24
10
288
-
https://omeka.ppke.hu/files/original/ab30e88265ef6fc2400686c59f315280.mp4
a2481fa6a68721e83cf756465e3c6abf
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
JÁK (Jog- és Államtudományi Kar)
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
Jog-és Államtudományi Kar jogász képzése
Description
An account of the resource
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának felhívása jogász képzésre Gerencsér Balázs; Tahyné dr. Kovács Ágnes és Stock Szabolcs közreműködésével.
Subject
The topic of the resource
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának felhívása jogász képzésre
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
PPKE Stratégiai és Kommunikációs Osztály
Contributor
An entity responsible for making contributions to the resource
Gerencsér Balázs
Tahyné dr. Kovács Ágnes
Stock Szabolcs
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
2021.
Date Created
Date of creation of the resource.
2021.
Medium
The material or physical carrier of the resource.
videofájl
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
színes
Type
The nature or genre of the resource
mp4
Source
A related resource from which the described resource is derived
PPKE JÁK
Relation
A related resource
PPKE Stratégiai és Kommunikációs Osztály
Extent
The size or duration of the resource.
4:40
Language
A language of the resource
magyar
Publisher
An entity responsible for making the resource available
PPKE Stratégiai és Kommunikációs Osztály
Mitró Tamás
Rights
Information about rights held in and over the resource
PPKE
http://www.purple-planet.com
Rights Holder
A person or organization owning or managing rights over the resource.
PPKE
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
JAK_jog_es_allamtudomanyi_kar_jogasz_kepzese
Gerencsér Balázs
Stock Szabolcs
Tahyné dr. Kovács Ágnes
-
https://omeka.ppke.hu/files/original/4128e70f803e9be31365affb6bcfd9a8.jpg
ba8bd49c0dd407cb4fab36c4c2dea924
https://omeka.ppke.hu/files/original/aa5d490c2c8dc26abf610b270d72d08c.pdf
a00bc30db1ba84334fd5f8cb9037ec3f
PDF Text
Text
����
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
1999
Text
A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Text
Any textual data included in the document
Brankovics Akadémia; Faludi Akadémia; Pázmány Pódium meghívója Brankovics István halálának 25. évfordulója alkalmából Ezredforduló - Korszakforduló címmel, a Hanns Seidel Alapítvány támogatásával rendezendő emlékestre.
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
Ezredforduló - Korszakforduló - Meghívó Brankovics István halálának 25. évfordulója alkalmából
Alternative Title
An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.
Brankovics Akadémia; Faludi Akadémia; Pázmány Pódium meghívója Brankovics István halálának 25. évfordulója alkalmából Ezredforduló - Korszakforduló címmel, a Hanns Seidel Alapítvány támogatásával rendezendő emlékestre.
Description
An account of the resource
Program: Surján László: Új évezred - új korszak; Pápai Lajos: Hagyomány és haladás; Zlinszky János: Keresztény célok a politikában; Mondok Ágnes népdalokat énekel; műsorvezető: Kovács K. Zoltán
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
PPKE-JÁK
Contributor
An entity responsible for making contributions to the resource
Brankovics Akadémia; Faludi Akadémia; Pázmány Pódium
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1999. december 15. 18.00; PPKE JÁK Díszeterem
Date Created
Date of creation of the resource.
1999
Medium
The material or physical carrier of the resource.
papír (ff); (karton)
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
105x147mm (A6)
Source
A related resource from which the described resource is derived
PPKE_ezredfordulo_korszakfordulo_brankovics_19991215
Relation
A related resource
PPKE-JÁK
Extent
The size or duration of the resource.
4 pp
Language
A language of the resource
magyar
Publisher
An entity responsible for making the resource available
PPKE-JÁK; Mitró Tamás
Rights
Information about rights held in and over the resource
PPKE
Rights Holder
A person or organization owning or managing rights over the resource.
PPKE
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
PPKE_ezredfordulo_korszakfordulo_brankovics_19991215
Brankovics Akadémia
Brankovics István
Faludi Akadémia
Hanns Seidel Alapítvány
Kovács K. Zoltán
Mondok Ágnes
Pápai Lajos
Pázmány Pódium
Surján László
Zlinszky János
-
https://omeka.ppke.hu/files/original/e00836f6b39d46df143dd4554bd5c646.jpg
bbc429e2820cecf806cec49cb2943eb8
https://omeka.ppke.hu/files/original/3e273313d39130598f9b90c36b881572.pdf
e81ad6e60dcb07cef22de4e9d21b1c54
PDF Text
Text
���
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
1999
Text
A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Text
Any textual data included in the document
A Magyar Szent Korona és a Szentorona-tan az ezredfordulón című könyv bemutatója
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Magyar Szent Korona és a Szentkorona-tan az ezredfordulón
Alternative Title
An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.
A Magyar Szent Korona és a Szentkorona-tan az ezredfordulón című könyv bemutatója
Description
An account of the resource
Tisztelettel meghívjuk Önt A Magyar Szent Korona és a Szentkorona-tan az ezredfordulón című könyv bemutatójára; Program: Bevezető: Dr. Zlinszky János dékán; nyitó beszéd: Dr. Pál József, helyettes államtitkár; a könyv szerzőivel beszélget Dr. Tóth Zoltán József; zárszó: Dr. Semjén Zsolt, helyettes államtitkár. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Szent István Társulat és a Pázmány Pódium rendezi.
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
PPKE-JÁK
Contributor
An entity responsible for making contributions to the resource
PPKE; Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma; Szent István Társulat; Pázmány Pódium
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1999. október 15. 17.00; PPKE-JÁK Díszterem
Date Created
Date of creation of the resource.
1999.
Medium
The material or physical carrier of the resource.
papír (szí) (karton)
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
105x147mm (A6)
Source
A related resource from which the described resource is derived
PPKE_a_magyar_szent_korona_es_a_szentkorona-tan_az_ezredfordulon_19991015
Relation
A related resource
Központi irattár 009 009/sz/6
Extent
The size or duration of the resource.
4pp
Language
A language of the resource
magyar
Publisher
An entity responsible for making the resource available
PPKE-JÁK; Mitró Tamás
Rights
Information about rights held in and over the resource
PPKE
Rights Holder
A person or organization owning or managing rights over the resource.
PPKE
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
PPKE_a_magyar_szent_korona_es_a_szentkorona-tan_az_ezredfordulon_19991015
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Pál József
Pázmány Pódium
Semjén Zsolt
Szent István Társulat
Szent Korona
Tóth Zoltán
Zlinszky János
-
https://omeka.ppke.hu/files/original/12fe5d90f35eab5ba35a5a796fbaeea6.jpg
4d9fd8239011d1009395432a9b9be654
https://omeka.ppke.hu/files/original/e6ede2f7ffe5ac73989d53c814449497.pdf
a41e7a6cae2fcf7ce31ba3c3231d5e55
PDF Text
Text
3
«
>
Sqijuí^'
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Jog- és Államtudományi Kar
Nemzetközi Közjogi Tanszék
meghívó
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi Közjogi
Tanszéke nevében tisztelettel meghívom
Dr. juris, Captain (Retired) Luis-Philippe F. Rouillard
„PRECISE OF THE LAWS OF
ARMED CONFLICTS”
című doktori értekezésének
2006. július 5-én 15.00 órakor
tartandó kutatóhelyi vitájára. A kutatóhelyi vitára a Kar
épületében (1088. Budapest, Szentkirályi u. 28.), az I. em.
118. sz. helyiségében (6. gyakorló) kerül sor.
Az értekezés megtekinthető a Nemzetközi Közjogi Tanszék
titkárságán (I. em. 116. szoba), valamint egyetemünk
honlapján.
2006. június 7.
Tisztelettel:
Dr. Szabó Marcel s.k.
mb. tanszékvezető
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
2006
Text
A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Text
Any textual data included in the document
Meghívó a Precise of The Laws of Armed Conflicts című kutatóvitára
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
Precise of The Laws of Armed Conflicts
Alternative Title
An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.
Meghívó a Precise of The Laws of Armed Conflicts című kutatóvitára
Description
An account of the resource
Dr. Juris, Captain (Retired) Luis-Philippe F. Rouillard Precise of The Laws of Armed Conflicts című doktori értekezésének kutatóhelyi vitája.
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
PPKE-JÁK
Contributor
An entity responsible for making contributions to the resource
Szabó Marcel, Luis-Philippe F. Rouillard
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
2006. július 5. 15.00, PPKE JÁK Nemzetközi Közjogi Tanszék; Budapest, Szentkirályi u. 28. I. em. 118. sz. gyakorló
Date Created
Date of creation of the resource.
2006. VI.7.
Medium
The material or physical carrier of the resource.
papír (ff)
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
210 x 297 (a4) ; 42 kb; 1pp
Source
A related resource from which the described resource is derived
PPKE_precise_of_the_laws_of_armed_conflicts_20060705
Relation
A related resource
Központi irattár 009 009/sz/6
Extent
The size or duration of the resource.
210 x 297 (a4) ; 42 kb; 1pp
Language
A language of the resource
magyar; angol
Publisher
An entity responsible for making the resource available
PPKE-JÁK; Mitró Tamás
Rights
Information about rights held in and over the resource
PPKE
Rights Holder
A person or organization owning or managing rights over the resource.
PPKE
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
PPKE_precise_of_the_laws_of_armed_conflicts_20060705
Luis-Philippe F. Rouillard
Szabó Marcel
-
https://omeka.ppke.hu/files/original/ea7e064f1c68c6f378eac18722df5c9d.jpg
18e31a61c12a1df615b29febad311a18
https://omeka.ppke.hu/files/original/b0afea07d7306888e11a7828d2f8e9c4.pdf
6f9177a752c70c1c341c48b3387f6027
PDF Text
Text
ÉVNYITÓ
2005.09.10-ÉN 14.00 ÓRAKOR
KEZDŐDIK
AZ I. ELŐADÓBAN
REKTOR ŰR ÜDVÖZLŐ SZAVAIVAL
Műsor:
■0
J
<
CT-
Wass Albert: Véren vett ország
Néptánc
Babits Mihály: Áldás a magyarnak
Ének
Reményik Sándor: Ahogy lehet
DÉKÁN ŰR zárszavai után gitárzenével
fejeződik be az ünnepség
MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
2005
Text
A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Text
Any textual data included in the document
Évnyitó Ünnepség 2005. szeptember 10.-én 14.00
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
Évnyitó 2005. szeptember 10.
Alternative Title
An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.
Évnyitó Ünnepség 2005. szeptember 10.-én 14.00
Description
An account of the resource
Évnyitó 2005. szeptember 10-én, 14.00 órakor kezdődik az I. előadóban Rektor Úr üdvözlő szavaival.
Műsor:
Wass Albert: Véren vett ország - Gável testvérek
Néptánc
Babits Mihály: Áldás a magyarnak - Dobos Péter
Ének
Reményik Sándor: Ahogy lehet - Tóth Polina
Dékán Úr zárszavai után gitárzenével fejeződik be az ünnepség.
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
PPKE-JÁK
Contributor
An entity responsible for making contributions to the resource
Gável testvérek; Dobos Péter; Tóth Polina; Fodor György; Bándi Gyula
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
Budapest; 2005.09.10. 14.00; Jog-és Államtudományi Kar I. előadó; Budapest, Szentkirályi u. 28.
Date Created
Date of creation of the resource.
2005
Medium
The material or physical carrier of the resource.
papír (ff)
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
210 x 297 (a4); 28 kb
Source
A related resource from which the described resource is derived
PPKE_evnyito_jak_20050910
Relation
A related resource
Központi irattár 009 009/sz/6
Extent
The size or duration of the resource.
210 x 297 (a4); 28 kb
Language
A language of the resource
magyar
Publisher
An entity responsible for making the resource available
PPKE-JÁK; Mitró Tamás
Rights
Information about rights held in and over the resource
PPKE
Rights Holder
A person or organization owning or managing rights over the resource.
PPKE
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
PPKE_evnyito_20050910
Babits Mihály
Bándi Gyula
Dobos Péter
Fodor György
Gável testvérek
Reményik Sándor
Tóth Polina
Wass Albert
-
https://omeka.ppke.hu/files/original/b70cc75d8c2ee23ff9c086956958063e.jpg
f026c04bd38539b303534555fde80f66
https://omeka.ppke.hu/files/original/545eb943f0fb6121d3357573dfcba1c0.pdf
2bc87a918c6af3313cd2fa3f6b5913fe
PDF Text
Text
A 2003. évben megrendezésre kerülő első
Pázmány Nap programja
Időpont: május 1. (szerda), 15.00 órától
Helyszín: VIII., Szentkirályi u. 28., II. em^et. Díszterem
■ó ;ú
I. Konferencia a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulója kapcsán
(15-18 óra között)
Előadók:
Tamás Edit (történész, Sárospataki Nemzeti Múzeum)
— Sárospatak és a Rákóczi-kultusz (15.00-15.30)
Halzl József (a Rákóczi Szövetség elnöke)
- A Rákóczi Szövetségről (15.30-16.00)
Mezey Barna (jogtörténész, az ELTE-ÁJK dékánja)
— Rákóczi és a szabadságharc a jogtörténetben (16.00-16.45)
Nemeskürty István (irodalmár, történész)
-A Rákóczi-kor irodalmáról és történelméről (17.00-17.45)
II. Kerekasztal-beszélgetés a Kar eddigi nyolc évéről
(18-20 óra között)
Résztvevők:
Dr. Fodor György megbízott rektor, Dr. Radnay József dékán, Dr. Zlinszky János
prodékán, Dr. Péteri Zoltán egyetemi tanár, Dr. Kilényi Géza intézetvezető egyetemi
tanár, Dr. Jobbágyi Gábor dékán-helyettes, Dr. Horváth Attila egyetemi adjunktus,
valamint már végzett és még aktív hallgatók.
III. Pázmány-napi tánc és mulatság a Spartacusban
(20.00 órától)
...ahogy azt elődeink is csinálták! Természetesen belépődíj nélkül!
E RENDEZVÉNY AZ ELSŐ ELEME A PÁZMÁNY PÉTER ÁLTAL 1635. MÁJUS 13-ÁN ALAPÍTOTT
TUDOMÁNYEGYETEMEN EGYKOR ÉLT ÉS FELELEVENÍTÉSRE VÁRÓ HAGYOMÁNYOK SORÁNAK
�Nyílt levél
minden Pázmányos hallgatónak és oktatónak!
Néhány gondolat a jogi kar közéletének állapotáról
Tisztelt Kolléga/Kollegina!
Mi, e levél írói a PPKE-JÁK megalakulásától kezdve az Egyetemhez kötődünk: előbb,
mint hallgatók, később, mint’egyetemi tanársegédek és doktoranduszok. Az első élményünk
Zlinszky János professzor úr évnyitó beszéde volt, amelyben a Kar kitűzött céljairól ejtett
néhány szót. Ezek között kiemelt helyen szerepelt a Pázmányon egy olyan fiatal jogászelit
képzése, amely szakmailag-erkölcsileg egyaránt magas színvonalat képvisel majdan a
társadalomban. A szakmai tudáson túl azt is célul tűzte ki az akkori Dékán, hogy a Pázmányról
kikerült végzett hallgatók képesek legyenek visszahozni a társadalomba azt a régi-új
szellemiséget, amelynek alapja a hit, a becsület és a közösségért való tenni akarás.
Ezen célok megvalósításának leghatékonyabb terepe kezdetben a hallgatók közötti
önszerveződés volt. Az évek múltával a kezdeti lendület megtört. Manapság azt tapasztaljuk,
hogy a kezdetben kitűzött célok felé történő továbbhaladásnak igen komoly gátjaként a Közöny
jelentkezett a hallgatóságban. A hallgatói közélet lényegében megszűnt.
Szükségesnek érezzük, hogy a Kar oktatói és hallgatói újra, immár együttes erővel
megpróbálják az ígéretesen induló, de mára már haldokló folyamatot újjáéleszteni.
Kiemelkedően fontosnak tartjuk a kiveszett hagyományok újraélesztését az
egyetemi életben, hiszen bőven van mihez visszanyúlnunk az 1635-ös alapítás óta.
Szeretnénk, ha a Pázmány Péter Katolikus Egyetem olyan rangra emelkedne a
társadalomban, amely egyértelműsítené, hogy szellemi értelemben örökösei vagyunk a
Pázmány Péter által Nagyszombatban megalapított Egyetemnek.
Ez azonban nem valósulhat meg addig, amíg az Egyetem, illetve a minket közelebbről
foglalkoztató Jogi Kar nem képes betölteni azt a szerepet, amit alapítói megálmodtak a
számára. Hallgatói közélet nélkül mindez pedig nem lehetséges.
Valljuk, hogy amennyiben megvalósulna és valóban egységbe kovácsoló erőnek
bizonyulna ez a most induló szerveződés, sikere jelentősen segítené az Egyetem nemes
céljainak megvalósulását. A sikerhez szükség van a tapasztalt oktatói kar és a vezetés
erkölcsi-szellemi, olykor pedig ténylegesen aktív segítségére is, nem beszélve a
legfontosabbról: a hallgatóság nyitottságára, befogadókészségére és az igazi egyetemista
élet iránti igényére.
A hagyományok megteremtésének első lépcső]éként rendezzük meg május 7-én (szerdán)
első ízben a Pázmány Napot. A később szándékaink szerint minden évben megrendezésre
kerülő esemény a nagyszombati Egyetem 1635-ös alapításának májusi évfordulójához kötődik.
Mindenkit szeretettel várunk! Gyertek el, és segítsetek abban, hogy a Pázmány
tényleg olyan Egyetemmé váljon, amilyennek alapítói megálmodták!
Balogh András József (doktorandus:}
Koltay András (egyetemi tanársegéd}
Schmidt Beatrix (doktorandus:}
Gerencsér Balázs (doktorandus:}
Martonyi Zsuzsanna (egyetemi tanársegéd}
Ugrón Gáspár (doktorandus:)
Gurbán Györgyi (doktorandtisy
Morvái Allila (egyetemi lanársegéd)
Kell: Budapest, 2003. Húsvétján
ti
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
2003
Text
A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Text
Any textual data included in the document
A 2003. éveben megrendezésre kerülő első Pázmány Nap programja - Nyílt levél minden Pázmányos hallgatónak és oktatónak!
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
Pázmány Nap programja - Nyílt levél minden Pázmányos hallgatónak és oktatónak!
Alternative Title
An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.
A 2003. éveben megrendezésre kerülő első Pázmány Nap programja - Nyílt levél minden Pázmányos hallgatónak és oktatónak!
Description
An account of the resource
I. Konferencia a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulója kapcsán
(15-18 óra között)
Előadók:
Tamás Edit (történész, Sárospataki Nemzeti Múzeum) — Sárospatak és a Rákóczi-kultusz (15.00-15.30)
Halzl József (a Rákóczi Szövetség elnöke)
- A Rákóczi Szövetségről (15.30-16.00)
Mezey Barna (jogtörténész, az ELTE-ÁJK dékánja)
-Rákóczi és a szabadságharc a jogtörténetben (16.00-16.45)
Nemeskürty István (irodalmár, történész)
-A Rákóczi-kor irodalmáról és történelméről (17.00-17.45)
II. Kerekasztal-beszélgetés a Kar eddigi nyolc évéről
(18-20 óra között)
Résztvevők:
Dr. Fodor György megbízott rektor, Dr. Radnay József dékán, Dr. Zlinszky János prodékán, Dr. Péteri Zoltán egyetemi tanár, Dr. Kilényi Géza intézetvezető egyetemi tanár, Dr. Jobbágyi Gábor dékán-helyettes, Dr. Horváth Attila egyetemi adjunktus, valamint már végzett és még aktív hallgatók.
III. Pázmány-napi tánc és mulatság a Spartacusban
(20.00 órától)
Nyílt levél minden Pázmányos hallgatónak és oktatónak!
Néhány gondolat a jogi kar közéletének állapotáról
Tisztelt Kolléga/Kollegina!
Mi, e levél írói a PPKE-JÁK megalakulásától kezdve az Egyetemhez kötődünk: előbb, mint hallgatók, később, mint egyetemi tanársegédek és doktoranduszok. Az első élményünk Zlinszky János professzor úr évnyitó beszéde volt, amelyben a Kar kitűzött céljairól ejtett néhány szót. Ezek között kiemelt helyen szerepelt a Pázmányon egy olyan fiatal jogászelit képzése, amely szakmailag-erkölcsileg egyaránt magas színvonalat képvisel majdan a társadalomban. A szakmai tudáson túl azt is célul tűzte ki az akkori Dékán, hogy a Pázmányról kikerült végzett hallgatók képesek legyenek visszahozni a társadalomba azt a régi-új szellemiséget, amelynek alapja a hit, a becsület és a közösségért való tenni akarás.
Ezen célok megvalósításának leghatékonyabb terepe kezdetben a hallgatók közötti önszerveződés volt. Az évek múltával a kezdeti lendület megtört. Manapság azt tapasztaljuk, hogy a kezdetben kitűzött célok felé történő továbbhaladásnak igen komoly gátjaként a Közöny jelentkezett a hallgatóságban. A hallgatói közélet lényegében megszűnt.
Szükségesnek érezzük, hogy a Kar oktatói és hallgatói újra, immár együttes erővel megpróbálják az ígéretesen induló, de mára már haldokló folyamatot újjáéleszteni.
Kiemelkedően fontosnak tartjuk a kiveszett hagyományok újraélesztését az egyetemi életben, hiszen bőven van mihez visszanyúlnunk az 1635-ös alapítás óta. Szeretnénk, ha a Pázmány Péter Katolikus Egyetem olyan rangra emelkedne a társadalomban, amely egyértelműsítené, hogy szellemi értelemben örökösei vagyunk a Pázmány Péter által Nagyszombatban megalapított Egyetemnek.
Ez azonban nem valósulhat meg addig, amíg az Egyetem, illetve a minket közelebbről foglalkoztató Jogi Kar nem képes betölteni azt a szerepet, amit alapítói megálmodtak a számára. Hallgatói közélet nélkül mindez pedig nem lehetséges.
Valljuk, hogy amennyiben megvalósulna és valóban egységbe kovácsoló erőnek bizonyulna ez a most induló szerveződés, sikere jelentősen segítené az Egyetem nemes céljainak megvalósulását. A sikerhez szükség van a tapasztalt oktatói kar és a vezetés erkölcsi-szellemi, olykor pedig ténylegesen aktív segítségére is, nem beszélve a legfontosabbról: a hallgatóság nyitottságára, befogadókészségére és az igazi egyetemista élet iránti igényére.
A hagyományok megteremtésének első lépcsőjeként rendezzük meg május 7-én (szerdán) első ízben a Pázmány Napot. A később szándékaink szerint minden évben megrendezésre kerülő esemény a nagyszombati Egyetem 1635-ös alapításának májusi évfordulójához kötődik.
Mindenkit szeretettel várunk! Gyertek el, és segítsetek abban, hogy a Pázmány tényleg olyan Egyetemmé váljon, amilyennek alapítói megálmodták!
Balogh András József (doktorandusz); Koltay András (egyetemi tanársegéd); Schmidt Beatrix (doktorandusz); Gerencsér Balázs (doktorandusz); Martonyi Zsuzsanna (egyetemi tanársegéd); Ugron Gáspár (doktorandusz); Gurbán Györgyi (doktorandusz); Morvái Attila (egyetemi tanársegéd)
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
PPKE-JÁK
Contributor
An entity responsible for making contributions to the resource
Tamás Edit; Halzl József; Mezey Barna; Nemeskürty István; Fodor György; Radnay József; Zlinszky János; Péteri Zoltán; Kilányi Géza; Jobbágyi Gábor; Horváth Attila; Balogh András József; Koltay András; Schmidt Beatrix; Gerencsér Balázs; Martonyi Zsuzsanna; Ugron Gáspár; Gurbán Györgyi; Morvái Attila
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
2003. május 7. 15.00 Budapest; VIII. Szentkirályi u. 28. II. emelet; Díszterem
Date Created
Date of creation of the resource.
2003.
Medium
The material or physical carrier of the resource.
papír (ff)
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
210 x 297 (a4) ; 147kb
Source
A related resource from which the described resource is derived
PPKE_pazmany_nap_20030507
Relation
A related resource
Központi irattár 009 009/sz/6
Extent
The size or duration of the resource.
210 x 297 (a4); 147kb; 2pp
Language
A language of the resource
magyar
Publisher
An entity responsible for making the resource available
PPKE-JÁK; Mitró Tamás
Rights
Information about rights held in and over the resource
PPKE
Rights Holder
A person or organization owning or managing rights over the resource.
PPKE
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
PPKE_pazmany_nap_20030507
Balogh András József
Fodor György
Gerencsér Balázs
Gurbán Györgyi
Halzl József
Horváth Attila
Jobbágyi Gábor
Kilényi Géza
Koltay András
Martonyi Zsuzsanna
Mezey Barna
Morvai Attila
Nemeskürty István
Péteri Zoltán
Radnay József
Schmidt Beatrix
Tamás Edit
Ugron Gáspár
Zlinszky János
-
https://omeka.ppke.hu/files/original/c82999aeca32e028eadbb88c0c0d5711.jpg
f8cf89a9672e2829728d3cce37f26609
https://omeka.ppke.hu/files/original/d74e112351e223600152d742f0701e55.pdf
9c40c6998dfc4aa39365548639975700
PDF Text
Text
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Jog- és Államtudományi Kar
§
Deák Ferenc Továbbképző Intézete
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30._______________ Telefon: 4297-200/238, 338
Tel./fax: 4297-238
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Intézete egynapos szakmai
vitanapot rendez az Intézet jogász hallgatói számára
2002. április 05-én (pénteken)
az egyetem Jogi Karának épületében, a 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. sz. alatt a
következő címmel és programmal:
„Apolgári törvénykönyv új koncepciója”
A vitanap részletes szakmai programja:
8:30- 9:00
Regisztráció
9:00- 9:45
A törvény indoka és célja, a koncepció jellege
Dr. Vékás Lajos egyetemi tanár ELTE ÁJK
9.50- 10:30
Az ember a pogári jogban
Dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár PPKE JÁK
10.30- 11.15
A személyek
Dr. Petrik Ferenc intézetvezető c. egyetemi docens PPKE JÁK
szünet
12.15- 13.00
Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért
Dr. Lábady Tamás tanszékvezető egyetemi docens PPKE JÁK
13.00-13.45
Jogi személyek
Dr. Darák Péter Legfelsőbb Bírósági bíró
13.45-14.30
Kérdések, hozzászólások
A Polgári Törvénykönyv koncepciója a Magyar Közlöny külön számaként jelent meg, vagy
hozzáférhető az Igazságügyi Minisztérium honlapján
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
2002
Event
A non-persistent, time-based occurrence. Metadata for an event provides descriptive information that is the basis for discovery of the purpose, location, duration, and responsible agents associated with an event. Examples include an exhibition, webcast, conference, workshop, open day, performance, battle, trial, wedding, tea party, conflagration.
Event Type
A polgári törvénykönyv új koncepciója - vitanap
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A polgári törvénykönyv új koncepciója
Alternative Title
An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.
A polgári törvénykönyv új koncepciója - vitanap
Description
An account of the resource
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem DeákFerenc Továbbképző Intézete egynapos szakmai vitanapot rendez az Intézet jogász hallgatói számára 2002. április 05-én (pénteken) az egyetem Jogi Karának épületében, a 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. sz. alatt a következő címmel és programmal: „A polgári törvénykönyv új koncepciója”
A vitanap részletes szakmai programja:
8:30- 9:00 Regisztráció
9:00- 9:45 A törvény indoka és célja, a koncepció jellege Dr. Vékás Lajos egyetemi tanár ELTE ÁJK
9.50- 10:30 Az ember a polgári jogban Dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár PPKE JÁK
10.30- 11.15 A személyek Dr. PetrikFerenc intézetvezető c. egyetemi docens PPKE JÁK
szünet
12.15- 13.00 Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért Dr. Lábady Tamás tanszékvezető egyetemi docens PPKE JÁK
13.00-13.45 Jogi személyek Dr. Darák Péter Legfelsőbb Bírósági bíró
13.45-14.30 Kérdések, hozzászólások
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
PPKE-JÁK
Contributor
An entity responsible for making contributions to the resource
Deák Ferenc Továbbképző Intézet; Vékás Lajos; Jobbágyi Gábor; Petrik Ferenc; Lábady Tamás; Darák Péter
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
2002. április 4.; Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar; Budapest, Szentkirályi u. 28.
Date Created
Date of creation of the resource.
2002
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
210 x 297 (a4); 53kb
Source
A related resource from which the described resource is derived
PPKE_a_polgari_torvenykonyv_uj_koncepcioja_20020405
Language
A language of the resource
magyar
Rights
Information about rights held in and over the resource
PPKE
Rights Holder
A person or organization owning or managing rights over the resource.
PPKE
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
PPKE_a_polgari_torvenykonyv_uj_koncepcioja_20020405
Darák Péter
Deák Ferenc Továbbképző Intézet
Jobbágyi Gábor
Lábady Tamás
Petrik Ferenc
Vékás Lajos
-
https://omeka.ppke.hu/files/original/cd4a8ba17304213000744fccb7110c72.jpg
97b4d6ce848ff8c408ef77552eb7d8bd
https://omeka.ppke.hu/files/original/d8a3085103af7cb224dba3c3c98e19a7.pdf
82b9d803aef2db2f5dc8112a0625c2f3
PDF Text
Text
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Jog-és Államtudományi Kar
r
Tanulmányi tájékoztató
2012/2013
Budapest
2012
�A kézirat lezárásának időpontja: 2012. július 27.
Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Jog- és Államtudományi Kara
Felelős kiadó:
Dr. Schanda Balázs dékán
Szerkesztette és tördelte:
Szakaiiné Szeder Andrea
Nyomdai munkák:
Pázmány Egyetemi Nyomda
�TARTALOM
Dékáni köszöntő
Egyetemünkről
Az egyetem szellemisége
Az Egyetem története
Az Egyetem vezetői
Az Egyetem Karai
Karunk címere
7
9
9
9
12
13
14
I. Általános információk
15
1. Karunk szellemisége, sajátosságai
15
2. Karunk vezetői
16
3. A tanév időbeosztása
16
4. Beiratkozás és bejelentkezés, tárgyfelvétel
18
5. A kari honlap és a Neptun rendszer használata
21
6. Fizetendő díjak, költségtérítések
22
7. Hallgatói juttatások
25
8. Hallgatói ügyekkel foglalkozó szervezeti egységek, testületek,
azok eljárási és adminisztrációs rendje
8.1. Tanulmányi Osztály
8.2. Dékáni Titkárság
8.3. Dékánhelyettesi Titkárság
8.4. Fegyelmi Bizottság (SzMSz 28. §)
8.5. Kreditátviteli Bizottság (SzMSz 29. §)
8.6. Tanulmányi Bizottság (SzMSz 30. §)
8.7. Diákjóléti Bizottság (SzMSz 26. §)
8.8. Esélyegyenlőségi Bizottság (SzMSz 25. §)
9. Intézetek, tanszékek
9.1. Alkotmányjogi Tanszék
9.2. Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék
9.3. Európajogi Tanszék
9.5. Jogbölcseleti Tanszék
9.6. Jogtörténeti Tanszék
9.7. Kánonjogi Intézet
9.8. Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék
9.9. Közigazgatási Jogi Tanszék
27
27
29
30
31
31
31
31
32
33
33
34
35
37
38
39
40
41
3
�9.10. Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék
9.11. Munkajogi Tanszék
9.12. Nemzetközi Közjogi Tanszék
9.13. Nemzetközi Magánjogi Tanszék
9.14. Pénzügyi Jogi Tanszék
9.15. Polgári Eljárásjogi Tanszék
9.16. Római Jogi Tanszék
9.17. Informatikai Oktatási Csoport
9.18. Testnevelési Csoport
4
42
43
44
45
46
47
48
49
49
10. Jog- és Államtudományi Doktori Iskola
50
11. Kánonjogi Posztgraduális Intézet
51
12. Deák Ferenc Intézet
12.1. Deák Ferenc Továbbképző Intézet (DFTI)
12.2. Karrier-és öregdiák Iroda
12.3. Rendezvényszervező és marketing csoport
12.4. Idegen Nyelvi Lektorátus
- PROFEX nyelvvizsga-központ
12.5. Pályázati és Forrásszervező Iroda
53
53
55
56
57
57
58
13. Kutatásszervezési és Külügyi Iroda
59
14. Könyvtár
60
15. Informatikai szolgáltatások
62
16. Hallgatói érdekképviselet - Hallgatói Önkormányzat (HŐK)
63
17. Kari lelkészség
64
18. Kulturális lehetőségek, öntevékeny csoportok
64
19. Sportélet a Karon
64
20. Házirend
65
II. Amit mindenkinek ismernie, tudnia kell... a szabályzatok
67
Tanulmányi és vizsgaszabályzat (TVSZ)
67
Hallgatói térítési és juttatási szabályzat(HTJSZ)
67
Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat
69
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem szabályzata a hallgatói felülbírálati kérelmek
benyújtásának és elbírálásának rendjéről
74
�III. Osztatlan jogász mesterképzési szak
(minta)tanterve és tárgyleírásai
77
Az osztatlan jogász mesterképzési (MA) szak (minta)tanterve
Osztatlan jogász mesterképzési szak kötelező tárgyai
Általános társadalomtudományi ismeretek kötelezően választható tárgycsoport tárgyai
Jogtudományi alapozó ismeretek kötelezően választható tárgycsoport tárgyai
Differenciált szakmai ismeretek kötelezően választható tárgycsoport
79
91
113
118
120
IV.A z IGAZGATÁSSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK
(Minta)tanterve és tárgyleírásai
127
Igazgatásszervező alapképzési szak (BA) mintatanterv
Igazgatásszervező alapképzési (BA) szak kötelező tárgyai
Differenciált szakmai ismeretek [Kötelezően választható tárgyak]
129
137
150
V. A NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK
(Minta)tanterve és tárgyleírásai
153
A nemzetközi igazgatási alapképzési (BA) szak (minta)tanterve
Nemzetközi igazgatás (BA) szak kötelező tárgyai
155
163
VI. Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési
(MA) szak (Minta)tanterve és tárgyleírásai
179
Az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési (MA) szak (minta)tanterve
Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak (MA) kötelező tárgyai
Kiegészítő modul tárgyai
Kötelezően választható tárgyak
181
187
196
198
5
��DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ
Legyen Karunk egyre inkább a valódi szabadság szigete, ahol nem csak a jog tanulható magas
szinten, de az igazság is kimondható! Az igazság - melynek ma néha a létét is kétségbe vonják -,
csak az igazság adhat a jog számára szilárd alapot. A jog igazság nélkül pusztán szabályozás
technika, mely nem igényel sern egyetemi szintű oktatást, sem személyes elkötelezettséget.
Karunk azonban éppen erre, az Igazság iránti személyes elkötelezettségre hívja hallgatóit és
oktatóit, szakmai ismeretek közvetítése mellett választ kínálva a minden embert meghatáro
zó, elemi kérdésekre is. Ebből, az Igazság keresése iránti elkötelezettségből fakad a közösség
oktatók, hallgatók és az Egyetem küldetését előmozdító valamennyi munkatárs között. Ebből
fakad a személy - legyen jogalany, ügyfél, hallgató, adminisztrátor vagy professzor - iránti
tisztelet. Ebből fakad az, hogy hivatásunkat nem önös szempontok szerint, hanem a közjóra,
és a természetes értékekre figyelemmel kell gyakorolnunk. Jogszemléletünket is meghatározza
az emberi méltóság iránti tisztelet, és az, hogy a politikai közösség, a társadalom célja a közjó
szolgálata kell, hogy legyen. Az egyetemek versenyében ez a többlet nehezen mérhető, mégis
ez alapozza meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folyó jogászképzés létjogosultságát és
különleges értékét. Az elmúlt évek visszaigazolták jogászképzésünk minőségét: végzettjeink
elhelyezkedési tapasztalatai rácáfolnak a szakma telítettségéről szóló hiedelmekre. A nem
zetközi igazgatási szak iránti növekvő érdeklődés pedig azt mutatja, hogy a jogászképzéshez
szervesen kapcsolódó igazgatási képzési terület is otthonra talált Karunkon. Joggal hiszünk
abban, hogy szilárd alapokon álló, minőségi munkának van jövője.
Dr. Schanda Balázs
dékán
��EGYETEMÜNKRŐL
Az EGYETEM SZELLEMISÉGE
Mit jelent az, hogy katolikus egyetem? Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek 2003 januárjáig Egyetemünk rektora - a következőképpen fogalmazza meg:
„Erről hivatalos meghatározással rendelkezünk, amit II. János Pál pápa adott a katolikus
egyetemekről szóló, 1990-ben megjelent apostoli rendelkezésében. Ez az a hatályos egyházi
törvény, amely ma az ilyen egyetemeknek a működését, identitását szabályozza. Eszerint a
katolikus egyetem olyan, az egyházi hatóság által alapított, elismert, de az adott országban is
egyetemként elfogadott, nagyobbrészt „világi” tudományokkal foglalkozó intézmény, amely
intézményes kötelezettséget vállal arra, hogy teljes oktatói, kutatói és nevelői tevékenységét a
katolikus hit szellemében végzi. Ma az Egyház számára a kultúra, illetve a tudomány világával
való párbeszédnek privilegizált helye a katolikus egyetemen van. Sőt ebben a tekintetben még
változik is a hangsúly. 2000 nyarán, Ausztráliában a katolikus egyetemek rektorainak világta
lálkozóján olyan kép rajzolódott ki, hogy talán ellentétben az előző évtizedekkel, amikor ezek
az egyetemek inkább a szakmaiságra helyezték a hangsúlyt, ma azt mondják, hogy a létük
érdekében elsősorban a katolikus identitásukat kell hangsúlyozni, miközben a legmagasabb
szakmai színvonalra törekszenek. Ez adja létjogosultságuk alapját.”
Az Egyetem története*
Az egyetem szó a nyelvújítás idején keletkezett, a latin universitas-t fordították le magyarra,
ami eredetileg a tanárok és a tanulók összességét jelentette. (Az egyetem terminológiáját első
ként Verseghy Ferenc használta 1805-ben.)
Az egyetem a középkor egyik legjelentősebb és legmaradandóbb alkotása. Az ókorban az
egyes elismert tudósoknak saját iskolái voltak. A XII-XIII. században, amikor minden rend,
népcsoport, foglalkozási csoport kialakította a maga szokásjogát, egyúttal megpróbálta kivívni
magának a saját privilégiumait és autonómiáját is. A Corpus Juris Civilis szerint szerveződve a
professzorok és hallgatók fogtak össze a tanulás és a tudományos kutatások művelése érdeké
ben. Az egyetem polgárai maguk választhatták meg elöljáróikat, alakíthatták ki statútumaikat
és bíráskodhattak tagjaik felett. A stúdiumokat sikeresen befejező hallgatóknak pedig tudomá
nyos fokozatot adhattak.
Az első egyetemek még szabadon, ex consuetudine alakultak ki (Párizs, Oxford, Bologna).
A XII. században már - felismerve az egyetem jelentőségét - pápák és uralkodók alapították
az universitas-okat. így vetette meg az alapját XI. Gergely pápa a toulouse-i (1229), IV. Ince a
római (1244-45), II. Frigyes császár pedig a nápolyi (1224) egyetemnek.
A német egyetemi oktatás a XIV. században indult meg (Prágában 1348-ban, Bécsben
1361-ben, Heidelbergben 1368-ban, Kölnben 1388-ban stb.). Ekkor alakultak ki az egyetem
alapításának jogi feltételei. Eszerint az uralkodói privilégium-leveleket - egy meglehetősen
alapos vizsgálat után - a pápának kellett jóváhagynia.
Magyarországon I. (Nagy) Lajos az ország akkor legsűrűbben lakott részén, Pécsett alapított
egyetemet, amit IV. Orbán pápa 1367-ben hagyott jóvá. Sajnos az egyetem nem sokáig műkö
dött. Hasonló sors jutott osztályrészéül a Zsigmond által alapított óbudai (1389) és a Mátyás
által létrehozott pozsonyi (1467) universitas-oknak is.
Ezzel le is zárult a középkori egyetemalapítások kora. A következő időszakban létrejött
egyetemek már új művelődési igények szolgálatában, a reformáció és ellenreformáció küzdel
meiben és hatása alatt fejlődtek. A török hódoltság miatt Magyarország elveszítette főváros
át és az ország korábban leginkább magyarlakta területét. A Bécsben székelő Habsburg-házi
uralkodók pedig nem tartották fontosnak egy magyar egyetem ügyét. Ezért az universitas ala
pítását Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi érseknek kellett magára vállalnia. (Ennek hatá
sára az egyetem további fejlődéséhez a későbbi érsekek is nagyban hozzájárultak.)
9
�Pázmány Péter - aki maga is tanított tíz évig a grázi egyetemen - a katolikus vallás terjesz
tése és a nemzet méltóságának emelése érdekében alapította meg az egyetemet a török hódolt
ság miatt Nagyszombatban 1635. május 12-én. Pázmány Péter régi szokás szerint az alapítás
megerősítése érdekében a pápához fordult, de a pápa - mivel csak a teológiai és a bölcsészet
tudományi kar megalapítására volt elegendő pénz és ezért a jogi és az orvosi kar hiányzott az intézményt az egyetemek kiváltságával felruházni vonakodott. Ezért Pázmány az egyete
met a Jezsuita Társaságra bízta, amely rendelkezett az egyetemi rang adományozásának jo
gával, és emellett kiváló tanárokkal látta el az egyes tanszékeket. Mindemellett azt is elérte,
hogy II. Ferdinánd német-római császár 1635. október 8-diki privilégium levelével nemcsak
hogy elismerje alapítását, hanem ugyanazon jogokkal ruházza fel, mint a kölni, bécsi, mainzi,
ingolstadti, prágai, olmützi és grazi egyetemeket.
Jogi karral 1667. január 2-án egészült ki a Nagyszombati Jezsuita Egyetem Pázmány Péter
két utóda, Lósy Imre és Lippay György érsekek révén, akik összegyűjtötték azt a 30.000 forin
tot, amely lehetővé tette az új fakultás elindítását.
A hazai jog oktatását olyan fontosnak tartották, hogy erre az alapító levél előírásaiban külön
kitértek:
„A tanárokat és a római (császári) és hazai jog tanításának módját illetőleg úgy végeztünk és
úgy határoztunk, hogy három tanár állíttassék be, kiknek ketteje a hazai jogot, tudniillik Ma
gyarország szokásjogát, vagyis a törvénykönyvet, mit Hármaskönyvnek hívunk, a jogintézmé
nyeket és a törvénycikkelyeket adják elő és pedig ezeknek egyike elméletileg (az anyagi jogot)
a másika pedig gyakorlatilag (az alaki jogot) adja elő, a mindkét jognak, tudniillik a kánoni
és a római és a hazai jognak törvénynyé vált szokását (a peres eljárást) a törvényes per többi
szükségleteivel együtt, mind a nyolcados és megyei s a többi rendes és alsóbírósági ügyeket,
mind pedig a szabad városok, a tárnokjogi és szentszéki ügyeket illetőleg a perben előfordulni
szokott ügyiratok felhozott példáival együtt. A harmadik végül tanítsa Justinianus rendeletéit
és tanítmányait, az egész római törvénytárt és glossáit, azokhoz tartozó mellékletekkel együtt.
A jogtudós tanárok főleg arra törekedjenek, hogy a hazai jogot, amennyiben lehetséges, ves
sék egybe a római és a kánonjoggal s a mik a mieinkből hiányoznának, azokból törekedjenek
kiegészíteni.”
Mindennek a jelentőségét akkor értékelhetjük igazán, ha tekintetbe vesszük, hogy francia
jogot Párizsban 1679-ben, német jogot pedig 1709-ben Wittenbergben tanítottak először. 1760tól kezdtek tanítani természetjogot, majd 1769-től az általános közjogot, a hazai közjogot, a
büntetőjogot és a politikát. Ezután fokozatosan szélesítették a tananyagot újabb és újabb jog
ágakkal, tantárgyakkal.
Mária Terézia a felvilágosult abszolutizmus eszméjének megfelelően „államosította” az
egyetemet. Egyrészt ekkor egészítette ki orvosi karral és tette valódi egyetemmé, másrészt
a kormányzat ellenőrzése alá vonta az oktatást és elvárta, hogy a birodalomhoz hű jogászo
kat, állami tisztségviselőket képezzenek. Ezt az elhatározását erősítette a Jezsuita Társaságnak
1773-ban történt feloszlatása is.
A királynő által kiadott Ratio Educationis (1777) a politikai kamarai tudományokat áttette a
bölcsészettudományi karról, így jött létre a jog-és államtudományi kar. Egyúttal az egyetemet
Budára költöztették és királyi egyetemként deklarálták kiemelt helyét a magyar felsőoktatás
ban. Majd az egyetem II. József reformintézkedéseinek részeként végleg Pestre került.
A reformkor politikai mozgalmaitól igyekeztek elszigetelni a jogi kart. így a magyar nyelv
csak az 1845/46. tanévtől kezdve lett hivatalos oktatási nyelv a latin helyett.
Az 1848. március 15-i pesti forradalmat az egyetemi ifjúság indította el, és a forradalom kezde
ti eseményeiben a diákság volt az igazi tömegbázisa a radikális demokratáknak. Az egyetemi
ifjúság már két nappal a forradalom után összeállította kilenc pontos javaslatát a felsőoktatás
reformjára vonatkozóan. A forradalomnak az egyetemmel kapcsolatos első vívmánya az 1848.
évi 19. te. volt, amely egyrészt az egyetemet az országgyűlésnek felelős vallás- és közoktatási
miniszter felügyelete alá helyezte, másrészt deklarálta a tanulás és a tanítás szabadságának
elvét.
A szabadságharc leverése után az egyetem elvesztette autonómiáját és a német lett a hivatalos
oktatási nyelv. Az oktatott tárgyak között túlsúlyossá vált az osztrák jog. Betiltották a jogász
10
�bált és a magyar ruhák használatát. A helyzet 1860-ra annyira feszültté vált, hogy a hallgatók
tüntetéseket szerveztek, melyeket az abszolút kormányzat brutális módon oszlatott fel.
A kar szakmai politikai súlya a kiegyezést követően jelentősen megváltozott. Nemcsak az
autonómiáját nyerte vissza, hanem a kor meghatározó politikusai, jogászai is innen kerültek ki.
A kar a sportszerű versengés szellemében vette tudomásul, hogy elvesztette hegemóniáját (Ko
lozsvárott és Pozsonyban is alapítottak jogi karokat).
A Károlyi Mihály nevével fémjelzett népköztársaság - de különösen a Tanácsköztársaság diktatórikus módon avatkozott bele a kar életébe. Az előbbi a kar akarata ellenére hozott létre
tanszékeket és nevezett ki oktatókat, míg az utóbbi megszüntette a jogi oktatást és helyette a
kar épületében marxizmust tanítottak.
Az 1920-as években Klebelsberg Kunó minisztersége idején azt vallották, hogy az oktatás
stratégiai kérdés és a Trianonnal meggyengült országnak minden erejét arra kell összpontosíta
nia, hogy megmutassa a világnak a magyarság európai műveltségét. Ezért jelentős összegeket
fordítottak ösztöndíjakra és a külföldi kulturális kapcsolatok ápolására.
Az egyetemi tanács kezdeményezte az alapító Pázmány Péter nevének felvételét. A vallásés közoktatási miniszter 153425/1921. IV. számú leiratában közölte, hogy a kormányzó 1921.
szeptember 1-jén járult hozzá a névváltoztatáshoz.
1950-ben, a szovjet mintát másolva, először leválasztották a Hittudományi Kart, majd 1951
elején az Orvostudományi Kart az újonnan felállított Egészségügyi Minisztérium alá rendel
ték. (Ennyire szervilis módon egyik szocialista ország sem követte a moszkvai direktívákat.)
Az egyetem ezután nem viselhette tovább alapítója nevét sem, ezért vette fel a fizikus Eötvös
Loránd nevét. A nemzetközi hírű oktatói kar jelentős részét eltávolították, és megbízható ká
dereket neveztek ki helyettük. A kar autonómiáját teljesen megszüntették, és kötelezővé tették
az orosz nyelv, valamint a szovjet jog oktatását.
Az 1960-as évek második felében bevezetett gazdasági mechanizmus az egyetem életében
is pozitív fordulatot hozott. Liberalizálódott az oktatás, egyre több tehetséges oktató került a
tanári karba, és lehetővé vált - ha csak korlátozott módon is -, hogy a kar nemzetközi kapcso
latokat építsen ki. A nyolcvanas években a karon kialakult ellenzéki csoportból, oktatókból és
hallgatókból került ki a rendszerváltozást előkészítő politikai elit jelentős része.
1989-ben megszűnt a pártirányítás, eltörölték a kötelező orosz oktatást, valamint a marxista
ideológiát sulykoló tárgyakat, és visszaállították az egyetem autonómiáját.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1992. január
30-án hozta létre oly módon, hogy a Pázmány Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti
érsek által 1635-ben Nagyszombatban alapított és azóta folyamatosan fennálló Hittudományi
Kar mellé az Apostoli Szentszék engedélyével Bölcsészettudományi Kart hozott létre. Az így
keletkezett Katolikus Egyetemet 1993-ban a magyar Országgyűlés is elismerte. 1995-ben ke
rült sor ugyancsak a Püspöki Konferencia részéről az Egyetem Jog- és Államtudományi Kará
nak megalapítására, majd ezt követően ez a Kar is állami elismerést nyert. A Kánonjogi Poszt
graduális Intézetet az Apostoli Szentszék 1996-ban alapította meg egyházi fakultási joggal. A
Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1998-ban egyházilag Információs Technológiai Kart
is alapított az Egyetemen. A „műszaki informatika” szak indításának állami engedélyét 2000ben, a Kar állami elismerését 2001-ben adták meg. A Karon az oktatás 2001-ben indult meg.
2008. január l-jétől az Egyetem karaként működik Esztergomban a Vitéz János Kar.
1999. március 25-én a Katolikus Nevelés Kongregációjának határozatával Egyetemünk szent
széki alapítású katolikus egyetemmé vált. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke
hivatalánál fogva az Egyetem nagykancellárja, aki a Szentszék nevében az Egyetem kormány
zatának élén áll.
11
�Az Egyetem vezetői
Nagykancellár:
S. Em. R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek,
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke
Rektor:
Ft. DDr. Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem
Rektori főtanácsadó:
Ft. Dr. Fodor György
Rektori Hivatal
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.
E-mail: rektor@ppke.hu
Honlap: http://www.ppke.hu
Rektori titkárság:
Tel: 4297-213,4297-211
Fax: 3180-507
Intézményi OM azonosító:
FI 79633
12
�Az Egyetem Karai
Hittudományi Kar (HTK)
1053 Budapest, Veres Pálné u. 24.
telefon: 484-3030, fax: 318-4124
Dékán: Ft. Dr. Tarjányi Zoltán
E-mail: ppke htk@htk.ppke.hu
Honlap: www.htk.ppke.hu
Bölcsészettudományi Kar (BTK)
2087 Piiiscsaba, Egyetem u. 1.
telefon: (26) 577-000, fax: (26) 374-570
Dékán: Dr. Botos Máté
E-mail: postamester@btk.ppke.hu
Honlap: www.btk.ppke.hu
Jog- és Államtudományi Kar (JÁK)
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30.
telefon: 429-7200, fax:429-7201
Dékán: Dr. Schanda Balázs
E-mail: informacio@jak.ppke.hu
Honlap: www.jak.ppke.hu
Kánonjogi Posztgraduális Intézet (KJPI)
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30.
telefon: 429-7217, fax: 429-7218
Elnöke: Ft. DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem
E-mail: kanonjog@jak.ppke.hu
Honlap: www.kjpi.ppke.hu
Információs Technológiai Kar (ITK)
1083 Budapest, Práter u.50/a
telefon: 886-4700, fax: 886-4724
Dékán: Dr. Szolgay Péter
E-mail: titk@itk.ppke.hu
Honlap: www.itk.ppke.hu
Vitéz János Kar (VJK)
2500 Esztergom, Majer István u. 1-3.
telefon: (33) 134-699, fax: (33) 413-493
Dékán: Ft. Dr. Fodor györgy
E-mail: info@vjk.ppke.hu
Honlap: www.vjk.ppke.hu
13
�Karunk címere
14
�I. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
1. Karunk szellemisége, sajátosságai
Az 1995-ben létrehozott Jog- és Államtudományi Kar fő célja a jogállam felépítésén munkálkodó ke
resztény szellemiségű, jogot végzett szakemberek kibocsátása a társadalom legkülönbözőbb területeire.
A Kar szellemiségének megfelelően a beiratkozáskor - a beiratkozási lap mellékleteként - az alábbi
hallgatói nyilatkozatot kérjük aláírni:
Hallgató neve:.........................................................
Neptun kódja:...............
Alulírott, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója nyilatkozom, miszerint tudomásul veszem,
hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem olyan intézmény, amely a keresztény értékrend szerint végzi
oktatási tevékenységét. Ezt az értékrendet magamra nézve elfogadom, és tiszteletben tartom.
Vállalom, hogy tisztességes eszközökkel és módon, fegyelmezetten és szorgalmasan, adottságaimhoz
mérten az elérhető legjobb eredményre törekszem tanulmányaim során. A Kar oktatóival, dolgozóival
és hallgatóival a maximális udvariasságot megtartom, és velük együttműködöm.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem iránt lojalitással viseltetek.
Budapest,.................................................
hallgató
A végzős hallgatóknak a diploma átvételekor elmondott jogászi esküje:
Én (...), esküszöm, hogy országunk alkotmányát, törvényeit és alkotmányos rendjét megtartom, az em
ber személyiségéből folyó alapjogait tiszteletben tartom, tudományomat hazánk és embertársaink javára
fogom hivatásom szerint hasznosítani.
Tudásomat arra kívánom használni, hogy hazánk felvirágozzék, abban kicsi és nagy, erős és erőtlen, de
főleg minden elhagyatott és védelemre szoruló biztonságban érezhesse magát. A törvények rendjét nem
önös szempontok szerint, hanem a közjóra és a természetes értékekre figyelemmel igyekszem alakítani,
fenntartani, alkalmazni.
A rám ruházott hatalmat szolgálatnak tekintem, amellyel elszámolni tartozom. Az ítéletemre bízott
ügyekben ellenszenv és rokonszenv vagy bármely részrehajlás nélkül, fenyegetésre és személyes ha
szonra nem adva, legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint jogszerűen fogok állást foglalni.
A Magyar Katolikus Egyházat, amelynek egyetemén tanulhattam és ezt a Pázmány Péterről nevezett
Katolikus Egyetemet tiszteletemben megtartom, támogatni és értékelni fogom, és törekszem méltó lenni
arra, hogy az Egyetem doktorai közé számíttassam.
Isten engem úgy segéljen!
A tanrend sajátosságai más jogi karok tanrendjéhez képest:
- a gazdasági és környezetvédelmi szakjogi tárgyak, közgazdaságtan és a nemzetközi jog magas
óraszámban oktatása;
- az alkotmányjog, a sajtó- és médiajog, versenyjog, valamint az informatikai ismeretek hangsú
lyos tanítása;
- az intézmény katolikus voltából következően három féléven keresztül kánonjog, valamint
bioetika oktatása;
- természetjog oktatása;
- összehasonlító jog oktatása több szinten;
- sportjog oktatása;
- műemlékvédelem tanítása.
15
�2. Karunk vezetői
Dékán: Dr. Schanda Balázs
Elérhetőség: Id. Dékáni Titkárság
Dékánhelyettesek:
Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István
Elérhetőség: Id. Dékánhelyettesi Titkárság
Tanulmányi dékán helyettes: Dr. Komáromi László
Elérhetőség: Id. Dékánhelyettesi Titkárság
Kutatási dékánhelyettes: Dr. Tóth Tihamér
Elérhetőség: Id. Kutatásszervezési és Külügyi Iroda
Gazdasági igazgató: Dr. Katona Klára
Elérhetőség: Id. Dékáni Titkárság
3. A TANÉV IDŐBEOSZTÁSA
A tanév őszi féléve szeptember első hetében, tavaszi féléve pedig február első hetében kezdődik. A szor
galmi időszak első hetében csak a levelező tagozat számára van tanítás. Az adott félév időbeosztásáról
dékáni körlevél rendelkezik, amelyet a kar honlapján olvashatunk.
Őszi félév
Időszak megnevezése
Időpont
Bejelentkezés
augusztus 20. utáni első munkanaptól a szorgalmi időszak
kezdete előtti csütörtökig
Tárgy felvétel
a bejelentkezés kezdő napját követő naptól a szorgalmi
időszak első hetének végéig (péntek)
Beiratkozás I. évfolyam számára
augusztus utolsó hetében
Gólyatábor
közvetlen a beiratkozás után
Tanévnyitó ünnepség
az első nappali tagozatos tanítási napon
Költségtérítés-befizetés, diákhitel-engedméa bejelentkezési határidőt követően, szeptember 15-ig
nyezés
Kérelembeadási határidők
TVSZ szerint
Szorgalmi időszak
szeptember első hetétől 15 hét
EV vizsgaidőszak
szeptember vége - október eleje (2 hét)
Pázmány Nap
október második hetében
Őszi szünet
egy hét, az október 23-i vagy november 1-jei ünnephez
kapcsolódóan
Záróvizsga időszak
jogász szakon
október - december
igazgatási szakokon
november
Leckekönyvek kiadása a hall
gatóknak a vizsgaidőszakra
16
legalább két héttel a vizsgaidőszakot megelőzően, a
vizsgaidőszakot követő második munkanapig
�Őszi félévi vizsgaidőpontok meghir
detése
a szorgalmi időszak vége előtt 3 héttel
Vizsgajelentkezés kezdete
a szorgalmi időszak vége előtt két héttel
Tárgyak meghirdetése a tavaszi
félévre
a szorgalmi időszak végéig
Vizsgaidőszak
Elővizsgahét
a szorgalmi időszakot követő 6 hét
a szorgalmi időszak utolsó hete
Átsorolás-kérési időszak
a vizsgaidőszak utolsó hete és az azt követő 1 hét
Oklevél-átadó ünnepségek
december és január 3. hetében
Tavaszi félév
Időszak megnevezése
Időpont
Bejelentkezés
január utolsó hetétől a szorgalmi időszak kezdete előtti
csütörtökig
Tárgyfelvétel
a vizsgaidőszak végétől a szorgalmi időszak első hetének
végéig (péntek)
Költségtérítés-befizetés, diákhitel enged
ményezés
a bejelentkezési határidőt követően, február 15-ig
Kérelembeadási határidők
TVSZ szerint
Szorgalmi időszak
február első hetétől 15 hét
EV vizsgaidőszak
február vége - március eleje (2 hét)
tavaszi szünet
Nagyhét és fényes hét
Pro Facultate napok
április utolsó hetében
Záróvizsga időszak
jogász szakon
április — június
igazgatási szakokon
június második fele
Leckekönyvek kiadása a hallgatóknak legalább két héttel a vizsgaidőszakot megelőzően, a
a vizsgaidőszakra
vizsgaidőszakot követő második munkanapig
Tavaszi félévi vizsgaidőpontok meg
hirdetése
a szorgalmi időszak vége előtt 3 héttel
Vizsgajelentkezés kezdete
a szorgalmi időszak vége előtt két héttel
Tárgyak meghirdetése az őszi félévre
a szorgalmi időszak végéig
Vizsgaidőszak
Elővizsgahét
a szorgalmi időszakot követő 6 hét
a szorgalmi időszak utolsó hete
Átsorolás-kérési időszak
a vizsgaidőszak utolsó hete és az azt követő 1 hét
Oklevélátadó ünnepségek
június és július 3. hetében
17
�4. Beiratkozás és bejelentkezés, tárgyfelvétel
4.1. beiratkozás
A Karra felvett hallgató hallgatói jogviszonya a beiratkozással jön létre.
A felvételről és a beiratkozás időpontjairól, szabályairól levélben értesíti a Tanulmányi Osztály a
felvételt nyert jelentkezőt. A levélben tájékoztató anyagokat is kap a felvett hallgató (pl: a gólyatáborról,
a tanévnyitó ünnepségről, a tutori rendszerről, a korábban esetleg teljesített tárgyai elfogadásának sza
bályairól, stb.)
A beiratkozás folyamata:
- augusztus utolsó hetében 3 nap van megadva a felvettek számára a beiratkozásra, amikor kézhez
kapják a tanulmányi tájékoztatót, leadják a felvételi kiértesítő levélben kért anyagokat, bemutat
ják eredeti okmányaikat és fénymásolatukat leadva azokat hitelesítik, valamint a tutorok segítsé
gével megismerkednek a Neptun rendszer használatával.
- a beiratkozás után a Neptun rendszeren keresztül jelentkezhetnek be és vehetik fel tantárgyaikat
a hallgatók, a tárgy fel vételi határidő végéig.
- költségtérítéses képzésre felvett hallgatók esetében a bejelentkezési határidőt követően írjuk ki
a Neptun rendszerben a hallgatók fizetési kötelezettségét, amelyet a hallgatók bankkártyával (a
Neptun rendszeren keresztül), vagy diákhitel engedményezési eljárással teljesíthetnek, szeptem
ber 15-ig.
- A teljesítést követően a tanulmányi előadók a Neptun rendszeren beiratkoztatják a hallgatókat.
- a Neptun rendszeren is beiratkoztatott hallgatók kérhetnek hallgatói jogviszony igazolást, és ve
hetik át az elkészült diákigazolványokat a Tanulmányi Osztályon.
A Gólyatábor közvetlenül a beiratkozás után van.
4.2. BEJELENTKEZÉS (AKTÍV VAGY PASSZÍV FÉLÉV BEJELENTÉSE)
A már beiratkozott hallgatónak minden félév megkezdése előtt be kell jelentenie a Neptun rendszeren
keresztül, hogy az adott időszakban tanulmányait folytatja-e (aktív féléve lesz), vagy tanulmányait szü
netelteti (passzív félév). A bejelentkezési időszakot a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél tartal
mazza, amelyet honlapunkon (www.jak.ppke.hu), a „Hallgatóinknak” menüpont alatt is megtalálhatnak.
A bejelentkezés feltétele a leadott leckekönyv, amelyet a hallgatónak az előző aktív féléve végén, a
leadási határidőig kell megtennie.
A bejelentkezési kérelem alapján lesz a hallgató aktív vagy passzív a félévben.
Aktív félévre történő bejelentkezés
Aktív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha
- benyújtott aktív bejelentkezési kérelmet a Neptun rendszerben a bejelentkezési időszak végéig,
- lezárható állapotú leckekönyve le van adva a Tanulmányi Osztályon. (Lezárható állapotú az a
leckekönyv, amely a hallgatónak az adott félév során megszerzett összes bejegyzését tartalmazza,
így az elégtelent, vagy a nem megfelelt minősítést is!),
- elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltányosságot kért és kapott,
- esetleges fizetési kötelezettségeinek (költségtérítés, szolgáltatási díjak, stb.) a megadott határidőig
eleget tett (vagy diákhitel engedményezést indított tanulmányi előadójánál, ugyanezen határidőig).
Fizetési kötelezettségeiket hallgatóink bankkártyával teljesíthetik a Neptun rendszeren keresztül. (A be
fizetésekkel kapcsolatos technikai információkat kérjük, tekintsék meg a Kar honlapján Hallgatóinknak
/ Pénzügy rovatban.)
A Kari Tanács 48/2010. (IX.30.) számú határozata alapján, ha a hallgató fizetési kötelezettségének a
félév időbeosztásában megadott határidőig nem tesz eleget (és e határidőig diákhitel engedményezési
eljárást sem kezdeményezett), a Tanulmányi Osztály hivatalból törli felvett tárgyait a következő
napon.
18
�E hallgatónak a költségtérítési díj és a tárgy fel vételi díjak megfizetése mellett a hónap végéig nyílik
módja arra, hogy kérelmezze a tanulmányi előadójánál, hogy letörölt tárgyait újra felvegye.
E lehetőség elmulasztása esetén a hallgató féléve passzív lesz (amennyiben lehet még passzív
féléve, egyébként - 2 egymást követő passzív félév után - el kell bocsátani, illetve új elsős hallgatók
esetében nem jön létre a jogviszony).
A hallgatók Neptun rendszeren történő beiratkoztatása után a tanulmányi előadók a következő ügyek
intézésében fogadják a hallgatókat:
- adatmódosítás (személyes adatok változását hivatalos okirattal kell igazolni a tanulmányi elő
adónál),
- jogviszony igazolás kiadása,
- diákigazolvány érvényesítő matrica kiadása,
- tárgyfelvételt igazoló, Neptunból kinyomtatott és aláírt lap hitelesítése,
- felvett tárgyak mellé a megfelelő szolgáltatási díj Neptunon történő befizetése után újabb tárgy
felvétele.
Passzív félévre történő bejelentkezés
Ha a hallgató szüneteltetni kívánja hallgatói jogviszonyát, akkor a Neptun rendszerben „passzív” stá
tuszra vonatkozó bejelentkezési kérelmet kell benyújtania. (Beiratkozás után az első félévre csak külön
dékáni engedéllyel lehet passzív félévre bejelentkezni.)
Halasztott bejelentkezés
Amennyiben egy hallgató a bejelentkezési időszakban elmulasztja a bejelentkezést, de mégis aktív sze
retne lenni a félévben, halasztott bejelentkezési kérelmet nyújthat be a TB-hez, a félév időbeosztásában
megadott határidőig. Pozitív elbírálás esetén a tanulmányi előadótól kérheti az aktuális tárgyfelvételi
díjak befizetése után tárgyai felvételét.
A bejelentkezés lépései a Neptun rendszeren:
1 . A Neptun rendszerbe belépve ellenőrizze, hogy a bal felső sarokban a megfelelő képzés van-e
kiválasztva. Ha Önnek több képzése is van (vagy volt) az intézményen belül, akkor a bal felső sarokban
lévő „Képzés” gombra kattintva válassza ki azt a képzést, amelyen bejelentkezni kíván.
2 . A felső menüsorból válassza ki az „Ügyintézés” menüpont „Beiratkozás/Bejelentkezés” almenü
pontját. Ekkor megjelennek az adott képzéshez tartozó félévek.
3 . A félév sorában, amelyre bejelentkezni kíván, kattintson a „Lehetőségek” linkre, majd válassza ki
a „Beiratkozás” menüpontot. Ekkor egy nyilatkozatot kér Öntől a rendszer arról, hogy aktív, vagy paszszív félévre kíván-e bejelentkezni. Válassza ki a megfelelő radiogombot, majd a „Nyilatkozom” gomb
ra kattintva rögzítse bejelentkezési kérelmét. Ezt követően bejelentkezési státusza „Folyamatban ” lesz
mindaddig, amíg a tanulmányi előadója el nem fogadja, vagy el nem utasítja a bejelentkezési kérelmét.
Ha Ön módosítani szeretné folyamatban lévő bejelentkezési kérelmét (például „aktív” státuszra nyújtott
be kérelmet, de mégis „passzív” kíván lenni), akkor ezt a bejelentkezési határidő végéig teheti meg az
adott félév sorában lévő „Lehetőségek” menüpont alatt a „Beiratkozás módosítása” opció kiválasztása
után.
4.3. TÁRGYFELVÉTEL
A hallgató a tárgyait a Neptun rendszeren keresztül, a hallgatóhoz rendelt mintatantervből veheti fel. A
mintatanterv a tárgyak meghirdetési gyakoriságát, kódját, megnevezését, leírását, heti/félévi óraszámát,
a számonkérés módját, a megszerezhető kreditpontok számát és az előtanulmányi rendet tartalmazó
tantárgylista, amely az egyéni tanrendje összeállításában segíti a hallgatót, megmutatva, hogy a képzési
követelményekben meghatározott képzési idő alatt hogyan tud az összes tanulmányi kötelezettségének
eleget tenni.
A Neptun rendszeren a tantárgyakhoz a mintatanterv szerinti (őszi vagy tavaszi) félévben „normál”
kurzusokat (00N, 00L vagy 01N, ... kóddal) hirdetnek meg a tanszékek.
19
�Abban a félévben, amikor a mintatanterv szerint nincs meghirdetve a tárgy normál kurzuson, lehet
séges, hogy csak vizsgás (EV illetve CV) kurzuson meg van hirdetve. Ezt is a mintatanterv tartalmazza.
EV kurzust („előrehozott vizsga” kurzust) olyan hallgató vehet fel, aki az adott félévet megelőző
félévben megszerezte a tantárgyból az aláírást, de a vizsgát nem teljesítette. Az EV kurzus felvételét
követően a hallgató az adott tárgyra épülő tárgyat is fel tudja venni. Felhívjuk azonban hallgatóink fi
gyelmét, hogy amennyiben a 2 hetes EV vizsgaidőszakban (ahol a második hét már javítóvizsgahétnek
számít) a hallgatónak ismét nem sikerül a tárgyát teljesíteni, akkor a ráépülő tárgyból nem jelentkezhet
vizsgára, és úgy keletkezik nem teljesített tárgya, hogy meg sem kísérelhette a vizsgát!
CV kurzust („csak vizsga” kurzust) olyan hallgató vehet fel, aki valamely korábbi félévben megsze
rezte a tantárgyból az aláírást. E tárgyból a vizsgát a rendes vizsgaidőszakban lehet letenni.
A hallgatók a szorgalmi időszak végétől láthatják a következő félévre meghirdetett kurzusokat, és a
félév időbeosztásában meghatározott tárgy fel vételi időszakban jelentkezhetnek azokra. Csak aktív félév
re bejelentkezett hallgató tud tárgyat felvenni.
Tantárgyat felvenni csak az előhallgatási kötelezettség figyelembe vételével lehet.
A tárgy felvételi időszak vége előtt 2 nappal a Tanulmányi osztály törli a minimum létszám alatti
tárgyakat. Erről a hallgató Neptun üzenetben értesül. A törlésre került kurzus helyett másikat lehet fel
venni, de csak a tárgy fel vételi határidőig.
Egy tantárgyat maximum háromszor vehet fel egy hallgató, és ha harmadszorra sem tudja teljesíteni,
elbocsátási ok áll be nála. A negyedik tárgyfelvételhez méltányossági engedély kell. Méltányosság öszszesen 1 alkalommal kérhető.
Tárgyfelvétel határidő után:
Amennyiben egy hallgató valamely tárgyát elfelejti felvenni a megadott határidőig, ami az előrehaladása
szempontjából fontos lett volna, „Tárgyfelvétel határidő után” szolgáltatási díj Neptun rendszeren törté
nő befizetése után a félév időbeosztásában meghatározott határidőig kérheti annak felvételét tanulmányi
előadójától.
Ha a hallgató felvett tárgyainak listáját a tárgy felvételi határidő után kinyomtatja, kérésére tanulmányi
előadója aláírásával hitelesíti azt.
A tárgyfelvétel lépései a Neptun rendszeren:
1 ./ A Neptun rendszerbe belépve ellenőrizze, hogy a bal felső sarokban a megfelelő képzés van-e
kiválasztva. Ha Önnek több képzése is van (vagy volt) az intézményen belül, akkor a bal felső
sarokban lévő „Képzés” gombra kattintva válassza ki azt a képzést, amelyen bejelentkezni kíván.
2 ./ A felső menüsorból válassza ki a „Tárgyak” menüpont „Tárgyfelvétel” alpontját. Az itt megjelenő
felületen válassza ki az aktuális félévet, illetve a megfelelő mintatantervet. (A kötelező és köte
lezően választható tárgyakat a „Kötelező tárgyak” mintatantervből, a szabadon választhatókat
pedig a „Szabadon választható” mintatantervből tudja felvenni.)
3 ./ A „Tárgytípus”-ok közül minden esetben a „Mintatanterv tárgyai” radiogombot kell kijelölni. A
„Csak a meghirdetett tárgyak” jelölőnégyzet bepipálásával biztosíthatja azt, hogy a megjelenő
tárgylistában csak azok jelenjenek meg, amelyek a kiválasztott félévben meghirdetésre kerültek.
A felületen lehetőség van tárgycsoportra-, valamint időintervallumra vonatkozó keresési felté
telek megadására is.
4 ./ A „Tárgyak listázása” gombra kattintva megjelenik a feltételeknek megfelelően szűrt tantárgy
lista. A lista fölötti mezőben beállíthatja, hogy egy lapon hány tárgy adatait jelenítse meg a
rendszer. A keresés ikonra kattintva megjelenik egy keresési felület a tárgylista fölött. Itt a legör
dülő menüből kiválaszthatja, hogy a tárgy mely adatára szeretne keresni. Adja meg a keresendő
szöveget, és kattintson a „Keresés” gombra. Ekkor a listában már csak a megadott feltételeknek
megfelelő tárgyak maradnak. Ha újra a teljes listát szeretné látni, akkor kattintson a „Keresés”
gombra úgy, hogy a „Keresendő szöveg” mezőt üresen hagyja. A lista címsorában bármelyik
mezőre kattintva a teljes lista tartalmát sorba állíthatja a kiválasztott mező alapján. Azt, hogy
éppen melyik mező alapján vannak sorrendezve a tárgyak, onnan láthatja, hogy az adott mező
más színnel jelenik meg, mint a többi, és a mellette lévő kis nyilacska mutatja a rendezés irányát.
5 ./ Ha megtalálta a keresett tárgyat, akkor kattintson a tárgy nevére, vagy a „Tárgyfelvétel” oszlop
ban található „Felvesz” linkre, és ekkor egy felugró ablakban megjelennek a kiválasztott tárgy
20
�adatai. A „Felvehető kurzusok” fül kiválasztása után láthatja a kiválasztott tárgyhoz az adott
félévben meghirdetésre került kurzusokat. A kurzuslista jobb oldalán található jelölőnégyzet
segítségével tudja kiválasztani, hogy mely kurzust szeretné felvenni, majd alul a Mentés gombra
kattintva tudja felvenni a tárgyat és a kurzus(oka)t. Több kurzust abban az esetben kell felvennie
egy tárgyhoz, ha többféle kurzustípus (elméleti és gyakorlati kurzus) is meghirdetésre került.
Ebben az esetben minden kurzustípusból egyet-egyet kell felvennie.
adott kurzussal kapcsolatos órarendi információkat a „Megjegyzés”, illetve a „Leírás” oszlopban
találja meg.
Felvett tárgyat leadni, vagy kurzust módosítani a „Tárgyak” menü „Felvett tárgyak” almenüpontján,
a „Lehetőségek” pont alatt lehet, de csak a tárgy fel vételi időszak végéig.
A tárgyfelvétellel kapcsolatos részletes információkat, időpontokat a Kar honlapján, a www.jak.
ppke.hu alatt, a baloldali menüsorból a „Hallgatóinknak” menüpont „Tárgyfelvétel” almenüpontját vá
lasztva találják meg.
5. A KARI HONLAP ÉS A NEPTUN RENDSZER HASZNÁLATA
5.1 KARI HONLAP
A www.jak.ppke.hu címen elérhető kari honlap folyamatos tájékoztatást nyújt a Kar működésével kap
csolatos közérdekű információkról.
Jelen tájékoztató összeállításakor az új kari honlap szerkezetének kialakítása és tartalmainak feltöltése
folyamatban van.
A TVSZ értelmében a hallgatók kötelezettsége a Kar honlapján szereplő
információkfolyamatos nyomon követése!
5.2 . NEPTUN RENDSZER
A Neptun rendszer a felsőoktatási intézmények tanulmányi és pénzügyi adminisztrációját, oktatási, ok
tatásszervezési feladatainak regisztrálását és információs rendszerét látja el. A Neptun hallgatói felülete
elérhető a neptun.ppke.hu webcímen vagy a Kar honlapjáról. (A rendszer által támogatott böngészők:
Microsoft Internet Explorer 8+, Mozilla Firefox 3.6+) A Neptun rendszer működéséről szóló részletes
dokumentáció megtalálható a Neptun bejelentkezési oldalán.
Karunk valamennyi hallgatója rendelkezik egyedi azonosítóval (Neptun kóddal), illetve jelszóval,
mellyel be tud jelentkezni a Neptun hallgatói WEB-es felületére. A hallgatói felület ismerete feltétlenül
szükséges ahhoz, hogy a hallgató gyorsan és eredményesen tudja intézni tanulmányi ügyeit. Hallgatóink
elsősorban az alábbi típusú ügyek intézésére használják a Neptun rendszert:
Adatnyilvántartás
A Neptun rendszerben tartjuk nyilván hallgatóink személyes adatait, lakcímét, telefonszámát, bankszám
laszámát, személyi igazolvány számát, stb. Ezen adatok naprakész nyilvántartása feltétlenül szükséges
ahhoz, hogy a hallgatói ügyintézés gördülékenyen működjön. Ha a hallgató adataiban változás következik
be, azt nyolc napon belül jeleznie kell az intézmény felé. Az adatok módosításának két típusa van:
1 .Személyes adat (pl. családi név) változása esetén a hallgatónak adatmódosítási kérelmet kell be
nyújtania a Neptun rendszeren keresztül, majd a változást igazoló dokumentumot (pl. házassági
anyakönyvi kivonat) személyesen be kell mutatnia tanulmányi előadójánál, és le kell adnia róla 1 db
másolatot. Az adatmódosítási kérelem csak ezután kerül elfogadásra.
2 .Amennyiben állandó lakcíme, értesítési címe, e-mail címe vagy telefonszáma változik, a hallgató
saját maga módosíthatja ezen adatokat a Neptun rendszerben.
21
�Üzenetek
A Neptunban a hallgatók üzenet kaphatnak a Kar tanulmányi ügyekkel foglalkozó munkatársaitól, az
oktatóktól, valamint azoktól a hallgatótársaitól, akik számára az üzenetküldés lehetőségét engedélyez
ték. Emellett a Neptun maga is küld automatikus üzeneteket a rendszerben bekövetkező eseményekről
(pl. jegybeírás, vizsgaidőpont változása, tárgyjelentkezés tiltása, stb.)
Figyelem! A TVSZ értelmében a hallgatók kötelezettsége a Neptun rendszer üzeneteinekfolyama
tos nyomon követése! Az ilyen módon közzétett információt a küldéstől számított 8. napon közöltnek
kell tekinteni.
Bejelentkezés, tárgyfelvétel, vizsgajelentkezés
A hallgatóknak csupán az első beiratkozáskor szükséges személyesen megjelenniük a Karon, a továb
biakban a Neptun rendszeren keresztül kell bejelentkezni az aktuális félévre. A bejelentkezési eljárás a
Tanulmányi Osztály aktuális tájékoztatója alapján történik.
A hallgatók a félévente meghirdetett tárgy felvételi időszakban tudnak a Neptunon keresztül tárgyra,
illetve kurzusra jelentkezni. A vizsgajelentkezés szintén a rendszeren keresztül történik. A félév időbe
osztásáról a Kar honlapján tájékozódhat.
Pénzügyek
A Neptun rendszeren keresztül történik hallgatóink pénzügyeinek nyilvántartása, és a pénzügyi tranz
akcióik bonyolítása. A különböző típusú díjtételek (pl. költségtérítési díj) teljesítése egyszerűen és gyor
san végrehajtható a rendszerben, és a hallgató bármikor megtekintheti teljesítésre váró, illetve a már
korábban teljesített tételeit. Ahhoz, hogy a hallgató elektronikus úton tudja teljesíteni pénzügyi kötele
zettségeit, fontos, hogy internetes fizetésre alkalmas bankkártyával rendelkezzen.
Tanulmányok
A Neptun rendszerben hallgatóink nyomon követhetik korábbi féléveik tanulmányi adatait, így megte
kinthetik teljesített tárgyaikat, eredményeiket, féléves átlagaikat, kreditpontjaikat, hivatalos bejegyzé
seiket, stb.
6. Fizetendő díjak, költségtérítések
A 2012/2013-as tanévre az Egyetemi Tanács által jóváhagyott szolgáltatási díjak
(érvényes: 2012. augusztus 1-jétől 2013. július 31-ig)
Pénzügyi díj
összege (Ft)
Szerv,
egys.
megjegyzés
Dékáni kérelem
4 000
PPKE
Neptunban hallgató írja ki
Diákigazolvány pótdíj
3 500
PPKE
Neptunban hallgató írja ki
Doktori fokozat szerzés díja hallgatói jogviszonyon kívül
150 000
PPKE
Egyetemi nyomtató használati díja
(Ft/oldal)
20
PPKE
Neptunban nem szerepel
Engedélyezett tárgytörlés, tárgyanként
2 000
PPKE
Neptunban hallgató írja ki
Felvételi intézményi eljárási díj
9 000
PPKE
szabályzat
szerint
PPKE
Habilitációs eljárási díj
22
�Habilitációs oklevél kiállításának díja
szabályzat
szerint
PPKE
Kérelem munkatapasztalat elismerésére
5 000
PPKE
Neptunban hallgató írja ki
Késedelmi díj
3 500
PPKE
Neptunban hallgató írja ki
Szakdolgozat/diplomamunka engedélyezett késedelmes
leadásának dija
4 500
PPKE
Neptunban hallgató írja ki
Költségtérítéses hallgató vendéghallgatóként felvett kredit
díja, kreditenként
7 000
PPKE
Könyvtári késedelmes leadás díja (nap/könyv)
100
PPKE
Neptunban nem szerepei
Kredit elismerési kérelem 10 tárgyért
10 000
PPKE
Neptunban hallgató írja ki
Kredit elismerési kérelem 20 tárgyért
20 000
PPKE
Neptunban hallgató írja ki
Kredit elismerési kérelem tárgyanként
1 000
PPKE
Neptunban hallgató írja ki
Kreditigazolás (tárgytematikával) angol nyelven vagy
magyar nyelven második példánytól
4 000
PPKE
Neptunban hallgató írja ki
Leckekönyv vagy oklevélmelléklet másodlat kiállítása
10 000
PPKE
Neptunban hallgató írja ki
0,25 x mini
málbér
PPKE
Oklevél másodlat kiállítása
5 000
PPKE
Neptunban hallgató írja ki
Okmány hitelesített másolata (3 oldal felett)
3 000
PPKE
Neptunban hallgató írja ki
Okmány hitelesített másolata (3 oldalig)
1 500
PPKE
Neptunban hallgató írja ki
Rektori méltányossági kérelem
15 000
PPKE
Neptunban hallgató írja ki
Tanulmányi Bizottsági kérelem
2 000
PPKE
Neptunban hallgató írja ki
Tárgy felvétele határidő után, tárgyanként
2 000
PPKE
Neptunban hallgató írja ki
Tárgyfelvétel díja második felvételtől
4 500
PPKE
Neptunban hallgató írja ki
Tudományos fokozat honosítása
0,75 x mini
málbér
PPKE
Vizsga díj harmadik jelentkezéstől
3 000
PPKE
Neptunban hallgató írja ki
Vizsga díj harmadik jelentkezéstől, szigorlat esetén
4 000
PPKE
Neptunban hallgató írja ki
Záróvizsga díja tárgyanként (jogviszonyon kívül)
11 000
PPKE
Neptunban hallgató írja ki
Záróvizsga díja szakirányú továbbképzésben (jogviszo
nyon kívül)
70 000
PPKE
Oklevél elismerése továbbtanulás céljából
23
�Bevezetés a jogi szaknyelvbe tárgy felvételének díja
25 900
JÁK
Neptunban hallgató írja ki
Egyéb jogi szaknyelv-1 tárgy felvételének díja
25 900
JÁK
Neptunban hallgató írja ki
Egyéb jogi szaknyelv-2 tárgy felvételének díja
31 000
JÁK
Neptunban hallgató írja ki
Egyetemi jogász díszoklevél díja
11 300
JÁK
Neptunban hallgató írja ki
Taláros ünneplő öltözet díja oklevél átadó ünnepélyen
5 400
JÁK
Neptunban hallgató írja ki
Taláros ünneplő öltözet és díszoklevél díja egyetemi jogász
oklevél átadó ünnepélyen
16 600
JÁK
Neptunban hallgató írja ki
Belépő kártya pótlás
1 000
ITK
Neptunban hallgató írja ki
Licenciátusi szigorlat
100 000
HTK
Alap-, osztatlan-, egyetemi-, és mester képzésben részt vevő hallgatók által fizetendő
költségtérítések a 2012/2013-as tanévre
(érvényes: 2012. augusztus 1-jétől 2013. július 31-ig)
Megnevezés
24
Fizetendő
Mennyisé költségtérítés
a 2011/2012gi egység
es tanévben
Ft
Fizetendő
költségtérítés Fizetési
a 2012/2013- mód
as tanévben
Ft
225 000
Bankkártya
190 000
Bankkártya
185 000
190 000
Bankkártya
Ft/félév
220 000
225 000
Bankkártya
Költségtérítés jogász szak, levelező tagozat
Ft/félév
175 000
180 000
Bankkártya
Költségtérítés igazgatásszervező szak, levelező
tagozat
Ft/félév
170 000
Bankkártya
Költségtérítés nemzetközi igazgatási szak, levelező
tagozat
Ft/félév
165 000
170 000
Bankkártya
Költségtérítés európai és nemzetközi igazgatás
szak, levelező tagozat
Ft/félév
185 000
185 000
Bankkártya
Költségtérítés jogász szak, nappali tagozat
Ft/félév
Költségtérítés igazgatásszervező szak, nappali
tagozat
Ft/félév
Költségtérítés nemzetközi igazgatási szak, nappali
tagozat
Ft/félév
Költségtérítés európai és nemzetközi igazgatás szak,
nappali tagozat
220 000
�A Kar hallgatóival kapcsolatos pénzügyi tevékenységet a Gazdasági Osztály (Szentkirályi utca 28.)
alábbi munkatársai látják el:
Hallgatói juttatások :
Lénárt Zsófia Katalin (Fsz. 033. szoba, telefon: 429-7258)
Költségtérítések, szolgáltatási díjak, visszafizetések:
Thuróczi Magdolna (Fsz. 033. szoba, telefon: 429-7258)
Számlakiállítás:
Újhelyi Lászlóné (Fsz. 032. szoba, telefon: 4297-200/356)
Félfogadási idő: hétfő-csütörtök 900—12°° és 1300-1500
7. Hallgatói juttatások
Az alábbiakban az ösztöndíjakkal kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat gyűjtöttük össze tá
jékoztató jelleggel.
Az ösztöndíjakra vonatkozó irányadó szabályozás minden esetben a vonatkozó jogszabály, valamint
az egyetemi Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat (HTJSZ) mindig hatályos változata.
Az ösztöndíjak utalásához nélkülözhetetlen az általános személyazonosító adatok mellett a Társada
lombiztosítási Azonosító Jel (TÁJ szám), valamint egy bankszámlaszám megadása a Neptun rendszeren,
ezek hiányában ugyanis a Kar nem tudja kifizetni a megítélt ösztöndíjat, támogatást!
Tanulmányi ösztöndíj
Tanulmányi félévenként tanulmányi eredmény alapján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj.
Ki kaphat?
Aktív jogviszonyú, államilag támogatott nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás sza
kos hallgatók (kivéve az első tanulmányi félévben az elsősök).
Hogyan igényelhető?
Nincs szükség kérelemre, az elbírálásban minden jogosult részt vesz a tanulmányi eredménye (kor
rigált kreditindex) alapján.
Alaptámogatás
Az első tanulmányi félévben - kizárólag elsősök részére - szociális szempontok alapján megítélt, havon
ta folyósított ösztöndíj.
Ki kaphat?
A beiratkozást követő első aktív félévben államilag támogatott nappali tagozatos jogász, illetve nem
zetközi igazgatás szakos hallgatók.
Hogyan igényelhető?
A kérelmet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szervezeti egységhez.
Leadási határidő: minden félévben a regisztrációs hetet követő hét pénteké.
Rendszeres szociális ösztöndíj
Tanulmányi félévenként szociális szempontok alapján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj.
Ki kaphat?
Aktív jogviszonyú nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hallgatók, akik
államilag támogatott képzésben vesznek részt, illetve államilag támogatott képzésen kezdték meg tanul
mányaikat és az adott szakon megkezdett féléveik alapján még jogosultak lennének államilag támogatott
képzésre.
Hogyan igényelhető?
A kérelmet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szervezeti egységhez.
Leadási határidő: minden félévben a regisztrációs hetet követő hét pénteké.
25
�Rendkívüli szociális ösztöndíj
A hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére folyósított egyszeri juttatás.
Ki kaphat?
Lásd rendszeres szociális ösztöndíj.
Hogyan igényelhető?
A kérelmet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szervezeti egységhez.
Leadási határidő: nincs, folyamatosan leadható a félév során.
Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj
Tantervi követelményeken túlmutató szakmai, tudományos, illetve közéleti tevékenység alapján meg
ítélt, havonta folyósított ösztöndíj.
Ki kaphat?
Aktív jogviszonyú nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hallgatók.
Hogyan igényelhető?
Egyéni, formailag kötetlen írásbeli kérelemmel, amelyet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta
útján jut el az illetékes szervezeti egységhez.
Leadási határidő: minden félévben a regisztrációs hetet követő hét pénteké.
A szükséges formanyomtatványok letölthetők a kari honlapról!
26
�8. HALLGATÓI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓ
SZERVEZETI EGYSÉGEK, TESTÜLETEK,
AZOK ELJÁRÁSI ÉS ADMINISZTRÁCIÓS RENDJE
8.1. Tanulmányi Osztály
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Fszt. 045. sz.
E-mail: to@jak.ppke.hu
A hallgatókat érintő fontos TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK a honlapon a Hallgatóinknak
menüpont alatt folyamatosan aktualizálva megtalálhatók.
A Tanulmányi Osztály aktuális nyitva tartásáról a Kar honlapján tájékozódjanak!
A Tanulmányi Osztály vezetője:
Mátéffy Györgyné (044. szoba)
Telefon: 429-7254
E-mail: mateffy.gyorgyne@jak.ppke.hu
Félfogadás: előzetes egyeztetés szerint
Általános információ, formanyomtatványok kiadása, diákigazolvány, diákhitel ügyintézés:
Nagy-Dósa Orsolya (018/a szoba)
Telefon: 429-7208
E-mail: to@jak.ppke.hu
Félfogadás: keddtől péntekig: 9°o_j200 és 1300-1500
minden páratlan szombat: 900-1200
Tanulmányi ügyek intézése:
dr. Balázs Jánosné (Julika) (043/a szoba)
Telefon: 429-7207
E-mail: balazs.janosne@jak.ppke.hu
Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200
szerda és péntek: 1300-1500
Csonka Sándorné (Juli) (043/a szoba)
Telefon: 429-7200/308
E-mail: csonka.sandorne@jak.ppke.hu
Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200
szerda és péntek: 1300-1500
Havaldáné Szabó Eszter (043/a szoba)
Telefon: 429-7200/308
E-mail: havaldane.szabo.eszter@jak.ppke.hu
Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-1200
szerda és péntek: 1300-1500
27
�Nádudvari Krisztián (043/a szoba)
Telefon: 429-7206
E-mail: nadudvari.krisztian@jak.ppke.hu
Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-1200
szerda és péntek: 1300 1 500
Penczné Bálint Katalin (043/a szoba)
Telefon: 429-7207
E-mail: penczne.balint.katalin@jak.ppke.hu
Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-1200
szerda és péntek: 1300-1500
Sztancsik Eva (043/a szoba)
Telefon: 429-7206
E-mail: sztancsik.eva@jak.ppke.hu
Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200
szerda és péntek: 1300-1500
Felhívjuk hallgatóink figyelmét, hogy a szombati félfogadás
csak a szorgalmi időszakra vonatkozik!
Záróvizsga és oklevélmelléklet ügyintézés, szakdolgozat leadása:
Korbuly Rita (043/a szoba)
Telefon: 429-7200/307
E-mail: korbuly.rita@jak.ppke.hu
Félfogadás: kedd és csütörtök: 900-]200
szerda és péntek: 1300—1500
valamint előzetes telefonegyeztetés szerint
Neptun:
Olgyay Máté (043/a szoba)
Telefon: 429-7200/383
E-mail: olgyay.mate@jak.ppke.hu
Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 9OO-1200
szerda és péntek: 1300-1500
Ágostonná Szabó Edit (043. szoba)
Telefon: 429-7200/306
E-mail: agostonne.szabo.edit@jak.ppke.hu
Félfogadás: előzetes telefonegyeztetés szerint
Rónai Zoltán (043. szoba)
Telefon: 429-7200/393
E-mail: ronai.zoltan@jak.ppke.hu
Félfogadás: előzetes telefonegyeztetés szerint
28
�8.2. Dékáni Titkárság
Szentkirályi u. 28. II. em. 229. sz.
Tel.: 429-7221
Fax: 429-7222
e-mail: dekani.titkarsag@jak.ppke.hu
Vezetője: dr. Stágel Bence dékáni titkár
Félfogadás: hétfő-csütörtök: 800-1600, péntek: 800-1400
Dékáni fogadóóra:
Előzetes írásbeli megkeresés után, időpont egyeztetéssel dr. Stágel Bence dékáni titkárnál:
e-mail: dekan@jak.ppke.hu
A Dékáni Titkárság a dékán munkáltatói jogköréhez szorosan kapcsolódó feladatokat és a Kar admi
nisztratív működésének koordinálását végzi.
A Dékáni Titkárságot a dékáni titkár vezeti, aki munkatársaival együtt az alábbi főbb feladatköröket látja
el: humánpolitikai feladatok; tanszéki adminisztráció felügyelete; kari kiadványok szerkesztése; PRfeladatok; központi rendezvények szervezése, koordinálása; kapcsolattartás a hallgatói érdekképviseleti
szervezettel és öntevékeny csoportokkal.
Munkatársak:
Hermány Helga (dékáni munkatárs)
Hernádyné Szemere Rita (titkárnő)
Kiss Lászlóné, Rita (titkárnő)
Réti Anna (titkárnő)
Szakaiiné Szeder Andrea (kiadványszerkesztő)
A Dékáni Titkárság szervezeti keretébe tartozik
* az Irattár,
* a Diákjóléti Bizottság (DJB) és a Kreditátviteli Bizottság (KÁB) titkársága :
Szentkirályi u. 26.1. em. 217. sz.
Tel.: 429-7200/363
Fax: 429-7201
E-mail: diakjoleti@jak.ppke.hu vagy pocsai.marianna@jak.ppke.hu
Félfogadási idő: kedd-csütörtök. 900—ll00és 1300—1500
Munkatárs: Pocsai Marianna
valamint a központi iktatást és postázást végző
* Iktató is:
Szentkirályi u. 28. földszint, a porta mellett balra
Tel.: 429-7203
Félfogadás: hétfő-csütörtök: 830-1530, péntek: 830-1300
Munkatársak: Szoldatits Lászlóné, Fogas Magdolna, Gyurókovics Ágnes
29
�8.3. Dékánhelyettesi Titkárság
Szentkirályi u. 28. III. em. 362. sz.
Tel.: 429-7247 és 429-7248
Fax: 429-7201
e-mail: tanulmanyi.dekanhelyettes@jak.ppke.hu
Tanulmányi dékánhelyettes: Dr. Komáromi László
Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István
Félfogadás: hétfő-csütörtök 900-1200 és 1300-1500
A Titkárság munkatársa: Boncza Hajnalka
A Dékánhelyettesi Titkárság hallgatói ügyekkel kapcsolatos feladatkörébe tartozik:
-a Tanulmányi Dékánhelyettes hatáskörébe tartozó kérelmek [TVSz 2. §]
- átvételi kérelmek (más felsőoktatási intézmény azonos szakáról)
[TVSz 18. §]
- szakváltási, tagozatváltási kérelmek [TVSz 18-19. §]
- önhibán kívüli passzív félév igazolásának elbírálása [TVSz 12. § (2) bek.]
- dékáni méltányosság iránti kérelmek [TVSz 21. §]
- szakmai gyakorlat alóli felmentés iránti kérelmek [TVSz 3. sz. melléklet I-III/3-5. pontok]
- záróvizsgával kapcsolatos kérelmek [TVSz 33. §]
- a 2007/2008-as tanévben vagy az után felvett költségtérítéses hallgatók államilag támoga
tott képzési formára való átsorolás iránti kérelmei [HTJSz 19. §]
- egyéb, külön nem nevesített hallgatói kérelmek
- a Tanulmányi Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek [TVSz 3. §]
- halasztott beiratkozás/bejelentkezés [TVSz 11. §]
- kedvezményes tanrend [TVSz 24. §]
- vendéghallgatói jogviszony létesítése [TVSz 14-15. §]
- a 2007/2008-as tanév előtt felvett költségtérítéses hallgatók államilag támogatott képzési
formára való átsorolás iránti kérelmei [TVSz 37. §]
- a Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartozó ügyek [Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat];
- s egyéb hallgatói megkeresések adminisztrálása, a nyilvántartásba vételtől az irattárba helye
zésig.
Eljárási rend:
1. A hallgatói kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani a szükséges mellékletekkel [vö. TVSz 6. §].
A formanyomtatványok letölthetők a Kar honlapjáról [Hallgatóinknak/Formanyomtatvány], továbbá
beszerezhetők a Kar Információs Irodájában, valamint a Dékánhelyettesi Titkárságon.
2. A formanyomtatványt kitöltés után a Kari Titkárságon kell leadni, ahol érkeztetik (iktatják) azt, majd
felkerül a Dékánhelyettesi Titkárságra.
3. A Titkárság a nyilvántartásba vételt követően a kérelmet megküldi a Tanulmányi Osztálynak, ahol
azt a kérelmező tanulmányi helyzetére vonatkozó információkkal látják el, majd visszaküldik a
Dékánhelyettesi Titkárságra.
4. Az érdemi elbírálást követően a kérelemre adott válaszról határozat születik. A határozat a címzett
nek főszabályként Neptun üzenetben, kivételesen - a hallgatói jogviszony fennállását érintő döntés
esetén - postai úton továbbított levélben kerül megküldésre; másolatot kap róla továbbá a Tanulmányi
Osztály illetékes előadója.
30
�8.4. Fegyelmi Bizottság (SzMSz 28. §)
Adminisztráció: ld. Dékánhelyettesi Titkárság
A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon találhatók.
A Bizottság feladat- és hatáskörét, valamint eljárásának részletes szabályait Hallgatói Fegyelmi és Kár
térítési Szabályzat határozza meg.
8.5. Kreditátviteli Bizottság (SzMSz 29. §)
Adminisztráció: ld. Diákjóléti Bizottság
A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon találhatók.
A Bizottság legfőbb feladata a más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, illetve az Egyetem
más szakán szerzett kreditek elismeréséhez szükséges ismeretanyag-egyezés mértékének megállapítása
a szakgazda véleményének figyelembevételével.
A Kreditátviteli Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek [TVSz 4. §]:
- más intézményben korábban teljesített tárgy beszámítása
- vendéghallgatói jogviszonyból származó tárgybeszámítás
- szakváltók és újra felvettek tárgy beszámítása, a kreditátviteli eljárás mellőzésének esetét
[TVSz 4. § (4) bek.] kivéve
- nem igazgatási szakról az európai és nemzetközi igazgatási MA szakra jelentkezők előze
tes kreditelismerése
8.6. Tanulmányi Bizottság (SzMSz 30. §)
Adminisztráció: ld. Dékánhelyettesi Titkárság
A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon találhatók.
A Bizottság legfőbb feladata: az alapképzésben, valamint mesterképzésben résztvevő hallgatók egyes
tanulmányi és vizsgaügyeiben; az óralátogatás alóli felmentési kérelmek elbírálása, az érintett szak véle
ményének figyelembevételével. A Bizottság részletes feladat- és hatáskörét a TVSz 3. §-a határozza meg.
8.7. Diákjóléti Bizottság (SzMSz 26. §)
Szentkirályi u. 26.1. em. 217. sz.
Tel.: 429-7200/363 Fax: 429-7201
E-mail: diakjoleti@jak.ppke.hu vagy pocsai.marianna@jak.ppke.hu
Ügyintéző: Pocsai Marianna
Félfogadási idő: kedd-csütörtök. 900—1100 és 1300-1500
A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon találhatók.
A Diákjóléti Bizottság feladat- és hatásköre:
•
Szociális és tanulmányi ösztöndíj odaítélése.
•
Eljárás a nappali és levelező tagozaton első alapképzésben részt vevő hallgatók tandíjra, illetve
költségtérítésre vonatkozó részletfizetési kérelme ügyében.
•
Kollégiummal kapcsolatos ügyintézés.
•
Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatáskörébe utal.
A Diákjóléti Bizottság titkársága végzi a köztársasági ösztöndíj-kérelmekkel kapcsolatos ügyintézési
feladatokat [HTJSz 10. §].
31
�8.8. Esélyegyenlőségi Bizottság (SzMSz 25. §)
Adminisztráció: egyetemi szintű bizottság, amelyről aktuális információk a honlapon találhatók.
A Bizottság feladat- és hatásköre:
• a fogyatékossággal élő hallgatóknak az Egyetem képzéseihez kötődő ügyeinek ellátása;
• döntés a tanulmányi és vizsgakövetelményekkel kapcsolatos, a fogyatékossággal élő hallgatóktól
érkező kérelmekről;
• felügyeli a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás
felhasználását és a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzését;
• ajánlások megfogalmazása a Karok és az Egyetem vezetői számára a fogyatékossággal élő hallgatók
esélyegyenlőségének kielégítőbb biztosítása érdekében;
• véleményezi a Dékánok, a Tanulmányi Bizottságok és az oktatási szervezeti egységek vezetői hatás
körébe tartozó tanulmányi ügyeket, ha az ügyben érintett hallgató egészségi állapota tanulmánya
inak végzését hátrányosan befolyásolja vagy akadályozza. A Bizottság jelen jogkörében a hallgató
kérelmére jár el, amelyhez az előírt igazolását is mellékelni kell;
• figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét, és javaslatot tesz az arányos képviselet
elérésére, valamint ellenőrzi az ezzel kapcsolatos intézkedések eredményességét;
• feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nők arányos szerepvállalását sértő intézkedéseket
és kezdeményezi azok megszüntetését;
• mindazon további feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatáskörébe utal;
• megvizsgálja az Esélyegyenlőségi Terv megvalósulását, és javaslatot tesz annak esetleges módosí
tására.
8.9. A JOGORVOSLAT RENDJE
-
-
32
A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSz) alapján hozott vagy elmulasztott döntéssel
szemben a közléstől - ennek hiányában a tudomásszerzéstől - számított 15 napon belül a Hall
gatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához (HÜFB) fordulhat jogorvoslati kérelemmel, jogszabály
ban vagy szabályzatban foglalt jogának megsértése miatt. A jogorvoslati kérelmet az Egyetem
rektorának címezve, az első fokú döntést meghozó karon kell előterjeszteni. Eljárási szabály
megsértésének kivételével nincs helye jogorvoslati kérelem előterjesztésének az egyéni mérlege
léssel - különösen méltányosság, kedvezményes tanrend tárgyában - hozott döntésekkel szem
ben. [További szabályok: TVSz 5. §.]
A Fegyelmi Bizottság által hozott fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont személy a ha
tározat kézhezvételétől számított 15 napon belül nyújthat be fellebbezést írásban, az Egyetem
rektorának címezve, három példányban. [További szabályok: Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési
Szabályzat 10. §.]
�9. INTÉZETEK, TANSZÉKEK
9.1. Alkotmányjogi Tanszék
Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz.
Tel.: 429-7243
Fax: 429-7201
e-mail: alkjog@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Dr. Schanda Balázs egyetemi docens
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
900-ll00 és 1300-1500
900_J |00
Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika
Oktatók:
Dr. habil. Schanda Balázs egyetemi docens
Prof. Em. Dr. Kilényi Géza DSc
Dr. Jakab András egyetemi docens
Dr. Balogh-Békesi Nóra adjunktus
Dr. Csink Lóránt adjunktus
dr. jur. Hajas Barnabás adjunktus
Óraadók:
dr. jur. Balogh Zsolt c. egy. docens
dr. jur. Fröhlich Johanna
dr. jur. Kozma Ákos
dr. jur. Kovács György
dr. jur. Salamon László c. egy. docens
33
�9.2. Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék
Szentkirályi u. 30. II. em. 215. sz.
telefon: 429-7280
Fax: 429-7201
E-mail: buntetojog@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Dr. Belovics Ervin egyetemi docens
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
Munkatárs: Kovácsné Gőcze Györgyi
Oktatók:
Dr. Belovics Ervin egyetemi docens
Prof. Dr. Tóth Mihály CSc egyetemi tanár
Prof. Dr. Vókó GyörgyCSc egyetemi tanár
Dr. habil. Busch Béla egyetemi docens
Dr. Tamási Erzsébet tud. főmunkatárs
Dr. Molnár Gábor adjunktus
Dr. Békés Ádám adjunktus
Óraadók:
Dr. Bárándy Gergely
dr. jur. Bogár Péter
dr. Boros János
dr. jur. Bory Noémi
dr. jur. Csák Zsolt
dr. Csorba József
dr. jur. Eperjes Krisztián
dr. jur. Gimesi Ágnes
dr. jur. Hajdú Magdolna
dr. jur. Horváth Katalin
dr. jur. Novák Csilla
dr. jur. Sinku Pál c. egy. docens
dr. jur. Szívós Mária c. egy. docens
Dr. Újvári Ákos
dr. jur. Varga Zoltán c. egy. docens
34
900—1100 és 1400—1600
9oo_12oo
�9.3. Európajogi Tanszék
Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz.
Tel.: 429-7265
Fax: 429-7201
E-mail: eujog@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Dr. Szabó Marcel egyetemi docens
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
900- ll00 és 1400-1500
9oo_]po
Munkatárs: Csipöné Wilhelm Gyöngyi
Oktatók:
Dr. Szabó Marcel egyetemi docens
Dr. Fekete Balázs adjunktus
Dr. Gyeney Laura adjunktus
Dr. Szilágyi Pál Béla adjunktus
dr. jur. Láncos Petra Lea adjunktus
dr. jur. Szalai Andrea tanársegéd
Óraadók:
dr. jur. Debisso Kinga
dr. jur. Pünkösty András
35
�9.4. Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
Szentkirályi u. 28.1. em. 125-128., 132. sz.
Tel.: 429-7276
Fax: 4297-279
E-mail: kozgazd@jak.ppke.hu vagy heller.farkas@jak.ppke.hu
Intézetvezető: Dr. Katona Klára egyetemi docens
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
Munkatárs: Járdány Zsoltné (Erika)
Oktatók:
Dr. Katona Klára egyetemi docens
Prof. Em. Dr. Botos Katalin DSc (Szeged)
Dr. Körösi István CSc egyetemi docens
Dr. Schlett András egyetemi docens
Dr. Szalai Ákos egyetemi docens
Mányó-Váróczi Violetta tanársegéd
Óraadók:
Bángi-Magyar Attila
Dénes Sándor
Halász Balázs
36
930—1100 és 1300—1500
�9.5. Jogbölcseleti Tanszék
Szentkirályi u. 28. II. em. 222-228. sz.
Tel.: 429-7226, 429-7227
Fax: 429-7226
e-mail: jogbolcs@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Dr. Frivaldszky János egyetemi docens
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
900—1100 és 1400—1500
QOO-jpo
Munkatárs: Szilfainé Kovách Lívia
Oktatók:
Dr. habil. Frivaldszky János egyetemi docens
Prof. Em. Dr. Péteri Zoltán CSc
Prof. Em. Dr. Varga Csaba DSc
Dr. habil. H. Szilágyi István egyetemi docens
Dr. Paksy Máté adjunktus
Dr. Tattay Szilárd adjunktus
dr. jur. Könczöl Miklós tanársegéd
37
�9.6. Jogtörténeti Tanszék
Szentkirályi u. 28. II. em. 236. sz.
Tel.:429-7237
Fax: 429-7201
e- mail: jogtort@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Dr. Szabó István egyetemi tanár
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
Munkatárs: Körmendy Renáta
Oktatók:
Dr. Szabó István egyetemi tanár
Dr. habil. Horváth Attila egyetemi docens
Dr. Szigeti Magdolna egyetemi docens
Dr. Völgyesi Levente egyetemi docens
Dr. Komáromi László egyetemi docens
dr. jur. Zakariás Kinga tanársegéd
Óraadók:
dr. jur. Fazakas Zoltán
Dr. Jany János
dr. univ. Őry Károly
Dr. Tamás Csaba Gergely
Dr. Tóth Zoltán József c. egy. docens
38
900- ll00 és 1300-1500
9oo_noo
�9.7. Kánonjogi Intézet
Szentkirályi u. 28. II. em. 219. sz.
Tel.: 429-7217
Fax: 429-7218
e-mail: folia@jak.ppke.hu
Intézetvezető: Prof. DDr. Szuromi Szabolcs Anzelm DSc, OPraem.
egyetemi tanár
Intézeti adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-1200
Munkatársak: Gombos Adámné (Ildikó), Nánásy Tiborné (Zsuzsa)
Oktatók:
Prof. DDr. Szuromi Sz. Anzelm DSc O.Praem., egyetemi tanár
Prof. Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár
Prof. Dr. Hársfai Katalin egyetemi tanár
Prof. Dr. Szabó Péter egyetemi tanár
Dr. Szilágyi Csaba egyetemi docens
Óraadók:
dr. jur. Lefkánits György lie. jur. can., c. egy. docens
Dr. Philipp Gudenus egyetemi docens
Szotyori-Nagy Ágnes
39
�9.8. Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék
Szentkirályi u. 28. III. em. 341. sz.
Telefon: 429-7287
Fax: 429-7289
E-mail: kornyezet@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Prof. Dr. Bándi Gyula CSc egyetemi tanár
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
Munkatárs: Baranyi Krisztina
Oktatók:
Prof. Dr. Bándi Gyula CSc egyetemi tanár
Dr. Tóth Tihamér egyetemi docens
Dr. Jávor Benedek tud. tanácsadó
Ifj. Dr. Zlinszky János tudományos tanácsadó
Ft. Nyéky Kálmán lie. theol., tud. munkatárs
Dr. Szilágyi Pál Béla adjunktus
Tahyné dr. jur. Kovács Ágnes tanársegéd
Óraadók:
dr. Borsos Attila
dr. jur. Hajdú István c. egy. docens
dr. jur. Hajdú Mihály
dr. iur. Lovas András
dr. jur. Miháka György Sándor
dr. jur. Péterfalvi Attila c. egy. tanár
dr. jur. Szilágyi Szilvia
40
900—1100 és 1300—1400
9oo_]200
�9.9. Közigazgatási Jogi Tanszék
Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz.
Tel.: 429-7243
Fax: 429-4201
e-mail: kozigjog@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Dr. Varga Zs. András egyetemi docens
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
900—1100 és 1300—1500
900-l l00
Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika
Oktatók:
Dr. habil. Varga Zs. András egyetemi docens
Prof. Em. Dr. Tamás András DSc
Prof. Dr. Molnár Miklós CSc egyetemi tanár
Dr. Gerencsér Balázs egyetemi docens
Dr. Christian László adjunktus
dr. jur. Patyi Gergely adjunktus
Óraadók:
dr. jur. Kárpáti Zoltán
dr. jur. Mikó Zoltán
dr. jur. Oláh József c. egy. docens
dr. jur. Seereiner Imre c. egy. docens
41
�9.10. Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék
Szentkirályi u. 28. III. em.
Magánjogi Titkárság
313/A. sz.
313. sz.
429-7200/372
tel.:
429-7200/311
fax:
e-mail:
Kereskedelmi Jogi Titkárság
429-7272
polgjog@jak.ppke.hu
kerjog@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Dr. habil. Csehi Zoltán egyetemi docens
Tanszéki adminisztráció:
Munkatárs:
hétfő-csütörtök
péntek
900—1100 és 14oo_15oo
900_1 p0
Bánhidi Mónika
Csizik Zoltánná (Éva)
Oktatók:
Dr. habil. Csehi Zoltán egyetemi docens
Prof. Dr. Jobbágyi Gábor CSc egyetemi tanár
Prof. Dr. Tattay Levente CSc egyetemi tanár
Dr. Lábady Tamás CSc egyetemi docens
Dr. Fábián Ferenc egyetemi docens
Dr. Gyulai-Schmidt Andrea egyetemi docens
Dr. Koltay András egyetemi docens
dr. jur. Csapó Orsolya adjunktus
dr. jur. Landi Balázs adjunktus
Dr. Navratyil Zoltán adjunktus
Dr. Plásztán-Brehószki Márta adjunktus
dr. jur. Pogácsás Anett adjunktus
dr. jur. Szilágyi Ferenc tanársegéd
Óraadók:
Barochné dr. jur. Szabó Mariann
dr. jur. Boronkay Miklós
dr. Pálvölgyi Tamás
42
dr. Sobor Dávid
dr. Solt Pál
Stefka István
�9.11. Munkajogi Tanszék
Szentkirályi u. 28. III. em. 313/A sz.
tel: 429-7200/311
fax: 429-7272
e-mail: munkajog@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Dr. habit. Gyulavári Tamás egyetemi docens
Tanszéki adminisztráció:
hétfö-csütörtök
péntek
900—1100 és 1400—1500
ooo_iioo
Munkatárs: Bánhidi Mónika
Oktatók:
Dr. habil. Gyulavári Tamás egyetemi docens
Prof. Em. Dr. Radnay József CSc
Dr. Hős Nikolett adjunktus
Dr. Kártyás Gábor adjunktus
Óraadók:
dr. jur. Bánsági Györgyi
dr. Dudás Katalin
dr. Kun Attila
dr. jur. Lakatos Hedvig
dr. Molnár Bence
Molnárné dr. jur. Balogh Márta
dr. Takács Gábor
43
�9.12. Nemzetközi Közjogi Tanszék
Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz.
Tel.: 429-7265
Fax: 429-7201
E-mail: nemzetkozi.kozjog@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Prof. Dr. Kovács Péter egyetemi tanár
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
Munkatárs: Csipőné Wilhelm Gyöngyi
Oktatók:
Prof. Dr. Kovács Péter DSc egyetemi tanár
Dr. Baka András CSc egyetemi docens
Dr. Ádány Tamás adjunktus
dr. jur. Varga Réka adjunktus
dr. jur. Jaskó Luca tanársegéd
Óraadók:
dr. jur. Kravalik Gábor c. egy. docens
dr. jur. Pasqualetti Gergő
dr. oec. Őszi István ny. nagykövet
44
900—1100 és 1400—1500
noo_iioo
�9.13. Nemzetközi Magánjogi Tanszék
Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz.
Tel.: 429-7200/361
Fax: 429-7201
e-mail: nemzetkozi.maganjog@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Prof. Dr. Burián László CSc egyetemi tanár
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
90°_ii°0és 1400-1500
900-l l00
Munkatárs: Kocsis Annamária
Oktatók:
Prof. Dr. Burián László CSc egyetemi tanár
Prof. Em. Dr. Bánrévy Gábor
Dr. Raffai Katalin egyetemi docens
Dr. Szabó Sarolta adjunktus
Óraadó:
dr. jur. Horváth Éva c. egy. tanár
45
�9.14. Pénzügyi Jogi Tanszék
Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz.
Tel.: 429-7243
Fax: 429-4201
e-mail: penzugyijog@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
900—1100 és 1300—1500
9oo_]ioo
Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika
Oktatók:
Dr. Halustyik Anna egyetemi docens
Dr. Halász Zsolt adjunktus
Óraadók:
dr. jur. Klicsu László c. egy. docens
dr. jur. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva mestertanár
46
�9.15. Polgári Eljárásjogi Tanszék
Szentkirályi u. 30. II. em. 203. sz.
Tanszéki adminisztráció: Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz.
(Nemzetközi Magánjogi Tanszék irodája!)
Tel.: 429-7200/361
Fax: 429-7201
e-mail: polgelj@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Dr. habit. Harsági Viktória egyetemi docens
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
900—1100 és 1400—1500
900-l l00
Munkatárs: Kocsis Annamária
Oktatók:
Dr. habil. Harsági Viktória egyetemi docens
dr. jur. Horváth E. írisz tanársegéd
Óraadók:
dr. jur. Asbóth-Hermányi Lőrinc
dr. jur. Bérces László c. egy. docens
dr. jur. Éles Anita
dr. Máté Viktor
dr. jur. Mohácsy Gábor
dr. jur. Suri Noémi
dr. jur. Szigeti Krisztina
47
�9.16. Római Jogi Tanszék
Szentkirályi u. 28. II. em. 236. sz.
Tel.: 429-7237
Fax: 429-7201
e-mail: romaijog@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
Munkatárs: Körmendy Renáta
Oktatók:
Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens
Prof. Em. Dr. Zlinszky János
Dr. Andrási Dorottya egyetemi docens
Dr. Erdödy János adjunktus
Óraadó:
dr. jur. Radványi Anna
48
900—1100 és 1300—1500
9°o_iio°
�9.17. Informatikai Oktatási Csoport
Szentkirályi u. 28. III. em. 328. sz.
Telefon: 429-7253
E-mail: informatika@jak.ppke.hu
Oktatók:
Groma Sarolt tárgyjegyzö
Varagics Mirjana
9.18. Testnevelési Csoport
Szentkirályi u. 26., 334. sz.
Telefon: 4297-200/371
e-mail: testnev@jak.ppke.hu
Testnevelési csoportvezető: Draskóczy Imre
Adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
93o_noo^s 1300-1500
930-1 po
Munkatárs: Gelencsér Bernadett
Testnevelő tanárok:
Draskóczy Imre
Draskóczy-Littner Anita
Forgó András
49
�10. Jog- és Államtudományi Doktori Iskola
Szentkirályi u. 28. III. emelet 305. sz.
telefon/fax: 429-7291 (titkárság)
e-mail: doktori.iskola@jak.ppke.hu
Honlap: www.jak.ppke.hu/doktori iskola
Vezető: Prof. Dr. Kovács Péter
Koordinátor: Dr. Frivaldszky János
Félfogadási idő: hétfő-péntek 800-1300
Munkatárs: Szalainé Szikszói Krisztina
Általános információk
A Kar Doktori Iskolája 36 hónap tanulmányi időtartamú, posztgraduális szintű (doktori) képzést nyújt.
Az első három szemeszterben általános képzés folyik. Ennek keretében a hallgatók először kuta
tásmódszertant tanulnak, illetőleg magánjogi, összehasonlító alkotmányjogi és büntetőjogi előadásokat
hallgatnak.
A nappali tagozatos hallgatók számára kötelezően választható tárgyak listája nagyon széles pa
lettát ölel fel. A következő blokkokon belül több alternatív tárgy kerül meghirdetésre: emberi jogok,
civilisztika, jogelmélet, európajog és nemzetközi közjog, valamint közigazgatási jog. A hallgatók az első
három félévben más-más jogterülettel foglalkozó könyvről tudományos igényű recenziót készítenek. A
Doktori Iskola által szervezett szakmai konferenciák és doktori szimpóziumok, az ezekhez kapcsolódó
publikációs lehetőségek, valamint a külföldi posztgraduális részképzések (részbeni) beszámíthatósága
mind-mind elősegítik a doktoranduszok tudományos elmélyülését. A képzés második felében a hallga
tók a saját doktori kutatási témájukhoz kapcsolódóan folytatnak tudományos, illetve kutatási tevékeny
séget a témavezető szakmai irányítása alatt.
A doktorandusz hallgatók immáron két éve kiválónak értékelik a Doktori Titkárság munkáját, ami
minden bizonnyal hozzájárul tanulmányaik és kutatásaik, valamint a fokozatszerzésük eredményes
ségéhez.
A képzésben való részvétel feltételei
A doktori képzésre azok pályázhatnak, akik hazai egyetem állam- és jogtudományi karán legalább jó
rendű (cum laude minősítésű) jogi diplomát szereztek, vagy az adott évben összes záróvizsgájukat sike
resen letették valamelyik állam- és jogtudományi karon, és így avatás előtt állnak. Két élő, tudományos
kutatás körében alkalmazható idegen nyelvből középfokú „C” típusú állami, vagy annak megfelelő szin
tű nyelvvizsgával rendelkeznek. (Kivételesen egy középfokú „C” típusú állami, vagy annak megfelelő
szintű nyelvvizsgával is felvétel nyerhető, ha a felvett doktorandusz vállalja, hogy a másik középfokú
„C” típusú nyelvvizsgáját az abszolutórium megszerzéséig igazolja).
Nappali tagozatos állami ösztöndíjas helyek
A 2012/2013-es tanév I. évfolyamán 2 nappali tagozatos doktorandusz hallgató részesül állami ösztön
díjban.
Az önköltséges képzés módja és díja
Levelező önköltséges tagozatos hallgatói jogviszonyban a képzés díja: 90 000 Ft/félév.
Egyéni képzés, egyéni felkészülés lehetősége
Egyéni képzés keretében végzett doktori tanulmányokhoz lásd a Kari Doktori Szabályzat 20.
§-ának (2.) pontját a Doktori Iskola honlapján. Az egyéni felkészülés pedig a doktori foko
zatszerzési eljárás megindításának olyan, törvényi /Ftv. 68 §. (3.)/ lehetőségen alapuló esete,
amely doktorandusz hallgató jogviszonyt nem, csak doktorjelölti jogviszonyt eredményez.
50
�11. Kánonjogi Posztgraduális Intézet
Szentkirályi u. 28., II. em. 219. sz.
telefon: 429-7217, fax: 429-7218
e-mail: folia@jak.ppke.hu
Honlap: www.kjpi.ppke.hu
Az Intézet elnöke: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár
Az Intézet elnökének Tanácsa:
Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár, Dr. Szabó Péter egyetemi tanár
Intézeti adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-1200
Munkatárs: Gombos Adámné (Ildikó), Nánásy Tiborné (Zsuzsa)
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 1996 novemberében az Apostoli Szentszék alapította meg a
fakultási jogokkal rendelkező Kánonjogi Posztgraduális Intézetet. Az Intézet a Pázmány Péter Katoli
kus Egyetem Hittudományi Karának Kánonjogi Tanszéke és a Jog- és Államtudományi Kar Kánonjogi
Intézetének szoros együttműködésével fejti ki tevékenységét.
Az egyházi jóváhagyás értelmében az Intézet kánonjogi baccalaureátusi, licenciátusi és doktori fo
kozat kiadására egyaránt jogosult.
A magyar állam az Intézet által kiadott kánonjogi baccalaureátust egyetemi alapdiplomaként, a ká
nonjogi doktorátust PhD fokozatként ismeri el.
Az Intézet hivatalos oktatási nyelvei a magyaron kívül az olasz és a német nyelv.
Az Intézetbe való jelentkezés alapfeltételei:
•
a baccalaureátusi diploma (államilag elismert MA) megszerzéséhez katolikus hitéleti BA oklevél,
vagy régi típusú legalább főiskolai szintű oklevél;
•
a licenciátusi fokozat megszerzéséhez teológiai vagy kánonjogi baccalaureátusi, vagy MA szintű
hittanári, vagy jog- és államtudományi diploma;
•
a doktori fokozat megszerzéséhez kánonjogi licenciátusi fokozat.
Az Intézet kurzusai a Jog- és Államtudományi Kar, valamint a Hittudományi Kar hallgatói számára
speciálkollégiumként, a Neptun rendszerrel összhangban felvehetők. Ezen hallgatók diplomájuk meg
szerzése után felvételüket kérhetik az Intézet hallgatói közé. A korábban lehallgatott és sikeres vizsgával
lezárt kurzusok beszámíthatóak. Licenciátusi szigorlatot legkorábban csak az egyetemi diplomájuk meg
szerzésétől számított két év letelte után tehetnek, doktori védésre legkorábban pedig csak a licenciátusi
fokozat megszerzésétől számított egy év múlva engedhetők.
Az Intézetben folyó oktatói-kutatói munkát egy kb. 1500 kötetből, 3000 különlenyomatból és 200
mikrofilmből álló szakkönyvtár, valamint a Hittudományi Kar könyvtárában elérhető kb. 40 szakfolyó
irat segíti.
51
�Az Intézet szervezeti felépítése
A) Kánonjogi Tanszék (Hittudományi Kar)
Tanszékvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár (prof, ord.)
S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás,
esztergom-budapesti érsek, professor emeritus
B) Kánonjogi Intézet (Jog- és Államtudományi Kar)
Intézetvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár
Intézetvezető-helyettes: Dr. Szabó Péter egyetemi tanár
S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás,
esztergom-budapesti érsek, professor emeritus
Egyházi Alkotmányjogi Tanszék
Tanszékvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem. egyetemi tanár
Dr. Schanda Balázs egyetemi docens (mb. előadó)
Egyházi Közigazgatási Tanszék
Tanszékvezető: Dr. Szabó Péter egyetemi tanár
DDr. Zakar Polikárp O.Cist egyetemi tanár
Egyházi Eljárásjogi Tanszék
Tanszékvezető: Dr. Hársfai Katalin egyetemi tanár
dr. jur. Lefkánits György lie. iur. can., c. egy. docens
Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék
Tanszékvezető: Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár
Dr. Gudenus, Philipp egyetemi docens
Dr. Szilágyi Csaba egyetemi docens
Magántanárok:
Dr. Elmar Gütthof (Privatdozent)
Dr. Markus Müller (Privatdozent)
Rendszeresen meghívott külföldi előadók:
Dr. Manlio Bellomo, Dr. Orazio Condorelli, Dr. Carlos J. Errázuriz M.,
Dr. Carl Gerold Fürst, Dr. Janusz Kowal S.J., DDr. Peter Landau,
Dr. Cyril Vasil S.J.
52
�12. Deák Ferenc Intézet
Szentkirályi u. 28.1. em. 137. sz.
Telefon: 429-7200/342. m. Fax: 266-5286
E-mail: deak@jak.ppke.hu
Honlap: www.jak.ppke.hu/deak
Intézetvezető: dr.jur. Szalai Márta
Munkatársaink:
Balogh Dorka angol tanár (Nyelvi Lektorátus)
Bánhegyi Viktória csoportvezető (DFTI)
Czoborné Tóth Ibolya pénzügyi és záróvizsga előadó és GRADUS koordinátor (DFTI)
Dzsida Orsolya latin tanár (Nyelvi Lektorátus)
Kissné Brückner Mónika oktatásszervező, marketing koordinátor (DFTI)
Kuslits Mária csoportvezető (Nyelvi Lektorátus)
Olgyay Anna oktatásszervező, karrier irodai munkatárs (DFTI)
Perczel Mónika oktatás- és rendezvényszervező (DFTI)
Preznánszky-Szabó Ditte rendezvényszervező, titkár (DFTI)
Sergő András oktatásszervező, karrier irodai munkatárs (DFTI)
Szederkényi Éva szakmai vezető, angol tanár (Nyelvi Lektorátus)
Dr. Szilágyi Pál adjunktus, pályázati koordinátor
Unger Anikó angol tanár (Nyelvi Lektorátus)
12.1. Deák Ferenc Továbbképző Intézet (DFTI)
Ügyfélfogadás: hétfő-csütörtök ll00-^00 és 1400-1500, péntek 1000-1200
A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS JOGSZABÁLYI KERETEI
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Intézete a 10/2006. (IX.25.) OKM szá
mú rendelet alapján hirdeti meg a jogászoknak és más felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek szóló
szakirányú továbbképzéseit. Ezek a továbbképzések elmélyítik az alapképzésben szerzett szakmai tu
dást, továbbfejlesztik azt speciális szakjogi irányba, illetve kiterjesztik az alapképzésben nem szereplő
interdiszciplináris területekre, lehetővé téve a szakosodást.
A szakirányú továbbképzésben nyert oklevél a szakosító képzésre utaló cím használatára jogosít
(pl. Európa-jogi szakjogász vagy környezetvédelmi szakjogász). A kiadott oklevél az iskolai végzettség
szintjében (pl. főiskolai) nem jelent változást. A munkáltató alkalmazási, foglalkozási, előmeneteli fel
tételként előírhatja, vagy más módon elismerheti és támogathatja a szakirányú oklevél megszerzését.
Az Intézet által szervezett szakirányú továbbképzések
Jogászoknak:
Agrárjogi és vidékfejlesztési szakjogász;
Európa-jogi szakjogász (magyar és angol nyelven is);
Gazdasági büntetőjogi szakjogász;
Ingatlanforgalmi szakjogász;
Környezetvédelmi szakjogász;
Kriminalisztikai szakjogász;
Sportjogi szakjogász;
53
�Szabályozási (kodifikátor) szakjogász;
Társasági jogi és cégjogi szakjogász;
Tőkepiaci és bank szakjogász;
Versenyjogi szakjogász.
(Előkészítés alatt: Közbeszerzési szakjogász)
Nem jogászoknak:
Agrár és vidékfejlesztési igazgatási szakember;
Jogi szakokleveles gazdasági szakember;
Jogi szakokleveles környezetvédelmi szakember;
Jogi szakokleveles orvos és egészségügyi szakember;
Jogi szakokleveles sportszakember;
Kriminalisztikai szakokleveles rendvédelmi szakember.
Jelentkezés módja
A jelentkezés a tájékoztatóhoz csatolt, illetve a honlapról letölthető jelentkezési lapon, a költségtérítési
díjba beszámításra kerülő 5.000,-Ft előleg befizetésének igazolásával és a képzésnél előírt oklevél má
solatának csatolásával történhet. A jelentkezési lap a PPKE JÁK 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-as
épületében (I. em. 139. szoba) is beszerezhető, ill. az egyetem honlapjáról (www.jak.ppke.hu/deak) le
tölthető.
A jelentkezés elfogadásáról, valamint a beiratkozás időpontjáról, a költségtérítés befizetésének mód
járól, az első foglalkozás helyszínéről a jelentkezők írásban (e-mailben) értesítést kapnak.
Jelentkezési határidők
2012. augusztus 31.,
ill. keresztfélévben meghirdetett szakok esetén 2012. december 14.
(Pótjelentkezés: 2012. szeptember 20., ill. 2013. február 11.)
Képzési díj:
A képzéseken a részvétel önköltséges. A PPKE JÁK-on végzettek 10% kedvezményben részesülnek.
E kedvezményt csak azok vehetik igénybe, akik regisztrálnak az alumni honlapon (www.alumni.ppke.
hu). A családokat segítő, valamint egyéb kedvezményekről részletes és aktuális információ a honlapon
(www.jak.ppke.hu/deak) található.
A szakirányú továbbképzések rendje
Kezdete: a továbbképzések szeptember végén, ill. februárban kezdődnek. A meghirdetett képzéseket
csak megfelelő számú jelentkező esetén tudjuk elindítani.
Tartama: a levelező tagozatos szakirányú továbbképzés képzési ideje általában kettő vagy három félév
(a szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor), minimum
120 óra.
Intenzitása: általában havi három alkalom, napi 6 vagy 8 tanóra (13-18 vagy 14-19 óráig).
JOGI SZAKVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ TANFOLYAMOK
A képzések célja, hogy polgári jog és családjog, büntetőjog, munkajog és társadalombiztosítási jog
tantárgycsoportokból a jelöltet felkészítése a jogi szakvizsgára, figyelemmel arra, hogy valamennyi je
löltnek azonos vizsgatárgyakból kell a tudásáról számot adni, függetlenül attól, hogy a kötelezően előírt
joggyakorlatot mely szakterületen folytatta. A jogi szakvizsga követelményrendszere a különböző jogi
szakterületeken való átjárhatóságot és pályamódosítást segíti elő, könnyíti meg. Ez természetesen nem
zárja ki azt, hogy a különböző területek speciális ismereteit az oktatás keretében érintik.
54
�Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamra jelentkezési határidő
őszi kurzusokra: 2012. szeptember 14.
tavaszi kurzusokra: 2013. január 31.
Intenzitása/időpontja: általában heti egyszer 5 tanóra valamely munkanapon.
Jogi szakvizsgára felkészítő kurzusaink a Budapesti Ügyvédi Kamara által elfogadott képzések.
Jelentkezés és információ:
www.jak.ppke.hu/deak
12.2. Karrier- és öregdiák Iroda
Hallgatói ügyfélfogadás és tanácsadás: hétfő-csütörtök 110<|-1200 és 1400-1500,
péntek
10°—1200
A karrier irodai tevékenységek a ROP 3.3.1 .-05/1 -2005-09-001 3/35. pályázat keretében valósulnak meg.
Legfontosabb feladata a végzős és a karon oklevelet szerzel: hallgatók pályaorientációjának és elhelyezkedésének segítése, a munkaerő piaci folyamatok vizsgál, taJ a diplomázókban az elhelyezkedéshez
szükséges fellépés, identitás kialakítása.
Karrier szolgáltatások - Mit kínálunk?
Diákmunka: már első félévtől segítünk testhez álló munkát t; I ylni, megismerni az alapvető szokásokat,
elvárásokat egy munkahelyen - természetesen fizetésért.
Cégbemutatkozások-, egyetemünkre járó hallgatóinknak leh íséges utakat szeretnénk mutatni a tanu
lóévek utáni elhelyezkedésre. A különböző jogi és igazga áéi területen elhelyezkedett öregdiákjaink
bemutatóin keresztül láttatjuk, mi mindent takar a jogász is igazgatásszervező pálya.
Gyakornoki helyek: az állami- és magánszektor jogászi és igazgatási munkahelyeit közvetítjük a végzős
hallgatóink számára. így még a tanulási időben „kipróbáliátják” magukat és értékes tapasztalatokat
szerezhetnek, illetve segítséget kaphatnak első munkahelyük megszerzéséhez. Jelenleg körülbelül
200, gyakornokot fogadó közigazgatási intézménnyel, bírósággal, állami céggel, ügyvédi irodával,
közjegyzőséggel, bankkal és vállalatokkal állunk kapcsolatban.
Képzések, tréningek, előadások: fontos, hogy az egyetemisták, és a pályakezdők minél eredményeseb
ben alkalmazkodjanak a különböző szektorok munka-erőpiaci elvárásaihoz. Ebben segítenek képes
ség- és készségfejlesztéssel, kommunikációval, pályaorientációs és pályakezdést támogató jogi, gaz
dasági, egyéb szakmai vagy éppen pszichológiai tanácsadással foglalkozó programjaink.
Állásajánlatok: az állami- és magánszektor jogászi és igazgatási, valamint más, e szakképzettségekkel
betölthető álláshelyeit közvetítjük a már oklevéllel rendelkező hallgatóink számára. Évente körülbe
lül 250 állásajánlat fut be hozzánk, és körülbelül 1200 fő adja le az életrajzát.
Állásbörze (karrier nap): kiemelt célunk, hogy hallgatóink személyesen is találkozhassanak a majdani
munkaadókkal, a karunkon oklevelet szerzett hallgatók iránt érdeklődő cégek pedig bemutatkozhas
sanak. A karrier nap programját önismereti, grafológiai, munkahelyi beilleszkedést segítő tanácsadás
színesíti, és alkalom nyílik a jogi hivatás rendek, a közigazgatás, valamint a piaci szféra képviselőivel
folytatott beszélgetésre.
Személyes tanácsadás: hallgatóink életviteli, vagy karrierrel kapcsolatos kérdéseikkel szakértő trénere
inkhez fordulhatnak a rendszeres fogadóórákon.
55
�KÉPZÉSI PROGRAM 2012-2013
Karriertervezési tréning (5 óra)
Karriermenedzsment sorozat (4 óra)
Munka és internet előadás-sorozat (4 óra)
Munkahelyi beilleszkedést segítő tréning (4 óra)
Munkaerő kölcsönzés, munkavállalás külföldön (4 óra)
Olvasásfejlesztési tréning (14 óra)
Önismereti és identitást fejlesztő tréning (4 óra)
Önéletrajz, állásinterjú tanácsadás (4 óra)
Az aktuális ajánlatokról tájékoztatás a honlapon olvasható:
www.jak.ppke.hu/karrier
A Deák Ferenc Intézet keretén belül valósulnak meg az öregdiák (alumni) szolgáltatások. A TÁMOP 4.1.1/A10/2/KMR-2010-0013 projekt fontos eszköz az Egyetem kezében ahhoz, hogy az intézmény az oklevél meg
szerzése után is élő kapcsolatot ápoljon a volt hallgatóival, szakmai, kulturális és egyéb programokkal és
szolgáltatásokkal támogassa őket, egyúttal teret és keretet biztosítson az Alma Matert támogatni kívánók
számára.
Öregdiák (alumni) szolgáltatások
❖ öregdiák honlap működtetése (hírek, eseménynaptár, ösztöndíj-, továbbképzési-, álláslehetőségek,
hírlevél készítés, évfolyamtárs keresés),
❖ hivatásrendi és szakmai törzsasztalok létrehozása (pázmányos ügyvédek, bírák, ügyészek, közjegy
zők, közigazgatási dolgozók, pázmányos vállalkozók),
❖ szakjogász öregdiák találkozók
❖ alumni hírlevél a volt hallgatóknak (állásajánlatok, képzések, munkaerő piaci érvényesülést segítő
tréningek, öregdiák programok),
❖ pázmányos kedvezmények kiépítése és Pázmány-kártya. Öregdiákjaink közül az igényelheti Pázmány-kártyát, aki regisztrál az alumni honlapon. A kártyabirtokos a szerződött partnereknél kedvez
ménnyel vehet igénybe szolgáltatásokat.
Az aktuális ajánlatokról tájékoztatás a honlapon olvasható:
www.alumni.ppke.hu/jak és www.facebook.com/pazmanyalumni
PÁZMÁNY KÁRTYA
A törzsvásárlói kártya mintájára létrehozott Pázmány Kártya lehetőséget nyújt a Kártyabirtokos öreg
diákok számára, hogy az Egyetem és a karok különböző saját szolgáltatásainál (könyvtárhasználat,
informatikai labor használata, képzési kedvezmények igénybevétele, rendezvényeken való részvétel,
munkaerő piaci esélyeket javító tréningek stb.), illetve az intézménnyel szerződésben álló szolgáltatók
nál (kulturális intézmények, üzletek, sport- és szabadidős intézmények, stb.) kedvezményeket vegyenek
igénybe. A kártyát bemutatással lehet felhasználni azokon az elfogadó helyeken, akikkel az Intézmény
szerződést kötött, és akiknek a listája a www.alumni.ppke/kedvezmenyek/pazmany-kartya oldalon meg
található.
12.3. Rendezvényszervező és marketing csoport
❖ kari rendezvények szervezése,
❖ Pázmány Kártya ügyintézés
❖ lobbitevékenység, támogatói modell típusok kialakítása,
❖ szponzorok felkutatása, adományok fogadására alkalmas alapítvány(ok) létrehozása és működtetése,
56
�❖ éves hivatalos alumni rendezvény,
❖ alumni kiadvány,
❖ a Deák Intézet PR és marketing stratégiájának kialakítása, folyamatos reklámtevékenység
A kari marketing része a jogász szakra jelentkezőknek érettségi előkészítő szervezése.
A Gradus ad Facultatem hallgatói öntevékeny csoport 2011. szeptemberében emelt szintű történelem
érettségi előkészítő tanfolyamot indított, 2012. szeptemberétől a történelem mellett irodalom tantárgyból
is felkészítő tanfolyamot szervez. Tevékenységüket egyetemi tanáraink szakmai felügyeletével, a PPKE
JAK Deák Ferenc Intézet koordinálásával végzik.
A Gradus ad Facultatem célja, hogy segítse a felkészülést történelem és magyar tantárgyakból az
emelt szintű írásbeli és szóbeli érettségire .
A jól felkészült, válogatott hallgatók mellett, a Kar egyetemi oktatói is tartanak előadásokat. A tan
folyam résztvevői kidolgozott tételsort kapnak és próbaérettségin vehetnek részt.
Diákjaink a tanórákon kívül szabadidős programokat is szerveznek a résztvevőknek.
Gradus koordinátor: Czoborné Tóth Ibolya
12.4. Idegen Nyelvi Lektorátus
- PROFEX nyelvvizsga-központ
Szentkirályi u. 28. III. em. 355. sz.
Telefon: 429-7232. Fax: 266-5286
E-mail: lektoratus@jak.ppke.hu
Félfogadás: hétfő-péntek 9OO-1200, kedd és csütörtök: 1300-1500
Munkatárs: Kuslits Mária (csoportvezető)
Oktatók
Szederkényi Éva szakmai vezető, angol tanár
Balogh Dorka, angol tanár
Unger Anikó, angol tanár
Dzsida Orsolya, latin tanár
Megbízott oktatók:
Berthóty László
Erdélyi Katalin
Guba András
Imre Lászlóné
Kocsis Judit
Martin Anita
Perlaki Rózsa
Danku Márton
Fehérné Vízvári Emese
Hermány Irén
Juhászné dr. Suhajda Ágnes
Lehoczky Katalin
Paksy Nóra
Dr. Szeidl Ágnes
Tájékoztató a PROFEX jogi és közigazgatási szakmai nyelvvizsgáról
A PROFEX államilag elismert, három fokozatú, kétnyelvű, szintező, jogi- és közigazgatási szaknyelvi
vizsga, amely jelenleg angol és német nyelvből tehető le.
Az állami elismertség azt jelenti, hogy a PROFEX vizsgabizonyítvány birtokosa ugyanolyan előjogokat
és előnyöket élvez, mint azok, akik más, államilag elismert általános nyelvi vagy szaknyelvi vizsgát
tettek. Ezek közül legfontosabbak a felsőoktatási intézményekben tett felvételi vizsgák pontszámának
emelése, a diplomaszerzés feltételének teljesítése és a nyelvpótlékra való jogosultság megszerzése.
57
�A három fokozat (alap, közép és felső) kialakításakor a vizsga kifejlesztői a magyarországi hagyományo
kat követték, ugyanakkor - az állami akkreditáció követelményeinek is eleget téve - az Európa Tanács
nyelvtudásszintekre vonatkozó ajánlásait is szem előtt tartották. Az alap-, közép- és felsőfok követelmé
nyei a vizsga nyelvétől függetlenül egységesen meghatározottak, és egymástól jól elkülöníthetők.
A kétnyelvűség egyrészt azt jelenti, hogy a vizsga a magyarországi nyelvtanulók illetve zömében ma
gyar anyanyelvű vizsgázók nemzetiségéből fakadó szükségleteinek, igényeinek és nyelvtanulási céljai
nak messzemenő figyelembevételével került kifejlesztésre, amelyek közül a nyelvi sajátosságok különös
hangsúlyt kaptak. Másrészt, a nyelvi közvetítő készség (fordítási készség) vizsgálatára a vizsga mindhá
rom fokán sor kerül.
A szaknyelvi jelleg az, ami a PROFEX nyelvvizsgát más, ugyancsak államilag elismert és szintező
nyelvvizsgáktól megkülönbözteti. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a vizsgát azoknak ajánljuk, akik a jog,
illetve a közigazgatás iránt személyes okok miatt vagy hivatásuknál fogva érdeklődnek (joghallgatók,
államigazgatási karok hallgatói, gyakorló jogászok, közigazgatásban dolgozók, jogi asszisztensek stb.)
Különösen ajánljuk azoknak a hallgatóknak, akik elvégezték a Bevezetés a jogi szaknyelvbe c. szabadon
választható kurzusunkat angol ill. német nyelven.
A PPKE JÁK a fentieket mérlegelve, azért csatlakozott bejelentett vizsgahelyként a vizsgarendszerhez,
hogy egyetemünkön belül tudjunk lehetőséget adni hallgatóink számára a szakmai nyelvvizsga letételére.
A vizsgák évente egyszer, áprilisban kerülnek megrendezésre. A jelentkezés határideje a mindenkori
vizsgaidőszak első napja előtti 30. naptári nap.
A PPKE JÁK Nyelvi Lektorátusa a vizsgákat megelőzően két féléves, 60 órás, 2x10 hetes felkészítő
kurzusokat szervez közép és felsőszinten kiváló, évek óta jogi szaknyelvet oktató tanárok vezetésével.
A tanfolyamok ára: középfok: 30 000 Ft., felsőfok: 35 000 Ft.
Vizsgadíjak:
Szóbeli - A
írásbeli - B
Komplex - C
Középfok
10 000
13 000
23 000
Felsőfok
13 000
15 000
28 000
12.5. Pályázati és Forrásszervező Iroda
E-mail: palyazati.iroda@jak.ppke.hu
Vezető: Dr. Szilágyi Pál
Tevékenység:
- kari intézményi pályázati lehetőségek felkutatása és a pályázatok lebonyolítása;
- a hallgatók és oktatók számára pályázati információ- és segítségnyújtás az alábbi témákban:
* graduális hallgatók számára magyarországi és külföldi pályázati lehetőségek a graduális képzés
ideje alatt;
*
posztgraduális és posztdoktori pályázatok már végzett és/vagy doktorált kutatók számára;
*nemzetközi tudományos kutatási együttműködésekre irányuló pályázatok.
58
�13. Kutatásszervezési és Külügyi Iroda
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.1. em. 138.
Telefon/fax: 06-1-429-7263
e-mail: kszki@jak.ppke.hu
Vezető: Dr. Tóth Tihamér kutatási dékánhelyettes
Munkatársak:
dr. Pogácsás Anett TDK-koordinátor
Dr. Szilágyi Pál kutatásszervezési és külügyi koordinátor
Balogh Dorka Erasmus koordinátor
Grodek Ágnes TÁMOP referens
Papp Zsuzsanna kiadvány referens
Pollák Zsuzsanna kutatásszervezési és külügyi koordinátor
Tevékenység:
A Kutatásszervezési és Külügyi Iroda jelentősebb tevékenységei közé tartozik a karon a kutatásszer
vezés, a tudományos kapcsolatok építése és szervezése, az oktatói tudományos fejlődés támogatása, és
a kar tudományos profiljának gondozása. A külügyi tevékenységek közé tartozik az Erasmus-program
koordinálása, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és új kapcsolatok kiépítése, az oktatók nemzetközi
munkásságának elősegítése és támogatása. Intézményi szintű alaptevékenységei közé tartozik a nem
zetközi és hazai kutatási együttműködések kiépítése és az együttműködések koordinálása. A KSZKI
tevékenységei közé tartozik továbbá a kari TDK, az OTDK és a tehetséggondozó program működtetése,
a tudományos és egyéb szakmai kari kiadványok és a tudományos rendezvények gondozása.
59
�14. Könyvtár
Szentkirályi u. 30.1. emelet
Telefon: 4297-231, 4297-200/331 mellék, 4297-233
e-mail: könyvtar@jak.ppke.hu
Vezető: Kalocsai Ilona
Hagyományos szolgáltatások
A Könyvtár használata ingyenes. Beiratkozás: érvényes diákigazolvánnyal a könyvtári nyitva tartás
ideje alatt. Nem lehet a könyvtári dokumentumokat kölcsönözni, de fénymásolási lehetőség van.
Fénymásolás: térítés ellenében, a könyvtár előterében lévő gépen 8 Ft/oldal, az egyetem központi
ROBINCO fénymásoló műhelyében 7 Ft/oldal. A könyvtári dokumentumokat csak a kérőlap kitöltése és
a diákigazolvány leadása ellenében, a fénymásolás idejére adjuk ki a hallgatóknak.
Olvasótermek
-Nagyolvasó (101 sz. terem: 80 olvasói hellyel)
Nyitva tartás: hétfő-csütörtök: 900-18ü0, péntek: 9ü0-1600, szombat: 1000-1400
Helyben olvashatók a könyvtár állományában található szakkönyvek, kézikönyvek, tankönyvek,
szakdolgozatok, folyóiratok. Az Olvasóteremben szabadpolcon az állományunk 60%-a, mintegy 17 ezer
kötet szakcsoportok szerint rendezett, a tankönyvek külön találhatók, a folyóiratok a galérián vannak
elhelyezve.
Rendelkezésre áll a WIFI internet-csatlakozási lehetőség
- Kisolvasó (119 sz. terem: 20 olvasói hellyel)
Nyitva tartás: hétfő-csütörtök: 900-1600, péntek: 900-140()
Új olvasótermünk szabadpolcon lévő állományának döntő része a kar különböző oktatási formáihoz
(BA, továbbképzés, osztatlan képzés)) szükséges tankönyvek, jegyzetek, alapvető kézikönyvek, szótá
rak. A klimatizált olvasóteremben lehetőség van a WIFI internet használatára is.
Tájékoztatás
Szaktájékoztatás kérhető az olvasótermekben szolgálatot teljesítő könyvtárostól a könyvtár állományá
ról, a katalógusunk használatáról. Egyetemünkön integrált elektronikus könyvtári rendszer működik a
HunTéka, amelynek a Olvasói katalógus (WEB OPAC) modulját használják az olvasóink. Naponta 8 és
16 óra között, telefonon is kérhető felvilágosítás.
Szakdolgozatok
A könyvtárban tárolt 1999-2009 közötti szakdolgozatok használatáról dékáni körlevél rendelkezik. Ki
zárólag tanszékvezetői írásbeli engedéllyel, az olvasóteremben lehet a dolgozatokba betekinteni, máso
lásuk tilos. A szakdolgozatok listája honlapunkon megtalálható.
Könyvtárközi kölcsönzés
Csak a kar oktatói számára van lehetőség a könyvtárközi kölcsönzésre. A magyar szakkönyvek beszer
zése ingyenes, a külföldieké térítés köteles.
Elektronikus szolgáltatások
- Online katalógus a kari könyvtár Web-oldalain (www.jak.ppke.hu/konyvtár) Online katalógus vagy
Informatikai szolgáltatások/Köny vtár Online menüpont alatt.
- Westlaw jogi (angol) adatbázis
-HeinOnline jogi (amerikai) adatbázis
- ElSZ-szolgáltatás keretében, különböző adatbázisok, pl. Magyar kiadású tudományos folyóiratok
(Akadémiai J. Collection)
- EBSCO folyóirat-adatbázisok (angol nyelvű szakfolyóiratok)
60
�- Könyvtári katalógusok ( pl. MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus) http://webpac.mokka.hu/
WebPac/CorvinaWeb, HunKat, Karlsruher Virtueller Katalog, CEU: http:goya.ceu.hu stb.)
- Magyar Katolikus Egyház kínálata - elektronikus dokumentumok
Könyvtári Informatikai Labor
Nyitva tartás: hétfő-csütörtök: 900-1800, péntek: 900-1600, szombat: 1000-1400
A könyvtár előterében elhelyezett, 10 internetes kapcsolattal rendelkező számitógépes labor feladata:
elsősorban az oktatási igények kielégítése, a Neptun rendszer használata. A Könyvtár katalógusához és
egyéb elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása.
Jogi tankönyvekért gyere hozzánk!
Mert joghallgatóként nálunk jogod van a kedvezményhez!
lustinianus Egyetemi Könyvesbolt
Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi utca 30.
Telefon: 06-1-327-0781,
Fax: 06-1-327-0782
E-mail: iustinianus@stephanus.hu
facebook oldal: facebook.com/iustinianus.konyvesbolt
Nyitva tartás:
Hétfőtől csütörtökig: 9:00 -16:00
Pénteken: 9:00 -14:00
Szombaton: 9:00 -13:30
(csak szorgalmi időszakban!)
A kötelező könyvekre állandó 5-10% diákkedvezményt adunk.
Az első évfolyamos hallgatók a kötelező tankönyvekre
15% kedvezményt kapnak október 31-ig!
Időről időre egyes könyvekre akár 25%-40% diákkedvezményt adunk!
61
�15. Informatikai szolgáltatások
- Kari honlap: hallgatók informálása, benne a hallgatói oldalakra a HÖK-ön keresztül kérhető informá
ció feltöltése (www.jak.ppke.hu);
- Hallgatói honlap: a kari HŐK kezelésében működő portál (www.hok.jak.ppke.hu);
- Elektronikus levelezés: hallgatói postafiók - hallgatói webmail felhasználói azonosító az Informatika
Laborban igényelhető;
- Kari levelezőlisták: hallgatok@jak.ppke.hu létező információs fórum. Egyéb hallgatói levelezőlisták
megnyitására és használatára is van lehetőség. A jelenleg működő hallgatói levelezőlisták a honlapon az
INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/SEGÉDPROGRAMOK/LEVELEZÖLISTÁK rovatban meg
tekinthetők.
- Saját honlap kialakítási lehetőség a hallgatói postafiók igénylésével párhuzamosan;
- Fakultatív kurzusok, tanfolyamok hallgatók részére (web-szerkesztés, logika, Neptun-kezelés stb.)
- Kari intranet: felhasználói azonosító az Informatika Laborban igényelhető;
- Students Fórum - az interneten keresztül kari autentikációval (hallgatói azonosítóval) elérhető - int
ranetén keresztül használható osztott tárhely. Az oktatók által kiajánlott anyagok internetes elérésére is
szolgál, (kari honlap INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/STUDENTSFORUM);
- DVD Jogtár+: A kari intranetről (a hallgatói terminálokról is) elérhető;
- HUNTÉKA: A könyvtári állomány elérhető az internetről, a honlapon keresztül. (INFORMATIKAI
SZOLGÁLTATÁSOK/KÖNYVTÁR-ONLINE);
- A Neptun rendszer a kari honlap nyitólapján keresztül is elérhető, a rendszerrel kapcsolatos informá
ciós oldalakkal együtt;
- HelpDesk szolgáltatás az Informatika Laborban nyitvatartási időben;
- Select, Campus és egyéb szoftverek liszenszelési és telepítési támogatása az Informatika Laborban
nyitvatartási időben;
- Nyomtatás: 20 Ft/oldal költségtérítés ellenében mindkét hallgatói laborból lehet nyomtatni, a nyomta
tást átvenni az Informatika Laborban lehet;
- Szkennelési lehetőség az Informatika Laborban;
- CD írási, másolási lehetőség az Informatika Laborban, hozott CD-re;
- Látássérült környezet 1 munkaállomáson az Informatika Laborban;
- Az EISZ szolgáltatások elérése; (www.eisz.hu);
- A HeinOnline adatbázis Karunkról elérhető;
- További elérhető adatbázisok linkjei megtalálhatók a kari honlap INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/SZAKMAI ADATBÁZISOK rovatban;
- Az udvaron a Gesztenyéskertben, az Aulában és a könyvtári Tankönyv Olvasóteremben WIFI internet
csatlakozási lehetőség áll rendelkezésre;
- A Karon 3 internet-csatlakozású open gép áll folyamatosan a hallgatók rendelkezésére.
Az informatikai szolgáltatások igénybevételekor a NETIKETT, a PPKE Informatikai Szabályzata és a
vonatkozó kari szabályzatok betartása kötelező.
Számítógépes termek
Informatika Labor (Szentkirályi u. 28.1. emelet 101.), 50 számítógép
HelpDesk: 260-as mellék, helpdesk@jak.ppke.hu
Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig: 800-1600, pénteken 800-133ü
Oktatóterem-. Informatika Gyakorló (Szentkirályi u. 28.1. em. 106), 20 számítógép
62
�16. Hallgatói érdekképviselet -
Hallgatói Önkormányzat (HŐK)
Szentkirályi utca 26. (hátul az udvarban). Telefon: 429-7269
HŐK aulapult („A” épület, aula)
e-mail: info@jakhok.hu
honlap: http://www.jakhok.hu
Facebook: facebook.com/ppkejakhok
Ügyfélfogadás: hétfő-szombat 1000-1400
A kari HŐK tisztségviselői:
Kozári Karina - elnök
Keresztes Krisztián - általános alelnök
Lukács Attila-levelezés ügyekért felelős alelnök
Huber Ferenc - Rendezvényi és PR Marketing Bizottság, elnök
Hegedűs Dániel - Rendezvényi és PR Marketing Bizottság, elnök
Gottlieb Péter - Tanulmányi és Diákjóléti Ügyek Bizottság, elnök
Rácz Máté - ellenőrző alelnök
Orbán Dóra - Külügyi Bizottság, elnök
Szendrei Bence - Gazdasági Bizottság, elnök
Czinege Kristóf- Sportügyi Bizottság, elnök
Kadosa Nikolett - Vallási- és Kulturális Bizottság, elnök
Joó Kristóf- HR referens
Fedor Zsuzsanna - titkárságvezető
A kari hallgatói lap: ÍTÉLET
Főszerkesztő: Mikola Orsolya
Szakmai tanácsadó: Dr. Koltay András
honlap: http://www.itelet.jak.ppke.hu
Facebook: facebook.com/itelet
Feladat- és hatáskörök
•
A Kar Hallgatói Önkormányzata (HŐK) a hallgatók kizárólagos érdekképviseleti szerve. A HŐK
elsődleges feladata a kari hallgatói érdekképviselet.
•
A HŐK a Kar/Egyetem testületéiben - pl. Kari Tanácsban - képviseli a hallgatók álláspontját.
•
Egyetértési jogot gyakorol a hallgatókat érintő szabályzatok tekintetében (pl. a hallgatói követel
mény-rendszerre vonatkozó szabályzat).
•
A hallgatói juttatási rendszer működtetésében közreműködik (pl. ösztöndíjak és támogatások el
osztása)
•
A HŐK elnöke képviseli a kari HÖK-öt az Egyetemi Hallgatói Ön kormányzatban (EHÖK)
•
A HŐK képviseli a Kar hallgatóit a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájában (HÖ0K)
•
A HŐK bonyolítja le a diplomaátadó ünnepségeket, a felvételi kampányt, és minden évfolyam vég
zős hallgatóiról tablót készíttet; a végzősök minden évben évkönyvet kapnak.
•
A HŐK évente májusban megrendezi a Pro Facultate kari napot, amikor kerti sütögetés és borozga
tás keretében kötetlen beszélgetésre nyílik lehetőség az oktatókkal, hallgatótársakkal. E rendezvény
keretében kerül sor a Pro Facultate-díj, Hallgatókért, és a Hallgatói Mozgalomért díj átadására is.
•
A gólyatáborok és gólyabálok megrendezésének célja az első éves hallgatók bevonása a kari/egyetemi közösségi életbe.
•
A HŐK sportrendezvényeket szervez, mint például: a Pázmány Labdarugó Liga, Kosárlabda, Röp
labda, Kézilabda, kirándulások
•
A HŐK kulturális rendezvényeket szervez, mint például: vitaestek, teaestek, filmklubok, színházés múzeumlátogatások
63
�•
•
•
A HŐK a félév során bulikat szervez (kivéve tavasszal a húsvéti Nagyböjt időszakát)
A HŐK segédkezik a Karrier Nap lebonyolításában
A HŐK együttműködik a tutori rendszerrel, amelynek keretében a Kar felsőbb éves hallgatói a hall
gatók kis csoportjainak rendszeres szakmai segítségére törekednek a képzés során, hogy segítsék az
újonnan felvett hallgatók beilleszkedését az Egyetem közösségébe
17. Kari lelkészség
A Szentkirályi u. 28. sz. épület földszintjén, a főbejárattól jobbra található az egyetem kápolnája, mely
szabadon látogatható. A szorgalmi időszakban rendszeresen vannak szentmisék, általában a déli órák
ban. A szentmisék pontos ideje a kápolna melleti hirdetőn, valamint a kari honlapon (főoldal, felső
információs sáv „egyetemi lelkészség” menüpont alatt) is megtalálható.
Az épület földszinti aulájából (bal oldali folyosó felé haladva) nyílik a lelkészi szoba.
2008 szeptemberétől Karunk lelkésze Alessandro Caprioli missziós atya.
Szeretettel vár minden érdeklődőt beszélgetésre, szentgyónásra!
A szentségek (keresztség, szentáldozás, bérmálás, házasság) vételére való felkészítő hittanórákat,
valamint hetente egyszer nyitott találkozást és beszélgetést vezet majd házasságról és szexualitásról. A
részleteket (hely, időpontok) a faliújságon fogja hirdetni.
18. Kulturális lehetőségek, öntevékeny csoportok
Hallgatóink körében működik
- színjátszó csoport (Szofi Egyetemi Színtársulat - érdeklődni lehet a szesz.ppke@gmail.com e-mail
címen! Facebook: www.facebook.com/szeszppke)
- kamarazenekar (érdeklődni lehet Dr. Gerencsér Balázsnál - Közigazgatási Jogi Tanszék), illetve az
alábbi honlapon: www.jak.ppke.hu/zenekar)
- kórus (érdeklődni lehet Alessandro atyánál, a Kari lelkészségen!)
- Hét Csapás Néptánc Együttes (érdeklődni a Testnevelési Csoportnál lehet!)
Ha értesülni szeretnél a HŐK által szervezett kulturális programokról vagy színház- és múzeumlátoga
tásokon szeretnél részt venni, akkor csatlakozz Facebookon a „JÁK HŐK Kultúra” csoporthoz!
19. Sportélet a Karon
Testnevelési Csoportunk három tornaterem működtetését látja el. A földszinten egy szertornaterem, az
első emeleten táncterem, a második emeleten pedig labdajátékterem található.
Egyetemi kosárlabda csapatunk van férfi és női vonalon egyaránt. Az Egyetemi és Főiskolás Bajnok
ságon kívül a Kosárlabda Szövetség NB II. osztályában is részt veszünk.
Egyetemi néptánc csoportunk a Hét Csapás Néptánc Együttes kifejezetten a magyar néptánc oktatásá
val és hagyományőrzés ápolásával foglalkozik. Számtalan egyetemi és városi rendezvényen is fellépnek.
Testnevelési Csoportunk folyamatosan szervezi az egyetemi hallgatók részére a természetjárást és az
időszaki sportokat (sí táborok, vízi túrák, stb.).
A Hallgatói Önkormányzat szervezésében labdarugó bajnokságot működik (Pázmány Labdarugó
Liga), kosárlabda, röplabda, aerobic és jóga edzésre is lehetőség van (részletes információ a HŐK hon
lapon.)”
Testnevelési Csoportunk koordinálja az Universitas Kupákon való részvételt és Magyar Egyetemi és
Főiskolai Sport Szövetség (MEFS) által kiírt bajnokságokon való szereplést. így lehetőség nyílik atlétika,
asztalitenisz, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, vívás, sakk, szertorna...stb. sportágakban résztvenni.
Minden szeptemberben indul a gólyabáli felkészülés, mely hagyományosan egyetemünkön tanrendi
órába is be van építve, így a leendő I. éveseknek a nyitó táncon való részvételt a testnevelés tantárgy
elfogadásánál beszámítjuk.
Egyetemi hallgatóinkból minden évben egy férfi és egy női sportolót felterjesztünk a „Jó tanuló, jó
sportolói” cím kitüntetésére.
64
�20. Házirend
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának épületében (Szentkirályi utca
26-30.), az Egyetem szellemiségére tekintettel, az alábbi szabályok vonatkoznak.
1. Az épület munkanapokon reggel 7-től 20 óráig, 26-os épület sportterülete 21 óráig tart nyitva. A nyári
szünet idején a zárás ideje 17 óra. Más időpontban (az Egyetem vezetőin kívül) csak írásbeli engedéllyel
lehet az épületben tartózkodni. Az engedélyt a portán előzetesen le kell adni.
2. Az épületben az intézmény szellemiségének megfelelő, kulturált magatartás és beszéd általános elvá
rás, különös tekintettel a kápolna környékre.
3. A hirdetőtáblákon hirdetést, plakátot elhelyezni csak engedéllyel lehet. A hirdetéseket engedélyezésre
a portán kell leadni. Az engedélyezett hirdetések csak hirdetőtáblán helyezhetők el, más helyen (ajtó,
ablak, fal stb.) hirdetést elhelyezni tilos. Az épületben reklámtevékenység csak dékáni engedéllyel foly
tatható. A hirdetésekre vonatkozó részletes szabályokat a 43/2006-os dékáni körlevél tartalmazza, mely
a portán megtekinthető.
4. Kerékpár csak az udvar kijelölt részén tárolható. A személygépkocsik parkolási rendjét külön dékáni
rendelkezés szabályozza.
5. A tantermekben étkezni, az egyetem területén szeszes italt fogyasztani csak az étteremben, illetve
engedélyezett rendezvények alkalmával lehet.
6. Dohányozni csak a kijelölt helyeken szabad.
7. Az előadótermekben mobiltelefon használata tilos.
8. A portás semmit sem vehet át megőrzésre. A talált tárgyakat a HŐK irodájában kell leadni.
9. A portás a teremkulcsokat kizárólag az órarendben szereplő tanároknak adhatja ki.
10. Az irodák / tanszékek kulcsait az ott dolgozó munkatársak vehetik fel. A kulcs felvételét és leadását a
munkatárs - az időpont megjelölésével - aláírásával hitelesíti. Hallgatónak kulcs nem adható át.
11. Az illetékesek által engedélyezett rendezvényeket előzetesen a Műszaki Osztályon is be kell jelenteni,
és arról tájékoztatni kell a portaszolgálatot is.
12. Az Egyetem helyiségei csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók.
13. Ha tüzet vagy füstöt észlel, kérjük tegye a következőket:
azonnal értesítse a műszaki osztályt és a portát;
ha szükséges, a térképen megjelölt útvonalon hagyja el az épületet;
az épület elhagyásakor semmiképpen ne használja a lifteket.
A tűzesetek megelőzése érdekében ne használjon semmiféle egyedi elektromos berendezést. A részletes
szabályokat a tűzrendészeti szabályzat tartalmazza.
14. A balesetet vagy rosszullétet a műszaki osztályon, illetve a portán kell bejelenteni.
15. A tantermek berendezését, felszerelését a teremből kivinni csak a Műszaki Osztály engedélyével
lehet.
16. Törekedve az energiatakarékosságra, a fölösleges világítást (beleértve a mosdók világítását is) le kell
kapcsolni.
17. A hallgatók a lifteket csak indokolt esetben használják.
18. A portaszolgálat ügyeletese a házirend megszegéséről köteles a Dékánt és a Műszaki Osztály veze
tőjét tájékoztatni.
Budapest, 2008. április 10.
Dr. Schanda Balázs
dékán
65
�66
�II. AMIT MINDENKINEK ISMERNIE,
TUDNIA KELL ...
A SZABÁLYZATOK
Kérjük, a szabályzatokat - saját érdekében alaposan tanulmányozza át!
TANULMÁNYI- ÉS
VIZSGASZABÁLYZAT
(TVSZ)
A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatályos változata
a Kar honlapján érhető el.
HALLGATÓI TÉRÍTÉSI
ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT
(HTJSZ)
A Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat hatályos változata
a Kar honlapján érhető el.
67
��HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI
SZABÁLYZAT
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. 24.§. (4)
bekezdésében, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában
foglalt felhatalmazása alapján az alábbi szabályzatot alkotja.
1. § A Szabályzat hatálya
(1) E Szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanulmá
nyokat folytató, hallgatói jogviszonyban álló személyekre, valamint azokra, akiknek hallgatói
jogviszonya megszűnt vagy szünetel, feltéve, hogy a hallgatói jogviszony fennállása alatt fe
gyelmi vétséget követtek el.
(2)E szabályzat rendelkezéseit a szabályzat hatálybalépése után elkövetett fegyelmi vétségek és
károkozás esetén kell alkalmazni.
2. § A fegyelmi vétség
(1) Fegyelmi vétséget követ el a hallgató, ha
(a) hallgatói jogviszony keretei között, vagy azzal összefüggésben bűncselekményt, vagy
szabálysértést követ el,
(b) hallgatói jogviszonyból származó kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi,
(c) bármely írásos anyagban valóságnak meg nem felelő adatokat szolgáltat,
(d) az egyetem területén az alapvető keresztény erkölcsi normákat nem tartja be, nem az
Egyetem jó hírnevének kialakítására és megtartására törekszik,
(e) idegen szellemi termékeket jogtalanul használ fel,
(f) oktatókkal, alkalmazottakkal vagy hallgatótársaival szemben olyan magatartást tanúsít,
mely nem felel meg az emberi együttélés általános szabályainak,
(g) az Egyetem vagy a Karok megalapozatlan rossz hírét kelti belföldön vagy külföldön,
(h) az Egyetem, a Karok nevével bármi módon visszaél,
(i) nem az Egyetem, vagy a Karok által szervezett rendezvényeket ilyen színben tünteti fel,
(j) a Karok életével össze nem függő hirdetményeket dékáni engedély nélkül teszi közzé,
(k) kábítószert fogyaszt, árusít, ill. fogyasztására nyilvánosan felszólít vagy túlzott mérték
ben alkoholt fogyaszt és ebből adódóan rendbontást követ el,
(1) aki vélt vagy tényleges egyetemi sérelme esetén az egyetemen nem meríti ki a jogorvoslat
lehetőséget és ehelyett magasabb fórumhoz fordul.
(2) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a PPKE Tanulmányi
és Vizsgaszabályzata fűz hátrányos jogkövetkezményt.
3. § A fegyelmi büntetések
(1) A fegyelmi vétséget elkövető hallgatóval szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
(a) megrovás,
(b) szigorú megrovás
(c) a tanulmányi vagy egyéb jogcímen juttatott ösztöndíj csökkentése, illetőleg megvonása,
(d) egyéb, nem szociális támogatás jellegű anyagi kedvezmények és juttatások (kollégiumi
díjtámogatás, lakhatási támogatás) csökkentése vagy megvonása,
(e) határozott időre - legfeljebb 2 félévre - szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától,
(f) kizárás az Egyetemről.
(2) A 2. § (1) bekezdés (c)-(d) pontjaiban meghatározott büntetések időtartama az 1 félévet nem
haladhatja meg.
(3) A 2. § (1) bekezdés (e) pontjában meghatározott eltiltás időtartama legfeljebb két tanulmányi
félévnek megfelelő oktatási időszak lehet.
(4) A 2. § (1) bekezdés (c)-(e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetések együttesen is kiszab
hatok.
(5) A 2. § (1) bekezdés (e), (f) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések végrehajtása legfel
jebb egy évi próbaidőre, részben vagy egészben felfüggeszthető.
69
�4 .§ A Fegyelmi Bizottság
(1) Az Egyetem Karai Fegyelmi Bizottságokat (FB) alakítanak. A Fegyelmi Bizottságok 3 tagból
állnak, melynek elnökét a Kar dékánja nevezi ki, egy oktatót a Kari Tanács választ, egy főt az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban állók közül - a Hallgatói Önkormányzat delegál. A
Fegyelmi Bizottságot háromévente újra kell választani a szemeszter megkezdését követő 30
napon belül, de legkésőbb október 30-ig.
(2) A Fegyelmi Bizottság akkor határozatképes, ha a bizottsági tagok közül legalább két fő, köz
tük a Fegyelmi Bizottság elnöke jelen van.
5 .§ A fegyelmi eljárás megindítása
(1) A fegyelmi eljárást - fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén - a FB elnöke, a
Kar dékánjának írásos indítványára, kezdeményezi, ill. rendeli el. A FB elnöke az indítvány
kézhez vételétől számított 8 napon belül köteles a Fegyelmi Bizottságot összehívni és az eljá
rás lefolytatását megkezdeni. Az eljárás lefolytatásáról az érintett hallgatót legalább 5 nappal
előbb írásban tájékoztatni kell a tényállás (cselekmény) közlésével. Az értesítést dokumentálni
kell (tértivevényesen).
(2) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a bizottság elnökének a fegyelmi vétségről való tudo
másszerzése óta legalább 1 hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta 3 hónap már eltelt.
(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben büntetőeljárás folyik, an
nak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, kivéve, ha a tényállás egyéb
ként tisztázható.
6 .§ Ideiglenes eltiltás az előadások és a szemináriumok látogatásától
(1) Fegyelmi eljárás megindítása esetén a Fegyelmi Bizottság indítványa alapján a Dékán jogosult
a fegyelmi eljárás alá vont hallgató tanulmányai folytatásának - legfeljebb a jogerős fegyelmi
határozatig tartó - felfüggesztésére.
(2) Ha a fegyelmi eljárás nem kizárással vagy nem a tanulmányok folytatásától való eltiltással fe
jeződik be, az előadások vagy más tanulmányi foglalkozások látogatásától eltiltott hallgatónak
módot kell adni az elmulasztott tanulmányi kötelezettségek pótlására
(3) A 2.§ (1) a./ pontjában foglalt cselekmény alapos gyanúja esetén a Dékán dönt az ügynek a
nyomozati szerveknek való áttétele tárgyában. Áttétel esetében a fegyelmi eljárást fel kell
függeszteni a büntető, ill. a szabálysértési eljárásjogerős befejezéséig. Ilyen esetben a felfüg
gesztésről a dékánnak az áttételről szóló határozata alapján a FB dönt.
(4) A fegyelmi eljárás megindításától számított 30 napon belül érdemi határozatot kell hozni.
(5) A FB elnöke indokolt esetben a fegyelmi eljárás megindításával egy időben, azonnali hatállyal
felfüggesztheti a tanulmányok folytatását, ha
- a többi hallgatóra nézve súlyosan káros a magatartása,
- az egyházhoz, a katolikus elvekhez rendkívül méltatlan viselkedést tanúsított.
7 . § A fegyelmi vétség elbírálásának előkészítése
(1) A fegyelmi eljárásban a tényállást tisztázni kell. A fegyelmi vétség elbírálásának előkészítését
a FB egy tagja vagy elnöke a rendelkezésre álló iratok alapján végzi.
(2) Ha a fegyelmi ügy bonyolultsága indokolja, a FB elnöke vizsgálóbiztost jelöl ki (kér fel) az
Egyetemmel jogviszonyban álló személyek közül a fegyelmi ügy eldöntéséhez szükséges bi
zonyítékok felkutatása és összegyűjtése végett.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont személynek joga van szóban vagy írásban észrevételt tenni, illetve
összefüggő védekezését előterjeszteni.
(4) A fegyelmi eljárás alá vont személyt tájékoztatni kell arról, hogy beismerő vallomása a bünte
tés kiszabásánál enyhítő körülmény.
(5) A fegyelmi eljárás alá vont személy az eljárásban képviseletével egyetemi hallgatót vagy más
személyt bízhat meg (megbízott képviselő). E jogáról tájékoztatni kell. Csak az írásban adott
megbízás érvényes.
(6) Ha az ügy jellege indokolja, az eljárás alá vont hallgató, vagy valamely bizottsági tag javasla
tára zárt tárgyalás tartható. A zárt tárgyalás elrendeléséről a FB elnöke dönt.
8 . § A fegyelmi tárgyalás
(1) A Fegyelmi Bizottság az eljárás megindításától számított 8 munkanapon belül nyilvánosan
folytatja le a fegyelmi eljárást.
70
�(2) A fegyelmi eljárás alá vont személyt, megbízott képviselőjét, a tanút, a szakértőt, valamint az
ügy vizsgálóbiztosát legalább 5 nappal a tárgyalást megelőzően a tárgyalásra meg kell idézni.
Az érintettek beleegyezésével ennél rövidebb időtartam is lehetséges.
(3) A tárgyaláson a fegyelmi eljárás alá vont személyt meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni
számára, hogy védekezését előadja, továbbá, hogy bizonyítási indítvánnyal éljen. A fegyelmi
eljárás alá vont személy távollétében a tárgyalás csak akkor tartható meg, ha ő szabályszerű
idézés ellenére nem jelent meg, vagy távol maradását nem megfelelően mentette ki. Ha tá
volmaradásának menthető indokát igazolja, meghallgatására új időpontot kell kitűzni, illetve
kérelmére lehetővé kell tenni, hogy észrevételeit írásban megtehesse. A bizonyítási indítvány
elutasítását az eljárást befejező határozatban indokolni kell. Kétszeri elnapolás után, igazolt
távolmaradás esetén is, a tárgyalás a fegyelmi eljárás alá vont személy távollétében is lefoly
tatható.
(4) A fegyelmi felelősség megállapítását a vizsgálóbiztos indítványokkal és észrevételekkel moz
dítja elő.
(5) A fegyelmi eljárás alá vont személy minden bizonyítékkal és a vizsgálóbiztos minden indítvá
nyával kapcsolatban észrevételt vagy ellenindítványt tehet.
(6) A fegyelmi eljárás alá vont személy védekezését összefüggően előterjesztheti, a meghallgatása
során az ő fegyelmi felelősségével kapcsolatos iratokat megtekintheti.
(7) A fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke a tárgyaláson szóban kihirdeti.
(8) A fegyelmi eljárás alá vont személy meghallgatásáról, a Fegyelmi Bizottság minden üléséről
és a fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell vezetni.
9 . § A fegyelmi határozat
(1) Fegyelmi büntetést kiszabó határozatot kell hozni, ha a Fegyelmi Bizottság megállapítja, hogy
a fegyelmi eljárás alá vont személy fegyelmi vétséget követett el, és ezért vele szemben fegyel
mi büntetés kiszabását látja szükségesnek.
(2) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:
(a) a fegyelmi felelősségre vont hallgató nevét és személyi adatait,
(b) a fegyelmi vétség megjelölését,
(c) a kiszabott fegyelmi büntetést és az ezzel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket (pl. felfüg
gesztés),
(d) utalást a fellebbezés lehetőségére és annak határidejére, valamint arra, hogy a 3.§ (1) be
kezdés e), és f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést jogerősen kiszabó határozat
ellen a bírósághoz keresettel fordulhat.
(3) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat indoklásának tartalmaznia kell:
(a) a megállapított tényállást,
(b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését,
(c) a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket,
(d) azoknak a rendelkezéseknek a megjelölését, amelyek a fegyelmi büntetés alapjául szol
gáltak.
(4) A fegyelmi eljárást megszüntető határozatot kell hozni, ha az elkövetett cselekmény nem fe
gyelmi vétség, vagy azt nem az eljárás alá vont személy követte el, illetve ha a fegyelmi vétség
elkövetése nem bizonyítható.
