15 10 284 https://omeka.ppke.hu/files/original/446f046dec1083d61443be2b8c604743.jpg eeceeda58bc46e69eb7d36b05413267d https://omeka.ppke.hu/files/original/5173013c85f7ae1487e3a94baa765161.pdf 52020f7fa7b7f66fce86172d67a11698 PDF Text Text 1-05 A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara valamint az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara tisztelettel meghívja Önt és munkatársait BÉKÉS IMRE (1930-2010) emlékére rendezett tudományos konferenciára A konferencia ideje és helye: 2010. november 5.10 ^óra Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar II. János Pál terem (Díszterem) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. II. emelet 209. A konferencia programja: A hatályos büntetőeljárási törvény kritikája Belovics Ervin, PPKE-JÁK v tanszékvezető, egyetemi docens Törvényszegő fiatalok Domokos Andrea, KRE-ÁJK tanszékvezető, habilitált egyetemi docens Kozma Sándor emlékére Györgyi Kálmán, ELTE-ÁJK egyetemi docens A törvényes vád problematikája Gellér Balázs, ELTE-ÁJK tanszékvezető, habilitált egyetemi docens Az európai büntető eljárásjog a Lisszaboni Szerződés tükrében Bárd Károly, CEU, ELTE-ÁJK rektorhelyettes, egyetemi tanár A gazdasági bűncselekmények jogértelmezési kérdései Sinku Pál, PPKE-JÁK mestertanár A jogállami büntetőjog elveinek érvényesülési lehetőségei az európai büntetőjogban Békés Ádám, PPKE JÁK egyetemi adjunktus � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2010 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Békés Imre (1930-2010) emlékére rendezett tudományos konferencia Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Békés Imre emlékére rendezett tudományos konferencia Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Békés Imre (1930-2010) emlékére rendezett tudományos konferencia Description An account of the resource A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara valamint az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara tisztelettel meghívja Önt és munkatársait BÉKÉS IMRE (1930-2010) emlékére rendezett tudományos konferenciára A konferencia ideje és helye: 2010. november 5. 10 óra Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar II. János Pál terem (Díszterem) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. II. emelet 209. A konferencia programja: A hatályos büntetőeljárási törvény kritikája Belovics Ervin, PPKE-JÁK tanszékvezető, egyetemi docens Törvényszegő fiatalok Domokos Andrea, KRE-ÁJK tanszékvezető, habilitált egyetemi docens Kozma Sándor emlékére Györgyi Kálmán, ELTE-ÁJK egyetemi docens A törvényes vád problematikája Gellér Balázs, ELTE-ÁJK tanszékvezető, habilitált egyetemi docens Az európai büntető eljárásjog a Lisszaboni Szerződés tükrében Bárd Károly, CEU, ELTE-ÁJK rektorhelyettes, egyetemi tanár A gazdasági bűncselekmények jogértelmezési kérdései Sinku Pál, PPKE-JÁK mestertanár A jogállami büntetőjog elveinek érvényesülési lehetőségei az európai büntetőjogban Békés Ádám, PPKE JÁK egyetemi adjunktus Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE JÁK ; ELTE ÁJK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Belovics Ervin, PPKE-JÁK tanszékvezető egyetemi docens ; Domokos Andrea, KRE-ÁJK tanszékvezető, habilitált egyetemi docens ; Györgyi Kálmán, ELTE-ÁJK egyetemi docens ; Gellér Balázs, ELTE-ÁJK tanszékvezető, habilitált egyetemi docens ; Bárd Károly, CEU, ELTE-ÁJK rektorhelyettes, egyetemi tanár ; Sinku Pál, PPKE-JÁK mestertanár ; Békés Ádám, PPKE JÁK egyetemi adjunktus ;PPKE JÁK; ELTE ÁJK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2010. november 5. 10 óra, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar II. János Pál terem (Díszterem) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. II. emelet 209. Date Created Date of creation of the resource. 2010. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource 210x297 mm (A4) ; (628 kb + 84 kb) Type The nature or genre of the resource meghívó Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_bekes_imre_emlekkonferencia_20101105 Relation A related resource PPKE-JÁK Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant 2010. november 5. 10 óra, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar II. János Pál terem (Díszterem) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. II. emelet 209. Extent The size or duration of the resource. 1 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE-JÁK; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_bekes_imre_emlekkonferencia_20101105 Bárd Károly Békés Ádám Békés Imre Belovics Ervin Domokos Andrea Gellér Balázs Györgyi Kálmán Sinku Pál https://omeka.ppke.hu/files/original/831b4e733025bb3f1366e83fa4a2f919.jpg 30ef26b58a151be442586824802f93ad https://omeka.ppke.hu/files/original/114571a680b2c518e58d1f8e1f830f65.pdf 9b9921dfcd310cd9b8d4f16042d37119 PDF Text Text PP zrMv PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM HITTUDOMÁNYI KAR 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24. Telefon: (1)318-1597 Fax: (1) 318-4124 Honlap: www.htk.ppke.hu Dékáni Hivatal: Farkas Balázsné email: ppke_htk@htk.ppke.hu �A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM HITTUDOMÁ­ NYI KARÁN három szakon alapképzés, egy szakon kiegészítő alap­ képzés is folyik. Az alapképzést nyújtó mindhárom szakon, illetve a doktori kurzuson ugyanaz a 12 tanszék látja el az oktatást. A TEOLÓGUS szak célkitűzése hármas: a teológia tudományos ku­ tatása, s ezzel a magyar nyelvű teológia előmozdítása és irodalmának gazdagítása; a hallgatók tudományos felkészítése doktori fokozat megszerzésére; s végül a hallgatók (papnövendékek és világiak) ma­ gas szintű képzése, hogy a katolikus tanítás alapos ismeretében felké­ szülten vegyenek részt az Egyház evangelizációs tevékenységében. A KÖZÉPISKOLAI ÉS AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI HITTANÁR szak célja olyan hittanárok képzése, akik teológiailag jól felkészültek, és a katolikus tanítást az Egyház hitéhez és tanításához hűségesen, ugyanakkor korszerűen képviselik a magyar fiatalság előtt. A TEOLÓGUS ÉS KÖZÉPISKOLAI HITTANÁR szak a nappali ta­ gozaton (10 félév tanulmányi idő), az általános iskolai hittanár szak a levelező tagozaton (8 félév tanulmányi idő) működik. A középiskolai hittanár szak kiegészítő alapképzés (4-6 félév tanulmányi idő) formá­ jában is elvégezhető azoknak, akik már nappali tagozaton szereztek főiskolai hittanári diplomát. EMBER-, ERKÖLCS- ÉS VALLÁSISMERET SZAKIRÁNYÚ TO­ VÁBBKÉPZÉST indít a Kar a 2004/05-ös tanévtől kezdődően vala­ mely pedagógus, hittanár vagy teológus diplomával rendelkezők szá­ mára. A képzés ideje: 4 félév. �A KAR LEGFONTOSABB KUTATÁSI TERÜLETEI: dogmatika, biblikum, keresztény bölcselet, erkölcsteológia, egyháztörténelem és a patrologia egyes részterületei. A Kar kitüntetetten építi be kutatási tevékenységébe a doktori képzést. Az Egyház hagyománya szerint a teológiai bakkalaureátus után a doktori fokozatot megelőzi egy köz­ benső fokozat, a licenciátus. A doktori fokozatot három specializálódási területen lehet megszerezni: Isten és az O megismerése; Krisztológia; az Egyház misztériuma és élete. A doktori program ka­ tolikus hittudományi doktorátussal zárul, ami államilag elismert PhD. ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉG: teológiai tudományos kutatás­ ban, a katolikus általános- és középiskolai hitoktatásban, a plébániai hitoktatásban, lelkipásztori kisegítőként, a katolikus sajtó, rádió és te­ levízió munkatársaként. FELVÉTELIVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK: jelentkezni a Kar nappali, illetve levelező tagozatának Tanulmányi Osztályán le­ het, kizárólag a Kar jelentkezési lapjának kitöltésével. Életkori felté­ tel: nappali tagozaton 35, levelező tagozaton 60 év alatti életkor. A felvételi hittan tárgyból írásbeli és szóbeli vizsgából áll. A hittanár szakos kiegészítő képzésre a nappali tagozaton katolikus hittudomá­ nyi főiskolát végzettek jelentkezhetnek. 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24. Telefon: (1)318-1597 Fax: (1) 318-4124 Honlap: www.htk.ppke.hu Dékáni Hivatal: Farkas Balázsné email: ppke_htk@htk.ppke.hu �KÁNONJOGI POSZTGRADUÁLIS INTÉZET Az Intézetben háromfokozatú képzés folyik: KÁNONJOGI BAKKALAUREÁTUS (EGYETEMI DIPLOMA) Akik főiskolai szintű teológia végzettséggel jelentkeznek intézetünk­ be, 2 év elvégzése után (mely kiegészítő alapképzésként, első egyete­ mi diploma megszerzése esetén államilag finanszírozott), államilag is elismert egyetemi szintű diplomát szerezhetnek. KÁNONJOGI LICENCIÁTUSI FOKOZAT Megszerzéséhez az előképzettség függvényében további, legalább 1 év elvégzése szükséges, amely már része a PhD-képzésnek. KÁNONJOGI DOKTORÁTUS (PhD) A doktori képzésbe egyetemi szintű teológiai, kánonjogi (bakkalaureátusi), illetve jogi diplomával lehet jelentkezni. A Kánonjogi Posztgraduális Intézet fő feladata az egyházjogászkép­ zés. Az oktatás nappali tagozatos, hétfői és keddi napokon zajlik, mellette a lelkipásztori szolgálat is ellátható. 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. Telefon: (1)429-7217 Fax: (1)429-7218 e-mail: folia@jak.ppke.hu honlap: www.kjpi.ppke.hu � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource HTK (Hittudományi Kar) Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Hittudományi Kar - általános tudnivalók Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Hittudományi Kar - általános tudnivalók Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Hittudományi Kar - általános tudnivalók Description An account of the resource A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM HITTUDOMÁNYI KARÁN három szakon alapképzés, egy szakon kiegészítő alapképzés is folyik. Az alapképzést nyújtó mindhárom szakon, illetve a doktori kurzuson ugyanaz a 12 tanszék látja el az oktatást. A TEOLÓGUS szak célkitűzése hármas: a teológia tudományos kutatása, s ezzel a magyar nyelvű teológia előmozdítása és irodalmának gazdagítása; a hallgatók tudományos felkészítése doktori fokozat megszerzésére; s végül a hallgatók (papnövendékek és világiak) magas szintű képzése, hogy a katolikus tanítás alapos ismeretében felkészülten vegyenek részt az Egyház evangelizációs tevékenységében. A KÖZÉPISKOLAI ÉS AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI HITTANÁR szak célja olyan hittanárok képzése, akik teológiailag jól felkészültek, és a katolikus tanítást az Egyház hitéhez és tanításához hűségesen, ugyanakkor korszerűen képviselik a magyar fiatalság előtt. A TEOLÓGUS ÉS KÖZÉPISKOLAI HITTANÁR szak a nappali tagozaton (10 félév tanulmányi idő), az általános iskolai hittanár szak a levelező tagozaton (8 félév tanulmányi idő) működik. A középiskolai hittanár szak kiegészítő alapképzés (4-6 félév tanulmányi idő) formájában is elvégezhető azoknak, akik már nappali tagozaton szereztek főiskolai hittanári diplomát. EMBER-, ERKÖLCS- ÉS VALLÁSISMERET SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉST indít a Kar a 2004/05-ös tanévtől kezdődően valamely pedagógus, hittanár vagy teológus diplomával rendelkezők számára. A képzés ideje: 4 félév. A KAR LEGFONTOSABB KUTATÁSI TERÜLETEI: dogmatika, biblikum, keresztény bölcselet, erkölcsteológia, egyháztörténelem és a patrologia egyes részterületei. A Kar kitüntetetten építi be kutatási tevékenységébe a doktori képzést. Az Egyház hagyománya szerint a teológiai bakkalaureátus után a doktori fokozatot megelőzi egy közbenső fokozat, a licenciátus. A doktori fokozatot három specializálódási területen lehet megszerezni: Isten és az Ő megismerése; Krisztológia; az Egyház misztériuma és élete. A doktori program katolikus hittudományi doktorátussal zárul, ami államilag elismert PhD. ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉG: teológiai tudományos kutatásban, a katolikus általános- és középiskolai hitoktatásban, a plébániai hitoktatásban, lelkipásztori kisegítőként, a katolikus sajtó, rádió és televízió munkatársaként. FELVÉTELIVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK: jelentkezni a Kar nappali, illetve levelező tagozatának Tanulmányi Osztályán lehet, kizárólag a Kar jelentkezési lapjának kitöltésével. Életkori feltétel: nappali tagozaton 35, levelező tagozaton 60 év alatti életkor. A felvételi hittan tárgyból írásbeli és szóbeli vizsgából áll. A hittanár szakos kiegészítő képzésre a nappali tagozaton katolikus hittudományi főiskolát végzettek jelentkezhetnek. KÁNONJOGI POSZTGRADUÁLIS INTÉZET Az Intézetben háromfokozatú képzés folyik: KÁNONJOGI BAKKALAUREÁTUS (EGYETEMI DIPLOMA) Akik főiskolai szintű teológia végzettséggel jelentkeznek intézetünkbe, 2 év elvégzése után (mely kiegészítő alapképzésként, első egyetemi diploma megszerzése esetén államilag finanszírozott), államilag is elismert egyetemi szintű diplomát szerezhetnek. KÁNONJOGI LICENCIÁTUSI FOKOZAT Megszerzéséhez az előképzettség függvényében további, legalább 1 év elvégzése szükséges, amely már része a PhD-képzésnek. KÁNONJOGI DOKTORÁTUS (PhD) A doktori képzésbe egyetemi szintű teológiai, kánonjogi (bakkalaureátusi), illetve jogi diplomával lehet jelentkezni. A Kánonjogi Posztgraduális Intézet fő feladata az egyházjogászképzés. Az oktatás nappali tagozatos, hétfői és keddi napokon zajlik, mellette a lelkipásztori szolgálat is ellátható. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HTK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Farkas Béláné - dékáni hivatal Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource 148 x 210 mm (a5) ; (553 kb + 411 kb) Type The nature or genre of the resource tájékoztató Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_htk_kjpi_tajekoztato Relation A related resource T00107 Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Magyarország ; Budapest ; Veres Pálné u. 24. Extent The size or duration of the resource. 4 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE ; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_htk_kjpi_tajekoztato Farkas Balázsné https://omeka.ppke.hu/files/original/65c49ed5e21b88c30a9b1a9eb0fb0a86.jpg 0820220bcb9ae43efff416e51cb44ed4 https://omeka.ppke.hu/files/original/f3f7c6dc7976fc84901142fd667ac4be.pdf a4399e5d6c27f49b517096ed6377dc2d PDF Text Text I Pnázmány P éter .. katolikus Egyetem BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR PlLISCSABA 2009 KORSZERŰ TUDÁS , HAGYOMÁNY ÉRTÉKEK 1 �TARTALOMJEGYZÉK DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ 2 PlLISCSABA 2 AZ EGYETEM ÉS A KAR TÖRTÉNETE 3 ALAPKÉPZÉS 4 Mesterképzés 6 DOKTORI KÉPZÉS 12 Kutatás, tudományos élet 14 Nemzetközi kapcsolatok, ösztöndíjak 15 Felnőttképzés 16 Szervezeti felépítés 17 Diákélet a campuson 18 Egyetemi lelkészség 20 Hallgatói szolgáltatások 21 Elérhetőségek 24 2009 I PPKE BTK 1 �P1LISCSABA Szeretettel köszöntőm és hall­ gatóink közé hívom Önt, mert rangot jelent a Pázmányon egye­ temistának lenni, pázmányos diplomát szerezni. Aki a piliscsabai Campuson dol­ gozik, aki itt tanul, az igazi értel­ miségi létet választja. Scientia et fidelitate - Tudással és hűséggel. Pázmány Péter öröksége sajátos elköteleződést követel: együtt, egymásra figyelve kell dolgoz­ nunk hazánk és a magyarság „szellemi és erkölcsi felemelke­ désén”. Várjuk Önt is, csatlakozzék hoz­ zánk! Dr. Nagy László a PPKE BEK dékánja 2 PPKE BTK 2009 iliscsaba község Pest megye északnyugati részén, Budapest határától 14 km-re a Pilist és a Budai-hegységet elválasztó völgyben fekszik. A rómaiak az „Ad lucum felicem” (Boldog-liget) nevet adták az erdős hegy­ oldalakkal körülvett, festői szépségű hely­ nek. A néphagyomány a falu mai nevét Csaba királyfitól származtatja. A terület évezredek óta (az őskortól kezdődően) vonzotta a letelepedni szándékozókat. Első írott emléke is korai, a XIIL századból való. A történelem viharai ugyan időnként alapo­ san megtépázták a falut, ám a vidék, termé­ szeti értékeinek és kedvező fekvésének kö­ szönhetően mindig újjáépült. Új fejezet nyílt a falu életében azzal, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara 1994-ben itt nyitotta meg kapuit. Azóta nemcsak az egyetemisták előtt tárulnak fel itt lehetőségek, hanem létrejött egy igazi pilisi kulturális központ, ami a falu életére is kedvezően hat. Az elmúlt tíz év közös rendezvényei, művészeti eseményei vagy éppen az évente megrendezett majálisok már en­ nek az együttműködésnek a látványos gyümölcsei. �AZ EGYETEM ÉS A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNETE a gyetemünk 1635-ben alapított és azóta folyamatosan működő magyar universitas. Pázmány Péter esztergomi érsek az ország törté­ nelmének legtragikusabb éveiben, a tö­ rök hódoltság korában, 1635-ben hozta létre a magyar oktatásügy és egyházi kultúra történetében korszakos jelen­ tőségű egyetemet. Meggyőződése volt, hogy a nemzet fennmaradásának és erkölcsiségének biztosítéka a szellemi műveltség. Az általa alapított egyetem szellemi örökségét is vállalva vette fel intézményünk az ő nevét. Az egyetemet Nagyszombatból Mária Terézia helyezte át Budára. Az 1848as reformok jegyében a pesti egyetem modern, autonóm oktatási központtá vált. Átmeneti korlátozó időszak után, 1860-ban visszanyerte régi jogait, s a XX. század elején a világ legszínvo­ nalasabb egyetemei közé emelkedett. Az első világháború vérzivatarát és a Tanácsköztársaság korlátozó intézke­ déseit túlélve, 1921-ben, a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem alapítójának, Pázmány Péternek ne­ vét vette fel, melyet egészen 1950-ig viselhetett. A kommunista államha­ talom intézkedésének következtében az Orvosi és a Hittudományi Kar le­ választása után jött létre a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem. A magyar országgyűlés 1993-ban ismerte el és jegyezte be a Bölcsészettudományi Kart és ezzel egy időben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet az álla­ milag elismert egyetemek sorába. Egyetemünkön ma öt kar működik: Hittudományi Kar (Budapest), Böl­ csészettudományi Kar (Piliscsaba), Jog- és Államtudományi Kar (Buda- j. -BEN pest), Információs Technológiai Kar (Budapest), Vitéz János Kar (Esztergom), valamint a fakultás jogú Kánonjogi Posztgraduális Intézet (Budapest). A Bölcsészettudományi Kar 1992-ben Budapesten kezdte meg működését. 1994 szeptem­ berében költözött a fővároshoz közeli Piliscsaba-Klotildligetre, az egykori Perczel Mór, majd szovjet laktanya helyére. A pá­ ratlan természeti szépségű hely vasúton és közúton egyaránt jól megközelíthető. Az építke­ zések során részint átalakítot­ ták és felújították a régi épü­ leteket, részint újakat emeltek Makovecz Imre és az általa vezetett Makona Egyesülés építészeinek tervei alapján. Az oktatás jelenleg hét nagy épületben (Ambrosianum, Anselmianum, Augustineum, Auditórium, lustineum, Catharineum, Stephaneum) folyik. KORSZAKOS JELENTŐSÉGŰ EGYETEMET." 2009 PPKE BTK 3 �OKTATÁS. I Ltiliu 2006 szeptemberétől új rendsz en indult el a felsőoktatás Magy szágon. Az úgynevezett „Bolognai folyamat” amelynek nyilatkozatát 1999-ben .Ma­ gyarország is aláírta, egységes Európai"" Felsőoktatási Térség megteremtését tűzte ki célul. Az alapvető törekvés az, hogy egységes elvek alapján az egész életen át tartó tanu­ a megfelelő kredit rendszer), és lehető­ lás jegyében megte­ vé teszi egy versenyképes, tudásalapú remtsék a két ciklu­ Európa kialakulását. sú képzési rendszert, AZ ELSŐ KÉPZÉSI CIKLUS, amelyet amelyhez harmadik ciklusként kapcsoló­ nemzetközileg bachelor-nak ismernek, és dik a doktori képzés. magyar elnevezéssel alapképzésnek (BAnak) hívunk, 3 éves (hat szemeszteres, 180 Ebben a rendszerben a diplomák Európa- kredites) időtartamú képzés. A MÁSODIK. KÉPZÉSI CIKLUS, amelyet szerte kölcsönösen el­ ismerhetők, a hallga­ a nemzetközi terminológiában master-nak, ma­ tói és oktatói mobilitás gyar elnevezéssel mesterképzésnek (MA-nak) hí­ kiszélesedik (ezt segíti vunk, az alapképzés utáni, arra épülő, 2 éves (négy szemeszteres, 120 kredites) időtartamú képzés. A HARMADIK KÉPZÉSI CIKLUS (doktori képzés) a mesterképzés utáni, arra épülő 3 éves (6 szemeszteres, 180 kredites) képzés, amely tudo­ mányos (illetve művészeti) képzést nyújt, és doktori fokozat (PhD) megszerzésére készít fel. Képzési ciklus Képzési keret idő Kreditmennyiség BA 3 év (6 félév) 180 MA 2 év (4 félév) 120 PhD 3 év (6 félév) 180 I ■■■■■■■■■■■■■■■■■Mi ■■■■■■■■■■■■■■HMm w alapképzés (BA) Az alapképzésre jelentkezők alapszakokra, illetve bizonyos szakoknál szakirá­ nyokra nyerhetnek felvételt érettségi eredményük alapján. A felvételt nyert hall­ gatók az alapszakon választhatnak, hogy hogyan folytatják tanulmányaikat. Választhatnak továbbá milyen szakilrányt vesznek fel sajátos szakmai ismeretek, szakképzettség megszerzése érdekében. �Alapképzés (BA) Képzési ág Alapszakok Szakirányok Specializáció (50 kredit) Minor program (50 kredit) Anglisztika • Angol • Nyelvi és kulturális kommunikáció • Anglisztika • Német • Empirikus nyelvtudomány • Gyakorlati germanisztika • Pragmatikus művelődés­ tudomány • Germanisztika • Francia • Francia nyelv • Francia • Olasz • Olasz nyelv • Olasz • Spanyol • Spanyol nyelv • Spanyol • Cseh - • Cseh • Lengyel - • Lengyel • Szlovák - • Szlovák Germanisztika Modern filológia Romanisztika Szlavisztika • Ókori és keleti filológia Keleti nyelvek és kultúrák Ókori nyelvek és kultúrák - • • Nyelvtechnológia Finnugor - Politológia - Szociológia Történelem • Ógörög • Magyar • Nemzetközi tanulmányok ■ Esztétika Filozófia Művészettörténet • • • PR Újságírás Rádió és televízió Film- és videó tanulmányok !1 ’ ■ • é - / ; / : ] • Politológia • Esztétika • Filozófia • Művészettörténet - ' - j • Kommunikáció • Szociológia - Társadalmi tanulmányok Történelem • Latin - • • • • Társadalomismeret • Hebraisztika klasszikus nyelvi • Hebraisztika nem nyelvi Klasszika-filológia [latin, ógörög] Nemzetközi tanulmányok • Közép-Európa tanulmányok O • Iszlámtudomány • - — - - Pszichológia Kommunikáció és médiatudomány - Hebraisztika Pedagógia és pszichológia Szabad bölcsészet |í • Magyar Szabad bölcsészet T Arab Magyar Politikatudomány - " 1 t - f i ) • Ókor -, középkortörténet • Koraújkor -, jelenkortörténet y • - • \ ; ej • Történelem 2009 । PPKE BTK 5 �Mesterképzés (MA) Karunkon jelenleg az alábbi szakterületi mesterképzési szakokra lehet jelentkezni, amelyek elvégzésével mesterfokozatú végzettség (MA) szerezhető. Képzési terület Mesterszak megnevezése Szakirány megnevezése Végzettség Anglisztika ■ Angol irodalom ■ Angol elméleti nyelvészet okleveles anglisztika mesterszakos bölcsész Elméleti nyelvészet nincs szakirány okleveles elméleti nyelvész Esztétika nincs szakirány okleveles esztétika szakos bölcsész Filozófia ■ Etika ■ Vallásfilozófia okleveles filozófia mesterszakos bölcsész Francia nyelv, irodalom és kultúra nincs szakirány okleveles francia nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész Klasszika-filológia ■ Klasszika-filológia ■ Antik örökség okleveles klasszika-filológia szakos bölcsész Magyar nyelv és irodalom ■ Történeti nyelvészet ■ Leíró nyelvészet ■ Finnugor ■ Régi magyarországi irodalom ■ Klasszikus magyar irodalom ■ Modern magyar irodalom ■ Irodalomtudomány okleveles magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész Művészettörténet ■ Középkori művészet ■ Újkori művészet ■ Legújabbkori művészet okleveles művészettörténész Pszichológia ■ Interkulturális és interperszonális pszichológia okleveles pszichológus Történelem ■ Társadalom-, életmód- és művelődéstörténet ■ Egyháztörténet ■ Egyetemes és magyar hadtörténet ■ Társadalmi krízisek és uralmi technikák ■ Középkor-történet okleveles történész Vallástörténet ■ Hebraisztika ■ Vallástörténet okleveles vallástörténész Kommunikáció- és médiatudomány ■ Közösségi és közéleti kommunikáció szakirányú modul ■ Multimédia szakirányú modul okleveles kommunikáció- és médiaszakértő Nemzetközi tanulmányok ■ Európa-tanulmányok ■ Regionális és civilizációs tanulmányok okleveles nemzetközi kapcsolatok elemző Szociológia ■ Gazdaság- és szervezetelemzés ■ Nemzeti és etnikai kisebbségek ■ Vallásszociológia okleveles szociológus Bölcsészettudomány Társadalomtudomány 6 PPKE BTK I 2009 �A bolognai rendszerű képzés második szintje a mesterképzés. Az jelentkezhet rá, aki rendelkezik alapdiplomával. A mesterképzés kétirányú: szakterületi (lásd a 6. oldal táblázatát), illetve tanári. A szakterületi MA képzés célja, hogy a hallgatók egy meghatározott területen szükséges tudásra és a tudományos kutatás művelésére kellő felkészítést kapjanak. Az alapdiplomának nem kell feltétlenül bölcsész alapdiplomának lennie, ebben az esetben 50 kreditnyi kiegészítő tanulmány után kezdhető el a mesterképzés. FELVÉTELI PONTOK SZÁMÍTÁSA A SZAKTERÜLETI MESTERKÉPZÉSBEN A mesterszakok felvételi pontozása Előnyben részesítés Diploma minősítése alapján hozott pont Szerzett pont1 (Felvételi vizsga) 10 pont 2 0-45 pontig 3 0-45 pont 1 Témája szakonként a http://www.btk.ppke.hu/cikk.php?cikk=1775 linken érhető el. 2 Az előnyben részesítés és a többletpontokra vonatkozó részleteket lásd a kari honlap Felvételizőknek rovatában. 3 Az oklevél minősítésének pontozási rendszere: kitűnő, jeles: 45 pont, jó: 36 pont, közepes: 27 pont, elégséges: 18 pont. TÁJÉKOZTATÓ A TANÁRI MESTERSZAKRA BA VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ JELENTKEZŐK SZÁMÁRA A 2006-ban bevezetett többciklusú felsőoktatási képzési rendszerben a ta­ nári szakképzettséget csak a második ciklusban, mesterképzési szinten lehet megszerezni. Tanári mesterszakon két tanári szak­ képzettséget kell megszerezni, ettől csak néhány kivételes esetben lehet el­ térni (például korábbi főiskolai és egye­ temi szintű végzettség esetén). Ennek következtében a tanári mesterA megszerzett szakképzettség képzés elsősorban pedagógiai jellea közoktatás 5-12. (13.) évfolyagű, tehát a szakterületi ismeretek mán, illetve a szakképzés valaelsajátítása a közoktatás szükség­ mennyi formájában a tanári szakleteinek megfelelően történik, képzettségnek megfelelő tárgyak szakrendszerű oktatására nyújt lehető­ séget. A tanári mesterképzés elsődleges célja a közoktatás igényeinek kielégítése. A TANÁRI MESTERKÉPZÉS FELÉPÍTÉSE A TANÁRI MESTERKÉPZÉS 4 RÉSZBŐL ÁLL: Tanári része mesterszak Kreditek szama Félévek száma Bemenet 1. szakterületi modul 40 kredit 4 félév (1-4. félévben) 120 kredites BA szak (vagy korábbi egyetemi és főiskolai végzettség) 2. szakterületi modul 40 kredit 4 félév (1-4. félévben) 50 kredit szakterületi ismeretkör (minor program) Tanárképzési modul 40 kredit 4 félév (1-4. félévben) 10 kredit tanárképzési modul a BA képzés keretében Tanítási gyakorlat 30 kredit 1 félév (5. félévben) - Összesen 120+30 kredit 4+1 félév 180 i Kimenet okleveles ... tanár 2009 I PPKE BTK 7 �A zoknak a felsőoktatásba jelentke­ zőknek, akik tanári szakképzett­ séget szeretnének szerezni, már az első képzési ciklusban (BA) meg kell tervez­ niük későbbi tanulmányaikat. Az az alapkép­ zési szak lesz a bemeneti feltétele az 1. tanári szakterületi modulnak, amelyre felvételt nyer­ tek. A BA főszak mellett választaniuk kell az in­ tézményük által meghirdetett 50 kredites minor programok közül, ez a program alapját képezi a 2. tanári szakterületi modulnak. Már az alapképzés­ ben folytatott tanulmányok során szükséges a tanári pályával való ismerkedés, ezért el kell végez­ ni egy 10 kredites tanárképzési modult is, amely az előképzettséget biztosítja a tanárképzés pedagógiai­ pszichológiai modulja számára. A tanárképzés első és második szakterületi modulja ugyanazt a végzettséget biztosítja, csak az előtanulmányi feltételek eltérő­ ek. Minden első tanári szakképzettség elvégezhető második tanári szak­ képzettségként is az első tanári szakképzettséggel párhuzamo­ san. Léteznek olyan szakképzett­ ségek is, amelyek csak második szakképzettségként teljesíthetők (pl. filozófiatanár, etikatanár, stb.), előtanulmányi feltételük az 50 kredites minor program elvégzése. A következő táblázat azt mutatja be, hogy a PPKE BTK-n jelenleg milyen tanári szakképzettségeket lehet párban megszerezni. 8 PPKE BTK | 2009 �Első tanári szakképzettség Franciatanár Franciatanár Franciatanár Franciatanár Franciatanár Franciatanár Franciatanár Latintanár . Latintanár Latintanár Latintanár Latintanár Latintanár Latintanár Magyartanár Magyartanár Magyartanár Magyartanár Magyartanár Magyartanár Magyartanár Mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár Mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár Mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár Mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár Mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár Mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár Mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár Némettanár Némettanár Némettanár Némettanár Némettanár Némettanár Némettanár Spanyoltanár Spanyoltanár Spanyoltanár Spanyoltanár Spanyoltanár Spanyoltanár Spanyoltanár Szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár ’ Szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár Szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár Szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár Szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár Szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár Szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár Történelemtanár Történelemtanár Történelemtanár Történelemtanár Történelemtanár Történelemtanár Történelemtanár Második tanári szakképzettség Latintanár J Magyartanár Mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár | Némettanár Spanyoltanár Szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár Történelemtanár .......... ] Franciatanár | Magyartanár Mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár Némettanár Spanyoltanár Szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár Történelemtanár Franciatanár Latintanár Mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár | Némettanár Spanyoltanár Szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár Történelemtanár Franciatanár | | Latintanár Magyartanár Némettanár Spanyoltanár Szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár Történelemtanár Franciatanár Latintanár Magyartanár Mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár Spanyoltanár Szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár Történelemtanár Franciatanár Latintanár Magyartanár Mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár Némettanár Szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár Történelemtanár Franciatanár Latintanár Magyartanár Mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár Némettanár Spanyoltanár Történelemtanár Franciatanár Latintanár Magyartanár Mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár Némettanár Spanyoltanár Szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár 2009 I PPKE BTK 9 �a Pszichológiai Intézettel, a szakterületi ismeretekért felelős intézetekkel és tanszékekkel. A tanári mesterszakok felvételi pontozása Előnyben részesítés 1. szakképzettség 2. szakképzettség Pedagógiai-pszichológiai modul 60 pont (20+40) 10 pont 0-20 pont az oklevél minősítse (hozott pontok) 4 igen/nem 30 pont 0-40 pont a felvételi eredménye (szerzett pontok) 4 Az oklevél minősítésének pontozási rendszere: kitűnő, jeles: 20 pont, jó: 15 pont, közepes: 10 pont, elégséges: 5 pont. A FELVÉTELI VIZSGA Pedagógia-pszichológiai modul felvételi vizsgája A felvételi háromtagú bizottság előtt zajlik. A Pedagógiai és a Pszichológiai Intézet három oktatója egymástól függetlenül legfeljebb 10-10 ponttal, összesen tehát 30-cal értékeli a jelölt szereplését. A felvételiző hozza magával a beszélgetésre a következőket: • „A pedagógia világa” c. szeminárium keretében készült dolgozatot, portfoliót (ha más felsőoktatási intézményből jelentkezők nem írtak ilyet, készítsenek rövid elemző beszámolót a BA keretében elvégzett 10 kredit értékű pedagógiai-pszichológiai tanulmányaik tartalmáról), • pedagógiai, pszichológiai tárgyú olvasmányainak jegyzékét, • rövid (legfeljebb 20 soros) kézzel írt motivációs levelét, • bármilyen dokumentumot, amelyet a tanári pályára készülés szempontjából fontosnak tart. A beszélgetés NEM tételjegyzékből húzott vagy kapott kérdésekre adott válaszok mentén zajlik, ezért kötelező vagy ajánlott irodalomjegyzék sincs. Ám a szakirodalmi olvasottság kívánatos! A bizottság a jelöltek alkalmasságát vizsgálja a következő területeken: 1. 2. 3. 4. 5. a jelölt motivációja, attitűdjei, pedagógiai érzékenysége, empátiája (konkrét pedagógiai szituáció értelmezésével ill. szerepjátékkal), pedagógiai tájékozottsága (BA tanulmányai és olvasmányai alapján), kommunikációja, fellépése, általános napi tájékozottsága, különös tekintettel az oktatáspolitikára, a neveléssel/oktatással kapcsolatos társadalmi kommunikációra. A tanári szakterületi modulok felvételi vizsgájáról részletesen a kari honlap ad tájékoztatást. 