<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<itemContainer xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://omeka.ppke.hu/items/browse?output=omeka-xml&amp;page=3" accessDate="2026-06-14T21:15:08+00:00">
  <miscellaneousContainer>
    <pagination>
      <pageNumber>3</pageNumber>
      <perPage>10</perPage>
      <totalResults>288</totalResults>
    </pagination>
  </miscellaneousContainer>
  <item itemId="295" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="577">
        <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/d8f5284ac94aaedfa41b58eb242dd181.jpg</src>
        <authentication>99c5db149b0486604246680767b955f3</authentication>
      </file>
      <file fileId="578">
        <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/25b47fa21b0e553e34861b8187dd0d60.pdf</src>
        <authentication>933815d8c3bf43c918a13be180861286</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="5178">
                    <text>PP&lt;E_iteX&amp;t_&gt;CII_4j2.OO‘11OO8
A PPKE-JAK legnépszerűbb lapja

fafa

»ITELET«

e
&lt;ü

A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA

MERRE HALADUNK?
Vita a jo^i felsőoktatás helyzetéről
GÓLYATÁBOR 2009

KARRIER

UTOLSÓ LÁTOGATÁS

HAYDN

ERASMUS

PÁZMÁNY SZALON

XII. évfolyam, 4. szám

e-mail: itelet@jak.ppke.hu
honlap: www.jak.ppke.hu/itelet

2009. október 8.

�Körbe, körbe, karikába!

„Addig volt az Istennek áldása rajtunk,
addig volt országunk,

míg az mi hitünk virágjában volt”
(Pázmány Péter)
IMPRESSZUM

Felelős kiadó:
Dr. Schanda Balázs dékán
A szerkesztőbizottság tagjai:
Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba,
Bárth Bertalan, Bendsák Márton, Bujdos Iván, Császár Adrienn,
Fábián Beatrix, Horvátth Sarolta, Hrecska Renáta, Kocsis Ágnes,
Koltay András (felelős szerkesztő), Konta Balázs, Kovács Bence,
Marschalkó Linda, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Palócz László,
Salamon Dominika, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató),
Tarr Ádám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente,
Tóth Bálint András, Zágon Orsolya

Szerkesztőség:
PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba
E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu
Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet
Nyomdai kivitelezés:
Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13.
TARTALOM

Körbe, körbe, karikába!
Gólyatábor 2009
„Ti vagytok Európa jövője!”
Merre haladunk?
Gyakorlat az Európai Bíróságon
Válság ellen szociális bolt
Nyitás külföld felé
Hogyan támogassuk a diploma előtt állókat?
Alit mesél az Adómanó?
„Álomállás” - vagy inkább kellemetlen meglepetés?
Jogász példatár 2.
Haydn és az idő(m)
Haydntól Tiestóig és vissza
A magyarok meghódították Granadát
Lublin - a kis nagyváros
A vallás, mint üzlet - hit és pénz
A Vidék Napja
Aknay múzsái
KözösPont-misszió a Sziget Fesztiválon
START-olj időben!
Utolsó látogatás
Placebo - Battle fór the Sun
Rózsaszín sajt
Est egy pohár bor mellett...
Universitas cum politika?!
Kérdőív

2
3
3
4
12
12
12
12
13
13
13
14
14
15
15
16
16
17
17
17
18
19
19
19
20
20

Toborzás!
Az ítélet szerkesztőbizottsága szeretettel várja minden olyan
hallgató jelentkezését, aki szívesen részt venne az újság
munkájában. Jelentkezni lehet e-mailben vagy személyesen a
szerkesztőség bármely tagjánál.

Látogassatok el az ítélet honlapjára!
www.jak.ppke.hu/itelet
A honlapon megtalálható a lap korábbi
számainak archívuma.
második oldal

Szívességet tenni egy barátnak, nem tartozik az élet legritkább jelenségei
közé. Nyilván te sem vársz érte viszonzást, de azért persze nem utasítod
vissza, ha ezt ő is meghálálja, amikor éppen neked van rá szükséged.
Idegenekhez azonban kicsit máshogy áll az ember; legtöbbször akkor
segítünk, ha nagy valószínűséggel kapunk is érte valamit, mondjuk egy
másik szívességet. Csak, hogy ennek a viszontszívességnek nem kell
feltétlenül ugyanattól az embertől származnia. A kanadai Courtenaz
városban egy Michael Linton nevezetű munkanélküli fickó úgy gondolta,
hogy a szívességeket rendszerbe is lehetne szedni, és létrehozta a
Szívességbankot.
A hazánkban már több helyen is működő KOR (Közösségi Önsegítő
Rendszer) önkéntes munkára épül. Segítesz (szívességet teszel) az egyik
tagnak, így ő jóváír neked annyi pontot, amennyit te a munkádért kérsz,
így ő mínuszba kerül, te, pedig plusszba, amit „elkölthetsz” egy másik
tagnál egy hasonló értékű szívességre (illetve a különbözetet
kiegészítheted pénzzel). Eközben a megsegített személy a mínusz pontjai
kompenzálása végett tesz egy szívességet egy harmadik tagnak, így előbb
utóbb mindenki megkapja, ami neki Jár”. A pontokat a KÖR tagjai egy
csekkfüzetben tartják számon. A beváltás nem időhöz kötött, azokat
igény szerint bármikor felhasználhatod és a szívesség teljesítése is a te
jóindulatodon múlik. A rendszer ennek ellenére hatékony, hiszen miért ne
csinálnál meg valamit, amihez értesz és kedved is van, pláne ha ezért
viszonzást várhatsz.
Hogy milyen szívességek kerülhetnek szóba? Kihasználatlan képességeid
neked is vannak, akkor is, ha most egy sem jut eszedbe! Például időd
biztos van, és valaki nagyon hálás lesz érte, ha vigyázol 2 órát a húgára,
vagy megszereled a számítógépét, mellyel komoly összegeket és időt
spórolhatsz meg neki, te meg cserébe kapsz egy adag finom süteményt
(úgysem ettél már hazai ízeket egy hónapja...), vagy megspórolhatod az
albérleti konyhatakarítást.
Ebbe a körbe tartoznak a kölcsönzések is. Óriási pénzeket lehetne
megspórolni, ha a kedves jogász kollégák nem a kukába dobnák használt
könyveiket, hanem kölcsönbe vagy örökbe odaadnák alsós KÖR
tagoknak. Esetleg órai jegyzetek átadásával segíthetsz másoknak a
vizsgára felkészülésben, cserébe valaki lehet elviszi a diplomamunkádat a
nyomtatóba, vagy a kötőhöz, vagy elintézi a bevásárlást, amíg
államvizsgára készülsz. További példa lehet a nyelv/táncoktatás,
lakásfelújításnál segédkezés, fordítás, gépelés... A lehetőségeket egy
nyilvános kereslet-kínálat listán tartják számon, melyből mindenki
kedvére szemezgethet.
Az ötlet kicsit a tökéletes (fenntartható) társadalmat idézi. Egy
kulcsfogalom élteti, ez, pedig a BIZALOM. Vad idegen embereknek
fogsz segíteni, azért, hogy egy másik tök idegen egyszer majd neked is
segítsen. A rendszer ezért feltételez egy Közösséget így remek lehetőség
ismeretségek kötésére, és a már régóta hiányolt alsós-felsős kapcsolat
kialakítására. Mivel tutorként lenyomtam itt jó pár évet és megtetszett az
ötlet, gondoltam kezembe veszem az irányítást, hogy mi is
kialakíthassunk egy kis KÖR-t a Pázmány körein belül (ami
természetesen nem záija külsős tagok csatlakozását).
Ha felkeltettem az érdeklődésedet, légy szíves íij egy e-mailt a
sarolltal@gmail.com címre! Akkor is íij, ha hirtelen nem jut eszedbe
semmi, amit felajánlhatnál, vagy nem érted a rendszer minden egyes
pontját, ezen ugyanis segíthetünk. A részletszabályokat, házirendet,
személyes találkozás során beszélnénk meg, addig is sok információt
találsz a http://szivessegbank.hu/ oldalon.
Horvátth Sarolta

�Gólyatábor 2009

A tutor szemével
Sötét van. Gólya, tutor és hökös, most (az
egyszer) előbb keltünk a napnál. Mindenki
dörzsölgeti még a szemét, de rutinos feleink már
energiaitallal érkeznek. A gólyákat csak egy
téma foglalkoztatja: ugye minket akartatok
szivatni ezzel a reggel 6 órás találkozóval?!
Megkapjuk a pólóinkat és a mindenkinek jól álló
nyári sapkát, majd megjön Bömbi, a han­
gosbeszélő és beindul az élet. Legtöbben a
névtanulós (Dóri a dán díler), vagy a méltán
hírhedté vált „elefánt, pirítós, kávédaráló”
játékot játszatjuk.
A vonatát hosszú, de a Pázmány- Jogász- és
egyéb indulók zengése nagyban feledteti ezt. És
ezen a ponton abba is hagyom a lineáris
elemzést, de kizárólag, mert magam is csak nagy
nehézségek árán tudnám szétválasztani azt a
négy napot, amit ebben a mámoros-szervezősrekedtre kiáltozós-csoport foglalkozós-reggelen
ként furcsán kelős időben töltöttünk. Gólya,
tutor és hökös így együtt. Olvastunk már olyan
kommentárt Egyetem téri kollegáink tollából,
hogy „ehhez képest az a Pázmányos gólya
tábornak nevezett babazsúr...” Nos mi úgy
vagyunk vele, hogy sok ilyen babazsúrt
szeretnénk még. Pár nappal a tábor után,
hangunk keresése közben jönnek elő ismét az

együtt átélt élmények képfoszlányai: akadály
verseny, strandolás, beatbox és Animál koncert,
no meg az elmaradhatatlan és fergeteges bulik
minden este. A tábor fénypontja számunkra a
szokásos gólyaavatás volt. Fénypont, de nem
csak mint írói pátosz, hanem mint az a pillanat
amikor mindannyi megértettük, megéltük mi
lyen is Pázmányosnak lenni. Hisz gólya, tutor és
HOK-ös, nappalis és levelező, jogász és nemzet
közis, akiknek ezek a külöbségek már mit sem
mondanak, együtt zengi, hogy „csak a
Páázmány, csak a Pááázmány, csak a Pázmány
éjááááóóóóó”. Mi tutorok pedig nem is
kívánhatnánk ennél többet. Csak megtaláljuk
egymás arcát a tömegben, és fáradtan de
boldogan mosolygunk. Köszönjük gólyák,
köszönjük HOKI
Ui: A „fenj' legyen veletek!
Bárth Bertalan

A hökös szemével
Augusztus 30-án hajnalban a Déli pályaudvar
„gödre” szokatlanul színes napra ébredt, volt
benne néhány fekete (meghívottak), rengeteg
izgő-mozgó narancssárga (gólyák), no meg
persze a jó öreg zöld-fehér (tutor, hők) páros.
A sok kis narancs számára nagy pillanat volt ez,
hiszen ekkor találkoztak először azokkal az
emberekkel, akikkel életük következő öt évében
együtt koptatják (ha egyáltalán megtalálják)
majd a gyakorlókat a Pázmány jogi karán.
Es egyszer csak felharsant egy... megafon.
Hangja egy csapásra rendet teremtett a káosz
bán, és a „zöld-fehérek segítségével a „megsár
gított” szerelvények lassan, nagyon lassan
megindultak Fonyódliget felé...
A hosszú vonatát, és a fárasztó szobafoglalás
mellett, gólyáink azonnal megismerhették a
tábor tulajdonképpeni lényegét, a tutorfoglal
kozást, ezután pedig magát az „universitast” a

„Ti vagytok Európa jövője!”
2009. július 9-12. között tartották Rómában az
Európai Egyetemisták Találkozóját, amelyet a
Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE)
hívott össze, mintegy 1500 fiatal részvételével.
Magyarországot harmincötén képviseltük az
ország különböző egyetemi városaiból, a
budapesti egyetemi lelkész vezetésével.
A konferencia címe pontosan utalt a tartalmára:
„Az új emmauszi tanítványok. Kereszténynek
lenni az egyetemen” - mit jelent ma állandóan
megújuló szívvel, hittel. Isten jelenlétében
elmélyedni a tudományokban, öntudatos keresz­
tényekként formálni azt a világot, amelyben ki­
ki mint diák, vagy tanár dolgozik.
A konferencia fő lielyszínc a lateráni Szent János
bazilika volt, ahol a nyitó szentmisét Marék
Jedraszewski, poznani segédpüspök több mint
száz pap koncelebrálásával mutatott be. A szent­
mise keretében ünnepélyesen hozták be vala­
mennyi résztvevő nemzet zászlóját, köztük a
magyar trikolórt is. Nagyszerű felütés volt ez és
felemelő, hiszen minden részvevő nemzet közös
célja: a keresztény egyetemi élet kihívásaira
adható válaszok töltötték ki a négy napos
rendezvény minden percét. Minden nap a közös
nyitó imádságtól az esti szentmiséig és buliig a
nagy világtalálkozók fílingje volt érezhető.

A több nyelvre fordított konferencia részvétele
mellett azért minden zarándoknak volt alkalma
Róma szépségeivel is megismerkedni - külö­
nösen, ha jártas vezetőre vagy profi útikönyvre
talált segítségül. Azt mondani sem kell, hogy a
júliusi Rómában még a zarándokoknak is kijárt a
napi háromszori fagvizás..
A magyar csoportnak külön programjai is voltak
a konferencián túl: áhítatot tartottunk a Santa
Maria Maggiorc-bazilikában, Meló Lajos do­
monkos szerzetessel; az Aventinuszon, Róma
talán legszebb dombján Somoijai Ádám OSB
vezetésével imádkoztunk vcsperást; végül az
örök város melletti tengerparti városban,

Dekanátus előadásának keretében. Majd a nap
méltó lezárásaként vetélkedő vette kezdetét,
amit önfeledt szórakozás követett.
A második napon sem unatkozhattak a tisztelt
(leendő) Kolleginák és Kollegák, hiszen olyan
programok várták őket, mint a kerekasztalbeszélgetés, (melynek során oktatóink adták át
üzenetüket az egyetem előtt állóknak, személyes
élményeikkel fűszerezve.) vagy az akadályverseny
Este aztán megismerkedhettek néptánc együtte­
sünkkel, és megkapták kötelező poénadagjukat
is, Kovács András Péter (stand up komédiás)
tolmácsolásában.
Másnap következett a sportnap, így hát
táborlakóink kipróbálhatták tudásukat a
pingpongban,
strandröpiben, fociban és kosárlabdában egy­
aránt. A fáradt sereglet, ha kedve tartotta,
betérhetett az esti teaházba, ha ez még nem volt
elég, ezen az estén kellett újoncainknak
letenniük az ünnepélyes gólyaesküt is.
Az utolsó nap Fonyódligeten a szokásos délelőtti
tutorfoglalkozás után sajnos már a búcsúzás
jegyében telt, azonban állíthatom, ez sem volt
képes elrontani a balatoni hangulatot.
Remélem rövid beszámolómmal sikerült ízelítőt
adnom a néhány nap élményeiből, és hogy
gólyáink nem kevesebb lelkesedéssel vesznek
majd részt a Hallgatói Önkormányzat többi
rendezvényén is.
Tóth Bálint András

Nettunóban, Goretti Szent Mária sírjánál
adtunk hálát szentmise keretében, Németh
László rektor vezetésével.
A találkozó csúcspontja a Tarcisio Bertone bí­
boros, vatikáni államtitkár vezetésével bemuta­
tott szentmise volt a Szent Péter bazilikában,
amelyet követően XVI. Benedek pápa fogadott
minket. Vatikánban, az áldások termében találkozirattunk a Szentatyával, akit a rengeteg egye­
temista „világsztárnak kijáró ujjongással, skandálással és tapsolással fogadott.
„Ti vagytok Európa jövője!” - mondta a Szent­
atya, így folytatva: Európa és a világ sokat vár a
mai ifjúságtól: egyre növekvő erkölcsi minő­
séget, mind értékesebb lelkiséget, új kulturális
szintézist. A globalizált világban olyan értelmi­
ségiekre van szükség, akik újra tudják éleszteni
Isten keresésének vágyát.
A Szentatya és a konferencia üzenete egyértelmű
számunkra, Pázmányosok számára: fontos tuda­
tosítani és megélni kereszténységünket diákként is,
tanárként is, álláskereső vagy gyakorló jogászként
is. A megszerzett tudásunk mellett ez lesz az a jel,
amely által emelt fejjel tudunk minden küzdel­
münkben helyt állni és az anyag helyett énékek
hordozójává vállni. Útravalót és buzdítást kapunk
a pápától, hogy vállaljuk fel kereszténységünket és
értékeinket abban a világban, ahol most ez a
legkevésbé keresett ára.
Gerencsér Balázs

harmadik oldal

�Merre haladunk?
Vita a jogi felsőoktatás helyzetéről
Az ítélet 2009/3. számában két, névtelenül
szerkesztőségünkbe érkezett cikket közöl­
tünk, egy tanártól és egy hallgatótól, akik
eltérő nézőpontból ugyan, de egyaránt a
jogászképzés, és közvetlenül a Pázmányos
jogászképzés általuk észlelt gondjait
kísérelték meg elemezni, illetve a terjedelmi
korlátok miatt inkább csak számba venni.
Ezt követően született meg az ötlet, hogy az
őszi első számban egy fórumot nyitunk, és
megkérdezzük Karunk oktatóit arról, mit
gondolnak a cikkekben foglaltakról. A beér­
kezett írásokat e lapszámban közöljük.
Szerzőik - illetve a számos szóbeli vissza­
jelzést adó oktató - szinte kivétel nélkül

ZLINSZKY JÁNOS
(professor emeritus, a Kar első dékánja,
Római Jogi Tanszék)
Engedtessék meg, hogy bár immár a partvo­
nalról, mégis elkötelezettségem jogán és okán,
hozzászóljak oktatótársam május 11-i írásához.
Először szeretném megjegyezni, hogy a hibák
gyökere az egyre-másra önkényesen meg­
hozott felsőoktatási törvénymódosításokban
rejlik, amelyek jószerivel megszüntették, de
legalább is eltorzították az egyetem, európai
kultúránk egyik alapvető intézményének
arculatát hazánkban. Az autonómia hiánya, az
elégtelen finanszírozás, a tudományszakok
oktatási rendjének uniformizálás címen való
eljellegtelenítése, még oly buzgó hallgatói és
oktatói hozzáállással sem védhető ki teljesen.
Erről többször írtam már, utoljára a PPKE
JÁK kezdetei c. kötetemben (382. sköv.). Hiba
volna azért, „mert sok bajunkat nincs kin
megtorolni: egymást vádolni, egymást
marcangolni!” (Sajó Sándor: Magyarnak lenni)
A második akadálya a kibontakozásnak a kar
elhelyezésének befejezetlensége (vö. PPKE
JÁK kezdetei 275.). Tanítani jól kell, megfelelő
választékot kínálva, ám ehhez termek
szükségesek, tér, ahol hallgatói csoportok
alakulhatnak ki, ahol az oktatókkal zavar­
talanul találkozhatnak, s szobák, ahol az
oktatók zavartalanul dolgozhatnak. Ebből a
szempontból ma a helyzet rosszabb, mint
2000-ben volt, mert az oktatás-centrikus
szemléletet felváltotta egy financiális és az
oktatási egységek autonómiáját lekezelő,
minisztériumi óhajokhoz igazodó szemlélet.
Az oktatás célját szolgáló tér csökkent,
ahelyett, hogy növekedett volna. A probléma
egyébként nehézség nélkül megoldható lenne
a 26. számú épület megfelelő rendbe­
hozatalával. „Csak” pénz kell hozzá.
Ezen nehézségek rögzítése után érdemes a
felvetett, korántsem alaptalan nehézségeket
számba venni.

1. A jogi karok túlzott mennyiségű hallgatóval
kénytelenek/oglalkozni egyszerre.
A felvetés szerint még 20 fővel sem lehet
elmélyült munkát végezni. Ezt vitatom. A
negyedik oldal

egyetértettek abban, hogy a jogászképzés
nehézségekkel küszködik (bár többen zokon
vették azt, hogy oktatótársuk nem vállalta
nevével írását...). Ezek legyőzése közös
ügyünk, vitathatatlan egyéni és közösségi
érdek - és e tekintetben már nincsen kü­
lönbség a tanári és a hallgatói nézőpont
között.
Következő számunkba szeretettel várjuk az
oktatói véleményekre reflektáló írásokat a
diákok tollából. Őszinte és felelősségteljes
gondolatokat várunk. Bár félnivalója sen­
kinek nincsen, a biztonság kedvéért — erre
irányuló igény esetén - a küldött cikkeket
név nélkül közöljük.
főelőadásoknak meg van a céljuk és rangjuk,
ha megadják a színvonalukat - és ha a
hallgatók készülnek az előadásokra. Ezek
résztvevői létszáma akár korlátlan is lehet.
Persze találkoznia kell a hallgatói érdeklő­
désnek a professzor színvonalas munkájával.
Ám e tekintetben, ha lehet is emelni a szintet,
nincs elmaradva a karunk, inkább az országos
élvonalhoz tartozik. Tény azonban, hogy a
Kar oktatói gárdájában rejlő lehetőségek
távolról sincsenek kimerítve: lehetne többet,
választékosabban kínálni, nyújtani. Ámde
ehhez igényes hallgatóság kell, amely vállalja a
többletet, és hajlandó a magasabb szintű
képzésért dolgozni. Gondoljunk vissza arra a
harcra, amit a hallgatók a második kötelező
nyelvvizsga követelése ellen folytattak, a
minisztérium támogatását igénybe véve.
A Kar eredeti koncepciója szerint egyébként a
megfelelő szintet el nem érő hallgatókat el
kívánta tanácsolni - ez ellen mind az OM,
mind a hallgatók tiltakoztak. A meg nem
felelő hallgatóval foglalkozni nem kénytelenség, másrészt meg lehetne kívánni az
ellenértékét.
2. Túl sok lesz a jogász!
Egyelőre a jó jogászból még mindig kevés van,
ha a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, az
önkormányzatok és a piac igényeit figyelembe
vesszük. A jogi alapképzettség jól párosítható
más szakokkal is, és így fokozottan hasz­
nosítható.
3. Hallgató-oktató viszony nem elég szoros.
Ismét valami, ami nem pénzkérdés. A
tutorrendszer kezdettől lehetővé teszi e
viszony indítását, oktatóink kötelezik is
magukat annak kiépítésére. Ha „nem marad
sem idő, sem kedv”, az azt jelenti, hogy az
oktató alkalmatlan hivatása gyakorlására.

4. Mélyül a kulturális szakadék oktató és hallgató
között.
Ez igaz, és oka az alap-, valamint középszintű
oktatásunk gyászos színvonalvesztésében
keresendő. A felsőoktatásban szavazójoggal
rendelkező állampolgárok működnek, har­
coljunk azért, hogy ez a sajnálatos folyamat
megforduljon. Ehhez viszont ismét szükséges,

hogy ne üljünk fel „áz elitképzés veszélyei”
hangoztatásának, hanem használjuk ki a
magasabb szintről indulók előnyeit, és
a tanulók keressék a nehezebb iskolákat. A
társadalom az önhibájukon kívül nehezebb
induló helyzetben lévőket támogassa, fiskális
szempontokra nem figyelve, alkotmányos
kötelezettsége szerint.

5. Az oktatás hagyományos rendszere idejétmúlt.
Az oktatás hagyományához hozzátartoznak
a proszemináriumok és szemináriumok, a
speciálkollégiumok, a tanszéki közösségek, a
valós párbeszéd. Nem szabad sajnálni tőle
az időt, egyik félnek sem. És persze az
uniformizálás, meg a számítógépes rendszer
igényei okán nem kellene megakadályozni,
hogy aki részt vesz ilyen többletfoglalkozásban, azt leckekönyvében elismertethesse.
6. Nincsenek megfelelő' tankönyvek.
A gondokat felvető kolléga - szokásos, de
sajnálatos módon - nem nevesítette tan­
könyvekkel szembeni kifogásait. Magam egy
sor olyan nálunk bevezetett tankönyvet
olvastam, amelyek a tárgyat élvezetesen,
szakszerűn mutatják be. A Kar tudományos
közösségének kötelessége lenne az ezirányú
kritika és elismerés megfogalmazása, de a
hallgatók is hangot adhatnak akár tan­
könyvek, akár előadások szintjével, hiányaival
kapcsolatos véleményüknek. Ehhez sem pénz
kell, hanem alázat, nyitottság, őszinte bátorság
és javító szándék.

7. A képzés túlzottan elméleti orientációjú.
Örülök az értékorientált oktatás kívánal­
mának, amiben a Pázmány előtte jár a többi
jogi karnak. A gyakorlati ismeretek persze
ugyancsak hasznosak. De hadd idézzem
néhány évvel ezelőtti tapasztalatomat:
jogelméleti záróvizsgán a vizsgázó hallgatón
segíteni akartam, és megkértem, mondjon egy
jogszabályt, bármely területről. Az utolsó
vizsgájánál tartó jogászjelölt nem tudott ilyet
idézni! Ez pedig nem az oktatás hibája,
legfeljebb annyiban, hogy elengedték külön­
böző vizsgákon át a zárásig...

JOBBÁGYI GÁBOR
(dékánhelyettes, tanszékvezető egyetemi
tanár, Polgári Jogi Tanszék)

Szó mi, szó alaposan hüledeztem e cikk
olvasása után. Bár úgy másfél évtizede
elhatároztam, hogy a hazánkban történő
mindennapos képtelenségeket igyekszem nem
túl komolyan venni, mégis e cikk számos
állítására úgy vélem reagálni kell. Vélemé­
nyemet elsősorban hallgatóink érdekében
írom le; ne vegye kedvüket a cikk számos
valótlan állítása.
Válaszomban - rövidségre törekvés miatt csak az alcímekre válaszolok, bár az al­
címeken belül is több gondolat ellenvéle­
ményre ingerlő.
1-2. pont „A jogi karok túlzott mennyiségű
hallgatóval kénytelenek foglalkozni egyszerre.
A túlzott mennyiségű hallgatóból túlzott
mennyiségű jogász lesz.”

�Egyetlen felsőoktatási intézmény sem „kény­
telen” hallgatókkal foglalkozni. A hallgatói
létszámot (államilag támogatott, ill. költség­
térítéses) részben az illetékes minisztérium
keretszáma alapján a felsőoktatási intézmé­
nyek adják meg, másrészről a jelentkezői
érdeklődés. Hallgató nélkül nincs felsőoktatási
intézmény; ezért minden egyetem és kar
igyekszik növelni a keretszámot, másrészről a
jó szakok és karok felé törekszenek - teljesen
érthetően - a jelentkezők. Vagyis a magas
hallgatói létszám öröm és érdek, és pont azok
az egyetemek, főiskolák vannak bajban létük veszélyeztetése miatt! - ahová nincsenek
felvehető diákok.
Oszlassunk el még egy tudatosan terjesztett
tévhitet; nincs jogász túlképzés! A Deák
Intézet által készített pályakövetési felmérés
szerint 2007-ben végzett nappali tagozatos
hallgatóink közül fél év múlva senki nem
volt munka nélkül, az állami felmérés szerint
a frissen végzettek között 2008 első fél­
évében az összes jogi karról, az egész
országban 62 álláskereső volt (!) szinte
legkevesebb az összes diplomás közül! (HVG
2009. aug. 1. 49. old.)
így a tény az, hogy a jelentkezők száma, és az
elhelyezkedési lehetőségek alapján a jogászi
hivatás kedvelt, s jó megélhetést biztosít.
Szintén államilag közölt adat, hogy a pálya­
kezdő jogászok jövedelme meghaladja a
diplomás átlagot.
Mindez nem jelenti azt, hogy a klasszikus jogi
pályákon (bíró, ügyész, ügyvéd, közjegyző)
könnyű lenne elhelyezkedni; viszont a köz­
igazgatásban, a gazdasági-kulturális életben a
jogi diplomásokat továbbra is keresik. S isme­
retségi körömben arra is bőven találok példát,
ha valaki a „klasszikus” pályákat érezte hiva­
tásának előbb-utóbb, kitérőkkel, de célba ért.
így ki lehet mondani; jó jogászra, most és a
jövőben is szükség lesz. Hangsúlyoznám; jó
jogászra! A felkészületlen, lelkiismeretlen
jogászt lehet felveszik; de néhány hónap múlva
megválnak tőle. S itt már azt is mondhatjuk a
jogi karok között - teljes természetességgel verseny alakult ki.' E tekintetben bátran ki
lehet jelenteni, hogy a Pázmányos diploma jó
hírű - amit nem minden jogi kar mondhat el
magáról.
Szomorú, hogy mindezt a munkáltatók, s a
jelentkezők tudják, a „Pázmányos oktató”
sajnos nem.
3. „A hallgató oktató viszony nem kellően
szoros” (?!)
Ez mit jelent? Néhányszor hallottam már ezt
oktatói pályám során, de soha nem fejtették ki
mit kellene tennünk a „szorosságért”. (Mert
ennek számtalan formája lehet!)
Nézzük akkor a tanrend által biztosított
„szorossági” formákat;
- Minden hallgató részt vehet és figyelhet az
előadásokon. Ezeket nagyobbrészt a jogászi
hivatás elismert szakemberei tartják, ezért ez
kiindulópont a hivatás, és az oktatók meg­
ismerésére.
- A hallgatók szabadon jelentkezhetnek
bármely oktatóhoz szemináriumra, kötelezően
és szabadon választható órákra. Itt a kapcsolat
még „szorosabb”, tekintettel a 10-20 fős lét­
számra. Ezen órákon a hallgatóktól függ,

mennyire aktív, mennyire „bombázza”
kérdésekkel az oktatót.
— Szabadon lehet jelentkezni bármely
oktatóhoz évfolyam-dolgozati témával. Ekkor
még „szorosabb” a kapcsolat, mivel ez
többszöri személyes konzultációval jár.
- Minden tanszéken működik diákkör,
minden oktatónak van fogadóórája - akinek
„szorosság”-ból ennyi nem elég.
Viszont valóban nem szoktunk jogi tanácsot
adni, beadványt szerkeszteni, ez 2500 hallgató
és családjai részére elég fárasztó lenne. Nem
tanácsos - sőt tilos, megkockáztatom —
hallgatókkal sörözgetni-borozgatni; ezek
mind tragikus eredménnyel járnak.
Persze lehetne; kerekasztal vitákat, közös
sportrendezvényeket, kirándulásokat szervez­
ni; erre szerintem mindig kész lenne az
oktatók többsége. Ilyen rendezvényeket a
HOK-nek kellene szervezni; amely intézmény
sajnos a „buli szervezésre” koncentrál. Nem
hiszem, hogy bármely oktatónktól elvárható
lenne, hogy megsüketüljön hajnali háromig az
A 38-as hajón. (Nekünk reggel órát kell
tartani!)
4. „Mélyül a diák és a tanár közti kulturális
szakadék!’
Ebben van némi igazság. Globalista korunk
nem szívleli a „reneszánsz”, sokoldalú embert,
egy szakmán belül a specializálódás elkerül­
hetetlen.
Érthető, hogy a hallgatókat általában kevéssé
érdekli az oktatók sajátos kutatási területe.
Viszont bátran állíthatom, hogy a jogászok
még ma is univerzálisabbak a többi diplo­
másnál. Szinte minden oktatótársamnak
tudok hobbyjáról; pl. színház—zene, olvasás,
sport, politika. (Számomra is meglepő példa;
Klinghammer József, volt Rektor Úrral
(ELTE) gyakran lehet találkozni Fradi
meccsen!)
Sajnos ez sem érdekli a HOK-öt; ki miben
„specialista” az oktatáson kívül. (Nem fel­
tétlenül a Fradi meccsre gondolok!)
5. „Az oktatás hagyományos rendszere
idejétmúlt, alkalmatlan követelményeinek való
megfelelésre. Ma már nem elég kiállni a
katedrára, és egy hosszú monológban 90
percet beszélni.” „Lehetőséget kell teremteni
egyfelől arra, hogy vonzó és »eladható« legyen
a tananyag (?) és arra is, hogy növekedjen az
órai interaktivitás, (ez mi?) valós párbeszéd
alakulhasson ki tanár és hallgatóság között.”
Ez a pont Magyar, Fodor és Hiller Miniszter
Uraknak annyira tetszett volna, hogy elsírnák
magukat örömükben, ha olvasnák, ezért
teljesen leírtam.
Liberális felfogás szerint valóban teljesen
elavult az oktatás, az általános iskolától az
egyetemig, ezért hatékonyan és gyorsan szét
kell verni mindent.
Végső soron különösen feleslegesek az
oktatók, (esetünkben „a katedránál monologizálók”) ők kitűnően leválthatok számító­
gépekkel és vetítőkkel. Sőt voltaképp a szóbeli
vizsgáztatás jelenlegi formája is elavult, sokkal
objektívabb, ha egy számítógép teszi fel a
kérdéseket, és egyben értékeli is.
A fejlődés végső pontján hallgatóra sem lesz
szükség, elegendő lesz, ha beküldenek egy

számítógépes programot az „előadó” és
„vizsgáztató” számítógépnek. Egyedül a tandíj
marad, mert mitől működne a gépezet?
A „Pázmányos oktató” megfeledkezik arról,
hogy amióta léteznek egyetemek - bármely
tudományágban! - az oktatás centruma,
kiindulópontja az előadás. Ami kétségtelen
lehet jó, jobb, vagy rossz is, de az sem
vitatható, hogy ezen egy ember (elismert
szakember) igyekszik tudását, tapasztalatát
átadni a tanulni vágyóknak jól-rosszul. Az
oktató szavaival - egyéniségével is kell,
(kellene) hogy hasson és nem számítógép
kezelői ismereteivel.
Meg kell jegyezni, hogy oktatói szabadság van.
Ennek alapján karunkon is lehet technikai
segédeszközt használni. (Van is, a Műszaki
Osztály 5 perc alatt beszereli) Lehetséges óra
közben is kérdést feltenni. (Ez lenne az
„interaktivitás”? Itt csak az a gond, ha 200
ember folytonosan kérdéseket tenne fel, mi
maradna a „monológból”? A kérdéseket
inkább a gyakorlati órán kell feltenni!)
Szóval az oktató oktatói szabadsága alapján
jelenleg is élhet a kívánt lehetőségekkel, más
kérdés, hogy véleményem szerint nem ez az
„előadás” értelme, célja évszázadok óta.
(Gondoljunk csak bele, végső fokon egy
akadémiai székfoglaló, egy prédikáció is
„interaktív” kellene, hogy legyen, a sebésznek
az operált beteggel „interaktív” kapcsolatban
kellene lennie? - ne folytassuk.)
Abban egyetértés van köztük, hogy egy
előadónak vonzóvá, érthetővé kell tennie
előadását. Erre különböző egyéni - vagy
elsajátítható - előadási módszerek vannak.
Van, aki nem tud elég jól élni a lehetőségeivel,
de ez nem ok arra, hogy leváltsuk egy
mozigépésszel vagy számítógépkezelővel.
6. „Minőségi tankönyvekre lenne szükség;’
No ezt is jól megkaptuk! Lényeg; „Pázmányos
oktató” szerint tankönyveink rosszak! Lehet­
séges, hogy némelyeknek ez a véleménye.
Attól azonban - tételes jogi tárgyaknál - nem
tudunk eltekinteni, hogy ne a hatályos jogot,
bírói gyakorlatot mutassuk be, magyarázzuk.
Ma már több kar - így a PPKE is - számos
területen oktatói által írt tankönyv és
jegyzetanyaggal rendelkezik. Ami a Pázmány
esetében nem is lehet olyan rossz, mert egy
részüket más karok is használják.
Nagyon szívesen megmutatom a „Pázmányos
oktatónak” a 25-30 évvel ezelőtt írt, az egész
országban kötelező, egyforma jegyzeteket és
tankönyveket. Erre vágyunk?
Egyszer vizsgán, egy hallgató tétele beveze­
téseként elő akarta adni kedvenc meséjét a
„Kincskereső kisködmönt” - mondván ez
kapcsolódik tételéhez. Roppant sértődött volt
mikor ettől visszatartottam. Talán nekünk is
hasonló meséket kellene előadni tanköny­
veinkben?

7. „A képzés túlzottan elméleti orientációjú,
nem ad át kellő gyakorlati ismereteket.”
(Zárójeles kérdés; nem mond ez ellent az előző
kifogásnak, ahol az alcímen belül a jog­
szabályok „szellemének” bemutatását hiá­
nyolják?)
Ezt a kifogást is halljuk szóban mástól is.
Ehhez két gondolat.
ötödik oldal

�A jogegyetemet végzettek még nem kész
gyakorlati szakemberek, ez nem a jogegyetemi
képzés elsődleges célja. Az egyetem után a
3-4 éves gyakorlati idő következik, mely után
szakvizsgát kell tenni, ezután lehet csak bíró,
ügyész, ügyvéd önállóan valaki. Ennek az
időszaknak áll a centrumában a gyakorlat.
Ez nem jelenti azt, hogy az egyetemi képzés
keretében ne találkozna a diák gyakorlattal.
Minden jogi karra kötelező állami jogszabály
úja elő egyrészt a kötelező tárgyakat, másrészt
a tantárgyak egymáshoz viszonyított arányát.
Kötelező minden jogi karon 70%-ban a
záróvizsgatárgyakat, illetve az un. „szigorlati”
tárgyakat oktatni.
Ezek jelentős részében -az előző pont szerint
- a jogszabályok és bírói gyakorlat bemutatása
áll.
Kérdem; ez nem gyakorlat? Ezen kívül — a
30%-ban - oktatunk még többek között
nemzetközi magánjogot, kriminológiát, mun­
kajogot, kömyezetjogot, informatikát, pénz­
ügyijogot - csak néhányat említek. Ezek nem
gyakorlati ismeretek?
Ezen kívül a főtárgyakhoz kapcsolódó
gyakorlatokon jogeseteket elemeznek és
semmi akadálya szerződés tervezet vagy
végrendelet készítésének ugyanitt. Hozzá­
teendő, hogy a jogi képzés során két nyári
szünetben kötelező gyakorlaton kell részt
venni.
Némely tanszék fakultatív bírósági tárgyalás
látogatást szervez.
Ezek után azt állítani, hogy a „diák nem
találkozik egy bírósági ítélettel, szerződéssel,
keresetlevéllel” teljesen valótlan állítás!
Természetesen magam sem állítom, hogy a
hazai jogi oktatás, vagy a Pázmány jogi
oktatása problémamentes lenne. Amióta lé­
tezünk folyamatosan találkozunk gondokkal
- problémákkal, amit igyekszünk jól - rosszul
megoldani, akár egyetemi, akár kari, akár
tanszéki szinten.
A „Pázmányos oktató” által előadott gondok problémák túlnyomó többségét azonban
valótlannak, alaptalannak látom.
Magam három másik súlyos gondot jelölnék
meg:

1. Az elmúlt 7 év balliberális kormányzása
igencsak hátrányosan érintette az egész okta­
tási rendszert, ezen belül a felsőoktatást is.
A jogi oktatást is sújtó kormányzati
„csapásokat” nem részletezem, de ezek
nyilvánvalóan hatottak a jogi oktatás minden
részletére is!
2. Az előző ponttal szorosan összefügg, hogy
a középfokú oktatást is tönkretevő kor­
mányzati politika miatt - felsőoktatási
oktatók egybehangzó véleménye szerint évről - évre gyengébben felkészült hallgatók
kerülnek be a felsőoktatásba.
Hangsúlyoznám, ez nem a hallgatók hibája.
Egyre nagyobb számban találkozunk olyan
hallgatókkal, kiknek beszédkézsége, helyes­
írása, alapműveltsége, tanulási képessége
katasztrofálisan rossz — s ezt már nem lehet
egyetemi képzés keretében helyrehozni. Húsz
évvel ezelőtt megmosolyogtuk a nívós
amerikai egyetemek gyakorlatát, ahol a felvett

hatodik oldal

hallgatóknak két éves előkészítőt kell
elvégezniük, hogy pótolják hiányosságaikat.
Nem állunk ettől messze!
3. Megjelent, a felsőoktatásban egy olyan
hallgatói réteg, akiket én „álhallgatónak”
nevezek. Kezdődik ott, hogy a felvetteknek
kb. 10%-a nem iratkozik be - államilag
támogatottak is - ezzel komoly anyagi kárt
okoznak az intézményeknek. Vagy beiratkozik
ugyan a hallgató, de egyetlen órán és vizsgán
nem jelenik meg. További csoportja az
„álhallgatónak”, aki abszolút felkészületlenül
jelenik meg a vizsgán, egy szót sem tud
tételeiről, vagy tételét visszaadja. Az utóbbi
években figyeltem fel arra, hogy a vizsgázók
egy része a vizsga előtt internetről levett
„tételsűrítményekből” próbál készülni. A
biztos kudarc garantált. Nézzünk szembe egy
ténnyel; létezik egy olyan hallgatói réteg,
amely előadásra nem jár, tankönyvet nem vesz
kezébe, vagyis úgy kíván jogi diplomát
szerezni, hogy jogi szakembert nem hallott,
jogi szöveget nem vesz a kezébe - kizárólag a
„tételsűrítményekkel” találkozik egy - két
nappal vizsga előtt.
Mi lehet az „álhallgatók” motivációja?
Csak találgatni tudok. A hallgatói státuszhoz
kedvezmények kapcsolódnak, (pl. utazási,
adózási) az állami támogatás viszont 12 féléven
keresztül jár, s ha elhagyja az egyik
intézményt, a következő évben máshol
folytathatja.
Talán még tandíját fizetve is jobban jár néhol
az álhallgató, figyelembe véve a kedvezmé­
nyeket. Talán még egy diploma is leeshet
valahol, valamilyen alacsony színvonalú
intézményben.

Egyébként azt, hogy jogi oktatásunk nem
olyan katasztrofális, mint azt a „Pázmányos
oktató” véli, bizonyítják a tények. Ha olyan
rosszak vagyunk, miért megbecsült a
„Pázmányos” diploma, miért nyertünk oly sok
díjat az OTDK-kon, miért szerepelnek
hallgatóink kiemelkedően a nyugat-európai
perbeszéd és jogesetmegoldó versenyeken?
A „Pázmányos oktató” negatívum halmaza
mellett sokkal szívesebben olvastam volna
óratartási gyakorlatáról, melynek nyomán a
hallgatók tódulnak óráira, szívesen megis­
merném az általa írt közkedvelt tankönyveket,
jegyzeteket, hallanék az általa megvalósított, s
kívánatos „szoros” hallgató-oktató viszonyról
- ne folytassuk.
Sajnos erre nincs módom, mert a „Pázmányos
oktató” - ki tudja miért? - az anonimitás
ködébe burkolózott.

KATONA KLÁRA
(intézetvezető egyetemi docens,
Heller Farkas Közgazdaságtudományi
Intézet)
Örömmel, ugyanakkor némi meglepetéssel
fogadtam az ítélet szerkesztőségének fel­
kérését egy vitacikk megírására, mely a jogi
felsőoktatás és képzés jelen problémáira
fókuszál. Örömmel, mert a felkérés azt jelzi
számomra, hogy a közgazdaságtudomány,
melynek oktatása a Heller Farkas Intézet

feladata a karon, a jogászkollégák számára
sem csupán egy „segédtudomány” a sok közül,
hanem a modem és versenyképes jogász­
képzés egyik központi eleme. Meglepetéssel
pedig azért, mert mégsem érzem magam
teljesen illetékesnek a kérdés megválaszo­
lásában, hiszen egy másik tudományág
művelésében és oktatásában vannak tapasz­
talataim. Végül úgy döntöttem, hogy maradok
a kaptafánál, és azokra a szempontokra fogok
koncentrálni, melyek az Intézetünk által
oktatott tárgyak jogászképzésben betöltött
szerepére vonatkoznak.
Mielőtt azonban ezt tenném, kitérnék arra a
két cikkre, melyek a témával kapcsolatban az
ítélet korábbi számaiban jelentek meg egy
hallgatónk és egy oktatónk tollából. Először
anonim oktatónk megjegyzéseire reagálnék.
Nem igazán érzem át azokat a félelmeket,
melyet oktatótársam vetett papírra a túlzott
számú jogászhallgató és diplomát szerzett
jogász miatt. Mi több, félelmeim — melyet a
Tanulmányi Osztály statisztikái is alátá­
masztanak - éppen ellenkező előjelűek. Az
idei év váratlan megugrásától eltekintve, a
korábbi évek fájdalmas tendenciája éppen
a jogászképzésre jelentkezettek számának
drasztikus csökkenése volt. A másik szomorú
tünet a lemorzsolódás mértékének növekvő
aránya. Bármilyen pesszimista költségtervet is
készítsen a kar, a hallgatói létszám csökkenése
azt mindig túlszárnyalja.
Vitatom továbbá a cikk azon kijelentését is,
miszerint: „A jó, izgalmas órákon mindig lesz
szép számú közönség is”. Tapasztalataim
szerint ugyanis az óralátogatási kedv
évfolyamról-évfolyamra változik (ugyanazon
tematika és ugyanazon oktató mellett az egyik
évben még az ablakpárkányban is ülnek, a
következő évben pedig „harmadházzal”
mennek az előadások), illetve „szezonális
ingadozást” is mutat a jelenlét, értem ezen az
év elei, a CV időszaki majd az elővizsga heti
létszám fluktuációját. (Kivételek, persze
mindig akadnak, de mint tudjuk, a kivétel
erősíti a szabályt.)
A másik cikk, melyet egy hallgatónk külföldi
(dán) tapasztalatairól írt, sok fontos kérdésre
irányítja rá a figyelmet, ugyanakkor látnunk
kell azt is, hogy vannak olyan sajátosságaink,
oktatási hagyományaink, évtizedes beideg­
ződéseink, melyeken nem könnyű túllépni.
Hallgatónk számon kéri, hogy miért
nincsenek nálunk is gyakorlatias, interaktív,
kiscsoportos foglalkozások. A magam részéről
a leírt módszer alkalmazását már évek óta
folytatom „Üzleti terv” című speciál­
kollégiumom keretében, de minden igyeke­
zetem ellenére nagyon nehezen megy a
hallgatók bevonása a közös munkába.
A kurzus metodikája szerint hétről hétre
haladva és tanulva, a hallgatók kiscsoportjai
által kiválasztott vállalkozás üzleti terve fejeze­
tenként készül el. Minden héten más-más
„cég” prezentálja terve soron következő fe­
jezetét, melyet aztán közösen megvitatunk,
nem a kritika, hanem az együttgondolkodás
jegyében. A kurzus teljesítése a készre megírt
üzleti terv A célom és elgondolásom legalábbis
ez volt, de a hallgatók együttműködési kész­
sége nagyon hullámzó.

�Az idegen nyelven meghirdetett órák eltűnése
a palettáról szintén a hallgatói érdektelenség
következménye volt. Amely tárgyak meg­
maradtak, azok az Erasmus hallgatók
részvételének köszönhetik létezésüket.
A két cikk problémafelvetéseiből is követ­
kezik, hogy a jogászképzés megújításakor
kettős nyomás alatt kell cselekednünk. Részint
potenciális hallgatóink meggyőzése a cél, hogy
a jogi karok közül éppen a Pázmányt
válasszák, részint pedig olyan képzési
stmktúrát kell kialakítanunk, mely verseny­
képes tudást biztosít hallgatóinknak. A két cél
valójában azonos, gyakorlati kivitelezésük
azonban - a rövid és hosszú távú érdekek
ütközése miatt - eltér egymástól. A racio­
nalitás talaján állva, és bevallom kényszerű­
ségből fakadóan is kizárólag a hosszú távú
érdekeket tartom szem előtt, amikor a
közgazdaságtudomány oktatását szorgalma­
zom a jogászképzésben. Az interdiszciplinaritás fontosságát igazolják a nemzetközi
tapasztalatok, a munkaerő-piaci visszajelzések,
és a kiművelt - nem szakbarbár - emberfők
iránti igény egyaránt. A jog és a közgaz­
daságtan összekapcsolása nemcsak az egyén
munkavállalását és sikerességét könnyíti meg,
hanem komplexebb emberi tőkét biztosít a
jövő számára. Ugyanakkor - jellegüknél fogva
- sok jogi és közgazdasági tárgy tartalma
közvetlenül is egymásba épül, össze­
kapcsolódik, kiegészíti egymást pl. vállalat­
gazdaságtan és versenyjog, EU gazdaságtana
és EU közösségi jog, nemzetközi pénzügyek
gazdasági aspektusai és pénzügyi jog stb.
A kényszer magyarázatául annyit, hogy a
közgazdaságtudomány másféle gondolkodás­
módot követel meg a jogászhallgatóktól, mint
ami a szaktárgyaik tanulása kapcsán beidegződött, ez pedig sokszor szül sikertelenséget és
elkedvetlenedést. Valójában azonban nem
„úszható meg” ennek a területnek a meg­
ismerése, bármilyen jogágban is tevékeny­
kedjen a későbbiek folyamán hallgatónk.
(Még a válóperekre szakosodott ügyvéd sem
működhet sikeresen gazdasági ismeretek
nélkül, hiszen sok házaspár hoz létre közös
társaságot vagy éppen egyikük alapít saját
céget. Vagyonmegosztáskor az ügyvédnek
rendelkeznie kell alapvető ismeretekkel a
cégek adózását, elszámolását illetően. Ez
vonatkozik természetesen arra az esetre is, ha
valaki nem ügyvédként, hanem bíróként
találkozik hasonló ügyekkel.) Ha a hallgató
nem él a lehetőséggel, hogy karunkon, a
diploma keretén belül sajátítsa el ezt a tudást,
akkor majd praxisa kiegészítéseképpen, súlyos
pénzekért, plusz idő ráfordításával kell
megszereznie ezen ismereteket.
A munkaerő-piaci versenyképesség javítását
szolgálja az a tanrendi reformhoz kapcsolódó
kezdeményezés is, mely a diploma mellék­
leteként ún. betétlapot rendszeresít. E betét­
lapokon felsorolásra kerülnek azok a témák
melyeket kötelező, kötelezően választható és
szabadon választható tárgyak keretében
abszolvált a hallgató, s melyek így együttesen
plusz szakmai ismeret megszerzéséről infor­
málják a lehetséges munkáltatót. A Heller
Farkas Intézet két „szakirányt” alakított ki:
„Nemzetközi gazdasági ismeretek” valamint

„Vállalkozási és pénzügyi ismeretek” téma­
körben. Az interdiszciplinaritás jegyében a
betétlapok
tartalmának
kidolgozásakor
együttműködtünk a kömyezetjogi, a verseny­
jogi, a pénzügyjogi tanszékekkel és az
informatikával is. Ez a komplexebb tudást
tükröző betétlap, úgy gondolom, nagy
előrelépés abban az irányban, amit mind a két,
korábban említett, cikk hiányol: gyakorlat­
orientált, ugyanakkor széles látókört ígérő
képzési modult épít be képzésünkbe.
Tisztelt Hallgatók! Éljenek a lehetőséggel!

KOMÁROMI LÁSZLÓ
(egyetemi adjunktus, Jogtörténeti Tanszék)
Meglátásait név nélkül közlő kollégám két
olyan körülményt is említ írásában, amelyek
nemcsak karunk, de alighanem az összes jogi
egyetem számára is elsősorban külső adott­
ságként jelentkeznek: az egyik a tömegképzés,
a másik az egyetemre érkező hallgatók
általános felkészültségének romló színvonala.
A tömeges jogászképzés egész Kelet-KözépEurópára, Németországra, s az Egyesült
Államokra is jellemző [erre nézve lásd pl.
Pokol Bélának a 2003-ban az ELTE ÁJK-n
tartott konferencia kötetében található írásait;
in: Takács Péter (szerk.): A jogászképzés múltja,
jelene, jövője. Budapest, ELTE AJK, 2003.
Elérhető az ELTE ÁJK honlapján is.] Lehetne
persze mondani, hogy a tömeges igénnyel
szemben állva minden jogi kar radikálisan
csökkentse hallgatói keretlétszámát. Ez hosszú
távon apasztaná ugyan a jogászok létszámát,
de egyben megvonná az esélyt olyanoktól is,
akik egy szélesebb merítésben bekerülve
bizonyíthatnák rátermettségüket (ahogy
Zlinszky János professzor úr szokta idézni:
„Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a
választottak.” Mt 22,14). Másrészt a minőség
problémájára a létszámcsökkentés önmagában
nem adna megoldást.
Ami a fölvételt nyert hallgatók képességeit,
előzetes felkészültségét illeti, a jogi egyetemek
nyilván egy adott (és romló) helyzethez
kénytelenek alkalmazkodni, amin csak az
egész közoktatás hatékonyabbá tétele segít­
hetne.
E helyzettel is számolva, mégis, mi várható a
jogászoktól, s mi a jogi egyetemtől?
A frissen végzett jogászokkal szemben
támasztott elvárásokat illetőn jellemző a
nemzetközi ügyvédi iroda Tormás D. Ármin
által idézett illetékesének megfogalmazása
(Amit a dánoktól tanulni érdemes. ítélet,
2009/3., 4-5. old.). Gyakorlati ismeretekkel
felvértezett, azonnal „hadra fogható” fiatal
jogászokat szeretne, akiknek nem kell a kezét
fogni egy-egy ügy megoldása során. S valóban,
a jog alapvetően gyakorlati hivatás, a hallgatók
java része is gyakorlati pályán szeretne
elhelyezkedni.
Hogy a „gyakorlati” jogi tudásig milyen
hosszú az út, arról kevésbé szoktak szólni.
Mert itt már nem pusztán arról van szó, hogy
az ember a maga mélységében ismeri a
vonatkozó joganyagot, sőt, a bírói gyakorlatot
is (tételesjogi ismeretek). Nemcsak arról, hogy ki
tud tölteni egy földhivatali vagy cégbejegyzési

nyomtatványt (bár szükséges, s nagy
mennyiségben rendkívül fárasztó tud lenni,
egyébként kifejezetten unalmas is; több neves
iroda állítólag főként erre használja ügyvéd­
jelöltjeit, ott ez a „gyakorlati tudás”). Nem is
arról van szó, hogy képes megírni iratmintából
egy ingatlan adásvételi szerződést, netán
valamely típusesetben egy keresetlevelet. Az
életet magát kell ismernie ahhoz, hogy a végzett
jogász jó gyakorló jogász legyen. Ismernie kell
a szereplőket, nyilvánvaló és rejtett érdekeiket,
a tipikus konfliktusforrásokat, egy ügylet
során esetlegesen bekövetkező váratlan
helyzeteket, amelyek előzetes felkészülést
igényelnek, stb.
De tovább megyek. A jó jogásztól ennél is
többet várnak. Az ügyfél és az ügy iránti
elkötelezettséget, őszinteséget, segítőkész­
séget, beleérző képességet, éberséget. Pontos­
ságot, célszerű és költségkímélő eljárást,
nagyfokú körültekintést, komplex látás­
módot, fáradhatatlan utánajárást, jó kritikai
érzéket, ugyanakkor önmérsékletet. Ezek
nyilván nem pusztán jogászi, hanem általános
emberi készségek is.
S végül, de nem utolsó sorban: a jó jogásznak
a jog eszméjét, értéktartalmát is ismernie kell.
Azt, hogy mely társadalmi és egyéni célokat
képes szolgálni, hol vannak korlátái. Hogyan
üresítik ki körmönfont módokon vagy
alacsonyítják a hatalom eszközévé. Miként
gondolkodtak ezekről a kérdésekről egykor, és
miként ma. Mit tanít erről a múlt tapasztalata.
Ez ezerszer több a hatályos jog beható
ismereténél, több a gyakorlatban szerzett
rutinnál is. Itt már tudományról és hivatásról
van szó, amelyhez széleskörű humán mű­
veltség, a közéleti kérdésekhez való affinitás,
állandó kíváncsiság, ismeret-szerzési készség,
nyitott szem, a dolgok mélyére látó képesség
szükséges.
Vajon az ismeretek és készségek említett
rétegei közül melyeket hivatott nyújtani az
egyetem hallgatóinak?
Véleményem szerint mindegyiket, de a dolog
természeténél fogva nem azonos módon és
mértékben.
Először, magától értetődő, hogy a tételes
joganyagot, valamint a bírói gyakorlat rá
vonatkozó legfőbb, elvi iránymutatásait az
egyetemen kell elsajátítani. A hallgató
rendelkezzen átfogó tudással a tételes jogról
azon a szinten, hogy egy-egy jogág főbb
intézményeit és a rájuk vonatkozó szabályokat
ismerje. Mindez nemcsak a klasszikus
főtárgyakra, hanem a technikai-gazdasági
fejlődés révén születő új jogágakra nézve is
érvényes. Még ha csak a felületes áttekintést
tűzzük is ki célul, aligha jövünk ki félévi
három kötelező tárggyal, mint a dánok.
Másodszor - úgy vélem — szükséges, hogy a
hallgató legalább a fő tételes jogi tárgyak
normaanyagának konkrét esetre való alkal­
mazásában is valamelyes gyakorlatot szerezzen.
Többnyire erre szolgálnak a szemináriumi
keretben folyó kurzusok. Régi tapasztalat,
hogy épp a konkrét esetek megoldásával lehet
a tárgyi tudást mélyebbé tenni [lásd pl.: SzászySchwarz Gusztáv: Gyakorlati jogtanítás. In:
Parerga. ügyes jogi dolgozatok. Budapest, 1912.
273-316. old.; reprint in: Horváth Pál (szerk.):

hetedik oldal

�Tantdmányok az egyetemi szemináriumokról.
Budapest, ELTE AJK, 2006. 12-37. old.].
Másrészt a szabályanyag konkrét helyzetre
való alkalmazása már egy következő kész­
ségszintet jelent, ami eleve föltételezi a
szabályok viszonylag beható ismeretét. Ne
váija azonban senki, hogy öt év „nulláról”
induló képzés után valaki egy ötéves szakmai
gyakorlat rutinjával lépjen ki az egyetem
kapuján. Az ügyvitelt, a célszerű és hatékony
eljárást, az ügyfelekkel, hatóságokkal való
sikeres kommunikációt a gyakorlatban lehet
igazán elsajátítani, ahogy az egyéb gyakorlati
készségek legjavát is. Igen, erre is rá kell szánni
az időt, de az egyetem után.
Igaz természetesen, hogy a „valamelyes”
gyakorlati ismeretek megszerzéséhez a
szemináriumokat valóban gyakorlatiasan
kell(ene) tartani. Egy-egy szerződés, kereset,
határozat elkészítésének bele kéne férnie a
foglalkozásokba, épp az elméletben már
megtanult normaanyag mélyebb elsajátítása
érdekében. Egyébként komoly felkészültséget
kíván az oktatótól, hogy pontosan tudja, mit
és mennyit adjon át ismeretek és készségek
igen széles köréből, s hogy azt hogyan adja át.
Újra és újra nagyon tudatosan ellenőriznie kell
önmagát, s módszereinek hatékonyságát is, fel
kell vérteződnie pedagógiai, didaktikai,
andragógiai ismeretekkel, amelyeket sajnos a
tudományos képzésben nem oktatnak. E téren
- azt hiszem - van még mit pótolni.
A jó értelemben vett gyakorlati foglalkozás
komoly felkészültséget kíván a hallgatótól is,
mert alkalmazni csak azt lehet, amit már
megtanult. Egykor Római jogi szemináriu­
mokat tartván volt tapasztalatom arról, hogy
ez mennyire nehéz.
Szükséges végül, hogy az egyetem oktassa és
elsajátíttassa a jog elméleti alapjait, eszméjét,
értéktartalmát, mind történeti, mind elméleti
megközelítésben. Főként ezt a célt szolgálják a
történeti és elméleti kurzusok, de termé­
szetesen minden oktató hivatott arra, hogy az
általa tanított tárgy mélyrétegeit, igazi értékeit
fölmutassa.
Ha ezek mellett az egyetem a fentebb említett
általános emberi készségekre is fel tudja hívni
a figyelmet, leginkább az oktatók személyes
példájával és hozzáállásával, akkor talán
elmondhatja, hogy az oktatás terén nem áll
távol feladata teljesítésétől.
Nem gondolom, hogy a képzés jelenlegi
kereteit nagymértékben át kéne alakítani e cél
elérése érdekében. Oktatói részről sokkal
inkább a képzési cél pontos meghatározására
és tudatosítására, valamint az oktatási
módszerek újragondolására, hatékonyabbá
tételére van szükség. E tekintetben - több
ponton egyetértve Tormás D. Árminnal szívesen vennék részt akár kari szintű oktatói
eszmecserében is.
Végül hadd utaljak arra: az egyetem
„megszakadhat” a nagy igyekezetben, de ha
törekvése nem találkozik hallgatói elkötele­
zettséggel, igényességgel, érdeklődéssel és
szorgalommal, csak a minimummal beérő
szemlélettel, akkor nem lesz sikeres.

nyolcadik oldal

LÁBADY TAMÁS
(egyetemi docens, ny. alkotmánybíró,
a Pécsi ítélőtábla elnöke, Polgári Jogi
Tanszék)

„Egy eszmét szeretnék megpendíteni, mely sok
ellenzésre fog találni és ezért alkalmasint helyes?
Ezzel a gondolattal kezdi Szászy-Schwarz
Gusztáv Parerga c. gyűjteményes kötetének
első forgácsát. A „magyar Jhering” eszméjéhez
csatlakozva fűzök néhány gondolatot anonim
oktatótársam problémafelvetéseinek egyik­
másik szegmentjéhez.
Schwarz Gusztáv eszméje e töredékben az,
hogy a jogelmélet és joggyakorlat két
egyoldalúságát - a jogászképzésben is házasítsuk össze. Hitem szerint ez a házasság
szilárdnak és tartósnak bizonyulna.
A kibontakozó vita során, akár azt fogadjuk el
igaznak, amely nézet ezt az összeházasítást
hiányolja, akár azt az állítást, hogy a
kívánalom postfesta, mert a házasságkötés a
Pázmányon már megtörtént, azt minden
bizonnyal mindenki elismeri, hogy ez a
házasság - ha már megkötött is - minden­
képpen jobbítható és mélyíthető. A jogtu­
domány ugyanis gyakorlati, alkalmazó
tudomány, csakúgy, mint az orvostudomány.
A magánjogász vagy a büntetőjogász, a
közigazgatási- és munkajogász stb., aki a jogot
nem gyakorlati működésében tárja hall­
gatósága elé - újra Schwarz Gusztáv szavaival
élve - „ép oly fonák alak, mint egy táncmester, ki
a táncmozdulatokat csak könyvből ismeri.”
Elismerve azt, hogy az elmélet-képzés
legalapvetőbb színtere az egyetem, a tételes­
jogi tárgyakat oktató előadókkal szemben
alapvető követelmény, hogy gyakorlati
irányban tanítsanak, a jogot a maga gyakorlati
működésében mutassák be és tanítványaikat
azzá neveljék, amivé lenniük kell, ha jövő
feladatuknak meg akarnak felelni, azaz az élő
jog ismerőivé.
Egyetértek azzal a megállapítással, hogy a
gyakorlati foglalkozások e téren kevésnek
bizonyulnak. Sokéves záróvizsgái tapasztalat
bizonyítja, hogy közvetlenül a diplomaszerzés
előtt álló hallgató még nem látott ingatlan­
nyilvántartási tulajdoni lapot, nem olvasott
cselekvőképességet érintő gondnokság alá
helyezésről szóló bírói ítéletet, és nem képes az
eléje tett felkészülési jegyzetlapra felírni egy
saját vagy idegen váltót.
Az én egyetemista éveim során a hallgatók
párhuzamosan tanulták az anyagi és az eljárási
jogot. Ennek megfelelően a gyakorlati
foglalkozások ún. komplex praktikumok voltak,
melynek során a másod-harmadéves juristák ha nem is formálisan — ügyvédi, ügyészi és
bírói talárt öltöttek, és a diáktársak kézben
tartott közbeszólásai mellett „valóságos”
bírósági tárgyalást tartottak. Az érvekellenérvek és verdiktek mindig lázba hozták a
csapatot. Ma van olyan — nem is kevés záróvizsgázó, akinek fogalma sincs arról, hogy
hogyan történik egy anyagi jogi igény
érvényesítése, kik és milyen pozíciót foglalnak
el a per szereplői, hogy egy csak kizárást
tartalmazó végrendeletet hogyan kell meg­
szerkeszteni, és hogy miként kell felállítani

egy házassági vagyonmérleget. Ebben bizony
hibás maga az oktatási rendszer is, és
természetesen személyesen az oktató.
Eszmém tehát az, hogy a tételesjogi tárgyakat
előadó jogtanár az egyoldalú könyv- és
törvényismertetés helyett tárgyát úgy tanítsa már az előadások során is —, hogy a hallgatók
ne vesszenek el a sok kazuisztikában, hanem
lássák meg az átfogó szabályt úgy, hogy e
szabályra ráismerjenek az elven életben is.
Ehhez igenis szükség van arra, hogy az
interaktivitás már az előadások során természetesen irányítottan és kellő mértékben
- biztosított legyen. A Habilitációs Bíráló
Bizottság tagjaként alkalmam volt nemré­
giben meghallgatni Menyhárd Attila, az ELTE
tanszékvezető docensének a hallgatók részére
tartott habilitációs előadását. Mondhatom,
előadásának módja és az előadás interaktivitása
lenyűgözött. A dologi jog, ezen belül a
tulajdonjog, a birtok, bírlalat és a tulaj­
donszerzés eredeti és származékos szerzés­
módjai voltak előadásának tárgya. Az előadás
során nemcsak rajzolt a táblára - fővonalakat
és különböző leágazásokat, amellyel szemlél­
tette az egész rendszert -, de célirányos, és a
hallgatót személyesen megszólító rövid
kérdéseivel a diákokat szabályosan izgalomba
hozta, és megengedte azt is, hogy az érdeklődő
hallgató hosszú előadói „monológját” többször
is megszakítsa.
Jogos kívánalom az oktatók és a hallgatók
szorosabb közösségének a megteremtése is.
Semmit nem ér a diákok bírósági tárgyalás
hallgatása, ha az nem az oktatóval közösen
történik és a tárgyalás után nem kerül sor arra,
hogy az oktató irányításával közösen
elemezzék, boncolgassák a tényállást, az
ítéletet, a per szereplőinek tárgyalási tevé­
kenységét, a lehetséges jogi megoldások
alternatíváit.
Természetesen a közösségépítésnek más formái
is lehetségesek. A közelmúltban Szuromi
Szabolcs professzor úr - külföldi tapasztalatai
alapján - két további tanártársunkkal együtt
egy nyilvános professzori lunch-time beszél­
getésre hívott meg valamelyik oktatási nap
déli óráiban a Hittudományi Kar könyvtárába.
Igaz, a kötetlen - bár tematikus - tanári
beszélgetés diák-hallgatói az elitképzésben
részes doktoranduszok voltak, akik bátrabban
kapcsolódtak be a tanárok szakmai eszme­
cseréjébe, de - kérdezem — miért ne tölthetnék
a lunch-time-t alkalmanként az egyetem
oktatói professzori-szakmai beszélgetéssel az
alapképzés érdeklődő hallgatóinak részvéte­
lével? Egy ilyen úton két bajon is segíthetnénk
egyszerre: a gyakorlati jogtanítás és a hallgatói
érdeklődés tevékeny kölcsönhatása indulhatna
be.
Az én diákkoromban kezdődtek és váltak
nagyon hamar népszerűvé a. jogesetmegoldó- és
perbeszéd versenyek. Hogy a gyakorlatra
orientált tanításra mily jó hatással lehetne
ezeknek a formáknak a rendszeressége,
mindannyiunk számára világos. Pécsi tanár
koromban hallgatóim tíz-tizenöt fős cso­
portját többször meghívtam otthonomba
délutáni-esti eszmecserére. Ezt a Kölni
Egyetemen ösztöndíjasként ottani professzo­
romtól tanultam, aki a nyári szemeszterben

�diákjainak rendszeresen adott jogtanítással
egybekötött kerti partikat. Feleségem pogácsát
sütött és - Uram bocsáss! - sört is ittunk.
Megrendítő, ahogy - több mint húsz év eltelte
után is - komoly jogászi pozícióban levő
egykori tanítványaim még ma is vissza­
emlékeznek ezekre az alkalmakra, évtizedeken
át is megőrizve a tudás, az érték, a szeretet és
a szakma iránti elkötelezettség lelkűkbe
beépült láthatatlan erejét. Hasonló történt a
Pázmány néhány kezdeti évfolyamán, amikor
- a tutor-rendszer keretében - tanítványaim
húsz-harminc fős sora zarándokolt kétheten­
ként az Alkotmánybíróság dísztermébe.
Ezeken a foglalkozásokon tanár és diák között
olyan közösség épült - ahogy ezt egyik egykori
tanítványom születésnapi jubileumi köte­
tembe írta -, amely megbecsülhetetlen.
Persze mindehhez érdeklődő, a tudásszomj
által fűtött, nyitott, jog- és igazságszerető
diákok is kellenek. Tudom, hogy a hallgatói
létszám kérdése számos tényező által motivált,
komplex probléma. E tekintetben az ellentétes
tartalmú vélemények mindegyikének van
féligazsága. De azt is tudnunk kell, hogy a
féligazság még csak nem is az igazság fele.
Engem ebben a kontextusban két kérdés
szokott néha foglalkoztatni. Az egyik: mi
lenne, ha egyszer egy évfolyam valamennyi
hallgatója úgy döntene, hogy részt vesz az
előadásokon? Az állóhelyekkel is túlzsúfolt
előtérben és előadóteremben a hallgatók utat
se tudnának engedni professzoruknak. Jó ez
így? A másik kérdés pedig az, hogy egy-egy
évfolyam hallgatóinak - becslésem szerint mintegy húsz-huszonöt százaléka csak az,
akik valóban és ténylegesen az universitas
tagjaivá akarnak és tudnak nemesedni. Ez az
arány és szám szomorúan kicsi, de - hitem
szerint - mégsem ad okot aggodalomra és
ijedelemre. Mert ha belegondolunk, a
történelem során igazán nagy dolgokat és
értékeket mindig a kevesek műveltek és hoztak
létre.

SZILÁGYI PÁL
(egyetemi tanársegéd, Kömyezetjogi és
Gazdasági Szakjogok Tanszék)

Az egyetem önképzés. Mint más hivatásokon
belül is, mindenki annyit hoz ki az ideális
esetben csak öt évéből amennyit képes és
amennyit akar. Vannak hallgatóink, akik a
Pázmány után Európa legnevesebb oktatási­
kutatási helyein (pl. College of Europe,
University of Oxford, European University
Institute) folytatják tanulmányaikat, és
vannak, akik nem. A tanárok, fiatal kollégák
mentorai pedig, talán túlzás nélkül mondható,
sok olyat letettek az asztalra, amit fiatal
oktatóként legfeljebb ködös célként tűz ki az
ember. Ennyi bevezető után néhány szubjektív
reakció. Sokat gondolkodtam, miként lehetne
összefűzni a gondolatokat, de végül arra
jutottam, hogy reménykedve az elhúzódó
vitában, inkább csak reakció születik a
vitaindító oktatói cikkre. (Zárójelben meg­
jegyzem, hogy míg a vitaindító szerző anonim,
addig a válaszadók névvel szerepelnek, ami
nem túl fair. Mindenesetre a szerkesztői

felkérésre tekintettel az alábbiak jutottak
eszembe.)

í. „A jogi karok túlzott mennyiségű hallgatóval
kénytelenekfoglalkozni egyszerre’.’ Igaz. De baj-e
ez? Minden egyes kinevelt jogász valamilyen
formában értékes tagjá lehet a társadalomnak.
Nem kell mindenkinek a „leg-leg” jogásznak
lennie. Sőt, jogásznak sem kell lennie.
Ugyanakkor hiszem, hogy a megszerzett
tudás nem jogász hivatást űzve is hasznos a
társadalomnak, különösen, ha összevetjük
egyes szintén ötéves képzésekkel. Az óra
hangulatát valóban az átlag határozza meg, de
az átlag is emelhető kitartó munkával.
Bizonyosan minden kolléga megélte a
hullámzó színvonalat. Az egészen kiváló
képességű csoportokat és a nagyon gyatra
átlagúakat. Ugyanakkor (valóban szerény és
kevés) oktatói pályafutásom alatt, minden
esetben lehetett haladást elérni. A kiválóból
kiválóbbat, a jóból jobbat, faragni.
2. „A túlzott mennyiségű hallgatóból túlzott
mennyiségű végzett jogász lesz" Igaz. A
versenyjog iránt érdeklődőként mondhatnám
(vallom is), a verseny alapvetően jó a
társadalomnak. A sok jogász a sok jogász
számára probléma. A társadalom számára ez
lehet érték, akár pénzben is kifejezve. Ha a
hivatás szakmai színvonalát a szakmai
érdekképviselet fenntartja erős szabályokkal,
akkor nem szabad bezárni a kaput azok előtt,
akik akkor születnek, amikor a hivatás már
telítődött. Miért érne többet egy már kapun
belül lévő közepes jogász, mint egy még a
kapun bejutni nem tudó, várhatóan közepes?
Természetesen nem tagadható az, hogy az
oktatás és számonkérés is idővel igazodik a
középhez. A társadalom azonban kiválasztja
(mint minden más hivatás esetén is)
a kiválókat. A legjobb tíz helyet akkor is a
legjobb tíz kapja meg, ha tízen pályáznak, és
akkor is, ha ezren.

3. „A hallgató-oktató viszony nem kellően szoros!’
Lehet, hogy egyes oktatóknál nem, másoknál
igen. Ez nagymértékben szubjektív megítélés
kérdése, de én vallom, hogy a hallgató (leendő)
kolléga, így a kellő tisztelet mellett a kollegiális
viszony helyénvaló. A vizsgán és az órákon
megmérettetik a tudás, de évközben és
előadások-gyakorlatok között ott az ember is.
Természetesen nem ismerhetünk minden
hallgatót, különösen nem minden hallgató
mögött megbújó egyént. De ha valaki nem
mellékfoglalkozásként oktató, hanem főfog­
lalkozásúként, akkor jutnia kell időnek sok
hallgató számára. Ezen viszont valóban
dolgozni kell, és lehetőséget kell adni az
interakcióra. De az sem várható el, hogy
minden egyes oktató, legyen mégoly népszerű
és kiváló is, teljes mértékben csak oktató
legyen. Akadnak kiváló elméleti szakemberek,
kiváló gyakorlati szakemberek, kiváló előadói
képességekkel bíróak stb., és ezek tetszőleges
kombinációja. A helyes egyensúlyt meg kell
találni kari szinten.

4. „Mélyül a diák és a tanár közti kulturális
szakadék." E tekintetben nehéz nyilatkozni,

mert jómagam elég tapasztalattal nem bírok.
Hallottam olyan mondatokat ötödéves
joghallgatótól, ami miatt egy hetedik osztályos
általános iskolás egyessel kullog(ott volna)
haza. Ugyanakkor találkoztam olyanokkal is,
akik mellett én hallgattam bölcsen. A
vitaindítóban leírt tendenciára utaló jelek
vannak, azonban az egyetemi oktatás hozott
anyagból dolgozik. Ha itt kell betömködni
olyan lyukakat, amelyek tátongnak, akkor az
a mi feladatunk, mert valakinek be kell
tömnie. Jó alapanyagból könnyű főzni,
rosszból művészet. Minél kevesebb művészre
lesz szükségünk, annál jobb...

5. „Az oktatás hagyományos rendszere idejétmúlt,
alkalmatlan a mai kor követelményeinek való
megfelelésre." Nem keverendő össze az előadás
a speciálkollégiummal. Aki azt várja, hogy a
főelőadás olyan legyen, mint egy angol
egyetemi kiscsoportos előadás, tévúton jár.
Volt szerencsém részt venni külföldi graduális
és posztgraduális oktatás minden szintjén.
Nincs lényeges különbség a hazai főelőadásspeciálkollégium pároshoz képest stílus
tekintetében. így az almát az almával... Ami
pedig az interaktivitást illeti, nem hinném',
hogy nagyot tévedek, amikor azt állítom, hogy
az oktatók igen jelentős része ki van éhezve az
interaktivitásra, amely viszont párbeszédet
feltételez. Mind a két oldalnak fel kell
készülnie az interakcióra. Ebben igen nagy
szerepe van az oktatónak, hogy helyes úton
indítsa el az órákat, valamint az egyes
előadásokon részt vevő hallgatók „hang­
adóinak”. A csekély tapasztalatom az, hogy ha
van két-három merészebb hangadó, akkor
máris van sok megszólaló. Ha nincs, akkor
marad a néma csönd és a monológ.
6. „Minőségi tankönyvekre lenne szükség."
Amelyet el is olvasnak. Ez egy ördögi kör. Egy
rövidített törvény kommentárt nem élvezet
olvasni, én se tenném, ha nem muszáj. Nem
olvasó hallgatóknak viszont nem éri meg
könyvet írni. Ugyanakkor ebben az oktatók­
nak kell megtennie az első lépést, mivel az ő
kötelességük közé tartozik, hogy megte­
remtsék a lehetőséget. De a hallgatóknak is el
kellene tudniuk fogadni, hogy egy elméleti
problémákat is feszegető könyv nem azért
íródik, mert a szerző grafomán és unatkozik,
hanem oktatói tapasztalatai alapján úgy véli, a
leírt tudás a hallgatók nagy tömegének
hasznára válik (válna, ha elsajátítanák). Ez
éppoly összetett, mint bármely fentebbi és
alábbi kérdés, és szorosan összefügg az
oktatók és a hallgatók hozzáállásával. Meg­
jegyzendő, hogy talán a legnehezebb műfaj a
tankönyv. Egyszerűbb monográfiát, kom­
mentárt, jegyzetet stb. írni, mint jó tan­
könyvet.
7. ,/l képzés túlzottan elméleti orientációjú, nem
ad át kellő gyakorlati ismereteket." Ez a vita
mindig érdekfeszítő. Ugyanakkor vegyük
észre, hogy az egyetemnek nem feladata az
egyetemet követő időszak helyett felkészíteni
a hallgatókat. Nem kell ahhoz adásvételi
szerződést látni, hogy valaki elővegye a Ptk.-t,
és annak alapján megírjon egy kiváló

kilencedik oldal

�adásvételi szerződést. Ha valaki megtanulja a
tudnivalókat alkalmazni (ergo megérti, és át is
gondolja), akkor ilyen alaphelyzetek nem
okozhatnak problémát. Az pedig nyilvánvaló,
hogy nem nekünk kell megtanítani graduális
képzésen a tőzsdei értékpapír kibocsátás apró
gyakorlati tudnivalóit, vagy hogy hol kell
sorban állni melyik hivatalban. Ezért hívják az
ügyvédjelöltet jelöltnek stb. Mielőtt a félre­
értés megesik. Bizonyos gyakorlati ismeretek
szükségesek és hasznosak, de nem az a cél,
hogy jogtechnikusokat képezzünk, akik
képesek a korábban felhalmozott gyakorlati
tudás majmolására, hanem olyanokat, akik
értik a jogterület működését és képesek arról
önállóan gondolkodni, hogy új értéket
teremtsenek a társadalomnak. Ez pedig erős
elméleti tudás nélkül nem lehetséges. Ahogyan
az elmélet is kevés önmagában a való világban
a később megszerzett gyakorlati tudás nélkül.
A reakció igyekezett azokat a gondolatokat
összefoglalni, amelyek ellentmondanak a
vitaindítónak. Ugyanakkor számos ponton
egyet kell érteni a felvetett problémákkal.
Ekkora helyen, ekkora teljedelemben és ebben
a műfajban azonban csak sommás meg­
állapításokra futja, amelyek félreérthetőek.
A jogi felsőoktatásnak alkalmazkodnia kell a
kihívásokhoz (legyen akár technikai, akár
társadalmi), de mindezt úgy, hogy közben nem
öntjük ki a gyereket a fürdővízzel. A
probléma jelentős része pedig hozzáállásbeli
kérdés mindkét oldalon.

VARGA ZS. ANDRÁS
(c. főtanácsos ügyész, Legfőbb Ügyészség,
tanszékvezető egyetemi docens,
Közigazgatási Jogi Tanszék)
Koltay András szerkesztő úr felkérésére - és
nem a névtelen levélre válaszolva - meg­
kísérlem kifejteni néhány gondolatomat a
jogászképzés aktualitásáról. Egy rövid írásban
nyilván nem lehet alaposan körüljárni a témát,
ám viszonylag könnyen megtalálhatók a
leginkább érzékeny kérdések.

A hallgatói létszám
Általában ezzel szokás kezdeni az aggály­
katalógust. Magam úgy vélem azonban, hogy
ezzel a kérdéssel nem sokat lehet kezdeni.
A hallgatói létszám önmagában, még inkább
ennek összefüggése a finanszírozással nem a
Kar autonóm döntésének következménye.
Más szóval: tényként kell kezelni, hogy a
felsőoktatás központi állami szereplői a
nagylétszámú egyetemeket/karokat/szakokat
támogatják. Ebből következően a karok,
köztük a PPKE JÁK nem tehet mást,
minthogy megpróbál minél több hallgatót
felvenni. Esetünkben azért annyit meg kell
jegyezni, hogy a Kar egyfelől le szokott
mondani jó néhány elvileg felvehető, de csak
nagyon alacsony pontot szerzett felvételizőről,
másfelől a sajátosságaink folytán kifejezetten
hasznos, hogy olyanok is megismerik a pozitív
jog és természetjog összefüggéseit, az Egyház
társadalmi tanítását, akikből nem feltétlenül
lesz gyakorló jogász.
tizedik oldal

Tény persze az is, hogy a hallgatói létszám
befolyásolja az oktatás módszereit. Sajnos nem
hiszem, hogy alappal kijelenthető lenne, hogy
az egy évben maturáltak olyan nagy százaléka,
mint amit mostanában tapasztalunk, alkalmas
lenne arra, hogy jogi vagy bármilyen más
tudományterületen elmélyült ismereteket
szerezzen. Tetszik, nem tetszik, a valamikori
kegyetlenül szelektáló felvételi rendszer
nagyobb arányban biztosította azt, hogy az
arra alkalmasak tanuljanak tovább. Az erre
felkészültek persze most is a padokban ülnek,
csak nehezebb felfedezni őket. Mit tehet ilyen
helyzetben az oktató? Valószínűleg nincs
kizárólagos válasz. A saját megoldásom az,
hogy a különbségekről igyekszem nem venni
tudomást, hanem minden hallgatóról
feltételezem, hogy nagyon felkészült, nagyon
érdeklődő, ehhez igazítom az elvárásokat. Elég
fáradságos a gyakorlati kivitelezése, és a
vizsgaeredmények mutatják a korlátáit.
A módszer helyességének ellenkezőjéről még
senki nem győzött meg.
A gyakorlatorientált oktatás
Szintén örökzöld felvetés, amivel szemben
néhány toposz azért felvethető. Először: a
joggyakorlat (jogalkalmazás) nem más, mint
az anyagi jog, az eljárásjog és az egyedi tények
egymásra vetítése, egyidejű értékelése. Nos, az
egyetemi képzésben ezek közül legalább egy,
de inkább két összetevő nem áll rendelkezésre:
a hagyományos anyagi/eljárásjogi diszciplínák,
illetve tantárgyak megközelítése szerint az
egyiket elemezzük, a másikat ismertnek
tekintjük (például a büntető anyagi jogi
jogeset megoldása során a tényeket bizo­
nyítottnak tekintjük stb.). A tények ráadásul
minden esetben „preparáltak”, még ha valós
ügyeket is dolgozunk fel, azokat az éppen
kívánt jogi kérdésnek megfelelően fogal­
mazzuk át. Attól pedig végképp eltekintünk,
hogy a gyakorlatban a tények száma és
minősége is folyamatosan változik.
Másodszor: hallgatóként magam sem szeret­
tem jogszabályokat és dogmatikai rend­
szereket „bemagolni”, és szívesen használtam
a ,„minek kell megtanulni, miért nem elég, ha
tudom, hogy hol kell utánanézni?” kifogást.
Nem oktatóvá válásom, hanem a gyakorlati
tapasztalatok miatt tartom ezt a felvetést
inadekvátnak. Ahhoz ugyanis, hogy utána
lehessen nézni egy dogmatikai kérdésnek, azt
mindenek előtt fel kell ismemi. Egyszerűbben:
ha egy eset körülményeinek megismerése
során nem tűnnek fel a minősítési, bizonyítási
stb. problémák, akkor a leggazdagabb
könyvtár is felesleges. Ahhoz pedig, hogy
feltűnjenek, legalább egyszer végig kell szen­
vedni a megismerés folyamatát még akkor is,
ha mindenki, a hallgató és az oktató is tudja,
hogy a tanulást közvetlenül követő lépcsőfok
a felejtés. El fogjuk felejteni, de nem teljesen,
és főként: nem végleg!
Harmadszor: sokszor kedveskednek hallga­
tóim olyan kijelentésekkel, hogy a szakmai
gyakorlat vagy a jogi irodákban végzett
munkájuk során néhány hét vagy hónap alatt
többet tanultak, mint az egyetemen évek alatt.
Az ilyen kijelentések első hallásra persze
sértőnek tűnhetnek, valójában az egyetemi

elméleti oktatást hagyományos módszerének
helyességét igazolják. Azért tudnak ugyanis a
gyakorlat során villámgyorsan fejlődni, mert
az elméleti ismeretekkel (vagy legalább
nyomaival) rendelkeznek. Mindez azt igazolja,
hogy az egyes jogi szakterületek „gyakorlata”
(persze leginkább ennek felszíne) nagyon
hamar elsajátítható. Fordítva nem menne. Az
elmúlt években az egyetemi oktatás mellett
volt dolgom frissen végzett jogászokkal, részt
vettem egyéni és szervezett továbbképzésben
(például az Ügyészképző Központban), évente
többször szakvizsgáztatok, voltam vezető és
beosztott (az országgyűlési biztosoknál és az
ügyészégen), a bíróságon napi rendszeres­
séggel tárgyalok. Ezalatt talán soha nem
találkoztam olyan helyzettel, amelyben
valakinek a gyakorlati ismerethiánya okozott
volna komoly gondot. A dogmatikai hiányos­
ságok miatt viszont már láttam kritikus
helyzeteket.
Negyedszer: kérdés, hogy mi a jogi felső­
oktatás célja? Ha a rávezetés a jognak, mint
tudománynak a megismerésére, akkor a
hagyományos módszer nehezen vitatható. Ha
közvetlenül alkalmazható ismeretek szerzése,
akkor viszont ebben a formában nem lehet
folytatni, akkor valóban át kell állni más
struktúrára, és a Jogász” minőség meg­
szerzését fenn kell tartani a doktori iskolák
számára. Bármennyire bántóan is hangzik,
nem lehet egyszerre közéleti elitet és jogi
szakmunkást képezni.
Ötödször: kétségtelen, hogy a joggyakorlat
mai divatja a szakosodás, ami kedvez a
gyakorlat-orientáltság elvárásának. Csakhogy
szintén korunk jelensége a pályamódosítás. Ez
utóbbit pedig az könnyíti meg, ha az
érintettnek alapos és átfogó jogi ismeretei
vannak.

Az oktatás minősége
Nos, ez olyan kérdés, amellyel kapcsolatban
elégedettek soha nem lehetünk. A játszma
azonban itt is többszereplős. Kétségtelen
például, hogy a gyakorlat nem arra való, hogy
az előadást az oktató megismételje. Mi van
azonban akkor, ha az előadáson a hall­
gatóknak csak töredéke vesz részt? Vagy mi
van akkor, ha az előadás - egyébként valóban
egyetemhez méltóan - nem a tételes és a
vizsgán számon kért ismeretek lediktálására
szorítkozik, hanem az oktató - ideáltipikus
esetben - sziporkázó, némi aktualitást sem
mellőző „szereplése”?
Saját álmaim szerint ilyen előadásokat kellene
tartani, majd kiadni a következő gyakorlatra
(hetente!) egy-két cikket vagy könyvfejezetet,
és azt a gyakorlat során megvitatni, mégpedig
gyakorlati helyzetek (preparált) felhaszná­
lásával. Mindezek eredményeként a vizsga
lényegében beszélgetés volna a mindkét
szereplő által legalább alapjaiban ismert
kérdésekről, a jegy pedig nem lehetne más,
mint szükséges formaság, amely eleve nem
kétséges. Igyekszem legalább megközelíteni
ezt a mintát, de az eredmény mindig közös
erőfeszítés gyümölcse. Az érdeklődés inspi­
rálja az oktatót, az érdektelenség visszahúz ez nem új jelenség, elegendő elolvasni Lukács
János (vagy, ha úgy tetszik, John Lukács),

�egyetemünk díszdoktora önéletírásának erre
vonatkozó részét. Persze ne feledjük a
lényeget, amire az egyik készülő tankönyvünk
előszavában is idézett kínai közmondás
rámutat: „a tanítók csak az ajtót nyitják ki,
belépned neked kell”.

KOLTAY ANDRÁS
(egyetemi adjunktus, Polgári Jogi Tanszék)

A napi munka során nem minden pillanatban
látszik kellő erővel, de az egyetem nem a
hallgatóság fölé rendelt oktatói rétegből, és
nekik alávetett diákságból áll, hanem egymás
mellé rendelt tanárok és tanulni vágyó ifjak
(ideértve természetesen minden levelezés
hallgatót is, hiszen aki egyetemi padban ül,
mindenképpen fiatalnak számít) szoros
közössége. A két fél egymás felé nyújtott
kötelező szolgáltatásai is egyensúlyban
vannak: az oktatónak át kell adnia meg­
szerzett tudását, segítenie kell a hallgatót
abban, hogy tétova, jobbára tanácstalan exközépiskolásból útját megtaláló fiatal felnőtté
váljon, míg a hallgatónak számot kell adnia az
ily módon átadott tudás befogadásáról és arról,
hogy néhány év alatt a kar részéről felelős,
átgondolt döntéssel útjára bocsátható, immár
önállóan helyét megállni képes emberré
nemesedett. Ha tehát az oktatásban és a
képzés folyamatában bajokat észlelünk, nem
lehet azokat automatikusan a másik nyakába
varrni, ahogyan diáktól és tanártól egyformán
megszokott: a felelősség, és a gondok is
közösek. Sem oktatók, sem diákok nélkül
nem működhet egyetem (bár mindkét fél élete
bizonyos tekintetben egyszerűbbé válna); nem
egymás
ellenségei,
hanem
egymásra
kölcsönösen rászoruló, közös érdekeink által
egymásra utalt tagjai vagyunk az universttasnak.
A továbbiakban számba veszem névtelen
oktatótársam által írt kritika fő pontjait,
mögéjük fűzve észrevételeimet.

1. A jogi karok túlzott mennyiségű hallgatóval
kénytelenek/oglalkozni egyszerre.
A „tömegképzés” a felsőoktatás jelenlegi
rendszeréből fakadó, kari szinten nem be­
folyásolható állapot. Az oktatás szinte
futószalagon zajlik, amelynek végén sok-sok
félig-meddig képzett, neve előtt büszke „dr.”-t
viselő jogtechnikust nevelünk. A Pázmány
eredendően meghatározott speciális hivatása, a
hagyományos, közösségi értékekre, a keresz­
tény eszmék tiszteletére nevelő szándékai így
nem érvényesülhetnek a szükséges erővel. Az
uniformizálódás tendenciái miatt ezeket a
„pluszokat” (amelyek a karalapítás elsőszámú
mozgatórugói voltak, és amelyek hatékony
képviselete nélkül a Pázmány létjogosultsága is
megkérdőjeleződhet!) a diákság egy jelentős
része zaklatásnak veszi, és sértődötten
hessegeti el magától — a tömegképzésre
kialakított rendszer pedig mindezt tehetet­
lenül szemléli. Mindig - ezúttal fokozott tisztelet persze a szép számú kivételnek.
2. A túlzott mennyiségű hallgatóból túlzott
mennyiségű végzett jogász lesz.

Egyetértek Zlinszky János professzor úrral
abban, hogy a jó jogászból ma sincs elég. De
mégis, minden „dr.” dolgozni szeretne. Egy
ügyvédi irodai felvételi során így a két nap
alatt az ország minden pontjáról jelentkező 4050 főről a több napos meghallgatás-sorozat
végére - szorgalmát, alázatát, anyagi igényeit,
szakmai felkészültségét, közösséghez való
alkalmazkodását, szellemi kapacitásait, mo­
dorát, írás- és fogalmazási készségét meg­
vizsgálva - kiderül, hogy igazából egyikük sem
alkalmas arra, hogy azonnal munkába állít­
ható, kezdő ügyvédjelölt legyen.
3. A hallgató-oktató viszony nem kellően szoros.
Jogos felvetés, amely szintén a képzés
rendszerének hibáiból fakad. Olyan jó lenne
időnként kis csoportokban, egyenrangú
félként elbeszélgetni egy-egy kérdésről,
amelyről előzetesen a diák is naprakész
információkat szerzett, és persze a tanár is
frissítette meglévő ismereteit (a jelenlegi
szemináriumi rendszer ezt nem feltétlenül
teszi lehetővé)! A tömegvonzás azonban ezt
nem engedi meg, hiszen mindenkivel
foglalkozni kell, és így már nem marad idő és
erő a többletre - főleg, hogy az oktatónak is
meg kell valahogyan élnie, tehát kis túlzással
minden útjába eső munkát, a talicskázástól a
cipőpucolásig kénytelen elvállalni. A diploma
megszerzéséhez nem elengedhetetlenül szük­
séges többletmunkát pedig a diákság nem
elhanyagolható része nem .szívesen végez; azt
sokan nem a szellemi gyarapodás lehető­
ségeként, hanem egyenesen a gyors érvé­
nyesülés szükségtelen akadályaként érzékelik.

4. Mélyül a diák és a tanár közti kulturális
szakadék.
Botrányos élményeim vannak ezzel kap­
csolatban, amelyek talán nem fordultak elő
10-15 évvel ezelőtt. Sokaknak halvány lila
gőzük nincs arról, mi az a felvilágosodás,
mikor volt a Kiegyezés, ki volt Mária Terézia.
Valaki idén júniusban sajtó- és médiajog
vizsgán azt írta az első magyar sajtótörvény
(1848) bemutatását célzó kérdésemre, hogy
„1913-14-ben, a reformkor idején II. József
fogadta el”. Ilyen korábban legfeljebb a
boldogult emlékű szóbeli felvételin fordul­
hatott elő, és a következménye az lett, hogy
miután a bizottság feltápászkodott az asztal
alól, ahová a röhögéstől beesett, megbocsátó
szelídséggel megmutatta a jelöltnek a kijá­
ratot. Elvégre az egyetem nem szolgálhat a
közép- sőt alapfokú iskolák által üresen
hagyott tudásbeli lukak betömködésére! Ha
erre használjuk, nem marad idő másra. Ha
nem próbáljuk betömködni a lukakat, a
hallgatóság egy része egész egyszerűen nem
érti meg, amit az oktató a katedrán beszél.
Ördögi kör. De tegyük azért hozzá:
különböző okoknál fogva a régi vágású,
klasszikus műveltségű, univerzális tudású
professzorok is kiveszőben vannak.

lenítheti magát a „társadalmi valóságtól”.
Nem tehetünk úgy, arisztokratikus gőggel
lenézve „az erkölcsi romlás felé haladó”
világot, mintha egy intézmény az általános
jelenségek hatása alól ki tudná vonni magát.
Tudomásul kell venni, hogy az újabb
generációk figyelmének lekötésére - egy-egy
valóban karizmatikus, idősebb professzor
varázsát leszámítva - nem feltétlenül ele­
gendő, ha valaki 90 vagy 120 percet
folyamatosan beszél. A totálisan mediatizált
világban másra is szükség lehet: internetes
segédanyagokra, az előadáson előre kiosztott
„sorvezetőkre”, olvasmánylistára, kivetített
prezentációra, filmbejátszásokra, meghívott
vendégekre stb. Ha tehát a nagy többség
figyelme általában véve lankadni látszik, az
oktatónak még többet kell tennie annak
fenntartásáért. Ennek persze intézményes
szinten, készségszerűén meg kellene teremteni
a technikai feltételeit, és végrehajtása rend­
szeres oktatói többletkészülést is igényelne.

6. Minőségi tankönyvekre lenne szükség.
A tankönyvírást sajnos nem minden tudós
oktató becsüli sokra, a tankönyv a jog­
tudománybeli közfelfogás alapján nem
minősül „tudományos munkának” (holott a
hatása sokszorosa lehet a kanonizált műfaji
sajátosságokkal bíró monográfiáknak). Ismét
csak persze tisztelet a szép számú kivételnek.
A tankönyveknek élvezetes olvasmányoknak
kell lenniük, olyan műveknek, amelyek
kinyitják témájuk kapuit az olvasó előtt,
igyekeznek felkelteni érdeklődését, válaszokat
adnak felmerülő kérdéseire, esetleg további
kutatásra sarkallják. Minden tárgyat be lehet
mutatni élvezetesen, kellő elméleti megala­
pozottsággal, de gyakorlati ismeretekkel élővé
téve azt, el lehet helyezni a témát társadalmi,
történelmi, akár politikai vagy irodalmi
összefüggésekbe ágyazva.
7. A képzés túlzottan elméleti orientációjú, nem ad
át kellő gyakorlati ismereteket.
Ez a teljes magyar jogászképzés gondja. Persze
nem lehet minden, a majdani, egyelőre
ismeretlen munka során várható élethelyzetre
felkészíteni a hallgatót, mégis, az alapvető
okiratokat, szerződéstípusok sémáit, eljárás­
jogi dokumentumokat látásból ismernie
kellene. De az egyetem nem arra való, hogy öt
év után azonnal jolly jokerként használható
kész jogász hagyja el kapuit: az itt töltött évek
alatt a hallgatónak elsősorban jogászi mora­
litást, közösségi felelősségvállalást, többlet­
műveltséget, szilárd értékrendet kellene
tanulnia, egy térképet kapnia a kezébe,
amelyen az előtte nyitva álló (az öt év alatt
megnyílt) utak vannak felrajzolva, ezen felül
életre szóló élményeket, barátokat gyűjtenie,
és ha úgy alakul, szerelmet találnia. Ennél
kevesebbért nem is érdemes idejönni.

5. Az oktatás hagyományos rendszere idejétmúlt,
alkalmatlan a mai kor követelményeinek való
megfelelésre.
Bizonyos megszorításokkal megfontolandó
felvetés. Az egyetemi képzés sem függet­

tizenegyedik oldal

�Gyakorlat az Európai Bíróságon
Iroda a tizedik emeleten, hozzáférés a Bíróság
adatbázisához és az uniós intézmények belső
rendszeréhez, belépés a könyvtár nem látogatható
részeibe és végül, de nem utolsósorban, ebéd a
Bíróság menzáján, ami inkább étteremre hasonlít
és ahol felejthetetlenek a desszertek.
Egy hónapot töltöttem Luxembourgban gya­
kornokként az Európai Bíróságon a magyar
Fordító Osztályon. Az én feladatom nem idegen
szövegek
zövegek fordítása
fordítá: volt, az úgynevezett jogászITlyclvész munkatársak dolgát megkönnyítő
kutató-elemző teendőket Láttam cl.
Augusztusban törvénykezési szünet volt a Bírósá­
gon, így egészen más hangulatban teltek a napok,
mint amikor teljes gőzzel kell dolgozni. A bíró­
ságon kötetlenebbül öltözködnek, és állítólag
érezhetően kevesebb a tennivaló is.

A magyar munkatársakon kívül sok külföldi
gyakornokot is megismertem. A Bíróságon egyéb­
ként kétféle gyakorlat-típus van: az cgyliónapos
fizetéssel, illetve az ötliónapos fizetés nélküli. A
gyakornokok közül mindenki nagyon nyitott volt,
és sokat buliztunk együtt. Az egy hónapos

Válság ellen szociális bolt
Néhány héttel ezelőtt felkerestem egy közeli
szociális boltot, hogy a magam módján tá­
mogassam a magyar gazdaságot. Mert enni úgy
is kell, s egy kis sétát megért: a Mester utcától
nem messze, a Balázs Béla utca 7. szám alatt
találtam meg az Egyetemünkhöz legközelebb eső
kereskedőt.
Az Európai Unióba való belépést követően
komoly gondok jelentkeztek elsősorban a
zöldség, a gyümölcs, a tej, a baromfi és a sertés
ágazatában, mivel a termelők elvesztették a liazai
piacok jelentős részét. Ennek hátterében több
dolog is állt: egyrészt a kedvezőtlen feltételek
mellett aláírt koppenhágai szerződés, másrészt
az, hogy a korábbi években a magyar
feldolgozóipar jelentős része külföldi tulajdonba
került.
A hazai, ió minőségű termékek számára meg­
szűnt a belső piac, vagy csak gazdaságtalan

feltételek mellett tudták a termelők értékesíteni
áruikat, olyan potom összegekért, amelyek még
az önköltséget sem fedezték. Ezek a problémák
a 2008-as esztendőben csúcsosodtak ki: rengeteg
volt a demonstráció, s elég csak a szabolcsi
almatcrmcsztőkrc gondolni... Ennek megoldá­
saképpen a Magosz, a Magyar Gazdakörök és
Gazdaszövetkezetek
Szövetsége
első
lépésként a CBA-val,
a
vezető
hazai
kiskereskedelmi
lánccal
kötött
megállapodást
az
étkezési alma érté­
kesítésével kapcso­
latban, majd nem
OAtyű"*
sokkal később elindí­
tották az iskola alma

Nyitás külföld felé
Az
Erasmus , programról
mindannyian
hallottunk már. Évente 155 ezer hallgató és 23
ezer oktató kerekedik fel, hogy egy másik
országba lépve fejlessze tudását. Az Európai
Uniós csatlakozás
megnyitotta
a
mi
egyetemeink kapuit is. Külföldi hallgatók
érkeznek Magyarországra, és nekünk is sok­
sok lehetőség "kínálkozik arra, hogy szakmai
tanulmányinkat egy nekünk szimpatikus
külföldi egyetemen folytathassuk egy ideig.
Nagy öröm ez, nem csak a személyes élmények
miatt, hanem a nemzetközi kapcsolatok
szempontjából is, hiszen játszva ismerheti meg a
hallgató a világot e program segítségével.
Gondolom azonban, hogy amíg valószínűleg

senkinek sem könnyű mondjuk egy indiai vagy
éppen norvég egyetemen eligazodni az épület és
a tanulmányok útvesztőiben, úgy cg)' német,
francia, angol hallgatónak sem lehet egyszerű
befogadni a mi egyetemünket, rendszerünket.
Az o dolgukat megkönnyíti, hogy immáron
nem csak Kedves barátunkra, a Zöld Könyvre,
és a mi útbaigazításainkra számíthatnak.
Nyáron megjelent a Zöld Könyv kistestvére, az
angol nyelvű Kék Könyv, mely nagyon színvo­
nalasan mutatja be a jogi kar épületét,
szervezetét az idegen országokból érkező
hallgatóknak. A kiadványhoz a Könyvtárban és
a Külügyi Irodában lehet hozzájutni, valamint a
külföldi egyetemeknek is küldünk, így az ott

gyakorlatra érkezett diákokat első nap ismertem
meg - amikor aláírtuk a munkaszerződésünket. Itt
már mindenféle nemzetiség képviseltette magát.
Luxembourgban elég drága az élet, így a mesésnek
tűnő összeg kint más megvilágításba került. A
gyakornoki-fizetés 1300 euró, de szállást találni a
városban 500-600 euró alatt nagyon nehéz.
Csupán néhányszor volt részem a szokásos
luxembourgi időjárásban: amikor zuhog az eső és
minden szürke. Mivel szép idő volt, a szabad hét­
végeken bejártam a mindössze 2600 négyzetkilo­
méter alapterületű országot. Kis területe ellenére
sok látnivalót tartogat Luxemburg. A gyönyörű
főváros, a középkori várak, a kis falvak és a le­
nyűgöző természeti szépségek miatt csak azt java­
solhatom: aki teheti, fedezze fel magának!
Túrós Nóra
akciót is. Ezzel egy időben Budapesten már több
termékkel is felleptek a piacon, mint például a
hagyma, a burgonya, a méz, a tej..., s a kereslet
minden várakozást felülmúlt. így fogalmazódott
meg az állandó üzletek iránti igény, majd
januárban a Ferencvárosban megnyílt az első
bolt. Ennek révén a rendszerből kiiktatásra
kerültek a nagykereskedők, a viszonteladók, a
nepperek, és immár biztos felvevő piac született
a gazdák számára.
A hálózat folyamatosan tcijeszkedik: Budapesten
már 13, vidéken pedig 8 ilyen üzlet található.
Remélem, meghoztam a kedveteket arra, hogy
ilyen boltban vásároljatok, támogatva így a hazai
mezőgazdaságot! Az alábbi üzletek találhatóak a
fővárosban: III. kér.: Kabar út 5., Búza u. 6.; V
kér.: Nádor u. 5., Molnár u. 14.; VI. kér.: Székely
B. u. 24.; IX. kér.: Ralázs B. u. 7/b; XIV kér.:
Fogarasi út 43/B, Telepes u. 114.; XVIII. kér.:
Nagykőrösi út 50., Nemes út 105-107.; XXL
ker.:Szent László út 115.; XXII. kér.: Ady E. út
99., Háros u. 177.
Mikola Orsolya

tanuló hallgatók, akik részt kívánnak venni az
Erasmus
programban,
könnyűszerrel
rájöhetnek, hogy miért is érdemes a mi
egyetemünket választaniuk...
Azt liiszem, jól tették a kiadvány megszervezői,
hogy összegyűjtötték ezeket az alapvető
információkat. Sokat jelenthet ez egy külföldi
hallgatónak, aki bizonyára sokszor elveszettnek
érezheti magát, legalábbis az év elején. Azt
gondolom, hogy ezt friss kis gólyáink erezhetik
at a legjobban, de talán mi is emlékszünk még
az első nőnapra, amikor ki a gyakorlókat, ki a
tanszékeket, ki a mosdót, ki pedig éppenséggel
a kijáratot volt képtelen megtalálni. Remélem,
hogyjól telik majd vendég-hallgatótársaink éve,
és bízom benne, hogy sok-sok felejthetetlen
kalandban lesz részük Magyarországon.

Hrecska Renáta

Hogyan támogassuk a diploma előtt állókat?
Az ember azt gondolja, amikor az egyetemre kerül, hogy ez egy érdekes hely,
egészen más. mint a gimi. Azon túl, hogy egészen más rendszerben kell
tanulni és egészen más jellegű tárgyakat, a legnagyobb változás talán mégis az,
hogy a szorgalmi időszakban sokkal több idő jut a bulikra, ha sikerül, akkor
mar külön albérletbe is lehet költözni, saját magunk gondoskodunk a
mindennapi betevő falatokról - egv szóval az otthonról kapott támogatást
pillanatok alatt el lehet költeni a hétköznapokra.
Aztán a második félévtől a világ még inkább kitárul, Íriszen ha az első félévben
jól teljesített a delikvens, a második félévben már ösztöndíja is van. Meg
„szoctámja". Utóbbi már az elsőtől is, ta időben észreveszi az ember. Na meg
persze ha rászorultságot igazol.
A félévek előre haladtával aztán a tanulmányi ösztöndíjon és a szoctámon túl
akár még tudományos vagy közéleti ösztöndíjat, sót esetleg köztársasági
ösztöndíjat is meg lehet pályázni. Vigy éppen Erasmust.
Sőt, menetközben dolgozni is lehet - akár szakmai gyakorlat keretében, akár
más jelegű munkát. Utóbbiból természetszerűleg, előbbiből esetlegesen
csurran-cseppen is valamicske. Azért egy tanulmányi ösztöndíjból, egy
szoctámból, egy tudományos ösztöndíjból és némi munkabérből össze lehet

tizenkettedik oldal

már tenni egy olyan havi apanázst, amiből rendesen futja albérletre, ételre és
italra, és még több bulira.
Na és akkor eljön a záróvizsgák ideje. Mondanom sem kell, ha a záróvizsgákra
kell készülni, senki sem dolgozik szívesen mellette. Sebaj, Íriszen azért meg
lehet élni a másik három juttatásból is.
Hát nem. Mint kiderült, egyetemünk rendszere az abszolvált hallgatót már
nem tekinti teljesen sorai közé tartozónak. Hiába ugyanúgy 30 kredites félév,
hiába ezen áll vagy bukik, hogy minél jobb eredménnyel szerezzen minél több
ember Rízmányos diplomát, aki már egyszer abszolvált, az csak passzív
taligától státusban létezhet. Na már most hallgatói juttatások - úgy, mint
Ösztöndíjak,.támogatások, sőt a diákra matrica - csak aktív státusúaknak jár.
írtam a HŐK illetékesének, de legnagyobb sajnálkozása mellett értésemre
hozta, hogy nem tehet semmit, ez a rendszer. Úgyhogy most készülök az
államvizsgákra, és semmit sem kapok az egyetemtől, hogy ezzel támogassák
a sikeres felkészülést. De legalább felnőtt bérletet kell vennem, ha megyek
vizsgázni. Na jó, nem csak nekem. Minden záróvizsgázónak.

Kovács Bence

�Mit mesél az Adómanó?
Mottó: „Megöl a disznó/ejti Nagyúr, / Éreztem, megöl,
ha hagyom, / Vigyorgott rám és ült meredten: /Az
aranyon ült, az aranyon, / Éreztem, megöl, ha hagyom!’
(Ady Endre: Harc a Nagyúrral)
2009 júniusiban - valószínűiéi; népszerűsítési
szándékkal a kisebb korosztályok szamára — az
APEH külön rovatot indított honlapján Adómanó
meséi címmel. Az első mesében a következőkről
lehet olvasni: „...MiaManó elpanaszolja, a Gorgyon folyó akadályozza őket abban, hogy a
szörpöt és a kalácsot szabadon cserélgethessek. A
túloldalon üres mézeskalácsot esznek a mi híres
csemegénk nélkül, de mi is szörpöt eszünk
szörppel. így az egyetlen lehetőség a többszöri
gólya- és vakondjárat. AdóManó egy pillanatra
clcsodálkozik, majd megkérdezi:
- Nem értelek titeket, kedves rokonok. Miért nem
hívtok hídverő manókat? Egy írét alatt összecszkábálnának egy pompás, széles tölgyfa hidat.
Azon aztán annyi kalácsot átlaozliattok. hogy csak
győzzétek mártogatni.
- Az jó lenne! - válaszol MiaManó, a polgármester.
- De kinek van annyi manómanija, hogy ezt ki
tudja fizetni? Egy ilyen híd legalább 100 aranyba
kerülne. Az legalább 100 napnyi szüret. - Hát
fizessétek ki a manókincstárból! - javasolja
AdóManó.

- Honnan? - vonja fel a
szemöldökét MiaManó.
- Hát a kincstárból.
Ahol az adót tartjátok.
MiaManó
hatalmas
pillákkal,
értetlenül
bámul unokatestvérére.
- Nem értem... Midót?
Dodót? A könyvtárban?
-Az adót a kincstárban.
Elmagyarázom'
—
m:
egy
ilyen híd egy manónak
____
sok aranyába kerülne,
és sok-sok szörpöt
kéne egymaga szürctelnie, hogy' összegyűljön. Viszont nem is lenne
igazságos, lia csak o fizetné ki, hisz nemcsak ő
liasználná, hanem mindenki. Na mármost: lia nem
tévedek, a kalácsföldickkcl együtt ti pont százan
vagytok. Ha mindenki befizet egy aranyat, az nem
sok. Ezek után megépíthetitek a hidat, és hirtelen
sokkal több szörpöt cs kalácsot tudtok cserélni és
eladni...!1
Akkor nézzük meg, hogy az az egy arany mit
jelent a való életben (néhány példa):
- Munkabér: bruttó 100.000,- Ft munkabér után
(ennél többet kezdő fiatal mostanában elég ritkán

I WANT YOUR
MONEY

keres) a munkáltató 130.450,- Ft-ot fizet ki,
amelyből a munkavállaló 76340,- Ft-ot kap (vagyis
jelen esetben az az egy arany 54.110,- Ft.)
- Áfa: 25% július 1-jctől, egyes termékeknél 18%.
Az ivóvízre például az előbbi vonatkozik, így egy
200,- Ft-os ásványvízből az egy arany ára 5Q- Ft.
-Vagyonadó: a 2009. LXXVlll. törvény alapján melyet azóta megtámadtak az AB előtt is minden tulajdonosnak bizonyos feltételek
bekövetkezése esetén adóznia kell jövő év elejétől
meglévő lakóingatlana, vízi- és légi járműve,
valamint nagyteljesítményű gépkocsija után. Ez
alapján egy II. kerületi 66 nr-es, 10 évnél fiatalabb,
összkomfortos lakás után az interneten lévő
kalkulátor szerint az a bizonyos arany 75.130,- Ft
Ipsz évente.
És mindezen pénzekből mi lesz? Híd? Lehetséges.
Meg más is. Egy februári hír szerint a válság idején
(és adóemelések előtt) a tavalyi év végén az
adóhivatal 16,7 milliárd forint prémiumot osztott
ki 15.600 munkavállalója között. Ez nagyjából
1.070.000,- Ft/fő. Valószínűleg nekik emiatt az egy
arany miatt tényleg nem kell aggódniuk.
A disznófejű Nagyúr meg csak vigyorog tovább...
(forrás: http://wwwapch.hu/gycrcKckncic_
fiataloknak/adomano_mcsei/)
Kanta Balázs

„Álomállás” - vagy inkább kellemetlen meglepetés?
Sosem
lehetünk
elég óvatosak halljuk
gyakran.
De, hogy "már az
álláslairdctésckbcn
sem bízhat az
ember... ezt nem
gondoltam volna,
egészen addig, amíg
személyesen nem
volt részem egy
olyan interjúban,
amelynek folytán
csaknem én is egy
piramisjáték
részesévé váltam.
Történt ugyanis, hogy - bár még diplomám nem
lévén - megfogant bennem a gondolat:
álláskeresésbe fogok. Gondoltam kipróbálnám
magain más, jogon kívüli területen is,
tapasztalatnak mindenképpenjól fog jönni. Már a
második hete intenzíven ráálltam az önéletrajzküldözgetésre, hívtak is egy pár helyre a szokásos
válasszal: „lu Téged választunk, visszajelzőnk...”.
Mivel nem vagyok a türelmemről híres, és inkább
a dolgok elcbc megyek, küldözgettem csak
tovább. Egy nap aztán fel is hívtak X Kft.-től,
hogy fogadnának interjúra. Természetesen
fellángolt bennem a remény szikrája: talán most!
A helyszín a belváros egyik - ingatlanok
tekintetében - legdrágább Kerülete, gyönyörű
panoráma,Jó közlekedés. Nem utolsó szempont
ugyebár. Újonnan kifestett, szerény bútorozású
irodában egy kellemes külsejű, fiatal férfi
fogadott: a vezető. Elkezdtünk beszélgetni, már az
interiú elején mondta, furcsállja, hogy ma kevesen
jöttek hozzá, bezzeg tegnap, na tegnap sokan
voltak. Kilencen. Ma pedig én vagyok az első.
Miközben magamról, szakmai pályafutásomról
kérdezett, serényen jegyzetelt a cég lógójával
ellátott papírra. Maja a cégről ejtett pár szót.
Külföldi, Magyarországon székhelye nincs,
határon átnyúló szolgáltatásokat nyújt. Frissen
alakult, mindössze egy hazai partnerrel, amelynek
a termékeit kellene értékesíteni, na de persze nem
nekem, hanem azoknak, akiket majd én
kiválasztok a feladatra... Hmmm... vezetői
pozíció, nem is rossz kezdésnek, ráadásul még a
próbaidő alatt is kapok pénzt. Álomállás...
Az egyetlen problémám azzal volt, hogy nekem is
vennem kellene a cég termékeiből. Na meg a
vállalkozói jogviszony. Az interjúra szánt első óra
után beszólt a titkárnő, hogy itt van a másik jelölt
a meghallgatásra, menni kell... Teljesen meg

voltam győzve - de mivel tartom magam az
elveimhez, elsőre állást nem fogadok cl, így
bővebb átgondolásra félretettem magamban "a
dolgot.
Általában célszerű megnézni a céget, mielőtt
interjúra megyünk liozzájuk. Ezt én már aznap
reggel is próbáltam megtenni, de semmit sem
találtam egy külföldi lionlapon kívül. Az interjú
után már motiváltabb voltam, így elkezdtem
keresgetni bármilyen sajtóhírt, véleményeket,
akármit. Amit találtam, annak annyira nem
örültem: egy blogon írta egy áldozat, liogy ez
bizony piramisjáték. Gyorsan neki az internetnek,
Wikipedia, mit is jelent ez pontosan? Igen, tagokat

kell beszervezni, embereket kell felvenni, ezután
pénzt kapok. Jé, én pont ezt csinálnám! Na de
váriunk, mi van a termékkel? Hát ugye az lenne a
belepő...
Hirtelen megvilágosodtam: új iroda, nincs
cégtábla, kevés alkalmazott, egy partner,
állítólagosán sok jelentkező (pedig mikor
távoztam, én nem láttam az utánam következőt),
rögtön vezetői állás...
Hat bizony ilyen tényleg csak álmunkban létezik
legálisan - a valóságban nem nagyon. Mindenki
vigyázzon cellát magára - könnyű bedőlni!
Fábián Beatrix Hajnalka

Jogász példatár 2.
Szávó Tímea, a DHL Expressz HR specialistája
Szávó Tímea a jogi egyetemen szerzett tudását más körben kamatoztatja. Egy világcég alkalmazottjaként
betekintést ad abba, mit tehet az ember jogászként az ügyvédi irodák világán túl.
- Hogyan emlékszel vissza az egyetemi éveidre? Hogyan segített a pályakezdésben?
- Eddig 5 felsőoktatási intézmény laallgatója voltam, a Pázmányos jogászi végzettség az utolsó. Az első
végzettségem megszerzésekor (ezt nappalin végeztem, az összes többit levelezőn) a pályakezdésben az
segített, hogy nemzetközileg elismert angol nyelvű diplomát is kaptunk, az akkreditált magyar képzés
mellett, ami akkor még nagy dolognak számított.
- Hónán emlékszel vissza az egyetem utáni első éveidre? Mivelfoglalkoztál először, és hogyan kerültél a DHL-hez?
- Vállalati oldalon egy külföldi, multinacionális, nemzetközt vállalat értékesítési osztályán asszisztensként
kezdtem, majd rövid időn belül egy újonnan alakult projekt teambe kerülve bizonyos HR-es feladatokba
is Iclictőségcm nyílt ismereteket szerezni. A HR-cs Karrierem igazából itt kezdődött és szakmai téren a
legszélesebb körű tapasztalatok sikerült megszerezni, rengeteg új dolgot megtanulnom. A karrierem
rezeként tanácsadói oldalon is dolgoztam, majd a későbbiekben visszatértem a vállalati HR-hez, amikor a
DHL Expresszhcz HRD Specialista munkakörben csatlakoztam.
- Miben más a pályakezdők helyzete most, mint Neked van évfolyamtársaidnak? Könnyebb vág)1 nehezebb?
- Véleményem szerint az elhelyezkedésben nehezebb, hiszen nagyobb a verseny (ugyanúgy, mint a
képzőhelyek között is). Könnyebb viszont olyan szemszögből íteh/e, hogy sokkal több támogatást és
felkészülési lehetőséget kapnak a pályázók (állásintcíjúkra felkészítés, próbainteijúk, vállalatlátogatások,
stb.). Az első diplomám megszerzésekor ezek nem létező fogalmak voltak, és frissen végzett diákként az
első interjún elképzelni sem tudtam, hogy mi fog rám várni.
- A jogászi pálya annyira telített, hogy a jogi karokon végzettek egyre kisebb százaléka dolgozik klasszikus jogi
munkakörben. Az ilyen diákok nagy része egyéb nagyvállalatoknál dolgozik? Jelent-e ez (szemléletbeli vagy más)
változást a munkáltatónak?
- A munkáltató oldaláról, amennyiben a frissen végzett jogászhallgató nem jogi munkakörben dolgozik,
semmilyen változást, megkülönböztetést nem jelent. A klasszikus jogi munkakörökbe az elhelyezkedés
nagyon nehéz, sokszor kapcsolatokat igényel. A vállalatok egy részénél működik csak külön jogi osztály (pl.
pénzügyi vállalatok, bankok, biztosítók) és a legtöbb multinacionális cég külön jogi irodával szerződik.
Véleményem szerint a közigazgatási, államigazgatási szektorból sokan vesznek részt jogi képzésen, hiszen a
mindennapi munkájuk során és a karrierben történő előrelépés miatt szükség van erre a végzettségre.
Sergő András

tizenharmadik oldal

�Haydn és az idő(m)
Nap, mint nap Egyetemünk felé topogva belém
hasított az érzés - mikor elhaladtam a pávatollakkal a tetején ékeskedő Iparművészeti
Múzeum épülete előtt, melynek két oszlopa közé
ki van feszítve a hívogató feliratú plakát: „Haydn
és az idő” —, hogy bármilyen kevéssé is érek rá,
meg kell néznem.
Aktualitása megkérdőjelezhetetlen: a bécsi
klasszikus triumvirátus első tagja éppen 200 évvel
ezelőtt, 1809-ben hunyt el. Az alapkoncepció,
miszerint emlékezzünk meg a magyar vonatkozá­
sokban bővelkedő osztrák zeneszerzőről, s hogy nyilvánvalóan anyaghiány miatt - tágítsuk ki a
kört a megfoghatatlan idő felé, érdekes. Bele­
magyarázható, hogy igen, számos művét e
témában komponálta..., de hogy maga a kiállítás
anyagát képző tárgyak pusztán annyiból kapcso­
lódnak Haydnhoz, hogy a XVIII. századból, illetve
némelyek a fertődi Eszterházy kastélyból szár­
maznak, már-már nevetséges.
Felháborodottságomat igazolta a vendégkönyv
végiglapozása, ahol a világ minden részéről érke­
zett látogatók dokumentálták, hogy igen, eljöttek
- egyes fanatikus Haydn-rajongók még ÜjZélandról is -, kifizették a borsos belépőt, s tény­
leg lenyűgöző az épület, de amiért jöttek, annak
semmi, de semmi köze nem volt Haydnhoz!
Oldalakon át olvasgattam a felháborodott meg­
jegyzéseket, s elgondolkodtam, hogy ha mindenki
látja a problémát, vagyis azt, hogy egy semmiséget
adnak el Haydn nevével, ezáltal csalódást okozva
minden látogató számára, akkor miért csinálják
így?! (Bizonyára elő van írva, így kapnak
támogatást, meg ők is tudják, hogy valahogy be
kell csalni - vagy csapni? - az embereket.)
Amúgy apró kis tárgyakat láthattunk, olyan
miniatűröket, hogy a megtekintésükhöz egy na­
gyító is kellett volna. Ráadásul a „felcímkézés” gót
betűkkel történt, mely nem segítette az olvasást...
Hogy még jobban lehessen kötni a dolgot
Haydnhoz, egy „falnyi” szöveget olvashattunk
róla. Dicséretet érdemlő, hogy az Évszakok
oratóriuma által ihletett négy évszak, a tavasz

(gyermekkor), a nyár (első szárnybontogatások),
az ősz (sikerek) és a tél (utolsó évei) köré
rendezték a „látnivalókat”, melyek némelyike az
Eszterházy család kastélyából származik, akiknél
közel 30 évig karmesterként tevékenykedett.
Franz Joseph Haydn a mai magyar határ
közelében fekvő kis falucskában, Rohrauban, egy
szegény család gyermekeként látta meg a nap­
világot 1732-ben. Korán megmutatkozó tehetsé­
gének, csodálatos ének­
hangjának azonban ka­
maszkori mutálása vé­
get vetett, így esett,
hogy egy alkalommal
Mária Terézia hallva
hangját, egyenesen károgásnak nevezte azt.
Életrajzában az ezután
következő éveket, mi­
kor oktatnia kellett, így
summázta: „Nyolc tel­
jes évig kellett ezután
a fiatalság tanításából
szűkösen tengődnöm”.
Azonban a véletlenek szövevényén keresztül, a
szegénységből egészen a kastélyig vezetett útja:
1761-ben a Habsburg Birodalom egyik leggaz­
dagabb és legbefolyásosabb családja, az Eszterházyak szolgálatába állt. A Fertő-tó melletti
Kismartonban és Eszterházán, viszonylagos
elszigeteltségben éltek. Szerződés kötelezte arra,
hogy „naponta délelőtt és délután megjelenik az
előszobában, és megtudakolja a zenélésre vonat­
kozó hercegi parancsot. Türelmesen várakozik,
majd pedig a kapott parancsot a többi muzsikussal
is közli” és a „Herceg Úr Okegyelmességének
mindenkori parancsára köteles a karnagy Ofőméltóságának tetszése szerinti zeneműveket
komponálni”. Az, hogy milyen kedve volt az
Eszterházyaknak, tökéletesen követhető Haydn
életművén: mivel Eszterházy Miklósnak a kedvenc
hangszere a baryton-gamba (egyfajta vonós
hangszer) volt, számos ilyen darab született, s

amikor eluralkodott rajta az operamánia, akkor
Haydnnak, ha tetszett neki, ha nem, operákat
kellett írnia. A megrendelő kívánsága szerint...
Zenéjével mindenkire hat és hatott: Beethoven a
tanítványa volt, s a klasszikus zene két meg­
határozó műfaja, a szimfónia és a vonósnégyes is
hozzá kapcsolódik. Jelentőségét mi sem mutatja
jobban, hogy egy olyan korban, amikor a zene­
szerzők kizárólag arisztokratáknak ajánlják mű­
veiket - óh, hogy a világ mennyire nem változik -,
számosán, például Mozart is, neki dedikálta
szerzeményét. Kölcsönösen csodálták egymást s
nem egyszer együtt muzsikáltak: Mozart
brácsázott, míg Haydn hegedült, egy alkalommal
pedig barátját szinte az egekig magasztalta:
„Gyakran hízelegnek nekem azzal barátaim, hogy
van némi tehetségem, de Mozart jelentősen
felülmúlt!’ Bizonyára Mozartot büszkeség töltötte
volna el - ha megérte volna -, hogy Haydn
temetésén az ő Requiem-jének előadásával
búcsúznak.
Ha már túl sok, Haydn keze nyomát viselő emlék
nem is jutott a múzeum birtokába, pár zene­
számmal „illusztrálhatták’ volna a kiállítást. Ezt
nagyon hiányoltam. Valahogy jobban passzolt
volna Haydnhoz a zene, mint az idő. Még csakcsak megindokolható lenne a látottak címe, ha
órákról lenne szó... No, de nem akarok én
ünneprontó lenni, bárkinek is elvenni a kedvét a
még 2010. február 7-ig látható kiállítás
megtekintésétől. Sőt! Ajánlom, hogy látogassatok
el ebbe a csodálatos, Lechner Ödön által tervezett
épületbe, mely zenés programoknak is színtere:
legközelebb október idusán az Esterházy Trió lesz
hallható. Mindazoknak, akikben egy kis bizal­
matlanságot keltettem az Iparművészeti Múzeum
által kínált programok iránt, jelezném, hogy
Egyetemünkön a Pázmány Szalon keretében mi is
életre keltjük a nagy klasszikust, Haydnt. S ez
garantáltan nem lesz időpocsékolás.

Mikola Orsolya

Haydntól Tiestóig és vissza
Idén két zseniális alkotót ünnepel a klasszikus zene
világa: Joseph Haydnt és Georg Friedrich Hándelt.
Haláluk évfordulóján - Haydnnak 200, míg
Handelnek 250 éves - az utókor koncertek
sorozatával emlékezik meg róluk, mint a zene­
irodalom legnagyobbjairól. Ünnepeljük egész
munkásságukat, azt a hihetetlenül gazdag és
értékes életművet, amit maguk után hagytak.
Általuk nemcsak koruk, de az utókor is gazda­
godott, mind a hallgatóság, mind az utánuk
következő zenészgeneráció, akik tőlük tanultak.
Miért ünnepelünk még mindig? Ki ünnepel
egyáltalán? Kit fog meg még mindig a zenéjük?
Miért? Nehéz kérdések ezek egy olyan korban,
amit a stílusbeli sokszínűség és a gyors változások
legalább annyira jellemeznek, mint XIV Lajos
udvarát a fényűzés.
Ma általános jelenség, hogy a klasszikus zene szándékosan nem nevezem komolyzenének egyszerűen nem „trendi”. Kevesen vannak, akik
szeretik és rendszeresen hallgatják. Magyarázható
ez azzal, hogy régi. Fölhozható, hogy túl
szerteágazó a terület - egy reneszánsz motetta és
egy romantikus szimfónia tényleg ég és föld -,
mégis választható lenne a különböző korok
zenéjéből egy kis szegmentum, ami befogadható
és „emészthető”. Sokakban meg is van a haj­
landóság és az eredendő vonzódás, a többség

tizennegyedik oldal

visszahúzó hatása azonban legtöbbször erősebb.
Nem kell a klasszikus, mert „gáz”, mert „ciki”.
Valójában nem is tudjuk megmondani, miért nem
szeretjük, vagy miért nem szeretjük annyira, mint
a kevésbé fajsúlyos zenéket. Könnyű pedig belátni,
hogy nincs új a nap alatt. Ma is a régieket vesszük
elő, ha igazán nagyot akarunk alakítani. Jó példa
erre Dj Tiesto Adagio fór strings című száma,
mely eredetileg Sámuel Barber amerikai zene­
szerző gyönyörű munkája, s melyet a lemezlovas
szinte változtatás nélkül dolgozott föl „a mai kor
nyelvén”. Kicsit túlozva ugyan, de azt mond­
hatjuk, hogy kidobta a szólamok nagyját, az
alapdallamra rátett egy spéci szintetizátorhangot és
alárakott egy dobgép-szólamot. Ennyi... Fogyaszt­
hatóvá tette, slágert csinált belőle. Érdeme mind­
azonáltal nem elhanyagolható, hiszen sokakat
megismertetett az eredeti művel is.
Ha a zene struktúráját nézzük, folyamatos
könnyebbé válást figyelhetünk meg. A szólamok
egyszerűsödése és számuk csökkenése, illetve
összhangzattani egyszerűsödés figyelhető meg.
Mivel a zenei nyelv kisebb szókinccsel dolgozik, a
mondanivaló is szűkül, ami szükségszerű kö­
vetkezménye bizonyos társadalmi jelenségeknek,
amit nem feladatom elemezni.
Ami az egyes zeneszámból kivész, az valamelyest
visszatér a széles stíluspalettán. A barokk korban

barokk volt csupán, ma trance, house, techno,
altér, rock és sorolhatnám még oldalakon
keresztül. Egy időszakon belül olyan sok a stílus,
ami szinte nem is tartható fejben.
Természetesen ez az eszmefuttatás sem hibátlan.
Úgy tűnhet, mintha a zene fejlődése lineáris vonal
lenne, egyik végén Palestrinával, másikon
Tiestóval. Nem ilyen egyszerű a helyzet. Számos
hatás együttese alakítja ugyanis a muzsikát is,
mint minden mást. A mai populáris zenében meg­
található többek közt a különböző népzenék, a
country - ami maga is népzene a maga módján és a jazz hatása is. Ha erről az oldalról is vizsgálni
akarnánk a témát, talán az egész újság sem lenne
elég, épp ezért el kell tőle tekinteni. Ha azonban az
emberek ízlésének szemszögéből tekintjük a prob­
lémát, a lineáris ív megrajzolható. Az egykor nagy
társasági eseménynek számító koncertek - egyegy szimfónia ősbemutatója, amit maga a szerző
vezényelt - úgy vonzották az egyetemi ifjúságot,
mint mágnes a szöget. Nem olyan értelemben
voltak ezek kuriózumok, mint ma. Nem bogaras,
fura dolgok, hanem nagy események, melyek
részei voltak az akkori társadalmi vérkeringésnek,
teljesen elfogadottak és megértettek voltak. A
fiatalság életében ma ezek helyét átveszik a
különböző diszkók és könnyűzenei koncertek.

�A magyarok meghódították Granadát
A dél-spanyolországi Andalúzia tartományban
található Granada, az egykori mór birodalom
utolsó végvára, ami az oda látogató magyarok
számára egy meghökkentően gyönyörű, számos
kultúra örökségéből fennmaradt gyöngyszem. Ez
a város ad otthont a Granadai Nemzetközi Tánc és
Zene Fesztiválnak, amit idén 58. alkalommal
rendeztek meg. Ezzel ez a legrégebbi és
legnívósabb spanyol fesztiválnak számít. Minden
évben június végétől július közepéig, közel három
hétig tart e programsorozat. Az évnek ebben az
időszakában mindig biztos a jó idő, de a hőmérő
higanyszálai még nem érik el az augusztusi 40-45
fokos hőséget. Az egyetemi város még tele van a
vizsgákkal már végzett felszabadult diákokkal,
a granadaiak még nem mennek nyaralni és a
Fesztiválra az egész országból és külföldről is
rengeteg érdeklődő érkezik a városba. A hangulat
a tetőfokára hág ilyenkor.
A Fesztivál klasszikus vonala mellett néhány éve
ezzel párhuzamosan megrendezésre kerül a FEX,
amely a Fesztivál kiteijesztése, a Budapesti Tavaszi
Fesztivál mellett megrendezett Fringe-hez
hasonlítható, amelyen könnyedebb műfajok, újító
jellegű formációk mutatkoznak be a közönség
számára ingyenesen a város legszebb pontjain és a
környékbeli kisvárosokban - az eltérő igényeknek
és eltérő anyagi lehetőségeknek is eleget téve ezzel.
Az elmúlt évek során több kelet európai ország
képviseltette magát a fesztiválon, ahol némi
ízelítőt kaptatott a közönség, milyen a kelet
európai, balkáni hangzásvilág, ami számukra
annyira más, annyira eltér a megszokottól. Mi,
magyarok pedig a szemükben egy nagyon gazdag,
egzotikus, felfedezésre váró keleti világ vagyunk.
Nagy büszkeséggel töltött el, hogy végre meg­

mutathattunk nekik egy kis szeletet a zenénk,
kultúránk, és nyelvünk gazdagságából.
Idén először volt alkalma a hivatalos részvételre
egy magyar együttesnek a madridi Magyar
Nagykövetségen dolgozó kulturális és oktatásügyi
szakdiplomatával közösen elvégzett munkánk,
illetve a Balassi Intézet és mások anyagi
támogatásának köszönhetően. E részvétel fontos

diplomácia lépésnek is számít a két ország között
- ami a közelgő közös európai uniós elnökségre
tekintettel még nagyobb jelentőséggel bír.
Idén Magyarország képviseletével a pécsi szék­
helyű Dutar együttes lett megtisztelve. Az
együttest Csőke Renáta és Kopeczky Péter 2004ben alapította. A duóhoz a repertoár bővülésével
más zenészek - Révész György, Siptár Miklós és
Balogh Balázs - is csatlakoztak, így mára öttagúvá
bővült a zenekar, amely számos szakmai elismerést
vívott ki, kezdve a Kaleidoszkóp-díj 2005-ben való
elnyerésétől, a Budapest Fringe Fesztiválon elnyert

számos díjig. A repertoárjuk igen változatos; tiszta
népdalok, átgondolt népzenék, feldolgozások és
saját szerzemények mind megszólalnak kon­
certjeiken, ahol két különböző kultúra talál­
kozásának lehetünk tanúi, a magyar és a cigány
folklór kincseit kutatva, azokat világzenei
kontextusban egy kicsit másképp értelmezi újra.
Az együttes meghódította Granadát. Hatalmas
sikert aratott az első albumuk, az Idegen vendég
dalain túl, a külön erre az alkalomra megzenésített
és a magyar és lovári nyelvek mellett spanyolul is
előadott Lorca versekkel, hiszen a Granada közeli
kis faluban született Federico García Lorca
mérhetetlen tiszteletnek örvend a helybeliek
körében. A helyi lapokban több oldalas cikkek
jelentek meg, méltatva a zenészeket; az énekesnő
„mámontó és édes hangját”, amely méltó volt
ehhez a lélegzetelállítóan gyönyörű helyszínhez, és
külön is méltatták azt a gesztust, hogy a Lorca
verseket itt előadták. A népi hangszerek közül a
húros hangszerek nagy részét már ismerte a
közönség, mivel a gitár mellett a mór időkből is
rengeteg féle húros hangszer maradt rájuk,
viszont a fúvós hangszerek nagy választéka
lenyűgözte őket. A koncertek után a kisgyerekek
megrotamozták az együttest, hogy közelebbről is
megnézhessék ezeket a számukra ismeretlen
hangszereket; a furulyát, a káváit és a tilinkót.
A Dutar sikere jó példával szolgáltat az egyetemi
zenekarunknak, néptáncosainknak és más for­
mációknak is, hiszen az együttes egy pécsi
középiskola tanáraiból és diákjaiból formálódott.
Érdemes tehát nagyot álmodni, és azt meg­
valósítani! (Róluk bővebben: www.dutar.hu)
Marschalkó Linda

Lublin - a kis nagyváros
Erasmus körkép

Sokan fölhozzák, hogy a klasszikus zene azért
nem népszerű, mert „poros” és régi, de nem
hinném, hogy igazuk lenne, hisz a stílus jelentősen
átalakulva, de megtalálható és hallgatható ma is a
kortárs műveken keresztül, melyek értékéről
csupán az utókor mondhat igazán véleményt.
A zenehallgatás értékválasztás. Attól, hogy a XXI.
században élünk, nem feltétlenül kell elfelednünk,
ami régen volt. Akik akkor éltek, azok sem
felejtették az előttük élőket és alkotókat.
Klasszikust idézve: „Szép az, ami nekem érdek
nélkül tetszik” Megtehetem tehát, hogy olyat
választok, amilyet akarok, viszont választásom
akkor lesz igazán megfelelő, ha nem azt mondom
az általam preferált zenéről, hogy „király7’, meg
„menő”, vagy, Jó”, hanem hogy szép. Megfordítva
Kant gondolatát: Ha rá tudom mondani
biztonsággal, hogy szép, akkor tetszik igazán.
Nem gondolom, hogy a klasszikus a „legzenébb”
zene. Nem a többi stílus fölött, hanem azok
mellett áll egyenrangúként. Van rajta kívül más
muzsika is, ami szép. Csupán türelemmel kell
lennünk iránta, mert bonyolult. Venni kell a
fáradságot és meg kell érteni, el kell rajta
gondolkodni. Nekünk pedig, akik fiatalok
vagyunk, és szeretnénk majdan értelmiségiek
lenni, mindenképp ki kell mellette tartanunk.
Bujdos Iván

Lublin tipikus egyetemváros. Márpedig egy
Pázmányos hallgatónak ez mindenképp új élmény.
Az egyetemi negyeded kívül is lépten-nyomon
hallgatókba botlik az ember (ellenben nyáron kihal
a város, ami igen vicces). Lublin, körülbelül
háromszázezres lakosságával, gyönyörű óvárosával
és várával nagyvárosnak (is)
mondható.
Az egyetem (a KUL) a
város központjában talál­
ható. Innen nem messze
vannak a kollégiumok is, a
maguk minden előnyével és
hátrányával. A másik lehe­
tőség az albérlet. Én ezt vá­
lasztottam és. nagyon be­
vált, hisz a lakótársam és a
szomszéd joghallgatók sze­
mélyében igazi lengyel
barátokra leltem. Aki az
albérletre szavaz, fontolja meg milyen távolra is
költözik, mert az éjszakai buszok csak csütör­
töktől vasárnapig járnak. Ennyit arról, hogy miért
kisváros.
Az egyetem képzési kínálatából elsősorban az
Amerikai Jogi Centrum tárgyait érdemes
választani. Ezen belül is Delaine Swenson órái
kötelezőek! Swenson volt amerikai ügyvéd, ezen
kívül számtalan, főleg ázsiai projektben vett részt,
melyek ezen országok — mindenekelőtt Kína demokratizálódását igyekszenek elősegíteni. Az
eredmény egy hatalmas élet- és jogtapasztalattal

rendelkező, hamisíthatatlan amerikai stílusú em­
ber, akinek érdekes, interaktív, vicces órái vannak.
Tavasszal pedig a születésnapja ürügyén grillezésre
és házibulijába invitálja a jogászpalántákat.
A többi órák egyébként nagyon hasonlóak az
itthoniakhoz. Lényegében azonos időtartam,
aktivitás,
készülés.
Mindenképpen javas­
lom felvenni a lengyel
nyelvi kurzust. Jó lehe­
tőség megtanulni az
alapokat, és a szemesz­
ter végén már érteni
egy-két dolgot a bolt­
ban, buszon stb., és
nem mellesleg ez heti
két találkozót jelent a
többi Erasmusossal is.
Kinek ajánlható tehát
Lublin? Aki szereti
Közép-Európát (minden előnyével és hátrányával
együtt), aki meg akar ismemi olyan nyugati
hallgatókat, akik nyitottak a régiónkra, és
mindenek előtt azoknak, akik közelebb kívánnak
kerülni egy nagyon szimpatikus, tartással
rendelkező, baráti nemzethez. És hogy kiknek
nem? Akik nem szeretnek március 15-én tízcentis
hóra ébredni. Síelni tudók előnyben.
Na zdrowie! (Egészségedre!)
Bárth Bertalan

tizenötödik oldal

�A vallás, mint üzlet - hit és pénz
Ezúttal a piszkos anyagiak és a deklaráltan
transzcendentális irányultság között fennálló
egyik lehetséges kapcsolatra kívánok rámutatni.
Olyan problémák megvilágítására teszek kísér­
letet, amelyek nem csupán a hitüket gyakorlókat,
de minden embert egyformán érintenek, hiszen az
vallási szervezetek társadalomban betöltött szerepe
megkérdőjelezhetetlenül fontos. A hit világának
elanyagiasodását legfőképp az egyházalapítások
megállíthatatlannak tetsző folyamatán mérhetjük
le. Felmerül a kérdés: milyen következményei
lehetnek annak, ha a vallás üzletté válik? Mivel e
téma a harmadik évezred hajnalán különös
aktualitással bír, így talán nem fölösleges néhány
szót szólni róla.
Mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy a fejlett
országok lakosainak hithez való kötődése, legyen
az bármilyen jellegű, nemzedékről nemzedékre
egyre gyengébbnek bizonyul. Míg mára egészen
veszélyes ponthoz értünk. Sokpólusú, szabadelvű
világunkban már főként a természetfelettitől, a
végső felelősségre vonástól való félelem miatt
akarnak az emberek eltávolodni mindenféle
vallástól. A legtöbben szeretnék elhinni, hogy itt a
földön bármit meg lehet tenni, hiszen úgyis csak
„egyszer élünk”. A legkülönbözőbb csatornákon
keresztül kapjuk folyamatosan az ösztönzést,
hogy ezt ne is tudjuk elfelejteni. A média és a
modern liberális államok vezetőinek egyaránt
érdeke, hogy az embereknek ne legyenek
természetfeletti kötődéseik. így lehetséges
gyakorlatilag a végletekig fokozni az eladásokat,
illetve ekképpen lehet az eszmei gyökereiktől
megfosztott, ezáltal szűklátókörűvé vált polgá­
rokkal jóformán bármit elhitetni. Az emberek így
a gondolkodás képességéről lemondott bábokká
válnak, akiknek csak a megszerezhető élmények
mennyisége számít. Korunkban általánosan elter­
jedt a minőség keresésének felcserélése a mennyi­
ség gyűjtésével. Mintha bármit is érnének a
majdani, elkerülhetetlen haldoklás közben ezek
emlékei. Mindenesetre az emberek ma már egyre
nehezebben viselik el, ha valaki korlátozni akarja
őket életük felelőtlenségében. Ezért eltávolodnak
mindenfajta vallástól, és közben akaratlanul is
megalkotják a saját hitüket. Az anyagi javak és a
korlátlan élvezés hitét.
Régebben, így a középkor bizonyos időszakaiban
még nem ez volt az elsődleges indok az egyháztól
való elfordulásra. Sokszor éppen az elbizonyta­
lanodás és a valódi hit volt a motiváció. A hit
abban, hogy a csalódások ellenére valahol mégis­
csak megélhető a tiszta vallás. Elsősorban ez ve­

zetett a reformáció új egyházainak létrejöttéhez,
az emberiség vallási megosztásához is. Az is igaz
ugyanakkor, hogy több, valóban nemes cél által
vezérelt hitújító mellett gyakran a személyes
motiváció, a kitörési lehetőség keresése és a
hatalomvágy is erősen közrejátszott az egyházak
alapításában. Nem egy olyan uralkodót láthatunk
a reformáció időszakában, akik hatalmuk növe­
lését és az katolikus befolyás csökkenését szem
előtt tartva váltottak vallást. Ebből a szempontból
azt is mondhatnánk, hogy semmi sem változott az
elmúlt fél évezred alatt. Csak az eszközök. A
reformáció korában kezdődő vallásalapítási folya­
matok pedig mind a mai napig hatással vannak a
világra. Azt megelőzően ugyanis soha nem voltak
olyan erős új „vallások’ vagy egyházak, amelyek
nem tűntek volna el szinte teljesen mindössze
néhány évszázad alatt. Az ókori, illetve kora
középkori birodalmakban általában tisztában
voltak azzal, hogy egy erős és egységes egyházzal
rendelkező állam sokkalta nagyobb eséllyel lép fel
bárkivel szemben, mint egy eszmeiségében je­
lentősen megosztott népközösség. Akkor még
sokak számára nyilvánvaló volt az is, hogy ezt az
egységet leginkább a kereszténység képes nyújtani.
A középkorban éppen ez a belső egység látszott
megtörni. Ezért már nem mindenki látta egy­
formán hasznosnak a keresztény elvek mellett
való kiállást. Ebben a helyzetben tudták áttömi a
falat a reformáció erős támogatással induló
egyházai.
Az anyagi javak és a hitelvek összeütközésének
leglátványosabb területe az új egyházak születése,
a szekták és kisegyházak alapításának mára
jellemző szűnni nem akaró divathulláma. A XX.
század utolsó évtizedében kezdett Európába is
begyűrűzni az USA-ban már régóta elterjedt
szektásodási folyamat. Az 1990-es évek elején az
újfent szabaddá váló, de szabadságukkal élni
nehezen tudó közép- és kelet-európai államok
ideális táptalaját jelentették ennek. Magyarorszá­
gon például a vallásszabadság túlerőltetésének hála
olyannyira leegyszerűsítették az egyházalapítás
feltételeit, hogy csak az nem alapított egyházat,
aki nem akart. És ez még a mai napig így is van.
Majd, amikor bevezették, hogy az állampolgárok
jövedelmük után fizetett adójuk egy százalékát
bármely szabályosan létesült, bejegyzett egyháznak
átutalhatták, a kísértés már akkora mértékű lett,
hogy annak egyre nehezebb ellenállni. Az úttörő
az egykori teológus-hallgató, Németh Sándor által
1989-ben alapított ma már Hit Gyülekezete néven
ismert tekintélyes üzleti vállalkozás. Ez a közösség

a hittel visszaélő vallási marketing-tevékenység első
és egyik legerőteljesebb nyílt megnyilvánulása. Az
azóta már közoktatási és felsőoktatási intéz­
ményekkel, saját, hetenként jelentkező, többórás
televízió műsorral, valamint ultramodern köz­
ponttal rendelkező kisegyház egy kissé erőltetett
alapokon induló, ám a maga nemében rendkívüli
sikertörténet főszereplője. Az V század környékén
létező nesztoriánus szekta elvi alapjain felépülő
„egyháznak” látványosan nincs más célja, mint a
Katolikus Egyháztól való különbözés, és a vallásos
élet mentén való meggazdagodás. Lassan ideje
lenne bevallani, hogy valójában ez az a pont, ami
miatt a szektáknak ténylegesen van létjogosult­
ságuk a harmadik évezredben: divat lett ugyanis
különbözni a Katolikus Egyháztól. Hogy ennek
mi az oka, azt ma már meglehetősen nehéz
eldönteni. Talán a külső, erőteljes liberális
behatások, esetleg az egyházi vezetők sokat
emlegetett konzervativizmusa. De lehet, hogy
ezek együtt, és még sok más. De, hogy miképpen
lehetséges ennek a folyamatnak a megállítása, azt
röviden meg lehet fogalmazni. Meg kell újulni és
vonzóvá kell válni. Intő jel, hogy míg a világ azon
részein, amely a média- és egyéb marketinghatásoktól elszigeteltebbnek mondható, egyre
inkább hódít a kereszténység, addig a fejlett
államokban a kisebb és jóval megengedőbb új
egyházak hódítanak. Kétségtelen, az embereknek
levegőre és valódi kötődésre van szükségük.
Kevesebb kötöttséggel. A katolikusok ugyanis egy
óriási egyházi közösség tagjai, ami - főként a
városokban - automatikusan kevesebb személyes­
séggel jár. Vágyakoznak az olyan közösségek iránt,
amelyek személyesen szólítják inog őket. És a
szekták meg is teszik az embereknek ezt a
szívességet. Mindeközben pedig jóval kisebb
mértékben határolják be az emberek életét, mint,
ahogyan azt a történelmi egyházak teszik. Bár már
látható, hogy ez a tendencia nemsokára rendkívül
veszélyessé fog válni, ma az embereknek mégis
erre van szükségük. így minden egyházi közösség
előtt két út áll: vagy megadják ezt nekik, vagy
elveszítik őket. Ez utóbbi pedig hosszú távon
meglehetősen veszélyesnek fog bizonyulni, mind
az adott közösségek, mind pedig az eszmei
korlátáiktól megfosztott emberek számára. Sajnos
hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az említett
korlátok nem csupán lehatárolnak, hanem a
támaszkodást is nagyban elősegítik.

Teleki Levente

A Vidék Napja
Ismét egy új tanév veszi kezdetét. Kezdődik a tanulás, a Zh-ra való
felkészülés, az éjszakába nyúló magolás. De érdemes megvizsgálni az érem
másik oldalát is. Hiszen az új tanévvel kezdetét veszik az új programok is.
Ezen belül pedig nem csak a fergeteges bulikra és karaoke partikra gondolok.
Érdemes olykor az egyetemre jövet-menet szétnézni a plakátokon, figyelni a
hirdetéseket. Én pontosan így tettein, amikor felfigyeltem egy érdekes
fclllívásra. így történhetett, hogy szeptember 18-án egy csodálatos napot
töltöttem el a barátaimmal a Vtjdahunyad várban. Szeptember 18-án ugyanis,
Budapesten az érdeklődők megismerkedhettek az Új Magyarország
Vidékfejlesztési Programmal, a térségek turisztikai kínálatával, hagyo­
mányaikkal, művészetükkel és nem utolsó sorban az ott élő emberekkel.
A program egész napos volt, reggel elsősorban a kicsiknek kedveztek, de
délutánra összegyűlt a környék apraja-nagyja. A barátaimmal négyen
indultunk neki a délutáni napsütésben, hogy felfedezzük a látnivalókat.
Éppen akkor érünk oda, amikor kezdetét vette a „parasztolimpia". Itt
különböző csoportoknak kellett megcsinálni viccesebbnél viccesebb fela­

tizenhatodik oldal

datokat. Volt itt eldugott tárgyak keresése a szénakazalban, szénabála görgetés
és kukoricadarálás. Egyszóval a szervezők igencsak megnevettették a
közönséget. Mindeközben a Vajdahunyad vár belső részéhez közeledtünk
rengeteg pavilont találtunk, ahol különböző a tájegységre jellemző
érdekességekkel találkozhattunk. Láthattunk kovácsokat, kézműves karcolt
tojásokat, fonott kosarakat, térítőkét egyaránt. Ezen kívül volt bőven étel-ital,
bor és pálinkakóstolás, valamint ízletes pogácsa és perec. A nagyszínpadon
zenés és táncos bemutató várta a közönséget. S habár ebben az évben már
véget ért ez a fesztivál, javaslom, hogy aki kedvet érez ellátogatni, jövőre
mindenképpen vegyen részt rajta, mert tényleg csodálatos élményt nyújtliat.
Természetesen az év még csak most kezdődik, úgyhogy a sok tanulás mellett
figyeljétek a lehetőségeket, és időnként látogassatok el ti is cgy-cgy
rendezvényre.
Császár Adrienn

�Aknay múzsái
Szentendre ékszerdoboz. Az ékszerdobozok pedig
általában vonzzák a szépérzékkel mcgáldottrnegvert lelkeket. Tcliát nem lehet azon cso­
dálkozni, hogy Szentendre sok művészt inspirált
pusztán annyival, hogy itt laktak, itt alkottak. Az
embert körülvevő világ, környezet hat ránk, ebből
merítjük energiánkat, vagy éppen fordítva; emiatt
érezzük levertnek, megtörtnek magunkat.
Szentendre sokunkat feltölt. Az itt alkotó mű­
vészek pedig hozzáadnak ehhez a nyugodt
vibráláshoz valami folyton változó, megismétel­
hetetlen ajándékot. A művészet úgy lebeg a város
fölött, mint Aknay János őrangyalai.
Aknay János is a városban alkot, s hatvanadik
születésnapjára gyűjteményes tárlatot rendeztek a
szentendrei Műv’észetmalomban. 1971-ben költö­
zött a városba a művész, azóta is aktívan részt vesz
a művészeti életben, a legendás Vajda Lajos
Stúdiónak egyik alapítója, számos képzőművészeti
csoport tagja, segítőié, támogatója. Közéleti
szerepvállalásait, segítőkészségének megnyilvánu­
lásait hosszasan lehetne itt most sorolni, de
érdekesebbnek mutatkozik festészetéről írni.
Aknay János termékeny alkotó, négy emeleten
keresztül csodálhatjuk alkotásait. Már maga a
kiállítótcrem, a Művészetmalom is tökéletes
adottságokkal rendelkezik a modern képek színes
liangulatainak visszatükrözéséhez. A fehérre
festett, olykor pusztán hagyott téglafalak, a

hatalmas tér utat enged a szemünknek. A tárlat
nem időrendben s nem is téma szerint cso­
portosítja a képeket, egymás mellett találjuk a 70es évek végén készült és a pár éve festett műveket.
Ahogy haladunk a tárlatban, az eleinte zavaró
rendezetlenség formás egésszé kezd összeállni.
Két vezérmotívuma a város és az angyalfigurák. A
város Szentendre, természetesen a művész sze­
mével. Nem is érthetjük, hogy hogyan ábrázolhatja
egyenes vonalak sokaságával egy olyan város
részletet, ahol minden utca kanyargós, ahol nincs
derékszög és szinte egyenes sem. S mégis a tisztán
geometrikus formák összeillesztésével kisutcás,
szentendrei hangulatot kelt. Templomtornyok,
apró ablakok, végtelenbe vivő lépcsők, Iráztetők
sokasága: ez a város. Motívumait gyakorta félre­
teszi, majd évek múltán újrafesti, újragondolja
őket, folyamatosan megújítva festészetét. így ez a
festészet ma is folyamatosan változik. Képsoro­
zatai, képvariációi ugyanazokat a témákat jáija
körül, s mégis tud nekünk újat adni oly sok év
után is. Az a fajta művész, aki minden pillanatban
dolgozik, aki átgondolja motívumait, képzet­
társításait, hozzátesz és elvesz dolgokat. Angyalképeit is aliglra lehetne összeszámolni, oly sok
variánsban, oly sok éven keresztül foglalkozott
Isten segítőtársaival. Leány-, festő- őr- vagy
városvédő angyal-ikonok néznek ránk a falakról.
Kisleánya betegsége, majd elvesztésének feldol­
gozása magától értetődően jelenik meg, épül be,
lesz végtelen allegória képei témáiban. Az an­
gyalok mindenhol jelen vannak, egy angyal
mindenkire vigyáz, viszont nem tud minket
megvédeni a kudarcoktól, veszélyektől, csak segít

nekünk, hogy el tudjuk ezeket viselni. Van, hogy
nem halljuk meg, van, hogy túl sokat várunk tőle.
Ó nem parancsol, csak öv; jelenléte láthatatlan
biztonság, nyugodtsága erőt ad. Meghasadt tojás­
ból születnek, s rovásírás jellegű absztrakt alakba,
vagy ikonosztázra emlékeztető formába önti őket
a művész. A város fölött repülnek, ablakokba
beköszönnek, tornyokba benéznek. Szentendré­
nek, a városnak is van angyala, aki vigyáz, hogy
megmaradjon ez a hely olyannak, amilyen.
Ezt az egyszerre földi és égi témájú festészetet, az
egész eddigi életpályát egy oeuvre-katalógus könyv
mutatja be a tárlat mellett. S ha lekéstük az
október 18-i dátumról, januártól a debreceni
Modemben is megtekinthetjük a kiséletmű
kiállítást.
Aradszki Dea

KözösPont-misszió a Sziget Fesztiválon
A KözösPont-misszió Sziget­
misszióként született 2000ben néhány elszánt fiatal
lelkesedéséből a katolikus, a
református és az evangélikus
egyház közös kezdeménye­
zésére. Ennek az ökume­
nikus szerveződésnek célja a
történelmi egyházak valódi
értékeinek képviselete a hazai
fesztiválokon, melyek a mai
magyar ifjúság reális kereszt­
metszetét adják, helyzetét tükrözik. Munkatársai
közé tartoznak a liárom egyház hivatalos képviseletét
és a lelkigondozás bázisát biztosító lelkipásztorok,
illetve e három felekezethez tartozó önkéntes
fiatalok. A KözösPont először a Sziget Fesztiválon
jelent meg, azóta már a VOLTon, az EFOTTon
(egy alkalommal) és a Hcgyalja Fesztiválon is
megtalálható a KP Sátor. Erdélyi fesztiválokon a
Kcskenyút nevű testvérszervezetünk végez liasonló
munkát.
A hazai fesztiválok látogatói többségükben ma­
gyarok, ez azonban a Szigetről az utóbbi években
nem mondliató cl. Többségükben franciák, hollan­
dok, de a világ minden pontjáról érkeztek fcsztivá-

lozók. Természetesen a külföldi betérőket is szívesen
fogadjuk, a mi feladatunk azonban elsősorban a
magyar fiatalok megszólítása. A Sziget nem az
erőszakos, nem is a dirckt, még csak nem is a
„liatékony” misszió liclye. Sokkal inkább egyfajta
hitvalló jelenlété, ami elgondolkodtat, megkérdőjelez
bevett sémákat. Nem térítünk kinyilatkoztatás­
szerűen, nem bombázzuk az embereket jól bevált
szlogenekkel, hanem magunkat is kitesszük a
minden találkozással, eszmecserével együtt járó
bizonytalanságnak. A krisztusi megváltás és szabadítás üzenetét a fiatalok nyelvén hirdetjük, nyitott
elfogadással a betérő fiatalok értékeire, különös
hangsúlyt fektetve a személyes, lelkigondozói beszél­
getésekre.
A Szigeten a Civil Faluban kapott helyet a KözösPönt Sátor. Fiatalok szervezésében fiataloknak épült
a sátor a programok és lelkibeszélgctésck tereként.
Az idei szigetes KP stábunk kb. 30 önkéntesből állt.
Váltásban dolgoztunk, mert a sátor majdnem egész
nap, délelőtt 11-től hajnalt 5-ig nyitva állt a betérők
számára. Napközben különféle programokkal;
rajzolással, játékokkal, előadásokkal készültünk,
amelyek az aznapi témánkhoz kapcsolódva segí­
tettek felvezetni a beszélgetéseket. Idén a „Kap­
csolat” témakörét jártuk körül (világgal, családom­

START-olj időben!
Nem könnyű elhelyezkedni a munkaerőpiacon, főként nem pályakezdőként.
Ezzel sajnos mindannyian szembesülünk. Ki korábban, ki később. Fontos
ismernünk ezért a lehetőségeinket, tudatában lenni a kedvezményeknek, amelyek
segíthetnek bennünket, hogy vonzóbbá váljunk a munkaadók számára.
Bár tapasztalataim szerint nem áll túl sok eszköz a rendelkezésünkre, az egyik
talán leghasznosabb a STARTkártya, amely adózási szempontból szolgál
előnyökkel a munkaadó számára. Én még harmadéves koromban ismerkedtem
vele egy szemináriumon, később pedig szakmai gyakorlatom letöltése során az
ügyvédjelölt kolléganő személyes tapasztalatként számolt be a kártya kedvező
fogadtatásáról. Jó tudni, hogy néhány munkaadó egyenesen pályázati feltételként
szerepelteti a kártyát, Íriszen az számára a következő kedvezményeket biztosítja:
1. a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség;
2. a 3, illetve 1 százalékos munkaadói járulék és a 29, illetve 26 százalékos
társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében

mal, társammal, magammal, Istennel való kapcso­
latom), de valójában a beszélgetéseket soha nem
szorítottuk korlátok közé, a téma inkább csak
segítségül szolgált. Az esti órákban tcaházzá vált a
sátor, hangulatos gyertyák mellet zsíros kenyérrel és
teával vártuk a betérőket. Éjfél előtt közös állítattál
zártuk a nappali munkát. Utána az éjszakai stáb erőn
felül teljesített szolgálatot a már „kissé megfáradt"
éjszakai látogatókkal és a hideggel dacolva. A Sziget
utolsó napján, vasárnap katolikus misét, evangélikus
és református istentiszteletet tartottunk a sátorban,
minden fesztiválozó számára megadva a lehetőséget,
hogy a szokásos istentiszteletén részt vegyen ilyen
szokatlan körülmények között, vagy éppen megis­
merje a számára még ismeretlent.
Amellett, hogy a betérőket fogadtuk, a közösségünk
befelé is épült. Megismertünk más felekezeteket,
megismertük egymást, hozzánk hasonló fiatalokat;
olyanokat, akik ugyanúgy, mint más mai fiatal
szeretjük a jó zenét, jó liangulatot, jó bon (persze
mértékkel), táncot stb., és van valami lényegi ha­
sonlóság bennünk, a hitünk - az a közös pont, ami
összeköt minket.
(Rólunk bővebben: www.kozospont.com)
Marschalkó Linda

a bruttó munkabér 10 százalékának, második évében 20 százalékának megfelelő
fizetési kötelezettség (járulékkedvezmény).
A járulékkedvezményeket azok vehetik igénybe, akik a vonatkozó jogszabály
(2004. évi CXXIII. törvény) szerint pályakezdőnek minősülnek,- így felsőfokú
végzettség esetében a harmincadik életévüket még nem töltötték be;
tanulmányaikat befejezték, vagy megszakították; es először létesítenek
foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.
Amennyiben tehát munkát kirántok vállalni a nyáron, illetve év közben,
mindenképpen ügyeljetek arra, hogy erre lehetőség szerint diákszövetkezeten
kerüljön sor, Íriszen így START-kártya jogosultságotok sem kerülhet veszélybe.
A kártya kiváltása rendkívül egyszerű, és ellentétben az e hivatalban megszokott
órákon át tartó várakozással, meglepően rövid idő alatt igényelhető az APEH
Budapest, 13. kér. Petneházy u. 6-8. cím alatti ügyfélszolgálatán.
Természetesen önmagában a kártya nem elegendő a kívánt állás elnyerésére,
ugyanakkor megnövclhctőck az esélyek a segítségével. Akinek már aktuális a
kérdés sok sikert kívánok!
(További információ: www.magyarorszag.hu,www.apeh.hu)
Fábián Beatrix

tizenhetedik oldal

�Utolsó látogatás
A második világháború idején, végső kiképzésükre
várva angol katonák szállnak meg egy használaton
kívüli vidéki kastélyban, mielőtt a frontra
vezénylik őket. Egy fiatal százados szemléli
katonáit, amint a szükséges felszereléseket
pakolják le a teherautókról, és sietős egyked­
vűséggel birtokba veszik a hatalmas, kopott­
ságában is pompás épületet. A százados járt már itt
korábban. A tágas folyosók, a díszes lépcsők, a
kiszáradt, piszokkal teli szökőkút, a szobrok és a
festmények mind-mind ismerősek számára.

***
Beszámoló következik egy könyvről és a belőle
készült filmről. A könyvet kevesen olvasták. Az
Utolsó látogatás című, itthon 2009 májusában
bemutatott filmet művészmozik poros, de mégis
barátságos vetítőtermeibe kényszerítették... hiába,
az európai kultúra a kevés bennfentes kedvtelése,
luxusszámba menő magánhobbija lett, egy
beavatott, szűk köré...
Pedig Evelyn Waugh hasonló című, 1944-ben írt
regénye, amelyet Ottlik Géza 1973-ban ültetett
magyarra, a közelmúlt európai irodalmának egyik
alapműve. Waugh angol is - kicsit mindig gyanús
és furcsa az európai, „kontinentális” szemnek -,
katolikus is - furcsa és gyanús az angol szemnek
-, így tehát duplán érdekes figura. Aki nem
mellesleg, minden ellenkező híresztelés és sajátos
keresztneve dacára férfi. Angol melankóliával és
ironikus humorral telezsúfolt könyve pedig egy
különleges kirakós játék, amelynek darabjai a
végén csodálatosan, egyik pillanatról a másikra
kerülnek a helyükre, és így a cselekmény egyes
elemei csak a legvégén nyerik el értelmüket.
A történetben a két háború közötti angol világ
legillusztrisabb helyszínei és szereplői elevenednek
meg: az oxfordi egyetem, London, Velence,
Marokkó az egykori gyarmatok képviseletében, és
főleg a csodálatos angol vidék, a countryside,
bennük a kor tipikus alakjaival, melyek némelyike
pőrén áll előttünk az író vesékbe hatoló
jellemábrázolása által, mások éppen csak felvil­
lannak, és már el is tűnnek a nagy forgatagban.
Szívünket különösen melengeti a regényben
szereplő, a filmből már hiányzó két magyar utalás
(távoli magyar kuzinokra és Horthy Miklós 1919es bevonulására Budapestre...). Ennél is fontosabb
kapocs a magyar olvasó és a regény között a
temérdek rokon vonás, ami e könyvet és Szerb
Antal Utas és holdvilágít összekapcsolja. A két író
bizonnyal hasonló műveltségű, humorú, mi több,
lelki alkatú lehetett; regényeik konklúziója mégis
egészen más.
A történet röviden a következő: a főhős, Charles
Ryder százados, a könyv elején friss oxfordi diák
az egyetemen összebarátkozik egy furcsa,
különleges fiúval, Sebastian Flyte-tal. Barátságuk
mély és önzetlen - de a dúsgazdag famíliából
származó Sebastian óvakodik attól, hogy barátját
bevezesse családjába. Ez előbb-utóbb mégis,
óhatatlanul megtörténik, Charles pedig, aki
londoni középosztálybeli családból jön, elámul a
látványtól, a hatalmas kastélytól, a természetes, a
mindennapok velejárójaként tekintett pompától,
és nem utolsósorban Sebastian gyönyörű húgától,
Júliától. Amint barátja észreveszi összekacsintását
a lánnyal, el is hidegül tőle - ő egyedül, kizárólag
csak magának akarta Charlest.
Ezt követően a szereplők útjai különválnak. Évek
telnek el, Sebastian elzüllik, idült alkoholistaként

tizennyolcadik oldal

Marokkóban tengeti napjait. A család feje, a Lord
mindeközben Velencében él, házasságtörő kap­
csolatban, és esze ágában sincs hazajönni.
Charlesból ismert festő lesz, az egyetemet persze
nem végzi el, ellenben megházasodik. A végzet
azonban nem engedi a markából: egy hajóúton
újra találkozik a már szintén házas Júliával, és
ekkor beteljesül korábbi vonzalmuk. Immár együtt
tervezgetik a közös jövőt...
A könyvben csak sejtetve, de a filmben ki­
hangsúlyozva szerepel a történet homoszexuális
szála. Barátja talán szerelemmel vonzódik
Charleshoz. A hatvanas évek hippijeinek előképe,
Sebastian élete a lázadásról szól. Küzdelme az
ifjúság folytonos, és megérthető harca „a
szabadságért” - amelyből születhetnek ugyan
értékek, de ami a maga egészében előbb-utóbb
anakronisztikussá válik. A legtöbben ezért ki is
növik a lázadó kort; az csak a fiataloknak áll
igazán jól (ezért veszélyesek az ötven feletti férfiak
hosszú hajjal...). A társadalmi változások viszont
soha nem forradalmi gyorsasággal következnek
be, a lázadás pedig nem önérték, és előbb-utóbb
öncélúvá válik. Van, aki tönkremegy ebbe, mint
Sebastian, akinek örökös szeretetéhsége nem lelhet
kielégítésre. Nem képes betagozódni az őt
egyébként szerető közösségbe; elkerülhetetlen
bukását az olvasó és a néző sajnálja, de így nem
válhat morális hőssé.
A történetben nem csak Sebastian bukik, hanem
egy társadalmi osztály, egy életforma, sőt egy egész
társadalmi rendszer is. Ezt az osztályt, az angol
arisztokráciát két ellenszenves karakter, az
erőszakos, kíméletlen anya (a filmben Emma
Thompson nagyszerű alakításában), és a nevet­

ségesen „karót nyelt” legidősebb fiú képviseli. De
a bukásban, amikor valami nagy és nemes tűnik el,
mindig van mit siratni. A történelem folya­
matosságának megszakadását látjuk, egy évszáza­
dokig egyeduralkodó réteg lassú elsorvadását,
amely ez idő alatt ugyan temérdek bűnt és hibát
követett el, létében maga is anakronisztikussá vált,
de mégis, eltűnésével a századok minden magába
szívott műveltsége, erkölcsiségc, előkelősége is
elenyészik. És nem marad más utána, mint a
gyönyörű épület, benne a szobrok, festmények,
könyvek, és a kertben egy kiszáradt szökőkút.
Hagyjuk magukra egy pillanatra az angolokat, és
gondoljunk magunkra is egy kicsit: nekünk még
ennyi sem igen maradt, legfeljebb mutatóba.
A lassan elsüllyedő életforma helyébe azonmód
másik lép: képviselője Júlia félje, a gátlástalan
amerikai üzletember, aki örömest eljátssza a buzgó
katolikust, hogy ezáltal feleséget nyerve be­
bocsátást nyeljen a család ismeretségi köreibe. A
rang és a cím segítségével pedig még a háborúból

is hasznot húz. A huszadik század új, modem
embertípusát látjuk, egyelőre még a felsőbb körök
eleganciájához igazodó modorral és stílussal.
A történet legfontosabb és legnehezebben
kibogozható szála a család katolicizmusa köré
fonódik. A szigorú anya bigottnak tűnik,
vallásossága öncélúnak látszik. Valójában jót akar,
de rosszul. Mégis, ha rosszul akaijuk is a jót, attól
még az jó marad.
A végre egymásra találó Charles és Juha nem lehet
egészen egymásé. Sokáig ennek ellenére úgy
tűnik, hogy a szerelem legyőzheti a társadalom, az
Egyház és a család által állított akadályokat. De
Júlia mégis csak, „túlságosan is” katolikus; ilyen
körülmények között nem lehet soha boldog és
nyugodt. Hamis a magyar lapokban a film
kapcsán megjelent kritikák kérdésfeltevése, amely
a történet legfőbb dilemmáját kívánná
összefoglalni („legyőzheti-e a bigott vallásosság a
boldogságot”?), mert Waugh ebben a konflik­
tusban a vallás oldalán áll — csak éppen mélységes
és őszinte megértéssel szemléli a másik oldalt is.
Joggal várnánk el talán ezt az empátiát az Egyház
nézőpontjának megítélésekor is.
A vallás, mint mindennapi életmód - ábrázolja a
katolikus Waugh - az arisztokráciával együtt, bár
nem feltétlenül kéz a kézben süllyed a mélybe. Az
egyébként jószándékú, nyitott Charles - aki
rácsodálkozik a család sajátos világára - sem akar
többet, mint „boldognak lenni”. Júlia gon­
dolkodása tehát nem „korszerű”, de ő hitéből
adódóan nem a maga ura. Amikor a Velencében
lébecoló őshippi családfő hazatér meghalni,
gyermekei papot hívnak hozzá. A régóta hitetlen
apa először üvöltve küldi el a bárgyúnak lefestett
falusi papot, de az utolsó pillanatban mégis fejet
hajt; reszketeg kezével keresztvetéssel fogadja a
végső feloldozást. A hippi nem hippi többé, hanem
az akolba visszatért bárány. Az egyetlen szereplő,
akinek személyes sorsa „happy end”-del zárul.
Lánya és gyermekei megkönnyebbült mosollyal
búcsúztatják apjukat. E mosollyal eldől, hogy Júlia
nem választhatja a bűnös, házasságtörő szerelmet.
Charles eleinte ámulva figyeli ezt a világot, minden
vágya, hogy a benne szereplők közé tartozzon. De
valójában képtelen erre. A vallásosság nehezen
befogadható, emberi hibák, gyengeségek által
eltorzított megjelenése nem ragadhatja magával.
Sorsa az új impulzusok mohó behabzsolása, de
mégis az örök kívülállás, a sodródás és így a
boldogtalanság. De ebben a történetben mindenki
boldogtalan lesz. Az eltérő világnézetek össze­
egyeztethetetlenek; egymással is, és a világ
realitásával is.

A százados fanyar mosollyal a szája sarkában sétál
körbe a hatalmas, gazdája által magára hagyott
birtokon. Júlia a háború elől Amerikába menekült.
A házban és a kertben katonák sürgölődnek.
Éppen a szobrokat és a képeket takarják le
ponyvákkal, félre nem érthető utalásként. Amikor
majd e leplek lehullnak, a képek és a szobrok
már csodálni és csodálkozni való kulisszákká
silányultak, és nem a mindennapok hűséges
kísérői többé. Egy kultúra süllyed el a mélyben, és
Európa már soha nem lesz ugyanolyan, mint
egykor...
Koltay András

�Placebo - Battle for the Sun
CD kritika
Sok teória létezik arról,
hogy miért jó egy együttes.
Az elsődleges" általában,
hogy a zenészek mennyire
tehetségesek. Aztán ott van
magának a daloknak a
különleges és bonyolult
szerkezete, ami aztán mégis
egy ütős egységgé alakul át.
\Sgy szimplán csak új még
a csapat és izgalmas. Nos
ha ezek egy gyógyír jellegű
zenének a tő összetevői,
akkor a Placebo sikerének
titkát homály takarja...
Nincs itt szó az együttes lehúzásáról: a zene
valóban ezreket ragad meg. Az idei Sziget
plakátokon az ő nevük szerepelt a legnagyobb
betűkkel, és augusztus 15-én már két órával a
koncert előtt ki tehették a „megtelt” táblát a
nagyszínpad és környékére. Biztosan közelebb
kerülünk a siker titkának felfedezéséhez, lia a
választ továbbra is a EL,A,C,E,B és O betűk
plakáton szereplő hatalmas méretében keressük.
Brianék persze nem így látják, és még csak nem is
az új „Battle Fór The Sun" c. albumukat tüntetik
fel okként a jobb hangulatra. A csapat ugyanis
nem rég liajtott végre egy tagcserét: az új dobos

Rózsaszín sajt
Kapuzárási pánik
es hang árum
Egy egoista apa-elnyomott fia kapcsolat. Valójában
egy igen nagy fikció. Egy mi lenne ha...? Mert mi
lenne, ha egy embertípusnak, akinek rendes
körülmények között sohasem születne gyermeke legalábbis olyan nem, akiről tud - mégis sikeredne
egy? És mi lenne, ha egy embertípus, aki rendes
körülmények között valószínűleg soliascm nevelne
fel egy gyermeket, mégis megteszi valahogy?
A filmben a klasszikus „Mi lenne, lia Rómeó és hiba
mégsem végzi ilyen csúf módon?"-típusú kérdéssel
kerülünk szembe óhatatlanul. Ugyanis Papp Tibor
(Bczcrédi Zoltán, aki kissé kopasz, kissé köpcös, de
igenis el tudja hitetni, hogy ó a falu bikája, mert jól
csinálja, amit csinál) valószínűleg soliascm nevelte
volna gyereket, ha a felesége nem távozik olyan
tragikusan hamar az élők sorából, mint ahogy tette.
Akkor valószínűleg Papp Tibor és felesége közt a
férfi elviselhetetlenül agresszív modora és kiállhatathn egoizmusa miatt idővel megkeseredik a
viszony, ami rövid vág)' kevésbé rövid úton a há­

Stcvc Forrcst és állítólag sok életet liozott az
együttesbe. „Valami újat akartunk, amiben több
szín és optimizmus van!’ Itt persze érdemes
megállni, különösen, ami a színeket illeti. Még a
Meds megjelenése előtt kérdezték a csapatot arról,
hogy hogyan jellemeznék az előző albumaikat,
mire a nagyon frappáns „zöld, sárga, Irama, kék”
választ adták. Ez annak ellenére, hogy kicsit
arrogánsán flegmának hangzik egész ügyes válasz
volt. A tény ugyanis az, hogy zenei pályafutása
alatt nem sok változatosságot vitt a munkájába a
csapat. A „Black Markét Music”-on ugyan van egy
nagyon üdítő és annál kevésbé említett rap jellegű
szám, a „Spitc &amp;’ Malicc", de ezen kívül végig
megmaradtak a stílusnál, amit egyes források
(talán némileg eltúlozva) a Nirvána egy glam
verziójának titulálnak. Ha kottán nézzük a
számokat szinte kínosan egyhangú a basszus (A
„Bittér End” című slágerben összesen két liang
szerepel), és a többi liangszcrről sem lehet
elmondani,
hogy
különösebben
virtuóz
dallamokat játszanak. Azon ha n a torzítás annál
több, és Bnan minden pirulás nélkül beszél az
említett interjúban arról, hogy szedik darabjaikra
és aztán mindenféle cffcktekkel gazdagítva,
hogyan rakják újból össze a számokat. Azt, hogy a
dalik különösebben hajaznának egvmasra
azonban tagadják, a „Without You I’m Nothmg" c.
zasság felbontásához vezet. így Dani (Tóth
Barnabás, aki egyben a film rendezője és forgató­
könyvírója is) csak nagyritkán látta volna az
apukáját, és ebből is csak egy olyan sablon vicces
történetet lehetett volna összehozni, ahol az útját
kereső fiatal felnőtt srác néha együtt ebédel a link
„faterral", aki soha véget nem érő csajozós
s/torikkal fárasztja, és bugyuta tanácsokkal látja cl.
Ám jelen esetben Dániel kénytelen végigasszisztálni
apja évtizedekig elhúzódó kapuzárási pánikját és
kicsinyes hisztijeit, amit azonban meglehetős
nyugalommal túr cl. Hiszen Dániel jó fiú. És
követve a jófiúk lázadási technikáját „csakazértsc"
lesz rosszfiú belőle, apja minden igyekezete és
bánata ellenére. O, kis romantikus túlzással az igazit
keresi és Tibor állandó, rövid és igencsak velős
intelmei ellenére sem hajlandó c keresgélése közben
néha napján megpihenni egy-cgy kevésbe igazi hölgy
mellett. És persze a történet nem lenne az, ami egy
meglepőnek kevéssé nevezhető, ám annál inkább
üdítő fordulat nélkül: Dánielnek elege lesz „a fiú
neveli a felnőni képtelen apukát"-szercpből és
kivesz egy kis szabit. A történet szempontjából
ugyan kevés, hangulatilag azonban annál nagyobb
dobás a francia jelenet. Itt hallható ugyanis a
leghosszabb ideig a film külön hangulati varázsát
adó hang druna (különleges, doblioz hasonló harigot
adó ütőshangszer). A szemnek - és persze Tibor

Est egy pohár bor mellett...
Programajánló
Mai rolianó világunkban nincs időnk a kultúrára.
Vilaki egy beszélgetés során azt mondta nekem: ha
vállalkozna, biztosan kocsmát nyitna, hisz’ arra
mindig szükség van. Még így válság idején is. Abban
van a „biznisz". Ez a mondat elgondolkodásra
késztetett... Vijon én mit kezdenék, lia lenne pár
forintnyi invcsztálnivalóm? Azt hiszem, egy
hangulatos vendéglőt nyitnék. És lia még időm is
lenne, biztosan magam készíteném az ételeket is. Na.
de ne kalandozzunk ennyire cl Mert ilyet látunk nap,
mint nap. Étcl-italfogyasztás, némi halk zene és kész
is. Ebből tizenkettő egy tucat. Mitől is lehetne liát
különleges az én kis tavernám? Műsor. ,A
szórakoztatás mindig is vonzotta az embereket. Élő
zene. Amolyan húszas-harmincas évek stílusában. De
az még nem sokban különbözne a lejátszóból
sugárzottól. Akkor legyen kis zene és kis szöveges

adalék. De ehhez már két ember szükséges. Kell egy
zenész, leginkább zongoraművész, aki amellett, hogy
a fejében - pontosabban szólva a kezében - több ezer
kotta és dallam rejtőzik, még zenetörténeti
érdekességekből is naprakész. Ezen kívül szükség
van egy beszélgetőpartnerre, aki a művészvilág és
történelem színes anekdotáival végigvezeti az est
fonalát. Mindezt a betévedő vendégek esetleg a
vacsora elfogyasztása után egy pobár finom bor
mellett élvezhetik végig. És hogy változatossá is
tegyem a műsort néha vendégelőadókat is hívnék,
teszem azt az Akadémia Quartctct vagy Jókai Anna
írónőt, az Egyetemi Kamarazenekart, gitármű­
vészeket, Koltay Gábor filmrendezőt, táncosokat,
akik bemutatják a zene és tánc fejlődésének
összliangját a keringőtői a vérpezsdítő salsa-ig...
Szép gondolat mindez, de sajnos nincs befektetnivalóm. Emellett mindezt már kitalálták előttem és
meg is valósították. Immáron hatodik éve,minden
évben egyre nagyobb és nagyobb sikerrel És. hogy

albumukkal való hasonlóságot a basszista Stcfan
Olsdal tagadja: „Nem, már vagy tíz éve bele sem
hallgattam abba az albumba. Sosem állt
szándékunkban, hogy újraalkossuk a múltat, pont
az ellenkezőjét tettük. Próbálunk előre lépni, a
„Battle fór the Sun"-t inkább egyfajta újra
felfedezett energiából építkezik.. Amikor
megváltunk Stcvc Hcwitt-to), egy ideig fennállt
annak lehetősége, hogy egy’ Pct Snop Boys szerű
duóban maradjunk - nevet fel Molko -, de inkább
úgy döntöttünk, hogy trióban folytatjuk. Abban
azonban biztosak voltunk, hogy nem akarjuk
feladni, hiszen 20-as éveink eleje óta ez volt az
életünk, túl sok energiát fércöítünk bele ahhoz,
hogy egyszerűen csak elsétáljunk. Biztosak
voltunk benne: még nem adtuk kí magunkból a
legjobbat!" Ennek ellenére semelyik ponton nem
állítják, hogy a „Battle Fór The Sun lenne ez a
legjobb, inkább az energikus „újrakezdős” jellegét
hangsúlyozzák. Ez meg úgy tűnik rendben is van,
mert amikor a Szigeten színpadra léptek, az
együttes minden tagjáról lerítt a boldogság és az
energia: látszott, hogy megint élvezik a zenélést. És
valóban, most már régebbi számok is előkerültek
az újakkal együtt, két ráadást nyomtak le, a
közönség meg hálásan őrjöngött. Ahhoz, hogy
pontosan miért is, illetve mi az ami az együttest
oly sikeressé teszi ugyan nem kerültünk közelebb.
Annyi mindenesetre levonható, hogy Placcboék
élvezik csinálni, és egy darabig meg fogják is, a
közönség pedig változatlanul "több mint tíz éve
imádja egyre nagyobb dózisban bevenni a
zenéjüket.
Barát Zsófia

folytonos nyers, ám embertípusától egyáltalán nem
szokatlan Káromkodásában kissé megfáradt fülnek pihentető kitérő után a fim fonala visszatér
a pesti valóságba és rendezi a szálakat, ahogy illik...
Anélkül, hogy bármiféle elemzésbe bonyolódnék a
magyar film és magyar filmezés helyzetét illetően
csupán annyit mondok: ennek a filmnek még nem
volt meg a helye a ha/ai kategóriák között. De
csinált egyet magának. És vária szeretettel a további,
hozzá hasonló alkotásokat. Hajrá.

Ahlonczy Zsuzsi

hol találják a kedves ítélet-olvasók ezt a filmbéli
liangulatú liclyct? A pontos cím: 1082 Budapest,
Szentkirályi utca 28.. II. emelet, II. János Pál pápa
terem. A liázigazdák még mindig, és változatlanul:
Szilasi Alex zongoraművész és Horváth Attila
egyetemi docens. Minden adott tehát hogy
megvalósuljon az étterem-elképzelésem. Csupán
étellel nem tudunk szolgálni. Egyelőre.
A következő estre október 21-én kerül sor
18:30 órai kezdettel a Díszteremben
Zene a humorban, humor a zenében
címmel.
Az est meghívott vendége:
Kovács András Péter, humorista.
A belépés díjtalan.
Azt hiszem, minden adott egy kellemes estéhez. Egy
óra után, előtt, vagy csak a pár perces szünetben
beugorva egy kis kikapcsolódásra. Mindenkit vár
szeretettel: a Pázmány Szalon.

Ablonay Zsuzsi

tizenkilencedik oldal

�Kérdőív
Elhelyezkedési preferencia vizsgálatáról
A Karrier Iroda a következő, 3 perc alatt kitölthető kérdőívvel a hallgatók elhelyezkedési preferenciáját
szeretné vizsgálni. Kéijük, hogy a kitöltött űrlapot az aulában álló Karrier faliújság alatt található
postaládába dobják be. A kérdőívet kitöltők között 3 db 6.000 Ft-os könyvutalványt sorsolunk ki,
amelyet a Szent István Társulat egyetemünkön működőJustinianus Egyetemi könyvesboltja ajánlott fel.
Leadási határidő: október 10. Együttműködésüket előre is köszönjük!