(5) A fegyelmi eljárást megszüntető határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:
(a) a fegyelmi eljárás alá vont személy nevét és személyi adatait,
(b) a fegyelmi vétség megjelölését, amely miatt a fegyelmi eljárást elrendelték,
(c) az eljárás megszüntetésének kimondását,
(d) utalást a fellebbezés lehetőségére és annak határidejére.
(6) A fegyelmi eljárást megszüntető határozat indoklásában röviden elő kell adni a megállapított
tényeket és bizonyítékokat, meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek alapján a Fegyelmi
Bizottság az eljárást megszüntette.
(7) Mind a fegyelmi büntetést kiszabó, mind pedig a fegyelmi eljárást megszüntető határozat
bevezető részében meg kell jelölni az ügy számát, azt, hogy a határozatot a PPKE Fegyelmi
Bizottsága hozta, a hallgató nevét, aki ellen a fegyelmi eljárást elrendelték, valamint a fegyel
mi tárgyalás helyét, idejét és azt, hogy a tárgyalás nyilvános volt-e.
(8) A fegyelmi határozatot az indoklással együtt a Fegyelmi Bizottság elnöke 3 munkanapon be
lül írásba foglalja és intézkedik annak kézbesítésről az eljárás alá vont személy részére.
(9) A fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke írja alá. A fegyelmi eljárás lefolytatásáról
készült jegyzőkönyvet a Fegyelmi Bizottság két tagja hitelesíti.
�(10) Fellebbezés hiányában az első fokú határozat a kézhezvételtől számított 6. naptól jogerős és
végrehajtható.
(11) A fegyelmi határozat alapján a fegyelmi jogkör gyakorlója, (az illetékes Kar dékánja) végre
hajtja a fegyelmi büntetést.
10 .§ A jogorvoslat és végrehajtása
(1) A fegyelmi határozat ellen fellebbezésnek van helye. Fellebbezésre jogosult az eljárás alá vont
személy és súlyosbításra az illetékes Kar dékánja.
(2) A fellebbezésnek halasztó hatálya van.
(3) A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a PPKE rektorának címez
ve írásban, három példányban kell benyújtani.
(4) A másodfokú határozat a kézhezvétellel jogerős és végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizs
gálatát kérték. A végrehajtásáról és nyilvántartásba vételéről a rektor gondoskodik.
ll .§ A másodfokú eljárás
(1) Másodfokon a rektor jár el.
(2) A másodfokú eljárás kezdeményezésére csak új körülmény felmerülése esetén - mely a ko
rábban lefolytatott fegyelmi eljárás során nem merült fel - vagy törvény, vagy az Egyetemi
Szabályzatok megsértése esetén van lehetőség.
(3) Az első fokú fegyelmi határozat felülvizsgálata az írásbeli fellebbezésben kifejtett indokokon
és a fellebbezéshez csatolt iratokon túlmenően az első fokú eljárás során keletkezett iratok
alapján történik, kivételesen azonban sor kerülhet a fellebbező személyes meghallgatására. A
másodfokú eljárásban bizonyítást nem kell lefolytatni, a másodfokú határozatot a felterjesztett
iratanyag alapján kell meghozni.
(4) A rektor a másodfokú eljárás során:
a) az első fokú határozatot helyben hagyhatja,
b) súlyosbításra irányuló fellebbezés esetén a tényállás elfogadása mellett mérlegelés alap
ján súlyosbíthatja a büntetést,
c) a tényállást kiegészítve a módosított tényállás alapján szabhat ki büntetést,
d) a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú eljárás megismétlésére adhat
utasítást,
e) az eljárás alá vont hallgatót felmentheti.
(5) A másodfokú eljárásra az első fokú határozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkal
mazni azzal, hogy a másodfokú eljárást a fellebbezés beérkezésétől számított 8 napon belül
be kell fejezni.
(6) A másodfokú határozat végrehajtásáról és nyilvántartásba vételéről a rektor gondoskodik.
12 .§ A mentesülés és a mentesítés
(1) A fegyelmi büntetést a nyilvántartásból törölni kell és arról a hallgató nem köteles számot
adni:
- a 3.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés jogerőre emelkedését
követő hat hónap elteltével;
- a 3.§ (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések kitöltését követő
hat hónap elteltével;
- a 3.§ (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés időtartamának lejártát
követő egy év elteltével;
- felfüggesztett fegyelmi büntetés esetén, ha a próbaidő kedvezően telt el.
13 .§ A kártérítés (A Ftv. 72.§ alapján)
(1) Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az Egyetemnek,
illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz - az e törvényben meghatáro
zott eltéréssel a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke
nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelező munkabér (minimálbér)
egyhavi összegének ötven százalékát. Szándékos károkozás esetén az okozott kárt meg kell
téríteni.
(3) A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási vagy elszámolási
kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelősséggel
tartozik, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja, vagy kezeli.
72
�Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő.
(4) Az Egyetem, a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal, gyakorla
ti képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel.
A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal a kiegészítéssel, hogy a felsőoktatá
si intézmény, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezője a felelőssége alól csak akkor
mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.
Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
14 .§ Záró rendelkezések
(1) A fegyelmi eljárás minden iratát iktatni, az ügy jogerős befejezése után irattározni kell, az
iratokat az Egyetem irattárában 5 évig meg kell őrizni.
(2) A Fegyelmi Bizottság fegyelmi eljárás megindításától függetlenül (indokolt esetben) zárt ülést
tarthat. A zárt ülésre a nyilvános ülésre vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni
kell.
73
�A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM
SZABÁLYZATA A HALLGATÓI
FELÜLBÍRÁLATI KÉRELMEK
BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJÉRŐL
2003. december
Az Egyetemi Tanács elfogadta 2003. december 12-ei ülésén
a 10/2003.(XIL12.) sz. ET határozattal
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Tanácsa a felsőoktatásról szóló - több
ször módosított - 1993. évi LXXX. tv. 34.§ (4) bekezdése alapján a hallgatói ügyek felülbírálatának
eljárási rendjét az alábbiakban határozza meg:
I. fejezet
Általános rendelkezések
(1) Jelen szabályzat hatálya a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóira terjed ki.
(2) A szabályzat célja, hogy az Egyetem hallgatói részére biztosítsa a felsőoktatási törvényben előírt
jogvédelmet.
II. fejezet
A Bizottság összetétele
2-§
(1) A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottsága [a továbbiakban:
Bizottság] hat tagból áll, amelyből négy oktató és kettő hallgató.
(2) A bizottság megbízatási ideje két tanévre szól.
3-§
(1) Az oktatói tagokat a karok dékánjainak javaslatára az Egyetem Rektora nevezi ki.
(2) A Bölcsészettudományi Kar, az Információs Technológiai Kar, valamint a Jog- és Államtudományi
Kar dékánjai külön, a Hittudományi Kar Dékánja, valamint a Kánonjogi Posztgraduális Intézet
Elnöke közösen tesz egy-egy oktatói tagra előterjesztést.
4 .§
(1) A két hallgatói tagot - éves rotációval - a karok hallgatói önkormányzatai delegálják.
(2) A két éves megbízatási idő [l.§ (2) bekezdés] első évében a Bölcsészettudományi, valamint a Infor
mációs Technológiai Kar, a második évben a Jog- és Államtudományi Kar, valamint a Hittudomá
nyi Kar Hallgatói Önkormányzatának delegáltjai vesznek részt a bizottság munkájában.
5 .§ A bizottság munkájában nem vehet részt:
a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, vagy
b) aki az elsőfokú eljárásban a határozathozatalban közreműködött, vagy
c) az a)-b) pontban megjelölt személy Ptk. 685.§ b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, vagy
d) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el, aki az ügy eldöntésében érdekelt
6-§
Az Egyetem Rektora az oktatói tagok közül elnököt, illetőleg elnökhelyettest nevez ki.
7-§
(1) A Bizottságban biztosítani kell a fenntartó képviseletét.
(2) A fenntartó képviselőjét - az egyetem oktatói közül - a Nagykancellár jelöli ki.
(3) A Nagykancellár által kijelölt tag az adott kar oktatói képviselője lesz [2.§ (l)-(2) bekezdés], ahon
nan újabb tag kinevezésére már nem kerülhet sor.
74
�III. fejezet
A Bizottság hatásköre
(1) A hallgatónak joga van - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével
- az intézmény döntése, intézkedése vagy mulasztása ellen, a hallgatói jogviszonyára vonatkozó
rendelkezések megsértésére hivatkozással felülbírálati kérelemmel élni.
(2) Hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésnek minősül a jogszabályokban, az egyetemi sza
bályzatokban, valamint az illetékes kar szabályzataiban található olyan rendelkezés, amely a hall
gatókra jogokat és kötelezettségeket állapít meg.
(3) Ha az ügy nem tartozik az (1) és (2) bekezdés hatálya alá, a bizottság a beadványt átteszi az ügy
elintézésére hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez és erről értesíti a beadvány benyújtóját.
(4) A hallgató a felülbírálati kérelmet a döntés közlésétől, ennek hiányában a tudomásra jutástól szá
mított 15 napon belül nyújthatja be az egyetem Rektorának címezve.
(5) A Bizottsághoz csak akkor lehet fordulni, ha a hallgató az illető Karon az összes jogorvoslati
lehetőséget kimerítette, vagy ilyen lehetőség nincs. A 16.§ c) és d) pontjánál megjelölt elsőfokú
határozat alatt az illető Karon így meghozott végleges döntést kell érteni.
9.§
Az egyéni mérlegelésen alapuló döntésekkel szemben nem lehet a Bizottsághoz fordulni. így ki
zárt a panasz különösen:
a) a tandíj- illetőleg költségtérítési kedvezmény
b) az egyedi mérlegelésen nyugvó szociális juttatás
c) a tanulmányokat érintő méltányossági kérelmek
d) a halasztott beiratkozás
e) az egyéni tanulmányi rend
d) a TVSZ-ben biztosított keretszámon felüli vizsgalehetőség elutasításával szemben.
IV. fejezet
Az eljárási szabályok
W
(1) A fellebbezést azon Karon kell előterjeszteni, ahol az érintett ügyet elbírálták. A beadványok befo
gadását ellátó kari szervezeti egységet az adott kar dékánja jelöli ki.
(2) A fellebbezést az adott Karon hozott határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet be
nyújtani.
(3) A fellebbezéseket a Kar - a vonatkozó íratok csatolásával, a benyújtástól számított nyolc napon
belül - felterjeszti a Bizottsághoz.
(4) A Bizottság határozatát legkésőbb a benyújtástól számított 30 napon belül meghozza.
n§
Az elnök az ügyeket maga készíti elő, vagy előkészítés végett a bizottság tagjai között kiszignálja.
12 .§
(1) A Bizottság üléseit az elnök hívja össze.
(2) A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább három tag jelen van.
(3) A Bizottság a jelenlévő tagok többségének szavazatával hozza határozatait, szavazategyenlőség
esetén az elnök szavazata dönt.
(4) Az elnököt - írásbeli megbízása alapján - az elnökhelyettes bármely feladatkörében helyettesítheti.
13 .§
(1) A Bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, amelynek során a hallga
tót legalább egyszer meg kell hallgatni. Ha a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, hivatalból
vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le, melynek keretében iratokat szerezhet be, tanúkat
hallgathat meg, szakértői véleményt szerezhet be. A hivatalból ismert és a köztudomású tényeket
nem kell bizonyítani.
(2) A hallgatót és a meghallgatni kívánt egyéb személyeket írásban, tértivevényes levélben, vagy
egyéb, az átvételt hitelt érdemlő módon igazoló formában kell a meghallgatásra megidézni.
(3) Az írásbeli értesítéssel azonos hatályú, ha az eljárás során a jelen lévő személyt a Bizottság elnöke
más időpontra való megjelenésre kötelezi, ezt az iratra rájegyzi és a megidézettel aláíratja.
�(4) Ha a hallgató szabályos értesítés ellenére sem jelenik meg a meghallgatásán, úgy a személyes
meghallgatásától el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni, hogy észrevételeit írásban
megtegye.
14 .§
(1) A napokban megállapított határidőkbe a közlés, a kézbesítés napja nem számít bele. Ha a határidő
utolsó napja olyan nap, amelyen a munka az Egyetemen, vagy az érintett karon szünetel, a határidő
a legközelebbi munkanapon jár le. A postán elküldött beadvány előterjesztési időpontja a postára
adás dátuma.
(2) Aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidőt elmulasztotta, a Bizottságnál igazolási kérelmet
terjeszthet elő. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határ
idő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás a hallgatónak
később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól,
illetve az akadály megszűnésétől kezdődik.
(3) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hóna
pon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemmel együtt pótolni kell az
elmulasztott cselekményt is.
(4) Ha a Bizottság az igazolási kérelemnek helyt ad, az eljárást folytatja.
V. fejezet
A jegyzőkönyv és a határozat
15 .§
A hallgató és egyéb személyek meghallgatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaz
ni kell a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, az ügy tárgyát, a maghallgatott személy adatait
és lakcímét, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat, a meghallgatott személy, a Bizottság
elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
16 .§
Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a Bizottság a következő másodfokú döntéseket hoz
hatja:
a) a kérelmet elutasítja
b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja
c) az elsőfokú határozatot megváltoztatja
d) az első fokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt szervet vagy személyt új
eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
17.§
A Bizottság az ügyben határozattal dönt, amelynek tartalmaznia kell:
a) a Bizottság megnevezését, a hallgató nevét és lakóhelyét, a kar, a szak és az évfolyam
megnevezését, az ügy számát,
b) a Bizottság döntését és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről szóló tájékoztatást,
c) a megállapított tényállást és annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, valamint a döntés
alapjául szolgáló egyéb körülményeket és azokat a jogszabályokat, egyetemi szabályza
tokat, amelyek alapján a Bizottság határozatát hozta,
d) a határozat hozatalának a helyét és idejét, a Bizottság elnökének, és tagjainak a nevét,
valamint az Egyetem bélyegzőnyomatát. A Bizottság határozatait az elnök írja alá.
VI. fejezet
Záró rendelkezések
18.§
(1) Jelen Szabályzat az Egyetemi Tanács általi elfogadását követően azonnal hatályba lép.
(2) Az Egyetemi Tanács általi elfogadást követően az Egyetem minden kara köteles jelen Szabályzatot
haladéktalanul közzétenni.
(3) A Bizottság működéséről ügyrendet fogad el.
Budapest, 2003. december 12.
Dr. Fodor György
rektor
76
�III.
OSZTATLAN JOGÁSZ
MESTERKÉPZÉSI SZAK
(MINTA)TANTERVE
ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI
2012/2013. TANÉV
�78
�I II. AZ OSZTATLAN JOGÁSZ
MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK
(MINTA)TANTERVE
A mintatanterv egy ajánlás a hallgató részére, amelynek betartásával 10 félév alatt befejezheti tanul
mányait. Ettől azonban - természetesen az előtanulmányi rend betartásával - eltérhet. A mintatanterv
mutatja meg, hogy mely tárgyak vannak az őszi (páratlan), és mely tárgyak a tavaszi (páros) félévekben
meghirdetve.
A mintatantervben szereplő követelmények:
aláírás: kritérium követelmény
beszámoló: háromfokozatú minősítés (szabadon választható tárgyak követelménye)
évközi jegy: ötfokozatú minősítés, amelyre a szorgalmi időszak 14. hetének végéig legalább két tel
jesítési lehetőséget kell biztosítani
kollokvium: ötfokozatú minősítés, vizsgaidőszakban teljesítendő vizsgakövetelmény
évfolyamdolgozat jegy: az évfolyamdolgozathoz tartozó ötfokozatú minősítés
A mintatantervben megadott tárgyfelelős nem minden esetben azonos a tárgyat az adott tanévben oktató
tanárral. Ezen utóbbiak nevét az órarend tartalmazza.
A szak képzési ideje: 10 félév
Megszerzendő kredit: 270 kredit + 30 kredit (diplomamunka) = 300 kredit
A 270 krediten belül:
-
kötelező tárgyak: 233 kredit
kötelezően választható tárgyak: összesen 21 kredit
Általános társadalomtudományi ismeretek kötelezően választható tárgycsoportból: 6
kredit,
Jogtudományi alapozó ismeretek kötelezően választható tárgycsoportból: 2 kredit,
Differenciált szakmai ismeretek kötelezően választható tárgycsoportból: 8 kredit
Évfolyamdolgozat: 5 kredit
szabadon választható tárgyak: 16 kredit
Szakmai gyakorlat: Ajogalkalmazói készség kialakítását elősegítő 6-12 hetes igazságszolgáltatási,
közigazgatási vagy egyéb jogalkalmazási szakmai gyakorlat.
Abszolutórium: A mintatantervben szereplő összes tárgy teljesítése (270 kredit) + 6 hét szakmai gyakor
lat.
A záróvizsga tárgyai:
- Alkotmányjog és közigazgatási jog,
— Büntetőjog,
- Európajog és nemzetközi közjog,
- Polgári jog és kereskedelmi jog.
Ha a hallgató a végbizonyítványának kiállítását követő hét év elteltével nem teszi le záróvizsgájának
valamennyi részvizsgáját (ide értve a diplomamunka/szakdolgozat megvédését is), záróvizsgájának addig
megszerzett tantárgyi részjegyei érvénytelenné válnak. Ezt követően újabb hét éven belül van lehetősége
a záróvizsga valamennyi tantárgyi részvizsgájának letételére.
Azon jogász osztatlan mesterképzéses (MA) hallgatók esetében, akiknek a végbizonyítvány megszerzése
következtében hallgatói jogviszonyuk 2007. július 1 -je előtt szűnt meg, a hét éves periódust 2007. július
1 -jétől kell számítani.
A záróvizsga eredménye: A diplomamunka-védés és a 4 záróvizsga tárgy érdemjegyeinek egyszerű
számtani átlaga. A diplomamunka-védés érdemjegye és a záróvizsga érdemjegye is ötfokozatú minősítés.
79
�Az oklevél minősítése:
- Azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat a 2006/07-es tanév előtt kezdték meg:
(a+b): 2, ahol
a: a záróvizsga eredménye,
b: az Államelmélet 2, Büntető eljárásjog 2, Egyetemes állam- és jogtörténet 2, Jogelmélet
2, Közgazdaságtan 3, Magyar állam- és jogtörténet 2, Munkajog 2, Nemzetközi magán
jog 2, Pénzügyi jog 2, Polgári eljárásjog 3. és Római jog 2. tantárgyak érdemjegyeinek
átlaga
-
Azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat a 2006/07-es tanévtől kezdték meg: (a+b)
: 2, ahol
a: a záróvizsga eredménye,
b: halmozott súlyozott tanulmányi átlag
-
Kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, akinek diplomamunka védésének érdemjegye,
valamint záróvizsgája minden részvizsgájának érdemjegye jeles, halmozott (kumulált) sú
lyozott tanulmányi átlaga pedig legalább 4,51.
Az oklevél kiadásának a feltétele:
Sikeres záróvizsga és egy élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma
van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi
bizonyítvány, vagy oklevél.
80
�Egyetemes állam- és jogtörténet 1.
Latin gyakorlat*
Magyar alkotmánytörténet
Római jog 1.
Szabadon választható tárgy**
Testnevelés gyakorlat 1.
JOJT201xxO
JONYlOlxxO
JOJT203xx0
JORJ201xxO
I
0+2
101 óra
0+2
0+2
27 óra
0+4
15+2
15+2
15+2
3+1
3+1
4+1
12+0
2+0
I
|
évközi jegy
kollokvium
kollokvium
beszámoló
aláírás
6K, 1É,
IB, 1A
kollokvium
kollokvium
1
1
1
1
m -t
1
o
31
I
Draskóczy Imre
1
van
CV
EV
nincs
nincs
EV
nincs
nappali tag. levelező tag.
óraszám
óraszám
követeim. kredit előhallgatási tavaszi félévi
kötelezettség meghirdetés
ea.+gvak.
ea.+gyak.
2+0
____ 12+0
kollokvium
nincs
15+0
2+0
kollokvium
nincs
1
JOTNIOlxxO
Benjáminná
Dr. Szigeti Magdolna
Dzsida Orsolya
Dr. Szabó István
Dr. El Beheiri Nadja
Dr. Körösi István
Dr. Varga Csaba
JOKG201xxO
1
-
Dr. Szuromi Szabolcs
A katolikus hit alapjai
Bevezetés a jogfogalmakba
Bevezetés a közgazdaságtanba
mikrogazdaságtan
JOKJ201xxO
JOJB201xxO
1
|
tárgyfelelős
1
0+0
6+0
tantárgy neve
!
|
1
kód
1. félév
1
<u
ÖO
a>
1
ÖO
'O
’5
> -CÖ
« E
1
öD c/D
cü -Q
81
�1
Draskóczy Imre
I
Testnevelés gyakorlat 2.
1
JOTNI02xxO
1
JOKJ202xxO
JOJT204xxO
'Ccd
cz>
>—<
=O
Q
0
X
X
CM
O
CM
O
O
Egyet, állam- és
jogtört. 1.
A katolikus hit a
van
EV
nincs
nincs
őszi
félévi
meghir
detés
nincs
EV
nincs
nincs
Római jog 1.
Testnevelés gyalcorlat
EV
Bev. a közg. -mi krogazd.
un CM
1
1.
i
0
1A
6K, 2É, 1B,
109 óra
30 óra
0+2
aláírás
|
0+2
0+2
1
kollokvium
beszámoló
jo
■q
15+2
S
4+1
cn
Dr. El Beheiri Nadja
kollokvium
kollokvium
15+0
15+2
2+0
|
évközi jegy
0+2
O
3+1
kollokvium
15+2
3+1
i
JORJ202xxO
J
évközi jegy
3+0
2+0
Bevezetés ajogf
makba
1
Kánonjog 1.
Magyar jogtörténet
Pénzügyi ismeretek és gazdaság
politika
Római jog 2.
Szabadon választható tárgy**
Kovács Sarolt
Dr. Szabó Péter
Dr. Horváth Attila
dr. Groma Istvánná
Informatika gyakorlat*
kollokvium
15+2
0
+
un
r—
2+1
CM
JOITlOlxxO
Dr. Szabó István
Általános társadalom-tudományi
ismeretek kötelezően választható
tárgy**
JOTO300xA0
Egyetemes állam- és jogtörténet 2.
Dr. H. Szilágyi István
Államelmélet
JOJB202xxl
követeim.
1
JOJT202xxO
tárgyfelelős
tantárgy neve
előhallgatási kö telekredit
zettség
s
'2
cd
0+0
kód
levelező
tag.
óraszám
ea.+gyak.
nap
pali tag.
óraszám
ea.+gyak.
2. félév
9+0
82
"S
öO
.0
0
.E
’S
in
1
CM
m
cd
_c -2
Cd
"cd
0
co
> 0
._ C
N 'Cd
cd
Q —12 ‘° >>
c A c
<8 CQ
_ -cd
W CQ c N
-cd
>
K
KCÚ ■ •
Q Q Q Sa
cd
�JOTG300xA0
JOJB203xxO
JOAJ201xxO
kód
o
1
o
O
o
JOPJ201xxO
1
1
Testnevelés gyakorlat 3.
Draskóczy Imre
EV
Római jog 2.
28
Testnevelés gyako
rlat 2.
nincs
4— »
1
1
i
1
**: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerezhető kreditek száma más szak kötelező, vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése esetén el
1A
5K, 2É, 2B,
aláírás
beszámoló
beszámoló
|
kollokvium
nincs
nincs
EV
nincs
Magyar jogtörténet
Kánonjog 1.
o
*: A Polgári jog 1. tantárgyhoz 5 gyakorlati csoport tartozik.
I
CM CM
93 óra
0+2
0+2
0+2
0+2
Szabadon választható tárgy**
Szabadon választható tárgy**
Gábor
kollokvium
kollokvium
1
26 óra
15+2
3+2
Polgári jog 1.*
|
Tt
1
0+0
15+2
15+0
2+0
Dr. Belovics Ervin
Dr. Szabó Péter
Dr. Jobbágyi
nincs
-3-
évközi jegy
nincs
CM
évközi jegy
nincs
Államelmélet 1.
Tt
kollokvium
nincs
1
0+2
3+0
2+0
Dr. H. Szilágyi
Államelmélet 2.
kollokvium
tavaszi
kredit előhallgatási kötele félévi meg
zettség
hirdetés
•
JOTN103xx0
3+0
2+0
Balázs
követeim.
i
CM
|JOBJ201xxO
|JOKJ203xxO
15+2
2+1
Dr. Schanda
Alkotmányjog 1.
Általános társadalom-tudományi
ismeretek kötelezően választható
tárgy**
Általános társadalom-tudományi
ismeretek kötelezően választható
tárgy**
Büntetőjog 1.
Kánonjog 2.
15+2
2+1
tárgyfelelős
tantárgy neve
István
tag.
óraszám
ea.+gyak.
pali tag.
óraszám
ea.+gyak.
1+2
3. félév
nap
levelező
1)
83
�beszámoló
aláírás
6K, 1É,
IB, 1A
3+0
15+0
15+2
0+2
0+0
101 óra
2+1
2+0
2+0
2+0
3+2
0+2
0+2
23 óra
Dr. Belovics Ervin
Dr. Varga Csaba
Dr. Szabó Péter
Dr. Jobbágyi Gábor
Büntetőjog 2.
Differenciált szakmai ismeretek
köt. vál. tárgy*
Jogelmélet 1.
Kánonjog 3.
Polgári jog 2.
JOBJ202xxO
JOTO300XC0
JOJB204xxl
JOKJ204xxO
JOPJ202xxO
Testnevelés gyakorlat 4.
15+0
15+0
um
kollokvi
um
évközi
jegy
kollokvi
um
kollokvi
nincs
nincs
nincs
EV
nincs
nincs
Bev. ajogf.
Kánonjog 1.
Polgári jog 1.
Testnevelés gyako
rlat 3.
CM
Ti"
CM
um
o
28
EV
Büntetőjog 1.
•3"
kollokvi
nincs
Alkotmányjog 1.
őszi félévi
meghir
detés
nincs
előhallgatás! kötele
zettség
Alkotmányjog 1.
kredit
!
1
1
1
JOKI304xC0
JOPJ304xC0
JOPJ301xC0
JOPJ302xC0
JOBJ303xCO
A közigazgatási jog elmélete
A sajtószabadság határai
Az Európai Unió magánjoga
Az ingatlanjog általános elvei
Kriminalisztika
Dr. Tamás András
Dr. Koltay András
Dr. Tattay Levente
Dr. Csapó Orsolya
Dr. Sinku Pál
JOTO300xC0 Differenciált szakmai ismeretek kötelezően választható tárgycsoport tavaszi félévi tárgyai:
*: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerezhető kreditek száma más szak kötelező, vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése esetén eltérhe
Draskóczy Imre
1
JOTN104xxO
Szabadon választható tárgy
15+2
2+0
Dr. Schanda Balázs
Alkotmányjog 3.
um
kollokvi
JOAJ203xxO
15+2
2+1
Dr. Balogh-Békesi Nóra
Alkotmányjog 2.
JOAJ202xxO
követeim.
tárgyfelelős
tantárgy neve
levelező
tag.
óraszám
ea.+gyak.
kód
nap
pali tag.
óraszám
ea.+gyak.
4. félév
tun
-p q o iR
84
1
�JOPU201xxO
JOPJ203xxO
|
0+2
113 óra
3+2
0+2
26 óra
Dr. Lábady Tamás
Dr. Kovács Péter
JOEU201xxO
2+1
3+1
Dr. Radnay József
Munkajog 1.
Nemzetközi közjog 1.
Pénzügyi jog 1.
Polgári jog 3.
Szabadon választható
tárgy*
|jQKV201xx0
15+0
Dr. Halustyik Anna
2+1
Dr. Varga Zsolt András
Közigazgatási jog I.
JOKI201xxO
15+2
15+2
levelező
tag.
óraszám
ea.+gyak.
12+2
15+2
12+2
15+2
3+0
Dr. Varga Csaba
1
|
2+1
Dr. Belovics Ervin
Büntetőjog 3.
Jogelmélet 2.
JOBJ203xxO
JOJB205xxO
|
tárgyfelelős
tantárgy neve
kód
nap
pali tag.
óraszám
ea.+gyak.
2+1
5. félév
30
7K, 1B
|
EV
nincs
kollokvium
kollokvium
kollokvium
kollokvium
kollokvium
1
beszámoló
előhallgatási kötelezettsé
EV
EV
EV
EV
|
kredit
tavaszi
félévi
meghir
detés
EV
nincs
Büntetőjog 2.
Jogelmélet 1.
Magyar alktört.
Egyet, jogt. 2.**
Polgári jog 2.
Egyetemes jogtörténet 2.
Pénzű, ism. és gazdaságpo
Polgári jog 2.
Ikollokvium
kollokvium
követeim.
1
1
1
1
85
�86
JOKV202xxO
JOEU202xxO
JOPU202xxO
JOPJ204xxO
Dr. Lábady Tamás
6K, 1B,
104 óra
26 óra
CM
31
EV
nincs
nincs
nincs
EV
nincs
Közigazgatási jog I.
Munkajog 1.
Nemzetközi közjog 1.
Pénzügyi jog 1.
Polgári jog 3.
1
1
1
1
1
|
**: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerezhető kreditek száma más szak kötelező, vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése esetén eltérhet
*: Az évfolyamdolgozat tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató már legalább 120 kreditpontot összegyűjtött. Amennyiben a hallgató már 210 kreditpontot elért, mind;
dig nem vehet fel újabb tárgyat, amíg az évfolyamdolgozat tárgyat nem teljesítette.
|
van
Büntetőjog 3.
előhallgatási kötelezettség
őszi
félévi
meghir
detés
EV
*
lÉvf.d.
beszámoló
0+2
3+1
2+1
3+2
Dr. Kovács Péter
Dr. Halustyik Anna
1
0+2
3+2
2+1
Dr. Radnay József
Dr. Varga Zsolt András
I
Közigazgatási jog II.
Munkajog 2.
Nemzetközi közjog 2.
Pénzügyi jog 2.
Polgári jog 4.
Szabadon választható
tárgy**
|jOKI202xxl
15+2
15+2
15+2
15+2
15+2
Évfolyamdolgozat
JOTO300XE3
15+2
kollokvium
évf. dóig,
jegy
kollokvium
kollokvium
kollokvium
kollokvium
kollokvium
|
kredit
levelező
tag
óraszám
ea.+gyak.
követeim.
JOBJ204xxO
I
kód
nap
pali tag.
tárgyfelelős
tantárgy neve
óraszám
ea.+gyak.
_______________________
2+2
Dr. Belovics Ervin_____
Büntetőjog 4.
6. félév
Tt
-sr
Is
�O^IOZIN
-NOf
JOPJ205xxO
r. Harsági Viktória
Q
Q Q
1
Nemzetközi magánjog 1.
Polgári eljárásjog 1.
Polgári jog 5.
1
,
kollokvium
kollokvium
7K, 1É, 1A
|
Polgári jog
Polgári jog
Polgári jog 2.**
o
1
egszerezhető kreditek ‘száma más s;íak kötelező, vagy köteleziíen válasz
k Polgári jog 2. helyett Polgári jo g zk az elöhallgjatási köteleze ttség.
12+2
12+2
108 óra
CV
CV
Közigazgatásijog II.
Büntetőjog
”31"
nak meghird etése esetén eltérhei
EV
CV
EV
nincs
Közigazgat ásijog I.
'4-
;
2+1
3+1
27 óra
kollokvium
kollokvium
kollokvium
EV
nincs
xr
**:A2011/12-eis tanévtől belépő hallgató
r. Tattay Levente
12+2
12+2
12+0
aláírás
tés
Polgári jog
Ld. a tárgyi
Büntetőjog
o
CM
*: Az óraszám, a számonkérés formája és
|
2+1
2+2
2+0
2+0
kollokvium
évközi jegy
(kollokvium
előhalllgatáisi kötele-
zettség
tavaszi
félévi
meg
hirde
1
CM
JOPE201xxO
r. Burián László
Q Q
Zsolt András
r. Varga
r. Tamási Erzsébet
Q
Közigazgatási jog III.
Kriminológia
Gyula
kredit
___________
követeim.
12+2
2+1
Q
r. Szabó Marcel
3+0
2+0
1
1
tag-
óraszám
ea.+gyak.
12+2
Q
3+1
O
o
a
JOBJ208xxO
a
cz>
Q
’>
JOKI203xxO
rgyfelelős
CM
r. Bándi
JOKV203xxO Környezetvédelmi jog 1.
JOBJ206xxO
Büntető eljárásjog 1.
JOTC300xC0 Differenciált szakmai is
meretek köt. vál. tárgy*
JOEU203xxO Európajog 1.
tantárgy neve
levelező
CM
**
*
<—
0+6
kód
nap
pali tag.
óraszám
ea.+gyak.
7. félév
a
'CÖ
'-2
te
-a
M—»
5 c
87
�0+2
0+2
102 óra
23 óra
nincs
1
-5
cö
cn
7K, IB, 1A
CM
1+0
nincs
Közigazgatási jog II.
Polgári eljárásjog 1.
1.
>
1
o o
1
*: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerezhető kreditek száma más szak kötelező, vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése esetén
Dr. Tóth Tihamér
JOKV206xxO
Közigazgatási jog II.
Nemzetközi magánjog
>
u
|
kollokvium
12+2
2+1
Dr. Harsági Viktória
Polgári eljárásjog 2,
Szabadon választható
tárgy*
Versenyjog 1.
1
JGPE202xx0
CV
Környezetvédelmi j og
1.
>
o
beszámoló
kollokvium
12+2
2+1
Dr. Burián László
jog 2.
1
kollokvium
1
12+0
2+0
Dr. Varga Zsolt András
Közigazgatási jog IV.
Nemzetközi magán
JOKI204xxO
1
JGNM202xx0
I
kollokvium
2+0
Dr. Bándi Gyula
Környezetvédelmi
jog 2.
JGKV204xx0
2+1
Polgári jog 3.
kollokvium
Andrea
Kereskedelmi jog 1.
JGKE201xx0
|
15+2
Dr. Gyulai-Schmidt
____
Dr. Szabó Marcel______
őszi félévi
meghir
detés
>
0+9
I
Büntető eljárásjog 1.
Európajog 1.
|
kollokvium
kollokvium
12+2
12+2
3+1
2+1
Dr. Belovics Ervin
Büntető eljárásjog 2.
Európajog 2.
JOBJ207xxO
JOEU204xxO
1
előhallgatási kötele
kredit zettség
követeim.
tárgyfelelős
tantárgy neve
kód
nap
pali tag.
óraszám
ea.+gyak.
levelező
tag.
óraszám
ea.+gyak.
8. félév
0+6
88
> >
o w
1
�30
3-
-3
bű
1
1
O
te
ej
N
GO
GO
'Cd
E
3
E
'Cd
N
GO
CD
’O
Q
1
50
o
N
CD
go
3
co
"CD
3
-31
E
u.
,O
co
"CD
"CD
.X
3
O
E
"3
N
co
e
"3
N
co
3
Idszky Já
Versenyjog 1.
;etén eltérhet.
EV
EV
EV
Polgári eljárásjog
3
3
'3
1
co
o
3
cd
N
go
G
Q
50
N
N
co
3
(D
N
3
CD
-O
N
Q
O
S
öO
Q
E
’o
O
Q
E
co
■O
N
O
3
3
o'
"3
E
o
"O
3
bű
o
o
cq
X
o
"O
N
<
co
o
**
o
O
E
"3
N
co
CD
3
bő
"O
.-to—>
o
cu
X
co
O
3
'Cd
►—i
N
>
’C
>
Uh £
3 —<
QQ
bű
3
CD
O
5
o
cu
o
co
"3
bű
-O
3
-3
z— s
2
"O
Dr. Vargi
Dr. Friva
3"
i
|
1
EV
Kereskedelmi jog
EV
van
EV
cm’
Meghirdetve az őszi és a tavaszi félévben is!
kollokvium
kollokvium
kollokvium
6K, 3É, 1A
210 kreditpont
Európajog 2.
nincs
nincs
EV
tavaszi
félévi meg
hirdetés
r—H
*
12+0
12+0
12+0
89 óra
E
3
’>
jö
ő
-X
2+0
3+0
2+0
19 óra
évközi jegy
3-
JOPE203xxO
JOKV205xxO
JOKV207xxO
15+2
3+0
aláírás
kollokvium
évközi jegy
évközi jegy
CM
2+1
2+0
I
o
l
JOKE202xxO
1
15+0
1
2+0
3+0
3+0
12+0
kredit előhallgatási köti
zettség
__________
kollokvium
Büntetőjog 2.
követeim.
CM
JOTO300XB0
2+0
2+0
1+0
|
levelező
tag.
óraszám
ea.+gyak.
CM
i
JOTO300XD0
JOEU205xxO
|
nap
pali tag.
óraszám
ea.+gyak.
1
JOTCGOOxCO
tárgyfelelős
Büntetés-végrehajtási jog
Dr. Vókó György
Differenciált szakmai ismeretek köt.
váL tárgy**
Differenciált szakmai ismeretek köt.
vál. tárgy**
Diplomamunka konzultáció*
konzulens
Európajog 3.
Dr. Szabó Marcel
Jogtudományi alapozó ismeretek
köt. vál. tárgy**
Dr. Gyulai-Schmidt
Kereskedelmi jog 2.
Andrea
Polgári eljárásjog 3.
Dr. Harsági Viktória
TB és szociális jog
Dr. Radnay József
Dr. Tóth Tihamér
Versenyjog 2.
tantárgy neve
h-
JOTO300XC0
JOBJ205xxO
kód
9. félév
dJ —
3
O
"3
>
O
3
<D
Q
ez
4—»
O
'O
UOh
2
öJO
o
E
co
O
3
"3
3
O
’O
3 -X
co N
:Q
o
-o
3
O
bű
<3
s
•o
o
(Z)
ej
CZ)
Q
N
CG
(Z)
:O
'e
CM
3
3 'O
’bű
’3
ro
N N
co
bű
O
bű
o
5
a .°
S
3
3 N
O
bű
O
S ’«?
52 "3
Q
E
CG
N =2
3
o g
CO 3
OH
E
CO
o
ooo
CQ £0 CQ CQ
CM ro co co
cq m cq cq
<ooo
•-cd
go
o
o
■§)
3
-o
"O
Eco
<D
E
■3
35
O
>
3
CD
’o
Fs
’o
a
o
X X X
CM co 3-
Q
o
U
X
o
o
O
O
'O
1
3
3
3
"3
N
<
in
3
n:
3
‘n
GO
QQ
50
o
ex
o
co
U
'3
bű
O
3
N
co
3
'3
3
<D
-O
N
p
Q
:O
bű 3
E
'3 -X
cd
N
CZ)
< CQ
o O
uu
x x
CM 3“
CO C
Se
oo
89
�>■
90
O
<75
-ü 0
«-S
e
:3 O
t:
'° 'n^Sd
O
O
N
3
ÖJÖ
SO
<U <3
3 >
cd
"S’—
-C N
E
X> £
3 =O
3
•—
Q
3 bű-n “ O
5- O z .2 N
E
<D
3 :O <U
J
<L>
N
E
<U
<D
N
QO
O
°
p 0 r । 0 0 U 0
x m x X 0 iá
pl m 0
ko
■3 «
S 3
s cc
E
<3 3
w O
’n ‘n
E
m P] 2
CQ £ B2 co Z S
0000000
aláírás
4A
15+0
60 óra
4+0
16 óra
Dr. Jobbágyi Gábor
nincs
nincs
255 kreditpont
255 kreditpont
o
aláírás
15+0
4+0
nincs
255 kreditpont
o
aláírás
Dr. Szabó Marcel
15+0
4+0
Dr. Belovics Ervin
o
aláírás
nincs
hi
255 kreditpont
|
det s
toettsag
., ., ...
őszi félévi
.I
elohallgatasi kote-
o
kredit
o
követ
eim.
15+0
tárgyfelelős
4+0
N
3
Ö0
Dr. Schanda Balázs
öö
JGAJ200xx0
52
ÖOŐ
tantárgy neve
o
Alkotmányjog és közigazgatási jog
záróvizsga előkészítő
JOBJ200xx0 Büntetőjog záróvizsga előkészítő
Európajog és nemzetközi közjog
JOEU200xx0
záróvizsga előkészítő
Polgári jog és kereskedelmi jog
JOPJ200xx0 záróvizsga előkészítő
kód
,o 3
levelező
tag.
óraszám
ea.+gyak.
c
nap
pali tag.
óraszám
ea.+gyak.
>
■0Í
1
1
i
c:
3
E
3
E
1
�OSZTATLAN JOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
KÖTELEZŐ TÁRGYAI
A KATOLIKUS HIT ALAPJAI
A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet
A tantárgy oktatója: Dr. Völgyesi Levente
kredit:
5
félév:
1
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás: —
számonkérés:
kollokvium
Tantárgy tartalma:
1. Az Egyház, mint „új Izrael”; 2. A Kinyilatkoztatás és az ember természetfeletti hivatása; 3. Izrael útja
Jézus Krisztushoz; 4. Jézus Krisztus, Isten országának örömhíre; 5. Az Egyház, mint meghatározott
hitvallás által szerveződött közösség; 6. Az Egyház története, mint „üdvtörténet”; 7. Az Egyház liturgiá
jának ünneplése; 8. A beavató szentségek (keresztség, bérmálás, eukarisztia); 9. A gyógyulás szentségei
(gyónás, betegek kenete); 10. A közösség szolgálatának szentségei (házasság, egyházi rend); 11. A tíz
parancs egyetemes normái az emberi társadalomban; 12. Az emberi személy méltósága.
Tananyag:
Szuromi Sz. A.: Bevezetés a katolikus hit rendszerébe. 2003.
Ajánlott irodalom:
A Katolikus Egyház Katekizmusa. Budapest 1994; Brunori, P: A Katolikus Egyház. Alapok, személyek,
intézmények. (Pázmány könyvek 2), Budapest, 2002; Erdő P.: Az egyházjog teológiája. Budapest 1995;
Kereszty R.: Bevezetés az Egyház teológiájába. Budapest-Bécs 1998; Poupard, P.: A katolikus hit. (Páz
mány könyvek 1), Budapest 2001; Rózsa El.: Bevezetés Krisztus misztériumába. Veszprém, 1994.
Alkotmányjog 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs
kredit:
4
félév:
3
óratípus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:2+l;L:15+2
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Alkotmány és alkotmányjog jogrendszerben. Alkotmányfejlődés; az alkotmányosság alapértékei. Az
államalkotó tényezők, államterület, államalkotó nép és nemzet. Nemzetiségek. Szuverenitás; a Magyar
Köztársaság az Európai Unióban. Jogforrások. A jogforrások érvényessége és hatályossága. A nemzet
közi jog és a magyar jog viszonya. Az állampolgárság. Az országos népszavazás. A választási rendsze
rek. Az országgyűlési képviselők választásának rendszere. Önkormányzati választási rendszerek.
Tananyag:
Trócsányi László - Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012.
Alkotmányjog 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs, Dr. Csink Lóránt
kredit:
4
félév:
4
óratípus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:2+l;L:15+2
előhallgatás:
Alkotmányjog 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Kormányformák. Az államfő. Az Országgyűlés megbízatása, hatáskörei. A Kormány megbízatása, tag
jai, feladata és hatáskörei. A Kormány politikai felelőssége. Állami Számvevőszék. Alapvető jogok biz
tosa. Az Alkotmánybíróság. A bírósági szervezet. Az ügyészi szervezet. Az önkormányzati rendszer. A
különleges jogrend.
Tananyag:
Trócsányi László - Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012.
91
�Alkotmányjog 3.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs, dr. Balogh Zsolt
kredit:
4
félév:
4
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:15
előhallgatás: Alkotmányjog 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Az alapjogvédelem fogalomrendszere, az alapjogok eredetére vonatkozó elméletek. Az alapjogok ala
nyai és kötelezettjei, az alapjogok korlátozása, az alapjogokra vonatkozó szabályozás, az állam intéz
ményvédelmi kötelezettsége. A nemzetközi emberi jogi egyezmények. Az élethez való jog; Az emberi
méltósághoz való jog; Diszkrimináció tilalma; Lelkiismereti-és vallásszabadság; Kommunikációs alap
jogok. Adatvédelem; Eljárási jogok; Szociális jogok; A tulajdonhoz való jog alkotmányi sajátosságai;
Emberi jogok megsértésének orvoslása nemzetközi fórumok előtt.
Tananyag:
Schanda Balázs - Balogh Zsolt: Alkotmányjog - Alapjogok. Budapest, PPKE JAK, 2011.
Államelmélet
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István
kredit:
4
félév:
2
óratípus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:2+l;L:15+2
előhallgatás:
Bevezetés a jogfogalmakba
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Az Államelmélet tárgy célja, hogy átfogó képet nyújtson a modern állam fogalmára és különböző as
pektusaira vonatkozó elméleti koncepciókról. Ily módon áttekintést ad nemcsak az általános államtan,
hanem a kortárs politikai filozófia és politikatudomány eredményeiről is. Emellett a tanegység hozzájá
rul a hallgatók jogi kultúrájának fejlesztéséhez. A tárgy tartalma: A társadalomtudományi megismerés
kérdései. Az általános államtan kialakulása és fejlődése. Az önálló magyar államtudomány kialakulása
és fejlődése Magyarországon (1843-1947). Az államfogalom és összetevői. Állam és társadalom. Az
állam mint szervezet. Államforma és politikai rendszer. Az államhatalom korlátái. Az államhatalom
erkölcsi igazolásának kérdései.
Tananyag:
H. Szilágyi István szerk.: Államelmélet. Budapest, Szent István Társulat,, 2012.
Takács Péter szerk.: Allamtan. írások a XX. századi általános államtudomány köréből. Budapest, Szent
István Társulat, 2003.
Ajánlott irodalom:
Takács Péter (szerk.): Államelmélet I. Budapest, Szent István Társulat, 2007.
Államelmélet 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Péteri Zoltán
kredit:
4
félév:
3
óratípus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:2+l; L:15+2
előhallgatás:
Államelmélet 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy a modern államtudomány, az Allgemeine Staatslehre kialakulásának és fejlődésének áttekinté
sével nyújt egy tudomány történeti bevezetőt, majd a módszertani kérdések tárgyalását követően mutatja
be az államfogalom meghatározása kapcsán megragadható jellegzetes, s egymást kiegészítő elméleti
szemléletmódokat: a normatív, a szociológiai és az értékelő perspektívát. E sajátos szemléletmódokat
váltogatva tárgyalja az anyag az államelmélet klasszikus tematikáját az állam fogalmi összetevőinek
elemzésétől indulva az állam társadalmi beágyazottságának és szervezeti felépítésének, a politikai rend
szer és a demokrácia különböző kérdésein keresztül, az állami hatalom erkölcsi igazolásának problema
tikájával bezárólag.
Tananyag:
Takács Péter (szerk.): Államtan. írások a XX. századi általános államtudomány köréből. Budapest, 2003.
[és változatlan utánnyomásai])
Ajánlott irodalom:
H. Szilágyi István - Paksy Máté (szerk.): Államelmélet II. Budapest, SzIT, 2008.
92
�Bevezetés a jogfogalmakba
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Péteri Zoltán
kredit:
4
félév:
1
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:15
előhallgatás: —
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tananyag mintegy kétharmad része foglalkozik a későbbi tételesjogi és a jogelméleti stúdiumok
megalapozását biztosító fogalmak bemutatásával és elemzésével, körülbelül egyharmada pedig az ál
lamelméleti, politikatudományi, alkotmányjogi és az általában vett közjogi tárgyak elsajátításához el
engedhetetlen fogalmakat tárgyalja. Az oktatás egy tudományelméleti, illetve tudomány rendszertani
bevezetéssel kezdődik, amely egyúttal vázolja a természetjogi és a jogi pozitivista gondolkodás történeti
hagyományait is. Ezt követi a tananyag gerincét képező jogi alapfogalmak ismertetése, majd az összeha
sonlítójogi beveztést követően, az államtudományi alapfogalmak bemutatásával zárul.
Tananyag:
Szabó Miklós (szerk.): Bevezetés a jog- és államtudományokba. Negyedik, átdolgozott kiadás. Miskolc,
Prudentia Juris, 2006.
Péteri Zoltán: Bevezetés a jogfogalmakba. Előadások. Budapest, SzIT, 2003.
Bevezetés a közgazdaságtanba - Mikrogazdaságtan
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tantárgy oktatója: Dr. Körösi István
kredit:
4
félév:
1
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás: —
számonkérés:
kollokvium
Á tantárgy tartalma:
A tárgy elősegíti a hallgatók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását. A mikroökonómia a gazda
ság kisebb egységeit vizsgálja. Az egyes részpiacok viselkedésével, a szereplők döntéseivel foglalkozik.
A makroökonómia a gazdaság egészét vizsgálja, a jövedelmeket, a gazdasági növekedés, a foglalkozta
tottság és az infláció alakulását, a változások okait, következményeit. Tárgyalja az állami beavatkozás
eszközeit, hatásait, a nemzetgazdasági egyensúly(ok) kialakulásának feltételeit. Elemzi a külgazdasági
kapcsolatok hatását a nemzetgazdaságokra. Rövid elmélet-történeti áttekintés mutat rá a közgazdaság
tudomány fejlődő jellegére, a különböző iskolák létére. Sajátos része a kurzusnak a kereszténység és a
gazdasági fejlődés kapcsolatának bemutatása.
Tananyag:
Schlett András - Botos Katalin: Közgazdaságtani bevezetés. Budapest: SzIT, 2008.
Botos Katalin: Keresztény gazdaság - globális piacgazdaság. Budapest, Kairosz, 2009.
Büntetés-végrehajtási jog
A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz.
A tantárgy oktatója: Dr. Vókó György
kredit:
4
félév:
9
óratípus:
előadás
óraszám:
N:1,L:12
előhallgatás:
Büntetőjog 2.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tart alma:
A büntetés-végrehajtási jogtudomány kialakulásának történetisége, és a kialakulását segítő elméletek
áttekintése, a nemzetközi követelmény rendszerek, elvárások ismertetése. A büntetőjogi szankciók, az
eljárásjogi kényszerintézkedések, valamint más jog- és szabadságkorlátozással járó intézkedések vég
rehajtásának, és az ezekhez kapcsolódó jogállami garanciarendszer bemutatása. A büntetés-végrehajtás
törvényességi felügyelete, annak biztosíték-rendszere. Az előadások során a hallgatók megismerkedhet
nek a büntetés-végrehajtás aktuális problémáival, a jogalkalmazói gyakorlat sajátosságaival is.
Tananyag:
Vókó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2009.;
A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr.;
A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM
rendelet;
A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló fel
adatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet;
A rendőrségi fogdák rendjéről szóló 19/1995. (II. 13.) BM rendelet.
Az előadások anyaga.
93
�Büntető eljárásjog 1.
A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz.
A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Mihály
kredit:
4
félév:
7
óratípus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:3+l;L:12+2
előhallgatás:
Büntetőj. 2.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A jogág fő csomópontjainak történeti és összehasonlító elemzése, a büntető eljárásjog alapelveinek rész
letes áttekintése, ezt követően a bíróságra, az ügyészségre, a nyomozó hatóságra, továbbá a büntető
eljárásban résztvevő személyekre vonatkozó hatályos törvényi rendelkezések ismertetése. Az oktatás
kiterjed a bizonyítás, valamint a személyes szabadságot korlátozó és nem korlátozó kényszerintézkedé
sek elemzésére is. Az oktatás részét képezi a büntetőeljárás nyomozati szakának teljes körű áttekintése,
valamint a nyomozási bíró eljárására irányadó jogszabályi rendelkezések bemutatása. A hallgatók tájé
koztatást kapnak a Kúria elvi jellegű döntéseiről.
Tananyag:
Tóth Mihály (szerk.): Büntetőeljárás jog. Budapest, HVG-Orac, 2009.;
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény.
Az előadások anyaga.
Büntető eljárásjog 2.
A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz.
A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Mihály
kredit:
4
félév:
8
óratípus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:3+l;L:12+2
előhallgatás:
Büntetőelj. 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Az eljárás vádemeléssel kapcsolatos szakaszának elemzése, különös figyelemmel a vádirat tartalmi és
formai kellékeire. A közvetítői eljárás, illetve a vádhalasztás bemutatása. Az első-, másod- és harmad
fokú bírósági eljárásra irányadó szabályok részletes áttekintése. A jogorvoslat fogalma tartalmi sajátos
ságai és fajtái. Az oktatás kiterjed a rendkívüli jogorvoslati eljárások, valamint a külön és a különleges
eljárások normarendszerének az ismertetésére. A hallgatók tájékoztatást kapnak a Kúria vonatkozó elvi
jellegű döntéseiről.
Tananyag:
Tóth Mihály (szerk.): Büntetőeljárás jog. Budapest, HVG-Orac, 2009.;
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény.
Az előadások anyaga.
Büntetőjog 1.
A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz.
A tantárgy oktatója: Dr. Belovics Ervin, Dr. Vókó György
kredit:
4
félév:
3
óra típus:
előadás+gyak
óraszám:
N:2+l;L:15+2
előhallgatás:
Magyar jogtörténet
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Az oktatás felöleli az európai és a hazai büntető jogtudomány történetét, a nemzeti kodifikáció fejlő
dését. A büntetőjogszabály tana foglalkozik a büntetőjog forrásaival, a büntetőtörvény rendszerével és
szerkezetével, továbbá a büntetőjogszabály értelmezésével. A bűncselekmény tanának keretei között
kerül sor a bűncselekmény jogtudomány által kidolgozott, valamint a hatályos törvény által definiált
fogalmának, és a törvényi tényállás tanának ismertetésére. A félév a Büntető Törvénykönyv büntethetöségi akadályok rendszerével kapcsolatos elemzésével zárul.
Ennek keretei között a hallgatók megismerkedhetnek az akadályok rendszerezésével, a büntethetőséget
kizáró és a büntetőjogi felelősséget megszüntető okok jellemzőivel, illetve legjelentősebb sajátosságai
val.
Tananyag:
Belovics Ervin - Gellér Balázs -Nagy Ferenc - Tóth Mihály: Büntetőjog. Általános rész. Budapest,
HVG-Orac, 2012.;
Az új Büntető Törvénykönyv.
Az előadások anyaga.
94
�Büntetőjog 2.
A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz.
A tantárgy oktatója: Dr. Belovics Ervin, Dr. Vókó György
kredit:
4
félév:
4
óratípus:
előadás+gyak
óraszám:
N:2+l;L:15+2
előhallgatás:
Büntetőjog 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A bűncselekmény megvalósulási szakaszainak és a kapcsolódó jogkövetkezmények dogmatikai elemzé
se, a bűncselekmény elkövetőinek részletes áttekintése, továbbá a társas bűnelkövetési alakzatok (bűn
szövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) bemutatása. A bűncselekményegység és halmazat proble
matikájának áttekintését követően kerül sor a büntetőjogi jogkövetkezmények tanának az ismertetésére.
E körben kiemelt figyelmet kapnak a büntetési rendszer elvi kérdései, és hazai sajátosságai. Részletes
bemutatásra kerülnek az egyes büntetései nemek, illetve intézkedések, a büntetés kiszabására vonatko
zó előírások, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéssel kapcsolatos törvényi
szabályok.
Tananyag:
Belovics Ervin - Geller Balázs -Nagy Ferenc - Tóth Mihály: Büntetőjog. Általános rész. Budapest,
HVG-Orac, 2012.;
Az új Büntető Törvénykönyv.
Az előadások anyaga.
Büntetőjog 3.
A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz.
A tantárgy oktatója: Dr. Belovics Ervin, Dr. Busch Béla
kredit:
4
félév:
5
óratípus:
előadás+gyak
óraszám:
N:2+l;L:15+2
előhallgatás:
Büntetőjog 2.
számonkérés:
kollokvium
Á tantárgy tartalma:
A Büntető Törvénykönyv Különös Részében található bűncselekmények dogmatikai elemzése. Ennek
keretei között sor kerül valamennyi delictum törvényi tényállásának részletes bemutatására, mind a
tárgyi oldal, mind az alanyi oldal teljes körű áttekintésére. Az előadások átfogó képet adnak a legjelentő
sebb bűncselekmények történetiségéről, kodifikációs sajátosságairól, az Alkotmánybíróságnak a védett
jogtárggyal kapcsolatos határozatairól, valamint a Kúria elvi jellegű döntéseiről is.
Tananyag:
Belovics Ervin - Molnár Gábor - Sinku Pál: Büntetőjog. Különös rész. Budapest, HVG-Orac, 2012.;
Az új Büntető Törvénykönyv.
Az előadások anyaga.
Büntetőjog 4.
A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz.
A tantárgy oktatója: Dr. Belovics Ervin, Dr. Busch Béla
kredit:
4
félév:
6
óratípus:
előadás+gyak
óraszám:
N:2+2;L:15+2
előhallgatás:
Büntetőjog 3.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A Büntető Törvénykönyv Különös Részében megtalálható bűncselekmények dogmatikai elemzése.
Ennek keretei között sor kerül valamennyi delictum törvényi tényállásának részletes bemutatására mind
a tárgyi oldal, mind az alanyi oldal teljes körű áttekintésére. Az előadások átfogó képet adnak a legje
lentősebb bűncselekmények történetiségéről, kodifikációs sajátosságairól, az Alkotmánybíróságnak a
védett jogtárggyal kapcsolatos határozatairól, valamint a Kúria elvi jellegű döntéseiről is.
Tananyag:
Belovics Ervin —Molnár Gábor - Sinku Pál: Büntetőjog. Különös rész. Budapest, HVG-Orac, 2012.;
Az új Büntető Törvénykönyv.
Az előadások anyaga.
95
�Egyetemes állam- és jogtörténet 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Szigeti Magdolna
kredit:
4
félév:
1
óra típus:
előadás+gyak
óraszám:
N:3+l;L:15+2
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy az egyetemes állam- és jogfejlődést tekinti át az ókori államok kialakulásától az 1789-ben
kitört Nagy Francia Forradalomig. Érinti az ókori görög, az egyiptomi, a héber állam- és jogfejlődést,
valamint a távol keleti államokat. A középkor és a koraújkor tekintetében megtárgyaljuk a nagyobb eu
rópai régiókat, így az angol, a francia, német, valamint a szláv állam- és jogfejlődését. Végül érintjük a
modern állam- és jogrendszer kialakulásának fontosabb jegyeit, valamint Anglia kapcsán a korai polgári
átalakulás jellegzetességeit.
Tananyag:
Ruszoly József: Európaijog- és alkotmánytörténelem. Szeged, Pólay Elemér Alapítvány, 2011.;
Ajánlott irodalom:
Mezey Barna - Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest, Osiris,
2003.;
Jany János: A klasszikus iszlám jog. (Egy jogi kultúra természetrajza) Budapest,Gondolat, 2006.;
Sáry Pál: Bűnvádi eljárások az Újszövetségben. Budapest, SzIT, 2003. (második, átdolgozott kiadás)
Egyetemes állam- és jogtörténet 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Szigeti Magdolna
kredit:
4
félév:
2
óratípus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:3+l;L:15+2
előhallgatás:
Egyetemes jt. 1
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy az egyetemes állam- és jogfejlődést tekinti át azJ789-es Nagy Francia Forradalomtól a keleti
blokk XX. század végi felbomlásáig. Érinti az Egyesült Államok Alkotmányának létrejöttét és fejlő
dését. Európán belül tárgyalja a polgári átalakulás folyamatát. Ennek keretében áttekinti a francia és a
német állam- és jogfejlődést, érinti Angliát, Itáliát és Skandináviát, valamint a szláv államokat és Balkán
más államait.
Tananyag:
Ruszoly József: Európaijog- és alkotmánytörténelem. Szeged, Pólay Elemér Alapítvány, 2011.;
Ajánlott irodalom:
Mezey Barna - Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest, Osiris,
2003.;
Európajog 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel
kredit:
4
félév:
7
óra típus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:2+l ;L:12+2
előhallgatás: Polgári jog 2.
Számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy részletesen foglalkozik az Európai Unió kialakulásával, történeti és aktuális fejlődésével, szer
vezeti működésével, valamint az európajog elveivel, jogforrásaival és alapvető elveivel. Szintén tárgya
lásra kerül az alapvető jogok és alapvető elvek szerepe az Európai Unió működése és az európajog
alkalmazása során.
Tananyag:
Előadásokon elhangzottak.
Szabó Marcel - Láncos Petra Lea - Gyeney Laura (szerk.): Az Európai Unió jogi fundamentumai. Bu
dapest, Szent István Társulat, 2012.
Ajánlott irodalom:
Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban. Budapest, HVG-Orac, 2010.
Várnay Ernő - Papp Mónika: Az Európai Unió joga. Budapest, Complex, 2010.
Osztovits András (szerk.): Az Európai Unió Alapító Szerződéseinek magyarázata 1+2., Budapest,
Complex, 2008., Válogatott tanulmányok
Jeney Petra-Kende Tamás - Szűcs Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Budapest, Complex, 2007.
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Nyolcadik átdolgozott kiadás. Budapest,: HVG-Orac,
2011.
96
�Európajog 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel
kredit:
4
félév:
8
óraszám:
N:2+l ;L:12+2
óratípus:
ea.+gyak.
előhallgatás: Európajog 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy célja, hogy a hallgatók részletes és átfogó képet kapjanak az Európai Unió működéséről. En
nek során a hallgatók a belső piac jogával ismerkedhetnek meg részletesen, különös figyelemmel annak
kiterjedt esetjogára.
Tananyag:
Előadásokon elhangzottak.
Szabó Marcel - Láncos Petra Lea - Gyeney Laura (szerk.): Az Európai Unió jogi fundamentumai. Bu
dapest, Szent István Társulat, 2012.
Ajánlott irodalom:
Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban. Budapest, HVG-Orac, 2010.
Várnay Ernő - Papp Mónika: Az Európai Unió joga. Budapest, Complex, 2010.
Európajog 3.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Gyeney Laura
kredit:
4
félév:
9
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2, L:15
előhallgatás: Európajog 2.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Az Európajog 3. tárgy a tanév első felében az Európai Unió nagyvilágban betöltött szerepére fókuszál.
A gazdasági óriás a világpolitikában már nem csak törpeként van jelen. Az EU-nak a nemzetközi szín
téren való egyre erőteljesebb jelenlétét mutatja be a közös kereskedelempolitikára, fejlesztési politikára
valamint az Unió kül- és biztonságpolitikai területeire, mint az EU nemzetközi tevékenységéhez kötődő
legfontosabb politikákra koncentráló előadásblokk. A fentiekhez kapcsolódóan kerül kifejtésre hazánk
uniós csatlakozása, az út a csatlakozásig, ill. a tagságból fakadó kötelezettségeink. A félév során a szak
politikák közül az Unió agrárpolitikáját, környezetvédelmi politikáját, bevándorlás, ill. integrációs po
litikáját, végül annak regionálispolitikáját tárgyaljuk bővebben. A félév utolsó blokkja az Európai Unió
kulturális vonatkozásaival foglalkozik. Ezen előadások során elsőként az Unió kultúrpolitikájára, illetve
nyelvi politikájára, majd a család integrációs jogban betöltött szerepére, végül, de nem utolsósorban az
EU és a keresztény egyházak kapcsolatára térünk majd ki részletesen.
Tananyag:
Előadásokon elhangzottak.
Szabó Marcel — Gyeney Laura — Láncos Petra Lea (szerk.): Bevezetés az Európai Unió egyes politikáiba.
Budapest, Szent István Társulat, 2012.
Informatika gyakorlat
A tárgyat oktató szervezeti egység: Informatikai Oktatási Csoport
A tantárgy oktatója: Groma Sarolt
kredit:
3
félév:
2
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2,L:6
előhallgatás:
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
Az egyetemi tanulmányokhoz és a jogi munkakörhöz nélkülözhetetlen informatikai alapismeretek elsa
játítása, az informatikai kultúra terjesztése, számítástechnikai eszközök használatához szükséges gya
korlati jártasság közvetítése, valamint az ECDL követelményszint megfelelő részeinek teljesítése.
Hálózatok, hálózattípusok, protokollok, TCP/IP. Szolgáltatások, szerver/kliens kapcsolat.. Információ
és kommunikáció: információáramlás, elektronikus levelezés, levelező rendszerek, levelezőlisták. A
CompLex Jogtár használata. Prezentáció és grafika: kép, képszerkesztés, MS PowerPoint. Az adatbá
zis kezelés alapelemei: alapfogalmak, adatbázis létrehozása, lekérdezések, űrlapok, jelentések készíté
se. Fontos jogi adatbázisok. A matematikai logikai alapjai. Szűrési feltételek megfogalmazása adathal
mazon. Szűrések, leválogatások. Rendezés. Szövegszerkesztés. A szövegkezelés története, tipográfiai
alapfogalmak. Szövegszerkesztés számítógéppel. A kiadványszerkesztés kérdései. Az MsWord szöveg
szerkesztő kezelése. Táblázatkezelés (MsExcel), adattáblák kezelése, diagramok. Alapvető függvények
használata adathalmazokon. Internet. A web, mint a legelterjedtebb internetes szolgáltatás. Kapcsolatok
az informatikában (hypertext, adatkapcsolatok, konverzió)
Tananyag:
Groma Sarolt - Skublics Benedek: Informatika jegyzet. Budapest, SzIT, 2007.;
97
�Groma Sarolt - Skublics Benedek: Alkalmazott informatika jegyzet jogász hallgatóknak. Budapest,
SzIT, 2008. Új jegyzet kiadása várhatói
Jogelmélet 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János
kredit:
4
félév:
4
előhallgatás:
Bevezetés a jogfogalmakba
óraszám:
N:2;L:15
óra típus:
előadás
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Az arisztotelészi rétorika és a görög jogi gondolkodás. A római jogi örökség: a jog mint a „jó és a mél
tányos művészete”. A római jogászok dialektikájától a modern jogrendszerekig. A glosszátorok és a
kommentátorok jogászi érvelése. Örök törvény, természeti törvény és pozitív jog Aquinói Szent Tamás
gondolati rendszerében - tomista perspektívában. Természetjog és természetes jogok William Ockham
jogfilozófiájában. Luther Márton törvénykoncepciója, valamint a protestantizmus és a (természet)jogellenesség kérdése. Természeti törvény és pozitív törvény a kálvini tanrendszerben az isteni szuvere
nitás és az antropológia feszültségében. A modern axiomatikus rendszer-központú természetjog atyja:
Hugo Grotius. Thomas Hobbes jog- és államtana. John Locke: a kormányzat a tulajdonjog biztosítására
jött létre megbízási szerződéssel. Montesquieu vonzásában: A Törvények szellemének értelmezései és
jogbölcseleti vonatkozásai. A kodifikáció meghatározásai, „atyjai” és a római-germán jogcsalád klaszszikus kódexei. A klasszikus analitika: Jeremy Bentham és John Austin. Johann Gottlieb Fichte: a jog
kölcsönös elismerő viszony vagy a tulajdonosok egyezsége? A történeti jogi iskola. Rudolf von Jhering:
A juriszprudencia mint tudomány
Tananyag:
Frivaldszky János: A jogi gondolkodás történetének mérföldkövei. Budapest, SzIT, 2012.
Jogelmélet 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János
kredit:
4
félév:
5
óra típus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:2+l ;L:15+2
előhallgatás:
Jogelmélet 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A jog, ajogtudomány és ajogi érvelés a klasszikusok nyomán. A legalapvetőbb emberi jogok jogfilozó
fiai megalapozása: a jogalanyiság elismeréséhez, az élethez és az emberi méltósághoz való jog. Emberi
személy, jogalanyiság, jogképesség, a méhmagzat jogi státusa. Alapvető természetjogi intézmények:
házasság és család. Jogjogosultság, erőszak: Jhering és Kelsen koncepciói és azok kritikája. Az emberi
jogok természetjogi megalapozásának kortárs problémái. Természettől a természetjogig. Természetjog
és jogszociológia. A „dolog természete”. A jog és az erkölcs viszonya a tomista eszmerendszerben. Jog
a személyközi (polgári) viszonyokban. Hans Kelsen természetjog-kritikájának cáfolata. Herbert Hart
jogelméletének értékelése. A demokratikus kormányzat és a jogalkotás természetjogi kötöttségei: felha
talmazás, érvénytelenség, ellenállás és a lelkiismereti kifogás intézménye.
Tananyag:
Frivaldszky János: A jogfilozófia alapvető kérdései és elemei. Budapest, SzIT, 2011.
Kánonjog 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet
A tantárgy oktatója: Dr.Szabó Péter (Napp.), dr. Lefkánits Györy (Lev.)
kredit:
4
félév:
2
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:15
előhallgatás: A katolikus hit alapjai
számonkérés:
kollokvium
Tantárgy tartalma:
Ma Magyarországon egyedül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Karán fo
lyik kánonjogi oktatás kötelező előadások keretében. Ennek során a joghallgatók megismerkedhetnek
a katolikus Egyház jogával, egy olyan vallási alapú jogrendszerrel, amely mind eredetében, mind szer
kezetében és felépítésében eltér az állam alkotta jogrendtől. A kánonjog oktatása több szempontból is
fontos feladat egy katolikus egyetem jogi karán. Egyrészt a hallgatók megismerhetik általa annak az
egyházi valóságnak ajogi alapjait és kereteit, amelyben élnek. Másrészt mint joghallgatók egy sajátos,
a kontinentális és az angolszász jogi rendszertől is jelentősen különböző jogrend lényeges területeit te
kinthetik át, és ezzel egy egészen gazdag jogkép alakulhat ki bennük. Munkánk célja, hogy a kánonjog
oktatásának első lépéseként a katolikus egyházjog teljes szabályozási területének vázlatát nyújtva alapot
teremtsünk a további részletes tanulmányokhoz.
98
�Tananyag:
Ferenczy-Kállay: Egyházjogi alapismeretek. 2000. vagy
Erdő R: Egyházjog, Budapest 1992.;
Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex Juris Canonici hivatalos latin szövege magyarfordítással és magya
rázattal. (Szerk., ford, és a magyarázatokat írta Erdő Péter) Budapest, SzIT, 1997.
Ajánlott irodalom:
Erdő R: Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben. Budapestl995. Erdő R: Az egy
házjogforrásai - történeti bevezetés. Budapest, 1998.
Erdő R: Egyházjogi alapismeretek (2. átdolgozott kiadás). Budapest 1996.
Erdő R: Az ókeresztény kor egyházfegyelme (az első négy században). (Ókeresztény írók V), Budapest
1983.
Andrés, D. J.: Szerzetesjog (Magyarázat az Egyházi Törvénykönyv 573-746. kánonjához). Budapest, 1999.
Kuminetz G.: Az egyházi vagyonjog alapjai, Veszpréml995.
Kuminetz G.: Az anyagi javak hierarchiája a hatályos egyházi jog tükrében. Kánonjog 1-2. 1999.
Schanda B.: Világi jog az egyházjogban - egyházi jog a világi jogban. Kánonjog 1-2. 1999.
Schanda B.: Az Apostoli Szentszék a nemzetközi jogban. Jogtudományi Közlöny, 1999/ 8.
Szabó R: Sajátjogú egy háztagság a hatályos jog szerint. Kánonjog 1-2. 1999.
Szabó R: Keleti Kódex (CCEO), keleti kánonjogtudomány, valamint azok vonatkozásai a magyar görög
katolikus egyház fegyelmi rendjére. Athanasiana 7 Nyíregyháza (1998)
Kánonjog 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet
A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Péter (Napp.), dr. Lefkánits Györy (Lev.)
kredit:
4
félév:
3
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2, L:15
előhallgatás: Kánonjog 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
1. A krisztushívők 2. A klerikusok (képzése, inkardinációja, kötelességei és jogai) 3. A krisztushívők
társulásai 4. A pápa és a püspökök testületé, mint az egyház legfőbb hatósága 5. A püspöki szinódus, a
bíborosok 6. A római kúria, a pápai követek 7. A részegyházak és a püspökök 8. A megyéspüspök 9. A
koadjutorok és a segédpüspök, a részegyházak csoportjai 10. A részleges zsinatok, a püspöki konferen
ciák, egyházmegyei zsinat 11. Az egyházmegyei hivatal, tanácsadó testületek az egyházmegyében 12. A
plébánia, plébánosok, esperesek, a templom igazgató, a lelkészek.
Tananyag:
Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, SzIT, (157-303.)
Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex Juris Canonici hivatalos latin szövege magyarfordítással és magya
rázattal. (Szerk., ford, és a magyarázatokat írta Erdő Péter) Budapest, SzIT, 1997.
Ajánlott irodalom
Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex Juris Canonici hivatalos latin szövege magyarfordítással és magyará
zattal. (szerk., ford, és a magyarázatot írta Erdő P.) Budapest 1986.
A II. Vatikáni Zsinat tanítása. Budapest, SzIT, 1975.
Erdő R: Egyházjog. Budapest 1992.
Erdő R: Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben. Budapest, 1995.
Erdő R: Egyházjogi alapismeretek. (2. átdolgozott kiadás) Budapest 1996.
Schanda B.: Világi jog az egyházjogban - egyházi jog a világi jogban. Kánonjog 1-2. 1999.
Schanda B.: Az Apostoli Szentszék a nemzetközi jogban. Jogtudományi Közlöny, 1999/ 8.
Szabó R: Sajátjogú egyháztagság a hatályos jog szerint. Kánonjog 1-2. 1999.
Kánonjog 3.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet
A tantárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin (Napp.), dr.Lefkánits György (Lev.)
kredit:
4
félév:
4
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2,L:15
előhallgatás:
Kánonjog 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A kánonjogi tanulmányok utolsó félévében a hallgatók házasságjogot tanulnak. Ennek keretében megis
merkednek a katolikus házasság fogalmával, a házasság főbb tulajdonságaival és a házasság különböző
elnevezéseivel. A házasságjog tanítása követi a házasságjognak azt a struktúráját, ami már a klasszikus
kánonjog idejében kialakult. Ez a hármas tagolódás: a házasságot létrehozó beleegyezés, a házasság
megkötésének formája és a házassági akadályok. Ehhez a három nagy kérdéskörhöz kapcsolódik a há
zasságok utólagos rendezése keretében a házasság felbontásának kivételes lehetősége, a szeparáció, va
gyis a házasfelek különválása a kötelék fennmaradásával, valamint az utólagos érvényesítés az egyszerű
érvényesítés és a gyökeres orvoslás. A házasságjog tanítása - a vegyes házasságok miatt - rendszerint
mind a katolikus mind a nem katolikus hallgatók érdeklődésére számot tart.
99
�Tananyag:
Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, SzIT,
Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex luris Canonici hivatalos latin szövege magyarfordítással és magya
rázattal. (Szerk., ford, és a magyarázatokat írta Erdő Péter) Budapest, SzIT, 1997.
dr. Hársfai Katalin által készített jegyzet.
Ajánlott irodalom
O- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján, Budapest 1999.
A II. Vatikáni Zsinat tanítása. Budapest, 1986.
II . János Pál pápa: Férfi és Nő. Elmélkedések a Teremtés könyve alapján. Bécs-Budapest, é. n.
Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanács, II. Ökumenikus Direktórium, (Római Dokumentumok
IV) Budapest, 1996.
Magzatvédő Társaság: A szexualitás és a szexuális felvilágosítás a katolikus egyház szemével. (Családi
Iránytű 4.) Budapest, 1990.
Az emberi személy tisztelete az új egyházi házasságjogban. Vigilia 47 (1982) 436-439. Mikor érvényteleníti
a házasságot „a terhek vállalására való képtelenség”. In Teológia 19 (1985) 251-255.
Újítások az egyházi perjogban, Budapest 1985, IV + 22 pp.
Magyar egyházjogi népszokások - az offérálás. In Mert ezt Isten hagyta. Tanulmányok a népi vallásosság
köréből. Budapest, 1986, 252-274.
A házasságrendezés lehetőségei, in AAVV,
Személy, házasság és család. Róma 1988, 175-223.
A házasság érdekében folyó perek a középkori Magyarországon. In Egyházak a változó világban. A nem
zetközi egyháztörténeti konferencia előadásai, Esztergom 1991. május 29-31, ed. Bárdos I.-Beke M., [Esz
tergom, 1992], 191-194.
A valláskülönbség házassági akadálya a kánonjogban. Szombat 8/2 (1996) 26-28.
I matrimoni misti nella loro evoluzione storica. (La disparitá di culto), in AAVV,
I matrimoni misti (Studi giuridici 47), Cittá del Vaticano 1998, 11-22.
Kereskedelmi jog 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Csehi Zoltán
kredit:
3
félév:
8
óra típus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:2+l ;L:15+2
előhallgatás:
Polgárijog 3.
számonkérés:
kollokvium
A tantáirgy tartalma:
Kereskedelmi jogi alapfogalmak. A polgári jogi és a kereskedelmi szerződések viszonya és elhatárolhatósága. A kereskedelmi szerződések jellemzői. Kereskedelmi jogi zárványok aPtk-ban, az Új Ptk keres
kedelmi jogi jellegéről. A kereskedelmi jog rendszertani elhelyezése. Alanyok és a képviselet különös
szabályai. Bizományi szerződés és egyéb speciális képviseleti formák. A kereskedelmi jellegű speciális
adásvételek, vállalkozások vásárlása.
Vállalkozási szerződés és altípusai (fővállalkozás, tervezési szerződés, építési
szerződés, szerelési szerződés). Helyiség- és üzlet bérlet. Franchise és faktoring, lízing, koncessziós
szerződés. A fizetés joga, fizetési módozatok. Pénzügyi szerződések (bankhitel és bankkölcsön, befek
tetési szerződések.) Értékpapírjogi alapfogalmak, értékpapír típusok. Váltó, csekk. Közraktári ügylet,
közraktári jegy alapfogalmak. Fogyasztóvédelem I. Fogyasztóvédelem II. Fogyasztóvédelem III. Nem
zetközi kereskedelmi jog és magyar kereskedelmi jog; kapcsolatok az adójoggal, számvitellel és nem
zetközi magánjoggal.
Tananyag:
Csak a kijelölt részek az alábbi könyvekből:
Papp Tekla (szerk.): Atipikus szerződések. Szeged, 2011.
Harsányi
Gyöngyi:
Értékpapírok
és
ügyletek
a
magyar
tőkepiacon.
Miskolci
Egyetem ÁJK, Unió, 2002.;
Ajánlott irodalom:
Miskolczi-Bodnár Péter - Sándor István: A fogyasztóvédelmi jog magyar szabályozása. Budapest,
2011.;
Szécsényi László: Értékpapírjog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2002.
Fazekas Judit: Magyar fogyasztóvédelmijog. Budapest, Complex, 2007., ill. újabb kiadás;
100
�Kereskedelmi jog 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Csehi Zoltán
kredit:
3
félév:
9
óratípus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:2+l ;L:15+2
előhallgatás:
Kerjog. 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Magyar társasági jog európai kitekintéssel, a csőd- és felszámolási jog alapjaival. Magyar társasági jog
és európai társasági jog. Jogforrások. A magyar társasági jog alapelvei. A magyar társasági jog történe
tének korszakai, szabályozása 1988-tól napjainkig. A magyar társasági formák főbb jellemzői, csopor
tosításuk. Európai társasági jogi formák. A gazdasági társaságok alapítása, vagyona. A cégbejegyzés,
a cégnyilvántartás, a törvényességi felügyeleti eljárás. A gazdasági társaságok szervei és szervezete
(legfőbb szerv, vezető tisztviselők, felügyelőbizottság). A könyvvizsgáló és felelőssége. A társasági ha
tározatok bírósági felülvizsgálata. Kizárás. Kisebbségi jogok, hitelezővédelem, tőkésítési kötelezettség.
Személyegyesítő társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság). Korlátolt felelősségű társaság (ala
pítás, a társaság vagyona, a társaság és a tagok közötti jogviszonyok, az üzletrész; szervezet és belső
működés, a társasági szerződés módosítása, tőkeváltozások, megszűnés, egyszemélyes kft.). Részvény
társaság (általános szabályok, a részvény, a részvénytársaság alapítása, a részvényesek jogállása, a tár
saság vagyona, és annak védelme; szervezetrendszer, tőkeváltozások, megszűnés, az átalakulás különös
szabályai, egyszemélyes rt.). Egyesülés. Az európai társasági formák (az európai gazdasági egyesülés, az
európai részvénytársaság; európai-limited tervezete). A gazdasági társaságok jogutódlással és jogutód
nélküli megszűnése. Végelszámolás. A csőd- és felszámolási jog általános jellemzői, fogalmi elhatárolá
suk. A felszámolási eljárás (megindítása, feltételei, a felszámoló jogállása, egyezség, vagyonfelosztás).
A társasági jog nemzetközi vetületei, európai nemzetközi társasági jog és kollíziós jogi vonatkozások
- kitekintés. A magyar nonprofit jog alapjai.
Tananyag:
Külön tájékoztató szerint.
Kisfaludi András: Társasági jog. Budapest, 2007.;
Farkas Csaba - Jenovai Petra - Nótári Tamás - Papp Tekla: Társasági jog. Szeged: Lectum, 2011.;
Csehi Zoltán: A civil társadalom szervezeteinek joga. Budapest, Gondolat, 2007.
Környezetvédelmi jog 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Versenyjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula
kredit:
0
félév:
7
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:9
előhallgatás:
Közigazgatási jog 1.
számonkérés:
aláírás
A tantárgy tartalma:
Bevezetés, a környezetjog története, sajátosságai. A környezetjog elvei. A környezethez való jog. A kör
nyezetjog szabályozási módszerei. Az EU környezetjogi szabályozás története. Elsődleges jogi alapok.
Környezetvédelmi akcióprogramok. Általános jogelvek szerepe. A másodlagos jog és a hazai környe
zetjog intézményének rendje. Értelmezést segítő eszközök. Tervezési szabályok. Megelőzést szolgáló
eszközök, különösen a környezetvédelmi engedélyezés, a környezeti hatásvizsgálat, az egységes környe
zethasználati engedély, a környezetvédelmi felülvizsgálat.
Tananyag:
Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest, SzIT, 2011.
Ajánlott irodalom:
Kerekes Sándor - Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági kérdései. Budapest, KJK,
2003.;
Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Bíróság környezetjogi ítélkezési gyakorlata. Budapest, SzIT, 2008.
Környezetvédelmi jog 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula
kredit:
4
félév:
8
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:9
előhallgatás:
Környezetvédelmi jog 1.
Számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A közigazgatás közvetlen beavatkozása. Ellenőrzés. Gazdasági eszközök. Önszabályozási eszközök. A
felelősségi rendszer és annak egyes elemei (közigazgatási, polgári, büntető felelősség). A környezetvéde
lem szervezetrendszerének alapjai. A nemzetközi környezetjog története, forrásai, elvei és egyes szabá
lyozási területei. A településrendezés és földvédelem a hazai jogban. Egyes jogterületek összehasonlító
elemzése: vízvédelem, vízgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, természetvédelem (különös tekintettel
101
�aNatura 2000 rendszerre), zaj szabályozás, hulladékgazdálkodás, veszélyes anyagok, ipari baleseti koc
kázatok, GMO szabályozás.
Tananyag:
Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest, SzIT, 2011.
Ajánlott irodalom:
Kerekes Sándor-Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági kérdései. Budapest, KJK,
2003.;
Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Bíróság környezetjogi ítélkezési gyakorlata. Budapest, SzIT, 2008.
Közigazgatási jog I.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zs. András
kredit:
4
félév:
5
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3,L:15
előhallgatás:
Egy.jt.2., Magy. alk.tört. *
számonkérés:
kollokvium
* A 2011/12-es tanévtől belépő hallgatóknak az előhallgatási kötelezettség Egyetemes jogtörténet 2.
helyett Alkotmányjog 2.
A tantárgy tartalma:
A tantárgy a közigazgatási jogi tanulmányok bevezető féléve. Célja a közigazgatási jog alapvető ismere
teinek - a közigazgatás és a közigazgatási jog fogalma, működése, jogszabályi alapok, szervezet - rend
szerezett bemutatása az alkotmányjog keretei között (Általános közigazgatási jog).
Tananyag:
Patyi András - Varga Zs. András: Általános közigazgatásijog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2012.
A hatályos jogszabályok, és az Alkotmánybíróság határozatai, különösen:
Magyarország Alaptörvénye;
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló
2010. évi XLIII. törvény;
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény;
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény;
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 1-18. §;
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakí
tásával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény
l-20.§
Közigazgatási jog II.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zs. András
kredit:
4
félév:
6.
óratípus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:3+2;L:15+2
előhallgatás:
Közigazgatási jog. I.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy az elmúlt években megújult közigazgatási eljárásjog tételes jogát és dogmatikai rendszerét
(alapelvek, hatály, az eljárás szakaszai, döntések, jogorvoslati rendszer, végrehajtás) mutatja be hangsú
lyozottan alkotmányjogi kitekintéssel és a polgári- és büntető eljárásjoggal összehasonlítva.
Tananyag:
Patyi András (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2012.
A hatályos jogszabályok, különösen: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabálya
iról szóló - módosított - 2004. évi CXL. törvény;
A Polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952. évi III. törvény XX. fejezete.
Közigazgatási jog III.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs
kredit:
4
félév:
7.
óratípus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:2+2;L:15+2
előhallgatás:
Közigazgatási jog. II.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy a közigazgatás által elérni kívánt közcélokat és közfeladatokat meghatározó tételes anyagi
közigazgatási jog legfontosabb területeit, illetve a szabáysértési anyagi és eljárásjogot mutatja be. Az
anyagi jog tananyaga nem fedi le a közigazgatás teljes területét, de segítségével megérthetővé válnak a
joggyakorlat során felmerülő nem érintett kérdések is.
102
�Tananyag:
Fábián Adrián - Rózsás Eszter (Szerk.): Közigazgatási jog - Különös rész. Pécs, 2011.,
Kiss Norbert - Papp László: Szabálysértési jog. Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2008.
A tananyag változhat, a végleges tananyagot az első előadáson közli az oktató.
A hatályos jogszabályok és az Alkotmány bíróság határozatai, különösen: A szabály sértésekről, a sza
bálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló 2012. évi II. törvény
Közigazgatási jog IV.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Molnár Miklós
kredit:
4
félév:
8
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
Közigazgatási jog II.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Az Európai Unió és a tagállamok közigazgatási rendszerei, a közigazgatási harmonizáció jelentéstartal
ma az Unióban, az Európai Közigazgatási Térség fogalmának kialakulása, értelmezési tartományai, az
európai közigazgatási alapelvek, a kooperatív hierarchia modellje az uniós közigazgatásban, az európai
közigazgatás cselekmény-struktúrája, a szuverenitás és az Unió kapcsolata, a szuverenitás megválto
zott jelentéstartalma és ennek közigazgatási aspektusai, az uniós közigazgatási koordináció általános
fogalma és intézményi-eljárási modelljei, és fejlődéstörténete Magyarországon, a csatlakozási folyamat
kezdetétől a hazai közigazgatás uniós feladatai ágazati áttekintésben.
Tananyag:
Az előadások anyaga (új tananyag összeállítása folyamatban)
Patyi András: 16. fejezet, Az eljárásjogi szabályozás és kodifikáció európai áttekintése (összehason
lító közigazgatási eljárásjog. In: Patyi András (szerk.): Közigazgatásijog II. Budapest-Pécs, DialógCampus, 2006., a Tanszék honlapján elektronikus változatban elérhető.
Ajánlott irodalom:
Szamel Katalin - Balázs István - Gajduschek György - Kői Gyula (szerk.): Az Európai Unió tagálla
mainak közigazgatása. Budapest, Complex, 2011.
Torma András: Európai közigazgatás Régiók és önkormányzatok Bp.: Virtuóz 2001.
Józsa Zoltán: Az Európai Közigazgatási Tér összefüggéseiről. Magyar Közigazgatás 2003/12. 723.
Lőrincz Lajos: Európai integráció-magyar közigazgatás. Magyar Közigazgatás 1998/7. 402.
Kriminológia
A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz.
A tantárgy oktatója: Dr. Tamási Erzsébet
kredit:
4
félév:
7
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás: Büntetőjog 4.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A kriminológia tudományának létrejöttével kapcsolatos iskolák és elméletek áttekintése. A bűnözés léte
zésének és kialakulásának okaival, továbbá a bűnözés-megelőzéssel kapcsolatos gondolatok ismertetése.
A deviancia fogalma, a devianciák részletes bemutatása (szexuális devianciáktól a társadalmi devianci
áig, a hajléktalanság, munkanélküliség kriminogén vonásai). Az oktatás kiterjed a családon belüli erő
szak okainak és megjelenési formáinak, a szervezett bűnözés legjelentősebb sajátosságainak, valamint
az alkoholizmus és a kábítószer-probléma, illetve ezek, bűnözésre gyakorolt hatásának a bemutatására
is. Az előadások részletesen foglalkoznak a gyermek- és fiatalkori bűnözés jellemzőivel, továbbá a ne
mek és a bűnözés összefüggéseivel, és a bűnüldözés működési modelljeivel.
Tananyag:
Az előadások anyaga.
Gönczöl Katalin - Kerezsi Klára - Körinek László - Lévay Miklós: Kriminológia-Szakkriminológia.
Budapest, CompLex, 2006.
Latin
A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus
A tantárgy oktatója: Dzsida Orsolya és megbízott oktatók
kredit:
3
félév:
1
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:4, L:9
előhallgatás: —
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A latin nyelv kiejtése, a jogi latin alapvető szó- és kifejezéskészlete, a római jog legfontosabb alapelvei
(regulái), és az ezek megértéséhez szükséges nyelvtani alapismeretek elsajátítása.
103
�Tananyag:
Bánóczi Rozália - Rihmer Zoltán: Latin nyelvkönyv joghallgatók számára. Budapest, Nemzeti Tan
könyvkiadó, 2005.
Magyar alkotmánytörténet
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Szabó István
kredit:
4
félév:
1
óratípus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:3+l ; L.15+2
előhallgatás:
-
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy a magyar alkotmány fejlődést tekinti át az államalapítástól az 1990-es rendszerváltásig. Ennek
körében vizsgálja az államfői intézményt, az országgyűlés kialakulását és fejlődését, valamint a he
lyi közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervezeti felépítését és működését. A tárgy államtudományi
alapozó ismereteket közvetít, így alapvető célja annak bemutatása, hogy a mai magyar államszervezet
milyen történelmi gyökerekből alakult ki, illetőleg érinti a szocialista időszakban bekövetkezett torzulá
sokat is. A tárgy részét képezi még a rendi kor társadalmi tagozódásának, illetőleg a polgári átalakulással
kialakuló állampolgári szabadságjogoknak a vizsgálata.
Tananyag:
Magyar alkotmánytörténet, (szerk: Mezey Barna) Budapest, Osiris, 2003.
Ajánlott irodalom:
A magyar jogtörténet forrásai, (szerk: Mezey Barna) Budapest, Osiris, 2005.;
Horváth Attila-Völgyesi Levente: Jogtörténeti Atlasz. Budapest, Rejtjel, 1999.;
Völgyesi Levente: Bevezetés a magyar alkotmány-és jogtörténet tanulmányozásába. Budapest, Rejtjel,
2000.
Magyar jogtörténet
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Szabó István
kredit:
4
félév:
2
óra típus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:3+l ;L:15+2
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy a magyar jogfejlődést tekinti át az államalapítástól az 1990-es rendszerváltásig. Ennek körében
érinti a büntetőjog, a magánjog és az eljárásjog fejlődését. Különös súlyt fektet a XVIII. században elin
duló kodifikációs folyamatok bemutatására, s ezek végeredményére az 1878-ban megszületett Büntető
Törvénykönyvre, az 1896-os Bűnvádi Perrendtartásra, illetőleg az 1911-es Polgári Perrendtartásra. A
tárgy jogtudományi alapozó ismereteket közvetít, így alapvető célja annak bemutatása, hogy a mai ma
gyarjogrendszer milyen történelmi gyökerekből alakult ki. A tárgy kitér még a magyar jogfejlődésnek a
szocialista időszakban bekövetkezett torzulásaira is
Kötelező Tananyag:
Magyarjogtörténet (szerk: Mezey Barna) 4. átdolgozott kiadás Budapest, Osiris, 2007.
Ajánlott irodalom:
Horváth Attila: A magyar magánjog történetének alapjai. Budapest, Gondolat, 2006.;
Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. Budapest-Pécs, 1999, 2000.; (további kiadásai);
A magyar jogtörténet forrásai, (szerk: Mezey Barna) Budapest, Osiris, 2005.;
Horváth Attila - Völgyesi Levente: Jogtörténeti Atlasz. Budapest, Rejtjel, 1999.;
Völgyesi Levente: Bevezetés a magyar alkotmány-és jogtörténet tanulmányozásába. Budapest, Rejtjel,
2000.
Munkajog 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Munkajogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Gyulavári Tamás, dr. Hős Nikolett
kredit:
4
félév:
5
óratípus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:2+1;L:12
előhallgatás:
Polgjog. 2.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Szűkebb értelemben véve a munkajog két nagy részre, egyéni és kollektív munkajogra osztható. A
Munkajog 1. tárgy keretében először az egyéni munkajogi szabályok közül a következő témakörökkel
foglalkozunk részletesen: alapvető munkajogi fogalmak (munkáltató, munkavállaló, munkaviszony); a
munkajog jogforrási rendszere; általános rendelkezések, munkaviszony létesítésére és módosítására, a
munkajogi jogutódlásra és a munkaviszony megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó szabályok. Ezek
104
�mellett részletesen bemutatjuk a kollektív munkajog jogintézményeit, így szó lesz a szakszervezetekről,
az üzemi tanácsokról és a kollektív megállapodásokról.
Tananyag:
Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog. Budapest, Eötvös, 2012.
Munkajog 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Munkajogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr.Gyulavári Tamás, dr. Hős Nikolett
kredit:
4
félév:
6
óra típus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:2+l;L:15+2
előhallgatás:
Munkajog 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A második félévben az individuális munkajog szabályainak részletes ismertetését folytatjuk. Bemutat
juk a munkáltató és munkavállaló kötelezettségeire, munkaidőre, munkabérre, atipikus munkaviszony
okra, fegyelmi felelősségre, munkavállalói és munkáltatói kárfelelősségre vonatkozó munkajogi rendel
kezéseket. Végül a közalkalmazotti, köztiszviselői és kormánytisztviselői jogviszonyok sajátosságait,
eltérő munkajogi szabályait ismertetjük.
Tananyag:
Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog. Budapest, Eötvös, 2012.
Nemzetközi közjog 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter
kredit:
4
félév:
5
óratípus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:3+l;L:15+2
előhallgatás:
Egy.jt.2., Magy.jt.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A nemzetközi közjog oktatásának célja annak elérése, hogy a hallgató - mint majdani jogalkalmazó
- otthonosan mozogjon a nemzetközi jog alapintézményeiben. A cél tehát nem kizárólag majdani dip
lomaták képzése, hanem annak tudatosítása, hogy a köztisztviselő, bíró, ügyész, ügyvéd, jogtanácsos
is kerülhet olyan helyzetbe, hogy nemzetközi szerződést kell értelmeznie: tehát meg kell tudni állapí
tani a magyar államot terhelő általános és különös nemzetközi jogi kötelezettségek eredetét és konkrét
jogforrását. Ezért a nemzetközi szerződések kötésével, értelmezésével, a fenntartások intézményével
összefüggő problematika különös hangsúlyt kap.
Tananyag:
Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011.
Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba. Budapest, SzIT, 1999. (vagy
újabb);
Blaise Tchikaya: Jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából. Miskolc: Bíbor, 2002.;
Petró Rita - Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Miskolc: Bíbor, 2000
Nemzetközi közjog 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter
kredit:
4
félév:
6
óratípus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:3+l;L:15+2
előhallgatás:
Nemzetközi közj. 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A nemzetközi jog oktatásának célja annak elérése, hogy a hallgató - mint majdani jogalkalmazó - ott
honosan mozogjon a nemzetközi jog alapintézményeiben. A cél tehát nem diplomaták képzése, hanem
annak tudatosítása, hogy a köztisztviselő, biró, ügyész, ügyvédjogtanácsos is kerülhet olyan helyzetbe,
hogy nemzetközi szerződést kell értelmeznie: tehát meg kell tudni állapítani a magyar államot terhelő
általános és különös nemzetközi jogi kötelezettségek eredetét és konkrét jogforrását. Ezért a nemzetközi
szerződések kötésével, értelmezésével, a fenntartások intézményével összefüggő problematika különös
súlyt kap.
Tananyag:
Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011.
Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba. Budapest, SzIT, 1999. (vagy
újabb);
Blaise Tchikaya: Jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából. Miskolc, Bíbor, 2002.;
Petró Rita — Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Miskolc, Bíbor, 2000
105
�Nemzetközi magánjog 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Burián László
kredit:
4
félév:
7
óra típus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:2+l;L:12+2
előhallgatás:
Polgjog. 2., Nemz.mj.gy. 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Nemzetközi magánjog 1. tárgy keretében a hallgatók megismerkednek azokkal a belső jogi, közösségi
jogi és nemzetközi egyezményeken alapuló szabályokkal, amelyek meghatározzák, hogy a több állam
jogához kapcsolódó magánjogi (polgári jogi, családi jogi és munkajogi) jogviszonyokban melyik állam
bíróságának, hatóságának van jogosultsága eljárni, mikor van a magyar bíróságoknak, hatóságoknak
eljárásijogosultságuk, és az ilyen ügyek elbírálása során milyen szabályok alapján kell meghatározni az
alkalmazandó anyagi jogot. Ismertetésre kerülnek a hazai eljárási szabályoktól való eltérések, továbbá
azok a szabályok is, amelyek a külföldi ítéletek elismerésére és végrehajtására vonatkoznak és meg
határozzák, hogy a külföldi ítéleteket Magyarországon milyen feltételek esetén kell elismerni, illetve
végrehajtani.
Tananyag:
Burián László - Czigler Dezső Tamás - Kecskés László - Vörös Imre: Magyar nemzetközi kollíziós
magánjog- európaijogi kitekintéssel. Budapest, Krim Bt., 2010., és a tankönyv függelé-kében megjelölt
jogesetek, valamint az előadások anyaga.
Jogszabályok:
1979. évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról;
Egyezmény a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (1980), kihirdette a 2006. évi XXVIII.
törvény
Az Európai Parlament és a Tanács Rendelete a szerződéses kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról
(Róma L);
Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007 Rendelete a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkal
mazandójogról (Róma II.);
A Tanács 4/2009/EK Rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról,
az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott
együttműködésről
A tanács 1259/2010/EU Rendelete (2010. december 20.) a házasság felbontására és a különválásra alkal
mazandójog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról
Ajánlott irodalom:
Mádl Ferenc - Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog—Nemzetközi gazdasági kapcsolatokjoga. Budapest,
Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004;
Palásti Gábor - Vörös Imre (szerk.): Európai kollíziós kötelmi jog - A szerződésekre és a szerződésen
kívüli jogviszonyokra alaklmazandó európaijog. Budapest, Krim Bt., 2009
Nemzetközi magánjog 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Burián László
kredit:
4
félév:
8
óra típus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:2+l;L:12+2
előhallgatás:
Nemz.mj. 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A Nemzetközi magánjog 2. tárgy keretében áttekintést nyernek a hallgatók arról a részben nemzetközi
egyezményeken, részben a hazai jogforrásokon nyugvó szabályrendszerről, amely a társaságok, és a
nemzetközi gazdasági kapcsolatokban részt vevő egyéb szereplők mozgásterét határozza meg a világpia
con. Ismertetésre kerülnek a jogalanyokra, valamint az általuk folytatott különböző gazdasági tevékeny
ségekre vonatkozó jogszabályok, nemzetközi egyezmények és egyéb jogforrások (nemzetközi gazdasági
kapcsolatok joga). Sor kerül a nemzetközi kereskedelemben nagy jelentőséggel bíró ügylettípusokra,
szerződésekre vonatkozó legfontosabb anyagi jogi szabályok ismertetésére is (nemzetközi adásvétel,
vállalkozási szerződések, licencia ügyletek, lízing, megbízási típusú szerződések, nemzetközi fuvaro
zás, nemzetközi fizetési ügyletek szabályai).
Tananyag:
Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. (8. javított és bővített kiadás) Budapest,
SzIT, 2011., és a tankönyv függelékében megjelölt jogszabályok és nemzetközi egyezmények, valamint
az előadások anyaga.
Főbb jogszabály: Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló Egyez
ménye (1980), kihirdette: 1987. évi 20. tvr.
Ajánlott irodalom:
Mádl Ferenc - Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog - Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest, 2004.
Vörös Imre: Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. Budapest, Krim Bt., 2005.
106
�Raffai Katalin (szerk): A nemzetközi gazdasági kapcsolatok a XXL században. Budapest, Pázmány
Press, 2011.
Pénzügyi ismeretek és gazdaságpolitika
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tantárgy oktatója: Dr. Katona Klára, Dr. Schlett András
kredit:
4
félév:
2
óra típus:
előadás
óraszám:
N:4,L:15
előhallgatás:
Bevez. a közgazdaságtanba
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy a gazdaságpolitikai ismeretek megalapozását szolgálja. Annak érdekében, hogy megismerjük
a társadalompolitika és gazdaságpolitika kapcsolatát, a gazdaság- és pénzügypolitika ágazatait, meg
ismerkedünk az önkéntes és kötelező nemzetgazdasági újraelosztás kulcsfogalmaival, európai és ma
gyarországi gyakorlatával. Megismerjük a pénzügyi közvetítő rendszer gazdaságtanát és kapcsolatát
a joggal, az ál lám háztartás bevételi és kiadási oldalának főbb arányait, megvizsgáljuk, milyen hatással
van a demográfiai változás a TB rendszerre és viszont. Kitekintést adunk a jövőkutatás kulcskérdéseire,
gazdaságunkat és társadalmunkat alapvetően befolyásoló folyamatok alakulására.
Tananyag:
Botos Katalin - Schlett András: Államháztartástan. Budapest, SzIT, 2008.;
Botos Katalin - Bódy László: Magyar pénz- és tőkepiaci rendszerek. Budapest, SzIT, 2005.
Katona Klára: Pénzügyi szolgáltatásokfogyasztói szemszögből. Budapest, SzIT, 2008.
Pénzügyi jog 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna
kredit:
4
félév:
5
óra típus:
óraszám:
előadás+gyak. N:2+I;L:12+2
előhallgatás:
Pénzügyi ismeretek és gazdaságpolitika
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A Pénzügyi Jog 1. tárgy célja az adózás általános és eljárási kérdéseinek, a forgalmi típusú adók hazai
és közösségi szabályozásának; a vámjognak, az illetékek rendszerének, a helyi önkormányzatok által
kivetett adók, valamint a magyar államháztartás és az EU költségvetés szabályozásának feldolgozása és
bemutatása. A tárgy keretében a hallgatók a következő fő témakörökkel ismerkednek meg a félév folya
mán: pénzügyi jog rendszere, alapfogalmai; az adózás rendje; az általános forgalmi adó hazai és uniós
szabályozása; a vámjog; a jövedéki adó hazai és uniós szabályozása; az illetékek rendszere; a helyi adók
és a gépjárműadó; az államháztartás szabályozása; az EU költségvetése.
Tananyag:
Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jog 1. Budapest, 2012. (megjelenés alatt);
valamint az előadáson elhangzott tananyag és - figyelemmel a gyakori jogszabály változásokra - a Tan
széki honlap ’Kiegészítő jegyzetek’ menüpontja alá feltöltött kiegészítő tananyagok.
Pénzügyi jog 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna
kredit:
4
félév:
5
óratípus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:2+l;L:15+2
előhallgatás:
Pénzügyi jog 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A Pénzügyi Jog 2. tárgy célja egyrészt a jövedelemadók, másrészt a pénz és tőkepiaci szabályozás fel
dolgozása és bemutatása. A tárgy keretében a hallgatók a következő fő témakörökkel ismerkednek meg
a félév folyamán: a számviteli szabályozás alapelemei; a társasági adó szabályozása, a személyi jöve
delemadó szabályozása; az egyszerűsített vállalkozói adó, valamint az egyszerűsített közteherviselési
hozzájárulás; a pénzügyi intézmények és szolgáltatások; a befektetési szolgáltatók és szolgáltatások; a
pénz és tőkepiac felügyelete; a jegybanki szabályozás.
Tananyag:
Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jog 2. Budapest, 2012. (megjelenés alatt);
valamint az előadáson elhangzott tananyag és - figyelemmel a gyakori jogszabály változásokra - a Tan
széki honlap ’Kiegészítő jegyzetek’ menüpontja alá feltöltött kiegészítő tananyagok.
107
�Polgári eljárásjog 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória
kredit:
4
félév:
7
óratípus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:2+l;L:12+2
előhallgatás:
Polgári jog 2.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy célja a polgári peres eljárás általános szabályainak bemutatása. A tárgy keretében a követ
kező részterületek kerülnek tárgyalásra: polgári eljárásjog fejlődéstörténete nemzetközi összevetésben,
a polgári eljárásjog alapfogalmai és forrásai, a polgári eljárásjog alapelvei, hatáskör és illetékesség, a
felek és egyéb szereplők a polgári perben, képviselet a polgári perben, perköltség, a költségkedvezmé
nyek rendszere, az eljárási cselekmények tana, kereset, a tárgyalás előkészítése, a tárgyalás, bizonyítás,
bizonyítási eszközök.
Tananyag:
Gáspárdy László: Modern magyar perjogtörténet. Miskolc, Novotni, 2003.;
Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest, Osiris, 2012.;
Gláser Szilvia-Horváth E. írisz: In limine litis. Polgári eljárásjogi feladatgyűjtemény. Budapest, SzIT,
2008.
Ajánlott irodalom:
Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog- Általános rész. Budapest, KJK, 2008.;
Kiss Daisy: A polgári per titkai. HVG-ORAC, Bp. 2006.;
Harsági Viktória: Okirati bizonyítás a modern polgári perben. Budapest, HVG-ORAC, 2005.;
Németh János - Kiss Daisy (szerk.): A Polgári perrendtartás magyarázata. I-II. kötet. Budapest,
Complex, 2007.;
Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog. Kommentár a gyakorlat számára. Budapest, HVG Orac,
2000.;
Juhász László: Az elsőfokú polgári határozatok szerkesztése. Pécs, 2005.
Polgári eljárásjog 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória
kredit:
4
félév:
8
óra típus:
előadás + gyak.
óraszám:
N:2+l;L:12+2
előhallgatás:
Polgári eljárásjog 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy a határozatok és a jogorvoslatok kérdéskörén kívül a különleges perek és egyes nemperes eljá
rások bemutatását tűzi célul. A tárgyalt témák a következők: a határozatok és joghatásaik, perorvoslati
rendszerek, fellebbezés, perújítás, felülvizsgálat, személyállapoti perek, munkaügyi perek, közigazga
tási perek, sajtóhelyreigazítási eljárás, az ún. kis értékű perek, a nemperes eljárások általános jellemzői,
fizetési meghagyásos eljárás, a közjegyző ügyköre és a hagyatéki eljárás, cégeljárás, egyéb nemperes
eljárások. A polgári per alternatívái.
Tananyag:
Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest, Osiris, 2012.
Gláser Szilvia - Horváth E. írisz: In limine litis. Polgári eljárásjogifeladatgyűjtemény. Budapest, SzIT,
2008.
Ajánlott irodalom:
Németh János - Kiss Daisy (szerk.): A Polgári perrendtartás magyarázata. I-II. kötet. Budapest,
Complex, 2007.
Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog. Kommentár a gyakorlat számára. Budapest, HVG Orac, 2000.
Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog-Általános rész. Budapest, KJK, 2008.;
Juhász László: Az elsőfokú polgári határozatok szerkesztése. Pécs, 2005.
Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog - Különös rész. Budapest, KJK, 2005.;
Kiss Daisy - Rónay Zoltán - Sántha Ágnes - Szabó Péter: Különleges perek. Budapest, HVG-ORAC,
2006.;
Kiss Daisy: Per vagy nem per? Budapest, HVG-ORAC, 2008.
Polgári eljárásjog 3.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória
kredit:
4
félév:
9
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
Polgári eljárásjog 2.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy alapvető célja a bírósági végrehatás, valamint a nemzetközi és európai polgári eljárásjog
108
�főbb területeinek a hallgatókkal való megismertetése. A bemutatásra kerülő területek a következők: a
végrehajtás szervezetrendszere, alapvető rendelkezések, végrehajtható okiratok, végrehajtás pénzügyi
intézménynél kezelt összegre, keresményre, ingóra, ingatlanra, meghatározott cselekmény végrehajtá
sa, hitelezők kielégítése, jogorvoslatok, végrehajtási perek. A nemzetközi polgári eljárásjog, az európai
polgári eljárásjog fejlődéstörténete és forrásai, joghatósági szabályok, bizonyításfelvétel és kézbesítés az
Európai Igazságügyi Térségben, jogi segítségnyújtás, külföldi határozatok elismerése és végrehajtása,
az európai fizetési meghagyásos eljárás, a kis perértékű ügyek európai eljárása, mediáció.
Tananyag:
Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest, Osiris, 2012.;
Kengyel Miklós - Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog. Budapest, Osiris, 2009.
Ajánlott irodalom:
Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog. Kommentár a gyakorlat számára. Budapest, HVG-Orac,
2009.;
Németh János - Kiss Daisy (szerk.): A bírósági végrehajtás magyarázata. Budapest, KJK, 2004.
Polgári jog 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Lábady Tamás
kredit:
4
félév:
3
óra típus:
előadás+gyak.
óraszám:
N;3+2;L:15+2
előhallgatás:
Róm. jog 2., Polg. jog gyak.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A Tanszék keretében alapvetően a klasszikus polgári jog keretébe tartozó jogterület oktatása folyik,
kiegészítve a modern korban bekövetkezett változásokkal. Részletes ismertetésre kerülnek magánjogi
gondolkodás alapjai, alapintézményei, a hatályos jogszabályok, a bírói szokásjog és gyakorlat, valamint a
jogfejlődés irányai. A párhuzamosan hallgatott tanegységek keretében gyakorlati ismereteket szereznek
a hallgatók. Ezen tanegység célja a polgári jog általános tanainak bemutatása, amely bevezetésül szolgál
a magánjogi stúdiumokhoz, valamint a személyi jog rendszerének és alapintézményeinek ismertetése, az
emberre vonatkozó magánjogi szabályok tárgyalása.
Tananyag:
Lábady Tamás: A magyar magánjog (polgári jog) általános része. Budapest, Dialóg Campus, 2011.;
Jobbágyi Gábor: Magyar magánjogi, (várható megjelenés 2013)
Polgári jog 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Lábady Tamás
kredit:
4
félév:
4
óratípus:
előadás + gyak.
óraszám:
N:3+2; L: 15+2
előhallgatás:
Polgjog. 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Ezen tanegység két területet fog át: a dologi jog és a családjog szabályait. A dologi jogi rész célja a
polgári jog dologi jogi tanainak bemutatása, dologi jog alapelvei, intézményei tárgyalása, a tulajdonjog
fogalmai és tartalma, a tulajdonjog szerzésmódjai, a korlátolt dologi jogok szabályozásának ismertetése.
A másik nagyjogterület a családi jog, új rendszerének és alapintézményeinek ismertetése, a házasság, a
rokonság, a szülő-gyermek viszony és a gyámság kérdései.
Tananyag:
Jobbágyi Gábor: Magyar magánjog I. (várható megjelenés 2013)
Ajánlott irodalom:
Magyar Magánjog. V. kötet. Dologi jog. (szerk.: Szladits Károly) Budapest, 1942.
Magyar Magánjog. II. kötet. Családi jog. (szerk.: Szladits Károly), Budapest, 1940.
Polgári jog 3.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Jobbágyi Gábor
kredit:
4
félév:
5
óratípus:
előadás + gyak.
óraszám:
N:3+2;L:15+2
előhallgatás:
Polgjog. 2.
számonkérés:
kollokvium
Ezen tanegység célja a kötelmi jog általános részének bemutatása: kötelem fogalma és forrásai, kötelmi
és dologi jog elhatárolása, a kötelem általános szabályai. A szerződések általános szabályainak, a fele
lősségtan rendszerének és alapintézményeinek, valamint a jogalap nélküli gazdagodás és más kötelem
fakasztó tényállások ismertetésére is ebben a kurzusban kerül sor.
109
�Tananyag::
Jobbágyi Gábor: Magyar magánjog II. (várható megjelenés 2013)
Ajánlott irodalom:
Magyar Magánjog III. Kötelmi jog általános rész, (szerk.: Szladits Károly), Budapest, 1941.
Polgári jog 4.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Jobbágyi Gábor
kredit:
4
félév:
6
óra típus:
előadás + gyak.
óraszám:
N:3+2;L:15+2
előhallgatás:
Polgjog. 3.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Ezen tanegység célja a kötelmi jog különös részének bemutatása, az egyes szerződéstípusok és az atipi
kus szerződések tárgyalása.
Tananyag::
Jobbágyi Gábor: Magyar magánjog II. (várható megjelenés 2013)
Ajánlott:
Magyar magánjog IV. Kötelmi jog különös része, (szerk.: Szladits Károly) Budapest, 1942.
Polgári jog 5.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Tattay Levente
kredit:
4
félév:
7
óra típus:
előadás + gyak.
óraszám:
N:3+l;L:15+2
előhallgatás:
Polgjog. 2.*
számonkérés:
kollokvium
* A 2011/12-es tanévtől belépő hallgatóknak Polgári jog 2. helyett Polgári jog 4. az előhallgatási kötelezettség.
A tantárgy tartalma:
Ezen tanegység két területet fog át: szellemi alkotások joga és az öröklési jog. A szellemi alkotások jogán
belül a szerzői jog és a szomszédos jogok, az iparjogvédelemből alapvetően a szabadalmi jog, a védjegy
jog kerülnek tárgyalásra. A másik rész magánjogunk öröklési jogi rendszerének és alapintézményeinek
ismertetését jelenti.
Tananyag:
Tattay Levente - Pintz György - Pogácsás Anett: Szellemi alkotások joga. Budapest, SzIT 2011.
Ajánlott irodalom:
Magyar Magánjog. VI. kötet: Öröklésijog. (főszerk.: Szladits Károly) Budapest, 1939.
Lontai E. - Faludi G. - Gyertyánfy P. - Vékás G.: Szerzőijog és iparjogvédelem. Budapest, Eötvös: 2012.
Római jog 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja, Dr. Andrási Dorottya
kredit:
5
félév:
1
óratípus:
előadás + gyak.
óraszám:
N:4+l;L:15+2
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tanegység a római jog történetével és alapvető jellemzőivel, rendszerével és fogalmaival szeretne
megismertetni a hallgatókat. A jogtörténeti részben különös hangsúlyt fektetjük a módszertani, valamint
dogmatikai alapismeretek közvetítésére. Az általános részben a római jogot megalapozó filozófiai isme
reteket helyezzük előtérbe. Első félévben az alapozó és történeti részt követően a perjogi, családjogi és
dologi jogi fejezeteket tárgyaljuk.
Tananyag:
Földi András — Hamza Gábor: A római jog története és institúciói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó,
(aktuális kiadás).;
Zlinszky János: A XII táblás törvény töredékei. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991.;
Zlinszky János: A rómaijog továbbélése, (áttekintő jegyzet) PPKE JÁK, 1997.;
Brósz Róbert (ford.): Gaius institúciói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.;
Ifj. Mészöly Gedeon (ford.): Justinianus császár institutiói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991.
Wolfgang Waldstein: A szívébe írva. Budapest, SzIT, 2012.
110
�Római jog 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja, Dr. Andrási Dorottya
kredit:
5
félév:
2
óratípus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:4+l;L:15+2
előhallgatás:
Római jog 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A második félévben öröklési jogot, kötelmi jogot, valamint a deliktuális felelősség alapjait tárgyaljuk.
Az elméleti kérdések közül a pandekta jogi iskola módszertani megközelítését elemezzük. A kötelmi
jog terén hangsúlyt fektetünk a természetjogból eredő témakörökre. A naturális obligatioval, valamint
a pactumokkal kapcsolatos kérdéseket bővebben tárgyaljuk. Egy általános áttekintést nyújtunk a római
jog továbbéléséről, valamint az európai jogegységesítéssel kapcsolatban néhány alapvető kérdéskört ve
tünk fel.
Tananyag:
Földi András - Hamza Gábor: A római jog története és institúciói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó,
(aktuális kiadás).;
Zlinszky János: A XII táblás törvény töredékei. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991.;
Zlinszky János: A rómaijog továbbélése, (áttekintő jegyzet) PPKE JÁK, 1997.;
Brósz Róbert (ford.): Gaius institúciói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.;
Ifj. Mészöly Gedeon (ford.): Justinianus császár institutiói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991.
TB ÉS SZOCIÁLIS JOG
A tárgyat oktató szervezeti egység: Munkajogi Tanszék
A tantárgy oktatója:
Tb-jog: Molnárné dr. Balogh Márta
Szociális jog: Dr. Bánsági Györgyi
kredit:
4
félév:
9
óraszám:
N:3, L:12
óratípus:
előadás
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tb- és szociális jog tárgy foglalkozik a társadalombiztosítási kódex első részével, valamint a foglalkoz
tatási jog, ideértve a munkanélküliek ellátását is, szabályaival.
Tananyag:
Tb-jog: Fabók András-Prugberger Tamás: A társadalombiztosítási jog. (Egyetemi jegyzet) Budapest,
SzIT, 2007.;
Szociális jog: mindenkori aktuális óravázlat
Testnevelés 1., 2., 3., 4.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Testnevelési Csoport.
A tantárgy oktatója: Draskóczy Imre
kredit:
0
félév:
1-4.
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2, L:-
előhallgatás:
számonkérés:
aláírás
A tantárgy tartalma:
Tesztfelmérések. A keringési rendszer és az állóképesség terhelése és annak folyamatos szintfelmérése.
Labdajátékok szabályainak oktatása, ismertetése, mely lehetővé teszi sportágak érthetőségét és megsze
rettetését. Koordinációs képességek fejlesztése, Izületi mozgékonyság növelése elsősorban gimnaszti
kái gyakorlatok segítségével a szertorna keretében. A 4 úszásnem elsajátítása. Az erő fejlesztése, pl.: a
törzs izmainak (mély hátizmok) folyamatos intenzitása, a tartás javítás kialakítása, a gerincferdülések
megakadályozása. A néptánc oktatás keretében kizárólag magyar táncok oktatása, előtérbe helyezve a
mezőségi és csángó táncokat.
Tananyag: Ajánlott irodalom:
Labdajáték szabálykönyvek (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda)
Versenyjog 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Versenyjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Tihamér; angol nyelven: Dr. Szilágyi Pál
kredit:
0
félév:
8
óratípus:
előadás
óraszám:
N:1,L:6
előhallgatás:
Közigazgatási jog 2.
számonkérés:
aláírás
A tantárgy tartalma:
A tantárgy célkitűzése a gazdasági verseny fogalmának közgazdasági és jogi megközelítésben történő
bemutatása. A versenyjogot, mint nem régi jogterületet el kell helyezni a jogrendszer egészében. A ver
�senyjogi oktatásnak az elmélet mellett igen fontos részét képezi a jogalkotási gyakorlat. A Versenyjog 1
tárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a versenyjog jogrendszerben betöltött szerepével, ajogalkalmazás mögött meghúzódó közgazdasági elméletekkel, a közösségi és magyar versenyjog bizonyos
aspektusaival. A félév során a közösségi versenyjog részletesen kerül ismertetésre.
Tananyag:
Előadások anyaga.
Szilágyi Pál - Tóth András - Tóth Tihamér: Versenyjog. Budapest (megjelenés alatt)
Ajánlott irodalom:
Tóth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga. Budapest, Complex, 2007.;
Richard Whish: Versenyjog. Budapest, HVG-ORAC, 2010
Boytha Györgyné - Hargita Árpád - Sárai József - Tóth Tihamér: Versenyjogi esetek. Az Európai
Bíróság gyakorlata. Budapest, Osiris, 2000.
Versenyjog 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Versenyjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Tihamér; angol nyelven: Dr. Szilágyi Pál
kredit:
3
félév:
9
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
Versenyjog 1.
számonkérés:
kollokvium
Á tantárgy tartalma:
A tantárgy célkitűzése a gazdasági verseny fogalmának közgazdasági és jogi megközelítésben történő
bemutatása. A Versenyjog 2 tárgy hallgatása során a hallgatók elsajátítják azokat az elméleti és gyakor
lati ismereteket, amelyek a jogalkalmazási gyakorlatban elengedhetetlenek. így részletesen kifejtésre
kerülnek a versenyjog anyagi és eljárási szabályai. A tantárgy jellegéből eredően részletes esetjogi is
meretekre tesznek szert a hallgatók, valamint megismerkedhetnek a legújabb joggyakorlattal és elméleti
problémákkal.
Tananyag:
Szilágyi Pál - Tóth András - Tóth Tihamér: Versenyjog. Budapest (megjelenés alatt)Ajánlott irodalom:
Tóth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga. Budapest, Complex, 2007.;
Richard Whish: Versenyjog. Budapest, HVG-ORAC, 2010
Boytha Györgyné - Hargita Árpád - Sárai József - Tóth Tihamér: Versenyjogi esetek. Az Európai
Bíróság gyakorlata. Budapest, Osiris, 2000.
Darázs Lénárd: Vertikális kartellek. Budapest, Complex, 2007.
Massimo Motta: Versenypolitika. GVH Versenykultúra Központ, 2007.
112
�ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ISMERETEK KÖTELEZŐEN
VÁLASZTHATÓ TÁRGYCSOPORT TÁRGYAI
Alapvető etika
A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet
A tantárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin
kredit:
2
félév:
2
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás:
—
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
Az emberi cselekvés tanulmányozásával kapcsolatban részletesen foglalkoznak az emberi személlyel
mint ontológiai és erkölcsi alannyal, a szándékos cselekvés fogalmával, a cselekvés és a nem tevés er
kölcsi relevanciájával. Az akarat közvetlen és közvetett tárgyával, az akarat különböző aktusaival, a
szeretettel, mint az akarat első aktusával, a példa és az együttműködés erkölcsi jelentőségével, a szabad
sággal. Megismerik a gyakorlati ész fogalmát, az erkölcsi jót, mint az akarat célját. Elemzik a boldog élet
fogalmát Arisztotelész értelmezésében és a keresztény etika felfogásában, valamint betekintést kapnak
a modern etikai irányzatok boldogság fogalmába is. A boldog élet, mint erényes élet keretében megis
merik az erények fogalmát, az értelem szerepét a cselekvés erkölcsi rendjében és a természetes erkölcsi
törvényt. Tanulmányozzák az erényeket pszichológiai szempontból, megismerik az intellektuális és az
erkölcsi erények közti különbséget, az erények megszerzésének módját és az erények közti összefüggést.
Részletesen foglalkoznak a bölcsesség erényével. Megismerik a lelkiismeret fogalmát, a különböző lel
kiismereti modelleket és a lelkiismeret követésében érvényesítendő alapelveket. Foglalkoznak a lelki
ismeret formálásának kérdéseivel és a cselekvés erkölcsi megítélésének kritériumaival, a szenvedélyek
erkölcsiségével, a közvetett rossz hatást kiváltó cselekedetek megengedhetőségével valamint a rosszal
materiálisán együttműködő cselekedetek erkölcsiségével. Részletesen tárgyalják a bűn ismertető jegyeit,
valamint megismerkednek az erkölcsi döntés proporcionalista és konzekvencionalista felfogásával.
Tananyag:
Hársfai Katalin: Etika. (Jegyzet) Budapest, 2002.
Ajánlott irodalom:
Nyíri Tamás: Alapvető etika. Budapest, 1994.;
A. R. Luno: Etica. Firenze, 1992.
Bioetika
A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula, Ft. Nyéky Kálmán
kredit:
2
félév:
3
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás:
—
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A bioetika elméleti alapjai; Ember és természet a nyugati gondolkodástörténetben (ókor-középkor-újkor); A
bioetika alapelvei; Élet kezdete - Abortusz és Élet vége; A genetika etikája - Klónozás; Anyagi elosztás az
egészségügyben; Tájékoztatás-tájékozott beleegyezés - Eutanázia; Orvosi eskü. Genetikai tanácsadás. Az
abortusz és sterilizáció jogi kérdései. Az asszisztált reprodukció etikai szempontból, egészség és betegség
kérdései. Eutanázia jogi kérdései. Fogamzásgátlás. Orvoskísérletek. Szervátültetés. Hospice.
Tananyag:
Gaizler Gyula-Nyéky Kálmán: Bioetika. Budapest, Gondolat, 2003.,
Jávor Benedek (szerk.): Felelősségünk a teremtett világért. Budapest Védegylet, 2004.; Jobbágyi Gábor: Az
élet joga. Budapest, Szent István Társulat, 2003.;
Lányi András - Jávor Benedek: Környezet és etika. Budapest, L’Harmattan, 2005.; Lányi András
(szerk.): Természet és szabadság. Budapest, Osiris, 2000.;
Éerencz Antal: A bioetika alapjai. Budapest, SzIT, 2001.;
II. János Pál: Evangélium Vitae. Enciklika. Budapest, SzIT, 1995.
Ajánlott irodalom:
Juan de Dios Vial Correa—Elio Sgreccia (szerk.): A humánembrió identitása és jogállása. Budapest,
MKPK, 2001.;
Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: Az élet kultúrájáért. Budapest, SzIT, 2003.;
Kerényi Attila: Általános környezetvédelem. Mozaik Stúdió, 2001.;
Farkas Péter: Humánökológia. Budapest, SzIT, 2000.
113
�Értékrend és pluralizmus
A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja
kredit:
2
félév:
2
óra típus:
előadás
előhallgatás:
—
óraszám:
N:2,L:3
számonkérés:
évközi jegy
tartalma:
Az utóbbi évtizedekben sokan érzik úgy, mintha a történelmi folyamatok felgyorsultak volna. E kétség
telenül ugrásszerű fejlődésnek talán két legjellemzőbb társadalmi jelensége, hogy egyfelől valamiféle
világtársadalom látszik kibontakozni, amelyben a politikai, a gazdasági és a kulturális területek egyre
szorosabb kapcsolatba kerülnek egymással, másfelől az ember előtt eddig soha nem látott kilátások és
technikai lehetőségek nyílnak meg. A tantárgy, a klasszikus filozófia és jogrendszerekből merítve, segít
séget szeretne nyújtani ahhoz, hogy a hallgató önálló megfontolás és másokkal való véleménycsere révén
egy biztos alapokra helyezett értékrendet kialakíthasson.
Tananyag:
El Beheiri Nadja: Értékrend és pluralizmus, (jegyzet) Budapest, PPKE JAK, 2010.;
Javier Hervada: Kritikai bevezetés a természetjogba.',
Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika; Cicero: De officiis.
EU GAZDASÁGTANA
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tantárgy oktatója: Dr. Körösi István
félév:
3
kredit:
2
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás: Bevezetés a közgazdaság
tanba
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
Az előadássorozatban a hallgatókkal megismertetjük, áttekintjük és elemezzük az európai gazdasági in
tegráció fejlődésének fő korszakait a kezdetektől napjainkig. Elemezzük az európai gazdaságok helyze
tét, az integráció kibontakozását, gazdasági, pénzügyi hatásait. Bemutatjuk az Európai Unió fejlődését,
Európa pozícióját a világgazdaságban, Magyarország és az új EU-12-ek helyzetét és perspektíváit a XXL
századi Európában. Felmutatjuk a sikeres felzárkózás példáit és tanulságait Magyarország számára, va
lamint a követendő, nemzeti értékekre és érdekeink hatékony képviseletére alapozó gazdaságpolitika
követelményrendszerét.
Tananyag:
Botos Katalin - Körösi István: Az Európai Unió a XXL század elején. Budapest, PPKE-SzIT, 2007.
Jogászi etikai problémák
A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Zlinszky János
kredit:
2
félév:
3
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás:
számonkérés:
évközi jegy
A tárgy a közelmúltban felmerült, illetve a félév folyamán még felmerülő aktuális kérdéseket kívánja
elemezni, amelyekben jogászi etikai, közéleti etikai és anyagi jogi kérdések értelmezésben, bírói gyakor
latban vagy politikai értékelésben ütköznek.
Tárgyalható kérdések például: hatalomgyakorlás és pártok; a közvagyon védelme; emberi méltóság és
szolgáltatások; a közhatalom közvetlen gyakorlásának (népszavazás) etikai kérdései; az egyenlő elbánás
és magánautonómia; a vallás szabadsága és az egyházak támogatása. Módot kíván nyújtani a kérdések
megvitatására.
Tananyag:
Zlinszky János: Közéleti-és jogászi etika a gyakorlatban. Budapest, SZÍT, 2007.
Joggazdaságtan
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tantárgy oktatója: Dr. Szalai Ákos
kredit:
2
félév:
2
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás: —
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
Hatékonyság definíciója. Jogszerűség vs. igazságosság vs. hatékonyság. Pareto-definíció. Kockázat fo114
�galma-bizonytalanság, biztosítás Coase-tétel. A tulajdonjogok közgazdasági és jogi definíciója. Abszo
lút és relatív szerkezetű jogok. Tulajdonjogok gazdasági funkciói (ösztönzési hatások). Tulajdoni vagy
kártérítési védelem. Megállapodások magánúton történő kikényszerítésének lehetőségei és korlátái. A
hiteles elköteleződés problémája. A szerződési jog, mint a kooperáció elősegítője. Főbb jogorvoslati tí
pusok (kártérítés, természetbeni teljesítés). A hatékony szerződésszegés fogalma (kártérítési technikák
- elmaradt haszon alapján, felmerült költségek alapján, alternatívaköltség alapján). Szerződésben szabá
lyozott kártérítés (kötbér). Lehetetlenülés. Ösztönzési hatások: információ-feltárás, információátadás,
teljesítés, ígéretre hagyatkozás. Nem teljes szerződés. Olcsóbb kockázatviselő elve. Többségi vs. büntető
diszpozitív szabályok Szerződési szabadság korlátái: kógens szabályok a szerződési jogban. Mi kikény
szeríthető ígéret - ajánlat-elfogadás, általános szerződési feltételek, egyoldalú nyilatkozatok kötőereje.
Kényszer - megengedett nyomásgyakorlás és a jogellenes kényszer határainak, szükséghelyzetben kö
tött szerződések Tájékoztatási kötelezettség - megtévesztés, egyoldalú tévedés, kölcsönös tévedés. A
kártérítési jog általános célja. A károkozás követelménye. Az okozatiság követelménye. Felelősségi for
mák: szigorú felelősség, vétkesség. Hand-szabály. Egy- és kétoldalú megelőzés. Olcsóbb kárviselő elve.
Óvatosság és a kárt okozó tevékenység szintje. Bírói hibák: hibás vétkesség, hibás kártérítési nagyság.
Judgment-proof probléma (be nem hajható kár) Biztosítás szerepe - befolyásolja-e az optimális kártérí
tést (engedményezés), kötelező biztosítás-kötelező felelősségbiztosítás szerepe; a társadalombiztosítási
rendszer hatása a kártérítési jogra. Büntetőjog gazdaságtana: miért/mikor kell büntetés? Büntető kárté
rítés. A racionális bűnelkövetés modellje. Büntetési formák közötti választás. Eljárásjog - a bíróságok
működésének közgazdaságtana. Bírósági eljárások típusai. Egyéni döntési modell: pereskedés, fázisai.
Garantálja-e a hatékonyságot? Alkotmányjog: Választási rendszerek. Kormányzati kudarcok: választá
sok és hatékonyság. Választói magatartás: racionális távolmaradás, racionális tájékozatlanság. Medián
szavazó tétele. Szavazatcsere. Jogalkotás - lobbyk szerepe. Kollektív cselekvés esélye. Súlyok és ellen
súlyok: kormányok, intézmények közötti verseny. Bürokrácia. Kormányzati kudarcok: Wolf-elmélete.
Alkotmányos közgazdaságtan: a kormányzat korlátozása.
Tananyag:
Robert Cooter - Thomas Ulen: Jog és közgazdaságtan. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005.
David B. Johnson: A közösségi döntések elmélete. Budapest, Osiris, 1999.
Keresztény erkölcs és jogászi etika
A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Zlinszky János
kredit:
2
félév:
2
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2, L:3
előhallgatás: —
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
Az erkölcs fogalma. A szakmai etika. A hit és az emberi méltóság: kapcsolat a keresztény erkölcs és a
jogrend első követelményei között. A remény mint érték és a társadalmi együttműködés követelménye.
A szeretet, az önátadás és szolgálat erénye. Az okosság erénye. Erkölcsi és társadalmi igazságosság mint
érték.A bátorság erénye. A mértékletesség erénye. A népszerűtlen erény, a szelíd alázatosság. A másik
népszerűtlen erény, az engedelmesség. Az állhatatosság erénye. A türelem - „a legfőbb erény”. Az ir
galmasság erénye. A megtérés erénye. A hallgatás erénye. A lelkiismereti szabadság. A hűség erénye. A
tisztaság erénye, a nemi erkölcs rendje. Tulajdon -munka- testi és lelki szegénység. Aki egyet megbot
ránkoztat a kicsinyek közül! A kereszténység szemlélete az öregségről és a betegségről. A jó pásztor és
a hű sáfár: a hatalomvállalás és gyakorlás erénye. Boldogok és békességesek.
Tananyag:
Zlinszky János: Keresztény erkölcs és jogászi etika. Budapest, SZÍT, 2002.
Környezet és fejlődés
A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Versenyjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Ifj. Dr. Zlinszky János
kredit:
2
félév:
3
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás:
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A természetbe ágyazott ember - a természetes rendszerek ember általi igénybevétele. Ökológiai láb
nyomunk. Hogyan csináljunk kőszénből árvizet? Rendszerek, rendszer elemek működése. A környezet,
mint összetett, dinamikus rendszer.Társadalom, termelés, környezet. Források és nyelők: nem-megújuló
forrásaink. Források és nyelők: megújuló forrásaink. Az ökológiai rendszerek és az ember. A környe
zeti alapprobléma: az ember biológiai és gazdasági léte (a termelés) korlátos. A korlátok közelítésének
elvi lehetőségei. Környezeti világmodellek. W3 és „A növekedés határai”. Előrejelzések a politikai
gazdasági „alapesetre” (BAU). A fenntartható fejlődés meghatározása, megközelítés módjai, feltételei
(Bruntland, Daly) Elvi kísérletek a fenntarthatóságra - W3 scenariók. A fenntartható működés feltételei.
115
�A késlekedés ára. „Miért lehetetlen, ha muszáj?” Környezeti etika, „ökológiai megtérés” (II.János Pál)
Fenntartható közösség, fenntartható társadalom.Környezeti problémák: Éghajlatváltozás, ózonritkulás,
savasodás, a biológiai sokféleség csökkenése, veszélyes hulladék, városi környezeti problémák (szmog).
A környezetgazdaság, környezetbarát közgazdaság alapjai. Az ökoszociális szemlélet. A környezet érté
ke, „környezeti szolgáltatások”.
Tananyag:
Meadows és tsai.: A növekedés határai. Kossuth, 2005.
Ajánlott olvasmányok:
Kerényi Attila: Környezettan. Budapest,Mezőgazdasági Kiadó, 2003.;
Pataki György - Takács-Sánta András (szerk.): Természet és Gazdaság. Budapest, Typotex Kiadó,
2004.;
Jávor Benedek (szerk.): Felelősségünk a teremtett világért. Budapest, Védegylet, 2004.;
Lányi András - Jávor Benedek: Környezet és etika. Budapest, L’Harmattan, 2005.; Lányi András
(szerk.): Természet és szabadság. Budapest, Osiris, 2000.;
Farkas Péter: Humánökológia. Budapest, SzIT, 2000.
Környezet- és természetvédelmi lexikon. Budapest, Akadémiai, 2001.
Környezetgazdaságtan
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tantárgy oktatója: Dr. Szalai Ákos
kredit:
2
félév:
3
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2, L:3
előhallgatás:
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A környezetszennyezés gazdaságtana: az externáliák internalizálása. A tulajdonjogok, a piacok, vala
mint a normatív szabályozók szerepe és hatása. A környezetpolitika eszköztára. A szabályozórendszer
piackonform és nem piaci elemei. Áz egyes eszközök előnyei, hátrányai és alkalmazási feltételei.
Tananyag:
Kerekes Sándor: A környezetgazdaságtan alapjai. Budapest, Aula, 2007.
Környezeti etika
A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi Versenyjogi Tanszék.
A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula, Ft. Nyéky Kálmán
kredit:
2
félév:
2
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás:
—
számonkérés:
évközi jegy
Á tantárgy tartalma:
A környezetvédelmi etika gyakorlata a környezetvédelmi jogban. A környezeti etika alapjai; a termé
szeti elemek erkölcsisége. A források elosztásának etikája. A közlegelők tragédiája.Technológia és fele
lősség. Aktuális környezetetikai kérdések (állatvédelem filozófiája, Genetikailag módosított szervezetek
GMO). Az intelligencia kutatásának etikai vonatkozásai. A bioszociális álláspontés a mélyökológia. A
Gaia-elmélet. A keresztény tanítás és ökológia. Társadalomökológia és környezetvédelem.
Tananyag:
Id. Bioetika tárgynál.
Ajánlott irodalom:
Id. Bioetika tárgynál.
Számvitel és menedzsment módszerek
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tantárgy oktatója: Mányó-Váróczi Violetta
kredit:
2
félév:
3
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás:
Bevezetés a közgazdaságtanba
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A számvitel és a menedzsment tudományának teljeskörű, de az alapvetéseket nem meghaladó bemuta
tása. Az egyes témák ismertetése a legfontosabb terminológiák értelmezését, az alapvető definíciók, ál
lítások kifejtését, a tudományterületen való tájékozódás és gyakorlati alkalmazáshoz szükséges logikai
keret átadását foglalja magába. Az itt megszerzett tudás megfelelő alapokat nyújt szakirányú (könyvelői,
adótanácsadói stb.) továbbképzések elvégzéséhez is. A főelőadásban elhangzó tudományterületek elmé
leti és gyakorlatorientált kifejtése és részletes bemutatása a főelőadáshoz kapcsolódó speciálkollégium
ok keretében valósul meg.
116
�Tananyag:
Dr. Horváth Katalin - Mányó-Váróczi Violetta: Számvitel. Budapest, SzIT, 2009.;
Vállalatgazdaságtan és kontrolling
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tantárgy oktatója: Dr. Katona Klára
kredit:
2
félév:
3
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2, L:3
előhallgatás: Bevezetés a közgazdaság
tanba
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A vállalatgazdaság tudományának teljes körű, de az alapvetéseket nem meghaladó bemutatása, valamint
a vállalati döntésekhez nélkülözhetetlen kontrolling ismeretekbe történő bevezetés. Az egyes témák is
mertetése a legfontosabb terminológiák értelmezését, az alapvető definíciók, állítások kifejtését, a tudo
mányterületen való tájékozódás és gyakorlati alkalmazáshoz szükséges logikai keret átadását foglalja
magába.
Az alapismeretek elsajátítása képessé teszi a hallgatókat arra, hogy a vállalattal összefüggő elemzési,
döntési problémákkal jogászként, cégvezetőként a gyakorlati életben szembesülve, a szakértők által ké
szített anyagokat értelmezni tudják, és nemcsak jogilag, hanem közgazdaságilag is helyénvaló döntése
ket hozzanak.
Tananyag:
Katona Klára: A vállalatgazdaságtan alapjai. Budapest, SzIT, 2004.;
Botos-Dénes: Számvitel és menedzsment módszerek. Budapest, SzIT, 2003.;
Brealey-Myers: Modern vállalati pénzügyek I-1I. Budapest, Panem, 1996.;
Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan. Budapest, Aula, 1992.
Világgazdaságtan
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tantárgy oktatója: Dr. Schlett András
kredit:
2
félév:
3
óratípus:
előadás
óraszám.
N:2,L:3
előhallgatás:
Bevezetés a közgazdaságtanba
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A gazdasági tevékenység egyre nyilvánvalóbb közege a világgazdaság, a világpiac. Azok a gazdasági
szereplők is, akik „csak” a nemzeti piac keretei között működnek, figyelemmel kell, hogy legyenek a
világgazdaságban végbement folyamatokra, nem utolsó sorban azért, mert a nemzokális üzletpolitikáju
kat, s befolyásolják a nemzeti piac működési és versenyfeltételeit. A tantárgy célja, hogy eligazítást adjon
a világgazdaság bonyolult működési mechanizmusáról, a piacok kölcsönhatásairól (időben és térben),
bemutassa a világgazdaság intézményeit, alrendszereit, a világgazdasági konjunktúra alakulását.
Tananyag:
Botos Katalin - Körösi István: Nemzetközi gazdasági ismeretek. Egyetemi jegyzet. 2004.;
Árva-Ivicz-Katona-Schlett: A külföldi működő tőke áramlása. Egyetemi jegyzet. 2003.
Statisztika
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tantárgy oktatója: Mányó-Váróczi Violetta
kredit:
2
félév:
2
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás:
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A kurzus a statisztika alapfogalmaival, az alapvető statisztikai módszerekkel ismerteti meg a hallgató
kat. A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek az alapfogalmakkal, modusz, médián és átlagszámí
tásokkal, idősorok, indexek értelmezésével. Megismerik a gazdaság- és társadalomstatisztika legfonto
sabb területeit és magyar adatait. Az elméleti statisztikai kérdések részletes vizsgálata az oktatás célja,
hogy a jogász hallgatók - gyakorlati példák alapján - a számokból olvasva, helyes következtetéseket
legyenek képesek levonni.
Tananyag:
Botos József: Általános statisztika és példatár. Egyetemi jegyzet. Budapest, SzIT, 2005.
117
�JOGTUDOMÁNYI ALAPOZÓ ISMERETEK KÖTELEZŐEN
VÁLASZTHATÓ TÁRGYCSOPORT TÁRGYAI
Jogszociológia
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István
kredit:
2
félév:
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás:
Bev.a jogfogalmakba
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A tárgy a szociológia szemléletmódjának megfelelően elsősorban nem a jogászok, hanem a társadalom
szempontjából mutatja be és elemzi a modern jog jellegzetes jelenségeit. A szociológiai jogfogalom be
vezetését követően kerülnek tárgyalásra a jogszociológia meghatározó elméleti keretei, illetve az em
pirikus kutatások módszertani problémái. Ezek után az anyag sorra veszi a jogszociológia jellegzetes
problémaköreit: a jog képződésének és érvényesülésének problémáit, a jog és a társadalmi szerkezet
összefüggéseit, a jog és a kultúra, a politika és a gazdaság kölcsönhatásait. A tárgy végezetül külön
figyelmet szentel a hazai joggyakorlat szociológiai elemzésének, különös tekintettel a hazai roma ki
sebbségjogi helyzetére.
Tananyag:
H. Szilágyi István - Cserne Péter: Társadalmi-jogi kutatások. Előadások a jogi antropológia és a jog
szociológia köréből, (egyetemi jegyzet) Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogbölcseleti Inté
zete, 2004. [és változatlan utánnyomásai])
Összehasonlító jogi kultúrák és összehasonlító bírói gondolkodásmód
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Varga Csaba
kredit:
2
félév:
óratipus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás:
Bev.a jogfogalmakba
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
Mind a JOGELMÉLET, mind az ÖSSZEHASONLÍTÓ JOG különféle nevek alatt futó tanulmányainak
szintéziseként, jogi berendezkedésünknek és gondolkodásmódunknak összehasonlító-történeti össze
függésben, más berendezkedések és gondolkodásmódok tükrében és kontrasztjában történő láttatásaként bevezetés az összehasonlító jogi kultúrák iránti diszciplináris érdeklődésbe, az egyes jogcsaládok
mögött álló jogi kultúrákba, hagyományokba, jogot meghatározó és a jogban érvényesülő gondolkodás
módokba, különös figyelemmel a történeti és jelenkori alternatívákra, a civil law és/vs. common law
tömbjeire, valamint az Európai Unióban és a global izmusban egyaránt megtestesülő tömeges joghatások
kihívásaira, súlyponttal az alábbiakra: A) A jog mint kultúra, A klasszikus összehasonlító jog korlátái
és az összehasonlító jogi kultúrák, A nyugati jogi kultúra gyökerei és alternatívái, A jogi kultúrák vál
tozatai, Joguralom? Jogmánia? Ésszerűség és anarchia határmezsgyéjén Amerikában, Posztmodernitás:
kanadai tapasztalatok; B) A jogászi gondolkodás összehasonlító perspektívából, Az angolszász és kon
tinentálisjog találkozásai, Hagyományőrzés és kihívásra adandó alkotó válasz esettanulmányai a zsidó,
iszlám és távol-keleti jogi kultúrákban, C) EU-konvergencia 1. a közös kodifikáció látásmódja, 2. az EUbíráskodás stílusa, 3. az EU-jog képében vajon sui generis közös jog, vagy versengő nemzeti partikularizmusok?; C) A jogi kultúrák és gondolkodásmódok összemérhetősége és fenntarthatósága, Tömeges
jogátvételek s joghatások, A globalizmus perspektívája
Tananyag:
Összehasonlító jogi kultúrák szerk. Varga Csaba (Budapest, [Osiris] 2000 [újrany. 2006]); Varga Csaba
Jogfilozófia az ezredfordulón Minták, kényszerek - múltban, jelenben (Budapest, Szent István Társulat
2004); Varga Csaba ‘Theatrum legale mundi avagy a jogrendszerek osztályozása’ in lus unum, lex mul
tiplex Liber Amicorum: Studia Z. Péteri dedicata (Tanulmányok a jogösszehasonlítás, az államelmélet
és a jogbölcselet köréből) szerk. H. Szilágyi István -Paksy Máté (Budapest, Szent István Társulat 2005),
219-242. o. [Jogfilozófiák / Bibliotheca luridica: Libri amicorum 13] vagy in A jogösszehasonlítás elmé
lete Szövegek a jelenkori komparatisztika köréből, szerk. Fekete Balázs (Budapest, Szent István Társulat
2006), 148-165. o. [Jogfilozófiák]; Varga Csaba ‘Kodifikáció az ezredforduló perspektívájában [Utószó
a második kiadáshoz]’ in uő. A kodifikáció mint társadalmi-történelmi jelenség jav. és bőv. 2. kiad.
(Budapest, Akadémiai Kiadó 2002), 379-403. o. vagy ‘Kodifikáció az ezredfordulón túl’ in Kodifikáció
Tanulmányok [VII. Budapesti Nyári Egyetem] összeáll. Takács Péter (Budapest, ELTE ÁJK 2002), 101133. o. [Bibliotheca luridica: Miscellanea 6] vagy Jura [Pécs] 8 (2002) 1, 91-100. o. vagy ‘Kodifikáció az
ezredforduló perspektívájában’ Állam- és Jogtudomány XLIV (2003) 1-2, 65-93.
118
�Politológia
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János
kredit:
2
félév:
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás: Bev.a jogfogalmakba (e )
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A kurzus az állami és a politikai intézményeket nem jogi-normatív szempontból tárgyalja, hanem a
politológia, mint társadalomtudomány leíró módszertanával. így nem az alkotmányjogi-közjogi szabá
lyozottság van a középpontban, hanem a hatalmi és politikai jellegnek ezt sokszor lényegesen átalakító
hatásmechanizmusai. Vagyis az intézmények a gyakorlati hatalmi-politikai működésükben kerülnek
vizsgálatra, ahol a politikai rendszer szélesebb kategória az államnál. A tárgy célja a politikatudomány
alapkategóriáinak, vizsgálatai területeinek és szemléletmódjának a bemutatása gyakorlati szempontból,
ahol azonban ez utóbbi szükségessé teszi a politikai filozófia vonatkozó értéktartalmainak párhuzamos,
illetve mögöttes megjelenítését is.
Tananyag:
Pokol Béla: Politikaelmélet. Budapest, Századvég, 2006.
Enyedi-Körösényi: Pártok és pártrendszerek. Budapest, Osiris, 2004.
Frivaldszky jános: Politikai barátság és jogi viszony. lustum Aequum Salutare, V. 2009/4, 5-32.
Természetjog
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János
kredit:
2
félév:
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2, L:3
előhallgatás: -—
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megfogalmazása korszakában az emberi jogok jogilag kö
telező erejűként való felismerése történelmi-erkölcsi tudatosodás! folyamat eredménye volt, ami egyfajta
„természetes hajlam szerinti megismerés” alapján ment végbe. Az emberi jogok érvényességi alapjában,
magában az emberi természet mibenlétében azonban a felek nem tudtak megállapodni. Nem is volt erre
szükség, hiszen gyakorlati konszenzus mutatkozott a védendő alapvető emberi jogok tekintetében. Ily
módon azonban egy emberi természet kifejezett megfogalmazása híján az emberi jogok nem minősültek
teoretikus értelemben „természetjogi”-aknak. Ezen kényszerű helyzet, az tehát, hogy a „veleszületett”
jogokat nem lehetetett természetjogiasságukban megalapozni, vezetett oda, hogy a kinyilvánított emberi
jogokkal és intézményekkel, azok eredeti értelmével szemben futó politikai igények fogalmazódnak im
máron meg, mint korunk „új jogai”. A kurzus azt kívánja bizonyítani, hogy ezen törekvésekkel, igénybe
jelentésekkel, így például az „abortuszhoz való jog”-gal vagy a homoszexuális párok házasságkötéshez
való jogának követelésével szemben csak az emberi természeti lényegből logikai szükségszerűséggel
fakadó jogok és intézmények megfogalmazásával lehet hatékonyan érvelni. Ezen kívül tárgyalja még
a kurzus a jogi, az igazságossági és a politikai viszony jellemzőit, a klasszikus jogi érvelést, a termé
szetjogot, mint gyakorlati filozófiát, valamint a házasság és az emberi méltóság természetjogi tartalmát,
annak lényegi elemeit.
Tananyag:
Frivaldszky János: Természetjog és emberi jogok. Budapest, PPK.E JÁK, 2010
119
�DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK
KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYCSOPORT
Agrárigazgatás
A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: dr. Mikó Zoltán
kredit:
2
félév:
9
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): —
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
Magyarország 2004. óta tagja az Európai Uniónak. A közösségi vívmányok közel fele az agrár, illetve
vidékfejlesztési szabályozással foglalkozik. Az EU csatlakozás alapvetően átalakította az agrárigazgatás
szervezeti és szabályozási struktúráját. A hallgató a tantárgy oktatásának keretében először ismereteket
sajátít el az EU politikáiról, a sajátos szabályozási rendszerről. Sajátosság, hogy a harmonizált és a köz
vetlenül alkalmazandó közösségi aktust együtt kell alkalmazni, megismeri az agrárigazgatással foglal
kozó kormányzati és nem kormányzati szervek struktúráját, azok legfontosabb feladatait.
Tananyag:
Mikó Zoltán : Agrár és vidékfejlesztési igazgatás. (PPKE JÁK jegyzet) Budapest, 2010.
A KÖZIGAZGATÁS EURÓPAI INTEGRÁCIÓJA
A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Molnár Miklós
kredit:
2
félév:
9
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): —
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
Az Európai Unió és a tagállamok közigazgatási rendszerei, a közigazgatási harmonizáció jelentéstartal
ma az Unióban, az Európai Közigazgatási Térség fogalmának kialakulása, értelmezési tartományai, az
európai közigazgatási alapelvek, a kooperatív hierarchia modellje az uniós közigazgatásban, az európai
közigazgatás cselekmény-struktúrája, a szuverenitás és az Unió kapcsolata, a szuverenitás megválto
zott jelentéstartalma és ennek közigazgatási aspektusai, az uniós közigazgatási koordináció általános
fogalma és intézményi-eljárási modelljei, és fejlődéstörténete Magyarországon, a csatlakozási folyamat
kezdetétől a hazai közigazgatás uniós feladatai ágazati áttekintésben
Tananyag:
Az előadások anyaga (egyetemi jegyzet kimunkálás alatt)
Ajánlott irodalom:
Torma András: Európai közigazgatás Régiók és önkormányzatok. Budapest, Virtuóz, 2001.;
Józsa Zoltán: Az Európai Közigazgatási Tér összefüggéseiről. Magyar Közigazgatás 2003/12. 723.;
Lőrincz Lajos: Európai integráció-magyar közigazgatás. Magyar Közigazgatás 1998/7. 402.
Állami egyházjog
A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs
kredit:
2
félév:
7
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): ——
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
1. Az állami egyházjog fogalma, Az állami egyházjog forrásai; 2. A lelkiismereti szabadság és a hátrá
nyos megkülönböztetés tilalma; 3. A vallásszabadság, mint szubjektív alapjog, a szülői jogok és a család
világnézeti integritása; 4. Az állam világnézeti semlegessége, állam és az egyház elválasztott működé
sének elve; 5. Az egyház, mint sajátos jogalany, az egyházi jogi személyiség keletkezése és megszűnése;
6. A vallásgyakorlás szabadsága sajátos intézményekben. Lelkipásztori ellátás egészségügyi és szociális
intézményekben. A tábori lelkészi szolgálat és a börtönlelkészi szolgálat; 7. A vallásoktatás; 8. Az egy
ház részvétele a közoktatásban; 9. Hittudományi felsőoktatás, az egyházi intézmények a nem-hitéleti
felsőoktatásban; 10. Egyház és tömegtájékoztatás; 11. Egyház és munkajog; 12. Finanszírozási kérdések
(a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése, hitéleti támogatás, átvállalt közfeladatok
támogatása).
Tananyag:
Schanda Balázs: Magyar állami egyházjog. (2. kiad.), Budapest, SZÍT, 2003.
120
�Új tankönyv megjelenése várható!
Ajánlott irodalom:
Adám Antal: Az állami egyházjog fogalmajellemzői és problémái Magyarországon. Magyar Közigaz
gatás L 2000/9, 539-551.;
Adám Antal: Az állami egyházjogról. Jura 1-2/2000, 18-34;
Boleratzky Lóránd: A magyar evangélikus egyházjog alapjai és forrásai. Budapest, I. 1991, II. 1998.;
Boleratzky Lóránd: Az állami egyházjog alapjai. Valóság XLIII 2000/1, 49-58.;
Paczolay Péter: A lelkiismereti és vallásszabadság. Acta Humana 18-19/1995, 141-153.;
Schanda Balázs: 60. § [Lelkiismereti és vallásszabadság] In Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kom
mentárja. Budapest, Századvég, 2009, 2194-2218.
A SAJTÓSZABADSÁG HATÁRAI
A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Koltay András
kredit:
2
félév:
4
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2, L:3
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): —
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A hallgatók az órák során megismerkednek a sajtó- és médiajog alapvető problémáival, a sajtószabadság
alapjogának korlátáival, feltárva azon komplex összefüggéseket, amelyek az alkotmányjogi, közigazga
tási jogi, polgári jogi, büntetőjogi szabályozási környezet, illetve a területhez kötődő egyéb társadalom
tudományok (kommunikáció, szociológia, filozófia, irodalom- és történettudomány stb.) együtthatása
ként e jogterületen megjelennek, különös figyelemmel a téma nemzetközi jogi vetületeire, illetve széles
körben alkalmazva a jogösszehasonlítás módszerét.
Tananyag:
Koltay András - Nyakas Levente (szerk.): Magyar és európai médiajog. Budapest, Complex, 2012.
Ajánlott irodalom:
Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai. Budapest, Századvég, 2009.
Frederic BARBiER-Catherine Bertho Lavenir: A média története. Budapest, Osiris, 2004.
Asa Briggs - Peter Burke: A média társadalomtörténete — Gutenbergtől az internetig. Budapest, Nap
világ, 2004.;
John Keane: Média és demokrácia. Budapest, Helikon, 1999.;
Székely László: Magyar sajtó- és médiajog. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2007.
Az Európai Unió magánjoga
A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Tattay Levente
kredit:
2
félév:
4
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -—
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
Az európai integráció bővülésével mindinkább megnő azoknak a jogterületeknek a száma, amelyek
semmiképpen sem sorolhatók sem a nemzeti közjogba, sem a nemzeti kereskedelmi jogba: ilyenek töb
bek között a személyhez fűződő jogok védelme, az esély egyenlőség biztosítása, és a szellemi alkotások
védelme. A tantárgy a magyar magánjog rendszerét követve e szakterületek európai szabályainak ismer
tetésére vállalkozik. Fontosabb témái: Az európai magánjog tárgya, szabályozási területei. Az európai
jogharmonizáció. Az európai jogharmonizáció műhelyeinek részletes bemutatása.
Tananyag:
Tattay Levente: Bevezetés az európai magánjogba. (PPKE JÁK jegyzet) Budapest, SzIT, 2008.;
Giannantonio Benacchio: Az Európai Közösség magánjoga. Budapest, Osiris, 2003.;
Kecskés László: A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszerében. Pécs: Dialóg
Campus, 2011.
Kecskés László: EU-jog és jogharmonizáció. 3. Kiad. Budapest, 2009.
Az INGATLANJOG ÁLTALÁNOS ELVEI
A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Csapó Orsolya
kredit:
2
félév:
4
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -—
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A polgári jogi ismeretekre épülő tananyagként az ingatlan fogalmának meghatározásával, az ingatlan tu-
121
�lajdonjogának korlátozásaival, az ingatlan - nyilvántartással, az ingatlanra vonatkozó jogügyletekkel és
okiratokkal, az egyes alapvető ingatlan típusok tulajdonjogával kapcsolatos, a bírói és az alkotmánybíró
sági gyakorlathoz közelebb álló ismeretek oktatása, az ingatlan tulajdonnal összefüggő jogintézmények,
hatályos jogszabályok ismertetése.
Tananyag:
Bagi István: Ingatlanjog. Budapest, SzIT, 2005.;
Kampis György: Telekkönyvijog (Általános rész). Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1963.;
Szladits Károly (szerk.): Magyar magánjog. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1938.
Bank és tőzsdejog
A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna
kredit:
2
félév:
9
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -—
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tart alma:
A tárgy keretében a hallgatók a következő fő témakörökkel ismerkednek meg a félév folyamán: Bankok
Magyarországon - fejlődés és privatizáció; hitel és kölcsönszerződések (alapszabályok, biztosítékok),
szindikált hitelek, projektfinanszírozás; európai banki irányelvek; tőkepiaci szabályozás Magyarorszá
gon; adásvételi, bizományi ügyletek a tőkepiacon; derivatív termékek; európai tőkepiaci irányelvek;
konszolidált felügyelet összehasonlító szabályai.
A tárgyat a Pénzügyi Jog 2. tárgy teljesítését követően javasolt felvenni!
Tananyag:
Az előadáson elhangzott tananyag.
Fogyasztóvédelmi közjog
A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tsz.
A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Tihamér
kredit:
2
félév:
7
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
e: Közigazgatási jog I. és Polgári jog 3..
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy megismerteti a hallgatókkal fogyasztói helyzetükből fakadó jogaikat, igényérvényesítési le
hetőségeiket, kitérve az előírások közgazdasági és etikai indokoltságára. A tárgy elsősorban a fogyasz
tóvédelem közjogi (gazdasági jogi) szabályaira koncentrál, nem foglalkozik a polgári jogi témájú, a
fogyasztók és a kereskedők/termelők közötti közvetlen kapcsolatok szabályozásával. A tárgy oktatása
során kiemelt hangsúlyt kap az európai jogi összefüggések bemutatása. A tárgyalt fontosabb jogszabály
ok a következők:
- a fogyasztóvédelmi törvény, mint a jogterület „alapjogszabálya”;
- a fogyasztói jogokat is érintő rendelkezéseket tartalmazó törvények: fogyasztók tisztességtelen be
folyásolását tiltó Fttv., a reklámtörvény, a versenytörvény, a kereskedelmi törvény, a termékfelelősségi
törvény, a villamos energiáról, földgázellátásról, elektronikus hírközlésről szóló törvények, élelmiszer
törvény.
- „Szatellit” rendeletek: pl. tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállása, távollevők közötti szerződések,
„time share”, árubiztonság szabályai, műszaki termékek megfelelőségének vizsgálata, használati és ke
zelési útmutatók, címkézési szabályok.
A hazai intézmények közül elsősorban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Gazdasági Versenyhi
vatal gyakorlatát mutatjuk be.
Tananyag:
Az órán elhangzottak.
Fazekas Judit: Fogyasztóvédelmi jog. Budapest, Complex, 2007.
Európai büntetés-végrehajtási jog
A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz.
A tantárgy oktatója: dr. Vókó György
kredit:
2
félév:
9
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -—
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
Az európai büntetés-végrehajtási jog az európai emberi jogi egyezmények által tartalmazott követelmé
nyek teljesülését vizsgálja a büntetőjogi szankciók, az eljárásjogi kényszerintézkedések és más jog- és
szabadságkorlátozással járó intézkedések végrehajtása során.
122
�Bemutatja az Európai Tanács, az Európai Unió és a CPT ajánlásait, valamint az Emberi Jogok Bírósága
e téren folytatott gyakorlatát.
Tananyag:
Vókó György: Európai büntetés-végrehajtási jog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2006.
Közjogi korlátozások az ingatlanjogban
A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Csapó Orsolya
kredit:
2
félév:
9
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:3
előhallgatás(e), párhuzamos!).(p):
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A polgári jogi ismeretekre épülő tananyagként az ingatlan fogalmának meghatározásával, az ingatlan tu
lajdonjogának korlátozásaival, az ingatlan - nyilvántartással, az ingatlanra vonatkozó jogügyletekkel és
okiratokkal, az egyes alapvető ingatlan típusok tulajdonjogával kapcsolatos, a bírói és az alkotmánybíró
sági gyakorlathoz közelebb álló ismeretek oktatása, az ingatlan tulajdonnal összefüggő jogintézmények,
hatályos jogszabályok ismertetése. Az Ingatlanjog I. folytatása, részletesebben.
Tananyag:
Bagi István: Ingatlanjog. Budapest, SzIT, 2005.;
Kampis György: Telekkönyvijog (Általános rész). Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1963.;
Szladits Károly (szerk.): Magyar magánjog. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1938.
Kriminalisztika
A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz.
A tantárgy oktatója: dr. Sinku Pál
kredit:
2
félév:
4
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2, L:6
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): —
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A kriminalisztika, mint módszertani tudomány, alapjaiban a krimináltechnika és a krimináltaktika ál
talános jellegű, a jogászok számára hasznosítható ismeretanyagot kíván tolmácsolni. Elsősorban gya
korlati megközelítéssel azokat a hasznosítható információkat szeretné átadni a hallgatóknak, amelyek
alkalmasak arra, hogy a büntetőeljárásban közreműködők képesek legyenek kontrollálni az eljárások
szabályszerű menetét, illetve, hogy megfelelően tudják értékelni a bizonyítás körében foganatosított
cselekményeket.
Tananyag:
Az előadások anyaga.
Sinku Pál: Kriminalisztikai alapfogalmak. Egyetemi jegyzet. Budapest, 2010.
M ÉDIASZABÁ LYOZÁS
A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Koltay András
kredit:
2
félév:
7
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:3
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
Megismerkedés a média szabályozásának alapvető problémáival, feltárva azon komplex összefüggé
seket, amelyek az alkotmányjogi, közigazgatási jogi, polgári jogi, büntetőjogi szabályozási környezet,
illetve a területhez kötődő egyéb társadalomtudományok (kommunikáció, szociológia, filozófia, iroda
lom- és történettudomány stb.)
együtthatásaként e jogterületen megjelennek, különös figyelemmel a téma nemzetközi jogi vetületeire,
illetve széles körben alkalmazva a jogösszehasonlítás módszerét.
Tananyag:
Koltay András - Nyakas Levente (szerk.): Magyar és európai médiajog. Budapest, Complex, 2012.
Ajánlott irodalom:
Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai. Budapest, Századvég, 2009.
Asa Briggs - Peter Burke: A média társadalomtörténete — Gutenbergtől az internetig. Budapest, Nap
világ, 2004.;
Dániel C. Hallin - Paolo Mancini: Médiarendszerek.Budapest, Gondolat, 2008.;
John Keane: Média és demokrácia. Budapest, Helikon, 1999.;
Monroe E Price: A televízió, a nyilvános szféra és a nemzeti identitás. Budapest, Magvető, 1998.;
Székely László: Magyar sajtó- és médiajog. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2007.
123
�Nemzetközi és európai büntetőjog
A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz.
A tantárgy oktatója: Dr. Vókó György
kredit:
2
félév:
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): —
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A nemzetközi egyezmények, ajánlások, az Európai Emberi Jogi Bíróság és az Európai Közösség Bíró
sága gyakorlatában előfordult büntetőjogi vonatkozású rendelkezések, iránymutatások, állásfoglalások
megismertetése a hallgatókkal.
A nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségek megjelenése a jogi szabályozásban, valamint a
gyakorlati jogalkalmazásban.
Tananyag:
Az előadások anyaga. Az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Egyezmény az emberi jogok és alap
vető szabadságok védelméről.
Nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás
A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: dr. Horváth Eva
kredit:
2
félév:
9
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A Nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás tárgy keretében a hallgatók átfogó képet kapnak a
nemzetközi kereskedelemben kiemelkedő jelentőségű vitarendezési mód, a választottbíráskodás fejlő
déséről, elméleti alapjairól, az arra vonatkozó fontosabb jogforrásokról (nemzetközi egyezmények, min
tatörvények és eljárási mintaszabályok, a magyar Választottbírósági Törvény és a Magyar Kereskedelmi
és Iparkamara mellett szervezett állandó Választottbíróság Eljárási szabályai). Részletesen ismertetésre
kerülnek azok a sajátos vonások, amelyek ezt a vitarendezést megkülönböztetik a kereskedelmi és pol
gári ügyekben folytatott hagyományos állami-bírósági eljárástól.
Tananyag:
Horváth Eva: A nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás. Budapest, HVG- Orac, 2010 (megjelenés
alatt).
Jogforrások: 1994. évi LXXI. törvény a választottbíráskodásról
2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről
Összehasonlító alkotmányjog
A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Jakab András
kredit:
3
félév:
2
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3,L:12
elöhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
Összehasonlító (európai) alktört. (e)
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Bevezetés, az összehasonlító alkotmányjog fogalma. A jogcsaládok. Az alkotmányosság alapelvei,
az alkotmányok típusai. Államszövetségek és szövetségi államok; a helyi autonómiák típusai. A kor
mányformák általános kérdései; prezidecializmus és parlamentarizmus. Áz államfő szerepe. Választási
rendszerek. Az igazságszolgáltatás rendszerei. Az alkotmánybíráskodás. Az alapvető jogok védelmének
intézményrendszerei. Az élethez való jog és az emberi méltóság. A véleménnyilvánítás szabadsága. A
vallásszabadság.
Tananyag:
Összehasonlító alkotmányjog. (szerk: Legény Krisztián) Budapest, Complex, 2006;
Olvasókönyv kerül közreadásra!
Ajánlott irodalom:
Chronowski Nóra - Drinóczi Tímea: Európai kormányformák rendszertana. Budapest, HVG-Orac,
2007.
Összehasonlító közjog
A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Kilényi Géza
kredit:
2
félév:
7
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
Alkotmányjog 3. (e)
számonkérés:
évközi jegy
Á tantárgy tartalma:
A nép, mint hatalmi tényező. A képviseleti és a közvetlen demokrácia viszonya a magyar államszerve-
124
�zetben. Alkotmányozó hatalom - alkotmányozás. A kétkamarás parlamentek. A köztársasági elnök. A
Kormány. Az alkotmánybíráskodás.
Tananyag:
Kilényi Géza: Összehasonlító alkotmányjog (az államszervezet). Egyetemi jegyzet. 2008.
Az Új Polgári Törvénykönyv - áttekintés
A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Csehi Zoltán
kredit:
2
félév:
7
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
-
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
2012-ben várhatóan az országgyűlés elfogadja az Új Polgári Törvénykönyvet, amely felváltja az 1959ben megalkotott Ptk-t, az 1952-es családjogi kódexet és a 2006-os társasági törvényt. A kb. 1600 para
grafusból álló kodifikációs mű átfogó jelleggel szabályozza a magánjog minden részét, kivéve a szellemi
alkotásokat. Az Új Ptk. várhatóan csak 2014-ban lép majd hatályba, de a hallgatóknak - akik polgári
jogi tanulmányaikat a korábbi jogszabályok alapján hallgatták és tanulták - így kívánjuk biztosítani a
megismerkedést és tanulási lehetőséget az új jogszabállyal.
A törvény megalkotását követően a régi szabály helyébe lép, azért ez a kurzus csak átmeneti jellegű,
hiszen az új kódex az oktatásban is felváltja majd a régi joganyagot.
Tananyag:
Előadásokon leadott anyag.
Vékás L. (szerk.): Az új Polgári Törvénykönyv Bizottsági javaslata magyarázatokkal. Budapest, 2012.
Sportjog
A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: dr. Bérces László
kredit:
2
félév:
7
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:3
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -—
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A sportjog fogalma. A sportjog mint vegyes szakjogág. A sportjogi szabályozás fejlődéstörténete. Az
amatőr sportolói jogállás. A hivatásos sportoló jogállása. A sportfegyelmi felelősség és a -fegyelmi
eljárás. A sportegyesületek jogállása. A sportvállalkozások jogállása. Sportszövetségek jogállása. A
sportverseny rendszere. A sport közjogi jogi személyei. A sport állandó választottbíróság. A sport ál
lami befolyásolása. Dopping a sportban. Vagyoni értékű jogok. A sporttal kapcsolatos kereskedelmi
szerződések. Sportrendezvény szervezése.
Tananyag:
2004. évi I. törvény a sportról
A magyar sportjog alapjai. Budapest, HVG-Orac, 2000.
Bérces László: A sportegyesületek jogállása. - A magyar sportjog alapjai. Budapest, HVG-Orac, 2000.
Sárközy Tamás: Sportjog. Budapest, HVG-Orac, 2004.
Nemes A. (szerk.): Sportjogi ismeretek. Budapest, Megapress Kiadó, 2002.
Szellemi alkotások és piacgazdaság
A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Tattay Levente
kredit:
2
félév:
9
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): —
számonkérés:
évközi jegy
Á tantárgy tartalma:
A szellemi alkotások egyre fontosabb szerepet játszanak a gazdasági, szociális, kulturális és egyéni
életviszonyokban. Ezen kurzuson tárgyalt témák kiegészítésül szolgálnak a szellemi alkotások jogi rend
szeréhez, különös tekintettel az Internet, a biotechnológiai találmányok és a merchandising kérdései
kapcsán.
Tananyag:
Tattay Levente: A szellemi alkotások és a modern piacgazdaság. 2. kiad. Budapest, SzIT, 2005.
Tattay Levente - Pintz György - Pogácsás Anett: Szellemi alkotásokjoga. Budapest, SzIT 2011.
Lontai E. - Faludi G. — Gyertyánfy P. - Vékás G.: Szerzői jog és iparjogvédelem. Budapest, Eötvös:
2012.
125
�126
�IV.
AZ IGAZGATÁSSZERVEZŐ
ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK
(MINTA)TANTERVE
ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI
2012/2013. TANÉV
127
�128
�IGAZGATÁSSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK (BA)
MINTATANTERV
A mintatanterv tárgyai 3 kategóriába soroltak:
•
kötelező tárgyak
•
kötelezően választható tárgyak (Differenciált szakmai ismeretek)
•
szabadon választható tárgyak
A rövidítések magyarázata:
•
Nap.: heti óraszám a nappali tagozaton
•
Lev.: féléves óraszám a levelező tagozaton
•
E: elmélet
*
Gy: gyakorlat
Követelmény lehet:
•
aláírás
•
beszámoló: minősítése háromfokozatú
•
kollokvium: minősítése ötfokozatú
•
gyakorlati jegy: minősítése ötfokozatú
•
évközi jegy: ötfokozatú minősítés, amelyre a szorgalmi időszak 14. hetének végéig legalább két
teljesítési lehetőséget kell biztosítani
A mintatantervben megadott tárgyfelelős nem minden esetben azonos a tárgyat az adott tanévben oktató
tanárral. Ezen utóbbiak nevét az órarend tartalmazza.
Képzési idő: 6 félév
Megszerzendő kredit: 160 kredit + 20 kredit (szakdolgozat) = 180 kredit
Abszolutórium; 160 kredit + 6 hét szakmai gyakorlat. (A megszerzendő 160 krediten belül a hallgatónak
szabadon választható tárgyakból legalább 10 kreditet kell összegyűjtenie.)
Záróvizsga tárgyai:: Alkotmányjog 1, Alkotmányjog 2., Közigazgatási jog, Közigazgatási eljárások
joga, Szak igazgatások joga 1, Szakigazgatások joga 2, Szakigazgatások joga 3.
A záróvizsga eredménye:_A szakdolgozatvédés érdemjegyének és a záróvizsga érdemjegyének egysze
rű számtani átlaga.
Az oklevél m inősítése:A hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlagának és a záróvizsga eredményé
nek egyszerű számtani átlaga.
Az oklevél kiadásának feltétele:
Sikeres záróvizsga és egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga (vagy
azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél)
1 A „Mintatanterv” egy ajánlás a hallgató részére, amelynek betartásával 6 félév alatt befejezheti tanulmányait. Ettől azonban
— természetesen az előtanulmányi rend betartásával — eltérhet.
129
�Kód
3+0
2+0
0+2
0+2
Dr. Körösi Istvan
Dr. Frivaldszky János
Filozófiatörténet
Bevezetés a közgazdaság
tanba
Logika
Szociológia
Szabadon választható tárgy
Testnevelés 1.
Összesen
kollokvium
kollokvium
kollokvium
kollokvium
kollokvium
beszámoló
aláírás
15+0
o
+
00
o
+
oo
15+0
15+0
0+2
•n
in
1
1
1
1
101
i
Draskóczy Imre
kollokvium
Elő (e) és párhuza
Kredit mos (p) hallgatási
köt.
1
1
CM
o
29
1
19
2+0
Dr. Frivaldszky János
1
3+0
Dr. Hársfai Katalin
Követel
mény
Levelező
E + Gy
1
Dr. Schlett András_______
2+0
Dr. Horváth Attila
Alkotmány- és köz-igazgatástörténet 1.
Egyházjogi alapismeretek
1.
3+0
Tárgyfelelős
Tantárgy neve
Nappali
E + Gy
1. félév
0+81
130
1
�beszámoló
kollokvium
kollokvium
kollokvium
kollokvium
beszámoló
beszámoló
aláírás
0+3
15+0
15+0
15+0
18+0
0+3
0+2
0+1
3+0
3+0
3+0
2+0
0+2
0+2
0+2
23
Dr. Katona Klára
Dr. Katona Klára
Számviteli alapismeretek
Számv. alapism. gyakorlat
Szabadon választható tárgy
Testnevelés 2.
Összesen
|
kollokvium
Közpolitika
Egyházjogi alapismeretek 2.
Kommunikáció
Alkotmányjog 1. gyakorlat
04
Bev. a közgazdaságt. (e); Számv.
alapism. gyak. (p)
Bev. a közgazdaságt. (e); Számv.
alapismeretek (p)
04
o
1
30
Testnevelés 1. (e)
04
i
107
Egyházjogi alapismeretek 1. (e)
Alkotmányjog 1. (p)
Alkotmányjog 1. gyakorlat (p)
l.(e)
Kredit Elő (e) és párhuzamos (p) hallga
tási köt.
Alkotmány- és közigazgatástörténet
1
Draskóczy Imre
2+0
Alkotmányjog 1.
Tibor
Dr. Schanda Balázs
Tibor
Dr. Szabó Péter
Dr. Szilágyi István
Dr.Frivaldszky
János
Dr. Schanda Balázs
kollokvium
18+0
3+0
Dr, Szabó István
Alkotmány- és
közigazgatástörténet 2.
Követel
mény
Levelező
E + Gy
Nappali
E + Gy
Tárgyfelelős
1
Tantárgy neve
0+81
Kód
2. félév
Tj-
1
131
�132
Kód
kollokvium
nkollokvium
15+01
kollokvium
18+0
beszámoló
0+2J
104
2+0
0+1
3+0
3+0
3+0
0+2
19
Dr. Csink Lóránt
Dr. Csink Lóránt
Dr. Varga Zs. András
Alkotmányjog 2.
Alkotmányjog 2. gyakorlat
Közigazgatási jog
Polgári jogi alapismeretek
Statisztika
Szabadon választható tárgy
Összesen
beszámoló
kollokvium
kollokvium
CM
18+0
15+0
0+15
Kredit
Alkotmányjog 1. (e)
jog 2. (p)
Alkotmányjog 1. (e); Alkotmányjog 2.
gyak.(p)
Alkotmányjog 1. gyak (e); Alkotmány
1
1
•A) 'xf
CM
28
Alkotmányjog 1. (e)
köt.
Ellő (e) és párhuzamos (p) hallgatási
1
Dr. Koltay András
Dr. Körösi István
0+3
0+2
kollokvium
Dr. Christian László
18+0
3+0
Dr. Varga Zs. András
Követel
mény
A közigazgatás alapintéz
ményei
Alkalmazott (jogi) informa
tika 1.