10 PPKE BTK | 2009 �A felvételi eljárás keretében szerzett pont­ számokat a bizottság összesíti és a jelentkezőket rangsorba állítja. A rangsor élén állók - a Kar mindenkori felvételi keretszámainak függvényében - államilag finanszírozott helyen kezdhetik meg mes­ terfokú tanulmányaikat. Az utánuk következők költségtérítéses hallgatók lesznek. Az alacsonyabb pontszámot elért jelöltek nem nyernek felvételt. A bekerüléshez szükséges pontszámokról még nincsenek tapasztalati adatok, így erre vonatkozó iránymutatást csak a következő évben, 2010-ben tudunk közölni. AKKREDITÁLÁS ALATT ÁLLÓ SZAKOK: Arabisztika mesterképzési szak Pszichológia mesterképzési szak (Klinikai és egészség pszichológia szakirány) Tanári mesterszak Filozófiatanár szakterületi modul 2009 PPKE BTK 11 �DOKTORI KÉPZÉS A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARA HÁROM TUDOMÁNYTERÜLETEN NYÚJT DOKTORI KÉPZÉST: az Irodalomtudományi Dokto­ ri ISKOLA egyes műhelyeiben folyó munka a szakos képzéseken alapul, ám azoknál elmélyültebb, új tudomá­ nyos eredményekre vezető formában. Az irodalmat, mint a művészet egyik ágát elméleti, történeti és kultúra­ központú megközelítésből egyaránt vizsgálja, ugyanakkor lehetőség nyílik egy-egy korszak (pl. a régi magyar­ országi), vagy egy-egy nyelvterület (angol/arab/francia/héber/német/ német(neo) latin, olasz, spanyol, szláv) irodalmában alaposan elmélyülni, fi­ lológiai, irodalomtörténeti és -elméleti kutatásokat folytatni. a Nyelvtudományi doktori ISKOLA a nyelvtudomány fontos központi területein, azaz az elméleti nyelvészet, ezen belül a szintaxisel­ mélet, a fonológiaelmélet, valamint a szociolingvisztika, a magyar leíró nyelvészet, a történeti nyelvészet, a klasszika-filológia, az arabisztika, ang­ lisztika, germanisztika, romanisztika, szlavisztika, továbbá a nyelvtechnoló­ gia terén nyújt doktori képzést. Míg a fölsorolt területek többségéből szerzett PhD-fokozat elsősorban tudományos kutatásra és felsőfokú oktatásra képe­ sít, a nyelvtechnológiai PhD-fokozat a kutatás-fejlesztésban, illetve az iparban is versenyképes tudást nyújt. a Történelemtudományi Dok­ tori ISKOLA azt vallja, hogy aki nem ismeri a múltját, annak jövője sincs. A képzés során a történelemtudomány számos területén kínál olyan tudás­ anyagot és tudományos módszertani fölkészítést, amellyel a végzettek a gazdaság-, a társadalom-, az eszme-, vagy az egyháztörténet területén ala­ pos jártasságot szerezhetnek. Az egyes kutatóműhelyeken belül ki-ki az általa választott területen az eredeti források segítségével alaposabban elmélyülhet és új tudományos eredményekre juthat. indhárom doktori iskola törekszik arra, hogy a hallgatók bekapcsolódhassanak az adott szakterület kutatói közösségébe. Kari és egyetemi fórumok (pl. Piliscsabai Nyelvészkor), valamint országos rendezvények (a külön­ böző tudományágak doktori hallgatói számára rendezett konferenciák), illetve nemzetközi események azok az alkalmak, amelyeken a készülő disszertáció egy-egy fejezetének bemutatására sor kerülhet, azzal kapcsolatban kritikák, javaslatok érkezhetnek, illetve új szakmai kapcsolatok születhetnek. A már megvédett doktori disszertációk kiadványsorozatának folytatása érdekében a Kar európai uniós pályázatot nyújtott be, amely - siker esetén - mindenképpen hatékonyabbá teszi az új tudományos eredmények szélesebb körben való megismertetését. M 12 PPKE BTK I 2009 �Doktori Iskola megnevezése Műhely megnevezése Műhely vezetője Angol-amerikai műhely Dr. Almási Zsolt PhD Dr. Tóta Péter Benedek CSc irodalomtudományi Arab irodalmi műhely Dr. Maróth Miklós DSc, akadémikus Esztétikai műhely Dr. Horcher Ferenc CSc Finnugor műhely Dr. Csúcs Sándor DSc Germanisztikai műhely Dr. Bognár Zsuzsa CSc Héber irodalom műhely Dr. Fröhlich Ida DSc Régi magyarországi irodalmi műhely Dr. Nagy László DSc Klasszikus magyar irodalmi műhely Dr. Tarjányi Eszter CSc Modern magyar irodalmi és irodalomelméleti műhely Dr. Horváth Kornélia PhD Romanisztikai (francia, frankofón, olasz, spanyol) irodalomtudományi és kultúrtörténeti műhely Dr. Martonyi Éva CSc Szlavisztikai műhely Dr. Käfer István PhD Magyar nyelvészeti műhely Dr. Hegedűs Attila PhD Elméleti nyelvészeti műhely Dr. É. Kiss Katalin DSc, akadémikus Nyelvtudományi Doktori Iskola vezető: Dr. É. Kiss Katalin Romanisztika műhely Dr. Domokos György PhD Finnugor műhely Dr. Csúcs Sándor DSc Szlavisztika műhely Dr. Zilka Tibor DSc egyetemi tanár Angol nyelvészeti műhely Dr. Cser András PhD Germanisztika műhely Dr. Szigeti Imre PhD Klasszika filológia műhely Dr. Maróth Miklós DSc, akadémikus Gazdaság-, régió- és politikatörténeti műhely Dr. Berényi István DSc Társadalom- és életmódtörténeti műhely Jánokiné Dr. Újváry Zsuzsanna PhD Eszmetörténeti műhely Dr. Fröhlich Ida DSc Egyháztörténeti műhely Dr. Szovák Kornél CSc Hadtörténeti műhely Dr. Horváth Miklós DSc Irodalomtudományi Doktori Iskola vezető: Dr. Martonyi Éva egyetemi tanár Történelemtudományi Doktori Iskola vezető: Dr. Fröhlich Ida egyetemi tanár 2009 I PPKE BTK 13 �Társadalomtudományi kutatásaink és elméleteket illetően. Tudományos Akadémeghatározó irányvonalai az egyházi Jelentősek Magyarország és az támogatott kutatócsoport­ kommunikáció és a kommunikáció­ Apostoli Szentszék kapcsolataival, közül a Maróth Miklós által elmélet. Kiemelkedő jelentőségűek a magyarországi lelkiség történevezetett Ókortudományi Kutatócso­ az európai szintű együttműködéssel tével, valamint a Pázmány Péter porttal büszkélkedhet az ország böl­ bíró, a vallásosság szociológiáját életművével foglalkozó projektjeink. csészettudományi intézményei között érintő vizsgálatok. Emellett jelentő­ Hallgatóink és doktoranduszaink egyik legfiatalabbnak számító Karunk. sek és számos résztémát érintenek körében méltán népszerű kutatási A Karon folyó kutatások egyaránt érintik a gazdasági vállalkozásokkal, területekkel foglalkoznak az 1945 a bölcsészet- és társadalomtudomá­ illetve nonprofit szervezetekkel utáni magyar politika- és hadtörté­ nyokat. Előbbiek kiemelkedően fontos, összefüggő, illetve művelődésneti, és a korai újkori identitás- és nemzetközi szinten is elismert területei szociológiai kutatások is. életmódtörténeti műhelyek. az ókori görög-római, valamint az arab Nyelvészeti területeket érintően kultúrát érintik. Hasonló elismertségnek számos nyelvjárási kutatással büszörvendenek az ószövetségi apokrif és kélkedhetünk. Irodalomtörténeti pszeudepigráfikus irodalom területén elért vonatkozásban angol reneszánsz kutatási eredményeink. irodalom- és egyháztörténeti, Egyedülálló nyelv-identitás és politikatör­ a spanyol aranyszázad prózáját téneti kutatásokat valósít meg Karunk a érintő kutatásaink meghatározóak. szlavisztika területén. Az irodalomelmélet Új - és kiemelkedő eredményeket vonatkozásában több jelentős kutatócsoporígérő — kutatási területünk a ma­ tünk tevékenykedik: kiemelkedő eredmé­ gyarországi olasz és olaszországi nyeket értek el a verstant és poétikát, valamagyar források kutatása. mint a kortárs francia és frankofón irodalmat 14 PPKE BTK 2009 �Kar arra törekszik, hogy hallgatóink és oktatóink minél nagyobb számban utaz­ vente közel 100 hallgató utazhat külföldre valamely mobilitási program keretében. Partneregyetemeink hassanak külföldi tanulmányszáma évről-évre növekszik, jelenleg közel 70 külföldi utakra, elsősorban sokszínű nemzetközi kapcsolatainknak intézménnyel állunk kapcsolatban. és több éve működő csereprog­ Karunk immáron 10 éve vesz részt az ERASMUS prog­ ramban, mely intézményünkben egyre nagyobb népsze­ ramjainknak köszönhetően. rűségnek örvend. A program keretében folyamatosan nő azon hallgatók száma, akik egy szemesztert vagy akár egy tanévet tölthetnek el Európa leghíresebb egyetemeinek egyikén. Idén már 11. alkalommal került megrendezésre a külföldi diákok körében egyre népszerűbb nyári egyetem, az Erasmus Intenzív Nyelvi Előkészítő Kurzus. A É CEEPUS program a közép-európai országok felső­ oktatási intézményei számára létrehozott, hálózati együttműködésre épülő csereprogram. A program célja, hogy lehetővé tegye a részt vevő országok felsőoktatá­ si intézményei számára vendégtanárok fogadását, diák­ cseréket nyelvi és szakmai kurzusokon, valamint nyári egyetemeken való közös részvételt. Karunk a 2008/09-es tanévtől kezdődően már két sikeresen működő hálózat­ ban is részt vesz, aminek köszönhetően kibővült a meg­ pályázható hallgatói és oktatói helyek száma. A 2008/09-es tanévben sikerrel pályáztunk a Norvég Alap által finanszírozott mobilitási csereprogramra is, mely újfajta mobili­ tási lehetőséget biztosít diákjaink számára. Kiváló európai partneregyetemeink mellett sikeresen működünk együtt tengerentúli intézményekkel is (University of South Dakota, Notre-Dame University, Universidad Michoacana San Nicolás de Hidalgo - Mexikó). Fontos előrelépés számunkra, hogy intézményünk egy éve csatlakozott a 9 európai kutató­ egyetemet összefogó nemzetközi hálózathoz (International Research Universities Network). Kétoldalú szerződéseink és csereprogramjaink eredményeként egyre több külföldi oktatót és hallgatót üdvözölhetünk campusunkon. Vendégoktatóink száma dinamikusan növekszik, ami biztosítja a kurzusok spektrumának bővítését és sokszínűségét. A 2009 I PPKE BTK 15 �FELNŐTTKÉPZÉS arunk felnőttképzési stratégiái lő kínálatunk folyamatos lehetőséget jó alapokra építve több irány­ nyújt a tapasztalatok beépítésére. ban kínál korszerű modelleket Felsőfokú szakképzéseink diplomával a szakmai építkezéshez. A felnőttkép­ nem rendelkező hallgatókat várnak, zési formák részei az élethosszig tartó szakirányú továbbképzéseink diplo­ tanulás (Lifelong Learning) stratégiájá- mások számára nyitottak. nak, ezt vesszük figyelembe a képzések tervezése, működtetése során. FELSÖFOKÚ SZAKKÉ PZÉS E K: Profilunkból adódóan elsősorban moderátor, sajtótechnikus, intézményi kommunikátor, sportkommunikátor, a kommunikációs, pedagógus, pszi­ ifjúságsegítő. chológus, humánerőforrás, valamint a társadalom és közéleti szféra szá­ Szakirányú továbbképzések: mára nyújtunk gyakorlat-orientált továbbképzéseket. Egyre bővüAlkotó vers- és prózaírás (kreatív írás) Általános neuropszichológia Biblioterápia Család- és gyermekvédelem pedagógiája Drámapedagógia Érdekérvényesítő (lobbi) Európa-tanulmányok Igazgatás-menedzsment Integrált szülő-csecsemő konzultáció (regisztráció alatt) Könyvkiadói szakember Klinikai igazságügyi szakpszichológus szakirányú továbbképzési szak (regisztráció alatt) Közvetítő (mediátor) Mentálhigiéné Mozgókép- és médiakultúra Nonprofit szakértő Önkormányzati szolgátatásszervező Pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés Szociális menedzser Társadalmi devianciák (regisztráció alatt) Angol társadalomtudományi, jogi, gazdasági és bölcsészettudományi szakfordító Távol-Kelet referens szakirányú továbbképzési szak Tranzakcióanalízis szakirányú továbbképzési szak 16 PPKE BTK I 2009 �Dékáni Hivatal Gazdasági és Műszaki Igazgatóság Prodékán Könyvtár Tudományos dékánhelyettes Kari Kiadó Oktatási dékánhelyettes Továbbképzési Osztály Külügyi dékánhelyettes Nemzetközi Kap­ csolatok Osztálya Történettudományi Intézet �DIAKELET A CAMPUSON Hallgatói Önkormány­ zatnak minden egyetemi hallgató alanyi jogon A tagja. A hallgatók érdekérvényesítését, kollektív jogait a Hallgatói Önkormány- A Hallgatói Önkormányzati Tanács választott képTVviselőket küld a Kari és az Egyetemi Tanácsba, ezek bizottságaiba, továbbá minden olyan testület- be, amelyeknek döntései érintik az egyetem hallga­ tóit. A HŐT részt vesz a tanulmányi ösztöndíjjal, a szociális és lakhatási támogatásokkal kapcsolatos ügyek intézésében, továbbá rendezvényeket szervez, alakítja az egye­ temi életet a campuson. A Karral közösen minőségbiztosítási rendszert működtet, gondozza a hazai és kül­ földi oktatási, kulturális és tudomá­ zati Tanács gyakorolja. nyos képzési kapcsolatokat. Folyamatosan tájékoztatja a hallgatókat az egyetem életével kapcsolatos kérdésekről, pályázatokról, ösztön­ díjakról és álláslehetőségekről. 18 PPKE BTK I 2009 ÖNTEVÉKENY KÖRÖK: Filmklubok (klasszikus, kommersz, kortárs) - Fotóklub Színjátszó kör - Egyetemi Televízió (ETV) - Egyetemi Rádió íróműhely - Campus (egyetemi újság) Énekkarok Pilisi Fonó (néptánckor) LESZTDK (leendő szociológusok tudományos diákköre) �PÁZMÁNY--NAP - Pázmány Péter, egyetemünk alapítója tiszteletére rendezett ünnepség. Ekkor kerül sor a Pázmány díjak és az új PhD diplomák átadására. GÓLYA 1ÁBOR - Az elsős hallgatók számára rendezett tábor, mely négy napon keresztül tart. A pázmányos gólyatáborokban az önfeledt kikapcsolódás mellett nagy figyelmet fordítunk kulturált és ötletes programokra, ezeket hosszan tartó, gondos szervezés előzi meg. A leendő elsősök 75-80%-a részt vesz a táborban. NYITÓÉUL! - A tanév legelső rendezvénye, mely segít visszazökkenni az egyetemi életbe a nyári kikapcsolódás után. Általában Információs Nap előzi meg, ahol a hallgatók megismerhetik/átismételhetik az egyetemmel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. G OLYABÁI - Egyetemünk báljai közül a legfényesebb és legcsillogóbb. M1KULÁS-BU1 - Általában sok hóval, vetélkedővel, egész estés élőzenével és sok-sok Miku­ lás-csomaggal teli éjszaka Miklós napján. FARSANGI BÁL - A Gólyabálhoz hasonlóan ez is olyan nap, amikor a hallgatók valami nem hétköznapit vesznek magukra, de itt az elegancia helyett sokkal inkább az ötletességé a főszerep. FELEZOBULI - A hallgatók a „Felén már túl vagyunk!” felkiáltással mulatják át az éjszakát. PILISI MAJÁLIS - Karunk legnagyobb tömeget vonzó rendezvénye, amire Magyarország minden tájáról érkeznek látogatók. Bővebb információért érdemes ellátogatni a www.pilisimajalis.hu weboldalra. IRODALMI KLUB - Az irodalmi estek résztvevői találkozhatnak Magyarország kortárs költészetének kiemelkedő alakjaival. H AZ1 BAJ NOKSÁC JC - Egyetemi focikupa, egész évben zajlik. A csapatok tetszés szerint alakulnak, de csak a legjobbak kerülhetnek a Pázmány-kupába. PÁZMÁNY-KUPA- Egyetemünk karainak csapatai mérik össze sporttudásukat. Az elődöntőkön sikeresen szereplő csapatok kerülnek a döntőbe. SZAKOS KIRÁNDULÁSOK. ÉS SZAKESTEK -a legtöbb szak évente egyszer szakestet szervez és szakos kirándulásra viszi hallgatóit. Ezeken a rendezvényeken nyílik a legjobb lehetősége a hallgatónak megismerni közelebbről diáktársait és tanárait. 2009 PPKE BTK 19 �z egyetemi lelkészség szeretné tartalmassá tenni és elmélyíteni a hallgatók mindennapjait a tanulás és a számonkérés mellett. A lelkészségen megtalálhatóak a hagyományos vallásos programok és ezek mellett teljesen sajátos progra­ A mok. Melyek ezek? Kezdjük az utóbbival. Van évente több nagy szervezésünk, amely megmozgat bennünket, mind lelki, szellemi, mind fizikai értelemben. Október 23-a körül Csobánkáról Esztergomba gyalogolunk egy éjszakai zarándoklat keretében. Adventben egy hétre hívunk székely árva, illetve csángó gyerekeket, akiket saját albérleteinkben, kollégiuma­ inkban szállásolunk el. Egy héten keresztül különböző programokat szervezünk nekik, ezzel is egy kicsit színesebbé akarjuk tenni a küzdelmes napjaikat. Minden adventben szerve­ zünk ajándékcsomag gyűjtést, amit szintén eljuttatunk a legkülönfélébb árvaházakhoz. Adventben hétfőnként adventi gyertya­ gyújtást szervezünk, aminek keretében imádkozunk a békéért, az árvákért és készülünk a Karácsonyra. Adventben keddenként hajnalban a Lujza Ház ká­ polnájában közös hajnali rorate misét majd utána egy kis agapét, vendégsé­ get szervezünk. Pünkösdkor rendszeresen részt veszünk a csíksomlyói búcsún, ahol szintén megpróbáljuk magunkat és egy hosszabb zarándoklattal közelítjük meg a kegyhelyet. 20 PPKE BTK I 2009 Az év egyik sajátos csúcsa a nyári táborunk. Minden nyáron össze­ gyűjtünk kb. 300 árva, illetve nehéz sorsú gyereket, és őket táboroztatjuk a legkülönfélébb helyeken. Erről a táborról és a csobánkai útról láthatók fotók itt, a bemutatkozásunk mellett. Ez hatalmas élményt jelent mind a szervezőknek, mind a résztvevőknek egyaránt. Most egy újabb vállalkozásunk indult, egy közös musicalt tanulunk be és visszük ki a nyár végén Csíkszeredá­ ra, amivel a csíki árvákat szeretnénk támogatni. Ha átélted, hogy mit jelent az, hogy 120 embernek „egyszerre dobban a szíve”, akkor tudod, ha nem, akkor mindenképpen át kell élned ezt az utánozhatatlan élményt! Ezek mellett a kiemelkedő programok mellett heti rendszerességgel is van­ nak találkozásaink. Vasárnaponként, már hagyományosan este 8 órakor közös szentmisét tartunk az egyetemen belül lévő Lujza Ház kápolnájában. Ezen azok a kollégisták is részt tudnak venni, akik a hétvégét otthon töltik. Működik a Lelkészség keretein belül a Szósz (Szó szerinti keresztény diák­ kör), akik minden évben nyitottan várják az újonnan érkezett fiatalokat. Ez a közösség ökumenikus, keresz­ tény alapokon áll. Hetente találkoz­ nak, imával, előadásokkal, kiscsopor­ tos beszélgetésekkel és közös játékkal töltik a hétfő délutánjukat, illetve közös imákat, kirándulásokat szerveznek. Heti rendszerességgel tartunk katekéziseket, olyan alkalmakat, amelyek felkészítenek kereső fiatalo­ kat a kereszténységre, illetve megke­ resztelt fiataloknak elmélyítik a hitét. A Lelkészséget (Ambrosianum 120-as szoba) egy teázóvá alakítottuk, ahová bármikor betérhetsz egy teára, egy beszélgetésre, egy kis időtöltésre. Itt van alkalmad arra, hogy találkozz papokkal is, akik minden nap meg­ fordulnak a lelkészségen. Minden héten többször közös déli imádságot is szervezünk a lelkészség mellett találha­ tó imaszobában. Heti rendszerességgel kijárunk a piliscsabai Lia Általános Iskolába, ahol délutánonként segítjük a tanulásban a nehéz, illetve súlyosan hátrányos sorsú gyerekeket, fiatalokat. Nagyon sokat jelent közelről látni ilyen életutakat és rengeteget számít, ha eb­ ből te is tevékenyen ki tudod venni a részedet. Szeretettel várunk ezek közül az alkal­ mak közül bármelyikre, hogy kipró­ báld magad, hogy tartalmasán tudd eltölteni az itteni éveket! Balázs atya, az egyetem lelkésze �HALLGATÓI SZOLGALTATASOK ÉLETPÁLYA TANÁCSADÓ IRODA p® syaS, S6s°*aZZ C&iai i^Sz °“Z’Í^: r*'*?t.. hall k°ny ^est peldaJ°Ínk ses;balI8atók bal8at6i é ^"gatók a^terve2és-^aul az adr,, 8 te^k a , ^yel^ ^kkeiis F J k fiaiaIOs Ir febőéVp k illett ^ülette! - Csak az ea Pr°bl(ni^tetik, v balJg3túi ‘>av^lato, elkeresll fa,doszak inkif ^k a rJa inté>^ aií m S L~ nya^mske^deni^. Utóját 2009 I PPKE BTK 21 �KOLLÉGIUMOK kollégiumokat szerzetesrendek működtetik, a vidéki hallgatóknak négy kollégiumban (három leány- és egy fiú A kollégium) biztosítanak elhelyezést. A kollégiumok többsége a faluban, de a Karhoz igen közel található. Az épületek komfortszintje megfelel a mai kor követelményeinek. Jól felszerelt, 2-3-4 személyes szo­ bákkal, konyhákkal és fürdőszobákkal, tanulótermekkel, TV- és klubszobákkal, számítógép- és internet­ hozzáféréssel, valamint PIN-kódos és kártyás telefonrendszerrel rendelkeznek. Társalkodójuk alkalmas kollégiumi rendezvények tartására, istentiszteleten pedig a kollégiumok kápolnájában lehet részt venni. A kollégium házirendje minden bentlakóra érvényes, szigorú betartatása a nyugodt együttélés biztosítéka. Azon diákok számára, akik a helyhiány miatt a kollégiumok egyiké­ ben sem kapnak elhelyezést, vagy nem kívánnak kollégiumban lakni, egyéb szállásle­ hetőséget is kínálunk. boldog Gizella kollégium (LEÁNYKOLLÉGIUM.) Fenntartó üzemeltető: Mária Szíve Leányai Társaság Cím: 2081 Piliscsaba, Mátyás király u. 44. Telefon: (06-26) 575-611 Fax: (06-26) 575-618 Postacím: 2087 Piliscsaba, Pf. 44. Elhelyezés: főként kétágyas szobák­ ban, de vannak egy-, három- és négy­ ágyas szobák is. IOSEPHINUM (LEÁNYKOLLÉGIUM) Fenntartó üzemeltető: Isteni Meg­ váltóról nevezett Nővérek Magyar Tartománya Cím: 2081 Piliscsaba, Fő u. 2/a. Telefon: (06-26) 375-329 Honlap: www.iosephinum.hu Elhelyezés: kétágyas, külön fürdő­ szobás szobákban. 22 PPKE BTK I 2009 Szent Vince kollégium és Szakkollégium. (FIÚKOLLÉGIUM) A Szent Vince Kollégium és Szakkollé­ gium katolikus egyházi intézmény. Feladata a diákok keresztény szelle­ miségű nevelése, lakásszükségleteik kielégítése, a tanulmányi munka feltét­ eleinek biztosítása. Fenntartó üzemeltető: Misszióstársaság (lazaristák) Cím: 2081 Piliscsaba, Templom tér 14. Telefon, fax: (06-26) 375-083/2401, A. SZENT PÉTER KOLLÉGIUM. (LEÁNYKOLLÉGIUM) Fenntartó üzemeltető: Egyházközségi Nővérek Társasága Cím: 2081 Piliscsaba, Mátyás király út 38. Telefon, fax: (06-26) 373-764 Postacím: 2087 Piliscsaba, Pf. 38. Elhelyezés: két-, három- és négyágyas szobákban. �A FIÚKOLLÉGIUM KÉT HELYSZÍNEN, HÁROM ÉPÜLETBEN MŰKÖDIK. „A” egység: „B” egység: „C” egység: név Szent Vince Ház Clet Szent Ferenc Ház Szent Lujza Ház telefon (26) 575-400 (26) 575-400 i (26) 375-083 További információ a kollégiumokról a kari honlapon található. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK CIB BANK Bankomat a campuson a főporta épületében működik! POSTA Quaestura földszint Telefon: (06-26) 375-375/2046 Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 9-00-17.00 Pénztárszolgálat: 9-00-16.00 (Ebédidő: 13.00-13-30) ORVOSI RENDELŐ Műszaki Épület Telefon: (06-26) 375-375/2987 Rendelési idő: kedd 13-30-15-00 BÜFÉK Ambrosianum földszint Stephaneum aula Telefon: (06-26) 375-375/2870 Telefon: (06-26) 375-375/2590 Nyitva tartás: hétfő-péntek 7.30-17.00 szombat: 8.00-14.00 Nyitva tartás: hétfő-péntek 8.00-16.00 ÉTTERMEK Klub Menza Stephaneum Klub-szárny Zakeus Étterem Refectorium Telefon: (06-26) 375-375 /2598 Telefon: (06-26) 375-375 /2600 Nyitva tartás: 11.00-15.00 Nyitva tartás: 8.00-22.00, Menza: 11.30-14.30 2009 PPKE BTK 23 �A FELVÉTELIVEL ÉS A KARON FOLYÓ KÉPZÉSEKKEL KAPCSOLATOS TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: 2087 Piliscsaba-Klotildliget, Egyetem u. 1. Telefon: (06-26) 375-375 Honlap: www.btk.ppke.hu TANULMÁNYI OSZTÁLY Quaestura földszint Telefon: (06-26) 375-375/2040 E-mail: kerdes@btk.ppke.hu HŐT IRC)LM Stephaneum Telefon: (06-26) 577-000/2580 Fax: (06-26) 577-000/2589 E-mail: nyikos@btk.ppke.hu Honlap: http://hot.btk.ppke.hu EGYETEMI LELKÉSZSÉG Honlap: http://www.btk.ppke.hu/egyetemilelkeszseg_index.php NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK OSZTÁLYA Ambrosianum 110/A és 204/A. Tel./Fax: (06-26) 577-024 vagy (06-26) 375-375/2852, 2853 Honlap: http://nko.btk.ppke.hu ÉLETPÁLYA TANÁCSADÓ IRODA Tel.: (06-26) 375-375/2035 Honlap: http://www.btk.ppke.hu/Karrier_iroda_index.php TOVÁBBKÉPZÉSI OSZTÁLY Quaestura emelet Telefon: (06-26) 375-375/2025, 2038 E-mail: tpo@btk.ppke.hu KÉSZÜLT: 24 PPKE BTK I 2009 �■N ALAPÍTOTT ÉS AZÓTA FOLYAMATOSAN ML RAGIKUSABB ÉVEIBEN, A TÖRÖK HÓDOLTSÁG S JELENTŐSÉGŰ EGYETEMET MEGGYŐZŐDÉSE V 1A ALAPÍTOTT EGYETEM SZELLEMI ÖRÖKSÉGÉT 1 tol Maria Terézia helyezte at Budara. a, KORLÁTOZÓ IDŐSZAK UTÁN. 1860-BAN VISSZAN ELSŐ VILÁGHÁBORÚ VÉRZIVATARA1 ES A TAN. 'EGYETEM ALAPÍTÓJÁNAK, PÁZMÁNY PETERNEK KEZTÉBEN AZ ORVOSI ÉS A HITTUDOMÁNYI ES 1993-BAN ISMERTE EL ÉS JEGYEZTE BE A.BOH ■ A LTEMEK SORABA. EGYE! TKON M AMD ÍÁNYI KAR (BUDAPEST) INFORMACIC ÍABA-KLOI ILDI IGFTRF. AZ EGYKORI PERCZEL M< � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource BTK (Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar) Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Pázmány Páter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Piliscsaba 2009 - Korszerű Tudás Hagyomány Értékek Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Piliscsaba 2009 Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Piliscsaba 2009 - Korszerű Tudás Hagyomány Értékek Description An account of the resource DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ PlLISCSABA AZ EGYETEM ÉS A KAR TÖRTÉNETE ALAPKÉPZÉS MESTERKÉPZÉS DOKTORI KÉPZÉS KUTATÁS, TUDOMÁNYOS ÉLET NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK, ÖSZTÖNDÍJAK FELNŐTTKÉPZÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉS DIÁKÉLET A CAMPUSON EGYETEMI LELKÉSZSÉG HALLGATÓI SZOLGÁLTATÁSOK ELÉRHETŐSÉGEK Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE BTK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Nagy László - dékán Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2009. Date Created Date of creation of the resource. 2009. Medium The material or physical carrier of the resource. iratanyag Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource digitális (1505 kb+23 376 kb) ; papír (A4) Type The nature or genre of the resource papír (sz) Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_btk_korszeru_tudas_hagyomany_ertek_2009 Relation A related resource T00108 Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Magyarország; Piliscsaba-Klotildliget; Egyetem u.1. Extent The size or duration of the resource. 26 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_btk_korszeru_tudas_hagyomany_ertek_2009 Nagy László https://omeka.ppke.hu/files/original/380e5ce255f452fd23de0053edd23751.jpg 7d2e65d55c5f5c330c485019a4a54f03 https://omeka.ppke.hu/files/original/68eef5b5cafc61eef5361f5880c8da79.pdf 1fe9e3eedf63fffaf83758673fdd08aa PDF Text Text rFtC£_itxUtJILíZJZOOÍOIIS « * 4 ♦- ITELET A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA 't . vks . ‘"Li'> "rx?; s A'" J / t w* U) '03 □ c Cö 5 o CM » r E *03 r í E s * > I 9 w :í^’’ Q « '® « *■ Mindenkinek boldog ünnepeket kíván a HŐK és az ítélet szerkesztősége J»- t r- �ítélet * ■ Impresszum Tartalom ítélet Pázmány Jogászlap Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata Az igazságot keresni és szolgálni? Interjú dr. Farkas Attila érseki tanácsossal 3. oldal .íí* Felelős kiadó: Mile Attila elnök Szerkeszti a szerkesztőbizottság; “Isten és a felebarátok szeretete” Beszélgetés Schweitzer Józseffel, a napokban lemondott országos főrabbival 4-5. oldal Richolm György főszerkesztő Szabó Zoltán Egyetemi professzorok jubileuma 11. János Pál pápa beszéde a világ professzo­ raihoz 8-10. oldal Szabó Ferenc A Kari TDK eredményei Munkatársak: 12-13. oldal Szabó Péter Kollay András •lóna Tibor Wctzel Tamás Miháltz András Christian László Szerkesztőség címe: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 1088. Budapest. Szentkirályi utca 28- 30. Tel./fax: 429- 7268 e-raail: itelet@jak.ppke.hu A Karon tapasztalható problémákról - válasz Jakab András nyílt levelére 16. oldal RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL 17-18.OLDAL Vers - Mindenkinek 19, oldal r «S Készült: Kemény Gyula Nyomdája Törökbálint. Árpád u. 71. Telefon : 23/335-269 1000 példányban olvasóink hogy kqpwmk 17. es 11. oldalM Rendelkező Nyifetkozstot telálhaitoak a adó egy lókéról Az újságban megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét. Kérünk mindenkit, aki munkánkban írásaival közre óhajt működni, lehetőség szerint lemezen, Word Dokumentumban mentve jutas­ sa el hozzánk anyagait. Aláírás nélküli cikkeket sajnos nem áll módunkban leközölni. A Nyilatkozat a lapból kivágható és érvényes ren= delkezésí lehet temi általa, 2 k í 0 ‘i •i11 �’— t t I' r AZ IGAZSÁGOT KERESNI ÉS SZOLGÁLNI? í í .1 1 n (■ I I 5 c 5 3 i I 1 1! .j II ‘1 n 1 1 1 j Karácsonyi beszélgetés dr. Farkas Attila érseki tanácsossal, a Budapesti Szent István Bazilika lelkészével - Mi a véleménye a karácsony és vált gyakorlattá az egyházban. A katolikus egyház szerepét mai, a jórészt magát katolikusnak val­ mostani jubileumi évet három modern világunkban? ló magyar társadalom mai viszo­ előkészületi esztendő előzte meg, - Nem vagyok jós, nem vagyok az ezredfordulóra pedig több jövendőmondó. Egy dologban nyáról? - Az a társadalom, amely a XX. százezer zarándok kereste fel azonban biztos vagyok: a kereszténység, és kiemelten a Katoszázad végén, hűségesen a gen­ Rómát, lépett át az ősi bazilikák erációk hosszú sorától átörökölt Szent Kapuin és hallgatta meg az likus Egyház csak akkor maradhitvalláshoz kereszténynek és idős, betegségeinek terheit hő- hat hatékony az új évszázadokkatolikusnak vallja magát, a Bet­ siesen viselő II. János Pál pápa bán, ha nem alkuszik meg, és lehemi Kisded születését történel­ buzdításait. A Magyar Katolikus továbbra is magasan tartja erkölmi tényként fogadja el. Annak Püspöki Konferencia az idén esi értékrendjének mércéjét. Ha ellenére, hogy hazánkban év­ Nemzeti Zarándoklatot vezetett kihangsúlyozza az ember szemétizedeken át a társadalomra kény- mind az Örök Városba, mind lyi méltóságát, amelyet Istentől szerített ateista ideológia Jézus Jézus szülőföldjére, a Szentföld­ eredeztet, és a szabadságot nem személyét a legendák világába re. Ezekkel a zarándokutakkal cseréli fel a szabadossággal. A utalta. A hit Jézusban a közénk föpásztoraink a Magyar Miilen- globalizáció veszélyt jelenthet a testesült isteni szeretetet látja, az nium jelentőségét is kihangsú- vallásosság területén is, hiszen Istenembert, aki sorsközösséget lyozták, hiszen már Szent István azt a konzum kínálat szintjére sül­ vállalt velünk. Ezért a keresztény király szorgalmazta ezen két lyesztheti. A valódi karizmák karácsony középpontjában Jézus szent hely felkeresését, zárán- helyett pedig pótcselekvésekkel, Krisztus áll, mint Isten ajándéka, dokházakat építve Szent Péter felszínes érzelmi gesztusokkal elégítheti ki a tömegek vallásos minden ajándék ősmintája. Ez az sírja közelében Jeruzsálemben. isteni gesztus még a hit nélkül - Hordoz e számunkra, magyarok igényét. való társadalomban is tovább él: a számára valamiféle üzenetet az. - Végezetül, miért Mórus Tamás szeretet ünnepeként és a kará­ hogy a 2000. évforduló egybeesik lett a jogászok védöszentje, illetve csonyi ajándékozás mindmáig élő államalapításunk ezredik évfor- milyennek kell ma lennie egy erkölcsös, katolikus jogásznak? szokásában. dulójával? - Milyen módon készült az egyház - A mának szóló üzenet: István - Mórus Tamás a tántoríthatatlan Jézus születésének 2000. évfor­ király bölcsessége és előrelátása, következetesség és az erkölcsi Az 1000-dik év karácsonyán feddhetetlenség szentje. Egész dulójára? - Az egyház a középkor óta ne­ megkoronázott uralkodó véglege- személyiségét eltöltötte a hivatás­ gyedszázadonként és a századfor­ son és egyértelműen elkötelezte tudat, az igazság keresése és a dulókon örvendező szívvel jubi­ magát a kereszténységnek és törvényességhez való ragaszkolál. A keresztény élet és a ke­ Európának. Ezért hazánk az új dás. Katolikus meggyőződését és resztény időszámítás origójára. évezred fordulóján nem ide- az egyházhoz való hűségét vérJézus születésére emlékezik, és a génként kopogtat az Európai tanú-halálával is igazolta. Ő a lelki megújulás eszközeivel a Unió kapuján. Hazánk ezer éve mindenkori példaképe a jog pabünbánattal, a bünbocsánattal és a elkötelezettje annak a kultúrának, ragrafusai mélyén az igazsábúcsúk elnyerésének különböző amelynek bölcsője Betlehemben gosságot kereső és a keresztény formáival élve, tudatosítja ma­ ringott. Ebből a bölcsőből eszmeiséget vállaló jogászoknak. gában keresztényi elkötelezettsé­ cseperedett és nőtt fel az európai A Katolikus Egyetemnek is az gét. Az idei 2000. év rendkívüli nemzetek sora és a népek ha- igazságot kereső és az igazságot jelentőségű, hiszen az egyház gyományainak sokszínűségével szolgáló, igaz embereket kell először lép át az ezredfordulón vált karakterisztikusan európaivá. nevelnie. jubileumi ünneplés közepette. Ha Európa meg akarja őrizni öna­ Ismeretes ugyanis, hogy az első zonosságát, akkor keresztényi jubileumi évet VIII. Bonifác pápa múltját is át kell mentenie a jövő 1300-ban hirdette meg, így a évezredre, befogadva a hozzá tar­ jubileumok szokása csak a tozókat. második évezred ajándékaként - Miként lehetne megfogalmazni a Koltay András 3 �BRI#' rfi M- “ISTEN ÉS A FELEBARÁTOK SZERETETE” Beszélgetés Schweitzer Józseffel, a napokban lemondott országos főrabbival - Kérem foglalja össze eddigi legfőbb különbség, hogy a azt a melléknevet adták, hogy életútját! zsidó vallás szerint még nem makkabeus. Makkabi pörölyt 1922-ben születtem. Tanul- jött el a Messiás, van persze jelent, tehát pörölyként veri az mányaimat a Zsidó Gimná- más különbség is, de ez a ellenséget. A makkabeusok ziumban, utána a Rabbi- döntő. Ami azonban az előbb gerilla-harcban győztek, képzőben végeztem. Tanul- összekötő dolog; az Isten és a majd szabályos hadsereggé mányaim alatt, már 1945-ben, felebarát szeretető, mert amint fejlődtek, több ütközetük volt az 1944-ben ismert tragédia az Evangéliumban is ez és ezen ütközetek során 164után elszenvedett súlyos vesz- főparancs, a zsidóságnak is ben az egykori jeruzsálemi teségek miatt mi, idősebb hall- parancsa ez. Úgyhogy az Isten- szentélyt felszabadították, újra gatók megbízást kaptunk val- és emberszeretet a legfőbb alkalmassá tették az egyetlen lástanári feladatokra és egyes összekötő kapocs közöttünk. és láthatatlan Isten tiszteletére. lelkészi feladatokra. Mond- - Az ünnepek közeledtével Ez esemény emlékére kehatom azt, hogy 1945-töl kérem meséljen a hanuka és a letkezett a hanuka ünnepe. 