mutattuk be munkáinkat. Ma is szeretek rajzolni kedv­ telésből, különösen a karikatúrákhoz vonzódom. Egyébként a művészetek iránti vonzalmam említésre méltó megnyil­ vánulása, hogy egy balett-táncosnőt vettem feleségül. Mikor volt az igazságügyi orvostannal való nagy találkozás? Érdekes találkozás volt, mert a II. sz. Kórbonctani Intézet­ ben voltam Tudományos Diákkörös és átjárhattam az Igaz­ ságügyi Orvostani Intézetbe. Mindig érdekelt a morfológia és a patológia. Mikor befejeztem az egyetemet Somogyi End­ re professzor (Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója 1969-1992.) keresett egy végzős orvost, akit érde­ kel az igazságügyi orvostan. így kerültem az Intézetbe. Az eredeti tervem az volt, hogy a szakvizsgák után váltok a klinikum felé, de 1971-ben kaptam egy két éves ösztöndíjat Kana­ dába. Amikor hazajöttem végleg eldöntöttem, hogy ezt a szakterületet, az igazságügyi orvostant választom szakmai élethivatásomnak. A mindennapos - enyhe kifejezéssel élve - negatív benyo­ másokat hogyan lehet leküzdeni? Emberi szomorúságok és bonyolult, nehéz helyzetek, nap mint nap érnek minket. Meggyőződésem, hogy azok lelki megoldása csak egy biztos családi háttér mellett lehetséges. Hihetetlenül fontos, talán a legfontosabb. Milyen egy orvosszakértő hétköznapi élete, hogyan lehet érvényesülni? A hétköznapi életet kitölti a felelősségteljes, szakmailag meg­ alapozott orvosszakértői munka. Az igazságügyi orvostan szemlélete és gyakorlata óriásit változott. Rendszeressé vált a boncolás kivételével, az erőteljes szakértésen kívüli tevé­ kenység. Megkezdődött tehát ezen a területen is a privatizá­ ció. A működést illetően, a sikeres szakvizsga után, az orvos, pályázással felkerül a szakértői névjegyzékre. Ez azt jelenti, hogy szakértői tevékenységre kijelölhető. Az orvosszakértők egy része intézményben, más része vállalkozóként tevékeny­ kedik. Sajnálatos tény, hogy intézményi kertek között a szak­ értő díjazása lényegesen kevesebb, mint a vállalkozói szférá­ ban. A kedvezőtlen helyzet egyelőre azt eredményezte, hogy egyre kevesebben választják élethivatásként az igazságügyi orvosszakértést. Nemrégibenfogadták el az új kábítószer törvényt. Hogyan látja a kialakult helyzetet? A kábítószer probléma óriási gond. Az orvostársadalom, ha nem történik kedvező változás pár éven belül, nem tudom hogyan fogja megoldani, ezt az egyre bonyolultabb helyze­ tet. Véleményem szerint úgynevezett könnyű- és nehézdrog valójában nincs, ez szójáték, csak drog van! Az ún. könnyű drogoknak is ismerjük már az agyban elhelyezkedő felfogó készülékeit. A drogok közös tulajdonsága, hogy a központi idegrendszer meghatározott területére hatnak, annak következményeivel. A társadalom egyelőre még mindig nem szembesült a valós problémával. A prevenció számos kívánni valót hagy maga után. A rendszerváltással, a maga valóságában ránk zúdult, a droggal összefüggő társadalmi, szociális és orvosi probléma­ kör. Valójában a rendszerváltás előtt is létezett a drogkérdés, de általános felfogásként uralkodott az ún. szocialista társa­ dalomban „amivel nem foglalkozunk az nincs” képmutató elv. Mit gondol azokról a médiumokban elhangzó vádakról, hogy az orvosi műhibák esetében az „orvosszakértők ki­ mossák az orvosokat”? Az igazságügyi orvosszakértők tapasztalataim szerint, a té­ nyek és a szakma szabályai szerint végzik tevékenységüket. Az orvosszakértő elsődleges feladata, a büntető illetve a pol­ gári eljárás egyes szakaszaiban, az orvosi szakkérdésben való véleményadás. Felelősségteljes feladat. A médiákat elsősor­ 17 �ítélet bán a hírérték és nem mindig az eset objektivitása érdekli. Szó sincs arról, hogy az intézményesített orvosszakértők, elv­ telenül valamelyik oldalt képviselik és főleg nem az orvosok oldalát, a betegekkel szemben. Áttekintve az Országos Igaz­ ságügyi Orvostani Intézet vonatkozó anyagát, a büntető ügyek 53%, a polgári ügyek 48°/o- bán az egézségügyi intéz­ mény és az orvos ellen foglaltak állást. Nem tudom elfogad­ ni azokat a nyilatkozatokat, amelyeket néhány ismert ügy­ véd állít, az egézségügyi intézményekkel szembeni peres ügyekben. Azt lehet tehát mondani, hogy az előterjesztett szakértői vélemények polgári és büntető ügyekben, felperes és alperes vonatkozásában, gyakorlatilag: aequo-loco! A hiba a tévedés lehetősége, benne van az orvoslásban. Az orvos pol­ gári jogi felelőssége a jogellenes károkozás, míg büntetőjogi felelőssége — foglalkozása körében — gondatlanság formájá­ ban állhat fenn. Társadalmunk morálisan nagyon rossz álla­ potban van. Sajnos őszintén meg kell mondani, hogy az or­ vostársadalomnak is vannak olyan tagjai, akik tevékeny­ ségük során, felróható magatartásformákat valósítanak meg. Miben látja az egézségügy legnagyobbproblémáját? Az 1997. CLIV. Eü. tv. jelentős esemény volt, mert az orvosi - egézségügyi működést új alapokra helyezte. A gyakorlatban egy törvény akkor jó, ha megvalósításának feltételei is adot­ tak. Ha nincsenek meg a feltételek, akkor nehéz a törvény szelleméből adódóakat teljesíteni. Az orvostársadalom nagy része jelentős és folyamatos terhelés alatt van. Jó lelkiismeret­ tel mondhatom úgy fizikai, mint pszichikai teljesítőképessé­ gének határához érkezett. Azt szoktam mondani, csodának tartom, hogy a magyar egézségügy minden gondja ellenére, még mindig tud teljesítményt is felmutatni. Az egézségügyben a rendszerváltás óta gyakorlatilag, folyamatos pénzelvo­ nás történt. A jelen finanszírozása, korrekcióra szorul. Meg­ győződésem, hogy nyugalomra, átgondolt konszenzus alap­ ján született reformokra és természetesen, további pénzfor­ rásokra lenne szükség. Az egézségügy nem viseli el a gyors, ötletszerű, spontán döntéseket. Egyre nagyobb méreteket ölt, az eutanázia és az abortusz kérdésköre. Mitgondol afelmerülőproblémákról? A feltett kérdések mélyen foglalkoztatják a társadalmat és a részletes véleményem kifejtéséhez az idő kevés. Azt látom, hogy a passzív eutanázia és a teminális medicina fogalmai keveredtek. Ez utóbbi az orvosi tevékenység sajátos területe. Célja, a végstádiumban lévő, gyógyíthatatlan beteg testi és lelki fájdalmainak maximális enyhítése. Ez az orvosi tevé­ kenység fokozatosan lép a passzív eutanázia helyébe. Az ak­ tív eutanáziát megengedhetetlennek ítélem, itt az orvostársa­ dalom jelentős részének egyetértő véleményével találko­ zom. Fő problémának látom azt is, hogy a mi véleményünk e kérdésben, nem kap kellő hangsúlyt. A Magyar Orvosi 18 Kamara az eutanázia- kérdésben világos állásfoglalást alakí­ tott ki. Az aktív eutanáziát az orvosnak kell végrehajtani. Hozhatnak bármilyen törvényt az orvos nem kényszeríthető arra, hogy az eutanázia valamelyik formáját hivatalból gya­ korolja. Ha az, az orvos lelkiismeretével nem egyeztethető össze. Az tény, hogy Európa néhány országában, így pl. Hollandiában az aktív eutanázia jogi és orvosi feltételeit megteremtették, de egyre több adat ismert, hogy a helyzet nem problémamentes. Ellenpélda Németország, ahol az eu­ tanázia minden formáját elvetették és a terminális medicina gyakorlásának széleskörű feltételrendszerét biztosították. A társadalom másikfontos kérdése az élet abszolút védel­ me, vagy az abortusz? Napjainkban is vitatott orvosi, erköl­ csijogi, bioetikai,filozófiai és vallási kérdéskörtfog át. Ellentétes vélemények vannak, hogy a magzat élethez való jo­ gát, vagy az anya önrendelkezési jogát kell-e védelemben ré­ szesíteni. Úgy látom, hogy a kérdés nincs nyugvóponton, nem látom a kompromisszumos megoldás lehetőségét. Azonban, nem tudok egyetérteni azzal, hogy amikor a fogam­ zásgátlás széles lehetőségei állnak rendelkezésre hazánkban, európai összehasonlításban is rendkívül magas az éves abor­ tuszok száma. A kérdésben magam, konzervatív nézeteket vallók. Az orvosi diplomám átvételekor 1963-ban az élet vé­ delmére tettem esküt. Meséljen arról, hogyan került kapcsolatba egyetemünkkel és mik a benyomásai róla? Békés Imre és Somogyi Endre professzorok baráti viszony­ ban voltak. Korábban Somogyi profeszor tartotta az ELTE joghallgatóinak az igazságügyi orvos tan választható kollé­ giumot, majd nyugdíjba vonulása után nekem azt átadta. Békés Imre professzor idő közben átvette a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem Büntetőjogi Tanszéket és fel­ kért, hogy itt is tartsak speciálkollégiumot. Természetesen ennek a felkérésnek is örömmel tettem eleget. Az igazságügyi orvostan néhány fejezetét egy-egy szemeszteren adom elő munkatársaimmal, a két egyetem érdeklődő joghallgatói részére. Általában kedvezőek a benyomásaim, a hallgatók érdeklődését örömmel veszem. Mitjelent Professzor Úrnak a tanítás élménye? Az egyetemi pálya legizgalmasabb, talán legfelelősségteljesebb része a tanítás. A tanítás örömét az adja, ha azt látom, hogy őszinte a hallgatók érdeklődése és sikerült az előadá­ sokat olyan párbeszéddé alakítani, amelyben őket tevőleges részvételre tudom ösztönözni. Nem tagadom jó érzés, ha előadásomon megtelnek az előadóterem padjai, ez azonban csak másodlagos szempont. Takács Veronika �ítélet Konferencia a drogtörvényről Február 19-én az Űjszínházban egész napos drog-konferencia volt. A konferencián megjelennek a kormány és a parlamenti pártok képviselői (illetőleg azok ifjúsági szervezetei), valamint a tevőlegesen is résztvevő civil szervezetek. Az új drogtörvény elvi kérdéseinek megvitatásában egy kompromisszumos határozat született. A konferencia és a normaalkotás előzménye, hogy az Alkotmánybíróság 2004 december 13.én a hatályos szabályozás számos pontját alkotmányellenesnek találta, s ezeket részben azonnali hatállyal, részben határidő tűzésével megsemmisítette. A testület számos esetben nemzetközi szerződésbe ütköző, illetve alkotmányellenes mulasztást is megállapított. Többek között kimondta, hogy a Btk. és az alkalmazását behatároló kormány­ rendeletek közötti összhang hiánya a jogbiztonság követelményébe ütközik, ezért kötelezte a jogalkotót az ezzel kapcsolatos mulasztások megszüntetésére. (A Btk 283-285§ hatályon kívül helyezte.) így ma kizárólag a csekély drogot termesztő, előállító, megszerző, illetve magánál tartó személy kerülheti el a büntetőeljárást. Ha viszont, ezt a kábítószert akár a közös fogyasztás érdekében is átadja valaki másnak, már nem bújhat ki a felelősségre vonás alól. Az ezzel kapcsolatos törvényt Mádi Ferenc köztársasági elnök 2003 januárjában elfogadta és szentesítette. Méghozzá azon okból, hogy törvény jogilag nem támadható, ezért az előzetes alkotmánybírósági normakontrol értelmetlen lenne. Ezt erősítette meg Zlinszky János volt alkotmánybíró is, aki a köztársasági elnök felkérésére véleményezte a törvényt. Mádl a törvény elfogadásának fontolgatását azzal indokolta, hogy számos jelzést kapott, miszerint nem veszélytelen az ifjúságra a korábbi elrettentő szigor enyhítése. Zlinszky professzor szakvéleménye után azonban elfogadta a törvény módosítását. Részben új helyzetet teremthet, hogy az Európai Unió tanácsa nemrég kerethatározatot fogadott el a kábítószerekről. A tagállamoknak egy év áll rendelkezésükre, hogy a határozat követelményeit jogrendszerükbe beépítsék. A határozat szerint az egyes pszichotróp anyagokra vonatkozó előírásokat azok egészségre gyakorolt hatására való tekintettel kell megfogalmazni. Ez gyakorlatilag azt jelenti: más megítélés alá esnek a könnyű drogok, illetve a gyorsan függőséghez, valamint a rohamos testi és mentális leépüléshez vezető szerek. Az esedékes új drogtörvényben pontosabban meghatározzák, kik és milyen magatartással követik el a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket, és nagyobb hangsúlyt fektetnek a kiskorúak védelmére is. Például súlyosbító körülmény lesz, ha valaki fiatalkorúnak adja el kábítószert vagy akárcsak megkínálja, vagy az iskolák közelében árusítja. Emellett szabályozzák a különböző ártalomcsökkentő programokban résztvevő egészségügyi és szociális szakemberek büntetőjogi felelősségét. Májusig törvényben hirdetik ki a kábítószernek minősülő anyagok pontos listáját is. A jogszabályt kidolgozó szaktárca fontosnak tartja, hogy a saját használatra történő kábítószer-tartás, illetve a fiatalok által elkövetett bűncselekmények kriminalizálása elkerülhető legyen. Abban a szerencsés helyzetben részesültem, hogy idő előtt megismerhettem a normaszöveget, amely a pszichotróp anyagoknak gyakorlatilag 3 fokozatát ismeri. A könnyű és kemény drogok mellett gyakorlatilag a füves cigaretta új kategória lesz. A lényeg, hogy szabálysértésnek és nem bűncselekménynek minősít