Levelező
E + Gy
Tárgyfelelős
Tantárgy neve
Nappali
E + Gy
3. félév
1
1
1
�Kód
beszámoló
beszámoló
0+3
0+2
105
0+2
3+0
2+0
3+0
0+2
0+2
Dr. Chrisitian László
Dr. Gerencsér Balázs
Dr. Gyulavári Tamás
Dr. Bándi Gyula
Dr. Gerencsér Balázs
Közigazgatási büntetőjog
gyakorlat
Közigazgatásszervezés
és vezetés.
Közigazgatástechnológia
Munkajog
Szakigazgatások joga 1. (szo
ciális igazgatás és kulturális
igazgatás)
Szakigazgatások joga 1.
gyakorlat
Szabadon választható tárgy
Összesen
Közigazgatási jog (e); Szakigazg. joga
1.(P)
1
•
1
1
1
Tt
CM
CM
28
Közigazgatási jog (e); Szakigazgatások
joga 1. gyak. (p)
cn
kollokvium
A közigazgatás alapintézményei (e)
(p)
Közigazgatási jog (e); Közig, bj. gyak
(p)
Közigazgatási jog (e); Közig, büntetőj.
1
•
1
1
1
15+0
kollokvium
kollokvium
beszámoló
kollokvium
CM
15+0
15+0
0+3
15+0
(e) és párhuzamos (p) hallgatási
Kredit Elő
köt
1
Szabolcs
23+0
Dr. Tóth Tihamér
Közigazgatási büntetőjog
0+15
kollokvium
0+2
Dr. Christian László
15+0
Dr. Tóth Tihamér
|
Követel
mény
kollokvium
EU ismeretek 1.
Alkalmazott (jogi) informa
tika 2.
Levelező
E + Gy
Tárgyfelelős
1
Tantárgy neve
Nappali
E + Gy
2+0
4. félév
1
1
1
1
1
133
�Kód
Dr. Molnár Miklós
Dr. Tóth Tihamér
Dr. Halustyik Anna
Dr. Halustyik Anna
Tárgyfelelős
kollokvium
15+0
15+0
3+0
1
kollokvium
0+3
0+2
o
+
04
04
0+2
0+2
1
0+2
25
o CM
1
101
0+3
1
Dr. Gerencsér Balázs
Sz.
Közigazgatási jog (e); Szakigazgatások joga 3.
gyak. (p)
100 kreditpont teljesítése (e)
beszámoló
Dr. Gerencsér Balázs
Közigazgatási jog (e); Szakigazg. joga 2. (p)
Közigazgatási jog (e); Szakigazgatások joga 2.
gyak. (p)
Munkajog (e)
Közigazgatási jog (e); Közig, eljárások joga (p)
Közigazgatási jog (e); Közig, élj. joga gyak (p)
EU ismeretek 1. (e)
Számviteli alapism. (e); Államháztartástan (p)
CM
aláírás
beszámoló
kollokvium
15+0
3+0
Dr. Christian László
|
1
CM
Közigazgatási jog (e); Szakigazg. joga 3. (p)
beszámoló
0+3
0+2
2N
Szabolcs
kollokvium
15+0
Q
3+0
o
+
Dr. Molnár Miklós
C
kollokvium
.s
co
15+0
O
2+0
N
W
Q
Dr. Gyulavári Tamás
1
beszámoló
15+0
Követel
Kredit Elő (e) és párhuzamos (p) hallgatási köt.
mény
kollokvium
Számviteli alapism. (e); Államháztart. gyak (p)
m
+
o
Nappali
E + Gy
2+0
Levelező
E + Gy
-O
o
(gazdasági igazgatás és
rendészeti igazgatás)
Szakigazgatások joga 2.
gyakorlat
Szakigazgatások joga 3.
(közigazgatási urbanisz
tika)
Szakigazgatások joga 3.
gyakorlat
Szakdolgozat konzultáció
Szabadon választható tárgy
Összesen
joga gyakorlat
Közszolgálati jog
Szakigazgatások joga 2.
Közigazgatási eljárások
joga
Államháztartástan
Államháztartástan gya
korlat
EU ismeretek 2.
Közigazgatási eljárások
Tantárgy neve
5. félév
04
££
134
CM
1
1
�3+0
2+0
0+2
2+0
0+2
Dr. Halustyik Anna
Dr. Harsági Viktória
Dr. Gerencsér Balázs
Dr. Ádány Tamás
Dr. Bándi Gyula
2+0
Dr. Molnár Miklós
A közigazgatás európai integ
rációja
EU államháztartástana
EU környezetvédelmi jog
EU pályázati és támogatási
rendszer
Kisebbségi jogok
Összehasonlító eljárásjog
Nappali
E + Gy
Tárgyfelelős
Tantárgy neve
100 kreditpont teljesítése (e)
100 kreditpont teljesítése (e)
kollokvium
évközi jegy
gyakorlati jegy
évközi jegy
kollokvium
12+0
0+12
0+12
100 kreditpont teljesítése (e)
100 kreditpont teljesítése (e)
100 kreditpont teljesítése (e)
100 kreditpont teljesítése (e)
évközi jegy
3+0
Kredit Elő (e) és párhuzamos (p)
hallgatási köt.
Követelmény
Levelező
E + Gy
0+9
Kód
Differenciált szakmai ismeretek körében felvehető tárgyakat lásd a következő táblázatban:
6. félév
CM
0+9
CM
CM -*■
135
�136
�IGAZGATÁSSZERVEZŐ
ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK
KÖTELEZŐ TÁRGYAI
A KÖZIGAZGATÁS ALAPINTÉZMÉNYEI
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
4
félév:
3
óratípus:
előadás
óraszám:
N:, L:18
előhallgatás:
Alkotmányjog 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A közigazgatási jogi tárgyak bevezető féléve. Célja a közigazgatás államszervezetben elfoglalt helyének,
intézményrendszerének, működési alapjainak bemutatása. Elhatárolja a közigazgatást a jogalkotástól
és az igazságszolgáltatástól, valamint a végrehajtó hatalom kormányzati tevékenységétől. Részletesen
bemutatja a közigazgatási funkciók fejlődését, a feladatok sokszorozóságát, valamint a tevékenységfaj
tákat. Részletesen ismerteti az aktustan és a jog viszony tan fogalmait, illetve alkalmazási körüket. Kitér
a szervezeten belüli tevékenységfajtákra, a vezetésre, ellenőrzésre, felügyeletre, irányításra.
Tananyag:
Patyi Ándrás-VARGA Zs. András: Általános közigazgatási jog. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus, 2012.,
III. könyv
2010. évi XLIII. tv. a központi ál lám igazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkár
ok jogállásáról
2010. évi XLII. törvény a Magyar Köztársaság Minisztériumainak felsorolásáról
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
Ajánlott irodalom:
Lőrincz Lajos: A közigazgatás alapintézményei. Második kiadás. Budapest, HVG-Orac, 2007.
Alkalmazott jogi informatika 1.
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
3
félév:
3
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tantárgy tematikus sorrendben halad végig egyes jogterületeken, felvázolva az informatika területén
felmerülő egyes jogi kérdéseket. Az első félévi tanrendben az alapfogalmakból kiindulva a tantárgy
hangsúlyosan az adatvédelem, a szerzői jog, valamint a büntetőjog vonatkozó kérdéseit ismerteti, általá
nos tájékoztatást adva a hallgatók részére az informatikával összefüggő jogaik, illetve kötelezettségeik
tekintetében, valamint felvázolva az informatika által adódó újabb jogi kihívásokat.
Tananyag:
Christián László (szerk.): Az információs társadalom jogi vetületei - Alkalmazott jogi informatika. Bu
dapest, Szent István Társulat, 2011.
Alkalmazott jogi informatika 2.
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
3
félév:
4
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
Alkalmazott jogi informatika 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy tematikus sorrendben halad végig egyes jogterületeken, felvázolva az informatika területén
felmerülő egyes jogi kérdéseket. Az első félévi tanrendben az alapfogalmakból kiindulva a tantárgy
hangsúlyosan az adatvédelem, a szerzői jog, valamint a büntetőjog vonatkozó kérdéseit ismerteti, általá
nos tájékoztatást adva a hallgatók részére az informatikával összefüggő jogaik, illetve kötelezettségeik
tekintetében, valamint felvázolva az informatika által adódó újabb jogi kihívásokat.
Tananyag:
Christián László (szerk.): Az információs társadalom jogi vetületei - Alkalmazott jogi informatika. Bu
dapest, Szent István Társulat, 2011.
�Alkotmányjog 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs
kredit:
4
félév:
n
Z
óratípus:
előadás
óraszám:
•1Q
IN.2, TL.lo
NT. O
párhuzamos hallgatás:
Alkotmányjog 1. gyakorlat
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Az Alkotmányjog helye a jogrendszerben, az alkotmány fogalma. Alkotmányfejlödési irányzatok - al
kotmányfejlődés Magyarországon. Az alkotmányosság elvei (szuverenitás egykor és ma, demokrácia,
jogállamiság, hatalmi ágak elválasztása, az alapjogok szerepe az alkotmányban, az államcélok). Az ál
lamiság fogalma; államforma és kormányforma, államszerkezet, Magyarország és az Európai Unió. Az
államalkotó tényezők, államterület, a nép és a nemzet fogalma, az állampolgárság. A jogforrási rendszer.
A közvetlen demokrácia. A közvetett demokrácia; a választójog, választási rendszerek, választási alap
elvek, választási szervek.
Tananyag:
Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012.
Alkotmányjog 1. gyakorlat
A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs
kredit:
2
félév:
2
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:1,L:3
párhuzamos hallgatás:
Alkotmányjog 1.
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
Az Alkotmányjog helye a jogrendszerben, az alkotmány fogalma. Alkotmányfejlődési irányzatok - al
kotmányfejlődés Magyarországon. Az alkotmányosság elvei (szuverenitás egykor és ma, demokrácia,
jogállamiság, hatalmi ágak elválasztása, az alapjogok szerepe az alkotmányban, az államcélok). Az ál
lamiság fogalma; államforma és kormányforma, ál lám szerkezet, Magyarország és az Európai Unió. Az
államalkotó tényezők, államterület, a nép és a nemzet fogalma, az állampolgárság. A jogforrási rendszer.
A közvetlen demokrácia. A közvetett demokrácia; a választójog, választási rendszerek, választási alap
elvek, választási szervek.
Tananyag:
Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012.
Alkotmányjog 2.
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
4
félév:
3
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:15
előhallgatás: Alkotmányjog 1.
párhuzamos: Alkotmányjog 2. gyak.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy a magyar államszervezet rendszeres áttekintését adja. Az állami főhatalom. Az államfő: a köz
társasági elnök az államszervezetben, jogállás, feladat- és hatáskörök. Az Országgyűlés, a parlamenti
jog, képviselői jogállás. Az Országgyűlés szervezete és funkciói. A parlamenti ellenőrzés, az Ország
gyűlés független szervei, az Állami Számvevőszék és az ombusmanok. Az alkotmánybíráskodás, az
Alkotmánybíróság jogállása és hatáskörei és eljárása. A végrehajtó hatalom szerkezete. A Kormány, a
Kormány tagjai, megbízatása, felelőssége, feladat- és hatáskörei. A Magyar Nemzeti Bank. Az igazság
szolgáltatás szervezetrendszere és a bíróságok igazgatása. Az ügyészség alkotmányos jogállása, felada
tai és szervezetrendszere. A helyi önkormányzatok. A különleges jogrend.
Tananyag:
Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012.
AlKOTMÁNYJOG 2. GYAKORLAT
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
2
félév:
3
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:1,L:3
előhallgatás: Alkotmányjog 1. gyak.
párhuzamos: Alkotmányjog 2.
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tárgy a magyar államszervezet rendszeres áttekintését adja. Az állami főhatalom. Az államfő: a köz
társasági elnök az államszervezetben, jogállás, feladat- és hatáskörök. Az Országgyűlés, a parlamenti
jog, képviselői jogállás. Az Országgyűlés szervezete és funkciói. A parlamenti ellenőrzés, az Ország
�gyűlés független szervei, az Állami Számvevőszék és az ombusmanok. Az alkotmánybíráskodás, az
Alkotmánybíróság jogállása és hatáskörei és eljárása. A végrehajtó hatalom szerkezete. A Kormány, a
Kormány tagjai, megbízatása, felelőssége, feladat- és hatáskörei. A Magyar Nemzeti Bank. Az igazság
szolgáltatás szervezetrendszere és a bíróságok igazgatása. Az ügyészség alkotmányos jogállása, felada
tai és szervezetrendszere. A helyi önkormányzatok. A különleges jogrend.
Tananyag:
Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012.
Alkotmány- és közigazgatástörténet 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Horváth Attila
kredit:
5
félév:
1
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3, L:18
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy a szakmai törzsanyag elsajátítását segítő alapozó ismereteket tartalmaz. Nagyobbrészt magyar
alkotmány- és közigazgatástörténeti ismereteket a érint, de kitekintést tesz az európai párhuzamokra
is. A tárgy első egysége rövid középkori áttekintés után a modern állam kialakulásának XVIII századi
előzményeit tekinti át. Az alkotmánytörténet köréből vizsgálja a polgári átalakulás közvetlen előzmé
nyeit, majd annak európai (Anglia, Franciaország, Németország) és magyarországi folyamatát. A tárgy
jellegére tekintettel az államszervezeten belül erősen fókuszál a közigazgatási rendszer fejlődésére.
Tananyag:
Mezey Barna (szerk): Magyar alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003.
Nagy Endre — RÁcz Lajos: Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet. Budapest, HVG-Orac, 2007.
Mezey Barna - Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest, Osiris,
2003.
Alkotmány- és közigazgatástörténet 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Szabó István
kredit:
4
félév:
2
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3,L:18
előhallgatás:
Alkotmány- és közi
gazgatástörténet 1 ,t
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy a szakmai törzsanyag elsajátítását segítő alapozó ismereteket tartalmaz. Nagyobbrészt magyar
alkotmány- és közigazgatástörténeti ismereteket érint, de kitekintést tesz az európai párhuzamokra is. A
tárgy második egysége a XIX-XX. századi alkotmányfejlődési tendenciákat vizsgálja. Emellett szintén
fókuszál a közigazgatási szervezet fejlődésére. Ez a magyar közigazgatástörténetet érinti, elsősorban
helyi önkormányzatok kiegyezés utáni fejlődését és a szakigazgatás rendszerének kiépülését.
Tananyag:
Mezey Barna (szerk): Magyar alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003.
Nagy Endre - RÁcz Lajos: Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet. Budapest, HVG-Orac, 2007.
Mezey Barna - Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest, Osiris,
2003.
Államháztartástan
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
4
félév:
5
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:15
előhallgatás: Számviteli alapismeretek
párhuzamos: Államháztartástan gyak.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A költségvetési jog EU és magyar szabályozásának rendszere és általános kérdései. A költségvetési jog
reformja. A szabályozás tárgya; módszerei. A magyar szabályozás legfontosabb jogforrásai. Az állam
háztartási jog alapelvei. Az államháztartás alrendszerei: a központi költségvetés, a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai, az elkülönített állami pénzalapok, az önkormányzatok pénzügyei. A költségvetés elő
készítése, végrehajtása, ellenőrzése; a zárszámadás. Az Állami Számvevőszék szabályozása. Az állam
adósság pénzügyi joga.
Tananyag:
Halustyik Anna: Pénzügyijogi. Budapest, Szent István Társulat, 2006. (új kiadás várható!)
�Államháztartástan gyakorlat
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
2
félév:
5
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás: Számviteli alapismeretek
párhuzamos: Államháztartástan
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A költségvetési jog EU és magyar szabályozásának rendszere és általános kérdései. A költségvetési jog
reformja. A szabályozás tárgya; módszerei. A magyar szabályozás legfontosabb jogforrásai. Az állam
háztartási jog alapelvei. Az államháztartás alrendszerei: a központi költségvetés, a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai, az elkülönített állami pénzalapok, az önkormányzatok pénzügyei. A költségvetés elő
készítése, végrehajtása, ellenőrzése; a zárszámadás. Az Állami Számvevőszék szabályozása. Az állam
adósság pénzügyi joga.
Tananyag:
Halustyik Anna: Pénzügyijog I. Budapest, Szent István Társulat, 2006. (új kiadás várható!)
Bevezetés a közgazdaságtanba
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tárgy oktatója: Dr. Körösi István
kredit:
4
félév:
1
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3, L:18
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy oktatása, elősegíti a hallgatók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását, fejlesztését; elmé
leti alapot nyújt a kapcsolódó tudományterületek ismeretanyagának elsajátításához. A mikroökonómia a
gazdaság kisebb egységeit vizsgálja, azok, és az egyes részpiacok viselkedésével, döntéseivel, az egyes
piactípusokkal foglalkozik. A makroökonómia a gazdaság egészét vizsgálja, vagyis a nemzetgazdaság
ok teljesítményét, annak meghatározó tényezőit, a jövedelmeket, a gazdasági növekedés, a foglalkozta
tottság és az infláció alakulását, a változások okait, következményeit. Tárgyalja az állami beavatkozás
eszközeit, hatásait, a nemzetgazdasági egyensúly(ok) kialakulásának feltételeit. Elemzi a külgazdasági
kapcsolatok hatását a nemzetgazdaságokra
Tananyag
Dr. Botos Katalin: A katolikus társadalmi tanítás gazdaságpolitikája
Schlett András - Botos Katalin: Közgazdaságtani bevezetés. Budapest, SzIT, 2008.
Botos Katalin: Keresztény gazdaság- globális piacgazdaság. Budapest, Kairosz, 2009.
Egyházjogi alapismeretek 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet
A tantárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin
kredit:
4
félév:
1
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3,L:15
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A katolikus hit alapvető igazságai. Az egyházjog teológiai alapjai. Az isteni és a tételes egyházjog vi
szonya. Az egyházi törvénykönyv keletkezése és jellemzői. A személyek és jogcselekmények. Az egy
házkormányzati hatalom és az egyházi hivatalok. A normaalkotás rendszere a kánonjogban. Az egyházi
közigazgatás lényegi elemei. Az egyház legfőbb hatósága. A részegyházak és belső rendjük. A részegy
ház csoportok. Az egyház hierarchikus szerkezetének sajátosságai.
Tananyag:
Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, SzIT, 2005.
Szuromi Szabolcs Anzelm: A katolikus hit alapjai. Budapest, SzIT, 2009.
Egyházjogi alapismeretek 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet
A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Péter
kredit:
4
félév:
2
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3, L:15
előhallgatás:
Egyházjogi alapismeretek 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tria munera teológiai alapjai és jogi tartalma. Az egyházi tanítóhivatal, valamint ennek kapcsolata a
’szent tudományok’ művelésével. A katolikus nevelés és a katolikus iskolák. A katolikus és az egyházi
�egyetemek, valamint ezek sajátos küldetése. Az istentisztelet és szabályozása. A szentségek eredete és
szerepe az egyház életében. A beavatás szentségei. A bünbánat szentsége, a betegek kenete és az egyházi
rend. A házasságjog alapelemei. A szentelmények, szent idők és helyek. A szentté avatás értelme és
rendje.
Tananyag:
Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, SzIT, 2005.
Kuminetz Géza: Az egyház megszentelő feladata IV. (A megszentelés egyéb eszközei) Budapest, SzIT,
2005.
EU ISMERETEK 1.
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
4
félév:
4
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:15
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy részletesen foglakozik az Európai Unió kialakulásával, történeti és aktuális fejlődésével, szerve
zeti működésével, valamint az európajog elveivel és jogforrásaival. Szintén tárgyalásra kerül az alapvető
jogok és az alapvető elvek szerepe az Európai Unió működése és az európajog alkalmazása során. Ezen
túl érinti az Európai Unió és a kultúra viszonyát.
Tananyag
Boytha György: Az Európai Unió kialakulása és működésének jogi keretei. Budapest, Szent István
Társulat, 2007.
Kende Tamás - Szűcs Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Budapest, CompLex, 2007.
Ajánlott irodalom:
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. 7. átdolgozott kiadás. Budapest, HVG-Orac, 2007.
Osztovics András (szerk.): Az Európai Unió alapító szerződéseinek magyarázata 1—2. Budapest,
CompLex, 2008.; Válogatott tanulmányok
EU ISMERETEK 2.
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
4
félév:
5
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:15
előhallgatás:
EU ismeretek 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy célja, hogy a hallgatók részletes és átfogó képet kapjanak az Európai közösség és az Európai
Unió működéséről. Ennek során a hallgatók megismerkednek a belső piac jogával, a kereskedelmi poli
tikával, az agrárpolitikával, a versenypolitikával és a környezetvédelmi politikával, valamint a tárgy je
lentős hangsúlyt fektet a közös társasági jog rendelkezéseire. Ezen túl a tananyag részletesen feldolgozza
az Európai Unió jelenleg II. és III. pillérei körébe tartozó kérdéseket.
Tananyag
Király Miklós: Az Európai Közösség kereskedelmi joga. Budapest, CompLex, 2004.
Kende Tamás - Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest, CompLex, 2005.
Kende Tamás - Szűcs Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Budapest, CompLex, 2007.
Ajánlott irodalom:
Tóth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga. Budapest, CompLex, 2008.
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. 7. átdolgozott kiadás. Budapest, HVG-Orac, 2007.
Osztovics András (szerk.): Az Európai Unió alapító szerződéseinek magyarázata 1—2. Budapest,
CompLex, 2008.; Válogatott tanulmányok
Filozófiatörténet
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János
kredit:
5
félév:
1
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3, L:18
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A kurzus keretében a hallgatók a filozófiatörténetet a jog- és politikai filozófia tükrében sajátítják el. Az
emberi cselekvésekre és az emberi együttélésre vonatkozó normák, s az azokat szervező intézmények
igazolási elméletei szinte minden jelentősebb filozófust foglalkoztattak a nyugati gondolkodás történe
tében. A filozófiatörténet társadalomelméleti és etikai problémái szinte mindig természetjogi elméletek
�alkotására ösztönözték a filozófusokat. Ezen elméleteket tekinti át a kurzus, a filozófiai gondolkodás
kezdetétől kezdve egészen a posztmodern korig elérkezve, amely kor gondolkodóinak egyik fő kritikai
éle szintén a klasszikus természetjogi gondolkodás ellen irányul. Ez is mutatja azt, hogy a természetjogi
gondolkodásmód a filozófiatörténetben mindvégig a filozófiai gondolkodás egyik fő, s talán meghalad
hatatlan „paradigmája”.
Tananyag:
Frivaldszky János: Természetjog - eszmetörténet. Budapest, SzIT, 2001.
Frivaldszky János: Klasszikus természetjog és jogfilozófia. Budapest, SzIT, 2007.
Frivaldszky János: A posztmodern kor természetjog-ellenességének előzményei és annak kritikája. In:
Frenyó Zoltán (szerk.): Molnár Tamás eszmevilága. Budapest, Gondolat, 2010. 79-129.
Kommunikáció
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István
kredit:
4
félév:
2
óraszám:
N:3, L:15
óratípus:
előadás
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A kommunikáció színterei és csatornái. A nyelvi kommunikáció. Közlés és meggyőzés. Cselekvés sza
vakkal. Gesztusok és szimbólumok. A társadalom kommunikációs rendszere. Együttműködés és konf
rontáció a közéleti kommunikációban. Politikai kultúra és politikai kommunikáció. A vezetés és szabá
lyozás kommunikációs dinamikája. Az elektronikus médiumok sajátosságai.
Tananyag:
Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest, Animula, 1986.
Buda Béla - Sárközi Erika (szerk.): Közéleti kommunikáció. Budapest, Akadémiai, 2001.
Béres István - Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Budapest, Osiris, 1999.
Pléh Csaba - Síklaki István - Terestyéni Tamás (szerk.): Nyelv - kommunikáció - cselekvés. Budapest,
Osiris, 1997.
Közigazgatási büntetőjog
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
4
félév:
4
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3, L:15
előhallgatás: Közigazgatási jog
párhuzamos: Közig, büntetőjog gyak.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A közigazgatási büntetőjog fogalma, története és rendszere. A közigazgatási büntetőjogi felelősség. A
közigazgatási büntetőszankciók eljárási jogi kérdései. Közigazgatási büntetőjog egyes európai országok
ban. Az Európai Unió és a közigazgatási büntetőjog szabályozása. Eljárási és végrehajtási együttműkö
dés a közigazgatási büntetőjog területén. Részletesen ismerteti a magyar szabálysértési anyagi- és eljá
rásjog intézményit, a legfontosabb szabálysértéseket, a fórumokat, a szabálysértési jog és a büntetőjog
összefüggéseit.
Tananyag:
Kis Norbert - Papp László: Szabálysértésijog. Budapest, Közlönykiadó, 2008.
Kis Norbert - Nagy Marianna: Európai közigazgatási büntetőjog. Budapest, HVG-Orac, 2007.
Közigazgatási büntetőjog gyakorlat
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
2
félév:
4
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás: Közigazgatási jog
párhuzamos: Közigazgatási
büntetőjog
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A közigazgatási büntetőjog fogalma, története és rendszere. A közigazgatási büntetőjogi felelősség. A
közigazgatási büntetőszankciók eljárási jogi kérdései. Közigazgatási büntetőjog egyes európai országok
ban. Az Európai Unió és a közigazgatási büntetőjog szabályozása. Eljárási és végrehajtási együttműkö
dés a közigazgatási büntetőjog területén. Részletesen ismerteti a magyar szabálysértési anyagi- és eljá
rásjog intézményit, a legfontosabb szabálysértéseket, a fórumokat, a szabálysértési jog és a büntetőjog
összefüggéseit.
Tananyag:
Kis Norbert - Papp László: Szabálysértési jog. Budapest, Közlönykiadó, 2008.
Kis Norbert - Nagy Marianna: Európai közigazgatási büntetőjog. Budapest, HVG-Orac, 2007.
�Közigazgatási eljárások joga
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
4
félév:
5
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3, L:2
előhallgatás: Közigazgatási jog
párhuzamos: Közig, ejárások joga gyak.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy az elmúlt években megújult közigazgatási eljárásjog tételes jogát és dogmatikai rendszerét
(alapelvek, hatály, az eljárás szakaszai, döntések, jogorvoslati rendszer, végrehajtás) mutatja be hangsú
lyozottan alkotmányjogi kitekintéssel és - a szak számára szükséges mértékben a polgári- és a büntető
eljárásjoggal összehasonlítva.
Tananyag:
Patyi András (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2012.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló - módosított - 2004. évi
CXL. törvény
A Polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952. évi III. törvény XX. fejezete.
Közigazgatási eljárások joga gyakorlat
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
2
félév:
5
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás: Közigazgatási jog
párhuzamos: Közigazgatási eljárások
joga
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tantárgy az elmúlt években megújult közigazgatási eljárásjog tételes jogát és dogmatikai rendszerét
(alapelvek, hatály, az eljárás szakaszai, döntések, jogorvoslati rendszer, végrehajtás) mutatja be hangsú
lyozottan alkotmányjogi kitekintéssel és - a szak számára szükséges mértékben a polgári- és a büntető
eljárásjoggal összehasonlítva.
Tananyag:
Patyi András (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2012.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló - módosított - 2004. évi
CXL. törvény
A Polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952. évi III. törvény XX. fejezete.
Közigazgatási jog
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
5
félév:
3
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3, L:18
előhallgatás:
Alkotmányjog 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A közigazgatással foglalkozó tudományok. A közigazgatás jogalkotó tevékenysége. Jogérvényesítés,
jogalkalmazás és a jogszabályok értelmezése a közigazgatásban. A közigazgatási cselekmények fajtái.
A közigazgatási aktusokkal szembeni követelmények, a hibás aktusok. A hatósági jogalkalmazó te
vékenység. A közigazgatási szankció. Bevezetés a közigazgatás különös részébe: gazdasági igazgatás
(fogyasztóvédelem, versenyfelügyelet, ipar-, energia-, vízügyi igazgatás), kulturális igazgatás és köz
oktatás, egészségügyi- és szociális igazgatás, építésügyi igazgatás, területfejlesztés, területrendezés,
rendészeti és védelmi igazgatás.
Tananyag:
Patyi András - Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog. ., I-II. könyv. Budapest-Pécs, Dialóg
Campus, 2012
Ajánlott:
Fazekas Marianna — Ficzere Lajos (szerk.): Magyar közigazgatásijog. (Egységes egyetemi tankönyv) 7.
kiadás. Budapest, Osiris, 2006.
Ficzere Lajos — Forgács Imre (szerk.): Magyar közigazgatási jog. Különös rész. 4. kiadás. Budapest,
Osiris, 2006.
Tamás András: A közigazgatásijog elmélete. Budapest, SzIT, 2007.
�Közszolgálati jog
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
3
félév:
5
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:15
előhallgatás:
Munkajog
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A közszolgálati jogról általában. A magyar közszolgálati jog kialakulása és sajátosságai. A közszolgálati
jogot érintő fontosabb jogforrások. A magyar közszolgálati jog általános szabályai. A magyar közszol
gálati jognak az egyénre vonatkozó szabályai, különösen a jogviszony létesítése, a munkaidő-pihenőidő,
a munka díjazása, a felelősségi szabályok, a különös szabályok, és a közigazgatási jogviták rendje. A
magyar kollektív közszolgálati jog szabályai, különös tekintettel a munkaügyi kapcsolatokra és a szak
szervezetekre vonatkozó rendelkezésekre. A közszolgálati jog uniós szabályai. A nemzetközi magánjog
vonatkozó szabályai.
Tananyag:
Radnay József: Magyar munkajog. 7. kiadás. Budapest, SzIT, 2008.
Közigazgatás-szervezés és vezetés, közigazgatástechnológia
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
4
félév:
4
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3, L:18
előhallgatás:
Közigazgatás alapintézményei
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy a szervezés- és vezetéstudomány általános ismereteire támaszkodva mutatja be a közigaz
gatási szervezés és vezetés alapvető ismeretit, így a vezetés és igazgatás módszereit, a szervezéstu
dományi irányzatokat. Kitér a szervezet struktúrájára (és a szervezettípusokra), a szervezési elvekre,
a szervezeten belüli információcserére. Bemutatja a döntéshozatal mechanizmusait, és a döntéshozó
személyiségének jelentőségét. A vezetéselmélet irányzatainak ismertetése mellett hangsúlyt fektet az
erőforrás-gazdálkodásra, a karrier-tervezésre, az ellenőrzésre, valamint a politikai, ágazati (szakmai) és
jogi szabályozás jelentőségére. A közigazgatástechnológiára vonatkozó rész az alapfogalmak áttekintése
után a digitalizálás kérdéseivel, valamint az ügykezelési és az ügymeneti rendszerek problémáival fog
lalkozik. A tárgy ismeretanyagának részét képezi még a nemzeti térinformatikai platform, az Országos
Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, valamint a különböző minőségbiztosítási
rendszerek bemutatása.
Tananyag:
Horváth Imre: Közigazgatási szervezés- és vezetéstan. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2002.
Tózsa István: Vizuális Közszolgáltatások ( Térinformatika és e-Government)
Budai-Balázs Benjamin: e-Government — avagy a kormányzati és önkormányzati kihívások az on-line
demokrácia korában. Budapest, Aula, 2002.
Az általános értékelési keretrendszer (CAF) alkalmazásának lehetőségei a magyar közigazgatásban.
(Szerk.: Szente Zoltán) Budapest, Magyar Közigazgatási Intézet, 2002.
Közpolitika
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János
kredit:
4
félév:
2
óra típus:
előadás
óraszám;
N:3, L:15
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A közpolitika kialakulása és fogalmainak rendszerezése. A közpolitika rendszerelméleti, vezetéselméle
ti és döntéselméleti megközelítése, valamint szükebb politológiai szemlélete. Az intézményi oldal hatása
a politikai döntések tartalmára. A lobbycsoportok. A közpolitika és a közigazgatási rendszer. Az értékés ideológiai rendszerek, valamint kormányprogramok szerepe. A közpolitika javai (elvonás és újrael
osztás). A közpolitika és a szakpolitikák. A közpolitika ciklusa. A társadalmi igények és a kormányzati
politikák történeti alakulása. Kormányzati célkitűzések és kormányzati programok. Az alkotmányos
ság és a törvényesség követelményei. Kormányzati döntés előkészítés: jogalkotástan. Jogalkotástan és
szakpolitikák. A politikai és szakmai döntés elmélete és gyakorlata. A közpolitika eszközrendszere,
végrehajtás, implementáció. A közpolitika és a bürokrácia logikája. Visszacsatolás, értékelés, korrekció,
programmódosítás. A civiltársadalmi részvétel. Közpolitika és a helyi politika. Közpolitika az Európai
Unió intézményrendszerében.
Tananyag:
Gajduschek György - Hajnal György: Közpolitika. A gyakorlat elmélete és az elmélet gyakorlata. Bu
dapest, HVGorac, 2010.
�Frivaldszky János: Jó kormányzás és helyes közpolitikaalkotás. Jogelméleti Szemle, 2010/4. (december
15.) http://jesz.ajk.elte.hu/frivaldszky44.html
Gulyás Gyula - Jenei György: Összehasonlító közpolitika. Budapest: Aula, 2002.
Simon Zoltán: Érdekérvényesítés a közpolitikái döntéshozatalban az Európai Unióban és Magyarorszá
gon. Budapest: L’Harmattan, 2009.
Bayer József: A politikatudomány alapjai. Budapest, Napvilág, 2000. 245-262.
Pesti Sándor (szerk.): Közpolitika. Szöveggyűjtemény. Budapest, Rejtjel, 2001
Richard J. Stillman (szerk.): Közigazgatás. Budapest, Osiris-Századvég, 1994.
Drinóczi Tímea - Petrétei József: Jogalkotástan. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2004.
Visegrády Antal: A jog hatékonysága. Budapest, Unió, 1997.
Petrétei József: A törvényhozás elmélete és gyakorlata a parlamentáris demokráciában. Budapest,
Osiris, 1998.
Kende Tamás - Szűcs Tamás: Európai közjog és politika. Budapest, Osiris, 2003.
Charles Perrow: Szervezetszociológia. Budapest, Osiris, 1997.
Logika
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János
kredit:
4
félév:
1
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3,L:15
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A kurzus keretében a hallgatók megismerkednek a logika és a jogi logika történeti kialakulásával, s a
szillogisztikus törvényal kai mazás modern modelljéig történő fejlődésével. A jogi logika a jogászi gon
dolkodás tágabb keretén belül kerül bemutatásra: a gyakorlati filozófia (ars, prudentia) és a tudományos
(scientiaj gondolkodás erőtereiben. A kortárs logikai irányzatok, valamint a posztmodern törekvések
felvázolását követően, továbbá azoknak a jogi logikára való hatásának kifejtése után a klasszikusok
jogi logikája kerül alaposabb bemutatásra. Ezen, újabban újra-felfedezett dialogikus szerkezetű dialek
tikus érvelési mód struktúrájában alkalmas arra, hogy ún. nehéz jogi esetek is jó eséllyel megoldásra
kerüljenek. Mindeközben az apodiktikus-deduktív érvelés érvénye is fennáll az alapvető emberi jogok
megalapozásakor.
Tananyag:
Szabó Miklós: Trivium: Grammatika, logika, retorika joghallgatók számára. Miskolc, Bíbor Kiadó,
2001.
Frivaldszky János: Jogtudomány és diszkurzivitás a középkorban, a kortárs olasz jogfilozófiai kutatások
fényében. In Fekete Balázs - Könczöl Miklós - H. Szilágyi István (szerk.): lustitia kirándul. Tanulmá
nyok a jog és irodalom köréből. Budapest, Szent István Társulat, 2009. 229-270.
Frivaldszky János: Dialektika: mint a rendszerré szervezés és mint a tudományos vita eszköze. In
Frivaldszky János: Klasszikus természetjog és jogfilozófia. Budapest, Szent István Társulat, 2007. 81-93.
Frivaldszky János: Természetjog és emberi jogok. Budapest, PPKE JÁK, 2010, 165.
Munkajog
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
3
félév:
4
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A munkajog általában: a magyar munkajog; jogforrások; a magyar munkajog általános szabályai. A
magyar egyéni munkajog szabályai, különösen a munkaviszony létesítése, a munkaidő-pihenőidő, a
munkabér, a felelősségi szabályok, a különös szabályok, a munkaügyi jogviták rendje. A magyar kol
lektív munkajog szabályai, különös tekintettel a szakszervezetekre, a munkáltatói érdekképviseleti szer
vezetekre, a kollektív szerződésre és az üzemi tanácsokra vonatkozó rendelkezésekre. Az európai jog
munkajogi szabályai, különösen az irányelvek. Az európai és a magyar nemzetközi magánjog vonatkozó
szabályai.
Tananyag:
Radnay József: Magyar munkajog. 7. kiadás. Budapest, Szent István Társulat, 2008.
�Polgári jogi alapismeretek
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
4
félév:
3
óratípus:
előadás
előhallgatás:
óraszám:
N:3, L:15
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A polgári jog tárgyköre és rendszere. A polgári jog intézményeinek története, a polgári jog kapcsolódása
más jogágakhoz, különösen a nemzetközi joghoz és a nemzetközi magánjoghoz. A modern polgári jog
Európában. A magyar magánjog és magánjogtudomány. Hazánk csatlakozása az EU-hoz, az európai
jogharmonizáció. A jogközelítés Magyarországon. A polgári jog lapelvei. A polgári jogi jogviszony. Jogi
tények.
Tananyag:
Bíró György - Lenkovics Barnabás: Általános tanok. Miskolc, Novotni, 2004.
Statisztika
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tantárgy oktatója: Mányó-Váróczi Violetta
kredit:
4
félév:
1
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
számonkérés:
gyakorlati
jegy
A tantárgy tartalma:
A kurzus a statisztika alapfogalmaival, az alapvető statisztikai módszerekkel ismerteti meg a hallgató
kat. A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek az alapfogalmakkal, modusz, médián és átlagszámí
tásokkal, idősorok, indexek értelmezésével. Megismerik a gazdaság- és társadalomstatisztika legfonto
sabb területeit és magyar adatait. Az elméleti statisztikai kérdések részletes vizsgálata az oktatás célja,
hogy a hallgatók - gyakorlati példák alapján - a számokból olvasva, helyes következtetéseket legyenek
képesek levonni.
Tananyag:
Botos József: Általános statisztika és példatár. (PPKE JÁK jegyzet) Budapest, Szent István Társulat,
2005.
Szakigazgatások joga 1. (szociális és kulturális igazgatás)
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
4
félév:
4
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3, L:15
előhallgatás: Közigazgatási jog
párhuzamos: Szakigazgat, joga 1. gyak.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A közigazgatás alapintézményei és a közigazgatási jogi ismeretek birtokában, a közigazgatási eljárás
jog általános szabályaival párhuzamosan a tantárgy a humánigazgatás két nagy területét, a szociális
és a kulturális igazgatást mutatja be. A népjóléti funkció megjelenésének okaitól elindulva ismerteti
a sokszereplős, szervezetrendszerét tekintve széttagolt, és a rendszerváltozást követően irányítását, il
letve felügyeletét tekintve is fragmentált egészség- és nyugdíjbiztosítás, szociális és gyermekvédelmi
igazgatás, oktatási-, felsőoktatási-, és kulturális igazgatást. Kitér a tudomány-igazgatás alapkérdéseire,
illetve a humánigazgatás területén jelentős nyilvántartások vezetésére. Kitekintést biztosít a társadalmi
rétegződés, szegénység-probléma kérdéseire.
Tananyag:
Fábián Adrián - Rózsás Eszter (szerk.): Közigazgatásijog. Különös rész. Pécs, 2011.
Szakigazgatások joga 1. gyakorlat
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
2
félév:
4
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2, L:3
előhallgatás: Közigazgatási jog
párhuzamos: Szakigazgatások joga 1.
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A közigazgatás alapintézményei és a közigazgatási jogi ismeretek birtokában, a közigazgatási eljárás
jog általános szabályaival párhuzamosan a tantárgy a humánigazgatás két nagy területét, a szociális
és a kulturális igazgatást mutatja be. A népjóléti funkció megjelenésének okaitól elindulva ismerteti
a sokszereplős, szervezetrendszerét tekintve széttagolt, és a rendszerváltozást követően irányítását, il
letve felügyeletét tekintve is fragmentált egészség- és nyugdíjbiztosítás, szociális és gyermekvédelmi
igazgatás, oktatási-, felsőoktatási-, és kulturális igazgatást. Kitér a tudomány-igazgatás alapkérdéseire,
�illetve a humánigazgatás területén jelentős nyilvántartások vezetésére. Kitekintést biztosít a társadalmi
rétegződés, szegénység-probléma kérdéseire.
Tananyag:
Fábián Adrián - Rózsás Eszter (szerk.): Közigazgatásijog. Különös rész. Pécs, 2011.
Szakigazgatások joga 2. (Gazdasági és rendészeti igazgatás)
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
4
félév:
5
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3,L:15
előhallgatás: Közigazgatási jog
párhuzamos: Szakigazgat, joga 2. gyak.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy a pénzügyi (ezen belül az államháztartási) igazgatáson kívül áttekintő képet ad a gazdaság
igazgatás legkülönbözőbb területeiről. Különös hangsúlyt fektet az építésügyi, agrár- és vidékfejlesztés,
a fogyasztóvédelem, valamint kereskedelem igazgatására. Kitér a foglalkoztatás- és munkavédelmi igaz
gatásra, valamint a vízügy i igazgatásra és a nemzeti vagyongazdálkodásra is. A tantárgy másik területe,
a rendészeti igazgatás körében rendészet történetének ismertetését követően bemutatja a legfontosabb
intézményeket és működésűket. Kiemelt hangsúlyt fordít az idegen-rendészetre és menekültügyre, a
közlekedés-rendészetre.
Tananyag:
Fábián Adrián - Rózsás Eszter (szerk.): Közigazgatásijog. Különös rész. Pécs, 2011.
Dr. Mikó Zoltán: Agrár és vidékfejlesztési igazgatás. Budapest, PPKE JÁK, 2007.
Szakigazgatások joga 2. gyakorlat
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
2
félév:
5
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás: Közigazgatási jog
párhuzamos: Szakigazgatások joga 2.
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tantárgy a pénzügyi (ezen belül az államháztartási) igazgatáson kívül áttekintő képet ad a gazdaság
igazgatás legkülönbözőbb területeiről. Különös hangsúlyt fektet az építésügyi, agrár- és vidékfejlesztés,
a fogyasztóvédelem, valamint kereskedelem igazgatására. Kitér a foglalkoztatás- és munkavédelmi igaz
gatásra, valamint a vízügyi igazgatásra és a nemzeti vagyongazdálkodásra is. A tantárgy másik területe,
a rendészeti igazgatás körében rendészet történetének ismertetését követően bemutatja a legfontosabb
intézményeket és működésüket. Kiemelt hangsúlyt fordít az idegen-rendészetre és menekültügyre, a
közlekedés-rendészetre.
Tananyag:
Fábián Adrián - Rózsás Eszter (szerk.): Közigazgatásijog. Különös rész. Pécs, 2011.
Dr. Mikó Zoltán: Agrár és vidékfejlesztési igazgatás. Budapest, PPKE JÁK, 2007.
Szakigazgatások joga 3. (Közigazgatási Urbanisztika)
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
4
félév:
5
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3,L:15
előhallgatás: Közigazgatási jog
párhuzamos: Szakigazgat, joga 3. gyak.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy Magyarország település-földrajzának történeti áttekintésére építve bemutatja a hazai telepü
léstípusokat és kialakulásuk fázisait. Részletesen ismerteti a rendszerváltozás idejére kialakult terület
szervezési elveket, illetve településtípusokat, majd ezek változását az elmúlt évtizedekben. Bemutatja a
regionalizáció európai és hazai mozgatórugóit, valamint a településirányítás és településfejlesztés esz
köztanát. Kitér az ágazati igazgatás és a település-szerkezet (valamint település-méret) összefüggéseire,
valamint az önkormányzati és a központi igazgatási feladatok megoszthatóságára, illetve integrációjára.
Tananyag:
Ehleiter József: Közigazgatási urbanisztika. A településirányítás elmélete és gyakorlata. Budapest,
HVG-Orac, 2007.
�Szakigazgatások joga 3. gyakorlat
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
2
félév:
5
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás: Közigazgatási jog
párhuzamos: Szakigazgatások joga 3.
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tantárgy Magyarország település-földrajzának történeti áttekintésére építve bemutatja a hazai telepü
léstípusokat és kialakulásuk fázisait. Részletesen ismerteti a rendszerváltozás idejére kialakult terület
szervezési elveket, illetve településtípusokat, majd ezek változását az elmúlt évtizedekben. Bemutatja a
regionalizáció európai és hazai mozgatórugóit, valamint a településirányítás és településfejlesztés esz
köztanát. Kitér az ágazati igazgatás és a település-szerkezet (valamint település-méret) összefüggéseire,
valamint az önkormányzati és a központi igazgatási feladatok megoszthatóságára, illetve integrációjára.
Tananyag:
Ehleiter József: Közigazgatási urbanisztika. A településirányítás elmélete és gyakorlata. Budapest,
HVG-Orac, 2007.
Szakdolgozat konzultáció
A tantárgy oktatója: konzulens oktató
kredit:
0
félév:
5
óra típus:
óraszám:
-
-
előhallgatás:
100 kreditpont teljesítése.
számonkérés:
aláírás
A tantárgy tartalma:
A tárgy a szakdolgozat elkészítéséhez szükséges személyes konzultációk teljesítését szolgálja. A hallga
tónak ennek keretében legalább három alkalommal kell az érintett oktatóval konzultálnia. Első alkalom
a témaválasztás megbeszélése, második a szakirodalom feldolgozása után a dolgozat vázlatának megbe
szélése, a harmadik alkalom pedig a dolgozat első fogalmazványának bemutatása.
Tananyag:
A választott témához a konzulens által jóváhagyott szakirodalom.
Számviteli alapismeretek
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tantárgy oktatója: Mányó-Váróczi Violetta
kredit:
4
félév:
2
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2,L:18
előhallgatás: Bev. a közgazdaságtanba
párhuzamos: Számv. alapism. gyak..
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A számvitel és a menedzsment tudományának teljeskörű, de az alapvetéseket nem meghaladó bemu
tatása. Az egyes témák ismertetése a legfontosabb terminológiák értelmezését, az alapvető definíciók,
állítások kifejtését, a tudományterületen valótájékozódás és gyakorlati alkalmazáshoz szükséges logikai
keret átadását foglalja magába. Az itt megszerzett tudás megfelelő alapokat nyújt szakirányú (könyvelői,
adótanácsadói stb.) továbbképzések elvégzéséhez is.
Tananyag:
Horváth Katalin - Mányó-Váróczi Violetta: Számvitel. Budapest, SzIT, 2009.
Botos-Dénes : Számvitel és menedzsment módszerek. Budapest, SzIT, 2003.
Számviteli alapismeretek gyakorlat
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tantárgy oktatója: Mányó-Váróczi Violetta
kredit:
2
félév:
2
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás: Bev. a közgazdaságtanba
párhuzamos: Számv. alapism.
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A számvitel és a menedzsment tudományának teljeskörü, de az alapvetéseket nem meghaladó
bemutatása. Az egyes témák ismertetése a legfontosabb terminológiák értelmezését, az alap
vető definíciók, állítások kifejtését, a tudományterületen valótájékozódás és gyakorlati alkal
mazáshoz szükséges logikai keret átadását foglalja magába. Az itt megszerzett tudás megfelelő
alapokat nyújt szakirányú (könyvelői, adótanácsadói stb.) továbbképzések elvégzéséhez is.
Tananyag:
Horváth Katalin - Mányó-Váróczi Violetta: Számvitel. Budapest, SzIT, 2009.
Botos-Dénes : Számvitel és menedzsment módszerek. Budapest, SzIT, 2003.
�Szociológia
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tantárgy oktatója: Dr. Schlett András
kredit:
4
félév:
1
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A kurzus célja a hallgatók megismertetése a szociológia alapfogalmaival, módszereivel, bepillantást
nyújtani a klasszikus szerzők és a mai szociológusok legfontosabb elméleteibe. A szociológia speci
fikus tárgya az anyagi-gazdasági és a tudati-ideológiai viszonyok közti kölcsönhatás a maga konkrét
ságában és történelmiségében, illetve olyan társadalmi jelenségek és intézmények vizsgálata, amelyek
sajátosságai csak az anyagi-gazdasági és a tudati-ideológiai viszonyok közötti kölcsönhatás feltárásával
közelíthetők meg. Ezért fontos helyet foglal el témák sorában a gazdaság és a társadalom összefüggés
rendszereinek a tanulmányozása. A kurzus a szemléletmód elsajátításán túl a mai társadalmak leírását is
magában foglalja, beleértve Magyarországot is.
Tananyag:
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest, Aula, 2006.
Ajánlott irodalom:
Anthony Giddens: Szociológia. Budapest, Osiris, 2003.
David Riesman: A magányos tömeg. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1983.
Gert Hofstede: Cultures and Organisations: software of the mind. New York, McGraw-Hill U.S.A.,
2005.
�DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK
[KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK]
A KÖZIGAZGATÁS EURÓPAI INTEGRÁCIÓJA
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
2
félév:
6
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:3
előhallgatás:
100 kreditpont teljesítése
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
Az Európai Unió és a tagállamok közigazgatási rendszerei. A közigazgatási harmonizáció jelentéstartal
ma az Unióban. Az Európai Közigazgatási Térség fogalmának kialakulása, értelmezési tartományai. Az
európai közigazgatási alapelvek, a kooperatív hierarchia modellje az uniós közigazgatásban. Az európai
közigazgatás cselekménystruktúrája. A szuverenitás és az Unió kapcsolata, a szuverenitás megváltozott
jelentéstartalma és ennek közigazgatási aspektusai. Az uniós közigazgatási koordináció általános fogal
ma és intézményi-eljárási modellje, valamint fejlődéstörténete Magyarországon.
Tananyag:
Torma András: Európai közigazgatás, régiók és önkormányzatok. Budapest, Virtuóz, 2001.
Eu ÁLLAMHÁZTARTÁSTAN
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
4
félév:
6
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3, L:12
előhallgatás:
100 kreditpont teljesítése
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Bevezetés. Az EU költségvetési jogának forrásai. Az EU költségvetési jogának alapelvei. A középtávú
pénzügyi terv helye és szerepe az EU költségvetési szabályozásában. A költségvetési eljárás, a közösségi
intézmények szerepe a költségvetési eljárásban. Az EU költségvetés bevételei (A saját források és egyéb
bevételek). Az EU költségvetés kiadásai: a közös mezőgazdasági politika finanszírozásának szabályai;
a strukturális alapok és a kohéziós alap finanszírozásának szabályai. Az EU költségvetés végrehajtása.
Az EU költségvetés külső és belső ellenőrzése. Az EU pénzügyi érdekeinek védelme. Összefoglalás.
Tananyag:
Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága. Budapest, HVG, 2005.
Az Európai Közösség Alapító Szerződése (Római Szerződés) 32-35., 146-148., 158-162., 246-248.,
268-280. cikkei
A Tanács 1605/2002/EK, Euratom rendelete (2002. június 25.) az Európai Közösségek általános költség
vetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről
A Tanács 2007/436/EK, Euratom határozata (2007. június 7.) az Európai Közösségek saját forrásainak
rendszeréről
EU környezetvédelmi jog
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
2
félév:
6
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:6
előhallgatás:
100 kreditpont teljesítése
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
Az EU intézményeinek rendje és a környezetvédelemhez kapcsolódó szerepek. A környezeti akcióprog
ramok, különös tekintettel a 6. akcióprogramra. Az elsődleges közösségi jog változásai és a kapcsolódó
környezetvédelmi jogalapok megjelenése, alakulása. A környezetjogi és az általános jogelvek az elsődle
gesjogban és azok értelmezése. A másodlagos jog jogintézményeinek rendje és az egyes jogintézmények
értelmezése. E körben különösen nagy szerep hárul az EK Bíróság ítélkezési gyakorlatának áttekintésé
re, minden esetben a legújabb jogeseteket is felvonultatva. Horizontális jogalkotás a másodlagos jogban,
kiemelt figyelemmel az EK Bíróság ítélkezési gyakorlatára. Az egyes környezetvédelmi szabályozási
kérdések a másodlagos jogban, kiemelt figyelemmel az EK Bíróság ítélkezési gyakorlatára
Tananyag:
Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest, Szent István Társulat, 2011.
Bándi Gyula (szerk.): Az EK Bíróság környezetvédelmi ítélkezési gyakorlatának hatása a jogfejlődésre.
Budapest, Szent István Társulat, 2008.
�Ajánlott irodalom:
Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása. Budapest, KJK-Kerszöv, 2004.
Kende Tamás — Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. KJK-Kerszöv, 2005.
EU PÁLYÁZATI ÉS TÁMOGATÁSI RENDSZER
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
4
félév:
6
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
100 kreditpont teljesítése
számonkérés:
gyakorlati
jegy
A tantárgy tartalma:
Strukturális és kohéziós alapok. Az EU regionális politkájának alapjai, stratégiája és eszközei a 20072013 közötti programozási időszakban. A nemzeti stratégiai referenciakeret (Uj Magyarország Fejlesz
tési Terv), az operatív programok és az akciótervek. A lebonyolítás intézményi háttere. EU-s pályáza
ti kaleidoszkóp: közösségi programok. Információforrások, pályázatfigyelés. Európai uniós pályázati
rendszerek. Mit és miért támogat az Unió? Az EU támogatások általános alapelvei. Horizontális politi
kák. Költségvetés-tervezés. Pályázatkészítés
Tananyag:
Új Magyarország Fejlesztési Terv
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján található dokumentumok a fejlesztéspolitikáról és a fejlesz
tési programokról
Kende Tamás - Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest, KJK Kerszöv, 2006.
Kengyel Ákos: Az Európai Unió Regionális politikája. Budapest, Aula, 2002.
Pálné Kovács Hona: Regionális politika és közigazgatás. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus, 1999.
Kisebbségi jogok
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
2
félév:
6
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:6
előhallgatás:
100 kreditpont teljesítése
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
Bevezetés, a kisebbségi jog története. A nemzetiségi jog helye a jogrendszerben. A nemzetiségi jog
nemzetközi fejlődése (ENSZ, Európa Tanács, EBESZ, KEK, EU). Autonómia a nemzetközi jogban.
Autonómia egyes nyugat-európai államokban. A közép-európai nemzetiségek autonómia törekvései. A
nemzetiségi jogok főbb összetevői. Alkotmányos kisebbségvédelem. Közigazgatási kisebbségvédelem.
A kisebbségek nyelvi jogai Európában. Nyelvhasználat, mint a kisebbségvédelem fő lehetősége a Kár
pát-medencében.
Tananyag:
Kovács Péter: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem. Budapest, Osiris, 1996.
Ajánlott irodalom:
Az ENSZ kisebbségi kézikönyve. ENSZ, Emberi Jogi Főbiztos Hivatala, EÖKIK, 2004.
Gaetano Pentassuglia: Minorities in International Law — minority. Issues Handbook. CoE Publishing,
2002.
Hurst Hannum: Autonomy, Sovereignty, and Self-Determination. University Pennsylvania Press, 1996.
Mikó Imre: Nemzetiségijog és nemzetiségi politika, reprint, Optimum é.n.
Győri Szabó Róbert: Kisebbségpolitikai rendszerváltozás Magyar országon. Budapest, Osiris, 1998.
Összehasonlító közigazgatási eljárásjog
A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre!
kredit:
4
félév:
6
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3,L:12
előhallgatás:
100 kreditpont teljesítése
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A közigazgatási eljárási jog egységes szabályozásának kérdései. A közigazgatási eljárási jogi jogviszony.
A közigazgatási eljárási jog alapintézményei. A fórumrendszer. A közigazgatási bírói eljárás. Közigaz
gatási eljárás egyes európai országokban. Az Európai Unió és a közigazgatási eljárási jog szabályozása
Tananyag:
Patyi András - Baraczka Róbertné - Gyurita Erzsébet Rita - Lapsánszky András - Mudráné Láng:
Közigazgatásijog II. Közigazgatási hatósági eljárásjog.
��A NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI
ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK
(MINTA)TANTERVE
ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI
2012/2013. TANÉV
��A NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI
ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK (MINTA)TANTERVE
A tantervben szereplő követelmények:
aláírás: kritérium követelmény
beszámoló: háromfokozatú minősítés (szabadon választható tárgyak követelménye)
kollokvium: ötfokozatú minősítés, vizsgaidőszakban teljesítendő vizsgakövetelmény
évfolyamdolgozat jegy: az évfolyamdolgozathoz tartozó ötfokozatú minősítés
A tantervben megadott tárgyfelelős nem minden esetben azonos a tárgyat az adott tanévben oktató tanárral.
Ezen utóbbiak nevét az órarend tartalmazza.
A szak képzési ideje: 6 félév
Megszerzendő kredit: 165 kredit + 15 kredit (szakdolgozat) = 180 kredit
A 165 krediten belül:
kötelező tárgyak: 149 kredit
kötelezően választható tárgy: évfolyamdolgozat: 4 kredit
szabadon választható tárgyak: 12 kredit
Szakmai gyakorlat: Az oklevél megszerzésének feltétele 6 hét szakmai gyakorlat elvégzése. (Ld. TVSz 1. sz.
kari melléklete)
Abszolutórium: 165 kredit + 6 hét szakmai gyakorlat
Záróvizsga tárgyai:
Nemzetközi gazdasági ismeretek tárgykör:
1) Nemzetközi gazdasági alapismeretek; 2) Menedzsment ismeretek
Európajog tárgykör:
1) Európai közjog és politika; 2) Európai belső piac
Nemzetközi diplomáciai ismeretek tárgykör:
1) A nemzetközi jog alapjai; 2) A diplomáciai jog
A záróvizsga eredménye:
A szakdolgozatvédés érdemjegyének és a záróvizsga érdemjegyének egyszerű számtani átlaga. A szakdolgozat
védés érdemjegye és a záróvizsga érdemjegye is ötfokozatú minősítés.
Ha a hallgató a végbizonyítványának kiállítását követő hét év elteltével nem védi meg sikerrel szakdolgozatát,
záróvizsgájának addig letett tantárgyi részvizsgája érvénytelenné válik.
Az oklevél minősítése:
A hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlagának és a záróvizsga eredményének egyszerű számtani átlaga.
Kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, akinek szakdolgozat védésének érdemjegye, valamint záróvizsgájának
érdemjegye jeles, halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlaga pedig legalább 4,51.
Az oklevél kiadásának feltétele:
Sikeres záróvizsga és egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú általános nyelv
vizsga, és egy másik idegen nyelvből jogi és közigazgatási (Profex) vagy közgazdasági (OECONOM) álla
milag elismert középfokú (B2) komplex típusú szaknyelvi nyelvvizsga, vagy ezekkel egyenértékű érettségi
bizonyítvány, vagy oklevél. Csak olyan nyelvből fogadható el nyelvvizsga, amelyen az adott szakmának tudo
mányos szakirodalma van.
155
�156
I
Alkalmazott ( ioeil informatika
tantárgy neve
0
•
12 + 0
o+2
12 + 0
2+0
2+0
0+2
2+0
Dr. Horváth Attila
CM
+
)
)
1
113
CG
o
ex
CG
1
1
1
i
CM
CM
o
27
Q
ex
c c c
CG
o
1
*: Az óraszám, íi számonkérés formája és a megszcerezhető kreditek száma rrlás szak kötéllező, vagy kö telezően válás;ztható tárg;yának meghirdetés*5 eseté n eltéri
I
0+2
24
CM
i
Draskóczy Imre
CM
1
I
1
Dr. H. Szilágyi István
1
>
CJ
1
tavas;zi
félévi meghirde tés
i
1
C c CJ
CG
|
12 + 0
0+2
Szederkényi Éva______
Dr. El Beheiri Nadja
1
beszámoló
P beszámoló
12 + 0
0+ 12
2+0
Dr. Botos Katalin
előha llgatási
kötelezettség
CG
o
aláírás
5K, 5B, 1A
kollokvium
12 + 0
2+0
r
beszámoló
beszámoló
kollokvium
12 + 0
2+0
Dr. Schlett András
Dr. Szabó Péter_______
Dr. Szabó István
1
CG
cg
o
O >
’c c
I
kollokvium
kollokvium
kollokvium
12 + 3
CM
Dr. Gerencsér Balázs
l
|jAKJ201xx0
kredit
cn
beszámoló
|
követeim.
CM
0+ 12
tárgyfelelős
levelező
tag.
óraszám
ea.+avak.
1
JAKG201xx0 Bevezetés a közeazdasáetanba
Egyházjogi alapismeretek 1.
JAJT201xx0 Európai alkotmány- és integrá
ció-történet 1.
|jAKG202xx0 Gazdaságföldrajz
JANY201xx0 Idegennyelv 1. Országismeret 1.
JARJ201xx0 Jogi terminológia és jogi alap
fogalmak
JAJT203xx0 Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet
Szabadon választható tárgy*
JAJB201xx0 Szociológia
JATN201xx0 Testnevelés 1.
Összesen
JAEU206xx0
kód
nap
pali tag.
óraszám
ea.+evak.
0+2
1. félév
Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA)
o
'E
�|
Beszámoló
Beszámoló
Kollokvium
Kollokvium
Beszámoló
aláírás
9+0
12+0
12+3
0+2
1
2+0
2+0
2+0
0+2
2+0
2+0
2+2
CM
0+2
Értékrend és pluralizmus
Dr. El Beheiri Nadja
Európai alkotmány- és
Dr. Szabó István
integráció-történet 2.
Idegennyelv 2. Országis
Szederkényi Éva
meret 2.
Kommunikációs ismeretek Dr. H. Szilágyi István
Közigazgatási szervezet
Dr. Molnár Miklós
rendszer
Nemzetközi gazdasági
Dr. Schlett András
ismeretek
Szabadon választható tárgy*
Testnevelés 2.
Draskóczy Imre
|JARJ202xx0
JAKG203xx0
JAKI203xx0
nincs
EV
nincs
nincs
nincs
CV
nincs
nincs
Eu.alk.és int.tört. 1.
JAJT201xx0
Idegennyelv 1.
JANY201xx0
i
l
1
1
CM
O
+
1
i
1
o
1
*: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerezhető kreditek száma más szak kötelező, vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése eseté n eltérhet.
104
nincs
Egyházj. alapism. 1. JAKJ201xx0
1
Testnevelés 1.
JATN201xx0
nincs
Alk. jogi inform. 1. JAEU206xx0
előhallgatás!
kötelezettség
i
24
I
CM
JATN202xx0
CM
|JAJB202xx0
cn
JANY202xx0
JAJT202xx0
CM
27
Kollokvium
12+0
+
o
Egyházjogi alapismeretek 2. Dr. Szabó Péter
cm
5K, 5B, 1A
Beszámoló
CM
JAKJ202xx0
kredit
>
w
Összesen
Kollokvium
12+0
o
+
O
|JAAJ201xx0
Kollokvium
Beszámoló
0+2
12+0
követeim.
££ EZ2
2+0
tárgyfelelős
ó
Alkalmazott (jogi) informa
Dr. Gerencsér Balázs
tika 2.
Alkotmányjog 1.
Dr. Balogh-Békesi Nóra
tantárgy neve
nap
pali tag.
óraszám
ea.+gyak.
1
JAEU207xx0
kód
levelező
tag.
óraszám
ea.+gyak.
6+0
2. félév
Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA)
•-
157
�tantárgy neve
A polgári jog alapjai
Beszámoló
Kollokvium
Beszámoló
Beszámoló
Beszámoló
0+12
12+3
12+0
12+0
12+0
0+2
3+2
2+0
><u
c3
N
ÜO
c
'ÍZ
'CÖ
U
ÖB
N
c3
ÖD
>—<
cH
>
c*
c
CD
öO
CD
2+0
Dr. Frivaldszky János
JAJB204xx0 Politológia
CV
nincs
nincs
nincs
Magy. alk. és közig.t.
JAJT203xx0
Magy. alk. és közig.t.
JAJT203xx0
CV
nincs
nincs
EV
CV
EV
tavaszi
félévi meg
hirdetés
Jogi term, és j. al.
JARJ201xx0
Eu.alk. és int.tört. 2.
JAJT202xx0
Jogi term, és j. al.
JARJ201xx0
Alkotmányjog 1.
JAAJ201xx0
előhallgatási
kötelezettség
i
CM
CM
CM
CM
CM
i
CM
nincs
Beszámoló
0+2
Szabadon választható tárgy*
5K, 6B
.25 .
Összesen
Az óraszám, a számonkérés tormaja es a megszerezhető kreditek szarná más Szák Kötelező, vagy Kötelezően vaiasztnato targyanaK megmraetese eseten eltemet.
1
2+0
Dr. Frivaldszky János
+
JAJB203xx0 Politikai földrajz
O
JANY204xx0
|
Beszámoló
Unger Anikó
1
Kollokvium
12+0
2+0
Dr. Balogh-Békesi
Nóra ____________
Kollokvium
12+0
2+0
Dr. Tattay Levente
Kollokvium
12+0
2+0
Dr. Kovács Péter
Kollokvium
12+0
2+0
kredit
követeim.
C4
+
O
Dr. Csehi Zoltán
tárgyfelelős
levelező
tag.
óraszám
ea.+gyak.
CM
Idegennyelv 4. Nemzetközi kommu Szederkényi Éva
nikáció 1.
Dr. Molnár Miklós
JAKI204xx0 Közigazgatási eljárások joga
Dr. Szabó Marcel_____
JAEU201xx0 Közös kül- és biztonságpolitika
JANY203xx0
JAAJ202xx0 Alkotmányjog 2.
JAPJ201xx0
JANK201xx0 A nemzetközi jog alapjai
JAKE201xx0 A kereskedelmi jog alapjai
kód
nap
pali tag.
óraszám
ea.+evak.
3. félév
|
Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA)
cn
1
i
I
'sz í
CM
+
O
Ö£
158
i
i
1
�i
1
i
*:Az évfolyamdolgozat tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató már legalább 40 kreditpontot összegyűjtött. Amennyiben a hallgató már 100 kreditpontot elért, mindaddig nem vehet fel
újabb tárgyat, amíg az Évfolyamdolgozat tárgyat nem teljesítette. Az évfolyamdolgozat 40 és 100 kreditpont között páratlan és páros félévben egyaránt felvehető.
**: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerezhető kreditek száma más szak kötelező, vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése esetén eltérhet.
34
CM
116
l
25
CM
+
o
12+3
CM
i
Dr. Bándi Gyula
nincs
CV
nincs
EV
CV
Nemz. gazd. ism.
JAKG203xx0
A kér. jog alapjai
JAKE201xx0
A polgári jog alapj.
JAPJ201xx0
1
|JAKI205xx0
CM
1
Összesen
|JANK203xx0
JAEU203xx0
CM
1
Beszámoló
Kollokvium
Beszámoló
Kollokvium
5K, 5B,
évf.d
12+0
12+0
Dr. Kovács Péter
Dr. Szabó Marcel
Nemzetközi protokoll és etikett
Regionális politika
Szabadon választható tárgy
Szakigazgatások joga 1.
JANM201xx0
i
2+0
0+2
3+2
Kollokvium
12+0
2+0
Nemzetközi magánjog és nemzetkö Dr. Burián László
zi gazdasági kapcsolatok joga
I
Kollokvium
12+0
|JAMT201xx0
van
2+0
Dr. Radnay József
(Évfolyamdolgozat)*
Munkajog
40-100 kreditpont
teljesítése között
Évf.dolg.
jegy
E
Kötelezően választható tárgycsoport
nincs
Beszámoló
0+12
0+2
1.
1
JATO300xE0
JANY206xx0
nincs
Beszámoló
0+12
0+2
őszi félévi
meghir
detés
Idegennyelv 4.
JANY204xx0
Beszámoló
Kollokvium
12+0
12+3
Diplomácia története
Dr. Kovács Péter
Európai közjog és politika
Dr. Szabó Marcel
Idegennyelv 5. Nemzetközi kommu Szederkényi Éva
nikáció 2.
Idegennyelv 6. Tárgyalási technika
Unger Anikó
előhallgatási
kötelezettség
nincs
CV
kredit
követeim.
levelező
tag.
óraszám
ea.+gyak.
tárgyfelelős
nap
pali tag.
óraszám
ea.+gyak.
2+0
2+2
tantárgy neve
1
i
JANY205xx0
|JANK202xx0
|JAEU202xx0
kód
1
0+É
4. félév
Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA)
1
AD
CM
l
159
�160
5. félév
Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA)
�Beszámoló
4K, 2B
12+0
0+2
65
0+2
EV
EV
nincs
EV
nincs
1
1
CN
00
1
*: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerezhető kreditek száma más szak kötelező, vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése esetéia eltérhet.
Kollokvium
Beszámoló
EV
őszi félévi
meghir
detés
Körny.véd. jog 1. JAKV201xx0
előhallgatási
kötelezettség
1
Szakdolgozat: 15 kredit
12+0
kredit
1
Összesen
Szabadon választható tárgy*
2+0
Dr. Halustyik Anna
Pénzügyi jog
JAPU201xx0
2+0
Dr. Szabó Marcel
Kollokvium
Nemzetközi tárgyalások
elmélete
JANK205xx0
12+3
2+2
Kollokvium
Kollokvium
követeim.
Dr. Katona Klára
Menedzsment ismeretek
JAKG204xx0
12+0
12+0
levelező tag.
óraszám
ea.+gyak.
2+0
Közigazgatási munkajog
JAMT202xx0
Dr. Bándi Gyula
tárgyfelelős
Dr. Radnay József
Környezetvédelmi jog 2.
tantárgy neve
JAKV202xx0
kód
nap
pali tag.
óraszám
ea.+gyak.
2+0
6. félév
Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA)
1
161
�162
�NEMZETKÖZI IGAZGATÁS (BA) SZAK
KÖTELEZŐ TÁRGYAI
A KERESKEDELMI JOG ALAPJAI
A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Gyulai-Schmidt Andrea
kredit:
3
félév:
3
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
Jogi term, és jogi alapf.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek az üzlet élet legfontosabb szerződéstípusaival és
az azokat szabályozó jogforrásokkal.
Különös hangsúlyt kap a szerződéskötés folyamatának, a szerződés érvényességének és a szerződéssze
gés eseteinek bemutatása.
A kereskedelmi jogi jogügyletek meghatározó részét kitevő atipikus, vegyes jogügyletek ismertetésén
túl a hallgatók társasági jogi alapismereteket is szerezhetnek.
Tananyag:
Papp Tekla (szerk): Atipikus szerződések. Szeged, 2011.
2006. évi IV.törvény A gazdasági társaságokról
Alkalmazott (jogi) informatika 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Christián László
kredit:
2
félév:
1
óra típus:
gyakorlat
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tantárgy tematikus sorrendben halad végig egyes jogterületeken, felvázolva az informatika területén
felmerülő egyes jogi kérdéseket. Az első félévi tanrendben az alapfogalmakból kiindulva a tantárgy
hangsúlyosan az adatvédelem, a szerzői jog, valamint a büntetőjog vonatkozó kérdéseit ismerteti, általá
nos tájékoztatást adva a hallgatók részére az informatikával összefüggő jogaik, illetve kötelezettségeik
tekintetében, valamint felvázolva az informatika által adódó újabb jogi kihívásokat.
Tananyag:
Christián László (szerk.): Az információs társadalom jogi vetületei - Alkalmazott jogi informatika. Bu
dapest, Szent István Társulat, 2011.
Alkalmazott (jogi) informatika 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Christián László
kredit:
2
félév:
2
óra típus:
gyakorlat
óraszám:
N:2,L:9
előhallgatás:
Alk. inf.l.
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tantárgy tematikus sorrendben halad végig egyes jogterületeken, felvázolva az informatika területén
felmerülő egyes jogi kérdéseket. A második féléves tematika a média- és telekommunikációs jog egyes
kérdéseivel foglalkozik, gyakorlati példákkal illusztrálva az informatikával összefüggésben az érintett
területeken megjelenő újabb kihívásokat, problémákat.
Tananyag:
Christián László (szerk.): Az információs társadalom jogi vetületei - Alkalmazott jogi informatika. Bu
dapest, Szent István Társulat, 2011.
163
�Alkotmányjog 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék
A tárgy oktatója: dr. Hajas Barnabás
kredit:
3
félév:
2
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Alkotmány és alkotmányjog jogrendszerben. Alkotmányfejlődés; az alkotmányosság alapértékei. Az
államalkotó tényezők, államterület, államalkotó nép és nemzet. Nemzetiségek. Szuverenitás; a Magyar
Köztársaság az Európai Unióban. Jogforrások. A jogforrások érvényessége és hatályossága. A nemzet
közijog és a magyar jog viszonya. Az állampolgárság. Az országos népszavazás. A választási rendsze
rek. Az országgyűlési képviselők választásának rendszere. Önkormányzati választási rendszerek.
Tananyag:
Trócsányi László - Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012.
Alkotmányjog 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Balogh-Békesi Nóra, dr. Hajas Barnabás
kredit:
3
félév:
3
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
Alkotmányjog 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Kormányformák. Az államfő. Az Országgyűlés megbízatása, hatáskörei. A Kormány megbízatása, tag
jai, feladata és hatáskörei. A Kormány politikai felelőssége. Állami Számvevőszék. Alapvető jogok biz
tosa. Az Alkotmánybíróság. A bírósági szervezet. Az ügyészi szervezet. Az önkormányzati rendszer. A
különleges jogrend.
Tananyag:
Trócsányi László - Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012.
Magyarország Alaptörvénye
A NEMZETKÖZI JOG ALAPJAI
A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Ádány Tamás
kredit:
3
félév:
3
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
Eu alk. és int.-tört. 2.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A nemzetközi igazgatási alapszakon a nemzetközi jogi képzés is alapozó jellegű, azaz olyan ismereteket
igyekszik nyújtani a hallgatóknak, amelyek megkönnyítik a nemzetközi jog további sikeres tanulmá
nyozását. Ez elsősorban a nemzetközi jog jogforrási rendszerének és az egyes jogalanyok, kiemelten az
állam nemzetközi jogalanyiságának tárgyalását jelenti. A nemzetközi jog egyes specifikus részterületei
közül már e bevezető kurzusban helyett kapott az egyének életviszonyait legközvetlenebbül érintő em
beri jogi illetve humanitárius jogi szabályozás rövid jellemzése.
Tananyag:
Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2001L;
Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba. Budapest, SzIT, 1999. (vagy
újabb);
Blaise Tchikaya: Jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából. Miskolc: Bíbor, 2002.;
Petró Rita - Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Miskolc: Bíbor, 2000.
A NEMZETKÖZI POLITIKA ELMÉLETE
A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Fekete Balázs
kredit:
3
félév:
5
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
Jogi term, és alapf.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy hallgatása során a hallgatók a nemzetközi politika legalapvetőbb problémáival és kérdéseivel
ismerkedhetnek meg. A nemzetközi kapcsolatok elemzésének eredményeit felhasználva a kurzus többek
között bemutatja a nemzetközi kapcsolatok elemzésének történeti kialakulását és fejlődését (idealizmus,
realizmus, neorealizmus és neoliberalizmus); a nemzetközi kapcsolatok történetének főbb pontjait; a
nemzetközi rendszer elemzési lehetőségeit; a nemzetközi kapcsolatok szereplőit (különös tekintettel az
164államra és a nemzetközi szervezetekre); a háború és a terrorizmus problémakörét; a globalizáció problé
�máit (különös tekintettel az Észak-Dél szakadékra, és a „fenntartható fejlődés” problémáira).
Tananyag:
Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe. Budapest, HVG-Orac, 2011.
Ajánlott iodalom:
Hans J. Morgenthau: Politics Among Nations. The Struggle for Power and Peace, (rev. by K. W.
Thompson.). New York, Alfred A. Knopf, 1985. (egyes részek)
Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába. Budapest, Teleki alapít
vány, 2004.
A POLGÁRI JOG ALAPJAI
A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék
A tárgy oktatója: dr. Szilágyi Ferenc
kredit:
3
félév:
3
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
Jogi term, és jogi alapf.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A magyar magánjog rendszerének és alapvető szabályainak ismertetése. A polgári jog tárgyköre és rend
szere, intézményeinek története, a polgári jog kapcsolódása más jogágakhoz, így a munkajoghoz, nem
zetközijoghoz, és nemzetközi magánjoghoz.
Fő témái: személyek, dologi jog, a szerződési jog, a kártérítés általános szabályai és az öröklés fogalma
és rendje.
Tananyag:
Székely László: A magyar polgárijog alapjai. Budapest, 2007.
AZ EU KERESKEDELMI JOGA
A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Gyulai-Schmidt Andrea
kredit:
3
félév:
5
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
Eu alk. és int.-tört. 2.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy az EU kereskedelmi jogát átfogóan mutatja be. A XX. század utolsó harmadától a nemzeti
kereskedelmi jogi szabályok europaizálódása figyelhető meg.
Irányelvek, rendeletek, illetve nemzetközi egyezmények adnak közös szabályokat az Európai Unió tag
országai számára. Magyarország az Európai Unió tagállamaként köteles átvenni és alkalmazni a közös
ségi szabályozást - többek között - a társasági jog, a versenyjog, valamint a fogyasztói érdekvédelem,
és a szellemi tulajdonjog körében. A tantárgy oktatása keretében a fenti részterületek bemutatására he
lyezzük a hangsúlyt.
Tananyag:
Király Miklós (szerk.): Az Európai Közösség kereskedelmijoga. Budapest, Complex 2006
Berke Barna - Fazekas Judit - Gadó Gábor - Gyulai-Schmidt Andrea - Király Miklós - Kisfaludi András
- Miskolczi Bodnár Péter: Európai társaságijog. KJK-Kerszöv 2004.
Ajánlott irodalom:
Gyulai-Schmidt Andrea: Cartesio ante portás - avagy a társaságok Európai Unión belüli szabad költö
zési joga I. Európai Tükör, 2008/1, 73-93. és 2008/2, 52-72.
Gyulai-Schmidt Andrea: Tudományos ülés az európai társasági jog fejlődési tendenciáiról. Jogtudomá
nyi Közlöny, 2011/1. 56-61.
Bevezetés a közgazdaságtanba
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tárgy oktatója: Dr. Körösi István
kredit:
5
félév:
1
óratípus:
előadás+gyakorlat
óraszám:
N:2+2 ;L:I2+3
előhallgatás:
—
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy oktatása, elősegíti a hallgatók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását, fejlesztését; elmé
leti alapot nyújt a kapcsolódó tudományterületek ismeretanyagának elsajátításához. A mikroökonómia a
gazdaság kisebb egységeit vizsgálja, azok, és az egyes részpiacok viselkedésével, döntéseivel, az egyes
piactípusokkal foglalkozik. A makroökonómia a gazdaság egészét vizsgálja, vagyis a nemzetgazdaság
ok teljesítményét, annak meghatározó tényezőit, a jövedelmeket, a gazdasági növekedés, a foglalkozta
tottság és az infláció alakulását, a változások okait, következményeit. Tárgyalja az állami beavatkozás
�eszközeit, hatásait, a nemzetgazdasági egyensúly(ok) kialakulásának feltételeit. Elemzi a külgazdasági
kapcsolatok hatását a nemzetgazdaságokra
Tananyag:
Bittsánszky Géza - Ivicz Mihály - Schlett András - Botos Katalin: Közgazdaságtani bevezetés. Bu
dapest, SzIT, 2004.;
Botos Katalin: A katolikus társadalmi tanítás gazdaságetikája - történelmi perspektívában. In Mátyás An
tal emlékkönyve. Budapest, Aula, 2004.
Diplomáciai jog
A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék
A tárgy oktatója: dr. Őszi István
kredit:
5
félév:
5
óratípus:
elöadás+gyakorlat
óraszám:
N: 2+2; L: 12+3
előhallgatás:
Eu alk. és int.-tört. 2.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy célja a diplomáciai kapcsolatok alapintézményeinek megismertetése, a diplomáciai kapcsola
tok kiépítésének, megszűnésének bemutatása, a diplomáciai kapcsolatok feladatainak feltárása, a diplo
máciai kapcsolatokban közreműködők jogállására vonatkozó szabályok vizsgálata, mindezeket konkrét
jogesetek elemzése alapján.
Tananyag:
Előadások anyaga; 1969. évi bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról;
Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011.
Ajánlott irodalom:
Lamm Vanda: A nemzetközi bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Budapest, KJK, 1995.;
Ustor Endre: A diplomáciai kapcsolatok joga. Budapest, KJK, 1965.
Diplomácia története
A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék
A tárgy oktatója: dr. Kravalik Gábor
kredit:
2
félév:
4
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tantárgy célja a diplomáciai kapcsolatok napjainkig tartó fejlődési folyamatának bemutatása, a mai
jogintézmények kialakulásának feltérképezése azok jobb megismerése érdekében, végül a mai diplomá
ciai kapcsolatokra vonatkozó szabályok áttekintése.
Tananyag:
Előadások anyaga; 1969. évi bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról;
Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011.
Ajánlott irodalom:
Lamm Vanda: A nemzetközi bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Budapest, KJK, 1995.;
Ustor Endre: A diplomáciai kapcsolatok joga. Budapest, KJK, 1965.
Egyházjogi alapismeretek 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet
A tárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin
kredit:
3
félév:
1
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A krisztushívők általában. Az összes krisztushívők kötelességei és jogai. A világiak kötelességei és
jogai. A klerikusok jogi helyzete. A személyi prelatúrák. A krisztushívők társulásai. Az egyház hierar
chikus felépítése: a római pápa. A püspökök testületé. A püspöki szinódus. A Római Szent Egyház bíbo
rosai. A római kúria. A pápai követek. A részegyházak és csoportjaik: A püspökök: megyéspüspök, koadjutorok és segédpüspökök. A részegyházak csoportjai. A részleges zsinatok, a püspöki konferenciák.
A részegyházak belső rendje: Az egyházmegyei zsinat, az egyházmegyei hivatal, tanácsadó testületek az
egyházmegyében. A plébánia: a plébános és a káplán. Az esperesek, templomigazgatók és a lelkészek.
Szerzetesjogi alapfogalmak. Az egyház tanító feladata: az isteni ige szolgálata, az egyház missziós tevé
kenysége, a katolikus nevelés. A tömegtájékoztatási eszközök.
Tananyag:
Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, SzIT, 2003.
�Egyházjogi alapismeretek 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet
A tárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin
kredit:
3
félév:
2
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
Egyhj. alapism. 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Az egyház megszentelő feladata. A szentségek : a keresztség fogalma, kiszolgáltatása. A bérmálás fo
galma, kiszolgáltatása. Az eucharisztia fogalma a szentáldozás. A bűnbánat szentsége fogalma, a gyónás
és a búcsúk. A betegek kenete fogalma és kiszolgáltatása. Az egyházi rend fogalma, a szentelendők és a
szentelési akadályok. A házasságjog: a házasság fogalma. A házasság lelkipásztori előkészítése. A há
zassági akadályok. Képesség a házassági beleegyezésre. A házasságkötés formája. A házassági kötelék
felbontása. Különválás a kötelék fennmaradásával. A házasság utólagos érvényesítése.
Tananyag:
Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, SzIT, 2003.
Értékrend és pluralizmus
A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja
kredit:
2
félév:
2
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2,L:9
előhallgatás:
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
Az utóbbi évtizedekben sokan érzik úgy, mintha a történelmi folyamatok felgyorsultak volna. E kétség
telenül ugrásszerű fejlődésnek talán két legjellemzőbb társadalmi jelensége, hogy egyfelől valamiféle
világtársadalom látszik kibontakozni, amelyben a politikai, a gazdasági és a kulturális területek egyre
szorosabb kapcsolatba kerülnek egymással, másfelől az ember előtt eddig soha nem látott kilátások és
technikai lehetőségek nyílnak meg. A tantárgy, a klasszikus filozófia és jogrendszerekből merítve, segít
séget szeretné nyújtani ahhoz, hogy a hallgató önálló megfontolás és másokkal való véleménycsere révén
egy biztos alapokra helyezett értékrendet kialakíthasson.
Tananyag:
El Beheiri Nadja: Értékrend és pluralizmus, (jegyzet) Budapest, PPKE JÁK, 2010.;
Javier Hervada: Kritikai bevezetés a természetjogba. Budapest, SzIT, 2004.
Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika', Cicero: De officiis.
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Szabó István
kredit:
3
félév:
1
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy a középkori európai alkotmányfejlődés rövid áttekintése után a modern polgári állam jel
legzetes vonásait tárgyalja. Érinti az alkotmány fogalmának meghatározását, a főbb ál lám szerveződési
modelleket, és a polgár kori ál lám szervezet felépítésének és működésének közös vonásait. Ezen utóbbi
tekintetében hangsúlyt fektet a parlament szervezetének, a végrehajtó hatalom működésének különböző
konstrukcióira, valamint tárgyalja a bírósági szervezet sajátosságait. Ezen kívül foglakozik a szabadság
jogok kérdéskörével.
Tananyag
Mezey Barna — Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest, Osiris,
2003.
Ajánlott irodalom:
Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest, Püski, 2005.
Horváth Pál (szerk.): Egyetemes jogtörténet I. Budapest, Tankönyvkiadó, 1999.
Európai alkotmány- és integrációtörténet 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Szabó István
kredit:
3
félév:
2
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
Eu. alk. és int.-tört. 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy előhallgatási kötelezettségét jelentő Európai alkotmány- és integrációtörténet 1. a polgári álp^y
�lam szervezeti felépítésének általános jellegzetességeit vizsgálta, jelen tantárgy, pedig az egyes államok
konkrét államszervezeti felépítését tárgyalja. Kitér Anglia, Franciaország, Németország, Ausztria, Itá
lia, Belgium, Norvégia polgári kori alkotmányfejlődésére. Ezen túl áttekinti az európai integráció törté
neti előzményeit, különös tekintettel az Európai Unió közvetlen előzményeire.
Tananyag:
Mezey Barna — Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest, Osiris,
2003.
Ajánlott irodalom:
Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet 1945-2005. Budapest, Osiris, 2006.
Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest, Püski, 2005.
Wilhelm Brauneder: Osztrák alkotmánytörténet napjainkig. Pécs, JPTE AJK,1994.;
Szabó István: Német alkotmányfejlődés 1806-1945. Budapest, SzIT, 2002.
Horváth Pál (szerk.): Egyetemes jogtörténet I. Budapest, Tankönyvkiadó, 1999.
Európai belső piac
A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Szilágyi Pál
kredit:
5
félév:
5
óra típus:
előadás+ gyakorlat
óraszám:
N: 2+2; L: 12+3
előhallgatás:
—
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy során a hallgatók megismerkednek a belső piac jogával, a gazdasági integráció kérdéseivel és
a belső piac kiemelt jelentőségű szakpolitikáival. így tárgyalásra kerül a négy alapszabadság, a verseny
politika, az iparpolitika, az agrárpolitika, valamint a kereskedelempolitika.
Tananyag:
Az előadásokhoz készített jegyzetek.
Szabó Marcel - Láncos Petra Lea - Gyeney Laura: Az európai integráció jogi fundamentumai. Buda
pest, SzIT 2012.
Európai közjog és politika
A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék
A tárgy oktatója: dr. Láncos Petra Lea
kredit:
5
félév:
4
óratípus:
előadás+gyakorlat
óraszám:
N:2+2 ;L:12+3
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy részletesen foglalkozik az Európai Unió kialakulásával, történeti és aktuális fejlődésével, szer
vezeti működésével, valamint az európajog elveivel, jogforrásaival és alapvető elveivel. Szintén tárgya
lásra kerül az alapvető jogok és alapvető elvek szerepe az Európai Unió működése és az európajog
alkalmazása során.
Tananyag:
Előadásokon elhangzottak.
Szabó Marcel - Láncos Petra Lea - Gyeney Laura: Az európai integráció jogi fundamentumai. Buda
pest, SzIT 2012.
Ajánlott irodalom:
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Hetedik átdolgozott kiadás. Budapest, HVG-ORAC,
2007.
Osztovits András (szerk.): Az Európai Unió Alapító Szerződéseinek magyarázata 1-2., Budapest, Complex,
Budapest, 2008. (kizárólag egyes vonatkozó részei)
Odor Bálint - Horváth Zoltán: Az Európai Unió szerződéses reformja — Az Unió Lisszabon után.
Budapest, HVG-Orac, 2008.
Gazdaságföldrajz
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tárgy oktatója: Mányó-Váróczi Violetta
kredit:
2
félév:
1
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tárgy oktatása a hallgatók számára olyan gazdasági, társadalmi ismeretet ad, amely eligazítást nyújt a
különböző gazdasági fejlettségű térségek között, megismerteti a társadalmi-gazdasági fejlettség szintjé168tői függő folyamatokat, Magyarország helyét Európa és a világ gazdaságában. A társadalom- és gazda
�ságföldrajz szemelvényei átfogó ismereteket biztosítanak a gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli
megjelenésének tanulmányozásához, a gazdasági térszemlélet kialakulásához.
Tananyag:
Mészáros Rezső (és munkaközössége): A globális gazdaság földrajzi dimenziói. Budapest, Akadémiai
Kiadó. 2010.
Tóth József (szerk.): Általános társadalomföldrajz I. Pécs-Budapest, Dialog Campus, 2002.
Ajánlott irodalom:
Bernek Ágnes (szerk.): A globális világ politikaiföldrajza. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002.
Próbáld Ferenc: Európa regionálisföldrajza. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994;
Cséfalvay Zoltán:^ modern társadalomföldrajz kézikönyve. Budapest, IKVA, 1994. (Rostow-modell)
Idegennyelv 1. Országismeret 1. (Köt. vál.)
A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus
A tárgy oktatója: Guba András, Juhászné S. Ágnes, Lehoczky Katalin, Szederkényi Éva
kredit:
2
félév:
1
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a tanult országok kultúrkörbe tartozó államok és
régiók földrajzával, politikai intézményrendszerével, közigazgatásával, a parlamenti törvényhozás fo
lyamatával, az igazságszolgáltatás rendszerével. Cél továbbá, az angol ill. német kultúra Kelet-Közép
Európára gyakorolt hatásának vizsgálata. A tanult országok és Magyarország azon történelmi, földrajzi,
társadalmi és kulturális területeinek áttekintése, amelyek az országok közötti kapcsolatok keretét adják
és információs alapul szolgálnak
Tananyag:
Jancsó-Pintér-Suba-Surányi-Szántó: Cultural Relations. Akadémiai Kiadó;
Generation E, 30 Stunden Deutschland. Klett Verlag
Idegennyelv 2. Országismeret 2. (Köt. vál.)
A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus
A tárgy oktatója: Guba András, Juhászné S. Ágnes, Lehoczky Katalin, Szederkényi Éva
kredit:
2
félév:
2
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
Idegennyelv 1 Országismeret 1.
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a tanult országok kultúrkörbe tartozó államok és
régiók földrajzával, politikai intézményrendszerével, közigazgatásával, a parlamenti törvényhozás fo
lyamatával, az igazságszolgáltatás rendszerével. Cél továbbá, az angol ill. német kultúra Kelet-Közép
Éurópára gyakorolt hatásának vizsgálata. A tanult országok és Magyarország azon történelmi, földrajzi,
társadalmi és kulturális területeinek áttekintése, amelyek az országok közötti kapcsolatok keretét adják
és információs alapul szolgálnak
Tananyag:
Jancsó-Pintér-Suba-Surányi-Szántó: Cultural Relations. Akadémiai Kiadó;
Generation E, 30 Stunden Deutschland. Klett Verlag
Idegennyelv 3. Igazgatási Szaknyelv 1. (Köt. vál.)
A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus
A tárgy oktatója: Balogh Dorka, Unger Anikó, Erdélyi Katalin, Fehérné Vízvári Emese, Imre Lászlóné
kredit:
2
félév:
3
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tárgy az ún. Business Administration gazdasági-üzleti szakterminológiába vezet be makro- és
mikroökonómiai szövegek, stílusgyakorlatok, közösségi médiában megjelent, aktuális nemzetközi ese
ményekről publikált cikkek mentén, ill. közismert nemzetközi gazdasági szervezetek értékelésében. Az
előbbi szempontok alapján tematikusán összeállított kurzuskönyv(ek) tanulmányozása mellett a határ
tudományok (Legal Economics) területéről szövegelemzéssel saját lexikális adatbázist készít a hallgató,
mely megalapozza az Igazgatás2 tárgy könnyebb megértését és folytonosságot biztosít a politikai-jogiközigazgatási terminológia felismeréséhez, megismeréséhez és megfelelő szövegkörnyezetben történő
helyes alkalmazásához.
Tananyag:
Paul Emmerson: Business Vocabulary Builder. MacMillan, 2009.
OECD country reports
�Idegennyelv 4. Nemzetközi kommunikáció 1. (köt. vál.)
A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus
A tárgy oktatója: Guba András, Martin Anita, Lehoczky Katalin, Szederkényi Eva
kredit:
2
félév:
3
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
—
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a nemzetközi kommunikáció alapvető fogalmai
val, szereplőivel, eszközeivel és szokásaival. Elsajátítják a hatékony kommunikáció kritériumait, és ma
guk is képessé válnak arra, hogy nemzetközi kapcsolatokban eredményesen tudják képviselni érdekei
ket. A kurzus végére képesek lesznek a nemzetközi kommunikáció különböző formáiban /pl. nyilvános
beszéd, prezentáció, tárgyalás, hivatalos levél/ sikeres, meggyőző teljesítményt nyújtani. Ezen ismeretek
megszerzése közben elsajátítják a nemzetközi kommunikáció sajátos nyelvezetét, szófordulatait, szerke
zeteit, miközben egyéni készségeiket is fejlesztik pl. előadás- érveléstechnika.
Tananyag:
A tanár által összeállított gyakorlóanyag.
Idegennyelv 5. Nemzetközi kommunikáció 2. (Köt. vál.)
A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus
A tárgy oktatója: Guba András, Martin Anita, Lehoczky Katalin, Szederkényi Éva
kredit:
2
félév:
4
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
Nemzetközi kommunikáció 1.
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a nemzetközi kommunikáció alapvető fogalmai
val, szereplőivel, eszközeivel és szokásaival. Elsajátítják a hatékony kommunikáció kritériumait, és ma
guk is képessé válnak arra, hogy nemzetközi kapcsolatokban eredményesen tudják képviselni érdekei
ket. A kurzus végére képesek lesznek a nemzetközi kommunikáció különböző formáiban /pl. nyilvános
beszéd, prezentáció, tárgyalás, hivatalos levél/ sikeres, meggyőző teljesítményt nyújtani.
Ezen ismeretek megszerzése közben elsajátítják a nemzetközi kommunikáció sajátos nyelvezetét, szófor
dulatait, szerkezeteit, miközben egyéni készségeiket is fejlesztik pl. előadás- érveléstechnika.
Tananyag: A tanár által összeállított gyakorlóanyag.
Idegennyelv 6. Tárgyalási technika 1. (Köt. vál.)
A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus
A tárgy oktatója: Unger Anikó, Martin Anita, Balogh Dorka, Imre Lászlóné
kredit:
2
félév:
4
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
Az idegen nyelven történő kommunikációban felhígult és megkövesedett tartalom és forma csapdáira,
berögzült paradigmák felismerésére és elkerülésére koncentrál a kommunikációs ismeretek meglétét
feltételező tárgy. Az írott és közösségi média önálló, célorientált tanulmányozása a taneszköz a totális
kommunikáció és a helyzettudatosság állandó figyelemmel kísérésével. A hallgatói kiselőadás tematikaés mintaértékű prezentációk alátámasztásával konferencia-előadói szerepet imitál annak teljes eszköz
tárával. A hallgatói visszajelzés és aktivitás méri a sikeres önkifejezést, idegen nyelven különösképpen.
A szóbeli és írásbeli tárgyalási stílusok üzleti modelljét gyakoroltatja, valamint az érvelés, moderálás,
stiláris regiszterek, célirányos kommunikáció, ill. az agresszív és destruktív, manipulatív és despotikus
közbeszéd elemeinek felismerését készíti elő az Igazgatási szaknyelv 1. tárgy során megismert Paul
Emmerson: Business Vocabulary Builder című könyv a második részében Effective Communication
címmel.
Tananyag:
Paul Emmerson: Business Vocabulary Builder. MacMillan, 2009.
Tim Hindle: Negotiating skills. DK, copyright 1998.
Idegennyelv 7. Igazgatási Szaknyelv 2. (Köt. vál.)
A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus
A tárgy oktatója: Balogh Dorka, Unger Anikó, Erdélyi Katalin, Fehérné Vízvári Emese, Imre Lászlóné
kredit:
2
félév:
5
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
Igazgatási szaknyelv 1.
számonkérés:
beszámoló
Magyarország hatályos Alaptörvényének kétnyelvű olvasatát fogja a hallgató szóban és írásban (elemző
esszék) összehasonlítani a hatályon kívüli Alkotmány kétnyelvű olvasatával. A magyar közigazgatás
170 jelen állapotát és intézményrendszerét feltérképezzük a „három hatalmi ágat” jellemző legfontosabb
�intézmények, hatóságok stb. honlapjainak kétnyelvű olvasatával. A markáns intézményeket szabályo
zó törvényeket szintén kétnyelvű olvasatban (a honlapokról, ill. a tanártól elektronikus adathordozón
megkapott kurzus formájában) hasonlítja össze a hallgató, majd az igazgatás 1. tárgy hallgatása során
megszerkesztett adatbázist bővíti a politikai-jogi-közigazgatási terminológiának a hatályos törvények
ben szereplő kétnyelvű kifejezéseivel, intézménynevekkel, rövidítésekkel és azok lexikális tartalmával.
Ugyanez a gyakorlat folytatódik a nemzetközi szervezetek által kiadott elemzéstípusok-, jelentések és az
országjelentések viszonylatában.
Tananyag: a tanár által kiadott anyagok, hivatalos weblapok, Alkotmány, kétnyelvű törvények, Magyar
ország Alaptörvénye (többnyelvű).
Idegennyelv 8. Tárgyalási technika 2. (Köt. vál.)
A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus
A tárgy oktatója: Unger Anikó, Martin Anita, Balogh Dorka, Imre Lászlóné
kredit:
2
félév:
5
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
Idegennyelv 6 Tárgyalási technika 1.
számonkérés:
beszámoló
A második félévben a tárgyhoz szükséges háttérismeretek megszerzéséhez ismét a hallgatói szelekció és
ráció a mérce, hiszen elektronikus forrásanyag a keresés és szerkesztés tárgya is, akárcsak a demonstrá
lásé. A retorika ősi gyökerei és története az akció-reakció ill. induktív és passzív eszközök , műfajok és
stílusok egymásutániságában vezetik a hallgatót a világirodalom remekein át ajátékfilm és dokumentu
mok (lehengerlő történelmi beszédek, választási kampányok, szónoklatok) elemzéséig.
A nyelvi sokszínűség tudatos felfedése és a stiláris elemek mibenlétének felismerése kifejleszti a kreatív
bátorságot az önazonosság alázatához, ezáltal az éles tárgyalási helyzetek tudatos, agressziómentes, de
határozott irányításához. E készségek meglétéhez számos, nehéz és humoros helyzetgyakorlat átélése
szükséges. Minden hallgatónak minden órán alkalma nyílik megnyilatkoznia, ami nemcsak esély a gya
korlásra, de kurzusteljesítési követelmény is, teljesítménymérő.
Tananyag:
Juliet Nierenberg — Irene S. Ross: The Secrets ofSuccesful negotiation.
Tim Hindle: Negotiating skills. DK, copyright 1998.
Negotiate Successfully, a Bloomsbery reference book. London, 2004.
Jogi terminológia és jogi alapfogalmak
A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Erdődy János
kredit:
3
félév:
1
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
Mivel a szak hallgatói képzésük során jogi tárgyakat is hallgatnak, ezek elsajátítását megkönnyítendő,
bevezetést nyújtunk a jog rendszerébe, működésének alapvető jellemzőibe, és megismertetjük a hall
gatókat a további jogi tárgyak tanulásához elengedhetetlen alapfogalmakkal. A Jhering által vallottak
nak megfelelően az anyag feldolgozása során főként a római jogból indulunk ki, kitekintést biztosítva
azonban hatályos jogunk legalapvetőbb elveire és szabályaira. A dogmatikai alapok mellett a személy
jog, a családjog, a dologi- és öröklési jog, valamint a kötelmi jog alapintézményeivel ismertetjük meg a
hallgatókat.
Tananyag:
Erdődy János: Jogi terminológia és jogi alapfogalmak. Egyetemi jegyzet. Budapest, SzIT (aktuális ki
adás).
Kommunikációs ismeretek
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Cserne Péter
kredit:
2
félév:
2
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:9
előhallgatás:
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tárgy oktatás nem elsősorban a kommunikáció jelenségének szerteágazó elméleti kérdéseire, hanem a
hallgatók választott hivatásában alkalmazható gyakorlati ismeretekre koncentrál, így különösen a köz
életi, a hivatali és a média-kommunikáció eszközeire és technikáira. A tananyag betekintést ad a nyelvi
és a metalingvisztikai kommunikáció, a közéleti és a politikai kommunikáció, a vezetés és szabályozás
kommunikációs dinamikájának problémáiba, valamint az elektronikus médiumok sajátosságaiba.
Tananyag:
171
�Terestyéni Tamás: Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. Budapest, Akti-Typotext, 2006.
Környezetvédelmi jog 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula
kredit:
3
félév:
5
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Bevezetés, a környezetjog története, sajátosságai. A környezetjog elvei. A környezethez való jog. A kör
nyezetjog szabályozási módszerei. Az EU környezetjog alapjai. Elsődleges jogi alapok, környezetvédel
mi akcióprogramok, különösen a 6. Akcióprogram. Általános jogelvek szerepe. A környezetvédelem
intézményi rendszere. Értelmezést segítő eszközök. Tervezési szabályok. A környezetvédelmi engedé
lyezés, környezeti hatásvizsgálat, egységes környezethasználati engedély, környezetvédelmi felülvizs
gálat. Az engedélyezés egyéb intézményei.
Tananyag:
Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest, SzIT, 2011.
Ajánlott irodalom:
Kerekes Sándor — Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági kérdései. Budapest, KJK,
2003.;
Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Bíróság környezetjogi ítélkezési gyakorlata. Budapest, SzIT, 2008.
Környezetvédelmi jog 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula
kredit:
3
félév:
6
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
Kömy.véd. jog 1.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Ellenőrzés és közvetlen beavatkozás. Gazdasági eszközök. Osztályozás. A felelősség egyes kérdései.
Nemzetközi környezetjog története, forrásai, elvei és egyes szabályozzási területei. Az EU jogintéz
ményei a másodlagos jogban. Horizontális szabályok a másodlagos jogban, illetve egyesszakterületi
szabályok összehasonlító bemutatása (pl. természetvédelem, stb.)
Tananyag:
Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest, SzIT, 2011.
Ajánlott irodalom:
Kerekes Sándor — Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági kérdései. Budapest, KJK,
2003.;
Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Bíróság környezetjogi ítélkezési gyakorlata. Budapest, SzIT, 2008.
Közigazgatási eljárások joga
A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Christián László / dr. Patyi Gergely
kredit:
6
félév:
3
óratípus:
el őadás+gyakorl at
óraszám:
N: 3+2 ; L: 12+3
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy az elmúlt években megújult közigazgatási eljárásjog tételes jogát és dogmatikai rendszerét
(alapelvek, hatály, az eljárás szakaszai, döntések, jogorvoslati rendszer, végrehajtás) mutatja be hangsú
lyozottan alkotmányjogi kitekintéssel és a polgári- és büntető eljárásjoggal összehasonlítva.
Tananyag:
Patyi András (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2012.
A hatályos jogszabályok, különösen:
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló - módosított - 2004. évi
CXL. törvény;
A Polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952. évi III. törvény XX. fejezete.
172
�Közigazgatási munkajog
A tárgyat oktató szervezeti egység: Munkajogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Radnay József
kredit:
3
félév:
6
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
—
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A közigazgatási munkajog általában. A magyar közszolgálati jog. Jogforrások. A magyar közigazgatási
munkajog általános szabályai. A magyar egyéni közigazgatási munkajog szabályai, különösen a jogvi
szony létesítése, a munkaidő-pihenőidő, a munkadíjazás, a felelősségi szabályok, különös szabályok, a
közigazgatási jogviták rendje. A magyar kollektív közigazgatási munkajog szabályai, különösen a mun
kaügyi kapcsolatokra és a szakszervezetekre vonatkozó rendelkezések. Az európai jog közszolgálati jogi
szabályai. Az európai és a magyar nemzetközi magánjog idevágó szabályai.
Tananyag:
Radnay József: Magyar munkajog, T kiadás, Budapest, SzIT, 2008.
Közigazgatási szervezetrendszer
A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Varga Zs. András, dr. Patyi Gergely
kredit:
3
félév:
2
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy a közigazgatási tanulmányok bevezető féléve. Célja egyrészt a közigazgatási jog alapvető
ismereteinek - működés, jogszabályi alapok, szervezetrendszer - rendszerezett bemutatása.
Tananyag:
Patyi Ándrás-VARGA Zs. András: Általános közigazgatásijog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2012.;
A hatályos jogszabályok, és az Alkotmánybíróság határozatai;
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló
2010. évi XLIII. törvény;
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLI1. törvény;
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény;
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 1-18. §;
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakí
tásával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény
l-20.§
KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA
A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Fekete Balázs
kredit:
2
félév:
3
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A hallgatók megismerkednek az Európai Unió II. pillérét képező Közös Kül-és Biztonságpolitika
(Common Foreign and Security Policy, CFSP) megteremtésére tett erőfeszítésekkel, a vezető európai
politikusok óvatos és tétova lépéseivel, a Maastricht Szerződés által létrehozott jelenlegi nagyra törő
struktúrával és a gyakorlati működés terén meglévő rendkívüli fogyatékosságokkal. Az Egységes Euró
pát sohasem tudjuk felépíteni anélkül, hogy a tagállamok nemzeti érdekeket szolgáló partikuláris kül
politikáját felszámolva nem teremtenénk meg egy nemzetek feletti, immár az összeurópai külpolitikai
érdekeket szolgáló sui generis európai diplomáciát. Egyúttal meg kell teremtenünk az egységes európai
biztonságpolitikai és védelmi rendszert is, az egységes európai hadsereget, hiszen (Kissinger szavaival
élve) „mit ér a külpolitika erős, ütőképes hadsereg nélkül”. Európa azonban még igen messze van mind
ettől, a tagállamok a nemzeti szuverenitás ezen két alapkövéről nem kívánnak lemondani.
Tananyag:
Gazdag Ferenc: Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája. Budapest, HM, 2006.;
Kiss J. László: A tizenötök Európái. Budapest, Osiris, 2006.;
Neil Winn: Towards a Common European Security and Defence Policy, Geopolitics. 2003.;
Kende-Szűcs: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest, KJK Kerszöv, 2005.
173
�Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Horváth Attila, Dr. Szabó István
kredit:
3
félév:
1
óratípus:
előadás
előhallgatás:
óraszám:
N:2,L:12
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy a magyar alkotmányfejlődést tekinti át az államalapítástól az 1990-es rendszerváltásig. Ennek
körében különös hangsúlyt fektet a központi és a helyi közigazgatás szervezetének és működésének
bemutatására. Vizsgálja még az államfői intézményt, az országgyűlés kialakulását és fejlődését, az
igazságszolgáltatás szervezeti felépítését és működését. A tárgy államtudományi alapozó ismereteket
közvetít, így alapvető célja annak bemutatása, hogy a mai magyar ál lám szervezet milyen történelmi
gyökerekből alakult ki, illetőleg érinti a szocialista időszakban bekövetkezett torzulásokat is. A tárgy
részét képezi még a rendi kor társadalmi tagozódásának, illetőleg a polgári átalakulással kialakuló ál
lampolgári szabadságjogoknak a vizsgálata.
Tananyag:
Magyar alkotmánytörténet, (szerk: Mezey Barna) 2003.
Ajánlott irodalom:
A magyar jogtörténet forrásai, (szerk: Mezey Barna) Budapest, Osiris, 2005.
Horváth Attila - Völgyesi Levente: Jogtörténeti Atlasz. Budapest, Rejtjel, 1999.
Völgyesi Levente: Bevezetés a magyar alkotmány-és jogtörténet tanulmányozásába. Budapest, Rejtjel,
2000.
Menedzsment ismeretek
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tárgy oktatója: Dr. Katona Klára
kredit:
5
félév:
6
óra típus:
elöadás+gyakorlat
óraszám:
N:2+2;L:12+3
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A kurzus hallgatói a gazdasági szervezetek hatékony és sikeres működésének átfogó módszereivel is
merkedhetnek meg. Ennek megfelelően minden olyan lényeges terület megjelenik a tematikában, mely a
menedzsment témakörébe tartozik: stratégia, marketing, pénzügyi, működésirányítási, humánerőforrás,
illetve a változás kezelése. Az egyes témák ismertetése a legfontosabb terminológiák értelmezését, az
alapvető definíciók, állítások kifejtését, a tudományterületen való tájékozódás és gyakorlati alkalmazás
hoz szükséges logikai keret átadását foglalja magába.
Tananyag:
Katona Klára: A vállalatgazdaságtan alapjai. Budapest, SzIT, 2004.;
N. F. Elbert-Farkas Ferenc-KAROLiNY Mártonné-PoÓR József: Személyzeti/emberi erőforrás menedzsment
kézikönyve. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1999.;
P. Kotler: Marketing menedzsment. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 2001.
Munkajog
A tárgyat oktató szervezeti egység: Munkajogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Radnay József
kredit:
3
félév:
4
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A munkajog általában: a magyar munkajog; jogforrások; a magyar munkajog általános szabályai. A
magyar egyéni munkajog szabályai, különösen a munkaviszony létesítése, a munkaidő-pihenőidő, a
munkabér, a felelősségi szabályok, különös szabályok, a munkaügyi jogviták rendje. A magyar kollektív
munkajog szabályai, különösen a szakszervezetekre, a munkáltatói érdekképviseleti szervezetekre, a
kollektív szerződésre és az üzemi tanácsokra vonatkozó rendelkezések. Az európai jog munkajogi sza
bályai, különösen az irányelvek. Az európai és a magyar nemzetközi magánjog szabályai.
Tananyag:
Radnay József: Magyar munkajog. 7. kiadás, Budapest, SzIT, 2008.
174
�Nemzetközi gazdasági ismeretek
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tárgy oktatója: Dr. Schlett András
kredit:
5
félév:
2
óratípus:
elöadás+gyakorlat
óraszám:
N: 2+2 ; L: 12+3
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A gazdasági tevékenység egyre nyilvánvalóbb közege a világgazdaság, a világpiac. Azok a gazdasági
szereplők is, akik „csak” a nemzeti piac keretei között működnek, figyelemmel kell, hogy legyenek a
világgazdaságban végbement folyamatokra, nem utolsó sorban azért, mert a nemzeti piac természe
tes szereplői azok a társaságok, amelyek globális stratégia alapján alakítják lokális üzletpolitikájukat,
s befolyásolják a nemzeti piac működési és versenyfeltételeit. A tantárgy célja, hogy eligazítást adjon
a világgazdaság bonyolult működési mechanizmusáról, a piacok kölcsönhatásairól (időben és térben),
bemutassa a világgazdaság intézményeit, alrendszereit, a világgazdasági konjunktúra alakulását.
Tananyag:
Botos Katalin - Körösi István: Nemzetközi gazdasági ismeretek. Egyetemi jegyzet. 2004.;
Árva-Ivicz-Katona-Schlett: A külföldi működő tőke áramlása. Egyetemi jegyzet. 2003.
Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga
A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Burián László
kredit:
3
félév: óratípus:
4
előadás
óraszám:
N:2;L:12
előhallgatás:
Nk. gazd. ism.; A kér. jog alapjai;
A polg. jog alapjai
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga tárgy keretében a hallgatók megis
merkednek azokkal a belső jogi, közösségi jogi és nemzetközi egyezményeken alapuló szabályokkal,
amelyek meghatározzák, hogy a több állam jogához kapcsolódó magánjogi (polgári jogi, családi jogi
és munkajogi) jogviszonyokban melyik állam bíróságának, hatóságának van jogosultsága eljárni, mikor
van a magyar bíróságoknak, hatóságoknak eljárási jogosultságuk, és az ilyen ügyek elbírálása során
milyen szabályok alapján kell meghatározni az alkalmazandó anyagi jogot. Áttekintést nyernek a hall
gatók arról a részben nemzetközi egyezményeken, részben a hazai jogforrásokon nyugvó szabályrend
szerről is, amely a társaságok, és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban részt vevő egyéb szereplők
mozgásterét határozza meg a világpiacon. Ismertetésre kerülnek a nemzetközi kereskedelemben nagy
jelentőséggel bíró ügylettípusokra vonatkozó legfontosabb anyagi jogi szabályok (nemzetközi adásvétel,
vállalkozási szerződések, licencia ügyletek, lízing, megbízási típusú szerződések, nemzetközi fuvaro
zás, nemzetközi fizetési ügyletek).
Tananyag:
Burián László - Czigler Dezső Tamás - Kecskés László - Vörös Imre: Magyar nemzetközi kollíziós
magánjog - európaijogi kitekintéssel. Budapest, Krim Bt., 2010.;
Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. (8. javított és bővített kiadás) Budapest,
SzIT, 2011., és a tankönyv függelékében megjelölt jogszabályok és nemzetközi egyezmények, valamint
az előadások anyaga.
Jogszabályok:
1979. évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról; Egyezmény a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó
jogról (1980), kihirdette a 2006. évi XXVIII. törvény;
Az Európai Parlament és a Tanács Rendelete a szerződéses kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról
(Róma I.)
Áz Európai Parlament és a Tanács 864/2007 Rendelete a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkal
mazandójogról (Róma IL);
Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló Egyezménye (1980), ki
hirdette: 1987. évi 20. tvr.
Ajánlott irodalom:
Mádl Ferenc — Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog —Nemzetközi gazdasági kapcsolatokjoga. Budapest,
Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004.
Nemzetközi protokoll és etikett
A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék
A tárgy oktatója: dr. Varga Réka
kredit:
2
félév:
4
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tantárgy célja a diplomáciai kapcsolatokra vonatkozó szabályokat körülölelő protokolláris környezel75
�feltérképezése, a diplomáciai kapcsolatok vitelének gyakorlati megvalósításának bemutatása, alapvető
protokolláris kérdések megismerése.
Tananyag:
Előadások anyaga. 1969. évi bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról;
Görög Ibolya: Protokoll az életem. Budapest, Athenaeum, 2007;
Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011.
Ajánlott irodalom:
Lamm Vanda: A nemzetközi bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Budapest, KJK, 1995.;
Ottlik Károly: Protokoll. Budapest, Protokoll’96, 1993.;
Sille István: Illem, etikett, protokoll. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2008;
Ustor Endre: A diplomáciai kapcsolatokjoga. Budapest, KJK, 1965.;
Rubin Péter: A diplomaták hétköznapjai. Budapest, Kossuth, 1974.
Nemzetközi tárgyalások elmélete
A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Fekete Balázs
kredit:
2
félév:
6
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tárgy célja a nemzetközi tárgyalások elméletének és gyakorlatának elemzése a társadalomtudományok
és történettudományok módszereivel. Ezt egészíti ki a diplomácia alapkérdéseinek bemutatása, különös
tekintettel a nemzetközi kapcsolatok megnevezésű tudomány terület eredményeire. A kurzus fő témái:
tárgyaláselmélet különféle társadalomtudományi értelmezésekben; a diplomácia elmélete és legfonto
sabb gyakorlati kérdései; a nemzetközi tárgyalások színtereinek bemutatása és elemzése (konferenciák,
fontosabb fórumok mint például az ENSZ BT); és esettanulmányok feldolgozása (A Bécsi Kongresszus
és azt követő „kongresszusi kormányzás”, az Európai Gazdasági Közösség megalapítása).
Tananyag:
Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe. Budapest, HVG-Orac, Budapest, 2011.
Sulyok Gábor: Az ENSZ BT: összetétel, szavazás, reform. Budapest, Complex,, 2009.
Hans J. Morgenthau: Politics Among Nations. The Struggle for Power and Peace, (rev. by K. W.
Thompson.). New York, Alfred A. Knopf, 1985. (egyes részek)
Ajánlott irodalom:
Bebesi György (szerk.): A hosszú 19. század rövid története. Pécs, Comenius, 2005.
J. Nagy László: Az európai integráció politikai története. Szeged, JATE Press, 2005.
Pénzügyi jog
A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna
kredit:
3
félév:
6
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy magában foglalja a pénzügyi jog alkotmányos megalapozását, a közjog felé irányultan az adóne
mek és az adóigazgatás áttekintését, valamint az államháztartási ismeretek átadását. Emellett sor kerül
a pénzügyi jog szervezetei megismertetésére is: a pénz és tőkepiaci alapintézmények mellett az adó- és
vámigazgatás intézményrendszere bemutatására. A tárgy keretében a hallgatók a következő fő témakö
rökkel ismerkednek meg a félév folyamán: a pénzügyi jog helye az alkotmányos rendszerben, a személyi
jövedelemadó, az általános forgalmi adó, a társasági adó, a jövedéki szabályozás, a vámrendszer és vám
szabályozás, az adóigazgatás és szervezetrendszere, az államháztartás és alrendszerei, a társadalombiz
tosítás alrendszere, a helyi önkormányzatok pénzügyei, a pénzpiacok szervezeti és szabályrendszere, a
tőkepiacok szervezeti és szabályrendszere, a magyar adó szabályozás helye az EU szabályrendszerében.
Tananyag:
Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jog 1. Budapest, 2012. (megjelenés alatt);
Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jog 2. Budapest, 2012. (megjelenés alatt);
valamint az előadáson elhangzott tananyag és - figyelemmel a gyakori jogszabály változásokra - a tan
széki honlap ’Kiegészítő jegyzetek’ menüpontja alá feltöltött kiegészítő tananyagok.
176
�Politikai földrajz
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János
kredit:
2
félév:
3
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
M. alk. és közig.-tört:
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A politikai földrajz és a geopolitika története, irányzatai és főbb vizsgálati területei. Az állam klasszikus
politikai földrajzi és globális térben való értelmezése. A területi politika fogalmi rendszere. A területi
részpolitikák. A területi politika eszközei, intézményrendszere. Európa politikai földrajza. Területi poli
tika az Európai Unióban. A globális politika szub- és szupranacionális tényezői és aktorai.
Tananyag:
Rechnitzer János - Smahó Melinda, (szerk.): Területi politika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011
Bernek Ágnes (szerk.): A globális világ politikai földrajza. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002
Pap Norbert - Tóth József (szerk.): Európa politikai földrajza. Pécs, Alexandra, 2002
Politológia
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János
kredit:
2
félév:
3
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
M. alk. és közig.-tört.
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A kurzus az állami és a politikai intézményeket nem jogi-nprmatív szempontból tárgyalja, hanem a
politológia, mint társadalomtudomány leíró módszertanával. így nem az alkotmányjogi-közjogi szabá
lyozottság van a középpontban, hanem a hatalmi és politikai jellegnek ezt sokszor lényegesen átalakító
hatásmechanizmusai. Vagyis az intézmények a gyakorlati hatalmi-politikai működésükben kerülnek
vizsgálatra, ahol a politikai rendszer szélesebb kategória az államnál. A tárgy célja a politikatudomány
alapkategóriáinak, vizsgálatai területeinek és szemléletmódjának a bemutatása gyakorlati szempontból,
ahol azonban ez utóbbi szükségessé teszi a politikai filozófia vonatkozó értéktartalmainak párhuzamos,
illetve mögöttes megjelenítését is.
Tananyag:
Pokol Béla: Politikaelmélet. Budapest, Századvég, 2006.
Enyedi-Körösényi: Pártok és pártrendszerek. Budapest, Osiris, 2004.
Frivaldszky János: Politikai barátság és jogi viszony. lustum Aequum Salutare, V. 2009/4, 5-32.
Regionális politika
A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Fekete Balázs
kredit:
3
félév:
4
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy keretében a hallgatók a fejlesztési és regionális politika elméleti és általános kérdéseivel, illetve
az Európai Unió regionális politikája működésének részleteivel ismerkedhetnek meg. Az általános kér
dések tárgyalása során a kurzus kiemelt hangsúlyt fektet a regionális politika modern és posztmodern
paradigmájának bemutatására, az allokatív és a stratégiai tervezés elhatárolására, és a tervezési folyamat
egyes szakaszainak részletes elemzésére. Az uniós regionális politika vizsgálata során nem csak a sza
bályrendszer, hanem a gyakorlati megvalósítás is bemutatásra kerül, továbbá az uniós regionális politika
hazánkra gyakorolt hatását is vizsgáljuk.
Tananyag:
Rechnitzer János: Területi stratégiák. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 1998.
Rechnitzer János - Smahó Melinda: Területi politika. Budapest, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011.
Kende Tamás - Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Complex, Budapest, 2011.
Szakigazgatások joga 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs, dr. Oláh József
kredit:
6
félév:
4
óratípus:
előadás
óraszám:
N: 3+2 ; L: 12+3
előhallgatás:
A tantárgy tartalma:
A tantárgy a tételes anyagi közigazgatási jog egyes területeit mutatja be.
számonkérés:
kollokvium
177
�Tananyag:
Fábián Adrián - Rózsás Eszter (szerk.): Közigazgatásijog- Különös rész. Pécs, 2011.
A tananyag változhat, a végleges tananyagot az első előadáson közli az oktató.
Szakigazgatások joga 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Molnár Miklós, dr. Oláh József
kredit:
4
félév:
5
óratípus:
előadás
előhallgatás:
Szakigazg. joga 1.
óraszám:
N:3,L:12
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy a szabálysértési anyagi és eljárásjogot, illetve a közigazgatás által elérni kívánt közcélokat és
közfeladatokat meghatározó tételes anyagi közigazgatási jog egyes területeit mutatja be. Az anyagi jogi
tananyag nem fedi le a közigazgatás teljes területét, de segítségével megérthetővé válnak a joggyakorlat
során felmerülő nem érintett kérdések is.
Tananyag:
Fábián Adrián - Rózsás Eszter (szerk.): Közigazgatásijog - Különös rész. Pécs, 2011.
A hatályos jogszabályok, és az Alkotmánybíróság határozatai, különösen:
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló 2012. évi II.
törvény.
A tananyag változhat, a végleges tananyagot az első előadáson közli az oktató.
Szociológia
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tárgy oktatója: Dr. Schlett András
kredit:
2
félév:
1
óratípus:
előadás
előhallgatás:
óraszám:
N:2,L:12
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A kurzus célja a hallgatók megismertetése a szociológia alapfogalmaival, módszereivel, bepillantást
nyújtani a klasszikus szerzők és a mai szociológusok legfontosabb elméleteibe. A szociológia speci
fikus tárgya az anyagi-gazdasági és a tudati-ideológiai viszonyok közti kölcsönhatás a maga konkrét
ságában és történelmiségében, illetve olyan társadalmi jelenségek és intézmények vizsgálata, amelyek
sajátosságai csak az anyagi-gazdasági és a tudati-ideológiai viszonyok közötti kölcsönhatás feltárásával
közelíthetők meg. Ezért fontos helyet foglal el témák sorában a gazdaság és a társadalom összefüggés
rendszereinek a tanulmányozása. A kurzus a szemléletmód elsajátításán túl a mai társadalmak leírását is
magában foglalja, beleértve Magyarországot is.
Tananyag:
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris, 2001.
Testnevelés 1., 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Testnevelési Csoport.
A tantárgy oktatója: Draskóczy Imre
kredit:
0
félév:
1-2.
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2,L:-
előhallgatás:
számonkérés:
aláírás
A tantárgy tartalma:
Tesztfelmérések. A keringési rendszer és az állóképesség terhelése és annak folyamatos szintfelmérése.
Labdajátékok szabályainak oktatása, ismertetése, mely lehetővé teszi sportágak érthetőségét és megsze
rettetését. Koordinációs képességek fejlesztése, Izületi mozgékonyság növelése elsősorban gimnaszti
kái gyakorlatok segítségével a szertorna keretében. A 4 úszásnem elsajátítása. Az erő fejlesztése, pl.: a
törzs izmainak (mély hátizmok) folyamatos intenzitása, a tartás javítás kialakítása, a gerincferdülések
megakadályozása. A néptánc oktatás keretében kizárólag magyar táncok oktatása, előtérbe helyezve a
mezőségi és csángó táncokat.
Tananyag: -
Ajánlott irodalom: Labdajáték szabálykönyvek .
178
�VI.
EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS
MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK
(MINTA)TANTERVE
ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI
2012/2013. TANÉV
��AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI
IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI
(MA) SZAK (MINTA)TANTERVE
A mintatantervben szereplő követelmények:
aláírás: kritérium követelmény
beszámoló: háromfokozatú minősítés (szabadon választható tárgyak követelménye)
évközi jegy: ötfokozatú minősítés, amelyre a szorgalmi időszak 14. hetének végéig legalább két tel
jesítési lehetőséget kell biztosítani
kollokvium: ötfokozatú minősítés, vizsgaidőszakban teljesítendő vizsgakövetelmény
gyakorlati jegy: ötfokozatú minősítés, amelyet a szorgalmi időszak végén ad meg az oktató
A tantervben megadott tárgyfelelős nem minden esetben azonos a tárgyat az adott tanévben oktató ta
nárral. Ezen utóbbiak nevét az órarend tartalmazza.
A szak képzési ideje: 4 félév
Megszerzendő kredit: 110 kredit + 10 kredit (diplomamunka) = 120 kredit
A 110 krediten belül:
kötelező tárgyak: 94 kredit
kötelezően választható tárgyak: 8 kredit
szabadon választható tárgyak: 8 kredit
Szakmai gyakorlat: 4 hetes gyakorlat, amelynek legalább felét idegen nyelvi, vagy a nemzetközi
igazgatással, illetve a humanitárius vagy fejlesztési segélyezéssel kifejezetten
foglalkozó szakmai környezetben kell a hallgatónak teljesítenie. (Ld. TVSZ. 1. sz.
kari melléklet II. pontja)
Abszolutórium: a mintatantervben szereplő összes tárgy teljesítése (110 kredit)
+ 4 hét szakmai gyakorlat
A záróvizsga tárgyai: A záróvizsga anyagát európai uniós (EU szakpolitikák, EU pályázati és tá
mogatási rendszer) közigazgatási (Összehasonlító közigazgatási jog), pénzügyi (Közösségi pénzügyek),
valamint menedzsment ismeretek (EU projektmenedzsment) alkotják. A záróvizsga anyagát a felsorolt
tárgyak tárgyleírásai rögzítik.
A záróvizsga eredménye:
A diplomamunka-védés érdemjegyének és a záróvizsga érdemjegyének egyszerű számtani átlaga. A
diplomamunka-védés érdemjegye és a záróvizsga érdemjegye is ötfokozatú minősítés.
Ha a hallgató a végbizonyítványának kiállítását követő hét év elteltével nem védi meg sikerrel diploma
munkáját, záróvizsgájának addig letett tantárgyi részvizsgája érvénytelenné válik.
Az oklevél minősítése:
A hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlagának és a záróvizsga eredményének egyszerű számtani
átlaga.
Kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, akinek diplomamunka védésének érdemjegye, valamint záró
vizsgájának érdemjegye jeles, halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlaga pedig legalább 4,51.
Az oklevél kiadásának a feltétele:
Sikeres záróvizsga és legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (Cl) komplex típusú,
a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány
vagy oklevél, vagy két különböző idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú
nyelvvizsga, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél. Csak olyan nyelvből fogad
ható el nyelvvizsga, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van..
181
�nincs
1
CM
1
CM
1
I
1
CM
CM
1
Esélyegyenlőség Dr. Kovács Péter
EU környezetvédelmi jog
Dr. Bándi Gyula
Kisebbségi jogok
Dr. Gerencsér Balázs Szabolcs
1
JMEU301xA0
JMKV301xA0
JMKI301xA0
1
JMTO300xA0 Kötelezően választható tárgycsoport tárgyai az őszi félévben:
1
I
évközi jegy
nincs
kollokvium
nincs
12+0
Dr. H. Szilágyi István
kollokvium.
nincs
12+0
Dr. Kovács Péter
12+0
kollokvium;
3+0
Dr. Szabó István
beszámoló
nincs
0+2
0+2
7K, ÍGY,
107 óra
28
23 óra
Összesen
IE, 1B
*: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerezhető kreditek száma más szak kötelező, vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése esetén
|
2+0
2+0
3+0
nincs
nincs
nincs
nincs
1
JMTO300xA0 Kötelezően választható tárgy
JMJB203xx0 Kultúraközi kommunikáció
JMEU202xx0 Nemzetközi szervezetek
|jMJT201xx0 Összehasonlító (európai) alkotmánytörténet
Szabadon választható tárgy*
I
kollokvium
12+0
2+0
kollokvium
kollokvium
gyakorlati
12+0
12+0
Dr. H. Szilágyi István
Kommunikációs alapismeretek
CM
1
JMJB202xx0
2+0
3+0
Dr. El Beheiri Nadja
CM
kollokvium
előhallga- tavaszi
kredit tási kötele félévi meg
zettség hirdetés
1
12+0
jegy
2+0
Dr. Frivaldszky János
0+12
JMJB201xx0
0+2
követeim.
Dr. Katona Klára
|
nappali tag. levelező tag.
óraszám
óraszám
ea.+gvak.
ea.+gyak.
JMKG201xx0 EU projektmenedzsment
tárgyfelelős
Dr. Halustyik Anna
I
tantárgy neve
A globális világ politikai és társadalom
földrajza
JMRJ201xx0 Az európai kultúra alapjai
JMPU201xx0 EU államháztartástan
kód
1. félév
0+6
182
1
AD
Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak (MA)
o
�Szabolcs
Dr. Tattay Levente
Polgári jogi alapismeretek
JMPJ201xx0
évközi jegy
évközi jegy
évközi jegy
évközi jegy
9+0
45 óra
5É
10
CM
évközi jegy
CM
____ 9+0
CM
10 óra
2+0
2+0
Dr. Gerencsér Balázs
Igazgatási alapismeretek
JMKI201xx0
CM
követeim.
eiőhallgatási
kötelezettség
CM
levelező tag.
óraszám
ea.+gyak.
kredit
1
Összesen
2+0
Dr. Balogh-Békesi Nóra
2+0
Alkotmányjogi alapismeretek
Dr. Kovács Péter
JMEU201xx0 A nemzetközi jog alapjai
2+0
nappali tag.
óraszám
ea.+gyak.
JMAJ201xx0
Dr. Gyulai-Schmidt Andrea
JMKE201xx0 A kereskedelmi jog alapjai
tárgyfelelős
1
0+6
tantárgy neve
1
0+6
kód
■
0+6
1. és 2. félév
A nem jogi és igazgatási képzési területről belépők közül 60 kreditet el nem érő hallgatók
kiegészítő modulja
1
t
183
�2+0
2+0
Kötelezően választható tárgy
Összehasonlító közigazgatási jog Dr. Bándi Gyula
(kelet-közép európai államok)
Szabadon választható tárgy*
JMTO300xA0
JMKI203xx0
________
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
1
1
1
CM
CM
kollokvium
évközi jegy
kollokvium
kollokvium
EU projektmen. JMKG201xx0
cn
János
।
12+0
3+0
Dr. Frivaldszky
Közpolitika
JMJB204xx0
12+0
Tf"
nincs
nincs
1
kollokvium
kollokvium
kredit
1
12+0
12+0
0+12
kollokvium
gyakorlati
jegy
kollokvium
követeim.
őszi
félévi
előhallgatási
kötelezettség meg
hirde
tés
1
I
9+0
2+0
Dr. Katona Klára
Közcélú szervezetek menedzs
mentje
JMKG202xx0
1
12+0
2+0
Dr. Csink Lóránt
0+2
Dr. Tóth Tihamér
12+0
Kormányzati rendszerek Euró
pában
I
JMAJ204xx0
3+0___
Dr. Szabó Marcel
12+0
3+0
3+0
Dr. Schanda Balázs
Dr. Varga Zsolt
Európai közigazgatási büntetőjog András
______
JMEU204xx0
JMAJ203xx0
JMKI202xx0
tárgyfelelős
JMEU203xx0
tantárgy neve
levelező
tag.
óraszám
ea.+gyak.
Az emberi jogok nemzetközi
védelme
EU döntéshozatali eljárás
EU pályázati és támogatási
rendszer
kód
nap
pali tag.
óraszám
ea.+gyak.
1
CM
JMKJ301xA0
JMKV302xA0
JMEU302xA0
Kánonjogi alapismeretek
Uniós versenyjog
Migráció
Dr. Szabó Péter
Dr. Tóth Tihamér
Dr. Kovács Péter
0+2
1
JMTO300xA0 Kötelezően választható tárgycsoport tárgyai a tavaszi félévben:
0+2___
nincs
beszámoló
7K, ÍGY,
nincs
33
107 óra
24 óra
Összesen
IE, 1B
*: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerezhető kreditek száma más szak kötelező, vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése (
184
2. félév
Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak (MA)
o
15
a
o
an
1
�2+0
Kötelezően választható tárgy
JMTO300xA0
Dr. Harsági Viktória
Összehasonlító eljárásjog
JMKI204xx0
nincs
nincs
CV
CV
1
Ossz. eu. alk.t.
JMJT201xx0
1
Ti-
30
nincs
1
1É
nincs
1
96 óra
CV
tavaszi
félévi
meghir
detés
CV
előhallgatási
kötelezettség
1
20 óra
kollokvium
4K, 3GY,
15+0
kredit
CM
3+0
kollokvium
12+0
0+12
0+12
1
kollokvium
gyakorlati
jegy
gyakorlati
jegy
gyakorlati
jegy
évközi jegy
12+0
0+12
kollokvium
12+0
1
követeim.
levelező
tag.
óraszám
ea.+gyak.
1
Összesen
Dr. Schanda Balázs
Összehasonlító alkotmányjog
JMAJ202xx0
3+0
0+2
Dr. Schlett András
Közösségi pénzügyek
JMKG203xx0
|
0+2
Dr. Harsági Viktória
Igazságügyi együttműködés
az Európai Unióban
JMPE201xx0
1
0+2
Dr. Tóth Tihamér
3+0
Dr. Burián László
EU szakpolitikák
3+0
nap
pali tag.
óraszám
ea.+gvak.
Dr. Radnay József
tárgyfelelős
1
JMEU205xx0
JMKV201xx0
A munka és közszolgálati jog
közösségi sajátosságai
JMNM201xx0 EU nemzetközi magánjoga
tantárgy neve
0+6
kód
3. félév
Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak (MA)
1
1
N
N
'ce
185
�tantárgy neve
tárgyfelelős
1
9+0
0+2
0+2
52 óra
2+0
0+2
0+2
13 óra
Dr. Szabó Péter
Dr. Tóth Tihamé r
Dr. Kovács Pétéi
CM
Kánonjogi alapismerete k
Uniós versenyjog
Migráció
CM
JMKJ;lOlxAO
JMKV 302xA0
JMEU 302xA0
CM
JMTO300xA0 ]Kötelezően választható tárgycsopor t tárgyai a tavaszi fé lévben:
1
n eltért
CZ)
CD
c
'E
Diplomamunka : 10 kredit
1
rgyának meghirdetése es
1
1É,2B, 1A
CZ) CZ) GO
c a Q
a
c c c
Összesen
0+12
1
0+2
0+12
EU szakpolit.
JMEU205xx0
EU államházt.
JMPU201xx0
1
0+2
c
’c
JMTO300xA0
Közpénzügyek szabályozása az
Dr. Halustyik Anna
EU-ban
Kötelezően választható tárgy ____
Szabadon választható tárgy*
Szabadon választható tárgy*
JMPU202xx0
Dr. Szabó Marcel
EU külkapcsolatok rendszere
E -o
JMEU207xx0
85 teljesített kredit
aláírás
gyakorlati
jegy
gyakorlati
jegy
évközi jegy
beszámoló
beszámoló
IK, 2GY,
o
kollokvium
un
15+0
1
3+0
CZ)o
c
C
kredit
előhallgatási kötele
zettség
c
>
követeim.
m
__________
Diplomáciai és konzuli kapcsolatok Dr. Kovács Péter
JMEU206xx0 joga; Nemzetközi válságkezelés
JMTO300xD0 Diplomamunka konzultáció
kód
nap
levelező
pali tag.
tag.
óraszám óraszám
ea.+gyak. ea.+gyak.
—N
so C
*: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerez:hetö kreditek száma m ás szak köte lező, vagy k ötelezően vák
186
4. félév
Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak (MA)
1
<D
MŰ
•o
cö
JS
CZ)
�EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS
MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)
KÖTELEZŐ TÁRGYAI
A GLOBÁLIS VILÁG POLITIKAI ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZA
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János
kredit:
2
félév:
1
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A globális világ (politikai) integrációs szerveződései. A globális világ monetáris és gazdasági szer
veződésének politikai kérdőjelei. Az új világrend civilizatórikus és politikai újraszerveződéseinek,
konfliktusainak csomópontjai és alapvető kérdései. Ázsia természeti erőforrásainak politikai földrajzi
megközelítése. Ázsia (országainak) politikai berendezkedései; a kontinens társadalomföldrajzának és
közlekedési hálózatainak elemzése. Ázsia politikai földrajza: Kína, Japán, India, a Független Államok
Közösségének politikai földrajzi szempontú kérdőjelei, Törökország Európa peremén. Amerika politikai
földrajza: Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, a közép-amerikai földhíd országai, az Andok
országai, Brazília, Argentína, Venezuela. Globalizáció és a regionalizmus politikái. Globalizáció és a
globális civil társadalom.
Tananyag (és ajánlott irodalom):
Blahó András - Kutasi Gábor (szerk.): Erőközpontok és régiók a 21. század világgazdaságában. Buda
pest, Akadémiai Kiadó, 2010
Mészáros Rezső (és munkaközössége): A globális gazdaságföldrajzi dimenziói. Budapest, Akadémiai
Kiadó, 2010
Pap Norbert (szerk.): Ázsia politikai földrajza. Pécs, Alexandra, 2005.
Próbáld Ferenc: Amerika regionális földrajza. Budapest, Trefort, 2004.
Cséfalvay Zoltán: Globalizáció 2.0. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004.
Szigeti Péter: Világrendszernézőben, globális „szabad verseny” - a világkapitalizmusjelenlegi stádiu
ma. Budapest, Napvilág, 2005.
Csáki György (szerk.): A látható kéz. A fejlesztő állam a globalizációban. Budapest, Napvilág Kiadó,
2009.
Csáki György — Farkas Péter (szerk.): A globalizáció és hatásai, európai válaszok. Budapest, Napvilág
Kiadó, 2008.
Lengyel Imre: Regionális gazdaságfejlesztés. Versenyképesség, klaszterek, és alulról szerveződő
stratégiák. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2010.
A MUNKA ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG KÖZÖSSÉGI SAJÁTOSSÁGAI
A tárgyat oktató szervezeti egység: Munkajogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Kártyás Gábor
kredit:
4
félév:
3
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3,L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
tantárgy tan[alma:
Bevezetés, alapfogalmak, a munkajog története. A munkajog általános elvei és szabályai. Egyéni munkajog
(a munkaszerződés, a munkaszerződés módosítása, a munkaviszony megszüntetése, a munkavégzés sza
bályai, a munkaidő és a pihenőidők, a munkabér, fegyelmi és kártérítési felelősség) Kollektív munkajog
(a szakszervezetek, kollektív szerződések, üzemi tanácsok, sztrájk, kizárás szabályai). Munkaügyi eljárás.
Tananyag:
Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog. Budapest, Eötvös, 2012.
a
AZ EMBERI JOGOK NEMZETKÖZI VÉDELME
A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs
kredit:
4
félév:
3
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3,L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Bevezetés, az emberi jogok eszmetörténete. A humanitárius jog. Az emberi jogok nemzetközi joggá
187
�válása. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Az ENSZ szerepe az emberi jogok védelmében. Az
Európai Emberi Jogi Egyezmény. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény érvényesítési mechanizmusa. Az
EBESZ szerepe az emberi jogok védelmében. Egyéb regionális emberi jogi mechanizmusok. Az emberi
jogok kétoldalú nemzetközi szerződésekben. A Szentszék szerepe az emberi jogok védelmében. A nem
kormányzati szervezetek szerepe az emberi jogok védelmében.
Tananyag:
Thomas Buergenthal: Nemzetközi emberi jogok. Budapest, Helikon, 2001.
Ajánlott irodalom:
Halmai Gábor-Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberijogok. Budapest, Osiris, 2003.
Az EURÓPAI KULTÚRA ALAPJAI
A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja
kredit:
2
félév:
1
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Az európai kultúra gyökerei a római joghoz, a görög bölcselethez és a keresztény gondolkodáshoz ve
zetnek vissza. A tárgy áttekintést ad e három eszmerendszerről, különös tekintettel a szak jellegéből
fakadó szempontokra, valamint a jogászi gondolkodáshoz kötődő eszköztárra. A tantárgy fontos eleme
a modern kultúrának a klasszikus ismeretanyaggal történő összehasonlítása. A program a következő
kérdésköröket foglalja magába: a vera philosofia kérdése (D.l.l.E); a keresztény gondolkodás helye és
jelentősége; a római jogi gondolkodás alapjai. Különös részként pedig néhány aktuális kérdés elemzé
sére kerül sor.
Tananyag:
Wolfgang Waldstein: A szívébe írva. Budapest, SzIT, 2012.
Diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga; Nemzetközi válságkezelés
A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Ádány Tamás
kredit:
5
félév:
4
óra típus:
előadás
óraszám:
N:3,L:15
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy címének megfelelően a nemzetközi jog által szabályozott kapcsolatok két egymással csak
részben összefüggő területét hivatott bemutatni. A diplomáciai és konzuli jog keretében a legfontosabb
témák a diplomáciai tevékenység alapfogalmai, a külképviseletek fajtái és funkcióik, a diplomáciai és
konzuli védelem szabályai, a mentességek és kiváltságok kérdései. A nemzetközi válságok közül első
sorban a biztonságpolitikai kihívásokat, a nemzetközi béke és biztonságot veszélyeztető helyzeteket
érinti a tantárgy. Ezek kezelési módjai igen változatosak, ezek közül elsősorban a nemzetközi jog által
szabályozott katonai illetve nem katonai módszerek szerepelnek a tárgy kínálatában, a ius post bellum
fogalmának modern megnyilvánulásaiként. Ide tartozik a Biztonsági Tanács szerepe, a konfliktus utáni
újjáépítés jogi eszközrendszere, a demokrácia kiépítésének nemzetközi jogi eszközei.
Tananyag:
Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011.
Diplomamunka konzultáció
Tárgyfelelős: konzulens oktató
A tantárgy oktatója: konzulens oktató
kredit:
0
félév:
4
óratípus:
óraszám:
N:-, L:~
előhallgatás:
számonkérés:
aláírás
A tantárgy tartalma:
A tárgy a diplomamunka elkészítéséhez szükséges személyes konzultációk teljesítését szolgálja. A hall
gatónak ennek keretében legalább három alkalommal kell az érintett oktatóval konzultálnia. Első alka
lom a témaválasztás megbeszélése, második a szakirodalom feldolgozása után a dolgozat vázlatának
megbeszélése, a harmadik alkalom pedig a dolgozat első fogalmazványának bemutatása.
Tananyag: A választott témához a konzulens által jóváhagyott szakirodalom.
188
�Eü ÁLLAMHÁZTARTÁSTAN
A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna
kredit:
4
félév:
1
óra típus:
előadás
óraszám:
N:3, L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Bevezetés. Az EU költségvetési jogának forrásai. Az EU költségvetési jogának alapelvei. A középtávú
pénzügyi terv helye és szerepe az EU költségvetési szabályozásában. A költségvetési eljárás, a közösségi
intézmények szerepe a költségvetési eljárásban. Az EU költségvetés bevételei (A saját források és egyéb
bevételek). Az EU költségvetés kiadásai: a közös mezőgazdasági politika finanszírozásának szabályai;
a strukturális alapok és a kohéziós alap finanszírozásának szabályai. Az EU költségvetés végrehajtása.
Az EU költségvetés külső és belső ellenőrzése. Az EU pénzügyi érdekeinek védelme. Összefoglalás.
Tananyag:
Marján Attila: Az Európai Unió Gazdasága. Budapest, HVG Kiadói Rt., 2005.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 162-164., 174-178., 285-287., 310-325. cikkei
A Tanács 1605/2002/EK, Euratom rendelete (2002. június 25.) az Európai Közösségek általános költség
vetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről
A Tanács 2007/436/EK, Euratom határozata (2007. június 7.) az Európai Közösségek saját forrásainak
rendszeréről
Eu döntéshozatali eljárás
A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Fekete Balázs
kredit:
5
félév:
2
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3, L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A kurzus célja az uniós döntéshozatali mechanizmusok részletes és elemző bemutatása. Ennek kereté
ben egyrészről az intézmények gyakorlata (Európai Tanács, Európai Bizottság, Tanács és Európai Parla
ment), a soros elnökség, az EU és tagállamok közötti hatáskörmegosztási rendszer, a különféle jogalko
tási eljárások, és az Európai Bíróság legfontosabb eljárásai (előzetes döntéshozatali eljárás, semmisségi
eljárás) kerülnek bemutatásra. A fenti témákat nem kizárólag a jogászi nézőpontból, hanem politikai
szociológiai és történeti szempontokat is érvényesítve vizsgáljuk a kurzus során.
Tananyag:
Osztovits András (szerk.): Az Európai Unióról és az Európai Unió működéséről szóló szerződések ma
gyarázata 1-4. Budapest, Complex, 2011.
Vörös Imre (szerk.): Az EU-elnökség: Jogi, szervezeti és tudománypolitikai vetületek. Budapest,
Complex, 2010.
Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban. Budapest, HVG-Orac, 2010.
Eu KÜLKAPCSOLATOK RENDSZERE
A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel
kredit:
4
félév:
4
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
Eu szakpolitikák
számonkérés:
gyak.jegy
A tantárgy tartalma:
Az Európai Unió nemzetközi elismerése és diplomáciai kapcsolatai. A nemzetközi kapcsolatok jogalap
ja, fő diplomáciai eszközei és felépítése. Az EU nemzetközi tárgyalásainak és megállapodásainak eljá
rási szabályai Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak új dimenziói. Az Európai Unió nemzetközi
kapcsolatai az egyes integrációs szervezetekkel és a különböző földrajzi régiókkal. Az Európai Unió
külkapcsolatainak új területei. Az Európai Unió önálló külpolitikája, biztonságpolitikája és védelem
politikája. Magyarország és az Európai Unió külkapcsolatainak fejlődése. A teljes jogú EU-tagság és a
magyar külpolitika új lehetőségei.
Tananyag:
Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája. Budapest, KJK Kerszöv, 2006.
Gazdag Ferenc: Az Európai Unió közös kül, biztonság-és védelempolitikája.
189
�ElJ NEMZETKÖZI MAGÁNJOGA
A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Burián László
kredit:
4
félév:
3
óra típus:
előadás
óraszám:
N:3, L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy tartalma az Unió rendeleti úton egységesített, valamint irányelvek révén harmonizált kollíziós
joganyagát foglalja magába, különös hangsúlyt fektetve a tagállamokban közvetlenül hatályos rendeleti
joganyagra. A fontosabb jogforrások^ A Brüsszel I és Brüsszel II Rendeletek a joghatóságról és az íté
letek elismeréséről és végrehajtásáról polgári kereskedelmi, illetőleg házasság felbontására, valamint a
szülői felelősségre vonatkozó ügyekben. A szerződésekre alkalmazandó jogról szóló Római Egyezmény
és az azt felváltó Róma I Rendelet, illetve a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra irányadó jogról szóló
Róma II Rendelet, valamint a tartással kapcsolatos ügyekről szóló rendelet.
Tananyag:
Kengyel-Harsági: Európai Polgári Eljárásjog. Budapest, Osiris, 2007.
Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Uniójogában, [szerk: Wopera, Wallacher], Budapest, Complex,
2006.
Nagy Csongor István: Az EU nemzetközi magánjoga. Budapest, HVG-Orac, 2006.
Wopera Zsuzsa: Európai családjog. Budapest, HVG-Orac, 2009.
EU PÁLYÁZATI ÉS TÁMOGATÁSI RENDSZER
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tantárgy oktatója: Dr. Szalai Ákos
kredit:
4
félév:
2
óra típus:
gyakorlat
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
számonkérés:
gyak. jegy
A tantárgy tartalma:
Az állami támogatások indokai. A támogatások lehetséges formái - visszatérítendő, vissza nem téríten
dő, kedvezményes kamatozású stb. - az önrész szerepe, ösztönző hatások; társadalmi költség-haszon
elemzés. A támogatások ellenőrzése - a bürokrácia, ellenőrzési rendszer felépítése. Támogatási szerző
dések - kockázatmegosztás, ösztönzés, a szerződés tartalma.
Tananyag:
Paul Milgrom - John Roberts: Közgazdaságtan, szervezetelmélet, vállalatirányítás. Nemzeti
Tankönyvkiadó, 2005.
Új Magyarország Fejlesztési Terv;
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján található dokumentumok a fejlesztéspolitikáról és a
fejlesztési programokról
El) PROJEKTMENEDZSMENT
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tantárgy oktatója: Dr. Katona Klára
kredit:
4
félév:
1
óra típus:
gyakorlat
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
számonkérés:
gyak.jegy
A tantárgy tartalma:
EU pályázati nyomtatvány és mellékleteinek megismerése. A kiválasztott vállalat jelenlegi feltétel
rendszerének bemutatása. SWOT, PEST elemzés, Porter modell alkalmazása. Marketingterv készítése,
esettanulmányok. Műszaki megvalósíthatósági tanulmány készítése, finanszírozási források feltárása.
Humánpolitikai terv készítése, esettanulmányok. Megtérülési számítások alkalmazása. Mérlegterv ké
szítése. Eredményterv készítése. Cash flow terv készítése.
Tananyag:
Katona Klára: Vállalatgazdaságtani bevezetés. Budapest, SzIT, 2004.
Dr. Horváth Katalin - Mányó-Váróczi Violetta: Számvitel. Budapest, SzIT, 2009.
Ajánlott irodalom:
Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan. Budapest, Aula, 2000.
Siegel-Ford-Bornstein: Üzleti terv kalauz. CO-NEX Könyvkiadó és Terjesztő Kft., 1997.
Brealy-Myers: Vállalati pénzügyek. Panem Kft., 1996.
190
�Eu SZAKPOLITIKÁK
A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék
A tantárgy oktatója: dr. Láncos Petra, Dr. Szilágyi Pál
kredit:
4
félév:
3
óra típus:
gyakorlat
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
számonkérés:
gyak.jegy
A tantárgy tartalma:
A kurzus célja a közösségi politikák átfogó ismertetése. Ennek keretében bemutatásra kerülnek a szak
politikák kialakításának hátterében meghúzódó érdekek és jogpolitikai megfontolások, valamint a poli
tikák elsődleges jogi alapjai. A tantárgy keretében bemutatott konkrét politikák a következők: A közös
kereskedelempolitika. A mezőgazdasági és halászati politika. Versenypolitika. Állami támogatások és
az adóztatás versenytorzító hatásai. Egységes monetáris politika, az euró működése. Strukturális és
kohéziós politka. Szociális politika. Kulturális politika. Környezetvédelem..
Tananyag:
Szabó Marcel - Gyeney Laura - Láncos Petra: Bevezetés az Európai Unió egyes politikáiba. Budapest,
SzIT, megjelenés alatt
Európai közigazgatási büntetőjog
A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási JogiTanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Christián László
kredit:
4
félév:
2
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3, L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A közigazgatási büntetőjog fogalma, története és rendszere. A közigazgatási büntetőjogi felelősség. A
közigazgatási büntetőszankciók eljárási jogi kérdései. Közigazgatási büntetőjog egyes európai országok
ban. Az Európai Unió és a közigazgatási büntetőjog szabályozása. Eljárási és végrehajtási együttműkö
dés a közigazgatási büntetőjog területén.
Tananyag:
Kis Norbert - Nagy Marianna: Európai közigazgatási büntetőjog. Budapest, HVG-Orac, 2007.
Igazságügyi együttműködés az Európai Unióban
A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória
kredit:
4
félév:
3
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
számonkérés:
gyak.jegy
A tantárgy tartalma:
Igazságügyi együttműködés polgári ügyekben az Európai Unióban, (bevezetés, történet). A jogegysége
sítési folyamat háttere, jogforrások. Joghatóság polgári és kereskedelmi ügyekben I. (44/2001/EK ren
delet). Bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítése polgári és kereskedelmi ügyekben (1348/2000/EK
rendelet, 1393/2007/EK rendelet). A bíróságok együttműködése a bizonyításfelvétel során (1206/2001/
EK rendelet). Határozatok elismerése és végrehajtása polgári és kereskedelmi ügyekben (44/2001/EK
rendelet). Az „európai végrehajtható okirat” (805/2004/EK rendelet). Joghatóság, a határozatok elisme
rése és végrehajtása házassági és a szülői felügyelettel kapcsolatos ügyekben (1347/2000/EK rendelet,
2201/2003/EK rendelet). A kis értékű követelések európai eljárása (861/2007/EK rendelet) Az európai
fizetési meghagyásos eljárás (1896/2006/EK rendelet).
Tananyag:
Kengyel Miklós - Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog. Budapest, Osiris, 2009.
Ajánlott irodalom:
Brávácz Ottóné — Szőcs Tibor: Jogviták határok nélkül. Budapest, HVG-Orac, 2003.
Osztovits András: Európai polgári eljárásjog. Jogszabálygyűjtemény. Budapest, HVG-Orac, 2004.
Wopera Zsuzsa — Wallacher Lajos: (szerk.): Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Unióban. Buda
pest, KJK, 2006.
Nagy Csongor István: Az Európai Unió nemzetközi magánjoga. Budapest, HVG-Orac, 2006.
191
�Kommunikációs alapismeretek
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István
kredit:
2
félév:
1
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A kommunikáció színterei és csatornái. A nyelvi kommunikáció. Közlés és meggyőzés. Cselekvés sza
vakkal. Gesztusok és szimbólumok. A társadalom kommunikációs rendszere. Együttműködés és konf
rontáció a közéleti kommunikációban. Politikai kultúra és politikai kommunikáció. A vezetés és szabá
lyozás kommunikációs dinamikája. Az elektronikus médiumok sajátosságai.
Tananyag:
Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest, Animula, 1986.
Közéleti kommunikáció, (szerk. Buda Béla, Sárközi Erika) Budapest, Akadémiai, 2001.
Társadalmi kommunikáció, (szerk. Béres István, Horányi Özséb) Budapest, Osiris, 1999.
Nyelv - kommunikáció - cselekvés, (szerk. Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Tamás) Budapest,
Osiris, 1997.
Kormányzati rendszerek Európában
A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Csink Lóránt
kredit:
3
félév:
2.
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Az intézményi összehasonlítás célja és lényege. A francia és német államszervezeti modell. Az állam
szervezet kialakulása a rendszerváltó államokban. Az eltérések lehetséges okai. Királyságok és köz
társaságok. Az államforma hatása az államszervezetre. Összehasonlító kormányzat. A kormány meg
alakulása és szerepe egyes államokban. A politikai és jogi felelősség megjelenése az alkotmányokban.
Az államfő szerepe a hatalmi ágakban. A parlamentek szerepe és funkciója. A bíráskodás modelljei. A
közigazgatási bíráskodás francia útja és adaptálása. A közvetlen hatalomgyakorlás fajtái. Népszavazások
Európában. Az unió joga és a tagállami jog. A nemzeti jogrendszerek viszonya az Európai Unióhoz. Az
Emberi Jogok Európai Bíróságának hatása a nemzeti jogrendszerekre. A Political question doktrína.
Tananyag:
Tóth Judit - Legény Krisztián (szerk.): Összehasonlító alkotmányjog. Budapest, Complex, 2006. (az
oktató által meghatározott fejezetek)
Közcélú szervezetek menedzsmentje
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tantárgy oktatója: Dr. Katona Klára
kredit:
4
félév:
2
óratípus:
elmélet
óraszám:
N:2,L:12
előhallgatás:
Eu. projektmenedzsment
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A nonprofit gazdálkodás: a gazdálkodás fogalma, tartalma, célrendszere; a nonprofit gazdálkodás alap
elvei, lényegi jellemzői; a nonprofit szervezetek erőforrásai és azok felhasználása; a nonprofit gazdálko
dási szabályok rendszere, különös tekintettel a közhasznú szervezetekre; gazdasági felügyelet. Pénzügyi
irányítás: pénzügyi tervezés a nonprofit szervezetekben (éves terv, cash flow); a nonprofit szervezetek
adózási kapcsolatai; a számviteli rendszer alapelvei és fontosabb sajátosságai; bevételek és ráfordítások,
költségelszámolás; pénzügyi-számviteli beszámoló és könyvvezetési kötelezettség a nonprofit szerve
zetekben; mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő mellékletek. A nonprofit szervezetek működésének
tervezése: a stratégiai tervezés jelentősége a nonprofit szervezetekben; a szervezet irányvonalának, ar
culatának kialakítása; szervezeti kultúra és szervezeti kommunikáció a nonprofit szervezetekben; a for
malizált stratégiai terv és elemei. Marketing szemlélet: a marketing orientáció lényege és jelentősége;
a marketing információs rendszer tartalma és feladatai; a stratégiai terv és a marketingstratégia kap
csolata, nonprofit marketing menedzsment; a belső és külső Public Relations jelentősége és eszköztára,
a PR hatékony alkalmazása. Forrásteremtés a nonprofit szervezetekben: a pénzügyi források biz
tosításának módjai - fundraising; pályázatok, pályázatírás; támogatások, támogatói szerződések; ado
mánygyűjtés. A nonprofit szervezetek humán forrásai: alkalmazottak és professzionális tanácsadók;
együttműködés az önkéntesekkel, önkéntesek toborzása.
Tananyag:
Hetesi Erzsébet (szerk.): A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. Szeged: JATEPress, 2002.
([S.I.] [s.n.])
192
�Kahulits Andrea: Nonprofit szervezetek pénzügyeinek intézése. Budapest, KJK-Kerszöv, 2002.
Ajánlott irodalom:
Dinya László - Hetesi Erzsébet - Veres Zoltán (szerk.): Nonbusiness marketing és menedzsment: civil
szervezetek, alapítványok, politika, kultúra, karitatív szervezetek, közigazgatás, közüzemek, nonprofitok.
Budapest, KJK-Kerszöv, 2004.
György István: Egyéb szervezetek (nonprofit szervezetek) pénzügyi gazdasági kérdései. Budapest,
Novoschool Kht., 2005
Közösségi pénzügyek
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
A tantárgy oktatója: Dr. Szalai Ákos
kredit:
4
félév:
3
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
számonkérés:
gyak.jegy
A tantárgy tartalma:
Hatékonyság és igazságosság (méltányosság, egyenlőség) elvárása. Piac működése, jóléti közgazdaság
tan kérdései (piaci kudarcok). Externáliák problémája és kezelése. Közjavak problémája és kezelése.
Kormányzati kudarcok: választási rendszerek, bürokráciák, politikai rendszerek. Adózás: hatékonysági
elvárások, igazságossági elvárások. Fiskális föderalizmus és az EU: hatékony feladatmegosztás, forrá
sok hatékony megoszlása.
Tananyag:
J. E. Stiglitz: A kormányzati szektor gazdaságtana. Budapest, KJK-Kerszöv, 2000
Kengyel Ákos (szerk.): Az Európai Unió közös politikái. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2010.
Közpénzügyek szabályozása az EU-ban
A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna
kredit:
4
félév:
4
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
EU államháztartástan
számonkérés:
gyak.jegy
A tantárgy tartalma:
Bevezetés az európai adójogi szabályozásba. Az adózás nemzeti, nemzetközi és európai uniós szabá
lyozásának összehasonlítása. Az európai adózás jogforrásai. A közvetett adózás az Európai Unióban. A
forgalmi adózás Hatodik Irányelve: az adóalanyok szabályozása; az ügyletek szabáyozása A közvetlen
adózás az Európai Unióban: a személyek jövedelmeadózása; a társasági adó szabályozása. A társasági
adózás kiemelt területe Európában: vállalatcsoportok adóztatása. Európai Uniós Együttműködés az adó
szabályozás területén. Az európai uniós jövedéki szabályozás alapjai.
A felsorolt témákkal kapcsolatban jogesetek megoldása az Európai Bíróság gyakorlatából.
Tananyag:
Véghelyi Mária: Az Európai Uniójogalkalmazása a forgalmi adózás területén. Budapest, KJK Kerszöv,
2004.
A konkrét jogesetek dokumentumai.
Közpolitika
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János
kredit:
2
félév:
2
óra típus:
előadás
óraszám:
N:3, L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A közpolitika fogalma. A közpolitika megközelítései. Közpolitikái háttérelméletek. Közpolitikái filo
zófiák. A szakpolitikák típusai és eszközei. Állam, közigazgatás, közpolitika. Közpolitikái modellek. A
közmenedzsment fogalma. A közmenedzsment az angolszász országokban. A közmenedzsment alkal
mazási szintjei a fejlett országokban. A közpolitikái érdekérvényesítés általános, európai uniós (brüssze
li) és magyarországi modellje. Megvalósítási folyamatok a közpolitikában. A megvalósítási folyamatok
tervezése. A Gantt-diagram. A közpolitikák értékelése. Monitoring és evalváció.
Tananyag:
Frivaldszky János: Jó kormányzás és helyes közpolitikaalkotás. Jogelméleti Szemle, 2010/4. (december
15) http://jesz.ajk.elte.hu/frivaldszky44.html
Gajduschek György - Hajnal György: Közpolitika. A gyakorlat elmélete és az elmélet gyakorlata. Bu
dapest, HVG-Orac, 2010.
Bodó Barna: Közpolitika. Kolozsvár, Scientia Kiadó, 2011.
Simon Zoltán: Érdekérvényesítés a közpolitikái döntéshozatalban az Európai Unióban és Magyarországon. Budapest, L’Harmattan, 2009.
193
�Horváth M. Tamás: Közmenedzsment. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2010.
Kultúraközi kommunikáció
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István
kredit:
4
félév:
1
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A kultúra fogalma. Kultúra, nyelv, kommunikáció. A kultúrák közötti érintkezés evolucionista perspek
tívából. Kultúra és civilizáció, a modern nemzet. Kultúra és társadalmi szerkezet. Társadalmi karak
ter és nemzeti alkat. Identitás és integráció. Megértés és kommunikáció. Konfliktus és kommunikáció.
Univerzalizálódás és re-lokalizálódás a globalizáció folyamatában.
Tananyag:
Társadalmi kommunikáció, (szerk. Béres István, Horányi Özséb) Budapest, Osiris, 1999.
Nyelv - kommunikáció - cselekvés, (szerk. Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Tamás) Budapest,
Osiris, 1997.
Bibó István: „Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem”, „Zsidókérdés Magyarországon
1944 után” In Válogatott tanulmányok, II köt. Budapest, Magvető, 1986, 569-620, 621-810.
Clifford Geertz: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Budapest, Századvég, 1994.
Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Budapest, Európa, 1998.
Nemzetközi szervezetek
A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: dr. Jaskó Luca
kredit:
4
félév:
1
óra típus:
előadás
óraszám:
N:3,L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A nemzetközi szervezetek elhelyezése a nemzetközi jogban, történeti kialakulása, fogalma. A nemzet
közi szervezetek alapokmányai és a nemzetközi szerződések. Tagfelvétel, kilépés, kizárás a nemzetközi
szervezetekben. A nemzetközi szervezetek struktúrája, működése: szervek, döntéshozatal, költségvetési
megoldások, ügynökök és funkcionáriusok. A nemzetközi szervezetek határozatai, minősítésük jogforrástani szempontból. Az ENSZ története, felépítése, alapokmányának jellegzetessége, felépítése. A
Biztonsági Tanács és a Közgyűlés szerepe, feladatai, működése. A Nemzetközi Bíróság szerepe a viták
békés rendezésében. Lépések az ENSZ reformjára. Az emberi jogok védelme a különböző nemzetközi
szervezetekben. Egyéb speciális hatáskörű nemzetközi szervezetek
Tananyag:
Kovács Péter: Nemzetközijog. Budapest, Osiris, 2011.
Ajánlott irodalom:
Blahó András - Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények. Budapest, Aula, 2011.
Kende Tamás: Nemzetközijogi szemelvények és dokumentumok. I—II. Budapest, Osiris, 2000.
Lamm Vanda: A Nemzetközi Bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Budapest, Közgazda
sági és Jogi Könyvkiadó, 1995.
Mavi Viktor: Az Európa Tanács és az emberi jogok. Budapest, HVG-Orac, 1998.
Összehasonlító alkotmányjog
A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Jakab András
kredit:
3
félév:
2
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3,L:12
előhallgatás:
Összehasonlító (európai) alktört.
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Bevezetés, az összehasonlító alkotmányjog fogalma. A jogcsaládok. Az alkotmányosság alapelvei,
az alkotmányok típusai. Államszövetségek és szövetségi államok; a helyi autonómiák típusai. A kor
mányformák általános kérdései; prezidecializmus és parlamentarizmus. Áz államfő szerepe. Választási
rendszerek. Az igazságszolgáltatás rendszerei. Az alkotmánybíráskodás. Az alapvető jogok védelmének
intézményrendszerei. Az élethez való jog és az emberi méltóság. A véleménnyilvánítás szabadsága. A
vallásszabadság.
Tananyag:
Összehasonlító alkotmányjog. (szerk: Legény Krisztián) Budapest, Complex, 2006;
Olvasókönyv kerül közreadásra!
Ajánlott irodalom:
Chronowski Nóra - Drinóczi Tímea: Európai kormányformák rendszertana. Budapest, HVG Orac, 2007.
194
�Összehasonlító (európai) alkotmánytörténet
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Szabó István
kredit:
2
félév:
1
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3, L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy a polgári kor európai alkotmányfejlődését dolgozza fel. A félév első felében egy általános átte
kintést ad a polgári államszervezet főbb jellemzőiről. Ennek keretében vizsgálja: az ál lám szerveződési
modelleket; a törvényhozás szervezetét, és működését; a monarchikus és a republikánus rendszerek szét
választásával az államfő és a kormány jogállását; az igazságszolgáltatás rendszerét, különös tekintettel
a közjogi bíráskodás kialakulására. A félév második félében, szintén a monarchikus és a republikánus
rendszerek szétválasztásával, az egyes államok konkrét alkotmányait vizsgáljuk. Ezeket összekapcsol
juk a félév első felében tanult általános jellemzőkkel, s vizsgáljuk, hogy az egyes államok államberen
dezkedésében mik feleltek meg az általános modelleknek, s mik voltak speciálisak.
Tananyag:
Szabó István: Összehasonlító alkotmánytörténet, (megjelenés alatt)
Ajánlott irodalom:
Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest, Püski, 2005.
Wilhelm Brauneder: Osztrák alkotmánytörténet. Pécs 1994.
Szabó István: Német alkotmánytörténet 1806-1945. Budapest, SzIT, 2002.
Összehasonlító eljárásjog
A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória
kredit:
4
félév:
3
óra típus:
elmélet
óraszám:
N:3, L:15
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Eljárásjogi kultúrák összehasonlító bemutatása Európában és a világban. A polgári, illetve közigazgatási
eljárási jog alapintézményei. A fórumrendszerek. Az Európai Unió és a közigazgatási, ill. polgári eljárási
jog szabályozása.
Tananyag:
Patyi András - Baraczka Róbertné - Gyurita Erzsébet Rita - Lapsánszky András-MuDRÁNÉ Láng
Erzsébet - Varga Zs. András: Közigazgatási jog II. Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs,
Dialóg Campus, 2006.
Összehasonlító közigazgatási jog (kelet-közép európai államok)
A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs
kredit:
4
félév:
2
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás:
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A közigazgatási jog Európa államaiban: mennyiben ország-specifikus. Az összehasonlító módszer tulaj
donságai és jelentősége. Tipizálható-e különböző országok közigazgatási joga: a fő típusok Európában.
Közigazgatási jog egyes európai országokban. Az Európai Unió és a közigazgatási jog szabályozása.
Eljárási és végrehajtási együttműködés a közigazgatás területén.
Tananyag:
Patyi András: 16. fejezet, Az eljárásjogi szabályozás és kodifikáció európai áttekintése (összehason
lító közigazgatási eljárásjog. In: Patyi András (szerk.): Közigazgatási jógii. Budapest-Pécs, DialógCampus, 2006., a Tanszék honlapján elektronikus változatban elérhető.
Szamel Katalin - Balázs István - Gajduschek György - Kői Gyula (szerk.): Az Európai Unió tagálla
mainak közigazgatása. Budapest, Complex, 2011.
195
�kiegészítő modul tárgyai
(a nem jog és igazgatási képzési területről belépők közül 60 kreditet
el nem érő hallgatók számára)
A KERESKEDELMI JOG ALAPJAI
A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Gyulai-Schmidt Andrea
kredit:
2
félév:
1^1.
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:9
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A kereskedelmi jog alanyai, tárgya. Az egyes szerződéstípusok és speciális szerződések, fizetések joga.
A fogyasztóvédelem magánjogi kérdései. A hazai társasági jog alapjai.
Tananyag:
Barta-Fazekas-Harsányi-Kovács-Miskolczi-Ujváriné: Üzleti szerződések. Egyetemi jegyzet. Buda
pest, Unió, 2005.
Fazekas Judit: Fogyasztóvédelmi jog. Budapest, CompLex, 2007.
Kisfalud) András: Társaságijog. Budapest, CompLex, 2007.
A NEMZETKÖZI JOG ALAPJAI
A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: dr. Kravalik Gábor
kredit:
2
félév:
1-4.
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:9
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A nemzetközi jog története, jogi természete. A nemzetközi jog forrásai: a nemzetközi szerződések, a
szokásjog, egyéb jogforrások, valamint az értelmezés segédeszközei. Az állam. A nemzetközi szerveze
tek. Az egyén a nemzetközi jogban. A diplomáciai kapcsolatok. Nemzetközi jogi felelősség, nemzetközi
vitarendezés. A kényszer a nemzetközi jogban. A hadviselés során alkalmazandó szabályok. Tenger-,
légi- ill. világűrjog alapjai.
Tananyag:
Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011.
Ajánlott irodalom:
Kende Tamás: Nemzetközijogi szemelvények és dokumentumok. I-II. Budapest, Osiris, 2000.
Petró Rita - Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Budapest, Bíbor, 2000.
Lamm Vanda: A Nemzetközi Bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Budapest, Közgazda
sági és Jogi Könyvkiadó, 1995.
Blaise Tchikaya : Jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából. Miskolc, Bíbor, 2002.
Alkotmányjogi alapismeretek
A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Balogh-Békesi Nóra
kredit:
2
félév:
1-4.
óra típus:
előadás
óraszám:
N:2,L:9
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
Az alkotmányosság alapfogalmai. A jogforrási rendszer főbb jellegzetességei. Az állam- és kormányformák típusai, az államszerveződési modellek. Az Országgyűlés szervezete és működése és a választójog
főbb szabályai. A nyugati demokráciák jellegzetes államfői modelljei, a köztársasági elnök jogállása a
magyar alkotmányban. A kormányzás (végrehajtó hatalom) működésének főbb elvei, a Kormány funkci
ója magyar államműködésben. A helyi önkormányzatok. Az Alkotmánybíróság. Az igazságszolgáltatás
szervezete és működése. Az országgyűlési biztos. Az alapvető jogok rendszere és védelmének garanciái.
Tananyag:
Trócsányi László - Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012.
196
�Igazgatási alapismeretek
A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs Szabolcs
kredit:
2
félév:
1^1.
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:9
előhallgatás:
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
1. A közigazgatás fogalma és tevékenységi formái. 2. A közigazgatási aktustan elméleti alapjai. 3-4. A
közigazgatási aktustan I-II. 5. A közigazgatási jog fogalma és szabályozási területei. 6. A közigazgatási
jogi norma és a közigazgatási jogviszony. 7. A közigazgatási hatósági eljárás alapjai, a hatósági ügy és a
közigazgatási hatóságok. 8. Bizonyítás a közigazgatási hatósági eljárásban. 9. A közigazgatási hatósági
döntések. 10. A közigazgatás kontrollja és a közigazgatási hatósági eljárás jogorvoslati rendszere. 11. A
fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat. 12. A közigazgatási szervezetrendszer sajátosságai. 13. A köz
ponti közigazgatási szervek. 14. A helyi önkormányzat szervezetrendszere.
Tananyag:
Patyi András - Varga Zs. András: Általános közigazgatásijog. Budapest, Mandamus Publishing, 2008.
Patyi András (szerk): Közigazgatási Jog II. Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs, DialógCampus, 2009. (Új kiadás várható!)
Polgári jogi alapismeretek
A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Tattay Levente
kredit:
2
félév:
1-4.
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:9
előhallgatás:
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A polgári jog tárgyköre és rendszere. A polgári jog intézményeinek története, a polgári jog kapcsolódása
más jogágakhoz, különösen a nemzetközi joghoz és a nemzetközi magánjoghoz. A modern polgári jog
Európában. A magyar magánjog és magánjogtudomány. Hazánk csatlakozása az EU-hoz, az európai
jogharmonizáció. A jogközelítés Magyarországon. A polgári jog lapelvei. A polgári jogi jogviszony.
Jogi tények.
Tananyag:
Bíró György - Lenkovics Barnabás: Általános tanok. Miskolc, Novotni, 2004.
197
�KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK
Esélyegyenlőség
A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Fekete Balázs
kredit:
2
félév:
1^1.
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:9
előhallgatás:
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
E kurzus célja a hallgatók megismertetése az ún. esélyegyenlőségi vagy antidiszkriminációs joganyag
felépítésével és jogintézményeinek működésével. Az oktatott anyag nagyobb részben az esélyegyenlősé
gijog nemzetközi és uniós forrásainak, valamint egyes külföldi szabályozások (pl. Hollandia) elemzésé
re épül, kisebb részében a hatályos magyar szabályozás kérdéseire koncentrál. A fontosabb egyezmények
és jogszabályok áttekintést a hozzájuk kapcsolódó joggyakorlat bemutatása egészíti ki - egyes esetekben
gyakorló szakemberek segítségével - annak érdekében, hogy a hallgatók e dinamikusan változó terület
összetett gyakorlatáról is képet kapjanak.
Tananyag:
Balogh L. - Kádár A. K. - Majtényi B. - Papp A.: Antidszkriminációs és esélyegyenlőségi alapismere
tek. Budapest, L’Harmattan, 2010.
EU környezetvédelmi jog
A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula
kredit:
2
félév:
1-4.
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:6
előhallgatás:
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
Az EU intézményeinek rendje és a környezetvédelemhez kapcsolódó szerepek. A környezeti akcióprog
ramok, különös tekintettel a 6. akcióprogramra. Az elsődleges közösségi jog változásai és a kapcsolódó
környezetvédelmi jogalapok megjelenése, alakulása. A környezetjogi és az általános jogelvek az elsődle
gesjogban és azok értelmezése. A másodlagos jog jogintézményeinek rendje és az egyes jogintézmények
értelmezése. E körben különösen nagy szerep hárul az EK Bíróság ítélkezési gyakorlatának áttekintésé
re, minden esetben a legújabb jogeseteket is felvonultatva. Horizontális jogalkotás a másodlagos jogban,
kiemelt figyelemmel az EK Bíróság ítélkezési gyakorlatára. Egyes környezetvédelmi szabályozási kérdé
sek a másodlagos jogban, kiemelt figyelemmel az EK Bíróság ítélkezési gyakorlatára.
Tananyag:
Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest, SzIT, 2011.
Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Bíróság környezetjogi ítélkezési gyakorlata. Budapest, SzIT, 2008.
Ajánlott irodalom:
Kende Tamás - Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest, KJK-Kerszöv,
2011.
Kánonjogi alapismeretek
A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet
A tantárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin
kredit:
2
félév:
1^1.
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:9
előhallgatás:
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
Az egyházi törvény fogalma és fajai. Az egyházi törvény kötelező ereje és magyarázata. A jogszokás. Az
általános határozatok és utasítások. Az egyedi közigazgatási intézkedések általában. Az egyedi határozat
és a parancs. A leirat. A kiváltság. A felmentés. Az autonóm belső szabályzatok: A szabályzatok és a
rendtartások.
Tananyag:
Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, SzIT, 2003.
198
�Kisebbségi jogok
A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs Szabolcs
kredit:
2
félév:
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:9
előhallgatás:
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
Bevezetés, a kisebbségi jog története. A nemzetiségi jog helye a jogrendszerben. A nemzetiségi jog
nemzetközi fejlődése (ENSZ, Európa Tanács, EBESZ, KEK, EU). Autonómia a nemzetközi jogban.
Autonómia egyes nyugat-európai államokban. A közép-európai nemzetiségek autonómia törekvései. A
nemzetiségi jogok főbb összetevői. Alkotmányos kisebbségvédelem. Közigazgatási kisebbségvédelem.