2000-ig folyamatosan vé- karácsony kapcsolatáról! Valószínű, hogy a harcok geztem oktatói és lelkészi A hanuka korábbra datálható, következtében a sátoros tevékenységet. Budapesten a mint a karácsony, az idő- ünnepet, amely ősszel van. Zsidó Polgáriban, utána az számításunk előtti második nem tudták idejében megünneakkor létesült Zsidó Általános századra. Palesztina akkor pelni, ezért amikor már a szenIskolában és Gimnáziumban szír-görög uralom alatt állt, télyt felavatták és az áldozatok tanítottam. 35 éven keresztül Ennek a szír-görög országnak bemutatására, a zsidó liturgiára voltam Pécsett rabbi. Ebben az a legdélibb tartománya Pa- alkalmassá tették, ekkor ünneidöszakban már rendkívüli lesztina volt. Az uralkodó poli- pelték meg. Ez is nyolc napos, tanár voltam a Rabbiképzőben tika nemcsak politikailag, az is nyolc napos. Jeruzsálemmesterem, Scheiber Professzor hanem ideológiailag is ben pedig nagy kivilágítás volt Úr megbízásából. Utána egységesíteni akarta a birodal- annak tiszteletére, hogy a szenmeghívtak Budapestre rab- mát, és ezért Júdeábán a hiva- tély ismét zsidó kézen van, binak. Scheiber professzor talos monoteizmust ki akarta ezért Josephus Flavius, ta fotahalála után meghívtak az igaz- szorítani és oda is a politeiz- nak, vagyis a fény ünnepének gatói tisztségre, amit 75 éves must akarta ennek helyébe nevezte ezt az ünnepet. Ehhez koromig el is láttam.Nyolc bevinni. Ez az irányzat sokféle az ünnepkörhöz csatlakozik az évig voltam országos főrabbi, küzdelemmel járt, a dolog a legenda, hogy a főpap által erről most mondtam le. Fogok lényege az lett, hogy a hitelesített olajból, amelyen a még rabbiként működni tér- jeruzsálemi templomból főpap pecsétje volt, és amely a mészetesen itt, a Rabbiképző Zeusz-templomot csináltak, felavatáshoz kellett, csak egyZsinagógájában. Kutatásokkal Az uralkodó pedig dekrétumot napi olaj maradt meg, azonban szeretnék foglalkozni a legú- adott ki, amelyben végül a csodás módon nyolc napra elejabbkori magyarországi zsidó zsidó vallás gyakorlását ural- gendö volt. Ezért nyolc napos hitközségek vonatkozásában, kodói fogva olyan módon a hanuka ünnepe. hatalmánál Sokat publikáltam, előadá- eltörölte. A dekrétumra egy hogy minden nap eggyel több sokat tartottam Belgrádtól Jeruzsálem közelében lévő lángot gyújtunk meg. Érméi a Jeruzsálemig. Más vallások kisváros. Módin papja és fiai csodánál nagyobb csoda volt a képviselőivel, úgy érzem jó fellázadtak és kezdetét vette kis makkabeus sereg győkapcsolatot alakítottam ki. előbb egy gerilla-harc, amely- zelme, az ősi szentély visszaRészt vettem a Keresztény- nek vezére a modini papnak foglalása a sokkal nagyobb zsidó Társaságban is. A Júda nevű fia, akinek később ellenséges seregtől. Összefüg4 �ítélet gés annyi a karácsonnyal, hogy Kiszlév hó 25-ével kezdődik a hanuka, december 24-ével a karácsony. Általában a zsidó időszámítás szerint a dátumot nem reggeltől, hanem az előző nap estétől számítjuk. Ennek az emléke, gondoljuk, megvan a karácsonyban, amely nem 25-én, hanem 24-ike estével kezdődik. Sok közös vonásról nem lehet beszélni, azonban van egy lényeges alapkérdés, amelyben azt kell mondanom, hogy ez a makkabeus harc több volt, mint egyedül csak a zsidó nép vallásszabadságának harca, amelyből kifejlődött egy nemzeti szabadságharc, amely aztán egy rövid időre ismét egy zsidó királyság, a Makkabeus Királyság megalapításához vezetett. Ez nem volt hosszú életű, mert jöttek a rómaiak. Ami a zsidóság és a kereszténység közötti kapcsolat tekintetében, úgy gondoljuk a leglényegesebb, hogy ez az üimep az egész monoteizmusé. Egy olyan korban, amikor a monoteizmus még egyedül a zsidóságnál állt ferm, tehát, ha akkor a makkabeusok a monoteista hitért, amely a zsidó vallásban nyilatkozott meg, nem küzdöttek volna, legalábbis emberi szempontból kétséges, hogy mi lett volna a monoteizmus további sorsa. Nem nyomták volna-e el? Hogy alakulhatott volna a kereszténység, ha nincs a törzs, a zsidó monoteizmus? Ilyen a szempontból makkabeusok nemcsak a zsidóságnak, hanem az egész monoteista világnak a harcosai voltak. Ezt elismerte a Római Katolikus Egyház, ugyanis a régi egyházi naptárban van egy nap, azt hiszem valamikor a augusztusban, amelyet makkabeus vértanúk emlékének szenteltek. Tessék egy egyházkatolikus római történészt megkérdezni! Ez az egyetlen alkalom, amikor. legalábbis tudtommal, zsidó hősök. mártírok, akik a monoteizmusért vívott harcban elestek, a katolikus naptárba bekerülnek, mert az egyház is tudta jól, hogyha a makkabeus hősök nem harcoltak volna a monoteizmusért, akkor kétséges, utána mi lett volna... Emberi szempontból persze, Isten hatalma végtelen, tehát biztos valamiképpen, ha akarta, akkor a monoteizmusnak utat nyitott volna másképp is. A történeti fejlődés azonban azt mutatja, hogy a zsidóság kertjében nyílott a monoteizmus és ez a kert a harcok ellenére sértetlen maradt. Ennyi a kereszténység és a hanuka ünnep közötti legmélyebb vallástörténeti kapcsolat. Azután mindkettő ajándékokbán, az örömszerzésben nyilatkozikmeg. Van-e valamilyen kapcsolata a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel? Míg egészségem engedte. Frölich Ida professzorasszony felkérésére tanítottam egy rövid ideig a bölcsészettudományi karon, a Hebraisztikai Intézeten belül liturgiát, de aztán életkorom előrehaladásával és egészségem ezzel kapcsolatos gyengülésével ezt most meg kellett szüntetnem. Megtiszteltek azzal, hogy Frölich professzorasszony egy nagyon jeles müvét a Kumrán-i tekercsekről lektorálhattam. Áttételesen a kapcsolatom az is, hogy egy ideig Gábor fiam is a Pázmány Egyetem meghívott előadója volt. A bölcsészkar előző dékánjával is jó kapcsolatban voltam, az Egyetem teológiai tanárai közül is a hebraista és biblikus Professzor Urakkal jó kapcsolatban vagyok. Az Egyetemről nekem nagyon jó benyomásaim vannak. Az Egyetem hallgatóit, tanárait és Hallgatói Önkormányzatának lapját sok szeretettel üdvözlöm, és az Egyetem minden hallgatójának sikeres tanulmányokat kívánok. Wetzel Tamás ^^[f[ir(át©ií©sfl toirnMSiiiiIk; (A4))s 1/1: 40.000- Ft 1/2: 25.000- Ft 1/3: 14.000- Ft MM 1/1: 30.000- Ft 1/2: 18.000- Ft 1/3: 10.000- Ft rí -te ti 5 �ítélet í A* ik. JL “NÉPEK KRISZTUSA, MAGYARORSZÁG” “Jézus Krisztus születése pedig így vala: Mária, az ő anyja, eljegyeztetvén Józsefnek, mielőtt egybekeltek volna, viselösnek találtaték a Szent Lélektöl. József pedig, az ő férje, mivelhogy igaz ember vala és nem akará őt gyalázatba keverni, el akarta őt bocsátani. ” 1916. december 30. IV. Károly megkoronázása és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből. ’’ Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának elnöke. A nyilasok elfogták és kivégezték. 1918. december 24.-26. “Amikor pedig megszületik vaia Jézus a júdeai Betlehemben, Heródes király idejében, ímé napkeletről bölcsek jó­ vének Jeruzsálembe, ezt mondván: Hol van a zsidók királya, a ki megszületett? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és azért jövénk, hogy tisztességet tegyünk neki. Heródes pedig ezt hallván, megháborodék, és vele együtt az egész Jeruzsálem. ’’ A román hadsereg bevonul Kolozsvárra, a Szerb-HorvátSzlovén Királyság csapatai megszállják a Muraközt, a csehszlovák katonaság pedig elfoglalja Eperjest. A történélmi Magyarország szétesik. “Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról - arról, hogy akinek levágták a kezét és lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok meg fogod tudni, mire gondoltam.” (Karinthy Frigyes) Reggel indult a menet a budavári palotából a Mátyástemplomba. Ágyúdörgés és harangzúgás mellett vonult be Károly és felesége a templomba, ahol Tisza István nádorhelyettes tette a király fejére a Szent Koronát, miközben az érsekek és püspökök áldást mondtak. A hercegprímás átnyújtotta Károlynak a jogart “József pedig az álomból és az országalmát, majd a felserkenvén, úgy tőn, a mint főméltóságok a trónhoz vezet- az Úr angyala parancsolta ték és beiktatták. Mindezek vala neki, és feleségét magáután Tisza felkiáltott: “éljen a hoz vévé. És nem ismeré öt, király!”, amit a jelenlévők míg meg nem szülé az ö visszhangoztak. A koronázás elsőszülött fiát; és nevezé után a király a Szentháromság annak nevét Jézusnak. ” téren esküt tett. Rendkívül nehéz politikai helyzetben lett 1944. december 24. uralkodó, amikor az országnak Sopronkőhidán kivégzik Baiegy nagy formátumú egyéni­ csy-Zsilinszky Endrét és ellenálló társait. ségre lett volna szüksége. "Mikor pedig ezeket magában elgondolta: imé az Úrnak angyala álomban megjelenik neki, mondván: József, Dávidnakfia, nefélj magadhoz venni Máriát, a te feleségedet, mert a mi benne fogantatott, a Szent Lélektől van az. Szül pedigfiat, 6 1948. december 23. A belügyi szervek hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányúló bűncselekmény, kémke­ dés és valutaüzérkedés vádjával letartóztatják Mindszenty József hercegprímást. Mindszenty 1945-48 között szembehelyezkedett a diktatórikus törekvésekkel. Vezéralakja lett a vallásszabadságért, az egyház működési szabad­ ságáért küzdő, nemzeti függet­ lenséghez ragaszkodó erők­ nek. A Budapesti Népbírósá­ gon zajlott koncepciós per során Mindszentyt 1949. feb­ ruár 8-án életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. A magyar katolikus egyház negyed századig vezető nélkül maradt. Bajcsy-Zsilinszky Endre: politikus, újságíró. Az 1930-as évektől kezdve fokozatosan jut el a demokrata ellenzéki, németellenes, antifasiszta meg- “És egybegyűjtve minden gyözödésig. 1944-ben a fegy- főpapot és a nép írástudóit, veres ellenállási mozgalom tudakozódik vaia tőlük, hol kell vezetésére alakult Magyar Krisztusnak megszületnie? ál �3; Azok pedig mondának neki: a júdeai Betlehemben; mert így írta vaia meg a próféta. 1951. december 21, Leleplezik a Sztálin-szobrot a Felvonulási téren. A lerombolt Regnum Marianum templom helyén álló monstrum, Mikus Sándor alkotása J. V. Sztálin 72. születésnapja alkalmából készült. A diktatúra nyomasztó jelképe mindössze öt évig állhatott a helyén. . "És te Betlehem, Júdánakföldje, semmiképpen sem vagy legkisebb Júda fejedelmi váro­ sai között: mert belőled származik a fejedelem, a ki legeltetni fogja az én népemet, az Izráelt. Ekkor Heródes titkon hivatván a bölcseket, szorgalmatosan megtudakoló tőlük a csillag megjelenésének ide- 1956. december 8. A salgótarjáni tüntetésen a karhatalom sortüzet ad le a tüntetőkre. Körülbelül nyolcvanan halnak meg. “Mondd el, mert ez a világ csodája / Egy szegény nép karácsonyfája / A Csendes Éjben égni kezdett / És sokan vetnek most keresztet ! Földrészek népe nézi, nézi! Egyik érti, másik nem érti ! Fejük csóválják, sok ez, soknak / Imádkoznak vagy iszonyodnak / Mert más lóg a fán, nem cukorkák ! Népek Krisztusa, álomban megintettek, hogy Heródeshez vissza ne men­ Magyarország. jenek, más úton térének vissza (Márai Sándor) hazájokba. ” “És elküldvén őket Betlehem- (Máté evangélioma) be, monda nékik: elmenvén, szorgalmasan kérdezősköd- Boldog karácsonyt mindenjetek a gyermek felől, mihelyt kinek! pedig megtaláljátok, adjátok Koltay András tudtomra, hogy én is elmenjek és tisztességet tegyek neki. Ők Kedves Katolikus pedig a király beszédét megTestvéreim! hallván, elindulának. És ímé a csillag, a melyet napkeleten láttak, előttük megy vala mind A közeljövőben meg­ addig, a míg odaérvén, megálkezdődik a népszám­ la a hely fölött, a hol a gyerlálás. A kérdezöbiztos mek vaia. ” Önnek is felteszi majd 1989. december 21. Budapesten gyászmenet vonul a román nagykövetség elé, a romániai megmozdulások ál­ dozataira emlékezve. December 15-én tüntetések kezdődtek Temesváron a fennálló Ceaucescu-rendszer ellen. A tüntetések többször fegyveres összetűzésbe csap­ tak át. Tőkés László református lelkészt elhurcolták. Temesvár pédáját követve 21étöl más városokban is felkelések törtek ki. A diktátor végérvényesen megbukott. “És mikor meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendezének. És bemenvén a házba, ott találók a gyermeket anyjával, Máriával; és leborulván tisztességet tőnek neki; és kincseiket kitárván, ajándékokat adónak neki: aranyat, tömjént és mirhát. És mivel a kérdést, milyen vallású. Több évtized után mód­ ja lesz megvallani a kereszteléssel elnyert egyháztagságát. Bár a nyilatkozat ön­ kéntes, és sehol nem tartják majd nyilván név szerint, ne feledje Jézus ígéretét: “ Aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom Mennyei Atyám előtt “ ( Mt 10,32 ). Seregély István egri érsek, a Püspöki Konferencia elnöke J 7 �ítélet I i » Egyetemi professzorok jubileuma II. János Pál pápa beszéde a világ professzoraihoz Kedves Professzor Urak! Örülök, hogy a kegye1. lemnek ebben az évében találkozhatom Veletek, amikor Krisztus erősebb hitre és életünk alapvető megújítására hív minket. Különösen azt az elkötelezettséget köszönöm Nektek, amit a lelki és kulturális gyűléseken mutattatok ezekben a napokban. Rátok tekintve gondolataimmal az egész világ egyetemi oktatóihoz fordulok, valamint a diákokhoz, akiket Ti segítetek az előrehaladás útján, egy fárad­ ságos, de örömteli úton - szívélyes üdvözletemet küldöm mindannyiuknak. Köszöntöm Ortensio Zecchino szenátor urat is, aki az egyetemekért felelős miniszter és aki itt most az olasz kormányt képviseli. Az imént felszólaló kiváló professszorok beszédeiből kitűnt, milyen gazdag és tiszta elképzeléseitek vannak. Őszintén köszönöm nekik. Ez a jubileumi találkozó mindannyiatok számára alkalmas pillanat volt arra, hogy végiggondoljátok: Isten igéjének megtestesülése, a nagy esemény amit éppen ünnepiünk, mennyire elfogadott az emberek között, mint életadó forrás, amely az egész életet irányítja és átalakítja. Igen, hiszen Krisztus nem valami meghatározhatatlan vallásos létnek egy jelképe, hanem sokkal inkább ő az a biztos pont, amiben Isten, a Fiú által, teljesen a magáévá 8 teszi emberségünket. Krisztussál “a Végtelen belép az időbe, a Teljesség elfedve marad a részben. Isten emberi arcot ölt” (Fides et Ratio. 12). Istennek ez az “önkiüresítése”, méghozzá egészen a Kereszt “botrányáig”(cf. Fii 2:7), képtelenségnek tűnhet annak, aki csak önmagáért él. Ez az önkiüresítés tulajdonképpen “Isten ereje és bölcsessége” (1 Kor 1:23-24), azok számára, akik nyitottak az ö váratlan szeretetére. Mindezt tanúsítani vagytok Ti most jelen. 2. Az egyetem egy új humanizmus számára. az alapvető téma, amit átgondoItatok, jól beleillik a jubileum újrafelfedezésébe, ami Krisztust állítja a középpontba, Valóban, a Megtestesülés eseménye a legmélyebben érinti az emberiséget, megvilágítja gyökereinket és sorsunkat. valamint képessé tesz a reményre, amiben nem kell csalódnunk. Mint tudós hölgyek és urak. Ti soha nem szűntök meg kutatni az emberi értéket. Az ókori filozófussal együtt Ti is mondhatnátok: “Keresem az embert!” A sok válasz közül, amit erre az alapvető keresésre adtak. Ti a Kriszusit fogadtátok el. Ez a válasz az Ö szavaiból válik nyilvánvalóvá, de már azelőtt elhangzott, mielőtt az arcán ragyogott volna fényesen, Ecce homo: íme az ember! (Jn 19:5). Amikor Krisztus elgyötört arcát az őrjöngő tömeg felé fordította, Pilátus nem gondolta, hogy bizonyos értelemben a kinyilatkoztatás szavát mondta. Akaratlanul mutatta meg a világnak az Egyetlent, akiben minden egyes ember felismerheti a gyökerét és akiben mindenki re-ménykedhet, hogy megtalálja a megváltását. Redemptor hominis: ez az a kép Krisztusról, amit már az első enciklikám óta próbálok a világba «1 'kiáltani”, és amit ez a jubileumi év is újból elő kíván segíteni, minden emberi ész és szív számára. 3. Krisztustól - aki kinyilatkoztatja magát az embernek (cf. Gaudium et Spes. 22) nyert késztetés által ezekben a napokban megerősítettétek a találkozókon, hogy igenis szükség van olyan egyetemi kultúrára, ami valóban “emberi”, elsősorban abban az értelemben, hogy a kultúrának összhangban kell lennie az emberrel. Ezen kívül pedig a kultúrának túl kell lépnie a csábításon hogy olyan tudást adjon, ami pragmatizmushoz vezet vagy ami elveszik a tudományos képzettség végte­ len folyamaiban. Az ilyen tudás képtelen értelmet adni az életnek. Éppen emiatt hangsúlyoztátok, nem hogy ellentmondás. hanem sokkal inkább logikus kapcsolat van a kutatás szabadsága és az igazság felismérésé között. Bár az emberi értelem korlátozott és elfárad, f B I 1 3 1! �Ítélet?'« í minden fejlődés az igazságot keresi. Ezt a szempontot hangsúlyozni kell, hacsak nem akarjuk megadni magunkat a légkörének, relativizmus aminek a mai kultúra nagy része áldozatul esik. Ha a kultúra nem az igazságra irányul - amit alázatosan, de határozottan kell keresni -, akkor menthetetlenül el fog tűnni, elveszik a bizonytalan vélemények között és átadja magát a legerősebbek uralkodó bár gyakran álcázott akaratának. hogy az a felsőbb Titok veszi körül, amit mind az ész, mind a hit Istennek hív. Egy olyan humanizmusra van szükség, amelyben a tudomány és a hit távlatai nincsenek többé egymással ellentétben. dent, ami Benne keletkezett (cf. Jn 1:3) és amit Ö megváltott. Ezért nekünk újra fel kell fedeznünk a Teremtés eredeti és világ végéről szóló jelenté^, tisztelnünk kell minden belső elvárását, de élveznünk is kell a belőle fakadó szabad­ ságot, felelősséget, alkotókészséget, örömöt, “pihenést” és szemlélődést. A II. Vatikáni Zsinat egyik kiváló szakasza is erre emlékeztet: “mivel az Isten a lelki szegénységben és szabadságban élvezi a teremtményeket. az ember egy igazságban való világ birtoklására hivatott, mintha egyszerre nem lenne semmije és minden az övé volna. ‘Minden a tietek: de ti Krisztushoz tar­ toztok és Krisztus Istenhez tartozik’ (1 Kor 3:22-23)” (Gaudium et Spes, 37). Nem elégedhetünk meg egy félreérthető megnyugvással, amelyet egy olyan kultúra támogat, ami kétségbe vonja az ész alapvető képességét az igazság felismerésére. Félő, hogy ez az út a hit félremagyarázásához vezet, mivel csak egy érzésre, érzelemre, Kultúra igazság nélkül nem művészetre csökkenti azt: és a biztonságot nyújt a szabadság- végén megfosztja a hitet minnak. hanem veszélyezteti azt. den lényeges alapjától. De ez Már több alkalommal említet- így nem keresztény hit lenne, tom a következőt: “Az igazság ami inkább egy ésszerű és és erkölcs követelményei nem felelősségteljes elfogadását - csökkentik, sem nem törlik el kívánja mindannak amit Isten szabadságunkat, hanem éppen Krisztusban kinyilatkoztatott. ellenkezőleg, lehetővé teszik, A hit nem az ész hamvaiból A mai legpontosabb ismehogy létezzen és megszaba- származik. Nagyon bátorítalak retelméleti magyarázat fontosduljon saját belső fenyege- mindannyiatokat, hogy sem- nak ismeri el annak szükségét, tettségeitöl” (Discorso al Con- miféle erőfeszítést ne sajnálja- hogy a humán- és természetvegno ecclesiale di Palermo, in tok az Igazságra és az tudományok ismét párbeszédre Insegnamenti, XVIII, 2, 1995, Abszolútumra nyitott tanulás találjanak. Ezáltal a tanulás p. 1198). Ilyen értelemben újraépítésében. újra egy mélyen egységes Krisztus szavai döntőek ma­ indíttatásból fakadhat. Napradnak: “Az igazság megsza­ 5. Világosnak kell lennie, jaink tudományos és technolóbadít benneteket” (Jn 8: 32). hogy ez a “függőleges” tan- giai fejlődése nagyszerű és ulási dimenzió nem jelent sem- egyben ijesztő lehetőségeket 4. Az igazság távlatából miféle becsukódást. Ellen- ad az ember kezébe. A táplálkozó keresztény huma- kezőleg, legalapvetőbb ter- tudomány határainak elisnizmus elsősorban nyitottságot mészete által az egész teremtés mérésé, az erkölcsi követelméjelent a Transzcendens felé. Itt különböző dimenzióira lesz nyék figyelembevételével. az igazság és az emberi nyitott. Hogyan is lehetne nem valaminek az elfedését kiválóság együtt jelennek meg. másképp? A termtmények jelenti, hanem éppen ez a bizAz ember lényege, hogy ő az értékét ismeri fel az ember a tosítéka annak, hogy a fejlődés egyetlen olyan teremtény a Teremtő elfogadásával. Az méltó lesz az ember számára látható világban, amely képes emberré lett igére nyitottan az és az élet szolgálatát fogja az öntudatra és a felismerésre, ember egyben el is fogad min- segíteni. 9 �ítélet 1! t r I I I (• II 11 í t i 1, I. 1 r ► i- ( I 4 í i Nektek, kedves Barátaim, akik tudományos kutatásokat folytat­ tok, segítenetek kell, hogy az egyetemek “kulturális labora­ tóriumokká” váljanak, ahol a teológia, filozófia, humán- és természettudományok gyümöl­ csöző párbeszédben vehetnek részt. Az igazság keresése köz­ ben természetesen szem előtt kell tartani az erkölcsi törvényt, mint a kutatás egy belső köve­ telményét és teljes értékének egy feltételét. 6. A hit által megvilágosült tudás nemhogy nem hanya­ golja el a mindennapi élet kü­ lönböző területeit, hanem a re­ mény és az ígéret erejét adja meg. Az általunk kívánatosnak tartott humanizmus olyan társa­ dalom kialakulását szorgalmaz­ za, amely az embert és elidege­ níthetetlen jogait, az igazság és a béke értékét, az egyének kö­ zötti helyes viszonyt, társadal­ mat és az államot, a szolidaritás és a szubszidiaritás logikáját állítja a középpontba. Ez egy olyan humanizmus, amely ké­ pes lélekkel megtölteni magát a gazdasági fejlődést, hogy az ‘minden egyes ember és a teljes személy kiteljesedésére” irá­ nyulhasson (cf. Populorum Progressio. 14; és Sollicitudo Rei Socialis, 30). Különösen fontos azon dolgoz­ nunk, hogy a demokrácia valódi értelmének, a kultúra egy hiteles eredményének, teljes védelmet biztosítsunk. Ebben az értelem­ ben aggodalomra okot adó irányvonalak jelentek meg. A demokráciát csupán egy ügyren­ di kérdéssé csökkentették, vagy 10 :Í; sokan azt gondolják, hogy a emberekkel történik. Remélem, többség akarata önmagában ele- hogy ez az irányvonal egyre gendő egy törvény morális elfő- jobban ki fog bontakozni a gadhatóságát eldönteni. Valójá- világtalálkozók alkalmával, ban azonban a demokrácia amelyeken hamarosan rektorok, értéke az általa képviselt és tá- egyetemek tanulmányi igazmogatott értékeken áll vagy gatói, egyetemi lelkészek bukik... Ezeknek az értékeknek vesznek részt valamint a diákok az alapja nem lehet feltételes és nemzetközi “fórumaival”. változó ‘többségi’ vélemény. Az alapnak egy objektív erkölcsi 8. Ti, kiemelkedő oktatók! törvény elfogadásának kell len- Az Evangéliumon nyugszik a nie, hiszen az ember szívébe világ és az ember létének mavésett ‘természeti törvény’ a gyarázata, ami nem szűnik meg kötelező hivatkozási pont a pol- támogatni a kulturális, humagári jog számára is” (Evangeli- nista és etikai értékeket, hogy az um Vitae, 70). életet és a történelmet helyes irányba segítse. Őszintén higy7. Kedves Barátaim, az gyetek ebben és ez állítson egyetemnek csakúgy, mint más mértéket elkötelezettségeteknek intézményeknek, szintén szem­ is. be kell néznie korunk kihívá­ saival. A kultúrában betöltött Az Egyház, ami a történelem szerepe azonban nélkülözhetet­ során elsőrangú szerepet játszott len, feltéve persze, hogy nem az Egyetemek létrejöttében, veszíti el eredeti jellegét. Ez pe­ továbbra is nagy figyelemmel dig azt jelenti, hogy az egyetem kíséri őket, Tőletek pedig el­ olyan intézmény, amely a szánt közreműködést kíván. kutatásnak él és ugyanakkor egy Ezáltal válhat lehetővé, hogy az lényeges, formáló - méginkább Egyetem úgy lépjen az új Milleazt mondanám “nevelő” - niumba, hogy teljesen rátalált funkciót is betölt, elsősorban a ismét önmagára, mint egy fiatal generációk számára. Ezt a helyre, ahol figyelemre méltó funkciót a reformok és új módon bontakozhat ki a tudásra irányok középpontjába kell állí­ való nyitottság, az igazság tani, hiszen ez segíthet egy régi keresésének szenvedélye és az intézménynek, hogy lépést emberiség jövője iránti érdek­ lődés. Hagyjon ez a jubileumi tudjon tartani a korral. találkozó kitörölhetetlen nyo­ A szemléletű mot mindarmyiatokban és indít­ humanista keresztény hit eredeti módon son Titeket új erővel erre a nem tud hozzájárulni az Egyetem könnyű feladatra. életéhez és nevelő feladatához. Hiszen a keresztény tanúságtétel Ezzel a kívánsággal. Krisztus élénk gondolkodásból és az élet nevében, aki a történelem Ura következetességéből fakad, egy és az emberiség Megváltója, bíráló és építő dialógus által, nagy szeretettel áldalak meg ami más nézőpontot képviselő Titeket. �r ;:bí - Mindennapi küzdelmeink. Nem könnyű saját életünkről, és benne harcainkról írni az isme­ retlen olvasónak, hiszen mind­ nyájunknak meg kell vívnia min­ dennapi küzdelmeit. Mindenki éli saját életét, armak boldogságaival. szomorúságaival, kudarcaival, sikereivel. Mindenki írhatna saját magáról, sorsáról, hiszen senki el nem ke­ rülheti azt a keresztet, amely saját­ ja és ami így a legnehezebb mind­ egyik közül. Barátunkról és így állandó társunkról írni talán még ennél is nehezebb. Az elmúlt 10 év gyorsan elmúlt. Diploma szerzések, szakvizsga, társadalmi kapcsolatok itthon és külföldön, egzisztencia teremtés, pénzkereset, szakmai és közéleti presztízs, könyvek, tanulmányok írása, nagy tanulmány utak külföl­ dön, szerelmi boldogságok, kiáb­ rándulások. Tételesen felsorolva sokunk sorsa hasonló. Különössé és sikeressé - nemcsak a világ, a környezet szemében és magunk számára is akkor lehetünk, ha céljaink mellett meg­ találjuk az Úr akaratát is. Ered­ ményeink, valamint bűneink, gyengeségeink mellett Krisztus­ ban megtaláljuk a barátot, a mér­ cét és az erőt. Hogyan tudunk „érvényesülni”, úgy hogy ne veszítsük el ma­ gunkat? Hogyan legyünk szelídek, jók, de ugyanakkor ravaszak is, nemcsak bölcsebbek, de okosab­ bak is, mint a világ fiai? Mikor és hogyan vagyunk egymás vetélytársai és testvérei is? Lehet-e egyszerre szeretni barátnőnket és Krisztust? Fontos-e ezekkel és hasonló kérdésekkel foglalkoz­ nunk, vagy e nélkül is jól meg­ vagyunk? Ha valaki katolikusnak érzi, vagy tudja magát ezekkel a problé­ mákkal mindeimap találkozik, és nem kerülheti meg őket Istennek tetsző válasz nélkül. Ugyanakkor a naponta vívott harchoz lelki erő is kell, tartás és jó tanács. Philip Crossey Atyát immáron több mint 7 éve ismerem. Finom eleganciájával, klasszikus művelt­ ségével, határozott hétköznapi ter­ mészetességével, mély és meg­ győző hitével, kedves szeretetével minden jó indulatú érdeklődővel hamar őszinte és bizalmas vi­ szonyt tud kialakítani. Elsődlege­ sen magyar és angol nyelven (de olasz, spanyol, francia és esetleg német nyelven is). Philip Atyával az ismeretséget azoknak az egye­ temista kollégáknak és kollegináknak ajánlom elsősorban, akik hitüket is szeretnék élni, vagy azt megerősíteni, ugyanakkor reá­ lis és égető problémáikra szeretné­ nek választ kapni, vagy baráti támaszt nyerni. Vannak olyan kérdések, amelyre egyedül, vagy barátunk, szerelmünk, szüléink bevonásával sem feltétlen kapunk megnyugtató választ, megoldást. Ajánlom a kapcsolatfelvételt azoknak is, akik egy nagy nem­ zetközi és diplomáciai tapasztala­ tokkal rendelkező, mély hitü, nagy műveltségű igazi katolikus pappal kívánnak megismerkedni. Philip Atya hosszabb papi szolgálatot teljesített már Olaszországban, Spanyolországban, Japánban. Képviselte a Vatikánt az EBESZ értekezletein is. Jelenlegi magyarországi misszió­ jának része a PPKE Jogi Karának lelki pasztorációja, amelyre Ft. Erdő Péter rektor úr kérte fel öt. Philip Atyát Karunkon minden kedden és csütörtökön délután 4 óra és fél hat között lehet meg­ találni a 216-es szobában. Tóth Zoltán József egyetemi oktató Megalakult a Pázmány- Job­ bik Hallgatói Öntevékeny Csoport. Keresztény, illetve nemzeti gondolkodású hallgatóként egyrészt klubszerű vitafóru­ mokat, másrészt előadásokat kívánunk szervezni. Mint ismeretes már már közhe­ lyesen az “értelmiségi em­ ber” fogalma nem az értel­ mes és művelt embert jelen­ ti, hanem azt az értelmes és müveit embert, aki érdeklő­ dik a közélet iránt és tudását a köz érdekében hasznosítja. Célunk, hogy aktuális és tör­ ténelmi kérdésekben előadá­ sokat és vitafórumokat szer­ vezzünk. Még a kari bejegyzés előtt a HŐK Tanulmányi Bizottsá­ gával közösen szerveztük meg a külföldiek budapesti ingatlanvásárlásáról szóló (közigazgatási jogi) előa­ dást, melyre előadónak az e kényes témában érintett Dr. Grespik László urat, a Fő­ városi Közigazgatási Hiva­ tal vezetőjét kértük fel. Terveink között szerepel to­ vábbá két előadás: meg kí­ vánjuk hívni Semjén Zsolt helyettes-államtitkár urat szekta- és felekezeti jogsza­ bályozási témában, valamint a Magyar Jogtörténet Tan­ székkel közösen magyar rocktörténeti előadást kívá­ nunk szervezni: az egypártrendszer által cenzúrázott zenekarokról (Illés, Beat­ rice, Európa Kiadó, A.E. Bizottság, stb...) Nos, nem szaporítom a szót: még hallhattok felölünk! Balogh András József (BAJ) Ik 11 �ítélet A kari TDK eredményei Szerző(k): Sz, Dolgozat címe; C, Témakör: T, Opponens: O, Pontszám: P, Összesen: Ö, OTDK-ra javasoljuk: J 1 Sz: Gerencsér Balázs, Juhász Albin C: A Kár­ pát-medencei magyar autonómiák lehetősége az ezredfordulón T: Közjog O: Koltay András P: 29+28+30 Ö: 87 J: 1. igen 2 Sz: Kertész Gábor C: Az abszolutista állam egyházügyi rendelkezései Magyarországon a XVIII. században T: Jogtörténet O: Vadász Viktor P: 29+28+30 Ö: ^7 J: L igen 3 Sz: Koltay András C: Sajtószabadság és személyiségi jogok az angolszász és a magyar jogrendszerben T: Magánjog O: Mécs Katalin P: 29+26+30 Ö: 85 J: II. igen 4 Sz: Boll Gábor C: A Vkf/2 története a legújabb kutatások tükrében T: Jogtörténet O: Török Bemát P: 26+27+30 Ö: 83 J: III. igen 5 Sz: Jakab András C: “Jogszabályok érvényessége, hatálya és alkalmazhatósága (különös tekintettel a közösségi jog és a tagállami jog viszonyára)” T: Jogbölcselet O: Mikecz Tamás P: 23+23+30 Ö: 82 J: igen 6 Sz: Landi Balázs C: Az orvos polgári jogi felelősségének kérdései T: Magánjog O: Mészáros Renáta P: 27+25+30 Ö: 82 J: igen 7 Sz: Vígh Annamária C. “A kánoni házasságjog szerinti “’’dolus”” T: Kánonjog O: Fekete Szabolcs P: 28+24+30 Ö: 82 J: igen 10 Sz: Fekete Szabolcs C: Az egyház legfőbb hatóságának szabályozása a régi és az új Egyházi Törvénykönyvben T: Kánonjog O: Kállay Márta P: 28+24+28 Ö: 80 J: igen 11 Sz: Elő Gábor C: A hangfelvételek védelme a mai magyar magánjogban T: Magánjog O: Goda Tamás P: 24+27+28 Ö: 79 J: igen 12 Sz: Csapiáros Ágnes C: A jogkimerülés elméleti kérdései és nemzetközi gyakorlata (Különös tekintettel a hazai joghannonizációs kihívásokra) T: Magánjog O: Horváth Alexandra P: 25+25+28 Ö: 78 J: igen 13 Sz: Lomnici Zoltán C: A köztestület történeti és összehasonlító jogi elemzése T: Magánjog O; Szabó Dávid P: 25+25+28 Ö: 78 J: igen 14 Sz: Dr. Magyar Attila István C: Magyar választójog és parlamenti választások 1945-töl 1985-ig T: Jogtörténet O: Zsolnai Edit P: 22+25+30 Ö: 77 J: igen 15 Sz: Jakab András C: Az EU csatlakozás az osztrák alkotmányjogi változtatások tükrében T: Nemzetközi jog O: Török Bernát P: 26+25+26 Ö: 77 J: igen 16 Sz: Pusztai Borbála C: “A munkaerő szabad áramlása, munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika a kibővítendö Európai Unióban” T: Nemzetközi jog O: Landi Balázs P: 25+26+26 Ö: 77 J: igen 17 Sz: Tóth Dóra C: “Büntetőjogi és közgázdasági vizsgálódások a bankvezetés 8 Sz: Cserne Péter C: “A jog gazdasági felelősségének kérdésében, avagy a banki elemzése, mint jogelmélet, jogpolitika és működés problémái” T: Büntetőjog O: Molnár jogszociológia” T: Jogbölcselet O: Szabó Anita P: 24+26+27 Ö: 77 J: igen Zoltán P: 25+26+30 Ö: 81J: igen 18 Sz: Tóth András C: A távközlési piac liber9 Sz: Tattay Szilárd C: A népszuverenitás és a alizációjának szabályozási kérdései T: Magántermészetes jogok eszméinek középkori kezde- jog O: Gombás Georgina P: 23+24+29 Ö: 76 tei. Antiuchrónia két részben T: Jogbölcselet O: J: igen Keszthelyi Alajos P: 26+26+29 Ö: 81 J: igen 12 �1 19 Sz: Balogh András József C: A szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának hazai és európai viszonyai T: Büntetőjog O: Németh András P: 27+22+26 Ö: 15 J: igen 28 Sz: Harangi Gabriella, Tari Fruzsina C: Betekintés az Európai Unió jogába T: Jogtörténet O: Lomnici Zoltán P: 25+13+18 Ö: 56 J: feltételesen 20 Sz: Szabó Sarolta C: “Alkotmánytervezetek hazánkban 1988-tól napjainkig, különös tekintettel az államszervezet csúcsán álló intézményekre és az alkotmánybíróságra” T: Közjog O: Kovács György P: 22+25+28 Ö: 75 J: igen 29 Sz: Pólik Cecília C: “A cégeljárás, mint nemperes eljárás” T: Polgári eljárásjog O: Brehószki Márta P: 16+18+15 Ö: 49 J: feltételesen 21 Sz: Kállay Márta C: Ökumenizmus a katolikus Egyház szentség]ogában T: Kánonjog O: Vígh Annamária P: 21+23+28 Ö: 72 J: igen 22 Sz: Kovács György C: “A véleménynyilvánitás szabadsága, különös tekintettel a ma­ gyar Alkotmánybíróság gyakorlatára” T: Közjog O: Horváth Katalin P: 24+24+24 Ö: 72 J: igen 23 Sz: Esztervári Adrienn C: A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés szabályozása hazánkban T: Büntetőjog O: Szabó Zoltán P: 25+22+23 Ö: 70 J: igen 30 Sz: Németh Nóra C: A német polgári törvénykönyv (Das bürgerliche Gesetzbuch) T: Jogtörténet O: Tömpe Márton P: 13+14+15 Ö: 42 J: feltételesen 31 Sz: Novák Csaba C: Magyarország és Horvátország T: Jogtörténet O: Brehószki Márta P: 13+15+10 Ö: 38 J: feltételesen 32 Sz: Horváth Katalin C: Elkövetői alakzatok. Társas bűnelkövetés T: Büntetőjog O:__ P:__ Ö: J: nem Zsűri: Dr. Jobbágyi Gábor Dr. Tarr György Dr. Horváth Attila 24 Sz: Christián László, Fischera Anett C: Regionális politika és területfejlesztés a csat­ lakozás fényében T: Közjog O: Dely Gergely P: 22+20+27 Ö: 69 J: igen A Kari TDK-n szereplő dolgozatokat neveztük az OTDK-ra. A szerzők 2001. február 10-ig vál25 Sz: Csapó Orsolya C: “Az ingatlan tulaj- toztatást hajthatnak végre dolgozataikon. donjogának megszerzése, különös tekintettel az A megváltoztatott dolgozatokat eddig az elbirtoklásra” T: Magánjog O: Gláser Júlia P: időpontig három példányban kérem leadni 22+22+25 Ö: 69 J: igen nekem, ill. a Titkárságon. Ennek hiányában a Kari TDK-n szereplő dolgozat indul az OTDK26 Sz: Kövesdy Viktória C: A házasság n. megszűnése a polgári jogban és a kánonjogban Az opponensek közül a megjelölt hallgatók T: Magánjog O: Goda Tamás P: 22+27+20 O: kiváló opponensi teljesítményükért dicséretben 69 J:igen részesültek. 