egyes méltányolható eseteket. Például, ha valaki átnyújtja a füves cigit valakinek, (bár amennyiben ez a személy fiatalkorú, már bűncselekménynek minősül) Úgy gondolom a DROG-legalizáció elfogadhatatlan. Erősíteni kell a prevenciót és a rehabilitációt. Ezen kérdésekre a törvény kitér, illetőleg az aktív fogyasztókat kötelezi is a rehabilitációra, másrészt széles körben alkalmazza a közhasznú munkára való kötelezést. Véleményem szerint nem egy rossz törvény, hiszen a legfontosabb, hogy a fiatalok életét megóvjuk. A drog-kérdés összefügg a fogyasztói társadalommal. Hiába büntetjük a fogyasztókat, igény akkor is lesz rá. Egészen más kellene, de nem az én tisztem, hogy vázoljam. Kérem, hogy senki ne maradjon tétlen és alakítsa ki a véleményét és ezt a véleményét közölje is a k_t2004@freemail.hu-n. Gyökeres Zoltán 19 �ítélet Glosszátor - feljegyzés a nagyvilágból A hegyi pap Nem azzal védjük a magyar nemzetet, hogy rázzuk a triko­ lór zászlót — hanem, hogy ráz­ zuk a pelenkát! vallja Bordi Já­ nos atya Az erdélyi Pálpataka község ti­ zenöt kilométerrel Korondfelettfek­ szik a hegyoldalban. Köves út visz oda. Igazi békés, nyugodt, csendes hely. Becsületes, csupaszai székelyek lakják. Ha a vándor bekopog a plébániára, Bordi János atya rögtön kávéval meg csíki sörrel kínálja. Sjóízű, eredeti történetekkel vendégeli mega betérőt. Az alább olvasható beszélgetést még tavaly ősszel rögzítet­ tem szalagra, mielőtt a kettős állampolgársággal kapcsolatos viták kirobbantak volna. Nem erről szólt az a kellemes, anekdotázós délután hanem a pálpatakai hétköznapokról, a hitről a tettrekészségről... az életről magáról. Kevésbé inter­ jú ez a szöveg mint inkább egy egyszerű pillanatkép, mely hűen tükrözi minek fordítottak oly sokan hátat 2004 vé­ gén. Atya, meséljen kicsit afaluról! Pálpatakára az 1700-as években kezdtek kitelepülni az atyafiak Korondról. Tudod, minden plébánián megvan egy könyvben az egyházközség története, amit a pap jegyez le. Azt írja az egyik elődöm a kezde­ tekről, hogy a hegyre először a köröndi rosszfiúk mentek fel. Elmenekültek a rosszfiúk! Valamit építet­ tek maguknak, s aztán vittek asszonyt is, s családot alapítottak. Mikor ezt elmondtam itt az embereknek, egy páran a helyi asszonyok közül kérdezték: „hogy mondhat plébános úr ilyet”? De megmutattam, hogy le van írva az egyházi könyvben. Nyugi — mondtam , nem magukra vonatkozik, hanem a régiekre! Ők a rosszfiúk! Pálpataka teljesen magyar község, s persze Korondon sincs román - csak a rendőr. Az egyházközség beleértve a hozzá tartozó szom­ széd falut, Fenyőkutat is — összesen 20 kilométeren fekszik. Úgy néz ki az összkép, hogy egyik háztól két­ 20 száz méterre van egy másik, aztán háromszáz méterre, négyszázra megint egy másik. S ahol van az atyafinak a háza, meg gazdasági épülete, ott van a földje is. A hegyiek állattenyésztéssel foglalkoznak, kerámiát égetnek, és hozzák az erdőből a fát. Érdekes nagyon, hogy nincsen közös temető, min­ denki a saját földjébe temetkezik, ott van a sírja a háza mellett. Amelyik kollégám nem ismeri a falut, mindig meglepődik, ha elmondom neki, hogy tíz éve vagyok a hegyen, de a temetőben még nem jártam. S akkor kérdezik: „Hogyhogy? Nem halnak meg az emberek?” Aztán elmagyarázom a helyzetet, közben jót nevetek belül. Hány lélekfölött őrködik? Ötszázharminc hívem van, ezek katolikusok. De van még a faluban unitárius is, s református. Úgy volt ez Erdélyben, ahogy mindenütt másutt: ahol a refor­ mátoroknak jól sikerült megállniuk, azok áttértek más hitre, míg máshol megmaradtak katolikusnak. Csíkban, Gyergyóban nincsen protestáns. Udvarhely környéke már vegyes. Nemrég hallottam, hogy Csíksomlyón lakik egy re­ mete, kinn a hegyen. A Jézus Szíve kápolna mellett ta­ nyázik az atyafi. Az ágya olyan, mint egy koporsó, ab­ ban alszik. Csak azért, hogy emlékeztesse magát: most vagyunk, aztán holnap már feladják ránk a deszka­ dzsekit! Tudod-e, mi a deszkadzseki? Hát a koporsó! Sokfiatalt láttam afaluban. Szép számmal lehet­ nek. Pálpatakán olyan hétszázötvenen laknak, s köztük úgy nyolcvan-kilencven gyerek. Az iskolában nyolc osztály tanul. Hála Istennek, van 9 gyermekes család is. Csak mostanság sok az etykés párocska. Mondtam is egy fiatalasszonynak, akinek kettő gyereke van (meg ezt jegyesoktatáson is mindig szóvá teszem), hogy van az a mondás: egy gyermek - nem gyermek, két gyermek - fél gyermek, három gyermek - no az már gyermek! Ezt kell követni! Ez a helyes irány! Szerintem úgy szól a nagy igazság, hogy nem azzal védjük a magyar nemzetet, hogy rázzuk a piros-fehérzöld zászlót — hanem, hogy rázzuk a pelenkát! �ítélet Persze, most modern világban élünk, „pempörszt”, vagy mit használnak, nem azt a régi jó textilpelenkát... Pálpatakán a gyermekek iskolába járás mellett dol­ goznak is. Dolgoztatják őket, mint a felnőtteket. Ál­ lattartás, traktorvezetés, minden egyéb. Mondtam a csóróknak, vasárnap a mise után maradjanak! Fociz­ hatnak egyet az iskolaudvaron. Minek a sok munka, úgyis egyszer orra buksz! Nem lehet csak dolgozni, pi­ henni is kell! Eljönnek a templomba vasárnap, aztán mennek haza ebédelni, s utána máris rohannak a földet túrni. De minek? Úgyis itt marad minden a föl­ dön. A parancs is mondja: az Úr napját meg kell szen­ telni pihenéssel. Külön kuriózum a templom története. Merthogy nemrég épült, engedélyek és tervek nélkül... Amikor ide kerültem, még nem volt templom a fa­ luban. Korábbról indítva a történetet, 1948-tól vált külön Pálpataka Korondtól. Addig a köröndi plébá­ nos időközönként járt fel misézni. 1947. május 10-én maga Márton Áron jött a hegyre bérmálni. A helyiek képviselője köszöntötte a püspök urat, s megkérte, hogy adjon egy papot. Márton püspök úr betartva ígéretét - egy éven belül küldött egyet. Én vagyok im­ máron a hetedik papja a hegyieknek. Csak a plébánia épült meg hajdanán — abban mi­ séztek. Miután idekerültem, meggyőzködtem kicsit az atyafiakat a faluban, hogy építsünk templomot. El­ mentünk az erdészeti hivatalba, vittem egy kis mise­ bort nekik. A főnök ott azt mondta: Plébános úr, amennyi fa kell, annyit adok! Lovak húzták a fákat télen, hóban, meg húzták traktorokkal is! Olyan volt a falunk, mint egy fatelep. Aztán hívtunk tervezőmérnököt Udvarhelyről. Ő nézte ki, hogy hol legyen a kicsi templom, s az alapot milyen mélyre kell ásni. Az asszonyokkal főzettem ne­ ki ebédet, s megkérdeztem közben tőle: na, mennyibe kerül a tervrajz? Azt mondta: 150 ezer lei. Akkor az nagyon sokat jelentett, nekünk összesen 15 ezer lei­ ünk volt. Többet nem is hívtam mérnököt! Nem lett sem tervrajz, de engedély sem az épületre. Máig nin­ csen. Fogok nekik könyörögni?! Félt a polgármester ettől, de mondtam neki: ne féljen, mert ha akasztanak ezért, úgyis engem fognak akasztani! ’ Ez aztán költségtakarékosság! Minden engedélyt megspóroltak! Nem fizettünk a román államnak semmit. Ez itt nem presszó, bár, vagy üzlet. Ez, kérem, nonprofit vál­ lalkozás! Nem kell nekem engedély, meg, hogy a po­ litikus beleszóljon. Egyébként meg, tudod-e, milyen valójában a politika? Hát olyan, mint a ringlispiel fö­ lül forgatják, és alul szédülsz. Sötét dolog, no. Az ember tegye meg, amit a szíve diktál - de ami az egyiknek nem jó, az a másiknak sem jó. No, vissza a templomhoz... Két év alatt készült el ('92-től '94-ig), mert télen állni kellett. (Nálunk fél évig tart a tél. November elejével kezdődik, s aztán májusig hó van. Hideg olyankor az idő, de nagyon szép.) Az építkezéshez a pénzt a hegyieknek kellett össze­ szedniük, mert a központ nem adott semmit. Szegény az egyház. Mindent a pálpatakaiak fizettek! A templomunk idén múlt tíz éves. Ahogy korábban említette, a községen belül való­ ban nagyok a távolságok a házak között, ráadásul kétfaluért isfelel. Mivel közlekedik mostanság? Sokáig nem volt papírom, nem vezethettem, így ti­ zenkét évig gyalogoltam. A másik templom - a fenyő­ kúti - négy és fél kilométerre van. Oda is át kellett jár­ nom mindig. Amikor megszereztem a papírt, vettem egy régi, de nyugati autót. Jó állampolgár módjára fizettem utána a kötelező biztosítást. Egyszer csak egy sorsoláson a román biztosító kihúzta a nevemet! Bejárta az orszá­ got a hír, hogy a hegyi pap nyert egy egymilliárdos BMW-t! Ez 25 ezer euró volt akkor. Tiszta új kocsi, de azonnal eladtam, mert itt a hegyen, a köves úton nem tudom használni. Nem ide való az! Tehát túladtam a gyönyörű sportkocsin. Abból vettem a motoros szánt, amivel télen a havon a faluk között tudok köz­ lekedni. Masszív járgány. Futott még a plébánián egy új tetőre is, meg új ablakokra, s egy terepjárót is vet­ tem. Fizetést úgysem veszek fel mióta itt vagyok, hát legalább fejlesszek egy kicsit a házamon! Meg az Ür ú- gyis bepótolja utólag a juttatást, nem-e?! Zalai Péter 21 �ítélet Farsang Milyen jelmezt vegyek fel az idén? | meg is dobálhatták uraikat — igaz, Tavaly angyalnak öltöztem, előző év­ csak apró rózsaszirmokkal. Talán in­ ben pedig kalóznak. Érdekes is le­ nen ered a ma is kedvelt konfetti hin­ gyen, no meg egyedi is. Hiszen meg­ tése. lehetősen kellemetlen élmény, mi­ Hazánkban - elsősorban német hatás kor a fantasztikusnak gondolt, hatal­ eredményeként - a középkorra tehe­ mas titkolózás közepette elkészített tő a színes ünneplés szokása. A far­ jelmezköltemény szembe sétál veled sang zajos mulatságait egy ősi hiede­ a bálon. Hatalmas dilemma... Még lem hívta életre. Régen a gonosz szel­ az általános iskolai farsangi bálok e- lemek elűzésére bújtak ijesztő jelme­ lőtt. De nem mostanság. Azok az i- zekbe. dők már elmúltak. Nekünk minden- : képpen. Most a legnagyobb küzde­ Hogy valójában mit is fogyasztottak a régi farsangi lakomákon, hogy vollem a vizsgákkal és a jegyekért folyik. Azért semmiképpen nem mondha­ tak-e kizárólag erre az ünnepre készí­ tom unalmasnak ezt a farsangi idő­ tett ételek — sajnos nem sok ismeret szakot, így egyetemista szemmel, sőt. áll rendelkezésünkre. Az biztos,hogy Mi is felvesszük a jelmezünket — sokat és sokfélét ettek, s hogy az erendje, módja szerint — ami éppen gyik jellegzetes étele ezen időszaknak egy öltöny vagy egy kosztüm, esetleg a fánk, aminek mágikus erőt tulajdo­ egy ing. Nem is olyan rossz, bár talán nítottak. egy kicsit egyhangú, és bár egy bálon Farsang idején, a fánk sütésekor for­ nem is biztosítja a dobogós helye­ ró, édeskés olajszag terjeng a kony­ zést, a vizsgán még hozhat ered­ hában. Ha magam készítem, közvet­ lenül utána képtelen vagyok enni be­ ményt. Ott meg nem ez számít. Alig pár hetünk maradt ünnepelni. lőlük, mert annyira eltelít a nyers keltészta és a sütés illata. Egy jó órá­ Remélem mindenkinek van valamit. Hiszen ez mégiscsak a móka, kaca­ val a sütés után, különösen a szabad­ gás, no meg a bőséges evés, ivás, álar­ ból betérve, már egészen más a hely­ cosbálok, táncos mulatságok idősza­ zet. A még langyos fánkokat megszó­ ka. Hogy mi is pontosan a farsang? rom házi készítésű vaníliás porcu­ Maga a szó a bajor-osztrák vaschang- korral, és indulhat a jól megérdemelt ból származik, németül Faschingnak lakomázás. Ismert a szalagos változa­ mondják. így nevezték a középkor­ ta, ez az eredeti farsangi fánk, továb­ ban a „bolondosán beszélők gyüleke­ bá a rózsafánk, a forgácsfánk, a cseh fánk, más néven talkedli, vagy a töl­ zetét”. tött fánk, csakhogy néhányat említ­ A szokás az ötezer évvel ezelőtti E- sünk. gyiptomba, azaz Izisz istennő tiszte­ letére tartott lakomákra nyúlik visz- Kis kutatás után akadtam rá erre a sza. Ilyenkor eltűntek a társadalmi kedves történetre a fánk eredetével rangkülönbségek, a rabszolgák is az kapcsolatban. uralkodók asztalánál foglaltak he­ A legenda szerint a fánk története lyet. A görögök Dionüszoszt, a ró­ Bécsben kezdődött. Amikor ugyanis maiak pedig Saturnus gabonaistent egy Krapfen nevű pék meghalt, fele­ tisztelték. Aszaturnáliáknak nevezett sége vette át a pékműhely vezetését. ünnepnapokon a római rabszolgák A pékség híres volt ízletes kenyeré­ 22 ről, így a város másik végéből is ér­ keztek az emberek, hogy megvegyék. Egyik nap azonban nem készült el időben a kenyér. Ki mérgesen, üres kézzel távozott, ki pedig szitkozód­ va, türelmetlenül várta, hogy a ke­ nyér elkészüljön. A várakozó tömeg addig-addig zúgolódott, türelmet­ lenkedett, hogy a pékné kijött a sod­ rából, és egy darab kenyértésztát, ami éppen a kezében volt, valakinek a fe­ jéhez akart vágni. Mivel elvétette a célzást, nem találta el kiszemelt áldo­ zatát, így a keltészta a kályhán lévő lábasba pottyant, amiben zsír forrdogált. A tészta pedig néhány perc alatt aranysárgára sült, így a véletlen­ nek köszönhetően megszületett az első fánk. A bécsiek azóta is Krapfennak hívják. Egy másik forrás szerint a fánk fran­ cia eredetű édesség. XVI. Lajos hitve­ se, Mária Antoinette királyné, a Tuileriákban rendezett farsangi bál al­ kalmával kiszökött a palotából, álru­ hába öltözött és elvegyült a tömeg­ ben, mely a karneváli éjszakán az ut­ cákon kavargott. Az esti séta közben a királyné megéhezett és egy mézes­ kalácsmestertől vásárolt egy fánkot. Ami annyira elnyerte a tetszését, hogy a bál után behívatta az árust, aki megosztotta velük a recept titkát. Ettől kezdve vált a királyi lakomák kedvelt finomságává a fánk. Most, hogy így szóba került, nem is lenne rossz, falatozni egy kicsit. Egy kis liszt, tojás, vaj, tej, élesztő meg cukor, és indulhat a munka. Jobb híján pedig marad a sarki cukrászda. Jó étvágyat mindenkinek! Mikó Adrienn �Február 6-án került megrendezésre karunk Gólyabálja a BM Duna Palo­ tában. Az eseményt — több professzo­ runk mellett — megtisztelte jelenlété­ vel Dr. Kránicz Mihály rektorhelyet­ tes, Dr. Bánáti János a Budapesti Ügy­ védi Kamara elnöke és Dr. Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. Impozáns környezetben, finom va­ csora, élő zenekar, bűvészmutatvá­ nyok. Kell ennél több a jó hangulat­ hoz? Igen, kell még a gólyák szépen koreografált és előadott nyitótánca és a tombolán megnyerhető olyan érté­ kes ajándékok, mint a két személyes repülőjegy a WizzAir jóvoltából. Luki �� Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2005 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource VIII. évfolyam 1. szám 2005. február Abstract A summary of the resource. Tartalom Hírek Tanulmányi bizottság Februári események kalendáriuma Dr. Láng Péter, személyesen Ungváry Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban Boldogító séta A hazaváró Isten Kertész Imre: Sorstalanság Karunk új díszdoktora: James Crawford Elhunyt Kulcsár Anita Aequo- loco: Beszélgetés Dr. Sótonyi Péterrel Konferencia a drogtörvényről Glosszátor — feljegyzés a nagyvilágból Farsang Gólyabál Creator An entity primarily responsible for making the resource Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2005. február Date Created Date of creation of the resource. 2005. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A5 (148x210) ; (498kb+3388kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_VIII_1_200502 Relation A related resource T00067 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 24 pp Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_VIII_1_200502 HÖK Jobbágyi Gábor Lukács Tamás https://omeka.ppke.hu/files/original/44288772dfcb7230cbf0b63f70484a87.jpg 010ffa51658e90bc1382d530a4db2840 https://omeka.ppke.hu/files/original/cdd7339c34d170a1205ede95a6c7bc7b.pdf d58aff03200c40427afa7ae019fce99d PDF Text Text JLOOGO2 2006. augusztus Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának lapja �GÓLYAGÁLYA AD. 2006. szeptember 20. további info: www.pazmanyonline.hu �KÖSZÖNTŐ Kedves Gólya! Idén (2006-ban) már 11. alkalommal kerül megrendezésre a gólyatábor. Célunk, hogy olyan összetartó csapat jöjjön létre itt, Balatonlellén, amely meg fogja határozni az egész évfolyamot (és valamennyire az egész egyetemi életet)! Mi (HÖK-ösök, Tutorok, valamimnt a többi szervező) megpróbálunk mindent megtenni annak érdekében, hogy ez megvalósuljon, de mindehhez szükség van rátok is: aktívan vegyetek részt a programokban és ha bármi ötletetek vagy észrevételetek van, jelezzétek! Az a pár nap, amit a Gólyatáborban fogtok tölteni, legyen az ismerkedésé, barátkozásé és gyűjtsetek minél több információt Karunkról. Kérdezzetek bátran! Amit most a kezetekben tartotok, az ítélet újság gólyatábori különszáma. Ennek a kiadványnak az a célja, hogy körvonalaiban bemutassa az elkövetkezendő évet. Kalandra fel, ismerjétek meg évfolyamtársaitokat és érezzétek jól magatokat! Lóci 3 �TARTALOMJEGYZÉK Kari vezetők bemutatása ................................. 5. Hallgatói Önkormányzat .................................. 6. Tutela ................................................................. 7. Milyen volt gólyának lenni? ............................. 8. 2006/2007. évi 1. féléves programok ............. 9. Mit érdemes tudni a PPKE JÁK-ról? .............. 10. Vad Fügefa ........................................................ 13. Szakkollégium ................................................... 14. Órarendek ......................................................... 16. IMPRESSZUM ítélet újság gólyatábori különszáma (2006. augusztus). Kiadó: Prof. Dr. Bándi Gyula dékán és Kovács Lóránt (Lóci) a Hallgatói Önkormányzat elnöke Főszerkesztő: Dorogi Zsolt Pál Általános főszerkesztő-helyettes: Teleki László 4 �KARI VEZETŐK BEMUTATÁSA Ennek a pár sornak az a célja, hogy tudjátok kivel, mit lehet, kinek, mit lehet, és ki, hogyan fog reagálni, ha mertek.;) Karunk Dékánja Prof. Dr. Bánd! Gyula tanszékvezető egyetemi tanár. Dékán Úrral csak a negyedik évfolyam előadásain fogtok találkozni; és talán ebédidőben. Ha esetleg valaki hamarabb találkozik vele, az vagy nagyon jól tanul, vagy nagyon nem. Dékán Úr nagyon jó kedélyű férfiú, úgyhogy bátran keressétek meg, kérdezzetek tőle, nem fogja leharapni senkinek a fejét. Szakterülete a környezetjog. Dékán Úr munkáját helyettesei segítik, akiknek feladatköre a külügyek, a tudomány és tanulmányi ügyek intézésre oszlik. Dr. Szabó Marcel tanszékvezető úr a kar külügyi dékánhelyettese, aki egyben az Európa Jogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék vezetését is el­ látja. Öt is csak negyedévben fogjátok megismerni, kivéve, ha külföldre szeretnétek utazni ösztöndíjjal, vagy külföldi egyetemen szeretnétek párhuzamosan jogot vagy más tudományt hallgatni. Utóbbi két esetben ö lesz, aki fel kell keresnetek, hiszen neki van a legnagyobb rálátása hol, mit lehel, és hol érdemes tanulni a nagyvilágban. Dékánhelyettes Úr is mindig jó kedélyű, talán ezért is van az, hogy a sorok mindig kígyóznak Dékánhelyettes Úr irodája előtt. Azt tanácsolom, előre kérjetek időpontot. Dr. Szigeti Magdolna dékánhelyettes asszony a tanulmányi ügyekért felelős dékánhelyettes. Ö lesz, akivel már első évben találkozni fogtok a jogtörténeti előadásokon; valamint minden egyes alkalommal, amikor tanulmányi problémátok van, tanulmányi ügyben kérdésetek merül fül, ő az, akitől kérdezni lehet, és akitől kérdezni kell és érdemes. Jómagam két különböző tárgyból is szigorlatoztam/alapvizsgáztam nála, és habár tudni kell az anyagot, nem kell - az összevont szemöldökön kívül - semmi más szankcióra számítanotok. Számtalan tanulmányi problémátok lehet az évek folyamán, és amit meg kell tanulnotok, hogy a jogszabály tudása, bi­ zony, nem mentesít a következmények alól! így mindenki olvassa el a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatot, és ha bármit nem ért, keresse fel a Dékánhelyettes Asszony. Prof Dr. Jobbágyi Gábor a kar tudományos dékánhelyettese. Professzor úr a Polgári Jogi Tanszék vezetője. Nem kell mindent elhinni a felsőbb évesek meséit illetően. Kevés olyan tárgyilagos ember, és vizsgáztató van, mint ő. Csak készülni kell; ez a recept! A polgári jogot öt féléven át fogjátok tanulni, és államvizsga tárgy lesz. Szóval higgyétek el érdemes becsülettel készülni. Ha valakinek van humora, az ö, még akkor is, ha ezt ritkán csil­ logtatja. Hobbija, hogy gyűjti a vizsgán a hallgatók szájából elhangzó tévedéseket, blődségeket. így ha a vizsgán rosszul feleltek, nemcsak a rossz jegyet kapjátok meg, hanem, igaz név nélkül, de az ítélet újság hasábjain is megjelentek.:) Dorogi Zsolt 5 �HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT Ml AZ A HŐK? Ahogy a nevében is benne van, egy olyan szervezet, ami a hallgatókért van, segítséget nyújt, és programokat szervez számukra. El­ sődleges célunk, hogy az egyetemen belül a hallgatók hatékony érdekképviseletét ellás­ suk, és emellett, ezzel összhangban az egyetemi életet, közéletet kialakítsuk. Ehhez a Ti közreműködésetekre is számítunk! Veg­ yetek részt programjainkon, segítsétek személyesen is a HŐK munkáját! MIT CSINÁL A HŐK? Az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül, lássunk néhány tevékenységet, amiben közreműködünk: 1. az egyetemi és kari szervek előtt képviseljük a hallgatók érdekeit (pl. Szenátus és Kari Tanács); 2. egyetértési jogot gyakorlunk és véleményezzük/kialakítjuk a hallgatókat közvetlenül érintő szabályzatokat (pl. Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat); 3. működtetjük a támogatási rendszert Diákjóléti Bizottságban való közreműködésünk által (pl. ösztöndíjak és támogatások elosztása); 4. rendszeres rendezvényeket sz­ ervezünk: a.) 2004 óta a II. János Pál Teremben (korábban Díszterem) havonta ko­ molyzenei és kulturális esteket, sza­ lonokat (Pázmány Szalon); b.) minden évben kari napot, ahol sütögetés és borozás keretében kötetlen beszélgetésre nyílik lehetőség az oktatókkal, barátokkal, vagyis min­ denkivel (Pro Facultate nap); a kari nap keretében kerül kiosztásra a Pro Facul­ tate díj (e díjat azok az oktatók kapják, akik a hallgatók szavazata alapján a legtöbbet tették a Karért); c.) minden évben gólyatábort és gólyabált; 6 d.) hallgatóinknak minden héten kikapc­ solódási és szórakozási lehetőséget; e.) sportbajnokságokat; f.) minden évben hagyományos március 15-i kari hajókirándulást Esztergomba; g.) DiákEXPO-n diplomaták és cégek részvételével mutatjuk be, hogy milyen lehetőségek vannak a külföldi továbbtan­ ulásra, illetve elhelyezkedésre és munkavállalásra. 5. kapcsolatot tartunk a Kar más hallgatói - és nem csak hallgatói - (öntevékeny) cso­ portjaival (pl. a kari színjátszó-csoport, tu­ torok, Vad Fügefa kari kisközösség, Szakkollégium, demonstrátorok); 6. diplomaátadó ünnepségek sz­ ervezésében segítünk (évkönyv- és tablókészítés, talárosztás stb.). KIK A HŐK TISZTSÉGVISELŐI? elnök gazdasági alelnök rendezvényi alelnök tanulmányi alelnök külügyi alelnök Ellenőrző Biz. elnöke belső koordinátor PR referens sport referens Repr of Foreign Affairs Lóci (Kovács Lóránt) Kerék István Nyéky Boldizsár Dr. Ziegler László Kormányos Szilvia Pádár Dávid Gyökeres Zoltá Juhász Gábor Majoros Gábor Pölös Csaba Várjuk mindenki jelentkezését, aki szívesen dolgozna a hallgatókért! HOGY LEHET A HÖK-ÖT ELÉRNI? • személyesen: a 26-os épület hátsó rész • interneten: www.pazmanyonline.hu • e-mailen: info@pazmanyonline.hu • telefonon: 06 1 429 7269 GYZI �TUTELA Tutela, vagyis: gyámság; amely a római jog Független szervezetként igyekszünk jó kapcsola­ tankönyv definíciója szerint az önjogú, de tot ápolni a Kari szervekkel (különösen a Hall­ cse­ gatói Önkormányzattal és a Dékáni Hivatallal, lekvőképességében korlátozott vagy ilyen ahol Emese Asszony és munkatársai folyam­ képességgel egyáltalán nem rendelkező atosan segítik a munkánkat). kora vagy neme miatt személyeknél e képesség pótlására irányuló intézmény. Munkánk leglátványosabb része a gólyatábor sz­ Nos, Kedves Gólyák, a Ti esetetekben ez fázisa, hogy az új tutorokkal kiegészülve csap­ annyit jelent, hogy bár a beiratkozással ön­ atépítő hétvégén veszünk részt, hogy megismer­ jogú, egyetemi polgárrá váltok, akik nem jük egymást. cselekvőképtelenek ugyan, de azért jól jön A egy gyám (a tutor), aki segít eligazodni az érkezünk. A vizsgaidőszak után minden évben egyetemi élet útvesztőiben, egy kinyújtott leutazunk a gólyatábor helyszínére, terepszem­ kéz, amelyet meg lehet fogni bármikor, ha lére, hogy az ottani körülményekhez igazíthas­ szükségét érzitek. suk a vázlatosan korábban elkészült, már ervezésében való közreműködés, amelynek első gólyatáborra összeszokott csapatként meglévő programot. A nyár további részében Egyetemünkön a tutorok Bittsánszky Géza folyamatosan kapcsolatot tartunk a tábor többi védnöksége alatt a Varga Gergő által szervezőjével. Amint megkapjuk a felvett gólyák vezetett Vad Fügefával karöltve kezdték névsorát, beosztjuk a csoportokat, és a tutorok meg működésüket. Keller Kata és Király Éva személyre szóló levélben veszik fel Veletek a vezetésével váltunk igazi kis közösséggé, és kapcsolatot. Ez azért is szükséges, mert a tár­ immár két sikeres gólyatábort tudhatunk ma­ gyfelvételre a gólyatábor előtt kerül sor, és gunk mögött. 