A kisebbségek nyelvi jogai Európában. Nyelvhasználat, mint a kisebbségvédelem fő lehetősége a Kár
pát-medencében.
Tananyag:
Kovács Péter: Nemzetközijog és kisebbségvédelem. Budapest, Osiris, 1996.
Ajánlott irodalom:
Az ENSZ kisebbségi kézikönyve. ENSZ, Emberi Jogi Főbiztos Hivatala-EÖKIK, 2004.
Gaetano Pentassuglia: Minorities in International Law — minority Issues Handbook. CoE Publishing,
2002.
Hurst Hannum: Autonomy, Sovereignty, and Self-Determination. University Pennsylvania Press, 1996.
Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika, (reprint) Optimum, é.n.
Győri Szabó Róbert: Kisebbségpolitikai rendszerváltozás Magyarországon. Budapest, Osiris, 1998.
Uniós versenyjog
A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Tihamér
kredit:
2
félév:
1^1.
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:9
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A gazdasági verseny elméleti kérdései: a gazdasági verseny lényege és funkciói, a közgazdasági ver
seny elméletek, versenyjog és versenypolitika, a verseny szabadságának korlátái, a versenyjog törté
nete. Az alkotmány és a versenyjog. A tisztességtelen versenytilalom. Piac meghatározás, piaci erő.
Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés. Versenykorlátozó megállapodások. Koncentráció ellenőrzés.
A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma. Szervezeti és intézményi rendszer. A
versenyfelügyeleti eljárás szabályai. Magánjogi igény érvényesítése a versenyjog megsértése miatt. Ál
lami támogatások.
Tananyag:
Versenyjog. Egyetemi jegyzet, (szerk. Boytha Györgyné, Tóth Tihamér) Budapest, PPKE JÁK, 2010.
Ajánlott irodalom:
Tóth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga. Budapest, Complex, 2007.
Darázs Lénárd: Vertikális kartellek. Budapest, Complex, 2007.
Massimo Motta: Versenypolitika. GVH Versenykultúra Központ, 2007.
Richard Whish: Versenyjog. Budapest, HVG-Orac, 2010.
Migráció
A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék
A tantárgy oktatója: Dr. Gyeney Laura
kredit:
2
félév:
1-4.
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2,L:6
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A Migráció c. tárgy elsősorban a migrációs elméletekre, a migrációt kiváltó tényezőkre, a puli és push
faktorokra, a migráció veszély forrásaira, annak gazdasági és társadalmi hatásaira fókuszálva kívánja
bemutatni az Európai Unió és Magyarország bevándorlás-, valamint integrációs politikáját.
Tananyag:
Szabó Marcel — Gyeney Laura - Láncos Petra Lea (szerk.): Bevezetés az Európai Unió egyes politikáiba.
Budapest, Szent István Társulat, 2011.
Szabó Marcel - Láncos Petra Lea — Gyeney Laura (szerk.): Az Európai Unió jogi fundamentumai. Buda
pest, Szent István Társulat, 2012.
Ajánlott irodalom:
Lékó Zoltán (szerk.): A migrációs jog kézikönyve. Complex. 2009.
Az előadásokon tárgyalt irányelvek hatályos szövege.
199
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
JÁK (Jog- és Államtudományi Kar)
Text
A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Text
Any textual data included in the document
PPKE-JÁK
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
Tanulmányi tájékoztató 2012/2013
Alternative Title
An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.
Osztatlan jogász mesterszak; Nemzetközi igazgatási alapszak; Igazgatásszervező alapszak; Európai és nemzetközi igazgatás mesterszak
Description
An account of the resource
tanév ismertetés; Neptun használat; tanszékek- , oktatók bemutatása; juttatások; adminisztráció; posztgraduális képzés; pályázatok; informatikai szolgáltatások; szabályzatok
Subject
The topic of the resource
Tanulmányi tájékoztató
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
PPKE-JÁK; Dr. Schanda Balázs - dékán; Szakaliné Szeder Andrea - szerkesztő, tördelő; Pázmány Egyetemi Nyomda
Contributor
An entity responsible for making contributions to the resource
PPKE-JÁK
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
2012-2013
Date Created
Date of creation of the resource.
2012. július 27.
Medium
The material or physical carrier of the resource.
ismertető
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
digitális; papír
Source
A related resource from which the described resource is derived
JAK_2012_2013_tanulmanyi_tajekoztato
Relation
A related resource
28-T-J-2012-2013
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Magyarország; Budapest
Spatial Coverage
Spatial characteristics of the resource.
1088 Szentkirályi u. 28.
Extent
The size or duration of the resource.
12130 KB; 238x165 mm; 199 p.
Language
A language of the resource
magyar
Publisher
An entity responsible for making the resource available
PPKE-JÁK
Rights
Information about rights held in and over the resource
PPKE-JÁK
Rights Holder
A person or organization owning or managing rights over the resource.
PPKE-JÁK
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
JAK_2012_2013_tanulmanyi_tajekoztato
Pázmány Egyetemi Nyomda
Schanda Balázs
Szakaliné Szeder Andrea
-
https://omeka.ppke.hu/files/original/4f982a228ecb94085234be6d0c0341fd.jpg
72103b544f462e00b1ceff53a774d788
https://omeka.ppke.hu/files/original/41fdc65fd27fc9aedf88069f72542c7b.pdf
158907909d48c47b02dba8ab014b61ae
PDF Text
Text
PÁZMÁNY PÉTER
Katolikus Egyetem
Jog- és Államtudományi Kar
Honlap: www.jak.ppke.hu
Tanulmányi tájékoztató
2007/2008
�A kézirat lezárásának időpontja: 2007. július 10.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Jog- és Államtudományi Kar
Budapest 1088 Szentkirályi u. 28-30.
Telefon: 429 7200
OM azonosító: FI 79633
Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Jog- és Államtudományi Kara
Felelős kiadó:
Dr. Schanda Balázs dékán
Szerkesztés és tördelés:
Deme Erzsébet
Borítófotó: Winter Erzsébet
Kivitelezés:
Szent István Társulat
�Tartalomjegyzék
Dékáni köszöntő...................................................................................... 5
Egyetemünkről......................................................................................... 7
Karunkról
Karunk alapítása, szellemisége.............................................. 13
Karunk szervezeti felépítése, testületéi..........................................16
A Kar oktatási egységei........................................................................ 25
Alapképzés
Alkotmányjogi Tanszék.......................................................... 26
Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék..........................28
Büntetőjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék..................... 30
Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék................................ 34
Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet.............................. 37
Idegen Nyelvi Lektorátus............................................................... 41
Informatikai Oktatási Csoport....................................................... 43
Jogbölcseleti Tanszék.................................................................... 44
Jogtörténeti Tanszék...................................................................... 50
Kánonjogi Intézet............................................................................54
Kereskedelmi Jogi Tanszék........................................................... 58
Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék..........................61
Közigazgatási Jogi Tanszék........................................................... 66
Nemzetközi Magánjogi Tanszék.................................................... 69
Pénzügyi Jogi Tanszék................................................................... 71
Polgári Eljárásjogi Tanszék.......... ................................................ 72
Polgári Jogi Tanszék...................................................................... 74
Római Jogi Tanszék....................................................................... 77
Testnevelési Csoport....................................................................... 80
Posztgraduális képzés
Deák Ferenc Továbbképző Intézet......................................... 81
Jog- és Államtudományi Doktori Iskola....................................... 85
Kánonjogi Posztgraduális Intézet.................................................. 87
3
�Oktatást segítő egységek....................................................................... 90
Dékáni Titkárság............................................................................ 90
Dékáni Hivatal.................................................................... 90, 223
Dékánhelyettesi Titkárság.................................................. 90, 223
Könyvtár......................................................................................... 91
Gazdasági Osztály.......................................................................... 92
Műszaki Osztály................................................................
92
Nemzetközi Kapcsolatok Irodája.................................................. 94
Pályázati és Karrieriroda.............................................................. 100
Oktatóink...................................................................................
101
Oktatói lista................................................................................... 101
Kutatócsoportok............................................................................ 112
lustum Aequum Salutare - A Kar jogtudományi folyóirata............ 115
Elismerések.........................................................
Állami kitüntetés...................................................................
117
Kiválósági hely............................................................................. 117
Pro Facultate-díj............................................................................ 117
Pázmány emlékérem.................................................................... 118
Az Egyetem díszdoktorai............................................................. 119
Hallgatóink kimagasló eredményei..............................................120
Szolgáltatások a hallgatók részére...................................................... 127
Hallgatói Önkormányzat (HŐK)......................................................... 133
***
SZABÁLYZATOK............................................................................. 135
I. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND......................................... 135
II. FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER...........170
III. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER
TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ)...... 193
***
Tanulmányi ügyek - Dékáni Hivatal - Dékánhelyettesi Titkárság.. 223
Általános információk......................................................................223
Mintatanterv - jogászképzés......................................................... 227
Nemzetközi igazgatás alapszak, BA............................................ 242
Mintatanterv - Nemzetközi igazgatási szak, B A......................... 243
4
�DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ
A tanévkezdés örömével köszöntőm valamennyi hallgatónkat, okta
tónkat és a munkánkat segítőket!
A „zöld könyv” Karunkon immár hagyomány. Évről évre azzal az
icrpnnvpl
nHink
ÁÖ7rp
-ö------ j -• —
•j
hnav hallantóinknt
n? pctvp„.s...... QpaítQP p1icra7nrlni
---- ....
térni élet hétköznapjaiban, egyrészt bemutatva Karunk gazdag oktatási
kínálatát, másrészt ismertetve az egyetemi életre vonatkozó alapvető
szabályzatokat.
Az elmúlt évek során Karunk a hazai jogászképzés elismert intéz
ménye lett. A nemrég megindult nemzetközi igazgatási képzés is min
den bizonnyal meg fogja állni a helyét. Ugyanakkor számunkra kevés
az, hogy a hazai jogi felsőoktatás élmezőnyében foglalhatunk helyet.
A megmérettetés ma már európai szintű: diplomásainknak egy konti
nensnyi munkaerőpiacon kell megállniuk a helyüket. Egyetemünk
küldetése szempontjából azonban még ennek sikere is kevés. A kato
likus egyetem az egyház küldetésének részese - ekként anélkül, hogy
bárkire ráerőszakolná a vallásosság bármilyen megnyilvánulását,
olyan hely kíván lenni, ahol nem csak a jog, hanem az igazság is meg
ismerhető.
Egyetemünk elkötelezettsége a jogtudomány és a jogi oktatás
szempontjából különös előnyökkel jár. Korunk relativista világszem
lélete fokozatosan megszabadult azoktól a szilárd kapaszkodóktól és
fogalmaktól, melyek az ember eligazodását a világban lehetővé tették.
Szabadsága azonban tünékeny lett, és ma egyre inkább azt tapasztal
juk, hogy akár az emberi élet alapkérdéseiről, életről, halálról, házas
ságról, családról néhány éve még evidenciának számító valóságok
kimondása ma már szinte bátor tettnek számít. Ha a jogot nem pusztán
többségi szavazások eredményének tekintjük, hanem elismerjük a
teremtett emberi személy végtelen méltóságát, azaz egy szilárd em
berképre építhetünk, és ennek nyomán egy olyan társadalom képe áll
előttünk, mely a közjóra törekszik, nem csak jogszemléletünk lesz
megalapozottabb, hanem nagyobb, valódibb szabadsággal tájékozód
hatunk a világban. Kívánom, hogy a Karunk váljon egyre inkább a
szabadság szigetévé, ahol nem csak a jog tanulható magas szinten, de
az igazság is kimondható.
Dr. Schanda Balázs
dékán
5
��Egyetemünkről
AZ EGYETEM SZELLEMISÉGE
Mit jelent az, hogy katolikus egyetem? Erdő Péter, bíboros, prímás,
esztergom-budapesti érsek - 2003 januárjáig Egyetemünk rektora - a
következőképpen fogalmazza meg:
Erről hivatalos meghatározással rendelkezünk, amit II. János Pál
pápa adott a katolikus egyetemekről szóló, 1990-ben megjelent
apostoli rendelkezésében. Ez az a hatályos egyházi törvény,
amely ma az ilyen egyetemeknek a működését, identitását szabá
lyozza. Eszerint a katolikus egyetem olyan, az egyházi hatóság ál
tal alapított, elismert, de az adott országban is egyetemként elfo
gadott, nagyobbrészt „világi” tudományokkal foglalkozó intéz
mény, amely intézményes kötelezettséget vállal arra, hogy teljes
oktatói, kutatói és nevelői tevékenységét a katolikus hit szellemé
ben végzi. Ma az Egyház számára a kultúra, illetve a tudomány
világával való párbeszédnek privilegizált helye a katolikus egye
temen van. Sőt ebben a tekintetben még változik is a hangsúly.
2000 nyarán, Ausztráliában a katolikus egyetemek rektorainak vi
lágtalálkozóján olyan kép rajzolódott ki, hogy talán ellentétben az
előző évtizedekkel, amikor ezek az egyetemek inkább a szakmai
ságra helyezték a hangsúlyt, ma azt mondják, hogy a létük érde
kében elsősorban a katolikus identitásukat kell hangsúlyozni, mi
közben a legmagasabb szakmai színvonalra törekszenek. Ez adja
létjogosultságuk alapját.
Az Egyetem története
*
Az egyetem szó a nyelvújítás idején keletkezett, a latin universitas-t
fordították le magyarra, ami eredetileg a tanárok és a tanulók összes
ségét jelentette. (Az egyetem terminológiáját elsőként Verseghy Fe
renc használta 1805-ben.)
Az egyetem a középkor egyik legjelentősebb és legmaradandóbb
alkotása. Az ókorban az egyes elismert tudósoknak saját iskolái vol
tak. A XII-XIII. században, amikor minden rend, népcsoport, foglal
kozási csoport kialakította a maga szokásjogát, egyúttal megpróbálta
kivívni magának a saját privilégiumait és autonómiáját is. A Corpus
Juris Civilis szerint szerveződve a professzorok és hallgatók fogtak
össze a tanulás és a tudományos kutatások művelése érdekében. Az
A történeti részt összeállította: Dr. Horváth Attila egyetemi docens, jogtörté
nész.
7
�egyetem polgárai maguk választhatták meg elöljáróikat, alakíthatták ki
statútumaikat és bíráskodhattak tagjaik felett. A stúdiumokat sikeresen
befejező hallgatóknak pedig tudományos fokozatot adhattak.
Az első egyetemek még szabadon, ex consuetudine alakultak ki
(Párizs, Oxford, Bologna). A XII. században már - felismerve az
egyetem jelentőségét - pápák és uralkodók alapították az
universitas-okat. így vetette meg az alapját XI. Gergely pápa a
toulouse-i (1229), IV. Ince a római (1244-45), II. Frigyes császár
pedig a nápolyi (1224) egyetemnek.
A német egyetemi oktatás a XIV. században indult meg (Prágában
1348-ban, Bécsben 1361-ben, Heidelbergben 1368-ban, Kölnben
1388-ban stb.). Ekkor alakultak ki az egyetem alapításának jogi feltét
elei. Eszerint az uralkodói privilégium-leveleket - egy meglehetősen
alapos vizsgálat után - a pápának kellett jóváhagynia.
Magyarországon I. (Nagy) Lajos az ország akkor legsűrűbben lakott
részén, Pécsett alapított egyetemet, amit IV. Orbán pápa 1367-ben ha
gyottjóvá. Sajnos az egyetem nem sokáig működött. Hasonló sors jutott
osztályrészéül a Zsigmond által alapított óbudai (1389) és a Mátyás által
létrehozott pozsonyi (1467) universitas-oknak is.
Ezzel le is zárult a középkori egyetemalapítások kora. A következő
időszakban létrejött egyetemek már új művelődési igények szolgálatá
ban, a reformáció és ellenreformáció küzdelmeiben és hatása alatt
fejlődtek. A török hódoltság miatt Magyarország elveszítette fővárosát
és az ország korábban leginkább magyarlakta területét. A Bécsben
székelő Habsburg-házi uralkodók pedig nem tartották fontosnak egy
magyar egyetem ügyét. Ezért az univerzitás alapítását Pázmány Péter
(1570-1637) esztergomi érseknek kellett magára vállalnia. (Ennek
hatására az egyetem további fejlődéséhez a későbbi érsekek is nagy
ban hozzájárultak.) Pázmány Péter - aki maga is tanított tíz évig a
grázi egyetemen - a katolikus vallás terjesztése és a nemzet méltósá
gának emelése érdekében1 alapította meg az egyetemet a török hódolt
ság miatt Nagyszombatban 1635. május 12-én. Pázmány Péter régi
szokás szerint az alapítás megerősítése érdekében a pápához fordult,
de a pápa - mivel csak a teológiai és a bölcsészettudományi kar meg
alapítására volt elegendő pénz és ezért a jogi és az orvosi kar hiányzott
- az intézményt az egyetemek kiváltságával felruházni vonakodott.
Ezért Pázmány az egyetemet a Jezsuita Társaságra bízta, amely ren
delkezett az egyetemi rang adományozásának jogával, és emellett
kiváló tanárokkal látta el az egyes tanszékeket. Mindemellett azt is
elérte, hogy II. Ferdinánd német-római császár 1635. október 8-diki
„... állíttassák a tudományoknak valami egyeteme, a melyben a harcias
nemzetnek bátorsága is szelídülve és úgy az egyház Péter alapító levelében,
kormányzására, mint az állam igazgatására alkalmassá képeztessék.” - írta
Pázmány.
8
�privilégiumlevelével nemcsak hogy elismerje alapítását, hanem ugya
nazon jogokkal ruházza fel, mint a kölni, bécsi, mainzi, ingolstadti,
prágai, olmützi és grazi egyetemeket.
Jogi karral 1667. január 2-án egészült ki a Nagyszombati Jezsuita
Egyetem Pázmány Péter két utóda, Lósy Imre és Lippay György érse
kek révén, akik összegyűjtötték azt a 30.000 forintot, amely lehetővé
tette az új fakultás elindítását.
A hazai jog oktatását olyan fontosnak tartották, hogy erre az alapí
tó levél előírásaiban külön kitértek:
„A tanárokat és a római (császári) es hazai jog tanitasanak mód
ját illetőleg úgy végeztünk és úgy határoztunk, hogy három tanár
állíttassék be, kiknek ketteje a hazai jogot, tudniillik Magyarország
szokásjogát, vagyis a törvénykönyvet, mit Hármaskönyvnek hívunk, a
jogintézményeket és a törvény cikkely eket adják elő és pedig ezeknek
egyike elméletileg (az anyagi jogot) a másika pedig gyakorlatilag (az
alaki jogot) adja elő, a mindkét jognak, tudniillik a kánoni és a római
és a hazai jognak törvénynyé vált szokását (a peres eljárást) a törvé
nyes per többi szükségleteivel együtt, mind a nyolcados és megyei s a
többi rendes és alsóbírósági ügyeket, mind pedig a szabad városok, a
tárnokjogi és szentszéki ügyeket illetőleg a perben előfordulni szokott
ügyiratok felhozott példáival együtt. A harmadik végül tanítsa
Justinianus rendeletéit és tanítmányait, az egész római törvénytárt és
glossáit, azokhoz tartozó mellékletekkel együtt. A jogtudós tanárok
főleg arra törekedjenek, hogy a hazai jogot, amennyiben lehetséges,
vessék egybe a római és a kánonjoggal s a mik a mieinkből hiányoz
nának, azokból törekedjenek kiegészíteni. ”
Mindennek a jelentőségét akkor értékelhetjük igazán, ha tekintetbe
vesszük, hogy francia jogot Párizsban 1679-ben, német jogot pedig
1709-ben Wittenbergben tanítottak először. 1760-tól kezdtek tanítani
természetjogot, majd 1769-től az általános közjogot, a hazai közjogot,
a büntetőjogot és a politikát. Ezután fokozatosan szélesítették a tan
anyagot újabb és újabb jogágakkal, tantárgyakkal.
Mária Terézia a felvilágosult abszolutizmus eszméjének megfele
lően „államosította” az egyetemet. Egyrészt ekkor egészítette ki orvosi
karral és tette valódi egyetemmé, másrészt a kormányzat ellenőrzése
alá vonta az oktatást és elvárta, hogy a birodalomhoz hű jogászokat,
állami tisztségviselőket képezzenek. Ezt az elhatározását erősítette a
Jezsuita Társaságnak 1773-ban történt feloszlatása is.
A királynő által kiadott Ratio Educationis (1777) a politikai kama
rai tudományokat áttette a bölcsészettudományi karról, így jött létre a
jog-és államtudományi kar. Egyúttal az egyetemet Budára költöztették
és királyi egyetemként deklarálták kiemelt helyét a magyar felsőokta
tásban. Majd az egyetem II. József reformintézkedéseinek részeként
végleg Pestre került.
9
�A reformkor politikai mozgalmaitól igyekeztek elszigetelni a jogi
kart. így a magyar nyelv csak az 1845/46. tanévtől kezdve lett hivata
los oktatási nyelv a latin helyett.
Az 1848. március 15-diki pesti forradalmat az egyetemi ifjúság in
dította el, és a forradalom kezdeti eseményeiben a diákság volt az
igazi tömegbázisa a radikális demokratáknak. Az egyetemi ifjúság
már két nappal a forradalom után összeállította kilenc pontos javasla
tát a felsőoktatás reformjára vonatkozóan. A forradalomnak az egye
temmel kapcsolatos első vívmánya az 1848. évi 19. te. volt, amely
egyrészt az egyetemet az országgyűlésnek felelős vallás- és közoktatá
si miniszter felügyelete alá helyezte, másrészt deklarálta a tanulás és a
tanítás szabadságának elvét.
A szabadságharc leverése után az egyetem elvesztette autonómiá
ját és a német lett a hivatalos oktatási nyelv. Az oktatott tárgyak kö
zött túlsúlyossá vált az osztrák jog. Betiltották a jogászbált és a ma
gyar ruhák használatát. A helyzet 1860-ra annyira feszültté vált, hogy
a hallgatók tüntetéseket szerveztek, melyeket az abszolút kormányzat
brutális módon oszlatott fel.
A kar szakmai politikai súlya a kiegyezést követően jelentősen
megváltozott. Nemcsak az autonómiáját nyerte vissza, hanem a kor
meghatározó politikusai, jogászai is innen kerültek ki. A kar a sport
szerű versengés szellemében vette tudomásul, hogy elvesztette hege
móniáját (Kolozsvárott és Pozsonyban is alapítottak jogi karokat).
A Károlyi Mihály nevével fémjelzett népköztársaság - de különö
sen a Tanácsköztársaság - diktatórikus módon avatkozott bele a kar
életébe. Az előbbi a kar akarata ellenére hozott létre tanszékeket és
nevezett ki oktatókat, míg az utóbbi megszüntette a jogi oktatást2 és
helyette a kar épületében marxizmust tanítottak.
Az 1920-as években Klebelsberg Kunó minisztersége idején azt val
lották, hogy az oktatás stratégiai kérdés és a Trianonnal meggyengült
országnak minden erejét arra kell összpontosítania, hogy megmutassa a
világnak a magyarság európai műveltségét. Ezért jelentős összegeket
fordítottak ösztöndíjakra és a külföldi kulturális kapcsolatok ápolására.
Az egyetemi tanács kezdeményezte az alapító Pázmány Péter ne
vének felvételét. A vallás- és közoktatási miniszter 153425/1921. IV.
számú leiratában közölte, hogy a kormányzó 1921. szeptember 1-jén
járult hozzá a névváltoztatáshoz.
1950-ben, a szovjet mintát másolva, először leválasztották a Hittu
dományi Kart, majd 1951 elején az Orvostudományi Kart az újonnan
felállított Egészségügyi Minisztérium alá rendelték. (Ennyire szervilis
módon egyik szocialista ország sem követte a moszkvai direktívákat.)
Az egyetem ezután nem viselhette tovább alapítója nevét sem, ezért
2 „A jogászság mint külön kaszt megszűnt. A proletárállamnak nem jogászok
ra, hanem munkásokra van szüksége.” (Vörös Újság 1919. április 12.)
10
�vette fel a fizikus Eötvös Loránd nevét. A nemzetközi hírű oktatói kar
jelentős részét eltávolították, és megbízható kádereket neveztek ki
helyettük. A kar autonómiáját teljesen megszüntették, és kötelezővé
tették az orosz nyelv, valamint a szovjet jog oktatását.
Az 1960-as évek második felében bevezetett gazdasági mechaniz
mus az egyetem életében is pozitív fordulatot hozott. Liberalizálódott
az oktatás, egyre több tehetséges oktató került a tanári karba, és lehe
tővé vált - ha csak korlátozott módon is -, hogy a kar nemzetközi
kapcsolatokat építsen ki. A nyolcvanas években a karon kialakult
ellenzéki csoportból, oktatókból és hallgatókból került ki a rendszer
változást előkészítő politikai elit jelentős része.
1989-ben megszűnt a pártirányítás, eltörölték a kötelező orosz ok
tatást, valamint a marxista ideológiát sulykoló tárgyakat, és visszaállí
tották az egyetem autonómiáját.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet a Magyar Katolikus Püspöki
Konferencia 1992. január 30-án hozta létre oly módon, hogy a Páz
mány Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek által 1635-ben
Nagyszombatban alapított és azóta folyamatosan fennálló Hittudomá
nyi Kar mellé az Apostoli Szentszék engedélyével Bölcsészettudomá
nyi Kart hozott létre. Az így keletkezett Katolikus Egyetemet 1993ban a magyar Országgyűlés is elismerte. 1995-ben került sor ugyan
csak a Püspöki Konferencia részéről az Egyetem Jog- és Államtudo
mányi Karának megalapítására, majd ezt követően ez a Kar is állami
elismerést nyert. A Kánonjogi Posztgraduális Intézetet az Apostoli
Szentszék 1996-ban alapította meg egyházi fakultási joggal. A Ma
gyar Katolikus Püspöki Konferencia 1998-ban egyházilag Informá
ciós Technológiai Kart is alapított az Egyetemen. A „műszaki in
formatika” szak indításának állami engedélyét 2000-ben, a Kar ál
lami elismerését 2001-ben adták meg. A Karon az oktatás 2001-ben
indult meg.
1999. március 25-én a Katolikus Nevelés Kongregációjának határoza
tával Egyetemünk szentszéki alapítású katolikus egyetemmé vált. A
Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hivatalánál fogva az
Egyetem nagykancellárja, aki a Szentszék nevében az Egyetem kor
mányzatának élén áll.
11
�Egyetem vezetői
Nagy kancellár:
Ft. Dr. Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek,
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke
Rektor:
Ft. Dr. Fodor György
Rektori Hivatal
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.
Honlap: http://www.ppke.hu
Rektori titkárság:
Tel: 4297-213, 4297-211, fax: 3180-507
Az Egyetem Karai
Hittudományi Kar (HTK)
1053 Budapest, Veres Pálné u. 24., telefon: 484-3030, fax: 318-4124
Dékán: Ft. Dr. Kuminetz Géza
E-mail: ppke_htk@htk.ppke.hu
Honlap: www.htk.ppke.hu
Bölcsészettudományi Kar (BTK)
2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1., telefon: 06-26-577-000, fax: 06-26-374-570
Dékán: Dr. Nagy László
E-mail: postamester@btk.ppke.hu
Honlap: www.btk.ppke.hu
Jog- és Államtudományi Kar (JÁK)
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30., telefon: 429-7200, fax: 429-7201
Dékán: Dr. Schanda Balázs
E-mail: dekan@jak.ppke.hu
Honlap: www.jak.ppke.hu
Kánonjogi Posztgraduális Intézet (KJPI)
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30., telefon: 429-7217, fax: 429-7218
Elnöke: Dr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem
E-mail: kanonjog@jak.ppke.hu
Honlap: www.kjpi.ppke.hu
Információs Technológiai Kar (ITK)
1083 Budapest, Práter u.50/a, telefon 886-4700, fax: 886-4724
Dékán: Nyékyné dr. Gaizler Judit
E-mail: titk@itk.ppke.hu
Honlap: www.itk.ppke.hu
12
�Karunk alapítása, szellemisége
Alapelvek, célok az alapításkor
Magyarországon a rendszerváltozás után fokozódó kereslet jelentke
zett jogászok iránt, hiszen a jogállam felépítéséhez a korábbinál jelen
tősebb számú jól képzett, jogot végzett szakember szükséges.
Az 1995-ben létrehozott Jog- és Államtudományi Kar fő célja a jogál
lam felépítésén munkálkodó keresztény szellemiségű, jogot végzett
szakemberek kibocsátása a társadalom legkülönbözőbb területeire.
A megalakításkor fontos szempont volt az is, hogy olyan jogi kar jöj
jön létre, amely szakít a korábbi képzési rendszerrel és az európai jog
államok hagyományaihoz tér vissza. Nemcsak azt oktatjuk, amire
most van szükség, hanem a következő fél évszázadra tekintünk előre.
A Kar az első évben egy - a fővárosban újra működő - apácazárda
ebédlőjében és néhány szobájában vendégeskedett. Amikor a Magyar
Katolikus Püspöki Kar visszakapta a Szent István Társulat egykori
székházát, a Szentkirályi utca 28-30. számú épületegyüttest, azonnal
felmerült a gondolat, hogy a Jog- és Államtudományi Kar itt méltó
elhelyezést kaphat. így került a Kar a Szentkirályi utcába és egyezett
meg a Szent István Társulattal az épület használatában.
A Kar szellemisége
Az intézmény szellemiségét híven tükrözi a Kart 1995-től 2000-ig
irányító első dékán, dr. Zlinszky János professzor által fogalmazott
„Felvételi nyilatkozat”, amelyet a felvételkor minden hallgató aláír:
„Alulírott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Állam
tudományi Karára kérem felvételemet nappali/levelezői tago
zatra. Tudom, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kato
likus intézmény, a katolikus keresztény értékrendben működik
és oktat. Ezt az értékrendet elfogadom, illetve tiszteletben tar
tom.
Vállalom, hogy tisztességes módon és eszközökkel, fegyelmezet
ten és szorgalmasan, társaimmal, valamint oktatóimmal szoli
dárisán, a tehetségem szerint elérhető teljes eredmény elérésé
re törekszem tanulmányaim során. A PPKE JAK magasabb ok
tatási teljesítményének elérésében tanáraimmal és társaimmal
együttműködöm. Tudatosan és jó lélekkel vállalom azokat a
nehézségeket, amelyek a PPKE-JAK alapításának és megszer
vezésének folyamatában az anyagi eszközök szűkösségéből
adódnak. ”
13
�A végzős hallgatóknak a diploma átvételekor elmondott jogászi esküje:
Én (...), esküszöm, hogy országunk alkotmányát, törvényeit és al
kotmányos rendjét megtartom, az ember személyiségéből folyó
alapjogait tiszteletben tartom, tudományomat hazánk és ember
társaink javára fogom hivatásom szerint hasznosítani.
Tudásomat arra kívánom használni, hogy hazánk felvirágozzék,
abban kicsi és nagy, erős és erőtlen, de főleg minden elhagyatott
és védelemre szoruló biztonságban érezhesse magát. A törvények
rendjét nem önös szempontok szerint, hanem a közjóra és a ter
mészetes értékekre figyelemmel igyekszem alakítani, fenntartani,
alkalmazni.
A rám ruházott hatalmat szolgálatnak tekintem, amellyel elszá
molni tartozom. Az ítéletemre bízott ügyekben ellenszenv és rokonszenv vagy bármely részrehajlás nélkül, fenyegetésre és sze
mélyes haszonra nem adva, legjobb tudásom és lelkiismeretem
szerint jogszerűen fogok állást foglalni.
A Magyar Katolikus Egyházat, amelynek egyetemén tanulhattam
és ezt a Pázmány Péterről nevezett Katolikus Egyetemet tisztele
temben megtartom, támogatni és értékelni fogom és méltó törek
szem lenni arra, hogy az Egyetem doktorai közé számíttassam.
Isten engem úgy segéljen!
A tanrend sajátosságai más jogi karok tanrendjéhez képest:
-
A gazdasági és környezetvédelmi szakjogi tárgyak, közgazdaság
tan és a nemzetközi jog magas óraszámban oktatása;
-
Az alkotmányjog, a sajtó- és médiajog, versenyjog, valamint az
informatikai ismeretek hangsúlyos tanítása;
-
Az intézmény katolikus voltából következően három féléven ke
resztül kánonjog, valamint bioetika oktatása;
—
Műemlékvédelem tanítása;
-
Összehasonlító jog oktatása több szinten;
-
Sportjog oktatása.
14
�Oktatóink:
A jogtudomány élvonalába tartozó oktatóink közül számosán a jogi
szakma csúcsintézményeinek (Alkotmánybíróság, Legfelsőbb Bíró
ság, Főügyészség, Igazságügyi Minisztérium, nemzetközi ügyvédi
irodák) volt és jelenlegi vezető munkatársai.
Hallgatói össHétszám
A 2006/2007-es tanévre beiratkozott hallgatók száma: 3571 fő
Nappali tagozatra:
Összesen: 1571 fő
Jogászképzésre: 1549 fő
PhD képzésre: 22 fő
Levelező tagozatra:
Összesen: 2022 fő
Jogászképzésre: 1596 fő
Nemzetközi igazgatás szakra (BA képzés): 48 fő
Szakirányú továbbképzésre: 348 fő
PhD képzésre: 30 fő
15
�Karunk szervezeti felepitese,
TESTÜLETÉI
A Kar vezetői
Dékán
Dr. Schanda Balázs egyetemi docens
A megválasztandó dékán jelölésére a rektor a Kar egyetemi tanárai és
docensei közül eseti bizottságot bíz meg. A dékánt az eseti bizottság
három jelöltje közül, akiknek a Kar egyetemi tanárai és docensei kö
zül kell kikerülniük, a Kari Tanács titkos szavazással lebonyolított
választása után, a rektor javaslatára a nagykancellár nevezi ki három
évi időtartamra.
Dékánhelyettesek
A dékánhelyetteseket a dékánnak - a Kari Tanács véleményének
meghallgatása után - a rektor útján tett, előterjesztése alapján a nagy
kancellár nevezi ki. A dékánhelyettesek megbízatása a dékánéval
együtt szűnik meg. A dékánhelyettesek számát és hatáskörét - a dékán
javaslatára - a Kari Tanács állapítja meg.
Oktatási dékánhelyettes:
Dr. Szabó István egyetemi docens
Tanulmányi dékánhelyettes:
Dr. Szigeti Magdolna egyetemi adjunktus
Tudományos dékánhelyettes:
Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár
Külügyi dékánhelyettes:
Dr. Szabó Marcel egyetemi docens
16
�A Kar oktatási egységei
Alapképzés
Alkotmányjogi Tanszék
Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék
Büntetőjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék
Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék
Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
Idegen Nyelvi Lektorátus
Informatikai Oktatási Csoport
Jogbölcseleti Tanszék - MAB „Kiválósági hely” (Place of Excel
lence)
Jogtörténeti Tanszék
Kánonjogi Intézet
Kereskedelmi Jogi Tanszék
Környezetjog és Gazdasági Szakjogok Tanszék - Az Európai
Környezetjog Jean Monnet Tanszéke
Közigazgatási Jogi Tanszék
Nemzetközi Magánjogi Tanszék
Pénzügyi Jogi Tanszék
Polgári Eljárásjogi Tanszék
Polgári Jogi Tanszék
Római Jogi Tanszék
Testnevelési Csoport
POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉS
Deák Ferenc Továbbképző Intézet
Jog- és Államtudományi Doktori Iskola
Kánonjogi Posztgraduális Intézet
17
�OKTATÁST SEGÍTŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK
Dékáni Titkárság (telefon: 429-7221)
Vezetője: Dr. Stágel Bence
E-mail: dekan@jak.ppke.hu
Dékáni Hivatal (tanulmányi ügyek, telefon: 429-7208)
Vezetője: Mátéffy Györgyné
E-mail: mateffy@jak.ppke.hu
Dékánhelyettesi Titkárság (429-7248, 429-7247)
E-mail: tanulmányi .dekanhelyettes @j ak.ppke.hu
Vezetője: Boncza Hajnalka
E-mail: berta@jak.ppke.hu
(A Dékáni Hivatalról, a Dékánhelyettesi Titkárságról, va
lamint tanulmányi kérdésekről részletesebb tájékoztatás ta
lálható a könyvünk végén, a „Tanulmányi kérdések - Dé
káni Hivatal - Dékánhelyettesi Titkárság” c. fejezetben.)
Könyvtár (telefon: 429-7231)
Vezetője: Kalocsai Ilona
E-mail: kalocsai@jak.ppke.hu
(A Könyvtárról részletes tájékoztatás található az „Egyéb szer
vezeti egységek” c. fejezetben)
Gazdasági Osztály (telefon: 429-7256)
Gazdasági igazgató: Gábor József
A Gazdasági Osztály vezetője: Rébeli Szabó Gézáné
E-mail: rebeli@jak.ppke.hu
Műszaki Osztály (telefon: 429-7250)
Vezetője: Szikora Gyula
E-mail: szikora@jak.ppke.hu
Informatikai Technikai Csoport
Vezetője: Groma Sarolt
E-mail: groma@jak.ppke.hu
Nemzetközi Kapcsolatok Irodája (telefon: 429-7263)
Vezetője: Dr. Szabó Marcel
E-mail: erasmus@jak.ppke.hu
Pályázati és Karrieriroda (telefon: 429 7295)
Vezetője: Dr. Ivicz Mihály
E-mail: palyazat@jak.ppke.hu
18
�A Kar testületéi
Kari Tanács
A Kar vezető testületé a Kari Tanács, ennek funkcióját a fakultási jogú
Kánonjogi Posztgraduális Intézet esetében az Intézeti Tanács látja el.
A Kari Tanács tagjainak létszáma legfeljebb húsz fő, szavazati joggal
csak a tagok rendelkeznek.
A Kari Tanács tagjai:
a. a gazdasági igazgató,
b. a Karral teljes munkaidejű munkaviszonyban álló okta
tók közül, a Karral munkaviszonyban álló oktatók által
választott öt tag,
c. a Dékán javaslatára a Kar Dékánhelyettesei, intézetveze
tői vagy más egyetemi tanárai közül a Rektor által kine
vezett legfeljebb tizenegy tag,
d. a Kari Hallgatói Önkormányzat egy képviselője,
e. a Kar nem oktató munkavállalói által saját körükből vá
lasztott egy fő.
A Kari Tanács hatáskörébe tartozik:
a. a Kar szabályzatainak elkészíttetése, elfogadása és annak
az Egyetem Statútumában meghatározott esetekben Rek
torhoz történő felterjesztésére indítványtétel a Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia jóváhagyása végett,
b. javaslattétel a Karon belüli szervezeti egység létesítésé
re, felosztására, összevonására vagy megszüntetésére,
c. a tantervek jóváhagyása,
d. a Kar költségvetésének és mérlegbeszámolójának elké
szíttetése és véleményezése,
e. a Dékán megválasztása és javaslattétel a Dékán szemé
lyére a Rektor útján a Nagykancellárhoz,
f. véleménynyilvánítás a dékánhelyettesi, kari gazdasági
igazgatói, intézet-, illetve tanszékvezetői, valamint az
egyetemi tanári, egyetemi docensi kinevezés előtt,
g. véleménynyilvánítás az egyetemi magántanári cím oda
ítéléséről, a „Professor Emeritus” cím adományozásá
ról,
h. állásfoglalás azokban az egyéb ügyekben, amelyeket
szabályzat vagy a Dékán a Kari Tanács hatáskörébe utal,
i. javaslattétel a Rektorhoz, az Egyetemi Tanácshoz az
Egyetemet vagy a Kart érintő bármely ügyben.
19
�Diákjóléti Bizottság
Elnök: Dr. Horváth Attila egyetemi docens
A titkársági feladatokat a Dékánhelyettesi Titkárság látja el.
Telefon: 429-7200/363
A Diákjóléti Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely
a hallgatók kulturális, szociális és ösztöndíj ügyeivel foglalkozik.
Feladat- és hatáskör:
a. Eljárás a nappali és levelező tagozaton első alapképzésben
részt vevő hallgatók tandíjra, illetve költségtérítésre vonatko
zó részletfizetési kérelme ügyében.
b. Eredményhez kötött tanulmányi ösztöndíj odaítélése.
c. Rendszeres és rendkívüli szociális támogatás odaítélése.
d. Márton Áron Szakkollégium.
e. A hallgatók egyéb kulturális és sporttevékenységével kapcso
latos ügyek.
f. Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bi
zottság hatáskörébe utal.
Esélyegyenlőségi Bizottság
Elnök: Dr. Bókái Judit mestertanár
A titkársági feladatokat a Polgári Jogi Tanszék titkársága látja el.
Telefon; 429-7272
Az Esélyegyenlőségi Bizottság Karonként szervezett állandó bizott
ság, amely a hallgatók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos
ügyekkel foglalkozik.
Feladat- és hatáskör:
a. A fogyatékossággal élő hallgatók Karhoz kapcsolódó ügyei
nek ellátása.
b. Döntés a tanulmányi és vizsgakövetelményekkel kapcsolatos,
a fogyatékossággal élő hallgatóktól érkező kérelmekről.
c. Döntés a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak se
gítését szolgáló normatív támogatás felhasználásáról, a segít
ségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzéséről.
d. A c) pontban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése.
e. Ajánlások megfogalmazása a Kar és az Egyetem vezetői
számára a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségé
nek kielégítőbb biztosítása érdekében.
20
�f.
g.
h.
i.
Véleményezi a Dékán, a Tanulmányi Bizottság és az oktatási
szervezeti egységek vezetői hatáskörébe tartozó tanulmányi
ügyeket, ha az ügyben érintett hallgató egészségi állapota ta
nulmányainak végzését hátrányosan befolyásolja vagy akadá
lyozza. A Bizottság jelen jogkörében a hallgató kérelmére jár
el, amelyhez a kezelőorvos igazolását is mellékelni kell.
Figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét, és
javaslatot tesz az arányos képviselet elérésére, valamint el
lenőrzi az ezzel kapcsolatos intézkedések eredményességét.
Feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nők ará
nyos szerepvállalását sértő intézkedéseket és kezdeményezi
azok megszüntetését.
Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bi
zottság hatáskörébe utal.
Etikai Bizottság
Elnök: Dr. Bassola Zoltán címzetes egyetemi tanár
A titkársági feladatokat a Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tan
szék titkársága látja el.
Telefon: 429-7287
Az Etikai Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely a
kari munkavállalók etikai-függelmi szabálysértéseivel kapcsolatos
ügyekkel foglalkozik.
Feladat- és hatáskör:
a. Eljárás a Kar oktatóinak egymással szemben, a nem oktató
alkalmazottainak egymással szemben, illetve az oktatói és
nem oktató alkalmazottai egymással szemben támasztott eti
kai panaszával kapcsolatban.
b. Eljárás a Hallgatói Önkormányzat által ellenjegyzett hallgatói
panasz ügyében, amely valamely oktató eljárásmódja ellen
irányul.
c. Eljárás bejelentésre vagy hivatalból jelen szabályzat megsér
tése ügyében.
d. Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bi
zottság hatáskörébe utal.
Különösen súlyos esetben a Bizottság az ügyet etikai eljárás lefolyta
tása nélkül közvetlenül a Rektor elé terjesztheti, illetve a Rektor az
ügyet a Bizottságtól magához vonhatja.
21
�Fegyelmi Bizottság
Elnök: Dr. Varga Zs. András egyetemi docens
A titkársági feladatokat a Dékánhelyettesi Titkárság látja el.
Telefon: 429-7247, 429-7248
A Fegyelmi Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely a
hallgatók fegyelmi ügyeivel foglalkozik. A Bizottság feladat- és ha
táskörét, valamint eljárásának részletes szabályait a Fegyelmi és Kár
térítési Szabályzat határozza meg.
Gazdasági Tanácsadó Bizottság
Elnök: Dr. Botos József egyetemi docens
A titkársági feladatokat a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Inté
zet titkársága látja el.
Telefon: 429 7276
A Gazdasági Tanácsadó Bizottság Karonként szervezett állandó bi
zottság, amelynek kiemelt feladatai közé tartozik a Kar költségvetés
ének és zárszámadásának véleményezése, valamint az egyes kari inf
rastrukturális beruházásokkal kapcsolatos tanácsadás.
Kari Habilitációs Bizottság
Elnök: Dr. Tamás András egyetemi tanár
A titkársági feladatokat a Közigazgatási Jogi Tanszék titkársága látja el.
Telefon: 429-7243
A Kari Habilitációs Bizottság a PPKE Habilitációs Szabályzata szerint
működő, Karonként szervezett állandó bizottság.
Kiadói Bizottság
Elnök: Dr. Varga Csaba egyetemi tanár
A titkársági feladatokat a Jogbölcseleti Tanszék titkársága látja el.
Telefon: 429-7226
A Kiadói Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amelynek
feladata a Kar hivatalos kiadványaival kapcsolatos ügyek koordinálása.
22
�Kinevezési Bizottság
Elnök: Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm egyetemi tanár
A titkársági feladatokat a Kánonjogi Intézet titkársága látja el.
Telefon: 429-7217
A Kinevezési Bizottság karonként szervezett állandó bizottság,
amelynek feladata a különböző oktatói címekre, illetve oktatói pozíci
ókra történő előterjesztések véleményezése a dékán, illetve a Kari
Tanács részére.
Könyvtár Bizottság
Elnök: Dr. Tattay Levente egyetemi tanár
A titkársági feladatokat a Könyvtár titkársága látja el.
Telefon: 429-7231
A Könyvtár Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely a
kari Könyvtár működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos kérdésekkel
foglalkozik.
Kreditátviteli Bizottság
Elnök: Dr. Szabó István egyetemi docens
A titkársági feladatokat a Dékánhelyettesi Titkárság látja el.
Telefon: 429 7247, 429-7248
A Kreditátviteli Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság,
amely a hallgatók kreditátviteli ügyeivel foglalkozik.
Feladat- és hatáskör:
a. A más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben,
illetve az Egyetem más szakán szerzett kreditek elisme
réséhez szükséges ismeretanyag-egyezés mértékének
megállapítása a szakgazda véleményének figyelembe vé
telével.
b. Tantárgy felmentések elbírálása.
23
�Külügyi Bizottság
A titkársági feladatokat az Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tan
szék titkársága látja el.
Telefon: 429-7265
A Külügyi Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely
nek feladata a Kar külügyi kapcsolatainak koordinálása.
Minőségbiztosítási Bizottság
Elnök: Dr. Tóth Mihály egyetemi tanár
A titkársági feladatokat a Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tan
szék titkársága látja el.
Telefon: 429-7280
A Minőségbiztosítási Bizottság Karonként szervezett állandó bizott
ság, amely a minőségbiztosítás kérdéseivel foglalkozik.
Feladat- és hatáskör:
a. A minőségbiztosítás elveinek, módszereinek, rendszerének
meghatározása és fejlesztése,
b. részvétel az egyetemi szintű minőségbiztosítási feladatok el
látásában és koordinálásában,
c. A minőségbiztosítási tevékenység kari szintű koordinálása.
Tanulmányi Bizottság
Elnök: Dr. H. Szilágyi István egyetemi docens
A titkársági feladatokat a Dékánhelyettesi Titkárság látja el.
Telefon: 429-7247, 429-7248
A Tanulmányi Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság,
amely a hallgatók tanulmányi ügyeivel foglalkozik:
Feladat- és hatáskör:
a. Eljárás az első, illetve további alapképzésben, valamint mes
terképzésben résztvevő hallgatók tanulmányi és vizsgaügyei
ben, így különösen a halasztott beiratkozás, halasztott tárgy
felvétel, kedvezményes tanrend, vendéghallgatói jogviszony
és a költségtérítéses hallgatók államilag támogatott helyre
történő átsorolása tárgyában.
b. Az óralátogatás alóli felmentési kérelmek elbírálása, az érin
tett szak véleményének figyelembe vételével.
24
�A Kar oktatási egységei
Alapképzés
Alkotmányjogi Tanszék
Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék
Büntetőjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék
Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék
Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
Idegen Nyelvi Lektorátus
Informatikai Oktatási Csoport
Jogbölcseleti Tanszék - MAB „Kiválósági hely” (Place of
Excellence)
Jogtörténeti Tanszék
Kánonjogi Intézet
Kereskedelmi Jogi Tanszék
Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék-Az Európai
Környezetjog Jean Monnet Tanszéke
Közigazgatási Jogi Tanszék
Nemzetközi Magánjogi Tanszék
Pénzügyi Jogi Tanszék
Polgári Eljárásjogi Tanszék
Polgári Jogi Tanszék
Római Jogi Tanszék
Testnevelési Csoport
Posztgraduális képzés
Deák Ferenc Továbbképző Intézet
Jog- és Államtudományi Doktori Iskola
Kánonjogi Posztgraduális Intézet
25
�ALAPKÉPZÉS
Alkotmányjogi Tanszék
Szentkirályi u. 28. ÜL emelet 356-os szoba (titkárság), telefon: 429-7243
e-mail: alkjog@jak.ppke.hu
Félfogadási idő: hétfőtől csütörtökig de 8-12 h, du 13-15 h, pénteken: 8-12 h
Teljes és részmunkaidőben, oktatók:
Tanszékvezető: Dr. Schanda Balázs egyetemi docens
Dr. Varga Zs. András egyetemi docens
Dr. Balogh Zsolt mestertanár
Dr. Salamon László mestertanár
Dr. Hajas Barnabás egyetemi adjunktus
Megbízott előadók:
Dr. Kilényi Géza professor emeritus
Dr. Kozma Akos mb. előadó
Dr. Kovács György mb. előadó
Dr. Németh Ágnes mb. előadó
Dr. Schlosser Annamária mb. előadó
A Tanszék által oktatott tárgyak:
Kötelező tárgy:
Alkotmányjog (tantárgyjegyző: Schanda Balázs)
Kötelezően választható tárgy:
Összehasonlító közjog (tantárgyjegyző: Kilényi Géza)
*
Szabadon választható tárgyak:
Alkotmányunk értékei (Varga Zs. András)
A magyar választási eljárás és egyes magyar választási rendszerek
időszerű kérdései (Salamon László)
A mindennapi alkotmányjog (Hajas Barnabás)
A rendvédelmi szervek testközelben (Hajas Barnabás)
A vallásszabadság intézményvédelmi kérdései (Schanda Balázs)
* Másik választható tárgy: Összehasonlító magánjog (tantárgyjegyző: Szőnyi
Viktor), Kereskedelmi Jogi Tanszék
26
�Élő alkotmányjog (Balogh Zsolt)
Szabadon választható tárgyak idegen nyelven:
Angolul:
Introduction into Hungarian Constitutional Law (Schanda Balázs)
Olaszul:
Diritto pubblico comparato italo-ungherese (Németh Agnes)
A kötelező tárgyhoz megjelölt írott tananyag:
—
-
Kukorelli Istvan: Alkotmanytan I., Osiris Kiadó, Budapest 2007.
Sári János: Alapjogok. Alkotmánytan IL, Osiris Kiadó, Budapest
2006.
A Tanszék munkatársai kiegészítő jegyzetet és jogszabálygyűjte
ményt tesznek közzé.
A Tanszék kutatási témái:
A nemzeti és etnikai kisebbségei jogai; a vallásszabadság intézmény
védelmi kérdései, állam és egyház viszonya; a közigazgatási jog al
kotmányos alapjai Magyarországon; az Alkotmány értékrendje, szo
ciális tartalma; házasság és család alkotmányjogi védelme; összeha
sonlító államszervezeti jog; alkotmányos kormányzati rendszerek
összehasonlítása; alkotmánybíráskodási rendszerek összehasonlítása;
alkotmányos alapjogok.
Sérva legem,
et lex servabit te.
Óvjad a törvényt,
s majd szelleme téged is óv.
(Statius)
27
�Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai
Tanszék
Szentkirályi u. 30. II. emelet 215-ös szoba, telefon: 429-7280
e-mail: bunt.elj@jak.ppke.hu
Félfogadási idő: hétfőtől-csütörtökig de. 10-12 h, du. 14-15 h,
pénteken de. 10-12 h
Hosszú előkészítés után, 2003 nyarán hatályba lépett az új Büntető
eljárási törvény. A közel 700 paragrafusból álló jogszabály elsajátítása
nem csupán a gyakorlati szakembereknek jelent nehéz feladatot, az
oktatókat és hallgatókat is komoly próba elé állítja. A képzés a jogág
fő csomópontjainak bemutatását, történeti és összehasonlító elemzését,
az egyes intézmények elvi megalapozását és gyakorlati működésének
felvázolását tartja feladatának, alapos kitekintéssel az európai gyakor
latra is.
A Tanszék feladatának tekinti azt is, hogy választható gyakorlatok
során, felkészült, nagy tapasztalattal rendelkező bírák, ügyészek, ügy
védek segítségével nyerhessenek a hallgatók betekintést a minden
napok jogalkalmazási munkájába.
A kriminalisztika jelentősége a tudományok állandó fejlődésével és
annak az igénynek az erősödésével nő, hogy a bűnüldözés lépést tud
jon tartani a mind súlyosabbá váló és struktúrájában is átalakuló bűnö
zéssel. A hallgatók e tantárgy keretében megismerkednek e tudomány
ág alapjaival, az egyes taktikai, technikai és metodikai módszerek,
eszközök lényegével.
A büntető eljárásjog 2 féléves, félévben írásbeli kollokviummal járó,
év végén szigorlattal végződő tárgy, a kriminalisztika 1 féléves, írásbe
li kollokviummal végződő tantárgy.
Teljes és részmunkaidőben oktatók:
Tanszékvezető: Dr. Tóth Mihály egyetemi tanár
Dr. Csák Zsolt egyetemi adjunktus
Dr. Móritz Balázs egyetemi tanársegéd
Megbízott előadók:
Dr. Brunner Tamás mb. előadó
Dr. Magyar György mb. előadó
Trappné dr. Kiszely Rita mb. előadó
28
�A Tanszék által oktatott tárgyak:
Kötelező tárgyak:
Büntető eljárásjog (tantárgyjegyzők: nappali: Tóth Mihály,
levelező: Csák Zsolt)
Kriminalisztika (tantárgyjegyző: Sinku Pál)
Szabadon választható tárgyak:
A beismerő vallomás jelentősége a büntetőeljárásban (Brunner
Tamás)
A büntetőeljárás a gyakorlatban (Brunner Tamás)
A védő szerepe a büntetőeljárásban (Móritz Balázs)
Az előzetes letartóztatás (Móritz Balázs)
Bizonyítás a bírósági tárgyaláson (Trappné Kiszely Rita)
Bizonyítás az elsőfokú eljárásban (Móritz Balázs)
Kiemelkedő bűnügyek eljárásjogi és anyagi jogi problematikái
(Tóth Mihály)
Megalapozatlanság (Móritz Balázs)
Nyomozás, bizonyítás a vádemelésig (Móritz Balázs)
Ügyvéd a büntetőeljárásban (Móritz Balázs)
írott tananyag:
-
-
Tóth Mihály (szerk): Büntető eljárásjog, HVG-Orac, Budapest
2003.
Sinku Pál: Kriminalisztikai alapfogalmak, egyetemi jegyzet, Bu
dapest 2003.
A Tanszék kutatási témái:
A büntető eljárásjog és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélke
zési gyakorlata; kontinentális hagyományok - angolszász gyökerű
reformtörekvések a büntető eljárásjogban.
Ti azért bátorságosak legyetek,
kezeiteket le ne eresszétek,
mert a ti munkátoknak jutalma van.
(2Krón. 15,7)
29
�Büntetőjogi és Büntetés-végrehajtási
Jogi Tanszék
• Szentkirályi u. 30. II. emelet 215-ös szoba, telefon: 429-7280
e-mail: buntetoiog@iak.ppke.hu
Félfogadási idő: hétfőtől-csütörtökig de. 10-12 h, du. 14-15 h,
pénteken de. 10-12 h
A Tanszék a büntetőjog általános részét a II. évfolyamon, különös
részét a III. évfolyamon tanítja. Az oktatás felöleli az európai és a
hazai büntető jogtudomány történetét, a nemzeti kodifikáció fejlődését
és - elsősorban - a hatályos joganyagot. Nem merül ki a tételes jog
szabályainak elemzésében, hanem magában foglalja a szakirodalom,
az alkotmánybírósági határozatok, a Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást
tartalmazó határozatainak az ismertetését is. Nyomon kíséri azokat a
jogpolitikai igényeket, amelyek a jövő büntetőjogát alakítják.
Az oktatás az elmélet közlésén felül kiterjed a jogeset-megoldásokra
is, azzal az igénnyel, hogy a hallgató - tanulmányai befejezése után az igazságszolgáltatás bármely területén színvonalas büntetőjogász
ként tudjon működni.
A Büntetés-végrehajtási jog oktatására rányomja bélyegét az új Btk és
bv. törvény előkészítése, az európai büntetés-végrehajtási jog
diszciplína bevezetése, a gyakorlat megismertetése.
Teljes és részmunkaidőben oktatók:
Tanszékvezető: Dr. Vókó György egyetemi tanár
Dr. Busch Béla egyetemi docens
Dr. Belovics Ervin mestertanár
Dr. Margitén Éva mestertanár
Dr. Molnár Gábor mestertanár
Dr. Sinku Pál mestertanár
Dr. Szívós Mária mestertanár
Dr. Varga Zoltán mestertanár
Dr. Tamási Erzsébet tudományos munkatárs
Dr. Bárándy Gergely egyetemi adjunktus
Dr. Békés Ádám egyetemi adjunktus
Dr. Újvári Ákos egyetemi adjunktus
Dr. Bory Noémi egyetemi tanársegéd
Dr. Eperjes Krisztián egyetemi tanársegéd
30
�Megbízott előadók:
Büntetőjog tárgyrészből:
Dr. Békés Imre professor emeritus
Dr. Polt Péter c. egyetemi tanár
Dr. Kiss Zsigmond c. egyetemi docens
Dr. Kussbach Erik egyetemi tanár
Dr. Csordás Sándor mb. előadó
Dr. Horváth Katalin mb. előadó
Dr. Ihász Sándor mb, előadó
Dr. Jacsó Judit mb. előadó
Dr. Kovács Attila mb. előadó
Dr. Sodor István mb. előadó
Dr. Szűcs András mb. előadó
Dr. Varga Réka mb. előadó
Dr. Vaskúti András mb. előadó
Más tudományok tárgyköréből:
Dr. Boros János PhD, kriminél- és börtönpszichológus, PPKE Bölcsé
szettudományi Kar
Dr. Csorba József érseki tanácsos
Dr. Iván László egyetemi tanár, Semmelweis Orvostudományi
Egyetem
Dr. Sótonyi Péter egyetemi tanár, Semmelweis Orvostudományi
Egyetem
A Tanszék által oktatott tárgyak:
Kötelező tárgyak:
Büntetőjog I. - Általános rész (tantárgyjegyzők: nappali: Békés
Imre, levelező: Vókó György és Kiss Zsigmond)
Büntetőjog II. - Különös rész (tantárgyjegyzők: nappali: Vókó
György és Kiss Zsigmond, levelező: Busch Béla)
Büntetés-végrehajtási jog (tantárgyjegyző: Vókó György)
Kötelezően választható tárgyak:
Nemzetközi büntetőjog (tantárgyjegyző: Kussbach Erik)
Európai büntetés-végrehajtási jog (tantárgyjegyző: Vókó György)
Kriminológia (tantárgyjegyző: Tamási Erzsébet)
Szabadon választható tárgyak:
A büntetés-végrehajtás bírói eljárás gyakorlati kérdései (Szűcs
András)
A büntetőjog időszerű gyakorlati kérdései. A gazdasági bűncse
lekmények (Sodor István)
A gazdasági bűncselekmények története és bírósági jogalkalmazói
gyakorlata (Horváth Katalin)
31
�A gyakorlatban előforduló legújabb bűnügyek büntetőjogi elemzé
se (Polt Péter)
A pénzmosás elleni fellépés az Európai Unióban (Jacsó Judit)
A pénzügyi bűncselekmények elbírálásának bírósági jogalkalmazói
. gyakorlata (Horváth Katalin)
A szervezett bűnözés és a korrupció (Ihász Sándor)
Az Alkotmánybíróság büntetőjogi tárgyú határozatainak elemzése
(Sipter Orsolya Ajnácska)
Az ügyész szerepe a büntető felelősségre vonás teljessé tételében
(Vókó György)
Börtönpszichológia (Boros János)
Büntetés a katolikus világképben. A tízparancsolat és a büntetőjog
(Csorba József és Vókó György)
Büntetési tanok (Vókó György)
Büntetőjog a bírói gyakorlatban (Vaskúti András)
Büntetőjog az ügyészi gyakorlatban (Sodor István)
Büntetőjogi elvek és esetek (Polt Péter)
Élet a börtönön belül, a börtönélet belső szabályai (Csordás Sán
dor)
Fejezetek az igazságügyi orvostanból büntetőjogászok számára
(Sótonyi Péter)
Fiatalkorúak büntetőjoga, eljárásjoga és végrehajtási joga (Bory
Noémi)
Gazdasági bűncselekmények jogalkalmazói gyakorlata (Kovács
Attila)
Igazságügyi pszichiátriai alapismeretek (Iván László)
Katonai büntetőjog (Eperjes Krisztián)
Kriminálpszichológia (Boros János)
Nemiség és deviancia (Tamási Erzsébet)
Vallás, szocializációs bűnmegelőzés (Tamási Erzsébet - Sárik Esz
ter)
Szabadon választható tárgyak idegen nyelven:
Angoul:
Criminal Law and Humanitarian Law (Varga Réka)
Criminology Consultation (Tamási Erzsébet)
History and Judicial Practice of Economic Crimes (Horváth Kata
lin)
Hungarian Substantive Criminal Law (Békés Adám)
Juvenile Deliquenci, Juveniles Execution of Ssentences (Bory
Noémi)
Military Criminal Law (Eperjes Krisztián)
Sanctions and Execution of the Hungarian Criminal Law (Szűcs
András)
Theory and Judicial Practice of the Hungarian Criminal Law
32
�(Horváth Katalin)
Németül:
Bekampfung dér Geldwascherei in Europa (Jacsó Judit)
Spanyolul:
La reclusion de los impúberos (Bory Noémi)
A kötelező tárgyakhoz megjelölt írásos anyag:
- Békés Imre - Belovics Ervin - Busch Béla - Molnár Gábor Sinku Pál - Tóth Mihály: Büntetőjog, Általános Rész, HVGORAC, Budapest 2006.
- Belovics Ervin - Molnár Gábor - Sinku Pál: Büntetőjog, Különös
Rész, HVG-ORAC, Budapest 2003.
- Vókó György: A magyar büntetés-végrehajtási jog, Dialóg Campus
Kiadó, Budapest-Pécs 2006.
- Vókó György: Büntetés-végrehajtási jog, Dialóg Campus Kiadó,
Budapest-Pécs 2005.
- Vókó György: Európai büntetés-végrehajtási jog, Dialóg Campus
Kiadó, Budapest-Pécs 2006.
- Gönczöl Katalin - Körinek László - Lévay Miklós: Kriminológiai
ismeretek - Bűnözés - Bűnözés kontroll, Corvina, Budapest 1999.
A Tanszék kutatási témái:
Büntetőjog és emberi jogok; gazdasági bűncselekmények; szervezett
bűnözés; a büntetés-végrehajtás törvényessége; a bűnmegelőzés új
módszerei; viktimológia; bűnszervezet és korrupció; büntethetöségi
akadályok; a büntetés-végrehajtási bírói feladatkör és eljárás; az euró
pai büntetőjoggal kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések; a
fogvatartottak vallásgyakorlata; az új európai börtönszabályokkal
kapcsolatos ajánlások; európai emberi jogi bírósági gyakorlat; kínzás
vagy más kegyetlen, embertelen, megalázó büntetések, bánásmódok
megelőzésére létrehozott európai jogi mechanizmus és eredményei, a
fejlesztés lehetőségei; a jogos védelem; a rehabilitációs és a bűnügyi
nyilvántartás; a fiatalkorúak bűnözése elleni küzdelem időszerű kérdé
sei kriminológiai, büntetőjogi, büntető eljárásjogi és büntetéstani
szempontból; a katonai büntető anyagi, eljárási és végrehajtási jog; a
büntetőjogi szankcionálás hatékonysága és jogállamisága; a fiatalkorú
ak büntető igazságszolgáltatásában a diverziós jogintézmények alkal
mazása; nemek és bűnözés, nemek és terrorizmus, kliensek és prostitú
ció.
33
�Európajogi és Nemzetközi Közjogi
Tanszék
Szentkirályi u. 28.1. emelet 123-as szoba (titkárság), telefon: 429 7265
e-mail: eujog@jak.ppke.hu
Félfogadási idő: hétfőtől csütörtökig 8-16 h, pénteken: 8-14 h
2006-ban az Európajogi és a Nemzetközi Közjogi Tanszék összeol
vadt tekintettel arra, hogy ez a két terület szervesen összefügg egymás
sal. Magyarország uniós csatlakozását követően talán még hangsúlyo
sabb az Európai Unió működésének megismerése és megértése, hogy
ne csak passzív követői legyünk Európa különböző politikai, gazdasá
gi folyamatainak, hanem aktív formálói az Unió fejlődésének. Ehhez
szükségesek a megfelelően képzett szakemberek, a tagságra felkészí
tett jogásztársadalom. Az európajogi képzés szerepe ebben kulcsfon
tosságú. A fentiekkel összhangban az európajog és a nemzetközi jog
államvizsga tárgy lett.
A külföldi egyetemekkel való együttműködésben célunk az Európai
Unió szervezetei működésének, ill. a tagállamokat érintő politikák
tanulmányozása, európai érzékkel és kritikai szemlélettel történő
elemzése, keresztény erkölcsi szempontok szerinti rendszerezése.
Örvendetes módon folyamatosan bővül a Tanszék szerepe a kutatási
programokban, az Erasmus programban és a kari PhD-kutatási témák
ban.
A nemzetközi közjog oktatásának célja annak elérése, hogy a hallgató
- mint majdani jogalkalmazó - otthonosan mozogjon a nemzetközi jog
alapintézményeiben. A cél tehát nem kizárólag majdani diplomaták
képzése, hanem annak tudatosítása, hogy a köztisztviselő, bíró,
ügyész, ügyvéd, jogtanácsos is kerülhet olyan helyzetbe, hogy nemzet
közi szerződést kell értelmeznie: meg kell tudni tehát állapítani a ma
gyar államot terhelő általános és különös nemzetközi jogi kötelezett
ségek eredetét és konkrét jogforrását. Ezért a nemzetközi szerződések
kötésével, értelmezésével, a fenntartások intézményével összefüggő
problematika különös hangsúlyt kap.
Teljes és részmunkaidőben oktatók:
Tanszékvezető: Dr. Szabó Marcel egyetemi docens
Dr. Kovács Péter egyetemi tanár
Dr. Király Miklós egyetemi docens
Dr. Mohi Csaba mestertanár
Dr. Kravalik Gábor tudományos munkatárs
34
�Dr. Ádány Tamás egyetemi adjunktus
Dr. Gyeney Laura egyetemi adjunktus
Dr. Csepely-Knorr Tamás egyetemi tanársegéd
Dr. Jaskó Luca egyetemi tanársegéd
Dr. Szilágyi Pál Béla egyetemi tanársegéd
Megbízott előadók:
Dr. Boytha György c. egyetemi tanár
Dr. Kussbach Erich egyetemi tanár
Dr Gál Gyula egyetemi docens
Dr. Dienes-Oehm Egon c. egyetemi docens
Allan F. Tatham egyetemi adjunktus
Dr. Láncos Petra Lea PhD hallgató
A Tanszék által oktatott tárgyak:
Kötelező tárgyak:
Európajog (tantárgyjegyzö: Szabó Marcel)
Nemzetközi jog (tantárgyjegyzők: Kovács Péter - nappali tagozat,
Kussbach Erik - levelező tagozat)
Szabadon választható tárgyak:
A közösségi és nemzeti hatáskörök az uniós alapokmányokban
(Dienes-Oehm Egon)
A nemzetközi légijog alapjai (Gál Gyula)
A világürjog alapjai (Gál Gyula)
Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló
Egyezmény (Kravalik Gábor)
Az Európai Bíróság emberi jogi gyakorlata (Gyeney Laura)
Az Európai Közösségek Bíróságának felépítése és joggyakorlata
(Csepely-Knorr Tamás)
Belső piac - esetjog (Gyeney Laura)
Diplomáciai protokoll és etikett (Kravalik Gábor)
Kisebbség és autonómia: összehasonlító jogi áttekintés (Kovács
Péter)
Nemzetközi jog és kisebbségvédelem (Kovács Péter)
Szabadon választható tárgyak angol nyelven:
Basic EU Business Law (Allan F. Tatham)
EC Law and National Courts (Allan F. Tatham)
EU IT Law (Csepely-Knorr Tamás, Ádány Tamás)
Internal Market - Case by Case (Láncos Petra Lea)
International Criminal Jurisprudence (Ádány Tamás)
Let us Know How to Protect Know-How (Boytha György)
Policies, Polity and Politics of the EU (Láncos Petra Lea)
Telecommunication and Data Protection Law of the EU (CsepelyKnorr Tamás, Ádány Tamás)
35
�The WTO/TRIPs Agreement and the European Community
(Boytha György)
A kötelező tárgyhoz megjelölt írott tananyag:
- Az Európai Unió Alkotmányos Szerződése, elérhető a Tanszék
honlapjáról: www.jak.ppke.hu/oktatási egységek/Európajogi Tan
szék
- Berke - Boytha - Dienes-Oehm - Martonyi - Király: Az Európai
Közösség kereskedelmi joga, negyedik, átdolgozott kiadás válto
zatlan utánnyomása, szerk.: Király Miklós. KJK-Kerszöv, Buda
pest 2005.
- Boytha György - Papp Mónika: Az Európai Unió létrejötte, intéz
ményrendszere és jogforrásai, ötödik kiadás javított kiadás, Buda
pest, Szent István Társulat 2006.
- Gyeney Laura: Az európai társasági jog, Szent István Társulat,
Budapest 2005.
- Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, hatodik, átdolgo
zott, bővített kiadás, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2005.
- Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakor
latba, Szent István Társulat, Budapest, 1999
- Kovács Péter: Nemzetközi közjog, Osiris, Budapest 2006. (tan
könyv)
- Petró Rita - Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűj
temény, Bíbor Kiadó, Budapest 2000
- Tchikaya, Blaise: Bevezetés a nemzetközi bíráskodásba, Bíbor
Kiadó, Miskolc 2002
- Várnay Ernő - Papp mónika: Az Európai Unió joga, Complex,
Budapest 2005.
A Tanszék kutatási témái:
Európajogból:
Az Európai Unió közjogi struktúrájának átalakulása, az emberi jogok
védelme az Európai Unióban; az Európai Bíróság esetjoga és az egy
séges piac fejlődése, különös; a szellemi termékek oltalmának szabá
lyozása az Európai Közösségben, az elektronikus kereskedelem euró
pai szabályozása; az egyház társadalmi tanítása és az európai integrá
ció, az Európai Unió versenyjoga.
Nemzetközi közjogból:
Emberi jogok nemzetközi védelme; kisebbségvédelem; humanitárius
nemzetközi jog; diplomáciai jog; világűrjog; nemzetközi jog története;
nemzetközi bíráskodás; NATO és biztonságpolitika.
36
�Heller Farkas Közgazdaságtudományi
Intézet
Szentkirályi u. 26. II. emelet, 201-208-as szobák, telefon: 429-7276
Fax.: 429-7279, e-mail: koz.gazd@jak.ppke.hu
Félfogadási idő: hétfőtől péntekig: 9-13 h
A PPKE Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézete a Jog- és
Államtudományi Kar létrehozásával, annak intézeteként született meg.
A PPKE Bölcsészettudományi Karán fokozatosan bevezetett közgaz
dasági oktatást is az intézet végezte. A Közgazdasági Intézet 1999-ben
felvette a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet nevet.
Teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott oktatók:
Intézetvezető: Dr. Botos Katalin egyetemi tanár
Dr. Botos József egyetemi docens
Dr. Katona Klára egyetemi docens
Dr. Körösi István egyetemi docens
Dr. Ivicz Mihály egyetemi adjunktus
Dr. Schlett András egyetemi adjunktus
Megbízott előadók:
Dr. Bódy László mb. előadó
Dr. Bán Tamás mb. előadó
Az Intézet által oktatott tárgyak
Kötelező tárgyak:
Bevezetés a közgazdaságtanba (tantárgyjegyző: Botos Katalin)
Európa gazdaságtana (tantárgyjegyzö: Körösi István)
Statisztika (tantárgyjegyző: Botos József)
Számvitel és menedzsment módszerek (tantárgyjegyző: Ivicz Mi
hály)
Újraelosztási rendszerek (ÁHT, Pénz- és tőkepiac) (tantárgyjegy
zö: Botos Katalin)
Vállalatgazdaságtan és kontrolling (tantárgyjegyző: Katona Klára)
Világgazdaságtan (tantárgyjegyzö: Schlett András)
37
�Szabadon választható tárgyak:
A gazdaságpolitika szerepe a felzárkózásban (Körösi István)
A globalizáció kihívásai (Schlett András)
A központi költségvetés legjelentősebb bevételei adónemenként
(Ivicz Mihály)
A magyar monetáris politika (Bódy László)
A világgazdaság (Botos Katalin)
Állami támogatások a közszolgáltatásban (Bán Tamás)
Az új EU országok, különösen Magyarország helyzete, felzárkózá
sa, perspektívái az Európai Unióban (BA képzés) (Körösi Ist
ván)
Bevezetés a közgazdaságtanba repetitórium (Schlett András)
Gazdasági növekedés és egyensúlyhiányok az Európai Unióban
(Körösi István)
Gazdaságpolitikai dilemmák a XX. században (Ivicz Mihály Schlett András)
Jog és gazdaság: az állam szerep változásai (Botos Katalin)
Közgazdasági gondolatok a Bibliában (Botos József)
Különleges pénzügyi intézmények (Katona Klára)
Menedzserkalauz (Botos József)
Nemzetközi működötöké áramlás (Katona Klára - Schlett István)
Pénzügypolitikák és integráció (Körösi István)
Számviteli gyakorlatok (Ivicz Mihály)
Szociális Európa (Schlett András)
Társadalombiztosítás (Botos József)
Üzleti terv (Katona Klára)
Villamos energia kereskedelmi ügyletek a liberalizált piacon (Bán
Tamás)
Szabadon választható tárgyak idegen nyelven:
Angolul:
The World Economy: a Millennial Perspective (Botos Katalin)
History of Economic Theory: from Adam Smith to Thomas
Schelling (Botos Katalin)
Németül:
Die Europáische Integration und Ungarns Beitritt und Erfahrungen
in dér Europáischen Union (Körösi István)
38
�Írott tananyag:
- Árva -—Ivícz^^KatonáT - Schlett: Globalizáció és külföldi
müködötőke-beruházások, Szent István Társulat, Budapest 2003.
- Bittsánszky Géza: Bevezetés a közgazdaságtanba, PPKE JÁK Szent István Társulat, Budapest 2004.
- Botos Katalin - Schlett András: Államháztartástan (egyetemi jegy
zet), PPKE JÁK - Szent István Társulat, Budapest, 2005.
- Botos Katalin: Gazdaságpolitikai olvasókönyv, Szent István Társu
lat, Budapest, 2005.
- Botos Katalin - Bódy László: Magyar pénz és tőkepiaci ismeretek,
PPKE JÁK - Szent István Társulat, Budapest 2004.
- Botos Katalin - Körösi István: Nemzetközi gazdasági ismeretek,
Szent István Társulat, Budapest 2004.
- Botos József: Általános statisztika és példatár, Szent István Társu
lat, Budapest 2005.
- Statisztikai zsebkönyvek, évkönyvek
- Horváth Katalin: Számvitel és kontrolling, Osiris Kiadó, Budapest
2002.
- Katona Klára: Vállalatgazdaságtan (jegyzet), PPKE JÁK - Szent
István Társulat, Budapest 2004.
Az intézet kutatási témái:
Magyarország versenyképességének alakulása; hárompólusú gazdasági
hatalommegosztás, a globalizáció és a nemzetállam ellentmondásai és
a magyar pénzügyi rendszer működése (részletesebb kutatási profilt
lásd a Társadalmi-Gazdasági Kutatócentrumnál).
Társadalmi-Gazdasági Kutatócentrum
A Heller Farkas Közgazdasági Intézet gesztorálásával 2002-ben meg
alakult a Társadalmi-Gazdasági Kutatócentrum, amelyet az Egyetemi
Tanács is jóváhagyott. A Kutatócentrum létrehozásának szakmai hátte
rét az adta, hogy rendszeres karközi oktatótevékenység folyt az
interdiszciplinaritás jegyében, továbbá az, hogy az Intézet vezetője,
dr. Botos Katalin több tudományterület doktori iskolájának is vezető
oktatója. Botos Katalin a PPKE Történettudományi Doktori Iskolájá
nak alapítója és jelenleg a gazdaságtörténeti műhely meghívott vezető
je. A PPKE Jog- és Államtudományi Doktori Iskolájában oktatási
kutatási program vezetője (Jog és Gazdaság határán), a Szegedi Tu
dományegyetem Közgazdasági Doktori Iskolájának vezetője. A köz
gazdaságtan és határterületein a Kutatócentrum már eddig is számos
39
�pályázatot nyert. Az Intézet vezetője a Magyar Közgazdasági Társaság
Társadalmi-gazdasági Szakosztály elnökségi tagja. A kutatóközpont
együttműködik a Würzburgi Egyetem és a Milánói Katolikus Egyetem
oktatóival és az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiával a
családgazdasági és pénzelméleti, valamint gazdaságpolitikai kutatá
sokban. A kutatócentrum munkáit a Heller Farkas Füzetekben publi
kálja.
Kutatási témák:
- Gazdaságpolitika és társadalompolitika kapcsolata
- Globalizáció, pénzelmélet és versenyképesség összefüggése
- Gazdasági és társadalmi történelmi kutatások (banktörténet, agrár. gazdasági és pénzügyi kérdések, adórendszer, TB kérdések nem
zetközi összehasonlításban)
- Család-, gazdasági kutatások
- Gazdaságetikai kutatások
- Pénz- és tőkepiac Magyarországon (vállalatfinanszírozás, tőkebe
vonás, bankszabályozás, bankbiztonság)
- Az államháztartás modernizációja; közjavak, közszolgáltatások
finanszírozása
- Vezetékjog és gazdaság
A Kutatócentrum munkájában részt vevő kutatók:
Dr. Ádám Zsigmond
Dr. Csillik Péter PhD
Dr. Szegő Szilvia kandidátus
Dr. Stefan Brunnhuber (Würzburg) PhD c. egyetemi docens
Dr. Bán Tamás
Meghívott előadók:
Botos Balázs
Majláth Konrád
Réz András
Závodnyik József
„Az teszi széppé a sivatagot, hogy valahol egy kutat rejt. ”
Antoine de Saint-Exupéry)
40
�Idegen Nyelvi Lektorátus
Szentkirályi u. 28. III. emelet 355 és 363-as szobák,
Telefon: 429-7232, tanári szoba 429-7200/324
E-mail: lektorátus©jak.ppke.hu^ http: nyelvoktatas.jak.ppke.hu
A Lektorátus vezetője: Lovas Judit
Oktatásszervező: Kuslits Mária
A Lektorátus által oktatott tárgyak:
Kötelező tárgy a jogászképzésben:
Latin 1, Latin 2
Tantárgyjegyző: Dzsida Orsolya
Megbízott előadók: Berthóty László, Paksy Nóra, Tóth László
A szakmai felügyeletet a Római Jogi Tanszék látja el.
Kötelezően választható tárgyak a Nemzetközi igazgatási alap
szakon (BA):
Idegennyelv 1, 2 (Országismeret 1, 2)
Tantárgyjegyző: Lovas Judit, Kácsor Judit
Idegennyelv 3 (Igazgatási szaknyelv)
Tantárgyjegyző: dr. Pusztai Borbála
Idegennyelv 4. (Nemzetközi Kommunikáció)
Tantárgyjegyző: Kácsor Judit
A Lektorátuson felvehető egyéb tanegységek:
- Jogi szaknyelv (szabadon választható tanegység)
- Általános nyelv
A Karon oktatott élő idegen nyelveket minden hallgató felveheti. A
nyelvoktatás minden hallgató számára költségtérítéses.
Jogi szaknyelv:
A jogi szaknyelvi oktatás - a képzés részeként - speciális kollégium
ként felvehető, 2 kreditpontot ér. Jelentkezés a Neptun rendszeren
keresztül történik. A hallgató a szaknyelvi kurzust köteles leckeköny
vébe felvenni.
Jogi szaknyelvi speciális kollégiumok:
Európai Unió jogi szaknyelve - angol, német
Polgári Jogi szaknyelv - angol, német
Bevezetés a jogi szaknyelvbe - angol, német, francia, olasz
41
�Híres francia bűnügyek
Szerződések németül
Német jogi szaknyelv - egyéb szakterületek
Latin haladójogi szaknyelv (nyelvvizsga előkészítő)
Szaknyelvi nyelvvizsga:
PROFEX jogi és közigazgatási szaknyelvi vizsga:
Államilag elismert, háromfokozatú, kétnyelvű, szintező, jogi és
közigazgatási szaknyelvi vizsga, amely jelenleg angol és német
nyelvből tehető le Karunkon, a PROFEX Vizsgaközpont beje
lentett vizsgahelyén. Részletes tájékoztató a honlapon található.
PROFEX szaknyelvi nyelvvizsga előkészítő tanfolyam
Az előírt nyelvvizsga követelményeket követve készít fel a
nyelvvizsgára
Általános nyelv
A szintekre épülő nyelvoktatás angol, német, olasz, francia és spanyol
nyelveken folyik. A kezdő és középhaladó szintről induló kurzusok
végén a hallgató írásbeli és szóbeli részből álló lektorátusi vizsgát
tehet.
Általános nyelvi nyelvvizsga-előkészítő kurzusaink az Egyetem által
elfogadott TELC nyelvvizsgára készítenek fel. A vizsgáztatást a Lek
torátus megszervezi.
Az Egyetem által kiadható idegen nyelvű dokumentumok hitelesítése a hallgatók által befizetett díj ellenében - az Idegen Nyelvi Lektorátus
hatáskörébe tartozik.
Félfogadás:
Lovas Judit: hétfő 10.00-12.00 h, csütörtök 12.00-14.00 h
Kuslits Mária: hétfötől-péntekig 9.00-12.00 h
További részletes információk a Lektorátus hirdetőtábláján illetve
honlapján: nyelvoktatas.jak.ppke.hu olvashatók.
„ Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája ”
(Szent-Györgyi Albert)
42
�Informatikai Oktatási Csoport
Szentkirályi u. 28.1. emelet 101-es terem (Informatika Labor),
106-os terem (Informatika Gyakorló) és III. emelet 327-es szoba,
telefon: 429-7260, tanári szoba: 429-7253
e-mail: informatika@jak.ppke.hu
Az Informatikai Oktatási Csoport a kötelező alapképzésben nyújtott
oktatáson túl feladatának érzi a karon az informatikai kultúra fejleszté
sét, a karon folyó munkák informatikai szolgálatának biztosítását és
erősítését, továbbá a korszerű technológiák és új informatikai lehető
ségek megismertetését, például belső tanfolyamokon keresztül.
Az oktatás célja:
Az egyetemi tanulmányokhoz és jogi munkakörhöz nélkülözhetetlen
informatikai alapismeretek elsajátítása, számítástechnikai eszközök
használatához szükséges gyakorlati jártasság közvetítése, valamint az
ECDL követelményszint megfelelő részeinek teljesítése. Célunk az
informatika gyors fejlődési területeinek megismertetése, a felhasználói
lehetőségekbe való bepillantás.
Nappali tagozatos hallgatóinknak az órákat közvetlenül számítógépes
környezetben, az Informatikai Gyakorlóban tartjuk, 20 fős csoportok
ban.
Oktatók:
Groma Sarolt tantárgyjegyző
Skublics Benedek
Oktatott tárgyak:
Informatika gyakorlat I.
Informatika gyakorlat II.
A tárgyak a mintatanterv szerint az I. évfolyam I. és II. félévében teljesítendök, heti egy órában.
Kötelező gyakorlatok, 1 kredit értékben.
A hallgatók számára honlap-szerkesztés és logika tárgyú fakultatív
foglalkozásokat tartunk.
Konzultáció:
Csütörtök: du. 2-3 óra, Informatika Gyakorló (106-os terem)
További információ:
www.jak.ppke.hu/tanszek/informatika
43
�Jogbölcseleti Tanszék
MAB „KIVÁLÓSÁGI HELY”
Szentkirályi u. 28. II. emelet, 222-228-as szobák
Fax és telefon: 429-7226 Hajdú Aranka; 429-7227 Szilfainé Kovách Livia
E-mail: ibi @jak.ppke.hu
Félfogadási idő: munkanapokon 12-14 óra között
A Tanszék az első félévtől kezdve hat féléven keresztül tanít
évfolyamszinten kötelező tárgyat. Nagyszámú szabadon választható
tárgykínálatán túl a záró évben további (kötelezően választható)
kínálatot nyújt. Célja a jogi gondolkodás alapjaiba és mélységeibe
beavatás, és ezért hallgatóitól olvasmányokban elmélyülést feltételez.
A Tanszéken zajló tudományos kutatómunkára, az itt szerkesztett
magyar és idegen nyelvű elméleti könyvsorozatokra, valamint
nemzetközi és országos szakmai konferenciák és munkaülések
szervezésében betöltött kezdeményező szerepére tekintettel saját
tudományágaiban az ország egyik első szakmai műhelye. Számos
intézeti keretben gondozott tudományos projektumának is
köszönhetően könyvtára a példaértékűen fejlesztett kari gyűjtemények
egyike.
A Magyar Akkreditációs Bizottság a fentieket értékelve 2006-ban a
párhuzamos akkreditáció során megvizsgált egyetemi tanszékek közül
az országban elsőként - és ez idáig egyedüliként - öt év tartamára
„kiválósági helynek” [Place of Excellence] nyilvánította.
Teljes munkaidőben oktatók:
Tanszékvezető: Dr. Varga Csaba egyetemi tanár
Dr. H. Szilágyi István egyetemi docens
Dr. Frivaldszky János egyetemi docens
Dr. Paksy Máté egyetemi adjunktus
Dr. Cserne Péter egyetemi tanársegéd
Dr. Fekete Balázs egyetemi tanársegéd
Dr. Könczöl Miklós egyetemi tanársegéd
Dr. Tattay Szilárd egyetemi tanársegéd
Részmunkaidőben oktat:
Dr. Győrfi Tamás egyetemi docens
Megbízott előadók:
Dr. Péteri Zoltán professor emeritus
Dr. Chertes Attila egyetemi adjunktus
44
��A Tanszék által oktatott tárgyak:
Kötelező tárgyak:
Bevezetés a jogfogalmakba (tantárgyjegyző: H. Szilágyi István)
Államelmélet I-II. (tantárgyjegyző: H. Szilágyi István)
Jogelmélet I-II. (tantárgy)egyzö: Varga Csaba)
Természetjog (tantárgyjegyző: Frivaldszky János)
Kötelezően választható tárgyak:
Állam- és politikai szociológia (tantárgyjegyző: Frivaldszky János)
Jogszociológia (tantárgyjegyző: H. Szilágyi István)
Összehasonlító jogi kultúrák (tantárgyjegyző: Varga Csaba)
Kötelező gyakorlatok:
Jogelmélet gyakorlat I-II.
Államelmélet gyakorlat I-II.
Szabadon választható specializáló tárgyak nappali tagozaton:
A hazai roma kisebbség jogi helyzete (H. Szilágyi István)
A jogfilozófia „halála” a posztmodern korban (Frivaldszky János)
A modern angolszász jogelmélet alapproblémái (Győrfi Tamás)
Bevezetés a jogösszehasonlításba (Péteri Zoltán)
Jog és igazságosság a személyközi kapcsolatokban (Frivaldszky
János)
Jog és irodalom (H. Szilágyi István)
Jogállami átmenet I—III. (kutatószeminárium) (Varga Csaba)
Jogcsaládok I-IV. (Péteri Zoltán)
Jogi antropológia (H. Szilágyi István)
Modern politikai filozófiák (Győrfi Tamás)
Szabadon választható specializáló tárgyak levelező tagozaton:
Államelmélet 1/1. Fejezetek a politikai eszmetörténet köréből
(Könczöl Miklós)
Államelmélet 1/2. Demokrácia és parlamentarizmus (Tattay
Szilárd)
Államelmélet 1/3. Abszolutizmus és totalitarizmus (Paksy Máté)
Államelmélet II/4. Alkotmány, alkotmányosság,
hatalommegosztás (Győrfi Tamás)
Államelmélet II/5. Állami beavatkozás és jóléti állam (Cserne
Péter)
Államelmélet II/6. A szuverenitás államelméleti problématikája
ma (Fekete Balázs)
Jogelmélet 1/1. Jogi kultúrák I. (tárgyvezetö: Fekete Balázs)
Jogelmélet 1/2. Kodifikáció (Frivaldszky János)
Jogelmélet 1/3. Jogállami átmenet I. (Frivaldszky János)
Jogelmélet II/4. Jogi kultúrák II. (Paksi Máté)
Jogelmélet II/5. Jogállami átmenet II. (Frivaldszky János)
Jogelmélet II/6. Jog mint nyelv (Tattay Szilárd)
46
�Modern politikai filozófiák (Györfi Tamás)
Angolul:
Contemporary Legal Philosophy (Győrfi Tamás)
Law and Literature (H. Szilágyi István)
The Legal Position of Hungarian Roma Minority (H. Szilágyi
István)
The Neutrality of the State (Győrfi Tamás)
Kötelező tárgyakhoz megjelölt írott tananyag:
Bevezetés a jogfogalmakba
- Péteri Zoltán: Bevezetés a jogfogalmakba. Előadások, Szent
István Társulat, Budapest 2003. (Bibliotheca Cathedrae
Philosophiae Juris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae
de Petro Pázmány nominatae)
- Bevezetés a jog- és államtudományokba, szerk. Szabó Miklós, 4.
átdolg. kiadás, Bíbor Kiadó, Miskolc 2006. (Prudentia Juris)
Államelmélet
- Államelmélet L, szerk. Takács Péter, Szent István Társulat,
Budapest 2007.
- Államelmélet II., szerk. H. Szilágyi István - Paksy Máté, Szent
István Társulat, Budapest 2006.
- Államtan, írások a XX. századi általános államtudomány köréből,
szerk. Takács Péter, Szent István Társulat, Budapest 2006.
(Jogfilozófiák)
Jogelmélet
- Chertes Attila - Frivaldszky János - Győrfi Tamás - H. Szilágyi
István - Varga Csaba: Jogbölcselet: XIX-XX. század Előadások, szerk. Varga Csaba, Szent István Társulat, Budapest
2003. (Bibliotheca Cathedrae Philosophiae Juris et Rerum
Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány
nominatae)
- Frivaldszky János: Igazságosság és jogi igazságosság / Győrfi
Tamás: Jog és erkölcs / Chertes Attila: Jog és érték (Kiegészítő
előadások), Szent István Társulat, Budapest 2003.
- Varga Csaba: A jog mint folyamat, Szent István Társulat,
Budapest 2002. (Jogfilozófiák)
- Varga Csaba: A jog mint logika, rendszer és technika, Osiris,
Budapest 2000. (Jogfilozófiák)
- Varga Csaba: A jog társadalomelmélete felé, Szent István
Társulat, Budapest 2003. (Jogfilozófiák)
- Varga Csaba: A jogi gondolkodás paradigmái, jelentősen átdolg.
és bőv. 2. kiadás, Szent István Társulat, Budapest 2004.
- A jogi gondolkodás paradigmái: Szövegek, szerk. Varga Csaba,
Osiris, Budapest 2003. (Bibliotheca Cathedrae Philosophiae
47
�luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro
Pázmány nominatae)
- Jog és filozófia: Antológia a XX. század jogi gondolkodása
köréből, szerk. Varga Csaba, Szent István Társulat, Budapest
2001. {Jogfilozófiák)
Természetjog
- Frivaldszky János: A természetjogi gondolkodás alapjai, Szent
István Társulat, Budapest 2007.
- Frivaldszky János: Természetjog - Szöveggyűjtemény, jav. és
böv. 2. kiadás, Szent István Társulat, Budapest 2006.
{Jogfilozófiák')
Kötelezően választható tárgyakhoz megjelölt írott tananyag:
Jogszociológia
- H. Szilágyi István - Cserne Péter: Társadalmi jogi kutatások,
Szent István Társulat, Budapest 2006. {Bibliotheca Cathedrae
Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae
de Petro Pázmány nominatae)
Állam- és politikai szociológia
- Enyedi Zsolt - Körösényi András: Pártok és pártrendszerek,
Osiris, Budapest 2004. {Politika)
- Pokol Béla: Politikaelmélet, Századvég Kiadó, Budapest 2006.
Összehasonlító jogi kultúrák
- Összehasonlító jogi kultúrák, szerk. Varga Csaba, Osiris,
Budapest 2000. {Jogfilozófiák)
- Varga Csaba: Jogfilozófia az ezredfordulón. Minták, kényszerek
- múltban, jelenben, Szent István Társulat, Budapest 2004, ‘Első
rész: Összehasonlító jogi kultúrák’, 9-144 {Jogfilozófiák)
Részvétel nemzetközi programokban:
-
-
TEMPUS 1995-1998. - Varga Csaba programvezetésével négy
magyar és huszonöt EU jogbölcseleti tanszék részvételével.
EU - “KULTÚRA 2000” 2005. - Varga Csaba hazai
program vezetésével részvétel az Aquinói Szent Tamás
jogbölcselete kibontására hivatott nemzetközi programban
(w w w. thomasi n tern at ional. or g: STEP)
Kutatások:
A Tanszék saját szakmai hatókörén belül műhelye kíván lenni a
katolikus szellemi megújulásnak. A jövő perspektíváját szem előtt
tartva különösen a jog- és állambölcseleti gondolkodás ma kevésbé
kimunkált eszmetörténeti korszakainak feltárására, a természetjogi
48
�gondolkodás hagyományának s mai irányzatainak kritikai művelésére
és bemutatására, a jogállamiság eszményének a mai globalizálódó
tendenciákkal szembesített vizsgálatára, valamint a jog és
irodalomnak, jogi antropológiának az előbbiekkel is számot vető
gondozására kíván fordítani számottevő energiákat. A Tanszék
országosan úgyszólván egyedüli műhelye egyfelől a klasszikus
értelemben felfogott összehasonlító jog oktatásának (tansegédlet
előkészítésének ígéretével), másfelől az összehasonlító jogi kultúrák
és az összehasonlító bírói gondolkodásmód még formálódó
diszciplínái kutatási igényű kialakításának.
Kutatási irányok:
Összehasonlító jog (Péteri Zoltán); a jogi gondolkodás módszertana
(Varga Csaba); összehasonlító jogi kultúrák és bírói gondolkodásmód
(Varga Csaba); jogállamiság: átmenet és globalizáció (Varga Csaba);
a jogi gondolkodás magyar hagyományai (H. Szilágyi István);
jogantropológia: áttekintés és módszertan (H. Szilágyi István); a
cigányság jogantropológiája (H. Szilágyi István); a „jog és irodalom”
elméleti iránya (H. Szilágyi István); angol analitikus jogi hagyomány
(Győrfi Tamás); aktivizmus az alkotmánybíráskodásban (Győrfi
Tamás); a természetjog története és mai problémái (Frivaldszky
János); a jog és politika értékelvű kérdései a személyközi
viszonyokban
(Frivaldszky
János), posztmodern jogelmélet
(Frivaldszky János), középkori jogi és politikai gondolkodás (Tattay
Szilárd).
Kutatócsoportok:
I. Jogbölcseleti (vezeti: Varga Csaba)
1. Jogelméleti és összehasonlító jogi (vezeti: Varga Csaba)
2. Jog és retorika komparatisztikai összefüggéséről (Paksy Máté,
Tattay Szilárd, Könczöl Miklós)
II. Természetjogi (vezeti: Frivaldszky János)
49
�Jogtörténeti Tanszék
Egyetemes jogtörténet főkollégium - 236-os szoba, telefon: 429-7237,
tanszéki adminisztrátor: Körmendy Renáta
Félfogadási idő: hétfő-csütörtök: 8.30-11.30 és 13.30-15.30 h,
péntek: 8.30-11.30-ig.
Magyar alkotmány- és jogtörténet főkollégium - 236-os szoba,
telefon: 429-7294, tanszéki adminisztrátor: Péter Tünde,
Félfogadási idő: hétfő: 8.30-11.30 és 13.30-15.30 h, kedd-csütörtök:
9.00-11.30 és 13.30-14.30 péntek: 9.00-11.30-ig
A hazai jogi felsőoktatás követelményeinek megfelelően a nemzeti (ma
gyar) és egyetemes jogtörténet alaptárgyként ismeretes. A jogtörténet a
fiatal jogásznemzedék jogi kultúrájának megalapozását szolgálja azzal,
hogy a társadalom-politikai, jogi nézeteket és intézményeket fejlődésükben
mutatja be.
Hazánkban a módszeres joghistória kezdetei a korai újkor századaira
nyúlnak vissza. Számottevő eleme ennek a hazai jog (ius patrium), a
katolikus keresztény kánonjog, ill. a császári római jog megjelenése a
magyar jogi felsőoktatásban. Mária Terézia a Ratio Educationis
(1777) végrehajtásától remélt megbízható jogtörténeti ismereteket a
korabeli magyar egyetemtől. Főként az utóbbi két évszázadban tűntek
fel az adott tudományág eredményes képviselői (Wenzel Gusztáv,
Hajnik Imre, Király János, Holub József, Eckhart Ferenc, Bónis
György, Csizmadia Andor, stb.), akik már iskolateremtő jogtörténeti
katedrák létrehozóiként is tevékenykedtek. A tárgy a hazai tételes
jogok tanítását, elsősorban a jogi főtárgyak, közjog, büntetőjog, ma
gánjog oktatását alapozza meg.
Teljes és részmunkaidőben oktatók:
Tanszékvezető: Dr. Szabó István egyetemi docens
Dr. Horváth Attila egyetemi docens
Dr. Jany János egyetemi docens
Dr. Sáry Pál egyetemi docens
Dr. Komáromi László egyetemi adjunktus
Dr. Szigeti Magdolna egyetemi adjunktus
Dr. Tóth Zoltán József egyetemi adjunktus
Dr. Völgyesi Levente egyetemi adjunktus
Dr. Zakariás Kinga egyetemi tanársegéd
50
�Megbízott előadók:
Dr. Ory Károly főiskolai docens, Rendőrtiszti Főiskola
Dr. Tamás Csaba Magyar Köztársaság Országgyűlése
Dr. Zinner Tibor c. egyetemi tanár, ELTE
A Tanszék által oktatott tárgyak:
Kötelező tárgyak:
Jogász alapképzésben:
Egyetemes jogtörténet (tantárgyjegyzők: nappali: Szabó István,
levelező: Jany János, Szigeti Magdolna)
Magyar alkotmány- és jogtörténet (tantárgyjegyzők: nappali:
Horváth Attila, levelező: Szabó István)
Jogtörténet gyakorlat
Nemzetközi igazgatás BA képzésben:
Európai alkotmány- és integrációtörténet (Szabó István)
Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet (Horváth Attila)
Szabadon választható tárgyak:
A magyar magánjog története (Horváth Attila)
A műemlékvédelem múltja és jövője (Völgyesi Levente)
A Szent Korona és a Szentkorona-tan (Tóth Zoltán)
A szocializmus alkotmánytörténete és az emberi jogok (Horváth
Attila)
Az iszlám jog elméleti alapjai (Jany János)
Bevezetés az iszlám jogba (Jany János)
Egyetemes jogtörténeti repetitórium (Szigeti Magdolna)
Erdély alkotmánytörténete a honfoglalástól 1690-ig (Zakariás Kin
ga)
Erdély alkotmánytörténete 1690-1920 (Zakariás Kinga)
Híres perek, koncepciós perek (Horváth Attila)
Keresztre feszítés az ókorban (Sáry Pál)
Koncepciós perek a XX. században (Zinner Tibor)
Nyugati normák és keleti szokások „találkozása” a japán jogfejlő
désben (Tamás Csaba)
Poroszlóktól az ávósokig (Öry Károly)
Szabadon választott tárgyak idegen nyelven:
Angoul
The Paradox of Japanese Law and Society (Tamás Csaba)
Németül
Deutsche Rechtsgeschichte (Szigeti Magdolna)
Österreichische Rechtsgeschichte (Szigeti Magdolna)
Österreichische Verfassungsgeschichte im 20-sten Jahrhundert
[1918-1945] (Szigeti Magdolna)
51
�A kötelező tárgyhoz megjelölt írott tananyag:
Jogász alapképzés:
Egyetemes állam- és jogtörténet:
- Gönczi Katalin - Horváth Pál - Révész T. Mihály - Stipta István
- Zlinszky János: Egyetemes jogtörténet L-IL, Nemzeti Tan
könyvkiadó, Budapest 2001.
Magyar állam- és jogtörténet:
- Magyar alkotmánytörténet, szerk.: Mezey Barna, 5. átdolgozott
kiadás, Osiris, Budapest 2003.
- Magyar jogtörténet, szerk.: Mezey Barna, 4. átdolgozott kiadás,
Osiris, Budapest 2006.
Nemzetközi igazgatás BA képzésben:
Európai alkotmány- és integrációtörténet
- Mezey Barna - Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és
alkotmánytörténet. Osiris Kiadó Budapest 2003.
Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet
- Magyar alkotmánytörténet, szerk.: Mezey Barna, 5. átdolgozott
kiadás, Osiris, Budapest 2003.
Ajánlott tananyag:
Egyetemes állam- és jogtörténet:
- Horváth Pál: A jogi kultúrák fejlődéstörténete, Nemzeti Tan
könyvkiadó, Budapest 2000.
- Horváth Pál: A tudományszabadság történelmi szerepváltásai,
Mundus, Budapest 1997.
- Jany János: Klasszikus iszlám jog. Egy jogi kultúra természetraj
za. Gondolat Kiadó Bp. 2006.
- Szabó István: Az államfő jogállása a Weimari Köztársaságban,
Osiris Kiadó, Budapest 2000.
- Szabó István: Német alkotmánytörténet 1806-tól 1945-ig, Szent
István Társulat Budapest 2002.
- Bevezetés az egyetemes jogtörténet forrásaiba, Nemzeti Tan
könyvkiadó, Budapest 1995.
Magyar állam- és jogtörténet:
- Horváth Attila: A részvénytársaságok és a részvénytársasági jog
kialakulása Magyarországon. Rejtjel Kiadó Bp. 2005.
- Horváth Attila: A magyar magánjog történetének alapjai. Gondo
lat Kiadó Bp. 2006.
— Tóth Zoltán: Magyar közjogi hagyományok és nemzeti öntudat a
XIX. század végétől napjainkig. Szent István Társulat Bp. 2007.
- A magyar állam- és jogtörténet forrásai, szöveggyűjtemény,
szerk.: Mezey Barna, Osiris, Budapest 1998.
52
�-
Jogtörténeti atlasz, szerk.: Horváth Attila - Völgyesi Levente,
Rejtjel Kiadó, Budapest 1999.
A Tanszék kutatási témái:
Az újabb kori jogfejlődés történetkritikai elemzése; a jogi kultúra
históriája; az államfői jogkör fejlődése; legújabb kori német alkot
mánytörténet; német-magyar jogfejlődés összehasonlító elemzése;
Szent Korona-tan; a magánjog története; a kereskedelmi jog története;
a büntető-eljárásjog története; a nemzetiségi jog története.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad.
Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd.
(Mahatma Gandhi)
53
�Kánonjogi Intézet
Szentkirályi u. 28. II. emelet 219-as szoba, telefon: 429-7217, fax: 429—7218
e-mail: kanonjog@jak.ppke.hu
Félfogadás: hétfő-csütörtök 9-12 h
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- es Államtudományi Kara
működésének kezdetétől a Kánonjogi Intézet egyike a Kar oktatási
egységeinek. Az Intézet szorosan együttműködik a Hittudományi Kar
Kánonjogi Tanszékével s ezáltal a karközi fakultás jogú Kánonjogi
Posztgraduális Intézet" munkájában is jelentős szerepe van.
A JÁK rendes oktatási rendjében alapvető hitbeli, valamint a katolikus
egyház felépítésére, működésére, saját belső jogrendjére vonatkozó
ismereteket oktat 4 féléven keresztül. A hallgatók a kötelező kánonjogi
kurzusokon túl speciálkollégiumként a Kánonjogi Posztgraduális Inté
zet meghirdetett tanegységeit is felvehetik, azokból vizsgázhatnak.
Jogi diplomájuk megszerzése után a Kánonjogi Posztgraduális Intézet
által folytatott PhD képzésre beiratkozhatnak, és a már korábban le
hallgatott és eredményes vizsgával lezárt kurzusok beszámíthatóak.
Az Intézet szerkezeti felépítése
Egyházi Alkotmányjogi Tanszék
Egyházi Közigazgatási Tanszék
Egyházi Eljárásjogi Tanszék
Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék
Oktatók:
Intézetvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár
S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek,
professor emeritus
Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár
Dr. Hársfai Katalin egyetemi docens
Dr. Szabó Péter egyetemi docens
Megbízott előadók:
Dr. Gudenus Philipp egyetemi docens
Dr. Lefkánits György
Dr. Schanda Balázs egyetemi docens
A Kánonjogi Posztgraduális Intézet felépítéséről, oktatási rendjéről részlete
sebb tájékoztatás található a fejezet végén, „Posztgraduális képzés” cím alatt.
54
�Az Intézet oktatói a Kánonjogi Posztgraduális Intézet keretében is
tanítanak.
Az Intézet által oktatott tárgyak:
Kötelező tárgyak
A katolikus hit alapjai (tantárgyjegyzö: Szuromi Sz. Anzelm)
Kánonjog I. - bevezetés a kánonjogba (tantárgyjegyzők: nappali
tagozat: Szabó Péter, levelező tagozat: Lefkánits György)
Kánonjog II. - egyházi alkotmányjog (tantárgyjegyzők: nappali ta
gozat: Szabó Péter, levelező tagozat: Lefkánits György)
Kánonjog III. - egyházi házasságjog (tantárgyjegyző: nappali ta
gozat: Hársfai Katalin, levelező tagozat: Lefkánits György)
Kötelezően választható tárgy:
Alapvető etika (tantárgyjegyzö: Hársfai Katalin)
Szabadon választható tárgyak:
A házasságrendezés alapelvei a pápai beszédekben (Hársfai Kata
lin)
A kánonjog modern kodifikációja (Szabó Péter)
A keleti egyházak fegyelmi rendje (Szabó Péter)
A keresztény etika alapjai Szent Ágoston műveiben (Hársfai Kata
lin)
A társadalmi etika alapvető fogalmai (Hársfai Katalin)
Az állami jog és az egyházi házasságjog viszonya (Hársfai Katalin)
Az egyházi bíráskodás az érett középkorban (Szuromi Sz. Anzelm)
Az egyházi eljárásjog dinamikus része (Hársfai Katalin)
Kánonjogi metodológia (Szuromi Sz. Anzelm)
Összehasonlító állami egyházjog (Szuromi Sz. Anzelm - Schanda
Balázs)
Politikai etika (Hársfai Katalin)
Speciális egyházi eljárások (Hársfai Katalin)
Üzleti etika (Hársfai Katalin)
Szabadon választható tárgyak idegen nyelven:
Angolul:
Canon Law History (Szuromi Sz. Anzelm)
Comparative Ecclesiastical Law (Szuromi Sz. Anzelm - Schanda
Balázs)
Olaszul
Question! principal! di diritto matrimoniale (Hársfai Katalin)
55
�Kánonjogi PhD-kurzus
1. Alapvetőfilozófiai, teológiai és kánonjogi bevezető kurzusok
A. Filozófiai kurzusok:
Etika, antropológia, általános metafizika
B. Teológiai kurzusok:
Ószövetségi bevezetés
Újszövetségi bevezetés
Fundamentális teológia (kinyilatkoztatástan, egyháztan)
Dogmatika (szentháromságtan, kegyelemtan, krisztológia)
Általános- és speciális szentségtan
Általános és speciális erkölcsteológia
C. Kánonjogi bevezetés:
A kánonjog alapjai (jogászhallgatók számára az a tananyag, amit
az Intézet kötelező kurzusként előír a JÁK hallgatói számára; teo
lógus és hittanár szakos hallgatók számára: azok a kánonjogi kur
zusok, melyeket számukra az érintett kar, főiskola, szeminárium
szabályzata előír)
2. Speciális kánonjogi bevezető (minden évben indított) kurzusok:
De methodologia luris Canonici
Lingua latina
Latinitas canonical
3. Kötelező kánonjogi kurzusok
Introductio. Normae generales
De Ecclesiae constitutione hierarchica
De laicis et consociationibus
De ministris sacris seu de clericis
De vita consecrata
De Ecclesiae munere docendi
De Ecclesiae munere sanctificandi
De Matrimonio
De bonis Ecclesiae temporalibus
De processibus
De sanctionibus in Ecclesia
4. Kötelező kiegészítő civil- és kánonjogi kurzusok
Ius romanum
Introductio in ius civile
Philosophia iuris
Theologia iuris canonici
56
�História fontium luris Canonici
História institutionum luris Canonici
lus Ecclesiarum orientalium
lus ecclesiasticum Hungaricum
lus publicum ecclesiasticum
5. Szabadon választható kurzusok
A posztgraduális képzésben a fentieken kívül kötelező 4 tanegységnyi
speciálkollégium, valamint 4 tanegységnyi szeminárium teljesítése.
A speciálkollégiumokat és a szemináriumokat az adott félév elején
hirdeti meg az Intézet.
Minden oldalról körülfogtál
és kezedet rajtam nyugtatod...
Lelked elől ugyan hova mehetnék?
Szíved elől hova futhatnék?
Ha fölszállnék az égbe,
Te ott vagy...
Ha felölteném a hajnal szárnyait,
és a tenger túlsó végén laknék,
oda is a Te kezed vezetne,
és jobbod tartana engem.
(138-as zsoltár, 4-8)
57
�Kereskedelmi Jogi Tanszék
Szentkirályi u. 28. III. emelet 313/a sz. szoba, telefon: 429-7200/311
e-mail: keriog@jak.ppke.hu
Félfogadási idő: naponta 9-13 óra között
A kereskedelmi jog a gazdasági élet jogviszonyait fogja át. építve a
polgári jog alapintézményeinél elsajátított joganyagra és jogszemlélet
re. A kereskedelmi jog egyrészt - szervesen kapcsolódva a polgári jog
kötelmi jogi részéhez, mintegy annak folytatásaként - magában foglal
ja a klasszikus kereskedelmi szerződések oktatását, másrészt a kelet
európai jogfejlődés által átmenetileg háttérbe szorított társasági (ehhez
kapcsolódva a csőd és felszámolási jog) értékpapír jogi és fogyasztó
védelmi jogot. A tantárgy oktatási programjában helyt kap a nemzet
közi (európai uniós) fejlődési tendenciák bemutatása.
Teljes és részmunkaidőben oktatók:
Tanszékvezető: Dr. Csehi Zoltán egyetemi docens
Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit egyetemi tanár
Dr. Fábián Ferenc egyetemi docens
Dr. Gyulai-Schmidt Andrea egyetemi adjunktus
Dr. Szönyi Viktor egyetemi adjunktus
Dr. Brehószki Márta egyetemi tanársegéd
Megbízott előadó:
Barochné dr. Szabó Mariann
A Tanszék által oktatott tárgyak:
Kötelező tárgy:
Kereskedelmi jog (tantárgyjegyző: Csehi Zoltán)
Kötelezően választható tárgy:
Összehasonlító magánjog (tantárgyjegyző: Szőnyi Viktor)*
Szabadon választható tárgyak:
A kárpótlás az Alkotmánybíróság gyakorlatában (Fábián Ferenc)
Kisebbségvédelem a társasági jogban (Gyulai Schmidt Andrea)
A deliktuális felelősség rendszere az olasz jogban (Szőnyi Viktor)
Változások az új társasági törvényben (Csehi Zoltán - Gyulai
Schmidt Andrea)
Másik választható tárgy: Összehasonlító közjog (tantárgyjegyző: Kilényi
Géza), Alkotmányjogi Tanszék
58
�Bevezetés a nonprofit jog alapjaiba (Csehi Zoltán)
Kereskedelmi jogi szeminárium haladóknak (Csehi Zoltán)
Német nyelven:
Einleitung in das deutsche Handels- und Verbraucherschutzrecht
(Csehi Zoltán - Gyulai Schmidt Andrea)
A kötelező tárgyhoz megjelölt írott tananyag:
- Harsányi Gyöngyi: Értékpapírok és ügyletek a magyar tőkepiacon
Egyetemi jegyzet, Unió Kiadó, Budapest 2003.
- Fazekas Judit: Magyar fogyasztóvédelmi jog, Complex Kiadó,
Budapest 2007.
- Kisfaludi András: A társasági jog, Complex Kiadó, Budapest 2007.
- Csehi Zoltán: A civil szervezetek joga, gondolat, Budapest 2007.
Ajánlott irodalom
- Barta Judit - Fazekas Judit - Harsányi Gyöngyi - Kovács Péter Miskolczi-Bodnár Péter - Újváriné Antall Edit: Üzleti élet szerző
dései, egyetemi jegyzet, Unió Kiadó, Budapest 2004.
- Jobbágyi Gábor - Fazekas Judit: Kötelmi jog, Szent István Társu
lat, Budapest 2004.
Kiinduló olvasmányok az összehasonlító magánjogi előadáshoz (az
alábbi müvekből az előadó által az előadáson megjelölt részek):
- Csanádi György: A megbízási jogviszony, Budapest 1959.
- Harmathy Attila, Felelősség a közreműködőért, Budapest 1974.
- Mádl Ferenc: A deliktuális felelősség a társadalom és a jog fejlő
désének történetében, Budapest 1964.
- Marton Géza: A polgári jogi felelősség, Budapest 1993.
- Sólyom László: A polgári jogi felelősség hanyatlása, Budapest
1977.
- Weiss Emilia: A szerződés érvénytelensége a polgári jogban, Bu
dapest 1969.
A Tanszék kutatási témái:
A kereskedelmi társaságok tökevédelmét erősítő német bírói gyakorlat
fejlődésének vizsgálata; az ún. „nonprofit-governance” problematiká
ja, a magyar nonprofit jog alapjai; magánjog - polgári jog - kereske
delmi jog; a kereskedelmi jog rendszertani elhelyezése a magánjogon
belül, a kereskedelmi jog tárgya (elhatárolása: gazdasági jog és válla
lati jog), különös tekintettel az új Polgári Törvénykönyv tervezetére;
pénz-és értékpapírügyletek magánjogi szabályozása - de lege lata, de
lege ferenda; 2006-ban jelentősen módosított felszámolásra vonatkozó
szabályok elemezése és feldolgozása; a tagok és vezető tisztségviselők
apportért való felelősségének szabályainak változásai a magyar jog59
�ban; a PhD kutatási témája a hitelezői érdekvédelem kérdései, különös
tekintettel a társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek és könyvvizs
gálójának a felelősségére; 2006. évi IV. törvény részvénytársaságokra
vonatkozó új szabályai a jogharmonizáció tükrében; a közbeszerzések
joga - a hatályos joganyag - kommentár igényű feldolgozása német
nyelven; összehasonlító tulajdonjog; tulajdon-átruházási rendszerek
összehasonlítása; szerződések érvénytelensége; szerződésszegés; öszszehasonlító kártérítési felelősség; szerzödéstipizálás rendszerei.
„ Sohase légy egészen dolog nélkül,
hanem vagy olvass, vagy írj,
vagy elmélkedjél, vagy imádkozzál,
vagy a közjóért valami hasznost munkálkodjál. ”
(Kempis Tamás)
60
�Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok
Tanszék
Az Európai Környezetjog Jean Monnet Tanszéke
Szentkirályi u. 28. III. emelet 341-es szoba, telefon: 429-7287
e-mail: gybandi@jak.ppke.hu
Félfogadási idő: hétfőtől csütörtökig: 9-12 és 13-15, pénteken: 9-12
2006 második félévében a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környe
zetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszéke elnyerte az Európai Környe
zetjog Jean Monnet Tanszéke (Jean Monnet Chair of European
Environmental Law) kitüntető címet.
A Jean Monnet programról
A Jean Monnet programot 1990-ben hozta létre és indította be az Eu
rópai Bizottság. Az akció célja, hogy népszerűsítse az európai oktatást
közgazdaságtan, jog, politika és történelem tárgyakból, innovatív ak
ciókat vezessen be az európai oktatási rendszerben, és létrehozza a
pénzügyi támogatás rendszerét. A következő intézmények vesznek
részt a Jean Monnet akcióban: az Európai Bizottság, a Tagállamok
Országos Rektori Konferenciájának Konföderációja és az Európai
Közösségi Tanulmányok Társasága (ECSA). A projekt megvalósításá
hoz a következő alapvető módszereket használják: a Jean Monnet
professzorok, Állandó Kurzus, Európai Modulok, Kutatási Projektek,
Doktori Ösztöndíjak és Tananyagok.
A környezetvédelem és a versenyjog a Kar megalakítása óta szerepel a
PPKE jogászképzésének programjában. A környezetvédelmi tárgyak
oktatása a jogi karokon az utóbbi években ugyan egyre jobban megje
lenik, a PPKE Jog-és Ál lám tudományi Kara viszont - nemzetközi,
különösen EU követelményeknek megfelelve - elsőként vezette be a
kötelező környezetvédelmi képzést. A környezetvédelem oktatása két
részből áll: a „környezet és fejlődés” alternatív tantárgy oktatásából,
amely elsősorban tudatformáló szerepet tölt be, illetve a „környezet
jog” tantárgy oktatásából. A Tanszék e kettősségnek és a Kar teljes
oktatási palettája kialakulása iránti igénynek megfelelve 1996-ban
Környezettudományi Tanszékként kezdte meg működését, majd 1998tól Környezetjogi Tanszékké alakult. Ettől kezdve jelenik meg egyre
erőteljesebben és válik mára teljessé az EU környezetjog oktatása. A
61
�Kar szervezeti változási igénye miatt 1999-től a Kar gazdasági jogi
szabályozás iránti elkötelezettsége másik alapvető elemét jelentő ver
senyjog oktatása is a Tanszékhez került. így beszélhettünk 1999 és
2006 között Környezetjogi és Versenyjogi Tanszékről. A Tanszék
által oktatott mindkét területen kiemelkedő hangsúllyal szerepel az EU
jog. A két alapvető téma mellett a gazdasági élethez kapcsolódó jogi
és jogon kívüli kérdések is fokozott hangsúllyal jelentek meg a Tan
szék életében, egyebek között ilyen a az adatvédelem, a biztosítási
jog, a bioetika és környezetetika témaköre stb.
2006-ig különálló tanszékként működött a Munkajogi Tanszék. Ma
gyarországon a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdések sokáig a
magánjog körébe tartoztak és azok oktatása is ekként történt. Az 1951.
évi Munka Törvénykönyve hatályba lépésével összefüggésben kezdő
dött a munkajog önálló oktatása a magyar egyetemeken, ennek felelt
meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szervezeti és oktatási rendje
is. Az oktatás kiterjed a magyar munkajognak az európai joggal, vala
mint a nemzetközi magánjoggal való összefüggéseire is. A Karon
folyó szervezeti korszerűsítés, a hatékonyság növelése iránti igény
egyik folyományaként 2007-től a fenti két tanszék összevonásra került,
Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék néven.
Teljes és részmunkaidőben oktatók:
Tanszékvezető: Dr. Bándi Gyula egyetemi tanár
Dr. Tóth Tihamér egyetemi docens
Ifj. Dr. Zlinszky János egyetemi docens
Dr. Ijjasné dr. Kocsis Anna egyetemi adjunktus
Dr. Jávor Benedek egyetemi adjunktus
Dr. Hartai Győző egyetemi tanársegéd
Dr. Szilágyi Pál Béla egyetemi tanársegéd
Tahyné dr. Kovács Ágnes egyetemi tanársegéd
Megbízott előadók:
Dr. Radnay József professor emeritus
Dr. Bassola Zoltán c. egyetemi tanár
Dr. Boytha Györgyné c. egyetemi docens
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos
Dr. Hajdú István ügyvéd
Ft. Dr. Nyéky Kálmán mb. előadó
Dr. Tóth András, a GVH munkatársa
Dr. Bánsági Györgyi mb. előadó
Ft. Caprioli, Alessandro mb. előadó
Dr. Fabók András mb. előadó
Dr. Csépai Balázs PhD hallgató
62
�Dr. Hős Nikolett PhD hallgató
Dr. Stágel Bence PhD hallgató
Dr. Szilágyi Szilvia PhD hallgató
A Tanszék által oktatott tárgyak:
Kötelező tárgyak:
Környezet- és versenyjogból:
Környezetjog (tantárgyjegyzö: Bánói Gyula)
Versenyjog (tantárgyjegyzö: Tóth Tihamér)
Munkajogból:
Munkajog (nappali tagozaton tantárgyjegyző: Lábady Tamás/Radnay József, levelező tagozaton: Lábady Tamás/Bassola
Zoltán)
TB és szociális jog (tantárgyjegyzö: Radnay József)
Munkajogból angol nyelven:
Introduction to the Social Doctrine of the Church (Alessandro
Caprioli)
Kötelezően választható tárgyak:
Környezetjogból:
Bioetika és környezeti etika (Jávor Benedek, Nyéky Kálmán)???
Környezet és fejlődés (tantárgyjegyző: ifj. Zlinszky János)
Szabadon választható tárgyak:
Környezet- és versenyjogból:
A hulladékgazdálkodás szabályozása hazánkban és az Európai
Unióban (Szilágyi Szilvia)
A magyar versenyjog aktuális kérdései (Tóth Tihamér)
A piaci erő megítélése a közösségi versenyjogban (Csépai Balázs)
A politikai ökológia programja (Jávor Benedek)
A versenyre káros hatások észlelése és felderítése a gyakorlatban
(Szilágyi Pál)
Adatvédelem - személyiségi jogok (Péterfalvi Attila)
Az egyházszervezetek környezeti érzékenysége (Jávor Benedek)
Az erdőgazdálkodás szerepe az Őrség társadalmában (Jávor Bene
dek)
Az ökológia a világegyházakban és itthon (Jávor Benedek)
Biztosítási jog és környezeti biztosítások (Hajdú István)
Egyházi reakciók az ökológiai válságra (Jávor Benedek)
EU bírósági környezetjogi jogesetek (Szilágyi Szilvia - Bándi
Gyula)
Európai fúziókontroll (Szilágyi Pál)
Kőkemény kartellek megítélése, kriminalizáció és kártérítési perek
(Csépai Balázs)
Lobbizás és döntéshozatal, avagy úton a fenntarthatóság felé
63
�(ifj. Zlinszky János)
Ökológia és politika (Jávor Benedek)
Szakdolgozat repetitórium (Tahyné Kovács Ágnes - Bándi Gyula)
Versenyjogi szabályozás és jogalkalmazás az elektronikus hírköz
lés és média piacain (Tóth András)
Munkajogból:
A vállalkozások átszervezésének aktuális munkajogi problémái
(Hős Nikolett)
Európai munkajog (Radnay József)
Humánerőforrás gazdálkodás és a közigazgatás (Ijjasné Kocsis
Anna)
Kollektív munkajog (Hartai Győző)
Munkajog a gyakorlati életben (Radnay József)
Munkaügyi perek (Bassola Zoltán)
Munkaviszony megszűnése, megszüntetése (Hartai Győző)
Szabadon választható tárgyak idegen nyelven:
Angolul környezet- és versenyjogból:
EU Competition Law Case Studies (Tóth Tihamér)
European Merger Control (Szilágyi Pál)
Perception and Discovery of Restrictive Effects on Competition
(Szilágyi Pál)
Angolul munkajogból:
System of the Law of Torts in Italian Law (Szönyi Viktor)
Németül munkajogból:
Einige Fragen des Arbeitsrecht der EU (Radnay József)
A kötelező tárgyakhoz megjelölt írott tananyag:
Környezet- és versenyjogból:
- Bándi Gyula: Környezetjog, Osiris, Budapest 2006.
- Boytha Györgyné: Versenyjog (egyetemi jegyzet) Budapest 2006.
- Kerényi Attila (szerk.): Általános környezetvédelem, Szeged 2003.
Munkajogból:
- Radnay József: Munkajog. Egyetemi tankönyv, 6. kiadás Szent
István Társulat, Budapest 2005.
- Prugberger Tamás - Fabók András: Társadalombiztosítási jog,
egyetemi jegyzet, 2006.
- Bánsági Györgyi: Foglalkoztatási jog. I. félév.
- Lakatos Hedvig: Szociális jog. (Állami ellátások. Segélyezési
rendszerek.) II. félév
64
�Kutatási témák
Környezet- és versenyjogból:
Környezeti etika - bioetika; humánökológia; EU környezetjog ; a
környezetjog elméleti rendszere, alapjai; társadalmi részvétel a kör
nyezetvédelemben.
Munkajogból:
Közreműködés a Munka Törvénykönyve felülvizsgálatának időszerű
kérdéseiben; a munkaügyi bíróságok szempontjából az EK-i irányel
vek jelentősége; egyházi munkajog egyes kérdései.
„ Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom,
csak erőt kérek a hétköznapokhoz.
Taníts meg a kis lépések művészetére! ”
(Antoine de Saint-Exupéry)
65
�Közigazgatási Jogi Tanszék
Szentkirályi u. 28. III. emelet 356-os szoba (titkárság), telefon: 429-7243
e-mail: kozjog@jak.ppke.hu
Félfogadási idő: hétfőtől csütörtökig 8-12 h, 13-15 h, pénteken: 8-12 h
A közigazgatási jog c. tantárgy ismereteket nyújt a közigazgatás és a
közigazgatási jog lényegéről, társadalmi rendeltetéséről, elméleti és
gyakorlati alapfogalmairól, valamint gyakorlásáról - a hazai és külföl
di szaktudomány mértékadó részének hasznosításával, annak érdeké
ben, hogy a hallgatók képesek legyenek egységes rendszerként szem
lélni azt a sokrétű és sokféle társadalmi összefüggést, érintő funkciót,
amelyet a közigazgatás betölt.
Teljes és részfoglalkozású oktatók:
Tanszékvezető: Dr. Tamás András egyetemi tanár
Dr. Molnár Miklós egyetemi tanár
Dr. Kárpáti Zoltán mestertanár
Dr. Oláh József egyetemi adjunktus
Dr. Seereiner Imre egyetemi adjunktus
Dr. Christián László egyetemi tanársegéd
Dr. Patyi Gergely egyetemi tanársegéd
Dr. Ugrón Gáspár egyetemi tanársegéd
Dr. Gerencsér Balázs tudományos segédmunkatárs
Megbízott előadók:
Dr. Egerszegi Gyula mb. előadó
Dr. Józsa Fábián mb. előadó
Dr. Kántás Péter mb. előadó
Dr. Krauss Ottó mb. előadó
Dr. Mikó Zoltán mb. előadó
A Tanszék által oktatott tárgyak:
Kötelező tárgyak:
Közigazgatási jog I. A közigazgatási jog elmélete (tantárgyjegyző:
Tamás András)
Közigazgatási jog II. Magyar közigazgatási szervezeti és anyagi
jog (tantárgyjegyzö: Tamás András)
Közigazgatási jog III. Közigazgatási eljárási jog (tantárgyjegyző:
Molnár Miklós)
66
�Közigazgatási jog IV. Szabálysértési jog és logisztika (tantárgyjegyző: Tamás András)
Kötelezően választható tárgyak:
Agrárigazgatás (Mikó Zoltán)
A közigazgatás európai integrációja (Molnár Miklós)
Szabadon választható tárgyak:
A kormányzati jogalkotás (Gerencsér Balázs)
A kormány és a helyi önkormányzatok kapcsolatrendszere
(Seereiner Imre)
A közigazgatás intézményrendszere (Seereiner Imre)
A közigazgatási iratszerkesztés (Oláh József)
Közbeszerzés (Patyi Gergely)
Közigazgatási reform (Patyi Gergely)
Önkormányzati igazgatás (Józsa Fábián)
Összehasonlító kisebbségvédelem (Gerencsér Balázs)
Vám- és Pénzügyőrség (Christián László)
Van-e esélye a kárpát-medencei együttműködésnek? (Krauss Ottó)
Szabadon választható tárgy idegen nyelven:
Angolul
Theory of Administrative Law (Molnár Miklós)
A kötelező tárgyakhoz megjelölt írott tananyag:
- Tamás András: A közigazgatási jog elmélete, Szent István Társu
lat, Budapest 2005. (III. évfolyam I. félév)
— Tamás András: A magyar közigazgatási szervezeti jog I. Budapest
2007. (III. évfolyam II. félév)
— Tamás András: Magyar közigazgatási anyagi jog - Kari jegyzet.
Szent István Társulat, Budapest 2006. (III. évfolyam II. félév)
- Lörincz Lajos: Közigazgatási eljárásjog HVG-ORAC, Budapest
2005. (IV. évfolyam I. félév)
- Eljárásjog a közigazgatásban (szerk.: Lőrinc Lajos) 2005. (IV.
évfolyam I. félév.)
- Kincses Ildikó - Kántás Péter:A szabálysértési jog, Közgazdasági
és Jogi Kiadó - KERSZÖV, Budapest 2006. (IV. évfolyam II. fél
év.)
- Tamás András: Legistica, Szent István Társulat, Budapest 2005.
(IV. évfolyam II. félév.)
Ajánlott irodalom
- A magyar közigazgatás-tudomány klasszikusai. Budapest 1988.
szerk. Lörincz Lajos
- Fazekas Marianna - Ficzere Lajos: Magyar közigazgatási jog.
Általános rész Osiris Kiadó, Budapest 2005.
- Ficzere Lajos - Forgács Imre szerk: Magyar közigazgatási jog.
67
�Különös rész, Osiris Kiadó, Budapest 2005.
- Közigazgatás-tudományi antológia. I-II. köt. szerk: Lörincz Lajos,
UNIÓ, Budapest 1994.
- Tanulmányok a közigazgatás szervezeti és jogi intézményei köré
ből. szerk: Ficzere Lajos, UNIÓ, Budapest 1995.
A Tanszék kutatási területei:
A jogalkotás elmélete és gyakorlata; a közigazgatás szervezete, köz
igazgatási reform.
"A természet varázsát ontja bőven:
A fűben, a virágban és a kőben.
O, nincs a földön oly silány anyag,
Mely így vagy úgy ne szolgálná javad;
De nincs oly jó, melyben ne volna vész,
Ha balga módra véle visszaélsz!"
(Shakespeare)
68
�Nemzetközi Magánjogi Tanszék
Szentkirályi u, 28.1. emelet 123-as szoba (titkárság), telefon: 429-7265
e-mail: nemzetkozi.maganjog@iak.ppke.hu
Félfogadási idő: hétfő-csütörtök: 8.00 - 16.00 h, péntek: 8.00 - 14.00 h
A Tanszék által oktatott tárgyak: nemzetközi magánjog; nemzetközi
gazdasági kapcsolatok joga; nemzetközi kereskedelmi választott
bíráskodás. Ebben az összeállításban ezek a tárgyak korábban egyetlen
jogi kar tantervében sem szerepeltek. A hagyományos nemzetközi
magánjogot a Tanszék az őszi félévben, a nemzetközi gazdasági kap
csolatok jogát a tavaszi szemeszterben oktatja a IV. évfolyam hallgatói
számára. Ugyancsak az őszi félévben kerül sor a nemzetközi kereske
delmi választott-bíráskodással kapcsolatos ismeretek oktatására az V.
évfolyamon. Az ELTE tantervétől eltérően különválik a kollíziós jog
mint önálló jogág, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga
mint komplex jogterület oktatása. A nemzetközi választottbíráskodás
önálló oktatása azt a célt szolgálja, hogy a hallgatók elmélyült ismere
teket szerezzenek erről a jogterületről.
Teljes és részmunkaidőben oktatók:
Tanszékvezető: Dr. Burián László egyetemi tanár
Dr. Raffai Katalin egyetemi adjunktus
Dr. Szabó Sarolta egyetemi tanársegéd
Megbízott előadók:
Dr. Bánrévy Gábor professor emeritus
Dr. Horváth Éva c. egyetemi tanár
A Tanszék által oktatott tárgyak:
Kötelező tárgyak:
Nemzetközi magánjog (tantárgyjegyző: Burián László)
Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga (tantárgyjegyző: Bánrévy
Gábor, Burián László)
Nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás (tantárgyjegyzö:
Horváth Éva)
Nemzetközi magánjog gyakorlat (Raffai Katalin, Szabó Sarolta)
Szabadon választható tárgyak:
Az emberi jogok szerepe a nemzetközi magánjogban (Raffai Kata
lin)
A közrendi klauzula a magyar bírói gyakorlatban (Raffai Katalin)
69
�Összehasonlító nemzetközi magánjog (Szabó Sarolta)
Nemzetközi szerződési jog (Szabó Sarolta)
Szabadon választható tárgyidegen nyelven:
Németül:
Vergleichendes Internationales Privatrecht - Allgemeiner Teil
(Burián László)
Vergleichendes Internationales Privatrecht - Besanderer Teil
(Burián László)
A kötelező tárgyakhoz megjelölt írott tananyag:
- Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, Szent
István Társulat, Budapest 2007. (6. kiadás)
- Burián László - Kecskés László - Vörös Imre: Magyar nemzet
közi kollíziós magánjog, Krim Bt., Budapest 2005.
- Horváth Éva - Kálmán György: Nemzetközi eljárások joga - A
kereskedelmi választottbíráskodás, Szent István Társulat, Buda
pest 2003. (2. kiadás)
A Tanszék kutatási témái:
Az Európai Közösség nemzetközi magánjoga; deliktuális felelősségi
kérdések a nemzetközi magánjogban; fogyasztó védelem a nemzetközi
magánjogban; a közrend fogalma és hatása az Európai Unióban és
hazánkban; a magyar nemzetközi magánjog bírói gyakorlata; nemzet
közi szerződési jog; Bécsi Vételi Egyezmény gyakorlata; speciálisan
külkereskedelmi
szerződéstípusok;
nemzetközi
kereskedelmi
választottbíráskodás.
„ Van-e még barátság a világon?
Fiatal emberek azt hiszik, van; de aztán megtudják, hogy amit barátságnak
hittek, csak pajtásság volt. A barátság sokkal bonyolultabb, fájdalmasabb és
erőszakosabb kapcsolat, mint a szerelem.
A szerelem adni és kapni akar. A barát csak adhat. ”
(Márai Sándor)
70
�Pénzügyi Jogi Tanszék
Szentkirályi u. 28. III. emelet 356-os szoba (titkárság), telefon: 429-7243
e-mail: penzugYijog@iak.ppke.hu
Félfogadási idő: hétfő: 9-12, 13-15 h, kedd, szerda: 9-12 h, csütörtök: 9-12 h,
13-15 h, péntek: 9-10 h
Teljes és részmunkaidőben oktatók:
Tanszékvezető: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens
Dr. Klicsu László egyetemi adjunktus
Dr. Halász Zsolt egyetemi tanársegéd
Megbízott előadók:
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva mestertanár
A Tanszék által oktatott tárgyak:
Kötelező tárgyak: tantárgyjegyző
Pénzügyi jog I.-II. (tantárgyjegyzők: nappali: Halustyik Anna, le
velező: Tersztyánszkyné Vasadi Éva)
Pénzügyi jog gyakorlat I.-II.
Kötelezően választható tárgy:
Bank- és tőzsdejog
Szabadon választható tárgyak:
EU költségvetés - EU támogatások (Halász Zsolt)
Pénzügyi jogi döntések az Alkotmánybíróság gyakorlatában
(Tersztyánszkyné Vasadi Éva)
Szabadon választható tárgy idegen nyelven:
Banking and Securities Regulation (Halustyik Anna)
European Tax Law (Halustyik Anna)
A kötelező tárgyakhoz megjelölt írott tananyag:
- Pénzügyi jog L-IL, Aula Budapest, 2005, 2006.
71
�Polgári Eljárásjogi Tanszék
Szentkirályi u. 30. II. emelet 202. szoba, telefon: 429-7239
e-mail: bi@jak.ppke.hu
Félfogadási idő:
hétfőtől - csütörtökig de. 9-12 h, du. 13-15 h, pénteken 9 -12 h
A Polgári Eljárásjogi Tanszéken 1998 óta folyik oktatás. Polgári eljá
rásjogot a hallgatók három féléven át (IV. és V. évf.) tanulnak. A kur
zus keretében az általános polgári eljárásjogi ismeretek elsajátítása
után a különleges, majd a bírósági végrehajtási és az egyéb nemperes
eljárásokkal ismerkednek meg. 2005 óta az európai polgári eljárásjog
is a tantárgy oktatási körébe tartozik, tekintettel Hazánk Európai Uni
óhoz való csatlakozásából adódó követelményekre. A Polgári eljárás
jog c. tantárgy előadásai mellett a hallgatók kötelező gyakorlaton
vesznek részt, ezen felül a Tanszék több alternatív szemináriumot
hirdet meg minden évben magyar, illetve német nyelven. A Polgári
eljárásjog tantárgy lezárásaként a hallgatók alapvizsgát tesznek.
2006-ban a kötelezően választható tárgyak köre kibővült a sportjoggal.
Teljes és részmunkaidőben oktatók:
Mb. tanszékvezető: Dr. Harsági Viktória egyetemi docens
Dr. Könyvesné dr. Orosz Ibolya c. egyetemi docens
Dr. Bérces László mestertanár
Dr. Éles Anita egyetemi tanársegéd
Dr. Újlaki Tamás egyetemi tanársegéd
Megbízott előadók:
Csikyné dr. Szobácsi Julianna bíró
Dr. Kiss Tamás Lajos ügyvéd
Dr. Kovács László mb. előadó
Dr. Nemes András ügyvéd
Dr. Telek Zoltán ügyvéd
A Tanszék által oktatott tárgyak:
Kötelező tárgy:
Polgári eljárásjog (tantárgyjegyző: Harsági Viktória)
Kötelezően választható tárgy:
Magyar nemzetközi sportjog (Bérces László)
Szabadon választható tárgyak:
Az elsőfokú bíróság eljárása (Éles Anita)
Az ügyvédi hivatás gyakorlása (Bérces László)
72
�Beadványok és határozatok a polgári eljárásjogban (Könyves
Béláné)
Jogi képviselet a polgári eljárásjogban (Kovács László)
Európai polgári eljárásjog (Harsági Viktória)
Szabadon választható tárgy idegen nyelven:
Europáisches Zivilprozessrecht (Harsági Viktória)
A kötelező tárgyhoz megjelölt írott tananyag:
- Gáspárdy László: Modern magyar perjogtörténet, Novotni Kiadó,
Miskolc 2003.
- Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog, Osiris Kiadó, Buda
pest, 8. kiadás várható megjelenése: 2006. szeptember.
- Kengyel Miklós - Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog,
Osiris Kiadó, Budapest 2006.
Ajánlott irodalom:
- Cserba - Gáspárdy - Nagy : A magyar bírósági végrehajtás,
Novotni Kiadó, Miskolc, 2002.
- Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog - Általános rész, 2. kötet,
KJK, Budapest 2005.
- Polgári perrendtartás magyarázata, KJK, Budapest 1999.
- Polgári eljárásjog - Kommentár a gyakorlat számára, HVG-Orac,
Budapest 2000.
Ne ellenségeden, győzzél magad felett!
így: győzöl rajta is, és magad megnyered.
(Angelus Silesius)
Ne a rosszat javítsd, hanem a jót fokozd!
Az majd felszívja a rosszat maga körül.
(Maliász Gitta)
73
�Polgári Jogi Tanszék
Szentkirályi u. 28. III. emelet 329-es szoba, telefon: 429-7200/372, 272
Fax: 429-7272 (titkárság), e-mail: polgjog@iak.ppke.hu
Félfogadási idő: hétfőtől csütörtökig 9-13 h, pénteken 9-12 h
A Tanszéken alapvetően a klasszikus polgári jog keretébe tartozó
résztémák oktatása folyik, kiegészítve a modern korban bekövetkezett
változásokkal. Mind az oktatásban, mind a kutatásban különös hang
súlyt kapnak a történeti (római) joggal és az Európai Unió jogával
kapcsolatos témák.
A Tanszék által oktatott tárgyak köre bővebb az utóbbi évtizedekben
megszokott tantárgyi struktúránál:
- Önálló tárgyként folyik az ingatlanjog és a sajtó- és médiajog okta
tása. A fontosságra tekintettel a polgári jogtól elválasztva, két fél
éven keresztül folyik - a Kereskedelmi Jogi Tanszék égisze alatt a kereskedelmi jog oktatása. A családi jogot viszont a polgári jog
részeként tanítjuk, hasonlóan az orvosi joghoz.
- A polgári jog oktatását a II. évfolyam I. félévében kötelezően vá
lasztható órák, a II. évfolyam II. félévében, a III. évfolyamon és a
IV. évfolyam I. félévében kötelező szeminárium segíti.
A polgári jog anyagrészeinek oktatása a következőképpen oszlik meg
az egyes félévek között: I. félév: Általános rész - Személyek joga, II.
félév: Dologi jog - Családi jog, III. félév: Kötelmi jog - Általános rész
- Felelösségtan, IV. félév: Egyes szerződések - Orvosi jog, V. félév:
Szellemi alkotások joga - Öröklési jog.
Teljes és részmunkaidőben oktatók:
Tanszékvezető: Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár
Dr. Tattay Levente egyetemi tanár
Dr. Lábady Tamás egyetemi docens
Dr. Bókái Judit mestertanár
Dr. Landi Balázs egyetemi adjunktus
Dr. Koltay András egyetemi adjunktus
Dr. Csapó Orsolya egyetemi tanársegéd
Ifj. Dr. Lomnici Zoltán egyetemi tanársegéd
Dr. Navratyil Zoltán egyetemi tanársegéd
Dr. Pogácsás Anett egyetemi tanársegéd
Megbízott előadók:
Dr. Bagi István mb. előadó
74
�Dr. Graf Tamás mb. előadó
Dr. Lukács Tamás mb. előadó
Dr. Stefka István mb. előadó
Dr. Végh Zoltán mb. előadó
A Tanszék által oktatott tárgyak:
Kötelező tárgy:
Polgári jog (tantárgyjegyzők: Jobbágyi Gábor, Lábady Tamás,
Tattay Levente)
Kötelezően választható tárgyak:
A magyar magánjog legfontosabb intézményeinek története (Hor
váth Attila)
Az életjog alapkérdései (Jobbágyi Gábor)
A személyiségvédelem és a média (Tattay Levente)
Közjegyzői hivatás (Bókái Judit)
A szólásszabadság polgári jogi kérdései (Koltay András)
Szabadon választható tárgyak:
A családi és a dologi jog összefüggései a kánonjoggal (Pogácsás
Anett)
A dologi jogi és családi jogi kérdések emberi jogi összefüggései
(Csapó Orsolya)
A közszereplők személyiségvédelme. A kártérítés kérdése (Tattay
Levente)
A szerződési jog egyes kérdései (Landi Balázs)
Az 1956 utáni megtorlás perei (Jobbágyi Gábor)
Családi jogi és dologi jogi szabályok változása a kodifikációval
(itj. Lomnici Zoltán)
Magyar Nemzet és konzervatív újságírás (Stefka István)
Médiaetika és egyes különös összefüggései a sajtójoggal (Lukács
Tamás)
Rádiós és televíziós újságírás (Stefka István)
Polgári jogi repetitórium (Csabó Orsolya - ifj. Lomnici Zoltán)
Személyiségvédelem és média (Tattay Levente)
Német nyelven:
Einführung in das Eurpaisches Privatrencht. Die europaischen,
bürgerlichen (Végh Zoltán)
A kötelező tárgyhoz megjelölt írott tananyag:
- Bíró György - Lenkovics Barnabás: Általános tanok, Novotni
Kiadó, Miskolc 2004.
- Jobbágyi Gábor: Személyi jog és családi jog, Szent István Társulat,
Budapest 2005.
- Jobbágyi Gábor: Orvosi jog, Szent István Társulat, Budapest 2007.
75
�- Jobbágyi Gábor - Lévayné Fazekas Judit: Kötelmi jog, Szent Ist
ván Társulat, Budapest 2005.
- Lábady Tamás: A magyar magánjog (polgári jog) általános része,
Dialóg Campus, Budapest - Pécs 1998.
- Lenkovics Barnabás: Dologi jog, Eötvös Kiadó, Budapest 2006.
- Tattay Levente: Szellemi alkotások joga, Szent István Társulat,
Budapest 2002.
- Vékás Lajos: Öröklési jog, Eötvös Kiadó, Budapest 2005.
Ajánlott tananyag:
- Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata, Grill Károly
Könyvkiadó Vállalata, Budapest 1934. (a Polgári Jog 1-5. tár
gyakhoz)
- Kampis György: Telekkönyvi jog (Általános rész), Közgazdasági
és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1963. (az Ingatlanjog tárgyhoz)
- Bagi István: Ingatlanjog jegyzet, 2005 (az Ingatlanjog tárgyhoz)
- Koltay András: Sajtó- médiajog jegyzet, 2007 (a Sajtó- és média
jog tárgyhoz)
- Gálik Mihály - Pólyák Gábor: Médiaszabályozás, Kjk-Kerszöv,
Budapest 2005 (a Sajtó- és médiajog tárgyhoz)
- Székely László: Médiajog, Dialóg-Campus, Budapest - Pécs 2007
(a Sajtó- és médiajog tárgyhoz)
A Tanszék kutatási témái:
Orvosi jog; életjog; családi jog; személyi jog; szellemi alkotások joga;
gyermekjogok; közbeszerzések joga.
Kötelmi jog - nem vagyoni kártérítés; polgári jog - általános tanok,
felelösségtan, sajtó- és médiajog, médiaetika.
"Nem az idő halad: mi változunk, egy század, egy nap szinte egyre megy.
"Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz,
Évmilliókra lesz tulajdonod."
(Madách Imre
76
�ROMAI JOGI TANSZÉK
Szentkirályi u. 28. II. emelet 236. telefon: 429-7237, tel/fax: 429-7294
E-mail: romai j og @ j ak. ppke. hu, adminisztrátor: Körmendy Renáta
Félfogadási idő:
hétfő - csütörtök: 8.30 - 11.30 és 13.30 - 15.30 h, péntek 8.30 - 11.30 h
Az Európai Unióban folyó jogegységesítö törekvések egyre inkább
kihatnak a magánjog és a közjog egyes területeire is. A római jog
ehhez a feladathoz biztos alapot nyújthat. A római jogon nyugszik
tudat osan vagy öntudatlan minden kultúrnép jogi hagyománya, az
intézmények és jo^elemeik azonossága, hasonlósága onnan eredeztet
hető. A PPKE JAK Római Jogi Tanszéke a ius privatum és a ius
publicum oktatását egyaránt fontosnak tartja. A ius privatumból kifo
lyólag egy új ius gentium elismerése indul útjára. A ius publicumnak
pedig ugyanúgy hatása van modern világunkra, mint ahogy a ius
privatumnak, s mint ahogy a crimenek és a delicumok üldözéseivel
kapcsolatos római büntetési rendszernek is van.
Teljes és részmunkaidőben oktatók:
Tanszékvezető: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens
Dr. Andrási Dorottya egyetemi docens
Dr. Varga Győző egyetemi docens
Dr. Erdödy János egyetemi tanársegéd
Dzsida Orsolya nyelvtanár
Megbízott előadók:
Dr. Zlinszky János, professor emeritus
Dr. Szántai Katalin mb. előadó
Dr. Széplaki-Szabó Krisztina mb. előadó
Dr. Pusztai Borbála mb. előadó
A Tanszék által oktatott tantárgyak:
Jogász alapképzésben:
Kötelező tárgy:
Római jog - előadás, gyakorlat (tantárgyjegyzők: El Beheiri Nadja,
Varga Győző, Andrási Dorottya, Erdődy János)
Kötelezően választható tárgyak:
Keresztény erkölcs és jogászi etika (Zlinszky János)
Értékrend és pluralizmus (El Beheiri Nadja)
77
�Szabadon választható tárgyak:
A XII. táblás törvénytől Werbőczyig (Andrási Dorottya)
Fejezetek a római öröklési jog és kötelmi jog köréből forrássze
melvények alapján (Andrási Dorottya)
Római jog a gyakorlati életben (Varga Győző)
Szabadon választható tárgyak idegen nyelven:
Németül: *
Römisches Recht (El Beheiri Nadja)
Angolul:
The Theory and Institutes of Roman Law from a Historical Aspect
(Erdödy János)
Nemzetközi Igazgatási (BA) szakon:
Értékrend és pluralizmus (El Beheiri Nadja)
Jogi terminológia és jogi alapfogalmak (Erdödy János)
Kommunikációs ismeretek (H. Szilágyi István)
Politológia (Frivaldszky János)
Politikai földrajz (Frivaldszky János)
A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag:
- Brósz Róbert (ford.): Gaius Institúciói, Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest 1993.
- Brósz Róbert: Római jogi példatár, Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest 1993.
- Földi András - Hamza Gábor: A Római jog története és institúci
ói, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1996.
- Zlinszky János: A római jog továbbélése (áttekintő jegyzet),
PPKE JÁK, Budapest 1997.
- Zlinszky János: lus publicum, sorozatszerkesztő: Varga Csaba és
Zlinszky János, Osiris / Századvég, Budapest 1994.
- Zlinszky János: A XII Táblás törvény töredékei, Nemzeti Tan
könyvkiadó, Budapest 1991.
- Zlinszky János: lus privatum, sorozatszerkesztő: Varga Csaba és
Zlinszky János, Osiris Kiadó, Budapest 1998.
- Zlinszky János: Római büntetőjog, Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest 1991.
- Mészöly Gedeon (ford.): Justinianus Institúciói, Nemzeti Tan
könyvkiadó, Budapest 1991.
A Tanszék kutatási témái:
A római jog recepciója hazánkban; a római jog továbbélése; római
közjog (jus publicum)', a római állam és jog keletkezése és korai sza
kasza, a római jogi alapelvek és azoknak a modern jogban történő
hasznosítása.
78
�A Tanszéken működő kutatócsoport:
Kutatócsoportunk célja a jog, a politika és a társadalmi élet területén
érvényesülő alapvető elvek meghatározása és elemzése. A gyorsan
változó, globalizálódó világban a jogász társadalom nem mellőzheti a
stabil, megbízható támpontokat. Az ókor és a középkor örökségéből
merítve egy olyan fórumot akarunk kialakítani, amelyben korunk aktu
ális kérdéseit interdiszciplináris módszerrel kutatják. A saját kutatások
folyamatos ismertetése mellett a műhely félévenként legalább egy
szakmailag elismert külföldi előadót szeretne megívni. Műhelyünk
ezen kívül lehetőséget kíván biztosítani TDK, ill. PhD dolgozatok
elkészítésre is.
„A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja.
A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle.
... Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg. ”
(Hamvas Béla)
79
�Testnevelési Csoport
Szentkirályi u. 26. telefon: 429-7200/371
e-mail: testnev@jak.ppke.hu
A Kari Tanács határozata szerint 2003. szeptember 1-jétől az első és
másodéves hallgatók tanrendjébe kötelező tárgyként beépül a testneve
lés. A Karon Testnevelési Csoport működik a Szentkirályi utca 26-os
számú épületben, egyre bővülő lehetőségekkel és egyre eredménye
sebben. Az utóbbi években több Pázmány sporttábort és túrát szervez
a Testnevelési Csoport. A hagyományos sítáborokon túl, természetjá
rás keretében Bánkúton, Normafa (Makkosmária templom), Zsámbék
és Sárospatakon is voltak egyetemi hallgatóink.
A Testnevelési Csoport keretében működik a Pázmány néptánc cso
port, ahol lehetőség van hagyományőrző magyar néptáncok tanulására,
fellépésekre és táncház-találkozókon való részvételre. A Testnevelési
Csoport működteti az Egyetem labdarúgó szakosztályát, kosárlabda
szakosztályát és közvetlenül segítséget nyújt a Magyar Egyetemi- és
Főiskolai Sport Szövetség által meghirdetett Egyetemi és Főiskolai
Bajnokságokon való részvételben.
A Testnevelési Csoport vezetője:
Draskóczy Imre
Testnevelők:
Draskóczy Littner Anita
Forgó András
Oláh István
Sporteredményeinkröl részletes tájékoztatás található könyvünk „El
ismerések” című fejezetben.
Errare humánum est, in errore perseverare diabolicum.
Véteni emberi ügy, sátáni maradni a bűnben.
(Seneca)
80
�POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉS
Deák Ferenc Továbbképző Intézet
Szentkirályi u. 28.1. emelet 137, telefon: 429-7200 / 342
Fax: 266-5286 , e-mail: deák @i ak.ppke.hu
Titkárság: Gyurókovics Ágnes gyuro@jak.ppke.hu
Félfogadási idő:
hétfőtől csütörtökig: 10-12h és 13.30-15.00 h, pénteken: 10-12h és 13-14 h
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Inté
zete a jogszabályi kereteknek megfelelően, a képesítési követelmé
nyekhez igazodva hirdeti meg elsősorban jogászoknak, valamint köz
gazdászoknak, mérnököknek, orvosoknak szóló szakirányú tovább
képzéseit.
A továbbképzések elmélyítik az alapképzésben szerzett szakmai tu
dást, továbbfejlesztik azt speciális szakjogi irányba, illetve kiterjesztik
az alapképzésben nem szereplő interdiszciplináris területekre.
A szakirányú egyetemi képzésben nyert oklevél meghatározott munka
kör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít. Feljo
gosítja az oklevél tulajdonosát a szakosító képzésre utaló egyetemi
cím használatára (pl. környezetvédelmi szakjogász). A kiadott oklevél
az iskolai végzettség szintjében nem jelent változást. A munkáltató
alkalmazási, foglalkozási, előmeneteli feltételként előírhatja vagy más
módon elismerheti és támogathatja a szakirányú oklevél megszerzését.
Intézetvezető: Dr. Szalai Márta
Az Intézet által végzett oktatási tevékenység:
Négy féléves szakirányú képzések:
- Bank szakjogász képzés;
- Európajogi szakjogász képzés (magyar és angol nyelven is);
- Gazdasági büntetőjogi szakjogász képzés;
- Ingatlanforgalmi szakjogász képzés;
- Kereskedelmi jogi szakjogász képzés;
- Környezetvédelmi szakjogász képzés;
81
�- Kriminalisztikai szakjogász képzés;
- Szabályozási (kodifikátor) szakjogász képzés;
- Társasági szakjogász képzés;
Jogi szakokleveles továbbképzések:
- Jogi szakokleveles közgazdász képzés;
- Jogi szakokleveles mérnök képzés;
- Jogi szakokleveles orvos képzés;
- Környezetvédelmi jogi szakirányú képzés (nem jogászoknak);
Egy féléves továbbképzések:
- jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamok: polgári jog és családjog,
büntetőjog, munkajog és társadalombiztosítási jog tantárgycsopor
tokból;
- kiegészítő szakirányok: Az EK bíróságának gyakorlata, Európai
bank- és biztosítási jog, Az EU pénzügyi- és adójoga, EU intézmé
nyi kommunikáció;
Egy/másfél napos szakmai napok:
- a társasági- és cégtörvény változásának legfontosabb elemei
- a pénzügyi szolgáltatások jogi háttere
- az értékpapírjog a tőkepiaci, illetve a társasági jogszabályok válto
zásainak tükrében
- adatvédelem, állami adatkezelések, a gazdasági szféra adatkezelései
- műemlék- és mükincsvédelem
- az új büntetőeljárási törvény
- az ingatlannyilvántartás új szabályozásának kérdései
- a polgári törvénykönyv kodifikációjának kérdései
- ombudsman és jogvédelem
- alapítványok és közalapítványok működése
- versenyjogi ítélkezés
A jelentkezés módja
A jelentkezés jelentkezési lapon, a szakirányú képzések esetében je
lentkezési díj (5.000,- Ft) befizetésének igazolásával és a képzésnél
előírt oklevél hiteles másolatának csatolásával történhet. A jelentkezé
si lap a PPKE JÁK 1088. Budapest, Szentkirályi u. 28-as épületében
beszerezhető, ill. az egyetem honlapjáról (www.jak.ppke.hu) letölthe
tő. A jelentkezés elfogadásáról, valamint a beiratkozás időpontjáról, a
költségtérítés befizetésének módjáról, az első foglalkozás helyszínéről
82
�a jelentkezők írásban értesítést kapnak.
Jelentkezési határidők:
Őszi félévre pótjelentkezés: 2007. szeptember 10. Tavaszi félévre:
2007. december 15. A szakmai napok esetében az aktuális határidők a
honlapon megtalálhatók.
Képzési díj:
A képzéseken a részvétel önköltséges. A. PPKE JAK-on végzettek 5%
tandíj kedvezményben részesülnek.
A felsőfokú szakirányú továbbképzések rendje:
Kezdete:
A továbbképzések szeptember végén, illetve februárban kezdődnek.
Tartama:
Általában 4 félév (a szakdolgozat elkészítése, védés, záróvizsga álta
lában ezen időszak után következik)
Intenzitása:
Általában kéthetente egy munkanap 6/8 tanóra (10-17 óráig).
Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamok rendje:
A tanfolyam célja: a jelölt felkészítése a jogi szakvizsgára, figyelem
mel arra, hogy valamennyi jelöltnek azonos vizsgatárgyakból kell a
tudásáról számot adni, függetlenül attól, hogy a kötelezően előírt jog
gyakorlatot mely szakterületen folytatta. A jogi szakvizsga követel
ményrendszere a különböző jogi szakterületeken való átjárhatóságot és
pályamódosítást segíti elő, könnyíti meg.
A tanfolyamokat félévente egyesével, vagy egyetlen félév alatt mind
hármat felvéve is lehet végezni, mert különböző időpontokra (napok
ra) hirdetjük meg.
Kezdete:
Szeptember végén, ill. október elején kezdődnek. A meghirdetett tan
folyamokat csak megfelelő számú jelentkező esetén tudjuk elindítani.
Intenzitása/időpontja:
Általában heti egyszer 4 tanóra (délután 13-16.30 óráig) valamely
munkanapon vagy (igény szerint) szombaton. Ez esetben a tanfolyam 1
féléves időtartamú. Lehetőség van kéthetente egyszer 8 tanórára is
(13-18 óráig), valamely munkanapon vagy (igény szerint) szombaton.
Ez esetben a tanfolyam hosszabb, mint 1 féléves időtartamú.
83
�Hallgatói ügyfélfogadás:
Hétfőtől csütörtökig 11-től 13 óráig és délután 1430 —tói 15 óráig, pén
teken 11-13 óráig.
Honlapunkról (www.jak.ppke.hu/ Deák Ferenc Továbbképző Intézet)
tájékozódhat az egyes szakirányú képzésekkel kapcsolatos valamennyi
kérdésről: jelentkezés, mintatanterv, beiratkozás, határidők, űrlapok
stb. Kérjük, hogy a továbbképzési kínálattal kapcsolatos tudnivalók
megismerése érdekében először honlapunkat keresse fel.
„Nádszál az ember, a természet leggyengébb nádja, de ez a nádszál gondol
kozik. Nem kell a világnak összefognia, hogy megsemmisítse: kis pára, egy kis
vízcsepp is megölheti. De ha a világ meg is semmisítené, az ember akkor is
értékesebb lenne, mint a gyilkosa, mert tudja, hogy meghal, és a világ nem
tudja, hogy erősebb nála."
(Pascal)
84
�Jog- és Államtudományi Doktori Iskola
Szentkirályi u. 28. III. emelet 305-ös szoba, telefon/fax: 429-7291 (titkárság)
e-mail: doktori.iskola@jak.ppke.hu
Félfogadási idő hétfőtől péntekig 8-13 óráig.
A Doktori Iskola szervezete:
Prof. Dr. Erdő Péter, az MTA doktora, a Doktori Iskola vezetője
Dr. Frivaldszky János, egyetemi docens, a Doktori Iskola
koordinátora
Szalainé Szikszai Krisztina tanulmányi előadó
Általános információk
A Kar Doktori Iskolája 36 hónap tanulmányi időtartamú, posztgraduá
lis szintű (doktori) képzést nyújt.
Az első három szemeszterben általános képzés folyik. Ennek kereté
ben a hallgatók először kutatásmódszertant tanulnak, illetőleg magán
jogi, összehasonlító alkotmányjogi és büntetőjogi előadásokat hallgat
nak.
A nappali tagozatos hallgatók számára kötelezően választható tárgyak
listája nagyon széles, félévente változó tantárgyakat ölel fel a jogtörté
net, a jogelmélet, az emberi jogok, a pénzügyi jog, a környezetjog, az
EU joga, a jog és gazdaság, valamint a polgári jog egyes aktuális kér
déseinek területeiről (szellemi alkotások joga, alapítványok stb.). A
hallgatók az első három félévben más-más jogterülettel foglalkozó
könyvről tudományos igényű recenziót készítenek. A Doktori Iskola
által szervezett számos szakmai konferencia segíti a doktoranduszok
tudományos elmélyülését. A képzés második felében a hallgatók a
saját doktori kutatási témájukhoz kapcsolódóan folytatnak tudomá
nyos, illetve kutatási tevékenységet a témavezető szakmai irányítása
alatt.
A képzésben való részvétel feltételei
A doktori képzésre azok pályázhatnak, akik hazai egyetem állam- és
jogtudományi karán legalább jó rendű (cum laude minősítésű) jogi
diplomát szereztek, vagy vállalják ennek megszerzését a tanév kez
detét megelőző július 1-ig, és két élő, tudományos kutatás körében
alkalmazható idegen nyelvből középfokú „C” típusú állami, vagy
85
�annak megfelelő szintű nyelvvizsgával rendelkeznek.
A képzés módja és díja
- nappali tagozatos hallgatói jogviszonyban, kari ösztöndíj mellett;
képzés díja: 30.000.- Ft/félév
- nappali önköltséges vagy levelező tagozatos hallgatói jogviszony
ban;
képzés díja: 70.000.- Ft/félév
Ösztöndíj:
A 2007/2008-as tanév I. évfolyamára felvett nappali tagozatos hallga
tók közül 5 fő állami, illetőleg maximum 5 fő kari ösztöndíjban része
sülhet.
A képzéssel kapcsolatos részletes információk a Doktori Iskola inter
netes honlapján (www.jak.ppke.hu/doktori iskola) érhetők el.
„Aki mások nyomában jár, sohasem kerülhet elébük. ”
(Michelangelo)
„Nem a világ halad, mi változunk. ”
(Madách)
86
�Kánonjogi Posztgraduális Intézet
Szentkirályi u. 28., telefon: 429-7217, fax: 429-7218
e-mail: kanonjog@jak.ppke.hu
Félfogadási idő: hétfő-csütörtök 9-12 h
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 1996 novemberében az Apos
toli Szentszék alapította meg a fakultási jogokkal rendelkező Kánon
jogi Posztgraduális Intézetet. Az Intézet a Pázmány Péter Katolikus
Egyetem Hittudományi Karának Kánonjogi Tanszéke és a Jog- és
Államtudományi Kar Kánonjogi Intézetének szoros együttműködésé
vel fejti ki tevékenységét.
Az egyházi jóváhagyás értelmében az Intézet kánonjogi
baccalaureátusi, licenciátusi és doktori fokozat kiadására egyaránt
jogosult.
A magyar állam az Intézet által kiadott kánonjogi baccalaureátust
egyetemi alapdiplomaként, a kánonjogi doktorátust PhD fokozatként
ismeri el.
Az Intézet hivatalos oktatási nyelvei a magyaron kívül az olasz és a
német nyelv.
Az Intézetbe való jelentkezés alapfeltételei:
- a baccalaureátusi diploma megszerzéséhez legalább főiskolai
szintű teológusi vagy hittanári oklevél;
- a licenciátusi fokozat megszerzéséhez teológiai vagy kánonjogi
baccalaureátusi, vagy egyetemi szintű hittanári, vagy jogi diploma;
- a doktori fokozat megszerzéséhez kánonjogi licenciátusi fokozat.
Az Intézet kurzusai a Jog- és Államtudományi Kar, valamint a Hittu
dományi Kar hallgatói számára speciálkollégiumként, a neptunrendszerrel összhangban felvehetők. Ezen hallgatók diplomájuk meg
szerzése után felvételüket kérhetik az Intézet hallgatói közé. A koráb
ban lehallgatott és sikeres vizsgával lezárt kurzusok beszámíthatóak.
Licenciátusi szigorlatot legkorábban csak az egyetemi diplomájuk
megszerzésétől számított két év letelte után tehetnek, doktori védésre
legkorábban pedig csak a licenciátusi fokozat megszerzésétől számított
egy év múlva engedhetők.
Az Intézetben folyó oktatói-kutatói munkát egy kb. 1500 kötetből,
3000 különlenyomatból és 200 mikrofilmből álló szakkönyvtár, vala
mint a Hittudományi Kar könyvtárában elérhető kb. 40 szakfolyóirat
segíti.
87
�Az Intézet szervezeti felépítése
Az Intézet elnöke: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár
Az Intézet elnökének Tanácsa: Dr. Szabó Péter egyetemi docens,
Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár
Kánonjogi Tanszék (Hittudományi Kar)
Oktatók:
Tanszékvezető: Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár
S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek
professor emeritus
Kánonjogi Intézet (Jog- és Államtudományi Kar)
Intézetvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár
Intézetvezető-helyettes: Dr. Szabó Péter egyetemi docens
S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek,
professor emeritus
Egyházi Alkotmányjogi Tanszék
Oktatók:
Tanszékvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem. egyetemi tanár
Dr. Schanda Balázs egyetemi docens (mb. előadó)
Egyházi Közigazgatási Tanszék
Oktatók:
Tanszékvezető: Dr. Szabó Péter egyetemi docens
DDr. Zakar Polikárp O.Cist egyetemi tanár
Egyházi Eljárásjogi Tanszék
Oktatók:
Tanszékvezető: Dr. Hársfai Katalin egyetemi docens
Dr. Lefkánits György (mb. előadó)
Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék
Oktatók:
Tanszékvezető: Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár
Dr. Gudenus, Philipp egyetemi docens
88
�Rendszeresen meghívott külföldi oktatók:
Dr. Errázuriz, Carlos Jósé egyetemi tanár
Dr. Fürst, Carl Gerold egyetemi tanár
Dr. Hilbert, Michael egyetemi tanár
Dr. Llobell, Joaquin egyetemi tanár
Dr. Primetshofer, Bruno egyetemi tanár
Titkárság
's’zprvp'zn titVqrnlc NTiicrv A erőt3 PintÁr PrTcÁhpf
Hatalmas hibát követnek el azok,
akik az idejüket az erény megismerésére,
nem pedig megszerzésére fecsérlik el;
akik pedig Isten megismerésére,
nem pedig szeretetére pazarolják idejüket,
azok a lehető legnagyobbat tévednek.
(Petrarca)
89
�Oktatást segítő egységek
Dékáni Titkárság
Dékáni Hivatal
Dékánhelyettesi Titkárság*
Könyvtár
Gazdasági Osztály
Műszaki Osztály
Nemzetközi Kapcsolatok Irodája
Pályázati és Karrieriroda
Dékáni Titkárság
A Dékáni Titkárság vezetője: Dr. Stágel Bence
Telefon: 429-7221, Fax: 429 7222
E-mail: dekan@jak.ppke.hu
A Dékáni Titkárság a dékán munkáltatói jogköréhez szorosan kapcso
lódó feladatokat és a Kar adminisztratív működésének koordinálását
végzi.
A Dékáni Titkárságot a dékáni titkár vezeti, aki munkatársaival együtt
az alábbi főbb feladatköröket látja el:
- Humánpolitikai feladatok
- Tanszéki adminisztráció felügyelete
- Kari kiadványok szerkesztése
- PR-feladatok
- Központi rendezvények szervezése, koordinálása
- Záróvizsga elnökök felkérése
- Jogszabály- és sajtófigyelés
- Kari iktatás, postázás
- Központi irattári feladatok
- Kapcsolattartás a hallgatói érdekképviseleti szervezettel és önte
vékeny csoportokkal.
A Dékáni Hivatal és a Dékánhelyettesi Titkárság bemutatása könyvünk végén találha
tó külön fejezetben: Tanulmányi ügyek - Dékáni Hivatal - Dékánhelyettesi Titkárság
cím alatt.
90
�Könyvtár
A könyvtár vezetője: Kalocsai Ilona
Szentkirályi u. 30.1. emelet
Telefon: 429-7231, fax: 429-7233
E-mail: konyvtar@jak.ppke.hu
A Könyvtár szolgáltatásai:
Online katalógus:
A kari könyvtár Web-oldalain (www.iak.ppke.hu/konyvtar ) az
Online katalógus menüpont alatt bármely, az internetre kötött szá
mítógéppel kereshető a könyvtár katalógusa..
Hagyományos szolgáltatások:
Helyben olvasás:
Az olvasóterem nyitva tartása:
H-Cs. 9-18 óra
P.
9-16 óra
A könyvtár állományában található könyvek, folyóiratok és egyéb
dokumentumok helyben olvashatók. A könyvtár jelenleg nem köl
csönöz, viszont fénymásolóval segíti a hallgatók tananyaghoz való
hozzájutását.
Szakdolgozatok:
A könyvtárban elhelyezett 1999-2007 közötti szakdolgozatok
használati módjáról a 4O.sz. dékáni körlevél rendelkezik. Kizárólag
írásbeli engedéllyel, helyben lehet a dolgozatokba betekinteni, má
solásuk tilos.
Tájékoztatás:
Az olvasóterem nyitvatartási idejében szaktájékoztatást lehet kérni
a könyvtár állományáról, az állomány és a szakdolgozatok listájá
nak használatáról, a könyv-gyarapodási jegyzékeinkről, valamint
más könyvtárak szolgáltatásairól. Naponta 8-16 óra között telefo
non is kérhető felvilágosítás.
Könyvtárközi kölcsönzés:
A könyvtár állományában nem található dokumentumokat a Kar
oktatóinak könyvtárközi kölcsönzés keretében a könyvtár beszerzi.
A magyar szakkönyvek beszerzése ingyenes, a külföldieké térítés
köteles.
91
�Elektronikus szolgáltatások:
—
HeinOnline jogi (amerikai) adatbázis;
Oxford University Press online elérhető folyóiratai (pl. European
Journal of International Law);
EISZ szolgáltatás keretében elérhető jogi folyóiratok;
Könyvtári katalógusok elérése;
Magyar Katolikus Egyház kínálata - elektronikus dokumentumok;
EB SCO folyóirat adatbázisok.
Könyvtári Informatika Labor:
A könyvtár előterében elhelyezett könyvtári informatikai labor felada
ta elsősorban az oktatási igények kielégítése. Az oktatási felhasználá
sok között kiemelt szerepet kap az Oktatási és Kulturális Minisztéri
um EISZ-Elektronikus Információ-szolgáltatásához történő hozzáfé
rés.
A Labor nyitvatartási ideje: hétfő-péntek: 9-18 óra között.
Gazdasági Osztály
Gazdasági igazgató: Gábor József
Telefon: 429-7297
A Gazdasági Osztály vezetője: Rébeli Szabó Gézáné
Telefon: 429-7256
E-mail: rebeli@jak.ppke.hu
A Gazdasági Osztály egységei:
- Pénzügyi Csoport
- Számviteli Csoport
- Bér- és Munkaügyi Csoport
Műszaki Osztály
A Műszaki Osztály vezetője: Szikora Gyula
Telefon: 429-7250
E-mail: szikora@iak.ppke.hu
Az Osztály szervezeti felépítése:
Osztálytörzs
Informatikai Technikai Csoport
Portaszolgálat
92
�A Műszaki Osztály fontosabb tevékenységi köre az alábbi feladatok
végzése ill. azoknak külső vállalkozókkal történő elvégzésének meg
szervezése:
—
-
a Kar épületeinek üzemeltetése, karbantartása
felújítások szervezése, felügyelete, ellenőrzése, véleményezése,
műszaki átvétele,
az épület portaszolgálatának és őrzésének megszervezése,
a tűz- és munkavédelmi feladatok,
az épület takarításának megszervezése,
egyéb gondnoksági feladatok ellátása,
kari eszközbeszerzés és eszközleltározás,
anyagbeszerzés és anyagfelhasználás felügyelete,
szállítási feladatok.
Informatikai Technikai Csoport
Telefon: 429-7260
E-mail: informatika@jak.ppke.hu
Csoportvezető: Groma Sarolt
Feladatok:
- Kari hálózat felügyelete;
- Intranet, szerverek, informatikai szolgáltatások;
- Számítógéppark felügyelete, karbantartása;
- Perifériák üzembe állítása és szakmai segítségnyújtás az üzemelte
téshez;
- Kisebb hardverfeladatok megoldása;
- Kari szervezeti egységek informatikai támogatása;
- Központilag menedzselt szoftverek telepítése, karbantartása, kari
használatú szoftverek fejlesztése, támogatása;
- Összegyetemi informatika kapcsolattartás, egyetemi központi
informatikai rendszerek kari informatikai támogatása;
- Informatkai Labor teremfelügyelet, HelpDesk szolgálat,
videokonferenciaterem, multimédiás labor technikai felügyelete;
- Kari honlap fejlesztése, karbantartása.
93
�Nemzetközi Kapcsolatok Irodája
Vezetője: Dr. Szabó Marcel külügyi dékánhelyettes
Szentkirályi u. 28.1. em. 127. szoba, telefon: 429-7263, fax: 429-7263
Honlap: www.iak.ppke.hu/international
E-mail: erasmus@jak.ppke.hu
Munkatársak:
Dr. Jaskó Luca egyetemi tanársegéd, külügyi kapcsolatok referense,
Erasmus koordinátor
Titkár: Aradi Judit
Külkapcsolatokkal összefüggő és ERASMUS-ügyekben félfogadás:
Hétfőtől csütörtökig minden nap: 9 és 12 óra között
ERASMUS/SOCRATES program
ERASMUS hallgatóként a SOCRATES/ERASMUS program kereté
ben az Európai Unió országaiban lehet részképzést folytatni legalább
egy tanulmányi terminuson (trimeszter vagy szemeszter) keresztül
(min. 3 hónap), de maximum egy tanévig.
Az ösztöndíj időtartama függ az egyetemközi bilaterális szerződésben
megadott hónapkerettől, valamint a fogadó egyetem tanévbeosztásától.
Ehhez a program pénzügyi támogatást folyósít, mely részben fedezi a
hallgató költségeit.
A tanulmányutak célja félév-áthallgatás, a szakdolgozat elkészítése,
illetve a tanulmányokkal egybekötött szakmai gyakorlat lehet (ez
utóbbi feltétele a kinti intézményben a gyakorlatot megelőzően eltöl
tött minimum 3 hónapos tanulmányi időszak).
A diákok saját intézményüknél pályázhatnak az adott tanévre meghir
detett helyekre. Az aktuális pályázati felhívás megtalálható Karunk
hirdetőtábláin.
A jelentkezés feltételei:
-
hallgatói jogviszony a PPKE JÁK-on az alapképzésen vagy PhD
képzésen;
legalább 3 lezárt félév az alapképzésen;
4,0 feletti tanulmányi átlag;
magas szintű nyelvtudás;
megalapozott szakmai tervek, motiváció;
közéleti tevékenység (elsősorban az Erasmus programon belül).