1. Pontozza 1-10 között az alábbi lehetséges munkahelyeket a szerint, hogy a diploma megszerzését
követően hol és mennyire szívesen dolgozna jogi és/vagy nem jogi munkakörben:
Nem jogi
munkakörben:

Jogi
munkakörben:
Államigazgatás, közigazgatás (minisztérium,
hivatal, önkormányzat, rendőrség, APEH, stb.):
Igazságszolgáltatás
(bíróság, ügyészség, végrehajtás):
Kis (1-6 fős) ügyvédi iroda:
Nagy, esetleg több országban jelenlévő
ügyvédi iroda:
Közjegyzőség:
Pénzügyi, tanácsadói, adó- és bankszektor:
Hazai cég:
Multinacionális cég;
Non-profit szektor:
Egyéni vagy családi vállalkozás:
Külföldön szeretne munkát vállalni:
Egyéb:

2. Jelen időpontban van-e konkrét elképzelése, hol dolgozna legszívesebben? Mi az?
3. Részt venne-e az elhelyezkedést segítő képzéseken (kompetencia fejlesztés, közigazgatási
versenyvizsgára felkészítés, stb.) meg az egyetemi tanulmányai alatt:
X igen
X nem

4. Gondolt-c arra, hogy az egyetemi tanulmányai befejezését követően is képzi magát? Ha igen, jelölje
meg, milyen képzésen venne részt szívesen:
•
Doktori képzésen
•
Szakosodást segítő (felsőfokú) szakirányú továbbképzésen
■
Kompetencia-fejlesztő (önismereti, kommunikációs, önéletrajzíró, stb.) képzésen
•
Egy újabb diploma megszerzésével, mégpedig:
•
Egyéb:

5. Érdekelné-e gyakornoki munka a piaci szektor prominens szereplőinél a diploma megszerzését
követően is (tapasztalatszerzés, esetleg munkavállalás érdekében)?
X igen
x nem
6, Személyes adatok:
Évfolyam:

Tanulmányok várható befejezése:

Szak:

7. Ha szeretne részt venni nyereményjátékunkban, a következő adatokat is adja meg!

Név:

Telefon:

p
p
y fö? z
fa?

E-mail:

ma, aasst. vaskapu 6 a ?)

UJhat vím is TUDOM,
o TUdHÍT, H0G7
S—T6l£ 46 W

.

D-síO NE rO

ooc

&amp;

Barát Zsófia rajzai

y
rh
MOUOOfA WLX;
T1OYÍV1,
CUU l CM y V
m VAAJ. MÍM A
oyAKtói ma’A uaotam a ka'ís

kid sok

*

__LUjÍÉMAjÍ

Mér»" MIT W51ÍI«.?! tlZ-J
tos a vlc.es! rKitw vamozA
.U6H élUtM A SUM WT ! XT
MVUCI HAV«p HWtCU'Cj »
L sitt tv . neo-.«ÍL ~

Universitas
cum politika?!
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) azt
szeretné elérni, hogy a politika újra mcgjclcnltcsscn a
felsőoktatási intézményekben. Az ifjú keresztény­
demokraták egyeztetéseket kezdeményeztek a parla­
menti frakcióval rendelkező pártok ifjúsági szerve­
zeteivel, és mintegy egy hónapos egyeztetőmunkát
követően konszenzus született. Ez az országos poli­
tikában oly ritkán tapasztalható véleményazonosság
jelzésértékű lehet. Könnyen elképzelhető, hogy még a
2010-cs választások előtt a gyakorlatban is realizálódhat
ez a kezdeményezés. Az ifjúsági szervezetek egy, a
rektori konferenciának in közös levélben juttatták
kifejezésre álláspontjukat.
A fiatalok politikai aktivitása, a demokratikus jövő
záloga - hangsúlyozta Rétvári Bence, a KDNP
országgyűlési képviselője, az Ifjúsági Kercszténydemokrata Szövetség ditökc, karunk egykori hallgatója
és HOK-elnökc. Ebben politikai- és világnézettől
függetlenül mindenki egyetért: valóban fontos, hogy a
fiatalok ne forduljanak el a politikától, valamint, hagy
érdeklődjenek a közélet eseményei iránt. Abban a
kérdésben, hogy az egyetemeken milyen szinten legyen
jelen a politizálás, már lehet, kell, és érdemes is
vitatkozni. Még mielőtt egyesek politikai háborúkat
vizionálnának az egyetemek folyosóin, ahol konzer­
vatívok és liberálisok egymást fojtogatva vívnak ádáz
csatát cgy-cgy kopogtatócédula megszerzéséért, le kell
szögezni: egyáltalán nem erről lenne szó. A kez­
deményezés célja, hogy szabályozott keretek között,
értelmes vitákon a „szcllcmharcok tiszta sugaránál”
felszámoltassák a fiatalok politika és közélet iránt
tapasztalható általános közönye és információhiánya.
Alátámasztja ezt az állítási „Az Ifjúság 2IXI8 Gyors­
jelentés”, amely - a korábbi kutatásokhoz lusonlóan részletesen elemzi a fiatalok és a politika viszonyát.
Arra a kérdésre, hogy' egy jó állampolgárnak fontos-e a
választásokon való részvétel, a válaszadók 72%-a
igennel válaszolt. Ezzel szemben csak 34% vesz részt
ténylegesen is a választásokon. Megállapítható tehát,
hogy a fiatalok kétszer nagyobb arányban élnének
demokratikus jogaikkal, de a tájékozottság és
motiváció alacsony szintje miatt mégsem teszik. Ijesztő,
hogy a fiatalok fele elfogadhatónak tartana egy
diktatúrát ma Magyarországon.
Nálunk szerencsésebb történelmi fejlődést! nyugateurópai országokban, vagy az Egyesült Államokban
természetes, hogy az egyetemek és főiskolák politikai
rendezvények színterei lehetnek. Magyarországon a
rendszerváltás óta kialakult megosztottság eddig ezt
nem tette lehetővé. Az egyetemi politizálás tiltásának
húsz évvel ezelőtt nyilvánvalóan az volt az indoka, hogy
az MSZMP-t távol tartsák az intézményektől, de mára
ezt a döntést felül kell vizsgálni. Á Felsőoktatási
törvény nem tartalmaz a politikai rendezvényekre,
illetve a kampuszókon megalakuló politikai jellegű
hallgatói szervezetekre vonatkozó szabályozást, az
egyetemek szervezeti és működési szabályzatai
azonban sok esetben elutasítóin Fogalmaznak ezekkel
kapcsolatban. Ezért a hallgatók által megszervezni
kívánt politikai rendezvények burkolt formában vagy
külön engedélyek beszerzése után valósulhatnak csak
meg.
Napjaink jtolitikai döntései 20-30 évre befolyásolják a
fiatalok jövőjét, ezért ezek a döntések nem szület­
hetnek meg nélkülü(n)k. A fentebbi felmérésekben
szereplő tendenciák feltétlen javulnának, ha a pártok
vagy azok ifjúsági szervezetei ott is megszólíthatnák a
hallgatókat, ahol a legtöbb idejüket töltik: a felső­
oktatási intézményekben. A szervezetek működése
nyilván nem sérthetné az oktatás rendjét, valamint
egyenlő feltételek mellett zajlana. Az új elképzelésről
általánosságbm annyi mondható el. ltogy minden
bejegyzett párt ifjúsági társszervezete lehetőséget
kapna a megjelenésre, ha az aktív jogviszonyú
taligátok között taggal rendelkezik. 'létót nem a
pártok, a pártpolitika kerülne előtérbe, hanem a közélet
fiatalokat érintő kérdései, melyet elsősorban nem
„nagypolitikusok, hanem a kortársak vezetnének elő.
Szintén fontos megjegyezni, hogy' a politika nem az
egyetem oktatóit és egyéb alkalmazottait célozva
kerülne be az egyetemek és főiskolák falain belülre,
hanem a hallgatók számára.
Palócz László

�</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="65">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="5108">
                  <text>2009</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <itemType itemTypeId="1">
      <name>Text</name>
      <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="1">
          <name>Text</name>
          <description>Any textual data included in the document</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="5200">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </itemType>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5179">
                <text>Ítélet</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5180">
                <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5181">
                <text>XII. évfolyam 4. szám 2009. október 8.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="53">
            <name>Abstract</name>
            <description>A summary of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5182">
                <text>Tartalom&#13;
Körbe, körbe, karikába!&#13;
Gólyatábor 2009&#13;
„Ti vagytok Európa jövője!”&#13;
Merre haladunk?&#13;
Gyakorlat az Európai Bíróságon&#13;
Válság ellen szociális bolt&#13;
Nyitás külföld felé&#13;
Hogyan támogassuk a diploma előtt állókat?&#13;
Alit mesél az Adómanó?&#13;
„Álomállás” - vagy inkább kellemetlen meglepetés?&#13;
Jogász példatár 2. &#13;
Haydn és az idő(m)&#13;
Haydntól Tiestóig és vissza&#13;
A magyarok meghódították Granadát&#13;
Lublin - a kis nagyváros&#13;
A vallás, mint üzlet - hit és pénz&#13;
A Vidék Napja&#13;
Aknay múzsái&#13;
KözösPont-misszió a Sziget Fesztiválon&#13;
START-olj időben!&#13;
Utolsó látogatás&#13;
Placebo - Battle fór the Sun&#13;
Rózsaszín sajt&#13;
Est egy pohár bor mellett...&#13;
Universitas cum politika?!&#13;
Kérdőív</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="49">
            <name>Subject</name>
            <description>The topic of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5183">
                <text>Tartalom&#13;
Körbe, körbe, karikába!&#13;
Gólyatábor 2009&#13;
„Ti vagytok Európa jövője!”&#13;
Merre haladunk?&#13;
Gyakorlat az Európai Bíróságon&#13;
Válság ellen szociális bolt&#13;
Nyitás külföld felé&#13;
Hogyan támogassuk a diploma előtt állókat?&#13;
Alit mesél az Adómanó?&#13;
„Álomállás” - vagy inkább kellemetlen meglepetés?&#13;
Jogász példatár 2. &#13;
Haydn és az idő(m)&#13;
Haydntól Tiestóig és vissza&#13;
A magyarok meghódították Granadát&#13;
Lublin - a kis nagyváros&#13;
A vallás, mint üzlet - hit és pénz&#13;
A Vidék Napja&#13;
Aknay múzsái&#13;
KözösPont-misszió a Sziget Fesztiválon&#13;
START-olj időben!&#13;
Utolsó látogatás&#13;
Placebo - Battle fór the Sun&#13;
Rózsaszín sajt&#13;
Est egy pohár bor mellett...&#13;
Universitas cum politika?!&#13;
Kérdőív</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5184">
                <text>Felelős kiadó: Dr. Schanda Balázs dékán&#13;
A szerkesztőbizottság tagjai:&#13;
Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Bárth Bertalan, Bendsák Márton, Bujdos Iván, Császár Adrienn, Fábián Beatrix, Horvátth Sarolta, Hrecska Renáta, Kocsis Ágnes, Koltay András (felelős szerkesztő), Konta Balázs, Kovács Bence, Marschalkó Linda, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Palócz László, Salamon Dominika, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Tarr Ádám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Tóth Bálint András, Zágon Orsolya&#13;
Szerkesztőség:&#13;
PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba&#13;
E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu&#13;
Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet&#13;
Nyomdai kivitelezés:&#13;
Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="37">
            <name>Contributor</name>
            <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5185">
                <text>Schanda Balázs, Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Bárth Bertalan, Bendsák Márton, Bujdos Iván, Császár Adrienn, Fábián Beatrix, Horvátth Sarolta, Hrecska Renáta, Kocsis Ágnes, Koltay András, Konta Balázs, Kovács Bence, Marschalkó Linda, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Palócz László, Salamon Dominika, Szendrődi Szabolcs, Tarr Ádám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Tóth Bálint András, Zágon Orsolya</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5186">
                <text>2009. október 8.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="56">
            <name>Date Created</name>
            <description>Date of creation of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5187">
                <text>2009.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5188">
                <text>papír (sz + ff)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5189">
                <text>A4 (210x297) ; (557kb+4187kb)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5190">
                <text>folyóirat</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5191">
                <text>PPKE_itelet_XII_4_20091008</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="81">
            <name>Spatial Coverage</name>
            <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5193">
                <text>Magyarország ; Budapest</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="78">
            <name>Extent</name>
            <description>The size or duration of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5194">
                <text>20 p.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5195">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5196">
                <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5197">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5198">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5199">
                <text>PPKE_itelet_XII_3_20091008</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="46">
            <name>Relation</name>
            <description>A related resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5377">
                <text>T00093</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
    <tagContainer>
      <tag tagId="295">
        <name>Ablonczy Zsuzsanna</name>
      </tag>
      <tag tagId="358">
        <name>Aradszki Dea</name>
      </tag>
      <tag tagId="359">
        <name>Barát Zsófia</name>
      </tag>
      <tag tagId="394">
        <name>Bárth Bertalan</name>
      </tag>
      <tag tagId="360">
        <name>Bartolák Csaba</name>
      </tag>
      <tag tagId="386">
        <name>Bendsák Márton</name>
      </tag>
      <tag tagId="398">
        <name>Bujdos Iván</name>
      </tag>
      <tag tagId="387">
        <name>Császár Adrienn</name>
      </tag>
      <tag tagId="388">
        <name>Fábián Beatrix</name>
      </tag>
      <tag tagId="378">
        <name>Horvátth Sarolta</name>
      </tag>
      <tag tagId="389">
        <name>Hrecska Renáta</name>
      </tag>
      <tag tagId="390">
        <name>Kocsis Ágnes</name>
      </tag>
      <tag tagId="191">
        <name>Koltay András</name>
      </tag>
      <tag tagId="391">
        <name>Konta Balázs</name>
      </tag>
      <tag tagId="399">
        <name>Kovács Bence</name>
      </tag>
      <tag tagId="400">
        <name>Marschalkó Linda</name>
      </tag>
      <tag tagId="365">
        <name>Mihalics Vivien</name>
      </tag>
      <tag tagId="366">
        <name>Mikola Orsolya</name>
      </tag>
      <tag tagId="401">
        <name>Palócz László</name>
      </tag>
      <tag tagId="395">
        <name>Pázmány Péter Katolikus Egyetem</name>
      </tag>
      <tag tagId="396">
        <name>Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar</name>
      </tag>
      <tag tagId="402">
        <name>Salamon Dominika</name>
      </tag>
      <tag tagId="44">
        <name>Schanda Balázs</name>
      </tag>
      <tag tagId="297">
        <name>Szendródi Szabolcs</name>
      </tag>
      <tag tagId="371">
        <name>Tarr Ádám</name>
      </tag>
      <tag tagId="372">
        <name>Techet Péter</name>
      </tag>
      <tag tagId="289">
        <name>Teleki László</name>
      </tag>
      <tag tagId="290">
        <name>Teleki Levente</name>
      </tag>
      <tag tagId="403">
        <name>Tóth Bálint András</name>
      </tag>
      <tag tagId="377">
        <name>Zágon Orsolya</name>
      </tag>
    </tagContainer>
  </item>
  <item itemId="294" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="575">
        <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/f4f5c53389bd55988a1c9b2aa4cbac28.jpg</src>
        <authentication>350de747f331ad6e52e274aa02ce6564</authentication>
      </file>
      <file fileId="576">
        <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/2c358bcd8d3ab15b3c491186ee760b5a.pdf</src>
        <authentication>08e3a6ff0dbf427989f2c6ae8f5acb89</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="5155">
                    <text>?P&lt;E_iteUtJ&lt;.ll_-5J2.C&gt;OclO51í
A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja

ÍTÉLET
A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA

MERRE TART A JOGI FELSŐOKTATÁS?
ÓTOK

UTAS ÉS HOLDVILÁG

OVERDOSE

PRO FACULTATE 2009

SAJTÓFOTÓ

SIMON DENG

XII. évfolyam, 3. szám

e-mail: itelet@jak.ppke.hu
honlap: www.jak.ppke.hu/itelet

2009. május 11.

�Merre haladunk?

„Addig volt az Istennek áldása rajtunk,

Néha kínos, kellemetlen dolgokról is beszélni kell. Néha nincs helye az
udvariaskodásnak. Világosan látható, hogy a hazai felsőoktatás, és azon
belül a jogi felsőoktatás súlyos gondokkal küszködik. Az alábbi cikk Karunk egyik oktatójának tollából - rövidke terjedelme csak e gondok
vázlatos felsorolását teszi lehetővé, de e témáról szól e számunkban
szerzőnk terjedelmes vitacikke is - mi pedig várjuk a többi hozzászó­
lást e kérdéshez. Talán hasznunkra válna, ha elkezdenénk a beszélgetést
(A szerk.).

addig volt országunk,
míg az mi hitünk virágjában volt”

(Pázmány Péter)
IMPRESSZUM
Felelős kiadó:
dr. Schanda Balázs dékán

A szerkesztőbizottság tagjai:
Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba,
Bárth Bertalan, Bendsák Márton, Borbás Dorottya, Bujdos Iván Ákos,

Császár Adrienn, Fábián Beatrix, Horváth László, Hrecska Renáta,
Kocsis Ágnes, Koltay András (felelős szerkesztő),
Konta Balázs, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya,
Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Techet Péter,
Teleki László, Teleki Levente, Zágon Orsolya

Szerkesztőség:
PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba

E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu
Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet
Nyomdai kivitelezés:
Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13.

TARTALOM
Merre haladunk?
In memóriám Kukucska Zsófi
Felvételi hirdetmény
Amit a dánoktól tanulni érdemes
Az érem másik oldala, avagy az xxxxxx-kártya
„Egy kőhajtásnyira”: Sajtófotó 2008
Embert ajándékba?
Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?
Tudomány, verseny és szórakozás
- diákköri konferencia jogász módra
Belharc
A 2009. évi XXIX. jogi OTDK eredményeinek értékelése
Ne ítélj, mert megítélnek!
Jogász példatár 1.
Tanulj meg olvasni!
Lehet más?
Jó szomszédság
Majdnem Európa: a Ráday utca
Tábortűztől a hangversenytermekig
A Démon gyermekei
Kik ezek?
Paris, je t'aime!
Barangolás Mainz-ban
Dózi
Öt és fél év
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Dijonban a magyar vadak
Pro IJicultgte 2009
HIVŐ SZÓ

2
3
3
4
6
6
7
7

8
8
9
9
10
10
10
11
11
12
12
13
13
14
14
14
15
15
16
16

Toborzás!
Az ítélet szerkesztőbizottsága szeretettel várja minden olyan
hallgató jelentkezését, aki szívesen részt venne az újság
munkájában. Jelentkezni lehet e-mailben vagy személyesen a
szerkesztőség bármely tagjánál.

Látogassatok el az ítélet honlapjára!
www.jak.ppke.hu/itelet
A honlapon megtalálható a lap korábbi
számainak archívuma.
második oldal

1. A jogi karok túlzott mennyiségű hallgatóval kénytelenek foglalkozni
egyszerre. Ekkora létszámmal nem lehet érdemi munkát végezni, de
még húszfős gyakorlatok esetében sincs lehetőség az elmélyült mű­
helymunkára. Egy óra hangulatát és színvonalát ugyanis az átlag ha­
tározza meg, nem az egyébként érdeklődő, de létszámában sajnos
csekélyebb réteg.
2. A túlzott mennyiségű hallgatóból túlzott mennyiségű végzett jogász lesz,
akik nehezen helyezkednek el, és a túlkínálat miatt lenyomják az ára­
kat is. így aztán a rátermettebb is kénytelen gyakran évekre a mini­
málbérrel beérni. Az előző állítás itt is igaz: a jogászság színvonalát a
nagy átlag alapján mérjük. A tömegsodrás rontja az oktatás színvo­
nalát is, és így a végzettek felkészültségét is csökkenti.
3. A hallgató-oktató viszony nem kellően szoros. Az oktatók olykor kissé
sértődötten reagálnak rá, ha nem járnak az óráikra, pedig dolgozniuk
kellene azon is, hogy széles körben népszerűvé tegyék tárgyukat. A
jó, izgalmas órákon mindig lesz szép számú közönség is. Ugyanakkor
nem marad sem idő, sem kedv a hallgatókkal való bajlódásra. Az
egyetemi munka jelentős részét az órákon kívüli tevékenység töltené
ki, a diákkörök, konzultációk, kötetlen beszélgetések fajsúlyos részét
adnák a képzésnek - ha hatékonyabban működnének, mint ma.
4. Mélyül a diák és a tanár közti kulturális szakadék. Igaz, az oktatók
között is egyre kevesebb az univerzális műveltségű ember, a
klasszikus „professzor”, és legtöbben egy szűk jogi szakterület mes­
terei csupán, másfelől nyilván mégis a közéletben jártas, munkájuk­
nál fogva is érdeklődő emberekről van szó. A hallgatóság újabb és
újabb generációi pedig évről évre veszítenek az általános felkészült­
ségükből, történelmi, irodalmi, közéleti, politikai ismereteikből, így
hiányzik a közös alap ahhoz, hogy elrugaszkodjunk róla, és lehetővé
váljon valamely téma mélyreható, érdemi tárgyalása. Az egyetemi ok­
tató szépen lassan az általános iskolai tanár szerepébe kényszerül.
5. Az oktatás hagyományos rendszere idejétmúlt, alkalmatlan a mai kor
követelményeinek való megfelelésre. Ma már nem elég kiállni a kated­
rára és egy hosszú monológban 90 percet beszélni. Lehetőséget kel­
lene teremteni egyfelől arra, hogy vonzó és „eladható” legyen a tan­
anyag (akár különféle technikai segédeszközök használatával), és arra
is, hogy növekedjen az órai interaktivitás, valós párbeszéd alakulhas­
son ki a tanár és a hallgatóság között.
6. Minőségi tankönyvekre lenne szükség. A tankönyvírás ugyanis a leg­
több tanár számára terhes kötelesség, nem teljes értékű tudományos
munka. így a könyvek jobbára a tételes jognak a jogszabálynál vala­

mivel bővebb, a kommentároknál szűkebb körű ismertetésére szorít­
koznak. Egy adott jogterület „szelleméből” nem tudunk meg semmit
belőlük, és meg sem próbálják megszerettetni tárgyukat az olvasóval.
7. A képzés túlzottan elméleti orientációjú, nem ad át kellő gyakorlati is­
mereteket. El lehet végezni úgy a hazai jogi egyetemeket, hogy a diák
nem találkozik egy szerződéssel, keresetlevéllel, bírósági ítélettel
sem. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az elmélet megismerése el­
engedhetetlenül fontos lenne akkor, ha a hallgatót általa megérinti az
adott jogterület mögöttes „filozófiája”, meglátja a jogi szabály mö­
gött közösségi és egyéb értékeket is. Az egyetemnek legalább annyira
feladata az értékpreferenciák kialakítása a diákokban, ha úgy tetszik,
világnézeti nevelésük, mint a jogszabályok megismertetése; elvégre
mégsem jogtechnikusok, hanem felelős közéleti emberek nevelésére
szövetkeztünk össze.
A fenti, hevenyészett pontok jószándékú összefoglalásai közös gondja­
inknak. Ki kell mondani: a kialakult helyzetért tanár és diák együtt
felelős. Ugyanakkor mindig vannak és lesznek kivételek, akik képesek
kibújni az általánosítás csapdája alól. A többiek se bántódjanak meg: te­
gyünk inkább közösen arról, hogy változzon a mai, sok tekintetben ne­
héz helyzet.
Egy Pázmányos oktató

�In memóriám Kukucska Zsófi
„Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég
alatt minden akaratnak. Ideje van a születésnek
és ideje a meghalásnak; ideje az ültetésnek, ideje
annak kiszaggatásának, a mi ültettetett. Ideje
van a megölésnek és ideje a meggyógyításnak;
ideje a rontásnak és ideje az építésnek. Ideje van
a sírásnak és ideje a nevetésnek; ideje a jajgatás­
nak és ideje a szökdelésnek. Ideje van a kövek
elhányásának és ideje a kövek egybegyűjtésé­
nek; ideje az ölelgetésnek és ideje az ölelgetéstől
való eltávozásnak. Idq’e van a keresésnek és ide­
je a vesztésnek; ideje a megőrzésnek és ideje az
eldobásnak. Ideje van a szaggatásnak és ideje a
megvarrásnak; ideje a hallgatásnak és ideje a
szólásnak. Ideje van a szeretésnek és ideje a gyűlölésnck; ideje a liadakozásnak és ideje a békes­
ségnek” (Ószövetség, Prédikátor könyve III. fe­

jezet 1. vers)
Mindennek rendelt ideje van, mondja a Köny­
vek Könyve. Mi, gyarló emberek mi mást tehe­
tünk, minthogy elhiggyük. Van, amikor nem
akarjuk elfogadni, van, hogy megrendül a hi­
tünk. Ilyen történik akkor, ha elveszítünk vala­
kit, akit szívből szerettünk. Nem értjük miért
történt. Nem látjuk az okát. Isten útjai kifürkészhetetlenek- mondja a népi bölcsesség, azon­
ban egy tragédia után ez sem ad megnyugvást.
Minden tragédia egyedi, ezért minden tragédia
feldolgozása is csak egyedi lehet. Nekünk, akik
szerettük Zsófit, talán az adhatott megnyug­
vást, hogy csodálatos élete volt. Szeretett, és vi­
szontszerették. Adott és ezért kapott is. Külö­
nösen szerencsés ember volt Zsófi atekintetben,
hogy számára megadatott az a különleges ké­
pesség, hogy tudott adni anélkül, hogy ezért
bármit elvárt volna szeretett feltétel nélkül. Bol­

LL.M. - PROGRAMM

dogságának ez volt a kulcsa. Boldog volt. Ez az
egyetlen dolog, ami igazán számít egész életünk
során és ehhez csak annyit kell tudnunk, hogy a
boldogsághoz egyetlen út vezet: a szeretet útja.
Zsófi 21 éves volt, mikor 2008 októberében a
gyászos monorierdei vonattragédia áldozata lett.
Mi, földi halandók időben méljük az életet.
Pedig micsoda balgaság ez. Az idő tény, nem
érték. Zsófi ajándék volt. Egy angyal, egy égi
tünemény földi életünkben. Ez érték. A mo­
solya, kedves szavai, szeretetteljes mozdulatai ezek mind, mind értékek. Ilyenben kellene
mérnünk az életet. A fájdalmat azért érezzük,
mert ettől megfosztattunk. Mindazonáltal re­
méljük, hogy egyszer majd, ha eljön az ideje, mi
is ugyanoda kerülünk, ahova le kerültél, és vi­
szontláthatunk Téged. Mi is adunk annyit, mi is
szeretünk annyira, hogy oda kerülhessünk aho­
va Te kerültél. Addig is szívünkben élsz, drága
Zsófikánk!

FELVÉTELT HIRDET
a doktori (Ph.D.) képzésben való részvételre
az állam- és jogtudományok területén
A PPKE-JÁK Jog- és Államtudományi Doktori Is­
kola 2009 szeptemberében indítja a doktori (Ph.D.)
fokozat megszerzésére felkészítő, három éves
képzést nyújtó programját az állam- és jogtudo­
mányok területén.
A képzésben való részvétel feltételei:
a.) hazai egyetem állam- és jogtudományi karán
egységes, osztatlan jogászképzésben szerzett,
legalább „jó" minősítésű („cum laude") egyetemi
szintű jogász diploma/oklevél; A „rite” diplomá­
val rendelkező felvételizőket, abban az esetben
lehet felvenni a doktori képzésbe, ha a diploma
megszerzésétől 3 év eltelt.
b.) külföldi egyetem állam- és jogtudományi szak­
irányán szerzett és nem honosított, vagy nem ál­
lam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel
rendelkező pályázó felvételi pályázatának elfoga­
dásáról a Tanács dönt. Külföldön szerzett okle­
velet a jelentkezés előtt a vonatkozó jogszabá­
lyoknak megfelelően kell elismertetni;
c.) záróvizsga előtt álló egyetemi hallgatók jelent­
kezéskor leckekönyvük másolatát csatolják. A
felvételi döntés esetükben feltételes. A ,jó”, illet­

Die Andrássy Gyula Deutschsprachige Universi­
tät Budapest bietet für graduierte Juristen einen
ein- bzw zweijährigen LL.M.-Studiengang an.
Als Spezialisierungsrichtungen stehen zur Auswahl:

-Internationales Untemehmensrecht: Schwer­
punkt Ostmitteleuropa
-Internationale und Europäische Verwaltung
Für Studienbewerber stehen mehrere Stipen­
dienmöglichkeiten (Universität Heidelberg,
Aktion Österreich Ungarn, Landesstiftung
Baden-Württemberg, DAAD, etc.) offen.
Tag der offenen Tür: 7. Mai 2009
Bewerbungsfrist: 30. Juni 2009

Nähere Informationen:
wwwandrassyuni.hu
1088 Budapest
Pollack Mihály tér 3.
LLM@andrassyuni.hu

Akik szerettek Téged, Zsófi

Felvételi hirdetmény
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogés Államtudományi Kara
(1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30.)

FAKULTÄT FÜR
VERGLEICHENDE STAATS- UND
RECHTSWISSENSCHAFTEN

ve „cum laude” minősítést el nem érő oklevél a
feltételes felvételt érvényteleníti;
d.) két élő, a tudományos kutatás körében alkal­
mazható idegen nyelvből szerzett C típusú vagy
azzal egyenértékű középfokú nyelvvizsga. Indo­
kolt esetben - különösen a választott kutatási te­
rületre tekintettel - a Tanács a Dl Felvételi Bi­
zottságának javaslatára elfogadhatja az egy élő és
egy holtnyelvből C típusú, vagy azzal egyenérté­
kű középfokú nyelvvizsgával rendelkező pályázó
felvételi pályázatát is;
e.) egészen kivételesen a Kari Doktori Tanács en­
gedélyezheti egy középfokú C típusú nyelvvizs­
gával vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával tör­
ténő felvételt azzal, hogy az abszolutórium meg­
szerzéséhez a másik középfokú C típusú nyelv­
vizsga vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga meg­
létének igazolása feltétel.
A képzés módja és díja:
• nappali tagozatos hallgatói jogviszonyban, állami
ösztöndíj mellett
• levelező tagozatos önköltséges hallgatói jogvi­
szonyban;

képzés díja: 80.000.- Ft/félév
• egyéni felkészülés keretében végzett doktori ta­
nulmányokhoz lásd a Kari Doktori Szabályzat
20. §-ának (2.) pontját á Doktori Iskola honlap­
ján. (wwwjak.ppke.hu)

A jelentkezéshez szükséges mellékletek:
1. adatlap; (WinWord dokumentum)
2. szakmai életrajz;

3. a felsőfokú tanulmányok lezárását igazoló dip­
loma/oklevél másolat (ok);
4. az idegen nyelvi ismereteket igazoló diploma/
oklevél másolat(ok);
5. tanszéki fogadónyilatkozat; (WinWord doku­
mentum)
6. a kutatási terv vázlata
7. a felvételi eljárás díjának (5.000.- Ft) befizetésé­
ről szóló igazolás.

A jelentkezés módja és határideje:
A pályázatokat levélben, vagy személyesen, a
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és
Államtudományi Doktori Iskola Titkárságán,
Szalainé Szikszai Krisztina doktori ügyintézőnél
III. emelet, 305. szoba
lehet benyújtani 2009. június 19-ig.

A jelentkezők felvételéről - a beadott pályázati
anyagok és a július 15-ig esedékes szóbelifelvételi be­
szélgetés alapján - a Felvételi Bizottság javaslatára a
Kar Doktori Tanácsa dönt.
A jelentkezéssel és a felvétek eljárással kapcsolatos
további részletes információk, valamint a szüksé­
ges nyomtatványok letölthető változata a Doktori
Iskola honlapján (wwwjak.ppke.hu) érhetők el.

Információ: a 4297-291 közvetlen telefon­
szánon.
A Doktori Iskola Koordinátorának, dr. Frivaldszky Jánosnak (egyetemi docens) foga­
dóórája: hétfőnként 11-13 óráig. Helyszín a
Doktori Iskola (tel.: 4297-291) vagy a Jogböl­
cseleti Tanszék (tel.: 4297-229).

harmadik oldal

�Amit a dánoktól tanulni érdemes
Vitacikk a honi jogi felsőoktatás problémáiról
„Uraim! A helyzet az, hogy benneteket az egye­
temen teljesen elrontottak. Valószínűleg helyre­
hozhatatlanul. A gólyatábortól fogva belétek
nevelt jogászi sovinizmussal, amikor részegen,
fél lábon ugrálva énekeltétek a jogászindulót...
A terjengős, bonyolult, félig latinul írt tanköny­
vekkel... Hiányoznak a konkrét, gyakorlati is­
meretek, a nyelvtudás. Az ügyféllel, munkatár­
sakkal szembeni empátia. Hiányzik a »józan,
paraszti ész«, a strukturált gondolkodás. Az
írásbeliség gyenge, egy levél megírása is gondot
okoz. Ennek az eredménye, hogy egy évfolyam­
ból legfeljebb egy-két embert, de alkalmasint
senkit nem tudunk felvenni!’
A fentieket egy közelebbről meg nem nevezett,
prominens nemzetközi ügyvédi iroda ügyveze­
tője közölte velem és más gyakornokokkal,
szakmai gyakorlatom idején, egy rögtönzött
délutáni fejtágítón. Még ha csak általában a ma­
gyar jogászképzésről beszélt is, és nem feltétle­
nül a mi karunkon folyó képzésről, nem árt
fontolóra venni a szavait, és feltenni a kérdést:
vajon mennyire mondható korszerűnek a mi
oktatásunk, és mennyire felel meg a munka­
erőpiac, elsősorban a versenyszektor elvárásai­
nak?
A felvetés aktualitását aláhúzza, hogy valamifé­
le képzésreformot karunk legkiválóbb oktatói
is üdvösnek tartanának (Id. Elitképzés az egye­
temen - kerckasztal-beszélgetés Kilényi Géza és
Zlinszky János professzorokkal, ítélet, 2009/2.),
jóllehet e cikk írója óvakodik azt a látszatot kel­
teni, mintha az előbbi oktatók osztanák nézete­
it. Ellenben vannak saját, friss külföldi tapaszta­
latai arra nézve, hogy a jogászképzés milyen is
lehet. És azt is gyorsan hozzá kell tenni (mielőtt
a Kedves Olvasó a falhoz csapná a lapot, mond­
ván, hogy „De hát a nyugatiak gazdagok, ők
megtehetik!”), hogy a minőségi, korszerű kép­
zés nem csupán pénz kérdése. Ahogy mondani
szokás: az igazi különbség a fejekben van.
A cikk előfeltevése, hogy a dán jogászképzés a
legmesszebbmenőkig megfelel a jogászi munka
időszerű kihívásainak és versenyképes - nem
csak a hazai, hanem a globális piacot illetően is.
Az alábbiakban elsőként a dán oktatás egyes,
fontosnak vélt sajátosságait venném sorra, majd
pedig rámutatnék a hazai jogi oktatás egyes,
hátrányosnak tűnő vonásaira, alkalmasint fel­
vetvén a dán megoldások itthoni alkalmazásá­
nak lehetőségét.
Gyakorlatias, interaktív oktatás. A tanítás legjava
szemináriumi jellegű, 20-40 fős foglalkozáso­
kon folyt, kivéve egyes, elméleti megalapozást
célzó tárgyakat, amelyeknél a nálunk ismert
klasszikus előadási forma is alkalmas. Egy fél­
évben 3 tárgyat kell felvenni, ami heti 9-12 órát
(3x3 vagy 3x4) jelent. Kevésnek tűnhet, de a ta­
pasztalat az ellenkezőjét mutatja: szeptember 1jétől fogva dugig volt a könyvár. Ennek oka,
hogy az órák folyamatos készülést igényeltek.
Felkészülés nélkül egyszerűen nem volt értelme
bemenni az órára, mert ott nem az előadási
anyag ismétlése folyt, hanem a már megtanult
anyag alkalmazása. A cél az ismereteket gyako­
rolni, skillckrc tenni szert. Az órán kivétel

negyedik oldal

nélkül mindenkinek szerepelnie kellett, fiktív
ügyekben bírói posztot vagy ügyfél képviseletét
ellátnia, komplex jogesetről vagy jogi problémá­
ról PowerPoint prezentációt tartania, ill. a témákhoz/esetekhez egyébként hozzászólnia.
Utána pedig szétboncolták, kivesézték, amit
produkált. Nem egyszerű, gagyi kiselőadások­
ról van tehát szó, mint idehaza, amiért „jól meg­
felelt” minősítést adnak annak, aki vállalja, és
amelyeken mindenki elveszti a fonalat, és szén­
né unja magát. Ráadásul ez az itthoni megoldás
nem biztosít egyenlő esélyeket a hallgatók szá­
mára, valamint növeli a kontraszelekciót is.
Mindezek után persze azt gondolnánk, hogy
Dániában a hallgatók messze elkerülték az órá­
kat. De nem. Annak ellenére sem, hogy az
órákra bejárni nem volt kötelező, sem kataló­
gus, sem zh, semmi nem volt, az oktatók min­
dig legalább 70%-os jelenléttel számolhattak.
Meggyőződésem, hogy ez a fajta oktatás nagy­
részt megspórolja a hallgatónak mindazt a „belerázódást”, amit szakmai gyakorlat/jelölti idő­
szak alatt, ill. egyáltalán szakvizsga előtt el kell
szenvednie, amikor közlik vele, hogy az éppen­
séggel nem úgy van, amint az egyetemen taní­
tották neki. (Ernst Rabéi is írja, hogy amikor
fiatalon bíróként dolgozni kezdett, a felettese,
egy idős bíró figyelmeztette őt, hogy teljesen
felejtsen el mindent, amit az egyetemen tanult,
igazolásul pedig minden héten megmutatta ne­
ki, amit az aktuális jogtudományi folyóiratok­
ban teljesen haszontalannak talált.) Azonban a
gyakorlatias oktatás ennél többet nyújt: aktív/
kreatív megismerésre, gondolkodásra tanít.
Vizsgák nyitott könyv mellett. Amint Ausztráliá­
ban vagy az USA-ban, a dánoknál is szabad a
jogszabályokat használni vizsgán, még a szóbe­
liken is. Az üzenet világos: a normaszöveg
adott, nem cél, csupán kiindulópont. Az abban
történő eligazodás, a releváns rész megtalálása
és alkalmazása, értelmezési kérdések, norma­
konfliktus megoldása sokkal közelebb áll a CDjogtárral rendelkező 21. századi jogász munkájá­
hoz, mint a bemagolt szakaszok „feléneklése”.
(Eszembe jut, amikor Kilényi professzor úr Szi­
lárd Leót idézte, miszerint „Az ember feje nem
arra való, hogy szecskával tömjék tele!’) Ez per­
sze nem azt jelenti, hogy ne kellene az anyagot
elsajátítani, de hogy végső soron az alkalmazási
készség lesz döntő. Ez azonban többet jelent az
alkalmazásnál: a teljes, konkrét jogügylet vagy
jogintézmény átlátását, gazdasági-társadalmi
rendeltetésének megértését is magában foglalja.

Nemzetköziesedés. „Future lawyers must be inter­
national" - szólt az aarhusi jogi kar dékánjának
köszöntője. Arra a felismerésre alapul, hogy a
globalizáció korában az angol nyelv, esetünkben
a jogi szaknyelv tárgyalóképes ismerete nem al­
ternatíva, hanem szükségszerűség. A dán hall­
gatók számára ezért minden félévben kötelező
egy angol nyelvű tárgyat is hallgatni. Szerencsé­
re a mi karunkon is vannak olyan oktatók, akik
vállalják az idegen nyelvű szemináriumok tartá­
sát. Azonban előfordul, hogy létszámhiány mi­
att el sem indulnak, vagy éppen túlságos szak-

Hamlet idejében sem volt könnyű dánnak lenni...
irányultságuk bátortalanítja el a hallgatókat. De
a hallgatóknak sem kellene idegenkedniük e
kurzusoktól, mert előbb vagy utóbb úgysem
tudják megkerülni ezeket.

Az informatikai lehetőségek kihasználása. Oda­
kint, ha a tanár valamely okból nem tudta meg­
tartani az órát, vagy feladatot osztott ki, vagy
valamely anyagot töltött fel a netre, vagy csak
kellemes hétvégét akart kívánni, arról mindenki
idejekorán értesült e-mailen keresztül. Bár en­
nek csírái a Neptun-üzenetek képében, egyes,
progresszívebb tanszékek illetve a Dékáni Hiva­
tal gyakorlatában nálunk is megjelentek, karun­
kon a hirdetőtáblák internetes (Neptunos érte­
sítések, adott esetben e-maillel kombinálva) in­
formációs lehetőségekkel történő kiváltása még
gyerekcipőben jár. A Neptun további kiaknázat­
lan potenciált jelent az írott anyagok internetes
megosztására nézve is. Elég körülményes és fá­
rasztó helyzetet eredményez, amikor itthon a
gyakorlatvezető „kézre ad” egy fénymásolatot,
és utána lehet rajta osztozkodni, egy órát sorban
állni a fénymásoló előtt... Kint az órákra min­
denki a helyi e-learning platformról (www.aula.
au.dk) letöltött, frissiben kinyomtatott handoutokat lobogtatva érkezett órára, vagy hozta a
laptopját, és azon nézte át az aznapi tematikát,
eseteket, olvasmányokat, ami kellett.

Tananyag-limit. A kötelező (vizsgán számon
kérhető) irodalom tantárgyanként legfeljebb
600 oldal lehet, azaz egy szemeszter- során ez
három tárggyal számolva 3x600=1800 oldalt je­
lent. A mögöttes filozófia szerint 600 oldal elég
arra, amit az adott témáról el lehet mondani.
(Ez a mi esetünkben, félévenként 7-10 tárggyal
számolva, vizsgánként kb. 200 oldalt jelentene.)
Ha valaki nem tudja az ismereteit ilyen teljede­
lemben kifejteni, ott valami vagy ővele, vagy
pedig a tárggyal nem stimmel. A limit, ha a tan­
anyag pontos körülhatárolásával párosul, garan­
ciát jelent a hallgató számára, egyrészt megóvva
őt a mértéken túli terheléstől, másrészt, a szá­
mon kérhetőség biztosítéka. Aki bukott már
meg amiatt, hogy olyan konkrétumot kérdez­
tek tőle, amire a tankönyv csak halovány utalást
tett, az belátja ennek jelentőségét. De a megol­
dás az oktatók számára is hasonló előnyöket
kínál.

�A tanárok elkötelezettsége. Vagy mondhatnám, fa­
natizmusa, végletes odaadása, elkötelezettsége.
Távolról sem akarok olyasmit állítani, hogy ne­
künk ne volnának lelkiismeretes, odaadó taná­
raink, mert igenis vannak. De azért itthon még­
sem láttam olyat, hogy a tanár egy csapteleppel
(!), laptoppal-prezentációval, és tíz kiló könyvvel
jött volna be az órára, úgy, hogy azokat egye­
nest a munkahelyéről cipelte magával, és nem
az egyetemi irodájából hozta (a csaptelep egyéb­
ként egy szerzői jogi eset illusztrációjául szol­
gált). Nem fájt a foguk az őket szünetben meg­
kereső hallgatók kérdéseire válaszolni, útba iga­
zítani (nem, nem melegebb éghajlatra küldeni),
adott esetben álláslehetőségekről beszélgetni.
Egyik tanáromat továbbra is rendszeresen meg­
keresem e-mailen, ő pedig érdemben válaszol (!).
Az általam megismert tanárok életkora 30-45 év
között ingadozott. Fiatalos lendületük részben
talán ennek köszönhető (bár ez önmagában még
nem szükségszerűség), részben pedig talán an­
nak, hogy nem a mi „klasszikus közép-európai”
oktatási módszerünkön nőttek fel, nem zúdult
rájuk olyan mennyiségű fölös információ, ami
kiölte volna belőlük a szenvedélyt.
A hallgatók hozzáállása. Bizony, barátaim, lenne
okunk a szégyenre. A dán és általában minden
egyéb külföldi hallgatónak ugyanis nemfáj meg­
szólalni. Sokkalta fesztelenebbek, nem lámpalá­
zasak, kimondják a véleményüket, adott eset­
ben idegen nyelven is. Mert lehet nekünk, ma­
gyaroknak tiszteletre méltó lexikális tudásunk,
azzal tanácsos inkább tévés vetélkedőbe műso­
rába menni, mert az esetmegoldásban, a tények
összekapcsolásában, a jogi relevanciák feltárásá­
ban egy fikarcnyit sem fog neki segíteni. Az in­
formáció önmagában nem érték, hanem csak ak­
kor eredményez értéket, ha felhasználják. Ha
pedig egyáltalán nem használják fel, vagy nincs
kilátás arra, hogy felhasználják, akkor bizony az
információ ismeretének szükségessége kérdőjeleződik meg. Amikor órán egy eset kapcsán a
CISG hatálybalépéséről folyt a vita, egy dán
liallgató nem tudta, hogy Lengyelországban
1996-ban már nem volt szocializmus. Én persze
igen, ez nekünk alap. Ámde a kérdés irreleváns­

nak bizonyult, és többé senkit nem érdekelt,
hogy én tudom-e, vagy hogy a srác műveletlen
volna, vagy valami. Ha feltesszük, hogy a mun­
kához ennyire alapvető történelemtudás sem
kell, akkor mit is fogunk kezdeni majd a szak­
mában az ilyen jellegű ismereteinkkel? Ám ez az
okfejtés még egy, a korábbi generációkra jellem­
ző ismeretszínvonalat feltételez. A mai hallga­
tóknál már a kielégítő passzív/lexikális ismere­
tek sem jellemzőek. Előző számunk hivatkozott
cikkében említésre került az emberanyag egyre
silányabb minősége. Amilyen eseteket néha a ta­
nároktól hallok (pl. nem tudni, hogy 2, azaz
kettő világháború volt, vagy hogy valaki azt ál­
lítsa, Marx a két világháború közt élt), és ami­
lyen arcokat néha az egyetemen látok, semmi
kétségem nincs eziránt. Mindez még nem lenne
baj, ha a hallgatók órai aktivitása arányosan ja­
vulna. Azt tudom javasolni a hallgatóknak, hogy
ne hátulról, hanem elölről töltsék fel a padokat.
Hogy készüljenek az órákra, ha a tanár is fogé­
kony a közös munkára, és ne legyen már min­
den az oktatók hibája. Ne legyen már gáz jelent­
kezni, és feltenni azt a kérdést: „Miért?” Mégis­
csak egyetemen volnánk, ahol nem elvárás, hogy
minden a legelső hallásra egyértelmű legyen.

Az előbbiekből már valószínűleg kitűnik egy s
más dolog, amit érdemes volna újragondolni,
felülvizsgálni, megváltoztatni. A fenti megálla­
pításokon túl is van azonban néhány, külön ki­
emelésre érdemes gondolat. Úgy gondolom,
hogy a legalapvetőbb lecke, amelyet a dán (nyu­
gati) példa a klasszikus, német mintájú közép­
európai jogászképzés számára nyújtani tud,
végső soron magában a jogi gondolkodásmód­
ban keresendő. Abban a gondolatban, hogy a jog
önmagában nem érték', vagy ha érték, akkor sem
önmagáért létező érték, hogy bebiflázva, kívül­
ről kellene fújni. A jognak célja, funkciója, társa­
dalmi-gazdasági rendeltetése van. Tartalmát a tár­
sadalmi igények alakítják, működésében pedig
visszahat e viszonyokra. Mint ilyen, létében nem
szükségképpeni, hanem változékony, és rend­
szeresen változik is (egy törvényt átlagosan két­
évente módosítanak). Áz ügyfél szempontjából

pedig a jog csupán az érdekérvényesítés egyik
eszköze. Mégis úgy tanuljuk, akárha maga a
Szentírás volna, azzal a különbséggel, hogy az
utóbbit nem kell szó szerint tudni. Bizonyos
jogágaknál ennek még lenne is értelme (pl. ka­
tegorikus és alapvető szabályok, elvek, eljárásjo­
gok stb.), de a magánjog esetében ez így köve­
telménynek sok, skill-nek viszont kevés. Éppen
csak a lényeg sikkad el: a jó értelemben vett
közgazdasági megközelítés. A szabály nem ma­
gától értetődő. Hiába tanuljuk meg, ha nem
tudjuk, milyen célokra használhatjuk fel. Több
ezren átmentünk már kereskedelmi jogból,
anélkül, hogy egyáltalán láttuk, hogyan is néz ki
egy izmosabb, sokszereplős szállítási szerződés,
a maga finanszírozási segédkötelmeivel együtt;
vagy anélkül, hogy tudnánk, egyáltalán mi vég­
ből is kereskednek az emberek? Visszaemlékez­
vén az öt évemre, egy kezemen meg tudom szá­
molni azokat az alkalmakat (pontosan emlék­
szem, hiszen ezek a reveláció erejével hatottak
rám), amikor életszerű magyarázatot kaptam va­
lamely jogi szabályozásra. Ellenben, ha a pénz
felől közelítjük meg őket, a szabályok értelmet
fognak nyerni. Minek kellene agyatlanul bema­
golnom azt, amit másképpen is meg lehet ta­
nulni? Az pedig már szinte szóra sem érdemes,
hogy a polgári jogi diszpozitív szabályok megta­
nítása egy jogintézmény vagy szerződéstípus
archetipikus lényegének érzékeltetésére még
csak-csak alkalmas, azonban ne gondoljuk,
hogy egy komoly jogász, midőn éppen egy tar­
tós jogviszonyt minden részletében szabályozó,
90 oldalas, adott esetben atipikus szerződést
szerkeszt, nem fog e szabályoktól minden le­
hetséges és megengedett módon eltérni, úgy,
ahogyan az üzleti ésszerűség diktálja. A diszpozi­
tív szabályok látenssé válnak, ill. a hagyományos
(re-aktív) jogalkalmazás, valamint a kisebb per­
értékű ügyek terrénumára szorulnak vissza.
A gazdasági megközelítésmód elégtelenségén
még az sem változtat, hogy tanítanak nekünk
közgazdaságtant, „kifejezetten joghallgatók­
nak”, ami azt feltételezné, hogy elsősorban
testre szabott, sajátkepi jogi-gazdasági isme­
reteket fognak tanítani. Ámde ezt közgazdá­
szok tanítják, és - az ő szakértelmüknek szóló
minden tisztelet mellett - meg kell jegyezni,
hogy abból, hogy az egyetemen két, sok
tekintetben összefüggő tudományt egyaránt
tanítanak, önmagában még nem következik az
interdiszciplinaritás. Vajon elvárható-e a hall­
gatótól, hogy két különböző, sajátosan eltérő
természetű és fogalomkészletű tudományból

mindent magának mazsolázzon ki, ráadásul
úgy, hogy még azt sem tudja, mi alapján indul­
jon el, mert - teszem azt - még nem tudja,
milyen területre akar szakosodni? Hangsúlyt
kellene fektetni arra, hogy felvegyenek a tan­
székre legalább néhány kettős végzettségű
(jogász-közgazdász) oktatót. Esetleg, a tan­
könyvek egyfajta „keresztlektorálásával” is le­
hetne valamit segíteni ezen.
Még egy gondolat a gyakorlatokról. Nincs értel­
me „gyakorlatot” tartani azért, hogy a hallgatók
még egyszer végighallgassák, ahogyan a tanár
ledarálja az előadás anyagát. Ráadásul ez a tanár
számára is rendkívül fáradságos, pláne ha egy
délután folyamán 4-5 gyakorlatot tart, és mind­
egyiken csakis ő szerepel. Emellett, ilyen fajta
gyakorlatot tartani hihetetlenül unalmas is le­
het, a velejáró szakmai kihívás pedig tart a zé­
róhoz. Hogyha e cikk írója egykoron gyakorlat­
vezető lenne, el sem tudna képzelni annál
kényelmesebb pozíciót, mint ahogyan Jákob B.
Sarcnsen, egy dán ügyvéd, tartotta az óráit.
Minden órán moot court, fiktív per zajlott,
amelyhez a hallgatók study group-akba vagy
team-ekbe voltak beosztva, és az Internetről le­
töltött húsz jogeset (nem BH-k, kész megoldás­
sal, hanem csak tényvázlatok) eldöntésében kel­
lett változatos perbeli pozíciókban helytállniuk.
A hallgatók vitatkoztak, az „Öreg” pedig figyel­
te őket, néha firkantott valamit a táblára, illetve
időnként egy-egy talányos felvetéssel irányította
a vitát. A végén megbeszéltük a megoldást, az
alternatív argumentumokat, a per valós kime­
netelét, és hogy mi a szakmai tanulság. Nem
mondhatnám, hogy Sarcnsen meggebedt volna,
mindamellett maximális tiszteletet vívott ki ma­
gának. Ahogy egy kanadai hallgató mondta:
'He’s hell of a lawyer’

A kifejtettek alapján esetleg nem így tűnhet,
ezért még egyszer hangsúlyoznom kell: nem azt
kívánom sugallni, hogy a hagyományos képzési
modellünket, értékeinket egy az egyben toljuk
félre. A leírtak magánvéleményt tükröznek,
amely nem abszolút vagy tévedhetetlen. Azon­
ban, időszerű volna egy megfelelő középmérték
erejéig igazodni a kor kívánalmaihoz. Legalábbis
elgondolkodtató, hogy a szakma ma is úgy vé­
lekedik a képzésről, amint száz évvel ezelőtt,
Ráhel idején. Holott, időközben maguk a né­
metek is messzemenően nyitottak az skandináv/angolszász módszer irányában. Ha a Páz­
mány nem lesz képes erre, rövidesen ki fog ke­
rülni a hazai jogi fakultások élbolyából. Ami az
informatikai lehetőségek kihasználását illeti, az
ELTE-ÁJK máris előttünk jár (egy ottani isme­
rős beszámolója alapján). A globális trend azt
mutatja, hogy a jogászi hivatás 10-15 éven belül
alapvető változáson fog keresztülmenni, to­
vább, a jelzett irányban. Ezzel együtt a régi fel­
fogás képviselői letűnnek. A Pázmányon múlik,
hogy képes lesz-e a haladásra, vagy pedig a kor
fog majd felette ítélni, kegyetlenül.
Tormás D. Ármin

(Ha van igazán fontos kérdés számunkra, akkor a
jogi oktatás elengedhetetlen megújítása kétségtelenül
ilyen. Éppen ezért e-mailben váijuk a vitacikkre
reflektáló, azt kiegészítő vagy azzal vitatkozó gon­
dolatokat, oktatóktól, diákoktól egyaránt! A szerk.)

ötödik oldal

�Az érem másik oldala, avagy az xxxxxx-kártya
Nagyszerű, hogy a kommunikációs gépezet, va­
lamint az aktuális megmondóemberek fáradt­
sága nem hiábavaló, pusztába kiáltott szó. A
megszólalásig az igazira hasonlító mérgezett
mag úgy tűnik, termékeny talajra ér. Mennyi jó
szándék, s mennyi felelős gondolat!
Vannak ugyan okvetetlenkedők, akik úgy gon­
dolják, a díszletek mögötti világ a valódi, s az a
színjáték, ami a nagyközönségnek szól, valójá­
ban csak a tudatlanok bárgyú ömlengésének ad
utánpótlást, működik afféle ideológiai Patyomkin-faluként.
Megható az a féltő aggódás, ami szinte számolatlanul termeli az általánosságokat, a semmitmon­
dó, de hangzatos szólamokat, észrevétlenül kú­
szik be az ember zsigereibe, deformálja szemé­
lyiségét, szinte megkérdőjelezi helyét a világban.
Vinnak, akik azt állítják magukról, hogy még
nem találkoztak romákkal. Ennek ellenére erős
indíttatást éreznek, hogy megnyilvánuljanak
ebben a kérdésben, akár szóban, akár írásban, s
a médiától átvett silány közhelyekkel át is adják
véleményüket, ami persze sziklaszilárd - hiszen
betanulták. Az, hogy konkrétum nincs benne
nem zavaija őket, talán fel sem tűnik. A meg­
oldást pedig az olcsó szóvirágok nem engedik
felszínre jönni. Ilyesmire persze ezekben a kö­
rökben nincs is igény, s az akarat hiánya sok-sok
szócséplőnek biztosít egzisztenciát.
Nehezen hihető, hogy nem találkoztak velük,
mert az élet minden területén ott vannak. Ha
máshol nem, a fodrásznál, az ilyen-olyan kis
boltokban, üzletekben, a virágosnál, a különbö­
ző vendéglátóipari egységekben, s még hossza­
san lehetne sorolni. Hogy nem lehet őket észre­
venni? Talán azért, mert beilleszkedtek, részévé
váltak a többségi társadalomnak. Ahogy nem
kapjuk fel a fejünket, ha egy szőke embert
látunk, s nem csodálkozunk, ha egy barnát, így

az elfogadott normák szerint élő ember sem
kelt feltűnést. Pedig itt vannak körülöttünk,
mellettünk. Kedvességük, vidámságuk sokszor
varázsol derűt gondterhelt arcunkra - csak a jót
mindig nehezebb észrevenni. Persze az is lehet,
hogy az önnön fényétől elkápráztatott egyén
nem lát semmit, és nem is akar látni semmit.
Ugyanakkor a problémák, az igazi gondok va­
lóban léteznek. Nem kell idegen országba utaz­
ni, még a fővárost sem kell elhagyni ahhoz,
hogy a mélybe, a gyökerekhez jussunk. Valószí­
nűleg objektívebb lenne nagyon sok minden
megítélése, ha megtapasztalnák személyesen is
a nehézségeket, megismernék a bajok forrását.
Akkor talán megszűnne az a finomkodó illegetés, amivel tisztes távolból megpróbálják körül­
járni a helyzetet, s remélhetőleg megszűnne az
egészséges gondolkodású többség iránt érzett
gyűlölet is.
Elkendőzni, meg nem történtté tenni dolgokat
legalábbis társadalmi vakság, de elbagatellizálni az
atrocitásokat, pimaszul, flegmán elintézni a viszszavonhatatlan bűnöket az egyik legnagyobb al­
jasság, amit el lehet követni a megalázott, hitében,
önbecsülésében megcsonkított többség ellen.
A módszeres, aprólékos gonddal véghezvitt
rombolás az élet szinte minden területén tetten
érhető. Lassan alig-alig van kapaszkodó, fogy­
nak a pihenőhelyek, egyre ritkább a feltöltődésre, erőgyűjtésre az alkalom. Az összefogás,
összetartozás szavak pedig előbb-utóbb értel­
metlen, tartalom nélküli, egymás utáni betűk
kusza összevisszaságává lényegülnek.
A társadalom szilárdnak hitt épületébe termesz­
ként költöznek be a szépen formált mondatok,
az ehető mázzal bevont gondolatok, a gondosan
tálalt irományok, a nélkülözhetetlen társnak ki­
kiáltott képi hamisság. Rágják, emésztik azt,
ami az évszázadok során a sok-sok válogatáson

keresztül beépült és szilárddá, megbonthatatlanná tette az építményt.
A családok módszeres szétzilálása, ellehetetlení­
tése, s a manapság már egyre többször előfor­
duló nevetségessé tétel, kigúnyolás úgy tűnik,
már kellő rombolást végzett. A hatalom kényekedvének kitett, a médiatartalmakkal kitömött
zombik, vagy az önmegvalósítás mókuskereké­
ben vágtázó „belőlem csak egy van” egyének tu­
datáig aligha jutnak el a társadalmi problémák,
hogy azok kezeléséről ne is beszéljünk.
Az előttünk lévő generációk - a „nemsokára
jobb lesz” reményével ajkukon - szépen lassan
elfogytak, elfogynak. Lassan, de biztosan mi
következünk. Még vannak gondolataink, még
bizakodhatunk csak ennyi vagy csak annyi év és
minden jó lesz. Aztán majd évek múltán, ha ne­
künk nem sikerült, majd a gyermekeinknek.
Csakhogy az út ki van jelölve, s mint oktalan
állatokat tereli a villanypásztor, nem engedik
nekünk sem kiválasztani a másik irányt. Voltak,
vannak, s persze lesznek mindig kivételek, de a
többség számára a meddő évek jutnak, s a
nyomtalan elmúlás.
Nem lehet jobb- és baloldali valóság, mint aho­
gyan nincs olyan étel, hogy ebéd vagy vacsora.
Egy nemzet van, s mi mind ennek az egynek
vagyunk a tagjai. A megosztottság, a gyűlölkö­
dés azok malmára hajtja a vizet, akik céljuknak
tekintik, hogy részenként felmorzsolják a né­
pet. Ha nincs összefogás, ha nincs változás,
előbb-utóbb mindenki sorra kerül!
Azt mondják, a remény hal meg utoljára. A re­
mény, mely még megvan, még őrizzük, vigyá­
zunk rá. A remény, mely még éltet, a remény,
mely remélhetőleg erőt ad a sarokba szorított
többségnek és kisebbségnek egyaránt.
Hrecska Renáta

„Egy kőhajtásnyira”: Sajtófotó 2008
Több mint egy hónapig, március 20-a és április
26-a között került megrendezésre a XXVII.
Magyar Sajtófotó Kiállítás és az azt kísérő,
Határnyitás 20 éve című kiállítás a Magyar
Nemzeti Múzeumban. Remélem Kedves Olva­
sók, közületek is jó páran kíváncsiak voltak,
hogy hogyan és miért került az utakon már
nem - vagy csak ritkán - látott kétütemű, új­
ságpapírba „burkolva”, két méter magasba a
lépcsők tetejére. Igen, arról a Trabantról beszé­
lek, mely előtt oly sokan sütkéreztek a melen­
gető napsugarakban a Múzeum előtt...
Nos, néhány méterrel beljebb igen elgondolkod­
tató fényképek idézték fel az elmúlt esztendő
jelentősebb, lencsevégre kapott eseményeit és
nem mellesleg azt, hogy 1989. szeptember 11-én
nyílt meg Magyarország nyugati határa.
A szervezőknek nem volt könnyű dolguk: 592
szerző pályázott pontosan 11.939 felvétellel, s
ezek között kerültek kiosztásra, különböző ka­
tegóriákban a díjak.
Nem akarok senkit se untatni annak felsorolá­
sával, hogy ki, milyen című képre, milyen kate­
góriában, hányadik helyezést ért el, mert ha
még megpróbálnám is leírni, hogy mit láttam a
képen, az az én élményem, nem a Tisztelt Ol­
vasóé. így inkább csak néhányat emelnék ki...

hatodik oldal

A bejárattól néhány méterre már rögtön olyan
képekbe botlottam, amelyeket nem hagyhat­
tam szó nélkül. Azaz fel kellett jegyeznem,
hogy ki és miről készítette. (Nyilván, egy tárlat
elqen minden látogató még lelkes, hogy igen,
mindent pontosan és alaposan átolvasok, meg­
nézek, feljegyzek... De az ötszázadik kép után
már azt se tudja, hogy hol van...)
Ilyen volt Kovács Bence Egy szebb hídért címet
viselő fotója, melyen két polgármestert látha­
tunk egy összeeszkábált, tákolmány hídon,
ahogy megpuszilják egymást. Ami igazán tar­
talmat ad ennek a képnek, az az, hogy az egyi­
kük magyar, másikuk pedig szlovák... Az ezt
követő fotósorozaton pedig rögtön a dunaszerdahelyi pokol elevenedik meg "lakáts Péter ké­
pei által. Ezek a képek voltak azok, melyeket
először láttam. Percekig álltam előttük, s köz­
ben fejben végigpörgettem magam előtt törté­
nelmünket.
De a tömeg magával sodort, így kénytelen vol­
tam tovább állni. Egészen a Panelokig, Dezső T.
Tamás fotósorozatáig toltak előre. Az Andre
Kertész nagydíjjal jutalmazott sorozat a „szür­
keségekben” lévő különbségeket próbálja meg­
mutatni. Országunkban nagyjából 788.000
ilyen lakás található, melyekben több mint a la-

A dunaszerdahelyi pokolban

kosság egyötöde él. Kívülről mindegyik tömb
egyformának látszik, azonban az ablakok mö­
gött más-más életek peregnek. Az egyformaság
mögötti különbözőségekre akart rávilágítani a
művész azzal, hogy különféle ablakokat és kü­
lönféle ágyneműket jelenített meg.
Sajnos, lapunk megjelenésekor a kiállítás már
továbbállt, de mindenkit bíztatok, hogy vagy
keresse fel a tárlat következő állomását (Debre­
cen, Miskolc, Pécs), vagy látogassa meg a www.
sf2008.hu című wcboldalt, ahol virtuálisan
megtekinthetőek a képek.
Mikola Orsolya

�Embert ajándékba?
Interjú Simon Deng,
egykori szudáni rabszolgával
„Most úgy beszélek veletek, mint emberi lény az emberi lényekkel. Nézzetek rám, mérjetek végig. Úgy
nézek ki nektek, mint egy ajándék? Pedig így volt, ajándékba adtak oda annak a családnak, akinél 3
és fél évig szolgáltam, mint rabszolga ...”
Legális rabszolgaság a XXI. században. Szinte hihetetlen. Pedig a szudáni törvények le­
hetővé teszik, hogy a muzulmán lakosság módszeresen elüldözze, és rabszolgasorba ta­
szítsa a nem-muzulmánokat. A kiút csak nagyon szűk folyosón vezet, melyet csak kevés
nemzetközi szervezet ismer. Egy ilyen folyosón sikerült Simon Dengnek kiszöknie abból
a reménytelennek tűnő életből, melyben azelőtt élt, hogy aztán több helyszínre - köztük
múlt hónap végén karunkra is - elutazva hívja föl a figyelmet e tragédiákkal kapcsolat­
ban. Az előadás előtt sikerült egy rövid interjút készíteni Mr. Denggel.
- Örülök, hogy alkalmunk nyílt beszélgetni! Most itt
ülünk ebben a kényelmes egyetemi szobában, Magyaror­
szágon. Innen nehéz elképzelni, milyen lehet egy rab­
szolga élete, hogyan kerülhet ilyen helyzetbe valaki...
- Állandó rettegésben teltek a mindennapjaink,
hogy mikor csapnak le ránk az arab rabszolga­
tartók. Én csak 9 éves voltam, mikor elraboltak,
és bár az életemet meghagyták, rabszolgaként
ajándékoztak oda rokonaiknak. Az életem folya­
matos terror volt. Hamar megtanulták a család
gyerekei is, hogyan kínozzanak és alázzanak
meg. Ha szomjas voltam, nem ihattam, csak ti­
tokban, különben bántottak volna.
- Miből álltak a feladatai?
- Nagyon sok dolgom volt, mindent el kellett vé­
geznem, amire csak megkértek. Egy szót ismer­
hettem csak, azt hogy „igen”. Volt, hogy megver­
tek pusztán azért, mert nem mondtam ezt a szót
elég hangosan! A vizet akkor a Nílusból szerezte
minden család, és általában öszvéreken szállítot­
ták a kannákat. Az én gazdáim rám bízták ezt a
lehetetlen feladatot. Gondolj csak bele, 9 évesen
nekem kellett hazahordani azt az eszméletlen
súlyú vizet! Volt, hogy nem bírtam, úgy éreztem,
nem megy tovább; mégis reménykedtem. Ez volt
az egy dolog, ami éltetett. Ez volt a reggelim, az
ebédem, a vacsorám: a remény.

- Nem próbált megszökni?
- Nem mertem. Nézd, itt egy papírpénz a te or­
szágodból felmutat egy 200 Ft-ost), ezen egy szá­
motokra minden bizonnyal fontos ember arca
szerepel. Ugyanígy van ez az USA-ban, ahol
most élek, és általában a világ országaiban. Szu­
dánban viszont az egyik pénzen egy ember teste
van - lábak nélkül. Rabszolgaságom során gazdá­
im sokszor mutatták fel nekem ezt a pénzt, és
azzal fenyegettek, hogy ha megpróbálkozom a
szökéssel, akkor úgy fogok kinézni, mint ez az

ember: megtalálnak, és levágják majd mindkét lá­
bamat! Akkor gyerekként ez nagyon ijesztően
hatott rám. Nem szeretek visszagondolni azokra
az időkre...
- Sikerült is kijutnia a rémálomból...
- Igen, egyszer, mikor már elen­
gedtek egyedül a piacra, találkoz­
tam két férfival, akik azt mond­
ták, ismernek valakit a falumból.
Ennek a harmadik embernek két
hét múlva be tudtak mutatni, ő
felismert, és megszöktetett. Szü­
leim, akik szerencsére életben
maradtak, sokáig kerestettek el­
tűnésem után, magas jutalmat
ígértek értem. Egy rabszolgáért
egy tehenet nem lehet kapni, de
két kecskét már igen... vagy egy
kalasnyikovot... Apám hat tehe­
net is fizetett volna annak, aki
megtalál, de mind hiába. Már le is
tettek volna rólam, mire az az
ember végre hazavitt, és újra ta­
lálkozhattam szüleimmel! Akkor
eldöntöttem, hogy soha többé nem beszélek
azokról az évekről, és csak a jövőre koncentrálok,
így is lett, megcsináltattam a törzsi tetoválásokat,
melyeket egy fiú általában 12 évesen kap meg
nálunk, és fényes karrierre tettem szert, mint
Szudán úszóbajnoka. Egyszer még vissza is
mentem volt gazdáimhoz. Mint keresztény,
szükségem volt arra, hogy megbocsássak nekik.
Gondolhatnád, hogy megbánás volt bennük,
vagy félelem, esetleg harag. De nem: akkor én
már híresség voltam Szudánban, úgy üdvözöltek,
mint egy celebet, aki a családjuk része volt
egykor. Büszkék voltak rám... Megbocsátottam,
de felejteni nem tudok, azokat az éveket sose
kapom vissza...

- Említette, hogy tett egy fogadalmat, miszerint soha
többé nem beszél azokról az évekről. Most mégis itt
ülünk, és pont erről beszélgetünk; hogy lehetséges ez?
- Ez részben pont a te hazád egyik fiának kö­
szönhető. A szudáni helyzetet nem tudtam soká­
ig elviselni. Ha - kihasználva közismertségemet bármikor felemeltem a szavamat a rabszolgák
mellett, mindig kaptam egy fenyegetést felülről.
Lehetetlen volt így élni, ezért utaztam ki Ameri­
kába. Itt éltem, amikor megjelent egy jelentés az
Egyesült Nemzetek Közgyűlése és az Emberi
Jogok Bizottsága számára Bíró Gáspártól, aki az
ENSZ különleges megbízottja volt akkoriban.
Ebben volt szó az elkeserítő helyzetről az emberi
jogok terén Szudánban.
- Tehát az ENSZ isfelfigyelt az ottani történésekre.
Milyen lépéseket tettek?
- Semmilyet! Én láttam, mi történik ott, embe­
rek milliót gyilkolják le! Az ENSZ mégse cse­
lekszik. Tudod, ebben a kérdésben a beszéd ideje
lejárt, most már véget kéne vetni a szörnyűsé­
geknek. Mint ez a vádemelés és elfogató parancs
Omár al-Basír ellen: itt az ideje, hogy a vezetők
feleljenek a történtekért! Az ENSZ meg csak tét­
lenül áll! Egyesült Nemzetek?
Egyesült „semmit-nem-teszek”
Nemzetek, így hívom én őket
inkább! Semmire sem jók!
- Ezek szerint nincs is rájuk szük­
ség? Nélkülük kéne elérni valamit?
- Nem megbuktatni akarom
őket (Mosolyog). Ezt a kérdést
az ENSZ nélkül nem lehet ren­
dezni, ez a feladat rájuk vár.
Azonban, addig is, muszáj vala­
hogyjavítani a helyzeten.

- Hogyan?
- Például az olyan emberi jogi
szervezetek segítésével, mint a
Christian Solidarity International
(CSI). Ok egy részről a rabszol­
gák kimentésével foglalkoznak.
10 dollárért kivásárolják az embereket a rabszol­
gaságból, de soha nem a rabszolgatartónak, ha­
nem a csak a szöktetőnek fizetnek. Másrészről
ellátják a kiszabadítottakat az életfenntartáshoz
szükséges alapfelszereltségekkel. Ne gondolj
luxuscikkekre, de egy ilyen csomag minden
egyes darabja életet menthet: többek között szú­
nyogháló, pokróc és kanna van bennük. Más­
részről egyszerűen nem szabad elfelejtkezni a
problémáról. Itt ülünk egy egyetemen, távol
ezektől a borzalmaktól. Neked viszont ott a ke­
zedben az a toll: használd! íijatok, beszéljetek
róla, foglalkozzatok a témával, hogy végre csele­
kedhessünk is!
Barát Zsófia

Ki mondta, hogy nem tudod meg változtatni a világot?
Ha sokan akarunk valamit, hiszünk benne, és
elszántak vagyunk, akkor igenis megváltoztat­
hatjuk környezetünket.
Az emberek többsége, főleg Magyarországon,
úgy gondolja, hogy fölösleges civilként beavat­
kozni a világ nagy dolgaiba, kicsik vagyunk mi a
változtatáshoz. A sok rossz hír, amivel nap, mint
nap bombáznak bennünket, még inkább elveszi
az ember kedvét bármiféle kezdeményezéstől.
Pedig egyre több mozgalom, szervezet próbál
változtatni rossz szokásainkon, kömyezettudatosabb életre szólítva fel a polgárokat.
Magyarországon április 22-én immár 19. alka­
lommal ünnepeltük meg a Föld napját.
A programot Denis Hayes amerikai egyetemista

indította el 1970. április 22-én a Föld védelmében.
Azóta már több mint 125 ország polgárai és civil
szervezetei kapcsolódtak be a
programba.
E nap alkalmából idén használt
ruhákat gyűjtöttek a Gödörben,
amelyek a Föld napján cseréltek
gazdát. Hasonló programot már
tavaly is szerveztek, így próbál­
ták a szervezők csökkenteni a
használt ruhákkal szembeni
ellenérzéseket. Jótékonysági cé­
lokat is szolgált a program,
ugyanis a megmaradt ruhadara­
bokat a rászoruló családoknak

küldték el. Mivel minden új ruha előállításához
rengeteg energiát használnak fel, ezért a szerve­
zők a ruhacsere révén is próbál­
ták Föld Anyát kímélni.
Hasonló önkéntes környezetvé­
delmi mozgalom a Föld Órája,
amely arra hívott fel mindenkit,
hogy március 28-án egy órára
kapcsolja ki az elektromos be­
rendezéseket, felhívva így a fi­
gyelmet a takarékosság szüksé­
gességére.

Kocsis Agnes

hetedik oldal

�Tudomány, verseny és szórakozás diákköri konferencia jogász módra
Mint ezt a 2009. április 6-8. között megrendezésre
került OTDK is bizonyítja, a diákköri konferenci­
ák remek fórumot biztosítanak ahhoz, hogy egy
joghallgató sajátos és igen összetett formában csil­
logtathassa meg tehetségét. A kitartó, alapos kuta­
tást egy rendkívül érdekes és látványos szakasz kö­
veti: az egyes tagozatokban ragyogó szóbeli elő­
adásoknak, éles vitáknak is tanúi lehettek azok,
akik ellátogattak az Egyetem térre, az ELTE által
vendégül látott XXIX. OTDK-ra.
Jóleső érzés volt látni a sok tehetséges versenyzőt,
és külön örömmel töltött el az a lelkesedés, amivel
a Pázmányos pályázók, opponensek készültek és
érkeztek a versenyre (akár törött lábbal, vagy épp
külföldről, jónéhányan pedig a záróvizsgák nyo­
masztó közelsége ellenére). Ez a lelkesedés igazi kis
csapattá kovácsolta Karunk versenyzőit. Mindenki
igyekezett támogatólag jelen lenni minél több Páz­
mányos versenyző előadásán, és ez a csapatszellem
bizony olyankor is jól jött, amikor kisebb-nagyobb
szervezésbeli problémákat kellett áthidalni (az
ebédidőben elfogyott szendvicsek leleményes pót­
lásától az egyszerre három helyen opponáló diákok
egymást támogató odafigyeléséig).
A három nap komoly tudományos munkát, a re­
mek előadásokat, a sok-sok tapasztalatszerzést
záró vidám fogadáson az jutott eszembe ahogyan
végigtekintettem az akkor már felszabadultan be­
szélgető és borkóstoló diákseregen, hogy pár év
múlva lehet hogy épp közülük kerülnek majd ki az
akkori OTDK-k fővédnökei. Erre nem csak ami­
att gondoltam, mert a jelenlegi védnökök nagy ré­
sze valóban maga is diákkörös volt egyetemi évei
alatt - ahogyan arról kellemes nosztalgiával meg is
emlékeztek az ünnepélyes megnyitó alkalmával -,
hanem azért, mert a rendezvényen is tiszteletüket
tevő védnökök valamennyien a jogászi hivatás csú­
csainak számító posztokat töltenek be.
A szép helyezésekhez minden nyertesnek szívből
gratulálok, és valamennyi résztvevőnek köszönöm
a helytállást!
Pogácsás Anett
Kari TDK titkár

I. helyezett:
Dominek Balázs'. A banki szerződések egyoldalú
módosítási jogának versenyjogi vetületei. Verseny­
jogi és Fogyasztóvédelmi Jogi tagozat. Konzulens:
Dr. Boytha Györgyné, Dr. Szilágyi Pál Béla
Horváth Dusán: A számítógépi programokba
foglalt találmányok nemzetközi védelme. Polgári
Jogi tagozat II. Konzulens: Dr. Boytha György
Kaliczka Alexandra: A közrend a francia és a
magyar nemzetközi magánjogban. Nemzetközi
Magánjogi és Európai Gazdasági jogi tagozat.
Konzulens: Dr. Raffai Katalin
Terhet Péter: Jogelmélet az input előtt - avagy dekonstrukcionista kísérlet egy reális alkotmányon­
tológiára. Jog- és ÁUamclméleti tagozat. Konzu­
lens: Dr. Varga Csaba

II. helyezett:
Farkas Balázs: Kontraktuális és deliktuális fele­
lősség összefüggései és elhatárolása. Polgári Jogi
tagozat III. Konzulens: Dr. Lábady Tamás
Gebesh Serhiy: Csőddel kapcsolatos bűncselek­
mények kezdetektől napjainkig, különös tekintet­
tel a csődbűncselekmény megváltozott tényállá­
sára. Büntetőjogi Tagozat III. - Különös rész II.
tagozat. Konzulens: Dr. Epeijes Krisztián
Horváth Maréit: A Panama-csatorna szerző­
dések. Egy kis nemzet küzdelmei az önállóságért
Nemzetközi Jogi tagozat I. Konzulens: Dr. Kovács
Péter

nyolcadik oldal

Orbán Endre: A gyülekezési jogról. Alkotmány­
jogi Tagozat III. - Alapjogok I. tagozat. Konzu­
lens: Dr. Varga Zs. András
Somlai Dorottya: Jog a realista prózában és a
francia polgári törvénykönyv mint irodalom Jogés ÁUamclméleti tagozat. Konzulens: Dr. Könczöl
Miklós
Urbán Péter: Versenyszabályok alkalmazása a
postai ágazatban. Versenyjogi és Fogyasztóvédelmi
Jogi tagozat. Konzulens: Dr. Tóth Tihamér

III. helyezett:
Nagy Gusztáv: A pénzügyi-gazdasági alkot­
mányjog alapjai. Törekvések a magyar gazdasági
Alkotmány kifejlesztésére. Alkotmányjogi Tagozat
II. - Államszervezet II. tagozat. Konzulens: Dr.
Tcrsztyánszkyné Dr. Vasadi Éva
Serák István: A szerződéskötésre vonatkozó
egyes szabályok és jogi megközelítések a privátau­
tonómia mérlegén. Polgári Jogi tagozat I. Konzu­
lens: Dr. Koltay András
Pintér Attila: Faktoring oda és vissza - szerző­
déstípusok határain túl (avagy a faktoring magán­
jogi kérdéseinek vizsgálata a magyar jogban és
gyakorlatban). Polgári Jogi tagozat IV Konzulens:
Dr. Brehószki Márta
Zalka Gábor: A szándékosság elméleti és gyakor­
lati kérdései. Büntetőjogi Tagozat I.- Általános rész
tagozat. Konzulens: Dr. Újvári Ákos

Különdíjas:
Ablonczy Zsuzsanna: A laikus bíráskodás problé­
májának bemutatása a magyarországi esküdtszéki
ítélkezés történetén keresztül. Magyar Állam- és
Jogtörténet tagozat I. Konzulens: Dr. Horváth
Attila
Dezső Adrienn: A regisztrációs adó aktuális kér­
dései. Pénzügyi Jogi tagozat II. Konzulens: Dr. Ha­
lász Zsolt
Dominek Balázs: A banki szerződések egyoldalú
módosítási jogának versenyjogi vetületei. Verseny­
jogi és Fogyasztóvédelmi Jogi tagozat. Konzulens:
Dr. Boytha Györgyné, Dr. Szilágyi Pál Béla
Farkas Vajk: „A régi törvényességről az új törvé­
nyességbe a törvény által” avagy a legalitás kérdése
a magyar és a spanyol jogállami átmenetben. Al­
kotmányjogi Tagozat II. - Államszervezet II. ta­
gozat. Konzulens: Dr. Varga Zs. András
Gazsó Balázs László: Jelzáloghitelek az Európai
Gazdasági Térségben, különös tekintettel a vonat-

kozó német, osztrák, svájci és magyar szabályozás­
ra. Pénzügyi Jogi tagozat I. Konzulens: Dr. Halustyik Anna, ifj. Dr. Lomnici Zoltán
Horváth Dusán: A számítógépi programokba
foglalt találmányok nemzetközi védelme. Polgári
Jogi tagozat II. Konzulens: Dr. Boytha György
Kurunczi Gábor és Ráth Olivér Zoltán: Szabad
mandátum vagy frakcióhűség. Alkotmányjogi
Tagozat I. - Államszervezet I. tagozat. Konzulens:
Dr. Hajas Barnabás
Molnár SaroltaJudit: Repedések a házasság intéz­
ményén - az élettársi kapcsolat hatása, nemzetközi
tendenciák, hazai lehetőségek -. Polgári Jogi tago­
zat I. Konzulens: Dr. Csapó Orsolya
Srhütt Attila: Racionalizmus, utópia, totalitariz­
mus - A XX. századi diktatúrákhoz vezető út
Oakeshott, Molnár és Mannheim elméletének
tükrében. Jog- és Államelméleti tagozat. Konzu­
lens: Dr. Fekete Balázs
Serák István: Hasonlóság a különbözőségben - a
szomszédjogok és a telki szolgalom intézményé­
nek összevetése de lege ferenda, az osztrák, német
és svájci szabályozás tükrében. Polgári Jogi tagozat
I. Konzulens: Dr. Landi Balázs
Tóth-Zsámboki Judit: Az életveszélyt okozó testi
sértéssel kapcsolatos problémákról. Büntetőjogi
Tagozat II. - Különös rész I. tagozat. Konzulens:
Dr. Újvári Ákos
Veres Zoltán: Környezetvédelmi szempontok a
tulajdonjog korlátozásához. Kömyezetjogi tagozat.
Konzulens: Dr. Bándi Gyula

Opponensi díjban részesült:
Deák József, Büntetőeljárásjogi tagozat
Horváth Zsófia, Kriminológia tagozat
Stefáiiich Éva, Telekommunikáció és médiajogi
tagozat
Vtrga Adám, Alkotmányjogi Tagozat II. - Állam­
szervezet II. tagozat
lüss Katalin, Magyar Állam- és Jogtörténet tago­
zat II.

Belharc

Pázmányosok versenye volt a jogelméleti szekció
Ha nincs a Pázmány, idén kimarad az OTDK
programjából a jog- és államelméleti szekció.
Egyetlen eltés jelölt kivételével, kizárólag pázmányosok mutattak be dolgozatot e tagozaton belül,
így a díjakat is csak pázmányosok nyerték: mind
az első, mind a második helyet, valamint a különdíjat is egyetemünk hallgatói vihették haza.
Ám mégsem pázmányos verseny volt, hanem igazi
jogelméleti döntő, ahol az ellenfelek hiánya nem
az indulókat, hanem a hiányzókat minősítette.
A dolgozatok ugyanis a jog- és államelmélet igen
széles skáláján mozogtak: volt politikai filozófia,
eszmetörténet, jogontológia, jog és irodalom, vala­
mint alkotmányelmélet. Ekként a Pázmány jogi
kara - kiváltképp Jogbölcseleti Tanszéke - egy má­
sik egyetem szervezte országos rendezvényen bi­
zonyíthatta, más jogi karok jogbölcsész tanárai
előtt, hogy nálunk a jogelméleti oktatás valóban

továbbgondolható és továbbgondolt irányokba te­
reli a diákokat. A zsűri elnöke. Takács Péter a
szekcióülés végén külön kiemelte ezért Varga Csa­
ba munkásságát - elvégre az ő szellemi műhelyé­
ben folyó oktatás sikerét bizonyítja a díjazott dol­
gozatok eredményessége. Varga Csaba és Péteri
Zoltán egy olyan jog- és állambölcseleti oktatás,
kutatás alapjait rakta le 1995-ben, ami - amint azt
a korábbi OTDK-k liasonló sikerei is mutatják - a
liazai jogelmélet első számú intézményevé, közös­
ségévé tette az itteni Jogbölcseleti Tanszéket és
holdudvarát az elmúlt másfél évtizedben. Az egy­
kori pázmányos díjazottak közül pedig számosán
- mint Paksy Máté, Cseme Péter, Tattay Szilárd,
Jakab András vagy Könczöl Miklós - oktatóként,
konzulensként, kutatóként folytatják immáron
munkásságukat.
Sepp Schluiferer

�A 2009. évi XXIX. jogi OTDK eredményeinek értékelése
I. Általános megállapítások
Az első helyek száma szerinti sorrend: 1. ELTE
ÁJK (8), 2. Szegedi Tudományegyetem SZTE (7),
3. Pécsi Tudományegyetem PTE (6), 4. Győri
Egyetem SZE (5), 5. PPKE JÁK (4), 6. Miskolci
Egyetem ME (2), 7. Debreceni Egyetem DEI (1),
8-10. Károli Gáspár Református Egyetem KRE,
Rendőrtiszti Főiskola RTT; Babes-Bólyai Egyetem
BCR (0).

A Karok által elért összes helyezés alapján a sor­
rend: 1. ELTE (28), 2. PPKE JAK (27), 3. PTE (24),
4. SZTE (20), 5. ME (17), 6-7. DEI, SZE (10), 8.
BCR (5), 9. KRE (4), 10. RTF (0).
A Karok által elért I. II. III. helyezéseket és különdíjakat 4, 3, 2, 1, ponttal pontozva a sorrend: 1.
ELTE (68), 2. PTE (60), 3. SZTE (56), 4. PPKE
JÁK (54), 5. DEI (39), 6. ME (32), 7. SZE (28), 8.
BCR (7), 9. KRE (5), 10. RTF (0)
Az utóbbi évekhez képest jelentős változás a Sze­
gedi és a Pécsi Tudományegyetem jelentős erősö­
dése, és az ELTE korábbi rendkívüli nagy fölényé­
nek erőteljes mérséklődése.
Feltűnő a Győri Széchenyi Egyetem 5 első helye,
amely azt mutatja, hogy a létszámához képest kis
kar néhány hallgatóval nagyon intenzíven foglal­
kozott. A korábbi évekhez képest erőteljesen
visszaesett a Debreceni és a Miskolci Egyetem,
valamint a Károli Egyetem.
Változás volt a korábbi évekhez képest, hogy meg­
emelték a Karok nevezési keretét ennél fogva több
volt a szekció, mint a korábbi években.

II. Karunk eredményeinek értékelése
Feltétlenül pozitívum a korábbi évekhez képest,
hogy 50 fős nevezési keretünket ki tudtuk tölteni.
Ennél fogva hallgatóink több szekcióban lényege­
sen több díjat nyertek, mint a legutóbbi OTDK-n
(50 nevezett hallgatónkból 27 nyert díjat, ami fel­
tétlenül nagyon dicséretes teljesítmény). Ezúton is

gratulálunk a jó helyezéseket elén hallgatóinknak.
A Karok között mi értük el a legtöbb második he­
lyezést, és mi nyertük el a legtöbb különdíjat.
Ugyan akkor ez a tény azt is bizonyítja, hogy átla­
gosan ugyan jó dolgozatokkal szerepeltünk, de a
többi karhoz képest relatíve kevesebb volt az egé­
szen kiugró teljesítmények száma.
Mindenesetre összeredményeink azt bizonyítják,
hogy a legutóbbi OTDK óta pozitív változás állt
be a diákköri munkában, ennek tulajdonítható,
hogy a 2007. év 5-6. helyezésével szemben összeredményünket tekintve benne vagyunk a legjobb
négy karban.
Negatívumnak tekinthető, hogy a 34 szekcióból
14-ben nem tudtunk egyetlen helyezést sem elérni,
7-ben pedig egyáltalán nem is indítottunk dolgo­
zatot.

III. A kari TDK értékelése
Sikeres volt a két OTDK közötti három kari
TDK lebonyolításának ötlete a korábbi 2-vel
szemben, ugyanakkor viszont lényegesen jobb
eredményt érhettünk volna el, ha az első két kari
TDK-n nevezésre feltétlenül elfogadott dolgoza­
tok közül, 12, időközben már végzett hallgatónk
vállalja az indulást. Ha e dolgozatok indulnak,
minden valószínűség szerint lényegesen jobb lett
volna az eredményünk, akár az első helyen is sze­
repelhettünk volna.
A visszalépő hallgatók helyett a 2009-es tavaszi
kari TDK-n feltételesen javasolt 15 dolgozatból melyet egyébként helyesen és mindenkivel egyet­
értve neveztünk - csak kettő kapott különdíjat és
egy ért el második helyezést. Ugyanakkor a 2009es tavaszi kari TDK-n a feltétlenül nevezésre java­
solt 16 dolgozatból 8 szerzője nyert díjat. Mindez
azt mutatja, hogy a Kari TDK-k kiválasztó szere­
pe az OTDK-ra való nevezésnél jó és objektív.
Természetesen a 12, OTDK-szereplést nem vállaló
hallgatóinkkal szemben jelenleg semmiféle esz­
közünk nincs, hogy vállalják az egynapos OTDK
szereplést, pedig ez nekik is feltétlenül érdekük­

Ne ítélj, mert megítélnek!
Az ember azt hihetné, hogy talán most már vége,
de nem. Bizonyos, nem is olyan nagy időközön­
ként előjön a téma: Kaiser Ede ártatlan, Varga Zol­
tán bíró úr tévedett, és ahelyett, hogy (az IRM
egyik korábbi vezető beosztású embere szavaival
élve) abbahagyná a bíráskodást, és elmenne taníta­
ni, még ki is nevezték főbírónak. Meg egyébként
is, hogy ilyen történhet, az a magyar bírósági rend­
szer szégyene, és egyáltalán, ha valamelyik bíró hi­
bázik, a bírói kar „összezár”, és mindenfajta vizs­
gálatot kizárnak.
Botrányszag van, és az emberek általában szeretik
a botrányszagot. Nem véletlen, hogy a híradók 8090 százalékban rémhíreket sugároznak... Meg az
sem véletlen, hogy ilyen légkörben, ilyen jellegű
médiareakciók után a laikus igazságszolgáltatásba
vetett amúgy sem túl erős bizalma meginog.
Legújabb e témában adagolható médiaszenzáció,
hogy a megtestesült jóság és áratlanság (aki egyéb­
ként a többi 24 vádpontban elismerte bűnösségét,
amik alapján szintén simán tényleges életfogytot
kaphatna, hiszen például Mór előtt egy héttel lőtt
le közvetlen közelről egy pénzszállítót), Kaiser
Ede könyve megjelent „A món ártatlan” címmel.
És viszik is, mint a cukrot. Csak azt csodálom,
hogy Havas Henrik nem készített újabb egyórás
riportot vele...
Virga Zoltán tanár úr szemináriumára jártam két
félévet is. Időnként beszélt nekünk a móri ügyről.
Újvári Ákos tanár úr (aki akkor fogalmazóként

volt jelent a tárgyalásokon) is meséit egy-két dol­
got ezzel kapcsolatban. Ott voltam Bolcsik Zoltán
(a móri ügy nyomozásának időpontjába az NNI
igazgatója) előadásán is, több mint egy órán át
liallgattain a bizonyítékok felsorolását és elemzé­
sét. Talán ezek alapján állíthatom, hogy ha nem is
ismerem az ügy össze részletét, de elég alaposan is­
merem a bizonyítékokat, amelyek Kaiser ellen
szóltak. Én csak egy joghallgató vagyok, de ezek
alapján minden kétséget kizáróan bizonyítottnak
tartottam Kaiser Ede bűnösségét. Mlint ahogy tet­
te ezt Varga Zoltán tanár úron kívül még másik
kilenc bíró is akik az ügy fcllebbvitclénél eljártak.
És ahogy gyanítom ti is tennétek, ha ismernétek
az ügyet. Varga Zoltán kétszer nyitotta meg újra a
bizonyítási eljárást, mert a perbeszédek alatt jelez­
ték neki, liogy újabb lehetséges bizonyítékot talál­
tak. Azt hiszem ennél precízebben, minden körül­
ményt alaposabban mérlegelve nem nagyon le­
hetett volna eljárni. És mégis tévedett a dolgok
jelenlegi állása szerint. Mint ahogy tévedett a ki­
lenc másik bíró, tévedtem én, és tévedtek mind­
azok, akik úgy gondoltuk a bizonyítékok alapján,
hogy Kaiser az egyik móri mészáros.
Az Egyetem tér 1-3. (Kilényi Géza professzor után
szabadon) egyik oktatója, aki tudomásom szerint
soha életében nem volt gyakorló jogász, harsogva
követelte Varga Zoltán fejét. Azt nem tudom,
hogy miért csak az övét, azt meg még kevésbé,
hogy az ügy összes részletének ismerete nélkül

ben állna. Gondolkoznunk kell azon, hogyan tu­
dunk ezen a helyzeten változtatni, mert a nevezés­
re elfogadott dolgozatokban nem csak a hallgató­
nak, hanem a konzulenseknek is jelentős munkája
fekszik.
Összességében lényegesen javuló teljesítményünk­
ből - amely főleg a nagyszámú helyezésben nyilvá­
nult meg - azt a következtetést vonhatjuk le, hogy
a valóban kiváló hallgatókkal a jelenleginél több
időt kell foglalkozni (legalább egy-másfél évet az
OTDK előtt). Feltétlenül figyelembe veendő a ko­
rábbi években kiadott tájékoztató (megtalálható a
kari honlapon), amely a jó OTDK-szereplés felté­
teleit, kiindulópontjait tartalmazza. Nagyon hasz­
nos, hogy kitöltöttük 50 fős nevezési keretünket,
mert sok hallgatónk szerzett személyes tapasztala­
tot, viszont az is látható, hogy néhány hónapos

munkával elkészített - egyébként jó kiindulópont­
tal rendelkező, fantáziadús - dolgozatoknak a
végső jó helyezések szempontjából nincs esélyük.

Jobbágyi Gábor
tudományos dékánhelyettes
hogy vette ehhez a bátorságot, én mindenesetre
nem tettem volna a helyében. De nem csak ő kon­
gatta a vészharangot korrupt, gyenge és állandóan
hibázó bírósági rendszert kiáltva. Parlamenti kép­
viselők, jogászok és újságírók jajveszékeltek és
átkozódtak. Vagyis jajveszékelnek és átkozódnak a

mai napig, aliányszor csak előkerül a móri ügy.
Nlit tehet erre az ÓIT? Nem kezdheti el felolvasni
a móri ügy aktáit valamelyik tévében, hogy min­
denki számára ismertté váljanak a részletek. Még
csak azt sem mondhatja, hogy csak az írhat cikket,
csak az nyilatkozhat Kaiserről, aki ismeri az egész
ügyet. De azt megteheti, és meg is tette, hogy gya­
korlatilag egyhangúlag megszavazták Varga Zol­
tán Legfelsőbb Bíróságra történő kinevezését.
Ehhez szeretnék magam és barátaim, évfolyam­
társaim és talán az összes hallgató nevében utóla­
gosan is gratulálni Varga Zoltán tanár úrnak!

Kovács Bence

kilencedik oldal

�Jogász példatár 1.
Rétvári Bence, országgyűlési képviselő
Most induló sorozatunkban karunk olyan öregdiákjait szólaltatjuk meg egy-egy rövid
inteijú keretében, akik dolgos életük első éveivel példák lehetnek a mai pályakezdők
számára, Elsőként Rétvári Bencét, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési
képviselőjét kérdeztem.
- Az első végzős évfolyamok egyikében végeztél:
mik voltak a hőskor legfőbb jellemzői - akár a hall­
gatóságot, akár a lehetőségeitek szempontjából?
- Ugyan nem az első évfolyamba jártam, ha­
nem a negyedikbe (1998-2003), de még az egye­
tem épülésének időszakában voltam hallgató.
Az építkezés miatti olykor mostoha körülmé­
nyek óhatatlanul is összekovácsoltak minket.
Ennek rengeteg pozitív hatása volt. Segítettük
egymást jegyzettel, és minden más módon, sok
közös programot szerveztünk. Az összetartásra
jó példa, hogy ha pl. sorban álltunk a földhiva­
talban, bíróságon az iratbeadásra várva, és volt
előtted egy Pázmányos, akkor biztos beadta a te
anyagaidat is, és ezzel néha órákat nyertél. Az
induló évfolyamoknak - főleg a HÖK-ösöknek - pedig lehetősége volt az új kari élet és
hallgatói érdekképviseleti rendszer kialakításá­
ra, ami a mai napig meghatározó maradt.
- Hogyan látod ezzel szemben ma, tíz évvel később
az egyetemet?
- Szerintem szépen épül és gyarapszik az egye­
tem. Akkor ér(het)i el majd igazi arculatát, ha
az oktatóinak a többsége már a volt Pázmányos
hallgatók közül kerül ki.
- Hogyan emlékszel vissza az egyetem utáni első
éveidre? Mivel foglalkoztál először, és hogyan, mi­
kor lett belőled „hivatásos" politikus?
- Egyetem után ugyanabban az ügyvédi irodá­
ban jelöltködtem, ahol másodéves koromtól
kezdve dolgoztam. Nagyon jó hangulatú iroda
volt, sokféle üggyel találkozott az ember. Jó
alap volt a szakvizsgához, vagy a mostani saját

Tanulj meg
olvasni!
Olvasásfejlesztési tréning május 23-24.
Egyetemistaként, főiskolásként a hallgatóknak
szemeszterenként több ezer oldalnyi tananya­
got, kötelező és ajánlott olvasmányt kell feldol­
gozniuk, és ez az általános iskolában tanult
módszerekkel szinte reménytelen vállalkozás.
A diploma után is rengeteg írásos információ
vár ránk: szakkönyvek, tanulmányok, jelenté­
sek, összefoglalók, e-mailek, folyóiratok, hírle­
velek sokaságát kell elolvasni munkahelyi kör-

ügyvédi irodához. A politika kiskoromtól kezd­
ve érdekelt. Az egyetemen HŐK elnök voltam,
sok egyesületben tevékenykedtem, úgyhogy in­
nen nem meglepő lépés a politika. Ha az em­
berben van elszántság nagyívű tervekre, akkor
könnyen fordul a közélet irányába. A politiká­
ban pedig szintén mindenhol találkozom Pázmányosokkal.
- Miben más ma a pályakezdők helyzete, mint Ne­
ked vagy évfolyamtársaidnak? Könnyebb vagy ne­
hezebb?
- Nem szívesen lennék most pályakezdő. Saj­
nos az én évfolyamtársaim közül is sokan hagy­
ták el Magyarországot, hogy jobban boldogulja­
nak. A következő években szerintem nagyon
nehéz lesz a pályakezdők helyzete, ezért min­
denkit arra biztatok, hogy minél több gyakorla­
tot szerezzen már az egyetemi évek alatt.

Sergő András

Május 23-24. között rendezzük következő tré­
ningünket, amely szombat-vasárnap 9-16 óráig
tart, és amelyen Pázmányos diákok akár 10.000
forintért is részt vehetnek. További részletek és
jelentkezés weboldalunkon, a wwwjak.ppke.
hu/karrier címen.

Lehet más?

Valószínűleg nem. Pedig mostanság egy párt is
hirdeti, hogy dehogynem, igenis lehet más a po­
litika. És bár szimpatikusak jelszavaik - mi le­

gyintünk csupán. Nem hiszünk már a mindent
megváltoztató szempillanatban - de talán alul­
ról építkezve, a kertjeinket gondozva egyszer,
valamikor tényleg lehet más.
A politika meg úgyis olyan, amilyen. Annyi
konzervatív szkepticizmus maradt még ben­
nünk - sőt, egyre inkább már csak az maradt -,

tizedik oldal

hogy ne higgyünk a hirtelen és azonnali és fé­
nyes változásokban. A forradalmak története is
mutatja, hogy a „mézes hetek” hamar elfoly­
nak. Egy ideig még álldogálunk, topogunk, néhányan ordibálnak kettőt, hármat - ám végül
úgyis hazamegyünk. A forradalmak, akár
győznek, akár nem, mindig így végződnek.
Persze, kilátástalan helyzetek idején jó hinni,
hogy lehet más. Hogy bár a történelem eddig
mindig másképp mutatta - mi itt és most mégis
kilépünk a medréből.
François Őst brüsszeli jogfilozófus írja, hogy
egy hagyományból ki lehet szakadni - de magá­
ból a hagyományból, mint olyanból, semmi­
képp. És a hagyomány nem pozitív fogalom.
Leíró jelenség. A hagyomány mindaz, ami kör­
bevesz bennünket. Itthon például a kádári világ
nyárspolgári, provinciális, zsigulis, aranyászokos
lassú, keleties világa. Nékünk ez jutott - és aki
itthon akar konzervatív lenni, paradox módon,
ezt védené. Lánczi András szerint viszont éppen
az a paradoxon, hogy nálunk azok nevezik ma-

gukat konzervatívnak, akik változást akarná­
nak. Minimum egy másik hagyományt. Pedig
hagyomány nem teremthető csettintéssel, elő­
rehozott választással, kétharmaddal. Új alkot­
mány sem eredményez új hagyományt. A ha­
gyomány az, ami van. És ebben értelmeződik
át, romlik le, bomlik fel, kásásodik el minden.
Kétharmad, új alkotmány, mifene. Mert bármi,
amit jogi eszközeinkkel teszünk, értelmét nem
az eszközben, hanem az eszközt értelmező,
használó közegben nyeri el. Az alkotmány je­
lentése ekképp az, ami a mi kultúránk, erőnk,
akaratunk révén jelentésként kijegecesedik
belőle. Nem az alkotmánnyal van hát a baj, ha
éppen jelentésével, eredményeivel elégedetlenek
vagyunk - hanem velük, velünk, vele, veled,
velem.
A politika ott téved, hogy rögtön többes szám­
ban beszél. A változásnak nem onnét kell kiin­
dulni. Hanem tőlem, tőled, tőle, s csak aztán
tőlünk és tőle.
Terhet Péter

�Jó szomszédság
Van egy gyümölcsöskertünk Budapest hatá­
rában. Gondosan ápolt, jól termő fák vannak
benne, de termés sohasem marad nekünk. Vala­
hogy mindig egy-két nappal korábban leszed­
nek mindent a szomszédok. A kertben állt egy
kis faház. Apám nagybátyja építgette, szépítgette - mígnem egy szép napon a szomszédok
fel nem gyújtották. Porig égett, de nem lehetett
bizonyítani semmit, meg hát a rokonságom
sem az a „perlekedő” típus, így hát apám nagy­
bátyja nekiállt, újra felépítette, kicsinosította újra felgyújtották. Az első elkeseredés után a
család összefogott, és építettünk a faház helyé­
re egy nagyobb, erősebb és még szebb tégla­
házat. Nem egyszer betörtek, és a lukas gumi­
csizmát is elvitték. 2008 februágában a kedves
szomszédok éppen az ablakokon és az ajtó lévő
vasrács lefeszítésével foglalatoskodtak, amikor
a másik szomszéd észlelte a helyzetet. Elzavarta
őket, és kihívta a rendőröket. Mire a szerv kiért,
kedves barátaink visszasomfordáltak, elvitték a
rácsokat, sőt, az ereszt is leszedték, és még arra
is volt idejük, hogy a véletlenül arra járó keres­
kedőknek eladták az egész szerzeményüket
kemény 7.500 magyar forintért. Az okozott kár
180.000 forint volt. Na ebből már eljárás kere­
kedett, aminek során kiderült, hogy jó szomszé­
daink enyhén szólva sem makulátlan előéletűek: egyikük tizenötödször lett elítélve a bíróság
2009 márciusában hozott ítéletével. Mindketten
6 hónap börtönbüntetést kaptak, és mellé mini­
mális pénzmellékbüntetést. Mivel az egyikük
felfüggesztett próbaideje alatt követte el a fent

taglalt manővert, ezért ő így összesen már 12
hónap letöltendővel gazdagodott.
És hogy mindebből mi hogy jöttünk ki? Polgári
jogi igényünket a bíróság - ahogy szokás - más
törvényes útra terelte - vagyis ha akarjuk, ak­
kor egy-két év pereskedés után megítéli egy
másik bíró, hogy a szomszédok kötelesek ré­
szünkre valamennyi kártérítést fizetni. Hogy
miből, az más kérdés, mert mindkét elkövető
munkanélküli... így tehát a magunk részéről
valószínűleg véget is ért volna a történet, csak
vártuk volna, hogy 8 hónap múlva jó magavise­
lettel a szomszéd kiszabadul, és folytatja, amit
abbahagyott. Ámde következő látogatásunkkor
a telken (két héttel ezelőtt) nagy örömmel
láttuk, hogy egy-két gyümölcsfa - köztük az
egyik legjobban termő almafa hiányzik. Valaki
szépen kulturáltan kivágta, és elvitte. Ha bárki­
nek tüzelő kellett volna (ebben a hideg télies
időjárásban természetesen megérteném), akkor
ott volt a kert végében az előző két faházból
megmaradt faanyag némileg kormosán ugyan,
de legalább már nem kellett volna fáradni a ki­
vágásával... Szóval kártérítésre csak egy-két év
múlva számíthatnánk, de akkor sem biztosan,
ám előtte 8 hónap múlva kiszabadul a szom­
széd, aki várhatóan nem komái majd minket to­
vábbra sem, de addig is valaki már jelezte, hogy
törődnek továbbra is velünk.
Ilyenkor élmény a családban jogásznak lenni, és
hallgatni, hogy miért ilyen az igazságszolgálta­
tás. Mit mondhatnék nekik? Többé-kevésbé jó
ez a rendszer, csak kegyetlenül túlterhelt, ezért

ilyen lassú? A súlyosabb büntetéseket pedig em­
berrablóknak és apagyilkosoknak tartjuk fenn?
Hát ez nem lesz számukra kielégítő válasz. Ér­
tem én, hogy válság van (mondjuk egy éve még
nem volt) de vajon nem lenne kifizetődő hoszszútávon, ha több rendőr, több ügyész és több
bíró lenne? Ha egy rendesen, gyorsan működő
rendszer egy ilyen elkövetőt a lopástól számított
két-három héten belül leültetne? Biztos vagyok

...lenne inkább a Máris doktor a szomszédom

benne, hogy kétszer is elgondolkodna rajta,
hogy fél év börtön után szabadulva két hét el­
teltével visszamenne-e oda? A börtönmunkával
keresett pénzéből pedig az okozott kárt téríte­
nék meg. Egy ilyen hatékonyan működő rend­
szerben a kiszabott büntetésnek talán lenne
visszatartó ereje. Ez pedig nem csak a társada­
lom biztonságtudatának tenne jót, hanem való­
színűleg a gazdaságnak is, így tehát befekte­
tésnek is lehetne tekinteni - ha már a pénz a
kifogás...

Kovács Bence

Majdnem Európa: a Ráday utca
Cikksorozatunkban a Kar környékén található ven­
déglátóhelyeket látogatjuk, azt szeretnénk kideríteni,
melyiket isjavasolhatjuk egyértelműen, és melyik az,
amit jobb elkerülni. Módszertanunk: álcázva köze­
lítjük meg a kiszemelt egységet, és kérlelhetetlenül
szigorúak leszünk. Mai áldozatunk - kissé rendha­
gyó módon - nem egy adott vendéglátóhely, hanem a
Ráday utca, mintjelenség.
Néhány évvel ezelőtt Ferencvárosban, a Kálvin
térnél történt valami, ami nem illeszkedik a szo­
kásos budapesti közterület-felújítások sorába:
itt ugyanis nem pláza vagy mélygarázs épült,
hanem egy viszonylag szürke, jellegtelen ut­
cácskáját változtatták át sétálóutcává. Ez a va­
rázslat igencsak hasznos volt, hisz fővárosunk
értékelhető közterületei vagy gigantikus villamosátszállók, mint a Moszkva tér, vagy épp a
Móricz, vagy pedig az ide látogató turisták in­
tézményesített kirablására szakosodott furcsa
helyek, ahová épelméjű lakos még véletlenül
sem teszi be a lábát (Váci utca, Vár).
Azonban nem lennénk itthon, ha ez nem ala­
kult volna némileg furcsán és ellentmondáso­
san: a „Ráday” volt ugyan az első olyan felújí­
tott közterület, amely tervezésekor kifejezett
igény volt, hogy egyfajta közösségi teret hozza­
nak létre; amely pedig nem létezhet olyan he­
lyek nélkül, ahol a vándor megpihenhet - ez
azonban némiképp felemásan sikerült.

Az utca vendéglátóhelyei ősztől tavaszig nélkü­
löznek mindenféle egyéniséget, gyakorlatilag
egyforma, feledhető egységeket találhatunk itt,
illetve néhány galériát; azonban a tavasz bekö­
szöntővel igen bájos, kiülős helyekkel (túl)zsúfolt, egybefüggő „terasz?’ jön létre, ahol bizony
jólesik megjelenni a magunkfajta harcedzett
vendégnek - némely helyről azonban keserű
szájízzel távozunk. Szerencsére a kezdeti divat
elmúltával mind a kiszolgálás, mind pedig (diá­
koknál felettébb hangsúlyos dolog!) az árak is
normalizálódtak, volt olyan hely (egy teázó név és cím a szerkesztőségben), amely többszöri
tulajdonosváltás után a borzalmasan gyatra ka­
tegóriából az erős közepes mezőnyébe küzdötte
fel magát. Akad néhány üdítő színfolt (mint
például a Pointert Pub), amely felveszi a ver­
senyt a közeli Mikszáth térrel, vagy a Prága leázóval is. Jól tudom, milyen nehéz úgy kellemes
helyet üzemeltetni, hogy 500 méteren belül
nagyjából tucatnyi versenytárssal kell számol­
nunk; azonban itt átgondolt üzletpolitika, és ki­
emelkedő személyzet nélkül lehetetlen egy sze­
zonnál többet túlélni.
Fontosak a tavasztól őszig zajló „Kultucca” ese­
ményei, az itteni koncertek csábítóak mindenki
számára, és bár környék nem is olyan régen
még nem számított a tágabb értelemben vett
belváros nyugodtabb vidékei közé, ahol az em­

ber szívesen sétálgatott volna az éjszaka köze­
pén, ez az utóbbi évek során gyors ütemben
normalizálódott (bár a Kecskeméti utcai rend­
őrőrs tervezett bezárása vélhetően nem tesz
majd jót ennek a folyamatnak); így ma már tel­
jesen vállalható csillagos éjszakákon is.
Összegezve: a „Rádayba” ma is jó kiülni, még

mindig sokkal kellemesebb, mint a hasonló
koncepciójú Liszt Ferenc tér nívósabb helyei amelyek sajnos hangulatukban nem a bohém
egyetemisták, inkább befutott öregdiákok szá­
mára kínálnak örömteli időtöltést.
Horváth László

tizenegyedik oldal

�Tábortűztől a hang versenytermekig
Az akusztikus gitár rövid története
Mi jut eszünkbe, ha valaki hátán gitártokot látunk
jártunkban-kekünktón? Az első kósza gondolat le­
het, hogy az illető bérgyilkos és épp az „ügyfelet”
készül a hangszernek látszó tárggyal az örök va­
dászmezőkre küldeni. Ezek után kimászunk az „El
Mariachi” és más hasonló műalkotásszámba menő
filmek katartikus hatása alól, és a gitárost kezdjük
fürkészni. Megannyi korosztály és stílus képviselteti
magát, és számuk szerencsére nő.
Mitől vonz ennyi embert ez a hangszer? A válasz
egyszerű: technikailag gyorsan tanulható egy bizo­
nyos szintig. Az első pár akkord néhány hét alatt
megvan, ezzel már számokat kísérhetünk. Mire vi­
szont a bonyolultabb skálák és jazz-akkordok jön­
nek, évek telnek el. Igazi mesterré válni csak keve­
sek tudnak. A kihívás az a gitárosnak, hogy olyan
szinten tudjon játszani, ami kiemeli a „gitározgatók”
népes táborából.
Az ember társas volta és a közösségi muzsika szere­
tető is népszerűvé teszi hangszerünket. Ki hallott
buliról valamilyen „zajkeltő eszköz” nélkül?
Sok minden szóba kerülhet ilyenkor, de hamar kizáijuk őket egy társaságban, ahol nem zenészek
gyűlnek össze. Fúvósokon való játék közben nem
leltet énekelni, rezesek esetén még a liangerő is kri­
tikus. Én legalábbis nem ülnék egy trombitás mellé
a tábortűzhöz, amikor a „Börtön ablakába” című
örökzöld sláger két versszaka közt játszik közjáté­
kot, bármily művészien teszi is. Nem beszélve a
szomszédról, aki aznap este nem velünk táncol, és
éjfél körül elege van belőlünk. Rézfúvóson lialkan
játszani ugyan nem lehetetlen, de lia már előkerül a
tokjától, akkor nem is érdemes. További gond ezzel
a hangszercsoporttal, hogy hangzatokat önmagában
nem játszik, egész zenekarunk meg általában nincs.
Óriási népszerűségük ellenére a billentyűsöknél a
méret a probléma. Próbáljunk meg egyszer egy pán­
céltőkés zongorát a vállunkra venni! ígéretes próbál­
kozások jelentek meg több hangszergyártónál, de
ezek elektromosak és még mindig nehézkesek. Egy
hárfánál még mindig könnyebb, nem beszélve egy
dobfelszerelésről, ami dallamot nem játszik, de han­
gulatot teremthet, főleg, ha föl kell vinni az emelet­
re. Ugyanez a baj a vonósok egy részével, ráadásul
mindegyik nehezen tanulható olyan szinten, hogy
ne meneküljön a hallgatóság.

Maradnak a pengetős hangszerek. Méretük optimá­
lis; ha épp morcos a szomszéd, könnyed egyszerű­
séggel játszható rajta a leghalkabb pianissimo, ak­
kordjátékra is alkalmas, sőt, énekelni is hagyja a rajta
játszót. Közülük a gitárt minden valószínűség sze­
rint az emeli ki, hogy hangzása a legáltalánosabb, a
leguniverzálisabb. A banjo, az ukulele vagy a man­
dolin igencsak speciálisak, nincsenek elterjedve min­
den kultúrában, ezért nem is használatosak olyan
széles körben, mint a gitár.
Az időtartam, míg a mai hangszerhez eljutunk, évszá­
zadokban mérhető. Talán a legkorábbi még létező gitár
egy 1590 tájáról való, öt hangra hangolt, 68 cm húr­
hosszúságú történelmi emlék. E korszakban a formai
és hangolási változatosság óriási. Csak a 16, században
kezdenek áttérni a nagyobb méretre és az öt különbö­
ző hangmagasságra. Az „öthangú” barokk gitárok
csak a 18. század közepén kezdenek szabványosodni
ilyen téren, mégpedig Ä-D-G-H-E hangolásban. Ek­
korjelenik meg Angliában és Franciaországban a hato­
dik hang, a mély E. Ezek után már csak egy lépés a hat
húr megjelenése Olaszországban és Franciaországban,
ami megegyezik a mostanival.
A ma ismert „klasszikus gitár” csak a 19. század fo­
lyamán alakult ki. A fejlődés elsősorban Antonio de
Torres érdeme volt. Nagyobb testű, szélesebb hang­
szereket készített és kitalált egy új merevítőrend­
szert a test, pontosabban a fedlap belső oldalán. A
hangterjedelmében is megnövelt új gitár-koncepció
széleskörű ismertségre tett szert, hatása végigsöpört
Európán.
A spanyol gitárok közül a 20. század elejéig a fla­
menco volt a legnépszerűbb. Flamenconak nevezik
az Andalúziában élő cigányok népzenéjét. Fontos
eleme a gitárjáték, melynek jellemzője a fedlapon
való dobolás és az éles, rövid hangok. A flamencogitár abban különbözik a klasszikustól, hogy sokkal
könnyebb és a húrok közelebb vannak a fogólap­
hoz, elősegítve a gyors, ütőhangszerszerű játékot.
A klasszikus gitárok nagy része Torres modelljének
mintájára készül, bár újítások mindig voltak és min­
dig is lesznek. Az egyik legjelentősebb úttörő az
1833-ban, Ncwöörkban létrehozott Martin cég volt.
Alapítója, Christian Frederick Martin Németország­
ban született, majd emigrált Amerikába. Hamaro­
san Pennsylvaniába, Nazareth-be költöztek, oda,

ahol a gyár ma is áll. Fo­
kozatosan szabadultak
fel az európai hatások
alól, és kezdték meg­
valósítani egyéni elgon­
dolásaikat, ezek közt a
híres X-merevítést, ami
hozzájárult a Martin gi­
tárok sajátos hangjának
kialakításához.
Az ’20-as-’30-as években
két jelentős változtatást
végeztek a hangszereken.
A bélhúrokat acélhúrok­
kal helyettesítették, ami
maga után vonta az
egész nyak megerősíté­ Noel Gallagher is szereti...
sét, de új húrlábat is ka­
pott a modell és a bordázatát is megerősítették. A
nyakat kijjebb emelték a testből, meghosszabbítva
azt és könnyebb játékot biztosítva a magasabban fekvő bundokon.
Martin a fémhúros gitár megkonstruálásával átlépte
a klasszikus gitár határait. Ezek az új hangszerek
már más stílushoz tartoznak: ma főik, vagy westem-gitároknak hívjuk őket. A kép még árnyaltabb
lett a domború fedíapos jazzgitárok megjelenésével.
Ennek úttörője Orville Gibson volt. Természetesen
sok cég gyártott még ilyen hangszereket sikerrel,
egészen az elektromos gitárok megjelenéséig.
A hangerő állandó probléma volt, ha színpadra kel­
lett állni. A testet a Dreadnought után tovább már
nem lehetett növelni, mert esetlenné vált volna. A
tervezők találékonysága persze nem ismer határo­
kat. Kitalálták már a ’30-as évekre a rezonátoros gitárt-másik nevén dobro-t, ami az utolsó a sorban,
ami kizárólag elektronika nélkül működik. Testük
fémből vagy fából készült és a bennük elhelyezett
alumíniumkúp-ez a rezonátor-hivatott a hangerő
növelésére. Érdekes, igen jellegzetes hangjuk miatt
ma is keresettek, bár igen kis számban fellelhetők.
Itt, ha egy lépéssel továbblépünk, átjutunk egy má­
sik dimenzióba: az elektromos gitárok birodalmába,
melyek nem azért különböznek az imént fölsorol­
taktól, mert annyira másképp játszunk rajtuk, ha­
nem azért, mert teljesen más kultúra szülte őket: a
tömegszórakozás, a tízezres szuperkoncertek és
audiovizuális effektek világa, melyben az akuszti­
kus gitár csak kiegészítő bár, de még mindig tiszte­
lettel övezett hangszer.
Bujdos Iván Ákos

A Démon gyermekei

Kis teremben összezárva a színészekkel, a történet­
tel, az illatokkal, a hangulattal.. .ahonnan kimene­
külni sem lehet, olyan sokan vannak összezsúfolva
a nem túl nagy helységben.. .ilyen körülmények kö­
zött kezdődik A démon gyermekei.

tizenkettedik oldal

Japán illatok, ruhák, cipők, frizurák, nevek... min­
den japán, kivétel a Budai Vár. Ott játszódik a két
család története. Rómeó és Júliához hasonlóan, egy
ifjú hithű japán (Zolika) szeretné elvenni a japán
kultúra professzorasszonyának a lányát (Mónikát).
De megjelennek a problémák, a család múltja, a két
család konfliktusa, a történelem viszontagságai, a
kapszula hiánya (ami Zolika apjának, Lajosnak kel­
lene, hogy ne igya le magát a fia eljegyzésén) és so­
rolhatnánk. Ezek mellett találkozhatunk a fiatalok
problémáival, gyerekkortól hozott félelmeikkel
(„kukifóbia", nimfománia), a szülők elnyomott vá­
gyaival, és a szakéval, no meg persze a „kölyökszakéval” is. A férfiakat nők, a nőket férfiak játsszák,
kivéve a profcsszorasszonynak a nyomortól kimen­
tett féljél (leépült ejjeskását), aki meztelen felső­
testtel ágyékkötőben teszi mindazt, amit paran­
csolnak neki.
Az egész történetet áthatják a ritmusos mondókák,
dallamok, idétlen dalocskák, ami miatt még inkább
misztikusabb és ijesztőbb lesz az előadás. Nem be­
szélve Benedek Mari által tervezett színes, túlzó,
mulatságos, emellett félelmetes jelmezekről.
Pintér Béla a darab írója, rendezője által megszokott
toposzok A démon gyermekeiben is megtalálhatók: a

vallásos és ezoterikus világkép kiparodizálása, a nemek
felcserélése, a magyarok helyzete, határon innen, hatá­
ron túl, mindezek mellett ügyesen összemixelve Jó­
zsefvárost Tokióval.
Összefoglalva: rettenetes szülők és rettenetes gyere­
kek gyilkos komédiája fut le egy rettenetes ország­
ban, végig ezzel a rettenetes hangulattal, de érdemes
végig ülni ezt a sok rettenetest!
„Kétezerkettő nyarán történt augusztus hó hetedik
napján,
Tizennégy óra harminc perckor jelentették a rend­
őrségen,
Az első kerületi kapitányságon, hogy eltűnt egy
asszony a Budai Vártól.
Y Kovácsné- Faragó Zsuzsa, a japán kultúra pro­
fesszora,
Néprajzkutató és műfordító, a piacra indult hete­
diké reggel,
De sem a csarnokban, sem otthonában nem látták
őt soha többé!’

(A démon gyermekei Pintér Béla és Társulata előadá­
sában látható a Szkéné Színházban.)

Zágon Orsi

�z

Kik ezek?

ízelítő az idei fesztivál-felhozatalból
Van ennek a késő tavasz, kora nyárnak egy évrőlévre ismétlődő, határozott hangulata. Ilyenkor kí­
vánkozik ki leginkább az emberfia/lánya egy ven­
déglátó helyiség teraszára sört iszogatni, kezd el parázni a vizsgaidőszakon (és facsarodik el a szíve
azon, hogy az utóbbi bizony gátat vethet az előbbi­
nek), valamint igyekszik mustrálgatni az idei feszti­
vál-felhozatalt. Nem kicsit ironikus, hogy pont kis
hazánk az, ahova valahogy az igazán nagy rock-ne­
veket nem hozzák el, ha igen, akkor ritkán, vagy
csak miután már kicsit megkoptak, megöregedtek.
Ironikus, mert közben, pedig olyan - tőlünk nyuga­
tabbra - nagy hírnévnek örvendő, ám viszonylag
friss bandák jönnek el, akiknek többségéről a nagy­
közönség nem, vagy nem eleget hallott. Ennek ki­
küszöbölése végett, rendhagyó módon álljon itt egy
ajánló több olyan csapatról, akiket érdemes meghall­
gatni élőben és lemezen egyaránt, ugyanis mindegyik
az elmúlt év során rukkolt elő egy új koronggal!
Itt van rögtön például a Volt fesztivál és a Franz Ferdinand, akinek tagjai ezt az egész kemény ütemű,

letisztult, érces gitár-riffekre épülő zenét újra divat­
ba hozták. Jól csinálják, amit csinálnak, ráadásul a
koncerteken is kitesznek magukért. Mivel kerülik
az elektronikus effekteket, ezért a meglehetősen sa­

játságos magyar hangosítástechnika (ami nagy rész­
ben abból áll, hogy ha „rock’ banda kerül a színpad­
ra, ezt a hangosításért felelős fiúk úgy értelmezik,
hogy „oké, akkor a basszust és a dobot felnyomjuk,
a gitár majd úgyis hallatszik, az énekes meg majd
megoldja”) sem tudja elrontani az élményt, sőt he­
lyenként kifejezetten előnyére válik a műfajnak. Az
idén, januárban megjelent album, a „Tonight” na­
gyon sok újat nem mutat fel, a két aktuális sláger,
a „Ulysses” és a „No You Girls” erősen hajaz az ős­
sláger „Take Me Out”-ra. Ezzel együtt korántsem a
megújulásra képtelenség jön le a bandáról, hanem
sokkal inkább az, hogy ha egyszer egy recept tény­
leg nagyon jól működött, az az alapján készülteket
a közönség újra és újra szívesen behabzsolja!
Ehhez képest egy némileg szerteágazóbb hangzást
képvisel a Bloc Party, akikkel majd a Szigeten lehet
összefutni. Ok is valahol a britpopnál kezdték, de az
utóbbi időkben, nem kevés elektronikát is belevittek
zenéjükbe. A csapat különlegessége részben a nigé­
riai gyökerekkel rendelkező Kele Okereke-nek is
köszönhető. Az ő hangja egy nagyon izgalmas
kontrasztot képez az egyébként rockos zenéhez, azt
meg Lenny Kravitz óta tudok, hogy a fekete bőrű­
ek énekstílusa ugyanolyan jól megy a pörgősebb,
gitáros számokhoz, mint az R ’n’ B-hez, épp csak
valamiért ritka az ilyen felállás. A fesztiválon bizto­
sak lehetünk benne, hogy el fogják játszani a pár
évvel ezelőtt rádiók által agyonismételgetett „I Still
Remember”-t, épp úgy mint az újabb, kicsit erősza­
kosabb, kicsit több torzításokkal rendelkező de
ugyanakkor kicsit egyedibb számokat is. Azt meg
majd meglátjuk, hogy azok a bizonyos hangtechni­
kusok hogy birkóznak meg mindezzel...
Talán az egyik legizgalmasabb előadója a felhozatal­
nak mégis a White Lies. Ok annyira frissek, hogy az
első albumuk 2009 elején jött ki, és rögtön első he­
lyezést ért el az angol lemezeladási listákon. A csapat
„Fear of Flying’-ról nevezte át magát, elmondásuk
szerint azért, mert a stílus, amit 2005-ös (!) indulá­
sukkor képviseltek, távol esett attól, amit igazán
szerettek volna. „Úgy éreztem, ez alatt a név alatt

Paris, je t'aime!
...és Te mit teszel szerelemből?
A francia filmnapok végszavaként:
1 „Mindenem megvan ahhoz, hogy szeressenek... de szörnyen magányos va­
gyok... egyedül a világegyetemben.”
2. A fiú, aki nem fél kimutatni az érzéseit.
3. „Mindenképp beszélni akartam veled, mért úgy éreztem, ha nem beszélünk,
még mielőtt eltűnsz, valami olyasmit hagyok ki, ami nagyon fontos.”
4. „.. .eye contact should be avoided with the other people standing around.”
„Verekedni akartál? Mint mindig, mikor veled vagyok.” Szeretet a Coen fivé­
rek módjára
5. Egy nő, aki gyermekőrzőbe adja kisbabáját minden nap, hogy dajkaként dol­
gozhasson, ám a közös dallam segít...
6. A házaló ügynök boldogsága.
7. „Úgy tett, mint egy szerelmes férfi és újra szerelmes férfivá vált, s mikor el­
ment érzelmi kómába esett.”
8. „Még mindig léteznek cowboyok.” „Most már mehetek? Apa vár.”
9. Pantomimszerelem.
10. „Gondolj úgy Gaspard-ra, mint egy léggömbre, ne úgy mint egy rabláncra,
és majd el tudod engedni.”
11. Elértett mozdulatok... „...csak óvatosan, elég erős.”
12. „Megmasszírozhatom a lábad? Látom, fáj. Hisz’ egész éjjel az álmaimban jár­
káltál.”
13. „Mennyit kér azért, hogy végignézhetett egy veszekedést?” „Nem sétálhat­
nánk együtt?” „És te mit teszel szerelemből? Elviselem a fájdalmat, mikor ar­
ra gondolok milyenek voltunk.”
14. Vámpírszerelem.

semmi személyesről nem tudok írni, mérsékelten
vicces sztorikat találtam ki dalszövegnek, amik még
számomra sem jelentettek sokat, nem hogy más­
nak” vallja be a basszusos Charles Cave. Ez már csak
azért is meglepő, mert mind a négy kislemezen ki­
adott szám, különösen a „Death” és a „To Lose My
Life” olyan témákat dolgoznak fel, mint a halál, az
ezzel kapcsolatos pánikbetegség és a másik elveszté­
sétől való félelem. Azok a számok pedig, mint a
„Price of Lőve” vagy a „From the Stars”, amik azo­
kon a bizonyos kitalált „sztorikon” alapulnak, itt
már inkább sötétek, néhol melodramatikusak,
mintsem jópofák. Érdemes ezért a koncert előtt e
szövegeket megkeresni valamelyik honlapon,
ugyanis nagyon szépen passzolnak az ugyancsak
sötét, ugyanakkor slágeres dallamokhoz.
Végül még érdemes a Snoiv Patrol-tfA egy-két szót
ejteni. A White Lies-zal ellentétben ez az együttes
már 10 évet tudhat maga mögött. Kicsit talán szo­
morú, hogy az első két albumuk nem aratott min­
dent elsöprő sikert, különös tekintettel a „When It§
All Over We Still Have To Clean Up”-ra. Ez ugyanis
némileg eredetibb a maga visszafojtottságában,
mint az összes utána következő album. A már új
kiadó által jegyzett további három korong ugyanis
sorra gyártotta a slágereket, egyre inkább hátra­
hagyva a sötét hangzást, és inkább a giccsességbe
hajolva, mint szomorúságba. Mindezek ellenére az
új CD, „A Hundred Millión Suns”, amit késő ősszel
adtak ki, egy teljesen szórakoztató, dallamos szá­
mokkal teli, csöpögősségében sem zavaró élményt
nyújt. A videókat elnézegetve, Gary Lightbody elő­
adásmódja kicsit túljátszott, ami viszont a színpa­
don előnyükre válhat, úgyhogy minden jel arra
mutat, hogy egy erős, és szórakoztató előadásnak
lehetünk majd tanúi, ahol leány- (és érzékeny fiú-)
szív nem maradhat kifacsaratlanul.
Mindezeket összevetve, levonhatjuk, hogy ha nem is
ugranak ránk nagy erőszakossággal a hőn várt U2
és tsai kiírások, akkor is érdemes szemezgetni, ízlel­
getni, olykor utána olvasni ezeknek az előadóknak,
hisz egyik-másik biztos különlegesen jó koncertet
fog leadni, és ki tudja? Lehet, hogy, egy-két, tíz év
múlva már az ő nevükért fognak az akkori zöldfülű
egyetemisták ácsingózni.
Barát Zsófia

15. „Hogyan is várható el tőled, hogy boldog légy egy olyan férfival, aki minden
áron úgy akar veled bánni, mint egy teljesen normális emberi lénnyel?”
16. „Van, amikor az élet változást akar. Mint az évszakoknál. A tavaszunk gyö­
nyörű volt. De már vége a nyárnak. Az őszt észre sem vettük, és hirtelen na­
gyon hideg lett. Olyan hideg, hogy minden teljesen átfagy. És a hó meglepe­
tésként ért. De ha elalszol a hóban, nem is érzel fájdalmat.”
17. „Tudod mit? Azt hiszem, mégis hozom az ügyvédemet.”
18. „Csak azt tudom mondani, hogy egyszerre éreztem örömöt és szomorúsá­
got, de nem nagy szomorúságot. Mert éreztem, hogy életben vagyok. És eb­
ben a pillanatban szerettem bele Pírizsba.”
+1 Én pedig ebben a pillanatban szerettem bele ebbe a filmbe. Április 24-én volt
egy éves a Párizs, szeretlek. Mármint nálunk.
Tizennyolc rövidfilm, 18 rendező és XVIII-féle módja a szeretet kifejezésének.
Rövid, hosszú, nagy, lángoló, kihűlt, szeszélyes, fagyos, vicces, brutális, kedves,
hálás, alázatos, uralkodó
és még megannyi jelző és
mindig ugyan az a jelzett
szó... Gus van Sant-től
kezdve Wes Craven-en át
Izabel Coixet-ig a direk­
tor szakma krémje meséli
el nekünk, egymást vált­
va, hogy mit is gondol ő
Párizsról, és mit a szere­
tettől. Javaslom minden­
kinek, hogy élje át leg­
alább egyszer ezt az él­
ményt. Mármint a filmet.
A többi pedig már egyéni
belátás kérdése...

tizenharmadik oldal

�Barangolás Mainz-ban

Mainz Rajna-Pfalz német szövetségi tartomány fő­
városa és egyben legnagyobb városa, a Rajna bal
partján fekszik átellenben Hessen fővárosával,
Wiesbadennel, 200 ezer lakosa van. Otthont ad egy
egyetemnek és egy püspökségnek is. A Johannes
Gutenberg Egyetem 32000 diákkal, több mint 130
országból a legnagyobb németországi egyetemek
közé tartozik. Itt 2200 tudós tanít és kutat 150 inté­
zetben és a klinikán. Hatalmas a diákélet, rengeteg
kutatási, tanulmányi, utazási, sportolási és egyéb le­
hetőségekkel.
A városban sok a látnivaló. Egyik fő nevezetessége a
Gutenberg Múzeum, amely előtt egy hatalmas
könyv van az utcán. Bent meg lehet tekinteni a vá­
ros nagy szülöttjének, Johannes Gutenberg eredeti
nyomógépét, és sok középkori és későbbi érdekes
nyomatot. A Szent István templom szentélye feletti
hatalmas mélykék háromdimenziósnak tűnő abla­
kokat Chagall mozaikjai díszítik az ótestamentum­
ból vett jelenetekkel. Állítólag Chagall a munkát
először nem akarta elvállalni a zsidóüldözések miatt.
A Szent István templomtól sétálva az Óvároshoz ju­

tunk, ami a dóm árnyékától (ahogy egy dal is mond­
ja) egészen a Déli Pályaudvarig húzódik. A történel­
mi Óváros nagy része megsérült a második világhá­
borúban a brit bombázások során. Itt a kacskaringós
utcákban és sikátorokban esténként megtelnek a
hangulatos kis borozók és kocsmák. A Óváros kö­
zepén található a Császár-tér 14 katolikus temploma
közül a román stílusban épített hatalmas Mainzi
Dóm, 6 toronnyal, amelyek közül a legmagasabb 83
méter, a belsejében 9 kápolnával és 14 oltárral. A ja­
nuárban játszott Mainz05-Bayem München jóté­
konysági focimeccs bevételét a dóm restaurálására
fordítják. Jelentős még a Krisztus templom a 80
méter magas kupolájával. Az Eisenturm 1240-ben
épült, az Alexanderturmmal és a Holzturmmal
együtt ezek az egykor 34 kaput és őrtornyot szám­
láló városfal ma is álló tornyai. A városban sok épí­
tészeti stílus képviselteti magát A házak között ma
is találhatunk 500 éves fagerendás épületeket. A vá­
ros tele van szökőkutakkal. Az egyik hatalmas
kompozíció, a 150 karneváli figurából álló Karneváli
szökőkút. A belvárost kettészeli az 50. szélességi kör,
aminek a vonalát felirattal együtt ki is rakták járdá­
ból. Mainz belvárosa egyre inkább nagyvárosi karak­
tert ölt, de a külvárosi részek megőrizték a falusias
jelleget. Említésre méltó a Gutenberg-tér Gutenberg
szobrával, a Schiller-tér Schiller szobrával. Egyéb lát­
nivaló még a nagyhercegi palota, az igazságügyi pa­
lota, a központi pályaudvar és a városi csarnok. A
Citadella délnyugati sarkában látható az úgyneve­
zett Eigelstein, régi római falak, amelyeket a hagyo­
mány szerint a légiók Drusus emlékére állítottak
föl. Nem szabad megfeledkezni a februári karnevál­
ról sem, hiszen Mainz a legnagyobb karneváli váro­
sok egyike, valamint a Bundesligában játszó 1. FSV
Mainz 05 meccseiről sem!
Mainz és az egész kastélyokkal tarkított festői szép­
ségű Rajna-part nemcsak Erasmusra, hanem egy­
szerű utazási célra is kitűnő választás!
Mihalics Vivien

Ot és fél év
Idézzétek fel magatokban Öt és fél évvel ezelőtti
éneteket... Csak nyugodtan, álljatok meg az olva­
sásban, hunyjátok be a szemeteket egy-két percre,
és merengjetek el a múltatokon...
Két héttel ezelőtt ünnepeltem egy baráti társasággal
a születésnapomat, és az este folyamán rengeteg
fénykép készült. Otthon hazaérve nézegettem a fo­
tókat, majd megakadt a szemem egy bizonyos
képen, amelyiken egyedül vagyok, és belenézek a
kamerába. Ahogyan erre a képre pillantottam egy
érzés ütötte fel a fejét bennem. Felnőttem! Egyszer
csak elkezdtem kutatni az emlékeim között, mi tör­
tént velem az elmúlt években, s rájöttem, most jött
el a pillanat, amikor lassan-Iassan, de igazán kezem­
be veszem majd a dolgokat.
Mivel hamarosan újra itt a rettegett vizsgaidőszak,
kicsit már mindenki azon töri a fejét, miképpen fog
felkészülni egy-egy vizsgára. Ez most „csak’ egy
vizsga, de amiből itt most számot kell adnunk, azt
jó eséllyel egész életünkben hasznosítani fogjuk.
Természetesen előfordulhat, hogy annyira időszű­
kében vagyunk, olyan nagy az anyag, esetleg olyan
családi problémánk van, hogy akkor is Összetesszük
a két kezünket, ha éppen átcsusszanunk a vizsgán.
Lehet hogy 40 tételből 39-et tudtunk, és mégis pont
azt az egyet húztuk ki, amiből nem tudunk levizs­
gázni. Megbukunk, vagy kegyelem kettest kapunk,
talán bizonyítjuk, hogy tényleg az az egyetlenegy,
amit nem tudunk, és jobb jeggyel távozunk. Egy a

tizennegyedik oldal

lényeg, mikor elmegyünk vizsgázni, azt úgy tegyük,
hogy mindent megtettünk azért, hogy a lehető leg­
jobb eredményt éljük el. Hogy biztosak lehessünk
abban, azt a tudást kamatoztatni tudjuk majd a jö­
vőben. Persze gondolkodhatunk most is úgy, hogy
majd az államvizsgára bepótolom, de lássuk be, ez
már nem a középiskola. A jövőben nem fogja érde­
kelni az ügyfeleket, hogy nem tudunk két ismeret­
lenes egyenletet kiszámolni, de ha miattunk elveszí­
tenek egy pert, ártatlanul börtönbe kerülnek, vagy
elveszik tőlük a gyermeküket, mert mi most ha­
nyag módon nem tanultuk meg azt az egy jogsza­
bályt, amire éppen akkor szükség lenne, senki nem
fogja a vállunkat veregetni, hogy ne foglalkozz vele,
majd legközelebb sikerül. Nem! Rajtunk a sor, hogy
itt és most tegyünk valamit. Ez a „valami” most ta­
lán csak a kitűnő átlag, a legnagyobb ösztöndíjsáv, a
vizsgák átvészelése, hogy mindenből meglegyen az
elégséges. Mindenkinek más. Most a vizsgaidőszak
közeledtével, ez egy jó példa arra, hogy átérezzétek,
miről beszélek. De a szöveg mögött saját életetek
minden percére rálelhettek.
Mindenki keresse meg azon terveket az életéből,
amelyeket korábban nem valósított meg, mert úgy
gondolta, ráér még, és ha ezek megvannak, tegye­
tek értük minden nap egy keveset. Higgyétek el, Öt
és fél év múlva érzitek majd az áldásos hatását an­
nak, amit ma itt elkezdtetek.
Császár Adrienn

Dózi
A lovak gyönyörű állatok, hűségesek, megtanítják
az embert élni, szeretni, érezni. Mi magyarok pedig
lovas nemzet vagyunk, alig több mint ezer évvel ez­
előtt hírhedté váltunk lóháton. Ám nem csak ret­
tegés jut a világnak, ha magyar lovast lát, hát még
ha magyar lovat!
Kincsem (1874) többszörös díjnyertes versenylo­
vunk, aki 54 versenyéből 54-et megnyert, Imperial
(1960) pedig a XX. század legjobb tenyésztésű ma­
gyar versenylova volt. 1960. azonban már viszonylag
távol van, és azóta nem nagyon sikerült világraszóló
sikert aratnunk — mostanáig!
Ma van egy pacink, aki nemzetünk büszkesége lett
igen rövid időn belül. Egy négy éves hős, a tavalyi év
sportolója. Egyesek úgy gondolták, hogy igazságta­
lanság egy lovat év sportolója címmel kitüntetni.
Nem egészen látom be, miért. Szerencsére ma van
egy néhány remek sportolónk, de ez a ló világhírne­
vet szerzett nekünk egy olyan sportágban, amelybe
betörni egyébként meglehetősen nehéz. Azon kívül
attól még, hogy állat, ő is ugyanúgy megdolgozik a
sikerért. Lényeg a lényeg: boldogok lehetünk, hogy
újra él a magyar lovasszellem.
Overdose egyébként Angliában született 2005-ben.
Tulajdonosa Mikóczy Zoltán, aki 2006-ban vásárol­
ta meg háromezer euróért. Igazán jó vétel volt, hi­
szen csodálatos futásainak köszönhetően mára öt
milliót ér. Sorra nyeri a versenyeket, hihetetlen re­
kordokat futva. Már-már megszégyenítő a fölénye
a többi lóval szemben, amikor két-három-nyolc ló­
hosszal előttük nyargal be a célba. Míg a pályán ke­
mény férfiként küzd meg a többiekkel, azon kívül
sokszor mint egy megszeppent kisgyerek, bújik el
gondozója háta mögé. Nagy szüksége van a szere­
tette, az odafigyelésre, becézgetésre. Azt mondják,
régebben a répát szerette, mára kényesebb lett, és
bioalmát eszik. A tréner kockacukrot nem ad neki,
hiszen mégis csak egy sportló!
Szeretik őt, többek szerint ő a mi új nemzeti hő­
sünk. Lehet benne valami, hiszen csodálatos a bol­
dogság, amit egy-egy futamgyőzelme ad nekünk.
Minket képvisel, Magyarországot. Nemsokára a
legelitebb közönség előtt bizonyíthat, hiszen május
végén a Haydock Park-i lóversenyen indul, majd
pedig június közepén a Royal Ascot Derby-n, az
egyik legnagyobb presztízsű lóversenyen. A világ
legjobb zsokéja fog vele, bizonyára elsőként a célba
futni, az angol királynő színe előtt!
Amikor születik egy csillag, menetrend szerint buk­
kannak fel olyanok, akik részesedni akarnak a si­
kerből. Őszintén remélem, hogy Dózi nem lesz po­
litikai csatározások áldozata. Azt viszont biztosan
tudom, hogy ő mindig a mi lovunk lesz. Egy gyö­
nyörű angol telivér, mely csordultig tölti szívünket
örömmel.
Hrecska Renáta

�Szerb Antal: Utas és holdvilág — Könyvajánló
„A vonaton még nem volt semmi baj. Ve­
lencében kezdődött, a sikátorokkal.” Ezzel
a zseniális felütéssel indul Szerb Antal mű­
ve, a magyar irodalom egyik legnépszerűbb
regénye. Már ez a két mondat is magába
sűrít valamit abból a hangulatiságból, ami
később az egész könyvet jellemezni fogja.
De erről picit később.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok,
hogy mérsékelten kellemes karosszékem­
ben üldögélve az Utas és holdvilág díszkia­
dását vehetem a kezembe (egyébként:
Magvető, 9. kiadás). Általában nem törő­
döm sokat egy könyv külsejével, de jelen
esetben ez másképp van. Most a külcsín, a
belső mívcsscg és a tanalom, amit ma­
gában rejt a stílus - most ez a három igazi egységbe forr össze, mondhatni az
esztétikum egységébe. Elsőre ez talán furcsán hangzik, de komolyan így van.
Nehéz belekezdeni egy ennyire nagyszerű könyv ajánlásába, ezén előre meg kell
jegyeznem, hogy kimerítő elemzés helyett csak a benyomásaimról szeretnék pár
szót ejteni. Mint ahogy az egész könyv is valahol a benyomásokról szól. Benyo­
másokról, amelyek hosszt! utazás során érik az embert.
Márpedig Szerb Antal alaposan megutaztatja karaktereit, és így minket is - per­
sze amennyiben az említett karosszéket bárminemű összefüggésbe hozhatjuk az
utazással, mint olyannal. Utazunk ugyanis térben és időben meglehetősen sokat,
de legelsősorban bejáljuk az emberi lélek legmélyebb bugyrait. A regény fősze­
replője, Mihály ugyanis olaszországi nászútja során döbben rá, hogy valami fél­
recsúszott az életében. Halvány kétely ébred benne, hogy a kispolgári kereskedő­
élet talán mégsem neki való, és amikor számba veszi a körülményeket, kényte­
len-kelletlen levonja a következtetést: voltaképpen alapvetően elhibázott életet
élt. Ebből a nem kifejezetten lélekemelő felismerésből következik Mihály vissza­
emlékezése fiatalkorára, majd pedig az is, hogy múltjának régi, elfeledett alakjai
újra testet öltenek a jelenben is. És van köztük minden, mi szem-szájnak kelle­
mes: régen elvesztett legjobb barát, egész életre szóló — és szintén elveszett — gim­
nazista-szerelem, kínzó nosztalgia az ifjúság iránt, majd pedig valamiféle reni­
tens halálvágy. Annyi biztos, hogy Mihály kiszakad a racionális valóságból, és
ideje java részét szűk sikátorokban és tágas hegyek között bolyongva tölti, kétes
egzisztenciájú albergókban, vagy éppen kedves kis sziklabarlangokban alszik.
Ami igazán remekké teszi a regényt, az a megdöbbentően könnyed stílus,

amellyel a szerző megörvendeztet bennünket. Hiszen a rég elmúlt dolgok iránti
nosztalgia alapvetően mégsem tartozik a legvidámabb érzések közé, és így a mű
tematikájából kiindulva holmi depressziós-borongós, Dosztojevszkij barátunkat
idéző mélylélektani értekezést várnánk, szürke fellegekkel, hideg novemberi
köddel, szibériai fegyházzal, miegymással... De mielőtt undorodva félrelöknénk
a könyvet, kiderül, hogy Itáliában járunk, a nap, a városok ódon-méltóságteljesek, az emberek vidámak és közlékenyek, tehát minden tekintetben kedélyesek
a körülmények. És ez a kellemes vidámság végig jellemzi a regényt, összekevere­
dik a főszereplő személyes vívódásaival, a szinte szakrális jellegű múltidézéssel és így összességében egy páratlan, sajátos hangulatú történetet kapunk, ami
nagyszerűen olvastatja magát. Mihály gyermekkori barátai olyan magától érte­
tődő természetességgel csöppennek bele hirtelen újra a főszereplő életébe, botlanak bele Ravenna utcáin vagy Umbria hegyei között, mintha egész életükben
mást se csináltak volna. Később pedig Róma, Párizs és Budapest között keringe­
nek a szereplők, és valami félelmetes magabiztossággal találnak újra meg újra
egymásra, hogy ajkukon diszkrét mosollyal szövögessék a történet szálait.
Egy magyar szerző tollából különösen furcsának tűnt nekem ez a jó értelemben
vett európaiság. A mű magyar szereplői ugyanis szinte folyamatosan külföldön
jámak-kelnek, általában jó ismerői az olasz, német, francia és angol nyelveknek
és kultúráknak, és ezeket az erényeiket ki is használják. Kinyílik számukra a
világ, és így — a regény olvasása erejéig legalábbis - az olvasó számára is. Ez pe­
dig örvendetes dolog. Az európaias nyíltság pedig szerencsére nem csúszik át
semmiféle kozmopolitizmusba — végig fontos szerepet játszik Mihály budapesti
gyermekkora, és szemléletes leírást is kapunk a korabeli székesfőváros hangula­
táról. Ellenben egyenrangú városként jelenik meg Róma, Budapest és Párizs, a
szereplők pedig úgy ugranak el egyikből a másikba, mintha csak Egerbe menné­
nek Miskolcról. És jól is van ez így.
Szerb Antal remekművet alkotott, de ezt csak kevés ember tudhatja. Maga a
szerző gondolkodik el egy tanulmányában arról, hogy minden nemzetnek meg­
van a legtcsthezállóbb művészi kifejező eszköze, ami a magyarok esetében a
nyelv, az írás. Ez a mi szerencsétlenségünk, hiszen kevesen beszélnek ezen a nyel­
ven, így aztán nincs sok ember, aki be tudná fogadni a magyar művészetet.
Azoknak viszont, akik még mindig követik szerény eszmefuttatásomat - elis­
merésem a számukra -, Szerb Antal regényével sem lesz gondjuk.
Az Utas és holdvilág - sok más magyar könyv mellett - örök érték, és azon ke­
vés megmaradt nemzeti kincsünk egyike, amit irigyelhetnének tőlünk még oszt­
rák sógoraink is. Ezért tehát érdemes elolvasni. Es nem mellesleg azért is, mert
szórakoztató és tanulságos regény
Bendsák Márton

Dijonban a magyar vadak
A dijoni Szépművészeti Múzeum minden évben
nagy horderejű tematikus tárlatokat igyekezett
összeállítani, azonban az épület 2005-ös renoválása
félbeszakította ezt a folyamatot, és kis kiállítások­
kal próbálták kielégíteni a Látogatók igényeit. A
munkálatok befejeztével azonban újjáéledt a hagyo­
mány, és idén Közép-Európa felé fordulva a magyar
fauveizmus képviselőinek kiválóságait gyűjtötték
össze, egy kiállításban szerepeltetve a francia fauveistákkal, akik ihletői, tanítói voltak a magyar művé­
szeknek. Ez a kiállítás azonban nem egy önálló
tárlat, hanem a dijoni magyar kulturális szezon ke­
retében tekinthetjük meg. A januárban kezdődött
eseménysorozat öt hónapon keresztül konferenciá­
kat, műhelyeket, olvasóesteket, színházi esteket,
koncerteket, filmvetítéseket kínál. A magyar művé­
szeti élet sokszínűgégét felvonultató eseménysoro­
zat bemutatására törekedtek a szervezők, nagy
megelégedésünkre.
Annak ellenére, hogy a fauveizmus megreformálta
a magyar festészetet, sokáig a művészet történeté­
ben ismeretlen fejezet maradt a magyar társadalom
számára. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lel­
kes dolgozóinak, kutatóinak köszönhetően azon­
ban pár éve sok rég elfelejtett, elveszett mű került
újra a napvilágra magángyűjteményekből, közgyűj­
temények raktáraiból. A Magyar Nemzeti Galéria
2006-os, a „Magyar Vtdak Párizstól Nagybányáig
1904- 1914” című kiállítással mi magunk is újra fel­
fedezhettük a fauveizmust. A magyar művek most
először mutatkoznak be Franciaországban, egy kiál­
lításban szerepeltetve a francia fauveizmus legna­
gyobb képviselőivel (Matissc. Derain, Mirquct. Vlaminck. Manguin).

A XX. század elején a francia kultúra nagy hatással
volt a magyar művészeti életre. A magyarok az el­
sők között fordultak az új nyugati irányzat felé a
merészség és a kromatika jegyében, mindemellett
megtartva a magyar sajátosságokat és a művészi
identitást. A magyar „vadak” közül (csak a legna­
gyobbakat említve: Rippl-Rónai József, Czóbel Béla,
Berény Róbert, Márffy Ödön, Bornemisza Géza,
Perlrott Csaba Vilmos) sokan Párizsban éltek, és pri­
vát akadémiákban alakították stílusukat, köztük
Matisse iskolájában. Hazájukba visszatérve Nagybá­
nyán alkottak ahol a szabadban alkalmazták a fauveista teóriákat. Itt újra felfedezték a magyar tájat,
a színekkel játszva szabad utat engedtek a képzele­
tüknek. Népszerű téma a meztelen test ábrázolása,
gyakran a szabadban. Ám ezt az akadémikus, évez­
redes témát élénk, erőteljes színekkel, hangsúlyos
ecsetkezelésscl keltették újra életre, a jellegzetes
domborulatokra, liajlatokra helyezve a hangsúlyt. A
városi tájkép ábrázolása nem hagyomány a magyar
festészet történetében, azonban a franciákat követ­
ve Ziffer Sándor, Rippl-Rónai József és Tilunyi La­
jos is alkotott ilyen témájú művet. Gyakoriak a holt
természetet ábrázoló festmények is, a magyar mű­
vészek ennek a motívumnak az ábrázolásában kie­
melkedőt alkottak. A női és a férfiportrék, az ön­
arcképek szintén az akadémikus festészet Ősi témái,
így a fauveistáknak is kedves. Amíg a témaválasz­
tásban a klasszikusokat követik, ez az új nemzedék
a festési technikát tekintve forradalmár volt. A szí­
nek erősek, nem csak a kontúrok és a kiemelt vo­
nalak adják meg az alak jellegzetességét. A magyar
portrékban a francia társaikhoz mérve több volt a
humor, az irónia. Ez adja meg a portrékban a ma­

gyar fauveizmus különleges egyediségét. A figurák
erőteljes kifejezettsége már-már karikatúrába hajlik
át. Erős arcvonások, beesett arcok, élénk színek,
tiszta tónusok, erős ecsetvonások figyelhetők meg.
A sokféle egyéniség és temperamentum gazdaggá
teszi ezt az irányzatot. Mégis mindegyikőjüket egy
cél vezette: megreformálni az unalmassá vált akadé­
mikus művészetet, a valósághűségre törekvést.
Mert a világ változik, halad, és mi is alakíthatjuk.
De a legnagyobb hiba, ha nem veszünk tudomást a
változásokról. Ezek a művészek észlelték az új sze­
leket, és a maguk - egyben a magyarok - képére
formálták az irányzatot.
Aki kihagyta a 2006-os kiállítást a Nemzeti Galéri­
ában, irány Díjon, és most a francia mesterekkel
együtt nézheti meg! Aztán kóstolhat-vehet finom
erős mustárt, ha már erre jár! Mert a léleknek is, a
testnek is kell táplálék.
Aradszki Dea

tizenötödik oldal

�Eltelt egy újabb év... mint azt megszokhattuk, a vizs­
gaidőszak előtt megadatik egy délután, idén immár
kettő, amikor még utoljára fellélegezhetünk a nagy
injrá előtt: ez a Prö Facultatc nap.
A sportversenyekkel és karriercxpóval töltött szerdai
napot követő második nap nyitányaként Szentmisét
mutattak be a díszteremben, amelyet a Pro Facultate
díj idei átadása követett. A 2003 óta (első ízben
Zlinszky János professzor úr részére) minden évben
kiosztott díj a lullgatók, oktatók, alkalmazottak sza­
vazatai alapján jár annak, aki a tanárok közül sokat
tett a Kar épüléséért, gazdagodásáért. Idén Szabó Ist­
ván docens, dékánhelyettes kapta a dijat, aki Szilágyi
Demeter HŐK elnök latidációja után meghatottan
köszönte meg a becses kitüntetést.
Ezt követően a tavaly alapított, a mindenkori HÓK
által odaítélt .Hallgatókért" (díjazott: Boncza Hajnal­
ka, a dékánhelyetesi titkárság vezetője) és a „Hallga­
tói Mozgalomért" dijak (díjazottak: Németh András
György végzős lialljgató és a tutorok közössége) át­
adása'következett.
A díjátadást követte a szokásosan megrendezett „próba­
per". amelyről keretes írásunkban részletesen olvashattok.
z\ rendezvény azonban még korántsem én véget: a dísz­
teremben a rendhagyó Hzmáuy Szalonon Horváth At­
tila és Szilasi Alex szórakoztatták stabil rajongótábo­
rukat, a gesztenyés udvarban pedig elkezdődött a késő
estig tartó mulatozás: néptáncosok, stand up komédiás,
valamint az Animál Cannibals és a Rctro School Bánd
zenéje adta a körítést az vizsgaidőszak előtti egyik utolsó
közös ellazuláshoz. Hagyomány, énekek, könnyedség:
ez a Pro Facultate nap. Kiliagyhatatlan.

HÍVŐ SZÓ
Tisztelgés a Teológus és a Pápa előtt
2009. április 16-án. csütörtökön töltötte be 82. élet­
évét a kiváló teológus, egykori münchcn-frcisingi ér­
sek, Joseph Ratzinger, a f elcdhetetlen II. János Pál pá­
pa közeli munkatársa és bizalmasa. Ami miitt ez a
tény mindannyiunk számára különleges jelentőséggel
bír, és az egész Katolikus Egyház szempontjából is
igen lényeges, az az Úr 2005. esztendeje óta betöltött
tisztsége. A hajdanvolt Ratzinger bíborost ugyanis ab­
ban az évben emelték megkérdőjclezlx'tctlcn több­
séggel a nagy hatású elődjének halálával megüresedett
pápai trónra a bíborosi konklávé tagjai. A Teremtő kiszámíttótatlan döntéseinek következményeként más nézőpontból a véletlenek különös egybeesésének
köszönlictőcn - pedig az említett két időpont, vagyis
születésnapjának, illetve pápává választásának évfor­
dulója között mindössze néhány nap eltérés van. En­
nek megfelelően cikkemben két jeles jubileum előtt
kívánok tisztelegni.
1927. április 16-án született Markt! am Inn nevű ba­
jorországi falucskában, regi bajor földműves család
sarjaként. A család vallásos beállítottságát jól jellemzi,
hogy két évvel idősebb bátyja, Georg is a papi hivatást
választotta. Öt azonban nem érdekelték annyira a tu­
dományok, illetve az előmenetel, mint öccsét. Ratzin­
ger filozófiát és teológiát tanult a Müncheni Egyete­
men és a Frcisingi Filozófiai és Teológiai Főiskolán.

Pro Facultate 2009
Ismét győzött az igazság:
mindenki jól szórakozott
} A díszterem impozáns falai közt taláros urak és l&gt;öli gyek készülődtek, majd egyszer csak előkerült egy
[ rendőr is. 14 órakor a bíróság megkezdte a tárgyalást.
1 A talár szigora mögött néha cgy-cgy mosolyt arcán
! elrejteni igyekvő bírónőt Ablonczy Zsuzsi (egyben a
J perjáték három éve lelkes szervezője) alakította, akii nek nem nehezebb ügyben kellett ítélkeznie, mint egy
! hétköznapi, ámbár speciális fordulatokat és elemeket
1 hordozó esetben. Jegyzője pedig immáron harmad! szór nem más volt, mint Békés Ádám tanár úr (aki
! évről évre lelkiismeretesen segíti a szereplők felkéi szülését).
J A vádlottak padján Isz Ákos (Borsos Szabolcs játéka
1 által életre keltve) - anyja neve: Bor Virág - ült, buda! pesti lakos, kit italozó életmódja és szcrclemféltésc soJ dón a PPKE bírósága elé. Történt ugyanis, hogy Isz
i Úr egy napon társával, Rész Egonnal (Békés Sándor
1 alakításában) nagyobb mennyiségű szeszes italt vett
1 magához, de mintliogy minden pohár egyszer kiürül,
' utánpótlásért nézve külön váltak. Ákosnak azonban
[ eszébe ötlött, hogy Egon bizonyára régi kedveséhez
i ment, Hajnallioz (a szintén kezdetektől jelen levő
} Barát Zsófi játéka által megszemélyesítve), aki immár
1 Egonnal „van jól el" — ahogy Hajnal vallomásából
I megtudtuk. így tót tel is kereste a lakást, ahol tajda! nán még ő volt a Don Juan, és kevés sikerre) ugyan,

1951-ben, Frcisingbcn szentelték pappá bátyjával
együtt. Fiatalon lett egyetemi tanár. Már 1959-től fudamentális teológiát oktatott Bonnban. 1963 és 1977
között dogmatikát és dogmatörténctet tanított a
münsteri, tübingeni és a regensburgi egyetemen. Ez
utóbbi intézménynek rektor-helyettese is volt, majd
1977 után díszprofesszora lett. Mindeközben az 1962től 1965-ig tartó II. Virikáni Zsinaton tanácsadóként
vett részt. Nagy szerepe volt abban, hogy a zsinat ré­
vén sikerült megújítani a Katolikus Egytózat. Egye­
temi oktatói pályájának végét az jelentette, hogy VI.
Pál pápa 1977. inárcius 25-én München-Freising érse­
kévé kreálta, majd nem sokkal később (június 27.) bí­
borossá nevezte ki. Néhány évvel később, 1981-ben II.
János Hl a Hittani Kongregáció prefektusává nevez­
te ki. Tekintélyét és elismertségét bizonyítja az is.
hogy 1986 és 1992 között a Katolikus Egytóz Kate­
kizmusát összeállító pápai bizottság elnöki teendőit is
rábízták. 2002-ben lett a bíborosi kollégium dékánja.
2005. április 19-én, tórom nappal 78. születésnapját
követően, az előzetes várakozásoknak megfelelően,
megválasztották az egyetemes Katolikus Egytóz fe­
jévé. Egyházfőként a XVI. Benedek nevet vette fel
Mivel a névválasztás általában bizonyos mértékig utal
az elődre, érdemes megnézni, ki is volt XV Benedek
pápa (1914-1922). Giacomo della Chiesa az I. világtóború idején volt a Katolikus Egyház feje. Sokszor
emelte fel hangját a háború ellen, a béke mellett, va­
lamint nevéhez, fűződik Jeanne d'Arc szentté avatása.
Pápaként nevéhez fűződik három kiemelt jelentőségű
dokumentum: sorrendben a Deus caritas est, a Spe

de megpróbált bejutni Hajnallioz. A jól szituált hölgy,
akinek tanúvallomása az egész közönséget magával
ragadta, egyértelműen elutasította Ákost, ezért ő egy
másik utat választott, történetesen bemászott, ponto­
sabban egy akciófilmbc illő jelenettel bevetődön az
ablakon.
Hajnal vallomása szerint a földszinti néni hívására,
megjelentek a rend őrei és elkapták a randalírozó fia­
talt, aki a szerelem és az ital hatásától bódultán magá­
val rántotta Gumi Botond hadnagy urat a földre.
Igaz, Gumi Botond (Szcnczy Ákos nagy alakításában)
vallomásában elmondta., hogy bár súlyos erőszakos
magatartást tanúsított Ákos, de tökéletes fizikumá­
nak Itala pillanatok alatt leszerelte a dulakodót. Ab­
itati azonban nem tudtak dűlőre jutni, hiába a szem­
besítés, hogy ki-kinek a családját emlegette és milyen
okból is pontosan a tett színhelyén.
Már az első 10 perc után mindenki elfeledte, hogy
csak egy per-játékon ül. sőt mikor a korrekt ügyész úr
(Sándor Roland Zsolt személyében) vádbeszéoc és a
védelem részéről felszólaló, ügyvédnő (Jultász Gabri­
ellának hála) kerültek sorra, már senki sem kételke­
dett az ügy komolyságában.
A döntés végül megszületett, Isz Ákos és társai el­
hagyták a tárgyaló, akarom mondani a Dísztermet,
de egy újabb színes emlékkel gazdagították a Pro Fa­
cultatc napok emlékét.
Tóth TitaniUa

salvi, valamint Sacramentum caritatis szavakkal kez­
dődő megnyilatkozások. Ugyancsak regnálása idejére
tehető a Názáreti Jézusról írt rendkívül nagy hatású,
tudományos és laikus körökben egyaránt elismert
könyvének megjelenése. A 2005 óta eltelt négy év
krónikádhoz tartozik az is, hogy ezen idő alatt öszszesen 38 bíborost kreált. Ezek mellett több mint tíz
alkalommal utazott Olaszország határain kívülre.
Ezen missziós látogatások közül kiemelkedő jelentő­
ségű az Auschwitzban, Törökországban, illetve az
ENSZ-ben tett vizitációja, valamint a 2009-es év nya­
rán a Szentföldre tervezett útja.

Mindenki maga ítélje meg, hogy miképpen látja Jo­
seph Ratzinger, vagyis XVI. Benedek életét és tevé­
kenységét, úgy teológusként, mint pápaként. Ám azt
egész cgytóztmk nevében kívánom: Isten áldja, és él­
tesse még sokáig Szentatyánkat!
Teleki Levente

Aio» pecOL rœzüoô'it. a

PATVolóoia thua'rIai, és tuierém a FŐperes-HÓneí-nioii-

USUW H0&amp;9 CSiUAtMAk-l
KEpvET A toot ICÁKHOZ.? \
To A TAMOXATASl e£4J0MlA HAU-OArc
AítAVy!

&amp;

AUWVI EMBERT, AtWVtSwg,
líötDípeu ft ifitíms AMEOPtG- UEovET
MÉM tiMuuu MŰI06n
3061 tíMMlt

�</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="65">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="5108">
                  <text>2009</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <itemType itemTypeId="1">
      <name>Text</name>
      <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="1">
          <name>Text</name>
          <description>Any textual data included in the document</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="5177">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </itemType>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5156">
                <text>Ítélet</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5157">
                <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5158">
                <text>XII. évfolyam 3. szám 2009. május 11.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="53">
            <name>Abstract</name>
            <description>A summary of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5159">
                <text>Tartalom&#13;
Merre haladunk?&#13;
In memoriam Kukucska Zsófi&#13;
Felvételi hirdetmény&#13;
Amit a dánoktól tanulni érdemes&#13;
Az érem másik oldala, avagy az xxxxxx-kártya&#13;
„Egy kőhajtásnyira”: Sajtófotó 2008&#13;
Embert ajándékba?&#13;
Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?&#13;
Tudomány, verseny és szórakozás - diákköri konferencia jogász módra&#13;
Belharc&#13;
A 2009. évi XXIX. jogi OTDK eredményeinek értékelése&#13;
Ne ítélj, mert megítélnek!&#13;
Jogász példatár 1.&#13;
Tanulj meg olvasni!&#13;
Lehet más?&#13;
Jó szomszédság&#13;
Majdnem Európa: a Ráday utca&#13;
Tábortűztől a hangversenytermekig&#13;
A Démon gyermekei&#13;
Kik ezek?&#13;
Paris, je t'aime!&#13;
Barangolás Mainz-ban&#13;
Dózi&#13;
Öt és fél év&#13;
Szerb Antal: Utas és holdvilág&#13;
Dijonban a magyar vadak&#13;
Pro Facultate 2009&#13;
HIVŐ SZÓ</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="49">
            <name>Subject</name>
            <description>The topic of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5160">
                <text>Tartalom&#13;
Merre haladunk?&#13;
In memoriam Kukucska Zsófi&#13;
Felvételi hirdetmény&#13;
Amit a dánoktól tanulni érdemes&#13;
Az érem másik oldala, avagy az xxxxxx-kártya&#13;
„Egy kőhajtásnyira”: Sajtófotó 2008&#13;
Embert ajándékba?&#13;
Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?&#13;
Tudomány, verseny és szórakozás - diákköri konferencia jogász módra&#13;
Belharc&#13;
A 2009. évi XXIX. jogi OTDK eredményeinek értékelése&#13;
Ne ítélj, mert megítélnek!&#13;
Jogász példatár 1.&#13;
Tanulj meg olvasni!&#13;
Lehet más?&#13;
Jó szomszédság&#13;
Majdnem Európa: a Ráday utca&#13;
Tábortűztől a hangversenytermekig&#13;
A Démon gyermekei&#13;
Kik ezek?&#13;
Paris, je t'aime!&#13;
Barangolás Mainz-ban&#13;
Dózi&#13;
Öt és fél év&#13;
Szerb Antal: Utas és holdvilág&#13;
Dijonban a magyar vadak&#13;
Pro Facultate 2009&#13;
HIVŐ SZÓ</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5161">
                <text>Felelős kiadó: dr. Schanda Balázs dékán&#13;
A szerkesztőbizottság tagjai:&#13;
Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Bárth Bertalan, Bendsák Márton, Borbás Dorottya, Bujdos Iván Ákos, Császár Adrienn, Fábián Beatrix, Horváth László, Hrecska Renáta, Kocsis Ágnes, Koltay András (felelős szerkesztő), Konta Balázs, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Zágon Orsolya&#13;
Szerkesztőség:&#13;
PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba&#13;
E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu&#13;
Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet&#13;
Nyomdai kivitelezés:&#13;
Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="37">
            <name>Contributor</name>
            <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5162">
                <text>Schanda Balázs, Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Bárth Bertalan, Bendsák Márton, Borbás Dorottya, Bujdos Iván Ákos, Császár Adrienn, Fábián Beatrix, Horváth László, Hrecska Renáta, Kocsis Ágnes, Koltay András, Konta Balázs, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Szendrődi Szabolcs, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Zágon Orsolya</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5163">
                <text>2009. május 11.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="56">
            <name>Date Created</name>
            <description>Date of creation of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5164">
                <text>2009.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5165">
                <text>papír (sz + ff)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5166">
                <text>A4 (210x297) ; (641kb+4006kb)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5167">
                <text>folyóirat</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5168">
                <text>PPKE_itelet_XII_3_20090511</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="81">
            <name>Spatial Coverage</name>
            <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5170">
                <text>Magyarország ; Budapest</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="78">
            <name>Extent</name>
            <description>The size or duration of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5171">
                <text>16 p.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5172">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5173">
                <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5174">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5175">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5176">
                <text>PPKE_itelet_XII_3_20090511</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="46">
            <name>Relation</name>
            <description>A related resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5376">
                <text>T00092</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
    <tagContainer>
      <tag tagId="295">
        <name>Ablonczy Zsuzsanna</name>
      </tag>
      <tag tagId="358">
        <name>Aradszki Dea</name>
      </tag>
      <tag tagId="359">
        <name>Barát Zsófia</name>
      </tag>
      <tag tagId="394">
        <name>Bárth Bertalan</name>
      </tag>
      <tag tagId="360">
        <name>Bartolák Csaba</name>
      </tag>
      <tag tagId="386">
        <name>Bendsák Márton</name>
      </tag>
      <tag tagId="374">
        <name>Borbás Dorottya</name>
      </tag>
      <tag tagId="397">
        <name>Bujdos Iván Ákos</name>
      </tag>
      <tag tagId="387">
        <name>Császár Adrienn</name>
      </tag>
      <tag tagId="388">
        <name>Fábián Beatrix</name>
      </tag>
      <tag tagId="375">
        <name>Horváth László</name>
      </tag>
      <tag tagId="389">
        <name>Hrecska Renáta</name>
      </tag>
      <tag tagId="390">
        <name>Kocsis Ágnes</name>
      </tag>
      <tag tagId="191">
        <name>Koltay András</name>
      </tag>
      <tag tagId="391">
        <name>Konta Balázs</name>
      </tag>
      <tag tagId="365">
        <name>Mihalics Vivien</name>
      </tag>
      <tag tagId="366">
        <name>Mikola Orsolya</name>
      </tag>
      <tag tagId="395">
        <name>Pázmány Péter Katolikus Egyetem</name>
      </tag>
      <tag tagId="396">
        <name>Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar</name>
      </tag>
      <tag tagId="44">
        <name>Schanda Balázs</name>
      </tag>
      <tag tagId="297">
        <name>Szendródi Szabolcs</name>
      </tag>
      <tag tagId="372">
        <name>Techet Péter</name>
      </tag>
      <tag tagId="289">
        <name>Teleki László</name>
      </tag>
      <tag tagId="290">
        <name>Teleki Levente</name>
      </tag>
      <tag tagId="377">
        <name>Zágon Orsolya</name>
      </tag>
    </tagContainer>
  </item>
  <item itemId="293" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="573">
        <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/12bdc1ef33fa2b2f4355bdea8f894559.jpg</src>
        <authentication>c524eedf53fb1d428a77b77dac317991</authentication>
      </file>
      <file fileId="574">
        <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/07a074d1cb572ac576a26fadcc551d05.pdf</src>
        <authentication>6ddee5d1e9ac3a0dba15caac65e94998</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="5132">
                    <text>PPKE_út&amp;Ut-_XI/_2_2OO&lt;?O4O2
A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja

jJ

SITELET
A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA

BOZoNdoK NapjA
PÉTERI ZOLTÁN

HÚSVÉT

LÁBADY TAMÁS

SZENT FAUSZTINA

THE CURE

GRAFFITI

XII. évfolyam, 2. szám

e-mail: itelet@jak.ppke.hu
honlap: www.jak.ppke.hu/itelet

2009. április 2.

�„Addig volt az Istennek áldása rajtunk,

Ugocsa még mindig
non coronat

addig volt országunk,

míg az mi hitünk virágjában volt”
(Pázmány Péter)
IMPRESSZUM

Felelős kiadó:
dr. Schanda Balázs dékán

A szerkesztőbizottság tagjai:
Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba,
Bárth Bertalan, Bendsák Márton, Borbás Dorottya, Császár Adrienn,
Fábián Beatrix, Horváth László, Horvátth Sarolta, Hrecska Renáta,
Kocsis Ágnes, Koltay András (felelős szerkesztő), Konta Balázs,

Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Szendrődi Szabolcs (terjesztési
igazgató), Tarr Ádám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente,
Vass Petra, Vass Viktória, Zágon Orsolya

Szerkesztőség:
PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba

E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu

Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet
Nyomdai kivitelezés:
Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13.

TARTALOM

Ugocsa még mindig non coronat
Péteri Zoltán professzor úr kitüntetése az Akadémián
Karriernap a Pázmányon
Ákom-bákom Berkenye...
Elfeledett értékeink
Elitképzés az egyetemen

2
3
3
4
5
5

BOZoNdoK Nap]A

6

Mennyire drága az életed?
Ne hagyjuk veszni a gyereket!
A Teremtés csodája
HŐK választás 2009
A csokoládé története
Ady endre: A jogászok majálisa
Jesu ufam lobié
íme az ember - egy pápa arcai
Akaratlanul
Vállalható kompromisszum
A nulladik pillanat utáni idő: The Cure - 4:13 Dream
Római kori töredék
Graffiti: alkotás vagy firka
Erasmus körkép

6
7
8
9
10
10
11
11
12
12
13
14
14
15

Toborzás!
Az ítélet szerkesztőbizottsága szeretettel várja minden olyan
hallgató jelentkezését, aki szívesen részt venne az újság
munkájában. Jelentkezni lehet e-mailben vagy személyesen a
szerkesztőség bármely tagjánál

Látogassatok el az ítélet honlapjára!
www.jak.ppke.hu/itelet
A honlapon megtalálható a lap korábbi
számainak archívuma.

Én már csak olyan vagyok, hogy nem elégszem meg a naponta
az utcán, a rádióból, a tévéből, az internetről rám zúduló impul­
zus- és információáradattal, ami hamis tájékozottság-érzéssel
töltheti el az embert, hanem némileg önkínzó módon képes va­
gyok más, marginálisabb forrásokat is felkutatni.
így jutottam el az Elet és Irodalom című, egykoron tekintélyes
hetilap 2009. március 6-i számának átlapozásához. Vágvölgyi B.
András írt benne egy cikket - a témája, tartalma most érdekte­
len -, amelynek egy közbeszúrt megjegyzésén fennakadt a sze­
mem. A megjegyzés azon kesereg, hogy a Megyeri híd névadá­
sára kiírt internetes pályázat legtöbb szavazatot kapott javasla­
tát a döntéshozók elvetették, így hiába buzdította egy amerikai
televíziós humorista a nézőit arra, hogy minél nagyobb számban
jelöljék meg a nevét, mégsem lett Magyarországon Stephen Colbert híd. Innentől idézet következik, melyben súlyos tanulságot
von le a cikkíró: „sajnálatos és alkati magyar csököttség, hogy
(Colbert) ... nem lehetett névadója az MO-s északi hídjának, s
így lett nekünk ötletgazdagon az Megyeri híd. ... Ugocsa non
coronat, az illetékes hatóság visszavonta az internetes névadás
gondolatát, komolyan felvetődött a »Rákóczi híd« mint elneve­
zés, szomorú puszta marad ez már mindörökké, sár és iszap”
Vegyünk egy jó mély lélegzetet. Kettőt. Hármat. Nem nagy ügy,
meggondolatlan böffentés egy réteglapban. Talán nem is éri meg
a vesződést, a számítógép bekapcsolását, hogy írásban is reagál­
junk rá. Egyetlen okból mégis figyelemre méltóak az idézett
szavak: jellemző kórtünetnek láthatjuk azokat, egy jellemző ér­
telmiségi attitűd megnyilvánulásaként. Azok szavai, akik kétség­
beesve szeretnének szabadulni a Kárpát-medence szellemi és
anyagi mocsarából, akik magukat nyitott, kozmopolita világpol­
gárnak látják, egyben életük tragédiájának, hogy ide születtek.
A gunyorosnak, szellemesnek szánt döfés pedig felénk irányul,
akik ebben a dagonyában próbálnak boldogulni, mi több, időn­
ként még szépnek is látják azt, de minden körülmények között
feltételek nélkül szeretik - no nem a mocsarat, hanem ami alatta,
meg felette van, az országot, a földjét, múltját, jelenét, jövőjét.
Az idézett sorokat olvasva tétován kérdezem: miféle zűrzavar
honol egyes („értelmiségi”) emberi fejekben? A döfés nem érhet
célt, mert ahhoz nem elég ravasz és okos: egyszerűen egy zsibbasztó, kiábrándító, dermesztő, ernyesztő, és legfőképpen szo­
morú otrombaság. Nem kívánok e helyen Rákóczi fejedelem ér­
demeiről értekezni, akik e sorokat olvassák, azoknak ez közös,
evidens ismeretanyag. A kohézióhoz szükséges minimum, az
érinthetetlen konszenzus része. Azon konszenzusé, ami közös­
séggé képes emelni egy adott földrajzi terület lakóit, azokat,
akik nem nyújtogatják zsiráfként nyakukat szebb és gazdagabb
világok felé. A szerző által képviselt attitűd nem más, mint
örökös, nekikeseredett kapkodás a „modernség”, a „felvilágosultság” felé. A nagystílűnek mutatkozó, toronymagas szellemi
fölényt vélelmező, a tradíció és a hagyományos kultúra tisztele­
tét mucsainak fitymáló ítész pedig e tevékenysége közben alig
tudja leplezni saját belső ürességét. Ezzel a hozzáállással nem
lehetséges a dialógus. (A felvilágosult, nagystílű lapra jellemző­
en pedig a cikk mellett „kifutó, márkás férfiruházatot” hirdet­
nek, műszálas öltönyt 19 900 forintos, és három darab pamut pó­
lót 1470 forintos áron, micsoda groteszk hiba!)
Csukjuk be az újságot (ne ezt, azt!), és lépjünk tovább. Ne érez­
zük sértve magunkat: a vád visszahullik a vádlóra. És nem ma­
rad más utána, csak sötét, hideg űr.
A Török Szultán

második oldal

�Péteri Zoltán professzor úr
kitüntetése az Akadémián
A Magyar Tudományos Akadémia elnökének
előteijesztésére, a Sólyom László köztársasági
elnök által adományozott Magyar Köztársasági
Érdemrend és Érdemkereszt kitüntetések át­
adására került sor 2008. március 13-án, az MTA
székházának Kistermében. A kitüntetéseket
Pálinkás József, az MTA elnöke adta át.
Nagy örömünkre szolgál, hogy mások mellett a
Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt­
je kitüntetést kapta Péteri Zoltán professzor úr,
Karunk alapító tanára, az MTA Jogtudományi
Intézetének tudományos tanácsadója.
Fontos elismerés ez egy gazdag életút elismeré­
seként, egyben egy kicsit talán Karunkra is vetül
a fényéből. A magunk módján mi is megpró­
báljuk időről időre kifejezni a Kar alapításánál
és felépülésénél komoly érdemeket szerzett ta­
nárok felé köszönetünket - erre szolgál a Pro Facultate díj és a Pázmány emlékérem is -, ugyan­
akkor fontos jelzés, hogy ezúttal az állam,
illetve állami, „hivatalos” szervek (az MTA és a
köztársasági elnök) részéről érkezik az elisme­
rés. Azt jelzi mindez, hogy Karunk végleg meg­
gyökerezett a magyar jogi felsőoktatás rend­
szerében, egyenértékű, és különbözőségében
elfogadott tagja lett a jogi karok közösségének.
Ha ma már, a megszokott és kényelmesnek tű­
nő körülmények közepette a hallgatók számára
nem is látszik ez a kellő erővel, a Kar alapításá­
nak álma nem valósulhatott volna meg az ala­
pító professzorok áldozatos munkája nélkül.
Péteri professzor úr is - a többiekkel vállvetve ifjoncokat zavarba ejtő lelkesedéssel, lendülettel

FAKULTÄT FÜR
VERGLEICHENDE STAATS- UND
RECHTSWISSENSCHAFTEN

ANDRÁSSY
UNIVERSITÄT
BUDAPEST
LL.M. - PROGRAMM
Die Andrássy Gyula Deutschsprachige Universi­
tät Budapest bietet für graduierte Juristen einen
ein- bzw. zweijährigen LL.M.-Studiengang an.
Als Spezialisierungsrichtungen stehen zur Auswahl:
vetette bele magát az új, katolikus jogi kar felépí­
tésébe. Az alapításban részt vevők ilyen formán
történő „újjászületése” nem csupán a kezdeti
idők, a Kar „hőskorának” nosztalgikus jellegű
kedves anekdotáiról gondoskodott, netán az el­
ső évek nehézségeinek kiböjtöléséhez segített
hozzá, hanem a Kar szellemi alapjainak lefekte­
tését is biztosította, egyben kijelölve számára a
jövőben bejárandó utat is, örökkön érvényes egyben nehezen megközelíthető - mintákat ál­
lítva a jövendő tanárnemzedékek elé.
Talán előbb-utóbb másokat is utolér az elisme­
rés e formája. Bőven vannak még a Karon olya­
nok, akik megérdemelnék. Mi pedig ezúton
gratulálunk Professzor Úrnak, és kívánjuk,
hogy áldozatos munkáját még sokáig végezze a
hallgatóság nagyobb épülésére!

- Internationales Untemehmensrecht: Schwer­
punkt Ostmitteleuropa
- Internationale und Europäische Verwaltung

Für Studienbewerber stehen mehrere Stipen­
dienmöglichkeiten (Universität Heidelberg,
Aktion Österreich Ungarn, Landesstiftung
Baden-Württemberg, DAAD, etc.) offen.

Tag der offenen Tür: 7. Mai 2009
Bewerbungsfrist: 30. Juni 2009
Nähere Informationen:
www.andrassyuni.hu
1088 Budapest
Pollack Mihály tér 3.
LLM@andrassyuni.hu

A szerkesztőség

Karriernap a Pázmányon

gatási szervezetrendszerben, továbbá a nem­
zetközi nagyvállalatokon belüli nemzetközi
vonatkozású döntések előkészítésére és végre­
hajtására, a közigazgatási szervek és az önkor­
mányzatok nemzetközi kapcsolatainak szerve­
zésére, európai uniós szervezetekben történő
ügyintézésre közigazgatásban igazgatási, szer­
vezési feladatok ellátására, hatósági eljárások le­
folytatására, középvezetői feladatok elvégzésére.
A kerekasztal-beszélgetések mellett lehetőség
lesz részt venni ingyenes önéletrajz- és grafoló­
giai tanácsadáson, próba állásinteijún és mun­
kahelyválasztással foglalkozó pszichológiai kon­
zultáción.

Április 29-én, idén harmadik alkalommal ren­
dez szakmai konzultációs fórumot a Karrier
Iroda. A Károli Gáspár Református Egyetem
jogi karával közösen rendezett Jogállás 2009 el­
nevezésű nap elsősorban a végzős és frissen
végzett hallgatók munkaerő-piaci lehetőségeit
vizsgálja.
Az idei rendezvényt a Karrier Iroda a kar Pro
Facultate-napja keretében, 28-as épületének
földszinti aulájában és környező termeiben tart­
ja meg. Előbbiben meghívott cégek mutatkoz­
nak be, ismertetve koncepciójukat, lehetőségei­
ket, profiljukat. E mellett két kerekasztal-be-

szélgetésre is sor kerül. Az elsőn a jogi hivatás­
rendek (ügyvédi, ügyészi, bírói, közjegyzői), a
másodikon a versenyszféra, egyetemünkön
végzett hallgatói vesznek részt, és beszélgetnek
a jogászi és a jogász hallgatók jövőjéről. Az első
beszélgetésen vendégeink között fogadjuk Rét­
vári Bencét, a KDNP országgyűlési képviselő­
jét, aki Karunkon végzett.
Idén újdonság számba megy, hogy szeretnénk
kaput nyitni a nemzetközi igazgatás szakos
hallgatók felé is. Idén először végeznek ugyanis
karunkon nemzetközi igazgatásszervezők, akik
a későbbiekben alkalmasak lesznek a közigaz­

A Karrier Iroda képzési programja a
2008/09 tanév tavaszi félévében

Olvasásiej lesztési tréning

Állásinteijú nap

Az Improved Reading garantálja, hogy olvasási
hatékonyságod legalább a duplájára nő a kétna­
pos, átfogó kurzus eredményeként, így egy
napi két órát olvasással töltő munkatárs eseté­
ben hetente ötórányi értékes munkaidő szaba­
dul fel.

Az állásinterjú fél-egy órája alatt eldőlhet a kar­
riered folytatása és megváltozhat a jövőd. Az,
hogy ez a fontos esemény a le szándékaidnak
megfelelően alakuljon, alapvetően Rajtad mú­
lik. Az interjúteelmikák tréningen olyan mód­
szereket sajátíttatsz cl, amelyek segítségével tel­
jesülhet a kívánságod: megkaptatod az Állást.
A 8 órás egész napos tréning díja: 10 000 Ft 4- ÁFA

Április 22.: Vállalkozási ismeretek - ingyenes
Oktató: dr. Katona Klára
14-18 óráig - 4-es gyakorló

Május 6.: Munkajogi ismeretek - ingyenes
Oktató: dr. Stágel Bence
12.30-16.30 - 4-es gyakorló

Jelentkezés: nagyo@jak.ppke.hu
vagy a 429-7200/310

Időpont: április 18-19. 9-16 óráig
Részletek a wwwjak.ppke.hu/karrier
weboldalon.