2005 tavasza óta Scharle tapasztalataink szerint egy „ifjú” hallgatónak ez Zsuzsi és jómagam igyekszünk helyt állni e okozza remek csapat élén. előrelépésnek tartjuk, hogy tavaly már szervezett a legnagyobb problémát. Nagy NEPTUN oktatást is tudtunk tartani. Jelenleg 34 aktív tagot számlálunk, 25 nap­ palis, 2 levelezős és 7 szeptemberi tutorunk A tutorok egész évben ellátnak különböző - sza­ van. Az új tutorokat két szempont alapján kmai és kulturális programok tekintetében - fe­ válogatjuk ki: ladatokat; segítői és szervezői minőségben. • vizsgáljuk a Karral és a tanulmányok Radich Orsi menetével kapcsolatos ismereteiket, a rátermettségü két, kreativitású kát; • továbbá azt is, hogy mennyire képe­ sek csapatban dolgozni. 7 �MILYEN VOLT GÓLYÁNAK LENNI? „Huhh... felvettek!” Ez volt az első gondo­ solom, legyetek mindig egy kicsit szkeptikusak. latom az egyetemmel kapcsolatban. Túl Aki már átment, az könnyen beszél, úgyhogy voltam az érettségi fáradtságos megpróbál­ vagy lódít, vagy egy olyan pályatévesztő, akinek tatásain, és tudtam, valami új, valami most az egyszer szerencséje volt. egészen más vár rám. Az érettségit addigi életem legnagyobb kihívásának, és egyben Ám természetesen nem csak a tanulásból áll az legnehezebb meg. egyetem. A karon, zsenge kora ellenére (tavaly Kedves Gólyák! Ne aggódjatok, ennél csak ünnepeltük alapításunk tizedik évfordulóját) - rosszabb jön! örömmel mondhatom - izgalmas diákélet alakult feladatának éltem ki. A Hallgatói Önkormányzat (HŐK) rengeteg Már-már patológiás félelmeim voltak a góly­ szórakoztató és hasznos programot szervez, atábor kapcsán is, hogy hát nekem biztos mint a Gólyabál, a Pro Facultate nap, a lesznek nagy Pázmányszalon, a Pázmány Péter Kulturális tévedés volt. Felejthetetlen buli volt, ahol Klub, vagy a Fiatal Jogászok Tudományos rengeteg új arcot ismertem meg és mindenki Találkozója. Kéthetente szerdánként pedig hatal­ meglepően jófej volt. mas bulik várnak Titeket különböző kedvelt nem barátaim. Nagyon szórakozóhelyeken. Ha marad energiátok, és Az egyetemtől sem kell megijedni. Belejöt­ van kedvetek, ne habozzatok, hanem gyertek és tök. Óriásinak tűnik a megtanulandó anyag segítsetek Ti is a programok szervezésében. Mi (és az is), de amint látjátok, meg lehet mindenkit szívesen látunk. Ha esetleg az csinálni, (még én is megcsináltam). Előadá­ újságírás érdekel jobban Titeket, jelentkezzetek sokra járjatok, mert rengeteget tanulhattok a kari lap, az ítélet szerkesztőségében, Dorogi egyetemünk Zsolt főszerkesztőnél. oktatóitól, mind szakmai értelemben, mind emberileg. Szorgalmi időszakban se hanyagoljátok tanulnivalói- Sok sikert! tokat, mert vizsgaidőszakban egyszerűen nincs elég idő arra, hogy becsületesen el­ sajátítsátok a tananyagot, és mindig tartsá­ tok szem előtt azt, hogy miért is jöttetek jogi egyetemre: nem elsősorban azért, hogy he- donisztikusan dőzsöljetek, és a nap 24 órájában bulizzatok, hanem hogy jogászok legyetek, és ahhoz nagyon sokat kell tanul­ notok! Sokszor fogjátok hallani: „ahh, én semmit sem tanultam, mégis átmentem, he­ he”. Az ilyenekkel kapcsolatban, azt tanác­ 8 Ziegler László �2006/2007. ÉVI 1. FÉLÉVES IDŐREND szeptember 11. első tanítási nap szeptember 20. Nyitó party (Gólya Gálya) szeptember 29-30. Paintball hétvége október 4. Party október 18. Pázmány Péter nap október 23. szünet november 1-4. őszi szünet november 25. (Katalin napi) Gólyabál november 29. Záró party december 1. (1500) vizsgajelentkezés kezdete december 4. leckekönyvek felvétele december 11-16 elővizsga időszak dedcember 18-tól vizsgaidőszak Állandó prorgamunk: 9 �MIT ERDEMES TUDNI A PPKE JAK-ROL? (dióhéjban) - az épület bemutatása A Pázmány Péter Katolikus Egyetem - és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar - központi telefon­ száma: 06-1-429-7200; a portaszolgálaté: 06-1-429-7205. A 26-os épület. 1863 és 1870 között épült; közadakozásból. Ebben az épületben alakult meg 1895-ben a Magyar Olimpiai Bizottság Dr. Kemény Ferenc kezdeményezésére; hosszú évtizedekig itt volt a MOB székhelye. Az épület földszintjén található Matolay Elek mellszobra. Ö volt a Nemzeti Tornaegylet el­ nöke; tulajdonképpen ők építették az épületet. Ez volt a Nemzeti Sportcsarnok; a Népstadion előtt. Továbbá itt működött a TF elődje. 1870-ben Habsburg Ottó adta át. 2000. jan. 1-től mi működtetjük az épületet. Az eligazító táblán találhatók az intézetek és előadók szobaszámai. Ebben az épületben van a földszinten a Spartacus étterem (menza lehetőség; minden nap kétfajta menü kapható 550 Ft-os egységáron). A rés­ zletekről (szociális étkeztetés stb.) a HŐK irodában kaphatnak felvilágosítást az érdek­ lődő hallgatók. A földszinten férfifodrász is működik. A második emeleten található a tel­ jesen felújított labdajátékcsarnok (teremfoci, kézilabda, kosárlabda, röplabda, tenisz). A Testnevelési Csoport a félemeleten található. A Testnevelési. Csoport vezeti a Kar hagyományőrző néptánccsoportját. Az épület társtulajdonosa (10%-ban) az Erkel Ferenc Néptánc Együttes. intézetek és gyakorlók szobaszámai. Aföldszinti oszlopcsarnokban tanulmányi információs iroda működik. Itt foglalkoznak a diákigazolványok ki­ adásával is. Az Informatika Labor szobaszáma 101-es; nyitva tartása hétfőtől csütörtökig 800-tól 16°°-ig; pénteken 800-tól 1330-ig. Az Informatikai Labor szombaton zárva tart. Látássérültek és vakok számára is van számítógép! Ebben az épületben található a Rektori Hivatal a második emeleten. Idei terveink szerint rövidesen térhatású információs táblákat szerelünk fel a 28-as és 30-as épületekben. A bejáratok akadály-mentesítése augusztus folyamán befe­ jeződik. A 30-as épület. A Porta normál esetben zárva van; az épületbe a 28-as portán, az udvaron keresztül lehet bejutni. A lift mellett lévő eligazító táblán láthatók a 30-as épületben található előadók és tanszékek szobaszámai. A 30-as épület első emeletén található a KÖNYVTÁR. Nyitva tartása: hétfőtől csütörtökig 9°°-tól 18°°-ig; pénteken 9°°-től 16°°-ig. A könyvtár előtere, ami informatikai laborként szolgál, pénteken is 1800ig nyitva van. A KÖNYVTÁRBAN CSAK HELYBENOLVASÁS LEHETSÉGES; a könyvtárban térfigyelő kamera van elhelyezve, amely rögzíti az adatokat. Az előtérben van fénymásolási lehetőség: 8 Ft/oldaL A számítógépekről lehet nyomtatni is. A kinyomtatott oldalakat a 101-es szobában (28-as épület; számítógépes labor) lehet átvenni 20 Ft/oldaL A fizetés csak készpénzben lehetséges. A ruhatár ingyenes. A könyvtárban szigorúan tilos a mobiltelefon használata! Aföldszinti nagyelőadó mellett, és a könyvtárban mozgássérültek részére WC, mos­ dóhelyiség található. ■ kápolna - A 28-as épület. A Kar hétfőtől szombatig 7°°től 20°°-íg van nyitva; vasárnap a Kar épületei zárva vannak. A28-as épületben 24 órás portaszolgálat működik. A bejárattal szemben az eligazító táblán találhatók az 10 28-as épület bejárat mellett jobbra található. A Szentmisék reggel fél nyolckor kezdődnek. A lelkész! hivatal aktuális hírei a kápolna előtti fal­ iújságon találhatók. �- munkavédelem - - rendészeti ajánlások - Az orvosi rendelő a 28-as épület fsz. 28-as szobában található (rendelési idő hétfőtől péntekig 900-től 1200-ig van; elsősegély­ nyújtási helyek az orvosi rendelőben és a Portákon vannak (kötszer és eü. doboz). A sérüléseket és baleseteket a Portán kell jelezni; a továbbiakban ők intézkednek. A lépcsőkön fokozottan ügyeljenek a bale­ setveszélyre (elcsúszás, elbotlás). Sport­ tevékenységnél a tanárok utasítását be kell tartani. Gépkocsi bejáratoknál fokozottan fi­ gyeljenek a gépkocsikra. • Ne hagyják őrizetlenül értékeiket. • Vizsgák alkalmával a kabátot vigyék be a vizs­ gaterembe. • Vizsgára jelentkezésnél a tumultusok elk­ erülése végett rendezett sorokban álljanak. • Kerékpár tárolásra engedélyt a Műszaki Os­ ztály ad ki. • Hallgató gépjárművel nem állhat be az udvarra (motorral sem). • Kábítószer fogyasztás és ittas állapot azonnali kizárást von maga után. - tűzvédelem! előírásokat be kell tartani - - általános információk • Az előadókban ne étkezzenek; ne vigyenek be magukkal poharas italt sem. • Rágógumit ne dobják el, és ne ragasszák a székekre. • Az épületben általános dohányzási tilalom van, kivételt képeznek a kijelölt helyek: 26os épület bejárata (szélfogó); 28-as épület (a függőfolyosók végén); 30-as épület (tetőtér). • A cigarettacsikkeket ne dobálják el. • A székeket és padokat ne hurcolják ki a folyosóra és az udvarra. • A lift használat: csak az engedélyezett lét­ szám szállhat be; túlterhelés, vagy más baj esetén ne feszegessék az ajtót, használják a vészcsengőt. • A bérmásoló-gépeket rendeltetésszerűen kell használni. • A berendezési tárgyak szándékos rongálása következményekkel jár. A hibákat jelezzék a Portaszolgálaton, illetve a Műszaki Osztályon. • Hirdetéseket csak a hirdetőtáblákon lehet elhelyezni a Hallgatói Önkormányzat en­ gedélyével. Külön kérem, hogy se a csem­ pékre, se az ajtókra ne ragasszanak semmit! • A tűzriadó sziréna megszólalásakor fel kell készülni az épület elhagyására. A konkrét cse­ lekvésre külön utasítást kapnak. Ugyanez vonatkozik a bombariadó esetére is; negyed óra múlva folytatjuk a vizsgáztatást másik teremben! • A tűzjelzés szabálya, lehetőségei: tűzlárma, a Porta és a Műszaki Osztály értesítése. • A menekülési útvonalak mindenütt ki vannak táblázva; a menekülés a lépcsőházakon keresztül történik. - Kari informatikai szolgáltatások - • kari honlap (www.jak.ppke.hu) - elsődleges célja a hallgatók informálása; a hallgatói oldalakra a Hallgatói Ön kormányzaton keresztül információ tölthető fel; • hallgatói honlap (www.pazmanyonline.hu) - a Hallgatói Önkormányzat kezelésében működő portál, aktuális hírekkel. • elektronikus levelezés: hallgatói postafiók (25 MB tárhely); hallgatói webmail (felhasználói azonosító az Informatika Laborban igényelhető) • kari levelezőlisták (hallgatok@jak.ppke.hu); egyéb hallgatói levelezőlisták megnyitására és 11 �használatára is van lehetőség • kari intranet-felhasználói azonosító az In­ formatika Laborban igényelhető • Students Fórum: intranetén keresztül a hallgatói azonosítóval is használható osztott tárhely, az oktatók által kiajánlott anyagok in­ ternetes elérése • DVD Jogtár: kari intranetről (a hallgatói ter­ minálokról is) elérhető • HUNTÉKA: könyvtári állomány elérhető az internetről, a honlapon keresztül (eKÖNYVTÁR) • NEPTUN rendszer a kari honlapon keresztül is elérhető; a rendszerrel kapcso­ latos információs oldalakkal együtt • nyomtatás: 20 Ft/oldal költségtérítés el­ lenében mindkét hallgatói laborból lehet ny­ omtatni, a nyomtatást átvenni az Informatika Laborban lehet • Karunkról az EISZ szolgáltatások elérhetők (www.eisz.hu) • Karunkról a HeinOnline jogi adatbázis elérhető • az udvaron és az aulában a 2006/2007 tanév kezdetétől WIFI internet-csatlakozási lehetőség áll rendelkezésre Felhívjuk a hallgatók figyelmét a HIK (Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ) szolgáltatásaira és közelségére (www.hik.hu). Informatika Labor Helye: 101. szoba. HelpDesk: 260-as mellék helpdesk@jak.ppke.hu 2006. augusztus 21től nyitva tartás hétfőtől csütörtökig 8°°-tól 16°°-ig és pénteken 800-tól 1330-ig! Könyvtári Informatika Labor Helye: KÖNYVTÁR. 2006. szeptember 4-től ny­ itva tartás hétfőtől péntekig 9°°-től 18°°-ig! Ok­ tatóterem: Informatika Gyakorló (106-os terem). A kari informatika leírása és az Informatika Labor működése a kari honlap INFÓHÁTTÉR rovatában megtalálható. Útmutató hallgatóinknak a DAXON diákhívó rendszer használatához 1. Sorszám nyomtatása érdekében először érintse meg a képernyőt. 2. A megjelenő nevek közül érintéssel válassza ki az Ön tanulmányi előadóját. (Ha tévedésből másik előadó nevet jelölt meg, érintse meg a mégse gombot, és kezdje elölről.) 3. Ha a megfelelő előadó van kiválasztva, érintse meg a "mehet" gombot, és a sorszámki­ adó automatából vegye ki a sorszámát. 4. Ezután várjon türelemmel, amíg a Dékáni Hivatal bejárati ajtaja melletti képernyőn az Ön sorszáma jelenik meg. (Várakozás közben Ön mindig láthatja a kis ugráló né­ gyzetekben, hogy előadójánál hányadik sorszámú hallgató van bent.) 5. A hívó hangjelzésre fáradjon be tanul­ mányi előadójához. 6. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a sorszám visszamenőleg nem érvényes, így ha lekési a behívást, kérjük, húzzon új sorszámot. 