94
�Csereegyezmények
Karunk a 2007/2008 tanévre 16 európai ország 36 felsőoktatási intéz
ményével kötött csereegyezményt:
Ausztria:
University of Salzburg
A SALZBURGI
http://www.sbg.ac.at
Johannes Kepler Universitát Linz
A LINZ01
www.uni-linz.ac.at/
Dánia:
Aarhus Universitát
DK AARHUS 01
http://www.au.dk/en
Franciaország:
L’Université Jean Moulin Lyon 3
F LYON 03
http://www.univ-lyon3.fr
L’Université Nancy 2
F NANCY 02
http://www.univ-nancy2.fr
Université Catholique de Lille
F LILLE 11
http://www.icl-lille.fr
ESSCA - Ecole Superieure des Sciences Commerciales d’Angers
F ANGERS 10
http://www.essca.fr
Université Paris 12
F PARIS 012
http://www.univ-parisl2.fr
Université de Versailles Saint-Quentin-En-Yvelines
FR VERSAIL11
http://www.uvsq.fr
95
�Görögország:
National and Kapodistrian University of Athens
G ATHINE01
http://www.law.uoa.gr
Hollandia:
Radboud University Nijmegen
NL NIJMEGE01
http://www.ru.nl
Izland:
Vioskiptaháskólinn á Bifröst / Bifröst School of Business
IS B0RGARNO1
http://www.bifrost.is/english
Lengyelország:
The John Paul II Catholic University of Lublin
PL LUBLIN 02
http://www.kul.lublin.pl/uk
Uniwersytet Rzeszowski
PL RZESZOW02
http://www.univ.rzeszow.pl
Uniwersytet Kardynala Stefana Wyszynskiego Warszawie
PL WARSZAW07
http://www.uksw.edu.pl
Litvánia:
Klaipedos Verslo Kolegija (Klaipeda Business College)
LT KLAIPED 05
http://www.klvk.lt
Németország:
Rheinische Friederich-Wilhelms-Universitat Bonn
D BONN 01
http://www.uni-bonn.de
Universitat des Saarlandes
D SAARBRU 01
http://www.uni-sb.de
Fachhochschule für Technik und Wissenschaft Berlin
D BERLIN 14
http://www.fhtw-berlin.de
96
�Universitat Osnabrück
D OSNABRU 01
http://www.uni-osnabrueck.de
Johannes Guttenberg Universitat Mainz
D MAINZ 01
http://www.uni-mainz.de
Universitat Mannheim
D MANNHEI01
http://www.uni-mannheim.de
Georg-August Universitat Gottingen
D GOTTING01
http://www.uni-goettingen.de
Eberhard Karls Universitat Tübingen
D TUEBINGE01
http://www.uni-tuebingen.de
Norvégia:
Universitetet i Bergen
N BERGEN 01
http://www.uib.no/index-eng.html
Olaszország:
Universitá Degli Studi di Napoli Federico II.
I NAPOLI 01
http://www.unina.it
Universitá Cattolica del Sacro Cuore di Milano
I MILANO 03
http://www.unicatt.it/
Universitá degli Studi di Siena
I SIENA 01
http://www.unisi.it
Universitá degli Studi di Teramo
I TERAMO 01
http://www.unite.it
Libera Universitá Maria SS. Assunta
I ROMA04
http://www.lumsa.it
97
�Portugália:
Universidada Catolica Portugesia Faculdade de Direito
P LISBOA 01
http://www.porto.ucp.pt
Spanyolország:
University of La Rioja
E L0GR0N0O1
http://www.unirioja.es
Svájc:
Université de Fribourg
CH FRIB0URO1
http://www.unifr.ch
Törökország:
Kirikkale Universitesi
TR KIRIKKA01
http://www.kku.edu.tr/english2
A KARON FOLYÓ NEMZETKÖZI PROGRAMOK:
•
University of San Francisco - Budapest Undergraduate
Program
Évente 5-10 Pázmányos joghallgató kapcsolódhat be a University
of San Francisco budapesti programjába, és hallgathat bele a
Szentkirályi utca 30. szám alatt folyó képzés egyes óráiba.
•
University of San Francisco - Summer Law School Budapest
Program
Évente kb. 10 harmadéves joghallgató vehet részt a University of
San" Francisco és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közös nyári
egyetemi programján, amely minden évben június közepén kezdő
dik, és három héten keresztül tart. A hallgatók egy amerikai és egy
magyar jogász professzor előadását hallgathatják le, amerikai jog
hallgatókkal közösen. A program elvégzéséről a University of San
Francisco bizonyítványt (Certificate) állít ki. Az érdeklődő hallga
tók jelentkezését folyamatosan várjuk a szalaiandi@yahoo.co.uk
e-mail címen. A csoport kiválasztásánál a jelentkezés sorrendjét,
valamint az undergraduate programban történő aktív részvételt is
figyelembe vesszük. A képzés a hallgatóink számára ingyenes.
Weblap: www.usfca.edu/law/summer law/usfsum home.html
98
�•
Centro Interuniversitario Italiano
Az Olasz Egyetemközi Központ (Centro Interuniversitario
Italinao) 2003-ban jött létre a milánói Szent Szív Katolikus Egye
tem (Univeristá Cattolica del Sacro Cuore) és a Pázmány Péter Ka
tolikus Egyetem együttműködésének köszönhetően azzal a céllal,
hogy előmozdítsa a Magyarország és Olaszország, illetve a középkelet-európai országok közötti tudományos és kulturális kapcsola
tokat. Az első posztgraduális képzés ,,Master in European Studies
and Global Affairs” címmel 2004 februárjában indult. Az angol
nyelvű képzésre elsősorban olyan magyar és külföldi fiatal diplo
mások jelentkezését várjuk, akik érdeklődnek a nemzetközi és az
európai kapcsolatok kérdései és problémái iránt, és akik felismerik
annak jelentőségét, hogy ezen ismeretek megszerzése elengedhetet
len egy bővülő Európában és egy globalizálódó világban.
Weblap: http://www.centro.ppke.hu/olasz.html
•
University of Cambridge - English and European Union Law
program Budapest
A Cambridge-i egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
négy féléves angol nyelvű közös programján mind a végzett hallga
tók, mind az angol nyelvet magas szinten ismerő hallgatóink részt
vehetnek. A program távoktatásos jellegű, havi rendszerességgel,
hétvégéken tartanak Cambridge-i tanárok, professzorok előadáso
kat. A félévet írásbeli dolgozatok zárják le.
A program tematikája:
- Az angol jogrendszer és az angol alkotmányjog
- Szerződések joga és annak gyakorlata I-II.
- Büntetőjog
- Bevezetés az EU intézmény- és jogrendszerébe
99
�Pályázati És Karrieriroda
Szentkirályi u. 28. III. em. 301/a szoba
Telefon: 429-7295 mellék
E-mail: palyazat@jak.ppke.hu
Munkatársak:
Dr. Ivicz Mihály irodavezető
mivicz@jak.ppke.hu
Lutzki Ferencné, pályázati asszisztens
szlutzki @j ak.ppke.hu
Hivatali órák:
800-16'(oo
Hétfő
8OO-16'(00
Kedd
8OO-16'(00
Szerda
Csütörtök 800-16'jOO
Péntek
8OO-13*.00
Az iroda küldetése a Kar céljainak megvalósítását segítő pályázatok
menedzselése, és kvalifikált hallgatóink munkaerő-piaci integrációjá
nak elősegítése a karriertervezés eszközeinek felhasználásával.
Pályázati Irodaként tájékoztatást nyújtunk a Karon tevékenykedő
oktatóinknak, hallgatóinknak, valamint a Kar vezetésének azokról a
pályázati lehetőségekről, melyek kapcsolódnak az egyetem kutatási,
oktatási és infrastruktúra-fejlesztési tevékenységeihez. Továbbá célunk
a hallgatói és kutatói ösztöndíjak minél szélesebb körű feltérképezése.
Munkánk következtében az intézetek és a tanszékek folyamatosan
tájékozódhatnak a hazai és külföldi pályázati lehetőségekről, és ezek
ismeretében kihasználhatják a pályázatokban rejlő lehetőségeket.
Karrierirodánk „Regionális Munkaerő fejlesztés - Munkaerő fejlesz
tés a régióban - Egyházi Egyetemek Karrier Irodája” című pályázat
elnyerésével jöhetett létre. Célunk az, hogy egyrészt segítsük a Kar
hallgatóit a potenciális álláslehetőségek felkutatásában, másrészt meg
teremtsük a kapcsolatot azon cégekkel, melyek magas színvonalon
képzett jogi munkaerőt keresnek. Szeretnénk létrehozni egy olyan
hallgatói adatbázist, mely végzős hallgatóink szakmai önéletrajzát és
elérhetőségét tartalmazza, s így a hozzánk beérkező állásajánlatokat
közvetlenül, személyre szabott módon tudnánk eljuttatni az érdeklő
dőkhöz. Az állásajánlatok folyamatosan elérhetők honlapunkról is.
Karrierirodánk non-profit szervezet, hallgatóinktól semmilyen ellenér
téket nem kérünk szolgáltatásaink igénybevételekor.
100
�Oktatóink
1. Teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók
Név
Besorolás
| Dr. Ádány Tamás
j egy. adj.
Dr. Andrási Dorottya
egy. doc.
1
l Dr. Bándi Gyula
tsz.vez.
í egy. t.
Dr. Békés Ádám
egy. adj.
Tudományos
fokozat
Oktatási egység
■ Európajogi és Nemzetközi |
Közjogi Tanszék
PhD (bölcs,
tud.)
CSc (jogtud.),
dr. habil.
j Római Jogi Tanszék
1
;....................................
“‘3
; Környezetjogi és Gazdasá
gi Szakjogok Tanszék
Büntetőjogi és Büntetés-
|
végrehajtási Jogi Tanszék
Dr. Bókái Judit
J Dr. Botos József
Dr. Botos Katalin
mestertanár
Polgári Jogi Tanszék
egy. doc.
PhD (közgazda
ságtudomány)
Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
int. vez.
DSc (közgazda
ságtudomány)
Heller Farkas Közgazda
ságtudományi Intézet
egy-1.
|
r
Dr. Brehószki Márta
Dr. Burián László
Kereskedelmi Jogi Tanszék j
egy. ts.
tsz. vez.
CSc (jogtud.)
Nemzetközi Magánjogi
Tanszék
PhD (jogtud.)
Büntetőjogi és Büntetésvegrehajtási Jogi Tanszék
egy-1.
1 Dr. Busch Béla
1 Dr. Csák Zsolt
egy. doc.
egy. adj.
Büntető Eljárásjogi és
Kriminalisztikai Tanszék
1
l
í
; Dr. Csapó Orsolya
í
: Dr. Csepely-Knorr
1 Tamás
egy. ts.
Polgári Jogi Tanszék
egy. ts.
Európajogi és Nemzetközi }
Közjogi Tanszék
Dr. Cserne Péter
egy. ts
Jogbölcseleti Tanszék
Draskóczy Imre
oktató
Testnevelési Csoport
Draskóczy Littner
| Anita
oktató
Testnevelési Csoport
101
j
�Besorolás
Név
Tudományos
Oktatási egység
fokozat
Római Jogi Tanszék
Í Dzsida Orsolya
oktató
Dr. El Beheiri Nadja
tsz. vez.
egy. doc.
Dr. Erdődy János
egy. ts.
Római Jogi Tanszék
Dr, Fekete Balázs
egy. ts.
Jogbölcseleti Tanszék
Dr. Frivaldszky János
egy. doc.
j Forgó András
oktató
Testnevelési Csoport
Groma Sarolt
oktató
Informatikai Oktatási
Csoport
Dr. Gyeney Laura
egy. adj.
Európajogi és Nemzetközi
Közjogi Tanszék
Dr. Gyulai-Schmidt
Andrea
egy. adj.
PhD (jogtud.)
Dr. H. Szilágyi István
egy. doc.
—.
_______
PhD (jogtud.)
Jogbölcseleti Tanszék
Dr. Hajas Barnabás
egy. adj.
Alkotmányjogi Tanszék
! Dr. Halász Zsolt
egy. adj.
Pénzügyi Jogi Tanszék
Dr. Harsági Viktória
tsz. vez.
egy. doc.
11
PhD (jogtud.)
PhD (pol. tud.)
1
1
PhD (jogtud.)
Római Jogi Tanszék
Jogbölcseleti Tanszék
Kereskedelmi Jogi Tanszék
Polgári Eljárásjogi Tan
szék
...............................
PhD (iur. can.), Kánonjogi Intézet / Egyhá
lie. theol.
zi Eljárásjogi Tanszék
... ..... . .........
Környezetjogi és Gazdasá
gi Szakjogok Tanszék
Dr. Hársfai Katalin
tsz. vez.
J egy. doc.
Dr. Hartai Győző
egy. ts.
Dr. Horváth Attila
egy. doc.
PhD (jogtud.)
Jogtörténeti Tanszék
Dr. Ivicz Mihály
egy. adj.
PhD (közgazd.)
Heller Farkas Közgazda
ságtudományi Intézet
L
Dr. Jaskó Luca
egy. ts.
Dr. Jávor Benedek
egy. adj.
Európajogi és Nemzetközi
Közjogi Tanszék
1
Dr. Jobbágyi Gábor
tsz. vez.
........................... , egy-t.
PhD
Környezetjogi és Gazdasá
gi Szakjogok Tanszék
CSc (jogtud.),
habil.
Polgári Jogi Tanszék
102
�Név
'
Besorolás
Tudományos
fokozat
Oktatási egység
Dr. Katona Klára
• egy. doc.
PhD (közgazd.)
Heller Farkas Közgazda
ságtudományi Intézet
Dr. Koltay András
■ egy. adj.
Polgári Jogi Tanszék
Dr. Komáromi László
egy. adj.
Jogtörténeti Tanszék
Dr. Könczöl Miklós
egy. ts.
Jogbölcseleti Tanszék
Dr. Körösi István
' egy. doc.
Dr. Kravalik Gábor
tud. mt.
1
I
CSc (közgazda
ságtudomány)
Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
Európajogi és Nemzetközi j
Közjogi Tanszék
*
i
1
Dr. Lábady Tamás
egy. doc.
Dr. Landi Balázs
egy. adj.
Polgári Jogi Tanszék
Dr. Lomnici Zoltán ifj.
egy. ts.
Polgári Jogi Tanszék
Dr. Molnár Miklós
egy. t.
Dr. Móritz Balázs
egy. ts.
Dr. Navratyil Zoltán
egy. ts.
Dr. Oláh József
egy. adj.
? Oláh István
oktató
; Dr. Paksy Máté
egy. adj.
Dr. Patyi Gergely
egy. ts.
| Dr. Pogácsás Anett
egy. ts.
Polgári Jogi Tanszék
Dr. Raffai Katalin
egy. adj.
Nemzetközi Magánjogi
Tanszék
Dr. Salamon László
mestertanár
Alkotmányjogi Tanszék
Dr. Schlett András
egy. adj.
Dm Seereiner Imre
egy. adj.
1
■
1
(
J
CSc (jogtud.)
CSc (jogtud.),
dr. habil
Polgári Jogi Tanszék
1
Közigazgatási Jogi Tan
szék
Büntető Eljárásjogi és
Kriminalisztikai Tanszék
___
_
Polgári Jogi Tanszék
Közigazgatási Jogi Tan
szék
....
Testnevelési Csoport
..................................................
•
■
PhD (közgazd.)
Jogbölcseleti Tanszék
Közigazgatási Jogi Tan
szék
Heller Farkas Közgazda
ságtudományi Intézet
Közigazgatási Jogi Tanszék
103
|
1
�Név
Besorolás
Skublics Benedek
?í Oktató
Dr. Szabó István
tsz.vez.
j egy. doc.
Dr. Szabó Marcel
1
Dr. Szabó Péter
L
„_
„.....
* Dr. Szabó Sarolta
s
Oktatási egység
Tudományos
fokozat
| Informatikai Oktatási
| Csoport
Jogtörténeti Tanszék
PhD (jogtud.)
L
1 PhD (jogtud.)
j tsz. vez.
■> Q&y- uvu
r
: tsz. vez.
| egy. doc.
r"
[ egy. ts.
| Európajogi és Nemzetközi j
■ Közjogi Tanszék
í
i PhD (iur. can.), j Kánonjogi Intézet / Egyhá- {
; zi Közigazgatási Tanszék |
PhD (theol.)
j Nemzetközi Magánjogi
iTanszék
|
Dr. Szigeti Magdolna
1 egy. adj.
j Dr. Szilágyi Pál Béla
egy. ts.
| Jogtörténeti Tanszék
PhD (jogtud.)
: Európajogi és Nemzetközi |
; Közjogi Tanszék/ Környe- l
| zetjogi és Gazdasági Szakj jogok Tanszék
í
1
1
J
1 Dr. Szuromi Szabolcs : int. és tsz. i PhD (iur. can), | Kánonjogi Intézet / EgyháAnzelm O.Praem
vez. egy. t. dr. habil
zi Alkotmányjogi Tanszék 1
1
Tahyné dr. Kovács
Ágnes
egy. ts.
Dr. Tamás András
(tsz.vez
j egy. t.
•
tud. mt..
Dr. Tattay Levente
egy. t.
Dr. Tóth Mihály
Dr. Varga Csaba
1
J Dr. Zakariás Kinga
j
i
I
Környezetjogi és Gazdasá- |
gi Szakjogok Tanszék
Dr. Tamási Erzsébet
| Dr. Tattay Szilárd
i
egy. ts
PhD, DSc,
(jogtud.), dr.
i habil
■ Közigazgatási Jogi Tan) szék
i
Dr. univ.
Büntetőjogi és Büntetés■
(bölcsészettud.) |■ végrehajtási Jogi Tanszék
1 PhD (jogtud.)
Polgári Jogi Tanszék
CSc (jogtud.)
_
_
s
J
Jogbölcseleti Tanszék
tsz. vez.
CSc (jogtud.),
egy-1.
dr. habil.
|j Büntető Eljárásjogi és
Kriminalisztikai Tanszék
tsz. vez.
DSc (jogtud.)
| Jogbölcseleti Tanszék
egy-1.
1
Jogtörténeti Tanszék
egy, ts.
104
�Részmunkaidőben foglalkoztatott oktatók
Név
Besorolás
| Dr. Balogh Zsolt
i mestertanár
Alkotmányjogi Tanszék
Dr. Bárándy Gergely
I egy. adj.
í
Büntetőjogi és Büntetés
végrehajtási Jogi Tanszék
Dr. Belovics Ervin
1 mestertanár PhD (jogtud.)
Büntetőjogi és Büntetés
végrehajtási Jogi Tanszék
Dr. Bérces László
mestertanár
1
1
J Dr. Bory Noémi
Dr. Csehi Zoltán
1.. .
Dr. Christián László
Tudományos
fokozat
Oktatási egység
।..............................
i
Polgári Eljárásjogi Tan
szék
egy. ts.
tsz. vez.
egy. doc.
Büntetőjogi és Büntetés
végrehajtási Jogi Tanszék
PhD (jogtud.)
LL.M.
Kereskedelmi Jogi Tanszék
egy. ts.
Közigazgatási Jogi Tan
szék
Dr. Éles Anita
egy. ts.
Dr. Eperjes Krisztián
. . . . . . . . ......
egy. ts.
Polgári Eljárásjogi Tan
szék
Dr. Fábián Ferenc
egy. doc.
Dr. Gerencsér Balázs
tud. smt.
Dr. Győrfí Tamás
egy. doc..
PhD (fiLtud.)
Jogbölcseleti Tanszék
Dr. Halustyik Anna
tsz. vez.
egy. doc.
CSc (jogtud.)
Master of Comp.
Law (USA)
Pénzügyi Jogi Tanszék
Dr. Ijjasné dr. Kocsis
Anna
egy. adj.
Dr. Jany János
egy. doc.
L
Büntetőjogi és Büntetés
végrehajtási Jogi Tanszék
PhD (jogtud.)
Kereskedelmi Jogi Tanszék
Közigazgatási Jogi Tan
szék
Környezetjogi és Gazdasá
gi Szakjogok Tanszék
PhD
Jogtörténeti Tanszék
. (nyelvtud.)
Dr. Kárpáti Zoltán
mestertanár
Dr. Király Miklós
egy. doc.
Dr. Klicsu László
egy. adj.
Közigazgatási Jogi Tanszék
PhD (jogtud.)
Európajogi és Nemzetközi
Közjogi Tanszék
Pénzügyi Jogi Tanszék
105
�r“...... —~™"——----Dr. Kovács Péter
egy-1.
Dr. Könyvesné
dr. Orosz Ibolya
c. egy. doc.
Dr. Kuminetz Géza
tsz.vez.
•
egy-1.
Dr
I pvavné
--------------j—
egy. t
dr. Fazekas Judit
Í Dr. Margitén Éva
PhD (jogtud.),
dr. habil..
Európajogi és Nemzetközi
Közjogi Tanszék
Polgári Eljárásjogi Tan
szék
PhD (theol.),
lie. iur. can.,
dr. habil.
Kánonjogi Intézet / Dologi
és Szentségi Jogi Tanszék
CSc (jogtud.),
habil.
Kereskedelmi Jogi Tanszék I
Büntetőjogi és Büntetésvégiehajtási Jogi Tanszék
mestertanár
|
Misejené Lovas Judit
lektorátus
vezető
Idegen Nyelvi Lektorátus
Dr. Mohi Csaba
mestertanár
r-—— — —.. .... ...
Dr. Molnár Gábor
Európajogi és Nemzetközi |
Jogi Tanszék
mestertanár
Büntetőjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék
| Dr. Sáry Pál
egy. doc.
PhD (jogtud.)
Jogtörténeti Tanszék
j Dr. Schanda Balázs
tsz. vez.
egy. doc.
lie. iur. can.
PhD jur.
Alkotmányjogi Tanszék és i
Kánonjogi Intézet
Dr. Sinku Pál
mestertanár
Büntetőjogi és Büntetés
végrehajtási Jogi Tanszék
Dr. Szívós Mária
mestertanár
Büntetőjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék
Dr. Szönyi Viktor
egy. adj.
Kereskedelmi Jogi Tanszék |
Dr. Tóth Tihamér
egy. doc.
PhD (jogtud.)
Környezetjogi és Gazdasá- 1
gi Szakjogok Tanszék
Dr. Tóth Zoltán József
egy. adj.
PhD (jogtud.)
Jogtörténeti Tanszék
\
Dr. Ugrón Gáspár
egy. ts.
Közigazgatási Jogi Tan
szék
|
j
-
; Dr. Újlaki Tamás
egy. ts.
: Dr. Újvári Ákos
.......................
egy. adj.
Dr. Varga Győző
egy. doc.
Dr. Varga Zoltán
mestertanár
Polgári Eljárásjogi Tanszék
j
j
j
Büntetőjogi és Büntetés
végrehajtási Jogi Tanszék
PhD (theol.)
Római Jogi Tanszék
Büntetőjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék
..
106
|
�j Dr. Varga Zsolt András egy. doc.
PhD
Alkotmányjogi Tanszék
Dr. Vókó György
CSc (jogtud.)
dr. habil.
......................
Büntetőjogi és Büntetés
végrehajtási Jogi Tanszék
L
tsz. vez.
egy. t.
| Dr. Völgyesi Levente
egy. adj.
Dr. Zlinszky János itj.
egy. doc.
PhD (ökoló
gia), dr. univ.
(hidrobiológia)
Környezetjogi és Gazdasá
gi Szakjogok Tanszék
Név
Besorolás
Tudományos
fokozat
Oktatási egység
Dr. Bagi István
| ea
Jogtörténeti Tanszék
i______________________
Megbízott előadók
Dr. Bán Tamás
Polgári Jogi Tanszék
í
( ea.
í Dr. Bánrévy Gábor
prof. em.
Heller Farkas Közgazj daságtudományi Intézet
PhD (jogtud.)
J Nemzetközi Magánjogi
jTanszék
I
1 Dr. Bánsági Györgyi
[ ea.
j Környezetjogi és Gazdasá| gi Szakjogok Tanszék
Barochné dr. Szabó
Mariann
j ea.
| Kereskedelmi Jogi Tanszék
Dr. Bassola Zoltán
[ c. egy. t.
Környezetjogi és Gazdasá- ;
gi Szakjogok Tanszék
1
Dr. Békés Imre
prof. em.
j
CSc (jogtud.),
dr. habil.
i
Dr. Bódy László
ea.
Dr. Boros János
i
] ea.
Dr. Boytha György
c. egy. t.
' ■ Büntetőjogi és Büntetés: végrehajtási Jogi Tanszék
Dr. univ.
Heller Farkas Közgaz
(közgazd. tud.) . daságtudományi Intézet
PhD (jogtud.)
. _ .... __
Büntetőjogi és Büntetés
végrehajtási Jogi Tanszék
........
j
Európajogi és Nemzetközi j
Közjogi Tanszék
............................... 1
■
!
Dr. Boytha Györgyné
Dr. Brunner Tamás
1
I
j
c. egy. doc. .
1 Környezetjogi és Gazdasá
gi Szakjogok Tanszék
ea.
1
1
........................
107
Büntető Eljárásjogi és
J Kriminalisztikai Tanszék
�Név
Besorolás
j Caprioli, Alessandro
ea.
| Dr. Chertes Attila
egy. adj.
Csikyné dr. Szobácsi
Julianna
ea.
Polgári Eljárásjogi Tan
szék
Dr. Csépai Balázs
PhD halig.
Környezetjogi és Gazdasá
gi Szakjogok Tanszék
{ Dr. Csorba József
ea.
j Büntetőjogi és Büntetés1 végrehajtási Jogi Tanszék
: Dr. Csordás Sándor
ea.
Büntetőjogi és Büntetés
végrehajtási Jogi Tanszék
| Dienes-Oehm Egon
c. egy. doc.
Európajogi és Nemzetközi
Közjogi Tanszék
Dr. Egerszegi Gyula
ea.
Közigazgatási Jogi Tanszék
Dr. Fabók András
ea.
Környezetjogi és Gazdasá- j
gi Szakjogok Tanszék
Dr. Gál Gyula
egy. doc.
Dr. Gráf Tamás
ea.
Dr. Gudenus, Philipp
egy. doc.
Dr. Hajdú István
ea.
Környezetjogi és Gazdasá- j
gi Szakjogok Tanszék
| Dr. Horváth Éva
c. egy. t.
Nemzetközi Magánjogi
Tanszék.
Dr. Horváth Katalin
ea.
Büntetőjogi és Büntetés
végrehajtási Jogi Tanszék
Dr. Hős Nikolett
PhD halig.
Környezetjogi és Gazdasá
gi Szakjogok Tanszék
Dr. Ihász Sándor
ea.
Büntetőjogi és Büntetés
végrehajtási Jogi Tanszék
j Dr. Jacsó Judit
ea.
j
........................
Büntetőjogi és Büntetés
végrehajtási Jogi Tanszék
Tudományos
Oktatási egység
Környezetjogi és Gazdasá
gi Szakjogok Tanszék
MA (jogelm.)
...
1
CSc (jogtud.)
Jogbölcseleti Tanszék
S
Európajogi és Nemzetközi
Közjogi Tanszék
Polgári Jogi Tanszék
PhD (iur. can.)
Kánonjogi Intézet/Egyházi |
Dologi és Szentségi Jogi
Tanszék
í
>
108
�Név
í
Dr. Józsa Fábián
[ ea.
J Dr. Kántás Péter
l
Dr. Kilényi Géza
1
[ ea.
|
1 Közigazgatási Jogi Tanszék
- Közigazgatási Jogi Tanszék
prof. em.
DSc (jogtudoj mány)
1
Alkotmányjogi Tanszék
J
Dr. Kiss Tamás Lajos
r pav dór
Polgári Eljárásjogi Tan
szék
Dr. Kiss Zsigmond
ea.
Büntetőjogi és Büntetés
végrehajtási Jogi Tanszék
Dr. Kovács Attila
ea.
Büntetőjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék
;
|
| Dr. Kovács György
ea.
Dr. Kovács László
ea.
Alkotmányjogi Tanszék
Polgári Eljárásjogi Tan-
|
j
szék
1
Dr. Kozma Ákos
ea.
Alkotmányjogi Tanszék
Dr. Krauss Ottó
ea.
Közigazgatási Jogi Tan
szék
Dr. Kussbach Erich
egy. t.
Dr. Láncos Petra Lea
PhD halig.
Dr. Lefkánits György
ea.
Dr. Magyar György
ea.
Dr. h.c., LL.M.
(USA)
Büntetőjogi és Büntetés
végrehajtási Jogi Tanszék, |
Európajogi és Nemzetközi j
Közjogi Tanszék
í
1
1
Európajogi és Nemzetközi )
Közjogi Tanszék
lie. iur. can.
Kánonjogi Intézet/Egyházi |
Eljárásjogi Tanszék
Büntető Eljárásjogi és
Kriminalisztikai Tanszék
i
Dr. Mikó Zoltán
ea.
Dr. Mogyorósi
; Dorottya
1
Dr. Nemes András
í•
1
i ea.
; Dr. Németh Ágnes
ea.
j
Közigazgatási Jogi Tanszék
|
Polgári Jogi Tanszék
|
................ .............
ea.
1
i _______
J
$
í
Polgári Eljárásjogi Tan
szék
...... ............
.........„.... 1
Alkotmányjogi Tanszék
109
�Név
Besorolás
Tudományos
Oktatási egység
SlliiiilllliM
Dr. Nyéky Kálmán
ea.
Környezetjogi és Gazdasá
gi Szakjogok Tanszék
Dr. Nyilas Levente
ea
Büntetőjogi és Büntetés
végrehajtási Jogi Tanszék
Dr. Őry Károly
ea.
Dr. Péterfalvi Attila
ea.
(
1
Dr. univ.
(bölcs, tud.)
Jogtörténeti Tanszék
Környezetjogi és Gazdasá- |
gi Szakjogok Tanszék
j
1
Dr. Péteri Zoltán
prof. em.
Dr. Polt Péter
c. egy. t.
Dr. Pusztai Borbála
! Dr. Radnay József
Jogbölcseleti Tanszék
CSc (jogtud.)
_
—
Büntetőjogi és Büntetés
végrehajtási Jogi Tanszék
ea.
..
prof. em.
CSc (jogtud.)
|
Római Jogi Tanszék
......................
i
Környezetjogi és Gazdasá£
gi Szakjogok Tanszék
Dr. Schlosser Annamána
ea.
Alkotmányjogi Tanszék
| Dr. Sodor István
ea.
Büntetőjogi és Büntetés
végrehajtási Jogi Tanszék
Dr. Sótonyi Péter
egy. t.
l .
■
]
I.............................................
Dr. Stágel Bence
PhD halig.
1
DSc
(orvostud.)
Büntetőjogi és Büntetés
végrehajtási Jogi Tanszék
Környezetjogi és Gazdasá- |
gi Szakjogok Tanszék
í Dr. Szabó Tamás
ea.
Büntetőjogi és Büntetés
végrehajtási Jogi Tanszék
Dr. Szántai Katalin
ea.
Római Jogi Tanszék
Dr. Széplaki-Szabó
Krisztina
ea.
Római Jogi Tanszék
_________________
_ _______ |
_______ „
Dr. Szilágyi Szilvia
PhD halig.
Környezetjogi és Gazdasá- ;
gi Szakjogok Tanszék
Dr. Szűcs András
ea.
Büntetőjogi és Büntetés
végrehajtási Jogi Tanszék
Dr. Tamás Csaba
1 Gergely
ea.
Jogtörténeti Tanszék
| Tatham, Allan F.
egy. adj.
i
Európajogi és Nemzetközi |
Közjogi Tanszék
__
l
110
�Tudományos
Oktatási egység
Név
Besorolás
Dr. Telek Zoltán
ea.
Dr. Tersztyánszkyné
dr. VasadiEva
mestertanár
Dr. Tóth András
ea.
Trappné dr. Kiszely
Rita
ea.
? Büntető Eljárásjogi és
l Kriminalisztikai Tanszék
Dr. Varga Réka
ea.
; Büntetőjogi és Büntetés| végrehajtási Jogi Tanszék
Dr. Vaskúti András
ea.
| Büntetőjogi és Büntetés[ végrehajtási Jogi Tanszék
| Dr. Zinner Tibor
c. egy. t.
i Jogtörténeti Tanszék
Dr. Zlinszky János
prof. em.
? Polgári Eljárásjogi Tan
szék
| Pénzügyi Jogi Tanszék
1
.__ |
.... ... ...... ............... s...... ;.......
: Környezetjogi és Gazdasá- |
1 si Szakioeok Tanszék
DSc (jogtud.)
? Római Jogi Tanszék
Rövidítések:
Besorolás:
tsz. vez.
int. vez.
prof. em.
egy-t.
egy. doc.
egy- adj.
tud. mt.
egy. ts.
tud. smt.
ea.
tanszékvezető
intézetvezető
professor emeritus
egyetemi tanár
egyetemi docens
egyetemi adjunktus
tudományos munkatárs
egyetemi tanársegéd
tudományos segédmunkatárs
egyetemi előadó (megbízott)
Fokozatok:
DSc
CSc
Dr. univ.
PhD
Dr. iur. can.
lie. iur. can.
MA
a tudományok doktora
a tudományok kandidátusa
egyetemi doktor
tudományosan minősített doktori fokozat
kánonjogi doktorátus
kánonjogi licenciátus
Master of Art
111
�Kutatatócsoportok
Karunk oktatóinak publikációs listái és szakmai életrajzuk
megtalálhatók honlapunkon a www.jak.ppke. hu/Oktatás/Oktatóink
menüpont alatt.
ALKOTMÁNYJOGI TANSZÉK
Államszervezett és összehasonlító jogi kutatócsoport
Vezetője: Dr. Varga Zs. András egyetemi docens
Vallásszabadság kutatócsoport
Vezetője: Dr. Schanda Balázs egyetemi docens
BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI
TANSZÉK
Büntetéstani tudományos kutatócsoport
Vezetője: Dr. Vókó György egyetemi tanár
EURÓPAJOGI ÉS NEMZETKÖZI KÖZJOGI TANSZÉK
Európajogi és európatudományi kutatócsoport
Vezetője: Dr. Király Miklós egyetemi docens
Európajogi kutatócsoport
Vezetője: Dr. Szabó Marcel egyetemi docens
HELLER FARKAS KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET
Heller Farkas Társadalmi-Gazdasági Kutatócentrum
Vezetője: Dr. Botos Katalin egyetemi tanár
JOGBÖLCSELETI TANSZÉK
Jogelméleti és összehasonlító jogi kutatócsoport
Vezetője: Dr. Varga Csaba egyetemi tanár
112
�Természetjogi kutatócsoport
Vezetője: Dr. Frivaldszky János egyetemi docens
JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK
Alkotmánytörténeti kutatócsoport
Vezetője: Dr. Szabó István egyetemi docens
Magyar magánjog-történeti kutatócsoport
Vezetője: Dr. Horváth Attila egyetemi docens
KÁNONJOGI INTÉZET
Kánonjogi kutatócsoport
Vezetője: Dr. Szuromi Szabolcs egyetemi tanár
KERESKEDELMI JOGI TANSZÉK
Kereskedelmi Jogi kutatócsoport
Vezetője: Dr. Csehi Zoltán egyetemi docens
KÖRNYEZETJOGI ÉS GAZDASÁGI SZAKJOGOK TANSZÉK
Európai Környezetjogi kutatócsoport - Jean Monnet program
Vezetője: Dr. Bándi Gyula egyetemi tanár
Európai összehasonlító munkajogi kutatócsoport
Vezetője: Dr. Radnay József professor emeritus
KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK
Flachbarth Ernő kisebbségi kutatóműhely
Vezetője: Dr. Gerencsér Balázs tudományos segédmunkatárs
Flachbarth Ernő tudományos műhely
Vezetője: Dr. Gerencsér Balázs tudományos segédmunkatárs
Közigazgatási jogi kutatócsoport
Vezetője: Dr. Tamás András egyetemi tanár
113
�NEMZETKÖZI MAGÁNJOGI TANSZÉK
Nemzetközi magánjogi kutatócsoport
Vezetője: Dr. Burián László egyetemi tanár
PÉNZÜGYI JOGI TANSZÉK
Pénzügyi jogi kutatócsoport
Vezetője: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens
POLGÁRI ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK
Európai polgári eljárásjogi kutatócsoport
Vezetője: Dr. Harsági Viktória egyetemi docens
POLGÁRI JOGI TANSZÉK
Családjogi és katolikus családtudományi kutatócsoport
Vezetője: Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár
Európai magánjog kutatócsoport
Vezetője: Dr. Tattay Levente egyetemi tanár
Médiajogi és médiaetikai kutatócsoport
Vezetője: Dr. Koltay András egyetemi adjunktus
Orvosi jogi és életjogi kutatócsoport
Vezetője: Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár
PTK kodfikációs kutatócsoport
Vezetője: Dr. Lábady Tamás egyetemi docens
RÓMAI JOGI TANSZÉK
Regulae luris interdiszciplináris kutatócsoport
Vezetője: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens
Paulus Hungarus lus Commune kutatócsoport
Vezetője: Dr.Zlinszky János professor emeritus
114
�lUSTUM AEQUUM SALUTARE (IAS)
A Kar jogtudományi folyóirata
A Karon 2005 őszétől tudományos folyóirat indult, mely mára a Kar
elismert fórumává vált, és immár harmadik évfolyamába lépett.
A Pázmány Egyetem a rendszerváltozás „szülöttje”. Ma már, ami
kor a tárgyi körülmények többé-kevésbé rendeződtek, tehát a szellemi
építkezést nem gátolhatja meg az alapvető eszközök hiánya, a felelős
ség is egyre nő. A Pázmánynak valóban hivatása van, amelynek betöl
tése - most már - elsősorban rajta, pontosabban az oktatókon, munka
társakon, és természetesen a mindenkori hallgatóságon áll. Nagy a
felelőssége abban, hogy ténylegesen az előbbiekben hangoztatott
értékeken alapuló szellemi építkezés egyik fontos építőkockája le
gyen. Nem valamiféle messianisztikus küldetéstudat vezet minket,
hiszen minél többen vállalnák fel ezt a fajta elkötelezettséget, annál
boldogabbak lennénk, annál közelebb kerülnénk céljaink megvalósu
lásához. De legyünk szigorúak önmagunkkal szemben: ha ez az egye
tem nem képes többet nyújtani annál, mint hogy a hallgatók fejébe
plántálja a paragrafusokat - és jegyezzük meg, ez sem kis feladat -,
akkor nincsen létjogosultsága. Ennek az építkezésnek az egyik mégoly apró - építőköve a Kar tudományos folyóirata.
A folyóirat - amely'évente négy számmal jelenik meg - az Egye
tem nyújtotta elméleti képzés elmélyítése mellett gyakorlati problé
mákra is rá kíván világítani, külön hangsúlyt fektetve az európai jog
rendszer és a legaktuálisabb jogtudományi kérdések bemutatására.
A folyóirat Szerkesztőbizottságának tagjai a Kar elismert oktatói, a
külső tagok - más jogi karok tekintélyes oktatóiból összeállva - a
külső minőségi kontrollt hivatottak végrehajtani.
Szeretnénk a folyóiratot Karunk tudományos műhelyévé avatni,
ahol minden érdeklődő kielégítheti szakmai kíváncsiságát, ahol gaz
dag és igényes forrásanyag áll a rendelkezésére minden egyes olvasó
nak; az egy-egy téma iránt pusztán kíváncsiskodótól kezdve, a tudo
mányos munka után kutatóig.
A magyar mellett idegen nyelvű tanulmányokat is megjelentetünk,
főként angol, francia, német, olasz nyelven. Nyitottak vagyunk a kül
földi jogtudósok, szerzők előtt is.
A folyóiratban megjelent tanulmányok kritikáját, az eltérő állás
pontokat is közzé tesszük. Különös súlyt helyezünk a Karon történt
események bemutatására, így nem mulasztjuk el a tudományos konfe
115
�renciáink ismertetését, az előadások alapján készült tanulmányok
közzétételét sem.
Fokozottabban szükségét látjuk a korrekt tájékoztatásnak, az érté
kek és a kockázat mérlegelésének. Az egyetemi hallgatók hivatásra
felkészítésének is nélkülözhetetlen összetevője ez. A tudomány és a
gyakorlat összehangolása, együttműködése, együttgondolkodása nél
kül nehezen képzelhető el előrelépés.
A Kar oktatói által írtak mellett tág teret kívánunk engedni a fiata
lok, a Doktori Iskola hallgatói publikációinak, továbbá a kiemelkedő
egyetemi hallgatók írásainak is, hogy már az egyetemi éveik alatt
kipróbálhassák magukat a tudományos kutató- és gyűjtő munka, va
lamint a publikálás területén. Nagyon fontos ez számunkra, hiszen ők
jelentik a jogásztársadalom jövőjét, a tapasztalatszerzést pedig nem
lehet elég korán elkezdeni. A folyóirat révén a doktoranduszok is
megismertethetik munkájukkal a szélesebb szakmai közvéleményt.
A folyóirat valamennyi írása pdf formátumban elérhető az on-line
változatban, Karunk honlapján: www.jak.ppke.hu/ias.
Felelős szerkesztő:
Schanda Balázs
Szerkesztőbizottság:
Belső tagok:
Vókó Görgy - társelnök
Horváth Attila főszerkesztő
Jobbágyi Gábor
Péteri Zoltán
Schanda Balázs
Szabó Marcel
Külső tagok:
Mezey Barna
Vékás Lajos
Révész T. Mihály
Kecskés László
Harmathy Attila
Kukorelli István - társelnök
Boleratzky Lóránd
Szerkesztő:
Koltay András
Technikai szerkesztők:
Deme Erzsébet, Szakaiiné Szeder Andrea
116
�Elismerések
—
-
Állami kitüntetés
Kiválósági hely
Pro Facultate díj
PPKE JÁK emlékérem
Az Egyetem díszdoktorai
Hallgatóink kimagasló eredményei
ÁLLAMI KITÜNTETÉS
Sólyom László köztársasági elnök 2006. október 23-án a Magyar Köz
társasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést adomá
nyozta Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva volt alkotmány bírónak,
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara
oktatójának.
Kiválósági hely
A Magyar Akkreditációs Bizottság 2006-ban a párhuzamos
akkreditáció során megvizsgált egyetemi tanszékek közül az országban
elsőként - és ez idáig egyedüliként - öt év tartamára „kiválósági hely
nek” [Place of Excellence] nyilvánította a Jogbölcseleti Tanszéket.
Pro Facultate-díj
Ezt a díjat 2003 óta a Lippay György Kör kezdeményezésére a Kar
oktatói, alkalmazottai és hallgatói - szavazás útján - a Karért legtöb
bet tett oktató(k)nak ítélik oda.
Az oklevél szövege:
„Mi, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Ál
lamtudományi Kar oktatóinak és hallgatóinak
universitasa PRO FACULTATE oklevelet adományo
zunk ........................... -nak, akinek a Karért végzett
munkáját ezzel is elismerjük és megköszönjük, őt példa
képként állítjuk az universitas minden tagja elé. Kelt. ”
117
�Eddigi kitüntetettek:
2003-ban:
Dr. Zlinszky János professor emeritus, a Kar első dékánja
2004-ben:
Dr. Bánrévy Gábor professor emeritus
Dr. Kilényi Géza professor emeritus
Dr. Pálinkás György c. egyetemi docens (posztumusz )
Dr. Péteri Zoltán professor emeritus
2005-ben:
Dr. Békés Imre professor emeritus
Dr. Gáspárdy László egyetemi tanár
Dr. Horváth Attila egyetemi docens
2006-ban:
Dr. Lábady Tamás egyetemi docens
Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm egyetemi tanár
Dr. Tóth Mihály egyetemi tanár
2007-ben
Dr. Schanda Balázs egyetemi docens
PPKE JÁK EMLÉKÉREM
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kará
nak Kari Tanácsa 2005. április 15-i ülésén megalapította a „PPKE
JÁK Emlékérem” elnevezésű kitüntetést a Kar fennállásának 10. év
fordulója alkalmából azzal a céllal, hogy a Kar - kivételesen az Egye
tem - vezető oktatóinak a Karért végzett oktatói és egyéb tekintetben
megnyilvánuló támogató munkásságát elismerje.
A Kar tíz éve alatt végzett kiemelkedő munkájukért 2005-ben, az év
fordulós ünnepségen a következő oktatók részesültek kitüntetésben:
Dr. Bánrévy Gábor professor emeritus;
Dr. Békés Imre professor emeritus,
118
�Dr. Botos Katalin egyetemi tanár Farkas Közgazdaságtudományi Inté
zet alapítója és vezetője;
Eminenciás és Főtisztelendö dr. Erdő Péter bíboros, prímás, egyetemi
tanár, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki
Konferencia elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykan
cellárja, az Egyetem volt rektora;
Ft. Dr. Fodor György egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus
Egyetem rektora;
Dr. Gáspárdy László a Polgári Eljárásjogi Tanszék volt tanszékvezető
egyetemi tanára (posztumusz);
Dr. Jobbágyi Gábor a Polgári Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi
tanára, dékánhelyettes;
Dr. Katona Klára, a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet ad
junktusa;
Dr. Kilényi Géza, az Alkotmányjogi Tanszék tanszékvezető egyetemi
tanára;
Az Egyetem díszdoktorai
Egyetemünkön az elmúlt évek során a következő neves személyek
díszdoktorrá avatására került sor:
1999-ben:
-
Max van dér Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet nemzeti kisebbségi főbiztosa
2000-ben:
-
Urbano Navarrete SJ, a kánonjog professzora
2001-ben:
-
I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka
Paul Poupard bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke
2002-ben:
-
Alfred Bayer, a Hanns-Seidel-Alapítvány elnöke
Franciszek Antoni Macharski, bíboros, krakkói érsek, metropolita
2003-ban:
-
Gábriel L. Asztrik O.Praem, professzor, a párizi Notre Dame-i
Egyetem Középkori Intézetének volt igazgatója
119
�2004-ben:
Stephen A. Privett SJ, a San Francisco-i Egyetem rektora
2005-ben:
-
James Crawford professzor, a Cambridge-i Egyetem jogi karának
dékánja
Lorenzo Ornaghi professzor, a milánói Szent Szív Katolikus
Egyetem rektora
Gerardo Marín professzor, a San Francesco-i Egyetem
rektorhelyettese
Szabó László S.J., a bejrúti Szent József Egyetem nyugalmazott
professzora
Hallgatóink kimagasló eredményei
Az alábbiakban hallgatóinknak az utóbbi öt évben elért eredményeit
tüntetjük fel.
•
ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA
- ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI SZEKCIÓ
2003-ban a Debrecenben megrendezett OTDK-n a résztvevő 10 in
tézmény hallgatói 226 pályaunkát mutattak be 25 szekcióban. Karunk
5 első, 5 második, 4 harmadik helyezést ért el, továbbá 6 különdíjat
kapott. A karok versenyében a harmadik helyen végeztünk.
2005-ben Győrben rendezték meg az OTDK-t. Karunk 3 első, 6 má
sodik, 2 harmadik helyezést ért el. Ezen kívül 5 hallgatónk részesült
különdíjban.
2005. évi eredményeink, részletezve:
Agrár- és környezetvédelmi jog
2. helyezés: Pocsai Tamás
Alkotmányjog I. (Általános rész)
2. helyezés és IM különdíj: Szilvásy György Péter
Büntetőjog III. (Büntetéstan)
Legjobb opponens: Tóth Áron László
120
�Egyetemes jogtörténet és római jog
1. helyezés: Szabó Krisztina
Esetjogi elemzések
Legjobb opponens: Boros Balázs Sándor
Európai jog
AB különdíj: Kosztyu Tamás
Jog- és állambölcselet II. (Államelmélet)
2. helyezés: Könczöl Miklós
Somló Bódog-díj: Szilágyi Dorottya
KJK különdíj: Páll Balázs
Kereskedelmi jog
2. helyezés: Szilágyi Pál Béla
Munka- és szociális jog I. (Általános rész)
1. helyezés: Hős Nikolett
Nemzetközi jog
IM különdíj: Boros Balázs Sándor: Búza László elmélete a programjellegü normáról és a soft law (figyelemmel azoknak a modern nem
zetközi jogban betöltött szerepére)
Polgári jog I. (Személyi jog, családjog, szellemi alkotások joga)
1. helyezés: Navratyil Zoltán: Az asszisztált reprodukciós eljárások a
jogi szabályozás tükrében - különös tekintettel az in vitro embrió
helyzetére
2. helyezés: Pogácsás Anett: Szerzői jogi kérdések a televíziózásban az információs társadalom kihívásai
3. helyezés: Schlemmer Tamás: A fájlmegosztás jogi kérdései
Polgári jog II. (Kötelmi jog, általános rész)
2. helyezés: Kéri Zoltán: Jogügyleti érvényesség és hatályosság, külö
nös tekintettel a végrendeletre
3. helyezés: Lakatos Mária Csilla: A deliktuális felelősség történeti
fejlődésének összevetése a kontinentális (római-germán) és az angol
szász jogrendszerekben
***
2007-ben Balatonfüreden rendezték meg az OTDK-t, kilenc jogi kar
hallgatóinak részvételével. A helyezések számát tekintve Karunk a
harmadik helyen végzett. Karunk 2 első, 2 második, 5 harmadik helye
121
�zést ért el. Különdíjat kapott négy hallgatónk. Az öt legjobb opponensi
díjon kívül egy hallgatónk Pro Scientia Aranyérmet kapott.
2007. évi eredményeink részletezve:
Agrárjogi és Környezetvédelmi jogi tagozat:
Legjobb opponensi díj: Fülöp Natasa Katalin
Alkotmányjog I. tagozat:
1. helyezés: Nagy Gusztáv
Pro Scientia Aranyérem: Nagy Gusztáv
Alkotmányiog II. tagozat:
3. helyezés: Sabjanics István
Különdíj: Sabjanics István
Opponensi díj: Nagy Gusztáv
Büntető anyagi jog I. tagozat:
3. helyezés: Tóth Áron László
Büntető anyagi jog II. tagozat:
1. helyezés: Tóth Áron László
Különdíj: Fülöp Natasa Katalin
Büntető anyagi jog II. tagozat:
1. helyezés: Tóth Áron László
Európai jogi tagozat:
Különdíj: Pünkösty András
Jog- és Állambölcseleti tagozat:
Legjobb opponensi díj: Tóth Áron László
Kriminalisztikai és Jogi informatikai tagozat:
Legjobb opponensi díj: Fülöp Natasa Katalin
Közigazgatási jogi tagozat:
3. helyezés: Berkes Lilla
Polgári anyagi jogi I. tagozat:
2. helyezés: Boronkay Miklós
2. helyezés: Navratyil Zoltán
3. helyezés: Serák István
122
�Polgári anyagi jogi II. tagozat:
3. helyezés: Lukonics Eszter
Legjobb opponensi díj: Boronkay Miklós
Különdíj: Leposa Martina Réka
•
Országos Perbeszédverseny
Ezt a versenyt az 1970-es évek elejétől kétévente rendezik meg egyegy tudományegyetem jogi karán. Az országos verseny előtt az egyes
karok megszervezik a házi versenyt. A benevezettek két szerepkörben
versenyeznek:
-
vádbeszéd kategória
védőbeszéd kategória
2002. évi verseny:
A debreceni kivételével az ország összes jogi kara benevezett az Or
szágos Perbeszédversenyre, amelyet 2002-ben Karunk szervezett meg.
A pártatlanságot külső meghívott zsűri biztosította, melynek tagjai: 2
fő legfelsőbb bírósági tanácselnök, 1 fő legfőbb ügyészségi főosztály
vezető ügyész, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, valamint a Pest
Megyei Ügyvédi Kamara 1 tagja.
A PPKE JAK versenyzőinek eredményei:
- Vád kategóriában Karunk hallgatója, Bézsenyi Balázs a legfőbb
ügyész különdíját nyerte el.
- Védői kategóriában Petia Csaba hallgatónk 2. helyezést ért el.
2007. évi verseny:
A versenyen minden jogi kar részt vett, így nyolc vádbeszéd és nyolc
védőbeszéd hangzott el a tíztagú zsűri előtt. A zsűrinek a jogi karok
képviselői, ügyvédek és bírák voltak a tagjai.
A PPKE JAK versenyzőinek eredményei:
- Vád kategóriában Tóth Áron László első helyezést ért el.
- Védöbeszéd kategóriában Boronkay Miklós második helyezést
kapott.
így egy arany és egy ezüstéremmel az összesített pontversenyben ma
gasan Karunk végzett az első helyen.
123
�•
Országos Felsőoktatási Környezettudományi
Diák-konferencia
A konferenciát a Környezetvédelmi Minisztérium és az Oktatási Mi
nisztérium két évente közösen rendezi meg. Diákjaink több alkalom
mal is sikeresen vettek részt a konferencián.
Hallgatóink eredményei:
— A VIII. OFKD-n (2002-ben) a környezet-gazdaságtan, környe
zetmenedzsment, környezetvédelmi jog szekcióban Stágel Bence
első helyezést ért el, hárman pedig - Goda Tamás, Süveges Antal
és Zakar Gergely - különdíjat kaptak.
- A IX. OFKD-n (2004-ben) elért eredményeink: Újvári Viola első
helyezett, Vargha Máté második helyezett, Zsigmond András,
Kollár Ádám és Lantos Melinda különdíjasok.
•
Miskolci EU Vándorkupa - fiatal jogászok (2007)
A Vándorkupát a PPKE JÁK Deák Ferenc Továbbképző Intézete szí
neiben induló csapata nyerte el.
A csapat tagjai az angol nyelvű Európajogi szakjogász képzés 2007
decemberében végző hallgatói: Hegedűs Levente, Schmidt Richárd és
Pasqualetti Gergő.
•
Valóbb Világ Vetélkedő (2003)
George Orwell angol író születésének 100. évfordulója alkalmából
2003 őszén nagyszabású vetélkedő zajlott „Valóbb Világ Vetélkedő”
címmel, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet szervezésé
ben. A verseny témái Orwell írói és közéleti munkássága, és a XX.
századi kommunista diktatúrák voltak.
A verseny első - internetes - fordulójában, amely 2003. október 7-től
november 7-ig tartott - határon innen és túlról -, több mint 12 ezren
vettek részt. A középdöntőbe 56 versenyző került.
A döntőben, amelyről a Duna TV-ben felvétel készült, a kilenc legjobb
versenyző mérkőzött meg egymással. Ez utóbbi két fordulót november
23-án rendezték meg. Karunk V. évfolyamos nappali tagozatos hallga
tója, Koppány Gergely László az első forduló és a középdöntő összesí
tett eredménye alapján a legmagasabb, 157 pontos eredményt érte el,
és a döntőben első helyezett lett.
124
�•
Sporteredményeink
A Karon Testnevelési Csoport működik a Szentkirályi utca 26-os szá
mú épületben, egyre bővülő lehetőségekkel és egyre jobb eredményes
séggel.
A Csoport vezetője: Draskóczy Imre (429-7200/371).
- Elsőként alakult meg Karunkon az Ökölvívó Szakosztály, mely a
Magyar Egyetemi és Főiskolás Sport Szövetségnél is bejegyzésre
került s reméljük, hogy a jövőben szép sikereket érnek majd el.
- Ezen kívül Karunk hallgatói részt vesznek tenisz, aerobic, judo és
vitorlás bajnokságokon.
2004/2005-ös tanévben
-
-
-
-
-
-
„ Jó tanuló és jó sportoló” kitüntetést nyert el Simon Emese.
Vívás
Tör: Kiss Eszter Vivien III. helyezés
Egyetemi-Főiskolai Országos Sakk Bajnokság:
Egyéni első helyezett: Kahn Evarth
Csapat I. helyezett: Tömösvári Attila, Flubort András, Kahn
Evarth
A karok közti bajnokságot kosárlabdában és labdarúgásban a
PPKE JÁK nyerte.
Tollaslabda:
Egyéni III. helyezett: Glasz Georgina
Páros: II. helyezett: Békési Anikó - Glasz Georgina, III. helye
zett: Magyar Nóra - Kovács Erika
Labdarúgó csapatunk bejutott az Európai Egyetemi és Főiskolai
Labdarúgó Bajnokságba.
Pázmány néptánc csoportunk fellépett a március 15-i ünnepségen
és a Józsefvárosi Napokon.
2005/2006-os tanévben
-
Atlétika: Paulusz Bogáta (800 méter) III. helyezés
Birkózás: Kun Renátó (kötöttfogás 84 kg) II. helyezés
A 2005/2006-os tanévben az egyetem labdarúgó csapata részt vett az
Egyetemi és Főiskolai Labdarúgó Világbajnokságon.
125
�•
KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJAT ELNYERT HALLGATÓNK
2002/2003-as tanévben:
-
Fekete Balázs, Goda Tamás, Horváth Katalin Renáta, Kosa Mó
nika,'Ország Hona, Petri Bernadett, Pócza Róbert, Remes Gábor,
Schwartz Viktória, Tóth Boglárka
2003/2004-es tanévben:
-
Bordás Tímea, Gausz Krisztina, Horányi Márton, Kómár András,
Petri Bernadett, Pogácsás Anett, Remes Gábor, Simon Emese,
Szabó Krisztina, Tóth Boglárka, Vavroh Géza Alajos
2004/2005-ös tanévben:
-
Demeter Gellért, Egerszegi Lilla Tünde, Hős Nikolett, Fodor Vi
rág Bernadett, Navratyil Zoltán, Pogácsás Anett, Simon Emese,
Stajz Annamária, Tóth Áron László, Tóth Boglárka
2005/2006-os tanévben:
-
Balogh Eszter, Csondor Katalin, Egerszegi Lilla Tünde, Fehér
Judit, Fodor Virág Bernadett, Galambos Péter, Jakab Hajnalka,
Navratyil Zoltán, Pálfy Gabriella, Sándor Lénárd, Strasszer Anett,
Techet Péter, Tóth Áron László, Vass Milán
2006/2007-es tanévben:
-
Egerszegi Lilla Tünde, Fodor Virág Bernadett, Galambos Péter,
Kiss Nikolett, Láng Andrea, Navratyil Zoltán, Perecsényi Melin
da, Prancz Balázs, Strasszer Anett, Techet Péter, Tóth Áron Lász
ló, Tóth-Zsámboki Judit.
126
�Szolgáltatások a hallgatók részére
Információ tanulmányi ügyekben:
Hallgatói információs szolgálat:
018/a szoba, telefon: 429-7208
A tanulmányi kérdésekkel kapcsolatos tudnivalók részletesen megta
lálhatók kiadványunk végén, a „Tanulmányi ügyek - Dékáni Hivatal Dékánhelyettesi Titkárság” c. fejezetben.
Könyvtár
A Könyvtár szolgáltatásairól, nyitvatartási idejéről részletes informá
ció található az „Oktatást segítő egységek” c. fejezetben.
INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK
-
-
-
-
Kari honlap - hallgatók informálása, benne hallgatói oldalakra
HÖK-ön keresztül információ feltölthető, (www.jak.ppke.hu);
Elektronikus levelezés - hallgatói postafiók (25 MB tárhely) hallgatói webmail - felhasználói azonosító az Informatika Labor
ban igényelhető;
Kari levelezőlisták - hallgatok@jak.ppke.hu levelezőlista létező
információs fórum, egyéb hallgatói levelezőlisták megnyitására és
használatára is van lehetőség;
Kari intranet - Felhasználói azonosító az Informatika Laborban
igényelhető;
Students Fórum - intranetén keresztül a hallgatói azonosítóval is
használható osztott tárhely, az oktatók által kiajánlott anyagok in
ternetes elérése. (Kari honlap / Informatikai szolgáltatások /
STUDENTS-FÓRUM);
DVD Jogtár: A kari intranetről (a hallgatói terminálokról is)
elérhető;
127
�-
-
—
-
HUNTÉKA: A könyvtári állomány elérhető az internetről, a hon
lapon keresztül. (Kari honlap / Informatikai szolgáltatások
/KÖNYVTÁR-ONLINE);
A Neptun rendszer a kari honlapon keresztül is elérhető a rend
szerrel kapcsolatos információs oldalakkal együtt;
Nyomtatás - 20 Ft/oldal költségtérítés ellenében mindkét hallgatói
laborból lehet nyomtatni, a nyomtatást átvenni az Informatika La
borban lehet;
Karunkról az EISZ szolgáltatások elérhetők, (www.eisz.hu);
Karunkról a HeinOnline jogi adatbázis elérhető;
Az udvaron és az aulában WIFI internet-csatlakozási lehetőség áll
rendelkezésre;
Felhívjuk a hallgatók figyelmét a HIK (Kempelen Farkas Hallga
tói Információs Központ) szolgáltatásaira és közelségére
(www.hik.hu).
Számítógépes termek
-
-
Informatika Labor (Szentkirályi u. 28.1. emelet 101)
HelpDesk: 260-as mellék, helpdesk@jak.ppke.hu
Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig: 8-16 óra, pénteken: 8-13.30
óra
Könyvtári Informatika Labor (Szentkirályi u. 30. Könyvtár)
Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 9-18 óra
Oktatóterem: Informatika Gyakorló (Szentkirályi u. 28.1. emelet
106)
Nyelvtanulási lehetőségek
A Karon oktatott idegen nyelveket minden hallgató felveheti. A nyelv
oktatás minden hallgató számára költségtérítéses.
A nyelvoktatás két részből áll:
- Szaknyelvi oktatás
- Általános nyelvi oktatás
Jogi szaknyelv
A jogi szaknyelvi oktatás - a képzés részeként - speciális kollégium
ként felvehető, 2 kreditpontot ér. Jelentkezés a Neptun rendszeren
keresztül történik. A hallgató a szaknyelvi kurzust köteles leckeköny
vébe felvenni.
128
�Szaknyelvi nyelvvizsga
PROFEX jogi és közigazgatási szaknyelvi vizsga
Államilag elismert, háromfokozatú, kétnyelvű, szintező, jogi és
közigazgatási szaknyelvi vizsga, amely jelenleg angol és német
nyelvből tehető le Karunkon, a PROFEX Vizsgaközpont beje
lentett vizsgahelyén. Részletes tájékoztató a honlapon található.
PROFEX szaknyelvi nyelvvizsga előkészítő tanfolyam
Az előírt nyelvvizsga-követelményeket követve készít fel a
iíjvív V Isogai Cl.
Általános nyelv
A szintekre épülő nyelvoktatás angol, német, olasz, francia és spanyol
nyelveken folyik. A kezdő és középhaladó szintről induló kurzusok
végén a hallgató írásbeli és szóbeli részből álló lektorátusi vizsgát
tehet.
Általános nyelvi nyelvvizsga-előkészítő kurzusaink az Egyetem által
elfogadott TELC nyelvvizsgára készítenek fel. A vizsgáztatást a Lek
torátus megszervezi.
Félfogadás:
Lovas Judit: hétfő 10.00-12.00 h, csütörtök 12.00-14.00 h
Kuslits Mária: hétfötől-péntekig 9.00-12.00 h
További részletes információk a Lektorátus hirdetőtábláján illetve
honlapján: nvelvoktatas.jak.ppke.hu olvashatók.
***
A diplomakiadás feltételéül elfogadható nyelvek
és nyelvvizsgák
A Kar elfogadja a Nyelvvizsgát Akkreditáló Központ honlapján felso
rolt államilag akkreditált nyelvvizsgákat angol, német, francia, olasz,
spanyol, orosz és latin nyelvekből. Ezen nyelveken túl a dékán egyedi
mérlegelés alapján más nyelveket is elfogadhat.
A Kar által is elfogadott nemzetközi nyelvvizsgák az akkreditált
nyelvvizsgákon kívül:
-
CELI (Certificate di Conoscenza della Lingua Italiana)
3 szintű olasz nemzetközi nyelvvizsga (Olasz Kultúrintézet)
CILS (Certificazione di Italiano come Lingua Straniera)
DELE (Diploma de Espanol como Lengua Extranjera) grado
intermedio, középfokú spanyol nemzetközi nyelvvizsga
(Cervantes Intézet)
129
�Tanulási lehetőségek külföldön,
NEMZETKÖZI PROGRAMOK
A Nemzetközi Kapcsolatok Irodája tevékenységéről részletes informá
ció található az Oktatást segítő egységek c. fejezetben.
ERASMUS/SOCRATES program
ERASMUS hallgatóként a SOCRATES/ERASMUS program kere
tében az Európai Unió országaiban lehet részképzést folytatni leg
alább egy tanulmányi terminuson (trimeszter vagy szemeszter) ke
resztül (min. 3 hónap), de legfeljebb egy tanévig.
University of San Francisco
Budapest Undergraduate Program
Summer Law School Budapest Program
Centro Interuniversitario Italiano
University of Cambridge
English and European Union Law Program Budapest
Sport
A Karon Testnevelési Csoport működik a Szentkirályi utca 26-os
számú épületben, egyre bővülő lehetőségekkel és egyre eredménye
sebben.
A Testnevelési Csoport vezetője:
Draskóczy Imre, telefon: 429-7200/370, 371
Sporteredményeinkről részletes tájékoztatás található az Elilmserések
című fejezetben.
Szent István Társulat Iustinianus Egyetemi
KÖNYVESBOLTJA
Szentkirályi u. 30. fszt., telefon: 327-0781
Nyitvatartási idő:
9-16 óra;
Hétfőtől csütörtökig
9-15 óra;
Pénteken
9-13.30 óra.
Szombaton (csak szorgalmi időszakban!)
A bolt a szorgalmi időszakon kívüli időben és a jelentősebb egyházi
ünnepeken általában zárva tart.
130
�A könyvesbolt a PPKE JÁK tankönyveinek, jegyzeteinek, oktatási
segédanyagainak, valamint a Szent István Társulat kiadványainak
teljes választékával, egyéb jogi, egyházjogi, humán és társadalomtu
dományi szakkönyvekkel, szépirodalmi, filozófiai müvek választéká
val várja a hallgatókat és az Egyetem tanárait. Az üzlet fénymásolási
szolgáltatást is nyújt. A könyvesbolt vásárlóinak kártyás fizetésre is
lehetőségük van.
Egyetemi Lelkészség
Egyetemi lelkész: Szűcs Balázs
Telefon: 06 (20) 823-0031
E-mail: szucs.balazs@jak.ppke.hu
Pázmány Alapítvány
Budapest, Szentkirályi u. 28.
E-mail: info@pazmanyalapitvany.hu
Honlap: www.pazmanyalapitvany.hu
Alapítványi titkár: Farkas István
Telefon: 429-7200/317
E-mail: farkas .istvan@ ppke.hu
A Pázmány Alapítvány a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia
által a Pázmány Péter Katolikus Egyetem támogatására létrehozott
alapítvány.
- Nemcsak katalizátor-szerepet kíván betölteni, hanem önálló prog
ramokat is szervez. Programjai, pályázatai mind a négy karnak,
azaz minden egyetemi polgárnak szólnak.
- Évente lebonyolít egy nagyszabású tudományos pályázatot. Ennek
során a különböző karok és szakok hallgatói ugyanazt a témát a
saját szakterületüknek megfelelően dolgozzák ki, majd a legjobb
pályamunkák díjazásra kerülnek. A díjazott alkotók pályamunkái
kat konferencián adják elő neves hazai és külföldi tudósok társa
ságában.
- Az Alapítvány honlapján található pályázatfigyelővel segíti a
hallgatókat, hogy eljussanak hozzájuk a meghirdetett pályázatok,
ösztöndíjak.
131
�Egyéb szolgáltatások:
Bankautomata
Szentkirályi utca 28-as épület, földszinti aula, a Gazdasági Osztállyal
szemben.
Fénymásolási lehetőség
- Szentkirályi utca 28-as épület, földszinti aula
- Szentkirályi utca 30-as épület, Könyvtár, katalógusterem
- Szentkirályi utca 30-as épület, 1-es előadó előtt
Nyilvános telefon
- Szentkirályi utca 28-as épület, földszinti aula
Ital-automaták
- Szentkirályi utca 28-as épület, szintenként
- Szentkirályi utca 26-os épület, földszinti aula
- Szentkirályi utca 30-as épület, 1-es előadó mellett
Szórd szét kincseid - a gazdagság legyél te magad.
Nyüdd szét díszeid - a szépség legyél te magad.
Feledd el mulatságaid - a vígság legyél te magad.
Égesd el könyveid - a bölcsesség legyél te magad.
Pazarold el izmaid - az erő legyél te magad.
Oltsd ki lángjaid - a szerelem legyél te magad.
Űzd el szánalmaid - a jóság legyél te magad.
Dúld fel hiedelmeid - a hit legyél te magad.
Törd át gátjaid - a világ legyél te magad.
Vedd egybe életed-halálod - a teljesség legyél te magad.
(Weöres Sándor)
132
�Hallgatói Önkormányzat (HŐK)
Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÓK) elnöke:
Bojárszky András.
A Kar Hallgatói Önkormányzatának tisztségviselői:
Kemenes Patrik (elnök) - a további tisztségviselők neve és elérhe
tősége a hivatalba lépés után (a tanév elején) kerül feltüntetésre a
hivatalos honlapon.
A (kari) HŐK elérhetősége:
- Személyesen: HŐK iroda, 1088 Bp., Szentkirályi u. 26. (hátul az
udvarban)
- Telefon: 429-7269
- E-mail: hok@jak.ppke.hu
- Honlap: http://www.jak.ppke.hu/hok/
- IWIW: Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK Hallgatói Önkor
mányzat.
Irodavezető:
Balázs Bernadett.
Ügyfélfogadás:
hétfő - péntek 900 - 1300
A kari lap: ítélet
- Honlap: http://www.jak.ppke.hu/itelet/
- felelős szerkesztője: dr. Koltay András
- az online kiadás szerkesztője: Pozsgay-Szabó Péter
- terjesztési igazgató: Szendrődi Szabolcs
Feladat- és hatáskörök:
-
-
-
A Kar Hallgatói Önkormányzata (HŐK) a hallgatók kizárólagos
érdekképviseleti szerve. A HŐK elsődleges feladata a kari hallga
tói érdekképviselet.
A HŐK a Kar/Egyetem testületéiben - pl. Kari Tanácsban - kép
viseli a hallgatók álláspontját.
Egyetértési jogot gyakorol a hallgatókat érintő szabályzatok tekin
tetében (pl. a hallgatói követelmény-rendszerre vonatkozó sza
bályzat).
133
�A támogatási rendszer fenntartásában közreműködik (pl. ösztöndí
jak és támogatások elosztása a Diákjóléti Bizottsággal közösen).
A HŐK bonyolítja le a diplomaátadó ünnepségeket, és minden
évfolyam végzős hallgatóiról tablót készíttet; a végzősök minden
évben évkönyvet kapnak.
A HŐK évente májusban megrendezi a Pro Facultate kari napot,
amikor kerti sütögetés és borozgatás keretében kötetlen beszélge
tésre nyílik lehetőség az oktatókkal, diáktársakkal. E rendezvény
keretében kerül sor a Pro Facultate-díj átadására is.
A gólyatáborok és gólyabálok megrendezésének célja az első éves
hallgatók bevonása a kari/egyetemi közösségi életbe.
A DiákEXPO-n a HŐK diplomaták és cégek bevonásával mutatja
be, hogy milyen lehetőségek vannak a (külföldi) továbbtanulásra,
illetve elhelyezkedésre és munkára. Egyéb rendezvények: koncer
tek, partik, sportprogramok, bajnokságok, hajókirándulás március
15-én.
Tanársegédek és doktoranduszok kezdeményezésére jött létre a
Lippay György Kör, azzal a céllal, hogy lehetőséget teremtsen
minden olyan ötlet, program megvalósítására, amely elősegíti az
élményekkel teli, minőségi diákéletet.
Megalakult és 2005-ben koncerten mutatkozott be a kari kamara
zenekar.
Létrejött a Karon a Színjátszókor, amely 2004-től több darabot
adott elő igényesen, nagy felkészültséggel. Vezetője: Tóth Polina.
A Karnak van két könnyüzenekara, a Leann Dubh magyar-kelta
folkzenekar és a Legis Actio rockzenekar.
A tutori rendszer (vezetője Scharle Zsuzsanna, ősztől pedig
Lévai Zsuzsanna és Bartolák Csaba): a Kar oktatói és felsőbb éves
hallgatói a tutori rendszer keretében hallgatók kis csoportjainak
rendszeres szakmai segítésére törekednek a képzés során, hogy
segítsék a hallgatók beilleszkedését az Egyetem közösségébe.
A diákokból önszerveződéssel létrejött egyetemi katolikus ifjúsági
közösség, a Vad Fügefa heti rendszerességgel tart lelki progra
mokat az Egyetemi Lelkészség támogatásával.
134
�Szabályzatok
A szabályzatok mindenkori hatályos szövege megtalálható
honlapunkon a http://www.jak.ppke.hu hallgatóink/szabályzat menü
pont alatt.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Szervezeti és Működési Szabályzata
Tartalom:
I. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND
II. FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER
III. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Ma
gyarországon államilag elismert egyházi fenntartású egyetem (2005.
évi CXXXIX. tv. 7. § (1) b) pont), melynek fenntartója a Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia. Az 1990. évi IV. tv. 17. § (1) alapján,
az egyházi jogi személy elláthat minden olyan nevelési-oktatási, kul
turális, szociális, egészségügyi, sport, illetőleg gyermek- és ifjúságvé
delmi tevékenységet, amelyet törvény nem tart fenn kizárólagosan az
állam vagy állami szerv számára. E tevékenység körében az egyházi
jogi személy intézményt létesíthet és tarthat fenn. Az Apostoli Szent
szék a Katolikus Nevelés Kongregációjának 1151. számú, 1999. III.
25-én kelt határozatával az Egyetemet szentszéki alapításúvá tette. Ez
az Egyetemet sajátos jogi helyzettel ruházza fel, melynek működését
egyfelől a 2005. évi CXXXIX. tv., másfelől a katolikus egyetemekre
vonatkozó egyedi és kötelező jellegű előírásokat tartalmazó Ex corde
Ecclesiae kezdetű, 1990. VIII. 15-én kelt apostoli rendelkezés (AAS
82, 1990, 1475-1509) szabályozza, valamint az egyetem szent tudo
mányokat oktató „egyházi fakultásainak” tekintetében az 1979. IV.
15-én kiadott Sapientia Christiana kezdetű apostoli rendelkezés, a
Novo Codice kezdetű határozat (2002. IX. 2) és az egyházi fakultások
ra vonatkozó többi egyházi jogszabályok.
135
�Mindezek figyelembevételével és megtartásával a 2005. évi CXXXIX.
tv. 21. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Pázmány
Péter Katolikus Egyetem Egyetemi Tanácsa, hangsúlyosan ügyelve a
Katolikus Nevelés Kongregációjának felsőbb irányítására és az Apos
toli Szentszék rendelkezéseinek kötelező jellegére, valamint az 1990.
IV. tv. irányelveire, a színvonalas felsőoktatás hatékony biztosítása
érdekében, magát olyan felsőoktatási intézményként határozza meg,
mely oktatási tevékenységében is, mint kutató egyetem, elsődlegesen
a tudományos kutatás minőségi előmozdítását tekinti céljának (vő.
2005. évi CXXXIX. tv. 19. § [1]), és ennek érdekében az alábbi sza
bályokat alkotja.
I.
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND
1. fejezet
AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS SZABÁLYOZÁSA
A szabályzat hatálya
1. § (1) Jelen szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi
szervezeti egységére, alkalmazottjára és hallgatójára.
(2) Jelen szabályzat rendelkezéseit mindenben az Egyetemre vo
natkozó egyházjogi előírásokkal és az Egyetemre vonatkozó
- a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által kiadott, és
az Apostoli Szentszék által jóváhagyott - Statútummal össz
hangban kell alkalmazni.
(3) A jelen szabályzat rendelkezéseinek értelmezése körében a
(2) bekezdésben meghatározottakkal kapcsolatban az Egye
tem Nagykancellárjának iránymutatását kell követni.
Szervezeti felépítés
2. § (1) Az Egyetem Karokból, mint önálló alapegységekből, és
Rektori Hivatalból, mint központi alapegységből áll. A szük
ségleteknek megfelelően alapíthatók posztgraduális közpon
tok és főiskolai karok, mint önálló alapegységek is.
136
�(2) A Karokon oktatási-kutatási és egyéb szervezeti egységek
hozhatók létre.
(3) Az oktatási-kutatási egység lehet:
Intézet,
Tanszék
Laboratórium
(4) Az egyéb szervezeti egység lehet:
Igazgatóság vagy osztály
Hivatal
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott egységeken túlme
nően egyéb egységek (osztályok, csoportok, irodák, kutató
műhelyek, könyvtárak stb.) szervezhetők.
2. fejezet
AZ EGYETEM KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSA
A fenntartói irányítás
3. § (1) Az Egyetem fenntartói jogait és kötelezettségeit a Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia és átruházott hatáskörben a
Nagykancellár gyakorolja.
(2) Az Egyetem Nagykancellárja a Magyar Katolikus Püspöki
Konferencia elnöke.
(3) A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jogosult:
a) az Egyetem állami elismerésére, illetve állami elismerésé
nek visszavonására irányuló eljárást kezdeményezni,
b) kiadni és módosítani az Egyetem alapító okiratát,
c) közölni az Egyetem költségvetésének kereteit (főösszege
it) és értékelni a számviteli rendelkezések alapján elkészí
tett éves beszámolót,
c) megvizsgálni az Egyetem Szervezeti és Működési Sza
bályzatát, intézményfejlesztési tervét, költségvetését, kö
telezettségvállalási tervét és végrehajtásuk ütemtervét,
d) ellenőrizni az Egyetem gazdálkodását, működésének tör
vényességét, hatékonyságát, valamint a szakmai munka
eredményességét,
e) a Rektor felett munkáltatói jogokat gyakorolni,
g) gyakorolni a jelen szabályzatban meghatározott kinevezési
jogköröket,
137
�h) a törvényesség védelme érdekében a megfelelő eljárást le
folytatni.
(4) A Nagykancellár dönt:
a) dönt a Rektorhelyettesek, az egyetemi tanár és egyetemi
docens, az egyetemi vagyonkezelő (gazdasági főigazga
tó), a kari gazdasági igazgatók kinevezéséről. Ennek ke
retében ügyel arra, hogy minden Dékán, valamint az ok
tatók többsége elkötelezett katolikus legyen, aki valóban
ki tudja és ki akarja venni részét az Egyetem egyházi kül
detésének teljesítéséből,
b) a nem szent tudományokat oktató Karok Dékánjai és Dé
kán-helyettesei kinevezéséről és felmentéséről,
c) Egyetemi kitüntetések, kitüntető címek adományozásáról
az Egyetemi Tanács javaslatára,
d) a jóváhagyott költségvetés keretein belül a rendkívüli va
gyonkezelés körébe tartozó ügyletek engedélyezéséről, a
források felosztása, illetve a szerződések megkötése te
kintetében,
(5) A Nagykancellár egyéb jogosultsága:
a) a kánonjog szabályai szerint képviseli az Egyetemet az
Apostoli Szentszék előtt és az Apostoli Szentszéket az
Egyetem előtt,
b) ha szükségesnek ítéli, vigilanciát rendel el, erre a feladatra
nagykancellári megbízottat állíthat, amíg a vigilancia tart,
ennek a megbízottnak a beleegyezése szükséges a Rektor
és a Dékánok (a Hittudományi Kar Dékánja kivételével)
minden olyan intézkedésének érvényességéhez, melyet a
megbízottat kijelölő Nagykancellári intézkedés a
vigilancia körébe von,
c) dönt a Rektor, a Rektorhelyettesek, a Dékánok, a
Dékánhelyettesek, az egyetemi tanárok és a határozatlan
időre kinevezett egyetemi docensek, valamint az Egye
tem gazdasági főigazgatója és az egyes Karok gazdasági
igazgatói elmozdításáról.
(6) Az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatát, intéz
ményfejlesztési tervét, költségvetését, kötelezettségvállalási
tervét, és végrehajtásának ütemtervét, valamint ezek módosí
tását, az Egyetemi Tanács döntésétől számított tizenöt napon
belül meg kell küldeni a fenntartónak.
138
�Az Egyetemi Tanács
Az Egyetemi Tanács összetétele
4. § (1) A 2005. évi CXXXIX. tv. szerinti Szenátus feladatát és jog
körét, figyelemmel a preambulumban említett szentszéki
rendelkezésekre, az Egyetemi Tanács látja el. Az Egyetemi
Tanács hatásköre nem terjed ki a Hittudományi Kar és a Ká
nonjogi Posztgraduális Intézet belső ügyeire.
(2) Az Egyetemi Tanács elnöke a Rektor.
(3) Az Egyetemi Tanács tagjai:
a) Az egyes Karok Dékánjai és a fakultási jogú Kánonjogi
Posztgraduális Intézet Elnöke,
b) A gazdasági főigazgató,
c) Karonként egy választott oktató,
Az Egyetem Hallgatói Önkormányzatának delegált hallgatója
(hallgatói),
d) A Nagykancellár által delegált tagok.
(4) Ha a Hallgatói Önkormányzat megválasztásában a hallgató
ság legalább egynegyede részt vett, akkor a (3) d) pontban
foglaltak alapján a Hallgatói Önkormányzat 4 főt delegálhat
az Egyetemi Tanácsba oly módon, hogy a Karok megfelelő
képviseletét biztosítani kell. Ha a Hallgatói Önkormányzat
megválasztásában a hallgatóság kevesebb mint egynegyede
vett részt, akkor a Hallgatói Önkormányzat egy főt delegál
hat az Egyetemi Tanácsba.
(5) Amennyiben a Hallgatói Önkormányzat egynél több tag de
legálására jogosult, ebből egy tagot a doktoranduszhallgatók
önkormányzata delegálhat.
(6) Az Egyetemi Tanács megbízatása három évre szól.
5. § (1) Az Egyetemi Tanács oktatók és kutatók által választott tagja
az adott Kar teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi ta
nára vagy docense lehet.
(2) Az Egyetemi Tanács választott tagjának megválasztására az
egyes Karok Szervezeti és Működési Szabályzata irányadó.
(3) Az Egyetemi Tanács hallgatói tagját (tagjait) tanévenként
váltakozva az egyes Karok - a nevük kezdőbetűje ’abc’ sze
rinti sorrendjében - delegálják. Amennyiben a Hallgatói Ön
kormányzat négy tag delegálására jogosult, minden Kart egy
fő képvisel.
(4) Nem lehet az Egyetemi Tanácsban hallgatói képviselő, aki
esedékes tanulmányi és vizsgakötelezettségének időben nem
139
�tett eleget, vagy akinek legutolsó félévi ösztöndíj átlaga a
4.00-es átlagot nem éri el, vagy akinek viselkedése az Egye
tem katolikus jellege szempontjából kifogásolható. Ha e fel
tételek a későbbiekben nem állnak fenn, a hallgatói képvise
lő elveszti a tagságát.
6. § (1) A tagsági jogviszony megszűnik:
a) Az Egyetemi Tanács megbízatásának lejártával,
b) A tag halálával,
c) Lemondásával, és annak a Nagykancellár által történő el
fogadásával,
d) A tagságra jogosító beosztás megszűnésével,
e) Az Egyetemmel fennálló munkaviszony megszűnésével,
f) Az 5. § (4) bekezdésében foglalt feltételek megváltozása
esetén.
Az Egyetemi Tanács feladata és hatásköre
7. § (1) Az Egyetemi Tanács hatáskörébe tartozik:
a) Az intézményfejlesztési terv elfogadása,
b) A kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia elfogadása,
c) Az Egyetem képzési programja irányelveinek elfogadása,
d) Az Egyetem szervezeti és működési szabályzatának, dok
tori és habilitációs szabályzatának és minőségfejlesztési
programjának elfogadása és módosítása,
e) A Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Sza
bályzatának jóváhagyása,
f) Az Egyetem egyéb szabályzatainak jóváhagyása,
g) A jövedelemelosztás elveinek elfogadása,
h) Az Egyetem éves költségvetésének és beszámolójának
(zárszámadásának) elfogadása,
i) Az Egyetem éves, illetve éven túli kötelezettségvállalási
tervének és annak végrehajtási ütemtervének, továbbá
vagyongazdálkodási tervének elfogadása a kötelezettség
vállalási szabályzat szerint,
j) Jóváhagyja az Egyetem szakirodalmi információs igényei
nek kielégítésére szolgáló könyvtári (informatikai) tevé
kenységének elveit, gyakorlatának és együttműködési
rendszerének főbb szempontjait,
k) Meghatározza a hallgatói tanácsadás, valamint az oktatói
munka hallgatói véleményezésének elveit,
1) Képzések indításának, illetve megszüntetésének kezdemé
nyezése, valamint a Karok ezzel kapcsolatos kezdemé
nyezésének elbírálása,
140
�m) A minőségfejlesztési program végrehajtásának értékelése,
n) Az Egyetem közművelődési és sport-tevékenységi irány
vonalának kialakítása,
o) A nemzetközi kapcsolatok elveinek meghatározása,
q) Az Egyetem Karai, oktatási-kutatási egységei, létrehozá
sának, átalakításának, vagy megszüntetésének kezdemé
nyezése, a Nagykancellár felé,
r) A kutatási program elfogadása, a Karok javaslatai alapján,
s) A tudományos, doktori és habilitációs tanács létrehozása, a
tagok és az elnök személyének a Nagykancellárhoz törté
nő felterjesztése,
sz) Az Egyetem állandó bizottságainak és tanácsainak létre
hozása,
t) Javaslattétel az egyetemi címek és kitüntetések adományo
zásáról,
ty) Munkatervének elfogadása.
(2 ) Az Egyetemi Tanács javaslatot tesz, illetve véleményt nyil
vánít minden olyan ügyben, melyben véleményét vagy javas
latát a felettes szervek a hatályos szabályozás szerint kiké
rik.
(3 ) Az Egyetemi Tanács üléseiről készült jegyzőkönyveket tájé
koztatásra, határozatokat és előterjesztéseket pedig jóváha
gyásra a Nagykancellárnak meg kell küldeni, és a törvények
előírásai szerinti esetekben tájékoztatni kell azokról az állami
hatóságokat.
(4 ) Az Egyetemi Tanács olyan állásfoglalásait, amelyekben a
döntés felsőbb szervek hatáskörébe tartozik, a felső szervek
által előírt határidőn belül kell felterjeszteni.
Az Egyetemi Tanács működése
8. § (1) Az Egyetemi Tanács jogkörét az ülésen gyakorolja. Az Egye
temi Tanács üléseire tanácskozási jogkörrel meg kell hívni a
Nagy kancellárt. A Rektor saját hatáskörében az ülés megha
tározott napirendi pontjának tárgyalására bárkit jogosult
meghívni.
(2) Az ülés határozatképes, ha a tagok és az esetleges tanácsko
zási jogú meghívottak meghívása szabályszerűen megtörtént,
és az ülésen tagok több mint hatvan százaléka jelen van. Ha
tározatképtelenség esetén az Egyetemi Tanács ülését a kö
vetkező naptól kezdődő 8 napon belüli időpontra újra össze
kell hívni és akkor az a napirend tárgyában a megjelentek
létszámától függetlenül határozatképes.
(3) Az Egyetemi Tanács a felszólalások időtartamát és számát
ügyrendi döntéssel korlátozhatja. A napirenden nem szereplő
141
�kérdések az Egyetemi Tanács ülésén csak akkor tárgyalha
tok, ha ezt a Rektor vagy a megjelentek többsége kéri.
(4) Az Egyetemi Tanács határozatait szavazattöbbséggel hozza
A szavazásra bocsátott javaslatot elfogadottnak kell tekintet
ni, ha azt a szavazati joggal rendelkező jelenlévők több mint
a fele elfogadta. Szavazategyenlőség esetén az a javaslat
emelkedik határozati rangra, amelyhez a Rektor is csatlako
zott. Személyi kérdések tárgyalásánál zárt ülést és titkos sza
vazást kell elrendelni, továbbá más ügyekben is; amikor az
Egyetemi Tanács jelenlévő tagjainak többsége ezt kéri.
(5) Ha az Egyetemi Tanács döntését, javaslattételét, illetőleg vé
leményét igénylő sürgős ügyekben nincs lehetőség a tanács
tagok összehívására, akkor a Rektor az Egyetemi Tanács tag
jait írásbeli szavazásra szólítja fel. Ebben fel kell tüntetni azt
a végső időpontot, ameddig a szavazatokat a Rektornak meg
kell küldeni. Ez az időpont nem lehet korábbi, mint a kézbe
sítéstől számított 3. munkanap. Az írásbeli szavazás csak ak
kor válhat érvényes határozattá, ha a szavazásra jogosultak
több mint a fele írásban, saját kezűleg aláírva közli szavaza
tát. Állásfoglalásnak kell tekinteni a szavazástól való tartóz
kodás írásbeli bejelentését is, egyébként a határozat érvé
nyességét illetően a (4) bekezdésben foglaltak az irányadók.
Ebben az esetben azonban a szavazás eredményét a követke
ző ülésen ismertetni kell.
(6) Az Egyetemi Tanács tagjai az ülésén minden Egyetemet
érintő ügyben az egyetemi tisztségviselőkhöz kérdést intéz
hetnek, vagy magyarázatot kérhetnek az illető tisztségviselő
és az irányítása alá tartozó szervek működésével kapcsolat
ban.
(7) Az Egyetemi Tanács szükség szerint, de tanévenként leg
alább kétszer tart ülést. Az ülést a Rektor hívja össze. Az
egyetemi tanév első ülésén a Rektor előterjesztése alapján
munkatervet fogad el és ennek során határoz a tanévben tar
tandó ülések számáról, időpontjáról és tervezett napirendi
pontjairól.
(8) A Rektornak az Egyetemi Tanácsot 15 napon belül soron kí
vüli ülésre - a napirendi pontok megjelölésével - össze kell
hívnia, ha ezt a tagjainak legalább egyharmada vagy valame
lyik Kar tanácsa vagy Dékánja írásban igényli.
(9) Az Egyetemi Tanács ülésére a meghívót és az egyes napiren
di pontokhoz készülő előterjesztést 8 nappal korábban ki kell
küldeni.
(10) Ha valamelyik napirendi pont nincs megfelelően előkészít
ve, az Egyetemi Tanács úgy határozhat, hogy annak tárgya
lását legalább 15 nappal elhalasztja.
142
�(11) Az Egyetemi Tanács elöntéseit és határozatait írásba kell
foglalni, és rektori körlevélben is közzé kell tenni.
(12) Az Egyetemi Tanács tagja közérdekű kérdésekben az Egye
tem bármely szervétől felvilágosítást kérhet, illetve javaslatot
tehet. A felvilágosítást, illetve a javaslatának elintézéséről
szóló tájékoztatást 15 napon belül meg kell adni. A javaslat
elutasítását indokolni kell.
(13) Az Egyetemi Tanács döntéseinek végrehajtásáról a Rektor
az Egyetemi Tanácsnak legalább félévenként egyszer beszá
mol.
(14) A Rektort szükség esetén az általa megbízott személy he
lyettesíti az Egyetemi Tanácsban.
A Rektor
A Rektor személye
9. § (1) Az Egyetem operatív vezetője a Rektor. A Rektort a Nagy
kancellár által kijelölt jelölőbizottság jelöltjei közül, az Egyete
mi Tanács döntése alapján - a Magyar Katolikus Püspöki Kon
ferencia és az Apostoli Szentszék előzetes beleegyezésével - az
Egyetem Nagykancellárja bízza meg.
(2) Rektori megbízást az kaphat, aki a szükséges vezetési, szer
vezési, gazdálkodási ismeretekkel és gyakorlattal rendelke
zik, és aki az Egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott
egyetemi tanár, vagy akivel a megbízás esetén ilyen munka
viszonyt létesítenek.
(3) A rektori megbízás 4 évre szól. A hivatali idő lejárta után a
megbízás egyszer megújítható.
10. § (1) A Rektor megbízása megszűnik:
a) A hivatali idő lejártával
b) A Rektor halálával
c)A Rektor lemondásával, és annak a Nagykancellár által tör
ténő elfogadásával
d) A Rektor visszahívása esetén
e) A Rektor 70. életévének betöltésével
(2) Az (1) e) pontjában megjelölt esetben a Nagykancellár leg
feljebb kétévi időtartamra meghosszabbíthatja a Rektor kine
vezését, amennyiben a körülmények ezt szükségessé teszik.
143
�A Rektor feladat és hatásköre
11. § (1) A Rektor felelős azért, hogy az Egyetem magas színvonalon
végezze oktató és tudományos munkáját, valamint egyéb fel
adatait, továbbá azért, hogy biztosítva legyenek a munka el
látásához és színvonalának emeléséhez szükséges feltételek.
Ennek érdekében a Rektor jelen szabályzat keretei között
gyakorolja az őt megillető felügyeleti, intézkedési, ellenőrzé
si és munkáltatói jogkört.
(2) A Rektornak feladata ellátása és hatáskörének gyakorlása so
rán általános utasítási joga van, azonban nem utasíthatja az
Egyetemi Tanácsot és az oktatási-kutatási egység mellett
működő tanácsot, értekezletet, valamint a Hallgatói Önkor
mányzatot és az Egyetem területén működő érdekképviseleti
szervezeteket.
(3) A Rektor jogosult megsemmisíteni az állami vagy egyházi
jogokat sértő döntéseket, határozatokat, intézkedéseket. A
Rektor ezen döntésével szemben a Nagykancellárhoz lehet
fordulni.
(4) A Rektor feladat- és hatásköre:
a) az Egyetem képviselete minden ügyben, amit a jog más
nak nem tart fenn,
b) az oktató és kutatómunka, valamint a továbbképzés szer
vezése, összehangolása,
c) az Egyetemi Tanács döntéseinek előkészítése, határozatai
nak kihirdetése és érvényesítése,
d) az állami (záró) vizsgáztató bizottságok elnökeinek, vala
mint tagjainak megbízása,
e) a felvételi tevékenység elvi irányítása,
f) az egyetemi központi kiadványok kiadói és terjesztési jo
gának gyakorlása a jogszabályok rendelkezései szerint,
g) döntés az Egyetem vezetésével kapcsolatos minden olyan
ügyben, melyet jogszabály vagy szabályzat nem utal más
szerv hatáskörébe,
h) a hittel vagy erkölccsel kapcsolatos tárgyat tanító tanárok
tól a hitvallás kivétele hivataluk elfoglalásakor az egyházi
jog szerint,
javaslattétel az egyetemi lelkészek személyére.
(5) Az Egyetem dolgozói felett a munkáltatói jogokat jelen sza
bályzat rendelkezései szerint a Rektor gyakorolja. A munkál
tatói jogok gyakorlását a Rektor átengedheti a jelen szabály
zatba foglalt foglalkoztatási követelményrendszernek megfe
lelően.
144
�(6) A Rektor törvényességi felügyeletet gyakorol az Egyetemen
működő önkormányzati szervek és az öntevékeny közössé
gek felett.
(7) A Rektor tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja az Egye
temi Tanácsot, és beszámol az átruházott hatáskörben hozott
döntéseiről.
(8) A Rektor közvetlenül, vagy megbízottja útján ellenőrizheti
az Egyetem területén működő szervezetek, intézmények te
vékenységét, tőlük jelentést kérhet. Jogosult részt venni az
Egyetem bármely szervezetének hivatalos értekezletén, ren
dezvényén, vagy foglalkozásán. Minden Kari Tanács a ta
nácskozást követő 8 napon belül megküldi a Rektornak az
ülések jegyzőkönyveinek és határozatainak egy példányát.
A Rektor helyettesítése
12. § (1) A Rektor javaslatára szükség esetén a Nagykancellár
Rektorhelyettest vagy Rektorhelyetteseket nevezhet ki. A
Rektor és esetleges helyettesei között a hatásköri megosztást
- az Egyetemi Tanács véleményének meghallgatásával - a
Rektor állapítja meg.
(2) A Rektor jogkörét akadályoztatása esetén az általa megbízott
Rektorhelyettes gyakorolja. Amennyiben akadályoztatásának
időtartama előre látható, megjelölheti azokat az ügyköröket,
amelyekben hatáskörét fenntartja.
(3) Egyes feladatok ellátására, aláírási joggal eseti vagy tartós
jelleggel a Rektor írásban megbízhatja az Egyetem más
munkavállalóját.
(4) Bármely hatáskör átruházása esetén a hatáskör további dele
gálására nincsen mód.
A bizottsági rendszer
A bizottságok típusai
13. § (1) A bizottság típusa szerint lehet
a) állandó bizottság,
b) ideiglenes-bizottság,
c) eseti bizottság.
(2) A bizottságot akkor kell megalakultnak tekinteni, ha kine
vezték az elnökét és tagjait, valamint meghatározták a felada
tát.
145
�(3) Ideiglenes bizottság esetén a megalakulás feltétele a (2) be
kezdésben meghatározottakon túl a megbízatás idejének
megállapítása is.
(4) A bizottságok tagjai a bizottságban való részvételre írásbeli
megbízást vagy kinevezést kapnak. Amennyiben a tagság hi
vatalnál fogva áll fenn, akkor az adott hivatalra történő kine
vezésben a bizottsági tagságra utalni kell.
(5) A bizottság működését annak létrehozója felügyeli.
(6) A bizottság elnökétől a létrehozó - a bizottság működésével
összefüggésben - bármikor írásbeli vagy szóbeli tájékozta
tást kérhet.
Állandó bizottság
14. § (1) Az állandó bizottság a nagy jelentőségű oktatási, tudomá
nyos, igazgatási, gazdasági és egyéb kérdések kidolgozásá
ban, döntések előkészítésében, a Rektor és az Egyetemi Ta
nács- valamint az Egyetem más vezetői és testületéi - mun
kájában tartósan közreműködő testületi szerv.
(2) Az állandó bizottság önálló döntési jogkörrel rendelkezik
azokban a kérdésekben, amelyek esetében jelen szabályzat
vagy egyetemi Tanácsi határozat erre kifejezetten felhatal
mazza.
(3) Állandó bizottságot az Egyetemi Tanács hozhat létre egysé
ges egyetemi bizottságként, vagy kari állandó bizottság for
májában.
(4) Az állandó bizottságok összetételét az Egyetemi Tanács a bi
zottság megalakulásakor a jogszabályi rendelkezések figye
lembe vételével határozza meg. A kari és egyetemi állandó
bizottságok hallgató tagjainak kiválasztási szempontjaira az
5. § (4) bekezdésének rendelkezései az irányadóak.
(5) Az állandó bizottság megbízatása a megalakulásától számí
tott 3 évre szól.
(6) Az egyetemi állandó bizottság feladatait a saját maga által
kidolgozott munkaterv és ügyrend alapján látja el, amelyet az
Egyetemi Tanács hagy jóvá. A kari állandó bizottságok éves
munkatervét és ügyrendjét a Kari Tanácsok hagyják jóvá.
(7) Az állandó bizottság következő évi munkatervét köteles leg
később az Egyetemi Tanács adott tanévben tartandó utolsó
ülésére előterjeszteni.
(8) Az állandó bizottság az adott tanévben végzett munkájáról
beszámolót készít, amelyet legkésőbb a következő év január
31-éig az Egyetemi Tanács elé terjeszt.
146
�(9) Szóbeli tájékoztatás esetén az állandó bizottság elnökét az
Egyetemi Tanács ülésére - az adott napirendi ponttal kapcso
latban - tanácskozási joggal kell meghívni.
Ideiglenes bizottság
15. § (1) Az ideiglenes bizottság a 14. § (1) bekezdésben meghatáro
zott, valamint egyszeri feladatokat egy bizonyos időszakban
ellátó testületi szerv.
(2) Ideiglenes bizottság döntési jogkört nem gyakorolhat.
(3) Ideiglenes bizottságot létrehozhat
a) az Egyetemi Tanács,
b) a Rektor,
c) a Kari Tanács,
d) a Dékán.
(4) Az ideiglenes bizottság megbízatásának idejét a létrehozása
kor kell meghatározni.
Eseti bizottság
16. § (1) Az eseti bizottság egy konkrét feladat elvégzésére létrehozott
testületi szerv.
(2) Az eseti bizottság egy adott ügyben kerül létrehozásra és az
ügy befejezésével automatikusan megszűnik. Az eseti bizott
ság megbízatása megszűnésének másik esete a működés le
hetetlenülése. Ha külön szabályzat másként nem rendeli,
döntési jogkört nem gyakorolhat.
(3) Eseti bizottság a jelen szabályzatban meghatározott esetben
és módon hozható létre.
A Egyetemi Tanács kötelezően létrehozandó állandó
bizottságai és a rájuk vonatkozó külön rendelkezések
Doktori és Habilitációs Tanács
17. § (1) A Doktori és Habilitációs Tanács összetételére, hatáskörére
és működésére vonatkozó szabályokat az Egyetem doktori és
habilitációs szabályzata tartalmazza.
147
�A Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottsága
18. § (1) A Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottsága egyetemi állandó
bizottság.
(2) A bizottság megbízatási ideje két tanévre szól.
(3) A bizottság munkájában nem vehet részt:
a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt
elmulasztotta, vagy
b) aki az elsőfokú eljárásban a határozathozatalban közremű
ködött vagy
c) az a)-b) pontban megjelölt személy Ptk. 685.§ b) pontja
szerint közeli hozzátartozója, vagy
d) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el, s aki
az ügy eldöntésében érdekelt.
19. § (1) A hallgatónak joga van - a tanulmányi követelmények telje
sítésére vonatkozó értékelés kivételével - az intézmény dön
tése, intézkedése vagy mulasztása ellen, a hallgatói jogvi
szonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozás
sal felülbírálati kérelemmel élni.
(2) Hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésnek minősül a
jogszabályokban és szabályzatokban található olyan rendel
kezés, amely a hallgatókra jogokat és kötelezettségeket álla
pít meg.
(3) Ha az ügy nem tartozik az (1) és (2) bekezdés hatálya alá, a
bizottság a beadványt átteszi az ügy elintézésére hatáskörrel
rendelkező illetékes szervhez, és erről értesíti a beadvány be
nyújtóját.
(4) A hallgató a felülbírálati kérelmet a döntés közlésétől, ennek
hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül
nyújthatja be az Egyetem Rektorának címezve.
(5) A Bizottsághoz csak akkor lehet fordulni, ha a hallgató az il
lető Karon az összes jogorvoslati lehetőséget kimerítette,
vagy ilyen lehetőség nincs.
(6) Az egyéni mérlegelésen alapuló döntésekkel szemben nem
lehet a Bizottsághoz fordulni. így kizárt a jogorvoslati kére
lem különösen:
a) a tandíj- illetőleg költségtérítési kedvezmény
b) az egyedi mérlegelésen nyugvó szociális juttatás
c) a tanulmányokat érintő méltányossági kérelmek
d) a halasztott beiratkozás
e) az egyéni tanulmányi rend
f) a jelen szabályzatban biztosított keretszámon felüli vizsga
lehetőség elutasításával szemben.
148
�20. § (1) A felülbírálati kérelmet azon a Karon kell előterjeszteni, ahol
az érintett ügyet elbírálták. A beadványok befogadását ellátó
Kari szervezeti egységet az adott Kar Dékánja jelöli ki.
(2) A felülbírálati kérelmet az adott Karon hozott határozat kéz
hezvételétől számított 15 napon belül lehet benyújtani.
(3) A felülbírálati kérelmet a Kar - a vonatkozó íratok csatolá
sával, a benyújtástól számított nyolc napon belül - felterjesz
ti a Bizottsághoz.
(4) A Bizottság határozatát legkésőbb a benyújtástól számított
30 napon beiül meghozza.
(5) Az elnök az ügyeket maga készíti elő, vagy előkészítés vé
gett a bizottság tagjai között kiszignálja.
21. § (1) A Bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényál
lást tisztázni, amelynek során a hallgatót legalább egyszer
meg kell hallgatni. Ha a rendelkezésre álló adatok nem ele
gendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást foly
tat le, melynek keretében iratokat szerezhet be, tanúkat hall
gathat meg, szakértői véleményt szerezhet be. A hivatalból
ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
(2) A hallgatót és a meghallgatni kívánt egyéb személyeket írás
ban, tértivevényes levélben, vagy egyéb, az átvételt hitelt ér
demlő módon igazoló formában kell a meghallgatásra meg
idézni.
(3) Az írásbeli értesítéssel azonos hatályú, ha az eljárás során a
jelen lévő személyt a Bizottság elnöke más időpontra való
megjelenésre kötelezi, ezt az iratra rájegyzi és a megidézettel
aláíratja.
(4) Ha a hallgató szabályos értesítés ellenére ismételten nem je
lenik meg a meghallgatásán, úgy a személyes meghallgatásá
tól el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni,
hogy észrevételeit írásban megtegye.
(5) A napokban megállapított határidőkbe a közlés, a kézbesítés
napja nem számít bele. Ha a határidő utolsó napja olyan nap,
amelyen a munka az Egyetemen, vagy az érintett Karon szü
netel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. A postán
elküldött beadvány előterjesztési időpontja a postára adás dá
tuma.
(6) Aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidőt elmulasz
totta, a Bizottságnál igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az
igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az
elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon
belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás a hallgatónak ké
sőbb jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a
149
�határidő a tudomásra jutástól, illetve az akadály megszűnésé
től kezdődik.
(7) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő
utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet
nem lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemmel együtt pó
tolni kell az elmulasztott cselekményt is.
(8) Ha a Bizottság az igazolási kérelemnek helyt ad, az eljárást
folytatja.
(9) A hallgató és egyéb személyek meghallgatásáról jegyző
könyvet kell felvenni, melynek tartalmazni kell a jegyző
könyv készítésének helyét és idejét, az ügy tárgyát, a mag
hallgatott személy adatait és lakcímét, az ügyre vonatkozó
lényeges nyilatkozatokat, a meghallgatott személy, a Bizott
ság elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
22. § (1) Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a Bizottság a
következő másodfokú döntéseket hozhatja:
a) a kérelmet elutasítja
b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja
az elsőfokú határozatot megváltoztatja
az első fokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt
szervet vagy személyt új eljárásra és új határozat hozata
lára utasítja.
(2) A Bizottság az ügyben határozattal dönt, amelynek tartal
maznia kell:
a) Bizottság megnevezését, a hallgató nevét és lakóhelyét, a
Kar, a szak és az évfolyam megnevezését, az ügy számát,
b) a Bizottság döntését és a bírósági felülvizsgálat lehetősé
géről szóló tájékoztatást,
c) a megállapított tényállást és annak alapjául elfogadott bi
zonyítékokat, valamint a döntés alapjául szolgáló egyéb
körülményeket és azokat a jogszabályokat, egyetemi sza
bályzatokat, amelyek alapján a Bizottság határozatát hoz
ta,
d) a határozat hozatalának a helyét és idejét, a Bizottság el
nökének, és tagjainak a nevét, valamint az Egyetem bé
lyegzőnyomatát. A Bizottság határozatait az elnök írja
alá.
Minőségbiztosítási Bizottság
23. § (1) A Minőségbiztosítási Bizottság egyetemi állandó bizottság,
amely a minőségbiztosítás kérdéseivel foglalkozik jelen sza
bályzat rendelkezései szerint.
150
�(2) A Bizottság feladat- és hatásköre:
a) A minőségbiztosítás elveinek, módszereinek, rendszerének
meghatározása és fejlesztése,
b) részvétel az egyetemi szintű minőségbiztosítási feladatok
ellátásában és koordinálásában,
c) A minőségbiztosítási tevékenység kari szintű koordinálá
sa,
d) Az a)-c) pontok megvalósításához szükséges feladatok el
látása, valamint mindazon feladatok ellátása, amit az
Egyetemi Tanács a Bizottság feladatkörébe utal.
Informatikai Hálózati Bizottság
24. § (1) Az Informatikai Hálózati Bizottságban minden Karnak egy
képviselője van, akit a Dékánok neveznek ki. A Bizottság el
nökét az Információs Technológiai Kar Dékánja nevezi ki.
(2) A Bizottság feladata az egyetemi informatikai hálózat műkö
désének és a központi felhasználói rendszerek üzemeltetésé
nek összehangolása.
(3) A Bizottság munkájáról évente kétszer számol be a Rektor
nak.
(4) A Bizottság albizottságaként működik a Neptun bizottság,
amelyben a Karok tanulmányi felelősei és az Információs
Technológiai Karon dolgozó Neptun rendszergazda vesznek
részt.
Az Egyetemen a Kari Tanácsok által Karonként köte
lezően létrehozandó bizottságok és a rájuk vonatkozó
külön rendelkezések
Diákjóléti Bizottság
25. § (1) A Diákjóléti Bizottság Karonként szervezett állandó bizott
ság, amely a hallgatók kulturális, szociális és ösztöndíj ügye
ivel foglalkozik jelen szabályzat rendelkezései szerint.
(2
) A Bizottság feladat- és hatásköre:
a) Eljárás a nappali tagozaton első alapképzésben részt vevő
hallgatók tandíjra, illetve költségtérítésre vonatkozó rész
letfizetési és mérséklési kérelme ügyében.
b) Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a
Bizottság hatáskörébe utal.
c) Szociális és tanulmányi ösztöndíj odaítélése.
151
�Esélyegyenlőségi Bizottság
26. § (1) Az Esélyegyenlőségi Bizottság Karonként szervezett állandó
bizottság, amely a hallgatók esélyegyenlőségének biztosítá
sával kapcsolatos ügyekkel foglalkozik jelen szabályzat ren
delkezései szerint.
(2) A Bizottság feladat- és hatásköre:
a) A fogyatékossággal élő hallgatók Karhoz kapcsolódó
ügyeinek ellátása.
b) Döntés a tanulmányi és vizsgakövetelményekkel kapcso
latos, a fogyatékossággal élő hallgatóktól érkező kérel
mekről.
c) Döntés a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak
segítését szolgáló normatív támogatás felhasználásáról, a
segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésé
ről.
d) A c) pontban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése.
e) Ajánlások megfogalmazása a Kar és az Egyetem vezetői
számára a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlő
ségének kielégítőbb biztosítása érdekében.
f) Véleményezi a Dékán, a Tanulmányi Bizottság és az okta
tási szervezeti egységek vezetői hatáskörébe tartozó ta
nulmányi ügyeket, ha az ügyben érintett hallgató egész
ségi állapota tanulmányainak végzését hátrányosan befo
lyásolja vagy akadályozza. A Bizottság jelen jogkörében
a hallgató kérelmére jár el, amelyhez a kezelőorvos iga
zolását is mellékelni kell.
g) Figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét,
és javaslatot tesz az arányos képviselet elérésére, vala
mint ellenőrzi az ezzel kapcsolatos intézkedések eredmé
nyességét.
h) Feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nők ará
nyos szerepvállalását sértő intézkedéseket és kezdemé
nyezi azok megszüntetését.
i) Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a
Bizottság hatáskörébe utal.
Etikai Bizottság
27. § (1) Az Etikai Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság,
amely a kari munkavállalók etikai-függelmi szabálysértései
vel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik jelen szabályzat ren
delkezései szerint.
152
�(2) A Bizottság feladat- és hatásköre:
a) Eljárás a Kar oktatóinak egymással szemben, a nem oktató
alkalmazottainak egymással szemben, illetve az oktatói
és nem oktató alkalmazottai egymással szemben támasz
tott etikai panaszával kapcsolatban.
b) Eljárás a - Hallgatói Önkormányzat által ellenjegyzett hallgatói panasz ügyében, amely valamely oktató eljá
rásmódja ellen irányul.
c) Eljárás - bejelentésre vagy hivatalból - jelen szabályzat
megsértése ügyében.
d) Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a
Bizottság hatáskörébe utal.
(4) Különösen súlyos esetben a Bizottság az ügyet - etikai eljá
rás lefolytatása nélkül - közvetlenül a Rektor elé terjesztheti,
illetve a Rektor az ügyet a Bizottságtól magához vonhatja.
(5) A Bizottság az ügy összes körülményének feltárása érdeké
ben bizonyítási eljárást folytathat le. Ennek keretében lehető
séget kell biztosítani arra, hogy az eljárás alá vont személy
védekezését szóban is előterjeszthesse.
(6) A Bizottság az eljárás alá vont személlyel szemben a követ
kező szankciókat alkalmazhatja:
a) megrovás
b) figyelmeztetés
(7) Indokolt esetben szankcióként a Bizottság határozatában az
eljárás alá vont személy munkaviszonyának felmondással, il
letve rendkívüli felmondással való megszüntetését is java
solhatja a munkáltatói jogkör gyakorlója felé.
Fegyelmi Bizottság
28. § (1) A Fegyelmi Bizottság Karonként szervezett állandó bizott
ság, amely a hallgatók által jelen szabályzat fegyelmi szabá
lyainak megsértésével kapcsolatos ügyekkel foglalkozik je
len szabályzat rendelkezései szerint.
(2) A Bizottság feladat- és hatáskörét, valamint eljárásának rész
letes szabályait a jelen szabályzat részét képező Fegyelmi és
Kártérítési Szabályzat határozza meg.
Kreditátviteli Bizottság
29. § (1) A Kreditátviteli Bizottság Karonként szervezett állandó bi
zottság, amely a hallgatók kreditátviteli ügyeivel foglalkozik
jelen szabályzat rendelkezései szerint.
153
�(2) A Bizottság feladat- és hatásköre:
a) A más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, il
letve az Egyetem más szakán szerzett kreditek elismeré
séhez szükséges ismeretanyag-egyezés mértékének meg
állapítása a szakgazda véleményének figyelembe vételé
vel.
b) Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a
Bizottság hatáskörébe utal.
Tanulmányi Bizottság
30. § (1) A Tanulmányi Bizottság Karonként szervezett állandó bizott
ság, amely a hallgatók tanulmányi ügyeivel foglalkozik jelen
szabályzat rendelkezései szerint.
(2) A Bizottság feladat- és hatásköre:
a) Eljárás az első, illetve további alapképzésben, valamint
mesterképzésben résztvevő hallgatók tanulmányi és vizs
gaügyeiben.
b) Az óralátogatás alóli felmentési kérelmek elbírálása, az
érintett szak véleményének figyelembe vételével.
(3) A Bizottság választott tagjainak megbízása egy évre szól.
(4) A Bizottság hallgató tagjainak megbízása legfeljebb kétszer
újítható meg.
(5) A Bizottság a munkarendjében meghatározott egyes kérdé
sek elbírálását átruházhatja a Tanulmányi Osztály vezetőjére.
A Rektori Hivatal
A hivatalvezető
31. § (1) A Rektort és a Rektorhelyettest, illetve Rektorhelyetteseket
az Egyetem vezetésében Rektori Hivatal segíti. A Rektori
Hivatal az Egyetem központi ügyintéző szerve, amely segíti
a Rektort irányítói feladata ellátásában.
(2) A Rektori Hivatal vezetőjét a Rektor nevezi ki az Egyetemi
Tanács véleményének meghallgatásával.
A gazdasági főigazgató
32. § (1) Az Egyetem gazdasági főigazgatóját a Rektor javaslata alap
ján a Nagykancellár nevezi ki három év időtartamra. A kine
vezés megújítható.
154
�(2) Az Egyetem gazdasági főigazgatója az intézmény működé
sével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekinteté
ben a Rektor nevében jár el. Feladatát a Rektor közvetlen
irányítása és ellenőrzése mellett látja el.
(3) A gazdasági főigazgató az Egyetem vagyonkezelőjeként a
Rektornak közvetlenül alárendelten, a jogszabályok és az
Egyetem szabályzatai alapján, az Egyetemi Tanács döntései
nek figyelembevételével végzi munkáját
(4) A gazdasági főigazgató az egyetemi szintű gazdálkodás kere
teinek kialakításáért és megszervezéséért személyesen, annak
működtetéséért és végrehajtásáért - a kari gazdasági igazga
tók felelősségi körébe tartozó ügyek kivételével - felel. E te
kintetben a kari gazdasági igazgatókat a Dékán egyidejű tá
jékoztatásával a gazdálkodási szabályzat rendelkezései sze
rint utasíthatja, ill. felelősségre vonásukat kezdeményezheti.
(5) A gazdasági főigazgató feladat és hatáskörébe tartozik külö
nösen:
a) szervezi és irányítja az Egyetem gazdasági tevékenységét,
b) végzi az egyetemi vagyon kezelését,
c) felelős az Egyetem költségvetési javaslatának elkészítésé
ért és a költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséért,
d) gondoskodik az Egyetemi Tanács, valamint más, egyetemi
szintű testületek elé kerülő, gazdasági tárgyú előterjeszté
sek elkészítéséről, más előterjesztések gazdasági szem
pontból történő előzetes véleményezéséről, segíti a Rek
tort és az Egyetemi Tanácsot a fejlesztési tervek előkészí
tésében és kidolgozásában,
e) gondoskodik az Egyetem - kötelezettségvállalási körébe
tartozó - gazdasági és pénzügyi kötelezettségeinek időben
történő teljesítéséről, különös tekintettel az Egyetem éves
elszámolásaira,
f) megszervezi és működteti az Egyetem számvitelét, annak
bizonylati rendszerét, kialakítja az utalványozás rendjét,
gondoskodik a pénzügyi-gazdálkodási jogszabályok be
tartásáról, az előírt statisztikai beszámolók határidőben
történő elkészítéséről és megküldéséről,
g) felelős azért, hogy az Egyetem, a Karok és más szervezeti
egységek vezetői és gazdasági igazgatói a gazdálkodás
hoz és a gazdálkodásról megfelelő időben és módon tájé
koztatást kapjanak,
h) a pénzügyi év lezárása után beszámol az Egyetemi Ta
nácsnak az előző év teljes gazdálkodásáról,
i) az Egyetem gazdasági vonatkozású ügyeiben - a Rektor ál
tal átruházott hatáskörben - kötelezettségvállalási jogkört
gyakorol,
155
�j) az egyetemi szintű valamennyi anyagi kötelezettségválla
lással és utalványozással kapcsolatos ellenjegyzési jog
kört gyakorolja jelen szabályzat és a gazdálkodási sza
bályzat rendelkezései szerint,
k) a Rektor által átruházott hatáskörben utalványozási jog
kört gyakorol,
1) felhívja az Egyetem vezetőinek figyelmét azokra a tudo
mására jutott döntésekre, amelyek feladatkörével össze
függő valamely jogszabályt sértenek. Rendkívüli esetben,
a Rektor nevében intézkedve az egyes Karokon bizonyos
vagyonkezelési intézkedés megtételét felfüggesztheti, ha
az állami vagy egyházi jogszabállyal, az Egyetem sza
bályzatával, illetve a Rektor intézkedésével ellenkezik,
m) ezen felül ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket
számára jogszabály, a MKPK és az Egyetem által kiadott
szabályzatok, az Egyetemi Tanács határozata vagy a Rek
tor meghatároz.
(6) A gazdasági főigazgató az elfogadott költségvetési előirány
zatok bevételi és kiadási főösszegeinek túllépését csak az
Egyetemi Tanács, meghatározott érték felett pedig a Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia hozzájárulásával engedé
lyezheti,
(7) A gazdasági főigazgató jogkörét a jelen szabályzatban meg
határozott körben és személyekre átruházhatja.
A beruházási és fejlesztési főigazgató
33. § (1) A beruházási és fejlesztési főigazgatót a Rektor felterjeszté
sére a Nagykancellár nevezi ki három év időtartamra. A ki
nevezés megújítható.
(2) A beruházási és fejlesztési főigazgató jogosult az egyetemi
beruházások megvalósítása során írásos megbízás alapján a
Rektor nevében eljárva képviselni az Egyetemet az előkészí
téssel, tervezéssel, engedélyezésekkel, kivitelezéssel kapcso
latos egyeztető tárgyalásokon, műszaki átadás-átvételi eljárá
sokon, amelyeken a szükséges felelős nyilatkozatokat megte
szi, a megbeszélésekről folyamatosan tájékoztatja a Rektort,
(3) A beruházási és fejlesztési főigazgató feladat-, hatás- és fele
lősségi köre az alábbiakra terjed ki:
a) feladata az Egyetem központi építési, felújítási és karban
tartási munkálatainak teljes körű szervezése, irányítása, a
Rektor által adott írásos megbízás alapján átruházott ha
táskörben a beruházói, építtetői jogok gyakorlása, a vál
lalt építtetői kötelezettségek teljesítésének biztosítása,
156
�b) feladata a kari hatáskörbe tartozó - közbeszerzési összeg
határ alatti - beruházások, felújítások során a beruházá
sok, felújítások felügyelete, ellenőrzése,
c) feladata az intézményi szintű infrastrukturális fejlesztési
tervek elkészítésének, folyamatos felülvizsgálatának
szervezése, irányítása, ellenőrzése,
d) feladata a munka-, polgár- és tűzvédelmi tevékenység in
tézményi szintű szervezése, irányítása, ellenőrzése
e) feladata a felelősségi körébe tartozó rendtartások elkészí
tése, illetve elkészítésében való közreműködés
f) feladata a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó be
szerzések, beruházások egyetemi szinten történő szerve
zése, és irányítása.
(4) A beruházási és fejlesztési főigazgató felelőssége a fenti fel
adatok végrehajtásán túl kiterjed mindazon feladatokra, me
lyeket jogszabály, fenntartói előírások, az intézményi sza
bályzatok vagy rektori utasítás a hatáskörébe rendel.
A belső ellenőr
34. § (1) A belső ellenőr a gazdasági főigazgató által véleményezett és
a Rektor által jóváhagyott írásos munkaprogram alapján vég
zi a Karok gazdálkodásának és törvényi előírásoknak megfe
lelő működésének ellenőrzését. Feltárja azokat az eseménye
ket, amelyek jogszabállyal, egyetemi vagy kari szabályzattal,
rektori utasítással, az Egyetemi Tanács határozatával ellenté
tesek, és vezetői intézkedésre tesz javaslatot. A Rektor által
megvizsgálandónak ítélt ügyekben a belső ellenőr a Rektor
megbízása alapján jár el. A belső ellenőr szervezetileg csak a
Rektor irányítása alá tartozik, de az ellenőrzési feladatokra a
Rektor beleegyezésével bármely Kar Dékánja adhat javasla
tot, vagy kérheti egy-egy célellenőrzés elvégzését.
A nemzetközi kapcsolatok koordinátora
35. § (1) A nemzetközi kapcsolatok koordinátora a Rektor irányításá
val intézi mindazokat a feladatokat, amelyek az Egyetem
nemzetközi kapcsolataiból következnek, különösen:
a) nyilvántartást vezet az Egyetem nemzetközi kapcsolatai
ról,
b) közreműködik az Egyetem nemzetközi kapcsolatait meg
határozó döntések előkészítésében és végrehajtásában,
c) koordinálja az oktatók, kutatók és egyéb dolgozók, hallga
tók külföldi utazásaival kapcsolatos feladatok ellátását,
157
�d) közreműködik az egyetemi nemzetközi pályázatok és az
ezekkel kapcsolatos ügyek intézésében,
e) feladatkörében - külön engedély nélkül - információt kér
het a Karok adott területeken működő munkatársaitól,
akik a kért információt megadni kötelesek,
f) tanácsaival segíti a Karok külkapcsolatainak ügyintézését,
elszámolását.
Az oktatási és akkreditációs koordinátor
36. § (1) Az oktatási és akkreditációs koordinátor végzi az ilyen jelle
gű központi teendőket, különösen:
a) folyamatosan vezeti a szak- és kar-akkreditációval kapcso
latos nyilvántartásokat, áttekinthetően rendszerezi a do
kumentumokat, amely munkája során a Karok e területen
működő felelőseitől információ kérésére jogosult,
b) nyilvántartja a doktori és habilitációs ügyek Egyetemi
szintű teendőit, és intézi az ezzel kapcsolatos ügyviteli
teendőket,
c) folyamatosan nyilvántartja a szakok akkreditációs engedé
lyeit, azok lejárta esetén meghosszabbításra irányuló in
tézkedést időben kezdeményez,
d) gondoskodik az Egyetem minőségbiztosítási rendszerének
kialakításáról, működtetéséről,
ejelkészíti a Karok információi alapján az Egyetem év
könyvét,
f) előkészíti az oktatási, kutatási és akkreditációs döntéseket
az Egyetemi Tanács és a Rektor számára.
A pályázati koordinátor
37. § (1) A pályázati koordinátor - együttműködve a nemzetközi kap
csolatok koordinátorával és más érdekeltekkel - intézi a kö
zös Egyetemi pályázatok koordinálását. Ennek keretében
gondoskodik különösen:
a) a Karokon jelentkező pályázati igények időben történő re
gisztrálásáról,
b) a pályázatok benyújtásához szükséges dokumentumok
időben történő regisztrálásáról, ezen igényeket folyama
tosan jelzi a gazdasági főigazgatónak,
c) az elkészült pályázatok aláírásra történő előkészítéséről,
d) a benyújtott pályázatok nyilvántartásáról, az elnyert pá
lyázatok támogatási szerződéseinek aláírásra történő elő
készítéséről,
158
�e) az elnyert pályázatok megvalósítása során az adatszolgál
tatási és egyéb kötelezettségek nyilvántartásáról, időben
történő teljesítéséről,
f) az elnyert pályázatok megvalósítása során a pályázati for
rás felhasználásának dokumentálásáról, amelyről folya
matosan tájékoztatja a gazdasági főigazgatót, akitől ilyen
adatokról információt kérni is jogosult,
g) a pályázati beszámolók időben történő benyújtásáról.
(2) A pályázati koordinátor eredményes munkavégzéséhez a kari
koordinátorok a szükséges adatszolgáltatást kötelesek bizto
sítani.
A rektori titkárság
38. § (1) A titkárság végzi a Rektor által meghatározott feladatokat,
így különösen:
a) iktatja a bejövő és kimenő iratokat és intézkedik a Rektor
utasítása szerint azoknak a Karokra való juttatásáról (ik
tatókönyv), és gondoskodik a beérkező iratokból adódó
feladatok teljesítésének ellenőrzéséről,
b) irattározza, áttekinthetően rendszerezi a rektori iratokat,
előterjesztéseket,
c) ellátja az Egyetemi Tanács titkársági teendőit, ennek kere
tében gondoskodik az Egyetemi Tanács ülésének előké
szítéséről, határozatainak jegyzőkönyvbe foglalásáról, a
határozatoknak közléséről és őrzéséről,
d) intézi mindazokat az ügyeket, amelyeket a Rektori Hivatal
adminisztrációs rendje megkíván, figyelemmel a rektori
utasításokban foglaltak határidőre való teljesítésének írá
sos dokumentálására.
A Hallgatói Önkormányzat
39. § (1) Az Egyetemen a hallgatói érdekek képviseletére Hallgatói
Önkormányzat működik. A Hallgatói Önkormányzat az
Egyetem része.
(2) A Hallgatói Önkormányzatnak az Egyetem minden hallgató
ja tagja.
(3) A Hallgatói Önkormányzat felépítését és működését a hatá
lyos jogszabályok és jelen szabályzat keretei között a Hallga
tói Önkormányzat alapszabálya határozza meg, amelyet az
Egyetemi Tanács hagy jóvá.
159
�(4) A Hallgatói Önkormányzat operatív tevékenységének helyei
a Kari Hallgatói Önkormányzatok.
Egyetemi lelkészség
40. § (1) Az Egyetem nevelési feladatainak fontos, integráns részét
képezi a Lelkészség tevékenysége, amelyet az egész Egye
tem vagy egyes Karok számára szolgálatot tevő egy vagy
több Egyetemi lelkész lát el. A lelkészt a Rektor javaslata
alapján az illetékes megyéspüspök vagy szerzetes elöljáró
beleegyezésével a Nagykancellár nevezi ki.
(2) Az egyes, világi tudományokat oktató Karokon folyó, hitélet
tel kapcsolatos oktatási tevékenységet külön koordinátor
hangolja össze.
3. fejezet
A KAROK SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
A Kari Tanács
A Kari Tanács összetétele
41. § (1) A Kar vezető testületé a Kari Tanács, ennek funkcióját a
fakultási jogú Kánonjogi Posztgraduális Intézet esetében az
Intézeti Tanács látja el. A Hittudományi Kar és a Kánonjogi
Posztgraduális Intézet egyházi fakultások, melyek szerveze
tét, működését az Apostoli Szentszék által jóváhagyott saját
szabályzatuk határozza meg, beleértve a Kari Tanács sajátos
összetételét. így ezen, és más Egyetemi szabályzatok csak
annyiban vonatkoznak a nevezett két fakultásra, amennyiben
a Szentszék által jóváhagyott szabályzattal összhangban van
nak. Az Egyetem többi fakultásán a Kari Tanács a Karhoz
tartozó intézetek és szakok vezetőinek, oktatóinak, és más
foglalkoztatottjainak, valamint hallgatóinak közös testületé.
(2) A Kari Tanács tagjainak létszáma legfeljebb húsz fő. Szava
zati joggal csak a tagok rendelkeznek. A Kari Tanács megbí
zatása két évre szól.
160
�(3) A Kari Tanács elnöke a Dékán.
(4) A Kari Tanács tagjai:
a)a gazdasági igazgató,
b) a Karral teljes munkaidejű munkaviszonyban álló oktatók
közül, a Karral munkaviszonyban álló oktatók által vá
lasztott öt tag,
c) a Dékán javaslatára a Kar Dékánhelyettesei, intézetvezetői
vagy más egyetemi tanárai közül a Rektor által kinevezett
legfeljebb tizenegy tag,
d) a Kari Hallgatói önkormányzat egy képviselője,
e) a Kar nem oktató munkavállalói által saját körükből vá
lasztott egy fő.
(5) A Kari Tanács Kari Hallgatói Önkormányzat által delegált
hallgató tagjának kiválasztási szempontjaira az 5. § (4) be
kezdésének rendelkezései az irányadóak.
(6) Egy személy egyidejűleg csak egy jogcímen lehet a Kari Ta
nács tagja.
(7)A kari tanácsi tagság megszűnik:
a)a Kari Tanács megbízásának lejártával,
b) a tag halálával,
c) a tag lemondásával, melynek elfogadására a Dékán felter
jesztésére a Rektor jogosult,
d) a tagságra jogosító jogviszony megszűnésével,
e) a Karral fennálló munkaviszony vagy hallgatói jogviszony
megszűnésével,
f) az 5. § (4) bekezdésében foglalt feltételek megváltozásával
a Kari Hallgatói Önkormányzat által delegált képviselő
vonatkozásában.
A Kari Tanács feladat- és hatásköre
42. § (1) A Kari Tanács hatáskörébe tartozik:
a) a Kar szabályzatainak elkészíttetése, elfogadása és annak
az Egyetem Statútumában meghatározott esetekben Rek
torhoz történő felterjesztésére indítvány tétel a Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia jóváhagyása végett,
b) javaslattétel a Karon belüli szervezeti egység létesítésére,
felosztására, összevonására vagy megszüntetésére,
c) a tantervek jóváhagyása,
d) a Kar költségvetésének és mérlegbeszámolójának elkészít
tetése és véleményezése,
e) a Dékán megválasztása és javaslattétel a Dékán személyé
re a Rektor útján a Nagykancellárhoz,
161
�f) véleménynyilvánítás a dékánhelyettesi, kari gazdasági
igazgatói, intézet-, illetve tanszékvezetői, valamint az
egyetemi tanári, egyetemi docensi kinevezés előtt,
g) véleménynyilvánítás az egyetemi magántanári cím odaíté
léséről, a „Professor Emeritus” cím adományozásáról,
h) állásfoglalás azokban az egyéb ügyekben, amelyeket sza
bályzat vagy a Dékán a Kari Tanács hatáskörébe utal,
i) javaslattétel a Rektorhoz, az Egyetemi Tanácshoz az Egye
temet vagy a Kart érintő bármely ügyben.
(2 ) Kari Tanács ülését legalább 8 nappal előbb kézbesített meg
hívóval hívja össze a Dékán. Az összehívás kötelező, ha azt a
tagok húsz százalékaírásban kéri.
(3 ) A Kari Tanács üléséről emlékeztetőt vagy jegyzőkönyvet
kell készíteni, melyet a Dékán és az előzetesen erre felkért
egy tag hitelesít.
A Kari Tanács oktató tagjainak választása
43. § (1) A Kari Tanács oktató tagjainak választásánál minden kari
oktatási-kutatási egység egy teljes munkaidős munkavi
szonyban álló egyetemi tanárt vagy egyetemi docenst, illető
leg egy teljes munkaidős munkaviszonyban álló kutatót vagy
adjunktust vagy tanársegédet jelöl.
(2) A jelöltállítás a kari oktatási-kutatási egység vezetője által
összehívott, az oktatási-kutatási egységnek az Egyetemmel
munkaviszonyban álló oktatóiból, kutatóiból álló értekezle
ten történik.
(3) A Kari Tanács választott oktatói tagjaiból hármat a teljes
munkaidős munkaviszonyban álló egyetemi tanárok és egye
temi docensek, kettőt az ilyen munkaviszonyban álló kuta
tók, adjunktusok és a tanársegédek közül kell választani.
(4) A Kar által a Kari Tanácsba küldendő oktatót, illetve oktató
kat a Kar munkaviszonyban álló oktatóiból álló, a Dékán ál
tal összehívott oktatói értekezlet választja.
(5) Az oktatói értekezlet határozatképes, ha azon a választásra
jogosult oktatók legalább fele jelen van.
(6) A Kari Tanács oktató tagjainak választásánál az egyetemi ta
nárok és az egyetemi docensek, illetőleg a kutatók, adjunktu
sok és a tanársegédek külön listán szerepelnek. Minden vá
lasztó annyi és olyan jelöltre szavazhat, ahány az adott listá
ról megválasztható.
(7) A választás kezdetén - a Dékán javaslatára - az oktatói érte
kezlet a jelenlévők közül háromtagú szavazatszámláló bizott
ságot választ.
162
�(8) A szavazás titkos.
(9) A Kari Tanácsban rendelkezésre álló létszámnak megfelelő
en legtöbb érvényes szavazatot elnyert jelölt, illetve jelöltek
válnak taggá. Szavazategyenlőség esetén az érintettek között
a választást meg kell ismételni.
(10) A tag, illetve tagok számának betelte után a kellő szavazat
tal bíró személyek póttagnak tekintendők. Két póttag közötti
szavazategyenlőség esetén a Dékán által behívott személy
válik a testület tagjává.
A Kari Tanács nem oktató tagjának megválasztása
44. § (1) A Kari Tanács nem oktató tagját a Kar nem oktatói állo
mányban lévő munkavállalóinak a Dékán által összehívott
értekezlete választja.
(2) Az értekezlet a nem oktató munkavállalók közül jelölte(ke)t
állít. Jelölt bármely a Karral munkaviszonyban lévő nem ok
tató munkavállaló lehet, kivéve a gazdasági igazgatót.
(3) A választásra egyebekben a 42. § (5) - (10) bekezdésekben
meghatározott szabályok irányadóak.
A Dékán
A Dékán személye
45. § (1) A Kar vezetője a Dékán, akinek a funkcióját és jogkörét a
fakultási jogú Kánonjogi Posztgraduális Intézet esetében az
Elnök látja el.
(2) A Dékán irányítja és ellenőrzi a Kar egész működését. A Dé
kán feladatát az állami és egyházi jogszabályokban, valamint
a jelen szabályzatban meghatározott keretek között látja el.
(3) A megválasztandó Dékán jelölésére a Rektor a Kar Egyetemi
tanárai és egyetemi docensei közül eseti bizottságot bíz meg.
Az eseti bizottság a Kar egyetemi tanárai és egyetemi docen
sei közül három jelöltet állít. A Dékánt a Kari Tanács titkos
szavazással lebonyolított választása után, a Rektor javaslatá
ra a Nagykancellár nevezi ki háromévi időtartamra.
(4) A Dékán megbízatása megszűnik:
a) a megbízás lejártával,
b) a Dékán halálával,
163
�c) a Dékán lemondásával, és a Rektor véleményének kikéré
sével a Nagykancellár által történő elfogadásával,
d) a Dékán felmentésével,
e) a Dékán Egyetemmel fennálló munkaviszonya megszűn
tével.
f) a Dékán 70. életévének betöltésével.
(5) Dékánnak ugyanaz a személy legfeljebb még egyszer vá
lasztható újra.
(6) Indokolt esetben a Dékánt - a Rektor előterjesztésére és a
Kari Tanács meghallgatása után - a Nagykancellár a megbí
zatás idejének lejárta előtt is felmentheti.
(7) A Dékán felmentésére a Rektor felé a Kari Tanács is javasla
tot tehet. A Dékán felmentését kezdeményező Kari Tanácsi
döntéshez a Kari Tanács tagjainak 2/3-os szavazattöbbsége
szükséges.
A Dékán feladata és hatásköre
46. § (1) A Dékán - feladatainak ellátása során - a Karon általános
utasítási és intézkedési jogkörrel rendelkezik.
(2) A Dékán feladata és hatásköre:
a) ellátja a Kar képviseletét,
b) gondoskodik a hatályos jogszabályok, valamint az egye
temi szabályzatok betartásáról,
c) gyakorolja a Rektor által delegált munkáltatói jogokat,
d) irányítja a Kar gazdálkodását a jelen szabályzat keretei
között,
e) megsemmisít minden olyan kari intézkedést, amely jog
szabályt, egyházi törvényt, egyetemi, illetőleg kari sza
bályzatot sért, ez ellen 8 napon belül a Rektorhoz lehet
fellebbezést benyújtani,
f) ellátja mindazokat a további feladatokat, amelyeket jog
szabályok, az egyetemi döntések a hatáskörébe utalnak.
A Dékán helyettesítése
47. § (1) A Dékánhelyetteseket a Dékánnak - a Kari Tanács vélemé
nyének meghallgatása után - a Rektor útján tett előterjeszté
se alapján a Nagykancellár nevezi ki és menti fel. A
Dékánhelyettesek megbízatása - felmentésük vagy lemondá
suk kivételével - a Dékánével együtt szűnik meg.
(2) A Dékánhelyettesek számát egy és négy között a Dékán ja
vaslatára a Kari Tanács állapítja meg, hatáskörüket a Dékán
állapítja meg.
164
�A prodékán
48. § Az előző Dékánt - amennyiben a Kar teljes munkaidős oktatója
- prodékáni cím illeti meg.
A gazdasági igazgató
49. § (1) A Kar gazdasági ügyeit, a jóváhagyott kari költségvetés
keretei között, az egyetemi és az azt kiegészítő kari szabály
zatok, egyetemi tanácsi és az azzal összhangban lévő kari ta
nácsi határozatok, a rektori és gazdasági főigazgatói utasítá
sok keretei között, az ehhez szükséges szakmai képesítéssel
rendelkező, oktatói státuszban nem lévő, teljes munkaidőben
foglalkoztatott gazdasági igazgató vezeti.
(2) A kari gazdasági igazgatót a Dékánnak - a Kari Tanács vé
leményének meghallgatása után - a Rektor útján tett előter
jesztése alapján a Nagykancellár nevezi ki és menti fel.
(3) A kari gazdasági igazgató felett a szakmai irányítást a gazda
sági főigazgató gyakorolja.
(4) A kari gazdasági igazgató - az (1) bekezdésben meghatáro
zott keretek között - a kari pénzügyi források felhasználásá
ban a Dékán utasításai szerint jár el.
(5) A gazdasági igazgató hatásköre az alábbi feladatokra terjed
ki:
a) közvetlenül irányítja és ellenőrzi az alá rendelt szervezeti
egységek munkáját,
b) megszervezi és irányítja a Kar gazdasági, gazdálkodási
feladatait,
c) előkészíti a Dékán gazdasági döntéseit,
d) elkészíti az éves beszámolót, és a Kari Tanács elé terjeszti,
e) megtervezi az éves költségvetést, és teljesítését folyamato
san figyeli, felelős annak tartalmáért, megalapozottságá
ért, a módosítások kezdeményezéséért és azok tartalmá
ért,
f) a
Dékán
javaslatát
véleményezi
a
tanszékek/tantárgycsoportok oktatási, valamint a kutatási
fejlesztési laboratórium, a kutatási és fejlesztési szerződé
sek és az egyéb szervezeti egységek gazdálkodási kerete
inek felosztásához, annak elfogadását követően a gazdál
kodási keretek felhasználását folyamatosan figyelemmel
kíséri,
g) felelős a kari költségvetés megvalósítása, a pénzgazdálko
dás, a vagyongazdálkodás, létszámgazdálkodás, költség
gazdálkodás és a likviditás folyamatos figyelemmel kísé
165
�résért, a kari gazdálkodás helyzetéről a rektor, a dékán és
a gazdasági főigazgató rendszeres tájékoztatásáért, illetve
indokolt esetben a szükséges intézkedésre vonatkozó ja
vaslat megfogalmazásáért,
h) iránymutatást ad a szakmai szervezeti egységek gazdasági
munkájához, ellenőrzi azokat,
i) elkészíti a pályázatok, és akkreditációk költségvetését,
j) a Dékánnal és az általa kijelölt további személlyel a Kar
bankszámlái felett rendelkezési joga van, kötelezettséget
vállal és utalványoz,
k) megszervezi és ellenőrzi a munka-, tűz- és vagyonvédel
met,
1) megszervezi és ellenőrzi a tárgyi eszköz gazdálkodást,
m) kapcsolatot tart a szakhatóságokkal, önkormányzatokkal,
bankokkal, biztosítókkal,
njhatáridőben biztosítja a Rektori Hivatal számára a megfele
lő tartalmú kari adatszolgáltatást az intézményi szintű
adóbevallásokhoz, beszámolókhoz, statisztikákhoz, egyéb
gazdasági tárgyú adatszolgáltatásokhoz
o) a jogszabályi, szabályzati előírásokat valamint a gazdasá
gi főigazgató szakmai irány mutatásait, utasításait betar
tatja, és betartatja, a fentiek alapján kialakítja a kar gaz
dálkodási szabályait,
p) tevékenységéről folyamatosan beszámol a Dékánnak
q) rendszeresen beszámolót készít a Rektori Hivatalnak.
A Dékáni Hivatal
50. § (1) A Kar adminisztratív szervezete a Dékáni Hivatal. A Dékáni
Hivatal élén a Dékáni Hivatalvezető, vagy az ilyen hatáskör
rel megbízott személy áll.
(2) A Dékáni Hivatal felépítését, feladat és hatáskörét Kari szin
ten kell meghatározni.
166
�4. fejezet
A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS RENDSZERE
A minőségügyi információk
51. § (1) A minőségbiztosítási feladatok ellátása a megfelelő informá
ciókra épül.
(2) Az Egyetem tevékenységének minőségére vonatkozó infor
mációk forrásai:
a) a jogszabályi előírások,
b) a Magyar Akkreditációs Bizottság szakmai követelmény
rendszere és értékelései,
c) a képzések tartalmát és szervezeti kereteit meghatározó
dokumentációk,
d) a tanulmányi statisztikák,
e) az Egyetem teljesítményének más hazai és külföldi Egye
temek teljesítményéhez történő objektív összehasonlítása
országos és nemzetközi tanulmányi versenyeken kialaku
ló rangsor alapján,
f) az elhelyezkedési lehetőségek elemzése,
g) a hallgatók véleménye,
h) az oktatók véleménye,
i) a felhasználók, vagyis az oktatás és a kutatás eredményeit
hasznosítok véleménye.
(3) A hallgatói igényeket és véleményeket Hallgatói ügyében
az öregdiákok szövetségének bevonásával, az illetékes ta
nulmányi ügyekkel foglalkozó szervezeti egységek és a mi
nőségbiztosítási bizottság járnak el.
Minőségértékelés
52. § (1) A megszerzett információk alapján kell elvégezni a minőségi
követelmények és célkitűzések érvényesítését, az Egyetem, a
Karok és szakok, azok szervezeti egységei működésének
tényleges jellemzői és a minőségi követelmények és célkitű
zések összehasonlítását.
(2) A minőségbiztosítási feladatok megoldásának módszere kü
lönösen a Magyar Akkreditációs Bizottság szempontrendsze
re, és az azt kiegészítő egyetemspecifikus értékelési szem
167
�pontok alapján elkészített kérdőívek alkalmazása. A kérdő
ívek tartalmát a hallgatók, oktatók és felhasználók, mint cím
zettek részéről várt, eltérő tartalmú információknak megfele
lően kell meghatározni. A kérdőívek összeállításakor figye
lembe kell venni az egyes Karok specifikumait, és a kritikai
észrevételeken túl javaslatok megfogalmazására is lehetősé
get kell adni.
(3) A felmérések eredményeinek feldolgozása alapján kell öszszeállítani a minőségértékelés alapinformációit. Ezeket az
egyéb információforrásokkal összehasonlítva kell megfo
galmazni a szükséges javaslatok.
5. fejezet
AZ ADATKEZELÉS ÉS TOVÁBBÍTÁS RENDJE
Általános rendelkezések
53. § (1) Az Egyetem, illetve szervezeti egységei, mint adatkezelők
személyes (kivételesen különleges), illetve közérdekű ada
tokkal kerülhetnek kapcsolatba.
(2) Személves adatnak minősül minden olyan adat, amely az
egyetemi polgárokkal, munkavállalókkal kapcsolatba hozha
tó, így különösen : az érintett nevére , születési helyére és
idejére , lakcímére , személy azonosító jelére, ösztöndíjára,
nemére, állampolgárságára , illetve hontalanságára , mene
kült vagy bevándorolt státusára ,anyja nevére vonatkozó ada
tok , ideértve az érintett fényképét is.
(3) Különleges adatnak minősül különösen a faji eredetre, nem
zeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra , pártállásra , val
lásos vagy más meggyőződésre , egészségi állapotra, bünte
tett előéletre vonatkozó adat.
(4) Adatkezelésnek minősül az alkalmazott eljárástól függetlenül
a személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, továb
bítása és nyilvánosságra hozatala, egyéb hasznosítása , az
adatok megváltoztatása és további felhasználása.
(5) Adatkezelő az, aki az adatkezelés fogalmi körébe eső bár
mely tevékenységet folytat.
168
�(6) Adattovábbítást jelent, ha az adatot meghatározott harmadik
személy számára hozzáférhetővé teszik.
(7) Nyilvánosságra hozatalnak számít, ha az adatot bárki számá
ra hozzáférhetővé teszik.
Adatkezelés és továbbítás
54. § (1) Az Egyetem, és szervezeti egységei, mint adatkezelők csak
olyan személyes és különleges adatokat kezelhetnek, ame
lyek az Egyetem rendeltetésszerű működéséhez, a képzés
megszervezéséhez, illetve a munkáltatói jogok gyakorlásá
hoz nélkülözhetetlenek.
(2) Az intézmény egyéb adatkezelési tevékenységet csak az ön
kéntesség és az információs önrendelkezés elveinek biztositása mellett folytathat.
(3) Az Egyetem szervezeti egységei, mint adatkezelők kötelesek
gondoskodni a kezelt adatok biztonságáról, kötelesek továb
bá kialakítani azokat a technikai és szervezési szabályokat,
illetve eljárásokat, amelyek az adatvédelem követelményei
nek érvényre juttatásához szükségesek.
(4) Az adattovábbításhoz és nyilvánosságra hozatalhoz szüksé
ges engedélyt - a törvényben ez alól nem kivont adatok ese
tében - az adatkezelő kérésére az érintett adhatja meg.
55. § (1) Adatkezelési tevékenységet az egyes szervezeti egységek
csak feladatkörük ellátásához szükséges mértékben folytat
hatnak.
(2) Adattovábbításra intézményen belül az érintett szervezeti
egységek között kerülhet sor. Az adatkérőnek ebben az eset
ben pontosan meg kell jelölnie az adatkérés célját és indokát.
(3) Az intézményen kívüli adattovábbításhoz a Rektor engedé
lyére van szükség - kivéve a jogszabály által lehetővé tett
olyan statisztikai célú adatközlést, amely esetében a sze
mélyazonosság nem megállapítható.
169
�II.
FOGLALKOZTATÁSI
KÖVETELMÉNYRENDSZER
II. RÉSZ
Az oktatókra és kutatókra irányadó további
rendelkezések
1. fejezet
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
Az oktatói, kutatói alkalmazás feltételei1
91. § Az oktatókra és kutatókra irányadó rendelkezések hatálya kiter
jed az Egyetem valamennyi oktatási és kutatási tevékenység
folytatására irányuló jogviszonyban álló alkalmazottjára.
92. § (1) Az Egyetemen egyetemi tanár, egyetemi docens, adjunktus
és tanársegéd, valamint tanári (így különösen nyelvtanár,
testnevelő tanár, gyakorlati oktató, kollégiumi tanár) és meg
bízott előadó oktatói munkakörök szervezhetők.
(2) A kutatók vonatkozásában az Egyetemen kutatóprofesszori,
tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi, tudomá
nyos munkatársi és tudományos segédmunkatársi kutatói
munkakörök szervezhetők.
(3) Az oktatói és kutatói munkakörben történő alkalmazás együtt
jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri cím
adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával.
Tanársegédi munkakörben az oktató három évig mint gya
kornok, munkaköri cím nélkül is foglalkoztatható.
' Ftv. 83-85. §
170
�93. § (1) Az Egyetemen oktató és kutató az lehet, aki
(a) egyetemi oklevéllel rendelkezik,
(b) cselekvőképes és büntetlen előéletű,
(c) az oktatói, tudományos illetve kutatói alkotói követelménye
ket az egyes Karok vonatkozásában a döntésre illetékes testü
let határozatai tartalmazzák.
(2) Az Egyetem oktatói és kutatói munkakörben munkaviszony
nyal rendelkező munkavállalójával oktatói és kutatói mun
kakörben további munkaviszonyt nem létesíthet
(3) Az Egyetem oktatóinak és kutatóinak tevékenységét rendsze
resen értékelni kell, és az oktatók esetében lehetőséget kell
biztosítani a hallgatói véleménynyilvánításra is.
Munka viszony létesítése és megszüntetése2
94. § (1) Az egyetemi tanárok, egyetemi docensek és mestertanárok
munkaszerződése általában határozatlan időre szól.
(2) Az egyetemi adjunktusok és tanársegédek munkaszerződése
határozott időre szól, adjunktus esetében kétszer, tanársegéd
esetében egyszer hosszabbítható meg.
(3) Az oktatók határozott idejű munkaviszonyban történő alkal
mazása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavi
szony megszűnése előtt egy hónappal köteles a munkaválla
lót értesíteni a továbbfoglalkoztatás szándékáról.
(4) Az oktatói és kutatói munkaviszonyra és munkavégzésre
vonatkozó részletes előírásokat a Karok vonatkozásában a
döntésre illetékes testület határozatai tartalmazzák.
(5) Az Egyetem a vele munkaviszonyban álló személlyel a mun
kakörébe nem tartozó oktatói és kutatói feladatok ellátására
megbízási jogviszonyt létesíthet
Az oktatók és kutatók jogai és kötelezettségei3
95. § (1) A Egyetem oktatójának és kutatójának joga, hogy
a)
véleményt nyilvánítson és javaslatot tegyen a Egyetem
életével kapcsolatos bármely kérdésben és ezekre ér
demi választ kapjon,
2 Ftv. 86-91. §
3 Ftv. 95. §
171
�részt vegyen — közvetlenül vagy képviselője útján az érdekét érintő döntések meghozatalában és az in
tézmény vezető testületéiben,
c) teljes munkaidős oktatók esetében: hogy választó és
választható legyen az Egyetemen működő testületekbe,
d) a vonatkozó előírásokat betartva használja az Egyetem
létesítményeit, eszközeit és berendezéseit.
(2) Az oktatók és kutatók jogosultak továbbá
a) tudományos célú hazai és nemzetközi pályázatok be
nyújtására,
b) a munkaköri feladataikból származó tudományos kuta
tási feladatok mellett, az Egyetem által gondozott disz
ciplínák közül, a pénzügyi fedezet biztosítottsága ese
tén a maguk választotta tudományos téma kutatására,
c) találmányok szabadalmaztatására, tudományos kutatási
eredményeik közzé tételére,
d) hazai és nemzetközi tudományos és szakmai rendezvé
nyeken, valamint szervezetekben való részvételre.
(3) Az Egyetem kérelemre az oktatók és kutatók részére hét
évenként legfeljebb egy év időtartamra kutatási, alkotói idő
szakot engedélyezhet, az erre vonatkozó előírások rendelke
zéseinek megfelelően.
(4) A jelen szakasz (1 )-(3) bekezdésében meghatározottakon túl
az oktatók jogosultak
a) a tananyag meghatározására, az alkalmazott oktatási és
képzési módszerek megválasztására a képesítési köve
telményeknek a tantervi előírásoknak, valamint az ok
tatási szervezeti egységben kialakított munkamegosz
tásnak megfelelően,
b) a tantárgy-programok és a tananyag fejlesztésére,
c) a hallgatók tanulmányi munkájának és teljesítményé
nek értékelésére.
b)
96. § (1) Az Egyetem minden oktatójának és kutatójának kötelessége,
hogy beosztásának megfelelően
a) részt vegyen a Kar oktató munkájában, az oktatási fog
lalkozások (előadás, szeminárium, különböző gyakor
lati foglalkozások, konzultációk) vezetésében, a hallga
tók vizsgáztatásában,
b) tudományos munkát folytasson,
c) rendszeresen képezze önmagát,
d) megszerezze az előmeneteléhez szükséges képesítés(eke)t, illetve nyelvtudást,
e) részt vegyen az intézményi közéletben,
172
�ellássa a választás által elnyert egyetemi, kari, tanszéki
tisztségeket,
g) tiszteletben tartsa az Egyetem katolikus szellemiségét.
(2) Ezeken túlmenően az egyetemi tanárok valamint az egyetemi
docensek kötelesek részt venni a doktori képzéssel kapcsola
tos feladatok ellátásában.
(3) Az egyetemi tanárok és a habilitált oktatók — megbízás
alapján — kötelesek részt venni a habilitációs eljárás lefoly
tatásában.
(4) A vezető oktatók (az egyetemi tanárok, docensek, kiemelt
vezető tanárok, kiemelt vezető nyelvtanárok és kiemelt veze
tő testnevelő tanárok) kötelesek részt venni az oktatói után
pótlás képzésében.
(5) A teljes munkaidős oktatók az (l)-(3) bekezdésekben megha
tározottakon túl a következő oktatói tevékenység ellátására
kötelezhetők:
a) vizsgáztatás,
b) szakmai konzultáció,
c) tudományos diákköri tevékenységben közreműködés,
d) a foglalkozásokra felkészülés,
e) közreműködés a hallgatók írásbeli tananyaggal való el
látásában az oktatási szervezeti egység vezetője által
meghatározott módon és formában.
(6) Az előírásoknak megfelelően az oktatói munkakört betöltő
oktatók kötelesek ellátni az alábbi feladatokat:
a) doktori témavezetés,
b) doktori programvezetés,
c) szakfelelősi tevékenység,
d) az oktatásszervezeti egység tevékenységével összefüg
gő oktatási igazgatási feladat.
f)
A kötelező óraterhelésre és az ellátandó oktatói feladatokra
vonatkozó rendelkezések
97. § (1) Az oktató a heti teljes munkaidejéből - két tanulmányi félév
átlagában - legalább heti tíz órát köteles a hallgatók felkészí
tését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció
megtartására fordítani.
(2) A teljes munkaidős oktatók és kutatók kötelezettsége a mun
kakörének megfelelő színvonalú tudományos kutatói tevé
kenység folytatása.
(3) Az oktatók heti kötelező óraterhelését és a tanítási idő meg
határozásának további előírásait a Kari Tanács határozatai
tartalmazzák.
173
�(4) A kötelező óraszám megállapításánál a következő — a)-d)
pontban meghatározott — oktatási foglalkozások, illetve te
vékenységek vehetők figyelembe
a) valamennyi oktatói munkakör esetében az adott szak hatá
lyos tantervében előírt
' — előadás,
— szeminárium,
— gyakorlat,
— egyéb kontaktóra;
b) a kötelező óraterhelésnél az a) pontban felsoroltakon túl
figyelembe vehető a szakdolgozat, évfolyamdolgozat té
mavezetői és bírálói tevékenység, valamint a nem vizsga
időszakban végzett záró vizsgáztatás;
c) a doktori iskolák képzési rendjében közreműködésre jogo
sult oktatók esetében a doktori képzési feladatok ellátásá
ban kifejtett és heti átlagóraszámban kifejezett tevékeny
ség;
d) az egyetemi tanári, egyetemi docensi, kiemelt vezető
nyelvtanári illetve kiemelt vezető testnevelő tanári mun
kakör esetében az oktatói utánpótlás képzésében és neve
lésében kifejtett és heti átlagóraszámban kifejezett tevé
kenység.
98. § (1) Az egyéni óraterhelés megállapításánál figyelembe kell venni
az oktató által ellátott
a) dékáni,
b) dékán-helyettesi valamint oktatás szervezeti egység veze
tői feladatokat és
c) az egyetemi és/vagy kari testületi választott tisztséggel já
ró feladatokat.
99. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató a kizárólag az
egyetemen ellátható oktatási feladatainak ellátása céljából a
teljes munkaidőnek (heti 40 óra) legalább felét köteles heti
átlagban a munkahelyén tölteni.
(2) Az oktató hetente legalább két óra fogadóórát köteles tartani,
amelynek időpontját és helyét a hallgatók számára a helyben
szokásos módon közzé kell tenni.
100. § (1) A részmunkaidőben foglalkoztatott oktató a kizárólag az
egyetemen ellátható oktatási feladatainak ellátása céljából a
teljes munkaidőnek legalább negyedét köteles heti átlagban a
munkahelyén tölteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt előírás alól a munkáltatói jogkör
gyakorlója felmentést adhat.
174
�(3) A részmunkaidőben foglalkoztatott oktatókra egyebekben e
szabályzat kötelező óraterhelésre és az ellátandó oktatói fel
adatokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkal
mazni. A részmunkaidőben foglalkoztatott oktatókat érintő
egyéb előírásokat az egyes Karok vonatkozásában a Kari Ta
nács határozatai tartalmazzák.
101. § Oktató alkalmazására nem munkaviszony keretében (Pl. óra
adói megbízás, stb.) akkor kerülhet sor, ha azt az adott oktatás
szervezeti egység oktatási és kutatási feladatai indokolják.
2. fejezet
AZ EGYES OKTATÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖN
RENDELKEZÉSEK
Az egyetemi tanár, az egyetemi docens, az egyetemi
adjunktus, az egyetemi tanársegéd és a gyakornok
Az egyetemi tanár
102. §. (1) Egyetemi tanárrá az nevezhető ki, aki az általános köve
telményeken túl
a) doktori (PhD vagy DLA) vagy azzal egyenértékű fokozat
tal (a továbbiakban: doktori fokozattal) és habilitációval
rendelkezik,
b) oktató és tudományos illetve szakmai tevékenységével
igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben
részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, il
letve szakmai munkájának vezetésére,
c) iskolateremtő oktatási, tudományos és szakmai munkás
sággal, oktatási és tudományszervezői tapasztalattal és
irányítási készséggel bír,
d) idegen nyelven is képes előadás tartására,
e) széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel, va
lamint szakmai-közéleti elismertséggel rendelkezik,
f) vállalja, hogy különös módon törekszik az Egyetem kato
likus jellegének biztosítására, illetve tiszteletben tartásá
ra.
175
�(2) Az egyetemi tanárok folyamatos alkalmazásának követelmé
nyei:
a) az oktatott tárgyat magába foglaló tudományág átfogó is
merete és alkotó művelése, tantárgycsoport összefogás
hoz, továbbá a tárgyak tananyagának önálló összeállítá
sához, valamint magas színvonalú előadások tartásához
akár idegen nyelven is szükséges felkészültség,
b) az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és
módszertani korszerűsítése, illetve az ilyen irányú tevé
kenység irányítás (pl. jegyzet, tankönyv, szakkönyv írá
sa),
c) az oktató-nevelő és a tudományos munka szervezése,
d) az oktatók-kutatók munkájának irányítása, továbbá az ok
tatói-kutatói utánpótlás nevelése,
e) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése
hazai és nemzetközi viszonylatban,
f) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudomány területé
nek gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok
megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékeny
ségének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szer
zése,
g) tudományos és tudományszervezési tevékenység kifejtése,
a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben tudo
mányága, intézménye, illetőleg az ország szakmai képvi
selete,
h) kezdeményező és irányító részvétel az intézményben folyó
szakmai-közéleti munkában, a kari, egyetemi feladatok
megoldásában,
i) a doktorjelöltek munkájának irányítása, irányító jellegű
részvétel doktori képzésben, részvétel, doktori és
habilitációs eljárásokban.
(3) Az egyetemi tanári kinevezésre vonatkozó további követel
ményeket az egyes Karok vonatkozásában a döntésre illeté
kes testület határozatai tartalmazzák.
Az egyetemi docens
103. § (1) Egyetemi docenssé az nevezhető ki, aki az általános köve
telményeken túl
a) doktori (PhD vagy DLA) vagy azzal egyenértékű fokozat
tal rendelkezik,
b) alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a
tanársegédek tanulmányi és tudományos, illetve szakmai
munkájának vezetésére,
176
�c) idegen nyelven is képes előadás tartására,
d) önálló kutatási és szakmai gyakorlat alapján széleskörű
(hazai és külföldi) kutatási és szakmai tapasztalattal ren
delkezik, rendszeresen részt vesz szakmai rendezvénye
ken és az intézmény közéletében,
e) vállalja, hogy törekszik az Egyetem katolikus jellegének
biztosítására, illetve tiszteletben tartására.
(2) Az egyetemi docensek folyamatos alkalmazásának követel
ményei:
a) a művelt tudományág átfogó ismerete, továbbá a tananyag
önálló összeállításához és magas színvonalú előadások
tartásához szükséges felkészültség,
b) a szakterület gazdasági, társadalmi vonatkozásainak isme
rete, rendszeres kapcsolattartás tudományterületének
gyakorlati tevékenységével, kutatási/szakmai megbízások
szerzése, pályázatokon való részvétel,
c) önálló tudományos alkotómunka végzése, valamint az ab
ban elért eredmények közzététele (idegen nyelven is),
d) aktív részvétel a hazai és nemzetközi tudományos köz
életben és szakmai rendezvényeken,
e) magas szintű oktatási-nevelési tevékenység, részvétel az
oktatói utánpótlás nevelésében,
f) közreműködés tanszéki, kari, egyetemi feladatok megoldá
sában,
g) a doktorjelöltek munkájának irányítása, irányító jellegű
részvétel doktori képzésben, részvétel doktori eljárások
ban,
h) törekvés az egyetemi tanári követelmények teljesítésére
(habilitáció megszerzése).
(3) Az egyetemi docensi kinevezésre vonatkozó további köve
telményeket az egyes Karok vonatkozásában a döntésre ille
tékes testület határozatai tartalmazzák.
Az egyetemi adjunktus
104. § (1) Egyetemi adjunktusnak az nevezhető ki, aki az általános
követelményeken túl:
a) doktori fokozattal vagy öt éves felsőoktatási oktatói gya
korlattal vagy tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkezik,
b) önálló tudományos eredményekkel rendelkezik,
c) szakmai folyóiratokban megjelent közleményekkel ren
delkezik,
d) egy világnyelven aktív nyelvismerettel bír,
177
�e) vállalja, hogy törekszik az Egyetem katolikus jellegének
biztosítására, illetve tiszteletben tartására.
(2) A kinevezés meghosszabbításának feltételei:
a) az oktatott tantárgy tananyagának alapos és széleskörű is
merete az alkalmazási készség szintjén, gyakorlati foglal
kozások anyagának összeállításához, a foglalkozások ve
zetéséhez és egyes előadások tartásához szükséges felké
szültség,
b) tudományos kutatómunka végzése és eredményeinek köz
zététele (idegen nyelven is),
c) közreműködés a tanszék, intézet oktatásszervezési felada
tiban és bekapcsolódás a szakmai közéletbe,
d) felkészülés a docensi követelmények teljesítésére, a dok
tori fokozat megszerzése,
e) lehetőséghez képest idegen nyelvű előadások tartása.
(3) Az egyetemi adjunktusi munkakörben történő alkalmazás
feltétele a doktorjelölti jogviszony létesítése (abszolutóri
ummal rendelkezik).
(4) Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki a munkába ál
lásának napjától számított nyolcadik év elteltéig az adjunktu
si munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket nem teljesí
tette.
(5) Az egyetemi adjunktusi kinevezésre vonatkozó további kö
vetelményeket az egyes Karok vonatkozásában a döntésre il
letékes testület határozatai tartalmazzák
Az egyetemi tanársegéd
105. § (1) Egyetemi tanársegédnek az nevezhető ki, aki az általános
követelményeken túl:
a) szakmai vezetés mellett kezdeti tudományos tevékenysé
get folytat,
b) legalább egy világnyelven aktív nyelvismerettel rendelke
zik,
c) vállalja, hogy törekszik az Egyetem katolikus jellegének
biztosítására, illetve tiszteletben tartására,
d) a doktori képzést megkezdte..
(2) A tanársegédi kinevezés meghosszabbításának feltételei:
a) az oktatott tantárgy tananyagának az oktatáshoz szükséges
szintű ismerete és abból gyakorlati foglalkozások vezeté
sére való képesség,
b) részvétel a tanszék, intézet egyéb feladatainak ellátásában,
az egyetemi közélet eseményeiben,
178
�c) megfelelő tájékozottság a tudományága, illetve művészeti
területe alapvető fontosságú irodalmáról, illetve alapo
sabb tájékozottság a tudományág általa művelt részterüle
tén,
d) a tudományos munka alapvető módszereinek ismerete és
kellő irányítás mellett tudományos tevékenység kifejtése,
doktori témaválasztás és a fokozatszerzésre való felké
szülés,
e) felkészülés az adjunktusokra vonatkozó követelmények
teljesítésére,
f) második idegen nyelvnek az oktatott tantárgy és az oktató
által művelt kutatási terület körébe tartozó szakirodalom
tanulmányozásához szükséges szaknyelvi ismerete.
(2) Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki a munkába ál
lásának napjától számított harmadik év elteltéig a tanársegédi
munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket nem teljesítet
te.
(3) Az egyetemi tanársegédi kinevezésre vonatkozó további kö
vetelményeket az egyes Karok vonatkozásában a döntésre il
letékes testület határozatai tartalmazzák.
A gyakornok
106. § (1) Tanársegédi munkakörben az oktató három évig mint gya
kornok, munkaköri cím nélkül is foglalkoztatható.
(2) Egyebekben a gyakornokra a tanársegédre vonatkozó rendel
kezések az irányadóak.
Munkaviszony megszüntetése
107. § (1) Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki a munkába
állásának napjától számított tizenkettedik év elteltéig nem
szerzett tudományos fokozatot.
(2) A határidőkbe nem számít be az az időszak, amely alatt a
munkaviszony kilencven napnál hosszabb ideig szülési sza
badság miatt, gyermekgondozás céljából, közeli hozzátartozó
ápolása céljából, keresőképtelen betegség miatt, valamint
külföldi felsőoktatási intézményben való munkavállalás vagy
szakmai tanulmányút miatt szünetel. A határidő elteltével az
oktató munkaviszonya megszűnik. A megszűnésről a a
munkáltatói jogkör gyakorlója értesíti az oktatót.
(3) Az Egyetem a kinevezési okmányban, illetve a munkaszer
ződésben meghatározza, hogy a munkakör betöltéséhez
szükséges feltételeket az oktatónak milyen ütemezésben kell
179
�teljesítenie, továbbá felhívja a figyelmet az eredménytelen
teljesítés jogkövetkezményeire.
108. § (1) Az Egyetem rendes felmondással - az Mt.-ben meghatáro
zottakon túl - az oktatói munkakörben történő foglalkoztatást
megszüntetheti, ha az oktató
a) nem teljesítette a számára jelen szabályzatban előírt köve
telményeket,
b) részére a tanítási időre eső munkavégzést - két félév átla
gában - legalább ötven százalékban nem tudja biztosítani,
c) nem teljesítette azokat a munkakör betöltéséhez szükséges
feltételeket, amelyeket az Egyetem - megfelelő határidő
biztosításával - a munkaszerződésben előírt.
A nyelvtanár és a testnevelő tanár
A nyelvtanár
109. § (1) A nyelvtanárok alkalmazásának feltételei:
a) egyetemi végzettség az oktatandó nyelvből,
b) legalább kétéves oktatási gyakorlat,
c) törekvés az Egyetem katolikus jellegének biztosítására, il
letve tiszteletben tartására.
(2) A határozatlan idejű alkalmazás követelményei:
a) az oktatott nyelv alapos és széleskörű ismerete, a gyakor
lati foglalkozások anyagának összeállításához, a foglal
kozások vezetéséhez és a vizsgáztatáshoz szükséges fel
készültség.
b) közreműködés oktatási segédletek, jegyzetek megírásában,
c) a nyelvek, a nyelvhasználat iránti mélyebb érdeklődés fel
keltése, az idegen nyelvet eszközként használó hallgatók
munkájának támogatása,
d) tevékeny részvétel az intézeti és a szakmai közéletben.
(3) A nyelvtanári alkalmazásra vonatkozó további követelmé
nyeket az egyes Karok vonatkozásában a Kari Tanács hatá
rozatai tartalmazzák
A testnevelő tanár
110. § (1) A testnevelő tanár alkalmazásának feltételei:
a) egyetemi szakirányú végzettséget tanúsító oklevél,
b) legalább kétéves oktatói tapasztalat,
c) legalább egy idegen nyelv oktatáshoz és sportszervezéshez
szükséges társalgási szintű ismerete,
180
�d) törekvés az Egyetem katolikus jellegének biztosítására, il
letve tiszteletben tartására.
(2) A határozatlan idejű alkalmazás feltételei:
a) az oktatott szakágak (sportágak) magas szintű elméleti és
gyakorlati ismeretének folyamatos fejlesztése,
b) általános tájékozottság a testnevelés és a sport adott szak
ági gyakorlatában és szakirodalmában,
c) a nyelvtudás folyamatos szinten tartása illetve fejlesztése,
d) a tanórán kívüli testnevelésben, az egyetemi sportmunká
ban való aktív részvétel,
e) bekapcsolódás az egyetemi sportegyesület sportéletének
vitelébe,
f) valamely sportágban szakedzői oklevél.
(3) A testnevelő tanári alkalmazására vonatkozó további köve
telményeket az egyes Karok vonatkozásában a Kari Tanács
határozatai tartalmazzák.
Megbízott óraadó tanár
111. § (1) Megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor
látható el, ha az oktató által ellátott tevékenység jellege ezt
megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem ha
ladja meg a teljes munkaidő hetven százalékát.
(2) Megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, nem rend
szeres oktatói feladatokra.
(3) Az Egyetem a vele munkaviszonyban álló személlyel a mun
kakörébe nem tartozó oktatói feladatok ellátására megbízási
jogviszonyt létesíthet.
Egyéb rendelkezések
112. § Az egyéb oktatói munkakörök meghatározását és a kinevezé
sükre vonatkozó követelményeket és egyéb előírásokat az egyes
Karok vonatkozásában a Kari Tanács határozatai tartalmazzák.
113. § (1) A nyelvtanárt és a testnevelő tanárt felsőoktatási intéz
ményben ténylegesen, teljes munkaidőben kifejtett 10 évi ok
tatási tevékenység után a munkáltatói jogkör gyakorlója ké
relemre vezető nyelvtanárnak, illetve vezető testnevelő ta
nárnak nevezi ki. A vezető nyelvtanárt és vezető testnevelő
tanárt a jogszabály által az adjunktusnak garantált illetmény
nyel azonos munkabér illeti.
(2) A nyelvtanárt és a testnevelő tanárt felsőoktatási intézmény
ben ténylegesen, teljes munkaidőben kifejtett 20 évi oktatási
181
�tevékenység után a munkáltatói jogkör gyakorlója kérelemre
kiemelt vezető nyelvtanárnak, illetve kiemelt vezető testne
velő tanárnak nevezi ki. A kiemelt vezető nyelvtanárt és ki
emelt vezető testnevelő tanárt a jogszabály által a docensek
nek garantált illetménnyel azonos munkabér illeti.
(3) A vezető és kiemelt vezető oktatói kinevezésre irányuló ké
relemben a kérelmező köteles igazolni, hogy a kinevezés fel
tételeinek eleget tett.
Az oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek4
Professor Emeritus
114. § (1) Annak, aki egyetemi tanári címmel rendelkezik, és nyugdí
jazására tekintettel foglalkoztatását megszüntetik, az Egye
temi Tanács Professor Emeritus vagy Professor Emerita (a
továbbiakban együtt: Professor Emeritus) címet adományoz
hat.
(2) Professor Emeritus címet az az egyetemi tanár kaphatja meg,
akinek teljes munkaidőre szóló munkaviszonya az Egye
temmel hetvenedik életévének betöltése után szűnik meg, és
aki kimagasló szakmai teljesítménye és példamutató maga
tartása révén e cím viselésére érdemes.
(3) A Professor Emeritus cím határozott időre, három évre adha
tó, és többször meghosszabbítható.
(4) A Professor Emeritus cím viselője jogosult arra, hogy e cí
met használja, és észrevételeivel, javaslataival írásban vagy
szóban megkeresse az Egyetem különböző hivatali testületé
it, illetve előadásokat vagy más foglalkozásokat tartson és
részt vegyen a vizsgáztatásban.
(5) A Professor Emeritus cím viselője jogosult arra, hogy érde
meinek elismeréseként az Egyetem részére a jogszabályilag
szavatolt juttatást nyújtsa, amelynek mértéke havonta, a költ
ségvetési törvényben rögzített, az egyetemi tanári munkakör
garantált illetményére megállapított összeg harminc százalé
ka, amelyet személyi jövedelemadó fizetésének kötelezettsé
ge terhel.
Egyetemi magántanár
115. § (1) Egyetemi magántanári cím az egyetemmel munkaviszony
ban nem álló habilitált személynek adható, aki az Egyetem
4 Ftv. 92. §
182
�oktatási, továbbá tudományos-kutatási munkájában részt
vesz és ezt a jövőben is vállalja.
(2) Az egyetemi magántanárnak a szakterületén előadás hirdetési
joga van.
(3) Az egyetemi magántanárt az általa végzett oktatási, valamint
tudományos-kutatási munkáért a teljesítményével arányos dí
jazás illeti meg.
(4) Amennyiben az egyetemi magántanárral az Egyetem munka
viszonyt létesít, e mellett egyetemi magántanári címét to
vábbra is használhatja.
Címzetes egyetemi tanár
116. § Címzetes egyetemi tanári cím annak, az Egyetemmel munkavi
szonyban nem álló személynek adományozható, aki saját szakte
rületén legalább huszonöt éve dolgozik, országosan elismert
szakember, és aki tevékenységével az Egyetem oktatási, illetőleg
tudományos-kutatási munkájában legalább öt éve aktívan részt
vesz és ezt a jövőben is vállalja.
Címzetes egyetemi docens
117. § Címzetes egyetemi docensi cím annak, az Egyetemmel munka
viszonyban nem álló személynek adományozható, aki saját szak
területén legalább tizenöt éve dolgozik, elismert szakember, és
aki tevékenységével az Egyetem oktatási, illetőleg tudományos
kutatási munkájában legalább három éve aktívan részt vesz és
ezt a jövőben is vállalja.
Mesteroktató
118. § Mesteroktatói cím annak, az Egyetemmel munkaviszonyban
nem álló személynek adományozható, aki kiemelkedő színvona
lú gyakorlati oktató munkájával ezt a kitüntető címet kiérdemel
te.
Mestertanár
119. § Mestertanári cím annak, az Egyetemmel munkaviszonyban álló
oktatónak adományozható, aki kiemelkedő színvonalú gyakorlati
oktató munkájával ezt a kitüntető címet kiérdemelte.
183
�Egyéb rendelkezések
120. § A 114-119. §-okban meghatározott címek adományozásának és
visszavonásának egyéb feltételeit, az adományozás rendjét, a
címmel járó juttatásokat, a cím visszavonásának rendjét a jelen
szabályzat, valamint az egyes Karok vonatkozásában a döntésre
illetékes testület határozatai tartalmazzák.
3. fejezet
AZ OKTATÓK ALKOTÓI SZABADSÁGÁRA ÉS
KÜLFÖLDI TANULMÁNYÚTJÁRA VONATKOZÓ
RENDELKEZÉSEK
Az oktatók alkotói szabadsága
Általános rendelkezések
121. § (1) Az Egyetem teljes munkaidős munkaviszonyban álló egye
temi tanárai, egyetemi docensei, adjunktusai és tanársegédei
számára tudományos kutatások végzése, továbbá egyéni tu
dományos továbbképzésük elősegítése érdekében, hétéven
ként legfeljebb két félév időtartamra oktatásmentes kutatási,
alkotó időszak engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában hét évnek minősül tizen
négy olyan félév, melyben az oktató a Karon teljes munka
idős munkaviszonyban ténylegesen oktatási tevékenységet
fejtett ki, s melybe az alkotói szabadság időtartama nem
számít bele.
122. § (1) Nem engedélyezhető alkotói szabadság a tanszék- és inté
zetvezetőknek, a Dékán-helyetteseknek valamint a Dékánnak
vezetői megbízatásuk idejére.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt előírás alól a munkáltatói jogkör
gyakorlója felmentést adhat.
184
�Az alkotói szabadság engedélyezésére irányuló eljárás
123. § (1) Az alkotói szabadságot a Dékán engedélyezi.
(2) Az alkotói szabadság engedélyezéséhez az illetékes tanszékés intézetvezető előzetes írásbeli egyetértő nyilatkozata szük
séges, melyet a kérelemhez mellékelni kell.
(3) A kérelem benyújtásának határideje az alkotó szabadság ter
vezett kezdetét megelőző négy hónap.
(4) Az alkotói szabadság alatt végzendő tudományos kutatási
feladatokról (kutatómunkában, tanulmányutakon, tudomá
nyos rendezvényeken való részvétel, tankönyv, szakkönyv
írása stb.) az alkotói szabadság iránti kérelemmel egyidejűleg
részletes munkatervet kell benyújtani a Dékánhoz.
Az alkotói szabadságon lévő oktató jogai és kötelezettségei
124. § (1) Az oktató köteles az alkotói szabadság ideje alatt minden
más rendszeres kereső tevékenységét szüneteltetni. Ez alól a
szabály alól indokolt esetben a Dékán adhat felmentést.
(2) Az oktató köteles az alkotói szabadság leteltét követő egy
hónapon belül a munkatervben vállalt kötelezettségek ered
ményéről a Dékánnak írásban beszámolni és kutatási ered
ményeit bemutatni.