Sergő András

A képzés időpontja: 2009. január 31.
Jelentkezés: asergo@jak.ppke.hu
vagy a 429-7200/338

harmadik oldal

�Akom-bákom, berkenye...
A húsvéti ünnepkör titkai
Sok mindent tudunk a húsvétról, hiszen leg­
szebb ünnepeink egyike, ahol valódi öröm köl­
tözik a szívekbe. Ilyen ünnep kétszer van egy
évben: karácsony és húsvét - egymástól elvá­
laszthatatlan fogalmak. Jézus Krisztus szüle­
tett, meghalt és feltámadt. E három történést
foglalja össze a keresztény kultúra e két ünnep­
kör hagyományaiban.
Húsvét napjait a nagyböjti időszak előzi meg. A
nagyböjt utolsó hetét nevezzük Nagyhétnek,
amely tulajdonképpen a Virágvasámappal veszi
kezdetét. Ezen a napon azt idézzük fel, amikor
Krisztus pálmaágakat lengető emberek kísére­
tével dicsőségesen bevonult Jeruzsálembe.

Nagycsütörtökön az Olajfák hegyén való elfogatásra emlékezünk. E napon csönd telepszik a
templomok tornyaiba, „a harangok Rómába
mennek”. Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek
is nevezték, ilyenkor spenótot, sóskát ettek az
emberek, sőt a csirkéket is zöld növényekkel
etették. Az a hiedelem járta, hogy ha így tesz­
nek, akkor a következő időszakban gazdag ter­
més várható.
Nagypénteken Jézust halálraítélték, megosto­
rozták és keresztre feszítették. Ezen a napon a
húsevés tiltott, kenyeret nem sütöttek, mert ál­
talános hiedelem volt, hogy az e napon készült
kenyér kővé válik. Máskülönben a kenyérsütés
azért is nehézségbe ütközött volna, mert a nép­
szokás szerint nagypénteken egyáltalán nem is
gyújtottak tüzet.
Nagyszombaton a keresztények már a régmúlt
időktől fogva körmenetre mennek. Arra emlé­
keznek ilyenkor, hogy Jézus másnap, vasárnap
hajnalban feltámad halottaiból, ahogyan azt elő­
re megígérte.
A húsvéti ünnepet sok-sok szimbólum színesíti.
Bár alapvetően keresztény ünnep, mégis fenn­
maradtak pogány szokások is, melyek a tavasz
eljöveteléhez kapcsolódnak. Oster, a germán ta­
vaszistennő a termékenység, újjászületés jelképe
volt. Nevét például az angol nyelv is megőrizte,

negyedik oldal

hiszen a húsvét angolul Easter. Ábrázolása a ke­
zében tartott tojással, lábánál nyulakkal és feje
felett repkedő madarakkal történik. A tojás a
természet, az ember újjászületésének, tavaszi
ébredésének szimbóluma.
Azt hiszem, mindannyiunk számára ismert szo­
kás a locsolkodás. Ki szereti, ki nem annyira, azt
azonban biztosan el lehet mondani, hogy remek
mókát teremt - főleg a fiúknak. Az eredeti
néphagyomány ugyanis nem finom kölnikről
szólt, ahogyan az ma természetes, hanem egy
dézsa hideg vízről!
A víznek több ismert szerepe is van e hagyo­
mányban. Egyrészről termékenységi szimbólum
a locsolás, másrészt a vízzel való meghintés a
kereszténység jelére és tartalmára is utal. Gyö­
kerei arra a legendára is visszanyúlnak, hogy a
Jézus feltámadását hirdető asszonyokat vízzel
öntötték le a sírt őrző katonák.
Az első feljegyzések e szokásról a XVII. század­
ból származnak. Faluhelyen a legények csapato­
sanjárták a házakat és alaposan meglocsolták a
lányokat. Mivel azonban ez egy termékenységi
szertartás volt, a lányok hálásak voltak és hímes
tojással köszönték meg a locsolást. A húsvéti lo­
csolóverseknek is nagy hagyománya van, amely
gazdag tárházát nyújtja a népi költészetnek.
Persze az idő múlásával megújultak e versikék,
a legények már egyedül keresték fel a lányokat,
és mára előkerültek a kölnik is. Korunk eszme­
rendszere további szokáshoz is hozzásegített
bennünket: a lányok ma már nem csak tojást,
de aprópénzt is adnak a fiúknak fáradozásuk
jutalmául.
A barka számomra mindig kedves növény volt.
Ma is nagyon szeretem feldíszíteni szépen ki­
festett tojásokkal. Szimpátiám nem egyedülálló,
ugyanis a régi emberek gyógyerőt tulajdonítot­
tak bolyhos virágainak. Azért hogy megóvja a
családot a bajtól, a tűzhelybe dobták, ha pedig
fájt valakinek a torka, le kellett nyelnie és elmu­
lasztotta a betegséget.
Húsvétjainkat különböző állatok képe teszi
még szeretette méltóbbá. De vajon tudjuk-e mit
jelképez a nyúl, és mit a bárány? Nos, az utóbbi
a legrégebbi húsvéti jelkép. A Bibliában Jézus
Krisztus előképe volt az a bárány, amit az egyip­
tomi kivonulás idejében a zsidók nap mint nap
feláldoztak, és megettek.
Ami a nyulat illeti, nem olyan
könnyű magyarázatot találni a
megjelenésére. írásomban is
többször említettem a húsvéti
ünneplésben fellelhető gazdag
tárházát a termékenységi rítu­
soknak. A nyúl szapora volta
okán lehet például a húsvét
egyik jelképe, valamint éjjeli
állat, így a holddal is összefüggésbe hozható,
ami szintén a termékenység szimbóluma.
A tojást tojó nyúl engem mindig foglalkozta­
tott. Aztán megtudtam a hagyomány ősi erede­
tét: a történet lényege az, hogy a germánok al­
világ istennője haragjában büntetéssel sújtotta a
nyulat, mely eredetileg egy fajta madár volt, ám
az istennő négylábú állattá változtatta. Az is le-

het azonban, hogy egy nyelvi tévedés áll e szo­
kás hátterében. A németek ugyanis egy időben
gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak húsvétkor, amelynek neve Haselhuhn, vagyis röviden
Hasel (a nyúl neve pedig németül Hase). Akár­
mi légyen is az eredete e kedves állatkának, az
elmondható, hogy nagy népszerűségre tett
szert. Elteijedése főként a húsvéti képeslapok­
kal vált igen nagyméretűvé.
A tojásfestésnek is nagy hagyománya van mi­
felénk. A tojás piros színe az erőt, valamint
Krisztus vérét jelképezi. A szokás elsősorban
Kelet-Európábán vert gyökeret, színezésre a vö­
röshagyma héjából kifőtt levet, a börzsönyt,
valamint bíbortetűt használtak. Eredetileg egy­
színű tojások készültek, ám idővel kialakult a
feliratos tojások kultúrája is. A módszer titka
abban rejlett, hogy a tojás festése előtt viasszal
ráírták az adott szöveget vagy mintát a héjra,
majd utána elkezdték a festést. A minták fajtája
tájegységenként változó, nálunk legtöbbször a
geometrikus, tulipános, fenyőágas, rózsás díszí­
tések a szokásosak. A díszítés folyamatát tojás­
hímzésnek nevezzük.
A húsvét elengedhetetlen tartozéka a gazdag la­
koma, amelynek alapja a tojás és a sonka. A to­
jásnak az újjászületéshez van elsősorban köze,
az élettelennek az élőbe való átmenetét testesíti
meg. Fontos jelképe a tojásból kikelő madár
Krisztus feltámadásának. Régi szokás szerint az
emberek fehér kendőbe kötöttek egy tányért,
arra sonkát, tojást, tormát és kalácsot raktak,
amit aztán elvittek a húsvéti szentmisére. Ott a
pap megszentelte a csomagot,
majd hazatérvén a család minden
tagja kapott egy-egy szeletkét a
templomot járt ételből. Népesebb
háznál előfordulhatott, hogy
például a tojást hártyavékony­
ságúra kellett felvágni. Általános
szokás volt, hogy a távollevő
családtagoknak becsomagolták
és elküldték az ünnepi ételt.
Szép családi hagyományokat őriz a húsvét: nagy
lakomák, rokonlátogatások, játékok. Ez is egy
kis sziget rohanó életünkben, éljük át szívvel,
örüljünk együtt!
Egy sereg locsolót és sok-sok piros tojást kívá­
nok minden női, illetve férfi olvasónknak!

Hrecska Renáta

�Elfeledett értékeink...

Közeledik... Jönnek a locsolók, festhetjük a pi­
ros tojásokat, elővehetjük az ünnepi ruhát, és...
Jaj, elnézést..., ez ma már nem szokás?! Pedig
én még emlékszem azokra az időkre! Bár már
az én gyerekkoromban sem volt olyan igazi,
mint a nagyszüleimnél.
Aki még nem jött rá, a húsvét ünnepéről beszé­
lek. Illetve nem is az ünnepéről - mely, mint
tudjuk a keresztények legfontosabb ünnepe -,
hanem a hagyományokról. Ezeket ma is meg
kellene tartanunk.
A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. Sok
szép történetet hallhatunk arról, miként jártak
végig a falun a legények, hogy locsolták meg a
lányokat. „Vízbevető”, „vízbehányó” hétfőnek
nevezték ezt a napot, ugyanis még ötven évvel
ezelőtt is elteijedt formájában vödömyi vízzel
locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lá­
nyokat.

Napjainkban a finomabb formája az elteijedt,
amikor illatos parfümféleséggel, locsolóvers el­
mondásával kell kiérdemelni a jutalmat. Talán
még nekünk is vannak emlékeink róla, mikor
egészen kicsiként váijuk, hogy kifesthessük a
tojásokat, és hogy később szép ruhában várva a
vendégeket átadhassuk nekik az általunk készí­
tett remekművet. Az asztalon sonka, tojás, tor­
ma s megannyi finom falat. Minden percben
hallani véljük a csengőszót, türelmetlenül vár­
juk, mikor jön a következő locsoló.
De hová tűntek ezek a szép szokások?!
Régen az iskolaszünet előtt úgy köszöntünk el
a barátnőkkel: „Kellemes húsvéti ünnepeket, és
sok locsolót!!!”
Ma a legtöbb lányt viszont kiveri a víz, ha egyre
is várnia kell. Sőt, ha lehet, mindenki elutazik,
vagy kirándul a családjával. Ez egyébként nem is
lenne baj, ha sokan ezt nem menekülésképp
tennék. Nem mondom, hogy ne menjünk ki­
rándulni, és nem mondom, hogy valóban min­
denütt megszűnt volna a húsvéti hagyomány
tisztelete, de lássuk be, ma már nagyobb divat
az Amerikából átszökött Halloweent „megün­
nepelni”, mint valójában azokra a dolgokra oda­
figyelni, amik igazán fontosak.

Én fontosnak tartom, hogy ne vesszenek el
ezek az értékek. Ha idősebb leszek, ugyanúgy
fogom ünnepelni a húsvétot, mint ahogyan azt
kisgyermekként tettem. Már nem én fogom
festeni a piros tojást, már nem elsősorban hoz­
zámjönnek majd a locsolók, de remélem, hogy
jönni fognak, s remélem, hogy nem hal ki vég­
leg ez a szokás. S remélem, hogy más is van, aki
úgy gondolja, érdemes lenne megőrizni, s nem
csak megőrizni, de feléleszteni ezt a hagyo­
mányt.
Császár Adrienn

Elitképzés az egyetemen
Kerekasztal-beszélgetés az Apáthy István Kör szervezésében
Március 10-én került megrendezésre a kerek­
asztal-beszélgetés karunkon, főszervezője Paulusz Bogáta és az Apáthy István Kör. A meghí­
vott előadók Kilényi Géza és Zlinszky János pro­
fesszor urak voltak, akik „Elitképzés az egyete­
men” címmel tartottak előadást. A nagy érdek­
lődésre mi sem jobb bizonyíték, hogy a hármas
előadó teljesen megtelt érdeklődő hallgatókkal.
Az est kellemes hangulatban zajlott, és az elő­
adás után lehetőség volt egy kis süti és üdítő
mellett a professzorokkal további diskurzusra.
Az előadók igyekeztek elsőként az elit, mint fo­
galom meghatározására, majd Seres Tamás, az
est moderátora arról faggatta az előadókat,
hogy mi is pontosan az a dolog, ami egy intéz­
ményt elitté tesz. Később megtudhattuk azt is,
mi a különbség a magyar és külföldi egyetemek
között, és természetesen egy kis aktuálpolitikai
kérdés, mint a gyülekezési jog szabályozásának
elavultsága is említésre került.
Zlinszky professzor úr szerint feltétlenül szük­
ség van elitképzésre, és olyan emberekre, akik a
jó értelemben vett „elit”-szerepet felvállalják.
Kilényi professzor úrral egyetemben azon az
állásponton voltak, hogy az elitképzéshez elhiva­
tott tanárokra és ugyancsak elszánt lelkes diá­
kokra van szükség. Erre például nagyon jó
közeg egy hallgató számára, ha valamelyik szak­

kollégiumnak a tagjává szegődik (ilyen az est
szervezője, az újonnan megalakult Apáthy Ist­
ván Kör is), vagy egy tanszéken demonstrátorkodik.
Mint kiderült, a professzorok leghatékonyabban
úgy tudnak részt venni a hallgatók képzésében,
ha együtt élnek a hallgatókkal, megtalálhatók,
felkereshetők, nem úgy mint egyes ún. intercity-professzorok, akik csak az órán jelennek
meg a hallgatók számára az előadásokon. A
professzor urak mindemellett valamelyest han­
got adtak elkeseredettségüknek is, amikor arra
céloztak, hogy az egyetemek ember alapanyaga
már nem az igazi, sőt mondhatjuk hogy egyre
gyengébb, és így az elitképzés megvalósítása
számukra is egyre nehezebb feladat. Ugyanak­
kor á professzorok áldozatos munkájának
köszönhetően karunkon is jogászgenerációk
nőttek és nőnek fel, akik hálával tartoznak
mentoraiknak.
Végezetül Bottá Ágnest, az Apáthy István Kör
egyik lelkes tagját faggattam arról, hogy mi mo­
tiválta a társulatot e rendezvény megszervezésé­
ben: „Az est kettős célt szolgált: egyrészt az
egyetem méltán elismert professzorait szerettük
volna megkérdezni saját hazai és külföldi ta­
pasztalataikról az elitképzés területén. Szeret­
tünk volna ötletet meríteni ahhoz, hogy hogyan

képezhetjük magunkat egy kis segítséggel és
önszorgalommal az átlagnál jobb jogászokká és
emberekké. Másrészt szerettük volna felhívni a
figyelmet lelkes kis önképző körünkre, hogy a
tanárok és hallgatók tudatába is beépüljön a
gondolat: van igény és lehetőség a az emelt szin­
tű, változatos, kiscsoportos szakmai képzésre.
Ezúton is szeretnénk köszönetét mondani, akik
időt és fáradságot nem sajnálva tartottak és ez­
után fognak órát tartani az Apáthy Kör tagjai­
nak, vagy más tudományos diákkörök hallgató­
inak. Az Apáthy Kör jövőre vonatkozó céljai
között szerepel többek között, hogy hallgatóit
képezve, közösséget formálva, és közös progra­
mokat szervezve szakmailag sikeres tagjai által
hírnévre és elismerésre tegyen szert, hogy a ké­
sőbbiekben hivatalos formát öltve segíthesse a
diákokat egyetemi éveik alatt. Az érdeklődők
pedig bármelyik tagot megkereshetik, hogy tő­
lük keljenek információt, illetve a kollégium.
szak@gmail.com e-mail címen kaphatnak vá­
laszt kérdéseikre, illetve a wwwapathyszakkoli.
fw.hu honlapon tájékozódhatnak.”
Abban biztosan lehetünk, hogy az Apáthy Ist­
ván Kör még sok érdekes programot tartogat
számunkra, érdemes felkeresni honlapukat és
csatlakozni hozzájuk!

Kocsis Ágnes

ötödik oldal

�BO/oNdoK MzpjA
Gondolkoztatok már, hogy miért bolondok
napja április elseje? Én igen, és arra jutottam,
hogy feltétlenül kell egy ünnep a Parlamentnek
is... Ám ez nem biztos, hogy igazán meggyőző,
így aztán utánajártam az eredetének.
Első dolog, ami szemembe ötlött, hogy nem na­
gyon lehet meghatározni, honnan is indult el ez
a hagyomány. Ami biztos, hogy ezen a napon
megtréfáljuk egymást, kacagunk másokon és
talán még magunkon is néha. Szép ez a nap,
igazi tavaszköszöntő!
A kezdetek a források szerint Caesar Rómájába
nyúlnak vissza. Azonban zavaros a történet, és
semmi mást nem lehet erről tudni, mint hogy a
consulok április elsején nyitották meg hivatalo­
san az esztendőt. Bár összefüggést találhatunk
a két esemény között, mégis több az esélye,
hogy egy másik elmélet a valódi.
E másik verzió szerint, a tréfa napjának eredete
Franciaországban található, ugyanis a régi fran­
cia naptár szerint az újesztendő pontosan április
elsején kezdődött, és ezen a napon az emberek
megajándékozták egymást. Később IX. Károly
király rendelte el, hogy az év kezdődjön január
elsején, ám a régi szokás sokáig megmaradt az
emberek mindennapjaiban. Ez abban nyilvánult
meg, hogy eleinte, a korábbi hagyományt meg­
tartva, továbbra is küldtek meglepetéseket egy­
másnak április elsején. Miután azonban terhessé
vált az évente kétszeri ajándékozás, a tradíció át­
alakult: az ál évkezdetre egy idő után másféle
ötletekkel készültek az emberek. A tréfa lett az
új ajándék.
Az első ugratások egyikét egyébként maga XIV
Lajos francia király fia, 'Ibulouse grófja találta
ki, amit Gramont márki terhére hajtott végre.
Március 31-én éjszaka, amikor a márki már

aludt, embereivel kilopatta a ruháit, minden da­
rabot felfejtettek, majd összevarrták őket az
eredeti méretüknél szűkebbre. Amikor a márki
reggel felébredt, nem tudott belebújni nadrág­
jába, majd amikor mellényét szerette volna ma­
gára venni, nem tudta begombolni, ahogyan a
kabátját sem. Nagyon kétségbe esett, nem tud­
ta elképzelni, mi történhetett vele az éjszaka fo­
lyamán. Riadalmát csak fokozta, hogy küszkö­
dése alatt a gróf egyik csatlósa benyitott hozzá,
és ijedten kérdezte: „Tejó ég, márki, mi történt
önnel? Egészen meg van dagadva!” A márkinak
fogalma sem volt arról, hogy mégis miféle be­
tegség tört rá ennyire váratlanul. Elfutottak az
orvosért, az orvos pedig miután a „beteget”
megvizsgálta, receptet írt fel és gondterhelten
távozott. Nem csoda, hiszen ő is beavatott volt!
Nosza, mentek a recepttel a gyógyszerészhez,
aki viszont visszaküldte az írást, mert nem ér­
tette meg az orvosi „szakvéleményt”. Ezen nem
volt mit csodálkozni, ugyanis a receptre az aláb­
bi szöveg volt írva: „Accipe cisalia et dissue purpunctum”. Vagyis: „Végy ollót, és vágd fel a
mellényed!”
Napjainkban is akadnak azonban bolondságok
e napon. Például 1998-ban Amerikában a Burger King bal kezeseknek készült Whopper
szendvicset reklámozott, aminek az volt a lé­
nyege, hogy az öntet a jobb oldalon csöpögött
ki. Az emberek keresték ezt a terméket, sőt
akiknek nem tetszett, azok kifejezetten kérték,
hogy ők a régi fajtát kaphassák.
Hollandiában komolyabb vicc is volt. A holland
televízió még az 1950-es években jelentette,
hogy a pisai ferde torony összedőlt. Megdöb­
bent emberek sokasága vette fel a kapcsolatot a
tévéállomással.

A BMW autógyár közleményben tudatta a
nagyérdeművel, hogy hamisítják a BMW-ket. A
hamis járművek arról ismerhetők fel, hogy a ló­
góban látható kék és fehér színeket felcserélték.
Egy másik ötlete volt a gyárnak, hogy azt állí­
totta, a Mini autót Mars kutatásra fogják hasz­
nálni. A legjobb talán az volt, amikor azzal
álltak elő, hogy gumiszélvédőket fognak készí­
teni, hogy a szemberepülő bogarak lepattanja­
nak róla.
És egy jól sikerült ugratás Londonból: a BBC
riporterei leadták a televízióban, hogy a Big Ben
cseréjét immáron kihirdették, hamarosan digitá­
lis óra mutatja majd az időt.
Sokféle módon ünnepelünk, egy dolog azon­
ban közös: az emberek a világ minden táján
szeretnek nevetni, önmagukon és másokon
egyaránt. Ám ne feledjük: a vicc csak addig hu­
moros, ameddig a tréfamester és a megtréfált is
együtt képes nevetni!

Hrecska Renáta

Mennyire drága az életed?
„Mára közel minden ötödikfelnőtt a krónikus stressz,
a lelki leszakadás állapotában van.’’
(Kopp Mária)

Történetünk 2009 Magyarországán játszódik.
Azon a helyen, ahol a halálozási arány jóval
rosszabb, mint Ukrajnában vagy Lettországban,
az élveszületések száma pedig kétségbeejtően
alacsony. A főszereplők átlagemberek - azaz
bárkik lehetnének, de a rend kedvéért nevezzük
őket mondjuk Juditnak és Jánosnak. Egy házas­
pár, akik a következő kilátásokkal vágnak neki
az életnek: Judit valószínűleg maximálisan 77
évig fog élni - persze, ha nem jön közbe semmi
súlyosabb - de természetesen számos tényező
rontja esélyeit a boldog, kiegyensúlyozott életre.
János kilátásai már nem ilyen „rózsásak”, ő át­
lagban 69 évre számíthat itt a Földön. Ráadásul
- bármennyire furcsa is ez - jóval védtelenebb,
mint Judit, hiszen sokkal erősebben érik olyan
hatások, minta stressz, a depresszió, a társadal­
mi elfogadottság hiánya vagy a munkahelyi
konfliktusok. Nyugalom, a hosszú élet ritka...
Vagy mégsem? Ha főhőseink mondjuk pár ki­
lométerrel arrébb, Ausztriában születtek volna,
akkor Judit méltán reménykedhetne abban,

hatodik oldal

hogy megéri a 82 éves kort, és János is (át­
lagban) 77 évre számíthatna. De hogy is van ez?
Kezdjük egy áttekintéssel: Ma Magyarországon
a 35-64 éves korosztályban szív- és érrendszeri
megbetegedésben való elhalálozás kockázata
férfiak és nők esetében is 3.1-szer nagyobb,
mint az uniós átlag. Emésztőrendszeri meg­
betegedés esetén ugyanez a mutató a férfiak
esetében mintegy 5.5-szöröse, nők esetében 4.6szorosa a többi tagállam átlagának. Rosszul ál­
lunk tehát... De mivel magyarázható ez? Hiba
lenne pusztán az egészségügyi ellátás állapotát
felelőssé tenni, mivel az utóbbi években a
csecsemő- és időskori halálozás jelentősen csök­
kent, 1960 és 1989 között pedig a GDP folya­
matos növekedése volt tapasztalható. Felméré­
sek szerint annak esélye, hogy ma hazánkban
egy férfi túléli a 65. életévét csupán 64%.
Ugyanaz az arány az érettséginél alacsonyabb
végzettséggel rendelkezők körében jóval 50%
alatt van. A Demográfiai Évkönyv szerint
2005-ben 11.395-tel több férfi halt meg a 40-69
éves korosztályból, mint 1960-ban. Megdöbben­
tő tény hogy a férfiak halálozási aránya ma
magasabb, mint az 1930-as években volt. Pedig
akkor jóval nagyobbak voltak a társadalmi kü­

lönbségek, és az egészségügyi ellátás is alacso­
nyabb szinten állt...
De miért éppen a férfiak ennyire veszélyezte­
tettek? Kopp Mária tanulmányában a „halálo­
zással szignifikánsan összefüggő pszichoszociális” okokat említ, melyek többek között a mun­
kahelyi és társadalmi bizonytalanság, az elet
értelmetlenségének érzete és a rivalizálás. Öszszességében megállapítható, hogy a legnagyobb
rizikót ezek a lelki, pszichés tényezők hordoz­
zák. A férfiak esetében a súlyos depressziós tü­
netegyüttes háromszor magasabb halálozással
jár, a reménytelenség mindkét nem esetében
szintén háromszoros kockázati tényező. 2002ben 13.6% volt a kezelésre szoruló depresszió
aránya, 2006-ra ez a szám 4%-kal emelkedett.
De miért van egyre több depressziós? A bizalom
a társadalom testi, lelki, gazdasági fejlődésének
alapja. Ennek kialakulásában alapvető a család
szerepe. A magány, a jövőkép hiánya állandó fé­
lelmet, krónikus stresszt idéz elő, mert az egyén
képtelen a tervezésre, amely azonban elemi em­
beri igény. Ez óriási kockázatot hordoz, külö­
nösen a családfenntartó férfiak körében.
A probléma az, hogy nincsenek közös normá­
ink, az érték nélküliség pedig „öröklődik’ a kö-

�Ne hagyjuk veszni a gyereket!
Felnőni nehéz. Hát még egyetemre is járni köz­
ben. Mert hát ugyebár volt az a fránya közép­
iskola ahonnan (öröm)könnyek között kilöktek
minket a csupa felelősséggel kikövezett bizo­
nyos nagybetűsbe, és egy gyűszűnyi borosflaskán és helyes minipogácsán kívül nem túl
sokat kaptunk néhány jól csengő intelmen
kívül. És ekkor jött a neheze: bekerültünk egy
idegen helyre idegen elvárásokkal, idegen embe­
rekkel körülvéve. Aztán eltelt az idő, hónapok,
évek egyre gyorsabban, és az idegen elvárások,
a hely, az emberek kezdtek ismerőssé válni.
Megszoktuk a vizsgaszituációt, az előadásokat,
a hétköznapi bulikat, azt, hogy nem kémek raj­
tunk számon napról-napra, hogy nem kell már
éjfélre otthon lenni, és hogy valóban a magunk
uraivá váltunk. Lassan megtaláljuk a céljainkat,
szépen belénk plántálja a környezetünk, hogy
ki kell tűnni, valamilyen formában, egyedinek
kell lenni, mert különben esélyünk sincs, lelnek
az évek, az egónk nő, az idő fogy, a helyzet meg
csak fokozódik. Mindenki el akar érni valamit,
na de azt aztán minden áron és azonnal. És per­
sze szép dolog, ha végre megtaláljuk a helyün­
ket és céljainkat, na de - hogy egy közkeletű
mondással éljek - nehogy a fürdővízzel kiönt­
sük azt a szerencsétlen gyerekét is! És hogy mi
is ennek a gyerkőcnek a neve? Hát ő bizony az
Emberség. Ugyanis, ha eme igen aprócska
„lény” gondozását elfelejtjük beleépíteni a hét­
köznapi rutinunkba valahova a reggeli fogmo­
sás és újságolvasás közé, nem marad majd más
belőlünk, csak egy lelketlen törtető öltönyös/
kosztümös gép. De nézzünk néhány trükköt,
hogy is lehet ezt a csöppséget napi pár perc oda­
figyeléssel megfelelően ellátni.

Az első és legfontosabb, hogy van számos más
beceneve is, melyeket nem árt használni, mert a
különböző szituációkban mindig másra hallgat
a leginkább.
Haladjunk szépen sorban. Tömegközlekedés.
Reggel, mikor megtanítjuk neki, hogy a bérle­
tet elő lehet venni, és meg lehet mutatni az
ellenőrnek, mert az csak a munkáját végzi, és
nem feltétlenül kell úgy gondolni, hogy ő csakis
azért áll a metró bejáratnál, hogy a mi napunkat
keserítse (még akkor sem ha az ellenőr viszont
ezt a feltett szándékot alakította ki magában)!
Nos ekkor a neve: Türelem.
Aztán amikor beérünk az egyetemre, és akár­
mennyire rohanunk, mert már rég elkezdődött
az óra, elmagyarázzuk neki, hogy még ilyen
helyzetben sem lökjük félre az ajtóból az idő­
sebb hölgyet/urat, hanem esetleg kitáljuk neki
az ajtót és esetleg - félve írom le - előre enged­
jük (akkor is, ha ez a kedves hölgy/úr már elő­
zőleg megbuktatott minket háromszor). Ilyen­
kor Illedelmességnek szólítjuk. Aztán, ha már
bent vagyunk, és még mindig nagyon sietünk,
ám felteszem, nem rohanunk hangsebességet
meghaladva, úgyhogy nyugodtan, hangosan,
érthetően tudunk köszönni a szembejövő évfo­
lyamtársunknak (tehetjük ezt akkor is, ha ő
nem siet az üdvözlésünkkel, annak ellenére,
hogy ő Jelölt be” minket azon a bizonyos kö­
zösségi oldalon anno, azután az együtt átizgult
vizsga után). Ha ilyenkor szólunk a gyerkőc­
nek, Jóindulatnak hívjuk.
Beértünk, megérkeztünk, kifújhatjuk magun­
kat. És ha esetleg olyan napot választottunk
mikor épp vizsgázunk is, kiváló terepet találunk
a további „gyerek”-gondozásra.

vetkező generációkra. Ezek az emberek a leg­
inkább manipulálhatók, hiszen nem tartoznak
sehová, legalábbis így érzik. Perifériára kerül­
nek és nincs senki, akire számíthatnának.
Ennek egyenes következménye az, hogy a tár­
sadalom értékrend és közös célok nélküli,
leszakadt egyének gyülekezetévé válik. Nincs
erkölcsi tartás, a szorongás, a depresszió mára a
leggyakoribb munkaképesség-csökkenést elő­
idéző okká vált. Ráadásul az elvégzett munka
mennyisége nincs arányban az érte fizetett
bérrel (legalábbis az esetek nagy többségében).
A munkával kapcsolatban fellépő három leg­
gyakoribb probléma az, ha nincs, ha túl sok,
vagy ha bizonytalan. A munkahely bizonytalan­
ságából eredő egzisztenciális krízisnek pedig
egyenes következménye a krónikus depressziós
tünetegyüttes. A munkahelyi stressz önkárosí­
tó következményei között szerepel a dohány­
zás, az alkoholhoz, drogokhoz való fordulás, a
kimerültség, a depresszió vagy az a hibás önér­
tékelés. Ezek a következmények elkerülhetőek
lennének a munkavállaló nagyobb fokú tiszte­
letével, a vele való együttműködéssel, megfe­
lelő terheléssel és az egészség mint érték szem
előtt tartásával.
Igen, ez így lenne ideális.
De egyelőre csak azt láthatjuk, hova vezet a
kapcsolatok hiánya, a társadalmi leszakadás a

folytonos rivalizálás és a munkahelyi krízis. A
helytelen táplálkozásról pedig még nem is ejtet­
tünk szót. A sport, az egészséges életmód há­
romszorosára növeli a túlélés esélyét, a dohány­
zás pedig felére csökkenti azt. Megdöbbentő,
mennyire végzetes következményekkel jár a
többi emberhez való kapocs elszakadása, a csa­
lád hiánya. A túlélés esélye a gyermekes férfiak
között négyszer, a házastárssal élők között pe­
dig ötször magasabb, mint egyedülálló társaik
körében. Lehet, hogy egyszerű az orvosság?
Lehet, hogy jó tartozni valahová, mondjuk egy
közösséghez (és itt nem valamely divatos szek­
tára gondolok)?
A felvetés szentimentális - mondhatnánk - de
egyvalami biztos: a mai társadalom nem érték­
ként, inkább eszközként bánik az emberrel.
Eszközként, aki dolgozik és természetesen: fo­
gyaszt. A fogyasztói szemléletnek nyilvánvaló­
an az értékvesztett egyén kedvez, hiszen egy­
szerű a képlet: ha nincs értékrended, majd én
teremtek egyet, így aztán igazán bármit eladha­
tok Neked. Csak termelj eleget.
De van ebben valami érdekes: A fogyasztó
annyira szeret fogyasztani, hogy a végén elfo­
gyasztja önmagát. Az előbb vázolt statisztikák­
ból legalábbis ez tűnik ki...
Borbás Dorottya

Utolsónak akarunk bemenni. De mit ad Isten,
más is van ezzel így. Persze - szinte természetes
módon - ő se tud semmit és mi sem. Nos, ek­
kor azt tanítjuk meg a most épp Előzékeny­
ségnek nevezendő picinek, hogy ha neki tény­
leg erre van szüksége, az a tíz perc már tényleg
nem számít semmit (annak ellenére nem, hogy
esetleg társunk kihúzza előttünk az álomtételt,
míg nekünk - oly sokadszorra - a rettegett
666-os jut)
Nem tudjuk a tételt. Van ilyen. Jövünk máskor.
Vagy hát remény hal meg utoljára alapon bármi
történhet. De még véletlenül se jusson eszünk­
be ilyenkor a kis jövevény előtt olyanokkal pró­
bálkozni, mint telefonos segítségkérés és társai.
De ha mégis elgyengülnénk és a kiélezett hely­
zetben „tiltott szerekhez” nyúlnánk, akkor már
legalább ne próbáljuk meg tagadni a nyilván­
valót. Ugyanis még az sem baj, mondják taná­
raink. De ha elfelejtjük kis társunk nevét (meg­
súgom: Becsületesség) akkor bizony már a
jövőben sem lesznek túl rózsásak a kilátásaink
a későbbi vizsgákon.
Végül így vagy úgy, de túljutunk a vizsgán. És
ha nem sikerült olyan jól, nem aludtunk sem­
mit az éjjel, és mindennek a tetejébe meglátjuk,
hogy a kedvenc helyünkön, a büfében ül valaki,
akkor sem úgy nézünk a világra, hogy megpró­
báljuk közben kifejleszteni a szemmel gyilkolás
legújabb, ezúttal hatásosnak bizonyuló változa­
tát, hanem rendelünk és elbeszélgetünk pár
mondatban a büfés nénivel az időjárásról. A
gyermeket pedig nem felejtjük el Kedvesség­
nek szólítani.
Egy kávé és egy szusszanás után pedig indulha­
tunk tovább. Hazafelé a metróban még segít­
hetünk (a Figyelmesség nevű aprósággal
együtt) a fiatal anyukának lecipelni a babako­
csit a lépcsőn, és mosolyoghatunk az úrra, aki a
jövő havi színházműsort kínálja nekünk.
Lassan vége a napunknak, és Emberség még
annyi mindenből maradt ki. Még meg kell ta­
nulnia beérni a kevesebbel, belátni, ha hibázott,
meg kell értenie, mit jelent az önzetlenség min­
den cél és érdek nélkül, pusztán a társaságot és
nem a majdani kapcsolatot keresni minden
szembejövőben. Be kell látnia, hogy következ­
mények nélkül nem taposhat át valakin, vagy
nem vehet el bármit, ami a másé, csak mert
céljai ezt diktálják. Ugyanis annak a valakinek
ugyan úgy megvan a saját gyerkőce. Ő nevelte,
gondozta, a szívét-lelkét beleadva. Ha elveszik
tőle, mi marad neki?
A válasz nagyon egyszerű: ha jól nevelte a gye­
reket, megmarad neki a remény, hogy egy kis
odafigyeléssel talán jobb lehet, az emberek nem
mennek majd el egymás mellett ridegen és
megértés nélkül. Terep ugyanis van bőven a
gyakorlásra, és talán végre közösen beülnek
akár vitázni egy tea mellett vagy meghallgatják
Alex zongorajátékát, „végigizgulják” az áprilisi
hagyományos próbapert vagy megnéznek egy
filmet a Vetítő(m)ben, és bemutatják egymás­
nak az általuk nevelt kis „gyermekeket”, kiket
együtt már bátran nevezhetnénk csak így:
humanitás.
Ablonczy Zsuzsi

hetedik oldal

�A Teremtés csodája
Beszélgetés Lábady Tamás egyetemi docenssel
Néhány héttel ezelőtt Lábady Tamás Tanár Úrral beszélgettem. Nemcsak vála­
szokat kaptam, hanem olyan útravalót, amelyben előadásain, könyvein keresztül
is részesülhetek, részesülhetünk Egyetemünkön oktat a polgári jogi stúdium
megindulása óta, immár 13 esztendeje. Évekig alkotmánybíróként és tanárként
is tevékenykedett párhuzamosan, ráadásul nem is egy helyen: Pécsett és Buda­
pest között ingázott. Ez a mai napig sincs másképpen: a hét első napjait a fővá­
rosban, a következő néhányat Baranya megye székhelyén tölti.
- 1979, ‘89 és ‘99 is meghatározó évek voltak Ön
számára... 1979-ben elnyerte az Alexander von Hum­
boldt Alapítvány ösztöndíját. 1989-ben azELTE-n
címzetes egyetemi docenssé nevezték ki. 1999-ben
járt le az alkotmánybírói mandátuma, s lett újra a
Baranya Megyei Bíróság bírája, ugyanebben az év­
ben részesült a Magyar Köztársasági Érdemrend
Középkeresztje a csillaggal kitüntetésben, és ekkor
döntött véglegesen a mi egyetemünk mellett is...
- Kegyelmi ajándékként éltem meg a mindmáig
Európában talán a legelegánsabb Humboldtösztöndíj elnyerését. A legvadabb kádárizmus­
ból kerültem pár hónap erejéig Nyugat-Európába, Kölnbe, s ez óriási hatással volt rám. Egy
évvel korábban, mikor az ösztöndíj lehetőség­
ként felmerült, eszembe sem jutott, hogy meg­
pályázzam, mivel egy kukkot sem tudtam né­
metül. Csak mellékesen meséltem róla a felesé­
gemnek, aki azt mondta, hogy lehet, hogy én
egyedül képtelen lennék ilyen rövid idő alatt
megtanulni egy idegen nyelvet, de mi ketten ké­
pesek vagyunk rá. 1978 szeptemberében vettem
az első magánórámat, és 1979 áprilisában nyelv­
vizsgáztam. Nem mondom, hogy brillíroztam,
de sikerrel jártam, így már az ösztöndíj meg­
szerzésének ez az akadálya is elhárult.
- Mekkora hatással volt ez Önre?

- Ez a kiutazás mindent megváltoztatott: az
addigi szemléletemet, a világlátásomat, a jogról
kialakított gondolkodásomat. Mindaz, amivel
addig tanulmányaim révén találkoztam - annak
az ideológiája, hogy a jog a munkásosztály aka­
rata - kártyavárként omlott össze, már az első
néhány héten. Rengeteg új ismeretet szereztem,
s a hat hónapot alkotómunka helyett olvasással
töltöttem. Megláttam azt, hogy a világban - és
különösen Európában - egészen más folyama­
tok vannak a joggal összefüggésben. Felfedez­
tem az újra feléledt természetjogi gondolkodást
és újra előkerült az Aquinói Szent Tamás sze­
mélye körüli kutatómunkám, melyet még kö­
zépiskolás koromban kezdtem el, amikor kiselő­
adást kellett tartanom.
- Kiselőadást?
- Igen. A Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumba jár­
tam, és a történelem órán volt egy olyan szokás,
hogy a diákok névnapjukon ajándékképpen je­
lentkezhettek felelni. Március 7-én, mivel fon­
tos volt számomra, hogy jelest kapják, jelent­
keztem, hogy Tamás nap van... Először nem

nyolcadik oldal

tam. Az Alkotmánybíróság egész szemléletében
valóban alkotmányos forradalmat vezényelt, hi­
szen nálunk a zsamokölés sem történt meg a
rendszerváltással, mint a szomszédos Romániá­
ban, tehát a rendszerváltás valóban alkotmányos
keretek között zajlott, s ennek a fő karban- és
kézbentartója az Alkotmánybíróság volt.
Ugyanakkor eredeti vágyam - hogy bölcsész le­
gyek - miatt megmaradtam egyetemi oktató­
nak, ráadásul két helyen is: a hét első napjait ál­
talában Budapesten töltöttem, szerdán haza­
mentem Pécsre, s már következtek is az óráim.
A Pázmányra történt meghívásom - annak elle­
nére, hogy a pécsi egyetemen is katolikus szel­
lemben tanítottam - óriási kihívást jelentett
számomra: itt olyan hallgatóknak oktathattam,
oktatom a magánjogot, akikben mégiscsak
megtalálható valamifajta elkötelezettség arra,
hogy keresztény szellemben szerezzék meg a
diplomájukat.
- 1999-ben lejárt az alkotmánybírói mandátuma...

igazán értette tanárunk, hogy miért pont akkor,
hiszen Tamás napja decemberben van, de meg­
indokoltam, hogy azért, mert az az apostolé, ez
meg Aquinói Szent Tamásé. így végül felelhet­
tem, de akkora egyest kaptam, mint még soha,
mivel róla kérdezett, és szégyenszemre nem
tudtam semmit mondani. Azt ígérte, hogy kija­
víthatom, ha a következő órára összeállítok egy
húsz perces kiselőadást a nagy középkori tudós­
ról. Szüleim minden egyházi ismeretségüket
igénybe vették, hogy anyagot gyűjtsék. Renge­
teg irodalmat, tanulmányt olvastam és végre
összeállt a munka, s sikerült kijavítanom az
elégtelent.
- Térjünk vissza a kölni időszakra...
- Igazából ekkor teljesedett ki az a folyamat,
amelyet feleségem csak úgy panaszol, hogy sze­
relmi háromszöget él meg. Bár nem egy harma­
dik személy miatt, hanem a jog iránti elkötele­
zettségemből, szerelmemből kifolyólag. Akkor
valósággal beleszerelmesedtem a jogba, és en­
nek megfelelően kezdtem alakítani az egyete­
men is az előadásaimat, már a rendszerváltást
megelőző években is.

- 1996-tól pedig a Pázmány Péter Katolikus Egye­
temen oktat.
- Ez az év óriási fordulatot hozott számomra.
Akkor még az első Alkotmánybíróság tagja vol­

- Ebben az esztendőben nagy dilemma elé ke­
rültem: nyilvánvaló volt, hogy a két egyetemen
való oktatást nem tudom tovább folytatni, mi­
vel megszűnt az az alkotmánybírói és infra­
strukturális háttér, amivel ez megoldható volt,
így választanom kellett. Az út két irányban
folytatódott tovább, mint annak idején a görö­
gök nemzeti hérosza, Herakles számára, mikor
a Kithairon hegyén az állatait legeltetve egyszer
csak egy válaszút elé érkezett. Az egyik a könynyed, legelőkben dús, a másik a szakadékokkal
teli, nehéz utat kínálta neki - és ő gondolkodás
nélkül ezt a második utat választotta, amelyet a
régi görögök Aretének, az erény útjának nevez­
tek. így én is a két egyetem közül a Pázmányt
választottam, de mivel a gyakorlattól sem tud­
tam elszakadni, visszamentem bírónak is.
- Sosem érezte úgy, hogy akkor rosszul döntött?

- Az eltelt 13-14 év alatt sem bántam meg, sőt,
ez életem egyik legmeghatározóbb döntése volt.
Azonban ma már szembesülnöm kell azzal,
hogy a rendszeres utazások egy idő óta jobban
fárasztanak, mint korábban. S látom azt, hogy
az Istentől kapott karizmákat, talentumokat melyeket soha nem adott ingyen - lassanként viszszakéri tőlem. Ennek ellenére azonban még úgy
gondolom, hogy távol vagyok attól, hogy ezt az
oktatói karizmámat is vissza kelljen adnom.
- Aki nem ismeri Önt, néhány mondat után annak
is világossá válik Istennel való kapcsolata és hite. Ön
és felesége többek között a Házas Hétvége lelkiségi
mozgalom egyik vezetője. Nem -ingott meg hitében
sohasem? Mindnyájunk esetében elképzelhető, hogy
eltévedünk, elszakadunk a nyájtól...
- A hit kegyelmi ajándék. Hála a családomnak,
szüleim mély vallásossága mellett ajándékként
kaptam meg a hitet. A kamaszkor válsága azon-

�bán komoly megingást hozott. Szerelmese vol­
tam az irodalomnak, így abban az időben a már
nem csak szamizdatként kapható Camus,
Kant, Kierkegaard, Dürennmatt írásait faltam.
Ez a nyugati, dekadensnek nevezett irodalom
nagy íratással volt rám. Én magam is írogattam
verseket, novellákat és végül az egzisztencialista
filozófia és irodalom hatására oda jutottam el,
hogy a világmindenség hatalmas, térben és idő­
ben mérhetetlen arányaihoz képest parányira
zsugorodott emberiét, amelyik nagyjából het­
ven évet és egy korlátozott földi életet él, azaz
az egyetlen értelem az anyagi világban, végül is
a teljes értelmetlenség. Valami kell, hogy legyen,
ami az értelem ebőbbségét igazolja. így ennek a
gondolatnak a továbbvitele vezetett vissza, im­
már tudatosan, a hithez. A szellemnek tovább
kell élni az örökkévalóságban, mert csak így,
csak ez által képes uralni az anyagi világot. Kell
lennie egy Teremtőnek, aki ezt az egész világ­
mindenséget, benne az anyagi világ felett álló
szellemet létrehozta. Az így tudatos meggyőző­
désemmé váló hitem azóta is végigkíséri min­
dennapjaimat.
- A tanítvány hálás tiszteletével emlékezik meg
Rudolf Lóránt professzorról, egykori tanáráról
könyvében, aki felkeltette érdeklődését a civilisztika
iránt. Önnek is vannak követői, akikről már tud,
hogy az Ön hatására döntöttek egy-egy terület
mellett?
- Szladits Károly íija valahol, hogy egy igazi
professzor nem attól nagy, amit ő alkotott,
hanem hogy olyan tanítványokat nevelt, akik
túlszárnyalják őt. Ezt azért tartom szükséges­
nek elmondani, mert szakmai pályám legna­
gyobb öröme és élménye, hogy rengeteg vissza­
jelzést kapok volt tanítványaimtól. S nemcsak
én, hanem fiam is, aki itt él Budapesten, és ép­
pen a napokban mondta, hogy annyi helyen
kérdeznek rá a névazonosság folytán, hogy
ismer-e engem, rokona vagyok-e, s ennek kap­
csán elmondják, hogy mennyi értéket kaptak
tőlem...
Ez hihetetlen ajándék. Ugyanezt mondhatom el
- talán még hatványozottabban - a Házas Hét­
vége lelkiségében végzett, közel negyedévszá­
zados munkánkban, ahol nagyon sok házasság
és család mind a mai napig rengeteg visszajel­
zéssel igazolja azt, hogy a mi kapcsolatunk és a
mi tanúságtételünk mennyire komoly változást
hozott az életükben. Például számos olyan sze­
relemgyerek született az általunk vezetett
Házas Hétvégék után, amikor már a házaspár
egyébként befejezte volna a családtervezését.
Több fényképet kaptunk, melynek hátoldalára

rá van írva, hogy ez a kicsi is nekünk köszön­
heti létezését. En azt hiszem, hogy majd annak
idején, amikor az Úr elé kerülök, kerülünk, az "
egyetlen kérdése az lesz, hogy mennyit és
mennyire szerettünk. S mi erre majd azt tudjuk
válaszolni, hogy nézzen ezekre az emberekre,
akik Őáltala, de a mi segítségünkkel változtak
meg. Akkor talán azt fogja mondani, hogy jól
van hűséges szolgám, menj be Urad örömébe.
Ez a nyugalmam és ez a hitem. Ugyanígy va­
gyok az oktatói munkámmal. Tanítványaim
szeretetét mutatja például, hogy 60. születésna­
pomra 2004-ben írtak és szerkesztettek nekem
egy ünnepi tanulmánykötetet, ami ritkaság,
mert általában idősebb, kerekebb évfordulókor
a kollégák szoktak emlékkönyvet írni. Tudomá­
som szerint utoljára Grosschmid Béninek 1938ban megjelent Jubileumi Kiadása, illetőleg az ő
munkájának glosszálása során írtak hálából ilyet
neki. En azt hiszem, hogy már ez a könyv is mu­
tatja, hogy amit nyújtottam, az értékes volt.
- Honnan meríti ezt a rengeteg erőt?

-Az alapvető forrás a transzcendencia, a hitem.
Az, hogy aki több talentumot kapott, annak
többel kell elszámolnia. Ha ezeket az értékeket,
amiket kaptam, karizmaként értékelem, akkor
tudom, hogy nekem ezek ki is kell használnom.
A másik, az igazi forrás pedig éppen a házassá­
gom és a családom. 13 gyönyörű unokám van,
akikkel rendkívül jó a kapcsolatom. A család és
a házasság olyan, mint az atomenergia, koz­
mikus forrás, amelyből újra és újra meríthetek,
s ezáltal sokkal jobban fel tudom használni
mindazt a képességemet, amelyet a Teremtőtől
ajándékba kaptam. Természetesen nem volt
mindig így, házasságunk első húsz évében sok­
szor került első helyre a munkám, és az elmúlt
huszonöt évben tanultam meg igazán, hogy az
első helyen mindenképpen a hitvestársi kapcso­
latnak kell lennie. Ez egy olyan töltőállomás,
amiből merítve képes vagyok sokkal hatványozottabb szellemi teljesítményre, mint amúgy
képes lennék.
- Hogy találkozott a feleségével?

- Életem kétségkívül legnagyobb csodája volt,
hogy megismertem egy 16 éves gyereklányt,
akit attól a pillanattól kezdve, egy hihetetlenül
komoly és mély szerelemmel szeretek. Akár­
hányszor megnyitom a szívét, mindig napot ta­
lálok benne. Gimnáziumi osztálytársam volt a
testvérbátyja, s egy alkalommal, mikor átmen­
tem hozzájuk, egy pillanatra megláttam a
húgát. Csak köszöntünk egymásnak, de ez a

HŐK VÁLASZTÁS 2009
Karunkon 2009. március 18. és 21. között zaj­
lott le a Hallgatói Önkormányzat képviselőinek
megválasztása. Összesen 2596 diák volt jogo­
sult szavazni, 586-an adták le szavazatukat, eb­
ből 564 volt érvényes.
A 17 tagú Küldöttgyűlésbe a következő jelöl­
teket választották küldötté: Besenyei Adám,
Bolyós Zsuzsanna, Csergő László, Hámási Kin­

pillanatnyi talájkozó igen mély benyomást gya­
korolt rám. Ö akkor másodéves gimnazista
volt, gyönyörű, hosszú, lófarokban lelógó haj­
jal, otthon egy házi ruhát viselt mikor találkoz­
tunk. Karcsú alakja, a szeméből sugárzó hihe­
tetlen báj és kedvesség, amivel akkor fogadott
engem, egy kézfogás erejéig, és talán csak
annyit mondott, hogy tulajdonképpen nem va­
gyok ismeretlen számára, mert az érettségi tab­
lón látta a fényképemet. Ez szeptemberben le­
hetett, de olyan mély nyomot hagyott bennem,
hogy szilveszterkor elhívtam magunkhoz test­
vérével. Ez egy végzetes éjszaka volt. Kezdettől
fogva úgy éreztem, hogy minket egymásnak
teremtett az Űr. Négy évig hihetetlenül nagy
lendületet és inspirációt adott ez a szerelem,
ezért sikerült az egyetemi évek alatt végig kivá­
lóan teljesítenem.

ga, Huszár Péter, Kassai Barbara, Körösi-Szabó
István, Mészáros Viktória, Nagy Adrienn, Pely­
he Balázs, Soós Erzsébet, Szendrődi Szabolcs,
Szilágyi Demeter, Szőcs Edit, Telekesi Mari­
anna, Töpolay Gábor, Tóth Bálint András.
A küldötteknek eredményes munkát kívánok!

- tb -

Csodálkozom is a tanítványaimon, akiktől egyegy sikertelen vizsga után megkérdezem, hogy
mi van magával, mikor látom, hogy semmit
nem tanult, csak nem szerelmes? S kapok néha
olyan válaszokat, hogy de igen. S ez nekem tel­
jesen érthetetlen, mert számomra a szerelem
olyan löketet, olyan forrást adott, hogy egysze­
rűen én képtelen voltam - mivel ő is a középis­
kolában osztályelső volt - rosszabbul tanulni.
Ügy illett, hogy valahol én is az elsők között
legyek.
Utolsó éves voltam, amikor összeházasodtunk.
A házasságomban valóban megéltem a teremtés
csodáját, amit a Genezis első oldalán olvasha­
tunk: hogy a férfi és a nő elhagyja anyját és
apját, s a feleségéhez, féijéhez csatlakozik és a
kettő egy lesz. Ez az egység 43 éves házassá­
gunk alatt mindvégig meghatározó volt. Ter­
mészetesen voltak „röpülj rózsám, totty”-időszakok, de alapvetően a Házas Hétvége volt az,
ami tudatossá is tette számunkra a házasság ér­
tékét és szentségi ajándékát.

Mikola Orsolya

kilencedik oldal

�A csokoládé története
Mi a közös a kukoricában, a burgonyában, a
paprikában és a csokoládéban? Mindegyik
Amerikából hódította meg öreg kontinen­
sünket. Hálásak lehetünk az Újvilágnak, hogy
annyi, mindennel örvendeztetett meg bennün­
ket. Úgy gondolom, a régmúltban vitathatatlan
szerepe volt Amerika és a nagy európai hódítók
párosának abban, hogy étkezési kultúránk
olyan színessé, változatossá fejlődött. Ma már
nemzeti ételünkké vált a paprika, boldogan
esszük a sült krumplit és csodálatos, hogy egyegy vizsga előtt milyen sok csokoládé tűnik el
pocakunkban! De hogyan is került asztalunkra
e finom csemege?
Annak kialakulása, hogy mi ilyen desszertet
ehessünk, amit ma ismerünk, hosszú évszáza­
dok munkája volt. A csokoládékészítés nem
csupán kémiai folyamatok sokasága, hanem
valódi művészet. Az igazi finom csokoládék
gyártói valódi mesteremberek.
Legjobb tudásunk szerint a történet 1492-ben
kezdődött, amikor Kolumbusz Kristóf felfe­
dezte Amerikát. Hazatérvén’ sok különleges­
séggel lepte meg a spanyol uralkodópárt,
Ferdinánd királyt és Izabella királynét. A cso­
magban egyetlen dolog volt, amit nem tartott
senki különösebben érdekesnek: néhány sötét­
barna, mandulaféleségre emlékeztető termés. A
kakaóbabot akkoriban még senki nem ismerte,
valódi felfedezése Hemando Cortezre, a nagy
spanyol hódítóra hárult.
Cortez és csapata az azték indiánok uralkodójá­
nak, Montezumának a különleges szokását is­
merte meg. A király naponta körülbelül ötven
kehellyel ivott egy nagyon különös, sűrű, kese­
rű, csípős, barna italból, amit chocolatl-nek
neveztek. Elkészítése ennek a királyi éteknek
rengeteg fáradságot vett igénybe, ezért is szá­
mított különös megtiszteltetésnek, hogy Mon­
tezuma megvendégelte Cortezt és embereit.
(Az uralkodó azért volt ilyen kegyes, mert Cortezben vélte felfedezni az aztékok isteni gyöke­
rekkel rendelkező Quetzalcoatl nevű uralkodó­
ját, aki hosszú idővel a konkvisztádorok megér­
kezte előtt hagyta el az aztékokat, de ígéretet

tett arra, hogy Ce Acatl évében visszatér - ez az
év pedig pontosan a spanyolok érkeztének évé­
re azaz 1519-re esett...)
A spanyolok a furcsa italt, ami rettentő íze
mellett még zsíros is volt és nagyon nehezen
emészthető, cukorral ízesítették. Ez sem vált be
azonban maradéktalanul, és a papok is gyana­
kodva fogadták az új csemegét: tartottak
ugyanis tőle, hogy az anyag felkorbácsolja a
szenvedélyeket. Az általános volt mindenesetre,
hogy mindenki ódzkodott attól, hogy egy
kortynál többet igyon belőle. V Pius pápa ötven
évvel később egyenesen azt jelentette ki, hogy
ebből az italból való fogyasztás nem jelenti a
böjt megszegését, mert olyan szörnyű az íze,
hogy nem valószínű, hogy bárkinek is élvezetet
tudna okozni.
Azért az évek során sok-sok praktika született
arra, hogy ízletesebb lehessen: vaníliával, fahéj­
jal ízesítették, sőt kitalálták, hogy jobb volna,
ha melegen innák - az eredeti verziót ugyanis
hidegen fogyasztották. Végül a csokoládéital
népszerűvé vált, főleg a spanyol arisztokrácia
körében, és kakaóültetvényeket telepítettek a
tengerentúlra. A csokoládé jövedelmező üzlet­
nek bizonyult a nehéz kezdet után, a titkot Eu­
rópa többi területe előtt csaknem száz éven ke­
resztül sikerült megőrizni.
Kiszivárgása után viszont semmi sem állíthatta
meg a csokoládét, hogy felbolygassa egész Eu­
rópa életét. A divatos francia udvar itala volt,
majd híre átkelt a Csatornán is, és 1657-ben már
meg is nyíltak az első híres angol csokoládé­
házak.
Eleinte kis üzletek árulták a kézzel készített
csokoládét, majd a gőzgép megjelenésével bein­
dult a nagyüzemi termelés is. 1730-ra az ára
annyit esett, hogy bárki számára elérhetővé vált.
1828-ban pedig C. J. van Houten feltalálta a ka­
kaó sajtológépet, mellyel sikerült kivonni a ka­
kaóbabban található zsíranyag egy részét. Van
Houten különféle alkáli sókkal javította a ka­
kaó állagát, ezek semlegesítették a savakat és
még több zsír kivonását tették lehetővé, ami ál­
tal szárazabb, porszerűbb lett a kapott anyag.

Ady Endre: A jogászok majálisa
(Ajánljuk mindenki figyelmébe a nagy költő beharangozóját egy régi jogászbuliról. Sok minden válto­
zott az elmúlt száz esztendőben, de van, ami min­
dig ugyanaz marad...)
A gyöngyvirágos május édes poéziséhez tarto­
zik a majális is. A tánc, künn a szabadban, vi­
rágillatos levegőben, ahol minden csupa szín,
csupa hangulat, csupa kedély.
Nagyváradon az első tavaszi mulatságot a mi
derék jogászaink rendezik, s ma tartják meg a
Püspökfürdőben. Nagy lelkesedéssel, fáradha­
tatlan buzgalommal működik már hetek óta a
majális érdekében Ormay Lajos, a mulatság el­
nöke az ő rendezőgárdájával, s a siker bizonyo­
san nem fog elmaradni. Hiszen régen váija már
a nagyváradi szép leányok serege a majálist, a
hangulatos, kedves mulatságot, amelyet a ren­
dezésben legszakértőbb fiatalság, a jogászság
csinál, s jó idő óta készülnek már a lenge tavaszi
toalettek, a papák általánosan ismert fejcsóválgatásai közepette.

tizedik oldal

Az út ekkor nyílt meg az étcsokoládé gyártása
felé.
1847-ben az angol Joseph Storrs Fry, Van
Houten sajtológépének felhasználásával próbál­
kozott előállítani valami érdemlegeset a kakaó­
vaj, kakaómassza és cukor vegyítésével. Kitartó
munkájával pedig sikerült világraszólót alkot­
nia: elkészítette a világ addigi legfinomabb ét­
csokoládéját!
A következő lépés már a tejcsokoládé előállítása
volt. Hol máshol születhetett volna meg, mint
Svájcban? 1876-ban Veveyben Dániel Peter kikísérlctczctt egy eljárást, amivel tejet adhatott a
csokoládéhoz. így már egy olyan ízletes finom­
ságot sikerült előállítania, amit ma tejcsokoládé
néven jól ismerünk, és nagyon szeretünk.
Úgy hiszem, hogy Rodolphe Lindt neve ismerő­
sen csenghet minden csokirajongónak. O egy
svájci csokoládégyáros volt, aki állandóan kísér­
letezett a minőség javításának érdekében. 1880ban siker koronázta erőfeszítését. Egy adag cso­
koládémasszát több napon át kevergettek a
főzőteknőben, és amikor az eljárást befejezték,
a finom állagú csokoládéban semmi nyoma
nem volt a korra oly nagyon jellemző szemcsésedésnek. Ezt a módszert ma kenőgyúrásnak
nevezik. Lindt azonban nem nyugodott meg
ebben a sikerben. A kakaóvajjal tovább finomít­
gatta a termékét, aminek eredményeképpen el­
készítette az ún. fondant csokoládét, mely si­
ma, könnyen olvad - és nagyon-nagyon finom!
Hrecska Renáta

Hangos lesz ma kora délutántól kezdve késő
éjfélig a Püspökfürdő, s a Bura testvérek mu­
zsikája mellett vidáman fognak mulatni a nagy­
váradi szép asszonyok, bájos leányok a fáradha­
tatlanjogászokkal, akiknek egyetlen ambíciója
ma, hogy mindenki jól találja magát a mulatsá­
gukon, amelyre olyan régen s annyi kedvvel ké­
szültek. Természetesen senki sem aggódik
azon, hogy unatkozni fog a jogászmajálison, hi­
szen régen ismert dolog, hogy a jogász fiúk
pompás, figyelmes táncosok, s az udvarláshoz,
amint ezt bizonyára Bozóky igazgató úr is alá­
nja, sokkal jobban értenek, mint a római insti­
túciókhoz és pandektákhoz.
Előre megjósolhatjuk tehát a legnagyobb bizo­
nyossággal, hogy a jogászok mai mulatsága
pompásan fog sikerülni, mint a nagyváradi jo­
gászok mulatsága általában.
Még csak azt jegyezzük meg, hogy a kimenetel
a fürdőbe a rendes fürdővonatokkal történik,
éjfél után két órakor pedig külön vonat fog a
közönség rendelkezésére állani.

Nagyváradi Napló 1901. május 18.

�Jesu ufam Tobie

70 éve... Az Isteni Irgalmasság képének eredete
összekapcsolódik azzal a látomással, amelyben
1931. február 22-én Plockban volt része Fausztina Kowalska lengyel nővérnek. Az Úr Jézus
ekkor juttatta kifejezésre óhaját, hogy lefesse­
nek egy képet, melyen ez a felirat álljon: Jesu
ufam lobié - „Jézusom, bízom Benned!”
A lengyel apáca 1905-ben született Glogowiecben. Gyermekkorától kezdve az ima szeretete, a
szorgalom, az engedelmesség és az emberi nyo­
mor iránti érzékenység jellemezte. Egész életét
felajánlotta áldozatként a bűnös emberekért.
Szerzetesi életének éveit ezért a sok szenvedés
és rendkívül mélységes misztikum jellemezte.
A látomás által ihletett kép a feltámadt Krisz­
tust ábrázolja, aki kezein és lábain hordozza a
keresztre feszítés nyomait. A képen nem látha­
tó átszúrt Szívéből két sugár tör elő: egy piros,
és egy halvány. „A halvány sugár a vizet jelenti,
mely megtisztítja a lelkeket; a piros a vért, ami
a lelkek élete. E két sugár irgalmam bensőjéből
tör elő, midőn a lándzsa haldokló szívemet
megnyitotta a kereszten!’ A sugarak a szentsé­

get jelentik, valamint az egyházat, amely Krisz­
tus átszúrt oldalából született, és a Szentlélek
ajándékait, amelyeknek bibliai jelképe a víz.
„Boldog, aki ezek árnyékában fog élni - mond­
ta Jézus - mert Isten igazságos keze nem éri el”
A kép Isten végtelen irgalmát ábrázolja, amely
Krisztus húsvéti misztériumában nyilvánul
meg, és gyümölcsözően folytatódik az Egyház­
ban a szentségeken keresztül.
Néhány szemelvény Fausztina nővér naplójából
- látomásáról: „Pénteken reggel 1935. XI. 13.,
ahogy beléptem a kápolnába, e szavakat hallot­
tam bensőmben: „Ez az ima haragom enyhíté­
sére szolgál. .. Amikor egy nap a folyosón men­
tem, e szavakat hallottam lelkemben: »Bárki,
aki imádkozni fogja, halála óráján tapasztalni
fogja nagy irgalmamat., ha csak egyszer is elimádkozza valaki, legyen bár a legmegátalkodottabb bűnös, elnyeri végtelen irgalmam
kegyelmét.« ..Ahogy rövid időre beléptem a
kápolnába, így szólt hozzám az Űr: »Leányom,
segítsd nekem egy haldokló bűnös lelkét meg­
menteni! Imádkozd érte az Irgalmasság rózsa­
füzérét, amit tanítottam neked.« Amint el­
kezdtem az imát, megláttam a szörnyű kínok
között haldokló lelket. Őrangyala védelmezni
akarta, de mintegy tehetetlen volt ennek a
léleknek óriási nyomorúságával szemben. Egy
sereg ördög várt már erre a lélekre. Mikor imád­
koztam, megpillantottam Jézust olyan alakban,
ahogy a képen ábrázolják. A szívéből jövő suga­
rak körülfogták a beteg lelket, és a sötét hatal­
mak pánikszerűen menekültek. A lélek békésen
még egy utolsót felsóhajtott. Ahogy magamhoz
tértem, felfogtam, milyen fontos ez az ima a
haldoklók mellett. Enyhíti Isten haragját!’
Az Űr ezt mondta a Fausztinának: ,Azokat a
lelkeket, akik irgalmasságom tiszteletét terjesz­
tik, egész életükben megoltalmazom, amint
gyengéd anya óvja csecseműjét. Haláluk óráján
pedig nem bírájuk, hanem irgalmas Megváltó­
juk leszek!’
Ehhez az egyszerű, de Istenben határtalanul bízó
szerzetesnőhöz intézte Jézus e megdöbbentő sza­
vakat: „Ma téged küldelek az egész emberiséghez
Irgalmasságom üzenetével. Nem büntetni

akarom a sérült emberiséget, hanem meg aka­
rom gyógyítani, és irgalmas szívemhez szorítani!’
A nővért teljesen felemésztette a tuberkulózis,
és kimerítették a szenvedések, melyeket áldo­
zatként vállalt a bűnösökért. A szentség hírében
halt meg Krakkóban 1938. október 5-én, alig
harminchárom évesen. A Szentatya, II. János
Pál pápa 1993. április 18-án boldoggá, 2000. áp­
rilis 30-án szentté avatta. (Húsvét második, az
Isteni Irgalmasság vasárnapján): „Krisztus Té­
ged - a lengyel nép szegény és egyszerű leányát
- választott ki arra, hogy eszükbe juttassa az
embereknek az Isteni Irgalmasság nagy titkát”
Az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét a hagyomá­
nyos olvasón imádkozzuk, Jézus Fausztinának
adott tanítása szerint.
Egyetemünkön, szerdai napokon lehetősége
nyílik minden Tanárnak, hallgatónak arra, hogy
a földszinten lévő kis kápolnában Irgalmasság
rózsafüzérét imádkozhasson 3 órától. Részletek
a plakátokon.
Salamon Dominika

íme az Ember - egy pápa arcai
II. János Pál pápa minden ember számára példakép. Nem csak a keresz­
tények, nem csak a hívők számára - mindenki számára. Életét annak
szentelte, hogy békét, szeretetet és megértést vigyen az embereknek.
Közvetlen, nyílt, kíváncsi, jó humorú ember volt, messze fölötte állt min­
denféle világnézeti- és pártliarcoknak.
Tiszteletére a Mission Is Possiblc, egy egyetemistákból álló csoport „íme
az ember - egy pápa arcai” címmel kiállítást szervezett a VÁM Design
Centerben (Budapest, VI. kér. Király u. 26.), mely június 2-ig tekinthető
meg. A kiállított tárgyak között szerepel többek közt Arturo Marinak, a
pápa személyi fotósának 150 képe (például az is, amelyiken a Szentatya
Lábady tanár urat és a feleségét áldoztatja, és az is, amelyiken Bononak,
a U2 zenekar frontemberének a szemüvegét próbálja fel), a pápa cipője,
bíborosi ruhája és a pásztorbot, melyet Afrikában használt.
A kiállítás mellett olyan rendezvényekre is sor kerül, melyekkel a szerve­
zők II. János Pál pápa emlékének szeremének tisztelegni. így lesznek
koncertek (Stan Fortuna, Tóth Vera) és a Szentatya életéhez kapcsolódó
érdekes témákban (ökumenizmus, II. János Pál politikai életműve, kényes
kérdések a Katolikus Egyházban, II. János Pál és a művészetek) előadások
és beszélgetések.

A kiállításról és a programokról részleteket a www.imeazember.hu olda­
lon lehet találni.

Kovács Bence

tizenegyedik oldal

�Akaratlanul
Jó leskelődést!
Lucino Visconti a Bianco e Nero című filmel­
méleti lap hasábjain így tudósított a Vihar előtt
forgatásáról: „A párbeszédeket azon melegében
írom a szereplők segítségével, vagyis megkér­
dem őket, milyen módon fejeznének ki spon­
tánul bizonyos érzelmeket, milyen szavakat
használnának... Következésképp a szöveg hí­
ven őrzi az eredeti, nem irodalmi tónust, melyet
én igen értékesnek vélek. Semmiféle forgató­
könyvre nincs szükség. Néha borzalommal
gondolok arra, mi lenne, ha a szereplőim írott
szöveget mondanának el tökéletes kiejtéssel,
mint egy római szalonban...”
És hogy mi köze az olasz neorealizmus egyik
legjelentősebb darabjának a svéd filmalkotás­
hoz? Hát nyilván nem a földrajzi és kulturális
közelség vezetett a rendező úr gondolatainak
tolmácsolására. Az egyszerű indokom: az Aka­
ratlanul a filmgyártás klasszikus korszakát idézte
fel bennem, azt az időt amikor a néző valóban
az lehetett, ami: az igazi voyeur, a kukucskáló.
A film több különböző, összefüggés nélküli
történetből áll, és mindegyikben olyan kamera­
állásból „leshetjük” a jelenetet, mintha mi is épp
ott lennénk a buszban utasként, és hallanánk a
sofőr és az utaskísérő lány beszélgetését, vagy a
résnyire nyitott ajtón keresztül figyelnénk a kö­
zépkorú urak előadását a petárda álrobbaná­
sáról.
Akinek pedig ennyi még nem elég, a hasonlóság
felfedezéséhez álljon itt egy további bizonyíték:

a szereplők spontán helyzeteket Játszanak” cl,
az életből vett átlagos dialógusokkal. És mind­
ezt vagy annyira profi módon teszik, hogy el­
hisszük nekik: ők képzetlen színészek, vagy va­
lóban amatőrökkel van dolgunk, akik a saját

esetlegesen megélt reakcióikat ültetik át a jele­
netbe a kamera elé. (Nekem valamiért a „bé”
verzió tűnik reálisabbnak, nem mellékesen talán
azért is, mivel minden szereplő az igazi kereszt­
nevét használja a filmben.)
Ez a felismerés azonban csak a film után, a vil­
lamoshoz vezető sétám alatt jött. És bizony ez a
majdani katartikus ráeszmélés aligha lett volna
elég a 90 perc megelőlegezett tudatalatti végigvárására. Más érvem is szól még amellett, hogy
miért pont Ruben Östlund filmjének bemuta­
tására esett a választásom. Ez pedig nem más,
mint az északi csapat mögöttes gondolata.
Nem véletlenül ültetnek minket a buszba, vagy

Vállalható kompromisszum
A Vaskapu italmérésről
Mottó: „Van, aki vendégül lát, és van, aki csak
vendéglátózik.” Cikksorozatunkban a Kar kör­
nyékén található vendéglátóhelyeket látogatjuk,
azt szeretnénk kideríteni, melyiket is javasol­
hatjuk egyértelműen, és melyik az, amit jobb
elkerülni. Módszertanunk: természetesen álcáz­
va közelítjük meg a kiszemelt egységet, és kér­
lelhetetlenül szigorúak leszünk. Mai áldoza­
tunk a Szentkirályi utcában található Vaskapu.
Nem túl régen nyílt kedvenc egyetemünk
tőszomszédságában egy kedves kis beülős pubszerűség, Vaskapu néven. Már hónapok óta lát­
hattuk, hogy a Karral szembeni pincehelység­
ben jelentős felújítások folynak, és íme, ez lett
belőle. Ma tehát ezt a helyet vizsgáljuk meg ala­
posabban. Elöljáróban azonban fontos leszö­
gezni, hogy kissé kilóg a cikksorozatban eddig
bemutatott becsületsüllyesztők közül, ugyanis
itt nincs melegétel; a az ennivaló megjelölés ki­
zárólag melegszendvicsre, zsíroskenyérre, és
szendvicsekre szűkül, azonban ezért bőséges
kárpótlást kaphatunk más területeken. Beval­
lom, először bizonyos averzióim voltak, ame­
lyek egy része be is igazolódott. Első, és egy­
szersmind legnagyobb gondom azzal van, hogy
rendelni kizárólag a pultnál lehet, a megkapott
rendeléseddel pedig neked kell helyedre tipeg­
ned - én azonban szeretem, ha a felszolgáló

tizenkettedik oldal

időnként meglátogat asztalomnál ülve, és
megkérdi, hogy mit szeretnék, netán javasol is
valamit. Ez főleg nagyobb társaságok esetén
zavaró, ugyanis az átlagvendég nincs kiképezve
arra, hogy a többiek fogyasztását is kiszállítsa.
Másik fő gondom a nyitvatartás, amely 12:00 és
24:00 közé van belőve, ugyanis néha jó lenne
szürcsölni egy kávét délelőtt is, főleg úgy, hogy
a honlapjuk (www.vaskapu.eu) szerint már tíz­
től váiják a vendéget.
Jelentős pozitívum azonban egyrészt maga a
hely hangulata, rendkívül igényes kialakítása,
mérete. Itt kizárólag a bútorzatba tudok bele­
kötni, ugyanis a székek nagyok és nehezek,
tehát az asztalok belső részéről kibújni gyakran
macerás - tagadhatatlanul illenek azonban a
helység hangulatához.
Pluszpont jár azonban az italválaszték egyes ele­
meiért, hétféle csapolt sörből válogathatunk
(csapolt Hoegarden búzasör!), illetve rövidek
terén is szimpatikus a választék; borból azon­
ban kizárólag egy Szekszárd környéki pincészet
termékeit, és néhány importbort árulnak
(Chenet); ami azért - legyünk őszinték - így
karcsú. Több magyar középbort szeretnék
amúgyis látni a vendéglátóhelyek kínálatában,
és igenis, létezik élet a Villány-Szekszárd-lökaj
szentháromságon kívül. Követelem tehát a nor- ।

az osztályterembe: azt akarják elérni, hogy érez­
zük át, amit a film mondani szeretne, hiszen mi
is kerülünk hasonló szituációkba nap, mint nap.
Döntenünk kell, véleményt formálnunk, és
hányszor esik meg, hogy esetleg nem azt a vo­
nalat látjuk rövidebben, amelyik valóban az,
pusztán azért, mert száz másik ember az ellen­
kezőjét állítja? Hányszor történik, hogy nem
merünk felállni a buszban és bevallani, hogy mi
törtük le a fogantyút a wc-ben, annak ellenére,
hogy addig nem indulunk tovább, és rajtunk
múlik ötven másik ember útjának elrontása?
Vagy épp ellenkezőleg: láthatunk arra is példát,
ha valaki mégis kiáll az igazságért, és felelősség­
re vonja kollégáját, az egyik gyerek bántalmazá­
sáért az iskolában. És ezért mi jár neki? Kol­
lektív kiközösítés. Szép kilátások, mondhatni.
És még sorolhatnám, hány másik apró helyzet­
tel világítnak rá arra, hogy a különvélemény a
birkaszellem megtagadása mennyi negatív
következményt hoz magával. Ez alapján ismét
csak lemondóan sóhajthatnánk: hát akkor meg
mégis mi értelme? És valóban nem kecsegtet
sima úttal a gerincesnek nevezett életmód, de a
film atmoszférájából mégis azt érezzük ki,
hogy az ellenkezőjével valami azért mégsem
stimmel: nem annak lesz végül keserű a szájíze,
aki a vélt igazság megtalálásában megnyugodva
tér haza, hanem akiben nem volt elég, hogy
színt valljon.
És, hogy melyik a helyes út, kihez melyik paszszol jobban, nos erre már nem válaszolnak
Villmarék. De, ha egyjavaslattal élhetek: döntse
el mindenki maga, és ha egyedül nem megy e
film akár segítségül is szolgálhat. „Bon voyeur!”

Ablonczy Zsuzsi

mális alföldi, Sopron környéki, vagy egri boro­
kat is!
A Vaskapu fő erőssége azonban a személyzet.
Eddig kizárólag szuperlatívuszokban tudok
nyilatkozni, a csapat messze lekörözi a környék
eddig próbált helyeinek dolgozóit, ugyanis az
utóbbi időben ennyire barátságosan még nem
fogadták álcázott kommandónkat ilyen kedve­
sen sehol sem. Nem tudom, hogy ez magától
alakult-e így vagy az üzletpolitika része, min­
denesetre nagyon tetszik. Külön megfogott,
hogy van pókerszoba, helyben kölcsönözhető
szettel - mondjuk az, hogy kivetítőn Playstationon is lehet játszani, elsőre nem fogott
meg, mindenesetre ötletes.
Összességében: olyan a Vaskapu, amilyennek a
környéken lévő Zappa Cafénak lennie kellene,
ha az nem lenne a mai magyar vendéglátóipar
igazi állatorvosi lova.

Horváth László

�A nulladik pillanat utáni idő:
The Cure - 4:13 Dream
CD kritika
Kérlek, ne kérdezd ki vagyok
Vágy mikor és hol kezdődött az életem
Vagy miért végeztem így és hogyan...
Azt se kérdezd mi voltam ezelőtt
Ha voltam is bármi egyáltalán
Úgysem tudhatsz már semmit rólam

Kapkodó fejemet egy irányba szegezed
És kivetkőztetsz az emlékekből
Ahogyfekete szemeid belémvilágítanak
A hangok ésfények elmosódnak
Fekete szemeidfélelem nélkül
világítják meg bennem:
Minden amit mertem elfelejteni, most itt van
Féltem azelőtt engedni, hogy ez az este legyen
Minden amire szükségem van
Minden hely ahova nem akartam eljutni
Az ez a hely ...
Tegnap nincs, a holnap még egy napnyira van
Az itt és most és veled az
Ami mindig így kellene, hogy legyen.

(The Cure: This. Here and Now. With You.)

Hogy mi a nulladik pillanat? Mindenesetre nem
a kezdet. Nem, épp ellenkezőleg: inkább az
utolsó. A végcél, a konklúzió, a zenit. Amikor
egy film a tulajdonképpeni utolsó jelenettel
kezdődik, hogy aztán másfél óráig az ehhez tar­
tozó előzményeket tárgyalja: ez a nulladik pilla­
nat. Nos, filmeknél ez rendben is van: a végén
felállhatunk a mozi terem kényelmes üléséből,
nyújtózhatunk egyet és elmélkedhetünk a le­
zárt történeten, mint egészen. De mit is kezd­
jünk a valóság, az életünk nulladik pillanatával?
Amiről azt hittük: ez lesz a heppiend, vagy ép­
pen: kész, itt vége az életnek, innentől nem le­
het továbbmenni, ezután nem lehet továbbélni.
Aztán mégiscsak lehet. Mert azzal ellentétben,
ahogy az operában a törékeny 2 mázsás mádám
bátterfláj áriázza: megszakadt szívben (termé­
szetes úton) nem lehet meghalni. Ha pedig
megkaptuk, amire vágyunk: a pénzt, a melót, a
lányt, a fiút: ez még nem jelenti azt, hogy a
függöny legördül. Lehet, addig úgy szemléltük
életünket, mint aminek van forgatókönyve,
csak éppen azt felejtettük el, hogy mihez kezd­

jünk, ha az általunk elgondolt történet véget ér.
Mi lesz ezután? Lehet nem lesz semmi? Éljük a
napjainkat monoton boldogságban vagy szo­
morúságban? Aligha. Hogy várhatjuk el akkor
zenei előadóktól, hogy egy bizonyos ponton
tűnjenek le a színről, mert „a csúcson kell be­
fejezni”, vagy „kizenéltek magukból mindent”.
Innentől vonuljanak nyugdíjba, maguk mögött
hagyva egy szépen (lefelé vagy fölfelé) ívelő ze­
nei karriert? Ha elértek a nulladik pillanathoz, a
szerintünk mindent lezáró albumhoz- valóban
legyen ez a vége az ő történetüknek?
A Cure tökéletes példa a forgatókönyvszerű
karrierre. Mielőtt 2004-ben az addig diverzitásában is tökéletes, rossz pontjain is egyedi hang­
zásuk darabjaira tört, izgalmas úton kellett
végigmenniük. 1976-ban kezdtek zenélni „Easy
Cure” néven. Az egyetlen ember, aki az indu­
lástól jelen van a csapatban, a legendás Róbert
Smith. Máskülönben jöttek-mentek, olykor
visszaköszöntek a tagok, az énekes mellett
ugyanis 11 ember tudhatta magát az együttes
zenészének valamilyen ponton. A hangzás ha­
sonlóképpen változatos volt, bár ez nem feltét­
lenül a zenészek cserélődésének köszönhető. A
Cure-t mindig is Róbert Smith vitte a hátán. A
dalok szövege, dallama, hangszerelése - tulaj­
donképpen az egész együttes irányvonala - tőle
függött. O, pedig szívesen kalandozott külön­
böző stílusirányzatok között, hogy bemutat­
hassa tehetségének széles skáláját. Míg ugyanis
a bandát szokás a „goth” irányzatba sorolni, ez
több okból is hibás. Egyrészről a csapatnak ép­
pen annyira vannak progresszív rockos dalai,
mint jazzes-bluesosak, és az elektronikus hang­
zás épp annyira védjegyük, mint a rádiók által is
előszeretettel játszott pop számok. Másfelől
pedig Róbert Smith egy inteijúban hatalmasat
derült azon, hogy hogyan tanítják „göthös” ki­
nézetét (állítólag fehér púdert kell fölkenni,
pirosra bemázolni a szánkat, feketére festeni
szemünket, majd hajat tupírozni). A trend ala­
pítója ezt csak a következőképpen kommen­
tálta: „Hát mit mondjak? Angol vagyok és tök
fehér az arcom, púderre mi szükségem lenne?
Valóban kihúzom a szemem és borzolom a
hajam, mert különben az arcom is olyan átlag
lenne, mint a nevem. Miközben közel hajolok a
mikrofonhoz, pedig elkenődik a rúzsom. Vic­
ces, hogy más azt direkt maszatolja...” Zenei
pályájuk hasonlóan összevisszán alakult. 13 stú­
dió albumuk közül az indítás nem volt egy­
szerű, eleinte csak lassan sikerült a kritikusokat
és rajongókat maguk mellé állítani a „Three
Imaginary Boys”-zal és a „Seventeen Seconds”zal. Ekkor Smith nem nyilatkozott reménytelje­
sen a jövőről, egy-két tagcsere azonban hamar
meghozta az eredményt. Pontosabban az ered­
mény minden elképzelhető variációját: a „Head
On The Door”-t a kritikusok pozitívan fogad­
ták, rengeteg új rajongót azonban még nem to­
borzott. Majd jött a „Kiss Me Kiss Me Kiss Me”
amibe a hallgatóság és kritikusok is mind bele­
szerettek. Úgy tűnt ennél nincs magasabb. Ez­
után két évvel mégis megszületett a „Disintegration”, ami 3 milliós példányszámban kelt el

világszerte (nem kis eredmény egy ízig-vérig
altér bandának), az NME és a Rolling Stone
magazinok, az MTV imádták, a rajongók egy­
aránt. Egy South Park-os vendégszereplés után
pedig az énekes számára is meglepetésként,
Kyle Smith rajzfilmbéli figurája után kiabálja:
„a Disintegration a legjobb album a világon!”
Mi is következik az ilyen csúcsok után egy for­
gatókönyvben? Természetesen az elkerülhe­
tetlen ívelés lefelé. Volt itt album, amit csak a
rajongók szerettek, volt amit már csak az
együttes és aztán ki tudja, talán már ők sem?
A bukásból voltak a kiemelkedés reményére
okot adójelek 2004 körül. Addig maga Smith is
pedzegette, hogy hagyni kéne ezt az együttes
dolgot. Aztán mégis: új producer, új, fiatalos
felállás, és az album címe némi ars poeticát su­
gallva „The Cure” volt! Ez lesz tehát a folytatás,
vagy a hatalmas, robbanásszerű záróakkord?
Ezt kérdezgette mindenki, aki figyelemmel kí­
sérte a banda életútját. Azonban egyikről sem
volt szó. Az eredmény kicsit unalmas, kicsit
semmilyen volt, még részleteiben is alig emlé­
keztetett a csapat fénykorára. A producer egy
zajos, visszhang-effekt mentes hangzást erőlte­
tett rájuk; elvette azt ami addig a lényegüket
adta. A történet kerek, a nulladik pillanat adott.
Mély, reménytelen és kiábrándító. Elő lehet
venni a régi albumokat, porolgatni, hallgatni.
Nem tragédia ez, legfeljebb annak, akinek a
kedvenc előadója volt a csapat... nem ilyen vé­
get vártunk, nem ilyet kívántunk nekik. Neki,
a tehetséges Róbert Smithnek. De hát a nulla­
dik pillanat, az nulladik pillanat.
És nem az. Mert aztán mégis, mi történt utána?
Amikor már véget ért a forgatókönyv, amikor a
történet fonala elfogyott? Az elmélet felborult.
Én egészen februárig nem mertem meghall­
gatni a 2008-ban kijött Cure albumot, a „4:13
Dream”-et. Nem értettem, hogy a kétségbeejtő
zenit után miért kell egy hullába még belerúgni.
Meggyalázni a szép albumokat azzal, hogy egy
újabb silánysággal próbálják elfedtetni emlékü­
ket. De nem így alakult. A számok összesze­
dettek, a szövegek (mert karakter hiányában
arra már nem jutott alkalmam, hogy ecsetel­
jem: Smith minden dala egy-egy költemény),
frappánsak, okosak, szépek. A visszhangzó gi­
tár, szintetizátor újból a helyén, Smith elfojtott
hangja újra jól cseng. Akkora mestermunka,
mint pl. a „Pictures of Ytu” a „Disintegration”
albumról nincs, de azért egy-egy dalban elemei
ott vannak. A kritikusok hadban állnak, asze­
rint hogy a legjobbnak, vagy túl könnyűnek
találják a korongot, de ami a lényeg: van miről
vitatkozniuk! Történt valami, valami jelentős,
valami igazi az együttessel még azon a bizonyos
ponton is túl...
Mi a konklúzió? Van a nulladik pillanat után is
élet? Vagy talán nem is volt ilyen pillanat soha,
ahogy forgatókönyv sem? Időszakok vannak
csak, fejezetek, amik lezárulnak, de a történet
maga folytatódik? Vagy mégis: a pillanat léte­
zik, de épp csak azért, hogy rájöjjünk ideigle­
nességére. Arra, hogy egy idő után fel kell adni
a forgatókönyvszerűség érzetét, hogy minden
valamiért történik és valahogy végződni fog.
Nincs levonandó következtetésem, nincs
konklúzióm. Nem tudom a választ. Legyen
ezért a kérdésre adott válasz épp olyan nyitott,
mint maga a nulladik pillanat utáni idő...

Barát Zsófia

tizenharmadik oldal

�Római kori töredék
Lyonban már beköszöntött a tavasz, két hétig
hétágra sütött a nap, napközben húsz fokot
mutattak a gyógyszertárak villogó zöld kereszt­
jei, az emberek otthon hagyták a kabátjaikat,
délutánonként a parkok megteltek piknikező
társaságokkal, családokkal. Bár a szél pár napja
újra elkezdte ádáz munkáját, és megint fel kell
venni a rég megunt téli öltözéket, de a napsütés
továbbra is kirándulásra csábít minket. Mivel a
barátokkal eldöntöttük, hogy amint jó idő lesz,
minden hétvégén elmegyünk valahova, elérke­
zettnek láttuk az időt, hogy meglátogassuk a
mindenki által dicsért Vienne-t, mely csupán 30
kilométerre fekszik Lyontól.
Ez a kisváros napjainkban apró drágakő képét
mutatja. A római korban viszont fontos keres­
kedelmi központként tartották számon, a római
térhódítás előtt a gallok fővárosa volt, de Julius
Caesar római kolóniává nyilvánította ki. Érde­
kes, hogy e korban népesebb volt Lyonnál, mely
ma Franciaország második legnagyobb városa.
Később római provinciái főváros vált Vienneből. A Római Birodalom dicsősége most is
megmutatkozik, számos római kori épületet
csodálhatunk meg. A vonatról leszállva egyből a
turisztikai iroda felé vettük az irányt, ahol min­
denki megkapta a kis térképét. Ötletes, hogy ki
van jelölve egy útvonal, amit ha követünk, egy
látnivalót sem hagyunk ki. Az útvonalat járdába
beépített tenyérnyi rézkorong jelzi, mely a város

szabadságának szimbólumát ábrázoló fát jelenít
meg. Mivel az előző éjszaka rövidre sikeredett,
nem lehetett megállni, hogy helyet foglaljuk
egy kávézó teraszán, ahol csak úgy ömlött ránk
a napfény A hideg szél is kissé elcsitult, tehát a
napszemüveg maradt, de a kabát nem! Aztán
Ötven méter után elénk tárult Augustus és Lí­
via temploma, korinthoszi oszlopaival, látványos
oszlopcsarnokával. Krisztus előtt 20-10 között
épített templom a keresztény korban katolikus
templomként működött, majd a francia forra­
dalom „a ráció templomává” nyilvánította ki,
majd 1822-ben múzeummá, könyvtárrá alakí­
tották. A következő állomás a Szent Móricról
elnevezett gótikus székesegyház. Szomorú,
hogy az egyébként gazdag kőfaragásokkal dí­
szített templomból a hugenották 1562-ben el­
követett pusztításának eredményeként az összes
szobor hiányzik. A kis utcácskákon követtük a
jelzéseket, s minden műemlék a római kor vagy
a kereszténység dicsőségét hirdette. De talán a
legnagyobb hatással mégis a római színház volt
rám, mely Európa legnagyobb római kori szín­
háza. A csodálatos természeti adottságokat tel­
jes mértékben kihasználták. A nézőtérről mese­
szép kilátás nyílik az egész városra, a Rhone
folyó tündököl a lemenő nap fényétől, a távol­
ban dombok ölelik körül a házakat. De nem
csak egy napra érdemes ide ellátogatni, az im­
már 20 éves jazzfesztivál nagy tömegeket vonz,

Graffiti: alkotás vagy firka?
Érték vagy rongálás, ezzel a kérdéssel foglalko­
zik az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény
graffitiről szóló kiállítása. Szerintük Budapest
Európa egyik legalaposabban összefirkált városa.
Mit lehet kezdeni a graffitivel, értékelni kell-e
vagy lesikálni, pozitív vagy negatív jelenség-e a
rengeteg összefirkált falfelület? Mindenkinek
meg van a saját véleménye, a kiállítást viszont
jobb úgy megtekinteni, hogy nincs vélemény.
„A falakra vésett szöveg megjelenése nem
egyedülálló. A névjegyhagyás általános emberi
igény. Ez szubkultúra, kortünet vagy indikátor?
Mielőtt ítélkeznénk, nézzünk magunkba!” - e
gondolatokkal nyitották meg a kiállítást.
Hogy a névjegyhagyás mennyire általános em­
beri igény, azzal lehet vitatkozni, de az biztos,
hogy a falfirkálás már underground művészeti
ággá nőtte ki magát. Divatszerűen az 1960-as
években kezdett elteijedni nyugaton. Lehet em­
líteni ismert művészt is (Keith Haring), de álta­
lában ismeretlenek az alkotók, és ennek nagyon
praktikus oka van, hiszen illegálisan tevékeny­
kednek. A graffiti az amerikai angolba olasz
közvetítéssel érkezett jövevényszó, jelentése
bármilyen köz-, vagy magántulajdonba(ra)
karcolt, vésett, festett, vagy más módon készült
rajz, írás. Ezen alkotásokat sokan elítélik és
vandalizmusnak tekintik, legtöbbször tényleg a
magántulajdon megsértése a cél, és nagyon kis

tizennegyedik oldal

mértékben hordoz művészi értékeket. Termé­
szetesen, mint mindenből, ebből is üzlet, külön
iparág alakult ki, számos cég firkászok eszkö­
zeit gyártja; festékszóró flakonokat, filceket
(amelyekből már több fajta létezik, és mindenki
örömére a legtöbb lemoshatatlan nyomot hagy
maga után), festékhengereket.

A művészeti alkotásokat két nagy csoportba is
be lehet sorolni, a dekorációs céllal, és az azono­
sítás céljából készülteket. Amerikában nagy je­
lentősége van az utóbbinak, leginkább a „diva­
tos” bandaháborúkban alkalmazzák, a territóri­
umok megjelölése céljából. Sőt ezeken felül a
művészeket is lehet csoportosítani, vannak dí­
szítő festők, akik kedvtelésből készítenek ha­

a 7000 férőhelyes római színház hamar megte­
lik jazzrajongókkal. Olyan neves előadók léptek
már föl itt, mint Miles Davis, Ella Fitzgerald,
Stan Getz, Michel Petrucciani, Lionel Hampton, Dee Dee Bridgewater, Chuck Berry és Dia­
na Krall.
A legfontosabb viszont, hogy Vienne-nek meg­
maradt a hangulata, megmaradt annak a város­
nak, aminek rendeltetett, miközben Lyon hatal­
mas várossá nőtte ki magát. Vienne a maga 30
ezres népességével megtartotta az örökséget;
apró üzleteivel, pékségek, kávézók tucatjaival
kellemes, derűs, elbűvölő város maradt. Ha
majd megunom a folyamatos tüntetéseket
Lyonban, jó lesz visszagondolni erre a napra, s
felidézni azt a nyugalmat, amit akkor éreztem,
mikor a római színház utolsó sorában ültünk, és
lustán néztük a békés tájat.
Aradszki Dea

talmas ábrákat, és a teggerek, akik bármerre
járnak, ott hagyják kézjelüket (ők azok, ezek
szerint, akiknek általános igényük a névjegy­
hagyás).
Nem könnyű értelmezni a graffiti pszichológiai
hátterét, a környezet megváltoztatásának igé­
nye viszont jelen van. Kérdés az, hogy eltűijük,
valamilyen módon támogassuk, vagy büntes­
sük ezt?
A kiállítás után talán magabiztosabban tudunk
megoldást találni a problémára, ha ez egyáltalán
az. Hiszen sok esetben kimondottan előnyös a
modem, alkotni vágyó művészlclkek firkái; a
roskadozó, fonnyadt kék MÁV kocsiknak pél­
dául igazán jót tettek a tarka-barka alkotások.
Az angyalföldi kiállítás kapcsán egy főiskolai
adjunktus a sok szépség mellett a gondolatsza­
badság kifejeződését látja a falfirkákban. Ezzel
ellentétben a Szeretem Budapestet Mozgalom
felhívja a figyelmet, hogy csak a Nagykörúton
2317 négyzetméternyi falfirka van, és hogy a
fővárosban tavaly 50 milliót költöttek a levakarásukra. Sokan eltüntetnék az összes lelkes
művész műveit, de lehet, hogy csak egy kijelölt
nagy falfelületre lenne szükségük.
A döntés tehát a kiállítás látogatóira van bízva,
ez is az első lépések egyike, hogy elfogadjuk,
vannak graffitik, és ne csak utáljuk, hanem ér­
tékeljük is azokat. (A tárlat május 10-ig látható
a Váci út 50. alatt)

Zágon Orsi

�Erasmus körkép
Párizs
Párizs elég kétarcú város. Egyrészről a divat, a sikk és a fények fővárosa, más­
részről viszont sokszor az jut róla eszembe, hogy ha Budapestet nevezik „Ke­
let Párizsának”, akkor ez itt a „Nyugat Balkánja”. Ez már aznap kiderült szá­
momra, amikor megérkeztem ide. Első dolgom volt beülni egy kis kávézóba,
és élvezni ezt a felszabadult, bohém, franciás életérzést a Montmartre-on,
viszont hazafelé tapasztalnom kellett, hogy az emberek egymásra oda nem
figyelve tolakodnak a metrón, kiábrándító módon hangoskodnak, és akkor
még meg sem említettem azt a rezesbandát, amely olyan volt, mintha egy
Kusturica filmből bukkant volna elő. Benyomultak a metrókocsiba, és három
megállón keresztül húzták a talp alá valót. Az ehhez képest békésnek mond­
ható budapesti tömegközlekedés után szinte alig hittem a szememnek, de azt
kell mondanom, ha az ember túl van az első sokkon rájön, hogy pont ez a
lazaság adja Párizs különleges hangulatát. A rengeteg náció és a különbözősé­
gek nyitottá teszik az embert, és nagyon sokat lehet itt tanulni az elfogadásról.
A város gyönyörű, főleg ha az ember
veszi a bátorságot, letér a turistautakról, és elkeveredik a kis utcák
sűrűjében. Párizs különböző negye­
deiből mindenki megtalálhatja a
számára legérdekesebbet. Van itt
franciás-kis utcás-sajt és borboltos;
arabos-bolhapiacos-keleti fűszer illa­
tú; kínai-ruhaboltos-mosodás; japános-teaházas-szusiéttermes és még
sorolhatnám. Párizs egy igazi metro­
polisz már rég kinőtte magát a
tipikus „francia romantika” világá­
ból. A tömegközlekedés nagyon jól
szervezett - 16 metróvonaluk, 5 elő­
városi vonatuk, 4 villamosuk és
számtalan buszjáratuk van -, és a
hiedelmekkel ellentétben a közbiz­
tonság sem rossz. Sőt! Egyszer láttam egy utcai verekedést: a rendőrök
pillanatok alatt ott teremtek, és elfogták a támadót. Nagyon éberek a párizsi
rendfenntartó szervek főleg azon okból, hogy ez a világ leglátogatottabb
városa, és kínosan ügyelnek arra, hogy a város jóhíre megmaradjon.
Ami az árakat illeti, az élelmiszerek nem sokkal kerülnek többe, mint Buda­
pesten, a szolgáltatások (kávézók, sörözők, tömegközlekedés) viszont kirívó­
an drágák. De ami a legnagyobb problémát okozza az ide érkező ösztön­
díjasoknak, az a megfelelő lakás megtalálása. Ha az ember albérletbe akar
költözni a belvárosba vagy annak közelébe, akkor esetenként 400-600 eurós
havi összeggel kell számolnia. Természetesen lehet keresni olcsóbban is, de na­

gyon kell vigyázni, és alaposan körbe
kell érdeklődni, mert sok esetben az
alacsonyabb ár rossz környékkel
vagy nem túl kellemes lakótársakkal
járhat együtt. Ehhez sajnos szerencse
kell, volt néhány itt tanuló külföldi
barátom, akiknek akadtak problé­
mái ilyen téren. Persze ha biztosra
akarunk menni, akkor megpályáz­
hatunk egy helyet az egyetem kollé­
giumába, aminek a bérleti díja is ki­
sebb (200-350 euro), de az kint van
az egyetem mellett Créteilben, és az
ott lakóknak sokszor pont ez a
problémájuk, hogy nehezen jutnak
haza éjszaka, vagy egyáltalán be se
jönnek Párizsba, mert az egy mini­
mum 50 perces út.
A Paris 12 - Val De Mame egyetemre lehet pályázni a Pázmányról, ami - mint
már említettem - nem Párizson belül, hanem egy kicsit kintebb, a „banlieuben” (elővárosi rész) található. Créteil a második kisváros Párizstól délkeletre,
metróval könnyen megközelíthető, de az út egy kicsit hosszú. Az egyetem
nem egy épületből áll, hanem a városban elszórva található. A jogi kar egy
metrómegállónyival odébb van a központi épülettől, de ez az egyetem legszebb
és legmodernebb épülete. A jogi oktatás ugyanolyan, mint nálunk, vannak
nagy létszámú előadások és a hozzá tartozó kiscsoportos gyakorlatok. Az
Erasmusos diákok - otthoni évfolyamuktól függően - választhatnak órákat;
a szemeszter végén szóbeli vizsgát kell tenni e tárgyakból. A tananyag nem
nehezebb, mint otthon, de a megfelelő franciatudás nem árt, hisz mind az
órák, mind a vizsgák franciául zajlanak. A kinti adminisztráció, ami magán
viseli a francia bürokrácia báját szintén francia nyelvű, angollal ne próbálkoz­
zon senki, ugyanis teljesen felesleges. De ne ijedjen meg az se, aki esetleg nem
tud folyékonyan beszélni, mivel az egyetem ingyenes nyelvtanfolyamokkal
segíti a külföldi hallgatókat, ami személyes tapasztalataim szerint nagyon
hasznos a nyelvtanulás és a kapcsolatépítés szempontjából is.
A diákélet egyébként nyüzsgő, sok az érdekes program, kirándulásokat és kul­
turális napokat is szerveznek. Mindent egybe vetve én elégedett vagyok az
egyetemmel, kiváló hely arra a fél/egy évre, amit itt tölthetünk ösztöndíjasként.
Mindenkinek ajánlom ezt a helyet, aki nem mindennapi élményekkel szeretne
gazdagodni, aki ki akaija próbálni a spenótos csigát, a durván penészes sajto­
kat és az igazi nyüzsgést, aki életre szóló barátságokat akar kötni, továbbá
azoknak is, akik lélekben felül tudnak emelkedni a francia bürokrácián,
akiket nem zavar, hogy időnként Bukarestet mondanak Budapest helyett, és
akik szeretnék elmondani, hogy hogy is volt az a Trianon. Mert arról a legtöbb
francia még csak nem is hallott...
Nelhiebel Zsófia
(Bárth Bertalan rovata)

'8
Q
CQ

tizenötödik oldal

�Jogállás 2009
Adj egy napot a jövődnek!

Április 29.
PPKE-JÁK
Budapest, Szentkirályi u. 28. aula

cégbemutatók
állásinterjú és önéletrajz—tanácsadás
pszichológus és grafológus
kerekasztal-beszélaetés

10 óra
beszélgetés egyetemünk
jogi hivatásrendekben
dolgozó öregdiákjaival

13 óra
beszélgetés egyetemünk
piaci szektorban
dolgozó öregdiákjaival

Moderátor:
dr. Szilágyi Pál, tanársegéd

Moderátor:
dr. Pogácsás Anett, tanársegéd

�</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="65">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="5108">
                  <text>2009</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <itemType itemTypeId="1">
      <name>Text</name>
      <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="1">
          <name>Text</name>
          <description>Any textual data included in the document</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="5154">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </itemType>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5133">
                <text>Ítélet</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5134">
                <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5135">
                <text>XII. évfolyam 2. szám 2009. április 2.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="53">
            <name>Abstract</name>
            <description>A summary of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5136">
                <text>Tartalom&#13;
Ugocsa még mindig non coronat&#13;
Péteri Zoltán professzor úr kitüntetése az Akadémián&#13;
Karriernap a Pázmányon&#13;
Ákom-bákom Berkenye...&#13;
Elfeledett értékeink&#13;
Elitképzés az egyetemen&#13;
BOloNdoK NapjA&#13;
Mennyire drága az életed?&#13;
Ne hagyjuk veszni a gyereket!&#13;
A Teremtés csodája&#13;
HŐK választás 2009&#13;
A csokoládé története&#13;
Ady Endre: A jogászok majálisa&#13;
Jesu ufam lobié&#13;
íme az ember - egy pápa arcai&#13;
Akaratlanul&#13;
Vállalható kompromisszum&#13;
A nulladik pillanat utáni idő: The Cure - 4:13 Dream&#13;
Római kori töredék&#13;
Graffiti: alkotás vagy firka&#13;
Erasmus körkép</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="49">
            <name>Subject</name>
            <description>The topic of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5137">
                <text>Tartalom&#13;
Ugocsa még mindig non coronat&#13;
Péteri Zoltán professzor úr kitüntetése az Akadémián&#13;
Karriernap a Pázmányon&#13;
Ákom-bákom Berkenye...&#13;
Elfeledett értékeink&#13;
Elitképzés az egyetemen&#13;
BOloNdoK NapjA&#13;
Mennyire drága az életed?&#13;
Ne hagyjuk veszni a gyereket!&#13;
A Teremtés csodája&#13;
HŐK választás 2009&#13;
A csokoládé története&#13;
Ady Endre: A jogászok majálisa&#13;
Jesu ufam lobié&#13;
íme az ember - egy pápa arcai&#13;
Akaratlanul&#13;
Vállalható kompromisszum&#13;
A nulladik pillanat utáni idő: The Cure - 4:13 Dream&#13;
Római kori töredék&#13;
Graffiti: alkotás vagy firka&#13;
Erasmus körkép</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5138">
                <text>Felelős kiadó: dr. Schanda Balázs dékán&#13;
A szerkesztőbizottság tagjai:&#13;
Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Bárth Bertalan, Bendsák Márton, Borbás Dorottya, Császár Adrienn, Fábián Beatrix, Horváth László, Horvátth Sarolta, Hrecska Renáta, Kocsis Ágnes, Koltay András (felelős szerkesztő), Konta Balázs, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Tarr Ádám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Vass Petra, Vass Viktória, Zágon Orsolya&#13;
Szerkesztőség:&#13;
PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba&#13;
E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu&#13;
Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet&#13;
Nyomdai kivitelezés:&#13;
Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="37">
            <name>Contributor</name>
            <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5139">
                <text>Schanda Balázs, Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Bárth Bertalan, Bendsák Márton, Borbás Dorottya, Császár Adrienn, Fábián Beatrix, Horváth László, Horvátth Sarolta, Hrecska Renáta, Kocsis Ágnes, Koltay András, Konta Balázs, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Szendrődi Szabolcs, Tarr Ádám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Vass Petra, Vass Viktória, Zágon Orsolya</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5140">
                <text>2009. április 2.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="56">
            <name>Date Created</name>
            <description>Date of creation of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5141">
                <text>2009.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5142">
                <text>papír (sz + ff)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5143">
                <text>A4 (210x297) ; (608kb+3225kb)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5144">
                <text>folyóirat</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5145">
                <text>PPKE_itelet_XII_2_20090402</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="81">
            <name>Spatial Coverage</name>
            <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5147">
                <text>Magyarország ; Budapest</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="78">
            <name>Extent</name>
            <description>The size or duration of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5148">
                <text>16 p.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5149">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5150">
                <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5151">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5152">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5153">
                <text>PPKE_itelet_XII_2_20090402</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="46">
            <name>Relation</name>
            <description>A related resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5375">
                <text>T00091</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
    <tagContainer>
      <tag tagId="295">
        <name>Ablonczy Zsuzsanna</name>
      </tag>
      <tag tagId="358">
        <name>Aradszki Dea</name>
      </tag>
      <tag tagId="359">
        <name>Barát Zsófia</name>
      </tag>
      <tag tagId="394">
        <name>Bárth Bertalan</name>
      </tag>
      <tag tagId="360">
        <name>Bartolák Csaba</name>
      </tag>
      <tag tagId="386">
        <name>Bendsák Márton</name>
      </tag>
      <tag tagId="374">
        <name>Borbás Dorottya</name>
      </tag>
      <tag tagId="387">
        <name>Császár Adrienn</name>
      </tag>
      <tag tagId="388">
        <name>Fábián Beatrix</name>
      </tag>
      <tag tagId="375">
        <name>Horváth László</name>
      </tag>
      <tag tagId="378">
        <name>Horvátth Sarolta</name>
      </tag>
      <tag tagId="389">
        <name>Hrecska Renáta</name>
      </tag>
      <tag tagId="390">
        <name>Kocsis Ágnes</name>
      </tag>
      <tag tagId="191">
        <name>Koltay András</name>
      </tag>
      <tag tagId="391">
        <name>Konta Balázs</name>
      </tag>
      <tag tagId="365">
        <name>Mihalics Vivien</name>
      </tag>
      <tag tagId="366">
        <name>Mikola Orsolya</name>
      </tag>
      <tag tagId="395">
        <name>Pázmány Péter Katolikus Egyetem</name>
      </tag>
      <tag tagId="396">
        <name>Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar</name>
      </tag>
      <tag tagId="44">
        <name>Schanda Balázs</name>
      </tag>
      <tag tagId="297">
        <name>Szendródi Szabolcs</name>
      </tag>
      <tag tagId="371">
        <name>Tarr Ádám</name>
      </tag>
      <tag tagId="372">
        <name>Techet Péter</name>
      </tag>
      <tag tagId="289">
        <name>Teleki László</name>
      </tag>
      <tag tagId="290">
        <name>Teleki Levente</name>
      </tag>
      <tag tagId="392">
        <name>Vass Petra</name>
      </tag>
      <tag tagId="393">
        <name>Vass Viktória</name>
      </tag>
      <tag tagId="377">
        <name>Zágon Orsolya</name>
      </tag>
    </tagContainer>
  </item>
  <item itemId="292" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="571">
        <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/c055e889c0f43f7052ac86668dd76a06.jpg</src>
        <authentication>86b36138603380e229e8fe7bce2730ba</authentication>
      </file>
      <file fileId="572">
        <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/6c0a0b2e4340f716649d5269d6378ff8.pdf</src>
        <authentication>e3d509839eb98041db0e4c2d06a65c15</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="5109">
                    <text>A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja

PPKE_útetetJ&lt;»_l JZOO^O^OS

ÍTÉLET
A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA

BOJTÉ CSABA,
A REMÉNY HÍRHOZÓJA
KARRIERTAVASZ

KÖNYVTÁR

OTDK

TUTOROK

LADY DIANA

ERASMUS

XII. évfolyam, 1. szám

e-mail: itelet/a/jak.ppke.hu
honlap: www.jak.ppke.hu/itelet

2009. március 5.

�„Addig volt az Istennek áldása rajtunk,

Hogyan tovább?

addig volt országunk,

Böjté Csaba atya levele

míg az mi hitünk virágjában volt”

(Pázmány Péter)
IMPRESSZUM
Felelős kiadó:
Schanda Balázs dékán
A szerkesztőbizottság tagjai:
Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba,
Bárt Bertalan, Bendsák Márton, Borbás Dorottya, Császár Adrienn,
Fábián Beatrix, Horváth László, Horvátih Sarolta, Hrecska Renáta,
Kocsis Ágnes, Koltay András (felelős szerkesztő),
Konta Balázs, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya,
Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató),
Tarr Ádám, Techet Péter, Teleki László,
Teleki Levente, Vass Petra, Vass Viktória, Zágon Orsolya

Szerkesztőség:
PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba

E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu

Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet
Nyomdai kivitelezés:
Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13.

TARTALOM
Hogyan tovább?
„Ezért mondom néktek: ne aggódjatok!”
Köszöntő beszédek a 2009. január 30-i diplomaosztón
Nélkülözhetetlen segítőnk: a könyvtár
PROFEX szaknyelvi vizsga a Karon
Tavaszi szél tutort áraszt
Gyomorgörcs
Mit érdemes tudni a diákmunkákról?
Karriertavasz
A Karrier Iroda képzési programja a 2008/09 tanév
tavaszi félévében
xxxxxxbűnözés
Emlékkönyv haladóknak, avagy micsoda nem TGM
A villanykapcsoló
Ne hagyd, hogy a televízió nevelje fel a gyereket!
Ne ítéljetek, hogy meg ne ítéltessetek!
Wales gyöngyszeme
Jelentés a tudomány műhelyében folyó munkáról
Erasmus körkép: Bergen
Karnevál Németországban
Már csak órái vannak a Földnek?
Felelősségünk teljes tudatában?
Gólyabál 2008
Lélekben elnyelt fények
Mindegy nekik!
A vendég imája
Cselek
Március 15. ünnepére
Hívő szó
A magyarok istenére...
Egy újságcikk tanulságos utóélete

2
3
4
5
5
6
6
7
7
7
8
8
8
9
9
10
10
11
11
12
12
12
13
13
14
14
15
15
16
16

Toborzás!
Az ítélet szerkesztőbizottsága szeretettel várja minden
olyan hallgató jelentkezését, aki szívesen részt venne az
újság munkájában. Jelentkezni lehet e-mailben vagy
személyesen a szerkesztőség bármely tagjánál.

Látogassatok el az ítélet honlapjára!
www.jak.ppke.hu/itelet
A honlapon megtalálható a lap korábbi
számainak archívuma.
második oldal

Nemcsak a részvények esnek, meg az árfolyamok, hanem mintha a világ
nagyhangú elöljárói is elcsendesedtek volna. A politikusok elbizonyta­
lanodtak, a bankárok sokkal visszafogottabban nyilatkoznak. Talán ez
nem is volna baj, az a szomorú, hogy az emberiség nagy tömege, a hol­
naptól, már nem a jót, nem szép álmaik beteljesedését várja, hanem
reményvesztetten félnek az eljövendő napoktól, mely nagyon sokak
szerint csak munkanélküliséget, háborút, összeomlást, anarchiát, pusz­
tulást fog hozni. Félünk, mert szinte kitapintható, ahogy napról napra
párolog, vékonyodik el az embertársainkban, a közintézményeinkben
vetett bizalmunk, hitünk. Elillan az összetartozás kellemes érzése, az,
hogy együtt jobb, könnyebb, szebb ez a világ. Elmagányosodunk,
bezárkózunk, félünk egymástól és sok mindenben megtorpanunk.
Igen, biztos, hogy a világunk GDP-ben mért rohanása megtorpant. De
talán ismerős a kis nyuszi és a teknőc párbeszéde? A nyuszi szalad, a
teknőc ballag utána. A nyuszi nyüstöli a teknőcöt, hogy szedje már a
lábát, de a cammogó teknőc egyre csak azt mondja, hogy: te nyuszi,
milyen jó, hogy ilyen lassan haladunk! De miért lenne jó - kérdi a
nyuszi -, hogy lassan megyünk? Mert nem jó felé megyünk - jön a
csendes válasz a teknőctől!
Megtorpant a világunk, de nem is baj - mondom fél szájjal - mert talán
nem jó felé mentünk.
Nem hiszem, hogy nekünk még több autóra, és csillogó- villogó ruhára,
limlomra, elektromos kütyüre lenne szükségünk. Jó lenne most egy
csendes, visszafogott séta. Úgy gondolom, hogy mindannyian arra vá­
gyunk, amit a betlehemi barlang jelképez, arra, amit a Mária
karjaiban simuló kisgyermek mosolya jelent: Biztonság, szeretet,
egymást átkaroló jóságra van szükségünk! Mária figyelő, egy életre ki­
mondott alázatos igenjére, Szent József megbízható férfiúi hűségére, ki
a nem vér szerinti gyermekére is gondoskodó jósággal tekint. Nekünk ma
a család melegére, megértésre, elfogadásra, a ránk ragyogó tekintettel
felnéző kisdedekre van szükségünk.
És mindezt miért csak fél szájjal mondom? Az biztos, hogy nem azért,
mert nem hiszek a názáreti csendes, örömteli családi élet világot megújí­
tani tudó erejében. Hiszem, hogy mindaz, mi igazán értékes az
életünkben, mi az embert emberré teszi, azt nem tudja elvenni tőlünk a
gazdasági válság, a pénzügyi összeomlás, melyek országainkat érinti.
Családod, barátaid iránti őszinte szeretetedet, azt, hogy gyermekeiddel
vidáman elmenjél kirándulni, vagy egy zimankós este leüljél sakkozni,
römizni, azt nem tudja senki elvenni tőled. Azt, hogy egy jó sörre bará­
taiddal leülj, és egymást férfiasán ugratva elbeszélgessetek, gondolom,
megteheted, még ha nem is dübörög a gazdaság. Azért vagyok visszafo­
gott, mert a szabad akaratú ember, félelmében, a pánik hangulatban nem
biztos, hogy ezt a csendes, visszafogott, természethez, önmagához,
családjához visszavezető utat fogja választani. A harmincas évek elején
kipattanó gazdasági világválságra se ezt a választ adták a népek vezetői.
A hatalomért, és annak megtartása érdekében, óriási kölcsönöket vettek
fel, újból felpergették a termelést, a fogyasztást, és beindultak a hatalmas
fegyvergyárak, a háborús gépezetek, és az emberiséget belesodorták a
második világháborúba. Az anyagiak szorongatásából hihetetlenül gyor­
san kinőttek a mindent elsodró, kegyetlen jobb és baloldalú diktatúrák.
Nem jó felé mentünk, a termelés, fogyasztás mókuskereke már nagyon
gyorsan pergett. Hiába volt mindenféle szerződés a fenntartható világ­
ról, mi egyetlen gyárat se, sőt egyetlen villanyégőt sem kapcsoltunk
volna ki, ha lenne vevő az előállított termékekre.
Megtorpantunk, hogyan tovább? Alázatos imádkozó lélekkel kérem az
Urat, hogy a názáreti csendes élet mellett tudjunk dönteni. Krisztus mu­
tatja nekünk a kétezer éves utat, a szeretet útját. Képesek vagyunk a
mindannyiunkat boldoggá tevő szeretet mellett dönteni, vagy világunk
újból a gonosz lélek játékszere lesz? Van megoldás, kiút, és lelkünk mé­
lyén érezzük, látjuk is ezt az utat. Merjünk külön-külön is, de együtt, es
a jó szándék által vezetett őszinte szeretet útja mellett dönteni, nem
feledve azt, hogy bármi is történik körülöttünk, az nem jogosít fel ben­
nünket arra, hogy letérjünk erről az útról, melyen kívül minden más
csak pusztulás, szakadék.
Kisebb testvéri szeretettel:
Csaba testvér

�„Ezért mondom néktek: ne aggódjatok!
Beszélgetés Böjté Csaba ferences-rendi szerzetessel
Böjté Csaba, erdélyi ferences szerzetes az árvák atyja. Ma már 1800 árva, félárva, illetve a
családi fészekből kihullott gyermek felkutatását, felkarolását, nevelését és útjára bocsájtását
végzi munkatársaival együtt Déván, Szászvárosban, Kolozsváron, Szovátán, Petrozsényben,
Kovásznán, Nagyszalontán, Tbrockón, Gyulafehérváron, Szárhegyen, lUsnádfürdőn és más
erdélyi városokban. Csaba testvér - ahogy mindenki szólítja - sokunk szívében keltette életre
a reményt; a reményt arra, hogy a 21. század zűrzavaros, eligazodási pontokat nehezen nyújtó
világában is van helye az emberi méltóság tiszteletének, a szeretetnek, a másokkal való törődés­
nek, a közösség felé megnyilvánuló alázatnak, az odaadásnak; nem zabálhat fel, nem pusztíthat
el minden emberit a materiális javakat mindenek felett értékelő, egyeduralomra törő szem­
léletmód. Immáron két éve, hogy Karunkról is rendszeresen útra kel egy hallgatókkal és
adományokkal tömött busz, amely a szárhegyi gyermekotthon felé veszi az irányt lehetőségeinkhez képest tehát mi is támogatjuk Csaba testvér és csapatának munkáját.
Ötvenedik születésnapja alkalmából a Frigyesy Ágnes által készített beszélgetés közreadásával
köszöntjük Őt.
- Lassan 15 éves dévai gyermekvédelmi
tevékenységem során Isten nagyon sok kedves
gyermekkel, munkatárssal, jótevővel ajándéko­
zott meg. Nincs két egyforma ember, gyermek,
mindegyik Isten áldása, ajándéka. Az évek alatt
voltak megrendítően szép percek, de csontig
vágó nehéz pillanatok is. Megtapasztaltam Isten
kézzel érinthető közelségét, dé a marék porból
született lényem behatároló korlátáit is. Szívem­
ben mérhetetlen az öröm, amiért az Úr bevont
ebbe a csodálatosan szép „kalandba”, és
megengedte, hogy nem a test és a vér kíván­
ságából, hanem az ő szent akaratából én is,
akárcsak Szent József, életet hordozó apa, atya
lehettem. A Szent Ferenc Alapítvány keretében
nagyon sokan szövetséget kötöttünk szeretetből,
bizalommal az élet szolgálatára. Alapítvá­
nyunkat 1993-ban hoztuk létre Erdélyben, 2002ben Magyarországon. Isten kegyelmét szün­
telenül érezzük, mert újabb és újabb feladatot
bízott ránk, és mindig küldött társakat, anyagi
segítséget is, hogy az élet szolgálatát ered­
ményesen tudjuk végezni. Jelenleg 1800 gyer­
meket
nevelünk
negyven
helységben,
szeretettel. Azt szeretnénk, ha a bajba jutott és
tőlünk segítséget kérő gyermekek, fiatalok,
szépen kibontakoznának, felnőnének, hogy
felelős apák, anyák, becsületes állampolgárok,
jókedvű, életerős, Istent és embert szerető,
tisztelő felnőttek legyenek, akik akár „a jég
hátán” is megállják a helyüket, eltartják család­
jukat.
- Magyarországi bemutatkozásuk során egy
napot önökkel töltöttem Gödöllőn. Ezek a
gyermekek testileg-lelkileg egészségesek.
A szeretet csodára képes?
- Örvendek, ha így látja. Csodálom, Isten mi­
lyen jó minőségű embereket teremtett. Szilá­
gyi Domokos költő ezt így fogalmazta meg:
„Mennyi mindent kibír a nyavalyás”. Pedig
sok nehézségen estek át ezek a gyermekek.
Hiszen arra születtünk, hogy épek, egész­
séges, boldogok legyünk ezen a földön.
- Csaba atya, egy évtizedes szeretet-gyakorlás
és átadás után, hogyan látja: szeretette csak
szeretettel válaszolhatunk?

- Tegnap
prédikáltam
az
emmausi
tanítványokról. Milyen csodálatos Jézus gesz­
tusa, aki az elszomorodott, elcsüggedt, elbátortalanodott tanítványok után siet, akik épp
ott akarják hagyni az egész ügyet. Jézus

utánuk megy és beszélget velük: nyugtatja,
bíztatja, bátorítja őket. Isten ezt ma is
megteszi újból és újból az emberiséggel. És mi
is ezt kell, hogy tegyük. Az emberek útközben
elfáradnak, elcsüggednek, reménytelenné vál­
nak, de ha Jézus Krisztus szellemével - sok­
szor vérző szívvel -, melléjük szegődünk,
segíthetünk, hogy talpra álljanak, és erőt
merítsenek.
- Csaba testvér! - így szólítják önt az árvák.
Beszéljünk az első pillanatról! Meglátott az
utcán egy csellengő gyermeket és úgy érezte,
segítenie kell?
- Isten szerencsére nagy szívet teremtett
belém, mindig vonzódtam a kisebb, az elesettebb felé. A ferencesek magukat kisebb
testvérnek tartják. A világ kisebb testvérei
akarnak lenni. Ennek jelentése: a kicsinyeket,
az elesetteket támogatjuk és szeretjük. Hiszem,
hogy ezen a földön a legnagyobb érték az élet.
Mélyen megrendített, amikor tudatosult ben­
nem: Kétezer évvel ezelőtt - hatalmi szóra - ki­
oltják a gyermekek életét Betlehemben. Szent
József választhatott hivatása, karrierje, barátai,
az egész életformája és a kis Jézus között. Szent
József - bár nem övé vér szerint a kis Jézus -,
mégis az élet, a gyermek mellett döntött. Az
egyetlen helyes döntést hozta meg. Ma is, aki
nem az élet mellett dönt, nem a szeretet mellett
dönt, nem a gyermekek mellett dönt, lehet,
hogy nagyon gazdag lesz, de boldog soha.

- Csaba atya átélhette-e gyermekkorában a
teljes családi együttlét örömét?
- Sajnos nem Édesapámat politikai okok miatt
börtönbe zárták. Rólam csak úgy szerezhetett tu­
domást, hogy édesanyám három év múlva
elküldte neki a kis, kék színű papucsomat a cso­
magban. Apám ekkor felujjongott: Hűha, fiam
van! „Madárnyelven” tudta meg, hogy élek.
Kiszabadulása után - a börtönben többször
megverték, és a hasnyálmirigye kifakadt - más­
fél hónap múlva meghalt.
- Megrázó történet. Miért került édesapja
börtönbe?
- 1956 után költeményeket írt. Egyik versében
térről, farkasüvöltésről, és a közelgő tavaszról
írt. Ezt a „rendszer elleni izgatásnak”
minősítették a kommunisták. Emiatt kapott
hét évet, melyből négy és fél esztendőt leült.
-E drámai események közepette született meg
a testvére?

- Igen. Miután Édesapám kiszabadult a börtön­
ből, e rövid másfél hónap alatt fogant meg a
húgom, aki apám halála után nyolc hónappal
született - nagyon tisztelem a szüléimét, mert
nagyon kevés idő adatott nekik arra, hogy sze­
ressék egymást.
-Hogyan érlelődött önben a gondolat, hogy pap
lesz?

- Nekem nagyon fájt mindaz, ami Romániában
történt a kommunista időkben. Egyfelől láttam
azt a mérhetetlen rombolást, melynek annyi ál­
dozata volt. Az egész rendszer: a kollek­
tivizálás, az államosítás, a börtönbe zárások,
nem vitték előbbre a világot. A kommunizmus
nagy kitérő volt. A nyolcvanas évek elején, nem
láttam más lehetőséget a világ megváltoz­
tatására, mint, hogy tanuljak, pap legyek, és
szolgáljam Istent, ezáltal mosolyt hozhassak a
földre.
- Tudomásom szerint Csaba atyát titokban
szentelték pappá...
- A kommunista időkben, ha valaki templom
körüli körökben mozgott, előbb-utóbb zaklatni
kezdték. Én is jártam ifjúsági találkozókra,
amikor házkutatást tartottak nálunk. Szegény
anyám nagyon megijedt, mert apámat egy­
házkutatás alkalmával vitték el. Amikor a
Teológiára jelentkeztem, azzal kerestek meg,
kizárnak a pártból. Mondtam nekik, nem
vagyok párttag. Erre azt válaszolták: akkor
kizárnak a KlSZ-ből. Mondtam nekik, KISZtag sem vagyok. Próbáltak megfélemlíteni, de
a püspökség felvett Gyulafehérvárra, és rendes
körülmények között végeztem el a teológiát. A
ferences rendbe titokban jelentkeztem 1982ben, s erről a döntésemről csak a lelki vezetőm,
az érsek és a provinciális tudott. Ekkor már
készültem a szerzetesi életre.

- Édesanyja örült-e, hogy Csaba atya a papi
hivatást választotta?

- Azt hiszem, inkább féltett, nehogy apám
sorsára jussak. Meg attól is tartott, vajon
megállom-e a helyem? Szerencsére elmond­
hatom: édesanyám még él, és az egyik legked­
vesebb munkatársam.
- Csaba testvér 1800 gyermek nevelését, gon­
dozását vállalta. Milyen körülmények

harmadik oldal

�közül kerültek ezek a fiatalok annak idején
először a dévai Magyarok Nagyasszonya Kol­
légiumba?
- Mindegyikük sorsa más. De nekem ter­
mészetes: ha valaki bekopog, és segítséget kér,
nyitott ajtóra talál. Általában, ha a plébánosok,
vagy az emberek látnak kószáló, csellengő gyer­
mekeket, szólnak. Egyik gyermekünk például
kiszökött otthonról. Az anyukája bezárta a
házba. A kicsi, négy éves kislány nagyon félt,
mert egerek futkostak a lakásban. Kiugrott az
ablakon, s kószálása közben találtak rá. Három
hét múlva került elő az édesanyja, s miután
látta, hogy jó helyen van nálunk, ránk bízta a
nevelését. Szeretném hangsúlyozni: igazából én
csak „család-fenntartó” vagyok. Egy-egy
nevelő mellé kerül nyolc-tíz gyermek, így
működik nálunk a „család”. Persze az én
nyakamba is felülnek a gyermekek, de

valójában egy-egy „szociális család” gondozza
őket.

- Mennyire sérültek ezek a gyermekek, amikor
odakerülnek a dévai kollégiumba?
- Mindig mondogatom nekik: ne nézegessenek
vissza! Kell látniuk maguk előtt a célt, amely
felé haladnak. A gyermek, ha sokat néz vissza­
felé, és számba veszi a hántásokat, veréseket,
rúgásokat, vagy a megerőszakolását, ment­
hetetlenül összecsap feje fölött a hullám.
Fontos, hogy lásson maga előtt célt, és azt
próbálja megvalósítani. Ez a gyógyulás legjobb
módja.
- És a sok-sok szeretet, amit kapnak a Kol­
légiumban.

- Igen, ez nagyon fontos. Erezze, hogy sze­
retik, értékelik, hogy ő is képes valamire. Hogy
ennyien megtapsolják Budapesten, Gödöllőn
vagy Győrben. Ez mind gyógyít és erőt ad

nekik álmaik szövögetésében.

- Papi jelmondatában Csaba atya hivatása
világosan kirajzolódik, holott szolgálata kezde­
tén nem tudhatta: Isten ennyi teremtményét
bízza majd gondoskodó szeretetére. Nem
csodálatos ez a Gondviselés?

- Gyermekkoromban mindig arra vágytam,
olyan házam legyen, ahová bárki bekopoghat.
És ha bajban van, otthonra találjon. Fontos
tudni: a gyermekek mellett befogadtam sok­
sok fiatalt is, akik nevelik őket. Sokan
munkanélküliek voltak, mások különféle gon­
dokkal küszködtek. A második vatikáni zsinat
egyik gondolatát választottam papi jel­
mondatommá, mely így hangzik: „Isten azt
akarja: az emberiség egy nagy' családot alkos­
son és mindannyian egymásnak testvérei
legyünk!’
Frigyesy Ágnes

Köszöntő beszédek a 2009. január 30-i diplomaosztón
Januárban újabb friss diplomásokat avattunk. A búcsúzók szavára érdemes odafigyelni - ismerik a leghasznosabb infokat a vizsgákkal kapcso­
latban, és talán már mást is tudnak, mást is megtanultak, mint azok, akik útja még hosszú és rögös az oklevél átvételéig. Hallgassuk meg őket!

Bezzegh Katalin beszéde
Tisztelt Rektor Úr, Tisztelt Egyetemi Tanács, hallgatótársak, kedves szülők,
családtagok és vendégeink!

Örülök, hogy veletek oszthatom meg ezt a napot, ami a sokatokkal közösen
megtett út egy kereszteződése, ahonnan együtt zarándokolunk tovább.
Az elmúlt évek érettebbé tettek minket, friss jogászokká váltunk. Most a mi
kezünkben lesz a döntés, hogy mire fordítjuk a kapott talentumokat és azt
a tudást, amit az egyetemi évek alatt elsajátítottuk.
Ezen a héten előttem csak úgy, mint előttetek, sokszor lepergett az elmúlt
5 év, a maga minden várakozásával és csalódásával, sikereivel és kudarcaival,
barátságaival és szerelmeivel, a gólyatáborokkal, felező bulikkal és Pro
Facultate napokkal együtt...
Ma, amikor megálltam az egyetem, az Alma Mater előtt, ugyanazt éreztem,
mint a legelső napon. Izgalmat és kétségbeesést. És ott volt az a torokszorító
érzés... Jogász leszek? Hogy mit jelent jogásznak lenni? Egyelőre még csak
elképzeléseim vannak róla, ugyanakkor nagyon közel érzem magamhoz az
egyik legidősebb, még ma is praktizáló ügyvéd, Gayer Gyula gondolatait,
aki szerint egy jogásznak minden élethelyzetben úgy kell viselkednie, hogy
figyelemmel legyen arra, hogy betartsa nemcsak a jogi, hanem az erkölcsi és
morális szabályokat egyaránt. Nemcsak azért kell jogkövető magatartást
tanúsítania, mert jogász, hanem azért, mert egy jogász saját maga számára
is csak akkor lehet hiteles, hogyha betartja a szabályokat, akkor is, ha senki
nem figyeli, vagy ellenőrzi őt. A mai világban az ügyvédek és jogászok
számára az egyik legnagyobb kihívás embernek maradni mindig, minden
körülmény mellett. Kérlek, ne felejtsétek el soha, hogy a döntéseinkben, nem
pedig a tetteinkben mutatkozik meg, hogy kik is vagyunk valójában.
Az, hogy ma ilyen emberekként állhatunk itt Önök előtt, köszönhető a csalá­
dunknak és az egyetemünk oktatóinak. Hallgatótársaim nevében is szeretnék
köszönetét mondani Családjaink tagjainak, akik a tőlük telhető minden módon
próbálták könnyíteni és segíteni az egyetemi éveinket. Szeretnénk köszönetét
mondani egyetemünk oktatóinak, akik rendíthetedenül vezettek át minket a jog
útvesztőin. Szeretnénk megköszönni a professzorainknak, hogy az elmúlt rend­
szer viszontagságai között is megtartották hitüket és meggyőződésüket, s hogy
tudásuk legjava mellett erkölcsi tartást is kaptunk tőlük. Köszönjük fiatal ok­
tatóinknak, hogy a mai, anyagias világban úgy döntöttek, mégis egyetemünk
oktatói lesznek. Szeretnénk megköszönni a Katolikus Egyháznak, hogy ezen az
egyetemen tanulhattunk, és hogy egy jog- és államtudományi kar, nem pedig
egy állam- és jogtudományi kar hallgatói lehettünk.
Daimer szavaival szeretnék búcsúzni: „három dolog nem tér vissza soha: a
kilőtt nyíl, a kimondott szó és az eltelt nap!’
Köszönöm.
Sáhó Eszter beszéde
Tisztelt Egyetemi Tanács, Avatottak, Kedves Szülők, Rokonok és Barátok!

Amikor végigtekintek otthon a könyvespolcon, tudatosul bennem, hogy
mennyi mindenen vagyunk túl. Sokat küzdöttünk ezért a diplomáért, vagy
ahogyan egymás között szoktuk mondani, azért a két betűért, amit a mai
naptól a nevünk elé írhatunk, de azt hiszem, most mindegyikünk arra gon­
dol, hogy megérte, sőt, annak kizárólag az elvégzett munka adja az értékét.

negyedik oldal

Nem tudom, a többiek is így éreztek-e, de én az utolsó államvizsgám után
csak arra tudtam gondolni, hogy végre kialudhatom magam, és másnap
könyvet sem kell a kezembe vennem. Tudtam, hogy vége van, teljesítettem
a diplomához szükséges összes feltételt, de nem töltöttek el magasztos gon­
dolatok. Először akkor éreztem, hogy valami olyat értem el, amire büszke
lehetek, amikor a múlt héten megkaptam az egyetemtől a meghívókat a mai
napra. Kinyitottam, és ez állt benne: „az Egyetemi Tanács tisztelettel
meghívja a diplomaosztó díszülésre, melynek keretében a Jog- és Államtu­
dományi Kar végzős hallgatóit doktorrá avatják!’ Ekkor öntött el az érzés,
hogy az én diplomaosztómról van szó, engem is doktorrá fognak avatni.
Kedves Avatottak!
Nem tesz minden nap esküt az ember! A magam részéről biztos vagyok
abban, hogy a most letett doktori eskü nem az életben oly gyakran előfonjuk)
formalitások egyike, hanem egy életre szóló iránymutatás mindennapi cse­
lekedeteinkhez. Mit is jelent ez számunkra? Beléptünk a társadalmi elitbe?
Úgynevezett értelmiséginek számítunk? Elértünk valamit és kifújhatjuk ma­
gunkat? Zlinszky János professzor úr mondta egyszer: az összes szerelmes
filmben a „happy end”-et a házasság jelenti, de a valóságban nem így van. A
házasságkötéssel kezdődik a kemény munka. Úgy érzem, a diploma is ehhez
hasonló. Már eddig is sokat tettünk érte, de életünk küzdelmes része még
hátra van. Minden nap be kell bizonyítanunk, hogy érdemesek voltunk erre
a kitüntetésre. A sok gratuláció azonban, ami most majd körülvesz bennün­
ket, nemcsak minket illet. Sőt. Ebben a diplomában benne van mindazok
munkája, akik mellettünk voltak akkor is, amikor erősek voltunk, de akkor
is, amikor elbizonytalanodtunk a tudásunkban vagy önmagunkban. Hadd
mondjam el, nekem ez az egyetem az első egyházi intézmény az életemben,
előtte állami iskolákba jártam. És én itt, a Pázmányon tapasztaltam először,
hogy tanáraink nemcsak ki merik mondani véleményüket, hanem igényük is
van arra, hogy azt megosszák velünk. Ezáltal nemcsak doktorrá segítettek
bennünket, hanem bölcsebbé, és talán emberibbé is váltunk általuk. Ezen a
karon nemcsak jogi tudást, hanem útravalót is kaptunk. Oktatóink az előt­
tünk álló jogászi pályára tele batyuval engednek el minket. A ránk váró nehéz
döntéshelyzetekben lesz hova visszatekintenünk, lesz mit előhúznunk ebből
a batyuból. Tanáraink mellett, akiknek ajegtöbbet köszönhetünk, az a csalá­
dunk, azon belül is elsősorban szüléink. Ok is kellettek ahhoz, hogy jogásszá
válhassunk. Támogattak bennünket, amikor érettségi után úgy döntöttünk,
ezt a hivatást választjuk, végigizgulták velünk a felvételit, aztán az összes
vizsgaidőszakot. De azt gondolom, ami nekünk a legtöbbet jelentette: egy­
szerűen ott voltak, amikor szükségünk volt rájuk. Az volt a legfontosabb,
hogy biztos pontként és mindig ott álltak mögöttünk. A szüléink otthon, a
tanáraink pedig itt az egyetemen arra buzdítottak minket, hogy tanuljunk,
mert a tudás érték, nyelveket beszélni érték, a társadalmat, az embereket
szolgáim érték. Hozzá kell tenni, tették mindezt úgy, hogy legtöbbjük még
ahhoz a generációhoz tartozik, akiknek fiatalként egészen mást oktattak az
iskolában és esélyük sem volt olyan tudást, tapasztalatokat szerezni, mint
most nekünk.
Évfolyamom nevében mindezt most megköszönöm tanári karunknak, és úgy
gondolom, a mai nap a legalkalmasabb arra, hogy ezt megtegyük majd saját
szüléink irányában is.
Köszönöm a figyelmet, és mindenkinek Isten áldását kívánom további
munkájához!

�Nélkülözhetetlen segítőnk: a könyvtár
Beszélgetés Kalocsai Ilonával, a kari könyvtár vezetőjével

Bizonyára mindannyian voltatok már karunk
könyvtárában. Nem mindegy azonban, hogy mikor,
ugyanis az utóbbi időben egy kicsit megváltozott. Rö­
viden úgy foglalhatjuk össze, hogy felzárkóztunk a kari
könyvtárak versenyében. Kalocsai Ilonává], a könyvtár
vezetőjével beszélgettünk a fejlesztésekről

- Első fejlesztésük már belépéskor feltűnik: egy
mágneskapu és paraván. Milyen problémák
vezettek idáig?
- Ilyen biztonsági berendezés minden nagyobb
könyvtárban létezik, nálunk is eljött az ideje ennek.
Óhatatlan, hogy bizonyos leleményes hallgatók azt gon­
dolják, hogy a szabályok ellenében, a figyelmet ki­
játszva hosszabb időre magukhoz veszik a könyvet. Öt
évvel ezelőtt tartottunk egy teljes körű leltárt és az ered­
mény elszomorító volt - rengeteg könyv hiányzott...

- Gondolom, ezt nem hagyhatták szó nélkül...
- Valóban nem. A leltár után kamerákat szereltünk
fel, most pedig az Oktatási- és Kulturális Mi­
nisztérium pályázatán elnyert összegből mágneska­
pukat tettünk a kijárathoz.

- Ez azt jelenti, hogy most már egyáltalán nem
vihetjük ki a könyveket?
- Szó sincs róla. Az eddigi szabályoknak megfelelően,
diákigazolvány leadásával a könyvek kivihetők má­
solásra, de aznap vissza is kell azokat hozni. Ebben
tehát nem állt be változás, csupán abban, hogy anélkül,
hogy az erre alkalmas készülékkel inaktiválnánk a ki­
adványok mágnescsíkját, senki sem viheti ki őket
észrevétlenül.

- A könyvtár nagy fejlesztéseken van túl.
Elkészült a kis olvasóterem is...
- Valóban. Nagyon örülünk, hogy sikerült kialakí­
tani. A karunk közel kétmillió forintot szánt rá,

hogy egy igazán színvonalas kisolvasó készüljön. Itt
is van Wifi, minden tankönyvből vagy két példány,
itt olvashatóak a nagy kézikönyvek, mint például a
Révai Nagy Lexikon, és itt egy polcon megtalál­
hatók egyetemünk és karunk kiadványai. Ebben az
olvasóteremben összesen kilencszáz kötetet tartunk.
Húsz férőhelyével pedig száz főre egészítette ki
könyvtárunk olvasótermi befogadóképességét! Te­
kintettel arra, hogy nyáron ez a legmelegebb helyi­
ségünk, légkondicionáló berendezést is szereltünk
bele.

- Kilencszáz kötetet tartanak a kis olvasóban.
Jól tudom, hogy körülbelül 35 000 kötetük van
összesen?
- így van. A többi könyvet a nyolcvan férőhelyes Nagy
Olvasóteremben találhatják meg. Itt minden kötelező
irodalomból 5-5 példánnyal rendelkezünk. Ezeken kívül
vannak itt is kézikönyvek, szótárak, valamint a leg­
fontosabb és legújabb jogi, államtudományi, történelmi,
közgazdasági magyar és külföldi szakirodalom.
A galérián pedig a folyóirataink vannak.

- Amit látunk, az az összes kötetük?
- Nem egészen. Régi kiadású szak- és tankönyvein­
ket, a szakdolgozatokat, különböző folyóiratok
bekötött változatait és néhány jogtudós értékes ha­
gyatékát a raktárunkban őrizzük, ám igény szerint
ezek is megtekinthetőek.

- Beléptünkkor az informatikai rész tárul elénk,
és a folyóiratok. Milyen sajtótermékeket
olvashatunk a könyvtárban?
- Megrendelt folyóirataink listája megtekinthető a
kar honlapján. Nagy általánosságban elmondható,
hogy a napilapokat, a joghoz köthető heti- és havi
lapokat, különböző szakfolyóiratokat megtalálják
nálunk. Külföldről is járatunk kiadványokat. Ter­
mészetesen ezeken kívül itt is olvashatják Karunk
lustum, Aequum, Salutare című folyóiratát, és persze
az ítéletet...

- A kari honlapot többször említette. A könyvtár
mely elektronikus szolgáltatásai érhetőek el
innen?

PROFEX szaknyelvi vizsga a Karon
Szerződéskötések fogalmazása, kérelem, prezentá­
ció, szakmai tanácsadás angolul vagy németül? E fe­
ladatok hallatán sokan arra gondolnak, az
alapnyelvi készségek elégségesek lehetnek, a
munkaerőpiaci tapasztalatok azonban azt mutatják,
szükség van szaknyelvi tudásra is.
Ezért döntött úgy Karunk vezetősége, közösen a
Nyelvi Lektorátus szakmai mentoraival, hogy
lehetőséget biztosít jogász és nemzetközi igazgatási
alapszakos (BA) hallgatóknak angol és német nyel­
ven a PROFEX Államilag elismert jogi- és közigaz­
gatási szaknyelvi vizsga megszerzésére.
- Előkészítő tárgyalások után 2006-ban jogosítványt
szereztünk arra, hogy Karunk lektorátusa a pécsi
PROFEX államilag elismert nyelvvizsgaközpont beje­
lentett vizsgahelye legyen. Ez azt jelenti, hogy
egyetemünkön, ismerős helyszínen, PROFEX vizs­
gáztató tanáraink készítenek fel nyelvvizsgára, és ők
vizsgáztatnak is - fogalmazott Lovas Judit, karunk
Nyelvi Lektorátusának vezetője.
A PROFEX jogi- és közigazgatási szakmai
nyelvvizsga írásbeli és szóbeli részből áll, amelyekre
külön-külön is lehet jelentkezni, továbbá három­

fokozatú - tehát alap- (Bl), közép- (B2) és felső­
fokon (Cl) letehető. A vizsgafejlesztők mind a ma­
gyarországi hagyományokat, mind az Európa
Tanács nyelvtudásszintekre vonatkozó ajánlásait
szem előtt tartották. A vizsga államilag akkreditált
nyelvvizsgatípusként a diplomaszerzés feltételeinek
teljesítéséhez hozzájárul, és garantálja a
nyelvpótlékra való jogosultságot. Lektorátusunk
jogász- és nemzetközi igazgatási alapszakos (BA)
képzésben részt vevő hallgatóink mellett jogászok­
nak, közigazgatásban dolgozóknak, államigazgatási
karok hallgatóinak, jogi asszisztenseknek is ajánlja.
A PPKE JAK bejelentett vizsgahelye évente kétszer
szervez PROFEX nyelvvizsga előkészítő tan­
folyamot. Vizsgázni minden év novemberében lehet.
Az érdeklődők a felmerült kérdéseire szívesen
adunk felvilágosítást a lektoratus@jak,.ppke.hu email címen, valamint a 429-7200/232-es telefon­
számon. Az ügyfélfogadási időben a Nyelvi
Lektorátus irodavezetője, Kuslits Mária (363-as
szoba) áll a hallgatók rendelkezésére.

Szederkényi Éva

PROFEX jogi- és közigazgatási szakmai vizsga bejelentett vizsgahelye

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar
Nyelv
Szint
Részegység
Tanfolyamok
Vizsgák

Angol
Alap- (Bl), közép- (B2) és felsőfokon (Cl)
írásbeli (A), Szóbeli (B
Őszi, tavaszi félév
Minden év novembere

Német
Alap- (B1), közép- (B2) és felsőfokon (Cl)
írásbeli (A), Szóbeli (B
Őszi, tavaszi félév
Minden év novembere

- A kar honlapján megtalálható a könyvtár kataló­
gusa, a szakdolgozatok listája, mely 1999. óta folya­
matosan bővül és mára kb. 5500 címet tartalmaz, a
Hein Online nevű jogi adatbázis, mely amerikai
jogtörténeti gyűjtemény és a legújabb szerzemény, a
Westlaw jogi adatbázis.

- Mondana néhány szót a Westlaw-ról?
- A Kar összes számítógépéről hozzáférhető. A West­
law egy olyan angolszász jogi adatbázis, amelyben a
világ angolszász területeinek és az Európai Úniónak
a hatályos jogszabályait, különböző jogeseteit talál­
hatják meg, ezen kívül híreket olvashatnak olyan for­
rásokból, mint például az Economist, vagy a
Financial Times. A Westlaw-t a Könyvtári Bizottság
döntése alapján vásároltuk meg - ötezer euróba
került a 2009 évi előfizetése. A mi könyvtárunk Ma­
gyarországon a harmadik, a CEU Könyvtára és az
Országgyűlési Könyvtár után, akik rendelkeznek
vele.

- Az informatikai részlegről mit tudna mondani?
- A Nagy Olvasóteremben van egy számítógépünk,
melyet leginkább a könyvtári katalógussal és saját
munkára használhatnak. Informatika laborunkban
tíz számítógép áll a hallgatók rendelkezésére, ame­
lyeken elérhetőek a számítógépes alapprogramok, a
Complex jogtár, az internet, természetesen a Neptun
és a könyvtári katalógusunk. Egyébként pedig itt
található a ruhatár is, és itt a bejárata a Királyok Ter­
mének.

- Csodaszép az a terem!
- Könyvtárunk nem ezen a helyen állt egészen 2001ig, előtte a mai Római Jogi és Jogtörténeti Tanszék
helyén volt. 2001-re azonban a kar kialakította a 30as épület I. emeletén a Kari Könyvtárat, s így az ún.
Királyok Terme is hozzánk került. A Királyok leimét
nem tartjuk nyitva, mert a romantika festészetének
egy ritka emléke, és meg szeretnénk őrizni szépségét.
Csak külföldi és belföldi vendégeinknek, valamint gó­
lyáinknak szoktuk megmutatni.

- Hallgatótársaimtól azt szoktam hallani - és én
is alátámasztom -, hogy nagyon fejlett
könyvtárunk van. Itt mindig megtalálhatjuk az
adott irodalmat, ami kell a munkánkhoz, és az
On kollégái is segítőkészen állnak rendelke­
zésünkre...
- Nagyon örülünk annak, ha a hallgatók elégedettek.
Kollégáim mindannyian könyvtári szakképzettséggel
rendelkeznek, a könyvtárat pedig igyekszünk a
Karhoz méltóvá tenni. Tagjai vagyunk az Egyházi
Könyvtárosok Egyesületének (EKE), és személyes
képviseletünk van az Egyetemi Könyvtárigazgatók
Kollégiumában.

- Néhány hallgatótársam hosszú ideje tartó prob­
lémája az, hogy miért nincs nyitva a könyvtár
szombatonként?
- Volt egy nagyon rövid időszak, amikor ezen a
napon is be lehetett jönni, de mindössze három-négy
ember használta ki a lehetőséget. Nem tűnt jó ötlet­
nek, hogy nyitva legyünk. Ugyanez áll a nagy Infor­
matika Laborra is. Azok, akik addig fontosnak
érezték, hogy szombaton is igénybe vegyék a szol­
gáltatást, érdekes módon eltűntek...

- Most láttam, hogy a kis olvasó sincs nyitva
pénteken. Talán ugyanez az oka?
- Nem. A kis olvasó tanulmányi célt szolgál pén­
tekenként, záróvizsgát tartanak itt, szekciós üléseket.

- A Kar életében milyen feladatai vannak a
könyvtárnak?
- Egyrészt biztosítanunk kell Önöknek a nyugodt
tanulást, a szakirodalmat. Ezen kívül mi szerezzük
be a szakirodalmat a tanszékeknek is. Mindegyiknek
van külön könyvtárfelelőse, aki összegyűjti, s leadja
a szakkönyv igényeket. Feladatainkban az Infor­
matikai Csoport, a Műszaki Osztály és a Gazdasági
Osztály segít minket. Ezeken kívül könyvtárközi
kapcsolatokat tartunk fenn, melyek többek között
cserekiadványokban nyilvánulnak meg.

Hrecska Renáta

ötödik oldal

�Tavaszi szél tutort áraszt
Vége az első vizsgaidőszaknak. Már mindenki
tudja, mire jó a Szásztükör, kik a jellemgyenge
akarnokok és azt, hogy van latinul az örömlány.
Ennél is fontosabb azonban, hogy újra itt a tutor­
tavasz!
A rügyfakadással és a korafebruári bulikkal az el­
sőéves Pázmányosok életében is elérkezik az, amit
a gólyatábor óta várnak, a tutorfelvételi. Legaláb­
bis a tutorok mindig ezt szeretnék hinni, és ál­
talában kétféle ember jelentkezik. Az egyik
őszinte, nem mindig bevallott rajongással tiszteleg
tutora előtt, aki mindenben segített, s mintegy
meghálálva a legnemesebb módon, ő maga is tu­
torrá kíván érni, s áldozni minden elsőéves
számára, aki ezt kéri.
A másik lehetőség, amit kevésbé várunk, ha a je­
lentkező elégedetlen egyetem eleji tapasztalataival
és a patriarchalitás jegyében kirendelt szellemi
vezetőjével. Ekkor a dacos jelentkező úgy érzi,
sőt, tudja, többet adhat kiforratlan segítőjénél, s
így fel is ajánlja segítségét, s bízik annak használ­
hatóságában, s elődje túlszárnyalásában. Mivel
jelen sorok botcsinálta újságírójának sok évvel
ezelőtti tutora már elvégezte az egyetemet - lega­
lábbis nem olvassa az ítéletet, megengedhető a
személyes nosztalgia, a könnyes múltidézés és az
önző belső monológ, amivel elárulom, én magam
is az okoskodó Gerzsonok csoportjába tartoztam.
Nevess ki, de ne vess meg, ahogy a grafiti hirdeti.
Akkortájt nehéz volt elhinni, hogy egy olyan srác
húz ki a felsőoktatási csávából, aki igazságügyi or­
vostanról szóló csúnya könyvekből mutogatja a
gólyáknak a villámcsapás által leszakított kéz
sérüléseit, valamint egy húszperces beszélgetés
alatt képes elfogyasztani negyven szem epres
cukorkát, mialatt idegesnek tűnő mozdulatokkal
magyarázza, hol is van a huszonhatos gyakorló.

Kérlek, kedves olvasó, aki az előadásra várva természetesen nem az előadáson! - arra
vetemedtél az összes kézzelfogható tartalommal
bíró cikk átnyálazása után, hogy egy fél­
revezetőén egyértelmű cím alapján értékes in­
formációkat szerzel, nézd el nekem a szentimen­
talitásba csapó önfeltárást, és ne add fel, mert
valóban oka és célja van a tanmesének.
Az előző szóvirág lényege tehát az, hogy akkor nem
hittem el, hogy ez a srác tényleg segíteni jött, és
amikor hallottam a felvételiről, azonnal fel is
iratkoztam a Lapra, s éreztem, erre születtem. Fel­
vettek, örültünk, gólyatáboroztunk, majd eljött az
első komolyabb kérdések időszaka a gólyák részéről.
Olyan kérdéseké, amit már nem feltétlenül tudsz,
ha csak jegyzetért és inni enni jársz be az
egyetemre. Leginkább én lepődtem meg, amikor
tudtam a válaszokat, és el is gondolkodtam. Ezek
tényleg a TO előtt álldogálva ragadtak rám? Egyre
többről ugrott be, hogy a cukorkás srác mondta, és
ez további gondolatokra sarkallt, és ezek közül csak
egyik volt a hála. Ez persze még annyira nem
érdekel senkit, mint a korábbi okfejtés, de mégis,
rájöttem, hogy nem is olyan egyszerű dolog tutor­
nak lenni, viszont ezzel arányosan tölt el
büszkeséggel.
Minden valamire való tanmesének bír minimális
tanulsággal, de ebben az esetben nem kockáz­
tathatom meg, hogy a fentebb kiszínezett em­
lékömlengések alapján bárki eljutna a cikk eredeti
mondanivalójához, így én magam vonom le, mint­
egy induktív módszerrel. Ha úgy érzed, jó volt a
tutorod, jelentkezz. Ha esetleg úgy érzed, te
magad is végigjárnád a raszkolnyikovi jellemfej­
lődést, jelentkezz.
Bartolák Csaba

Rügyfakadás tutor módra
Itt a tavasz, és ismét frissít a tutorság. Nem csak az derül ki, hogy mikor, hanem az is, hogy mi alapján
válogatjuk új tagjaikat.
Tavasszal mindig felpezsdül a tutorság élete, és ez nem csak a közelgő gólyatábornak, és annak szervezésének
szól Ilyenkor, egészen pontosan áprilisban felvételiztetünk, meghallgatunk mindenkit, aki jelentkezik, illetve
belefér a háromnapos eljárásba. Persze itt rögtön felbuzog a sok államtörténeti jegyzet és „Róma apróbetű”
között, hogy minek ide felvételi? Itt nem az segít, aki szeretne? Minek szűrni?
Ezek könnyen megválaszolható kérdések, ha elgondolkodsz azon, az első évfolyamból mindenkire
rábíznád-e tizenöt kedves ismerősödet. Nyilván nem, és ezt nekünk ki kell szűrni. Persze ez valóban nem
olyan egyszerű, mint elsőre tűnik. Van néhány értékelési szempont azon kívül, hogy ittunk-e gólya­
táborban a sráccal, vagy a hölgy külső értékei elhomályosítják belső hiányosságait. A tutori szerep egy
felelős beosztás, így sajnos ki kell belőle hagynunk azokat, akik nehezen dolgoznak csapatban, esetleg
valamilyen küldetéstudat miatt annyira vezetnének, hogy nem marad kit.
Nehéz dolog ezt eldönteni egy tízperces beszélgetés alapján, éppen ezért a felvételi előtt korlátozott
számban megpattanunk egy hétvégére valamelyik közeli városba, és összeengedjük a tutorok néhány
erre kiképzett megfigyelőjét a potenciális jelentkezőkkel. Innen ered a név, Potenciál-tábor. Sajnos
mindkét csapat száma korlátozott az arányok és a megfigyelhetőség miatt. Mert itt bizony figyelünk,
és ilyenkor minden tutor a spicli énjével nevet a poénjaidon, fogja a homlokod, és amikor valami rendszerelleneset mondasz ebédnél, ő kibújik a papucsból, és lábbal kapcsolja be a diktafont. Figyelembe
vesszük, rendelkezel-e elegendő tudással, amit át lehet adni, rendelkezel-e olyan emberi és vezetői
képességekkel, amivel kiérdemied a csoportod tiszteletét, és hogy nincs-e a múltadnak olyan sötét foltja,
amely inkább rontana a tutorság hírén, mint segítene. A sok jegyzetelés és laboratóriumi vizsgálat el­
lenére remekül szórakozunk általában, és valóban eléri a célját a tábor: jobban megismerjük azokat,
akikre rábíznánk a Pázmány új évfolyamát. Azokat, akikkel szívesen táborozunk évente négy hétvégét,
akiből az évek alatt barát lesz, vagy több, szóval azokat, akik életünk részévé válnak, és ha jól választunk,
olyan pluszt kapunk mi is, már bent lévők, és ti is, most jelentkezők, hogy évek múltán minden tu­
torként töltött percre boldogan gondolunk majd vissza.
Tehát ha úgy érzed, megfelelnél, jelentkezz. Ha úgy érzed, kipróbálnád magad, jelentkezz. Fontos,
hogy ez az első és utolsó lehetőség, hiszen csak elsőéves hallgatók jelentkezését tudjuk elfogadni.

A következő időpontokat tartsd szem előtt, és akkor nem maradsz le semmiről.
Felvételik meghirdetése: március 2.
Potenciál-tábor jelentkezési határideje: március 20.
Potenciál-tábor: április 3-4-5.
Tütorfelvételi: április 15-16-17.
Bartolák Csaba, a tutorok elnöke

hatodik oldal

Gyomorgörcs

Gyomorgörcs, reszketés, félelem...
Elengedhetetlen „kellékei” a vizsgaidő­
szaknak. Mi lesz, ha... Nem, sikerülni fog!
Ötöst kapok! ... Majd néhány óra múlva:
Csak a kettes legyen meg... Még később: Tuti
bukás... Efféle - de egész biztosan hasonló érzések cirkulálnak általában minden hall­
gató fejében.

Egyik este rajtam is eluralkodott a rettegés,
mikor megpillantottam Törőcsik Marit a
tévében. Az ml vasárnap esti műsorában beszélt
a 74. életévét betöltő színésznő, megrendítő
őszinteséggel, tisztasággal, nemes egysze­
rűséggel. Egy ország aggódott érte, mikor hirte­
len kórházba került, hetekig kómában volt, de
felépült. S ez a „második esély” őt is megváltoz­
tatta. Ahogy mesélt, emlékeztetett arra, amire
egy darabig magam is minden nap gondoltam:
élek.
Azt mondják, akit meglegyintett a halál szele,
mindent másképpen lát. Tisztábban, világo­
sabban. Az élet minden napját képes értékként
felfogni, az apróságokban is meglátni a szépet.
Az élet és halál között lebegő ember, ha kap még
egy esélyt, megváltozik. Minden megvilágosodik
előtte, képes az életet értékelni. A Nemzet
Színésznőjét hallgatva bennem is visszaváltozott
valami. Mintha pillanatok alatt megszállt volna
valami belső béke és nyugalom, valamiféle har­
mónia. Ahogy a kórházban eltöltött napokról
mesélt, az Öt körülvevő szeretettől, melyet
hálásan köszön, s mely éltette és erőt adott
Neki...
Kicsit visszafogta magát, kevesebbet dolgozik,
de azért az idei filmszemle megnyitását elvál­
lalta, s újabb szerepre is készül... Mert hiába, az
ember nem tudja meghazudtolni önmagát, min­
den baj ellenére folytatni akarja ott, ahol abba­
hagyta. Amikor külső körülmények megálljt
parancsolnak neki.
Elgondolkodtam azon, hogy vajon egy ilyen fi­
gyelmeztetés, „oda koppintás” meddig elégHát, addig, míg a közvetlen élmény kezd a
feledés homályába merülni. De vigyázni kell,
mert egyszer végképp vége lehet az örökös ma­
lomnak. Amikor már nem kapunk második vagy
sokadik esélyt.
Nem tudhatjuk, hogy mikor jön el az utolsó
óránk... - ez a riport is erre emlékeztetett.
E gondolatokkal fejemben újult erővel és
mosolyogva tudtam folytatni a tanulást, ame­
lyre, erőnk teljében, szerencsére megvan a
lehetőségünk; és ezt ki is kell használni.
Amennyire és ameddig lehet.
Mikola Orsolya

�Mit érdemes tudni a diákmunkákról?

Úgy gondolom, erre a kérdésre talán többen is
felkapják a fejüket. Nem véletlenül választottam
ezt a témát, hiszen többen kerestek már meg ezzel
a kérdéssel. Aki nem ismerne, annak el is mon­
dom, hogy miért. Közel öt éve kerültem kapcso­
latba az első diákszövetkezettel, és szinte minden
feladatkörben dolgoztam már. Bizonyára Ti is
megfordultatok már mindenféle kecsegtető aján­
lattal felfegyverzett ilyen és olyan diák­
szövetkezetek honlapján és bizonyára Nektek is
megvannak a tapasztalataitok ezen a téren. De
azok kedvéért, akik kíváncsiak egy másik ember
tapasztalatára, úgy döntöttem, talán érdemes
összefoglalni a legfontosabbakat, amit én ez alatt
az öt év alatt összegyűjtöttem.
Azt hiszem, bátran kijelenthetem, hogy ha meg­
nézünk egy hirdetést, elsősorban az órabér a leg­
fontosabb mindenki számára. Csak ezek után
következik a mérlegelés. Hol is van a munka?
Mikor kellene dolgozni? Mit is kellene dolgozni?
E kérdésekből épül fel a diákszövetkezetek rek­
lám kampánya is. Mi pedig bosszúsan vonjuk le a
következtetéseket.
Ha jó az órabér, messze van. Ha jó helyen van,
akkor pedig biztosan túl alacsony az órabér. Ha vi­
szont minden stimmel, akkor is találkozhatunk
azzal a csalódott érzéssel, amikor a munkahelyen
nem azt kapjuk, amire jelentkeztünk. Felkínálnak
pl. egy adatrögzítéses munkát, majd mikor oda
érkezel, kiderül, hogy két napon keresztül fénymá­
solnod kelt Esetleg elmész egy munkahelyre azzal
a tudattal, hogy te nyolctól négyig vállaltad a
munkát, ott mégis kilenctől ötig számítanak rád.
Ebből az a következtetés adódik, hogy mindig
körültekintőnek kell lenni! Mindig kérdezd meg

pontosan mi a munkakör és meddig tart! Ne hagyd
magad lerázni olyan kérdésekkel, hogy: „Biztosan
így van, ahogy mi mondjuk, de ott úgyis elmond­
ják majd”. Ebből csak rosszul jöhetsz ki. Vagy
elmész egy olyan munkát elvégezni, amit igazából
nem is vállaltál volna el, vagy lemondod, amiből
meg az következik, hogy „nem megbízhatónak”
titulálnak, és nem keresnek meg a jobb aján­
lataikkal Ráadásul ezeket a Te hibádnak tüntetik
fel, holott nagyon sokszor a diákszövetkezetek hi­
báznak.
Az én „kedvenc” élményem az volt, amikor még
„kezdő” diákként elvállaltam egy munkát az egyik
ismert diákszövetkezetnél. Kitöltöttem minden űr­
lapot a bejelentkezéshez, elmentem csináltattam
egészségügyi kiskönyvet (a feladatkörhöz elvárt
követelménynek megfelelően) Ledolgoztam az első
két hetemet (ez július utolsó két hete volt, s ebből a
pénzből mentem volna nyaralni augusztus végén).
Mindent úgy tettem tehát, ahogyan azt elvárták.
Majd egyszer csak augusztus 4-en csörög a tele­
fonom. A diákszövetkezet volt. Azért hívtak, mert
nem tudták átutalni a fizetésemet, mivel nem töltöt­
tem ki egy papírt (!), és tegnap már leadták a név­
sort, akiknek fizetést kell utalni. Kérték, hogy
fáradjak be és töltsem ki a hiányzó dokumentumot,
hogy a jövő hónapban (szeptemberben) majd
elkiűdhessék a júliusban ledolgozott keresetemet.
Na, hát erre köpni-nyelni nem tudtam. Mint ahogy
írtam ebből a pénzből szerettem volna nyaralni
menni. Nos, hát képzeljétek a helyembe magatokat.
Első önálló kereset, első nyaralás, melyet Te magad
szervezel úgy, ahogy le akarod. Erre egyszer csak
azt mondják, hogy nincs meg a pénzed, amiért dol­
goztál.
Viszont ekkor gyanússá vált néhány dolog.
Először is, ha nem volt meg a papír, ami kellett
volna a fizetéshez, miért nem az előtt hívtak
mielőtt a fizetést átutalták, miért egy nappal
utána? Másodszor - és itt folytatnám a történetet
-, amikor ki kellett tölteni a jelentkezési lapokat,
mindenből kaptam egy fénymásolatot, és rémlett,
hogy minden szükséges papírt ki is töltöttem, így

megkérdeztem a leányzót, aki hívott, hogy ugyan
mondja már meg melyik papír hiányzik. Meg is
kaptam a választ, azonban ezzel világossá vált szá­
momra, hogy a lap nem hiányozhat, hiszen bi­
zonyítékom volt rá, hogy kitöltöttem. Másnap
bementem az irodába és ismételten megkérdeztem
az illetékeset, hogy most akkor púért is nem kap­
tam tulajdonképpen fizetést. 0 ismét előjött a
hiányzó lap problémájával. Nyomatékosan közöl­
tem, hogy higgye el, kitöltöttem a papírt. Szinte
összeveszett velem hogy márpedig nekem nincs
igazam, mert akkor meglenne, ők nem hagynának
el ilyen fontos dokumentumot stb. Na ekkor lett
végképp elegem belőle, és előrántottam a bi­
zonyítékot, vagyis a fénymásolatot. Hát most a
lány volt az, aki köpni-nyelni nem tudott,
hebegett, meg habogott valami bocsánatféleséget,
és hogy ő nem tudja hogyan tűnhetett el a lap.
Nos, hogy végül el tudtam menni a megtervezett
nyaralásra, azt csak édesanyámnak köszönhetem,
aki kiderítette, hogyan lehet hónap közepén is pó­
tutalással megkapni a fizetésem - mivel hozzá kell
tennem -, a diákszövetkezet egy bocsánatkérésen
túl semmit nem tett ezért. Nos, azt hiszem, ez a
példa tanulságos lehet mindenkinek. Egyébként a
diákszövetkezetben nem én voltam az' egyetlen
pórul járt ember. Nem ismertem a lányt, akit két
héttel ezután láttam a szövetkezetnél, de pityeregve ült az ügyfél pult előtt, és a főnökkel tár­
gyalt, hogy ne aggódjon, mert kifizetik neki kézbe
a pénzét, és el lesz rendezve, hogy megkapja
időben, ami jár neki Akkor láttam utoljára azt a
bizonyos diákszövetkezet. De azért, hogy ne men­
jen el végleg a kedvetek a munkavállalástól, el kell
mondanom, hogy az elmúlt három évben jó
tapasztalatokat szereztem és az új diák­
szövetkezetnél szerencsére nem értek még csalódá­
sok. Úgy tűnik az általános tapasztalatokból egy
tanulságos példa kerekedett ki, remélem azért
hasznos emlék lesz, mikor munkát vállaltok, s ki
tudja, talán a következő számban ismét olvashat­
tok néhány hasznos információt.
Császár Adrienn

Karriertavasz
A füvek és fák rügyezésével a Karrier Iroda is újra kiny­
itott. Illetve kinyitott volna, ha medve módjára aludta
volna át a telet az első emeleti kollektíva. De tavaszi
kikeletünk persze derült égből való villámcsapás lett
volna, ha nem állnának mögöttünk az előkészítés jéggel
borított hetei.
Persze a tél sem telt eseménytelenül, hiszen lezajlott a
2009-es év első programja, a Karrier Intézettel meg­
szervezett állásinterjú nap. A helyzeti előnyre tavasszal
is lesz lehetőség, amire keretes szövegünkben egy januári
résztvevő hívja föl a figyelmet. Éljünk vele, főleg a fel­

sőbb éves hallgatóknak érdemes. De egyéb, rövidebb lélegzetű ese­
ményeinken is ajánlott a megjelenés. Szerda délutánonként morzsáinkat
csipegetheti mindenki, aki szeretné az öt év jogi tanulmányok nyújtotta
lehetőségeken túl a munkaerőpiac egyéb szeleteit is megismerni. Végül meg
kell említeni, hogy idén tavasszal is lesz olvasásfejlesztő tréning, immáron
harmadszor pallérozhatjuk elménket.
Végezetül, de nem utolsó sorban közöljük örömmel, hogy idén tavasszal is
lesz találkozási lehetőség a munkaadók és a munkavállalók számára. Az
április 29-ei Pro Facultate nap keretében lesz lehetőség kipróbálni az ál­
laskeresést kicsiben, részt venni beszélgetésen a szakma nagyjaival, és egyéb
karrieres lehetőségek is várnak mindenkit.
$
'A d á

2007-ben végeztem, és mivel továbbra is tájékozódni akartam az Egyetem kínálta lehetőségekről, nem iratkoztam le a Karrier Iroda hírleveléről Innen
értesültem az állásinterjú tréningről is. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy régóta van állásom, s még sosem voltam - a mai értelemben vett - ál­
lásinterjún. Nagyot változott azóta a világ, és kíváncsi voltam - ha az élet úgy hozná -, hogyan kell „profi” módon felkészülni egy meghallgatásra, milyen
kérdésekre lehet számítani, és általában hogyan zajlik egy állásinterjú. Számomra a legnagyobb haszna az volt, hogy magabiztosabbá tett, s nemcsak állásinterjún hasznosítható ismereteket adott. Ajánlom mindenkinek, mert meggyőződésem, hogy sok kudarcélménytől kímélhetjük meg magunkat, s felkészülten
nagyobb esélyünk lesz. Köszönöm a szervezőknek és a trénernek, Gerlei Bélának.
„ .
„ .. .
Fodomé Schtszler Terézia

A Karrier Iroda képzési programja a 2008/09 tanév tavaszi félévében:
Március 4.: Önismereti és jogászi identitást fejlesztő tréning Oktató: Léder László és Keresztes Karola 12-20 óráig
Március 18.: Állásititerjúra felkészítő tréning Óktató: Léder László és Keresztes Karola 14-18 óráig
Április L: Munkahelyválasztást és munkahelyi beilleszkedést segítő tréning Oktató: Léder László és Keresztes Karola 14-18 óráig
Április 22.: Vállalkozási ismeretek Oktató: dr. Katona Klára 14-18 óráig
Május 6.: Munkajogi ismeretek Oktató: dr. Stágel Bence 12.30-16.30 óráig
A képzés helyszíne minden alkalommal a 4-es gyakorló (Bp., Szentkirályi u. 28. III. emelet 353.) Az képzések díja 2500 Ft + ÁFA, a Vállalkozási
ismeretek és a Munkajogi ismeretek Pázmányos hallgatóknak ingyenes. Jelentkezni lehet Nagy Olivérnél a nagyo@jak.ppke.hu címen vagy
a 429-7200/310-es telefonszámon. A jelentkezés a díj befizetésével válik hivatalossá. Jelentkezési határidő: minden képzés előtt 2 nappal 12 óráig.
A képzési alkalmak minimális létszáma 8 fő.

hetedik oldal

�x X X x x xbűnözés
Leírni sem merjük, kimondani sem. Pedig az
utóbbi időben egyre többen és egyre többet teszik
meg. Hogy a Jobbik háza tájáról hallottunk már
ilyesmit, nem nagy kunszt. De hogy a Hírszerző
is ingassa a fejét a baloldaliak politikai korrekt
nyelvezete okán - az már megállásra késztető pil­
lanat.
Mi is történt? Induljunk messziről. Évszázadok
óta cigányszármazású emberek élnek velünk
együtt: nem csak kultúrájuk, de egész létük,
lényegük elválaszthatatlan mindattól, amit ma­
gyarságnak hívunk. És nem azért, mert külföldön
- hála az ízléstelen operetteknek - sokszor velük,
az ő zenéjükkel, virtusukkal azonosítanak ben­
nünket. Hanem azért, mert a cigányság része a
magyar nemzetnek, irodalomnak, kultúrának - és
hétköznapoknak. Nem bevándorlók ők, mint a
törökök Németországban vagy Hollandiában,
akikhez az ottani jobbikosok könnyen vághatják
oda: „menjetek haza” - mert a magyar cigányok­
nak nincs másutt haza. Éppen ezért kell sürgősen
megoldani az esetleges együttélési problémákat.
Budaiként nem tudhatom, hogy vannak-e egyál­

talán problémák. En személy szerint nem
találkoztam még bűnöző cigánnyal, nekem még
nem volt sohasem kellemetlen tapasztalatom
roma emberrel. Persze, mondom, nem a Nyírség­
ben élek. Ahogy azok sem a Nyírségben vagy DélBaranyában éltek s élnek, akik évtizedeken
keresztül erőltették a politikailag korrekt
nyelvezetet a magyar közbeszédre. Bennük azon­
ban nem volt meg a tapasztalatlanság alázata. Am
virágnyelvük egy ideig legalább súrolta a valóság
felszínét, egy ideje viszont - mintha - már nem is
érintkeznék vele. Másról szól. Elmélet volt és
elmélet is maradt. És még csak nem is vitatom,
hogy szép elmélet. Ahogy valamennyi utópia is
mind-mind szép elmélet volt - csupán hasztalan,
és ami a politikában hasztalan, az egy idő után
káros is.
Nos, a politikailag korrekt nyelvezet célja a prob­
lémák elfedése volt. Hogy a meglévő indulatok,
olykor rasszista dühök ne tudjanak megfogal­
mazódni. Mivel nem voltak szavak, nem lehettek
viták sem, így maradtak forró, forrongó indula­
tok. És egyszer csak az lett az egészből, ami.

A politikailag korrekt nyelvezet nyelvtanához
már kitalálói sem tartják magukat, Gusztos Péter
is cigányokról beszél. A szélsőjobb eközben
készségesen ad keretet a korábban ki nem mond­
ható, mert meg nem fogalmazható ellen­
érzéseknek.
Először a miskolci kapitány nyilatkozott, majd
megtörtént a veszprémi tragédia, és mások is
szólásra jelentkeztek a témában. És nem mindig
a kiengesztelés vágya, hanem az elkeseredett két­
ségbeesés, a düh hallatszott csak. És lassan úgy
látszódhat, mintha ebben az országban csak
„cigánybűnözők” és „cigánybűnözőzők” élnének.
Mintha az egész cigányság fogta volna a kést,
amit beleszúrtak azon a tragikus vasárnap este a
román kézilabdázóba.
Ne engedjük, hogy a politikai korrektséget
felváltsa a politikai inkorrektség. Maradjunk a
valóságnál. Igen, valószínűleg van a bűnözésnek
egy olyan formája, ami azért alakulhat ki tán
nagyobb számban a hazai cigányság körében,
mert e bűnözés valódi okai is e néprétegben talál­
hatók meg. Eddig igaz lehet. De ez még nem
cigánybűnözés. És még nem is cigány bűnözés.
Hanem társadalmi anomália. A kipontozatlan
valóság.

Techet Péter

Emlékkönyv haladóknak, avagy micsoda nem TGM
Tamás Gáspár Miklós a
mi pusztai Trockijunk.
Jó szívvel szerethetik
mindazon baloldaliak,
akik nem akarnak
felelősnek látszani min­
dazért, amit a baloldal
művel és művelni szo­
kott szerte a nagyvilág­
ban s kishazánkban.
Tamás Gáspár Miklós
kibújik a kritika alól: ő már rég másutt áll,
miközben ellenfelei céloznák. Am az elvek válto­
gatása még nem jelent elvtelenséget, pusztán
hűtlenséget - ahogy Révész Sándor írja. Tamás
Gáspár Miklós nagyon is „elves” ember: neki
valóban elvei vannak. Éppen, mikor melyik.
Mielőtt azonban azt gondolná bárki is, hogy Tamás
Gáspár Miklós éppen azért lenne elvtelen, mert
elvei számosak és könnyen változnak - téved. A
Kolozsváron anarchistaként indult, a Kádár-rend­
szerben liberalizmussal lázadó, a rendszerváltáskor
sétapálcával burke-iánus konzervatív és mára
marxistává lett filozófus-filológus egy örök kereső
ember. És György Péter szerint a saját kárára
téved. (Ha azonban hiszünk az értelmiség
felelősségében, hozzátehetjük: a mi kárunkra is.)
Nem kényelmesedik el a válaszban, ha azt nem érzi
teljes egészében önmaga számára meggyőzőnek.

TGM ugyanis maximalista: kompromisszumokkal
nem elégszik meg. Ha az aktuális elvben csalódik,
jöhet az újabb alámerülés, az újabb izmus.
A filozófus tavaly év végén volt hatvanéves. Mi el­
tekintettünk a saját bejáratú laudációtól, elvégezték
azt mások helyettünk. Barátai, egykori és tán jövő­
beli eszmetársai, figyelői ugyanis emlékkönyvet ál­
lítottak össze a belpesti belterj e nagy ünnepére.
Eklektikus alkotás született. Némi másodfrissességű
filozófiai traktátus, kisesszé, egy-két laudáló
cikkecske - amelyekben néha kínosan dicsérik már
TGM egyébként valóban meglévő műveltségi és
minden egyéb kvalitásait -, néhány műelemzés, egy
Kőszeg Ferenc-vallomás és pár kortörténeti doku­
mentum, visszaemlékező, bús, melankolikus írás.
Talán ez utóbbiak a legérdekesebbek, mert bepillan­
tást engednek a mi megőszült hatvannyolcasaink
fénykorába, a hetvenes-nyolcvanas évek állott idejű
világába. Ami persze nem volt igazi fénykor, mert
Nyugat-Európával ellentétben, itt, Kelet-Európában. Pesten és Kolozsvárott egyaránt, valóban
egy diktatúra ellen kellett lázadni - és az mindig ne­
hézkesebb, mint a kapitalizmusban baloldali zsúrfiúskodni.
A könyvben számos valahai eszmetárs vallja meg így; a könyv nyújtotta szűkkörben-, hogy ő is csaló­
dott ám a fenenagy liberalizmusban, s egy-egy
bekezdést, ha kiragadnánk a többiből, akár a
radikáljobboldali rendszerkritikusok is elpana-

szólhatták volna. Egy-egy mondatot szó szerint
átkontrollcékontrollvézhet Bogár László is valamely
új könyvébe. Azt például, hogy „a rendszerváltás óta
Magyarország a tőke hátsóudvarává vált” (Csordás
Gábor). Vagy azt, hogy „tévedésnek bizonyult” az
1989-es liberális demokráciában látni az igazságta­
lanság elleni eszközt (György Péter). Vagy, hogy „a
rendszerkritika is a rendszert erősíti”, ahogy
kiábrándultán írja keserű cikkében a kolozsvári Se­
lyem Zsuzsa.
Persze, bármily hasonlóak az érzések, TGM-nek és
körének elvei még véletlenül sincsenek karnyújtás­
nyira a jobboldali nézetektől, a jobboldali kiábrán­
dultságokból. Mert egyvalami változatlan maradt
Tamás Gáspár Miklós életművében. Az ellenség. A
Beszélő 2008. decemberi számában nyilatkozza,
hogy az SZDSZ-szel még mindig közösek az ellen­
ségei Márpedig Cári Schmitt szerint ellenségeink
határozzák meg, hogy kik vagyunk. Ahogy Derrida
mondja: azok vagyunk, amik nem vagyunk. TGM
és az SZDSZ tehát egyként ugyanaz nem. És vala­
hol e következetességében van a baj.
A könyvből is érződik a közös ellenségkép. Bár
azért így sem egészen tanulság nélküli a túloldali
töprengéseket, tépelődéseket olvasgatni.
[György Péter - Radnóti Sándor (szerk.):A máskéntgondolkodó. Tamás Gáspár Miklós 60. Budapest, Elet
és Irodalom, 2008.299 oldal, 2.700,- Ft]
Techet Péter

A villanykapcsoló
Lehet egyszerű, lehet díszesebb, a környezetbe simuló vagy figyelemfelkeltően kiemelkedő. A minket körülvevő tárgyak, eszközök között talán az egyik
legfontosabb. Sokfelé megtalálható, de kedvenc tartózkodási helye a fal, leginkább az ajtó mellett, mindenki számára könnyen elérhetően. A hetek, hónapok
vagy akár az évek is csendes szemlélődéssel telnek számára.
A villanykapcsoló jól érzi magát a falon. Neki feladata van, s minden pillanatban várja, hogy ennek eleget tehessen. Egy érintésre elégedetten hátradől, s
lám a fény kigyullad. Aki bejött a helyiségbe, nyugtázza, hogy világos van, esetleg örül - a villanykapcsoló mindenesetre elégedett. Lám szükség van rám!
- gondolja, talán nélkülözhetetlen is az ő léte, és ez boldogsággal tölti el. Nem tudja mióta, de az ő születése óta biztosan a villany kapcsolók gondoskodnak
arról, hogy fényt adjanak az embereknek.
Az áram én vagyok! - szokta mondani néha magában, és ilyenkor előfordul, hogy baljós gondolatok is előjönnek a precíz szerkezetben. Ez leginkább akkor
következik be, amikor egyedül marad a kivilágított helyiségben.
Mennyi áram van bennem? - gondolja aggódva. - Nem fogy el? - s felrémlenek előtte az emberek szavai az energiapazarlásról, az áramfogyásról. Ez főképp
olyankor történik, amikor magára hagyják, kimennek a helyiségből és nem törődnek vele. Nem is a fény zavarja leginkább, hanem az előbbi gondolatok és
a pazarlás bizonyossága. Nem kellett volna lekapcsolni? De igen!
Hrecska Renáta

nyolcadik oldal

�Ne hagyd, hogy a televízió nevelje fel a gyereket!

Egy közérdekű felhívás keltette fel a figyelmemet
és irányította rá arra a kérdésre, amely a televízió
által közvetített programok, valamint a kiskorúak
viselkedése közötti kapcsolatra keresi a választ. E
tekintetben élesen megoszlanak a vélemények a
társadalomban, mint oly sok más határozott állás­
foglalást igénylő kérdés esetében is.
Paradox módon ez a problémafelvetés is egy
médiumon keresztül jutott el hozzám, amiből kö­
vetkezően (legalábbis rám nézve mindenképpen)
helytállónak bizonyul azon állítás, hogy a
televízió a mindennapi életünk részét képezi, s
hatással van ránk. Be kell ismernünk, hogy a
televízió átalakította életvitelünk ütemezését, sza­
badidőnk eltöltésének módját, s ezzel szerves
részévé vált életünknek. Nem csoda tehát, hogy
foglalkoztat bennünket az a kérdés, hogy az egyes
közvetített tartalmak milyen hatással vannak
ránk, illetve társadalmi környezetünkre.
E körben nyilvánvalóan érdekesebb vizsgálódási
alanyoknak bizonyulnak a gyerekek, hiszen iden­
titásuk még formálható. Egy gyermek felnőtté
válása során, amikor elsajátítja a társadalom által
elvárt mintákat (szocializáció), sok különböző
tényező játszik szerepet. Normális esetben e
folyamatban a média hatása a többi szocializációs

tényező a család, barátok, iskola hatásaival ke­
veredik, tehát a tévé hatása nem tekinthető
kizárólagosnak. Gyakran éppen közös prog­
ramként tartják számon a televíziózást, amellyel
alapvetően addig nincsenek is problémák, amíg a
többi szereplő, s elsősorban a szülő, segít feldol­
gozni a látottakat. A baj akkor történik, ha a gy­
erek elveszti a realitásérzékét, a szülő pedig a
kontrollt gyermeke nevelése felett.
Korábban csak közvetetten, de sajnos mára
személyes tapasztalat útján is meggyőződtem
róla, hogy egyes szülők egyfajta „babysitter”-ként
tekintenek a televízióra. Az ilyen szülők felelőtlen
hozzáállásával a gyereknek lehetősége van válo­
gatás nélkül megnézni mindent, sőt még az sem
valószínű, hogy az anya vagy apa segítenek az
élmény feldolgozásában - mivel nem tudják mit
nézett a gyermek, vagy esetleg fel sem merül ben­
nük ennek szükségessége. Ennek hatásai pedig
nem kiszá-míthatók sem rövid, sem hosszútávon
- ez nyilvánvalóan egyéni helyzet függvénye.
Nem kell, hogy patakokban folyjon a vér a tele­
vízióban, vagy hogy szükségszerűen erőszak­
ábrázolásra kerüljön sor, a gyerekre e hélkül is
hatással vannak a sugárzott tartalmak. Annyit ele­
gendő megérteni, hogy a gyermeknek a televízió
is a valóságot jelenti, amely nyilvánvalóan egy
torzított változat, s ezt tudatosítani kell benne is.
A szülőknek időt és energiát kellene tehát ráfordí­
taniuk a gyerekükre, hogy annak irányában
lehetővé tegyék a látottak feldolgozását. Nem
elégséges e tekintetben a piktogramok feltüntetése
a műsorok során (amelyek néha olyan messze áll­
nak a sugárzott tartalomtól, mint az a bizonyos
távolság Makó és Jeruzsálem között), a szülők hoz­
záállásában szükséges változást eszközölni.