7. Kérjük, hogy a diákhívó rendszert a ren­ deltetésének megfelelően, az útmutató szerint használják, hogy sokáig segíthesse közös munkánkat. Szikora Gyula - Műszaki Osztályvezető 12 �VAD FÜGEFA egyetemi katolikus közösség avagy hiányzó szócikkek a Magyar Értelmező Kéziszótár legújabb kiadásából fügefa füge-honlap (Id. még: Vad Fügefa): Minden ellenkező a közösség honlapja - képek, információk, pro­ híreszteléssel ellentétben a fügefa nem egy fás szárú növény. Ez egy ökumenikus elhi­ gramok; www.pazmanyonline.hu - Vad Fügefa menüpont (itt mindent/legalábbis majdnem min­ dent / megtudhatsz rólunk) vatottságú katolikus közösség, ami három éve működik az Egyetemünkön. Tagjai a fügék. Megtalálható hetenként egyszer a PPKE JÁK alagsorában, a Tanári Klubban. füge • A fügefa gyümölcse. • Olyan katolikus, református, evangélikus stb. leendő jogászok, bölcsészek, műszak­ isok, akik voltak már fügén. füge-lista a közösség levelezőlistája, ahol az információk gazdát cserélnek, és amire a füge-honlapon iratkozhatsz fel füge-plakát a hirdetőtáblákon kéthetente megjelenő plakát­ jaik, amiről kiderül, hogy mikor és hol lesz és fügézik miről fog szólni a következő füge-alkalom aki több-kevesebb rendszerességgel jár a közösségbe, avagy aki részt vesz egy füge­ alkalmon Fülöp Emese füge-alkalom heti egy este imával, énekkel, megosztással (Szt. Ignác szellemében), lehetőség a feltöltődésre, elmélyülésre, kapcsolat­ teremtésre A- • * *** * •s .SS»' füge-kirándulás: örömteli esemény (félévente egy-két alka­ lommal), amikor a fügék kitörnek kies főváro­ fi sunkból, és két lábon, avagy két keréken megtámadják hegyeink egyikét 13 �SZAKKOLLÉGIUM TÁJÉKOZTATÓ a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán a 2006/07 tanévben induló szakkollégiumról megszűnéséről, az önálló szakkollégium sz­ ervezeti és működési szabályzatának elfo­ gadásáról, a szakkollégium szakmai programjáról és az ahhoz kötődő szakmai tel­ jesítményekre vonatkozó követelményekről.” Mi az a szakkollégium? a szakkollégiumi mozgalomról; röviden Magyarországon a szakkollégiumi mozga­ lom több mint három évtizedes múltra tekint vissza. Időrendi sorrendben az első szakkol­ légium az akkori Marx Károly Közgazdaság­ tudományi Egyetem (ma Corvinus Egyetem) mellett szerveződött meg Rajk László Sza­ kkollégium néven, majd a kezdeményezést számos más szakkollégium megalapítása követte. Számunkra az ELTE Állam- és Jog­ tudományi Kara mellett működő, későbbi Bibó István Szakkollégium 1983-as alakulása érdekes. A Bibóban a minőségi szakmai munka mellett egyre jelentősebbé vált az aktív részvétel a közéletben külön­ böző előadásoknak és vitáknak köszön­ hetően. A rendszerváltozással a hangsúly egyre inkább a színvonalas szakmai tevékenységre helyeződött át, és a szakkol­ légium feladatának a magas fokon képzett, társadalmilag érzékeny, tájékozott, kreatív jogászok képzését tekintették. A Felsőok­ tatási Törvény a szakkollégiumokat a következőképpen határozza meg: 66. §. (4) „A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas sz­ intű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvál­ lalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. A szakkollégium az önkor­ mányzatiság elvére és a szakkollégisták ön­ tevékenységére épül, a szakkollégium tagsága dönt különösen a kollégiumi tagsági jogviszony keletkezéséről vagy 14 - a PPKE Jog-és Államtudományi Karán induló szakkollégium célja - Napjainkban a nagy létszámú évfolyamok és szemináriumi csoportok - azaz a tömegképzés nem teszik lehetővé az elmélyülését egy adott jogterület részleteiben, ezáltal a joghallgatók specializációja is nehezen valósul meg, és az ötesztendös tanulmányi struktúra természetsz­ erűleg nem nyújthat betekintést a jogtudomány melletti diszciplínákba sem. A rendszerváltást követően a jogi karok számának növekedésével jelentősen megnőtt a végzett jogászok száma, ami idővel a klasszikus jogászi szakmák (bírói, ügyészi, ügyvédi) telítődésével járt, a diplomá­ sok ezért kénytelenek a hagyományos jogi triászi munkakörökön kívül elhelyezkedni. Szám­ szerűleg kimutatható, hogy nagymértékben növekszik a közigazgatásban dolgozó jogászok aránya. Jelenleg azonban hazánkban sehol sem képeznek jogász végzettségű közigazgatási szakembereket; úgy véljük azonban, hogy a közszféra igenis igényli a speciális szak­ ismeretekkel rendelkező jogászok jelenlétét. Célunk továbbá felelősen gondolkodó, tár­ sadalmilag érzékeny és szakmailag magasan képzett szakember jogászok nevelése. Tanul­ mányi struktúránk segítségével a hallgatók elmélyült ismereteket szerezhetnek az általuk választott szakterületen; valamint a kollégiumi élet kiváló alkalmat nyújt számukra a közéleti és/vagy jogászi pályára való felkészülésben. - a PPKE Jog-és Államtudományi Karán in­ duló szakkollégium szervezeti felépítése - • a Szakkollégium működéséért felelős oktató; • Szakkollégiumi Ellenőrző Bizottság; �• Szakkollégiumi Védnöki Testület; • Szakkollégiumi Alapító Testület; • Igazgató; • Választmány; • Bizottságok; • Közgyűlés; • a szakkollégisták; Szakkollégistának minősül a Kar azon hall­ gatója, aki sikeresen teljesítette a felvételi vizsgákat. Két, azonos jogállású szakkol­ légiumi tagság létezik: „belsős” és „külsős” státuszú. A „belsős” diákok a Szakkollégium épületének lakói, ezt leszámítva a „külsősök” ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint bent­ lakó társaik. • kurzusvezetők; • tutorok. - a PPKE Jog-és Államtudományi Karán in­ duló szakkollégium tervezett tanulmányi struktúrája - - a szakmai műhelyek által oktatott tárgyak - 3 szakirány indul: Nemzetközi Jogi Sza­ kirány, Gazdasági Szakjogok Szakirány és Közigazgatási Jogi Szakirány. Mindegyik műhely első félévében a szakkollégisták a műhelyben oktatott tárgyakat megalapozó „Bevezető foglalkozásokon” vesznek részt, azt ezt követő „Szakirányú kurzusokon” az adott területhez tartozó szakjogok és részterületek ismereteit sajátítják el kellő ala­ possággal. E kurzusokon az átlagos létszám 15-20 fő körüli. Különösen nagy hangsúlyt kívánunk helyezni a gyakorlatközpontú ok­ tatásra, illetve 3-5 fő körüli kiscsoportos foglalkozásokra a tutorok vezetésével, ahol a hallgatók elsajátíthatnák a csapatmunka módszereit szakmai kérdésekben, továbbá kötelező jelleggel előadásokat tartanának egymásnak az aktuális kurzus részterületeiről. - felvételi az intézménybe Minden tanévben az őszi szemeszter során kerítünk sort a felvételi eljárásra, amelynek sz­ abályait külön szabályzat tartalmazza. A Sza­ kkollégiumba pályázó hallgatóknak egy kétfordulós - írásbeli és szóbeli - felvételi eljárás során kell bizonyítaniuk alkalmasságukat a sza­ kkollégista státuszra. Jelentkezésük benyújtásakor csatolniuk kell egy önéletrajzot, ami a felvételi bizottságot segíti a jelentkezők megismerésében. Az írásbeli fordulón a jelen­ tkezők számot adnak érvelési képességükről, logikus gondolkodásukról és általános művelt­ ségükről. A szóbeli megmérettetés egy kötetlen beszélgetésből áll a kijelölt bizottság előtt. - a 2006/07 tanév programja ■ Tekintettel arra, hogy a hallgatók különféle gim­ náziumukból jönnek, ezért valamilyen közös kiin­ dulási alapra van szükség. A szakkollégisták részére az alábbi, bevezető programokat sz­ eretnénk szervezni: • bevezetés a kutatás alapjaiba; • diplomáciatörténet; • művészettörténet jogászoknak; • általános stilisztikai, okirat-szerkesztési, retorikai és protokoll kurzus. Szakkollégiumi nyílt napot tartunk a félév meghatározott hétvégéjén, ahol bemutatkozhat­ nának más szakkollégiumok (ezáltal jobban megismerhetnék a hallgatók a szakkollégiumi mozgalmat is). Bp. 2006. augusztus 15. Dr. Horváth Attila egyetemi docens Jogtörténeti Tanszék Dr. Ruszthi Hunor doktorandusz Jogtörténeti Tanszék 15 �Hétfő Szerda Kedd Csütörtök 8°° _ guu Bevezetés a goo . •] QW A katolikus hit alapjai közgazdaságtanba 10ÜU - 11uu Keresztény erkölcs Alapvető etika* Bevezetés a Egyetemes állam- és jogfogalmakba jogtörténet 1. 11^ -12^ és jogászi etika* 12UU- ^uu 1 - *] jogtörténet 1. Római jog 1. 15uu _ 16ou Informatika gyakorlat 1. Jogtörténeti gyakorlat 1. Latin 1. Római jog gyakorlat 1. Testnevelés 1. Szabadon választható tárgy Groma Sarolt gyakorlatvezető Dzsida Orsolya gyakorlatvezető Draskóczy Imre tárgyvezető 0 + 1 óra 0 + 2 óra 0 + 3 óra 0 + 1 óra 0 + 2 óra 0 + 2 óra beszámoló beszámoló beszámoló beszámoló aláírás beszámoló ÓRARENDEK Magyar állam- és 14uu- 15uu �goo _ 1 -| 00 9-szept. Római jog 1. Bevezetés a közgaz­ 16-szept. daságtanba 1 *| 00 _ 400 14°o _ 17°° Egyetemes államés jogtörténet 1. Latin 1. Bevezetés a jogfogal­ makba Keresztény erkölcs és jogászi etika* 23-szept. Magyar állam- ésés jogtörténet 1. 30-szept. Római jog 1. Egyetemes államés jogtörténet 1. 7-okt. Bevezetés a közgaz­ daságtanba Latin 1. Bevezetés a jogfogal­ makba 14-okt. Magyar állam- és és jogtörténet 1. A katolikus hit alapjai Alapvető etika* 21-okt. Római jog 1. Egyetemes államés jogtörténet 1. Római jog gyakorlat 1. 140°_1600 28-okt. Bevezetés a közgaz­ daságtanba Bevezetés a jogfogal­ makba 11-nov. Magyar állam- és és jogtörténet 1. A katolikus hit alapjai Jogtörténeti gyakorlat 1 I400.1600 18-nov. Római jog 1. Bevezetés a jogfogal­ makba Keresztény erkölcs és jogászi etika* Egyetemes államés jogtörténet 1. Latin 1. 25-nov. Informatika gyakorlat 1. A katolikus hit alapjai Informatika gyakorlat 1. 2-dec. Magyar állam- és és jogtörténet 1. A katolikus hit alapjai Alapvető etika* 9-dec. Bevezetés a közgaz­ daságtanba Egyetemes államés jogtörténet 1. Bevezetés a jogfogal­ makba 16-dec. Magyar állam- és és jogtörténet 1. Római jog 1. 17 �gOO 1 'l 00 1 00 _ ^400 1 400 _ 1700 Bevezetés a közgazdasáqtanba Jogi terminológia és jogi alapfogalmak Magyar alkotmány- és 16-szept. közigazgatás-történet 1 Egyházjogi alapis­ meretek Gazdaságföldrajz 9-szept. 23-szept. Bevezetés a közgaz­ daságtanba Európai alkotmány- és integráció-történet 1. Alkalmazott jogi infor­ matika 1. 30-szept. Idegennyelv 1. (Országismeret 1.) Jogi terminológia és jogi alapfogalmak Szociológia Magyar alkotmány- és 7-okt. közigazgatás-történet 1 Egyházjogi alapis­ meretek 14-okt. Alkalmazott jogi infor­ matika 1. Európai alkotmány- és integráció-történet 1. 21-okt. Bevezetés a közgaz­ daságtanba Gazdaságföldrajz Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet 28-okt. 1. Egyházjogi alapis­ meretek 11 -nov. Szociológia Jogi terminológia és jogi alapfogalmak Alkalmazott jogi infor­ matika 1. 18-nov. Idegennyelv 1. (Országismeret 1.) Európai alkotmány- és integráció-történet 1. Gazdaságföldrajz 25-nov. Gazdaságföldrajz Szociológia Idegennyelv 1. (Országismeret 1.) 2-dec. Idegennyelv 1. (Országismeret 1.) Jogi terminológia és jogi alapfogalmak Bevezetés a közgaz­ daságtanba gyakorlat Szociológia Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet Európai alkotmány- és Alkalmazott jogi infor­ matika 1. integráció-történet 1. 9-dec. 1. Bevezetés a közgaz­ daságtanba 16-dec. 18 Egyházjogi alapis­ meretek �www.pazmanyonline.hu �GÓLYÁTABORT PROGRAM AUGUSZTUS 28. (hétfő) H00 1230 1530 16oo 18oo 1900 2100 regisztráció tutorfoglalkozás HÖOK (téma: tandíj) dekanátus mise vacsora nyitó party AUGUSZTUS 29. (kedd) 730 8oo 10°° 1200 13°° 19°o 20°° 2200 ébresztés reggeli tutorfoglalkozás ebéd akadályverseny vacsora néptánc party AUGUSZTUS 30. (szerda) 730 8°° 930 10°° 1130 12o° 1300 1400 18°o 2100 22°o ébresztés reggeli tutorfoglalkozás kerekasztal beszélgetés tutorfoglalkozás mintaper ebéd sport programok vacsora gólyaavatás záróparty AUGUSZTUS 31. (csütörtök) 930 10°° 1200 1300 ébresztés reggeli szobák elhagyása indulás haza � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2006 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IX. évfolyam 8. szám 2006. augusztus Abstract A summary of the resource. Tartalom: Kari vezetők bemutatása Hallgatói Önkormányzat Tutela Milyen volt gólyának lenni? 2006/2007. évi 1. féléves programok Mit érdemes tudni a PPKE JÁK-ról? Vad Fügefa Szakkollégium Órarendek Creator An entity primarily responsible for making the resource Kiadó: Bándi Gyula; Kovács Lóránt Főszerkesztő: Dorogi Zsolt Pál Általános főszerkesztő-helyettes: Teleki László Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Kiadó: Bándi Gyula; Kovács Lóránt Főszerkesztő: Dorogi Zsolt Pál Általános főszerkesztő-helyettes: Teleki László Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2006. augusztus Date Created Date of creation of the resource. 2006. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource B5 (175x250) ; (1725 kb+378kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_5_200608 Relation A related resource T00077 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 18 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_5_200608 Bándi Gyula Dorogi Zsolt Kovács Lóránt Teleki László https://omeka.ppke.hu/files/original/94cf4c09caed98fdf3c18102a3da829a.jpg 98d96961aaf34998448e67ec351d6e76 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Kilényi Géza gyűjtemény Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ppke-kilenyi-geza-gyujtemeny Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Kilényi Géza névjegykártyája Description An account of the resource Géza Kilényi DSc. Professur, memmbre du Conseil Constitutionnel du Parlamaent Hongrois Subject The topic of the resource Kilényi Géza névjegykártyája Creator An entity primarily responsible for making the resource Kilényi Géza Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Kilényi Géza Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource papír Type The nature or genre of the resource kártya Source A related resource from which the described resource is derived Központi Irattár Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 105x64 mm Language A language of the resource francia Publisher An entity responsible for making the resource available Kilényi Géza Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context JAK_kilenyi_geza_nevjegykartya Kilényi Géza https://omeka.ppke.hu/files/original/fef986f3d5fd919996ffcd723f05364c.jpg aa743828e31cf7dce31aef7dc13e7ab1 https://omeka.ppke.hu/files/original/62c510ca162ce4738ddfa86bfa87275c.jpg f460c4bdccea10211cf6a5b2dc305f73 https://omeka.ppke.hu/files/original/e95adcf014f6ecfa59b2a1b19dc09799.jpg 8df0f7dc93bc35ec73a9afa068ea29c2 https://omeka.ppke.hu/files/original/82ce23eb0970422597b0435c92fbbe08.pdf 075578f18f231c0a976e2011836c5b97 PDF Text Text 2023. 11. 03. 11:03 A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal – Wikipédia A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal a magyar állam által adományozható egyik kitüntetésnek, a Magyar Érdemrendnek 3. fokozata. 2011-ig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal néven adták oda. Az Érdemrend fokozatait olyan személyeknek ítélik oda, akik, akár a kultúra, a tudomány, a művészet, továbbá saját szakterületük terén – Magyarország érdekeinek előmozdítása, az egyetemes emberi érdekek gyarapítása érdekében – példamutató tevékenységet folytattak. A kitüntetéseket minden esetben a köztársasági elnök adományozza a miniszterelnök vagy az érintett miniszter felterjesztése és ellenjegyzése mellett. A kitüntetéseket általában valamilyen nevezetes – Magyarország történelme szempontjából lényeges esemény tiszteletére tartott – ünnepen, többnyire nemzeti ünnepen, így március 15-én, augusztus 20-án vagy október 23-án adják át.[1] Leírása A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozat) leírása: A kereszt külalakja megegyezik a „nagykereszt a lánccal” fokozatnál leírtakkal. Azonban a kereszt előlapján középen zöld babérkoszorúval körülvett kerek sötét smaragdzöld mező van. Anyaga: aranyozott ezüst, zománc. Mérete: 52 mm. Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári) a polgári tagozat szalagsávja A keresztet 40 mm széles szalagon a nyakban viselik. A szalagon levő 34 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles piros sáv szegélyez. A csillag nyolcágú, négyzetes csillagtest, amelyet a kissé domborított formájú kereszt ékesít. Hátlapjának kör alakú középpajzsán „1946/1991” évszám, tűjén félhold, „PV” és „925” beütés van. Anyaga: ezüst, zománc. Mérete: 80 mm. Tartozékai: kisdíszítmény, szalagsáv, gomblyukjelvény (rozetta). A kisdíszítmény a vállszalaggal megegyező színű háromszög szalagon függő zöld szegélyes lovagkereszt, szalagján a csillag miniatűrjével. A lovagkereszt szalagján a 34 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbrólbalról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles piros sáv szegélyez. A kisdíszítmény anyaga: aranyozott ezüst, zománc. A kereszt mérete: 42 mm, a csillag miniatűrje 20 mm. A szalagsáv zöld fehér szegélyes, 40 mm széles, a rajt levő csillag mérete: 10 mm. A gomblyukjelvény kerek zöld zománcos mezőben a csillag miniatűrjét ábrázolja. A gomblyukjelvény mérete: 15 mm. A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (katonai tagozat) leírása: A kereszt külalakja megegyezik a „nagykereszt a lánccal” fokozatnál leírtakkal. Anyaga: aranyozott ezüst, zománc. Mérete: 52 mm. A keresztet 40 mm széles szalagon a nyakban viselik. A szalagon levő 34 mm széles vörös sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles zöld sáv https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_Érdemrend_középkeresztje_a_csillaggal 1/14 �2023. 11. 03. 11:03 A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal – Wikipédia szegélyez. A csillag nyolcágú, négyzetes csillagtest, amelyet a kissé domborított formájú kereszt ékesít. Hátlapjának kör alakú középpajzsán „1946/1991” évszám, tűjén félhold, „PV” és „925” beütés van. Anyaga: ezüst, zománc. Mérete: 80 mm. a katonai tagozat szalagsávja Tartozékai: kisdíszítmény, szalagsáv, gomblyukjelvény (rozetta). A kisdíszítmény a vállszalaggal megegyező színű háromszög szalagon függő vörös szegélyes lovagkereszt, szalagján a csillag miniatűrjével. A lovagkereszt szalagján a 34 mm széles vörös sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles smaragdzöld sáv szegélyez. A kisdíszítmény anyaga: aranyozott ezüst, zománc. A kereszt mérete: 42 mm, a csillag miniatűrje https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_Érdemrend_középkeresztje_a_csillaggal 2/14 �2023. 11. 03. 11:03 A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal – Wikipédia 20 mm. A szalagsáv vörös fehér szegélyes, 40 mm széles, a rajt levő csillag mérete: 10 mm. A gomblyukjelvény kerek vörös zománcos mezőben a csillag miniatűrjét ábrázolja. A gomblyukjelvény mérete: 15 mm.[2] Díjazottak Díjazott Foglalkozás Év Bánáti János ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a Budapesti Ügyvédi Kamara volt elnöke, az Országos Bírói Tanács tagja, az Igazságügyi Miniszter Tudományos Tanácsadó Testületének tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának címzetes egyetemi tanára, a Magyar Büntetőjogi Társaság elnökhelyettese, a Bánáti Ügyvédi Iroda tagja, a Magyar Jogászegylet alelnöke 2023[3] Béres József vegyész, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke 2023 Faragó Tamás a nemzet sportolója, olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, edző 2023 Parragh László vállalkozó, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a KAVOSZSzéchenyi Kártya Igazgatóságának elnöke 2023 Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet és a XXI. Század Intézet főigazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára, volt kormánybiztos 2023 Buda Ferenc a nemzet művésze, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja[4] 2022 Bíróné Keleti Ágnes a nemzet sportolója, ötszörös olimpiai bajnok tornász, edző, nemzetközi versenybíró[5] 2021 Bogárdi Szabó István Széchenyi-díjas teológus, a Dunamelléki Református Egyházkerület volt püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának volt lelkészi elnöke[5] 2021 Arsenios Kardamakis Ausztria metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája[5] 2021 Kató Béla az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a Sapientia Alapítvány elnöke[5] 2021 Szergej Viktorovics Lavrov az Oroszországi Föderáció külügyminisztere[6] 2021 Gyenyisz Valentyinovics Manturov az Oroszországi Föderáció ipari és kereskedelmi minisztere[6] 2021 Mihail Albertovics Murasko az Oroszországi Föderáció egészségügyi minisztere[6] 2021 Pásztor István a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke[7] 2021 Szakonyi Károly a nemzet művésze, író, drámaíró[7] 2021 Vlagyimir Nyikolajevics Szergejev az Oroszországi Föderáció magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete[8] 2021 Vang Ji a Kínai Népköztársaság államtanácsosa, külügyminisztere[6] 2021 Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum egykori főigazgatója, a Hitel című folyóirat alapító főszerkesztője 2020 Balog Zoltán politikus, miniszter, református lelkész 2020 Stumpf István jogász, politológus, szociológus, miniszter, alkotmánybíró 2019 Réthelyi Miklós orvos, anatómus, egyetemi tanár, miniszter 2019 Schöpflin György történész, politikus, európai parlamenti képviselő (2004-2019) 2019 https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_Érdemrend_középkeresztje_a_csillaggal 3/14 �2023. 11. 03. 11:03 A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal – Wikipédia Díjazott Foglalkozás Év Roger Scruton angol konzervatív filozófus, esztéta 2019 Dózsa Imre Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas táncművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze, a Magyar Táncművészeti Egyetem rector emeritusa 2019 Gerard Albert Louis Mourou Nobel-díjas fizikus, az International Center for Zetta-Exawatt Science and Technology igazgatója, az Haut College de l’Ecole Polytechnique tagja és professzora 2019 Gyulai József Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara Elektronikus Eszközök Tanszékének professor emeritusa és a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontja Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének tanácsadója 2019 Kahler Frigyes jogtörténész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum kutatója, az egykori Veszprém Megyei Bíróság nyugalmazott büntetőkollégium-vezetője 2019 Max Vuyisile Sisulu a Dél-afrikai Köztársaság Nemzetgyűlésének volt elnöke 2019 Szalay Károly József Attila-díjas író, irodalomtörténész 2019 Halász Béla Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének professor emeritusa 2017 Jávor András a Magyar Kormánytisztviselői Kar nyugalmazott elnöke, a Népjóléti Minisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium volt közigazgatási államtitkára, a Népegészségügyi Programiroda volt igazgatója, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem volt igazgatója 2017 Nász István Széchenyi-díjas mikrobiológus, virológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Orvosi Mikrobiológiai Intézetének professor emeritusa 2017 Vissi Ferenc a Gazdasági Versenyhivatal nyugalmazott első elnöke, az egykori Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense 2017 Kozák Danuta Ötszörös olimpiai, tizenegyszeres világ-, és tizennégyszeres Európa-bajnok kajakozó 2016 Cseh László Kétszeres világ-, és tizennégyszeres Európa-bajnok úszó 2016 Hosszú Katinka Háromszoros olimpiai, ötszörös világ-, és tizenháromszoros Európa-bajnok úszónő 2016 Csurgay Árpád István Széchenyi-díjas villamosmérnök, nanotechnológus, az MTA rendes tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professor emeritusa 2016 Horn Péter Széchenyi-díjas agrármérnök, az MTA rendes tagja, a Kaposvári Egyetem örökös rektor emeritusa 2016 Thomas Faustmann az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezető igazgatója[9] 2015 Peter Munk üzletember, a Southern Pacific Hotel Corporation és a Barrick Gold Corporation alapítója és volt elnöke, a Trizec Hahn Corporation volt elnöke, a Peter Munk Jótékonysági Alapítvány alapítója[10] 2015 Karlheinz Kopf az Osztrák Nemzeti Tanács második elnöke[10] 2015 El Hassan Bin Talal jordán herceg[10] 2015 Abdelmalek Sellal az Algériai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke[10] 2015 Király Károly közgazdász, politikai közíró, romániai magyar politikus[11] 2015 Kutrucz Katalin az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettese 2014 Mocsai Lajos kézilabdaedző, egyetemi tanár 2014 Nemes Attila az orvostudomány doktora 2014 https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_Érdemrend_középkeresztje_a_csillaggal 4/14 �2023. 11. 03. 11:03 A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal – Wikipédia Díjazott Foglalkozás Év Pálinkás Gábor fizikus 2014 Szilágyi István író 2014 Tomcsányi Pál agrármérnök 2014 Weiss Emília jogász 2014 Bihari Mihály jogász 2013 Csete György építészmérnök 2013 Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós 2013 Hamari Júlia énekművész 2013 Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus 2013 Kun Zsuzsa táncművész 2013 Zaid Naffa a Jordán Hasemita Királyság magyarországi tiszteletbeli konzulja[12] 2013 Polgár Judit sakkozó 2013 Sárközi Mátyás író, kritikus, műfordító, szerkesztő 2013 Széles Gábor üzletember 2013 Végh Ferenc (katonai tagozat) nyugalmazott vezérezredes 2013 Dusev-Janics Natasa[13] háromszoros olimpia bajnok 2012 Falus András[14] Széchenyi-díjas immunológus[15] 2012 Fónagy János államtitkár, országgyűlési képviselő 2012 Gazsó Ferenc, dr.