(3) Az alkotói szabadság alatt az oktatót a jogszabály által garan
tált, besorolásához kötött munkabére illeti meg.
Egyéb rendelkezés
125. § Az alkotói szabadság további előírásait az egyes Karok vonat
kozásában a döntésre illetékes testület határozatai tartalmazzák.
Az oktatók külföldi tanulmányútja
Általános rendelkezések
126. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi
a) az oktatók külföldi tanulmányúton valamint külföldi kon
ferencián való, részben vagy egészben kari forrásból fi
nanszírozott részvételét, továbbá
b) a teljes munkaidős oktatók bármilyen forrásból finanszíro
zott szolgálati célú külföldi útját a szorgalmi, vizsga idő
szakban
185
�(2 ) Tanszék-, intézetvezető, a Dékán-helyettesek és a Dékán
számára a vezetői megbízatás ideje alatt egy naptári évben
egyhuzamban két hónapot meghaladó külföldi tartózkodás
nem engedélyezhető.
(3 ) Az oktató köteles a munkáltatói jogkör gyakorlója által en
gedélyezett külföldi tartózkodásról jelentést írni, s azt a haza
térést követő egy hónapon belül a munkáltatói jogkör gya
korlójának benyújtani.
Az oktatók külföldi útjainak engedélyezésére irányuló eljárás
127. § (1) A kérelmet az indulás előtt legalább 20 munkanappal kell a
kiküldetés elrendelésére jogosult személyhez, testülethez be
nyújtani
(2) A külföldi tanulmányúton és konferencián való részvétel en
gedélyezése iránti kérelemhez - amennyiben az kari támoga
tással történik - mellékelni kell:
a) az illetékes kari bizottság előzetes írásbeli egyetértő nyi
latkozatát,
b) a gazdasági osztály vezetőjének igazolását arról, hogy
rendelkezésre áll-e a külföldi tartózkodáshoz igényelt tá
mogatás.
(3) Minden esetben mellékelni kell a gazdasági osztály vezetőjé
nek igazolását arról, hogy rendelkezésre áll-e az oktató kül
földi tartózkodása miatt felmerülő egyéb többletköltség fede
zete.
A külföldi tartózkodás során folyósított munkabér
128. § (1) Ha a külföldön tartózkodás egy naptári éven belül a két
hónapot nem haladja meg, az oktatót megilleti a jogszabály
által garantált, besorolásához kötött munkabér 100%-a. Az
esetleges vezetői pótlék azt az oktatót illeti meg, aki a kül
földön tartózkodó oktató helyettesítését ellátja.
(2) Ha a külföldön tartózkodás egy naptári éven belül a két hó
napot meghaladja, de a hat hónapot nem haladja meg, az ok
tatót megilleti a jogszabály által garantált, besorolásához kö
tött munkabér 70%-a.
(3) Ha a külföldön tartózkodás egy naptári éven belül a hat hó
napot meghaladja, de egy naptári évet nem halad meg, az ok
tatót megilleti a jogszabály által garantált, besorolásához kö
tött munkabér 50%-a.
(4) Egy évet meghaladó külföldi tanulmányút esetén az egy évet
meghaladó időtartamra munkabér nem fizethető.
186
�A külföldi tartózkodás kari keretből való támogatása
129. § (1) Az Egyetem oktatói a külföldi tanulmányútjaikhoz és a
külföldi konferenciákon való részvételhez kari támogatást
igényelhetnek.
(2) Az erre szolgáló pénzügyi keretet a kari illetékes bizottság az
éves költségvetés elfogadásakor határozza meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott keret felhasználásáról a ka
ri illetékes bizottság véleménye alapján a a munkáltatói jog
kör gyakorlója dönt, aki a felhasználásról a kari illetékes bi
zottságot tájékoztatja.
(4) Egyetemi támogatás akkor vehető igénybe, ha más forrás
nem áll rendelkezésre vagy az a költségeket teljes egészében
nem fedezi.
(5) Egy hónapot meg nem haladó időtartamú külföldi tartózko
dás esetén a tényleges utazási költség 100%-a, az élelmezései
és szállásköltség legfeljebb 50%-a igényelhető.
(6) Az egy hónapot meghaladó időtartamú külföldi tartózkodás
esetén a tényleges utazási költség 100%-a, az élelmezési és
szállásköltség legfeljebb 70%-a igényelhető.
Egyéb rendelkezés
130. § A külföldi tanulmányút további előírásait az egyes Karok vo
natkozásában a döntésre illetékes testület határozatai tartalmaz
zák.
III. RÉSZ
A kutatókra irányadó rendelkezések5
131. § A kutatóprofesszor, a tudományos tanácsadó, a tudományos
fömunkatárs, a tudományos munkatárs és a tudományos segéd
munkatárs kinevezésére és foglalkoztatására vonatkozó köve
telményeket az egyes Karok döntésre jogosult testületéinek hatá
rozatai tartalmazzák.
Ftv. 93. §
187
�IV. RÉSZ
Etikai Kódex6
Általános rendelkezések
132. § Az Etikai Kódexben foglalt rendelkezések célja az Egyetem
szellemiségének megőrzése, valamint az Egyetem hatékony
t
miit oUi-rtnoífnon
IIIUIWUVOVHVIV 1 V7 1VV7Z.A7 LLCIL/L/ U1
LV7 ö 1 LClö Cl.
133. § (1) Az Egyetem Magyarországon államilag elismert egyházi
egyetem.
(2) Az Egyetem törekszik
a) egyetemes, átfogó, elmélyülésre és szintézisre képes tu
dományos szemléletre,
b) az emberi személyiség, a keresztény és európai művelt
ségeszmény és a család tiszteletére,
c) az együttműködési készségre, mások értékeinek elismeré
sére,
d) a tudomány nyíltságára, nemzetköziségére, autonómiájára
és az egyetemi szabadság biztosítására az egyén és a kö
zösség jogai, az igazság és a közjó határai között,
e) az ország és a magyarság - Pázmány Péter akaratával
megegyező - szellemi és etikai felemelkedésének szolgá
latára,
f) a keresztény életszemlélet és a katolikus tanítás megismer
tetésére, az erre épített szellemiség szeretetére, átélésére
és megvalósítására az egész egyetemi tevékenységben,
különösen pedig a nevelésben.
(3) Az Egyetem, mint katolikus egyetem rendelkezik az alábbi
lényegi tulajdonságokkal:
a) katolikus eszmeiség, nemcsak az egyének, hanem az egye
temi közösség részéről is,
b) állandó reflexió az emberi tudás növekvő gazdagságára a
katolikus hit fényében, ennek a tudásnak saját kutatások
kal való gyarapítása,
c) hűség a Katolikus Egyház által közvetített keresztény üze
nethez,
d) intézményes elkötelezettség Isten népének és az emberiség
nagy családjának szolgálatára azon az úton, amely az
életnek értelmet adó transzcendens cél felé vezet.
6 Ftv. 139. § (2)
188
�Minden munkavállalóra vonatkozó rendelkezések
134. § (1) Az Egyetem minden munkavállalója köteles
a) az egyházi intézményekben elvárható munkahelyi fegyel
met mind feladatai ellátásában, mind viselkedésében,
megjelenésében, beszédmódjában példamutatóan megtar
tani,
b) az Egyetem és a Kar vonatkozó határozatait betartani,
c) a munkavégzés helyén pontosan, a munkavégzésre alkal
mas állapotban megjelenni,
d) feladatai ellátása körében az általában elvárható gondos
ságot tanúsítani,
e) a munkakörénél, beosztásánál fogva megillető jogait ren
deltetésszerűen gyakorolni,
f) felettesei jogszerű döntéseinek és utasításainak eleget ten
ni,
g) az intézmény jellegének és szellemiségének megfelelő ál
talános viselkedési normák megsértésétől szabadidejében,
illetve az Egyetem területén kívül is tartózkodni,
h) az Egyetem szellemiségét tiszteletben tartani,
i) az Egyetem és a Kar jó hírének megóvására törekedni,
j) az Egyetemmel fennálló jogviszonyával összefüggésben
megszerzett minden adatot és információt bizalmasan ke
zelni,
k) az Egyetem anyagi helyzetét szem előtt tartva az Egyetem
tulajdonában álló eszközökkel takarékosan bánni.
(2) A nem katolikus alkalmazottak is kötelesek - saját meggyő
ződésük megtartása mellett - az Egyetem katolikus szellemi
ségét tiszteletben tartani. Az attól eltérő saját meggyőződé
sük az Egyetem számára végzett munkájukat nem befolyá
solhatja, különösen az Egyetem katolikus szellemiségét nem
gyengítheti. E kötelezettség súlyos vagy ismételt megszegése
rendkívüli felmondásra adhat okot.
135. § Ha az alkalmazottak az egyetemi vagy kari vezetés döntéseit
vagy rendelkezéseit bármilyen szempontból kifogásolhatónak
tartják, akkor a hivatali út betartásával első fokon közvetlen fe
lettesükhöz, illetve rajta keresztül a döntéshozó testülethez vagy
személyhez és a Dékánhoz, másodfokon a Rektorhoz fordulhat
nak panaszukkal.
136. § (1) Az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok és egyetemi
határozatok betartása minden alkalmazott számára kötelező.
189
�(2) E kötelezettség súlyos vagy ismételt megszegése rendkívüli
felmondás alapjául szolgálhat.
137. § (1) Az intézményi belső vitákról az Egyetem hallgatóit tájékoz
tatni, ill. a viták megoldásába őket bármilyen formában be
vonni tilos.
(2) A hallgatók bevonása a vitás kérdésekbe, illetve azok megol
dása érdekében a hallgatóság bevonásának bármilyen formá
ja olyan súlyos kötelezettségszegésnek minősül, amely rend
kívüli felmondásra adhat okot.
(3) Az (l)-(2) bekezdés nem alkalmazható, ha a hallgatók tájé
koztatását, bevonását jogszabály vagy jelen szabályzat írja
elő.
138. § (1) Ha az alkalmazott az Egyetemmel létesített jogviszonyával
összefüggésben őt megillető jogaival, hivatali hatalmával
vagy beosztásával, jogtalan előny saját maga vagy más szá
mára történő biztosítása érdekében visszaél, illetve a jogsza
bály vagy munkaviszonya folytán őt terhelő kötelezettségeit
ugyanezért megszegi, úgy ez a magatartás az Egyetem szá
mára rendkívüli felmondás alapjául szolgálhat.
(2) E rendelkezés alkalmazása az esetleges polgári vagy bünte
tőjogi felelősségre vonást nem akadályozza.
139. § Ha az alkalmazott feladatai ellátása körében észleli jogszabály
vagy jelen szabályzat rendelkezéseinek megsértését, be nem tar
tását, vagy erről hitelt érdemlően tudomást szerez, köteles azt
haladéktalanul közvetlen felettese tudomására hozni.
Az oktatókra vonatkozó külön szabályok
140. § (1) Az Egyetem oktatói tanító és nevelő tevékenységükben
kötelesek törekedni az egyetem katolikus jellegének erősíté
sére.
(2) Kötelesek az Egyetem, a Kar, illetve az adott szervezeti egy
ség fejlesztéseit szolgáló pályázatokon a lehetőségekhez ké
pest minél nagyobb számban részt venni, és ezáltal az Egye
tem fejlesztését elősegíteni.
(3) Kutatói tevékenységüket kötelesek a katolikus tanítás szem
pontjainak figyelembevételével, az Ex corde Ecclesiae elő
írásai szerint végezni, az egyházi közösség tudományos szín
vonalának emeléséért.
190
�141. § (1) Az oktatók oktatási feladatkörével összefüggő kötelezettsé
gei:
a) a tanórák megtartása,
b) az órakezdés és végzés időpontjának pontos betartása,
c) a szorgalmi és vizsgaidőszak kezdetének és végének pon
tos betartása,
d) az oktatással kapcsolatos adminisztratív teendők pontos és
a hivatalos határidők betartásával történő ellátása - külö
nösen az érdemjegyeknek a leckekönyvbe és a vizsgalap
ra történő beírása,
e) a vizsgák lelkiismeretes megszervezése és lebonyolítása,
f) a kért statisztikák és beszámolók pontos, a határidők betar
tásával történő elkészítése.
(2 ) Az oktatók kötelesek az oktatási szervezeti egység oktatói ér
tekezletein minden alkalommal részt venni.
142. § (1) Az oktatók kötelesek - bármely okból - elmaradt tanóráikat
pótolni, legkésőbb az aktuális vizsgaidőszak kezdetéig.
(2) A pótórát olyan napon kell megtartani, amely a képzés
szempontjából oktatási nap, és lehetőleg olyan időpontban,
amely nem ütközik a tanórára jelentkezett hallgatók számára
kötelező más tanórával vagy vizsgával.
(3) A pótórát az elmaradt tanórával azonos képzési helyen kell
megtartani.
(4) Az oktató helyettesítésére csak a képzésért felelős személy
jóváhagyásával kerülhet sor.
(5) Ha az oktató elmaradt tanórája jelen szabályzatnak megfelelő
pótlásáról három vagy több alkalommal, felróható módon
nem gondoskodik, úgy ez a magatartás az Egyetem számára
rendkívüli felmondás alapjául szolgálhat.
(6) Megbízási szerződés keretében foglalkoztatott oktató esetén
az (5) bekezdés alkalmazására azzal az eltéréssel kerülhet
sor, hogy az Egyetem a szerződéstől elállhat, és a már kifize
tett megbízási díjat visszakövetelheti.
143. § A vizsgákra a tanórákra vonatkozó szabályokat kell megfelelő
en alkalmazni.
144. § (1) Az Egyetemmel munkaviszonyban álló oktatók tudományos
munka végzésére kötelesek.
(2) A tudományos munkáról, publikációkról évente jelentést kell
leadni az illetékes szervezeti egységnek.
191
�145. § Az Etikai Kódexben foglalt rendelkezések súlyos vagy ismételt
megszegése felmondás - külön meghatározott esetben rendkívü
li felmondás - indokául szolgálhat.
V. RÉSZ
Egyéb rendelkezések
146. § A szabályzat hatályba lépését követő új alkalmazás esetén a
munkaviszony létesítésének feltétele a jelen szabályzatnak meg
felelő munkaszerződés kötése valamint a jelen szabályzatnak
megfelelő munkaköri leírás kiadása. E rendelkezés tekintetében
új alkalmazásnak minősül a határozott idejű munkaviszonyok
meghosszabbítása is.
147. § Azon munkakörök esetében, ahol az Ftv. kötelező pályáztatást
ír elő, a pályázati feltételekre és eljárási rendre a Statútum ren
delkezései és a hatáskörrel rendelkező egyetemi testületek hatá
rozatai irányadóak.
192
�Ill
HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER
TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT
(TVSZ)
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyetemi Tanácsa a felsőokta
tásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: Ftv.) 21. § (4)
bekezdés c) pontja alapján, a hallgatói követelményrendszer részeként
- a Ftv. 32-33.§, 39-40.§, 46.§, 49-50.§, 57-60.§, 62-63.§, 73.§, 76.§,
125.§, 147.§, 150.§, 154.§ és 160.§-ai, valamint a 79/2006. (IV. 5.)
Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 22-24.§-ai szerint - az alábbi
szabályokat alkotja.
I. rész
Általános rendelkezések
A szabályzat hatálya és értelmezése
148. § (1) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ)
hatálya az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló vala
mennyi személyre kiterjed, függetlenül attól, hogy hallgatói
jogviszonya mikor keletkezett.7
(2) A TVSZ hatálya a doktori képzés kivételével az Egyetemen
valamennyi hallgatói jogviszonyban folytatott képzésre kiter
jed. A szakirányú továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseket
a karok önállóan szabályozzák.
(3) Jelen szabályzat hatálya kiterjed a képzésben résztvevő va
lamennyi oktatási szervezeti egységre, oktatóra, illetve az ok
tatásszervezési feladatokat bármilyen jogviszonyban ellátó
alkalmazottakra.
(4) A Hittudományi Kar és a Kánonjogi Posztgraduális Intézet a
szent tudományok oktatása tekintetében jelen szabályzattól
eltérhet.
7 Lásd még a 176. § átmeneti rendelkezéseit.
193
�(5) Vita esetén a dékán vagy az általa megbízott dékánhelyettes
hitelesen értelmezi jelen szabályzatot, és kibocsátja a végre
hajtásához szükséges rendelkezéseket.
Tanulmányi ügyekben eljáró szervek
Tanulmányi Bizottság (TB)
149. § (1) A karonként felállított Tanulmányi Bizottság (továbbiak
ban: TB) jár el első fokon mindazon tanulmányi- és vizsga
ügyben, amelyben a döntés joga nincs a dékánnak fenntartva.
(2) így a TB dönt
- a halasztott beiratkozás engedélyezéséről [154. § (3)
bek.]
- a halasztott tárgyfelvétel engedélyezéséről [163. § (7)
bek.]
- kedvezményes tanrend engedélyezéséről [164. § (1)
bek.]
- vendéghallgatói jogviszony létesítésének engedélyezé
séről [158. § (2) bek.]
- költségtérítéses hallgatók államilag támogatott helyre
történő átsorolásáról [162. § (3) bek.]
(3) A TB a munkarendjében meghatározott egyes kérdések elbí
rálását, a dékán jóváhagyásával, írásban átruházhatja a Ta
nulmányi Osztály (továbbiakban: TO) vezetőjére.
(4) A TB négytagú, elnöke a Kari Tanács által választott oktató.
A TB további egy oktató tagját a Kari Tanács, két hallgató
tagját a Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: HŐK) vá
lasztja meg egy-egy évre. A TB munkájában - szavazati jog
nélkül - részt vehet a TO képviselője is, valamint szükség
esetén meghívottként az érintett tantárgy felelős oktatója.
(5) A TB döntésének érvényességéhez az szükséges, hogy a dön
téshozatalban legalább két személy (az elnök és egy hallgató
tag) részt vegyen. A döntés egyszerű szótöbbséggel történik,
szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(6) A TB ülésezési rendjét - az illetékes dékánhelyettes jóváha
gyásával - a bizottság elnöke határozza meg.
(7) A TB első fokú döntése ellen - a határozat kézhezvételétől
számított 15 napon belül - a dékánhoz (illetőleg az általa
megbízott illetékes dékánhelyetteshez) lehet fellebbezni.
(8) A dékán, illetőleg az általa megbízott dékánhelyettes hatás
körébe tartozik első fokon
- tagozatváltási, szakváltási kérelmek elbírálása [160. §
és 161. § ]
194
�önhibán kívüli passzív félév igazolásának elbírálása
[150. § (5) bek.]
- a hallgatói jogviszony tanulmányi okból való megszün
tetése [170. § (2) bek.]
- más egyetem azonos szakáról átjelentkezni szándékozó
hallgató átvétele [159. § (1) bek.]
- a dékáni méltányossági kérelmek elbírálása [170. § (3)
bek.]
(9) A Karon belüli jogorvoslati lehetőségek kimerítése után, amennyiben az a hallgató jogszabályban, vagy egyetemi sza
bályzatban rögzített jogát sérti - a kézhezvételtől számított
15 napon belül a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához
lehet fordulni.
(10) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó érté
kelés ellen jogorvoslati eljárás csak a Ftv. 73.§ (2) bekezdés
értelmében indítható.
-
Kreditátviteli Bizottság
150. § (1) Más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, vagy
saját intézményben más szakon szerzett kreditek elismerésé
hez az ismeretanyag egyezésének mértékét a karonként felál
lított Kreditátviteli Bizottság (továbbiakban: KAB) állapítja
meg a szakfelelős (tárgyfelelös) vagy az illetékes tanszék vé
leményének figyelembe vételével. A Kreditátviteli Bizottság
ezekről a Karok által megadott határidőig dönt. A KÁB
egyenértékűséget állapít meg akkor, ha a teljesített tárgy is
meretanyaga eléri a mintatantervben/tantárgylistában szerep
lő tárgy megkövetelt ismeretanyagának 75%-át. Az újra fel
vételt nyert hallgatók esetében a kérelmet nem a KÁB-hoz,
hanem a TO-hoz kell benyújtani a beiratkozáskor. A tárgyak
elfogadása a (7) bekezdés alapján történik.
Kari rendelkezés a TVSZ 15O.§ (1) bekezdéséhez:
A KAB döntési határideje: a szorgalmi időszak harmadik
hetének vége.
(2) A KÁB legalább három és legfeljebb hét oktatóból áll. Elnö
két - a Kar egyetemi tanárai vagy docensei közül - a dékán
javaslatára a Kari Tanács választja úgy, hogy a szaktudo
mányok minden főbb területe képviselve legyen benne. A
KÁB megbízatása három évre szól.
(3) A KÁB akkor határozatképes, ha ülésén a tagok többsége je
len van.
(4) A KÁB működési szabályait maga állapítja meg.
195
�(5) A KÁB döntése ellen az egyetem rektorához lehet jogorvos
lattal fordulni.
(6) Az elismert tantárgyakat a Neptun rendszeren és a lecke
könyvben érvényesíteni csak az előtanulmányi rend figye
lembe vételével lehet. Az elismert tárgyak kreditpontjai az
adott félévben a teljesített kreditekhez adódnak hozzá, ezen
tárgyak azonban a féléves átlagok számításánál nem vehetők
figyelembe, csak a halmozott (kumulált) súlyozott tanulmá
nyi átlagszámításnál.
(7) A kérelmek benyújtásának menete:
A hallgató abban az aktív félévében, amikor fel tudja venni a
tárgyat, és el akarja fogadtatni, felveszi a tárgyfel vételi idő
szakban a Neptun rendszeren, majd a kari szabályozás szerint
benyújtja véleményezett (Id. 1. bek.) kérelmét a KÁB-hoz.
Amennyiben a hallgató egyszerre több, egymásra épülő tár
gyat akar elfogadtatni, hogy tovább léphessen, a tantárgy
blokk első elemét felveszi, és benyújtja az összesre az elis
merési kérelmet. Amennyiben a KÁB a kérelmet pozitívan
bírálja el, a tanulmányi előadó az adott félévre a blokk összes
tagját a Neptun rendszeren elfogadja a hallgatónak, és a lec
kekönyvbe is bevezeti. Ha a KÁB a blokknak nem minden
tagját fogadja el, a tanulmányi előadó az egymásra épülés
sorrendjében megszakítás nélküli elemeket fogadja csak el az
adott félévben, a többit pedig a további aktív félévekben, az
előtanulmányi rend figyelembevételével.
Kari rendelkezés a TVSZ 15O.§ (7) bekezdéséhez:
A kérelmet a 151.§ (1) bekezdésének megfelelően a szorgalmi
időszak második hete péntek 1200-ig kell a Kari Titkárságon
benyújtani. A kérelem csak a tanszék írásbeli véleményével
együtt fogadható el.
A kérelmek benyújtási és elbírálási rendje
151. § (1) Bármilyen kérelmet csak a megfelelő formanyomtatványon
lehet benyújtani,
a
kérelemhez csatolt,
kitöltött
tértivevénnyel ellátott és ennek megfelelően felbélyegzett,
saját névre megcímzett borítékkal. A kérelemhez csatolni
kell a kérelem indokául szolgáló igazolást és az előírt szol
gáltatási díj befizetéséről szóló bizonylatot is. A kérelem
csak akkor kerül elbírálásra, ha a hallgató leckekönyve le van
adva a TO-n. A hiányosan benyújtott kérelmek nem kerülnek
elbírálásra.
(2) A kérelmek benyújtási határideje
- kedvezményes tanrendi kérelem esetén: a regisztrációs
hét péntekje
196
�-
-
átvételi, szakváltási kérelem esetén: augusztus 10.
tagozatváltási, átsorolási, vendéghallgatói jogviszony
engedélyezése iránti kérelem esetén: a regisztrációs he
tet megelőző legalább két hét
halasztott beiratkozási, halasztott tárgyfelvételi kérelem
esetén: a szorgalmi időszak második hetének péntekje
a KAB-hoz benyújtandó kérelem esetén: Kari szabá
lyozás szerint
Kari rendelkezés a TVSZ 151.§ (2) bekezdéséhez:
A KAB-hoz benyújtandó kérelem határideje a szorgalmi
időszak 2. hete péntek 1200.
(3) A kérelmek elbírálási határideje: a benyújtást követő harminc
nap
A közlés, tájékoztatás szokásos módja az Egyetemen
152. § (1) A Kar hallgatóval szembeni közléseinek formái a beiratko
záskor kézhez kapott tanulmányi tájékoztató, a TO hirdető
tábláján (továbbiakban: hirdetőtábla) elhelyezett nyilvános
tájékoztató, a kari honlap, a NEPTUN üzenet, az e-mail és a
postai úton továbbított levél.
(2) A teljes hallgatóságot vagy a hallgatók csoportját érintő köz
léseket a hirdetőtáblán kell elhelyezni, és a kari honlapon
kell megjelentetni. Az ilyen jellegű tájékoztatásról egyénen
ként NEPTUN üzenet is küldhető.
(3) A konkrétan egy hallgatót érintő közlést NEPTUN üzenet
formájában, vagy e-mailben — kivételesen postai úton továb
bított levélben - kell közölni.
(4) A hallgató kötelezettsége a TO hirdetőtáblájának vagy a kari
honlapnak, e-mail levelezésének és a NEPTUN rendszer
üzeneteinek folyamatos nyomon követése. Az ilyen módon
közzétett információt a küldéstől, illetve kihelyezéstől számí
tott 10. napon közöltnek kell tekinteni.
II. rész
A képzés rendszere, az oktatás rendje
A képzés rendszere
153. § (1) Az Egyetemen a képzés az Egyetemi Tanács által elfogadott
képzési program alapján folyik. A képzési program része a
tanterv, amelyet a Karok az oktatási miniszter által kiadott
képzési és kimeneti követelmények alapján készítenek.
197
�(2) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és
szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú
végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdé
sére. Az alapképzés képzési és kimeneti követelményei hatá
rozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az
alapképzésben. Az alapképzésben legalább száznyolcvan
kreditet - összefüggő szakmai gyakorlat esetén legalább kettöszáztíz kreditet - kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet
lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc
félév. A megszerzendő kreditet és a képzési időt a szakok
mintatantervei határozzák meg.
(3) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és
szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felső
fokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti
követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség
szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben legalább
hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet
megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy fél
év. A megszerzendő kreditet és a képzési időt a szakok min
tatantervei határozzák meg.
(4) Az alapszakon és az ahhoz kapcsolódó mesterszakon, vala
mint az egységes, osztatlan képzésben együttesen legalább
háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan
kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább tíz és leg
feljebb tizenkét félév.
Hallgatói jogviszony keletkezése, beiratkozás, regisztráció
(bejelentkezési eljárás), jogviszony szüneteltetés
154. § (1) A Karon az kezdheti meg tanulmányait, aki a Karra felvételt
vagy átvételt nyert, és a Karral hallgatói jogviszonyt létesí
tett. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A hall
gatónak a beiratkozáskor nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik-e felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel, il
letve eddigi tanulmányai során mely felsőoktatási intézmény(ek)ben, hány államilag támogatott félévet vett igénybe.
(2) A felvételről és a beiratkozás időpontjairól, szabályairól le
vélben kell értesíteni a felvételt nyert jelentkezőt. A dékán
gondoskodik arról, hogy a tanulmányaikat megkezdő hallga
tók a beiratkozáskor megkapják az írásos tanulmányi tájé
koztatót.
(3) Amennyiben a felvételt nyert jelentkező a beiratkozáskor ön
hibáján kívül nem tud megjelenni, halasztott beiratkozási ké
198
�relmet nyújthat be a TB-hez, indoka igazolásának csatolásá
val, a szorgalmi időszak második hetének végéig.
(4) A hallgatónak az első megkezdett félévet követően félévente
a képzési időszak megkezdése előtt be kell jelentenie, hogy
folytatja-e tanulmányait (aktív lesz a féléve a következő fél
évben), vagy az adott félévben tanulmányait szünetelteti (fél
éve passzív lesz). A regisztráció feltétele a lezárható állapot
ban leadott leckekönyv, amelyet a hallgatónak aktív féléve
végén, a leadási határidőig kell megtennie. A határidőket a
karok szabályozzák.
Kari rendelkezés a TVSZ 154.§ (4) bekezdéséhez:
Aktív félév bejelentési határidő: a regisztrációs hetet megelő
ző hét csütörtöké, passzív félév bejelentési határidő: a re
gisztrációs hét vége, leckekönyv leadási határidő: a vizsga
időszakot követő hét első napja.
(5) Aktív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha
- leckekönyve le van adva a TO-n,
- az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy
az alól méltányosságot kért és kapott,
- esetleges fizetési kötelezettségének (költségtérítés,
szolgáltatási díjak, stb.) a Karok által megadott határ
időig eleget tett,
Kari rendelkezés a TVSZ 155.§ (5) bekezdéséhez:
-
Határidő: a regisztrációs hét vége.
a kari szabályozás szerinti határidőig legalább 1 tantár
gyat felvett.
Kari rendelkezés a TVSZ 155.§ (5) bekezdéséhez:
Határidő: a regisztrációs hetet megelőző hét csütörtö
ké.
A hallgatói jogviszony szüneteltetése
155. § (1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszak
ban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, hall
gatói jogviszonya szünetel (bejelentett passzív féléve lesz).
(2) Bejelentett passzív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha
- leckekönyve le van adva a TO-n,
- az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy
az alól méltányosságot kért és kapott
- szüneteltetési szándékát a honlapról letölthető passzív
félév bejelentő formanyomtatvány kitöltésével és leg
később a regisztrációs héten történő leadásával beje
lenti
(3) Be nem jelentett passzív féléve akkor lesz a hallgatónak, ha
199
�az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy
az alól méltányosságot kért és kapott
- írásbeli bejelentési kötelezettségét elmulasztja
(4) A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje
nem lehet hosszabb, mint két félév Az első szünetelésre csak
az első félév sikeres teljesítése (egy aktív félév lezárása) után
kerülhet sor. Ha a hallgató két félév szüneteltetés után sem
jelent be aktív félévet, hallgatói jogviszonya megszűnik.
[170. § (2) bek. b)]
(5) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hall
gatói jogviszonyból eredő kötelezettségének szülés, baleset,
vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget
tenni. Amennyiben a hallgatói jogviszony szüneteltetésére a
hallgató önhibáján kívül kényszerül, és azt megfelelően iga
zolja, erre az időszakra nem érvényes a 2 féléves korlátozás.
Az erről szóló igazolást legkésőbb a harmadik passzív félév
regisztrációs hetének végéig kell benyújtani, s az indok meg
alapozottságáról a dékán dönt.
(6) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi bün
tetésként meghatározott időre eltiltják a tanulmányok folyta
tásától.
(7) A passzív félév alatt a hallgatónak a Karral fennálló hallgatói
jogviszonya szünetel, annak időtartama alatt hallgatói jogait
nem gyakorolhatja.
-
A félév utólagos passzívvá nyilvánítása
156. § (1) A hallgató aktív félév bejelentését a szorgalmi időszak
megkezdését követő egy hónapon belül írásban a TO-n viszszavonhatja. Ekkor a hallgató féléve passzív lesz.
(2) A hallgató - a TO-n írásban bejelentve - tanulmányai során
egy alkalommal az (1) bekezdésben megjelölt határidő eltel
tét követően is, de legfeljebb a szorgalmi időszak végéig,
írásban, a TO-n visszavonhatja az aktív félév bejelentését.
Ekkor a hallgató féléve passzív lesz.
(3) A félév utólagos passzívvá nyilvánítása esetén, az (1) és (2)
bekezdésekben megjelölt esetekben egyaránt, az államilag
támogatott státusban levő hallgató egy államilag támogatott
félévet felhasznál, a költségtérítéses képzésű státusban levő
hallgató pedig a költségtérítés fizetése alól nem mentesül.
Az oktatás rendje
157. § (1) Az Egyetemen az oktatás féléves rendben folyik. A félév
két része a szorgalmi és a vizsgaidőszak. A szorgalmi idő
szak tizenöt, az ezt követő vizsgaidőszak pedig legfeljebb hat
200
�hét. A szorgalmi időszak első hete a regisztrációs hét. A re
gisztrációs héten nappali tagozaton tanórák nincsenek.
(2) A hallgató tanulmányai során a beiratkozáskor a tanulmányi
tájékoztatóban kézhez kapott, - a szak képzési idejéig ér
vényben lévő - a szak(ok) tantervében (tanterveiben) megha
tározott tantárgyakat köteles eredményesen teljesíteni.
(3) A tanév rendjét a dékán állapítja meg.
Kari rendelkezés a TVSZ 157.§ (3) bekezdéséhez:
A tanév rendjét a dékán állapítja meg a félév időbeosztásáról
szóló dékáni körlevélben.
(4) Az Egyetemen az órák látogatása kötelező.
Vendéghallgatás, átvétel, tagozatváltás, szakváltás,
átsorolás
V endéghallgatás
158. § (1) A Kar hallgatója külön engedély nélkül részt vehet másik
felsőoktatási intézmény, illetve a PPKE más karának előadá
sain és foglalkozásain, ha tanulmányi kötelezettségét ez nem
zavarja. A Kar hallgatói jogosultak más magyarországi vagy
külföldi felsőoktatási intézmény tantárgyainak elvégzésére,
és kérhetik azok elismerését képzésük részeként. Az ennek
során felmerült költségeket a Kar nem téríti meg. A vendég
hallgatói jogviszony létesítésének a feltételeit a fogadó felső
oktatási intézmény határozza meg. A vendéghallgatói jogvi
szony során tett vizsga a hallgató tanulmányi eredményébe a
KAB előzetes engedélyével számítható be. A beszámításra
vonatkozó kérelmet a lehallgatást megelőző félév szorgalmi
időszakának a végéig kell benyújtani.
(2) A TB dönt arról, hogy vendéghallgatói jogviszony keretében
más egyetem hallgatója fogadható-e a Karon. A vendéghall
gatói jogviszonyba felvett hallgatónak a Kar „V” jellel kez
dődő törzskönyvi számot ad, és a hallgatóról törzslapot állít
ki. A vendéghallgató leckekönyvet nem kap, csak
kreditigazolást, jogviszonya megszűnésekor
Átvétel
159. § (1) A Karok más egyetem azonos szakáról átvehetnek hallgatót.
Az átvételről a dékán dönt.
(2) Az átvétel a következő feltételek együttes teljesülése esetén
engedélyezhető:
- a hallgató a másik intézményben az átvétel napjáig
hallgatói jogviszonnyal rendelkezzék
201
�a hallgató legalább 60 teljesített kreditponttal rendel
kezzék,
- a hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlaga elérje
a 3,51-et,
- vizsgajegyei között ne legyen négy vagy több kijavítatlan elégtelen,
(3) Átvétel esetén a hallgató megszünteti jogviszonyát korábbi
anyaintézményével, és a Karral létesít hallgatói jogviszonyt.
Tagozatvaltas
160. § A dékán indokolt és méltánylást érdemlő esetben engedélyez
heti saját hallgatójának az átlépést egyik tagozatról a másik
tagozatra (tagozatváltás). Tagozatváltás esetén a tanulmá
nyok csak költségtérítéses formában folytathatók.
Szakváltás
161. § A dékán indokolt esetben engedélyezheti saját hallgatójának az
átlépést egyik szakról a másik szakra (szakváltás). A szakváltást
a karok szabályozzák.
Kari rendelkezés a TVSZ 161.§-hoz:
Szakváltást a JÁK alábbi szakjai között lehet engedélyezni: BA
szakról másik BA szakra, MA szakról másik MA szakra, osztat
lan jogász szakról BA szakra, BA szakról osztatlan jogász szakra
és MA szakról osztatlan jogász szakra.
Átsorolás
162. § (1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett
hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hall
gatói jogviszonya, vagy tanulmányait költségtérítéses kép
zésben folytatja tovább, helyére költségtérítéses formában
tanulmányokat folytató hallgató léphet.
Kari rendelkezés a TVSZ 162. § (1) bekezdéséhez:
A nem beiratkozott hallgatók helyére a dékán jelöli ki a
J62.§ (4) alapján a hallgatókat a tanulmányi rangsor alap
ján. A magasabb kreditszámmal rendelkező hallgatókat
előnyben kell részesíteni. Az átsorolással kapcsolatban a
hallgatóknak kérelmet kell előterjeszteniük.
(2) A TO minden félév szorgalmi időszakának végéig
kifüggeszti a hirdetőtábláján a felszabadult államilag támo
gatott helyeket.
(3) A már legalább 60 kreditet teljesített költségtérítéses hallga
tók a 151. § (2) bekezdésben megadott határidőig kérelmez
hetik a TB-nél a felszabaduló államilag támogatott helyekre
való átsorolásukat.
202
�(4) Az átsorolásnál a TB a következő szempontokat veszi figye
lembe:
a) a hallgatók század pontosságra kerekített halmozott (ku
mulált) súlyozott tanulmányi átlagát
b) azonos kumulált átlagú hallgatók esetében az államilag
elfogadott nyelvvizsgákat, (ebben az esetben egy közép
fokú C típusú nyelvvizsga 2 pontot, egy felsőfokú C típu
sú nyelvvizsga 3 pontot ér),
c) ha a jelentkezők között az a) és b) pontok alapján sincs
különbség, akkor a hallgatók megszerzett kreditjeinek és
aktív féléveinek hányadosát.
A tárgyak meghirdetése és felvétele,
a kedvezményes tanrend
A tárgyak meghirdetése és felvétele
163. § (1) A tantárgyakat a Neptun rendszeren kell meghirdetni, az
előző félév szorgalmi időszakának végéig, a tantárgy leírásá
val, a kötelező tananyag felsorolásával, az oktató és vizsga
forma megadásával, a fogadható jelentkezők minimális és
maximális létszámával. A tanórák időpontjának és az évközi
követelmények megadásának határidejét a Karok szabályoz
zák.
Kari rendelkezés a TVSZ 163.§ (1) bekezdéséhez:
Határidő: az őszi félévi tárgyak meghirdetésénél augusztus
első munkanapja, a tavaszi félévi tárgyak meghirdetésénél
pedig január első munkanapja.
(2) Vizsgakövetelménnyel záruló tantárgyak meghirdethetők és
indíthatók tanórák megtartása nélkül (CV kurzus). Ebben az
esetben a tantárgy felvételének feltétele a félévközi követel
mények teljesítését igazoló aláírás megléte (a leckekönyvben
és a Neptun rendszerben).
(3) Vizsgával záruló kötelező tantárgyakhoz minden félévben
kurzus(oka)t kell meghirdetni, a mintatanterv szerinti aktuá
lis félévükben a tanórák megtartásával (00 vagy 01, 02, ...
kurzus), míg keresztfélévükben csak a vizsgázás lehetőségé
vel (CV kurzus).
(4) A tárgyfelvétel a kari hirdetmény szerint, képzésenként elté
rő időpontban történik. A hirdetményt legkésőbb az előző
félév szorgalmi időszakának végéig ki kell függeszteni a hir
detőtáblán, és a honlapra is fel kell tenni.
Kari rendelkezés a TVSZ 163.§ (4) bekezdéséhez:
A kari hirdetmény a félév időbeosztásáról szóló dékáni kör
levél.
203
�(5) A tantárgyak felvehetöségét a mintatantervben meghatáro
zott, és a Neptun rendszeren beállított előtanulmányi rend
szabályozza. Már teljesített tantárgyat újra felvenni nem le
het!
(6) A tantárgyfelvétel lezárása a kari hirdetményben szereplő
időpontban történik. A tárgyfelvétel lezárása után a tanulmá
nyi előadók a Neptunból etikettre nyomtatják a felvett tár
gyak listáját, és beragasztják a hallgató leckekönyvébe.
Kari rendelkezés a TVSZ 163.§ (6) bekezdéséhez:
A kari hirdetmény a félév időbeosztásáról szóló dékáni kör
levél.
(7) Amennyiben a hallgató a tárgyfelvételi időszakban valamely
okból nem vesz fel egy tárgyat, amelyet egyébként az előta
nulmányi rend megengedett volna számára, és az előmenete
le szempontjából a tárgy felvétele fontos lett volna, halasztott
tárgyfelvételi kérelmet nyújthat be a TB-hez, a szorgalmi
időszak második hetének végéig.
(8) Ha a felvett tantárgy követelményeit a hallgató nem teljesíti,
a tárgyat egy későbbi félévben újra felveheti. Ebben az eset
ben a tárgyat újra kell hallgatnia. Egy tárgy legfeljebb három
alkalommal vehető fel [Id. 170. §. (2) bek. d)]
Értelmező rendelkezés a TVSZ 163.§ (8) bekezdéséhez:
A tárgy újrahallgatása a CV kurzuson felvett tárgyra érte
lemszerűen nem vonatkozik.
(9) A tárgyfelvételi időszakban felvett tantárgyakat a hallgató
köteles teljesíteni. Ha a hallgatónak a tárgyat nem sikerül tel
jesítenie, vagy meg sem kísérli teljesíteni, nem teljesített tár
gya keletkezik. Amennyiben a nem teljesített tantárgyainak
összesített száma eléri BA és BSc képzésben a tizenegyet, az
osztatlan képzésben a tizennyolcat, MA illetve MSc képzés
ben a hetet, hallgatói jogviszonya tanulmányi okból megszű
nik. [Id. 170. § (2) bek. c)]
Átmeneti rendelkezés a TVSZ Í63.§ (9) bekezdéséhez:
A nem teljesített tantárgyakat minden kredit rendszerű kép
zésben résztvevő hallgatónál kell számolni a 2006/2007. tan
év őszi félévétől.
(10) Államilag támogatott képzésben részesülő hallgató tanul
mányai során az adott szakra előírt összes kredit mennyiséget
10%-kal meghaladó kredit értékű tárgyakat vehet fel térítés
mentesen. Az ezen felül felvett tantárgyakért térítési díjat
kell fizetni. E tantárgyak teljesítésére a szabadon választható
tárgyakra vonatkozó szabályok érvényesek.
204
�Kedvezményes tanrend
164. § (1) Az aktív félévet bejelentett [154. § (4) bek.] hallgató indo
kolt esetben [a 151. § (2) bekezdésben megadott határidőig]
kérheti a TB-től az óralátogatás alóli felmentést, illetőleg a
vizsgakötelezettség teljesítésének a szorgalmi időszakra tör
ténő előrehozatalát. A nyomós indok igazolását a kérelemhez
csatolni kell.
(2) A kedvezményes tanrend keretében szorgalmi időszakra is
vizsgázási engedélyt kapott hallgatókat a tanulmányi előadók
teszik át KV-s (kedvezményes vizsga) kurzusra a Neptun
rendszeren.
Az ismeretek ellenőrzése
165. § (1) A számonkérés formáját a mi ntatanterv/tantárgy lista tartal
mazza.
(2) Gyakorlati jeggyel záruló tantárgyat a gyakorlaton való rész
vétel nélkül megszerezni nem lehet.
Értelmező rendelkezés a TVSZ 165.§ (2) bekezdéséhez:
A Karon a gyakorlatokhoz háromfokozatú minősítés (beszá
moló) tartozik.
(3) A gyakorlati jegyet a karok által megadott határidőig köteles
a tanár beírni a leckekönyvbe és a NEPTUN rendszerbe.
Értelmező rendelkezés a TVSZ 165.§ (3) bekezdéséhez:
A gyakorlatok teljesítése nélkül a hozzá tartozó tantárgyból a
hallgató vizsgára nem bocsátható, aláírást nem kap.
(4) Az oktató akadályoztatása esetén az érdemjegyek bejegyzése
a leckekönyvbe és a NEPTUN rendszerbe a tárgyfelelős/szakfelelös/tanszékvezető joga és kötelessége.
(5) A félév végén az oktató a tantárgy aláírásával igazolja, hogy
a hallgató az adott tantárgy (elméleti és/vagy gyakorlati fog
lalkozásaira megállapított) félévközi kötelezettségeit teljesí
tette. Az aláírás feltételeit a tárgy meghirdetésekor kell meg
adni. A félévközi követelmények teljesítésének értékelését
legkésőbb az utolsó előadás/foglalkozás során közölni kell az
érintett hallgatóval. Az aláírást a Neptun rendszerbe be kell
vezetni. Az aláírás megtagadása esetében a hallgató a tárgy
ból vizsgára nem bocsátható, a tárgyat nem teljesítettnek kell
tekinteni.
Kari rendelkezés a TVSZ 165.§ (5) bekezdéséhez:
Amennyiben a főelőadás meghirdetésekor az oktatási egység
a tárgy félévi teljesítéséhez (aláírás feltételéül) nem határo
zott meg külön követelmények teljesítését, a félév végén az
adott tárgy vonatkozásában aláírási kötelezettség nem kelet
kezik, a hallgató aláírás nélkül is vizsgára bocsátható. Az
205
�egyes tárgyakhoz kapcsolt követelményekről minden tanszék
külön ad tájékoztatást, a TVSZ szabályai szerint.
(6) A hallgató teljesítményének értékelése lehet:
a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2),
elégtelen (1) minősítés,
b) háromfokozatú: jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem fe
lelt meg (1) minősítés
(7) Elégtelennél jobb érdemjeggyel vagy legalább megfelelt mi
nősítéssel teljesített tantárgy a hozzárendelt kreditpontokat
eredményezi.
(8) Érdemjeggyel kapcsolatos kérdésekben a leckekönyvben és a
NEPTUN rendszerben szereplő bejegyzés eltérése esetén a
leckekönyv az irányadó. A hallgató kötelezettsége, hogy je
gyeit, minősítéseit beírassa és leckekönyvét a megállapított
határidőig [154. § (4) bek.] a TO-n leadja, hogy ezzel a lec
kekönyvi bejegyzéseknek a Neptun rendszer adataival törté
nő egyeztetését lehetővé tegye. A leckekönyvvel történő
egyeztetés nélkül a Neptun rendszer adatai nem archiválha
tók. Amennyiben a hallgató a személyes leadásban akadá
lyozva van, leckekönyvét - tértivevényes formában - postai
úton kell a TO-ra eljuttatnia.
Értelmező rendelkezés a TVSZ 165.§ (8) bekezdéséhez:
Ha a leckekönyvi és a Neptun-rendszerben szereplő bejegy
zés eltér egymástól, a Dékáni Hivatal a leckekönyv alapján
javítja a Neptun-rendszerben szereplő bejegyzést, és az ille
tékes tanszéket írásban értesíti a változásról, hogy az a vizs
galapon is átvezetésre kerüljön.
Ha a leckekönyv leadásának elmulasztása miatt az egyeztetés
nem lehetséges, az érdemjegyek és minősítések érvénytelenné
válnak, és a Dékáni Hivatal 4 hónap elteltével - a hallgató
előzetes írásbeli értesítése mellett - törli az érdemjegy és mi
nősítés bejegyzéseket.
A vizsgáztatás rendje
166. § (1) A vizsgák időpontjait a szorgalmi időszak vége előtt leg
alább 3 héttel kell meghirdetni. A vizsgákra jelentkezés kez
detét a Karok szabályozzák.
Kari rendelkezés a TVSZ 166.§ (1) bekezdéséhez:
A vizsgákra jelentkezés kezdetét a félév időbeosztásáról szóló
dékáni körlevél szabályozza.
a) A vizsgalehetőségek száma 10%-al haladja meg az adott
vizsgára jelentkező hallgatók számát. Szóbeli vizsga ese
tén egy oktató egy nap legfeljebb 20 hallgatót vizsgáztat
hat le. Legalább két vizsganapot minden vizsgatárgy ese
206
�tén meg kell jelölni úgy, hogy a két vizsganap között leg
alább egy hétnek kell eltelnie. A két vizsganapon felül
meg kell jelölni egy vizsgaidőpontot a javító vizsgahéten
is.
b) A vizsgákat 8 h és 18 h között kell lebonyolítani.
c) A vizsgaidőszak utolsó hete a javítóvizsgahét. A vizsga
időszak utolsó hetében csak úgy tehető első vizsga, hogy
a vizsgáztató nem kötelezhető javítóvizsga időpont bizto
sítására.
d) A vizsgáztatást a Karok hivatalos helyiségeiben kell le
folytatni.
(2) Vizsgára jelentkezni a NEPTUN rendszerben kell. Vizsga
időpontra jelentkezést változtatni a Karok szabályozása sze
rint lehet. A vizsgalapok csak a jelentkezés lezárását követő
en nyomtathatók ki a NEPTUN rendszerből. Ha a vizsgalap
technikai okok miatt nem nyomtatható ki, a vizsgáról jegy
zőkönyvet kell felvenni, a leckekönyvbe az érdemjegyet be
jegyezni nem lehet. A jegyzőkönyvet a vizsgát követően ha
ladéktalanul egyeztetni kell a NEPTUN rendszerrel, a lecke
könyvbe az érdemjegy akkor jegyezhető be, ha a hallgató a
vizsgára szabályosan jelentkezett. A vizsgák megkezdése
előtt ellenőrizni kell a vizsgázók személyazonosságát. Vizs
gázni csak leckekönyvvel lehet.
Kari rendelkezés a TVSZ 166.§ (2) bekezdéséhez:
A vizsgaidőpont változására - a Neptun rendszeren keresztül legkésőbb a vizsganapot megelőző második nap déli 12 óráig
kerülhet sor.
(3) A kiírt vizsgákat az adott időpontban meg kell tartani. Ezért
az illetékes vezető a felelős.
(4) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgázta
tó, illetőleg a vizsgabizottság elnöke a felelős.
(5) A vizsga napján belül a vizsga időpontját a vizsgáztató cso
portosan vagy személyre szólóan kijelölheti. Időpont
kijelölés hiányában a vizsga valamennyi aznapra feliratko
zott vizsgázó számára délelőtt kilenc órának értendő. Minden
szóbeli vizsga alkalmával a vizsgázónak a vizsga helyszínére
a vizsga kezdetére meg kell érkeznie, hacsak a vizsgáztató
másként nem rendelkezik.
(6) A vizsga akkor tekintendő megkezdettnek, ha a hallgató át
adta leckekönyvét a vizsgáztatónak, és tételt kapott vagy hú
zott, vagy a vizsgáztató megkezdte a vizsgakérdések kiosztá
sát, ill. diktálását. A vizsga megkezdése után bejelentett viszszalépés, halasztás kérése elégtelen érdemjeggyel vagy nem
felelt meg minősítéssel minősítendő.
207
�(7) Ha a hallgató egy felvett tantárgy egyetlen vizsgaidőpontjára
sem jelentkezik be, nem teljesített tantárgya lesz. Ha a hall
gató vizsgára jelentkezése ellenére a vizsgától távol marad,
tudása nem értékelhető, de a tárgyra való vizsgajelentkezése
inek számába beszámít. Újabb vizsganapra jelentkezhet,
amennyiben későbbi időpontban még üres helyet talál. Egy
félévben azonban egy tárgyból, technikai okokból legfeljebb
öt le nem törölt vizsgajelentkezése lehet egy hallgatónak. Ha
a rendelkezésre álló vizsgahelyek beteltek, s ezért egy ké
sőbbi időpontra már nem tud feljelentkezni, úgy kell tekinte
ni, mintha nem jelentkezett volna vizsgára. A javítóvizsgahé
ten tett első vizsgára vonatkozó előírásokat lásd az (1) bek. c)
pontban leírtaknál.
(8) Csak írásban történő vizsgáztatás esetén a vizsgáztató köteles
a vizsga megkezdése előtt megadni a vizsgaeredmények lec
kekönyvbe való bejegyzésének, valamint a kijavított dolgo
zatokba való betekintésének idejét és helyét.
(9) Az oktató a tantárgy teljesítését az érdemjegynek a vizsga
lapra és a leckekönyvbe való bejegyzésével igazolja. A je
gyeknek a NEPTUN rendszerbe történő beviteléért a szakfelelős/tárgyfelelős/tanszékvezető felel.
Kari rendelkezés a TVSZ 166.§ (9) bekezdéséhez:
Az érdemjegyet/minősítést a Neptun rendszerbe szóbeli vizsga
esetén legkésőbb a következő munkanapon, írásbeli vizsga ese
tén pedig 5 munkanapon belül kell bevezetni úgy, hogy az utol
só vizsganapra minden eredménynek a rendszerben szerepel
nie kell.
(10) A vizsga akkor tekinthető befejezettnek, amikor a vizsgáz
tató kihirdeti a vizsga eredményét, és azt a leckekönyvbe és a
vizsgalapra egyaránt rávezeti.
(11) A vizsgán a meg nem engedett eszközök használata elégte
len osztályzatot vagy nem felelt meg minősítést eredményez.
(12) Fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén a vizsgáztató
- záróvizsga esetén a záróvizsga-bizottság elnöke - a vizsgát
felfüggesztheti a fegyelmi eljárás megindításának egyidejű
kezdeményezése mellett.
(13) A leckekönyvbe a már lezárt félévhez visszamenőleg je
gyet, minősítést beírni nem szabad.
208
�A sikertelen vizsga megismétlése (javítóvizsga) és
a módosító vizsga
Javító vizsga
167. § (1) A sikertelen vizsgát a hallgató ugyanabban a vizsgaidő
szakban egyszer, de csak a vizsgaidőszak utolsó napjáig
megismételheti (javítóvizsga). Javítóvizsgát a hallgató legko
rábban a sikertelen vizsga meghirdetett kezdőidőpontjától
számított 4x24 óra elteltével kezdődő vizsgán tehet. Ez a
szabály azokra a hallgatókra is vonatkozik, akik az adott
vizsganapon nem jelennek meg, és jelentkezésüket időben
nem törölték [ 166.§ (2) bek.].
(2) Az elégtelen osztályzatot, illetőleg „nem felelt meg” (azaz
elégtelen) értékelést is köteles az oktató a vizsgalapra és a
hallgató leckekönyvébe bejegyezni.
(3) Ha a hallgató az adott félévben a tárgy aláírását megszerzi,
de a vizsgakövetelményét nem teljesíti, a tárgyat a következő
félévben csak vizsgás (CV) kurzusra felveheti. A CV vizsga
időszakot, és az arra való jelentkezési határidőket a Karok
szabályozzák. A hallgató az előtanulmányi rend szerint a
tárgyra épülő tárgyból csak akkor kaphat aláírást, ha a CV
vizsgája sikerült. Amennyiben a CV vizsga nem sikerül, a
ráépülő tárgy is nem teljesítetté válik abban a félévben úgy,
hogy vizsgára sem jelentkezhetett a tárgyból, elhasználva
egy tárgyfelvételét.
Kari rendelkezés a TVSZ 167.§ (3) bekezdéséhez:
A CV vizsgaidőszakkal kapcsolatos határidőket lásd a félév
időbeosztásáról szóló dékáni körlevélben.
(4) Ha a hallgató újabb tárgyfelvétel esetén már ismétlő javító
vizsgát tesz, a vizsganap előtt legalább 3 nappal írásban kér
heti, hogy az ismétlő javítóvizsgát másik oktató vagy bizott
ság előtt, szóban tehesse le.
Módosító vizsga
168. § (1) Eredményesen teljesített vizsga esetén, ha a hallgató a telje
sítettnél jobb jegyet szeretne, az adott félévben, a vizsgaidő
szakon belül módosító vizsga tehető. A vizsgára jelentkezés
ez esetben is azonos a többi vizsgára való jelentkezéssel. A
hallgató átlagába az utoljára tett vizsga számít. (Amennyiben
a hallgató a vizsgán nem jelenik meg, a tárgy nem teljesítetté
válik!)
(2) Megszerzett érdemjegy módosítása esetén az új jegyet a ta
nár a vizsgalapra bejegyzi, és a leckekönyvbe a korábbi ér
209
�demjegy alá írja. Az átlagba a második vizsga eredménye
számít.
Az átlageredmények kiszámítása
169. § (1) A hallgatók munkájának értékelésére a következő átlagszá
mítási módszerek használhatók:
(2) súlyozott tanulmányi átlag:
az adott félévben
S (a teljesített tantárgy kreditértéke) x érdemjegye
Z teljesített kreditek
(3) Halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlag:
Zfa teljesített összes tantárgy kreditértéke x érdemjegye)
X összes teljesített kredit
(4) Kreditindex:
az adott félévben
Z (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye)
30
(5) Korrigált kreditindex: az adott félévben
Z (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) x a félévben teljesített kreditek
30
a félévre felvett kreditek
(6) A máshol, vagy saját Karon korábbi jogviszonyban teljesített
és elismert tárgyakat csak a halmozott (kumulált) súlyozott
tanulmányi átlageredmény számításánál lehet figyelembe
venni.
(7) Az ösztöndíj megállapításánál a korrigált kreditindexet kell
alkalmazni.
A hallgatói jogviszony megszűnése, a dékáni méltányosság
170. § (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony,
a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az át
vétel napján,
b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogvi
szonyát, a bejelentés napján,
c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag tá
mogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem
kívánja azt folytatni,
d) az adott képzési ciklust, illetve az utolsó képzési időszakot
követő első záróvizsga-időszak utolsó napján,
210
�e) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát - fizetési hátralék mi
att - a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a
hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünte
ti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emel
kedésének napján,
f) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének nap
ján.
(2) Tanulmányi okból szűnik meg (elbocsátás) a hallgatói jogvi
szony, ha a hallgató:
a) egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a kö
vetkező tanulmányi félévre,
b) a hallgatói jogviszony 2 féléves szünetelését követően
nem kezdi meg tanulmányait, feltéve, hogy a hallgatót legalább két alkalommal - írásban felhívták arra, hogy
kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget, és
tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről
c) nem teljesített tantárgyainak száma eléri BA és BSc kép
zésben a tizenegyet, az osztatlan képzésben a tizennyol
cat, és MA és MSc képzésben a hetet [ 163.§ (9) bekez
dés]
d) harmadszori felvételre sem tudott teljesíteni egy tantárgyat
e) a beiratkozást követő második aktív féléve vizsgaidősza
kának végéig nem szerez meg legalább 30 kreditpontot
f) a beiratkozást követő negyedik aktív féléve vizsgaidősza
kának végéig nem szerez meg legalább 60 kreditpontot
g) halmozott súlyozott tanulmányi átlaga nem éri el a 2,51-et
az abszolutórium megszerzéséhez szükséges kreditpontok
felének megszerzésekor
Akinek megszűnik a hallgatói jogviszonya, törölni kell a
hallgatói névsorból.
Átmeneti rendelkezés a TVSZ 170.§ (2) bekezdéséhez:
A (2) bekezdés c) pontja szerinti nem teljesített tantárgya
kat minden kredit rendszerű képzésben résztvevő hallga
tónál a 2006/2007. tanév őszi félévétől kell számolni.
A (2) bekezdés f) és g) pontja csak a 2006/2007-es tanév
őszi félévétől a Karra beiratkozó hallgatókra vonatkozik.
(3) A (2) bekezdésekben meghatározott megszüntetési okok
egyike alól a dékán kivételes méltányosságból, a tanulmá
nyok során egy alkalommal mentesítést adhat.
(4) A (3) bekezdés alapján gyakorolt dékáni méltányosságot kö
vetően újabb megszüntetési ok áll be, ha a hallgató:
a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott okból kapott
méltányosságot követően újabb félévre nem jelentkezik
be
211
�b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból kapott
méltányosságot követően újabb 2 passzív félév után sem
jelent be aktív félévet
c) a (2) bekezdés c) pontja alól kapott méltányosságot köve
tően három tárgyat nem teljesít (osztatlan képzésben ötöt)
d) a (2) bekezdés d) pontjában érintett tárgyat negyedik al
kalommal, vagy más tárgyat harmadik alkalommal nem
tud teljesíteni
e) a (2) bekezdés e) pontja alól kapott méltányosságot köve
tő aktív félév vizsgaidőszakának végéig sem szerzi meg a
30 kreditpontot
f) a (2) bekezdés f) pontja alól kapott méltányosságot köve
tő aktív félév vizsgaidőszakának végéig sem szerzi meg a
60 kreditpontot
g) halmozott súlyozott tanulmányi átlaga további egy aktív
félév után sem éri el a 2,51-et
Átmeneti rendelkezés a TVSZ 170.§ (4) bekezdéséhez:
A (2) bekezdés f) és g) pontja csak a 2006-tól a Karra be
iratkozó hallgatókra vonatkozik.
Szakdolgozat (osztatlan és MA, MSc képzésben diplomamunka)
171. § (1) A hallgató a szakdolgozatban a szak által ajánlott vagy saját
maga által választott, de a Kar által meghatározott módon
előzetesen jóváhagyott témát dolgozhatja fel.
Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (1) bekezdéséhez:
Amennyiben a hallgató saját maga választ témát, azt az ille
tékes tanszékkel előzetesen jóvá kell hagyatnia.
(2) A hallgató a mintatantervben meghatározott kreditpont öszszegyüjtése után jogosult szakdolgozati témát választani. A
konzulens (témavezető) kiválasztása a Kar által szabályozott
módon történik.
Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (2) bekezdéséhez:
A tanszékek az ajánlott témákhoz konzulenst is kijelölnek. A
hallgatók a Neptun rendszeren a konzulenshez tudnak beje
lentkezni.
(3) Témavezető az egyetem lehetőleg főállású minősített oktató
ja legyen. A hallgató kérelmére a szakfelelös/tanszékvezető
külső szakembert is felkérhet.
(4) Egy oktató adott tanévben legfeljebb 20 szakdolgozat írásá
nál lehet konzulens.
212
�(5) A szakdolgozat benyújtása évente kétszer, a záróvizsgaidőszak előtt, a Kar által meghatározott időben történhet. A
leadott szakdolgozat belső borítójának tartalmaznia kell a
témavezető nyilatkozatát arról, hogy a szakdolgozat készítője
rendszeresen részt vett konzultáción. A hallgató a szakdolgo
zat záradékában nyilatkozik arról, hogy a szakdolgozat saját
szellemi terméke, azt más szakon szakdolgozatként nem
nyújtották be, és csak a megjelölt segédeszközöket használta.
Kari rendelkezés a TVSZ 17í.§ (5) bekezdéséhez:
A szakdolgozat/diplomamunka benyújtási határidejét lásd a
félévenként kiadott, záróvizsgákról szóló dékáni körlevélben.
(6) A szakdolgozatot kettő gépelt (nyomtatott) példányban (eb
ből egyet bekötve, egyet fűzve), és egy CD lemezen kell be
nyújtani. Az egyéb követelményeket a szakok saját hatáskör
ükben szabályozzák.
Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (6) bekezdéséhez:
A diplomamunka minimális terjedelme lOOOOOn (betűhely),
BA képzésben a szakdolgozat minimális terjedelme 80000n
(betűhely), 12-es betűnagysággal, 1-es, vagy másfeles sor
közzel írva. A diplomamunkának tartalmaznia kell tartalom
jegyzéket, a felhasznált irodalom felsorolását, az idézeteket
pedig (a szerzői jogi törvény szerint) lábjegyzettel kell ellát
ni, megjelölve pontosan az idézet forrását.
(7) A szakdolgozat vagy diplomamunka értékelésére a szakfelelös/dékán bíráló(ka)t kér fel. Indokolt esetben a bíráló azonos
lehet a témavezetővel is. A bíráló írásbeli véleményét a vé
dés előtt legalább három nappal leadja a Kar által kijelölt
egységnek.
Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (7) bekezdéséhez:
A bíráló írásbeli véleményét az illetékes tanszéken adja le.
(8) A szakdolgozatvédés a záróvizsga része. A védés során meg
kell győződni a szakdolgozat szerzőségéről és arról, hogy a
szakdolgozatban kifejtett nézeteit, véleményét meg tudja-e
védeni a hallgató. A szakdolgozat minősítése ötfokozatú.
(9) A megvédett szakdolgozat kötött példányát és a CD lemezt a
Kar központi könyvtára veszi nyilvántartásba és őrzi meg, a
másik példányt a hallgató visszakapja.
(10) Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián fődíjat
vagy 1-3. díjat nyert dolgozatot - ha az megfelel a-szakdolgozatra előírt követelményeknek - a záróvizsga bizottság bí
rálat nélkül jeles minősítéssel szakdolgozatként elfogadhatja.
Ezeket a dolgozatokat is be kell nyújtani a szakdolgozat for
mai követelményeinek megfelelően.
(11) Ha a szakdolgozat értékelése elégtelen, a hallgatónak új
szakdolgozatot kell benyújtania. Ez új címbejelentésnek mi
213
�nősül, még ha azonos címen készíti is új szakdolgozatát. Az
új szakdolgozat elkészítésére már hallgatói jogviszonyon kí
vül kerül sor. Ebben az esetben a szakdolgozattal kapcsolatos
teendőket a Kar szabályozza.
Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (11) bekezdéséhez:
Új szakdolgozat elkészítésekor a hallgatónak az érintett tan
széken személyesen kell jelentkeznie témaválasztásra, a szak
dolgozati konzultációk időpontjait szakdolgozati formanyom
tatványon kell igazoltatnia a konzulenssel, és a formanyom
tatványt a szakdolgozattal együtt kell benyújtania. Az egyéb
követelmények megegyeznek a fent leírtakkal.
(12) Az a hallgató, akinek szakdolgozati minősítése elégtelen,
leghamarabb a következő záróvizsga-időszakban jelentkez
het védésre.
Abszolutórium (végbizonyítvány)
172. § (1) Végbizonyítványt a Kar annak a hallgatónak állít ki, aki a
tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakövetel
ményt, valamint az előírt szakmai gyakorlatot - a nyelvvizs
ga letétele, a szakdolgozat/diplomamunka elkészítése kivéte
lével - teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt feltételek teljesül
tek, és a hallgató esetleges tartozásait rendezte, az abszolutó
riumot a leckekönyvben a TO állítja ki, és a dékán írja alá.
Záróvizsga
173. § (1) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismere
tek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése,
amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie,
hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a
tantervben meghatározottak szerint több részből - szakdol
gozat vagy diplomamunka megvédéséből és további szóbeli,
írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből állhat.
(2) A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszo
lutórium) megszerzése, valamint a védésre alkalmas szak
dolgozat. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését kö
vető vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében,
majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nél
kül, bármelyik záróvizsga-időszakban, az arra vonatkozó
rendelkezések és az érvényes képesítési követelmények sze
rint letehető.
214
�(3) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek
elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga
bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja
egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főisko
lai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon fog
lalkoztatási jogviszonyban az érintett felsőoktatási intéz
ménnyel.
(4) A záróvizsga követelményeit, a számon kérendő témaköröket
a Karok honlapjaikon bocsátják a hallgató rendelkezésére.
(5) A záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszerve
zésének és lebonyolításának rendjét a Karok szabályozzák.
Kari rendelkezés a TVSZ 173.§ (5) bekezdéséhez:
A záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszerzé
sének és lebonyolításának rendjét a félévenként kiadott, zá
róvizsgákról szóló dékáni körlevél szabályozza.
(6) A szakdolgozatvédéshez a záróvizsga-bizottságba a jelölt
vizsgájának idejére tagként meg kell hívni a szakdolgozat bí
rálóját.
(7) A záróvizsgáztató bizottságok elnökeit a Kari Tanács egyet
értésével a rektor, állandó tagjait a dékán bízza meg legfel
jebb 3 tanévi időtartamra.
(8) A záróvizsgára a hallgatókat a TO osztja be.
(9) A záróvizsga tartalmának és értékelésének megállapítása Ka
ri szabályozás szerint történik.
Kari rendelkezés a TVSZ 173.§ (9) bekezdéséhez:
A záróvizsga tartalmának és értékelésének megállapítását a
félévenként kiadott, záróvizsgákról szóló dékáni körlevél ha
tározza meg.
(10) A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai értékelik, majd
zárt ülésen - vita esetén szavazással - megállapítják az osz
tályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata
dönt.
(11) A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki.
(12) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.
(13) Sikertelen záróvizsga esetén ajelölt összesen két alkalom
mal tehet javítóvizsgát. Javítóvizsga legkorábban a követke
ző záróvizsga-vizsgaidőszakban tehető. Amennyiben a hall
gató a záróvizsgán nem jelenik meg, minősítést nem kap, de
a javítóvizsgára vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell
rá. Elégtelennél jobb eredményű záróvizsgát módosítani nem
lehet!
(14) Hallgatói jogviszonyon kívül tett záróvizsga esetén a hall
gató köteles megtéríteni a vizsgabizottság tagjainak költsé
gét.
215
�(15) Ha ajelölt a (13) bekezdésben említett ismétlési lehetősé
geket kimerítette, kérelmére a Dékán - az utolsó alkalmat
követő legalább egy év elteltével - kivételesen újabb záró
vizsgát engedélyezhet.
Kari rendelkezés a TVSZ 173.§ (15) bekezdéséhez:
Az osztatlan jogászképzésben, tekintettel arra, hogy a záró
vizsgák egyes részeit eltérő időpontban kell teljesíteni, s a
teljesítésnek a mindenkor hatályos képesítési követelmények
szerint kell történnie, a záróvizsgákat az első részvizsga leté
telétől számított három éven belül be kell fejezni. Amennyi
ben a hallgató ezen határidőig nem teszi le összes záróvizs
gáját, akkor az addig megszerzett részjegyei érvénytelenné
válnak, s a vizsgákat újra kell kezdenie.
Átmeneti rendelkezés a TVSZ Í73.§ (15) bekezdéséhez:
Azon hallgatóknál, akik jelen szabályzat hatályba lépésekor
záróvizsgáikat már megkezdték, a szabályzat hatálybalépésé
től számított három éven belül kell azokat befejezniük.
Egyébként addig megszerzett részjegyeik érvénytelenné vál
nak.
Oklevél
174. § (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadá
sának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá a képzési és
kimeneti követelményben megállapított nyelvvizsga(ák) leté
tele. A szakok tantervei határozzák meg, hogy milyen nyel
vekből tett nyelvvizsga az elfogadott a szakon, azzal a meg
kötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által ta
núsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizs
gát általános nyelvi nyelvvizsgaként kötelesek elfogadni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat - a záróvizsga kivételével nem kell alkalmazni, ha a képzés nyelve nem a magyar
nyelv.
(3) Ha az oklevél megszerzésének az előfeltétele az általános
nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mente
sülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaiknak első évfo
lyamon történő megkezdésének évében legalább a negyve
nedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkal
mazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záró
vizsgát.
(4) Az oklevelet a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától
számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak,
aki sikeres záróvizsgát tett.
216
�(5) Az oklevelet a záróvizsga-bizottság elnöke és a Kar dékánja
írja alá. Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendel
kezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiál
lítására a záróvizsga vizsgaidőszakát követően kerül sor, a
záróvizsga-bizottság
elnöke
helyett
az
illetékes
dékánhelyettes írja alá az oklevelet.
(6) Az oklevél minősítésének kiszámítását a szakok tantervei ad
ják meg.
Átmeneti kari rendelkezés a TVSZ 174. § (6) bekezdésé
hez:
Azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat Karunkon
2006. szeptember 1. előtt kezdték meg, az oklevél minősítését
egyrészről a négy záróvizsga-tárgy és a diplomamunka öt ér
tékéből alkotott átlagból (a) mint egyik tényezőből, másrészt
az Államelmélet 2., Büntető eljárásjog 2., Egyetemes államés jogtörténet 2., Jogelmélet 2., Közgazdaságtan 3., Magyar
állam- és jogtörténet 2., Munkajog 2., Nemzetközi magánjog
2., Pénzügyi jog 2., Polgári eljárásjog 3. és Római jog 2. tan
tárgyak átlagából (b) mint másik tényezőből számolt egysze
rű számtani átlag adja: (a+b):2.
Azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat Karunkon a
2006/2007. tanév 1. félévében kezdték meg, az oklevél minő
sítése a második számítási tényező (b) kumulált átlaga alap
ján történik.
(7) Az oklevél minősítése: jeles (4,51-5,00), jó (3,51-4,50), közepes
(2,51-3,50), elégséges (2,00-2,50) lehet.
(8) A kitüntetéses oklevél kiállításának feltételeit a Karok hatá
rozzák meg.
Kari rendelkezés a TVSZ 174.§ (8) bekezdéséhez:
Kitüntetéses oklevelet kap az a jogász hallgató, és BA képzé
ses hallgató, akinek a halmozott (kumulált) súlyozott tanul
mányi átlag (a) és a záróvizsga tárgyak, diploma munka át
lag (b) tényezőkből számolt egyszerű számtani átlaga leg
alább 4,9.
(9) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közok
irat, amely tartalmazza az egyetem nevét, OM-azonosítóját,
az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, szüle
tésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt
fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, képzési forma
megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját.
(10) Az alapképzésben, osztatlan képzésben és a mesterképzés
ben szerzett oklevél mellé az Egyetem oklevélmellékletet ad
ki magyar és angol nyelven.
217
�Értelmező rendelkezések
175. § Fogalmak és meghatározások:
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
abszolutórium: végbizonyítvány, amely azt tanúsítja, hogy a hall
gató a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötele
zettségének eleget tett, valamint a szakmai gyakorlatot is teljesí
tette
aktív félév: amikor az adott félévre a megadott határidőig a hall
gató legalább egy tárgyat felvesz
alapképzés: alapfokozat eléréséhez vezető képzés. Az alapkép
zésben alapfokozat [bachelor (BA) vagy baccalaureus (BSc)] és
szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú vég
zettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az
alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatáro
zottak szerinti munkakör betöltésére jogosít.
alapozó képzési szakasz: a szak tantervének kezdeti, részben más
szakokkal azonos tantárgyakat tartalmazó képzési szakasza
beiratkozás: a hallgatói jogviszony létrehozásához szükséges
eljárás. A beiratkozás feltétele a felvétel.
bejelentett passzív félév: amikor a hallgató a megadott határidőig
írásban a TO-n bejelenti, hogy a következő félévben egy tárgyat
sem kíván felvenni, tehát jogviszonyát szünetelteti
be nem jelentett passzív félév: amikor a hallgató nem jelentkezik
be a következő félévre, azaz nem jelenti be, hogy a következő fél
évben egy tárgyat sem kíván felvenni (passzív kíván lenni).
beszámoló: háromfokozatú minősítéssel járó vizsgaforma
CV kurzus: csak vizsgás kurzus, amelyre a hallgató akkor jelent
kezhet be, ha egy tárgyból az előző félévben a félév végi aláírást
megszerezte, de a vizsgakövetelményt nem sikerült teljesítenie
elöhallgatási kötelezettség: a mintatantervben az előtanulmányi
rend által meghatározott követelmény, amely rögzíti, hogy egy
tárgy csak akkor vehető fel, ha másik, meghatározott tárgy(ak)
követelményét(eit) a hallgató már teljesítette.
előmenetel: a hallgatónak az adott képzésben történő előrehaladá
sa, amelyet a megszerzett kreditek összege fejez ki
előtanulmányi rend: a tantervben rögzített követelményrendszer,
amely meghatározza, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez mi
lyen más tantárgyak előzetes teljesítése szükséges, illetve hogy
egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantárgyak egyidejű
felvétele szükséges
felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy
módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azoktól a hallga
tóktól lehet megkövetelni, akik a bevezetését követően kezdték
meg tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelőzően kezdték
218
�meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított
tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel
gyakorlat: kiscsoportos kontaktóra
gyakorlati jegy: ötfokozatú minősítéssel járó, gyakorlaton meg
szerezhető érdemjegy
halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlag: a
kreditrendszerü képzésben a hallgató teljesítményének nyomon
követésére szolgáló, a tanulmányok egészére számított súlyozott
tanulmányi átlag
ismétlő javítóvizsga: a sikertelen javítóvizsga megismétlése
javítóvizsga: a sikertelen vizsga megismétlése
kedvezményes tanrend: a szorgalmi időszakban való vizsgázásra
és/vagy az óralátogatás alóli felmentésre irányuló TB engedély, a
hallgató nyomós indokú kérelme alapján
képzési időszak: az egyetemen öt hónapból álló oktatásszervezési
időszak (félév), amely szorgalmi időszakból és vizsgaidőszakból
áll
képzési szakasz, modul: komplex ismeretanyag összefüggő tan
tárgyainak csoportja
kollokvium: ötfokozatú minősítéssel járó vizsgaforma
kontaktóra: 45 perces tanóra
korrigált kreditindex: a tanulmányi öszöndíj alapjául szolgáló
átlag, amely a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az
egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzóté
nyezővel számítható.
kötelező tantárgy: az a tantárgy, amelynek teljesítése a szakon
mindenki számára elő van írva
kötelezően választható tantárgy: a szak által meghatározott tan
tárgyak közül választhatja ki a hallgató, hogy melyiket kívánja
teljesíteni
kredit: a tanulmányi követelmények teljesítésének kifejezésére
szolgáló tantárgyhoz rendelt tanulmányi pont. 1 kredit = 30
munkaóra
kreditakkumuláció: a hallgató által összegyűjtött kreditek száma,
amely a tanulmányokban való előrehaladást fejezi ki
kreditindex: egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi
és minőségi megítélésére alkalmas átlag, amelynek számításánál a
félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének
szorzataiból képzett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy
félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani
kritérium követelmény: a képesítési követelményekben szereplő
olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nincs kredit ren
delve
219
�KV kurzus: kedvezményes vizsgakurzus, amelyre a kedvezmé
nyes tanrend keretében szorgalmi időszakban vizsgázási enge
délyt kapott hallgatók kerülnek
lezárt aktív félév: a hallgató aktív féléve végén a leckekönyv
jobboldalának átlaggal történő lezárása, és a dékán, illetőleg az ál
tala megbízott dékánhelyettes által történő hitelesítése
mester képzés: mester képzésben mesterfokozat [master (MA)
vagy magister (MSc)] és szakképzettség szerezhető. A mesterfo
kozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzésben
szerzett szakképzettségjogszabályban meghatározottak szerinti
munkakör betöltésére jogosít.
mintatanterv: A mintatanterv a tantárgyak kódját, megnevezését,
leírását, heti/félévi óraszámát, a tananyaglistát, a számonkérés
módját, a szerezhető kreditpontok számát és az előtanulmányi
rendet tartalmazó tantárgylista, amely az egyéni tanrendje össze
állításában segíti a hallgatót, megmutatva, hogy a képesítési köve
telményekben meghatározott képzési idő alatt hogyan tud az öszszes tanulmányi kötelezettségének eleget tenni.
módosító vizsga: az elégtelennél jobb érdemjegyre, vagy a „nem
felelt meg”-nél jobb minősítéssel teljesített vizsga sikeresebb leté
telének kísérlete
nem szakos tantárgy: más szak kínálatából felvehető tantárgy
nem teljesített tantárgy: a hallgató által az adott félévben felvett
tantárgy, amelyet a hallgató elégtelen vagy nem felelt meg minő
sítéssel zárt, illetőleg meg sem kísérelt teljesíteni
osztatlan képzés: egységes, alap- és mesterfokozatra nem szét
bontott, 10 féléves képzés, ahol a mintatantervben meghatározott
300 kreditet kell megszerezni. Az osztatlan jogászképzésben ki
adott oklevél doktori címet tanúsít, ennek rövidített jelölése: dr.
jur.
párhuzamos hallgatási kötelezettség: a tantervben meghatározott
egyes tantárgyakhoz más tantárgyak egyidejű felvételének köve
telménye
passzív félév: az a félév, amelyben a hallgató szünetelteti tanul
mányait, egy tárgyat sem vesz fel. A passzív félév lehet bejelen
tett illetve nem bejelentett
regisztráció: bejelentkezési eljárás az aktív vagy passzív félév
bejelentésére
regisztrációs hét: a szorgalmi időszak első hete, amikor a Neptun
rendszeren történő beiratkoztatás, jogviszony igazolások kiadása
és a kérelmek leadása történik
súlyozott tanulmányi átlag: az adott félévben teljesített tantárgyak
kreditértékének és érdemjegyének szorzatából képzett összeg,
osztva a teljesített tárgyak kreditértékeinek összegével
220
�szabadon választható tantárgy: a hallgató szabadon választja ki
tantárgyát a felsőoktatási intézmények által meghirdetett tárgyak
köréből
— szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési
tartalom(ismeretek, jártasságok, készségek)egységes rendszerét
tartalmazó képzés
— szakirány/témacsoport: a szakképzettség részeként megszerezhe
tő, speciális szaktudást biztosító képzés
— szakképzés: a törzsképzést követő, a képzést lezáró szakasz
— tagozatváltás: átlépés az egyik (pl.: nappali) tagozatról a másik
(pl.: levelező) tagozatra
— tantárgy blokk: az előtanulmányi rend szerint egymásra épülő
tantárgyak csoportja
— tantárgylista: egy adott szak tantárgyait felsoroló lista
— tan terv: a képzési program része, amely kötelező, kötelezően
választható és szabadon választható tantárgyakból épül fel, és a
képzési és kimeneti követelmények alapján készíti a kar. A tan
terv határozza meg a záróvizsga és az oklevél megszerzésének
feltételeit is.
— törzsképzés: az alapozó képzési szakaszra épülő, a szak lényegi
ismeretanyagát tartalmazó képzés
— vizsga: ötfokozatú vagy háromfokozatú minősítéssel járó szá
monkérés, amely a hallgató teljesítményének értékelésére szolgál
—
Átmeneti rendelkezések
176. § (1) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-
je előtt osztatlan képzésben kezdték meg - a továbbra is osz
tatlanként folyó jogász képzést kivéve - jogosultak a felvé
telükkor érvényes tanulmányi rend szerint befejezni a tanul
mányaikat. Kérésükre a dékán a BA illetve BSc kimenet le
hetőségét biztosíthatja.
(2) Azon hallgatók tekintetében, akik a tanulmányaikat 2006.
szeptember 1 -je előtt osztatlan képzésben kezdték meg, a Ka
rok által meghatározott átmeneti rendelkezések érvényesek.
A PPKE SZMSZ TVSZ-re vonatkozó PPKE JÁK kari,
átmeneti és értelmező rendelkezései 2006. szeptember
15-i hatállyal léptek életbe.
A PPKE JÁK átmeneti rendelkezései a 2006. szeptember
1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesített hallgatókra vo
natkoznak. Az átmeneti rendelkezések 2010. június 30-ig
érvényesek.
221
�1. sz. melléklet
A diplomakiadás feltételéül elfogadható nyelvekről és
nyelvvizsgákról
A Kar elfogadja a Nyelvvizsgát Akkreditáló Központ honlapján
felsorolt államilag akkreditált nyelvvizsgákat angol, német, fran
cia, olasz, spanyol, orosz és latin nyelvekből. Ezen nyelveken túl
a dékán egyedi mérlegelés alapján más nyelveket is elfogadhat.
2. sz. melléklet
A Kar által is elfogadott nemzetközi nyelvvizsgák az
akkreditált nyelvvizsgákon kívül
1.
2.
3.
CELI (Certificato di Conoscenza della Lingua Italiana)
3 szintű olasz nemzetközi nyelvvizsga (Olasz Kultúrintézet)
OILS (Certificazione di Italiano come Lingua Straniera)
DELE (Diploma de Espanol como Lengua Extranjera)
grado intermedio, középfokú spanyol nemzetközi nyelvvizsga
(Cervantes Intézet)
222
�Tanulmányi ügyek
Dékáni Hivatal
Dékánhelyettesi Titkárság
A www.jak.ppke.hu/oktseg/index.html honlapon a hallgatókat érintő
fontos információk folyamatosan aktualizálva megtalálhatók.
Kiadványunk e fejezetében találhatók a hallgatók által kötelezően
elolvasandó tudnivalók, az alábbi sorrendben:
-
-
A Dékáni Hivatalra vonatkozó legfontosabb adatok, telefon
számok
Dékánhelyettesi Titkárság
Mintatanterv -jogászképzés
Tájékoztatás a Nemzetközi igazgatás alapszakról (BA)
Mintatanterv - Nemzetközi igazgatás alapszak (BA)
Felhívjuk hallgatóink figyelmét, hogy a TANULMÁNYI ÉS VIZSGA
SZABÁLYZAT előzőfejezetünkben Szabályzatok c. alatt található.
Dékáni Hivatal
A Dékáni Hivatal vezetője: Mátéffy Györgyné
Hallgatói információs szolgálat:
018/a szoba
telefon: 429-7208
Szakmai gyakorlat
Diákigazolvány
Diákhitel
Szakdolgozat leadás
018/a szoba
telefon: 429-7200/ 370
Záróvizsga
Okle vélm elléklet
043/c szoba
telefon: 429-7200/ 307
Neptun
Teremgazdálkodás
043/a szoba
telefon: 429-7200/ 306
223
�Tanulmányi ügyek intézése:
Ügyfélfogadás szorgalmi időszakban
*
félfogadási idő
Tanulmányi előadó
Balázs Jánosné (Julika)
bjuli@iak.ppke.hu
043/a szoba, telefon: 429 7207
Csonka Sándorné (Juli)
csonka@jak.ppke.hu
043. szoba, tel.: 429 7200/308 mellék
Kedd, csütörtök és min
den páratlan szombat
goo _ 12()0
Szerda és péntek
13(K) - 15<K)
Dósa Orsolya
orsid@jak.ppke.hu
043/a szoba, tel.: 429 7200/ 393 m.
Hadnagy Zoltánná (Mária)
ederics @ j ak. ppke.hu
043/b szoba, telefon: 429 7206
Havaldáné Szabó Eszter
szeszter@jak.ppke.hu
043. szoba, telefon: 429 7200/308 mellék
Kedd, csütörtök és minden
páros szombat
g()() _
Szerda és péntek
Kovácsné Gőcze Györgyi
gyorgyi @ jak.ppke.hu
043/a szoba, telefon: 429 7207
Penczné Bálint Katalin
pencz@jak.ppke.hu
043/a szoba
telefon: 429 7200/ 393 mellék
Sztancsik Éva
evuska@jak.ppke.hu
043/b szoba, telefon: 429 7206
* Egyéb időszakban szombaton nincs ügyfélfogadás.
224
Szerda és péntek
minden páros szombat
_ 12(X)
Kedd és csütörtök
g(X) 12(K)
Szerda és péntek
isoo.is^
�Dékánhelyettesi Titkárság
Helye: Szentkirályi u. 28.1. emelet 105. szoba
Telefon: 429-7247, 4297-248.
Tanulmányi dékánhelyettes: Dr. Szigeti Magdolna
Tudományos dékánhelyettes: Dr. Jobbágyi Gábor
Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István
Titkárságvezető: Boncza Hajnalka
A titkárság feladatai közé tartozik többek között a hallgatók tanulmá
nyi, szociális és kulturális helyzetével kapcsolatos kérelmek döntésre
való előkészítése, úgy mint
- a Tanulmányi Dékánhelyettes hatáskörében:
- tagozatváltás, szakváltás, átvétel,
- dékáni méltányosság, tanulmányok folytatása,
- önhibán kívüli passzív félév,
- egyéb.
- a Tanulmányi Bizottság hatáskörében:
- halasztott beiratkozás,
- halasztott tárgy fel vétel,
- kedvezményes tanrend,
- vendéghallgatói jogviszony,
- költségtérítéses hallgatók államilag támogatott helyre történő
átsorolása.
- a Diákjóléti Bizottság hatáskörében:
- eljárás a nappali és levelező tagozaton első alapképzésben
részt vevő hallgatók tandíjra, illetve költségtérítésre vonat
kozó részletfizetési kérelme ügyében,
- eredményhez kötött tanulmányi ösztöndíj odaítélése,
- rendszeres és rendkívüli szociális támogatás odaítélése,
- Márton Áron Szakkollégium,
- a hallgatók egyéb kulturális és sporttevékenységével kapcso
latos ügyek,
- mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bi
zottság hatáskörébe utal.
- a Kreditátviteli Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek,
- valamint a Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartozó ügyek előkészítése.
225
�A tanév beosztása
I. félév:
Szorgalmi időszak: szeptember 03 - december 15
Első tanítási nap: szeptember 10 (nappali) szeptember 08 (levelező)
Tanítási szünetek:
nappali tagozaton:
október 22-23, október 27—november 02 (dékáni szünet)
levelező tagozaton:
október 20 (órarend szerint)
Vizsgaidőszak:
Elővizsgaidőszak (intézet- és tanszékvezetők döntése alapján)
2007. december 10-15
Rendes vizsgaidőszak: 2007. december 17-2008. február 02
II. félév:
Kezdete: 2008. február 11.
Első tanítási nap: 2008. febr. 09 (levelező), febr. 11 (nappali)
226
�Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Jog- és Államtudományi Kar
Jogász szak
Mintatanterv* 2007/2008
A mintatanterv tantárgyai 3 kategóriába soroltak:
- kötelező tárgyak
- kötelezően választható tárgyak
- szabadon választható tárgyak
A rövidítések magyarázata:
heti óraszám a nappali tagozaton
féléves óraszám a levelező tagozaton
számonkérés módja: al. = aláírás, B = beszámoló, K = kol
lokvium
Kr =
az adott tárggyal szerezhető kreditek (tanulmányi pontok)
száma
A beszámoló minősítése háromfokozatú, a kollokvium minősítése
ötfokozatú.
N=
L=
Szk=
Képzési idő:
10 félév
Megszerzendő kredit: 270 kredit + 30 kredit(diplomamunka)=300 kredit
Abszolutórium:
270 kredit + 6 hét szakmai gyakorlat
Záróvizsga tárgyai:
Alkotmányjog és Közigazgatási jog
Büntetőjog
Európajog és Nemzetközi közjog
Polgári jog és Kereskedelmi jog
Az oklevél minősítése:
Azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat 2006/07 tanév előtt
kezdték meg:
Az oklevél minősítését egyrészről a négy záróvizsga-tárgy és a
diplomamunka öt értékéből alkotott átlagból (a) mint egyik ténye
zőből, másrészt az Államelmélet 2, Büntető eljárásjog 2, Egyete
mes állam- és jogtörténet 2, Jogelmélet 2, Közgazdaságtan 3, Ma-
A „Mintatanterv” egy ajánlás a hallgató részére, amelynek betartásával 10 félév alatt befe
jezheti tanulmányait. Ettől azonban - természetesen az előtanulmányi rend betartásával eltérhet.
227
�gyár állam- és jogtörténet 2, Munkajog 2, Nemzetközi magánjog 2,
Pénzügyi jog 2, Polgári eljárásjog 3 és Római jog 2 tantárgyak át
lagából (b) mint másik tényezőből számolt egyszerű számtani átlag
adja / (a+b):2 I. A sikertelen vizsgák osztályzatát az oklevél minő
sítésének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.
Azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat a 2006/07. tanév I.
félévétől kezdték meg:
Az oklevél minősítését a négy záróvizsgatárgy és a diplomamunka
öt értékéből alkotott átlagból (a) mint egyik tényezőből, másrészt a
halmozott súlyozott tanulmányi átlagból (b) mint másik tényezőből
számolt egyszerű számtani átlag adja. A sikertelen vizsgák osz
tályzatát az oklevél minősítésének kiszámításánál figyelmen kívül
kell hagyni.
Az oklevél kiadásának feltétele:
Sikeres záróvizsga és egy államilag elismert középfokú „C” típusú
nyelvvizsga.
A Karon elfogadott nyelvek:
Angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol és latin, valamint a közép
iskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizs
gaként elfogadott nyelvvizsgák.
228
�1. félév
Tantárgy
Szk
e+gy
L
e+gy
A katolikus hit alapjai
2+0
12+0
K
Bevezetés a jogfogal
makba
2+0
15+0
Bevezetés a közgazda
ságtanba
2+0
Egyetemes állam- és
jogtörténet 1.
3+0
Kód
JOKJ2()1N_()
N
Kr
Előhallg.
köt.
Párti, halig,
3
-
-
K
3
-
-
12+0
K
3
-
-
15+0
K
4
köt.
JOKJ20ILJ
JOJB2()IN_()
JOJB2()IL_1
JOKG2OINJ)
JOKG20ILJ
J0JT2O1NO
JOJT2()1L_1
Jog-
töit.gyak. 1.
(JOJT101)
jomoiNj)
JOIT2()1L_1
Informatika gyakorlat
1.
0+1
0+6
B
1
Jogtörténeti
gyakorlat 1.
0+2
0+2
B
1
J0JT1O1NJ)
-
-
Egyet.jt. 1.
(JOJT201)
vagy Ma-
J0JT1O1LJ)
gyar.jt.1.
(JOJT203)
Kötelezően választható
tárgycsoport A*
3+0
6+0
B
2
-
-
JODH300LAI
JONY20INJ)
Latin 1.
0+3
0+9
B
1
-
-
Magyar állam- és
jogtörténet I.
3+0
15+0
K
4
JODH300NA0
JONY201LJ
J0JT2O3NJ)
JOJT2()3L_I
Jogtört.gyak. 1.
(JOJT101)
JORJIOINJ)
'
Római jog gyakorlat 1.
0+2
0+1
B
1
Római jog 1.
(JORJ201).
J0RJ1O1LJ)
Római jog 1.
J0RJ2O1NJ)
4+0
15+0
K
5
Római jog
gyak. 1.
JORJ2()IL_1
(JORJ101)
Szabadon választható
tárgy
0+2
0+2
B
2
-
JODH400LA0
JOTN201NJ)
Testnevelés 1.
0+2
0+0
al.
0
-
30
111
-
30
JODH400NA0
Összesen
Kollokvium (K): 6
Beszámoló (B): 6
Aláírás (al.): 1
Kötelezően választható tárgycsoport A.*:
JOKJ301NA0, JOKJ301LA1 Alapvető etika
JORJ301NA0, JORJ301LA1 Keresztény erkölcs és jogászi etika
JORJ302NA0, JORJ302LA0 Értékrend és pluralizmus
A három tárgy közül az egyik felvétele kötelező.
229
�2. félév
N
e+gy
L
e+gy
Szk
Államelmélet gyakor
lat 1.
0+1
0+2
B
Államelmélet 1.
2+0
Tantárgy
Kód
JOJB104NJ)
JOJB104LJ)
JOJB204NJ
Kr
1
köt.
Államelm.l.
15+0
K
3
Bev. a
Államelm.gyak. 1.
jogfogaim
(JOJB104)
(JOJB201)
JOJT2()2L_1
Egyetemes állam- és
jogtörténet 2.
JOIT202NJ)
Informatika gyakorlat 2.
3+0
15+0
K
5
Egyetemes
Jogtört.gyak.2.
jogt. I.
(JOJT102)
(JOJT201)
0+1
0+6
B
1
Infoim, gy.l.
(JOIT201)
JOIT202L_1
J0JTIO2NJ)
Párh.halig,
(JOJB204)
JOJB204L.2
JOJT202N_I
ElőhaUg.
köt
Jogtörténet gyakorlat
2.
0+2
0+2
B
1
Egyet.jt.2.
(JOJT202)vagy
Magyar
JOJTI02L0
jt.2.(JOJT204)
JOKJ202NJ)
Kánonjog 1.
2+0
15+0
K
3
alapjai
JOKJ2()2L_I
(JOKJ201)
Latin 2.
JONY202NJ)
0+3
0+9
B
1
Latin 1.
(JONY201).
JONY202L_1
Magyar állam- és
jogtörténet 2.
3+0
JOJT2()4L_2
JORJI02N.0
Római jog gyakorlat 2.
0+1
JOJT2()4N_1
A kát. hit
15+0
0+2
K
B
5
Magyar jogt. 1.
Jogtört.gyak.2.
(JOJT203)
(JOJT102)
1
Római jog 2.
(JORJ202)
J0RJ1O2LJ)
JORJ2()2N_1
Római jog 2.
4+0
15+0
K
6
Római jog 1.
(JORJ201)
JORJ202L_2
J0KG2O2NJ)
JODH400LA0
JOTN202NJ)
gyak.2.
(JORJ102)
Statisztika
2+0
15+0
K
3
-
Szabadon választható
tárgy
0+2
0+2
B
2
-
Testnevelés 2.
0+2
0+0
al.
0
JOKG202LJ
JODH400NA0
Római jog
Testnev. 1.
(JOTN201)
Összesen
28
113
Kollokvium (K): 6
Beszámoló (B): 6
Aláírás (al.): 1
230
-
32
�3. félév
Kód
Tantárgy
N
e+gy
L
e+gy
Szk
Kr
Előhallg.
köL
Párh.hallg.
köt.
JOAJWINJ)
Alkotmányjog
gyakorlat 1.
Alkotmányjog 1.
0+1
0+2
B
1
-
Alkotm.jog 1.
2+0
15+0
K
3
-
Alkotm.gyak.l.
Államelmélet
m/nV 9
Államelmélet 2.
0+1
0+2
B
1
2+0
15+0
K
4
JOAJ101LJ)
J0AJ2O1NJ)
(JOAJ201)
JOAJ2()1L_1
JOJB105NJ)
J0JBIO5L 1
JOJB205N_1
(JOAJ101)
Allamelm.2.
(JOJB205)
Allamelm. 1.
(JOJB204)
JOJB2()5L_2
Allamelm.
gyak.2.
(JOJB105)
Büntetőjog 1.
3+0
15+0
K
4
Egyet.
Bűnt. gyak. 1.
.IOBJ201N.0
jt.2.(JOJT202)
(JOBJ101)
JOBJ2()IL_I
Magyai'
jt.2.(JOJT204)
JOBJ10IN_0
JOBJ1()1L_2
Büntetőjogi gyak. 1.
0+1
0+2
B
1
JOKJ203NJ)
Kánonjog 2.
2+0
15+0
K
3
Kánonjog 1.
Kötelezően választ
ható tárgycsoport B
(Közgazdaságtan
1.)*
Kötelezően választ
ható tárgycsoport C
(Közgazdaságtan
2.)**
Kötelezően választ
ható tárgycsoport F
(Kötelezően választ
ható tárgy polgári
jogból)
2+0
9+0
B
2
Bev. a közg.
(J0BJ2O1)
(JOKJ202)
JOKJ2()3L_I
JODH300NBI
JODH300LBI
JODH300NC1
JODH300LCI
JODH300NF0
JODH300LF0
Büntetőjog 1.
(JOKG201)
2+0
Polgári jog 1.
JODH400NA0
Szabadon választha
tó tárgy
Szabadon választha
tó tárgy
Testnevelés 3.
B
2
Bev. a közg.
(JOKG201)
0+2
0+2
B
1
Polgári jog 1.
(JOPJ201)
3+0
.IOPJ2()1N_O
JOPJ2()1L_1
9+0
15+0
K
4
Római jog 2.
(JORJ202)
Köt.vál.tárgy
polg. jogból
(JODH300NF0,
JODH300LFO)
JODH400LA0
JODH4(X)NAO
JODH4(X)LAO
JOTN203NJ)
0+2
0+2
B
2
-
0+2
0+2
B
2
-
0+2
0+0
al.
0
Testnev. 2.
(JOTN202)
Összesen
27
105
—
28
Kollokvium (K):5 Beszámoló (B): 8 Aláírás (al.): 1
Kötelezően választható tárgycsoport B (Közgazdaságtan 1.)*
JOKG301NB1, JOKG301LB1 Számvitel és menedzsment módszerek
JOKG302NB1, JOKG302LB1 Vállalatgazdaságtan és kontrolling
A két tárgy közül az egyik felvétele kötelező
Kötelezően választható tárgycsoport C (Közgazdaságtan 2.)**:
JOKG303NC1, JOKG303LC1 EU gazdaságtana
JOKG304NC1, JOKG304LC1 Világgazdaságtan
A két tárgy közül az egyik felvétele kötelező
231
�4. félév
Kód
JOAJ IO2N_O
JOAJ 102L_0
JOAJ2Ö2NJ)
N
e+gy
L
e+gy
szk
Alkotmányjog
gyakorlat 2.
0+1
0+2
B
Alkotmányjog 2.
2+0
Tantárgy
Kr
1
15+0
K.
3
Alkotmányjog
Alkotm.jog
Alk.jog gyak
I.
2. (JOAJ 102)
Alkotmányjog 3.
2+0
15+0
B
1
Alkotm.jog 1.
(JOAJ201)
Büntetőjog 2.
3+0
15+0
K.
4
Büntetőjog 1.
(JOBJ201)
JOBJ2()2L_I
JOBJI02NJ)
JOBJI02LJ)
JOJB102NJ)
J0JB1O2LJ)
JOJB2()2N_1
0+2
B
1
Büntetőjogi gyakor
lat 2.
0+1
Jogelmélet gyakorlat
1.
Jogelmélet 1.
0+1
0+2
B
1
2+0
15+0
K
3
Kánonjog 3.
Büntetőjog 2.
Jogelmélet 1.
(JOJB202)
2+0
15+0
K
3
Államelm. 2.
Jogelm.gyak.l.
(JOJB205)
(JOJB102)
Kánonjog 1.
(JOKJ202)
4+0
JOKG205L_2
gyak.2.
(JOBJ202)
JOKJ204L_2
JOKG2()5N_2
Bűnt.jogi
(JOBJ102)
JOJB2()2L_2
JOKJ204NJ)
köt.
(JOAJ201)
JOAJ203L.2
JOBJ202NJ)
Párh. halig,
2. (JOAJ202)
JOAJ202LJ
JOAJ203NJ)
Előhallg.
köt.
15+0
K
4
Közgazd. 1.
(JODH300NB1,
Közgazd. 3.: Önkén
tes és kötelező újra
elosztási rendszerek
JODH300LBI)
Közgazd. 2.
(JODH300NC1,
JODH300LC1)
JOPJ202NJ)
Polgári jog 2.
3+0
15+0
K
4
JOPJ202LJ
JOPJ102NJ)
J0PJIO2LJ)
JODH400NA0
JODH400LA0
JOTN204NJ)
Polgári jogi gyakor
lat 1.
0+2
0+2
B
1
Szabadon választha
tó tárgy
0+2
0+2
B
2
Testnevelés 4.
2+0
0+0
al.
0
Polgári jog 1.
Polg.jogi gyak.
(JOPJ201)
1. (JOPJ102)
Polgári jog 2.
(JOPJ202)
-
Testnev. 3.
(JOTN203)
Összesen
27
115
Kollokvium (K): 6
Beszámoló (B): 6
Aláírás (aL): 1
232
-
30
�5. félév
Kód
JOBJ203NJ)
Tantárgy
N
e+gy
L
e+gy
Szk
Kr
Előhallg. köt.
Párh.halig,
köt.
Büntetőjog 3.
2+0 .
15+0
K.
3
Büntetőjog 2.
Bűnt.jogi
(JOBJ202)
JOBJ203L_2
Büntetőjogi
gyakorlat 3.
0+1
Jogelmélet
gyakorlat 2.
0+1
JOJBI()3L_0
JOJB2()3N_1
Jogelmélet 2.
2+0
J0BJIO3N !
JOBJ 1()3L_()
JOJB1()3N_()
0+2
B
1
Büntetőjog 3.
(JOBJ203)
0+2
B
1
Jogelmélet 2.
(JOJB203)
15+0
K
4
Jogelm. 1 .(JOJB202)
JOKI2()1L_2
JOMT1()IN_0
JOMT10ILJ)
JOMT201NJ
Közigazgatási jog
1.
4+0
15+0
K
5
Egyetjt 2.(JOJT202)
Magyar jt.2.(JOJT2O4)
Római jog 2.(JORJ202)
Munkajog gyakor
lat 1.
0+1
Munkajog 1.
2+0
0+2
B
1
Munkajog 1.
(JOMT201)
12+0
al.
0
Polgári jog 2.
(JOPJ202)
JOMT2()1L_2
JÓNK 101 N_()
JONK101LJ)
J0NK2O1NJ)
JONK2()IL_2
JOPU101N_0
JOPUIOILJ)
JOPU2()1N_0
Nemzetközi .
közjog gyakorlat
1.
0+1
Nemzetközi
közjog 1.
3+0
Pénzügyi jog
gyakorlat 1.
0+2
B
1
JOPJ103L_0
gyak.l.
Nemzetközi
közjog 1.
(JONK201)
0+1
15+0
0+2
K
B
4
Egyetjt. 2.(JOJT202)
Nemzetközi
Magyar jt.2.(JOJT204)
közjog gyak.l.
Római jog 2.(JORJ202)
(JONK101)
1
Pénzügyi
jog !•
(JOPU201)
Pénzügyi jog 1.
2+0
12+0
K
3
Közgazd. 3.
(JOKG205)
Pénzügyi jog
gyak. 1.
(JOPU101)
Polgári jog 3.
3+0
15+0
K
4
Polgári jog 2.
(JOPJ202)
JOPJ203L_2
J0PJ1O3NJ)
Munkajog
(JOMT101)
JOPU20IL_2
J0PJ2O3NJ)
Jogelm.gyak.2.
(JOJB103)
JOJB2()3L_2
JOK120IN_0
gyak.3.
(JOBJ 103)
Polg.jog
gyak. 2.
(JOPJ103)
Polgári jogi
gyakorlat 2.
Összesen
0+2
0+2
B
1
Polgári jog 3.
(JOPJ203)
25
111
Kollokvium (K): 6
Beszámoló (B): 6
Aláírás (al.): 1
233
-
29
-
�6. félév
N
e+gy
L
e+gy
Szk
Büntetésvégrehajtási jog
1+0
12+0
K
Büntetőjog 4.
2+0
Tantárgy
Kód
JOBJ205NJ)
JOBJ2()5L_2
.IOBJ204NJ)
Kr
2
Előhallg.
köt.
Párh.hallg.
köt.
Büntetőjog 2.
(JOBJ202)
K
15+0
3
Büntetőjog 3.
Büntetőjogi
(JOBJ203)
gyakorlat 4.
JOBJ2()4L_2
(J0BJ1O4)
JOBJ104N.0
JOBJ104LJ)
JOKI202NJ)
JOKI2()2L_2
JOKI102NJ
JOKH()2L_()
JOMT102N_()
JOMT102LJ)
JOMT2()2N_2
Büntetőjogi
gyakorlat 4.
0+2
Közigazgatási jog
2.
2+0
Közigazgatási jogi
gyakorlat
0+2
Munkajog gyakor
lat 2.
0+1
Munkajog 2.
2+0
0+2
B
1
Büntetőjog 4.
(JOBJ204)
K
15+0
0+2
B
3
Közig.jog 1.
Közig.jog gyak.
(JOKI201)
(JOKI102)
1
Közig.jog 2.
(JOKI202)
0+2
B
1
Munkajog 2.
(JOMT202)
15+0
K1
4
Munkajog 1.
Munkajog
(JOMT201)
JOMT2()2L_2
gyak.2.
(JOMT102)
JONK102NJ)
JONK102L_0
JONK202NJ)
JONK202L_2
JOPUI()2N_()
JOPU102LJ)
JOPU202NJ
Nemzetközi
közjog gyakorlat
2.
0+1
Nemzetközi
közjog 2.
3+0
0+2
B
1
Nemzetközi
közjog 2.
(JONK202)
Pénzügyi jog
gyakorlat 2.
0+1
Pénzügyi jog 2.
2+0
15+0
0+2
K
B
4
Nemzetk.
Nk közjog
közjog 1.
gyak. 2.
(JONK201)
(JÓNK 102)
1
Pénzügyi jog 2.
(JOPU202)
15+0
K
4
Pénzügyi jog 1.
Pénzügyi jog
(JOPU201)
JOPU202L_2
gyak.2.
(JOPU102)
Polgári jog 4.
JOPJ204NJ)
3+0
15+0
K
4
Polgári jog 3.
Polgári jogi
gyak. 3.
(J0PJ2O3)
JOPJ204LJ
(JOPJ104)
JOPJ104NJ)
JOPJ104LJ)
JODH400NA0
JODH400LA0
Polgári jogi
gyakorlat 3.
Szabadon választ
ható tárgy
Összesen
Kollokvium (K): 7
0+2
0+2
B
1
Polgári jog 4.
(JOPJ204)
0+2
0+2
B
2
26
116
-
32
Beszámoló (B): 7
-
Aláírás (al.): -
1 A kollokvium anyaga a Munkajog 1. és a Munkajog 2. tárgy anyagát is magába foglalja.
234
-
�7. félév
Kód
JOBE2()1N_()
Tantárgy
Büntető eljárásjog 1.
N
L
e+gy
e+gy
3+0
12+0
Szk
Kr
Előhallg.
köt
Párh.hallg.
köt
K
4
Büntetőjog 2.
Bünt.elj.gyak.1.
(JOBJ202)
JOBE20IL_2
JOBE10INJ)
JOBE101LJ)
JOEUI01NJ)
JOEUIOILJ)
JOEU2()1N_I
Büntető eljárásjogi
gyakorlat 1.
Európajog gyakorlat
1.
Európajog 1.
0+1
0+2
B
1
(JOBE201)
0+1
0+2
B
1
2+0
12+0
B
1
JOKV2()IL_3
JODH3()()_E()
JODH300NG0
JODH300LG0
JODH300NH0
JODH3(X)LH()
JOK11O3N_O
JOKI103LJ)
JOKI2()3N_0
JOKI2()3L_2
JONM1ÖINJ)
JONM101L_()
JONM201N_1
JONM2()IL_3
JOPE2()1N_I
Környezetvédelmi
2+0
jog 1Kötelezően választ
—
ható tárgycsoport E
(Évfolyamdolgozat)
Kötelezően választható 2+0
tárgycsoport G
(Összehasonlító
jogból)**
Kötelezően választha 2+0
tó tárgycsoport H.*
Közigazgatási
0+2
eljárásjogi gyakorlat
9+0
JOPEIOILJ)
JOPJ2()5N_()
JOPJI05LJ)
Eu.gyak.l.
(JOPJ202)
(JOEU101)
2
évf.
d.
jegy
K
2
120 kredit
2
Id. a tárgyak
Közig, jog 1.
(JOKI201)
—
9+0
mellett
3+0
B
1
0+2
B
1
-
Közig.jog 3.
(élj-jog)
(JOKI203)
Közigazgatási jog 3.
(eljárásjog)
2+0
12+0
K
3
Közig, jog.
Közig.élj.gyak.
2.
(JOKI103)
(JOKI202)
Nemzetközi magán
jog gyakorlat 1.
Nemzetközi magán
jog 1.
0+1
0+2
B
1
2+0
12+0
K
2
Nk magánjog 1.
(JONM201)
Polgári jog 2.
(JOPJ202)
NK magánjog
gyak. 1.
(JONM101)
Polgári eljárásjog 1.
2+0
12+0
K
2
Polgári jog 2.
(JOPJ202)
Polgári eljárásjogi
gyakorlat 1.
Polgári jog 5.
0+1
0+2
B
■1
3+0
12+0
K
4
0+1
0+2
B
1
2+0
9+0
K
2
Polgári jog 4.
Polg.jogi gyak. 4.
(J0PJ1O5)
Polgári jog 5.
(JOPJ205)
Egyetjt. 2.
(JOJT202)
Magyar jt.2.
JOMT2()3N_1
(JOJT204)
JOMT2()3L_3
Római jog 2.
(JORJ202)
Összesen
(JOPE101)
Polg.eljárásjog 1.
(JOPJ204)
Polgári jogi gyakor
lat 4.
TB és szociális jog
1.
Polg.elj.gyak.l.
(JOPE201)
JOPJ2()5L_2
jopjiosn.i
Polgári jog 2.
K
J0PE2OIL.3
J0PE1O1 N_1
Európajog 1.
(JOEU201)
JOEU2()1L_2
JOKV2()1N_I
(JOBE101)
Bünteljárásjog 1.
29
114
235
-
29
�Az évfolyamdolgozat tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató már legalább 120
kreditpontot összegyűjtött. Amennyiben a hallgató már 210 kreditpontot elért,
mindaddig nem vehet fel újabb tárgyat, amíg az évfolyamdolgozat tárgyat
nem teljesítette. Az évfolyamdolgozat tárgy 120 és 210 kreditpont között
páratlan és páros félévben egyaránt felvehető.
Kollokvium (K):8
Beszámoló (B): 8
Aláírás (al.): -
Kötelezően választható tárgycsoport G (Összehasonlító jogból)**:
JOOJ301NG0, JOOJ301LG1 Összehasonlító közjog (elöhallg.:Alkotmányjog 3)
JOOJ302NG0, JOOJ302LG1 Összehasonlító magánjog (elöhallg.: Polgári jog 2)
A két tárgy közül az egyik felvétele kötelező
Kötelezően választható tárgycsoport H.*:
JOKV301NH0, JOKV301LH0
JOPE301NH0, JOPE301LH0
JOPJ318NH0, JOPJ318LH0
JOKV303NH0, JOKV303LH0
JOMT301NH0, JOMT301LH0
Bioetika és környezeti etika 1.
Sportjog
Ingatlanjog 1.
Környezet és fejlődés
Introduction to the Social Doctrine of the Church
Az öt tárgy közül egy tárgy felvétele kötelező.
236
�8. félév
Kód
Tantárgy
N
e+gy
L
e+gy
Szk
Kr
Előhallg.
köt.
Párh.hallg.
köt.
JOBE202NJ
Büntető eljárásjog
2.
3+0
12+0
K
5
Bűnt. élj. 1.
Bünt.elj.gyak.2.
(JOBE201)
(JOBE102)
Büntető eljárásjogi
gyakorlat 2.
0+1
Európajog gyakor
lat 2.
0+1
JOEUI02LJ)
JOEU2O2N_l
Európajog 2.
2+0
JOBE2()2L_2
JOBEW2NJ)
JOBE102LJ)
JOEUI02NJ)
0+2
B
1
Bünt.elj.2.
(JOBE202)
0+2
B
1
Európajog 2.
(JOEU202)
12+0
B
1
JOEU202L_2
Európajog 1.
(JOEU201)
Európajog
gyak. 2.
(JOEU102)
J0KE1OINJ)
JOKEI()1L_()
JOKE201NJ)
JOKE201L_2
J0KV2O2NJ)
,IOKV2()2L_2
Kereskedelmi jog
gyakorlat 1.
Kereskedelmi jog
1.
0+1
Környezetvédelmi
jog 2.
2+0
0+2
B
1
Ker.jog 1.
(JOKE201)
2+0
15+0
9+0
K
K
3
3
Polgári jog 3.
Ker.jog gyak. 1.
(JOPJ203)
(JOKE101)
Körny.véd.
jog 1 •
(JOKV201)
Kötelezően vá
lasztható tárgy
csoport I.*
2+0
Közigazgatási jog
4.
2+0
JOKI204L_2
JOBE203NJ
Kriminalisztika
2+0
6+0
al
0
Nemzetközi
magánjog
gyakorlat 2.
0+1
0+2
B
1
Nemzetközi
magánjog 2.
2+0
J0DH3OONIO
JODH3(X)LK)
JOKI204NJ)
3+0
B
1
Lásd, a
tárgyaknál
12+0
K
3
Közig, j. 3.
(eljárásjog)
(JOKI203)
JOBE203LJ
JONM102NJ)
JONM102LJ)
JONM2()2N_2
JONM2()2L_2
Polgári eljárásjog
2.
JOPE2()2N_1
JOPE202L_3
Nk magán-jog
2.
(JONM202)
2+0
12+0
12+0
K
K
3
2
Nk. Magán
NK magánjog
jog 1.
gyak. 2.
(JONM201)
(JONM102)
Polgári élj. 1.
Polg.elj.
(JOPE201)
gyak 2.
(JOPE102)
Polgári eljárásjogi
gyakorlat 2.
JOPE102N-I
JOPE102L0
0+1
0+2
B
1
Polg.eljárásjog 2.
(JOPE202)
Szabadon választ
ható tárgy
0+2
0+2
B
2
-
TB és szociális
jog 2.
2+0
12+0
K
3
TB és szoc. jog
JOMT2(ML_2
JOKV2O3NJ)
Versenyjog 1.
1+0
JODH400NA0
JODH400LA0
JOMT2()4N_0
I. (JOMT203)
6+0
al.
0
Közig, jog.
2.
.IOKV203LJ)
(JOKI202)
Összesen
29
123
237
-
33
�Kollokvium (K): 7
Beszámoló (B): 8
Aláírás (al.): 2
Kötelezően választható tárgycsoport I*:
JOPJ321NI0, JOPJ321LI0
JOPJ322NI0, JOPJ322LI0
JOPJ320NI0, JOPJ320LI0
JOKV302NI0, JOKV302LI0
Ingatlanjog 2. (előhallg. köt.: Ingatlanjog 1.)
Sajtó- és médiajog 1.
Az Európai Unió magánjoga
Bioetika és környezeti etika 2.
A négy tárgy közül az egyik felvétele kötelező.
238
�9. félév
Kód
JOEU203NJ
Tantárgy
Európajog 3.
N
e+gy
L
e+gy
Szk
2+0
15+0
K
Kr
4
JOEU2()3L_2
Párh.hallg.
köt.
EU. jog 2.
(JOEU202)
Kereskedelmi jog
gyakori at 2.
0+1
JOKEI02L-0
JOKE2()2N_1
Kereskedelmi jog 2.
2+0
JOKE102NJ)
Eiőhallg.
köt.
0+2
B
1
Kér.jog 2.
(JOKE202)
15+0
K
3
JOKE2()2L_3
Ker.jog 1.
Ker.jog
(JOKE201)
gyak. 2.
(JOKE 102)
JODH3(X)_D()
Kötelezően választható
tárgycsoport D (Dip
lomamunka konzultá
ció)
0+0
0+0
Al.
0
JODH300NJ0
Kötelezően választható
tárgycsoport J (Köt.
tárgycsop. jogbölcseletből)*
2+0
6+0
B
1
Kötelezően választható
tárgycsoport L.**
2+0
3+0
B
1
Kötelezően választható
tárgycsoport M.***
2+0
3+0
B
1
JODH300LM0
JOBJ2Í0NJ)
Kriminológia
2+0
JODH300LJ0
JODH300NL0
JODH3(X)LL()
JODH300NM0
(JOJB201)
-
Lásd, a
tárgyaknál
12+0
K
2
Büntetőjog 2.
(JOBJ202)
Nemzetközi kereske
delmi
választottbíráskodás
2+0
JONM203L_2
JOPE2()3N_1
Polgári eljárásjog 3.
2+0
12+0
K
3
Polg. élj 2.
(JOPE202)
12+0
K
4
JOPE2()3L_l
Polg. élj. 2.
(JOPE202)
Szabadon választható
tárgy
0+2
0+2
B
2
JODH400LA0
JOJB2()XN_1
Természetjog
2+0
9+0
B
2
Versenyjog 2.
2+0
12+0
K2
3
JODH400NA0
Bev. a
jogfog.
JOBJ2I()L_1
JONM203NJ)
210 kredit
-
JOJB2()8L_ 1
JOKV2()4N_1
JOKV204L_2
Versenyj. 1.
(JOKV203)
Összesen
23
103
-
27
2 A kollokvium anyaga a Versenyjog 1 és Versenyjog 2 tárgy anyagát is magába foglalja.
239
�A Diplomamunka konzultáció tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató legalább
210 kredit-pontot már összegyűjtött.
Kollokvium (K); 6
Beszámoló (B): 6
Aláírás (al.): 1
Kötelezően választható tárgycsoport J (Köttárgycsop. jogbölcseletből) *:
JOJB302NJ0, JOJB302LJ1
JOJB304NJ0, JOJB304LJ0
JOJB305NJ0, JOJB305LJ0
Jogszociológia
Összehasonlító jogi kultúrák és összehasonlító
bírói gondolkodásmód
Állam- és politikai szociológia
A három tárgy közül 1 tárgy felvétele kötelező.
Kötelezően választható tárgycsoport L.**:
JOKI302NL0, JOKI302LL0 A közigazgatás európai integrációja
JOKI303NL0, J0KI3O3LLO Agrárigazgatás
JOBJ301NL0, JOBJ301LL0 Nemzetközi és európai büntetőjog
JOBJ302NL0, JOBJ302LL0 Emberi jogok EU konvenciója
A 4 tárgy közül 1 tárgy felvétele kötelező
Kötelezően választható tárgycsoport M. ***
JOPU301NM0, JOPU301LM0
JOPJ323NM0, JOPJ323LM0
JOPJ324NM0, JOPJ324LM0
JOBJ303NM0, JOBJ303LM0
Bank és tőzsdejog
Szellemi alkotások és piacgazdaság
Sajtó- és médiajog 2. (előh.: Sajtó- m. 1)
Európai büntetés-végrehajtási jog
A 4 tárgy közül 1 tárgy felvétele kötelező.
240
�10. félév
Kód
JOA.I2()()N_()
JOAJ2(X)L_I
JOBJ2<X)N_()
JOBJ2(X>L_1
JOEU2()()N_()
JOEU200LJ
JOPJ200NJ)
JOPJ2(X)L_I
Tantárgy
Kr
N
L
e+gy
e+gy
Alkotmányjog és
közigazgatási jog
záróvizsga előkészítő
3+0
12+0
-
-
255 kreditpont
Büntetőjog záróvizsga
előkészítő
3+0
12+0
-
-
255 kreditpont
Európajog és nemzetköz 3+0
közjog záróvizsga előké
szítő
12+0
-
-
255 kreditpont
Polgári jog és kereske
delmi jog záróvizsga
előkészítő
3+0
12+0
-
-
255 kreditpont
Összesen
12
48
-
-
-
Szk
Előhallg.
köt.
ZV előkészítő tárgy felvételére a hallgató akkor jogosult, ha már 255
kreditpontot összegyűjtött.
Diplomamunka: 30 kredit.
241
�Nemzetközi igazgatási alapszak
Az alapszakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség
oklevélben szereplő megjelölése:
Végzettségi szint:
alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
Szakképzettség:
nemzetközi igazgatásszervező
Képzési terület:
jogi és igazgatási
Képzési ág:
igazgatási
A képzési idő félévekben:
6 félév
Az alapfokozat megszerzéséhez összegyüjtendő kreditpontok száma:
180 kreditpont
Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan nemzetközi igazgatásszervezők képzése, akik
alkalmasak a közigazgatási szervezetrendszerben, továbbá a
nemzetközi nagyvállalatokon belüli nemzetközi vonatkozású
döntések előkészítésére és végrehajtására, a közigazgatási szervek
és az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak szervezésére,
európai
uniós
szervezetekben
történő
ügyintézésre
közigazgatásban igazgatási, szervezési feladatok ellátására,
hatósági eljárások lefolytatására, középvezetői
feladatok
elvégzésére, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel
rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a nemzetközi igazgatásszervezők képesek:
- igazgatási, szervezési feladatok ellátására, hatósági eljárások
lefolytatására, középvezetői feladatok elvégzésére;
- szervezői, projektmenedzseri feladatok ellátására nemzetközi
intézményekben és nemzetközi nagy vállalatoknál.
- Az alapfokozat birtokában a nemzetközi igazgatásszervezők
alkalmasak:
- magas szintű nyelvtudás, tárgyalási és kommunikációs
képességek birtokában a nemzetközi intézmények, az azokhoz
242
�-
kapcsolódó belföldi szervezetek, nemzetközi nagyvállalatok
döntéseinek előkészítésére és végrehajtására;
közszolgálati, vállalati humánpolitikai feladatok ellátására.
A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő
képességgel, kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással,
minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.
Szakmai gyakorlat
Az oklevél megszerzésének feltétele 6 hét szakmai gyakorlat
elvégzése.
Nyelvi követelmények
Az alapfokozat megszerzéséhez két idegen nyelvből államilag
elismert középfokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga
szükséges, melyből az egyik jogi és közigazgatási (Prpfex) vagy
közgazdasági (OECONOM) szaknyelvi nyelvvizsga.
243
�Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Jog- és Államtudományi Kar
Nemzetközi igazgatási alapszak (BA)
*
MINTATANTERV 2007/2008
A mintatanterv tárgyai 2 kategóriába soroltak:
kötelező tárgyak (kötelező tárgycsoportok)
- szabadon választható tárgyak
A rövidítések magyarázata:
Nap. = heti óraszám a nappali tagozaton
Lev. = féléves óraszám a levelező tagozaton
E
= elmélet
Gy = gyakorlat
Szk. = számonkérés módja: al. - aláírás, B = beszámoló,
K = kollokvium
Kr = az adott tárggyal szerezhető kreditek (tanulmányi pontok)
száma
A beszámoló minősítése háromfokozatú, a kollokvium minősítése
ötfokozatú.
Képzési idő:
6 félév
Megszerzendő kredit: 165 kredit +15 kredit (szakdolgozat) =180 kredit
Abszolutórium:
165 kredit + 6 hét szakmai gyakorlat
A záróvizsga tárgyai:
Nemzetközi gazdasági ismeretek tárgykör:
1) Nemzetközi gazdasági alapismeretek
2) Menedzsment ismeretek
Európajog tárgykör:
1) Európai közjog és politika
2) Európai belső piac
** A „Mintatanterv” egy ajánlás a hallgató részére, amelynek betartásával 6 félév alatt
befejezheti tanulmányait. Ettől azonban - természetesen az előtanulmányi rend
betartásával - eltérhet.
244
�Nemzetközi diplomáciai ismeretek tárgykör:
1) A nemzetközi jog alapjai
2) A diplomáciai jog
Az oklevél minősítése:
Az oklevél minősítését egyrészről a halmozott súlyozott tanulmányi
átlag (a) mint egyik tényezőből, másrészt a záróvizsga osztályzat (b)
mint másik tényezőből számolt egyszerű számtani átlag adja
/ía+hY? /
Az oklevél kiadásának feltétele:
Sikeres záróvizsga és két idegen nyelvből államilag elismert
középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi
bizonyítvány, illetve oklevél, melyből az egyik jogi és közigazgatási
(Profex) vagy közgazdasági (OECONOM) szaknyelvi nyelvvizsga.
245
�e= elmélet; gy = gyakorlat
1. félév
Nap.
Tantárgy
Kód
Lev.
e+gy
Szk.
Kr
e+gy
Elő
halig.
JAEU206L_0
Alkalmazott (jogi)
informatika 1.
0+2
0+12
B
2
-
JAKG201L_0
Bevezetés a
közgazdaságtanba
2+2
12+3
K+al.
5
-
JAKJ201L_0
Egyházjogi
alapismeretek 1.
2+0
12+0
K
3
-
JAJT201L_0
Európai alkotmány- és
integráció-történet 1.
2+0
12+0
K
3
-
JAKG202L_0
Gazdaságföldrajz
2+0
12+0
B
2
-
JARJ201L_0
Jogi terminológia és
jogi alapfogalmak
2+0
12+0
K
3
-
JADH300LA0
Kötelezően
választható
tárgycsoport A
(Idegennyelv 1.
(Országismeret 1.))
0+2
0+12
B
2
—
JAJT203L_0
Magyar alkotmány- és
közigazgatás-történet
1.
2+0
12+0
K
3
-
JADH400LA0
Szabadon választható
tárgy (NK.IG.szak)
0+2
0+2
B
2
-
JAJB201L_0
Szociológia
2+0
12+0
B
2
-
Testnevelés 1.
0+2
-
al.
0
-
Összesen
24
113
-
27
-
Kollokvium (K): 5
Beszámoló (B): 5
Aláírás (al.): 2
246
�2. félév
Kőd
Tantárgy
Nap.
e+gy
Lev.
e+gy
Szk.
Kr
Előhallg.
JAEU207L0
Alkalmazott (jogi)
informatika 2.
0+2
0+9
B
2
JAEU206L_0
Alk.inf.l.
J AAJ201 L_0
Alkotmány) og
2+0
12+0
K
3
JAKJ202L_0
Egyházjogi
alapismeretek 2.
2+0
12+0
K
3
JAKJ201L_0
Egyh.jogi
alapism. 1
JARJ202L_0
Értékrend és
pluralizmus
2+0
9+0
B
2
-
JAJT202L_0
Európai alkotmányés integráció-történet
2.
2+0
12+0
K
3
JAJT201L_0
Eu.alk. és
integr.tört. 1
JARJ2O3L_O
Kommunikációs
ismeretek
2+0
9+0
B
2
-
JADH300LB0
Kötelezően
választható
tárgycsoport B
(NK.IG.szak)
(Idegennyelv 2.
(Országismeret 2.))
0+2
0+12
B
2
JADH300LA0
Idegennyelv 1.
JAKI203L_0
Közigazgatási
szervezetrendszer
2+0
12+0
K
3
-
JAJT204L_0
Magyar alkotmányés közigazgatás
történet 2.
2+0
12+0
K
3
JAJT2O3LO
Magyar alk. és
közig.tört.l.
JAKG203L_0
Nemzetközi
gazdasági ismeretek
2+2
12+3
K+al.
5
-
JADH400LA0
Szabadon választható
tárgy (NK.IG.szak)
0+2
0+2
B
2
-
Testnevelés 2.
0+2
-
al.
0
Testnev.l.
Összesen
26
116
-
30
-
Kollokvium (K): 6
Beszámoló (B): 5
Aláírás (al.): 2
247
�3. félév
Kód
Tantárgy
Nap.
e+gy
Lev.
e+gy
Szk.
Kr
Előhallg.
JAKE201L_0
A kereskedelmi
jog alapjai
2+0
12+0
K
3
JARJ201L_0
Jogi term, és
jogi alapfog.
JANK201L_0
A nemzetközi
jog alapjai
2+0
12+0
K
3
JAJT202L_0
Eu.alk. és
integr.tört.2
JAPJ20IL_0
A polgári jog
alapjai
2+0
12+0
K
3
JARJ201L_0
Jogi term, és
jogi alapfog.
JADH300LC0
Kötelezően
választható
tárgycsoport C
(NK.IG.szak)
(Idegennyelv 3.
(Igazgatási
szaknyelv 1.))
0+2
0+12
B
2
JADH300LB0
Idegennyelv 2
JADH300LF0
Kötelezően
választható
tárgycsoport F
(NK.IG.szak)
(Idegennyelv 4.
(Nemzetközi
kommunikáció
1.))
0+2
0+12
B
2
JADH300LB0
Idegennyelv 2
JAKI204L0
Közigazgatási
eljárások joga
3+2
12+3
K+al
6
-
JAEU201L_0
Közös kill- és
biztonságpoliti
ka
2+0
12+0
B
2
-
JARJ204L_0
Politikai
földrajz
2+0
12+0
B
2
JAJT204L_0
Magyar alk. és
közig.tört.2
JARJ205L_0
Politológia
2+0
12+0
B
2
JAJT204L_0
Magyar alk. és
közig, tört. 2
JADH400LA
0
Szabadon
választható
tárgy
(NK.IG.szak)
0+2
0+2
B
2
—
Összesen
23
113
-
27
-
Kollokvium (K): 4
Beszámoló (B): 6
248
Aláírás (al.): 1
�4. félév
Kód
Tantárgy
Nap.
e+gy
Lev.
e+gy
Szk.
Kr
Előhallg.
JANK202L_0
Diplomácia története
2+0
12+0
B
2
-
JAEU202L_0
Európai közjog és
politika
2+2
12+3
K+al
5
-
JADH300_E0
Kötelezően
választható
tárgycsoport E
(NK.IG.szak)
(Évfolyamdolgozat)
—
—
—
4
40-100
kreditpont
teljesítése
között
JADH300LG0
Kötelezően
választható
tárgycsoport G
(NK.IG.szak)
(Idegennyelv 5.
(Nemzetközi
kommunikáció 2.))
0+2
0+12
B
2
JADH300LF0
Idegennyelv 4
JADH300LH0
Kötelezően választható
tárgycsoport H
(NK.IG.szak)
(Idegennyelv 6.
(Tárgyalási technika 1.))
0+2
0+12
B
2
JADH300LB0
Idegennyelv 2
JAMT201L_0
Munkajog
2+0
12+0
K
3
-
JANM201L_0
Nemzetközi magánjog
és nemzetközi
gazdasági kapcsolatok
joga
2+0
12+0
K
3
JAKG203L_0
Nk gazd.ism.
JAKE201L_0
A kér .jog
alapjai
JAPJ201L_0
A polg.jog
alapjai
JANK203LJ)
Nemzetközi protokoll
és etikett
2+0
12+0
B
2
-
JAEU203L_0
Regionális politika
2+0
12+0
K
3
-
JADH400LA0
Szabadon választható
tárgy (NK.IG.szak)
0+2
0+2
B
2
-
JAK1B205LJ)
Szakigazgatások joga
1.
3+2
12+3
K+al
6
-
Összesen
25
116
-
34
-
Kollokvium (K); 5
Beszámoló (B): 5
Aláírás (al.): 2
Az évfolyamdolgozat tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató már legalább 40
kreditpontot összegyűjtött. Amennyiben a hallgató már 100 kreditpontot elért,
mindaddig nem vehet fel újabb tárgyat, amíg az Évfolyamdolgozat tárgyat
nem teljesítette.
249
�5. félév
Kód
Tantárgy
Nap.
e+gy
Lev.
e+gy
Szk.
Kr
Előhallg.
JAEU204L_0
A nemzetközi
politika elmélete
2+0
12+0
K
3
JARJ201L_0 Jogi
term, és jogi alapfog.
JAKE202L_0
Az EU.
kereskedelmi joga
2+0
12+0
K
3
JAJT202L0
Eu.alk. és integr.tört.
2
,IANK204L_0
Diplomáciai jog
2+2
12+3
K+al.
5
JAJT202L_0
Eu.alk. és integr.tört.
2
JAEU205L_0
Európai belső piac
2+2
12+3
K+al.
5
-
JAKV201L_0
Környezetvédelmi
jog 1-
2+0
12+0
K
3
-
JADH300LI0
Kötelezően
választható
tárgycsoport I
(NK.IG.szak)
(Idegennyelv 7.
(Igazgatási
szaknyelv 2.))
0+2
0+12
B
2
JADH300LC0
Idegennyelv 3
JADH300LJ0
Kötelezően
választható
tárgycsoport J
(NK.IG.szak)
(Idegennyelv 8.
(Tárgyalási
technika 2.))
0+2
0+12
B
2
JADH300LH0
Idegennyelv 6
JADH300_S0
Kötelezően
választható
tárgycsoport S
(NK.IG.szak)
(Szakdolgozat
konzultáció)
- al.
0
100 Kreditpont
TELJESÍTÉSE
JADH400LA0
Szabadon
választható tárgy
(NK.IG.szak)'
0+2
0+2
B
2
-
JAKI206L_0
Szakigazgatások
joga 2.
3+0
12+0
K
4
JAKI205L_0
Szakigazg.joga 1
Összesen
23
104
-
29
-
Kollokvium (K): 6
Beszámoló (B): 3
Aláírás (al.): 3
A Szakdolgozat konzultáció tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató legalább 100
kreditpontot összegyűjtött.
250
�6. félév
Kód
Tantárgy
Nap. Lev.
e+gy e+gy
JAKV202L0
Környezetvéde
Imi jog 2.
2+0
JAMT202L_0
Közigazgatási
munkajog
JAKG204L_0
Szk.
Kr
Előhallg.
12+0
K
3
JAKV201L_0
Körny.véd jog
1
2+0
12+0
K
3
-
Menedzsment
ismeretek
2+2
12+3
K+al.
5
-
JANK205L_0
Nemzetközi
tárgyalások
elmélete
2+0
12+0
B
2
-
JAPU201L_0
Pénzügyi jog
2+0
12+0
K
3
-
JADH400LA0
Szabadon
választható
tárgy
(NK.IG.szak)
0+2
0+2
B
2
—
Összesen
14
65
-
18
-
Kollokvium (K): 4
Beszámoló (B): 2
Aláírás (al.): 1
Szakdolgozat: 15 kredit
251
�Te mit csináltál
14 éve?
Több mint kiadó
Szakmai partner
Complex Kiadó
iJ.CompLex
Wolters Kluwer csoport
Magyarország legnagyobb
jogi és adóügyi kiadója
Complex Kiadd Kft • 1117 Budapest. HieUe Kornélia u 21-35 • Tel (40) 464-5SS • fax (1) 464-5657 • «tof<:omple< hu • wwwcomplex hu
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
JÁK (Jog- és Államtudományi Kar)
Text
A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Text
Any textual data included in the document
PPKE-JÁK
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
Tanulmányi tájékoztató 2007/2008
Alternative Title
An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.
tanév ismertetés; Neptun használat; tanszékek- , oktatók bemutatása; juttatások; adminisztráció; posztgraduális képzés; pályázatok; informatikai szolgáltatások; szabályzatok
Subject
The topic of the resource
Tanulmányi tájékoztató
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
PPKE-JÁK; Dr. Schanda Balázs - dékán; Deme Erzsébet - szerkesztés, tördelés; Winter Erzsébet - borítófotó; Szent István Társulat - kivitelezés
Contributor
An entity responsible for making contributions to the resource
PPKE-JÁK
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
2008-2009
Date Created
Date of creation of the resource.
2007.július 10.
Medium
The material or physical carrier of the resource.
ismertető
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
digitális; papír
Source
A related resource from which the described resource is derived
JAK_2007_2008_tanulmanyi_tajekoztato
Relation
A related resource
28-T-J-2007-2008
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Magyarország; Budapest
Spatial Coverage
Spatial characteristics of the resource.
1088 Szentkirályi u. 28.
Extent
The size or duration of the resource.
10933 KB; 199x140 mm; 251 p.
Language
A language of the resource
magyar
Publisher
An entity responsible for making the resource available
PPKE-JÁK
Rights
Information about rights held in and over the resource
PPKE-JÁK
Rights Holder
A person or organization owning or managing rights over the resource.
PPKE-JÁK
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
JAK_2007_2008_tanulmanyi_tajekoztato
Deme Erzsébet
Schanda Balázs
Szent István Társulat
Winter Erzsébet
-
https://omeka.ppke.hu/files/original/b02b240014765b548bb6a2ced01dda25.jpg
d319db8cdfd31a7fe71fbb9ffe960515
https://omeka.ppke.hu/files/original/6e15913d31f2a5f2f29a613694369081.pdf
256cf8387d577ee18258e5a0b1893187
PDF Text
Text
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Jog-és Államtudományi Kar
r
Tanulmányi tájékoztató
2009/2010
Nemzetközi igazgatási alapszak (BA)
Európai és nemzetközi igazgatás
mesterszak (MA)
Budapest
2009
�A kézirat lezárásának időpontja: 2009. július 31.
Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Jog- és Államtudományi Kara
Felelős kiadó:
Dr. Schanda Balázs dékán
Szerkesztette és tördelte:
Szakaiiné Szeder Andrea
Nyomdai munkák :
MondAt Kft.
�TARTALOM
Dékáni köszöntő
7
Az egyetem szellemisége
9
Az Egyetem története
9
Az Egyetem vezetői
13
Az Egyetem Karai
14
Karunk címere
16
L ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
17
1. Karunk szellemisége, sajátosságai
17
2. Karunk vezetői
18
3. A tanév időbeosztása
18
4. Beiratkozási és bejelentkezési eljárás, tárgyfelvétel
20
5. A kari honlap és a Neptun-rendszer használata
24
6. Fizetendő díjak, költségtérítések
27
7. Hallgatói juttatások
29
8. Hallgatói ügyekkel foglalkozó szervezeti egységek, testületek,
azok eljárási és adminisztrációs rendje
31
8.1. Tanulmányi Osztály
31
8.2. Dékáni Titkárság
34
8.3. Dékánhelyettesi Titkárság
35
8.4. Fegyelmi Bizottság (SzMSz 28. §)
36
8.5. Kreditátviteli Bizottság (SzMSz 29. §)
36
8.6. Tanulmányi Bizottság (SzMSz 30. §)
37
8.7. Diákjóléti Bizottság (SzMSz 25. §)
37
9. Intézetek, tanszékek
9.1. Alkotmányjogi Tanszék
9.2. Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék
9.3. Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék
9.4. Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
9.5. Jogbölcseleti Tanszék
39
39
40
41
42
43
3
�9.6 Jogtörténeti Tanszék
9.7. Kánonjogi Intézet
9.8. Kereskedelmi Jogi Tanszék
9.9. Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék
9.10. Közigazgatási Jogi Tanszék
9.11. Nemzetközi Magánj ogi Tanszék
9.12. Pénzügyi Jogi Tanszék
9.13. Polgári Élj árásj ogi Tanszék
9.14. Polgári Jogi Tanszék
9.15. Római Jogi Tanszék
9.16. Idegen Nyelvi Lektorátus
9.17. Informatikai Oktatási Csoport
9.18. Testnevelési Csoport
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
55
10. Posztgraduális képzések
56
11. Hallgatói érdekképviselet - Hallgatói Önkormányzat (HŐK)
62
12. Könyvtár
63
13. Informatikai szolgáltatások
65
14. PROFEX jogi- és közigazgatási bejelentett szaknyelvi vizsgahely
- Idegen Nyelvi Lektorátus
66
15. Pályázati, Karrier-tanácsadási
és egyéb magyar és külföldi ösztöndíjlehetőségek
68
16. Kari lelkészség
71
17. Kulturális lehetőségek, öntevékeny csoportok
71
18. Sportélet a Karon
71
19. Házirend
72
II. AMIT MINDENKINEK ISMERNIE,
TUDNIA KELL ... A SZABÁLYZATOK
4
75
TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ)
75
HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT
113
�A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM SZABÁLYZATA A HALLGATÓI
FELÜLBÍRÁLATI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK
RENDJÉRŐL
1119
III. NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI
ALAPKÉPZÉSI SZAK (BA)123
Mintatanterv
123
Tárgyleírások
132
IV. EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS
MESTERKEPZESI SZAK (MA)
155
Mintatanterv
157
Tárgyleírások
Kötelező tárgyak
Kötelezően választható tárgyak
163
163
177
V. GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK
181
5
��Dékáni köszöntő
Legyen Karunk egyre inkább a valódi szabadság szigete, ahol nem csak a jog tanulha
tó magas szinten, de az igazság is kimondható! Az igazság - melynek ma néha a létét
is kétségbe vonják -, csak az igazság adhat a jog számára szilárd alapot. A jog igazság
nélkül pusztán szabályozástechnika, mely nem igényel sem egyetemi szintű oktatást,
sem személyes elkötelezettséget. Karunk azonban éppen erre, az Igazság iránti sze
mélyes elkötelezettségre hívja hallgatóit és oktatóit, szakmai ismeretek közvetítése
mellett választ kínálva a minden embert meghatározó, elemi kérdésekre is. Ebből, az
Igazság keresése iránti elkötelezettségből fakad a közösség oktatók, hallgatók és az
Egyetem küldetését előmozdító valamennyi munkatárs között. Ebből fakad a személy
- legyen jogalany, ügyfél, hallgató, adminisztrátor vagy professzor - iránti tisztelet.
Ebből fakad az, hogy hivatásunkat nem önös szempontok szerint, hanem a közjó
ra, és a természetes értékekre figyelemmel kell gyakorolnunk. Jogszemléletünket is
meghatározza az emberi méltóság iránti tisztelet, és az, hogy a politikai közösség,
a társadalom célja a közjó szolgálata kell, hogy legyen. Az egyetemek versenyében
ez a többlet nehezen mérhető, mégis ez alapozza meg a Pázmány Péter Katolikus
Egyetemen folyó jogászképzés létjogosultságát és különleges értékét. Az elmúlt évek
visszaigazolták jogászképzésünk minőségét: végzettjeink elhelyezkedési tapasztala
tai rácáfolnak a szakma telítettségéről szóló hiedelmekre. A nemzetközi igazgatási
szak iránti növekvő érdeklődés pedig azt mutatja, hogy a jogászképzéshez szervesen
kapcsolódó igazgatási képzési terület is otthonra talált Karunkon. Joggal hiszünk ab
ban, hogy szilárd alapokon álló, minőségi munkának van jövője.
Dr. Schanda Balázs
dékán
��EGYETEMÜNKRŐL
AZ EGYETEM SZELLEMISÉGE
Mit jelent az, hogy katolikus egyetem? Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek - 2003 januárjáig Egyetemünk rektora - a következőképpen fogalmazza meg:
„Erről hivatalos meghatározással rendelkezünk, amit II. János Pál pápa adott a
katolikus egyetemekről szóló, 1990-ben megjelent apostoli rendelkezésében. Ez az a
hatályos egyházi törvény, amely ma az ilyen egyetemeknek a működését, identitását
szabályozza. Eszerint a katolikus egyetem olyan, az egyházi hatóság által alapított,
elismert, de az adott országban is egyetemként elfogadott, nagyobbrészt „világi” tu
dományokkal foglalkozó intézmény, amely intézményes kötelezettséget vállal arra,
hogy teljes oktatói, kutatói és nevelői tevékenységét a katolikus hit szellemében végzi.
Ma az Egyház számára a kultúra, illetve a tudomány világával való párbeszédnek
privilegizált helye a katolikus egyetemen van. Sőt ebben a tekintetben még változik is
a hangsúly. 2000 nyarán, Ausztráliában a katolikus egyetemek rektorainak világtalál
kozóján olyan kép rajzolódott ki, hogy talán ellentétben az előző évtizedekkel, amikor
ezek az egyetemek inkább a szakmaiságra helyezték a hangsúlyt, ma azt mondják,
hogy a létük érdekében elsősorban a katolikus identitásukat kell hangsúlyozni, mi
közben a legmagasabb szakmai színvonalra törekszenek. Ez adja létjogosultságuk
alapját.”
Az Egyetem története*
Az egyetem szó a nyelvújítás idején keletkezett, a latin universitas-t fordították le
magyarra, ami eredetileg a tanárok és a tanulók összességét jelentette. (Az egyetem
terminológiáját elsőként Verseghy Ferenc használta 1805-ben.)
Az egyetem a középkor egyik legjelentősebb és legmaradandóbb alkotása. Az
ókorban az egyes elismert tudósoknak saját iskolái voltak. A XII-XIII. században,
amikor minden rend, népcsoport, foglalkozási csoport kialakította a maga szokásjo
gát, egyúttal megpróbálta kivívni magának a saját privilégiumait és autonómiáját is.
A Corpus Juris Civilis szerint szerveződve a professzorok és hallgatók fogtak össze a
tanulás és a tudományos kutatások művelése érdekében. Az egyetem polgárai maguk
választhatták meg elöljáróikat, alakíthatták ki statútumaikat és bíráskodhattak tagja
ik felett. A stúdiumokat sikeresen befejező hallgatóknak pedig tudományos fokozatot
adhattak.
Az első egyetemek még szabadon, ex consuetudine alakultak ki (Párizs, Oxford,
Bologna). A XII. században már - felismerve az egyetem jelentőségét - pápák és
uralkodók alapították az universitas-okat. így vetette meg az alapját XI. Gergely pápa
a toulouse-i (1229), IV. Ince a római (1244-45), II. Frigyes császár pedig a nápolyi
(1224) egyetemnek.
A német egyetemi oktatás a XIV. században indult meg (Prágában 1348-ban,
9
�Bécsben 1361-ben, Heidelbergben 1368-ban, Kölnben 1388-ban stb.). Ekkor alakultak
ki az egyetem alapításának jogi feltételei. Eszerint az uralkodói privilégium-leveleket
- egy meglehetősen alapos vizsgálat után - a pápának kellett jóváhagynia.
Magyarországon I. (Nagy) Lajos az ország akkor legsűrűbben lakott részén, Pécsett
alapított egyetemet, amit IV. Orbán pápa 1367-ben hagyott jóvá. Sajnos az egyetem
nem sokáig működött. Hasonló sors jutott osztályrészéül a Zsigmond által alapított
óbudai (1389) és a Mátyás által létrehozott pozsonyi (1467) universitas-oknak is.
Ezzel le is zárult a középkori egyetemalapítások kora. A következő időszakban
létrejött egyetemek már új művelődési igények szolgálatában, a reformáció és ellenre
formáció küzdelmeiben és hatása alatt fejlődtek. A török hódoltság miatt Magyaror
szág elveszítette fővárosát és az ország korábban leginkább magyarlakta területét. A
Bécsben székelő Habsburg-házi uralkodók pedig nem tartották fontosnak egy magyar
egyetem ügyét. Ezért az universitas alapítását Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi
érseknek kellett magára vállalnia. (Ennek hatására az egyetem további fejlődéséhez
a későbbi érsekek is nagyban hozzájárultak.) Pázmány Péter - aki maga is tanított
tíz évig a grázi egyetemen - a katolikus vallás terjesztése és a nemzet méltóságának
emelése érdekében alapította meg az egyetemet a török hódoltság miatt Nagyszom
batban 1635. május 12-én. Pázmány Péter régi szokás szerint az alapítás megerősítése
érdekében a pápához fordult, de a pápa - mivel csak a teológiai és a bölcsészettudo
mányi kar megalapítására volt elegendő pénz és ezért a jogi és az orvosi kar hiányzott
- az intézményt az egyetemek kiváltságával felruházni vonakodott. Ezért Pázmány
az egyetemet a Jezsuita Társaságra bízta, amely rendelkezett az egyetemi rang ado
mányozásának jogával, és emellett kiváló tanárokkal látta el az egyes tanszékeket.
Mindemellett azt is elérte, hogy II. Ferdinánd német-római császár 1635. október 8diki privilégiumlevelével nemcsak hogy elismerje alapítását, hanem ugyanazon jo
gokkal ruházza fel, mint a kölni, bécsi, mainzi, ingolstadti, prágai, olmützi és grazi
egyetemeket.
Jogi karral 1667. január 2-án egészült ki a Nagyszombati Jezsuita Egyetem Páz
mány Péter két utóda, Lósy Imre és Lippay György érsekek révén, akik összegyűjtöt
ték azt a 30.000 forintot, amely lehetővé tette az új fakultás elindítását.
A hazai jog oktatását olyan fontosnak tartották, hogy erre az alapító levél előírásaiban
külön kitértek:
„A tanárokat és a római (császári) és hazai jog tanításának módját illetőleg úgy
végeztünk és úgy határoztunk, hogy három tanár állíttassák be, kiknek ketteje a hazai
jogot, tudniillik Magyarország szokásjogát, vagyis a törvénykönyvet, mit Hármas
könyvnek hívunk, a jogintézményeket és a törvénycikkelyeket adják elő és pedig
ezeknek egyike elméletileg (az anyagi jogot) a másika pedig gyakorlatilag (az alaki
jogot) adja elő, a mindkét jognak, tudniillik a kánoni és a római és a hazai jognak törvénynyé vált szokását (a peres eljárást) a törvényes per többi szükségleteivel együtt,
mind a nyolcados és megyei s a többi rendes és alsóbírósági ügyeket, mind pedig
10
�a szabad városok, a tárnokjogi és szentszéki ügyeket illetőleg a perben előfordulni
szokott ügyiratok felhozott példáival együtt. A harmadik végül tanítsa Justinianus
rendeletéit és tanítmányait, az egész római törvénytárt és glossáit, azokhoz tartozó
mellékletekkel együtt. A jogtudós tanárok főleg arra törekedjenek, hogy a hazai jogot,
amennyiben lehetséges, vessék egybe a római és a kánonjoggal s a mik a mieinkből
hiányoznának, azokból törekedjenek kiegészíteni.”
Mindennek a jelentőségét akkor értékelhetjük igazán, ha tekintetbe vesszük, hogy
francia jogot Párizsban 1679-ben, német jogot pedig 1709-ben Wittenbergben tanítot
tak először. 1760-tól kezdtek tanítani természetjogot, majd 1769-től az általános köz
jogot, a hazai közjogot, a büntetőjogot és a politikát. Ezután fokozatosan szélesítették
a tananyagot újabb és újabb jogágakkal, tantárgyakkal.
Mária Terézia a felvilágosult abszolutizmus eszméjének megfelelően „államosí
totta” az egyetemet. Egyrészt ekkor egészítette ki orvosi karral és tette valódi egye
temmé, másrészt a kormányzat ellenőrzése alá vonta az oktatást és elvárta, hogy a bi
rodalomhoz hű jogászokat, állami tisztségviselőket képezzenek. Ezt az elhatározását
erősítette a Jezsuita Társaságnak 1773-ban történt feloszlatása is.
A királynő által kiadott Ratio Educationis (1777) a politikai kamarai tudományo
kat áttette a bölcsészettudományi karról, így jött létre a jog-és államtudományi kar.
Egyúttal az egyetemet Budára költöztették és királyi egyetemként deklarálták kiemelt
helyét a magyar felsőoktatásban. Majd az egyetem II. József reformintézkedéseinek
részeként végleg Pestre került.
A reformkor politikai mozgalmaitól igyekeztek elszigetelni a jogi kart. így a ma
gyar nyelv csak az 1845/46. tanévtől kezdve lett hivatalos oktatási nyelv a latin he
lyett.
Az 1848. március 15-i pesti forradalmat az egyetemi ifjúság indította el, és a for
radalom kezdeti eseményeiben a diákság volt az igazi tömegbázisa a radikális de
mokratáknak. Az egyetemi ifjúság már két nappal a forradalom után összeállította
kilenc pontos javaslatát a felsőoktatás reformjára vonatkozóan. A forradalomnak az
egyetemmel kapcsolatos első vívmánya az 1848. évi 19. te. volt, amely egyrészt az
egyetemet az országgyűlésnek felelős vallás- és közoktatási miniszter felügyelete alá
helyezte, másrészt deklarálta a tanulás és a tanítás szabadságának elvét.
A szabadságharc leverése után az egyetem elvesztette autonómiáját és a német lett a
hivatalos oktatási nyelv. Az oktatott tárgyak között túlsúlyossá vált az osztrák jog.
Betiltották a jogászbált és a magyar ruhák használatát. A helyzet 1860-ra annyira
feszültté vált, hogy a hallgatók tüntetéseket szerveztek, melyeket az abszolút kor
mányzat brutális módon oszlatott fel.
A kar szakmai politikai súlya a kiegyezést követően jelentősen megváltozott. Nem
csak az autonómiáját nyerte vissza, hanem a kor meghatározó politikusai, jogászai is
innen kerültek ki. A kar a sportszerű versengés szellemében vette tudomásul, hogy
elvesztette hegemóniáját (Kolozsvárott és Pozsonyban is alapítottak jogi karokat).
11
�A Károlyi Mihály nevével fémjelzett népköztársaság - de különösen a Tanácsköz
társaság - diktatórikus módon avatkozott bele a kar életébe. Az előbbi a kar akarata
ellenére hozott létre tanszékeket és nevezett ki oktatókat, míg az utóbbi megszüntette
a jogi oktatást és helyette a kar épületében marxizmust tanítottak.
Az 1920-as években Klebelsberg Kunó minisztersége idején azt vallották, hogy az
oktatás stratégiai kérdés és a Trianonnal meggyengült országnak minden erejét arra
kell összpontosítania, hogy megmutassa a világnak a magyarság európai műveltségét.
Ezért jelentős összegeket fordítottak ösztöndíjakra és a külföldi kulturális kapcsola
tok ápolására.
Az egyetemi tanács kezdeményezte az alapító Pázmány Péter nevének felvételét.
A vallás- és közoktatási miniszter 153425/1921. IV. számú leiratában közölte, hogy a
kormányzó 1921. szeptember 1-jén járult hozzá a név változtatáshoz.
1950-ben, a szovjet mintát másolva, először leválasztották a Hittudományi Kart, majd
1951 elején az Orvostudományi Kart az újonnan felállított Egészségügyi Miniszté
rium alá rendelték. (Ennyire szervilis módon egyik szocialista ország sem követte
a moszkvai direktívákat.) Az egyetem ezután nem viselhette tovább alapítója nevét
sem, ezért vette fel a fizikus Eötvös Loránd nevét. A nemzetközi hírű oktatói kar
jelentős részét eltávolították, és megbízható kádereket neveztek ki helyettük. A kar
autonómiáját teljesen megszüntették, és kötelezővé tették az orosz nyelv, valamint a
szovjet jog oktatását.
Az 1960-as évek második felében bevezetett gazdasági mechanizmus az egyetem
életében is pozitív fordulatot hozott. Liberalizálódott az oktatás, egyre több tehet
séges oktató került a tanári karba, és lehetővé vált - ha csak korlátozott módon is
hogy a kar nemzetközi kapcsolatokat építsen ki. A nyolcvanas években a karon ki
alakult ellenzéki csoportból, oktatókból és hallgatókból került ki a rendszerváltozást
előkészítő politikai elit jelentős része.
1989-ben megszűnt a pártirányítás, eltörölték a kötelező orosz oktatást, valamint a
marxista ideológiát sulykoló tárgyakat, és visszaállították az egyetem autonómiáját.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
1992. január 30-án hozta létre oly módon, hogy a Pázmány Péter bíboros, prímás,
Esztergom-budapesti érsek által 1635-ben Nagyszombatban alapított és azóta folya
matosan fennálló Hittudományi Kar mellé az Apostoli Szentszék engedélyével Böl
csészettudományi Kart hozott létre. Az így keletkezett Katolikus Egyetemet 1993ban a magyar Országgyűlés is elismerte. 1995-ben került sor ugyancsak a Püspöki
Konferencia részéről az Egyetem Jog- és Államtudományi Karának megalapítására,
majd ezt követően ez a Kar is állami elismerést nyert. A Kánonjogi Posztgraduális
Intézetet az Apostoli Szentszék 1996-ban alapította meg egyházi fakultási joggal. A
Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1998-ban egyházilag Információs Technoló
giai Kart is alapított az Egyetemen. A „műszaki informatika” szak indításának állami
12
�engedélyét 2000-ben, a Kar állami elismerését 2001-ben adták meg. A Karon az ok
tatás 2001-ben indult meg.
2008. január 1-jétől az Egyetem karaként működik Esztergomban a Vitéz János Kar.
1999. március 25-én a Katolikus Nevelés Kongregációjának határozatával Egyete
münk szentszéki alapítású katolikus egyetemmé vált. A Magyar Katolikus Püspöki
Konferencia elnöke hivatalánál fogva az Egyetem nagykancellárja, aki a Szentszék
nevében az Egyetem kormányzatának élén áll.
Az Egyetem vezetői
Nagykancellár:
S. Em. R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek,
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke
Rektor:
Ft. Dr. Fodor György
Rektorhelyettes:
Ft. DDr. Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem
Rektori Hivatal
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.
E-mail: rektor@ppke.hu
Honlap: http://www.ppke.hu
Rektori titkárság:
Tel: 4297-213,4297-211
Fax: 3180-507
13
�Az Egyetem Karai
Hittudományi Kar (HTK)
1053 Budapest, Veres Pálné u. 24.
telefon: 484-3030, fax: 318-4124
Dékán: Ft. Dr. Kuminetz Géza
E-mail: ppke htk@htk.ppke.hu
Honlap: www.htk.ppke.hu
Bölcsészettudományi Kar (BTK)
2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1.
telefon: (26) 577-000, fax: (26) 374-570
Dékán: Dr. Botos Máté
E-mail: postamester@btk.ppke.hu
Honlap: www.btk.ppke.hu
Jog- és Államtudományi Kar (JÁK)
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30.
telefon: 429-7200, fax:429-7201
Dékán: Dr. Schanda Balázs
E-mail: informacio@jak.ppke.hu
Honlap: www.jak.ppke.hu
Kánonjogi Posztgraduális Intézet (KJPI)
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30.
telefon: 429-7217, fax: 429-7218
Elnöke: Ft. DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem
E-mail: kanonjog@jak.ppke.hu
Honlap: www.kjpi.ppke.hu
14
�Információs Technológiai Kar (ITK)
1083 Budapest, Práter u.50/a
telefon: 886-4700, fax: 886-4724
Dékán: Nyékyné Dr. Gaizler Judit
E-mail: titk@itk.ppke.hu
Honlap: www.itk.ppke.hu
Vitéz János Kar (VJK)
2500 Esztergom, Majer István u. 1-3.
telefon: (33) 134-699, fax: (33) 413-493
Dékán: Ft. Dr. Gaál Endre
E-mail: info@vjk.ppke.hu
Honlap: www.vjk.ppke.hu
Intézményi OM azonosító:
FI 79633
15
�Karunk címere
16
�I. ALTALANOS INFORMÁCIÓK
1. Karunk szellemisége, sajátosságai
Az 1995-ben létrehozott Jog- és Államtudományi Kar fő célja a jogállam felépítésén
munkálkodó keresztény szellemiségű, jogot végzett szakemberek kibocsátása a társa
dalom legkülönbözőbb területeire.
A Kar szellemiségének megfelelően a beiratkozáskor - a beiratkozási lap melléklete
ként - az alábbi hallgatói nyilatkozatot kérjük aláírni:
Hallgató neve:.......................................................
Neptun kódja:...............
Alulírott, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója nyilatkozom, miszerint tu
domásul veszem, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem olyan intézmény, amely a
keresztény értékrend szerint végzi oktatási tevékenységét. Ezt az értékrendet magam
ra nézve elfogadom, és tiszteletben tartom.
Vállalom, hogy tisztességes eszközökkel és módon, fegyelmezetten és szorgalmasan,
adottságaimhoz mérten az elérhető legjobb eredményre törekszem tanulmányaim so
rán. A Kar oktatóival, dolgozóival és hallgatóival a maximális udvariasságot megtar
tom, és velük együttműködöm.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem iránt lojalitással viseltetek.
Budapest,................................................
hallgató
A végzős hallgatóknak a diploma átvételekor elmondott jogászi esküje:
Én (...), esküszöm, hogy országunk alkotmányát, törvényeit és alkotmányos rendjét
megtartom, az ember személyiségéből folyó alapjogait tiszteletben tartom, tudomá
nyomat hazánk és embertársaink javára fogom hivatásom szerint hasznosítani.
Tudásomat arra kívánom használni, hogy hazánk felvirágozzék, abban kicsi és nagy,
erős és erőtlen, de főleg minden elhagyatott és védelemre szoruló biztonságban érez
hesse magát. A törvények rendjét nem önös szempontok szerint, hanem a közjóra és a
természetes értékekre figyelemmel igyekszem alakítani, fenntartani, alkalmazni.
A rám ruházott hatalmat szolgálatnak tekintem, amellyel elszámolni tartozom. Az
ítéletemre bízott ügyekben ellenszenv és rokonszenv vagy bármely részrehajlás nél
kül, fenyegetésre és személyes haszonra nem adva, legjobb tudásom és lelkiismere
tem szerint jogszerűen fogok állást foglalni.
A Magyar Katolikus Egyházat, amelynek egyetemén tanulhattam és ezt a Pázmány
Péterről nevezett Katolikus Egyetemet tiszteletemben megtartom, támogatni és érté
kelni fogom és törekszem méltó lenni arra, hogy az Egyetem doktorai közé számít
tassam.
Isten engem úgy segéljen!
A tanrend sajátosságai más jogi karok tanrendjéhez képest:
•
•
•
•
a gazdasági és környezetvédelmi szakjogi tárgyak, közgazdaságtan és a
nemzetközi jog magas óraszámban oktatasa;
az alkotmányjog, a sajtó- és médiajog, versenyjog, valamint az informa
tikai ismeretek hangsúlyos tanítása;
az intézmény katolikus voltából következően három féléven keresztül ká
nonjog, valamint bioetika oktatása;
természetjog oktatása;
�•
•
•
összehasonlító jog oktatása több szinten;
sportjog oktatása;
müemlekvédelem tanítása.
2. Karunk vezetői:
Dékán: Dr. Schanda Balázs
Elérhetőség: Id. Dékáni Titkárság
Dékánhelyettesek:
Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István
Tanulmányi dékánhelyettes: Dr. Szigeti Magdolna
Tudományos dékánhelyettes: Dr. Jobbágyi Gábor
Elérhetőségük: Id. Dékánhelyettesi Titkárság
Külügyi dékánhelyettes: Dr. Szabó Marcel
Elérhetőség: Id. Nemzetközi Kapcsolatok Irodája
Gazdasági igazgató: Dr. Katona Klára
Elérhetőség: Id. Dékáni Titkárság
3. A TANÉV IDŐBEOSZTÁSA
A tanéven belül az őszi félév szorgalmi időszaka szeptember első hetében, a tavaszi
félév szorgalmi időszaka február első hetében kezdődik. A szorgalmi időszak 15 he
tes, amelyből egy hét úgynevezett regisztrációs hét, amikor nappali tagozaton tanórák
még nincsenek, 14 hét pedig oktatási hét. a szorgalmi időszakot 6 hét vizsgaidőszak
követi.
Az adott félév időbeosztásáról dékáni körlevél rendelkezik, amelyet a Kar honlapján,
a www.jak.ppke.hu alatt, a baloldali menüsorból a „Hallgatóinknak” menüpont „A
félév időbeosztása” almenüpontját választva találnak meg.
Őszi félév
Időszak megnevezése
Időpontok
Beiratkozás:
augusztus utolsó hete
Gólyatábor
közvetlen a beiratkozás után
augusztus közepétől a regisztrációs hetet
megelőző hét végéig
Bejelentkezés és tárgyfelvétel
18
�Kérelem benyújtási határidők:
átsorolási június végétől július második hetéig
kedvezményes tanrend regisztrációs hét péntekje, 1200
átvételi, szakváltási augusztus 10.
részletfizetési, vendéghallgatói jogviszony
iránti, tagozatváltási regisztrációs hetet megelőző min. 2 hét
KÁB kérelmek, halasztott beiratkozási/ szorgalmi időszak 2. hete, péntek 1200
bejelentkezési
KÁB vendéghallgatói tárgyelfogadási előző szorgalmi időszak végéig
kérelmek
Tanévnyitó ünnepség
az oktatás megkezdése előtt
Szorgalmi időszak
Regisztrációs hét (egyben költségtérítés
fizetési időszak)
szeptember első hetétől számított 15 hét
Első tanítási nap
Pázmány Nap
N. tag.: szeptember 2. hetének hétfője
Lev. tag.: regisztrációs hét szombatja
október második hetének szerdája
Vizsgaidőszak:
a szorgalmi időszakot követő hat hét
CV vizsgaidőszak
Leckekönyvek felvétele őszi félév vizs
gáihoz
Tárgyak meghirdetése tavaszi félévre:
október első két hete
Tárgyfelvétel a tavaszi félévre
regisztrációs hét előtt 2 hét
Nyílt nap
január 2. csütörtöké 1000
Leckekönyvek leadása
a vizsgaidőszakot követő hét első napja
szeptember első hete
a szorgalmi időszak vége előtt min. 2 hét
a szorgalmi időszak végéig
Tavaszi félév
Időszak megnevezése
Időpontok
Bejelentkezés és tárgyfelvétel
regisztrációs hét előtt 2 hét
Kérelem benyújtási határidők:
átsorolási kérelem 2007 előtt kezdett január utolsó két hete
hallgatóknak
kedvezményes tanrend regisztrációs hét péntekje, 1200
részletfizetési, vendéghallgatói jogvi regisztrációs hetet megelőző min. 2 hét
szony iránti, tagozatváltási
19
�KAB kérelmek, halaszt, beiratkozási/be- szorgalmi időszak 2. hete, péntek 1200
jelentkezési
KÁB vendéghallgatói tárgyelfogadási előző szorgalmi időszak végéig
kérelmek
Szorgalmi időszak
február első hetétől számított 15 hét
Regisztrációs hét (egyben költségtérítés
fizetési időszak)
február első hete
Első tanítási nap
N. tag.: február 2. hetének első napja
Lev. tag.: regisztrációs hét szombatja
Vizsgaidőszak:
a szorgalmi időszakot követő hat hét
CV vizsgaidőszak
március utolsó két hete
Leckekönyvek felvétele a tavaszi félév
vizsgáihoz
a szorgalmi időszak vége előtt min. 2 hét
Tárgyak meghirdetése az őszi félévre:
a szorgalmi időszak végéig
Leckekönyvek leadása
a vizsgaidőszakot követő hét első napja
4. Beiratkozási és bejelentkezési eljárás,
TÁRGYFELVÉTEL
4.1. Beiratkozás (Ld. még TVSZ 154. §)
A Karra felvett hallgató hallgatói jogviszonya a beiratkozással jön létre.
A felvételről és a beiratkozás időpontjairól, szabályairól levélben értesíti a Tanulmá
nyi Osztály a felvételt nyert jelentkezőt. Á levélben tájékoztató anyagokat is kap a
felvett hallgató (pl: a gólyatáborról, a tanévnyitó ünnepségről, a tutori rendszerről, a
korábban esetleg teljesített tárgyai elfogadásának szabályairól, stb.)
A beiratkozás folyamata:
Augusztus utolsó hetében 3 nap van megadva a felvettek számára a beiratkozásra,
amikor kézhez kapják a tanulmányi tájékoztatót, kitöltik leckekönyvük alapadatait,
leadják a felvételi kiértesítő levélben kért anyagokat, bemutatják eredeti okmányaikat
és fénymásolatukat leadva azokat hitelesítik, valamint a tutorok segítségével megis
merkednek a Neptun rendszer használatával.
A beiratkozás után vehetik fel a hallgatók tantárgyaikat a Neptun rendszeren keresz
tül, egészen a tárgyfelvételi határidő végéig.
Költségtérítéses képzésre felvett és leckekönyvüket kitöltött hallgatók esetében a be
iratkozást követően írjuk ki a Neptun rendszerben a hallgatók fizetési kötelezettségét,
amelyet a hallgatók a Neptun rendszeren keresztül teljesíthetnek a regisztrációs hét
végéig.
A teljesítést követően a tanulmányi előadók a Neptun rendszeren beiratkoztatják a
20
�hallgatókat.
A regisztrációs héten az államilag támogatott és a befizetési kötelezettségüket telje
sített költségtérítéses hallgatók kérhetnek hallgatói jogviszony igazolást, és átvehetik
az elkészült diákigazolványokat.
A Gólya tábor a beiratkozás 2 üteme között, közvetlenül a beiratkozás után van.
4.2. Bejelentkezés (aktív vagy passzív félév bejelentése)
A már beiratkozott hallgatónak minden félév megkezdése előtt be kell jelentenie a
Neptun rendszeren keresztül, hogy az adott időszakban tanulmányait folytatja-e (ak
tív féléve lesz), vagy tanulmányait szünetelteti (passzív félév).
A bejelentkezés feltétele a leadott leckekönyv, amelyet a hallgatónak az előző aktív
féléve végén, a leadási határidőig kell megtennie. Aki ezt nem teszi meg, automatiku
san be nem jelentkezettnek minősül.
A regisztrációs hetet megelőző hét végéig kell a hallgatónak a Neptun rendszeren
bejelentenie, hogy a következő félévben aktív vagy passzív kíván lenni. Ez az időpont
egyben a tárgyfelvételi időszak vége is.
Aktív akkor lehet a hallgató, ha
•
•
•
•
leckekönyve le van adva a Tanulmányi Osztályon,
nem állt be nála elbocsátási ok, vagy az elbocsátás alól méltányosságot
kért és kapott,
esetleges fizetési kötelezettségének (költségtérítés, szolgáltatási díjak,
stb.) eleget tett,
a tárgyfelvételi határidőig legalább 1 tantárgyat felvett.
Bejelentett passzív akkor lehet a hallgató, ha
•
•
•
nem állt be nála elbocsátási ok, vagy az elbocsátás alól méltányosságot
kért és kapott,
eddig kiírt fizetési kötelezettségeinek (költségtérítés, különéljárási díjak,
stb.) eleget tett,
leckekönyve le van adva a Tanulmányi Osztályon.
A bejelentkezéssel kapcsolatos konkrét időpontokat a Kar honlapján, a www.jak.
ppke.hu alatt, a baloldali menüsorból a „Hallgatóinknak” menüpont „Bejelentkezési
eljárás” almenüpont alatt találják meg.
4.3. Tárgyfelvétel
A hallgató a tárgyait a Neptun rendszeren keresztül, a hallgatóhoz rendelt mintatantervből veheti fel. A mintatanterv a tárgyak meghirdetési gyakoriságát, kódját,
megnevezését, leírását, heti/félévi óraszámát, a számonkérés módját, a megszerez
hető kreditpontok számát és az előtanulmányi rendet tartalmazó tantárgylista, amely
az egyéni tanrendje összeállításában segíti a hallgatót, megmutatva, hogy a képzési
követelményekben meghatározott képzési idő alatt hogyan tud az összes tanulmányi
kötelezettségének eleget tenni.
A Neptun rendszeren a tantárgyakhoz a mintatanterv szerinti (őszi
vagy tavaszi) félévben hirdetnek meg kurzusokat (00N, 00L vagy 01N,
kóddal) a tanszékek, az előző szorgalmi időszak végéig, és a
�tárgyfelvételi időszakban ezekre jelentkezhetnek a hallgatók. Kollokviummal záruló
tárgyakhoz CV kódú (csak vizsgás) kurzusok is meg vannak hirdetve arra a félévre,
amikor a mintatanterv szerint nincs meghirdetve a tárgy. CV kurzust olyan hallgató
vehet fel, aki az adott félévet megelőző félévben megszerezte a tantárgyból az aláírást,
de a vizsgát nem teljesítette.
(Felhívjuk azonban hallgatóink figyelmét, hogy amennyiben a 2 hetes CV vizsgaidő
szakban (ahol a második hét márjavítóvizsgahétnek számít) a hallgatónak ismét nem
sikerül a tárgyát teljesítem, akkor a ráépülő tárgyból nem jelentkezhet vizsgára, és
úgy keletkezik nem teljesített tárgya, hogy meg sem kísérelhette a vizsgát! Ezért érde
mes megfontolni a CV kurzusra felvett tárgyak számát.)
A tárgyfelvétel a bejelentkezési időszakkal egybeesik, a regisztrációs hét előtt 2 hétig
tart.
A tárgy felvétel lezárta előtt néhány nappal, a Tanulmányi osztály törli a 10 fő létszám
alatti tárgyakat. Ezek helyett másik tárgyat lehet felvenni, de csak a tárgyfelvételi
határidőig.
Amennyiben egy hallgató valamely tárgyát elfelejti felvenni a megadott határidőig,
ami az előrehaladása szempotjából fontos lett volna, halasztott tárgyfelvételi szolgál
tatási díj Neptun rendszeren történő befizetése után a regisztrációs hetet követő hét
végéig kérheti annak felvételét tanulmányi előadójától.
A regisztrációs hetet követő második hét végéig is lehet még tárgyfelvételt kérni a
tanulmányi előadónál, de csak kétszeres szolgáltatási díj Neptun rendszeren történő
befizetése után.
Egy tantárgyat maximum háromszor vehet fel egy hallgató, és ha harmadszorra sem
tudja teljesíteni, elbocsátási ok áll be nála. A negyedik tárgyfelvételhez méltányossági
engedély kell. Felhívjukfigyelmüket, hogy bármely okból áll is be az elbocsátás, mél
tányosság összesen 1 alkalommal kérhető!
Csak olyan tárgyat érdemes felvenni, amit teljesíteni is szándékozik a hallgató, mert
a nem teljesített tárgyak TVSZ-ben meghatározott számának elérésével elbocsátási
ok keletkezik.
Tantárgyat felvenni csak az előhallgatási kötelezettség figyelembe vételével lehet.
A tárgyfelvétel folyamata a Neptun rendszeren:
1 ./ A Neptun rendszerbe belépve ellenőrizze, hogy a megfelelő képzés van-e kivá
lasztva (pl.: Nappali osztatlan jogász képzés)! Ha Önnek több képzése is van (vagy
volt) az intézményen belül, a „Képzésváltás” gombra kattintva válassza ki azt a kép
zést, amelyen tárgyat kíván felvenni.
2 ./ A felső menüsorból válassza ki a „Tárgyak” menüpont „Tárgyfelvétel” almenü
pontját. Az itt megjelenő felületen válassza ki az aktuális félévet, illetve a megfelelő
mintatantervet. (A kötelező és kötelezően választható tárgyakat a „Kötelező tárgyak”
mintatantervből, a szabadon választhatóakat pedig a „Szabadon választható” mintatantervből tudja felvenni.)
3 ./ A „Tárgytípus”-ok közül minden esetben a „Mintatanterv tárgyai” radiogombot
kell kijelölni. A „Csak a meghirdetett tárgyak” jelölőnégyzet kipipálásával biztosít
hatja azt, hogy a megjelenő tárgylistában csak azok jelenjenek meg, amelyek a kivá
lasztott félévben meghirdetésre kerülnek.
22
4 ./ A „Tárgyak listázása” gombra kattintva megjelenik a feltételeknek megfelelően
szűrt tantárgylista. A lista tetején beállíthatja, hogy egy lapon hány tárgy adatait je
lenítse meg a rendszer. A keresés ikonra kattintva megjelenik egy keresési felület
�a tárgylista tetején. Itt a leugró menüből kiválaszthatja, hogy a tárgy mely adatára
szeretne keresni. Adja meg a keresendő szöveget, és kattintson a „Keresés” gomb
ra. Ekkor a listában már csak a megadott feltételeknek megfelelő tárgyak maradnak.
Ha újra a teljes listát szeretné látni, akkor kattintson a „Keresés” gombra úgy, hogy
a „Keresendő szöveg” mezőt üresen hagyja. A lista címsorában bármelyik mezőre
kattintva a teljes lista tartalmát sorba rakhatja a kiválasztott mező alapján. Azt, hogy
éppen melyik mező alapján vannak sorrendezve a tárgyak, onnan láthatja, hogy az
adott mező más színnel jelenik meg, mint a többi, és a mellette lévő kis nyilacska
mutatja a rendezés irányát.
5 ./ Ha megtalálta a keresett tárgyat, akkor kattintson bármelyik adatára, és ekkor egy
felugró ablakban megjelennek a kiválasztott tárgy adatai. A „Felvehető kurzusok” fül
kiválasztása után láthatja a kiválasztott tárgyhoz az adott félévben meghirdetésre ke
rült kurzusokat. A kurzuslista jobb oldalán található jelölőnégyzet segítségével tudja
kiválasztani, hogy mely kurzusokat szeretné felvenni, majd alul a Mentés gombra
kattintva tudja felvenni a tárgyat és a kurzus(oka)t. Több kurzust abban az esetben
kell felvennie egy tárgyhoz, ha többféle kurzustípus (elméleti és gyakorlati kurzus)
is meghirdetésre került. Ebben az esetben minden kurzustípusból egyet-egyet kell
felvennie.