27 Sz: Arató Kinga C: Sztereotípiák a jogá­ szokról Franciaországban és hazánkban T: Büntetőjog O: Németh Zoltán P: 22+17+26 Ö: 65 J: igen Dr. Jobbágyi Gábor 13 �t I ítélet A HOOK Egy kiállítás üzenete ií Európa közepe 1000 körül “ címmel népszerű kiállítást hozott Budapestre az Európa Tanács. Ritkán, s talán Magyarországon még soha nem volt látható olyan gazdag kiállítási anyag, amelyet sok-sok európai múzeumi gyűjtemény­ ből válogattak össze. A kiállítás rólunk ( is ) szól, Bemutatja a magyarok, csehek, lengyelek államalapítását és integrálódását a keresztény világba. Az előzményeket is igen szemléletesen megjelenítve a kiállítás szinte logikus következményként tárja a látógató elé a történteket. A rendezés tudatosan mutatja be a kétségtelenül meglévő párhuzamosságot a három állam megAz Árpádok, születésében. Piastok, Premyslek történelmi értelemben ugyanakkor döntöttek a kereszténység felvételéről és a nagykárolyi értelemben vett államalapításról. Ugyanúgy kellett megküzdeniük a visszahúzó törekvésekkel, sőt mindhárom dinasztia közel azonos időtávon teljesítette be mindmáig meghatározónak bizonyult történélmi küldetését. A kiállítás rendezői nagy tapintattal kerülték el a nemzeti érzékenységet bármely részről esetlegesen sértő történelmi elemeket, pl. az állami szuverenitás kérdését. S ha ezt mi magyarok észre is vesszük, jól tudnunk, hogy régiónkat miként látja, lát­ tatja Európa. Másrészt éppen ezáltal erősödnek meg az össze­ tartozásunkat erősítő momentumok. Az összetartozás gondolata különösen fontos üzenetet hordoz a régió népei számára ma, 14 amikor az Európai Unió bövítésének halogatását a régió országai azonos módon szénvédik el. Vitathatatlan, hogy a Hatok Európáját jelentő közösséghez képest a mai Európai Unió más minőséget jelent, s a további bővítéshez hiányzik az a nagylelkűség, amely úrrá le­ hetne a tehetetlenségen. A valós nehézségeket és a hipokratikus elhallgatásokat érzékelve elengedhetetlen a régió, a “ visegrádi országok “ összefogása. Ha amint ez valószínűsíthető Európa jövőjét a régiók Európája, a Régiók Közössége jelenti, akkor ez visszatérést jelenthet az európai egység ötven évvel ezelőtt lerakott közösségi alapjaihoz. Ehhez azomban a régiókon belül kell megvalósítani a szolidaritás, a szubszidiaritás és a nemzeti méltóság és megbecsülés elveit. A kiállítás ezt üzeni számunkra, s ezért szól rólunk, maiakról. A kiállított anyaghoz kapcsolódik az a ( sajnos közel tízezer forintos árát tekintve szó szerinti értelemben is ) értékes háromkötetes kiadvány. amely tanulmányaival és színes illusztrációival kínál maradandó emléket és elmélyülési lehetőséget a kiállítás témájában, A kiállítást vándorkiállításként Krakkóban, Berlinben, Mannbeimben, Prágában végül Pozsonyban is bemutatják. Bittsánszky Géza (Az Új Emberben 2000. novembér 5-én mejelent cikk másodközlése) idén a HÖOK Debrecenben tartotta a tisztújító közgyűlését, melyen karun­ kat Balogh András József /további­ akban B.A.J./ és Tomasitz István képviselte. B.A.J. immáron ötödik éve képviseli az egyetem jogi karát országos szinten. A képviselők megérkezése után szin­ te azonnal feszült légkör alakult ki. Érthető módon, hiszen eredetileg csak egy jelölt volt az elnöki posztra, név szerint Jancsák Csaba! Szeged /. A sors fintora viszont úgy hozta, hogy október elején egy újabb jelölt is akadt. Almássy Kornél a Műszaki egyetemről. November 10-én a nem állami intézmények régióülésén többé-kevésbé kialakult az-az álláspont, hogy Almássy Kornél a támogatott. A közgyűlés kezdetén a jelöltek kb. 50-50%-os tábort tudhattak a hátuk mögött. Ez a felállás nagyon hasonlitott az Amerikai Egyesült Államok­ ban zajló elnökválasztásra. A válaszvégeredménye itt is csak egy-két szavazaton múlott. Az igazi lobbyzás az első nap estéjét, éjjelét lezáró kötetlen beszélgetés ill. sörözgetés alatt kezdődött, ami egy külső szem­ lélő számára csak egy kellemes „bu­ linak” tűnhetett. Érvek és ellenérvek különös csatáját hallgathatták a résztvevők. Ennek eredményeként Almássy Koméi esélyei megnőttek. de a versengés kiélezett maradt. Másnap, az előző esti „lobbynak” köszönhetően kis csúszással, megkezdődött az ülés, mely délelőtt 11tői egészen este 11-ig tartott és a leköszönő elnökség beszédével nyílt meg. Mindenki beszámolóját elfo­ gadták, kivéve Gajda Tibor dokto­ randusét ( ELTE-jog ), ezt a 135 képviselőből csak négyen tartották hitelesnek. Ezután következett a fontos napirendi pontok taglalása, mint például az alapszabály módosítás, ahol az amúgy megosz­ tott közgyűlés teljesen egységes volt. Ezalatt a fent említett doktorandus, leszavazása után érvek híján elhagy­ ta az üléstermet. Maga a tisztújítás du. 4 -kor kezdődött. Mindkét jelölt ismertette programját 7,5-7,5 percben. Majd 60 �y Közgyűlés percnyi össztűz zúdult mindkét jelöltre kérdések formájában. A jelöltek si­ keresen állták az ostromot, és zár­ szóként még egymáshoz is intéztek kérdéseket. B.A.J. szerint már két éve nem volt ilyen jó hangulat HOOK közgyűlésen és sértegetések sem hangzottak el. Ami igen nagy szó egy ilyen ka­ liberű választáson. A választás eredménye végül mindenkit meglepett, hiszen ha hajszállal is de Jancsák Csaba tűnt esélyesebbnek, mégis 71-64 arányban Almássy Komél győzedelmeskedett. Itt szeretnem megemlíteni, hogy az egyetemek között már évek óta van egyfajta érdekszövetségi rendszer, Egyrészről Szeged- Pécs- DebrecenSopron, a másik oldalon pedig Mis­ kolc-Budapest illetve a vidéki fois, ,,, , . „ kolak es karok „allnak szemben egymással, nagyjából kiegyenlítve az erőviszonyokat. Az ELTE megosztott, de a mérleg nyelvét mégis az egyházi és alapítványi intézmények adják. így alakulhatott ki ez a minden résztvevő számára meglepő ered­ mény. Megkérdeztem B.A.J.-t, hogy ő mint egyetemünk képviselője hogyan szavazott. Én a szavazatomat Almássy Kornélra adtam le. Bár mindkét jelöltet ismerem, döntésemben a mérvadó az volt, hogy még Almássy Kornél személyesen is felkeresett, hogy programját és elnökségi tagságát bemutassa, addig Jancsák Csaba nem ke­ resettjól, de még külön kérésem után sem volt hajlandó programjáról nyi­ latkozni. Almássy Koméi mellett elnökségi tagjelöltként indult Vincze Tibor (Károli Gáspár Református Egyetem), akinek feladata a nem állami egyetemek ügyeinek országos szintű intézése. A tisztújítás közvetlenül is érintette a kart, mivel BAJ személyében a PPKE JÁK adja a HÖOK-ba a felü­ gyelő Bizottság egyik tagját, és vár­ hatóan a Magyar Akkreditációs Bi­ zottságba delegált hallgató-kép­ viselőjét. Jóna Tibor A HÖOK javaslata a hallgatói támogatási rendszer reálértékének emeléséről A hallgatók állami támogatottságának előirányzatát a Felsőoktatási Törvény 9/A§ (l)-(2) definiálja, a juttatások és térítésck mértékéről és jogCÍméröl az Ftv 30-31§ és a 144/96 j^orm. Rend rendelkezik. Ah- hoz, hogy a támogatási rendszer betöltse a Kormány által neki Szánt funkcióját egyfelől hatékony elosztási rendszerre van szükség, másfelől gondoskodni kel kell1 aa támogatások támogatások értékálértékál° lóságának megőrzéséről is. A támogatási rendszer módosítása során a HOOK a múltban is aktívan részt vett a módosítást , ,, megelőző szakmai egyeztetés° ben és a jövőben is jelentős szerepet kíván vállalni. (A javaslatokat eljuttattuk az OM illetékeseinek.) A hallgatói támogatási rendszer elemei: Hallgatói normatíva Doktori képzésben resztvevők támogatási normatívája Lakhatás támogatás Tankönyv- és jegyzettámogatás Kollégiumi elhelyezés. A támogatási rendszer fenti elemei közül jelenleg csak a doktori képzésben résztvevők támogatási normatívájának és a köztársasági ösztöndíjnak az értékállósága valósult meg, hiszén ezek Összege folyamatoemelkedő bázisszámhoz igazodik (pl. minimálbér). A sorból kilóg természetszerűleg a kollégiumi elhelyezés, mivel ez nem pénzbeli, hanem természetbeni juttatás. A támogatási rendszer több elemének értékkövetése az utóbbi években elmaradt. Az elmaradás mértékét leginkább úgy vehetjük sze- mügyre, ha a támogatási öszszeg alakulását a fogyasztói ár­ index változásával vetjük öszsze: 1992-1999 között az árin­ dex 421,9%-al nőtt, azaz a támogatások értékállóságának megörzése érdekében azok no­ minálértékének is ennyivel kellett volna emelkednie. A hallgatói normatíva a hallgatói támogatási rendszer legfontosabb eleme, mely a tanulmányi ösztöndíjak és szociális sej j gélyeknek is a forrása. A haligatói normatíva 1992-ben 65.000 Ft. volt, ezen összeg azóta csak egyszer emelkedett mno v t-in/ i 1998-ban 7,7%-al, így a noroj matíva összege 2000-ben is 70.000 Ft/fö/év. A fent említett fogyasztói árindex alakulásávai Összevetve látható, hogy a támogatás 1992-es reálértékének meghatározásához most 275.000 Ft/fő/év összegűnek kellene lennie. A HÖOK (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája) 2000 november 10-i választmányi ülésén javasolta, hogy a hallgatói támogatások reálértéke az elkövetkező években emelkedjen. Természetesen belátjuk, hogy ez gazdasági okokból nem valósítható meg egy év alatt, így ezt fokozatos, több éven át tartó, az inflációt meghaladó emelésével tartjuk lehetségesnek. A támogatási rendszer egyéb elemeit így a jegyzettámogatás- és a lakhatási támogatás forrását - a HÖOK elnöke javasolta bevonni a normatív támogatásba. Balogh András József 15 �ítélet >r. A Karon tapasztalható problémákról - válasz Jakab András nyílt levelére A Tanulmányi osztály valóban ada­ tokat tárol és dolgoz fel. / Egyéb­ ként az Egyetem egy sor más rész­ lege is./ A hallgató az egyetemmel tanulmányai idejére közreműködést vállalt. Ehhez szükséges adataiba az egyetemi szerveknek betekinteni. Szeretném itt is oszlatni azt a fél­ reértést, hogy bármely törvényes jog a jogszerűtlen eljárások pa­ lástjául használható. A hallgató beiratkozásával veti alá magát az Egyetem szabályainak. Nem igé­ nyelheti, hogy ha pl. díjbefizetési elmaradása van, ha oktató ta­ lálkozni kíván vele a tanulmányi feladatok keretében, ha kölcsön könyvet nem hozott vissza, stb. akkor az ő címe adatvédelem cí­ mén ne legyen kiadható. A hall­ gató beiratkozásakor a jóhiszemű és szabályszerű együttműködést vállalta. Beiratkozás előtt tehetne fenntartásokat - de akkor erre a Karra nem vermék fel. Tény, hogy hallgatótársak magáncéljaira, vagy bárkinek magáncélra nem adható ki személyes adat a fel­ használó tudta nélkül. Azt azon­ ban, hogy az egyetem adatait fel­ használásra kéri a beiratkozáskor, a hallgató tudja, ehhez a bei­ ratkozással hozzá is járul. A jegyek, pontok, eredmények nyilvánosak. Ellenkező esetben a hallgató nem tudná ellenőrizni, nem érte-e öt az elbíráláskor sé­ relem. A jegy nem személyes adat, hanem az egyetemi munka mérésének eszköze, közérdekű az adott testületen belül. Jellegében adatként a sporteredményekhez hasonlítható. A rangsor szerinti besorolás rend­ jéről a beiratkozáskor tájékoz­ tatást adunk. Utólag nem kifogá­ solható. Ha sérelmesnek tartja valaki, ne járjon hozzánk. Az eredményt ugyanis a testületen belül érik el, s ösztönző hatása 16 van nyilvánosságának. A törvényt érteni kell és aztán betartani. Cikke végén a levélíró mondja, hogy a Kar a hallgatók és oktatók kara. Igaza van, de ezen belül együttes létezik. Ez tájé­ kozódás nélkül nem megy. A korábbi és mai létszámról annyit, hogy én 1947-ben 800-ad magammal kezdtem el a stúdiu­ mot. Ez volt a helyzet koráb­ ban... Az előadás a mi elgondolásunk szerint szükséges többlet: noha nem lehetetlen anélkül sem el­ sajátítani az anyagot. Ámde sza­ bályzatunk “elvárja az előadások hallgatását”. Ez tehát kötele­ zettség, amelyet lehet ellenőrizni. Az előadások anyaga egyébként a számonkérésnek is része. Könyvtár: a tudományos munka az egyetemen elsősorban az inté­ zetekben folyik. A hallgató egye­ lőre nem tudományos munkát vé­ gez akkor sem, ha dolgozatot ír. A TDK munka is közvetlen oktatói irányítást igényel. Lehet vitatni, hogy intézeteink ennek eleget tesznek-e. Ám az anyagiak hiá­ nyát e téren felróni túlzás. A Kar - abból az ellátmányból, amelyből más karok eladósodnak a könyvtárfejlesztés érdekében so­ kat tett. Ám nem a titkárnőkhöz kell ez ügyben fordulni. A tanszéki könyvállomány / nagy részben professzorok rendelke­ zésre bocsátott magántulajdona, amelyet tán jogosak ott tartani, ahol akarják ! a könyvtári nyil­ vántartásban szerepel, ott keres­ hető és szükség szerint az in­ tézetben elkérhető. Vizsganapok: az a szabály, hogy az elmaradt! halasztott í vizsga a következő félév vizsgaidőszakáig - tehát a szorgalmi idő alatt pótolandó. Ettől eltérés esetén a HÖK-nek a tanulmányi dékán­ helyettesnél van panaszjoga. Bár hadd jegyezzem meg, a szabály­ zatokat az azokat betartó, együtt­ működni kívánó, éber hallgatókra szabtuk. Felnőtt emberekre, amint ezt a levélíró is szeretné. Baj mindig a hanyagokkal és szabályt be nem tartókkal van. Vizsgák: az intézet, sőt a tanszék is meghatározhatja a maga vizs­ gagyakorlatát. Furcsa nekem, hogy valaki követeli egy rendszer bevezetését és ha azt valahol bevezetik, felpanaszolja. A Kari Tanács egyébként a vizsgáztató szerv hatáskörébe utalja annak eldöntését, hogy az elmaradó vizsgázónak ugyanazon vizs­ gaidőszakban ad-e másik időpon­ tot. A Szabályzat tartalmazza, hogy erre az intézet / tanszék ! nem kötelezhető. Igaza van a levélírónak abban, hogy a szabályszerűen megjelent, de a tanszék hibájából nem vizs­ gázó hallgatónak lehetőleg akkor rögtön, vele egyeztetett időpont­ ban kell másik terminust adni. Ugyancsak szabályellenes, ha a vizsgaidőszak elején megadott időpontot utóbb azért törlik, mert nincs elég vizsgázó ! bár ez több­ nyire visszalépő hallgatók miatt következik be /. Ennek azonban a visszalépőre van anyagi terhe, a megjelenőt emiatt nem érheti hátrány. Az index-aláírás kérdésének kiigazítása a kért formában szere­ pel a következő Kari Tanács napirendjén. A hallgatói kezdeményezés, még ha itt-ott melléfog is, mindenképp üdvözlendő. Remélem, a válasz érdemi, még ha nem is a dékántól származik. Dr. Zlinszky János �T B,.. £ A Katolikus Egyetemi Alapítvány ezúton kéri a hallgatókat és hozzátartozóikat, hogy a Katolikus Egyetemi Alapítvány cél­ jaira a személyi jövedelemadó meghatározott 1 %-ról, az 1996. évi CXXVI. törvény szerint, az alábbi nyilatkozat alapján rendelkezzenek az Alapítvány javára: Tudnivalók Ezt a nyilatkozatot csak akkor töltse ki, ha valamely társadalmi szervezet, alapítvány vagy külön nevesített intézmény, elkülönített alap javára kíván rendelkezni. A nyilatkozatot tegye egy olyan postai szabvány méretű borítékba, amely e lap méretét csak annyiban haladja meg, hogy abban a nyilatkozat elhelyezhető legyen. Fontos! A rendelkezése csak akkor érvényes és teljesíthető, ha a nyilatkozaton a kedvezményezett adószámát, a borítékon pedig az Ön nevét, lakcímét és az adóazonosító jelét pontosan tünteti fel. 2000-ben is az összevont adóalapját terhelő kedvezményekkel csökkentett és befizetett adója 2x1 százalékáról rendelkezhet. Az egyik 1 százalékot a külön törvényben meghatározott alapítvámy, társadalmi szervezet vagy külön nevesített intézmény, elkülönített alap javára juttathatja. A másik 1 százalékot valamely bíróság által bejegyzett egyház vagy a 2000. évi költségvetési törvényben meghatározott kiemelt előirányzat javára adományozhatja. A lezárt borítékot a 2000. évről szóló személyi jövedelemadó bevallásával együtt, azzal egy borítékban küldje meg az adóhivatalnak. Ha adójának 2x1 százalékáról rendelkezik, akkor mindkét nyilatkozatot egy borítékba tegye bele. Ha az Ón 2000. évi személyi jövedelemadóját a munkáltatója számolja el, akkor a nyilatkozatát tar­ talmazó lezárt, a szükséges adatokkal ellátott borítékot 2001. március 25-éig a munkáltatónak adja át, aki azt az elszámolásról szóló adatszolgáltatással együtt továbbítja az adóhivatalnak. Ebben az esetben a borítékot a ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg írja alá! Budapest, 2000. ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL ( ITT KELL LEVÁLASZTANI! ) RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL A kedvezményezett adószáma: 19636027-1-13 A kedvezményezett neve; rr Ennek kitöltése nem kötelező KATOLIKUS EGYETEMI ALAPÍTVÁNY 17 �í RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL A kedvezményezett adószáma: 19636027-1-13 A kedvezményezett neve: Ennek kitöltése nem kötelező KATOLIKUS EGYETEMI ALAPÍTVÁNY ( ITT KELL LEVÁLASZTANI! ) A Katolikus Egyetemi Alapítvány ezúton kéri a hallgatókat és hozzátartozóikat, hogy a Katolikus Egyetemi Alapítvány cél­ jaira a személyi jövedelemadó meghatározott 1 %-ról, az 1996. évi CXXVI. törvény szerint, az alábbi nyilatkozat alapján rendelkezzenek az Alapítvány javára: Tudnivalók Ezt a nyilatkozatot csak akkor töltse ki, ha valamely társadalmi szervezet, alapítvány vagy külön nevesített intézmény, elkülönített alap javára kíván rendelkezni. A nyilatkozatot tegye egy olyan postai szabvány méretű borítékba, amely e lap méretét csak annyiban haladja meg, hogy abban a nyilatkozat elhelyezhető legyen. Fontos! A rendelkezése csak akkor érvényes és teljesíthető, ha a nyilatkozaton a kedvezményezett adószámát, a borítékon pedig az Ön nevét, lakcímét és az adóazonosító jelét pontosan tünteti fel. 2000-ben is az összevont adóalapját terhelő kedvezményekkel csökkentett és befizetett adója 2x1 százalékáról rendelkezhet. Az egyik 1 százalékot a külön törvényben meghatározott alapítvány, társadalmi szervezet vagy külön nevesített intézmény, elkülönített alap javára juttathatja. A másik 1 százalékot valamely bíróság által bejegyzett egyház vagy a 2000. évi költségvetési törvényben meghatározott kiemelt előirányzat javára adományozhatja. A lezárt borítékot a 2000. évről szóló személyijövedelemadó bevallásával együtt, azzal egy borítékban küldje meg az adóhivatalnak. Ha adójának 2x1 százalékáról rendelkezik, akkor mindkét nyilatkozatot egy borítékba tegye bele. Ha az Ön 2000. évi személyi jövedelemadóját a munkáltatója számolja el, akkor a nyilatkozatát tar­ talmazó lezárt, a szükséges adatokkal ellátott borítékot 2001. március 25-éig a munkáltatónak adja át, aki azt az elszámolásról szóló adatszolgáltatással együtt továbbítja az adóhivatalnak. Ebben az esetben a borítékot a ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg írja alá! Budapest, 2000. ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL 18 �R- Vers - Mindenkinek Diplomázás Il.felv. Dec. 15.-én, pénteken de. másodszor került sor egyetemünk, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog - és Államtudományi Kar legújabbkori történetében a diplomaosztásra. A ta­ nulmányait 1995-ben kezdő és 2000ben lezáró legelső PPKE JÁK év­ folyam második részének búcsúz­ tatásának lehettünk tanúi. Ezúttal azok ölthették magukra a talárt és a fehér kesztyűt, akik a megelőző meg­ próbáltatások valamelyikének foly­ tán abban a kivételes szerencsében részesülhettek, hogy eredetileg öt évesre tervezett jogi egyetemi pálya­ futásuknak a hatodik évére is beje­ lentkezhettek... Legnagyobb részü­ ket a tavaly tavaszi államvizsgaidőszak során győzték meg profeszszoraik a maradás szükségességéről, de akadtak olyanok is akiket a szuikdolgozat-védés ill. a kötelező nyelv­ vizsgák hiánya kényszeríteltck ön­ ként jelentkezőnek az idén ősszeli új­ bóli rajthozállásra. (És persze akad­ tak olyanok is akik ezúttal seni tar­ tozhattak a szerencsés kevesek kö­ zé.) Habár az ily módon prolongált tanulmányi idő, és az államvizsgatárgyak megfelelő elmélyítését célzó sorozatos újbóli próbálkozások nagy valószínűséggel nem kizárólag kel­ lemes emlékeket hagytak az embe­ rekben, a múlt pénteken diplomázottak mégis, remélhetőleg, ugyanolyan kellemes ízzel búc.súzhattak el az egyetemtől mint a tavaszi csapat, és véleményem szerint - az avatási ce­ remónia sem csillogott semennyivel sem kevésbé, mint a fél évvé! ezelőt­ ti. A doktorrá avatás most is a szokásos, illő, ünnepélyes külsőségek közölt, az egyetem kapuin, ill. korlátozott anyagi lehetőségein belül zajlott, en­ nek következtében a kb. száz dip­ lomázó ill. hozzátartozóik ( a Dísz­ terem szűkössége folytán) két cso­ portba osztva várhatták sorsuk betel­ jesülését, míg a kintrekedtek óriás kivetítő segítségével követhették az eseményeket. Ennek köszönhetően idén a tumultusnak is sikerült gátat szabni, és a rendezvény most valóban az azt megillető rendben és - ünnepélyes keretek között zaj Ihatott. A teljes létszámmal felvonuló Egye­ temi Tanács (a négy kar négy dékán­ ja valamint a rektor, ill. a rektorhe­ lyettes) a pédum és az egyetemi zász­ ló kellő méltósággal vezette fel a ce­ remónia megkezdését ill. az ünnepé­ lyes eskütételt, majd ezt követően a „summa” minősítést elért hallgatók­ nak az egyetemi pédumra letett, ezál­ tal mintegy a többieket is képviselő eskütétele következett. Majd a szo­ kásos, diplomaminősítéshez igazodó sorrendű egyenkénti átadást és gratu­ lációkat követően, ill. a végzős év­ folyam nevében felszólaló diákok (a kb. hét és fél perce dr. dr. Kiss And­ rea és dr. Szanka Alckszandra) elölt, a kar korábbi ill. új dékánja emel­ kedett szólásra. Bár a beszédek tartalmának ismer­ tetése jelen esetben azt hiszem mind feladatomat, mind pedig képessé­ geimet jelentősen meghaladná, azért mégis - a tartalom és a retorika csorbításá nélkül is - megkísérelném kiragadni azt a néhány gondolatot, melyre beszédében mindkét dékán kitért, és amelyek a diplomázók mel­ lett talán az egyetem valamennyi hallgatója számára üzenet értékkel bírhatnak. Ezek pedig; Figyelmez­ tetés a jogászi hivatás valódi szere­ pére és természetére, mindezek nap­ jainkban egyre inkább feledésbe merülő voltára és visszásságaira, az életfogytig tartó tanulás jelentősége, és végül, figyelmeztcté.s és tuda­ tosítás az éppen felesküdött, friss diplomás jogászdoktorok hatahnas és megkerülhetetlen felelősségére, hogy tudniillik tevékenységükkel, fellépésükkel, szakmai é.s emberi teljesiunénjáikkel, saját sorsuk mellett az egyetem sorsának, jövőjének is évtizedekre meghatározóivá válhat­ nak, (A beszédek teljes tartalmát remélhetőleg egy későbbi számban teljes terjedelemben tudjuk majd megjelentetni.) MA József Attila A Dunánál (részletek) A rakodópart alsó kövén ültem Néztem, hogy úszik el a dinnyehéj Alig hallottam, sorsomba merültem Hogy fecseg a felszín, hallgat a mély Mintha szívemből folyt volna tova Zavaros bölcs és nagy volt a Duna Anyám kún volt, az apám félig székely Félig román vagy tán egészen az Anyám szájából édes volt az étel Apám szájából szép volt az igaz Mikor mozdulok, ők ölelik egymást Elszomorodüin néha emiattEz az elmúlás. Ebből vagyok. Meglásd, Ha majd nem leszünk!.. .-megszólí­ tanak. A világ vagyok - minden, ami volt, van: A sok nemzedék, mely egymásra tör. A honfoglalók győznek velem holtan S a meghódoltak kínja meggyötör. Árpád é.s Zalán, Werbőczi és DózsaTÖrökj tatár, tót, román kavarog E szívben, mely e múltnak már adósa Szelíd jövővel- mai magyarok! 1 I ...És dolgozni akarok. Elegendő harc, hogy a múltat be kell vallani. A Dunának, mely múlt, jelen és jövendő. Egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, amelyet őseink vívtak, Békévé oldja az emlékezés S rendezni végre közös dolgainkat, Ez a mi munkánk és nem is kevés. 19 I �c 1 Felhívás Katolikus Egyetemi Alapítvány Hallgatói Önkormányzat Magyar Jogtörténeti Tanszék Pályázatot hirdet perbeszédversenyre Batthyány Lajos perének témakörében A pályamunkákhoz segítséget, illetve felkészítő anyagot a Magyar Jogtörténet Tanszéken, vagy a HŐK Irodában lehet igényelni februártól. Esteleges konzultációs időpontot dr. Horváth Attila tanár úrral kell egyeztetni. A beérkezett munkákat értékelve a 3. legjobbat választja ki a Bíráló Bizottság: vád és védőbeszédet. A nyertesek pénzjutalomban részesülnek I. helyezet: 40.000,-Ft 11. helyezet 35.000,-Ft III. helyezet: 30.000,- Ft Leadási határidő:2001. február 15. Pályázati feltételek: - hallgatói jogviszony - sikeres Magyar Jogtörténet kollokvium cmnl 4 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2000 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource III. évfolyam 13. szám 2001. január 15. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001. január 15. Date Created Date of creation of the resource. 2000. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (1163kb+2194 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_III_13_20010115 Relation A related resource T00028 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_III_13_20010115 HÖK https://omeka.ppke.hu/files/original/f96a2109bfddd8e7ce64d7017a097f39.jpg 4dadf298b6cc48af50a9f67c6b7f1ed7 https://omeka.ppke.hu/files/original/62ef65ca3d8d478a08128a46ab6fa6af.pdf 7bb94d63b6f2a56c38e497f6ed45c0f0 PDF Text Text PP^E_l^zio^_K^^-Cg_2.C>2-7 HUJ HÁZTÓL HÁZIG UTCÁTÓL UTCÁIG TÖRTÉNETEK A MEGÚJULÓ PALOTANEGYEDRÖL ��Blaha Lujza Ox tér N & O O & (V Gutenberg o P en N Kis salétrom �5 Múzeum Krúdy Gy»1» g £ Kálvin tér ^4 > «■ Mikszáth K. tér ^atosS Ö> 7 Szabó E. tér Lőrinc pap tér 3 M u. Harminckettesek tere Csepreghy �HÁZTÓL HÁZIG UTCATOL UTCÁIG TÖRTÉNETEK A MEGÚJULÓ PALOTANEGYEDRŐL Lektorálta ■ Sipka László • Tircsi anikó Szerzők-Takács Rita • Káldi Emese • szekeres Júlia • Kalcsó Kitti A kiadvány létrejöttét támogatta • JÓZSEFVÁROS ÖNKORMÁNYZATA • CIVILEK A PALOTANEGYEDÉRT EGYESÜLET • RÉV8 ZRT. Az „ Európa Belvárosa Program II., a Palotanegyed Kulturális Városmegújítása’’ c. projekt a Budapest Főváros Önkormányzata Fővárosi Városrehabilitációs Keret támogatásával valósul meg. JÓZSEFVÁROS < PALOTANEGYED BUDAPEST EGYETEMI ÉS KULTURÁLIS NEGYEDE EURÓPA BELVÁROSA II. Kiadja Budapest Főváros Vili. Kerület Józsefvárosi ÖNKORMÁNYZAT FELELŐS KIADÓ DR. KOCSIS MÁTÉ POLGÁRMESTER Kiadványt szerkesztette Papp Luca Térképet készítette Katona Zoltán Budapest, 2017 ISBN 978-963-86519-7-6 �Bródy Sándor utca 14. 15 Bródy Sándor utca 36. ; 21 Gutenberg tér 2. 27 Gyulai Pál utca 1. ; 33 Gyulai Pál utca 9. 39 Horánszky utca 3. : 45 Horánszky utca 8. 51 Kőfaragó utca 10. 57 Krúdy Gyula utca 2. : 63 Krúdy Gyula utca 6. ; 69 Krúdy Gyula utca 20. 75 Mikszáth tér 2. 81 Rökk Szilárd utca 5. 87 Somogyi Béla utca 7. 93 Somogyi Béla utca 17. 99 Somogyi Béla utca 22. 105 Szentkirályi utca 17. 111 Vas utca 18. 117 Bródy Sándor utca 30/a. 123 Horánszky utca 4. 129 Kőfaragó utca 5. 135 Krúdy Gyula utca 5. 141 Lőrinc pap tér 3. 147 Rökk Szilárd utca 11. 153 ��TISZTELT OLVASÓ! A Palotanegyed mindig is Józsefváros ékköve A városrész új erőre az elmúlt években kapott, volt. Neves építészek által tervezett fényűző amikor megkezdődött a városrész rehabilitáció­ palotái és művészeti értékei Budapest kiemelkedő ja, a közterek felújítása. A Józsefváros Újjáépül városrészévé tették. Már az 1800-as évek végén program egyik központi elemeként a városrész fontos szerepet töltött be a főváros közéleté­ utcái a Nemzeti Múzeumtól a nagykörút felé ha­ ben. Itt építették fel a Nemzeti Színházat és a ladva fokozatosan újultak és újulnak meg, emellett Magyar Nemzeti Múzeumot, továbbá itt nyílt meg a Képviselőház is, melyben ma az Olasz Kultúrintézet működik. Gazdag történelmének köszönhetően a negyed szinte minden épülete rejt valamilyen érdekes történetet. Elismert művészek otthonainak és alkotóhelyeinek korábban helyt elkezdődött a házak rekonstrukciója is. Mára a Palotanegyed teljesen újjászületett és ismét Bu­ dapest pezsgő belvárosának része. Vonzó fesz­ tiváljainak és az itt található egyetemi és főisko­ lai karoknak köszönhetően a tu-risták és fiatalok körében is kiemelkedően népszerű. adó házai magával ragadó kulturális élményt hor­ A Civilek a Palotanegyedért Egyesület sokat tesz a doznak. városrész fejlődéséért, kulturális értékeinek megis­ mertetéséért. Hálásak vagyunk a közösségért A sokáig virágzó városrészen a világháborúk és az ’56-os forradalom és szabadságharc mély nyomokat hagytak. A történelem viharai megvi­ selték az épületeket, fejlődését a szocializmus idején az ’56-os eseményekben játszott közpon­ végzett munkájukért. Az Egyesület a felújítások során értékes kutatásokat végzett és feltáró inter­ júkat készített, melyeket e könyvben mutatnak be. Szeretnénk, ha minél többen megismernék ezt a sokoldalú városrészt, ezért örömmel ajánlom fi­ ti szerepe miatt évtizedeken át gátolták egyfajta gyelmébe e kötetet mindazoknak, akik kíváncsiak büntetésként. A rendszerváltás idejére a Palo­ a Palotanegyed eddig rejtett vagy már elfeledett tanegyed régi fénye megkopott. történeteire, a régi épületek titkaira és emlékeire. dr. Kocsis Máté Józsefváros polgármestere ��PALOTÁK ÉS EMBEREK, EGY VÁROSRÉSZ ÁTVÁLTOZÁSAI “A Széchenyi sétány ellentéte a Múzeumkert. Amaz múlatták vala itten magokat 1792-dik esztendőben; és a hajlott korú, ez fiatal. Amaz naPról napra silányul, míg nyárt táncházban, mely a kertnek mintegy közepén épült, ezgyarapszjk. Amabba henyélnijárnak, ide dolgoznak. kedves mulatozások szoktak történni,..." Csakugyan dolgozni! A gimnáziumok és az egyetem fia­ birtoknak a megvásárlásával alakul ki a 19. század talsága a reggeli órákban szívesen tanulgat e kert bokro­ elején, közadakozásból a Nemzeti Múzeum gróf sabb helyein” Széchenyi Ferenc kezdeményezésére és a fentebb Ennek a Mint ha ma írták volna ezt a tudósítást a Palo­ már említett Múzeumkert. A 19. század második tanegyed utcáit és tereit megtöltő sok itt tanuló felében aztán gyorsan teljesen beépült a terület, az diákról, a szerző 1871-ben ráérzett arra, hogy égy arisztokrata paloták mellett, itt találják meg a he­ hely hangulatát a házak, a parkok, a fák mellett az lyüket egyetemeink és az első pesti Képviselőház. emberek adják. Az elmúlt 150 év alatt a negyed Józsefváros szempontjából is az egyik legizgal­ Budapest talán az egyik legvonzóbb, önálló han­ masabb személy Gschwindt Mihály, áld 1846-ban a gulatú negyede lett, a sajátos milieu-t az itt élő, dol­ Serfőző utca (ma a Nagykörút) és az Üllői út sarkán gozó, sétáló ember és a megtelepedett sok vegyes (a mai Corvin Mozi helyén) megalapította az első funkció (intézmény-lakó-üzlet-kávéház) adja. pesti szeszgyárat és meleg vizes fürdőt. O építtette a programok/ a Puskin és a Bródy Sándor utca sarkán álló erőfeszítések eredményeit mutatja be, melyet az Gschwindt palotát ahol a család mellett több gróf itt élő emberek - társasházak, civilek, boltosok - az és főúr is lakott, hiszen ez volt a “Mágnásfertály” önkormányzatokkal együtt értek el. Az elmúlt 18 akkoriban. Ugyanezen az utcasoron áll a mai Olasz A kiadvány megújítási évben nekem is volt szerencsém ebben a munkában Kulturális Intézet mely a 19. század végén egy rövid részt venni. A szubjektívnek szánt bevezető a ideig az első magyar Országgyűlésnek adott ot­ negyed kialakításában “résztvevők” nyomán követi thont. A kiegyezés körüli időszakban teremtődött a Palotanegyed egyedi arculatúvá válását. meg a lehetősége annak, hogy Ybl Miklós hősies A pesti polgárok nagy kiterjedésű kertjeinek erőfeszítéssel, gyakorlatilag az építkezéssel párhuza­ átépülése a 18. század közepén indult meg, talán mosan tervezve alakítsa ki az épületet, annak min­ az első említésre érdemes szereplő, Batthyány den erényével és hibájával. József hercegprímás. ’’Közel van továbbá a Kecskeméti 1945 után a negyed hősei a mindennapi em­ kapuhoz herceg Batthyány ő eminenciájának rezidenciája, berek lettek. A hely magába fordult, elbújt, kie­ melyben sokszor a legnevezetesebb mulatságok tartatnak ő melt státuszából beolvadt a belváros többi részébe. kir. főhercegségének kedvéért, sőt maga FERENC császár A palotákból intézmények lettek, ideköltözött a is, és hitvese M. TERÉZIA királyné, nagy megelégedéssel Magyar Rádió, a TIT, itt volt sokáig a Széchenyi ��Könyvtár, vagy mind a mai napig a Szabó Ervin keret segítségével a Baross utcában, a Mária Könyvtár és még számtalan intézmény. A negyed utcában, Krúdy Gyula utcában, majd az Európai bekerült a város, sőt az ország kulturális vérke­ Unió támogatásával az egész negyedben foly­ ringésébe. A volt Zerge utca, ma Horánszky utca tatódott a munka 2007-től. A negyed ma érzékel­ 20. története nagyon jól jellemzi a változásokat. hető eredményeit az adja, hogy az önkormányzati A 100 éve épült Kongregációs Otthon a háború támogatási programokkal egyszerre ért meg a után NÉKOSZ székház lett, majd a Színház és gondolat a tenni akarás az itt élőkben, az itt dol­ Filmművészeti Főiskola operatőreit képezték itt, gozókban. Tihanyi Dominika azt írta a 2012-es olyan világhírű operatőrök tanultak itt mint Illés “Útikönyv a Palotanegyedhez” című kiadvány­ György, Zsigmond Vilmos, Ragályi Elemér vagy ban, hogy “ ....mintha mindenki magáénak éretné a Koltai Lajos. A bérpaloták 8-10 szobás lakásait ködöset és úgy is használja, mintha saját nappalija adott először “társbérletek” foglalták el, 3-4 család élt esetben konyhája, vagy éppen hálószobája lenne. A terek együtt ezekben, majd a társbérletek helyét a kis voltaképpen a tevőleges emberektől lesznek szépek. Ok alapterületű “tanácsi bérlemények” vették át. Az teszjk azyá ami - úgy, mint most itt mi. 3” 2008-től itt lakók mellett a negyedben töltötték egész nap­ robbant be a programokba a CAPE 4 és kezdődött jukat a gimnáziumi diákok, a tanárok, a Baross meg a kísérlet, hogyan lehet együttműködni, ho­ utca, a Bródy Sándor utca, a Krúdy Gyula utca, gyan lehet a fizikai megújítást arra használni, hogy kis boltjai, kismesterei, a Mikszáth tér fogászati a negyed kulturális, társadalmi gazdasági élete fel­ rendelőinek orvosai és páciensei vagy a rádióban lendüljön, hogy lehet pezsgő civil életet indukálni. dolgozó szerkesztők, riporterek. De a negyed­ Az első időszakban Győri Judit és Szűcs Péter ben a Budapesti Spartacus klubházában edzett voltak a motorjai az egyesületnek. A 2012-ben in­ Sidó Ferenc, Jónyer István, Klampár Tibor akik dult fővárosi támogatású programban Budapesten korszakuk asztalitenisz világának meghatározói példa nélkül álló erőfeszítés történt, 22 ház megú­ szereplői voltak. jításába a több ezer új tulajdonos 135 m Ft-ot adott A rendszerváltás után a bérházakból tár­ össze. A Palotanegyed megújulása ezért nekem az sasházak alakultak, a palotákból további egyete­ emberekről szól Sipka Júliáról, Tircsi Anikóról mek, a földszintekre üzletek, kávézók, éttermek vagy Petényi Lászlóról. A negyedben sétálva ezért érkeztek. A többezer új tulajdonos jelenti az igazi érzem otthon magam. A házak története mellett változást, ők lettek a megújulás motorjai. 