[16] a szociológiai tudomány kandidátusa, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa 2012 Gera Zoltán színművész 2012 Horváth Tihamér üzletember 2012 Kovács Katalin háromszoros olimpia bajnok 2012 Michelberger Pál gépészmérnök 2012 Sipos Ete Álmos nyugalmazott református lelkész 2012 Valerie Solti, Lady[17] a szociológiai tudomány kandidátusa, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa 2012 dr. Michael Spindelegger[18] az Osztrák Köztársaság nemzetközi és európai ügyek szövetségi minisztere 2012 Tőkés István református lelkész 2012 Benkő Tibor (katonai tagozat) vezérezredes 2012 Viktor Zubkov[19] az Oroszországi Föderáció Kormányának első miniszterelnök-helyettese, a Gazprom Igazgatótanácsának elnöke 2012 Olivier Chastel[20] a Belga Királyság fejlesztési, együttműködési és Európa-ügyi minisztere 2011 Laurent Wauquiez[21] a Francia Köztársaság felsőoktatási és kutatási minisztere 2011 dr. Gottfried Péter[22] volt államtitkár, a miniszterelnök külpolitikai tanácsadója 2011 Krzysztof Kwiatkowski[23] a Lengyel Köztársaság igazságügyi minisztere 2011 https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_Érdemrend_középkeresztje_a_csillaggal 5/14 �2023. 11. 03. 11:03 A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal – Wikipédia Díjazott Foglalkozás Év Remigijus Šimašius[23] a Litván Köztársaság igazságügyi minisztere 2011 Mustafayev Shahin[24] azerbajdzsáni gazdaságfejlesztési miniszter 2011 Csáky Pál[25] a Magyar Koalíció Pártja volt elnökének, volt miniszterelnök-helyettes 2011 Bereczky Loránd[26] Munkácsy Mihály-díjas művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója 2010 Berényi Lajos[26] a Közbeszerzések Tanácsa volt elnöke 2010 Görgey Gábor[26] Kossuth-díjas író, költő, rendező, volt miniszter 2010 Hernádi Zsolt üzletember 2010[27] Jordán Tamás[26] Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, színigazgató 2010 Knoll József orvos 2010 Kovács Álmos[26] a közgazdaságtudomány kandidátusa, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára 2010 Kukorelli István jogtudós 2010 dr. Majtényi László[26] az állam- és jogtudomány kandidátusa, az Országos Rádió és Televízió Testület volt elnöke 2010 Roska Tamás villamosmérnök 2010 Timár Sándor koreográfus 2010 Rubik Ernő feltaláló 2009 Ilia Mihály Széchenyi-díjas irodalomtörténész 2009 Fischer Ádám Kossuth-díjas karmester 2009 Soltész István Országgyűlés főtitkára 2009 Kósáné Kovács Magda Európai parlamenti képviselő 2009 Sándor György Jászai Mari-díjas előadóművész 2009 Marosi Ernő Széchenyi-díjas művészettörténész 2009 Marton László Kossuth-díjas rendező 2009 Méray Tibor Kossuth-díjas újságíró 2009 Szendrő Péter gépészmérnök 2009 Tandori Dezső Kossuth-díjas író, költő, műfordító 2009 Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész 2009 Angyal Zoltán a kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya 2008 Benedek Tibor a vízilabda-válogatott tagja, háromszoros olimpiai bajnok 2008 Ritoók Zsigmond filológus, nyelvész 2008 Biros Péter a vízilabda-válogatott tagja, háromszoros olimpiai bajnok 2008 Hargitai Géza a Bartók vonósnégyes tagja 2008 Kásás Tamás a vízilabda-válogatott tagja, háromszoros olimpiai bajnok 2008 Kiss Gergely a vízilabda-válogatott tagja, háromszoros olimpiai bajnok 2008 Kiss László az úszóválogatott szövetségi kapitánya 2008 Komlós Péter a Bartók vonósnégyes tagja 2008 https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_Érdemrend_középkeresztje_a_csillaggal 6/14 �2023. 11. 03. 11:03 A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal – Wikipédia Díjazott Foglalkozás Év Molnár Tamás a vízilabda-válogatott tagja, háromszoros olimpiai bajnok 2008 Sári Nándor a Kőbánya SC edzője 2008 George Pataki New York állam korábbi, magyar származású kormányzója 2008 Szécsi Zoltán a vízilabda-válogatott tagja, háromszoros olimpiai bajnok 2008 Ormos Mária Széchenyi-díjas történész 2008 Vékás Lajos Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár 2008 Németh Géza Kossuth-díjas brácsaművész 2008 Mező László a Bartók vonósnégyes tagja 2008 Kende Péter szociológus, politológus 2008 Erdős Tibor Széchenyi-díjas közgazdász 2008 Avar István a Nemzet Színésze, a Magyar Színház Kossuth-díjas színművésze, kiváló művész 2007 Bagi István volt alkotmánybíró 2007 Erdei Árpád volt alkotmánybíró 2007 Harmathy Attila volt alkotmánybíró 2007 Kornai János Széchenyi-díjas közgazdász 2007 Lámfalussy Sándor a Louvaini Egyetem Európa Tanulmányok Intézete vezetője, professor emeritus 2007 Portisch Lajos a Nemzet Sportolója, olimpiai bajnok sakkozó, mesteredző 2007 Sárközy Tamás az állam- és jogtudomány doktora, egyetemi tanár, állami díjas 2007 Solt Pál bíró, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke, a Magyar Bíróképző Akadémia vezetője 2007 Bárdy György Jászai Mari-díjas magyar színművész 2006 Haumann Péter Kossuth-díjas magyar színművész 2006 Fekete János a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott alelnöke 2006 Gombár Csaba szociológus, politológus 2006 Gregor József operaénekes 2006 Havril András nyugállományú vezérezredes 2006 Oláh György Nobel-és Széchenyi-díjas kémikus 2006 Szőllősy András Kossuth-díjas zeneszerző, zenetörténész 2006 Tersztyánszkyné Vasadi Éva Jogász, az első női alkotmánybíró 2006 Edmund P. Giambastiani Admirális, a NATO norfolki átalakítási parancsnokságának volt vezetője 2006 Plácido Domingo Operaénekes 2005 Bokorné Szegő Hanna a Budapesti Corvinus Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára 2005 Gál Meir a Hitachdut Ole Hungária ügyvezető igazgatója 2005 Kovács András filmrendező 2005 Makk Károly filmrendező 2005 Stefán Géza a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatója 2005 https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_Érdemrend_középkeresztje_a_csillaggal 7/14 �2023. 11. 03. 11:03 A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal – Wikipédia Díjazott Foglalkozás Év Zoltai Gusztáv A MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója 2005 Puskás Ferenc Labdarúgó 2005 Giovanni Lajolo érsek, vatikáni külügyminiszter 2005 Leonardo Sandri Érsek, helyettes vatikáni államtitkár 2005 Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus 2005 Petrovics Emil kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző 2005 Strausz János Az Alkotmánybíróság egykori tagjának 2005 Avram Hersko Nobel-díjas kémikus 2005 Nikolaus Michalek Egykori osztrák igazságügy-miniszternek 2004 Illés György Operatőr 2004 Szabó István Mezőgazdász 2004 Kemény Dénes A férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya 2004 Szabó Miklós az MTA rendes tagja, a ZMNE volt rektora /katonai tagozat/ 2004 Heller Ágnes Széchenyi-díjas egyetemi tanár 2004 Láng István Széchenyi-díjas agrokémikus 2004 Seregi László Kossuth-díjas koreográfus 2004 Orbán István a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke 2004 Wilfried Seipel A bécsi Kunsthistorisches Museum főigazgatója 2004 Jiří Menzel Filmrendező 2004 Szuzuki Oszamu A Suzuki Motor Corporation elnök-vezérigazgatója 2004 Kányádi Sándor Író, költő 2004 Jürgen Köppen EU budapesti képviseletének vezetője 2004 Judith Varnai Shorer Izrael Állam nagykövete 2004 Kroó Norbert A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára 2004 Rolla János Kossuth-díjas hegedűművész 2004 Bitó László a New York-i Columbia Egyetem nyugalmazott kutatóprofesszora 2004 Günter Verheugen Az Európai Unió bővítési biztosa 2004 Maurice André Trombitaművész 2003 Philip Kaiser Az Amerikai Egyesült Államok egykori nagykövete 2003 Kádár Béla rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, volt miniszter 2003 Kovács László volt külügyminiszter 2003 Martonyi János volt külügyminiszter 2003 Juhász Endre rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Magyar Köztársaság EU mellé akkreditált képviseletvezető 2003 Szentes Tamás Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár 2003 Fejes Endre Kossuth-díjas író 2003 Juhász Ferenc költő 2003 Konrád György Kossuth-díjas író 2003 https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_Érdemrend_középkeresztje_a_csillaggal 8/14 �2023. 11. 03. 11:03 A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal – Wikipédia Díjazott Foglalkozás Év Köpeczi Béla Irodalomtörténész 2003 Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes 2003 Melis György operaénekes 2003 Tom Lantos Amerikai politikus 2003 Nancy Goodman Brinker Az Amerikai Egyesült Államok nagykövete 2003 Msztyiszlav Leopoldovics Rosztropovics Gordonkaművész 2003 Waldemar Pawlak Lengyelország volt miniszterelnöke 2003 Hubay Miklós Író 2003 Balogh Sándor Történész 2003 Fodor Lajos vezérezredes, vezérkari főnök 2003 Joseph W. Ralston Tábornok, a NATO európai főparancsnoka 2002 Takács Jenő Zeneszerző 2002 Otto Graf Lambsdorff Német politikus 2002 Zimányi Tibor A Recski Szövetség elnöke 2002 Jurij Ljubimov A moszkvai Taganka Színház főrendezője 2002 Hannu Tapio Halinen Finnország nagykövete 2002 Agárdy Gábor Kossuth-díjas színművész 2002 Bacsó Péter Kossuth-díjas filmrendező 2002 Békesi László közgazdász 2002 Bojár Gábor Fizikus 2002 Faludy György Kossuth-díjas költő, műfordító 2002 Garas Dezső Kossuth-díjas színművész 2002 Hetényi István Közgazdász 2002 Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas filmrendező 2002 Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművész 2002 Litván György Történész 2002 Nagy Erzsébet a Nagy Imre Társaság örökös elnöke 2002 Sára Sándor Kossuth-díjas magyar operatőr, filmrendező 2002 Somogyi Ferenc a Magyar Atlanti Tanács elnöke, nagykövet 2002 Surányi György a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke 2002 Szabó István Oscar- és Kossuth-díjas filmrendező 2002 Macuura Kóicsiró Az UNESCO főigazgatója 2002 Guido Venturoni Admirális, a NATO Katonai Bizottság elnöke 2002 Bronisław Geremek Lengyelország volt külügyminisztere 2002 Wladyslaw Bartoszewski Lengyelország külügyminisztere 2001 John Bourn A Brit Számvevőszék legfőbb számvevője 2001 https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_Érdemrend_középkeresztje_a_csillaggal 9/14 �2023. 11. 03. 11:03 A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal – Wikipédia Díjazott Foglalkozás Év Kurtág György Zeneszerző 2001 Max van der Stoel Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa 2001 Grzegorz Lubczyk Lengyelország nagykövete 2001 Fernando PerpináRobert Peyra Spanyolország nagykövete 2001 Peter Tufo Az Amerikai Egyesült Államok nagykövete 2001 Hannes Porias Ausztria nagykövete 2001 Madeleine Albright Amerikai külügyminiszter 2000 Zbigniew Brzezinski Amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó 2000 Balogh János Akadémikus, zoológus 2000 Cseh-Szombathy László Akadémikus, szociológus 2000 Szunyogh Károly A Köztársaság Elnöki Hivatal volt hivatalvezetője 2000 Varga László Országgyűlési képviselő 2000 Edmund Stoiber Bajor miniszterelnök 2000 Csoóri Sándor Költő, író 2000 Franz Fiedler Az osztrák számvevőszék elnöke 1999 Jean-Louis Tauran Érsek, a Szentszék államközi kapcsolataiért felelős vezetője 1999 Giovanni Battista Re Érsek, a vatikáni államtitkárság helyettes vezetője 1999 Fehérváry István A Politikai Elítéltek Közössége elnöke 1999 Ádám Antal az Alkotmánybíróság egykori tagja 1999 Kilényi Géza az Alkotmánybíróság egykori tagja 1999 Lábady Tamás az Alkotmánybíróság egykori tagja 1999 Tersztyánszky Ödön az Alkotmánybíróság egykori tagja 1999 Vörös Imre az Alkotmánybíróság egykori tagja 1999 Sinkovits Imre Színművész 1998 Pungor Ernő Kémikus 1998 Raymond Barre Franciaország volt miniszterelnöke 1998 Szabó András jogász, kriminológus, egyetemi tanár 1998 Michael Haup Bécs főpolgármestere 1998 Medgyessy Péter pénzügyminiszter 1998 Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter 1998 Tadeusz Mazowiecki Lengyelország volt miniszterelnöke 1998 Kiss Elemér A Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára 1998 Szabó Magda Író 1997 Francois Nicoullaud A Francia Köztársaság nagykövete 1997 Schmidt Péter Alkotmánybíró 1997 Lord Rothermere Az Associated Newspapers Holding tulajdonosa 1996 https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_Érdemrend_középkeresztje_a_csillaggal 10/14 �2023. 11. 03. 