Erre kívánta felhívni a figyelmet az ORTT öt
héten át tartó kampánya, amely a tudatos média­
fogyasztásra ösztönöz. A kampány három
kisfilmből összeállított anyag, amely a szülők
felelősségét igyekszik hangsúlyozni azzal, hogy
bemutatják a kiskorúak személyiségfejlődésére
leginkább károsan ható médiatartalmat: a
félelemkeltést, az erőszak - és szexualitás-ábrá­
zolást. Ezek a kisfilmek (ún. spot-ok) az Európai
Unió finanszírozásából készültek, s korábban
Romániában sugározták őket több mint 2000 al­
kalommal, amelynek következtében a lakosság
60%-ához eljutott a bennük foglalt információ.
A társadalmi sikereket látva az ORTT és a
román Nemzeti Audiovizuális Tanács együtt­
működési megállapodásának köszönhetően de­
cember végétől megtekinthetőek a kisfilmek a
televízióban, illetve a www.ortt.hu honlapon.
Mint tudjuk, egy felhívás még nem elégséges
kezdeményezés a változásra, arra mindenesetre
elegendő, hogy hatására a dolgozó anyukák, il­
letve apukák felkapják egy pillanatra a fejüket,
hogy a gyermekük esetlegesen igényli a tár­
saságukat és a velük való kommunikációt.
Sajnálatos módon az utóbbi időben a híradások
rendszeres témájává vált a gyermekek által
elkövetett erőszak, ami a helyzet súlyosbodását
mutatja. Egyre gyakrabban derül fény a gyer­
mekek egymás, vagy környezetük irányában
tanúsított erőszakos cselekedetekre, így ha­
marosan elkerülhetetlenné válik a politika és a
törvényhozó által egy, a jelen állapotra vonatkozó,
hatékonyabb megoldás kidolgozása is.

Fábián Beatrix

Ne ítéljetek, hogy meg ne ítéltessetek!
(2008 novemberében Fülöp Sándor, a jövő
nemzedékek ombudsmanja a gödöllői egyete­
men tartott előadást, amelynek során elmon­
dott szavait többen úgy értelmezték, hogy a
nagycsaládok ellenében, a magzatelhajtásról,
mint családtervezési módszerről jóváhagyólag
szólt. Az ügyből jelentős sajtóbéli polémia
keletkezett. Ehhez kíván hozzászólni - lapunk
megjelenési sajátosságaiból adódóan némileg
megkésve - Karunk alapító dékánja, a római
jog professzora.)
Ez a figyelmeztetés jut eszembe egyre-másra.
Elektromos postán kapom, majd az általam
értékelt Magyar Hírlap hasábjain, még hozzá az
általam íróként ugyancsak értékelt, noha sokszor
heves, érzelmeitől indíttatva a célon túllövő
Bayer Zsolt tollából olvasom a jövő nemzedék
érdekeit képviselő ombudsman elmarasztalását.
Majd az általam ugyancsak kedvelt Echo TV szer­
kesztői megbeszélésén szereplő három újságíró
szájából sorra hallom vissza Bayer Zsolt vádjait,
aki egy levél alapján elfogadhatatlan hangnemben
marasztalja el a jövő nemzedék képviseletét hi­
vatásként felvállaló polgári jogok biztosát.
A közleményekből kitűnik, hogy se Bayer Zsolt
nem vette magának a fáradtságot Fülöp Sándor
megkérdezésére, se az Echo TV bármelyik
megszólalója - újságírók, a tájékoztatás hivatott
művelői - nem adtak módot a megtámadottnak
arra, hogy álláspontját kifejtse. A sajtó és média
erkölcsi követelményei minimuma, hogy a
tájékoztató meggyőződjék az általa taglalt

vélemény, a más szájába adott szavak igazságtar­
talmáról.
Pedig, ha már lelkesen ítélkezünk éppen azokról,
akiket látatlanban is védenünk kellene, akkor
legalább az alapvető, már a rómaiak XII táblás
törvényében is kimondott elv szerint nem sza­
badna ítélni mindkét oldal meghallgatása nélkül.
Ennyit a sajtó és média fórumain megszólaló hi­
vatott szereplőktől, mint alapvető etikai
követelményt el lehetne várni. (Persze lehet,
hogy tudták, akkor kútba esnék a hangzatos
polémia.)
Megvallom, én a Gödöllőn elhangzottakat is­
mertető levél tartalmát eleve kétségbe vontam.
Ösmerem Sólyom László elnökünket annyira,
hogy soha nem jelölt volna - kivált nem a
számára különösen fontos helyre - olyan embert,
akinek a vele szemben megfogalmazott gyermek
és életellenes nézetek szemére vethetők lennének.
Ebben a bizalmát vesztett világban, a hiteltelen
közszereplők seregében számomra az elnöknek
van annyi hitele, előlegezek annyi bizalmat neki,
hogy pusztán e miatt s adjak hitelt a levélnek:
lehet, hogy az írója félig értett, félre értett, nem
értett valamit az általa hallottakból. Remélem,
nem szándékosan magyaráz félre, tesz értetlenné
valamit, hogy ez által ronthassa hitelét valakinek,
aki jó célokat felvállalva, közérdekből szól, cse­
lekszik.
Mondom, ennyit az Elnök kiválasztottjának is
megelőlegeznék. Ám ismerem az érintettet is.
Fülöp Sándor sem nem őrült - mint azt Bayer
Zsolt, a tőle megszokott szerény hangnemben

megfellebbezhetetlenül feltételezi -, sem nem
gazember. Nem kiirtani készül a jövő magyar
nemzedékeit, hanem életfeltételeiket javítani.
E célja miatt előre felkészülhetett persze
közíróink széles köréből támadásokra, finan­
ciális indokok, nők önrendelkezésének sérelme,
és más szempontok alapján. Az álmában sem
juthatott eszé-be, hogy épp az úgynevezett
nemzeti szárny, épp a keresztény tényezők
fogják először megtámadni.
S hogy miért mégis éppen ők? „Mert sok ba­
junkat nincs kin megtorolni, egymást vádolni,
egymást marcangolni” szoktuk mi, magyarok.
Ezzel megtakarítjuk a másik oldalnak, az életet
valóban ellenzőknek, a bokros csomagokat,
családi megszorításokat kitalálóknak, az
óvodákat, iskolákat bezáróknak, a támadást. Ali
indítjuk meg a harcot az ellen a hatóság ellen,
aki, úgy gondolhatják ők és joggal, netán akadá­
lyozná őket piac- és profitmentő munkájukban,
zsebük töltögetésében, holmi szociális, erkölcsi
vagy alkotmányos szempontok hangoztatásával.
Remélem, rövidlátásból, félreértésből, netán
megszólalási viszketegségből szóltak, akik ellene
szóltak az ombudsmannak. A másik lehetőség
ugyanis az, hogy egyesek sorainkba férkőzve
ezt tudatosan teszik. Elgáncsolni akarják, már
előre is, jövőnk érdekében kifejtendő munkáját.
És teszik ezt látszólag, az erkölcsöt és életet védő
ítélkező magaslatából. Nem félnek a rájuk váró
ítélettől?
Zlinszky János

kilencedik oldal

�Wales gyöngyszeme
Lady Diana emlékére
Ki is volt valójában Diana? Hogy kezdődött az ő életének tündérmeséje?
Hogyan volt képes mindannyiunk szimpátiáját egyetlen mosolyával el­
nyerni? A humanitárius munkát végző, emberszerető nő tragikus halála
után egyfajta Diana-kultusz alakult ki Hercegnő és átlagos ember volt
egyszerre. Pártját fogta a betegeknek és hátrányos helyzetűeknek,
továbbá a taposóaknák használata elleni fellépése valóban a problémára
irányította a figyelmet világszerte, olykor viszont politikai naivitása
miatt kinevették. Fájdalmában jobb millió nő osztozott, mikor hűtlen
férje miatt válására került a sor. Élete olyannyira a szemünk előtt zajlott,
hogy elmondhatjuk, a valóság show-k előtti korszakban Diana életét akár
egy igazi - és tragikusan záruló - valóság show-nak is tekinthetjük.
Diána Wales ékessége, (Diana Frances Spencer) 1961-ben, brit arisz­
tokrata családba született. Szülei válásakor Diana és bátyja édes­
apjukhoz, és, ezzel 16. századi althorp-i rezidenciájába kerültek
Londonból. Édesanyja révén ír, skót, angol és amerikai vér is
csörgedezett ereiben, apai révén azonban II. Károly leszármazottja volt.
Élete koránt sem volt olyan fényűző, mint gondolhatnánk,
pincérnősködött, takarított, majd egy óvodában segédként is elhe­
lyezkedett. Spencer család évszázadok óta közel állt a brit királyi család­
hoz, a XVII. században uralkodói támogatásban részesültek. Diana anyai
nagyanyja, sokáig Erzsébet királynő barátnője és udvarhölgye volt. Min­
debből látható, hogy Diana tökéletes jelölt volt Károly herceg fe­
leségének. Károly herceg szerelmi élete mindig is sajtótéma volt, mikor
már a harmincas éveit járta, nagy nyomás nehezedett rá, ugyanis ideje
volt megházasodnia.

1981. február 24-én az eljegyzéssel csöppent
Diana a kezdetben valóságos tündérmesének
tűnő életbe. Felfoghatatlanul sok, közel 1 mil­
liárd néző kísért figyelemmel az eseményt a
televízióban. Ettől kezdve az érdeklődés iránta
nem lankadt, sőt folyamatosan az emberek és
a média figyelmének középpontjába került. A
kor legismertebb hírességévé vált, a média ál­
landó figyelmét később, botrányosra sikere­
dett válásakor is kihasználta - a közvéleményt
férje, a trónörökös ellene hangolta, holott
maga sem élt feddhetetlenül a házasság ideje alatt.
Igazi ikonná azonban tragikus halálát követően vált, amely együtt érte új­
donsült vőlegényével egy párizsi alagútban, a lesifotósok elől menekülőben.
Az 1997-ben elhunyt hercegnő emlékére a világot már bejárt kiállítást most
Budapesten rendezik meg, a Károlyi-Csekonics Rezidenciában (Múzeum
utca, egy percre az egyetemtől), amelynek anyagát Diana családja állította
össze. A kiállítás május 3-ig látogatható, megtekinthetők benne a hercegnő
gyermekkori fotó, videói és többek között esküvői ruhája is. Diana testvére
fontosnak tartja, hogy ne csak Dianára emlékezzünk, hanem tartsuk élet­
ben azokat az alapítványokat is, amelyekért a walesi hercegnő fáradhatat­
lanul küzdött; a jelentős bevételt termelő kiállítás-sorozat is ezt a célt
szolgálja.
Kocsis Ágnes

Jelentés a tudomány műhelyében folyó munkáról
A diákköri tudományos konferenciák nélkülözhetetlen részévé váltak Karunk (és minden, küldetését komolyan gondoló egyetem) életének. 2009
tavaszán az ELTE jógi kara ad otthont a mindig nagy figyelemmel kísért és óriási jelentősséggel bíró országos megmérettetesnek, ahol a kiírásban
előírt limit alapián a PPKE-IÁK legfeljebb 50 dolgozattal képviseltetheti magát. Legtehetségesebb versenyzőink az elmúlt másfél év alatt meghirdetett
három kari TDK valamelyikén szerezhettek jogot a nevezésre. A 2007/2008-as tanév során tartott két kan TDK alkalmával 21 hallgató már kvalifikálta
magát, így a legutóbbi, 2008 novemberében megrendezésre került helyi fordulón a 36 jelentkezőből értelemszerűen már csak 29 mű szerzője juthatott
tovább az országos fordulóra.
2009. április 6. és 8. között a XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián Karunkat képviselő ötven hallgató a különböző jogi egyetemek neves oktatatói,
közéleti személyiségek, a jogászság elismert szakemberi, a szakmai kamarák illetve cégek, vállalkozások képviselői előtt mutathatják meg rátermettségüket, tehetnek
tanúbizonyságot tehetségükről Aki teheti, maga is látogasson cl ekkor az Egyetem térre, hiszen a komoly megmérettetés helyszínen mind oktatóink, mind hallgatóink
támogatása különösen sokat jelent a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Karát képviselő ötven versenyzőnek!
A legutóbbi kari TDK díjazottjai (2008. november 13.):
L Horváth Dusán (dolgozatának címe: A számítógépi
programokba foglalt találmányok nemzetközi
védelme; konzulense: dr. Boytha György)
2. megosztva: Schütt Attila (Racionalizmus, utópia,
totalitarizmus - A XX. századi diktatúrákhoz
vezető út Oakcshott, Molnár és Mannheim
elméletének
tükrében:
Fekete
Balázs
Veres Zoltán (Környezetvedelmi szempontok a tu­
lajdonjog korlátozásához; Bándi Gyula)
3. megosztva: ftrkas Vhjk (,&gt;A régi törvényességről az
új törvényességbe a törvény által” avagy a legalitás
kérdése a magyar és a spanyol jogállami átmenetben;
Varga Zs. András)
Rónyai Nóra (A tisztességtelen kereskedelmi gyakor­
latról szóló irányelv felmerülő jogharmonizációs prob­
lémái Magyarországon és az Európai Unió egyes
tagállamaiban; Szilágyi Pál)
Kiváló opponensek lettek: Veres Zoltán; Varga
Ádám; Stcfanich Éva

A XXIX. OTDK-ra (2009. április 6-8., Budapest)
Karunk által nevezett hallgatók és konzulenseik:
Ablonczv Zsuzsanna; Dr. Horváth Attila Jogtörténeti
Tanszék'
Baku György; Dr. Bory Noémi Büntető Anyagi,
Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék
Bojnár Katinka; Dr. Schanda Balázs
Alkotmányjogi Tanszék
Dalmay Klára; Dr. Jobbágyi Gábor, Ifj. Dr. Lomnici
Zoltán Polgári Jogi Tanszék
Deák-Varga Katalin; Dr. Seereiner Imre
Közigazgatási Jogi Tanszék
Delbó Márta; Dr. Tattay Levente
Polgári Jogi Tanszék
Dezső Adrienn; Dr. Halász Zsolt
Pénzügyi Jogi Tanszék
Dominek Balázs; Dr. Boytha Györgyné, Dr. Szilágyi Pál
Béla Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék
Dorn Adrienn; Dr. Raffai Katalin
Nemzetközi Magánjogi Tanszék
Faddi Tímea; Dr. Schanda Balázs
Alkotmányjogi Tanszék

tizedik oldal

Farkas Balázs; Dr. Lábady Tamás
Polgári Jogi Tanszék
Farkas Vajk; Dr. Varga Zs. András
Alkotmányjogi Tanszék
Fekete Katalin; Dr. Horváth Attila
Jogtörténeti Tanszék
Gazsó Balázs László; Dr. Halustyik Anna, Ifj. Dr.
Lomnici Zoltán - Pénzügyi Jogi Tanszék
Gebes Serhiy; Dr. Eperjes Krisztián
Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék
Holló József; Dr. Szabó Sarolta
Nemzetközi Magánjogi Tanszék
Horváth Dusán; Dr. Boytha György
Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék
Horváth Marcell; Dr. Kovács Péter
Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék
Jakab Hajnalka; Dr. Varga Zs. András
Alkotmányjogi Tanszék
Józsa Katalin; Dr. Békés Ádám
Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék
Kaliczka Alexandra; Dr. Raffai Katalin
Nemzetközi Magánjogi Tanszék
Koncz Zsuzsanna Zsófia; Dr. Tattay Levente
Polgári Jogi Tanszék
Konta Balázs; Dr. Péteri Zoltán
Jogbölcseleti Tanszék
Kovács Bence; Dr. Békés Ádám
Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék
Kozma Gergely; Dr. Halustyik Anna
Pénzügyi Jogi Tanszék
Kretter Diána; Dr. Koltay András
Polgári Jogi Tanszék
Kurunczi Gábor, Ráth Olivér; Dr. Hajas Barnabás
Alkotmányjogi Tanszék
Laukó Olga; Dr. Hársfai Katalin - Kánonjogi Intézet
Leitert Dávid; Dr. Raffai Katalin
Nemzetközi Magánjogi Tanszék
Molnár Sarolta Judit; Dr. Csapó Orsolya
Polgári Jogi Tanszék

Nagy Gusztáv; Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva
Alkotmányjogi Tanszék
Orbán Endre; Dr. Varga Zs. András
Alkotmányjogi Tanszék
Pintér Attila; Dr. Brehőszki Márta
Kereskedelmi Jogi Tanszék
Pintér Győző; Dr. Boytha Györgyné, Dr. Szilágyi Pál
Béla Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék
Pongrácz Zoltán Tamás; Dr. Szabó István
Jogtörténeti Tanszék
Póta Margaréta; Dr. Koltay András
Polgári Jogi Tanszék
Rónyai Nóra; Dr. Szilágyi Pál Béla
Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék
Schütt Attila; Dr. Fekete Balázs
Jogbölcseleti Tanszék
Serák István; Dr. Landi Balázs, Dr. Koltay András
Polgári Jogi Tanszék
Somlai Dorottya; Dr. Könczöl Miklós
Jogbölcseleti Tanszék
léchet Péter; Dr. Varga Csaba
Jogbölcseleti Tanszék
Dr. Schanda Balázs
Alkotmányjogi Tanszék
Till Vivien; Dr. Seereiner Imre
Közigazgatási Jogi Tanszék
Tóth-Zsámboki Judit; Dr. Újvári Ákos
Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék
Urbán Péter; Dr. Tóth Tihamér
Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék
Várnai László; Dr. Ádány Tamás
Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék
Veres Zoltán; Dr. Bándi Gyula
Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék
Wachtler Angéla; Dr. Gerencsér Éalázs
Közigazgatási Jogi Tanszék
Zalka Gábor; Dr. Újvári Ákos
Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék

dr. Jobbágyi Gábor tudományos dékánhelyeites
dr. Pogácsás Anett kari TDK titkár

�Erasmus körkép: Bergen
Alikor közöltem a hírt, hová is távozom a következő
fél évre, mindenki rémülten a szívéhez kapott:
„Norvégia?? Az hol is van pontosan? És januárban??
De ott nagyon hideg van, meg fogsz fagyni!” 2009
januárjában érkeztem Bergenbe, Norvégia második
legnagyobb városába, mely mégis egy nyugodt, cso­
daszép kisváros. A norvég táj már az Oslóban töltött
nyári nyelvtanfolyam során elvarázsolt, de ilyenkor
télen, ha lehet, még gyönyörűbb. Apropó, itt aján­
lanám mindenki figyelmébe a nyáron megren­
dezésre kerülő EILC tanfolyamot: általában 3 hétig
tart, Oslóban vagy Tromsöben kerül megren­
dezésre, és norvégul próbálják tanítgatni a leendő
Erasmusos hallgatókat. Ez már csak azért is
hasznos, mert sok olyan embert ismerhetsz meg,
akikkel majdan együtt fogod tölteni a sokak által
életed egyik legszebb időszakának titulált fél, illetve
egy évet.
Dióhéjban a városról: Bergenben talán egyetlen
negatívuma, hogy szinte mindennap esik az eső. De
ez valahogy más, mint a hazai eső, gyorsan meg
lehet szokni, vagy inkább beletörődni. Az elmúlt
félévben 83 napig megállás nélkül esett, és míg az
ittlévő diákokat ez szörnyülködéssel töltötte el, a
norvégok hallatlanul büszkék voltak rá, hogy ezzel
bekerülhettek a Guiness-rekordok könyvébe. A
külföldi diákokat a Fantoftban szállásolják el, ami
egy 8-17 emeletes házakból álló hatalmas kollégium,
csaknem 2000 diákkal, ami már magában garantálja
a jó hangulatot. Én rendkívül szerencsésnek mond­
hatom magam, hiszen a 16. emeleten kaptam szobát.
Ez természetesen csak a megérkezésem utáni nap
tudatosult bennem, mikor megjavították a liftet: az
első nap ugyanis valamilyen okból nem működött,
így egyedül kellett felcipelnem a közel 40 kilós
bőröndjeimet a 16. emeletre. A kilátás azonban min­
denért kárpótol A város lényegében a lábunk alatt
terül el, havas hegycsúcsokkal körülvéve. így min­
den reggel, mikor felkelek, és kinézek az ablakon,
nem tudom megállni, hogy ne készítsem el a kétszázadik képemet arról, ami a szemem elé tárul.
Mindenkinek külön szobája van, saját kis fürdővel,
a konyhán pedig 6 másik emberrel osztozunk: ál­

talában ez a színhelye a közös főzéseknek, éjszakába
nyúló pókerpartiknak.
Az egyetem: a tavaszi félévre érkező hallgatóknak
sajnos már nem rendeznek orientációs progra­
mokat, viszont rendelnek mellénk egy buddy-nak
nevezett norvég tutort, aki mindenben segít.
Az egyetemen felvett kurzusaim (sajnos?) majd
csak márciusban, illetve áprilisban kezdődnek, de
az eddig hallottak alapján a tanítási módszer ki­
csit más, mint otthon. Az előadások általában úgy
zajlanak, hogy az előadó felvezet egy témát, ame­
lyet később a diákokkal közösen vitatnak meg, a
vizsgán pedig egy többoldalas esszét kell pro­
dukálni a megadott témáról, ellenben a nyelvtan­
folyamok ingyenesek, ezért egy hirtelen ötlettől
vezérelve elkezdtem oroszt tanulni. A lelke­
sedésem az óra első percéig tartott, mikor nyil­
vánvalóvá vált, hogy az oktatás norvég nyelven
zajlik: néha már azt sem tudtam eldönteni, most
norvég vagy orosz nyelven beszél a tanár.
Zavarom akkor vált teljessé, mikor az 50 fős
tömegből engem kiszemelve megkért, hogy akkor
legyek szíves, és olvassam fel az előttem levő
szöveget oroszul A kevés kivételtől eltekintve a
legtöbb nyelvet angolul tanítják, így a norvégot
is. Itt már az abc-nél gondok akadtak, hiszen
vajmi kevesen tudják kiejteni az y-t (azt hiszem
ez a hang nálunk az ü, az ű és az í betű sajátos
keverékeként áll elő), így házi feladatként el kel­
lett mennünk a helyi akváriumba megnézni, hogy
a halak hogy tapasztják a szájukat az üvegre. Na
valahogy nekünk is így kellene megformálni a
fent nevezett y betűt. Jó hangulat itt is garantált!
Költségek: az ösztöndíj sajnos csak a kollégiumra
elég, így nagyon sokan dolgoznak a diákok közül
ahhoz, hogy ki tudjanak jönni pénzügyileg. Mi jelen­
leg a munkakereső fázisban vagyunk, de jövő héttől
talán már az IKEA vagy a helyi McDonald’s lelkes
dolgozói közt fognak számon tartam minket. A
legalacsonyabb órabér 120 NŐK, ami átszámítva
körülbelül négyezer forint, amiből már békésen meg
lehet itt kint élni
A csekély számú érintett kedvéért: az alkohol
megfizethetetlen. Egy korsó sör ezer forintnál

kezdődik, úgyhogy valamilyen okból kifolyólag
az utóbbi időben megnőtt az otthonról küldött,
szeszes italnak látszó tárgyat tartalmazó cso­
magok száma.
A közlekedés és a bevásárlás egyaránt nagyon
drága, a hazai árak háromszorosával kell szá­
molni, de azért itt is meg lehet találni a helyi ak­
ciókat: ennyi halat még életemben nem ettem,
mint itt 1 hónap alatt, ugyanis a hal nagyon olcsó,
így a menü minden nap: HAL (lazac, hekk, ton­
hal, bálnahús, kagyló, rák,és amit még el lehet
képzelni) Ha lusták vagyunk főzni, elmegyünk a
helyi halpiacra, ahol egy nagyon kedves bácsi, aki
hihetetlen módon beszél magyarul, mindig
megkínál minket egy kis füstölt lazaccal, vagy
amit éppen megkívánunk.
Zárásként néhány szó a lakosokról: a norvégok
90%-a beszél angolul (a maradék 10 azért nem,
mert még nem tud beszélni), ezzel együtt nagyon
kedves és segítőkész emberek. Ha bármi segítség­
re van szükséged, gondolkodás nélkül behívnak a
tüneményes faházukba, megkínálnak egy kis
kakaóval, vagy süteménnyel, és érdeklődve hall­
gatják kis országunkról szóló történeteinket.
Az elmúlt egy hónapban rengeteget kirándultunk a
hegyekben, a fjordoknál, hihetetlen helyeken
síeltünk, így igaz a mondás : aki egyszer meglátja
Norvégiát, sosem felejti. Ámulatba ejtő, bájos
ország, amit mindenkinek csak ajánlani tudok!
Az egyetem honlapja: http://www.uib.no/en
Pap Zsófia

Karnevál Németországban
A farsang a középkor óta
a vízkereszt és a ham­
vazószerda közötti idő­
szakot
jelöli,
ham­
vazószerda után kez­
dődik a húsvétig tartó
böjt. A karneváli szezon,
vagyis az „ötödik év­
szak”, sok helyen már a
II. hónap 11 napján, 11
óra 11 perckor elkez­
dődik.
A valódi farsangi ün­
nepségsorozat, vagy
más néven a karnevál, hamvazószerda előtti csütörtökön kezdődik. Ál­
talában Kölnben indul, az utcai parádé pedig Düsseldorfban és
Mainzban folytatódik egészen hétfő hajnalig. A Rajna-vidéken a
csütörtöki nap az asszonyok farsangja. Ilyenkor a hölgyek átveszik az
irányítást, sok városban megrohamozzák a városházát, a férfiak
pedig régi nyakkendőt kötnek, mert a hölgyek levágják a nyakkendő
végét. Más tájakon a hagyományoknak megfelelően ezt a napot
„zsíros” vagy „piszkos” csütörtöknek nevezik, mert ekkor lehetett a
böjti időszak előtt utoljára állatot vágni. Ilyenkor különösen zsíros
ételeket főztek, hogy a zsír meg ne romoljon. A „kormos” péntek
szintén egy régi szokásról kapta a nevét: a gyerekek korommal dörzsö­
lik be az arcukat.
Szombattól kezdve aztán kilométeres farsangi menetek vonulnak át a
városokon és a falvakon. Jelmezes zenészcsoportok, táncformációk és

lovas gárdák sorakoznak fel, miközben a konfetti- és cukorkaesőben
„Aalaf” és „Helau” szavakat kiáltanak.
A legfontosabb napok a rózsahétfő és húshagyókedd. A rózsahétfő, a
farsang utolsó előtti napja, a karnevál csúcspontja, amely régiónként más
néven ismeretes (farsang, böjtéjszaka). Az első rózsahétfői felvonulást
Németországban 1823-ban Kölnben rendezték, két évvel később követte
ezt Düsseldorf és 1836-ban Mainz. A rózsahétfő szó eredete vitatott:
néhányan a „rhosen” bolondozni szóból származtatják, mások pedig a
„rózsavasárnapra” (Sonntag Laetare) vezetik vissza, mert ezen a napon
nyújtotta át a pápa az aranyrózsát az arra érdemes személyeknek. Ezen a
napon milliónyi ember énekel és táncol az utcákon. Kocsik haladnak el az
utcákon, rajtuk hatalmas papírmasé figurákkal. Ezekkel az alakokkal a
bolondok a politikusokat és programjaikat gúnyolják. Németországban
évről évre karnevál-herceget is választanak.
Hamvazószerdán a keresztény tam'tás szerint elkezdődik a húsvétig
tartó böjti időszak. Ekkor a katolikus papok a bűnbánat jeleként hamu­
val egy keresztet rajzolnak a hívők homlokára. Ez emlékeztet a
múlandóságra. A „hét nélkülözés héten”, ahogy a böjti időszakot Néme­
tországban nevezik, sok ember megpróbál lemondani valamiről.
A bolondos szokásokban hamvazószerdát hering fogyasztásával vagy
más az egyes régiókra,jellemző, a karnevál- és a farsang végét jelző
szokásokkal ünnepük. Észak-Hessenben szalmamedve-nappal ünnepel­
nek. Ezen a napon a fiatalemberek betekerik magukat szalmába, a fiatal
lányok végigvezetik őket a faluban, majd a szalmát elégetik, hogy elűz­
zék a telet. A pohtikai pártok a hamvazószerdát a pohtikai ellenféllel
való általános leszámolásra használják. Ezért is nevezik ezt a napot poli­
tikai hamvazószerdának.
Mihalics Vivien

tizenegyedik oldal

�Már csak órái vannak a Földnek?
Soha nem szerettem a
fizikát, bár azt hiszem,
ezzel nem vagyok
egyedül Kissé fogyaté­
kosak is maradtak az
ismereteim, mivel a
tanárom sem erőltette
meg magát, és én sem
érdeklődtem eléggé.
Azt azonban minden
hiányosságom ellenére
tudom, hogy az asztak lámpám nem magától
világít. Banális? Sajnos az a helyzet, hogy a világon
rengetegen élnek, akik az ilyen alapvető is­
meretekkel sincsenek tisztában, köszönhetően a
szabadszellemű oktatási rendszernek. Mivel bízom
benne, hogy „kollégáimból” minden próbálkozás el­
lenére sem sikerült még kiverni a józanészt, csak
röviden utalnék rá, hogy Magyarország villamos
energia termelését 35%-35%-ban atomenergiából és
földgázból fedezi, a maradékot kőolaj és megújuló
energiaforrás adja. Termelésünk tehát még egészen
környezetbarátnak mondható, ha eltekintünk az
atom hulladék évszázadokig tartó sugárzásától és a
földgázfüggőségünktől. A világ legnagyobb
szennyezője, Amerika, azonban nincs ilyen jó
helyzetben. Az ott elhasznált villamos energia felét
ugyanis széntüzelésű erőművek állítják elő. Aki
nem tudja ez mit jelent, jobb, ha felidéz magában
egy a 19. század Angliájában játszódó filmet és jó
mélyet szippant a levegőből. Ugyanez érvényes
Ausztráliára, aki a világ egyik legnagyobb szén ex­
portőre és felhasználója. Azt viszont talán mind­
nyájan tudjuk, hogy a szennyezés sajnos nem áll
meg a határokon.
Talán ennek köszönhető, hogy 2007-ben egy szél­
mentes napon Sydney lakosai úgy döntöttek
kikapcsolják a díszkivilágítást egy órára és fel­
szólították az állampolgárokat, hogy hasonlóan
cselekedjenek saját lámpáikkal. Ezzel rengeteg
áramot spóroltak meg, sőt néhány erőművet le
is kellett állítani rövid időre, mégsem ez volt
azon ok, ami miatt a WWF (Természetvédelmi
Világalap) környezetvédelmi világszervezet

felkarolta a kezdeményezést. Nehéz ugyanis
megállapítani mennyi energiát lehet megspórolni
egy óra alatt az energiatakarékos LED lámpák
ki-majd bekapcsolásával. A legnagyobb ered­
mény a fejekben keletkezett. Nem kérdés vajon
melyik okoz nagyobb megdöbbentést a Pekingi
Olimpia fináléja, vagy amikor este 9kor hirtelen
elmegy egy órára az áram?
Ezt ismerték fel olyan városok vezetői is, mint
Las Vegas, Los Angeles, London, Hong-Kong,
Róma, Varsó, Dubai, Budapest, Pécs, stb., amikor
a 2008-as Föld Órájához csatlakoztak. Emberek
milliói vettek részt egyénileg is és kapcsolták le
saját otthonukban a világítást, jelezvén ezzel,
hogy ők igenis tudják, miből keletkezik az áram,
és azt is, hogy az nem végtelen. A világszintű
összefogás elsődleges jelentősége annak a
tudatosítása, hogy nem szabad pazarlóan bán­
nunk erőforrásainkkal és feleslegesen szenynyeznünk amúgy is túlterhelt levegőnket.
Voltak, akik csak szórakozásból csatlakoztak,
mert vonzotta őket az ötlet, összehozni egy
pikniket a haverokkal gyertyafény és gitár mellett
a sötét városban, amire már a díszkivilágítás
kiépítése óta nem volt lehetőség (javaslom néz­
zétek meg ti is a www.youtube.com-on az Earth
Hour 2009 című videót, hogy kedvet kapjatok!).
Tavaly Budapest csatlakozását a Föld Órájához
Rétvári Bence fővárosi kereszténydemokrata
képviselő javaslatára, ellenszavazat és tartózkodás
nélkül fogadta el a közgyűlés. Ezen a sikeren felbuz­
dulva, idén március 28-án este 20 órától 60 percen
keresztül ismét lekapcsolják a főváros dísz­
kivilágítását. Hogy mi is kihasználjuk ezt a ritka al­
kalmat az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség
úgy döntött, pikniket rendez a Gellérthegyen a Lődombon (a Citadella sétány által közrefogott zöld
terület a Szirtes utca torkolatánál), ahonnan szép
kilátás nyílik a városra.
Várunk szeretettel Téged is, egy zenés,
gyertyás/fáklyás beszélgetésre március 28-án, szom­
baton, este 20 órától! Több információ a http://www.iksz.net/ Zöld Zóna rovatában található.
Horvátth Sarolta

Gólyabál 2008
A Gólyatábor felejthetetlen élményei után, az
ifjú jogász tanoncok következő legfontosabb ál­
lomása a Gólyabál; természetesen minden gólya
izgatottan, csinos ruhában, elegánsan érkezett a
számukra különösen is emlékezetes Bálra, amely
(jegytől függően) ízletes vacsorából, utána pedig
pörgős koncertekből állt. Több hónapnyi
munkát és előkészületet igényelt az idei ren­
dezvény, büszkén elmondhatjuk, hogy idén no­
vember 29-én 242 vacsoravendéget láttunk
vendégül a Gólyavár Rendezvény- és Konferen­
ciaközpontban.
A bál nyitó beszédekkel indult, többet közt a
Hallgatói Önkormányzat elnöke, Szilágyi
Demeter köszöntötte a megjelenteket, illetve
a kari vezetés nevében Szigeti Magdolna üd­
vözölte bálozó gólyáinkat. A beszédek után el­
sőéves diákjaink előadták a hagyományos
nyitótáncot, a palotást; ezúton is szeretnénk
megköszönni Draskóczy-Littner Anitának a
betanítását. A színpadi konferálást idén a tu­
torok vezetői Bartolák Csaba és Glück Diána
végezték. Az est későbbi óráiban a diákok
szavazhattak a gólyabál királyára és király­
nőjére: idei nyerteseink Litavecz Dániel és
Kasi Marietta voltak, akik éjfélkor átvették
megérdemelt díjaikat.
A báli zenét az Amala Bánd szolgáltatta, akik
„a hazai autentikus cigányzene mellett más
országokban élő cigányok zenéjének stílusje­
gyeit is ötvözik, Indiától egészen Andalúz­
iáig”; Kalányos Zsolt, a zenekar vezetője
Karunk hallgatója. Az Amala Bánd után az
Irie Maffia két DJ-je adta a zenét nagyjából
hajnal háromig. A súlyos ütemekre a Gólyabál
résztvevői hatalmasat tombolhattak. Végül
mind a Gólyák, mind a Bál többi résztvevője
(szülők, felsőbbévesek) elégedetten távozhat­
tak, mert az este igencsak jól sikerült. Ezúton
szeretnénk megköszönni minden szervezőnek
az áldozatos munkát és kitartást, legfőképpen
Telekesi Mariannának, aki a rendezvény egyik
főszervezőjeként rengeteget tett azért, hogy
minden a lehető legjobban sikerüljön.
Soós Erzsébet - Vhss Petra

Az ősz folyamán Czibolya Gábor, Karunk korábbi hallgatója megkereste Dékán Urat, hogy engedélyezzen karácsonyi ajándékgyűjtést 2008.
november 17. és december 15. között Karunkon a felvidéki és kárpátaljai gyermekek javára. Dékán Úr továbbította felénk a megkeresést, a
HŐK pedig megszervezte gyűjtést. Az összegyűlt ajándékokat a Rákóczi Szövetség eljuttatta a rászoruló gyerekeknek. Örömmel jelentjük,
hogy az idén sikerült megtöltenünk az autójukat! Ezúton is köszönjük mindenkinek, aki gyarapította az ajándékgyűjtő doboz tartalmát!

Felelősségünk teljes tudatában?
Lassan más végzős társaimmal együtt lehetőséget kapunk a nagy megmérettetésre... És itt most, bár igen nagy kihívásnak
tűnik még, nem a záróvizsgákra gondolok, hanem a nagy betűs életben való helytállásra, ami nem kizárólag végzősöket
érintő ügy, hiszen előbb-utobb ez mindenkit utolér. Nejn tudom, másokat is foglalkoztat-e ez a kérdés, de én sokat gondo­
lkoztam már: Vajon elég felnőttek vagyunk-e már az Élethez?
Engem a felnőttségnek azon ismertetőlegye érdekel, amely a saját magatartásunkhoz való tudati viszonyulásunkban jelenik
meg. s ebből is a tetteinkből fakadó esetlegesen negatív következmények vállalásának képessége. Egyszerűbben
meghatározva: a felelősség körüli problémák foglalkoztatnak mind a külvilág, mind pedig önmagunk felé. Ezek ugyanis
szükségszerű velejárói a felnőttségnek, akár akartuk, akár nem; s nem csak jogi szférában, hanem az élet minden területén:
a munkában, családi, baráti körben egyaránt.
Azzal, hogy majd egyszer végre diplománk boldog birtokosaként a társadalomban szerepet vállalunk, hatalmas felelősség
fog ránk nehezedni, hiszen - jellege természetese attól függően alakul majd, hogy ki milyen területen kíván majd
tevékenykedni - a végzettségünkből kifolyólag bizalmat előlegeznek meg számunkra, s környezetünk vélelmezi az egyetem
belénk plántált tudás maradéktalan meglétét. Természetesen ez a bizalom nagyonis hízelgő, ugyanakkor együtt jár azzal, hogy
- a jogi tudásunknak is megfelelő - cselekvésünkért vállalnunk kell a felelősseget, még akkor is, ha ez kellemetlen, s esetlegesen
a kívánt hatás elmaradt. Márpedig ez nem olyan hozzáállás, amelyet itt, az egyetem keretei között kell(ene) megtanulnunk,
ehhez meg kellene) érnünk. Természetesen hasznosak e körben az erkölcsi nevelést is magukban foglaló kurzusok; azonban ezt az utat mindenkinek
önmagának kell megtennie, s ezzel megtapasztalnia a felnőttségnek ezt a kevésbé kényelmes oldalát is.
Elsőként például úgy, hogy a saját önmagunkkal szemben vagyunk képesek a felelősség vállalására, vagyis hogy, elég felnőttek vagyunk ahhoz,
hogy bevalljuk magúnknak, a felelősség bennünket terhel, s nem elhárítjuk azt. Természetes emberi reakció, hogy szeretnénk - ideális esetben el­
sőként önmagunknak, s utána a külvilág elvárásainak - megfelelni, minden helyzetben a lehető legjobb megoldását megtalálni. Ugyanakkor
tökéletlen emberi mivoltunkból kifolyólag az esetleges tévedésekkel is számolnunk kell.
Nem arra gondolok, hogy minden esetben magunkat kellene hibáztatnunk, de az eredmény bekövetkezésében játszott szerepünk megértésére,
tudatosítására és vállalásara van szükség ahhoz, hogy fejlődjünk, és így egyszer majd felnőjünk. S a fejlődés nem csupán egyéni, hanem társadalmi
szinten is mérhetővé válna, ha mindenki felismerné a saját szerepet, lehetőségeit, cselekvési útjait és választásával merne szembe nézni, mert
ugyebár az egyén felelőssége ugyanúgy fennáll a társadalom sorsának alakulásáért, mint fordítva...
„
°
Fóbia» Beatrix

tizenkettedik oldal

�Lélekben elnyelt fények

Mindegy nekik!

Járó-Kelő: Brüsszel
Ritka az a pillanat,
amikor
valamit
a
lelkünket szinte ízigvérig ismerő eladó elénk
tár kirakatában, és az
nekünk (természetünk­
kel oly ellentétes mó­
don) nem kell. Pedig a
brüsszeli boltok tulaj­
donosai aztán pontosan
tudják, melyik szív
mitől is döglik. Nem
csoda: a város hemzseg
az eurokratáktól és a turistáktól, akik Európa minden országából tódultak
ide.
A város kevesebb, mint 150 000 lakosából körülbelül 50 000 főt számlálnak
a külföldiek. Ez a szám a turisták és feketemunkások nélkül értendő. A
belvárosban és az EU-negyedben szinte csak elvétve található valódi belga, az
itt élő külföldiek gúnyos megjegyzése szerint ők is legfeljebb annyiról ismerszenek meg, hogy semmilyen érdekes, más nációra jellemző karakter nem
fedezhető fel rajtuk. Ám a semmilyenséggel csak felületesen lehetne vádolni
az ittenieket. Példás, figyelmes házigazdák ők. Egy Pázmányos joghallgató
érdeklődésére szolgálhat, milyen is az Uniós központ. A válasz: gyönyörű!
Amikor karácsonyi fényekbe öltözik minden ház, a Grand’ Piacé aranyozott
házaira csipkemintát vetítenek, és színes fényeket táncoltatva ünnepi dalokat
játszanak bele az éjszakába: nos kevés lenne azt mondani, hogy lélegzetelál­
lító! Az utcán annyi a látnivaló, a szépen kifestett, méltósággal és barátsá­
gosan pompázó ház, hogy öröm letenni a térképet. A Gare Centrale
környékén már elkezdi orrunkba fújni a szél az „ízek utcája” illatait. Aztán
ahogy a Bourse-re, a tőzsde utcájára érünk, amerre csak nézünk, mindenhol
mézeskalács házikóra emlékeztető boltok kínálják a híres belga csokit, és
eperrel, tejszínhabbal megrakott goffrit. No, és természetesen a már említett
kirakatok, melyek csipkét, a francia tervezőkkel versenyre kelő ruhaköl­
teményeket, ékszereket, bőrdíszműket (ezen belül is - ó mily’ fájdalom gyönyörűséges táskákat) kínálnak. Ezekre minden bizonnyal lesz igénye és
pénze a kedves turistának, és EU-s dolgozónak... Előbbinek - ha nem diák,
és számolt a kísértéssel - minden bizonnyal igen. No de mi a helyzet az utób­
bival? Ambivalens pozíció ez. Minden bizonnyal sokakat érdekelne, mi több,
kelnének magukból ki örömükben, ha elnyernének egy állást az Európai Par­
lamentben. Nem csoda, hiszen a jó fizetés reményén kívül szakmai tapaszta­
latot, elismertséget, aranyat érő kapcsolatokat lehet szerezni. Ám muszáj
észben tartani, hogy ez mind csakis kemény munkával érhető el. Napközben
a Parlament csillogó ablakai, és méltóságteljes, modern falai egy valóságos
méhkaptárt rejtenek. Ha fél nyolckor lépünk be az épületbe, már megannyi
dolgozót fogunk kabát és táska nélkül látni (tehát már jóval túl az érkezésen),
ahogy tovasietnek a folyosókon. Este 9 felé is bőven lesznek, akik csak akkor
hagyják el az épületet. Persze, aki itt dolgozik, igazán a történések közép­
pontjában érezheti magát, és úgy tűnik, mindenki szereti a munkáját. Ám
ennek ára van: állítólag átlagban három évig bírják az emberek itt a tempót,
aztán hazamennek. Brüsszel ugyanis mindent megtesz azért, hogy az eu­
rokraták otthon érezhessék magukat. Csakhogy ők ezt legfeljebb hétvégén
élvezhetik ki. A kérdés: kivel? Természetesen munkatársakkal szoros barát­
ság alakulhat ki, azonban kinek lenne ideje egy kapcsolatra? „Itt mindenki
csak átutazóban van”, meséli egy itt dolgozó, „senki nem akar semmi ko­
molyat, úgyis tudjuk, hogy csak ideiglenesen vagyunk itt”. Brüsszel nem egy
rideg hely, csak éppen túl sokan vannak itt egyedül. Persze a város igyekszik
a már említett fényekkel, dalokkal, csodaszép árukkal kedvükre tenni. Csak
hát az emberi lélek már úgy van ezzel, mint egy tükör. Szereti akképpen be­
fogadni a boldogságot, hogy azt átsugározhassa a másik emberre; nem egy
sötét felület, mely magába gyűjti és elnyeli a fényt, az örömet. Brüsszel nem
elutasító: barátsággal vár vendégségbe mindenkit; bátorság kitartás és elhi­
vatottság kell azonban ahhoz, hogy elfogadjuk az invitációt.
Barát Zsófia

A történet már korábban kezdődött. Néhány polgárpukkasztó,
unatkozó művész kitalálta, hogy a művészetnek nincs magasztos
értéke. Eltűnt a nemesség, a modorosság, a befejezett, kerek
világszemlélet az élet egyéb területeiről, így nem szükséges, sőt,
egyenesen visszamaradott dolog ezeket fenntartani a művészet
számára. Lekopasztották azt a fát, amely folyamatos átalakulása
közben évezredeken keresztül mindvégig hatalmas lombkoronával
és erőteljes gyökérzettel rendelkezett. Nem kellett nekik. Gyakor­
latilag a művészet lényegét tagadták meg, s szórakozásukká tették
azt, amit eddig minden művész hivatásként élt meg. Ennek a vonu­
latnak az esszenciáját képezi a ’ready made’ művészet, amelyet
szemlélve legtöbbünk azt mondaná, hogy „ilyet én is tudok!”. A
lyoni Modern Művészetek Múzeuma pedig egy új tárlattal megint
megmutatja nekünk, hogy milyet is tudnánk, ha akarnánk. Miért
megint? 2007-ben rendeztek itt egy hasonló kiállítást, „The Freak
Show” címmel, ahol közel 50 feltűnő, különleges, néha őrült ötlet
bemutatásával hívta magára a figyelmet a múzeum. Most pedig itt
van ennek a művészeti vadhajtás-irányzatnak a folytatása.
„Mindegy mi!”- napjaink művészetének e különös vonalát
képviselők mottója szerint a téma lényegtelen, a mondanivaló má­
sodlagos jelentőségű. Viszont az esztétikai értéket is figyelmen
kívül hagyták, egyfajta hozzá nem értést, amatőrséget érzékeltet­
nek, hangsúlyoznak a művek. A művészek úgy kezdtek el festeni,
mint a gyerekek, triviális, szegényes témákat találva. A mindennapi
élet jelenetei gyakori témák, olyan jelenségek bemutatása, melyek
nem hordoznak mondanivalót, rutincselekvések, apró mozzanatok
ábrázolása, minden hangsúly nélkül. így jelennek meg a számomra
oly kiábrándító cím nélküli alkotások. Egytől egyig visszautasítják
ezek a művészek, hogy nekik el kellene magyarázni a modern
művészetet, és legfőképpen azt, hogy ez egyáltalán miért nevezik
ezt művészetnek. Szükségszerű velejárója ennek az irányzatnak az
alkotók túlzott fesztelensége; bizalmaskodása, nem számít a közön­
ség reakciója, a szabadságot teljes egészében élik meg, sőt fitog­
tatják. Mégsem ez a felszabadult természetes öröm érzékelhető a
műveken, hanem az a cél, hogy valami extravagánsat alkossanak.
Ha pedig ez cél, akkor ez hiba. Hiszen az eszköz lehet extravagáns,
lehet figyelemfelkeltő, akár polgárpukkasztó is, de ha ez céllá
alakul, akkor ott baj van. Mert láthattunk már-már az abnormális
határán levő fantázia-szüleményeket (említhetném például Wim
Delvoye Disney figurákkal tetovált sertéseit), de mindnek volt más,
több célja, mint a meghökkentés. Vannak viszont olyan alkotások,
amik mulatságosak, különösek, de nem adják azt az élményt, amiért
általában kiállításra megyünk. Megnézzük ezeket a műveket,
megállunk előttük fél percre, elolvassuk a címeiket, de sajnos
legtöbbjükre már fél óra múlva sem emlékezünk. Mert üresek. Üre­
sek, és mi hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mi nem értünk
hozzá. Hogy tudatlanok vagyunk.
A régi korok művészete ma is ámulatba ejti a szemlélőt, de a fo­
tográfia feltalálásával az élethű ábrázolás feladata megszűnt; nyil­
vánvaló, hogy új értelmet kellett keresni a művészetnek. Ennek a
folyamatnak viszont a végét jelenti a „ready made”. Éppen ezért
csodálatos, hogy ez az elide­
genedett életérzést, a fo­
gyasztói
társadalom
primitívségét tükröző ötlet­
irányzat csak egy oldalága a
modern művészetnek. A
többi ága pedig folyamatosan
újabb és újabb hajtásokat
ereszt, növekszik, nyújtózik a
fény felé, ezzel erősítve a
modern művészetbe vetett
hitünket.

Aradszki Dea

tizenharmadik oldal

�A vendég imája
A Bástya Bisztró
Cikksorozatunkban a Kar környékén található vendéglátóhelyeket látogatjuk, azt szeretnénk
kideríteni, melyiket is javasolhatjuk egyértelműen, és melyik az, amit jobb elkerülni. Módszertanunk:
természetesen álcázva közelítjük meg a kiszemelt egységet, és kérlelhetetlenül szigorúak leszünk.
Mai áldozatunk a Rákóczi úton található Bástya
Bisztró, azonban elöljáróban álljon itt egy rövidke
ima, melynek apropóját idei első lapszámunk megje­
lenése adja.

Uram!
Vigyázz az újévben is, kedvenc éttermünkre, és
főleg a szakácsára:
Mert megtanítottak minket arra, hogy a húst
mindig meg kell enni, különben visszakapjuk
másnap fasírozottként.
Mert megtanítottak minket arra, hogy a kitálalt
ételt maradéktalanul el kell fogyasztani, mert ha
nem, másnaptól az adagok nagysága kéthar­
madára csökken.
Mert megtanítottak minket arra, hogy soha se
fogadjuk el a pincére ajánlását, mert az, biztosan
tegnapról maradt.
Mert soha nem kaptunk torokgyulladást a hideg
sörüktől, vagy a forró levesüktől.
Köszönjük, hogy megáldottad szakácsunkat
képzelőerővel, hogy mit szeretett volna nekünk
főzni, és
Köszönjük, hogy minket is megáldottál hu­
morérzékkel, amikor megláttuk mit ered­
ményezett a képzelőerő.
Adj nekünk bölcsességet, hogy megérthessük sza­
kácsunk magyarázatát, miszerint a kitálalt étel,
nem égett oda, hanem amit érzünk, az egy új íz­
világ, aTa franc, és amit hiányolunk ételünkből,
az nem is belevaló.
Adj nekünk szeretetet, hogy megbocsáthassunk,
azért a sok-sok elvesztegetett időért, amit a
Amikor beültem a moziba, valami hasonlót vár­
tam ettől a filmtől, mint amit általában vár az
ember egy kelet-európai filmtől: kisvároska
(lehetőleg fejlődésben erősen elmaradott),
benne kis (általában csonka, legoptimálisabb es­
etben apahiányos) családocska, kis problémácskák (anya a környéken fellelhető egyetlen
gyár oszlopos alkalmazottja, napi robotba belefásultan, otthon alkoholba fojtja életundorát,
lánya korán érett, férfi társaságot meg nem
vető, szeretetet kereső, szintén elveszett lélek,
és persze a legkisebb gyerek - neme lényegte­
len - akivel majd valami történik).
Na szép, mondhatni, ezek vagyunk mi itt
„keleten”. De hát hiába, az égvilágon semmi
pozitívra ne számítson az ember, ha beül a
moziba, és csakazértis azt akarja nézni, hogy
mi van, a mi lehetne helyett. A filmkészítők pedig
mostanság „csakazértis” azt akarják megmutatni,
hogy mi van itt „nálunk”. Az pedig nem kecsegtet
túl sok jóval. Na, de mi van akkor, ha mégis van­
nak olyan elfajzott emberek, akik „csakazértse”
akarnak beállni az önsajnálók kötelezően válasz­
tandó táborába és „csakazértis” jól, ad absurdum
boldogan próbálják tengetni életüket a létező sze­
rény körülmények között? Hát bizony, ekkor
születik egy nagyon jó film, itt és most története­
sen a Cselek, amiben minden elem megvan, hogy
papírforma „kilátástalan-az-életem-jaj-mi-értelmeennek”-jellegű történetté váljon (szocreál kis­
városka: pipa, csonkacsalád: pipa, anya-lánya-fia:
pipa). A film mégsem ezt az utat választja: Ste-

tizennegyedik oldal

megrendelés után, valamint a fogások között kel­
lett eltöltenünk.
Adj nekünk türelmet, hogy elviselhessük szaká­
csunk magyarázatát arról, hogy miért nem
kapjuk meg azt, amit az étlapról megrendeltünk,
és amit kaptunk, az „miért akkora és olyan, mint
amilyen!’
Mert ha erőt kérnénk, Uram, ki tudja, mi is
történne!
Azonban nézzük, mit tapasztaltunk legutóbb:
A Bástya Bisztró némiképp kilóg a sorozatban
eddig szereplő vendéglátóhelyek közül, hiszen
egyrészt távolabb van a Kartól, mint az eddig
szereplőek, másrészt pedig kissé kilóg ebből a sor­
ból, hiszen teljesen más filozófia alapján
működik, mint az afféle diáktanyák.
Rendkívül ízlésesen sikerült berendezni az étter­
met a legutóbbi felújítás után, azonban itt is
feltűnik a dizájn egyik nagy veszélye, hogy tulaj­
donképpen hosszabb távon székeik talán kényel­
metlenek: 1-1,5 óránál többet üldögélni már nem
kellemes rajtuk.
Kifejezetten szimpatikus, hogy érkezéskor nem
rohan le egyből a pincér italrendeléssel, hanem
néhány percig hagyja, hogy tanulmányozzuk az
étlapot. Furcsa, de sem klasszikus magyaros ét­
termi vonalat nem látunk az étlapon, sem pedig
nagy különlegességeket, viszont a választék nem
túl széles - a „főétel” rovat például mindössze
nyolc ételt tartalmaz. Sajnos egyre inkább
láthatjuk, hogy itthon ma ez egyre inkább terjed,

Cselek
Mert így is lehet

fekék nem élnek éppen rózsás körülmények
között, mondhatni szegények, mégsem sugározza
egyikük arca sem, egyetlen képkocka erejéig sem
a csüggedtséget. Mindenki éppen jól megvan
azzal, amije van. És valóban nem kell lemonda­
niuk semmiről: van házuk, a nővérnek munkája és
barátja, közös családi kirándulások, szóra­
kozóhely, boldogság. Csak egy kicsit lerobbantabbán, „szocreálosabban”, mint lehetne. De nem
érdekel senkit. Vagy legalábbis nem az az életük
középpontja, hogy a pénztelenség miatt kesereg­
jenek naphosszat. Mert így is lehet.
Stefeket és nővérét, Elkát anyjuk egyedül neveli,
mert apjuk már jó pár éve otthagyta a családot. A
kis Stefek - akinek vasutas pályája nagyjából

hiszen a hozzávalók frissessége és egyenletes
minősége másképpen nem biztosítható.
A vizsgálat idején bébi csirkepaprikást, illetve
mozzarellával grillezett csirkemellet kóstoltunk,
előbbit galuskával, utóbbit pedig gombával; és
bizton állíthatjuk, hogy a sorozatunk kezdete óta
ízlelt második legfinomabb ételt tisztelhetjük
ebben a csirkemellben (az örök első: az Apacuka
tárkonyos ragulevese); a „bébi csirkepaprikás”
azonban erősen vitatható. A „bébi” kitétel itt a
jérce korára utal, elviekben tehát zsenge kell,
hogy legyen; az én elképzeléseim szerint azonban
ízletesebb egy kissé „érettebb”, tehát legalább
„kamaszkorú” csirke, hiszen a pörköltfőzés során
üdvös, ha nem csak a hozzáadott fűszerek domi­
nálnak, hanem a csirke saját íze is - ezt persze
csirkéje válogatja, hiszen ez néha messze áll a
tökéletestől.
Összességében nagyon jó, színvonalas kis helyet
sikerült összehozni, amit bátran tudunk ajánlani
mindenkinek. Probléma csak egy helyen van sajnos az áraik egy picit magasabbak a sorozat­
ban eddig megszokottnál; bár a Zappa árait
messze nem érik el, a kiszolgálás minősége pedig
messze meghaladja azt. (Értékelés: 4/5)

Horváth László
borítékolható - azonban nyomozni kezd, mert
az állomáson egy férfiban felfedezni véli eddig
csak fényképről látott apját. A napok telnek-múlnak, és Stefek összebarátkozik a férfival, egyre
közelebb jut a megoldáshoz, nagyon lefoglalja
nyomozói szerepköre, ám mégis marad ideje
nővérével néhány apró áldozatot hozni azért,
hogy másra rámosolyogjon a szerencse.
Andrzej Jakimowski filmjének kulcsa nem a
történetben rejlik. Az van is, meg nincs is, kicsit
olyan „legyen már valami sztori, ha már filmről
beszélünk”-érzése van az embernek az apás
vonulat láttán. Utólag átgondolva az egész
légkör emlékeztet kissé az Amélie csodálatos
életére. Apró örömök az életben, csak épp itt
apró jótettekre cserélték fel az eső illatát... no
meg persze a helyes kis párizsi miliőt magyar
szemnek sokkal otthonosabbnak ható lengyel
kisvároskára. És ha valaki arra gondolna ezen a
ponton, hogy igen, a kutya ott van elásva, hogy a
sztori nem tipikus „keleti”, hanem tipikus „nyu­
gati”, az bizony téved. Itt nem az agyonrágott,
nosza rajta, „keressünk már boldogságot” felk­
iáltással indul rohamra a film apraja-nagyja,
hanem lassú, megfontolt mozdulatokkal felveszik
azt a földről. Nem kell elszántan hajszolni el nem
érhető célokat, romba dőlni, ha nem érjük el, csak
egyszerűen meglátni azt a legjobbat, ami
történetesen lehet: nem egy Mercedes, csak
mondjuk egy Zsiguli, de ugyanúgy megfelel a cél­
nak. Mert így is lehet...
Ablonczy Zsuzsanna

�Március 15. ünnepére
Még tart a tél. Békés csend honol, vastag
hópaplan borít be mindent. A természet nyu­
godtan alussza álmát, ám hamarosan
ráköszönt az ébredés. A fenti világban is a
csend az úr. A szétforgácsolódás, a megosz­
tottság, a gondosan elhintett állandó
fenyegetettség, az egymástól való félelem hó­
takarója lepi be. Síri ez a világ. Egy nemzet al­
szik a hó alatt - haldoklik. Túl soká tart ez az
álom. Jó lenne már felébredni!

A segélykiáltásokat senki sem hallja, a hó fölött
csak a csupasz fák várakoznak. Egy dicső kép él
emlékükben, arról az időről, amikor még minden
virágzó volt. A hideg szél fütyülésében már ez az
emlék is inkább álomnak tetszik. A nemzet azt
hiszi, álmodik. Nem fél, és nem is fázik. Lassú
fagyás az, ami felemészti. Téli álmot alszunk meddig még?! Március van, beköszönt a tavasz a
maga pompájával, derűjével, mi mégis alszunk.
Talán már meg is fagytunk...
Elvégre hosszú ez a tél. Nem’is tudom - lassan
hetven év. Néha még mozdulunk picit, mario­
nett-figuraként még bólogatunk, s a tehetetlen
báb akár még mosolyog is, ha azt festik az arcára.
Egy nemzet, melynek lelke a népe. Csakhogy ez

a lélek mintha már régen kiégett volna, s szálló
pernye a hideg szélben.
Március van. E hónap szép emlékeket őriz egy
nemzeti hőstettről, amiről nem tudni, meddig em­
lékezhetünk még meg. Az a március, az az 1848.
március 15-e lerázta a béklyókat, és örökké tartó
tavaszt ígért. Ami lehetett volna, aminek lennie
kellett volna, százhatvan évvel ezelőtt véget ért, s
álom maradt csupán. Milyen fennkölt, milyen szép,
ahogy készülünk a közelgő ünnepre, fejet hajtva a
48-as hősök előtt. Ám ha magunkba nézünk, bi­
zony nem lehetünk büszkék!
Az elmúlt évtizedek felemésztették az összetar­
tozást, a nemzeti büszkeséget, az önbecsülést.
Évszázadról évszázadra ezer veszély fenyegette
népünket, de mégis volt újra, mindig volt
tovább! Azonban az utóbbi idők soha nem látott
veszélyeket hoztak magukkal. Mindennél aktu­
álisabbak Petőfi szavai: „Ébredj, Hazám, mert
ha most nem ébredsz, Soha többé nem lesz
ébredésed...”
Amikor elérkezik március 15-e, ezen a vasárnapon
nem a munkaszüneti napnak kellene örülni, és ne
az ilyen-olyan programok összeállítása legyen a
fő gondunk! Talán az enyhe zsörtölődést is mel­
lőzni kellene, hogy miért van másnap hétfő, és

miért kell újra a
kis fontos dol­
gaink után szal­
adni.
Az év globális
napjai között lega­
lább egy legyen,
amikor eszünk és
szívünk a hazánk­
kal telik meg!
Nem baj, ha csor­
dultig akár, hiszen rengeteg a mulasztásunk,
szinte mérhetetlenül sok a tennivaló, ami ránk
vár.
Mi vagyunk talán az utolsók, akik még tehetünk
azért, hogy népünk, melyért őseink annyi áldoza­
tot hoztak, ne csak némi emlékfoszlány legyen talán még az sem. Ki-ki otthon, vagy társaságban,
esetleg elzarándokolva a történelmi helyek
valamelyikére, gondoljon arra, mit tehet azért,
hogy nemzetünk felemelkedése ne örök álomra
szenderült vágy maradjon csupán! Az összetar­
tozás, az önbecsülés, a haza iránt érzett
felelősség, büszkeség tegye újra erőssé nemzetün­
ket!
Hrecska Renáta

HÍVŐ SZÓ
Az Egyház a világban - az Egyház társadalmi tanításának megalapozása
A Szentszék különböző szerveinek elsődleges feladata egy olyan általános,
kintsük, hanem hozzánk hasonlónak, mintegy segítő társnak” (Sollicitudo rei
de egyben a kor szükségleteihez alkalmazkodó, állandóan megújuló tanrend­
socialis 39). Sokféle kifejezési formájával találkozhatunk: az anyagi támo­
szer kialakítása, amelynek segítségével az Egyház alkalmassá válik, hogy
gatástól a nyilvános demonstrációkig. Jellemző még, hogy főképpen vészhe­
aktuális kérdésekben véleményt nyilvánítson, adott esetben alternatívákat
lyzetekben mutatkozik meg. Veszélye azonban, hogy a jósággal, önzetlenséggel
kínáljon fel az emberiség számára.
vissza lehet élni; és az emberek közül sokan hajlamosak is
Az Egyház pedig nem csak jogot formál erre a
kihasználni a segítő szándékkal hozzájuk közelítőt. Koc­
véleménynyilvánításra, de kötelességének is tekinti azt
kázat az is, hogy a szolidaritás helytelen alkalmazása
(vö. Rerum novarum 13). Ez a rendszerezett tanítás az
könnyen vezethet egy „atyáskodó” állam kialakulásához,
Egyház szociális tanítása.
amely indokolatlan esetekben is segítséget nyújt. Ez vi­
szont megszüntetheti a társadalom felelősségét. Ézeket el
A keresztény szociális tanításnak három jól körülhatárol­
ható alappillére van. Az első és legfontosabb a személy,
kell kerülni, hiszen a szolidaritás elvének nem elsősorban
aminek minden esetben a kiindulási és a legfőbb vi­
az egyes esetek megoldására kell irányulnia, hanem sokkal
szonyítási pontot kell jelentenie. Az Egyház számára az
inkább arra, hogy ne alakulhasson ki olyan igazságtalan
emberi személy méltósága megkérdőjelezhetetlen, hiszen
helyzet, amiből szükségszerűen származnak további
az magában a teremtésben, és a benne elnyert istenképbűnök. Meg kell azonban nyilvánulnia minden szükséget
más-mivoltában kap megalapozást (vö. Katolikus Egyház
szenvedő, kiszolgáltatott helyzetben lévő irányában.
Katekizmusa 1700). A társadalom valamennyi kez­
A harmadik a szubszidiaritás elve. Ez azt jelenti, hogy
deményezésének a személy az alapja, az alanya és a célja
„amit az egyes egyének saját erejükből és képességeik
(Id. Gaudium et spes 25). Az ember, lévén közösségi lény,
révén meg tudnak valósítani, azt hatáskörükből kivenni
egyszerre egyén és a társadalom tagja - egészséges fej­
és a közösségre bízni tilos” (Quadragesimo anno 79).
lődéséhez mindkét dimenzióra szüksége van. Ugyancsak
Mindenképpen arról van tehát szó, hogy a társadalom
a személyi méltóságból és annak eredetéből következik,
vagy annak egy jelentősebb csoportja kisegít egy
hogy minden ember alapvetően egyenlő (Id. Gaudium et
kisebb csoportot (esetleg egyént); nem figyelmen kívül
spes 29). Ez alapján egyértelmű, hogy bármiféle elnyo­
hagyva annak érdekeit, önállóságát és szabadságát. A
más a természet rendje ellen való támadás; tehát tár­
szubszidiaritás-elv semmibe vételének sajnos számtalan
sadalmi helyzettől függetlenül mindenkinek kijár a
példáját láthatjuk korunkban is. Elég csak arra gondol­
XIII. Leó pápa
személy tisztelete.
ni, hogy fejlődő országokba sok esetben csak látszat­
A következő lényeges alapelv a szolidaritás elve. Az Egyház
segítség érkezik a várva várt nyugati „megmentőtői”,
értelmezésében a szolidaritás a társadalomban megnyilvánuló olyan jóakarat,
aki azonban azért jön, hogy befektetett pénzén megvegye az emberek, il­
törekvés, amely minden ember javára irányul „Nem holmi szánalom és bizony­
letőleg az állam bizalmát, de önállóságuk már nem áll érdekében, nem
talan irgalmasság vagy felületes részvét, hanem eltökélt akarat a közjó szol­
hagyja őket talpra állni.
gálatára, állandó gondoskodás róla, azaz mindenkiről külön-külön és
Látható tehát, hogy az Egyház szociális-társadalmi problémákra kínált
összességében, mert mindnyájan felelősek vagyunk egymásért” (Sollicitudo rei
megoldási lehetőségei, legalábbis az alapok egyáltalán nem idegenek a nem
socialis 38). A szolidaritás annak felismerése, hogy az ember csak közösségben
keresztények értékvilágától sem. Hiszen kifejezetten kézenfekvő, igaz
tud kibontakozni, ezért rászorul másokra, függ a másik embertől; ugyanakkor
gyakran mostohán kezelt fogalmakról van szó. Ami valójában a problémát
jelenti, az a megvalósítás. Annak sem a gyakorlati feltételei hiányoznak,
neki is részt kell vállalnia a közösség építésében. Tehát a szolidaritás
sokkal inkább a tetthez elengedhetetlenül szükséges szándék.
megköveteli egymás kölcsönös segítését. „A szolidaritás segít bennünket abban,
Teleki Levente
hogy a másikat - személyt, népet, nemzetet - ne valamiféle eszköznek te­

tizenötödik oldal

�A magyarok Istenére...
Úgy érzed, kicsúszott a lábad alól a talaj? Nem
látod a kiutat?
Ehhez hasonló szavakat olvashatunk azokon a
plakátokon, melyek egyetemünk lelkészségére
hívják fel a figyelmünket. Mert hitünk és Isten az,
amelyre támaszkodhatunk, ha „egy nagy, sötétlő
erdőbe” jutunk.
S kinek ne lennének gondjai, problémái?
Több mint ezer éve, hogy Szent István Szűz
Máriának ajánlotta az országot. Magyarország
azért állt be a katolikus országok sorába, mert
válaszút elé került: vagy rövid tündöklés után az
enyészetté válik a többi nomád néphez hasonlóan,
vagy letelepedik, s felveszi a kereszténységet.
Utóbbi mellett döntöttünk.
De hol tartunk ma? Mi történik? Miért nem
hisznek az emberek? Ez magyar jelenség?
Számtalanszor törnek bennem felszínre ezek a
kérdések, fájdalmasan, kétségbeejtően. Nehezen
tudom megérteni azokat, akik nem hisznek.
Valamiben. Mi jelent számukra kapaszkodót?
Talán azért látok annyi elkeseredett, életunt em­
bert magam körül?
Persze máshol is vannak problémák: Spanyolor­
szágban buszokon hadakoznak. Az ateisták buszok
oldalára írták ki: „Isten valószínűleg nem létezik.
Ne aggódj, élvezd az életet”.

Hát, ha ez valóban így lenne, akkor lenne igazán
ok aggodalomra!
De nem kellett sokáig várni, megérkezett rá a
válasz: „Isten létezik. Töltsön el Krisztus élete!’
Mikola Orsolya

Helyeselem, amit az előttem szóló mond, ez
valóban megfelel annak a kulturális helyzetnek,
amelyben élünk. A hívő, a valóban komoly és nem
felszínes keresztény nem maradhat közömbösnek
a mai emberek lelki válsága előtt, mert akik
eltévedtek és reménység nélkül élik meg az
életüket, azok között lehetnek rokonaink és bará­
taink is.
Persze mindig van okunk, hogy panaszkodjunk.
Ez szükséges provokáció a mi lelki lustasá­
gunknak és „langyosságunknak”, de fontos hang­
súlyozni, hogy a mi panaszunk nem ugyanaz,
mint a világ panasza - ami gyűlölködő és azzal fe­
jezi ki magát, hogy elítél másokat - hanem szeretetből születik. A velőmbe hatol, ha ellenségeim
gúnyolódnak, ha naponta mondják: „Hol maradt
Istened?” (Zsoltár 41,11).
Ez a zsoltárrészlet jól magyarázza, hogy honnan
származik ez a szomorúság, ami kitölti a szívün­
ket: onnan, hogy az emberek nem ismerik fel is­
tent. A buzgóságból származik, vagyis az isten

országa iránti szenvedélyünkből, az emberek üd­
vössége iránti szenvedélyünkből.
Olyan, mint ha egy drága barátunk beteg lenne:
bajára van gyógyír, de ő elutasítja azt, mert
makacs, ostoba és büszke. Könnyű lenne csak
úgy nézni őt, de nem szabad elfelejteni, hogy mi
is ilyenek voltunk Krisztussal való találkozásunk
előtt, s gyakran még most is ilyenek vagyunk.
Alázatosan fel kell ismernünk, hogy kicsinyek
vagyunk. De Isten lehajolt hozzánk, szeretett min­
ket. S ha minket sikerült megváltoztatnia, akkor
másokat nem tud megváltoztatni? Ha mi megté­
rtünk, nem lehet, hogy mások is térjenek meg?
Ez semmilyen körülménytől nem függ, csak éntőlem, csak attól, ami bennem történik. És mindez a
szabadságomról szól. Persze mindenki egy meg­
határozott országba, kultúrába, családba születik,
melyben felnő, s mindez jelentősen meghatározza a
személyiségét. A magyar történelem tele volt
szenvedéssel és megpróbáltatásokkal, de végül a
belső szabadságunk révén fel tudtuk dolgozni a meg­
próbáltatásokat. Ezen okulva is láthatjuk, hogy a mi
felelősségünk a változtatás, amit először magunkkal
kell kezdeni, s csak ez után lehetséges a környezetet
is alakítani.
Alessandro Caprioli, kari lelkész

Egy újságcikk tanulságos utóélete
Miközben az ország gőzerővel robog a gaz­
dasági, valamint nem mellékesen a szellemi és
morális összeomlás felé, népessége pedig szó
szerint kihalófélben van, ismételten olyan témák
uralják a nyilvánosságot, amelyek újbóli, sokad­
szor! megtárgyalása sem képes közelebb vinni
minket az áhított társadalmi békéhez és nyuga­
lomhoz.
Igen, igen, megint a rasszizmus (és azzal
együtt persze az antiszemitizmus, idegen­
gyűlölet, tolerancia stb.) kérdéséről van szó.
Mint immáron lassan húsz éve mindig. Az első
szabadon választott magyar kormány mega­
lakulásától kezdve a mindenkori konzervatív
oldallal szemben folyamatosan kijátszható, és ki
is játszott kártya ez.
Pásztor Albert, miskolci rendőrkapitány
megtette nyilatkozatát, és abban annyit mondott:
a városban elkövetett utcai rablások elkövetői
kivétel nélkül cigány emberek, a „magyarok”
inkább benzinkutakat meg bankokat rabolnak ki
Nekem ugyan személy szerint nem tetszik, ha a
cigányokat ab ovo kizárjuk a magyar nemzet
köréből (szívem mélyén talán még hiszek a XIX.
századi gyökerű „kulturális nemzet” eszméjében),
és amennyiben azt elfogadják, szívesen, magától
értetődően magyarnak tekinteném valamennyi
cigány, zsidó, sváb és egyéb polgártársamat, de e
distinkción senki nem akadt fenn. Annál nagyobb
felzúdulás követte a rendőri vezető szavait azok
állítólagos rasszista tartalma miatt; mint mond­
ták, a bűnelkövetők nemzetisége nem nyilván­
tartható, illetve vizsgálható adat, továbbá
megengedhetetlen, hogy a kapitány kijelentésével
a cigányokat (erőszakos) bűnöző alkatúnak, a
bűnözésre genetikailag kódoltnak ítélje. A vádak
abszurditása nyilvánvaló: aki látott már cigány­
embert, az tudja, hogy etnikai hovatartozása
különösebb vizsgálat nélkül felismerhető; ami
pedig a második kijelentést illeti, a rendőrka­
pitány egész egyszerűen nem tett efféle álta­
lánosító kijelentést.
Pásztor Albertét eltávolítása majd azonnali
visszahelyezése után a fővárosi liberális értel­
miség ismét síkra szállt a sértve érzett emberi
jogok védelmében. A legtalálóbban György
Péter Élet és Irodalomban megjelent cikke
(2009. február 6.) foglalja össze ezt a némileg
hisztérikus attitűdöt: írásának címe alapján, ami
történt, nem más, mint „a jogállam és a felvilá­
gosodás kormány általi elárulása”.
Ezt követően Veszprémben cigány származású
elkövetők brutálisan meggyilkoltak egy román

kézilabdázót, mely tragédiára reflektálva jelent
meg Bayer Zsolt cikke a Magyar Hírlapban
(Betelt a pohár! 2009. február 9.). A megjelenést
követően maga a miniszterelnök kérte arra az ál­
lami intézményeket és állami tulajdonú vállala­
tokat, hogy mondják le a lap előfizetését, egyúttal
arra utasította az érintett állami vállalatokat,
hogy szüntessék be a fizetett hirdetések és a rek­
lámok megjelentetését a lapban, továbbá utasí­
totta a rendészeti és igazságügyi minisztert, hogy
készítsen elő „sajtóetikai vagy jogi eljárást” a
megjelent írással kapcsolatban. A felszólítás több
okból is sántít: a miniszterelnöknek általában véve
nincsen joga bármire is kérni vagy utasítani az ál­
lami intézményeket és állami tulajdonú vállala­
tokat; a cikkel a szerző nem követett el jogsértést,
„sajtóetikai eljárás” indítására pedig a kor­
mányzatnak egyelőre nincsen módja.
A „politikai korrektség” képmutató álcája mögé
bújva nem lehet örökké a közösség alapértékeiért
aggódó értelmiségit vagy jogvédőt alakítani.
Felelős közéleti személyiség mindezidáig nem
mondta, és nem is gondolta, hogy a cigányság­
ban genetikailag kódolt a bűnelkövetésre való
hajlam. Még Bayer cikke is hosszasan szólt a
tisztességes cigány emberek sokaságáról. Min­
denkinek közös érdeke a cigányság társadalmi
integrációja. Mindenki szereti a Száztagú

a
t?
,s

'g
a

Cigányzenekart. Mindenki elismeri valamennyi
társadalmi közösség méltóságát, jogát a kulturális
önazonosságra - de csak abban az esetben, ha
cserébe az adott közösség is elfogadja a többségi
társadalom normáit. Az együttélés alapvető sza­
bálya ez; éppúgy igaz a britföldön élő muszlimok, mint a magyarországi cigányság esetében.
Éppenséggel nem olyan nehéz e normákkal
együtt élni: a hátrányos helyzetűek pozitív disz­
kriminációja, az emberi jogok fokozott tisztelete
éppen, hogy kedvez e közösségeknek. Fel­
háborító, és egyben fárasztó a rasszizmus vádjá­
val való folyamatos szembesítés - és ami még
rosszabb, ellehetetleníti a valós problémák
kezelését és megoldását. A gondok megnevezése
nem hátrányos megkülönböztetés, a tisztessége­
sen élő cigányokat pedig nem érheti hátrány a
bűnöző cigányok miatt.
Mélyen egyetértek György Péterrel abban,
hogy mindannyiunknak szeretnünk kell Ma­
gyarországot, és „csak akkor lehet ez az ország
megint kinek-kinek az otthona, hogyha min­
denkinek az lesz. (...) Nincs két, nincs három
Magyarország, csupán egy van..Senki nem
gondol mást a konzervatív oldalon sem. Éppen
ideje lenne már elkezdeni azért az egyért dol­
gozni.
Koltay András

�</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="65">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="5108">
                  <text>2009</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <itemType itemTypeId="1">
      <name>Text</name>
      <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="1">
          <name>Text</name>
          <description>Any textual data included in the document</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="5131">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </itemType>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5110">
                <text>Ítélet</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5111">
                <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5112">
                <text>XII. évfolyam 1. szám 2009. március 5.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="53">
            <name>Abstract</name>
            <description>A summary of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5113">
                <text>Tartalom&#13;
Hogyan tovább?&#13;
„Ezért mondom néktek: ne aggódjatok!”&#13;
Köszöntő beszédek a 2009. január 30-i diplomaosztón&#13;
Nélkülözhetetlen segítőnk: a könyvtár&#13;
PROFEX szaknyelvi vizsga a Karon&#13;
Tavaszi szél tutort áraszt&#13;
Gyomorgörcs&#13;
Mit érdemes tudni a diákmunkákról?&#13;
Karriertavasz&#13;
A Karrier Iroda képzési programja a 2008/09 tanév tavaszi félévében&#13;
xxxxxxbűnözés&#13;
Emlékkönyv haladóknak, avagy micsoda nem TGM&#13;
A villanykapcsoló&#13;
Ne hagyd, hogy a televízió nevelje fel a gyereket!&#13;
Ne ítéljetek, hogy meg ne ítéltessetek!&#13;
Wales gyöngyszeme&#13;
Jelentés a tudomány műhelyében folyó munkáról&#13;
Erasmus körkép: Bergen&#13;
Karnevál Németországban&#13;
Már csak órái vannak a Földnek?&#13;
Felelősségünk teljes tudatában?&#13;
Gólyabál 2008&#13;
Lélekben elnyelt fények&#13;
Mindegy nekik!&#13;
A vendég imája&#13;
Cselek&#13;
Március 15. ünnepére&#13;
Hívő szó&#13;
A magyarok istenére&#13;
Egy újságcikk tanulságos utóélete</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="49">
            <name>Subject</name>
            <description>The topic of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5114">
                <text>Tartalom Hogyan tovább? „Ezért mondom néktek: ne aggódjatok!” Köszöntő beszédek a 2009. január 30-i diplomaosztón Nélkülözhetetlen segítőnk: a könyvtár PROFEX szaknyelvi vizsga a Karon Tavaszi szél tutort áraszt Gyomorgörcs Mit érdemes tudni a diákmunkákról? Karriertavasz A Karrier Iroda képzési programja a 2008/09 tanév tavaszi félévében xxxxxxbűnözés Emlékkönyv haladóknak, avagy micsoda nem TGM A villanykapcsoló Ne hagyd, hogy a televízió nevelje fel a gyereket! Ne ítéljetek, hogy meg ne ítéltessetek! Wales gyöngyszeme Jelentés a tudomány műhelyében folyó munkáról Erasmus körkép: Bergen Karnevál Németországban Már csak órái vannak a Földnek? Felelősségünk teljes tudatában? Gólyabál 2008 Lélekben elnyelt fények Mindegy nekik! A vendég imája Cselek Március 15. ünnepére Hívő szó A magyarok istenére Egy újságcikk tanulságos utóélete</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5115">
                <text>Felelős kiadó: Schanda Balázs dékán&#13;
A szerkesztőbizottság tagjai:&#13;
Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Bárt Bertalan, Bendsák Márton, Borbás Dorottya, Császár Adrienn, Fábián Beatrix, Horváth László, Horvátth Sarolta, Hrecska Renáta, Kocsis Ágnes, Koltay András (felelős szerkesztő), Konta Balázs, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Tarr Ádám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Vass Petra, Vass Viktória, Zágon Orsolya&#13;
Szerkesztőség:&#13;
PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba&#13;
E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu&#13;
Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet&#13;
Nyomdai kivitelezés:&#13;
Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="37">
            <name>Contributor</name>
            <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5116">
                <text>Schanda Balázs. Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Bárt Bertalan, Bendsák Márton, Borbás Dorottya, Császár Adrienn, Fábián Beatrix, Horváth László, Horvátth Sarolta, Hrecska Renáta, Kocsis Ágnes, Koltay András, Konta Balázs, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Szendrődi Szabolcs, Tarr Ádám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Vass Petra, Vass Viktória, Zágon Orsolya</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5117">
                <text>2009. március 5.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="56">
            <name>Date Created</name>
            <description>Date of creation of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5118">
                <text>2009.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5119">
                <text>papír (sz + ff)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5120">
                <text>A4 (210x297) ; (647kb+3790kb)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5121">
                <text>folyóirat</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5122">
                <text>PPKE_itelet_XII_1_20090305</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="81">
            <name>Spatial Coverage</name>
            <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5124">
                <text>Magyarország ; Budapest</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="78">
            <name>Extent</name>
            <description>The size or duration of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5125">
                <text>16 p.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5126">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5127">
                <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5128">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5129">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5130">
                <text>PPKE_itelet_XII_1_20090305</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="46">
            <name>Relation</name>
            <description>A related resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5374">
                <text>T00090</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
    <tagContainer>
      <tag tagId="295">
        <name>Ablonczy Zsuzsanna</name>
      </tag>
      <tag tagId="358">
        <name>Aradszki Dea</name>
      </tag>
      <tag tagId="359">
        <name>Barát Zsófia</name>
      </tag>
      <tag tagId="385">
        <name>Bárt Bertalan</name>
      </tag>
      <tag tagId="360">
        <name>Bartolák Csaba</name>
      </tag>
      <tag tagId="386">
        <name>Bendsák Márton</name>
      </tag>
      <tag tagId="374">
        <name>Borbás Dorottya</name>
      </tag>
      <tag tagId="387">
        <name>Császár Adrienn</name>
      </tag>
      <tag tagId="388">
        <name>Fábián Beatrix</name>
      </tag>
      <tag tagId="375">
        <name>Horváth László</name>
      </tag>
      <tag tagId="378">
        <name>Horvátth Sarolta</name>
      </tag>
      <tag tagId="389">
        <name>Hrecska Renáta</name>
      </tag>
      <tag tagId="390">
        <name>Kocsis Ágnes</name>
      </tag>
      <tag tagId="191">
        <name>Koltay András</name>
      </tag>
      <tag tagId="391">
        <name>Konta Balázs</name>
      </tag>
      <tag tagId="365">
        <name>Mihalics Vivien</name>
      </tag>
      <tag tagId="366">
        <name>Mikola Orsolya</name>
      </tag>
      <tag tagId="44">
        <name>Schanda Balázs</name>
      </tag>
      <tag tagId="297">
        <name>Szendródi Szabolcs</name>
      </tag>
      <tag tagId="371">
        <name>Tarr Ádám</name>
      </tag>
      <tag tagId="372">
        <name>Techet Péter</name>
      </tag>
      <tag tagId="289">
        <name>Teleki László</name>
      </tag>
      <tag tagId="290">
        <name>Teleki Levente</name>
      </tag>
      <tag tagId="392">
        <name>Vass Petra</name>
      </tag>
      <tag tagId="393">
        <name>Vass Viktória</name>
      </tag>
      <tag tagId="377">
        <name>Zágon Orsolya</name>
      </tag>
    </tagContainer>
  </item>
  <item itemId="291" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="570" order="1">
        <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/f61dbaa79edfc1353fb1699486b020e5.png</src>
        <authentication>d8688931101bf485cf069ff7f8150dd5</authentication>
      </file>
      <file fileId="568" order="2">
        <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/dea2cc794a57e47c6b1dd2acea4cb37b.pdf</src>
        <authentication>5567c8aba10e992ce875ce22dc7e81aa</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="5092">
                    <text>PÁZMÁNY PÉTER
KATOLIKUS EGYETEM
BÖLCSÉSZET- ÉS
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ

2015/2016. TANÉV

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK

TARTALOMJEGYZÉK
1.
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
Az intézmény általános jellemzői
A 2015/2016. tanév 1. félév időbeosztása
Ügyfélfogadási rendek

3
3
3
5

2.
INFORMÁCIÓK A KÉPZÉSI RENDSZERRŐL
A többciklusú képzési rendszer
Az osztatlan tanárképzés rendszere
Kreditrendszer
Gyakran ismételt kérdések (GYIK) – tanulmányi ügyekről
Plágiumtájékoztató

6
6
6
6
9
20

3.
ALAPKÉPZÉS
Az alapképzés struktúrája a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán
A tantárgylisták kódolási és rövidítési magyarázatai
Általános műveltséggel és hitélettel összefüggő tantárgyak
Minor programok
A bölcsészettudományi képzési területhez tartozó nappali tagozatos alapképzési szakok tantárgylistái és
mintatantervei
A társadalomtudományi képzési területhez tartozó nappali tagozatos alapképzési szakok tantárgylistái és
mintatantervei
A pedagógusképzés képzési területhez tartozó nappali tagozatos alapképzési szakok tantárgylistái és
mintatantervei
Minor programok nappali tagozatos tantárgylistái
Bölcsészettudományi képzési területhez tartozó levelező tagozatos alapképzési szakok tantárgylistái és
mintatantervei
A társadalomtudományi képzési területhez tartozó levelező tagozatos alapképzési szakok tantárgylistái és
mintatantervei
A pedagógus képzési területhez tartozó levelező tagozatos alapképzési szakok tantárgylistái és
mintatantervei

21
21
22
24
25

4.
MESTERKÉPZÉS
A mesterképzés struktúrája a PPKE BTK-n
A mesterképzési szakok tantárgylistáinak kódolási és rövidítési magyarázatai
Egyéb rövidítések: tantárgyat azonos félévben kell felvenni a feltételének megjelölt tantárggyal (f) A
bölcsészettudományi képzési területhez tartozó nappali tagozatos mesterképzési szakok tantárgylistái és
mintatantervei
A társadalomtudományi képzési területhez tartozó nappali tagozatos mesterképzési szakok tantárgylistái és
mintatantervei
A bölcsészettudományi képzési területhez tartozó levelező tagozatos mesterképzési szakok tantárgylistái és
mintatantervei
A társadalomtudományi képzési területhez tartozó levelező tagozatos mesterképzési szakok tantárgylistái és
mintatantervei
A pedagógusképzés képzési területhez tartozó nappali tagozatos mesterképzési szakok tantárgylistái és
mintatantervei

28
28
30

5.
OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS
Az osztatlan tanárképzés struktúrája a PPKE BTK-n
Az osztatlan tanárképzés tantárgylistáinak kódolási és rövidítési magyarázatai
Általános műveltséggel és hitélettel összefüggő tantárgyak
Nappali tagozatos osztatlan tanárképzési szakok tantárgylistái és mintatantervei

34
34
36
37
38

6.

39

26
26
26
26
27
27
27

KÉPZÉSEK, HELYSZÍNEK

7.
SZABÁLYZATOK
Tanulmányi és Vizsgaszabályzat
Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat

31
32
32
32
32

43
43
43

2

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK

1.

Általános információk

Az intézmény neve:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Az intézmény címe:
2087 Piliscsaba-Klotildliget, Egyetem u. 1.
Budapesti telephelyek: 1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1.
1021 Budapest, Tárogató út 2-4.
Esztergomi telephely: 2500 Esztergom, Majer István út 1-3.
OM azonosító száma: FI 79633
Az intézmény általános jellemzői
(…) Az egyetem a katolikus egyetemekről szóló „Ex orde Ecclasiae” kezdetű apostoli rendelkezés szerint működik és tölti be egyházi küldetését. Sajátos célkitűzései elsősorban a következők: az egyetem
tudományos közösség, mely szigorúan és kritikusan segíti elő az emberi méltóság és a kulturális örökség védelmét és fejlődését kutatással, oktatással és azokkal az egyéb tevékenységekkel, melyeket a
helyi nemzeti és nemzetközi közösségnek nyújt, különösen a hittudomány és az oktatott humántudományok terén, de lehetőségeihez mérten a természettudományok terén is. Az egyetem törekszik egyetemes, átfogó, elmélyülésre és összegzésre képes tudományos szemléletre, az emberi személyiség, a
család, a keresztény és európai műveltségeszmény tiszteletére, az együttműködési készségre, mások
értékeinek elismerésére, a tudomány nyíltságának, nemzetköziségének, autonómiájának és az egyetemi szabadságnak biztosítására az egyén és a közösség jogai, az igazság és a közjó határai között, az
ország és a magyarság – Pázmány Péter akaratával megegyező – szellemi és erkölcsi felemelkedésének
szolgálatára, a keresztény életszemlélet és a katolikus tanítás megismertetésére, az erre épített szellemiség szeretetére, átélésére és megvalósítására az egész egyetemi tevékenységben, különösen a
nevelésben. (…)
A 2015/2016. tanév 1. félév időbeosztása
Beiratkozás az első évfolyam számára:
BA, MA, osztatlan tanárképzés:
Szakirányú továbbképzések:

Szorgalmi időszak (15 hét):

2015. augusztus 25–29.
2015. szeptember 7-11.

2015. augusztus 31. – december 12.

Bejelentkezési időszak:
BA, MA, osztatlan tanár-, egyetemi és főiskolai
2015. augusztus 24. 9:00 – szeptember 1. 12:00
szintű, kiegészítő és doktori képzések:
Szakirányú továbbképzésekre újonnan, a
2015. szeptember 4. 9:00 – szeptember 10. 12:00
2015/2016. tanévre felvett hallgatóknak:
Tantárgyfelvételi időszak:
Új beiratkozók:
2015. augusztus 27. 9:00 – szeptember 3. 8:00
Nappali és levelező tagozatos képzések (új beiratkozók is)
szakos tárgyak:
2015. aug. 31. 9:00 – szept. 11. 14:00
szabadon választható+szakos tárgyak:
2015. szept. 3. 9:00 – szept. 11. 14:00
Esti tagozatos képzések (új beiratkozók is)
PhD képzés hallgatói:
2015. aug. 31. 9:00 – szept. 11. 14:00
Szakirányú továbbképzések hallgatói
szakos és szabadon választható tárgyak:
2015. szept. 4. 9:00 – szept. 18. 12:00
Nemzetközi program hallgatói:
2015. aug. 31. 12:00 – szept. 28. 12:00

Tanítási időszak:

2015. szeptember 7. – december 12.

Őszi szünet:
Dékáni szünet:
Szakdolgozat / diplomamunka leadási határidő

2015. október 23. – november 2.
2015. december 12.
2014. november 16.

3

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
Záróvizsga jelentkezés határideje

2015. december 1.

Vizsgaidőszak (6 hét):

2015. december 14. – 2016. január 30.

Vizsgajelentkezési időszak:
Nappali tagozatos képzések:
Esti és levelező tagozatos képzések, PhD, szakirányú továbbképzések:
Javítóvizsgahét:
Záróvizsga-időszak:

Év végi zárva tartás:
Diplomaátadó ünnepség:

2015. december 3. 7:00 – 2015. január 29. 12:00
2015. december 3. 7:00 – 2015. január 29. 12:00
2016. január 25– 30.
2016. január 18– 27.
2015. december 28 – 2016. január 3.
2016. február 20. (tervezet)

Levelező tagozatos alapszakos képzések időpontjai
2015/2016. tanév 1. félév
Kari szinten meghatározott órarendi időpontok
2015. 09. 11. péntek 14.15-18.15
2015. 09. 12. szombat
2015. 09. 18. péntek 14.15-18.15
2015. 09. 25. péntek 14.15-18.15
2015. 09. 26. szombat
2015. 10. 02. péntek 14.15-18.15
2015. 10. 16. péntek 14.15-18.15
2015. 10. 17. szombat
2015. 11. 06. péntek 14.15-18.15
2015. 11. 13. péntek 14.15-18.15
2015. 11. 14. szombat
2015. 12. 04. péntek 14.15-18.15
2015. 12. 05. szombat

Általános műveltséggel és hitélettel összefüggő kötelező tárgy
Kötelező oktatási nap
Általános filozófiatörténet
Bevezetés az irodalomtudományba
Kötelező oktatási nap
Bevezetés a nyelvtudományba
Könyvtárinformatika
Kötelező oktatási nap
Kommunikáció szóban (retorika)
Kötelező oktatási nap
Kötelező oktatási nap
Kötelező oktatási nap
Kötelező oktatási nap

Pénteki és szombati rendelkezésre álló oktatási napok:
2015. 09. 19. szombat
2015. 11. 07. szombat
2015. 10. 03. szombat
2015. 11. 20. péntek
2015. 10. 09. péntek
2015. 11. 21. szombat
2015. 10. 10. szombat
2015. 11. 27. péntek
2015. 10. 30. péntek
2015. 11. 28. szombat
2015. 10. 31. szombat
2015. 12. 11. péntek

Dékáni szünet/munkaszüneti nap/pihenőnap:
2015. 10. 23. péntek
2015. 12. 12. szombat

4

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
Ügyfélfogadási rendek
A Tanulmányi Osztály ügyfélfogadási ideje
Piliscsaba nappali tagozatos hallgatók:
kedden és csütörtökön
szerdán és pénteken

13.00 és 16.00 óra között
9.00 és 12.00 óra között

Esztergom:
kedd-szerda-csütörtök péntek

9.00 és 12.00 óra között

Budapest, Mikszáth tér 1., Sophianum, nappali tagozatos hallgatók:
kedden és csütörtökön
13.00 és 16.00 óra között
szerdán és pénteken
9.00 és 12.00 óra között
Budapest, Mikszáth tér 1., Sophianum levelező tagozatos és szakirányú továbbképzésben részt vevő
hallgatók:
csütörtökön
13.00 és 16.00 óra között
9.00 és 12.00 óra között, 13:00 és 16:00
pénteken
között
szombati napokon: 2015. szeptember 12., szeptember
8:30 és 13:00 óra között
26., október 17., november 14., december 5.
Budapest, Tárogató út 2-4. nappali tagozatos hallgatók:
kedd
szerda
csütörtök

9.30-12.00 és 13.00-15.00 óra között
9.30-12.00 és 13.00-15.00 óra között
9.30-12.00 és 13.00-15.00 óra között

A Nemzetközi Osztály ügyfélfogadása:
hétfő
kedd
szerda
csütörtök
péntek

zárva
13:00 és 16:00 között
9:00 és 12:00 között
13:00 és 16:00 között
Zárva

5

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK

2.

Információk a képzési rendszerről

A többciklusú képzési rendszer
2006 őszétől jelentős reformra került sor a magyar felsőoktatásban. Ennek lényege a többszintű (többciklusú) képzési rendszerre történő átállás, melynek elemei:
· Alapképzés (BA)
· Mesterképzés (MA)
· Doktori képzés (PhD)
A három, egymásra épülő képzési szintből álló rendszer kevesebb bemenetet és több átmeneti, illetve
kimeneti (végzési) lehetőséget teremt.
Alapképzés (BA)
Az első képzési szint az alapképzés, amely többnyire 6 féléves (egyes szakokon 7 vagy 8 féléves) és két
kimenete van: a munkaerőpiac vagy a mesterképzés. A képzés célja, hogy a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket adjon a végzés utáni elhelyezkedéshez, de egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújtson a tanulmányok mesterképzésben történő azonnali vagy későbbi (néhány éves munkavégzést követő) folytatásához, vagyis a mesterfokozat megszerzéséhez.
A képzés során biztosítható az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges általános ismeretek, készségek, képességek és a szakmai kompetenciák megszerzése.
Mesterképzés (MA)
A második szint, a mesterképzés megkezdése felvételi vizsgához van kötve, 4 féléves, kivéve az utoljára
a 2016/2017-es tanévben indítható mesterszakos tanárképzést, amely 5 féléves. Ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac illetve a doktori képzés. A többciklusú rendszerben lehetőség van arra,
hogy a hallgató mesterszinten más (hasonló) területen folytassa tanulmányait, mint ahol alapszakon
befejezte.
Doktori képzés (PhD)
A harmadik szint, a doktori képzés 6 féléves, megkezdése felvételi vizsgához van kötve. A doktori képzés az
adott intézményben akkreditált doktori iskolákban folyik. A hallgató a doktori tanulmányok befejezését igazoló abszolutórium kiállítását követően doktori szigorlatot tehet, majd benyújthatja doktori értekezését.
Az osztatlan tanárképzés rendszere
Az osztatlan tanárképzés 2013 őszétől kezdődően lép az utoljára 2016 őszén induló tanári mesterképzések
helyébe. Az osztatlan kétszakos, 4+1 vagy 5+1 éves képzési formára érettségi után jelentkezhetnek az érdeklődők, akik a képzés végén tanári mesterfokú képesítést kapnak. A képzés három alkotórésze a két választott
szak, valamint a mindenki számára azonos tanárképző pedagógiai-pszichológiai modul, amely az utolsó évben
kihelyezett, egyéves iskolai gyakorlattal zárul. Egyes szakok (magyar, történelem, angol, német,) esetében a
hallgatók a harmadik év végén választhatnak, hogy általános iskolai vagy középiskolai tanári diplomát kívánnak-e szerezni, és ennek megfelelően további két vagy három évig folytatják tanulmányaikat.
Kreditrendszer
A magyar felsőoktatásban a 2003/2004-es tanévtől minden intézményben kreditrendszerű képzés folyik. A
kredit a tanévben előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítésére fordítandó munkamennyiség mérőszáma.
Egy kredit átlagosan 30 hallgatói tanulmányi munkaórát igényel, egy szemeszter teljesítése átlagosan 30 kredittel egyenértékű. A tantárgy sikeres teljesítéséhez szükséges munkamennyiségbe a tantárgy előadásain és
gyakorlatain (kontaktórák) való aktív részvételen kívül beleértendő a hallgató egyéni (otthon, könyvtárban
stb.) végzett munkája és a vizsgára készülés is. A tárgyhoz rendelt kreditértéken túlmenően a hallgató a tárgy
eredményes teljesítésekor érdemjegyet is kap. (Az „Útmutató a kreditgyűjtéshez” c. fejezet részletesen tartalmazza a tudnivalókat.)

6

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
Útmutató a kreditgyűjtéshez
Ez az útmutató szeretné az újonnan belépett hallgatókat hasznos információkkal és tanácsokkal ellátni,
hogy zökkenőmentesen végezhessék tanulmányaikat, és a rendelkezésére álló idő alatt sikeresen összegyűjthessék a diploma megszerzéséhez szükséges tantárgyakat és tanulmányi pontokat.
Az alábbiakban leírtak elsősorban a hatályos Tanulmányi és vizsgaszabályzatra (TVSz) támaszkodnak. A
TVSz tartalmazza az egyetem általános tanulmányi szabályait és irányelveit, amelyek minden hallgatóra
és oktatóra vonatkozóan kötelezőek. Ha az alábbiakban valamilyen kifejezés jelentésével nincs tisztában,
keresse meg a TVSz-ben!
A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon folyó képzés alapelvei
A Karon a képzés tantárgyak teljesítéséből áll, amelyek meghatározott tanulmányi pontértékkel (kredit)
rendelkeznek. Az egyes tantárgyak tanulmányi pontban kifejezett értékét a szakos tanterv tartalmazza.
A szakos tanterv felsorolja a diploma megszerzéséhez szükséges kötelező vagy kötelezően választható
tantárgyakat, és megadja azt is, hogy ezeknek a tárgyaknak a teljesítését melyik félévre ajánlja. Ettől
azonban a hallgatónak jogában áll eltérni. Ezzel kapcsolatban két fontos megkötésre érdemes tekintettel
lennie:
a) Két egymást követő beiratkozott félév során legalább 30 kreditpont összegyűjtése kötelező. Amenynyiben ezt nem teljesíti, nem tudja befejezni tanulmányait államilag támogatott/állami ösztöndíjas képzésben.
b) A tantárgyak teljesítésének sorrendjét illetően az egyetlen kötöttség az előfeltételek rendszere. A
szakos tanterv minden tantárgy esetében feltünteti, hogy van-e előfeltétele, azaz milyen tantárgyak
korábbi teljesítése vagy egyidejű felvétele szükséges ahhoz, hogy a hallgató felvehesse az adott tantárgyat. Az előfeltételt egy korábbi félévben teljesíteni kell, tehát egy adott tantárgy és annak előfeltétele
nem vehető fel egyazon félévben, kivéve, ha azt a szakos tanterv kifejezetten lehetővé teszi (ezt „f” betű
jelzi a tárgylistában), vagy a Tanulmányi Bizottság a hallgató kérvényére és a szak egyetértésével arra
egyedi engedélyt ad (ilyen esetekben a két tantárgy egyazon félévben is felvehető). A kényszerrendezések célja, hogy biztosítsák az egyes tantárgyak sikeres elvégzéséhez szükséges – nyelvi vagy szakmai –
háttérismeret meglétét. Tanácsoljuk, hogy alaposan ismerkedjen meg a szakos tantárgylistával, hiszen
ennek ismeretében sokkal könnyebben tudja alakítani tanulmányai menetét.
A tantárgyak felvételére vonatkozóan könnyen követhető útmutatást nyújt a szakos mintatanterv,
amely félévekre lebontva tartalmazza azoknak a tantárgyaknak a felsorolását, amelyeket a szak az adott
félévben felvételre javasol. A mintatanterv segítséget ad a szak optimális elvégzéséhez. Követésének
előnye, hogy a szakos óra- és kreditterhelés így egyenletesen oszlik meg a félévek között, és a szak a
képzési idő alatt teljesíthető, amennyiben felvett tárgyait minden félévben sikerül teljesítenie.
A tantárgyak teljesítése
A félév során megszerezni kívánt tantárgyakat a félév elején, a tárgyfelvételi időszakban fel kell venni a
Neptun elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerben, beleértve az órátlan tantárgyakat (pl. nyelvi alapvizsga) is.
A félév elején felvett tantárgyak akkor minősülnek teljesítettnek, ha minimum elégséges jegyet szerez
belőle a hallgató. Ilyen esetben az elégtelennél jobb jeggyel teljesített tantárgy tanulmányi pontot (kreditpont) eredményez a szerzett jegy minőségétől függetlenül.
A félév során felvenni kívánt tantárgyakat az aktuális félév kurzuskínálatából választhatja ki.
A tantárgyak döntő többsége általában kétféle: előadás vagy szeminárium. Mindkét óratípus látogatása
a TVSz által előírtan kötelező, de fontos különbség, hogy az előadáson a hallgató többnyire passzív szerepet játszik, míg a szemináriumon elvárás a rendszeres készülés és az aktív részvétel. Az előadást vagy
szemináriumot tartó oktató a félév elején ismerteti az óralátogatás, illetve a kurzus teljesítésének követelményeit, beleértve a megengedett hiányzások számát. A TVSz értelmében a részvétel mind a szemináriumokon, mind az előadásokon kötelező. A szemináriumokról a hallgató – a szabályzat szerint - az
órák maximum 25%-áról hiányozhat. Az előadásokkal kapcsolatos hiányzási feltételeket a félév elején
az előadó határozza meg és ismerteti. Az oktató feladata az órák látogatását ellenőrizni, és a megengedettnél több hiányzás esetén nem adhat gyakorlati jegyet, illetve előadások esetén megtagadhatja az

7

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
aláírást a Neptunban, ami azt jelenti, hogy a hallgató nem vizsgázhat. Fontos megkötés azonban, hogy
előadás esetében az oktató csak akkor tagadhatja meg az aláírást, ha az előadásokon névsorolvasással
vagy katalógus segítségével ténylegesen ellenőrizte az óralátogatást, illetve ha a félév elején tájékoztatta
az előadás résztvevőit arról, hogy mennyi hiányzást engedélyez a félév során. Ilyenkor a hallgatónak nem
teljesített tárgya keletkezik, amelyeknek maximális számát a TVSz kari kiegészítése korlátozza. Emellett
egy adott tárgy egy másik tantárgynak az előfeltétele is lehet, tehát annak nem teljesítése komolyan
hátráltathatja tanulmányi előmenetelét. Kérjük, erre legyen tekintettel, és vegye komolyan óralátogatási
kötelezettségét!
Az előadások vizsgával (kollokvium) zárulnak; egy sikertelen kollokvium teljesítését ugyanabban a vizsgaidőszakban még egyszer megkísérelheti. Ha a kollokvium másodszorra sikerül, a tantárgyat teljesítette,
és az érte járó kreditpontokat megszerezte.
Elégtelen osztályzat
Ha szemináriumon elégtelent vagy kollokviumon második kísérletre is elégtelent kap, avagy egyáltalán
nem szerez jegyet, a tantárgyat nem teljesítette, és ha az adott tantárgy kötelező, azt egy későbbi félév
során újra fel kell vennie. Ezzel kapcsolatban néhány lényeges dolog:
•
Tanulmányi szempontból teljesen mindegy, hogy Ön elégtelent kapott egy adott tárgyból, vagy
nem szerzett belőle jegyet; a lényeg, hogy a tantárgyat nem teljesítette.
•
Egyazon tantárgyat legfeljebb háromszor lehet felvenni; ha harmadszorra sem sikerül teljesíteni, a
hallgatót kizárják a Karról.
•
Ha tanulmányai során elégtelenre teljesített vagy nem teljesített tantárgyainak összesített száma
eléri alapképzésben a tizenhatot, mesterképzésben a kilencet, kizárják a Karról.
A kreditrendszer előnyei és hátrányai
A kreditrendszer viszonylag nagy szabadságot ad a hallgatónak tanulmányai megtervezésében, vagyis a
hallgatót felnőtt embernek tekinti, aki képes maga megszervezni, összeállítani saját tanrendjét. A döntés
szabadsága azonban felelősséget is jelent, és körültekintő tervezést igényel.
Az előfeltételek mellett a szabad óraválasztás másik korlátja, hogy a szak nem feltétlenül hirdet meg
minden kötelező tantárgyat minden félévben. Az előadásokat jellemzően egy tanévben csak egyszer,
csak az őszi vagy csak a tavaszi félévben hirdetik meg, és a szemináriumok többségénél is ez a gyakorlat.
Éppen ezért ha nem veszi fel vagy nem sikerül teljesítenie, az akár két félévre megakaszthatja tanulmányi előmenetelét, amennyiben a hiányzó tantárgy egy másiknak az előfeltétele. Ezért is érdemes tájékozódni a tantárgylistában szereplő előfeltételekről az órák felvétele előtt!
Mivel az előadások nagycsoportos foglalkozások, egy adott félévben minden előadásnak csupán egy
időpontja van. Heti órarendje összeállítását ezért kezdje azzal, hogy kiválasztja az előadások közül azokat, amelyeket az adott félévben látogatni szeretne, és fix pontként írja fel ezek időpontját.
A szemináriumok felvételét korlátozza még az is, hogy az egy csoportba felvehető hallgatók száma véges
(általában 15 fő, de lehet kevesebb is), ezért ezek a kurzusok párhuzamosan több csoportban, egymástól
eltérő időpontban és különböző oktatók vezetésével zajlanak. Mivel a meghirdető intézet vagy tanszék
nem tudja pontosan előre, hány hallgató óhajtja majd felvenni az adott szemináriumot az adott félévben, előfordulhat, hogy többen szeretnének járni egy szemináriumra, mint ahányan beférnek az induló
csoportokba. Ilyenkor sajnos lesznek olyanok, akik lemaradnak a nekik legalkalmasabb szemináriumról
az adott félévben. Nagyon fontos, hogy tájékozódjon a párhuzamos csoportok időpontjáról, mert nem
biztos, hogy az Ön számára legalkalmasabb időpontban lesz az Ön számára hely! Ha netán egyik szemináriumi csoportba sem jut be, akkor forduljon a szakfelelőshöz, a szak titkárnőjéhez vagy az oktatásszervezőhöz, és kérje a csoportlétszámok emelését. Ám előállhat olyan helyzet is, hogy az adott tárgyról
lemarad, főleg, ha későn próbál jelentkezni rá. Ezzel a kellemetlen eshetőséggel érdemes számolni!
Korábban teljesített tantárgyat és megszerzett kreditpontot is beszámíttathat tanulmányai során. Ennek
feltétele, hogy a máshol elvégzett tantárgy és a Karon előírt tantárgy tartalma legalább 75%-ban megfeleljen egymásnak. Ennek igazolása az elismertetést igénylő hallgató feladata, magyarán szólva Önnek
kell beszereznie a másik intézménytől azokat a dokumentumokat, amelyek alapján a szakfelelős megítélheti, hogy a két tantárgy tartalma valóban kellően fedi egymást. Ezeket a dokumentumokat először

8

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
az adott szak vezetőjének vagy illetékes oktatójának kell megmutatnia, majd – amennyiben ők támogatják az adott tantárgy elismerését – kreditátviteli kérvényt kell benyújtania a Kreditátviteli Bizottsághoz.
Fontos tudnivaló, hogy a Kreditátviteli Bizottság jellemzően csak félévente kétszer, a tantárgyfelvétel
hetében és a félév 5-6. hetében ülésezik, esetleges ilyen tárgyú kérvényét tehát érdemes a félév elején,
vagy akár még az előző félév vizsgaidőszakában előkészítenie és benyújtania!
Összefoglalva tehát: a kreditrendszer nagy szabadságot ad tanulmányai megtervezésében, de ez a rendszer sem jelent végtelen szabadságot, és könnyű abba a hibába esni, hogy túl könnyedén fogja fel feladatait, a (kevés számú) korlátozásra nem figyel oda, nem tervez előre, és ez igen kellemetlen következményekkel járhat. Reméljük, hogy ezzel a tájékoztatóval áttekinthetőbbé tettük az új rendszert, és sikerült felhívnunk a figyelmét a gyakoribb buktatókra! Nem győzzük ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a szakos követelményrendszer (tanterv) és a TVSz alapos ismeretével számos probléma megelőzhető. Ha
pedig bármilyen kérdése, gondja van, forduljon bizalommal az intézetek oktatóihoz.
Gyakran ismételt kérdések (GYIK) – tanulmányi ügyekről
ALAPFOGALMAK
Mi az a TVSz?
A rövidítés jelentése Tanulmányi és vizsgaszabályzat. Ez a dokumentum tartalmazza a PPKE BTK hallgatóinak tanulmányait szabályozó előírásokat, a hallgatók jogait és kötelességeit. A pontos szöveg a PPKE
BTK honlapján megtalálható. Érdemes elolvasnia vagy legalábbis megismerkednie vele, mert a szabályok
nem ismerete nem mentesít az esetleges hátrányos következmények alól! A GYIK-ben szereplő legtöbb
információ a TVSz pontjain alapul.
Miből áll egy egyetemi félév?
Az egyetemi oktatás félévekre tagolódik. Minden félévnek két része van: a szorgalmi időszak, amely
nagyjából 15 hét hosszú, és a vizsgaidőszak, amely 6 hét hosszú. A szorgalmi időszakban előadásokat és
szemináriumi órákat látogat, míg a vizsgaidőszakban vizsgázik. A szorgalmi időszak első hete az úgynevezett regisztrációs hét, amikor tanórák még nincsenek, hanem a diákok a félévi kurzusaikat veszik fel, és a
félévkezdéssel kapcsolatos teendőiket intézik.
Mi az az előadás?
Az előadás általában nagycsoportos tanóra, amely egy kollokviummal vagy más vizsgával záruló tantárgyhoz kapcsolódik. Lényege, hogy a szorgalmi időszakban elsősorban az oktató közöl ismereteket a
diákokkal, míg a diákok az előadáson passzív szerepet játszanak, tehát figyelnek és jegyzetelnek, esetleg
kérdeznek, de tudásukról nem kell számot adniuk. Az előadások anyagát (valamint a vizsgára előírt más
követelményeket) a vizsgán kérik majd számon. Ez alól kivételt képezhet egy zárthelyi dolgozat (zh),
amelynek keretében a szorgalmi időszak során egyszer vagy kétszer az oktató számon kérheti az előadás
anyagát a hallgatóktól. A zh-k eredménye beleszámíthat a vizsgajegybe, de a zh nem lehet a vizsgára
bocsátás előfeltétele, tehát a sikertelen zh esetén is joga van a hallgatónak vizsgát tennie. Az oktatónak
a félév első előadásán ismertetni kell a követelményeket, beleértve az esetleges zh-k időpontját és a
hiányzások megengedett számát, amennyiben az oktató az előadás látogatását ellenőrzi. Az előadás
rendszeres látogatását az oktató a szorgalmi időszak végén ún. aláírással igazolja (ez a Neptunban kerül
bejegyzésre), ami a vizsgára bocsátás előfeltétele.
Mi az a szeminárium?
A szeminárium kiscsoportos (általában 10–20 fős) tanóra, amely egy gyakorlati tantárgyhoz kapcsolódik.
Lényege, hogy az oktató elvárja a hallgatóktól a hétről hétre történő rendszeres készülést és az órákon
való aktív részvételt. A szemináriumokra a hallgatók házi feladatokat kapnak, beszámolókat készítenek,
esszéket, házi dolgozatokat írnak, valamint zh-kon is számot adhatnak tudásukról. A szeminárium gyakorlati jeggyel zárul, amelyet az oktatónak a vizsgaidőszak első hetének végéig meg kell adnia és be kell
jegyeznie a Neptunba. A szemináriumon az oktatónak kötelessége ellenőrizni a rendszeres óralátogatást,

9

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
és amennyiben a hallgató a teljes félévi óraszám 25%-ánál több alkalommal hiányzott, a szemináriumot
nem teljesítettnek kell minősíteni, ami a Neptunban úgy jelenik meg, hogy a hallgató nem kap aláírást a
szemináriumi kurzusán.
Mi az az előfeltétel?
Az egyetemi képzés során a diákok szabadon dönthetik el, hogy milyen sorrendben veszik fel a tantárgyaikat, nincs tehát kötelező, előírt féléves órarendje senkinek, csupán ajánlott mintatanterve. Ennek a
szabadságnak egyetlen korlátja van, az ún. kényszerrendezések, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos tantárgy vagy tantárgycsoport (képzési szakasz) csak akkor vehető fel (kezdhető meg) és végezhető el, ha
egy másik tantárgyat (az ún. előfeltételt) már teljesítette. Az előfeltételeket az indokolja, hogy az egymásra épülő tantárgyak esetében az előfeltétel elvégzése nélkül nehéz vagy akár lehetetlen a magasabb
szintű tantárgy elvégzése. Az előfeltételek meglétét a Neptun ellenőrzi, és nem engedi olyan tantárgyak
felvételét, amelyekből nem rendelkezik a megfelelő előfeltétellel. Kivételes esetben a Tanulmányi Bizottság (TB) – az illetékes szakvezető előzetes jóváhagyásával – engedélyezheti egyes tantárgyak felvételét úgy, hogy a hallgató nem rendelkezik a szükséges előfeltétellel. Ilyen esetben TB-kérvényt kell benyújtania.
Mi az a nem teljesített tantárgy?
Lásd Tantárgyak teljesítése
Mi az a passzív félév?
Lásd Passzív félév
Mi az a CV kurzus?
Lásd Vizsgázás
Mi az a minor?
Lásd Minorok, specializációk
Mi az a specializáció?
Lásd Minorok, specializációk
Mi az az abszolutórium?
Lásd Szakdolgozat, záróvizsga
ÁLTALÁNOSAN KÖTELEZŐ TÁRGYAK
Hány általánosan kötelező tantárgyat kell elvégeznem?
Nappali alapképzésben résztvevő hallgatók számára kötelező tárgyak:
 BBNSF00100 Általános filozófiatörténet
 BBNSF81800 Bevezetés a katolikus hit rendszerébe
 BBNSF82000 Bibliaismeret II. (Újszövetség)
 HXXOSO0020AX A holokauszt és emlékezete
Levelező alapképzésben résztvevő hallgatók számára kötelező tárgyak:
 BBLSF00100 Általános filozófiatörténet
 BBLSF81600 Bevezetés a katolikus hit rendszerébe
 BBLSF81800 Bibliaismeret II. (Újszövetség)
 HXXOSO0020AX A holokauszt és emlékezete
Melyek a latinigényes szakok?
Latinigényes szakok alapképzésben: romanisztika és történelem.

10

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
Latinigényes szakok osztatlan tanárképzésben: francia nyelv és kultúra tanára, olasz nyelv és kultúra
tanára, történelem és állampolgári ismeretek tanára – középiskolai tanári kimenet.
Ezeknél a szakoknál a tárgylista tartalmazza a kötelező latin nyelvórákat.
Hány nyelvvizsgát kell szereznem az oklevél kiállításához?
A nyelvvizsga követelményeket az egyes szakok képzési és kimeneti követelményei határozzák meg.
KEDVEZMÉNYES TANULMÁNYI REND
Hogyan kérvényezhetek egyéni tanulmányi vagy vizsgarendet?
Ilyet ne kérvényezzen, mert mindenkinek egyéni tanulmányi rendje van, amit saját maga állít össze, vagyis nincs kötött tanulmányi rend. Amire gondol, az a kedvezményes tanulmányi rend, ami általában két
dolgot jelenthet: a kötelező óralátogatás alóli felmentést, illetve a tantárgyak teljesítésének előbbre
hozását vagy későbbre halasztását, tehát a gyakorlati jegyek későbbi, a vizsgajegyeknek a vizsgaidőszakon kívüli (korábbi vagy későbbi) megszerzését. Ezt a kedvezményt a TB csak kivételes esetben, komoly
indokok megléte esetében és csakis egy-egy félévre engedélyezi. Méltányolható indok mindenekelőtt a
külföldi ösztöndíjas tanulmányok, pl. ERASMUS vagy más olyan csereprogram, ahol az anyaintézmény
aktív hallgatójának kell lennie – erre az esetre a TVSz kari kiegészítése értelmében TB-engedély nélkül is
jár a külföldi intézményben eltöltendő félév idejére az óralátogatás alóli felmentés. Ezenkívül indok lehet
a családi illetve szociális helyzetben bekövetkezett drasztikus változás. Mindkét esetben megfelelő dokumentumokkal (pl. ösztöndíj hossza, fogadó intézmény, illetve orvosi igazolás, munkahelyi igazolás,
stb.) kell a kérvénye megalapozottságát igazolnia.
Munkára való tekintettel, illetve ha dolgozni szeretnék, kaphatok-e kedvezményes tanulmányi vagy vizsgarendet vagy óralátogatás alóli felmentést?
Nem. Önmagában az a tény, hogy nappali tagozatos egyetemistaként a tanulás mellett rendszeresen
dolgozik, még nem jogosítja fel kedvezményes tanulmányi rendre, amennyiben egyéb méltányolható
indok nem merül fel, hiszen ez a diákok jelentős részéről elmondható! Kizárólag szociális körülményei
vagy egészségi állapota hirtelen és súlyos változása indokolhat ilyen felmentést.
Párhuzamos képzésre való tekintettel kérhetek-e kedvezményes tanulmányi vagy vizsgarendet vagy óralátogatás alóli felmentést?
Nem.
Mit jelent az, hogy áthallgatok másik szakra?
Más szakról érdeklődésképpen felvesz tantárgyakat. A PPKE BTK jelenleg érvényben lévő szabályai nem
korlátozzák azt, hogy a hallgató tanulmányai során mekkora kreditmennyiséget vehet fel térítésmentesen, tehát anyagi lehetőségei nem akadályozzák meg, hogy a szakos kötelezőkön túl egyéb tárgyakat is
elvégezzen.
Be kell-e jelenteni valahol, hogy áthallgatok másik szakra?
Nem kell bejelenteni! Egyszerűen csak felveszi az órákat a Neptunon keresztül a szabadon választható
tárgyak tárgyfelvételi időszakában.
Mikor és hogyan válthatok szakot?
A szakváltás az alapképzésben az alapszak váltását jelenti. Ha egy hallgató alapképzésben az alapszakján
kívüli szak minor képzését (vagy minor szak hiánya esetén a felvenni kívánt szak 50 kreditnyi tárgyát)
elvégezte, kérelmére a dékán engedélyezheti az alapszak váltását.

11

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
KIZÁRÁS, DÉKÁNI MÉLTÁNYOSSÁG
Mikor szűnik meg a hallgatói jogviszonyom, mikor kérhetek dékáni méltányosságot?
Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, 26. §
(1) Megszűnik a hallgatói jogviszony,
a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, amennyiben az Egyetem
más szakán nem folytat tanulmányokat,
b) ha a hallgató írásban bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján,
c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait állami (rész)ösztöndíjas képzésben, és önköltséges
képzésben nem kívánja azt folytatni, amennyiben az Egyetem más szakán nem folytat tanulmányokat,
d) az adott képzési ciklust, illetve az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó
napján, amennyiben a hallgató az intézmény más szakán nem folytat tanulmányokat,
e) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor a hallgató eredménytelen
felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában
hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,
f) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján,
(2) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonyának két féléves egybefüggő szünetelését követően, a
szükséges dékáni engedély hiányában nem jelentkezik be aktív félévre, vagy a jelen szabályzat rendelkezései értelmében passzív félévre kényszerül, úgy hallgatói jogviszonya a bejelentkezési határidő
utolsó napját követő munkanapon megszüntetésre kerül. A Tanulmányi Osztály a két félév egybefüggő szünetelés esetén a második félév szorgalmi időszakának utolsó napjáig írásban − Neptun-üzenet
formájában − felszólítja a hallgatót tanulmányainak folytatására, és tájékoztatja az ennek elmulasztása esetén beálló jogkövetkezményekről.
(3) Amennyiben a hallgató valamely szakon két egymást követő félévben nem folytatja tanulmányait,
úgy vele szemben a (3) szerinti eljárást kell lefolytatni azzal az eltéréssel, hogy amennyiben más szakon tanulmányokat jogosult folytatni, úgy hallgatói jogviszonya nem szűnik meg, csak az adott szakon
nem folytathat a későbbiekben tanulmányokat.
(4) Amennyiben a hallgató írásban bejelenti, hogy valamely szakon a továbbiakban nem kíván tanulmányokat folytatni, vagy az adott szak vonatkozásában más felsőoktatási intézmény átvette, illetve
az adott szakon állami (rész)ösztöndíjas képzésben tanulmányait nem folytathatja és bejelenti, hogy
önköltséges képzésben azt nem kívánja folytatni, ugyanakkor az Egyetem más szakán jogosult tanulmányokat folytatni, úgy hallgatói jogviszonya nem szűnik meg, de a továbbiakban nem folytathat
tanulmányokat azon a szakon, amelyre a bejelentése, átvétele, illetve az önköltséges képzési forma
elutasítása vonatkozott.
(5) A hallgató tanulmányi előmenetellel kapcsolatos kötelezettség nem teljesítése miatt az adott szakon nem folytathatja tanulmányait, amennyiben
a) az első bejelentkezést követő második aktív féléve vizsgaidőszakának végéig nem szerez meg legalább 30 kreditet,
b) harmadszori felvételre sem tudott teljesíteni egy tantárgyat. Amennyiben a hallgató más szakon
tanulmányok folyta tására nem jogosult, úgy ez a hallgatói jogviszonyának egyidejű megszüntetését
jelenti.
(6) Az egyes Karok jelen szabályzathoz fűzött kiegészítő rendelkezéseikben meghatározhatnak a tanulmányi előmenetellel kapcsolatos további kötelezettségeket, amelyek elmulasztása esetén a hallgató az adott szakon nem folytathatja tanulmányait (elbocsátási okok). Amennyiben a hallgató más
szakon tanulmányok folytatására nem jogosult, úgy ez a hallgatói jogviszonyának egyidejű megszüntetését jelenti.
(7) A tanulmányi előmeneteli kötelezettség nem teljesítése miatt a hallgatóval szemben csak akkor
lehet szankciót alkalmazni, ha a hallgatót írásban felszólították kötelezettsége megfelelő határidőben
történő teljesítésére, és tájékoztatták mulasztása jogkövetkezményeiről.

12

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
KÜLFÖLDI TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJ
Mit tegyek, ha Erasmus vagy más hasonló külföldi ösztöndíjat kaptam?
Olvassa el a TVSz Kari kiegészítő rendelkezéseinek 21. §-át, amely részletesen szabályozza a külföldi tanulmányi ösztöndíjasok jogait. Egy jó tanács: saját érdekében minél kevesebb tantárgyat vegyen fel itthon a Karon! Így jóval könnyebb lesz ezekből utólag jegyeket szerezni, és nem vonja el a figyelmét és az
energiáit a kinti tanulmányaitól.
Erasmus vagy egyéb ösztöndíjjal külföldi tanulmányokat folytatok. Hogyan tudom a külföldön hallgatott
tárgyaimat itthon elfogadtatni?
Olvassa el a TVSz Kari kiegészítő rendelkezéseinek 21. §-át, amely részletesen szabályozza a külföldi tanulmányi ösztöndíjasok jogait. Alapvetően két lehetősége van: vagy előzetesen (tehát még kiutazás
előtt!) tájékozódik a szak vezetőjénél, vagy más illetékes oktatónál arról, hogy milyen külföldön felvett
kurzusokat melyik szakos tantárgy megfelelőjeként tudnak elismerni. Ez esetben a legegyszerűbb az
itthoni megfelelő órákat felvenni, majd a kint szerzett osztályzatot annak érdemjegyeként az illetékes
oktatóval beíratni. Arra is lehetősége van (a tavaszi félévben április 15-ig, az őszi félévben november 15ig), hogy a Kreditátviteli Bizottság előzetes állásfoglalását kérje a külföldi felsőoktatási intézményben
meghirdetett tárgyak elismerése tárgyában – a Kreditátviteli Bizottság előzetes pozitív állásfoglalása
esetén a kreditátviteli eljárás mellőzhető. Ha ezt elmulasztotta, hazatérése után a Kreditátvételi Bizottsághoz fordulhat a kint teljesített tárgyak elismertetése érdekében.

MINOROK, SPECIALIZÁCIÓK
Mi az a specializáció?
A specializáció egy alap-, vagy mesterszakon belül olyan, önálló végzettséget/szakképzettséget nem
eredményező képzési program, amelynek teljesítése bekerül a hallgató diplomájának záradékába. Ilyen
specializáció pl. a szabad bölcsészet alapszakon belül a filozófia, az esztétika, vagy a művészettörténet
specializáció, a magyar nyelv és irodalom alapszakon belül a nyelvtechnológia specializáció, vagy a digitális bölcsészet mesterszakon belül a számítógépes nyelvészet, vagy a digitális kultúra specializáció. A
specializációkat az alapképzésben a hallgatók az alapszakra történt felvételüket követően tudják felvenni, és szakonként változó, hogy kell-e az adott specializációra hivatalosan jelentkezniük. A mesterképzésben a beiratkozáskor, vagy legkésőbb az 1. félév végéig kell minden hallgatónak regisztrálnia a számára legszimpatikusabb specializációra.
Mi az a minor program?
A minor program csak alapképzésben létezik. Ez egy 50 kreditből álló képzési csomag, amelyet a legtöbb
bölcsész alapszak meghirdet más alapszakos hallgatók számára. A minor programok követelménye a
rendszerint 120 kreditből álló bölcsész alapszakok valamivel kevesebb, mint a fele. Bármely más bölcsész
alapszakos hallgató számára szabadon választhatók. A társadalomtudományi alapszakok 180 kreditesek,
ezért ezen szakok hallgatói számára a minor program csak pluszként választható, viszont egyes társadalomtudományi szakok hirdetnek minor programokat érdeklődő bölcsészek számára is. A minor program
elvégzése révén a hallgató jelentkezhet a saját alapszakjától eltérő mesterszakokra is. A minor programokra minden tavaszi félév elején, a tárgyfelvétel lezárulta utáni héten lehet jelentkezni a Neptunon
keresztül.
Mi az a fakultatív modul?
A fakultatív modul (2014 előtti elnevezése: specializáció) olyan szabadon választható képzési csomag,
amelyet az egyes szakok saját alapszakos hallgatóik számára, vagy a Kar összes hallgatója számára hirdetnek meg. A szakos fakultatív modulok általában egy szűkebb szakterületen való alaposabb elmélyülést szolgálják. Ha fel akar venni egy fakultatív modult, akkor gondolja végig azt is, hogy akar-e minort

13

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
végezni, a kétfajta szabadon választható képzési elem ugyanis együtt már jelentősen meghaladhatja a
diplomához szükséges kreditmennyiséget, és meghosszabbíthatja tanulmányai idejét.
Mi a jobb nekem: egy másik szak minor programja, vagy a saját szakom fakultatív modulja?
Ezt kizárólag Ön tudja eldönteni. Egy másik szak minor programját elkezdeni mindenekelőtt akkor érdemes, ha az adott szak komolyan érdekli, illetve ha rendelkezik a minor program elvégzéséhez szükséges
előképzettséggel (pl. nyelvtudás). A minor program 50 kredit értékű, elvégzése a fő szakkal együtt csaknem teljes egészében kiadja a BA-diploma megszerzéséhez szükséges 180 kreditet.
Ha azonban nincs olyan szak a sajátja mellett, amely iránt komolyan érdeklődne, akkor talán érdemesebb a saját szakja (egy vagy több, 25 vagy 50 kredit értékű) fakultatív modulját választania, melyek segítségével elmélyítheti tudását és további készségeket szerezhet.
PASSZÍV FÉLÉV
Mi az a passzív félév?
Ha felvették a Karra és beiratkozott, akkor hallgatói jogviszonya jött létre. Ettől kezdve a diplomaszerzésig, vagy a Karról való elbocsátásig a PPKE BTK hallgatója. Ez azonban nem jelenti azt, hogy feltétlenül
minden félévben látogatnia is kell az egyetemet. Ha egy adott félévben nem akar az egyetemre járni,
akkor megteheti, hogy a regisztrációs időszakban nem jelentkezik be arra a félévre. Ekkor az adott féléve
passzív lesz, amikor tantárgyakat nem vehet fel, és semmilyen egyetemi juttatásban nem részesül.
Hányszor és milyen sokáig szüneteltethetem a tanulmányaimat?
Egymás után maximum két passzív féléve lehet, ha utána nem jelentkezik be egy aktív félévre, hallgatói
jogviszonya megszűnik, azaz kizárják a Karról. Egy lezárt aktív félév után azonban újra kihagyhat maximum két félévet, és ezt akár többször is megismételheti, erre nincsen felső határ, vagy korlátozás.
Ha passzív félévem van, érvényes a diákigazolványom?
Nem.
Lehet egy megkezdett félévet utólag érvényteleníteni?
Ha egy féléve valamilyen okból nagyon rosszul sikerült, akkor a TVSz két lehetőséget ad a súlyos tanulmányi következmények enyhítésére. Egyfelől lehetővé teszi a félév utólagos érvénytelenítését, amenynyiben valamilyen előre nem látható, önhibán kívüli akadályoztatás (pl. baleset, elhúzódó betegség,
családi tragédia stb.) miatt nem volt módja az órákat látogatni, illetve a vizsgákat teljesíteni. Ilyen esetben a dékánhoz fordulhat hivatalos levélben írt kérvénnyel, amelyhez az akadályoztatást megfelelő hivatalos dokumentumok (orvosi igazolás, kórházi zárójelentés, halotti bizonyítvány stb.) segítségével kell
igazolnia. A dékán pozitív döntése esetén a féléve passzív lesz.
A másik eset az, amikor efféle előre nem látható indokra nem tud hivatkozni, mégis nagyon rosszul teljesített az adott félévben. Ha az utóbbi eset áll fenn, akkor a szorgalmi időszak végéig kérheti a TO-n mentesítését a tanulmányi kötelezettségek teljesítése alól. Ennek az a hátránya, hogy a féléve aktív marad,
ezáltal egy államilag finanszírozott / állami ösztöndíjas félévtől esik el (avagy kárba vész a befizetett önköltség), előnye viszont, hogy megmenekül a teljesítetlen tantárgyak hátrányos következményeitől. Fontos tudni továbbá, hogy a mentesítést – amennyiben előre nem látható, önhibán kívüli ok nem merült
fel – tanulmányai során csak egyetlen alkalommal kérheti, továbbá, hogy a mentesítés során minden
tantárgyát törlik, tehát nemcsak a teljesítetleneket, hanem az esetleg sikeresen teljesítetteket is, mintha
abban a félévben eleve nem járt volna egyetemre. A tárgyak utólagos törlésére a szorgalmi időszak végét követően már csak a dékán adhat engedélyt, tehát ez esetben itt is a dékáni kérvény a megfelelő út.

14

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
SZAKDOLGOZAT, ZÁRÓVIZSGA
Mi az az abszolutórium?
Az abszolutórium bejegyzése akkor lehetséges, ha a hallgató összes tanulmányi kötelezettségének eleget
tett a Karon, azaz megszerezte a diplomához szükséges kreditmennyiséget (leszámítva a szakdolgozatért
járó krediteket), elvégezte az összes kötelezően előírt szakos és nem szakos kurzust, letette az összes
előírt vizsgát, kivéve a nyelvvizsgát, és teljesítette az előírt szakmai gyakorlatot. Az abszolutóriumot a
Tanulmányi Osztály állítja ki. Az abszolutórium megszerzése után a hallgató több kurzust nem vehet fel a
Karon, azaz nem lehet több aktív féléve, viszont a továbbiakban sem tandíjat, sem egyéb költségtérítést/önköltséget nem fizet (leszámítva a hallgatói jogviszonyon kívüli záróvizsgára jelentkezés esetleges
díját).
Az abszolutórium megszerzése után mennyi idő áll rendelkezésemre, hogy megírjam és benyújtsam a
szakdolgozatomat?
Az abszolutórium megszerzése után a hallgató az adott szakon már aktív félévet nem kezdhet. A szakdolgozat azonban passzív jogviszonyban is benyújtható, és annak elégtelennél jobb jeggyel való értékelése után mehet záróvizsgázni. Záróvizsgát az abszolutórium bejegyzésétől számított öt éven belül tehet.
Állami ösztöndíjas hallgatók a képzési idő másfélszeresén belül kötelesek megszerezni az oklevelet.
Amennyiben nem szerzik meg, az állami ösztöndíj bizonyos százalékát vissza kell fizetni, melynek aktuális
részleteiről az OH hivatalos honlapján tájékozódhatnak.
Mi a szakdolgozat leadásának határideje?
Minden őszi félévben november 15-ig, és minden tavaszi félévben április 15-ig kell benyújtani a szakdolgozatokat a TO-n. Ez a határidő teljesen szigorúan értelmezendő, vagyis ha valaki eddig a napig nem
nyújtja be szakdolgozatát, akkor az adott félévben nem bocsátható záróvizsgára, szakzárása tehát legkevesebb egy félévet késni fog.
Melyek a záróvizsgára bocsátás feltételei?
Abszolutórium megszerzése, valamint egy elégtelennél jobb jeggyel elbírált szakdolgozat.
TANTÁRGYAK TELJESÍTÉSE
Mit jelent egy tantárgy teljesítése?
Egy tantárgyat akkor teljesít, ha elégtelennél jobb jegyet szerez belőle. A szemináriumok és gyakorlatok
esetében a gyakorlati jegyet a szorgalmi időszak végéig kell megszereznie, a kollokviumok és szigorlatok
esetében a jegyet a vizsga sikeres letételével szerezheti meg.
Mi az a nem teljesített tantárgy?
Egy adott félévben felvett tantárgy, amelyet elégtelen, vagy nem felelt meg minősítéssel zárt, illetőleg
meg sem kísérelt teljesíteni. A nem teljesített tantárgyak számának van egy felső határa, továbbá a korrigált kreditindexet (ösztöndíjátlagot) is rontja.
A tárgyak követelményeit, a kötelezettségeket (hiányzások stb.) ki, vagy mi határozza meg?
Az egyes tantárgyak pontos követelményeit az adott oktató határozza meg (természetesen a szakos
képzési követelményekkel és a szakvezető előírásaival összhangban). Az oktató kötelessége az első tanórán ismertetni az összes követelményt, beleértve a kötelező olvasmányokat, a számonkérések számát
és időpontját, a hiányzások megengedett számát (ami szemináriumok esetében az összes alkalom 25%a), és kurzus teljesítésének egyéb feltételeit. Ha nem tesz eleget a tanár által szabott követelményeknek,
akkor a tantárgy nem teljesített lesz.

15

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
Hiányozhatok-e előadásokról, szemináriumokról?
A foglalkozásokon a részvétel kötelező, de a tárgy oktatója határozza meg a hiányzásokkal kapcsolatos
szabályokat a szemeszter elején kiadott írásos tárgyleírásban. Előadások esetében az előadó dönti el,
milyen módon ellenőrzi az előadások rendszeres látogatását, illetve mennyi hiányzást engedélyez. A
szemináriumokon a jelenlétet a szemináriumvezető ellenőrzi, és a hiányzásokat dokumentálja. Az órák
25%-át (ez heti egy alkalom esetén 3 alkalmat jelent egy félévben) meghaladó hiányzás esetén az oktató
köteles nem teljesített tantárgyként elkönyvelni a hallgató teljesítményét.
Mit kell csinálnom, ha félév közben félbehagyok egy előadást, vagy szemináriumot?
Semmit. Szemináriumok esetében udvariasságból illik közölni az oktatóval, hogy a továbbiakban nem
fogja látogatni az órákat, de nem kell tőle engedélyt kérni hozzá. A szemináriumi oktató a Neptunban
jelezni fogja, hogy a szemináriumot nem teljesítette. Előadás esetében, ha nem iratkozik fel egyetlen
vizsgaidőpontra sem, akkor automatikusan nem teljesített tantárgya keletkezik.
Ha egy szemináriumról önhibámon kívül (betegség, közlekedési nehézségek, baleset, stb.) miatt hiányoztam, hozzak erről igazolást?
Kérjük, ne hozzon! Az egyetemi oktatásban nem létezik az „igazolt” és az „igazolatlan” hiányzás fogalma.
Ön felnőtt, felelős személy, éppen ezért az Ön szabad belátására bízzuk, hogy egy félévben hány szemináriumi foglalkozást mulaszt el. Az oktató szempontjából merőben közömbös, hogy Ön elaludt, lekéste a
buszát, vagy a vonatát, ebédelt, tanult, randevúzott, vagy történetesen beteg volt: a lényeg, hogy nem
volt jelen, tehát nem vehetett részt a közös munkában. A TVSz kari kiegészítése értelmében Ön egy félév
során gyakorlatok esetében az összes időpont 25%-át mulaszthatja el további következmények nélkül: ez
heti egy órás kurzus esetében félévente 3 lehetőség. Saját érdekében azt tanácsoljuk, hogy ne éljen viszsza ezzel a nagyvonalúsággal, és ne használja ki összes lehetőségét, hiszen bármikor előállhat egy olyan
helyzet, amikor valóban önhibáján kívül kénytelen mulasztani, ám ha ezt megelőzően már több alkalmat
elhasznált, akkor már a tanárnak jogában áll megtagadni Öntől a gyakorlati jegyet. Az előadáson ugyancsak az oktató jogában áll a látogatást ellenőrizni, pl. katalógussal, vagy más módon, és az előadás rendszeres elmulasztásának ugyancsak lehetnek következményei.
Mit tegyek akkor, ha súlyos betegség miatt több hétre kiesek az egyetemi munkából?
Ez elsősorban a kihagyás hosszától függ. Ha három-négy hétig, vagy akár hosszabb ideig betegeskedik,
akkor nem tudja megszerezni gyakorlati jegyeit, tehát a féléve gyakorlatilag kárba veszik. Ilyen esetekben a TVSz lehetővé teszi a félév utólagos érvénytelenítését, vagy a tárgyak utólagos törlését (lásd Paszszív félév). Egy-két hetes kihagyás esetében minden bizonnyal képes lesz befejezni a szemináriumait:
szükség esetén forduljon tanáraihoz, kérjen tőlük segítséget, tanácsot, javítási lehetőséget.
Mennyi nem teljesített tantárgyam lehet?
A nem teljesített tantárgyak (ide beleszámítanak az elégtelenre végzett tárgyak és a félbehagyott szemináriumok, előadások illetve meg nem kísérelt vizsgák is) maximális száma alapképzésben 15, mesterképzésben 8, osztatlan tanárképzésben 24 lehet. Ha begyűjti a 16. avagy a 9. avagy a 25. nem teljesített
tárgyat, akkor dékáni méltányosságért kell folyamodnia, különben kizárják a Karról.
Mit tehetek, ha váratlanul katasztrofálisan alakult a félévem, és előreláthatólag egy csomó tárgyat nem
tudok teljesíteni?
Lásd: Lehet egy megkezdett félévet utólag érvényteleníteni?
Mi történik akkor, ha 180 kreditnél többet szeretnék elvégezni az alapképzés során?
A hatályos jogszabályok szerint az államilag finanszírozott / állami ösztöndíjas hallgatók a diplomaszerzéshez szükséges kreditmennyiséget maximum 10%-kal léphetik túl, ezen felül az intézmény kredittúllépési díjat kérhet a felvett kreditek után. 2010 őszétől azonban a PPKE BTK-n nincs kredittúlépési díj, tehát ez nem akadályozza Önt abban, hogy 180 kreditnél akár lényegesen többet teljesítsen alapképzési
jogviszonya keretében.

16

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
Mit tehetek, ha rossz lett a szemináriumi jegyem?
Semmit. Az elégtelennél jobb gyakorlati jegyet nem lehet kijavítani, mert ugyanazt a szemináriumot nem
veheti fel még egyszer, ha már elégtelennél jobb jegyet szerzett belőle.
Ha egy kettesért már megkapom az összes kreditpontot, mi haszna van jobb jegyet szerezni?
A kreditpont valóban minden elégtelennél jobb jeggyel teljesített tantárgy után jár, de azért mégsem
mindegy, milyen osztályzatokat szerez a félév során. A féléves tanulmányi átlag a tanulmányi ösztöndíj
elosztásának az alapja, valamint külföldi tanulmányok és egyéb megpályázható lehetőségek esetében a
döntéshozók egyik fontos szempontja.
Úgy érzem, a szakos órák java része nagyon nehéz a számomra. Mi tegyek?
Ha a szakos órák komoly problémákat jelentenek, elsőként mindenképpen szakos tanáraihoz forduljon,
tőlük kérjen tanácsot. Mivel az ő szakterületükről van szó, minden bizonnyal meg tudják mondani, milyen pluszmunkára lenne szükség ahhoz, hogy fel tudjon zárkózni a csoport többi tagjához. Ha azonban
problémái súlyosak, fontolja meg a félévhalasztás lehetőségét. Bár így tanulmányai késedelmet szenvednek, ám az így nyert időt felhasználhatja arra, hogy javítsa felkészültségét. Higgye el, egy kis időveszteség sokkal kisebb rossz, mintha egy sikertelen alapvizsga, vagy a túl sok sikertelen tantárgy miatt búcsút kell mondania a szaknak! Ha úgy érzi, hogy a szakos tantárgyak döntő többsége nem érdekli, nyűgnek érzi ezek teljesítését, akkor félő, hogy rosszul választotta meg a szakját.
TANULMÁNYI BIZOTTSÁG (TB)
Ha tanulmányi problémám van, kihez fordulhatok?
A tanulmányi ügyek adminisztrációját a Tanulmányi Osztály (TO) végzi. Minden hallgatónak (képzés,
évfolyam vagy szak szerint) van egy illetékes tanulmányi előadója, akihez bátran fordulhat kérdéseivel. A
Hallgatói Önkormányzati Tanácsnak (HÖT) szintén vannak tanulmányi ügyekkel foglalkozó tagjai. Ők
ugyancsak szívesen segítenek, vagy tudják, ki az illetékes az ügyében (TO, Tanulmányi Bizottság, oktatási
dékánhelyettes, Dékáni Hivatal).
Kikből áll és mit csinál a Tanulmányi Bizottság?
A Tanulmányi Bizottság (TB) négytagú, elnöke a Kari Tanács által választott oktató. A TB további egy oktató tagját a Kari Tanács, két hallgató tagját a Hallgatói Önkormányzat választja meg egy-egy évre. A TB
munkájában – szavazati jog nélkül – részt vehet a TO képviselője is. A TB bírálja el a legtöbb tanulmányi
tárgyú hallgatói kérvényt, így pl. a halasztott beiratkozásról, a halasztott tárgyfelvételről, a kedvezményes tanrendről szólókat. A TB havonta legalább egyszer ülésezik.
Hogyan adhatok be kérvényt a Tanulmányi Bizottsághoz?
TB-kérvényt az erre a célra rendszeresített hivatalos űrlapon lehet beadni, ami megtalálható a PPKE BTK
honlapján. Az űrlapot figyelmesen olvassa el, mert megtalálja rajta az összes fontos információt, amit a
benyújtáshoz tudni kell. Fontos, hogy a TB-kérvénynek kötelező mellékletei vannak, valamint a legtöbb
esetben az illetékes szak vezetőjének, vagy az érintett tantárgy oktatójának is alá kell írnia, hogy támogatja a kérvényt, tehát ezeket még a beadás előtt kell beszereznie! A kérvényeket a TO titkárságán kell
leadni. Kérvényt postai úton, vagy megbízott által is be lehet adni.
Kihez fellebbezhetek a Tanulmányi Bizottság határozata ellen?
Fellebbezésével a Hallgatói Ügyek Felülvizsgálati Bizottságához fordulhat, a határozat kézhezvétele utáni
15 napon belül.

17

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
TÁRGYFELVÉTEL
Hol kell felvennem a tantárgyaimat?
Minden tantárgyat a Neptun rendszerben kell felvenni, amelyhez beiratkozáskor minden hallgató saját
kódot kap, ezzel és saját titkos jelszavával tud belépni interneten keresztül a rendszerbe. Nagyon fontos,
hogy ha a Neptunban nem vett fel egy tárgyat, akkor abból az adott félévben nem szerezhet jegyet, és
nem is teljesítheti, hiába látogatja az órákat! Az aktív félév előfeltétele, hogy a regisztrációs időszakban
be kell jelentkeznie az adott félévre (lásd Passzív félév).
Hol vegyem fel a Neptunban a tantárgyaimat?
A szakos tantárgyakat mindig csak a szakos részen (pl.: történelem szak → Róma története); az általánosan kötelező, a szakhoz nem tartozó szabadon választható tárgyakat, a tanárképzési modul pedagógiai
és pszichológiai tárgyait és a testnevelést a közös részen (PPKE BTK) veheti fel. A félév elején a Neptun
általában először csak a saját szakos (regisztrált minorral rendelkező hallgatók esetében a saját minor
programhoz tartozó) tárgyak felvételét teszi lehetővé, míg a szabadon választható tárgyak csak néhány
nappal később válnak elérhetővé.
Meddig vehetek fel tantárgyakat a Neptunban?
A tantárgyfelvétel kezdetét és végét a tanév rendje tartalmazza. A regisztrációs hét végéig biztosan felvehet tantárgyakat, és törölheti azokat, amiket tévedésből vett fel, vagy közben meggondolta magát.
Nagyon fontos, hogy jól gondolja végig, mit szeretne teljesíteni, illetve mit lenne fontos és szükséges
teljesítenie az adott félévben!
Hogyan vehetek fel tantárgyakat a Neptun lezárása után?
Ha a tantárgyfelvétel lezárulta után kiderül, hogy egy-két fontos tantárgy kimaradt, akkor halasztott
tantárgyfelvételi kérelmet nyújthat be a TO-n, de ezt a tantárgy oktatójával is alá kell íratnia, hiszen nem
biztos, hogy van még hely a csoportjában. Az utólagos tantárgyfelvétel határideje a TVSz értelmében a
tantárgyfelvételi időszak vége utáni hat munkanap. Ezután tantárgyat felvenni már nem lehet! Fontos
tudni azt is, hogy az utólagos tárgyfelvételért tárgyanként különeljárási díjat kell fizetni, tehát ha 4-5
tárgyat is fel akar venni a tárgyfelvétel után, annak komoly költsége lehet!
Hogyan adhatok le tantárgyakat a Neptun lezárása után?
Ha a tantárgyfelvétel lezárulta után kiderül, hogy egy-két tantárgyat tévedésből vett fel, akkor utólagos
tantárgytörlési kérelmet nyújthat be a TO-n a tantárgyfelvételi időszak vége után még hat munkanapig.
Ezután tantárgyat leadni már nem lehet! Kivételt ez alól csak olyan, előre nem látható körülmény képezhet, ami miatt több tantárgyát önhibáján kívül nem tudta teljesíteni. Ilyen ok lehet pl. egy komoly baleset, többhetes kórházi ápolás, esetleg családi tragédia. Ilyen ún. vis maior esetben forduljon a TB-hez
kérvénnyel. Az utólagos tantárgytörlésért – akárcsak az utólagos tantárgyfelvételért – tárgyanként
különeljárási díjat kell fizetnie!
Hányszor vehetek fel egy tárgyat?
Maximum háromszor, természetesen három különböző félévben. Ha harmadszorra sem teljesítette,
akkor dékáni méltányosságért kell folyamodnia, különben kizárják a Karról. Kivétel egyes idegennyelvszakokon (pl. angol, német) a nyelvi alapvizsga, mert azt csak kétszer lehet felvenni, és a szak kizárhatja
az azonos vizsgaidőszakban való ismétlést. Ha a nyelvi alapvizsgáját második tárgyfelvétel esetén sem
tudja teljesíteni, akkor tanulmányait nem folytathatja.
Van-e előírás arra, hogy egy félévben minimum hány tantárgyat vegyek fel?
Az aktív félévnek nem feltétele egyetlen tárgy felvétele sem, csupán be kell jelentkezni az adott félévre a
Neptunban. Ha azonban az első két félévében összesen csak néhány tantárgyat teljesít, akkor bajba kerülhet. A TVSz 26. § (5)/a pontja alapján az első két félévben összesen legalább 30 kreditet (ez kb. 8–10
tantárgy, tehát félévenként átlagosan 4–5) kell teljesítenie, különben hallgatói jogviszonya megszűnik,

18

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
azaz kizárják a Karról. Ez azonban nagyon alacsony követelmény, tehát ha rendesen végzi a tanulmányait, akkor nem lehet baj. Egyébként a maga érdeke is, hogy minél több kreditet szerezzen meg tanulmányai elején, hiszen ellenkező esetben elfogynak az államilag támogatott / állami ösztöndíjas félévei és
önköltséget lesz kénytelen fizetni. Az első két félév után mindenki annyi tantárgyat teljesít félévenként,
amennyi jólesik, de államilag támogatott / állami ösztöndíjas hallgatóknak továbbra is érdemes arra
odafigyelniük, hogy két egymást követő félévben legalább 30 kreditet összegyűjtsenek, ugyanis ennek
híján átsorolják őket önköltséges képzésbe.
A Neptunos tárgyjelentkezéskor az összes olyan csoport betelt, amelyik időben alkalmas lett volna
számomra. Mit csináljak?
Sajnos az egyéni órarend összeállításával mindenkinek egyénileg kell megbirkóznia. Az adott esetben
meg kell próbálnia átszervezni az órarendjét, esetleg több szemináriuma időpontján is változtatnia kell.
Kérhet létszámemelést a meghirdető intézet, vagy tanszék vezetőjétől, vagy titkárnőjétől. Feloldhatatlan
óraütközés esetén fontolóra veheti azt is, hogy bizonyos tantárgyait egy későbbi félévben veszi fel.
Ha kiderült, hogy egy olyan tárgyat vettem fel, aminek az előfeltételét nem teljesítettem, akkor mit kell
tennem?
Elvileg ilyen tárgyat nem vehet fel, mert a Neptun rendszer nem engedi. Ha valamilyen okból a rendszer
mégis megengedte a felvételt, és utólag jön rá, hogy nincs meg a tárgy előfeltétele, akkor a tárgyat TB
kérvény nélkül is töröltetni lehet a TO-n, hiszen ez gyakorlatilag téves tantárgyfelvételnek minősül (nem
is szerezhet belőle jegyet). Fontos azonban, hogy az előfeltételek esetében a hivatalos tantárgylistában
szereplő előfeltételek a mérvadók, nem az, amit az oktatója, vagy a szakos barátja/barátnője mondott!
Tehát mielőtt a tanulmányi előadójához fordul, célszerű a Kar honlapján megnéznie a szakos tantárgylistát, és ellenőrizni, hogy az a hiányzó előfeltétel valóban előfeltétele-e a maga által felvett tárgynak.
Ha egy olyan tárgy felvétele lenne szükséges számomra, amelynek az előfeltételét nem teljesítettem,
akkor mit kell tennem?
Erre indokolt esetben, kivételes jelleggel a Tanulmányi Bizottság adhat engedélyt. Nyújtson be TBkérvényt, amelyen előzetesen az érintett tárgy oktatója, vagy a szakfelelős / tanszékvezető / intézetvezető támogatta az érintett tárgy előfeltétel nélküli felvételét. A TB pozitív döntése esetén tanulmányi
előadója fogja Önnek felvenni a tárgyat a Neptunban.
VIZSGÁZÁS
Hányszor vizsgázhatok egy tárgyból egy vizsgaidőszakban?
Egy vizsgaidőszakban maximum kétszer. Pótvizsgát bármikor tehet a vizsgaidőszakon belül, de az első
vizsga után legalább 4 napnak el kell telnie a pótvizsgáig. Ha másodszor sem sikerül teljesíteni a vizsgát,
akkor az adott kollokviumot, vagy szigorlatot ebben a félévben nem teljesítette, több kísérlete nincs.
Kivételt képez a módosító vizsga (lásd „Mit tehetek, ha rossz lett a vizsgajegyem?”). Ha a vizsgaidőszak
utolsó hetéig egyszer sem próbálkozik (tehát nem iratkozik fel egyetlen időpontra sem), akkor az utolsó,
ún. utóvizsgahéten már csak egyetlen lehetősége maradt a vizsga letételére, egy esetleges elégtelen
esetében pótvizsgára már nem jogosult.
Mi az a CV kurzus?
A CV jelentése „csak vizsga”. Ez azt jelenti, hogy egy kollokviummal záruló tantárgyat úgy hirdetnek meg
az adott félévben, hogy nem tartozik hozzá előadás, amit látogathatna, de vizsgát tehet belőle a vizsgaidőszakban. A CV kurzus csak olyan hallgatók vehetik fel, akik egy korábbi félévben a kollokviumhoz kapcsolódó előadást végigjárták, és az aláírást megszerezték, de vizsgajegyük nincs.

19

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
Mit csináljak, ha nem vagyok fent a vizsgalapon?
Jelentkezzen a következő vizsgaidőpontra, mert aznap csak az vizsgázhat, aki fel van iratkozva a
Neptunon. Amennyiben vizsgajelentkezés nélkül tesz vizsgát, az oktatója nem tudja beírni a jegyét a
Neptunba, vagyis nem tud érvényesen osztályzatot szerezni!
Mit tegyek, ha az egyik vizsgámat el akarom halasztani?
Jelentkezzen le a vizsgaidőpontról a vizsgát megelőző munkanapon déli 12 óráig.
Mi történik, ha nem jelentkezek fel a vizsgára?
Ha egy felvett kollokviummal, vagy szigorlattal záruló tantárgy egyetlen vizsgaidőpontjára sem jelentkezik be, akkor nem teljesített tantárgya lesz.
Az oktatóknak mikorra kell kijavítaniuk a vizsgadolgozatokat?
A vizsgát követő 5 napon belül.
Lehet-e vizsgaidőszakon kívül vizsgázni?
Alaphelyzetben nem. Kivétel ez alól a kedvezményes tanrend, amelynek keretében a Tanulmányi Bizottság engedélyezheti a vizsgaidőszakon kívüli vizsgázást (lásd „Hogyan kérvényezhetek egyéni tanulmányi,
vagy vizsgarendet?”).
Mit tehetek, ha rossz lett a vizsgajegyem?
Ha a vizsgát elégtelennél jobb jeggyel teljesítette, de elégedetlen a jegyével, a TVSz biztosítja a módosító
vizsga lehetőségét. Ugyanabban a vizsgaidőszakban feliratkozhat egy későbbi vizsgaidőpontra, és megkísérelheti a vizsgát még egyszer, ám ez esetben csak a módosító vizsga jegye számít, tehát akár rosszabb
jegyet is szerezhet, mint korábban! A módosító vizsga lehetősége akkor is rendelkezésére áll, ha a kijavítandó jegyét a pótvizsgán szerezte (tehát csakis ebben az esetben van lehetősége harmadszor vizsgázni
egyazon vizsgaidőszakban), de csak akkor, ha a pótvizsgán elégtelennél jobb jegyet ért el.
Plágiumtájékoztató
(A szellemi alkotások védelméről és a plágium tilalmáról)
1. A szellemi alkotásokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény védelemben részesíti. Eszerint
jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.
2. A plágium a szerzői jog megsértése, más szellemi alkotásának teljes, vagy részleges feltüntetése saját
alkotásként, illetve más szellemi alkotásának a jogosulatlan felhasználása. Ez a gyakorlatban sokféle
formában előfordulhat, de legtipikusabb esetei:
- más művének feltüntetése saját alkotásként,
- más művéből egyes részletek (szövegek, illusztrációk, ábrák… stb.) átemelése a forrás és a szerző megfelelő megjelölése nélkül,
- más szellemi alkotásának, vagy annak részleteinek jogosulatlan felhasználása, engedély nélküli lefordítása, vagy átdolgozása, a forrás és a szerző megjelölése nélkül.
3. A plagizálás, és általában a szerzői jogok megsértése szigorúan tilos. A szerzői jogok megsértése esetén az adott tanulmányi követelmény elégtelen minősítése mellett a Fegyelmi Szabályzat rendelkezései
szerint fegyelmi eljárás indítható, amelynek során a hallgató akár a tanulmányokból való kizárással is
büntethető. Bizonyos esetekben a szerzői jogok megsértése egyúttal bűncselekményt is megvalósíthat,
ami a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény értelmében akár szabadságvesztéssel is büntethető.

20

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK

3.

Alapképzés

Az alapképzés struktúrája a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán
A 2006 őszétől életbe lépő új felsőoktatási rendszer hierarchikus képzési rendje: egy képzési területen belül képzési ágak, azokon belül alapszakok és az alapszakokon belül pedig szakirányok különböztethetők meg.
Képzési terület

Szakirányok1

Specializációk2

Képzési ág

Alapszak

magyar

magyar

történelem

történelem

régészet

Ókor- és középkortörténet
Újkor- és jelenkortörténet

anglisztika

angol

Mű- és szakfordítás
Ír tanulmányok és modern kultúra
Szakmai angol nyelvhasználat3

germanisztika

német

Germanisztika

francia

Francia kultúra
Olasz irodalom és kultúra
Spanyol nyelv és kultúra
Egyéb kulturális ismeretek

modern filológia
romanisztika

nyelvtechnológia

olasz
spanyol

Bölcsészettudomány

szlavisztika

ókori és keleti
filológia

pedagógia és pszichológia

keleti nyelvek és
kultúrák

Fakultatív modulok
Régi és klasszikus magyar irodalom
Modern magyar irodalom

lengyel
arab
kínai

ókori nyelvek és
kultúrák

klasszika-filológia (latin,
ógörög)

pszichológia

-

Kínai fordító- és tolmácsképzés

esztétika
szabad bölcsészet

filmelmélet, filmtörténet

szabad bölcsészet

filozófia

Művészet és gondolkodás
Kreatív írás

művészettörténet
politikatudomány

nemzetközi
tanulmányok

-

politológia

közkapcsolatok

társadalomtudomány

újságírás (nyomtatott és
elektronikus média)
film- és videó tanulmányok

kommunikáció és
médiatudomány
társadalomismeret

multimédia3

szociális

pedagógusképzés

óvodapedagógus,
tanító

szociológia

-

társadalmi tanulmányok

-

szociálpedagógia

-

óvodapedagógus
tanító

óvodapedagógus, nemzetiségi óvodapedagógus (német, szlovák)
tanító, nemzetiségi
tanító (német, szlovák)

1

Szakirány: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés.
Specializáció: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget nem eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés
3
Levelező tagozatos képzésen működik.
2

21

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
A tantárgylisták kódolási és rövidítési magyarázatai
NAPPALI TAGOZAT

BBN: Bölcsészkar, BA, Nappali képzés
Alapszakok, szakirányok
Bölcsészkar
BA
Nappali
Bölcsészkar
BA
Nappali
Bölcsészkar

BA

Nappali

Bölcsészkar

BA

Nappali

Bölcsészkar

BA

Nappali

Bölcsészkar
Bölcsészkar
Bölcsészkar

BA
BA
BA

Nappali
Nappali
Nappali

ANglisztika
GErmanisztika
Közös tárgyak
Arab
Kínai
Kommunikáció és Médiatudomány
Közös tárgyak
Irodalom
Magyar
Nyelvészet
nyelvTechnológia

BBNAN
BBNGE
BBNKN
BBNKA
BBNKC
BBNKM
BBNMA
BBNMI
BBNMN
BBNMT

Nemzetközi Tanulmányok
Ókori nyelvek és kultúrák
ÓvodaPedagógus
ÓvodaPedagógus

BBNNT
BBNKF
BBNOP
BBNON

Keleti nyelvek és
kultúrák

ÓvodaPedagógus

Bölcsészkar
Bölcsészkar

BA
BA

Nappali
Nappali

POlitológia
PSzichológia

Bölcsészkar

BA

Nappali

Romanisztika

Bölcsészkar

BA

Nappali

Szabad Bölcsészet

Bölcsészkar

BA

Nappali

Szlavisztika

Bölcsészkar
Bölcsészkar
Bölcsészkar

BA
BA
BA

Nappali
Nappali
Nappali

SzoCiálPedagógia
Szociológia
TanÍtó
TanÍtó
TanÍtó

Bölcsészkar

BA

Nappali

Társadalmi Tanulmányok
TÖrténelem
Történelem

Bölcsészkar

BA

Nappali

Bölcsészkar

BA

Nappali

Tanárképzés

Bölcsészkar

BA

Nappali

Lektorátusi

Klasszika-Filológia
Nemzetiségi Óvodapedagógus
Német
Nemzetiségi Óvodapedagógus
Szlovák

Francia
Olasz
Spanyol
Esztétika
Filmelmélet,
filmTörténet
Filozófia
Művészettörténet
Közös tárgyak
Lengyel

Nemzetiségi Tanító Német
Nemzetiségi Tanító Szlovák

BBNOZ

BBNPO
BBNPS
BBNRF
BBNRO
BBNRS
BBNSE
BBNST
BBNSF
BBNSM
BBNSA
BBNSL
BBNCP
BBNSZ
BBNTI
BBNTN
BBNTZ

Régészet

BBNTT
BBNTÖ
BBNTR

Pedagógia
pSzichológia
Latin

BBNTP
BBNTS
BBNLL

Egyéb programok

LEVELEZŐ TAGOZAT

BBL: Bölcsészkar, BA, Levelező képzés
Bölcsészkar
BA
Levelező
Bölcsészkar
BA
Levelező
Bölcsészkar
BA
Levelező

Anglisztika
Germanisztika
SzoCiálPedagógia

BBLAN
BBLGE
BBLCP

22

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
Bölcsészkar

BA

Levelező

Bölcsészkar

BA

Levelező

Bölcsészkar
Bölcsészkar

BA

Levelező

Bölcsészkar

BA

Levelező

Kommunikáció és Médiatudomány
Irodalom
Magyar
Nyelvészet
ÓvodaPedagógus
Történelem
Olasz
Romanisztika
Spanyol

BBLKM
BBNMI
BBNMN
BBLOP
BBLTÖ
BBNRO
BBNRS

Követelmények rövidítései: kollokvium (K), gyakorlati jegy (Gy), alapvizsga (AV), záróvizsga (Zv), szakdolgozati
jegy (Szj).
Egyéb rövidítések: tantárgyat azonos félévben kell felvenni a feltételének megjelölt tantárggyal (f)

23

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
Általános műveltséggel és hitélettel összefüggő tantárgyak
Ahhoz, hogy végbizonyítványt (abszolutórium) szerezzen, a Karra felvett minden hallgatónak kötelező
az általános műveltséggel és hitélettel összefüggő ismeretek körébe tartozó alábbi tantárgyak elvégzése:

Félévi óraszám

Ajánlott félév

2
2
2
2

K
K
K
K

2
2
2
1

30
30
30
15

1
3
4
1

k

2
2
2
2
2
2
2
2
2

K
K
K
K
K
K
K
K
Gy

2
2
2
2
2
2
2
2
2

30
30
30
30
30
30
30
30
30

3
4
5
6
4
3
5
4
4

szv

Felvétel típusa

Heti óraszám

Kötelező tantárgyak
BBNSF00100 Általános filozófiatörténet
BBNSF81800 Bevezetés a katolikus hit rendszerébe
BBNSF82000 Bibliaismeret II. (Újszövetség)
HXXOSO0020 A holokauszt és emlékezete
AX
Szabadon választható tantárgyak
BBNSF81500 Logika I.
BBNSF80600 Logika II.
BBNSF80900 Bioetika I.
BBNSF81000 Bioetika II.
BBNSF81900 Bibliaismeret I. (Ószövetség)
BBNSF82100 Etika
BBNSF82200 Fejezetek a vallástudományból
BBNSF81600 Jogi ismeretek a gyakorlati életben
BBNSF82300 Elsősegélynyújtás

Követelmény
típusa

Tanegység megnevezése

Kreditpont

Tárgykód

Felvétele

ÁLTALÁNOS MŰVELTSÉGGEL ÉS HITÉLETTEL ÖSSZEFÜGGŐ KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK LISTÁJA
NAPPALI TAGOZAT

k
k
k

szv
szv
szv
szv
szv
szv
szv
szv

2
2

K
K

5
5

1
3

k

2
2

K
K

5
0

4
1

k

Felvétel típusa

Ajánlott félév

BBLSF81800
Bibliaismeret II. (Újszövetség)
HXXOSO0020AX A holokauszt és emlékezete

Félévi óraszám

Általános filozófiatörténet
Bevezetés a katolikus hit rendszerébe

Követelmény
típusa

BBLSF00100
BBLSF81600

Tantárgy megnevezése

Kreditpont

Tárgykód

Felvétele

ÁLTALÁNOS MŰVELTSÉGGEL ÉS HITÉLETTEL ÖSSZEFÜGGŐ KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK LISTÁJA
LEVELEZŐ TAGOZAT

k

k

24

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
Minor programok
A minor program 50 kreditértékű, elvégzése a fő szakkal együtt csaknem teljes egészében kiadja az
alapszakos diploma megszerzéséhez szükséges 180 kreditet.
Egy másik szak minor programját elkezdeni mindenekelőtt akkor érdemes, ha az adott szak komolyan
érdekli, illetve ha rendelkezik a minor program elvégzéséhez szükséges előképzettséggel (pl. nyelvtudás).
Minor programok hirdetése az alapszak indulásának függvénye.
Karunkon az alábbi minor programok közül választhat:

Anglisztika

Arab

Esztétika

Filmelmélet, filmtörténet

Filozófia

Francia

Germanisztika

Kínai

Kommunikáció és médiatudomány

Latin

Lengyel

Magyar

Művészettörténet

Nemzetközi tanulmányok

Olasz

Politológia

Spanyol

Szociológia

Történelem

25

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
A bölcsészettudományi képzési területhez tartozó nappali tagozatos alapképzési szakok tantárgylistái és mintatantervei
Anglisztika tantárgylista
Germanisztika tantárgylista
Keleti nyelvek és kultúrák tantárgylista
Magyar tantárgylista
Ókori nyelvek és kultúrák tantárgylista
Pszichológia tantárgylista
Romanisztika tantárgylista

Szabad bölcsészet tantárgylista

Szlavisztika tantárgylista
Történelem tantárgylista
Történelem – régészet szakirány tantárgylista

Anglisztika mintatanterv
Germanisztika mintatanterv
Keleti nyelvek és kultúrák – arab szakirány – mintatanterv
Keleti nyelvek és kultúrák – kínai szakirány – mintatanterv
Magyar mintatanterv
Ókori nyelvek és kultúrák mintatanterv
Pszichológia mintatanterv
Romanisztika – francia szakirány – mintatanterve
Romanisztika – olasz szakirány – mintatanterve
Romanisztika –spanyol szakirány – mintatanterve
Szabad bölcsészet – esztétika specializáció – mintatanterve
Szabad bölcsészet – filmelmélet, filmtörténet specializáció–
mintatanterve
Szabad bölcsészet – filozófia specializáció – mintatanterve
Szabad bölcsészet – művészettörténet – mintatanterve
Szlavisztika – lengyel szakirány – mintatanterve
Történelem mintatanterve
Történelem – régészet szakirány mintatanterv

A társadalomtudományi képzési területhez tartozó nappali tagozatos alapképzési szakok tantárgylistái és mintatantervei
Kommunikáció és médiatudomány tantárgylista
Nemzetközi tanulmányok tantárgylista
Politológia tantárgylista
Szociológia tantárgylista
Szociálpedagógia tantárgylista
Társadalmi tanulmányok tantárgylista

Kommunikáció és médiatudomány mintatanterv
Nemzetközi tanulmányok mintatanterv
Politológia mintatanterv
Szociológia mintatanterv
Szociálpedagógia mintatanterv
Társadalmi tanulmányok mintatanterv

A pedagógusképzés képzési területhez tartozó nappali tagozatos alapképzési szakok tantárgylistái
és mintatantervei
Tanító tantárgylista
Tanító – Nemzetiségi tanító német szakirány
tantárgylista
Tanító – Nemzetiségi tanító szlovák szakirány
tantárgylista
Óvodapedagógus tantárgylista
Óvodapedagógus – Nemzetiségi óvodapedagógus
német szakirány tantárgylista
Óvodapedagógus – Nemzetiségi óvodapedagógus
szlovák szakirány tantárgylista

Tanító mintatanterv
Tanító – Nemzetiségi tanító német szakirány mintatanterv
Tanító – Nemzetiségi tanító szlovák szakirány mintatanterv
Óvodapedagógus mintatanterv
Óvodapedagógus – Nemzetiségi óvodapedagógus német
szakirány mintatanterv
Óvodapedagógus – Nemzetiségi óvodapedagógus szlovák
szakirány mintatanterv

Minor programok nappali tagozatos tantárgylistái
Anglisztika tantárgylista
Arab tantárgylista
Esztétika tantárgylista
Filmelmélet, filmtörténet tantárgylista
Filozófia tantárgylista
Francia tantárgylista
Germanisztika tantárgylista
Kínai tantárgylista
Kommunikáció és médiatudomány tantárgylista
Latin tantárgylista
Lengyel tantárgylista
Magyar tantárgylista

26

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
Művészettörténet tantárgylista
Nemzetközi tanulmányok tantárgylista
Olasz tantárgylista
Politológia tantárgylista
Spanyol tantárgylista
Szociológia tantárgylista
Történelem tantárgylista

Bölcsészettudományi képzési területhez tartozó levelező tagozatos alapképzési szakok tantárgylistái és mintatantervei
Anglisztika levelező tárgylista
Germanisztika levelező tárgylista
Magyar levelező tárgylista
Romanisztika levelező tárgylista
Történelem levelező tárgylista

Anglisztika levelező mintatanterv
Germanisztika levelező mintatanterv
Magyar levelező mintatanterv
Romanisztika levelező – olasz szakirány - mintatanterv
Romanisztika levelező – spanyol szakirány - mintatanterv
Történelem levelező mintatanterv

A társadalomtudományi képzési területhez tartozó levelező tagozatos alapképzési szakok tantárgylistái és mintatantervei
Kommunikáció és médiatudomány tantárgylista
Szociálpedagógia tantárgylista

Kommunikáció és médiatudomány mintatanterv
Szociálpedagógia mintatanterv

A pedagógus képzési területhez tartozó levelező tagozatos alapképzési szakok tantárgylistái és
mintatantervei
Óvodapedagógus tantárgylista

Óvodapedagógus mintatanterv

27

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK

4.

Mesterképzés

A mesterképzés struktúrája a PPKE BTK-n
Képzési terület

Mesterszak megnevezése Specializáció megnevezése
angol irodalom
angol elméleti nyelvészet
arabisztika
számítógépes nyelvészet
digitális bölcsészet
digitális kultúra
elméleti nyelvészet
esztétika
filozófia
vallásfilozófia
fordító
fordító és tolmács
tolmács
francia nyelv, irodalom és francia nyelv, francia- frankofón irodalom és
kultúra
kultúra fakultatív modul
klasszika-filológia
klasszika-filológia
antik örökség
anglisztika

lengyel nyelv és irodalom

bölcsészettudomány

társadalomtudomány

pedagógusképzés

-

Munkarend
nappali
nappali
nappali
nappali
nappali
nappali
nappali
nappali
nappali
nappali

történeti nyelvészet
régi magyarországi irodalom
magyar nyelv és irodalom
nappali
klasszikus magyar irodalom
modern magyar irodalom
középkori művészet
művészettörténet
újkori művészet
nappali
legújabbkori művészet
német nyelv, irodalom és irodalomtudomány
nappali
kultúra
nyelvtudomány
olasz nyelv, irodalom és
nappali
kultúra
interperszonális és interkulturális pszichológia
klinikai és egészségpszichológia
pszichológia
nappali
fejlődés és klinikai gyermekpszichológia
társadalom- és szervezetpszichológia
a római provinciák régészete, középkori régérégészet
nappali
szet specializáció
társadalom és kultúra a régi Európában
nappali /
történelem
krízisek és uralmi technikák
levelező
vallástörténet
vallástörténet
nappali
hebraisztika
Kelet-Ázsia tanulmányok nappali
közösségi és közéleti kommunikáció szakirányú
kommunikáció- és médianappali /
modul
tudomány
levelező
multimédia szakirányú modul
Európa-tanulmányok
nemzetközi tanulmányok regionális és civilizációs tanulmányok
nappali
kulturális diplomácia
összehasonlító politikatudomány
politikatudomány
nappali
globalizáció
életmódok és devianciák szociológiája
szociológia
nappali
család-, ifjúság, és oktatásszociológia
angoltanár
tanári
nappali
etikatanár

28

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
franciatanár
latintanár
magyartanár
mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár
némettanár
olasztanár
pedagógiatanár
spanyoltanár
történelemtanár

29

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
A mesterképzési szakok tantárgylistáinak kódolási és rövidítési magyarázatai
BMN: Bölcsészkar, MA, Nappali képzés
M= Magyar; A= Angol; F=Francia
Bölcsészkar
MA
Nappali
Anglsiztika
Bölcsészkar
MA
Nappali
Arabisztika
Bölcsészkar
MA
Nappali
Digitális bölcsészet
Bölcsészkar
MA
Nappali
Eméleti Nyelvészet
Bölcsészkar
MA
Nappali
(Szabad bölcsészet)
Esztétika
Bölcsészkar
MA
Nappali
(Szabad bölcsészet)
Filozófia
Bölcsészkar
MA
Nappali
Fordító és Tolmács
Bölcsészkar
MA
Nappali
Francia nyelv, irodalom és kultúra
Bölcsészkar
MA
Nappali
Kelet-Ázsia Tanulmányok
Bölcsészkar
MA
Nappali
Klasszika-Filológia
Bölcsészkar
MA
Nappali
Kommunikáció- és
Médiatudomány
Bölcsészkar
MA
Levelező Kommunikáció- és
Médiatudomány
Bölcsészkar
MA
Nappali
Lengyel nyelv és
irodalom
Irodalom
MaBölcsészkar
MA
Nappali
gyar
Nyelvészet
(Szabad bölcsészet)
Bölcsészkar
MA
Nappali
Művészettörténet
Bölcsészkar
MA
Nappali
Német nyelv, irodalom és kultúra
Nemzetközi TanulBölcsészkar
MA
Nappali
mányok
Bölcsészkar
MA
Nappali
Olasz nyelv, irodalom
és kultúra
Bölcsészkar
MA
Nappali
POlitikatudomány
Bölcsészkar
MA
Nappali
PSzichológia
Bölcsészkar
MA
Nappali
Régészet
Bölcsészkar
MA
Nappali
SZociológia
Bölcsészkar
MA
Nappali
TÖrténelem
Bölcsészkar
MA
Levelező TÖrténelem
Bölcsészkar
MA
Nappali
Tanári Pedagógia
Bölcsészkar
MA
Nappali
VallásTörténet
Bölcsészkar
MA
Nappali
Tanári PSzichológia
Bölcsészkar
MA
Nappali
AngolTanár
Bölcsészkar
MA
Nappali
EtikaTanár
Bölcsészkar
MA
Nappali
(Romanisztika) Franciatanár
Bölcsészkar
MA
Nappali
LatinTanár
Bölcsészkar
MA
Nappali
MagyarTanár
Mozgóképkultúra- és
Bölcsészkar
MA
Nappali
Médiaismeret-tanár
(GErmanisztika)
Bölcsészkar
MA
Nappali
Némettanár
(Romanisztika) OlaszBölcsészkar
MA
Nappali
tanár
Bölcsészkar
MA
Nappali
PedagógiaTanár

számkód
számkód
számkód
számkód
számkód

Angol nyelvű
Magyar nyelvű
Magyar nyelvű
Magyar nyelvű
Magyar nyelvű

BMNAN xxxxxA
BMNARxxxxxM
BMNDBxxxxxM
BMNENxxxxxM
BMNSExxxxxM

számkód

Magyar nyelvű

BMNSFxxxxxM

számkód
számkód

Magyar nyelvű
Francia nyelvű

BMNFTxxxxxM
BMNRFxxxxxF

számkód

Magyar nyelvű

BMNKTxxxxxM

számkód
számkód

Magyar nyelvű
Magyar nyelvű

BMNKFxxxxxM
BMNKMxxxxxM

számkód

Magyar nyelvű

BMLKMxxxxxM

számkód

Magyar nyelvű

BMNSLxxxxxM

számkód
számkód

Magyar nyelvű
Magyar nyelvű

BMNMIxxxxxM
BMNMNxxxxxM

számkód

Magyar nyelvű

BMNSMxxxxxM

számkód

Magyar nyelvű

BMNGExxxxxM

számkód

Magyar nyelvű

BMNNTxxxxxM

számkód

Olasz nyelvű

BMNROxxxxxI

számkód
számkód
számkód
számkód
számkód
számkód
számkód
számkód
számkód
számkód
számkód
számkód

Magyar nyelvű
Magyar nyelvű
Magyar nyelvű
Magyar nyelvű
Magyar nyelvű
Magyar nyelvű
Magyar nyelvű
Magyar nyelvű
Magyar nyelvű
Magyar nyelvű
Magyar nyelvű
Magyar nyelvű

BMNPOxxxxxM
BMNPSxxxxxM
BMNTRxxxxxM
BMNSZxxxxxM
BMNTÖxxxxxM
BMLTÖxxxxxM
BMNTPxxxxxM
BMNVTxxxxxM
BMNTSxxxxxM
BMNATxxxxxM
BMNETxxxxxM

számkód
számkód

Magyar nyelvű
Magyar nyelvű

BMNLAxxxxxM
BMNMAxxxxxM

számkód

Magyar nyelvű

BMNMMxxxxxM

számkód

Magyar nyelvű

BMNGExxxxxM

számkód

Magyar nyelvű

számkód

Magyar nyelvű

BMNRFxxxxxM

BMNROxxxxxM
BMNPTxxxxxM

30

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
Bölcsészkar

MA

Nappali

Bölcsészkar

MA

Nappali

(Romanisztika)
Spanyoltanár
TÖrténelemtanár

számkód

Magyar nyelvű

BMNRSxxxxxM

számkód

Magyar nyelvű

BMNTÖxxxxxM

Követelmények rövidítései: kollokvium (K), gyakorlati jegy (Gy), alapvizsga (AV), záróvizsga (Zv), szakdolgozati
jegy (Szj).
Egyéb rövidítések: tantárgyat azonos félévben kell felvenni a feltételének megjelölt tantárggyal (f)

31

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
A bölcsészettudományi képzési területhez tartozó nappali tagozatos mesterképzési szakok tantárgylistái és mintatantervei
Anglisztika tantárgylista
Arabisztika tantárgylista
Digitális bölcsészet tantárgylista
Elméleti nyelvészet tantárgylista
Esztétika tantárgylista
Filozófia tantárgylista
Fordító és tolmács tantárgylista
Francia nyelv, irodalom és kultúra tantárgylista
Klasszika-filológia tantárgylista
Lengyel nyelv és irodalom tantárgylista
Magyar nyelv és irodalom tantárgylista
Művészettörténet tantárgylista
Német nyelv, irodalom és kultúra tantárgylista
Olasz nyelv, irodalom és kultúra tantárgylista
Pszichológia tantárgylista
Régészet tantárgylista
Történelem tantárgylista
Vallástörténet tárgylista

Anglisztika mintatanterv
Arabisztika tantárgylista
Digitális bölcsészet mintatanterv
Elméleti nyelvészet mintatanterv
Esztétika mintatanterv
Filozófia mintatanterv
Fordító és tolmács mintatanterv
Francia nyelv, irodalom és kultúra mintatanterv
Klasszika-filológia mintatanterv
Lengyel nyelv és irodalom mintatanterv
Magyar nyelv és irodalom mintatanterv
Művészettörténet mintatanterv
Német nyelv, irodalom és kultúra mintatanterv
Olasz nyelv, irodalom és kultúra mintatanterv
Pszichológia mintatanterv
Régészet mintatanterv
Történelem mintatanterv
Vallástörténet mintatanterv

A társadalomtudományi képzési területhez tartozó nappali tagozatos mesterképzési szakok tantárgylistái és mintatantervei
Kelet-Ázsia tanulmányok tantárgylista
Kommunikáció- és médiatudomány tantárgylista
Kommunikáció és médiatudomány – 30 kredites előtanulmányok tantárgylista
Nemzetközi tanulmányok tantárgylista
Nemzetközi tanulmányok (angol) tantárgylista
Politikatudomány tantárgylista
Szociológia tantárgylista
Szociológia – 20 kredites előtanulmányok tantárgylista

Kelet-Ázsia tanulmányok mintatanterv
Kommunikáció- és médiatudomány mintatanterv

Nemzetközi tanulmányok mintatanterv
Nemzetközi tanulmányok (angol) mintatanterv
Politikatudomány mintatanterv
Szociológia mintatanterv

A bölcsészettudományi képzési területhez tartozó levelező tagozatos mesterképzési szakok tantárgylistái és mintatantervei
Történelem tantárgylista

Történelem mintatanterv

A társadalomtudományi képzési területhez tartozó levelező tagozatos mesterképzési szakok tantárgylistái és mintatantervei
Kommunikáció- és médiatudomány tantárgylista
Kommunikáció és médiatudomány – 30 kredites előtanulmányok tantárgylista

Kommunikáció- és médiatudomány mintatanterv

A pedagógusképzés képzési területhez tartozó nappali tagozatos mesterképzési szakok tantárgylistái és mintatantervei
Tanári mesterszak pedagógiai-pszichológiai modul
tantárgylistája
Angoltanár tantárgylista
Etikatanár tantárgylista
Franciatanár tantárgylista
Latintanár tantárgylista
Magyartanár tantárgylista
Mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár tantárgylista
Némettanár tantárgylista

Angoltanár mintatanterv
Etikatanár tantárgylista
Franciatanár mintatanterv
Latintanár mintatanterv
Magyartanár mintatanterv
Mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár mintatanterv
Némettanár mintatanterv

32

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
Olasztanár tantárgylista
Pedagógiatanár tantárgylista
Spanyoltanár tantárgylista
Történelemtanár tantárgylista

Olasztanár mintatanterv
Pedagógiatanár mintatanterv
Spanyoltanár mintatanterv
Történelemtanár mintatanterv – 40 kredites

33

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK

5.

Osztatlan tanárképzés

Az osztatlan tanárképzés struktúrája a PPKE BTK-n
Képzési terület

Képzés megnevezése

pedagógusképzés

angol nyelv és kultúra tanára–magyartanár osztatlan tanári mesterképzési szakpár
angol nyelv és kultúra tanára–média-, mozgókép és kommunikációtanár osztatlan tanári mesterképzési szakpár
angol nyelv és kultúra tanára–német nyelv és kultúra tanára osztatlan tanári mesterképzési szakpár
angol nyelv és kultúra tanára–történelem és állampolgári ismeretek tanára osztatlan tanári mesterképzési szakpár
hittanár-nevelőtanár – magyartanár osztatlan tanári mesterképzési szakpár
hittanár-nevelőtanár – történelem és állampolgári ismeretek
tanára osztatlan tanári mesterképzési szak
magyartanár–erkölcstan- és etikatanár osztatlan tanári mesterképzési szakpár
10 félév
magyartanár–média-, mozgókép és kommunikációtanár osztatlan
tanári mesterképzési szakpár
magyartanár–német nyelv és kultúra tanára osztatlan tanári mesterképzési szakpár
magyartanár–történelem és állampolgári ismeretek tanára osztatlan tanári mesterképzési szakpár
német nyelv és kultúra tanára– média-, mozgókép és kommunikációtanár osztatlan tanári mesterképzési szakpár
német nyelv és kultúra tanára–történelem és állampolgári ismeretek tanára osztatlan tanári mesterképzési szakpár
történelem és állampolgári ismeretek tanára–erkölcstan- és etikatanár osztatlan tanári mesterképzési szakpár
történelem és állampolgári ismeretek tanára– média-, mozgókép
és kommunikációtanár osztatlan tanári mesterképzési szakpár
angol nyelv és kultúra tanára–olasz nyelv és kultúra tanára osztatlan tanári mesterképzési szakpár
magyartanár–olasz nyelv és kultúra tanára osztatlan tanári mesterképzési szakpár
német nyelv és kultúra tanára–francia nyelv és kultúra tanára
11 félév
osztatlan tanári mesterképzési szakpár
történelem és állampolgári ismeretek tanára–latin nyelv és kultúra tanára osztatlan tanári mesterképzési szakpár
történelem és állampolgári ismeretek tanára–olasz nyelv és kultúra tanára osztatlan tanári mesterképzési szakpár

Félévek száma

Az alábbi szakpárokon 12 féléves képzésben középiskolai tanári diplomát lehet szerezni:
- angol nyelv és kultúra tanára–magyartanár osztatlan tanári mesterképzési szakpár
- angol nyelv és kultúra tanára–német nyelv és kultúra tanára osztatlan tanári mesterképzési
szakpár
- angol nyelv és kultúra tanára–történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára osztatlan tanári
mesterképzési szakpár
- magyartanár–német nyelv és kultúra tanára osztatlan tanári mesterképzési szakpár
- magyartanár–történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára osztatlan tanári mesterképzési
szakpár
- német nyelv és kultúra tanára–történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára osztatlan tanári mesterképzési szakpár

34

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
A magyartanár, a történelem és állampolgári ismeretek tanára, az angol nyelv és kultúra tanára, illetve a
német nyelv és kultúra tanára szakokon 4+1 éves (10 féléves) képzésben általános iskolai, az 5+1 éves
(12 féléves) képzésben középiskolai tanári végzettséget lehet szerezni. Ezeken a szakokon a közös három
éves alapozó szakasz végén kell a hallgatónak eldöntenie, hogy általános iskolai tanári, vagy középiskolai
tanári képesítést kíván szerezni.
Ha a hallgató egyik szakja általános iskolai, másik szakja középiskolai tanári végzettséget eredményez,
a képzési idő 11 félév.
A hittanár-nevelőtanár szak képzéséért, annak tartalmáért és szabályozásáért az Egyetem Hittudományi
Kara felelős. Kurzusai a Hittudományi Karon (1053 Budapest, Veres Pálné u. 24.) zajlanak.