Az adott kurzussal kapcsolatos órarendi információkat a „Megjegyzés”, illetve a „Le
írás” oszlopban találja meg. Kérjük, jól gondolja át, hogy az itt feltüntetett időpontok
megfelelnek-e Önnek, mert a tárgyjelentkezési időszak lezárulta után már nincs le
hetősége tárgy-, illetve kurzus törlésére! Ha felvett egy tárgyat, de valamilyen oknál
fogva le szeretné adni, akkor azt a „Tárgyak” menü „Felvett tárgyak” menüpontjában
teheti meg legkésőbb a tárgyfelvételi időszak végéig.
Kurzusjelentkezése csak akkor lesz sikeres, ha
•
•
•
•
•
teljesítette a tárgy és a kurzus felvételéhez szükséges elö-követelményeket,
van még szabad hely az összes kiválasztott kurzusra (a fö/limit oszlopban
a fö kisebb, mint a limit),
az összes típusú kurzusoól (pl. elmélet, gyakorlat) kijelölt egyet-egyet,
tárgy- és kurzusjelentkezési időszak van,
még nem teljesítette a tárgyat korábban.
Tárgyfelvétel után a hallgatónak aktív bejelentkezési kérelmet kell benyújtani! (A be
jelentkezés lépéseit a honlapon a Hallgatóinknak / Bejelentkezési eljárás menüpont
alatt találhatók.)
Kérjük, hogy tárgyfelvételüket a tárgyfelvételi határidő után saját érdekükben nyom
tassák ki, és vigyék be tanulmányi előadójukhoz, hogy aláírásával igazolja azt. (A
leckekönyv felvételekor már nincs helye a tantárgy felvétellel kapcsolatos reklamá
ciónak!)
A hallgatók az „előrehaladásukat” a tárgyak teljesítésében minden félévzárás után a
WEB-en a felső menüsorból a „Tanulmányok” menüpont „Mérföldkövek” almenü
pontját kiválasztva tekinthetik meg. (A „Megfelelt” oszlop fejlécére kattintva tudják
rendezni a tárgyakat a teljesítettség szerint.)
A tárgy felvétellel kapcsolatos részletes információkat, időpontokat a Kar honlapján,
a www.jak.ppke.hu alatt, a baloldali menüsorból a „Hallgatóinknak” menüpont „Tár
gyfelvétel” almenüpontját választva találják meg.
23
�5. A KARI HONLAP ÉS A NePTUN-RENDSZER HASZNÁLATA
5.1. Kari honlap
A www.jak.ppke.hu címen elérhető kari honlap folyamatos tájékoztatást nyújt a Kar
működésével kapcsolatos közérdekű információkról. A TVSZ értelmében a hallgatók
kötelezettsége a Kar honlapján szereplő információk folyamatos nyomon követése!
Főmenü:
A baloldali oszlopban található főmenü segítségével egyszerűen elérheti
az Ön számára fontos témaköröket. Egy-egy menüpont kiválasztása után a
fenti vízszintes menüsorban találja meg az adott témahoz tartozó almenüpon
tokat. A főmenü pontjai:
KARUNKRÓL
E menüpont alatt találja meg a dékánj köszöntőt, a Kar küldetésnyilatko
zatát, a jogászi eskü szövegét, a PPKE JÁK történetének rövid összefoglaló
ját, valamint a kari kiadványokról és kitüntetésekről szóló tájékoztatót.
A KAR SZERVEZETE
Itt tájékozódhat Karunk szervezeti felépítéséről, a különböző szervezeti
egységek működéséről, elérhetőségeiről és félfogadási rendjéről. Az OKTA
TÁSI EGYSEGEK almenüpontra kattintva találja meg a tanszékek elérhető
ségét, és az általuk kiadott tájékoztatókat (pl. tantárgyprogram, szakirodalom
jegyzék, tételsorok). Tanulmányi ügyek intézésekor fontos lehet még a Tanul
mányi Ósztály elérhetőségeinek és félfogadási rendjének ismerete. Az erre
vonatkozó információkat az Oktatást segítő egységek/Tanulmányi Osztály
almenüpontban találja meg.
OKTATÁS
Itt található a Kar képzési rendszerének leírása.
HALLGATÓINKNAK
Tanulmányaik során erre a menüpontra van leggyakrabban szüksége a
hallgatóknak, ezért érdemes megismerkedni a hozzá tartozó almenüpontok
kal is.
TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK:
Innen értesülhet a tanulmányaival kapcsolatos aktuális hírekről, informá
ciókról. Tájékozódhat többek között a felév időbeosztásáról, a Neptun rend
szer használatáról, a bejelentkezési eljárásról, a tárgy felvételről, az évfolyam
dolgozatról, a szakmai gyakorlatról, a diplomamunkáról, a záróvizsgákról,
valamint a mintatantervekről és az órarendekről.
ÖSZTÖNDÍJAK:
A menüpont alatt talál tájékoztatást a különféle hazai és nemzetközi ösz
töndíj-lehetőségekről.
FORMANYOMTATVÁNY
Ha Ön kérelmet kíván benyújtani a Kar valamely szervezeti egységéhez
(pl. Tanulmányi Bizottság), innen töltheti le az ehhez szükséges formanyom
tatványokat.
PÉNZÜGY
Itt tájékozódhat az aktuális térítési- és szolgáltatási díjak összegéről, va
lamint információhoz juthat a díjfizetés teljesítésének lehetséges módjairól,
és innen töltheti le a pénzügyekkel kapcsolatos formanyomtatványokat is (pl.
visszafizetési kérelem).
SZABÁLYZAT,
24
A PPKE JÁK működését érintő valamennyi szabályzat megtalálható és
letölthető a menüpont alatt.
�HŐK:
Innen érheti el a Hallgatói Önkormányzat honlapját, illetve itt találja meg
a HŐK személyi összetételével-, működésével- és elérhetőségeivel kapcsola
tos információkat.
TDK
linnen értesülhet a Karunkon működő Tudományos Diákköri Konferencia
felhívásairól.
FELVÉTELIZŐKNEK
E menüpont alatt a Kar működésével-, célkitűzéseivel és képzési rendsze
rével kapcsolatos általános jellegű információkat talál, valamint lehetősége
van részletes felvételi tájékoztató letöltésére is.
KÁNONJOGI INTÉZET
Itt tájékozódhat Jogi Kar keretei között működő Kánonjogi Intézet elérhe
tőségeiről, félfogadási rendjéről, és az Intézet által kiadott hirdetményekről.
A jobboldali menüoszlop főbb pontjai:
TELEFONKÖNYV
Itt találja meg a Kar oktatóinak és adminisztratív munkatársainak elérhető
ségeit (e-mail cím, szobaszám, telefon mellék). Lehetősége van konkrét névre
keresni, de a munkakör-, vagy a szervezeti egység megadásával is szűkítheti
a találatokat.
HIRDETMÉNYEK
A tanszékek, illetve az egyéb szervezeti egységek (pl. könyvtár) aktuális
hirdetményeit találja a menüpont alatt.
NEPTUN
A linkre kattintva juthat el a Neptun rendszer oldalára. (A Neptunt közvet
lenül is elérheti a neptun.ppke.hu címen.)
INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁS
Innen érheti el többek között az egyetemi levelezőrendszert, valamint a
könyvtár online katalógusát.
Az alsó vízszintes menüsor:
Itt találja meg a Kar működésével kapcsolatos kiegészítő információkat (pl. tovább
képzések, nemzetközi kapcsolatok). Az itt elhelyezett információk közül érdemes
folyamatosan figyelemmel kísérni a KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK menüpontban
találhatóakat, ugyanis innen tájékozódhatnak hallgatóink az aktuális kari és egyetemi
programokról, rendezvényekről, valamint innen tölthetik le a PPKE JÁK havonta meg
jelenő információs hírlevelét, a Kari Hírmondót.
5.2. Neptun-rendszer
A Neptun rendszer a felsőoktatási intézmények tanulmányi és pénzügyi adminisztráci
óját, oktatási, oktatás-szervezési feladatainak regisztrálását és információs rendszerét
látja el. A Neptun hallgatói felülete elérhető a neptun.ppke.hu webcímen, vagy a Kar
honlapjáról. Á Neptun rendszer működéséről részletes leírás található a Kar honlapján
a Hallgatóinknak/Tanulmányi információk menüpont alatt.
Karunk valamennyi hallgatója rendelkezik egyedi azonosítóval (neptunkóddal) illetve jelszóval, mellyel be tud jelentkezni a Neptun a hallgatói felü
letére. A hallgatói felület ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a hallgató
gyorsan és eredményesen tudja intézni tanulmányi ügyeit. Hallgatóink első
sorban az alábbi típusú ügyek intézésére használják Neptun rendszert:
25
�Adatnyilvántartás
A Neptun rendszerben tartjuk nyilván hallgatóink személyes adatait, lakcí
mét, teleronszámát, bankszámlaszámát, személyi igazolvány számát, stb. Ezen
adatok naprakész nyilvántartása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a hallgatói
ügyintézés gördülékenyen működjön. Ha a hallgató adataiban változás követ
kezik be, ezt nyolc napon belül jeleznie kell az intézmény felé. Az adatok mó
dosításának két típusa van:
1. Személyes adat (pl. családi név) változása esetén a hallgatónak adatmódo
sítási kérelmet kell benyújtania a Neptun rendszeren keresztül, majd a változást
igazoló dokumentumot (pl. házassági anyakönyvi kivonat) személyesen be kell
mutatnia tanulmányi előadójánál, és le kell adnia róla 1 do másolatát. Az adat
módosítási kérelem csak ezután kerül elfogadásra.
2. Amennyiben állandó lakcíme, értesítési címe, e-mail címe, vagy tele
fonszáma változik, a hallgató saját maga módosíthatja ezen adatokat a Neptun
rendszerben.
Üzenetek
A Neptunban a hallgatók üzenet kaphatnak a Kar tanulmányi ügyekkel fog
lalkozó munkatársaitól, az oktatóktól, valamint azoktól a hallgatótarsaitól, akik
számára az üzenetküldés lehetőségét engedélyezték. Emellett a Neptun maga
is küld automatikus üzeneteket a rendszerben bekövetkező eseményekről (pl.
jegybeírás, vizsgaidőpont változás, tárgyielentkezés tiltása, stb.)
Figyelem! A TVSZ értelmében a hallgatók kötelezettsége a Neptun rend
szer üzeneteinek folyamatos nyomon követése! Az ilyen módon közzétett in
formációt a küldéstől számított 10. napon közöltnek kell tekinteni.
Bejelentkezés, tárgyfelvétel, vizsgajelentkezés
A hallgatóknak csupán az első beiratkozáskor szükséges személyesen meg
jelenniük a Karon, a továbbiakban a Neptun rendszeren keresztül kell bejelent
kezni az aktuális félévre. A bejelentkezesi eljárás a Tanulmányi Osztály aktuá
lis tájékoztatója alapján történik.
A hallgatok a félévente meghirdetett tárgyfelvételi időszakban tudnak a
Neptunon keresztül tárgyra, illetve kurzusra jelentkezni. A vizsgajelentkezés
szintén a rendszeren keresztül történik. A félév időbeosztásáról a Kar honlapján
tájékozódhat a Hallgatóinknak/Tanulmányi információk menüpont alatt.
Pénzügyek
A Neptun rendszeren keresztül történik hallgatóink pénzügyeinek nyil
vántartása, és a pénzügyi tranzakcióik bonyolítása. A különböző típusú díj
tételek (pl. költségtérítési díj) teljesítése egyszerűen és gyorsan végrehajtható
a rendszerben, és a hallgató bármikor megtekintheti teljesítésre váró, illetve a
már korábban teljesített tételeit. Ahhoz, hogy a hallgató elektronikus úton tudja
teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit, fontos, hogy internetes fizetésre alkalmas
bankkártyával rendelkezzen.
Tanulmányok
A Neptun rendszerben hallgatóink nyomon követhetik korábbi féléveik ta
nulmányi adatait, így megtekinthetik teljesített tárgyaikat, eredményeiket, fél
éves átlagaikat, kreditpontjaikat, hivatalos bejegyzéseiket, stb.
26
�6. Fizetendő díjak, költségtérítések
Költségtérítések -
JA NOKJ képzés jogász szak (osztatlan),
nappali tagozat
JANEKJ képzés, jogász szak (egyetemi),
nappali tagozat
JA NANI képzés, nemzetközi igazgatási
szák (BA), nappali tagozat
a 2008/09. tanévben és a 2009/2010. tanévben
Ft/félév
Ft/félév
202 000
214 000
Ft/félév
218 000
219 000
Ft/félév
219 000
219 000
Ft/félév
221 000
221 000
Ft/félév
202 000
214 000
Ft/félév
214 000
214 000
Ft/félév
219 000
219 000
Ft/félév
Ft/félév
JA_NMEN képzés, európai és nemzetközi
igazgatás szak (MA), nappali tagozat
Ft/félév
JA_LOKJ képzés jogász szak (osztatlan),
levelező tagozat
Ft/félév
JA_LEKJ képzés, jogász szak (egyetemi),
levelező tagozat
JA LANI képzés, nemzetközi igazgatási
szák (BA), levelező tagozat
JALMEN képzés, európai és nemzetközi
igazgatás szak (MA), levelező tagozat
208 000
(a 2009-ben felvettek számára)
175 000
(a 2009-ben felvettek számára
170 000
175 000
210 000
(a 2009-ben felvettek számára
165 000
(a 2009-ben felvettek számára
Ft/félév
161 000
170 000
Ft/félév
168 000
173 000
Ft/félév
173 000
173 000
Ft/félév
147 000
147 000
Ft/félév
161 000
170 000
Ft/félév
163 000
173 000
Ft/félév
168 000
173 000
Ft/félév
173 000
173 000
Ft/félév
155 000
(a 2009-ben felvettek számára
Ft/félév
145 000
Ft/félév
150 000
155 000
Ft/félév
162 000
172 000
Ft/félév
153 000
180 000
(a 2009-ben felvettek számára
Térítési díjak
többlet felvett kredit után jogász szak nap
pali tagozaton (JA_NOKJ, JA NEKJ)
Ft/kredit
7 700
többlet felvett kredit után jogász szak
levelező tagozaton (JALOKJ, JA LEKJ)
Ft/kredit
6 100
27
�többlet felvett kredit után nemzetközi
igazgatási szak levelező tagozaton
(JA_LANI)
Ft/kredit
intézmény nyomtatójának használatáért
Ft/oldal
20
oklevél átadó ünnepségért osztatlan jogász
szakon (JA_NOKJ, JA_LOKJ)
Ft/fő
5 000
oklevél átadó ünnepségért díszoklevél
lel, egyetemi jogász szakon (JA NEKJ,
JA_LEKJ)
Ft/fö
15 000
díszoklevélért, egyetemi képzésben egyedi
avatás esetén
Ft/db
10 000
késedelmes leckekönyv leadásért
Ft/alkalom
3 600
harmadik vizsgajelentkezéstől
Ft/tantárgy
1 800
vizsgadíj visszafizetési kérelemért
Ft/tantárgy
1 500
leckekönyv másolat készítéséért és
hitelesítéséért a második példánytól
Ft/leckekönyv
2 000
okmányok másolatának hitelesítéséért,
hallgatói jogviszonnyal már nem
rendelkezők számára
Ft/okmány
3 700
elveszett szabvány oklevél helyett másolat
kiállításáért
Ft/oklevél
5 800
elveszett leckekönyv helyett másolat kiál
lításáért
Ft/leckekönyv
11 500
elveszett oklevélmelléklet helyett másolat
kiállításáért
Ft/okl.mell.
15 200
elveszett diákigazolvány pótlásáért
Ft/db
TB és KÁB kérelem beadásához
Ft/kérelem
1 200
dékánhoz vagy dékánhelyetteshez benyúj
tott kérelemért
Ft/kérelem
3 400
halasztott tárgyfelvételért a tárgyfelvételi
időszak után 2 hétig
Ft/tantárgy
1 400
halasztott tárgyfelvételért a tárgyfelvételi
időszak után a 3. hét végéig
Ft/tantárgy
2 800
hallgatói jogviszonyon kívül tett záróvizs
gáért
Ft/záróvizsga
10 600
doktori fokozatszerzésért
Ft/alkalom
131 000
a megosztási szabályok módosításából
eredő új számla, úi adóigazolás, stb. kiál
lítása esetén, ha a kérelmet a félév kezde
tét követő 1 hónapon túl nyújtják be
Ft/alkalom
4 100
késedelmi díj - szakirányú továbképzésen
Ft/alkalom
3 300
eljárási díjak - szakirányú továbképzésen
Ft/alkalom
1 300
4 800
Szolgáltatási díjak
28
jogszabály szerinti díj + 700
�A Kar hallgatóinak pénzügyi szempontból történő teljes körű nyilvántartása:
Czakó Jánosné (a Gazdasági Osztály munkatársa)
Szentkirályi u. 28. Fsz. 033. szoba
telefon: 429-7200/357
félfogadási idő: hétfő - csütörtök 900—1200 és 1300-1500
7. Hallgatói juttatások
Az alábbiakban az ösztöndíjakkal kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat
gyűjtöttük össze tájékoztató jelleggel.
Az ösztöndíjakra vonatkozó irányadó szabályozás minden esetben a vo
natkozó jogszabály, valamint az egyetemi Hallgatói Térítési és Juttatási Sza
bályzat (HTJSZ) mindig hatályos változata.
Az ösztöndíjak utalásához nélkülözhetetlen az általános személyazonosító
adatok mellett a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TÁJ szám), valamint
egy bankszámlaszám megadása a Neptun rendszeren, ezek hiányában ugyan
is a Kar nem tudja kifizetni a megítélt ösztöndíjat, támogatást!
Tanulmányi ösztöndíj
Tanulmányi félévenként tanulmányi eredmény alapján megítélt, havonta folyósított
ösztöndíj.
Ki kaphat?
Aktív jogviszonyú államilag támogatott nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi
igazgatás szakos hallgatók (kivéve az első tanulmányi félévben az elsősök).
Hogyan igényelhető?
Nincs szükség kérelemre, az elbírálásban minden jogosult részt vesz a tanulmányi
eredménye (korrigált kreditindex) alapján.
Alaptámogatás
Az első tanulmányi félévben - kizárólag elsősök részére - szociális szempontok alap
ján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj.
Ki kaphat?
A beiratkozást követő első aktív félévben államilag támogatott nappali tagozatos jo
gász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hallgatók.
Hogyan igényelhető?
A kérelmet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szer
vezeti egységhez.
Leadási határidő: minden félévben a regisztrációs hetet követő hét pénteké
Rendszeres szociális ösztöndíj
Tanulmányi félévenként szociális szempontok alapján megítélt, havonta folyósított
ösztöndíj.
Ki kaphat?
Aktív jogviszonyú nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hall
gatók, akik államilag támogatott képzésben vesznek részt, illetve államilag támoga
tott képzésen kezdték meg tanulmányaikat és az adott szakon megkezdett féléveik
alapján még jogosultak lennének államilag támogatott képzésre.
Hogyan igényelhető?
�A kérelmet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szer
vezeti egységhez.
Leadási határidő: minden félévben a regisztrációs hetet követő hét pénteké
Rendkívüli szociális ösztöndíj
A hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére folyósított egyszeri jut
tatás.
Ki kaphat?
Lásd rendszeres szociális ösztöndíj.
Hogyan igényelhető?
A kérelmet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szer
vezeti egységhez.
Leadási határidő: nincs, folyamatosan leadható a félév során.
Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj
Tantervi követelményeken túlmutató szakmai, tudományos illetve közéleti tevékeny
ség alapján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj.
Ki kaphat?
Aktív jogviszonyú nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hall
gatók.
Hogyan igényelhető?
Egyéni, formailag kötetlen írásbeli kérelemmel, amelyet az Iktatóban kell leadni, on
nan a belső posta útján jut el az illetékes szervezeti egységhez.
Leadási határidő: minden félévben a regisztrációs hetet követő hét pénteké
A szükséges formanyomtatványok letölthetők a kari honlap
Hallgatóinknak/Formanyomtatvány/Diákjóléti Bizottság hatáskörébe
tartozó kérelmek rovatából!
30
�8. HALLGATÓI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓ
SZERVEZETI EGYSÉGEK, TESTÜLETEK,
AZOK ELJÁRÁSI ÉS ADMINISZTRÁCIÓS
RENDJE
8.1. Tanulmányi Osztály
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Fszt. 045.
E-mail: dhivatal@jak.ppke.hu
A www.jak.ppke.hu honlapon a baloldali HALLGATÓINKNAK menüpont
alatt a hallgatókat érintő fontos TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK folyama
tosan aktualizálva megtalálhatók.
A Tanulmányi Osztály vezetője: Mátéffy Györgyné (044 szoba)
Telefon: 429-7254
E-mail: mateffy@jak.ppke.hu
Félfogadás:
kedd és csütörtök 900-1000, vagy előzetes egyeztetés szerint
Általános információ, formanyomtatványok kiadása:
Dávid Annamária (018/a szoba)
Telefon: 429-7208
E-mail: dhivatal@jak.ppke.hu
Félfogadás:
hétfőtől - péntekig: 830-1200 és 1300-1530
Tanulmányi ügyek intézése:
dr. Balázs Jánosné (Julika) (043/a szoba)
Telefon: 429-7207
E-mail: bjuli@jak.ppke.hu
Félfogadás:
kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200
szerda és péntek: 1300-1500
31
�Csonka Sándorné (Juli) (043/a szoba)
Telefon: 429-7200/308
E-mail: csonka@jak.ppke.hu
Félfogadás:
kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200
szerda és péntek: 1300-1500
Hadnagy Zoltánné (Mária) (043/a szoba)
Telefon: 429-7206
E-mail: ederics@jak.ppke.hu
Félfogadás:
kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-1200
szerda és péntek: 1300-1500
Havaldáné Szabó Eszter (043/a szoba)
Telefon: 429-7200/308
E-mail: szeszter@jak.ppke.hu
Félfogadás:
kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-1200
szerda és péntek: 1300-1500
Penczné Bálint Katalin (043/a szoba)
Telefon: 429-7207
E-mail: pencz@jak.ppke.hu
Félfogadás:
kedd, csütörtök és minden páros szombat: 90°—1200
szerda és péntek: 1300-1500
Sztancsik Éva (043/a szoba)
Telefon: 429-7206
E-mail: evuska@jak.ppke.hu
Félfogadás:
kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200
szerda és péntek: 1300-1500
32
�Diákigazolvány, diákhitel, szakmai gyakorlat ügyintézés,
diplomamunkák/szakdolgozatok leadása:
Nagy Klotild (043/c szoba)
Telefon: 429-7200/370
E-mail: tilda@jak.ppke.hu
Félfogadás:
kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200
szerda és péntek: 1300-1500
Záróvizsga és oklevélmelléklet ügyintézés:
Korbuly Rita (043/b szoba)
Telefon: 429-7200/307
E-mail: korbulyr@jak.ppke.hu
Félfogadás:
kedd és csütörtök: 9oo_i2o°
szerda és péntek: 1300-1500’
valamint előzetes telefonegyeztetés szerint
Hallgatói Neptun tanácsadás:
Olgyay Máté (043/b szoba)
Telefon: 429-7200/307
E-mail: olgyaym@jak.ppke.hu
Félfogadás:
kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200
szerda és péntek: 1300-1500
Neptun adatfelelös és teremgazdálkodó:
Ágostonná Szabó Edit (043 szoba)
Telefon: 429-7200/306
E-mail: edit@jak.ppke.hu
Félfogadás: előzetes telefonegyeztetés szerint
Neptun koordinátor:
Rónai Zoltán (043 szoba)
Telefon: 429-7200/393
E-mail: rzoltan@jak.ppke.hu
Félfogadás: előzetes telefonegyeztetés szerint
33
�8.2. Dékáni Titkárság
Szentkirályi u. 28. II. em. 229. sz.
Tel: 429-7221
e-mail: dekani.titkarsag@jak.ppke.hu
Vezetője: dr. Stágel Bence dékáni titkár
Félfogadás: hétfő-csütörtök: 800-1600, péntek: 800-1400
Dékáni fogadóóra:
Előzetes írásbeli megkeresés után, időpont egyeztetéssel dr. Stágel Bence dé
káni titkárnál: e-mail: dekan@jak.ppke.hu
A Dékáni Titkárság a dékán munkáltatói jogköréhez szorosan kapcsolódó fel
adatokat és a Kar adminisztratív működésének koordinálását végzi.
A Dékáni Titkárságot a dékáni titkár vezeti, aki munkatársaival együtt az
alábbi főbb feladatköröket látja el: humánpolitikai feladatok; tanszéki admi
nisztráció felügyelete; kari kiadványok szerkesztése; PR-feladatok; központi
rendezvények szervezése, koordinálása; kapcsolattartás a hallgatói érdekkép
viseleti szervezettel és öntevékeny csoportokkal.
Munkatársak:
dr. Sándorné Hermány Helga (dékáni munkatárs)
Kiss Lászlóné Rita (titkárnő)
Réti Anna (titkárnő)
Szakaiiné Szeder Andrea (kiadványszerkesztő)
Zsák Istvánné (irattáros)
A Dékáni titkárság szervezeti keretébe tartozik az Irattár, valamint a központi
iktatást és postázást végző
Iktató is.
Szentkirályi u. 28. földszint, a porta mellett balra
Tel.: 429-7203
Félfogadás: hétfő-csütörtök: 830-1530, péntek: 830-1300
Munkatársak: Szoldatits Lászlóné, Fogas Magdolna
34
�8.3. Dékánhelyettesi Titkárság
Szentkirályi u. 28.1. em. 105. sz.
Tel.: 429-7247 és 429-7248
e-mail: dekanhelyettesi.titkarsag@jak.ppke.hu
Tanulmányi dékánhelyettes: Dr. Szigeti Magdolna
Tudományos dékánhelyettes: Dr. Jobbágyi Gábor
Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István
Félfogadás: hétfő-csütörtök 90°—1200 és 1300-1500
A Titkárság munkatársai: Bai Viktorné, Boncza Hajnalka
A Dékánhelyettesi Titkárság hallgatói ügyekkel kapcsolatos feladatkörébe
tartozik:
- a Tanulmányi Dékánhelyettes hatáskörébe tartozó kérelmek
- átvételi kérelem (más egyetem azonos szakáról)
- szakváltás, tagozatváltás
- önhibán kívüli passzív félév igazolásának elbírálása
- dékáni méltányosság
- tanulmányok folytatása
- szakmai gyakorlat alóli felmentés
- záróvizsgával kapcsolatos kérelem
- fellebbezés
- a Tudományos Dékánhelyettes hatáskörébe tartozó ügyek
- köztársasági ösztöndíj pályázat
- TDK, OTDK, Kutatócsoportok, Konferenciák
- a Kreditátviteli Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek
- vendéghallgatói jogviszonyból származó tárgybeszámítás
- újra felvettek tárgybeszámítása
- más intézményben teljesített tárgy beszámítása
- a Tanulmányi Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek
- halasztott bejelentkezés/halasztott tárgy felvétel
- kedvezményes tanrend
- vendéghallgatói jogviszony létesítése
- költségtérítéses hallgatók államilag támogatott helyre történő
átsorolása
- a Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartozó ügyek,
- s egyéb hallgatói megkeresések adminisztrálása, a nyilvántartásba vételtől
az irattárba helyezésig.
35
�Eljárási rend:
1. A hallgatói kérelmeket formanyomtatványon kell benyújtani, mely nyom
tatványok letölthetők a Kar honlapjáról [Hallgatóinknak/Formanyomtatványok], továbbá beszerezhetők a Kar Információs Irodájában, valamint a Dé
kánhelyettesi Titkárságon.
2. A formanyomtatványokat kitöltés után a Kari Titkárságon kell leadni, ahol
érkeztetik (iktatják) azt, majd felkerül a Dékánhelyettesi Titkárságra.
3. A Titkárság a nyilvántartásba vételt követően a kérelmet megküldi a Déká
ni Hivatalnak, ahol azt a kérelmező tanulmányi helyzetére vonatkozó infor
mációkkal látják el, majd visszaküldik a Titkárságra.
4. Az érdemi elbírálást követően a kérelmekre adott válaszokról határozat
születik. Ezeket a határozatokat minden esetben postai úton megküldjük a
hallgatónak, illetve másolatot kap a Dékáni Hivatal illetékes előadója.
8.4. Fegyelmi Bizottság (SzMSz 28. §)
Adminisztráció: Id. Dékánhelyettesi Titkárság
A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon,
A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók.
A Bizottság feladat- és hatáskörét, valamint eljárásának részletes szabályait
Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat határozza meg.
8.5. Kreditátviteli Bizottság (SzMSz 29. §)
Adminisztráció: Id. Dékánhelyettesi Titkárság
A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon,
A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók.
A más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, illetve az Egyetem
más szakán szerzett kreditek elismeréséhez szükséges ismeretanyag-egyezés
mértékének megállapítása a szakgazda véleményének figyelembe vételével;
valamint mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság
hatáskörébe utal.
36
�8.6. Tanulmányi Bizottság (SzMSz 30. §)
Adminisztráció: Id. Dékánhelyettesi Titkárság
A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon,
A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók.
Eljárás az első, illetve további alapképzésben, valamint mesterképzésben
résztvevő hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben. Az óralátogatás alóli fel
mentési kérelmek elbírálása, az érintett szak véleményének figyelembe véte
lével.
8.7. Diákjóléti Bizottság (SzMSz 25. §)
Szentkirályi u. 28. III. emelet 301/a sz.
Telefon: 42-97-200/363. mellék
E-mail: diakjoleti@jak.ppke.hu
Félfogadási idő:
kedd és csütörtök: 900-1200 és 1300-1500
Munkatárs: Egressy Rita
A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon,
A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók.
A Diákjóléti Bizottság feladat- és hatásköre:
• A Dékán által delegált jogkörök.
• Eljárás a nappali és levelező tagozaton első alapképzésben részt vevő
hallgatók tandíjra, illetve költségtérítésre vonatkozó részletfizetési kérel
me ügyében.
• Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiummal kapcsolatos ügyintézés.
• Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatás
körébe utal.
8.8. Esélyegyenlőségi Bizottság (SzMSz 26. §)
Adminisztráció: Dékáni Titkárság
A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon, A
Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók.
37
�A Bizottság feladat- és hatásköre:
• A fogyatékossággal élő hallgatók Karhoz kapcsolódó ügyeinek ellátása.
• Döntés a tanulmányi és vizsgakövetelményekkel kapcsolatos, a fogyaté
kossággal élő hallgatóktól érkező kérelmekről.
• Döntés a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szol
gáló normatív támogatás felhasználásáról, a segítségnyújtáshoz szüksé
ges tárgyi eszközök beszerzéséről, és a végrehajtás ellenőrzése.
• Véleményezi a Dékán, a Tanulmányi Bizottság és az oktatási szervezeti
egységek vezetői hatáskörébe tartozó tanulmányi ügyeket, ha az ügyben
érintett hallgató egészségi állapota tanulmányainak végzését hátrányosan
befolyásolja, vagy akadályozza. A Bizottság jelen jogkörében a hallgató
kérelmére jár el, amelyhez a kezelőorvos igazolását is mellékelni kell.
• Figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét, és javaslatot
tesz az arányos képviselet elérésére, valamint ellenőrzi az ezzel kapcsola
tos intézkedések eredményességét.
• Feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nők arányos szerepvál
lalását sértő intézkedéseket és kezdeményezi azok megszüntetését.
• Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatás
körébe utal.
8.9. A JOGORVOSLAT RENDJE
- A Tanulmányi Bizottság elsőfokú döntése ellen a Tanulmányi Dékánhe
lyetteshez lehet fellebbezni, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon
belül.
- A Tanulmányi Dékánhelyettes döntése ellen a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához lehet fordulni, a határozat kézhezvételétől számított 15
napon belül.
- A Fegyelmi Bizottság elsőfokú döntése ellen Rektor úrhoz lehet fellebbez
ni, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.
- A Kreditátviteli Bizottság elsőfokú döntése ellen Rektor úrhoz lehet felleb
bezni, a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül.
38
�9. INTÉZETEK, TANSZÉKEK
9.1. Alkotmányjogi Tanszék
Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz.
Tel.: 429-7243
Fax: 429-7201
e-mail: alkjog@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Dr. Schanda Balázs egyetemi docens
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
Q00-!!00 és 1300-1400
900-4 po
Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika
Oktatók
Dr. Schanda Balázs egyetemi docens
Prof. Em. Dr. Kilényi Géza DSc
dr. jur. Salamon László mestertanár
dr. jur. Balogh Zsolt tud. főmunkatárs
Dr. Balog-Békési Nóra adjunktus
dr. jur. Hajas Barnabás adjunktus
Óraadók
dr. jur. Kozma Ákos
dr. jur. Kovács György
dr. jur. Németh Ágnes
39
�9.2. Büntető Anyagi, Eljárási
és Végrehajtási Jogi Tanszék
Szentkirályi u. 30. II. em. 215. sz.
telefon: 429-7280
Fax: 429-7201
E-mail: buntetojog@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Dr. Belovics Ervin egyetemi docens
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
Munkatárs: Kovácsné Göcze Györgyi
900—II00 és 1400—1600
9oo_12oo
Oktatók
Dr. Belovics Ervin egyetemi docens
Prof. Em. Dr. Békés Imre
Prof. Dr. Tóth Mihály CSc egy. tanár
Prof. Dr. Vókó György egyetemi tanár
Dr. habil. Busch Béla egyetemi docens
Dr. Tamási Erzsébet tud. főmunkatárs
dr. jur. Margitán Éva mestertanár
dr. jur. Molnár Gábor mestertanár
dr. jur. Sinku Pál mestertanár
dr. jur. Szívós Mária mestertanár
dr. jur. Varga Zoltán mestertanár
dr. jur. Békés Ádám adjunktus
Dr. Újvári Ákos adjunktus
dr. jur. Eperjes Krisztián tanársegéd
Óraadók
dr. jur. Bárándy Gergely
dr. jur. Bogár Péter
dr. jur. Borbély Zoltán
dr. jur. Bory Noémi
dr. Csorba József
dr. jur. Hajdú Magdolna
dr. jur. Kádár András
40
dr. jur. Bodor Tibor
dr. jur. Bolya Lajos
dr. jur. Boros János
dr. jur. Csák Zsolt
dr. jur. Gimesi Ágnes
dr. jur. Horváth Katalin
�9.3. Európajogi És Nemzetközi Közjogi Tanszék
Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz.
Tel.: 429-7265
Fax: 429-7201
E-mail: eujog@jak.ppke.hu vagy nemzetkozi.kozjog@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Dr. Szabó Marcel egyetemi docens
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
900—1100 és 1400-1500
qoo—lpo
Munkatárs: Turzai Orsolya
Oktatók
Dr. Szabó Marcel egyetemi docens
Prof. Dr. Kovács Péter egyetemi tanár
Dr. Király Miklós egyetemi tanár (fiz. nélküli szab.)
Dr. Baka András egyetemi docens
dr. jur. Mohi Csaba mestertanár
dr. jur. Ádány Tamás adjunktus
dr. jur. Gyeney Laura adjunktus
dr. jur. Allan Tatham adjunktus
dr. jur. Jaskó Luca tanársegéd
dr. jur. Szilágyi Pál Béla tanársegéd
dr. jur. Margitay-Becht Beáta tud. segédmunkatárs
Óraadók
dr. jur. Kravalik Gábor
dr. jur. Gál Gyula
dr. jur. Láncos Petra Lea
dr. jur. Lőrincz Aranka
dr. jur. Mészáros Kinga
dr. jur. Pasqualetti Gergő
dr. jur. Pünkösty András
dr. jur. Sipos Kinga
41
�9.4. Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet
Szentkirályi u. 26. II. em. 201-208 sz.
Tel.: 429-7276
Fax: 4297-279
E-mail: kozgazd@jak.ppke.hu vagy heller.farkas@jak.ppke.hu
Intézetvezető: Dr. Katona Klára egyetemi docens
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
Munkatárs: Járdány Zsoltné (Erika)
Oktatók
Dr. Katona Klára egyetemi docens
Prof. Dr. Botos Katalin DSc egyetemi tanár
Dr. Körösi István CSc egyetemi docens
Dr. Schlett András egyetemi docens
Mányó-Váróczi Violetta tanársegéd
Óraadók
Dr. Botos József
Bángi-Magyar Attila
42
Q00-!!00 és 1400-1500
9oo_ipo
�9.5. Jogbölcseleti Tanszék
Szentkirályi u. 28. II. em. 222-228 sz.
Tel.: 429-7226, 429-7227
Fax: 429-7226
e-mail: jogbolcs@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Prof. Dr. Varga Csaba egyetemi tanár
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
900-ll00 és 1400-1500
9°o_no°
Munkatársak: Hajdú Antalné (Aranka), Szilfámé Kovách Lívia
Oktatók
Prof. Dr. Varga Csaba DSc egyetemi tanár
Prof. Em. Dr. Péteri Zoltán CSc
Dr. Frivaldszky János egyetemi docens
Dr. habil. H. Szilágyi István egyetemi docens
Dr. Cserne Péter adjunktus
dr. jur. Fekete Balázs adjunktus
dr. jur. Paksy Máté adjunktus
dr. jur. Tattay Szilárd adjunktus
dr. jur. Könczöl Miklós tanársegéd
43
�9.6 Jogtörténeti Tanszék
Szentkirályi u. 28. II. em. 236. sz.
Tel.:429-7237
Fax: 429-7201
e- mail: jogtört@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Dr. Szabó István egyetemi docens
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
830-ll30 és 1330-1530
830-ll30
Munkatárs: Körmendy Renáta
Oktatók:
Dr. habil. Szabó István egyetemi docens
Dr. Horváth Attila egyetemi docens
Dr. Szigeti Magdolna egyetemi docens
Dr. Völgyesi Levente egyetemi docens
Dr. Komáromi László adjunktus
dr. jur. Zakariás Kinga tanársegéd (szülési szabadságon)
Óraadók:
dr. jur. Fazakas Zoltán
Dr. Jany János
dr. univ. Ory Károly
Dr. Sáry Pál
dr. jur. Tamás Csaba Gergely
Dr. Tóth Zoltán József
44
�9.7. Kánonjogi Intézet
Szentkirályi u. 28. II. em. 219. sz.
Tel.: 429-7217
Fax: 429-7218
e-mail: kanonjog@jak.ppke.hu
Intézetvezető: Prof. DDr. Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem.
egyetemi tanár
Intézeti adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-1200
Munkatársak: Gombos Adámné (Ildikó), Keresztfalvi Zsuzsanna
Oktatók:
Prof. DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem. egyetemi tanár
Prof. Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár
Dr. habil. Hársfai Katalin egyetemi docens
Dr. habil. Szabó Péter egyetemi docens
Dr. Philipp Gudenus egyetemi docens
Dr. Szilágyi Csaba adjunktus
Óraadó
dr. jur. Lefkánits György lie. jur. can.
45
�9.8. Kereskedelmi Jogi Tanszék
Szentkirályi u. 28. II. em. 313/A sz.
tel: 429-7200/311
fax: 429-7272
e-mail: kerjog@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Dr. Csehi Zoltán egyetemi docens
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
Q00-!!00 és 14oo-15oo
9°o_ n°°
Munkatárs: Bánhidi Mónika
Oktatók:
Dr. Csehi Zoltán egyetemi docens
Lévayné Dr. Fazekas Judit CSc egyetemi tanár (fiz. nélküli szabadságon)
Dr. Fábián Ferenc egyetemi docens
Dr. Gyulai-Schmidt Andrea egyetemi docens
Dr. Brehószki Márta adjunktus
dr. jur. Szőnyi Viktor adjunktus
Óraadó:
Barochné dr. jur. Szabó Mariann
46
�9.9. Környezetjogi
és Gazdasági Szakjogok Tanszék
Szentkirályi u. 28. III. em. 341. sz.
Telefon: 429-7287 (környezet- és versenyjog, bioetika)
429-7286 (munkajog, tb- és szociális jog)
Fax: 429-7289
E-mail: kornyezet@jak.ppke.hu vagy munkajog@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Prof. Dr. Bándi Gyula CSc egyetemi tanár
Tanszéki adminisztráció:
Munkatársak:
hétfő-csütörtök
péntek
900-1200 és 1300-1400
goo-^oo
Baranyi Krisztina (környezet- és versenyjog, bioetika)
Rónai Edit (munkajog, tb- és szociális jog)
Oktatók
Prof. Dr. Bándi Gyula CSc egyetemi tanár
Prof. Em. Dr. Radnay József CSc
Dr. Tóth Tihamér egyetemi docens
Ifj Dr. Zlinszky János egyetemi docens
dr. jur. Bassola Zoltán tud. munkatárs, c. egyetemi tanár
dr. jur. Boytha Györgyné c. egyetemi docens
Dr. Jávor Benedek tud. tanácsadó
Ft. Nyéky Kálmán lie. theol. tud. munkatárs
íjjasné dr. jur. Kocsis Anna adjunktus
dr. jur. Szilágyi Pál Béla tanársegéd
Tahyné dr. jur. Kovács Ágnes tanársegéd
Óraadók:
dr. jur. Bánsági Györgyi
Ft. Alessandro Caprioli
dr. jur. Hős Nikolett
dr. jur. Lakatos Hedvig
Molnárné dr. jur. Balogh Márta
dr. jur. Péterfalvi Attila c. egy. tanár
47
�9.10. Közigazgatási Jogi Tanszék
Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz.
Tel.: 429-7243
Fax: 429-4201
e-mail: kozigjog@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Dr. Varga Zs. András egyetemi docens
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika
Oktatók
Dr. Varga Zs. András egyetemi docens
Prof. Dr. Tamás András DSc egyetemi tanár
Prof. Dr. Molnár Miklós CSc egyetemi tanár
dr. jur. Kárpáti Zoltán mestertanár
Dr. Gerencsér Balázs adjunktus
dr. jur. Oláh József adjunktus
dr. jur. Patyi Gergely adjunktus
dr. jur. Christian László tanársegéd
Óraadók:
dr. jur. Józsa Fábián c. egy. docens
dr. jur. Krauss Ottó
dr. jur. Mikó Zoltán
dr. jur. Egerszegi Gyula
dr. jur. Seereiner Imre c. egyetemi docens
48
900—1100 és 1300—1400
9oo_jpo
�9.11. Nemzetközi Magánjogi Tanszék
Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz.
Tel.: 429-7200/361 (tanszék) és 429-7221 (Dékáni Titkárság)
Fax: 429-7201
e-mail: nemzetkozi.maganjog@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Prof. Dr. Burián László CSc egyetemi tanár
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
900—ll00 és 1400—1500
9oo_ijoo
Munkatárs: Nánásy Tiborné
Oktatók:
Prof. Dr. Burián László CSc egyetemi tanár
Prof. Em. Dr. Bánrévy Gábor
Dr. Raffai Katalin adjunktus
dr. jur. Szabó Sarolta adjunktus
Óraadó:
dr. jur. Horváth Éva c. egyetemi tanár
49
�9.12. Pénzügyi Jogi Tanszék
Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz.
Tel.: 429-7243
Fax: 429-4201
e-mail: penzugyijog@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
9oo-lloo és 13oo-14oo
900^ joo
Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika
Oktatók:
Dr. Halustyik Anna egyetemi docens
dr. jur. Klicsu László tud. főmunkatárs
dr. jur. Halász Zsolt adjunktus
Óraadó:
dr. jur. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva mestertanár
50
�9.13. Polgári Eljárásjogi Tanszék
Szentkirályi u. 30. II. em. 202. sz.
Tel.: 429-7239
Fax: 429-7201
e-mail: polgelj@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Dr. Harsági Viktória egyetemi docens
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
9oo-lloo és 14oo-15oo
9oo_ipo
Munkatárs: Barna Imréné
Oktatók:
Dr. Harsági Viktória egyetemi docens
dr. jur. Bérces László mestertanár
dr. jur Gláser Szilvia tanársegéd
dr. jur. Horváth E. írisz tanársegéd
dr. jur. Újlaki Tamás tanársegéd
51
�9.14. Polgári Jogi Tanszék
Szentkirályi u. 28. III. em. 329 sz.
Tel.:429-7200/ 372 mellék
Fax: 429-7272
e-mail: polgjog@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Prof. Dr. Jobbágyi Gábor CSc egyetemi tanár
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
900-II00 és 1400—1500
9oo_|po
Munkatárs: Csizik Zoltánná (Éva)
Oktatók:
Prof. Dr. Jobbágyi Gábor CSc egyetemi tanár
Prof. Dr. Sólyom László egyetemi tanár (fizetés nélküli szabadságon)
Prof. Dr. Tattay Levente CSc egy. tanár
Dr. Lábady Tamás CSc egyetemi docens
dr. jur. Csapó Orsolya adjunktus
Dr. Koltay András adjunktus
dr. jur. Landi Balázs adjunktus
dr. jur. Lomnici Zoltán adjunktus
dr. jur. Navratyil Zoltán tanársegéd
dr. jur. Pogácsás Anett tanársegéd
Óraadók:
dr. jur. Bagi István
Stefka István
52
�9.15. Római Jogi Tanszék
Szentkirályi u. 28. II. em. 236. sz.
Tel.: 429-7237
Fax: 429-7235
e-mail: romaijog@jak.ppke.hu
Tanszékvezető: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens
Tanszéki adminisztráció:
hétfő-csütörtök
péntek
830-II30 és 1330—1530
830-ll30
Munkatárs: Körmendy Renáta
Oktatók:
Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens
Prof. Em. Dr. Zlinszky János
Dr. Andrási Dorottya egyetemi docens
dr. jur. Erdődy János tanársegéd
Óraadó:
dr. jur. Radványi Anna
53
�9.16. Idegen Nyelvi Lektorátus
Szentkirályi u. 28. III. em. 355. sz.
Tel.: 429-7232
Fax: 429-7201
e-mail: lektoratus@jak.ppke.hu
Vezető: Misejéné Lovas Judit
Koordinátor: Kuslits Béláné
Adminisztráció:
hétfő-péntek
kedd, csütörtök
900—1200
1300-1500
Oktatók
Misejéné Lovas Judit nyelvtanár
Dzsida Orsolya nyelvtanár
Szederkényi Éva nyelvtanár (fizetés nélküli szabadságon)
Balogh Dorka nyelvtanár
Unger Anikó nyelvtanár
Óraadók
Berthóty László
Erdélyi Katalin
Fehérné Vízvári Emese
Guba András
Imre Lászlóné
Juhászné Suhajda Ágnes
Kocsis Judit
54
Lehoczky Katalin
Martin Anita
Merkely Béláné
Miháltz András
Perlaki Rózsa
Szeidl Ágnes
�9.17. Informatikai Oktatási Csoport
Szentkirályi u. 28. III. em. 328. sz.
Telefon: 429-7253
E-mail: informatika@jak.ppke.hu
Oktatók
Groma Sarolt tárgyjegyző
Tomka Barnáné Szentgyörgyváry Eszter
9.18. Testnevelési Csoport
Szentkirályi u. 26., 140. sz.
Telefon: 4297-200/371
e-mail: testnev@jak.ppke.hu
Testnevelési csoportvezető: Draskóczy Imre
Félfogadás: hétfő- péntek 10°°-1400
Testnevelő tanárok:
Draskóczy Imre
Draskóczy-Littner Anita
Forgó András
55
�10. Posztgraduális képzések
10.1. Jog- és Államtudományi Doktori Iskola
Szentkirályi u. 28. III. emelet 305, sz.
telefon/fax: 429-7291 (titkárság)
e-mail: doktori. iskola@jak.ppke.hu
Honlap: www.jak.ppke.hu/doktori iskola
Vezető: Prof. Dr. Kovács Péter
Koordinátor: Dr. Frivaldszky János
Félfogadási idő: hétfő-péntek 800-1300
Munkatárs: Szalainé Szikszói Krisztina
Általános információk
A Kar Doktori Iskolája 36 hónap tanulmányi időtartamú, posztgraduális szintű (dok
tori) képzést nyújt.
Az első három szemeszterben általános képzés folyik. Ennek keretében a hallga
tók először kutatásmódszertant tanulnak, illetőleg magánjogi, összehasonlító alkot
mányjogi és büntetőjogi előadásokat hallgatnak.
A nappali tagozatos hallgatók számára kötelezően választható tárgyak listája na
gyon széles palettát ölel fel. A következő blokkokon belül több alternatív tárgy kerül
meghirdetésre: emberi jogok, civilisztika, jogelmélet, EU jog és nemzetközi közjog,
valamint közigazgatási jog. A hallgatók az első három félévben más-más jogterülettel
foglalkozó könyvről tudományos igényű recenziót készítenek. A Doktori Iskola által
szervezett szakmai konferenciák és doktori szimpóziumok, az ezekhez kapcsolódó
publikációs lehetőségek, valamint a külföldi posztgraduális részképzések (részbeni)
beszámíthatósága mind-mind elősegítik a doktoranduszok tudományos elmélyülését.
A képzés második felében a hallgatók a saját doktori kutatási témájukhoz kapcso
lódóan folytatnak tudományos, illetve kutatási tevékenységet a témavezető szakmai
irányítása alatt.
A doktorandusz hallgatók immáron két éve kiválónak értékelik a Doktori Titkár
ság munkáját, ami minden bizonnyal hozzájárul tanulmányaik és kutatásaik, vala
mint a fokozatszerzésük eredményességéhez.
A képzésben való részvétel feltételei
A doktori képzésre azok pályázhatnak, akik hazai egyetem állam- és jogtudományi
karán legalább jó rendű (cum laude minősítésű) jogi diplomát szereztek, vagy vállalják
ennek megszerzését a tanév kezdetét megelőző július 1-jéig, és két élő, tudományos
kutatás körében alkalmazható idegen nyelvből középfokú „C” típusú állami, vagy an
56
�nak megfelelő szintű nyelvvizsgával rendelkeznek. (Kivételesen egy középfokú „C”
típusú állami, vagy annak megfelelő szintű nyelvvizsgával is felvétel nyerhető, ha a
felvett doktorandusz vállalja, hogy a másik középfokú „C” típusú nyelvvizsgáját az
abszolutórium megszerzéséig igazolja).
Nappali tagozatos állami ösztöndíjas helyek
A 2009/2010-es tanév I. évfolyamán 2 nappali tagozatos doktorandusz hallgató rész
esül állami ösztöndíjban.
Az önköltséges képzés módja és díja
Nappali önköltséges vagy levelező tagozatos hallgatói jogviszonyban a képzés díja:
80.000.- Ft/félév
Egyéni képzés, egyéni felkészülés lehetősége
Egyéni képzés keretében végzett doktori tanulmányokhoz lásd a Kari Doktori Sza
bályzat 20. §-ának (2.) pontját a Doktori Iskola honlapján. Az egyéni felkészülés pe
dig a doktori fokozatszerzési eljárás megindításának olyan, törvényi /Ftv. 68 §. (3.)/
lehetőségen alapuló esete, amely doktorandusz hallgató jogviszonyt nem, csak doktorjelölti jogviszonyt eredményez.
57
�10.2. Deák Ferenc Továbbképző Intézet
Szentkirályi u. 28.1. em. 137. sz.
Telefon: 429-7200/342. m. Fax: 266-5286
E-mail: deak@jak.ppke.hu
Honlap: www.jak.ppke.hu/deak és www.jak.ppke.hu/karrier
Intézetvezető: dr. jur Szalai Márta
Félfogadás: hétfő-csütörtök ll00-1200 és M00-^00, péntek 1000-1200
Intézetünket minden nap zárva tartjuk 1200-1245 között.
Munkatársaink:
Bánhegyi Viktória csoportvezető
Czobomé Tóth Ibolya pénzügyi és záróvizsga előadó
dr. Eördöghné Zátonyi Ildikó tanulmányi és marketing előadó
Gyurókovics Agnes titkárnő
Kissné Brückner Mónika oktatásszervező
Nagy Olivér tanulmányi előadó
Sergő András Karrier Iroda előadó, oktatásszervező
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Intézete a jogsza
bályi kereteknek megfelelően, a képesítési követelményekhez igazodva hirdeti meg
elsősorban jogászoknak, valamint közgazdászoknak, mérnököknek, tanároknak, in
formatikusoknak, orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak szóló szakirányú tovább
képzéseit. A továbbképzések elmélyítik az alapképzésben szerzett szakmai tudást,
továbbfejlesztik azt speciális szakjogi irányba, illetve kiterjesztik az alapképzésben
nem szereplő interdiszciplináris területekre.
A szakirányú egyetemi képzésben nyert oklevél meghatározott munkakör betöl
tésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít. Feljogosítja az oklevél tulaj
donosát a szakosító képzésre utaló egyetemi cím használatára (pl. környezetvédelmi
szakjogász). A kiadott oklevél az iskolai végzettség szintjében nem jelent változást.
A munkáltató alkalmazási, foglalkozási, előmeneteli feltételként előírhatja, vagy más
módon elismerheti és támogathatja a szakirányú oklevél megszerzését.
A jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamokkal pedig elsősorban a Kar volt hallga
tóinak szeretnénk segítséget nyújtani ahhoz, hogy eredményesen szerepelhessenek a
hatalmas joganyagot felölelő szakvizsgákon, de képzéseinken számítunk a más karo
kon oklevelet szerzett kollégák részvételére is.
58
�Az Intézet által végzett oktatási tevékenység:
Két-három féléves szakirányú képzések
Jogászoknak:
•
Agrár és vidékfejlesztési szakjogász képzés;
•
Európajogi szakjogász képzés (magyar és angol nyelven is);
•
Gazdasági büntetőjogi szakjogász képzés;
•
Ingatlanforgalmi szakjogász képzés;
•
Környezetvédelmi szakjogász képzés;
•
Kriminalisztikai szakjogász képzés;
•
Sportjogi szakjogász képzés;
•
Szabályozási (kodifikátor) szakjogász képzés;
•
Társasági jogi és cégjogi szakjogász képzés;
• Tőkepiaci és bank szakjogász képzés;
• Versenyjogi szakjogász képzés.
Nem jogászoknak:
•
Agrár és vidékfejlesztési igazgatási szakember képzés;
•
Jogi szakokleveles gazdasági szakember képzés;
•
Jogi szakokleveles orvos és egészségügyi szakember képzés;
• Jogi szakokleveles sportszakember képzés;
• Jogi szakokleveles környezetvédelmi szakember képzés;
•
Kriminalisztikai szakokleveles rendvédelmi szakember képzés.
Egy féléves továbbképzések
Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamok: polgári jog és családjog, büntetőjog, mun
kajog és társadalombiztosítási jog tantárgycsoportokból.
Jelentkezés módja
A jelentkezés jelentkezési lapon, jelentkezési díj (5.000,- Ft) befizetésének igazolásával
és a képzésnél előírt oklevél másolatának csatolásával történhet. A jelentkezési lap a
PPKE JAK 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-as épületében beszerezhető, ill. az egye
tem honlapjáról (www.jak.ppke.hu) letölthető. A jelentkezés elfogadásáról, valamint a
beiratkozás időpontjáról, a költségtérítés befizetésének módjáról, az első foglalkozás
helyszínéről a jelentkezők írásban értesítést kapnak.
Jelentkezési határidők szakirányú továbbképzésekre:
az őszi félévre 2009. augusztus 31.,
a tavaszi félévre 2009. december 15.
Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamokra:
az őszi kurzusra 2009. szeptember 25.,
a tavaszi kurzusra 2010. február 10.
59
�Képzési díj: a képzéseken a részvétel önköltséges. A PPKE JÁK-on végzettek 5%
kedvezményben részesülnek. A családokat segítő kedvezményeinkről aktuális in
formáció a honlapon található, a www.jak.ppke.hu/deak internet címen.
A felsőfokú szakirányú továbbképzések rendje
Kezdete: a továbbképzések szeptemberben, illetve februárban kezdődnek.
Tartama: általában három félév (a szakdolgozat elkészítése, védés, záróvizsga ál
talában ezen időszak után következik), de vannak két féléves képzések is.
Intenzitása: általában kéthetente egy munkanap 8 tanóra (1000-1700 óráig).
Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamok rendje:
A tanfolyam célja: a jelölt felkészítése a jogi szakvizsgára, figyelemmel arra, hogy
valamennyi jelöltnek azonos vizsgatárgyakból kell a tudásáról számot adni, függetle
nül attól, hogy a kötelezően előírt joggyakorlatot mely szakterületen folytatta. A jogi
szakvizsga követelményrendszere a különböző jogi szakterületeken való átjárhatósá
got és pályamódosítást segíti elő, könnyíti meg.
A tanfolyamokat félévente egyesével, vagy egyetlen félév alatt mindhármat felvé
ve is lehet végezni, mert különböző időpontokra (napokra) hirdetjük meg.
A meghirdetett tanfolyamokat csak megfelelő számú jelentkező esetén tudjuk el
indítani.
Intenzitása/idöpontja: általában heti egyszer 5 tanóra valamely munkanapon.
Az Intézet keretén belül működik a Karrier Iroda is, melynek működéséről, szolgál
tatásairól jelen kiadvány xx-xx. oldalain, valamint a kari honlapon a www.jak.ppke.
hu/karrier internet címen tájékozódhat.
Honlapunkról (www.jak.ppke.hu/deak) tájékozódhat az egyes továbbképzésekkel
kapcsolatos valamennyi kérdésről: jelentkezés, mintatantervek, beiratkozás, határ
idők, űrlapok, stb.
60
�10.3. Kánonjogi Posztgraduális Intézet
Szentkirályi u. 28., II. em. 219. sz.
telefon: 429-7217, fax: 429-7218
e-mail: folia@jak.ppke.hu
Honlap: www.kjpi.ppke.hu
Az Intézet elnöke: DDr Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár
Az Intézet elnökének Tanácsa:
Dr. Szabó Péter egyetemi docens, Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár
Intézeti adminisztráció: hétfö-csütörtök 9O°_1200
Munkatárs: Gombos Adámné (Ildikó), Keresztfalvi Zsuzsanna
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 1996 novemberében az Apostoli Szentszék
alapította meg a fakultási jogokkal rendelkező Kánonjogi Posztgraduális Intézetet.
Az Intézet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának Kánonjogi
Tanszéke és a Jog- és Államtudományi Kar Kánonjogi Intézetének szoros együttmű
ködésével fejti ki tevékenységét.
Az egyházi jóváhagyás értelmében az Intézet kánonjogi baccalaureátusi, licenciátusi és doktori fokozat kiadására egyaránt jogosult.
A magyar állam az Intézet által kiadott kánonjogi baccalaureátust egyetemi alap
diplomaként, a kánonjogi doktorátust PhD fokozatként ismeri el.
Az Intézet hivatalos oktatási nyelvei a magyaron kívül az olasz és a német nyelv.
Az Intézetbe való jelentkezés alapfeltételei:
•
a baccalaureátusi diploma (államilag elismert MA) megszerzéséhez katolikus
hitéleti BA oklevél, vagy régi típusú legalább főiskolai szintű oklevél;
•
a licenciátusi fokozat megszerzéséhez teológiai vagy kánonjogi baccalaureátusi,
vagy MA szintű hittanári, vagy jog- és államtudományi diploma;
•
a doktori fokozat megszerzéséhez kánonjogi licenciátusi fokozat.
Az Intézet kurzusai a Jog- és Államtudományi Kar, valamint a Hittudományi
Kar hallgatói számára speciálkollégiumként, a neptun-rendszerrel összhangban fel
vehetők. Ezen hallgatók diplomájuk megszerzése után felvételüket kérhetik az Intézet
hallgatói közé. A korábban lehallgatott és sikeres vizsgával lezárt kurzusok beszámít
hatóak. Licenciátusi szigorlatot legkorábban csak az egyetemi diplomájuk megszerzé
sétől számított két év letelte után tehetnek, doktori védésre legkorábban pedig csak a
licenciátusi fokozat megszerzésétől számított egy év múlva engedhetők.
Az Intézetben folyó oktatói-kutatói munkát egy kb. 1500 kötetből, 3000 különlenyomatból és 200 mikrofilmből álló szakkönyvtár, valamint a Hittudományi Kar
könyvtárában elérhető kb. 40 szakfolyóirat segíti.
61
�Az Intézet szervezeti felépítése
A) Kánonjogi Tanszék (Hittudományi Kar)
Oktatók:
Tanszékvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár (prof, ord.)
S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek
professor emeritus
B) Kánonjogi Intézet (Jog- és Államtudományi Kar)
Intézetvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár
Intézetvezető-helyettes: Dr. Szabó Péter egyetemi docens
S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás,
esztergom-budapesti érsek, professor emeritus
Egyházi Alkotmányjogi Tanszék
Tanszékvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem. egyetemi tanár
Dr. Schanda Balázs egyetemi docens (mb. előadó)
Egyházi Közigazgatási Tanszék
Tanszékvezető: Dr. Szabó Péter egyetemi docens
Prof. DDr. Zakar Polikárp O.Cist egyetemi tanár
Egyházi Eljárásjogi Tanszék
Tanszékvezető: Dr. Hársfai Katalin egyetemi docens
dr. jur. Lefkánits György lie. iur. can. (mb. előadó)
Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék
Tanszékvezető: Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár
Dr. Gudenus, Philipp egyetemi docens
Dr. Szilágyi Csaba adjunktus
Magántanárok:
Dr. Elmar Gütthof (Privatdozent)
Dr. Markus Müller (Privatdozent)
Rendszeresen meghívott külföldi előadók:
Dr. Manlio Bellomo, Dr. Orazio Condorelli, Dr. Carlos J. Errázuriz M.,
Dr. Carl Gerold Fürst, Dr. Janusz Kowal S.J., DDr. Peter Landau,
Dr. Cyril Vasil S.J.
62
�11. Hallgatói érdekképviselet Hallgatói Önkormányzat (HŐK)
Szentkirályi u. 26. (hátul az udvarban). Telefon: 429-7269
E-mail: hok@jak.ppke.hu
Honlap: http://www.hok.jak.ppke.hu/
IWIW Klub: Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK Hallgatói Önkormányzat
[PPKE JÁK HŐK],
Ügyfélfogadás: lásd honlapon.
A kari HŐK elnöke: Szilágyi Demeter
(A választmány tagjairól és a tisztségviselőkről a honlapon tájékozódhat!)
A kari hallgatói lap: ÍTÉLET
honlap: http://www.itelet.jak.ppke.hu/
felelős szerkesztője: Dr. Koltay András
terjesztési igazgató: Szendrődi Szabolcs
Feladat és hatáskörök
- A Kar Hallgatói Önkormányzata (HŐK) a hallgatók kizárólagos érdekképviseleti
szerve. A HŐK elsődleges feladata a kari hallgatói érdekképviselet.
- A HŐK a Kar/Egyetem testületéiben - pl. Kari Tanácsban - képviseli a hallgatók
álláspontját.
- Egyetértési jogot gyakorol a hallgatókat érintő szabályzatok tekintetében (pl. a hall
gatói követelmény-rendszerre vonatkozó szabályzat).
- A hallgatói juttatási rendszer működtetésében közreműködik (pl. ösztöndíjak és
támogatások elosztása).
- A HŐK bonyolítja le a diplomaátadó ünnepségeket, és minden évfolyam végzős
hallgatóiról tablót készíttet; a végzősök minden évben évkönyvet kapnak.
- A HŐK évente májusban megrendezi a Pro Facultate kari napot, amikor kerti sütögetés és borozgatás keretében kötetlen beszélgetésre nyílik lehetőség az oktatókkal,
diáktársakkal. E rendezvény keretében kerül sor a Pro Facultate-díj, Hallgatókért, és
a Hallgatói Mozgalomért díj átadására is.
- A gólyatáborok és gólyabálok megrendezésének célja az első éves hallgatók bevoná
sa a kari/egyetemi közösségi életbe.
- Hagyományos rendezvényünk a március 15-i hajókirándulás, amelynek keretében
hallgatótársainkkal együtt a Duna vizén hajózva töltjük a nemzeti ünnepet.
- Egyéb rendezvények: koncertek, partik, sportprogramok, bajnokságok.
- A tutori rendszer keretében a Kar felsőbb éves hallgatói a hallgatók kis csoport
jainak rendszeres szakmai segítésére törekednek a képzés során, hogy segítsék az
újonnan felvett hallgatók beilleszkedését az Egyetem közösségébe.
63
�12. Könyvtár
Szentkirályi u. 30.1. emelet
Telefon: 4297-231, 4297-200/331 mellék, 4297-233
E-mail: könyvtar@jak.ppke.hu
Vezető: Kalocsai Ilona
Hagyományos szolgáltatások:
A Könyvtár használata ingyenes. Beiratkozás: érvényes diákigazolvánnyal a könyv
tári nyitva tartás ideje alatt. Nem lehet a könyvtári dokumentumokat kölcsönözni, de
fénymásolási lehetőség van.
Fénymásolás: térítés ellenében, a könyvtár és a kar 28 és 30-as épületében lévő
gépeken 8 Ft/oldal, az egyetem központi ROBINCO fénymásoló műhelyében 7 Ft/oldal. A könyvtári dokumentumokat csak a kérőlap kitöltése és a diákigazolvány leadá
sa ellenében, a fénymásolás idejére adjuk ki a hallgatóknak.
Olvasótermek:
- Olvasóterein (101 sz. terem: 80 olvasói hellyel)
Nyitva tartása: hétfő - csütörtök: 900-1800, péntek: 900-1600
Helyben olvashatók a könyvtár állományában található szakkönyvek, kéziköny
vek, tankönyvek, szakdolgozatok, folyóiratok. Az Olvasóteremben szabadpolcon az
állományunk 60%-a, mintegy 17 ezer kötet, szakcsoportok szerint rendezett, a tan
könyvek külön találhatók, a folyóiratok a galérián vannak elhelyezve.
- Tankönyv Olvasóterem (119 sz. terem: 20 olvasói hellyel)
Nyitva tartása: hétfő-csütörtök: 1000-1600
Új olvasótermünk szabadpolcon lévő állományának döntő része a kar különbö
ző oktatási formáihoz (BA, továbbképzés, osztatlan képzés)) szükséges tankönyvek,
jegyzetek, alapvető kézikönyvek, szótárak. A klimatizált olvasóteremben lehetőség
van a WIFI internet használatára is.
Tájékoztatás:
Szaktájékoztatás kérhető az olvasótermekben szolgálatot teljesítő könyvtárostól
a könyvtár állományáról, a katalógusunk használatáról. Egyetemünkön integrált
elektronikus könyvtári rendszer működik a HunTéka, amelynek a Olvasói katalógus
(WEB OPAC) modulját használják az olvasóink. Naponta 8 és 16 óra között, telefonon
is kérhető felvilágosítás.
64
�Szakdolgozatok
A könyvtárban tárolt 1999-2008 közötti szakdolgozatok használatáról dékáni körlevél
rendelkezik. Kizárólag tanszékvezetői írásbeli engedéllyel, az olvasóteremben lehet
a dolgozatokba betekinteni, másolásuk tilos. A szakdolgozatok listája honlapunkon
megtalálható.
Könyvtárközi kölcsönzés:
Csak a kar oktatói számára van lehetőség a könyvtárközi kölcsönzésre. A magyar
szakkönyvek beszerzése ingyenes, a külföldieké térítés köteles.
Elektronikus szolgáltatások
- Online katalógus a kari könyvtár Web-oldalain (www.jak.ppke.hu/konyvtár) Onli
ne katalógus vagy Informatikai szolgáltatások/Könyvtár Online menüpont alatt.
- Westlaw jogi (angol) adatbázis
- HeinOnline jogi (amerikai) adatbázis
- EISZ szolgáltatás keretében, különböző adatbázisok angol és magyar nyelven: pld.
Web of Science, Magyar kiadású tudományos folyóiratok (Akadémiai J. Collection)
- EBSCO folyóirat adatbázisok (angol nyelvű szakfolyóiratok)
- Könyvtári katalógusok (pld. MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus),
HunKat, Karlsruher Virtueller Katalog, Social Science of Information stb.)
- Magyar Katolikus Egyház kínálata- elektronikus dokumentumok
Könyvtári Informatikai Labor
Nyitva tartása: hétfő-péntek: 900-1800
A könyvtár előterében elhelyezett, 10 internetes kapcsolattal rendelkező számitógé
pes labor feladata: elsősorban az oktatási igények kielégítése, a NEPTUN rendszer
használata. A Könyvtár katalógusához és egyéb elektronikus szolgáltatásokhoz való
hozzáférés biztosítása.
65
�13. Informatikai szolgáltatások
- Kari honlap: hallgatók informálása, benne a hallgatói oldalakra a HÖK-ön keresztül
kérhető információ feltöltése, (www.jak.ppke.hu);
- Hallgatói honlap: a kari HŐK kezelésében működő portál (www.hok.jak.ppke.hu);
- Elektronikus levelezés: hallgatói postafiók (25 MB tárhely) - hallgatói webmail fel
használói azonosító az Informatika Laborban igényelhető;
- Kari levelezőlisták: hallgatok@jak.ppke.hu létező információs fórum. Egyéb hall
gatói levelezőlisták megnyitására és használatára is van lehetőség. A jelenleg működő
hallgatói levelezőlisták a honlapon az INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/SEGÉDPROGRAMOK/LEVELEZŐLISTÁK rovatban megtekinthetők.
- Saját honlap kialakítási lehetőség a hallgatói postafiók igénylésével párhuzamosan;
- Fakultatív kurzusok, tanfolyamok hallgatók részére, (web-szerkesztés, logika, Neptun-kezelés stb.)
- Kari intranet: felhasználói azonosító az Informatika Laborban igényelhető;
- Students Fórum - az interneten keresztül kari autentikációval (hallgatói azono
sítóval) elérhető - intranetén keresztül használható osztott tárhely. Az oktatók által
kiajánlott anyagok internetes elérésére is szolgál, (kari honlap INFORMATIKAI
SZOLGÁLTATÁSOK/STUDENTSFORUM);
- DVD Jogtár+: A kari intranetről (a hallgatói terminálokról is) elérhető;
- HUNTÉKA: A könyvtári állomány elérhető az internetről, a honlapon keresztül.
(INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/KÖNYVTÁR-ONLINE);
- A Neptun rendszer a kari honlap nyitólapján keresztül is elérhető, a rendszerrel
kapcsolatos információs oldalakkal együtt;
- HelpDesk szolgáltatás az Informatika Laborban nyitvatartási időben;
- Select, Campus és egyéb szoftverek liszenszelési és telepítési támogatása az Infor
matika Laborban nyitvatartási időben;
- Nyomtatás: 20 Ft/oldal költségtérítés ellenében mindkét hallgatói laborból lehet
nyomtatni, a nyomtatást átvenni az Informatika Laborban lehet;
- Szkennelési lehetőség az Informatika Laborban;
- CD írási, másolási lehetőség az Informatika Laborban, hozott CD-re;
- Látássérült környezet 1 munkaállomáson az Informatika Laborban;
- Az EISZ szolgáltatások elérése; (www.eisz.hu);
- A HeinOnline és a Westlaw jogi adatbázis Karunkról elérhető;
- További elérhető adatbázisok linkjei megtalálhatók a kari honlap INFORMATIKAI
SZOLGÁLTATÁSOK/SZAKMAI ADATBÁZISOK rovatban;
- Az udvaron a Gesztenyéskertben, az aulában és a könyvtári Tankönyv Olvasóte
remben WIFI internet-csatlakozási lehetőség áll rendelkezésre;
- A Karon 3 internet-csatlakozású open gép áll folyamatosan a hallgatók rendelke
zésére.
Felhívjuk a hallgatók figyelmét a HIK (Kempelen Farkas Hallgatói Információs Köz
66
�pont) szolgáltatásaira és közelségére (www.hik.hu)!
Az informatikai szolgáltatások igénybevételekor a NETIKETT, az egyetemi AUP és
a vonatkozó kari szabályzatok betartása kötelező.
Számítógépes termek
Informatika Labor (Szentkirályi u. 28.1. emelet 101), 50 számítógép
HelpDesk: 260-as mellék, helpdesk@jak.ppke.hu
Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig: 800-1600, pénteken 800-1330
Oktatóterem: Informatika Gyakorló (Szentkirályi u. 28.1. em. 106), 20 számítógép
14. PROFEX JOGI- ÉS KÖZIGAZGATÁSI BEJELENTETT
SZAKNYELVI VIZSGAHELY - IDEGEN NYELVI LEKTORÁTUS
Tájékoztató a PROFEX jogi- és közigazgatási szakmai nyelvvizsgáról
A PROFEX államilag elismert, háromfokozatú, kétnyelvű, szintező, jogi- és közigaz
gatási szaknyelvi vizsga, amely jelenleg angol és német nyelvből tehető le.
Az állami elismertség azt jelenti, hogy a PROFEX vizsgabizonyítvány birtokosa
ugyanolyan előjogokat és előnyöket élvez, mint azok, akik más, államilag elismert
általános nyelvi vagy szaknyelvi vizsgát tettek. Ezek közül legfontosabbak a felsőok
tatási intézményekben tett felvételi vizsgák pontszámának emelése, a diplomaszerzés
feltételének teljesítése és a nyelvpótlékra való jogosultság megszerzése.
A három fokozat (alap, közép és felső) kialakításakor a vizsga kifejlesztői a ma
gyarországi hagyományokat követték, ugyanakkor - az állami akkreditáció követel
ményeinek is eleget téve - az Európa Tanács nyelvtudásszintekre vonatkozó ajánlásait
is szem előtt tartották. Az alap-, közép- és felsőfok követelményei a vizsga nyelvétől
függetlenül egységesen meghatározottak, és egymástól jól elkülöníthetők.
A kétnyelvűség egyrészt azt jelenti, hogy a vizsga a magyarországi nyelvtanulók
illetve zömében magyar anyanyelvű vizsgázók nemzetiségéből fakadó szükségletei
nek, igényeinek és nyelvtanulási céljainak messzemenő figyelembe vételével került
kifejlesztésre, amelyek közül a nyelvi sajátosságok különös hangsúlyt kaptak. Más
részt, a nyelvi közvetítő készség (fordítási készség) vizsgálatára a vizsga mindhárom
fokán sor kerül.
A szaknyelvi jelleg az, ami a PROFEX nyelvvizsgát más, ugyancsak államilag el
ismert és szintező nyelvvizsgáktól megkülönbözteti. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a
vizsgát azoknak ajánljuk, akik a jog, illetve a közigazgatás iránt személyes okok miatt
vagy hivatásuknál fogva érdeklődnek (joghallgatók, államigazgatási karok hallga
tói, gyakorló jogászok, közigazgatásban dolgozók, jogi asszisztensek stb.) Különösen
ajánljuk azoknak a hallgatóknak akik elvégezték a Bevezetés a jogi szaknyelvbe c.
67
�szabadon választható kurzusunkat angol ill. német nyelven.
A PPKE JÁK a fentieket mérlegelve, azért csatlakozott bejelentett vizsgahelyként
a vizsgarendszerhez, hogy egyetemünkön belül tudjunk lehetőséget adni hallgatóink
számára a szakmai nyelvvizsga letételére.
A vizsgák évente kétszer, áprilisban és novemberben kerülnek megrendezésre. A je
lentkezés határideje a mindenkori vizsgaidőszak első napja előtti 30. naptári nap.
A PPKE JÁK Nyelvi Lektorátusa a vizsgákat megelőzően 30 órás, 10 hetes fel
készítő kurzusokat szervez közép és felsőszinten kiváló, évek óta jogi szaknyelvet
oktató tanárok vezetésével.
A tanfolyamok ára: középfok: 30.000,- Ft., felsőfok: 35.000,- Ft.
Vizsgadíjak:
Szóbeli - A
írásbeli - B
Komplex - C
Középfok
9000,-
11.000,-
20.000,-
Felsőfok
12.000,-
13.000,-
25.000,-
Információ: PPKE JÁK Nyelvi Lektorátus
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. III. 363. sz.
Telefon: 429-72-32
e-mail: lektoratus@jak.ppke.hu ,
http: www.jak.ppke.hu/nyelv
68
�15. Pályázati, Karrier-tanácsadási
ÉS EGYÉB MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI
ÖSZTÖNDÍJLEHETŐSÉGEK
15.1. Pályázati És Forrásszervező Iroda
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.
Tel: 429-7200/310
Fax: 429-7238
E-mail: pályázati.iroda@jak.ppke.hu
Vezető: dr. Szilágyi Pál
Félfogadás: hétfő-csütörtök 1100-1200 és 1400-1500, pénteken 1000-1200.
Munkatársak:
Nagy Olivér pályázati adminisztrátor
Czoborné Tóth Ibolya pénzügyi referens
Tevékenység:
Legfőbb feladatai:
- kari intézményi pályázati lehetőségek felkutatása és a pályázatok lebonyolítása;
- a hallgatók és oktatók számára pályázati információ- és segítségnyújtás az alábbi
témákban:
* graduális hallgatók számára magyarországi és külföldi pályázati lehetőségek a
graduális képzés ideje alatt;
* posztgraduális- és posztdoktori pályázatok már végzett és/vagy doktorált kuta
tók számára;
*
nemzetközi tudományos kutatási együttműködésekre irányuló pályázatok.
69
�15.2. Nemzetközi Kapcsolatok Irodája
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.1. em. 127.
Telefon/fax: 06-1-429-7263
e-mail: kulugy@jak.ppke.hu
honlap: www.jak.ppke.hu/international
Vezető: Dr. Szabó Marcel külügyi dékánhelyettes
Munkatársak:
dr. Pogácsás Anett Erasmus koordinátor
dr. Jaskó Luca külügyi koordinátor
Tevékenység:
Külföldi jogi egyetemekre kiutazni vágyó hallgatóink és oktatóink tájékoztatása, se
gítése.
Socrates/Erasmus programban részt vevő hallgatóink és diákjaink koordinálása, ide
gen nyelvű képzések, kurzusok, speciál kollégiumok szervezése.
Nemzetközi egyetemközi kapcsolatok élénkítése, csereprogramok, kutatási együtt
működések.
A Pályázati Irodával együttműködve oktatóink és hallgatóink nemzetközi és magyar
ösztöndíjakról és programokról szóló folyamatos tájékoztatása.
Külföldről érkező vendégtanárok és hallgatók teljes körű koordinálása.
Külföldi vendégoktatók által kínált kurzusok, blokkszemináriumok szervezése.
Bejövő külföldi hallgatók mellé diáksegítők szervezése, tutor-rendszer működtetése.
Hasznos információk, linkek, az egyes programokról részletesebben:
Erasmus (LLP) Program:
http://www.jak.ppke.hu/international/index.html,
http://ec.europa.eu/education/index_en.html
http://www.esn.org
A program célja félév-áthallgatás, szakdolgozat elkészítése, vendégoktatás, hall
gatók számára külföldi gyakornoki lehetőségek, melyekhez a program és az intéz
mény támogatást folyósít. Pályáztatás minden év márciusában.
IRUN (International Research Universities Network): http://www.irun.eu/
Abertay University Dundee ösztöndíj:
http://www.abertay.ac.uk/Applicants/EU/EUArtIndex.cfm
USF Law School Summer University a Pázmányon:
http://www.jak.ppke.hu/international/index.html,
www.usfca.edu/law/summer_law/
70
�15.3. Karrier Iroda
1088 Szentkirályi u. 28.1. emelet 137.
Telefon: 429-7200 Telefax: 429-7238
Honlap: www.jak.ppke.hu/karrier
E-mail: karrier@jak.ppke.hu
Munkatársak:
Sergő András (338-as mellék),
Nagy Olivér (310-es mellék)
A Karrier Iroda legfontosabb feladata a végzős és a karon oklevelet szerzett hall
gatók pályaorientációjának és elhelyezkedésének segítése. E célt szolgálja a volt hall
gatók elhelyezkedésének nyomon követése is.
Mit kínál a Karrier Iroda?
*Gyakornoki és állásajánlatok: az állami- és magánszektor jogászi és igazgatási
munkahelyeit közvetítjük a végzős, illetve már oklevéllel rendelkező hallgatóink szá
mára. így még a tanulási időben „kipróbálhatják” magukat és értékes tapasztalatokat
szerezhetnek, illetve segítséget kaphatnak első munkahelyük megszerzéséhez.
* Képzések, tréningek, előadások: fontos, hogy a pályakezdők minél eredmé
nyesebben alkalmazkodjanak a különböző szektorok munkaerő piaci elvárásaihoz.
Ebben segítenek képesség- és készségfejlesztéssel, tárgyalástechnikával, kommu
nikációval, retorikával, pályaorientációs és pályakezdést támogató jogi, gazdasági,
számviteli tanácsadással foglalkozó programjaink.
* Karrier nap: kiemelt célunk, hogy hallgatóink személyesen is találkozhassa
nak a majdani munkaadókkal, a karunkon oklevelet szerző hallgatók iránt érdeklődő
cégek pedig bemutatkozhassanak. A karrier nap programját önismereti, grafológiai,
munkahelyi beilleszkedést segítő tanácsadás színesíti, és alkalom nyílik a jogi hivatás
rendek, a közigazgatás, valamint a piaci szféra képviselőivel folytatott beszélgetésre.
* A diplomás pályakövetési rendszer (DPR): nemcsak azt jelenti, hogy figye
lemmel kísérjük azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik az intézményünkben
szereztek oklevelet, hanem e tevékenységünk elősegíti a közösség- és identitástudat
erősödését az Kar és volt hallgatói között, keretet biztosít egymás kölcsönös támoga
tására, a kapcsolatok mélyítésére.
Aktuális ajánlatainkról tájékozódjon honlapunkon: www.jak.ppke.hu/karrier!
71
�16. Kari LELKÉSZSÉG
A Szentkirályi u. 28. sz. épület földszintjén, a főbejárattól jobbra található az egyetem
kápolnája, mely szabadon látogatható. A szorgalmi időszakban rendszeresen vannak
szentmisék, általában a déli órákban. A szentmisék pontos ideje a kápolna melleti hir
detőn, valamint a kari honlapon (főoldal, felső információs sáv „egyetemi lelkészség”
menüpont alatt) is megtalálható.
Az épület földszinti aulájából (bal oldali folyosó felé haladva) nyílik a lelkészi
szoba.
2008. szeptemberétől Karunk lelkésze Alessandro Caprioli missziós atya.
Szeretettel vár minden érdeklődőt beszélgetésre, szentgyónásra!
A szentségek (keresztség, szentáldozás, bérmálás, házassg) vételére való felkészítő
hittanórákat, valamint hetente egyszer nyitott találkozást és beszélgetést vezet majd
házasságról és szexualitásról. A részleteket (hely, időpontok) a faliújságon fogja hir
detni.
17. Kulturális lehetőségek, öntevékeny csoportok
Hallgatóink körében működik
- színjátszó csoport (érdeklődni lehet a HŐK Irodában!)
- kamarazenekar (érdeklődni lehet Dr. Gerencsér Balázsnál (Közigazgatási Jogi Tan
szék), illetve az alábbi honlapon: www.jak.ppke.hu/zenekar)
- kórus (érdeklődni lehet Alessandro atyánál, a Kari lelkészségen!)
- Hét Csapás Néptánc Együttes (érdeklődni a Testnevelési Csoportnál lehet!)
18. Sportélet a Karon
Testnevelési Csoportunk három tornaterem működtetését látja el földszinten egy
szertornaterem, első emeleten táncterem, és a második emeleti labdajáték terem ta
lálható.
Egyetemi kosárlabda csapatunk van férfi és női vonalon egyaránt. Az Egyetemi
és Főiskolás Bajnokságon kívül a Kosárlabda Szövetség NB II. osztályában is részt
veszünk.
Egyetemi néptánc csoportunk a Hét Csapás Néptánc Együttes kifejezetten a
magyar néptánc oktatásával és hagyományőrzés ápolásával foglalkozik. Számtalan
egyetemi és városi rendezvényen is fellépnek.
Testnevelési Csoportunk folyamatosan szervezi az egyetemi hallgatók részére a
természetjárást és az időszaki sportokat (sí táborok, vízi túrák, stb.).
A Hallgatói Önkormányzattal közösen minden félévben megrendezésre kerül a
Pázmány Egyetemi Labdarúgó Bajnokság, melyre mindenki benevezhet.
72
�Testnevelési Csoportunk koordinálja az Universitas Kupákon való részvételt és
Magyar Egyetemi- és Főiskolai Sport Szövetség (MEFS) által kiírt bajnokságokon
való szereplést. így lehetőség nyílik atlétika, asztalitenisz, kosárlabda, labdarúgás,
röplabda, vívás, sakk, szertorna...stb. sportágakban részt venni.
Minden szeptemberben indul a gólyabáli felkészülés mely hagyományosan egye
temünkön tanrendi órába is be van építve, így a leendő I. éveseknek a nyitó táncon
való részvételt a testnevelés tantárgy elfogadásánál beszámítjuk.
Egyetemi hallgatóinkból minden évben egy férfi és egy női sportolót felterjesz
tünk a „Jó tanuló, jó sportolói” cím kitüntetésére.
19. Házirend
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának épületében
(Szentkirályi utca 26-30.), az Egyetem szellemiségére tekintettel, az alábbi szabályok
vonatkoznak.
l .Az épület munkanapokon reggel 7-től 20 óráig, 26-os épület sportterülete 21 óráig
tart nyitva. A nyári szünet idején a zárás ideje 17 óra. Más időpontban (az Egyetem
vezetőin kívül) csak írásbeli engedéllyel lehet az épületben tartózkodni. Az engedélyt
a portán előzetesen le kell adni.
2 .Az épületben az intézmény szellemiségének megfelelő, kulturált magatartás és be
széd általános elvárás, különös tekintettel a kápolna környékre.
3 .A hirdetőtáblákon hirdetést, plakátot elhelyezni csak engedéllyel lehet. A hirdeté
seket engedélyezésre a portán kell leadni. Az engedélyezett hirdetések csak hirde
tőtáblán helyezhetők el, más helyen (ajtó, ablak, fal stb.) hirdetést elhelyezni tilos.
Az épületben reklámtevékenység csak dékáni engedéllyel folytatható. A hirdetésekre
vonatkozó részletes szabályokat a 43/2006-os dékáni körlevél tartalmazza, mely a
portán megtekinthető.
4 .Kerékpár csak az udvar kijelölt részén tárolható. A személygépkocsik parkolási
rendjét külön dékáni rendelkezés szabályozza.
5 . A tantermekben étkezni, az egyetem területén szeszes italt fogyasztani csak az étte
remben, illetve engedélyezett rendezvények alkalmával lehet.
6 .Dohányozni csak a kijelölt helyeken szabad.
7 .Az előadótermekben mobiltelefon használata tilos.
8 . A portás semmit sem vehet át megőrzésre. A talált tárgyakat a HŐK irodájában kell
leadni.
9 .A portás a teremkulcsokat kizárólag az órarendben szereplő tanároknak adhatja ki.
ÍO.Az irodák / tanszékek kulcsait az ott dolgozó munkatársak vehetik fel. A kulcs
felvételét és leadását a munkatárs - az időpont megjelölésével - aláírásával hitelesíti.
73
�Hallgatónak kulcs nem adható át.
11 . Az illetékesek által engedélyezett rendezvényeket előzetesen a Műszaki Osztályon
is be kell jelenteni, és arról tájékoztatni kell a portaszolgálatot is.
12 .Az Egyetem helyiségei csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók.
13 .Ha tüzet, vagy füstöt észlel, kérjük tegye a következőket:
azonnal értesítse a műszaki osztályt és a portát;
ha szükséges, a térképen megjelölt útvonalon hagyja el az épületet;
az épület elhagyásakor semmiképpen ne használja a lifteket.
A tűzesetek megelőzése érdekében ne használjon semmiféle egyedi elektromos be
rendezést. A részletes szabályokat a tűzrendészeti szabályzat tartalmazza.
14 .A balesetet vagy rosszullétet a műszaki osztályon illetve a portán kell bejelenteni.
15 . A tantermek berendezését, felszerelését a teremből kivinni csak a Műszaki Osztály
engedélyével lehet.
ló.Törekedve az energiatakarékosságra, a fölösleges világítást (beleértve a mosdók
világítását is) le kell kapcsolni.
17 . A hallgatók a lifteket csak indokolt esetben használják.
18 .A portaszolgálat ügyeletese a házirend megszegéséről köteles a Dékánt és a Mű
szaki Osztály vezetőjét tájékoztatni.
Budapest, 2008. április 10.
Dr. Schanda Balázs
dékán
74
�II. AMIT MINDENKINEK ISMERNIE, TUDNIA
KELL ...
A SZABÁLYZATOK
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem hatályos szabályzatai a kari honlapon teljes ter
jedelmükben elérhetők a HALLGATÓINKNAK/SZABÁLYZAT rovatban. Itt csak a
hallgatók számára legfontosabb szabályzatokat jelentetjük meg.
Kérjük, a szabályzatokat - saját érdekében -alaposan tanulmá
nyozza át!
TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT
(TVSZ)
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyetemi Tanácsa a felsőoktatásról szóló 2005.
évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: Ftv.) 21. § (4) bekezdés c) pontja alapján, a hall
gatói követelményrendszer részeként - a Ftv. 32-33.§, 39-40.§, 46.§, 49-50.§, 57-60.§, 6263.§, 73.§, 76.§, 125.§, 147.§, 150,§, 154.§ és 160.§-ai, valamint a 79/2006. (IV. 5.) Korm.
rendelet (továbbiakban: Vhr.) 22-24.§-ai szerint - az alábbi szabályokat alkotja.
I. rész
Általános rendelkezések
A szabályzat hatálya és értelmezése
148. § (1) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ) hatálya az
Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló valamennyi személyre kiterjed,
függetlenül attól, hogy hallgatói jogviszonya mikor keletkezett.1
(2) A TVSZ hatálya a doktori képzés kivételével az Egyetemen valamennyi
hallgatói jogviszonyban folytatott képzésre kiterjed. A szakirányú tovább
képzésre vonatkozó rendelkezéseket a karok önállóan szabályozzák.
(3) Jelen szabályzat hatálya kiterjed a képzésben résztvevő valamennyi okta
tási szervezeti egységre, oktatóra, illetve az oktatásszervezési feladatokat
bármilyen jogviszonyban ellátó alkalmazottakra.
(4) A Hittudományi Kar és a Kánonjogi Posztgraduális Intézet a szent tudomá
nyok oktatása tekintetében jelen szabályzattól eltérhet.
(5) Vita esetén a dékán vagy az általa megbízott dékánhelyettes hitelesen ér
telmezi jelen szabályzatot, és kibocsátja a végrehajtásához szükséges ren
delkezéseket.
1
Lásd még a 176. § átmeneti rendelkezéseit.
75
�Tanulmányi ügyekben eljáró szervek
Tanulmányi Bizottság (TB)
149. § (1) A karonként felállított Tanulmányi Bizottság (továbbiakban: TB) jár el
első fokon mindazon tanulmányi- és vizsgaügyben, amelyben a döntés joga
nincs a dékánnak fenntartva.
(2) így a TB dönt
a halasztott beiratkozás engedélyezéséről [154. § (3) bek.]
a halasztott tárgyfelvétel engedélyezéséről [163. § (7) bek.]
kedvezményes tanrend engedélyezéséről [164. § (1) bek.]
vendéghallgatói jogviszony létesítésének engedélyezéséről [158. § (2) bek.]
költségtérítéses hallgatók államilag támogatott helyre történő átsorolásáról [162.
§(3)bek.]
(3) A TB a munkarendjében meghatározott egyes kérdések elbírálását, a dékán
jóváhagyásával, írásban átruházhatja a Tanulmányi Osztály (továbbiakban:
TO) vezetőjére.
(4) A TB négytagú, elnöke a Kari Tanács által választott oktató. A TB további
egy oktató tagját a Kari Tanács, két hallgató tagját a Hallgatói Önkormány
zat (továbbiakban: HŐK) választja meg egy-egy évre. A TB munkájában
- szavazati jog nélkül - részt vehet a TO képviselője is, valamint szükség
esetén meghívottként az érintett tantárgy felelős oktatója.
(5) A TB döntésének érvényességéhez az szükséges, hogy a döntéshozatalban
legalább két személy (az elnök és egy hallgató tag) részt vegyen. A döntés
egyszerű szótöbbséggel történik, szavazategyenlőség esetén az elnök sza
vazata dönt.
(6) A TB ülésezési rendjét - az illetékes dékánhelyettes jóváhagyásával - a
bizottság elnöke határozza meg.
(7) A TB első fokú döntése ellen - a határozat kézhezvételétől számított 15
napon belül - a dékánhoz (illetőleg az általa megbízott illetékes dékánhe
lyetteshez) lehet fellebbezni.
(8) A dékán, illetőleg az általa megbízott dékánhelyettes hatáskörébe tartozik
első fokon
•
tagozatváltási, szakváltási kérelmek elbírálása [160-161. §]
•
önhibán kívüli passzív félév igazolásának elbírálása [155. § (5) bek.]
•
a hallgatói jogviszony tanulmányi okból való megszüntetése [170. § (2) bek.]
•
más egyetem azonos szakáról átjelentkezni szándékozó hallgató átvétele [159. §
(1) bek.]
•
a dékáni méltányossági kérelmek elbírálása [170. § (3) bek.]
(9) A Karon belüli jogorvoslati lehetőségek kimerítése után, - amennyiben az
a hallgató jogszabályban, vagy egyetemi szabályzatban rögzített jogát sérti
- a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Hallgatói Ügyek Felülbírálati
Bizottságához lehet fordulni.
(10) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogor
voslati eljárás csak a Ftv. 73.§ (2) bekezdés értelmében indítható.
Kreditátviteli Bizottság
76
150. § (1) Más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, vagy saját intéz
ményben más szakon szerzett kreditek elismeréséhez az ismeretanyag egye
zésének mértékét a karonként felállított Kreditátviteli Bizottság (továbbiak
ban: KÁB) állapítja meg a szakfelelős (tárgyfelelős) vagy az illetékes tanszék
véleményének figyelembe vételével. A Kreditátviteli Bizottság ezekről a
Karok által megadott határidőig dönt. A KÁB egyenértékűséget állapít meg
�akkor, ha a teljesített tárgy ismeretanyaga eléri a mintatantervben/tantárgylistában szereplő tárgy megkövetelt ismeretanyagának 75%-át. Az újra fel
vételt nyert hallgatók esetében a kérelmet nem a KÁB-hoz, hanem a TO-hoz
kell benyújtani a beiratkozáskor. A tárgyak elfogadása a (7) bekezdés alapján
történik.
Kari rendelkezés a TVSZ 150. § (1) bekezdéséhez:
A KAB döntési határideje: a szorgalmi időszak harmadik hetének vége
(2)2 A KAB legalább három és legfeljebb hét oktatóból áll. Tagjait - a Kar
egyetemi tanárai vagy docensei közül - a dékán javaslatára a Kari Tanács
választja úgy, hogy a szaktudományok minden főbb területe képviselve le
gyen benne. A Bizottság elnökét a Bizottság tagjai közül a dékán nevezi ki.
A KAB megbízatása három évre szól.
(3) A KAB akkor határozatképes, ha ülésén a tagok többsége jelen van.
(4) A KÁB működési szabályait maga állapítja meg.
(5) A KAB döntése ellen az egyetem rektorához lehet jogorvoslattal fordulni.
(6) 3 Az elismert tantárgyakat a Neptun rendszeren és a leckekönyvben érvé
nyesíteni csak az előtanulmányi rend figyelembe vételével lehet. Az elismert
tárgyak kreditpontjai az adott félévben a teljesített kreditekhez adódnak
hozzá, ezen tárgyak azonban a féléves átlagok számításánál nem vehetők
figyelembe, csak az összesített átlagszámításoknál.
(7) A kérelmek benyújtásának menete:
A hallgató abban az aktív félévében, amikor fel tudja venni a tárgyat, és el
akarja fogadtatni, felveszi a tárgyfelvételi időszakban a Neptun rendszeren,
majd a kari szabályozás szerint benyújtja véleményezett (Id. 1. bek.) kérel
mét a KÁB-hoz. Amennyiben a hallgató egyszerre több, egymásra épülő
tárgyat akar elfogadtatni, hogy tovább léphessen, a tantárgyblokk első ele
mét felveszi, és benyújtja az összesre az elismerési kérelmet. Amennyiben
a KÁB a kérelmet pozitívan bírálja el, a tanulmányi előadó az adott félévre
a blokk összes tagját a Neptun rendszeren elfogadja a hallgatónak, és a lec
kekönyvbe is bevezeti. Ha a KÁB a blokknak nem minden tagját fogadja el,
a tanulmányi előadó az egymásra épülés sorrendjében megszakítás nélküli
elemeket fogadja csak el az adott félévben, a többit pedig a további aktív
félévekben, az előtanulmányi rend figyelembevételével.
Kari rendelkezés a TVSZ 150. § (7) bekezdéséhez:
A kérelmet a 151. § (1) bekezdésének megfelelően a szorgalmi időszak második hete
péntek 1200-ig kell a Kari Titkárságon benyújtani. A kérelem csak a tanszék írásbeli
véleményével együttfogadható el.
A kérelmek benyújtási és elbírálási rendje
151. § (1) Bármilyen kérelmet csak a megfelelő formanyomtatványon lehet benyúj
tani, a kérelemhez csatolt, kitöltött tértivevénnyel ellátott és ennek megfele
lően felbélyegzett, saját névre megcímzett borítékkal. A kérelemhez csatolni
kell a kérelem indokául szolgáló igazolást és az előírt szolgáltatási díj befi
zetéséről szóló bizonylatot is. A kérelem csak akkor kerül elbírálásra, ha a
hallgató leckekönyve le van adva a TO-n. A hiányosan benyújtott kérelmek
nem kerülnek elbírálásra.
2
3
Módosította az Egyetemi Tanács 446/2008. (IV. 25.) sz. határozata.
Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata.
77
�(2)4 A kérelmek benyújtási határideje
-kedvezményes tanrendi kérelem esetén: a regisztrációs hét péntekje
-átvételi, szakváltási kérelem esetén: augusztus 10.
-tagozatváltási, vendéghallgatói jogviszony engedélyezése iránti kére
lem esetén: a regisztrációs hetet megelőző legalább két hét
-halasztott beiratkozási/bejelentkezési kérelem esetén: a szorgalmi idő
szak második hetének péntekje
-átsorolási kérelem esetén: július 15., illetve január 25.
-a KÁB-hoz benyújtandó kérelem esetén: Kari szabályozás szerint
Kari rendelkezés a TVSZ 151. § (2) bekezdéséhez:
A KÁB-hoz benyújtandó kérelem határideje a szorgalmi időszak 2. hete péntek 1200
(3) A kérelmek elbírálási határideje: a benyújtást követő harminc nap
A közlés, tájékoztatás szokásos módja az Egyetemen
152. § (1) A Kar hallgatóval szembeni közléseinek formái a beiratkozáskor kézhez
kapott tanulmányi tájékoztató, a TO hirdetőtábláján (továbbiakban: hirdető
tábla) elhelyezett nyilvános tájékoztató, a kari honlap, a NEPTUN üzenet, az
e-mail és a postai úton továbbított levél.
(2) A teljes hallgatóságot vagy a hallgatók csoportját érintő közléseket a hir
detőtáblán kell elhelyezni, és a kari honlapon kell megjelentetni. Az ilyen
jellegű tájékoztatásról egyénenként NEPTUN üzenet is küldhető.
(3) A konkrétan egy hallgatót érintő közlést NEPTUN üzenet formájában, vagy
e-mailben - kivételesen postai úton továbbított levélben - kell közölni.
(4) A hallgató kötelezettsége a TO hirdetőtáblájának vagy a kari honlapnak,
e-mail levelezésének és a NEPTUN rendszer üzeneteinek folyamatos nyo
mon követése. Az ilyen módon közzétett információt a küldéstől, illetve
kihelyezéstől számított 10. napon közöltnek kell tekinteni.
II. rész
A képzés rendszere, az oktatás rendje
A képzés rendszere
153. § (1) Az Egyetemen a képzés az Egyetemi Tanács által elfogadott képzési prog
ram alapján folyik. A képzési program része a tanterv, amelyet a Karok az
oktatási miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján
készítenek.
(2) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség
szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljo
gosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzés képzési és kimeneti kö
vetelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni
az alapképzésben. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet - ös
szefüggő szakmai gyakorlat esetén legalább kettőszáztíz kreditet - kell és
legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább
hat, legfeljebb nyolc félév. A megszerzendő kreditet és a képzési időt a sza
kok mintatantervei határozzák meg.
78
4
Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata.
�(3) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség
szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mes
terképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen
szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben legalább
hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A
képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. A megszerzendő kreditet és
a képzési időt a szakok mintatantervei határozzák meg.
(4) Az alapszakon és az ahhoz kapcsolódó mesterszakon, valamint az egysé
ges, osztatlan képzésben együttesen legalább háromszáz kreditet kell és
legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő leg
alább tíz és legfeljebb tizenkét félév.
Hallgatói jogviszony keletkezése, beiratkozás, regisztráció (beje
lentkezési eljárás), jogviszony szüneteltetés
154. § (1) A Karon az kezdheti meg tanulmányait, aki a Karra felvételt vagy átvételt
nyert, és a Karral hallgatói jogviszonyt létesített. A hallgatói jogviszony a be
iratkozással jön létre. A hallgatónak a beiratkozáskor nyilatkoznia kell arról,
hogy rendelkezik-e felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel, illetve ed
digi tanulmányai során mely felsőoktatási intézmény(ek)ben, hány államilag
támogatott félévet vett igénybe.
(2) A felvételről és a beiratkozás időpontjairól, szabályairól levélben kell ér
tesíteni a felvételt nyert jelentkezőt. A dékán gondoskodik arról, hogy a
tanulmányaikat megkezdő hallgatók a beiratkozáskor megkapják az írásos
tanulmányi tájékoztatót.
(3) Amennyiben a felvételt nyert jelentkező a beiratkozáskor önhibáján kívül
nem tud megjelenni, halasztott beiratkozási kérelmet nyújthat be a TB-hez,
indoka igazolásának csatolásával, a szorgalmi időszak második hetének vé
géig(4) A hallgatónak az első megkezdett félévet követően félévente a képzési idő
szak megkezdése előtt be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait (ak
tív lesz a féléve a következő félévben), vagy az adott félévben tanulmányait
szünetelteti (féléve passzív lesz). A regisztráció feltétele a lezárható állapot
ban leadott leckekönyv, amelyet a hallgatónak aktív féléve végén, a leadási
határidőig kell megtennie. A határidőket a karok szabályozzák.
Kari rendelkezés a TVSZ 154. § (4) bekezdéséhez:
Aktív félév bejelentési határidő: a regisztrációs hetet megelőző hét csütörtöké, pas
szív félév bejelentési határidő: a regisztrációs hét vége, leckekönyv leadási határidő:
a vizsgaidőszakot követő hét első napja
(5) Aktív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha
-leckekönyve le van adva a TO-n,
-az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltá
nyosságot kért és kapott,
-esetleges fizetési kötelezettségének (költségtérítés, szolgáltatási díjak,
stb.) a Karok által megadott határidőig eleget tett,
Kari rendelkezés a TVSZ 154. § (5) bekezdéséhez:
Határidő: a regisztrációs hét vége
79
�-a kari szabályozás szerinti határidőig legalább 1 tantárgyat felvett.
Kari rendelkezés a TVSZ 155. § (5) bekezdéséhez:
Határidő: a regisztrációs hetet megelőző hét csütörtöké
A hallgatói jogviszony szüneteltetése
155. § (1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói
kötelezettségének nem kíván eleget tenni, hallgatói jogviszonya szünetel (be
jelentett passzív féléve lesz).
(2)5 Bejelentett passzív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha
-leckekönyve le van adva a TO-n,
-az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltá
nyosságot kért és kapott
-szüneteltetési szándékát legkésőbb a dékáni körlevélben meghatározott
határidőig a NEPTUN-rendszeren keresztül bejelenti
(3)6 Be nem jelentett passzív féléve akkor lesz a hallgatónak, ha
-az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltá
nyosságot kért és kapott
-bejelentési kötelezettségét elmulasztja
(4) A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hos
szabb, mint két félév Az első szünetelésre csak az első félév sikeres teljesí
tése (egy aktív félév lezárása) után kerülhet sor. Ha a hallgató két félév szü
neteltetés után sem jelent be aktív félévet, hallgatói jogviszonya megszűnik.
[170. § (2) bek. b)]
(5) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogvi
szonyból eredő kötelezettségének szülés, baleset, vagy más váratlan ok
miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Amennyiben a hallgatói jogvi
szony szüneteltetésére a hallgató önhibáján kívül kényszerül, és azt megfe
lelően igazolja, erre az időszakra nem érvényes a 2 féléves korlátozás. Az
erről szóló igazolást legkésőbb a harmadik passzív félév regisztrációs heté
nek végéig kell benyújtani, s az indok megalapozottságáról a dékán dönt.
(6) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként meg
határozott időre eltiltják a tanulmányok folytatásától.
(7) A passzív félév alatt a hallgatónak a Karral fennálló hallgatói jogviszonya
szünetel, annak időtartama alatt hallgatói jogait nem gyakorolhatja.
A félév utólagos passzívvá nyilvánítása
156. § (1) A hallgató aktív félév bejelentését a szorgalmi időszak megkezdését köve
tő egy hónapon belül írásban a TO-n visszavonhatja. Ekkor a hallgató féléve
passzív lesz.
(2) A hallgató - a TO-n írásban bejelentve - tanulmányai során egy alkalom
mal az (1) bekezdésben megjelölt határidő elteltét követően is, de legfeljebb
a szorgalmi időszak végéig, írásban, a TO-n visszavonhatja az aktív félév
bejelentését. Ekkor a hallgató féléve passzív lesz.
(3) A félév utólagos passzívvá nyilvánítása esetén, az (1) és (2) bekezdésekben
megjelölt esetekben egyaránt, az államilag támogatott státusban levő hall
gató egy államilag támogatott félévet felhasznál, a költségtérítéses képzésű
státusban levő hallgató pedig a költségtérítés fizetése alól nem mentesül.
80
5
6
Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata.
Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata.
�Az oktatás rendje
157. § (1) Az Egyetemen az oktatás féléves rendben folyik. A félév két része a szor
galmi és a vizsgaidőszak. A szorgalmi időszak tizenöt, az ezt követő vizsga
időszak pedig legfeljebb hat hét. A szorgalmi időszak első hete a regisztrációs
hét. A regisztrációs héten nappali tagozaton tanórák nincsenek.
(2) A hallgató tanulmányai során a beiratkozáskor a tanulmányi tájékoztatóban
kézhez kapott, - a szak képzési idejéig érvényben lévő - a szak(ok) tan
tervében (tanterveiben) meghatározott tantárgyakat köteles eredményesen
teljesíteni.
(3) A tanév rendjét a dékán állapítja meg.
Kari rendelkezés a TVSZ 157. § (3) bekezdéséhez:
A tanév rendjét a dékán állapítja meg a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél
ben.
(4) Az Egyetemen az órák látogatása kötelező.
Vendéghallgatás, átvétel, tagozatváltás, szakváltás, átsorolás
Vendéghallgatás
158. § (1) A Kar hallgatója külön engedély nélkül részt vehet másik felsőoktatá
si intézmény, illetve a PPKE más karának előadásain és foglalkozásain, ha
tanulmányi kötelezettségét ez nem zavarja. A Kar hallgatói jogosultak más
magyarországi vagy külföldi felsőoktatási intézmény tantárgyainak elvég
zésére, és kérhetik azok elismerését képzésük részeként. Az ennek során
felmerült költségeket a Kar nem téríti meg. A vendéghallgatói jogviszony
létesítésének a feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg. A
vendéghallgatói jogviszony során tett vizsga a hallgató tanulmányi eredmé
nyébe a KAB előzetes engedélyével számítható be. A beszámításra vonat
kozó kérelmet a lehallgatást megelőző félév szorgalmi időszakának a végéig
kell benyújtani.
(2) A TB dönt arról, hogy vendéghallgatói jogviszony keretében más egyetem
hallgatója fogadható-e a Karon. A vendéghallgatói jogviszonyba felvett hall
gatónak a Kar „V” jellel kezdődő törzskönyvi számot ad, és a hallgatóról
törzslapot állít ki. A vendéghallgató leckekönyvet nem kap, csak kreditigazolást, jogviszonya megszűnésekor
Átvétel
•
•
•
•
159. § (1) A Karok más egyetem azonos szakáról átvehetnek hallgatót. Az átvételről
a dékán dönt.
(2) Az átvétel a következő feltételek együttes teljesülése esetén engedélyez
hető:
a hallgató a másik intézményben az átvétel napjáig hallgatói jogviszonnyal ren
delkezzék
a hallgató legalább 60 teljesített kreditponttal rendelkezzék,
a hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlaga elérje a 3,51-et,
vizsgajegyei között ne legyen négy vagy több kijavítatlan elégtelen,
(3) Átvétel esetén a hallgató megszünteti jogviszonyát korábbi anyaintézmé
nyével, és a Karral létesít hallgatói jogviszonyt.
81
�Tagozatváltás
160. § A dékán indokolt és méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti saját hallga
tójának az átlépést egyik tagozatról a másik tagozatra (tagozatváltás). Tago
zatváltás esetén a tanulmányok csak költségtérítéses formában folytathatók.
Szakváltás
161. § A dékán indokolt esetben engedélyezheti saját hallgatójának az átlépést egyik
szakról a másik szakra (szakváltás). A szakváltást a karok szabályozzák.
Kari rendelkezés a TVSZ 161. §-hoz:
Szakváltást a JÁK alábbi szakjai között lehet engedélyezni: BA szakról másik BA
szakra, MA szakról másik MA szakra, osztatlanjogász szakról BA szakra, BA szakról
osztatlan jogász szakra és MA szakról osztatlan jogász szakra.
Átsorolás
162. §7 Az átsorolás szabályait a HTJSZ tartalmazza.
(1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a
tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy ta
nulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére költségtérí
téses formában tanulmányokat folytató hallgató léphet.
(2) A TO minden félév szorgalmi időszakának végéig kifüggeszti a hirdetőtáb
láján a felszabadult államilag támogatott helyeket.
(3) A már legalább 60 kreditet teljesített költségtérítéses hallgatók a 151. § (2)
bekezdésben megadott határidőig kérelmezhetik a TB-nél a felszabaduló
államilag támogatott helyekre való átsorolásukat.
(4) Az átsorolásnál a TB a következő szempontokat veszi figyelembe:
a) a hallgatók század pontosságra kerekített halmozott (kumulált) súlyo
zott tanulmányi átlagát
b) azonos kumulált átlagú hallgatók esetében az államilag elfogadott
nyelvvizsgákat, (ebben az esetben egy középfokú C típusú nyelvvizs
ga 2 pontot, egy felsőfokú C típusú nyelvvizsga 3 pontot ér),
c) ha a jelentkezők között az a) és b) pontok alapján sincs különbség,
akkor a hallgatók megszerzett kreditjeinek és aktív féléveinek hánya
dosát.
A tárgyak meghirdetése és felvétele, a kedvezményes tanrend
A tárgyak meghirdetése és felvétele
163. § (1) A tantárgyakat a Neptun rendszeren kell meghirdetni, az előző félév szor
galmi időszakának végéig, a tantárgy leírásával, a kötelező tananyag felso
rolásával, az oktató és vizsgaforma megadásával, a fogadható jelentkezők
minimális és maximális létszámával. A tanórák időpontjának és az évközi
követelmények megadásának határidejét a Karok szabályozzák.
Kari rendelkezés a TVSZ 163. § (1) bekezdéséhez:
Határidő: az őszi félévi tárgyak meghirdetésénél augusztus első munkanapja, a tava
szi félévi tárgyak meghirdetésénél pedigjanuár első munkanapja.
82
7
Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata.
�(2)8 Vizsgakövetelménnyel záruló tantárgyak meghirdethetők és indíthatók
tanórák megtartása nélkül (CV kurzus). Ebben az esetben a tantárgy felvé
telének feltétele a félévközi követelmények teljesítését igazoló aláírás meg
léte (a Neptun rendszerben).
(3) Vizsgával záruló kötelező tantárgyakhoz minden félévben kurzus(oka)t kell
meghirdetni, a mintatanterv szerinti aktuális félévükben a tanórák megtar
tásával (00 vagy 01,02,... kurzus), míg keresztfélévükben csak a vizsgázás
lehetőségével (CV kurzus).
(4) A tárgyfelvétel a kari hirdetmény szerint, képzésenként eltérő időpontban
történik. A hirdetményt legkésőbb az előző félév szorgalmi időszakának
végéig ki kell függeszteni a hirdetőtáblán, és a honlapra is fel kell tenni.
Kari rendelkezés a TVSZ 163. § (4) bekezdéséhez:
A kari hirdetmény a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél.
(5) A tantárgyak felvehetőségét a mintatantervben meghatározott, és a Neptun
rendszeren beállított előtanulmányi rend szabályozza. Már teljesített tantár
gyat újra felvenni nem lehet!
(6) A tantárgyfelvétel lezárása a kari hirdetményben szereplő időpontban
történik. A tárgyfelvétel lezárása után a tanulmányi előadók a Neptunból
etikettre nyomtatják a felvett tárgyak listáját, és beragasztják a hallgató lec
kekönyvébe.
Kari rendelkezés a TVSZ 163. § (6) bekezdéséhez:
A kari hirdetmény a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél.
(7) 9 Amennyiben a hallgató a tárgyfelvételi időszakban valamely okból nem
vesz fel egy tárgyat, amelyet egyébként az előtanulmányi rend megengedett
volna számára, úgy a hallgató a regisztrációs hét lezárását követő első hét
végéig szolgáltatási díj befizetése ellenében, illetve az azt követő második
hét végéig a szolgáltatási díj kétszeres összegének megfizetése ellenében
felveheti. Halasztott tárgyfelvétel iránti kérelmet nyújthat be a hallgató a
Tanulmányi Bizottsághoz ezen időszak lezárultával, amennyiben igazolni
tudja, hogy a tantárgy aláírásául támasztott követelmények kérelem be
nyújtásáig szükséges mértékét teljesítette.
(8) Ha a felvett tantárgy követelményeit a hallgató nem teljesíti, a tárgyat egy
későbbi félévben újra felveheti. Ebben az esetben a tárgyat újra kell hall
gatnia. Egy tárgy legfeljebb három alkalommal vehető fel [Id. 170. §. (2)
bek. d)]
Értelmező rendelkezés a TVSZ 163. § (8) bekezdéséhez:
A tárgy újrahallgatása a CV kurzuson felvett tárgyra értelemszerűen nem vonatkozik.
(9) A tárgyfelvételi időszakban felvett tantárgyakat a hallgató köteles teljesíte
ni. Ha a hallgatónak a tárgyat nem sikerül teljesítenie, vagy meg sem kísérli
teljesíteni, nem teljesített tárgya keletkezik. Amennyiben a nem teljesített
tantárgyainak összesített száma eléri BA és BSc képzésben a tizenegyet,
az osztatlan képzésben a tizennyolcat, MA illetve MSc képzésben a hetet,
haHgatoi jogviszonya tanulmányi okból megszűnik. [Id. 170. § (2) bek. c)]
(10) Államilag támogatott képzésben részesülő hallgató tanulmányai során az
adott szakra előírt összes kredit mennyiséget 10%-kal meghaladó kredit ér
tékű tárgyakat vehet fel térítésmentesen. Az ezen felül felvett tantárgyakért
térítési díjat kell fizetni. E tantárgyak teljesítésére a szabadon választható
tárgyakra vonatkozó szabályok érvényesek.
8
9
Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata.
Módosította az Egyetemi Tanács 314/2007. (X.l.) sz. határozata.
83
�Kedvezményes tanrend
164. § (1) Az aktív félévet bejelentett [154. § (4) bek.] hallgató indokolt esetben [
a 151. § (2) bekezdésben megadott határidőig] kérheti a TB-töl az óralátoga
tás alóli felmentést, illetőleg a vizsgakötelezettség teljesítésének a szorgalmi
időszakra történő előrehozatalát. A nyomós indok igazolását a kérelemhez
csatolni kell.
(2)10 A kedvezményes tanrend keretében szorgalmi időszakra is vizsgázási
engedélyt kapott hallgatókat a intézeti/tanszéki adminisztrátorok teszik át
KV-s (kedvezményes vizsga) kurzusra a Neptun rendszeren.
Az ismeretek ellenőrzése
165. § (1) A számonkérés formáját a mintatanterv/tantárgylista tartalmazza.
(2) Gyakorlati jeggyel záruló tantárgyat a gyakorlaton való részvétel nélkül
megszerezni nem lehet.
Értelmező rendelkezés a TVSZ 165. § (2) bekezdéséhez:
A Karon a gyakorlatokhoz háromfokozatú minősítés (beszámoló) tartozik.
(3) A gyakorlati jegyet a karok által megadott határidőig köteles a tanár beírni
a leckekönyvbe és a NEPTUN rendszerbe.
Értelmező rendelkezés a TVSZ 165. § (3) bekezdéséhez:
A gyakorlatok teljesítése nélkül a hozzá tartozó tantárgyból a hallgató vizsgára nem
bocsátható, aláírást nem kap.
(4) Az oktató akadályoztatása esetén az érdemjegyek bejegyzése a leckekönyv
be és a NEPTUN rendszerbe a tárgyfelelős/szakfelelős/tanszékvezető joga
és kötelessége.
(5) A félév végén az oktató a tantárgy aláírásával igazolja, hogy a hallgató az
adott tantárgy (elméleti és/vagy gyakorlati foglalkozásaira megállapított)
félévközi kötelezettségeit teljesítette. Az aláírás feltételeit a tárgy meghir
detésekor kell megadni. A félévközi követelmények teljesítésének értéke
lését legkésőbb az utolsó előadás/foglalkozás során közölni kell az érintett
hallgatóval. Az aláírást a Neptun rendszerbe be kell vezetni. Az aláírás
megtagadása esetében a hallgató a tárgyból vizsgára nem bocsátható, a tár
gyat nem teljesítettnek kell tekinteni.
Kari rendelkezés a TVSZ 165.§ (5) bekezdéséhez:
Amennyiben a főelőadás meghirdetésekor az oktatási egység a tárgy félévi teljesíté
séhez (aláírásfeltételéül) nem határozott meg külön követelmények teljesítését, afélév
végén az adott tárgy vonatkozásában aláírási kötelezettség nem keletkezik, a hallgató
aláírás nélkül is vizsgára bocsátható. Az egyes tárgyakhoz kapcsoltkövetelményekről
minden tanszék külön ad tájékoztatást a TVSZ szabályai szerint.
(6) A hallgató teljesítményének értékelése lehet:
a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) mi
nősítés,
b) háromfokozatú: jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1) mi
nősítés
(7) Elégtelennél jobb érdemjeggyel vagy legalább megfelelt minősítéssel telje
sített tantárgy a hozzárendelt kreditpontokat eredményezi.
(8) Érdemjeggyel kapcsolatos kérdésekben a leckekönyvben és a NEPTUN
84
10
Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata.
�rendszerben szereplő bejegyzés eltérése esetén a leckekönyv az irányadó. A
hallgató kötelezettsége, hogy jegyeit, minősítéseit beírassa és leckekönyvét
a megállapított határidőig [154. § (4) bek.] a TO-n leadja, hogy ezzel a lec
kekönyvi bejegyzéseknek a Neptun rendszer adataival történő egyeztetését
lehetővé tegye. A leckekönyvvel történő egyeztetés nélkül a Neptun rend
szer adatai nem archiválhatók. Amennyiben a hallgató a személyes leadás
ban akadályozva van, leckekönyvét - tértivevényes formában - postai úton
kell a TO-ra eljuttatnia.
Értelmező rendelkezés a TVSZ 165. § (8) bekezdéséhez:
Ha a leckekönyvi és a Neptun-rendszerben szereplő bejegyzés eltér egymástól, a Dé
káni Hivatal a leckekönyv alapján javítja a Neptun-rendszerben szereplő bejegyzést,
és az illetékes tanszéket írásban értesíti a változásról, hogy az a vizsgalapon is átve
zetésre kerüljön.
Ha a leckekönyv leadásának elmulasztása miatt az egyeztetés nem lehetséges, az ér
demjegyek és minősítések érvénytelenné válnak, és a Dékáni Hivatal 4 hónap eltel
tével - a hallgató előzetes írásbeli értesítése mellett - törli az érdemjegy és minősítés
bejegyzéseket.
A vizsgáztatás rendje
166. § (1) A vizsgák időpontjait a szorgalmi időszak vége előtt legalább 3 héttel kell
meghirdetni. A vizsgákra jelentkezés kezdetét a Karok szabályozzák.
Kari rendelkezés a TVSZ 166. § (1) bekezdéséhez:
A vizsgákra jelentkezés kezdetét a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél szabá
lyozza.
N vizsgalehetőségek száma 10%-al haladja meg az adott vizsgára jelentkező
hallgatók számát. Szóbeli vizsga esetén egy oktató egy nap legfeljebb 20
hallgatót vizsgáztathat le. Legalább két vizsganapot minden vizsgatárgy
esetén meg kell jelölni úgy, hogy a két vizsganap között legalább egy hétnek
kell eltelnie. A két vizsganapon felül meg kell jelölni egy vizsgaidőpontot
a javítóvizsgahéten is. A vizsgákat 8 h és 18 h között kell lebonyolítani. A
vizsgaidőszak utolsó hete a javítóvizsgahét. A vizsgaidőszak utolsó hetében
csak úgy tehető első vizsga, hogy a vizsgáztató nem kötelezhető javítóvizs
ga időpont biztosítására. A vizsgáztatást a Karok hivatalos helyiségeiben
kell lefolytatni.
(2) Vizsgára jelentkezni a NEPTUN rendszerben kell. Vizsgaidőpontra jelent
kezést változtatni a Karok szabályozása szerint lehet. A vizsgalapok csak
a jelentkezés lezárását követően nyomtathatók ki a NEPTUN rendszerből.
Ha a vizsgalap technikai okok miatt nem nyomtatható ki, a vizsgáról jegy
zőkönyvet kell felvenni, a leckekönyvbe az érdemjegyet bejegyezni nem
lehet. A jegyzőkönyvet a vizsgát követően haladéktalanul egyeztetni kell a
NEPTUN rendszerrel, a leckekönyvbe az érdemjegy akkor jegyezhető be,
ha a hallgató a vizsgára szabályosan jelentkezett. A vizsgák megkezdése
előtt ellenőrizni kell a vizsgázók személyazonosságát. Vizsgázni csak lec
kekönyvvel lehet.
Kari rendelkezés a TVSZ 166. § (2) bekezdéséhez:
A vizsgaidőpont változtatására - a Neptun rendszeren keresztül - legkésőbb a vizsga
napot megelőző második nap déli 12 óráig kerülhet sor.
(3) A kiírt vizsgákat az adott időpontban meg kell tartani. Ezért az illetékes
vezető a felelős.
85
�(4) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a
vizsgabizottság elnöke a felelős.
(5) A vizsga napján belül a vizsga időpontját a vizsgáztató csoportosan vagy
személyre szólóan kijelölheti. Időpont-kijelölés hiányában a vizsga vala
mennyi aznapra feliratkozott vizsgázó számára délelőtt kilenc órának ér
tendő. Minden szóbeli vizsga alkalmával a vizsgázónak a vizsga helyszí
nére a vizsga kezdetére meg kell érkeznie, hacsak a vizsgáztató másként
nem rendelkezik.
(6) A vizsga akkor tekintendő megkezdettnek, ha a hallgató átadta leckeköny
vét a vizsgáztatónak, és tételt kapott vagy húzott, vagy a vizsgáztató meg
kezdte a vizsgakérdések kiosztását, ill. diktálását. A vizsga megkezdése
után bejelentett visszalépés, halasztás kérése elégtelen érdemjeggyel vagy
nem felelt meg minősítéssel minősítendő.
(7)11 Ha a hallgató egy felvett tantárgy egyetlen vizsgaidőpontjára sem jelent
kezik be, nem teljesített tantárgya lesz. Ha a hallgató vizsgára jelentkezése
ellenére a vizsgától távol marad, tudása nem értékelhető, de a tárgyra való
vizsgajelentkezéseinek számába beszámít. Újabb vizsganapra jelentkezhet,
amennyiben későbbi időpontban még üres helyet talál. Ha a rendelkezésre
álló vizsgahelyek beteltek, s ezért egy későbbi időpontra már nem tud fel
jelentkezni, úgy kell tekinteni, mintha nem jelentkezett volna vizsgára. A
javítóvizsgahéten tett első vizsgára vonatkozó előírásokat lásd az (1) bek.
c) pontban leírtaknál.
(8) Csak írásban történő vizsgáztatás esetén a vizsgáztató köteles a vizsga
megkezdése előtt megadni a vizsgaeredmények leckekönyvbe való bejegy
zésének, valamint a kijavított dolgozatokba való betekintésének idejét és
helyét.
(9) Az oktató a tantárgy teljesítését az érdemjegynek a vizsgalapra és a lecke
könyvbe való bejegyzésével igazolja. A jegyeknek a NEPTÚN rendszerbe
történő beviteléért a szakfelelős/tárgyfelelös/tanszékvezető felel.
Kari rendelkezés a TVSZ 166. § (9) bekezdéséhez:
Az érdemjegyet/minősítést a Neptun rendszerbe szóbeli vizsga esetén legkésőbb a kö
vetkező munkanapon, írásbeli vizsga esetén pedig 5 munkanapon belül kell bevezet
ni úgy, hogy az utolsó vizsganapra minden eredménynek a rendszerben szerepelnie
kell.
(10) A vizsga akkor tekinthető befejezettnek, amikor a vizsgáztató kihirdeti
a vizsga eredményét, és azt a leckekönyvbe és a vizsgalapra egyaránt rá
vezeti.
(11) A vizsgán a meg nem engedett eszközök használata elégtelen osztályzatot
vagy nem felelt meg minősítést eredményez.
(12) Fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén a vizsgáztató -záróvizsga
esetén a záróvizsga-bizottság elnöke - a vizsgát felfüggesztheti a fegyelmi
eljárás megindításának egyidejű kezdeményezése mellett.
(13) A leckekönyvbe a már lezárt félévhez visszamenőleg jegyet, minősítést
beírni nem szabad.
86
11
Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata.
�A sikertelen vizsga megismétlése (javítóvizsga) és a módosító vizsga
Javítóvizsga
167. § (1) A sikertelen vizsgát a hallgató ugyanabban a vizsgaidőszakban egyszer,
de csak a vizsgaidőszak utolsó napjáig megismételheti (javítóvizsga). Javí
tóvizsgát a hallgató legkorábban a sikertelen vizsga meghirdetett kezdőidő
pontjától számított 4x24 óra elteltével kezdődő vizsgán tehet. Ez a szabály
azokra a hallgatókra is vonatkozik, akik az adott vizsganapon nem jelennek
meg, és jelentkezésüket időben nem törölték [166.§ (2) bek.].
(2) Az elégtelen osztályzatot, illetőleg „nem felelt meg” (azaz elégtelen) érté
kelést is köteles az oktató a vizsgalapra és a hallgató leckekönyvébe beje
gyezni.
(3) Ha a hallgató az adott félévben a tárgy aláírását megszerzi, de a vizsgakö
vetelményét nem teljesíti, a tárgyat a következő félévben csak vizsgás (CV)
kurzusra felveheti. A CV vizsgaidőszakot, és az arra való jelentkezési ha
táridőket a Karok szabályozzák. A hallgató az előtanulmányi rend szerint a
tárgyra épülő tárgyból csak akkor kaphat aláírást, ha a CV vizsgája sikerült.
Amennyiben a CV vizsga nem sikerül, a ráépülő tárgy is nem teljesítetté
válik abban a félévben úgy, hogy vizsgára sem jelentkezhetett a tárgyból,
elhasználva egy tárgyfelvételét.
Kari rendelkezés a TVSZ 167. § (3) bekezdéséhez:
A CV vizsgaidőszakkal kapcsolatos határidőket lásd a félév időbeosztásáról szóló
dékáni körlevélben.
(4) Ha a hallgató újabb tárgyfelvétel esetén már ismétlő javítóvizsgát tesz, a
vizsganap előtt legalább 3 nappal írásban kérheti, hogy az ismétlő javító
vizsgát másik oktató vagy bizottság előtt, szóban tehesse le.
Módosító vizsga
168. § (l)12 Eredményesen teljesített vizsga esetén, ha a hallgató a teljesítettnél jobb
jegyet szeretne, az adott félévben, a vizsgaidőszakon belül módosító vizsga
tehető. A vizsgára jelentkezés ez esetben is azonos a többi vizsgára való je
lentkezéssel. A hallgató átlagába az utoljára tett vizsga számít.
(2) Megszerzett érdemjegy módosítása esetén az új jegyet a tanár a vizsgalapra
bejegyzi, és a leckekönyvbe a korábbi érdemjegy alá írja. Az átlagba a má
sodik vizsga eredménye számít.
Az átlageredmények kiszámítása
169. §13 (1) A hallgatók munkájának értékelésére a következő átlagszámítási mód
szerek használhatók:
(2) Súlyozott tanulmányi átlag:
az adott félévben £ (a teljesített tantárgy kreditértéke) x érdemjegye
X teljesített kreditek
12
13
Módosította az Egyetemi Tanács 315/2007. (X.l.) sz. határozata.
Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata.
87
�(3) Halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlag:
(a teljesített összes tantárgy kreditértéke x érdemjegye)
X összes teljesített kredit
(4) Kreditindex:
az adott félévben
Y (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye)
30
(5) Korrigált kreditindex:
az adott félévben 7 (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye)
30
a félévben teljesített kreditek
a félévre felvett kreditek
6) Összesített korrigált kreditindex:
7 (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye)
30 x aktív félévek száma
X teljesített kreditek
£ felvett kreditek
(7) A máshol, vagy saját Karon korábbi jogviszonyban teljesített és elismert
tárgyakat csak az összesített átlageredmények számításánál lehet figyelem
be venni.
(8) Az ösztöndíj megállapításánál a korrigált kreditindexet kell alkalmazni.
A hallgatói jogviszony megszűnése, a dékáni méltányosság
170. § (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony,
a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel nap
ján,
b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a
bejelentés napján,
c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott kép
zésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni,
d) az adott képzési ciklust, illetve az utolsó képzési időszakot követő első
záróvizsga-időszak utolsó napján,
e) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát - fizetési hátralék miatt - a rektor a
hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének
vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés
jogerőre emelkedésének napján,
f) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.
(2) Tanulmányi okból szűnik meg (elbocsátás) a hallgatói jogviszony,
ha a hallgató:
a) egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanul
mányi félévre,
b) a hallgatói jogviszony 2 féléves szünetelését követően nem kezdi meg
tanulmányait, feltéve, hogy a hallgatót - legalább két alkalommal írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig
tegyen eleget, és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről
c)14 nem teljesített tantárgyainak száma eléri BA és BSc képzésben a ti
zenegyet, az osztatlan képzésben a Kar által meghatározott mértéket,
88
14
Módosította az Egyetemi Tanács 316/2007. (X.l.) sz. határozata.
�de legalább tizennyolcat, és MA és MSc képzésben a hetet [163.§ (9)
bekezdés]
d) harmadszori felvételre sem tudott teljesíteni egy tantárgyat
e)15 a beiratkozást követő második aktív féléve vizsgaidőszakának végéig
nem szerez meg legalább 29 kreditpontot
f) a beiratkozást követő negyedik aktív féléve vizsgaidőszakának végéig
nem szerez meg legalább 60 kreditpontot
g) halmozott súlyozott tanulmányi átlaga nem éri el a 2,51-et az abszo
lutórium megszerzéséhez szükséges kreditpontok felének megszerzé
sekor
Akinek megszűnik a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból.
(3) A (2) bekezdésekben meghatározott megszüntetési okok egyike alól a dé
kán kivételes méltányosságból, a tanulmányok során egy alkalommal men
tesítést adhat.
(4) A (3) bekezdés alapján gyakorolt dékáni méltányosságot követően újabb
megszüntetési ok áll be, ha a hallgató:
a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott okból kapott méltányosságot
követően újabb félévre nem jelentkezik be
b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból kapott méltányossá
got követően újabb 2 passzív félév után sem jelent be aktív félévet
c) a (2) bekezdés c) pontja alól kapott méltányosságot követően három
tárgyat nem teljesít (osztatlan képzésben ötöt)
d) a (2) bekezdés d) pontjában érintett tárgyat negyedik alkalommal,
vagy más tárgyat harmadik alkalommal nem tud teljesíteni
e) a (2) bekezdés e) pontja alól kapott méltányosságot követő aktív félév
vizsgaidőszakának végéig sem szerzi meg a 30 kreditpontot
f) a (2) bekezdés f) pontja alól kapott méltányosságot követő aktív félév
vizsgaidőszakának végéig sem szerzi meg a 60 kreditpontot
g) halmozott súlyozott tanulmányi átlaga további egy aktív félév után
sem éri el a 2,51-et
Szakdolgozat (osztatlan és MA, MSc képzésben diplomamunka)
171. § (1) A hallgató a szakdolgozatban a szak által ajánlott vagy saját maga által
választott, de a Kar által meghatározott módon előzetesen jóváhagyott témát
dolgozhatja fel.
Kari rendelkezés a TVSZ 171. § (1) bekezdéséhez:
Amennyiben a hallgató saját maga választ témát, azt az illetékes tanszékkel előzete
sen jóvá kell hagyatnia.
(2) A hallgató a mintatantervben meghatározott kreditpont összegyűjtése után
jogosult szakdolgozati témát választani. A konzulens (témavezető) kivá
lasztása a Kar által szabályozott módon történik.
(3) Témavezető az egyetem lehetőleg főállású minősített oktatója legyen. A
hallgató kérelmére a szakfelelős/tanszékvezető külső szakembert is felkér
het.
(4) Egy oktató adott tanévben legfeljebb 20 szakdolgozat írásánál lehet kon
zulens.
(5) A szakdolgozat benyújtása évente kétszer, a záróvizsga-időszak előtt, a Kar
által meghatározott időben történhet. A leadott szakdolgozat belső borítójá
nak tartalmaznia kell a témavezető nyilatkozatát arról, hogy a szakdolgozat
15
. Módosította az Egyetemi Tanács 469/2008. (VI. 18.) sz. határozata
89
�készítője rendszeresen részt vett konzultáción. A hallgató a szakdolgozat
záradékában nyilatkozik arról, hogy a szakdolgozat saját szellemi terméke,
azt más szakon szakdolgozatként nem nyújtották be, és csak a megjelölt
segédeszközöket használta.
Kari rendelkezés a TVSZ 171. § (5) bekezdéséhez:
A szakdolgozat/diplomamunka benyújtási határidejét lásd a félévenként kiadott, zá
róvizsgákról szóló dékáni körlevélben.
(6) A szakdolgozatot kettő gépelt (nyomtatott) példányban (ebből egyet beköt
ve, egyet fűzve), és egy CD lemezen kell benyújtani. Az egyéb követelmé
nyeket a szakok saját hatáskörükben szabályozzák.
Kari rendelkezés a TVSZ 171. § (6) bekezdéséhez:
A diplomamunka minimális terjedelme lOOOOOn (betűhely), BA képzésben a szak
dolgozat minimális terjedelme 80000n (betűhely), 12-es betűnagysággal, 1-es, vagy
másfeles sorközzel írva. A diplomamunkának tartalmaznia kell tartalomjegyzéket, a
felhasznált irodalom felsorolását, az idézeteket pedig (a szerzői jogi törvény szerint)
lábjegyzettel kell ellátni, megjelölve pontosan az idézetforrását.
(7) A szakdolgozat vagy diplomamunka értékelésére a szakfelelős/dékán
bíráló(ka)t kér fel. Indokolt esetben a bíráló azonos lehet a témavezetővel
is. A bíráló írásbeli véleményét a védés előtt legalább három nappal leadja a
Kar által kijelölt egységnek.
Kari rendelkezés a TVSZ 171. § (7) bekezdéséhez:
A bíráló írásbeli véleményét az illetékes tanszéken adja le.
(8) A szakdolgozatvédés a záróvizsga része. A védés során meg kell győződni
a szakdolgozat szerzőségéről és arról, hogy a szakdolgozatban kifejtett né
zeteit, véleményét meg tudja-e védeni a hallgató. A szakdolgozat minősítése
ötfokozatú.
(9) A megvédett szakdolgozat kötött példányát és a CD lemezt a Kar központi
könyvtára veszi nyilvántartásba és őrzi meg, a másik példányt a hallgató
visszakapja.
(10) Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián fődíjat vagy 1-3. díjat
nyert dolgozatot - ha az megfelel a szakdolgozatra előírt követelményeknek
- a záróvizsga bizottság bírálat nélkül jeles minősítéssel szakdolgozatként
elfogadhatja. Ezeket a dolgozatokat is be kell nyújtani a szakdolgozat for
mai követelményeinek megfelelően.
(11) Ha a szakdolgozat értékelése elégtelen, a hallgatónak új szakdolgozatot
kell benyújtania. Ez új címbejelentésnek minősül, még ha azonos címen
készíti is új szakdolgozatát. Az új szakdolgozat elkészítésére már hallgatói
jogviszonyon kívül kerül sor. Ebben az esetben a szakdolgozattal kapcsola
tos teendőket a Kar szabályozza.
Kari rendelkezés a TVSZ 171. § (11) bekezdéséhez:
Új szakdolgozat elkészítésekor a hallgatónak az érintett tanszéken személyesen kell
jelentkeznie témaválasztásra, a szakdolgozati konzultációk időpontjait szakdolgoza
ti formanyomtatványon kell igazoltatnia a konzulenssel, és a formanyomtatványt a
szakdolgozattal együtt kell benyújtania. Az egyéb követelmények megegyeznek a fent
leírtakkal.
(12) Az a hallgató, akinek szakdolgozati minősítése elégtelen, leghamarabb a
következő záróvizsga-időszakban jelentkezhet védésre.
Abszolutórium (végbizonyítvány)
172. § (1) Végbizonyítványt a Kar annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben
előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakövetelményt, valamint az előírt
90
�szakmai gyakorlatot - a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat/diplomamunka
elkészítése kivételével - teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt feltételek teljesültek, és a hallgató
esetleges tartozásait rendezte, az abszolutóriumot a leckekönyvben a TO
állítja ki, és a dékán írja alá.
Záróvizsga
173. § (1) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek
és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról
is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A zá
róvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből - szakdolgozat
vagy diplomamunka megvédéséből és további szóbeli, írásbeli, gyakorlati
vizsgarészekből állhat.
(2) A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) meg
szerzése, valamint a védésre alkalmas szakdolgozat. A záróvizsga a végbi
zonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony
keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül,
bármelyik záróvizsga-időszakban, az arra vonatkozó rendelkezések és az
érvényes képesítési követelmények szerint letehető.
(3) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és
legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállíta
ni, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi
vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglal
koztatási jogviszonyban az érintett felsőoktatási intézménnyel.
(4) A záróvizsga követelményeit, a számon kérendő témaköröket a Karok hon
lapjaikon bocsátják a hallgató rendelkezésére.
(5) A záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebo
nyolításának rendjét a Karok szabályozzák.
Kari rendelkezés a TVSZ 173. § (5) bekezdéséhez:
A záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebonyolításá
nak rendjét a félévenként kiadott, záróvizsgákról szóló dékáni körlevél szabályozza.
(6) A szakdolgozatvédéshez a záróvizsga-bizottságba ajelölt vizsgájának ide
jére tagként meg kell hívni a szakdolgozat bírálóját.
(7) A záróvizsgáztató bizottságok elnökeit a Kari Tanács egyetértésével a rek
tor, állandó tagjait a dékán bízza meg legfeljebb 3 tanévi időtartamra.
(8)16
(9) A záróvizsga tartalmának és értékelésének megállapítása Kari szabályozás
szerint történik.
Kari rendelkezés a TVSZ 173. § (9) bekezdéséhez:
A záróvizsga tartalmának és értékelésének megállapítását a félévenként kiadott, zá
róvizsgákról szóló dékáni körlevél határozza meg.
(10) Ajelölt felkészültségét a bizottság tagjai értékelik, majd zárt ülésen - vita
esetén szavazással - megállapítják az osztályzatot. Szavazategyenlőség
esetén az elnök szavazata dönt.
(11) A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki.
(12) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.
(13) Sikertelen záróvizsga esetén ajelölt összesen két alkalommal tehet javító
16
Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata.
91
�vizsgát. Javítóvizsga legkorábban a következő záróvizsga-vizsgaidőszakban
tehető. Amennyiben a hallgató a záróvizsgán nem jelenik meg, minősítést
nem kap, de a javítóvizsgára vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell rá.
Elégtelennél jobb eredményű záróvizsgát módosítani nem lehet!
(14) Hallgatói jogviszonyon kívül tett záróvizsga esetén a hallgató köteles
megtéríteni a vizsgabizottság tagjainak költségét.
(15)17 Ha ajelölt a (13) bekezdésben említett ismétlési lehetőségeket kimerítet
te, kérelmére a Dékán - az utolsó alkalmat követő záróvizsga időszakban
- újabb záróvizsgát engedélyezhet.
Kari rendelkezés a TVSZ 173. § (15) bekezdéséhez:
Az osztatlanjogászképzésben, tekintettel arra, hogy a záróvizsgák egyes részeit eltérő
időpontban kell teljesítem, s a teljesítésnek a mindenkor hatályos képesítési követel
mények szerint kell történnie, a záróvizsgákat az első részvizsga letételétől számított
három éven belül be kellfejezni. Amennyiben a hallgató ezen határidőig nem teszi le
összes záróvizsgáját, akkor az addig megszerzett részjegyei érvénytelenné válnak, s a
vizsgákat újra kell kezdenie.
Oklevél
174. § (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfel
tétele a sikeres záróvizsga, továbbá a képzési és kimeneti követelményben
megállapított nyelvvizsga(ák) letétele. A szakok tantervei határozzák meg,
hogy milyen nyelvekből tett nyelvvizsga az elfogadott a szakon, azzal a meg
kötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az
érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi nyelvvizsgaként
kötelesek elfogadni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat - a záróvizsga kivételével - nem kell alkal
mazni, ha a képzés nyelve nem a magyar nyelv.
(3) Ha az oklevél megszerzésének az előfeltétele az általános nyelvvizsga meg
léte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik ta
nulmányaiknak első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább
a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható
utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát.
(4) Az oklevelet a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc
napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett.
(5) Az oklevelet a záróvizsga-bizottság elnöke és a Kar dékánja írja alá. Ha a
záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló
okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidőszakát köve
tően kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett az illetékes dékánhe
lyettes írja alá az oklevelet.
(6) Az oklevél minősítésének kiszámítását a szakok tantervei adják meg.
(7) Az oklevél minősítése: jeles (4,51-5,00), jó (3,51-4,50), közepes (2,51-3,50),
elégséges (2,00-2,50) lehet.
(8) A kitüntetéses oklevél kiállításának feltételeit a Karok határozzák meg.
Kari rendelkezés a TVSZ 174. § (8) bekezdéséhez:
Kitüntetéses oklevelet kap az a jogász hallgató, és BA képzéses hallgató, akinek a
halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlag (a) és a záróvizsga tárgyak, diploma
munka átlag (b) tényezőkből számolt egyszerű számtani átlaga legalább 4,9.
92
17
Módosította az Egyetemi Tanács 317/2007. (X.l.) sz. határozata
�(9) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartal
mazza az egyetem nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél
tulajdonosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, il
letve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, képzési forma
megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját.
(10) Az alapképzésben, osztatlan képzésben és a mesterképzésben szerzett ok
levél mellé az Egyetem oklevélmellékletet ad ki magyar és angol nyelven.
Értelmező rendelkezések
175. § Fogalmak és meghatározások:
• abszolutórium: végbizonyítvány, amely azt tanúsítja, hogy a hallgató a tan
tervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettségének eleget tett,
valamint a szakmai gyakorlatot is teljesítette
• aktív félév18: amikor az adott félévre a megadott határidőig a hallgató leg
alább egy tárgyat felvesz, leckekönyve le van adva a TO-n, elbocsátási, meg
szüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltányosságot kért és kapott,
esetleges fizetési kötelezettségének a megadott határidőig eleget tett
• alapképzés: alapfokozat eléréséhez vezető képzés. Az alapképzésben alap
fokozat [bachelor (BA) vagy baccalaureus (BSc)] és szakképzettség szerez
hető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a
mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jog
szabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít.
• alapozó képzési szakasz: a szak tantervének kezdeti, részben más szakokkal
azonos tantárgyakat tartalmazó képzési szakasza
• beiratkozás: a hallgatói jogviszony létrehozásához szükséges eljárás. A be
iratkozás feltétele a felvétel.
• bejelentett passzív félév: amikor a hallgató a megadott határidőig írásban a
TO-n bejelenti, hogy a következő félévben egy tárgyat sem kíván felvenni,
tehát jogviszonyát szünetelteti
• be nem jelentett passzív félév: amikor a hallgató nem jelentkezik be a követ
kező félévre, azaz nem jelenti be, hogy a következő félévben egy tárgyat sem
kíván felvenni (passzív kíván lenni).
• beszámoló: háromfokozatú minősítéssel járó vizsgaforma
• CV kurzus: csak vizsgás kurzus, amelyre a hallgató akkor jelentkezhet be,
ha egy tárgyból az előző félévben a félév végi aláírást megszerezte, de a
vizsgakövetelményt nem sikerült teljesítenie
• elöhallgatási kötelezettség: a mintatantervben az előtanulmányi rend által
meghatározott követelmény, amely rögzíti, hogy egy tárgy csak akkor vehe
tő fel, ha másik, meghatározott tárgyiak) követelményét(eit) a hallgató már
teljesítette.
• előmenetel: a hallgatónak az adott képzésben történő előrehaladása, amelyet
a megszerzett kreditek összege fejez ki
• előtanulmányi rend: a tantervben rögzített követelményrendszer, amely
meghatározza, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantár
gyak előzetes teljesítése szükséges, illetve hogy egyes tantárgyak felvételé
hez milyen más tantárgyak egyidejű felvétele szükséges
• felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított
tanulmányi és vizsgakövetelményt azoktól a hallgatóktól lehet megkövetel
ni, akik a bevezetését követően kezdték meg tanulmányaikat, illetve azoktól,
akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az
18
Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata
93
�új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek
fel
• gyakorlat: kiscsoportos kontaktóra
• gyakorlati jegy: ötfokozatú minősítéssel járó, gyakorlaton megszerezhető
érdemjegy
• halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlag: a kreditrendszerü képzés
ben a hallgató teljesítményének nyomon követésére szolgáló, a tanulmányok
egészére számított súlyozott tanulmányi átlag
• ismétlő javítóvizsga: a sikertelen javítóvizsga megismétlése
• javítóvizsga: a sikertelen vizsga megismétlése
• kedvezményes tanrend: a szorgalmi időszakban való vizsgázásra és/vagy
az óralátogatás alóli felmentésre irányuló TB engedély, a hallgató nyomós
indokú kérelme alapján
• képzési időszak: az egyetemen öt hónapból álló oktatásszervezési időszak
(félév), amely szorgalmi időszakból és vizsgaidőszakból áll
• képzési szakasz, modul: komplex ismeretanyag összefüggő tantárgyainak
csoportja
• kollokvium: ötfokozatú minősítéssel járó vizsgaforma
• kontaktóra: 45 perces tanóra
• korrigált kreditindex: a tanulmányi öszöndíj alapjául szolgáló átlag, amely
a kreditindexböl egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt
kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható.
• kötelező tantárgy: az a tantárgy, amelynek teljesítése a szakon mindenki
számára elő van írva
• kötelezően választható tantárgy: a szak által meghatározott tantárgyak kö
zül választhatja ki a hallgató, hogy melyiket kívánja teljesíteni
• kredit: a tanulmányi követelmények teljesítésének kifejezésére szolgáló tan
tárgyhoz rendelt tanulmányi pont.
1 kredit = 30 munkaóra
• kreditakkumuláció: a hallgató által összegyűjtött kreditek száma, amely a
tanulmányokban való előrehaladást fejezi ki
• kreditindex: egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és mi
nőségi megítélésére alkalmas átlag, amelynek számításánál a félévben tel
jesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett
összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc
kredittel kell osztani
• kritérium követelmény: a képesítési követelményekben szereplő olyan köte
lezően teljesítendő előírás, amelyhez nincs kredit rendelve
• KV kurzus: kedvezményes vizsgakurzus, amelyre a kedvezményes tanrend
keretében szorgalmi időszakban vizsgázási engedélyt kapott hallgatók ke
rülnek
• lezárt aktív félév: a hallgató aktív féléve végén a leckekönyv jobboldalának
átlaggal történő lezárása, és a dékán, illetőleg az általa megbízott dékánhe
lyettes által történő hitelesítése
• mesterképzés: mesterképzésben mesterfokozat [master (MA) vagy magister
(MSc)] és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú
végzettségi szint. A mesterképzésben szerzett szakképzettségjogszabályban
meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít.
• mintatanterv: A mintatanterv a tantárgyak kódját, megnevezését, leírását,
heti/félévi óraszámát, a tananyaglistát, a számonkérés módját, a szerezhető
kreditpontok számát és az előtanulmányi rendet tartalmazó tantárgylista,
amely az egyéni tanrendje összeállításában segíti a hallgatót, megmutatva,
hogy a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt hogyan
tud az összes tanulmányi kötelezettségének eleget tenni.
• módosító vizsga: az elégtelennél jobb érdemjegyre, vagy a „nem felelt meg”-
94
�nél jobb minősítéssel teljesített vizsga sikeresebb letételének kísérlete.
• nem szakos tantárgy: más szak kínálatából felvehető tantárgy
• nem teljesített tantárgy: a hallgató által az adott félévben felvett tantárgy,
amelyet a hallgató elégtelen vagy nem felelt meg minősítéssel zárt, illetőleg
meg sem kísérelt teljesíteni
• osztatlan képzés: egységes, alap- és mesterfokozatra nem szétbontott, 10
féléves képzés, ahol a mintatantervben meghatározott 300 kreditet kell meg
szerezni. Az osztatlan jogászképzésben kiadott oklevél doktori címet tanú
sít, ennek rövidített jelölése: dr.jur.
• párhuzamos hallgatási kötelezettség: a tantervben meghatározott egyes tan
tárgyakhoz más tantárgyak egyidejű felvételének követelménye
• passzív félév: az a félév, amelyben a hallgató szünetelteti tanulmányait, egy
tárgyat sem vesz fel. A passzív félév lehet bejelentett illetve nem bejelentett
• regisztráció: bejelentkezési eljárás az aktív vagy passzív félév bejelentésére
• regisztrációs hét: a szorgalmi időszak első hete, amikor a Neptun rendszeren
történő beiratkoztatás, jogviszony igazolások kiadása és a kérelmek leadása
történik
• súlyozott tanulmányi átlag: az adott félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzatából képzett összeg, osztva a teljesített
tárgyak kreditértékeinek összegével
• szabadon választható tantárgy: a hallgató szabadon választja ki tantárgyát a
felsőoktatási intézmények által meghirdetett tárgyak köréből
• szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési
tartalom(ismeretek, jártasságok, készségekjegységes rendszerét tartalmazó
képzés
• szakirány/témacsoport: a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális
szaktudást biztosító képzés
• szakképzés: a törzsképzést követő, a képzést lezáró szakasz
• tagozatváltás: átlépés az egyik (pl.: nappali) tagozatról a másik (pl.: levele
ző) tagozatra
• tantárgy blokk: az előtanulmányi rend szerint egymásra épülő tantárgyak
csoportja
• tantárgylista: egy adott szak tantárgyait felsoroló lista
• tanterv: a képzési program része, amely kötelező, kötelezően választható és
szabadon választható tantárgyakból épül fel, és a képzési és kimeneti köve
telmények alapján készíti a kar. A tanterv határozza meg a záróvizsga és az
oklevél megszerzésének feltételeit is.
• törzsképzés: az alapozó képzési szakaszra épülő, a szak lényegi ismeret
anyagát tartalmazó képzés
• vizsga: ötfokozatú vagy háromfokozatú minősítéssel járó számonkérés,
amely a hallgató teljesítményének értékelésére szolgál
95
�Átmeneti rendelkezések
176. § (1) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt osztat
lan képzésben kezdték meg - a továbbra is osztatlanként folyó jogász képzést
kivéve - jogosultak a felvételükkor érvényes tanulmányi rend szerint befejez
ni a tanulmányaikat. Kérésükre a dékán a BA illetve BSc kimenet lehetőségét
biztosíthatja.
(2) Azon hallgatók tekintetében, akik a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je
előtt osztatlan képzésben kezdték meg, a Karok által meghatározott átme
neti rendelkezések érvényesek.
APPKE SZMSZ TVSZ-re vonatkozó PPKE JÁK kari és értelmező
rendelkezései 2006. szeptember 15-i hatállyal lépnek életbe.
2009. március 1.
96
�HALLGATÓI TÉRÍTÉSI
ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT
1. cím
A szabályzat hatálya
1. §. (1) Jelen szabályzat hatálya - ha jogszabály vagy szabályzat másként nem ren
deli - kiterjed a Pázmány Péter Katolikus Egyetem minden hallgatójára.
(2) Jelen szabályzat hatálya a hallgatói támogatásokkal és térítésekkel össze
függő pénzügyi források felhasználása, valamint az ezekkel összefüggő
tájékoztatási és ellenőrzési, illetve jogorvoslati rendszer működtetése te
kintetében kiterjed a Kar arra illetékes szervezeti egységeire, valamint a
Hallgatói Önkormányzatra.
(3) A Hittudományi Kar és a Kánonjogi Posztgraduális Intézet, a szent tudo
mányok oktatása tekintetében jelen szabályzat rendelkezéseitől eltérhet.
2. cím
Értelmező rendelkezések
2. § Jelen szabályzat alkalmazásában:
1. közismereti tanári szakok: magyar nyelv és irodalom szakos tanár; törté
nelem szakos tanár; idegen nyelv szakos tanár; matematikatanár; informa
tikatanár; számítástechnika szakos tanár; természetismeret szakos tanár;
fizikatanár; biológiatanár; kémiatanár; földrajztanár; ének-zene tanár;
rajztanár; rajz- és vizuális nevelő tanár; technika és életvitel szakos tanár;
technikatanár; testneveléstanár; gazdaságismeret tanár; háztartásökonómia-életvitel szakos tanár; etika, ember- és társadalomismeret szakos ta
nár; filozófia szakos tanár; filmelmélet és filmtörténet szakos tanár; mű
vészettörténet szakos tanár; pszichológia szakos tanár; egészségtan tanár;
ügyvitel szakos tanár, továbbá az a képzés, amelyen 2006. szeptember 1-je
előtt a hallgató - második közismereti tanári képzés alapján - mentesült a
költségtérítés megfizetése alól;
2. árva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek mindkét szülője, illetve vele
egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt
szülője elhunyt és nem fogadták örökbe;
3. félárva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek egy szülője elhunyt és nem
fogadták örökbe;
4. fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató: az a
hallgató, aki
a) fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra
szorul, illetve aki fogyatékossága miatt rendszeresen személyi és/
vagy technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra szorul, vagy
b) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy
éve tart vagy előreláthatólag még legalább egy évig fennáll;
97
�5. családfenntartó', az a hallgató,
a) akinek legalább egy gyermeke van,
b) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény alapján ápolási díjra jogosult;
6. nagycsaládos', az a hallgató, akinek
a) legalább két eltartott testvére vagy három gyermeke van, vagy
b) eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban élő sze
mélyre igaz, hogy havi jövedelme nem éri el a minimálbér összegét,
vagy
c) legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja;
7. saját bevétek a felsőoktatási törvény 125. §-ának (3)-(4) bekezdése szerinti
térítési díj, továbbá intézményi szabályzatban meghatározott szolgáltatási
díj, valamint az intézmény vállalkozási tevékenységének eredménye, gaz
dasági társaságoktól kapott támogatásból származó bevétele, továbbá a pá
lyázat útján kifejezetten ösztöndíj fizetésére kapott támogatás.
8. rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőnek kell tekinteni azt a
személyt is, aki
a) árva, vagy
b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy
c) kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy
d) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg.
9. szociális juttatásra jogosult hallgató', az az aktív státuszú, teljes idejű felső
fokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan
képzésben, valamint doktori képzésben részt vevő hallgató, aki
a) államilag támogatott képzési formában vesz részt, vagy
b) tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és
az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján
jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre
10. megkezdett félév, az a félév, amikor a hallgató a beiratkozást, illetve a be
jelentkezést követő 31. napon is nem szünetelő hallgatói jogviszonnyal ren
delkezik.
11. Hallgatói Önkormányzat kari szervezete, a Pázmány Péter Katolikus Egye
tem Hallgatói Önkormányzatának Alapszabálya 1. sz. mellékletében foglalt
szervezeti egységek.
3. cím
A hallgatók részére nyújtható támogatások
Államilag támogatott képzés és a támogatások közös szabályai
98
3. § (1) Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az állami
lag finanszírozott képzésre felvett, és
a) 1997. január 1. előtt hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogvi
szonyának keretében tanulmányainak befejezéséig;
b) az 1997/1998-as tanévben 1997. január 1. után, az 1998/1999-es,
1999/2000-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen
jogviszonya keretében tanulmányai befejezéséig, amennyiben
ba) első oklevele megszerzése érdekében folytatja tanulmányait (e pa
ragrafus alkalmazásában a továbbiakban: első alapképzés), vagy
bb) a főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzése után
ugyanazon a szakon első egyetemi végzettség és szakképzettség,
továbbá főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülő első tanári ké
�pesítés megszerzésére irányuló képzés keretében folytatja tanul
mányait (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: első kiegé
szítő alapképzés);
c) a 2000/2001-es, a 2001/2002-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesí
tett személy ezen jogviszonya keretében
ca) amennyiben e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hall
gatói jogviszonyt és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett
féléveinek száma a képesítési követelményekben előírt képzési idő
féléveinek számát nem haladja meg, vagy
eb) amennyiben tanulmányai megkezdésekor egyszakos tanári okle
véllel már rendelkezett, és a második egyszakos tanári végzettség
megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá meg
kezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelmé
nyekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy
cc) amennyiben olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek ké
pesítési követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy
a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá
megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési köve
telményekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy
cd) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül;
d) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanév
ben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében,
amennyiben
da) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogvi
szonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek
száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt kép
zési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén három
mal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy
db) e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített, de fel
vételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új
jogviszonyt hozott létre és első alapképzésben vesz részt, továbbá
összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési
követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább
8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt
értéket, vagy
de) tanulmányai megkezdésekor államilag finanszírozott egyszakos
közismereti tanári vagy hittanár-nevelő képzésben vett részt, és
a második egyszakos közismereti tanári végzettség megszerzését
eredményező képzésben vesz részt, továbbá megkezdett félévei
nek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt
képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén há
rommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy
dd) olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési köve
telményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak
felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett fél
éveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben
előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés ese
tén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy
de) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, hat féléven keresztül;
e) bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alap
ján, az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre
átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő idő
tartamban.
f) 2006. március 1-je előtt felsőfokú szakképzés keretében tanulmányo
99
�kát kezdett hallgató a felsőfokú szakképzés képzési idejét kettővel
meghaladó számú félévig.
(2) A 2006/2007-es tanévtől államilag támogatott képzésre felvett, és hallgatói
jogviszonyt létesített személy a következő feltételek teljesülése esetén mi
nősül államilag támogatott képzésben résztvevőnek
a) összesen 12 féléven át folytathat tanulmányokat államilag támogatott
képzésben, beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal
élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támoga
tási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet
is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható
ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő számítá
sánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített
félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hall
gató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmánya
it nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen
kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a
felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévek
ből nem ismert el. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha
a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési kö
vetelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A részidős
képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghos
szabbítható. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje
legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható.
b) aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbi
zonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt
államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a
felsőfokú szakképzés tekintetében is.
c) az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két fél
évvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a
hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni a tanulmányait, azt
költségtérítéses formában folytathatja.
(3) A hallgatónak a beiratkozáskor fegyelmi és büntetőjogi felelősség terhe
mellett nyilatkoznia kell arról, hogy más intézményben hány megkezdett
féléve volt államilag finanszírozott képzésben.
4. § (1) Az intézmény által szervezett külföldi részképzésben résztvevő, valamely
Karon aktív félévvel rendelkező hallgatók a részképzés időtartamára a jelen
szabályzat keretei között támogatásban részesülnek.
5. § (1) A hallgatók az alábbi jogcímeken részesíthetők juttatásban:
a) teljesítmény alapú juttatások
aa) tanulmányi ösztöndíj,
ab) köztársasági ösztöndíj,
ac) intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj,
b) szociális alapú juttatások
ba) rendszeres szociális ösztöndíj,
bb) rendkívüli szociális ösztöndíj,
be) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intéz
ményi része,
bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja,
be) alaptámogatás,
c) doktorandusz ösztöndíj,
(2 ) A dékán - a Kar költségvetésének keretei között - egyéb, saját bevételből
finanszírozott támogatást is létrehozhat, amely a meghatározott feltételek
teljesülése esetén bárkinek juttatható.
6. § (1) A támogatások biztosítására rendelkezésre álló keretösszegeket, valamint
100
�ezek százalékos megosztását az egyes támogatási formák között - a jogsza
bályok és jelen szabályzat rendelkezéseinek figyelembe vételével - karonként
kell meghatározni. Az egyes támogatási formák alapján kiutalható keretös
szegeket a Hallgatói Önkormányzat kari szervezetének javaslatára, az illeté
kes dékán állapítja meg minden év szeptember harmincadikáig.
(2) A támogatásokra meghatározott keretösszegek között a - a jogszabályok,
valamint az érintett Kar költségvetésének keretei között - indokolt esetben
átcsoportosításra kerülhet sor. Az átcsoportosításról a Hallgatói Önkor
mányzat kari szervezetének vagy a Kar gazdasági igazgatójának kezdemé
nyezésére a dékán dönt.
(3) A támogatásban részesíthető hallgatók köre kari szinten kerül meghatáro
zásra.
(4) A hallgató egyidejűleg csak egy felsőoktatási intézménytől kaphat támoga
tást. Amennyiben a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is
hallgatói jogviszonyban áll, abban a felsőoktatási intézményben részesül
het támogatásokban, amellyel előbb létesített államilag támogatott hallgatói
jogviszonyt. A felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó, közösen
meghirdetett - egyik szakon nem hitéleti, másik szakon hitoktató (katekéta),
illetve hittanár (hittanár-nevelő) - kétszakos képzés esetében a hallgató az
állami felsőoktatási intézmény részéről kaphat juttatást. A hallgató köztár
sasági ösztöndíjban egy intézményben részesülhet. Amennyiben több in
tézmény tesz javaslatot ugyanazon személy elismerésére, a hallgató abban
az intézményben részesül köztársasági ösztöndíjban, amellyel elsőként lé
tesített hallgatói jogviszonyt.
(5) A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a hallgató több intézményben is
részesülhet tanulmányi ösztöndíjban, illetve az intézmény saját forrása ter
hére nyújtott támogatásban.
7. § (1) Tanulmányi ösztöndíj és intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztön
díj céljára kell felhasználni a Karra jutó hallgatói normatíva 64%-át,_azzal a
megkötéssel, hogy szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjra a Karra jutó
hallgatói normatíva legfeljebb 7 %-a, azon belül közéleti jogcímre a Karra
jutó hallgatói normatíva legfeljebb 3%-a használható fel.1
(2) Rendszeres szociális támogatás, rendkívüli szociális támogatás, illetve
alaptámogatás céljára kell felhasználni:
a) a hallgatói normatíva 35%-át,
b) a lakhatási támogatás normatívájának legalább 90%-át,
c) a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56%-át.
(3) A jegyzet-előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és
a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint a
fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére
kell fordítani a tankönyv-Jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva
24%-át. A jegyzet-előállítás támogatására rendelkezésre álló összeget a fel
sőoktatási intézmény jegyzetek előállítására, azok hallgatókhoz való eljut
tatásának segítésére, továbbá fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait
segítő eszközök beszerzésére használhatja fel. A keretösszeg felhasználha
tó a felsőoktatási törvény 129. §-ának (4) bekezdése szerinti elektronikus
tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszkö
zök beszerzésére, amennyiben azt digitális tananyag előállítására, beszer
zésére vagy a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszköz
beszerzésére fordítja a felsőoktatási intézmény. A támogatás felhasználását
a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete előzetesen véleményezi, a ke
retösszeg felhasználásáról a dékán minden év február 28-ig tájékoztatja a
1
7. § (1) bekezdés az Egyetemi Tanács 533/2009. (II. 18.) határozata értelmében módosult
101
�Hallgatói Önkormányzatot.
(4) A kulturális tevékenység valamint sporttevékenység támogatására kell fel
használni a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva
20%-át. A kulturális, valamint sporttevékenységek támogatásáról a Hallga
tói Önkormányzat Kari szervezetének javaslatára a dékán dönt. Kulturális
tevékenységek különösen a felsőoktatási intézmény keretei között a hallga
tók részére szervezett, illetve nyújtott kulturális tevékenység, rendezvény
szervezés, karrier-tanácsadás, életviteli és tanulmányi tanácsadás. Sport
tevékenység különösen a felsőoktatás keretei között a hallgatók részére
szervezett, illetve nyújtott, testmozgást, sportolást, versenyzést, az egész
séges életmódra nevelést biztosító tevékenység, az életmód-tanácsadás.
(5) Kollégiumi férőhely bérlésére, kollégium felújítására a lakhatási támogatás
normatívájának legfeljebb 10%-a használható fel.
(6) A hallgatói önkormányzat működésének finanszírozására kell felhasználni
a hallgatói normatíva 1%-át.
(7) Kollégium fenntartására és működtetésére kell felhasználni a kollégiumi
támogatás teljes intézményi összegét. A támogatás felhasználásával, és a
kollégiumi térítésekkel kapcsolatos rendelkezéseket a Kollégiumi Szabály
zat, illetve az érintett Karok kiegészítő szabályzatai tartalmazzák.2
8. § (1) A támogatás időtartam szerint időszakra nyújtott - ha e szabályzat kifeje
zetten úgy rendeli egyösszegű - támogatás. Az időszakra nyújtott támogatás
mértékét egy tanulmányi félévre (5 hónap) kell megállapítani, havonkénti
összegekben.
(2) A támogatásokat - ha jelen szabályzat másként nem rendeli - pénzbeli tá
mogatásként kell a hallgató rendelkezésére bocsátani.
(3) Az időszakra nyújtott támogatások kifizetéséről - a tanulmányi félévek
első hónapjának kivételével - legkésőbb az adott hónap 10. napjáig kell in
tézkedni.
(4) A halasztott beiratkozási/bejelentkezési kérelmet benyújtó hallgató csak
a beiratkozást/bejelentkezést követő hónaptól kezdődően részesülhet jut
tatásban.
Tanulmányi ösztöndíj
9. § (1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható juttatás,
amelyben az aktív státuszú államilag támogatott teljes idejű alapképzésben,
egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben
részt vevő hallgató részesülhet.
(2) Tanulmányi ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény államilag támogatott
teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb 50%-a részesülhet
oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj
havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfe
lelő összeget.
(3) Az ösztöndíj összege az előző aktív tanulmányi félév korrigált kreditindexe
- amennyiben ennek számítása még nem biztosított, úgy tanulmányi átlageredménye - alapján kerül megállapításra.
(4) A korrigált kreditindex számításának módja:3
az adott félévben £ (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) v a félévben teljesített kreditek
30
a félévre felvett kreditek
(5) Az intézménybe első alkalommal osztatlan képzésre, illetve alapképzésre
beiratkozott hallgató, a beiratkozását követő első tanulmányi félévben, ta-
102
2
3
7. § (7) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult
9. § (4) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult
�nulmányi ösztöndíjban nem részesülhet.
(6) Az adott félévre vonatkozó tanulmányi ösztöndíj mértékét, valamint az ab
ban részesülők körét a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete határozza
meg, és a dékán hagyja jóvá.
(7) Az ösztöndíj megállapításakor biztosítani kell, hogy az azonos tanulmányi
eredmények alapján megállapított ösztöndíjak is azonos mértékűek legye
nek.
(8) Más felsőoktatási intézményből átvett hallgató tanulmányi idejének hát
ralévő részére, az átvételét követő első lezárt félévet követően részesülhet
tanulmányi ösztöndíjban.
(9) A megállapított támogatásokról és az azokban bekövetkezett változásokról
a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete a Kar Gazdasági Osztályát írás
ban tájékoztatja. A Hallgatói Önkormányzat kari szervezete az ösztöndíjról
szóló - jóváhagyott - jegyzéket a kifizetés előtt 4 munkanappal köteles a
Gazdasági Osztálynak megküldeni.
Köztársasági ösztöndíj
10. § (1) A köztársasági ösztöndíjra pályázhatnak azok az aktív státuszú, teljes idejű
alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben részt vevő
hallgatók, akik legalább két lezárt félévvel, illetve legalább 55 megszerzett
kredit ponttal rendelkeznek.
(2) A köztársasági ösztöndíjat egy teljes tanév (10 hónap) időtartamára lehet
elnyerni. A köztársasági ösztöndíj havi összege megegyezik a költségvetési
törvényben e jogcímen megállapított összeg egy tizedével.
(3) A köztársasági ösztöndíj-pályázat meghirdetésére a karokon - az elbírálás
szempontjaival együtt - legkésőbb a pályázati határidőt 30 nappal megelő
zően kerül sor.
(4) A pályázatokat az erre szolgáló adatlapon, a meghirdetéskor közzétett és
előírt mellékletekkel, a meghirdetett határidőn belül lehet benyújtani az
érintett Kar erre kijelölt szervezeti egységénél. Postán érkező pályázatok
esetén a beérkezés dátuma számít.
(5) A pályázatokat az illetékes kari szakemberekből álló, a rektor által összehí
vott testület véleménye alapján az Egyetemi Tanács bírálja el.
(6) Az adott tanévre elnyert köztársasági ösztöndíj csak az adott tanévben fo
lyósítható.
(7) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik
vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A
képzési időnek megfelelően páratlan tanulmányi félévben végződő tanul
mányok esetén a köztársasági ösztöndíjra való jogosultság nem szűnik meg,
ha a hallgató tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja.
Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj
11. § (1) Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj a tantervi köve
telményeken túlmutató tevékenységet végző aktív státuszú teljes idejű alap
képzésben, egységes osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szak
képzésben, illetve doktori képzésben részt vevő hallgató részére - az Egyetem
jelen térítési és juttatási szabályzatához kapcsolódó kari szabályozásokban
rögzített eljárási rend és elvek szerint - pályázat alapján, meghatározott időre,
havonta vagy egyszeri alkalommal folyósított, nem kötelező juttatás, mely
nek mértéke havi juttatás esetén legfeljebb a mindenkori köztársasági ösz
töndíj normatíva éves összegének 100 %-a, alkalmi juttatás esetén legfeljebb
a mindenkori hallgatói normatíva éves összegének 100 %-a, amelytől csak
103
�különösen indokolt esetben lehet eltérni.4
(2) A tantervi követelményeken túlmutató tevékenységek közé tartozik külö
nösen:
a) az OTDK részvétel,
b) az intézmény oktatási, kutatási tevékenységében való aktív részvétel,
illetve demonstrátori tevékenység,
c) külföldi tanulmányok kiegészítő támogatása,
d) utazási támogatás a Kar által szervezett tanulmányi vagy közéleti
utakhoz,
e) kiemelkedő közéleti tevékenység.
(3) Az ösztöndíj odaítélésére a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete tesz
javaslatot. Odaítéléséről a dékán dönt.
Doktorandusz ösztöndíj
12. § (1) Az államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő aktív státuszú
doktorandusz hallgató doktorandusz ösztöndíjának éves összege a költségve
tési törvényben e célra megállapított normatíva éves összege.
(2) A bejelentkezett doktoranduszok számára az (1) bekezdésben meghatáro
zott éves összeg egy tizenketted részét kell havonta kifizetni.
(3) Doktorandusz ösztöndíjra más hallgató nem jogosult.
Pénzbeli szociális támogatások közös szabályai
13. § (1) A pénzbeli szociális támogatás formája lehet:
a) rendszeres szociális ösztöndíj,
b) rendkívüli szociális ösztöndíj,
c) alaptámogatás,
d) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj.
(2 ) A szociális támogatások kérelemre, kizárólag szociális rászorultság alap
ján, a szociális juttatásra jogosult hallgatók részére nyújthatók. A támoga
tások megállapításáról - az ügy összes körülményének figyelembe vételével
- az illetékes kari szervezeti egység javaslatára a Kar dékánja dönt. A ké
relem indokoltságát a hallgatónak kell bizonyítani, a Kar pedig jogosult a
kérelemben foglaltak valóságát ellenőrizni.
(3 ) A szociális rászorultság megállapításakor különösen az alábbi szemponto
kat kell figyelembe venni:
a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
(a továbbiakban: Tbj.) szerinti, a hallgató által is lakott közös háztar
tásban élők számát és jövedelmi helyzetét,
b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát
és költségét,
c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös
háztartásban él, ennek költségeit,
d) a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges
eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségle
teire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevé
telére,
e) a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója
egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadá
sait,
4
11. § (1), (2), és a (3) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult
�f) a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számát, különös tekin
tettel a vele együtt eltartott gyermekek számára,
g) az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket.
(4 ) A jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél
az utolsó három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy
év tizenkettedét kell figyelembe venni. A hallgató kérésére a bizonyított
jövőbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni.
Rendszeres szociális ösztöndíj
14. § (1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján egy
tanulmányi félévre biztosított, havonta folyósított juttatás.
(2) A rendszeres szociális ösztöndíj iránti kérelmet a Hallgatói Önkormányzat
kari szervezetéhez kell benyújtani, minden félévben a regisztrációs hetet
követő hét péntekéig.
(3) A rendszeres szociális ösztöndíj iránti kérelmet csak az erre a célra rend
szeresített formanyomtatványon lehet benyújtani.
(4) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacso
nyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató
a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy
b) hátrányos helyzetű és kiskorúsága alatt felügyeletét ellátó szülője, il
letve szülei - az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggés
ben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény
szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgál
tatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a
szülő nyilatkozata szerint - legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán
folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, vagy akit tar
tós nevelésbe vettek,
c) családfenntartó, vagy
d) nagycsaládos, vagy
e) árva.
(5) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacso
nyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató
a) hátrányos helyzetű, vagy
b) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy
c) félárva.
(6) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet ala
csonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a külföldi
hallgató miniszteri ösztöndíjban részesül.
Rendkívüli szociális ösztöndíj
15. § (1) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan rom
lásának enyhítésére folyósított egyszeri juttatás.
(2) Rendkívüli szociális ösztöndíjban a hallgató kérelme alapján részesülhet.
A rendkívüli szociális ösztöndíj iránti kérelmet a Hallgatói Önkormányzat
kari szervezetéhez kell benyújtani az erre a célra rendszeresített forma
nyomtatványon.
(3) A beérkezett hallgatói kérelmekről legalább havonta egyszer döntést kell hoz
ni. A kifizetésről a döntést követő nyolc munkanapon belül intézkedni kell.
105
�Bursa Hungarica Felsőoktatási Ónkormányzati Ösztöndíj
16. § A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj elnyerésére kiírt
pályázat beadásának feltételeit, valamint az ösztöndíj odaítélésének részletes
szabályait külön jogszabály állapítja meg.
Alaptámogatás
17. § (1) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egy
séges, osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben hallgatói jogviszonyt
létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával - kérelemre - a hallgatói
normatíva 50%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyi
ben a hallgató a 14. § (4)-(5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
(2) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű mesterképzésben
hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával
- kérelemre - a hallgatói normatíva 75%-ának megfelelő összegű alaptámo
gatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 14. § (4)-(5) bekezdésében foglalt
feltételeknek megfelel.
Egyéb ösztöndíj
18. § (1) A hallgató kérelmére vagy jutalomként - a Kar saját bevétele terhére egyösszegű támogatás nyújtható az alábbi célokra:
a) hozzájárulás a hallgató által készített kiadvány kiadásához,
b) tudományos diákköri munkák támogatása,
c) külföldi tanulmányok (pl. Erasmus, Leonardo, stb.) kiegészítő támo
gatása,
d) a hallgató kiemelkedő tudományos, kulturális vagy közéleti tevékeny
sége alapján nyújtott jutalom,
e) utazási támogatás a karok által szervezett tanulmányi vagy közéleti
utakhoz.