11:03 A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal – Wikipédia Díjazott Foglalkozás Év Erich Kussbach Az Osztrák Köztársaság nagykövete 1996 Pablo Benavides Orgaz Spanyolország volt nagykövete 1996 Ivan Aboimov Az Oroszországi Föderáció nagykövete 1996 Fejtő Ferenc 1996 Simándy József Kossuth-díjas operaénekes 1996 Jimmy Carter az Amerikai Egyesült Államok volt elnöke 1996 Pertti Torstila A Finn Köztársaság követe 1996 Deák János Vezérezredes 1996 Alexandar Solc A Horvát Köztársaság nagykövete 1996 Mészöly Miklós Író 1996 Fritz Marsch Az Osztrák-Magyar Baráti Társaság elnöke 1996 Robert Badinter Volt francia igazságügyminiszter 1995 Juan Antonio Samaranch A NOB elnök 1995 Szalim Almagambetovics Kurmanguzsin Kazak nagykövet 1995 Darvas Iván kétszeres Kossuth-díjas színművész 1995 Király Béla katona, hadtörténész 1995 Vásárhelyi Miklós történész 1995 David Krausz Izrael Állam volt nagykövete 1995 Ivan Velloso Da Silveira Batalha Brazil nagykövet 1995 Luciano Joublanc Mexikó nagykövete 1995 Gábor Miklós Kossuth-díjas színművész 1994 Fischer Annie háromszoros Kossuth-díjas zongoraművész 1994 Guillermo Jorge McGough Az Argentin Köztársaság nagykövete 1994 Soros György 1994 Kobajasi Kenicsiró Karmester 1994 Gerő László Építész 1994 Krzysztof Skubiszewski Lengyel Köztársaság volt külügyminisztere 1994 John F. Smith A General Motors elnöke 1994 Pintér Sándor Országos rendőrfőkapitány 1994 Cornelius van Niekerk Scholtz A Dél-afrikai Köztársaság nagykövete 1994 Keresztury Dezső Író, akadémikus 1994 Andrásfalvy Bertalan Volt művelődési és közoktatási miniszter 1994 Lőrincz Kálmán Honvéd vezérezredes 1994 https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_Érdemrend_középkeresztje_a_csillaggal 11/14 �2023. 11. 03. 11:03 A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal – Wikipédia Díjazott Foglalkozás Év Teller Ede Atomfizikus 1994 Michael Sika Az Osztrák Köztársaság Belügyminisztériumának főigazgatója 1993 Günther Bögl A bécsi rendőr-főkapitányság vezetője 1993 Alexander Arnot Németország volt nagykövete 1993 Pierre Brochand A Francia Köztársaság volt nagykövete 1993 Harri Holkeri Volt finn miniszterelnök 1993 Solti György Karmester 1993 Nemeskürty István Filmtörténész, író, egyetemi tanár 1993 Annus Antal A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára 1993 Jelenits István A Piarista Rend Magyar Tartományfőnöke 1992 Szentágothai János A SOTE Anatómiai Intézet kutatóprofesszora 1992 Hans Stercken Német Bundestag külügyi bizottságának elnöke 1992 Thorvald Stoltenberger A Norvég Királyság külügyminisztere 1992 Kada Lajos Érsek 1992 Mistéth Endre volt építésügyi miniszter 1992 Futó Dezső Újságíró 1992 Han Tak Cse A Koreai Köztársaság első magyarországi nagykövete 1992 Risto Hyvarinen A Finn Köztársaság volt budapesti nagykövete 1992 Makovecz Imre Építész 1992 Joseph Nitti Az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete 1992 Pertti Salolainen finn külkereskedelmi miniszter 1992 O’sváth György Közgazdász, jogász, politikus 1992 Yves de Daruvar A franciaországi magyar emigráció egyik vezéralakja 1992 Kővágó József Budapest volt polgármestere 1991 Pártay Tivadar Az FKgP alapító tagja 1991 Jegyzetek 1. Héri Vera Makkai Ágnes. Kereszt, érem, csillag - Kitüntetések a magyar történelemben (http://webshop.animare.h u/kereszt_erem_csillag_kituntetesek_a_m agyar_tortenelemben+133698.html). Helikon kiadó (2002). ISBN 9789632087580. Hozzáférés ideje: 2010. május 9. 2. Köztársasági Elnöki Hivatal kitüntetések (h ttp://www.keh.hu/kituntetesek_allami.html). keh.hu. (Hozzáférés: 2010. május 9.) https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_Érdemrend_középkeresztje_a_csillaggal 3. Ők kaptak Magyar Érdemrendet (https://inf ostart.hu/belfold/2023/03/14/ok-kaptak-ma gyar-erdemrendet) (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2023. március 19.) 4. Baán Lászlót és Ókovács Szilvesztert is díjazták a nemzeti ünnepen (https://papag eno.hu/intermezzo/2022/03/baan-laszlot-e s-okovacs-szilvesztert-is-dijaztak-a-nemze ti-unnepen/) (magyar nyelven). Papageno, 2022. március 14. (Hozzáférés: 2022. március 14.) 12/14 �2023. 11. 03. 11:03 A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal – Wikipédia 5. Kitüntetés adományozásáról szóló 117/2021. (III. 15.) KE határozat. In.: Magyar Közlöny. 2021. évi 42. szám, 1768-1769. oldal (2021. március 15., hétfő) 6. A köztársasági elnök 282/2021. (VI. 2.) KE határozata. In.: Magyar Közlöny. 2021. évi, 101. sz., 4331. o. 7. A köztársasági elnök 419/2021. (VIII. 23.) KE határozata. In.: Magyar Közlöny. 2021. évi, 157. sz., 7389. o. 8. A köztársasági elnök 106/2021. (III. 10.) KE határozata. In.: Magyar Közlöny. 2021. évi, 39. sz., 1692. o. 9. (2015. augusztus 6.) „A köztársasági elnök 346/2015. (VIII. 6.) KE határozata kitüntetés adományozásáról (http://www.k ozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK1 5119.pdf)”. Magyar Közlöny (119), 18925. o. (Hozzáférés: 2015. november 26.) 10. (2015. augusztus 26.) „A köztársasági elnök 347/2015. (VIII. 26.) KE határozata kitüntetés adományozásáról (http://www.k ozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK1 5119.pdf)”. Magyar Közlöny (119), 18928– 18931. o. (Hozzáférés: 2015. november 26.) 11. Magyar állami kitüntetést vehetett át Király Károly erdélyi magyar politikus (https://we b.archive.org/web/20160305133143/http:// erdely.ma/kozeletunk.php?id=194795#). erdely.ma, 2015. november 2. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből (http:// erdely.ma/kozeletunk.php?id=194795) archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 3.) 12. „az Öböl menti országokkal folytatott gazdasági együttműködés fejlesztése érdekében végzett munkája elismeréseként”, 2013. szeptember 4. 13. Archivált másolat (https://web.archive.org/ web/20120920000202/http://www.korman y.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/az-egesznemzetnek-szolgaltak-peldaval-a-magyarolimpikonok#). [2012. szeptember 20-i dátummal az eredetiből (http://www.korma ny.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/az-egesz -nemzetnek-szolgaltak-peldaval-a-magyarolimpikonok#) archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 20.) https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_Érdemrend_középkeresztje_a_csillaggal 14. Archivált másolat (https://web.archive.org/ web/20140109171746/http://www.korman y.hu/hu/hirek/atadtak-a-legrangosabb-alla mi-kitunteteseket#). [2014. január 9-i dátummal az eredetiből (http://www.korma ny.hu/hu/hirek/atadtak-a-legrangosabb-alla mi-kitunteteseket#) archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 9.) 15. 2016-ban tiltakozásképpen Bayer Zsolt kitüntetése miatt kitüntetését visszaadta. 16. Kitüntetés adományozásáról szóló 262/2012. (X. 11.) KE határozat. In.: Magyar Közlöny. 2012. évi 134. szám, 22680. oldal 17. Kitüntetés adományozásáról szóló 263/2012. (X. 11.) KE határozat. In.: Magyar Közlöny. 2012. évi 134. szám, 22680. oldal 18. A köztársasági elnök 37/2012. (II. 10.) KE határozat. In.: Magyar Közlöny. 2012. évi, 15. sz., 813. p. 19. Kitüntetés adományozásáról szóló 260/2012. (X. 11.) határozat. In.: Magyar Közlöny. 2012. évi 134. szám, 22677. oldal 20. A köztársasági elnök 297/2011. (XI. 17.) KE határozat. In.: Magyar Közlöny. 2011. évi, 134. sz., 32650. p. 21. A köztársasági elnök 298/2011. (XI. 17.) KE határozat. In.: Magyar Közlöny. 2011. évi, 134. sz., 32651. p. 22. A köztársasági elnök 276/2011. (XI. 10.) KE határozat. In.: Magyar Közlöny. 2011. évi, 131. sz., 32417. p. 23. A köztársasági elnök 277/2011. (XI. 10.) KE határozat. In.: Magyar Közlöny. 2011. évi, 131. sz., 32418-32419. p. 24. A köztársasági elnök 205/2011. (IX. 14.) KE határozat. In.: Magyar Közlöny. 2011. évi, 106. sz., 28388. p. 25. A köztársasági elnök 192/2011. (VIII. 31.) KE határozat. In.: Magyar Közlöny. 2011. évi, 100. sz., 27672. p. 26. Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetések (http://www.nefmi.gov.hu/mini szterium/kituntetettek/magyar-koztarsasag i). Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2010. március 15. (Hozzáférés: 2015. október 23.) 13/14 �2023. 11. 03. 11:03 A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal – Wikipédia 27. hirszerzo.hu: Demjén Rózsitól a Molvezérig - ők kaptak kitüntetést Schmitt-től (https://web.archive.org/web/20160305070 956/http://hirszerzo.hu/belfold/20101022_o ktober_23_kituntetesek?s=hl#), 2010. október 22. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből (http://hirszerzo.hu/belfold/20 101022_oktober_23_kituntetesek?s=hl) archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 23.) A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php? title=A_Magyar_Érdemrend_középkeresztje_a_csillaggal&oldid=25929733” https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_Érdemrend_középkeresztje_a_csillaggal 14/14 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Kilényi Géza gyűjtemény Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ppke-kilenyi-geza-gyujtemeny Physical Object An inanimate, three-dimensional object or substance. Note that digital representations of, or surrogates for, these objects should use Moving Image, Still Image, Text or one of the other types. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje Is Referenced By A related resource that references, cites, or otherwise points to the described resource. <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_%C3%89rdemrend_k%C3%B6z%C3%A9pkeresztje_a_csillaggal" target="_blank" rel="noreferrer noopener">https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_Érdemrend_középkeresztje_a_csillaggal</a> Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context JAK_kilenyi_geza_koztarsasagi_erdemrend Description An account of the resource A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal a magyar állam által adományozható egyik kitüntetésnek, a Magyar Érdemrendnek 3. fokozata. 2011-ig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal néven adták oda. Az Érdemrend fokozatait olyan személyeknek ítélik oda, akik, akár a kultúra, a tudomány, a művészet, továbbá saját szakterületük terén – Magyarország érdekeinek előmozdítása, az egyetemes emberi érdekek gyarapítása érdekében – példamutató tevékenységet folytattak. A kitüntetéseket minden esetben a köztársasági elnök adományozza a miniszterelnök vagy az érintett miniszter felterjesztése és ellenjegyzése mellett. A kitüntetéseket általában valamilyen nevezetes – Magyarország történelme szempontjából lényeges esemény tiszteletére tartott – ünnepen, többnyire nemzeti ünnepen, így március 15-én, augusztus 20-án vagy október 23-án adják át. Subject The topic of the resource Kilányi Géza kitűntetése Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1999. augusztus 20. Publisher An entity responsible for making the resource available Magyar Köztársaság Elnöke Creator An entity primarily responsible for making the resource Köztársasági Elnöki Hivatal Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource érme Type The nature or genre of the resource kitüntetés Source A related resource from which the described resource is derived Központi Irattár Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Relation A related resource <a href="https://omeka.ppke.hu/items/show/10" target="_blank" rel="noreferrer noopener">JAK_kilenyi_geza_koztarsasagi_erdemrend</a> Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 52x52 mm Kilényi Géza Magyar Érdemrend középkereszt https://omeka.ppke.hu/files/original/ffa61ff5f9ade07e5e08b5fc578f59eb.jpg 783ca138854a6d73b8848be1023dab8e Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Kilényi Géza gyűjtemény Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ppke-kilenyi-geza-gyujtemeny Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje oklevél Subject The topic of the resource Kilényi Géza kitűntetése Publisher An entity responsible for making the resource available Magyar Köztársaság Elnöke Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1999. augusztus 20. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource színes pergamen Type The nature or genre of the resource kitüntetés Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context JAK_kilenyi_geza_koztarsasagi_erdemrend_oklevel Description An account of the resource Fiatal magyar demokráciánk Első Alkotmánybírói Testületében a Magyar Alkormányos Rend kialakításáért é megszilárdításáért végzett munkájáért. Creator An entity primarily responsible for making the resource Köztársasági Elnöki Hivatal Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Kilényi Géza, Göncz Árpád Source A related resource from which the described resource is derived Központi Irattár Language A language of the resource magyar Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 410x280 mm Göncz Árpád Kilényi Géza