35

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
Az osztatlan tanárképzés tantárgylistáinak kódolási és rövidítési magyarázatai
Bölcsészkar
Bölcsészkar
Bölcsészkar

Osztatlan
Osztatlan
Osztatlan

Nappali
Nappali

Bölcsészkar

Osztatlan

Bölcsészkar
Bölcsészkar
Bölcsészkar

Osztatlan
Osztatlan
Osztatlan

Nappali
Nappali

Bölcsészkar
Bölcsészkar

Osztatlan
Osztatlan

Nappali

Nappali
Nappali

Nappali

Nappali

Angol nyelv és kultúra Tanára
MAgyartanár
Német nyelv és kultúra tanára
(GErmanisztika)
TÖrténelemtanár és állampolgári ismeretek
tanára
Erkölcstan- és etikaTanár
Média-, Mozgókép és kommunikációtanár
Francia nyelv és kultúra tanára (Romanisztika
Francia)
LAtin nyelv és kultúra tanára
Olasz nyelv és kultúra tanára (Romanisztika
Olasz)

BONAT
BONMA
BONGE
BONTÖ
BONET
BONMM
BONRF
BONLA
BONRO

Követelmények rövidítései:
kollokvium (K), gyakorlati jegy (Gy), záróvizsga (Zv), diplomamunka jegy (Szj)
Egyéb rövidítések:
tanegységet azonos félévben kell felvenni a feltételének megjelölt tanegységgel (f)

36

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
Általános műveltséggel és hitélettel összefüggő tantárgyak
Ahhoz, hogy végbizonyítványt (abszolutórium) szerezzen, a Karra felvett minden hallgatónak kötelező
az általános műveltséggel és hitélettel összefüggő ismeretek körébe tartozó alábbi tantárgyak elvégzése:

Félévi óraszám

Ajánlott félév

2
2
2
2

K
K
K
K

2
2
2
1

30
30
30
15

1
3
4
1

k

2
2
2
2
2
2
2
2
2

K
K
K
K
K
K
K
K
Gy

2
2
2
2
2
2
2
2
2

30
30
30
30
30
30
30
30
30

3
4
5
6
4
3
5
4
4

szv

Felvétel típusa

Heti óraszám

Kötelező tantárgyak
BBNSF00100 Általános filozófiatörténet
BBNSF81800 Bevezetés a katolikus hit rendszerébe
BBNSF82000 Bibliaismeret II. (Újszövetség)
HXXOSO0020 A holokauszt és emlékezete
AX
Szabadon választható tantárgyak
BBNSF81500 Logika I.
BBNSF80600 Logika II.
BBNSF80900 Bioetika I.
BBNSF81000 Bioetika II.
BBNSF81900 Bibliaismeret I. (Ószövetség)
BBNSF82100 Etika
BBNSF82200 Fejezetek a vallástudományból
BBNSF81600 Jogi ismeretek a gyakorlati életben
BBNSF82300 Elsősegélynyújtás

Követelmény
típusa

Tanegység megnevezése

Kreditpont

Tárgykód

Felvétele

ÁLTALÁNOS MŰVELTSÉGGEL ÉS HITÉLETTEL ÖSSZEFÜGGŐ KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK LISTÁJA
NAPPALI TAGOZAT

k
k
k

szv
szv
szv
szv
szv
szv
szv
szv

37

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK
Nappali tagozatos osztatlan tanárképzési szakok tantárgylistái és mintatantervei

Tanári felkészítés tantárgylista
Angol nyelv és kultúra tanára tantárgylista
Erkölcstan- és etikatanár tantárgylista
Francia nyelv és kultúra tanára tantárgylista
Hittanár-nevelőtanár tantárgylista*
Latin nyelv és kultúra tanára tantárgylista
Magyartanár tantárgylista
Média-, mozgókép és kommunikációtanár tantárgylista
Német nyelv és kultúra tanára tantárgylista
Olasz nyelv és kultúra tanára tantárgylista
Történelem és állampolgári ismeretek tanára tantárgylista

A mintatantervek tartalmazzák a „Tanári felkészítés”
tárgyait
Angol nyelv és kultúra tanára mintatanterv
Erkölcstan- és etikatanár mintatanterv
Francia nyelv és kultúra tanára mintatanterv
Hittanár-nevelőtanár mintatanterv*
Latin nyelv és kultúra tanára mintatanterv
Magyartanár mintatanterv
Média-, mozgókép és kommunikációtanár mintatanterv
Német nyelv és kultúra tanára mintatanterv
Olasz nyelv és kultúra tanára mintatanterv
Történelem és állampolgári ismeretek tanára mintatanterv

*-al jelölt képzés tantárgylistája és mintatanterve az Egyetem Hittudományi Karán érhető el.

38

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK

6.

Képzések, helyszínek

SOPHIANUM
Nappali képzés - BA
Keleti nyelvek és kultúrák - Kínai BA
Nemzetközi gazdálkodás BA
Nemzetközi tanulmányok BA
Politológia BA
Pszichológia BA
Szociológia BA
Szociálpedagógia BA
Társadalmi tanulmányok BA

évfolyam
I-III
I és III
I-III
I-III
I-III
I-III
I-III
I-III

Nappali képzés - MA

évfolyam

Digitális bölcsészet MA
Elméleti nyelvészet MA
Fordító- és tolmács MA
Kelet-Ázsia tanulmányok MA
Nemzetközi tanulmányok MA
Politikatudomány MA
Pszichológia MA
Szociológia MA

I-II
I-II
I-II
I-II
I-II
I-II
I-II
I-II

Levelező képzés - BA

évfolyam

Anglisztika BA
Germanisztika BA
Kommunikáció- és médiatudomány BA
Magyar BA
Romanisztika (olasz) BA
Óvodapedagógus BA
Romanisztika (spanyol) BA
Szociálpedagógia BA
Történelem BA

Levelező képzés - MA
Kommunikáció- és médiatudomány MA
Történelem MA

Doktori képzés
Történelemtudományi Doktori Iskola
Irodalomtudományi Doktori Iskola

I-II
I-II
I-III
I-II
I
I
I-II
I-III
I-II

évfolyam
I-II
I-II

évfolyam
I-III
I-III
39

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK

Nyelvtudományi Doktori Iskola
Politikaelméleti Doktori Iskola

I-III
I-III

Szakirányú továbbképzés - esti tagozat
Általános mediáció
Csecsemő-szülő kapcsolatdiagnosztika
Komplex interaktív játékkonzultáció
Pedagógus szakvizsga
Szociális menedzser

évfolyam
I-II
I
I
I-II
II

Tárogató út
Nappali képzés - BA
Anglisztika BA
Germanisztika BA
Keleti nyelvek és kultúrák - Arab BA
Kommunikáció- és médiatudomány BA
Magyar BA
Ókori nyelvek és kultúrák (klasszika-filológia)BA
Óvodapedagógus BA
Romanisztika (francia) BA
Romanisztika (olasz) BA
Romanisztika (spanyol) BA
Szabad bölcsészet BA (összes spec.)
Szlavisztika (lengyel) BA
Tanító BA
Történelem (régészet) BA
Történelem BA

Nappali képzés - MA
Anglisztika MA
Arabisztika MA
Esztétika MA
Filozófia MA
Francia nyelv, irodalom és kultúra MA
Klasszika-filológia MA
Kommunikáció- és médiatudomány MA
Lengyel nyelv és irodalom MA
Művészettörténet MA
Német nyelv, irodalom és kultúra MA
Olasz nyelv, irodalom és kultúra MA
Régészet MA
Történelem MA
Vallástörténet MA

évfolyam
I
I
I-III
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I

évfolyam
I-II
I
I
I
I
I
I-II
I
I-II
I
I
I
I
I
40

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK

Nappali képzés - Osztatlan tanárképzés
Osztatlan tanárképzés (összes szak)

évfolyam
I

Piliscsaba
Nappali képzés - BA

évfolyam

Anglisztika BA
Germanisztika BA
Kommunikáció- és Médiatudomány BA
Magyar BA
Ókori nyelvek és kultúrák (klasszika-filológia)BA
Romanisztika (francia) BA
Romanisztika (olasz) BA
Romanisztika (spanyol) BA
Szabad bölcsészet BA (összes spec.)
Szlavisztika (lengyel) BA
Történelem BA
Történelem (régészet) BA

Nappali képzés - MA

II-III
II-III
II-III
II-III
II-III
II-III
II-III
II-III
II-III
II-III
II-III
II-III

évfolyam

Arabisztika MA
Esztétika MA
Filozófia MA
Francia nyelv, irodalom és kultúra MA
Lengyel nyelv és irodalom MA
Magyar nyelv és irodalom MA
Német nyelv, irodalom és kultúra MA
Olasz nyelv, irodalom és kultúra MA
Tanári MA (összes szak)
Történelem MA
Vallástörténet MA

II
II
II
II
II
I-II
II
II
I-II
II
II

Nappali képzés - Osztatlan tanárképzés

évfolyam

Osztatlan tanárképzés (összes szak)

II-III

Szakirányú továbbképzés

évfolyam

Irodalmi fordító/műfordító

II

Esztergom
Nappali képzés - BA
Óvodapedagógus BA
Tanító BA

évfolyam
I-III
I-III
41

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK

Óvodapedagógus BA Nemzetiségi óvodapedagógus (német)
Óvodapedagógus BA Nemzetiségi óvodapedagógus (szlovák)
Tanító BA Nemzetiségi tanító (német)
Tanító BA Nemzetiségi tanító (szlovák)

Szakirányú továbbképzés - esti tagozat
Óvodapedagógus alapképzési szak - nemzetiségi német óvodapedagógus
Óvodapedagógus alapképzési szak - nemzetiségi szlovák óvodapedagógus
Tanító alapképzési szak - nemzetiségi német tanító
Tanító alapképzési szak - nemzetiségi szlovák tanító

I
I
I
I

évfolyam
I
I
I
I

42

�BTK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 – SZAKOKRA VONATKOZÓ T UDNIVALÓK

7.

Szabályzatok

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat
Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat

43

�</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="23">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="623">
                  <text>BTK (Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar)</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <itemType itemTypeId="1">
      <name>Text</name>
      <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    </itemType>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5093">
                <text>Tanulmányi tájékoztató. Általános tudnivalók 2015-2016</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5094">
                <text>2015-2016.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5095">
                <text>PDF</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5096">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5097">
                <text>PPKE BTK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5098">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5099">
                <text>btk_tanulmanyi_tajekoztato_2015-2016</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5100">
                <text>Tanulmányi tájékoztató&#13;
Általános tudnivalók</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5101">
                <text>Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsész- és Társadalomtudományi Kar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="56">
            <name>Date Created</name>
            <description>Date of creation of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5102">
                <text>2015.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5103">
                <text>digitális</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5104">
                <text>tájékoztató</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5105">
                <text>https://btk.ppke.hu/tanulmanyi-tajekoztatok</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="38">
            <name>Coverage</name>
            <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5106">
                <text>2015-2016</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="78">
            <name>Extent</name>
            <description>The size or duration of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5107">
                <text>43 p.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </item>
  <item itemId="290" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="566">
        <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/2994e73f29a9cdd9c5220aaa15007553.png</src>
        <authentication>a9a83808cf272ea4e194e41d62b1cb44</authentication>
      </file>
      <file fileId="567">
        <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/7a51b22a3d41ef2654c8eb33feb3b9ec.pdf</src>
        <authentication>71729084fce21d0c89969abdff4c8ad4</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="5069">
                    <text>Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Jog- és Államtudományi Kar
Deák Ferenc Továbbképző Intézet

TÁJÉKOZTATÓ
a 2022/2023. tanévre

2022
Budapest

§

�Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Jog- és Államtudományi Kar
DEÁK FERENC TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.
Telefon: (+36 1) 429-7224
E-mail: deak@jak.ppke.hu

Intézményi azonosító: FI 79633
www.jak.ppke.hu/deak

�BEVEZETŐ
Napjainkban egyre nagyobb az igény speciális szakmai ismeretekkel rendelkező, egy-egy
kiemelt területre szakosodo jogász vagy igazgatási szakember iránt. Ennek a piaci elvárásnak igyekszik megfelelni a Deák Ferenc Továbbképző Intézet, mely 2000 óta szervezi a
diplomával rendelkező, továbbtanulni vagy szakosodni vágyók szakirányú továbbképzését.
Kínálatunk évről-évre bővül, az elmúlt években indíto új szakok, a Gazdasági jogi szakjogász, a Pénzügyi jogi szakjogász, a Kártérítési szakjogász, valamint a Közlekedési és közlekedésigazgatási szakjogász szakok után 2020 óta két, angol nyelvű szakot is meghirdetünk
Vállala megfelelési (compliance) szakjogász, valamint Kiberbűnözés, korrupció és pénzmosás elleni szakjogász témakörében.
Fontos újdonság, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara 18/2018. (XI.26.) szabályzata értelmében – a kötelező képzési eseményeken való kivételével – az ügyvédi továbbképzési köteleze séget teljesíte nek kell tekinteni, ha a továbbképzésre köteleze ügyvéd a továbbképzési
időszakban mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő szakirányú továbbképzésben szakjogászként az LL.M. cím használatára jogosultságot szerez, vagyis megszerezte a
szakjogász oklevelet.
A piac igényeinek azonban másképpen is meg kell felelnünk. Folyamatosan növekszik
azoknak az alapvetően nem jogi végze séget igénylő munkaköröknek, foglalkozásoknak a
száma, amelyek alapszintű jogi ismeretek megszerzését feltételezik. Ezért nyújtunk egyre
többfajta képzést nem jogász végze ségű diplomás szakemberek számára is, útjára indítottuk a Jogi szakokleveles kultúraszervező menedzser képzést, és évről-évre sikerrel fut a Jogi
szakokleveles közbeszerzési szakreferens képzésünk.
Büszkék vagyunk az elmúlt években kialakult szakmai kapcsolatrendszerünkre: az Intézet
védjegyévé váltak azok a hallgatói és oktatói közösségünket jellemző szakmai, sokszor bará kapcsolatok, amelyek a megszerze szaktudáson túl is segí k a nálunk végze hallgatókat pályafutásuk során.
A Kar, így a Deák Ferenc Továbbképző Intézet is folyamatosan törekszik arra, hogy világnéze elköteleze ségéből fakadóan – anélkül, hogy meggyőződését bármilyen formában
ráerőltetné az oktatókra vagy a hallgatókra – képzésein az igazságról alkoto felfogásán és
értékrendjén keresztül szemlélje a jog fejlődését, a jogintézmények működését, a gazdasági
és a társadalmi viszonyok egyes területeinek szabályozását, ebben a szellemben reflektáljon
rájuk és oktassa őket. Így tesz eleget a társadalom azon elvárásának, hogy az Egyetem olyan
szakembereket képezzen, akiknek munkája által a jog nem csupán a társadalom kiszolgálójává válik, hanem a közjó értékét hordozó eszköz is lesz.
2022. február
dr. Szalai Márta
intézetvezető

§

�Oklevélátadó ünnepség az Egyetem
Szent II. János Pál Dísztermében

�TARTALOM
Általános tudnivalók
Ösztöndíjak, kedvezmények

6
9

Szakirányú továbbképzések jogászoknak
Agrárjogi és vidékfejlesztési szakjogász
Angol jogi szakfordító szakjogász
Európa-jogi szakjogász (angol nyelven)
Fiatalkorúak ügyeinek szakjogásza
Gazdasági büntetőjogi szakjogász
Gazdasági jogi szakjogász
Ingatlanforgalmi szakjogász
ÚJ!
Kártérítési szakjogász
Kiberbűnözés, korrupció és pénzmosás elleni szakjogász (angol nyelven) ÚJ!
Környezetvédelmi szakjogász
Közbeszerzési szakjogász
ÚJ!
Közlekedési és közlekedésigazgatási szakjogász
Közszolgála szabályozási és kodifikációs szakjogász
Kriminalisz kai szakjogász
Médiajogi szakjogász
Pénzügyi jogi szakjogász
Sportjogi szakjogász
Szabályozo iparági szakjogász
Társasági jogi és cégjogi szakjogász
Tőkepiaci és bank szakjogász
Uniós perjogi szakjogász (angol nyelven)
Vállala compliance (megfelelési) szakjogász (angol nyelven) ÚJ!
Versenyjogi szakjogász

12
14
16
18
20
22
24
26
28
30
32
34
36
38
40
42
44
46
48
50
52
54
56

Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamok

58

Szakirányú továbbképzések nem jogász végze ségűek számára
Agrár és vidékfejlesztési igazgatási szakember
Angol jogi szakfordító
Jogi szakokleveles gazdasági szakember
Jogi szakokleveles környezetvédelmi szakember
Jogi szakokleveles közbeszerzési szakreferens
Jogi szakokleveles kultúraszervező menedzser
Jogi szakokleveles orvos és egészségügyi szakember
Jogi szakokleveles sportszakember
Jogi szakokleveles szabályozo iparági szakember
Kriminalisz kai szakokleveles rendvédelmi szakember

62
64
66
68
70
72
74
76
78
80

Karrier Iroda

84

Szaknyelvi képzések

86

Öregdiák (alumni) program
Intézetünk oktatói
Munkatársaink

88
90
105

�ගඅඍൺඅගඇඈඌ ඍඎൽඇංඏൺඅඬ඄

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS JOGSZABÁLYI KERETEI
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Intézete a nemze felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv., (továbbiakban N v.) és a nemze felsőoktatásról szóló
2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV.9.) Korm.
rendelet 21/A, 21/C és 21/D paragrafusai alapján, valamint az Oktatási Hivatal által a képzések regisztrációjakor kiado határozatoknak megfelelően hirde meg a jogászoknak és más
felsőfokú végze séggel rendelkezőknek szóló szakirányú továbbképzéseit. A posztgraduális
képzések elmélyí k az alapképzésen szerze szakmai tudást, továbbfejlesz k azt speciális
szakjogi ismeretek irányába, illetve kiterjesz k az alapképzésben nem szereplő interdiszciplináris területekre, lehetővé téve a szakosodást. A nem jogi végze séggel rendelkezők
számára meghirdete jogi szakokleveles képzésekre történő jelentkezés esetén a bemene
követelményeket tartalmazó 139/2015. (VI. 9.) Kormányrendelet mellékletei az irányadók.
A JELENTKEZÉS MÓDJA
A 2022/2023-as tanévben a szakirányú továbbképzési szakokra, a szakvizsga-felkészítő tanfolyamokra és az egyéb, ese képzési programjainkra elektronikus formában lehet jelentkezni. Részletek és jelentkezési lap a
www.jak.ppke.hu/deak-ferenc-intezet/erdeklodoknek/jelentkezesi-tudnivalok
címen érhető el.
A jelentkezés elfogadásáról, a beiratkozás időpontjáról, az első foglalkozás helyszínéről,
valamint a költségtérítés befizetésének módjáról a jelentkezők e-mailben kapnak értesítést.
JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐK
2022. július 20., ill. 2023. január 10.
Mivel meghirdete szakjainkat csak megfelelő létszámú jelentkező esetén indítjuk, fontos,
hogy részvételi szándékát időben jelezze.
HALLGATÓI ÜGYFÉLFOGADÁS
hé őtől csütörtökig: 9-12 és 14-16 óráig
pénteken: 9-12 és 13-15 óráig
Honlapunkról (www.jak.ppke.hu/deak-ferenc-intezet) tájékozódhat az egyes képzésekkel
kapcsolatos valamennyi kérdésről (befizetések módja, beiratkozás, tanrend, határidők,
stb.). Kérjük, hogy a képzéssel kapcsolatos tudnivalók megismerése érdekében először mindig a honlapunkat keresse fel, illetve kérdéseivel e-mailben forduljon hozzánk.
6

�ගඅඍൺඅගඇඈඌ ඍඎൽඇංඏൺඅඬ඄

A KÉPZÉS RENDJE
Képzéseinket levelező tagozaton hirdetjük.
Kezdete: az őszi félévben általában szeptember közepén, a tavaszi félévben pedig általában február közepén kezdődnek a továbbképzések. A meghirdete képzéseket csak megfelelő számú jelentkező esetén tudjuk elindítani.
Tartama: a levelező tagozatos szakirányú továbbképzések időtartama ke ő, három vagy
négy képzési félév, szemeszterenként minimum 40 tanóra (a szakdolgozat elkészítésére és
a záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor).
Intenzitása: havi két-három alkalom, napi 6, esetenként 8 tanóra (általában 14-19 vagy
12-19 óráig).
AZ OKTATÁS HELYSZÍNE
Az oktatás saját tantermekben (1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.), kivételes esetben kihelyeze helyszíneken folyik.
TANREND
A szak tanrendje ad tájékoztatást az egyes szakképzések tantárgyairól, a vizsgakövetelményekről és a megszerezhető kreditpontokról.
A HALLGATÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
A szakirányú továbbképzésekre és hallgatóikra az N v. rendelkezései, valamint az Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (TVSZ) szabályai (www.jak.ppke.hu/hallgatoinknak/
szabalyzatok-mintatantervek) az irányadóak.
A képzés az egyetemi levelező tagozatos képzéshez igazodik, így a hallgatók levelező diákigazolványra jogosultak.
A PPKE JÁK az Intézet új hallgatóival beiratkozáskor képzési szerződést köt.

AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSI RENDSZERE
Az ellenőrzési rendszer az aláírások és a kollokviumok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
A záróvizsgára bocsátás feltétele: elektronikus leckekönyvi bejegyzéssel igazolt tanulmányi köteleze ségek, tantárgyi vizsgák sikeres teljesítése, az abszolutórium megszerzése,
valamint a választo konzulens által elbírált szakdolgozat benyújtása.
Szakdolgozat: jogász végze ségű hallgatók esetén a képzés anyagából választo olyan
szakmai feladat megoldása (minimum 2 szerzői ív, azaz 80.000 karakter terjedelemben),
amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozo a választo jogi téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag feldolgozására és alkotó
alkalmazására. Nem jogász végze ségű hallgatók esetében a szakdolgozat minimális terjedelme 1,5 szerzői ív (kb. 60.000 karakter). A szakdolgozat ebben az esetben – tudományos
igényű feldolgozás helye – lehet az ado jogterületen való alapvető jártasság megszerzésének bizonyítására alkalmas, elsősorban gyakorla jogi ismeretekről szóló értekezés is.
7

§

�ගඅඍൺඅගඇඈඌ ඍඎൽඇංඏൺඅඬ඄

A szakdolgoza rás tartalmi és formai követelményeit a TVSZ 1. számú kari melléklete
tartalmazza: www.jak.ppke.hu/hallgatoinknak/szabalyzatok-mintatantervek
A záróvizsga a szakdolgozat megvédéséből és a tanrendben megjelölt záróvizsga-tárgyakból te szóbeli (Angol jogi szakfordító szakjogász és Angol jogi szakfordító képzések
esetén szóbeli és írásbeli) vizsgából áll.
OKLEVÉL
A szakirányú továbbképzés szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul.
A szakirányú továbbképzésen nyert oklevél mindenekelő a szakosító képzésre utaló cím
használatára jogosít (pl. Európa-jogi szakjogász vagy környezetvédelmi szakjogász).
Az N v. 52.§ (6) bekezdése szerin , mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő
szakirányú továbbképzésben szerze oklevél a „Legum Magister” vagy „Master of Laws”
(rövidítve: LL. M.) cím viselésére jogosít.
A kiado oklevél az iskolai végze ség szintjében (pl. főiskolai, BA, MA) nem jelent változást.
A munkáltató alkalmazási, foglalkozási, előmeneteli feltételként előírhatja, vagy más
módon elismerhe és támogathatja a szakirányú oklevél megszerzését.
A nem jogász végze séggel megszerze szakosító oklevél nem jogosít a kizárólag állam- és jogtudományi oklevélhez kötö munkakör betöltésére, önálló jogászi tevékenység
folytatására.
Az idegen nyelven elvégze képzéseken megszerze diploma a hatályos jogszabályok
rendelkezéseinek megfelelően nyelvvizsgával egyenértékű. (Az angol nyelvű Európa-jogi
szakjogász, valamint az Uniós perjogi szakjogász képzésen szerze oklevél államilag elismert egynyelvű, komplex pusú felsőfokú angol nyelvvizsgának, az angol jogi szakfordító szakjogász és angol jogi szakfordító oklevelek államilag elismert, szaknyelvi, kétnyelvű,
komplex pusú felsőfokú angol nyelvvizsgával egyenértékűek.)
KÉPZÉSI DÍJ
A képzéseken a részvétel önköltséges. Az önköltség (tandíj) összegét a Kar évente állapítja
meg. A képzés díja nem tartalmazza a tankönyvek és jegyzetek árát.
A befizete önköltségről – hallgatóink által határidőben benyújto számlázási adatok
alapján – az Egyetem számlát állít ki.
Az Intézet képzései közül a szakirányú továbbképzések tárgyi adómentes körbe tartoznak, az önköltség összege általános forgalmi adót nem tartalmaz.
TÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT
A költségtérítési és önköltségi díjakat, a szolgáltatási díjakat (pl. késedelmi díjak) és a pénzügyi tranzakciók szabályozását a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi
Karának Hallgatói térítési és ju atási szabályzata és annak melléklete tartalmazza. A szabályzat elérhető a www.jak.ppke.hu internetes oldalon.

8

�ගඅඍൺඅගඇඈඌ ඍඎൽඇංඏൺඅඬ඄

ÖSZTÖNDÍJAK
A Kar különböző – félévente dékáni határozatban megállapíto – ösztöndíj-lehetőségeket
kínál hallgatóinak. A 2022/2023-as akadémiai évben induló szakirányú továbbképzési szakra beiratkozo hallgatók ösztöndíj-lehetőségei a következők:
I. Pázmány Öregdiák Ösztöndíj
II. Családbarát Ösztöndíj
a) Pályakezdő Családi Ösztöndíj
b) Kisgyermekes Ösztöndíj
c) Nagycsaládos Posztgraduális Ösztöndíj
III. Kreditkompenzációs Ösztöndíj
AZ IGÉNYLÉS MÓDJA ÉS IDEJE
Ösztöndíjkérelem kizárólag a Neptunon keresztül adható be a hallgató mintatanterve
szerin utolsó félévben. Az ösztöndíjakról részletesen a www.jak.ppke.hu/deak-ferencintezet/erdeklodoknek/osztondijak-kedvezmenyek oldalon olvashat.

KEDVEZMÉNYEK
I. Szakjogász szakvizsgázó kedvezmény: a 2022/2023-as akadémiai évben induló szakirányú
továbbképzésre beiratkozók térítésmentesen beiratkozhatnak egy tetszőlegesen kiválaszto szakvizsga felkészítőre a képzés folyamán, de legkésőbb a képzés mintatanterv szerin
utolsó félévében.
II. Szaknyelvi kedvezmény: a 2022/2023-as akadémiai évben induló szakirányú továbbképzésre beiratkozók 10% kedvezménnyel beiratkozhatnak egy szaknyelvi kurzusra valamelyik
képzési félévükben. A kedvezmény a Profex nyelvvizsga díjakra nem vonatkozik.
III. A PPKE JÁK volt hallgatóinak a Jogi szakvizsga-felkészítő tanfolyam költségtérítési díjából
10% kedvezményt biztosítunk.
FIGYELEM!
Az ösztöndíjak/kedvezmények nem vonhatók össze!
Részletes információk a honlapon találhatók:
www.jak.ppke.hu/deak-ferenc-intezet/erdeklodoknek/osztondijak-kedvezmenyek

9

§

�ගඅඍൺඅගඇඈඌ ඍඎൽඇංඏൺඅඬ඄

D
A Diákhitel Zrt. és az Egyetem közö létrejö szerződés értelmében önköltséges, illetve állami részösztöndíjas posztgraduális szakos hallgatóinknak is lehetősége van arra,
hogy önköltség befizetési köteleze ségüket engedményezési eljárás segítségével teljesítsék.
A hallgatói hitel engedményezésére azok az ak v státuszú hallgatók jogosultak, akiknek a Diákhitel Zrt.-vel érvényes, kötö felhasználású diákhitel (DH2) szerződésük van.

További információ: www.ppke.hu/hallgatoinknak/diakhitel

Könyvtárban

10

�SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK JOGÁSZOKNAK,
JOGI SZAKVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ
TANFOLYAMOK

§

�AGRÁRJOGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI
SZAKJOGÁSZ
A
A szakirányú továbbképzés célja agrárjogi és vidékfejlesztési igazgatási és jogi tudásanyag
elsajá tása. A képzés komplexitásában mind a horizontális, mind pedig az egyes szakterületek részletes, a hazai és közösségi jogi ismereteinek elsajá tásához nyújt segítséget.
A
 jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 2 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére
és a záróvizsga letételére a második képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés
(sikeres záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
agrárjogi és vidékfejlesztési szakjogász
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére
jogosít.
A

: 175.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Dr. Schle András

§

12

�TANREND
I.
tárgyak – oktatók
félév
Az EU közös agrárpoli kája – Dr. Schle András
12 K
EU közjogi ismeretek – Az EU közös agrárpoli ka döntés10K
hozatali rendje – Dr. Vásáry Miklós, Papp Gergely
Az agrár- és vidékfejlesztési igazgatás struktúrája
12 KZ
– dr. Detre Miklós, dr. Mikó Zoltán
Az agrárjog alkotmányos összefüggései
6A
– Dr. Gerencsér Balázs
Az EU vidékfejlesztési poli kájnak pénzügyi
10 KZ
és intézményi rendje – Dr. Viski József
Az EU termékpálya rendtartásainak pénzügyi,
10 K
intézményi, informa kai rendje – Dr. Rieger László
A természetvédelem és jogi környezete – Dr. Tardy János
6A
A magyar mezőgazdaság sajátosságai, stratégiai jellege
– Dr. Schle András
Az agrár- és vidékfejlesztési igazgatás sajátos eljárási
szabályai – dr. Kiss Andrea, dr.Mikó Zoltán, dr. PetneháziTóth Judit
A Nemze Agrárgazdasági Kamara agrárigazgatási
tevékenysége – Dr. Cseszlai István, dr. Mikó Zoltán
Az élelmiszerlánc-biztonság rendje, az élelmiszer
és a bor eredetvédelme – Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes
Birtokpoli ka – Dr. Korom Ágoston
Agrárszerződések, jogviták rendezése – Dr. Cseszlai
István, dr. Mikó Zoltán
Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer
alapfogalmai – Dr. Andréka Tamás, dr. Mikó Zoltán
Mezőgazdasági vagyonvédelem, szabálysértések
– Dr. Gerencsér Balázs
Szakdolgozat konzultáció
Összesen:

J

66

II.
félév
12K
8K
6A
10 KZ
4A
6K
10 KZ
4A
Gyj
60

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

13

§

�ANGOL JOGI SZAKFORDÍTÓ SZAKJOGÁSZ
A
A szakirányú továbbképzés célja, hogy jogi diplomával rendelkezők számára brit, amerikai
és európai uniós angol szaknyelvi ismereteket adjon át, és olyan fordítói kompetenciákat
erősítsen, amelyek a szakmai jártasságot igénylő szövegek angolról magyarra vagy magyarról angolra történő megfelelő átültetéséhez nyújtanak kellő alapot. Az iratok sokféleségére tekinte el a képzés elsősorban az ügyvédként, közjegyzőként vagy a közigazgatásban
dolgozó szakemberek igényeit tartja szem elő . A szakirányú továbbképzés keretén belül
jelentős hangsúlyt kapnak a nyelvi és szakfordítói órák, amelyeken a résztvevők elsajá tják
az angol nyelvről, illetve nyelvre történő fordítás elméle és gyakorla alapjait.
A
 jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
 B2 szintű komplex (korábban középfokú ‚C’ pusú) államilag elismert, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga vagy nyelvi előképze ség (angol nyelven szerze felsőfokú szakképesítés, vagy angol tanítási nyelvű középiskolában szerze ére ségi bizonyítvány)
 alapfokú számítógépkezelői ismeretek
 sikeres nyelvi felvételi vizsga
Az Intézet a felvételt egyéb feltételhez (pl. szakmai tapasztalat, fordítói gyakorlat, stb.) köthe , valamint a hallgatók számát korlátozhatja.
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 3 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére a harmadik képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
angol jogi szakfordító szakjogász
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére
jogosít. A 137/2008. (V.16.) Korm. rendelet 14. § (8) alapján az angol jogi szakfordító szakjogász oklevél államilag elismert, szaknyelvi, kétnyelvű, komplex pusú felsőfokú angol nyelvvizsgával egyenértékű. Az erről szóló igazolást a szakjogász diploma bemutatása ellenében
az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja (www.nyak.hu) adja ki.
A

: 285.000 Ft/félév

A
:
2022. szeptember és 2023. február
A
Dr. Balogh Dorka, Dr. Láncos Petra Lea

§

14

�TANREND
tárgyak – oktatók
Fordításelmélet – Dr. Balogh Dorka
A jogi szöveg szerkezete – Dr. Horváth Péter Iván
Polgári jogi terminológia I. – dr. Szeidl Ágnes
EU terminológia I. – dr. Balogh Hajnalka
Büntetőjogi terminológia I. – Sárik Györgyi
Polgári eljárásjogi terminológia I. – dr. Biró Ágnes
Györgyi
Polgári jogi terminológia II. – dr. Szeidl Ágnes
Számítógéppel támogato fordítás – dr. Schlemmer
Tamás
Közjog, versenyjog – dr. Má yus Ádám
Magyar nyelvhelyesség – dr. Balogh Hajnalka
Szerződések nyelvi sajátosságai I. – dr. Szeidl Ágnes
Jogi szakfordítás projektmunkában – Dr. Balogh Dorka
Megtévesztő nyelvi elemek I. – dr. Kintzly Péter
Szabolcs, dr. O Máté Boldizsár
EU terminológia II. – Dr. Láncos Petra Lea, dr. Balogh
Hajnalka
Büntetőjogi terminológia II. – Sárik Györgyi
Polgári eljárásjogi terminológia II. – dr. Biró Ágnes
Györgyi
Szerződések nyelvi sajátosságai II. – dr. Szeidl Ágnes
Common Law terminológia – dr. Rácz Margit
Közbeszerzési fogalomrendszer – dr. Schlemmer Tamás
Fordítástechnika I. – dr. Balogh Hajnalka
EPSO – Felkészülés a versenyvizsgára – dr. Balogh
Hajnalka
Megtévesztő nyelvi elemek II. – dr. Kintzly Péter
Szabolcs, dr. O Máté Boldizsár
Fordítástechnika II. – Dr. Láncos Petra Lea
Társasági jog – dr. Má yus Ádám
Záróvizsga szakmai előkészítő * – dr. Balogh Hajnalka
Záróvizsga nyelvi előkészítő * – Dr. Balogh Dorka
Szakdolgoza konzultáció
Összesen:

J

I.
félév
10 K
12 K
10 K
8 KZ
8 KZ

II.
félév
-

III.
félév
-

8 KZ

-

-

8 KZ

-

-

16 K

-

-

8 KZ
8A
-

10 K
12 K

-

-

12 K

-

-

16 KZ

-

-

8 KZ

-

-

8 KZ

-

-

8 KZ
8K
8K
8K

-

-

2A

-

-

-

12 K

96

100

12 K
8A
18 K
10 K
Gyj
60

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

* A tárgy oktatása távoktatási elemek felhasználásával történik.

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.
15

§

�EURÓPA JOGI SZAKJOGÁSZ

A
Az angol nyelven folyó szakirányú továbbképzés célja az, hogy jogász szakképze séggel
rendelkezők számára kiegészítő ismereteket nyújtson elsősorban az Európai Unió jogáról
és jogalkalmazásáról.
A
 jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
 magas szintű angol nyelvtudás
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 4 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
Európa-jogi szakjogász
(Lawyer Specialized in European Law)
szakképze séget tanúsító oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére jogosít. A
137/2008. (V. 16.) Kormányrendelet 14. § (6) bekezdése alapján az angol nyelvű Európajogi szakjogász képzésen szerze diploma államilag elismert egynyelvű, komplex pusú
felsőfokú angol nyelvvizsgának felel meg. Az erről szóló igazolást a szakjogász diploma
bemutatása ellenében az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja
(www.nyak.hu) adja ki.
A

: 190.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Dr. Gyeney Laura

§

16

�E

-

TANREND
tárgyak – oktatók
The Law and Ins tu ons of the EU
– dr. Tö ős Ágnes
Rela onship between EU and Na onal Laws
– dr. Kovács György
Economy of the EU Policy Making
– Dr. Kengyel Ákos
Regional Policy of the EU – dr. Debisso Kinga
European Court of Jus ce – dr. Luszcz Viktor, dr. Fejes
Gábor
European Private Law – Dr. Viola Heutger
Internal Market – Dr. Szilágyi Pál Béla
EU Compe on Law – Dr. Szilágyi Pál Béla
Company Law of the EU – dr. Szatmáry István
Tax Harmonisa on in the EU – dr. Őry Tamás
Human Rights and Minority Rights within the EU
– dr. Papp János Tamás, Dr. Tárnok Balázs
EU Intellectual Property Law* – dr. Kovács György
Electronic Trade and Data Protec on* – dr. Szabó
Endre Győző, dr. Vincze Gabriella Anita
Environmental Policy of the EU*
– Dr. Zlinszky János i .
Theory and Prac ce of Product Liability, Consumer
Protec on of the EU* – Dr. Pump Judit
Foreign and Security Policy of the EU*
– dr. Pasquale Gergő, dr. Orgován Eszter
Banking and Financial Law in the EU*
– dr. Andor Krisz na
Labour Law of the EU* – Dr. Gyulavári Tamás
Jus ce and Home Aﬀairs in the EU*
– dr. Tö ős Ágnes
Public Monopolies and State Aid*
– dr. Hargita Eszter, Dr. Szilágyi Pál Béla
Prac ce of European Law. Case Studies**
– Dr. Gerencsér Balázs, dr. Tö ős Ágnes
Complex Final Exam Prepara on Studies**
– dr. Kovács György
Thesis Consulta on
Total:

J

I.
félév

II.
félév

III.
félév

IV.
félév

10 KZ

-

-

-

12 KZ

-

-

-

12 K

-

-

-

10 K

-

-

-

16 K

-

-

-

-

12 K
14 KZ
12 KZ
10 K
12 K

-

-

-

-

12 K

-

-

-

12 VK

-

12 VK
-

-

12 VK

-

-

-

12 VK

-

-

-

12VK

-

-

-

12 VK

-

-

-

12 VK

-

-

-

12 VK

-

-

-

12 VK

-

-

-

-

40 K

-

-

-

20 K

-

-

-

Gyj

60

60

60

60

:
A= aláírás
Gyj= gyakorla jegy K= kollokvium Z= záróvizsga
* Kötelezően választandó tárgyak: 4 tárgyat kell felvenni, számonkérés módja
két tárgynál: A, két tárgynál: K.
** A tárgy oktatása távoktatási elemek felhasználásával történik.

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.
17

§

�FIATALKORÚAK ÜGYEINEK SZAKJOGÁSZA

A
A képzés célja mindenekelő a gyermekvédelem komplex szemléletének kialakítása fiatalkorúak ügyeivel foglalkozó jogászok számára. A képzés elvégzésével a jogalkalmazás területén működő jogászok a különleges szakértelmet igénylő gyermek- és fiatalkorúak ügyeiben
képesek lesznek mul diszciplináris szemléle el, a gyermekek mindenek fele álló érdekeinek szem elő tartásával a számukra legmegfelelőbb eredményt biztosítani a különböző
eljárásokban.
A
 jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 2 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
fiatalkorúak ügyeinek szakjogásza
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére
jogosít.
A

: 175.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Dr. Belovics Ervin

§

18

�TANREND
tárgyak – oktatók
Gyermeki alapjogok - nemzetközi jogi keretrendszer
– Dr. Lux Ágnes
Büntetőjog I. – dr. Gimesi Ágnes, dr. Somogyi Gábor
dr. Székely Ákos
Büntető eljárásjog I. – dr. Gimesi Ágnes, dr. Somogyi
Gábor, dr. Székely Ákos
A gyermekvédelem I. (Idegenrendészet)
– dr. Judiné dr. Vida Angéla, dr. Német Zsolt
Büntetések és intézkedések végrehajtása
– Dr. Bory Noémi
Gyermek-pszichológia és gyermek-pszichiátria
– Dr. Baraczka Krisz na, Ignéczi Hajnalka,
dr. Magyar Lóránt
Polgári jogi ismeretek – Családjogi Könyve
– dr. Judiné dr. Vida Angéla
Szabálysértés – dr. Német Zsolt
Büntetőjog II. – dr. Gimesi Ágnes, dr. Somogyi Gábor,
dr. Székely Ákos
Büntető eljárásjog II. – dr. Gimesi Ágnes, dr. Somogyi
Gábor, dr. Székely Ákos
Bűnmegelőzés és áldozatvédelem
– Dr. Tamási Erzsébet
Gyermekvédelem II. – dr. Halmos Krisz na
Szakdolgozat konzultáció

I.
félév

II.
félév

8K

-

10 KZ

-

10 KZ

-

14 KZ

-

13 K

-

20 K

-

-

12 KZ

-

4A

-

12 KZ

-

12 KZ

-

6K

-

14 KZ
Gyj

75

60

Összesen:

J

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

19

§

�GAZDASÁGI BÜNTETŐJOGI SZAKJOGÁSZ

A
A szakirányú továbbképzés célja az, hogy a hallgatók a gazdasági és gazdálkodással összefüggő bűncselekmények feltárásához, jogi megítéléséhez szükséges büntető anyagi és eljárásjogi ismereteiket elmélyítsék, és megszerezzék azokat az általános gazdasági, számviteli,
ill. speciális ismereteket, amelyek eredményesebbé teszik a jogalkalmazói (bírói, ügyészi,
ügyvédi, nyomozói) munkát, és biztos alapot adnak a további önképzéshez.
A
 jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 4 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
gazdasági büntetőjogi szakjogász
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére
jogosít.
A

: 155.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
dr. Tóth Éva

§

20

�TANREND
tárgyak – oktatók
Közgazdaságtani ismeretek – Dr. Szalai Ákos

I.
félév
10 K

II.
félév
-

III.
félév
-

IV.
félév
-

Számvitel – Korb Zoltán

24 K

-

-

-

Vagyonkezelés – dr. Printz János
Adó-, jövedék- és vámjog
– dr. Őry Tamás
Társasági- és cégjog
– dr. Vezekényi Ursula, dr. Csőke Andrea
Bankjog – dr. Kovács Erika

12 K

-

-

-

16 K

-

-

-

-

20 K

-

-

-

12 K

-

-

-

12 K

-

-

-

16 KZ

-

-

-

-

34 KZ

-

-

-

12 KZ

-

-

-

14 K

-

-

-

-

40 K

-

-

-

20 K

-

-

-

Gyj

Értékpapírjog – dr. Tomori Erika
Büntetőjog I.
– dr. Tóth Éva
Büntetőjog II.
– dr. Tóth Éva
Büntető eljárásjog
– Dr. Belovics Ervin, dr. Tóth Éva
Büntető szakszeminárium
– dr. Tóth Éva
Gazdasági büntetőjog a gyakorlatban, jogesetmegoldás – dr. Tóth Éva
Záróvizsgára előkészítő komplex ismeretek*
– dr. Tóth Éva
Szakdolgozat konzultáció
Összesen:

J

62

60

60

60

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

* A tárgy oktatása távoktatási elemek felhasználásával történik.

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

21

§

�GAZDASÁGI JOGI SZAKJOGÁSZ

A KÉPZÉS CÉLJA

A szakirányú továbbképzés célja, hogy a jogász szakképze séggel rendelkező szakemberek
számára olyan széleskörű jogi, illetve interdiszciplináris (elsősorban közgazdaságtani) ismereteket adjon, amelyek nélkülözhetetlenek a gazdasági életet érintő (elsősorban magán-)
jogi döntések meghozatalához.
A JELENTKEZÉS FELTÉTELE

 jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
 Az intézmény a felvételt egyéb feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, joggyakorla idő, munkakör stb.) köthe .
A KÉPZÉS MENETE

A levelező tagozatos képzés időtartama 2 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
gazdasági jogi szakjogász
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére
jogosít.
AZ ÖNKÖLTSÉG ÖSSZEGE: 180.000 Ft/félév
A KÉPZÉS TERVEZETT INDÍTÁSA

2022. szeptember és 2023. február
A KÉPZÉS SZAKFELELŐSE

Dr. Szalai Ákos

§

22

�TANREND
tárgyak – oktatók

I.
félév

II.
félév

Pénzügytan – Dr. Katona Klára, Dr. Mányó-Váróczi
Viole a

14 K

-

Versenyjog és fogyasztóvédelem – Dr. Szilágyi Pál
Béla, Dr. Tóth Tihamér

20 KZ

-

Kártérítési és biztosítási jog közgazdaságtana I.
– Dr. Menyhárd A la, Dr. Szalai Ákos

10 K

-

Szerződési jog és gazdasági összefüggései
– Dr. Bán Dániel, Dr. Bodzási Balázs, Dr. Szalai Ákos,
Dr. Menyhárd A la

16 KZ

-

Számvitel I. – Dr. Mányó-Váróczi Viole a

10 K

-

Számvitel II. – Dr. Mányó-Váróczi Viole a

-

10 K

Alkotmányos tulajdonvédelem – Dr. Hajas Barnabás

-

6A

Kártérítési és biztosítási jog közgazdaságtana II.
– Dr. Szalai Ákos

-

6K

Társasági jog és gazdasági összefüggései – Dr. Auer
Ádám, Dr. Metzinger Péter, Dr. Szalai Ákos

-

14 KZ

Adójog – Dr. Halász Zsolt Ákos

-

8K

Nemzetközi magánjog – Dr. Martonyi János,
Dr. Osztovits András, Dr. Szabó Sarolta

-

8K

Szakdolgozat konzultáció

-

Gyj

Összesen:

70

52

J

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

23

§

�INGATLANFORGALMI SZAKJOGÁSZ

A
A szakirányú továbbképzés célja a jogász szakképze séggel rendelkező és az ingatlanforgalmazás területén, a földhivatalokban, valamint az önkormányzatoknál dolgozó, továbbá
ingatlanjogi jogvitákra szakosodo , ill. szakosodni kívánó ügyvédek, közigazgatási bírák
posztgraduális továbbképzésének biztosítása az ingatlanjogi és más kapcsolódó (műszaki,
közgazdasági, településrendezési, stb.) szakterületeken.
A
 jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 4 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
ingatlanforgalmi szakjogász
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére
jogosít.
A

: 165.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Dr. Darák Péter

§

24

�TANREND
tárgyak – oktatók
Közigazgatási és ingatlan-nyilvántartási eljárási jog
– Dr. Darák Péter, Hidvéginé dr. Erdélyi Erika,
dr. Osvald Csilla, dr. Sperka Kálmán
Telekkönyvi és ingatlan-nyilvántartási anyagi jog –
Dr. Darák Péter, Hidvéginé dr. Erdélyi Erika
Településrendezés és fejlesztés
– dr. Agócs Ilona
Tulajdonjog – dr. Kincses A la, dr. Varga Edit
Közgazdaságtan, pénzügyi jog, pénzügytan
– dr. Kovács Erika, Dr. Schle András
Ingatlankezelés-, gazdálkodás, marke ng
– Éliás László
Épület-, földingatlanok értékbecslése
– Éliás László
Építésügyi igazgatás
– Menczingerné dr. Bokor Andrea
Értékpapírjog – dr. Tomori Erika
Termőföldjog hazai és EU szabályozása
– dr. Mikó Zoltán
Polgári eljárásjog, végrehajtási jog
– dr. Kincses A la, dr. Varga Edit
Szerződések joga (ingatlanforgalomban használatos szerződések, zálogjog) – dr. Pomeisl András
József
Jogesetmegoldás (polgári jog és eljárásjog, ingatlan-nyilvántartási jog) – Dr. Darák Péter, dr. Pomeisl
András József
Záróvizsgára előkészítő komplex ismeretek*
– dr. Kincses A la, dr. Pomeisl András József,
dr. Miks Antal
Szakdolgozat konzultáció
Összesen:

J

I.
félév

II.
félév

III.
félév

IV.
félév

14 K

-

-

-

14 K

-

-

-

6K

-

-

-

26 KZ

-

-

-

-

12 K

-

-

-

12 K

-

-

-

12 K

-

-

-

12 K

-

-

-

12 K

-

-

-

-

12 K

-

-

-

16 KZ

-

-

-

20 KZ

-

-

-

12 A

-

-

-

-

60 K

60

60

60

Gyj
60

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

* A tárgy oktatása távoktatási elemek felhasználásával történik.

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

25

§

�KÁRTÉRÍTÉSI JOGI SZAKJOGÁSZ

A
A szakirányú képzés célja, hogy a jogász szakképze séggel rendelkező szakemberek számára a szilárd elméle alapok megerősítése melle a gyakorla ismeretek bemutatásával
széleskörű jogi tudást nyújtson a kártérítési jog területén a gyakorlatban felmerülő jogi
problémák megoldásához. A képzés a hatályos új Ptk. és új Pp. rendelkezésein alapszik,
ugyanakkor figyelemmel van arra, hogy a régi Ptk. és Pp. szabályai még hosszú ideig alkalmazandók, ezért ismeretük nem mellőzhető.
A
 jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 2 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
kártérítési jogi szakjogász
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére
jogosít.
A

: 180.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Böszörményiné dr. Kovács Katalin

§

26

�TANREND
tárgyak - oktatók
A kártérítési jog rendszere
(A deliktuális kártérítési felelősség alapismeretei)
– Böszörményiné dr. Kovács Katalin
A szerződésszegéssel okozo károkért való felelősség tana
(Elméle és gyakorla ismeretek)
– dr. Farkas A la
A kártérítés módja és mértéke (Általános ismeretek)
– Salamonné dr. Piltz Judit
A kártérítési perek sajátos eljárásjogi kérdései
– dr. Gelencsér Dániel
Biztosítási jog – dr. Zavodnyik József
A kártérítés joggazdaságtana – Dr. Szalai Ákos
Egészségügyi szolgáltató kártérítési felelőssége
– Salamonné dr. Piltz Judit
Társasági jog és fizetésképtelenségi jog
– dr. Farkas A la
Szerződésszegésből eredő kártérítési felelősség
a gyakorlatban egyes polgári jogi szerződések esetén
– dr. Boronkay Miklós
Munkajogi kártérítés – dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna
Közhatalom gyakorlásával okozo károkért fennálló
felelősség – Böszörményiné dr. Kovács Katalin,
dr. Gelencsér Dániel
Veszélyes üzem működéséből eredő felelősség
– Böszörményiné dr. Kovács Katalin
Szakdolgozat konzultáció
Összesen:

J

I.
félév

II.
félév

12 KZ

-

12 KZ

-

16 KZ

-

8K

-

8K
8K

-

-

12 K

-

10 K

-

10 K
6 KZ

-

12 K

-

8K

-

Gyj

64

58

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

27

§

�KIBERBŰNÖZÉS, KORRUPCIÓ ÉS PÉNZMOSÁS
ELLENI SZAKJOGÁSZ

A
Az angol nyelven folyó szakirányú továbbképzés célja, hogy a jogász szakképze séggel
rendelkező szakemberek számára olyan széleskörű jogi, illetve interdiszciplináris (elsősorban büntetőjogi, büntetőeljárási jogi, kriminalisz kai és kriminológiai) ismereteket adjon,
amelyek nélkülözhetetlenek a 21. század bűnözési kihívásait leginkább érintő korrupciós,
valamint a pénzmosást érintő bűncselekmények, továbbá a kiberbűnözés megítélése és
felderítése tekintetében.
A



jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
Az intézmény a felvételt egyéb feltételhez (pl. nyelvvizsga) köthe .

A

A levelező tagozatos képzés időtartama 2 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
kiberbűnözés, korrupció és pénzmosás elleni szakjogász
(Lawyer Specialized in the Preven on of Cybercrime, Corrup on
and Money Laundering)
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére
jogosít.
A

: 250.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február

A
Dr. Barabás Andrea Tünde

§

28

�,

TANREND
tárgyak - oktatók

I.
félév

II.
félév

Introduc on to the Hungarian and European Jus ce
Systems – Dr. Gerencsér Balázs

10 K

-

Introduc on to Criminal Law and Criminology
– Dr. Barabás Andrea Tünde

12 K

-

Introduc on to Criminal Procedure Law and Forensic
Sciences – Dr. Farkas Krisz na

14 K

-

Introduc on to the Enforcement of Punishments – Dr. Bory
Noémi

8K

-

Theore cal Issues of Corrup on Crimes – Dr. Békés Ádám

14 KZ

-

Prac cal Issues of Corrup on Crimes
– Dr. Garamvölgyi Balázs

8K

-

Integrity Tes ng – Dr. Farkas Krisz na

6K

-

Interna onal Criminal Coopera on – Dr. Polt Péter

10 KZ

-

Domes c and Interna onal Methods of Comba ng
Money-laundering – Dr. Nagy Gábor Bálint

16 K

-

Detec ng and Proving the Crime of Money Laundering –
Dr. Péceli Ádám

6K

-

Asset Recovery – Dr. Farkas Krisz na

8K

-

Comba ng Cybercrime – Dr. Ambrus István

-

16 K

Interna onal Coopera on Regarding Cybercrimes
– Dr. Kökényesi-Bartos A la

-

12 K

Vic ms of Cybercrimes – Dr. Szabó Imre

-

6K

Cybercrimes in Online Trading – Dr. Szabó Imre

-

6K

Consulta on of final thesis

-

Gyj

Összesen:

112

40

J

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

29

§

�KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKJOGÁSZ

A
A szakirányú továbbképzés célja a környezetvédelmi jogi, valamint a kapcsolódó környezettudományi, gazdasági, jogi és határtudományi területeken mindazon ismeretek megszerzésének biztosítása, amelyek a jogalkotásban résztvevő, a hatósági jogalkalmazásban dolgozó, illetve a környezetvédelmi jogvitákban eljáró jogászok számára a szakosodást szolgálják.
A
 jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 4 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
környezetvédelmi szakjogász
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére
jogosít.
A

: 155.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Dr. Bándi Gyula

§

30

�TANREND
tárgyak – oktatók
Környeze udomány és környeze
informa ka – Dr. Zlinszky János i .
Környezet-gazdaságtan és környeze
menedzsment – Dr. Kerekes Sándor,
Dr. Szlávik János
Környezetjogi elméle alapok
– Dr. Bándi Gyula
Környezetpoli ka
– Dr. Bulla Miklós, Dr. Zlinszky János i .
Környezetvédelmi igazgatás általános rész
– Dr. Bándi Gyula
Környezetvédelmi igazgatás különös rész
– dr. Csepregi István
Környezetvédelem és polgári jog kapcsolata
– Dr. Pump Judit
Környezetvédelem és büntetőjog kapcsolata
– Dr. Polt Péter
EU környezetjog – Dr. Bándi Gyula
Nemzetközi környezetjog
– dr. Sulyok Katalin, Dr. Szabó Marcel
Záróvizsgára előkészítő komplex ismeretek*
– Dr. Bándi Gyula, dr. Csepregi István,
Dr. Kerekes Sándor
Szakdolgozat konzultáció
Összesen:

J

I.
félév

II.
félév

III.
félév

IV.
félév

14 K

-

-

-

22 KZ

-

-

-

24 K

-

-

-

-

20 K

-

-

-

24 KZ

-

-

-

16 KZ

-

-

-

-

16 K

-

-

-

8A

-

-

-

20 KZ

-

-

-

16 K

-

-

-

-

60 K

-

-

-

Gyj

60

60

60

60

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

* A tárgy oktatása távoktatási elemek felhasználásával történik.

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

31

§

�KÖZBESZERZÉSI SZAKJOGÁSZ

A
A szakirányú továbbképzés célja a széles értelemben ve közbeszerzés területén gyakorlatorientált, elméle leg is megalapozo jogi és egyéb kapcsolódó ismeretek megszerzésének biztosítása. A jogi képzésben ez a tárgykör csak érintőlegesen, illetve alterna v módon
kerülhete oktatásra. A képzés keretében lehetőség nyílik a közbeszerzések menetének
komplex és gyakorla as megközelítésére.
A
 jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 3 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
közbeszerzési szakjogász
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére
jogosít.
A

: 165.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Haszonicsné dr. Ádám Mária

§

32

�TANREND
tárgyak – oktatók
Közbeszerzés-történet, közösségi jogi alapok
– dr. Hubai Ágnes, dr. Kovács László
Közbeszerzési jogi alapok
– Haszonicsné dr. Ádám Mária
Szerződéses jogi ismeretek I.
– Dr. Gyulai-Schmidt Andrea
Közbeszerzési eljárásjog I.
– dr. Barna Orsolya
Finanszírozási, pénzügyi jogi ismeretek
– Dr. Gregóczki Etelka, dr. Tallár Ákos
Versenyjogi ismeretek és a közérdekű
szolgáltatások – dr. Barna Orsolya
Társasági jog és a közbeszerzés
– Dr. Gyulai-Schmidt Andrea
Fenntartható és zöld közbeszerzési ismeretek
– dr. Barna Orsolya, dr. Havas-Kovács Gabriella
Szerződéses jogi ismeretek II.
– Dr. Gyulai-Schmidt Andrea, dr. Szilágyi Zoltán
Közbeszerzési eljárásjog II.
– Haszonicsné dr. Ádám Mária, dr. Barna Orsolya
Támogatásból megvalósuló közbeszerzések
– dr. Hubai Ágnes, dr. Kovács László
Közbeszerzési jogorvosla ismeretek
– dr. Szilágyi Zoltán
Közgazdasági ismeretek
– Dr. Mányó-Váróczi Viole a
Közbeszerzési jogesetmegoldás
– dr. Szilágyi Zoltán
Záróvizsgára előkészítő komplex ismeretek*
– Haszonicsné dr. Ádám Mária, dr. Barna Orsolya,
Dr. Gyulai-Schmidt Andrea, dr. Szilágyi Zoltán

I.
félév

II.
félév

III.
félév

10 K

-

-

10 K

-

-

8 KZ

-

-

10 KZ

-

-

8K

-

-

10 K

-

-

8K

-

-

-

10 K

-

-

8 KZ

-

-

12 KZ

-

-

8K

-

-

10 KZ

-

-

10 K

-

-

6A

-

-

-

60 K

Szakdolgozat konzultáció

-

-

Gyj

Összesen:

64

64

60

J

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

* A tárgy oktatása távoktatási elemek felhasználásával történik.

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

33

§

�KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSIGAZGATÁSI SZAKJOGÁSZ

A
A cél a jogalkalmazás különböző területein tevékenykedő közlekedési jogi szakemberek
képzése, akik a polgári, közigazgatási, szabálysértési és büntetőjogban egyaránt alkalmazható, elméle leg megalapozo , olyan speciális látásmóddal és ismeretekkel rendelkeznek,
melyek segítségével magas színvonalú, önálló jogalkalmazói munkára képesek. Ennek érdekében a képzés a jogi alapképzés során megszerze ismeretek elmélyítésére, azok gyakorlat- és problémaorientált feldolgozására helyezi a hangsúlyt. A képzés újdonságot kínál
abban, hogy a jogi tárgyakat kiegészítő határtudományok ismeretanyagának elsajá tását
empirikus módon teszi lehetővé.
A
 jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
 Az intézmény a felvételt egyéb feltételhez (pl. szakmai tapasztalat, fordítói gyakorlat, stb.) köthe .
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 2 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
közlekedési és közlekedésigazgatási szakjogász
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére
jogosít.

A

: 180.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
dr. Bertényi Imre

§

34

�TANREND
tárgyak – oktatók

I.
félév

II.
félév

Közlekedéspoli ka és közlekedésigazgatás
– dr. Molnár Zsuzsa, dr. Mosóczi László, dr. Tánczos Orsolya,
dr. Veres Ildikó

10 KZ

-

Közlekedési büntetőjogi, büntető-eljárásjogi és kriminalisz kai
ismeretek – dr. Bertényi Imre, dr. Szabó György

30 KZ

-

Polgári jog – I. Kártérítési jog
– Böszörményiné dr. Kovács Katalin

10 KZ

-

A kártérítés joggazdaságtana – Dr. Szalai Ákos

6A

-

Polgári jog – II. Biztosítási jog – dr. Zavodnyik József

8 KZ

-

Szabálysértési jog – dr. Borbély Gyula

-

6A

Igazságügyi orvostani ismeretek – dr. Szabados György Dávid

-

16 K

Gépjárműszakértői ismeretek – Dr. Melegh Gábor

-

16 K

Közlekedéspszichológia – Gellért Csilla

-

8K

Közlekedési ügyek bírói gyakorlata – Böszörményiné dr. Kovács
Katalin, dr. Somogyi Gábor

-

14 K

Szakdolgozat konzultáció

-

Gyj

Összesen:

64

60

J

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

35

§

�KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYOZÁSI
ÉS KODIFIKÁCIÓS SZAKJOGÁSZ

A
A szakirányú továbbképzés célja elsősorban a közpon államigazgatási szervek, helyi és
nemze ségi önkormányzatok, másodsorban a gazdálkodó szervezetek keretében vagy az
ügyvédi és civilszerveze tevékenység végzése során szabályozási feladatokra szakosodo
vagy erre szakosodni kívánó szakemberek (köz sztviselők, közalkalmazo ak, ügyvédek,
jogtanácsosok) képzése. A különböző szintű jogszabályok és belső normák (közjogi szervezetszabályozó eszközök, szabályzatok) előkészítésében, megalkotásában közreműködő
szakemberek a jogászképzés során ilyen speciális tudástartalmú képzést nem kapnak, tanulmányaik során legfeljebb egy-egy tantárgy keretében vagy fakulta v tárgyként jutnak
hozzá nem teljes körűen olyan ismeretekhez, amelyek a jogalkotói, jogalkotásban közreműködő tevékenységüket a későbbiekben elősegí k.
A
 jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 2 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
közszolgála szabályozási és kodifikációs szakjogász
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul.
A

: 175.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Dr. Varga Zs. András

§

36

�TANREND
tárgyak – oktatók
Bevezetés a jogszabályszerkesztés tanba
– Dr. Gerencsér Balázs, dr. Szilvásy György Péter
A jogalkotás stratégiai keretei
– dr. Sántha György
A jogalkotás norma v keretei. Jogforrások jellege
és jogforrási hierarchia – Dr. Csink Lóránt, Dr. Varga Zs. András
Dereguláció – Dr. Csink Lóránt
Hatásvizsgála mechanizmusok
– dr. Sántha György
A jogalkotás nemzetközi determinációi. Jogharmonizáció
– Dr. Láncos Petra Lea
Jogszabályalkotás a gyakorlatban – Dr. Hajas Barnabás
Jogalkotás az önkormányzatoknál – Dr. Hajas Barnabás,
dr. Kovács Helga, dr. Pátkai Nándor
Jogszabályok szövegezése, s lisz ka-gyakorlat
– Dr. Raﬀai Katalin
A jogszabályszerkesztés gyakorlata – dr. Péter-Delbó Márta,
dr. Szilvásy György Péter
Kihirdetés, közzététel és hatályosság – dr. Pátkai Nándor
Szabályzatszerkesztés – dr. Kurunczi Gábor
Jogszabálytárak, jogi adatbázisok – dr. Aczél-Partos Adrienn
Szakdolgozat konzultáció
Összesen:

J

I.
félév

II.
félév

10 K

-

6A

-

12 KZ

-

12 K

-

16 KZ

-

16 K

-

-

10 A

-

12 KZ

-

10 K

-

10 KZ

-

6K
6A
6A
Gyj

72

60

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

37

§

�KRIMINALISZTIKAI SZAKJOGÁSZ

A
A képzés célja, hogy a büntetőjogi jogalkalmazás területein működő jogászok a különleges
szakértelmet igénylő kriminalisz kai szakkérdésekben jártasságot szerezzenek, a segédtudományokban (műszaki, közgazdasági és orvostudomány) véleményt adó szakértők vizsgála módszereit megismerjék, és a szakértői vizsgálatokat szakszerűen értékelni, mérlegelni
tudják.
A
 jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 4 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
kriminalisz kai szakjogász
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul.
A

: 155.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
dr. Tóth Éva

§

38

�TANREND
tárgyak – oktatók
Kriminalisz ka, bizonyításelmélet
– Dr. Finszter Géza
A büntetőeljárás legfontosabb gyakorla
kérdései – dr. Csák Zsolt
A szakértői munka keretei – Dr. Varga Tibor
Igazságügyi orvostan
– Dr. Keller Éva, dr. Szabó Árpád, Dr. Varga Tibor
Igazságügyi toxikológia, kábítószer anali ka
– Dr. Somogyi Gábor, Csesztregi Tamás
Igazságügyi gene ka, személyazonosítás
– Dr. Egyed Balázs, Dr. Füredi Sándor, Woller János
Helyszíni szemle – Nyomszakértés, Mikro
maradványok, Ballisz ka, Dak loszkópia
– Dr. Elek Imre, Dr. Gál Tamás, Hegyi István,
Nagyné Bánovics Szilvia, Tóth Péter
Igazságügyi elmekórtan
– Dr. Baraczka Krisz na, dr. Németh Rita
Kriminalisz kai azonosítás (hang, beszéd, poligráf,
kép, szag) – Fényes Péter, Kreitz Zsuzsanna, Krispán
István
Igazságügyi könyvszakértői ismeretek
– Pótorné Nagy Zsuzsanna, Dr. Jasperné Sztanek
Katalin, Kosztovics József
Igazságügyi műszaki szakértői ismeretek
– Bejczi József, Marossy Szabolcs
Gépjárműszakértői munka – Dr. Melegh Gábor
A személy elleni bűncselekmények kúriai
gyakorlata, kihallgatási tak ka
– dr. Tóth Éva, dr. Petőfi A la
Kriminalisz kai írásszakértés és okmányszakértés
– Göblyös Imre
Gazdasági, vagyon elleni bűncselekmények
– dr. Huszár Gábor Elek
Záróvizsgára előkészítő komplex ismeretek*
– dr. Tóth Éva és meghívo előadók
Szakdolgozat konzultáció
Összesen:

J

I.
félév

II.
félév

III.
félév

IV.
félév

12 K

-

-

-

4A

-

-

-

4A

-

-

-

26 KZ

-

-

-

14 K

-

-

-

-

10 K

-

-

-

20 K

-

-

-

20 KZ

-

-

-

10 A

-

-

-

-

24 KZ

-

-

-

20 KZ

-

-

-

12 KZ

-

-

-

16 K

-

-

-

-

10 A

-

-

-

10 K

-

-

-

40 K

-

-

-

Gyj

60

60

72

60

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

* A tárgy oktatása távoktatási elemek felhasználásával történik.

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

39

§

�MÉDIAJOGI SZAKJOGÁSZ
A
A képzés célja olyan, a médiajog komplex kérdéseivel foglalkozó jogi szakemberek képzése, akik ismerik a médiapiac és a médiajog összefüggéseit és a felmerülő jogi problémákra
adekvát gyakorla megoldásokat képesek találni bármely, a médiapiac által érinte jogágban vagy jogterületen. Ennek érdekében a képzés a jogi alapképzés során megszerze
ismeretek elmélyítésére, azok gyakorlat- és problémaorientált feldolgozására helyezi a
hangsúlyt. A képzés újdonságot kínál abban, hogy komplex elméle és gyakorla tudást
kínál a médiajog minden területével kapcsolatban, mindezt interdiszciplináris jelleggel. Kiemelkedő helyet foglal el a médiapiacok közgazdasági szempontú elemzése és a médiae kai ismeretek.
A
 jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 2 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
médiajogi szakjogász
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul.
Ö

: 165.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Dr. Koltay András

§

40

�TANREND
tárgyak – oktatók
Tartalomszabályozás a médiajogban
– Dr. Koltay András
Az újmédia jogi kérdései – Dr. Bartóki-Gönczy Balázs

I.
félév

II.
félév

8K

-

12 KZ

-

Az újságírók jogállása – dr. Dobrotka-Mayer Annamária

8K

-

A médiaszabályozás nemzetközi jogi alapjai – Dr. Benke Gábor

8 AZ

-

Reklámszabályozás – Dr. Blazovichné Dr. Gellén Klára
Ön- és társszabályozás, médiae ka (esetmegoldó blokkal)
– Nádori Péter
A demokra kus eljárások médiafelületei – Dr. Smuk Péter
Adatvédelem, információszabadság – Dr. Péterfalvi A la
András
Médiajogi kérdések a polgári anyagi jogban (jogesetmegoldó
blokkal) – Dr. Koltay András
Médiajogi kérdések a büntető anyagi jogban
– Dr. Szomora Zsolt
Eljárásjogi kérdések médiajogi perekben – Dr. Horváth E. Írisz

8K

-

12 A

-

8K

-

8K

-

-

8 KZ

-

8K

-

8A

Sajtójogi gyakorlat – dr. Bodolai László
A médiapiac működését érintő szerzői jogi kérdések
– Dr. Pogácsás Ane
A tartalomterjesztés joga – Dr. Bartóki-Gönczy Balázs

-

12 K

-

8K

-

8K

A médiapiacok versenyjogi kérdései – Dr. Szilágyi Pál Béla

-

8K

Szakdolgozat konzultáció

-

Gyj

Összesen:

72

60

J

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

41

§

�PÉNZÜGYI JOGI SZAKJOGÁSZ

A
A cél olyan, a közpénzügyi szabályozás (benne a hazai, nemzetközi és európai uniós adójog,
a társadalombiztosítási jog, valamint az állami támogatások) kérdéseivel foglalkozó jogi szakemberek képzése, akik ismerik a közbevételek és közkiadások rendszerének működését és
összefüggéseit, továbbá e területeken felmerülő jogi problémákra adekvát elméle és ennek
megfelelő gyakorla megoldásokat képesek találni. A képzés komplex elméle és gyakorla
tudást kínál a közbevételek és közkiadások minden releváns területével kapcsolatban, mindezt uniós és nemzetközi kitekintéssel. Kiemelkedő helyet foglal el a képzésben a hazai és
uniós adójog melle a nemzetközi adójogi kérdések oktatása is.
A
 jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
 Az intézmény a felvételt egyéb feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, joggyakorla idő, munkakör stb.) köthe .
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 2 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
pénzügyi jogi szakjogász
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére
jogosít.
A

: 180.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Dr. Halász Zsolt Ákos

§

42

�TANREND
tárgyak – oktatók

I.
félév

II.
félév

Adótan és adóeljárás – Dr. Halász Zsolt Ákos, Dr. Szabó Ildikó

22 KZ

-

Forgalmi adók –Dr. Halász Zsolt Ákos, Dr. Varga Erzsébet

18 KZ

-

Illetékek, helyi adók – dr. Dezső Róbert

6K

-

Vámjog – Tolnainé dr. Tóth Veronika

8K

-

Állami támogatások joga 1. (Versenyjogi szabályozás)
– dr. Remetei-Filep Zsuzsanna

6K

-

Adózás az Európai Unió Bírósága előtt – dr. Kelemen Dániel

6A

-

Számvitel – Korb Zoltán

-

12 K

Gazdasági társaságok jövedelemadózása – Dr. Szabó Ildikó

-

12 KZ

Magánszemélyek és KKV-k jövedelemadózása
– Dr. Halász Zsolt Ákos, Dr. Varga Erzsébet

-

10 K

Társadalombiztosítás szabályozása – dr. Gergely Katalin

-

8K

Nemzetközi adójog – Dr. Békés Balázs

-

12 KZ

Állami támogatások joga 2. (Ágaza szabályozás)
– Dr. Halász Zsolt Ákos

-

6K

Szakdolgozat konzultáció

-

Gyj

Összesen:

66

60

J

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

43

§

�SPORTJOGI SZAKJOGÁSZ

A
A képzés célja a sportjogi és az ehhez kapcsolódó ismeretek megszerzésének biztosítása,
amelyek a sport közigazgatásban, a sport magánjog, a doppingellenes harc területén, valamint a sportszervezetek mindennapi működésében nélkülözhetetlenek a sportban tevékenykedő jogász szakképze ségű szakemberek számára.
A
 jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 3 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
sportjogi szakjogász
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére
jogosít.
A

: 155.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Dr. Tóth Tihamér

A KÉPZÉST A MOB, A MPB ÉS AZ EMMI TÁMOGATJA

§

44

�TANREND
tárgyak – oktatók
Spor örténet (magyar és nemzetközi; olimpiai
mozgalom) – Dr. Szikora Katalin, dr. Litavecz Anna
Sportolók jogállása („státus-jog”, munkajog)
– dr. Krzyzewsky Beáta Karolina
EU és nemzetközi sportszervezetek
és sportdokumentumok – dr. Nagy Zsigmond
Spor inanszírozás, pénzügyi jog
– Dr. Gősi Zsuzsanna
Doppingellenes szabályozások
– dr. Nagy Zsigmond
Magyar testnevelés és spor gazgatás
– dr. Reinhardt Ákos
A sportjog alkotmányos összefüggései,
a sport önszabályozása – Dr. Csink Lóránt,
dr. Kézsmárki Éva Mónika, Dr. Szekeres Diána
Szövetségek, versenyrendszer, sportszervezetek
– dr. Kézsmárki Éva Mónika
Szerződések joga – dr. Karczub Péter,
dr. Krzyzewsky Beáta Karolina, dr. Zavodnyik József
Sportgazdasági ismeretek, sportvállalkozási
menedzsment – Dr. Muszbek Mihály
Vitarendezés a sportban: hazai és nemzetközi
sportbíráskodás – dr. Nagy Zsigmond
Záróvizsgára előkészítő komplex ismeretek*
– dr. Kézsmárki Éva Mónika, Dr. Muszbek Mihály,
dr. Nagy Zsigmond, Dr. Nemes András
Szakdolgozat konzultáció
Összesen:

J

I.
félév

II.
félév

III.
félév

8K

-

-

10 K

-

-

12 KZ

-

-

10 K

-

-

10 K

-

-

10 KZ

-

-

10 K
-

10 KZ

-

-

20 KZ

-

-

10 K

-

-

10 K

-

-

-

60 K

-

-

Gyj

60

60

60

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

* A tárgy oktatása távoktatási elemek felhasználásával történik.

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

45

§

�SZABÁLYOZOTT IPARÁGI SZAKJOGÁSZ

A
A továbbképzés célja a szabályozo , alapvetően hálózatos iparágak területén o honosan
mozgó jogász szakemberek képzése, akik ismerik a piacok működésének alapvető kérdéseit,
az állami gazdasági beavatkozás indokait és a szabályozások főbb közös jellemvonásait. A
képzés egyedülálló újdonságot kínál abban, hogy komplex elméle és gyakorla tudást ad
a szabályozo körülmények közö folyó piaci versennyel, illetve természetes monopóliumokkal kapcsolatban, mindezt szükségszerűen interdiszciplináris jelleggel.

A
 jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 2 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
szabályozo iparági szakjogász
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím
viselésére jogosít.
A

: 210.000,- Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Dr. Szilágyi Pál Béla

§

46

�TANREND
tárgyak – oktatók
IO és versenypoli kai ismeretek – Dr. Szilágyi Pál Béla
Szabályozáselmélet és joggazdaságtan
– Dr. Szalai Ákos
Közigazgatási jog és a szabályozó hatóságok
tevékenysége – Dr. Tóth András
Koncessziós jog – Dr. Csekő Zsolt
A szabályozo iparágak bírói gyakorlata
– Dr. Kolongya Dóra
Az EU és a magyar versenyjog alkalmazása
a szabályozo szektorokban – Dr. Tóth Tihamér
Energiapiacok szabályozása – Dr. Kovács Emőke

I.
félév
12 K

II.
félév
-

12 KZ

-

10 KZ

-

10 K
10 A
12 KZ

-

-

10 K* /A

Gyógyszerellátás felügyelete – Dr. Hankó Zoltán

-

10 K* /A

Hírközlési szabályozás – Dr. Fazekas Balázs

-

10 K* /A

Kiberbiztonsági szabályozás – Dr. Bencsik Balázs

-

10 K* /A

Közlekedési szabályozás – Dr. Szalai Ákos

-

10 K* /A

Médiajogi szabályozás – Dr. Koltay András

-

10 K* /A

Pénzügyi szektor szabályozása – Dr. Korencsi A la

-

10 K* /A
10 K* /A

Víz- és hulladékszabályozás – Dr. Zalai Péter Gábor

J

Szakdolgozat konzultáció

-

Gyj

Összesen:

66

50

:
A= aláírás
Gyj= gyakorla jegy
VK= választható kollokvium Z= záróvizsga

K= kollokvium

* A nyolc meghirdete tárgyból öt szabadon választható kollokvium, de a többi három tárgy is
felvehető.

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

47

§

�TÁRSASÁGI JOGI ÉS CÉGJOGI SZAKJOGÁSZ

A
A szakirányú továbbképzés célja, hogy az alapképzést meghaladó körben és mélységben
biztosítsa a gyakorló jogászok számára a gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó
komplex jogi ismeretek elméle leg megalapozo , a jogalkalmazási gyakorlatot is feldolgozó megszerzését.
A
 jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 4 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
társasági jogi és cégjogi szakjogász
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére
jogosít.
A

: 155.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
dr. Vezekényi Ursula

§

48

�TANREND
tárgyak – oktatók
Társasági jog I. – dr. Vezekényi Ursula

I.
félév
18 KZ

II.
félév
-

III.
félév
-

IV.
félév
-

Cégjog I. – Dr. Gál Judit
Közgazdaságtan és számvitel
– Korb Zoltán
Fizetésképtelenségi jog – dr. Csőke Andrea

8 KZ

-

-

-

22 K

-

-

-

12 K

-

-

-

Társasági jog II. – dr. Vezekényi Ursula

-

18 KZ

-

-

Cégjog II. – Dr. Gál Judit

-

8 KZ

-

-

Adójog – Dr. Halász Zsolt Ákos, Dr. Szabó Ildikó
Munkajog és társadalombiztosítási jog
– dr. Szűcs László
Versenyjog – dr. Juhász Dorina

-

14 K

-

-

-

12 K

-

-

-

8K

-

-

Társasági jog III. – dr. Vezekényi Ursula

-

-

18 KZ

-

Cégjog III. – Dr. Gál Judit
Értékpapír- és tőzsdejog
– dr. Tomori Erika, dr. Kraudi Adrienne
A társasági jog nemzetközi összefüggései,
az EU társasági joga
– Dr. Gyulai-Schmidt Andrea, dr. Németh
Sándor
Záróvizsgára előkészítő komplex ismeretek*
– Dr. Gál Judit, dr. Vezekényi Ursula
Szakdolgozat konzultáció

-

-

8 KZ

-

-

-

20 K

-

-

-

16 K

-

-

-

-

60 K

-

-

-

Gyj

Összesen:

60

60

62

60

J

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

* A tárgy oktatása távoktatási elemek felhasználásával történik.
Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

49

§

�TŐKEPIACI ÉS BANK SZAKJOGÁSZ

A
A szakirányú továbbképzés célja, hogy a jogász szakképze séggel rendelkezők számára széles körű bankjogi, továbbá értékpapír- és tőzsdejogi, illetve közgazdasági (monetáris poli kai,
banküzemtani) ismereteket adjon, amelyek nélkülözhetetlenek a pénzintézeteknél, pénzintéze tevékenységet is folytató vállalkozásoknál, az értékpapír-forgalmazóknál – tőzsdénél,
jegybanknál – jogalkalmazói, illetőleg jogalkotói tevékenységet ellátó jogászok, továbbá az
ilyen pusú jogügyletek és ezzel kapcsolatos jogviták ellátására szakosodo , illetve szakosodni kívánó bírák, ügyészek és ügyvédek számára.
A
 jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 4 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
tőkepiaci és bank szakjogász
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére
jogosít.
A

: 155.000 Ft /félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
dr. Kovács Erika és dr. Tomori Erika

§

50

�TANREND
tárgyak – oktatók
Az európai monetáris rendszer – dr. Kovács Erika, Dr. Schle
András
Monetáris és fiskális poli ka – Dr. Katona Klára, Dr. Schle
András
Pénzügyi intézmények adózása és számvitele – Tudiscóné
Gyöngyösy Éva
A Magyar Nemze Bank jegybanki tevékenységei
– dr. Kovács Erika
A pénzpiaci intézmények szerveze szabályai – dr. Kómár
András, dr. Kovács Erika, Palasikné dr. Kirschner Dóra,
dr. Seregdi László
A tőkepiac szerveze szabályai – dr. Szabó Dániel, dr. Száz
Ágnes, dr. Tomori Erika
Pénzügyi szolgáltatások I. – Bartha Lajos, dr. Bokodi Melinda,
dr. Grenczer Balázs, dr. Toma Vanda
Pénzügyi szolgáltatások II. – dr. Andor Krisz na, dr. Ba a
Judit, dr. Gárdos Péter, dr. Párkánszki Edina, dr. Szórádi Judit
Pénzügyi szolgáltatások III. – dr. Kalicz Anita, dr. Nagy
Krisz na, dr. Orosz Zsuzsa
Pénzügyi szolgáltatások IV. – dr. Bereczki Dóra, dr. Bokodi
Melinda, dr. Kovács Erika, dr. Papp Veronika
A befektetési és árutőzsdei szolgáltatások – dr. Szabó Dániel,
dr. Tomori Erika
Termékfejlesztés – Németh Tamás, Szalontai Tamás
Compliance (megfelelési) tevékenység – dr. Korencsi A la
Az értékpapírok fogalma és fajtái – dr. Tomori Erika
A tőkepiac működése – dr. Dencs Zoltán, dr. Szabó Dániel,
dr. Tomori Erika
A Magyar Nemze Bank felügyele tevékenysége
– dr. Barnóczky Péter, Freisleben Vilmos, Gabler Gergely,
Kauker Gergely, dr. Kovács Erika, Török Béla
Záróvizsgára előkészítő komplex ismeretek – Palasikné
dr. Kirschner Dóra, dr. Kovács Erika, dr. Tomori Erika
Kapcsolódó jogterületek szabályai – dr. Kovács Erika
Szakdolgozat konzultáció
Összesen:

J

I.
félév

II.
félév

III.
félév

IV.
félév

8K

-

-

-

14 K

-

-

-

10 K

-

-

-

6 KZ

-

-

-

16 KZ

-

-

-

12 KZ

-

-

-

-

10 KZ

-

-

-

18 KZ

-

-

-

10 KZ

-

-

-

12 KZ

-

-

-

4 AZ

-

-

-

10 K
4A
-

16 KZ

-

-

-

18 KZ

-

-

-

28 KZ

-

-

-

-

18 K

-

-

-

22 K
GYJ

66

68

62

40

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

* A tárgy oktatása távoktatási elemek felhasználásával történik.

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

51

§

�UNIÓS PERJOGI SZAKJOGÁSZ

A
Az angol nyelven folyó képzés célja, hogy az alapképzéseknél mélyebb, komplexebb és
gyakorlatorientáltabb tudásanyagot adjon az Európai Unióban való jogérvényesítés mechanizmusairól. Ezt két úton biztosítja: egyrészről á ogó és széleskörű ismereteket kínál
az Európai Unióban való jogérvényesítés intézményi és eljárási vonatkozásairól, másrészről
lehetőséget nyújt az Európai Unió Bírósága elő eljárásrendszer mélyreható tanulmányozására, az azzal kapcsolatos tudásanyag gyakorlatorientált elsajá tására.
A



jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
magas szintű angol nyelvtudás

A
A levelező tagozatos képzés időtartama 2 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére a második képzési félévben kerül sor.
A posztgraduális képzés (sikeres záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
uniós perjogi szakjogász (Lawyer in EU Law and Li ga on)
szakképze séget tanúsító oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére jogosít.
A

: 200.000 Ft / félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Dr. Gyeney Laura

§

52

�TANREND
tárgyak – oktatók
The Law and Ins tu ons in the European Union
– Dr. Szabó Marcel
Rela onship between the EU and na onal law
– Dr. Szilágyi Pál Béla
Law of the Internal Market and Union Ci zenship
– Dr. Láncos Petra Lea, Dr. Gyeney Laura
Private Interna onal law – general introduc on –
Prof. Hannes Rösler
EU compe on law in ac on – Dr. Tóth Tihamér
Direct ac ons against the EU ins tu ons
– Dr. Luszcz Viktor
EU law enforcement by the European Commission
– dr. Bo ka Viktor
The preliminary ruling procedure and responsibility
for the breach of EU law by Member States
– Dr. Fehér Miklós Zoltán
EU li ga on from a procedural perspec ve
– Dr. Csehi Zoltán
The European Conven on on Human Rights and the
case law of the European Court of Human Rights
– Dr. Tallódi Zoltán
EU Data Protec on Law and Enforcement of Data
Subjects’ Rights* – Dr. Szabó Endre Győző
Consumer Rights and dispute resolu ons in the EU*
– Dr. Szente István
EU Immigra on and Asylum law* – Dr. Tö ős Ágnes

I.
félév

II.
félév

10 K

-

10 K

-

16 KZ

-

12 K

-

12 K

-

-

14 KZ

-

14 KZ

-

8 KZ

-

6A

-

12 K

-

8K

-

8K

-

8K

EU Intellectual Property Law* – Dr. Kovács György

-

8K

Thesis Consulta on

-

Gyj

Total:

60

62

J

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

* A tárgy oktatása távoktatási elemek felhasználásával történik.
Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

53

§

�VÁLLALATI COMPLIANCE MEGFELELÉSI SZAKJOGÁSZ

A
Az angol nyelven folyó szakirányú képzés célja, hogy a vállala compliance (belső és külső
megfelelési) területen dolgozó jogász szakképze séggel rendelkező szakemberek számára
a szilárd e kai, kulturális, valamint jogi elméle alapok megerősítése melle a gyakorla
ismeretek bemutatásával széleskörű jogi tudást nyújtson. A nemzetközi célcsoportot megcélzó képzés célja továbbá, hogy a markáns e kai és kulturális megközelítés melle bemutassa azokat a vállala rányítási és jogi eszközöket, amik a vállalat belső és külső megfeleléséhez elengedhetetlenek. Az angol nyelvű kurzus sajátossága, hogy a belső és külső vállala
megfelelés elméletét és gyakorlatát speciálisan és jellemzően nemzetközi közegre ve tve
vizsgálja, alkalmazkodva ezzel a mára általánossá váló, nemzetközi összetételű, és ily módon szükségképpen kultúraközi kihívásokat is magában foglaló menedzsment és vállala rányítás speciális igényeihez. A képzés az elméle , kulturális és e kai dimenzió kibontása melle részletesen bemutatja az egyes konkrét jogágakat jellemző jogi szabályozási keretet.
A

 jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
 Az intézmény a felvételt egyéb feltételhez (pl. szakmai tapasztalat, fordítói gyakorlat stb.)
köthe .

A
A levelező tagozatos képzés időtartama 2 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
vállala compliance (megfelelési) szakjogász
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére
jogosít.
A

: 285.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Dr. Tóth Tihamér

§

54

�(

)

TANREND
tárgyak-oktatók
Ethical Founda ons – Dr. Könczöl Miklós, Kiss Ulrich, Dr. Héjj
Tibor
Intercultural Issues – Lisa Beth Len ni, Fabian Stancke,
Mohamad Rizuan Bin Pathie
Cons tu onal Principles – Dr. Csink Lóránt
Liability Issues – dr. Kovács Krisz án
Basics, Principles, Domes c and Interna onal Good
Prac ce of Corporate Compliance – dr. Puskás János,
dr. Sükösd Péter
Compe on and Consumer Protec on – dr. Sükösd Péter,
Dr. Tóth Tihamér
Privacy – dr. Liber Ádám
Financial Ins tu ons – dr. Korencsi A la
Basics of the Taxa on of the Companies, Tax Procedures
in Prac ce, Actual Trends – dr. Bajusz Dániel, Dr. Békés
Balázs
Labour Law – Dr. Kártyás Gábor
Environment and Sustainability – Dr. Bándi Gyula
Formal Requirements of Compliance and Ethics Programs
– dr. Puskás János, dr. Sükösd Péter
Compliance Procedures – Susan Supina
Thesis Consulta on
Total:

J

I.
félév
12 K

II.
félév
-

10 K

-

6A
6A
16 K

-

8K

-

8K
-

16 K
8K

-

8K
6A
8K

66

8K
Gyj
54

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

55

§

�VERSENYJOGI SZAKJOGÁSZ

A
A szakirányú továbbképzés célja, hogy a jogász szakképze séggel rendelkező jogalkalmazói, illetőleg jogalkotói tevékenységet ellátó szakemberek számára széles körű ismereteket
nyújtson a versenyjog magyar és nemzetközi, ezen belül is elsősorban az Európai Unió szabályozási körében. A képzés olyan speciális, több tudományágat is érintő ismeretkörökből összetevődő elméle és gyakorla szaktudás megszerzését segí elő, amely az érinte
szakemberek számára szakosodást tesz lehetővé.
A
 jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 2 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére a második képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
versenyjogi szakjogász
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére
jogosít.
A

: 175.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Dr. Szilágyi Pál Béla

§

56

�TANREND
tárgyak – oktatók
Versenyjogi és versenypoli kai alapismeretek – Dr. Szilágyi
Pál Béla
Versenyjog és fogyasztóvédelmi jog – dr. Zavodnyik József
Nemzetközi versenyjog – dr. Szilágyi Gabriella, Dr. Tóth
Tihamér
Horizontális versenykorlátozások joga – Dr. Szilágyi Pál Béla

I.
félév

II.
félév

16 K

-

8A

-

6A

-

12 KZ

-

Ver kális megállapodások joga – dr. Horányi Márton

8 KZ

-

Állami támogatások joga – dr. Remetei Filep Zsuzsanna

12 K

-

-

10 K

-

14 KZ

-

6A

-

6A

-

8 KZ

Fúziókontroll, fúziók és felvásárlások
– dr. Fejes Gábor, Dr. Szilágyi Pál Béla
A versenyjog eljárásjoga
– dr. Juhász Dorina
Versenyjog a gyakorlatban
– dr. Szántó Tibor
Versenyjog aktuális kérdései
– dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán, dr. Horányi Márton
Versenypoli ka és szabályozás – Dr. Tóth András
Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés
– dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán
Állam mint a versenyjog alanya – Dr. Tóth Tihamér

-

10 KZ

-

8K

Szakdolgozat konzultáció

-

Gyj

Összesen:

62

62

J

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

57

§

�JOGI SZAKVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ
TANFOLYAMOK
A
A tanfolyam célja a jelölt felkészítése a jogi szakvizsgára, figyelemmel arra, hogy valamenynyi jelöltnek azonos vizsgatárgyakból kell a tudásáról számot adni, függetlenül a ól, hogy
a kötelezően előírt joggyakorlatot mely szakterületen folyta a. A jogi szakvizsga követelményrendszere a különböző jogi szakterületeken való átjárhatóságot és pályamódosítást
segí elő, könnyí meg. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a különböző területek
speciális ismereteit az oktatás keretében érin k.
A jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamok a Budapes Ügyvédi Kamara által elfogado
kurzusok.
A
 jogász osztatlan szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerze oklevél
J
őszi kurzusokra: 2022. szeptember 12.
tavaszi kurzusokra: 2023. január 20.
A
A tanfolyamokra elektronikus kell jelentkezni. Részletek és jelentkezési lap az Intézet honlapján ( h p://jak.ppke.hu/deak-ferenc-t/erdeklodoknek/kepzeseink-jogaszoknak ) érhető el.
A
dr. Bartal Géza
Dr. Belovics Ervin
Dr. Bory Noémi
dr. Csák Zsolt
dr. Császár P. Emőke
dr. Goldea Zsuzsanna
Dr. Kártyás Gábor
dr. Koday Zsuzsanna

dr. Kovács Helga
dr. Kovács Krisz án
Dr. Landi Balázs
dr. Németh László
dr. Matosek Edina
Dr. Patyi Gergely
dr. Takács Gábor

A
Az őszi félévben szeptember közepén, a tavaszi félévben pedig február közepén kezdődnek
a kurzusok. A meghirdete tanfolyamokat csak megfelelő számú jelentkező esetén tudjuk
elindítani.
A

§

(

)
58

�„A”
:P
(64 óra )
a gazdasággal kapcsolatos joganyag, polgári eljárásjog
A tanfolyam 10 héten át tart.

75.000 Ft

„B”
:B
(54 óra )
büntető eljárásjog, büntetés-végrehajtási jog
A tanfolyam 11 héten át tart.

60.000 Ft

„C”

:M

, EU
(60 óra )
alkotmányjog és közigazgatási jog, európai közösségi jog
A tanfolyam 10 héten át tart.

75.000 Ft

I
A tanfolyamon jelenlé ívet vezet az Intézet. A tanfolyamon való részvételről a jelenlé ívek
alapján igazolást állítunk ki, melyet a Kamarának bemutat a jelölt. A tanfolyamról három
alkalommal lehet hiányozni. A háromnál több alkalommal távolmaradóknak igazolást kiállítani nem áll módunkban.
A
A vizsga tartalmi követelményeit az Igazságügyi Minisztérium minden év április 30. napjáig kiadja, amelyben a részvizsgákon számonkérhető joganyag, illetőleg a részvizsgatárgyak
tételei szerepelnek.
A jogi szakvizsga szabályait a többször módosíto 5/1991.(IV. 4.) IM rendelet tartalmazza.
A jogi szakvizsga egységes, letétele bármely jogi munkakörben való önálló jogi munka
végzésére jogosít.

59

§

�Válogatás egyetemünk 2021-ben megjelent kiadványaiból
Ünnepi kötetek
T
K
Ágnes (szerk.): Vox genera onum futurarum – Ünnepi kötet Bándi
Gyula 65. születésnapja alkalmából
Budapest, Pázmány Press, 2021. 572. ISBN 978-963-308-401-4
Doktori értekezések
V
Erzsébet: Az adóügyi információcsere eszközei és gyakorlata a nemzetközi,
az európai és a magyar jogalkalmazásban
Budapest, Pázmány Press, 2021. 374. ISBN 978-963-308-403-8
V
Ádám: A helyi önkormányzáshoz való jog alapvető kérdései
Budapest, Pázmány Press, 2021. 248. ISBN 978-963-308-417-5
Tankönyvek
C
Zoltán – K
Krisz án – R
Gábor: Az európai magánjog forrásai.
Budapest, Pázmány Press, 2021. 76. ISBN 978-963-308-404-5 (online)
C
Lóránt – V
Ádám (szerk.): Bírósági–ügyészségi szervezet és igazgatás.
(2., átdolgozo kiadás)
Budapest, Pázmány Press, 2021. 226. ISBN 978-963-308-402-1
S
Marcel – G
Laura – L
Petra Lea – P
András (szerk.):
Az Európai Unió jogának alapjai. (Második, bővíte és újraszerkeszte kiadás)
Budapest, Pázmány Press, 2021. 638. ISBN 978-963-308-418-2
TehetségPONT
K
Gábor – P
Ane –V
Ádám (szerk.): ‘Vis unita for or’ – Válogato tanulmányok joghallgatók tollából
Budapest, Pázmány Press, 2021. 326. ISBN 978-963-308-410-6

Iustum Aequum Salutare (Jogtudományi folyóirat) XVII. évf. 2020/1–4. számai
S
István (felelős szerk.) – D
Katalin – M
Sarolta – S
Anita (szerk.):
Vigin quinque annis I. Szemelvények a PPKE JÁK történetének negyedszázadából.
Budapest, Pázmány Press, 2020. 252.
ISBN 978-963-308-409-0 (Ö) ISBN 978-963-308-407-6
E B
Nadja – S
István (szerk.): Vigin quinque annis II.
Emlékkonferencia Zlinszky János szteletére, a PPKE JÁK 25. tanévében.
Budapest, Pázmány Press, 2020. 548.
ISBN 978-963-308-409-0 (Ö) ISBN 978-963-308-408-3

�§

S

�§
AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI
IGAZGATÁSI SZAKEMBER
A
A szakirányú továbbképzés célja agrárjogi és vidékfejlesztési igazgatási és jogi kérdések elsajá tása, amely komplexitásában mind a horizontális, mind pedig az egyes szakterületek
részletes, a hazai és közösségi jogi ismereteinek elsajá tását szolgálja.
A
 jogi és igazgatási képzési terület igazgatási képzési ágában alapképzésben szerze oklevél, vagy agrár képzési területen alap- vagy mesterképzési szakon szerze oklevél,
vagy főiskolai vagy egyetemi oklevél
 egyéb képzési területen alapképzésben szerze alapfokoza al és szakképze séggel
rendelkezők a képzésben akkor vehetnek részt, ha közigazgatási szakvizsgával rendelkeznek
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 2 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére a második képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
agrár és vidékfejlesztési igazgatási szakember
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, ezen cím viselésére jogosít.
A

: 175.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Dr. Schle András

62

�§

TANREND
tárgyak – oktatók
Jogelméle alapismeretek – Dr. Könczöl Miklós
Polgári jogi alapismeretek
– Dr. Molnár Sarolta, Dr. Suri Noémi
Közjogi alapismeretek – dr. Pátkai Nándor, Dr. Varga Ádám
Az EU közös agrárpoli kája – Dr. Schle András
EU közjogi ismeretek. A közös agrárpoli ka döntéshozatali
rendje – Dr. Papp Gergely, Dr. Vásáry Miklós
Az agrár- és vidékfejlesztési igazgatás struktúrája
– dr. Detre Miklós, dr. Mikó Zoltán
Az agrárjog alkotmányos összefüggései – Dr. Gerencsér Balázs
Az EU vidékfejlesztési poli kájának pénzügyi és intézményi
rendje – Dr. Viski József
Az EU termékpálya rendtartásainak pénzügyi, intézményi,
informa kai rendje – Dr. Rieger László
A természetvédelem és jogi környezete – Dr. Tardy János
A magyar mezőgazdaság sajátosságai, stratégiai jellege
– Dr. Schle András
Az agrár- és vidékfejlesztési igazgatás sajátos eljárási szabályai
– dr. Kiss Andrea, dr. Mikó Zoltán, dr. Petneházi-Tóth Judit
A Nemze Agrárgazdasági Kamara agrárigazgatási tevékenysége – dr. Cseszlai István, dr. Mikó Zoltán
Az élelmiszerlánc-biztonság rendje, az élelmiszer
és a bor eredetvédelme – Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes
Birtokpoli ka – Dr. Korom Ágoston
Agrárszerződések, jogviták rendezése – dr. Cseszlai István,
dr. Mikó Zoltán
Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer alapfogalmai
– Dr. Andréka Tamás, dr. Mikó Zoltán
Mezőgazdasági vagyonvédelem, szabálysértések
– Dr. Gerencsér Balázs
Szakdolgozat konzultáció
Összesen:

J

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

63

I.
félév
10 K

II.
félév
-

20 K

-

20 K
12 K

-

10 K

-

12 KZ

-

6A

-

10 KZ

-

10 K

-

6A

-

-

12 K

-

8K

-

6A

-

10 KZ

-

4A

-

6K

-

10 KZ

-

4A

-

Gyj

50+66

60

�§
ANGOL JOGI SZAKFORDÍTÓ
A
A szakirányú továbbképzés célja, hogy igazgatási szakképze séggel rendelkező szakemberek számára brit, amerikai és európai uniós angol szaknyelvi ismereteket adjon át, és
olyan fordítói kompetenciákat erősítsen, amelyek a szakmai jártasságot igénylő szövegek
angolról magyarra vagy magyarról angolra történő megfelelő átültetéséhez nyújtanak kellő
alapot. Az iratok sokféleségére tekinte el a képzés elsősorban a közigazgatásban dolgozó
szakemberek igényeit tartja szem elő . A szakirányú továbbképzés keretén belül jelentős
hangsúlyt kapnak a nyelvi és szakfordítói órák, amelyeken a résztvevők elsajá tják az angol
nyelvről, illetve nyelvre történő fordítás elméle és gyakorla alapjait.
A
 igazgatási képzési területen alap- vagy mesterképzési szakon szerze főiskolai vagy
egyetemi oklevél
 B2 szintű komplex (korábban középfokú ‚C’ pusú) államilag elismert, vagy azzal
egyenértékű nyelvvizsga vagy nyelvi előképze ség (angol nyelven szerze felsőfokú
szakképesítés, vagy angol tanítási nyelvű középiskolában szerze ére ségi bizonyítvány)
 alapfokú számítógépkezelői ismeretek
 sikeres nyelvi felvételi vizsga
Az Intézet a felvételt egyéb feltételhez (pl. szakmai tapasztalat, fordítói gyakorlat, stb.) köthe , valamint a hallgatók számát korlátozhatja.
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 3 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére a harmadik képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
angol jogi szakfordító
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, ezen cím viselésére jogosít. A
137/2008. (V.16.) Korm. rendelet 14. § (8) alapján az angol jogi szakfordító oklevél államilag
elismert, szaknyelvi, kétnyelvű, komplex pusú felsőfokú angol nyelvvizsgának felel meg.
A
:
2022. szeptember és 2023. február
A

: 285.000 Ft/félév

A
:
Dr. Balogh Dorka, Dr. Láncos Petra Lea
64

�§
TANREND
tárgyak – oktatók
Fordításelmélet – Dr. Balogh Dorka
A jogi szöveg szerkezete – Dr. Horváth Péter Iván
Polgári jogi terminológia I. – dr. Szeidl Ágnes
EU terminológia I. – dr. Balogh Hajnalka
Büntetőjogi terminológia I. – Sárik Györgyi
Polgári eljárásjogi terminológia I. – dr. Biró Ágnes
Györgyi
Polgári jogi terminológia II. – dr. Szeidl Ágnes
Számítógéppel támogato fordítás – dr. Schlemmer
Tamás
Közjog, versenyjog – dr. Má yus Ádám
Magyar nyelvhelyesség – dr. Balogh Hajnalka
Szerződések nyelvi sajátosságai I. – dr. Szeidl Ágnes
Jogi szakfordítás projektmunkában – Dr. Balogh Dorka
Megtévesztő nyelvi elemek I. – dr. Kintzly Péter
Szabolcs, dr. O Máté Boldizsár
EU terminológia II. – Dr. Láncos Petra Lea, dr. Balogh
Hajnalka
Büntetőjogi terminológia II. – Sárik Györgyi
Polgári eljárásjogi terminológia II. – dr. Biró Ágnes
Györgyi
Szerződések nyelvi sajátosságai II. – dr. Szeidl Ágnes
Common Law terminológia – dr. Rácz Margit
Közbeszerzési fogalomrendszer – dr. Schlemmer Tamás
Fordítástechnika I. – dr. Balogh Hajnalka
EPSO – Felkészülés a versenyvizsgára – dr. Balogh
Hajnalka
Megtévesztő nyelvi elemek II. – dr. Kintzly Péter
Szabolcs, dr. O Máté Boldizsár
Fordítástechnika II. – Dr. Láncos Petra Lea
Társasági jog – dr. Má yus Ádám
Záróvizsga szakmai előkészítő * – dr. Balogh Hajnalka
Záróvizsga nyelvi előkészítő * – Dr. Balogh Dorka
Szakdolgoza konzultáció
Összesen:

J

I.
félév
10 K
12 K
10 K
8 KZ
8 KZ

II.
félév
-

III.
félév
-

8 KZ

-

-

8 KZ

-

-

16 K

-

-

8 KZ
8A
-

10 K
12 K

-

-

12 K

-

-

16 KZ

-

-

8 KZ

-

-

8 KZ

-

-

8 KZ
8K
8K
8K

-

-

2A

-

-

-

12 K

96

100

12 K
8A
18 K
10 K
Gyj
60

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

* A tárgy oktatása távoktatási elemek felhasználásával történik.

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.
65

�§
JOGI SZAKOKLEVELES
GAZDASÁGI SZAKEMBER
A
A szakirányú továbbképzés célja, hogy a gazdaság különböző területein dolgozó szakemberek számára biztosítsa az alapképze ségükhöz kapcsolódó mindazon jogi ismeretek megszerzését, amelyek birtokában hatékonyabban képesek vezetői, vállalkozói vagy más munkaterületeken – jogi szaktudást igénylő komplex – feladataik ellátására.
A
 műszaki, agrár-, gazdaságtudományok, informa ka, természe udományi képzési területen alap- vagy mesterképzési szakon szerze oklevél, vagy főiskolai vagy egyetemi oklevél és szakképze ség
B
A Magyar Mérnöki Kamara a teljes képzést a szabadon választható továbbképzés keretében
20 pont értékkel elfogadja.
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 4 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
jogi szakokleveles [erede szakképze ség]
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul.
A

: 155.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Dr. Chris án László

66

�§

TANREND
I.
tárgyak – oktatók
félév
Jogelméle alapismeretek
10 K
– Dr. Könczöl Miklós
Polgári jogi alapismeretek
20 KZ
– Dr. Molnár Sarolta, Dr. Suri Noémi
Közjogi alapismeretek
20 KZ
– dr. Pátkai Nándor, Dr. Varga Ádám
Büntetőjogi és eljárásjogi ismeretek
10 K
– dr. Székely Ákos
EU jog (közjog, magánjog) alapjai
– Dr. Gyeney Laura
Magánjogi ismeretek – dr. Fejes Gábor
Pénzügyi jogi ismeretek
– Dr. Halász Zsolt Ákos
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának
alapjai – Dr. Szabó Sarolta
Társasági jog, csődeljárás, felszámolási eljárás alapjai – dr. Vezekényi Ursula
Munkajog és társadalombiztosítás alapjai
– Dr. Kártyás Gábor
Értékpapírjog alapjai – dr. Tomori Erika
Bankjog alapjai – dr. Kovács Erika
Bezetés a szellemi alkotások jogába,
az iparjogvédelembe. A szo vervédelem
alapjai – dr. Kovács György
Gazdasági jogi jogesetmegoldás*
– Dr. Chris án László, dr. Fejes Gábor
Záróvizsgára előkészítő komplex gyakorlat*
– Dr. Chris án László
Szakdolgozat konzultáció
Összesen:

J

II.
félév

III.
félév

IV.
félév

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

12 K

-

-

32 KZ

-

-

8K

-

-

8K

-

-

-

16 KZ

-

-

14 K

-

-

12 K

-

-

-

8K

-

-

-

10 K

-

-

-

-

40 K

-

-

-

20 K

-

-

-

Gyj

60

60

60

60

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

* A tárgy oktatása távoktatási elemek felhasználásával történik.

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

67

�§
JOGI SZAKOKLEVELES
KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKEMBER

A
A szakirányú továbbképzés célja a környezetvédelmi jogi, valamint a kapcsolódó környezettudományi, gazdasági, jogi és határtudományi területeken mindazon ismeretek megszerzésének biztosítása, amelyek a környezetvédelmi terüle el foglalkozó szakemberek munkáját
elősegí k.
A
 gazdaságtudományok, műszaki, agrár- vagy természe udomány képzési területen
alap- vagy mesterképzési szakon szerze oklevél, vagy főiskolai vagy egyetemi oklevél és szakképze ség
B
A pedagógus-továbbképzésről szóló 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet szerint a képzés
beszámítható a pedagógus-továbbképzés teljesítésébe.
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 4 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
jogi szakokleveles környezetvédelmi szakember
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére
jogosít.
A

: 175.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Dr. Bándi Gyula

68

�§
TANREND
tárgyak – oktatók
Jogelméle alapismeretek
– Dr. Könczöl Miklós
Polgári jogi alapismeretek
– Dr. Molnár Sarolta, Dr. Suri Noémi
Közjogi alapismeretek
– Dr. Kurunczi Gábor, dr. Pátkai Nándor,
Dr. Varga Ádám
Büntetőjogi és eljárásjogi ismeretek
– dr. Szige Imola
Környeze udomány és környeze informa ka
– Dr. Zlinszky János i .
Környezet-gazdaságtan és környeze menedzsment – Dr. Kerekes Sándor, Dr. Szlávik János
Környezetjogi elméle alapok – Dr. Bándi Gyula
Környezetpoli ka
– Dr. Zlinszky János i ., Dr. Bulla Miklós
Környezetvédelmi igazgatás általános rész
– Dr. Bándi Gyula
Környezetvédelmi igazgatás különös rész
– dr. Csepregi István
Környezetvédelem és polgári jog kapcsolata
– Dr. Pump Judit
Környezetvédelem és büntetőjog kapcsolata
– Dr. Polt Péter
EU környezetjogi ismeretek – Dr. Bándi Gyula
Nemzetközi környezetjogi alapok
– dr. Sulyok Katalin, Dr. Szabó Marcel
Záróvizsgára előkészítő komplex ismeretek*
– Dr. Bándi Gyula, dr. Csepregi István, Dr. Kerekes
Sándor
Szakdolgozat konzultáció
Összesen:

J

I.
félév

II.
félév

III.
félév

IV.
félév

10 K

-

-

-

20 K

-

-

-

20 K

-

-

-

10 K

-

-

-

14 K

-

-

-

22 KZ

-

-

-

24 K

-

-

-

-

20 K

-

-

-

24 KZ

-

-

-

16 KZ

-

-

-

-

16 K

-

-

-

8A

-

-

-

20 KZ

-

-

-

16 K

-

-

-

-

60 K

-

-

-

Gyj

60+60

60

60

60

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

* A tárgy oktatása távoktatási elemek felhasználásával történik.

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

69

�§
JOGI SZAKOKLEVELES
KÖZBESZERZÉSI SZAKREFERENS

A
A szakirányú továbbképzés célja a közbeszerzési eljárás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos, alapvető jogi ismeretek meglétét feltételező szakismeretek elsajá tása. A
megszerze ismeretek alkalmassá teszik a közbeszerzési szakreferenst arra, hogy akár ajánla evő, akár ajánlatkérő oldalon közbeszerzést teljes körűen előkészítsen és lebonyolítson,
egyben nyomon kövesse a közbeszerzési eljárás alapján kötö szerződésekben foglaltak
maradéktalan betartását.
A
 Bármilyen képzési területen alap- vagy mesterképzési szakon szerze főiskolai vagy
egyetemi oklevél.
 Az Intézet további feltételhez (pl. közigazgatási szakvizsga, nyelvvizsga, szakmai gyakorla idő, munkakör stb.) köthe a felvételt.
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 3 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
jogi szakokleveles közbeszerzési szakreferens
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére
jogosít.
A

: 185.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Haszonicsné dr. Ádám Mária

70

�§
TANREND
tárgyak – oktatók
Jogelméle alapismeretek
– Dr. Könczöl Miklós
Polgári jogi alapismeretek
– Dr. Molnár Sarolta Judit, Dr. Pogácsás Ane , Dr. Suri Noémi
Közjogi alapismeretek
– dr. Pátkai Nándor, Dr. Varga Ádám
Közbeszerzés-történet, közösségi jogi alapok
– dr. Hubai Ágnes, dr. Kovács László
Közbeszerzési jogi alapok – Haszonicsné dr. Ádám Mária

I.
félév

II.
félév

III.
félév

10 K

-

-

20 K

-

-

20 K

-

-

10 K

-

-

10 K

-

-

Szerződéses jogi ismeretek I. – Dr. Gyulai-Schmidt Andrea
Közbeszerzési eljárásjog I.
– dr. Barna Orsolya
Finanszírozási, pénzügyi jogi ismeretek
– Dr. Gregóczki Etelka, dr. Tallár Ákos
Versenyjogi ismeretek és a közérdekű szolgáltatások
– dr. Barna Orsolya
Társasági jog és a közbeszerzés – Dr. Gyulai-Schmidt Andrea
Fenntartható és zöld közbeszerzési ismeretek
– dr. Barna Orsolya, dr. Havas-Kovács Gabriella
Szerződéses jogi ismeretek – II.
– Dr. Gyulai-Schmidt Andrea, dr. Szilágyi Zoltán
Közbeszerzési eljárásjog II.
– Haszonicsné dr. Ádám Mária, dr. Barna Orsolya
Támogatásból megvalósuló közbeszerzések
– dr. Hubai Ágnes, dr. Kovács László
Közbeszerzési jogorvosla ismeretek – dr. Szilágyi Zoltán

8 KZ

-

-

10 KZ

-

-

8K

-

-

10 A

-

-

8A

-

-

-

10 K

-

-

8 KZ

-

-

12 KZ

-

-

8K

-

-

10 KZ

-

Közgazdasági ismeretek – Dr. Mányó-Váróczi Viole a

-

10 K

-

Közbeszerzési jogesetmegoldás – dr. Szilágyi Zoltán
Záróvizsgára előkészítő komplex ismeretek* – Haszonicsné
dr. Ádám Mária, dr. Barna Orsolya,
Dr. Gyulai-Schmidt Andrea, dr. Szilágyi Zoltán
Szakdolgozat konzultáció

-

6A

-

-

-

60 K

-

-

Gyj

64+50

64

60

Összesen:

J

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

* A tárgy oktatása távoktatási elemek felhasználásával történik.

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

71

�§
JOGI SZAKOKLEVELES
KULTÚRASZERVEZŐ MENEDZSER
A
A szakirányú továbbképzés célja, hogy a kultúra és művészet közve tésével foglalkozó intézmények, nonprofit szervezetek, vállalkozások, NGO-k stb. vezetői számára biztosítsa a
vezetői, valamint más szervező-menedzseri feladataihoz kapcsolódó alapvető jogi és gazdasági, szervezési ismeretek megszerzését. Ennek birtokában a végze szakemberek hatékonyabban képesek vezetői vagy más szervező-koordinátori munkakörben, továbbá vállalkozói vagy más gazdasági tevékenységük során bizonyos jogi problémákat felismerni és jogi
szaktudást is igénylő feladatokat ellátni.
A
 Bármilyen képzési területen legalább alapképzési szakon (korábban főiskolai képzésben) szerze oklevél.
 Az Intézet további feltételhez (pl. nyelvismeret vagy nyelvvizsga, szakmai gyakorlat,
munkakör stb.) köthe a felvételt.
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 2 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére a második képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
jogi szakokleveles kultúraszervező menedzser
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, ezen cím viselésére jogosít.
A

: 165.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Dr. Gyulai-Schmidt Andrea

72

�§

TANREND
tárgyak – oktatók
Jogelméle alapismeretek – Dr. Könczöl Miklós
Polgári jogi alapismeretek – Dr. Gyulai-Schmidt Andrea
Közjogi és EU alapismeretek
– Dr. Csink Lóránt, Dr. Schanda Balázs, Dr. Szilágyi Pál Béla

I.
félév
8K
18 KZ

II.
félév
-

14 KZ

-

Közcélú szervezet menedzselése – Dr. Katona Klára

8K

-

12 K

-

8A
8A

-

-

12 KZ

-

8 KZ

-

4A

-

16 KZ

-

14 K

-

6A

-

8A

-

8K
Gyj

76

76

Kulturális igazgatás és projektmenedzsment
– Dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton
XX. századi civilizációtörténet – Baják László, Ertl Péter
Kultúrdiplomácia – Dr. Kerényiné Dr. Környei Ágnes
Pénzügyi jogi alapismeretek
– dr. Klicsu László, Dr. Mányó-Váróczi Viole a
Kulturális jogi ismeretek – dr. Papp János Tamás,
Dr. Pogácsás Ane
Közbeszerzési jogi alapok – Dr. Gyulai-Schmidt Andrea
Szerződéses jogi gyakorlatok – Dr. Gyulai-Schmidt Andrea,
dr. Galambos Henrie
Személyügyhöz kapcsolódó jogi ismeretek
– dr. Krajecz Laura, Dr. Péterfalvi A la András
Támogatásból megvalósuló projektek pénzügyei
– Dr. Nyikos Györgyi
Kulturális gazdaságtan és marke ng gyakorlata
– Horváth Zsolt, Graf Orsolya
Projektmenedzsment és pályáza rás – Dr. Katona Klára
Szakdolgozat konzultáció
Összesen:

J

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

73

�§
JOGI SZAKOKLEVELES ORVOS
ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBER

A
A szakirányú továbbképzés célja, hogy az egészségügy különböző területein dolgozó szakemberek számára biztosítsa mindazon jogi ismeretek megszerzését, amelyek birtokában
hatékonyabban képesek vezetői, vállalkozói vagy más munkaterületeken – jogi szaktudást
is igénylő – komplex feladataik ellátására.
A
 orvos- és egészségtudományi képzési területen alap- vagy mesterképzési szakon
szerze oklevél, vagy főiskolai vagy egyetemi oklevél és szakképze ség
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 4 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
jogi szakokleveles [erede szakképze ség]
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul.
A

: 155.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Dr. Jobbágyi Gábor

74

�§

TANREND
tárgyak – oktatók
A bioe ka alapjai – dr. Mogyorósi Doro ya
Jogelméle alapismeretek – Dr. Könczöl Miklós
Polgári jogi alapismeretek
– Dr. Molnár Sarolta, Dr. Suri Noémi
Közjogi alapismeretek
– dr. Pátkai Nándor, Dr. Varga Ádám
Az orvosi jog speciális területei
– Dr. Jobbágyi Gábor, dr. Mogyorósi Doro ya
Egészségügyi igazgatás és egészségügyi jogi
ismeretek – dr. Bende-Szabó Gábor, dr. Páva
Hanna
Felelősségi rendszer és minőségbiztosítás az
egészségügyben
– Kalmárné dr. Kőszegfalvi Edit, Szy Ildikó
Büntetőjogi és eljárásjogi ismeretek
– dr. Székely Ákos
A szociális ellátás jogi alapjai
– Dr. Molnárné dr. Balogh Márta
Munkajogi ismeretek – dr. Szűcs László
Társadalombiztosítás – dr. Szűcs László
Pénzügyi jog alapismeretek. Az egészségügy
finanszírozása
– Dr. Halász Zsolt Ákos, Wagner Péter
Vállalkozások az egészségügyben
– Kalmárné dr. Kőszegfalvi Edit
Adatkezelés az egészségügyben – dr. Páva Hanna
Egészségbiztosítás – dr. Karczub Péter
Európajogi ismeretek – Dr. Pünkösty András
Záróvizsgára előkészítő komplex ismeretek*
– Dr. Jobbágyi Gábor
Szakdolgozat konzultáció
Összesen:

J

I.
félév
10 K
10 K

II.
félév
-

III.
félév
-

IV.
félév
-

20 KZ

-

-

-

20 K

-

-

-

-

20 KZ

-

-

-

22 KZ

-

-

-

8A

-

-

-

10 K

-

-

-

-

6A

-

-

-

8K
10 KZ

-

-

-

14 K

-

-

-

12 K

-

-

-

6A
6A
-

12 K

-

-

-

48 K

-

-

-

Gyj

60

60

62

60

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

* A tárgy oktatása távoktatási elemek felhasználásával történik.

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

75

�§
JOGI SZAKOKLEVELES SPORTSZAKEMBER

A
A képzés célja a sportjogi és az ehhez kapcsolódó szakismeretek megszerzésének biztosítása, amelyek a sport közigazgatásban, a sport magánjog, a doppingellenes harc területén,
valamint a sportszervezetek mindennapi működésében nélkülözhetetlenek a sportban tevékenykedő nem jogász szakképze ségű szakemberek számára.
A
 bármilyen képzési területen alap- vagy mesterképzési szakon szerze oklevél, illetve
főiskolai vagy egyetemi oklevél
B
A pedagógus-továbbképzésről szóló 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet 21.§ (6) bekezdése szerint a képzés beszámítható a pedagógus-továbbképzés teljesítésébe.
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 3 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
jogi szakokleveles sportszakember
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére
jogosít.
A

: 175.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Dr. Tóth Tihamér

A KÉPZÉST A MOB, A MPB ÉS AZ EMMI TÁMOGATJA

76

�§
TANREND
tárgyak – oktatók
Jogelméle alapismeretek – Dr. Könczöl Miklós
Polgárjogi alapismeretek – Dr. Pogácsás Ane , Dr. Suri
Noémi
Közjogi alapismeretek – dr. Pátkai Nándor, Dr. Varga
Ádám

I.
félév
10 K

II.
félév
-

III.
félév
-

20 K

-

-

20 K

-

-

Büntetőjogi és eljárásjogi ismeretek – dr. Székely Ákos

10 K

-

-

8K

-

-

10 K

-

-

12 KZ

-

-

10 K

-

-

10 K

-

-

10 KZ

-

-

Spor örténet (magyar és nemzetközi; olimpiai
mozgalom) – Dr. Szikora Katalin, dr. Litavecz Anna
Sportolók jogállása („státus-jog”, munkajog)
– dr. Krzyzewsky Beáta
EU és nemzetközi sportszervezetek és sportdokumentumok – dr. Nagy Zsigmond
Spor inanszírozás, pénzügyi jog – Dr. Gősi Zsuzsanna
Doppingellenes szabályozások – dr. Nagy Zsigmond
Magyar testnevelés és spor gazgatás
– dr. Reinhardt Ákos
A sportjog alkotmányos összefüggései, a sport
önszabályozása – Dr. Csink Lóránt, dr. Kézsmárki Éva
Mónika, Dr. Szekeres Diána
Szövetségek, versenyrendszer, sportszervezetek
– dr. Kézsmárki Éva Mónika
Bevezetés a szerződések jogába
– dr. Karczub Péter, dr. Krzyzewsky Beáta, dr. Zavodnyik
József
Sportgazdasági ismeretek, sportvállalkozási
menedzsment – Dr. Muszbek Mihály
Vitarendezés a sportban: hazai és nemzetközi
sportbíráskodás – dr. Nagy Zsigmond
Záróvizsgára előkészítő komplex ismeretek*
– dr. Kézsmárki Éva Mónika, Dr. Muszbek Mihály,
dr. Nagy Zsigmond, Dr. Nemes András
Szakdolgozat konzultáció
Összesen:

J

:
A= aláírás

10 K
-

10 KZ

-

-

20 KZ

-

-

10 K

-

-

10 K

-

-

-

60 K

-

-

Gyj

60+60

60

60

:
Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

* A tárgy oktatása távoktatási elemek felhasználásával történik.

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

77

�§
JOGI SZAKOKLEVELES SZABÁLYOZOTT IPARÁGI SZAKEMBER

A
A szakirányú továbbképzés célja a szabályozo , alapvetően hálózatos iparágak területén
o honosan mozgó szakemberek képzése, akik ismerik a piacok működésének alapvető kérdéseit, az állam gazdasági beavatkozásának indokait és a szabályozások főbb közös jellemvonásait. Ennek érdekében a képzés részben a jogi alapismeretek megszerzésére, valamint
a konkrét szakágak szabályozásának bemutatására helyezi a hangsúlyt. A képzés egyedülálló újdonságot kínál abban, hogy komplex elméle és gyakorla tudást ad a szabályozo
körülmények közö folyó piaci versennyel, illetve természetes monopóliumokkal kapcsolatban, mindezt szükségszerűen interdiszciplináris jelleggel.
A
 Bármilyen képzési területen alap- vagy mesterképzési szakon szerze oklevél, illetve
főiskolai vagy egyetemi oklevél és szakképze ség.l
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 2 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
jogi szakokleveles szabályozo iparági szakember
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére
jogosít.
A

: 210.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
Dr. Szilágyi Pál Béla

78

�§

TANREND
tárgyak – oktatók
Jogelméle alapismeretek – Dr. Könczöl Miklós

I.
félév
10 K

II.
félév

Polgári jogi alapismeretek – Dr. Pogácsás Ane

20 K

IO és versenypoli kai ismeretek – Dr. Szilágyi Pál Béla
Szabályozáselmélet és joggazdaságtan
– Dr. Szalai Ákos
Közigazgatási jog és a szabályozó hatóságok
tevékenysége – Dr. Tóth András
Koncessziós jog – Dr. Csekő Zsolt
A szabályozo iparágak bírói gyakorlata
– Dr. Tóth Tihamér
Az EU és a magyar versenyjog alkalmazása
a szabályozo szektorokban – Dr. Tóth Tihamér
Energiapiacok szabályozása – Dr. Kovács Emőke

12 K

-

12 KZ

-

10 KZ

-

10 K
10 A
12 KZ

-

-

10 K* /A

Gyógyszerellátás felügyelete – Dr. Hankó Zoltán

-

10 K* /A

Hírközlési szabályozás – Dr. Fazekas Balázs

-

10 K* /A

Kiberbiztonsági szabályozás – Dr. Bencsik Balázs

-

10 K* /A

Közlekedési szabályozás – Dr. Szalai Ákos

-

10 K* /A

Médiajogi szabályozás – Dr. Koltay András

-

10 K* /A

Pénzügyi szektor szabályozása – Dr. Korencsi A la

-

10 K* /A
10 K* /A

Víz- és hulladékszabályozás – Dr. Zalai Péter Gábor
Szakdolgozat konzultáció

-

Gyj

Összesen:

96

50

J

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

* A nyolc meghirdete tárgyból öt szabadon választható kollokvium, de a többi három tárgy is
felvehető.

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

79

�§
KRIMINALISZTIKAI SZAKOKLEVELES
RENDVÉDELMI SZAKEMBER

A
A képzés célja, hogy a büntetőjogi jogalkalmazás különböző területén működő szakemberek a
különleges szakértelmet igénylő kriminalisz kai szakkérdésekben kellő jártasságot szerezzenek,
a segédtudományokban (orvostudomány, műszaki tudomány, közgazdasági tudományok) véleményt adó szakértők vizsgála módszereit és a vélemények lényegi kérdéseit a hallgatók kellő
mennyiségben elsajá tsák és azokat szakszerűen értékelni, mérlegelni tudják.
A
 jogi és igazgatási képzési terület igazgatási képzési ág bűnügyi igazgatási, illetve rendésze igazgatási alap- vagy mesterképzési szakokon (azok szakirányain), valamint a nemzetvédelmi és katonai terület védelmi képzési ág alap- vagy mesterképzési szakjain szerze oklevél, illetve mindezen területek valamelyikén szerze főiskolai vagy egyetemi
oklevél és szakképze ség
 egyéb képzési területen alapképzésben szerze oklevéllel és szakképze séggel rendelkezők a képzésben akkor vehetnek részt, ha elvégezték a rendőrszervező szakképzést (OKJ 61 861 01 0010 61 03, korábban: OKJ 71 8912 01), és legalább 3 év
szolgála idővel rendelkeznek rendésze vagy bűnügyi igazgatási, nemzetbiztonsági, illetve katonai védelmi szakterületen
A képző intézmény a felvételt további feltételhez köthe (pl. szakmai gyakorlat, szolgála idő).
A
A levelező tagozatos képzés időtartama 4 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a
záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres
záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)
kriminalisz kai szakokleveles [erede szakképze ség]
szakképze séget tanúsító szakirányú oklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére
jogosít.
A

: 155.000 Ft/félév

A
2022. szeptember és 2023. február
A
dr. Tóth Éva

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

80

�§
TANREND
tárgy – oktatók
Kriminalisz ka, bizonyításelmélet – Dr. Finszter Géza
A büntetőeljárás legfontosabb gyakorla kérdései
– dr. Csák Zsolt
A szakértői munka keretei – Dr. Varga Tibor
Igazságügyi orvostan
– Dr. Keller Éva, dr. Szabó Árpád, Dr. Varga Tibor
Igazságügyi toxikológia, kábítószer anali ka
– Dr. Somogyi Gábor, Csesztregi Tamás
Igazságügyi gene ka, személyazonosítás
– Dr. Egyed Balázs, Dr. Füredi Sándor, Woller János
Helyszíni szemle – Nyomszakértés. Mikro
maradványok. Ballisz ka. Dak loszkópia
– Dr. Elek Imre, Dr. Gál Tamás, Hegyi István, Nagyné
Bánovics Szilvia,Tóth Péter
Igazságügyi elmekórtan
– Dr. Baraczka Krisz na, dr. Németh Rita
Kriminalisz kai azonosítás (hang, beszéd, poligráf, kép,
szag) – Fényes Péter, Kreitz Zsuzsanna,
Krispán István
Igazságügyi könyvszakértői ismeretek
– Pótorné Nagy Zsuzsanna, Dr. Jasperné Sztanek Katalin,
Kosztovics József
Igazságügyi műszaki szakértői ismeretek
– Bejczi József, Marossy Szabolcs
Gépjárműszakértői munka – Dr. Melegh Gábor
A személy elleni bűncselekmények legfelsőbb bírósági
gyakorlata, kihallgatási tak ka
– dr. Tóth Éva, dr. Petőfi A la
Kriminalisz kai írásszakértés és okmányszakértés
– Göblyös Imre
Gazdasági, vagyon elleni bűncselekmények
– dr. Huszár Gábor Elek
Záróvizsgára előkészítő komplex ismeretek*
– dr. Tóth Éva és meghívo előadók
Szakdolgozat konzultáció
Összesen:

J

I.
félév
12 K

II.
félév
-

III.
félév
-

IV.
félév
-

4A

-

-

-

4A

-

-

-

26 KZ

-

-

-

14 K

-

-

-

-

10 K

-

-

-

20 K

-

-

-

20 KZ

-

-

-

10 A

-

-

-

-

24 KZ

-

-

-

20 KZ

-

-

-

12 KZ

-

-

-

16 K

-

-

-

-

10 A

-

-

-

10 K

-

-

-

40 K

-

-

-

Gyj

60

60

72

60

:
A= aláírás

Gyj= gyakorla jegy

K= kollokvium

Z= záróvizsga

* A tárgy oktatása távoktatási elemek felhasználásával történik.

81

�S za k v i z s g á zó k n a k k ü l ö n ö s e n a j á n l j u k !

Alapjogi
kommentár
az alkotmánybírósági gyakorlat
alapján
SZERKESZTŐ: DR. CSINK LÓRÁNT. NOVISSIMA KIADÓ 2022.

Az alkotmányjogról gyakran az a kép alakul ki, hogy elvont, elefántcsonttoronyban űzött tudományág, aminek a hétköznapi jogi problémák megoldásához nem sok köze van. Ez a kötet nem kevesebbet tűzött ki célul,
mint hogy ezt a tévképzetet eloszlassa.Az alkotmányjog, és különösen is
az alapjogok áthatják a mindennapjainkat és közvetlenül kihatnak polgári, büntető, gazdasági és közigazgatási perek elbírálására.
Az Alaptörvény talán legjelentősebb szervezeti változása az alapjogi bíráskodás bevezetése volt. Az Alkotmánybíróság közvetlenül vizsgálja,
hogy az Alaptörvényben biztosított jogok érvényesülnek-e az egyedi döntésekben. Ezért az ügyvédi és bírói érvelésben is megjelennek, sőt hangsúlyt kapnak az alkotmányos szempontok. Mindennek ellenére korábban
nem született olyan mű, amely szisztematikusan, gyakorlatias szemmel
elemezte volna az egyes alapjogok jelentőségét. Ez a kötet ennek pótlására tesz kísérletet.

�K

I

S
Ö

(

)

�KARRIER IRODA
A Karrier Iroda 2006 óta végzi tevékenységét, legfontosabb feladata az ak v hallgatói éveikben járók pályaorientációja, az elhelyezkedéshez szükséges fellépés, iden tás kialakítása, a végzős és a karon oklevelet szerze hallgatók elhelyezkedésének segítése, valamint a
munkaerőpiaci folyamatok vizsgálata.
M
?
 Diákmunka: már az első félévtől segítünk testhez álló munkát találni, megismerni az
alapvető szokásokat, elvárásokat egy munkahelyen – természetesen fizetésért.
 Gyakornoki helyek: az állami- és magánszektor jogászi és igazgatási munkahelyeit közve tjük a végzős hallgatóink számára. Így még a tanulási időben „kipróbálhatják” magukat és értékes tapasztalatokat szerezhetnek, illetve segítséget kaphatnak első munkahelyük megszerzéséhez. Jelenleg körülbelül 300, gyakornokot fogadó közigazgatási
intézménnyel, bírósággal, állami céggel, ügyvédi irodával, közjegyzőséggel, bankkal és
vállala al állunk kapcsolatban.
 Képzések, tréningek, előadások: fontos, hogy az egyetemisták és a pályakezdők minél
eredményesebben alkalmazkodjanak a különböző szektorok munkaerőpiaci elvárásaihoz. Ebben segítenek képesség- és készségfejlesztéssel, kommunikációval, pályaorientációs és pályakezdést támogató jogi, gazdasági, egyéb szakmai vagy éppen pszichológiai tanácsadással foglalkozó programjaink. Ezekbe a programokba igyekszünk minél
jobban bevonni a Karunkon végze öregdiákokat, ezzel is hiteles mintát mutatva a
jelenlegi hallgatóknak.
 Személyes tanácsadás: tanulási nehézségek, felmerülő pályaorientációs dilemmák
megoldásában, információ megtalálásában segítünk fogadóóra jellegű beszélgetéseinken.
 Állásajánlatok: az állami- és magánszektor jogászi és igazgatási, valamint más, e szakképze ségekkel betölthető álláshelyeit közve tjük a már oklevéllel rendelkező hallgatóink számára. Évente körülbelül 150 állásajánlat fut be hozzánk, és körülbelül 1000 fő
adja le az életrajzát. Ajánljuk figyelmébe rendszeresen frissíte honlapunkat!
www.jak.ppke.hu/karrier
A
Az Intézet által meghirdete karrier tréningek és előadások a PPKE JÁK támogatásával valósulnak meg, így általában díjtalanok a hallgatói jogviszonnyal rendelkezők számára. A Karrier Iroda egyéb szolgáltatásai, az állásközve tés, a karrier tanácsadás és egyéb szolgáltatások (pl. próba állásinterjú) szintén díjmentesek.

84

�Ü
,
Tegye fel kérdéseit a pályakezdéssel, életvezetéssel kapcsolatban, vegye igénybe személyes
karriertanácsadó és életvezetési szolgáltatásunkat! Időpont-egyeztetés a len elérhetőségeken.
J
PPKE JÁK Karrier Iroda
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. I. em. 137.
Telefon: 06 70 522 8572 és 429 7224
karrier@jak.ppke.hu
www.jak.ppke.hu/karrier
www.facebook.com/ppkejak.karrier

Állásbörze 2019

Frissen tarto tudás – karrier.
85

�SZAKNYELVI KÉPZÉSEK
– PROFEX NYELVVIZSGA
A Intézet Idegen Nyelvi Lektorátusa félévente hirdet meg joghallgatóknak, jogászoknak és
más felsőfokú végze séggel rendelkezőknek szóló szaknyelvi kurzusokat.
S










Jogi szaknyelvi terminológia 1–2. (angol, német, francia, olasz)
Tárgyalástechnika (angol, német)
Az Európai Unió jogi szaknyelve (angol)
Híres francia bűnesetek
Tárgyalásszimulácó angolul
Legal Wri ng
Law of Contracts
Legal Reasoning
Angol nyelvű szövegértelmezési gyakorlat

PROFEX
Két féléves felkészítő tanfolyam német vagy angol jogi és közigazgatási szaknyelvből.
A
Kezdete: az őszi félévben szeptember közepén, a tavaszi félévben pedig február közepén
kezdődnek a 10 hetes kurzusok. A meghirdete képzéseket csak megfelelő számú jelentkező esetén tudjuk elindítani.
Intenzitása: he egyszer három tanóra, valamely munkanapon.
K
A képzéseken a részvétel önköltséges. A költségtérítés összegét az Intézet félévente állapítja
meg. A képzés díja nem tartalmazza a tankönyvek árát.
A kurzusok ára egy félévre 40.000 Ft. A Profex nyelvvizsgára felkészítő kurzusok ára egy
félévre középfokon 36.000 Ft, felsőfokon 40.000 Ft.
PROFEX
Intézményünk Profex Jogi-és Közigazgatási Bejelente Szaknyelvi Vizsgahely.
A Profex nyelvvizsga államilag elismert háromfokozatú, kétnyelvű, szintező, jogi- és közigazgatási szaknyelvi vizsga, amely jelenleg angol és német nyelvből tehető le.
A vizsga kétnyelvűsége egyrészt azt jelen , hogy a vizsga a magyarországi nyelvtanulók,
illetve a zömében magyar anyanyelvű vizsgázók nemze ségéből fakadó szükségleteinek
tesz eleget. Másrészt, a nyelvi közve tő készség vizsgálatára a vizsga mindhárom fokozatán
sor kerül.
86

�A vizsgákat évente egyszer, áprilisban rendezik meg. A jelentkezés határideje a vizsgaidőszak első napja elő 30. naptári nap. Az országosan egységes vizsgadíjakról a honlap
(www.jak.ppke.hu/nyelv) ad tájékoztatást.
K
Induló szakirányú továbbképzésre beiratkozók 10% kedvezménnyel beiratkozhatnak egy
szaknyelvi kurzusra valamelyik képzési félévükben. A kedvezmény a Profex nyelvvizsga díjakra nem vonatkozik.
F
Kuslits Mária – csoportvezető
Dr. Balogh Dorka – nyelvtanár
Unger Anikó – nyelvtanár

Dzsida Orsolya – nyelvtanár
Weiszer Mariann – nyelvtanár

J
Idegen Nyelvi Lektorátus
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. III. 363.
Telefon: 429 7232
lektoratus@jak.ppke.hu
www.jak.ppke.hu/nyelv

87

�(

)

ÖREGDIÁK ALUMNI PROGRAM
Az öregdiák (alumni) program fontos eszköz az Egyetem kezében ahhoz, hogy betöltse azt
az értékteremtő és értékőrző célját és küldetését, amelyet maga elé kitűzö . Ehhez mindenekelő szükséges, hogy az intézmény az oklevél megszerzése után is élő kapcsolatot
ápoljon a volt hallgatóival, szakmai, kulturális és egyéb programokkal és szolgáltatásokkal
támogassa őket, egyú al teret és keretet biztosítson az Alma Matert támogatni kívánók
számára.
A kölcsönös együ működésen alapuló alumni tevékenység mindkét fél számára egyedülálló értékeket hordoz, és nagyban erősí a „pázmányos” közösségi iden tást.

G
Az alumni tevékenység egyik formája a kötetlen formában megrendeze , kapcsolatépítésre, bará és szakmai beszélgetésekre kiválóan alkalmas összejövetel. Jó példa erre a kari
öregdiák találkozó, vagy a Gradus banke , ahol a Kar Gradus ad Facultatem öntevékeny
csoportjának régi és új hallgatói gyűlnek össze, hogy kicseréljék a szervezet működésével
kapcsolatos gondolataikat és átadják egymásnak tapasztalataikat. Fontos cél, hogy a szakmai munka elvégzése közben alumni közösségé formálódó egykori hallgatók élő kapcsolatot ápoljanak a még diák társaikkal.

T
A programok másik csoportjára inkább a szakmaiság jellemző. Az Intézet jelenleg 33 szakon
hirdet képzést, ennek a fele saját akkreditáció. A szakirányú továbbképzéseken közel 3000
szakember szerze oklevelet, munkájukhoz és szakmai előmenetelük sikeréhez kíván támogatást nyújtani a Pázmány Törzsasztal rendezvény sorozat.
2011 januárjától rendszeresen szervezünk szakmai találkozókat az egyes szakirányokon
végze hallgatók számára. Az Intézet zártkörű rendezvényein, ahová a szak valamennyi
oktatóját is várjuk, egy-egy felkért előadó előadást tart az ado szakterület legfontosabb,
időszerű témáinak valamelyikéről, kiemelkedő jelentőségű, aktuális jogalkotási kérdésekről.
A szakmai műhelytalálkozónak a naprakész szakismeretek megszerzése melle egyik
legfontosabb célja, hogy az azonos szakterüle el foglalkozók számára lehetőséget teremtsen egykori hallgatótársaikkal, kollégáikkal, pályatársaikkal való kapcsola elvételre, illetve,
hogy elősegítse újabb szakmai kapcsolatok kiépítését és ápolását.

88

�(

)

89

��I

,

�OKTATÓINK
dr. Aczél-Partos Adrienn
megbízo oktató, könyvtárvezető
dr. Agócs Ilona
megbízo oktató
Dr. Ambrus István
egyetemi docens
dr. Andor Krisz na
jogi iroda vezető
Dr. Andréka Tamás
főosztályvezető
Dr. Auer Ádám
egyetemi docens
Baják László
történész, szakmuzeológus
dr. Bajusz Dániel
ügyvéd
Dr. Balogh Dorka
nyelvtanár
dr. Balogh Hajnalka
jogász-nyelvész
Dr. Bán Dániel
tanszékvezető, egyetemi docens
Dr. Bándi Gyula
tanszékvezető, egyetemi tanár,
ombudsmanhelye es
Dr. Bara Zoltán
professor emeritus
Dr. Barabás Andrea Tünde
tanszékvezető, egyetemi tanár
Dr. Baraczka Krisz na
igazságügyi ideg- elmeszakértő
dr. Barna Orsolya
ügyvéd, közbeszerzési tanácsadó
dr. Bartal Géza
tanácselnök
Bartha Lajos
ügyvezető igazgató
Dr. Bartóki-Gönczy Balázs
tanszékvezető egyetemi docens
dr. Ba a Judit Mária
szenior jogtanácsos
Bejczi József
igazságügyi műszaki szakértő
Dr. Békés Ádám
egyetemi docens
Dr. Békés Balázs
egyetemi docens

PPKE JÁK, Informa kai Oktatási Csoport
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Eötvös Lóránd Tudományegyetem
Eximbank Zrt.
Agrárminisztérium
Nemze Közszolgála Egyetem
Magyar Nemze Múzeum, Történe Tár
Vámosi-Nagy Ernst &amp; Young Law Oﬃce
PPKE JÁK, Idegen Nyelvi Lektorátus
Európai Unió Bírósága
Budapes Corvinus Egyetem
PPKE JÁK, Környezet- és Versenyjogi Tanszék
Budapes Corvinus Egyetem
Nemze Közszolgála Egyetem
Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító
Intézet
Magyar Közbeszerzési Intézet
Kúria, Polgári Kollégium
Magyar Nemze Bank
Nemze Közszolgála Egyetem
Erste Bank Hungary Zrt.
Nemze Szakértői és Kutató Központ
PPKE JÁK, Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi
Tanszék
PPKE JÁK, Pénzügyi Jogi Tanszék

92

�Dr. Belovics Ervin
tanszékvezető, egyetemi tanár,
legfőbb ügyész helye es
dr. Bencsik Balázs
intézetvezető
Dr. Benke Gábor
ügyvéd
dr. Berkes Lilla
megbízo oktató
dr. Bertényi Imre
ügyész
dr. Biró Ágnes Györgyi
felügyele tanácsadó
Dr. Blazovichné Dr. Gellén Klára
egyetemi tanár, intézetvezető,
rektorhelye es
dr. Bodolai László
ügyvéd
dr. Bodor Mária
ny. bíró
Dr. Bodzási Balázs
közjegyző
dr. Bokodi Melinda
főosztályvezető
dr. Borbély Gyula
c. főügyészségi ügyész
dr. Boronkay Miklós
ügyvéd
Dr. Bory Noémi
adjunktus
Böszörményiné dr. Kovács Katalin
elnökhelye es
Dr. Bulla Miklós
ny. egyetemi docens
Dr. Chris án László
egyetemi docens
Dr. Czine Ágnes
alkotmánybíró, rektorhelye es
dr. Csák Zsolt
kollégiumvezető
dr. Császár P. Emőke
tanácselnök
dr. Császár Zoltán
adótanácsadó
dr. Csekő Zsolt
elnök
dr. Csepregi István
ügyvezető igazgató
dr. Cseszlai István
igazgató

PPKE JÁK, Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi
Tanszék, Legfőbb Ügyészség
Nemze Kibervédelmi Intézet
Dr. Benke Gábor Ügyvédi Iroda
PPKE JÁK, Közigazgatási Jogi Tanszék
Legfőbb Ügyészség
Magyar Nemze Bank
Szegedi Tudományegyetem, Üzle Jogi Intézet

Dr. Bodzási Balázs Közjegyzői Iroda
Magyar Nemze Bank
Budapes Közérdekvédelmi Ügyészség
Szecskay Ügyvédi Iroda
PPKE JÁK, Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi
Tanszék
Kúria

PPKE JÁK, Közigazgatási Jogi Tanszék
Alkotmánybíróság, Károli Gáspár Református Egyetem
Kúria
Fővárosi Törvényszék, Polgári Kollégium
Caesar Consul ng K .
Nemze Koncessziós Iroda
Zöld Jog K .
Nemze Agrárgazdasági Kamara

93

�Csesztregi Tamás
osztályvezető, főtanácsos
Dr. Csink Lóránt
egyetemi tanár
dr. Csőke Andrea
bíró
Dr. Csöndes Mónika
adjunktus
Csörgő Zoltán
megbízo oktató
Dr. Darák Péter
tanácselnök
dr. Debisso Kinga
megbízo oktató
dr. Dencs Zoltán
ügyvéd
dr. Detre Miklós
igazgató
dr. Dobrotka-Mayer Annamária
rektori kabinetvezető
Dr. Egyed Balázs
igazságügyi gene kus szakértő
Elek Imre
igazságügyi nyomszakértő
Ertl Péter
ügyvezető igazgató
Éliás László
ingatlanszakértő, mérnök-közgazdász
dr. Farkas A la László
tanácselnök
Dr. Farkas Krisz na
kirendelt ügyész
dr. Farkas Péter Pál
pénzügyi szakértő
dr. Fazekas Balázs
jogi és szabályozási igazgató
dr. Fehér Miklós Zoltán
főosztályvezető
dr. Fejes Gábor
ügyvéd
Fényes Péter
hangmérnök, igazságügyi szakértő
Dr. Finszter Géza
kandidátus, ny. egyetemi tanár
dr. Forrai-Nagy Enikő
ügyvezető
Dr. Frivaldszky János
tanszékvezető egyetemi tanár
Dr. Füredi Sándor
főtanácsos, osztályvezető

Nemze Szakértői és Kutató Központ
PPKE JÁK, Alkotmányjogi Tanszék
Kúria, Polgári Gazdasági Kollégium
Budapes Corvinus Egyetem
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kúria

Dencs Ügyvédi Iroda
Magyar Államkincstár
Károli Gáspár Református Egyetem
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Nemze Szakértői és Kutató Központ
Nemze Táncszínház

Kúria
Országos Kriminológiai Intézet

Invitech ICT
Igazságügyi Minisztérium
DLA Piper
Magyar Rádió Zrt.
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Magyar Máltai Szeretetszolgálat
PPKE JÁK, Jogbölcsele Tanszék
Nemze Szakértői és Kutató Központ

94

�Dr. Gál Judit
ny. bíró
Dr. Gál Tamás
ny. igazságügyi szakértő
dr. Galambos Henrie
osztályvezető
dr. Gálfalvi Géza
bírósági tkár
Dr. Garamvölgyi Balázs
főosztályvezető-helye es ügyész
Dr. Gárdos Péter
ügyvéd
Dr. Gelencsér Dániel
jogi ügyintéző
Gellért Csilla
pszichoterapeuta-szakpszichológus
Dr. Gerencsér Balázs
egyetemi docens
dr. Gimesi Ágnes
bíró
dr. Goldea Zsuzsanna
főosztályvezető-helye es ügyész
Göblyös Imre
igazságügyi írás- és okmányszakértő
Dr. Gősi Zsuzsanna
egyetemi docens
Graf Orsolya
marke ng és kommunikációs vezető
Dr. Gregóczki Etelka
egyetemi docens
dr. Grenczer Balázs
kamarai jogtanácsos
Dr. Gyeney Laura
egyetemi docens
Dr. Gyulai-Schmidt Andrea
egyetemi docens
Dr. Gyulavári Tamás
tanszékvezető egyetemi tanár
Dr. Hajas Barnabás
egyetemi docens
Dr. Halász Zsolt Ákos
tanszékvezető egyetemi docens
dr. Halmos Krisz na
osztályvezető ügyész
Dr. Hankó Zoltán
elnök
dr. Hargita Eszter
szakmai főtanácsadó
Haszonicsné dr. Ádám Mária
főigazgató

Szépművésze Múzeum
Fővárosi Törvényszék
Legfőbb Ügyészség
Gárdos, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda
Kúria
Mérei Ambulancia
PPKE JÁK, Közigazgatási Jogi Tanszék
Kúria
Legfőbb Ügyészség
Nemze Szakértői és Kutató Központ
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pannon Filharmonikusok
Nemze Közszolgála Egyetem
Erste Bank Hungary Zrt.
PPKE JÁK, Európajogi Tanszék
PPKE JÁK, Polgári Jogi Tanszék
PPKE JÁK, Munkajogi Tanszék
PPKE JÁK, Alkotmányjogi Tanszék, Közigazgatási Jogi
Tanszék
PPKE JÁK, Pénzügyi Jogi Tanszék
Legfőbb Ügyészség
Magyar Gyógyszerészi Kamara
Miniszterelnökség
Köztársasági Elnöki Hivatal

95

�dr. Havas-Kovács Gabriella
környezetvédelmi szakjogász,
főosztályvezető
Hegyi István
ny. igazságügyi fegyverszakértő
dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán
ügyvéd
Dr. Héjj Tibor
ügyvezető
Dr. Heutger, Viola
egyetemi docens
Hidvéginé dr. Erdélyi Erika
megbízo oktató
dr. Honos Krisz na
ügyvezető
dr. Horányi Márton
ügyvéd
Dr. Horváth E. Írisz
egyetemi docens, gazdasági igazgató
Dr. Horváth Péter Iván
adjunktus
Horváth Zsolt
igazgató
dr. Hubai Ágnes
ügyvéd
dr. Huszár Gábor Elek
r. százados
Ignéczi Hajnalka
klinikai és mentálhigiéniai igazságügyi
szakpszichológus, igazságügyi
pszichológus szakértő
Dr. Jasperné Sztanek Katalin
igazságügyi könyv- és adószakértő
Dr. Jobbágyi Gábor
kandidátus, professor emeritus
dr. Judiné dr. Vida Angéla
főosztályvezető ügyész
dr. Juhász Dorina
tanácsadó
dr. Kalicz Anita
jogi osztályvezető
Kalmárné dr. Kőszegfalvi Edit
főtanácsos
Dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton
habilitált egyetemi docens
dr. Kanta Tünde
biztonsági igazgató
dr. Karczub Péter
ügyvéd
Dr. Kártyás Gábor
adjunktus

Közbeszerzési Hatóság

Hegymegi-Barakonyi és Társa – Baker &amp; McKenzie
Ügyvédi Iroda
Proac ve Management Consul ng K .
Universität Salzburg

Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit K .
Hegymegi-Barakonyi és Társa – Baker &amp; McKenzie
Ügyvédi Iroda
PPKE JÁK, Polgári Eljárásjogi Tanszék
PPKE BTK, Angol-Amerikai Intézet
Pannon Filharmonikusok
Hubai Ügyvédi Iroda
Nemze Nyomozó Iroda

Nemze Szakértői és Kutató Központ
PPKE JÁK, Polgári Jogi Tanszék
Legfőbb Ügyészség
Alkotmánybíróság
Budapes Ingatlan Nyrt.
Bács-Kiskun Megyei Kórház
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Magyar Nemze Vagyonkezelő Zrt.
Havasi és Karczub Ügyvédi Iroda
PPKE JÁK, Munkajogi Tanszék

96

�Dr. Katona Klára
intézetvezető, habilitált egyetemi
docens
Dr. Kengyel Ákos
egyetemi tanár
Dr. Kerekes Sándor
egyetemi tanár
Dr. Kerényiné Dr. Környei Ágnes
egyetemi docens
dr. Kézsmárki Éva Mónika
sportszakember
dr. Kincses A la
tanácselnök
dr. Kintzly Péter Szabolcs
kúriai sztviselő
dr. Kiss Andrea
főosztályvezető
Kiss Ulrich SJ
dr. Klicsu László
c. egyetemi docens
dr. Koday Zsuzsanna
ny. bíró
Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes
megbízo oktató
Dr. Koltay András
egyetemi tanár
dr. Kómár András
ügyvezető igazgató
dr. Konnerth György Balázs
irodavezető
Korb Zoltán
könyvvizsgáló
dr. Korencsi A la
főosztályvezető
Dr. Korom Ágoston
megbízo oktató
Kosztovics József
igazságügyi könyvszakértő, igazgató
dr. Kovács Erika
elnök
dr. Kovács György
ügyvéd
dr. Kovács Helga Mariann
bíró
dr. Kovács Krisz án
megbízo oktató
dr. Kovács László
elnök
dr. Kovács Tímea
vezető oktató

PPKE JÁK, Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
Budapes Corvinus Egyetem
Kaposvári Egyetem
PPKE BTK, Nemzetközi és
Poli katudományi Intézet
III. kerüle Torna- és Vívó Egylet
Fővárosi Ítélőtábla, Polgári Kollégium
Kúria
Magyar Államkincstár
Fáber Szent Péter Rendház
PPKE JÁK, Pénzügyi Jogi Tanszék

Károli Gáspár Református Egyetem
PPKE JÁK, Polgári Jogi Tanszék
Országos Betétbiztosítási Alap
Barna Orsolya Ügyvédi Iroda

Magyar Nemze Bank

Nemze Szakértői és Kutató Központ
MNB, Pénzügyi Békéltető Testület

Ítélőtábla
PPKE JÁK, Polgári Jogi Tanszék
Közbeszerzési Hatóság
Dr. Kovács Nyelvstúdió

97

97

�dr. Kökényesi-Bartos A la
megbízo oktató
Dr. Könczöl Miklós
egyetemi docens
Dr. Kőrösi István
ny. egyetemi docens
dr. Krajecz Laura
jogi ügyintéző
dr. Kraudi Adrienne
ügyvéd
Kreitz Zsuzsanna
rendőr alezredes
Krispán István
poligráfus vizsgáló
dr. Krzyzewsky Beáta Karolina
ügyvéd
Dr. Kurunczi Gábor
adjunktus
dr. Lánchidi Csaba
közbeszerzési szakmai tanácsadó
Dr. Láncos Petra Lea
egyetemi docens
Dr. Landi Balázs
egyetemi docens
Len ni Walker, Lisa Beth
alapító, CEO
Lee, Hwang
dr. Liber Ádám
ügyvéd
dr. Litavecz Anna
megbízo oktató
dr. Luszcz Viktor
megbízo oktató
Dr. Lux Ágnes
szakértő
Dr. Mányó-Váróczi Viole a
adjunktus
Marossy Szabolcs
üzemeltetési igazgató
Dr. Martonyi János
professor emeritus, kandidátus
dr. Matosek Edina
bíró
dr. Má yus Ádám
ügyvéd
Dr. Melegh Gábor
c. egyetemi tanár
Menczingerné dr. Bokor Andrea
ügyvéd

PPKE JÁK, Jogbölcsele Tanszék
PPKE JÁK, Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
Kúria
Ormai és Társai CMS Cameron McKenna LLP Nabarro
Olswang Ügyvédi Iroda
ORFK Készenlé Rendőrség
Nemze Szakértői és Kutató Központ

PPKE JÁK, Alkotmányjogi Tanszék
Miniszterelnökség
PPKE JÁK, Európajogi Tanszék
PPKE JÁK, Polgári Jogi Tanszék
Lumen Worldwide Endeavors
Korea University
PROVARIS Varga &amp; Partners

Interna onal Organiza on for Migra on
PPKE JÁK, Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
PEGACONSULT K .
Szegedi Tudományegyetem
Fővárosi Ítélőtábla, Polgári Kollégium
Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda
Budapes Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Építésügyi Igazgatási Szakmai Kollégium

98

�dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna
bíró
Dr. Metzinger Péter
egyetemi docens, ügyvéd
dr. Mikó Zoltán
Választo bíróság elnöke
dr. Miks Antal
irodavezető ügyvéd
dr. Mogyorósi Doro ya
orvos, jogász, ügyvivő szakértő
Dr. Molnár Sarolta Judit
adjunktus
dr. Molnár Zsuzsa
jogi előadó, jogtanácsos
Dr. Molnárné dr. Balogh Márta
adjunktus
dr. Mosóczi László
állam tkár
Dr. Muszbek Mihály
c. egyetemi docens
Nádori Péter
újságíró
dr. Nagy Gábor Bálint
óraadó
dr. Nagy Krisz na
megbízo oktató
dr. Nagy Zsigmond
elnök, c. egyetemi tanár
Nagyné Bánovics Júlia
főtanácsos, igazgató, igazságügyi
ujjnyomatszakértő
Dr. Nemes András
ügyvéd
dr. Német Zsolt
ügyész
dr. Németh László
tanácselnök
dr. Németh Rita
igazságügyi pszichológus szakértő,
jogász
dr. Németh Sándor
ügyvéd
dr. Németh Tamás
megbízo oktató
Dr. Nyikos Györgyi Gizella
tanszékvezető, egyetemi tanár
dr. Nyitrai Zoltán Balázs
szakértő
dr. Nyujtó Ferenc
ny. tanácsadó

Kúria
Budapes Corvinus Egyetem
Nemze Agrárgazdasági Kamara
Dr. Miks Ügyvédi Iroda
Semmelweis Egyetem
PPKE JÁK, Polgári Jogi Tanszék
Innovációs és Technológiai Minisztérium
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Innovációs és Technológiai Minisztérium
Testnevelési Egyetem
Lapcom Zrt.
PPKE JÁK, Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi
Tanszék

Nemze Sportügynökség Nonprofit K .
Nemze Szakértői és Kutató Központban
Dr. Nemes András Ügyvédi Iroda
Legfőbb Ügyészség
Fővárosi Ítélőtábla, Polgári Kollégium
PszichoKontroll Szakértői és Tanácsadó K .
Szecskay Ügyvédi Iroda
Erste Bank Hungary Zrt.
Nemze Közszolgála Egyetem
Worldwide Clinical Trials

99

�dr. Orgován Eszter
megbízo oktató
dr. Orosz Zsuzsa
vezérigazgató-helye es
dr. Osvald Csilla
bíró
Dr. Osztovits András Mihály
tanszékvezető egyetemi tanár
Dr. O István
főügyész
dr. O Máté Boldizsár
bírósági fogalmazó
dr. Őry Tamás
minisztériumi főtanácsos
Palasikné dr. Kirschner Dóra
főosztályvezető
Dr. Papp Gergely
szakmai főigazgató helye es
dr. Papp János Tamás
tudományos segédmunkatárs
dr. Papp Veronika
ügyvéd
dr. Parkánszki Edina
kamarai jogtanácsos
Dr. Par Katalin
tudományos főmunkatárs
dr. Pasquale Gergő
megbízo oktató
Pathie, Rizuan
partner
dr. Pátkai Nándor
tkárságvezető
dr. Páva Hanna
főigazgató-helye es
dr. Péceli Ádám
ügyész
dr. Péter-Delbó Márta
vezető-főtanácsos
Dr. Péterfalvi A la András
c. egyetemi tanár, elnök
dr. Petneházi-Tóth Judit
főosztályvezető
dr. Petőfi A la
r. vezérőrnagy, főosztályvezető
Dr. Pogácsás Ane
egyetemi docens
Dr. Polt Péter
legfőbb ügyész, egyetemi tanár
dr. Pomeisl András József
főtanácsadó

Európai Külügyi Szolgálat
MKK Magyar Követeléskezelő Zrt.
Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
Károli Gáspár Református Egyetem
Fejér Megyei Főügyészség
Kúria
Pénzügyminisztérium
Magyar Nemze Bank
Nemze Agrárgazdasági Kamara
PPKE JÁK Polgári Jogi Tanszék
Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda
Erste Bank Hungary Zrt.
Országos Kriminológiai Intézet

Dentons Rodyk, Szingapúr
Igazságügyi Minisztérium
Állami Egészségügyi Ellátó Központ Emberi Erőforrás
Fejlesztési Főigazgatóság
Legfőbb Ügyészség
Nemze Választási Iroda
Nemze Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Agrárminisztérium
ORFK, Bűnügyi Főigazgatóság
PPKE JÁK, Polgári Jogi Tanszék
Legfőbb Ügyészség
Kúria, Polgári Kollégium

100

�Pótorné Nagy Zsuzsanna
igazságügyi könyvszakértő
dr. Printz János
ügyvezető igazgató
Dr. Pump Judit
vezető főtanácsos
dr. Puskás János
elnök
Dr. Pünkösty András
adjunktus
dr. Rácz Margit
sztviselő
Dr. Raﬀai Katalin Edit
egyetemi docens
dr. Reinhardt Ákos
főosztályvezető
dr. Remetei Filep Zsuzsanna
senior tanácsadó
Dr. Rieger László
tanácsadó, kandidátus
Dr. Rösler, Hannes
Dr. Sabjanics István
adjunktus
Salamonné dr. Piltz Judit
tanácselnök
dr. Sántha György
vezető tanácsadó
Sárik Györgyi
nemzetközi referens
Dr. Schanda Balázs
tanszékvezető egyetemi tanár,
alkotmánybíró
dr. Schlemmer Tamás
megbízo oktató
Dr. Schle András
habilitált egyetemi docens
Dr. Seregdi László
felügyele tanácsadó
Dr. Smuk Péter
egyetemi tanár, dékán
dr. Somogyi Gábor
tanácselnök
Dr. Somogyi Gábor Pál
c. egyetemi tanár,
igazságügyi toxikológus szakértő
dr. Sperka Kálmán
kollégiumvezető-helye es
dr. Sulyok Katalin
tanársegéd

Nemze Szakértői és Kutató Központ
Dr. Printz és Társa Nemzetközi Könyvvizsgáló K .
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Magyar Vállala Compliance Társaság
PPKE JÁK, Európajogi Tanszék
Kúria, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Jogi Iroda
PPKE JÁK, Nemzetközi Magánjogi Tanszék
Emberi Erőforrások Minisztériuma

Universität Siegen
PPKE JÁK, Közigazgatási Jogi Tanszék,
Nemzetközi Közjogi Tanszék
Kúria
eGov Tanácsadó K .
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
PPKE JÁK, Alkotmányjogi Tanszék

PPKE JÁK, Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
Magyar Nemze Bank
Széchenyi István Egyetem, NKE
Kúria

Kúria
Eötvös Loránd Tudományegyetem

101

�Dr. Suri Noémi
adjunktus
dr. Sükösd Péter
alelnök
Stancke, Fabian
Supina, Susan
adjunktus
dr. Szabados György Dávid
szakértő
dr. Szabó Árpád
adjunktus, klinikai főorvos
dr. Szabó Dániel Viktor
ügyvéd
dr. Szabó Endre Győző
elnökhelye es
dr. Szabó György
ügyész
dr. Szabó Imre
ügyész
Dr. Szabó Marcel
tanszékvezető egyetemi tanár,
alkotmánybíró
Dr. Szabó Sarolta
egyetemi docens
Dr. Szalai Ákos
egyetemi docens
dr. Szalontai Tamás
megbízo oktató
dr. Szamosi Katalin
ügyvéd, elnök
dr. Szaniszló Norbert
megbízo oktató
dr. Szántó Tibor
ügyvéd
dr. Szatmáry István
jogi igazgató
dr. Száz Ágnes
ügyvéd
dr. Szeidl Ágnes
megbízo oktató
dr. Székely Ákos
ny. bíró, c. egyetemi tanár
Dr. Szekeres Diána
tanszékvezető egyetemi docens
dr. Szige Imola
PhD-hallgató
Dr. Szikora Katalin
egyetemi docens
Dr. Szilágyi Ferenc
adjunktus

PPKE JÁK, Polgári Eljárásjogi Tanszék
Magyar Vállala Compliance Társaság
Europan Law School, Braunschweig
University of St. Thomas
Budapes Orvosszakértői Intézet
Szegedi Tudományegyetem
Gárdos, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda
Nemze Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Legfőbb Ügyészség
Fővárosi Főügyészség Kiemelt és Korrupciós Ügyek
Osztálya
PPKE JÁK, Európajogi Tanszék
PPKE JÁK, Nemzetközi Magánjogi Tanszék
PPKE JÁK, Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
Erste Bank Hungary Zrt.
SBGK Ügyvédi Iroda

dr. Szántó Tibor Ügyvédi Iroda
Mediaworks Hungary Zrt.
Dr. Száz Ágnes Ügyvédi Iroda

Kúria
Testnevelési Egyetem
PPKE JÁK Doktori Iskola
Testnevelési Egyetem
PPKE JÁK, Polgári Jogi Tanszék

102

�dr. Szilágyi Gabriella
Gazdasági Versenyhivatal Nemzetközi Iroda
irodavezető
Dr. Szilágyi Pál Béla
PPKE JÁK, Környezetjogi és Versenyjogi
egyetemi docens
Tanszék, a Versenyjogi Kutatóközpont vezetője
dr. Szilágyi Zoltán
Dr. Szilágyi Zoltán Ügyvédi Iroda
ügyvéd
dr. Szilvásy György Péter r.őrgy
Nemze Közszolgála Egyetem
tanársegéd
Dr. Szlávik János
Eszterházy Károly Egyetem
egyetemi tanár
Dr. Szomora Zsolt
Szegedi Tudományegyetem
dékánhelye es, intézetvezető-helye es,
egyetemi tanár
dr. Szórádi Judit
Szecskay Ügyvédi Iroda
ügyvéd
dr. Szűcs András
Legfőbb Ügyészség
osztályvezető ügyész
Szücs Lajos
ny. okl. közlekedésmérnök
dr. Szűcs László
Pénztárak Garancia Alapja
ügyvezető igazgató
Szy Ildikó
Emberi Erőforrások Minisztériuma
szakmai tanácsadó
dr. Takács Gábor
PPKE JÁK, Munkajogi Tanszék
megbízo oktató
dr. Tallár Ákos
Giró Szász és Társai Ügyvédi Iroda
ügyvéd
Dr. Tallódi Zoltán
Igazságügyi Minisztérium
főosztályvezető-helye es
Dr. Tamási Erzsébet
PPKE JÁK, Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi
megbízo oktató
Tanszék
dr. Tánczos Orsolya
Innovációs és Technológiai Minisztérium
jogi referens
Dr. Tardy János
Budapes Gazdasági Főiskola
c. egyetemi tanár
dr. Tárnok Balázs
Nemze Közszolgála Egyetem
tudományos segédmunkatárs
Tolnainé dr. Tóth Veronika
Magyar Vámügyi Szövetség
fő tkár
dr. Toma Vanda
CIB Bank
vezető jogtanácsos és adatvédelmi
sztviselő
dr. Tomori Erika
Gárdos, Mosonyi, Tomori Ügyvédi
ügyvéd, c. egyetemi docens
Iroda
dr. Tomori Pál
Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület
igazgató
Dr. Tóth András
Gazdasági Versenyhivatal
Versenytanács elnöke
dr. Tóth Éva
c. egyetemi tanár, ny. kúriai bíró

103

�Tóth Péter
ny. igazságügyi fizikus szakértő
Dr. Tóth Tihamér
dékánhelye es, egyetemi tanár
dr. Tö ős Ágnes
vezető-kormányfőtanácsos
Tudisconé Gyöngyösy Éva
az Igazgatóság tagja
Unger Anikó
nyelvtanár
Dr. Varga Ádám
adjunktus
dr. Varga Árpád
igazgató
dr. Varga Edit Mária
bíró
Dr. Varga Tibor
professor emeritus
Dr. Varga Zs. András
elnök, tanszékvezető egyetemi tanár,
prodékán
dr. Veres Ildikó
osztályvezető
Dr. Vásáry Miklós
Vermaas-Ziegler Szilvia
angoltanár
dr. Vezekényi Ursula
tanácselnök
dr. Vincze Gabriella Anita
megbízo oktató
Dr. Viski József
helye es állam tkár
Wagner Péter
főosztályvezető
Woller János
főtanácsos
dr. Zalai Péter Gábor
ügyvéd
dr. Zavodnyik József
ügyvéd
Dr. Zlinszky János i .
tudományos tanácsadó, egy. docens
dr. Zoltán Levente
bírósági végrehajtó

PPKE JÁK, Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék
Miniszterelnöki Kormányiroda
Sberbank Magyarország Zrt.
PPKE JÁK, Idegen Nyelvi Lektorátus
PPKE JÁK, Közigazgatási Jogi Tanszék
KPMG Tanácsadó K .
Kúria, Polgári Kollégium
Szegedi Tudományegyetem
Kúria, PPKE JÁK, Közigazgatási Jogi Tanszék
Innovációs és Technológiai Minisztérium
Agrárminisztérium

Kúria, Polgári Kollégium
PPKE JÁK, Nemzetközi Magánjogi Tanszék
Agrárminisztérium
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Nemze Szakértői és Kutató Központ

KLART SZABÓ Legal Ügyvédi Társulás
PPKE JÁK, Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék
dr. Zoltán Levente Önálló Bírósági
Végrehajtói Iroda

104

�A DEÁK FERENC INTÉZET MUNKATÁRSAI
név
.S
M
intézetvezető

szobaszám mellék e-mail
139/C
224 deak@jak.ppke.hu

S
A
tanulmányi csoportvezető,
Karrier Iroda vezető

139/B

B
P
É
oktatásszervező

139/A

342

bakone.petocz.eva@jak.ppke.hu

C
R
oktatásszervező

139

224

czekus.rita@jak.ppke.hu

139

338

havasmezoi.gergely.ferenc@jak.ppke.hu

P
M
oktatásszervező

139

381

perczel.monika@jak.ppke.hu

T
G
oktatásszervező

139/A

340

toth.gyorgyi@jak.ppke.hu

H
G
oktatásszervező

F

sergo.andras@jak.ppke.hu
tel.: 06 70 522 8572

105

�TÉRKÉP

A PPKE JÁK Deák Ferenc Intézet
megközelíthető az alábbi BKK járatokkal:
 9 jelzésű autóbusszal, vagy 83-as jelzésű trolibusszal a Szentkirályi utcai
megállóig
 5, 7, 8E, 108E, 110, 112, 115, 133E, 178 jelzésű autóbusszal az Uránia
megállóig
 47-es vagy 49-es jelzésű villamossal, illetve 3-as vagy 4-es metróval a
Kálvin téri megállóig
 2-es metróval a Blaha Lujza térig vagy az Astoria megállóig, majd egy
megálló autóbusszal az Urániáig
 4-es metróval vagy 4-6-os villamossal a Rákóczi téri megállóig
 4-6-os villamossal a Harmincke esek tere megállóig
106

�</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="31">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="1046">
                  <text>DFTI (Deák Ferenc Továbbképző Intézet)</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <itemType itemTypeId="1">
      <name>Text</name>
      <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="1">
          <name>Text</name>
          <description>Any textual data included in the document</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="5091">
              <text>Tanulmányi tájékoztató. Általános tudnivalók 2024-2025</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </itemType>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5070">
                <text>Tanulmányi tájékoztató a 2022/23-as tanévre</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5071">
                <text>A PPKE Deák Ferenc Továbbképző Intézet 2022-2023-as évi tanulmányi tájékoztatója</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5072">
                <text>tanulmányi tájékoztató&#13;
Általános tudnivalók&#13;
Szakirányú továbbképzések jogászoknak&#13;
Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamok &#13;
Szakirányú továbbképzések nem jogász végzettségűek számára&#13;
Karrier Iroda&#13;
Szaknyelvi képzések</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="49">
            <name>Subject</name>
            <description>The topic of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5073">
                <text>Általános tudnivalók&#13;
Szakirányú továbbképzések jogászoknak&#13;
Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamok &#13;
Szakirányú továbbképzések nem jogász végzettségűek számára&#13;
Karrier Iroda&#13;
Szaknyelvi képzések&#13;
Öregdiák (alumni) program&#13;
Intézetünk oktatói&#13;
Munkatársaink</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5074">
                <text>Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar&#13;
DEÁK FERENC TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET&#13;
Szalai Márta, Sergő András, Bakóné Petőcz Éva, Czékus Rita, Havasmezői Gergely Ferenc, Perczel Mónika, Tóth Györgyi&#13;
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.&#13;
Telefon: (+36 1) 429-7224&#13;
E-mail: deak@jak.ppke.hu</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="37">
            <name>Contributor</name>
            <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5075">
                <text>PPKE JÁK DEÁK FERENC TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET;&#13;
Szalai Márta, Sergő András, Bakóné Petőcz Éva, Czékus Rita, Havasmezői Gergely Ferenc, Perczel Mónika, Tóth Györgyi&#13;
</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5076">
                <text>2022.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="56">
            <name>Date Created</name>
            <description>Date of creation of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5077">
                <text>2022.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5078">
                <text>digitális</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5079">
                <text>PDF (53KB+2998kb)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5080">
                <text>tájékoztató</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5081">
                <text>PPKE_DFTI_tanulmanyi_tajekoztato_2022_23</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="46">
            <name>Relation</name>
            <description>A related resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5082">
                <text>Központi irattár 009 009/sz/1</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="38">
            <name>Coverage</name>
            <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5083">
                <text>2022-2023</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="81">
            <name>Spatial Coverage</name>
            <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5084">
                <text>Magyarország, Budapest</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="78">
            <name>Extent</name>
            <description>The size or duration of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5085">
                <text>106 p.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5086">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5087">
                <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5088">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5089">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5090">
                <text>PPKE_DFTI_tanulmanyi_tajekoztato_2022_23</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
    <tagContainer>
      <tag tagId="118">
        <name>Bakóné Petőcz Éva</name>
      </tag>
      <tag tagId="381">
        <name>Czékus Rita</name>
      </tag>
      <tag tagId="208">
        <name>Deák Ferenc Továbbképző Intézet</name>
      </tag>
      <tag tagId="382">
        <name>Havasmezői Gergely Ferenc</name>
      </tag>
      <tag tagId="383">
        <name>Perczel Mónika</name>
      </tag>
      <tag tagId="380">
        <name>Sergő András</name>
      </tag>
      <tag tagId="379">
        <name>Szalai Márta</name>
      </tag>
      <tag tagId="384">
        <name>Tóth Györgyi</name>
      </tag>
    </tagContainer>
  </item>
  <item itemId="289" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="564">
        <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/7c6a32949e2e51429a39195b17fc99a2.jpg</src>
        <authentication>5b4017a276dd629ee75ba9a4fe538297</authentication>
      </file>
      <file fileId="565">
        <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/62a7fe650ba69dc19575e9c805156550.pdf</src>
        <authentication>79c5421570218c191abd3efbab722bfc</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="5046">
                    <text>JZOOSÍOO1
A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja

LET
A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA

NEKÜNK CSENGETTEK
BIBLIA ÉVE

KLÍMAVÁLTOZÁS

KARRIER
COLDPLAY
XI. évfolyam, 4. szám

GÓLYATÁBOR

KARI TDK
25 ÉVES A CIC

e-maikitelet@jak.ppke.hu
honlap: www. itelet.jak.ppke. h u

2008. október 1.

�„Addig volt az Istennek áldása rajtunk,

Templom a tóban

addig volt országunk,

„Mint Atlantisz, a rég elsüllyedt ország,
Halljátok? Erdély harangoz a mélyben.
Elmerült székely faluk hangja szól
Halkan, halkan a tengerfenéken.
Magyar hajósok, hallgatózzatok,
Ha jártok ott fenn förgeteges éjben:
Erdély harangoz, harangoz a mélyben!’
(Reményik Sándor: Atlantisz harangoz)

míg az mi hitünk virágjában volt”

(Pázmány Péter)

IMPRESSZUM
Felelős kiadó:
Schanda Balázs dékán

A szerkesztőbizottság tagjai:
Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Horváth László, Horvátth Sarolta,
Koltay András (felelős szerkesztő), Kun Gellért, Magyar Attila,
Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Radich Orsolya,
Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Tarr Adám,
Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente,
Zágon Orsolya, Ziegler László

Szerkesztőség:
PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba
E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu
Honlap: www.itelet.jak.ppke.hu

Nyomdai kivitelezés:
Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13.

TARTALOM
Templom a tóban
Schanda Balázs dékán ünnepi köszöntője
a 2008/09-es tanév megnyitóján
Pro Facultate 2008
Gólyatábor2008
Köszönések
Csak egy mese...
Pádár Dávid (1983-2008) emlékére
Búcsú Bondár Sándortól (1988-2008)
Kiállítás a Biblia éve alkalmából
Willkommen in EU?
ítélet az ítéletről? (Egy publicisztika utórezgései)

3
3
4
5
5
6
6
7
7
8

Van élet az egyetem után
Nyári munka vagy szakmai gyakorlat?
Tanulj meg olvasni!
Van élet az egyetem után
Ne ítélj, hogy ne ítéltess!
Törékeny egység
Afrodita álma
Lyoni randevú a kortársakkal
Klíma... változás?
Hívő szó - 25 éves az Egyházi Törvénykönyv
Járó-Kelő: Szováta, Medve tó
Szauna
Problémák a magyar vendéglátással
Viva la Coldplay
Tavasz, TDK, ébredés

9
9
9
9
10
10
11
11
12
13
13
14
14
15
16

2

Toborzás!
Az ítélet szerkesztőbizottsága szeretettel várja minden olyan
hallgató jelentkezését, aki szívesen részt venne az újság
munkájában. Jelentkezni lehet e-mailben vagy személyesen a
szerkesztőség bármely tagjánál.

Látogassatok el az ítélet honlapjára!
www.itelet.jak.ppke.hu
A honlapon megtalálható a lap korábbi
számainak archívuma.

Erdélybe utazni mindig jó. Barátsággal
látnak vendégül minket, gyönyörűséges
városokban és tájakon feledhetjük az ott­
honi zűrzavart. Elzarándokolni oda
olyan, mintha otthonról térnénk meg
végre haza. Mégis, ennek ellenére is,
mindig fáj kicsit a szívünk, amikor
Erdélyben járunk. Nincs most itt az alka­
lom, hogy felidézzem e fájdalom eredőjét,
kinek füle van rá, amúgy is, maga is hallja
az Erdély földjéből föl- föltörő sóhajt.
Erdélynek sok arca van. Akad, amelyik vidámabb - mint ücsörögni
Marosfőn a Mókus vendéglőben, Szárhegyen jót húzni Ervin atya mise­
borából, Gyimesbükkön elkvaterkázni a nyugalmazott állomásfőnökkel
- és van, amelyik kifacsarja az ember szívét.
A Marosvásárhely és Szováta közelében fekvő Bözödújfalut meglátni az
utóbbiak sorába tartozik. A falu a már dögszagú diktatúra egyik utolsó
gonosztettének áldozata.
Bözödújfalu közelében ugyanis gát épült, és víztározót alakítottak ki, állí­
tólagosán árvízvédelmi okokból. A 625 méter hosszú, 28 méter magas gát
és az erdőszentgyörgyi víztározó építése a múlt század nyolcvanas éveiben
indult meg, és már a Kárpátok Géniuszának dicstelen vége után fejeződött
be. Az építkezés a diktátor által meghirdetett erdélyi falurombolási prog­
ram legsikerültebb akciójaként, szimbolikus jelentőségűvé vált. Mert
árvízvédelem ide vagy oda, a cél egyértelmű volt: a Székelyföld szívós,
szétverhetetlen magyar közösségeinek erőszakos elpusztítása, a
szülőföldtől, otthonuktól, az ősök sírjától való brutális elszakítása, és
nagyvárosok paneltömbjeibe történő száműzése.
1985-ben kezdődött el a falu kitelepítése, de 1992-ben még százhuszonhat
lakosa volt. 1994-re a falu - két, katolikus és unitárius - templomával
együtt teljesen víz alá került, lakosai elköltöztek. Mindössze tizenkét ház
menekült meg a víz romboló árjától. A falubéliek nem felejtenek, máig
nem hajlandók csendben tudomásul venni otthonuk pusztulását. Évről
évre összegyűlnek, a világ legtávolabbi sarkaiból, kit hová vetett a sors,
onnan kel útra, és emlékezik.
A falu első világháborús emlékművét 1996-ban kiemelték a vízből, a tó
mellett kialakított emlékhelyen az egykorvolt közösség emlékét
márványtábla őrzi, rajta a következő szöveg áll: „A tó fenekén Bözödúj­
falu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is
siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták, és elárasztották,
ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg,
melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt
évszázadokon át, egymást tisztelve és szeretve, példás békességben.
Immár a katolikus, unitárius, görögkatolikus és a székely szombatosok
fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szim­
bóluma!’
De hogyan lehetne béke, ha nincs, még nincs megnyugvás? Ha ma is,
mindennap - nem mindig látványos, csendes, az anyaország számára
talán alig látható - elkeseredett harcot kell folytatni az önazonosság
megőrzéséért, a közösségi identitás megváltásáért és erősítéséért,
felvidéki, délvidéki, kárpátaljai és erdélyi magyarnak egyaránt?
És hogyan lehetne béke a lelkűnkben, ha itthon is, nekünk is napi har­
cokat kell vívnunk hitünk, eszméink, gondolataink megmaradásáért?
Hogyan leljünk békét egy olyan világban, ahol a hangoskodók, a
tömegeket pórázon vezető véleményformálók tagadják még magának az
objektív igazságnak a létezését is? Azt mondják, nincs igazság, pontosab­
ban, hogy annyi van, ahányan keresik, és megtalálni vélik. Ez még nem
is volna baj, ha mindegyik vélemény azonos esélyekkel indulhatna, és ha
békében tudnánk egymás mellett létezni. De ez nincs így.
Ha minden úgy marad, ahogy most van, akkor, a költővel szólva: tatán
eltűnünk hirtelen, mint erdőben a vadnyom. Ahogy a bözödújfalusi tem­
plom hanyatló tornya is ledől egyszer. De addig még: napról napra meg
kell vívnunk kicsinyke csatáinkat. Hátha sikerül. Hátha felépülhet még újra
az a templom. Ha nem a tóban, akkor a partján, másutt, bárhol.

Koltay András

második oldal

�Schanda Balázs dékán ünnepi köszöntője
a 2008/09-es tanév megnyitóján
Tisztelt
Tanártársaim,
Tisztelt
Munkatársak,
Tisztelt Hallgatók!
Tisztelt Kollégák!
Szeretettel köszön­
tök mindenkit a Pázmány Péter Katolikus
Egyetem Jog és Államtudományi Karának
tanévnyitóján. Külön köszöntőm elsőéves
hallgatóinkat, akiket a mai tanévnyitóval
fogadunk egyetemi polgárrá, közösségünk
tagjává. Mert az egyetem közösség: oktatók,
hallgatók és a munkánkat segítők közössége,
közösség, melyet egy közös cél hoz össze és
tart együtt. Mi ez a közös cél? Mi az egyetem
rendeltetése? Az egyetem mindenekelőtt az
igazság keresésének helye. Nem a társadalmi
mobilitás, hasznos ismeretek oktatásának
helye vagy a munkaerőpiac eszköze, hanem az
igazság keresésének helye. Amikor munkához
látunk, mindig a valóságból kell kiindulnunk.
Ki vagyok, milyen a helyzet, melyben élek? A
helyzet az, hogy a világ, melyben élünk,
alapvetően azért beteg, mert nem a valóságból
indul ki, hanem fantáziákból. Képzelhetem
magam táncosnőnek, azonban ettől még nem
leszek az. Törvénybe iktathatom erre azt,
hogy korra, nemre való tekintet nélkül
mindenkit alkalmazni kell táncosnőként, aki
erre vágyik - az eredmény megjósolható.
Környezetünk az élet alapkérdéseiben így jár
el. Azt hiszi, hogy parlamenti döntéstől függ,
hogy az emberi élet mikor kezdődik, és
hogyan végződhet. Az eredmény: eldobott
emberi életek és dédelgetett háziállatok korát
éljük. (Miért kell kamionnyi macskaalmot
szállítani Görögországból Moszkvába?) Azt
hiszi, hogy ha megszavazza, hogy két férfi és
egy kutya életközössége családot alkot, akkor
megváltoztathatja a család fogalmát. Tagadja

a szeretetnek azt a minőségét, mely az embert
képessé teszi arra, hogy végleges elkötele­
ződéseket vállaljon, kiszolgálja a változó
érzéseket, miközben rombolja a felelős­
ségvállalás lehetőségét. Az érvényesülést
magasztalja, a naponta hűséggel végzett
szolgálatot lenézi. Az eredmény boldogtalan,
frusztrált és depressziós emberek tömege, és
egy szétzilált társadalom. (Önök között ülnek
a jövő alkotmánybírái, professzorai, állam­
titkárai, sztárügyvédei. De ők vannak
kisebbségben - akik kimagasló tehetséget
kaptak, bontakoztassák ki felelősséggel és
alázattal. Számunkra azonban minden ember,
minden hallgató méltósága érték. Míg ma
klasszikus
jogászi
hivatásrendek
telítettségéről hallani, a szolgálat számos,
kevéssé látványos helyén hiány van. Ha
hallgatóink közül valaki látványos, fényes
karrier helyett gyámügyi előadóként húz majd
le negyven évet, boldog emberként hasznos
szolgálatot végezve, az számunkra sem
kudarc, hanem siker.)
Az egyetem az igazság keresésének helye.
Ugyanis van igazság. Ezt a legalapvetőbb tényt
is tagadja az uralkodó kultúra: eszerint igazság
nincs, csak igazságok - az én igazságom, a te
igazságod, magyar igazság és szlovák igazság,
az egyik szülő igazsága és a másik szülő
igazsága, s egy harmadik igazság, a gyermeké.
Ha nincs igazság, nincs egyetem sem. Akkor
csak a szakismereteket kell oktatni, hogy a
munkaerőpiacon
minél
versenyképesebb
diplomásokat gyártsunk. Ez nem egyetem, ez
az a verseny, melyben egyetemünknek nincs
keresnivalója. (Megjegyzem: hiszek abban, hogy
ha hűségesek vagyunk küldetésünkhöz, az ezen
a téren is eredményesebb hallgatókat jelent.) Az
igazság az, hogy van különbség jó és rossz
között, és a különbség nem érzelmi vagy
szubjektív kérdés. Lehet, hogy rettentően
tetszik egy cipő, ha nem a méretem, nem nekem

való - az emberek többsége (egyelőre) ezt még
belátja. Lehetek szerelmes más ember fele­
ségébe, de ez nem váltpztatja meg azt a tényt,
hogy ő nem az enyém. És itt nem pusztán etikai
elvekről van szó, hanem a valóságról, az
igazságról. Megélni a valóságot, kimondani az
igazságot - egyáltalán, hogy van igazság, az
emberi élet alapvető kérdéseiben is - néha
bátorságot igényel, mert az uralkodó kultúra
rögtön kirekesztéssel vádolja meg azt, ki hisz az
igazságban. Ezzel pedig a szabadságot számolja
fel, azt a szabadságot, mely az emberi személy
kibontakozásának, és a társadalom fejlődésének
alapvető feltétele, helyébe egy látszat-sza­
badságot helyezve, a fogyasztás és a választás
szabadságát, egy szabadságot, mely a valóságtól
is elszakadhat. A valóságtól elszakadó szabadság
nem szabadság, hanem illúzió. A mi egye­
temünk legyen az igazi szabadság helye, ha kell,
szigete. Akkor lehetünk igazán szabadok, ha
szívünk végtelen vágya választ kap. Legyen e
válasz helye az egyetem!
Az igazság, az, hogy van igazság, meghatározó,
szemléletet adó alap a jogász számára, a jogi
oktatás, jogi tárgyak oktatása számára. Enélkül
a jog pusztán technika, szabályok praktikus vagy kevésbé praktikus halmaza. A valóságtól
elszakadó, az igazságot megtagadó jog önmaga
karikatúrájává válik. A Pázmány Péter
Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi
Kara arra hív, hogy a jogot az igazságban
találjuk meg, jogot és igazságot ne két külön
világként lássuk. Az uralkodó szemlélet
szétválasztotta ezt a kettőt, és ez a jog számára
halál. Addig tudunk értelmesen jogról beszélni,
amíg elfogadjuk, hogy a jog mögött van egy
objektív rend, a jó és a rossz közötti különbség
nem
érzések,
hangulatok,
szubjektív
vélekedések vagy többségi szavazás kérdése.
Ezekkel a gondolatokkal nyitom meg a 20082009-es tanévet.
Isten áldása legyen
munkánkon és közösségünkön!