1994- az itt lakók személyes történelme is megjelent, az 96-ban indult meg több lépcsőben a negyed megúju­ utcákon lehet érezni az otthonosságot. lása. Először 1998-ban a fővárosi városrehabilitációs Alföldi György 1 Hevesi Lajos: “Kóborlások a főváros sétányain. Fővárosi tárcalevél. Pest, július 22.” MNyil 1871 2 Vályi András: Magyarország leírása III. Buda: k.n., 1799. 75. 3 Palotanégyed, Múlt, Jelen, Jövő Útikönyv a Palotanegyedhez, Budapest, Józsefvárosi Önkormányzat, 2012 (szerk.: Tihanyi Dominika) 4 CAPE - Civilek a Palotanegyedért Egyesület ��KUKKANTAS A KEMLELOLYUKON Ugye Ön is jól ismeri azt az érzést, amikor egy vait, a hangos énekszót, a csendes felolvasást, a építkezés mellett elhaladva, kíváncsian belesünk fegyverek ropogását, a bombák vijjogását, majd a a — direkt e célra kialakított kémlelőlyukon, vagy — sokadszori —újjáépítés hangjait. óvatosan fellebbentjük az állványzatot elfedő lep ­ Ilyen volt, ilyen lett mondhatnánk a megújuló let. Tesszük ezt, mert a kíváncsiság hajt bennün­ homlokzatok és a régi, piszkos, töredezett fal­ ket. Oly jó lenne már látni milyen mélyre megy felületeket megörökítő fotókat nézegetve. Vagy az alapozás, megújultak-e már a megrongálódott még többet is: hiszen ahol erre lehetőség volt, frízek, betömték-e a háborúk vagy a forradalmak igyekeztünk előhalászni az eredeti építészeti ter­ ütötte golyónyomokat, hogyan szépül, újul az veket, így lehetőség van annak a megítélésére is, épület. A kíváncsiság természetes emberi érzés, hogy a házakon milyen változást okozott az idő, mindenkiben megvan. Könyvünkkel kinek-kinek esetenként a soha be nem gyógyuló háborús a kíváncsiságát szeretnénk kielégíteni: kémlelőlyu­ károk... kat nyitva az időben, a lakások ajtaján, a tervtárak Könyvünkben az olvasó találhat szebbnél szebb polcain. részleteket, kovácsoltvas remekeket, utcaképeket, Igazi időutazásra hívjuk a kedves olvasót, hiszen felújított házbelsőket, tegnapi és mai boltokat és a kémlelőlyukon betekintve megelevenedik a mindezek mögött az embereket: rövidebb vagy múlt. Magunk előtt látjuk, amint az uraság díszes hosszabb ideig itt élő, alkotó, szerető vagy síró, hintóján megérkezik, a szebbnél szebb, változatos egyszerű vagy híres, átlagos vagy kiemelkedő, teg­ kerékvetők ellenállnak a kerekek ütésének. Látjuk, napi vagy mai embereket. amint a cselédség összeszalad a hátsó korridorokon, Nagy szeretettel ajánlom könyvünket az Ön fi­ hogy a napi eseményeket megbeszélje, szemtanúi gyelmébe és jó lapozást, olvasást, de még inkább lehetünk hálószobatitkoknak, de ugyanúgy tanúi le­ kellemes időutazást kívánok! hetünk egy költemény, egy színházi szerep vagy egy korszakalkotó technikai újítás megszületésének Budapest, 2016. szeptember is. Halljuk a paták dobogását, a hátsókertek madarainak csicsergését, az ószeres hívó sza­ Petényi László �MINŐSÉGI ANYAGOK TALÁLKOZÁSA Magas szinten kidolgozott részletek fotó • Pap Renáta �Brody Sandor utca 14. Főlierczeg Sántlor utcza 14. A.D. ISJ4 „A PALOTANEGYED SAROKPONTJA” ZILÁRD ALAPOK S Vannak épületek, melyek szerves Imre azonban később is aktívan részt vett részei a pesti városszövetnek. Áll­ a közéletben: a főrendiház tagja volt, a re­ nak valahol, nem hivalkodón, ám mégis biz­ formátus egyházban is vezető tisztséget lá­ tosan, támpontként, természetes útjelzőként tott el. Házasságából öt gyermeke született, anélkül, hogy megakadna rajta a szemünk. ebből négy lány, akik közül az egyik Anna, Az Ybl Miklós tervezte Degenfeld-Schon- különösen ismert és szeretett jelenség volt a burg palota ilyen épület. Aki szokott erre jár­ korabeli Pesten. ni, az tudja, hogy a Bródy Sándor és a Puskin Ahogy a palota természetes része volt Pest­ utca sarkán áll egy nagyméretű ház, melynek nek, úgy tartozott Degenfeld Anna is a pes­ mindkét utcára nyílik kapuja. A sétáló talán ti társasági elithez. Nem feltűnően, mégis észrevette azt is, hogy a Pollack Mihály tér megkérdőjelezhetetlenül. Degenfeld Anna felé az épület díszesebb, homlokzatán erkély nagyon szép és okos nő volt, aki - ahogy ez van, s a bejárat is hangsúlyos, szép. De azt elvárt is volt a maga társadalmi státuszában — talán kevesen gondolják, hogy ez a ház tu­ műkedvelő, műpártoló tevékenységet végzett, lajdonképpen palota, melyben valaha a De­ és szívesen forgott a főúri társaságban. Varázs­ genfeld család lakott. A palota építtetője az latos személye sokakat megihletett, s bár a Degenfeld Imre volt, aki az 1848-49-es már asszony volt, Sarkady István történelmi forradalom és szabadságharc alatt Kos­ beszélyeit tartalmazó kötetét, Reményi Ede suth Lajos kormánybiztosaként és Szabolcs pedig egy zongorára írt Mazurkáját ajánlotta vármegye főispánjaként tevékenyen részt Degenfeld Anna „ő magasságának”. Előbbi vett a katonák toborzásban, a fegyvergyűjtés­ az Arany hullámok a történelem tengerén címet ben, szervezésben. Haynau mindezért kötél viselte, míg a zenemű — árulkodó módón — általi halálra ítélte, ám végül kegyelmet ka­ az Ábránd címet kapta. pott, s kiszabadult a börtönből. Degenfeld 15 �ZABADELVU ES NÉPI Tisza Kálmán, az ellenfelei által csak de nagyon határozottan, olykor pedig igen Generálisként emlegetett minisz­ keményen vezette, az országot. Politikájának terelnök Degenfeld-lányt vett feleségül 1860- sikere abban rejlett, hogy mindig tudta, hogy a a feleség volt tehát a kapocs különböző érdekcsoportokat mivel és hogyan ehhez a házhoz, melyben idős korában — kell a kívánt célok elérése érdekében mozgat­ miniszterelnökségétől megválva — élte napjait ni, kinek és mit keli ígérni, s hogy kit és mivel ban. Ilona, a nagy formátumú politikus. Tisza Kálmán lehet akár zsarolni. Bár a kiegyezést követően majdnem tizenöt éven keresztül volt minisz­ igazi karrierjét a „balközépen” az ún. bihari terelnök, egy olyan időszakban, amikor a programmal kezdte, mely önálló hadsereget, kiegyezést követően az ország fejlődése pénzügyi és kereskedelmi rendszert követelt megkérdőjelezhetetlen volt. Az 1875 és 1890 az országnak, a kormánypárt érezhető meg­ között kormányzó, kortársai által már-már gyengülésekor okosan puhította programját, s unalmasnak tartott Tisza - aki sosem volt életre hívta a Szabadelvű Pártot, melynek égisze például tüzes szónok — okosan, higgadtan, alatt vezette az országot hosszú időn keresztül. Tisza idejében egységes vármegyerendszer jött létre, ekkor lett csendőrség és államrendőrség, NÉKOSZ GYŰLÉS de akár az Országház vagy az Operaház a DISZ II. kongresszusa alkalmából (1946) létrejöttét is neki köszönhetjük. Miniszterel­ forrás ■ A magyar munkásmozgalom története nökségéről 1890-ben lemondott, így joggal 1918-1979. feltételezhetjük, hogy ekkor költözött ide, ne­ jének családi palotájába, ahol aztán 1902-ben, 72 évesen elhunyt. Negyvenöt évvel később pedig ugyanab­ ba a palotába, ahol az egyik legnagyobb szabadelvű politikus lakott, a Népi Kollé­ giumok Országos Szövetsége költözött be, hogy négyéves fennállása alatt azon munkálkodjon: hogy minél több népi szár­ mazású, szegény fiatal tanulhasson, s vál­ hasson értelmiségivé, majd visszatérve szülőföldjére ott alapozza meg a társada­ lom értelmiségi rétegét. Az alapötlet már a harmincas években megszületett, s 1939-ben létre is jött egy ilyen bentlakásos intézmény 16 �a Bolyai- majd később átnevezve Györffy kollégium, ám a második világháború mega­ kasztotta a folyamatot. Ám a Györffyből kikerült diákok a háborút átvészelve szinte azonnal létrehozták a NEKOSZ-t, azt az országos kollégiumi szövetséget, mely­ nek indulásakor, 1946-ban még csupán két tagszervezete volt. Mivel azonban a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Paraszt­ párt is jónak gondolta a kezdeményezést, a kollégiumi szervezet kiépítésén fáradozók sok támogatást kaptak - anyagi és admin­ isztratív oldalról is. így lehetett az, hogy két év múltán, 1948-ban már 158 népi kollégium működött szerte az országban, melyekben majdnem .tízezer diák élt és ta­ nult, közösséget formált, sőt, dolgozott is. Az általános kollégiumok mellett voltak olyanok is, ahol magas szintű szakképzés folyt: a Derkovits vagy a Nagy Balog János művészeti kollégium, vagy az igencsak elit­ istának tartott Eötvös Collegium is jócskán meghaladták eredeti küldetésüket. A látványos sikert azonban hamarosan nagy bukás követte: a kor nagyhatalmi politiká­ ja állt a NEKOSZ továbbélésének útjába. Ahogy Rajk László is - aki a kollégiumi szerveződés fontos pártolója volt — hirtelen lett ellenség, úgy lett a NEKOSZ is szinte egyik pillanatról a másikra a nemkívánatos oldalon, ezért 1949-ben feloszlatták, s a tagszervezeteket beolvasztották az állami diákotthonok hálózatába. TISZA KÁLMÁN Magyarország miniszterelnöke (1875-1890) forrás • OSzK Digitális Képarchívuma 17 �ETTO AZ EGYBEN Degenfeld család ti be az épületbe, az istállók pedig az alag­ vagyonnal ren­ sorban kaptak helyet — a kocsiszín hatalmas delkezett, így nem meglepő, hogy a kor ajtajai, az udvari lóitatásra alkalmas kút még egyik legismertebb tervezőjét, Ybl Miklóst ma is látható. kérték fel a ház megalkotására az 1870-es A funkcionalitás a ház alaprajzában és egyéb évek elején. Yblnek ekkor már több épülete részleteiben is megmutatkozott: a főúri rész­ állt a környéken — a Pollack tér két, ma is ben minden, a reprezentációhoz szükséges álló palotája, a Festetics- és a Károlyi-palo­ elem megvolt — tágas lépcsőház fenséges ta, valamint az annak idején rekordidő mozaikpadlóval, öntöttvas korlátokkal és alatt elkészült ideiglenes Képviselőház (ma oszlopokkal, a nagyméretű központi szalon ■ Mivel jelentős a Olasz Kultúrintézet). Nem volt tehát semmi mellett kisebb méretű férfi szalon helyiség különös abban, hogy a Degenfeld-palotát is és dolgozószoba, vendégszoba is helyet ő tervezi, ám az épület mégis igazi kihívást kapott a szokásos többi funkció mellett. jelentett a számára. Úgy kellett ugyanis meg­ Külön érdekesség, hogy az eredeti terveken terveznie a házat, hogy az ne csupán egy egy apró rejtekcsigalépcső is szerepel, mely fényűző palota legyen, hanem hozzá tartoz­ csupán az egyik hálószobából volt megkö­ zon bérház is. zelíthető, s lefutott az udvarig. A bérház Ybl első tervváltozatain látszik is a vívódás traktusában emeletenként három-négy lakás — hogyan tudja összefésülni a háromeme­ kapott helyet, változó nagyságú és kényel­ letes bérház homlokzatát egy kétszintes mi fokozatú, így különböző anyagi helyzetű palotáéval, melyben az úri pompa egyik bérlők költözhettek a Degenfeld-család fontos eleme például a hatalmas belma­ szomszédságába. gasság. 1872-1874 között készült el végül az A ház tervezője mellett a kivitelezője is egységesen háromemeletes épület, teljesítve fontos személyiség volt: Wechselmann Ig­ a megrendelő kívánságát: a Bródy Sándor nác, Ybl állandó munkatársa volt, akinek a utca felé tökéletes palota, míg a Puskin utca Várkert Bazár, az Egyetemi Könyvtár vagy a felé bérház lett az épület. Ybl első ilyen, Fővámház épületeinek létrejöttét is köszön­ többfunkciós épületei között tartjuk számon hetjük. Egyes források szerint annak idején a két udvaros, a belső terekben teljesen telekspekulációba is fogott az építész és a elkülönült, ám kívülről nézve mégis egységes tervező, s éppen ezen a környéken vásárol­ egészet alkotó házat. Hogy nem csak szép, de tak olyan telkeket, melyeket később, építési jól használható lett az épület, az is a tervező telekként felparcellázva magasabb áron tud­ zsenijét dicséri: Ybl a kocsiszínt a két udvar tak eladni. Ki tudja? Egy biztos: Wechsel­ találkozásához, mintegy „válaszfalként” épí­ mann fontos embere volt a 19. század má­ 18 �sodik felének, már csak gazdagsága okán is. Gyermektelenül halt meg, és végrende­ letében jókora összeget ajánlott fel egy vak gyermekek részére építendő intézet javára. Ez lett a Vakok Intézete a Mexikói úton, melyet Lajta Béla tervezett 1905-ben (ma Mozgás javító Intézet). - ------ —e—-----— HELYREÁLLÍTANI, DE HOGYAN? Itt a pesti belvárosban szinte minden ház őriz „sebeket”. A második világháborúban megrongálódott épületeket ugyan többnyire használható állapotba hozták annak ide­ jén, de sokszor a felújítás nem terjedt ki többre, csak az életveszély elhárítására és arra, hogy visszaköltözhessenek a lakók. Aztán az 1956-os forradalomban sok ház ismét kapott találatokat: gépfegyver, belövés, ablakok betörése stb. A Palotanegyed épületállománya pedig főként ki volt téve ’56-ban a harcoknak, s éppen itt, a Magyar Rádió szomszédságában olyan dolgok történtek, ame­ lyek nyomai gyakran még ma is láthatóak a házak falain. A helyreállítás aktuális kérdése, hogy vajon mit kezdjen a golyónyomokkal, melyek egyfelől hozzátartoznak az épület történetéhez, másfelől viszont esztétikailag és az állagmegőrzés szempontjából is kifogásolhatóak. A De- genfeld-palota 1956 ősze után olyan állapotban volt, hogy halaszthatatlanná vált egy tatarozás — így mára ezen az épületen nem találjuk meg a történelem ilyen jellegű lenyomatát. Azt azonban egyre többen gondolják úgy, hogy a modern rekonstrukciós munkáknak tekintettel kell lenniük erre is, így sok helyen kiemelten megőriznek DEGENFELD ANNA néhány golyó ütötte sebet a homlokzaton, mely emlékez­ Századfordulós Pest kedvelt társasági tagja tetőül szolgál az utókornak egy olyan korról, amelyet — forrás • Nemzeti Portrétár szerencsére — már csak fényképekről ismernek. 19 �HOMLOKZAT Bródy Sándor utca 36. fotó • Perényi László �Bródy Sándor utca 36. Főlierczeg Sándor utcza 36. A.D. 1869 „KÉT ÉV AZ ÍRÓFEJEDELEM ÉLETÉBŐL...” N agy nevek egy HÁZBAN Nehéz úgy írni bármi egyébről homlokzat már túlmutat az előző korszakon, egy ház kapcsán, ha tudjuk, s érződik egy új stílus szele is — a historizmus benne Jókai Mór is lakott egy elején járunk, s kezdődik a neoreneszánsz ideig. Az író nagysága, ismertsége szinte el­ időszaka. Pán József háza mégis inkább a homályosít minden más részletet és adatot. pesti nagy városfejlődés előtti időket idézi, Pedig az egykori Főherczeg Sándor utca 36- finom díszítése még magán hordoz egy os számú ház már csak a kora miatt is em­ cseppnyi keleties hatást, léptéke nem túlzó, lítésre méltó. 1869 körüli építési dátumával az az épület hangsúlya pedig középre tart, ahol a utcában megmaradt legrégebbi épületek közé tulajdonosi lakáshoz tartozó erkélyt is találjuk. tartozik, s építőmestere sem akárki: bizonyos Pán több bérházat is tervezett a környéken: a Pán József. A tervező-kivitelező neve mára Rákóczi út 5. szám alatt ma is áll az egyko­ kissé feledésbe merült, melynek oka leginkább ri Pannónia szálló épülete, de a Múzeum abban rejlik, hogy Pán házai közül jónéhány körúton, a Király és a Kecskeméti utcában is eltűnt Budapest városszövetéből. Kár értük! van egy-egy álló háza. Értett tehát a bérház A romantikus-eklektikus stílusban alkotó Pán nem kisebb műveket jegyzett, mint a krisz­ műfajához, rutinosan gondolta át a lehető tinavárosi Karátsonyi-palota, mely a magyar delő, Mayer Ferenc — akinek foglalkozása és romantikus építészet egyik legkiemelkedőbb kiléte a homályba vész — biztosan gazdag és talán legnagyobb példája volt. Különleges ember lehetett, így vélhető, hogy ő alakíttat­ legjobb elrendezést és alaprajzot. A megren­ kor volt a klasszicizmust felváltó romantikus ta át a házat csupán néhány évvel a felépülte építészet, mely rövid ideig uralta az ízlést a 19. után. A tervező maradt ekkor is Pán József, század derekán. Benne nemritkán egyszerre így tökéletesen egységes képet mutat a két jelentek meg a mór és bizánci motívumok, a emelettel bővített, végül négy emeletessé nőtt gótika csúcsívei és a bizánci korszakból átvett körívek. még akkor is, ha nem kell ahhoz építésznek A Bródy Sándor utcában álló ház a romantika lenni, hogy az ember észrevegye a későbbi utolsó éveiben épült fel, így a ma is látható ráépítés nyomait. épület homlokzata és belső struktúrája is, 21 �LTUNT RÉSZLETEK NYOMÁBAN... 11 j Ha valaki ma belép a megújult egy szoba-konyhás lakás, és ő nyittatta meg épületbe, elégedetten nyugtázhatja, az utca felé a földszinti lakásokat is — bol­ hogy sok szép részlet megmaradt a múltból. tot csinálva belőlük. Eulenberg, aki magyar Az első emeleten a lépcsőház burkolata még királyi udvari tanácsosi címet is szerzett a fe­ mindig az eredeti gyönyörű terazzo, az ud­ lekezeti joggal kapcsolatos munkássága miatt, varon megőrizték a sárga keramit kockákat, családjával sokáig volt a tulajdonosa a háznak s a kapusfülke is felismerhető a belépéskor. — van olyan lakó még most is, akinek a szülei Eredetileg innen tartotta szemmel a ki- és eredetileg tőlük bérelték lakásukat. bemenőket a kapus — később a házmester —, A ház egyik különlegessége, hogy az udvaron majd az 1927-es átalakítások után itt kellett a áthaladva, egy kis átjárón keresztül megláthat­ liftpénzt is megfizetnie annak, aki a lépcsőzés juk azt a fallal elválasztott másik épületet is, helyett ezt az úri megoldást választotta. A melyet egy szomszédos telken, merőlegesen lift beépítését már az új háztulajdonos, dr. építettek a házra. Ennek a háznak a bejára­ Eulenberg Salamon ügyvéd rendelte meg, ta a tömb másik oldalán van, így nem csoda, de az ő kérésére lett a közös szárítópadlás­ ha többen a házból annak voltak szemtanúi ból mosókonyha, a valamikori kocsiszínből 1956-ban, hogy a Kőfaragó utca felől érkezve 22 �jónéhányan a falon átmászva menekültek el az utcai harcok elől. Szerencsére az ötvenha­ tos események ennél jobban nem érintették a házat, szemben a környék sok más épületével, ezt sem találat, sem golyózápor nem érte. Ennek ellenére a hatvanas évek elejére halaszthatatlanná vált a felújítás, s ekkor sok helyen cserélték a ház apróbb díszeit. El­ tűntek a bábos korlátok a folyosóról, az ere­ deti nyílászárók, a régi poroló. Lett viszont egy emléktábla a falon, melyről leolvasható, hogy Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza két éven keresztül itt lakott. ——H— -- — MIVEL BURKOLJUK AZ UDVART? Jókaiék idején a ház udvara még máshogyan nézett ki, mint most. Hiányzott belőle a pesti házakból lassan elvesző, ám itt szerencsésen meghagyott sárga keramit burkolat, melyet jellemzően csak az 1900-as évek legelején kezdtek lerakni utcák, udvarok, terek kövezeteként. A keramitkocka gyors és látványos karriert futott be, Buda­ pesten az 1920-as években már majdnem tíz százalékban ilyen kockakövek burkolta utakon közlekedhetett az em­ ber. Hogy miért maradt annyiban a terjedése, az egyéb­ ként magyar szabadalmú, szép és nagyon tartós térkő használatának, azt egyetlen rossz tulajdonsága indokolja: nedvesség hatására a keramitkocka nagyon csúszóssá válik. Olyannyira, hogy a főbb útvonalak mentén fakarókat kellett elhelyezni, hogy a kicsúszó szekerek és lovaskocsik ne okoz­ zanak balesetet a járdán közlekedők között. Kiszorult tehát a keramitkocka a város közlekedési út­ vonalairól, de a bérházak udvarain továbbra is előszeretet­ tel rakták le a huszadik század első évtizedeiben. Ebben a házban vélhetően akkor, amikor dr. Eulenberg Salamon 1926-27-ben átépítette az épületet. Udvari díszkőnek pedig nagyon is jó volt a keramit, mert a házmester könnyen tudta tisztán tartani, a lépések zaját tompította, s ráadásul meleg, barátságos fényt tükrözött be még azokba az udvari lakások­ ba is, ahova egyébként ritkán süt be a nap. HOMLOKZATI TERV (1927) Átalakítása dr. Eulenberg Salamon idején forrás • BFL XV.17.d.329-36492/10 23 �I FOG ENGEM EZUTÁN ÁPOLNI? | ÁW Az 1800-as évek második felének na feltétlen engedelmességet követelő hisz­ egyik legismertebb szerelmespárja térikus zsarnokságáról, gyakori migrénjeiről, Laborfalvi Róza színművésznő és Jókai Mór betegségeiről számolnak be; Laborfalvi Róza volt. Már megsimerkedésük is legendás: 1848. valójában Jókai életének irányítója, minden március 15-én, a Bánk bán díszelőadásán gondját megoldó „gondviselője” volt. Gon­ Jókai forradalmi hevületben a színpadra lé­ doskodott a nyugalmáról és intézte az író pett, hogy beszéljen. Laborfalvi pedig, a összes ügyét. Állítólag még amikor bérházak­ nemzet ünnepelt színésznője, a mindenki ban laktak, Jókainé akkor is állatokat tartott, által csodált és imádott tragika egy kokárdát mint egy falusi gazdaságban, hogy Jókainak a tűzött az akkor még kevéssé ismert író kabát­ kedvenc ételeit főzhesse! jára. Ettől kezdve elválaszthatatlanok voltak, még akkor is, ha a világ rosszaira a nyolc év­ Hogy milyen biztos támaszt jelenthetett vel idősebb színésznő és a fiatal író kapcso­ Jókainak a felesége, azt jól mutatja ez az latát. Ráadásul Rózának ekkorra már volt egy egyetlen mondat, melyet felesége halálakor törvénytelen gyermeke is, kis Róza, aki a még mondott az író: 1848 nyarán összeházasodott párral lakott a későbbiekben. Hiába minden rosszallás és gúny, Laborfalvi Róza és Jókai szerelme majd’ negyven évig tartott, egészen az asszony haláláig. Bár a kortársak a hajdani primadon­ 24 „KI FOG ENGEM EZUTÁN ÁPOLNI?” �CSENDÉLET AZ UDVARBÓL Lakók megpihenését szolgáló pad fotó • Reymeyer Dóra S ez a mondat éppen itt, a Bródy Sándor utcában hangzott el, hiszen 1886-ban itt halt meg az írófeleség. Mindössze két évet lakott itt a család — az első emeleti, tágas, erkélyes lakást bérelték, mely a folyton nyüzsgő Kere­ pesi úti otthon után nyújtott csendesebb pi­ henési lehetőséget. Az író szeretett otthon lenni, sokat dolgozott, felesége pedig nem csupán az ellátásáról gondoskodott, hanem állandó és mérvadó bírálója volt Jókai újabb műveinek. Jól kiegészítették tehát egymást — szellemileg, jellemben egyaránt. Laborfalvi Róza halála után Jókai több mint tíz évig nevelt lánya és annak családja körében élt — a temetés után szinte azonnal elhagyta a szo­ morú emlékű Bródy Sándor utcai lakást, mely szeretett felesége hiányát juttatta volna eszébe nap mint nap. LABORFALVI RÓZA ÉS JÓKAI MÓR portréja forrás ■ OSzK Digitális Képarchívuma 25 �mi hm Mm llllllB 11 EPÜLO-SZEPÜLO JÓZSEFVÁROS 2016-ban felújított homlokzat fotó • Petényi László �Gutenberg tér 2. Sándor tér 2. A.D. 1928 „EGY PIMASZ KÜLÖNC SZERELMI AJÁNDÉKA” M ODERN NAGYSÁG ma ábrázoló kisebb domborművek tényleg fel­ Gutenberg téren álló hatal­ kerültek-e a homlokzatra. A megrendelő min­ mas sarokház 1927 óta néz farkasszemet a denestre biztosan örült a rajzokon látható két- Gutenberg Otthonnal. Építtetője pimasz két oroszlánnak, akik a lovagi címerpajzsokat módon olyan magas házat terveztetett, hogy fogták közre, és abban is szinte biztosak le­ az addig pazar kilátással büszkélkedő nyom- hetünk, hogy a Freytádtler család címerét sem dász-bérház elvesztette azt a kiváltságát, hogy felejtették le a kőfaragók a kapu fölül. Az egykori Sándor, a felső emeletek ablakaiból akár a Dunáig is el lehessen látni. Cserébe viszont egy, ak­ A ház történetéhez szorosan kapcsolódik az koriban igazán modernnek számító hat plusz építőmester személye is, akinek neve szere­ egy emeletes saroképület látványát kapta, pel egy kis táblán az épület falán. Delmár melyet a kor egyik híres építőmestere, Érdi Bélának hívták a korában nagyon is elismert Zsigmond tervezett. Az építéskor még finom építési vállalkozót, akiről így írt a Magyar vonalú saroktornyökat és tetősisakot viselő Építőművészet: ház eredetileg világos színű .vakolatfestéssel készült. A homlokzat díszei a bábos korlát, „Delmár Béla szívós akaraterejével, gyors el­ a tetszetős ablakkiosztás, az elegáns fran­ határolásával, nagyobb kaliberű üzleti felfogásával ciaerkélyek és az idők során eltűnt két szob­ messge kiemelkedik a^ építőmesterek átlagából. or volt, melyek mintha — a lovag katonai ér­ Nem vons^a a közvetlen hasion. Szinte virtust zelmeihez igazodva — két lovagot mintáztak csinál abból, hogy inkább vesszen a péng, ha muszáj, volna. Sohasem tudjuk meg, hogy vajon pon­ de amit épít, annak vérbeli építőmesteri munkának tosan milyen lovagok voltak, ahogy az sem kell lenni, érdemeinek elismeréséül kormánytanácso­ látszik a korabeli fényképről, hogy a terveken si méltósággal tüntették ki. ” szereplő, vélhetően szintén lovagi jeleneteket 27 �Városrendezési szempontból érdekes kérdés, futotta volna egy nagyobb épületre? Vagy hogy az építkezés idején már javában létező esetleg a józsefvárosi vezetőség szerette vol­ Sándor tér kibővítését miért szorgalmazták na, ha nagyobb lesz a hat utca torkolatában azzal, hogy a ház telkének csak nagyjából a létrejött Sándor tér? Akár mindkét ok elképzel­ kétharmadát építették be. hető. Bárhogy is volt, a ház végül elkészült. A A korabeli helyszínrajzon jól látszik, hogy a környék forgalmát bizonyítja, hogy a földszinten telek eredetileg egészen a Mária utca torkolatáig hét, utcáról nyíló üzlethelyiséget találunk, ezek futott ki, ám amikor a tervező elkezd dolgozni, egyikét egészen biztosan nagyságos Brenner a ház homlokzatát nagyjából a telek közepére Imre gyógyszerész vette ki - a Bródy Sándor teszi. Ebből ugrik ki egy kissé az árkádsor, de utca felé bérelte az egyik üzletet. Mára az ere­ még így sem éri el az eredeti telekhatárt. Va­ detileg nagy kirakatos üzletek is lakások lettek, jon miről lehetett szó? Elképzelhető, hogy a a kirakatokat elfalazták, de a helyük pontosan megcsappant Freytádtler-vagyonból már nem látszik a homlokzaton. ISVAROSBOL NAGYVAROS Van egy, az 1910-es években Am a kép már csak azért is izgalmas, mert készült fénykép, mely mintha az udvar, melyben — szokás szerint — csupán egy kisvárosi ház udvarát ábrázolná. Nem egyetlen árnyat adó fa áll, egyáltalán nem is lenne benne semmi különös, ha nem tud­ egy épülő világvárost idéz. Benne állatoknak nánk, hogy a képet éppen itt, a Kőfaragó utca fenntartott istálló vagy inkább ól, az udvaron végén álló házból készítették, s rajta a Guten­ egymást érik a kordék. A ház deszkakerítésén berg tér 2. számú ház egykori elődje látható. megannyi korabeli plakát: hirdetnek itt min­ 28 �dent, többek között Pankala ceruzát. A kidőlt- gársága, s a Gutenberg Otthonban működő bedőlt falú házikóról és a melléképületekről Intim Színházban és a kávéházban múlatja az pedig csak nehezen dönthető el, hogy milyen időt. Furcsa kettősség ez, mely azonban sokáig célt is szolgáltak: laktak benne, vagy inkább megvolt a környéken. valamiféle üzem működött itt? Furcsa bele­ gondolni, hogy amikor a Gutenberg Otthon Miközben mágnások költöztek a Nemzeti fényes ünnepség közepette megnyitotta kapuit Múzeum köré, jómódú orvosok építtettek bér­ 1907-ben, a tér másik fele még így nézett ki. S palotát a környező utcákban, s ide hallatszott miközben szinte magától értetődőnek látszik, a körút nagyvárosi zaja, a Palotanegyed sokáig hogy ezen a portán mezítláb járnak a gyere­ őrizte múltját. kek, a Mária utcában korzózik a környék pol­ —o— MI LEGYEN A TÉRREL? Mát jócskán benne jártunk a 20. században, amikor a Guten­ berg tér 2. számú ház megépültével a Főherczeg Sándor (ma Gutenberg) tér térfalai véglegesedni Játszódtak. A hat utca torkolatában álló terecske csakis annak köszönheti, hogy nem lett belőle közlekedési csomópont, hogy már idejekorán, a Gutenberg Otthon építésével szinte egy időben ültettek ide fákat, s avattak fel rajta szobrot. A tér sorsa ilyenformán, még az autós közlekedés előtt, eldőlt. S ha már volt néhány fa — a környéken ez ritkaság - a kerület vezetése a 2000-es évek ele­ jén úgy döntött, hogy létesüljön itt játszótér is. Ma már kézen- fekvő ötletnek látszik, hogy a környékbeli gyerekeknek mászó- csúszó játékot építünk, ám ez nem volt mindig így. Az első játszótereket csak a 20. század első évtizedeiben kezdték el kiépíteni, s csak lassacskán tudatosult, hogy a gyer­ mekeknek több szempontból is hasznos a szabad levegőn való játék. Először is fontos az egészség szempontjából, főképp a tébécé idejében. Másrészt a játékok kedvezően fejlesztik egyensúlyérzéküket, ügyességüket. Harmadrészt pedig az ön­ feledt játékban egymással is megismerkedhetnek, barátokra te­ hetnek szert. Az első néhány játszótér-fecske után az Allatkert- ben nyílt meg 1912-ben a pesti szlengben csak a gyermekek eldorádójaként emlegetett játszótér, ahol szegény és gazdag AZ EREDETI HOMLOKZAT gyerekek egyaránt élvezhették a hintázás, a csúszókázás, a A kép az átadás évében készült létrázás (mászóka) örömét forrás • Magyar Építőművészet, 1929. (XXIX. évf.) 2. szám 29 �OVAGBÓL LETT PASA A Gutenberg tér 2. számú ház gyott maga után: bérházak, uradalmak és építtetőjének már a neve is szokat­ rengeteg ingóság. Jenő azonban mindig is lan: köves-gyűri lovag Freytádtler Jenő pasa. szerette a kihívásokat, így miután a török A pasává avanzsált lovag egy délvidé- vasútépítésekben érdemeket szerezve pasává is lett, senki sem lepődött meg azon, hogy a legkülön­ félébb módokon költötte el a vagyont. Profi lo­ vasként a lovak iránti szen- vedélye kielégíthetetlen­ nek bizonyult: a legújabb francia kocsimodelleket gyártatta le magának, több tucatnyi lovat tartott és persze lóversenyre is járt. Itt a Palotanegyedben, a Múzeum utcai palotá­ jában külön őrizte pasa- és szobában katonai uniformisait, de a főváros M ai a JÁKÓ AMÁLIA „drámai hősnő” a Színházi Élet címlapján forrás • Színházi Élet, 1914. (III. évf.) 25. szám legszebb vívótermét és egy hátborzongatóan érdekes lovagtermet is itt rendezett be. Ifjúságától kezdve nagy bolondja volt a nőknek is — 17 éves korától fogva gyűjtötte a világ legszebb nőinek fényké- ki származású, hatalmas földbirtokokkal peit. Csoda-e, ha abban a bizonyos lovagte- büszkélkedő szorgalmas zsidó család sarja remben a fegyverek helyett a falakon régi volt, akinek egész életében másra se volt szeretőinek lábáról készült szobrok sorakoz­ gondja, mint hogy édesapja felhalmozott tak — szépségük szerint arannyal, ezüsttel vagy vagyonát módszeresen elköltse. Nem volt csak bronzzal bevonva... könnyű a dolga, mert az édesapa — aki Mire lassanként elúszott az apai örökség, már egyébként érdemeiért kapta meg a később az egész város Jenő viselt dolgairól beszélt, s öröklődő lovagi címet - nagy vagyont há­ közben Jenő felett is elszállt az idő. És akkor 30 �jött Jákó Amália, aki ki tudja, hányadikként a sorban új érzéseket ébresztett a majd hat­ vanéves hóbortos lovag szívében. Különös olvasni Jenő visszaemlékezéseiben, hogy amit ezúttal érzett, az „sokkal mélyebb érzés volt, mint az, amit szerelem szóval jelölnek meg.” A Budapesti Színkör csinos és ünne­ pelt fiatal színésznője apai szeretetet váltott ki Freytádtler Jenőből. S minthogy mindent megtehetett, gyorsan lányává is fogadta Amáliát, akinek a ruhák és ékszerek mellett házakat is ajándékozott az idősödő Jenő. Ez a ház is Amáliának épült, mint ahogy a szomszédos, Bródy Sándor utca 46-os szám alatti épület is. SZABÁLYOZÁSI TERV RÉSZLET A korabeli helyszínrajzon a tervezett beépítés forrás • BFL XV.17.d.329-36481/l A történet vége szomorú — legalábbis végleg megromlott kapcsolatuk, Jenő pedig Jenő lovag szempontjából. Amália a gáláns élete végére megcsappant vagyona romjain ajándékok ellenére is „megcsalta” örökbe­ egyedül találta magát. fogadóját — férjhez ment, s ezzel a lépéssel 31 ��Gyulai Pál utca 1. Kereijesi út 29. A.D. 1895 „HÁZ, HÁROM LÉPCSŐVEL” TJÁRÓHÁZ. EGYSZERŰ. A mostanra leginkább ifjúsági amúgy sem tetszett a szoba, pláne a főbérlő, (Csilicsala csodái, gátlástalan pimaszsággal felelte, hogy az bi­ Kököjszi és Bobojsza, Hahó Öcsi) ismert zony nagy baj, mert ő kifejezetten orgiákat Török Sándor pályája kezdetén, 1939-ben írt akart volna itt csapni. egy könyvet Valaki kopog címmel. Benne a hápogó öregasszony elől menekülve kifu­ főhős a korabeli Budapesten egymás után ti­ tott a házból, majd befordulva a sarkon egy zenkétszer költözik - albérletből albérletbe, újabb kiadandó szobára lett figyelmes. Ide is könyveiről A felháborodottan míg végül főbérlővé nem lesz valahogy. A felkapaszkodott, ám legnagyobb ámulatára az szórakoztató regény gondos aprólékosság­ iménti nőszemély nyitott ajtót - így aztán futva gal mesél a különböző házakról, lakásokról, kellett távoznia a feldühödött asszonyság elől. a bennük felbukkanó emberekről. Az egyik rövid szövegrész pedig éppen erre a házra Ekkor vált világossá: a ház valójában hatal­ vonatkozik, s bár végül nem költözött ide a mas átjáróház, mely uralja a környéket. Nem főszereplő, egy gyors látogatás erejéig tisz- csoda hát, hogy az író eltévedt az ötemeletes, teleiét tette itt is. függőfolyosós, labirintusszerű épületben, ahol A történet pedig így szól: újabb albérlet után lépcsőházból a másikba közvetlenül is el lehet kutatva hősünk betért a Rákóczi út egyik házá­ jutni. Az E alaprajzú, eklektikus bérháznak ba, ahol a negyedik emeleten kínáltak kiadó ráadásul két belső udvara is van, melyek kb. szobát. A vizes és sötét szobánál már csak 2,5 méter magas fallal vannak elválasztva a a háziasszony volt barátságtalanabb: rögtön szomszédos házak udvarától. az egyik udvarból a másikba, illetve az egyik szóba hozta, hogy látogatót bizony, ide nem szabad felhozni. Mivel a főszereplőnek 33 �Valójában egyébként a ház nem klasszikus földig érő ablakokkal — ebből lett a sok tu­ átjáróház, de mivel három lépcsőháza és két lajdonosváltást megélt Bíró Dénes, majd különböző utcára nyíló kapuja is van, ezért Kovacsevits vendéglő, melynek az alaprajzok hosszú útszakaszt spórolhat meg az ember, tanúsága szerint saját borpincéje és nyáron ha házon belül közlekedik. pedig a bérház udvarán létesített kerthelyisége Az 1890-es évek végén, eredetileg hárome­ is volt. (Külön érdekesség, hogy vélhetően a meletesnek épült lakóházat Tóth Sándor ter­ háztulajdonosok származása miatt az 1900-as vezte az előtte is ott álló régi ház részleges évek elejétől kezdve, kisebb megszakításokkal elbontása után. Az eredeti tervrajzokon jól 1949-ig működő Vasvári Pál Kör ebben az látszik, hogy a tulajdonosok nagyszerűen étteremben tartotta rendszeresen összejöve­ használták ki a telek adta lehetőségeket: a teleit. A Magyar Görög Katolikus Egyetemi hosszan elnyúló főhomlokzat a Gyulai Pál és Főiskolai Hallgatók Vasváriról elnevezett utca felé, a már meglévő Rókus kórház tömb­ szervezetének fő küldetése, az volt, hogy jére és az előtte kialakított nyugalmas, fákkal összefogja, lelkiekben támogassa a görög ka­ beültetett térre néz. Erre tájolva alakították tolikus ifjúságot — vélhetően a háztulajdonos tehát ki a reprezentatív, erkélyes, nagy Mannóék is pártolták az 1947-ben 150 főt lakásokat. A. Kerepesi út (ma Rákóczi) nyüzs­ számláló kör működését, így kézenfekvő volt gő forgalmát viszont úgy használták ki, hogy a tágas, földszinti étteremben összegyűlni a a földszintre vendéglátóhelyiséget terveztek, tagoknak.) KERTHELYSÉG TERVE Aprólékosan kidolgozott tervrészlet forrás ■ BFL XV.17.b.312-36436 34 �ARMINC ÉV FÖLDRAJZ | A ház leghíresebb lakója egészen biztosan Cholnokyjenő földrajz­ tudós volt. A II. emelet 5. számú ajtó mögött kerek harminc éven át a huszadik század egyik legmeghatározóbb tudósalakja élt feleségével, gyermekeivel. Cholnoky víztani, geomorfoló­ giai munkái még ma is keresettek, lenyűgöző, olvasmányos stílusban írt bármiről: a fu­ tóhomokról, a Balatonról vagy éppen ázsiai utazásairól. Cholnoky igazi polihisztor volt, aki fáradhatatlan munkabírással elnökölt számta­ lan társaságban, tanított az egyetemen, vagy éppen kedvtelésből festegetett arácsi nyaraló­ juk kertjében. Nem kevesebbet ért el az évek során, mint hogy a sokak számára érthetetlen és érdektelen földrajztudományt szórakoz­ tató és élvezetes stílusban adta tovább - akár szóban, akár írásban. A korabeli fényképek tanúsága szerint Chol­ hatatlan festménye volt a professzornak. Az noky lakásának berendezése összhangban állt ötszobás lakás fenntartásáról egy szobalány és az emberrel: rengeteg könyve és megszámlál­ egy szakácsnő gondoskodott, akik, ha kellett, a professzornál összegyűlt társaságot is ellátták 35 �GY IGAZI BEFEKTETŐ A ház építtetője és hosszú ideig 1857-es megalapításában is részt vett. István tulajdonosa a Mannó család volt. nemcsak sikeres nagykereskedőnek számított, Az eredetileg az első görög diaszpóra ide- hanem 1848-ban jelentős közéleti szerepet jén Pestre települő bőrkereskedő család is betöltött; valamikor az 1700-as évek legvégén került pénzügyi tanácsadója volt, mindemellett a pes­ át Magyarországra, hogy aztán nem sokkal ti árvaszék elnökeként is dolgozott. Vagyonát később Pest város ingatlanvásárlásokkal folyamatosan növelte: te­ a Király utcában több házat, a Városmajor hetős polgára legyen utcában kertet, majd később a Rákóczi úton a családfő, Mannó is házhelyeket vásárolt. Ez utóbbin például a megbecsült Demeter. Megta­ Keleti pályaudvar felépültével nagyjából egy- karított pénzüket időben is, közvetlenül az állomás közelében ugyanis ingatlanok igen nagyméretű ingatlant, mely természetesen forgat­ kiváló befektetésnek bizonyult. De voltak föld­ ta, így aztán nem is birtokai szerte az országban, erdői és kastélya olyan sokára vagyo­ is a Mannó családnak. Ilyen előzmények után nuk gyarapodását nem csoda hát, hogy a Gyulai Pál utca és a vásárlásába A MANNÓ CSALÁD CÍMERE és Kossuth Lajos egyik fontos az általuk folyósított tőkehitelek kamatai és a Rákóczi út sarkán álló kisebb, öreg házat is bérházakból befolyó jövedelmek biztosították. megvette Mannó István 1872-ben, de egészen Fia, István már a pesti Magyar Kereskedelmi 1896-ig nem került sor annak bővítésére, áta­ Bank igazgatójaként tevékenykedett, valamint lakítására. Már leányai azok, akik felépíttetik a az Első Magyar Általános Biztosító Társaság háromemeletes neoreneszánsz épületet, majd HANGULATOS UTCARÉSZLET Csendes sétálóutca a Rókus Kórház felé fotó • Reymeyer Dóra 36 �később unokái a két világháború között két újabb emelet ráépítésének tervezésével bízzák meg Gerlóczy Gedeon építészt. így jött létre 1927-ben az 53 lakást magába foglaló hatal­ HOGYAN HASZNÁLJUK EGY BÉRHÁZ UDVARÁT? A ház megújult pihenőkertje új távlatokat ad egy klasszi­ mas bérház, mely töbnyire középpolgári csalá­ kus belvárosi bérház udvarának használatát illetően. doknak szolgált békés otthonául, jellemzően Eredetileg ugyanis az udvar keményburkolatot kapott - három- öt- és hatszobás lakások bérbevétele útján, melyek havi költsége nem sokkal ma­ keramitot, kockakövet például. Szükség is volt erre, hiszen — különösen a Rákóczi út felőli udvaron — nagy volt a jövés-menés: a vendéglő nyári kerthelyisége is itt állt, de radt el az akkoriban is a legjobb városrész, sokan közlekedtek át azok is innen, akik a hátsó traktusban a Lipótváros hasonló színvonalú lakásainak éltek. Külön érdekesség, hogy állítólag még ebkiállításokat bérleti díjától. A Mannó család ugyan végig is tartottak a hátsó udvarrészben, hiszen sok éven át itt befektetésként tekintett a tekintélyes jövedel­ bérelt földszinti irodát a Magyar Ebtenyésztők Országos met hozó házra, ám a lakcímjegyzék szerint Egyesülete. Feltételezhető, hogy a házmesterek által tisz­ a bővítés után az ötödiken egy négyszobás lakást mégis megtartottak, melyet időszakosan a rokonok laktak. tán és rendben tartott udvarok nem voltak különösebben dús növényzetűek, még akkor sem, ha egyébként hely lett volna virágok, kisebb növények kihelyezésére. Erre vél­ hetően maximum a már emlegetett kerthelyiség kapcsán kerülhetett sor - divat volt a nyári kiülős helyek köré le­ andereket vagy más, dézsás, délszaki növényeket tenni. Sok helyen akár kisebb pálmák is kerültek a vendéglő asz­ talai köré. A bérházak udvarai egyébként nagyon fontos találkozóhelyek voltak - az ikonikus porolóvas körül vagy csak úgy, a napi rutinból kizökkenve, kosárral a kézben sokszor álltak meg asszonyok néhány érdeklődő mondat erejéig az udvaron. A belvárosi bérházak udvarain ma már gyakran találunk magról nőtt (azaz nem szándékosan, ha­ nem a madarak vagy a szél által „ültetett”) fákat, melyek a burkolat repedésében megtelepedve keltek életre. Ezek a fák olykor akár kellemetenséget is okozhatnak — kárt te­ hetnek az épületben, vagy éppen „koszolhatják” az udvart. Mégis, arra biztosan jók, hogy meglássuk, a zöld, a ter­ mészet jelenléte még a legnyüzsgőbb belvárosban is kincs és kívánatos jelenség. Pláne, ha tudatos és tervezett módon történik a kertépítés - akár ebben a kizöldített udvarban. KORABELI RÉSZLETTERV A földszinti üzlethelységek redőnykialakítása forrás • BEL XV.17.b.312-36436 37 �ÉPÜLETDISZ A homlokzatot díszítő oroszlánfej fotó • Reymeyer Dóra �Gyulai Pál utca 9. Gyöngytyúk utcza 9. A.D. 1870 „ÚJÍTÓ SZELLEMEK HÁZA” z epuletek szerelmese / ■k Az eredetileg 1855 körül épített, földszintes, klasszicista műemlékvédelem elindításában, kiváló rajztudásával sokat segített az ekkoriban in­ épületre 1870-ben Czech Tivadar kért és ka­ duló felmérésekben. A Magyar Tudományos pott emeletráépítési engedélyt. A munkálato­ Akadémia 1858-ban megalakult Archeológiái kat Bergh Károly építőmesterre bízta (ő volt bizottsága ugyanis célul tűzte ki az ország­ a tervező és a kivitelező is), s az ő munkája ban fellelhető régiségek, történeti értékű nyomán született meg a ma is látható, kéte­ épületek felmérését. A bizottság a munkát meletes épület koraeklektikus stílusban. A Kubinyi Ferencre és Rómer Flórisra bízta. bővítés nyomai még ma is tetten érhetőek 1862 augusztusában a két tudós Bergh Károly a házban, hiszen a földszinti lakások falai a építésszel együtt Nógrád vármegyébe ment, megszokottnál jóval vaskosabbak, ráadásul ahol Bergh dokumentálta a vidék fontosabb ezen az emeleten a mennyezet is boltíves. egyházi és világi épületeit. 1863-ban Rómer Zala megyét járta be önkéntes segítőivel, Az építész, Bergh Károly bécsi ezúttal Bergh Károly mellett Hencz Antal képzőművészeti akadémián tanult, munkái építésszel. A régi faliképek, épületek feldolgo­ közül — több műemléki védelmet is ka­ zása mellett a pesti városfal utolsó, Bástya ut­ pott — sokat a mai napig megcsodálhatunk cai maradványairól is készített feljegyzéseket. a fővárosban, számos közülük pedig épp Érdekes adalék, hogy végrendeletében igen ezen a környéken áll. Az Ybl Miklós körei­ nagylelkűen adományozott nemes célokra hez tartozó Bergh építészként, és kivitelező nagyobb összegeket, például az ő nevéhez mesterként is tevékenykedett, ezen kívül nagy köthető annak az alapítványnak a létrehozása, érdeklődést mutatott a hazai régészet iránt melyet az építkezéseknél szerencsétlenül járt is. Részt vállalt a magyarországi intézményes személyek és családjaik számára hozott létre. a 39 �ALLO, ITT A GYONGYTYUK UTCZA 9.! Van ennek a háznak a történeté­ ben egy apró momentum, amely mégis akkora jelentőségű, hogy lehetetlen nem ezzel kezdeni. Az időpont 1879. július 4. A pontos helyszín ez a ház, azaz a Gyöngytyúk (ma Gyulai Pál) utca 9., II. emelet egyik lakása és a földszint. Az apró momentum pedig nem más, mint hogy az ebben a házban lakó Puskás Ferenc és testvére, Tivadar a „főváros előkelő köreinek” nyilvános telefonbemutatót tartott, mely tulaj­ donképpen a telefon budapesti debütálásának tekinthető. A korabeli leírások szerint min­ denkinek nagyon tetszett a „szellemes és mulattató játékszer”, mellyel kapcsolatban talán senkinek sem jutott eszébe, hogy a mu­ tatvány alapjaiban és hihetetlen gyorsaság­ gal változtatja majd meg a kommunikációt a fővárosban. Pedig a valóság az volt, hogy a 40 PUSKÁS TIVADAR A telefonhírmondó feltalálója forrás • OSzK Digitális Képarchívum �------ e—----------Puskás testvérek rövidesen engedélyeztették MI LEGYEN A HÁZTETŐKÖN? a Budapesti Telefonhálózatot, mely 1880-tól húsz évre Puskás Ferencnek ítélte a kizáróla­ gos jogot arra, hogy Budapesten távbeszélő Amikor a Puskás fivérek belevágtak vállalkozásukba, összeköttetéseket építsen. A lehetőséget ki is talán a legnagyobb feladatot a telefonhálózat kiépítése használták, s alig egy év múlva már működött jelentette az első telefonközpont a Fürdő utcában (ma légvezetékekkel teremtették meg a kapcsolatot. Eleinte ez József Attila utca), majd sorra nyílt további három a Monarchiában. Szükség is volt rá, a számukra. A házak tetőin elhelyezett a megoldás különösen nehézkes volt, hiszen az ismeretlen módszertől félve, a háztulajdonosok egy jó része idegen- kedetett a tetőre és a homlokzatra telepített szerkezettől és hiszen az első év 54 előfizetője után tíz éven belül már 1500 telefon csörgött a városban, vezetékektől. Féltek, hogy belecsap majd a villám, vagy ki tudja, milyen baj történik... hogy aztán a századfordulóra érve ötezernél A Pesti Hírlap így számol be a kiépítés bonyodalmairól: is több előfizetőt számlálhasson a társaság. „Puskás Ferenc, ki Budapesten a telefonhálózat vezetésére A vonalakat a központokban telefonos kis­ és berendezésére kizárólagos jogot kapott, a város asszonyok kapcsolták össze, akiknek a kezdeti külső részén most tűzi ki a vonalakat. Ez életrevaló vál­ időben fejből kellett ismerniük az előfieztők lalat létesítése elé a háziurak közül sokan akadályokat neveit lakcímeik szerint, hiszen telefonszám híjján így tudtak kapcsolatot létesíteni. Külön gördítenek azzal, hogy megtagadják a sodronyvezetéket tartó vaskapcsoknak házukra való megerősítését. Az egyik úr fél, hogy a villám beüt majd a wertheimjébe, a másik érdekesség, hogy a telefonos kisasszonyok házának a homlokzatát hiszi elcsúfítottnak, egy harmadik egyenruhája kék ruhából és piros orrú cipőből akkora összeget követel, mit lehetetlen megadni. Ha azt állt, hogy még véletlenül se mehessenek ki akarjuk, hogy Budapest más városok mintájára a tudo­ munkaidőben az utcára. mányos vívmányok előnyében részesüljön, kár annak efféle szűkkeblű eljárással útját állni.” A telefon egyre nagyobb népszerűségével aztán ezek az ellenérzések alábbhagytak: jött viszont az újabb probléma, mely időről időre nehézséget okozott a telefonos kapcso­ latteremtésben: az időjárás viszontagságai. A háztetőkön elhelyezett telefondrótok és állványai a hóviharokban, nagy szélfúvásokkor rendre megrongálódtak, leszakadtak, így a hálózat karbantartása nagy erőket vett igénybe... A* technika fejlődésével persze évről évre javult a helyzet, a huszadik század közepére a telefonos lengővezetékeket földkábelekre cserélték, ma a háztetőkre pedig műholdas átjátszókat telepítenek a mobilszolgáltatók, így hódítva TELEFONOS KISASSZONYOK meg ismét a pesti épületek tetejeit. Telefonközpont a századfordulón 41 �p ROFÁNBA SZAKRÁLIST újabb Egylet. A Bethánia Szövetség, ez a reformá­ izgalmas fejezet következett el az- tus egyházon belüli lelki ébredési mozgalom zal, hogy 1903-ban ide költözött a Bethánia épp akkor indult el Amerikában, amikor Az épület történetében Puskásék telefonközpontja megszületett, tehát 1881-ben. A hitre tért fiatalok egyház­ ban és hitben tartását hangsúlyozó szövetség népszerűségét mutatta, hogy a századfor­ dulóra már nálunk is sok tagot számláltak, s addigra már egész Amerikát és Európa jó részét is elérte a mozgalom. Magyarországon 1900-ban először Szabó Aladárné alapított egy gyermekszövetséget, majd Szabó Aladár, dr. Kecskeméthy István és Szilassy Aladár 1903-ban megalakította a Magyarországi CE Szövetség Bethánia Egyletet, melynek felvételét azonnal kérték a Világszövetségbe is. A Bethánia Egylet megalakulásában ugyan az említett lelkészek döntő szerepet játszottak, alapvetően mindig laikus mozgalom volt. A mozgalomra jellemző módszereket igyekez­ tek itthon is meghonosítani; evangelizációk, konferenciák, csendes napok, bibliaórák, vasárnapi iskolai munka, személyes lelki gon­ dozás. Az egylet célja a keresztény könyörülő szeretet gyakorlása és az igazi keresztény élet felvirágoztatása volt. Az egylet munkája Erdélyben is gyorsan népszerű lett, a kisebb „fiókegyletek” szoros együttműködést tartottak fenn a Budapes­ ti Bethánia Egylettel, mint CE szövetségi SZÉPÜLŐ UTCAKÉP felújított homlokzatok az utcában fotó • Reymeyer Dóra 42 központtal; annak lapját és iratait olvasták és terjesztették. �Nem véletlen tehát, hogy először 1903-ban, majd 1917-ben az itthoni tagszövetség, a Bethánia Egylet kért a házban néhány áta­ lakítást — így alakítottak ki például egy tá­ gasabb imatermet az első emeleten. Az egylet tagjai missziós munkát végeztek börtönökben és prostituáltak között, a Gyulai Pál utcai székházban pedig könyvkereskedést és nyom­ dát üzemeltettek, hogy a térítő munkához rendelkezésre álljon minél több nyomta­ tott anyag. Az egylet olyannyira berendez­ kedett a házban, hogy 1914-től tulajdonolták is az épületet. Mivel a mozgalomra az intenzív hitélet volt jellemző, a második világháború után szinte fénykorát élte, ezért 1949-ben elkezdődött az egyesületi munka elsorvasztása, majd 1950-ben politikai nyomásra az egyesületet feloszlatták, ám a tagok ezután is összejár­ tak, tartották egymással a kapcsolatot. Ennek köszönhetően hamarosan a „Bethánia” lett az egyházi reakció egyik szinonimája, a „bethan- ista” pedig egyfajta politikai szitokszóvá vált. Az 50-es években több ügynököt is ráállítot­ tak a bethánistákra, akiket csak „az egyházban lévő ötödik hadosztálynak” tituláltak. 1990. március 31-én Bethánia CE Szövetség néven, mint a Bethánia Egylet jogutódja ismét bejegyezték és még ugyanebben az évben újra felvették a Világszövetségbe. Ma a Gyulai Pál utcai Református Gyülekezet használja az imatermet és a közösségi helyiségeket. BELSŐUDVAR „Kilátás” a belsőudvarra fotó • Reymeyer Dóra 43 �KERESZTMETSZETI TERV Az épület színezett rajza forrás ■ BFL.XV.17.d.329 - 36621 �Horánszky utca 3. Zerge utcza 3. A.D. 1S72 REJTÉLYEK EGY HÁZÉPÍTÉS KÖRÜL E JTÉLYEK A TERVEK KÖRÜL Egy ház történetében kutakod­ tudott teremteni magának az építész, s még va rendszerint találunk izgal­ nincs negyven éves, amikor az igencsak lát­ mas részleteket. Hol az ott lakókról, hol az ványosán szépülő-épülő Palotanegyedben, a építészről derül ki néhány érdekesség, mely Zerge utcában telket vesz. még a legegyszerűbb épületek sorsát is külön­ legessé teheti. A Horánszky (korábban Zerge) 1867-et írunk, a megvásárolt telken utca 3-as szám telekbeépítésével kapcso­ számottevő beépítés nincs (csak valamiféle latban az építész és a tulajdonos személye gazdasági épület hátul), így Frey lelkesen ter­ egybeesik, s éppen ő az, akinek az életrajza vezi saját otthonát. A tervtári dokumentáció körül felmerült néhány homályos részlet. szerint ekkor egymás után két tervváltozat Frey Lajos a 19. század derekán igen ismert is születik: egy földszintes, szerény kivitelű, és megbecsült építőmester volt Pest-Budán. majd egy egyszintes, díszesebb homlokzatú A bécsi származású fiatalember az 1848-as for­ épületről, ráadásul néhány bővítési (toldalék radalom idején került Pestre. Többek között ő és fészer építésére) kérelmet is találni ugyaneb­ tervezte a Ferenciek bazárát, az Első Magyar ben a két évben. Hogy melyik ház készült Állami Biztosító Társaság - ma már nem álló el végül, nem tudjuk biztosan. így vagy úgy, - palotáját a Vigadó mellett, illetve az Alagút Frey Lajos és családja biztosan beköltözött homlokzatát a Clark Ádám tér felé. a Zerge utca 3-ba, ahol ráadásul nagyszerű Az építész Lipót társasági életet is élt — visszaemlékezések építőmesterrel közös vállalkozást vitt, de több szerint a korabeli művésztársadalom krémje olyan munkája is van, ahol egyedül szerepelt járt rendszeresen hozzájuk, többek között megbízottként. Igaz, hogy munkássága még Munkácsy Mihály is, amikor éppen Pesten Ybl-kortárs Kauser javarészt a nagy városfejlődési „bumm” előtti tartózkodott. Frey egyébként a művészekért időszakhoz köthető, de így is jó egzisztenciát nem csak társaságuk miatt rajongott, lelkes 45 �műgyűjtő volt, „kész kis galériája volt jórészt pedig átszállt családjára, akik között majd a magyar művekből”. Úgy tűnik tehát, hogy huszadik század elején megtaláljuk a Város­ az 1870-es évek elejére Freyék belakták az új majori templom építésében kulcsszerepet házat, s ott boldogan éltek. Annál meglepőbb játszó papot, bizonyos Kriegsau Emilt is. De szembesülni a ténnyel, hogy 1873-ban vége ez már egy másik történet... szakad az idillnek — a ház új tulajdonost kap, Sebastiani Adolf földbirtokos személyében. Mi történt hát? Frey az adásvétel idején még csak negyvennégy éves, s nehéz elképzelni, hogy röpke három-négy év után más otthon­ ra vágyna. A megoldás a levéltári iratok között bújik: kiderült, hogy a Frey-Kauser építészpáros éppen 1873-ban megy szét, ráadásul nem teljesen békésen — erről a különféle vagyoni perek árulkodnak, ahol rendszerint Frey alperesként szerepel, s több ízben kártérítés fizetésre kötelezett. Frey te­ hát vélhetően tönkrement, s el kellett adnia otthonát. Hogy mi lett további sorsa, azt pontosan nem ismerjük, csak annyit, hogy négy évvel később meghalt, műgyűjteménye 46 FREY LAJOS A 19. század ismert és megbecsült építésze forrás • OSzK Digitális Képarchívum �LETEK A GYÓGYÍTÁS SZOLGÁLATÁBAN I J A Palotanegyed köztudottan igen népszerű lakhely volt a századforduló környékén aktívan dolgozó orvosok körében. Az Üllői út — Baross utca közötti klinikaépületek, a Rókus Kórház, a Bábaképző Intézet, majd később a Pajor Szanatórium kényelmes közelsége folytán rengeteg egészségügyi dolgozó bérelt a környéken lakást. A tehetősebbek azonban nem csupán bérelni, hanem vásárolni is tud­ tak — mint például a Kelen család, akik 1882től több mint harminc éven át tulajdonolták és lakták a házat. Dr. Kelen József volt az első orvos tulajdonos, aki 1857-től dolgozott a betegekért. Ugyan csak az 1870-es években költözött Pestre — addig uradalmakban volt KELEN BÉLA KÖNYVÉNEK BORÍTÓJA A könyv a röntgennel való gyógyításról szól NÉPSZERŰ TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖNYVTÁR 47 �hamar karriert csinált a fővárosban ta a Magyar Röntgenorvosok Egyesületét és is: a VIII. kerület főorvosa lett, de ő látta szerkesztette a Magyar Röntgen Közlönyt. A el a Nemzeti Színház orvosi szolgálatát is, professzor hosszabb ideig vezette az Egye­ orvos majd később az Országos Magyar Királyi temi Központi Röntgenintézetet az I. sz. Zene- és Színművészeti Akadémia orvo­ Nőgyógyászati Klinika alagsorában. Tekin­ saként is dolgozott. Élete — talán épp e ház tettel a közös épületre, Kelen professzor falai között — tragikusan ért véget: a 'túl sok röviden Röntgenitalis Intézetnek nevezte munka és feszültség következtében véletlenül munkahelyét, ezzel nem egy orvosnőt pi­ túladagolta a magának nyugtatóként beadott rulásra késztetve. A professzor úgy állt morfiumot 1897-ben. Kelen József fia, Béla bosszút az álszeméremért, hogy állandóan szintén az orvosi pályát választotta, s ő lett pajzán vicceket mesélt. Állítólag a század az Üllői úti Klinikán megalakult I. Magyar eleji orvoskisasszonyok épp ezért nagy ívben Röntgen Intézet első igazgatója. O alapítot­ igyekeztek kerülni a társaságát... ZEBBET, JOBBAT? S Az épület történetében a valódi teherbírási elégtelenségei miatt döntött e rejtély azonban most következik: megoldás mellett az új tulajdonos. O ugyanis az új tulajdonos ugyanis új házat rögtön kétemeletes lakóházat építtetett, terveztetett a meglévő helyére. Nehéz ezt melyben összesen nyolc lakás kapott helyet. elképzelni, hiszen a Frey-féle épület csupán A tervező Gottgeb egyébként szintén nem négy-öt éve készülhetett el, s mivel a telek elég volt akárki, az 1860-70-es években az egyik szűk, nem lehetett merőben más a követ­ legtöbb munkát kapó építésznek számított. kező beépítés sem. Sebastiani Adolf azonban Itt a környéken is rengeteg megrendelést mégsem a bővítés mellett dönt, hanem felkéri teljesített, például ő tervezte az Almássy- Gottgeb Antal építészt, hogy tervezzen egy palotát az Ötpacsirta utcában, ahol most a új házat az alig pár évvel ezelőtt felhúzott he­ Magyar Építőművészek Szövetsége található, lyére. Vajon miért? A különös kívánságnak, vagy itt az utcában a 4. számú házat, illetve a mely'a bontás miatt biztosan többletköltség­ Lőrinc pap tér egyik legszebb épületét, a 3-as gel járt, az egyetlen logikus magyarázata, ha számot is. azt gondoljuk, Frey Lajos háza végül szerény kivitelű, földszintes házacska volt, melyet an­ A Gottgeb-féle épület áll ma is, amelynek nak idején maga a tulajdonos vágyott átépíteni sajnos a kivitelezőjét nem ismerjük, ám körül­ a már emlegetett egyszintes ház tervei alap­ nézve bizonyosan látszik, hogy szép munkát ján... Ha tehát egy földszintes épületet vásárolt hagyott hátra. A lépcsőház terazzo mozaik­ Sebastiani, akkor talán nem járt olyan hatal­ ja, a korlátok kiképzése finom és egyszerű, mas áldozattal a bontás, s lehetséges, hogy épp egy ilyen léptékű épületbe való. Külön az alapozás hiányosságai vagy a szerkezet érdekesség megfigyelni az emeleti folyosóról 48 �lógó kampót, mely minden bizonnyal a a lehetőségekhez mérten egy későbbi átépítés cselédeknek szolgált segítségül: vödröket tud­ alkalmával bővíteni igyekeztek: az új részeken tak a segítségével az emeletre húzni. A házba már nem fut függőfolyosó. lépve az is látszik, hogy az U alakú alaprajzot KILAKOLTATOTT LAKÓK AZ UTCZÁN Vasárnapi Újság, 1908. forrás • OSzK Digitális Képarchívum ■—e— ÖRÖK VAGY BÉR? A századforduló előtti és utáni pár évtizedben Budapest gasabb státuszú lakók — ha jó házat választottak, s életük is lakosságszáma hihetetlenül megugrott. A város fejlődése a megszokott módon haladt - hosszabb időt is eltöltöttek ezerszám vonzotta a munkalehetőséget, boldogulást egy-egy bérleményben. A szegényebb réteg viszont szinte keresőket, akik azonban gyakran csak nagyon nehezen folyamatos költözésben volt: ha emelkedett a lakbér, ha az találtak megfelelő új otthonra. A lakások túlzsúfoltak új munkahely távol volt, ha kinőtték a lakást vagy ha a voltak — nem volt ritka a társbérlet, ágybérlet — és drágák, tulajdonos rakta ki éppen a szűrüket. hiszen a bérházak gyakran pénzsóvár tulajdonosai a lehető A bérlési rendszer tehát sokaknak jelentett nehézséget, az legnagyobb bevételt igyekeztek kipréselni ingatlanjaik otthontalanság érzése még akkor is nyomasztó tud lenni, kiadásából. Folyamatos lakbéremelések, s ehhez kapcsolódó ha egyébként van tető az ember feje felett. A huszadik sztrájkok jellemezték ezt az időszakot. így aztán nem század végi lakáspiac átrendeződése után a bérelt lakások­ meglepő, hogy a lakcímjegyzékeket vizsgálva azt látjuk, ban élők száma a tulajdonban lakókéhoz képest elenyésző, hogy nagy volt a jövés-menés. Ennél a háznál is igaz az, ám annyival biztosan jobb a helyzet, hogy a háziúr — hogy szinte évente változott a lakók összetétele, s hogy rendszerint — nem hetente szedi a lakbért. A Palotanegyed minden rendű- és rangú ember megfordult itt. Lakott itt egyébként felkapott célpontja lett a befektetők ingatlan­ orvos, hírlapíró, államhivatalnok, nyomdász, templomszol­ vásárlásainak: az itt megszerzett lakások jól kiadhatóak, ga, kifőző, lakáskiadó, műegyetemi tanársegéd, bérkocsisegéd, elsősorban turisták és diákok részére nyomdai korrektor és még sok más hivatású ember. A ma­ 49 �>VAR �Horánszky utca s. Zerge uteza 8. A.D. 1892 „EZ NEKEM KÍNÁL..” AKÓHÁZBÓL BERHAZ i Egy-egy doku­ melynek hátsó részében egészen 1892-ig egy mentációja mindig izgalmas ol­ kis kerti lak állt. A bontási terveken jól látható, vasmány. Van, hogy az épület fokozatos hogy az emeletes építmény nagyjából húsz fejlődése, bővülése, átalakítása bontakozik négyzetméter alapterületű volt, s földszint­ ki előttünk, van, hogy ellentmondásokra és jén, emeletén is osztatlan tér helyezkedett el, kérdésekre bukkan az olvasó: vajon tényleg melyet három ablakon kérész tül. ért a fény. A megépült-e az a tervváltozat, amit a kezében komfort nélküli aprócska házikó eredetét nem tart? Vajon miért volt szükség bizonyos áta­ tudjuk, talán még az 1800-as évek eleje óta állt lakításokra? Ám gyakori az is, hogy a tervek a kertben, ám sorsa akkor pecsételődött meg, alapján szinte tökéletesen kirajzolódik egy-egy amikor Velicsék elhatározták, hogy kibővítik ház tervtári ember életútja: pontosan követhető, hogy a a házukat. A kerti lak bontásával, és az épület tulajdonos anyagi helyzete, családi állapota toldásával már egy, az utókor számára is is­ miként változik az évek során. így van ez en­ merős építészt kértek fel: Bartunek Mátyást. nek a háznak az esetében is. Bartunek több házat is tervezett egyébként Az 1886-ban készült terveken — építészének a környéken, melyek közül a legtöbb vissza­ aláírása nem kiolvasható a papírokon - egy fogott megjelenésű, már-már funkcionalista diszkeden neoreneszánsz homlokzatú két munka. Nem volt itt sem többre szükség: az emelet magas udvari szárnyak bővítését pedig Bartunek, a le­ épületet látunk, melyben emeletenként két lakás kapott helyet. A mege­ hetőségeket kihasználva tökéletesen megoldotta, melt földszint alatt a pincében felfedezhet­ így emeletenként további négy lakást adha­ jük a mosókonyhát és a mángorlóhelyiséget tott bérbe Velics az építkezés befejeztével. A a fáskamrák mellett. Ezzel a beépítéssel tulajdonos továbbra is az utcafronti lakások Velicsék nagyjából a telek felét foglalták el, egyikében élt családjával az első emeleten, ám 51 �a „lakházból” a toldás után klasszikus bérház lett, ahová minden társadalmi osztályból költöztek be bérlők. A tágasabb, világosabb otthonokat a gazdagabbak bérelték, az udvari szárnyba pedig alacsonyabb jövedelmű lakók költözhettek be. Velicsék egészen 1915-ig, a tudós nyelvész haláláig éltek ebben a házban, innen indult hosszú ázsiai és európai útjaira a kíváncsi ter­ mészetű ember, akinek a házbérekből össze­ gyűlő pénze biztos anyagi forrásként szolgált élete során AZ ELSŐ BEÉPÍTÉS (1886.) Ekkor csak a telek fele került beépítésre forrás ■ BFL XV.17.b.312-36633 YELVEK TUDÓJA Ha csak nagy vonalakban is­ Velics Antal története azonban innentől mernénk dr. Velics Antal életút­ kezdve érdekessé kezd válni. Az 1880-as évek ját, könnyen raknánk félre a látszólag átlagos közepén, amikor a ház első tervváltozatai történetet. A ház építtetője ugyanis egy jó készülnek, Velics egészségi állapota megromlik. családból származó — testvérei közül az Nem tudjuk pontosan, hogy milyen betegség egyik nagykövet, a másik jezsuita pap lett —, gyötri, annyi azonban bizonyos, hogy mire jó képességekkel megáldott férfiú volt, aki or­ 1886 körül felépül a Zerge utcza 8. számú vosként diplomázott 1879-ben. Igaz ugyan, ház, a tulajdonos felhagy az állandó orvosi hogy eredetileg mérnökként kívánt dolgozni, de munkával. Az ekkor már háztulajdonosként egy tífuszjárvány következtében egyik szemére is jövedelmet kapó Velics szerencsére családja gyakorlatilag teljesen megvakult, így pályát vál­ és addigi, tevékeny élete révén is teljes anyagi tott: ekkor döntött az orvosi tanulmányok mel­ biztonságnak örvendett, így bármennyire is lett. A friss diplomás orvos hat évig a Rókus szerencsétlen volt életében ez a fordulat, nem kórházban praktizált — amikor ennek a háznak kellett attól tartania, hogy anyagi gond­ az építése először megfordul a fejében, még a jai lesznek. így aztán Velics az új helyzetet Rókusbán tölti idejét, elsősorban idegi prob­ igyekezett a javára fordítani. Miközben lémák gyógyításával foglalkozva. továbbra is lehetőségei szerint gyámolította, 52 �DR. VELICS ANTAL A 20 nyelven beszélő laikus nyelvész forrás • OSzK Digitális Képarchívum kezelte a szegényeket, felszabaduló idejét régi nyelvének legtöbb szava hangutánzásból ered, kedvtelésének szentelte. Laikus nyelvészként a másik az, hogy a világ nyelvei mind közös összehasonlító vizsgálatokat végzett: számos eredetűek s a közös ősnyelvhez a khinai áll keleti nyelvet vizsgált, többek között a japán legközelebb. A szavak elemzésével, ősértelmük és a kínai összehasonlításával foglalkozott. A kutatásával összefüggő lánczolatot iparkodott hihetetlen nyelvzseni, aki már az egyetem alatt teremteni a szavak rendezetlen halmazában s tíz, majd később összesen húsz nyelvet ismert, ezzel megkönnyíteni különösen a keleti nyelvek világéletében hangoztatta, hogy érdeklődése gyakorlati tanulását is. A nyelvek közös ősele­ csupán egy hobbista nyelvészé — állításait meiben vélte megtalálni azt az alapot, mely inkább szánta megfigyelésnek semmint tudo­ egy mesterséges világnyelv megalkotására a mányos eredményeknek. A Vasárnapi Újság legalkalmasabb. Mindezen gondolataiban a fa­ így írt kutatásairól: „Velicsnek két fő gon­ natikus törhetetlen hitével bízott.” dolata volt: az egyik az, hogy a világ valamennyi 53 �ALAPRAJZI RÉSZLET A MÁSODIK BEÉPÍTÉS (1892.) A pinceszint terve Ekkor került beépítésre az egész telek forrás • BFL XV.17.b.312-36633 forrás ■ BFL XV.17.b.312-36633 TTHONOSAN A HAZBAN 1892-ben, amikor az épület olyan messze innen, a Stáhly utcában működött bővítését vezénykk le, éppen egy apjuk kőfaragó telepe, itt leshették el a fiúk a neves építészcsalád tagja költözik el az egyik mesterség fortélyait. A legidősebb fiú, ifj. utcafronti lakásból. Kauser Gyulának hív­ Kauser János Steindl Imrével szorosan együtt­ ják az illetőt, aki nem más, mint a 19. század működött, számos Steindl-ház építkezésében közepén hihetetlen termékenységgel dolgozó vállalt kivitelezői, kőszobrászi szerepet. Gyula, Kauser János kőfaragó-építész egyik fia. Kauser aki fiatalabb volt néhány évvel, szintén nagy János elsősorban kőszobrász volt, aki számos munkákat kapott — például a József utcában álló épületünk díszítőelemeit tervezte, kivitelezte. Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyug­ Munkáit megtaláljuk például a Magyar Tu­ díjintézetének székházát vagy a Röser-bazárt a dományos Akadémia épületén is. Úgy látszik, Károly körúton —, ám joggal feltételezhetjük, az munkaszeretete hogy a családi kötelékek és a munkaszervezés átszállt fiaira is, ugyanis mindhárom fiú — kedvezőbbé tétele érdekében majd’ minden köztük a házba költöző Gyula is — folytatta nagyobb megrendelésüket együtt végezték el a a kőfaragó-építész szakmát. Talán közre­ Kauser-fivérek. így aztán nem meglepő, hogy játszott döntésükben az is, hogy nem is az egy-egy épület történetét feldolgozó for­ 54 apa szenvedélyes �rásmunkák sokszor ellentmondva egymásnak hol Kauser Gyulát, hol Kauser Jánost vagy ép­ pen Józsefet - a harmadik testvért — említik ------ —e—-------SZÍNRE SZÍNT? kőszobrászként, kivitelezőként. Nehéz dolga van egy helyreállításkor a mindenkori ter­ Míg Kauser Gyula csak rövid ideig található vezőnek akitor, ha az épület homlokzati színezése kerül szóba. Az elmúlt évszázadokban készült házak eredeti meg a lakók között, számos olyan — a Palo­ színe komoly falkutatásokkal azonosítható csak be, ha tanegyed társadalmi összetételét jól mutató — egyáltalán. Ahol erre nem jut pénz vagy nem derül ki bérlőről tudunk, akik hosszú éveken át jártak semmi a feltárás során, ott — mivel színes fényképek ebbe a házba haza. Országgyűlési képviselők, nincsenek az építéskori állapotról — csak szakértelmére, orvosok, a katolikus egyház tisztségviselői, ápolónők alkották a házbérlői névsor alapját, s tapasztalatára támaszkodhat a felújító. A szigorú, „stílus­ tiszta” historizmus idején leginkább a kőszerű homlokzati hatásokat kedvelték a kivitelezők. Elénkebb tónusokat hozzájuk jöttek az olyan — mára már kevéssé is­ legtöbbször csupán a képszékben — frízben - alkalmaz­ mert — munkát végzők, mint például a dohány­ tak, itt és a belsőkben a bordó, barna, arany és vörös jövedelmi díjnok vagy éppen a kávémérő. színek domináltak. Egészen más volt a késő historizmus homlokzatideálja. A homlokzatot megmozgatták, ki­ A ház egyik leghűségesebb lakója egyébként Greskovits József könyvkötő volt, aki vél­ hetően Velicsékkel együtt költözött be a még be ugró elemekkel, gipsz stukkókkal erősítették a fény­ árnyék hatást, nem a színezésen volt a hangsúly, ezért általában egyszínű a homlokzat, illetve egy szín árnyalatait használták. A Horánszky utca 8. homlokzatát izgalmasan nem is kibővített házba 1888 körül. Több mint tagolja, szinte megmozgatja a választott színek használata, húsz éven át szerepel a lakcímjegyzékben ezen így a dísztelen, egyszerű épület elegáns és barátságos ház­ a címen... ként simul bele az utca képébe. 55 ��Kőfaragó utca 10. Kőfaragó utcza 10. A.D. 1903 „FURCSA SZÖGEK” GYVÉG TELEK 1902-ben a Kunz József és Tár­ át párhuzamosan itt is és a Gyár utcában is sa czég fennállásának századik szerepel feleségével együtt lakóként. A telek­ évfordulóját ünnepelte a pesti kereskedel­ tulajdonosok mindenesetre már 1899 óta ők mi élet krémje. A főváros egyik legrégeb­ voltak, s biztosan nem véletlen, hogy épp egy bi kereskedőháza már a kezdetektől fogva vászonnal és textillel foglalkozott, s az apáról fiúra, sőt unokatestvérekre szálló üzlet szerte a Monarchiában készített és adott el kiváló minőségű textilárut. Kunz Ferenc a cég vezetőinek harmadik generációjába tartozott, áld a család morvaországi indulása óta foly­ tatta a szorgalmas és kitartó munkát, mely a gyár nagymérvű fejlődését idézte elő. A pesti fehérneműgyár a mai Liszt Ferenc téren állt, az egykori Gyár utca 4. szám alatt. 1867-ben itt kezdődött el a gyártás légszeszmotorral hajtott gépeken, ahol több száz női munkás is állást kapott. És ezen a lakcímen találjuk meg Kunz Ferencet is, aki azonban — befek­ tetésként - itt, a Kőfaragó utcában is épít­ kezett a századfordulón. Hogy ténylegesen ide is költözött volna, afelől kétségeink van­ nak, hiszen a jól menő cég vezetője több éven ÉGIG ÉRŐ VÁROS fotó • Pap Renáta 57 �ilyen furcsa, kiszabott ruhaanyagra emlékez­ Gül baba türbét körülölelő Wagner-villa és a tető alakú telket vásároltak meg. A sokszögű, Wörner Jakab, pesti gépgyáros számára épült jelentős törésekkel nehezített telekkiosztás hatalmas villaépület a Rózsadombon, a bel­ azonban nem okozott nehézséget a választott városban számos bérház és nem mellesleg a tervezőnek, Schomann Antalnak, aki ekkorra Nagymező utca leghíresebb házai, az Orfeum már túl volt pályája csúcsán. Az építész-ter­ és szemben a másik mulató, az egykori Té­ vező neve ma már nem cseng ismerősen, pedig likert, ma a Thália színház épülete köthetőek a 19. század végi, 20. század eleji Budapest jó Schomann nevéhez. Volt hát hol gyakorlatot néhány épülete őrzi az építőmester munká­ szereznie, így egy ilyen építkezés sem fogott ját. A budai látképet sokáig meghatározó ki rajta... ISZÁMÍTHATÓSÁG, BIZTONSÁG Kunzék pedig nem kívántak bán el is készült az egyébként még az eklektika sokat. Egy szokványos bérházat, jegyében fogant bérház. Schomann — némileg melynek lakbérjövedelmeiből megbízható jö- szokatlan módon — olyan terveket készített, vedelemkiegészítés csordogál a családi kasszá­ melyek inkább néhány évtizeddel korábban ba. A Kőfaragó utcai telek kedvező fekvése, voltak keresettek. Hiszen 1903-ban már ben­ ám viszonylag alacsony ára miatt jó befek­ ne járunk a szecesszió stíluskorszakában, ám tetésnek bizonyult. Igaz ugyan, hogy az épít­ kezést bontással kellett kezdeni: az előzőleg itt álló földszintes házat eredetileg egy kőműves mester építette valamikor az 1860-as évek végén. Érdekes adalék, hogy a régi várostérké­ peken úgy látszik, a telken az 1838-as nagy árvíz idején nem volt épület, így kár sem történt — ellentétben a környék többi, már álló házával, melyek közül szinte egyik sem vészelte át a nagy természeti csapást. A szintén nagyon hasonló alaprajzú, ám csak U alakot formáló 1869-es épületnek egyébként Kunzék előtt még legalább két tulajdonosát ismerjük, s azt is tudjuk, hogy az adásvételhez Kunzék 1800 Ft összegű kölcsöntőkét vettek fel, melyet BEÉPÍTÉSI TERV erre az ingatlanra terheltek rá. A bontás után A sajátos alaprajzú sokszögletű telek viszont jöhetett az építkezés, s vélhetően 1903- forrás ■ BEL XV.17.b.312-36470 58 �vagy a megrendelők vagy az építész ragaszko­ járó visz az udvarig, ahol érzékelhetővé dott a jól bevált recepthez: a ház homlokzata válik a szabálytalan telekforma, melyet a alapvetően neoreneszánsz jegyeket mutat. A ház alaprajza is követ. Ennek ellenére a ház beépítést erősen meghatározta a telek formá­ belső kialakítása harmonikus, így vélhetően jának adottsága, mely valamikor az 1850- nem volt nehéz 1907-ben túladni rajta — ek­ es évektől ilyen, s vélhetően a szomszédos kor válik meg ugyanis az ingatlantól a Kunz épületek „szabták ki”. A felépült ház kevéssé házaspár, hogy átadják bizonyos Schlesinger díszes homlokzata mögé lépve, hosszú át­ Avrámnak azt. KUNCZÉK HIRDETÉSE A belvárosi kereskedőház a századfordulón forrás ■ Korabeli hirdetés Kunz József ésTársa Cs. és kir. udv. szállítók. .Szerb kir. udv. szállítók. Budapest, V„ Deák Ferencz-utcza és Bécsi-utcza sarok Vásznak, asztalnemüek, fehérnemüek. Úri és női divatáruk. ♦ * Menyasszonyi kelengyék. ==-■ Nagy választék szőnyegárukban: ===^ szalon szőnyegek, futók, ágyelók, szövet- és csipkefüggönyök, ágy- és asztalterítők Valódi perzsa- és smyrna-szőnyegek minden nagy­ ságban és árban. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Művészi függönyök. ♦ * Saját telepeinken előállított háziipari czikkek. ♦ * Alapítva 1802. Alapítva 1802. ' 59 �örténetek egymás után Schlesinger Avrám nyomát ne­ T jából egy évtizede volt forgalomban, amikor héz követni a különböző kor­ a Schlesinger család kereskedni kezdett a ter- dokumentumokban és levéltári iratokban, mékkel. A fonográf készüléket folyamatosan mert változó helyeken, szinte mindig változó fejlesztették és népszerűsége egyre nagyobb kontextusban tűnik fel. Annyi bizonyos, hogy lett az úri közönség köreiben. Hanglemezeket sűrű élete lehetett, s az is jól látszik, hogy vál­ lehetett vásárolni, melyeken koncertfelvételek, lalkozó szellemű ember volt. Társaival együtt stúdiófelvételek szólaltak meg bárki szalon­ ugyanis egy nagyon is innovatív vállalkozást jában. Talán meglepő módon a beszélőgép el­ vitt, ő volt a tulajdonosa a Mascagni Record nevezés is ugyanezt a hanglejátszó találmányt Társaságnak — Schlesinger Leóval együtt —, takarta, így próbálták magyarítani az ide­ mely társaság phonographokat árult a genül hangzó eredeti nevet. A Schlesinger Ferencziek tere 2., majd később a Múzeum család jó üzleti érzékkel vágott bele tehát a krt. 15. szám alatt. Egyúttal társtulajdonosa nagykereskedésbe, s az egyre vagyonosodó volt a Longis Óra és Beszélőgép Társaság­ Avrám több építkezésben is érdekelt lehetett nak is, ahol társa Schlesinger Móricz volt: óra, — legalábbis ezt mutatják a különböző peres ékszer, optikai és fényképészeti, mindennemű iratok, melyek elszámolási vitákat, szünetelő technikai motorkép- és műszerkereskedő, építkezések utáni kártérítést, szerződéskötés bank- és váltóüzlettulajdonos. A phonograph elmulasztását rögzítik, ám a követelő fél rendre hanglejátszó berendezés - mely elsőként tudott Schlesinger Avrám. Aztán Schlesinger 1911- igazi hangokat rögzíteni és lejátszani — Edi­ ben továbbáll — igaz, csak egy ugrásnyira innen, son találmánya, és igazából még csak nagy­ a Rökk Szilárd utca (ma Somogyi Béla utca) 6. BENICZKY ÖDÖN BELÜGYMINISZTER Egykori lakó, a Friedrich-kormány minisztere forrás • www.huszadikszazad.hu FONOGRÁF A hangot rögzítő és lejátszó találmány forrás • Részlet egy korabeli hirdetésből 60 �szám alatt kezd építkezésbe. A következő tulaj - . donosok közül még Wurglits Vilmost érdemes kiemelni, aki vendéglősként kereste a kenyerét — szintén egy rövid sétára innen, a Rákóczi út és a Gyulai Pál utca sarkán álló hatalmas bérház földszintjén vitte üzletét nap nap után. A tulajdonosok mellett a lakók közül is akad­ nak olyanok, akiknek nevét őrzi a történelem: találunk itt epizódszerepeket játszó színésznőt a Nemzeti Színházból (György Ilona), híres hírlapírót, aki a Pesti Hírlapban, a Hazánkban közölte agrár témájú írásait, s akinek a fejéből kipattant egy mezőgazdasági hírügynökség megalapításának ötlete (Jancsó Dezső) és egy politikust, aki belügyminiszteri rangot ért el a Friedrich-kormány alatt, ám Horthyval el­ lentétes gondolkodásmódja miatt börtönbün­ KUNZ JÓZSEF ÉS TÁRSA ÁRUHÁZ Az egykori Deák Ferenc - Bécsi utca sarkán tetésre ítélték, s végül mint politikus elbukott forrás • Arcanum Kft. (Beniczky Ödön). - ---- —o— NYÍLÁSZÁRÓT - DE MILYET? Budapesttel kapcsolatban többször és többen foglalkoztak kapuzat a bejáratnál. Egy felújításkor nem mindig marad már a régi házak szerencsétlenül kicserélt nyílászáróinak arra pénz, hogy az eredetihez mindenben hasonló, ám kérdésével. Van, aki fotósorozatot készített, más, lelkes mégis, hőszigetelés és szellőzés szempontjából korszerű városvédőként újságokban írt a témáról, megint mások nyílászárókkal pótolják az elhasználtakat. Ilyenkor a lakók igyekeztek szabályokba és ajánlásokba foglalni a kívánatos ízlése, elhatározása és pénztárcája dönt az új ablakokról, eljárást a kérdésben. Mert kérdés az van: amennyiben nem ajtókról. Sajnos sokszor rosszul. A stílusában, kiosztásában műemlék egy épület, de karakterét erősen meghatározzák és színében is eltérő ablakok gyakran szinte „lemásznak” az építésekor kapott ablakok, ajtók, akkor milyen elvek a homlokzatról, fájóan törve meg az építészeti egységet. mentén lehet lecserélni azokat, amikor az új tulajdonos Karakterét vesztve tud ilyen „apróságok” miatt érték­ szükségét érzi? Mert be kell látni, a régi ablakokkal, ajtók­ telenebbé, csúnyábbá és „rendetlenebbé” válni az. épület. kal száz év elteltével sok baj lehet: nem csak az energia­ Pedig van arra is lehetőség, hogy a régi ablakok megtartá­ hatékonyság, de a praktikum és a biztonság szempont­ sa mellett javuljon az energiahatékonyság: az üvegtáblák jából is sok a dilemma. Ám az is igaz, hogy a 19. századi cseréje és a tok és az ablakszárny találkozási pontjának házak egyik fő ismertetőjegyei a szép, gerébtokos, dupla utólagos tömítése egyaránt javítják az energetikai mu­ ablakok, az elegáns, nagy beltéri ajtók, és a hangsúlyos tatókat. 61 �.RÓZSAABLAK’ Házszám az épület bejárata felett fotó • Pap Renáta HOMLOKZATI RÉSZLET Timpanont díszítő női arc fotó • Reymeyer Dóra �Krúdy Gyula utca 2. József utcza 14. A.D. 1907 „FURCSA SZÖGEK” SALÁDREGÉNYEK A József (ma Krúdy) utca szenvedélye és hobbija ekkortájt már nem volt beépítése a Palotanegyed kifej- a városba való. Az ősi Amadé nemesi családból lődésének korai szakaszában indult meg, származó Báró Üchtritz Zsigmond ugyanis élt- hiszen a belváros közelsége kedvelt építkezé­ halt a szép lovakért. Marcaltői birtokán évtize­ si területté tette ezt az utcát és a közvetlen deken át telivéreket tenyésztett, s számos híres környéket. Jóllehet az utca beépítése épp a versenylovat tartott. másik oldalon kezdődött, az 1800-as évek A vadászatban, lovaglásban is kitűnő Üchtritz elején már épületet jelölnek a térképek a ma Zsigmond azonban a 20. század első éveiben itt álló ház helyén is. Ez a ház még csak épp túladott az ingatlanon — igaz, ekkor már a az utcafrontot foglalta el, hátul meghagyva Parlament szép, új épülete is megépült, mely kiskertnek, otthoni gazdálkodásra alkalmas innen azért nagy távolságra van. Az új vevő területnek a telek többi részét. A zöld felület azonban az évtizedek során egyre csökkent, s mire az 1870-es évek elejére érünk, már gya­ korlatilag ugyanilyen mélységben nyúlik be az akkori ház. Ennek a régi háznak a gazdája egy jó ideig báró Üchtritz Zsigmond volt, aki talán azért vásárolt itt házat, hogy közel lehessen az országgyűléshez az ülések idején. 1884-ben nevezte ki ugyanis a király a földbirtokost a főrendiház tagjává, így attól kezdve sok dolga PIROS, A NYERTES LÓ akadt Pesten. Pedig a báró szíve sokkal job­ báró Üchtritz Zsigmond nyertes lován ban húzott vidékre — elsősorban azért, mert forrás • www.huszadikszazad.hu 63 �Hofhauser Antal építész, aki azonban a lak­ kiderül valami egészen más: Hofhauser épp címjegyzék szerint egyetlen rövid évre tulaj­ akkoriban válik el feleségétől, amikor ezt a donolta csak a házhelyet. És ez az év éppen házat építi. A peres iratokból kiderül: több az, amikor a régi ház helyén ez, a ma is álló mint húsz év házasság után a férfi egy napon hatalmas bérház megépül. Az építésze pedig — a feleségét „szándékosan és jogos ok nélkül micsoda meglepetés! — maga Hofhauser. Nem elhagyta és hozzá többet vissza nem tért” . volt szokatlan dolog ez akkoriban: az építész S bár a 20. század nagy változást hozott a valakinek a megbízásából vállalta a befektetés férfi-női kapcsolatokban, ám ekkor még rit­ fáradalmait és kockázatát, majd előnyösen ka és társadalmilag nemkívánatos volt a válás. túladott a felépített házon. Hogy így volt-e Hofhausernek ezért vélhetően nyomós oka ez ennél a háznál is, nem tudjuk biztosan. lehetett az elhagyásra — boldogtalanság, új A levéltári dokumentumokból azonban szerelem? Ki tudja... PALOTANEGYEDTOL A VILÁGHÍRNÉVIG A második világháború alatt itt az festőművész. A fiatalember közel szeretett szár­ volna dolgozni mesteréhez Szőnyi István­ mazású, csodálatos tehetségű Fiedler Ferenc hoz, aki a Baross utca 21-ben lakott. A cso­ alkotott arisztokrata dagyerekként számon tartott Fiedler, ekkor már a Magyar Királyi Képzőművészeti Főis­ kolán Szőnyinél tanult, aki nagy szeretettel segítette az akkor már elismert festőnagyságot. Fiedler Ferenc ugyanis hamisítatlan festő volt: már gyermekként felfigyeltek rá, tízévesen a kassai templom oltárképét festette meg, sőt a Szépművészeti Múzeum is vásárolt tőle ké­ peket. Felívelő művészkarrierjében az. 1948ban elnyert párizsi ösztöndíj meghatározó jelentőségű volt. Még ebben az évben kiállításai nyíltak Párizsban, 1950-ben Miró barátjává fogadta és több éven át megosztot­ ta vele műtermét is. Innentől kezdve olyan FIEDLER FERENC PÁRIZSBAN ...és mert lépni egy nagyot, 1959. forrás • Fiedler Art Foundation művészzsenik mellett állítják ki képeit mind a mai napig, mint Braque, Chagall, Calder, Gi­ acometti, Hantai Kandijszky, Miró, Matisse, Picasso... 64 �FIEDLER FERENC Ifjúkori önarckép, 1944. forrás • Fiedler Art Foundation Miró „a fények festőjének” nevezte el Fiedlert. tőművész születésének századik évfordulója Az elnevezés nem véletlen: Fiedler a nonfigu­ alkalmából rendezett tizenhárom műalkotást ratív festészet egyik meghatározó művésze. tartalmazó válogatott kiállításon. Kialakította egyéni stílusát, amely azután kézjegyévé vált - ez a vásznon a fény és az Fiedler nyolcvan évesen, 2001-ben halt meg árnyék játékának végtelen lehetőségét terem­ Párizsban, ám emlékét, magyar gyökereit, élet­ tette meg. művét ápolja a Fiedler Art Foundation, mely­ nek vezetője a festő leszármazottja. Fiedler jelentőségét a nemzetközi művészeti életben jól mutatja, hogy 2012-ben New York­ (Forrás • Fiedler Art Foundation) ban egyedüli európaiként szerepelt a Jackson Pollock amerikai absztrakt expresszionista fes­ 65 �ÉGELÁTHATATLAN UDVAR Hofhauser Antal — akár vol­ vező volt. Olyan munkákat bíztak rá, mint a tak családi gondjai, akár nem — budai Lövőház épülete vagy itt a szomszédban ügyesen megoldotta az előtte álló építészeti fe­ a Lőrinc pap téren álló Zichy palota. Ugyan ladatot. A telek adottságaihoz képest — hosszú palota nem lehetett itt a Krúdy Gyula 2. szám és keskeny — a lehető legtöbb lakás kialakítása alatt, ám az épület első traktusa kétségkívül volt a cél az épülő házban. Hofhauser pedig igen elegáns. A homlokzat stukkódíszei, a gondolt egyet, és lazán összekapcsolt két, színes üvegablakok, a közlekedő terekben a szinte önálló épületrészt. így jött létre a kétud- különleges lábazati burkolat, a liftház gyönyörű varos, hatalmas bérház, mely — elsősorban az kovácsoltvas kiképzése, a nyílászárók gon­ utca felé — szemet gyönyörködtető szecessziós dosan elemeket mutat. Hofhauser persze rutinos tér- hozzátesznek ahhoz, hogy az egyébként nem megtervezett kilincsei mind-mind túl tágas épületben jól érezze magát mindenki. A két traktus kialakításával azt is könnyedén megoldotta a tervező, hogy az úri lakók tu­ lajdonképpen teljesen elkülönülve élhették életüket. Nagypolgári lakásaik szintenként a teljes első részt elfoglalták itt, az udvar felé beépített, üveges loggia kapcsolódott a mint­ egy negyven négyzetméteres, a terveken csak terem néven feltüntetett helyiségekhez. Ebben többnyire az ebédlőt alakították ki, s jó időben a loggiát is belakták az étkezésekkor — itt le­ hetett a kávét meginni, a cigarettet és a szivart elpöfékelni. Vélhetően e lakások egyikében élt dr. Ábrahám Dezső ügyvéd, országgyűlé­ si képviselő, a Magyar Szabadság Párt egyik alapítója, de Reitter Irén, a Ferenc-csatorna Gőzhajózási Rt. igazgatójának a neje is itt la­ kott. O egyébként férjezett nevén tulajdono­ sa is lett a háznak, így 1908-tól Jaxley Cox Györgynét találjuk a cím alatt. Cox György nem csak mint a gőzhajózási társaság vezetője volt híres, hanem mint üzletember is: hirdeté­ ALAPRAJZI RÉSZLET 66 si vállalkozóként emlegetik, sőt, mi több, egy A két épületrész csatlakozása felbecsülhetetlen könyvet is írt Görög regék forrás • BFL XV.17.d.312-36605 címmel, melyen nemzedékek nevelkedtek. �KAPUKILINCS Díszes kialakítású iparművészeti alkotás fotó ■ Reymeyer Dóra -------—H— A KULCSOK ŐRZŐJE... A Krúdy Gyula u. 2. számú ház tipikus példája a pesti alapján hosszabbították meg a bérleti szerződést (vagy bél-házaknak: benne mindenféle rendű és rangú em­ nem) a kérdéses eseteknél, de ő volt az, aki a ház érde­ ber együtt élt, békében és tiszteletben tartva a másikat. keit képviselte mondjuk egy műszaki beruházás kapcsán. Persze ehhez az kellett, hogy az elkülönülő épületrészek A nagyobb házaknál a házmester mellett helyettes, azaz valóban külön világot is jelentsenek. Korabeli szépirodal­ viceházmester is szolgált, hiszen egy soklakásos házban mi művekből, visszaemlékezésekből tudjuk: a nagypol­ rengeteg dolog adódott. A házmesteri lakás mindig a gárság nem keveredett az alacsonyabb társadalmi státuszú földszinten kapott helyet, olyan pontján a háznak, ahon­ lakókkal, sőt, még a középpolgárok is tisztes távolságot nan a bejáratot, az udvart, sőt, a lépcsőházakat is szemmel tartottak a kisiparosok, a szegény értelmiségiek vagy a lehetett tartani. Jellemző figurája volt a 19. század végének kétkezi munkások rétegeitől. Tették ezt úgy, hogy nap a söprögető házmesterné, aki árgus szemekkel figyelte a mint nap egy fedél alá jártak haza, egy kapun át érkeztek házba belépőket, hiszen gonosztevők már akkoriban is meg otthonaikba. Az illedelmes köszönésen túl azonban akadtak. A jó házmester a jó lakóközösség alapja volt nemigen váltottak szót a különféle emberek... Minden mindig, jelenléte állandó, kívánatos kontroll alatt tartotta a különbözőség ellenére a bérházak mikroközössége mégis lakókat, s mint valami biztos pont, megbízható gazdája is együtt tudott élni. Ha nem is mindig zökkenőmentesen, volt az épületnek. Ma már a legtöbb házban a házmesteri de többnyire a kijelölt keretek között mozogva. A kerete­ teendőket a közös képviselő próbálja ellátni, ám ez szinte ket pedig - a háztulajdonos irányításával - a mindenkori lehetetlen úgy, hogy fizikailag nincs jelen. Persze a közös házmester jelölte ki. Fontos és bizalmi tisztség volt tehát képviselői tisztség elsősorban a lakók érdekvédelmét a házmesterség, melynek betöltése mindig komoly kérdés­ jelenti, hiszen a háziúr már nem egy személy, hanem min­ nek számított a főbérlőnél. A házmester volt ugyanis a den egyes tulajdonos. Lassan tehát minden társasháznak tulajdonos meghatalmazottja. Amellett, hogy a ház tisz­ rá kell ébrednie, hogy igazi házmester híján mindenkinek taságára, műszaki állapotára, esztétikumára figyelt, ko­ saját magának kell tennie azért, hogy élhető és szerethető moly beleszólása volt a bérlők életébe is. A házmester tar­ élettér alakuljon ki egy népes és sokfajta ember lakta tatta be az íratlan szabályokat, nála kellett reklamálni, ha egykori bérházban. a szomszéddal baja támadt az embernek. Az ő véleménye 67 �METSZET AZ ÚJ FŐLÉPCSÖHÁZRÓL Kovácsoltvas lámpa a lépcsőfordulóban forrás • BFL XV.17.b.312-36607 �Krúdy Gyula utca 6. József utcza 18. A.D. 1894 „EGY NŐ A SZOMSZÉDBÓL” GY ÚJ ÉLET KEZDETE Varga István és neje, Fröhlich borozó az alagsorban — legalábbis a régi ház Josefa az 1890-es évek elején alaprajzát megnézve ez tűnik valószínűnek. költöztek az akkor még József utca néven Lent találunk ugyanis olyan helyiséget, mely ismert helyre. Előzőleg nem olyan messze, alkalmas lehetett a vendégfogadásra. A Zo- a Nagykörúton béreltek egy üzlethelyiséget, fahl Lőrinc tervei szerint épült ház 1863-ban 1200 forintért évente Lőb Jánosnétól. 1886-ot épülhetett, s talán egyike volt az egyébként írunk, ekkor nyitotta meg vendéglőjét Varga nagyon felkapott és ismert építész utolsó István tehát, de csakhamar elköltözött. Az munkáinak. Zofahl ugyanis még ugyanabban okot nem ismerjük, csak az látszik biztosnak, az évben meghal, 72 évesen. A pesti belváros­ hogy a vendéglátás örök szerelmesei marad­ ban sokat építő szakember egyik leghíresebb tak, hiszen új házukban, a régi cím szerint épülete az azóta már lebontott híres-neves Or- József utca 18-ban is vendéglő működött. czy-ház, mely nagyjából a mai Madách téren Ez a ház azonban még nem az a ház, mely­ állt, s a pesti zsidóság egyik központja volt. ben ma állunk. Varga ugyanis egy földszintes Ám híres tervező ide vagy oda, Varga István épületet vásárolt meg Kratschmer Józseftől 1897-ben lebontatta addigi otthonát, és egy és feleségétől, akik vélhetően maguk is háromemeletes bérházat építtetett a telekre, kávésok voltak, s az adásvétel után nem is melynek beépítéséhez kellett némi szakértelem, olyan messzire, a Nagyfuvaros utcába tették ugyanis a telek alakja szabálytalan, inkább ha­ át székhelyüket. Varga István viszont berendez­ sonlít paralelogrammára, mint téglalapra. S kedett, ám három évvel később mégis bérbe bár az építész-tervező személye sajnos mos­ adta Róth Frigyesnek és feleségének a házát, tanra a feledés homályába veszett, a tervezés hogy ott kocsmát üzemeltethessenek. A jól sikerült, s 1897-ben Varga István és becses kocsma valószínűleg inkább volt valamiféle neje beköltözhetett új otthonába. 69 �70 ORCZY-HÁZ ALAPRAJZI RÉSZLET (CCA. 1863) Zofahl Lőrinc 1936-ban elbontott épülete Zofahl Lőrinc által készített terv forrás • FSzEK Budapest Képarchívum forrás -BFLXV.17.b.312-28/1863 �íves belső M Az új épület pedig nem veken az is látszik, hogy a főlépcsőház első volt mérhető az előtte ott fordulójánál a korláton egy emberalakot álló földszintes házhoz. Csodálatosan szép ábrázoló kovácsoltvas lámpát is elhelyeztek részletekkel gazdagított belső világ tárult a annak idején. A valamikori tulajdonosi lakás büszke tulajdonos elé, amikor átlépte háza — a kor szokása szerint — az első emeleten kapuját. ízléses gipszstukkók, szép terrazzo kapott helyet, az odavezető főlépcsőház burkolatok, gyönyörű kovácsoltvas korlátok lépcsőfokain még látni a réz szőnyeglefogó - a ház nem túl nagy méretei ellenére is kampókat, de a belső terekben is fellelhető elegáns és harmonikus élettér lett. Külön még a régi, faragott előszobafal, tükörrel, értéket képviselnek az udvari homlokzaton kihúzható fiókokkal, pultokkal. A ház kapu­ elhelyezett tondók a bejárat felőli oldalon, jának kialakítása és a homlokzat finom díszei melyek minden bizonnyal épp a tulajdonost is jó ízlésről tanúskodnak: az ablakok körü­ és feleségét ábrázolják. Varga Istvánt, mint a li épületdíszek kellemesen teszik játékossá tudást birtokló embert, fáklyát tartva a kezé­ az egyébként nem túl tagolt homlokzatot. ben, Fröhlich Josefát pedig úgy, hogy éppen Elkészült tehát az új ház, ahol az utcai fron­ búzakalászt ölel a karjában, a bőség allegóriá­ ton a pincében műhelyek működtek, köz­ jaként. A tondók mellett mindenképpen vetlen kijárással az utcára. Itt működhetett érdemes megnézni a ma is látható faragott például Korb Ferenc ostorkészítő műhelye ajtófélfákat, a lakásokon belüli ajtófejezetek vagy néhány évtized múlva, az 1950-es évek­ asztalosmunkáinak szépségeit, illetve a ter­ ben egy gumis és egy asztalosműhely is. A TULAJDONOS ÉS FELESÉGE TONDÓJA A belsőudvari díszítő kör alakú relief fotó • Pap Renáta 71 �EJ, VARGANE Vargáék élettörténete tulajdonkép­ pen eddig szokványosnak mond­ de 1908-ban, a családfő halála után felborult a családi béke. A mostoha és az édeslány dokumentumokat pereskedésbe kezdett, a kérdés, hogy ki le­ lapozgatva egy furcsa szerelmi história és gyen a ház haszonélvezője. Hönl Anna végül ható. Ám a levéltári elhagyta a József utcai lakást, mert Varga Étel­ nek ítélte a bíróság a ház haszonélvezeti jogát, sőt a perköltségeket is a nyakába varrták. A szomorú özvegy azonban nem sokáig hul­ lajtottá könnyeit: 1920-ban már mint Cziprián Jánosnét találjuk meg a lakcímjegyzékben, ismét a régi lakhelyén, a Horánszky utcában... A pereskedésben megismert Varga Etel személye azonban nem csak a fenti történet miatt érdekes. Férjével, dr. Sebestyén Gyulával egészen a lakcímösszeírás végéig, tehát 1928-ig szerepelnek a lakók között, de feltételezhetjük, DR. SEBESTYÉN GYULA forrás • OSzK Digitális Képarchívum hogy később is tulajdonosai voltak a háznak. A tulajdonosi lakásban élő Varga-lány és férje is jól ismert személyiségek voltak az értelmisé­ gi körökben: a férfi a Magyar Néprajzi Tár­ örökösödési perpatvar látszik kirajzolódni a saság elnöke, igazi folklorista volt, aki sokat későbbiekben. Varga István neje ugyanis nem foglalkozott a rovásírással, gyűjtötte annak sokkal a ház felépülte után meghalt. Ám a férj emlékeit, kutatta a magyar néphagyományokat. nem maradt hosszan egyedül: 1901-ben elvette A megbecsült tudós a Nemzeti Múzeumban a Zerge (ma Horánszky) utca 21-ben, tehát kezdte pályáját múzeumőrként, majd számos gyakorlatilag a szomszédban lakó Hönl An­ szakmai előrelépést téve, doktori címet is nát (Kern Ferenc vendéglős özvegyét). Varga szerezve, 1919-ben onnan is ment nyugdíjba. ugyan még az új házasság előtt átírta a házát Ekkortól kezdve leginkább híres, romantikus leánya, Varga Etel nevére, aki már ekkor dr. stílusú balatonszepezdi villájában élt, s ott Sebestyén Gyula felesége, ám az új feleséggel folytatta tudományos munkásságát, de sokat együtt a régi lakásban, azaz itt folytatta életét. tett a balatoni idegenforgalom fellendülésének A Varga család tehát továbbra is a házban la­ érdekében is — többek közt ő hívta életre a Ba­ kott, látszólag szeretetben és egyetértésben — latoni Társaságot. Miután rajongással szerette 72 �a Balatont, ezért vélhető, hogy ebben a házban nem másért, mint a munkahely, azaz a Nemze­ csak keveset időzött, ám pesti tartózkodásai ti Múzeum közelsége miatt. idején minden bizonnyal itt szálltak meg — ha —o— ZENE A PINCÉBŐL? A ház nagyméretű, eredetileg műhelyek számára épült vendéglátóhelyek, ám példaértékű, hogy a ház lakói és az pincéje a városi „pincehelyiségek” közül az egyik legrégebbi, üzlet tulajdonosai'végig képesek voltak az együttműködés­ melyet szórakozóhellyé alakítottak át a rendszerváltás után. re és a párbeszédre. Egy jazz klub kialakítása, üzemelése A több mint húsz éve, 1993 óta üzemelő Nothin’ Bút the mindenképpen terhelést jelent a lakók számára, még akkor Blues a pesti éjszakai élet egyik legfontosabb helyszíne volt is, ha a legkorszerűbb zajcsökkentő és szagelszívó beren­ a kilencvenes években, ahol színvonalas jazz és blues zenei dezések működnek benne, hiszen a megnövekedett for­ koncerteket szerveztek, és szerveznek ma is. Az utcaképet galom, az éjszakai lárma kihat az életükre. Ezzel együtt is meghatározó jelképét, a szaxofonos homlokzatdíszt az egy színvonalas klub a házban előnyökkel is jár, és talán akkori fiatalság jól ismerte, hiszen sokat járt errefelé: a Tilos nem túlzás azt sem állítani, hogy a hagyományteremtő hely az A és a Cirkogejzír névre hallgató szórakozóhelyek is a a környék ingatlanpiaci fejlődését is elősegítette: ma már a közelben voltak. A nyitás óta a pince számos átalakításon Krúdy Gyula utca és környéke közkedvelt élőhelye a városi ment keresztül, az utcában is egymást érik a különböző fiatalságnak, ahol jó értelemben véve „pezseg az élet”. 