(2) A támogatás odaítéléséről a Hallgatói Önkormányzat kari szervezetének
javaslatára a dékán dönt.
4. cím
Az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti
átsorolás szabályai
19. § (1) Az az államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgató,
aki az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szüne
telt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség
ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses
képzésben folytathatja.
(2) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a
tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy ta
nulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére - ilyen irá
nyú kérelem esetén - a felsőoktatási intézményben költségtérítéses formá
ban tanulmányokat folytató kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató
léphet.
106
�(3) Az átsorolásról felsőfokú szakképzésben szakképzésenként, alapképzés
ben, egységes, osztatlan képzésben és mesterképzésben szakonként, kép
zési áganként vagy képzési területenként, illetve képzési szintenként és
képzési formánként kell dönteni. Az átsorolással kapcsolatban minden kar
a saját hallgatói vonatkozásában dönt.
(4) Az átsorolásról az illetékes kari szervezeti egység adatai alapján a dékán
dönt.
(5) Az átsorolásról szóló döntést a tanév végén a képzési időszak lezárását kö
vetően, de legkésőbb a következő képzési időszak kezdetét megelőző 30
nappal kell meghozni.
(6) Az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevő hallga
tók száma a tanévben a felsőoktatási intézmény államilag támogatott kép
zésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjedhet. Amennyiben
az átsorolással érintett hallgatók száma ezt meghaladja, úgy a hallgatók ös
szesített korrigált kreditindexe alapján legjobban teljesített hallgatókat kell
az átsorolás alól mentesíteni.
(7) Azonos kreditindexű hallgatók esetében az átsorolási döntésnek is azonos
nak kell lenni.
(8) Az átsorolási döntés során nem kell figyelembe venni azokat a hallgatókat,
akik az adott felsőoktatási intézményben legfeljebb egy képzési időszakban
folytattak tanulmányokat, továbbá akik betegség, szülés vagy más a hallga
tónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni.
(9) Megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre kérelem alapján az
vehető át, aki
a) az utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte az ajánlott tanterv
ben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50%-át és az összesített
korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején lévő
hallgató, továbbá akinek
b) az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag tá
mogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rang
sor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített kreditindexe.
(10) Nem vehető át államilag támogatott képzési formára az a költségtérítéses
hallgató, akinek a korábban igénybe vett államilag támogatott féléveinek
száma kettővel - fogyatékossággal élő hallgatók esetében néggyel - megha
ladja az adott szak képzési idejét.
(11) Az átsorolással nem érintett hallgatók ugyanabban a képzési (finanszíro
zási) formában folytatják tanulmányaikat a következő tanévben, mint az
azt megelőzőben.
(12) A doktori képzésben résztvevő hallgatók átsorolásának kérdéseiről külön
szabályzat rendelkezik.
5. cím
A hallgatók által fizetendő díjak és térítések
A díjak és térítések közös szabályai
20. § (1) A hallgatóktól csak a jelen szabályzatban meghatározott díjak és térítések
szedhetők.
(2) Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóktól jelen szabályzat
rendelkezései szerint szolgáltatási díjak és térítések szedhetők.
107
�(3) A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatóktól költségtérítés, vala
mint szolgáltatási díjak és térítések szedhetők.
(4) A költségtérítés, szolgáltatási díjak, valamint a térítések feltételeit és össze
gét-jelen szabályzat keretei között - kari szinten kell meghatározni, és a
helyben szokásos módon kihirdetni.
Költségtérítés
21. § (1) A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató költségtérítés fizetésére
köteles.
(2) A költségtérítés összegét képzésenként, képzési formánként - vendéghall
gató esetében kreditenként - külön, egy tanévre, előre kell megállapítani,
minden év május 31-ig. A költségtérítés összegét az illetékes kari bizottság
javaslatára a dékán állapítja meg. A megállapított költségtérítéseket a hely
ben szokásos módon ki kell hirdetni.
(3) Az első évfolyamon meghirdetett költségtérítés összegét a felvételi tájékoz
tatóban is közzé kell tenni.
(4) Adott képzés második és további éveiben a költségtérítés összege legfeljebb
az előző tanévben megállapított költségtérítésnek a Központi Statisztikai
Hivatal által előző évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexszel nö
velt összege lehet.
(5) A beiratkozó hallgatóval az intézmény szerződést köt, amelyet a Kar dé
kánja ír alá.5
22. § (1) A hallgató saját kérésére költségtérítésessé válhat.
(2) Költségtérítéses hallgatóvá válik az az államilag finanszírozott képzésben
részt vevő hallgató, aki
a) a jelen szabályzat rendelkezései szerint a következő képzési időszak
ban már nem minősülhet államilag támogatott képzésben részt vevő
hallgatónak,
b) a jelen szabályzat rendelkezései szerint költségtérítéses képzésbe lett
átsorolva.
(3) Költségtérítéses hallgatóvá válik tehát különösen az a hallgató
a) aki a rá irányadó államilag finanszírozott megkezdett félévek számát
túllépve - a 12 féléven túl a hosszabbításokat is figyelembe véve - kezd
meg újabb félévet. A 12 félév államilag finanszírozott idő hosszabbítá
sára való jogosultságát minden esetben a hallgatónak kell igazolni.
b) aki az adott képzés képzési és kimeneti követelményeiben megállapí
tott képzési időt két megkezdett félévvel túllépte.
c) aki ugyanabban a képzési ciklusban, más államilag finanszírozott kép
zésben végbizonyítványt szerez.
(4) A költségtérítés mértéke - az átvétel, szakváltás, tagozatváltás vagy bár
mely egyéb ok folytán - költségtérítéses hallgatóvá váló esetén, az adott
képzésre az első évfolyamon megállapított költségtérítés abban az évben,
amikor a költségtérítésessé váló hallgató az első költségtérítéses félévét
adott képzésben megkezdi.6
A költségtérítés megfizetése
23. § (1) Az adott tanulmányi félévre vonatkozó költségtérítés befizetését a beirat
kozási időszak, illetve regisztrációs hét utolsó napjáig kell lebonyolítani.
Ennek hiányában az illetékes kari szervezeti egység a hallgató beiratkozá
lOo
5
6
21. § (5) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult
22. § (4) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult
�sát/bejelentkezését és felvett tanegységeit hivatalból törli, és a hallgató féléve
passzív lesz, illetve beiratkozása érvénytelen. A dékán a költségtérítési díjak
befizetésének határidejét - indokolt esetben - legfeljebb két héttel meghos
szabbíthatja.
(2) A hallgató köteles legkésőbb a regisztrációs hét utolsó napjáig elvégezni
minden pénzügyi adminisztrációt, amely befizetéséhez kapcsolódik. Az
adminisztrációs kötelezettségek elmulasztása a befizetés elmulasztásával
esik egy tekintet alá.
(3) Amennyiben a hallgató - az intézménytől kapott fizetési haladék vagy
részletfizetési kedvezmény folytán - a teljes költségtérítés befizetésére a
regisztrációs hét utolsó napjáig nem köteles, úgy a teljes költségtérítést a
részletfizetést engedélyező határozatban meghatározott időpontokban, leg
később azonban a szorgalmi időszak utolsó napjáig kell befizetni. Ha a hall
gató eddig az időpontig a költségtérítés teljes összegét nem fizeti meg, úgy
a hallgató vizsgára nem bocsátható.
(4) A tanulmányait a képzési időszak vége előtt megszakító hallgató - a rá
vonatkozó tanulmányi- és vizsgaszabályzatnak megfelelő halasztás esetét
kivéve - a befizetett költségtérítésből visszatérítést nem kaphat.
Térítések
24. § (1) Térítési díj fizetésére köteles az a hallgató, aki a következő szolgáltatásokat
igénybe veszi:
a) Az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott,
magyar nyelven oktatott ismereteknek a nem magyar nyelvű oktatá
sa.
b) Az intézmény eszközeivel előállított, és a hallgató tulajdonába adott
tansegédlet.
c) Az intézmény létesítményeinek az oktatáshoz szorosan nem kapcso
lódó használata.
(2 ) Térítési díj fizetésére kötelezhető az a hallgató is, aki az állami támogatott,
illetve költségtérítéses képzésben a képzési programban meghatározott ok
tatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez szükséges kreditszámot
10%-ot meghaladóan túllépi.
(3 ) A térítési díjak összegét az önköltséget figyelembe véve - azt nem megha
ladóan - kell megállapítani.
Szolgáltatási díjak
25. § (1) Szolgáltatási díj megfizetésére köteles az a hallgató, aki magatartásával,
vagy az érdekkörében bekövetkezett bármely okból az intézményt a költség
térítés vagy állami támogatás által finanszírozott szolgáltatásokon felüli, kü
lön eljárásra kényszeríti, a jelen paragrafusban meghatározottak szerint.
(2) A szolgáltatási díjak összegét az illetékes bizottság javaslatára a dékán álla
pítja meg előre, minden év május 31-ig. A díjak összegét a helyben szokásos
módon ki kell hirdetni.
(3) A jelen szabályzat alapján szedhető szolgáltatási díjak:
a) Késedelmi díj fizetésére kötelezhető a hallgató (volt hallgató), ha a
tanulmányi ügyei intézésével kapcsolatos kötelezettségeit az előírt
határidőn belül nem teljesíti, vagy a teljesítést elmulasztja, ha lecke
könyvét idejében nem adja le.
b) Az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik vagy további vizsga esetén
a hallgató javítóvizsgadíj fizetésére kötelezhető. Jelen szabály alkal
mazásában a vizsgával esik egy tekintet alá az is, ha a hallgató a vizs
109
�gáról önhibájából távol maradt.
c) A hallgatót terhelik a diákigazolvány kiállításával és érvényesítésével
kapcsolatos díjak.
d) Okmányok elvesztése vagy megrongálódása esetén a hallgatótól az
okmányok pótlásáért díj szedhető.
e) A dékánhoz, bizottságokhoz benyújtott kérvények, illetve méltányos
sági kérelem benyújtása esetén díjat lehet szedni a hallgatótól - kivéve
az első fokon benyújtott szociális tárgyú kérelmeket.
f) A Könyvtárral szemben fennálló késedelem esetén késedelmi díjat le
het szedni a hallgatótól.
g) Amennyiben a hallgató a tantárgyak felvételét, illetve törlését elmu
lasztja, úgy - a Tanulmányi Bizottság döntése alapján - helyette ezt
az illetékes ügyintéző különéljárási díj ellenében pótolhatja a Neptun
- rendszeren keresztül.
h) A doktori fokozatszerzési eljárás díjhoz köthető a hallgatói jogviszo
nyon kívül.
i) A doktori képzésben egyéni felkészülöként részt vevőtől egyéni felké
szülési díj szedhető.
j) Tudományos fokozat honosítására irányuló eljárás eljárási díj megfize
tése mellett folytatható le.
k) Hallgatói jogviszonyon kívül tett záróvizsgáért díj szedhető.
1) A megosztási szabályok módosításából eredő új számla, új adóigazolás
stb. kiállítása esetén, ha a kérelmet a félév kezdetét követő egy hóna
pon túl nyújtják be, díj szedhető.
A fizetési kötelezettségekhez biztosítható kedvezmények
26. § (1) A költségtérítés megfizetésére az illetékes kari szervezeti egység - kérelem
alapján - részletfizetési kedvezményt vagy fizetési haladékot biztosíthat.
(2) A részletfizetési kedvezmény, fizetési haladék kizárólag az adott tanulmá
nyi félévre vonatkozik.
(3)7
Eljárási szabályok
27. § (1) Az egyes hallgatói befizetéseket elektronikusan, a Neptun rendszeren ke
resztül történő átutalással kell teljesíteni. Egyes befizetések vonatkozásában
a Karok - kivételes jelleggel - más befizetési módot is lehetővé tehetnek.
(2) Részletfizetésre, fizetési haladékra vonatkozó kérelmet legalább két héttel
a regisztrációs hét kezdete előtt be kell nyújtani, azt követően kérelem nem
nyújtható be. A határidő jogvesztő, ellene igazolásnak nincs helye.
(3) A kérelmeket írásban kell benyújtani az érintett Kar erre kijelölt szervezeti
egységénél.
(4) Fizetési késedelem esetén - amennyiben a hallgató ésszerű póthatáridőt
tartalmazó felszólításra sem tesz eleget a fizetési kötelezettségének - a hall
gató a részletfizetési kedvezményt elveszíti, és a felszólítást követő 15. na
pon a fizetési kötelezettség teljes összege esedékessé válik.
(5) A részletfizetés, fizetési haladék iránti kérelmet elutasító határozat ellen
a Kar dékánjához lehet jogorvoslatért fordulni. A jogorvoslati kérelmet a
dékánnak címezve, a határozatot hozó szervezeti egységnél kell benyújtani
a határozat közlésétől számított 8 napon belül.
110
7
26 § (3) bekezdést az Egyetemi Tanács 483/2008. (X. 10.) sz. határozatával hatályon
kívül helyezte
�(6) Fölöslegesen befizetett vizsgadíjat visszaigényelni csak az adott tantárgy
teljesítése után, az adott vizsgaidőszakot követő 1 hónapon belül lehet.
A befolyt pénzekfelhasználása
28. § (1) A befolyt költségtérítési összegeket, térítéseket és szolgáltatási díjakat a
következő célokra lehet felhasználni:
a) A Kar működése,
b) a Kar oktatást-kutatást segítő felszerelése,
c) a Kar kialakítását, fejlesztését célzó beruházások,
d) oktatást-kutatást segítő egyetemi alapítványok létesítése, támogatása,
e) a kulturális- és sporttevékenység támogatása,
f) a Hallgatói Önkormányzat támogatása, hallgatói öntevékeny csopor
tok támogatása, hallgatói kedvezmények nyújtása,
g) bel-és külföldi tanulmányutakon és rendezvényeken való oktatói és
hallgatói részvétel támogatása.
(2) A befolyt pénzek felhasználásáról a Kari költségvetés keretében kell ren
delkezni. A befolyt összegek jogszerű és szabályos felhasználását a dékán
és a Kari Tanács ellenőrizni köteles.
6. cím
Külföldi állampolgárokra vonatkozó külön rendelkezések
29. § (1) Az államilag nem támogatott képzésben résztvevő külföldi hallgatók költ
ségtérítését félévenként, a magyar állampolgárokra vonatkozó költségtérítés
től eltérően is meg lehet határozni.
(2) Az ERASMUS és a CEEPUS programok keretében tanuló külföldi hallga
tók díjmentességet élveznek.
(3) Az intézményközi szerződés alapján tanuló hallgatók által fizetendő díjakat
az adott szerződés tartalmazza.
7. cím
Átmeneti és záró rendelkezések
30. § (1) A tanulmányaikat 2006. szeptember 1-e előtt megkezdett hallgatók
esetében, ahol jelen szabályzat képzési és kimeneti követelményeket említ,
az alatt a képesítési követelményeket kell megfelelően érteni.
(2) Az a hallgató, aki
a) 2006. december 31-je előtt létesített hallgatói jogviszonyt és
aa) költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak)
első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozá
si segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgon
dozási díjban részesült, vagy
ab) közismereti tanári vagy hittanár-nevelő szakon egyszakos tanári
oklevéllel már rendelkező magyar állampolgárságú hallgatóként
második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irá
nyuló szakon az adott tanári szak képesítési követelményeiben
meghatározott időtartamban folytat tanulmányokat, és
b) a félév (oktatási időszak) első napján az aa) vagy az ab) pontok szerinti
feltételeknek eleget tesz,
111
�azon a szakon, szakképzésben, melyben e szabályzat hatálybalépése előtt az
aa) vagy az ab) pont alapján korábban költségtérítés-mentességben része
sült, a b) pont szerinti félévben (oktatási időszakban) költségtérítés fizeté
sére nem kötelezhető.
(3) A költségtérítés alóli mentességre való jogosultságot a hallgatónak kell iga
zolni a megfelelő dokumentumok hiteles másolatának benyújtásával, vagy
másolat benyújtásával az eredeti irat egyidejű bemutatása mellett az illeté
kes kari szervezeti egységnél, a regisztrációs hét utolsó napjáig. A jogosult
ság határidőn belül történő igazolásának elmulasztása esetén a hallgató az
adott képzési időszakra elveszti a mentességre való jogosultságát.
(4) Azoktól a hallgatóktól, akik a 2000/2001-es és a 2001/2002-es tanévben lé
tesítettek hallgatói jogviszonyt és államilag támogatott képzésben kezdték
tanulmányaikat, de már nem számítanak államilag támogatott hallgatónak,
amennyiben a megkezdett képzés legfeljebb nyolc féléves volt, a megkez
dett képzésben további két féléven keresztül, egyéb esetekben három fél
éven keresztül költségtérítési díj nem szedhető. Az ezt meghaladó tartamú
képzésért a hallgató az általános szabályok szerint köteles a költségtérítési
díj megfizetésére akkor is, ha költségtérítés fizetésére 2007. szeptember 1-ig
nem volt köteles.
(5) A tanulmányaikat 2007. szeptember 1-e előtt megkezdett hallgatók a jelen
szabályzat 19. §-a alapján költségtérítéses képzésbe nem sorolhatók át.
31. § (1) Jelen szabályzat 2009. március 1-jén lép hatályba.
(2) A jelen szabályzatban meghatározott intézményi feladatok ellátásának ha
tékony biztosítása érdekében a szükséges ügyrendeket és folyamatleíráso
kat a Karok írásban is rögzítik.8
1. sz. melléklet
A hallgatói térítéseket és juttatásokat szabályozó főbb jogszabályok:
1. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
2. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes
térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. Rendelet
A szabályzat további mellékletei:
Rendszeres szociális ösztöndíj iránti kérelem formanyomtatvány
(2. számú melléklet)
Rendkívüli szociális ösztöndíj iránti kérelem formanyomtatvány
(3. számú melléklet)
Részletfizetés, fizetési haladék iránti kérelem formanyomtatvány
(4. számú melléklet)
Ezen formanyomtatványok letölthetők a kari honlap Hallgatóinknak/Formanyomtatvány/Diákjóléti Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek rovatból!
112
8
31. § (2) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult
�HALLGATÓI FEGYELMI ES KÁRTÉRÍTÉSI
SZABÁLYZAT
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. 24.§. (4) bekezdésében, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szer
vezeti és Működési Szabályzatában foglalt felhatalmazása alapján az alábbi szabály
zatot alkotja.
1 . §. A Szabályzat hatálya
(1) E Szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell a Pázmány Péter Katolikus
Egyetemen tanulmányokat folytató, hallgatói jogviszonyban álló szemé
lyekre, valamint azokra, akiknek hallgatói jogviszonya megszűnt vagy szü
netel, feltéve, hogy a hallgatói jogviszony fennállása alatt fegyelmi vétséget
követtek el.
(2) E szabályzat rendelkezéseit a szabályzat hatálybalépése után elkövetett fe
gyelmi vétségek és károkozás esetén kell alkalmazni.
2 . §. A fegyelmi vétség
(1) Fegyelmi vétséget követ el a hallgató, ha
(a) hallgatói jogviszony keretei között, vagy azzal összefüggésben bűn
cselekményt, vagy szabálysértést követ el,
(b) hallgatói jogviszonyból származó kötelességét vétkesen és súlyosan
megszegi,
(c) bármely írásos anyagban valóságnak meg nem felelő adatokat szol
gáltat,
(d) az egyetem területén az alapvető keresztény erkölcsi normákat nem
tartja be, nem az Egyetem jó hírnevének kialakítására és megtartására
törekszik,
(e) idegen szellemi termékeket jogtalanul használ fel,
(f) oktatókkal, alkalmazottakkal vagy hallgatótársaival szemben olyan
magatartást tanúsít, mely nem felel meg az emberi együttélés általá
nos szabályainak,
(g) az Egyetem vagy a Karok megalapozatlan rossz hírét kelti belföldön
vagy külföldön,
(h) az Egyetem, a Karok nevével bármi módon visszaél,
(i) nem az Egyetem, vagy a Karok által szervezett rendezvényeket ilyen
színben tünteti fel,
(j) a Karok életével össze nem függő hirdetményeket dékáni engedély
nélkül teszi közzé,
(k) kábítószert fogyaszt, árusít, ill. fogyasztására nyilvánosan felszólít
vagy túlzott mértékben alkoholt fogyaszt és ebből adódóan rendbon
tást követ el,
(1) aki vélt vagy tényleges egyetemi sérelme esetén az egyetemen nem
meríti ki a jogorvoslat lehetőséget és ehelyett magasabb fórumhoz
fordul.
(2) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a
PPKE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata fűz hátrányos jogkövetkezményt.
113
�3 . §. A fegyelmi büntetések
(1) A fegyelmi vétséget elkövető hallgatóval szemben kiszabható fegyelmi
büntetések:
(a) megrovás,
(b) szigorú megrovás
(c) a tanulmányi vagy egyéb jogcímen juttatott ösztöndíj csökkentése,
illetőleg megvonása,
(d) egyéb, nem szociális támogatás jellegű anyagi kedvezmények és jut
tatások (kollégiumi díjtámogatás, lakhatási támogatás) csökkentése
vagy megvonása,
(e) határozott időre - legfeljebb 2 félévre - szóló eltiltás a tanulmányok
folytatásától,
(f) kizárás az Egyetemről.
(2) A 2. § (1) bekezdés (c)-(d) pontjaiban meghatározott büntetések időtartama
az 1 félévet nem haladhatja meg.
(3) A 2. § (1) bekezdés (e) pontjában meghatározott eltiltás időtartama legfel
jebb két tanulmányi félévnek megfelelő oktatási időszak lehet.
(4) A 2. § (1) bekezdés (c)-(e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetések
együttesen is kiszabhatok.
(5) A 2. § (1) bekezdés (e), (f) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések
végrehajtása legfeljebb egy évi próbaidőre, részben vagy egészben felfüg
geszthető.
4 .§. A Fegyelmi Bizottság
(1) Az Egyetem Karai Fegyelmi Bizottságokat (FB) alakítanak. A Fegyelmi
Bizottságok 3 tagból állnak, melynek elnökét a Kar dékánja nevezi ki, egy
oktatót a Kari Tanács választ, egy főt - az Egyetemmel hallgatói jogvi
szonyban állók közül - a Hallgatói Önkormányzat delegál. A Fegyelmi Bi
zottságot háromévente újra kell választani a szemeszter megkezdését köve
tő 30 napon belül, de legkésőbb október 30-ig.
(2) A Fegyelmi Bizottság akkor határozatképes, ha a bizottsági tagok közül
legalább két fő, köztük a Fegyelmi Bizottság elnöke jelen van.
5 .§. A fegyelmi eljárás megindítása
(1) A fegyelmi eljárást - fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén
- a FB elnöke, a Kar dékánjának írásos indítványára, kezdeményezi, ill.
rendeli el. A FB elnöke az indítvány kézhez vételétől számított 8 napon
belül köteles a Fegyelmi Bizottságot összehívni és az eljárás lefolytatását
megkezdeni. Az eljárás lefolytatásáról az érintett hallgatót legalább 5 nap
pal előbb írásban tájékoztatni kell a tényállás (cselekmény) közlésével. Az
értesítést dokumentálni kell (tértivevényesen).
(2) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a bizottság elnökének a fegyelmi
vétségről való tudomásszerzése óta legalább 1 hónap, illetőleg a vétség el
követése óta 3 hónap már eltelt.
(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben bünte
tőeljárás folyik, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell füg
geszteni, kivéve, ha a tényállás egyébként tisztázható.
114
�6 .§. Ideiglenes eltiltás az előadások és a szemináriumok látogatásától
(1) Fegyelmi eljárás megindítása esetén a Fegyelmi Bizottság indítványa alap
ján a Dékán jogosult a fegyelmi eljárás alá vont hallgató tanulmányai foly
tatásának - legfeljebb a jogerős fegyelmi határozatig tartó - felfüggeszté
sére.
(2) Ha a fegyelmi eljárás nem kizárással vagy nem a tanulmányok folytatásától
való eltiltással fejeződik be, az előadások vagy más tanulmányi foglalkozá
sok látogatásától eltiltott hallgatónak módot kell adni az elmulasztott tanul
mányi kötelezettségek pótlására
(3) A 2.§ (1) a./ pontjában foglalt cselekmény alapos gyanúja esetén a Dékán
dönt az ügynek a nyomozati szerveknek való áttétele tárgyában. Áttétel
esetében a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni a büntető, ill. a szabálysér
tési eljárás jogerős befejezéséig. Ilyen esetben a felfüggesztésről a dékán
nak az áttételről szóló határozata alapján a FB dönt.
(4) A fegyelmi eljárás megindításától számított 30 napon belül érdemi határo
zatot kell hozni.
(5) A FB elnöke indokolt esetben a fegyelmi eljárás megindításával egy időben,
azonnali hatállyal felfüggesztheti a tanulmányok folytatását, ha
- a többi hallgatóra nézve súlyosan káros a magatartása,
- az egyházhoz, a katolikus elvekhez rendkívül méltatlan viselkedést ta
núsított.
7 . §. A fegyelmi vétség elbírálásának előkészítése
(1) A fegyelmi eljárásban a tényállást tisztázni kell. A fegyelmi vétség elbírá
lásának előkészítését a FB egy tagja vagy elnöke a rendelkezésre álló iratok
alapján végzi.
(2) Ha a fegyelmi ügy bonyolultsága indokolja, a FB elnöke vizsgálóbiztost
jelöl ki (kér fel) az Egyetemmel jogviszonyban álló személyek közül a fe
gyelmi ügy eldöntéséhez szükséges bizonyítékok felkutatása és összegyűj
tése végett.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont személynek joga van szóban vagy írásban észre
vételt tenni, illetve összefüggő védekezését előterjeszteni.
(4) A fegyelmi eljárás alá vont személyt tájékoztatni kell arról, hogy beismerő
vallomása a büntetés kiszabásánál enyhítő körülmény.
(5) A fegyelmi eljárás alá vont személy az eljárásban képviseletével egyetemi
hallgatót vagy más személyt bízhat meg (megbízott képviselő). E jogáról
tájékoztatni kell. Csak az írásban adott megbízás érvényes.
(6) Ha az ügy jellege indokolja, az eljárás alá vont hallgató, vagy valamely
bizottsági tag javaslatára zárt tárgyalás tartható. A zárt tárgyalás elrende
léséről a FB elnöke dönt.
8 . §. A fegyelmi tárgyalás
(1) A Fegyelmi Bizottság az eljárás megindításától számított 8 munkanapon
belül nyilvánosan folytatja le a fegyelmi eljárást.
(2) A fegyelmi eljárás alá vont személyt, megbízott képviselőjét, a tanút, a
szakértőt, valamint az ügy vizsgálóbiztosát legalább 5 nappal a tárgyalást
megelőzően a tárgyalásra meg kell idézni. Az érintettek beleegyezésével
ennél rövidebb időtartam is lehetséges.
(3) A tárgyaláson a fegyelmi eljárás alá vont személyt meg kell hallgatni, és
lehetővé kell tenni számára, hogy védekezését előadja, továbbá, hogy bizo
nyítási indítvánnyal éljen. Á fegyelmi eljárás alá vont személy távollétében
a tárgyalás csak akkor tartható meg, ha ő szabályszerű idézés ellenére nem
jelent meg, vagy távolmaradását nem megfelelően mentette ki. Ha távol
115
�maradásának menthető indokát igazolja, meghallgatására új időpontot kell
kitűzni, illetve kérelmére lehetővé kell tenni, hogy észrevételeit írásban
megtehesse. A bizonyítási indítvány elutasítását az eljárást befejező határo
zatban indokolni kell. Kétszeri elnapolás után, igazolt távolmaradás esetén
is, a tárgyalás a fegyelmi eljárás alá vont személy távollétében is lefolytat
ható.
(4) A fegyelmi felelősség megállapítását a vizsgálóbiztos indítványokkal és
észrevételekkel mozdítja elő.
(5) A fegyelmi eljárás alá vont személy minden bizonyítékkal és a vizsgáló
biztos minden indítványával kapcsolatban észrevételt vagy ellenindítványt
tehet.
(6) A fegyelmi eljárás alá vont személy védekezését összefüggően előterjeszt
heti, a meghallgatása során az ő fegyelmi felelősségével kapcsolatos irato
kat megtekintheti.
(7) A fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke a tárgyaláson szóban
kihirdeti.
(8) A fegyelmi eljárás alá vont személy meghallgatásáról, a Fegyelmi Bizottság
minden üléséről és a fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell vezetni.
9 . §. A fegyelmi határozat
(1) Fegyelmi büntetést kiszabó határozatot kell hozni, ha a Fegyelmi Bizottság
megállapítja, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy fegyelmi vétséget
követett el, és ezért vele szemben fegyelmi büntetés kiszabását látja szük
ségesnek.
(2) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat rendelkező részének tartalmaznia
kell:
(a) a fegyelmi felelősségre vont hallgató nevét és személyi adatait,
(b) a fegyelmi vétség megjelölését,
(c) a kiszabott fegyelmi büntetést és az ezzel kapcsolatos egyéb rendelke
zéseket (pl. felfüggesztés),
(d) utalást a fellebbezés lehetőségére és annak határidejére, valamint
arra, hogy a 3.§. (1) bekezdés e), és f) pontjában meghatározott fegyel
mi büntetést jogerősen kiszabó határozat ellen a bírósághoz keresettel
fordulhat.
(3) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat indoklásának tartalmaznia kell:
(a) a megállapított tényállást,
(b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését,
(c) a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket,
(d) azoknak a rendelkezéseknek a megjelölését, amelyek a fegyelmi bün
tetés alapjául szolgáltak.
(4) A fegyelmi eljárást megszüntető határozatot kell hozni, ha az elkövetett
cselekmény nem fegyelmi vétség, vagy azt nem az eljárás alá vont személy
követte el, illetve ha a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható.
(5) A fegyelmi eljárást megszüntető határozat rendelkező részének tartalmaz
nia kell:
(a) a fegyelmi eljárás alá vont személy nevét és személyi adatait,
(b) a fegyelmi vétség megjelölését, amely miatt a fegyelmi eljárást elren
delték,
(c) az eljárás megszüntetésének kimondását,
(d) utalást a fellebbezés lehetőségére és annak határidejére.
(6) A fegyelmi eljárást megszüntető határozat indoklásában röviden elő kell
adni a megállapított tényeket és bizonyítékokat, meg kell jelölni azokat az
okokat, amelyek alapján a Fegyelmi Bizottság az eljárást megszüntette.
(7) Mind a fegyelmi büntetést kiszabó, mind pedig a fegyelmi eljárást meg
116
�szüntető határozat bevezető részében meg kell jelölni az ügy számát, azt,
hogy a határozatot a PPKE Fegyelmi Bizottsága hozta, a hallgató nevét, aki
ellen a fegyelmi eljárást elrendelték, valamint a fegyelmi tárgyalás helyét,
idejét és azt, hogy a tárgyalás nyilvános volt-e.
(8) A fegyelmi határozatot az indoklással együtt a Fegyelmi Bizottság elnöke
3 munkanapon belül írásba foglalja és intézkedik annak kézbesítésről az
eljárás alá vont személy részére.
(9) A fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke írja alá. A fegyelmi
eljárás lefolytatásáról készült jegyzőkönyvet a Fegyelmi Bizottság két tagja
hitelesíti.
(10) Fellebbezés hiányában az első fokú határozat a kézhezvételtől számított 6.
naptól jogerős és végrehajtható.
(11) A fegyelmi határozat alapján a fegyelmi jogkör gyakorlója, (az illetékes
Kar dékánja) végrehajtja a fegyelmi büntetést.
10 .§. A jogorvoslat és végrehajtása
(1) A fegyelmi határozat ellen fellebbezésnek van helye. Fellebbezésre jogosult
az eljárás alá vont személy és súlyosbításra az illetékes Kar dékánja.
(2) A fellebbezésnek halasztó hatálya van.
(3) A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a PPKE
rektorának címezve írásban, három példányban kell benyújtani.
(4) A másodfokú határozat a kézhezvétellel jogerős és végrehajtható, kivéve,
ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A végrehajtásáról és nyilvántartásba vé
teléről a rektor gondoskodik.
ll .§. A másodfokú eljárás
(1) Másodfokon a rektor jár el.
(2) A másodfokú eljárás kezdeményezésére csak új körülmény felmerülése
esetén - mely a korábban lefolytatott fegyelmi eljárás során nem merült
fel - vagy törvény, vagy az Egyetemi Szabályzatok megsértése esetén van
lehetőség.
(3) Az első fokú fegyelmi határozat felülvizsgálata az írásbeli fellebbezésben
kifejtett indokokon és a fellebbezéshez csatolt iratokon túlmenően az első
fokú eljárás során keletkezett iratok alapján történik, kivételesen azonban
sor kerülhet a fellebbező személyes meghallgatására. A másodfokú eljárás
ban bizonyítást nem kell lefolytatni, a másodfokú határozatot a felterjesz
tett iratanyag alapján kell meghozni.
(4) A rektor a másodfokú eljárás során:
a) az első fokú határozatot helyben hagyhatja,
b) súlyosbításra irányuló fellebbezés esetén a tényállás elfogadása mellett
mérlegelés alapján súlyosbíthatja a büntetést,
c) a tényállást kiegészítve a módosított tényállás alapján szabhat ki bün
tetést,
d) a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú eljárás megis
métlésére adhat utasítást,
e) az eljárás alá vont hallgatót felmentheti.
(5) A másodfokú eljárásra az első fokú határozatra vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú eljárást a fellebbezés be
érkezésétől számított 8 napon belül be kell fejezni.
(6) A másodfokú határozat végrehajtásáról és nyilvántartásba vételéről a rektor
gondoskodik.
117
�12 .§. A mentesülés és a mentesítés
(1) A fegyelmi büntetést a nyilvántartásból törölni kell és arról a hallgató nem
köteles számot adni:
- a 3.§. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés jog
erőre emelkedését követő hat hónap elteltével;
- a 3.§. (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések
kitöltését követő hat hónap elteltével;
- a 3.§. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés idő
tartamának lejártát követő egy év elteltével;
- felfüggesztett fegyelmi büntetés esetén, ha a próbaidő kedvezően telt
el.
13 .§. A kártérítés (A Ftv. 72.§ alapján)
(1) Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben
az Egyetemnek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt
okoz - az e törvényben meghatározott eltéréssel a Ptk. szabályai szerint kell
helytállnia.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben gondatlan károkozás esetén a
kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legki
sebb kötelező munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven százalé
kát. Szándékos károkozás esetén az okozott kárt meg kell téríteni.
(3) A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási
vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért,
kárért teljes kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan
őrizetében tartja, kizárólagosan használja, vagy kezeli. Mentesül a felelős
ség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő.
(4) Az Egyetem, a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói jogvi
szonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére
tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezése
it kell alkalmazni, azzal a kiegészítéssel, hogy a felsőoktatási intézmény,
a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezője a felelőssége alól csak
akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső el
háríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult
elháríthatatlan magatartása okozta.
14 .§. Záró rendelkezések
(1) A fegyelmi eljárás minden iratát iktatni, az ügy jogerős befejezése után
irattározni kell, az iratokat az Egyetem irattárában 5 évig meg kell őrizni.
(2) A Fegyelmi Bizottság fegyelmi eljárás megindításától függetlenül (indokolt
esetben) zárt ülést tarthat. A zárt ülésre a nyilvános ülésre vonatkozó szabá
lyokat értelemszerűen alkalmazni kell.
118
�A PÁZMÁNY PETER KATOLIKUS EGYETEM
SZABÁLYZATA A HALLGATÓI FELÜLBÍRÁLATI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍ
RÁLÁSÁNAK RENDJÉRŐL
2003. december
Az Egyetemi Tanács elfogadta 2003. december 12-ei ülésén
a 10/2003.(XII.12.) sz. ET határozattal
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Tanácsa a felsőokta
tásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. tv. 34.§ (4) bekezdése alapján a
hallgatói ügyek felülbírálatának eljárási rendjét az alábbiakban határozza meg:
I. fejezet
Általános rendelkezések
l.§
(1) Jelen szabályzat hatálya a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóira terjed
ki.
(2) A szabályzat célja, hogy az Egyetem hallgatói részére biztosítsa a felsőoktatási
törvényben előírt jogvédelmet.
II. fejezet
A Bizottság összetétele
2-§
(1) A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottsága
[a továbbiakban: Bizottság] hat tagból áll, amelyből négy oktató és kettő hall
gató.
(2) A bizottság megbízatási ideje két tanévre szól.
3-§
(1) Az oktatói tagokat a karok dékánjainak javaslatára az Egyetem Rektora nevezi
ki.
(2) A Bölcsészettudományi Kar, az Információs Technológiai Kar, valamint a Jogés Államtudományi Kar dékánjai külön, a Hittudományi Kar Dékánja, vala
mint a Kánonjogi Posztgraduális Intézet Elnöke közösen tesz egy-egy oktatói
tagra előterjesztést.
4 .§
(1) A két hallgatói tagot - éves rotációval - a karok hallgatói önkormányzatai de
legálják.
(2) A két éves megbízatási idő [l.§ (2) bekezdés] első évében a Bölcsészettudo
mányi, valamint a Információs Technológiai Kar, a második évben a Jog- és
Államtudományi Kar, valamint a Hittudományi Kar Hallgatói Önkormányza
tának delegáltjai vesznek részt a bizottság munkájában.
119
�5
.§ A bizottság munkájában nem vehet részt:
a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, vagy
b) aki az elsőfokú eljárásban a határozathozatalban közreműködött, vagy
c) az a)-b) pontban megjelölt személy Ptk. 685.§ b) pontja szerinti közeli hozzátar
tozója, vagy
d) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el, aki az ügy eldöntésében
érdekelt
6 .§ Az Egyetem Rektora az oktatói tagok közül elnököt, illetőleg elnökhelyettest ne
vez ki.
7-§
(1) A Bizottságban biztosítani kell a fenntartó képviseletét.
(2) A fenntartó képviselőjét - az egyetem oktatói közül - a Nagykancellár jelöli ki.
(3) A Nagykancellár által kijelölt tag az adott kar oktatói képviselője lesz [2.§ (l)-(2)
bekezdés], ahonnan újabb tag kinevezésére már nem kerülhet sor.
III. fejezet
A Bizottság hatásköre
8.§
(1) A hallgatónak joga van - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó
értékelés kivételével - az intézmény döntése, intézkedése vagy mulasztása el
len, a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatko
zással felülbírálati kérelemmel élni.
(2) Hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésnek minősül a jogszabályokban,
az egyetemi szabályzatokban, valamint az illetékes kar szabályzataiban talál
ható olyan rendelkezés, amely a hallgatókra jogokat és kötelezettségeket állapít
meg.
(3) Ha az ügy nem tartozik az (1) és (2) bekezdés hatálya alá, a bizottság a bead
ványt átteszi az ügy elintézésére hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez és
erről értesíti a beadvány benyújtóját.
(4) A hallgató a felülbírálati kérelmet a döntés közlésétől, ennek hiányában a tudo
másra jutástól számított 15 napon belül nyújthatja be az egyetem Rektorának
címezve.
(5) A Bizottsághoz csak akkor lehet fordulni, ha a hallgató az illető Karon az összes
jogorvoslati lehetőséget kimerítette, vagy ilyen lehetőség nincs. A 16.§ c) és
d) pontjánál megjelölt elsőfokú határozat alatt az illető Karon így meghozott
végleges döntést kell érteni.
9.§ Az egyéni mérlegelésen alapuló döntésekkel szemben nem lehet a Bizottsághoz
fordulni. így kizárt a panasz különösen:
a) a tandíj- illetőleg költségtérítési kedvezmény
b) az egyedi mérlegelésen nyugvó szociális juttatás
c) a tanulmányokat érintő méltányossági kérelmek
d) a halasztott beiratkozás
e) az egyéni tanulmányi rend
d) a TVSZ-ben biztosított keretszámon felüli vizsgalehetőség elutasításával
szemben.
120
�IV. fejezet
Az eljárási szabályok
1O.§
(1) A fellebbezést azon Karon kell előterjeszteni, ahol az érintett ügyet elbírálták.
A beadványok befogadását ellátó kari szervezeti egységet az adott kar dékánja
jelöli ki.
(2) A fellebbezést az adott Karon hozott határozat kézhezvételétől számított 15 na
pon belül lehet benyújtani.
(3) A fellebbezéseket a Kar - a vonatkozó íratok csatolásával, a benyújtástól számí
tott nyolc napon belül - felterjeszti a Bizottsághoz.
(4) A Bizottság határozatát legkésőbb a benyújtástól számított 30 napon belül meg
hozza.
11 .§ Az elnök az ügyeket maga készíti elő, vagy előkészítés végett a bizottság tagjai
között kiszignálja.
12 .§
(1) A Bizottság üléseit az elnök hívja össze.
(2) A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább három tag
jelen van.
(3) A Bizottság a jelenlévő tagok többségének szavazatával hozza határozatait, sza
vazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(4) Az elnököt - írásbeli megbízása alapján - az elnökhelyettes bármely feladatkör
ében helyettesítheti.
13 .§
(1) A Bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, amely
nek során a hallgatót legalább egyszer meg kell hallgatni. Ha a rendelkezés
re álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást
folytat le, melynek keretében iratokat szerezhet be, tanúkat hallgathat meg,
szakértői véleményt szerezhet be. A hivatalból ismert és a köztudomású ténye
ket nem kell bizonyítani.
(2) A hallgatót és a meghallgatni kívánt egyéb személyeket írásban, tértivevényes
levélben, vagy egyéb, az átvételt hitelt érdemlő módon igazoló formában kell a
meghallgatásra megidézni.
(3) Az írásbeli értesítéssel azonos hatályú, ha az eljárás során a jelen lévő személyt
a Bizottság elnöke más időpontra való megjelenésre kötelezi, ezt az iratra rájegyzi és a megidézettel aláíratja.
(4) Ha a hallgató szabályos értesítés ellenére sem jelenik meg a meghallgatásán,
úgy a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé
kell tenni, hogy észrevételeit írásban megtegye.
14 .§
(1) A napokban megállapított határidőkbe a közlés, a kézbesítés napja nem számít
bele. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a munka az Egyetemen,
vagy az érintett karon szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. A
postán elküldött beadvány előterjesztési időpontja a postára adás dátuma.
(2) Aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidőt elmulasztotta, a Bizottságnál
igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határ
naptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon
belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás a hallgatónak később jutott tudomásá
ra, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetve
az akadály megszűnésétől kezdődik.
(3) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától
121
�számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. Az igazo
lási kérelemmel együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.
(4) Ha a Bizottság az igazolási kérelemnek helyt ad, az eljárást folytatja.
V. fejezet
A jegyzőkönyv és a határozat
15 .§ A hallgató és egyéb személyek meghallgatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni,
melynek tartalmazni kell a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, az ügy tárgyát,
a maghallgatott személy adatait és lakcímét, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkoza
tokat, a meghallgatott személy, a Bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
16 .§ Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a Bizottság a következő másodfokú
döntéseket hozhatja:
a) a kérelmet elutasítja
b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja
c) az elsőfokú határozatot meg változtatja
d) az első fokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt szervet vagy
személyt új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
17 .§ A Bizottság az ügyben határozattal dönt, amelynek tartalmaznia kell:
a) a Bizottság megnevezését, a hallgató nevét és lakóhelyét, a kar, a szak és az év
folyam megnevezését, az ügy számát,
b) a Bizottság döntését és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről szóló tájékozta
tást,
c) a megállapított tényállást és annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, valamint a
döntés alapjául szolgáló egyéb körülményeket és azokat a jogszabályokat, egye
temi szabályzatokat, amelyek alapján a Bizottság határozatát hozta,
d) a határozat hozatalának a helyét és idejét, a Bizottság elnökének, és tagjainak
a nevét, valamint az Egyetem bélyegzőnyomatát. A Bizottság határozatait az
elnök írja alá.
VI. fejezet
Záró rendelkezések
18.§
(1) Jelen Szabályzat az Egyetemi Tanács általi elfogadását követően azonnal ha
tályba lép.
(2) Az Egyetemi Tanács általi elfogadást követően az Egyetem minden kara köteles
jelen Szabályzatot haladéktalanul közzétenni.
(3) A Bizottság működéséről ügyrendet fogad el.
Budapest, 2003. december 12.
Dr. Fodor György
rektor
122
�III.
NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI
ALAPKÉPZÉSI SZAK
(BA)
MINTATANTERVE
ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI
2009/2010 TANÉV
��MINTATANTERV
A „Mintatanterv” egy ajánlás a hallgató részére, amelynek betartásával 6 félév alatt
befejezheti tanulmányait. Ettől azonban - természetesen az előtanulmányi rend be
tartásával - eltérhet.
A mintatanterv tárgyai 3 kategóriába soroltak:
kötelező tárgyak (tárgykód 5. karaktere „2”),
kötelezően választható tárgyak (tárgykód 5. karaktere „3”)
szabadon választható tárgyak (tárgykód 5. karaktere „4”)
A rövidítések magyarázata:
Nappali: heti óraszám a nappali tagozaton
Levelező: féléves óraszám a levelező tagozaton
E: elmélet
Gy: gyakorlat
A mintatantervben szereplő követelmények-.
aláírás (A),
beszámoló (B): minősítése háromfokozatú
kollokvium (K): minősítése ötfokozatú
A mintatantervben megadott tárgyfelelős nem minden esetben azonos a tárgyat az
adott tanévben oktató tanárral. Ezen utóbbiak nevét az órarend tartalmazza.
Képzési idő: 6 félév
Megszerzendő kredit: 165 kredit +15 kredit (szakdolgozat) = 180 kredit
Abszolutórium: 165 kredit + 6 hét szakmai gyakorlat
Záróvizsga tárgyai:
Nemzetközi gazdasági ismeretek tárgykör:
1) Nemzetközi gazdasági alapismeretek
2) Menedzsment ismeretek
Európajog tárgykör:
1) Európai közjog és politika
2) Európai belső piac
Nemzetközi diplomáciai ismeretek tárgykör:
1) A nemzetközi jog alapjai
2) A diplomáciai jog
A záróvizsga eredménye:
A szakdolgozatvédés érdemjegyének és a záróvizsga érdemjegyének egyszerű szám
tani átlaga.
Az oklevél minősítése:
A hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlagának és a záróvizsga eredményének
egyszerű számtani átlaga.
Az oklevél kiadásánakfeltétele:
Sikeres záróvizsga és két idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú
nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél), melyből
az egyik jogi és közigazgatási (Profex) vagy közgazdasági (OECONOM) szaknyelvi
nyelvvizsga.
125
�126
Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA)
1. félév
�8
« X
Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA)
2. félév
E
8
I
E
E
i
cz>
Q
X
O.H
U cö
am Q m
in
° í
U 03
QZ
&
i
'Oá
E
Ő
3
85
2
8
w> 2
<U 4J E
■5 w .e
5
<D
£
'O
'5
c3
öfi
8 £
8
2 ,<u
ZZ
c
□
127
�128
A nemzetközi jog alapjai
A polgári jog alapjai
Alkotmányjog 2.
Idegennyelv 3. Igazgatási
szaknyelv 1.
Idegennyelv 4. Nemzetke
kommunikáció 1.
Közigazgatási eljárások
JANK201xx0
JAPJ201xx0
JAAJ202xx0
JANY203xx0
Politikai földrajz
Politológia
Szabadon választható társ
Összesen
JAJB203xx0
JAJB204xx0
n
Közös kül- és biztonság
politika
Bessrámoló
Kőikakvium
Bes2rámoló
Bes2rámoló
Bes2rámoló
Bes2rámoló
0+12
0+12
12+3
12+0
12+0
12+0
0+2
0+2
3+2
2+0
2+0
2+0
|
Bes2rámoló
12+0
2+0
CM
CM
5K, 6B
Alkotmlányjog 1.
JAAJ2()lxx0
;
JAJT2Í)3xx0
Magy. alk. és közig.t.
JAJT2Í)3xx0
Magy. alk. és közig.t.
;
JARJ2C)lxx0
Jogi térm. és j. al.
i
125
Kőik)kvium
12+0
2+0
JAJT2CI2xx 0
1
25
Kőik)kvium
rs
JAEU201xx0
Kőik
12+0
2+0
Jogi térm. és j. al.
JARJ2()lxxO
Eu.alk. és int.tört. 2.
Igatási kötele
zettség
cn
joga
Kőik)kvium
12+0
2+0
etelm.
CM
+
O
£
cn
JAKI204xx0
Dr. Csehi
Zoltán
Dr. Kovács
Péter
Dr. Tattay
Levente_______
Dr. Schanda
Balázs_______
Misejéné Lovas
Judit
Misejéné Lovas
Judit
Dr. Molnár
Miklós
Dr. Szabó
Marcel
Dr. Frivaldszky
János
Dr. Frivaldszky
János
nappali tag. levelező tag.
óraszám
óraszám
ea.+gyak.
ea.+gyak.
cn
1
JANY204xx0
A kereskedelmi jog alapjí
tárgyfelelős
>
JAKE201xx0
tantárgy neve
"S
5
2+0
kód
Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA)
3. félév
2
15
l
1
CM
©
1
1
i
�12+0
12+0
12+0
0+2
2+0
0+2
Dr. Burián László
Dr. Kovács Péter
Dr. Szabó Marcel
Nemzetközi magánjog és nem
zetközi gazdasági kapcsolatok
JANM201xx0
5K, 5B, évf.d
Kollokvium
|
1
i
CN
rí
Az évfolyamdolgozat tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató már legalább 40 kreditpontot összegyűjtött. Amennyiben a hallgató már 100
kreditpontot elért, mindaddig nem vehet fel újabb tárgyat, amíg az Évfolyamdolgozat tárgyat nem teljesítette. Az évfolyamdolgozat 40
és 100 kreditpont között páratlan és páros félévben egyaránt felvehető.
116
12+3
Beszámoló
Kollokvium
Beszámoló
Nemz. gazd. ism.
JAKG203xx0
A kér. jog alapjai
JAKE201xx0
A polgári jog alapj.
JAPJ201xx0
i
Összesen
3+2
|
C4
András
Dr. Varga Zsolt
|JAEU203xx0
Szakigazgatások joga 1.
Kollokvium
i
JAKI205xx0
Kollokvium
12+0
2+0
CO
Nemzetközi protokoll és etikett
Regionális politika
Szabadon választható-tárgy
Évf.dolg. jegy
40-100 kreditpont
teljesítése között
Beszámoló
Idegennyelv 4.
JANY204xx0
cn
Beszámoló
0+12
előhallgatási kötele
zettség
■+
0+12
i
0+2
0+2
Beszámoló
Kollokvium
i
CM
JANK203xx0
JATO300xE0
JANY206xx0
kredit
követeim.
i
Dr .Szabó Marcel
Misejéné Lovas
Judit
Misejéné Lovas
Judit
en
+
C4
i
i
joga
[Dr. Radnay József
|JAMT201xx0
|
nappali tag. levelező tag.
óraszám
óraszám
ea.+gyak.
ea.+gyak.
2+0
12+0
(N
JANY205xx0
JANK202xx0
|JAEU202xx0
Dr. Kovács Péter
tárgyfelelős
t+3
Diplomácia története
Európai közjog és politika
Idegennyelv 5. Nemzetközi
kommunikáció 2.
Idegennyelv 6. Tárgyalási
technika 1.
Kötelezően választható tárgy
csoport E
(Évfolyamdolgozat)
Munkajog
tantárgy neve
'
0+2
0+2
r
kód
Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA)
4. félév
i i
129
�■Ci
N
Q.
■C>
x
X
&
Iá
“a
N
:©
N
s
Z
130
A Szakdolgozat konzultáció tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató legalább 100 kreditpontot összegyűjtött.
N
�Dr. Halustyik
Anna
Menedzsment ismeretek
Nemzetközi tárgyalások
elmélete
Pénzügyi jog
JAKG204xx0
JANK205xx0
JAPU201xx0
12+0
12+0
12+3
12+0
12+0
0+2
2+0
2+0
2+2
2+0
2+0
0+2
kredit
Kömy.véd. jog 1.
JAKV201xx0
előhallgatási kötele
zettség
i
cn
C4
4K, 2B
Beszámoló
Kollokvium
Beszámoló
Kollokvium
Kollokvium
Kollokvium
követeim.
l
Összesen
Dr. Kovács
Klára
Dr. Katona
József
Dr. Radnay
levelező tag.
óraszám
ea.+gvak.
nappali tag.
óraszám
ea.+gyak.
CM
Szabadon választható
tárgy
Péter
Közigazgatási munkajog
JAMT202xx0
Gyula
Dr. Bándi
Környezetvédelmi jog 2.
JAKV202xx0
tárgyfelelős
tantárgy neve
kód
Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA)
6. félév
1
00
y-H
y-H
1
131
�NEMZETKÖZI IGAZGATÁS (BA) SZAK
KÖTELEZŐ TÁRGYAI
A KERESKEDELMI JOG ALAPJAI
A tárgyat oktató szervezeti egység: Kereskedelmi Jogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Brehószki Márta
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
3
3
előadás
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):e: Jogi
számonkérés:
term. És jogi alapf. P: -
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A képzés alapvető ismereteket hívatott nyújtani az üzleti élet legfontosabb jogintéz
ményeiről és az azokat szabályozó jogforrásokról, mindenek előtt a szerződések, a
társasági jog a versenyjog szabályozására vonatkozóan. Különös hangsúlyt kap a
szerződéskötés szabálya, a szerződés érvénytelensége és a szerződésszegés. A tagsági
jogon belül a társaságra vonatkozó általános szabályok, valamint a két legkedveltebb
társasági forma, a betéti társaság és a kft. szabályozása kerül részletes tárgyalásra.
A versenyjogon belül a versenyjog európai és magyar szabályozás kapcsolata, ezen
belül a versenyi rendszere kerül tárgyalásra
Tananyag:
Barta Judit-Fazekas Judit-Harsányi Gyöngyi-Kovács Péter-Miskolczi-Bodnár
Péter -Újváriné Antall Edit: Üzleti élet szerződései, (egyetemi jegyzet) Budapest:
Union, 2004.
2006. évi IV.törvény A gazdasági társaságokról
Alkalmazott (jogi) informatika 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási JogiTanszék
A tárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
2
1
gyakorlat
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tantárgy tematikus sorrendben halad végig egyes jogterületeken, felvázolva az in
formatika területén felmerülő egyes jogi kérdéseket. Az első félévi tanrendben az
alapfogalmakból kiindulva a tantárgy hangsúlyosan az adatvédelem, a szerzői jog,
valamint a büntetőjog vonatkozó kérdéseit ismerteti, általános tájékoztatást adva a
hallgatók részére az informatikával összefüggő jogaik, illetve kötelezettségeik tekin
tetében, valamint felvázolva az informatika által adódó újabb jogi kihívásokat.
Tananyag:
Csepely-Knorr Tamás-Simon Dávid: Alkalmazott (jogi) informatika. Egyetemi jegy
zet. Budapest: SzIT, 2008.
132
�Alkalmazott (jogi) informatika 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási JogiTanszék
A tárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
2
2
gyakorlat
N:2, L:9
Alk. inf.l.(e), p: -
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tantárgy tematikus sorrendben halad végig egyes jogterületeken, felvázolva az in
formatika területén felmerülő egyes jogi kérdéseket. A második féléves tematika a
média- és telekommunikációs jog egyes kérdéseivel foglalkozik, gyakorlati példákkal
illusztrálva az informatikával összefüggésben az érintett területeken megjelenő újabb
kihívásokat, problémákat.
Tananyag:
Csepely-Knorr Tamás-Simon Dávid: Alkalmazott (jogi) informatika. Egyetemi jegy
zet. Budapest: SzIT, 2008.
Alkotmányjog 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék
A tárgy oktatója: dr. Hajas Barnabás
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
3
2
előadás
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Alkotmány és alkotmányjog jogrendszerben. Alkotmánytörténet; az alkotmányosság
alapértékei. Jogforrások. A jogforrások érvényessége és hatályossága. Szuverenitás;
a Magyar Köztársaság az Európai Unióban. A nemzetközi jog és a magyar jog vi
szonya. Az állampolgárság. Az országos népszavazás. A választási rendszerek. Az
országgyűlési képviselők választásának rendszere. Önkormányzati választási rend
szerek. Nemzeti és etnikai kisebbségek, kisebbségi önkormányzatok.
Tananyag:
Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan. 2., átdolg kiad. Budapest: Osiris, 2007.;
Hajas Barnabás-Schanda Balázs (szerk.): Alkotmányjogi jogszabálygyűjtemény.
Budapest: Szent István Társulat, 2007. (új kiadása várható)
Alkotmányjog 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék
A tárgy oktatója: dr. Hajas Barnabás
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
elöhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
3
3
előadás
N:2, L:12
Alkotmányjog 1. (e)
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Kormányformák. Az Országgyűlés megbízatása és szervezete. Az Országgyűlés fel
adat- és hatáskörei. A köztársasági elnök. A Kormány megbízatása, a Kormány tagjai.
A Kormány feladata és hatáskörei, a Kormány működése. A parlamenti ellenőrzés.
Állami Számvevőszék. Országgyűlési Biztosok. Az Alkotmánybíróság. A bírósági
szervezet. Az ügyészi szervezet. Az önkormányzati rendszer A minősített időszakok
Tananyag:
Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan. 2., átdolg kiad. Budapest: Osiris, 2007.;
Hajas Barnabás-Schanda Balázs (szerk.): Alkotmányjogi jogszabálygyűjtemény.
Budapest: Szent István Társulat, 2007. (új kiadása várható)
133
�A NEMZETKÖZI JOG ALAPJAI
A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék
A tárgy oktatója: dr. Ádány Tamás
kredit:
3
félév:
3
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
e: Eu alk. és int.-tört. 2. p: -
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A nemzetközi igazgatás különböző képzési formáiban hallgató diákok valószínű
leg nagyobb arányban érdeklődnek a nemzetközi közösség belső viszonyrendszerét
meghatározó jogi szabályok iránt. A kurzus ezért a szűkös időkeretet maximálisan
kihasználva igyekszik olyan ismeretek nyújtani a jogforrástanon, a nemzetközi jog
alanyainak bemutatásán keresztül, amelyek megkönnyítik a nemzetközi jog további
sikeres tanulmányozását.
Tananyag:
Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest: Osiris, 2006. (vagy újabb);
Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba. Budapest:
SzIT, 1999. (vagy újabb);
Blaise Tchikaya: Jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából. Miskolc: Bíbor,
2002.;
Petró Rita-Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Miskolc:
Bíbor, 2000.
A NEMZETKÖZI POLITIKA ELMÉLETE
A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék
A tárgy oktatója: dr. Mohi Csaba
kredit:
3
félév:
5
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
e: Jogi term, és alapf. p: -
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A hallgatók megismerkednek a nemzetközi politika elméletének és az arra épülő gya
korlati folyamatoknak aktuális kérdéseivel. Korunk globalizálódó világában rendkí
vül bonyolult politikai érdekösszefüggések és érdekellentétek hálózatai alakultak ki és
vannak további folyamatként kialakulóban. A korábbi nemzeti és regionális politikai
érdekszférák viszonylagosan jól körülhatárolható és megismerhető kategóriái helyébe
a nemzetközi politika megközelítése és feltárása immár kontinentális, sőt világméretű
összefüggésekre épülő elemzéseket követel meg tőlünk. Aki helyes következtetésekre
kívánja alapozni döntéseit, annak a nemzetközi politikát globális megközelítésekben
kell vizsgálnia, mivel a globális kihívásokra és veszélyekre globális válaszokat és
ugyanilyen védekezési módszereket kell kialakítanunk. Ezekkel a rendkívül aktuális
kérdésekkel foglalkozik a tantárgy oktatása.
Tananyag:
Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába. Buda
pest: Teleki Alapítvány, 2004.;
Gallai Sándor-Török Gábor: Politika és politikatudomány. Budapest: Aula, 2005.;
Gabriel A. Almond-G. Bingham Powell: Összehasonlító politológia. Budapest: Osi
ris, 2004.;
Kardos József-Simándi Irén: Európai politikai rendszerek. Budapest: Osiris, 2003.
134
�A POLGÁRI JOG ALAPJAI
A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Tattay Levente
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
előhallgatás(e),r pár huzamosh.(p):
számonkérés:
3
3
előadás
N:2, L:12
e: Jogi term. És jogi alapf. p: -
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A polgári jog rendszerének és a jogharmonizáció legfontosabb vonatkozásainak is
mertetése. A polgári jog tárgyköre és rendszere, intézményeinek története, a polgári
jog kapcsolódása más jogokhoz, különösen a nemzetközi joghoz, és nemzetközi ma
gánjoghoz. Fő témái a törvényes öröklés, a kártérítés általános szabályai, az ingók
származékos szerzés módja, a veszélyes üzem felelőssége, a joggal való visszaélés
tilalma és a végintézkedés fogalma és fajai.
Tananyag:
Székely László: A magyar polgári jog alapjai. Budapest, 2007.
AZ EU KERESKEDELMI JOGA
A tárgyat oktató szervezeti egység: Kereskedelmi Jogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Gyulai-Schmidt Andrea
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
3
5
előadás
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
e: Eu alk. és int.-tört. 2. p: -
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy az EU kereskedelmi jogának átfogó bemutatását tűzi ki célul. A magán- és
a kereskedelmi jogi szabályok az elmúlt századokban tipikusan a nemzeti jogalkotás
termékei voltak. Ez a megszokott kép a XX. század utolsó harmadától folyamato
san változik. Irányelvek, rendeletek, illetve nemzetközi egyezmények adnak közös
szabályokat az Európai Unió tagországai számára. Magyarország az Európai Unió
tagállamaként köteles átvenni és alkalmazni a közösségi szabályozást - többek között
- a társasági jog, a versenyjog, valamint a fogyasztói érdekvédelem, és a szellemi
tulajdonjog körében. A tantárgy oktatása keretében a fenti részterületek bemutatására
helyezzük a hangsúlyt.
Tananyag:
Király Miklós (szerk.): Az Európai Közösség kereskedelmijoga. Budapest: Complex
2006.
Ajánlott irodalom:
Berke Barna-Fazekas Judit-Gadó Gábor-Gyulai-Schmidt Andrea-Király MiklósKisfaludi András-Miskolczi Bodnár Péter: Európai társaságijog. KJK-Kerszöv 2004.
Bevezetés a közgazdaságtanba
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdasági Intézet
A tárgy oktatója: Dr. Körösi István
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
5
1
előadás+
gyakorlat
N:2+2
L:12+3
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy oktatása, elősegíti a hallgatók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását,
fejlesztését; elméleti alapot nyújt a kapcsolódó tudomány területek ismeretanyagának
elsajátításához. A mikroökonómia a gazdaság kisebb egységeit vizsgálja, azok, és az
135
�egyes részpiacok viselkedésével, döntéseivel, az egyes piactípusokkal foglalkozik. A
makroökonómia a gazdaság egészét vizsgálja, vagyis a nemzetgazdaságok teljesítmé
nyét, annak meghatározó tényezőit, a jövedelmeket, a gazdasági növekedés, a foglal
koztatottság és az infláció alakulását, a változások okait, következményeit. Tárgyalja
az állami beavatkozás eszközeit, hatásait, a nemzetgazdasági egyensúly(ok) kialaku
lásának feltételeit. Elemzi a külgazdasági kapcsolatok hatását a nemzetgazdaságokra
Tananyag:
Bittsánszky Géza-Ivicz Mihály-Schlett András-Botos Katalin: Közgazdaságtani
bevezetés. Budapest: SzIT, 2004.;
Botos Katalin: A katolikus társadalmi tanítás gazdaságetikája - történelmi per
spektívában. In Mátyás Antal emlékkönyve. Budapest: Aula, 2004.
Diplomáciai jog
A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék
A tárgy oktatója: dr. Kravalik Gábor
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
5
5
előadás+
gyakorlat
N: 2+2
L: 12+3
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
e: Eu alk. és int.-tört. 2. p: -
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy célja a diplomáciai kapcsolatok alapintézményeinek megismertetése, a
diplomáciai kapcsolatok kiépítésének, megszűnésének bemutatása, a diplomáci
ai kapcsolatok feladatainak feltárása, a diplomáciai kapcsolatokban közreműködők
jogállására vonatkozó szabályok vizsgálata, mindezeket konkrét jogesetek elemzése
alapján.
Tananyag:
Előadások anyaga; 1969. évi bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról;
Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest: Osiris, 2006.
Ajánlott irodalom:
Lamm Vanda: A nemzetközi bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Bu
dapest: KJK, 1995.;
Ustor Endre: A diplomáciai kapcsolatokjoga. Budapest: KJK, 1965.
Diplomácia története
A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék
A tárgy oktatója: dr. Kravalik Gábor
kredit:
2
félév:
4
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tantárgy célja a diplomáciai kapcsolatok napjainkig tartó fejlődési folyamatának
bemutatása, a mai jogintézmények kialakulásának feltérképezése azok jobb megis
merése érdekében, végül a mai diplomáciai kapcsolatokra vonatkozó szabályok át
tekintése.
Tananyag:
Előadások anyaga; 1969. évi bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról;
Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest: Osiris, 2006.
Ajánlott irodalom:
Lamm Vanda: A nemzetközi bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Bu
dapest: KJK, 1995.;
136
�Ustor Endre: A diplomáciai kapcsolatokjoga. Budapest: KJK, 1965.
Egyházjogi alapismeretek 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet
A tárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin
kredit:
3
félév:
óratípus:
1
1 előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A katolikus hit alapvető igazságai; 2. Az egyházjog teológiai alapjai; 3. Az isteni és
a tételes egyházjog viszonya; 3 Az egyházi törvénykönyv keletkezése és jellemzői; 5.
A személyek és jogcselekmények; 6. Az egyházkormányzati hatalom és az egyházi
hivatalok; 7. A normaalkotás rendszere a kánonjogban; 8. Az egyházi közigazgatás
lényegi elemei; 9. Az egyház legfőbb hatósága; 10. A részegyházak és belső rendjük;
11. A részegyházcsoportok.
Tananyag:
Erdő Péter: Egyházjog, Budapest: SzIT, 2003.;
Szuromi Szabolcs Anzelm: A katolikus hit alapajai. Budapest: SzIT, 2002.
Egyházjogi alapismeretek 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet
A tárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin
kredit.
félév:
óratípus:
óraszám:
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
3
2
előadás
N:2, L:12
e: Egyhj. alapism. 1. p: -
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tria munera teológiai alapjai és jogi tartalma;.Az egyházi tanítóhivatal, valamint
ennek kapcsolata a ‘szent tudományok’ művelésével; A katolikus nevelés és a katoli
kus iskolák; A katolikus és egyházi egyetemek, valamint ezek sajátos küldetése; Az
istentisztelet és szabályozása; A szentségek eredete és szerepe az egyház életében;
A beavatás szentségei; A bűnbánat szentsége, a betegek kenete és az egyházi rend;
A házasságjog alapelemei; A szentelmények, szent idők és helyek ; A szenttéavatás
értelme és rendje.
Tananyag:
Erdő Péter: Egyházjog, Budapest: SzIT, 2003.;
Kuminetz Géza: Az Egyház megszentelőfeladata IV (A megszentelés egyéb eszközei)
Budapest, 2005.
Értékrend és pluralizmus
A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja
kredit:
2
félév:
2
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2, L:9
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
Az utóbbi évtizedekben sokan érzik úgy, mintha a történelmi folyamatok felgyorsul
tak volna. E kétségtelenül ugrásszerű fejlődésnek talán két legjellemzőbb társadalmi
jelensége, hogy egyfelől valamiféle világtársadalom látszik kibontakozni, amelyben
a politikai, a gazdasági és a kulturális területek egyre szorosabb kapcsolatba kerülnek
egymással, másfelől az ember előtt eddig soha nem látott kilátások és technikai lehe
tőségek nyílnak meg. A tantárgy, a klasszikus filozófia és jogrendszerekből merítve,
segítséget szeretné nyújtani ahhoz, hogy a hallgató önálló megfontolás és másokkal
�való véleménycsere révén egy biztos alapokra helyezett értékrendet kialakíthasson.
Tananyag:
El Beheiri Nadja: Értékrend és pluralizmus, (aktuális kiadás), 2007.;
Javier Hervada: Kritikai bevezetés a természetjogba. Budapest: SzIT, 2004.
Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika', Cicero: De officiis.
Európai alkotmány- és integráció-történet 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Szabó István
kredit:
3
félév:
1
óratípus:
óraszám:
előadás
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy a középkori európai alkotmányfejlődés rövid áttekintése után a modern
polgári állam jellegzetes vonásait tárgyalja. Érinti az alkotmány fogalmának megha
tározását, a főbb államszerveződési modelleket, és a polgár kori államszervezet fel
építésének és működésének közös vonásait. Ezen utóbbi tekintetében hangsúlyt fektet
a parlament szervezetének, a végrehajtó hatalom működésének különböző konstruk
cióira, valamint tárgyalja a bírósági szervezet sajátosságait. Ezen kívül foglakozik a
szabadságjogok kérdéskörével.
Tananyag
Mezey Barna-Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus és alkotmánytörténet. Bu
dapest: Osiris, 2003.
Ajánlott irodalom:
Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest: Püski, 2005.;
Egyetemes jogtörténet I. (szerk.: Dr. Horváth Pál) Budapest: Tankönyvkiadó, 1999.
Európai alkotmány- és integráció-történet 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Szabó István
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):e: Eu.
számonkérés:
3
2
előadás
N:2, L:12
alk. és int.-tört. 1. p: -
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy elöhallgatási kötelezettségét jelentő Európai alkotmány- és integrációtörténet
1. a polgári állam szervezeti felépítésének általános jellegzetességeit vizsgálta, jelen
tantárgy, pedig az egyes államok konkrét államszervezeti felépítését tárgyalja. Kitér
Anglia, Franciaország, Németország, Ausztria, Itália, Belgium, Norvégia polgári kori
alkotmányfejlődésére. Ezen túl áttekinti az európai integráció történeti előzményeit,
különös tekintettel az Európai Unió közvetlen előzményeire.
Tananyag:
Mezey Barna-Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus és alkotmánytörténet. Bu
dapest: Osiris, 2003.
Ajánlott irodalom:
Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet 1945-2005. Buda
pest: Osiris, 2006.;
Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest: Püski, 2005.;
Wilhelm Brauneder: Osztrák alkotmánytörténet napjainkig. Pécs, 1994.;
Szabó István: Német alkotmányfejlődés 1806-1945. Budapest: SzIT, 2002.;
Egyetemes jogtörténet I. (szerk.: Dr. Horváth Pál) Budapest: Tankönyvkiadó, 1999.
138
�Európai belső piac
A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék
A tárgy oktatója: dr. Szilágyi Pál
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
5
5
előadás+
gyakorlat
N: 2+2
L: 12+3
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy során a hallgatók megismerkednek a belső piac jogával, a gazdasági integ
ráció kérdéseivel és a belső piac kiemelt jelentőségű szakpolitikáival. így tárgyalásra
kerül a négy alapszabadság, a versenypolitika, az iparpolitika, az agrárpolitika, vala
mint a kereskedelempolitika.
Tananyag:
Kende Tamás-Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest:
CompLex, 2005.
Európai közjog és politika
A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel
kredit:
félév:
óratípus:
5
4
előadás
+gyakorlat
óraszám:
N:2+2
L:12+3
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy részletesen foglalkozik az Európai Unió kialakulásával, történeti és aktuális
fejlődésével, szervezeti működésével, valamint az európajog elveivel, jogforrásaival
és alapvető elveivel. Szintén tárgyalásra kerül az alapvető jogok és alapvető elvek
szerepe az Európai Unió működése és az európajog alkalmazása során.
Tananyag:
Előadásokon elhangzottak.
Boytha György: Az Európai Unió kialakulása és működésének jogi keretei. Buda
pest: SzIT, 2007.;
Kende Tamás-Szűcs Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Budapest: CompLex,
2007.; Válogatott tanulmányok
Ajánlott irodalom:
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Hetedik átdolgozott kiadás. Buda
pest: HVG-ORAC, 2007.;
Osztovits András (szerk.): Az Európai Unió Alapító Szerződéseinek magyarázata 1-2.,
Budapest: Complex, Budapest, 2008. (kizárólag egyes vonatkozó részei)
Gazdaságföldrajz
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdasági Intézet
A tárgy oktatója: Dr. Botos Katalin
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
2
1
előadás
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tárgy oktatása a hallgatók számára olyan gazdasági, társadalmi ismeretet ad, amely
eligazítást nyújt a különböző gazdasági fejlettségű térségek között, megismerteti a
társadalmi-gazdasági fejlettség szintjétől függő folyamatokat, Magyarország helyét
Európa és a világ gazdaságában. A társadalom- és gazdaságföldrajz szemelvényei
139
�átfogó ismereteket biztosítanak a gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli megje
lenésének tanulmányozásához, a gazdasági térszemlélet kialakulásához.
Tananyag:
Tóth József (szerk.): Általános társadalomföldrajz I. Pécs-Budapest: Dialog Campus,
2002.;
Ajánlott irodalom:
Próbáld Ferenc: Európa regionálisföldrajza. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994;
Cséfalvay Zoltán: A modern társadalomföldrajz kézikönyve. Budapest: IKVA, 1994.
(Rostow-modell)
Idegennyelv 1. Országismeret 1. (Köt. vál.)
A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus
A tárgy oktatója: Guba András, Juhászné S. Ágnes, Lehoczky Katalin
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
2
1
gyakorlat
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a tanult országok kultúrkörbe tar
tozó államok és régiók földrajzával, politikai intézményrendszerével, közigazgatá
sával, a parlamenti törvényhozás folyamatával, az igazságszolgáltatás rendszerével.
Cél továbbá, az angol ill. német kultúra Kelet-Közép Európára gyakorolt hatásának
vizsgálata. A tanult országok és Magyarország azon történelmi, földrajzi, társadalmi
és kulturális területeinek áttekintése, amelyek az országok közötti kapcsolatok keretét
adják és információs alapul szolgálnak
Tananyag:
Jancsó-Pintér-Suba-Surányi-Szántó: Cultural Relations. (Akadémiai Kiadó);
Generation E , 30 Stunden Deutschland (Klett Verlag)
Idegennyelv 2. Országismeret 2. (Köt. vál.)
A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus
A tárgy oktatója:Guba András, Juhászné S. Ágnes, Lehoczky Katalin
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):Idegen-
számonkérés:
2
2
gyakorlat
N:2, L:12
nyelv 1 Országismeret 1. (e)
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a tanult országok kultúrkörbe tar
tozó államok és régiók földrajzával, politikai intézményrendszerével, közigazgatá
sával, a parlamenti törvényhozás folyamatával, az igazságszolgáltatás rendszerével.
Cél továbbá, az angol ill. német kultúra Kelet-Közép Európára gyakorolt hatásának
vizsgálata. Á tanult országok és Magyarország azon történelmi, földrajzi, társadalmi
és kulturális területeinek áttekintése, amelyek az országok közötti kapcsolatok keretét
adják és információs alapul szolgálnak
Tananyag:
Jancsó-Pintér-Suba-Surányi-Szántó: Cultural Relations. (Akadémiai Kiadó);
Generation E , 30 Stunden Deutschland (Klett Verlag)
140
�Idegennyelv 3. Igazgatási Szaknyelv 1. (Köt. vál.)
A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus
A tárgy oktatója: Unger Anikó, Erdélyi Katalin, Vízvári Emese
kredit:
2
félév:
3
óratípus:
óraszám:
gyakorlat
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tantárgy keretében a hallgatók áttekintik a tanult országok közigazgatásának jel
legzetes vonásait, rendszereit, szerkezetét. Ezen ismeretek megszerzése közben elsa
játítják a közigazgatási és közigazgatási jogi szaknyelv jellegzetes kifejezéseit, szó
fordulatait.
Tananyag:
Órai anyag fénymásolata.
Idegennyelv 4. Nemzetközi kommunikáció 1. (köt. vál.)
A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus
A tárgy oktatója:Guba András, Martin Anita, Lehoczky Katalin
kredit:
2
félév:
3
óratípus:
óraszám:
gyakorlat
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a nemzetközi kommunikáció
alapvető fogalmaival, szereplőivel, eszközeivel és szokásaival. Elsajátítják a hatékony
kommunikáció kritériumait, és maguk is képessé válnak arra, hogy nemzetközi kap
csolatokban eredményesen tudják képviselni érdekeiket. A kurzus végére képesek
lesznek a nemzetközi kommunikáció különböző formáiban /pl. nyilvános beszéd,
prezentáció, tárgyalás, hivatalos levél/ sikeres, meggyőző teljesítményt nyújtani.
Ezen ismeretek megszerzése közben elsajátítják a nemzetközi kommunikáció sajátos
nyelvezetét, szófordulatait, szerkezeteit, miközben egyéni készségeiket is fejlesztik
pl. előadás- érveléstechnika.
Tananyag:
Órákon leadott anyag fénymásolatban.
Idegennyelv 5. Nemzetközi kommunikáció 2. (Köt. vál.)
A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus
A tárgy oktatója: Guba András, Martin Anita, Lehoczky Katalin
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
2
4
gyakorlat
N:2, L:12
Nemzetközi kommunikáció 1. (e)
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a nemzetközi kommunikáció
alapvető fogalmaival, szereplőivel, eszközeivel és szokásaival. Elsajátítják a hatékony
kommunikáció kritériumait, és maguk is képessé válnak arra, hogy nemzetközi kap
csolatokban eredményesen tudják képviselni érdekeiket. A kurzus végére képesek
lesznek a nemzetközi kommunikáció különböző formáiban /pl. nyilvános beszéd, pre
zentáció, tárgyalás, hivatalos levél/ sikeres, meggyőző teljesítményt nyújtani.
Ezen ismeretek megszerzése közben elsajátítják a nemzetközi kommunikáció sajátos
nyelvezetét, szófordulatait, szerkezeteit, miközben egyéni készségeiket is fejlesztik pl.
előadás- érveléstechnika.
Tananyag: Órákon leadott anyag fénymásolatban.
141
�Idegennyelv 6. Tárgyalási technika 1. (Köt. vál.)
A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus
A tárgy oktatója: Unger Anikó, Martin Anita, Balogh Dorka
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
2
4
gyakorlat
N:2,L:12 ;
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a hatékony tárgyalás szempont
jaival, követelményeivel, megvizsgálják a tárgyalási folyamat összetevőit, stratégiá
ját valamint buktatói is, közben elsajátítják a tárgyalás sajátos nyelvezetét, eközben
egyéni képességeiket is fejlesztik. PL: előadás- és érveléstechnika. Ennek az idegen
nyelvi tárgyalásokra felkészítő stúdiumnak végső célja, olyan igazgatási szakemberek
képzése, akik a jó nyelvi készség birtokában, német/angol nyelvű tárgyalási szituá
ciókban, tárgyalási helyzetekben, folyamatokban, elsősorban az igazgatás területén
(minisztériumok, önkormányzatok) megállják a helyüket
Tananyag:
Roger Fisher: The secret to succesfull negotiation',
Németből az órai anyag fénymásolata.
Idegennyelv 7. Igazgatási Szaknyelv 2. (Köt. vál.)
A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus
A tárgy oktatója: Unger Anikó, Erdélyi Katalin, Vízvári Emese
kredit:
2
félév:
5
óratípus:
óraszám:
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
gyakorlat
N:2, L:12
Igazgatási szaknyelv 1. (e)
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tantárgy keretében a hallgatók áttekintik a tanult országok közigazgatásának jel
legzetes vonásait, rendszereit, szerkezetét. Ezen ismeretek megszerzése közben elsa
játítják a közigazgatási és közigazgatási jogi szaknyelv jellegzetes kifejezéseit, szó
fordulatait.
Tananyag:
Órai anyag fénymásolata.
Idegennyelv 8. Tárgyalási technika 2. (Köt. vál.)
A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus
A tárgy oktatója: Unger Anikó, Martin Anita, Balogh Dorka
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):Idegen-
számonkérés:
2
5
gyakorlat
N:2, L:12
nyelv 6 Tárgyalási technika 1. (e)
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a hatékony tárgyalás szempont
jaival, követelményeivel, megvizsgálják a tárgyalási folyamat összetevőit, stratégiá
ját valamint buktatói is, közben elsajátítják a tárgyalás sajátos nyelvezetét, eközben
egyéni képességeiket is fejlesztik. PL: előadás- érveléstechnika. Ennek az idegen
nyelvi tárgyalásokra felkészítő stúdiumnak végső célja, olyan igazgatási szakemberek
képzése, akik a jó nyelvi készség birtokában, német/angol nyelvű tárgyalási szituá
ciókban, tárgyalási helyzetekben, folyamatokban, elsősorban az igazgatás területén
(minisztériumok, önkormányzatok) megállják a helyüket
Tananyag:
Roger Fisher: The secret to succesfull negotiation',
Németből az órai anyag fénymásolata.
142
�Jogi terminológia és jogi alapfogalmak
A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Erdődy János
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
3
1
előadás
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Mivel a szak hallgatói képzésük során jogi tárgyakat is hallgatnak, ezek elsajátítá
sát megkönnyítendő, bevezetést nyújtunk a jog rendszerébe, működésének alapvető
jellemzőibe, és megismertetjük a hallgatókat a további jogi tárgyak tanulásához el
engedhetetlen alapfogalmakkal. A Jhering által vallottaknak megfelelően az anyag
feldolgozása során főként a római jogból indulunk ki, kitekintést biztosítva azonban
hatályos jogunk legalapvetőbb elveire és szabályaira. A dogmatikai alapok mellett a
személy jog, a családjog, a dologi- és öröklési jog, valamint a kötelmi jog alapintéz
ményeivel ismertetjük meg a hallgatókat.
Tananyag:
Erdődy János: Jogi terminológia és jogi alapfogalmak. Egyetemi jegyzet. Budapest:
SzIT (aktuális kiadás).
Kommunikációs ismeretek
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Cseme Péter
kredit:
2
félév: | óratípus:
2
1 előadás
óraszám:
N:2, L:9
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tárgy oktatás nem elsősorban a kommunikáció jelenségének szerteágazó elméleti
kérdéseire, hanem a hallgatók választott hivatásában alkalmazható gyakorlati isme
retekre koncentrál, így különösen a közéleti, a hivatali és a média-kommunikáció
eszközeire és technikáira. A tananyag betekintést ad a nyelvi és a metalingvisztikai kommunikáció, a közéleti és a politikai kommunikáció, a vezetés és szabályozás
kommunikációs dinamikájának problémáiba, valamint az elektronikus médiumok
sajátosságaiba.
Tananyag:
Terestyéni Tamás: Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. Budapest:
Akti-Typotext, 2006.
Környezetvédelmi jog 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tsz.
A tárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula
kredit:
félév:
óratípus:
3
5
előadás
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Bevezetés, a környezetjog története, sajátosságai. A környezetjog elvei. A környe
zethez való jog. A környezetjog szabályozási módszerei. A környezetvédelem intéz
ményi rendszere. A környezetvédelmi engedélyezés, a környezeti hatásvizsgálat. Az
egységes környezethasználati engedély. A környezetvédelmi felülvizsgálat. Az enge
délyezés egyéb intézményei, szakhatósági hozzájárulás. A közvetlen beavatkozás le
hetőségei. A közigazgatási felelősség kérdései. Gazdasági eszközök. Együttműködési
és önszabályozási típusú eszközök. A feladat- és hatáskörök megosztása. Az önkor
143
�mányzatok szerepe. Polgári jog és környezetvédelem. Büntetőjogi eszközök.
Tananyag:
Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest: Osiris, 2006.1. és II. rész
Ajánlott irodalom:
Kerekes Sándor-Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági kérdései.
Budapest: KJK, 2003.;
Bándi Gyula (szerk.): Környezetvédelmi jogesetek és szakértői tevékenység. Buda
pest: KJK, 2001.;.
Bándi Gyula (szerk.): Önkormányzati környezetvédelmi kézikönyv. Budapest: KJK,
1999.
Környezet védelmi jog 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tsz.
A tárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula
kredit:
3
félév:
6
óratípus:
óraszám:
előadás
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):e:
Kömy.véd. jog 1. p: -
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
EK környezetvédelmi akcióprogramok. Az elsődleges jogi alapok kialakulása, törté
nete. Alapelvek és célkitűzések a környezetvédelemben. Az EK egyes általános alap
elvei. Hatáskörmegosztás az EK és a tagállamok között, a legkisebb szigor klauzu
lája és a védelmi záradék. Az EK jogintézményei a másodlagos jogban. Horizontális
szabályok a másodlagos jogban. Vízvédelem, vízgazdálkodás - összehasonlító be
mutatás: EK és hazánk. Levegőtisztaság-védelem - összehasonlító bemutatás: EK és
hazánk. Természetvédelem, zaj szabályozás összehasonlító bemutatás: EK és hazánk.
Hulladékgazdálkodás - összehasonlító bemutatás: EK és hazánk. Veszélyes anyagok,
ipari baleseti kockázatok, GMO szabályozás - összehasonlító bemutatás: EK és ha
zánk. Nemzetközi környezetjogi alapok.
Tananyag:
Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest: Osiris, 2006. III-V. rész
Ajánlott irodalom:
Kerekes Sándor - Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági kérdései
(harmadik kiadás, Budapest, KJK. 2001.); Az Európai Unió környezetvédelmi sza
bályozása (szerk.: Bándi Gyula), harmadik kiadás, Budapest, KJK. 2004.; Környe
zetvédelmijogesetek és szakértői tevékenység (szerk.: Bándi Gyula), Budapest, KJK.
2001.
Közigazgatási eljárások joga
A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Varga Zs. András (nap.), dr. Patyi Gergely (lev.)
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
6
3
előadás
+gyakorlat
N: 3+2
L: 12+3
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy az elmúlt években megújult közigazgatási eljárásjog tételes jogát és dog
matikai rendszerét (alapelvek, hatály, az eljárás szakaszai, döntések, jogorvoslati
rendszer, végrehajtás) mutatja be hangsúlyozottan alkotmányjogi kitekintéssel és a
polgári- és büntető eljárásjoggal összehasonlítva.
144
�Tananyag:
Patyi Andás (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs: Dialóg
Campus, 2009. (várható megjelenés: 2009. október. A korábbi egyetemi jegyzet nem
használható!);
A hatályos jogszabályok, különösen:
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló - módo
sított - 2004. évi CXL. törvény;
A Polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952. évi III. törvény XX.
fejezete.
Közigazgatási munkajog
A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tsz.
A tárgy oktatója: Dr. Radnay József
kredit:
3
félév:
6
óratípus:
előadás
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
óraszám:
N:2, L:12
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A közigazgatási munkajog általában. A magyar közszolgálati jog. Jogforrások. A
magyar közigazgatási munkajog általános szabályai. A magyar egyéni közigazgatá
si munkajog szabályai, különösen a jogviszony létesítése, a munkaidő-pihenőidő, a
munkadíjazás, a felelősségi szabályok, különös szabályok, a közigazgatási jogviták
rendje. A magyar kollektív közigazgatási munkajog szabályai, különösen a munka
ügyi kapcsolatokra és a szakszervezetekre vonatkozó rendelkezések. Az európai jog
közszolgálati jogi szabályai. Az európai és a magyar nemzetközi magánjog idevágó
szabályai.
Tananyag:
Radnay József: Magyar munkajog. 7. kiadás, Budapest: SzIT, 2008.
Közigazgatási szervezetrendszer
A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Varga Zs. András
kredit:
félév:
óratipus:
óraszám:
3
2
előadás
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy a közigazgatási tanulmányok bevezető féléve. Célja egyrészt a közigaz
gatási jog alapvető ismereteinek - működés, jogszabályi alapok, szervezetrendszer
- rendszerezett bemutatása.
Tananyag:
Patyi András-Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog. Budapest-Pécs: Dia
lóg Campus, 2009. (várható megjelenés: 2009. október. A korábbi egyetemi jegyzet
nem használható!);
A hatályos jogszabályok, és az Alkotmánybíróság határozatai;
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitká
rok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény;
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény;
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény;
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV.
törvény 1-18. §;
A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási tervéről szóló 318/2008.
(XII. 23.) Korm. rendelet
145
�KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA
A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék
A tárgy oktatója: dr. Mohi Csaba
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
2
3
előadás
N:2, L.12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A hallgatók megismerkednek az Európai Unió II. pillérét képező Közös Kül-és Biz
tonságpolitika (Common Foreign and Security Policy, CFSP) megteremtésére tett erő
feszítésekkel, a vezető európai politikusok óvatos és tétova lépéseivel, a Maastricht
Szerződés által létrehozott jelenlegi nagyra törő struktúrával és a gyakorlati működés
terén meglévő rendkívüli fogyatékosságokkal. Az Egységes Európát sohasem tudjuk
felépíteni anélkül, hogy a tagállamok nemzeti érdekeket szolgáló partikuláris külpo
litikáját felszámolva nem teremtenénk meg egy nemzetek feletti, immár az összeu
rópai külpolitikai érdekeket szolgáló sui generis európai diplomáciát. Egyúttal meg
kell teremtenünk az egységes európai biztonságpolitikai és védelmi rendszert is, az
egységes európai hadsereget, hiszen (Kissinger szavaival élve) „mit ér a külpolitika
erős, ütőképes hadsereg nélkül”. Európa azonban még igen messze van mindettől, a
tagállamok a nemzeti szuverenitás ezen két alapkövéről nem kívánnak lemondani.
Tananyag:
Gazdag Ferenc: Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája. Budapest: HM, 2006.;
Kiss J. László: A tizenötök Európái. Budapest: Osiris, 2006.;
Neil Winn: Towards a Common European Security and Defence Policy, Geopolitics. 2003.;
Kende-Szűcs: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest: KJK Kerszöv, 2005.
Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Horváth Attila, Dr. Völgyesi Levente
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
3
1
előadás
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
kollokvium
Á tantárgy tartalma:
A tárgy a magyar alkotmányfejlődést tekinti át az államalapítástól az 1990-es rend
szerváltásig. Ennek körében különös hangsúlyt fektet a központi és a helyi közigaz
gatás szervezetének és működésének bemutatására. Vizsgálja még az államfői intéz
ményt, az országgyűlés kialakulását és fejlődését, az igazságszolgáltatás szervezeti
felépítését és működését. A tárgy államtudományi alapozó ismereteket közvetít, így
alapvető célja annak bemutatása, hogy a mai magyar államszervezet milyen törté
nelmi gyökerekből alakult ki, illetőleg érinti a szocialista időszakban bekövetkezett
torzulásokat is. A tárgy részét képezi még a rendi kor társadalmi tagozódásának, ille
tőleg a polgári átalakulással kialakuló állampolgári szabadságjogoknak a vizsgálata.
Tananyag:
Magyar alkotmánytörténet, (szerk: Mezey Barna) 2004.
Ajánlott irodalom:
A magyarjogtörténetforrásai, (szerk: Pomogyi László, Tóth Béla) Budapest: Osiris, 2004.
A magyar jogtörténetforrásai, (szerk: Mezey Barna) Budapest: Osiris, 2000.
Horváth Attila-Völgyesi Levente: Jogtörténeti Atlasz. Budapest: Rejtjel, 1999.
Völgyesi Levente: Bevezetés a magyar alkotmány-és jogtörténet tanulmányozásába.
Budapest: Rejtjel, 2000.
146
�Menedzsment ismeretek
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdasági Intézet
A tárgy oktatója: Dr. Katona Klára
kredit:
5
félév:
6
óratípus:
előadás+
gyakorlat
óraszám:
N:2+2
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
kollokvium
L:12+3
A tantárgy tartalma:
A kurzus hallgatói a gazdasági szervezetek hatékony és sikeres működésének átfogó
módszereivel ismerkedhetnek meg. Ennek megfelelően minden olyan lényeges terü
let megjelenik a tematikában, mely a menedzsment témakörébe tartozik: stratégia,
marketing, pénzügyi, működésirányítási, humánerőforrás, illetve a változás kezelése.
Az egyes témák ismertetése a legfontosabb terminológiák értelmezését, az alapvető
definíciók, állítások kifejtését, a tudományterületen való tájékozódás és gyakorlati
alkalmazáshoz szükséges logikai keret átadását foglalja magába.
Tananyag:
Katona Klára: A vállalatgazdaságtan alapjai. Budapest: SzIT, 2004.;
N. F. Elbert-Farkas Ferenc-Karoliny Mártonné-Poór József: Személyzeti/emberi erő
forrás menedzsment kézikönyve. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1999.;
P. Kotler: Marketing menedzsment. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 2001.
Munkajog
A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tsz.
A tárgy oktatója: Dr. Radnay József
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
3
4
előadás
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A munkajog általában: a magyar munkajog; jogforrások; a magyar munkajog álta
lános szabályai. A magyar egyéni munkajog szabályai, különösen a munkaviszony
létesítése, a munkaidő-pihenőidő, a munkabér, a felelősségi szabályok, különös
szabályok, a munkaügyi jogviták rendje. A magyar kollektív munkajog szabályai,
különösen a szakszervezetekre, a munkáltatói érdekképviseleti szervezetekre, a kol
lektív szerződésre és az üzemi tanácsokra vonatkozó rendelkezések. Az európai jog
munkajogi szabályai, különösen az irányelvek. Az európai és a magyar nemzetközi
magánjog szabályai.
Tananyag:
Radnay József: Magyar munkajog. 7. kiadás, Budapest: SzIT, 2008.
Nemzetközi gazdasági ismeretek
A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdasági Intézet
A tárgy oktatója: Dr. Schlett András
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
5
2
előadás
+gyakorlat
L: 12+3
N: 2+2
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A gazdasági tevékenység egyre nyilvánvalóbb közege a világgazdaság, a világpiac.
Azok a gazdasági szereplők is, akik „csak” a nemzeti piac keretei között működnek,
figyelemmel kell, hogy legyenek a világgazdaságban végbement folyamatokra, nem
utolsó sorban azért, mert a nemzeti piac természetes szereplői azok a társaságok,
147
�amelyek globális stratégia alapján alakítják lokális üzletpolitikájukat, s befolyásolják
a nemzeti piac működési és versenyfeltételeit. A tantárgy célja, hogy eligazítást adjon
a világgazdaság bonyolult működési mechanizmusáról, a piacok kölcsönhatásairól
(időben és térben), bemutassa a világgazdaság intézményeit, alrendszereit, a világ
gazdasági konjunktúra alakulását.
Tananyag:
Botos Katalin-Körösi István: Nemzetközi gazdasági ismeretek. Egyetemi jegyzet. 2004.;
Árva-Ivicz-Katona-Schlett: A külföldi működő tőke áramlása. Egyetemi jegyzet. 2003.
Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga
A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Burián László
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):e: Nk.
számonkérés:
3
4
előadás
N:2, L:12
gazd. ism.; Á kér. jog alapjai; Apolg. jog
alapjai p:-
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatokjoga tárgy keretében a
hallgatók megismerkednek azokkal a belső jogi, közösségi jogi és nemzetközi egyez
ményeken alapuló szabályokkal, amelyek meghatározzák, hogy a több állam jogához
kapcsolódó magánjogi (polgári jogi, családi jogi és munkajogi) jogviszonyokban me
lyik állam bíróságának, hatóságának van jogosultsága eljárni, mikor van a magyar bí
róságoknak, hatóságoknak eljárási jogosultságuk, és az ilyen ügyek elbírálása során
milyen szabályok alapján kell meghatározni az alkalmazandó anyagi jogot. Áttekin
tést nyernek a hallgatók arról a részben nemzetközi egyezményeken, részben a hazai
jogforrásokon nyugvó szabályrendszerről is, amely a társaságok, és a nemzetközi
gazdasági kapcsolatokban részt vevő egyéb szereplők mozgásterét határozza meg a
világpiacon. Ismertetésre kerülnek a nemzetközi kereskedelemben nagy jelentőség
gel bíró ügylettípusokra vonatkozó legfontosabb anyagi jogi szabályok (nemzetközi
adásvétel, vállalkozási szerződések, licencia ügyletek, lízing, megbízási típusú szer
ződések, nemzetközi fuvarozás, nemzetközi fizetési ügyletek).
Tananyag:
Burián László-Kecskés László-Vörös Imre: Magyar nemzetközi kollíziós magán
jog -európai jogi kitekintéssel. Budapest: Krim Bt., 2006.;
Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. (6. javított és bővített
kiadás) Budapest: SzIT, 2007., és a tankönyv függelékében megjelölt jogszabályok és
nemzetközi egyezmények, valamint az előadások anyaga.
Jogszabályok:
1979. évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról; Egyezmény a szerződéses kötelezettsé
gekre alkalmazandó jogról (1980), kihirdette a 2006. évi XXVIII. törvény;
Az Európai Parlament és a Tanács Rendelete a szerződéses kötelmi viszonyokra al
kalmazandó jogról (elfogadva: 2008. június 6., kihirdetés alatt)
Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007 Rendelete a szerződésen kívüli kötelmi
viszonyokra alkalmazandó jogról;
Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló Egyez
ménye (1980), kihirdette: 1987. évi 20. tvr.
Ajánlott irodalom:
Mádl Ferenc-Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog - Nemzetközi gazdasági kapcso
latokjoga. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004.
148
�Nemzetközi protokoll és etikett
A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék
A tárgy oktatója: dr. Kravalik Gábor
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
2
4
előadás
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamost!,(p):—
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tantárgy célja a diplomáciai kapcsolatokra vonatkozó szabályokat körülölelő pro
tokolláris környezet feltérképezése, a diplomáciai kapcsolatok vitelének gyakorlati
megvalósításának bemutatása, alapvető protokolláris kérdések megismerése.
Tananyag:
Előadások anyaga. 1969. évi bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról;
Ottlik Károly: Protokoll. Budapest: Protokoll’96, 1993.;
Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest: Osiris, 2006.
Ajánlott irodalom:
Lamm Vanda: A nemzetközi bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Bu
dapest: KJK, 1995.;
Ustor Endre: A diplomáciai kapcsolatokjoga. Budapest: KJK, 1965.;
Rubin Péter: A diplomaták hétköznapjai. Budapest: Kossuth, 1974.
Nemzetközi tárgyalások elmélete
A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék
A tárgy oktatója: dr. Mohi Csaba
kredit:
2
félév:
6
óratípus:
óraszám:
előadás
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A hallgatók megismerkednek a kétoldalú és sokoldalú, valamint a különböző nem
zetközi szervezetekben (ENSZ, NATO, EU, stb.) folytatott és folytatandó tárgyalások
taktikai és stratégiai összetevőivel. Bemutatja a nemzetközi tárgyalások művészeté
nek, eszközeinek és módszereinek eddigi legkiválóbb gyakorlati példáit, a görög és ró
mai kultúra gyökereitől, a középkor diplomáciai eseményeinek áttekintését követően
az európai politika és a világpolitika alakításában különösen jelentős szereppel bíró
tárgyalások legfőbb tanulságait. Mindezek során elemezzük és értékeljük Richelieu
bíboros, mint a modern államrend (raison d’état) megteremtőjének briliáns tárgyalási
módszereit, melyek a Harmincéves Háborút lezáró Wesztfáliai Béke eredményeként
kétszáz évre felszámolták a német nemzeti egység megteremtésének lehetőségeit és a
Második Világháborúig terjedően kialakították Franciaország európai hegemóniáját.
Áttekintjük továbbá az 1815. évi Bécs Kongresszus, az Osztrák-Magyar Monarchiát
megteremtő 1867. évi Kiegyezés tárgyalásait, a versaillesi és a jaltai tárgyalások ta
pasztalatait, majd különös figyelmet szentelünk az európai integrációt elindító és azt
továbbfejlesztő sokoldalú tárgyalásokra, különös tekintettel a magyar kormánynak,
hazánk európai reintegrációjának megteremtéséért kifejtett erőfeszítéseire.
Tananyag:
Előadásjegyzet. Henry Kissinger: Diplomácia. Budapest: Panem-Grafo, 2006.;
Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába. Buda
pest: Teleki Alapítvány, 2004.;
Gallai-Török: Politika és politikatudomány. Budapest: Aula, 2005.;
Mádl Ferenc: Quo vadis Europa? Budapest: KJK Kerszöv, 2004.;
Martonyi János: Európa, nemzetjogállam. Magyar Szemle, 2002.
149
�Pénzügyi jog
A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna
kredit:
3
félév:
6
óratípus:
óraszám:
előadás
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): —
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy magában foglalja a pénzügyi jog alkotmányos megalapozását, a közjog felé
irányultan az adónemek és az adóigazgatás áttekintését, valamint az államháztartási
ismeretek átadását. Emellett sor kerül a pénzügyi jog szervezetei megismertetésére
is: a pénz és tőkepiaci alapintézmények mellett az adó- és vámigazgatás intézmény
rendszere bemutatására. A tárgy keretében a hallgatók a következő fő témakörökkel
ismerkednek meg a félév folyamán: a pénzügyi jog helye az alkotmányos rendszer
ben, a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó, a társasági adó, a jövedéki
szabályozás, a vámrendszer és vámszabályozás, az adóigazgatás és szervezetrendsze
re, az államháztartás és alrendszerei, a társadalombiztosítás alrendszere, a helyi ön
kormányzatok pénzügyei, a pénzpiacok szervezeti és szabályrendszere, a tőkepiacok
szervezeti és szabályrendszere, a magyar adószabályozás helye az EU szabályrend
szerében.
Tananyag:
Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jog 1. Budapest: SzIT, 2006.;
Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jog 2. Budapest: SzIT, 2007. ;
valamint az előadáson elhangzott tananyag és - figyelemmel a gyakori jogszabály vál
tozásokra - a tanszéki honlap ’Kiegészítő jegyzetek’ menüpontja alá feltöltött kiegé
szítő tananyagok.
Politikai földrajz
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
2
3
előadás
N:2, L:12
e: M. alk. és közig.-tört; p: -
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A stúdium a hallgatókat a világ nagy térségeinek, földrészeinek és országainak poli
tikai és társadalomföldrajzi ismereteibe vezeti be. A világpolitikát meghatározó kon
tinenseknek és azok nagyobb országainak politikai földrajzi szempontú bemutatására
a regionális és a globális dimenzióban egyaránt sor kerül. Áttekintésre kerülnek a
globális politika szub- és szupranacionális tényezői és aktorai is. A kurzus arra törek
szik, hogy a hallgatók ne csak az egyes országok vagy kontinensek szintjén, hanem
regionális és globális szinten is érzékelni tudják a geopolitikai folyamatokat, és ezek
ről alaposabb tárgyi ismereteket szerezzenek.
Tananyag:
A globális világ politikai földrajza, (szerk. Bernek Ágnes) Budapest: Nemzeti Tan
könyvkiadó, 2002.;
Európa politikai földrajza, (szerk. Pap Norbert, Tóth József) Pécs: Alexandra, 2002.;
Kzsia politika földrajza, (szerk. Pap Norbert) Pécs: Alexandra, 2005.
150
�Politológia
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):e: M.
számonkérés:
2
3
előadás
N:2, L:12
alk. és közig.-tört. p: -
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A kurzus az állami és a politikai intézményeket nem jogi-normatív szempontból tár
gyalja, hanem a politológia, mint társadalomtudomány leíró módszertanával. így nem
az alkotmányjogi-közjogi szabályozottság van a középpontban, hanem a hatalmi és
politikai jellegnek ezt sokszor lényegesen átalakító hatásmechanizmusai. Vagyis az
intézmények a gyakorlati hatalmi-politikai működésükben kerülnek vizsgálatra, ahol
a politikai rendszer szélesebb kategória az államnál. A tárgy célja a politikatudomány
alapkategóriáinak, vizsgálatai területeinek és szemléletmódjának a bemutatása gya
korlati szempontból, ahol azonban ez utóbbi szükségessé teszi a politikai filozófia
vonatkozó értéktartalmainak párhuzamos, illetve mögöttes megjelenítését is.
Tananyag:
Pokol Béla: Politikaelmélet. Budapest: Századvég, 2006.
Enyedi-Körösényi: Pártok és pártrendszerek. Budapest: Osiris, 2004.
Regionális politika
A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék
A tárgy oktatója: dr. Mohi Csaba
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
3
4
előadás
N:2,L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A hallgatók megismerkednek az EU Regionális Politikájának történeti kialakulásá
val, jogelméleti alapjaival, struktúrájával és gyakorlati működésével. Ez a politika a
mezőgazdasági politika mellett Magyarország számára az elmaradottság felszámolá
sa és Nyugat-Európához való felzárkózás szempontjából stratégiai jelentőséggel bír.
Egységes, integrált Európát nem lehet úgy megvalósítani, ha a tagországok és a tagor
szágok egyes területei között a jelenleg létező hatalmas gazdasági, szociális, életmi
nőségbeli, kulturális és következésképpen viselkedésmódbeli különbségek vannak.
Mindezek a hiányzó európai identitás kialakításának determináns gátjai. Az oktatás
során bemutatjuk a Regionális Politikát, mint az EU belső fejlesztési politikájának
legáltalánosabb formáját, amely egyúttal felöleli a Kohéziós és a Strukturális Politikát
egyaránt.
Tananyag:
Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája. Budapest: Aula, 2006.;
Iván Gábor-Katona János: Regionális politika. In Kende-Szűcs: Az Európai Unió
Politikái. Budapest: Osiris, 2005.;
Iván Gábor: A 2006 utáni közös regionális politika. Európai Tükör, 2001/2-3.;
Navracsics Tibor: Európai belpolitika. Budapest: Korona, 2004.
151
�Szakigazgatások joga 1.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs (nap.), dr. Oláh József (lev.)
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
6
4
előadás
N: 3+2
L: 12+3
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy a szabálysértési anyagi és eljárásjogot, illetve a közigazgatás által elér
ni kívánt közcélokat és közfeladatokat meghatározó tételes anyagi közigazgatási jog
egyes területeit mutatja be. Az anyagi jogi tananyag nem fedi le a közigazgatás teljes
területét, de segítségével megérthetővé válnak a joggyakorlat során felmerülő nem
érintett kérdések is.
Tananyag:
Tamás András: Magyar közigazgatási anyagi jog. Budapest: SzIT, 2008.;
Kiss Norbert-Papp László: Szabálysértési jog. Budapest: Magyar Közlöny Lap- és
Könyvkiadó, 2008.;
A hatályos jogszabályok, és az Alkotmánybíróság határozatai, különösen: A szabály
sértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1-137/A. §
Szakigazgatások joga 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék
A tárgy oktatója: dr. Oláh József
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):e:
számonkérés:
4
5
előadás
N:3,L:12
Szakigazg. joga 1. p: -
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy a tételes anyagi közigazgatási jog egyes területeit mutatja be.
Tananyag:
Tamás András: Magyar közigazgatási anyagijog. Budapest SzIT, 2008.;
A hatályos jogszabályok, és az Alkotmánybíróság határozatai, különösen:
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1-137/A. §
Szociológia
A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék
A tárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István
kredit:
2
félév: | óratípus:
óraszám:
előadás
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):—
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A stúdium megismerteti a hallgatókat a társadalom szerkezetére és működésére, va
lamint az igazgatási munka hatékonyságát befolyásoló társadalmi folyamatokra vo
natkozó alapvető ismeretekkel. A tudománytörténeti bevezetőt követően a társdalmi
szerkezet és rétegződés, a társadalmi mobilitás, a szervezetszociológia, a politikai
szociológia, a kultúra és a szocializáció, valamint a deviancia témáit veszi sorra a
tananyag, különös figyelmet szentelve a magyar társadalomra vonatkozó kutatási
eredmények ismertetésére.
Tananyag:
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest: Osiris, 2001.
152
�Testnevelés 1., 2.
A tárgyat oktató szervezeti egység: Testnevelési Csoport.
A tantárgy oktatója: Draskóczy Imre
kredit:
0
félév:
1-2.
óratípus:
gyakorlat
óraszám:
N:2, L:-
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):----
számonkérés:
aláírás
A tantárgy tartalma:
Tesztfelmérések. A keringési rendszer és az állóképesség terhelése és annak folyama
tos szintfelmérése. Labdajátékok szabályainak oktatása, ismertetése, mely lehetővé
teszi sportágak érthetőségét és megszerettetését. Koordinációs képességek fejleszté
se, Izületi mozgékonyság növelése elsősorban gimnasztikái gyakorlatok segítségével
a szertorna keretében. A 4 úszásnem elsajátítása. Az erő fejlesztése, pl.: a törzs iz
mainak (mély hátizmok) folyamatos intenzitása, a tartás javítás kialakítása, a gerinc
ferdülések megakadályozása. A néptánc oktatás keretében kizárólag magyar táncok
oktatása, előtérbe helyezve a mezőségi és csángó táncokat.
Tananyag:Ajánlott irodalom:
Labdajáték szabálykönyvek (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda)
153
��IV.
EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS
MESTERKÉPZÉSI SZAK
(MA)
MINTATANTERVE
ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI
2009/210. TANÉV
��MINTATANTERV
A mintatanterv egy ajánlás a hallgató részére, amelynek betartásával 4 félév alatt
befejezheti tanulmányait. Ettől azonban - természetesen az előtanulmányi rend be
tartásával - eltérhet.
A mintatanterv tárgyai 3 kategóriába soroltak:
kötelező tárgyak
kötelezően választható tárgyak
szabadon választható tárgyak
A mintatantervben szereplő követelmények:
aláírás: kritérium követelmény
beszámoló: háromfokozatú minősítés
(szabadon választható tárgyak követelménye)
évközi jegy: ötfokozatú minősítés, amelyre a szorgalmi időszak 14. hetének
végéig legalább két teljesítési lehetőséget kell biztosítani
kollokvium: ötfokozatú minősítés, vizsgaidőszakban teljesítendő
vizsgakövetelmény
gyakorlati jegy: ötfokozatú minősítés, amelyet a szorgalmi időszak végén
ad meg az oktató
diplomaterv jegy: a diplomamunka védéshez tartozó ötfokozatú minősítés
A szak képzési ideje: 4 félév
Megszerzendő kredit: 110 kredit +10 kredit (diplomamunka) =120 kredit
Szakmai gyakorlat: 4 hetes gyakorlat, amelynek legalább felét idegen nyelvi, vagy a
nemzetközi igazgatással, illetve a humanitárius vagy fejlesztési
segélyezéssel kifejezetten foglalkozó szakmai környezetben kell
a hallgatónak teljesítenie.
Abszolutórium: a mintatantervben szereplő összes tárgy teljesítése (110 kredit)
+ 4 hét szakmai gyakorlat
A záróvizsga tárgyai:
A záróvizsga anyagát európai uniós (EU szakpolitikák, EU pályázati és támogatá
si rendszer) közigazgatási (Összehasonlító közigazgatási jog), pénzügyi (Közösségi
pénzügyek), valamint menedzsment ismeretek (EU projektmenedzsment) alkotják. A
záróvizsga anyagát a felsorolt tárgyak tárgyleírásai rögzítik.
A záróvizsga eredménye:
K diplomamunkavédés érdemjegyének és a záróvizsga érdemjegyének egyszerű
számtani átlaga.
Az oklevél minősítése:
A hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlagának és a záróvizsga eredményének
egyszerű számtani átlaga.
Az oklevél kiadásának a feltétele:
Sikeres záróvizsga és legalább egy idegen nyelvből szakmai ismeretekkel bővített,
felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, vagy két
idegen nyelvből államilag elismert vagy azzal egyenértékű középfokú C típusú nyelv
vizsga, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél.
157
�Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak
tárgyfelelős
tantárgy neve
kód
nappali tag. levelező tag.
óraszám
óraszám
ea.+gyak.
ea.+gyak.
JMJB201xx0
A globális világ politikai és
társadalomföldrajza
dr. Frivaldszky
János
2+0
12+0
JMRJ201xx0
Az európai kultúra alapjai
dr. El Beheiri
Nadja
2+0
12+0
JMPU201xx0
EU államháztartástan
dr. Halustyik
Anna
3+0
12+0
JMKG201xx0
EU projektmenedzsment
dr. Katona Klára
0+2
0+12
JMJB202xx0
Kommunikációs alapismeretek
dr. H. Szilágyi
István
2+0
12+0
JMTÖ300xA0
Kötelezően választható tárgy
2+0
9+0
2+0
12+0
JMJB203xx0
Kultúraközi kommunikáció
dr. H. Szilágyi
István
JMEU202xx0
Nemzetközi szervezetek
dr. Kovács Péter
3+0
12+0
JMJT201xx0
Összehasonlító (európai) alkot
mánytörténet
dr. Szabó István
3+0
12+0
-
Szabadon választható tárgy
-
0+2
0+2
23 óra
107 óra
Összesen
�A nem jog és igazgatási képzési területről belépők közül 60 kreditel
kiegészítő modulja
1- 2. félév
tárgyfelelős
nappali tag.
óraszám
ea.+gyak.
levelező tag.
óraszám
ea.+gyak.
kereskedelmi jog
JMKE201xx0 A
alapjai
dr. Gyulai-Schmidt
Andrea
2+0
9+0
JMEU201xx0 A nemzetközi jog alapjai
dr. Kovács Péter
2+0
9+0
kód
tantárgy neve
JMAJ201xx0
Alkotmányjogi alapis
meretek
dr. Schanda Balázs
2+0
9+0
JMKI201xx0
Igazgatási alapismeretek
dr. Varga Zsolt
András
2+0
9+0
JMPJ201xx0
Polgári jogi alapis
meretek
dr. Tattay Levente
2+0
9+0
10 óra
45 óra
Összesen
�Ch
o
Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak
1. félév
kód
tantárgy neve
tárgyfelelős
nappali tag.
óraszám
ea.+gyak.
levelező tag.
óraszám
ea.+gyak.
ke
JMKJ201xx0
A kánonjog hatása az
európai jogfejlődésre
dr. Szuromi Sz
abolcs Anzelm
2+0
12+0
kol
JMEU203xx0
EU döntéshozatali eljárás
dr. Szabó Marcel
3+0
12+0
kol
JMEU204xx0
EU pályázati és támogatási
rendszer
dr. Szabó Marcel
0+2
0+12
gy
JMKI202xx0
Európai közigazgatási
büntetőjog
dr. Varga Zsolt
András
3+0
12+0
kol
JMKG202xx0
Közcélú szervezetek
menedzsmentje
dr. Katona Klára
2+0
12+0
ko
JMJB204xx0
Közpolitika
dr. Frivaldszky
János
3+0
12+0
ko
JMTO300xA0
Kötelezően választható
tárgy
2+0
9+0
évi
dr. Schanda
Balázs
3+0
12+0
ko
dr. Varga Zsolt
András
2+0
12+0
ko
Szabadon választható tárgy
0+2
0+2
be
Összesen
24 óra
107 óra
JMAJ202xx0
JMKI203xx0
Összehasonlító alkotmány
jog
Összehasonlító közigaz
gatási jog (kelet-közép
európai államok)
71
�Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak
3. félév
nappali tag. levelező tag.
óraszám
óraszám
ea.+gyak.
ea.+gyak.
kód
tantárgy neve
JMKV201xx0
A munka és közszolgálati
jog közösségi sajátosságai
dr. Radnay József
3+0
12+0
JMAJ203xx0
Az emberi jogok nemzetkö dr. Schanda Balázs
zi védelme
3+0
12+0
tárgyfelelős
JMNM201xx0 EU nemzetközi magánjoga
dr. Burián László
3+0
12+0
JMEU205xx0
EU szakpolitikák
dr. Szabó Marcel
0+2
0+12
JMPE201xx0
Igazságügyi együttműködés dr. Harsági Viktória
az Európai Unióban
0+2
0+12
JMKG203xx0
Közösségi pénzügyek
dr. Schlett András
0+2
0+12
JMTO300xA0
Kötelezően választható
tárgy
-
2+0
9+0
JMKI204xx0
Összehasonlító közi
gazgatási eljárásjog
dr. Varga Zsolt András
3+0
15+0
20 óra
96 óra
Összesen
�OS
bJ
Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak
4. félév
tantárgy neve
kód
tárgyfelelős
nappali tag. levelező tag.
óraszám
óraszám
ea.+gyak.
ea.+gyak.
köve
JMTG300xD0
Diplomáciai és konzuli
dr. Kovács
kapcsolatok joga; Nemzetközi Péter
válságkezelés
Diplomamunka konzultáció
JMEU207xx0
EU külkapcsolatok rendszere
dr. Szabó
Marcel
0+2
0+12
JMPU202xx0
Közpénzügyek szabályozása
az EU-ban
dr. Halustyik
Anna
0+2
0+12
JMTO300XA0
Kötelezően választható tárgy
2+0
9+0
gyak
je
gyak
je
évkö.
Szabadon választható tárgy
0+2
0+2
besz
Szabadon választható tárgy
0+2
0+2
besz
Összesen
13 óra
52 óra
1K,
1E, 2
JMEU206xx0
3+0
15+0
kollo
-
-
alá
Diplomamunka: 10 kredit
A kötelezően választható tárgyak (a tanulmányok folyamán összesen 4 tárgy teljesítése kötek
JMEU301xA0
JMKV301xA0
JMKJ301xA0
JMKI301xA0
JMKV302xA0
JMEU302xA0
Esélyegyenlőség (dr. Kovács Péter)
EU környezetvédelmi jog (dr. Bándi Gyula)
Kánonjogi alapismeretek (dr. Szabó Péter)
Kisebbségi jogok (dr. Gerencsér Balázs Szabolcs)
Közösségi versenyjog (dr. Tóth Tihamér)
Migráció (dr. Kovács Péter)
�EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS
MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)
KÖTELEZŐ TÁRGYAI
A GLOBÁLIS VILÁG POLITIKAI ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZA
Tárgyfelelős: Dr. Frivaldszky János
A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
2
1
előadás
N:2,L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A globális világ (politikai) integrációs szerveződései. A globális világ monetáris és
gazdasági szerveződésének politikai kérdőjelei. Az új világrend civilizatórikus és
politikai újraszerveződéseinek, konfliktusainak csomópontjai és alapvető kérdései.
Ázsia természeti erőforrásainak politikai földrajzi megközelítése. Ázsia (országai
nak) politikai berendezkedései; a kontinens társadalomföldrajzának és közlekedési
hálózatainak elemzése. Ázsia politikai földrajza: Kína, Japán, India, a Független Ál
lamok Közösségének politikai földrajzi szempontú kérdőjelei, Törökország Európa
peremén. Amerika politikai földrajza: Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Mexikó,
a közép-amerikai földhíd országai, az Andok országai, Brazília, Argentína, Venezu
ela. Globalizáció és a regionalizmus politikái. Globalizáció és a globális civil társa
dalom.
Tananyag (ajánlott irodalom):
Ázsia politikai földrajza, (szerk. Pap Norbert) Pécs: Alexandra, 2005.
Próbáld Ferenc: Amerika regionális földrajza. Budapest: Trefort, 2004.
Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Bu
dapest: Európa, 2006.
Szabó Máté: Globalizáció, regionalizmus, civil társadalom. Budapest: Századvég,
2004.
Cséfalvay Zoltán: Globalizáció 2.0. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004.
Francis Fukuyama: Amerika válaszúton. Budapest: Századvég, 2006.
Szigeti Péter: Világrendszernézőben, globális „szabad verseny” - a világkapitaliz
mus jelenlegi stádiuma. Budapest: Napvilág, 2005.
Soós Edit: Integráció és regionalizmus. Szeged: Bába és Társai Kiadó, 1999.
Szubszidiaritás és szolidaritás az Európai Unióban, (szerk. Frivaldszky János) Buda
pest: OCIPE Magyarország-Faludi Ferenc Akadémia, 2006.
A MUNKA ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG KÖZÖSSÉGI SAJÁTOSSÁGAI
Tárgyfelelős: Dr. Radnay József
A tantárgy oktatója: Dr. Radnay József
kredit:
4
félév:
3
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3, L:12
előhallgatás(e), párhuzamost!.(p):
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Bevezetés, alapfogalmak, a munkajog története. A munkajog általános elvei és szabá
lyai. Egyéni munkajog (a munkaszerződés, a munkaszerződés módosítása, a munkavi
szony megszüntetése, a munkavégzés szabályai, a munkaidő és a pihenőidők, a munka
163
�bér, fegyelmi és kártérítésifelelősség) Kollektív munkajog (a szakszervezetek, kollektív
szerződések, üzemi tanácsok, sztrájk, kizárás szabályai). Munkaügyi eljárás.
Tananyag:
Radnay József: Munkajog. 6. kiadás. Budapest: SzIT, 2006.
AZ EMBERI JOGOK NEMZETKÖZI VÉDELME
Tárgyfelelős: Dr. Schanda Balázs
A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
4
3
előadás
N:3,L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Bevezetés, az emberi jogok eszmetörténete. A humanitárius jog. Az emberi jogok
nemzetközi joggá válása. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Az ENSZ sze
repe az emberi jogok védelmében. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény. Az Európai
Emberi Jogi Egyezmény érvényesítési mechanizmusa. Az EBESZ szerepe az emberi
jogok védelmében. Egyéb regionális emberi jogi mechanizmusok. Az emberi jogok
kétoldalú nemzetközi szerződésekben. A Szentszék szerepe az emberi jogok védelmé
ben. A nem-kormányzati szervezetek szerepe az emberi jogok védelmében.
Tananyag:
Thomas Buergenthal: Nemzetközi emberi jogok. Budapest: Helikon, 2001.
Ajánlott irodalom:
Halmai Gábor-Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok. Budapest: Osiris, 2003.
Az EURÓPAI KULTÚRA ALAPJAI
Tárgyfelelős: Dr. El Beheiri Nadja
A tantárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja
kredit:
félév:
óratipus:
óraszám:
2
1
előadás
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Az európai kultúra gyökerei a római joghoz, a görög bölcselethez és a keresztény
gondolkodáshoz vezetnek vissza. A tárgy áttekintést ad e három eszmerendszerről,
különös tekintettel a szakjellegéből fakadó szempontokra, valamint a jogászi gondol
kodáshoz kötődő eszköztárra. A tantárgy fontos eleme a modern kultúrának a klasszi
kus ismeretanyaggal történő összehasonlítása. A program a következő kérdésköröket
foglalja magába: a vera philosofia kérdése (D. 1.1.1.); a keresztény gondolkodás helye
és jelentősége; a római jogi gondolkodás alapjai. Különös részként pedig néhány ak
tuális kérdés elemzésére kerül sor.
Tananyag:
El Beheiri Nadja: Értékrend és pluralizmus. Budapest: SzIT, 2008.
164
�Diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga; Nemzetközi válságkezelés
Tárgyfelelős: Dr. Kovács Péter
A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter, dr. jur. Ádány Tamás
kredit:
5
félév:
4
óratípus:
óraszám:
előadás
N:3, L:15
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Diplomáciai és konzuli jog: Az 1961. évi Bécsi egyezmény szabályrendszere és
fogalmai. Állandó képviseletek államok között (funkciók, létesítés stb.) Diplomaták
képzése, Rangsor misszión belül, valamint a misszióvezetök között, Kinevezési eljá
rások. Nemzetközi szervezetekhez akkreditált képviseletek. Különleges diplomáciai
missziók, Multilaterális diplomácia, Szentszéki diplomáciai kapcsolatok. A konzuli
tisztség rövid története, az 1963. évi Bécsi egyezmény szabályrendszere és alapfogal
mai. Konzuli posztok létesítése a konzul feladatai: a konzuli tisztviselő kinevezése,
területi illetékesség szabályozása, mentességek és kiváltságok, hivatásos és tisztelet
beli konzulok, a személyzet mentességei. Nemzetközi válságkezelés: Viták békés
rendezése bírói, nem bírói és köztes megoldásokkal. Konfliktusok osztályozása: nem
fegyveres/fegyveres (ezen belül nemzetközi/nem nemzetközi). A konfliktusok sza
bályozása, a szabályok kikényszerítési mechanizmusa (BT az Alapokmány jelenle
gi VI-VII. fejezet alapján). Államközi megoldások. Új kihívások: védelmi felelősség
vs. humanitárius intervenció. A terrorizmus és a nemzetközi konfliktusok hatékony
kezelése, az egyéni és állami felelősség dogmatikai konfliktusai. Az ENSZ reform
esélyei és útjai.
Tananyag:
Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest: Osiris, 2006.
Petró Rita-Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Budapest:
Bíbor, 2000.
Diplomamunka konzultáció
Tárgyfelelős: konzulens oktató
A tantárgy oktatója: konzulens oktató
kredit:
0
félév:
4
óratípus:
óraszám:
N:-, L:—
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
aláírás
A tantárgy tartalma:
A tárgy a diplomamunka elkészítéséhez szükséges személyes konzultációk teljesí
tését szolgálja. A hallgatónak ennek keretében legalább három alkalommal kell az
érintett oktatóval konzultálnia. Első alkalom a témaválasztás megbeszélése, második
a szakirodalom feldolgozása után a dolgozat vázlatának megbeszélése, a harmadik
alkalom pedig a dolgozat első fogalmazványának bemutatása.
Tananyag: A választott témához a konzulens által jóváhagyott szakirodalom.
165
�Eü ÁLLAMHÁZTARTÁSTAN
Tárgyfelelős: Dr. Halustyik Anna
A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
4
1
előadás
N:3,L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Bevezetés. Az EU költség vetési jogának forrásai. Az EU költségvetési jogának alap
elvei. A középtávú pénzügyi terv helye és szerepe az EU költségvetési szabályozá
sában. A költségvetési eljárás, a közösségi intézmények szerepe a költségvetési el
járásban. Az EU költségvetés bevételei (A saját források és egyéb bevételek). Az EU
költségvetés kiadásai: a közös mezőgazdasági politika finanszírozásának szabályai;
a strukturális alapok és a kohéziós alap finanszírozásának szabályai. Az EU költség
vetés végrehajtása. Az EU költségvetés külső és belső ellenőrzése. Az EU pénzügyi
érdekeinek védelme. Összefoglalás.
Tananyag:
Marján Attila: Az Európai Unió Gazdasága. Budapest: HVG Kiadói Rt., 2005.
Az Európai Közösség Alapító Szerződése (Római Szerződés) 32-35., 146-148., 158162., 246-248., 268-280. cikkei
A Tanács 1605/2002/EK, Euratom rendelete (2002. június 25.) az Európai Közösségek
általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről
A Tanács 2007/436/EK, Euratom határozata (2007. június 7.) az Európai Közösségek
saját forrásainak rendszeréről
Eu döntéshozatali eljárás
Tárgyfelelős: Dr. Szabó Marcel
A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel, dr. Szilágyi Pál
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
5
2
előadás
N:3,L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Kompetencia elhatárolások és annak alapelvei az Európai Unióban, különös tekintet
tel a Lisszaboni Szerződésre. Központosított és közvetlen közösségi eljárás, valamint
a megosztott management. Arányosság és a „precautionary principle”. Az egyes dön
téshozatali eljárások (együttdöntési eljárás, stb.). A döntéshozatal eljárási szabályai
(hozzáférés, eljárási alapelvek). Diszkrecionális jogkörök a döntéshozatal során. Jog
orvoslati lehetőségek. Komitológia. Hivatalok (agencies). Nyílt koordinációs módszer
(open method of coordination). Szociális partnerek szerepe a döntéshozatalban és a
COREPERek. Alapvető jogok az Európai Unióban, különös tekintettel a döntéshoza
talra (egyenlőség, jogbiztonság, jogos elvárások).
Tananyag:
Kende Tamás-Szűcs Tamás-Jeney Petra: Európai közjog és politika. Budapest:
Complex, 2007.
Ajánlott irodalom:
Paul Craig: EU Administrative Law. Oxford: Oxford University Press, 2006.
166
�EU NEMZETKÖZI MAGÁNJOGA
Tárgyfelelős: Dr. Burián László
A tantárgy oktatója: Dr. Burián László
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
4
3
előadás
N:3,L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tantárgy tartalma az Unió rendeleti úton egységesített, valamint irányelvek révén
harmonizált kollíziós joganyagát foglalja magába, különös hangsúlyt fektetve a tag
államokban közvetlenül hatályos rendeleti joganyagra. A fontosabb jogforrások: A
Brüsszel I és Brüsszel II Rendeletek a joghatóságról és az ítéletek elismeréséről” és
végrehajtásáról polgári kereskedelmi, illetőleg házasság felbontására, valamint a
szülői felelősségre vonatkozó ügyekben. A szerződésekre alkalmazandó jogról szóló
Római Egyezmény és az azt felváltó Róma I Rendelet, illetve a szerződésen kívüli
kötelmi viszonyokra irányadó jogról szóló Róma II Rendelet.
Tananyag:
Kengyel-Harsági: Európai Polgári Eljárásjog. Budapest: Osiris, 2007.
Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Unió jogában, [szerk: Wopera, Wallacher],
Budapest: Complex, 2006.
Nagy Csongor István: Az EU nemzetközi magánjoga. Budapest: HVG-Orac, 2006.
Eü PÁLYÁZATI ÉS TÁMOGATÁSI RENDSZER
Tárgyfelelős: Dr. Szabó Marcel
A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
4
2
gyakorlat
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
gyak.jegy
A tantárgy tartalma:
Strukturális és kohéziós alapok. Az EU regionális politkájának alapjai, stratégiája és
eszközei a 2007-2013 közötti programozási időszakban. A nemzeti stratégiai referen
ciakeret (Új Magyarország Fejlesztési Terv), az operatív programok és az akcióter
vek. A lebonyolítás intézményi háttere. EU-s pályázati kaleidoszkóp: közösségi prog
ramok. Információforrások, pályázatfigyelés. Európai uniós pályázati rendszerek.
Mit és miért támogat az Unió? Az EU támogatások általános alapelvei. Horizontális
politikák. Költségvetés-tervezés. Pályázatkészítés.
Tananyag:
Új Magyarország Fejlesztési Terv;
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján található dokumentumok a fejlesztés
politikáról és a fejlesztési programokról;
Kende Tamás-Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest: KJK
Kerszöv, 2006.
Kengyel Ákos: Az Európai Unió Regionális politikája. Budapest: Aula, 2002.
Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás. Budapest-Pécs: Dialóg
Campus, 1999.
167
�EU PROJEKTMENEDZSMENT
Tárgyfelelős: Dr. Katona Klára
A tantárgy oktatója: Dr. Katona Klára
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
4
1
gyakorlat
N:2,L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
gyak. jegy
A tantárgy tartalma:
EU pályázati nyomtatvány és mellékleteinek megismerése. A kiválasztott vállalat
jelenlegi feltételrendszerének bemutatása. SWOT, PEST elemzés, Porter modell al
kalmazása. Marketingterv készítése, esettanulmányok. Műszaki megvalósíthatósági
tanulmány készítése, finanszírozási források feltárása. Humánpolitikai terv készítése,
esettanulmányok. Megtérülési számítások alkalmazása. Mérlegterv készítése. Ered
ményterv készítése. Cash flow terv készítése.
Tananyag:
Katona Klára: Vállalatgazdaságiam bevezetés. Budapest: SzIT, 2004.
Horváth Katalin: Számvitel. Budapest: SzIT, 2002.
Ajánlott irodalom:
Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan. Budapest: Aula, 2000.
Siegel-Ford-Bornstein: Üzleti terv kalauz. CO-NEX Könyvkiadó és Terjesztő Kft.,
1997.
Brealy-Myers: Vállalati pénzügyek. Panem Kft., 1996.
Eü SZAKPOLITIKÁK
Tárgyfelelős: Dr. Szabó Marcel
A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel, dr. jur. Mohi Csaba
kredit:
félév:
óratípus:
4
3
gyakorlat
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
gyak. jegy
A tantárgy tartalma:
A közösségi politikák megteremtésének jogpolitikai alapjai és gazdaságfilozófiai
háttere. A közösségi politikák rendszere az Alapszerződésekben (Római Szerződés,
Maastricht). A vámunió és a közös vámtarifa működése. A közös kereskedelempo
litika. A négy alapszabadság, az Egységes Belső Piac működése (esetjogi példák,
EU bírósági ítéletek). A mezőgazdasági és a halászati politika. Közlekedési politika
és a transzeurópai hálózatok rendszere. Versenypolitika. Az állami támogatások és
az adóztatás versenyszabadságot torzító hatásai. Az egységes monetáris politika, a
közös európai pénz megteremtésének feltételei, az Euro működése. A gazdasági és
társadalmi kohézió erősítését szolgáló un. strukturális fejlesztési politikák. Egyéb,
a magyar gazdaságpolitikai érdekek számára különösen fontos közösségi politikák (
foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika, kutatási és fejlesztési politika, stb).
Tananyag:
Kende Tamás-Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest: KJK
Kerszöv, 2006
Ajánlott irodalom:
Várnay Ernö-Papp Mónika: Az Európai Unió joga. Budapest: KJK Kerszöv, 2006.
168
�EU KÜLKAPCSOLATOK RENDSZERE
Tárgyfelelős: Dr. Szabó Marcel
A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel, dr. jur. Mohi Csaba
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
4
4
gyakorlat
N:2, L:12
Eu szakpolitikák (e)
gyak.jegy
A tantárgy tartalma:
Az Európai Unió nemzetközi elismerése és diplomáciai kapcsolatai. A nemzetközi
kapcsolatok jogalapja, fő diplomáciai eszközei és felépítése. Az EU nemzetközi tár
gyalásainak és megállapodásainak eljárási szabályai Az Európai Unió nemzetközi
kapcsolatainak új dimenziói. Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai az egyes in
tegrációs szervezetekkel és a különböző földrajzi régiókkal. Az Európai Unió külkapcsolatainak új területei. Az Európai Unió önálló külpolitikája, biztonságpolitikája és
védelempolitikája. Magyarország és az Európai Unió külkapcsolatainak fejlődése. A
teljes jogú EU-tagság és a magyar külpolitika új lehetőségei.
Tananyag:
Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája. Budapest: KJK Kerszöv, 2006.
Gazdag Ferenc: Az Európai Unió közös kül, biztonság-és védelempolitikája.
Európai közigazgatási büntetőjog
Tárgyfelelős: Dr. Varga Zsolt András
A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zsolt András
kredit:
4
félév:
2
óratípus:
előadás
óraszám:
N:3,L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A közigazgatási büntetőjog fogalma, története és rendszere. A közigazgatási bünte
tőjogi felelősség. A közigazgatási büntetőszankciók eljárási jogi kérdései. Közigaz
gatási büntetőjog egyes európai országokban. Az Európai Unió és a közigazgatási
büntetőjog szabályozása. Eljárási és végrehajtási együttműködés a közigazgatási bün
tetőjog területén.
Tananyag:
Kis Norbert-Nagy Marianna: Európai közigazgatási büntetőjog. Budapest: HVGOrac, 2007.
Igazságügyi együttműködés az Európai Unióban
Tárgyfelelős: Dr. Harsági Viktória
A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória
kredit:
félév:
óratípus:
4
3
gyakorlat
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
gyak.jegy
A tantárgy tartalma:
Igazságügyi együttműködés polgári ügyekben az Európai Unióban, (bevezetés, tör
ténet). A jogegységesítési folyamat háttere, jogforrások. Joghatóság polgári és ke
reskedelmi ügyekben I. (44/2001/EK rendelet). Bírósági és bíróságon kívüli iratok
169
�kézbesítése polgári és kereskedelmi ügyekben (1348/2000/EK rendelet, 1393/2007/
EK rendelet). A bíróságok együttműködése a bizonyításfelvétel során (1206/2001/EK
rendelet). Határozatok elismerése és végrehajtása polgári és kereskedelmi ügyekben
(44/2001/EK rendelet). Az „európai végrehajtható okirat” (805/2004/EK rendelet).
Joghatóság, a határozatok elismerése és végrehajtása házassági és a szülői felügye
lettel kapcsolatos ügyekben (1347/2000/EK rendelet, 2201/2003/EK rendelet). A kis
értékű követelések európai eljárása (861/2007/EK rendelet) Az európai fizetési meg
hagyásos eljárás (1896/2006/EK rendelet).
Tananyag:
Kengyel Miklós-Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog. Budapest: Osiris,
2006.
Ajánlott irodalom:
Brávácz Ottóné-Szőcs Tibor: Jogviták határok nélkül. Budapest: HVG-Orac, 2003.
Osztovits András: Európai polgári eljárásjog. Jogszabálygyűjtemény. Budapest:
HVG-Orac, 2004.
Wopera Zsuzsa-Wallacher Lajos: (szerk.): Polgári eljárásjogi szabályok az Európai
Unióban. Budapest: KJK, 2006.
Nagy Csongor István: Az Európai Unió nemzetközi magánjoga. Budapest: HVG-Orac,
2006.
Kommunikációs alapismeretek
Tárgyfelelős: Dr. H. Szilágyi István
A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
2
1
előadás
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A kommunikáció színterei és csatornái. A nyelvi kommunikáció. Közlés és meggyő
zés. Cselekvés szavakkal. Gesztusok és szimbólumok. A társadalom kommunikációs
rendszeré. Együttműködés és konfrontáció a közéleti kommunikációban. Politikai
kultúra és politikai kommunikáció. A vezetés és szabályozás kommunikációs dina
mikája. Az elektronikus médiumok sajátosságai.
Tananyag:
Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest: Animula, 1986.
Közéleti kommunikáció, (szerk. Buda Béla, Sárközi Erika) Budapest: Akadémiai,
2001.
Társadalmi kommunikáció, (szerk. Béres István, Horányi Özséb) Budapest: Osiris,
1999.
Nyelv — kommunikáció - cselekvés, (szerk. Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Ta
más) Budapest: Osiris, 1997.
170
�Közcélú szervezetek menedzsmentje
Tárgyfelelős: Dr. Katona Klára
A tantárgy oktatója: Dr. Katona Klára
kredit:
4
félév:
2
óratípus:
elmélet
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
Eu. projektmenedzsment (e)
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A nonprofit gazdálkodás: a gazdálkodás fogalma, tartalma, célrendszere; a nonpro
fit gazdálkodás alapelvei, lényegi jellemzői; a nonprofit szervezetek erőforrásai és
azok felhasználása; a nonprofit gazdálkodási szabályok rendszere, különös tekintettel
a közhasznú szervezetekre; gazdasági felügyelet. Pénzügyi irányítás: pénzügyi ter
vezés a nonprofit szervezetekben (éves terv, cash flow); a nonprofit szervezetek adó
zási kapcsolatai; a számviteli rendszer alapelvei és fontosabb sajátosságai; bevételek
és ráfordítások, költségelszámolás; pénzügyi-számviteli beszámoló és könyvvezeté
si kötelezettség a nonprofit szervezetekben; mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő
mellékletek. A nonprofit szervezetek működésének tervezése: a stratégiai tervezés
jelentősége a nonprofit szervezetekben; a szervezet irányvonalának, arculatának ki
alakítása; szervezeti kultúra és szervezeti kommunikáció a nonprofit szervezetekben;
a formalizált stratégiai terv és elemei. Marketing szemlélet: a marketing orientáció
lényege és jelentősége; a marketing információs rendszer tartalma és feladatai; a stra
tégiai terv és a marketingstratégia kapcsolata, nonprofit marketing menedzsment; a
belső és külső Public Relations jelentősége és eszköztára, a PR hatékony alkalmazá
sa. Forrásteremtés a nonprofit szervezetekben: a pénzügyi források biztosításának
módjai - fundraising; pályázatok, pályázatírás; támogatások, támogatói szerződések;
adománygyűjtés. A nonprofit szervezetek humán forrásai: alkalmazottak és pro
fesszionális tanácsadók; együttműködés az önkéntesekkel, önkéntesek toborzása.
Tananyag:
Hetesi Erzsébet (szerk.): A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. Szeged:
JATEPress, 2002. ([S.I.] [s.n.])
Kahulits Andrea: Nonprofit szervezetek pénzügyeinek intézése. Budapest: KJK-Kerszöv, 2002.
Ajánlott irodalom:
Dinya László-Hetesi Erzsébet-Veres Zoltán (szerk.): Nonbusiness marketing és
menedzsment: civil szervezetek, alapítványok, politika, kultúra, karitatív szervezetek,
közigazgatás, közüzemek, nonprofitok. Budapest: KJK-Kerszöv, 2004.
György István: Egyéb szervezetek (nonprofit szervezetek) pénzügyi gazdasági kérdé
sei. Budapest: Novoschool Kht., 2005
Közösségi pénzügyek
Tárgy felelős: Dr. Schlett András
A tantárgy oktatója: Dr. Schlett András
kredit:
félév:
óratípus:
4
3
gyakorlat
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
gyak.jegy
A tantárgy tartalma:
Közpénzügyek fogalma. Piaci kudarcok, kormányzati kudarcok. A gazdaságpoliti
ka áttekintése. A kormányzati szektor főbb vonásai. Jóléti gazdaságtan. Külső gaz
dasági hatások. Költségvetési föderalizmus. EU. Közösségi politikák. Regionális és
strukturális politika. Versenypolitika, oktatás, kutatás-fejlesztés. A pénzügyi egyen
171
�súlyhiányok kialakulásának okai, tényezői. Az államháztartás hiányának kezelése az
Európai Unió tagállamaiban.
Tananyag:
John Cullis-Philip Jones: Közpénzügyek és közösségi döntések. Budapest. Aula,
2003.
Kende Tamás-Szűcs Tamás (szerk.): Az Európai Unió politikái. Budapest: Osiris,
2001.
Ajánlott irodalom:
Juraj Nemec-Glen Wright: Közösségi pénzügyek: Elmélet és gyakorlat a közép-eu
rópai átmenetben. Budapest: Aula, 2000.
Közpénzügyek szabályozása az EU-ban
Tárgyfelelős: Dr. Halustyik Anna
A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna
kredit:
félév:
óratípus:
4
4
gyakorlat
óraszám:
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
EU államháztartástan
gyak. jegy
A tantárgy tartalma:
Bevezetés az európai adójogi szabályozásba. Az adózás nemzeti, nemzetközi és euró
pai uniós szabályozásának összehasonlítása. Az európai adózás jogforrásai. A közve
tett adózás az Európai Unióban. A forgalmi adózás Hatodik Irányelve: az adóalanyok
szabályozása; az ügyletek szabáyozása A közvetlen adózás az Európai Unióban: a
személyek jövedelmeadózása; a társasági adó szabályozása. A társasági adózás ki
emelt területe Európában: vállalatcsoportok adóztatása. Európai Uniós Együttműkö
dés az adószabályozás területén. Az európai uniós jövedéki szabályozás alapjai.
A felsorolt témákkal kapcsolatban jogesetek megoldása az Európai Bíróság gyakor
latából.
Tananyag:
Véghelyi Mária: Az Európai Unió jogalkalmazása a forgalmi adózás területén. Bu
dapest: KJK Kerszöv, 2004.
A konkrét jogesetek dokumentumai.
Közpolitika
Tárgyfelelős: Dr. Frivaldszky János
A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
2
2
előadás
N:3,L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A közpolitika kialakulása és fogalmainak rendszerezése. A közpolitika rendszerelmé
leti, vezetéselméleti és döntéselméleti megközelítése, valamint szőkébb politológiai
szemlélete. Az intézményi oldal hatása a politikai döntések tartalmára. A lobbycso
portok. A közpolitika és a közigazgatási rendszer. Az érték- és ideológiai rendszerek,
valamint kormányprogramok szerepe. A közpolitika javai (elvonás és újraelosztás).
A közpolitika és a szakpolitikák. A közpolitika ciklusa. A társadalmi igények és a
kormányzati politikák történeti alakulása. Kormányzati célkitűzések és kormányzati
172
�programok. Az alkotmányosság és a törvényesség követelményei. Kormányzati dön
tés előkészítés: jogalkotástan. Jogalkotástan és szakpolitikák. A politikai és szakmai
döntés elmélete és gyakorlata. A közpolitika eszközrendszere, végrehajtás, imple
mentáció. A közpolitika és a bürokrácia logikája. Visszacsatolás, értékelés, korrek
ció, programmódosítás. A civiltársadalmi részvétel. Közpolitika és a helyi politika.
Közpolitika az Európai Unió intézményrendszerében.
Tananyag:
Gulyás Gyula-Jenei György: Összehasonlító közpolitika. Budapest: Aula, 2002.
Bayer József: A politikatudomány alapjai. Budapest: Napvilág, 2000, 245-262.
Pesti Sándor (szerk.): Közpolitika. Szöveggyűjtemény. Budapest: Rejtjel, 2001.
Richard J. Stillman (szerk.): Közigazgatás. Budapest: Osiris-Századvég, 1994.
Drinóczi Tímea-Petrétei József: Jogalkotástan. Budapest-Pécs: Dialóg Campu,
2004.
Visegrády Antal: A jog hatékonysága. Budapest: Unió, 1997.
Petrétei József: A törvényhozás elmélete és gyakorlata a parlamentáris demokráci
ában. Budapest: Osiris, 1998.
Kende Tamás-Szűcs Tamás: Európai közjog és politika. Budapest: Osiris, 2003.
Charles Perrow: Szervezetszociológia. Budapest: Osiris, 1997.
Kultúraközi kommunikáció
Tárgyfelelős: Dr. H. Szilágyi István
A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
4
1
előadás
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
—
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A kultúra fogalma. Kultúra, nyelv, kommunikáció. A kultúrák közötti érintkezés
evolucionista perspektívából. Kultúra és civilizáció, a modern nemzet. Kultúra és
társadalmi szerkezet. Társadalmi karakter és nemzeti alkat. Identitás és integráció.
Megértés és kommunikáció. Konfliktus és kommunikáció. Univerzalizálódás és relokalizálódás a globalizáció folyamatában.
Tananyag:
Társadalmi kommunikáció, (szerk. Béres István, Korányi Özséb) Budapest: Osiris,
1999.
Nyelv - kommunikáció - cselekvés, (szerk. Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni
Tamás) Budapest: Osiris, 1997.
Bibó István: „Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem”, „Zsidókérdés
Magyarországon 1944 után” In Válogatott tanulmányok, II köt. Budapest: Magvető,
1986, 569-620, 621-810.
Clifford Geertz: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Budapest: Századvég,
1994.
Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Bu
dapest: Európa, 1998.
173
�Nemzetközi szervezetek
Tárgyfelelős: Dr. Kovács Péter
A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter, dr. jur. Kravalik Gábor
kredit:
félév:
óratípus:
4
1
előadás
óraszám:
N:3, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A nemzetközi szervezetek elhelyezése a nemzetközi jogban, történeti kialakulása,
fogalma. A nemzetközi szervezetek alapokmányai és a nemzetközi szerződések. Tag
felvétel, kilépés, kizárás a nemzetközi szervezetekben. A nemzetközi szervezetek
struktúrája, működése: szervek, döntéshozatal, költségvetési megoldások, ügynökök
és funkcionáriusok. A nemzetközi szervezetek határozatai, minősítésük jogforrástani szempontból. Az ENSZ története, felépítése, alapokmányának jellegzetessége,
felépítése. A Biztonsági Tanács és a Közgyűlés szerepe, feladatai, működése. A Nem
zetközi Bíróság szerepe a viták békés rendezésében. Lépések az ENSZ reformjára.
Az emberi jogok védelme a különböző nemzetközi szervezetekben. Egyéb speciális
hatáskörű nemzetközi szervezetek
Tananyag:
Kovács Péter: Nemzetközi jog. Budapest: Osiris, 2006.
Ajánlott irodalom:
Blahó András-Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények. Budapest,
Aula, 2005.
Kende Tamás: Nemzetközijogi szemelvények és dokumentumok. I-IL Budapest: Osi
ris, 2000.
Lamm Vanda: A Nemzetközi Bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Bu
dapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1995.
Mavi Viktor: Az Európa Tanács és az emberi jogok. Budapest: HVG-Orac, 1998.
Összehasonlító alkotmányjog
Tárgyfelelős: Dr. Schanda Balázs
A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
3
2
előadás
N:3,L:12
Összehasonlító (európai) alktört. (e)
kollokvium
A tantárgy tartalma:
Bevezetés, az összehasonlító alkotmányjog fogalma. A jogcsaládok. Az alkotmá
nyosság alapelvei, az alkotmányok típusai. Államszövetségek és szövetségi államok;
a helyi autonómiák típusai. A kormányformák általános kérdései; prezidecializmus és
parlamentarizmus. Az államfő szerepe. Választási rendszerek. Az igazságszolgáltatás
rendszerei. Az alkotmánybíráskodás. Az alapvető jogok védelmének intézményrend
szerei. Az élethez való jog és az emberi méltóság. A véleménnyilvánítás szabadsága.
A vallásszabadság.
Tananyag:
Összehasonlító alkotmányjog. (szerk: Legény Krisztián) Budapest: Complex, 2006.
Ajánlott irodalom:
Chronowski Nóra-Drinóczi Tímea: Európai kormányformák rendszertana. Buda
pest: HVG Orac, 2007.
174
�Összehasonlító (európai) alkotmánytörténet
Tárgyfelelős: Dr. Szabó István
A tantárgy oktatója: Dr. Szabó István
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
2
1
előadás
N:3,L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A tárgy a polgári kor európai alkotmányfejlődését dolgozza fel. A félév első felében
egy általános áttekintést ad a polgári államszervezet főbb jellemzőiről. Ennek ke
retében vizsgálja: az államszerveződési modelleket; a törvényhozás szervezetét, és
működését; a monarchikus és a republikánus rendszerek szétválasztásával az államfő
és a kormány jogállását; az igazságszolgáltatás rendszerét, különös tekintettel a köz
jogi bíráskodás kialakulására. A félév második felében, szintén a monarchikus és a
republikánus rendszerek szétválasztásával, az egyes államok konkrét alkotmányait
vizsgáljuk. Ezeket összekapcsoljuk a félév első felében tanult általános jellemzőkkel,
s vizsgáljuk, hogy az egyes államok államberendezkedésében mik feleltek meg az
általános modelleknek, s mik voltak speciálisak.
Tananyag:
Mezey Barna-Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet.
Budapest: Osiris, 2003.
Ajánlott irodalom:
Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest: Püski, 2005.
Wilhelm Brauneder: Osztrák alkotmánytörténet. Pécs 1994.
Szabó István: Német alkotmánytörténet 1806-1945. Budapest: SzIT, 2002.
Összehasonlító közigazgatási eljárásjog
Tárgyfelelős: Dr. Varga Zsolt András
A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zsolt András
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
4
3
elmélet
N:3, L:15
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A közigazgatási eljárási jog egységes szabályozásának kérdései. A közigazgatási eljá
rási jogi jogviszony. A közigazgatási eljárási jog alapintézményei. A fórumrendszer.
A közigazgatási bírói eljárás. Közigazgatási eljárás egyes európai országokban. Az
Európai Unió és a közigazgatási eljárási jog szabályozása
Tananyag:
Patyi András-Baraczka Róbertné-Gyurita Erzsébet Rita-Lapsánszky AndrásMudráné Láng Erzsébet-Varga Zs. András: Közigazgatási jog II. Közigazgatási
hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2006.
175
�Összehasonlító közigazgatási jog (kelet-közép európai államok)
Tárgy felelős: Dr. Varga Zsolt András
A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zsolt András
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
4
2
előadás
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
kollokvium
A tantárgy tartalma:
A közigazgatási jog Európa államaiban: mennyiben ország-specifikus. Az összeha
sonlító módszer tulajdonságai és jelentősége. Tipizálható-e különböző országok köz
igazgatási joga: a fő típusok Európában. Közigazgatási jog egyes európai országok
ban. Az Európai Unió és a közigazgatási jog szabályozása. Eljárási és végrehajtási
együttműködés a közigazgatás területén.
Tananyag:
Lörincz Lajos (szerk.): Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Összehasonlító
közigazgatás. Budapest: Unió Kiadó, 2006.
Regionális igazgatás és területi önkormányzatok az EU-ban
Tárgyfelelős: Dr. Varga Zsolt András
A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zsolt András
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
2
3
előadás
N:2, L:12
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
1. Unitárius állam - föderatív állam, 2. Centrálisán irányított államigazgatás - ön
kormányzatiság, 3. Település - megye - régió - központi szint, 4. A területszervezés
jelentősége az EU-ban. 5. Az EU regionális politikája, 6. A területszervezés története
Magyarországon, 7. Regionalizációs kísérletek Magyarországon az ezredforduló kö
rül, 8. Magyarország bekapcsolódása az EU regionális politikáiba, 9. Tartományi és
területi igazgatás Németországban, 10. Régiók Franciaországban, 11. Régiók Olasz
országban, 12. Devolúció és területi igazgatás Nagy Britanniában, 13-14. Régiók a
Magyarországgal szomszédos tagállamokban.
Tananyag:
Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás. Budapest-Pécs: Dialóg
Campus, 2007.
Lörincz Lajos (szerk.): Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Budapest:
Unió, 2006.
176
�KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK
Esélyegyenlőség
Tárgyfelelős: Dr. Kovács Péter
A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter; dr. jur. Ádány Tamás
kredit:
2
félév:
1-4.
óratípus:
előadás
óraszám:
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
N:2, L:9
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A működő modern demokráciák egyike sem lenne elképzelhető az emberi jogok és
alapvető szabadságok széleskörű biztosítása nélkül. A köznyelvben „törvény előtti
egyenlőség” ismert követelmény értelemszerűen e jogok érvényesítésének elenged
hetetlen feltétele: ugyanakkor, az újabb felfogás szerint, a különbségtétel formális
hiánya önmagában már nem biztosítja az emberi jogok megfelelő alkalmazását.
Az esélyegyenlőség összetett, jellemzően jogi és szociológiai problémáit a kurzus a
magyar állampolgárok számára elérhető és alkalmazható (alkalmazandó) nemzetközi
egyezményekben foglalt jogi szabályozáson keresztül tárgyalja. Az esélyek egyen
lőségét szolgáló koncepciók azonosítása és hazai szabályozása után (különbségtétel
- megkülönböztetés, közvetett diszkrimináció, egyenlő bánásmód stb.) a kurzus
az univerzális nemzetközi egyezmények diszkrimináció-tilalmait ismerteti, majd
részletesen tárgyalja a Strasbourg! Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát.
Hangsúlyos elem továbbá az Európai Unió és az Európa Tanács eltérő kontextusú
diszkrimináció-fogalma, a jogérvényesítés módja és lehetősége a két említett intéz
ményen belül.
Tananyag:
Kaltenbach-Muhi-Udvari-Geskó-Iványi: Antidiszkriminációs kézikönyv. Budapest,
2007.
Grád András: A strasbourgi emberi jogi bíráskodás kézikönyve. 2005.
Kardos Gábor: Emberi jogok egy új korszak határán. Budapest, 1995.
EU környezetvédelmi jog
Tárgyfelelős: Dr. Bándi Gyula
A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
2
1-4.
előadás
N:2,L:6
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
Az EU intézményeinek rendje és a környezetvédelemhez kapcsolódó szerepek. A
környezeti akcióprogramok, különös tekintettel a 6. akcióprogramra. Az elsődleges
közösségi jog változásai és a kapcsolódó környezetvédelmi jogalapok megjelenése,
alakulása. A környezetjogi és az általános jogelvek az elsődleges jogban és azok ér
telmezése. A másodlagos jog jogintézményeinek rendje és az egyes jogintézmények
értelmezése. E körben különösen nagy szerep hárul az EK Bíróság ítélkezési gyakor
latának áttekintésére, minden esetben a legújabb jogeseteket is felvonultatva. Hori
zontális jogalkotás a másodlagos jogban, kiemelt figyelemmel az EK Bíróság ítélke
zési gyakorlatára. Az egyes környezetvédelmi szabályozási kérdések a másodlagos
jogban, kiemelt figyelemmel az EK Bíróság ítélkezési gyakorlatára.
Tananyag:
Bándi Gyula: Kömyezetjog. Budapest: Osiris, 2006.
177
�Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Bíróság környezetjogi ítélkezési gyakorlata. Buda
pest: SzIT, 2008.
Ajánlott irodalom:
Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása. Budapest:
KJK-Kerszöv, 2004.
Kende Tamás-Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Buda
pest: KJK-Kerszöv, 2005.
Kánonjogi alapismeretek
Tárgyfelelős: Dr. Szabó Péter
A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Péter
kredit:
félév:
óratípus:
óraszám:
2
1^1.
előadás
N:2, L:9
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A katolikus hit alapvető igazságai. Az egyházjog teológiai alapjai. Az isteni és a téte
les egyházjog viszonya. Az egyházi törvénykönyv keletkezése és jellemzői. A szemé
lyek és jogcselekmények. Az egyházkormányzati hatalom és az egyházi hivatalok. A
normaalkotás rendszere a kánonjogban. Az egyházi közigazgatás lényegi elemei. Az
egyház legfőbb hatósága. A részegyházak és belső rendjük. A részegyházcsoportok.
A tria munera teológiai alapja és jogi tartalma. Az egyházi tanítóhivatal, valamint
ennek kapcsolata a szent tudományok művelésével. A katolikus nevelés és a kato
likus iskolák. A katolikus egyházi egyetemek, valamint ezek sajátos küldetése. Az
istentisztelet és szabályozása. A szentségek eredete és szerepe az egyház életében.
A beavatás szentségei. A bünbánat szentsége, a betegek kenete és az egyházi rend. A
házasságjog alapelemei. Az egyházközi interkommunikáció szabályai.
Tananyag:
Erdő Péter: Egyházjog. Budapest: SzIT, 2003.
Szuromi Szabolcs Anzelm: A katolikus hit alapjai. Budapest, 2002.
Kisebbségi jogok
Tárgyfelelős: Dr. Gerencsér Balázs Szabolcs
A tantárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs Szabolcs
kredit:
2
félév:
1-4.
óratípus:
óraszám:
előadás
N:2, L:9
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
Bevezetés, a kisebbségi jog története. A nemzetiségi jog helye a jogrendszerben. A
nemzetiségi jog nemzetközi fejlődése (ENSZ, Európa Tanács, EBESZ, KEK, EU).
Autonómia a nemzetközi jogban. Autonómia egyes nyugat-európai államokban. A
közép-európai nemzetiségek autonómia törekvései. A nemzetiségi jogok főbb össze
tevői. Alkotmányos kisebbségvédelem. Közigazgatási kisebbségvédelem. A kisebb
ségek nyelvi jogai Európában. Nyelvhasználat, mint a kisebbségvédelem fő lehetősé
ge a Kárpát-medencében.
Tananyag:
Kovács Péter: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem. Budapest: Osiris, 1996.
Ajánlott irodalom:
Az ENSZ kisebbségi kézikönyve. ENSZ, Emberi Jogi Főbiztos Hivatala-EÖKIK, 2004.
Gaetano Pentassuglia: Minorities in International Law - minority Issues Handbook.
m
�CoE Publishing, 2002.
Hurst Hannum: Autonomy, Sovereignty, and Self-Determination. University Pennsyl
vania Press, 1996.
Mikó Imre: Nemzetiségijog és nemzetiségi politika, (reprint) Optimum, é.n.
Győri Szabó Róbert: Kisebbségpolitikai rendszerváltozás Magyarországon. Buda
pest: Osiris, 1998.
Közösségi versenyjog
Tárgyfelelős: Dr. Tóth Tihamér
A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Tihamér
kredit:
2
félév:
óra típus:
1-4.
előadás
óraszám:
N:2, L:9
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
évközi jegy
A tantárgy tartalma:
A gazdasági verseny elméleti kérdései: a gazdasági verseny lényege és funkciói, a
közgazdasági verseny elméletek, versenyjog és versenypolitika, a verseny szabad
ságának korlátái, a versenyjog története. Az alkotmány és a versenyjog. A tisztes
ségtelen versenytilalom. Piac meghatározás, piaci erő. Gazdasági erőfölénnyel való
visszaélés. Versenykorlátozó megállapodások. Koncentráció ellenőrzés. A fogyasztói
döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma. Szervezeti és intézményi rendszer.
A versenyfelügyeleti eljárás szabályai. Magánjogi igény érvényesítése a versenyjog
megsértése miatt. Állami támogatások.
Tananyag:
Boytha Györgyné: Versenyjog, (egyetemi jegyzet) Budapest, 2007.
Ajánlott irodalom:
Tóth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga. Budapest: Complex, 2007.
Darázs Lénárd: Vertikális kartellek. Budapest: Complex, 2007.
Massimo Motta: Versenypolitika. GVH Versenykultúra Központ, 2007.
Migráció
Tárgyfelelős: Dr. Kovács Péter
A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter
kredit:
félév:
óra típus:
2
1-4.
előadás
óraszám:
N:2, L:6
előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):
számonkérés:
beszámoló
A tantárgy tartalma:
A tárgy a napjainkban, különösen az Európai Unió államaiban jelentős problémákat is
jelentő migráció kérdéskörével foglakozik, különös tekintettel a menekültekre, a hon
talanok jogi helyzetére illetve a gazdasági eredetű migráció európajogi és nemzetközi
jogi kérdéseire.
Tananyag:
Tóth Judit: Menedékjog - kérdőjelekkel. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvki
adó, 1994.
Tóth Judit (szerk.): Schengen-A magyar-magyar kapcsolatok az uniós vízumrend
szer árnyékában. Kisebbségkutatás könyvek. Budapest: Lucidus, 2000.
Tóth Judit: Tíz tétel a migrációs politika ellentmondásosságáról. Demográfia 2003/4,
342-351.
Tóth Judit: Vándormunkások jogállása. In Státusjogok. Budapest: Lucidus, 2004,
195-222.
179
�Tóth Judit: A külföldiek foglalkoztatásának és jövedelemszerzésének idegen
rendészeti szabályai. In Berke Gyula-Gyulavári Tamás-Kiss György: Külföldiek
foglalkoztatása Magyarországon. KJK-Kerszöv, Budapest, 2002, 13-32.
Sík Endre-Tóth Judit: Idegenek Magyarországon. Budapest: MTA Politikai Tu
dományok Intézete, 1998.
MTA Poltikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyve,
(migráció , határontúli magyarság , idegenellenesség Magyarországon, xenofóbia
Magyarországon, vendégmunkások Magyarországon)
180
�V. GYAKRAN ISMETELT KERDESEK
Általános kérdések
- Van büfé az épületben? Igen, a földszinten jobbra tartva végig kell menni a hátsó
lépcsőházba, ott lemenni az alagsorba, jobbra fordulni, a folyosó végén balra.
- Hol lehet aprót váltani? Az informatika laborban van rá lehetőség.
- Merre van a bankautomata? Az aulából jobbra előre indul, majd rögtön balra, a kis
beugróban.
- Merre van illemhelyiség? Az előadó termek előtti zsibongóról nyílnak.
- Merre van a lift? Az első lift a bejárat felől az aulába lépve balra, a lengőajtó mögött,
a hátsó lift a belső udvaron áthaladva pont szemben. A Házirend értelmében a lifteket
hallgatók csak indokolt esetben használhatják.
- Hol a díszterem? A II. emeleten, a főbejárati díszlépcsővel szemben.
- Ha nem működik a fénymásoló, kihez kell fordulni? A földszinti portaszolgálathoz,
vagy a Műszaki Osztályhoz.
- Merre van az orvosi rendelő? A főbejárat felől a földszinten az aulából balra.
- Sok gondom és lelki problémám van. Kaphatok segítséget? Igen, a lelkészi szobá
ban, a főbejárat felől a földszinten az aulából balra.
- Hol van a ... előadás? Eligazodás az épületben: forduljon a földszinti Információ
hoz.
- Nem tudom, hogy ki a tanulmányi előadóm. Forduljon a földszinti Információhoz.
Diákigazolvány:
- Hogyan tudok diákigazolványt csináltatni? Földszint 043/C szobában kell forma
nyomtatványt kérni.
- Elvesztettem a diákigazolványomat, mi a teendő? A diákigazolvány ügyintézőnél a
földszint 043/C szobában ki kell tölteni egy formanyomtatványt az elvesztés bejelen
téséről, és ezután lehet újat igényelni.
- Meddig érvényes az ideiglenes diákigazolvány? 60 napig.
Kérelmek, formanyomtatványok:
- Kérelmekhez hol tudok formanyomtatványt beszerezni? A formanyomtatványok
letölthetők a honlapról (www.jak.ppke.hu - hallgatóinknak - formanyomtatványok),
vagy pedig személyesen átvehetők a földszinti információs pultnál.
- Hol és mikor lehet kérelmet leadni? Az Iktatóban, a földszinten a porta mellett balra.
A kérelmek benyújtási határidejét a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél tar
181
�talmazza, mely megtalálható a honlapon a Hallgatóinknak / Tanulmányi információk
menüpont alatt.
- Mikor és hogyan kell dékáni méltányosságot kérni? Ha bármely tanulmányi okból
beáll az elbocsátás, akkor lehet kérni - egyszer a tanulmányok során - dékáni méltá
nyosságot. A formanyomtatvány letölthető a honlapról, vagy személyesen kérhető a
földszinti információs pultnál. Lásd még: TVSZ 149.§ (8), 151 .§ (1) és 17O.§.
Tanulmányokkal kapcsolatos kérdések:
- Hol juthatok információhoz a Neptun rendszer működéséről? A honlapról: Hallgató
inknak / Tanulmányi információk / Neptun hallgatói felület leírás.
- Hol kaphatok tájékoztatást a szakmai gyakorlatról, és a formanyomtatvány kitölté
séről? (szakmai gyakorlatos formanyomtatványt és információt a szakmai gyakorlat
előadótól kaphat a 043/C szobában)
- Hova forduljak, ha évfolyamdolgozattal kapcsolatos kérdésem van? Elsősorban a
tanszékhez. Lásd még a honlapon a Hallgatóinknak / Tanulmányi információk alatt.
- Lehet-e a képzési időnél hamarabb befejezni a tanulmányokat? Igen, tanulmányai
ütemét a hallgató saját lehetőségeinek és terveinek megfelelően maga alakíthatja ki.
Attól függően, hogy milyen ütemben kíván haladni, felvehet bármilyen tantárgyat,
azonban figyelembe kell vennie a tantárgyfelvételi feltételeket.
- Mit kell tennem, hogy ne bocsássanak el? Tanuljon, hogy elkerülje a TVSZ 17O.§ában szereplő elbocsátási okokat.
- Hányszor lehet dékáni méltányosságot kérni? A tanulmányok során egyszer.
- Mit kell tennem, ha tagozatot szeretnék váltani? A dékán indokolt és méltánylást
érdemlő esetben engedélyezheti a Kar hallgatójának az átlépést egyik tagozatról a
másikra (tagozatváltás). Tagozatváltás esetén a tanulmányok csak költségtérítéses
formában folytathatók. A kérelemhez szükséges formanyomtatvány a honlapról le
tölthető, vagy a földszinti információs pultnál beszerezhető.
- Hogyan lehetnék államilag támogatott? Vagy újra kell felvételiznie államilag támo
gatott képzésre, vagy jól kell tanulnia, és a TB-hez átsorolási kérelmet benyújtania.
Az átsorolás feltételeit lásd a TVSZ 162. §-ában, és a HTJSZ 19.§ (9-10) bekezdései
ben.
- Hogyan lehet elfogadtatni egy más intézményben teljesített tárgyamat? Lásd: TVSZ
150. §, valamint a honlapon A Kar szervezete / Testületek - Kreditátviteli Bizottság.
- Mit jelent a kedvezményes tanrend és hogy kaphatok olyat? Az aktív félévet beje
lentett hallgató indokolt esetben megadott határidőig kérheti a TB-től az óralátogatás
alóli felmentést, illetőleg a vizsgakötelezettség teljesítésének a szorgalmi időszakra
történő előrehozatalát. A nyomós indok igazolását a kérelemhez csatolni kell. TVSZ
149.§ (2), 15L§ (2), 164.§.
- Hogyan lehet a kreditet megszerezni?
Két módon:
1. Az adott tantárgy legalább elégséges (2) vagy „Megfelelt” szintű teljesítésével. A
182
�kredit értéke független az érdemjegytől. Ha a hallgató vizsgakötelezettségét nem tel
jesíti, kreditpontot nem kaphat, csak a vizsga letételének félévében.
2. Tantárgy befogadásával. Tárgyakat a hallgató más intézményben is teljesíthet, en
nek befogadásáról - kérelem alapján - a Kreditátviteli Bizottság dönt.
Beiratkozás, tárgyfelvétel:
- Mit tegyek, ha a meghirdetett időpontban nem tudok beiratkozni? Keresse fel tanul
mányi előadóját még a beiratkozási időszak előtt.
- Elmulasztottam a beiratkozást/bejelentkezést, hogyan pótolhatom? Halasztott beiratkozási/bejelentkezési kérelmet lehet benyújtani be a Tanulmányi Bizottsághoz
(TB), indoka igazolásának csatolásával, a szorgalmi időszak második hetének végé
igLásd még: TVSZ 149.§ (2), 151 .§ (2), valamint Honlap / Hallgatóinknak / Tanulmányi
információk alatt a félév időbeosztása.
- Mikor lehet tantárgyat felvenni? Lásd: Honlap / Hallgatóinknak / Tanulmányi infor
mációk - Tárgyfelvétel.
- Miért nem tudok felvenni egy tantárgyat? Pl: nem teljesült az elő- vagy párhuza
mos hallgatási követelmény (először a gyakorlatot kell felvenni, és utána az elméleti
tárgyat), nem az aktuális képzését választotta ki a hallgató, betelt a kurzuslétszám
- ekkor forduljon a tanszékhez.
Vizsgák
- Mik azok a CV vizsgák? Ha a hallgató az adott félévben a tárgy aláírását megszerzi,
de a vizsgakövetelményét nem teljesíti, a tárgyat a következő félévben csak vizsgás
(CV) kurzusra felveheti. A CV vizsgaidőszak 2 hétig tart, a szorgalmi időszak köze
pén. A hallgató az előtanulmányi rend szerint a CV-n felvett tárgyra épülő tantárgyat
is felveheti, de csak akkor kaphat belőle aláírást, ha a CV vizsgája sikerült. Amennyi
ben a CV vizsga nem sikerül, a ráépülő tárgy is nem teljesítetté válik abban a félévben
úgy, hogy vizsgára sem jelentkezhet a tárgyból, elhasználva egy tárgy felvételét. Lásd
még: TVSZ 167.§ (3), és 163.§ (2), (3) bekezdés.
A CV vizsgaidőszakkal kapcsolatos határidőket lásd a honlapon a félév időbeosztá
sánál)
- Miért nem tudok vizsgára jelentkezni? Pl: betelt a létszám; legalább harmadik vizs
gajelentkezése a tárgyból és nem fizetett javítóvizsgadíjat; lejárt a jelentkezési ha
táridő a vizsgára - vizsgára jelentkezés a vizsga előtti nap délig lehetséges, olyan
vizsgaidőpontra akar jelentkezni, amely javítóvizsgások számára van fenntartva, és
csak az jelentkezhet, aki az adott félévben már elégtelent szerzett)
- Nincs szabad vizsgaidőpont, mit tegyek? Keresse fel a tanszéket!
- Nem látom a vizsgaidőpontokat, mi lehet a baj? Keresse fel tanszéki adminisztrátort,
mert valószínűleg nem rendelte hozzá az Ön kurzusát a vizsgaalkalomhoz.
- Hányszor vizsgázhatok egy tárgyból? Félévente 2-szer, összesen hatszor.
- Hol van a vizsgám? Lásd a Neptunon a vizsgaalkalom leírás rovatában, vagy a tan
széki hirdetőtáblán.
183
�Diplomamunka/szakdolgozat, záróvizsga:
- Hol és mikor lehet leadni a diplomamunkát/szakdolgozatot? Földszint 043/c szoba,
leadási határidő a honlapon megtalálható.
- Melyek a diplomamunka formai követelményei? TVSZ 171. § és honlap: Hallgató
inknak / Tanulmányi információk - diplomamunka/szakdolgozat.
- Mikor lehet záróvizsgázni? Ha a hallgatónak megvan az abszolutóriuma és védésre
alkalmas diplomamunkáját leadta a Dékáni Hivatalba.
- Igaz-e, hogy az új képzési rendszer bevezetésével az oklevél mellé már nem jár a
doktori cím? Nem igaz. A 15/2006. (IV.3) OM rendelet értelmében: „2. A mester
képzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő
megjelölése:
- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, rövidítése: MA)
- szakképzettség: jogász
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Lawyer
Az oklevél doktori címet tanúsít, rövidített jelölése: dr.jur.”
- Be lehet-e fejezni a záróvizsgákat másik egyetemen? A PPKE ezt nem engedi meg,
más egyetemek döntéseit nem befolyásolhatjuk.
- Lehet-e nyelvvizsga központ által kiállított igazolás alapján diplomát kapni? Nem
elég az igazolás, csak a kiállított nyelvvizsga bizonyítványt tudjuk elfogadni.
- Igaz-e, hogy egy záróvizsgát csak háromszor lehet megpróbálni, és utána kirúgják
a hallgatót? Nem, a 3. kimerített lehetőség után Dékáni engedélyt lehet kérni újabb
vizsgára.
Pénzügyek:
- Csak OTP-s bankkártyával tudok a Neptunon fizetni? NEM, valamennyi internetes
fizetésre alkalmas kártya megfelel, függetlenül attól, hogy melyik pénzintézet bocsá
totta ki.
- Hogyan tudom visszaigényelni a fel nem használt, de befizetett szolgáltatási díjat? A
földszinti információs pultnál kell formanyomtatványt kérni, kitölteni, az adott tan
székkel leigazoltatni, és utána leadni a Gazdasági Osztályon. Fölöslegesen befizetett
vizsgadíjat visszaigényelni csak az adott tantárgy teljesítése után, az adott vizsgaidő
szakot követő 1 hónapon belül lehet.
- Lehet csekken befizetni a záróvizsgadíjat? Nem, csak a Neptunon történő befizetést
fogadja el a Kar.
- Hogyan tudok diákhitelt igényelni? A diákhitel igénylést nem az egyetemen kell
intézni, hanem a postán, vagy banknál
- Mikor kell elkezdenem a diákhitelt visszatörleszteni? Ahogy a hallgatói jogviszonya
megszűnt, 14 napon belül be kell jelentenie a Diákhitel Központnak és a törlesztést
a 4. naptári hónap első napján kell elkezdeni. Ha pl. június 30-án szűnik meg a jog
viszony, akkor október 1-jétől kell törleszteni. FONTOS! A törlesztési kötelezettség
független attól, hogy van-e munkaviszonya! A kötelezettséget csak abban az esetben
184
�szüneteltetheti, ha 40 éves kora előtt újból hallgatói jogviszonyt létesít, és ezt bejelenti
a Diákhitel Központnak
Ösztöndíjak, juttatások
- Honnan tudhatom meg, hogy milyen juttatásokban részesülhetek? A Hallgatói térí
tési és juttatási szabályzatból (HTJSZ) és a honlapról - Hallgatóinknak/Ösztöndíj.
- Kaphatok-e alaptámogatást? Alaptámogatást az első alkalommal államilag támo
gatott nappali tagozatos képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy kaphat,
amennyiben a HTJSZ 14.§ (4-5) bekezdéseiben leírtaknak megfelel, és a megadott
határidőig ilyen irányú kérelmet nyújt be.
- Mi alapján számítják ki az ösztöndíj átlagomat? A korrigált kreditindex alapján:
az adott félévben Y (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye') v a félévben teljesített kreditek
30 a félévre felvett kreditek
- Köztársasági ösztöndíjhoz melyik átlag kell? Az utolsó két félév súlyozott tanulmá
nyi átlaga.
185
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
JÁK (Jog- és Államtudományi Kar)
Text
A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Text
Any textual data included in the document
PPKE-JÁK
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
Tanulmányi tájékoztató 2009/2010 - Nemzeközi igazgatási alapszak (BA); Európai és nemzetközi igazgatás mesterszak (MA)
Description
An account of the resource
tanév ismertetés; Neptun használat; tanszékek- , oktatók bemutatása; juttatások; adminisztráció; posztgraduális képzés; pályázatok; informatikai szolgáltatások; szabályzatok
Subject
The topic of the resource
Tanulmányi tájékoztató
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
PPKE-JÁK; Dr. Schanda Balázs - dékán; Szakaliné Szeder Andrea; MonAt kft
Contributor
An entity responsible for making contributions to the resource
PPKE-JÁK
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
2009-2010
Date Created
Date of creation of the resource.
2009. július 31.
Medium
The material or physical carrier of the resource.
ismertető
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
digitális; papír
Source
A related resource from which the described resource is derived
JAK_2009_2010_tanulmanyi_tajekoztato_nemzetkozi_igazgatas_alapszak_ba_europai_es_nemzetkozi_igazgatas_mesterszak_ma
Relation
A related resource
PPKE-JÁK Központi irattár 30/009
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Magyarország; Budapest
Spatial Coverage
Spatial characteristics of the resource.
1088 Szentkirályi u. 28.
Extent
The size or duration of the resource.
7585 KB; 196x141 mm; 185 p.
Language
A language of the resource
magyar
Publisher
An entity responsible for making the resource available
PPKE-JÁK
Rights
Information about rights held in and over the resource
PPKE-JÁK
Rights Holder
A person or organization owning or managing rights over the resource.
PPKE-JÁK
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
JAK_2009_2010_tanulmanyi_tajekoztato_nemzetkozi_igazgatas_alapszak_ba_europai_es_nemzetkozi_igazgatas_mesterszak_ma
MondAt kft
Schanda Balázs
Szakaliné Szeder Andrea