Pro Facultate 2008

Sajnos az idei Pro Facultate nap is elmúlt.
Mégpedig jó régen, hiszen még májusban esett
meg. Mint (oly sokan) tudjátok, ez Karunk
egyik legdicsőbb napja, egy igazi családias
légkörű ünnepély. Ez az a nap, amikor
kötetlenül bográcsozik együtt oktató és
hallgató, amikor együtt kóstolja a bort
professzor és gólya. Hogy miért ünnepély?
Mert ez igazi ünnep, olyan ünnep, ami közel
hoz bennünket egymáshoz.

Az idei év mérlege: Pro Facultate-díjas: Dr.
Radnay József; a munkajog professzora; A
díjat mindenki csak egyszer kaphatja meg
(eddigi díjazottaink: Dr. Zlinszky János
(2003), Dr. Bánrévy Gábor (2004), Dr. Kilényi
Géza (2004), Dr. Pálinkás György (2004), Dr.
Péteri Zoltán (2004), Dr. Békés Imre (2005),
Dr. Gáspárdy László (2005), Dr. Horváth
Attila (2005), Dr. Lábady Tamás (2006), Dr.
Szuromi Szabolcs Anzelm (2006), Dr. Tóth
Mihály (2006), Dr. Schanda Balázs (2007)).
Idén először azonban a „Hallgatókért” díj is
odaítélésre kerül a Karon dolgozó legnép­
szerűbb tanszéki adminisztrátornak, ezt
pedig Nemes Józsefné és Varga Mónika
(Közigazgatási Jogi Tanszék) adminisztrá­
torok nyerték el. A másik idei újdonság a
„Hallgatói Közéletért”-díj, amelyet a diákok
önszerveződéséért legtöbbet tett hallgató
nyerhet el: elsőként Teleki László; a HÖOK
elnökségi tagja vehette át kitüntetését.
Gratulálunk!
A nap a hagyományos keretek között zajlott,
déltől a díszteremben szentmisével indult, majd

a díjátadók következtek; ezt az ELTE
Perjátszókörének előadása követte. Délután fél
háromtól az udvaron - mint az szokásos tanárainkkal, tutorainkkal közösen bográcsoztunk, kora estétől pedig koncerteken (Retro
School Bánd, Monsoon Robbie Williams Tribute
Bánd) szórakozhatott a nagyérdemű közönség.
A napról készült fotók a HŐK honlapján
elérhetőek: www.hok.jak.ppke.hu Köszönjük
mindenkinek, aki ott volt!

Horváth László

harmadik oldal

�Gólyatábor 2008
Gólyatábor lélektana
Szeptemberenként
sajátos
hobbi
az
Egyetemen a gólyatábor elemzése. Mindenki
értékel, jó esetben tapasztalat, rosszabb
esetben mások véleménye alapján.
A gólyatábor látogatóit két csoportba lehet
osztani (módszertan: az értékelés szempontjából
azok a releváns egyetemisták, akik már láttak
az aktuális gólyatáboron kívül legalább egyet,
csak az összehasonlítások hitelessége végett).
Vannak a lelkes optimisták, akik szerint mindig
az aktuális a legjobb. Ezt általában mindig meg
is
magyarázzák
a
hökösök
(tutorok)
felsőbbévesek olyasmivel pl., hogy: a hangulat
tavaly se volt rossz, de idén még jobb. Vagy: a
gólyák tavaly kevésbé buliztak, most sokkal
többen őrjöngtek a színpadon. Persze - mint
mindenhol, itt is - léteznek olyanok, akik a
tapasztaltság látszatát erősítendő többnyire
kritikai éllel fordulnak a Pázmányos hosszú
hétvégéhez. A kaja mindig kevés/rossz, a
felsőbbéveseket mindenki bántja, pedig ők csak
szeretnék jól érezni magukat, és ezért járják
végig hajnalban a folyosókat óbégatva, nagy a
fejetlenség a
szervezők között,
„nem
kommunikálunk”.
Természetesen nem ennyire fekete vagy fehér
az igazság. A tutorok nevében önkényesen
nyilatkozva, ez a gólyatábor is jó volt.
Nehézségek mindig vannak, de jó esetben a
legfontosabb és legnagyobb csoport, a gólyák
ebből semmit nem érzékelnek. Egész nap
hajtanak,
előadásokon
ülnek,
csoport­
foglalkoznak, akadályversenyen az elmúlt
ötven év legidegesítőbb slágereit éneklik fahangon -, eláznak a rájuk törő vizesfiúk
miatt, versenyt üvöltenek a tutorukért; szóval
gólyatáboroznak. Nagyjából napi 24 órában
foglalkoztatva vannak, hogy ne érezzék egyedül
magukat, hogy minél több embert ismer­
hessenek meg. A tutorok ebben segítettek, ezért
rohangáltak egész nap. Amikor napokkal a
tábor után megkérdeztem a többieket, hogy
érezték magukat, többnyire még mindenki
fáradt volt és beteg, de ahogy kimondtam a
gólyatábor szót, mindenkinek felcsillant a
szeme, és erőn felüli lelkesedéssel mesélte,
milyenek a gólyák, és hogy megint bulizni kell
velük, mert igénylik. Hát ezért jó tutornak lenni.
Engedtessék meg a szubjektív vélemény a
negyedik szervezői gólyatáborom után, de

negyedik oldal

szerintem az idei igen jó volt, de legalábbis
különleges. Ha másért nem is, akkor azért,
mert valószínűleg ez volt az utolsó. Koszi
mindent, tutorok!
Boxer

Gólyatábor, egy HOK-ös szervező
szemével

Kihívásokkal teli négy nap volt az idei
gólyatábor, 25 szervező egy emberként
dolgozott négy napon át. Büszkén mondhatjuk
el, hogy az elmúlt évek legnépesebb
gólyatáborát tartottuk idén hiszen közel
négyszázan voltak velünk Keszthelyen. A tábor
szervezése
számunkra
jóval
korábban
kezdődött, sokan közülünk a nyár nagy részét
megbeszéléseken, akár keszthelyi tárgyalásokon
töltötték, hogy az idén karunkra frissen felvett
diákok jól érezhessék magukat. Idén új
indulókkal, új lendülettel egy fiatal csapat indult
neki ennek a négy napnak, amely bár mint
említettem kihívásokkal telinek bizonyult,
egyszerre rengeteg sikerélményt és örömet is
tartogatott számunkra. Többhónapnyi kemény
munka és négynapi még keményebb hajtás
minden pillanata, minden könnycsepp és
minden verejték megérte, az utolsó estén tartott
gólyaavatáson látott arcokért. Ezúton is
szeretném megköszönni minden szervező­
társamnak az eddig tanúsított kitartást és
együttműködést, kívánom, hogy az év többi
rendezvényén is ilyen sikerrel működjünk
csapatként! Legfőképp pedig megköszönném
Szilágyi Demeter, Döme HŐK elnökünknek,
hiszen nélküle nem tartanánk itt.

Soós Erzsébet
Gólyatábor, gólyaszemmel

Hosszú gimnáziumi éveim után, az érettségi
befejeztével izgatottan vártam, vajon milyen
lesz az egyetemi élet. Új társaság, rengeteg
tanulnivaló, új lehetőségek.
Régi szokás szerint ahhoz, hogy valaki igazán
egyetemistának mondhassa magát, túl kell
élnie a gólyatábort, ahol majd igazi gólyává
avatják.
Ennek
fényében
sok
más
hallgatótársamhoz hasonlóan úgy döntöttem,
hogy részt veszek a gólyatáborban és
belevetem magam az „ismeretlenbe”.
Augusztus 27-én, végre eljött a nagy nap. A
találkozó reggel nyolckor volt a Keleti
pályaudvarnál. Jómagam csak később, a tábor
helyszínén csatlakoztam a csoportomhoz. A
többiek ekkor már némi „helyzeti előnnyel”
rendelkeztek, hiszen ők már a pályaudvaron is
csapatépítő játékokat játszottak, amelyek
során könnyebben megjegyezték egymás
neveit, ezáltal a hangulat is gyorsabban
oldódott. Mint már említettem, én a keszthelyi
kollégium előtt vártam a többieket. Ez kicsit
növelte bennem a feszültséget, hiszen annyi
ember közül megtalálni a saját csoportomat és
tutoromat, nem ígérkezett egyszerű feladatnak.
A segítőkész HÖK-ösök közreműködésével ezt
a problémát megoldottuk, és örömmel láttam,
hogy egy régi barátnőm is abba a csoportba
került, amelyikbe én, és azt hiszem, ez
mindkettőnknek nagy segítség volt a tábor
hátralévő részében is. Azoknak, akiknek nem
volt ilyen nagy szerencséjük, azaz a saját
csoportjukból senkit sem ismertek, a

legnagyobb segítséget a tutorok jelentették. Ők
foglalkoztak azzal, hogy a csoportjukon belül
mindenki
jól érezze
magát,
valamint
felvilágosítást adtak arról, hogy mire
számíthatunk majd, egyetemi éveink során. Az
én tutorom Leó volt, akiről bátran állíthatom,
hogy a legjobb tutorok egyike. Mindig
odafigyelt ránk, és gondoskodott arról, hogy
tényleg
jól
érezzük
magunkat.
A
tutorfoglalkozások
alatt
sok
mindent
megtudhattunk tőle az egyetemről, és
megosztotta velünk személyes tapasztalatait is.
Az első napon megismerhettük az egyetem
vezetőségének tagjait, akik elmondták mi
mindent kezdhetünk a jogi diplomával. A
dekanátus iránymutatása után, az egyetem
vallásos szelleméhez méltó módon, szentmisén
vettünk részt, Alessandro Caprioli atya
celebrálásával. Ez után a vacsora következett,
majd kezdetét vette az esti buli.
A gólyatábor elsősorban persze arról szól,
hogy a gólyáknak kisebb-nagyobb feladatokat
kell megoldania, csapatépítő jelleggel. Ezek
közül a legfontosabb talán az akadályverseny
volt, amely a második napon került
megrendezésre. Itt az első feladatok egyike az
volt, hogy rajzoljuk le a zászlaját annak az
országnak, amelyet ránk osztottak, valamint
ehhez írjunk egy olyan indulót, ami az adott
országhoz valamiféleképpen kapcsolódik.
Hogy vicces legyen a történet, mi voltunk
Kazahsztán. Az indulónkat természetesen
abból a filmből vettük, amelynek főszereplője
Borát, a „kazah hős”. Mondanom sem kell
milyen jól szórakoztunk mind a zászló
megrajzolása,
mind pedig
az
induló
megkomponálása közben. Ezt az indulót
minden állomáson elő kellett adnunk, csak
ezután
láthattunk
neki
a
feladatok
megoldásának. Ezek közt szerepelt például
kötélhúzás, lépcsőn felfelé futás, tojásdobálás,

�csoportos állóképalkotás egy adott téma
szerint, továbbá kellett énekelnünk és sárban
kúsznunk a Balaton parton. Ami külön
nagyon tesztett, hogy nem csak magára a
feladatmegoldásra kaptunk pontot, hanem a
lelkesítésre, a szurkolásra is. Ez mindenkire
ösztönzően hatott. Az állomások némelyikén
még meglepetés is várt minket: az egyiknél a
szervezők
azt
mondták,
hogy
egy
csoportképet szeretnének rólunk készítem. Ali
persze gyanútlanul be is álltunk hozzá, de a
meglepetés az volt, hogy pont amikor „repült
a kismadár”, jól lelocsoltak minket vízzel.
Nos, a fotók nagyon viccesre sikerültek.
Mikor megnéztem őket az interneten, a HŐK
honlapján - www.hok.jak.ppke.hu - nagyon
jót nevettem rajta. A nap végén ismét lehetett

Helló! Csá! Cső! Szia! Jó napot! Nap, mint nap
alkalmazzuk a színesebbnél színesebb, külön­
bözőbbnél különbözőbb üdvözlési formákat. Ugye
elvileg ezek az udvariasságot szolgálják, léhát,
illendőségből köszönünk. Mégis, sokszor úgy érzem,
hogy jobb lett volna, ha elmarad...
Helló! Huhhh, elsősorban ez az a köszönési forma,
amitől egyszerűen irtózom! A telefonfelvételnél
alkalmazott halló eltorzul formája. Rideg, s a
legtöbben ezt gondolhatják, miközben ezt mondják:
„Na, helló. Mondd már **** meg, mit akarsz. De
gyorsan lökjed, mert nem érek rá...”. Na, kb. ilyen
háttértartalmat sugall.
A „Csá”-ról Feltétlen egy lapon kell említenem a
„Cső”-vel. De ha már itt tartunk, a „Csűrni” és a
„Csőtészta” sem hiányozhat. Hogy ezek hogy jöttek?!
Hát, ha jól tévedek, akkor még a Való Világos korszak
(szenny)maradványai. De nem esküdnék meg rá. Be
kell, hogy valljam, én is gyakran élek velük. Főképp’
mikor szeretteim idegeit akarom (tovább)nyirbálni. S
ha nektek is ez a célotok, akkor hallgassatok rám, tuti
beválik.

bulizni, és tekintve, hogy ilyen jól sikerült a
második nap, én is bátrabban mentem le
szórakozni a többiekkel. A buli előtt az
egyetem néptánccsoportja a „Hét Csapás”
tanított nekünk pár lépést, majd jó hangulatú
táncház vette kezdetét. A lelkesedésünk
lankadatlan maradt a későbbi karaoke partyn
is. A harmadik napon három fordulóban,
busszal utaztunk a borkóstoló helyszínére. Itt
egy előadás keretében elmondták, mit kell
tudni a kóstolt borokról, majd a kóstolás után
nagyon finom gulyáslevest és almás pitét
ebédelhettünk a borospincéhez tartozó
étteremben.
Ezután hazaindultunk.
A
borkóstolás utáni jókedv szerencsére a buszon
is megmaradt. A délután további részében
sport programok várták a vállalkozó
kedvűeket. Lehetett focizni, röpizni, ki mit
akart. Volt tanár-hallgató meccs is, ahol a
bátor HÖK-ösök mérték össze erejüket
egyetemünk fiatal oktatóival. Én személy

szerint inkább csak pihentem a parton és
beszélgettem a csoporttársaimmal. Ekkor
megosztottuk egymással kinek, hogyan
tetszett a gólyatábor, ki hogyan érezte magát
az egyes programokon.
Este pedig kezdetét vette a várva várt
gólyaavatás. Egyértelműen ez volt a tábor
csúcspontja, hiszen ezen minden gólya és

Köszönések

Szia. Nos, szia. Ez már kicsit elcsépelt, de azért még
ez a legjobb. Kedves. Bár a Szerbusz valahogy
jobban tetszik. Bár ez a rövidebbik jobban elterjedt.
De mennyivel szebb a Tschüfi!? Nem? Vagy csak én
gondolom ezt? Végül is magyarra fordítva ez is

Csak egy mese...
Már jócskán benne járunk az új tanévnek nevezett
valamiben, ami egyeseknek szörnyűséges rémálom,
másoknak csodálatos leehetőségek újabb színes,
kiaknázatlan tárháza, de egyvalami biztosan közös:
mindenkinek hoz valami újat. Az alapszint úgymond „basic level” - a szimpla „túlélőknek” egy
újabb évet, amin át kell evickélniük valahogy. Áz
„advanced” szinten lézengők már többet gondolnak
bele az egyetemi lét fogalmába, mint puszta
vegetációt szobanövény módjára (tudjuk jól: csak épp
locsolni kell kicsit néha, úgyis megél). Ok már a
tettek mezejére lépve, felelősségteljes számítással
gondolnak az egyetem falai között letöltendőre, „ha
már úgyis itt kell lenni, akkor ugyan csináljuk is
valamit” alapon. Ok azok, akik tanulmányi oldalról
közelítenek a jövő felé, különböző kutató­
csoportokba merészkednek, tdk-t Írogatnak, esetleg
újságszerkesztésre adják fejüket az új évben. E
kategória legszűkebb rétege olyan elvetemült, hogy a
még elvetemültebbek által szervezett, jogi
szakbarbárrá válástól megóvni próbáló kulturális

eseményekre (például Pázmány Szalon, avagy a
Vetítő) is elmerészkedik. Nagy csodálkozásukra nem
is fáj annyira, nem is olyan nagy butaság, sőt
esetenként még - horribile dictu - kellemes
időtöltésnek is bizonyul.
És végül ott a legmenthetetlenebb fajta. Az a
bizonyos, amelyik a jogi egyetemen „létezést”
mesterfokig fejlesztette (és nem feltétlenül a
tanulmányi átlagra fókuszálva). Az, amelyik nem
átall 12 órákat az egyetem falai között tölteni,
anélkül hogy akár egyetlen tanórára is bedugná az
orrát, mondván: ő most „fontosabb” annál,
mintsem hogy ilyen bagatell ügyekre pazarolja
értékes, amúgy is zsúfolásig betáblázott idejét. Az,
amelyik kitalálja azokat a délutáni időtöltési
lehetőségeket, amelyek színesíthetik a hallgatók
úgynevezett egyetemi életét és az, amelyik
kialakítja köreit a hasonló menthetetlenekből. Áz,
amelyik attól érzi igazán jó magát, ha tevékenyen
léphet fel valamiben, legyen ez akármilyen veszett
ügy és az, amelyik a végsőkig ragaszkodik a

minden szervező együtt vett részt. Itt már
csak egy feladatunk volt: gólyaállásban esküt
tenni, amelyet a hagyomány szerint a gólyák a
tábor utolsó napján, de hallgatói életük
kezdetén tesznek, hiszen az egyetem még csak
most kezdődik el.
A gólyaesküvel tehát a tábor programjai
lassan befejeződtek, hiszen a negyedik napon
már csak a hazaút volt hátra. Összességében

úgy érzem, hogy a jó szervezésnek és
programoknak köszönhetően rengeteg új
élménnyel gazdagodtam és nagyon jól
döntöttem akkor, amikor elhatároztam, hogy
részt veszek a Pázmány Péter Katolikus
Egyetem Jog- és Államtudományi Karának

Gólyatáborában. Köszönjük!
Kiss Petra

ugyanazt jelenti, de valahogy... Olyan édes! Mint a
süß! J Ez a ß nagyon jó! De komolyan! Mondjátok ki:
csűűűsz! Jó, nem? Még a nyelvet is bizsergeti, s
mosolyra kényszeríti a szád. Ha már a német
üdvözléseknél tartok, akkor a Grüß Gott-ról sem
szabad megfeledkezni Ez főképp Ausztriában
elterjedt. S mennyire szép: Adjon Isten!
Jó napot! No komment. Ez számomra olyan
semmilyen. Mondjuk annak is kell lennie.
Hivatalos. Hozzá lehet kötni a Jó estét is. A jó
reggel-t már nem feltétlen, mivel azt oly’ ritkán
alkalmazzuk, hogy nem vált elcsépelté! Szintúgy a
Jó éjszakát! is... Legfeljebb’ a családtagok egymás
közt. De legtöbbször ez is elmarad...
No, mi van még. Hát, bárhogy’ is erőlködöm, most
más nem jut az eszembe, csak az, hogy figyeljünk
még oda arra is, hogy mit és hogyan mondunk! Ne
csak odahányjuk a másiknak a szavakat, mert az
érződik. Tudatosan ügyelni kell a hangsúlyra és a
hanglejtésre!
That’s all!
Mikola Orsolya

kitűzött célhoz, legyen az akármennyire is
szélmalomharc. Az, amelyik a kialakított, szintúgy
elvetemült köreiben végsőkig megbízik, és az
(nagyon ritka az ilyen, kihalófélben lévő fajta,
érdemes megfigyelni, ha netalán véletlenül
találkozunk egy ilyennel), amelyik nem tudja még,
hogy a tanmese a teknősbékáról és a skorpióról
pontosan e kategória tagjainak (és tagjairól) szól,
„bárkivel megtörténhet” alcímmel. A mesékben
kevésbé otthonosan mozgóknak álljon itt bejezésül
a tanmese vágatlan változata: A skorpió megkéri a
folyóhoz érve a teknősbékát: - Vigyél át engem a
hátadon a túlsó partra. Mire a teknősbéka ezt feleli:
- Nem viszlek át, mert a fullánkoddal megmarsz,
meghalok és odaveszünk mind a ketten. A skorpió
erre így felelt: - Nem, dehogy! ígérem, vigyázok,
amúgy sem tennék ilyet Veled! A teknősbéka végül
beleegyezik, felveszi a hátára a skorpiót, ám alig
mennek pár métert, a skorpió belemélyeszti
fullánkját a teknősbékába, mire az fájdalmasan így
szól: Miért csináltad ezt? így mind a ketten
meghalunk. A skorpió így válaszolt: - Nem tehetek
róla, ilyen a természetem...
Ablonczy Zsuzsanna

ötödik oldal

�Pádár Dávid (1983-2008) emlékére
Dávidot 2008. május 22-én több százan
kísértük el utolsó útjára...
Elija

„A mély gyász, amit egy szeretett lény
halálakor érzünk, abból a megérzésből
fakad, hogy minden egyénben rejlik valami
leírhatatlan, valami, ami csak rá jellemző,
és ezért teljességgel pótolhatatlan.”

Köszönetnyilvánítás

(Arthur Schopenhauer)
Dávid nem jön vissza többé...
Még annyi mindent terveztünk... ha kijön a
kórházból, beülünk egy kis kávézóba és
„megváltjuk a Világot”, mint gyakran azelőtt.
Azt ígérte, hogy az állatkertbe is elvisz.
Tudtam persze, hogy súlyos betegségben
szenved, de ezzel együtt lehet élni, ebből nem
lehet baj. Az nem lehet, hogy elveszítsem azt
az embert, akiben annyira megbíztam, aki
mellettem állt a bajban, és erőt adott a
továbblépéshez! Még O, a halálos beteg
aggódott
értem
az
egyszerű
kis
mandulaműtétem miatt. IGAZ BARÁT volt.
Nem is sejtettem, milyen fájdalmai lehettek,
hiszen bármikor meglátogattam derűsen
fogadott. Csak utólag gondoltam át, hogy
mekkora erő kellett mindahhoz, amin
keresztül ment. Mikor rosszabbodott az
állapota, nyugtatgatott: ne aggódjak, nem
lesz baj... Tőle tanultam meg, mit jelent
küzdeni, és soha nem feladni!
Akkor
éjjel,
egy
pillanatig
furcsa
szívszorítást és légszomjat éreztem. Talán
épp akkor, amikor Dávid lelke eltávozott...
nem akart búcsú nélkül itt hagyni.
Kevesebb a mosoly mióta elmentél. Biztos
vagyok benne, hogy az örökké élő városban,
ott fenn is annyian fognak szeretni, mint itt
a földön.
Bartók Réka

Tisztelt Tanárok és Kedves Diáktársak!
Mivel nem tudok Önökkel személyesen

Pádár Dávid halála sokkolta Karunk
hallgatóit és oktatóit, sőt, öregdiákjait és
munkatársait is, mindazokat, akik ismertük.
A hír futótűzként terjedt...
Ismertük Őt, és ismertük a családját.
Ujfalussy Márkban és bennem az első hír
hallatán megszületett az öntevékeny gyűjtés
ötlete. Sokszor kételkedem abban, hogy a
modern universitas universitas-e klasszikus
értelemben. Most, mégis, egy szeretett,
őszintén tisztelt társunk halála kapcsán
bebizonyítottuk, mi, hallgatók és oktatók,
hogy igenis van összefogás, Pázmányos
egység és öntudat. Igen rövid időn belül hallgatók és fiatal oktatók, öregdiákok és
munkatársak - közel félszáz felajánló Dávid
temetése költségeinek részbeni fedezésére
összegyűjtött 143.700.- Ft-ot. Köszönöm! Az
összeget Márk adta át Dávid édesanyjának.
A Kar is - tudtommal saját költségvetése
terhére - további 130.000,- Ft-ot utalt át
Dávid családjának. Az utalás ügyes-bajos
ügyeit Márkkal, Katával és Rékával
intéztük. Ezt is köszönöm!

találkozni, ezúton szeretnék köszönetét
mondani mindenért, amit Dávidért tettek.
Dávid mindig nagyon szeretett ide az
Egyetemre bejönni, és büszke volt, hogy a
Pázmány Jogi Karára járhat. Nagyon szép
időt töltött itt, még a vizsgákra is jókedvűen
indult. Nagyon fontos volt itt számára
minden és mindenki. Sok-sok ismeretséget,
barátságot kötött itt, és ez sokat jelentett
számára.
Az, hogy ez az Egyetem az igazi Alma
Mater, a betegsége idején még inkább
megmutatkozott. Rengetegen látogatták,
telefonáltak Neki, és
drukkoltak a
felgyógyulásáért.
Sajnos, Isten ezt másképpen gondolta.
Ezért
szeretnék
most utólag
hálás
köszönetét mondani minden Őérte mondott
imáért, miséért, telefonért, látogatásért,
ajándékért, és azért, hogy olyan sokan
eljöttek Dávid végső búcsúztatására.
Köszönöm az együttérzésüket és nagylelkű
adományukat egyaránt a magam és Dávid
nevében. Kérem, őrizzék meg Dávidot jó
emlékezetükben. Kívánok eredményes
vizsgázást és nagyon jó egészséget!

Pádár Erzsébet,
Dávid édesanyja

Búcsú Bondár Sándortól (1988-2008)
„Tiéd a csend és a nyugalom, miénk a
könny és az örök fájdalom...”
Búcsúzunk Tőled,
Bondár Sándor (1988-2008).

Amikor utoljára beszéltünk, elköszöntünk
egymástól...
nem
gondoltam,
hogy
örökre...
Tudtam, hogy csak eljött a hétvége, néhány
nap és újra együtt leszel velünk... nem így
történt...
búcsú
nélkül
hagytál
itt
bennünket...
Hirtelen szertefoszlott oly sok álom, félbe
maradt oly sok munka, és itt maradt oly
sok megtört szív...
Már az egyetemre lépve 16 évesen is nagy
terveket szövögettél. Igen, 16 évesen... Te
már ilyen fiatalon, messze a családodtól
beléptél a nagybetűs életbe. Első utad a
HÖK-be vezetett. Soha nem felejtem,
milyen elszántan kampányoltál, hogy
segíthesd a diáktársaid boldogulását. Már
akkor tudtad, hogy mit akarsz. Hamar
megismerhetett a nagyközönség is, hisz
nincs olyan ember, aki ne tudná ki is „ukrán
Sanyi” vagy Szása.

hatodik oldal

Egyéniségeddel,
humoroddal,
erőddel
gazdagítottad a kollégisták közösségét is.
Vicces
mondataid szinte
szállóigévé
váltak... „Hogy az?” „Meddig működik?”
Aztán váratlanul, szó nélkül üresen hagytad
a 10-es szobát... Nem láthatunk többet a női
konyhában szorgalmasan paragrafusokat
magolni, nem takarítasz, nem halljuk többé
hangodat, a cipőd kopogását, nem érezzük
az illatod... Húúú, érzitek csajok?...megjött
Sanyi.. .valahogy
mindig
azt
hittem
randizni mész.... Olyan elegánsan, olyan
„Sanyisan”.
A konditeremben sem futsz többet, nem
mesélheted el, milyen napod volt az

irodában... Bulizni sem fogunk már együtt,
nem mész oda többet a lányokhoz, hogy
elmondhasd: „Angyalom milyen szép
vagy!”
Mi láttuk, ahogy „felnőttél”. Dolgoztál,
aktív voltál az órákon, beloptad Magad a
tanárok szívébe, két egyetemen tanultál és
vizsgáztál. Kiálltál az igazadért és a
barátaid mellett, volt akaraterőd... nem is
kicsi... Számíthattunk Rád, ha valaki bajba
került... Három év alatt a técsői kisfiúból
komoly férfi lett...
Egészséges és erős voltál... az élet mégis
kegyetlen volt Veled, pont Veled... Mi még
most sem hisszük el!!! Sokáig vártuk a
telefont, hogy tévedés történt... Vártunk,
de nem költöztél vissza hozzánk...
Hiányzol Sanyi!!! Nincs nap, hogy ne jutnál
eszünkbe, ne figyelnénk, hogy mikor jössz
ki a szobádból.
Sanyi, ha hallod ott fent, tudnod kell, hogy
soha nem felejtünk el!
„Nagyon akartam élni még, érezni szívetek
melegét. Nem adta a sors nekem, elvámolta
az életem. Búcsú nélkül kellett elmennem,
őrizzetek szívetekben!’
Mihalics Vivien

�Kiállítás a Biblia éve alkalmából
2008 a Biblia éve. Ennek alkalmából a Székesfehérvári
Egyházmegyei Múzeum szervezésében Bibliai találkozások
címmel kiállítás került megrendezésre.
A Biblia a keresz­
tény, illetve a
zsidó vallás szent
könyve. Az elne­
vezés görög ere­
detű, könyvek,
Prohászka Ottokár
iratok jelentéssel
bír... De még mielőtt belemelegednék - szeren­
csétekre - eszembe jut, hogy katolikus
egyetemre járunk... Úgyhogy nyugalom, ezt a
szálat már el is varrtam.
Körülbelül 15 termen keresztül tekinthetők
meg különböző korok kiadásai, e témájú
festmények,
filmek
illetve
Prohászka
Ottokárról is szól néhány szoba.
A legérdekesebbnek a látáskárosultaknak,
vakoknak készült Szentírásokat találtam.
Ugye, nem is gondol az ember bele abba, hogy
az emberiség legfontosabb könyvéhez mi,
látók milyen könnyen és hányféle formában
hozzájuthatunk. Mégsem bújjuk - tisztelet a
kivételnek - minden nap.
Sajnos, még nem teljesen, de részben már az ő
számukra is olvasható a Biblia. S ez alapvetően
Louis
Braille-nek
köszönhető,
aki
gyermekkorában elvesztette szeme világát.
Élkeserítette és dühítette, hogy míg az
egészséges emberek számára természetes dolog
az írás és az olvasás, a vakoknak ez
megoldhatatlan probléma. A pontírás ötletéhez
az alapot Charles Barbier „éjszakai írása” adta,
aki a látó katonák számára egy sötétben is
olvasható titkosírást fejlesztett ki. Mert végül is
ha belegondolunk, éjszaka még a látók is vakok.
A lényeg az, hogy a betűket egy hatszor hatos
kockában helyezi eh A sorokat vízszintesen és
függőlegesen is megszámozta, így minden betűt
egy kétjegyű szám jelöl. S ezeket a számokat
szurkálta át. Nos, ezt fejlesztette Braille tovább,
mégpedig úgy, hogy a papírt domborítják, s nem
kód, hanem karakterírást alkalmaz. Egy
karakterhely hat pontnyi. Ezek egy kis, álló

L

téglalapban helyezkednek el, úgy, hogy a téglalap
három pont magas és két pont széles. A pontok
számozása fentről lefelé^ történik a baloldali
sorom Attól függően, hogy a 6 lehetséges pontból
melyeket használjuk fel - domborítjuk ki, kapunk egy betűt, vagy más karaktert. A pontok
nagysága mindig egyforma, erőssége az
értelmezés szempontjából lényegtelen.
A rendszer végül 1825-ben születik meg és 1829től terjesztik. Magyarországon 1893-ban
vezették be, a mai formáját pedig Mihályik
Lajos alakította ki, hisz’ nálunk vannak
ékezetek is... Sajnos azonban ezeknek a
könyveknek az előállítása, olvasása, kezelése
nagyon nehézkes, hisz’ terjedelmesek, mivel a
pontok méretét nem lehet változtatni. Például
Fekete István Tüskevára 10, Jókai Mór
Aranyembere 21 kötet.
A múzeum második felében pedig Prohászka
Ottokár életébe nyerhettünk betekintést.
1858-tól 1927-ig élt. Székesfehérvár püspöke
volt - a vasútállomás közelében van is egy
neki emléket állító templom, mely’ mily’
M

1

N

3E® S

S

ææ

in Z
u

0

V

w

?

/:

no X

0

11

Fine
verse

A Braille-ABC

furcsa, de az ő nevét viseli -, de nem mellesleg
kiemelkedő egyházi író.
Ékes, egyéni stílusa révén a modern
katolicizmus egyik legnagyobb hatású
képviselője, a XX. század eleji katolikus
megújhodás egyik programadója.
Nehezen
illeszthető
politikai-ideológiai
kategóriákba, ezért bírálói, védelmezői
vannak a legkülönbözőbb gondolkodású
körökben.
Népszerűsége emelkedőben van, elfelejtett
műveit újraolvassák. A második világháború
utáni korszak történetírása és irodalom­
története a Nyugat polgári gondolkodói elleni
vitáit, a katolikus egyház és a magyar
keresztény hagyomány csökönyös védelmezőjét
látta benne. Újraértékelése máig tartó folyamat.
Aligha hihető, hogy Prohászka nem marad a 20.
század
magyar
történelmének
és
személyiségeinek értékelése körüli „kultúrharc”
középpontjában. Műveinek, személyiségének,
gondolatrend-szerének tudományos igényű
értékelése az elmúlt évtizedek egyoldalúságai
miatt jelentős elmaradásban van, éppen ezért
felszínes ítéletek, tévhitek övezik. Miközben
kíméletlen harcot folytatott a forradalmi
munkás-mozgalom és a Nyugat, főként Ady
Endre ellen, modernista nézetei miatt Rómában
1911-ben három könyvét, köztük Az intellektualizmus túlhajtásai (1910) címűt indexre
tették.
Az első világháború legkorábbi és legkitartóbb
ellenzői közé tartozott. „A pokol kiszabadult s
az emberek ördögök lesznek” - írta 1915.
április 15-én. Talán még mindig azok...
Rossz alvó volt, és ezért a szobája mellett volt
egy kis kápolnája, éjjelenként ott imádkozott.
Igazán különleges, hogy ezt is kialakították,
hogy a látogatók ezzel is megismerked­
hessenek.
Remélem,
kedvet
csináltam egy
kis
kiránduláshoz Székesfehérvárra. A kiállítás
még november 9-éig tekinthető meg keddtől
szombatig 10 és 18 óra között, vasárnap pedig
14 és 18 óra között a Városháza téren, a
Püspöki Palotával szemben.
Mikola Orsolya

Willkommen in EU?
Mennyi jó dologgal jár EU-s polgárnak
lenni... Például pusztán a személyi
igazolványod
segítségével
utazhatsz
keresztül Európán. De mi a helyzet a
diákokkal? A diákok minden európai
országban kedvezményeket élveznek, de
vajon ezt más országokban is fel tudják
használni? Na, az már más kérdés. Mert bár
a rendes diákigazolványt (ha jól tudom)
nem lehet mindenhol felhasználni, ennek
ellensúlyozására
alakultak
különböző
szervezetek, melyek olyan (diák)igazolványokat
állítanak
ki,
amelyek
felmutatásával különböző országokban
különböző kedvezményeket szerezhet a
szegény (magyar) diák. Ezek közül is a
legismertebb az
ISIC (International
Student Identify Card), melyet - az
UNESCO segítségével - mind több, így a
nem EU-s országokban is elfogadják. Egy
erős kivétellel persze: ugyanis míg szerény
hazánkban a BKV - korábbi tapasztalataim
alapján igen meglepő módon - a fentebbi

kártyát gond nélkül elfogadja nemzetközi
diákként, másik kedvenc állami „zártkörű
részvénytársaság”-unk, a MÁV honlapján
az alábbi velős sorokat olvashatja a
(természetesen kizárólag magyar nyelven
elérhető szövegként csak magyarul tudó)
szegény tanuló: „A nemzetközi diák­
igazolvány igénybe vehető-e belföldi utazás
céljára? Nem vehető igénybe belföldi utazás
céljára?
így utazzon a külföldi diák Magyar­

kedvezmény jár 2 és fél napig... Az
európajogi tanulmányok terhe alatt nevelt,
kissé paranoiás élnebulóban talán olyan
szavak ötlenének fel, mint „munkavállalók
szabad mozgása” és „közvetett disz­
krimináció”. Még szerencse, hogy bennem
nem.
(Forrás: http://www.isic.org, http: //www.
mavstart.hu/ugyfelszolgalat/gyik.php)
Konta Balázs

országra. Csakhogy itt a dolog nem ért
véget, ugyanis ezt megspékeli szeretett
hárombetűsünk a következő sorokkal: „Az
Uniós államok 26 év alatti polgárai
megkaphatják-e a belföldön érvényes
33%-os kedvezményt? Igen, bármely vi­
szonylaton péntek 10.00 órától vasárnap
24.00 óráig, és a vasárnapi közlekedési rend
szerint
meghirdetett
ünnepnapokon
korlátlan számban, 2. osztályon”
Vagyis az uniós polgároknak a (minden!)
26 év alatti magyar polgárnak járó

hetedik oldal

�ítélet az ítéletről? (Egy publicisztika utórezgései)
Összeállította: Techet Péter
Az ítélet tavaszvégi száma vezércikkben
emlékezett meg a Holocaust Emléknapról. Nem
azért, mert ez így politikailag korrekt - noha
valóban ez politikailag így korrekt hanem mert
meggyőződésünk, hogy a magyar történelem
sorsfordító pontjait, amelyek mindig tragédiaként
jelennek meg (1919, 1920, 1944, 1956), empátiával,
megértéssel,
bátorsággal
kell
kibeszélni,
feldolgozni. A Holocaust Emléknap kapcsán is
erről szóltunk: hogy ne feledjünk; hogy mindig
emlékezzünk - de végre meg is békéljünk. Ahogy
a neokonzervatívok egyik zászlóshajójánál, a
Kommentár című folyóiratban közzé tett
kiáltványában (Tizenkét állítás a Soáról,
Kommentár, 2008/3, 3. o.) írta Ablonczy Balázs és
Novák Tamás: ne legyen politikai célokból
instrumentalizálható sem az áldozatok fájdalma,
sem a magyar nép egyes köreinek akkori bűnös
kollaborálása. „1. A holokauszt egyetemes,
magyar és zsidó tragédia. (...) 12. Nem méltó a
holokausztot politikai játszmák terepévé tenni,
mert ezzel éppen áldozatainak emlékét gyalázzuk
meg’’ Noha mi nem vagyunk neokonzervatívok,
és nem is szeretnénk annak látszani, üzenetünk
mégis hasonlóan egyértelmű volt; mások azonban
nem a mondatokat, hanem vélt árnyékait látták
csak meg. Fontos orgánum lettünk hát. Bácher
Iván, a Népszabadság munkatársa a 168 Órának
nyilatkozva sanda szándékokat látott a
vezércikkben. (Lám, „Magyarország legked­
veltebb napilapjának” publicistája „a PPKE JAK
legnépszerűbb lapjának” egyik publicistájával
foglalkozik...) Erre született egy személyes email
a vezércikk szerzőjétől a 168 Órának és Bácher
Ivánnak címezve, illetve Vargha Bálint Tamás
részéről egy olvasói levél, amelyet a 168 Óra meg
is jelentetett. Viszontválasz nem érkezett.
Szerencsére - mert így tudhatjuk, hogy nincs
harag. Csak néha még mindig félreértjük egymást.
Pusztán dokumentációs célzattal közöljük
alábbiakban
az
ítélet
megidéztetésének
körülményeit.
Bácher Iván a május 29-én megjelent
168 Órának nyilatkozik...
„Bácher: Kocsmajáróként sok jobboldali fiatallal
és idősebbel is sörözök. írásomban próbáltam
distinkciót tenni: amikor egy nyugdíjas a saját
élettörténete miatt mindent elfogadhatatlannak
tart, ami »a komcsikhoz« kapcsolható, és pöfög a
pultnál, az egészen más, mint amikor egy
politikában szerepet vállaló diplomás tesz
hasonlót. A mögöttesekről persze keveset tudni.
Tudományos eszközökkel nem lehet felmérni,
hogy valójában mi történik - például - az egyházi
iskolákban, egyetemeken.
168 Óra: Mégis, mi történhet?
Bácher: Most kaptam meg a Pázmány Péter
Egyetem Jogi Karának hallgatói újságját.
Tisztességesen emlékeznek benne a holokausztemléknapról. Csak éppen írnak arról is: szerintük
a probléma gyökere abban rejlik, hogy a
keresztény jogászértelmiség nem ment olyan
szakmai páíyákra, amelyekre a zsidók igen.
Szerintük az ebből adódó aránytalanság okozta a
problémákat. Hozzáteszik: most már kezet kell
nyújtania keresztény és zsidó értelmiségnek.
168 Óra: Sajátos.
Bácher: Az ember töprengeni kezd: kire
tetszenek
gondolni,
kedves
keresztény
joghallgatók? Van tízezer zsidó vallású ember
Magyarországon, az ügyvédek között lehet pár
tucat. Ám származás szerint többen is lehetnek a
jogi pályán. A származást kellene firtatni? És
milyen széles skálán? (...)
168 Óra:/1 Pázmány Péter-egyetem lapjának cikke
mintha egybevágna azzal, amit Elek István állít:
vannak »humanizálható«., az antiszemitizmustól
&gt;

nyolcadik oldal

elkülönülő okai a zsidóság iránti ellenszenvnek.
Bácher: Éppen azért haragszom Elek Istvánra,
mert kreál egy olyan zsidózást, amely szerinte
elfogadható. Ez lenne az »úri zsidózás«.
Eszmetársaival Móricz, Mikszáth, Krúdy
műveiből keresik ehhez a példákat. (...)”
Erre született egy személyes email...
„Tisztelt Bácher Iván!
A 168 Óra 2008. május 29-i száma ismét témánál
van. Balog Zoltánt az Árpád-sávos lobogóról
faggatja,
Önt
„meg
a
»hétköznapi
antiszemitizmusról«. Ön szerint létezik ilyen - és
ebben bizonyosan igaza is van. Hétköznapi, de tán
ünnep- és szünnapi antiszemitizmus is van,
elvégre az antiszemiták nem pihennek nyáron
sem. Sajnos. De nem pihennek azok sem, akik az
előbbiekből élnek meg. Mert vannak antiszemiták
és vannak, kiknek érdekük, hogy legyenek
antiszemitáik. Jelzem, nem a jobboldal elemi
igénye, hogy naponta kelljen elhatárolódnia olyan
jelenségektől, amelyekhez sem formálisan, sem
informálisan nem kötődik (...)- de ez most más
téma, hagyjuk. Levelem oka az indirekt
megszólítottság. Ön az interjúban ugyanis arról
szól, hogy »tudományos eszközökkel nem lehet
felmérni, hogy valójában mi történik - például - az
egyházi iskolákban, egyetemeken«. Majd példát
említ - nem egészen értem egyébként, hogy mire
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és
Államtudományi Karának hallgatói újságját, az
ítéletet. Mivel egyházi egyetemre járok, s a
fentebb nevezett diáklap munkatársa vagyok,
kétszeresen is érintve érezhetem magam.
Az, hogy tudományos módszerekkel nem lehet
vájkálni az egyházi egyetemek falai között, az
egyházi egyetemek hallgatóinak fejeiben, nem
probléma. Az egyetemek autonómiája, a
privátszféra szabadsága, a gondolkodás és
szólásszabadság joga miatt nem kell sem Önt, sem
a 168 Óra valamely munkatársát beengedni az
összes szemináriumi órára, a sörözésekre vagy a
családi ebédekhez. Az egyházi egyetemek
mindegyike jogi keretek között működik, tanterve
államilag jóváhagyott, diplomája államilag
elfogadott - úgyhogy nincs különösebb indok arra,
hogy speciális vizsgálat, megfigyelés, »felmérés«
alá vonjuk őket. Persze, a történelmi sérelmek okán
tán nem meglepő, ha egy katolikus oktatási
intézmény nem a posztkommunista utódpárt
zászlóshajója, miközben mégis (...) egyik egyébként népszerű - tanára épen eme párt
országgyűlési képviselője (...).
Ön eztán részletesebben szól az ítélet 2008. májusi
számáról, amelyben az antifasizmus és a zsidóság
kérdése (problémája?) valóban hangsúlyosan
jelenik meg: ennek oka a Holocaust Emléknap,
amelyhez én írtam vezércikket, illetve a Hollán
Ernő utcai tüntetés, amelyről - és az ott abszolvált
performance-áról és annak fogadtatásáról - a lap
másik munkatársa, Vargha Bálint Tamás számolt
be.
Ön is elismeri, hogy »tisztességesen
emlékeznek benne [az újságban] a holokausztemléknapról«. Valóban - hiszen a szándék is ez
volt. (...) Majd Ön mégis tesz két valótlan állítást:
1. »[S]zerintük [azaz szerintünk - TP] a probléma
gyökere abban rejlik, hogy a keresztény
jogászértelmiség nem ment olyan szakmai
pályákra, amelyekre a zsidók igen. Szerintük az
ebből adódó aránytalanság okozta a problémát«.
Ilyen kitétel az írásban nem szerepel - nem a
jogásztársadalom származási vagy vallási
összetétele érdekelt bennünket. Arról írtam, hogy
(...) a hazai problémák objektív gyökerét a
megkésett polgárosodásban, míg a szubjektív
eredőjét az úri középosztály teszetoszaságában,
merevségében véltem felfedezni - és semmiképp
sem abban, hogy hány »zsidó« van vagy volt a

jogászok között. Hiszen ezt nem is tudhatom. És
itt kapcsolódunk a második - khmm csúsztatásához.
2. »Az ember töprengeni kezd: kire tetszenek
gondolni, kedves keresztény joghallgatók? (...) A
származást kellene firtatni?« Ön szerint tehát
származási alapon - hovatovább tehát majdnem
rasszista módon - gondolkodunk a zsidó-magyar
párbeszédről az ítéletben. Pedig nem. Hiszen nem
is írtunk ilyet. Magyarországon mindenki magyar a nemzetiségek jelentős része is bír magyar
identitással. Ázaz nálunk a közösségképző erőt nem
az etnikai vagy vallási hovatartozás határozza meg
- hanem a szociokulturális közeg. Ekként pedig
beszélhetünk »keresztény középosztályról« vagy
»budai
katolikusokról«
vagy
»békési
szegényparasztságról« - vagy »zsidó polgárságról«.
Itt a származás nem biológiailag, hanem
szociológiailag érdekes - ha egyáltalán érdekes. De
az újságban mi erről sem írtunk. Arról írtunk, hogy
a magyar polgárság nem lehet teljes, s nem töltheti
be feladatát, ha oktalan és megoldhatatlan viták
mentén szakítja szét önmagát. Árról írtunk, hogy
keresztény polgárként nekünk a mi oldalunkkal kell
foglalkoznunk. (...) Sajnos, Ön a cikk fő üzenetét hogy megegyezés, de legalábbis dialógus kell
»köztünk« (és itt persze rögtön felmerülhet a
kérdés, hogy kik a »köztünk« két oldala) - csak egy
mondatra méltatta. »Hozzáteszik [ti az ítélet]: most
már kezet kell nyújtania keresztény és zsidó
értelmiségnek«, mondja Ön. Kár, hogy a
rákövetkezőkben nem ennek mikéntjéről beszélt.
Pedig erről kéne inkább.
Tisztelettel,
Techet Péter”
És egy olvasói levél is megjelent aztán
a 168 Órában...
„Aki olvasta az egyetemi folyóiratot, az nyomát
sem leli az Ön inkoherensen kanyargó
gondolatmenete által odaképzelt állításnak,
miszerint Techet Péter azt javasolná, hogy
valakinek a »származását« kellene firtatni. A cikk
tisztességes.
Minden
sora
vállalható.
A zsidó identitás Magyarországon egy izgalmasan
perturbáló kulturális elsajátítás, amiben egyaránt
vannak öröklött és választott elemek, mint
mindenben,
ami
kulturális.
A
zsidóság
Magyarországon nem a vallási előírások szerint
képzett közösség, ritka esetben tekint népként,
politikai közösségként magára. A 20. században
olykor akár intellektuális
mozgalmakként
hallatlanul plurális és ezerféle frontvonal mentén
tagozódva jelent meg (vö.: Judapest.org). A bántóan
egydimenziós bácheri zsidóságkép, valljuk be,
szellemileg sem különösebben vállalkozó kedvű.
Miközben a zsidó lét leglényege a saját
identitásának
állandó
megfogalmazása,
újrafogalmazása,
problematizálása,
amely
történelmi élményektől inspiráltán egyaránt lehet
krízisszerű - vagy kiegyensúlyozott és egészséges.
Az államszocialista kollektivizáció a magyar
középosztály „úri-keresztény-dzsentri ” és „zsidó”
örökséggel érkező tagjait egyaránt tulajdon- és
jogfosztottá
tette,
a
rendszerváltás
tulajdonrendezése és a rendszerváltás utáni állami
elosztási modellek egyaránt hátrányosan érintették
ennek a középosztálynak az újraépülését.
Kérem Bácher Ivánt, hogy legközelebb, ha alkalma
nyílik, akkor az együttműködés és a jóindulat
hangján szóljon, ahogyan Techet Péter is tette.
Vargha Bálint, joghallgató”

Nos, az ítélet a jövőben is foglalkozni mer
kényes témákkal, de a jövőben sem lesznek soha
olyan szándékaink, amelyeket Bácher Iván
tulajdonított nékünk. Uff.

�Nyári munka vagy szakmai gyakorlat?
Személy szerint a szakmai gyakorlat híve
vagyok, azzal az ember tapasztalatot,
ismerősöket
és
barátokat
szerezhet,
összességében pedig közelebb kerül a kitűzött
célhoz (feltételezem, hogy e cikk olvasóinak
túlnyomó többsége a gyakorló jogászi pályát
tekinti annak), még ha kevesebb sört is ihat
így a nyár alatt - azt ugyanis el kell fogadni,
hogy a szakmai gyakorlatért az esetek
tÖDüségében nem jár fizetés.
Év közben a PKKB-n gyakornokoskodtam,
úgyhogy gondoltam, az ítélkezési szünetben
eljött a fizetős munka ideje. Kitaláltam, hogy
ezúttal kipróbálok valamit, ami távol áll a
jogtól, már csak a változatosság kedvéért is.
Ezúttal a kertészkedést dobta a gép. A
harmadik napon sikerült a bokaszalagjaimat
úgy hazavágnom, hogy ezzel a kertépítői
pályám a belátható időre befejeződött. Ez a
három nap viszont megtanított erre-arra.
Elsősorban: ha az ember el akar szakadni a
jogtól, ne vallja be, hogy jogi egyetemre jár.
Égy nagy lakópark kertjén dolgoztunk, a
második
nap
végére
jött
hozzám
villanyszerelő, szobafestő, burkoló és
targoncás is jogi állásfoglalásért. A főnökről

nem is beszélve. A főnök hobbiszinten űzi a
hatósági szervek szívatását, így aztán nem is
nagyon meglepő., ha egyszerre legalább
három eljárás folyik ellene. Úgyhogy első nap
végére már az egész építkezés tudta tőle,
hogy kihez kell menni, és mindenki meg is
talaít, én már csak azt hallottam, hogy „hol
van a
doktor úr?...” Nem
sikerült
elszakadnom a jogtól.
Másodszor: megerősödött az a véleményem,
hogy attól, hogy az ember végzős joghallgató,
meg nem biztos, hogy ő az okosabb. A
főnököm példának okáért elmondta az összes
vonatkozó rendelkezést arra nézve, hogy
mihez van joga a rendőrnek, ha igazoltat, mit
kérdezhet, és mit nem, mi után lehet panaszt
tenni ellene és hol... De mások is azon az
állásponton vannak, hogy ők bizony jobban
értenek a joghoz. Úgyhogy állásfoglalást
elfogadnak, tanácsot nem. Kar is próbálkozni.
Harmadszor: újfent hallottam jó pár
történetet a rendőri szervek korruptságáról,
és
egy
nagyon
is
bizonyos
bíró
elfogultságáról. Mindezekért persze engem
vettek elő? Az már nem ért meglepetésként,
hogy azokban az emberekben, akik nem
gyakorló jogászok? sokszor elég erős
eŰenszenv el a jog képviselőivel szemben. De
hogy mindenért en tartsam a hátamat, ez új
volt. Nehéz volt például meggyőznöm
egyeseket, hogy belőlem nem lesz lefizethető
bíró. Sőt arról is, hogy a jogászok nem
feltétlenül tömörülnek maffiába.
Mindenesetre
kipróbáltam
egy
újabb
szakmát, szereztem új ismerősöket és
barátokat, és megtanultam egy életre, hogy
ha nem vágyok eppen (negatív) hírverésre,
nem vallom be, hogy jogász vagyok, és hogy
kutya kötelességünk együtt dolgozni azon,
hogy a jogalkalmazas minden területe
megtisztuljon a korrupciótól, sőt annak még
az árnyékától is.
Kovács Bence

Tanulj meg
olvasni!
A PPKE-JÁK Karrier

Iroda

és

az

Improved Reading Budapest közös
olvasásfejlesztési tréninget tart egyete­
münkön.
Olvasási készségfejlesztő tréningünket
elsősorban
olyan
munkatársaknak
ajánljuk, akik munkaidejük jelentős
részében szöveges információk feldolgo­
zásával, elemzésével foglalkoznak.
A tréning elsődleges célja a rossz
olvasási szokások kiküszöbölése és a
különböző olvasási képességek (sebesség,
megértés, emlékezés) javítása. A kurzust
legfeljebb 12 fős csoportokban, a
résztvevők egyéni képességeire alapozva
tartjuk.

Időpont: november 8-9. napján 9-16 óráig
Helyszín: Budapest VIII., Szentkirályi u.
28. 6-os gyakorló (I. em. 118.)
Részvételi díj: 32.000,- Ft + 20 % ÁFA;

aktív Pázmányos hallgatóknak (BTK,
JÁK stb.): 5000 Ft + 20 % ÁFA
Jelentkezés
módja
és
részletes
információ
név,
e-mail
cím
és
telefonszám megadásával személyesen
a Karrier Irodában (I. em. 137. - a TO
fölött), a 429-7200/338-as telefon­
számon vagy a karrier@jak.ppke.hu
címen.
(Egyéb
információk
a
www.proread.hu honlapon.)

Van élet az egyetem után
Bemutatkozik a Karrier Iroda
Jelen cím vehető akár fenyegetésképpen is, de ugye senki sem veszi
annak. Vehető persze egyértelmű ténynek is. Aki ismeri a karon működő
Karrier Irodát, nem tehet másként, csak megnyugvással tudomásul
veheti: Van élet az egyetem után!
Világért sem szeretnénk ezt amolyan jó tanuló felel - rossz tanuló felel
rendszerű Karinthy-parafrázisnak tekinteni, s a Szentkirályi utcát jókra
és gonoszokra osztani. Pusztán jelezzük, hogy mára a hétköznapokhoz
tartozik a tudatos előre gondolkodás öt éven túlra is, szinte már
ugyanúgy nélkülözhetetlen, mint a Karrier Iroda a jogi kar
vérkeringésének felpezsdítésére.
Aki még ismeretlen az előadók és tanszékek bukdácsolóinak, annak azért,
aki pedig a kelleténél többet felejtett a nyáron, annak ezért ajánljuk
négyesfogatunkat.
L Az I. emelet 139. és a földszinti aula Karrier faliújságja között húzódik a
Karrier Front. Aki ebbe beleakad, az sok információval lesz hasznosabb.
2. A Karrier Iroda nem állásközvetítő, így nemcsak az ötödévesek
tavaszi időeltöltési lehetősége, még a záróvizsgák előtt. Némely képzés
igenis hasznos az első- és másodéveseknek is.
3. Önéletrajzot leadni sosem kötelező, csak ajánlott. Aki ezt megteszi,
könnyebben belebotolhat egy sok tapasztalattal bíró gyakornoki
helybe vagy egy testhezállóbb pályakezdő állásba.
4. Aki az egyetem után még tovább is szeretne tanulni, az megteheti a Deák
Ferenc Továbbképző Intézetben, a Karrier Iroda anyaszervezetében.
Szakjogászi továbbképzések és szakvizsga-felkészítők minden félévben.
Részletekért ajánljuk az ítélet mindig friss számát, faliújságunkat és a
www.jak.ppke.hu/karrier weboldalt.
Addig is várunk mindenkit személyesen is első emeleti irodánkban, a
finom kávét készítő automatától csak pár lépésre.
Sergő András

• Gyakornoki és állás­
ajánlatok: a köz- és a
magánszféra jogi munka­
köreit ismerheted meg.
Tanulási időben „kipróbál­
hatod” magad.
• Képzések, tréningek,
előadások: minél könnyeb­
ben és sikeresebben alkal­
mazkodni egy teljesen más
fajta hozzáálláshoz. Képes­
ség- és készségfejlesztés,
tárgyalástechnika, pálya­
orientáció és pályakezdő
tanácsadás.
•
Állásbörze:
évente
egyszer

találkozz

álmaid

munkaadójával!
Kiállítók,
beszélgetések,
szakmai
konferenciák, egyéb programok.
• Posztgrad: ha nem elég az alapdiploma, lehet
továbbképződni: itthon és külföldön.
• Alumni: ha tudod vagy szeretnéd tudni, milyen a
Pázmányos lét. Öregdiákok és öregdiákság egy életre.

I. em. 139. - a TO fölött, www.jak.ppke.hu/karrier karrier@jak.ppke.hu

kilencedik oldal

�Ne ítélj, hogy ne ítéltess!
Nemrég Pannonhalmán voltam
lelkigyakorlaton. Úgy érzem,
sikerült végre egy-két kérdésben
megnyugtató gondolatig jutnom
Nem mondom, hogy végered­
ményre vagy megoldásra, mert
ezek a kérdések szerintem élet­
fogytig tartó gondolkodást és véle­
ményformálást igényelnek. Az
egyik ilyen nagy kérdés számomra
az volt, hogy egy keresztény ember
hogy vállalhatja a bírói feladatot, amikor Krisztus külön
megmondta: ne ítélj, hogy ne ítéltess!
Elsősorban elgondolkodtunk azon, hogy amikor a bíró
ítéletet hoz, akkor az embert, az ember tettét, mindkettőt
vagy valami egészen mást ítél-e meg. Sőt, mi alapján ítél egy
bíró, ki ad, és ki adhat egyáltalán erre jogosultságot? Melyek
azok az értékek, amelyek alapján ítélhet? Hiszen láthatjuk,
hogy a történelem során nemhogy a jog, hanem a stabilnak
mondott erkölcs is folyamatosan változott.
Arra jutottunk, hogy ember nem ítélhet meg (nemhogy el-)
másik embert, legfeljebb a tettét minősítheti. De mégsem
szabad pusztán csak a tettet nézni, figyelemmel kell lenni
ugyanúgy az emberre, az előéletére, a környezetére, a
társadalom szempontjaira... Annak a társadalomnak a
szempontjaira, amelyik - végeredményben - Istentől kapott
szabad akarat által a bíró kezébe teszi le a döntés lehetőségét.
Az tehát elég egyértelmű, hogy ezáltal nem az embert ítéljük
meg, hanem a tettet, mégis figyelembe kell vennünk a
szubjektumot, mégpedig az elkövetőét és a bíró szubjektumát
egyaránt, a tágabb szubjektumot, vagyis az elkövető közvetlen
környezetének érdekeit, és nem csak az objektumot, amit az
éppen hatalmon lévő vezetés nyilvánít ki jogszabályok
formájában. Az is világos, hogy az Istentől kapott szabad
akarattal élve az emberek bírát nevezhetnek ki, aki megítéli a
tettet az objektum és a szubjektumok együttesével. De
vigyázni kell, mert az sem állandó, ami alapján a bíró ítél.
Hiszen az objektum, a jogszabályok is napról napra változnak,
akár szöges ellentéte is lehet a korábbi törvénynek az új, attól
még betartandó lesz. Hacsak persze nem ütközik az erkölccsel
- ami viszont szintén változik. Vannak állandó értékek, mint a
felebaráti szeretet, örök parancs a ne lopj és a ne ölj is, de pl. a
Tízparancsolat tiltja a paráznaságot, miközben koronként és
társadalmanként igen változó volt, hogy mi számít
paráznaságnak, azon belül is mi számít az állam által is
üldözendő bűnnek. Úgyhogy talán ebben a nehéz kérdésben
támpont lehet az ember, a bíró szubjektuma, erkölcsi
értékrendje, lelkiismerete is. Ha a bíró önnön lelkiismerete
ellen cselekszik, az az ítélet már nem lehet jó.
Ezek után térjünk vissza az eredeti kérdéshez: mit lehet
kezdem a „ne ítélj, hogy ne ítéltess” paranccsal? Keresztelő
Szent János a Jordán partjánál hozzá özönlő sokaságnak azt
tanítja, hogy a katona ne erőszakoskodjon, elégedjen meg a
zsoldjával, a vámos pedig ne szedjen többet, mint amennyi
elő van írva... Vagyis nem azt mondja, hogy ne legyenek
katonák, ne legyenek vámosok és ne legyenek bírák, hanem
azt, hogy ne éljenek vissza a helyzetükkel, tegyenek a
lelkiismeretük, az erkölcs szerint.
Érdekes megvilágítása volt a kérdésnek az is, hogy
tulajdonképpen nem csak a bíró ítél, hanem gyakorlatilag
mindenki minden nap hoz döntéseket más ember életéről,
sorsáról, értékeli más ember teljesítményét. Egy tanár nap,
mint nap osztályozza a diákjait, a szülői nevelés része, hogy
ha a gyerek rossz volt, akkor azt elbírálja és kiszabja a méltó
büntetést, de még egy autószerelő is mérlegel, hogy pl. egy
ügyfél mennyire ért az autójához, mennyire kell neki
befolyásolnia, hogy vegyen új alkatrészt, vagy elég, ha
figyelmezteti, hogy elkopott az ékszíj, és aztán az illető
dönthet az ékszíj sorsáról. Mindegyik egy-egy módja az
emberi ítélkezésnek.
Mi ennek az egésznek a lényege? Szerintem az, hogy mindig
legyünk tudatában annak, hogy nincs jogunk megítélni,
elítélni egy embert sem. Legfeljebb egy-egy tettét,
teljesítményét, hozzáértését... (És így lehet lapunk címe is:
ítélet, anélkül, hogy ezzel megsértenénk a krisztusi tanítást!)
Kovács Bence

tizedik oldal

Törékeny egység
Beszélgetés Szilágyi Demeterrel,
a Hallgatói Önkormányzat új elnökével

Szilágyi Demeterrel, Dömével akkor ismerkedtünk meg jobban,
amikor a tavalyi gólyatábor utolsó reggelén csikket szedtünk a
belső udvarban, hogy az indokolatlanul szigorú helyi igazgató ne kapjon agyérgörcsöt. Azóta
a Hallgatói Önkormányzat elnöke lett.
- Kezdjük az elején. Mióta vagy HÖK-elnök?
- Idén június ötödikén választott meg a közgyűlés.
- Könnyen ment? Emlékeim szerint mindig nagy harc volt ezért a posztért.
- Szokatlan módon én voltam az egyetlen jelölt. Kemenes Patrikkal, az előző elnökkel
egy hónappal a választás előtt beszéltünk arról, hogy ő lemond, és rám gondolt utódként.
- HÖK-ös mióta vagy?
- 2007 márciusában kerültem be. Emlékszem, én voltam a tizenhetedik, az utolsó küldött,
aki bejutott.
- Az akkori tizenhétből hányán hököznek még most is?
- Mire gondolsz? Hányán HÖK-ösök, vagy hányán dolgoznak még most is?
Ezek szerint a kettő elválik egymástól. Van, aki nincs megválasztva, mégis sokkal többet
dolgozik, mint egy másfél éve megválasztott küldött.
- A csapat nagy része tehát lecserélődött?
- Igen, többnyire az én évfolyamom ( a III. - a szerk.), és a másodévesek a jellemzőek a
HÓK-ben, de már van egy elsőéves lány, aki, segít.
- Akkor mi van ezzel a küldöttgyűléssel? Ók egy taláros társaság, aki titkos, éjszakai
összejöveteleken dönt a hallgatók életéről, a többiek pedig dolgoznak?
- A küldöttek aktív tagjai a munkában is aktívak. Az a baj, hogy a küldöttek közül sokan
már nem foglalkoznak a HÖK-kel. Mégis fontos szerv, mivel ez felelős a legitimációért,
ez adja a napi döntéseink súlyát.
- Mi az, amiben változtatnál az eddigi HÖK-ökhöz képest, és mi az, amit megtartanál a
korábbi évekből?
- A programok felépítését, a félév menetét mindenféleképp megtartjuk. Kevésnek tartom
viszont a kulturális programokat. Színház, múzeum, Terror Háza, Láthatatlan kiállítás. Több
olyan programra lenne szükség, ami nem a vesét és a májat mozgatja meg, hanem a szellemet.
A másik fontos különbség, hogy erősítenünk kell az érdek-képviseleti funkciót. Tavasszal, a
vizsgaidőszak után már volt két panasznap, de úgy érzem, ezt tovább kell fejleszteni.
- Szerinted milyen hely a Pázmány jogi kara?
- Sajátos a légkör. Ahogy beszélgetek már jogi karon tanuló ismerőseimmel, érzem, jó helyen
vagyok. Valószínűleg a katolikus szellemiség miatt sokkal családiasabb a Pázmány, mint a
többi egyetem. Nem klikkek, hanem baráti társaságok vannak. Persze a tutoroknak ebben is
jelentős szerepe van, sokat számít a csapatkovácsoló szerepük, főleg a gólyatáborban. Amit
fontosnak tartok, hogy legyen presztízse annak, ha valaki a Pázmányon tanul, vagy végzett.
A kikerült hallgatók segítsék egymást, mert tudják, jó helyről jöttek.
- Mit gondolsz, hogy vélekednek az emberek a mindenkori HÖK-ről? Igaz, hogy saját
zsebbe dolgoznak, és csak azért hököznek, hogy a tanároknál pluszpontokat szerezzenek, és
hogy könnyebben ismerkedjenek?
- Majdnem személyes sértésnek veszem. Aki így gondolja, jöjjön be a HÖK-höz, dolgozzon
velünk, és hamarosan látni fogja, nincs így. Nyilván volt, aki erre a szemléletre akár rá is
szolgálhatott, de ez ránk egyáltalán nem igaz. A költségvetésünk nyilvános, többszörösen
ellenőrzött. Nagyon szívesen megmutatom mindenkinek, aki bejön hozzánk.
- Mit gondolsz a felvételi arányokról? Tavaly a nappali helyeink kétharmada volt már csak
állami, a többi költségtérítéses. Idén tovább csökkent az államisok aránya.
- Sajnos ez tendenciának tűnik, mivel jelentősen csökkentették az állami helyek számát,
mondván, túlképzés van jogászokból. Gondolom sokan hallották Jobbágyi professzor úr
szavait az évnyitón. Túlképzés csak rossz jogászokból van. Reagálva a változásokra,
tervezzük, hogy egy tavalyi kezdeményezést, az úgynevezett „Road show”-t
továbbvisszük. Végigjárjuk az egyházi iskolákat, hogy közvetlenül beszélhessünk a
gimnazistáknak a Kar nyújtotta lehetőségekről.
- Hogy értékeled a gólyatábort?
- Messziről kezdem, mert ez egy érdekes történet. Amikor megválasztottak, nagyjából
két hónapunk volt a tábor megszervezésére. Ennyi nem elég. Szerencsénkre pár idősebb
segítőnk is akadt, plusz öt-tízen egész nyáron itt voltunk az egyetemen, és küzdöttünk,
hogy sikeres legyen a tábor. Kezdésnek szerintem jó, természetesen sok kisebb és
nagyobb hibával. Itt kell, hogy megköszönjem mindenkinek, aki segített, és a tutoroknak,
akik nélkül nem ment volna ennyire gördülékenyen.
- Mennyire változott az emberek hozzáállása, mióta megválasztottak? Sok lány adta meg
a telefonszámát?
- Lényeges változást nem érzek. Akik Dömeként, és nem HÖK-elnökként ismertek meg,
tudják milyen vagyok. A frissen bekerült gólyák nyilván a gólyatábor alapján ítélnek
meg, és ott sajnos nem sok időm volt kapcsolatokat építeni és ápolni. A telefonszámokra
pedig nem mondhatok semmit, a barátnőm is olvassa az interjút (nevet). Valójában
sejthető, hány telefonszámot kaptam.
- Iwiwes jelölések száma? Mindig epekedve hallgattam a többi tutort, ahogy mesélik, két
nap alatt húszán jelölték be. Engem ketten jelöltek be, abból egy másodéves.
- Én is dömpingre számítottam a tábor után, de szintén kettő. Valószínűleg azért van,
mert nem értem rá beszélgetni, és ezen változtatni kell. Meg ugye aki dolgozik, annak
nincs ideje ismerkedni (nevet).
- Hogy lehet hozzátok bekerülni? Ahogy én emlékszem, mindig nagy harc volt.
- Ez ma már nincs így. Nem vagyunk elitisták, mindenki jöhet, aki dolgozna.
Folyamatosan változik a csapat, szükség van az utánpótlásra.
Bartolák Csaba

�Afrodita álma
A Három nővér újragondolva
A beharangozóban, vagy népies nevén „trailer”ben ezt halljuk: „balkáni kliséktől mentes balkáni
történet”. Namármost ez alapvetően egy érdekes
ellentmondás. A film elején például kiderül, hogy
bizony a városka neve, ahol a történet játszódik,
csak x ideig viselte a Titov Veles nevet, és most
már „szerencsére” csak Veles, de a régi
beidegződéseknek hála, a szereplők a film 99%ában csak nem tudnak elszakadni annak a tények
a hangoztatásától, hogy márpedig ők bizony
Titov Veles-ből származnak. Amúgy szerényen
megjegyzem a történet szempontjából ennek
vajmi kevés, mondhatni nulla jelentősége van,
akkor hát mi ez, ha nem enyhén erőltetett
balkáni sorstörténet?
És ezen a ponton mégis ellent kell mondanom.
A balkáni filmekben már annyira megszoktuk a
balkáni klisét, hogy nehéz lenne a hirtelen
váltás. Nekünk nézőknek is, és a készítőknek
egyaránt. Ezt a kérdést egy szó, mint száz
zárjuk azzal a bölcsességgel, miszerint az idült
alkoholistát sem lehet az alkohol maximális
megvonásával leszoktatni, különben belehalna a
hiányába. Vagy ha a történethez közelebb álló
hasonlatot akarunk keríteni, azt mondhatnánk:
mint ahogy Afrodita sem tudta egyik percről a
másikra leszoktatni heroinfüggő nővérét az
élvezetek eme káros válfajáról.
A történetről pedig annyit, hogy az már annál
inkább tipikus, csak épp a balkáni jelző nélkül:

adott három nővér, kicsi,
középső és (mily meglepő) a
legnagyobb, három teljesen
különböző
karakterrel
megáldva. A kicsi (ő lenne a
címszereplő,
Afrodita)
anyjuk távozása óta néma, a
középső a „nagyvilági” dáma
(már amennyire nagyvilági
lehet a nő egy jobb napokat
is látott macedón ipar­
városban), a legidősebb
pedig szimplán csak: a
felelősségteljes drogos. Persze, hogy megjelenik
a hősszerelmes (és itt és most elnézést a
plágiumért, de ezt egy ajánlóban olvastam, és
nincs ennél jobb jelző rá) „szűzoltó” Aco, aki
minden eszközt bevetve csapja a szelet, hol az
egyik, hol a másik nővérnek. Aztán persze
alapelem a csehovi elődképből átkacsintó
elvágyódás is: mindenki ki akar törni, el akar
menekülni: Slavica a tisztes megélhetésbe, Sapho
a nagyvárosba, Afrodita az anyaságba.
A filmet Afrodita belső monológjával
kommentálva kísérhetjük végig, és nagy
nehézségek árán sikerül csak kibogozni, hogy
mikor fantáziái, és mikor zökken vissza újra a
valóságba. A nagy álmodozások az anyai
örömökről persze ismét kiváló terepet nyújtanak
egy röpke tényfeltáró riportra az egészségügyi

intézmények helyzetéről, de ez már igazán fel se
tűnik, ha épp belemélyedünk Afrodita bánatának
mély átélésébe. Ami igazán nem esik nehezünkre
Virginie Saint-Martin operatőr képeit nézve,
lévén
azok
a történet
által
sugallt
kilátástalansággal totális ellentmondásban
állnak. Nagy tereket látunk, és a sok vontatott
kameramozgástól még jobban erősödik bennünk
a város bágyadt, álomszerű jellege, ami
(legalábbis bennem) a teljes depresszió helyett
inkább remény-érzetet keltett.
Mindenesetre tessék elmenni, egy esős
hétköznap délután megnézni, beleérezni,
(depresszióra hajlamosoknak kevésbé) átélni,
kissé eltűnődni, elbágyadni, végül kötelezően
visszazökkeni a tipikus magyar sorstörténetbe.

Ablonczy Zsuzsanna

Lyoni randevú a kortársakkal
Azon a napon gyönyörűen sütött a nap Lyonban, pont „városnézős” időjárás volt, így elhatároztam, hogy felfedezem
egy kicsit Franciaország második legnagyobb városát. Megtaláltam a lyoni Szépművészeti Múzeumot, persze kedvet
is kaptam hozzá, de hiába, mert a francia szokásoknak megfelelően aznap éppen sztrájkoltak a teremőrök. De akkor
már nem lehetett lebeszélni engem egy kiállításról, az egyik sztrájkoló ajánlotta a Kortárs Művészetek Múzeumát.
Aztán egy úr rögtön le is akart beszélni róla, mert ő tudott egy sokkal jobb kiállítást Lyontól hatvan kilométerre. A
tanácsát nem fogadtam meg, mentem tovább a múzeumhoz.
A Kortárs Művészetek Múzeumában szeptemberben nyílt egy három részből álló kiállítás. Az első részben fiatal
művészek útkereséseit tárták a nagyközönség elé „Rendez-vous” címmel. Videó installációk tömege jelezte, hogy a
lelkűkben, fejükben kavarog a világ ellentmondásossága, groteszksége, de nem lehetett látni a jó és kevésbé jó
ötleteken kívül egy átgondolt, megérlelt képi világot, látásmódot sem. A művészek neve alatti „Cím nélkül” feliratok
is ezt a bizonytalanságot mutatták.
Lóri Hersberger kiállított művei már egészen más benyomást keltettek, ami nem csoda, mert érett művészről van szó.
Hatalmas neoncsövekkel játszva meséli el nekünk, hogy a művészet csak illúzió. Fénnyel, üveggel és tükörrel fejezi ki, hogy
a mai ember mennyire eltávolodott a természetes környezettőL A neon lett nekünk a nap, az összetört fekete üveg a föld,
a pszichedelikus színekben úszó neonfal óriási fémhordókat, behorpadt tartályokat világít meg. A következő teremben üvegfalak sokasága található, egy lakás
szimbólumai Mindegyik üveg be van törve, pókhálószerűen repedezett az egész „lakás”: „Optimize your Feng Shui”. Mulatságos, hogy a mai ember mi mindent
kitalál, hogy álmegoldásokkal helyrehozza az álproblémáit, miközben továbbra is tanácstalanul, tétován topog az igazán fontos döntések előtt.
Nem véletlen, hogy az utolsó (a művész által egyébként „Irrospektív”-nek keresztelt) kiállítás Kendell Geers műveiből áll össze, talán ő testesíti meg azt az
eszményt, azt a vad, robbanékony formavilágot, azt a figyelemfelkeltést, ami felé az itt megtekintett fiatal művészek igyekeznek. Kendell Geers képei,
installációi nem egyszerű ötletek, puszta viccek, helyzetek. A fekete-fehér színvilág erőteljesebbé teszi gondolatait, azokat a problémákat, amelyekkel a világ
küzd, és amelyeket sosem fog megoldani. Talán az új és még nagyobb gondok elfelejtetik velünk a mostaniakat, de aligha fogjuk tudni megoldani őket. Kendell
Geers sem próbálkozik meg ezzel, nem is várhatjuk el tőle. Képei erősek, nyersek, merészek, provokatívak. A Johannesburgból jött művész világába beépült
egész társadalma, a faji és vallási problémák, betegségek, járványok, a nagyhatalmak versengése, az Egyesült Államok külpolitikája. Az egyik falon egy
hatalmas szív keresztekből összeállítva. Azonban minden egyes kereszt két összefordított gumibotból áll. A jó, a szeretet szimbólumai, és az erőszak tárgyiasult
eszköze. A képek plakátokra emlékeztetnek, egy-egy szó vagy kérdés jelenik meg; a háttérben pedig megjelenik a szexualitás, amit szintén nem leplez, nem
eufémizál, hanem a maga egyoldalú testiségében, ösztönösségében jeleníti meg. Az Amerikát is megjárt művész képein sok az Egyesült Államokat negatív vagy
kétértelmű színben feltüntető felirat, szójáték. A betűkkel, karakterekkel való játék amúgy is az egyik fő jellemzője alkotásainak, betűket megfordít, összerak,
olyan mértékben összetol, hogy már csak egy érdekes mintázatot látunk, és a mű címéből tudhatjuk meg az elrejtett szót. így van ez a „Hét főbűn” című
installációjánál is. Az ember akaratlanul is menekül a teljesen fekete teremből, amit csak a foszforeszkáló neoncsövek vibrálása világít meg. Miután pedig
gyorsan elhagyta a termet, elgondolkodik azon, nem a lelkiismerete szólalt-e meg ilyen szokatlan módon.
Kendell Geers nem az örök problémákra keresi az örök választ, hanem a jelenlegi, specializált gondokat mutatja, erősíti fel, vagy figurázza ki. Szimbolikusan
születési évet is választott: az 1968-as évet, a diáklázadásoknak, Martin Luther King meggyilkolásának, Marcel Duchamp halálának éve. A történelem és a
politika nagy szerepet játszik a művészetében. Valójában minden művében ezekre reagál, nemtetszésének ad hangot. A legtöbb ember megszokta ezt a világot,
megtanult benne élni, így lassan az abnormális normálissá vált, a polgárháborúk, az ellenséges hatalmak megszállása, a pazarló energiafogyasztás ma már
némely országban mindennapi jelenség. Ezekről diplomatikus, visszafogott véleményt formálni nehéz, egy művész számára pedig maga a megsemmisülés.
Ezért lett Kendell Geers életműve kíméletlen, extrém társadalompolitika: „Punksnotdead”.
Aradszki Dea

tizenegyedik oldal

�Klíma... változás?

„Néha már itt is beleakad néhány a halászok
hálójába” - szólt Santina, kedves olasz
idegenvezetőnk egy barrakudára mutatva,
amikor egy héttel ezelőtt Genova hatalmas,
fedett akváriumában sétálgattunk. Ügyetlen
kérdésemre, hogy „Visszadobják-e a vízbe?”
egy ötvenes olasz nő tört angolságával így
válaszolt : „Nem, hiszen tönkreteszi a
természetes környezetet. Valójában nem ez az
élőhelye, csupán a tenger hőmérsékletének
emelkedése miatt jelent meg errefelé!’
Ezen beszélgetés alkalmával döbbentem csak
rá igazán, hogy a klímaváltozás, a globális
felmelegedés egyáltalán nem csupán a jövő
generációit érinti, és hogy rövid időn belül
érzékelhető, negatív változásokat idéz elő,
amelyek életünk majdnem minden területére
kihatnak és jelentősen megváltoztatják az
alapvető viszonyokat. Az a tény pedig, hogy a
tudósok többsége szerint az utóbbi ötven év
éghajlati változásai nagyrészt egyértelműen
emberi tevékenységre vezethetők vissza, még
inkább elgondolkodtató.
A probléma gyökerét a mindenki által jól
ismert „üvegházhatásnál” fedezhetjük fel,
amely önmagában véve természetes jelenség ,
hiszen nélküle Földünk átlaghőmérséklete
14 °C
helyett csupán -19 °C lenne.
Az
üvegházhatású gázok koncentrációjának
változása azonban már módosíthatja a föld
légkörének energiamérlegét. A folyamat
lényege, hogy minél több ilyen gáz
halmozódik fel, annál kevesebb hő távozik a
világűrbe, a troposzféra - a légkör alsó
tartománya - pedig felmelegszik. A tudósok
jelenlegi becslései szerint a föld felszíni
hőmérséklete 1990 és 2100 között átlagosan
1,1-6,4 °C-kal növekszik majd. A hő­
mérsékletváltozás, valamint az óceánok
szintjének emelkedése pedig jóval azután is
folytatódhat, hogy ezen gázok kibocsátása
már befejeződött. Ez annak köszönhető, hogy
a széndioxid sokáig a légkörben marad,
csakúgy, mint a többi üvegházhatású gáz,
tehát többek között a metán, a dinitrogénoxid, a halogénezett szénhidrogének és a kénhexafluorid.
Charles Keeling klimatológus volt az első,aki
az ötvenes években megmérte a légkör szén­
dioxid koncentrációját és görbén ábrázolta
azt, ez az úgynevezett Keeling-görbe.
Az említett grafikonon megfigyelhető az ún.
fűrészfog-effektus, az erdők ugyanis minden
tavasszal nagy mennyiségű széndioxidot
vonnak ki az atmoszférából, ami
a
koncentráció visszaesésében jelentkezik. Az
ősz beköszöntével növekszik a széndioxid
koncentráció, ami a lebomlással jár együtt.

tizenkettedik oldal

Azonban minden ősz végén
kicsivel
több
széndioxid
marad a légkörben, mint
amennyi előtte volt.
Kijelenthető tehát, hogy az
emberi beavatkozás egyér­
telműen
befolyásolja
a
folyamatot, méghozzá egyre
növekvő mértékben, hiszen a
mesterséges
eredetű
üvegházhatású gázok légköri
koncentrációja az 1990-es
évekre elérte a valaha mért
leg-magasabb értéket. Az
IPCC
(Intergovernmental
Panel On Climate Change)
jelentése a következőképpen
határozta meg a világ szén­
dioxid
kibocsátását
szektorokra lebontva: ipar:
43%, lakóépületek: 21%, egyéb
épületek: 10%, közlekedés:
22%, mezőgazdaság: 4%.
Bár
a
levegőbe
kerülő
természetes és mesterséges aeroszolok
(egyszerű részecskék vagy folyadékcseppek) a
lehűlés irányába hatnak, az üvegházgázok
melegítő hatását nem tudják kellőképpen
ellensúlyozni.
Nem hagyhatunk szó nélkül egy másik
álláspontot sem, amely szerint a globális
felmelegedés természetes hatásokra vezethető
vissza, a legfontosabb tényezőknek pedig a
napciklust,
a
napállandót,
a
vulkáni
tevékenységet és a föld pályaelemeinek
változását tartja.
A közvetlen okok mellett meg kell említenünk
olyan folyamatokat is, melyek közvetett
módon játszanak szerepet éghajlatunk
változásában. Ilyen például az őserdők irtása.
Az erdőégetés során átlagosan évente egy
milliárd tonnával kerül több széndioxid a
levegőbe, valamint az általuk képzett
csapadék- és felhőmennyiség is elvész, ezáltal
erősödik az üvegházhatás.
Az ózonlyuk növekedése is fokozza a Föld
hőmérsékletének emelkedését. Az ózon
koncentrációjának csökkenésével a káros UVsugarak nagyobb mértékben hatolnak be a
légkörbe.
A
„védőréteg”
pusztulását
egyébként főként a levegőbe kerülő atomos
klór, fluor és bróm okozza.
A globális felmelegedés hatásai között amelyeket valószínűleg nem kerülhetünk el említhetjük többek között a természeti
környezet átformálódását, a tengerszint
emelkedését,
a
csapadék
eloszlásának
megváltozását,
valamint egyes állat- és
növényfajok kipusztulását, amely egyidejűleg
az agresszívebbek elszaporodását ered­
ményezi.
Újra
megjelenhetnek
rég
legyőzöttnek hitt betegségek, mint például a
malária, amely nagy kihívást jelent majd az
orvostudomány számára.
Az ökológiai
egyensúly megbomolhat, az árvizek sosem
látott mértékben megszaporodhatnak.
Ez
várhatóan befolyásolja a mezőgazdasági
termelést és a fejlett országok GDPnövekedését, bár a közgazdászod között még
mindig vitás, milyen mértékben. És mindez ez
csak töredéke az aggasztó prognózisnak...
Néhány gleccser rohamos olvadásnak indult.
Jó példa erre a perui Quelccaya, melynek
területe tízszer olyan gyorsan csökken, mint
tíz évvel ezelőtt. A jégolvadás követ­
kezményeként ugyanakkor nagy mennyiségű
édesvíz kerülhet az Atlanti-óceánba, amely
lelassítja
és hosszú távon várhatóan
megszünteti a Golf-áramlatot.

Nem feledkezhetünk meg továbbá az El Nino
effektusról sem, amely azon időjárási
rendellenességek gyűjtőneve, amelyek akkor
lépnek fel, amikor valamilyen okból a Csendes
Óceánban egy nyugat-keleti irányú meleg
tengeráramlás jelenik meg. Ez elnyomja a
Déli Sark felől érkező hideg áramlatokat és többek között - hurrikánokat, szélviharokat
idéz elő, mint például az
1998-ban
Hondurasban és Nicaraguában pusztító Mitch
hurrikán.
A tavak eltűnésének jelenségét pedig mi sem
példázza jobban, minthogy az Aral-tó is a
kiszáradás szélére került.
Az ENSZ először 1972-ben szervezett
konferenciát a klímaváltozásról, ahol a
résztvevők határoztak egy környezet­
védelemmel foglalkozó ENSZ program, az
UNEP elindításáról is. A WMO (Metorológiai
Világszövetség) 1979-ben rendezte meg az első
Világéghajlati
Konferenciát,
amelynek
keretében felhívást intézett az országokhoz,
hogy tartsák kordában az üvegházgázok
kibocsátását, próbálják megelőzni a kedvezőt­
lenváltozásokat.
Az
IPCC
((Inter­
governmental Panel On Climate Change), az
éghajlatváltozás
kérdéseivel
foglalkozó
kormányközi testület 1988-ban jött létre.
Főbb feladatai a kiváltó okok rendszerezése, a
hatások elemzése, illetve lehetséges vá­
laszstratégiák készítése.
A témában már több nemzetközi egyezmény
született, ilyen például ENSZ Éghaj­
latváltozási
Keretegyezmény
(United
Nations Framework Convention on Climate
Change, UNFCCC), és az ezt kiegészítő
Kiotói Jegyzőkönyv, amelyben az aláíró
országok vállalták, hogy az üvegházgázok
kibocsátását 2012-ig átlagosan 5,8 %-kal
csökkentik. Az egyezményt hazánk 2002-ben
ratifikálta.
Egy, a nagypapám által használt, 1927-ben
kiadott lexikonban nem találtam utalást a
klímaváltozásra, vagy bármely kísérő­
jelenségére. Persze, hiszen akkoriban ez még
nem volt olyan általános téma, mint
napjainkban, amikor (elviekben) minden a
környezetvédelemről szól.
Akkor, az akvárium kárpitján tovább
sétálgatva pedig csak remélni tudtam, hogy
nem jön el az a kor, amikor a mellettem
úszkáló halak már kizárólag ilyen léte­
sítményekben lesznek láthatóak.

Borhás Dorottya

�Járó-Kelő: Szováta, Medve tó
Ahol a felszín is csak suttog...

HÍVŐ SZÓ
25 éves az Egyházi Törvénykönyv

Az már a harmadik nap volt, hogy a fejemet
az ölébe mertem hajtani. Aadig nem bíztam
benne. Tudtam, hogy értem van ott. Épj&gt;
annyira, mint a mellettem úszkáló bácsiért, es
a lumbágójáért. Vagy a távolabb lubickoló
lány hastaji fájdalmaiért. Tulajdonképpen
több mint száz éve értünk van itt. Én pedig
miatta jöttem ide, ezért a néma orvosért. A
Medve tóért.
Szovátafürdő picurka erdélyi település, és
benne
szinte
mindenki
magyar:
a
palacsintaárus éppúgy, mint a strand belépőit
kezelő úr. Barátságosan mosolyognak az
emberre. Ki van írva: gyerek és felnőtt jegy
van. Azonban amikor felnőtt jegyet
próbálunk venni, értetlenül néz ránk a
pénztáros:
„Diákok
vagytok,
nem?”.
Szerényen bólogatunk. A hölgy pedig
kiszámlázza a gyerekjegyet. Itt eleg csak az
idelátogatók kisujját elkérni. Nem kellenek
siófoki árak. Nem kell siófoki bícsháusz
fíling. A siófoki bájgúnárok és cicalányok is
hiányoznak. Ide a gyógyulást remélő emberek
jönnek. Bennük pedig meg lehet bízni, hogy
maradnak, amíg csak tehetik, és úgyis
eljönnek megint. Akkor meg minek bunkónak
lenni? Egyébként: nehéz is lenne. A tó, a
környező
hegyek
mélán
bambulnak
egymásra. A tűlevelűek és lombosok
mozdulatlanok: a szél kerülőutat választ, nem
igen viszi erre útja. Még a madarak is
suttogva énekelnek, a kabócák vidám
ciripelése hozzájuk képest hangzavar.
Nem vagyok beteg. Mit keresek itt? Az
igazság az, hogy a megfázásom is elmúlt már.
De van, hogy az embernek nem a teste
gyengélkedik, és ilyenkor tán nehezebb is
orvosságot találni. Telhetnek el „eseménydús”
hónapok, amik lefáraszthatják a lelket. És
amit csak mertem remélni, amikor felkaptam
a telefont, és a túlsó végnek szegeztem a
kérdést: „Mikor megyünk Szovátára?” az
bizony igaz. Ez a hely a lelket is gyógyítja.
Maga a tó heliotermikus. Felmérések szerint a
századfordulón 80 fokot is elért a víz
hőmérséklete, ami mára 30 fok körülire
mérséklődött. A felszínen lévő vékony
édesvíz az, ami átengedi a napsugarakat,
hogy aztán az alatta lévő sós vizet fel tudják
melengetni. Ennek a sós víznek köszönhetően
lehet lebegni a vízen. Meg lehet ezt próbálni
ülve, „állva” néha egy-két karmozdítással.
Vagy: rá lehet feküdni a vízre. Szép
egyenesen lebegni. Nincsenek hullámok, nem
kell félni, hogy bántani fogja a tó a
szemünket, arcunkat. Csak hagyni kell, hogy
lebegjünk, miközben ő a fülünkbe suttog.
Csendes szavait nem csak fürdés közben lehet
hallani. Most, hogy itt az ősz? szépen partra
tette betegeit a víz, de aki figyelmes ahhoz
továbbra is beszél. Ki lehet ülni az út mentén
kialakított teraszra, és onnan figyelni; a nyár
múltával is zöld erdőben pedig nagyokat lehet
barangolni. Ellátogatni a közeli településekbe,
sóbányákba. Tanacsai ugyanis végig vissz­
hangozni fognak. Még akkor is. amikor már
rég magunk mögött hagytuk, és utunk
hazafelé visz.
Az egyetemi erdélyi út jelenleg szervezés alatt
áll és még idén őszre várható! Figyeljétek a
plakátokat, hogy Erdély sok más rejtett
kincsével is megismerkedhessetek!

Barát Zsófia

Az 1983-ban megszületett második Egyházi
Törvénykönyv, amely közvetlenül az 1917-es
megjelenésű
elődjének
megreformált
változata, több szempontból is jelentős
újdonságokat hozott mind az egyházjog,
mind pedig az egész Katolikus Egyház
életében. Az új Codex luris Canonici
(közismert rövidítése: CIC) megújításának,
aktualizálásának terve már a II. Vatikáni
Zsinat (1962-1965) előtt felvetődött. A reform
szándékát még XXIII. János pápa jelentette
be 1959-ben, és 1963-ban bizottságot is
alakítottak az átdolgozás végrehajtására. A
tényleges munka érthető módon mégis csak a
Zsinat után vette kezdetét. A Zsinat elveire
épülő új törvénykönyv ezt követően még
majdnem két évtizeden keresztül készült,
hangsúlyozottan kollegiális keretek között.
Végül II. János Pál pápa hirdette ki, miután
többekkel együtt ő maga is javította. Az
ünnepélyes kihirdetés 1983. január 25-én a
Sacrae disciplinae leges kezdetű apostoli
rendelkezéssel történt. Ennek értelmében
1983 adventiének első vasárnapjától (nov. 27)
lépett hatályba az új CIC, amely azóta is a
Katolikus
Egyház
jogszabályainak
legmagasabb szintjét jelenti. A Codex-nek,
elődjéhez hasonlóan egyetlen hivatalos
szövege az eredeti latin, fordításai csak az
Apostoli Szentszék előzetes jóváhagyása után,
a püspöki konferenciák engedélyével adhatók
ki. Magyar nyelven az Erdő Péter bíboros,
napjaink legnevesebb hazai kánonjogásza
által
fordított,
szerkesztett,
illetve
magyarázatokkal ellátott, többszöri kiadást
megélt változatból ismerhetjük meg a
Törvénykönyvet. A fordító személye ez
esetben garancia a hitelességre.
Miben hozott tehát újat az 1983-ban megjelent
új Codex az Egyház és a világ életében?
Valójában nem is maga a CIC jelentett valódi
újdonságot: a II. Vatikáni Zsinat volt az,
amely megújította, de legalábbis elkezdte
megreformálni
az
egész
egyházi
közgondolkodást. A törvényhozás, illetve az
egyházjog egészének megújítása pedig a
zsinati elvekre, mint alappillérekre épült.
Fontos volt, hogy a Zsinaton olyan értékeket
fedeztek fel, amelyekről addig az Egyház
egyáltalán nem akart tudomást venni. A.
Római Katolikus Egyház többek között
abszolút
újdonságként
felfedezi
a
vallásszabadsághoz való jogot, mint alapvető
és jogos emberi igényt. Természetesen a
társadalmi keretek, a mindenki által
elfogadandó erkölcsi elvek és a közjó határain
belül. Ennek egyik fontos jeleként az 1. kánon
azonnal leszögezi: „Ennek a törvény­
könyvnek a kánonjai csak a latin egyházra
vonatkoznak”. Meg sem próbálja tehát
minden
ember
életét
erőltetetten
leszabályozni, de még a görög katolikusok
számára is csak a fő irányvonalakat mutatja
meg. A vallásszabadság közvetlen zsinati
alapja a Dignitatis Humanae kezdetű
dokumentum.
Másik nagy újdonsága a Zsinatnak, illetve a
Codex-nek, hogy lényegesen nagyobb
jelentőséget tulajdonít a világi (laikus)
hívőknek. Az Egyház belátta, hogy ők azok,
akik a világban élve, egyházi szempontból
civil munkahelyeiken és az élet más
szegmenseiben közvetlenül érintkezve a hívő
és nem hívő emberekkel, a leghatásosabb

D E C R E, TALES
Dr GREGORII PAPAE IX,
SVAE INTEGR.ITATI
VNA erM GLOSS IS REST ITVT A£.

DE Í.1CENTIA SVtmORVM.

Inxdibus Populi Romani M. D. LXX X11.

módon
járulhatnak
hozzá
a
világ
megszenteléséhez. A CIC 225. kánonjának 1.
§.-a így szól erről: „A világiaknak, akiket
Isten - mint minden krisztushívőt - a
keresztség és a bérmálás által az apostoli
munkára küld, általános kötelességük és
joguk,
hogy
mind
egyénileg,
mind
társulásokban azon dolgozzanak, hogy az
üdvösség isteni hírét az egész világon minden
ember megismerje és elfogadja; ez a
kötelesség
különösen olyan körülmények
közt sürgető, amikor az emberek az
evangéliumot csakis általuk hallhatják, z és
Krisztust csakis általuk ismerhetik meg.” így
az, hogy a Zsinat óta az Egyház elismeri az
állam szuverenitását a világ dolgait illetően,
nem jelenti azt, hogy ezzel kivonulna a
világból. Éppen ellenkezőleg. Az Egyház
ezentúl még közvetlenebbül szólít meg
minden laikus hívőt, legyen az tanár,
marketing-menedzser vagy éppen politikus.
Ennek a gondolatnak a fő zsinati alapja a
Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori
konstitúció.
Mindenen
túl
különösen
kiemelkedő
jelentőséggel bír az új Codex luris Canonici
legutolsó kánonjának befejező néhány szava.
Az 1752. kánon az egész törvénykönyv
egyfajta konklúziójaként leszögezi, hogy „a
lelkek üdvösségének az egyházban mindig a
legfőbb törvénynek kell lennie”. Ezzel a
félmondattal kijelöli az Egyház számára
egyetlen lehetséges utat, és egyszersmind
jóformán felülírja az egész törvénykezési
folyamatot. Hiszen az, ami a lelkek
üdvösségére válik, kétségkívül nem minden
esetben esik egybe azzal, ami törvényes vagy
jog szerinti.
E néhány gondolatot azért hangsúlyoztam,
mert egyrészt a világ nagyobb része számára
fontosságuk kiemeli őket még a többi
újdonság közül is. Másrészt ezek jó
illusztrálják a II. Vatikáni Zsinat és egyben az
új Egyházi Törvénykönyv jelentőségét is. E
kettő ugyanis valósággal új, minden eddiginél
sikeresebbnek ígérkező úton indította el a
Római Katolikus Egyházat.
Teleki Levente

tizenharmadik oldal

�Szauna
Azt mondják, egészséges, így fogtam magam, és
elmentem nyár közepén - amikor nem mellesleg
általában kint is 40 fok van - szármázni.
Örök élmény maradt.
Gondoltam, nincs még egy olyan eszement, aki
ilyen hőségben extra módon izzasztja magát...
így reménykedtem, hogy azt a néhány
négyzetméternyi területet egyedül fogom
birtokolni. De sajnos nem így történt.
Csalódnom kellett.
Nem vagyok egy vézna, nádszál alkat, mégis
törékenynek éreztem magam azok között az
alakok között, akik odabent tanyáztak.
No, sebaj, nyeltem egy nagyot, szippantottam
még a kinti levegőből, s bementem. A sarokba
akadt is egy hely. Lekucorodtam.
Sususususususus... - Hallottam az alattam
letyepetyélő némbertől. Egyfolytában csak
szövegelt. Az elején még hallgattam, de mivel
semmi értelme nem volt annak, amit
összehordott, ezért feladtam, s kikapcsoltam az
agyam. Próbáltam pozitívan felfogni a dolgot,
hogy legalább még jobban megtanulom kizárni a
külvilágot, s összpontosítani. Mégpedig a
könyvemre. Nem tudom, miért, biztos
intelligens(ebb)nek akartam tűnni, azért vittem
magammal a fülkébe is...
Tocs... tocs... - Ismételten erre neszeltem fel. Az
egyik félszekrény simogatta sellő combjairól az
izzadtság apró gyöngyszemeit, melyek nála
már... Oh, inkább nem is folytatom. Úgy
éreztem magam, mint Beethoven gazdája, mikor
az a hatalmas eb ázottan megrázta magát, és
csurom vizes lett minden.
Hát, igen, kb. én is így jártam. Majd egy
varázsütésre kiürült szauna, s elterülhettem a
törülközőmön. S élvezhettem a magányt.
Miközben elgondolkodtam azon, hogy mennyire
lehet egészséges ez az egész, és tulajdonképp’
honnan is ered a szauna...
Maga a szó finn eredetű, a savu, füst szóból
származik. Mintának a finn szokások tekinthetők,

melyekkel a skandináv országokban előfordulók
szinte teljesen megegyeznek. Régen a szauna
multifunkcionális helyiségnek szá-mított, hiszen
ez egy nagyon tiszta, hideg és meleg „közeget” is
tartalmazó hely volt. Ezért használták alapvetően
fürdőszobának, betegek gyógyítását és szülést is
folytattak benne. S mivel eredetileg füstszaunáról
lehet beszélni^ húsfüstölésre is ezt használták. A
mindennapoknak olyannyira része, hogy szinte
minden munkahelyen, családban van szauna, mely
nemcsak a kikapcsolódás, regenerálódás, relaxáció
célját szolgálja, hanem egy-egy sikeres üzletet is
jelent, ha a meghívott fél elfogadja a szívélyes
invitálást. Az ottani szokások szerint teljesen
mezítelenül kell használni. Természetesen a férfiak
és nők külön fülkében izzadnak, illetve
amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a nők
veszik először igénybe, aztán őket követik a
férfiak. Majd a 70-90, de akár 130 fokos forróság
után belecsobbanak a jeges vízbe. Vagy csak
egyszerűen kiállnak a hidegbe, hogy lehűljenek.
Az északiakkal ellentétben nálunk - több okból
kifolyólag is - a ruhás változata terjedt el. Talán
ez azzal is magyarázható, hogy itt nincs még
minden háztartásban, s nyilván az ember
vadidegenek és a másik nem előtt - mivel nálunk
a két nem egyszerre, koedukáltan használja levetkőzni.
Rendszeres
szaunázónak
az
tekinthető, aki legalább kéthetente részt vesz a
„rituálén”. Igen, annak is nevezhetjük, hisz’ négy
szakaszból - előkészítő, hevítő, hűtő és befejező
- áll, s ezeknek a különféle alkalmazásai alapján
lehet elkülöníteni a típusokat.
Például: ingerllő vagy irritáló; élénkítő vagy
ionizáló; lazító vagy relaxáló; kimerítő vagy
exhaustív szaunázás.
Az első mindössze egyszeri tartózkodást takar,
mely 8-12 percig tart. Aztán utána következik a
lehűtés. Ennek igen frissítő, élénkítő hatása van. A
második az első három szakasz kétszeri ismétlését
jelenti, s alapvetően ez is élénkítő hatású, bár
jobban megterheli a szervezetet. A harmadik fajta

szintén az első három szakasz ismétléséből áll, de
nem kétszer, hanem háromszor. Ez a leginkább
stresszoldó hatású, legernyesztőbb típus.
Vizsgaidőszakban
kifejezetten
ajánlott!
(Kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze
meg... Csak szólok, hogy utána elalszik az ember,
mint a tejbepapi.). De még ezt is lehet fokozni a
negyedik típussal, amikor is akár négyszer-ötször
is ismételgetik a szakaszokat. Ennél többször
azonban
nem
ajánlott,
mert
az
más
egészségkárosító hatásokat vonhat maga után.
Egy ilyen után pedig fix, hogy aludni kell.
Mindezek fényében eldönthetjük napszaktól,
fáradtsági szinttől, későbbi teendőinktől és a
szaunázás céljától függően, hogy melyik típust
alkalmazzuk, és bármelyik mellett döntünk is, ne
felejtsük el a szaunázás során elvesztett
vízmennyiséget pótolni. S hogy mire is jó
pontosan? Nos, edzi a szívet, javítja a
vérkeringést, erősíti az immunrendszert,
méregtelenít, stresszoldó hatású. Azt is
mondhatnánk, hogy kismértékben orvosság,
nagymértékben gyógyszer. Szülőhazájában,
Finnországban van, hogy receptre írják fel. Ezek
tudatában javaslom mindenkinek a szaunázást,
de azért kérlek, nézzetek be a kabinba, mielőtt
beléptek, hogy nehogy úgy érezzétek magatokat,
mint a konzervben a heringek!
Mikola Orsolya

Problémák a magyar vendéglátással
Az ítélet elmúlt három számában három
környékbeli éttermet teszteltünk (Spartacus,
Apacuka, Zappa Café). Sorozatunk idén is
folytatódni fog-e számunkban azonban tekintsük
át, milyen bajokkal is szembesülhetünk, ha arra
adjuk a fejünket, hogy felkeressük egy
„vendéglátóipari üzemegységet”. Mi is a baj a
mai magyar éttermi kultúrával? Mert baj az van
bőven. Baj van a felszolgált ételek minőségével, a
vendéglátóhelyek üzletpolitikájával, árszínvo­
nalával, a személyzettel. Röviden: csaknem
mindennel.
Rendkívül büszkék vagyunk a magyar konyhára;
azonban mit lát ebből egy hazánkba érkező
külföldi? Egyen éttermekben egyen étlapokat,
amelyeken ugyanazok a mirelit-alapanyagokból
készült, egyforma ízű, agyonmikrózott ételek
várják őt. Felhozatal? Bécsiszelet, hortobágyi
húsos palacsinta, brassói (utóbbi azért is vicces,
mert sikerült tönkretenni egyik legízletesebb
ételünket; találtam már panírozott húsdarabkát
brassóiban... vajon hogy került oda?), ehetetlen
pizzák. Gulyások, amelyek köszönőviszonyban
sincsenek az eredetivel, túlfűszerezve, hogy
elnyomjuk a hús mellékízét, amit a takarmánytól
kap (lásd: natúr, grill fűszersótól mentes sült
csirkecomb - amely állatot nagyüzemi
körülmények között nevelték - bőrének íze).
Egyen
étlapok?
Sok
esetben
hiányzó
ételleírások, ostoba fantázianevek („Pityu

tizennegyedik oldal

&gt;

Kedvence”), vagy helytelen ételnevek („Gordon
Blue” a „Cordon Bleu” helyett). Budapesti,
közepes árkategóriájú étteremben „cápasteak”
(muhahaha!).
Kelletlen pincérek, bunkó kiszolgálás. Feltűnő
trükközések, harmadnapos maradékból „átala­
kított” fogások; „hibás” bankkártyaolvasó,
emiatt feltűnően magas számla. Idén még csak
nyolc vendéglátóhely szerepel az Egyesült
Államok Nagykövetségének feketelistáján,
ahová azon vállalkozások kerülnek, akik durván
megkárosították az állampolgáraikat (igaz,
zömük night club); igaz a lista lassan frissül.
Magyar borok? Fantasztikus boraink vannak, és
nem csak a Takler-Gere-Bock-Dúzsi szegmens­

ben; hanem az egyel olcsóbb kategóriában is; de
nem tudunk élni velük. Vendéglátóhelyen vagy
az előbb említett kategória van, vagy az a típus,
amelynek palackján a „H-1575” felirat szerepel,
mint termelő... („Milyen borotok van?” „Piros és
fehér!’ Ááá!) A középborainknak nincs piaca. A
Bortársaság és hasonlók még tartják őket, de
nem igazán keresi őket a tipikus vásárló, mert
nem tud róluk; a Tesco-Auchan-Cora triónak
pedig már drágák. Eltűnnek.
Magyarországon nincs Michelin-csillagos étterem,
sőt, jó ideig még nem is lesz. Egyesek erre azt
mondják, hogy nem is baj, hiszen nincs rá
fizetőképes kereslet. Nos, itt a tévedés, méghozzá
több helyen is. Egyrészt, a csillag odaítélése nem
árszínvonal függvénye, másrészt a hazánkban
található, magasabb kategóriás szállodák és
éttermek java része áraiban nem marad el a bécsi,
vagy müncheni műintézményektől, és - vélhetően
- vendég is akad.
Hiányzik azonban valami. Ez a valami a spiritusz,
hogy törekedjünk valami jobbra, valami
minőségire. Persze, egy-két csúcsétteremtől nem
fog megváltozni semmi, azonban lassan leszi­
vároghat a példa a hétköznapi vendéglátóhelyek
szintjére is. Nincs igényünk rá. Mire alapozzuk
turizmusunk, ha nem az ételeinkre? Mink van
ezen kívül? Az éhes vendég hiába nézi meg
Parlamentet, nem fog tetszeni neki.
Horváth László

�Viva la Coldplay
CD-kritika, koncert-beszámoló
Egész télen csak elragadtattuk magunkat
Repültünk a tetők fölött, gondolatban esküvőztünk
Egész nyáron csak rohantunk
De most gyere vissza a túlpartról, legyél türelemmel és ne félj már
Mert nem, nem akarok már állandóan hadakozni
És nem, nem akarom fegyverként használni, és újrahasznosítani a bosszút
És nem, nem akarom követni a Halált és az O összes barátját!
(Coldplay: Death and All Of His Friends)
Szóval képzeld el, hogy a szomszédban lakik egy fiú...
vagy ha fiú vagy, legyen, mondjuk lány. Tudsz a
létezéséről, és persze gyakran bele is botiasz. De hát az
egyetemen, a barátok barátai között, az utcán még
annyi fiúval/lánnyal találkozhatsz, aki felkeltheti a fi­
gyelmedet. Miért éppen ez az ember érdekelne itt a
szomszédban? No: ez a helyzet a Coldplay-jel. Vala­
mennyire szinte mindenki tud itt Magyarországon is
a létezésükről. Vagy, mert hallotta a TV-n a „Qocks”
első pár taktusát A Nagy Könyv „címdalaként”, vagy
tudja, hogy a frontember, Chris Martin Gwineth Paltrow hollywoodi színésznő férje... vagy azért már hal­
lott pár számot, amit a zenecsatornák úgyis
lejátszanak olykor. A globális valóság azonban kicsit
más: az együttes nevét a U2-val egy szinten szokás em­
líteni, zenei díjaktól roskadoznak polcaik (16 közül 5
Grammy), jelenlegi albumuk, a „Viva La Vida or
Death and All Of His Friends” pedig elnyerte az
ugyan kérdőjelesen pozitív, ám mindenesetre elis­
merésre méltó, „a mindenkori legtöbbször letöltött”
album címét. Nem rossz eredmény egy bő tízéves
rock-csapattól. Az említett új CD azonban némileg
eltér az eddigiek stílusától, ami egyébként az együttes
jellemzése szerint „nagyon kemény lágy rock”. Kicsi­
vel több a kísérletezés: a „Life in Technicolor” például
szöveg nélküli és szinte elektronikus, míg a sláger
„Vida La Vidá”-n már úgy érezni: egy egész
vonószenekar követi Chris hangját. Maga a CD ret­
tenetesen változatos: ötvözi a hangulatokat és stílu­
sokat. Mindig más hangszer viszi az alap dallamot,
adja meg a fő irányvonalát a számnak. így ha mond­
juk a „Violet Hill”-t nézzük, az egy nagyon kemény

basszusra és dob ütemre épül, míg a „Strawberry
Swing” már vidám gitár felütésekre. Az album mégis
konzisztens marad, és ezt színvonalának köszönheti
Chris Martin elmondása szerint ez annyira így van,
hogy míg ezelőtt volt benne némi kétség minden egyes
CD kiadásánál, hogy megfelelő-e, ez esetben magabiz­
tos az eredményben: ez eddigi legjobb munkájuk. És
valóban: azokra az elemekre, amik védjegyüket adják,
nagyon vigyáznak, és most sem feledkeztek meg
róluk. így változatlan az egyszerű dallam, amit min­
den számban végigvisznek, hogy a kifinomultságot
inkább a szöveg, a többi hangszer komplementer sze­
repe és Chris hangja adja meg. Ennek ellenére nem
biztos, hogy mindenkinek rögtön ennyire pozitívak a
benyomásai az új albumot hallgatva. Ahhoz, hogy át­
csepegjen belénk a rajongás érte, bizony nem árt egy
légtérben lenni a bandával Erre volt lehetőség Bu­
dapesten szeptember 23-án, amikor a Coldplay először
lépett fel Magyarországon.
Szóval képzeld el, hogy a szomszéd fiút/lányt
egyszer csak fenn látod színpadon szerepelni! És
akkor rájössz, hogy mindaz, amit ott látsz megvolt
benne a lépcsőházban is. Na, de hogy O tényleg így
tudjon sugározni... hogy ennyire, ennyire fan­
tasztikusan tehetséges legyen... Hirtelen érzel
valamit, hogy ez most más, ez most tényleg más...
Nos, ez a koncert is ilyen egészen különleges
élménynek bizonyult. Olyannak, amilyet kevés
előadó tud nyújtani. Minden számnak külön karak­
tere volt: világítás, kivetítő motívumok - ez persze
az alap. De a fiúk minden számot úgy tomboltak
végig, mintha először adnák elő. Chris éneke olyan

volt, mintha bele akarna halni a dal boldogságába,
fájdalmába. És amikor egy daluk fő jellemzője az
volt, hogy szép: akkor azt az előadás nagyon-nagyon
széppé varázsolta! Akkor a fiúk nevettek az ég felé,
a kijelzőn tűzijáték ment, és a csarnok teteje billió
számra ontotta a selyempapír-pillangókat. A banda
és a közönség végig imádták egymást. Chris megtan­
ult nem egy magyar kifejezést, hogy rajongóit így
köszöntse, és a „Politic” c. számukba beleköltötte,
mennyire örül első budapesti koncertjüknek.
Rengetegszer váltottak helyet, a csarnok különféle
pontján tűntek fel, hogy szinte mindenki egészen
közelről láthassa, hallhassa, érezhesse őket. A közön­
ség cserébe hangosan üvöltötte a „Viva La Vida” dal­
lamát, minden alkalommal, amikor a csapat
elcsendesül. A „Fix You”-n egy emberként énekelte,
hogy „Lights will guide you home, And ignite your
sóul, And I will try to fix you”. Amikor ez
megtörtént, Chris leguggolt a színpad szélére, hogy
megköszönje, majd ahogy a nézők elcsendesedtek,
ő is énekelve ígérte, hogy „A fények hazavezetnek
majd, és meggyújtják a fényt csontjaidban - Én
pedig megpróbállak rendbe hozni Téged”. És az
utolsó szót megnyomta, mintha tudná: itt mindenk­
inek ez a szó a fontos. Lehet, hogy ő már ezerszer
énekelte. De mi most halljuk először tőle, személye­
sen. És ez volt az a bizonyos pont. Ahogy egyszer
csak az ember megérzi a szomszéd fiú/lány esetében.
Egyszeriben tudja, hogy az a másik olyan külön­
leges, hogy az semmihez nem fogható. Hogy olyan
nincs még egy.
Barát Zsófia

tizenötödik oldal

�Felhívás!

Kari TDK
2008. november 13.14.00 óra II. János Pál terem (Díszterem)

A Szent István Társulat az új tanév kezdetén 2008. szeptember-október hónapokban - a jogi
karok hallgatói és oktatói részére kedvezményes
áron kínálja megvételre Zlinszky János
felsőoktatással kapcsolatos írásai gyűjteményét,
mely „A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogés Államtudományi Karának kezdetei” címmel
jelent meg a 2008 évi könyvnapon. A kötet bolti
ára 6800 Ft, most kedvezménnyel 5500 Ft-ért
vehető vagy rendelhető meg a Szent István
Jusztinianusz Könyvesboltjában, 1083 Budapest,
Szentkirályi u. 30. sz. alatt. Levélbeni meg­
rendelés esetén a kiadó utánvéttel küldi meg a
kötetet.

Tisztelt Hallgatók!
2008 őszén is megrendezésre kerül a Kari Tudományos Diákköri Konferencia, melyen a résztvevők
jogot szerezhetnek a 2009 tavaszára meghirdetett Országos Tudományos Diákköri Konferencián való
szereplésre, illetve a legjobbnak ítélt dolgozatok bemutatói és opponensei között győzteseket hirdet és
pénzjutalmakat oszt ki a Kar tanáraiból álló zsűri.
Nevezni 2008. október 30-ig lehet bármilyen jogi témájú, maximum 100.000 karakter terjedelmű
dolgozattal, melyet az adott tanszék vezetőjének ajánlásával együtt kérünk eljuttatni a Polgári Jogi
Tanszékre (329-es szoba).
Bővebb információkat a http://www.jak.ppke.hu oldal Hallgatóinknak / TDK pontja alatt találhatnak,
további kérdéseiket pedig a pogacsas@jak.ppke.hu e-mail címre várom

Dr. Jobbágyi Gábor
tudományos dékánhelyettes tanszékvezető

dr. Pogácsás Anett
TDK titkár

Tavasz, TDK, ébredés
Rendkívül jó érzés végigtekinteni a legutóbbi, 2008. április 25-én a II. János Pál Díszteremben megrendezésre került Kari
Tudományos Diákköri Konferencia összesítő listáján - a lelkes résztvevők, a változatos témájú dolgozatok a komoly munka terén
is egyfajta ‘tavaszi ébredésről’ tanúskodnak. Ez nem csak azért örvendetes, mert az idei kari verseny színesnek, érdekesnek
bizonyult, hanem mert a 2009 tavaszán az Eötvös Loránd Tudományegyetem által vendégül látott országos versenyre is felkészült
hallgatókat, ígéretes dolgozatokat nevezhetünk.
Ahogyan Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke fogalmazott a Magyar Tudományos Akadémián tartott legutóbbi
OTDT ülésen: „Az intézményi konferencia nagy jelentőséggel bír, hogy a tömegképzésben legyen alkalma a tanárnak megtalálni a tehetséges és
szorgalmas diákot, a diáknak meg a tanárt!’. Az ilyen együttműködés és elmélyült kutatómunka eredményeként idén tavasszal Karunkon igen értékes
pályaművek kerültek bemutatásra, a legkiválóbb dolgozatok szerzői és a legjobb opponensek pedig természetesen ezúttal is díjazásban részesültek:
A dolgozat szerzője

A dolgozat címe

Tanszék

Konzulens

Opponens

Helyezés

Fröhlich Johanna

A demokrácia és a morális alkotmányértelmezés

Alkotmányjogi Tanszék

Dr. Balogh Zsolt

Techet Péter

Séták István

A privátautonómia kérdésköre a szerződési jogban,
avagy valóban diszpozitív-e a Ptk.?

Polgári Jogi Tanszék

Dr. Koltay András

Techet Péter

Nagy Gusztáv

A pénzügyi-gazdasági alkotmányjog alapjai

Alkotmányjogi Tanszék

Dr. Tersztyánszkyné
Dr. Vasadi Éva

Berkes Lilla

Sipiczky János

Az önkormányzati rendeletek megalkotásának és hatályosulásának
vizsgálata a gyakorlatban

Alkotmányjogi Tanszék

Dr. Hajas Barnabás

Tőzsér Tamás

Techet Péter

Az alkotmányozás mint egzisztenciális-faktuális jelenség

Alkotmányjogi Tanszék

Dr. Varga Csaba

Serák István

Techet Péter

Ideiglenes ideiglenesség?

Alkotmányjogi Tanszék

Dr. Varga Csaba

Fröhlich Johanna

Baruch Kriszta

A büntetés-végrehajtást övező európai és magyar garanciarendszer

Büntetőjogi és Büntetés­
végrehajtási Jogi Tanszék

Dr. Vókó György

Szakács Nóra

Józsa Katalin

Küzdelem az állatkínzás ellen a jog eszközeivel a magyar szabályozás története és nemzetközi kitekintés

Büntetőjogi és Büntetés­
végrehajtási Jogi Tanszék

Dr. Békés Adám

Havasi Szilvia

Korbuly Tamás

A csalás tényállásának és a tényállás körének változása különös tekintettel a számitógépes csalásra

Büntetőjogi és Büntetés­
végrehajtási Jogi Tanszék

Dr. Belovics Ervin

Lovász Éva

Mocsári Aliz

Anya és csecsemő a börtönben

Büntetőjogi és Büntetés­
végrehajtási Jogi Tanszék

Dr. Vókó György

Varga Orsolya

Dr. Békés Adám,
Dr. Újvári Ákos

Zalka Gábor

Dr. Tóth Mihály

Kelédi Annamária

Dr. Radnay József

Papp Tímea

III. helyezés

I. helyezés

Tóth-Zsámboki Judit Az életveszélyt okozó testi sértéssel kapcsolatos problémákról

legjobb opponens

Büntetőjogi és Büntetés­
végrehajtási Jogi Tanszék
Büntető Eljárásjogi és
Kriminalisztikai Tanszék
Környezetjogi és Gazdasági
Szakjogok Tanszék
Kömyezetjogi és Gazdasági
Szakjogok Tanszék

Czégény Sándor

Autonómia vagy elkészítés (nyomozás a büntetőeljárásban)

Rádi Péter

Képesek lesznek-e megmaradni az üzemi tanácsok,
áldozataivá válnak? avagy a szakszervezetek kényszer

Urbán Péter

Versenyszabályok alkalmazása a postai ágazatban

Dr. Tóth Tihamér

Pintér Győző

Wachtler Angéla

Az európai integráció hatása magyar közigazgatásra,
különös tekintettel a kistérségekre

Közigazgatási Jogi Tanszék

Dr. Gerencsér Balázs

Krizsán Adrienn

Horváth Marcell

A Panama-csatorna szerződések. Egy kis nemzet küzdelmei az önállóságért.

Európajogi és Nemzetközi
Közjogi Tanszék

Dr. Kovács Péter

Várnai László

Csíky András

A hadifoglyokra vonatkozó nemzetközi normák változása

Európajogi és Nemzetközi
Közjogi Tanszék

Dr. Jaskó Luca

Padányi József

Fábián Beatrix
Hajnalka

Az orvos polgári jogi felelőssége - Az orvos kárfelelősségének vizsgálata a
megbízási és a vállalkozási szerző és figyelembe vételével

Polgári Jogi Tanszék

Dr Landi Balázs

Konta Balázs

Farkas Balázs

Kontraktuális és deliktuális felelősség összefüggései és elhatárolása

Polgári Jogi Tanszék

Dr. Lábady Tamás

Gazsó Balázs László

Jelzáloghitelek az EGTben, különös tekintettel a német, osztrák,
Gazsó Balázs László
svájci és magyar megoldásokra

Polgári Jogi Tanszék

Ifj. Dr. Lomnici Zoltán

Póta Margaréta

Jánosi Attila

Az egészségügyi tevékenységgel kapcsolatos kártérítési perek

Polgári Jogi Tanszék

Dr. Jobbágyi Gábor

Veres Zoltán

Kretter Diána

Politika és média a jogi szabályozás tükrében

Polgári Jogi Tanszék

Dr. Koltay András

Tamás Kinga

Kurucz Réka

A mezőgazdasági földterület megszerzésének szabályozása, különös
tekintettel az Európai Bíróság Dániával szemben hozott ítélete kapcsán

Polgári Jogi Tanszék

Dr. Bagi István

Dorn Adrienn

Póta Margaréta

Az orvosi felelősség

Polgári Jogi Tanszék

Dr. Koltay András

Kocsis Péter .

Tóth Viktória

Az abortusz jogi szabályozása Európán kívül

Polgári Jogi Tanszék

Dr. Jobbágyi Gábor

Jánosi Attila

Bartus Katalin

A Lámfalussy-modell és annak jogi megvalósítása, hatásai és a
kapcsolódó magyar szabályozás

Kereskedelmi Jogi Tanszék

Dr. Csehi Zoltán

Molnár László

Goldea Dániel

A magyarországi kis- és középvállalkozások tőkfinanszírozásának
jogi kérdései és problémái

Kereskedelmi Jogi Tanszék

Dr. Csehi Zoltán

Baranyi Erika

Pintér Attila

Faktoring oda és vissza; szerződéstípusok határain túl

Kereskedelmi Jogi Tanszék

Dr. Brehószki Márta

Szabó Andrea

Somogyi Zsolt

A társasági jog alanyainak polgári jogi felelőssége

Kereskedelmi Jogi Tanszék

Dr. Brehószki Márta

Juhász Júlia

Somlai Dorottya

Jog a realista prózában és a francia polgári törvénykönyv mint irodalom

Jogbölcseleti Tanszék

Dr. Paksy Máté

Bálint László

II. helyezés

II. helyezés

legjobb opponens

A ‘tavaszi ébredésről’ lekésett hallgatók a várhatóan 2008 őszén megrendezésre kerülő következő kari versenyen még jogot szerezhetnek a közelgő országos megmérettetésen való
részvételre. További részletekért bátran vegyék fel velem, illetve a tanszéki TDK titkárokkal a kapcsolatot, és mindenképp érdemes időnként ellátogatni a
http://www.jak.ppke.hu/haUg/index.html, TDK oldalra is.
Pogácsás Anett
-

’

Kari TDK titkár pogacsas@jak.ppke.hu

�</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="64">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="4999">
                  <text>2008</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <itemType itemTypeId="1">
      <name>Text</name>
      <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="1">
          <name>Text</name>
          <description>Any textual data included in the document</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="5068">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </itemType>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5047">
                <text>Ítélet</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5048">
                <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5049">
                <text>XI. évfolyam 4. szám 2008. október 1.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="53">
            <name>Abstract</name>
            <description>A summary of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5050">
                <text>Tartalom&#13;
Templom a tóban&#13;
Schanda Balázs dékán ünnepi köszöntője a 2008/09-es tanév megnyitóján&#13;
Pro Facultate 2008&#13;
Gólyatábor2008&#13;
Köszönések&#13;
Csak egy mese...&#13;
Pádár Dávid (1983-2008) emlékére&#13;
Búcsú Bondár Sándortól (1988-2008)&#13;
Kiállítás a Biblia éve alkalmából&#13;
Willkommen in EU?&#13;
ítélet az ítéletről? (Egy publicisztika utórezgései)&#13;
Van élet az egyetem után&#13;
Nyári munka vagy szakmai gyakorlat?&#13;
Tanulj meg olvasni!&#13;
Van élet az egyetem után&#13;
Ne ítélj, hogy ne ítéltess!&#13;
Törékeny egység&#13;
Afrodita álma&#13;
Lyoni randevú a kortársakkal&#13;
Klíma... változás?&#13;
Hívő szó - 25 éves az Egyházi Törvénykönyv&#13;
Járó-Kelő: Szováta, Medve tó&#13;
Szauna&#13;
Problémák a magyar vendéglátással&#13;
Viva la Coldplay&#13;
Tavasz, TDK, ébredés</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="49">
            <name>Subject</name>
            <description>The topic of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5051">
                <text>Tartalom&#13;
Templom a tóban&#13;
Schanda Balázs dékán ünnepi köszöntője a 2008/09-es tanév megnyitóján&#13;
Pro Facultate 2008&#13;
Gólyatábor2008&#13;
Köszönések&#13;
Csak egy mese...&#13;
Pádár Dávid (1983-2008) emlékére&#13;
Búcsú Bondár Sándortól (1988-2008)&#13;
Kiállítás a Biblia éve alkalmából&#13;
Willkommen in EU?&#13;
ítélet az ítéletről? (Egy publicisztika utórezgései)&#13;
Van élet az egyetem után&#13;
Nyári munka vagy szakmai gyakorlat?&#13;
Tanulj meg olvasni!&#13;
Van élet az egyetem után&#13;
Ne ítélj, hogy ne ítéltess!&#13;
Törékeny egység&#13;
Afrodita álma&#13;
Lyoni randevú a kortársakkal&#13;
Klíma... változás?&#13;
Hívő szó - 25 éves az Egyházi Törvénykönyv&#13;
Járó-Kelő: Szováta, Medve tó&#13;
Szauna&#13;
Problémák a magyar vendéglátással&#13;
Viva la Coldplay&#13;
Tavasz, TDK, ébredés</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5052">
                <text>Felelős kiadó: Schanda Balázs dékán&#13;
A szerkesztőbizottság tagjai:&#13;
Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Horváth László, Horvátth Sarolta, Koltay András (felelős szerkesztő), Kun Gellért, Magyar Attila, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Radich Orsolya, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Tarr Adám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Zágon Orsolya, Ziegler László&#13;
Szerkesztőség: PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba&#13;
E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu&#13;
Honlap: www.itelet.jak.ppke.hu&#13;
Nyomdai kivitelezés:&#13;
Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="37">
            <name>Contributor</name>
            <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5053">
                <text>Schanda Balázs, Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Horváth László, Horvátth Sarolta, Koltay András, Kun Gellért, Magyar Attila, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Radich Orsolya, Szendrődi Szabolcs, Takács Gergely, Tarr Adám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Zágon Orsolya, Ziegler László&#13;
&#13;
</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5054">
                <text>2008. október 1.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="56">
            <name>Date Created</name>
            <description>Date of creation of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5055">
                <text>2008.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5056">
                <text>papír (sz + ff)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5057">
                <text>A4 (210x297) ; (1720kb+7710kb)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5058">
                <text>folyóirat</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5059">
                <text>PPKE_itelet_XI_4_20081001</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="46">
            <name>Relation</name>
            <description>A related resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5060">
                <text>T00087</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="81">
            <name>Spatial Coverage</name>
            <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5061">
                <text>Magyarország ; Budapest</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="78">
            <name>Extent</name>
            <description>The size or duration of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5062">
                <text>16 pp.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5063">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5064">
                <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5065">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5066">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5067">
                <text>PPKE_itelet_XI_4_20081001</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
    <tagContainer>
      <tag tagId="295">
        <name>Ablonczy Zsuzsanna</name>
      </tag>
      <tag tagId="358">
        <name>Aradszki Dea</name>
      </tag>
      <tag tagId="359">
        <name>Barát Zsófia</name>
      </tag>
      <tag tagId="360">
        <name>Bartolák Csaba</name>
      </tag>
      <tag tagId="374">
        <name>Borbás Dorottya</name>
      </tag>
      <tag tagId="375">
        <name>Horváth László</name>
      </tag>
      <tag tagId="378">
        <name>Horvátth Sarolta</name>
      </tag>
      <tag tagId="191">
        <name>Koltay András</name>
      </tag>
      <tag tagId="363">
        <name>Kun Gellért</name>
      </tag>
      <tag tagId="364">
        <name>Magyar Attila</name>
      </tag>
      <tag tagId="365">
        <name>Mihalics Vivien</name>
      </tag>
      <tag tagId="366">
        <name>Mikola Orsolya</name>
      </tag>
      <tag tagId="367">
        <name>Radich Orsolya</name>
      </tag>
      <tag tagId="44">
        <name>Schanda Balázs</name>
      </tag>
      <tag tagId="297">
        <name>Szendródi Szabolcs</name>
      </tag>
      <tag tagId="370">
        <name>Takács Gergely</name>
      </tag>
      <tag tagId="371">
        <name>Tarr Ádám</name>
      </tag>
      <tag tagId="372">
        <name>Techet Péter</name>
      </tag>
      <tag tagId="289">
        <name>Teleki László</name>
      </tag>
      <tag tagId="290">
        <name>Teleki Levente</name>
      </tag>
      <tag tagId="377">
        <name>Zágon Orsolya</name>
      </tag>
      <tag tagId="373">
        <name>Ziegler László</name>
      </tag>
    </tagContainer>
  </item>
  <item itemId="288" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="562">
        <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/35dd5dd1e9d6ec35907a9e762c36c8d7.jpg</src>
        <authentication>8c64da784fcae496be646d22d6e73e2e</authentication>
      </file>
      <file fileId="563">
        <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/4e2e30519415c4ae8ed89e49dc3b6fc6.pdf</src>
        <authentication>cf53e55ebc3977a90fb64d1436699ac1</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="5023">
                    <text>X2OOZO5OS
A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja

z

db

z

ITELET 9

TO

’QUITCH

A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA

SOUTH PARK
Társadalomkritika két dimenzióban
KURDOK

VARGA CSABA

R.E.M.

KARRIEREXPO

GULYÁS LAJOS

TÜNTETÉS

XI. évfolyam, 3. szám

e-mail: itelet@jak.ppke.hu
honlap: mw.itelet.jak.ppke.hu

2008. május 5.

�„Addig volt az Istennek áldása rajtunk,

A Shoa többé...
(Soha többé...)

addig volt országunk,

míg az mi hitünk virágjában volt”
(Pázmány Péter)

Április 16-án volt a Holocaust Emléknap. Erkölcsileg és törté­
nelmileg mellékes tény, hogy ezt a napot Orbán Viktor kormánya
tette emléknappá - a politikai konnotációk okán mégis megemlí­
tendő. Április 16-án arra emlékezünk, hogy a magyar közösség

IMPRESSZUM
Felelős kiadó:
Schanda Balázs dékán
A szerkesztőbizottság tagjai:
Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba,
Borbás Dorottya, Horváth László, Horvátth Sarolta,
Koltay András (felelős szerkesztő), Kun Gellért, Magyar Attila,
Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Radich Orsolya,
Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Tarr Adám,
Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente,
Zágon Orsolya, Ziegler László
Szerkesztőség •
PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba
E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu
Honlap: www.itelet.jak.ppke.hu

Nyomdai kivitelezés:
Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13.
TARTALOM

A Shoa többé... (Soha többé...)
Barátságos mérkőzések kezdete
Könnyű a bírónak...
Varga Csaba - ex tunc és pro futuro
A kritikus tömeg
Széllel szemben...
Telefonbeszélgetés
A Deák Ferenc Továbbképző Intézetről
Karrierexpo 2008
A legeslegjobb világ
Állásbörze
„Menjetek el innen, menjetek át szembe..’’
Próbaper május 7-én
Felemás érzések
Az igazság is eladó
A South Park apológiája
Egy elfeledett kisebbség - kurdokTörökországban
Van barátod?
Tánciskola a Pázmányon
Gulácsy Lajos álomvilága
Haditudósítás a Nemzetközi Igazgatási Szakról
Albertina
Gyógyszerjog
CD kritika: R.E.M. Accelerate
Egyetemi Életbe Vetített Sorsok
Az egyházi oktatás
A Pro Facultate-díj átadása

2
3
3
4
4
5
5
6
6
7
7
8
9
9
9
10
11
12
12
13
13
14
14
15
15
16
16

loborzás!
Az ítélet szerkesztőbizottsága szeretettel várja minden olyan
hallgató jelentkezését, aki szívesen részt venne az újság
munkájában. Jelentkezni lehet e-mailben vagy személyesen a
szerkesztőség bármely tagjánál.
Látogassatok el az ítélet honlapjára!
www.itelet.jak.ppke.hu
A honlapon megtalálhatóak a nyomtatott vál­
tozatban nem szereplő írások éppúgy,
mint a lap korábbi számainak archívuma.
második oldal

romjain egy puccsista kisebbség felmondta a társadalmi szerző­
dést, és a politikai nemzet egy részét etnikai alapon akarta meg­
tisztítani - azaz Dunába lőni, elgázosítani. Nincs olyan ok, amely­
ből logikusan következhetnék, amelyre politikailag válaszként
adódhatnék bármely gyilkosság. A Holocaust egy történelmi ese­
mény, amely nem oka vagy okozatja a magyarországi zsidókérdés
bármely vitás elemének, hanem vitáink elmérgesítője, egyben ellehetetlenítője. A Holocaust után ugyan - Adorno töprengéseivel
ellentétben - lehet még verset írni, de a zsidókérdést a genocídium
kontextusa, a rasszizmus vádja nélkül igen nehéz újra elővenni. És
tán lehetetlen is. És tán felesleges is. Mert magyar polgárként úgy
véljük, hogy Magyarország problémái nem a zsidóságához, hanem
a magyarság megkésett polgárosodásához kapcsolódnak. Ebben
pedig nem a magyar zsidó polgárság a felelős, hanem az az úri
Magyarország, amely befagyasztotta a társadalmi mobilizáció út­
jait, a paraszti tömegek polgárosodásának a lehetőségeit. így pol­

gárrá a németség és a zsidóság mellett a felülről polgárrá szegé­
nyedő egykori nemesi réteg vált csak Magyarországon. A II. világ­
háborúban, majd azt követően, a zsidó- és németüldözésekkel az­
tán sikeresen szabadultunk meg polgárságunk jelentős részétől,
hogy aztán a maradékpolgárság a Kádár-rendszerben kontraszelektív módon híguljon fel. Ezt a kontraszelektív kádári polgársá­
got merevítette meg a rendszerváltás permanens perspektí-vátlansága. Polgári perspektíva kell az állóháború helyett. Különben
egész Magyarországból Hollán Ernő utca lesz - és egy ilyen felál­
lásban kényszeredetten kell a posztkommunisták mellé beállni an­
tifasisztának. A posztkommunista antifasizmus akkor fog meg­
szűnni, okafogyottá válni, ha nem lesz fasizmus sem. Ha nem
lesznek félreérthető jelképek, mondatok, ruhák, dalszövegek.
Mert polgári Magyarországot nem a zsidótémák után tett kérdő­
jelekkel teremthetünk. A zsidókérdés megvitathatatlan - a szó
minden értelmében. Ezért tegyünk pontot, s vegyünk nagy léleg­
zetet. Mindkét oldalon. Mert a polgári Magyarországhoz kell a zsi­
dó polgárság. De kellünk mi is. A Holocaust Emléknap az emlé­
kezésé - de a tervezésé is. A zsidóság végigjárta a maga szenvedés­
történetét, hogy mára minden metavallásától megszabadulva zsidó
lehessen. Bátran és magyarként lehessen az. És nekünk, keresz­
tény polgároknak kell elfogadnunk őket ekként. Kiegyezés kell
köztünk. A Holocaust Emléknap erkölcsi üzenete érthető: „soha
többé”. A Holocaust egyéni üzenete az áldozatok és leszármazot­
taik számára is egyértelmű: „nem feledni”. De az egész közösség
számára a politikai üzenet a megbékélés szükségszerűsége.
Techet Péter

�Barátságos mérkőzések kezdete
Két OTDK verseny közti évben hagyomány­
teremtő szándékkal közös tudományos diák­
köri ülést tartott három jogi egyetem március
28-án az ELTE Dísztermében. Nem sok hi­
ányzott hozzá, hogy a hallgatóságon úrrá le­
gyen az OTDK-kon jól megszokott szurkolói
hangulat, hiszen a felszólalásokat heves viták
követték - természetesen többnyire egyete­
menként frakciókba tömörülve -, amelyekbe
nem egyszer oktatók is beszálltak. Most a
kommunikációs jogok voltak napirenden,
amelyek a közelmúlt eseményeinek fényében
rendkívüli aktualitással bírtak.
A program az Országgyűlési Biztosok Hivata­
lában kezdődött, amelynek keretén belül a
résztvevők megismerhették a biztosi munka­
módszereket, illetve a folyamatban levő pro­
jekteket.
Az eseménynek otthont adó ELTE Díszterem
pogácsákkal, valamint forró kávéval történt
felszerelését követően - ősi Pázmányos zász­
lók büszke és ünnepélyes jelenlétében - meg­
kezdődött a konferencia. Az esemény megnyi­
tásaként Dezső Márta az ELTE tanszékveze­
tő asszonya kifejtette abbéli reményét, hogy
az ülés az egyetemek tudományos együttmű­
ködését erősíti majd. Felszólalásában
Chronowski Nóra tanszékvezető asszony
(PTE) megemlékezett a korábbi években a
Pázmány és Pécs Alkotmányjogi Tanszékei kö­
zött kialakult jó viszonyról, amelyet a gyakori

kölcsönös meghívások tanúsítanak. Végül
Schanda Balázs egyetemünk dékánja felhívta
a figyelmet az OTDK-k közti időszakok lehe­
tőségeire, az ehhez hasonló „barátságos mér­
kőzések” tudományos eredményeire.
Az első téma, a gyülekezési jog felelőse a Pécsi
Alkotmányjogi Tanszék volt. A megszokott be­
vezető gondolatokat követően a heves vitákat
kiváltó javaslatok következtek. A pécsi kolléga
gondolataira (úgy, mint a gyülekezők arceltaka­
rása, azonosító nélküli rendőrök intézkedései,
békés zónák kialakítása stb.), egyetemünk ötöd­
éves hallgatója, Berkes Lilla reagált. Válasza fe­
lért egy vitaindító gondolattal - a német Alkot­
mánybíróság gyakorlatát is megismerhettük -,
így a téma tárgyalásának csak a késve megkez­
dett kávészünet vetett véget.
A második téma felelőse a Pázmány volt, s en­
nek megfelelően Sabjanics István (IV évf.) tar­
tott referátumot a gyűlöletbeszédről. A vita mo­
derátora Hajas Barnabás tanár úr volt. A külön­
böző szabályozási kísérletek, illetve a vonatkozó
AB határozatok bemutatása után ismertette vé­
leményét az előadó, amely szerint a megfelelő
szabályozást a büntetőjogon kívül kell keresni.
A korreferátumok elmaradtak, de az előadást
követő vita eloszlatta hiányérzetünket.
Az utolsó vitaindító előadásban a közszerep­
lők bírálhatóságával kapcsolatban fejtette ki
álláspontját az ELTE hallgatója, amelyre Tőzsér Tamás (II. évf.) készült részünkről korre­

ferátummal. A téma rendkívül gyümölcsöző­
nek bizonyult, hiszen az előadás bírálatán túl­
lépve a heves véleménycsere újabb és újabb te­
rületekre tévedt. Az előadó témavezetőjét,
Fleck Zoltánt is megszólították a vitában, de
mellette Dezső Márta tanszékvezető asszony
is kifejtette véleményét.
A közös TDK zárásaként - immár este hatkor
- a résztvevők a közeli Építész Pincében pi­
henhették ki a tudomány fáradalmait egy ízle­
tes vacsora elfogyasztása közben. Az ültetési
rend - a Pázmány-Pécs közös TDK ülések ha­
gyományainak megfelelően - a lehető legve­
gyesebb volt, amely sem egyetemre, sem tudo­
mányos fokozatra nem volt tekintettel. A cél
az ismerkedés volt. A vacsora közben
Chronowski Nóra tanszékvezető asszony po­
hárköszöntőt mondott, amelyben a szervezés­
nek (Hajas Barnabás - PPKÉ, Lápossy Attila
- ELTE) címzett köszönet mellett kifejezte
azon szándékát, hogy jövőre Pécsre várják a
másik két résztvevőt, remélhetőleg kiegészül­
ve Debrecen, Szeged és Miskolc TDK-ival.
Az esemény alapját a Pázmány és Pécs között
meglévő régi jó viszony jelentette, azonban a
résztvevők körének szélesítését mi kezdemé­
nyeztük. A Pázmány Alkotmányjogi TDK
hallgatóinak és a tanszék oktatóinak reményei
szerint az elhintett mag termést hoz majd, és
lesz folytatása a „barátságos mérkőzéseknek”.

Deák-Varga Katalin - Várnai László

Könnyű a bírónak...
Nem egyszer hallottam már gyakorló jogá­
szoktól is, hogy könnyű a bírónak, bezzeg az
ügyész vagy bezzeg a védő... Vitathatatlan
tény, hogy az ügyésznek számtalan nehéz fel­
adattal kell szembesülnie akár egyetlen vád
megszerkesztésénél is, és a védő dolga sem
egyszerű, ha minden a védence ellen szól - né­
ha még maga a védenc is. De úgy gondolom,
igen elhamarkodott vélemény, hogy a bíró
csak ül a pulpituson, kérdezget, kap egy tény­
állást, behelyettesíti az ismeretleneket és kijön
az ítélet, mint Leibniz ítéletgépénél. Ezt tá­
masztja alá a követező, a valóságban is leját­
szódott és már jogerős ítélettel lezárt eset is.
Vádlottunk 35 éves közgazdász, igen jól él(t),
amit mi sem bizonyít jobban, mint a saját tu­
lajdonát képező 40 millió forint forgalmi érté­
kű ingatlan és egy szintén saját tulajdonát ké­
pező Porsche. Pár gyorshajtáson kívül nem
volt más a rovásán.
A vádbeli napon éppen egy keresztelőre sietett
a barátnőjével, aki mellette ült az anyósülésen.
Mivel késésben voltak, a megengedett 50 km/h
helyett a szakértő szerint 102-120 km/h-val köz­
lekedett, amikor is a kanyarív végén a jelzőlám­
pa piros jelzését észlelte. Azonnal lassító féke­
zésbe kezdett, ám a kocsi (állítása szerint fék­
rendszeri hiba miatt - ezt a szakértő nem erő­
sítette meg) hátsó része elkezdett kifelé sodród­
ni, minek következtében átcsúszott az ellenté­
tes forgalmi irányú sávba, ahol belecsapódott
az ott szabályosan közlekedő Fordba.

Vádlott könnyebb sérüléseket szenvedett, de
eszméletét vesztette, a mellette ülő nő a baleset
óta kómában van. A Ford sofőrje olyan mara­
dandó fogyatékosságokat szenvedett, minek
következtében elvesztette az állását (azóta sem
talált újat), és mozgása jelentősen korlátozó­
dott; a Ford anyósülésén utazó nő (a sofőr fe­
lesége) a kórházba szállítás közben belehalt a
sérüléseibe, a hátsó ülésen utazó nő nyakcsigo­
lyatörést szenvedett, amit később a szakértő
maradandó fogyatékosságként értékelt.
Vádlott amint magához tért, igyekezett felven­
ni a kapcsolatot a Ford sofőrjével, ám az orvo­
sok lebeszélték erről, mondván, hogy a találko­
zás túlzottan felizgatná a sértettet, ami az
egészségi állapotát tekintve nem volt ajánlott,
így vádlott írt egy bocsánatkérő levelet, ami­
ben felajánlotta a segítségét és a kártérítését is.
Adva van tehát egy 187. § (2) bekezdés b) pont­
ja szerint minősülő halálos közúti baleset gon­
datlan okozásának vétsége, aminek a büntetési
tételkerete egy évtől öt évig terjedő szabadság­
vesztés. Vádlottunk igen súlyosan sértette meg
a KRESZ-szabályt, ráadásul (ha korábban nem
is ilyen mértékben, de) nem is először. Ez a cse­
lekménye egy ember halálához, és három em­
ber maradandó fogyatékosságához vezetett,
akik közül az egyikük azóta is kómában fek­
szik. Másrészről viszont figyelembe kell venni,
hogy a vádlott azonnali tevőleges megbánást
tanúsított (a kómába esett nő első osztályú ápo­
lását azóta is ő finanszírozza, a sértett sofőr­

nek felajánlotta azonnal a segítségét, igyeke­
zett vele a kapcsolatot felvenni és tőle telhető­
én a károkat enyhíteni), felelősségét végig elis­
merte, és a hatóságok munkáját segítette.
Mit tegyen a bíró? Mi a helyes ítélet, ami után
nyugodt lélekkel aludhat? A forgalomban részt
vevő összes autós (köztük maga a bíró) és a tár­
sadalom igénye értelemszerűen az, hogy a sér­
tett sofőr bosszúszomját a bíró maradéktalanul
elégítse ki - a vádlott viszont rendezett életvite­
lű értelmiségi ember, aki egy rossz pillanatban
rossz döntést hozott, és emiatt ő is igen komoly
lelki terhet visel azóta is, és ez valószínűleg így
lesz élete végéig, lettét megbánta, azóta is a kö­
vetkezmények enyhítésével próbálkozik. Az íté­
let 2 év 6 hónap letöltendő szabadságvesztés, a
felmerült 350.000 forint bűnügyi költség meg­
térítése és 4 év járművezetéstől eltiltás.
Mivel a baleset után közvetlenül bevonták a vád­
lott jogosítványát, (a bíróságok mindenki által
ismert elképesztő túlterheltsége folytán) az íté­
let jogerőre emelkedésekor a járművezetéstől el­
tiltás ideje gyakorlatilag egy hónap híján lejárt.
Vélelmezhetjük, hogy egy jól menő közgazdász­
nak (drága ingatlan, drága autó...) a 350.000 fo­
rint nem jelent különösebb megterhelést. Marad
a 2 év 6 hónap. Sok? Kevés? Az ügyész és a vé­
dő megtette, ami hivatali kötelessége volt, nyu­
godtan alkatnak. A bíró vajon jól döntött? Nyil­
ván. De a kérdés mindig benne lesz. És nem csak
ebben az egy ügyben, hanem sok száz más ügy
kapcsán is. Biztos, hogy könnyű a bírónak?
Kovács Bence

harmadik oldal

�Varga Csaba - ex tunc és pro futuro
Április 17-én átadták a Varga Csaba Professzor Úr számára készült Emlékkönyvet
Varga Csaba nem most hatvanöt éves, de
az angol királynő születésnapját is tör­
vény határozza meg, így a magyar jogtu­
domány is megengedhette magának,
hogy idénre készítse csak el Varga Csaba
emlékkönyvét. Hiszen a jogtudomány
nem ténytudomány, így időképének sem
kell igazodnia a fizikális idő linearitásához. A jogban sok minden megtörtén­
het, mert belőle semmi sem következik
alternatívátlan szükségszerűséggel.
A jogban a főszerepet az emberi akarat,
az emberi tényező játssza. Varga Csaba
jogelméleti munkásságának egyik legfon­
tosabb üzenete ez az ontológiai felisme­
rés, így az ünnepelt is bizonyosan elfo­
gadta ex tunc hatályú ünneplését. Április
17-én aztán végre átadásra került a szá­
mára készült Festschrift (Theatrum
Legale Mundi), amely formailag és finan­
szírozását tekintve a Péteri Zoltán emlék­
könyvével (lus unum, lex multiplex) indu­
ló sorozat része.

Az ELTE és a Pázmány közös szerkesztésé­
ben született mű azonban mégis formabontó
alkotás - hasonlóan az ünnepekhez. Mert míg
más jogtudós esetében egyértelmű az életmű­
vük fő csapásiránya, addig Varga Csaba a jog­
elmélet valamennyi területén kiemelkedőt al­
kotott, nem egyszer elsőként a hazai jogtudo­
mány mívelői közül, így emlékkönyvében is
kénytelenek voltak a szerkesztők lemondani
bármiféle témakorlátról, s szabad teret enged­
ni Varga Csaba tisztelőinek. Ezért jegyezte
meg humorosan Király Miklós egyetemi do­
cens laudációjában, hogy Varga Csabát értő
módon igazából csak önmaga tudná értékelni.
A humoros megjegyzés azonban sajnos lesújtó
véleményt fejez ki hazai jogtudományunkról,
ahol Varga Csaba szabad gondolkodása és
nemzetközi kitekintése nem egyszer értetlen­
ségbe ütközik. Ahogy az ünnepelt egyik köny­
vének értő recenzense szomorúan konstatál­
hatta az áprilisi Valóságban: „Varga Csaba
életművét - annak ellenére, hogy igencsak vál­
tozatos és végtelenül bátor felvetésekkel kom­
munikálja a honi mesterek felé az abszolút

»cutting-edge« atlanti-an­
golszász jogfilozófiát is - a
magyar jogbölcseletben
ténylegesen, tehát érzéke­
nyen és értőn még senki
sem olvasta végig”. De
(sajnos) az emlékkönyv
tartalma is formabontónak
számít a magyar jogi
könyvkiadásban - itthon
ui. ritka, hogy egy
Festschrift valóban eredeti
gondolatiságú, s kizárólag
idegen nyelven születetett
tanulmányokat tartalmaz­
zon. A szerző életútját is­
merve azonban mindez
természetes. Varga Csaba
életműve a nemzetközi
jogelmélet szerves része, s ahogy Király Mik­
lós mondta, „Tokióból, Stockholmból vagy
Szöulból érkeznek rá reakciók”. A könyv
egyik szerkesztője, H. Szilágyi István egyete­
mi docens is az életút nemzetköziségére hívta
fel a figyelmet. Mindez Varga Csaba számára
hatalmas tapasztalati anyagot, ismertséget és
tudományos magabiztosságot biztosít - mert
tudja, hogy amit mond, az nem félemeleti tan­
széki szobákban foszlik szét a dohányfüsttel,
hanem a világ jogtudományának figyelme ál­
tal kísért. Varga Csaba életútja már ma is ke­
rek. A jogelmélet valamennyi területét bejár­
hatta, kutathatott, taníthatott, de szellemi és
testi frissessége okán - amit mindenkor ironi­
kus hangvétele, tudományos dolgozatainak
ma is születő nagy száma bizonyít - bízha­
tunk benne, hogy a Tanár Urat - aki sokak
számára a „VéCsé” vagy a „VaCsa”, a titkos
tippnek számító „csodabogár” a második eme­
letről - a jövő jogászgenerációi is még megis­
merhetik. Mert nem csak tudást, de egy élet­
szemléletet ad át ő, anélkül, hogy a patetikus
semmit mondás, az öreguras magamutogatás,
az érdemtelen önfényezés - oly sokaknál lát­
ható - szánalmas hibájába beleesnék. Varga
Csaba relativizmusa, örök kritikus alapállása
nem a semmibe, hanem pont a lényegbe fut ki.
Mindennél beszédesebb példa erre az a törté­
net, amit Schanda Balázs dékán úr osztott

meg a hallgatósággal. Amikor létrejött Egye­
temünk, már lezajlottak a felvételik, így az el­
ső évfolyam a más egyetemekre felvételt nem
nyert hallgatókból rekrutálódhatott csak. So­
kakban felmerült a gondolat, hogy nem árta­
na azon az alapon válogatni az új hallgatók kö­
zött, hogy kinek van protekciója. Ugye, meny­
nyire ismerős ötlet ez itt, Kelet-Európa síksá­
gain? Az alapítók közül Varga Csaba azonban
határozottan nemet mondott erre. Mert ilyen
ember ő. Ahogy magánál, úgy másnál sem a
rangot tartja fontosnak, hanem a teljesít­
ményt. Magányos lehet a Tanár úr a hazai pá­
lyákon ezzel az erkölcsi tartással. Varga Csaba
zárszavában sem önmagát, hanem hivatásával
szolgált tudományát emelte ki, rámutatva ar­
ra, hogy az elkészült vaskos munka a hazai és
nemzetközi jogtudomány együttműködésének
kiváló példája - pedig a példa igazából maga
az ünnepelt. Eletútjával, szellemességével, fél­
szavaival, hümmögéseivel, többsoros monda­
taival, szivarjával, selyemsáljával, kritikai lá­
tásmódjával, szellemi kalandorságával, bátor­
ságával,
vitriolos
megjegyzéseivel,
témagazdag munkásságával, humorával, fi­
gyelmességével, hatalmas tudásával.
Isten éltesse hát a Tanár Urat - ex tunc és pro
futuro egyaránt.

Techet Péter

A kritikus tömeg
A Critical Massről (CM) pár évvel ezelőtt hallottam először, tavaly végre sikerült is részt vennem benne. Nagy él­
mény volt! Magyarországon elsőként 2004. szeptember 22-én, az Autómentes Nap alkalmából került megrendezés­
re a „Critical Mass Budapest” nevet viselő demonstráció. Az Amerikából elterjedt angol nyelvű szó jelentése („kriti­
kus tömeg”) arra utal, hogy a nagy autóforgalom miatt a kerékpárral, vagy akármilyen más nem motorral működő
közlekedési eszközzel közlekedők, csak egy bizonyos tömeg esetén vehetik át a hatalmat az utakon. Az első ilyen el­
nevezésű felvonulást 1992 őszén szervezték meg San Franciscóban, először csupán 48 résztvevővel. Később egyre
jobban elterjedt és népszerű lett a rendezvény, ezen felbuzdulva más országok nagyvárosaiban is megrendezésre ke­
rült. Itthon második alkalommal 2005. április 22-én, a Föld Napja alkalmából találkozhattunk a rendezvénnyel, ahol
már tízezren vettek részt, ami egyúttal az ország történetének egyik legnagyobb civil, politikától független demonst­
rációja volt. 2005 után már nem csak Budapesten, hanem más nagyvárosokban (Debrecen, Győr, Pécs, Szeged) is zaj­
lottak kerékpáros megmozdulások. Egy évre rá, már majdnem 30 000 fő biciklizett, és a budapesti CM-ek történelmében először a köztársasági elnök, Sólyom László is részt vett a felvonuláson.
Zágon Orsi

negyedik oldal

�Széllel szemben...?
Sokszor elgondolkodva nézem a suli elé begör­
dülő diáktársaimat, és miközben a kicsapódó
kocsiajtó elől próbálok elugrani, kezdem meg­
érteni főpolgármesterünk helyzetét. Hiszen
hová is lenne ez a sok szegény huszonéves, ha
nem saját autójában állhatna a dugóban a kör­
úton, hanem esetleg másik 60 társaságában él­
vezné a Rákóczi úti ingyen hullámvasutat.
Nem is lehet elvárni Budapest lakosságának
40%-ától, hogy lemondjon lételeméről, az autó­
val nem rendelkező nyavalyás 60%-nak azon
képtelen igénye miatt, hogy levegőt szeretne
kapni. Én tudom, ez presztízskérdés, meg ne­
hogy már emberek mellett kelljen állni, hiszen
az olyan undorító.
Elképzelni se merem (főpolgármesterünk se),
mi lenne itt, ha bevezetnék a dugódíjat. Végehossza se lenne a tüntetésnek. Hiszen a behaj­
tási díj se jött be, már törvénytelennek is nyil­
vánították köszönhetően a fuvarosok lobbijá­
nak. Ez persze egyszerűbb, mint befejezni
végre az MO-t. Nem így Stockholmban, ott a
választópolgárok népszavazáson döntöttek a
bevezetésről. A forgalomarányos (a csúcsfor­
galom óráiban a legmagasabb) útadó 22-25 szá­
zalékkal csökkentette a belváros járműforgal­
mát, 15 százalékkal a légszennyezést, káros
közgazdasági hatást (például a belvárosi üzle­
tek vevőinek elpártolását) pedig nem sikerült
kimutatni. Az elv támadhatatlan: aki autójával
behajt a városba, többletterhet okoz a társada­
lomnak (lebénítja a forgalmat, szennyezi a le­
vegőt, zajt csinál stb.), méltányos tehát (ha
már jogi egyetemre járunk), hogy a finanszí­
rozásba is beszálljon. Budapesten az év 160
napján van egészségügyi határértéket megha­
ladó szmog, ami elég messze van az Uniós
megengedett 35 naptól. Sajnos már levegő­
szennyezettség mérőre se telik. A Ferenc kör­
út- Üllői úti mérő már évek óta ugyanazokat a
százalékokat mutatja, egyszer ugyan véletle­
nül beállították, majd gyorsan ki is kapcsol­
ták, nehogy megijedjenek az emberek.
A legújabb próbálkozás sem járt nagyobb si­
kerrel. A „Zöld zóna” bevezetésére tett kétség­

beesett kísérlet a jog útvesztőjében veszett el.
Fodor Gábor megerősítette ugyan, hogy a
környezetvédelmi és az egészségügyi tárcánál
már dolgoznak azon a jogszabály módosítá­
son, amellyel idén bevezetik a szálló por kü­
szöbértékét. Ráadásul Demszky Gábor hozzá­
tette, hogy üdvözlik és támogatják ezt a jog­
szabály-módosítást, amellyel hatékony intéz­
kedéseket tehet a fővárosi önkormányzat a
budapestiek egészsége érdekében. Ugyan a Bu­
dapesti Környezetvédelmi Program már ta­
valy intézkedéseket irányozott elő a levegő­
szennyezettség csökkentése érdekében, de a
szándéknál tovább még nem jutottunk.
A beígért jogszabály módosítások sorát a gép­
kocsik környezetvédelmi felülvizsgálati rend­
szerének újra szabályozása nyitná, amire a ter­
vek szerint év végéig sor is kerül. Ezt követné
a KRESZ megújítása jövő év elején. A Zöld zó­
nába csak olyan járművel lehetne behajtani,
melyek a környezeti felülvizsgálatot igazoló
zöld vagy sárga matricával rendelkeznek. A
tilalmi jelzőtáblák közé bekerülne a sok lég­
szennyező anyagot kibocsátó gépjárművek be­
hajtását tiltó tábla. Az államtitkár úr szerint
(KvVM) a Zöld zóna a légszennyezés megaka­
dályozásának csupán egyik eleme, amely „na­
gyon komoly előnyökkel és felelős gazdasági
döntések végiggondolásával jár”. A jelek sze­
rint alapos végiggondolásnak lehetünk majdan
tanúi. A szennyezettség elleni küzdelem többi,
fajsúlyosabb eleme, minden bizonnyal a tö­

megközlekedés leépítése, hiszen ez az egyet­
len, aminek ténylegesen neki állt a főváros a
közlekedésügyben.
Örvendetes, hogy április 9-10-én Budapesten
tartotta ülését az IPCC (az ENSZ Éghajlatvál­
tozási Kormányközi Testületé), csak hajszál­
nyival lemaradva a BKV sztrájkról. Még a vé­
gén nem tartaná Rajendra K. Pachauri, az
IPCC elnöke Magyarországot a klímaváltozás
élharcosának. Visszatetszőnek tartom, hogy
miközben környezetvédelmi miniszterünk gá­
láns meghívásának eleget téve, a világ kiváló
tudósai az üvegházhatású gázok okozta iszo­
nyatos katasztrófák elhárításának lehetőségét
keresik, kormányunk pont ezen anyagok men­
nyiségének növelésére törekszik. Gondolom
senkinek nem újdonság, hogy a kipufogógáz­
ban nagy arányban előforduló CO2 és az O3
(ózon) üvegházhatású gáz. Azt is mindenki
tudja (kormányunk is), hogy a tömegközleke­
dés leépítésével megugrana az autók száma, de
hát olyan jó érzés egy Nobel-díjas szervezet
ülésének otthont adni.
Tény 1: Budapest a kontinens legszennyezet­
tebb nagyvárosai közé tartozik. Évente két­
ezer ember hal meg porszennyezettségtől, to­
vábbi százezer budapesti, pedig orvosi keze­
lésre szorul. Az asztmás megbetegedések szá­
ma tízszeresére emelkedett az elmúlt két és fél
évtizedben, és háromszor több a tüdőrákos.
Tény 2: A BKV kimutatása szerint a közleke­
dési vállalat a budapesti közlekedésből eredő
levegő-szennyezettség mindössze 6 százaléká­
ért felelős, míg a tehergépkocsik 34, a sze­
mélygépkocsik, pedig 60%-ban felelősek érte!
Tény 3: 22 km/h-ra csökkent az autók átlagse­
bessége, míg a tömegközlekedés keringési át­
lagsebessége 21 kilométer/óra.
Lassan már minden értekezésem végén arra az
álláspontra jutok, hogy diáktársaim, mint
egyének tevőleges hozzájárulását kérem kör­
nyezetünk és egészségünk (!) megóvása érde­
kében. Eljön vajon az az idő, amikor végre
központilag is tesznek valamit?
Horvátth Sarolta

Telefonbeszélgetés
Extra Hungáriám non est vita,
si est vita, non est ita.

[Telefoncsörgés]
- Halló!
- Jó napot kívánok! A Magyar Állam GSM nevében telefonálok. Sze­
retném felhívni az Ön figyelmét legújabb szolgáltatásunkra. Érdekelné?
- Hát... az attól függ, miről lenne szó.
- Nagyszerű! Akkor elmondom röviden: szolgáltatásunk megrende­
lői a jövőben, ha valamilyen bűncselekményt látnának, csak tárcsázzák
a 112-t, és munkatársaink rövidesen a helyszínre érve azonnal az elkö­
vető nyomába erednek. Amennyiben elkapták, rögtön megbilincselik
és bíróság elé állítják - természetesen a törvényeknek megfelelő eljárás
keretében. A csomag kiterjed az egész bírósági eljárásra és az azt kö­
vető végrehajtásra is!

- Értem. És mi a helyzet akkor, ha külföldön vagyok? Akkor is
igénybe vehetem ezt?
- Természetesen. Cégünk mindig a rendelkezésére áll, még külföld­
ön is. Persze akkor a helyi szolgáltatók által megadott számon lehet
csak ezt elérni és az ottani munkatársak fognak kiszállni Önhöz. De
biztosíthatom, hogy ők is olyan készségesek lesznek, mint a mieink.
- Hmmm, nem is hangzik rosszul.
- És ez még nem minden, a légjobbról még nem is szóltam! Minden
tömegtüntetés esetén betelefonálóink automatikusan egy nyereményjá­
ték részeseivé válnak. Ha sikerül bukósisakos munkatársaink közül ki­
szúrnia azt a párat, aki nem visel azonosítószámot a sisakján, nyeremé­
nye a már a helyszínen átadott tökönrúgástól kezdve akár több év fel­
függesztett is lehet!
- Meggyőzött. Szeretném megrendelni a csomagot. De... mi is a neve?
- Igazság-szolgáltatás.
Konta Balázs

ötödik oldal

�A Deák Ferenc
Továbbképző Intézetről

Karrierexpo
2008

A felsőoktatásban az elmúlt években lezajlott átalakítás a jogász alapképzés hagyo­
mányos rendszerét érintetlenül hagyta. Következésképpen a szakosodásra, azaz a
jogalkalmazás egy-egy speciális területének elmélyült ismeretét jelentő szakképesí­
tés megszerzésére változatlanul felsőfokú szakirányú továbbképzések keretében nyí­
lik csak lehetőség.

Pályakövetési felmérésekből is tudjuk, hogy a
hagyományos jogászi pályák telítettsége miatt
a friss diplomásoknak csak egy töredéke tud
klasszikus jogászi munkakörben elhelyezked­
ni, nagyobb részük más területeken, nem ke­
vesen a közigazgatásban próbálják hasznosíta­
ni jogi oklevelüket. Azon jogászok számára,
akik vállalva a verseny kockázatát az egyre
szűkülő piaci lehetőségekkel kecsegtető jogi
pályán maradnak, kötelességünk biztosítani a
szakmai tudás elmélyítésének különböző kere­
tek között történő lehetőségét: ez az újraala­
kult és az elmúlt 15 évben a hazai jogászképzés
jelentős szereplőjévé vált Pázmány Péter Ka­
tolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Ka­
rának a továbbképzésekkel kapcsolatos leg­
fontosabb célkitűzése és feladata, amelyet az
intézmény Deák Ferenc Továbbképző Intéze­
tének keretei között valósít meg.
A szakirányú továbbképzés szervezésének ál­
talános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.)
OKM rendelet a felsőfokú szakirányú tovább­
képzések újbóli nyilvántartásba vételének kö­
telezettségét írta elő. Ez a kötelezettség jó al­
kalmat kínált arra, hogy az egyes szakok kép­
zési és képesítési követelményeit újragondol­
juk, a jogi környezet és a szabályok változása­
ira figyelemmel a szükséges átalakításokat,
ahol ez indokolt volt, elvégezzük. Ennek ered­
ményeként ez év szeptemberétől megújult tar­
talommal és keretek között hirdeti meg a to­
vábbképző intézet a kurzusait. A legszembetű­
nőbb változás szinte valamennyi képzésünket
érintette: a szakképzés teljes óraszámának mi­
nimális csökkentése mellett a korábbi 4 sze­
meszter helyett 3 félévbe tömörítettük a tan­
anyagot, ezáltal az oklevél megszerzéséhez
szükséges idő lerövidül, a képzésen való rész­
vétel tervezhetőbbé válik.
Az intézet új képzések folyamatos bevezetésé­
vel is igyekszik megfelelni a piaci elvárások­
nak, pl. önálló versenyjogi és sportjogi, illetve
a büntetőjoggal foglalkozó jogászok számára
hiánypótlónak bizonyult kriminalisztikai szak­
jogász képző programjaival.
Képzési kínálatunk kialakításakor figyelem­
mel voltunk arra is, hogy egyre növekszik
azoknak az alapvetően nem jogi végzettséget
igénylő munkaköröknek, foglalkozásoknak a
száma, amelyek alapszintű jogi ismeretek
megszerzését feltételezik.
Míg a felsőfokú szakirányú továbbképzések
elsősorban a szakosodást szolgálják, a Deák
hatodik oldal

Ferenc Továbbképző Intézet által szervezett
szaktanfolyamok és konferenciák a napi mun­
kához jelentenek segítséget a gyakorló jogász
számára. Ezek a rövidebb lélegzetű, munka
mellett is könnyen elvégezhető kurzusok a ko­
rábban megszerzett jogi ismeretek folyamatos
frissítését célozzák. Gazdag kínálatunkról a
www.jak.ppke.hu/deak honlapon tájékozód­
hatnak az érdeklődők.
A szakvizsga előkészítő tanfolyamainkkal el­
sősorban volt hallgatóinknak szeretnénk segít­
séget nyújtani ahhoz, hogy eredményesen sze­
repelhessenek a hatalmas joganyagot felölelő
szakvizsgákon, de képzéseinken számítunk a
más karokon oklevelet szerzett kollégák rész­
vételére is.
Bár továbbképzéseink tudatosan gyakorlatközpontúak, az elméleti alapok megszerzését
és erősítését is szolgálják. Az oktatók egy ré­
sze a jogalkalmazás, illetve jogalkotás speciális
területének elismert szaktekintélyei, másfelől
a Kar saját oktatóinak többsége gyakorló jo­
gászként, komoly jogalkalmazói tapasztalattal
a háta mögött szerezte meg tudományos foko­
zatát és így vesz részt a posztgraduális egyete­
mi oktatásban, magas színvonalú, komplex tu­
dás megszerzését biztosítva ezzel a hallgatók
számára.
További sajátossága a Karon folyó képzések­
nek, hogy az intézmény világnézeti elkötele­
zettségének következményeként anélkül, hogy
meggyőződését bármilyen formában ráerőltet­
né akár az oktatókra, akár a hallgatókra, fo­
lyamatosan törekszik arra, hogy az igazságról
alkotott felfogásán és értékrendjén keresztül
szemlélje a jog fejlődését, a jogintézmények
működését, a gazdasági és a társadalmi viszo­
nyok egyes területeinek szabályozását, ebben
a szellemben reflektáljon rájuk, és így is oktas­
sa őket.
így teljesülhet a Kar jelmondata: „lustum,
aequum, salutare!”, egyben ezzel tesz eleget a
társadalom azon elvárásának, hogy az intéz­
mény olyan - szakmailag jól felkészült - jogá­
szokat képezzen, akiknek munkája által a jog
nem csupán a társadalom kiszolgálója, hanem
a közjó értéktartalmat hordozó eszközévé vá­
lik.
Reméljük, hogy a 2008/2009-es tanévre meg­
hirdetett képzési kínálatunk felkelti érdeklődé­
sét és hamarosan Önt is hallgatóink sorában
köszönthetjük.
Szalai Márta

A pályázatban előírt követelményeknek megfe­
lelően ismét áprilisban tartotta immáron máso­
dik közös állásbörzéjét a Károli Gáspár Refor­
mátus Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara
és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és
Államtudományi Kara. A 2007-es börzéhez ké­
pest némi változásokkal így ismét közös ren­
dezvényen vehettek részt a két kar dolgozói és
hallgatói, valamint az egyéb érdeklődők.
A két kar a tél folyamán intézte a cégek és a
programokon részt vállaló személyek postai és
elektronikus úton történő meghívását. Az
EEKI két karon működő irodája külön-külön
egyeztetett a kar egyéb szervezeteivel, mint pél­
dául a dékáni vezetés vagy a Hallgatói Önkor­
mányzat. Az április 1-2-ai rendezvényen 25 kiál­
lító cég, a jogi hivatásrendek és a magánszektor
magas beosztású jogi képviselői valamint szá­
mos egyéb szakember jelent meg, az érdeklődő
hallgatói és külsős létszámot pedig többszáz fő­
re becsülik a szervezők. A kétnapos program el­
ső része a Károli Gáspár Református Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar újpesti épületében
volt. Itt különböző felnőttképzési programok
mutatták be programjukat és koncepciójukat.
A második nap jelentette a konkrét, standos
megjelenéssel bíró állásbörzét, amely a Páz­
mány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Állam­
tudományi Karának legnagyobb, elsőéves elő­
adójában volt. A reggel 9 órakor kezdődő ese­
ményen először a kiállítók, majd a kar hallga­
tói és egyéb érdeklődők töltötték meg a teret.
A standokon megjelentek tanácsadó cégek,
ügyvédi irodák, a közszféra képviselői, ban­
kok és más kiállítók, de nagy népszerűségnek
örvendtek a különböző, reprezentációs célt
szolgáló kóstoltató helyek is. A börze kiváló
kiegészítő szolgáltatásokat is tartalmazott. A
megjelentek pszichológushoz, grafológushoz
és humánpolitikai szakemberhez is kérhettek
időpontot, ahol önismereti tanácsokat és írás­
szakértői analízist is kaphattak, illetve próba
állásinterjún vehettek részt. A standokon zaj­
ló programokat két kerekasztal-beszélgetés
tette változatossá. Az elsőn - Schanda Balázs,
a PPKE-JÁK dékánjának moderálásával - a
jogi hivatásrendek vezetői találkoztak, és vi­
tatták meg egymással, hozták a közvélemény
tudtára a ma végzett jogászok klasszikus jo­
gászi pályákon való elhelyezkedésének lehető­
ségeit. A másodikon - Szalai Márta, a DFTI
intézetvezetőjének moderálása mellett - a pi­
aci réteg nagyvállalatainak jogi irányítói be­
szélgettek a mai pályakezdők elhelyezkedési
nehézségeiről, lehetőségeiről.
Sergő András

�A legeslegjobb
világ
Jogász-expo, Állásbörze, Karrier-expo, stb. idén
kijutott nekünk, joghallgatóknak is az állásaján­
latokból, potenciális gyakorlati helyekből. Ka­
runkon és valamely érthetetlen okból az ELTEn is (csak nagyobb hírveréssel) ugyanazon a na­
pokon mutatkoztak be a cégek. Lelkesedésem­
ben mindkettőn körülnéztem, és annyi prospek­
tust összegyűjtöttem, hogy máig hordom a sze­
lektívbe. Megvallom az I. előadóban felhúzott
„kiállítást” élvezetesebbnek tartottam, mint az
ELTE aulába bezsúfolt híres ügyvédek összejö­
vetelét. Persze ehhez nagyban hozzájárult egy
bizonyos helyben sütöde fényes ötlete, hogy ba­
rackos táskát és sajtos pogácsát osztogasson a
Pázmányos expón. Tetszett a gyorsolvasó teszt,
amiből kiderült, hogy lassan olvasok, és azóta is
lelkesen törölgetem a rengeteg hírlevelet, me­
lyet különböző regisztrálásokkal intéztem el ma­
gamnak. Szóval jó volt.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának
Deák Ferenc Továbbképző Intézete

Szakmai napokat
hirdet az alábbi területeken:
2008. május 9, június 6-7.
„A közbeszerzési eljárás gyakorlata” - 6 óra
Előadó: Dessewffy Anna ügyvéd, hivatalos közbeszerzési tanácsadó

2008. május 23.
„Érvénytelenség jogkövetkezménye, törlési perek” 6 óra
Előadók: Farsangné Czukor Judit, bíró (Fővárosi ítélőtábla),
Németh László, bíró (Fővárosi ítélőtábla)
2008. május 30.
„A társasági és a cégtörvény legfrissebb módosításai” (elektronikus cégbejegyzés)-6 óra
Előadó: Vezekényt Ursula, Legfelsőbb Bírósági tanácsvezető bíró
A hatórás előadások ára
20.000 Ft + ÁFA
A nyolcórás előadások ára 26.000 Ft + ÁFA
Pázmányos főállású oktatók illetve Pázmányos alapképzéses hallgatók 3.000 Ft + ÁFA re­
gisztrációs díjat fizetnek
Volt Pázmányos alapképzéses hallgatók, posztgrad. képzés volt, illetve jelenlegi hallgatói 10 %
kedvezményben részesülnek
Egy előadáson csak egyféle kedvezmény vehető igénybe!!
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának
Deák Ferenc Továbbképző Intézete

Jogász végzettségűek számára 2008. szeptemberi kezdéssel a következő felsőfokú szakirányú
továbbképzéseket hirdeti meg:

Kicsiny üröm azonban került az örömbe, bár
inkább az azt követő napon, mikor előszede­
gettem a beszerzett híranyagot, prospektuso­
kat. Az ELTE-n vettem magamhoz olyan híres
vállalatok, irodák anyagát, mint az Allen &amp;
Overy, Nagy és Trócsányi, Linklaters, Baker&amp;
McKenzie stb. Kiderült, hogy az ott megjelent
cégek szinte kivétel nélkül gazdasági joggal
foglalkoznak. Többségük társasági, vagy bank­
illetve tőzsdejoggal, tehát olyannal, ami tőlem
a lehető legtávolabb áll. Persze azért elolvas­
tam a rövid leírásokat, hiszen nem árt, ha az
ember képben van. Nagy nehezen átrágtam
magam az angol ismertetőn, és amikor már a
negyedikben is ugyanaz szerepelt, kicsit meg­
döbbentem. A sablon szöveg tehát így hangzik:
ha szereted a csapat-szellemet, a kihívásokat,
csatlakozz hozzánk, ez a világ egyik legsikere­
sebb ügyvédi irodája, és mi nyújtjuk számodra
az ideális környezetet, ahol a leghamarabban
sikeres lehetsz... és ez pepitában vagy húsz­
szor. Arról valahogy egy szót sem írtak, hogy
megbízhatóan képviselik-e az ügyfeleiket,
vagy azok megvannak-e velük elégedve stb. Ez
nem fontos, csak az, hogy sikeresek vagyunk
és te is nagyon gyorsan az lehetsz, persze csak,
ha nem csinálsz lelkiismereti kérdést a kiszám­
lázott összeg nagyságából. Mindezek megma­
gyarázták azt a jogászokkal szemben érzékel­
hető előítéletet, amit már több ismerősömnél is
tapasztaltam, de a miértjét nem értettem.
Rövid olvasgatásom után tehát nehéz szívvel,
de lemondtam a szinte rám tukmált sikerről
és nekiálltam felmosni a lakást.
Horváth Sarolta

• Európa jogi szakjogász (magyar és angol nyelvű)
• Gazdasági büntetőjogi szakjogász
• Ingatlanforgalmi szakjogász
• Kereskedelmi jogi szakjogász
• Környezetvédelmi szakjogász
• Kriminalisztikai szakjogász
• Sportjogi szakjogász
• Szabályozási (kodifikátor) szakjogász
• Társasági szakjogász
• Tőkepiaci és bank szakjogász
• Versenyjogi szakjogász
Nem jogász végzettségűek számára 2008. szeptemberi kezdéssel a következő szakirányú
továbbképzéseket hirdeti meg:

• Jogi szakokleveles gazdasági szakember
• Jogi szakokleveles egészségügyi szakember
• Környezetvédelmi jogi szakirány
• Jogi szakokleveles sportszakember
• Kriminalisztikai szakokleveles rendvédelmi szakember
Jelentkezési határidő: 2008. július 15.
Információ és jelentkezési lap:
Deák Ferenc Továbbképző Intézet,
1088 Budapest, Szentkirályi u. 26-30.
Tel: 4297200/342 vagy 4297224, és 2665286
Interneteim: www.jak.ppke.hu/deak

Ki tud többet az Állásbörzéről?
(Karrier játék nyereményekért)

Hamarosan induló játékunkban az április elején megrendezett állásbörzéről faggatjuk
hallgatóinkat.
Aki helyesen kitölti, majd az Karrier Irodában (I. em. 137 - a TO fölött) leadja az ítélet
lelőhelyeken található kérdőívet, értékes nyereményben részesül.

Sorsolás a Pro Facultate-napon (május 8.)

hetedik oldal

�„Menjetek el innen, menjetek át szembe..’’
Beszámoló az antifasiszta tüntetésen való részvételről
Vállalkozásunk értelme az volt, hogy megkí­
séreljünk nem az otthonmaradással és elbújással viszonyulni egy alapvetően hamis diszkurzív térhez. Mivel humánumunkból kö­
vetkezően egyértelműen ellenezzük a közös­
ség etnikai alapú megosztását, ezért az ún.
„antifasiszta” oldalon foglaltunk helyet.
Amely elnevezésnek történelmi konnotációi
egyébként okkal ellenszenvesek. Élménybe­
számoló április 11-ről, egy antifasiszta dél­
utánról, a Hollán Ernő utcából. A nap sütött,
az időjárás kellemes kora tavaszi, a magyar
társadalom még mindig megosztott. Egy iga­
zán flash flashmob története.
Üzenetünk a következő volt: „Mondj nemet a
kreátorra! Mondj nemet a kreatúrára! A fasiz­
mus nem ad mentséget a pusztító kormányza­
ti politikára. Gyurcsány Ferenc azzal zsarol
támogatást a politikájához, hogy »Aki antifa­
siszta, az vele van. Aki nincs vele, az fasisz­
ta.«” Gyurcsány Ferenc az utcai fasizmusban
megteremtette tehát ideális „ellenfelét”, amel­
lyel megtarthatja támogatójaként azt, akit így
megfélemlített. Hasonlóan, mint Grósz Kár­
oly tette annak idején. Gyurcsány Ferenc ápri­
lis 11-én délután egy lombikban elő szerette
volna állítani azt, ahogyan ő látja a magyar
társadalmat. A progresszív antifasiszta tábor
vezetőjeként - a retrográd kirekesztőkkel
szemben. Mi, antitotalitárius polgárok meg­
mutatjuk (meg akartuk mutatni), hogy ez a ví­
zió hamis. Ez a politika meg akarja osztani az
antitotalitárius tábort gyurcsányhívőkre és
gyurcsányellenesekre, meg akarja osztani a
gyurcsányellenes tábort fasisztákra és antifa­
sisztákra. Miközben a kormány felhatalmazás
nélkül szervezi át a társadalmi alrendszereket
- tagadva az egyenlő emberi méltóság eszmé­
nyét - pénzzel közvetített viszonyokká. Tőke
és fasizmus ismét jegyesek. Ne essünk túszul.
Félelemből ne reméljünk védelmet a kormány­
tól, hiszen az éppen, hogy terroristánk. Utasít­
suk el a fasiszta (1) kormánypolitikát és a fe­
dezésére szolgáló fasizmus (2)-öt is! A magyar
politika alapvető ellentmondása nem a „fasiz­
mushoz” való viszony, amely hatvan éve ki­
múlt, hanem az államszocializmushoz való vi­
szony, amely tizennyolc éve kimúlni képtelen.
A magyar politika alapvető problémája az
államszocialista elitek szerepjátszása az or­
szág maradék értékkészletének kiszolgáltatá­
sában. Illetve ilyet is mondtunk április 11-e dél­
előttjén: „Ma négykor tüntetés a Hollán Ernő
utcában a fasizmus és a fasiszta antifasizmus
ellen. Nem kérünk Dimitrov elvtársból, sem
Grósz Károlyból, de az üres- és bőrfejű ma­
gyar járványból sem. Utasítsuk el a fasizmus
mindkét álorcáját, a hitleri nácizmust és a
pinocheti neoliberalizmust egyaránt. Ne oszt­
hassa meg Gyurcsány Ferenc a kormányelle­
nes koalíciót a fasizmus-antifasizmus tengenyolcadik oldal

lyén. Mondjunk nemet a metanarratívákra!
Kreátor és kreatúra ma négykor találkozik
egymással. Sem az egyikből, sem a másikból
nem kérünk!” Az üzeneteket aznap az iwiw
közösségi portálon többször leadtuk, és az
előbbi üzenetet mintegy negyven szórólap for­
májában tudattuk az emberekkel, az antifa­
siszta megmozdulás helyszínén. A főüzenet
célba-juttatásához egy-két ember által is ké­
nyelmesen kifeszíthető fehér vászonlepedőre
piros színnel vittük föl a fő üzenetet: „Mondj
nemet a kreátorra! Mondj nemet a kreatúrá­
ra!” A szórólapunkból juttatunk a „fideszes
zászlót tartó gyereknek” valamint György Pé­
ter, Sükösd Miklós és Bárdos Deák Ágnes ún.
ismertebb embereknek is. Az alábbiakban a
helyszíni események, és barátaink kommen­
tárjai alapján szeretnénk pár tanulságot meg­
állapítani. Jellegzetes jobboldali komment
volt: „Miért veszitek át az ellenség szóhaszná­
latát, miért kell elismerni, hogy van ilyen,
hogy fasizmus?” Nos, azt gondoljuk, hogy
varrnak Magyarországon, akik a választott po­
litikai identitást bűnös módon összetévesztve a
leszármazás alapján bírt identitással, mások­
kal szemben gyűlöletet éreznek, és ha alkal­
muk van, akkor ki is élik. Számuk, jelentősé­
gük csekély, hatásuk a fentebb részletezett
okok miatt az ország gyarapodásának és a kü­
lönböző gyökérzetű (keresztény vagy zsidó)
középosztály megegyezéses változtatási szán­
dékának kerékkötője. Faut de mieux elfogad­
juk, hogy saját definíciójukkal ellentétben
őket fasisztának hívjuk, hiszen előszeretettel
élnek a harmincas évek szimbólum és fogalom­
készletével. Aki egyébkénti politikai aktivitást
kifejt, azzal is megeshet, hogy a diszkreditálás
szándékával fasisztának bélyegzik. Amennyi­
ben vallja az egyenlő emberi méltóság eszmé­
jét, ő védelemre érdemes. Nem ellenük tüntet­
tünk. Akik ellen tüntettünk, arra a fentebbi ér­
tékrendünkből következően, felelős magyar
polgárként és antropológiai alapvetésünk mián
is jó okunk volt. Jellegzetes reakciók az antifa­
siszta táboron belülről: „Menjetek el innen,
menjetek át szembe, ott a helyetek”. Ezt álta­
lában arra alapították, hogy szórólapunk kéz­
hezvétele után markáns kormánykritikával ta­
lálkoztak. Válaszunkban határozottan érvel­

tünk amellett, hogy itt a helyünk, eszünkben
sincs átmenni, ellenezzük azt a mondanivalót,
amit ott kifejtenek. Nem vagyunk provokáto­
rok. Az antifasiszta tábor megosztása ellen
küzdünk. Továbbá elítéljük azt a politikát, ami
félelmet keltve szerez támogatást. Ezt követte
az a cselekménysor, amikor egy asszony és
vélhetően a férje kicsavarta a kezünkből a
transzparenst és felszólított, hogy menjünk el,
továbbá egy hölgy hisztérikus hangon ismétel­
te el, hogy „ez borzalmas”. Nem tudni, hogy
ránk vagy az ellenoldalra értve e szavakat. Vá­
laszomban véleményünk figyelembevételére
kértem, és javasoltam a szórólap áttanulmá­
nyozását. Ezt elutasította expressis verbis, azt
igényelve, hogy ne mondjam el a véleménye­
met. Ne itt legalábbis. Ezt a kérést méltányol­
tuk, vagy egyszerűen csak konfliktuskerülés­
ből, a tüntetés végéig a transzparenst nem vet­
tük már elő. Ekkor történt, hogy a szórólap
kézhezvétele után egy idős magas úr felém
fordulva annyit mondott, hogy: „Ez így van”
és kiállt a négy-öt idősebb velünk pörölő gyű­
rűjéből. Ezek után összes szórólapunk, fel­
használását követően, két idősebb jogvégzett
úrral beszélgettünk. A kérdések zömmel a
rendszerváltás intézményeinek tekintélycsök­
kent állapotát járták körbe. Továbbá a jogal­
kalmazásban rejlő abúzus lehetőségét vitattuk.
Megosztották kellemes emlékeiket Bihari és
Samu professzorokról. Az egyik úr saját jel­
lemzése szerint csepeli munkásgyerekből lett
jogtanácsos, hét éve munka nélkül él. A meg­
beszélt rizlingkóstolás a közeli kocsmában saj­
nos elmaradt. Az esemény végén, gyér érdek­
lődés mellett, 5-6 percre még kifeszítettük a
transzparenst. Egy idősebb néni közölte: ő
már járt feltartott kézzel, mert zsidó, fontos­
nak tartotta megjegyezni azt is, hogy szinte
csak keresztény barátja van, illetve „az ország
meg fog halni (sic!) reformok nélkül”, és ren­
geteg az írástudatlan és lumpen elem, akiket a
Fidesz mozgósít. Benyomásom szerint (a ke­
vés tiszteletreméltó kivételtől eltekintve) a
megjelentek nem az eredeti agenda miatt men­
tek ki, hanem eleddig kellően nem tisztázott
okokból, vagy rejtett közösségi érzületből fa­
kadóan úgy érezhették, ez mindenképpen
együtt jár a kormány helyeslésével és támoga­
tásával. Üzenetünket ebből a szempontból
alapvetően elutasítás fogadta. Három joghall­
gató társammal dolgoztuk ki és tettük meg ezt
a gesztust. Már másnap beszámoltam jelenlé­
tünkről a hungary.indymedia.org független
(globkrit-balos) hírportálon, ahol szintén tar­
talmi észrevételeket kaptunk, érthetően sok­
kal empatikusabb hangnemben, hiszen egy
kellően árnyalt álláspontot tükrözött a leírva
esetleg emészthető (?) tract. Tessék utána ol­
vasni. Mi már ehhez (is) fáradtak vagyunk.

Vargha Bálint Tamás

�Próbaper május 7-én
Avagy : ha van egy álmunk...
Tavasz van. Szép idő és madárcsiripelés. Ilyen­
kor mindenki hajlamos két centivel a föld fölött
járni, mert az első meleg napsugarak, és az ápri­
lisi szél bizsergető érzése valósággal lendületbe
hoz a Múzeum utcán, s azon kapjuk magunkat,
hogy nemcsak a lábunk száll az álmok szárnyán,
hanem a gondolataink is. De vigyázat! Ezen
óvatlan pillanatokban mindenkit elkaphat egy
alattomos, ragályos kórokozó. A neve: tavaszi ál­
modozás. Szépen, lassan elkezdünk álmodni, s
nem tudni miért, talán a szmogrengeteg közepet­
te bátortalanul felsejlő friss virágillat teszi, de
egyre több dolgot kezdünk megvalósíthatónak
vélni. Persze nem kell világrengető tervekre gon­
dolni, valószínűleg nem egy ilyen tavaszi mene­
telés alkalmával fog megszületni a relativitásel­
mélet cáfolata. Mindenki egész piciben kezdi a
tavaszi álmodozást. A betegség mindenkit elkap­
hat, korra, nemre, végzettségre való tekintet nél­
kül, és nincs rá ellenszer, védekezni nem lehet el­
lene. Egy megoldás marad, ha nem akarunk vég­
leg álmaink áldozatai lenni: fel kell adni a meg­
valósíthatónak vélt terveket. De ha a kór annyi­
ra súlyosnak bizonyul, hogy semmi esetre sem
tudunk öngyógyító módszerekkel kilábalni belő­
le, vegyünk igénybe szakszerű segítséget. Ma­
napság már válogatott szakemberekből összeállí­
tott csapat áll rendelkezésünkre, akik egyetlen

apró csettintésünkre készek megszabadítani
minket minden álmodozás okozta kellemetlen
érzésünktől A kockázatokról és mellékhatások­
ról pedig mindenki megkérdezheti őket csupán
apró ürességérzet a beavatkozás után. Ami iga­
zán vállalható áldozat a mérhetetlen vállalkozás­
kedv, tenni akarás és tettrekészség terheinek oly
felszabadító lerázása ellenében.
De nem szándékom a pánikkeltés. És minden­
ki megnyugtatására: közeljövőben tömeges
megbetegedés nem várható. Az egyetlen ve­
szélyes gócpont, melynek elkerülése erősen
javallott, ha nem akar valaki a lelkes
résztvevőkhöz hasonlóan eme gyógyíthatat­
lan megbetegedés áldozata lenni: kerülje el
2008. május 7-én a Dísztermet a délutáni
órákban, ahol is sor kerül a betegség legválto­
zatosabb felvonultatására egy próbaper kere­
tében. A bíró, ügyész és ügyvéd valamint a ta­
nú, vádlott és sértett is PAZMÁNYOS hallga­
tók közül kerül ki, persze csak egy per erejé­
ig. De vigyázat! Mindegyikük súlyos fokban
fertőzött, május 7-én a Díszterembe menni
csak saját felelősségre ajánlott: az álmodozást
tőlük elkapni nem nehéz. Megvalósítani azon­
ban már lehet, hogy annyi nehézségbe ütkö­
zik majd, mint eme lelkes kis csapatnak.
Ablonczy Zsuzsanna

Felemás érzések
Zappa Café
Cikksorozatunkban a Kar környékén található
vendéglátóhelyeket látogatjuk sorra, és azt sze­
retnénk kideríteni, melyiket is javasolhatjuk
egyértelműen, és melyik az, amit jobb elkerülni.
Módszertanunk: természetesen álcázva közelít­
jük meg a kiszemelt egységet, és kérlelhetetlenül
szigorúak leszünk. Mai áldozatunk a Mikszáth
Kálmán téren található Zappa Café.
A Kar környékén található vendéglátóhelyek kö­
zül az egyik legstabilabb pont - már jó néhány
éve működik, egy stabil törzsközönséget kiala­
kítva. Repertoárjába az ebédidőben beugró, jó­
részt a környékén dolgozók közül verbuválódott
vendégsereg igényeinek való megfelelés éppúgy
beletartozik, mint az esti órákban jól szituált
harmincasok kötetlen találkozóinak lebonyolítá­
sa. Talán épp ezért tűnik úgy, hogy a kevesebb
néha több lenne, minden rétegnek egyszerre
megfelelni nagyon-nagyon nehéz.
Belépve megragad bennünket a hely sajátos
atmoszférája - talán kevesen tudják, de Buda­
pest egyetlen védett modern falfestménye
uralja a látképet. Most, a tavasz érkeztével
nyílik az étterem terasza, igazából ez az pont,
ahol a többi, környéken található helyet egyér­
telműen előzni tudná, hiszen ilyen adottságú
terület, mint a Mikszáth tér, a környező utcák­
ban nem áll rendelkezésre, csak a Baross utca
Kálvin tér felé eső részén (gyk.: a Szabó Ervin
Könyvtárnál); azonban ott jóval nagyobb a
gépjárműforgalom, és az ott található két vál­
lalkozás (Kotyogó és Prága Kávézó) merőben
más profilú. Előzni tudná, amennyiben a te­
raszon leülve nem kellene csaknem negyed
órát várnunk - a bennünket egyébként érdek­

lődve szemlélő - főúr érkezésére (nos, mielőtt
még felmerülne az kérdés, hogy miért nem sé­
táltunk be a pulthoz, leadni a rendelést; több
alkalommal felhívták a figyelmünket arra,
hogy náluk ez nem lehetséges).
A Zappa azon ritka éttermek közé tartozik,
ahol a napi ajánlatban szereplő menü minősé­
ge egyértelműen magasabb, mint az étlapon
szereplő kínálatba tartozó ételek, tehát ezt
egyértelműen ajánlani tudjuk; persze e jelen­
ség okára nem tudtunk rájönni. Az étlap tar­
talma azonban erősen szűkös, és nem látunk
egy koncepciót, ami végigvonulna az étlap té­
telein, elég nehéz (csaknem lehetetlen) egy­
máshoz illő ételsort választani.
Felettébb sajnálatos módon a Zappa a mai ma­
gyar vendéglátás számos gyermekbetegségét
magában hordozza - nem vagyunk, nem lehe­
tünk megelégedve sem a kiszolgálással, sem a
felszolgált ételek minőségével; főleg nem ezen
az árszínvonalon. Ráérős baráti beszélgetés­
hez, kávézáshoz, esti „lazuláshoz” ajánlani
tudjuk, összességében azonban rossz szájízzel
távoztunk. (Értékelés: 2,5/5)
Horváth László „Kicsi”

Az igazság is
eladó?
Valamelyik este lefekvés előtt a tévé távirá­
nyítóját kattintgatva az egyik kereskedelmi
csatorna új showműsorára bukkantam.
Pár percig értetlenkedve néztem a műsort,
majd felvillant bennem a pár hete plakáto­
kon látott kérdés: „Ön mindent elmond a fe­
leségének?” Végigolvastam a képújság is­
mertetőjét, hogy biztosan jól értem-e, amit
látok. Az adás szereplői hazugságvizsgálóval
előzetesen ellenőrzött igaz válaszokat kell,
hogy adjanak életükkel kapcsolatos kelle­
metlen, zavarba ejtő kérdésekre.
Az igazság ára 20 millió forint. Megdöbben­
tem.
Talán az én ingerküszöböm alacsony, talán
konzervatív vagyok, de számomra az igaz­
ság nem mérhető pénzzel. Nincs ára. „Ön­
nek van saját vibrátora? Ön butának tartja a
feleségét?" Ha a versenyző bevallja ország­
világ és a stúdióban ülő szerettei (?) előtt,
hogy homoszexuális, lop, csalja a feleségét,
vagy hogy kitartott férfi, pénzt nyer.
Ma egy olyan világban élünk, ahol minden
eladó. Erkölcs, becsület és az igazság is...
Fájdalmat és elkeseredettséget éreztem.
Az utolsó csepp a pohárban ez a kérdés volt:
„Ön jár templomba?” Itt már felháborod­
tam. Ez tényleg egy „ciki” kérdésnek szá­
mít? Olyan, mintha valaki bevallja, hogy lo­
pott? Miért kellemetlen ma erre a kérdésre
válaszolni? Aki templomba jár, az nem elég
„trendi"? Vagy, mert akkor kiderül, hogy
nem csak önmagában bízik, mint a mai perc­
emberkék? Nietzsche ezt így fogalmazta
meg: a hit a gyengék támasza. Valóban? A
„nézettség növeléséért mindent" mottó je­
gyében az ismert műsorvezetőnő még firtat­
ja a válaszokat, ám van, hogy az „őszintén"
kitárulkozó játékos maga ajánlja fel: „Kifejt­
sem"? Miért csinálják? Pénzért? Hírnévért?
Vagy a megkönynyebbülésért? Nyílván egy
konzervatív, hagyományos értékrendet valló
ember nem lenne elég érdekes a műsor szá­
mára. Olyan kérdések, mint például: „Ön
tisztességre neveli a gyermekeit?" vagy
„Fontos Önnek a hazaszeretet?" nem emel­
nék a nézőszámot, és nem érnek 20 millió fo­
rintot sem. A legkézenfekvőbb így reagálni:
ha nem tetszik, nem értesz vele egyet, ne
nézd. Ez így is van. Nem is nézem többet,
mert az én értékrendemmel ez a műsor nem
fér össze. Azt gondolom azonban, hogy a
probléma gyökere sokkal mélyebben van.
Egy olyan folyamatnak vagyunk a részesei,
amely az emberek igényszintjét, érdeklődési
körét aljasítják le. Más életében vájkálni, ter­
mészetesnek venni a devianciát, a szégyen­
érzet fogalmát eltörölni. De hol a határ?
Meddig lehet ezt még fokozni? Van lejjebb?
Radich Orsolya

kilencedik oldal

�A South Park apológiája
A címből úgy tűnhet, mintha a South Park (a
továbbiakban: SP) c. rajzfilm bármiféle véde­
lemre szorulna. A látszat azonban sztereotip
is, csalóka is: a SP több milliós stabil rajongó­
táborával a háta mögött 1997 óta megállítha­
tatlanul menetel, s a tény, hogy 2007-ben ötödjére jelölték Emmy-díjra (e tekintetben örökké
a The Simpsons sorozat mögött kullog, amely
már 17 éve van a Comedy Central műsorán),
bizonyítja, hogy Kenny szenvedései aligha ér­
nek véget egyhamar: 2008-ban a szerzőpáros
(Trey Parker &amp; Matt Stone) még javában ké­
szíti az epizódokat, megállapodás szerint to­
vábbi 14 részt. A SP legendává lett, sőt, újab­
ban megkapta a - számomra újabban már
giccsszámba menő - „kult” jelzőt is.
De vajh’ mi állhat a külcsín és belbecs szem­
pontjából - látszólag! - egyaránt primitív
rajzfilm sikerének hátterében?
A SP az a rajzfilm, ami már a jó öreg általános
suliban, gimiben is kétfelé választotta az osztá­
lyokat: a (kósza stréber kivételektől eltekintve)
töretlenül lelkes hímneműekre, valamint a ha­
sonlóan egyöntetű elkötelezettséggel fújoló
jánykákra. Persze, ez az odaadás és visszatet­
szés akkor még egyaránt a trágár beszédnek,
miegymásnak szólt, mivel a lázadó kamaszokra
jellemző, hogy mindent szeretnek, amit a szü­
lők nem, és így belekapaszkodtak a durva verbalitás felszínébe. (Hozzátenném, hogy az ere­
deti szövegben alig van káromkodás, nem így a
szókincsünk páratlan gazdagságát kellően kiak­
názó magyar szinkronban)
&lt;■
Az azóta eltelt idő alatt azért a legmegátalkodottabb ellenzők is juthattak valamire. Úgy értem:
a szellemi igényességhez hozzátartozik, hogy
valamiről csak a közelebbi megismerését köve­
tően formáljunk véleményt, és e kb. tíz év talán
elég volt, hogy a kezdetben értelmetlen és szürrealisztikus marhaságok új értelmet nyerjenek
számunkra, s hogy úgy mondjam, ne a trágár­
ság kösse le az ember figyelmét, ha néha megte­
kint egy-egy részt. Horribile dictu, alkalomad­
tán mélyebb értelem is kibontakozhat előttünk!
Kíséreljük meg tehát pár ad hoc szempont alap­
ján árnyalni régi sztereotípiáinkat.
Az alkotók nem hülyék
Még csak nem is iskolázatlanok. Igaz, hogy
kissé „betegek”, ámde jó értelemben véve.
Trey Parker (39) egy kisvárosban, a coloradói
Coniferben nőtt fel, nem messze a ’97-es isko­
lai lövöldözésről elhíresült Columbine-tól. ki­
tüntetett diák volt a felsőiskolában, az egyete­
men japán, film- és komolyzene szakot vég­
zett. Parker és családja szolgál alapul a South
Park-beli Stan Marsh fiktív szereplőnek. Matt
Stone (Több fokozata van filmből és matema­
tikából a Coloradói Egyetemtől. A South
Parkban rá alapul Kyle Broslofski fiktív sze­
replő (akit zsidó származása miatt Eric
Cartman állandóan gúnyol, akit viszont kö­
vérsége miatt gúnyolnak). A ’90-es évek elején
találkoztak egymással, projektjeikben lassan
kiforrta magát az a felállás (a négy, nyolcéves
iskolás fiú), akik később a SP szereplőivé vál­
tak. A végeredmény: egy „suttyó” vidéki kis­
város (South Park) szokatlan mindennapjait
elmesélő, minimális vizuális technikával elké­
szített rajzfilm. A főszereplők osztálytársak,

tizedik oldal

és epizódról-epizódra mindig furcsa kalan­
dokba csöppennek.
Már a kezdetektől fogva megoszlottak a véle­
mények, a kritikusok nem jósoltak nagy jövőt
a sorozatnak, több civil szervezet pedig a be­
tiltását követelte. Voltak, akik azzal támadták
(pl. Peggy Charren, a gyermekek egészséges
televíziózásáért küzdő aktivista), hogy a SP
egyenesen a demokráciát veszélyezteti. De
mégis, miért éppen ez a rajzfilm kavarta fel
ennyire a közvéleményt?
A „szent cél” érdekében...

„Explicit lyrics”- figyelmeztetés, trágárság,
késő esti műsoridő, egyszerű kartonfigurás
kivitelezés: mind-mind az olcsóság látszatát
akarják elhitetni. Van, akivel sikerül, és van,
aki ennél messzebbre lát. A SP egyetlen „bű­
ne”, hogy szókimondó, nincsen benne tabuté­
ma. A sorozat gyerekekről szól, de nem gye­
rekeknek készült (megértéséhez kell egy alap­
műveltség, ami egy hatéves, de még tizenhat
évesnél sem feltétlen adott), más oka van an­
nak, hogy rajzfilmként valósult meg. A készí­
tők rájöttek arra, hogy a rajzfilm megfelelő
forma kicsi, de kemény igazságok kimondásá­
ra: éppen azért hanyagolják a gazdag vizuális
világot, hogy ne a külcsín kapja a fő hang­
súlyt, mint ahogyan a nézők többnyire a szap­
panoperák, valóságshow-k, valóságtorzító
híradók csili-vili és vérprofi világából kiindul­
ván elvárná. Hiába tolták késő estére a SP ve­
títését, még így is szép számmal nézik, és velem együtt - igen jókat derülnek rajta.
Voltaképpen a szólásszabadságért küzdő, gon­
dolkodást, kritikai érzéket fejlesztő társadalom­
szatíráról van szó, aminek mondanivalója meszsze túlmutat az egyszerű képi megjelenítésen.
Szó sincs róla, hogy egy szűk, de így is jelenté­
keny piacot képező deviáns (perverz) réteg igé­
nyeit elégítenék ki a SP szerzői! (Nem úgy, mint
pl. a zenében a Marylin Manson-féle „shockrock”.) Nincs szó mainstream-be simulásról,
konszolidálódásról sem. Ezt bizonyítja, hogy a
SP belháborúktól sem mentes: a készítők fő­
ként a cenzúra miatt néha magával a sugárzóval
(igen, akitől függenek!) is összebalhéznak. Em­
lékszünk a pár éve dán újságokban megjelent
Mohamed-karikatúrák miatt kitört botrányra.
Ezzel kapcsolatos a „Cartoon Wars” c. két ré­
szes epizód, amelyben szintén szerepelt (volna)
Mohamed, csak a Comedy Central kivágta az
ominózus képsort. Erre a „fiúk” őket is kigú­
nyolták: amikor megjelenne a kép, a következő
felirat tűnik fel: a „Comedy Central megtiltot­
ta, hogy Mohamed-kép jelenjen meg a hálóza­
tán”. A rész pár excellence a szólásszabadság
(Ist Amendment) és a félelemkeltés, antidemok­
ratikus szemlélet (strucc-politika) küzdelméről
szól. Ám ez csak apró szeletkéje a munkássá­
guknak: ugyanúgy előveszik a Szcientológia
egyházát és kifigurázzák „a meleg löm Cruiset” (amit a Paramount-nál ki is vágtak), Paris
Hilton-t, Michael Jackson-t, az amerikai elnök­
választást, szupermarketek térhódítását, a
klónozást, az esőerdők kipusztítását, a doppin­
golást, a televíziós nézettségért folytatott har­
cot, az ateizmus és a vallás küzdelmét, a valőságshow-kat, foglalkoznak a dohányzás, a fia­
talkorúak drogfogyasztása, az etióp gyerekek
helyzete, az iraki háború, a könyvolvasás nép-

Eric Cartman, személyesen
szerűsítése, a számítógép- és videojáték-függő­
ség, az örökbefogadás, a testi fogyatékosok tár­
sadalmi helyzete, vagy a karácsony jelentőségé­
nek problémáival, korunk és a fogyasztói társa­
dalmak megannyi rákfenéjével.
Egyébként talán ennek a műsornak nincs is
szüksége a feljavított kivitelezéssel potenciáli­
san szerezhető „gumirajongókra”. Mi több,
éppen a SP egyszerű külsőségei képezik azt
az előretolt védelmi vonalat, amelynek rostá­
ján fennakadnak mindazok, akiknek a soro­
zat egyébként sem való, akik inkább csukott
szemmel járnak. Mindezen kijelentések per­
sze az én véleményemet tükrözik, szubjekti­
vek; ám e szempont jelentéktelenné válik,
amennyiben van legalább egy ember, aki a
SP-t ugyanúgy értelmezi, ahogyan én.
A túlzás metafizikája

Záró kitekintésként - mintegy jelezve, hogy a
SP témája még általánosabb társadalmi érde­
kek húrjait pendíti meg - közelíthetünk a kér­
dés felé az absztrakció egy magasabb fokáról,
amit én egyszerűen „a túlzás metafizikájának”
neveznék. Nem, egyáltalán nem kell óriási dol­
gokra gondolni, csupán arra az egyszerű tör­
vényszerűségre, hogy az emberek (értsük itt a
demokráciákban mérvadó mennyiségi többsé­
get) szükségszerűen visszariadnak mindenfaj­
ta „érthetetlen” és/vagy szókimondóbb meg­
nyilvánulástól. (Mely jelenségről pl. Ady End­
rétől Csurka Istvánig az összes örök vesztes
„vészmadár” sokat tudna mesélni.) Élvonat­
koztatva a SP-tól, vegyük azt egy pillanatra
szemügyre az összes többi „szélsőséges” kifeje­
zési formával egyetemben, amely a nagykö­
zönség értetlenségébe ütközik. Ide sorolódik a
különböző szubkultúrák összessége, deviáns
csoportok, politikai radikálisok, stb. Tévedés,
és én sem állítom, hogy mindahányat el kellene
fogadni, vagy hogy a nyersebb megnyilvánulá­
sok ne szorulnának finomításra, mielőtt azok
mentén valamit érdemben, a társadalom jobbí­
tása érdekében kezdeni lehetséges. Csupán azt
mondom: a felül lévő rétegeknek megértővé
kell válni a túlzások iránt is (ki olvasott már
igazi púnk dalszöveget?), és meglátni azt, hogy
ami számukra a kellemetlenséget, elhatároló­
dást jelenti, az az alulról/szélről jövőnek az
egyedüli kitörési pontot, amit keresetlen eszkö­
zeivel keresni tud. Ha az üzenet (tartalom) és a

�mögötte álló lény végső soron értéket képvisel,
a kifejezés (forma) idővel úgyis vele szelídül
majd, ha teret engednek neki, és nem tartani
kell tőle, hanem a fentiek szerint megértéssel
lenni iránta.
Példának okáért, vegyük észre azt a kalifor­
niai punkbandát (NoFX), amely így énekel:
„Don’t forget the ’-ty’ which follows ’liber’
in the Constitution...” Megnézném, hogy
egy átlagos, VIVA-n főmúsoridőben leadott
sláger mikor hoz fel ilyen „intellektuel” té­

mát, vagy hogy Paris Hilton hazai másolatai
mikor fognak a magyar alkotmányos érté­
kekről énekelni?
Summa summarum, becsüljük meg a SP-ot: a
szerzőpáros enged minket nézőket véleményt
alkotni, nem befolyásolnak, nem állnak egyik
oldalra sem, vagy ha igen, akkor ott valami „ré­
gi dolog” újrafeltalálásáról van szó, úgy mint pl.
a mértékletességéről az „Öngyulladás” c. rész­
ben. (Nézzétek meg, halálos!) Fogadjuk el,
hogy nem véletlenül feszegetik a határokat, bi­

rizgálják a receptorainkat, piszkálódnak olykor
kellemetlenül. Leendő értelmiségiekként tud­
nunk kell disztingválni, és - ha a szükség úgy
hozza - legyenek is fenntartásaink, ámde
ugyanígy az elismerést is meg kell adni. És még
ha akad is a világképünket sértő epizód, hát ez
van, „ez egy ilyen bicikli”, mert - ahogyan
mindennek - a szórakozásnak is ára van.

Tarr Adám
Katt ide: http://sp.hostoffice.hu

Egy elfeledett kisebbség - kurdok Törökországban
A „kurd kérdés” megoldatlanságához a közvé­
lemény érthetetlenséggel, s az ebből fakadó
közönnyel viszonyul. így van ez annak ellené­
re, hogy a probléma megoldása a Közel-Kelet
stabilitásának egyik alapfeltétele. A krízis
megoldásában Törökországnak, mint az Euró­
pai Unió tagjelöltjének, s mint a közel 50 milli­
ós kurd kisebbség 40%-át magába foglaló és el­
nyomó államnak kellene élen járnia. Sajnos
azonban csak kellene...
A törökországi kurdok az atatürki Török Köz­
társaság megalakulásának kezdete óta folyto­
nos üldözésnek voltak és vannak kitéve. Tö­
rökország Európai Uniós csatlakozásának re­
ményével mindez a megváltozás esélyével ke­
csegtetett Változásra azonban semmi jel nem
utal...
Arról a többnemzetiségű Törökországról be­
szélünk, amely legkevesebb 30^10 népcsopor­
tot foglal és olvaszt magába, s amely a nem­
zetállami eufória lázában égve mesterien töröl
el kisebbségi kultúrákat a föld színéről.
Történeti előzmények
A Török Köztársaság megalapításával s annak
megálmodója, Kemál Atatürk színrelépésével
egyidejűleg megkezdődött a kurd népesség sa­
nyargatása is.
A kurdokat Atatürk nevetséges módon hegyi tö­
rököknek nevezte, a kurd nyelv használatát be­
tiltotta, a kurd város és családneveket „törökösítette”, ezáltal a kurdok létét módszeresen ellehe­
tetlenítette. A kurdok ellen irányuló asszimiláció
heves ellenállásába ütközött, melyet a török had­
sereg véresen és kegyetlenül megtorolt.
A kurdok nyelvhasználata
A kurd nyelv használata Törökország meg­
alakulása óta tiltott volt. A nyelvhasználati
tilalom 1983-tól 1991-ig szünetelt, ámde a még
ezután is hatályban maradt terrorelleni tör­
vény 8. paragrafusa akadályozta a kurd
nyelv alkalmazását, mint „az állam egysége
ellen irányuló propaganda”. E törvényt csu­
pán 2003-ban helyezték hatályon kívül. 2002
augusztusától az elméletben, s 2004-től a gya­
korlatban is léteznek kurd nyelvű rádió és te­
levízióadások, amelyeket mind tartalmilag,
mind terjedelmileg szigorú keretek közé szo­
rítottak a média hatóságai. Emellett a ma­
gánszektorban megalakulhatott néhány a
kurd nyelv oktatását magára vállaló intéz­
mény is, „amelyek működése nem veszélyez­
tetheti az egységes és oszthatatlan államterü­
let létét” (idézet a török médiatörvényből).
2003 óta engedélyezték a megszületett gyer­
mekek számára a kurd nevek viselését, azon­
ban a nevek bejegyzésénél nem alkalmazható
a kurd nyelvre jellemző X, Q, és W betű.

Korlátozás alá esik a kurd népdalok hallgatá­
sa, valamint azok nyilvános előadása is.
A gyakorlatban azonban még ezen megszorí­
tott kisebbségi jogcsökevények sem érvénye­
sülnek. Előfordult olyan eset, hogy egy né­
metországi kurd nemzetiségű fiatal csupán
azért nem léphetett be az ország területére,
mert vezetéknevében a Kurdisztán szó szere­
pelt. Az önkény gyakorlata az egyesületi jog­
ban is érvényesül. A Kürd-Der civil egyesület
például annak köszönhette végérvényes betil­
tását, hogy kurd nyelvoktató tanfolyamokat
szervezett, valamint egy kurd nyelvű televízió
csatornát üzemeltetett Törökországban.
Kurdok részvétele a politikában
A legnagyobb kurd támogatásnak örvendő
párt a Dehap, valamint a betiltott, különböző
áramlatokkal rendelkező PKK.
A Dehap (Demokratikus Néppárt) a Hep
(Munkáspárt), a Dep (Demokrata Párt) és a
Hadep (Szociáldemokrata Párt) utódpártjaként
tekinthető, minekutána az elődpártokat a ter­
rorizmus és a szeparatizmus koholt vádjával
egymás után betiltották, s tagjaikat folyamato­
san és módszeresen zaklatták a hatóságok.
A Dehap jelenleg a kurd kérdés egyfajta új
megoldását képviseli, elsőként vázolt fel egy,
a szeparatizmust mellőző, Törökország hatá­
rain belül megvalósítandó tervet. 1994-ben
csupán ez a párt volt képes átlépni a 10%ban
meghatározott bejutási küszöböt. E párt kép­
viselője volt az a Leyla Zana, akit azért ítél­
tek 15 év börtönre, mert a Nagy Török Nem­
zetgyűlésben mind török, mind kurd nyelven
felhívta a figyelmet a két nép barátságának
fontosságára...
A PKK (Kurdisztáni Munkáspárt) illegálisan
került megalapításra 1978-ban és 1984-ben
kezdte meg fegyveres harcát Dél-Törökország területén. A három nagy fegyverszünet
éveiben (1993, 1995, 1998), mikor tárgyaláso­
kat kezdeményeztek a török féllel, az állam
nem volt hajlandó semmiféle engedményre,

Elnöküket, Abdullah Ocalant 1999-ben egy
minden jogiságot nélkülöző eljárás során sze­
paratizmus vádjával az állambiztonsági bíró­
ság halálra ítélte, az ítéletet azonban utóbb
életfogytiglani börtönre változtatták.
A PKK által folytatott harc eleddig több mint
40.000 áldozatot eredményezett, nagyobb ré­
szük sajnos kurd nemzetiségű.
A PKK napjainkig egy önálló Kurdisztán
megteremtését tűzte zászlajára, míg a pártból
kivált utódszervezetek, a KKK (Kommunista
Kurdok Szövetsége), valamint a Kongra-Gel
(Kurdisztáni Népkongresszus) a kurdkérdést
Törökországon belül egyfajta területi autonó­
miában gondolkodva szándékoznak megolda­
ni, mindezidáig sikertelenül.
Megoldások a kurd kérdésre
A kurd kisebbség helyzetének megoldása, mint
az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik alap­
kritériuma Törökországot is engedmények meg­
tételére kényszeríti. Ennek alapja az emberi jo­
gok feltétel nélküli betartása, valamint egy mű­
ködőképes jogállam megteremtése. E két mo­
mentum a demokrácia létének alapja.
A kurdok számára biztosítani kell az alap és a
szabadságjogaik gyakorlati érvényesülését.
Emberjogi szervezetek azonban mind a mai
napig aggasztó jelentéseket adnak, különösen
a kurdok által lakott területeket bejárva. Tö­
rökországnak fel kell végre számolnia a nem­
zetállami illúzióit, s számolnia kell soknemze­
tiségű lakosságának voltával.
A kurdok egyszersmind egy etnikai kisebbség,
s a lakosság egy része. Ezt Törökországnak el
kell ismernie, s az alapvető alkotmányjogi sza­
bályokat ehhez igazodva meg kell alkotnia. El
kell végre szakadniuk azon kitételüktől, me­
lyet még az 1923-as Lausanne-i Szerződésben
rögzítettek, hogy ugyanis csupán a nem
müzlim vallású kisebbségeket ismerik el való­
di kisebbségnek, kizárva ezzel a müzlim kur­
dokat a kisebbségi státuszból.
Elengedhetetlenné válik tehát az ország fejlő­
dése szempontjából egy radikális demilitarizáció, egy államigazgatási decentralizáció, vala­
mint magasabb szintű demokratizálódás.
A történelmi és földrajzi tényezőket figyelem­
be véve az általam legelfogadhatóbb megoldás
egy olyan regionális autonómia, vagy egy szö­
vetségi állam létrehozása lenne, mely együtt
járna a kurdok törvényhozásban való megjele­
nésével, és egy saját kisebbségi önkormányza­
ti rendszer kialakításával.
Törökországnak véget kell vetnie az évtizedek
óta tartó kurdüldözésnek, s biztosítani kell a
kurdok szabad és békés joggyakorlását. S Eu­
rópa is felébredhetne már...
Nagy Viktor

tizenegyedik oldal

�Van barátod?
Továbbgondolt házi feladat
Az esetlen időbeosztásom úgy hozta, hogy
majdnem egyedül ültem be megnézni ezt a fil­
met. Aztán úgy esett, hogy mégis akadt egy
kísérőm, akivel megvettük a jegyet, és jót ne­
vettünk mikor a filmcímet kérdésnek értő
pénztáros srác félreértvén szándékainkat,
minket a kapcsolatépítés eme fura módját vá­
lasztó egyetemistáknak nézett. De aggodalom­
ra semmi ok. Végül mindenki megértett min­
dent, és mi megkaptuk jegyünket. Ám matiné
lévén, nem készültek a tavaszi napsütés - még
véletlenül sem az egyetemi előadás!! - elől mo­
ziba menekülők áradatára, a büfé nem üze­
melt. így hát felkerekedtünk, s vettünk egy
kis ellátmányt filmélményünkhöz a közeli kis­
boltban. Kényelmesen visszasétáltunk, és már
kezdődött is az előadás. Ám előtte egy barát­
ságos női hang diszkréten figyelmeztet: „Kér­
jük telefonjaikat a film zavartalan élvezete ér­
dekében szíveskedjenek kikapcsolni. Köszön­
jük!’ S valóban, mindenki el is némít, csak épp
az én telefonom szólalt meg (utólag is elnézés
mindenkitől aki, esetleg e sorok olvasása so­
rán épp a mozi-élményét elrontóra ismerne
rá). De nem is szaporítom tovább a szót! A vil­
lanyok már leoltva. Kezdődjék hát a Van bará­
tod c. film!
François (Dániel Auteuil) műkincskereskedő.
E, mint megszállott műkincskereskedőéknél
általában lenni szokott, hősünk is elég szépen
bele van szerelmesedve a régi tárgyakba. Sze­
relmének kiteljesülésére a film első tíz percé­
ben rögtön sor is kerül szemünk láttára, mikor
is élete értelmét borsosán áron felül megszer­
zi egy aukción. Csakhogy a történet, ugye
egyik „láv-sztoriban” sem ilyen egyszerű, új­
donsült párunknak is át kell verekednie magát
az irodalomórai fogalmazásokból ismert tár­
gyalás vagy, ha úgy tetszik, bonyodalom ré­
szen. Nos, jelen esetben a gonosz negatív sze­
replő François munkatársa, aki fondorlatos
módon igyekszik elválasztani a férfit „Tőle”.
Nem átall olyan fogadásba hajszolni Francoist, melynek tétje a váza lényének tulajdoni

helyzete. S a feladat: hősünk tíz napon belül
találjon olyan embert (???!), akit a barátjának,
mi több: a legjobb barátjának nevez. „Hah, mi
sem egyszerűbb ennél” - gondolja François, s
nézi telített naptárját. Minden este vacsora,
egyik befolyásos ember adja a kilincset a má­
siknak galériájában. Nemhiába, hisz így van
ez, ha valaki fontos ember. Nos, most már
csak az a kérdés: ki is legyen, kit ezek közül a
legjobbnak nevez? Ki az, ki ismeri minden ba­
ját? S ki az, kinek ő ismeri minden gondolatát?
Ki az, ki, ha siker éri irigység nélkül együtt
örül vele? Ki az, akit felhívhat hajnali három­
kor? Mi sem egyszerűbb, de a lista mégis csak
apad, az idő fogy, és még mindig nincs meg
„az az egy”. Párizs útjait rója egy mindent tu­
dó, szerény taxissal (Dany Boon) kutatva kol­
légák és volt osztálytársak után, akikről szép
sorjában kiderül, hogy nem ők azok. François
mégsem adja fel. Mindennap beül a taxishoz,
és keresi őt, aki majd elhozza neki a várva várt
győzelmet, s a váza nyújtotta boldogságot.
Nem lehet azonban a nap 24 órájában legjobb
barát után kajtatni, hősünk megpihen hát egy
focimeccsen taxisával, és mivel az emberek
megéheznek a nagy energiákat felemésztő ke­
resgélésben, ennie is kell, taxisa elhívja hát
szüleihez vacsorára. De íme a jó ötlet! Miért is
ne játszhatná el a taxis, hogy ő a legjobb ba­
rát? És már meg is nyerte a fogadást! Csak
épp egy stílusos bevonulás kell melybe már
„Őt” (értsd: a vázát) is bele lehet vonni. S a ta­
xis szívünket melengetőén lelkes: megy, ahova
Francois mondja, hogy menjen, s megteszi,
amit Francois kér. Csak épp a felismerése nem
melengeti szívünket. És hopp, el is érkeztünk
a tetőponthoz, melynek szereplői: François, a
taxis és a váza (a fogalmazást író egyszeri kis
gimnazista valószínűleg nem érzi ennyire egy­
szerű hoppnak utolsó vércseppjeinek kiizzadását valami végső lényeges gondolat papírra ve­
tése céljából...).
A film alapötlete az a fogalmazás, amin, tet-

szik vagy nem, mindenkinek túl kell esnie va­
lahol úgy áltsuli 5-6. osztálya magasságában. A
címe: „A barátom és én”. Patrice Leconte rendező-forgatókönyvíró valószínűleg csillagos
ötöst kapott erre a beadványára. Mindeneset­
re, ha bármi haló vány köze is volt a házi fel­
adat ezen mozgóképes megoldásához, én biz­
tos azt adtam volna. Egyszerű film, egyszerű
mondanivalóval és nyilvánvaló csalódással
azok számára, akik minden következő jelenet
előtt azon szurkolnak, hogy: „Na, mikor jön
már a szerelmi szál?” Nekik, sovány vigasz­
ként csak ennyit mondhatok: néha bizony nem
csak az oldalbordát kell becsalogatni a moziba,
hogy ott képekben szembesítsük érzelmi hen­
dikepjeivel, úgy okoskodván, hogy hátha eb­
ből majd tanul. Bizony esetenként nem árt ön­
vizsgálatot is tartani, ezen film által például
arról, hogy hány ember akad, akivel hajnali
háromkor különösebb, válogatott, becézőnek
egyáltalán nem nevezhető szavak kísérete nél­
kül elbeszélgethetünk? Vagy már csak egy vá­
za és esetleg egy munkavacsora maradt a no­
teszunkban is „barát” címszó alatt...?
S hogy szól a kisiskolás utolsó bekezdése, ahol
egy végső mély lélegzetvétellel nekifut a meg­
oldásnak? Nos, a film végeztével a mozi teljes
közönsége összenézett, mint amikor az ember
az élet egyszerű igazságaira döbben rá az élet
nemkevésbé egyszerű dolgaiból, és jót nevetve
kisétált a moziból. Majd az egyik jobbra vette
útját, a másik pedig balra.
Ablonczy Zsuzsanna

Közlemény

Tánciskola a Pázmányon

Kedves Olvasóink!

Nemrég olyan dolog történt kedvenc Karunkon, ami bizony igencsak ritkaságszámba megy... Je­
lentkezett a HÖK-nél Csergő Laci, hogy szívesen tartana egy társastánc-tanfolyamot, amennyi­
ben ezt a hallgatók igényelnék. Nos, március végén realizálódott ez a kezdeményezés: klasszikus
társastáncokat tanulhatunk csütörtök esténként 6 és 8 óra között, remek hangulatban, egy igen
lelkes csapat tagjaiként, egy héttel később pedig a tanári gárda két fősre bővült: Laci mellé
Hárnási Kinga csatlakozott, hogy a hölgyek lépéseinek elsajátításához segítséget nyújtson.
A kurzus anyaga meglehetősen széles: van itt a keringő tői kezdve, egészen a rock &amp; roll-ig
minden, amire csak a résztvevők vágynak, sőt, Laci ígérete szerint akár még az ír tánc alapja­
it is elsajátíthatjuk, ha a tervezett programba belefér.
Örömteli, hogy a táncolni vágyók száma hétről-hétre egyre inkább növekszik, már az első al­
kalommal kinőttük az eredeti helyszínként felmerült Tanári Klubot, és minden héten új arco­
kat láthatunk az óra megkezdésére várakozók között.
Ne feledjétek: Csütörtökön 18:00,1. Előadó. Gyertek Ti is táncolni!
Horváth László „Kicsi”

Tájékoztatunk minden érintettet, hogy „A
Hallgatói Fórumról” c. cikkünk (Id. idei első
szám), folytatásának elmaradása nem a szer­
kesztőség restségének tudható be, hanem
azon illetékes egyetemi fórum hallgatására
vezetendő vissza, amely részére a kari HŐK
a hallgatói észrevételeket továbbította. En­
nek következtében - miután ez idei utolsó
számunk - a Hallgatói Fórum panaszaival
kapcsolatos fejleményekről legközelebb az
ősszel lesz lehetőségünk tudósítani.
tizenkettedik oldal

�Gulácsy Lajos álomvilága
„Az elveszett Éden, mely fájva fájón
Bennünk zokog, ujjong, ragyog, remeg?
(Juhász Gyula)
Március közepétől július 20-ig tekinthetjük
meg Gulácsy Lajos A varázsló kertje címet vi­
selő gyűjteményes kiállítását az Andrássy úti
KOGART Házban. A mintegy kétszáz fest­
ményt és grafikát felvonultató tárlat méltó
módon mutatja be a művész életpályáját. Érde­
kes, hogy a Kieselbach Galéria és Aukciósház
közvélemény-kutatása szerint Gulácsy életmű­
ve az öt legfontosabb magyar képzőművészeti
életmű egyike, de ennek ellenére alkotásaiból
utoljára 1966-ban rendeztek retrospektív kiál­
lítást. A KOGART Ház tehát eleget téve az
érdeklődők igényeinek, számos magán- és köz­
gyűjteményből állította össze ezt a kiállítást.
Gulácsy már 17 éves korában a nyilvánosság elé
lépett festményeivel. A budapesti Mintarajziskola növendéke volt, de egy év után professzorai el­
tanácsolták a művész-pályáról A lényegében au­
todidakta művész korai képein megjelenik a preraffaeliták és a szimbolikus szecesszió hatása, de
valójában művei nem sorolhatók egyik irányzat­
hoz sem. Rómában, Firenzében, majd Párizsban
járt tanulmányúton, és az itáliai táj erős hatással
volt művészetére is. Az olasz városok középkori,
reneszánsz hangulata rabul ejtette, képein az Itá­
lia édeni tája jelenik meg, rokokó hangulatú zsánerjelenetek, történelmi és irodalmi alakok tűn­
nek fel a képeken. A magasba nyúló fák érdekes
kontrasztot alkotnak az alul sétáló alakokkal, me­
lyek hol egyedül, hol párban, egymást átkarolva,
némán suhannak el A kiállítóterembe érve egy­
ből megragadja a látogatót ez a különös képi vi­
lág, a sok sötétzöld, vörös és bíbor tónusú képek
azt sejtetik, mintha most érkeztünk volna meg
egy csendes, békés lápvidékhez, és észre sem
veszzük, de a szemünk csak gördül-gurul egyik
festményről a másikra. Hömpölygünk a képek­
kel, ezzel a lágy, légies világgal.
Az első világháború híre Velencében érte az ér­
zékeny művészt. E hír hallatára idegrendszere
összeroppant, és ettől kezdve rövid megszakí­
tásokkal idegszanatóriumok, elmegyógyinté­

zetek lakója volt. Az orvosok systémás
katatóniát és schizofréniát állapítottak meg.
De hogy igazán megértsük elmebaja okát, el
kell rugaszkodnunk az orvosi műszavaktól, és
figyelmünket arra a korra, arra a társadalmi
közegre kell összpontosítanunk, amelyben
Gulácsy élt. Esetében ugyanis -mint sok más
művésznél- nem az elmebaj a lényegi elem, ha­
nem valami egészen más. A múlt században
relatíve sok volt azoknak az alkotóknak a szá­
ma, akik megőrültek. Ok voltak azok, akik
nem voltak képesek elviselni azt, hogy végig
kell nézniük a világ pusztulás felé vezető útját,
és ez ellen nem tehetnek semmit. Ok azok,
akik nem voltak hajlandóak közönyösséggel,
cinizmussal tekinteni az emberiség jövőjére,
akik intenzíven élték meg az átalakuló világot
és ennek átformálódó értékrendjét. Más művé­
szeket elkerülte az elmezavar, de ennek nem a
művészi nagyságuk volt az oka, inkább óva­
tosságuk, önmaguk féltése. Ok nem merültek
le a mélybe, de nem is tudtak ormán felhozni
igazgyöngyöt. Gulácsy menekülni akart ebből
az átalakuló világból, álomvilágot alkotott ma­
gának, melyet Na’Conxypannak nevezett el.
Padova, Brescia, Nervi és Genova - a tanul­
mányutak régi helyszíneire emlékeztetnek
ezek az ősi, idilli, tiszta békés tájak, jelenetek.
Na’Conxypan egy külön világ, külön lakosok­
kal, külön nyelvvel (amelynek szótárát a mű­
vész meg is alkotta). A szürrealizmus és az
expresszionizmus hatása érződik ezeken a mű­
veken, de az irányzatok jellemző jegyeit egyé­
ni módon használja fel képi világának kialakí­
tásához. Ez az egyéni, különleges látásmód
okozza azt, hogy alkotásai után oly nagy az
érdeklődés napjainkban is. Mert mindenki sze­
retne egy kis időt, apró helyet, amikor és ahol
elbújhatna a világ elől, vagy inkább a világot
zárhatná ki a saját világából. Gulácsy festmé­
nyein áttörnek ezek az érzések; szenvedélyes
szerelmespárjai, lidérc módjára bolyongó alak­
jai, sötét hosszú fái mind-mind egy letűnt vi­
lágra figyelmeztetnek, mely talán már sohase
tér vissza. A képek hangulatot adnak, csende­
sen, szelíden a néző mellé sompolyognak,

megérintik a vállát, és álomvilágba csalogat­
ják. Színükkel, illatukkal elkábítják a látoga­
tót, gomolygó füst képében körülölelik őt.
Gulácsy hitt abban, hogy a jelenkort meg lehet
változtatni. Igazságkereső énjének megnyilvá­
nulását életrajzírója jegyezte fel: a festő egy
napon kijelentette, hogy „Most minden más­
képpen lesz”. Ugyanakkor pedig hangsúlyoz­
ta: „Tessék ezt komolyan venni”.
„Gulácsy igazi tragédiája, amely elől a téboly
lárvája mögé menekült: egy tiszta művész egy
tisztára művészietlen korba született bele és
megpróbálta azt a maga számára elviselhetővé
tenni, sőt a maga képére és hasonlatosságára
szépíteni. Túlságosan gyönge és gyöngéd volt
ehhez, és túlságosan erőszakos és kíméletlen a
kor, hogy ez sikerülhessen. így menekült las­
san, de biztosan egy másik dimenzióba innen,
a halál életéből az élet halálába: az őrületbe.
De mint Oféliáé, az ő tébolya is szép volt. Da­
lolva merült el az örvénybe és virágokat hin­
tett a habok közé’’ (Juhász Gyula).
Aradszki Dea

Haditudósítás a Nemzetközi Igazgatási Szakról
Sziasztok jogászok!
Nyilvánvalóan hallottatok arról, hogy 2006-ban egy új szak indult egyetemünkön, a Nemzetközi Igazgatási alapszak, melynek feladata a szakleírás
szerint: „olyan nemzetközi igazgatásszervezők képzése, akik alkalmasak a közigazgatási szervezetrendszerben, továbbá a nemzetközi nagyvállalat­
okon belüli nemzetközi vonatkozású döntések előkészítésére és végrehajtására, a közigazgatási szervek és az önkormányzatok nemzetközi kapcsola­
tainak szervezésére, európai uniós szervezetekben történő ügyintézésre közigazgatásban igazgatási, szervezési feladatok ellátására, hatósági eljárások
lefolytatására, középvezetői feladatok elvégzésére, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő
folytatásához!’ A szakleírás találó, ám szeretném megjegyezni, hogy még odébb vagyunk a fent említett készségek és a tudásanyag elsajátításától,
annak ellenére, hogy immáron második éve koptatjuk az egyetem padjait. Ez természetesnek mondható, hiszen egy új képzés elindításakor min­
dig felmerülnek problémák. A jogász szak már hosszú-hosszú évek óta működik az egyetemen, tehát már több „nemzedék” került ki a nagybetűs
Életbe, akiknek pályája, illetve az életben való boldogulása pontosan követhető. A tanrend ennek megfelelően alakult, alkalmazkodott az új elvá­
rásokhoz, egyes tanegységeket kivettek, míg másokat hozzáadtak a képzés törzsanyagához. A mi esetünkben azonban nincs ilyen, a tananyag kis­
sé még kiforratlan, mi diákok pedig azt se tudjuk, hogy hogyan fogjunk hozzá.
Ráadásul a képzési forma is kissé „idegen”. Azelőtt nappali tagozaton tanultam, s most levelező tagozaton kezdtem el tanulmányaimat (a nappa­
li tagozat csak idén indul). Fura volt, hogy csak szombaton vannak órák, meg az, hogy a diáktársaim közül sokan idősebbek nálam, hogy hétköz­
nap dolgozni kell menni, és még sorolhatnám... Az egyetemi előadások azonban kiválóak. Nehéz megmondani, hogy kinek az előadása a legjobb,
de általánosságban elmondható, hogy minden tanár törekedett arra, hogy előadásaik érdekesek legyenek.
A vizsgán alapvetően jóindulatúak a vizsgáztatók, a bukások javarészt a tanulás hiányának köszönhetőek. Persze a mi vizsgáink messze nem olyan
nehézségűek, mint a jogászoké. A csapatunkról elmondható, hogy a lehető legváltozatosabb társaság, amit életemben láttam.
Csepregi Horváth Bálint

tizenharmadik oldal

�Albertina
Ha már nagyon elegem van a hétköznapi robotolásból, valahova el kell mennem.
Gondolom, ezzel mindenki hasonlóképpen van... így egyik szombaton Bécsbe
utaztam, többek között azért, hogy megtekinthessem az Albertinál, a világ egyik
legjelentősebb múzeumát, ami az elmúlt néhány hónapban a Monet-tól Picassóig cí­
mű kiállításnak adott otthont. Jó pár termen keresztül barangoltam, s szebbnél
szebb képeket csodálhattam meg, ezek közül emelnék ki néhány festményt, mutat­
nám be alkotójukat. De nem szabad megfeledkeznünk a képek gyűjtőjéről, a
Batliner családról sem.

A jogász végzettségű Herbert Batliner kora if­
júsága óta rajong a képekért. De vajon mi mo­
tiválta, hogy ennyi festményt felvásároljon?
Mikor ezt a kérdést feltették neki, azt vála­
szolta, hogy valami érdemlegeset szeretne hát­
rahagyni maga után. Jelenleg több mint 500
darabból álló gyűjteményét bocsátotta az
Albertina Múzeum rendelkezésére. Egy felté­
tele volt: ha valamelyik képre szüksége lenne,
azt bármikor visszakaphassa. A képtár cseré­
be gondozza és őrzi az értékesnél értékesebb
alkotásokat.
Néhány szóban a „kollégáról”: 1928-ban Liech­
tensteinben született és nevelkedett. A pénz­
ügyek igazgatásához való tehetségét édesapjá­
tól örökölte, aki 40 évig a hercegség tanácsosa­
ként az állami bank igazgatója volt. Batliner
berni, innsbrucki és lyoni jogi és gazdasági ta­
nulmányai - majd bírói tevékenységének évei
- után 1955-ben Vaduzban alapított ügyvédi
irodát, amely hamarosan világszerte ismert
vagyonkezelő ügynökséggé fejlődött. Liech­
tenstein jogi adottságait kihasználva az iroda
neves ügyfeleket segített az adóelkerülés tör­
vényes lehetőségéhez, s Batliner ennek jegyé­
ben „feltalálta” a családi alapítvány intézmé­
nyét. Az előírást teljesíteni tudó - másfél mil­
lió eurós minimális vagyonnal rendelkező ügyfelei között Gianni Agnelli, a Fiat vezére
éppúgy ott van, amint a rumgyáros Bacardi,
és a sor hosszan folytatható lenne világszerte
ismert milliárdosokkal.
A képzőművészet iránti rajongás mellett ma­
radt ideje és lehetősége más tevékenységre is:
az ő nevéhez fűződik a sixtusi kápolna új or­
gonájának 2002-es megépítése, emellett alelnöke a nemzetközi Salzburg társaságnak, el­
nöke az Albertinál támogató alapítványnak.
A házaspárt a gazdag gyűjtemény szinte vala­
mennyi darabjához személyes emlék fűzi. A
bécsi megnyitón Rita Batliner megindultan
válaszolt a kérdésre, miszerint nehéz volt-e
megválni ezektől a festményektől: nagyon is,
olyan üres lett minden nélkülük! Azt a Mirót
például születésnapjára kapta, a négy gyer­
mek mindegyikének születését „megünnepel­
ték” egy képpel, akadt elég alkalom családi
megemlékezésekre. A Batliner-házban az öröm
forrása mindig valamilyen festmény, képző­
művészeti remekmű.
A gyűjtés irányát meghatározta az Ernest
Beyelerhez, a híres bázeli galeristához fűződő
barátsága: ötven évvel ezelőtt az ő hatására tá­
madt fel érdeklődése a francia impresszioniz­
mus és posztimpresszionizmus iránt, s valószí­
nűleg tőle ered a tudatosság is.
Batliner és neje, amikor csak módjuk volt rá,
vásároltak Picassót. Ma negyven van a birto­
kukban. Ugyanígy ismerkedtek az orosz
tizennegyedik oldal

*

avantgárd művészettel: az 1905-35 közötti al­
kotások, Chagall, Malevics szintén fontos sze­
repet játszottak. A fő gondolat az volt, hogy a
gyűjtemény együtt maradjon. Ezért vitték ala­
pítványba, amely a házaspár halála után is
fennmarad.
A klasszikus modern gyűjtemény otthona
most már Bécs. Az Albertina szabadon válo­
gathat belőlük kiállításaira. Rita és Herbert
Batliner pedig már elkezdte a kortárs képek
gyűjtését: végtére is üresek a falak, nem ma­
radhatnak úgy.
A következőkben öt képet emelnék ki: nyilván
a kiállítás címadóit, Monet Vízililiomok-ját,
Picassótól a Meztelen nőt madárral és furulyá­
zó férfival című festményét, illetve Chagalltól
a Papírsárkányt, Degas-tól a Két táncosnőt és
Nolde-tól Az erdő-t.
Előrebocsátanám, hogy én is pusztán benyo­
másokat, benyomásaimat szeretném megosz­
tani Veletek. Ne várjatok semmilyen átfogó
ismertetést... Arra a könyvnyi terjedelem is
sok esetben kevésnek bizonyul... Egyedül
Emil Nolde-ről szólnék picit többet. Hogy mi­
ért? Mert az ő neve kevésbé ismert, s mert en­
nek ellenére csodálatos képek alkotója.
Monet vízililiomjait nézve szinte odaképzeli
magát az ember a tópartra. Csodálatos, ahogy a
színekkel játszik. Azt mondják, hogy az elmosódottság - tényleg, mintha egy nedves üvegabla­
kon keresztül szemlélnénk a tájat - a szürke há­
lyogának köszönhető... Ki tudja? Mindeneset­
re Michael F Marmor, az amerikai Stanford
Egyetem szemészprofesszora számítógépes szi­
mulációval rekonstruálta, mit láthattak a művé­
szek. S kutatásai szerint Monet és a szintén ha­
sonló cipőben járó Degas festményeinek homá­
lyossága szemproblémájukból adódott. Picasso
e képe a bukolikus énekeket, a pásztorköltésze­
tet idézi. Egy teltebb, nőideál, mellette egy véz­
na, furulyázó férfi. Chagall papírsárkánya csak
a háttérből sejlik. A rá jellemző mese-, fantázia­
világot ábrázolja. Bizonyára ismeritek a Hege­
dűs a háztetőn című „népies műeposzt”. Nos,
ez a kép is azt a zsidó világot idézi.
Degas balerinái. Nos, ehhez szinte nem is fűz­
nék kommentárt. Táncosnők, állandó és örök
téma. Hasonló témájú műveinek száma szinte
megszámlálhatatlan. Mégis, mindegyik könynyed, légies balerina lenyűgöző.
Emil Nolde német festő. Aki jártas Németor­
szágban, annak lehet, hogy fel is tűnik, hogy
jé, mintha látott volna egy ilyen elnevezésű
helységet a térképen... S igen! Jó a sejtés. Ez
csak egy felvett név, szülőfaluja után. O az
északi expresszionizmus legjelentősebb képvi­
selője. Művészetének középpontjában a táj áll.
Az általam kiválasztott kép is ezen alkotások
közé sorolható.

A természet közelében nőtt fel, s az ott látha­
tó formák elevenednek meg, fantomokká, dé­
monokká változnak képzeletében. Eszköz­
használatát tekintve eléggé bátor volt. Hagy­
ta, hogy ösztönei irányítsák, bátran kipróbált
mindent. Nem félt ecset helyett kartont, szi­
vacsot vagy az ujjait használni. Színválasztá­
saira is a vakmerőség volt jellemző. Néhány
hónapra még a Die Brücke-hez is csatlakozott.
Másik oldala a vallásos témájú festészet. Itt is
háttérbe szorította a külső valóság ábrázolá­
sát. Bibliai történéseket elevenített meg.
Remélem, kedvet csináltam Nektek, hogy a
vizsgaidőszak fáradalmait egy képtárban he­
verjétek ki. Van belőlük itthon is elég.
Mikola Orsolya

Gyógyszerjog
Április 8-án és 9-én „Europäisches
Zullasungssystem für Humanarzneimittel”
címmel tartott előadást egyetemünkön né­
met nyelven Katarzyna MiaskowskaDaszkiewicz, a Johannes Paulus II
Katholische Universität in Lublin tanára.
A résztvevők megismerhették az emberi
gyógyszerek piacra kerülésének szakasza­
it, célját, felhasználási területeket, ennek
akadályait, a gyógyszer kétféle fogalmát,
a szükséges engedélyeket és az egységes
szabályozás hiányának problémáit. Ennek
megoldására mondta ki az Európai Parla­
ment és Tanács 2001-ben egy egységes, az
emberi gyógyszerekről szóló Közösségi
Kódex elkészítésének szükségességét,
amit minden tagállamnak le kell fordítani.
7 jogi iránymutatást fogalmaztak meg,
amelyek közül a legfontosabb a belső pia­
con történő forgalomba hozatal szabályo­
zása.
Vendégtanárunk részletesen beszélt a home­
opátiás és növényi gyógyszerekről, a gyer­
mekgyógyszerekre vonatkozó speciális sza­
bályozásról és a határtermékekről, mint pél­
dául a kozmetikumok és különféle élelmisze­
rek. Bemutatta a gyógyszerelőállítás fizikai,
kémiai, biológiai és állatkísérleti szakaszait,
és végül beszámolt az embereken való tesz­
telések 4 fázisáról.
Hallhattunk az „orphan drugs”-ról, vagyis a
különleges és ritka betegségek kezelésére
használható gyógyszerekről is.

�Magyarország irányába gyorsul az R.E.M.
CD kritika: R.E.M- Accelerate
Az utóbbi időben elvesztem a gondolataim között
A visszhangok is csak konganak a fejemben
Tegnap át is vehettem a túlkomplikálásért járó fődíjat
Hisz össze-vissza beszélek dolgokról melyekben én
sem hiszek.

Higgyél hát Te, és bennem, és semmi másban!
Szoríts sarokba: tegyél valakivé!
Mondd meg végre, üres ember lettem hát?
Ez a tükörből visszanéző üres ember, én vagyok?

(R.E.M - Hollow Mán)

A jegyzeteim között keresgélek, füzetpapírok,
nyomtatott szövegek szálldogálnak a levegő­
ben. Egyszer csak a kezembe akad egy lap,
rajta az aláhúzott mondattal: „Nyisd ki, tartsd
fenn, és őrizd meg a kommunikációnak azo­
kat a csatornáit, amelyeken keresztül az em­
berek tudatják egymással, hogy mit érzékel­
nek, éreznek és kívánnak”. Annak idején ez a
Fuller-mondat nyílván a vizsgára való készülés
hevessége okán lett olyan erős ceruzavonalak­
kal aláhúzva, hogy próbára tette a papír vas­
tagságát. A könyv e részén már nem található­
ak kósza rajzok; nyílván már kezdtem belátni
a vizsgáig rendelkezésre álló idő szűkösségét.
Most viszont megérintett, azon az egyszerű
„egyetemista lány éldegéli az életét 2008 máju­
sában” szinten. Ez az egész: annyira egyszerű,
és annyira igaz. Bármire levetíthető. Végül is,
mit ér egy tanár minden bölcsessége, ha ezt
nem tudja átadni hallgatóinak egy számukra
érthető, érdekes módon? Mit ér a fiú vágyako­
zó pillantása, ha nem néz elégszer a lány felé,
hogy tekintetük találkozhasson? És végül: mit
ér az az együttes, aki nem figyel rajongó tábo­
rának ösztönzésére vagy kritikájára, mikor új
albumot készít? Mert bizony a klasszikus „Ze­
ne nélkül mit érek én..?” nagyon könnyen
megfordítható ebbe az irányba is. Nos, az
utóbb említett kommunikációs kapcsolatnak
sikerességére példa az R.E.M legújabb CD-je,
az „Accelerate”.

28 év és 17 album. Ennyi áll a csapat mögött.
Ez pedig esélyt ad magas és mély pontokra is
egyaránt. Pályájuk ívét elnézve, az nagyjából
olyan esetlegesnek tűnik mint a névválasztás:
állítólag a szótár felcsapásánál pont a „Rapid
Eye Movement” szóra esett a szemük. Egé­
szen 1994-ig tehát töretlenül haladtak a csúcs
felé. Aztán történt valami. Hogy az énekes,
Michael Stipe-ot kedvetlenítették-e el a HÍV
betegségéről szóló, mint utóbb kiderült: hamis
pletykák, vagy a dobos, Bili Berry agyvérzése
volt-e az ok: nem világos. Mindenesetre a kö­
vetkező három CD nagy bukás volt, kevés slá­
gerrel. A rajongók értetlenül álltak a kicsit
uncsi, melankolikus számok előtt, és kezdték
kihúzogatni a csapat nevét az „ezt még le kell
töltenem” listájukról. Ezután nem lett volna
meglepő, ha végleg eltűnnek a süllyesztőben;
azonban megint: érthetetlen okokból erőre
kaptak. A 2004-es Around the Sun, bár kevés
dübörgős rock slágert tartogatott, de legalább
teli volt dallamos számokkal. A rajongók hálát
adhattak Bushnak, hogy Stipe-ot megihlette: a
CD teli volt anti-elnök fröcsögéssel: végre
megint volt valami, ami erős érzelmeket, igazi
zenét csalt elő a csapatból. Mégis: ez még min­
dig nem volt elég: a rajongók a „Monster” c.
1994-es album energiáját és a ’92-es
„Automatic fór the People” líráját sírták viszsza. No, és itt jön be az a hatalmas robbanás,
amit csak egy közönségére figyelő együttes
tud kicsiholni magából, ennyi év után is: meg­
született az Accelerate!
Itt végre minden van, ami kell. Az összes szám
egyszerre dallamos, energikus, rockos és sors­
nak hála: nem depi! Kell ennél több? Hát per­
sze: a turné, ahol meg mutathatják: ez élőben is
mind ilyen jól hangzik. Erre, pedig a négy évvel
ezelőtti tapasztalat a garancia. Akkor, amint
megláttam a vékony, kopasz és erősen ráncos
pasast, ahogy egy maszkszerű, festett kék csík­
kal a szeme körül a mikrofonért nyúl, hirtelen
elbizonytalanodtam, hogy jó döntés volt-e 15

évesen levenni apám polcáról az A fór the P
CD-t. Azonban mikor még másfél óra múlva is
szívet, lelket beleadva bulizott az együttes, ez a
kétség elszállt. Nem csak az előadás energiája
volt lenyűgöző, hanem Stipe viszonya a közön­
séghez. Mindig rendkívül szimpatikus, ha egy
előadó, a dalok között beszél a nézőtéren csápolókhoz, elmeséli, hogy azok miről szólnak, és fő­
leg ha a fellépést megelőzően rászánt 5 percet,
hogy megtanuljon egy-két szót a rajongók nyel­
véből, hogy aztán azzal köszönthesse őket. Rá­
adásul egy-egy szám között világosan olvasható­
an kivetítették a dalok szövegét, hogy az is
együtt énekelhessen, és megérthesse őket, aki
még nem hallgatta elégszer az albumot ahhoz,
hogy kívülről fújja. Ez a hozzáállás pedig, ak­
kor, és minden bizonnyal idén, augusztus 16-án,
a Szigeten is meg fogja hálálni magát. A közön­
ség 28 év után is szívesen és szakadatlan lelke­
sedéssel tombol a koncerten, és hallgatja végte­
len lejátszás funkción azokat a számokat ame­
lyeket az ő elvárásait figyelembe véve, miatta,
neki is érte írtak. Most tehát, ezekben a szép,
meleg hónapokban talán ideje lenne több szin­
ten is példát venni erről a lenyűgöző kapcsolat­
ról. Akkor végre az oktató tudománya beszivá­
roghatna a padban ülők fejébe, a fiú szemében
tükröződhetne a lány hasonló vágyakkal teli pil­
lantása, és minden csápoló közönség ott érezhetné önmagában kedvenc együttesének lüktetését.
Barát Zsófia

Egyetemi Életbe Vetített Sorsok
Tudósítás a Vetítőről
- Ez most komoly? Igen, kérünk...
Nagy,mosoly ül ki a pár arcára, ahogy átveszik a mozizás élvezetének fokozását hivatott cseme­
gét. Ok sem az ingyen pattogatott kukorica miatt jöttek. Ebben a pillanatban kialszik a lámpa,
és elindul a film. Kezdetét vette egy újabb „Vetítő - Pázmány Filmklub”.
Ezek a szerdai mozi estek szépen illeszkednek az egyetemen folyó kulturális programok sorába,
és öröm látni, hogy egyre több ember kíváncsi a program szervezője, Ablonczy Zsuzsanna által,
az alkalmakra gondosan kiválogatott filmekre. Túl az első évfordulóján, ez a program megőriz­
te azt a célját, hogy mindig különböző, de egyaránt izgalmas témákat vegyen célpontba. Voltak
itt már hóvihar és fókák ellen küzdő pingvinek, „fapuma” helyett más névre hallgató büfé körül
lebzselő szeretnivaló antihősök, legutóbb pedig 12 esküdtszéki vitát folytató dühös ember. Azon
túl, hogy mindig jó elnyújtózni az óriásvászon előtt, belefelejtkezni egy másik sors örömeibe, ne­
hézségeibe, a filmek izgalmas kérdéseket is felvetnek. Ha már egyetemista ugyanis az ember,
meg szokott lenni az a rossz szokása, hogy szeret gondolkodni egy adott témán (tisztelet a ki­
vételnek). Ezt a vágyat pedig sok pláza-moziban eltöltött alkalom kissé kielégületlenül hagyhat­
ja (és akkor még a jegy árába bele sem mentünk; amikor egyes filmek után az az érzése támad­
hat a nézőnek, hogy ennek az élménynek kompenzálása képen talán inkább ő érdemelne meg já­
radékot). Arról pedig, hogy a felmerült kérdések se maradjanak megválaszolatlanul, a meghívott
vendégek gondoskodnak. Itt volt például Réz András, filmkritikus és Badó Attila a Szegedi Tu­
dományegyetem rektor-helyettese. Senki ne gondolja, hogy amit előadnak, amolyan kioktatós beszédek leimének. Egy bizonyos „Sanyi”-t meg­
személyesítő színész például a „mennyire volt könnyű azonosulni a szerepével” c. kérdésre kellett, hogy válaszoljon, ami meglepő eredménnyel
szolgált (kiderült, hogy a karaktert a színész egy csak általa ismert személyről mintázta). A beszélgetést végül bor mellett folytatott beszélgetés
zárja, ilyenkor a meghívottakkal, egymással (világ csodája) még közvetlenebbül lehet eszmét cserélni. A haza vezető úton pedig lehet azon mor­
fondírozni, hogy milyen kérdést lett volna érdemes még megkérdezni, föl kellett-e volna csippenteni azt a pár papírzacskó alján maradt félig-kipattogott szemet, de legfőképpen: milyen film ad okot majd magára a morfondírozásra legközelebb!
Barát Zsófia

tizenötödik oldal

�Az egyházi oktatásról

Pro Facultate-nap

Hazánkban az oktató-nevelői szektor jelenti állam és egyház kapcsolatrend­
szerének legkényesebb pontját. A rendszerváltás után az úgynevezett vatiká­
ni megállapodás, illetve a mindenki számára szabaddá váló verseny lehetővé
tette az egyházi iskolák elterjedését és megerősödését az ország minden tá­
ján. Az egyház nem sokkal azelőtt még teljességgel elképzelhetetlennek tűnő
mértékben kapott (vissza) épületeket és lehetőségeket. Mindezek mellett a 20.
század egyik legismertebb személyisége, II. János Pál pápa is több magyaror­
szági katolikus oktatási intézménynek biztosított különleges legitimációt. Pél­
dául a pannonhalmi bencés gimnáziumban tett látogatásával (1996), valamint
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szentszéki alapításúvá tételével (Kato­
likus Nevelés Kongregációja, 1999. március 25.).
A sokak által túlzottnak tartott előjogok és az állami támogatás azonban
szokás szerint irigységet szült, és többek között a média fáradhatatlan
munkájának köszönhetően ma már az emberek többsége változásokért ki­
ált. A megváltozott körülmények miatt valóban érdemes lehet az 1990-es
években megkötött szerződések oktatási tevékenységről és intézmények­
ről szóló részeinek felülvizsgálata. Kétségtelen viszont, hogy a normatí­
vákért, és az egyre kevesebb gyermekért folyó élesedő verseny futásnak
köszönhetően a rendszer önmagától ki fogja vetni a bele nem illő közok­
tatási intézményeket (is). És ebből a szempontból nem fog számítani, ha
egy-egy iskola esetleg előnyből indul. Azt sem lehet persze egyértelműen
kijelenteni, hogy egy állami vagy alapítványi fenntartású iskola rosszabb
helyzetben lenne, mint az egyháziak. Az ideális természetesen az lenne,
ha a minőségi oktatást és nevelést folytató intézményeken kívül más nem
maradhatna meg, ellenben azokat a lehető legmagasabb színvonalra fej­
lesztenék. Sajnos ezt nem könnyű - mondhatni: lehetetlen - megvalósíta­
ni, főleg hazánkban. Az emberek hajlamosak arra, hogy ha valami jól mű­
ködik, abból minél nagyobb hasznot akarjanak húzni maguk számára,
amíg még lehet. Általában ugyanis nem a távlatokban gondolkodni tudás
jellemzi korunk profitorientált vezetőit. Amíg még a katolikus gimnáziu­
mok, főiskolák és egyetemek is presztízskérdést csinálnak abból, hogy
egymást megelőzve szerezzék meg a tanulókat, vagyis a pénzt, addig ne
várjuk, hogy jobb legyen a helyzet. El kellene például gondolkodni azon,
hogy hány egyházi fenntartású felsőoktatási intézményre is van szükség,
illetve, hogy nem inkább az egységben van-e tényleg az erő.
Az egyházi iskolák létének szükségességével viszont nem lehet és nem is
érdemes vitatkozni. Ahogyan általában senki nem is teszi. Ezek az isko­
lák ugyanis olyan űrt töltenek be a társadalomban, amire az államnak nin­
csen sem kapacitása, sem pedig illetékessége. Ez mindenekelőtt az erkölcs
területe. A helyesen működő katolikus iskolákban olyan értékrendhez és
világnézethez lehet hozzájutni, ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz,
hogy mindent és mindenkit a valódi értékén tudjunk kezelni. Éppen ezért
még a nem vallásos emberek is gyakran azt gondolják, hogy a katolikus
iskola olyan, mint valami mosógép: csak bedobom a gyereket, aztán né­
hány év múlva kijön tisztán, mindegy, hogy milyen nevelést kapott előt­
te. Énnek is köszönhetően jutottunk el az egyházi iskolák napjainkban ta­
pasztalható felhígulásáig. Természetesen ezeket az alapvető értékeket
máshonnan is meg lehet szerezni, csak sokkal kisebb rá az esély. Egy ál­
lami iskola soha nem adhat valóban követhető értékrendet, hiszen nem
fogja tudni úgy megalapozni, hogy azt mindenki fenntartások nélkül el­
fogadja. Szem előtt kell tartani tehát azt is, hogy a vallásos eszmeiség és
értékrend nem lehet kizárólag a vallásos emberek kiváltsága, akkor
ugyanis alapvető küldetése ellen lenne az egyház.
Teleki Levente

2008. május 8. (csütörtök)

ír jó eg\ miért lógatod az orrod?
CW MÉM MC&amp;vfá-TAV. WM'W
JOGBÓL 7 DE hiszed az ÉLŐFORM

2008. május 8-án újra Pro Facultate-nap lesz Karunkon. Hagyomá­
nyainkhoz híven idén is kiosztjuk a Pro Facultate-díjat, melyet hall­
gatóink, oktatóink és valamennyi alkalmazott szavazatai alapján a
Karon oktató tanáraink kaphatnak meg, azok, akik a legtöbbet tet­
tek a Kar építéséért, fejlődéséért. A Kar valamennyi hallgatója, ok­
tatója, alkalmazottja szavazhatott arra az oktatóra, aki szerinte a
legérdemesebb a hivatalos, a Kari Tanács által jóváhagyott kitünte­
tésre. A díjat egy személynek csak egy ízben lehet odaítélni.
Az eddigi díjazottak:
Dr. Zlinszky János (2003), Dr. Bánrévy Gábor (2004), Dr. Kilényi
Géza (2004), Dr. Pálinkás György (2004), Dr. Péteri Zoltán (2004),
Dr. Békés Imre (2005), Dr. Gáspárdy László (2005), Dr. Horváth
Attila (2005), Dr. Lábady Tamás (2006), Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm (2006), Dr. Tóth Mihály (2006), Dr. Schanda Balázs (2007)
Idén először azonban a „Hallgatókért”-díj is odaítélésre kerül a Ka­
ron dolgozó legnagyszerűbb tanszéki adminisztrátornak, az ő sze­
mélyéről szintén a hallgatóink szavazatai döntenek. Újdonság még
a szintén első ízben kiosztandó „Hallgatói Mozgalomért”-díj, amely
az egyetemisták önszerveződéséért, a hallgatói közéletért legtöbbet
tett hallgatók nyerhetnek el.
A nap a már hagyományosnak nevezhető keretek között zajlik: dél­
től a II. János Pál pápa teremben szentmisével indul, majd a díjáta­
dók következnek; ezt követően egy „próbatárgyalás” kerül megren­
dezésre. Délután fél háromtól az udvaron - mint az szokásos - ta­
nárainkkal, tutorainkkal közösen bográcsozunk, kora estétől pedig
koncerteken (Retro School Bánd, Monsoon Robbie Williams
Tribute Bánd) szórakozhat a nagyérdemű közönség. A délután fo­
lyamán borkóstolással, grillezett ételekkel és sok-sok szeretettel vá­
runk mindenkit!

A részletes program:
12:00 Szentmise a II. János Pál pápa teremben (Díszterem)
13:00 Pro Facultate-díj, Hallgatói Mozgalomért-díj, Hallgatókért-díj
átadása
13:45 Per játszókor előadása
14:30 Programok az udvaron:
- bográcsozás oktatókkal, grillezés, borkóstoló
14:30 Párhuzamosan az 1. gyakorlóban:
- Egyetemi lelkészség előadása, karrier tanácsadás
15:30 Koncertek, előadások:
Hét Csapás néptáncegyüttes előadása, utána közös néptánc,
Monsoon (Robbie Williams tribute bánd), Retro School Bánd
22:00 kapuzárás

�</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="64">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="4999">
                  <text>2008</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <itemType itemTypeId="1">
      <name>Text</name>
      <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="1">
          <name>Text</name>
          <description>Any textual data included in the document</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="5045">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </itemType>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5024">
                <text>Ítélet</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5025">
                <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5026">
                <text>XI. évfolyam 3. szám 2008. május 5.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="53">
            <name>Abstract</name>
            <description>A summary of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5027">
                <text>Tartalom&#13;
A Shoa többé... (Soha többé...)&#13;
Barátságos mérkőzések kezdete&#13;
Könnyű a bírónak...&#13;
Varga Csaba - ex tunc és pro futuro&#13;
A kritikus tömeg&#13;
Széllel szemben...&#13;
Telefonbeszélgetés&#13;
A Deák Ferenc Továbbképző Intézetről&#13;
Karrierexpo 2008&#13;
A legeslegjobb világ&#13;
Állásbörze&#13;
„Menjetek el innen, menjetek át szembe..’’&#13;
Próbaper május 7-én&#13;
Felemás érzések&#13;
Az igazság is eladó&#13;
A South Park apológiája&#13;
Egy elfeledett kisebbség - kurdok Törökországban&#13;
Van barátod?&#13;
Tánciskola a Pázmányon&#13;
Gulácsy Lajos álomvilága&#13;
Haditudósítás a Nemzetközi Igazgatási Szakról&#13;
Albertina&#13;
Gyógyszerjog&#13;
CD kritika: R.E.M. Accelerate&#13;
Egyetemi Életbe Vetített Sorsok&#13;
Az egyházi oktatás&#13;
A Pro Facultate-díj átadása</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="49">
            <name>Subject</name>
            <description>The topic of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5028">
                <text>Tartalom&#13;
A Shoa többé... (Soha többé...)&#13;
Barátságos mérkőzések kezdete&#13;
Könnyű a bírónak...&#13;
Varga Csaba - ex tunc és pro futuro&#13;
A kritikus tömeg&#13;
Széllel szemben...&#13;
Telefonbeszélgetés&#13;
A Deák Ferenc Továbbképző Intézetről&#13;
Karrierexpo 2008&#13;
A legeslegjobb világ&#13;
Állásbörze&#13;
„Menjetek el innen, menjetek át szembe..’’&#13;
Próbaper május 7-én&#13;
Felemás érzések&#13;
Az igazság is eladó&#13;
A South Park apológiája&#13;
Egy elfeledett kisebbség - kurdok Törökországban&#13;
Van barátod?&#13;
Tánciskola a Pázmányon&#13;
Gulácsy Lajos álomvilága&#13;
Haditudósítás a Nemzetközi Igazgatási Szakról&#13;
Albertina&#13;
Gyógyszerjog&#13;
CD kritika: R.E.M. Accelerate&#13;
Egyetemi Életbe Vetített Sorsok&#13;
Az egyházi oktatás&#13;
A Pro Facultate-díj átadása</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5029">
                <text>Schanda Balázs dékán&#13;
A szerkesztőbizottság tagjai:&#13;
Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Horváth László, Horvátth Sarolta, Koltay András (felelős szerkesztő), Kun Gellért, Magyar Attila, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Radich Orsolya, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Tarr Adám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Zágon Orsolya, Ziegler László&#13;
Szerkesztőség: PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba&#13;
E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu&#13;
Honlap: www.itelet.jak.ppke.hu&#13;
Nyomdai kivitelezés:&#13;
Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="37">
            <name>Contributor</name>
            <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5030">
                <text>Schanda Balázs, Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Horváth László, Horvátth Sarolta, Koltay András, Kun Gellért, Magyar Attila, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Radich Orsolya, Szendrődi Szabolcs, Takács Gergely, Tarr Adám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Zágon Orsolya, Ziegler László</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5031">
                <text>2008. május 5.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="56">
            <name>Date Created</name>
            <description>Date of creation of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5032">
                <text>2008.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5033">
                <text>papír (sz + ff)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5034">
                <text>A4 (210x297) ; (1965kb+6086kb)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5035">
                <text>folyóirat</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5036">
                <text>PPKE_itelet_XI_3_20080505</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="46">
            <name>Relation</name>
            <description>A related resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5037">
                <text>T00086</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="81">
            <name>Spatial Coverage</name>
            <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5038">
                <text>Magyarország ; Budapest</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="78">
            <name>Extent</name>
            <description>The size or duration of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5039">
                <text>16 pp.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5040">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5041">
                <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5042">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5043">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5044">
                <text>PPKE_itelet_XI_3_20080505</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
    <tagContainer>
      <tag tagId="295">
        <name>Ablonczy Zsuzsanna</name>
      </tag>
      <tag tagId="358">
        <name>Aradszki Dea</name>
      </tag>
      <tag tagId="359">
        <name>Barát Zsófia</name>
      </tag>
      <tag tagId="360">
        <name>Bartolák Csaba</name>
      </tag>
      <tag tagId="374">
        <name>Borbás Dorottya</name>
      </tag>
      <tag tagId="375">
        <name>Horváth László</name>
      </tag>
      <tag tagId="378">
        <name>Horvátth Sarolta</name>
      </tag>
      <tag tagId="191">
        <name>Koltay András</name>
      </tag>
      <tag tagId="363">
        <name>Kun Gellért</name>
      </tag>
      <tag tagId="364">
        <name>Magyar Attila</name>
      </tag>
      <tag tagId="365">
        <name>Mihalics Vivien</name>
      </tag>
      <tag tagId="366">
        <name>Mikola Orsolya</name>
      </tag>
      <tag tagId="367">
        <name>Radich Orsolya</name>
      </tag>
      <tag tagId="44">
        <name>Schanda Balázs</name>
      </tag>
      <tag tagId="297">
        <name>Szendródi Szabolcs</name>
      </tag>
      <tag tagId="370">
        <name>Takács Gergely</name>
      </tag>
      <tag tagId="371">
        <name>Tarr Ádám</name>
      </tag>
      <tag tagId="372">
        <name>Techet Péter</name>
      </tag>
      <tag tagId="289">
        <name>Teleki László</name>
      </tag>
      <tag tagId="290">
        <name>Teleki Levente</name>
      </tag>
      <tag tagId="377">
        <name>Zágon Orsolya</name>
      </tag>
      <tag tagId="373">
        <name>Ziegler László</name>
      </tag>
    </tagContainer>
  </item>
  <item itemId="287" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="560">
        <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/ecdfb014f1315341fb130bfb71d9822d.jpg</src>
        <authentication>589e824351de6a082c96354748f776fa</authentication>
      </file>
      <file fileId="561">
        <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/20f9b581dcf787836897e1e9e058b025.pdf</src>
        <authentication>a95c8319068534f95939bb4358dfd957</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="5000">
                    <text>JZ 2.OO 20407
A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja

A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA

NYOLC ÉVTIZED SZOLGÁLAT
Zlinszby János, alapító dékán jubileuma
II. JÁNOS PÁL PÁPA
negyedik köztársaság
HAJÓKIRÁNDULÁS
XI. évfolyam, 2* szám

FELEZŐPARTY
HEGYI ÁRPÁD JUTOCSA
PÁZMÁNY SZALON

e-mail: itelet@jak.ppke.hu
honlap: wmw. itelet.jak.ppke. hu

2008. április 7.

�„Addig volt az Istennek áldása rajtunk,

Ledőlt a határ!

addig volt országunk,
míg az mi hitünk virágjában volt”

(Pázmány Péter)
IMPRESSZUM

Felelős kiadó:
Schanda Balázs dékán
A szerkesztőbizottság tagjai:
Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba,
Borbás Dorottya, Horváth László, Horvátth Sarolta,
Koltay András (felelős szerkesztő), Kun Gellért, Magyar Attila,
Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Radich Orsolya,
Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Tarr Ádám,
Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente,
Zágon Orsolya, Ziegler László
Szerkesztőség:
PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba
E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu

Honlap: www.itelet.jak.ppke.hu
Nyomdai kivitelezés:
Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13.
TARTALO M

Ledőlt a határ!
Ad perpetuam memóriám
Utcai békeharc
Nyolc évtized szolgálat
A katolikus egyetem nem adottság, hanem feladat
Felezőparty
Ismeretlen tettes
Hajókirándulás március 15-én
Nevet kaptak a gyakorlótermek
A Pázmány Szalonról, Horváth Attilával
Emo után Tecktonik
Mentsük meg a Földet?
A követendő példa
Ügyvédi történetek (2. rész)
Eső után
Juno
Prah, Jugóból
Reneszánsz év, Mediciek... Magnifico!
A Mélyföld fenegyereke
Jog és dráma
A közelmúlt híres perei...
Haverok, buli... és a másnap reggel
Közlöny Centrum
Urbi et Orbi - XVI. Benedek pápa húsvéti gondolatai

2
3
3
4
5
6
6
6

7
8
9
9
10
10
11
12
12
13
13
14
14
15
15
16

Toborzás!
Az ítélet szerkesztőbizottsága szeretettel várja minden olyan
hallgató jelentkezését, aki szívesen részt venne az újság
munkájában. Jelentkezni lehet e-mailben vagy személyesen a
szerkesztőség bármely tagjánál.

Látogassatok el az ítélet honlapjára!
www.itelet.jak.ppke.hu
A honlapon megtalálhatóak a nyomtatott
változatban nem szereplő írások éppúgy,
mint a lap korábbi számainak archívuma.
második oldal

A közvélemény különösebb felzúdulás nélkül lépett túl egy decem­
berben bekövetkezett, túlzás nélkül történelmi eseményen.
Az európai egységesülési folyamat újabb állomásaként Magyaror­
szág belépett a schengeni övezetbe, az EU-n belül számunkra is le­
omlottak a határok.
Az esemény történelmi, mégis gyorsan napirendre tértünk fölötte.
Igaz, az ember nem feltétlenül érzi az események súlyát, éppen ak­
kor, amikor azok megtörténnek. Mégis, milliónyian várták, vártuk
ezt az eseményt. Aki emlékszik rá, milyen volt a szlovák-magyar
határon megalázó vizsgálati eljárások közben várni a kegyes bebocsáttatást Felvidékre, vagy aki érezte saját alsóbbrendűségét, ami­
kor a dölyfös osztrák határőrök vallatták úticélja felől, az tudja, mi­
ről beszélek. Akinek szedték már ízekre az autóját - kibontva a kár­
pitot is, eldugott szamizdat-irodalom után kutatva - a román-ma­
gyar határon, miközben azon izgult, hátha a gyerekülés alját nem
nézik meg, és így a Nyugaton kiadott Sütő András-kötetek eljuthat­
nak a szerzőjükhöz Marosvásár helyre, az tudja, mit fog jelenteni
néhány év múlva Románia belépése a schengeni övezetbe.
Lehet finomabban fogalmazni, de nem érdemes: 2007. december 21-én
a határokkal együtt egy kicsit ledőlt a trianoni béke is. Nem kellenek
a hangzatos szavak, mert az eséllyel élni kell, és csak idővel dől el, ju­
tunk-e előrébb a lehetőség által. Nem kell „nemzeti újraegyesítés”-ről
beszélni, hanem tenni kell érte. Racionális okokból is - a piac is jobban
működik, ha nagyobb, az érdekérvényesítés is hatékonyabb, ha többen
akarják - de legalább annyira a lelkünk megmentése miatt is.
Mert nekünk, kis népnek csak a nemzeti keretek képesek valamiféle
önálló arculatot adni. Az önálló arculat pedig nem azért kell, hogy le­
gyen, hanem azért, mert érték. Értékes, mert egyedi. Mert nem csu­
pán minden egyén megismételhetetlen csoda (cinikusan inkább: a cso­
da lehetősége), hanem minden közösség is az. Nekünk igenis kincset
rejt Ady minden verssora, Rippl-Rónai minden ecsetvonása, Bartók
minden leírt hangjegye. Aki nem így gondolja, még nem válik rossz,
amorális emberré, csak éppen veszít, sokat veszít - neki lesz rosszabb.
Aki állt már a Hargita tetején, Márai Kassájának főterén, Munkács vá­
rának romjain, Nándorfehérvárnál, ahol összefolyik a Duna a Szává­
val, az tudja, miről beszélek. Aki még nem, sürgősen induljon útnak.
Sokan nem reméltük még akár évekkel ezelőtt sem, hogy egyszer le­
hetségessé válik mindenféle papír és engedély nélkül átsétálni Felvi­
dékre, ha az embernek úgy tartja kedve. Mások egy percig sem szűn­
tek meg hinni abban, hogy jövendő életünket alapvetően megkönnyí­
tő - ténylegesen és szimbólum-erejénél fogva is -, kiemelkedő jelentő­
ségű lépéshez valaha is eljuthatunk. És íme, most megtörtént. 2007.
december 22-én gyalogszerrel, papírok nélkül - ösztönszerűen ma­
gammal akartam vinni ugyan őket, de aztán idejében észbe kaptam sétáltam át az Esztergomot és Párkányt összekötő hídon, a süvöltő té­
li szélviharban, másodmagammal. A túloldalon beültünk a Sissyhez
címzett presszóba, és a kötelező becherovka és Arany Fácán kortyolgatása közben - elvégre ünnepelni jöttünk - szemmel tartottam a szlo­
vák rendőrök utánunk betérő garmadáját. Furcsa látvány, még min­
dig, még sokáig rossz érzéseket kelt majd az emberben. De ez ma már
mindegy. A határ ledőlt. Újra egymáséi lehetünk, itt és ott. A lehető­
ség adott. A többi rajtunk múlik.
Koltay András

�Ad perpetuam memóriám
Április révén érdemes megemlékezni egy
szomorú évfordulóról. Napra pontosan
hatvan évvel Apor Vilmos püspök mártír­
halála után, 2005. április 2-án hunyt el Ka­
rol Wojtyla, vagy ahogyan a legtöbben is­
merték: II. János Pál pápa (1920-2005). En­
nek már három éve, neve azonban egyálta­
lán nem vált az emberi feledés áldozatává.

II. János Pál pápa az egész 20. század
egyik legjelentősebb személyisége volt. A
harmadik évezred hajnalán elhunyt egy­
házfő minden ember számára szerethető
vezető volt. Igyekezett mindenkihez kö­
zel lenni, utazásai során öt kontinens több
mint száz országában tett látogatást. Ka­
rizmatikus megjelenésével és beszédeivel
a legszélesebb tömegekre hatott. Soha
nem politikai, hanem lelkipásztori céllal
utazott. Ennek ellenére mégis jó politikus
volt. Magyarországra például mindössze
két évvel a köztársaság kikiáltása után ér­
kezett először. A kommunizmus kelet-eu­
rópai összeomlásában szerzett érdemei el­
évülhetetlenek.
Szociális érzékenysége különösen erős
volt; erről tanúskodik a szociális témá­
ban kiadott megnyilatkozásainak nagy
száma. A Laborem exercens (1981), a
Sollicitudo rei socialis (1987) vagy a
Centesimus annus (1991) kezdetű enciklikái egytől egyig az egész emberiséget
foglalkoztató kérdésekre kerestek és ad­
tak megszívlelendő feleletet. Aktualitá­
sukat pedig mind a mai napig meg tud­
ták őrizni. Beszédet mondott többek kö­

zött az ENSZ-ben, az UNESCO-ban, il­
letve az Egyházak Ökumenikus Világta­
nácsánál is. Ez utóbbi azért is fontos,
mert beiktatása után egyik legfontosabb
feladatának az egység megteremtését
tartotta. Ebben szintén komoly eredmé­
nyeket ért el. Találkozott és együtt
imádkozott protestáns egyházak vezető­
ivel. A canterbury érsekkel többször ta­
lálkozott. Történelmi lépéseket tett a ka­
tolikusok és a zsidóság megbékélése felé:
1986-ban a pápák közül elsőként elláto­
gatott a római zsinagógába, a Vatikán­
ban fogadta a jeruzsálemi főrabbit, és
2000-ben a Siratófalnál bocsánatot kért
a keresztények által a zsidók ellen elkö­
vetett bűnökért.

Történelmi szempontból is rendkívüli je­
lentőségű volt Mihail Gorbacsovval való
1989-es találkozása: elérte, hogy a szovjet
állam újra elismerje az ukrán egyházat és
a Szovjetunió diplomáciai kapcsolatot is
létesített a Vatikánnal.
A katolikusok számára különösen nagy
fontosságú volt, hogy 1983. január 25-én
kihirdette a II. Vatikáni Zsinat egyház­
szemléletén alapuló új Egyházi Törvény­
könyvet (Codex Juris Canonici), amely az­
óta is hatályban van. Az ő nevéhez fűző­
dik a Katolikus Egyház Katekizmusa is,
amely az Egyház tanítását foglalja öszsze.
Ennek összeállítása az azóta XVI. Bene­
dek néven a pápai trónra lépett Joseph
Ratzinger vezetésével történt. Ezen kívül
is több nagy horderejű reformot hajtott
végre a földi egyház működésének meg­
könnyítése érdekében.
Végezetül néhány tény a halhatatlan egy­
házfő pápaságáról. II. János Pál volt a
harmadik leghosszabb ideig hivatalban lé­
vő pápa Szent Péter és IX. Pius után. Két
alkalommal kíséreltek meg ellene me­
rényletet. 1338 embert avatott boldoggá
és 482-t szentté.
Mindent összevetve megállapítható, hogy
tevékenysége és személye nélkül az egyház
befolyása közel sem lenne akkora a világ­
ban, mint amekkora napjainkban. Az egy­
ház megbecsülésének és hatalmának újkori
alapjait ő rakta le. Bátran mondhatjuk,
hogy neve fennmarad az örök emlékezetre.
Teleki Levente

Utcai békeharc
Avagy: Köszöntjük a felvonuló Negyedik Magyar Köztársaságot!

2006 óta nem a miénk itt a tér. Hol rend­
őrök oszlatnak, hol rendőrlovak (ún. emele­
tes állatok) tipornak közénk, hol könnygáz
marja szemünk, hol tereket zárnak le hóna­
pokra, hol viszont a Kisváros egykori Hu­
nyadi századosa vezeti Gárdáját a baloldal
nagyobb örömére.

A tereket viszsza kell hát foglalni,
ennyit gondoltak csak a Negyedik
Köztársaság (4K) nevű project öt­
letgazdái is. A politikailag tán se­
hol sem álló szervezet tavaly ősz
óta különböző utcai megmozdulá­
sokkal hívja utcára a homo
ludenst. Ősszel zászlókeresés volt.
És idén tavasszal újra ez lesz. A
kanadai, amerikai parkokban ját­
szott játék lényege, hogy két csa­
pat alakul azzal a céllal, hogy egy­
más zászlóit megszerezzék. A min­
denkori játéktér (Lipótváros, Er­
zsébetváros, Újlipótváros, stb.) két
részre van osztva, a csapatok a sa­
ját területükön védik zászlóikat, az „ellensé­
ges” területen pedig támadnak.
Az Aréna Házában bújócskával egybekötött
zászlókeresést rendezett a Negyedik Köztár­
saság. Elvégre a plázák is a mieink, nekünk,
a mi szellemi, testi épülésünkre építik őket hát birtokba is vesszük, a magunk módján.

Aztán egy februári na­
pon metrópartyt hirdet­
tek: a cél az volt, hogy a |
kék metró teljes szaka- I
szán végig menjenek
úgy egy vagonban, hogy bent közben bui
van. Zene, pia, tánc. Az underground házi­
buli a békávésok megértő gumibotozásába,
anyázásába fulladt - a homo kadaricus le­
győzte azon az este a homo ludenst. Márci­
us 22-én pedig a Nemzetközi Párnacsata
Nap részeként Budapesten, a Gödörnél és
számos más vidéki városban egyszerre in­
dult meg a párnadobálás. Inkább párnával,
mint könnygázzal, ugyebár.
A Negyedik Köztársaság idén is megalakul
egy-egy esemény erejéig az utcán: akinek
elege van a harmadikból, vegyen részt ben­
nük. Információk szerezhetők a szervezet
honlapján: www.negyedikkoztarsasag.hu.

^ÁROD?

Techet Péter

harmadik oldal

�Nyolc évtized szolgálat
Beszélgetés a nyolcvanesztendős Zlinszky Jánossal, karunk első dékánjával
Karunk alapító dékánja márciusban töltötte be nyolcvanadik életévét. A születésna­
pi ünnepségről a következő oldalon olvashattok. A jubileum alkalmából az ünnepel­
tet kérdeztük a kar működését alapvetően meghatározó értékekről.
keket ma a felsőoktatásban, a jogi felsőokta­
tásban képviselni? Hogyan lehetne ezeket haté­
konyan megjeleníteni, illetve van-e valójában
jövőkép ez előtt a gondolatrendszer előtt? So­
kan mondják elavultnak a kereszténységet,
eszméit pedig múzeumok polcaira, tankönyvek
lapjaira száműznék.

- Miért gondolta azt az a szervező bizottság,
illetve a Püspöki Konferencia annak idején,
hogy katolikus, keresztény szellemiségű jo­
gászképzésre szüksége van a magyar társada­
lomnak? Valóban szüksége van rá? Hogyan
lehet ezt megvalósítani?

- Hogy szükség van rá, az eléggé ugrásszerű­
en megmutatkozott abban a pillanatban, ami­
kor a rendszerváltás bekövetkezett, mert min­
den jóindulat mellett is kiderült, hogy a köz­
élet igazgatása és a részvétel az állami életben
szaktudást is igényel, és az a szaktudás, amit a
szocialista rendszerben adtak, csak igen héza­
gosán nyújtott ehhez alapot. Ezen túl azonban
a jognak feltétlenül van tartalmi erkölcsisége
is. Ez az Alkotmányban ugyan 1989 októbere
óta benne van, tehát a mi Alkotmányunk em­
beri jogokra és az állami feladatokra erkölcsi­
leg is ráépülő törvény, de ennek a gyakorlati
megvalósításához számos korábban képzett
jogásznál hiányzott az alap. Egyszer hallot­
tam tréfásan mondani, amikor a mi karunk in­
dult, hogy az azért olyan modern szellemű,
mert sok öreg professzora van. Ebben volt
igazság. Sokan voltunk olyanok, akik még a
régi egyetemről hoztunk tapasztalatokat. Tud­
tuk mindannyian, hogy milyen az az egyetem,
amit nem szocialista alapokon építenek fel,
ahol a jog az elsődleges és nem az állam. Nem
véletlen a névválasztásban észrevehető kü­
lönbség sem, nálunk jog- és államtudományi,
és nem állam- és jogtudományi kar van. Azt
fejezi ez ki, hogy a jogállam, és nem az állam­
jog az elsődleges.
- Amikor az európai folyamatokra tekintünk,
amelyeknek ha nem is elsődleges fontosságú,
de mindenesetre jelképerejű eseménye az a
tény, hogy az európai alkotmány-tervezetből
kimaradt a kereszténységre való utalás, ami­
kor a végzetesnek látszó összeurópai népesség­
fogyás okaira és következményeire gondolunk,
felmerülhet az a gondolat bennünk, hogy va­
jon nem korszerűtlen dolog-e a keresztény érté­

negyedik oldal

- Akkor lehetne múzeumba tenni valamit, ha
már megvalósult és utána túlnőttünk rajta, de
erről még szó sincsen. Jogrendünk alapja a 18
év alatt gyakorlatilag és lényegében nem mó­
dosított magyar Alkotmány, amelynek érték­
rendje fedi a keresztény közösségi értékren­
det. Nyilván a vallási értékrend az ember bel­
ső lelkiismereti kötelességét tekintve túllép
ezen, de a társadalmi értékrend alapjai, a türe­
lem, az együttműködés, a másik emberszám­
ba vétele, az egyenlőség, a szabadság, az em­
beri méltóság tiszteletben tartása keresztény
értékek, amelyeket az Alkotmány magában
foglal, és kötelezőn előír az egész jogrendszer­
re nézve. Egyelőre ott tartunk, hogy ezt meg
kell valósítani, át kell vinni a társadalmi életbe.
18 év alatt nagyon sok minden történt e tekin­
tetben, de sok az is, ami hiányzik, és ami nél­
kül a jog nem működik. Még a szellemi elitünk
sincs feltétlenül azon a szinten, ami az alkot­
mányos értékrend elsajátítását, természetes
elfogadását jelentené, nem hogy a széles társa­
dalmi rétegek. A frissen kikerült fiatal jogá­
szok sok szempontból fogékonyabbak a társa­
dalmi élet követelményei és az alkotmányos
alapelvek iránt, mint az a középgeneráció,
amely ezeket nem tanulta meg.
Az egyik oldalon a keresztény értékrendet
előírja az Alkotmány. Nem kifejezetten a
keresztény értékrendet írja elő, de keresz­
tény értékrendet ír elő, az értékek fedik
egymást. Külön fakultatív tantárgyunk is
van, mióta rájöttünk arra, hogy érdemes ki­
mutatni, a jogászi etika lényegében levezet­
hető a keresztény etikából, ami egyben a
társadalmi etikát is jelenti. A másik oldalon
ott a keresztény igazságosság, mint a sarka­
latos erények egyike, minden jogrendszer
alapvető követelménye, akár az emberek
közötti egyenlőség, az állampolgárok közöt­
ti egyenlőség, a joggal szembeni egyenlő
esélyek vonatkozásában, akár abban a vo­
natkozásban, hogy akit saját hibáján kívül a
társadalom hátrányos helyzetben talál, azt
próbálja felemelni, tehát a méltányosság
kérdését tekintve. Ezek az értékek keresz­
tény értékek. A szegényekkel és az eleset­
tekkel való törődés, illetve az emberek kö­
zötti különbségeknek legfeljebb a kötelessé­
gek vállalásában való érzékeltetése semmi
esetre sem csak jogon alapul. Úgy vélem,
mindegy, hogyan nevezzük, de a társadalom
saját törvényei szerint igényű a keresztény
értékrendet. Egyelőre azért sem tudja meg­
valósítani, mert nem tudja, hogy mi az. Meg
kellene tanulni, és utána kivinni a gyakorlat­

ba. Mi erre képezünk, és erre tanítunk szak­
embereket.
- Jogászként nem indul-e hátrányból a verseny­
ben az a diplomás fiatal, aki ezeket az értéke­
ket tartja szem előtt, aki ezek szerint dolgozik,
hiszen számos olyan helyzet képzelhető el, ami­
kor egyszerűbb lenne más utat választani?

- Egyszer megkérdezte tőlem Miskolcon egy
naiv és őszinte tanítványom, hogy az én er­
kölcsi felfogásommal lehet-e a jogi pályán ér­
vényesülni. Akkor én egy eléggé sikeres ügy­
védi praxis után voltam, és azt mondtam ne­
ki, hogy hosszú távon feltétlenül sikerült. Per­
sze, ahogy azt az előbb ecseteltem, az Alkot­
mány előírja azoknak az értékeknek a képvi­
seletét, amelyeket a szabadságokban, illetve
az alapjogokban megfogalmaz, így hát nincs
választásunk. Egy jogász nem mehet szembe
a joggal. A jogásznak nem az a mestersége,
hogy a jog kibúvóit a laikusok számára pén­
zért megismertesse, hanem hogy a jog köve­
telményeit a társadalom javára érvényesítse.
És a jogban, a nemzetközi egyezményekben
szerepelnek ezek a követelmények. Függetle­
nül attól, hogy belevettük-e a keresztény gyö­
kereket az európai alkotmányba, az egyenlő­
ségnek, a szolidaritásnak, a személyes sza­
badságnak és méltóságnak, az együttműkö­
désből adódó előnyök közös elosztásának az
értékei nélkül a társadalom nem funkcionál.
Ha kihagyjuk belőle szándékkal ezeket az el­
veket, akkor előbb vagy utóbb csődbe fog jut­
ni. A jómódú országokban nem csak az általá­
nos jólét virágzik, hanem a nyomor is nő, te­
hát nem igaz az, hogy gazdag országban jobb
koldusnak lenni, mint szegény országban ve­
zetőnek. Gazdag országban rossz koldusnak
lenni és minél gazdagabb az ország, sajnos an­
nál több benne a koldus.
Kérdés, hogy mi, keresztény értékrendet
vallók hol találhatjuk meg helyünket a poli­
tikában. Nem eléggé tudatos bennünk a ke­
resztény értékvállalás, nem mindenek fölött
való. Arra való tekintet nélkül kellene érvé­
nyesülnie, hogy a saját pillanatnyi anyagi
vagy egyéb érdekem mit diktál. Egy erős ki­
sebbség képes volna hatni a társadalom
többségére, mert annak jelentős része befo­
lyásolható, nem rendelkezik szilárd alappal.
Az ezt célul tételező mozgalmaknak nem az
a dolguk, hogy egymást közt nyüzsögjenek,
és sirassák a hazát egy pohár bor mellett,
hanem hogy azok közé kimenjenek, akik bi­
zonytalanok, és az ingadozókat a maguk
pártjára állítsák. A közéletben tehát részt
kell venni, a vezető pozíciókért viszont nem
illendő tolongani, hisz a szolgálatot hátul
állva, kis körben is gyakorolni lehet.
-A kereszténység is az egyetemességet hirdeti, a
nemzeti sajátosságokon felülemelkedve, és más
megközelitessel ugyan, de jelenlegi európai vi­
láguk is az egysegesüles fele tendál. Hogyan le­
het ebben a rendszerben, ebben a hierarchiában
ebben az értékrendben megtalálni a nemzeti ér­
dek megfelelő helyét? Hogyan lehet a nemzeti
érdekeket az oktatásban képviselni?

�- A teremtés és a világ, sőt - ha nem akarom
kifejezetten keresztény szemlélettel megkö­
zelíteni a kérdést - az anyagi világ is egységes,
és mégis számtalan színt tartalmaz. Annak el­
lenére, hogy igen kevés apró építőelemből van
felépítve, a variációk száma a létezők bármely
rendjében hatalmas, és ma már a tudomány
rájött arra, hogy a variációk csökkentése, ha
fajok pusztulnak el, állatfajok, növények vesz­
nek ki, végső soron kárára válik az egész világ­
nak. Ez a sokféleség önmagában érték. Ez az
ember világában is így van. Az egyesült Euró­
pa alapszabályzata ennek a sokféleségnek a
tudatos elfogadását és támogatását írja elő
úgy, ahogy Svájcban a többségi német nép az
abszolút kisebbségben lévő olasz, inkább ró­
mai maradványú román kisebbséget lelkesen
támogatja és iskoláztatja, de más hasonló euró­
pai kisebbségi rendszerre is igaz mindez. A mi
nemzeti színünket ebben a sokféleségben csak
mi tudjuk megtartani és kibontakoztatni. Erre
szabadságot adnak nekünk. Nem jogot, ha­
nem szabadságot. Ebben szívesen segítenek is
nekünk. Az európai jogrend az esetleges táma­
dásokkal szemben védi ezt a szabadságot. De
ha nekünk nem kell a szabadság, mert mi azt
mondjuk, hogy mi nem akarunk magyarok

lenni, nekünk kényelmesebb a saját nyelvünk
és a saját kultúránk helyett valamilyen egyete­
mes világpolgárságban felolvadni, senki nem
fogja ránk kényszeríteni azt, hogy minden
áron magyarok legyünk.
Van azonban egy világméretű veszély is,
mely az egész emberiséget fenyegeti. Ha to­
vábbra is így bánunk a bolygóval, melyen
élünk, akkor belátható időn belül elpusztít­
juk azt. Ez nem speciálisan magyar kérdés. A
mi saját problémánk a nemzetfogyás kérdé­
se. A határainkon túl élő magyarságot ráadá­
sul az asszimiláció és az elvándorlás is érinti,
amelyet szomszédaink régóta tudatosan, ha­
talmi eszközökkel segítettek elő. így mire az
európai határok megszűnnek, akkor lehet,
hogy már nem lesz tizenötmillió magyar.
A házasság intézményének megromlása, a kilátástalanság és a magzatelhajtások a népesség­
ben nagymértékű fogyást idéznek elő. Ezek
úgymond „biológiai” veszélyek. Ezeken felül az
elzártság utáni kiszabadulásnak van egy olyan
hatása, mely a nemzet kulturális, egyéni voná­
saival szemben bizonyos általános, divatos érté­
keket tukmál ránk. Néha nem is érzékeljük,
hogy ezek mennyire ellenkeznek az emberi
méltósággal és az alapjogokkal. Tehát olyan jel­

legű uniformizálódás folyik, mely a közép- és
alsóbb rétegeket azért fenyegeti, mert a kínál­
kozó könnyebb utak révén a saját, csak fáradt­
sággal megtartható kulturális értékektől elfor­
dulnak. Ez megmutatkozik a nyelv vulgarizáló­
dásában, az értékrend megrogyásában, a fo­
gyasztási szokásokban. Elfordulunk attól, ami
speciálisan a mi ízlésünk szerint való, s vesszük
mondjuk a lángos helyett a hamburgert, hogy
egy szimbolikus példát mondjak. A hagyomány
továbbadására egyszerűen nincs idő, a vizuális
média elnehezíti a családon belüli, a generációk
közti beszélgetéssel, vagy az irodalom révén
közvetített értékek továbbszállását, amelyek­
nek a tudatosítása tekintetében távolról sem
tesz a nevelés és az oktatás eleget.
Az európai kis országok között számos olyan
van, amely hangsúlyozza nemzeti sajátossága­
it, például a szlovének, a finnek vagy az írek,
és ezzel jól boldogulnak. Ha mi, mint magya­
rok elveszünk, az is szegényebbé tenné a vilá­
got. Azt nem lehet mondani, hogy jogi kötele­
zettség terhel bennünket nemzeti önazonossá­
gunk megtartására, de talán annyit mondha­
tunk, hogy a magunk nemzetével szemben bi­
zonyos erkölcsi kötelezettségünk azért van.
Koltay András

„A katolikus egyetem nem adottság, hanem feladat”
Ünnepség a nyolcvanéves Zlinszky János tiszteletére
Nem is oly régen ünnepeltük, igaz, nem nap­
hoz, hanem évhez kötötten Karunk 10.
(újjá)születésnapját. Talán nem túlzás azt állí­
tani, hogy már akkor is főleg Zlinszky Jánost
ünnepeltük. És 2008. március 7-én volt
Zlinszky János prodékán úr 80. születésnapja
- ekkor pedig újra megünnepelhettük azt is,
hogy az országnak van katolikus jogi kara.
Persze az ünnepelt valószínűleg tiltakozna az
ellen, hogy a Kar alapítását kizárólag az ő ér­
demének tudjuk be, és természetesen nem is
állítjuk, hogy abban mások ne vettek volna
tevékenyen és lelkesen részt, ám ahogy a
gyakran hallott szlogen is mondja: nem jött
volna létre, ha nincs... Zlinszky János.
Az ünnepelt életútja azonban korántsem
volt olyan egyenes és meredeken felfelé íve­
lő, mint amilyet egy, ilyen végkifejlet után
gondolna az ember. O még azok közé tarto­
zik, akik kétszer is Pázmányosok lehettek eredetileg ugyanis még az át nem keresztelt
Pázmány Péter Tudományegyetemre iratko­
zott be jogot hallgatni. Innen politikai okok­
ból 1951-ben kizárták, családját Budapestről
Kelet-Magyarországra telepítették ki. Ez­
után 6 évig ácsként dolgozott, államvizsgáit
csak 1957-ben tehette le. Tanársegédnek nem
vették fel, kandidátusi disszertációját több­
ször is visszautasították. Állami vállalatok­
nál helyezkedett el, később ügyvédként dol­
gozott. Mindeközben persze a tudományos
tevékenységet nem adta fel - halálos ágyán
Marton Géza, a római jog professzora őt
kérte fel tudományos hagyatékának gondo­
zására, ezen felül is publikált és (ha enged­
ték) külföldre járt előadásokat tartani. Ok­
tatni csak 1982-ben kezdhetett el Miskolcon,
a nemrégiben alapított jogi karon római jo­
got. Eleinte csak heti két napon tanított,
majd ügyvédi praxisát feladva hamarosan
intézetvezető lett.

Már egyetemi tanárként, alkotmánybíróként
láthatott hozzá élete - szakmai szempontból legnagyobb hatású munkájához, a, Pázmány
Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudo­
mányi Karának újjáalapításához. A Bölcsé­
szettudományi Kar már 1992 óta létezett, az
első (1994-es) tervek szerint először ennek ke­
retében kezdődött volna meg a jogi oktatás,
egy jogtudományi intézet keretei között,
mely fokozatosan fejlődött volna ki egy önál­
ló karrá. Nem kis mértékben Zlinszky János
érdeme is, hogy már az első hívó szóra olyan
személyiségek vállalták előzetes szándéknyi­
latkozattal az oktatást a még nem is létező in­
tézményben, mint Botos Katalin, Erdő Péter,
Jobbágyi Gábor, Lábady Tamás, Sólyom
László, Varga Csaba. A merész vállalkozás ma már egyértelműen látjuk - sikerrel járt.
1995. április 3-án a Magyar Katolikus Püspö­
ki Konferencia megalapította a PPKE Jog- és
Államtudományi Karát, melynek első dékán­
ja Zlinszky János lett.
Ha rövid fejszámolást végzünk, rájövünk,
hogy Zlinszky János 1946-ban (18 évesen)
megkezdett tanulmányait 29 évesen fejez­
hette be, 54 évesen kezdhetett csak el oktat­
ni és 67 éves volt, mikor 1995-ben az új jogi
kar megalapításra került. Nos, maga az ün­
nepelt írja le egy helyen, hogy türelem a
legfőbb erény. Es persze egy ilyen életúthoz
az is kell, hogy valaki sokáig legyen fiatal.
A mai szabályok szerint 65 éves koráig le­
het valaki tanszékvezető - akit most ün­
nepiünk, már ezen a koron túl volt, mikor
tevékeny részt vállalt „valaminek a semmi­
ből történő létrehozásában”.
A kritikus hangok persze még mindig
mondhatnák, ha nem ő hozza létre, akkor
is megtette volna más, mert létrejötte szük­
ségszerű volt. Nos, még ha ez igaz is lenne,
akkor se feledjük: nemcsak abban volt sze­

repe Zlinszky Jánosnak, hogy a jogi kar lét­
rejött, hanem alapító dékánként abban is,
hogy milyen lett. Persze kár lenne titkolni,
hogy sok minden nem olyan már, vagy so­
ha nem is volt olyan, mint amilyennek az
alapítók megálmodták. A felsőoktatás
rendszere óhatatlanul is az uniformizálásra
törekszik, legyen szó akár állami, akár nem
állami felsőoktatási intézményről.
A március 6-ai ünnepségen sokan megszó­
laltak. A hálás tanítványok, akik ma már
kollégák, és akik nemcsak Zlinszky Jánostól
tanulhattak, hanem rajta keresztül belépőt
nyerhettek külföldi egyetemekre. Osztrák
kollégák, akik már akkor hallhatták őt elő­
adni, amikor itthon még „hallgatásra volt
ítélve”. Megszólalt az egyetemi évfolyam­
társ is, akivel először barátként élték át a
nehezebb éveket,,később már kollégaként is
a derűsebbeket. És megszólalt a volt alkot­
mánybíró kolléga, aki Zlinszky Jánosnak is
köszönheti, hogy megszerette az alkot­
mánybíráskodást, mert az ő szemléletmód­
ja volt azonos a sajátjával: a jogban megfo­
galmazott értékek mögött mindig meg kell
tudni látni az embert.
Szűk helyen nagy emberekről írni hálátlan
feladat, mert mindig úgy érzi az ember,
hogy kimarad valami, ami fontos. Ezúttal
pedig elmondhatom, minden, ami kima­
radt, fontos. Nem lehet néhány sorban vis­
szaadni azt, amit Zlinszky János személyes
példamutatásával a Kar közösségének
adott. A címbéli idézet tőle származik mindenért megküzdeni, értéket teremteni
és mindezt fiatalos lendülettel, jókedvűen
tenni: nos, emiatt merem azt mondani,
hogy Zlinszky János még csak 80 éves. Bol­
dog születésnapot kívánok a Kar valamen­
nyi volt és jelenlegi hallgatója nevében!
Tóth Áron László

ötödik oldal

�Ismeretlen tettes

Felezőparty

„Sunt lacrimae rerum”

Időpont: 2008. március 6., helyszín: A38 állóhajó.
A hagyományokhoz híven, bár a hagyományostól kicsit eltérően, idén
is megrendezésre került a HŐK szervezésében a várva várt
Felezőparty. Végre a felénél vagyunk! - mondhatják az 5. féléven túllé­
pő jogászpalánták.
De miért is volt az idei buli a hagyományostól egy kicsit eltérő?
A programot olvasva 21-22 óráig állófogadás, welcome drink a Fele­
zőknek. 21 óra? Nem korai egy kicsit?! Hát... De... 22 óráig a „vendég­
sereg” létszáma elég foghíjas... Nem gond... aki időben érkezett, jól
járt. A rendezők pezsgővel és szendvicsekkel várták az „ünnepeiteket”.
Nem sokkal később elkezdett özönleni a nép, és hosszú sor kígyózott a
bejárat előtt. A jegyszedők nem unatkoztak, a ruhatárak megteltek.
Mit mutat ez? Az érdeklődés meglepően nagy volt.
Bent már dübörgött a zene, az RSB nevű zenekar élő koncertjével szó­
rakoztatta a bulizni vágyó fiatalokat. Minden lány az első sorban akart
tombolni, hiszen Zola, a VTVA Tv műsorvezetője volt az énekes...
Tomboltunk mi U2-re, Bikinire, meg amit el lehet képzelni. A bátrab­
bak még a színpadra is felmerészkedtek, hátha néhány ritmus erejéig
megszerezhetik a mikrofont... Ha mégsem, akkor marad a
l)áttértánc...
Éjfél körül DJ O’Neal a Peaches’n Cream lemezlovasa vette át a tere­
pet, és zárásig keverte a zenét.
Körbenézve, nagy számban tették tiszteletüket öreg diákjaink és végző­
seink is, de a tanári karból csak egy-két ismerős arc tűnt fel a tömegben.
Hajnali 4-5 óra körül kicsit megfáradva, fájós lábbal a tömeg búcsút in­
tett a csütörtök éjszakának, és a hatalmas hajó ismét az ürességtől
kongott...
A party fergeteges volt! Jövőre is hasonlóan jó bulit várunk! Köszönet
a szervezőknek!
Mihalics Viven

Történetünk egy törvénnyel kezdődik. Ez sem különbözött társai­
tól: már önmagában is tökéletes volt. Aztán egy nap mégis megje­
lent benne egy joghézag. Ez a joghézag egyedül érezte magát, társ­
ba vágyott. Egy nap rájött, hogyan teheti ezt meg: osztódni kezdett,
így jött létre először még egy joghézag, majd még egy és még egy.
Aztán mikor már joghézagok egész garmadája létezett, az emberek
úgy döntöttek, orvosolni kell a dolgot. Ekkor megszületett egy öt­
let. Az ötletből gondolat csírázott ki, amit tett követett. Hatására
megjelent a magzati állapot és elkezdett fejlődni, fejlődni. Fejlődé­
se lassan ment végbe, sok mindent kellett legyőznie ezalatt. Egyszer
aztán mégis megrepedt a burok és nagy éljenzés közepette megszü­
letett ő. Születésekor nevet is kapott, úgy nevezték: Ismeretlen let­
tes. Neki tetszett a név, különlegesnek tartotta.
Ahogy növekedett, elkezdett ismerkedni a világgal. Megismerte a
madarak csicsergését, a fák- és a virágok tarkaságát, a nyári szél il­
latát. Tetszett neki a világ úgy, ahogy van.
Aztán egyszer csak feljelentették. Először nem is értette, mi történt.
Mikor megtudta, hogy ez mit jelent, nagyon elszomorodott. Hiszen ő
nem követett el semmit. Miért őt jelentik fel? Miért nem azt, aki elkö­
vette a bűncselekményt? Teljesen kétségbe esett. Mialatt a megoldáson
gondolkodott, újra feljelentették. Majd újra és újra. Cselekednie kellett.
Tanácstalansága kétségbeesett megoldást szült: el kell menekülnie eb­
ből az országból. Talán, hogyha átjut a határon, akkor megint úgy él­
het, mint előtte: megvalósíthatja önmagát. Össze is pakolt és a határ­
nak vette az irányt. Ekkor már több száz feljelentés volt ellene.
Csakhogy a határon váratlanul megállították. Személyit kértek tőle
és mikor kiderült, hogy nincs neki, elfogták. Hamarosan fény de­
rült a kilétére is. Amikor a határőr megtudta, kivel áll szemben, ar­
cát rettegés fogta el. Remegő kézzel előrántotta pisztolyát, és őrá
fogta. Bezárta egy szobába, amíg az erősítés megérkezik, fiikor
megérkezett, berángatták egy autóba, és órákat utaztatták. O szo­
morúan nézte a tájat. Azt a tájat, amit már szabadon sosem láthat
többé. Erre a gondolatra könnyek gyűltek a szemébe.
Ezután bevitték egy számárai ismeretlen épületbe, annak is egy sö­
tét termébe és kivallatták. Ő elismert mindent, számára már vége
volt úgyis a világnak. A madarak hangját már csak emlékeiben hall­
hatja újra. Az ügy rövid úton bíróság elé került, ahol a bíró meglát­
va bűnlajstromát elkerekítette szemét. Az ítélet előre látható volt:
életfogytig tartó szabadságvesztés. Olyan bűncselekmények miatt,
amiket nem is ő követett el. De ő már nem bánta. Neki úgyis vége.
Haláláig egy sötét cellában fog ülni, ami pedig még sokára fog be­
következni. Túl sokára.
Mikor elítélték, az országban található több ezer befejezetlen ügy
száma lecsökkent nullára.

Hajókirándulás március 15-én
Élménybeszámoló... vagy inkább benyomások sorozata
Karunkon régi hagyomány, hogy március
idusán egy válogatott kis csapat hajókirán­
dulásra indul, méghozzá felfelé a Dunán.
Hosszú éveken keresztül a végcél Eszter­
gom, ezzel együtt pedig Párkány volt, ta­

hatodik oldal

valy és idén pedig Visegrád. Szerencsénk
volt, a hét megelőző napjaival ellentétben e
jeles napon már sem hideg, sem eső nem
volt - esőben és ködben ugyebár nem olyan
kellemes dolog hajókázni. Az úticél jó vá­
lasztás volt: Visegrád egy­
szerűen gyönyörű (mint az
egész Dunakanyar), szá­
momra szinte hihetetlen,
hogy Budapesthez ilyen kö­
zel üyen érintetlen, már-már
falusias kis ékszerdobozokat
találhatunk, ahol még - leg­
alábbis fővárosi mércével
mérve - ennyire emberlépté­
kű a világ.
A koreográfia már évek óta
ugyanaz: a hajó utasai 15-én
reggel felszállnak („behajóz­
nak”), majd néhány óra múl­
va a hajó kiköt, és rövid vá­
rosnézés (szabad program)

Konta Balázs

után visszaindulunk Budapestre - visszaér­
kezés valamikor az esti órákban. Egyszerű
recept, mégis bevált: talán a Pro Facultate
Nap mellett Karunk egyik legjobban eltalált
rendezvénye, talán nem túlzás azt mondani,
a diplomaosztókon elhangzott búcsúbeszé­
dek tanúsága szerint is, az egyetemi élet
egyik legemlékezetesebb programja.
Miért jó hajókirándulásra jönni? Hogy mi­
ért ez számomra már évek óta a tavaszkö­
szöntő rituálé? Nos, a választ sem én, sem a
hajó többi utasa sem tudná pontosan meg­
fogalmazni. Egyszerűen azért, mert jó
együtt lenni, mert jó Pázmánypsnak lenni itt pedig ezt igazán átérzed. Átérzed, mert
olyan csapat alakul(t) ki, akikkel tényleg
közösséget alkottok. Valami van ebben a rö­
vidke hajóútban, ami vadidegen embereket
percek alatt közel visz egymáshoz. Talán az
első tavaszi napsugarak, talán a Duna va­
rázslatos csillogása, talán a hajó, mint uta­
zási eszköz békebeli, lelassult hangulata,
nem tudom. Mindenesetre egy napon, egy
ünnepen magunk mögött hagyjuk a nagy­
város külső és belső zajait, és az ünnep
tényleg ünneppé válik.
Kicsi

�Nevet kaptak a gyakorlótermek
Kedves hagyomány teremtődött a karon, amikor a tavalyi év végén - követve más
egyetemek példáját - három gyakorlóterem korábbi, legendás jogásznagyságokról ke­
rült elnevezésre. A Polgári Jogi Tanszék egykori 331-es szobájából Nizsalovszky End­
re terem lett, a 12-es gyakorló Pálinkás György, míg a 6-os gyakorló Gáspárdy László
nevét vette fel. Utóbbi kettő nemcsak a magyar jogászélet, hanem a Pázmány legen­
dájává is vált közelmúltbeli halálát követően. A felavatott termeket a névadók portré­
ja és rövid életrajza díszíti, ezeket adjuk közre most az ítélet lapjain.

kezdve, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus
Egyetem jogi karán, amelyet haláláig cím­
zetes egyetemi docensként szolgált.
Szemináriumi órái mind-mind elményszámba mentek, anekdotái baráti társaságokban
élnek tovább. Oktatói tevékenységét mind­
végig a hallgatók szinte rajongásig fokozó­
dó szeretete övezte, saját bevallása szerint
valamennyi munkahelye közül az egyete­
men érezte magát a leginkább otthon.

Catania, Milano, Trento, Athen, Torino,
Krakkó, Palermo, Róma, Trier, Regens­
burg, Utrecht, Coimbra, Aachen, Trieste,
Jena, Olomouc stb.) hívták vendégprofes­
szorként, konferenciákra előadóként, nem­
zeti referensként; tagja volt a polgári eljá­
rásjogászok legrangosabb képviselőit tömö­
rítő nemzetközi szervezeteknek.

Gáspárdy László
(1937-2006)
1960-ban, Szegeden avatták jogi doktorrá.
Végzés után hosszabb időt töltött az ügyész­
ség kötelékében, 1960-tól a budapesti Vili.
Kerületi Ügyészségen, majd a .Fővárosi
Főügyészségen, illetve a Legfőbb Ügyészsé­
gen. 1962-től 1970-ig előadóként tevékenyke­
dett az ELTÉ-n. 1968-ban lett kandidátus
„A tilos szerződések” című értekezésének
megvédését követően. 1982-ben megalapí­
totta .a Miskolci Nehézipari Műszaki Egye­
tem Állam- és Jogtudományi Intézetében a
Polgári Eljárásjogi Tanszéket, melyet 2003ig vezetett. Akadémiai doktori címét 1984ben szerezte „A polgári per idődimenziója”
című értekezésével. A Miskolci Egyetemen
számos vezetői megbízatást látott el: 19841992 között dékánmelyettes, 1993-tól több
éven át a Civilisztikai Tudományok Intéze­
tének igazgatója, később a Deák Ferenc Ál­
lam- és Jogtudományi Doktori Iskola veze­
tője. Á Miskolci Egyetem Pro Universitate,
a Kar a Pro Facuítate lurisprudentiae ki­
tüntetésekkel, professor emeritus és dqctor
honoris causa címmel ismerte el munkáját.
1997-től 2004-ig a Pázmány Péter Katolikus
Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Pol­
gári Eljárásjogi tanszékének vezetője. 20032004 között a Doktori Iskolát is vezette.
Széles műveltségéről tanúskodó egyetemi
előadásai, különleges személyisége a hallga­
tók nagy szeretetet vívta ki. Ennek eredmé­
nyeképpen kapta meg a Pázmány Péter Ka­
tolikus Egyetem jogi karának közösségétől
2005 tavaszán a Pro Facultate-díjat.
A hazai jogászélet aktív szereplője: részt
vett többek között az Magyar Tudományos
Akadémia Jogtudományi Bizottságának, a
Jogtudományi Közlöny Szerkesztőbizottsá­
gának, a Jogi Szakvizsgabizottságnak, a Ma­
gyar Professzorok Világtanácsának munká­
jában. 1995-ben a Jeruzsálemi Templomos
Lovagrend tagjává ütötték.
Közéleti tevékenységéért 2005-ben a Ma­
gyar Köztársasági Érdemrend Lovagke­
resztjét, valamint a Pro Cultura Christianae
kitüntetést vehette át. Tudományos munká­
jának eredményeképpen számos önálló és
társszerzőkkel írott könyv, valamint közel
kétszáz tanulmány született. Számos külföl­
di egyetemre (Poznan, Parma, Bologna,

Nizsalovszky Endre
(1894 - 1976)

Pálinkás Görgy
(1929 - 200^0
Régi bíró családból származott, közvetlenül
az érettségi vizsga után, 1948-ban elkezdett
dolgozni a Szentendrei Járásbíróságon. Ké­
sőbb a Fővárosi Bíróság irodai dolgozója lett.
1954-ben, huszonhat évesen kezdte meg az
ELTE esti tagozatán jogi tanulmányait, 1959ben avatták doktorrá. Ezt követően, 1960-tól
bírósági titkár lett, majd ugyanazon év júniu:
sában bírónak neveztek ki a Miskolci Városi
Bíróságra. Nagy jótéteményként nem kellett
politikai ügyekben bíráskodnia. 1976-tól a
Legfelsőbb Bíróság bírája, tanácselnök, a
Büntető Kollégium tagja. A kor legnagyobb
közérdeklődést kiváltó bűnügyeit szmte kivé­
tel nélkül ő tárgyalta, rendkívül szigorú bíró
hírében állt. Soha nem tagadta, hogy a halál­
büntetés elkötelezett híve. Harminchat év bí­
rói szolgálat után, 1996 decemberében men­
tette fel a bíróság elnöke. A köztársasági el­
nök ezt követően a Magyar Köztársaság Kö­
zépkeresztjével tüntette ki.
Színes egyénisége, óriási kultúrtörténeti tudá­
sa, irodamii műveltsége, kitűnő beszédkészsé­
ge élvezetessé tették minden megnyilatkozá­
sát. A tárgyalások, amelyeken elnökölt, ese­
mény-számba mentek a Legfelsőbb Bírósá­
gon. Nem mesterember volt, hanem művész,
művésze a jogalkalmazásnak. Ügyészek sze­
rint élmény volt nála tárgyalni, az ügyvédek
is szívesen jártak be tárgyalásait hallgatni. In­
doklásai szóban és írásban szinte irodalmi al­
kotások voltak, nem pedig száraz jogi fogal­
mazványok. Az ulpianusi eszme képviselője
volt, mely szerint a jog a jónak és a méltá­
nyosságnak a művészete. A bírói talárt nem
csak viselte, hanem hitt is benne: azon a na­
pon, amelyen utoljára bíráskodott, levette, és
búcsúzóul megcsókolta.
A jogászi pályát a bírói karrier befejezése
után sem kellett végleg elhagynia. Már 1982től tanított az ELTE-n, majd a Bűnügyi Tu­
dományok Intézetének megalakulásától

Jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudomá­
nyos Akadémia tagja. Viharos történelmi
korokat átívelő, egyetemes műveltségű,
szorgalmával és tehetségével kiemelkedő,
reneszánsz tudósi alkat, aki a magyar jogtu­
domány talán legnagyobb generációjában
érdemesült az első helyek egyikére.
Munkássága a civilisztika rendkívül széles kö­
rét fogta at: a polgári jog, kereskedelmi jog,
váltójog és a perjog egyes kérdéseit nemzet­
közi hírű tudósként dolgozta fel. A tételes jog
és joggyakorlat beható ismerete birtokában
elsősorban a jog egészének funkcionális ér­
tékrendje és logikai struktúrája érdekelte. A
jogintézmények elméleti (történeti, filozófiai,
társadalmi) mélységeit is igyekezett megis­
merni, a jelenségeket mindig a maguk élő va­
lóságában és mozgásában vizsgálta.
1930-tól egyetemi tanár, a magyar magánjog
előadója. 1945 után egyre több támadás érte,
az 1956-os forradalom alatt tanúsított ma­
gatartása miatt végül 1957 szeptemberében
eltávolították az egyetemről. Bűnéül nem
csupán azt rótták fel, hogy „ellenforradalmi
tevékenységet fejtett ki , hanem hogy mun­
kálkodott „az ún. egyetemi autonómia érde­
kében” is. Soha többé nem taníthatott, csak
a kutatómunka maradt meg számára. Élete
kései szakaszában a családi jog, valamint korát megelőzve - az orvostudomány és a
biológia jogra gyakorolt hatását vizsgálta.
„Jogfosztottkénr’ is, idős korában, de ifjon­
ti kedvvel másodszor is felépítette saját tu­
dományos világát, alkotások sorával tette
teljesse tudományos életművét. Tanítványa­
ival kapcsolata nem szakadt meg, háza szin­
te sosem volt üres, körülötte mindenki érez­
te a tudás, az érték, a szeretet és elismerés
láthatatlan erejét.
Legfontosabb művei: A zálogjogok és a tel­
ki teher néhány főkérdése (1928); Az érdek­
kutató jogtudomány a magánjogban Ó1933);
A „negatív” részvényiogi reform (1937);
Korlátolt dologi jogok (1942); Magyar kötel­
mi jog (1944); Családi jog (1953); Szellemi al­
kotások joga (1958); A család jogi rendjének
alapjai (1963); A szerv- és szövetátültetések
joga tekintettel más rendhagyó orvosi mű­
veletekre (1970).

hetedik oldal

�A Pázmány Szalonról, Horváth Attilával
Voltatok már a Pázmány Szalonban?
Ha a válasz nemleges, akkor nem tudhatjátok, hogy milyen fantasztikus élményt hagyta­
tok ki! Feltétlen be kell pótolnotok! S erre van is lehetőségetek szerdánként fél 7-kor a II.
János Pál pápa teremben.
Az idei utolsó alkalom: április 23-a.
Aki ezt is kihagyja, magára vessen!
A legutóbbi alkalom után - március 5-én - fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy
kicsit kifaggatom Horváth Attila Tanár Urat a Szalon eredetéről, a kezdetekről...
De mielőtt beszélgetésünkre rátérnék, néhány szóban a szalonokról.
Az Idegen szavak és kifejezések kéziszótárát felütve a következőképpen határozza meg:
francia eredetű. 1. jelentés: fogadószoba, társalgó. 2. valamely magánháznál rendszeresen
összejövő politikusok, írók, művészek szűk körű társasága, köre...
Nos, mi sem politikusok, sem írók nem vagyunk, csupán jurátushallgatók, de időnként ös­
szegyűlünk a Díszteremben, s kikapcsolódunk. Olyannyira, hogy a hét második felére ös­
sze tudjuk gyűjteni a hiányzó energiát ebből a körülbelül másfél órából.
Nos, azoknak, akik nem voltak még, leírom a receptet.
Hozzávalók: gondos szervezők: Nyéki Boldizsár és „Tsai”, házigazdák: dr. Horváth Attila
egyetemi docens és Szilasi Alex zongoraművész. No, meg persze a lelkes közönség.
Na, ha mindezt összegyúrjuk, egy jó állagú alapot kapunk. Erre jön rá a máz: ami alatt
Horváth Attila és Szilasi Alex kettősét értem. Szórakoztatva tanítanak minket.
Ha előkészítettük az alapot és hozzávalókat, már csak össze kell dolgozni, ami azt takar­
ja, hogy alkalmanként egy-egy adott témát fókuszba helyezve kalauzolnak el minket a ze­
ne birodalmába. Legutóbbi alkalommal - a reneszánsz és a Biblia éve alkalmából - a bor
és a Biblia kapcsolatát vizsgáltuk.
Annyira nehéz az élmény megosztása, hogy inkább rátérek a Horváth Attila Tanár Úrral
folytatott beszélgetésre ...
- Honnan eredt a Szalon ötlete?

- Néhány évvel ezelőtt Nyéki Boldizsár kért
fel egy ilyen kulturális est vezetésére, me­
lyen Szilasi Alex zongoraművésszel karölt­
ve egy-egy témát körüljárva világítjuk meg
az összefüggéseket. A zene és a történelem
- irodalom szemszögéből.

- Igen, valóban, nagyon jó a kapcsolatunk.
Zseniális művész. Bármit képes lejátszani.
Ezt a szalonok alkalmával a közönség is lát­
hatja, mikor kérhetnek számokat. S pillana­
tok alatt képes interpretálni, egyik hang­
nemből átrakni a másikba, ill. egyik műfaj­
ból, például a jazzből átrakni rockba.
- Igen, kezdeti törekvéseim voltak. Négy évet
zongoráztam. De a testvérem őstehetség. Ko­
rábban még a konzervatóriumot is el szerette
volna végezni. De inkább más pályára lépett,
de attól függetlenül komponál. Van egy kis há­
zi hangstúdiója, mely’ segítségével különböző
hangszereket tud imitálm. Lejátszik egy-egy
szólamot, s a végén ezeket összekeveri. Na­
gyon klassz kis művei születtek. Egyszer még
a szalon vendége is volt.
- Ki találja ki a témákat?

- Mindig az aktualitásnak megfelelően ala­
kítjuk a műsort. így adódott, hogy mivel a
2008-as esztendő a reneszánsznak és a Bib­
liának is az éve, e körül fog a további két
szalon is forogni.
- Mennyit készül, készülnek egy alkalomra?

- Témától függ. Például a múltkorira, amikor
a borról beszéltem, viszonylag sokat, ilyenkor
bevonulok a könyvtárba, s körbebástyázom
magam. A fellelhető összes szakirodalmat át­
böngészem. Az elején persze sokkal több elő­
munkálatra volt szükség. Rengeteg komolyze­
nei művet meghallgattam, számos zen,eszer• &gt;

nyolcadik oldal

- Rendkívül jó előadó. Élvezetesek az órái. S
kitűnik valami. Az irodalmi jártasság. Nincs
olyan Magyar Állam- és Jogtörténet előadás,
melynek során ne hivatkozna valamelyik
szerzőre, műre. Akár a világ- akár a magyar
irodalom nagyjai közül.

- Valóban. Nagyon szeretem a könyveket.
Középiskolás koromban végigolvastam az
irodalmi klasszikusokat, és betűfalást azóta
sem hagytam abba. Ha időm engedi, mindig
könyvmolykodom. S jogi szemmel is vizsgá­
lom, hogy melyikben, hol, milyen jogi vo­
natkozást lelhetek, melyekre akár az elő­
adások során is utalhatok. Ezt különösen
fontosnak tartom, hiszen a hallgatóknak is
könnyebb egy példa, ráadásul irodalmi pél­
da kapcsán megérteni az esetet. Sajnos, ma
már - ez oktatás fogyatékosságainak követ­
keztében - egyre óvatosabbnak kell
lennem... Mikszáth-tól is egyre kevesebb
mindent ismer az ifjúság.
- Közéleti tevékenységet is folytat. Nem rövid
a sor: Magyar Jogász Szövetség, a Magyar
Katolikus Jogászok Egyesülete, Országos
Széchenyi Kör, Széchenyi Társaság, Függet­
len Jogász Fórum, Széchenyi Alap, Lippay
György Kör, Kovász Egyesület, Deák Ferenc
Társaság, Pázmány Pódium Rákóczi Szövet­
ség, Civil Jogász Bizottság. Mondana ez
utóbbival kapcsolatban néhány szót?

- Nagyon jó barátoknak tűnnek az „Alexxel”,
ha lehet ezt mondanom. Ekkor kezdődött ez a
barátság?

- A Tanár Úr is tanult zenélni?

készülnöm, azt tudtam, inkább csak a tölte­
lék tárgyakkal gyűlt meg a bajom. A pszi­
chológiával kapcsolatosan is annyi felesle­
geset tanultunk. Kedves emlékeim közé tar­
tozik, mikor egyik alkalommal rohantam be
az órára, hogy megkérjem a tanárt, hogy
hadd pótoljam máskor a zh-t, mikor pis­
szegtek a többiek, hogy üljek Je, írjam meg,
mert megvannak a válaszok. így hát a leül­
tem, s szép sorban megsúgták, hogy az A-t,
B-t, C-t vagy D-t kell bekarikáznom.
Jelest is kaptam. Mikor is a jegy aláíratásá­
nál kerestem a tanár urat, aki aláírja. S hát
persze, hpgy tőle kérdeztem meg, hogy hol
találom. Őt...

zőnek utána olvastam... Mostanra már kiala­
kult egyfajta rutin. Ennek következtében kü­
lönösebb egyeztetésekre, próbákra sincs szük­
ség. Volt olyan is, hogy annyira elfoglaltak
voltunk mindketten, hogy pusztán a téma volt
azonos. A műsor nagy része rögtönzés volt.
Egymásnak dobtuk a labdát. Amikor Alex
mondott valamit, arról nekem jutott eszembe
valami érdekeség, és viszont...
Könyvtár,
olvasás,
zenehallgatás,
„fellépés”... hogy van minderre ideje?Hiszen
nem csak nálunk, a Pázmányon, hanem fő­
városunk többi jogi egyetemén, az ELTE-n és
a Károlin ráadásul még az Államigazgatási
Főiskolán is oktat.

- Egyszerű: éjszaka. De igazából ez nekem
kikapcsolódás. Nem nagy veszteség egy-egy
filmet elmulasztani.
- Mondjuk, hozzá szokhatott a rohanáshoz,
mert Ön is azok közé a ritka hollók közé tar­
tozik, akik két egyetemet végeztek egyszerre.

- Igen. Én annak idején az ELTE jogi és tör­
ténész, történelem szakos karán is tanultam.
Ez főleg vizsgaidőszakban volt nehéz. De
történelemből különösképpen nem kellett

- A Civil Jogász Bizottságnak, tehát az Októ­
ber 23 Bizottság Alapítvány az Ember Jogai­
ért egy úgynevezett „Összefogás az igazsá­
gért” mozgalmat indított a 2006. október 23ai budapesti véres hétfő féléves évfordulóján
a példátlan rendőri brutalitásból és a nagytö­
megű önkényes őrizetbevételből kifolyólag.
Fel akarjuk hívni nemzetközileg is a figyel­
met a kialakult helyzetre. Aggasztónak tart­
juk, hogy a - véleményünk szerint - alaptala­
nul megindított eljárások még most is foly­
nak. DVD kiadványunkkal is szélesebb kör­
ben akarjuk elterjeszteni az ott történt esemé­
nyeket. A valóságnak megfelelően.
Kevesen beszélnek arról, hogy például a
Magyar Rádió épületének udvarában mik
történtek. Milyen, úgymond kínzó- helyet
alakítottak ki, ahol fiatalokat ütlegeltek.
Történelmi emlékeket idéző módon számo­
kat írtak a testükre, közölve, hogy mostan­
tól nincs nevük, csak számuk. Lehetne még
folytatni a sort, de a lényeg az, hogy többek
között ezekből az eseményekből kifolyólag
öt párttól független jogásztársammal létre­
hoztuk ezt a bizottságot. Most, az ügydön­
tő népszavazás előtt is jártuk az országot...
Mikola Orsolya

�Emo után Tecktonik

Hát igen, ilyenekkel is kell valakinek foglal­
koznia, fejlesztenie, újítania arról, hogy
mennyire hasznos, szükséges... lehetne vi­
tatkozni. De egy biztos, körülöttünk van,
mindig is volt és mindig is lesz valami új,
most franciaországi fiataloknak köszönhe­
tő egy újabb stílus megjelenése, a tecktonik.
Mikor gimnáziumba kerültem, mindenki­
nek a nagy rocker korszakát kellett élnie,
számos boltban az acélbetétes bakancsok,
szegecses övék, halálfejes kendők voltak a
sláger, később az emo lett a követendő a fi­
atalok számára. Ezt már olyan nagy lelke­
sedéssel nem követtem, így elnézést kérek a
terület szakértőjétől, ha valami hibát vétek.
Mindenki fekete hajjal, fekete ruhában jár­
kált, melankóliára és depresszióra való haj­

lammal, erősen feketére húzott szemekkel.
Hogy mi az emo és mi a lényege, pontos vá­
laszt nem tudott adni rá senki. „Az Emo
egyszerre minden és semmi”- válaszolták.
Viszont ma már közel nyolc éve egy újabb
stílus kialakulása vette kezdetét. A Párizsból
indult szubkultúra jellemzői: az extra gyors
kézmozdulatokkal kísért, jellegzetes tánc
elektronikus zenére, szűk, unisex viselet, szo­
lid punkfrizura, nyitottság más kultúrák felé,
emellett a drogok és az alkohol elutasítása.
Alexandre Barouzdin és Cyril Blanc nevéhez
fűződik a tecktonik kitalálása. Ez a két
partiszervezéssel foglalkozó fiatal volt az,
akik megunva a korábbi partikon szóló elekt­
ronikus zenéket, egy új zenét kezdtek el ját­
szani saját klubjukban. Ezt a stílust

Mentsük meg a Földet?
Gyakran olvasok magukat tudományosnak
tartó „zöld” honlapokon, folyóiratokban, a
Földet veszélyeztető tevékenységekről és
értetlenül állok az effajta népbutítás előtt.
Legutóbb eldöntöttem, le kell rombolnom
ezt a közhelyet, legalább az előtt a pár kol­
léga előtt, aki veszi a fáradtságot cikkem
végigolvasására.
Gondolom, senkinek nem mondok újat, ha
a 65 miihó évvel ezelőtti katasztrofális mér­
tékű élőlény-kipusztulást egy üstökös vagy
kisbolygó becsapódása és annak járulékos
hatásainak (klímaváltozás, fotoszintézis
időleges megszűnése, a tápláléklánc felbo­
rulása stb.) tulajdonítom. A legismertebb
következmény a dinoszauruszok kipusztu­
lása és a helyükbe lépett emlősök felgyor­
sult evolúciója mára már általános iskolai
tananyag. A Yucatán-félszigetbe csapódott
meteorit okozta óriási robbanás, és így a le­
vegőbe jutott forró por elsötétítette a Na­
pot, savas eső áztatta a növényeket és az ál­
latokat, ami az akkori ökoszisztéma teljes
megsemmisülését eredményezte. Csak a fel­
szín alatt élő állatok és növények élték túl,
amikből év milliók alatt kialakult egy telje­
sen új fauna, csúcsán az emberrel. Talán
nem szükséges részleteznem a kialakulás fá­
zisait és a különböző korok neveit, amiket
már a gimnáziumban se tudtam megjegyez­

ni. Figyelemre méltó azonban, hogy egyes
tudósok már csak úgy emlegetik évezredün­
ket, mint „antropozoikum”(emberi kor, me­
zozoikum után szabadon). Az ember mára
akkora változást okozott a természetben,
ami megfelel a földtörténeti korok elkülöní­
tését indokolta tényezőknek. Ismét egy bra­
vúr a teremtés koronájától.
Nem az olajat a tengerbe borogató tankha­
jókról akarok itt szónokolni, sőt az erdőir­
tást is figyelmen kívül hagyom, hisz való­
színűleg csekély köze van ezekhez a rémtet­
tekhez fiatal kohégáimnak, és amúgy is tele
van velük a sajtó. Hahgatótársaimhoz in­
kább közelebb áll a vásárlás szelleme. Ma­
gyarországon átlagosan 320 kg szemetet
termelünk évente személyenként. Elgondol­
kodott már valaki azon, hogy ez hova ke­
rül? Vajon mekkora helyet foglal el 10 milliószor 320 kg szemét? Inkább ne is számít­
suk ki. Országszerte telnek be a szeméttele­
pek, és tiltakozások tömege akadályozza az
újak nyitását. Sajnos államunk területe nem
nő aranyosan a lakosság által megtermelt
hulladékkal. Az Uniós előírásoknak megfe­
lelő, szigorú szabályaink számunkra nem
biztosítják a szomszéd országokba szállítás
lehetőségeit, mint német barátainknak.
Ilyen kiszolgáltatott helyzetben egy dolgot
tehetünk; kevesebb szemetet termelni!

tecktoniknak nevezték el, utalva az északi és
déli elektronikus zenék találkozására, ame­
lyek úgy találkoznak, mint a földkéreg leme­
zei (tektonikus mozgás). Emellett az új irány­
zat elnevezésében benne van technora és az
elektronikus zenére való utalás is. Ezzel pár­
huzamosan született meg az új tánc is, amely
a hiphopból és az időnként akrobatikus, hir­
telen, gyors kézmozdulatok áll össze.
Az öltözékük leginkább szűk, testhez simu­
ló pólók, nadrágok, fekete, fehér vagy ne­
onszínű anyagból. Ami a frizurát illeti, ext­
ravagáns, enyhén punkos.
Eszmerendszerük kezdettől fogva elutasí­
totta a drogot, alkoholt, ezek helyett ma­
guk által kevert energiaitalt fogyasztanak
és vallják, hogy a személyiség a lényeg. Az
öltözködés sem márkafüggő, mindenki
olyan ruhadarabot vásárol, amilyet megen­
gedhet magának. A személyiség megjelenik
a táncban is, az alaplépések megvarrnak, de
utána mindenki kreativitásától függően ala­
kíthatja koreográfiáját.
Az internet segítségével (http://www.
tecktonik-music.com/) hamar elterjedt az
irányzat, és nagy esély van arra, hogy vi­
lágméretű népszerűségre tesz majd szert.
Számos országban vannak már követői,
Magyarországon is, Békéscsabán például
már tecktonikus tánccsoport is létezik.Van
arra is lehetőség, hogy a Francia Intézet
szokásos július 14-ét ünneplő utcabálján hi­
vatalosan is bemutatkozzon a stílus Buda­
pesten.
Tehát fel kell készülnünk a tecktonic stílus­
ra, hiszen innentől kezdve a legszélesebb
választékú, legdivatosabb boltokban, mint
ahogy ezt eddig megtapasztalhattuk az
acélbetétes bakancstól, az emos ruhákig,
csak szűk, fekete-fehér, neonfényű öltözé­
kekből válogathatunk...
Zágon Orsi

Nem igényel komolyabb erőfeszítést a ke­
vesebb csomagolással járó terméket leemel­
ni a polcról, ami általában olcsóbb is, mint
agyon zacskózott társaik. Kicsit már nehe­
zebb a világról alkotott nézetünket megvál­
toztatni. Tudniillik, létezik egy közmondás
„a kevés néha több”, és igen, egy ajándék
sem attól nagyszerű, ha minél több és na­
gyobb. Te sem attól vagy értékesebb, ha
mindep nap más ruhában és cipőben jelensz
meg! Őseink még tudták, hogy kell megja­
vítani, ami elromlott. Manapság inkább ve­
szünk egy újat, a régi, pedig kerül a szemét­
be, hiszen van rá pénz. Vajon akkor is így
vélekednél, ha a következő szeméttelep a te
szomszédságodban épülne fel?
A legújabb kutatások szerint Földünk nem
a kőolaj-, vízhiány, vagy természeti kataszt­
rófák miatt válik lakhatatlanná. A nagyobb
gondot pár évtizeden belül a szennyezett­
ség és a hulladékhegyek okozzák.
Persze minden lebomlik egyszer, jó része
pár száz év, a maradék pár ezer év alatt.
Erőforrásaink is évmilliók alatt regenerá­
lódnak. Az ember által kipusztított fajok
helyére új élőlények lépnek. Lassan vissza­
áll az eredeti hőmérséklet, a levegő összeté­
tele is konszolidálódik. Nem bolygónk sor­
sáért kell aggódnunk, ennél nagyobb pusztí­
tást is túlélt már. A Föld köszöni szépen jól
lesz - ha Isten másképp nem rendeli -, pár
millió év alatt kiheveri múló betegségét, az
embert.
Horvátth Sarolta

kilencedik oldal

�A követendő példa

Ügyvédi történetek (2. rész)

Apacuka Étterem

Egy bírónő leszúrása

Cikksorozatunkban a Kar környékén található ven­
déglátóhelyeket látogatjuk, azt szeretnénk kideríteni,
melyiket is javasolhatjuk egyértelműen, és melyik az,
amit jobb elkerülni. Módszertanunk: természetesen
álcázva közelítjük meg a kiszemelt egységet, és kér­
lelhetetlenül szigorúak leszünk. Mai áldozatunk a
Horánszky utcában található Apacuka étterem.
Belépéskor a hely először választásra kényszerít,
mégpedig - a különben igen barátságos- belső trak­
tus, és a fedett, fűtött télikert között. Ha jól aka­
runk dönteni az utóbbit választjuk, az sokkal han­
gulatosabb. Első látásra a dekorációk és a berende­
zés alapján nem igazán tudjuk, hogy ki is az igazi
célközönség, kiket tekintett a belső tér megálmodó­
ja a reménybeh vendégkörhöz hasonlónak. Minden­
esetre határozottan a divatos, romkocsmás (a kert
elzárt részét uraló, vörös téglából készült kémény, a
tűzfalak) és a picit talán túl tökéletesen is megter­
vezett belső igazán hangulatos délutáni beszélgetés­
hez, de esti lazuláshoz egyaránt.
Az ételek terén csupa pozitív élményről tudok be­
számolni, az étlap is hozza a hely hangulatát, túl­
súlyban vannak a modernebb iskolához sorolható,
mediterrán jellegű fogások, és örömteli, hogy vég­
re a normális ársávú éttermekben is megjelentek a
ponty egyhangúságán felülemelkedő halételek, ille­
tőleg a sajnos egyre kevesebb helyen fogyasztható
vadételek, vagy a napi gyakorlatból sajnálatosan ki tudja, mi okból - kikopott kacsa. Talán abba köt­
hetünk bele, hogy klasszikus, házias ételek kedvelő­
it nem kápráztatják el annyira... Végre valaki nem
a „Venesz-féle” alapkönyv, vagy az „Ételkészítési
alapismeretek” című könyv kezdőfogásai alapján
képzeli a főzőcskézést, és még napi menüben is
meg mer néha kockáztatni valamilyen rendha­
gyóbb fogást. Az étlap nem túl hosszú, de eléggé
változatos, és jól tudom, hogy nem lehetséges túl
sok, állandóan az étlapon tartott fogás esetében
egyenletes minőséget biztosítani. Pusztán abba köt­
hetünk bele, hogy ha valaki naponta óhajt itt ebé­
delni, és valami okból nem menüt fogyaszt, hamar
rá tud unni kedvenc fogásaira; illetőleg ebédidőben
gyakran sokat kell várni, ha nem menüt rendelünk.
Örömteli, hogy olyan, ritkán kínált levesekkel is ta­
lálkozhatunk (pl.: tárkonyos vadraguleves), ame­
lyek valami oknál fogva nem jellemzőek máshol.
Rendkívül jók a lávakövön sült ételek, csak annyit
jegyeznék meg, hogy egyes ételek fűszerezésénél
gyakran nem sikerül homogén hatást elérni, kissé
kusza lesz az elkészült étel (többek között a díszí­
tésbe kerülő anyagok „ütik” az ételnél felhasznált
fűszert, ezt talán bölcsebb lenne elkerülni.
Összességében rendkívül meggyőző, jól sikerült
hellyel találkozunk, látni mögötte a koncepciót és látni azt is, hogy az éttermet nem pusztán fe­
jőstehénként üzemelteti a tulajdonos, hanem szívvel-lélekkel „vendégül lát”, nem pusztán „vendég­
látózik”. Ez pedig sajnos egyre ritkább... (Értéke­
lés: 4/5)

Az ügyvédi történetek sorozat második része hasonlóan az októberben meg­
jelent első részhez, különleges ügyvédi esetet vesz nagyító alá. Bérces Lász­
ló, egyetemünk Polgári Eljárásjogi Tanszékének mestertanára ügyvédi praktizálása során rengeteg érdekes és meghökkentő esettel találkozik, ezekből
szemezgetünk az ítélet hasábjain.
Történetünk központi szereplője egy budapesti büntetőügyekkel foglalko­
zó bírónő, akit az otthonában fényes nappal, délután fél négy körül szíven
szúrtak. Rengeteg vért veszített, azonban nem halt meg, és minden erejét
összeszedve letántorgott a lakása alatti üzlethelyiségbe, ahol az ott tartóz­
kodók, látva állapotát, azonnal értesítették a mentőt és a rendőrséget. A
rohammentő az intenzív osztályra szállította, és pár nap múlva kihallgat­
ható állapotba került. A bírónő a rendőrség kérdésére, hogy ki volt az el­
követő, azt a választ adta, hogy a közelmúltban egy büntetőügyének vád­
lottját szabadlábra helyezték, és ő követte el a bűncselekményt. Az adott
személy ellen azonnal elfogatóparancsot adtak ki, és pár órán belül a rend­
őrség Balatonfüreden elfogta, majd a budapesti Gyorskocsi utcába szállí­
totta kihallgatásra. Ott azonban a gyanúsított teljes alibit igazolt, mely so­
rán bebizonyította, hogy a történtek idején külföldön tartózkodott. Vis­
szatérve a kórházba, a rendőrség kínos helyzetbe került, hiszen egy jogi
végzettséggel rendelkező személyt kellett figyelmeztetnie a hamis vád
törvényes következményeire. A bírónő erre úgy döntött, hogy elmondja
az igazat. Azt mondta másodjára, hogy a saját öccse szúrta meg, akivel fe­
szült a viszonya. A rendőrség azonnal a lakóhelyére, egy Somogy-megyei
faluba megy az öccsért, ahonnan őt is a Gyorskocsi utcába szállították. A
kihallgatás során a testvér azt állította, hogy a kérdéses időpontban végig
a faluban tartózkodott, ezt az alibit igazolják a szülők is, akiket azonban
a rendőrség elfogultnak tart a fiú mellett, a saját lányuk ellen. A család
felkérésére a fiú védelmét Bérces László tanár úr vállalta el. Több tanú is
jelentkezik, hogy látta a bírónő öccsét a falu postáján délelőtt 10- fél 11
környékén. A rendőrség tudva, hogy a gyanúsítottnak nincs sem jogosít­
ványa, sem gépkocsija, megvizsgálja azokat a lehetséges módokat, mely
során a testvér elviekben felutazhatott Budapestre az elkövetés időpont­
jáig, délután fél négyig. Átnézve a MÁV és a Volán menetrendeket, arra a
következtetésre jutottak, hogy akár ott lehetett volna az adott időpontban
Budapest peremterületén a bírónő testvére, így elkezdték végigjárni az
öcs egy régebbi fényképével az aznap szolgálatot teljesített vasúti- és Vo­
lán-dolgozókat, hogy ők visszaemlékezzenek arra, hogy esetleg látták-e a
kérdéses személyt. Ha igen, abban az esetben megdőlt volna a védelem ál­
lítása, hogy nem hagyta el a védenc a faluját. A Somogy-megyei faluból
vonattal kétszeri átszállással lehet felutazni Budapestre és az egyik vasút­
állomáson a rendőrség talált egy takarítónőt, aki a kép alapján úgy gon­
dolta, hogy az adott napon látta ezt a személyt. A szembesítés során a vé­
denc egy sötét napszemüveget viselt, melyet egy fényérzékenység miatti
korábbi szemműtét miatt kellett hordania. A tanúnak egy szemüveg nél­
küli képet mutattak, és mikor szemüvegben meglátta a gyanúsítottat, nem
ismerte fel, és miután levette a szemüveget már nem gondolta, hogy őt
látta.
A védenc előzetes letartóztatása megszűnt ezzel, így szabadlábra helyezték,
majd bizonyítottság hiányában megszűntették a büntetőeljárást. A védelem
számára ez két okból nem volt elfogadható. Először is, így az előzetesben
töltött időért nem járt kártérítés, mert nem vétség hiányában szűnt meg az
eljárás. Másodsorban pedig erkölcsi okokból sem volt megfelelő a döntés. A
védelem a határozat ellen jogorvoslattal élt a fővárosi főügyészhez, kérte
hogy bűncselekmény hiányában szüntessék meg az eljárást. Ennek helyt ad­
tak, majd a bírónő öccse kártalanítást is kapott.
Az ügy végén a bírónő kétrendbeli hamis vád miatt lett elítélve, valamint el
lett tiltva a bírói foglalkozás gyakorlásától. Az elkövető tényleges kilétét az­
óta is homály fedi... (Folyt, köv.)

Kicsi

tizedik oldal

Magyar Attila

�Eső után
Bernhard Schlink: Das Wochenende, 2008, Zürich, Diogenes
Ezerkilencszázhatvannyolc nem egy év­
szám - annál sokkal több: egy generáció,
egy lassan múló vita, egy semmivé lett
álom, egy harci kiáltás, egy fogalom. Kon­
zervatív körökben hatvannyolc lett minden
rossz oka, balliberálisok számára viszont a
történelem utolsó nagy forradalma. Hat­
vannyolc egy nagy filmvászon, amire min­
denki kivetítheti vágyait, félelmeit, elfele­
dett vagy féltve őrzött álmait, elmúló ifjúsá­
gát, a lázadás romantikáját és a terror bor­
zalmait. Ezerkilencszázhatvannyolcban a fi­
atalság szembe akart nézni szüleinek életé­
vel, a nácizmus elfeledett tetteivel, a nyárs­
polgári társadalom élethazugságaival. Több
szabadságot, több igazságot akartak csak.
Meg rövidebb szoknyát, rock’n’rollt, szabad
szerelmet és drogokat. Mert ha a vágyaink
nem sikerülhetnek az objektív világban,
még mindig menekülhetünk a szubjektum
végtelen labirintusába. Hatvannyolc „hősei”
azonban mára megöregedtek. Ősz hajú nők,
férfiak, nyugdíj előtt álló értelmiségiek let­
tek, egy gyermekeikkel szembe került régi
generáció. Néhányan visszasompolyogtak a
polgári életbe, újságírók, politikusok, orvo­
sok, ügyvédek, tanárok lettek, s kirakatba
való elvekként megőrizték hajdani énjüket.
Mások nem nyugodtak bele, s a terrorig fe­
szültek. A hetvenes évek ezért sikeredtek
Németországban igen forróra: a Vörös Had­
sereg Frakció (RAF) brutális gyilkosságok­
kal, emberrablásokkal akarta a nyugatné­
meteket a Nagy Földi Szocialista Paradi­
csomba kényszeríteni. De a terroristáknak
is megadatik az öregség, az elmúlás, s néhányuk többéves börtönbüntetés után láthatja,
miként foszlik semmivé élete. Ezt a szánal­
mas generációt vonultatja fel, beszélteti,
gondolkodtatja Bernhard Schlink idén meg­
jelent regényében. Schlink Berlinben közjo­
got és jogelméletet oktat, de a széles közvé­
lemény regényíróként ismerhette meg. Elő­
ször jogászi precizitással, furfanggal szer­
kesztett krimiket írt (Selbs Justiz, Die
gordische Schleife, Selbs Betrug, Selbs
Mord), de később igazi drámákat. A német
múlt feldolgozhatatlan kérdéseit tárgyalta
újabb műveiben (Dér Vorleser, Heimkehr) ezekben a német sorskérdések a magánélet
perspektívájából mutatkoznak meg. Miként
viszonyuljon a felnőtté érett jogász, ha kide­
rül, gyerekkori szeretője egykoron kon­
centrációs táborokban dolgozott? Bocsás­
son meg, felejtsen vagy büntetést követel­
jen? Van-e helyes a helytelenben? Adorno
szerint nincs, Schlink regényhősei azonban
nem ilyen feketén-fehéren látják a világot.
Idei regényében Schlink szereplői egykori
hatvannyolcasok: megöregedett, felejteni és
emlékezni egyszerre akaró nők és férfiak,
akik egy hétvégére ismét újra összejönnek,
hogy a börtönből húsz év után kiengedett,
terroristává lett valamikori barátjukat, Jörgöt

Bern hard
Schlink
Das
11 ochenende
fit»mart •

____________________________________
köszöntsék - és közben feltolulnak azok a
kérdések, amelyeket a hétköznapokban, éve­
ken keresztül tudtak megválaszolatlanul elte­
metni önmagukban. „De arra, hogy miről vi­
tatkoztak, és mit kerestek, és miért foglalták
el az előadókat és az utcákat, nem emlékezett
máú’ Mert mintha minden mindegy lenne
már. Most mégis kilépnek polgári hétköznap­
jaikból, hogy néhány napot együtt töltsenek
azon barátjukkal, akit megvetnek bár, de aki
csak azt folytatta, amit ők megalkuvásból
egykoron abbahagytak.
Három nap egy vidéki házban. Tizenhárom
ember. Az evangélikus lelkésznő, aki a szét­
folyó kereszténység mintapéldánya lehet­
ne, a mindent és annak ellenkezőjét is elfo­
gadni akaró dialektikus szeretetéé. Ulrich, a
vállalkozó, feleségével és könnyűvérű, de
apja nemzedékét kinevető lányával. Ilse, a
macskáival egyedül maradó nő, aki regény­
írásba menekül. Andreas, a terror hajdani
ügyvédje, akit azonban már nem az eszme,
csak a cinizmus tart egykori elvbarátai mel­
lett. Henner, az újságíró, aki mindenféle
nőben a feledést keresi, hogy aztán egy hét­
vége erejéig a vidéki ház úrnőjébe szerelmesedjék bele. Margarete, a vidéki ház úrnője.
Christiane, Jörg nővére, aki anyaként védi,
aki az árulásig félti, szereti kisöccsét. De itt
van Marko is, egy mai fiatal baloldali akti­
vista, aki nevetségesen folytatni akarja
Jörgék terrorját, és Ferdinand, Jörg elfele­
dett fia, aki Zürichből jött apját megláto­
gatni, hogy a hatvannyolcasok szemébe
mondja, ők sem jobbak, mint a nácik. „Fel­
háborodtatok szüléitek generációján, a gyil­
kos generáción, de ti ugyanolyanok lette­
tek? A fiú szavai nyársként állnak a be­
gyógyulni hitt sebekbe. A nagy generáció­

ból mindenki felejteni akart inkább: mintha
hatvannyolc és a német vörös terror között
nem lenne összefüggés, mintha hatvan­
nyolc nem járult volna hozzá a
globalizációhoz, a társadalmi, közösségi kö­
telékek szétszakadásához, mintha hatvan­
nyolc eszméi megvalósíthatók lennének
még mindig, mintha érdemes lenne ma is
harcolni az igazabb világért, mintha tragi­
kus hősök, s nem tragikomikus gyilkosok
lennének mindahányan abból a nagy gene­
rációból. Kérdések, vádak és végül még vá­
laszok is születnek ezalatt a három nap
alatt. Schlink mindenkit megérteni próbál.
A terroristát ugyanúgy, mint szenvedő fiát.
Az új nemzedéket hárman képviselik.
Marko a posztpubertáns forradalmi ro­
mantika nevetséges és taszító figurája.
Dorle, a huszonéves lány, aki szüleiben egy
megöregedett társaságot lát csak, s nem is
sejti, hogy szexuális szabadságát tán mégis
nekik köszönheti. De ő teszi fel a terrorista
Jörg kapcsán a fájó kérdést, hogy „mi értel­
me volt egy ilyen sz*r életnek”. Ferdinand
pedig a német keménység folytatója; ahogy
a szülők a nácikat, ahogy a nagyszülők a
zsidókat, úgy gyűlöli ő hatvannyolcas apját.
Három nap történetét meséli hát el Schlink.
Egy igazi kamaradrámát kerekített a vidéki
nyaraló köré a jogász-író, ahol kiderül, miért
hagyta el a nő a férfit a szerelmi légyott után;
ahol kiderül, ki árulta el a barátot, s ki maradt
egyáltalán barát; ahol kiderül, hogy milyen
álombuborékká vastagodott köréjük a felejtés,
a magány, a kínzó csend; ahol kiderül, hogy
mégsem a szabadság szül igazságot, hanem az
igazság szabadságot. Mert „az élethazugságok
nem csak fájdalmakat tártak fel, de maguk
okozzák is a fájdalmat. Ahogy megakadályoz­
nak bennünket abban, hogy lássuk a másikat,
és abban, hogy a másik láthasson bennünket’’
Hatvannyolc és utótörténete teli van még
ilyen élethazugságokkal, a németek magán­
életében és közéletében egyaránt. Mert bár
minden illúzió kipukkant, minden izmus elfoszlott, de „a tegnap egyetlen problémája
sem lett megoldva, ahogy a maiak sem”.
A harmadik napon hatalmas eső árasztja el
aztán a pincét. A víz megtisztít, de bele is
lehet fúlni. A németség a nácizmus utáni ön­
tisztulásba lassan belefúlni látszik, mert a
hatvannyolcasok felöntötték a kollektív tu­
datalattit. Ideje kitisztítani a pincét. A ven­
dégek az eső elmúltával közösen merik ki a
vizet. És „a pince! A pince száraz volt.”
Minden elmúlik egyszer hát. A nácizmus
ugyanúgy, mint az önostorozó hevület. A
hatvannyolcasok ugyanúgy, mint kritikusaik.
Mintha tényleg semminek sem lenne értelme
már. És közben a melankólia kaparja a falat.
Szép, tanulságos regényt írt Bernhard
Schlink, aki részben maga is eme uralomra
jutott, de búcsúzó nagy generáció részese.
Techet Péter

tizenegyedik oldal

�Juno
Mintha mi sem történt volna
Pedig csak 16 éves. Normális? Kérdeznék sokan, köztük én is vissza­
gondolva a kis, csöppet szeszélyes 16 éves önmagámra. Es még most
is. Marad a kérdés: vállalni egy terhességet, a fürkésző szemeket,
megszülni a gyereket, aztán szépen odaadni másnak, mintha mi
sem történt volna? Naná! Aliért is ne?
Juno MacGuff (Ellen Pag?,) felnőttebb, mint sok, élekor alapján an­
nak nyilvánított felnőtt. O be tudja látni, hogy még nem elég érett
egy gyermek felnevelésére, hisz még maga is gyerek. Vállalja vi­
szont tettei szemmel láthatóan gömbölyödő következményeit: meg­
szüli tévedése tárgyi bizonyítékát, és örökbe adja. Nem törődve a
háta mögött összesúgó kisvárossal belátja, hogy egy élet sorsa nem
kerülhet a napi teendők listájának közepe tájára. Legalábbis így
nem: Március 25., 9 óra - abortusz 11 óra - próba a bandával. így
viszont már sokkal inkább: március-november 0-24 óra - terhesség.
November 18. - gyereket szülni. November 19. - próba a bandával.
Jelen korunk problémáját jól fogja meg Diabio Cody forgatókönyvíró,
aki egyébként azt nyilatkozta az Oscar-díj átadó ceremónia előtt, hogy,
ha nem jön be neki ez az írós-filmkészítős projekt, visszatér eredeti
foglalkozásához, ami nagyjából úgy lenne körbeírható, hogy éjszakai
szórakozóhelyen (úriemberek előtt ruhadarabjaitól szabadul meg ze-.
ne kíséretében. Nos, talán az elnyert Oscar-díj elég visszatartó erőnek
bizonyul számára.
Juno unatkozott. Elment tehát barát­
jához, hogy meglesse, mit csinál. Na
ezt így nem folytatom, mert csak egy
félresikerült Micimackó feldolgozás­
sztori kerekedne ki belőle. A lényeg:
az unalmat ettől kezdve 9 hónapon át
az ifjú hölgy mellőzni kényszerül szó­
tárából.
Várandóssága alatt az örökbefoga­
dó tökéletes pár életébe is akarva
akaratlanul beleolvad, s kiderül,
hogy a látszat nem is fedi annyira a
valóságot. De ettől még nem kell
nagy tragédiákra és óriási drámák­
ra gondolni. Egyszerű problémák
egy egyszerű környezetben. Senki
nem öl meg senkit, senki nem leple­
zi le évezredes, soha-senki-nemtudhatja-meg típusú féltve őrzött

titkát. Itt pusztán
csak egy 16 éves
lány lett terhes, aki
örökbe adja gyerme­
két
megszületése
után, s közben azért
átmegy a kötelező
tinikori párkeresési
mizérián kissé sarkí­
tott
változatban
(„Járhatnánk is, ha
már van egy gyere­
künk”). Pont. Na és
akkor mi van? A baj
csak az, hogy manapság ezt a 9 hónapot igencsak nem tudjuk már
egy vállrándítással letudni. Sokkal fontosabb, hogy legyen egy meg
„mégegy” diplománk, lakás, kocsi előléptetés egzisztencia biztos
párkapcsolat és még ezermillió dolog. Ja!JEs éljük is ki magunkat,
mert ugye egy gyerekkel már nem lehet. És aztán ha ez mind meg­
van már jöhet is ő. Es hogy ez mikor is jön el? Hát még jogászok
közt is kisebb fejszámolással látható, hogy nem egyhamar. Pedig
egy gyerek minket is újra gyerekké tesz. Megtanulunk újra rácso­
dálkozni a világra, és megkérdezni magunktól a lehető legegysze­
rűbbnek tűnő dolgokat. Rájövünk nagy igazságokra, miközben
együtt cseperedünk gyermekünkkel. Legalábbis valami hasonlóról
regélnek az immáron boldog gyerek tulajdonosok. Csak lehet, hogy
ildomos lenne ezt olyan korban kivitelezni, amikor még meg tu­
dunk mozdulni járókeret és egyéb gyógyászati segédeszközök nél­
kül. Meg ugye az sem mellékes szempont, ha a gyerek osztálytársai
nem hiszik azt, hogy a nagymama/nagypapa neveli a gyereket va­
lami rejtélyes okból kifolyólag.
Egy szó, mint száz, ez a filmecske elgondolkodtat az élet ilyen rop­
pant egyszerű dolgain, mint: se túl korán se túl későn. Vagy: ha ne­
kem van, de nem kell, másnak meg nem lehet, de kell neki, akkor
miért is ne adnám neki? Persze most tekintsünk el az egyéb mellé­
kesnek azért nem mondható körülményekről, mint estlegesen kiala­
kuló kötődés anyajelölt-gyerek(jelölt) között, ami számos esetben
felvet problémákat, mint a társadalom hozzáállása, ami csak épp
egy pillanat erejéig kerül említésre, és azért egy középiskolás lány­
nál nem utolsó probléma, vagy hogy az apától végig nem tudjuk
meg, hogy ő akkor mégis mit akarna. A film lényege ugyanis nem
a terhes nő pszichoanalízise. Csak nézzük meg, csodálkozzunk rá
az élet egyszerűségére, a film gördülékeny humoros dialógusaira, és
legyünk újra 16 éves kamaszok. Ja, hogy a lány terhes is 16 éves lé­
tére? Na és? Majd elmúlik!
Ablonczy Zsuzsanna

Prah, Jugóból
Színhely: vidéki, lerobbant ház konyhája, voltaképpen hozzátoldott, üvegezett veranda, amelyben mégfa­
likút van. PB-palackos gázrezsó, régi, nehézkes asztal és hokedlik, valamint üveges konyhaszekrény; jak,
bokrok látszanak odakintről; jobbra, a kertbe vezető üveges ajtó
,
mellett egy vedlett fonott karszék, az ablakpárkányokon oefottek, az ablakban nagy üveg uborka kovaszolódik. Nappal Középkorú Nő házi ruhában krumplit pucol a konyhaasztalnal, a megpucolt krumplit víz­
zel teli lábosba dobalja. Jön középkorú Férfi jobbról, a kert felől, kezében szatyor.
Ezekkel a sorokkal kezdődik Spirò György Prah című drámája, amit a Radnóti Színházban Valló Péter ren­
dezésében mutattak be. A Férfi (Schneider Zoltán) és a Nő (Börcsök Enikő) nyer a lottón, több mint hatszáz
millió forintot. Ez a történet alapja, a darab elején kiderül a nyeremény, onnantól kezdve a Férfi és a Nő küz­
delmét láthatjuk egymással, önmagukkal és a főnyereménnyel. Spirò nagymértékű naturalizmussal ábrázolja
ennek a családnak a mindennapjait, életüket. A Férfi és a Nő munkásemberek, van, aki prolinak mondaná
őket, nem műveltek, de nem is tanulatlanok, egyszerűek, de nem primitívek, tudják, hogy a nyereményük
két Nobel-díjat ér, hogy mi a részvény, a tőzsde, tudják, hogy az infláció magasabb, mint a kamat, ismerik a
Riviérát, és a koleszterinmentes táplálkozást. Küzdelmes és nyomorúságos életükbe villámcsapásként érkezik
ez a számukra elérhetetlen nagy mennyiségű pénz, ami nemcsak felszakítja a múltat, előhozza a jelen keser­
veit, de szörnyű jövőt is sejtet. Eleinte félnek a „varázslatos” szelvénytől, mindenhova dugdossák, nehogy el­
vesszen, így találják meg a számukra a legmegnyugtatóbb helyet a szelvénynek, ami nem más, mint a Jugo­
szláviából hozott kakaóporos doboz. Erre utal a mű címe is: Prah, ami valószínűleg port jelent.
A hirtelen nagy öröm után jön a kétségbeesés, hogy nekik is olyanokká kell válniuk, mint a gazdagok, el kell
ütni a gyalogosokat a zebrán, le kell nyírni a Férfi haját, nem kell köszönni a szomszédnak.. .El kell menniük
külföldre, mert majd jön a rokonság kunyerálni, a gyerekek lezüllenek, nem fognak tanulni, drogozni fognak, bimkók lesznek, a Férfi nőzni fog,
bérgyilkosok támadnak majd rájuk a pénzükért..... és az eleinte nagy örömből hirtelen aggasztó félelem, kétségbeeses lesz.
Innentől kezdve a szereplők egy kellemetlen problémának tekintik a főnyereményt, ami a többi mindennapi gond között most a legsúlyo­
sabb, amit meg kell oldani.
...............................
, „ .
„
.
, .. ,, ..
Elgondolkodtató játékot nézhetünk végig másfél órában, amelyben maró tarsadalomkntika es tanulságok mellett, humoros részekkel kön­
nyítettek az alkotók a feszültségen. Koltai Tamás kritikája szerint Spirò hajszálpontosan írja meg a rendszerváltás veszteseit, az elmúlt
tizenhét év borzalmas társadalmi valóságának változatlanságát.
„Nem tudod kicserélni, aminoli. homorúság, az volt. Azt nem lehet kicserélni utólag’.’
Zágon Orsi

tizenkettedik oldal

�Reneszánsz év,
Mediciek...
Magnifico!

Bár magát az eseménysorozatot kicsit erőltetettnek vélem, Itália és az olasz kultúra
iránt érzett rajongásom mégis arra indított,
hogy ellátogassak a Reneszánsz évet meg­
nyitó Medici-kiállításra.
Néhány zavaró körülménytől eltekintve
(mint például a megvilágítás minősége,
vagy az idegennyelvű tárlatvezetés zavaró
hangossága) bátran állíthatom, hogy a tár­
lat színvonalas összeállítású, élvezhető.
Hűen mutatja be a Mediciek műgyűjtői- és
mecénási tevékenységét, valamint bepillan­
tást enged a kor kultúrájába és életmódjába.
A mintegy 200 műből álló kiállítás darabjai
olyan reneszánsz művészek keze munkáját
dicsérik, mint például Fra Angelico,
Domenico Ghirlandaio, Filippino Lippi,
Sandro Botticelli, Giorgio Vasari, Ghiberti,
Donatello vagy Michelangelo.
Számomra a legnagyobb élményt a portrék
mellett a Firenze mindennapjait felidéző
tárgyak jelentették. Egy ruha, melyet mint­
egy 500 évvel ezelőtt valamelyik gazdag ke­
reskedőcsalád úrnője viselt... egy súlyos
brokát falikárpit, mely mögött ki tudja mi­
lyen intrikák szövődtek... egy firenzei
pénzérme, a fiorino, amely a magyar fize­
tőeszköz őse is egyben. Kupák, serlegek
melyekből talán valaha az II Magnifico ud­
varában kortyolták a híres toszkán
borokat.... Corvin Mátyás kódexe előtt
időzve elgondolkodtam, vajon a ma embere
képes lenne-e ilyen hónapokon vagy akár
éveken át tartó aprólékos és míves
munkára...
A legkisebb részleteiben is nagy precizitás­
sal kidolgozott portrék a halandó ember
halhatatlanná tételének vágyát és a hírnév
fontosságát tükrözik.
A ma mérnökeinek is példaértékű a quatt­
rocento és cinquecento épülettervezéseinek
nagyszerűsége, melyeket famodellekkel (a
firenzei dóm kupolája, Strozzi-palota)
szemléltetnek a tárlaton.
Akit kicsit is vonz a reneszánsz kultúra, a
történelem s talán Itália is megérintette
már, javaslom, töltsön egy néhány órát a
Szépművészeti Múzeum termeiben. Május
18-ig nem késő...
Radich Orsolya

A Mélyföld fenegyereke
Februártól március közepéig tartott holland-flamand kulturális fesztivál, a LOW
fesztivál. A szervezők olyan átfogó képet
akartak adni a kortárs holland-flamand
művészeti ágakról, amely segítségével a ró­
luk kialakult egyoldalú és sematikus képet
átrajzolhatják, kiegészíthetik a látogatók.
Budapesten mintegy 20 helyszínen, több
mint 100 eseményt és 500 fellépőt nézhettünk-hallgathattunk meg. A mély földiek
kortárs kultúrájuk egész arzenálját vonul­
tatták fel a közönség előtt, a képzőművé­
szetüktől kezdve a jazz, kortárs könnyű­
vagy komolyzenéjükön át elhoztak nekünk
filmeket, színházi darabokat, táncelőadáso­
kat. A rendezvénysorozat az Ernst Múze­
umban látható Wim Delvoye flamand kép­
zőművész kiállításával vette kezdetét.
Delvoye érdekes, különc figura, szinte már
csak a saját szórakoztatására teszi azt, amit
csinál. A kezéből kikerülő művek a művé­
szet és a groteszk provokáció határán mo­
zognak, az ötleteit elszánt következetesség­
gel valósítja meg, néhol a tudomány segít­
ségül hívásával. A művészet és az élet kö­
zötti határvonal, a kettő között feszülő el­
lentét érdekli, amelyet olyan témákban ke­
res és talál meg, amelyek mindenkit érinte­
nek (pl. az emésztés).
A művészek általában kezdeti inspirációi­
kat azokból a tapasztalatokból, benyomá­
sokból merítik, amelyek régóta körülveszik
őket; abból a kultúrából, abból a társadalmi
rétegből, abból a városból, abból a környe­
zetből ahol az illető született, látott, fel­
nőtt, és gondolkodott. Ez Delvoye esetében
sincs másképp, fantáziáját leginkább a belga-flamand kispolgári miliő giccsvilága ra­
gadta meg, majd csavart egyet a jellegzetes
delfti porcelán mintáin, és gázpalackokra
festette azokat; majd barokk díszítéssel fa­
ragott fa betonkeverőt készít, de az általa
oly nagyra tartott gótika is furcsa össze­
függésben jelenik meg. Rozsdamentes acél­
ból lézerrel vágott ki betonkeverőket, mar­
kológépeket, egyéb munkagépeket - mind­
ezt életnagyságban és gótikus stílusban.
Ezek az eredetileg erőt sugárzó gépek most
légiesen finoman csipkézett, részletgazdag,
elegáns stílusban jelennek meg, mi pedig
csak találgathatunk, hogy akkor most mit
is látunk. Egy biztos: Delvoyenak épp ez
volt a szándéka. A gótika iránti érdeklődése
további elképzeléseket, terveket szült. Je­
lenleg eddigi legnagyobb szabású művén
dolgozik. Egy általa iBest-of-templom’-nak
nevezett kápolnát épít az antwerpeni kikö­
tőben, mely a tervek szerint 2009-ben ké­
szül el. Célja természetesen nem kicsinyes:
a tökéletes gótikus templomot akarja meg­
alkotni belga, francia, olasz és spanyol katedrálisok alapulvételével. Persze ez a töké­
letes gótika is csak a művész szemszögéből
lehet az, hiszen kérdéses, hogy a gótikus
építészet Isten felé törekvő filozófiájához
mennyire illenek az üvegablakokon megje­
lenő csontok, fogak, szeretkező párok, em­
berek és állatok szinte felismerhetetlenül
elrendezett, zsúfolt kompozíciókban meg­
jelenő röntgenfelvételei. De pont itt figyel­
hető meg a művész ars poeticája, a fenn­
költség ütköztetése az emberi anatómiával,
a túlvilági és a mindennapi élet ellentéte.
Szélsőségek találkozása jelenik meg tetovált
disznóin is. A kismalacokra tetovált motívu­
mok (többek között Walt Disney figurák,

Harley-Davidson képek, Louis Vuitton védje­
gyek) együtt nőnek a disznókkal egy Peking
melletti farmon egészen azok természetes ha­
láláig. A malacokat meg lehet venni, sőt az
interneten videokamerás megfigyelőrendszer
segítségével egész nap lehet nézni, ahogy esz­
nek, dagonyáznak, alszanak, vagy ahogy épp
fehér bőrüket kenik naptejjel. A kiállítás láto­
gatói is kaptak egy kis ízelítőt mindebből. Ez
az igazi Tig Brotner’!
De Delvoye eddigi legnagyobb visszhangot
váltó alkotása nem is igazán műalkotás, in­
kább tudományos kísérlet, egy megszállott el­
me következetes és kitartó munkájának ered­
ménye. Ez a Cloaca. A művész célja az embe­
ri emésztőrendszer másolatának elkészítése
volt, egy olyan gép, amelyet etetnek, amely
enzimek segítségével emészt, és amely ürít,
akár egy élőlény. A gépet a Genti Egyetem tu­
dósainak segítségével fejlesztette és tökélete­
sítette nyolc változaton keresztül. A sznobiz­
mus (vagy az anális fixáció) csúcsa az, hogy
az emberek több ezer dollárt képesek kiadni a
Qoaca végtermékéért, miközben a sajátjukat
mindennap lehúzzák a WC-n. Itt jelenik meg
a fogyasztói társadalom, és elsősorban a mű­
tárgypiac éles bírálata. Hiszen Delvoye maga
is tudja, hogy a gépe által termelt ürülék nem
műalkotás, sőt, ez maga a megtestesült szék­
let, melyet csak az tesz érdekessé, hogy nem
élő szervezetből jött. Meg kell vallani, hogy
annak ellenére, hogy üveg alá rejtették ezt a
kiborgot, enyhe félig emésztett ételszag ter­
jengett a teremben. A rendkívül barátságos
teremőr elmesélte, hogy aznap sok salátát,
gyümölcsöt meg kenyeret hoztak a Cloacanak a közeli Két szerecsen kávéház és bisztró­
ból, és az ebédet 1 óra körül fogja kapni... Hi­
szen folyamatosan etetni kefi, mert
’elpusztul’. A Cloaca lógójára is nagy hang­
súlyt feketett a művész, tudva, hogy ezt a ter­
méket is éppúgy el kell tudni adni, mint a töb­
bi fogyasztási cikket. A Cloaca Company
lógója a nagy márkákat utánozza, de minde­
nekelőtt a Coca-Cola betűire emlékeztet az
írásmód. Természetesen azonnal feltesszük a
költői kérdést: lehet, hogy nincs is olyan nagy
különbség a nagy márkák és a Cloaca termé­
ke között? Végső soron a tapasztalat azt bizo­
nyítja, hogy úgyis a marketingen dől el az el­
adásra szánt cikk sikeressége...
Kétséget kizáróan - még ha ellentétes érzel­
mekkel is, de - a látogatók emlékezni fog­
nak erre a kiállításra, fognak róla beszél­
getni, vitázni, elgondolkodni rajta, mert
épp erre sarkall, épp ez a célja Delvoye­
nak. Mert néha könnyed humora van, né­
mely alkotása pedig több a puszta provoká­
ciónál, és hogy egy-egy művét milyen érzel­
mekkel nézték meg, ez ízlés és gusztus dol­
ga. És mint tudjuk, ebben nem lehet vita.
Aradszki Dea

tizenharmadik oldal

�Jog és dráma
Beszélgetés Hegyi Árpád Jutó csávái

morálon alapuló, lélektanilag gazdagon ár­
nyalt világa. Mozart Don Giovanniján ke­
resztül be lehetne mutatni az „érzéki zsenia­
litás” (érzéki omnipotencia) valamint a köz­
erkölcs és jog sajátos összeütközését a zene
drámai-érzelmi dimenzióján keresztül.

Hegyi Árpád Jutocsa, DLA, színház- és operarendező, a Magyar Álla­
mi Operaház korábbi igazgatója, a színházi mesterség elismert képvi­
selője és tanára Budapesttől Chicago-ig. Talán kevesebben tudják,
hogy Karunkon is oktatott az őszi félévben: H. Szilágyi István tanár
úr társaként a ,Jog és dráma” című kurzust vezette nagy sikerrel Ot
kérdeztük tapasztalatairól.

- A kurzuson csak a klasszikus lélektani drá­
mák elemzésére kerül sor, melyeknek jogi
alapja is van, vagy előkerülhetnek jogi esete­
ket feldolgozó művek is? Mennyiben segíti a
jogi pályára lépni vágyókat a kurzus, a ma­
ga nem mindennapos módszereivel?

érzelmi vihart tár fel, melyet a pusztán jogi,
tudományos megközelítés a maga szakmai
következetességével és elvárásaival termé­
szetesen nem lát meg.

- A drámairodalom telis teli van bírósági pe­
reket feldolgozó, mérhetetlenül izgalmas
színdarabokkal, ahol a helyszín maga a bí­
rósági tárgyalóterem, a (drámai) szereplők
pedig maguk a jogtudósok, bírók, ügyészek,
ügyvédek (és persze egy jogi procedúra
minden más szereplője). A dráma pedig
nem más, mint maga a bírósági tárgyalás.
Ezeknek a drámai pereket bemutató színda­
raboknak az elemzése és feltárása roppant
gazdag jogi és drámai tartalmakkal és szak­
mai, művészi élményekkel gazdagíthatná a
hallgatókat. (R. Rose: Tizenkét dühös em­
ber, H. Wouk: Lázadás a Cain hadihajón, H.
Kipphardt: Az Oppenheimer ügy, stb., stb.)
Legalább ilyen fontos perspektívája a „Jog és
dráma” c. tárgynak az, hogy kicsit elmozdulva
a színház dimenziója felé, a hallgatók belekós­
tolhatnak az előadás művészetébe, az előadói
képességek gyakorlásába. Bizonyos szerepek
szövegének drámai felolvasása, később előadá­
sa, a telt, argumentációra alapozó beszéd-mód
elsajátítása, a meggyőző, drámai stílus és be­
szédkészség igen hasznos lehet a pályán. Bíró­
sági (drámai) jelenetek eljátszása, szerepek jo­
gi-drámai elemzése és eljátszása a legmaga­
sabb szintre fejlesztheti a hallgatók szereplési,
előadói (jogászi) képességeit.

- Hogyan fogalmazódott meg egy, a jogot és
a drámát közös tanegységbe tömörítő kurzus
gondolata?

- Ez a kurzus a jog tudományának és a drá­
ma művészetének közös területeit kutatja.
Ez első hallásra abszurdnak tűnik, de szín­
házirendezői tapasztalataim azt mutatják,
hogy a drámák mélyén igen sokszor lapul
jogi probléma. Ez nem véletlen, hiszen a
dráma lényege a konfliktus. Azt is lehetne
mondani, hogy a dráma művészete a konf­
liktusok bemutatásának művészete.
- Hol húzódik a határ a jog és a dráma kö­
zött? Milyen többletet ad e kettős szemszög­
ből való közelítés, és mi szükségeltetik e külö­
nös vizsgálathoz?

- Az emberi élet konfliktusai, összeütközé­
sei, feszültségei adják a dráma alapanyagát.
A konfliktusokkal teli emberi élet drámai
feldolgozása pedig maga a színház. Ha az
ember társadalmi életének konfliktusait, vi­
táit, ellentéteit tudományosan boncoljuk,
akkor eljutunk a jog tudományához. Ha
ugyanezeket a konfliktusokat a színházmű­
vészet dimenziójában ábrázoljuk, eljutunk a
dráma művészetéhez. Kézenfekvő tehát a
kihívás, hogy elemezzünk jogi eseteket drá­
mai megközelítésből, illetve drámai esete­
ket jogi megközelítésből. A dráma művésze­
te így segít a jog tudományát gazdagabban,
szélesebb körben szemlélni - és viszont, a
dráma művészetét a jog tudománya segít
mélyebben, bonyolultabban értelmezni.
Ezért aztán a „Jog és dráma” - kurzust ket:
ten vezettük, egy jogtudós (dr. H. Szilágyi
István) és egy színházművész, - én. A két
szemlélet - és a két személy - egyfelől izgal­
mas feszültségeket, másfelől egymást ki­
egészítő, komplex látásmódot mutatott be.
A hallgatók élvezték, hogy a jogi esetek mö­
gött a dráma művészete mennyi izgalmas
lélektani, emberi, szerelmi... stb. réteget,

- Milyen drámai művek, és jogi esetek értel­
mezésével foglalkoztak az órák során?

- A szemeszteren többek között Shakespeare
velencei kalmárjának adóssági pőrét elemez­
tük jogi szempontból az uzsorás zsidóval
szemben. Ez mérhetetlenül izgalmas, ellent­
mondásos jogi, jogtörténeti, jog-erkölcsi, val­
lásjogi területek bebarangolására adott lehe­
tőséget. Amikor aztán a port, Shakespeare
segítségével kinyitottuk a teljes emberi drá­
ma felé, akkor olyan érzelmi mélységekhez,
a lélek olyan viharos szenvedélyeihez jutot­
tunk, a gyűlölet és a szerelem megrázó ener­
giáinak olyan rejtélyes működésébe pillant­
hattunk be, melyek a jogi kérdéseket mint­
egy kitágítva és átvilágítva merőben új szí­
neket, izgalmakat, mélységeket kölcsönöz­
nek a velencei kalmár pőrének.
- A drámairodalom megannyi jobbnál jobb lehe­
tőséget kínál e szemléletmód, megközelítés kitel­
jesítéséhez. Elegendő az idő egy féléves kurzus
alatt a legfontosabb művek megtárgyalásához?

- Ezzel a felvetéssel eljutottunk a „Jog és drá­
ma” című tantárgy perspektívájának kérdé­
séhez. Shakespeare Szeget szeggel-e vagy
Rómeó és Júliája, Hamletje „jogi és drámai”
szempontból megérne egy-egy kurzust. Kur­
zust érdemelne Antigoné megtörhetetlen
(„antigonisztikus”) alakja, hiszen az ő törté­
netén keresztül az “isteni” jog (erkölcs) és a
praktikus-politikai jog dupla igazságának
drámai dimenziókban történő analízisével
foglalkozhatnánk. Külön kurzus témája le­
hetne Schiller Ármány és szerelemének jogi,
erkölcsi és drámai elemzése, a Molieredarabok jogi csűrcsavarjainak vígjátéki vilá­
ga, a Molnár Ferenc darabok múlt századi,
budapesti- józsefvárosi szokásjogokon és

- Mutatkozik esély, illetve volna lehetősége,
kedve a „Jog és dráma” folytatására esetleg
mindkét félévben történő meghirdetésére, így
lehetőséget nyitva mások előtt is, hogy a szín­
házak mellett a Pázmányon is találkozhassa­
nak Önnel és művészi szemléletével?

- Egy ilyen, mondjuk kétszemeszteres, fa­
kultatív tantárgy beindításához, ahogy a
hallgatók aktivitását és kedvét érzékeltem a
kurzuson, lenne affinitás. Magam is szíve­
sen tanítanám tovább a „Jog és dráma” tár­
gyat a Pázmány Jogi Karán.
Szendrődi Szabolcs

A közelmúlt híres perei...
.. .előadássorozat legutóbbi előadására 2008. március 13-án került sor.
Egyfelől izgatottan, másrészt viszont aggódva vártuk a J8 órai kezdést. Izgatottan, mert első alkalommal szerveztük közösen ezt, a
Pázmányon már népszerű és hagyományos programot. És, mert olyan neves vendégeket sikerült invitálnunk, mint Bárándy György,
Szebeni László és Házi Lajos. Mindezek után egyértelmű, hogy féltünk. Féltünk, hogy képesek leszünk-e olyan színvonalas előadást
összehoznunk, mint elődeink (Tóth Eszter, Kozma Gergő). Nem kis szerénységgel konstatáljuk, hogy sikerült. Bármennyire is szeretnénk,
természetesen nem csak minket illet a dicséret. Szükségünk volt a fentiekben említett meghívott előadóinkra, az érdeklődő hallgatókra,
akik pesszimizmusunk ellenére szépen feltöltötték az (eloadas előtti órákban még oly hatalmasnak tűnő és üresen kongó) I. előadót.
Szóval, ismét teljes gőzzel és ugyanúgy izgulva csapunk bele a következő „híres perek” előadás szervezésébe. A téma és a meghívandó
ügyészek, bírák, ügyvédek még számunkra is nagy kérdőjel. Amit biztosan tudunk, hogy az eset ismert, de nem lerágott csont lesz, leendő
vendégeink pedig elismert, szakterületükön megbecsült jogászok lesznek.
.
.. .és ahogy már egyes események végén megszokottá vált, mi is köszönetét szeretnénk mondani mindenkinek, aki nélkül ez az eloadas
nem jöhetett volna létre (itt csak az vegye magára, akinek inge!). Köszönjük!!
Végül egy közérdekű infó. Aki nem tudott részt venni az előadáson, de felvette a tárgyat, vagy csak érdeklődő, a jogtörténeti tanszék
demonstrátori oldalán olvashat összefoglaló leírást az előadásról.
z
Hardt Angéla - Paulusz Bogata

s
tizennegyedik oldal

�Haverok, buli... és a másnap reggel
CD kritika: We Are Scientists'
Ez az ajtó mindig nyitva áll, Ez az ajtó mindig nyitva áll
Senki sem mer minket kizárni
De ha mégis mennünk kell, még van rá esély
Hogy egy újabb helyen záróra után is kiszolgálnak.
Ez az este kezd lapos lenni, de az idő nekünk semmi,
Mint ahogy ebben a napszakban mindig, az idő már nem jelent semmit
Egy utolsó, utolsó kör, hisz az idő úgyse jelent semmit
Mondd, mondd, hogy azért itt maradsz velem!
(We Are Scientists: After Hours)
Lehet, hogy az általános paranoia terméke, vagy csak az egészséges önmegkérdőjelezésé, de az is, hogy csak a sok átunatkozott környezetismeret óra an­
nak idején hozta elő ezt a jelenséget. Annyi biztos, hogy valamilyen ponton
valószínűleg mindenki szeretett volna egy „Kívüllátod nézőkét”. Valami
olyan gépet, amivej egy másik személy szemén keresztül alkothatunk véle­
ményt magunkról. És akkor végérvényesen kiderül, hogy a hajunk inkább szé­
nakazalra, vagy esetleg Monroe-s loknikra hasonlít inkább; nevetésünk édes
kacaj-e, vagy olyan öröm-megnyilvánulás, amelyet bármelyik magára valamit
adó ló megirigyelhetne. Személyiségünkkel kapcsolatban megnyugodhat­
nánk, hogy esetlenségünket az ellenkező nem elragadónak tartja, vagy épp
döntő átalakulásra szánhatnánk magunkat miután egyértelmű lett: magabiz­
tosságunk egy politikust is megrémisztene. Nos ha lenne ilyen szerkentyű, én
azért elküldenék egyet a We Are Scientists tagjainak. A 2000-ben alakult csa­
pat ugyanis a következőképpen jellemzi számait: „rockzene, az elgondolkod­
tató, néha epikus, gyakran hangos, valamennyire táncolható és hallgatólago­
san humanista fajtából”. Ez így persze gyönyörű borító is egy könyvnek, ami­
nek ajánlása - ha az új albumról a „Brain Thrust Mastery”-ről vett első kisle­
mezt, az „After Hours”-t ennek vesszük - látszólag alátámasztja ezt. A lemez
további részére azonban már kevésbé illik. Mindenesetre igazságtalan lenne
ennyire előre futni a történetben: ha ugyanis az első nagy albummal, a „With
Lőve and Squalor”-ral vetjük össze a kijelentést, az legalább annyira irreális,
mint egy Pro Facultate napon kezdeni a fogyókúrát. És ha már itt tartunk, én
sokkal egyszerűbben tudnám jellemezni az említett korongot: a fiúk minden
átbulizott este után, ennek megfelelő állapotban írtak egy-egy dalt érzelmi
komplexitásukról. Egyszóval olyan szövegek születtek, mint: „Jó a buli, de ta­
lán abba kéne hagyni az ivást. Miről is beszélgettünk eddig?”, „Elegem van
abból, hogy a földön ébredek 6-7 alkalommal egy héten belül”, „Nem is kéne

Közlöny Centrum
Napjainkban már nem csak a joggal hivatás­
szerűen foglalkozó szakembereknek, jogi tanul­
mányokat folytatóknak, hanem szinte minden­
kinek egyre fontosabb, hogy tisztában legyen a
hatályos jogszabályokkal. A Magyar Közlöny
Lap- és Könyvkiadó ehhez kíván segítséget
nyújtani azzal, hogy jogi szolgáltató és tájékoz­
tató központot működtet Budapest belvárosá­
ban, a Dohány utca és a Nyár utca sarkán.
Várkonyi Judittal, a Közlöny Centrum vezetőjé­
vel beszélgettünk.

- Köztudott, hogy papíron, CD-n, sőt online for­
mában a Közlönykiadó jelenteti meg azokat a
kiadványokat, amelyek a mindannyiunkra kö­
telező jogszabályok hivatalos és hiteles szövegét
tartalmazzák. Az emberek többsége azonban az
ilyen kiadványokat ma még viszonylag ritkán
forgatja. Vajon változni fog ez a jövőben?
- Valóban mi vagyunk a hazai jogalkotás hivatalos
kiadója, és ez számunkra olyan feladat, ami a jogi
kultúra fejlődését, a jogszabályok általános tisztele­
tét is kell, hogy ösztönözze. Ha az átlagember szem­
pontjából nézzük, ez leginkább abban nyilvánulhat
meg, hogy a jogszabályokat mindenki számára elér­
hetővé tegyük. A Közlöny Centrum működtetésé­
nek is egyik fő célja, hogy a Magyar Közlöny Lap­
ás Könyvkiadó jogi információszolgáltatását nem
csak a szakmai felhasználók, de a széles nagyközön­
ség számára is elérhetővé tegye.

- Ha már itt tartunk: mitől más a Közlöny Cent­
rum, mint a kiadótól korábban megszokott bol­
ti árusítás?
- Amikor felvetődött egy hazai viszonylatban példa
nélkül álló jogi szolgáltató központ ötlete, olyan, vál­
tozatos információt és összetett szolgáltatásokat kí­
náló - divatos szóval ma úgy mondhatnánk:
„multifunkciós” - helyről álmodtunk, ahol mindenki
kényelmes, otthonos körülmények között böngészhet
bármilyen jogszabályt, és intézheti egyéb ügyeit. A

itt lennem, még kevésbe földig
innom magam”. Persze az inspi­
ráció forrásért mérsékelten le­
het őket elítélni. Az angolszász
diákélet egyébként is ritkán szól
másról, és az akkor még három
tag Chris Cain, Keith Murray és
az azóta kivált Michael Tapper
fősuliban találkoztak. A korong zenei világát tekintve a szokásosat kapjuk: a
dob pörög, a gitár egyszerű akkordokat játszva adja az alapzajt, miközben az
énekes meglehetős monoton hangon próbálja eladni magáról, hogy ő ameri­
kai létére is Oasisosabban tudja elhúzni az „aaaaaaay”-t mint bármelyik szi­
getlakó. Persze a zsánerűkbe teljesen beleférnek a fiúk, nincs azzal semmi
gond, csakhogy a mezőny már 2005-ben is tele volt ezzel a fajtával; kevés fül­
re hathatott üdítően. Ezt a legelső kislemezük, a „Nobody Move, Nobody Get
Húrt’’ 56., C-listás helyezéséből ők maguk is leszűrhették. De ha a felsőokta­
tás éjjeleket átbulizós gyöngyszeme még empátiából sem őket hallgatja, akkor
mit? A kérdésre egy pánikroham volt a válasz, aminek terméke a beszélő ne­
vű „Crap Attack” c. album lett. Ritka szánalmas, amikor egy banda második
CD-je az első újragondolása. Ebben az esetben meg különösen: mintha besza­
badultak volna az említett egyetemista koliszobájába, felmarkolva egy pár
darabot a CD gyűjteményéből, és válogatás nélkül, Simon and Garfunkel-től
Arctic Monkeys-ig mindent lemásoltak volna. És valóban, az érzés nem csalt:
2006-ban a Maximo Park-kai és az említett nagytestvérrel turnéztak. Talán
pont ez segített, hogy a kislemez újrakiadása már a felvállalható 21. helyre ke­
rült az angol listán. Most pedig visszatérhetünk 2008 márciusába, amikor
megjelent a legfrissebb alkotás. Ha önmagában nézzük, még nem tűnik kor­
szakalkotónak, de határozottan több kreativitás, érzelem és zenei kifinomult­
ság ragadt a duóra. Feltűnik még a monotonabb hangvétel, de több benne a
rock rí roll, így például a „Dinosaurs”-ban. A „Spoken Fór” egy nagyon kifi­
nomult, nyávogás mentes lassú szám; az indító „Ghouls” pedig elvont, anél­
kül, hogy unalmas lenne. Az eredmény egy határozottan szórakoztató album,
amit akár 3 hónap elteltével is szívesen levesz a polcról az ember. A legszebb
pedig a fejlődéstörténet: az, hogy a csapat élő példa lehet arra, hogyan fejlő­
dik ki egy igazi XXL századi rockbanda. Ki tudja, ha így haladnak, még a vé­
gén tükörképet mutat nekik a „Kívüllátod nézőke”.

kiadó termékeinek, kiadványainak forgalmazásán kí­
vül a Közlöny Centrum fontos célja, hogy itt min­
denki ingyenesen hozzáférjen a hatályos magyar és
EU-s joganyaghoz. Úttörő vállalkozás ez, hiszen hiá­
ba született törvény az elektronikus információsza­
badságról, Magyarországon ma még sok olyan em­
ber van, akinek nincs lehetősége internetezni se a
munkahelyén, se otthon. Nálunk bárki ingyen hasz­
nálhatja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó által
folyamatosan aktualizált, felhasználóbarát Magyar
Hivatalos Jogszabálytár DVD-t és EU Jogszabálytá­
rat, kedvére kereshet-kutathat bennük. Ha pedig va­
laki nem igazodik el a jogszabályok dzsungelében, de
konkrét kérdésre keres választ, annak értő szakem­
ber segít akár a program kezelésében, akár a számí­
tógép által kiadott találatok értelmezésében.

- A Közlöny Centrumba betérők tehát megtalál­
hatják mindazt a jogi információt, ami hazai
viszonylatban a világhálón létezik.
- Valóban így van, és mindent elkövetünk azért, hogy
meggyőzzük a nagyközönséget arról: a jogi informá­
ció nem privilégium, hanem bárki által szabadon hoz­
záférhető, sőt mi több, kényelmes, kellemes körülmé­
nyek között is megszerezhető, a keresésben pedig a
leglaikusabb ügyfél is szakértő segítséget kaphat.

- A szűk értelemben vett jogi szolgáltatásokon
kívül mit kínál még a Közlöny Centrum?
- Internetkávézónkban a korszerű számítógépek
kedvezményes tarifájú, széles sávú internet­
elérhetőséggel segítik a más irányú információkere­
sést is, diákigazolvánnyal pedig az első órában in­
gyenesen lehet böngészni a világhálót. Kedvező
áron lehet nálunk fénymásolni, szkennelni, faxolni,
anyagokat CD-re, DVD-re menteni, memóriakár­
tyáról letölteni, valamint digitális nyomtatást, spirá­
lozást, hőkötést, illetve laminálást rendelni. Ezekből
a szolgáltatásokból a diákigazolvánnyal rendelke­
zők, további árkedvezményt kapnak. Olvasósar­
kunkban a legfontosabb hazai napilapok mellett
hangulatos környezetben kínáljuk helyben olvasás­
ra a jogi és gazdasági szaksajtó széles palettáját, sőt
ismeretterjesztő folyóiratokat, és egyes külföldi na­
pilapokat, hetilapokat is. Kiegészítő szolgáltatás­

Barát Zsófia

ként MÁV és BKV-jegyeket is értékesítünk. Húsz­
huszonöt személy befogadására alkalmas előadónk,
alkalmas kisebb rendezvények, tanfolyamok, to­
vábbképzések befogadására.

- Kiket várnak a szolgáltató központba?
- Ahogy az eddig elmondottakból kiderült, a Köz­
löny Centrumba nem csak azokat várjuk, akik mun­
kájuknál fogva érintettek a jogalkalmazás valamely
fázisában, illetve tanulmányaik folytán „szomjasak”
a legfrissebb jogi információkra, bár az egy helyen
megtalálható szolgáltatások sokfélesége nekik is ked­
vező idő- és a költségmegtakarítási lehetőséget kínál.
Rajtuk kívül azonban szívesen látunk mindenkit, aki
bármilyen okból - akár jogszabály-alkalmazóként,
akár a jog alanyaként - jogszabályok megismerésére
törekszik, vagy egyéb információéhségét igyekszik
csillapítani az internetezés, sajtóolvasás által. Jövőbe­
li jogalkalmazókként, termékeink, szolgáltatásaink
potenciális fogyasztóiként természetesen kiemelt fi­
gyelmet fordítunk a jogi-közgazdasági tanulmányo­
kat folytató egyetemi hallgatókra, akiket a nekik
megfelelő szolgáltatásokkal rendszeres látogatókká
szeretnénk tenni. Nálunk az anyaggyűjtéstől a színes
nyomtatáson, sokszorosításon át a hőkötésig kényel­
mesen tető alá hozható egy komplett évfolyam- vagy
szakdolgozat. Kívánjuk, hogy minél többen készüljenek nálunk a diplomára, és a tanulmányok végezté­
vel állást kereső, majd szerencsés esetben pályakez­
dő fiatalokként térjenek be újra hozzánk!

D. A.

tizenötödik oldal

�Urbi et Orbi - XVI. Benedek pápa
húsvéti gondolatai
XVI. Benedek pápa szavai a ma emberéhez
szólnak egy olyan korban, amely már szinte
elvesztette a kapcsolatot Istennel. Olyan meg­
világításba helyezi a húsvéti eseményeket,
amely az anyagelvű világ számára már-már
felfoghatatlan. Az azonban, hogy a zuhogó
eső ellenére is tízezrek követték az eseménye­
ket, arra utal: Talán még van remény...
„Nagypéntek, amelyet az emberi szomorúság
és a vallásos csönd hat át, az elmélkedés és az
ima csöndjével zárul” - mondta beszédében
XVI. Benedek pápa. „A Szentatya szerint so­
sem volt még ekkora szükség arra, hogy te­
kintetünket Jézus Krisztus felé fordítsuk. A
kereszt a „halhatatlan élet forrása, az igazsá­
gosság és béke iskolája, a megbocsátás és az
irgalmasság egyetemes öröksége.” Általa min­
den ember Isten barátjává, a „Mennyei Atya
gyermekévé” vált. Az egyházfő hangsúlyozta:
Isten számára nem létezik faji vagy kulturális
különbözőség. Jézus Krisztus azért halt meg,
hogy az egész emberiséggel megismertesse Is­
tent, hogy felszabadítson a gyűlölet és a bos­
szúvágy terhe alól. XVI. Benedek feltette a
kérdést: „Mit tettünk azzal az ajándékkal,
amit Jézus nekünk adott?” Elfogadjuk-e a ki­
nyilatkoztatást? És ha igen, vajon eszerint
élünk-e? Mindannyian tudjuk, hogy sokan
nem ismerik Istent, sőt olyasfajta „szabadsá­
got” keresnek, mely egyenesen kizárja őt.
Megint mások pedig azt állítják: nincs szüksé­
gük rá. A pápa arra szólította fel a híveket,
hogy a keresztutat végigjárva nyissák meg
szívüket Jézus előtt, hiszen ő maga az igazság,
mely képessé tesz minket szeretni. Az Egy­
házfő Péter apostol szavait hozta fel példa­
ként: „Vétkeinket testén fölvitte a keresztfára,
hogy meghaljunk a bűnnek, és igaz életet él­
jünk. Ti az ő sajgó sebei által gyógyultatok
meg’’Ez Nagypéntek igazsága- fűzte tovább
a gondolatot XVI. Benedek: „A megváltó
Krisztus a kereszten visszaadta a méltóságun­
kat, mert Isten fogadott gyermekeivé tett
bennünket, akiket saját képére és hasonlatos­
ságára teremtett. Hódoljunk tehát a kereszt
előtt” - zárta beszédét a Szentatya.

úúM TUDOM M/T

beriség „nyílt sebeinek” nevezett, és ame­
lyekre gyógyír csupán a feltámadt Jézus és
azok lehetnek, akik mellette kötelezik el
magukat.
Végül a híveket testvéreinek nevezve felszó­
lított mindannyiunkat: „Engedjük, hogy a
húsvét fénye bevilágítson bennünket’.’ Rá­
mutatott: Áz ünnep pillanataiban nem fe­
ledkezhetünk meg néhány olyan vidékről,
mint Darfur, Szomália, a Közel-Kelet és Tibet, ahol ezekben a pillanatokban is háború
dúl. Végül, mielőtt áldást osztott volna a
„városnak és a világnak”, Mária közbenjárá­
sát kérte, hogy legyen a mi oltalmazónk, és
„vezessen bennünket a testvéri együttérzés
és a béke útján.”
_ _ ,

Húsvét vasárnapján az egyházfő Urbi et
Orbi áldása előtt mondott beszédében a 138.
zsoltár régebbi változatának sorait idézte:
„Resurrexi et adhuc tecum sum” (Föltámad­
tam és veled vagyok most és mindenkor)
„A húsvéti virrasztás ünnepén a sötétség
fénnyé változik, az éj átengedi a helyét a
nappalnak, amely nem ismer alkonyt’’- fo­
galmazott a pápa. A Megváltó áldozata által
Borbas Dorottya
mi is képessé váltunk arra, hogy bekapcso­
lódjunk abba párbeszédbe, amely
közte és az Atya között zajlik. Á
feltámadt Jézus kijelentése ránk is
vonatkozik, akik Isten fiai, vagy
ahogy fogalmaz, „Krisztus társ­
örökösei” vagyunk. A feltámadás
által mi is új életet kapunk, ha
egyesítjük Isten szavát a sajátunk­
kal és kijelentjük, hogy vele mara­
dunk, és követjük őt. így jutha­
tunk el a húsvéti misztérium mély­
Biblia és hatása a zeneirodalomra.
ségébe - fejtette ki az Egyházfő
Újjászületés a zenében?
beszédében. Krisztus feltámadása
Korabeli hangszerek és ételek.
lényege szerint a „halhatatlan sze­
Meglepetésvendégek.
retet eseménye”. „Az Atya szereReneszánsz ételkóstoló.
tetéé, aki odaadta fiát a világ üdvözítésére, a Fiú szeretetéé, aki
A rejtelmekbe bevezetnek a házigazdák:
mindannyiunkért ráhagyatkozik
az Atya akaratára, a Lélek szere­
Dr. Horváth Attila
egyetemi docens
tetéé, amely feltámasztja Jézust a
halálból és átalakítja testét.” A pá­
Szilasi Alex
pa ezért arra buzdított bennünket,
zongoraművész
hogy „térjünk meg mi is a szeretethez”, utasítsuk vissza gyűlöle­
Az estek időpontjai:
tet és annak minden formáját. Ez­
A bor megjelenése a Bibliában es
2008.
március
S.
szerda
18:30
után az egész emberiséghez szólt:
a: egyházi liturgiában. Nőnapi ajándékkoncert
Szilasi Alextöl. és meglepetés hólgvvenJ-v&lt; inknek.
arra kért bennünket, ne csukjuk be
Reneszánsz muzsik.* cs ételek. Kóstoló.
2008. április 2. szerda 18:30
a szemünket a szeretet előtt, hi­
A Biblia és hatása a zenére.
2008. április 23. szerda 18:30
Vendég- Dr. Fodor György rektor
szen egyedül Krisztus az, aki ké­
A szalon vendégelt hungaricumokkal lepjük meg.
pes gyógyítani, megvédelmezni a
Helyszín: PPKE JAK II. János Pál pápa terem (Díszterem)
gyengéket, szabadságot hirdetni a
1082 Budapest Szentkirályi u. 28. • A belépés díjtalan.
raboknak és vigaszt nyújtani. Ezt
Szervező: Boldizsár és Tsai. JTD
követően bírálta az emberi kap­
Információ: nyekyb@citromail.hu, www.pazmanyonline.hu.www.zeneszalon.hu
csolatokban oly gyakori egoiz­
must, igazságtalanságot, gyűlöle­
tet és erőszakot, amelyeket az em­

Biblia és a Reneszánsz éve

WJW

TULIZaK, ^06-7 LEVEZESSEM A
SWSSZT ETTŐL TAXIST LESZSA
TUSOL
oM &gt;
-róBB LESZ A Ml A Aj / VALC)

�</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="64">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="4999">
                  <text>2008</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <itemType itemTypeId="1">
      <name>Text</name>
      <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="1">
          <name>Text</name>
          <description>Any textual data included in the document</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="5022">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </itemType>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5001">
                <text>Ítélet</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5002">
                <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5003">
                <text>XI. évfolyam 2. szám 2008. április 7.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="53">
            <name>Abstract</name>
            <description>A summary of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5004">
                <text>Tartalom&#13;
Ledőlt a határ!&#13;
Ad perpetuam memóriám&#13;
Utcai békeharc&#13;
Nyolc évtized szolgálat&#13;
A katolikus egyetem nem adottság, hanem feladat&#13;
Felezőparty&#13;
Ismeretlen tettes&#13;
Hajókirándulás március 15-én&#13;
Nevet kaptak a gyakorlótermek&#13;
A Pázmány Szalonról, Horváth Attilával&#13;
Emo után Tecktonik&#13;
Mentsük meg a Földet?&#13;
A követendő példa&#13;
Ügyvédi történetek (2. rész)&#13;
Eső után&#13;
Juno&#13;
Prah, Jugóból&#13;
Reneszánsz év, Mediciek... Magnifico!&#13;
A Mélyföld fenegyereke&#13;
Jog és dráma&#13;
A közelmúlt híres perei...&#13;
Haverok, buli... és a másnap reggel&#13;
Közlöny Centrum&#13;
Urbi et Orbi - XVI. Benedek pápa húsvéti gondolatai</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="49">
            <name>Subject</name>
            <description>The topic of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5005">
                <text>Tartalom&#13;
Ledőlt a határ!&#13;
Ad perpetuam memóriám&#13;
Utcai békeharc&#13;
Nyolc évtized szolgálat&#13;
A katolikus egyetem nem adottság, hanem feladat&#13;
Felezőparty&#13;
Ismeretlen tettes&#13;
Hajókirándulás március 15-én&#13;
Nevet kaptak a gyakorlótermek&#13;
A Pázmány Szalonról, Horváth Attilával&#13;
Emo után Tecktonik&#13;
Mentsük meg a Földet?&#13;
A követendő példa&#13;
Ügyvédi történetek (2. rész)&#13;
Eső után&#13;
Juno&#13;
Prah, Jugóból&#13;
Reneszánsz év, Mediciek... Magnifico!&#13;
A Mélyföld fenegyereke&#13;
Jog és dráma&#13;
A közelmúlt híres perei...&#13;
Haverok, buli... és a másnap reggel&#13;
Közlöny Centrum&#13;
Urbi et Orbi - XVI. Benedek pápa húsvéti gondolatai</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5006">
                <text>Felelős kiadó: Schanda Balázs dékán&#13;
A szerkesztőbizottság tagjai:&#13;
Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Horváth László, Horvátth Sarolta, Koltay András (felelős szerkesztő), Kun Gellért, Magyar Attila, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Radich Orsolya, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Tarr Adám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Zágon Orsolya, Ziegler László&#13;
Szerkesztőség:&#13;
PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba&#13;
E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu&#13;
Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet&#13;
Nyomdai kivitelezés:&#13;
Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="37">
            <name>Contributor</name>
            <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5007">
                <text>Schanda Balázs. Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Horváth László, Horvátth Sarolta, Koltay András, Kun Gellért, Magyar Attila, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Radich Orsolya, Szendrődi Szabolcs, Takács Gergely, Tarr Adám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Zágon Orsolya, Ziegler László</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5008">
                <text>2008. április 7.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="56">
            <name>Date Created</name>
            <description>Date of creation of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5009">
                <text>2008.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5010">
                <text>papír (sz + ff)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5011">
                <text>A4 (210x297) ; (2031kb+7106kb)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5012">
                <text>folyóirat</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5013">
                <text>PPKE_itelet_XI_2_20080407</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="46">
            <name>Relation</name>
            <description>A related resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5014">
                <text>T00085</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="81">
            <name>Spatial Coverage</name>
            <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5015">
                <text>Magyarország ; Budapest</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="78">
            <name>Extent</name>
            <description>The size or duration of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5016">
                <text>16 pp.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5017">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5018">
                <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5019">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5020">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5021">
                <text>PPKE_itelet_XI_2_20080407</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
    <tagContainer>
      <tag tagId="295">
        <name>Ablonczy Zsuzsanna</name>
      </tag>
      <tag tagId="358">
        <name>Aradszki Dea</name>
      </tag>
      <tag tagId="359">
        <name>Barát Zsófia</name>
      </tag>
      <tag tagId="360">
        <name>Bartolák Csaba</name>
      </tag>
      <tag tagId="374">
        <name>Borbás Dorottya</name>
      </tag>
      <tag tagId="375">
        <name>Horváth László</name>
      </tag>
      <tag tagId="376">
        <name>Horvátth Sarolata</name>
      </tag>
      <tag tagId="191">
        <name>Koltay András</name>
      </tag>
      <tag tagId="363">
        <name>Kun Gellért</name>
      </tag>
      <tag tagId="364">
        <name>Magyar Attila</name>
      </tag>
      <tag tagId="365">
        <name>Mihalics Vivien</name>
      </tag>
      <tag tagId="366">
        <name>Mikola Orsolya</name>
      </tag>
      <tag tagId="367">
        <name>Radich Orsolya</name>
      </tag>
      <tag tagId="44">
        <name>Schanda Balázs</name>
      </tag>
      <tag tagId="297">
        <name>Szendródi Szabolcs</name>
      </tag>
      <tag tagId="370">
        <name>Takács Gergely</name>
      </tag>
      <tag tagId="371">
        <name>Tarr Ádám</name>
      </tag>
      <tag tagId="372">
        <name>Techet Péter</name>
      </tag>
      <tag tagId="289">
        <name>Teleki László</name>
      </tag>
      <tag tagId="290">
        <name>Teleki Levente</name>
      </tag>
      <tag tagId="377">
        <name>Zágon Orsolya</name>
      </tag>
      <tag tagId="373">
        <name>Ziegler László</name>
      </tag>
    </tagContainer>
  </item>
  <item itemId="286" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="558">
        <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/20b64530ae0aa30925fe4c8dfca8da12.jpg</src>
        <authentication>a9a81c4ab0a23a99e2b3697c4f27d1ff</authentication>
      </file>
      <file fileId="559">
        <src>https://omeka.ppke.hu/files/original/5ba8791fe9a2f520d787b7706a03e74e.pdf</src>
        <authentication>e37f26d48bd8af8ace0fa893e15d264c</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="4976">
                    <text>A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja

PPKE_üteUtJ&lt;/_l .2002053-0

ÍTÉLET
A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA

EZ AZ ÉV IS ELKEZDŐDÖTT...
SZABÓ MARCEL
KILÉNYI GÉZA
HERCZEGH GÉZA
SMASHING PUMPKINS
GREENPEACE
TANDÍJ
A100 ÉVES NYUGAT
NEPTUN
XI. évfolyam, 1. szám

e-mail: itelet@jak.ppke.hu
honlap: www.itelet.jak.ppke.hu

2008. március 10.

�„Addig volt az Istennek áldása rajtunk,

Közeleg a tavaszi
Kari TDK

addig volt országunk,

míg az mi hitünk virágjában volt”

Belépő a joghallgatók országos megmérettetésére

(Pázmány Péter)
IMPRESSZUM

tudás veszélyes lehet, a közömbösség
azonban összehasonlíthatatlanul veszélyesebb nála’.’
(Teller Ede)

Felelős kiadó:
Schanda Balázs dékán
A szerkesztőbizottság tagjai:
Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba,
Borbás Dorottya, Horvátth Sarolta,
Koltay András (felelős szerkesztő), Kun Gellért, Magyar Attila,
Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Pozsgay-Szabó Péter,
Radich Orsolya, Scharle Zsuzsanna, Sáhó Eszer
Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató). Takács Gergely, Tarr Adám,
Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Ziegler László

Szerkesztőség:
PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba
E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu

Honlap: www.itelet.jak.ppke.hu
Nyomdai kivitelezés:
Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13.

TARTALOM

Közeleg a tavaszi Kari TDK
A hallgatói fórumról
Neptum kontra hallgató
Nemzetközi kapcsolatok
Megérkeztek a Japán Alapítvány újabb könyvadományai
Tíz éve született ítélet...
Mestertanár Aranyérem kitüntetést kapott
Kilcnyi Géza Professzor Úr
A Hallgatói Mozgalom hírei
Fotók Lalii tás
Tegyünk a gyermekekért
Az átlátszó gyilkos
Grecnpcace
Narratívák háborúja 2.
Tutortavasz
100 éves a Nyugat
Jogállam, kérdőjellel
Nőként Pakisztánban
Francia közöny
Egy elmaradt nekrológ
Járó-Kelő: Debrecen
Dr. Boytha Györgyné kitüntetése
Csak egy cscttintés!
Diplomaosztók decemberben és januárban
A legközelebbi otthonpótló
Szerelem a kolera idején
Paczohy Béla: Kalandorok (2007}
Első sítáborom emlékei — Ravasdetto
Hozzánk vágott sütőtök, unalmasan elkészítve
PPKE-JAK Karrier Iroda
HÖOK Közgyűlési állásfoglalás a tandíjról szóló népszavazásról
Szakmai Napok

2
3
3
4
4

5
6
7
7
7
8
8
9
9

10
10
11
11

11
12
12
12

13
13
14
14
15
15
16
16
16

Toborzás!
Az ítélet szerkesztőbizottsága szeretettel várja minden olyan
hallgató jelentkezését, aki szívesen részt venne az újság
munkájában. Jelentkezni lehet e-mailben vagy személyesen a
szerkesztőség bármely tagjánál._

Látogassatok el az ítélet honlapjára!
www.itelet.jak.ppke.hu
A honlapon megtalálhatóak a nyomtatott vál­
tozatban nem szereplő írások éppúgy,
mint a lap korábbi számainak archívuma.
második oldal

A közömbösség rendkívüli veszélyére oly sok irodalmár, tudós, politi­
kus, művész hívta már fel a figyelmet - mégis a kreativitás, az odafi­
gyelés és a véleményalkotás erejét sokan alábecsülik. Gyakran az az ér­
zésem, hogy bár egyetemünk több száz hallgatója a hétköznapok bizo­
nyos könnyed társalgásai során, egy-egy kötetlen fórumon rendkívüli
odaadással, hozzáértően és új távlatokat nyitva hangoztatja vélemé­
nyét, tesz érdekes észrevételeket, a többség valahogy mégis vonakodik
remek képességeit komolyabb, nagyobb téttel bíró feladathoz is fel­
használni.
Azoknak, akik egy-egy előadást hallgatva az adott téma iránt érdeklőd­
ni kezdtek, vagy egy jogi szakkönyvet olvasva gondolatban véleményt
formáltak egy abban tárgyalt kérdésről, esetleg pontosan tudják, mi­
lyen területtel szeretnének foglalkozni a jövőben és elmélyülnének ben­
ne, vagy éppen kiváló előadói képességekkel és meggyőzőerővel bírnak,
érdemes egy pillantást vetni a következő, 2008 tavaszán megrendezés­
re kerülő Kari Tudományos Diákköri Konferencia kiírására. Gyakran
egy ötletes évfolyamdolgozat - amelynek alkotója nem is gondolt arra,
hogy műve megállná a helyét egy ilyen megmérettetésen - hívja fel a
konzulens figyelmét a tehetséges szerzőre, de sajnos az is megesik,
hogy a szerző egyszerű közömbössége miatt nem jut el egy jól megírt
dolgozat a bemutatásig. Ezév tavaszán az április 7-ig beküldött művek
szerzői vehetnek részt a 2008. április 2S-én, 14.00 órakor a II. János Pál
Díszteremben megrendezésre kerülő Kari TDK-n. Ezen a konferencián
a szerzőnek öt perce van dolgozata rövid bemutatására, majd további
öt percben reagálhat a pályaműhöz kritikákat fűző opponens szintén öt
perces véleményére. A Kar tanáraiból álló zsűri értékelése és ajánlása
után nem csak a pénzjutalomban részesülő helyezettek, hanem rendsze­
rint minden résztvevő számára megnyílik az út az Országos Tudomá­
nyos Diákköri Konferencián való részvétel felé. A következő, 2009-es
országos rendezvénynek az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Allamés Jogtudományi Kara lesz a házigazdája. A szervezők azon meggyőző­
dését, hogy egy terjedelmes dolgozat önmagában nem jelent kiemelke­
dő teljesítményt, jól tükrözi azon előírás, miszerint a pályaművek ma­
ximum kb. 60 oldalasak lehetnek (100.000 leütés). A mennyiség helyett
igen fontos szempont az eredeti témaválasztás és az egyéni vélemény­
alkotás. Ez nem jelenti azt, hogy ‘soha nem tárgyalt témát’ kellene ta­
lálni - ahogyan Marcel Proust írja, „a valódi felfedezés nem abban áll,
hogy új területeket találunk, hanem hogy új szemmel nézzük az ismert
világot!’ Egy ilyen „valódi felfedezés” egyrészt rendkívül kellemes kö­
vetkezménnyel járhat, hiszen a díjat nyert hallgatók dolgozatát hatá­
lyos szabályzataink szerint védés nélkül, jeles minősítésű diplomadol­
gozatként fogadják el. Másrészt a konferenciákon résztvevő jeles szak­
emberek, elismert jogászok mindig örömmel üdvözlik a tehetséges fia­
talok munkáját, óriási elismerést hozva a hallgatóknak és Egyetemünk­
nek egyaránt.
Remélem sokan kedvet éreznek ahhoz, hogy a közömbösséget leküzd­
ve munkához lássanak, és vagy a közelgő tavaszi, vagy az őszi TDK ra
benevezzék dolgozatukat. Az első lépések megtételeként'érdemes eUátogatm a hup^www.jak.ppke.htVhaUg/index.html oldalra, ahol részle­
tes információkat tartalmazó tájékoztatók találhatóak, majd minden­
kepp ajánlatos felvenni a kapcsolatot a konzuli
„
TDK titkárral is. Jó munkát kívánok!
denS meUett a tanszekl

Pogácsás Anett
Kari TDK titkár

�A hallgatói fórumról
Másodéves előadó, 2008. február 19. és 20.
A vizsgaidőszak mindig rázós, mindenki belát­
hatja. Oktatót, titkárnőt és hallgatót egyaránt
próba elé állító hónapok ezek. A sérelmes
ügyek valamely szintjével mindenkor szükség­
szerűen számolni kellett, akár a „nagy számok
törvényéből” következően, vagy „megenge­
dett hibaszázalék”-ként, vagy másként, ami
még normális, életszerű dolog és teljesen rend­
ben is volna.
A legutóbbi vizsgaidőszak kapcsán azonban
olyan mennyiségű negatív visszajelzés, panasz
és kritika fogalmazódott meg a hallgatók ré­
széről, amely már jelentős visszhangot váltott
ki bizonyos egyetemi berkekben, valamint a
HOK-nél. Bárkinek feltűnhetett ez az elége­
detlenség-hullám, akinek az ismeretségi köre
legalább átlagos kiterjedésű (miként az pl. jó­
magámnak is feltűnt, noha túl sok ismerősöm
nincs, és HOK-ös sem vagyok).
A panaszosok és a Kar Hallgatói Önkormány­
zata természetesen a Dékán Urat is felkeres­
ték, aki igen megértőnek mutatkozott a hall­
gatók problémái iránt. Ugyanakkor - miután
az egyéni panaszokkal nem tud mit kezdeni a panaszok összegyűjtését és rendszerezését
kérte a HŐK képviselőitől.

A sérelmet szenvedett hallgatói érdekek becsatornázása végett született a fórum ötlete,
„nem az oktalan vagdalkozás jegyében, hanem
a párbeszéd kezdeményezése, az Egyetem dol­
gozói és a hallgatói közötti együttműködés és
közös munka szellemében” Ez a visszacsatolás
(avagy „feedback”, ha úgy tetszik) bármely in­
tézmény vagy közösség rendeltetésszerű mű­
ködésének a része (kellene, hogy legyen). En­
nek révén barátságosabbá, a felvételizők szá­
mára is vonzóbbá lehet tenni az intézményt,
mert meg kell szoknunk, hogy a felsőoktatás
már nem az, mint tíz éve, hanem hogy erősöd­
nie kell a szolgáltató jellegnek, és hogy a hall­
gató az, aki iskolát választ.
Mindezen előzmények után meghirdetésre ke­
rült az esemény, elektronikus úton és a tutori
szervezeten keresztül egyaránt.
A gyűlés(ek)en megjelenhetett minden hallga­
tó, de különösen azok érdeklődésére tartott
igényt, akik szívesen megosztották hallgató­
társaikkal a sérelmüket, problémájukat az in­
tézmény eljárásával, oktatókkal, adminisztrá­
cióval stb. kapcsolatban.
Szerencsés módon a megjelentek hajlandóak
voltak távollevő ismerőseik problémáit is arti­

kulálni, másrészt pedig - minthogy sok eset­
ben ún. típusproblémákról volt szó, amelyek
tömegesen fordultak elő - ezen típusproblé­
mák egyszeri felvetése is eléri majd azt a ha­
tást, mintha az azonos sérelmet szenvedett
„látens” hallgatók is teljes számban megjelen­
tek volna. Valójában tehát jóval többen voltak
jelen, mint első látszatra.
Az inkognitó érdekében az összejövetelen ki­
zárólag hallgatók, valamint a HŐK képviselői
vettek részt, hogy összegyűjtsék a panaszokat,
és azokat - név nélkül - továbbítsák a Kar ve­
zetése, elsősorban a Dekanátus és a tanszékve­
zetők részére.
A fejleményekről a HŐK hivatalos
weboldalán (www.hok.jak.ppke.hu) közölnek
majd tájékoztatást. A Fórum azonban - ha úgy
tetszik - még nem ért véget: a HŐK részéről a
weboldalon található fórum (www.hok.jak.
ppke.hu/forum) „Hallgatói panaszok” rovatá­
ban továbbra is várják a panaszokat, észrevé­
teleket (akár név nélkül), amelyeket helyben
meg is lehet vitatni, megoldási javaslatokat
felvetni, észrevételeket ill. panaszokat lehet
küldeni a hok@jak.ppke.hu e-mail címre is.
Tart Adám

Neptun kontra hallgató
2007. december 5. és 2008. január 14. Emlékez­
tek? Ha nem, akkor segítek. Vizsgajelentke­
zés és tárgyfelvétel. Bár szerintem az első idő­
pont sokkal emlékezetesebb... Ez egy vicces
nap volt... Kari össznépi vizsgajelentkezés
szerdán délután 15 órától, összekötve az új
Neptun rendszer első nagy próbájával... Ja, és
magára vessen, aki nem vett részt Neptun
oktatáson... Koszi...
Sokan már órákkal korábban berendezkedtek
egy-egy számítógép mellé, felkészülve étellel
és itallal a „rövidke” néhány órás kemény csa­
tára. 14:30 körül a rendszer már félig össze­
omlóban volt. És mit mondtak erre a hozzáér­
tők? 15 órakor totális káosz várható...
Lassan én is gép elé ültem A, B, C, D tervvel
a kezemben. 15 óra, itt az idő! Próbálok belép­
ni... próbálok... próbálok... és még mindig
csak próbálok. Fél siker, ha a Neptun login-ig
eljutok. 20 perc múlva már a hajamat téptem,
körmömet rágtam, és legszívesebben kettőt
belerúgtam volna a számítógépbe. A képer­
nyő pedig mintha csak kárörvendően moso­
lyogna rám, miközben szorgalmasan küldöz­
geti szívhez szóló üzeneteit: „Service Error, A
jelentkezők száma elérte a maximumot, kér­
jük próbálja meg később...”
Már a telefonvonalak is égtek. Egyik kezem­
ben mobil, a másikkal a billentyűzetet ütöm.
„Neked sikerült belépni?” „Segítenél nekem is
felvenni a vizsgákat?”
AÁÁAA!!!! Segítség!!! Belépni?! Segíteni?! A
Service Error-on tovább nem jutottam!

15:40 Végre nagy küzdelmek árán, háromszor
leizzadva beírom a neptunkódomat, jöhet a
jelszó. Na talán most sikerülhet. „Kérem vár­
jon!”. .. jó, várok, hiszen azt tanították, hogy
a türelem rózsát terem... Várok... Lassan 10
perce várok... Várhatnák itt életem végéig...
Befagyott a rendszer...
Idegbeteg fejjel már csak abban bízom, hogy
nem csak én vagyok ilyen szerencsétlen, és
még találok számomra megfelelő vizsgaidő­
pontokat.
Győzelem! Bejutottam! Egy vizsgát sikerült is
felvennem, mire a mi drága jó Neptununk szó
nélkül kidobott... Kezdhetek mindent elöl­
ről...
16 órára végre teljes a siker. Most már tudok
segíteni, ha valakinek kell...
Én még a szerencsésebbek közé tartoztam.
Azt már nem is ecsetelném, hányán maradtak
le a villámgyors jelentkezés miatt a kötelező
gyakorlatokról, és hányán próbáltak még 17
óra után is egyáltalán belépni...
Aztán január 14. Tárgyfelvétel reggel 8 óra.
Volt, aki már nagyban vizsgázott, én még
csak
akkor
kászálódtam
ki
az
ágyból.. .Leültem kicsiny gépem elé, feltűr­
tem a pizsim ujját, ismét harc! Telefon a ke­

zemben, MSN-en bejelentkezek, jól jöhet a
segítség...
Mekkora meglepetés! 8-kor már be is
léptem... Elsőre sikerült! Vajon miért?! Kö­
szönet az éppen akkor vizsgázóknak, így a
felhasználók száma nem érte el a maximu­
mot... Nesze neked Neptun!
Belépve nem kis nehézséget jelentett szá­
momra, a tárgyak felvételének hatalmas
szakértelmet igénylő művelete... Percek tel­
tek el, mire rájötte'm, hol is kell elkezdeni...
Szegény szüleim a földszinten nem igazán
tudták elképzelni, miért ordibálok egyma­
gámban az emeleten... Aztán hosszasan fel­
sorolt jelzők után kivették a szavaimból...
Neptun...
Megvan! Rájöttem! Kijelölöm... OK...
semmi... Nekifutok még egyszer... kijelöl...
OK... semmi. Azt hiszem, most igénybe ve­
szem valamelyik segítségemet... Érkezik is a
válasz: Jelöld ki, add hozzá, fogadd el és vis­
sza. .. És ez csak egy tárgy felvétele... Az biz­
tos, hogy nem unatkoztunk...
Biztatásul, lesz még pár ilyen idegölő
csatánk... Aztán menj el utána úgy vizsgázni,
hogy a vizsgáid között jobb esetben van leg­
alább 1-2 nap, vagy örülj, hogy egyáltalán ta­
láltál üres helyet...
Mindebből milyen végkövetkeztetésre jutot­
tam? WE LŐVE NEPTUN (csak ne kelljen
használni...)

Mihalics Vivien
harmadib nldnl

�Nemzetközi kapcsolatok
Beszélgetés Szabó Marcel külügyi dékán-helyettes úrral
Szabó Marcel karunk külügyi dékán-helyettese, az Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék tan­
székvezetője, egyetemi docens. Tanult a cambridge-i és a Delfi egyetemen, a Pantheon-Assas, va­
lamint a Stanford egyetemeken. Dolgozott kormány- és nemzetközi jogi főtanácsadóként, oktatott
a Szent Szív Katolikus Egyetemen, illetve a San Francisco-i Egyetem budapesti programján is.
- Nagy vonalakban bemutatná Tanár Ur
egyetemünk nemzetközi kapcsolatait?
- Először is azt kell tudni, hogy egyetemünk
nemzetközi kapcsolatai a diakok érdekében szer­
vezett nemzetközi kapcsolatok. Elsősorban te­
hát a diákokért, a diákok érdekében jönnek létre,
és fejlődnek, és ennek következtében az elsődle­
ges kapcsolatok számunkra az Erasmus kapcso­
latok. Egyetemünknek jelenleg 32 európai egye­
temmel van bilaterális Erasmus magállapodása.
Ezen egyetemek között több olasz, német és
francia intézményt találunk, de van kapcsola­
tunk Norvégiától kezdve Portugálián át szinte
mindegyik európai országgal, így gyakorlatilag
minden diák megtalálhatja a számara szimpati­
kus célországot. Ezúton is szeretnék tehát bíz­
tatni minden kedves diákot, hogy éljen ezzel a
lehetőséggel, mert ez egy vissza nem térő alka­
lom, még altkor is, ha valószínűleg nem ezek
lesznek a legnehezebb félévek egyetemi pályafu­
tásuk során, mert az a tananyag, amit kint el kell
sajátítani, messze elmarad az itthoni alma mate­
rünkben eltöltött félév nehézségeitől Részlete­
sebb információkat egyébként e programmal
kapcsolatban a kari honlapon találhatnak.
- Az Erasmuson kívül vannak még a hallga­
tók rendelkezésére álló lehetőségek?
- Igen A másik program, amire fel szeretném
hívni a hallgatók, illetve a lap olvasóinak figyel­
mét, hogy egyre több lehetőség van kikerülni az
Egyesült Államokba (a texas-i, San Francisco-i
és St. Louis-i egyetemekre) különböző ösztöndí­
jakkal. Sajnos ezen lehetőségek korlátozottab­
bak anyagi szempontból, de így is óriási előnyt
jelenthet a hallgatók számára, hogy tandíjmente­
sen bekerülhetnek egy amerikai felsőoktatási in­
tézménybe, hisz az Egyesült Államokban lénye­
gesen magasabb a tandíj, mint az európai egye­
temeken, míg a megélhetési költségek nagyjából
európai szintűek. Érdemes azon is gondolkodni,
hogy a végzés után lehetőség van MBA (Master
of Business Administration) ösztöndíjak elnye­
résére is, ennek mikéntjéről is a kari honlapon
tájékozódhatnak az érdeklődők. Akinek erős jo­
gi valamint közgazdaságtudományi háttere is
van, és végzős, annak számára a legnagyobb
karrierlehetőséget talán ez a kapcsolat jelentené.
A sikeres pályázók a képzés végeztével egy éves

szakmai gyakorlaton vehetnek részt egy ameri­
kai nagyvállalatnál, ami - mondanom sem kell hatalmas előny a munkaerőpiacon.
- Milyen kapcsolata van karunknak a carnbridge-i egyetemmel?
- A cambridge-i egyetemnek van egy programja,
mely levelezős rendszerrel működik és az a lé­
nyege, hogy harmad-, negyed-, és ötödéves diá­
kok a rendes egyetemi képzés mellett részt vesz­
nek egy európai és angol jogi képzésen, melynek
eredményeképpen a cambridge-i egyetemtől
kapnak diplomát. Ilyen jellegű kapcsolata a
cambridge-i egyetemnek Magyarországon egye­
dülálló módon csak a Pázmánnyal van. Ettől is,
mint a többi kapcsolatunktól azt várjuk, hogy a
Pázmány az elkövetkező években, évtizedben
épp a nemzetközi képzései miatt váljon még szé­
lesebb körben ismertté. Azt is tervezzük, hogy
bizonyos, az alapképzésben szereplő tantárgyak
később idegen nyelven is lehallgathatók legye­
nek. Különös gondot fordítanánk ugyanakkor
arra, hogy a hallgatók a magyar terminológiát is
pontosan elsajátíthassák. Nem akarunk ugyanis
úgy járni, mint az az angol nyelvű középiskola,
ahol a diákok Orániai Vilmost csak WiÚiam of
Orange-ként ismerték és az érettségin Narancs­
házi Vilmosnak fordították.
Egyébként a Pázmány a nagy európai kutató­
egyetemek élvonala felé tart, efelé igyekszünk,
nem akarunk egyek lenni Európa sajnos számos
olcsó diplomagyárai közül és ennek elismerése­
képpen az IRUN (International Research
Universities Network), a Nemzetközi Kutató­
egyetemek Hálózata is tagjává fogadott minket.
- Miért fontosak a nemzetközi kapcsolatok és
miért fontosak a külföldi tanulmányok egy
diák számára?
- Mert az a tudás, amit az ember azzal szerez,
hogy egy idegen kultúrában van, és ott kell ma­
gyarként helyt állnia, a saját jogrendszerét össze­
hasonlítania egy külföldi jogrendszerrel, képvi­
selni egyetemét és karát, felmérhetetlen. Ezen
kívül egyfajta önreflexiót is magában rejt, mert
az embert kint rengeteg hatás éri, sok mindenen
elgondolkodik és megtanulja magát egy kicsit
kívülről szemlélni Honnan hová tart, mit szeret­

ne elérni? Ilyen és ehhez hasonló kérdések me­
rülnek fel egy huzamosabb ideig tartó külföldi
tartózkodás során, melyekre minden fiatalnak
meg kell találnia a saját válaszát.
Másrészről persze a külföldi tanulás segít elsajá­
títani az idegen nyelvű jogi szaknyelvet, mely
önmagában is jelentős előnyt jelent a munkaerőpiacon való érvényesülésben és a szakmai előre­
haladásban, illetve előkészíthet magasabb szintű
külföldi tanulmányokat. Itt szeretném felhívni a
figyelmet arra, hogy idén a nagy amerikai egye­
temek, mint a Harvard, a Georgetown, vagy a
Princeton toborzott magyar diákokat saját,
nemzetközi kapcsolatok és diplomácia témájú
képzéseire, melyek természetesen világszínvo­
nalú tudásanyagot adnak hallgatóiknak.
- Milyen irányban tervezi Tanár Úr a kapcso­
latok továbbfejlesztését?
- Az angolszász országok felé szeretnénk ki­
csit erőteljesebben orientálódni, hiszen az an­
gol nyelv ismerete manapság nélkülözhetet­
len. Nemcsak a nemzetközi kapcsolatokban,
de még az ügyvédi pályán is, hiszen ebben a
globalizálódó világunkban szinte elkerülhetet­
len egy ügyvédi praxisban, hogy valaki ne ke­
rüljön kapcsolatba külföldi ügyfelekkel.
Egyébként a Pázmány már ma is Magyarorszá­
gon szinte egyedülállóan jó kapcsolatokkal ren­
delkezik amerikai egyetemekkel, így - mint már
említettem - a texas-i, San Francisco-i és St.
Louis-i egyetemekkel és Cambridge-ben is is­
mernek bennünket, a cambridge-i egyetem dé­
kánja, James Crawford professzor a karunk
díszdoktora. Ennek apropóján szeretném azt el­
mondani, hogy a Pázmány Egyetem neve nem­
zetközi jogi vonatkozásban is ismert a külföldi
jogász társadalom számára, mert a két világhá­
ború közt a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság
tárgyalta a Pázmány Péter Királyi Egyetem
kontra Csehszlovákia ügyet és ennek kapcsán
szokták kérdezni külföldi jogászok, hogy ez még
mindig ugyanaz az egyetem-e, és ilyenkor min­
dig el kell mesélnem egyetemünk bonyolult, a
hallgatók számára azonban már egészen bizto­
san ismert történetét.
Ziegler László

Megérkeztek a Japán Alapítvány újabb
könyvadományai
Egyetemünk oktatói, hallgatói számára egyaránt örömteli hírként jelenthetjük be - és a
könyvtár-támogatási pályázat feltételei alapján nyilvánosan is közölnünk kell -, hogy a Ja­
pán Alapítvány (www.jfbp.org.hu) immár két ízben nagyobb könyvadománnyal támogatta
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvtárát.
Az elmúlt két évben érkezett, összesen félszáz, túlnyomórészt angol nyelvű szakirodalom
a japán jog- és alkotmányfejlődés alapjaitól kezdődően a japán társadalom, vallás, történe­
lem, gazdaság és politika témakörét oleh fel. A könyvek egy része - tematikai bontás sze­
rint - a Kari Könyvtárban található meg, a másik részé pedig, hangsúlyozottan a jog- és al­
kotmánytörténeti tárgyuak, a Jogtorteneti Tanszék könyvtárában kaptak helyet. Haszno­
san forgathatják a müveket a japán jog iránt érdeklődő hallgatók, illetve mindazok, akik e
távol-keleti társadalom es kultúra sajátosságait közelebbről is meg akarják ismerni.
Kalocsai Ilona - Tamás Csaba Gergely

negyedik oldal

�Tíz éve született ítélet a GabcíkovoNagymarosi vízlépcső perében
Herczegh Géza Professzor Úr Karunkon tartott előadást
A hágai Nemzetközi Bí­
róság 1997. szeptember
25-én hirdetett ítéletet a
Gabcíkovo-Nagymarosi
vízlépcső perében. Az
ítélet tizedik évforduló­
járól november 8-án az
Európajogi és Nemzet­
közi Közjogi Tanszék
TDK rendezésével em­
lékezett meg, amelyre meghívott előadónk Dr. Herczegh Géza profes­
szor úr, akadémikus, az Alkotmánybíróság volt helyettes elnöke, a
Nemzetközi Bíróság egykori - magyarként mindeddig egyedüli - tagja
(1993-2003) volt.
Talán ez lehetett az egyik oka, hogy az előadást - melynek színvonalát
Kovács Péter professzor úr és Adány Tamás tanár úr jelenléte is. garan­
tálta - az érdeklődők nagy száma miatt az eredetileg tervezett terem he­
lyett a Díszteremben kellett megtartani. A másik ok bizonyára maga a
téma volt, mely ma is fontos, vegyes érzelmeket kiváltó - és a köztudat­
ban gyakran homályos.
A rendhagyó TDK Kovács Péter profeszszor úr köszöntőjével és rövid
bevezetőjével vette kezdetét, amely után Herczegh Géza professzor úr
belefogott, hogy röviden fölvázolja, mi is tulajdonképpen ez a Bős
(merthogy ez Gabcíkovo magyar neve évszázadok óta) -Nagymarosi
vízlépcső ügy, amely miatt akkoriban tízezrek mentek az utcára, és tün­
tetésekkel követelték, hogy ne épüljön meg, és amely olyan, mint egy
„vízikígyó”, amely mindig tekeredik, fordul még egyet.
Ami az előzményeket illeti, 1977. szeptember 16-án Magyarország és
Csehszlovákia megbízottai - a KGSTérdekek nem elhanyagolható preszsziójával - Budapesten aláírták a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer
megvalósításáról szóló szerződést. Ez tartalmazta volna a dunakiliti víz­
tárolót, a csúcsra járatással működtetni kívánt bősi erőművet, a nagy­
marosi vízlépcsőt stb. - mindezeket úgy, hogy rájuk külön-külön sem az
energiaellátás miatt, sem a hajóforgalom miatt, sem árvízvédelmi okok­
ból nem volt szükség, a környezeti értékek védelme pedig még margi­
nális kérdésként is alig jött szóba. A korábban példátlan méretű és telje­
sítményű propaganda-komplexumnak azonban meg kellett épülnie.
A rendszer hibáit és fogyatékosságait egyre karakterisztikusabban
megtestesítő létesítménnyel szemben nálunk a társadalmi ellenállás fok­
ról fokra nőtt. Eközben az 1993. január 1-jén Csehországtól különvált
Szlovákiában a vízlépcső szinte nemzeti üggyé vált - hiszen az egyéb­
ként tisztán magyar Csallóköz területére építhettek végre „valami szlo­
vákot” -, és az építési munkálatokkal sokkal előrébb jártak. így az ellen­
tét Magyarország és Szlovákia vitájává transzformálódott, és mindkét
oldalról egyre erősebb politikai színezetet is kapott. A magyar kor­
mányzat az érdekek között lavírozva eleinte gyorsította az építkezése­
ket - hogy utolérjük a szlovákokat -, majd a politikai átrendeződés sze­
lét megérezve fokozatosan lassította a munkálatokat, végül 1989 no­
vemberében bejelentette azok abbahagyását. (Érdekesség, hogy a jegy­
zőkönyveket az akkor a Kormány elnökhelyetteseként hivatalban lévő
Medgyessy Péter írta alá, Horn Gyula külügyminisztersége alatt.) A
másik fél ez ellen természetesen tiltakozott, hiszen ekkor már anyagi­
lag is érdekelt volt a vízlépcső-terv végigvitelében. Elszántságukat mu­
tatja egy alternatív terv előhúzása, amely az eredeti, 1977-es szerződést
úgy módosítaná, hogy magyar közreműködés nélkül, szlovák területen
megépülő gáttal a vízlépcső megépíthetővé váljék. (Ez volt az ún. C va­
riáns lehetősége.) Ennek munkálataiba bele is fogtak, és nem voltak haj­
landók leállítani - amire válaszként a magyar Kormány bejelentette,
hogy a szerződést 1992. május 25-ei hatállyal megszűntnek tekinti. A
Duna elterelési munkálatait a szlovák fél ennek ellenére végigcsinálta.

A hágai bíróság tárgyalóterme
A viszonyt mindkét fél érdekében rendezni kellett. Szlovákia úgy érez­
te, a jog az ő oldalán áll, és semmilyen megértést nem tanúsított a ma­
gyar fél érvei iránt, ti. minek építsünk drága, gazdaságtalan erőművet,
amely a környezetet - és a főváros ivóvízkészletét is - veszélyezteti. A
két ország képviselői ezek után 1993. április 7-én „kompromisszummal”
a Nemzetközi Bíróság elé terjesztették a jogvitát. Ez alapján a Bíróság­
nak három kérdésben kellett döntenie, amelyek röviden:

1. Jogo^ volt-e a magyar fél részéről a bős-nagymarosi munkálatok fo­
kozatos leállítása?

2. Volt-e joga Csehszlovákiának a C variáns megépítésére és működte­
tésére?

3. Melyek a jogkövetkezményei annak, hogy a magyar fél megszűnt­
nek tekintette a szerződést?
A Nemzetközi Bíróság 15 független bíróból álló testület, melyben a vi­
lág fő jogrendszerei képviseltetve vannak; Statútum alapján működik,
amelynek minden ENSZ-tagállam automatikusan részes államává válik.
A testületet a felek ad hoc bíróval is kiegészíthetik. Ebben az ügyben a
Szlovákia által jelölt ad hoc bíró a volt lengyel külügyminiszter
Krzysztof Skubiszewski volt, aki egyébként 1993-ban éppen Herczegh
professzor úrral együtt pályázott a rendes bírói posztra is. A peres fe­
lek képviselői közül elég kettőt kiemelni: Hazánk oldaláról James
Crawfordot, a szlovák oldalról pedig Alain Pellet-t. Az ügy anyaga
mintegy tizenkétezer oldal volt. Ami az esélyeket illeti, Szlovákia hivat­
kozhatott a nemzetközi szerződések jogára, mint a nemzetközi jog klas­
szikus és nagyrészt kikristályosodott integráns részére. Magyarország
pedig főleg a környezetvédelmi jogra hivatkozott, amely akkoriban
még fiatal, viszonylag új és puhább jogterületnek számított. A vita - szá­
mos technikai szakkérdéssel tarkítva - lényegében arról szólt, hogy a
magyar fél szerint a vízlépcső súlyos és visszafordíthatatlan környeze­
ti károkat okozna, ezért annak meg nem építése részéről teljesen indo­
kolt volt, a szlovák fél szerint azonban Magyarország ezzel a magatar­
tásával elszegte a szerződést. (Az eseményeket tarkította az 1994-es ma­
gyar politikai hatalomváltás, és az új miniszterelnök utasítására a szlo­
vák féllel a vízlépcsőrendszer némileg módosított megépítéséről (!) ti­
tokban tárgyaló „Göbölyös-féle delegáció”. Tehát míg Hágában a ma­
gyar fél bőszen tiltakozott és védte a környezetet, közben hatalmi elit
ötödik oldal

�és a „betonlobbi” hirtelen éppen a mielőbbi építkezésben lett érdekelt.
Bár a két fél együtt bármikor visszavonhatta volna a pert, az akkori mi­
niszterelnök, Horn Gyula valószínűleg abban reménykedett, hogy majd
a Nemzetközi Bíróság kikényszeríti a vízlépcső megépítését, ezzel meg­
hozza helyette a népszerűtlen döntést.)
Mit is tartalmaz a Bíróság ítélete? A furcsa döntés alapján a magyar fél­
nek nem volt joga felmondani a szerződést ökológiai végszükségletre
hivatkozva, de az elavult terv már meghaladott, ezért kivitelezhetetlen,
ezért Magyarország nem köteles Nagymarosnál vagy máshol vízlépcsőt
építeni. Még furcsább a következő tétel, amely szerint Szlovákiának jo­
ga volt a C variáns megépítéséhez folyamodni - de nem volt joga azt
üzembe helyezni! Milyen szerződés az, amely érvényben van, de még­
sem kell betartani? Milyen erőmű az, amely megépíthető, de nem lehet
üzembe helyezni? A válasz adódik, ha visszatekintünk az időpontokra:
Azért volt joguk a szlovákoknak megépíteni a C variánst, mert mi ezek
után mondtuk fel a szerződést, vagyis - a contrario - ha nem lett volna
joguk megépítem azt, érvényes lett volna a mi felmondásunk. Ezt pe­
dig a Bíróság nem mondhatta ki, már csak a pacta sunt servanda elve
miatt sem. A harmadik kérdést a Bíróság a felek vagyoni követeléseinek
kölcsönös elengedésével látta megoldhatónak.

Az ítélet fogadtatását és utóéletét hosszan lehetne ecseteim, elég csak a
kétes hírű „Bacó-Nemcsók-féle delegáció” tárgyalásaira utalni, mely ti­
tokban olyan keretmegállapodás tervezetet fogadott el, amely alapján az ítélettel ellentétben - mégis kiviteleznénk módosított formában a víz­
lépcső terveit. Utalhatunk az 1998-as botrányra is, amikor mindez kipat­
tant, és hatásai bizonyára még a választásokat is befolyásolták.
Zárszóként engedtessék meg a professzor urat is szemmel láthatóan ér­
zékenyen érintő dilemmának a felvetése. Milyen kormányzat az, amely
azért folytat egy pert, hogy azt elveszítse? Milyen vezetők azok, akik
egy külső fórumnak az országra nézve kedvezőtlen döntését várják,
hogy ne kelljen annak felelősségét maguknak viselniök? Milyen érték­
rend szerint adható kitüntetés azoknak, akik ebben a jelentős kárt oko­
zó folyamatban megkérdőjelezhető szerepet játszottak? Ha ezek a gon­
dolatok felvetődnek bennünk, és igyekszünk a tanulságok leszűrésével
ezt a dilemmát föloldani, akkor már nem hiába foglalkoztunk a kacifán­
tos bős-nagymarosi üggyel - akkor már nem hiába készülünk a jogi hi­
vatásra.
Herczegh Géza professzor úr, köszönjük szépen!
Nagy Gusztáv

Mestertanár Aranyérem kitüntetést
✓
kapott Kilényi Géza Professzor Ur

Nagy megtiszteltetés érte Karunkat novem­
ber 12-én. Ekkor került sor ugyanis az Magyar
Tudományos Akadémia Dísztermében a
XXVIII. Országos Tudományos Diákköri
Konferencia (OTDK) értékelésére, és ennek
keretei között a Pro Scientia Aranyérem ki­
tüntetések átadására. A rangos elismerést az
Országos Tudományos Diákköri Tanács alapí­
totta, és 1989 óta kétévenként - az OTDK-k
éveiben - kerül kiosztásra. A Pro Scientia
Aranyérem kitüntetést azok a hallgatók kap­
hatják meg, akik kimagasló tanulmányi ered­
ményeik mellett tehetségükről és elmélyült
szaktudásukról az OTDK-k alkalmával is szá­
mot adtak. A Pro Scientia Mestertanár
Aranyérem kitüntetés pedig azoknak az okta­
tóknak ítélhető oda, akik legalább 10 éve ered­
ményes tudományszervezői, tehetséggondo­
zói tevékenységet folytatnak, számos sikeres
OTDK dolgozat konzulensei voltak, közéleti
és szakmai megbecsülésnek örvendenek.
Az említett ünnepi ülésen Vizi E. Szilveszter,
az MTA elnöke, Szendrő Péter, az OTDT el­
nöke, Csányi Sándor, az OTDK-k egyik leg­
főbb mecénása, valamint Arató Gergely, az
OKM államtitkára (Hiller István miniszter
nevében) adta át az elismeréseket.
A leírtak alapján nem lehet túl meglepő, hogy
Kilényi Géza professzor úr egyike volt a Mes­
tertanár Aranyéremmel kitüntetetteknek. Pro­
fesszor úr ugyanis - kiemelkedő közéleti mun­
kássága, magas közjogi pozíciói mellett - min-

hatodik oldal

dig megkülönböztetett figyelmet szentelt az
egyetemi oktatásnak, ezen belül is a hallgatók
demonstrátori és TDK-tevékenységének. A
Kar alapítása óta tantárgyjegyzője és máig elő­
adója is az Alkotmányjog főtárgynak. Tartott
speciálkollégiumot is, főleg demonstrátorok­
nak, valamint a Doktori Iskola megalakulása
óta az Összehasonlító alkotmányjog című tár­
gyat is oktatja a doktoranduszoknak. Legújab­
ban ő oktatja az Összehasonlító közjog című IV
évfolyamos stúdiumot is. Az említett tantár­
gyakhoz több jegyzetet és tansegédletet is írt.
Előadásai és egyéb szereplései rendszeresen
megtöltik az egyetemi előadótermeket, kö­
szönhetően kiváló, utánozhatatlanul egyéni
előadói stílusának, gyakorlatias, ugyanakkor
a tradíciókra és a szerves jogfejlődésre is te­
kintettel lévő szemléletének. Előadásaiban a
tananyag pontos ismertetése mellett ugyan­
úgy helyet kap a hatályos szabályozás jobbító
szándékú kritikája, mint a több évtizedes gya­
korlati tapasztalatok ismertetése, vagy a de
lege ferenda javaslatok - hiszen professzor úr
a rendszerváltás óta vezető szerepet játszik a
közjogi kodifikációs munkálatokban. Éppen
ezért jól illik rá a 70. születésnapjára megjelent
ünnepi tanulmánykötet címe: Formatori luris
Publici, a közjog alakítója. Sajátos, de mindig
korrekt és igazságos vizsgáztatási módszere
miatt hallgatói mint vizsgáztatót is tisztelik.
Az Alkotmányjogi TDK vezetőjeként igyek­
szik a tantárgy iránt különösen is érdeklődő
hallgatóknak lehetőséget biztosítani elmélyül­
tebb szakismeretek megszerzésére, és nyilvános
szereplésre. A hallgatók érdeklődését felkeltő
előadásainak és TDK-szervező tevékenységé­
nek is köszönhetően mindig sok demonstrátora
volt, akik kutatási tevékenységének irányításá­
ra tanrenden kívül sem sajnálta az időt. A „tűz­
keresztségen átesett” egykori demonstrátorok
és TDK tagok közül ma már jónéhányan a jogi
közélet csúcsszerveinél dolgoznak, illetőleg
egyetemi oktatók. Tanítványai az egymást kö­
vető OTDK-kon számos helyezést értek el,
emelve ezzel a Kar hírnevét is.

Kilényi professzor úr mind hallgatói, mind
kollégái körében nagy tiszteletnek és megbe­
csülésnek örvend. 2006-ban, 70. életéve betöl­
tésekor professzor emeritus-i címet kapott,
azonban oktatói, tudományos tevékenysége és
munkakedve azóta is töretlen. Szakmai ered­
ményein kívül precizitásával, pontosságával,
rendkívüli munkabírásával és egyéb emberi
tulajdonságaival mindig igyekezett személyes
példát is mutatni környezetének.
Ami a Pro Scientia Aranyérmet illeti, a kitün­
tetés jelentősége miatt helyénvaló azok felso­
rolása, akik Karunkról már korábban ebben a
kitüntetésben részesültek, hiszen megérdem­
lik az említést: Pro Scientia Aranyérem kitün­
tetésben részesült Landi Balázs tanár úr
(2001), és idén Navratyil Zoltán, aki kiemelke­
dő egyetemi tanulmányai és két OTDK-n is
eredményes szereplése után megérdemelten
vehette át az elismerést, és akinek ez úton is
gratulálunk. Pro Scientia Mestértanár Arany­
érem kitüntetésben részesült Jobbágyi Gábor
professzor úr (2001), Kari TDK elnök, aki év­
ről évre gondosan szervezi és vezeti a TDK
munkálatokat, motiválja a hallgatókat az
OTDK-n való szereplésre, és maga is számos
díjnyertes OTDK dolgozat konzulense.
Zlinszky János professzor úr mint Témaveze­
tő Mester (1995) részesült a kitüntetésben, és
iskolateremtő, utánpótlásnevelő, mentori ér­
demeit később Honoris Causa Pro Scientia
Aranyéremmel (2003) is elismerték.
Rendkívüli büszkeségre adhat okot, hogy
idén egy újabb Mestertanár Aranyérmes pro­
fesszorral lettünk gazdagabbak. Ez jogos és
megérdemelt elismerés Kilényi Géza profes­
szor úrnak, és elismerés Karunknak is. Vissza­
igazolása az oktatók kiválóságának, és - min­
den egyéb kimutatás ellenére - a TDK munka
eredményességének.
Tisztelt Professzor Úr, az egész Kar nevében
gratulálunk a kitüntetéshez!

Nagy Gusztáv

�A Hallgatói Mozgalom hírei
Beszámoló a 2008. február 9-én tartott egri HÖOK Közgyűlésről
A Közgyűlés egyhangú döntéssel állásfogla­
lást fogadott el, amelyben arra kéri a hallgató­
kat és mindenkit, akik eddig is támogatták cél­
jainkat, hogy a március 9-i népszavazáson ve­
gyenek részt, és támogassák a HÖOK tandíjellenes küzdelmét.
„Mivel a népszavazás az utolsó lehetőség a
tandíjmentes hazai felsőoktatás megvédésére,
és mivel látszik, hogy a Kormány egyértelmű­
en elkötelezett a tandíj mellett, ezért a Hallga­
tói Önkormányzatok Országos Konferenciájá­
nak Közgyűlése - amely magában foglalja az
összes magyarországi felsőoktatási intézmény
hallgatói érdekképviseletét - arra kéri a hallga­
tókat és mindenkit, akik eddig is támogatták
céljainkat, hogy a Köztársasági Elnök által
2008. március 9-re kiírt népszavazáson - élve
alkotmányos jogukkal - vegyenek részt és tá­
mogassák a HÖOK tandíjellenes küzdelmét”

A 9. napirendi pontban Török Márk számolt
be a Hallgató Mozgalom jubileumáról. A
HÖOK ősszel ünnepli 20. születésnapját. Sze­
gedi Tudományegyetem Hallgatói Önkor­
mányzatával kart karba öltve méltóképpen kí­
vánjuk megünnepelni e jeles alkalmat. (Es nem
felejtjük el: A Hallgatói Mozgalom Szegeden
született 1956. október 16-án (MEFESZ).)
A 13. napirendi pontban a Nemzeti Ifjúsági
Stratégiáról és ifjúságpolitika aktuális helyze­
téről tartottam előadást közel 40 percben. Az
előadásom elején felhívtam a figyelmet az ál­
lam ifjúsággal kapcsolatos felelősségére -, az
ifjúságpolitikával kapcsolatos állami érdekre.
Idéztem Howard Williamson ifjúságpolitika
kereteit meghatározó gondolatait. Bemutat­
tam a hármas, Európa Tanácsi, közösségi és
hazai szabályozási környezetet, valamint az
Országgyűlés 2007. október 29-én nagy több­

„Magyarországi németek és
erdélyi szászok tegnap és ma” Fotókiállítás
Bistritz (Beszterce), Hermannstadt (Nagyszeben), Klausenburg (Ko­
lozsvár), Kronstadt (Brassó), Mediasch (Medgyes), Mühlbach (Szászse­
bes), Schassburg (Segesvár) és Siebenbürgen (Erdély) - az erdélyi szá­
szok nevezik így Erdélyt és egyes városait.
2008. február 16-án, szombaton, Farkas Márta, a Saxlehner András
Egyesület vezetője és Gerencsér Balázs, a Flachbarth Ernő Kisebbségi
Kutató Műhely vezetője nyitotta meg karunk aulájában megtekinthe­
tő fotókiállítást, melynek címe: Magyarországi németek és erdélyi szá­
szok tegnap és ma.
A kiállítás az erdélyi szászok és a magyarországi németek többszáz
éves, a történelmi és a mai Magyarország kultúráját és fejlődését meg­
határozó emlékeit mutatja be. Művelődéstörténet, néprajz és olykor
jogtörténet is megmutatkozik a nemzetiségek ünnepeit és hétköznapja­
it, a kitelepítést és a fennmaradt emlékeket bemutató képeken.
A megnyitó során Pozsony Ferenc, a kolozsvári Babes Bolyai Tudo­
mány Egyetem professzora rövid előadásában ismertette a szászok
múltját és jelenét, amely keretet adott ahhoz a dokumentumfilmhez,
amelyet a résztvevők ezt követően tekinthettek meg a tanári klubban.
A Dunatáj Alapítvány által, Buglya Sándor rendezésében készített hat­
részes dokumentumfilm első két részét tekinthettük meg, amely $ltal
közelebb kerülhettünk az erdélyi szászok életéhez, amely szerves része
a magyar történelemnek is. A filmben megismerhetjük a szászok épít­
kezését, vallási hagyományait és azt a kultúrát amelyet magukkal hoz­
tak az óhazából.
Mára már alig pár ezer szász él
Erdélyben. Nagy részüket
készpénzért „adta el” a dikta­
túra. Mára kultúrájuk fennma­
radását rengeteg tényező fe­
nyegeti, akadályozza.
Reméljük, hogy ezzel a kiállí­
tással továbbítani tudjuk, és
ezzel a szász és a német (sváb)
kultúra megőrzéséhez hozzá
tudunk járulni.
A kiállítás anyagát a Budake­
szi Város Német Önkormány­
zata által, valamint Pozsony
Ferenc professzor által a szer­
vezők részére bocsátott képek,
rajzok és térképek alkotják,

séggel elfogadott határozatát. Ezt követően is­
mertettem a Nemzeti Ifjúsági Stratégia célját,
bemutattam a stratégiaalkotásért felelős szak­
értői testület tagjait - röviden: A szakértői tes­
tület tagja a szakértői/érdekképviseleti szerve­
zetként felkért HÖOK képviselője is. A Nem­
zeti Ifjúsági Stratégia komplex megközelítést
követ -, az integrált ifjúságpolitika jegyében.
Összefoglalásképp’ az intézményesített szervezeti/finanszírozási háttér szükségességét, a
szabad részvétel és az egyenlő hozzáférés, a
nyilvánosság és a visszacsatolás fontosságát
emeltem ki.
A 18. napirendi pontban Szávay István Kár­
pát-medencei Hallgatói Alapítvány létrehozá­
sáról szóló előterjesztését a Közgyűlés ellen­
szavazat és tartózkodás nélkül támogatta.

Teleki László

amelyek megtekinthetők március végéig. A kiállítás a tavasz folyamán
továbbutazik Szegedre és Kolozsvárra.
A megnyitóról és a programokról a Flachbarth műhely honlapján lehet
bővebb információkat találni (www.jak.ppke.hu/flachbarth). A szászok­
ról szóló dokumentum­
film egyes részeit az
Összehasonlító
Ki­
sebbségvédelem szemi­
nárium keretében a ta­
vasz folyamán előre
láthatólag bemutatjuk,
amelyről részletesebb
információk szintén a
honlapon, valamint a
Közigazgatási
Jogi
Tanszék hirdetőjén le­
het találni.
Horváth Viktória

Tegyünk a gyermekekért!
A 2007 áprilisában felvetődött párunkban az ötlet, hogy hogyan tud­
nánk segíteni a magunk módján, a hátrányosabb sorsú gyerekeknek.
Az ötletadó az Országgyűlés napirendje volt. A megszorítások a leg­
kisebb települések gyermekeit sújtották a legjobban. Ezért gyűjtést
rendeztünk a kőteleki óvoda javára. Sokan kérdeztétek, miért pont er­
re az óvodára esett a választásunk.
Alikor elkezdtük a keresést három megye élvezett elsőbbséget. Próbál­
tunk olyan intézményt keresni, ahol céltudatosak, szerények és rendel­
keznek alapítvánnyal.
Hosszas válogatás után találtunk Kőtelekre. Ez a település 36 kilométer­
re van Szolnoktól északra. Körülbelül 1800 fő lakóhelye. Dinamikusan fej­
lődő község, ahol a mai politikai helyzetben sem veszítették el az optimiz­
musukat, és erőn felül fejlesztik falujukat, nem is kevés sikerrel
Látogatásunk alkalmával nagy szeretettel vártak bennünket. Az óvo­
da sajnos már csak két csoporttal működik. Az összegyűlt pénz egy ré­
szét az óvoda alapítványi bankszámlájára utaltuk, másik részéből pe­
dig rollereket és más kerti játékokat vettünk. A pénz mellett össze­
gyűlt még jelentős mennyiségű játék és ruha is. Aíásodik utunk alkal­
mával, az óvodai foglalkozásokhoz szükséges papírt, festékeket, gyur­
mát vittünk a kicsiknek. Még egy örvendetes vonzata volt látogatá­
sunknak. Példánkat látva az egyik helyi párt is csatlakozott hozzánk,
a település polgármestere pedig egy teherautónyi homokot ajánlott fel
a homokozóba. így a kőteleki gyerekeknek gazdag gyermeknapot va­
rázsoltunk csupán 100 forintos adományokból
Még egyszer szeretném megköszönni mindenkinek aki segített. Továb­
bá szeretném megköszönni Bándi Gyula professzor úrnak, hogy enge­
délyezte és támogatta céljainkat.
D . - . r •. *
J
°
'
Bardoczky Erika Anna
hetedik oldal

�Az átlátszó gyilkos
Normandia partjainál 2002 áprilisában partra ve­
tett a víz egy kisméretű bálnatetemet. Az állat
gyomrában 800 kiló műanyag zacskót és szatyrot
találtak. Azért ez meglátásom szerint elég ke­
mény, ha figyelembe vesszük egy ilyen zacsi
súlyát... Ez és számos hasonló természetű ka­
tasztrófa-szerű esemény vezette a francia kor­
mányt arra, hogy az EU Bizottsága elé terjessze
törvénytervezetét. A törvény 2010. január elsejei
határidővel betiltaná az áruk megvásárlásakor a
helyszínen térítésmentesen vagy ellenszolgálta­
tás fejében, a végső fogyasztó részére adott, egy­
szer használatos biológiailag nem lebontható sza­
tyor terjesztését. Az eset nem egyedi, ugyanis ha­
sonló okokból hozott gyártáscsökkentő, intézke­
dést több tengerparti ország, úgy, mint Írország,
és Málta. Persze gondolhatnánk, ugye, akinek
megadatott a tenger/óceán, az ne csak az előnye­
it élvezze, de a helyzet közel sem ilyen egyszerű.
Nem mindenki a tengeri életvilág kímélete miatt
állította le a gyártást. Banglades például nem tar­
tozik a híresen állatbarát országok közé, még ta­
lán emberbarátnak sem mondanám. Mégsem
nézhette ölbe tett kézzel azt, hogy emberek ezrei
fulladnak meg a monszunok és áramlatok okoz­
ta árvizekben, mert a csatorna képtelen elvezetni
A tavalyi év utolsó
ítéletében olvashat­
tátok beszélgetése­
met Bándi Gyula
FAminl az utolsó
'
az utolsó halat kifogtuk és
prodé-kármaL A be­
szélgetés kapcsán
az utolsó folyót is megmérgeztük,
l
rájövünk majd, hogy
j
fogalmazódott meg
a pénz nem ehető"
/s
bennem egy környe­
zetvédelmi rovatnak
a gondolata.
Annyi mindent nem
tudtink/ok még er­
ről az egészről... Szelektív hulladékgyűjtés, pa­
pírzacskók, újrahasznosítás, környezetvédelmi
szervezetek... Csak néhány azok közül a fogal­
mak közül, melyekkel nap mint nap találkozha­
tunk. De hogy is van ez tulajdonképpen?!
A most következő néhány sorban az egyik
legjelentősebb környezetvédő szervezet, a
Greenpeace tevékenységébe nyerhettek bepil­
lantást, mégpedig azért, mert anno, az interjú
után a Nyugati-pályaudvarnál - ha lehet azt
mondani, sorsszerűén - Greenpeaceaktivistákba botlottam... Őket faggattam.
- Mióta működik ez a ma már közel 2,8
millió támogatónak örvendő, független és
nemzetközileg is híres, egyben hírhedt
szervezet?
- Tulajdonképpen 1971 óta, tehát már több
mint 37 esztendeje. Ekkor ugyanis néhány új­
ságíró és önkéntes elhajózott Amchitkába,
erőszakmentesen tiltakozni az amerikai kor­
mány nukleáris robbantásai ellen.
Magyarországon azonban csak 2002 júniusá­
ban nyitottuk meg kapuinkat. A tíz közvetlen
munkatárs tevékenységét 5-600 aktivista segí­
ti. Nem szabad elfelejtkezni a TI 000 adomá­
nyozóról sem.
- Mi a módszeretek? Mert hallunk ilyenek­
ről, hogy hídról lógattátok le magatokat...
vagy legalábbis oda másztatok fel...

nyolcadik oldal

a vizet. így hát kivizsgálta a problémát és megta­
lálta a felelőst. A hajszálvékony nejlonzacskók a
csatornákban találták meg végső állomásukat és
iszonyatos mennyiségben felhalmozódva, eltömí­
tették az egész rendszert. Ott tehát életbevágó
kérdés volt a gyártás azonnali betiltása.
Nos, Franciaország ennyire nem bátor, vagy ta­
lán az Unió haragjától fél Félhet is, hiszen ezen
zacskók betiltása a harmadéves joghallgatók
kedvenc témájába, az áruk szabad áramlásának
tilalmába ütközik. A fiatalság kedvéért: ha
ugyanis egy tagállam olyan az importáló cégek­
re is kötelező rendelkezést hoz, amely közvetle­
nül, vagy közvetve alkalmas a Közösségen belü­
li kereskedelem akadályozására, az mennyiségi
korlátozásokkal azonos intézkedésnek minősül,
ami, pedig a Római Szerződés 28. cikkébe ütkö­
zik. Szerencsére a szerződés készítői is a nagy­
betűs „Jogászi Logikával” voltak megáldva, és
létrehoztak egy kemény kivételt: a cikk rendel­
kezései nem zárják ki az olyan tilalmakat, me­
lyeket a közerkölcs, közrend, közbiztonság, az
emberek, állatok, életének, egészségének védel­
me, növények védelme stb. indokol. Az eset e ki­
tételbe tökéletesen illik, ezért reményeink sze­
rint a Bizottság nem talál kivetnivalót a bejelen­
tett francia tervezetben.
Ha már mindenütt keressük -és sajnos talál­
juk- a pénzt, mint befolyásoló eszközt, példa­
ként állíthatjuk a már említett Írországot, aki
az un. plastax (szatyoradó) bevezetésével
2002-ben hetek alatt 94 százalékkal csökken­
tette a zacskóforgalmat. Ugyanezt tervezi Kí­

Greenpeace
- Abszolút erőszakmentesen tevékenykedünk.
A figyelem felkeltése az eszközünk. Nagy
hangsúlyt fektetünk a kampányokra. Ilyen­
kor közvetlenül megnevezzük az adott kör­
nyezeti szennyezést, ennek okozóit, a felelő­
söket, s a végsőkig kitartunk. Változást aka­
runk kicsikarni. A harcunkban sem állandó el­
lenségeink, sem állandó szövetségeseink nin­
csenek.
- Itthon mik voltak a jelentősebb fellépése­
itek? Az elmúlt hetekben szinte naponta
hallattatok magatokról a szmoggal, az
energiaellátással kapcsolatban...
- Csak néhányat említve 2002-ben demonstrál­
tunk a Sajó folyó szennyezése ellen, majd 2003ban nem engedtük, hogy elkendőzzék a paksi
atomerőmű üzemzavarát, kiharcoltuk, hogy
vonjanak ki egy ún. MDGN nevű allergizáló
tartósítószert a babakozmetikumokból; 2004ben elértük, hogy ráírják az élelmiszerekre,
hogy azok génmódosítottak-e, megakadályoz­
tuk a Zengő fáinak kivágását, az elmúlt évben
pedig felhívtuk a klímaváltozásra valamint a
folyószennyezési problémákra a figyelmet.
Az általad említett problémákon kívül néhány
nappal ezelőtt, 20-án hoztuk nyilvánosságra
azokat a mérési eredményeket, amelyeket né­
hány héttel korábban a wolldorfi bőrgyárnál
végeztünk. Összegezve azt lehet mondani,
hogy a határértéket ugyan nem lépték át, de a
habzásért egyértelműen ők a felelősek.
- Kik a legfontosabbak itt, a magyarorszá­
gi Greenpeace-nél?
- Ti, illetve mi! Vagyis: az aktivisták és az ada­
kozók, no meg mindenki, aki tesz valamit a
környezetéért!

na, ahol ez év június elsejétől már minden
zacskóért fizetni kell, és ha már Kína is a kör­
nyezetet védi, mikor kezdjük el mi?! A román
környezetvédelmi miniszter 2009 januárjáig
kívánja kivonni a „bűnös” zacskót és helyette
bevezetni az un. biodegradálodó (biológiailag
lebomló) szatyrot, ugyanis egy egyszerű nej­
lon zacskó akár 400 évig is kitart. A bio-zacsi
gyártásának két fő módszere van. Nagy tudá­
sú vegyészek rájöttek, hogyha többek között
keményítőt, adnak a jól ismert kőolajalapú po­
lietilénből készült zacskóhoz, akkor egy idő
után az darabokra hullik. A másik eljárással
természetes alapanyagból (gabona félék) ké­
szítenek szatyor formázására alkalmas fóliát,
amely majd az idővel komposztálódik.
Erre azért is szükség van, mert 2007-ben 133
milliárd 540 millió, 780 ezer műanyag szatyrot
és zacskót adtak az üzletekben a vevők kezé­
be, percenként egymillió darabot. Ezek a zacsik, túl azon, hogy rontják a környezet esztéti­
káját, bálnát ölnek, csatornát dugítanak, még
a hulladék hegyeknek is komoly hányadát te­
szik ki. (A hírhedt nápolyi „szemét ügy” hatás­
vadász fényképészeinek sem kellett messzire
menniük a sokkoló felvételekért.)
Ha tehát a pénztáros néni értetlen és roszszalló arckifejezése ellenére, otthagyjuk a felaján­
lott műanyag szatyrot, és helyette tüntetőén
előhúzzuk a nagyi kopott vászontáskáját,
vagy esetleg a legutóbb ugyanitt kapott zacs­
kót, máris tettünk a világ érdekében.
Horvátth Sarolta

- Hogy lehet valaki aktivista? Mit kell eh­
hez tennie?
- Huhhh, hát a legegyszerűbb, ha ellátogat a
honlapunkra (www.greenpeace.hu), ott min-den részletesen le van írva.
- Befejezésképpen kérlek, mondj pár taná­
csot kezdő környezetvédőknek!
- Nem is gondoljuk, hogy mondjuk a zenele­
játszó készülék vagy a televízió akkor is fo­
gyasztja az áramot, mikor nem működik, ha­
nem csak ún. stand-by üzemmódban^van. Te­
hát ég a piros lámpa. Kapcsoljuk ki! így nem­
csak a természetet, hanem a pénztárcánkat is
megkíméljük kb. 20 000 forint éves pluszki­
adástól.
Használjunk több dugaszoló-aljzatos, saját
kapcsolóval rendelkező (hosszabbítót. Sok ki­
csi sokra megy: egy-egy ország készenléti
üzemmódban lévő készülékei akár több erőmű
által megtermelt áramot is elfogyasztanak. A
legolcsóbb és leginkább klímabarát pedig a
„negawatt”, azaz az olyan energia, amit meg
sem kell termelni. A fürdőszobánkban is lehe­
tünk klímabarátok: fürdés helyett elég egy
gyors zuhanyozás. Miközben szappanozzuk
magunkat vagy fogat mosunk, zárjuk el a víz­
csapot. Szereljünk fel víztakarékos zuhanyo­
zófejet, mert ez felére csökkenti a víz- és az
energiafogyasztást. Használjuk a tömegközle­
kedést! Az autóbuszok, villamosok és vasutak
akár háromszor energiahatékonyabbak, mint
a személygépkocsik. A leghatékonyabb a vá­
rosi kötöttpályás közlekedés, amely a jövőben,
ha bioenergia működteti majd, még tisztább
lesz.
Tehát itt a jó idő, elő a kerékpárokat - no meg
a szmogmaszkokat -, s tekerjetek kerékpárral
a suliba!
Mikola Orsolya

�Narratívák háborúja 2.
A narratívák háborúja 2007 végén sem csendesedett. Miután októberben Varga Csaba,
Schiffer András, Fleck Zoltán és a hallgatók egy elszánt kis köre ismét bebizonyíthatta
önmagának, hogy a magyar valóság többféleképpen is látható, hol igazságos forradalom­
ként, hol egyszerű sátortáborként mutatva be a Kossuth téri eseményeket, novemberben
immár egyetemünk dísztermében folytatódhatott a közéleti süketek párbeszéde. Lássuk
hát az előző rész tartalmát.

A fővárosi egyetemek egy jelentős részén pla­
kát hirdette a november 27-i eseményt, ahol a
tudományos bemelegítő után a honi narratívák
két olyan jeles képviselője csaphatott össze,
mint az antiglobalista közgazdász, Bogár Lász­
ló és az eszdéeszes történész, Gerő András. Az
eseményt Varga Csaba Tanár Úr nyitotta meg,
aki a jog szerepét, a rendszerváltásról való gon­
dolkodás tudományos fontosságát, de egyben
közéleti, nemzetstratégiai aktualitását és szük­
ségességét emelte ki köszöntő szavaiban. A két
rendező (Vargha Bálint Tamás és e sorok írója)
keresetlen felvezetéseit követően az első, ún.
eszmetörténeti blokk még a tudományos kon­
ferenciák langymeleg unalmát ígérte, de már
Horkay Hörcher Ferenc esztéta, a Heti Válasz
főmunkatársának előadását követően éles vita
bontakozhatott ki arról az előadói tézisről, hogy
az ellenállás, mint olyan valóban baloldalias ízű
jelenség-e. Mint a szerepéből kieső moderátor,
magam azt az álláspontot képviseltem, hogy az
ellenállás a mindenkori társadalmi attitűddel
szembeni folyamat, s míg Nyugaton a társadal­
mi szocializáció inkább jobboldali, addig itthon
inkább baloldali elemeket tartalmaz, követke­
zésképp a nyugati ellenállás (szélső)balról, míg
térségünkben (szélsőjobbról érkezik. Végül ab­
ban egyeztünk ki, hogy a radikalizmus önálló
kategóriáját alkottuk meg a baloldaliság és a

jobboldaliság mellett, s valamennyi ellenállási
formát egyaránt radikálisnak ítéltünk. Balázs
Zoltán közgazdász, a Századvég főszerkesztője
a rend fontosságát, különböző aspektusait járta
körül, de az expozéját követő vitában megfo­
galmazta azt a kihívó tézist, ami a konferencia
későbbi szakaszaiban is vitatott maradt: a ma­
gyar nemzeti közösség megszűntét. Molnár
Attila Károly, eszmetörténész konzervatív
szkepticizmussal ismerte el az eszmék, az abszt­
rakt igazságok hiábavalóságát, de mondanivaló­
ja mégis nagyon mély üzenetet hordozott: azt,
amit Varga Csaba a jogi cselekvés példáján ábrá­
zolt egy novemberi jogelméleti konferencia
megnyitásakör is, azaz az egyéni felelősséget.
Az eszméktől, az absztrakt tételektől - Max
Weber nyomán szólva: a tudománytól - nem
várhatjuk a hic et nunc problémákra adható
megoldást, mert mindez teljes emberi személyi­
ségünket, beleérző képességünket, erkölcsi
énünket igényli. Mostanság, amikor tudottan
káros jogszabályok aláírásakor bújunk alkot­
mányjogi dogmák mögé, nem árt ezen egysze­
rű gondolatokat megszívlelni. Az ezt követő
előadásban Karácsony András, az ELTE jogi
karának tanára a legitimitás és a legalitás fogal­
mi kettőségének történetét, problematikáját
mutatta be, Cári Schmitt és a weimari alkot­
mány nyomán. Hogy a weimari kérdések és vá­

Tutortavasz
Az újságírás egyik legnagyobb ellenségét, s paradox módon legnagyobb barátját, a közhelyes­
séget segítségül hívva azt mondhatnám, már tűkön ülünk a tavaszi felvételik miatt. Ilyen­
kor mindig azon gondolkozik az ember, kiből lesz az új viccmester, ki lesz a vezető pár év
múlva, és ki fog őrjöngve végigrohanni reggel fél 7-kor a gólyatábor folyosóján azt üvöltve,
„kelepeljeteK. Az ember már talán a táborban nézegeti, kik lehetnének tutorok, kik elég el­
szántak és alkalmasak erre a nem mindennapi feladatra.
A tutor egyik legnagyobb elismerése, ha utolsó este csillogó szemmel odalép hozzá a gólya,
s azt mondja, ő is tutor szeretne lenni. A tutorok egy titkos társaság alaposságával figyelik a
gólyákat, s igyekszik nem pusztán a felvételi 10-15 perces beszélgetése alapján eldönteni, ki
a megfelelő. Ilyen lehetőség a Potenciál-tábor, ahova azokat az elsősöket várjuk, akik meg­
ismerkednének a pontos tutori feladatokkal, megnézhetitek, kikkel kell együtt dolgoznotok,
ha bekerültök, mi pedig megismeijük titeket. Elmegyünk egy közeli városba egy hétvégére,
ismerkedünk, beszélgetünk, bulizunk, közben úgy figyelünk benneteket, mint a laboratóri­
umi állatkákat a tudósok.
Idén április 11-13-ig lesz a Potenciál-tábor, ahova minden érdeklődő elsőst várunk, azonban
korlátozott a létszám, csak a leggyorsabbak jelentkezését tudjuk elfogadni. Már kikerült az
elsős előadó egyik hirdetőjére a jelentkezési lap, ahol megtaláltok minden pontos informáci­
ót a táborról, helyszínt, költségeket, feltételeket. A tábor nem követelménye a jelentkezés­
nek, pusztán megkönnyíti a munkánkat.
Rögtön ezután következnek is a felvételik, amiről szintén a hirdetőn találhattok majd infót. A
felvételiről egyelőre csak annyit, hogy nagyjából két részből áll, de mindkét résznek az a célja,
felmérjük, alkalmasak vagytok-e egy focicsapatnyi őrült pesztrálására, és hogy be tudtok e il­
leszkedni a tutorok közé. Ha esetleg úgy érzed, nem felelnél meg valamelyiknek, mégis szíve­
sen lennél tutor, akkor gyere el a felvételire, és a tapasztalt felvételiztetők majd eldöntik.
Bartolák Csaba

laszok relevánsak és adekvátak-e a ma Magyar­
országán is - amint ezt felvetni voltam bátor -,
szintén vitatott maradt. A második szesszió az­
tán eleve a hazai közélet két ellenpólusának
adott lehetőséget - a szenzációhajhászok nem
véletlenül csak erre ültek be, pedig a várva vár
Tamás Gáspár Miklós valami újbalos szeánsza
okán mégsem tisztelte meg Egyetemünket. A
megjelent Gerő András szerint a 2006 őszi for­
rongás csak politikai, de nem társadalmi ellenál­
lás volt, Bogár László viszont saját fogalmi
struktúrájában magyarázta a történéseket, egy­
ben a magyar társadalom válsággócait vette vé­
gig. A mai magyar jobboldalon Bogár László rendszeralkotó főművével, a Magyarország és a
globalizációval - teljesen ki tudott lépni a balol­
dal tematizációs spiráljából, fogalomkészletéből,
így egyedüliként lehet képes egy alternatív tár­
sadalomkép megrajzolására. Mindez a jobbol­
dalon - egyedülisége, bátorsága, újszerűsége
okán - olyan revelatív erővel bír, hogy néhol
már a vulgárbogárizmus is megjelenik egy-egy
jelenség leírásakor: ez is azonban az elmélet
gyakorlati hasznát, használhatóságát bizonyítja.
A vitában Gerő András unott professzorként a
pulpituson elnyúlva hallgatta végig, s ütötte le szerinte biztos sikeresen - az ellenérveket. Var­
gha Bálinttal kifejezett állóháborúba keveredett
a mai rendszer legitimitásáról. Bogár László és a
vitába bekapcsolódott Vass Csaba baloldali filo­
zófus is ennek hiányát emelte ki, így Vargha
provokatív állítása, miszerint a mai magyar po­
litikai és jogi rendszer illegitim, nem hogy nem
lett megcáfolva, de Vass Csaba történelmi pél­
dái által igazolást is nyert. Kevesen gondolhat­
tuk, hogy eme elméleti jellegű vita némely esz­
metörténészünkből akár egy ismert kötősza­
vunkat is kicsalhatja, mintegy dühödt ellenérv­
ként Pollányi téziseivel szemben. Bogár László
igazi showmanként, mint Mick Jagger szokta
koncertjein, a sarkokból indulva, bejárta a teret,
s egy-egy válaszát a terem különböző szegleté­
ből hallhattuk viszont. A székébe és a vitába
eközben teljesen belekényelmesedett Gerő
András a kezdeti averziók és kioktató hangnem
után, láthatóan tanáros jóindulattal, megértés­
sel, már-már empátiával és humorral kezelte a
vele szemben igencsak ellenségesnek látszó kö­
zönséget.
Mielőtt azonban a vita végleg elrelativizálta
volna témánk fontosságát, mielőtt a fontos
vita átcsúszott volna a kedélyes vitatkozásba
vagy agresszív háborúba, Varga Csaba kimért
precizitással foglalta össze az est tartalmi és
formai tanulságait, vitáink lezáratlanságát,
netán lezárhatatlanságát, egyes (addigra már
nem a pulpituson könyöklő) vitapartnereink
felelőtlen szellemi kalandorságát - a rétorok
után így a bölcs szólalt meg Varga Csabából:
az, aki nem hisz a parttalan vitákban, ame­
lyekben pallérozódhat bár elménk, de hevüle­
tében közös ügyünk is együtt kásásodik el.
Nem vitatkozni, de tanulni és tanítani kell,
szóltak a záró gondolatok.
A következő részekben tán erre is sor kerül.
Addig is: maradjanak velünk.

Techet Péter
kilencedik oldal

�100 éves a Nyugat
A Nyugat első száma 1908. január 1-jén jelent meg és a folyóirat 1941. augusztus 1-ig műkö­
dött, Babits Mihály halála után szűnt meg. Megindulásakor Ignotus volt a főszerkesztője,
szerkesztőjeként pedig Fenyő Miksa és Osvát Ernő szerepelt, valódi irányítója azonban utób­
bi volt. A Nyugat a huszadik századi magyar irodalom meghatározó folyóirata lett.

Nagyhatású lappá vált egyből a megjelenésé­
től kezdve, teret és lehetőséget adott a fiatal
költőknek, íróknak. Célja a korabeli magyar
irodalom bekapcsolása volt a modern európai
költészetbe. A folyóirat a kulturális élet köz­
pontja lett, emiatt is érződött Babits halála
után a lap hiánya.
Az évforduló alkalmából LégyOtt címmel tízré­
szes beszélgetés-sorozatot indított a Nyugat
százéves alapítá­
sának tiszteleté­
re a Petőfi Iro­
dalmi Múzeum.
A havonta je­
lentkező sorozat
a folyóirat nép­
szerű szerzőit és
szerkesztőit idé­
zi meg egy idő­
sebb és egy fia­
talabb kortárs
író segítségével
A száz éves év­
forduló tisztele­
tére nem csak a
Petőfi Irodalmi
Múzeum indít

emléksorozatot, hanem Brüsszelben egy elő­
adás-, illetve beszélgetés-sorozatot is készíte­
nek, amelyben vizsgálják, hogy milyen volt a
magyar társadalom viszonya a „Nyugathoz”.
Száz évvel ezelőtt a Nyugat orientációs pont­
ja volt a közéletnek, kultúrának, politikának
és az irodalomnak. A beszélgetések során azt
a kérdést is taglalják, hogy milyen örökségei
érvényesülnek ma a hajdani Nyugatnak, van-e
hatása a mai világra.
A Magyar Televízió is emlékezik, a lap hagyo­
mányait, szellemiségét bemutatva filmeket,
dramatizált és szórakoztató műsorokat készí­
tett a folyóiratról és szerzőiről a centenárium
alkalmából. A képernyőn felelevenítik a folyó­
irat közönségtalálkozóit, irodalmi esteket és
vetélkedőket, ismertetik a szerzők munkássá­
gát, magánéletét.
Ezek mellett január végén elindult a Fogadj
örökbe! című sorozat, amelyben fiatal magyar
írók, szerzők választanak és „fogadnak örök­
be” valakit a Nyugat írói és költői közül.
Februárban indult a Nyugat mesék, a hétfő es­
ténként vetített kisfilmekből a Nyugat indulá­
sát és szerzőinek magánéletét ismerhetik meg
a nézők. Az első részből kiderült, ki fedezte az
indulás költségeit, a második epizódban a leg-

A Nyugat 25 éves jubileumán (1932)
vonzóbb nyugatost választották ki mai höl­
gyek, a további műsorokban pedig a szerzők
szerelmeiről vagy éppen étkezési szokásairól
tudhattunk meg részleteket.
Márciustól közvetíti az m2 a VÁM Design
Centerben szervezett nyugatos műveltségi ve­
télkedőket, amelyben a vasárnap esténként
sugárzott irodalmi kvízműsorok résztvevői irodalmárok, írók és színművészek - játékos
formában adnak majd képet a Nyugat koráról
és szerzőiről. Február közepétől a vetélkedő
indulásáig Csáth Géza írásaiból készült film­
adaptációkat vetít vasárnap koraesténként az
m2 (Horváték, A varázsló álma és A Janika cí­
mű tévéfilmeket).

A Nyugattal kapcsolatos eseményekről infor­
mációk szerezhetők: http://nyugat.oszk.hu il­
letve a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján
(www.pim.hu).
Zágon Orsi

Jogállam, kérdőjellel
lőrga Csaba: Jogállami? Átmenetünk? (2007, Kráter Műhely, Pomáz) c. könyvéről
Az Alkotmánybíróság hírhedett 11/1992es határozatában - némileg paradox mó­
don - egyszerre nyilvánította program­
nak és ténynek Magyarország jogállami­
ságát. Ez az illogikus metabeszéd akko­
riban alkalmas lehetett ugyan a ZétényiTakács-törvény elkaszálására, de a cson­
tok a szekrényben maradtak, s idővel
kezdtek kipotyogni onnan Ma, amikor
az egykori kiszesek hatalma szépen ki­
teljesedett, amikor az Alkotmány csak
arra jó, hogy annak alapján írhassa alá
az államfő az új egészségügyi törvényt,
különösen fontos, hogy megálljunk, s szomorúan tekintsünk viszsza múl­
tunkra, elszalasztott lehetőségeinkre, tudatos tévedéseinkre. Varga Csaba
jogfilozófus, Egyetemünk népszerű oktatója legújabb kötetében ezt a tudo­
mányosan és közéletileg egyaránt bátor feladatot végzi el - és nincs okunk
csalódni a Tanár Úrban: könyve olyan bátorra és pontosra sikeredett, hogy
a hazai sajtó nem is szívesen recenzálja. A baloldal érthető okokból tartóz­
kodik a könyv tartalmától, de a jobboldal számos szereplője is - tán nyers
egzisztánciális okokból - érdekelt az ehhez hasonló tudományos művek el­
hallgattatásában. Varga Csaba úgy jobboldali, keresztény gondolkodó, hogy
mondandója nem a mindenkori Fidesz pártprogramhoz igazodik, úgy jog­
filozófus, hogy nemzetközi kitekintése, hatalmas szakmai tudása okán meg­
alapozottan és bátran cáfolhatja meg jogi dogmatikánk számos fogalmát,
úgy közéleti szereplő, hogy saját útját járja. Kényelmetlen ember hát, ké­
nyelmetlen gondolatokkal A könyv folytatása Varga Csaba ezirányú mun­
kásságának: 1998-ben jelent meg az európai könyvpiacon is hiánypótló mű­
ve, a Jogállami átmenetünk című (ennek angol nyelvű változata a nemzet­
közi tranzitológiai bibliográfia megkerülhetetlen eleme). Ezen kívül két
szerkesztett kiadás foglalkozik a témával: az Igazságtétel jogállamban című
forrásgyűjtemény (1995) - közölve a keletnémet és cseh igazságtételi doku­

tizedik oldal

mentumokat (különösen érdekes összehasonlítani a magyar 1992-es igazság­
tételt elutasító és a cseh 1993-es jóváhagyó alkotmánybírósági határozatot) elegánsan cáfolja a hazai jogászság önigazoló állításait, a jog alternatívátlanságáról szóló tanmeséket; a Kiáltás gyakorlatiasságért a jogállami átme­
netben (1998) pedig olyan, egyébként liberális szerzők műveit közli a témá­
ban, amelyek saját táboruk hitelveinek cáfolatát, de legalábbis árnyalását
biztosítja. Tavalyi könyvében a kérdőjelek immár az elbizonytalanodást jel­
zik; az elbizonytalanodás nem a jogállam hasznosságát, hanem mikénti fel­
használását illeti. Tán nem biztos, hogy a múlt eltakarítatlan romjain, min­
denféle erre alkalmas társadalmi környezet hiányában érdemes olyan fogal­
makat ültetgetni, amelyek megfelelő táptalaj nélkül megtévesztő díszei lesz­
nek csak egy globagyarmatosított, szuverenitását vesztett kelet-európai ál­
lamnak, vagy kifejezetten akadályok a káros folyamatok feltartóztatásában.
Ősi igazság, hogy a jog van az emberért, s nem az ember a jogért, hogy a
jogállam nem lehet egy újabb fétis, amit szolgálni vagyunk kötelesek min­
den mögöttes cél nélkül Mihelyt a társadalmi célok, a nemzetstratégia kiüre­
sedik, a jog nyomul be - de ha a jog nem szervesül és idomul a társadalmi el­
várásokhoz (a rendszerváltás egyedi elvárásaihoz, körülményeihez), ha fe­
lettünk lebegő Sollen-tétel marad, valóban csak a kényszer lehet érvényesü­
lésének egyetlen biztosítéka. De egy kényszerre alapozott jog, ahol a kény­
szerzubbonyt immár nem is a külföldi megszálló hatalom, hanem népünk ta­
nult bölcsei helyezik a nemzet testére, értelmetlen. Jogpozitivistaként tetsz­
het nékünk az általa is biztosítható rend, de a kínzó kérdést egyszer a jogtu­
dománynak is meg kell válaszolnia, hogy „pontosan mi is vezetett el oda,
hogy (...) néhány év alatt éppen nekünk sikerült visszazüllenünk a perspektívátlanság és reménytelenség fáradtságába, az ország kiárusításából és más­
fél évtizede következetesen önfeladó egyezkedési politikákból adódóan a
gyakorlati országvesztés rémálmának kilátásába, az eladósodottság, függés,
tehetősségtelenség most már önjáró spiráljába, a puszta fennmaradásért
folytatandó kemény napi küzdés örömtelen motorikus robotjába”.
Techet Péter

�Nőként Pakisztánban
Benazir Bhutto decemberi meggyilkolása el­
gondolkodtató, hogy még napjainkban is van­
nak olyan országok, ahol úgy vélik, csak em­
beréletek kioltásával lehet bizonyos helyzete­
ket megoldani. Félelmetesnek hangzik, hogy
Pakisztán ma a világ egyik legjobban felfegy­
verzett országa, ahol már az atomfegyverek is
megjelentek, az ellenzéki politikusokat pedig
merényletekkel távolítják el a hatalom közelé­
ből. Benazir Bhutto (akinek a neve jelentése
„Összehasonlíthatatlan”) a Pakisztáni Nép­
párt vezére volt, az ország egykori miniszter­
elnöke, az első nő, aki iszlám ország élén állt.
Bhutto családjában, amelyet a „pakisztáni
Kennedy-klánnak” is neveztek, szinte örökle­
tessé vált, hogy a családtagok gyilkosság áldo­
zatai lettek. Apját, Zulfikar Ali Bhuttot 1979ben felakasztották, két bátyját tisztázatlan kö­
rülmények között gyilkolták meg. Vajon
Bhutto gyermekeinek is ezt az utat kell majd
bejárniuk? A politikusnő halálát követően
gyermekei már fel is vették anyjuk vezetékne­
vét, fia, Bilaval Bhutto Zardari pedig már be is
töltötte a gyilkosság következtében megürese­
dett helyet, hiszen a családban náluk a vezérség úgy öröklődik, mint máshol a vagyon vagy
a föld. Még az életük árán is.
A szép, egzotikus kinézetű nő nem csak Pa­
kisztánban élvezte a nép szeretetét, Nyugaton

is kedvelték. Oxfordban és a Harvardon szer­
zett diplomát, apja mellett már lánykorától
kezdve közelről figyelhette a politikát. Jól be­
szélt angolul, és tökéletesen értette az urdut is.
Keleti eleganciáját és egzotikus kinézetét a
People Magaziné is értékelte, miniszterelnök­
ké választásakor a világ ötven legszebb arca
közé is beválasztották.
Kétszer volt miniszterelnök, mindkét esetben
korrupciós váddal távolították el posztjáról. Vá­
lasztási ígéreteit egyszer sem tudta teljesítem,
mindkétszer idő előtt lemondatták. Családja
sem segített a helyzetén, sőt férje Aszif Zadarit
a „Mr. Tíz Százalék” nevet is kiérdemelte, állí­
tólag minden állami megrendelésből tíz száza­
lék vándorolt az ő pénztárcájába. Kétségtelen,
hogy miniszterelnöksége alatt Pakisztán a világ
három legkorruptabb országa között volt.
Bhutto 2007 őszén ment vissza nyolc éves
száműzetéséből Pakisztánba. Visszatérésének
célja volt, hogy újra országa miniszterelnöke le­
gyen, demokratikusabbá tegye, és mint ahogy
azt már korábban is tette; kivezesse az országot
jelenlegi helyzetéből. Hazatérésekor ellene elkö­
vetett merényletek sorozata követte egymást,
amelyek 133 emberéletet és közel 400 sérültet
követeltek. Az utolsó merénylet végül sikeres
volt, így halt meg végül Bhutto, alig két héttel
a pakisztáni választások előtt, december 27-én,

Francia közöny

anyja halála, temetésén máshol járnak cikázó
gondolatai A szomszédja, Raymond egy magát
raktárosnak valló selyemfiú, akivel barátkozik,
de ő is közömbös szamára. Szerelmes kalandjai
kimerülnek a testi vágyak kielégítésében. Vi­
szont bizonyos Marie-val közelebbi kapcsolatba
kerül, ha a íánv akarná, Meursault elvenné fele­
ségül, de a férfi eközben nem szereti
Raymond-hoz fűződő kapcsolata miatt össze­
tűzésbe keverednek pár arabbal a selyemfiú
ballépései miatt, mivel az egyik arab nő nemű
családtagjával szűri össze a levet, ami köztu­
dottan nem jelent jót a hódítóra nézve.
Meursault egy fura indíttatásból visszamegy a
tengerpartra, ahol az incidens történt. Észreve­
szi azt az arabot, aki késsel hadonászott. És
hogy a forróság, a párás levegő vagy a kés pen­
géjéről a szemébe pislákoló fény Következté­
ben, de pisztolyát elsütve megöli a földön fek­
vő férfit. Ha csak ennyi történt volna nem is
lenne érdekes a mű. Viszont nem így történt!

Albert Camus francia íróról kevés fiatalnak jut
eszébe akármi is. Pedig a 20. századi modern
irodalom egyik kiemelkedő alakja volt. 1913ban született Algériában, apját fiatalon elveszí­
tette, a francia ellenállás tagja lett a nácizmus­
sal szemben; 1956-ban felemeli szavát a magyar
forradalom védelmében. Legismertebb müve a
Közöny, melyet 1942-ben a II. világháború ide­
jén írt. Eredeti címe LEtranger, vagyis Az ide­
gen. A Közöny címet Illés Endrének, a regény
első magyar kiadójának köszönhetjük.
A Közöny történetét a főszereplő, Meursault
mondja el, mely élete utolsó heteiről szól Az Al­
gériában élő, minden vonatkozásban középsze­
rűnek tekinthető hivatalnok élete igen egyhan­
gú. Minden egyes nap ugyanaz a forgatókönyv:
munka, ebéd, munka, lakás. Nincs rá hatással

Egy elmaradt nekrológ
Márton Szabolcs, élt 19 évet.

Fájdalmat érzünk, mert jól ismertük őt. Együtt töltöttük a hétközna­
pokat: ácsorogtunk a buszon, koccintottunk a Vén Diákban, tervez­
gettük az egyesület jövőjét. Oly fiatalon kellett meghalnia!
Nem sokkal temetése után egy levél érkezett családjához. Édesapja
bontotta fel a borítékot. Könnyel telt szemmel olvasta: fia felvételt
nyert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi
Karára. Felvették, s ő ahelyett, hogy jövőjét, álmait szövögetné, a föld
alatt fekszik egy koporsóban. Pedig milyen életvidám volt, mosolygós,
olykor különc, olykor elmerengő barátunk. Szabolcs sokat gondolkozott a
halából, nem félt tőle, s most Isten közelében lehet. Az a szenvedély, aho­
gyan tervezgette a Magyar Keresztény Szövetség jövőjét, hivatását mind­
annyiunk számára példaadó lehet.
Fájó szívünk parancsára az ő emlékére rendeztük meg 2007-es fociku­
pánkat. Sokan megjegyezték azon a napon nevünket. Boldog küzdel­
met láttunk az iskolások és a felnőttek arcán egyaránt.
S mi MaKSZ-osok kötelességünknek kell, hogy érezzük Szabolcs immár
földöntúli céljai megvalósítását földi eszközökkel. Merjünk vágyakozni
arra, hogy mi is egy kicsit jobbá tehetjük a világot Isten segítségével.
Hintsük el a jövő generációjában a hit és a hazaszeretet magját, hogy
boldogabb, nemesebb életet éljenek, mint társaik, s építsék Isten orszá­
gát itt, a földön. Hívjuk a fiatalokat és az időseket közös imádságra,

helyi idő szerint 18 óra 16 perckor.
Életéről, az első nőről, akit a muszlinok meg­
választottak vezetőjüknek, film készül.
Mahesh Batt indiai származású rendező vállal­
kozott a film elkészítésére, amelyben „egy
őszinte és senki számára nem bántó tablót ké­
szül állítani a bátor asszonyról”.
Magyar nyelven a Kelet lánya címmel már
megjelent Bhutto önéletrajzi írása: „Az én éle­
tem nem egy hétköznapi élet. (...) A minket ért
nehézségek és csapások mellett azonban nagy
áldásnak tartom, hogy a hagyomány bástyáit
bevéve én lehettem az iszlám első szabadon
választott női miniszterelnöke?’
Zágon Orsi

Itt kezdődik az első részben elrejtett részletek
egységes képpé formálódása. Negatív hősünk
belső, drámai küzdelméhez az kellett, hogy öl­
jön, börtönbe kerüljön. Aki az életével egyálta­
lán nem törődött, nem érdekelte mi volt, mi
van, vagy mi lesz, ez az ember - mert a törté­
net végén már elmondhatjuk róla, hogy embercsak azt szeretné, ha volna még egy napja, és
megváltoztathatná az életét. Bonyolult lelkivi­
lággal rendelkező fiatal férfi, hogyan juthat el
idáig? Melyek azok az apró történések körülöt­
te, amiktől elpattan egy szál odabenn?
Camus ezeket a jeleket rejtette el a sorok kö­
zött művészi pontossággal. Lélektani fejlődésutat mutat be, a mögöttes filozófiai tartalom­
mal megspékelt naturalista mű.
Egydélutános olvasmány, amin nem egy dél­
után fogsz gondolkodni, magadba nézni, és
rájönni arra, hogy...
Kun Gellért

szervezzünk konferenciákat, kulturális programokat, sportrendezvé­
nyeket, klubokat! Szólítsunk meg minden korosztályt, s mindannyiszor
mondjuk el nekik, milyen jó kereszténynek és magyarnak lenni!
S tettük ezt azon a napon, mikor egybegyűltünk, hogy lefussuk együtt
az 1956 métert, mikor lélekben berregtettük motorjainkat az ecsém ta­
lálkozón a kápolna felé vezető úton, ahogyan átadtuk a Pro Patria em­
lékserlegünket mindannyiunk példaképének: Bábel Balázs érseknek.
Mert az egyház Krisztus felé mutat, s mi nap, mint nap, hétről hétre
belépünk második otthonunkba, a templomba, Isten szent falai közé.
Isten terveinek megvalósításához szükség van ránk, s ezt az egyház is
felismerte. Számos püspök személyesen nekünk küldte el jókívánságát,
s Erdő Péter bíboros úr külön üdvözölte egyesületünk munkáját). Szük­
ség van ránk, ezt bizonyítja immáron 1300 bejelölés az iwiwen. Ok hal­
lottak már rólunk, s nem késlekedtek ismerősnek jelölni bennünket.
Külön jó, hogy pártoktól elhatárolódva dolgozunk, ám felemeljük sza­
vunkat az emberi jogok megsértése, sárba tiprása ellen!
Ahol tudunk, hangot kell adnunk szavunknak. Jó lehetőségnek bizo­
nyul erre a Calipso, ill. ettől az évtől kezdve a Mária Rádió. Emellett
sportrendezvényünkről számos médium tudósított.
S dübörgött végig Pest utcáin a zene, kiköltözött a templom falain kívül­
re a hit, s mi ott voltunk a Mission Is Possible Kávézóban a többi fiatal­
lal, akik imádságbaiu jókedvben szeretnék eltölteni rövid földi életüket.
Mert az, hogy hivő fiatalok vagyunk, sokak lelkét megmelengeii, mások
számára új reményt ad: hallottuk a betelefonálóktól a Mária Rádióban.
Van teliát feladatúnk, s felelősségünk, hisz egy kicsit ugyan mások va­
gyunk, mint a többi fiatal, de talán több feladatra is hivatottak a ma­
gyarság szolgálatában.
N. B. Anikó
tizenegyedik oldal

�Járó-Kelő: Debrecen
Avagy Magyarország legnagyobb kálvinista templomának
és a pici marcipán-gombák otthona
- Na és, hogy tetszik?
Kicsit összerezzenek. Idegenvezetőmre pillantok, mintegy megerősítésért, vajon megmondha­
tom-e az igazat... bátorítóan rám mosolyog.
- Nekem... szóval, nekem tulajdonképpen... nagyon is tetszik.
Az érdeklődőnek kissé kinyílik és lebigygyed az ajka. Szemöldökét felhúzza, és mélyebb, meg­
rökönyödött hanggal kérdezi:
- Miért?!
Visszanézek a mellettem ülőre, aki elmosolyodik és egy „naugye” pillantást vet rám.
Debrecent a következő módon reklámozta
számomra környezetem: „Magyarország leg­
pökhendibb helye”, „Ha ma osztanák, a város
címet nem kapná meg”, „Alig vártam, hogy
végre elkerüljek onnan”. A magam részéről
csak egy emlékem volt a városról, és ez sem
volt különösebben részletes. Sőt valójában
nem is maga a város ragadt meg annyira éle­
sen 15 évvel ezelőtt, hanem egy pici, marci­
pán-gomba. Igen: kicsi, tömzsi szárú, piros,
fehér pettyes kalapú gomba marcipánból. Egy
cukrászda kirakatában láttam, akkora volt,
mint az én kis 7 éves hüvelykujjam. De (itt
drámai fordulat következik) nem kaptam
meg! Az emlék szerint árkádok alatt sétáltunk
el, és egy nagy térre értünk ahol egy hatalmas
templom állt. Közben pedig csak egyre a pici,
marcipán-gombára tudtam gondolni. (Valószí­
nűleg toporzékoltam is, a helyzet komolysá­
gát hangsúlyozandó, hogy „akajom, akajom,
akajom”). Nos, a cukrászda minden bizonnyal
zárva lehetett, kizárt ugyanis, hogy annyira
sanyarú gyerekkorom volt, hogy Édesanyám
megtagadta volna tőlem ezt az akkor kb. 5 fo­
rintos csemegét. Snitt, ennyi. A nem éppen hí­
zelgő jellemzések ellenére tehát azzal a felté­
tellel voltam hajlandó újra elmenni Magyaror­
szág kálvinista fővárosába, hogy ezúttal ka­
pok pici, marcipán-gombát.
Igyekszem szabadkozni: nagyon sok volt a

Dr. Boytha
Györgyné kitünetése
Dr. Boytha Györgynél a Gazdasági Verseny­
hivatal Versenykultúra Központja 2007. de­
cember 7-én a Versenykultúráért-díjjal tün­
tette ki. A rangos díj karunk oktatójának ki­
emelkedő teljesítményét ismerte el, amellyel
nem csak a magyar versenyjog fejlődéséhez
és elismertségéhez járult hozzá alapvetően,
hanem a jogász képzésben is úttörő szerepet
vállalt. Dr. Boytha Györgyné 1991 és 2000 kö­
zött a Gazdasági Versenyhivatal Versenyta­
nácsának elnöke volt, és 1998 óta karunk cím­
zetes egyetemi docense. Az elismerés kiemel­
kedő súlyát jelzi többek között az is, hogy Só­
lyom László köztársasági elnök úr alábbi sza­
vainak kíséretében került sor az átadására:
„Tudjuk, hogy Boytha Enikő a nyolcvanas
években anyja volt a versenytörvénynek,
utána ennek a hivatalnak az elnökhelyettese,
a Versenytanács első elnöke, úgyhogy az ő
kezében volt kilenc évig - ez egy alkotmány­
bírói élet - ennek a joganyagnak az igazi ki­
formálása. Úgyhogy itt annyi érdem rakó­
dott egymásra, hogy szinte be sem látható?
Szilágyi Pál

tizenkettedik oldal

napsütés, és ez lehet, hogy elvakított. Bizonyá­
ra meg voltam kímélve a város „dzsuvásabb”
részeitől. Bizonyára megzavart a vizsgaidőszak
utáni nyugalom és szinte-semmittevés. Azon­
ban kénytelen vagyok kijelenteni: nekem tet­
szett. Megvolt az a bukéja, ami gondolom min­
den Pesten kívüli városnak egy pesti számára:
a nyugalom és csönd, a terek nyitottsága, a kes­
keny utcák felett tornyosuló hazak hiánya.
Pillantsunk csak ki hat a Nagytemplom tor­
nyából. Megláthatjuk azt az utcát ahol, sike­
rült Debrecen pezsgőbb oldalát is megismer­
nem. A főtér közelében lévő barátságos hely
kávéház/sörözőből, söröző/pubba, pub/dizsibe
képes váltani egyetlen nap leforgása alatt. Ha
máshova fordulunk, persze itt is megtaláljuk
az obiigát lakótelepeket. Ezek békésen ücsö­
rögnek a centrum szélen, mintegy se közelibb­
re, se távolabbra nem vágyva. Kövessük most
a villamos vonalát (no, ez talán mégis egy ki­
csit megmosolyogtató vonás: minden állomás­
nál bemutatkozik a szerelvény, miszerint ő az
egyes villamos, mely kissé fölöslegesnek tűn­
het, nem lévén másik a városban) és rátalálunk
a Debrecen Plázára. Amolyan kötelező vonás,
nem messze a múzeumtól, ahol helybéli körbe­
vezetőm meglepetésére még állnak az új pa­
dok. Tán mégse olyan destruktív itt a mosta­
ni fiatalság? Elgondolkodva nézek rá: milyen
lehetett a régi...?

Ha távolabbra nézünk, megláthatjuk az egyete­
met. Ide az erdőn keresztül vezet az út, ahova
ösvényeket nem, a közepébe inkább egy kis
tisztást, tavacskával és híddal álmodtak, a sze­
relmespárok, kisgyerekek és fáradt apukák
nagy örömére. Az egyetem -milyen csoda- egy
újabb térre néz. Tiszteletet parancsoló mind ki- viliről, mind belülről. Elnézegetve a hatalmas
boltíveket a süllyesztett kerengőt csak egy pil­
lanatra fog el az irigység, mert hát ugye ne­
künk meg van arany festék a falainkon, és az
ugye sokkal jobb... Visszatérve a templom tete­
jére, ha lenézünk közvetlen elénk, egy árkádos
átjárót találunk. Most már csak le keÚ sétálni a
kijárathoz. Ki kell állni a templom elé és elin­
dulni balra. A boltívek alatt hamarosan ráaka­
dunk a „Gara” cukrászdára...
Idegenvezetőmnek is el kellett ismernie, hogy
határozottan kezd „kipofozódni” Szabó Mag­
da szülőhelye. Azt hiszem azt is, hogy egy
újonnan idecsöppenő számára tartogat egy­
két kifejezetten szimpatikus vonást. Főleg pe­
dig nem lehet nem becsülni egy olyan várost,
ahol tizenöt év után - igaz immáron 50 Ft-os
áron - még mindig lehet kapni tömzsi szárú,
piros, fehér pettyes kalapú pici, marcipángombát. Egyet kaptam is a kávém mellé. Tízet
pedig elvitelre...
Barát Zsófia

Csak egy csettint és!
Vééégre! Kisütött a napocska! Hurrrá!

Olyan jó kimozdulni, sétálgatni egy kicsit. Csak... Csak ne húzná a vállamat a táska! Valljuk be,
kedves kolleginák - természetesen tisztelet a kivételnek -, hogy a leendő elitnek képzelvén ma­
gunkat magas sarkúban és retiküllel illegünk az egyetemig. Ha beszakad a hátunk, ha nem.
Nos, ez előbbi problémát az áhított séta érdekében úgy hárítottam el, hogy...
Egy pillanat! Ez szigorúúúan bizalmas hadititok!
Na jó, négyszemközt vagyunk.
Tehát, be kell, hogy valljam: mindig két cipő van nálam. A sportcsukában trappolok egészen a
Nemzeti Múzeumig. Ott táskámból előkotrom a csini cipellőket. Nos, meg kell említeni azt is,
hogy a női táskából kihalászni - belátható időn belül valamit - hatalmas feladat. így ezt leküzd­
ve, s a cserecipőt felhúzva el kell jutni a Szentkirályi utcáig. Kipp-kopp... Kipp-kopp... Útköz­
ben egyensúlyozok a különféle útburkolati képződményeken, az esetleges macskaköveken. S si­
ker! Odaértem! (Ilyen örömöket élek át még például akkor is, mikor fellépek a mozgólépcsőre.
Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de én... Félek rajta. Olyan ingatag...)
De térjünk csak vissza a táskához!
Ugye végre - a középiskolás évekkel együtt - elhagytuk a kétvállas, viszonylag gerinckímélő vál­
tozatot. Persze nyilván praktikusabb lenne most is olyat használni. De ugggyan már! Mi, ko­
moly, egyetemi polgárok vagyunk, az olyan gáz lenne. De tényleg!
így félvállas változatával jár a többség. Ez egy kisebb csónak nagyságú táskát takar. De hogy ez
hogy húzza az ember vállát!
Én mindig arról álmodozom, hogy csak egy csettintés... Tehát csak egy csettintés és repülnek
utánam a dolgaim. Nekem nem kell cipelnem semmit, ha van kedvem, rohangálok, s nem húz
vissza semmilyen teher... Na, de sajnos, ez eddig csak egy álom. A cipzáros banánhoz hasonló­
an! Pedig milyen jó lenne azt is összehúzni, ha már nem bírom...
Mikola Orsolya

�Diplomaosztók decemberben és januárban
2007 decemberében 93, 2008 januárjában 62 jelölt tett ünnepélyes esküt Karunkon, őket az
Egyetemi Tanács ünnepélyesen doktorrá fogadta. Az alábbiakban két jelölt ünnepi beszédét
közüljük.
Tisztelt Egyetemi Tanács, kedves végzős hallga­
tók és jelenlévők!

Be kell vallanom, nehéz feladat végzős hallga­
tóként most itt állni, és mindenki nevében
szólni, elbúcsúzni az egyetemtől. Hiszen ezek­
ben az ünnepi pillanatokban fölelevenedik
bennünk az elmúlt öt év megannyi öröme, si­
kere, csakúgy, mint csalódása és küzdelme az
egyetem falain belül és azon kívül is. Abban
pedig biztos vagyok, hogy mindenkinek más
jut eszébe most, így nem tartanám illendőnek,
hogy a saját kellemes és kellemetlen emlékei­
met idézzem fel a mai napon. Felesleges is a
múltidézés, hiszen az itt lévők közül szinte
mindenki így, vagy úgy, közvetve vagy köz­
vetlenül átélte velünk ezt az öt évet: a család­
tagok (szülők, nagyszülők, testvérek), bará­
tok, barátnők is gyakran saját bőrükön tapasz­
talhatták, mi is történt velünk. Csak a legsar­
kalatosabb pontot, a vizsgaidőszakot említem.
Gondolom sokaknak ismerős a helyzet, ami­
kor már nem is mindig lehettek tisztában az­
zal, hogy éppen mit tanul a gyerek, de nagyon
tanulja, és már kérdezni sem merték, hogy
mit, csak annyit tudtak, hogy valami jogra
végződő vagy legalábbis azzal kapcsolatos.
Egy rossz időpontban feltett kérdés, például:
„Sok van még hátra?”, vagy a bíztató meg­
jegyzések: „Úgyis menni fog” - néha igen kü­
lönös és riasztó reakciókat váltottak ki belő­
lünk, amely ijesztő volt kívülállók számára, és
aggodalomra adott okot. Épp ezért, azt hi­
szem, mindannyiunk nevében mindenekelőtt
azoknak az ittlévőknek adnék hálát, akik vé­
gigélték, illetve küzdötték velünk ezeket az
éveket, és annak ellenére bíztattak minket, és
itt vannak, hogy esetleg hónapokig nem lehe­
tett velünk normálisan kommunikálni.
Köszönettel tartozunk továbbá professzora­
inknak, tanárainknak, akik közül egyesek
nemcsak jogot oktattak, hanem tanácsaikkal,
egyéniségükkel, példamutatásukkal, és nem
utolsó sorban emberségükkel igyekeztek utun­
kat egyengetni, minket a jó irányba terelni.

És végül kedves végzősök, kollégák!
Egy ilyen jeles alkalommal, mint amilyen a
mai, az emberek szeretnek nagy szavakat
használni: olyasmiket például, hogy most lé­
pünk ki a nagybetűs életbe, véget ért életünk
legfontosabb korszaka, és hogy most búcsú­
zunk legszebb éveinktől. Szokás ugyan, de én
nem szeretnék ilyen közhelyekkel élni, inkább
csak egy Weöres Sándor idézetet olvasnék fel
útravalóul: „Ha arra törekszel, hogy az örök
mértéket kövesd: ne botránkozz azokon, kik
nem erre igyekeznek, hanem törekvéseik inga­
dozva ágaznak a sokféle véges és változó mér­
ték között. Ne azt nézd, hogy mijük nincsen,
hanem hogy mijük van; mert még a legnyo­
morultabbnak is van olyan lelki kincse, mely
belőled hiányzik. Kifogásolni, fölényeskedni
bárki tud; tanulj meg mindenkitől tanulni!’
Köszönöm!
Wéber Krisztina

Tisztelt ünneplő jelenlévők!

Ünnepi beszéd helyett egy sokat próbált levelezős hallgató kissé kusza gondolataival sze­
retnék búcsúzni.
Öt évvel ezelőtt azért jelentkeztem a jogra,
mert úgymond „dühös lettem” az ügyvédem­
re, aki úgy hozatta el magát velem a bírósági
tárgyalásra, hogy otthon felejtette az aktát,
valamint a Széna tér helyett a Pesti Központi
Kerületi Bíróságra irányított. Ő persze nem a
Pázmányon végzett!
Nagy lelkesedéssel és tudásvággyal kezdtem az
első évet úgy 600 társammal együtt. Sok új fel­
adattal kellett megbirkóznunk. Gyorsan ráéb­
redtünk, hogy eredményesebben tudunk helyt­
állni, ha segítünk egymásnak. Ez a felismerés
kovácsolt bennünket közösséggé. A vállalkozá­
som irányítása során szerzett tapasztalatokat
az egyetemi tanulmányok során is igyekeztem
hasznosítani Szerveztem egy internetes fóru­
mot, ahol a tanulást segítő anyagokat és mindannyiunkat érintő információkat helyeztünk el természetesen a szerzői és szomszédos jogok

maradéktalan tiszteletben tartásával Ezúton is
szeretném megköszönni mindazok munkáját,
akik a fórum fenntartását segítették. Ez a fó­
rum még most is működik, és reményeink sze­
rint szakmai fórummá növi ki magát.
Ötévi közös erőfeszítés, a közös gondok, ku­
darcok és sikerek összekovácsoltak minket.
Az államvizsgákra való közös felkészülés so­
rán még a bioritmusunk is összehangolódott.
Az utolsó államvizsgám után olyan érzésem
volt, mint amikor leszereltem a hadseregből.
A különbség azért lényeges. Amíg a seregben
csak vágtuk a centit, hiszen a „siker” garantált
volt. A záróvizsga sikere kemény munka és
sok áldozat gyümölcse.
Nagyon sokat tanultunk! Ennek az Egyetem­
nek vannak olyan professzorai, akiknek a be­
szédei máig emlékezetesek, és szó szerint idézhetőek. Csodálattal vegyes tisztelettel őrzöm
őket emlékezetemben. Nem véletlen, hogy
kétféle professzor létezik a Pázmányon:
olyan, aki alkotmánybíró volt, és olyan, aki
lesz... Ők megváltoztatták a világlátásunkat,
a társadalom működéséről alkotott képet.
Vállalatvezetőként, képviselőként, és öt gyer­
mekes családapaként is azt kell megállapíta­
nom, hogy másként működne a világ, ha az
üzleti élet és a társadalom vezetői hivatástu­
dattal rendelkező jogvégzett emberek lenné­
nek. Egy elhivatott jogásznak sokkal nagyobb
a társadalmi felelőssége.
Alázatra tanít a felismerés, hogy minél többet
tanulok, annál inkább nyilvánvalóvá válik,
hogy még mennyi mindent nem tudok.
Sokan választanak valamely népszerű szak­
mát, mert úgy gondolják, hogy azzal sok
pénzt lehet keresni. A pénz persze fontos, de
nekünk olyan értéket kell teremtenünk a hiva­
tásunk útján, ami pénzben nem kifejezhető.
Ne feledjétek, aki mindent csak pénzért tesz
meg, előbb utóbb a pénzért mindent megtesz.
Nekünk az a hivatásunk, hogy jobbá tegyük
társadalmunkat!
Hát tegyünk érte!
Végül szeretném megköszönni a szülők, a há­
zastársak, a gyermekek önfeláldozó türelmét,
mert az ő szeretetteljes türelmük nélkül so­
kaknak közülünk nem sikerülhetett volna.

Ostorházi László

A legközelebbi otthonpótló...
Új, most induló cikksorozatunkban a Kar környékén található vendéglátóhelyeket látogatjuk, azt szeretnénk kideríteni, melyiket is javasolhatjuk
egyértelműen, és melyik az, amit jobb elkerülni. Módszertanunk: természetesen álcázva közelítjük meg a kiszemelt egységet, és kérlelhetetlenül
szigorúak leszünk.
Logikus, hogy a hozzánk legközelebbivei, az épületben található Spartacus étteremmel kezdjük sétánkat. Induljunk!
Belépve kellemes hangulat fogad, a viszonylag kis alapterületű hely egyből otthonosnak érződik, ráadásul vélhetően - feltéve, hogy csúcsidőben
megyünk - találkozhatunk ismerőseinkkel is. A „Szpari” egyik nagy előnye itt válik kézzelfoghatóvá. Pozitív, hogy a nemdohányzók számára kü­
lönterem van; negatív azonban, hogy viszonylag kisméretű, a kékes megvilágítástól hűvösnek érezzük, és amennyiben itt foglalunk helyet, úgy
4 kiszolgálás sebessége bizony kívánnivalót fog nagy ni maga után.
Élesen külön kell, hogy válasszuk a kétféle menüsort, hiszen létezik menürendszerű (11 és 15 óra között), illetve az azon kívüli étkeztetés egy­
aránt. Nos, a szólás szerint „az élethez szerencse kell” - ugyanez igaz a napi ajánlatból való választásra is. Sajnálatos módon az itt szereplő
ételek minősége és mennyisége egyaránt hullámzó; ami nem is lenne akkora probléma, de viszonylag kevés alaptípus áll rendelkezésünkre, és
az önkiszolgáló szisztémából eredően délután három körül már (mondjuk a hasábburgonya esetében) bizony előfordulhatnak később megbánt
döntések is...
Más a helyzet a reggelikkel, amelyeket 10 óráig fogyaszthatunk, e téren egyértelműen elégedettek lehetünk. Viszonylag (a korai időponthoz, és
a környékbeli lehetőségekhez képest) széles választékból válogathatunk, és maximálisan pozitív élményekkel térhetim haza.
Nézzük, mi a helyzet az étlapon található ételekkel, amelyek közül az önkiszolgáló pult zárása után választhatunk. Sajnálatos módon a választék
némiképp szűkös - az étlap java része pizza (a hazánkban kapható pizzák és a hagyományos pizza közötti kapcsolat vizsgálata értelemszerűen
nem e cikk tárgya), illetőleg néhány hagyományos éttermi étel (pl: rántott sertésborda'). Amennyiben a vendég éhes, és valamit bekapni óhajt, de
nem vágyik különleges kulináris élvezetekre, és megelégszik egy konstans minőséggel - ezek közül fogyasztani jó választás. Amibe azonban itt
bele kell, hogy kössünk, az ezen ételek ár/érték aránya; sajnos az adottságokhoz, és a környéken megszokotthoz képest az étlap e rovatának jobb
oldala egy magasabb kategóriát képvisel - talán ezért sem népszerű ilyenkor falatozni.
Összességében: a „Szpari” hozza a tőle elvárt szintet, különösebb megbocsáthatatlan hibák nélkül, de feltűnő erények híján üzemel. (Értékelés: 3,5/5)
Kicsi
tizenharmadik oldal

�Szerelem a kolera idején

Kalandorok

Mese a szerelemről, angol akcentussal

Florentino Ariza nagyon szeret. 51 éven
4 hónapon és egypár napon keresztül re­
ménytelenül. Aztán állhatatossága meghozza
gyümölcsét és elnyeri 72 éves szerelme im­
máron kissé remegő kezét. Kábé mint a leg­
kisebb királyfi vs. királylányt elrabló sár­
kány sztori. Csak épp egy kicsit marquezesebben. Egy csipet fekete humor és egy csi­
pet pajzánság. Épp amennyitől a történet leküzdi a szeretlek, amíg élek, és a férfi ne szégyellje könnyeit típusú szappanopera-fel­
hangokat. Marquez megfelelő iróniával tudja
kezelni az örök szerelem és a „mással aztán
soha” témáit, láttatva a dolog kivitelezhetetlenségét. Megtanít minket nevetni önsajnála­
tunkon, megmutatja az utat a „reménytelen
kilátástalanságból” és cinkos kacsintással
odasúgja, hogy azért néha még a legjobbak is
keresik azokat a bizonyos „kiskapukat”, le­
gyen szó akár egy állásról a hajózási társa­
ságnál, akár egy-egy (vagy Florentino Ariza
esetében hatszázhuszonhét) búfelejtő esté­
ről. Mindegy, a lényeg, hogy jól érezzük ma­
gunkat. Mondja ő. Most már csak az a kér­
dés, hogy mit kezdett ezzel a „márkez” ér­
zésvilággal Mike Newell rendező?
Elvárás, elvárás, elvárás. Nagyjából ez az a
három legfőbb dolog, amivel szembe kell
néznie az embernek, mikor könyv adaptáci­
ójára adja fejét. Nos, Aliké Newell, közhelye­
sen mondva, igen csak nagy elvárásokkal
körülbástyázott fába vágta fejszéjét és
megint csak közhelyeket puffogtatva lehet­
ne ehhez rögtön azt hozzáfűzni, amit az ese­
tek 99,9 százalékában hozzá is szoktak:
hogy bizony-bizony mi mind tudtuk jól,
hogy ez lesz a vége. Mégsem illő annyival le­
rendezni ezt a filmet, mint például a Harry
Potter és a Tűz Serlege című, szintén
Newell gyöngyszemet, hogy kevesebbet,
nem úgy, nem annyira adja, mint a könyv
tette. Hát persze, mind olvastuk, elképzel­
tük valahogy és a rendező úr, pimasz mó­
don, meg csak nem akarja olyan óriásinak
elgondolni a magyar mennydörgőt, mint mi
teljes identitástudatunktól vezérelve tettük
azt. Na de, hogy mi is az igazi eltérés a két
papírlap-köteg mozgóképpé rendezése kö­
zött? Vegyük ismét a két példát: adott a
Harry Potter-sztori: angol rokonainál sanya­
rú életét tengető árva gyermek, aki felfede­
zi csodás képességeit, és ezzel a kis senkiből
a varázslóvüág ásza lesz. Csiszolatlan gyé­
mánt létét tudatosítandó a (R)oxford Bo­
szorkány és Varázslóképző Szakiskolába fel­
tizennegyedik oldal

vételizik, ott angol bará­
tokra lel, isszák a szigorú­
an alkoholmentes mézsörü­
ket, kapják karácsonyra a
kötött pulcsikat és kardigá­
nokat, vezetik a repülő ko­
csit (persze a kormány a
jobb oldalon), és közben
megmentik párszor a vilá­
got a gonosz Tudjukki vis­
szatérésétől. Na és mi a
helyzet a Marquez-feldolgozással? A történet a sze­
gény fiúról és a gyönyörű
lányról, akik közt szerelem
szövődik első pillantásra,
de a lány haszonleső apja a
realitásokat és a rangot választja lánya jö­
vendőbeliéül, amibe a leányka (kisebb ma­
kacskodás és kötelező tinédzserkori lázon­
gás után) beletörődik. És szinte boldogan él,
míg ura fél évszázad után meg nem hal. Ek­
kor az időközben igencsak megestvéledett
hajdan volt ifjú ismét felajánlja azóta sem
(csupán kisebb-nagyobb kényszerhelyzettől
vezérelt megszakításokkal) szűnő szerelmét
az immáron nagymamakorú kislánynak,
melyre az igent mond, s innentől boldogan
hajóznak, míg meg nem halnak. Aíindez a
történet fűszerezve árulással, szerelemfél­
tésből elkövetett gyilkossággal, örömlányok­
kal és rengeteg autentikus hatású muzsiká­
val. Mégis mi az alapvető különbség, az a kis
más, ami miatt nem sorolható fel egy darab
kettőspont után, kart karba öltve a két adap­
táció? Minden valószínűség szerint velem
van a baj. A probléma, hogy nem tudom el­
képzelni Harry Pottert, amint eredetiben,
teszem azt kínaiul kezdi kántálni az épp
odaillő varázsigéit. Nem tudom elképzelni,
de nem is kell. Tipikus angol történet, tipi­
kus angol színészekkel, tipikusan angol
nyelven (és angol akcentussal, mert ugyebár
hogy máshogy?). Talán velem van a baj, de a
tipikus kolumbiai történetet a tipikus spa­
nyol és kolumbiai színészek tolmácsolásá­
ban sem igazán tudom elképzelni mondjuk
akadozó angol akcentussal. Milyen rossz ne­
kem. Ugyanis el kell fogadni a globalizált vi­
lágunk alapfeltételeit: ez a sztori bizony le­
gyen akármilyen tipikusan kolumbiai, akkor
is csak angol nyelven lesz eladható. Ézek az
igények és pont. így hát hagyjuk is a felesle­
ges felkiáltásokat a feltartóztathatatlan el­
len. Akinek nem teszik, az meg vegye meg
dvd-n, válassza a „languages” menüpontot
és a „spanish” opcióval máris élvezheti az
eredeti hatást. De uniformizálás ide global­
izáció oda, a film „átjön-e a Marquezérzésvilág”-át elég alaposan elintézte. Pedig
nem járt rossz úton. Megvolt benne az egész
varázs és még a 138 perc sem csúszott át a
„nézem az órám és még mindig csak
ennyi?!”-kategóriás fihnéhnénybe. Minden
ironizálás ellenére Shakira autentikus beüté­
sű dallamai sem visznek el újra korunk tár­
sadalmi elvárása problémájához. De ismét­
lem a hiba csak bennem van... Aíinden eset­
re én kivárom a dvd-n a spanish menüpon­
tot...
Ablonczy Zsuzsanna

Bevallom, mostanában félve ülök be egy-egy
magyar filmre, főleg ha arra a „vígjáték” szót
erőltetik. Ez főleg azért van, mert már előre sej­
tem, hogy valamelyik háború előtti megismétel­
hetetlen gyöngyszemről húznak le tizedik bőrt
Fenyőtől Csányiig. A másik alternatíva az első
játékfilmes agyonreklámozott szuperproduktu­
mok klisés, valamelyik amerikai filmben már
biztos látott romantikus (kécceraláhúzva!) egymásrátalálások szánalmas próbálkozásait kísér­
hetjük figyelemmel.
Viszont a Kalandorok megérte a 950 HUF-ot. Na­
gyon is! Persze itt is volt eleinte félelmem, hiszen
egy első játékfilmes vállalta magára a forgató­
könyv megfilmesítését Paczolay Béla személyé­
ben. Első hallásra a recept egyszerű: vegyünk egy
jó forgatókönyvet, gyűjtsünk hozzá megfelelő
stábot, és szerezzünk szalonképes, autentikus
(nem agyonreklámozott) színészeket. Egyszerű­
nek hangzik, nem? Hááát...
Nem tudom, hogy az utóbbiba hányán gondoltak
bele igazából, de inkább csak neveket említenék:
Haumann Péter, Rudolf Péter, Pogány Judit,
Schruff Milán, Gáspár Tibor (Simon), Kovács La­
jos (Jakab vajda). A történet röviden: A negyedik
feleségétől önkéntes száműzetésbe (saját autójá­
ba) vonuló „majdnem sikeres” trombitás (Rudolf
P) telefonhívást kap édesapjától (Haumann),
hogy azonnal haza kell utaznia Erdélybe. Az apa
a kiruccanásra elcsábítja a legifjabb Elekest
(Schruff Milán), aki poggyászként csak a mobil­
ját, barátnője hitelkártyaszámát és játékszenve­
délyét viszi magával az útra. Megkezdődik a nem­
zedéki road movie: persze kiderül hogy otthon áll
a bál: a nagyapának menekülnie kell a sáfáros, féltékenykedő feleségtől (Pogány Judit), nincs más
hátra: irány vissza... hova is?
A konfliktus a kocsi zárt terében bontakozik ki:
a nagyapa reményekkel teli, hisz úgy gondolja a
székesfővárosban új életet kezdhet, az ifjabb
láncdohányos Elekes Géza, aki a Gundelben ter­
vezgeti következő fellépését fél bevallani hogy
egyetlen otthona az, amin most furikáznak Aíagyarország felé. Nem beszélve a legifjabb gene­
rációról, aki magyarázatokat gyárt jóval idősebb
barátnőjének, hogy a számláján lévő pénz egy si­
kertelen internetes pókerjátszma okán voltnincs. Az út hosszú, és a három generációnak
nemcsak a népmeséi akadályokkal, hanem saját
maguk problémáival, a kiúttalansággal is meg
kell küzdeniük. A karakterek rendkívül jól el
vannak találva. Szívem csücske Elekes Géza, aki
nagyon hasonlít az Üvegtigris Lalijára, illetve
Kovács I.ajos vajda alakítása, ami ad egy kis
„Emir Kusturica” ízt is a történetnek. A lendüle­
tes, néhol viszont okkal lelassuló történetet remek
szintre emeli Pados Béla operatőri munkája, aki
nemcsak a szépséges erdélyi tájat, hanem a kont­
rasztokkal teli romániai valóságot is hitelesen ábrá­
zolja. A road movie jelleghez tökéletesen passzoló
zenét a Kistehén Tánczenekar szolgáltatja.
Volt szerencsém a filmet egy vidéki közönségta­
lálkozón megtekinteni, ahol a produceren (Pata­
ki Ági), és a rendezőn kívül Rudolf Péter is részt
vett. Mindhárman egyetértettek: a Kalandorok
keserédes humora túlmutat a vígjáték műfaján,
és remélik a közönségnek is leesik a tantusz. Hát
leesett! És aki nem hiszi...
Kovács A. Dániel

�Első sítáborom emlékei - Ravascletto
2007. december. Nagy szervezkedés folyik a
kollégiumban. Gondoltam, ez egy kihagyha­
tatlan alkalom, így izgatottan és kíváncsiság­
tól hajtva vettem a bátorságot és jelentkeztem
életem első sítáborába.
Beszereztük a szükséges sífelszerelést, a szá­
momra 10 kg-os síbakancsokat, és a kölcsönzős bácsi végigmérő nézése után megállapított
„neked elég lesz az 150 cm-es” léceket. ,
Időpont: 2008. február 7-12. Úticél:
Ravascletto, egy kis olasz városka nem mes­
sze az osztrák Határtól.
Indulás hivatalosan reggel 8 óra. Hősök tere.
Gyülekeznek az emberkék a parkolóban, beáll
a kb 50 fős busz is, amelynek majdnem a felét
pázmányosok töltik meg. Nem is értem...
Kevéssel 8 előtt megérkezik csoportvezetőnk is
barátaival Nagyol nézünk... közülük is hárman
pázmányosok... Úgy érzem jó kis tábor lesz...
Fél 9 körül el is indulunk. Gyors név­
sorolvasás... mondjuk, hogy' mindenki meg­
van... A busz a legjobbak közül való, igazi
sítáboros busz... léctartó az nincs, így marad
a toilett...
A két pihenővel megszakított, igazi barkóba
partikkal és a kihagyhatatlan Aranka szeret­
lek többszöri elhangzásával színezett közel 9
órás utazás után délután 5-re megérkeztünk
Belvedere nevű szállásunkra, ami engem kí­
vülről egy régi fogadóra emlékeztetett. Nagy
sárga épület, sok pici spalettos ablakkal.
És nol a lio? Ja, hogy az itt nincs, majd a
pályákon... Jól van... nem kell mondani sem­
mit... nekem ez újdonság!
A szobák elfoglalása után - ahol számomra
szintén érdekesség volt a 6 fős emeletes ágy tettünk egy rövid sétát a városkában. Szűk,
kihalt utcák, magas sokablakos épületek. He­

lyiekkel csak a közeli kocsmában találkoz­
tunk, akik nagy örömmel fogadtak minket,
aztán két integetéssel kísért búcsúzás után vis­
szabotorkáltunk a szállóba.
A reggelek valahogy mindig nehezen indul­
tak, de ez betudható az egészséges életmód­
hoz előírt nyugodt reggelizésnek... Fél kilenc
helyett néha kilenckor sikerült is elindulni a
pályákhoz. A szerpentineken felfelé kanya­
rogva a kilátás gyönyörű volt. Lent a még al­
vónak tűnő város, fent pedig már megjelent a
hó, messziről Játszódtak a sípályák. Mindenki
fáradtan tekintett ki az ablakon, valójában ez
a kis idő volt az igazi napi pihenés.
Megérkezve felvettük a sibakancsokat, ami
nekem az utolsó napig csizma volt, és úgy
éreztem magam, mint robotzsaru... de ezt in­
kább hagyjuk...
Na de miért is jöttünk?! Hát, hogy meghódítsuk
a pályákat! Felsorakoznak a kezdők- Leírhatatlanul türelmes oktatóink, Marci és Adám vezeté­
sével, remegő lábakkal felküzdöttük magunkat a
tányéros felvonóval a bébi pályára. Emlékszel
Bogi? Az a hiszti, amit mi ott levágtunk. A há­
ton lecsúszás a specialitásom, ha valaki
kérdezné... Még szerencse, hogy a ruhám vízál­
ló... Természetesen oktatóink még mindig ki­
tartóan bíztatnak bennünket: „nyugi, kel) fel,
nem kell idegeskedni, van remény...!’’
Koszi... kelj fel... de hogyan?! Ez nem nekem
való! Nem kellett volna eljönnöm! Elegem
van, és haza akarok menni, most!
Végül kisírt szemekkel, nagy küzdelmek árán
megtanultunk esés után felkelni... Aztán jött az
újabb akadály. Sorban előttünk kígyóztak a külön­
böző síiskolák kb 3-5 éves tanoncai, a kis világítós
szörnyek. Most mit csináljak?! Se fékezni, se ke­
rülni nem tudok... Itt az ideje, hogy elvágódjak,

ez úgyis jól megy... Botjaim repültek jobbra, bal­
ra, de semmi gond, ezeket Marci úgyis hozza utá­
nam. .. Hupsz... még mindig csúszok... na ilyen­
kor jön jól a pályaszéli háló... Mi az eredmeny?
Léceim keresztben, én meg fejjel lefelé, hóval teli
szájjal gyönyörködöm a tájban... és még fél óráig
fetrengek a röhögéstől... Végülis nem gáz...
úgysem ismer senki...
Második nap a felvonós bácsi már előre kö­
szönt, és lelkesen brávózott, hogy legalább a
tányéros felvonóból nem estem ki. Táborunk
hat napjába egy szombat is beleesett. Az igazi
bulinap. A keménymag megmutatta a helyi
discoban, hogyan buliznak a magyarok.
Az utolsó napi síelés inkább az utolsó fényké­
pekről, utolsókor felvonózásról, utolsó esésekről
szólt. Fájdalmas búcsút vettünk Ravasclettotól,
és a pályától indultunk egyenesen haza. A haza­
felé útról csak a Rio Maré Pate, fokhagymás
kétszersült és sajtos chips illategyvelege jut
eszembe, ami altatólag hatott az utasokra... az­
tán felébredtünk a Hősök terén...
Azóta is napi téma a sítábor... Remélem, jövő­
re ismétlünk!
Most pedig futkoshatunk a fényképek után,
és harcolhatunk az alattomos náthával...
Mihalics Vivien

Hozzánk vágott sütőtök, unalmasan elkészítve
CD kritika: Smashing Pumpkins - Zeitgeist
Lefegyverezni téged egy mosollyal,
Aztán itt hagyni, ahogy ők is itt hagytak
engem
Annak a keserűségével, akit magára hagytak
Hogy kétségek között hervadozzak
Jaj az évek égetnek
Az évek égetnek, égetnek, égetnek

Kisfiú voltam...
Koravén kisfiú...
Amit most választok az az én igazi hangom
Miért, mi mást tehetne egy ilyen kisfiú?
A gyilkos bennem ugyan az aki benned van!
Kedvesem,
Küldök neked most egy mosolyt...
(Smashing Pumpkins- Disarm)

Még szerencsére, hogy nem kérték az ellen­
őrök a matricát a diákomról. Nem mintha nem
lett volna rajta. Ám lehet, hogy lerítt rólam:
ha valaki most megszólít, az testi épségében
vagy egészségében könnyebben/kevesbé kön­
nyen sérül. Fülhallgatót fel, zenét be. Első
szám. Pont, amire szükségem volt; zúzás, mi­
nimális szöveg, nulla elvontság. Úgy látszik,
kellett ez a kis fortyogás, hogy egyáltalán ked­
vem legyen a cikket megírni.
Amikor először hallgattam meg a „Zeitgeist”-ot,
egy napos, szombat délután volt. Boldogságos,
nyugodt hangulatban kezdtem neki a mosoga­
tásnak, és örültem, hogy végre kibékültek ezek a
Csattanó Sütőtökék és élőálltak valami újjal. Ak­
kor azonban csalódnom kellett. Persze a csapat
arculatához mindig hozzátartozott dübörgő
„zaj”, a kirobbanó, üvöltő basszus, ami hátbor­
zongató kontrasztot alkotott Billy Corgan nyá­
vogó hangjával; én mégsem ebbe a profilba sze­
rettem bele. A kedvenc számaim közé inkább az
olyanok illettek, mint a „Tbnight, Tönight” vagy
a „1979”. Különösen az utóbbiról még a szokott­
nál is nehezebb írni. Muszáj hallani Sőt inkább
hallgatni, hisz van ezekben a „nyugisabb” szá­
mokban valami megunhatatlan. lÁrsze, nem áll
rosszul a zúzás egy' alapvetően alternatív bandá­
nak, de ezek a dallamos, lágy számok valahol
még vérfagyasztóbbak. Hisz egyben gyönyörű-

ek is. Nos, ezeknek a daloknak a gyűjteménye
főleg az 1993-as „Siamese Dreams . Én úgy' re­
méltem ennek nyomdokaiba lép az új anyag is.
Nem így történt.
Nincs szó kedveződen arculatváltásról. Épp ellen­
kezőleg: 2000-res felbomlásuk után inkább úgy
döntöttek, szinte teljesen visszanyúlnak legutol­
só, nagy sikerükhöz, a, „Mellon Collie and the
Infinite Sadness”-hez. Éppen csak annak zsenia­
litását, és a már említett gyöngyszemeit hagyták
ki Nem az a baj, hogy' zúzós, hanem egyszerűen
csak olyan lapos az egész, mint az egyetemista
humorérzéke hétfő reggel. Talán még a második
kislemezükben, a „Thats The Way My Lőve Is”ben van valami fülbemászó (lehetséges, hogy ép­
pen azért választották ezt, mert a „Tarantula”
mint első választás kb. annyira volt zseniális,
mint amennyire a címét adó állat ölelgetnivaló). A
kutya ennél az albumnál, mint ahogy általában is,
ott van elásva, hogy a csapat volt egy' hangulat­
ban a felvételkor, megíráskor, és figyelmen kívül
hagyták azt a lehetőséget, hogy az ember nem
mindig akar felkapni egy vasalót és kecsesen oda­
hajítani a másik irányába. Oké, aki Smashing
Pumpkins-ot hallgat, valószínűleg nem számít
Britney Spears pompon-lányos korszakának
megfelelő dallamokra. Viszont lehet, hogy csak
szomorú, vagy nosztalgikus, vagy édes-Keserű,
nem pedig agresszív. Vagy talán ezzel akartak fel-

készíteni arra az érzésre, ami az átlátszó „logisz­
tikai” okokból lemondott budapesti fellépés után
fogta el az ember lányát? Nem jött be: ilyenkor
még egy másik akár kevésbé hőn szeretett banda
anyázásait is jobb hallgatni
Én abban reménykedek erre ők maguk is rájön­
nek, és ahelyett, hogy’ újból feladnák, inkább le­
porolják az 1993-as CD-jüket. Ebben ugyanis
minden megvolt, és ezt igazán tudom ajánlani az
olvasónak. Van itt is zúzós szám, mint a „Geek
USA”, lassú, szinte suttogó, majd kirobbanó,
mint a „Mayonnaise”, daílamos-tombolós: erre
példa a „Cherub Rock” és a „Rockét”, szimplán
gyönyörűre pedig a „Disarm”. Az én személy'es
kedvencem mégis a „Hummer”, amiben minden
felsorolt elem megvan. Ez a szám külön megér­
ne egy cikket, ugyanis pár percén belül stílusok,
hangulatok, ütempk, és dallamok egész skáláján
megy keresztül Épp ez a dühítő: aki ilyet tud,
miért választja mégis a könynyebbik utat? Én re­
ménykedek abban, hogy nem kiégésről csak begyöpösödésről van szó. Az meg egy kis fűnyíró­
val, hasonlóan mogorva kritikákkal, durcás hall­
gatókkal meg csak orvosolható...
Barát Zsófia

tizenötödik oldal

�PPKE-JAK Karrier Iroda
Kihez szólunk? Várjuk azokat is, akik már befejezték tanulmányaikat, s azokat is,
akik még csak belekóstolnának a munka világába.
Mit nyújtunk? Gyakornoki helyek, álláspályázatok, diákmunka, képzések, tréningek,
tapilap számítógépes szolgáltatás, tavaszi kafrierexpó, öregdiák kontaktok stb.
Hol vagyunk? Személyesen az I. em. 137-ben lehet hozzánk fordulni (a Deák Intézet­
ben). Faliújságunk lent az aulában található. A neten elérhetők vagyunk a
wwwjak.ppke.hu/karrier címen.
JÖN JÖN JÖN
JOGÁLLÁS 2008 Állásbörze és alumni találkozó a Pázmány Jogon
április 2-án 9-től 17 óráig, az I-es előadóban az EEKI szervezésében.
KÍNÁLAT:
cégreprezentációk, céges tesztek
» grafológiai tanácsadás, karriertanácsadás, önéletrajz készítési tanácsadás
próbainteriúk, próbatesztek - személyiségteszt
*• Kóstolj bele ! © a munka világába - kerekasztal beszélgetés cégek képviselőivel
- kerékasztal beszélgetés hivatásrendek legfőbb képviselőivel (a helyszíneket keresd
a hirdetőkön)
*• Kóstolj bele ! © a cégek (ehető) termékeibe (keresd aznap a standokon)
VÁRUNK MINDEN VOLT ÉS JELENLEGI HALLGATÓT!
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának
Deák Ferenc Továbbképző Intézete SZAKMAI NAPÖKAT
hirdet 2008 tavaszán, az alábbi területeken:

Március 28-án 13.00-17.20
„A társasági és a cégtörvény legfrissebb módosításai”
Előadó: Dr.Vezekényi Ursula, tanácsvezető bíró, Legfelsőbb Bíróság
Díja: 20000 Ft + AFA
Kód: 1PRDG
Március 29-én 10.00 - 14.20
„Az előzetes dpntéshozatali eljárás a büntető ügyszakban”
Előadó: Dr. Czine Ágnes kollégiumvezető bíró, Fővárosi ítélőtábla
Díja: 20000 Ft + AFA
Kód: 1PRDH.
Április 11-én 1030-16.40
„Lakás- és helyiségbérlettel kapcsolatos jogszabályok változásának következmé­
nyei a bírói gyakorlatban”
Előadók: De Czukorné De Farsang Judit, Fővárosi ítélőtábla, bíró
és De Szabó Klára, Fővárosi ítélőtábla, bíró
Díja: 26.Q00 Ft + AFA
Kód: 1PRDI
Április 12-én 1000-14.20
„K felszámolásokkal és átszervezéssel kapcsolatban keletkező munkaügyi viták”
Élőadó: De Radnay József ny. legfelsőbb bírósági kollégiumvezető, professor
emeritus a ,PPKE JÁK-on
Díja: 20.000 Ft + AFA
Kód: 1PRDJ
A szakmai napok célja elsősorban az, hogy a jogszabályváltozások által módosu­
ló gazdasági es pénzügyi élet gyakorlatában segítséget nyújtson, amelyre való
felkészülést a törvények előkészítésben részt vett szakemberek előadásaival
igyekszünk elősegíteni Előadóink a jogszabály-módosítások gyakorlatorientált
ismertetése mellett az előadásokkal és az azt követő szakmai beszélgetésekkel ha­
tékony segítséget nyújtanak a jog speciális területein felmerülő problémák leg­
megfelelőbb megoldásában.
Pázmányos főállású oktatók és pázmányos alapképzéses hallgatók 3.000,-Ft +
20% AFA díjért vehetnek részt. Pázmányos részállasú oktatók 10% kedvezmény­
ben részesülnek. A Doktori Iskola jelenlegi hallgatói három szakmai napon térí­
tésmentesen vehetnek részt, az ezen felülieken
3.000,-Ft + 20% ÁFA díjat fizetnek.
Jelentkezés és információ: Deák Ferenc Továbbképző Intézetben
Tel /Fax: 429-7224 zatonyi@jak.ppke.hu, www.jak.ppke.hu/deak

HÖOK Közgyűlési
állásfoglalás a tandíjról szóló
népszavazásról
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája - mint a
magyarországi felsőoktatási hallgatók törvényben nevesített or­
szágos érdekképviseleti szerve - hitet tesz a Bolognai Folyamat
irányadó dokumentumaiban, különösképpen a Berlini Nyilatko­
zatban megfogalmazott elv mellett, amely szerint a felsőoktatás
közjó és közfelelősség.
Továbbra is nyitottak vagyunk minden olyan kezdeményezésre,
amely ésszerűbbé, hatékonyabbá teheti a felsőoktatás finanszí­
rozásának rendszerét. Eddig is partnerek voltunk a reformban,
illetve partnerek lehetünk az újító szellemű javaslatok tekinteté­
ben. Kísérletet tettünk a kormányzat által bevezetett tandíj ki­
váltására. A tandíj helyett javasolt alternatívánk a már meglévő
elemekre épült. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium azonban
nem tartotta bevezetésre alkalmasnak a HÖOK javaslatát.
A fentiek értelmében továbbra is teljességgel elutasítjuk az állami
finanszírozású képzések költségeinek - részben vagy egészben - a
hallgatókra történő áthárítását. Mivel a népszavazás az utolsó le­
hetőség a tandíjmentes hazai felsőoktatás megvédésére, és mivel
látszik, hogy a Kormány egyértelműen elkötelezett a tandíj mel­
lett, ezért a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájá­
nak Közgyűlése - amely magában foglalja az összes magyarorszá­
gi felsőoktatási intézmény hallgatói érdekképviseletét - arra kéri a
hallgatókat és mindenkit, akik eddig is támogatták céljainkat,
hogy a Köztársasági Elnök által 2008. március 9-re kiírt népsza­
vazáson - élve alkotmányos jogukkal - vegyenek részt és támogas­
sák a HÖOK tandíjellenes küzdelmét.

Pázmány Szalon
2007/08. II. szemeszter
- Biblia és a Reneszánsz éve.
- Biblia és hatása a zeneirodalomra.
- Újjászületés a zenében? Korabeli hangszerek.
- Meglepetésvendégek.
A rejtelmekbe bevezetnek a házigazdák:
De Horváth Attila - egyetemi docens
Szilasi Alex - zongoraművész

Időpontok: 2008. április 2. szerda 18.30
2008. április 23. szerda 18.30
Helyszín: PPKE JÁKII. János Pál pápa terem (Díszterem)
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.

Szervező: Boldizsár ésTsai
A szalon vendégeit hungarikumokkal lepjük meg.
A szalonba a belépés díjtalan.
Információ: nyekyb@gmail.com, info@pazmanyonline.hu
wwwpazmanyonline.hu

33 KKEDirer ^ÉrreMKL
kje» usrreK,.
re x z-ssezfu eirüL szi/lErerr
£67 3-ASoMi uskeo?-------—
csak. ti/mr vene^reL. AfáMty)
a twrHwewi&amp;v vám5-ös
ÉN

ipév /r ezeiM

ÚT VT&amp;'RIJŐ /!
Wtö7■rét, HO&amp;* sose taü itassa
FéLRe A MUC-atóHat! r-----

�</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="64">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="4999">
                  <text>2008</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <itemType itemTypeId="1">
      <name>Text</name>
      <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="1">
          <name>Text</name>
          <description>Any textual data included in the document</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="4998">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </itemType>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4977">
                <text>Ítélet</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4978">
                <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4979">
                <text>XI. évfolyam 1. szám 2008. március 10.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="53">
            <name>Abstract</name>
            <description>A summary of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4980">
                <text>Tartalom&#13;
Közeleg a tavaszi Kari TDK&#13;
A hallgatói fórumról&#13;
Neptum kontra hallgató&#13;
Nemzetközi kapcsolatok&#13;
Megérkeztek a Japán Alapítvány újabb könyvadományai&#13;
Tíz éve született ítélet...&#13;
Mestertanár Aranyérem kitüntetést kapott&#13;
Kilényi Géza Professzor Úr&#13;
A Hallgatói Mozgalom hírei&#13;
Fotókiállítás&#13;
Tegyünk a gyermekekért&#13;
Az átlátszó gyilkos&#13;
Greenpeace&#13;
Narratívák háborúja 2.&#13;
Tutortavasz&#13;
100 éves a Nyugat&#13;
Jogállam, kérdőjellel&#13;
Nőként Pakisztánban&#13;
Francia közöny&#13;
Egy elmaradt nekrológ&#13;
Járó-Kelő: Debrecen&#13;
Dr. Boytha Györgyné kitüntetése&#13;
Csak egy csettintés!&#13;
Diplomaosztók decemberben és januárban&#13;
A legközelebbi otthonpótló&#13;
Szerelem a kolera idején&#13;
Paczohy Béla: Kalandorok (2007}&#13;
Első sítáborom emlékei — Ravasdetto&#13;
Hozzánk vágott sütőtök, unalmasan elkészítve&#13;
PPKE-JAK Karrier Iroda&#13;
HÖOK Közgyűlési állásfoglalás a tandíjról szóló népszavazásról&#13;
Szakmai Napok</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="49">
            <name>Subject</name>
            <description>The topic of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4981">
                <text>Tartalom&#13;
Közeleg a tavaszi Kari TDK&#13;
A hallgatói fórumról&#13;
Neptum kontra hallgató&#13;
Nemzetközi kapcsolatok&#13;
Megérkeztek a Japán Alapítvány újabb könyvadományai&#13;
Tíz éve született ítélet...&#13;
Mestertanár Aranyérem kitüntetést kapott&#13;
Kilényi Géza Professzor Úr&#13;
A Hallgatói Mozgalom hírei&#13;
Fotókiállítás&#13;
Tegyünk a gyermekekért&#13;
Az átlátszó gyilkos&#13;
Greenpeace&#13;
Narratívák háborúja 2.&#13;
Tutortavasz&#13;
100 éves a Nyugat&#13;
Jogállam, kérdőjellel&#13;
Nőként Pakisztánban&#13;
Francia közöny&#13;
Egy elmaradt nekrológ&#13;
Járó-Kelő: Debrecen&#13;
Dr. Boytha Györgyné kitüntetése&#13;
Csak egy csettintés!&#13;
Diplomaosztók decemberben és januárban&#13;
A legközelebbi otthonpótló&#13;
Szerelem a kolera idején&#13;
Paczohy Béla: Kalandorok (2007}&#13;
Első sítáborom emlékei — Ravasdetto&#13;
Hozzánk vágott sütőtök, unalmasan elkészítve&#13;
PPKE-JAK Karrier Iroda&#13;
HÖOK Közgyűlési állásfoglalás a tandíjról szóló népszavazásról&#13;
Szakmai Napok</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4982">
                <text>Felelős kiadó: Schanda Balázs dékán&#13;
A szerkesztőbizottság tagjai:&#13;
Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Horvátth Sarolta, Koltay András (felelős szerkesztő). Kun Gellért, Magyar Attila, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Pozsgay-Szabó Péter, Radich Orsolya, Scharle Zsuzsanna, Sáhó Eszter, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Tarr Adám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Ziegler László&#13;
Szerkesztőség:&#13;
PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba&#13;
E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu&#13;
Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet&#13;
Nyomdai kivitelezés:&#13;
Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="37">
            <name>Contributor</name>
            <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4983">
                <text>Felelős kiadó: Schanda Balázs dékán&#13;
A szerkesztőbizottság tagjai:&#13;
Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Horvátth Sarolta,&#13;
Koltay András (felelős szerkesztő). Kun Gellért, Magyar Attila, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Pozsgay-Szabó Péter, Radich Orsolya, Scharle Zsuzsanna, Sáhó Eszter, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Tart Adám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Ziegler László</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4984">
                <text>2008. március 10.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="56">
            <name>Date Created</name>
            <description>Date of creation of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4985">
                <text>2008.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4986">
                <text>papír (sz + ff)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4987">
                <text>A4 (210x297) ; (4011kb+824kb)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4988">
                <text>folyóirat</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4989">
                <text>PPKE_itelet_XI_1_20080310</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="46">
            <name>Relation</name>
            <description>A related resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4990">
                <text>T00084</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="81">
            <name>Spatial Coverage</name>
            <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4991">
                <text>Magyarország ; Budapest</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="78">
            <name>Extent</name>
            <description>The size or duration of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4992">
                <text>16 pp.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4993">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4994">
                <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4995">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4996">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4997">
                <text>PPKE_itelet_XI_1_20080310</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
    <tagContainer>
      <tag tagId="295">
        <name>Ablonczy Zsuzsanna</name>
      </tag>
      <tag tagId="358">
        <name>Aradszki Dea</name>
      </tag>
      <tag tagId="359">
        <name>Barát Zsófia</name>
      </tag>
      <tag tagId="360">
        <name>Bartolák Csaba</name>
      </tag>
      <tag tagId="361">
        <name>Borbás Dorotty</name>
      </tag>
      <tag tagId="362">
        <name>Horvátth Sándor</name>
      </tag>
      <tag tagId="191">
        <name>Koltay András</name>
      </tag>
      <tag tagId="363">
        <name>Kun Gellért</name>
      </tag>
      <tag tagId="364">
        <name>Magyar Attila</name>
      </tag>
      <tag tagId="365">
        <name>Mihalics Vivien</name>
      </tag>
      <tag tagId="366">
        <name>Mikola Orsolya</name>
      </tag>
      <tag tagId="279">
        <name>Pozsgay-Szabó Péter</name>
      </tag>
      <tag tagId="367">
        <name>Radich Orsolya</name>
      </tag>
      <tag tagId="369">
        <name>Sáhó Eszter</name>
      </tag>
      <tag tagId="44">
        <name>Schanda Balázs</name>
      </tag>
      <tag tagId="368">
        <name>Scharle Zsuzsanna</name>
      </tag>
      <tag tagId="297">
        <name>Szendródi Szabolcs</name>
      </tag>
      <tag tagId="370">
        <name>Takács Gergely</name>
      </tag>
      <tag tagId="371">
        <name>Tarr Ádám</name>
      </tag>
      <tag tagId="372">
        <name>Techet Péter</name>
      </tag>
      <tag tagId="289">
        <name>Teleki László</name>
      </tag>
      <tag tagId="290">
        <name>Teleki Levente</name>
      </tag>
      <tag tagId="373">
        <name>Ziegler László</name>
      </tag>
    </tagContainer>
  </item>
</itemContainer>