73 ��Krúdy Gyula utca 20. József utcza 34-36. A.D. 1898 „KICSIBŐL NAGY” AGY KONTRASZTOK Érdemes néha időt szánni régi találkozásánál, a sarkon. Ebben a házban a fényképek nézegetésére — le­ fő funkció sokáig a vendéglátás volt, hiszen gyen szó akár családi fotókról, akár városi tudjuk, hogy a tulajdonos foglalkozását felvételekről. Mert az archív képek sokszor tekintve vendéglős egészen más értelmet adnak a száraz építette fel az akkor még kis léptékű házat. tényeknek. Egy névhez egy arc, egy esemény­ A címjegyzékben Tillinger vagy sok helyen hez egy helyszín vagy éppen egy címhez egy Diliinger József néven szereplő pesti lakos épület társul... így van ez a Krúdy Gyula üzlete szépen prosperált, így nem csoda, utca 20-as számú háznál is, ahol egy 19. ha 1865-ben az L alakú épület udvarának volt, aki 1861-ben század végi fotón még megpillanthatjuk beépítési terveit nyújtja be a hatóságokhoz. a mostani ház elődjét. A Klösz György A vendégtér megnagyobbítását egy szaletli készítette kép felett nem lehet továbbsiklani, felépítésével oldotta meg, amelyet azonban hiszen több dologról árulkodik. Egyrészt jól hamar kinőtt a vendéglő. Néhány év múlva mutatja, hogy a századfordulót megelőzően ismét hozzányúlnak az épülethez, s a be­ hogy nézhetett ki a város régi házszövete. járatot máshová helyezve acélszerkezetes, Jobbára földszintes, egyemeletes épületek felülvilágítós megoldással teljesen beépítik az uralták a Palotanegyed körút felöli részét, udvart. Tillinger József egészen az 1870-es olyanok, melyek még az 1838-as árvíz után évek végéig viszi itt az üzletét, majd pedig az épültek. Ilyen volt a Bodzafa (ma Rökk 1884-es évtől kezdve Schuszter Antal és neje Szilárd) utca és a József (ma Krúdy) utca lett a tulajdonos. Az ő idejükben számtalan sarkán álló ház is, mely leginkább egy kis­ — a korban nélkülözhetetlen — kisiparos és városi beépítést idéz: zárt udvaros, földszintes kereskedő működött itt. Fa- és szénkereskedés, lakóház, melyben a lakások mellett az utca- kávémérés és a Vanek-féle festékáru gyár és fronton és az udvarban többféle szolgáltató raktár is volt itt egészen addig, míg 1898- és kereskedő működött. Jellemző volt az ban végül felépült a helyére a ma is látható ilyesfajta többfunkciós épület, főleg az utcák háromemeletes sarokház. Másrészt az is el- 75 �gondolkodtató a képet nézegetve, hogy mi roskatag kis viskónak nézett ki a szóban lehetett az oka annak, hogy a földszintes forgó ház, mely ráadásul fekvése folytán épület relatíve hosszan megmaradt? Hiszen rendesen szem előtt is volt. Sokáig mégsem a környező nagy bérházak már jópár éve áll­ történt vele semmi... Talán Schuszter Antal tak, a körút szinte teljes egészében kiépült, s és neje ingatlanspekulációjának köszönhető, a képen is látható: élettel teli környék volt ez hogy ilyen hosszan megmaradt a földszintes a körút nyomvonalába ékelődő kiöblösödés. épület? Vagy más oka lehetett? Ma már nehéz Kis pihenőpark, kávéház; kávémérés, a lenne megmondani. Mindenesetre a környéken Magyar Hírlap a szomszédban — hogy csak szinte legutolsóként végül 1899-ben ez a sa­ a legfeltűnőbbeket említsük. A szomszédos rok is elnyerte mai, jól megszokott formáját: nagyvárosi, elegáns bérházakhoz mérten felépült a Krúdy Gyula utca 20. BELSŐ UDVAR RÉSZLETE Hangulatos kialakítású díszkert fotó • Reymeyer Dóra 76 �IVALÓ BEFEKTETÉS Szerencsés módon az új épület bérház azonban érezhetően kevésbé kiemelt: tervezője fontos munkaként a második emeleti zárterkély például nem ka­ tekintett a beépítésre. Figyelembe vette a pott még nyitott erkélyrészt, de hiányzanak az Fővárosi Közmunkák Tanácsának előírá­ apró homlokzati díszítések is. Höfler mellett sait, s jó érzékkel alakította ki a kötelezően ismerjük a kivitelező építőmester személyét a sarokra elhelyezett kupolát. Nem véltetle- is: Schön Rezső volt az. Neki is ismerjük nül. Höfler József, a tervező ugyanis nagyon jónéhány munkáját a belvárosban, ám vél­ érdekelt volt; abban, hogy az építkezés jól hetően nem tartozott a legfoglalkoztatottabb sikerüljön. S még mielőtt bárki rosszra gon­ szakemberek közé... dolna, eláruljuk: Höfler nem csak az építésze, hanem a tulajdonosa is volt a háznak, így az­ tán érthetővé válik a kiemelt figyelem. Höfler József tehát mindent pontosan kiszámított: hogyan lehet a lehető legjobban kihasználni a rendelkezésre álló területet; hogyan lehet visszafogott, ám elegáns homlokzatot adni egy nagy kiterjedésű saroképületnek; s ho­ gyan lehet a lakásszám maximalizálásával, a földszinti üzletek kialakításával a lehető leg­ magasabb házbér-jövedelemre szert tenni. Mindezeket fontolóra véve született meg az egyudvaros, háromemeletes, soklakásos sarok- bérház, mely érdekes módon nagysága ellenére sem lett hivalkodó, s felépülte után olyan ter­ mészetességgel simult bele a városképbe, hogy szinte senki sem vette észre, hogy a földszintes házikó helyére egy sokkal nagyobb épült... Érdekes adalék az amúgy nem túl ismert ter­ vezőről — aki mindössze négy évig tulajdonolta a házat —, hogy a Dohány és a Nagy Diófa utca sarkán már előzőleg épített egy, az it­ tenihez megszólalásig hasonlító házat, az ún. Dániel-házat. A szintén hatalmas alapterületű, ugyancsak sarokra álmodott neoreneszánsz ALAPRAJZI TERV Földszinti terv az üzlethelységgel forrás • BFL.XV.17.b.312 - 36605 77 �mberi sorsok E Az új, Höfler-féle ház megépülte táján közülük többen újságírók, lapszerkesz­ annyiban tényleg nem sok vál­ tők voltak. Talán nem véletlenül. A ház tozást hozott, hogy annak aljában továbbra fekvése folytán éppen jó helyen van: alkalmas is megannyi üzlethelyiség kapott helyet. így a szemlélődésre, hiszen a körút nyüzsgésétől — bár a kereskedők jó része lecserélődött — egy kissé messzebb van, ám — kiváltképp a a környék lakói továbbra is előszeretettel saroklakásokból - jó messzire belátni a forga­ keresték fel a sarkon működő kávémérést, tagot. Ráadásul számos újság szerkesztősége a fűszeres üzletet és a szabóságot. Az évek volt a közelben: Országos Hírlap, Magyar Hír­ során aztán a legkülönbözőbb mesterem­ lap, Budapest Hírlap stb. Lehet, hogy éppen berek költöztek be a ház földszintjére — egy ez okból költözött ide 1901-ben Szívós Béla sok évtizede ebben a házban lakó visszaem­ író, lapszerkesztő, akiről Schöpflin Aladár így lékezése alapján tüdjuk: üzemelt itt fodrászat, emlékeztt meg a Nyugatban: „Meghalt egy órás és rádióüzlet is. A ház nagyságának meg­ író, kiről az irodalom embereinek alig volt felelően rengeteg lakó is megfordult itt az el­ valami tudomása... {...} Nem élt irodalmi múlt több, mint száz évben, a századforduló életet, nem lehetett sehol se látni, ahol az írók egymással érintkezni szoktak... Pedig érdekes ember volt és érdekes író. {...} Nagyon szeretett Budapesten, tudott gyönyörködni benne, de mindig olyas formán járt utcáin, mint a Szent-István napkor felránduló falusi ember — nem vegyült bele az életébe, kívül maradt rajta, csak úgy né­ zelődött benne.” A Hajdúszoboszlóról származó Szívós érde­ kes életpályát járt be: volt pap, tanár, sőt még rendőrkapitány is, majd 1893-tól a Vasárna­ pi Újság mellékletének, a Magyar Gazdának a szerkesztője lett. Emellett több lapba írt, s ráadásul szépirodalmat valamint néprajzi és természettudományos munkákat is készített. Szívós mellett egy rövid ideig a házban lakott a SZÍVÓS BÉLA PORTRÉJA író, számos újság lapszerkesztője forrás • OSzK Digitális Képarchívum 78 fiatal Baktay Ervin is, akit a lakcímjegyzék­ ben még mint festőművészt találunk. A Hollósy Simon mellett festészetet tanuló �Baktayból csak később lett orientalista és is­ mert művészettörténész, aki élete végéig a keleti tájak vonzásában élt: 1928-ban felku­ tatta Körösi Csorna Sándor egykori tartóz­ kodási helyeit, rendszeresen járt Indiába - ott volt például 1956-ban a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett ünnepségeken, ahová az indiai kormány mindössze tizen­ hét nem buddhista személyt invitált meg. Baktay nevéhez köthető a Verőcén megalapí­ tott indián törzs is, melyhez indián tábor is kapcsolódott, s kapcsolódik ma is. A ház egy későbbi lakóját Hindy Iván­ nak hívták, aki Szálasi idején a második világháborúban Budapest főparancsnokaként szolgált. Hindy vezényelte le az 1945. február KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR 11-i kitörést a Várból, melyben rengetegen NYOMDOKÁN vesztették életüket. Hindy szovjet fogságba került, majd 1946-ban kivégezték. Baktay Ervin 1928-ban Körösi nyomában forrás • OSzK Digitális Képarchívum -------- —e— MINDIG SZEM ELŐTT Itt a nagykörút környékén teljesen természetes, hogy az sőt a reklámtáblát és az egyéb kiegészítő elemeket is, mint épületek földszintjét üzletek foglalják el. A szabályozás a redőnyt vagy a napvédő ponyvát. A huszadik század ele­ megkövetelte a kereskedelmi funkció beépítését a házakba, jén az ilyesfajta üzletportálok még az olyan épületeknél is így ennél az épületnél sem volt kérdés, hogy a tervezéskor divatosak lettek, ahol pedig eredetileg gondoltak az üzlet­ az üzletek kialakítását is figyelembe veszik. Szerencsés kialakításra. Hogy miért? Két okból is: egyrészt a cserélődő módon így az épület szerves részét képezik az üzlet­ bérlők ízlésük és pénztárcájuk vastagsága szerint szívesen portálok, melyek kezdettől fogva tökéletesen töltötték be változtattak a külcsínen — remélve, hogy a megújult portál rendeltetésüket: megmutatták a kínálatot, fényt engedtek az több vevőt csalogat majd hozzájuk. Másrészt viszont a kissé üzlethelyiségekbe, reklámtáblák elhelyezését tették lehetővé. előreugró üzletportálok hangsúlyosabbak, észrevehetőbbek Az üzletportálok kialakítása azonban nem volt minden­ voltak azoknál, melyek csupán a honlokzati síkban kaptak hol zökkenőmentes. A régebbi házakra utólag tudtak csak helyet. így aztán, aki szeretett volna „szem előtt lenni”, fából vagy fémből készült, a homlokzati síkból mintegy kitűnni az üzletek sokaságából, neves tervezőkkel látvá­ harminc centire kiugró portálokat tervezni, melyek - jó nyos és minél nagyobb portált készíttetett - így csábítva be esetben - ízlésesen fogták össze a bejáratot és a kirakatot, a körút forgatagából a kíváncsi vevőjelölteket. 79 ��Mikszáth tér 2. József utcza 10. A.D. 1891 „HANGSÚLYOK A SARKON” M INDIG SZEM ELŐTT Egy saroktelket birtokolni egyre népesedő város terjeszkedni kívánt: las­ mindig jobb és egyszersmind sanként felfedezték maguknak a Palotanegye- nehezebb, mint valahol egy utca közép táján det azok, akik a belvároshoz közel, ám mégis tulajdonosnak lenni. Jobb, mert hangsúlyosan szellősebb helyekre kívántak építkezni. A szem előtt van a telken álló épület, nagyobb mágnások mellett birtokoltak itt telket sokan forgalom halad el mellette, és egy épület ki­ a polgárság tagjai közül is, ezt a telket például alakításakor is nagyobb az építész lehetősége Thurm, született Steigel Erzsébet tudhatta az alaprajz és a homlokzat tekintetében. És a magáénak már az 1870-es évektől kezdve. nagyjából ugyanezért nehezebb is minden. Mire a városegyesítés 1873-ban megtörténik, A mai Mikszáth Kálmán téren álló telek már a ház előtti teresedés is megszületik a már a kezdetektől fogva saroktelek' volt: az korábbi beépítések helyén, városrendezé­ egykori Ősz (ma Szentkirályi) és a korábban si terv szerint. így aztán még hangsúlyosabb Téglavető, majd Tavasz, aztán József, végül helyre épült 1891-ben Schweiger Gyula pedig Krúdy Gyula utca metszésében talál- háromemeletes bérháza. Schweiger, Thurm ható. Korai térképszelvényeken is ugyanez az utcahálózat rajzolódik ki, s kiderül az is, hogy az 1700-as évek végéig szántóföld terült el az itt álló parcellák helyén, mely később, az 1800-as évek közepéig összefüggő nagy zöldterület maradt - bizonyára veteményes és gyümölcsös — az akkor már a szomszédos telkeket is érintő beépítések között, a „tömb” közepén. Az igazi változást itt is az hoz­ BEÉPÍTÉSI TERV ta meg, hogy a Nemzeti Múzeum felépülte forrás • BFL XV.17.b.312-36603 után, a pesti városfal lebontását követően az 81 �Erzsébet és Rumbach István után lett az gyüttes: bérház, melynek homlokzata mögött ingatlan tulajdonosa, ám vélhetően inkább rejtőzik egy evangélikus templom is. O ter­ volt befektetés az épület, mint igazi otthon vezte az eredetileg mulatónak épült házat a — három év múlva már a mai Jókai utcában Révay utcában, ahol ma a Centrál Színház találunk a nyomára... Ha valaki, hát Schweiger működik. Schweiger tehát minden tényezőt pedig jól tudhatta, hogy mibe érdemes pénzt felmérve vágott bele az építkezésbe, ráadásul foglalkozásának egy nagyon megbízható és ismert kivitelező köszönhetően biztos tudásra tett szert az segítségével, aki pedig már konkrét helyszíni ingatlanpiac tekintetében. Munkái közül a ismerettel is rendelkezett: öt évvel korábban a leghíresebb a Rákóczi út 57. alatt található tér túloldalán álló Mikszáth tér 5. számú házat Luther-ház, mely egy többfunkciós épülete­ is az ő emberei húzták fel. fektetni: T építészmérnök EKINTETES NAGYSÁG Schweiger és a kivitelező Mess­ inkább az ablakok kiképzésével és formáival ner épülete méltán vonzza ma is játszik, a sarokra tolt erkélyt hangsúlyozza, a tekintetet. Annak ellenére igaz ez, hogy a és csupán négy kisebb méretű gipszfej kerül téglából falazott homlokzatú, párkányokkal a tulajdonosi lakás ablakai köré. A méreténél és tagozatokkal erőteljesen tagolt eklektikus fogva is feltűnő ház alaprajza mutatja, hogy bérházon kevés a korban annyira megszokott az építtető elszántan tervezett a kedvező gipszstukkó díszítés. Helyettük az építész bérjövedelemmel: a ház földszintjét négy 82 �bolthelyiséggel töltötte ki az utca felé. Már tikája és gondolkodása növelte az ország gaz­ rögtön az épület átadásának évében be is in­ dasági kiszolgáltatottságát. Schneller Alajos dult az üzleti élet a házban: ruhatisztító intézet azonban ezt nem érhette meg: még az 1910-es és szatócsbolt, valamint Kafga Zsigmond évek derekán meghalt, a házat felesége, majd kávéháza bérlik a helyiségeket. Valószínűleg pedig családja örökölte, egészen az államosításig. Schweiger eleve megbízásból építette a házat: S bár a tulajdonosok változtak az idők során, a egy lakfelmondási jegyzőkönyvben mint gróf házban háborítatlanul folyt az élet: működött Forgách Gizella megbízottja szerepel, majd a a vendéglátóegység, beköltözött egy hentesüzlet, következő évtől kezdve a házjegyzékben már egy zöldséges és egy fűszerkereskedő is az Forgách Gizella az új tulajdonos. Róla annyit idők folyamán a földszintre. tudunk csupán, hogy egy Odeschialchi gróf özvegye volt, aki egyébként több bérházat is birtokolt, nem is lakott itt, s nem mellesleg a Mai Manóval együtt dolgozó lovag Mertens Ede fotográfushoz ment férjhez másodjára. Majd néhány évvel később, a századfordulón a helyére Schneller Alajos és neje íratták be magukat tulajdonosként a lakcímjegyzékbe. A Schneller család aztán hosszú évtizedeken keresztül élt ebben a házban. A családfő, Alajos a pesti Hazai Takarékpénztár Egyesület máso­ dik embere volt, komoly pénzügyi szakértő, aki a királyi tanácsosi címet is megkapta. Pénzügyi vonalon több posztot is betöltött: felügyelő bizottsági tag volt a Giro- és Pénztár Egylet Részvénytársaságnál, igazgatóhelyettes a Ta­ karékpénztárban, igazgatósági tag a Kereskedő Ifjak Társulatánál, és egyébként magánem­ berként pedig ismert műgyűjtője volt korának. Schneller egész családja a pénzügyi szektorban dolgozott, Schneller Gusztáv, a testvére, vala­ mint később unokaöccse, Reményi-Schneller Lajos is, aki egyenesen a pénzügyminiszteri HOMLOKZATI RÉSZLETTERV rangig vitte. O volt a pénzügyminiszter a II. Címerpajzs helye a homlokzaton világháború idején is, ahol németbarát poli­ forrás • BFL XV.17.b.312-36603 83 �LETKÉPEK A MÚLTBÓL Nehéz eldönteni, hogy a ház szolgáltatással felszerelt fürdőben kúrálták hosszú életében melyik időszak magukat a hölgyek, akik fogyni vágytak vagy volt a legérdekesebb... Mondjuk a századfor­ éppen ideges alkatúak, fekélyre hajlamosak duló környéke, amikor az éttermet Maron Ist­ voltak - az ivó- és fürdőkomplexum tökéletes ván üzemeltette, s az üzletek felett Polgár Emil helyszín volt nemcsak a gyógyulásra, hanem a szülész-nőorvos rendelt? Polgár páciensi körét társasági életre is. Nem meglepő tehát, hogy a város leggazdagabb hölgyei adták, hiszen a Polgár Emil magánrendeléseiről a legtöbb „doktor úr” a híresneves Erzsébet Királyné hölgy egy beutalóval a táskájában jött el, mely Sósfürdő főorvosa volt a századfordulón. A kor felkapott egészségügyi intézménye a mai Szent Imre kórház területén feküdt, alig negyedórányi villamosúira a belvárostól. Itt tört a felszínre az a keserűvíz-forrás, melyre alapozva a leleményes vállalkozók (egymás után sorban) egy egész kis fürdővárost építettek ki — elsősorban a női bajokban szen­ vedő betegek számára. A minden kényelmi ÉLETKÉP A SÓSFÜRDÖBEN Idény április 15-től szept. végéig. Keserű források. Ivó és fürdőgyógymód. A «yórybriy fürdői, esetleg oifornm kitanő eredmtaynyel dk«ímuh*lok i. Hánmnő okok folytin krletketMl lobos inidBtoyokBÜ. d. Női bajoknál, köJőnöMU mtirili» rhromcinál; moh kéröh is bashártyalob titán vi*sun»r»it íatadminvoknál; * OMbnok bdyartváhasfeBk. B«tnkilÓnb«n daneatok ilul riö htom iuMetUicí ttinrukntl; kanos állapotok éa Uutuiisi Mnroknii Uh. 3. Ai albasi sxenek bántalmainál: májbajok, mWnyw síÜHkedi». atb. Zwkérnti. S. Kbm«iyn£ »íb FüRDÖ-ORVOS; Dr. POLGÁR EMIL Az Erzsébet királyné sósfürdő a századfordulón forrás • OSzK Digitális Képarchívum az Erzsébet Sósfürdőbe szólt. Teljesen más okból, de szintén nagyon ismert lett a ház az 1950-es évek végén, amikor a mindenkor ott működő vendéglátóegységet Bakony Étterem 80*8 84 MATTONI és W1LLE RudapesL névre keresztelték. Ez a hely elsősorban arról A SÓSFÜRDŐ SZOLGÁLTATÁSAI volt híres, hogy igen közkedvelt lett a Magyar Dr. Polgár Emil a fürdő főorvosaként Rádióban dolgozók körében. A hely másik forrás • Korabeli újsághirdetés érdekessége, hogy itt tartotta ülését 1988- �bán az SZDSZ elődjének számító Szabad los Rádió 1991-es indulása, a Tilos az Á Per- Kezdeményezések Hálózata, majd 1989-ben formance (TÁP Színház) és a Vákuum TV, a FIDESZ budapesti regionális szervezete mind a helyhez köthetőek. Külön érdekes­ is. Az étterem helyén 1989 szilveszterén sége, hogy itt található Magyarország egyetlen nyitott meg a Tilos az Á nevű legendás szóra­ kortárs, vendéglátóipari egységben található kozóhely, mely mindössze hét évig üzemelt, védett falfestménye, a Jean-Michel Verret által ám jelentősége máig érzékelhető. Az 1991-es megálmodott 3D-s New York-i utcakép, mely­ orosz kivonulás alkalmából rendezett Búcsún et a földszint falára festett 1992-ben a művész. Frank Zappa is megjelent, majd este fellépett 2009 óta a házban működik a Maladype Színház. a Tilos az Á-ban. Alternatív koncertek, a Ti- —------- —9— FÉNY AZ ÉJSZAKÁBAN? A ház mind utcaképileg, mind pedig történetileg fontos bor, majd később a Szent István-bazilika, a Vajdahunyad pontja a Palotanegyednek, sőt, egész Budapestnek. Ezért vára - ma már el sem tudjuk képzelni az esti városképet aztán praktikus és átvitt értelemben is nagyon indokolt kivilágításuk nélkül... A fény használatának új korszaka is a döntés, hogy díszkivilágítást kapjon — méghozzá a leg­ elérkezett: a fényfestés művészetével varázslatos dolgokat korszerűbbet. LED égőkkel válik esténként különleges lehet a legunalmasabb felületeken is művelni. Mostanra látványossággá a sarokház a pezsgő Mikszáth téren. Az tehát a lámpák fénye már nem csupán arra szolgál, hogy épületek díszkivilágításának története hosszú múltú: már „este baj nélkül juthassanak haza az urak”, hanem arra is, az 1920-as évek végén határozott a főváros vezetése ar­ hogy az esti városképet megrajzolja, a fontos dolgokat ról, hogy idegenforgalmi okokból a város nevezetességeit kiemelje, a kevésbé fontosakat pedig jótékony sötétségbe kivilágítják. A Parlament, a Lánchíd, a Vár, a Gellért-szo- burkolja... 85 ��Rökk Szilárd utca 5. Rökk Szilárd utcza 25. A.D. 1905 „EGY ÚJ HÁZ, A RÉGIEK KÖZÖTT” M ÉZESKALÁCS HÁZ 1928-ban, amikor Gózony neje, Piacsek lik el, és Gózonyék 16.000 korona kölcsönt Antónia beköltöztek újonnan felépült házuk­ vesznek fel, s ezzel egy időben költöznek István és együtt, 2400 koronáért. Csupán két év te­ ba, a környéken szinte mindenhol álltak már újonnan vásárolt házukba, a Szív utcába. a ma is látható házak. Gózonyék háza előtt További két költözés és kölcsönök után is volt a telken egy, az 1880-as években 1919-ben esik szó első ízben a Rökk Szilárd épült épület, melyet azonban az új tulaj­ utcai ingatlanról, melynek ekkor már biz­ donosok elbontattak. Az első világháború tosan tulajdonosa. Újabb kölcsönszerződés­ utáni gazdasági válságból lassan magához ben lesz ugyanis jelzálog az ingatlan: 100.000 térő fővárosban az új építkezések, főleg, ame­ korona fedezetéül szolgál. Feltételezhetjük, lyek bontással kezdődtek azt sugallták, hogy az új tulajdonos bizony tehetős ember. Igaz lehetett ez Gózony István esetében is, akiről azonban inkább azt sejthetjük, bátor és tettre kész szellemiségű vállalkozó lehetett. Gózony István Mátyás ugyanis jelentős mennyiségű kölcsönt vett fel a huszadik század első évtizedében, melyet egyrészt vállalkozásának beindítására, másrészt ingatlanvásárlásra és - építésre fordított. A levéltári dokumen­ tumokból az látszik, hogy 1906-ban a mé- zeskalácsosként bejegyzett Gózony Ludvig Géza mézeskalácsostól megvásárolja a Rum- bach Sebestyén utca 14-es szám alatt működő üzletét, teljes berendezéssel és árukészletével KORABELI HELYSZÍNRAJZ Az épülő ház a helyszínrajzon forrás • BFL XV.17.b.312-36680 87 �hogy a felvett összeget a telekre tervezett ház a foglalkozások listájáról. Köszönhetően a építésére fordította a Gózony házaspár, akik gépesítésnek és az államosításnak az egykor még sokáig éltek a házban a negyedik emeleten, nagynevű mézes-gyertyás családok (mint egész családjukkal. Fiuk azonban nem folytatta a például a Beliczay vagy Benedek család) rész­ mézeskalácsos ipart, mérnök lett belőle. Nem ben örökre felhagytak a szakmával, részben is csoda, hiszen a második világháború után pedig más országokban keresték boldogulá­ a valamikor nagyon is népszerű bábos, azaz sukat. mézeskalácsos mesterség gyakorlatilag eltűnt ZLÉSHÁBORÚ Bánszky Mihály műépítész — akit hol sokkal később a saját házát is, néhány telek­ kőművesmesterként, hol építőmester­ kel arrébb. A tökéletesen megkomponált, a ként tartanak számon — munkássága pontos szecesszió minden szépségét bemutató házak lenyomata a 20. század elején történt izgal­ után szinte meglepő fordulatnak látszik, hogy mas ízlésváltozásának. A tervező az 1910- Bánszky 1927-ben itt, a Rökk Szilárd utcában es években, a kor stílusának megfelelően egy eklektikus-klasszicista ízű bérházat ter­ csodaszép magyaros szecessziós épületeket vez. Mit történt hát? A változás nem elsősor­ tervezett — többek között például a Weker- ban Bánszky Mihály megváltozott ízlésében, le-telep egy házát, Novák Edével közösen, de még csak nem is csupán az adott épület vagy Hűvösvölgyben, a Modori utcában a megrendelőjének elképzeléseiben keresendő. Valitsek-Guoth család villáját, majd nem A radikális változás ennél általánosabb szint­ 88 �en ment végbe. Az első világháború utáni tekintették a szecessziót, melyet a hatalomra gazdasági válságban néhány évig gyakorla­ kerülő, elsősorban agrárértelmiségiek számára tilag semmi sem épült az országban. Aztán nem volt sem komfortos, sem pedig elvi a húszas évek végén, a lassan rendeződő szempontból elfogadható. Visszanyúltak tehát viszonyok közepette kiderült, hogy az új, a korábbi időszakok stílusaihoz^ a barokk­ befolyásos réteg ízlése — természetesen felül­ hoz, klasszicizmushoz, s így születtek rend­ ről, a politikai elit nyomására — a szecesszió re az ehhez hasonlatos házak. A szecesszió ellenébe fordult. A magyarázat egyszerű: az érezhető hatásával, ám mégis másként. A első világháborúért, Trianonért azokat a szel­ komfortos, korszerű épületek általában csak lemi vezetőket hibáztatta az akkori vezetés és küllemükben ismételték a régi korok stílu­ a lakosság, akik a háború előtt hatalmon vol­ sait, belső kialakításuk, a lakások alaprajzai, tak. Ebből következően annak az időszaknak felszereltségük azonban nagyon is megfelelt minden vonatkozását — így akár az építészeti a kor elvárásainak. így aztán a beköltözők stílust is — elítélendőnek, hibásnak gondolták, többsége szerette a jó minőségű ottho­ melyet le kellett cserélni, meg kellett újítani. nokat, melyek ma is értékálló, jó lakásoknak A jellemzően urbánus, polgári és általánosítva számítanak az ingadanpiacon. léhának titulált életérzés megnyilvánulásának 89 �lő emlekezet E A pesti bérházak története találunk egy-egy vagy akár több hűséges lakót nem lenne teljes azok nélkül a is, aki akár egész életét ugyanabban a lakásban történetek nélkül, melyeket olyan lakók mesél­ élte végig. Szerencsés módon ennek a háznak nek el, akik sok-sok évtized óta laknak az adott is van „élő emlékezete”, aki még szívesen gon­ épületben. Itt, a Palotanegyed házaiban rendre dol Gózony bácsira a főbérlőre, akitől annak idején a lakást bérelni kezdték. Az emlékek között van még a Cseh-féle kocsma, mely a földszint egyik üzlethelyiségében működött — rendes, csendes vendéglátóhely volt, nem volt rá sohasem panasz. A tulajdonosok, Cseh Lajos és családja üzletük mögött, a földszinti lakásban laktak. Miután megszűnt a Cseh-féle hely, munkásszállást alakítottak ki benne — ez persze már kevésbé volt közkedvelt funkció. Aztán egy darabig a földszinti üzletek egyiké­ ben Tokody Lajos, majd pedig Soltész bácsi dolgozott cipészként, míg a másik üzletet Rusz bácsi bérelte. O szabóként kereste a kenyerét — a házban lakók gyakorta varratták nála ru­ határuk egy-egy darabját. A ház egyébként inkább volt otthona a társadalom közép­ osztályához tartozóknak, ezt bizonyítja az is, hogy a lakásokhoz cselédszobák is tartoztak. Ennek ellenére — elsősorban az épület relatíve kis alapterületének köszönhetően — nem épült cselédlépcső, a visszaemlékezés szerint a tu­ lajdonosok leginkább a liftet használták, a cselédek pedig kizárólag a lépcsőn közleked­ tek. Az épületben a házmesteri lakáson kívül a földszinten még egy lakás kapott helyet, SZŐNYEGPOROLÓ Elmaradhatatlan kelléke a bérházudvarnak forrás • Fortepan 90 míg az emeleteken négy-négy háromszobás otthont alakítottak ki. �SZÁZAZER FORINTNYI KÖLCSÖN Levéltári dokumentum a felvett kölcsönről forrás • BFL XV.17.b.312-36680 Átvállaló nyilatkozatot ^VtlWvHy íií. ; y.VvVtp|-VVlvW*V kbijrsiíói «.Luth logúh koid.-.’unvZipfífl a d»e.v«en- ■ £- .• • Matyfr L«M»mitola> 4« kVouH-hÁ Wv wv< 3 4»v»4x Vt- M'Mi 0 POROS KACAT? A pesti bérházak udvarának elengedhetetlen tartozéka volt vagy a hátsó udvarban rögzítették a ház falához. Ezt váltotta a szőnyegporoló. A fémből készült állvány masszívan állt fel a lábakon álló állványzat, mely ennek a háznak az udvarán a burkolt udvarokon, a tisztaságot kedvelő háziasszonyok is áll még. Persze a gépi, vegyi szőnyegüsztítás kétségtelenül és a gyermekek legnagyobb örömére. Előbbiek a félévente eredményesebb és persze kényelmesebb módja a portól való foganasított nagytakarításon vették igazán hasznát, utóbbiak megszabadulásnak, ám van egy nagy hátránya: a tisztítóban pedig mindig, amikor kedvük támadt mászni, kúszni, csim­ nincs kivel trécselni. A szőnyegporolás ugyanis a bérházak paszkodni az idővel kissé rozsdálló tereptárgyon. A szőnyeg­ életében igenis társasági esemény is volt. Nem lehetett nem poroláshoz szükséges kéziszerszámot, a prakkert is kezdjük észrevenni, ha valaki nekilátott a nagy zajjal járó munkának, ma már elfelejteni, s lassan - úgy tűnik - a szőnyegporoló s máris tálcán kínálkozott a lehetőség egy kis beszélgetésre. is eltűnik a házak udvaraiból. A 19. századi házakba szinte A háziasszonyok pedig még a legdolgosabb napokon is talál­ tartozékként „beépített” szőnyegporoló rúd volt egyébként tak egy pár percnyi időt a tereferére... az eredeti változat — ezt általában a cselédlépcső környékére 91 ��Somogyi Béla utca Rökk Szilártl utcza 7* A.D. 1904 „SZEGÉNY GAZDAGOK EGY STÍLUSOS HÁZBAN” ESZLETEK, GAZDAGON A belváros házaiban járva az em­ vitelezővel együtt) döntött a szobrok, a festés, bernek sokszor fel sem tűnik az a burkolatok témájában. Ha jó ízléssel tudtak a rengeteg míves részlet, melytől az épületek választani — mert az nem is kétséges, hogy belső tere (lépcsőház, folyosó, kapualj stb.) választék és jó mester akadt bőven —, akkor egységes egésszé válik. És ez nem feltétle­ a végeredmény egy olyan belső tér lett, mely nül a szemlélő hibája! A 19. század végén, általában gazdagon, ám nagyon harmoniku­ 20. század elején a belsőépítészet még nem san díszített. Azaz nem feltűnő, de kellemes különült el a tervezőépítészi szakmától, s és esztétikus. Ilyen ez a ház is, ahol a mozaik­ legtöbbször maga az építész volt az, aki (a ki­ burkolat a padlón, a kovácsoltvas-korlátok, a megmaradt színes üvegablak-részletek, a PORTÁL HOMLOKZATI TERVE Kemény János papírüzletének portálja forrás • BEL XV.17.b.312-36462 93 �A MŰVÉSZETEK CÍMERE A kapu feletti címer hirdeti a ház polgári eszméit fotó • Reymeyer Dóra lépcsőház festett bordűrje, vagy a boltívek s itt kefélték le róluk a port, piszkot, sarat, körül fellelhető díszítőfestés mind arra em­ hogy aztán viselőjük tisztán, ápoltan vehesse lékeztetnek, hogy annak idején az épületbe fel újra, amikor útnak indul. Ugyancsak eltűnt belépőt pazar látvány fogadhatta. Külön érde­ részlet, de létezése bizonyított, a lépcsőházi kesség - mely mára a legtöbb házból eltűnt — szőnyeg, mely jellemzően az első emeletig, a lakások bejárati ajtaja mellett megtalálható, a tulajdonosi lakásig futott. Ebben a házban a falon lévő vasakasztó, mely nem más, mint is volt ilyesmi — mára csak a lépcsőfokok két kabátporoló fogas. A szétnyitható, különleges szélén árválkodó fémkampók emlékezetnek alakú fogasra tették fel a kabátokat a cselédek, az egykori luxusra. 94 �ELLEMZO RÉSZLETEK A ház építésze, Fodor Gyula és a — ők őrzik az épület és a lakók nyugalmát. megrendelő, Jelinek Frigyes között Egy másik érdekes épületdísz a kapu felett is - már csak praktikus okokból is — bizonyára vonzza a tekintetet: a művészetek címere ez nagyon jó kapcsolat volt. Bár egyikük életéről a három címerpajzsos címer. Jelentése valami sem tudunk túl sokat, az kiderül a tervtári ada­ olyasmi, hogy a tulajdonos vagy akár maga tokból, hogy az egyre vagyonosodó Jelinek az építész fontosnak tartja deklarálni: a ház megbízott a Bécsben tanult, a szecessziós polgári eszméket vall, az itt lakók és a tulaj­ stílushoz nagyon értő műépítészben, hiszen donos szereti és értékeli a művészeteket még az 1900-as évek első évtizedében egymás után akkor is, ha ő maga nem is tartozik szorosan szerzett telkeire vele tervezteti meg bérházait. a művészvilághoz. E két megjelenő épületdísz Közös munkáik száma legalább hat, ráadásul egyébként még inkább a századforduló előt­ mindegyik ház kivitelezője is ugyanaz a cég ti, historizáló építészet sajátja, de ezen nincs volt: Paulheim és Stahulják vállalata végezte a mit csodálkozni, hiszen mind Fodor, mind munkálatokat. A kivitelezőt vélhetően Fodor Jelinek karrierjének első állomásai között tart­ Gyula „hozta”, mert egy másik, híres épületét, juk számon ezt. az 1903-ban tervezett házat, az Üllői út elején magasodó Aranysas-udvart így az óvatosság, bizonyos mértékű konzer­ is velük készítette el. Fodor Gyula kivételes vativizmus egyáltalán nem meglepő egyik fél tehetségű és nagyon aktív tervező volt, akinek részéről sem. karrierjét az első világháború törte meg — még csak a negyvenes éveiben járt, amikor gyakor­ ALAPRAJZI TERV latilag megszűntek az építkezések a háborúval Érdekes az épület és a homlokzat összefüggésben létrejövő gazdasági válság mi­ kapcsolata att, így ő sem kapott éveken át megrendeléseket. forrás • BFL XV.17.b.312-36462 Pedig Fodor valóban nagy formátumú építész volt, házait ma is könnyű felismerni, hiszen az eu­ rópai szecesszió stílusáramlatába bekapcsolódva különleges, sajátos építészeti világot teremtett magának. Egyik legismertebb háza az Ernst Múzeum épülete a Nagymező utcában, mely­ ben ma a Róbert Capa Fotográfiai Központ működik. Épületein jellemző díszek szerepel­ nek rendre: baglyok, puttók, pókok, rengeteg virág és inda. Ezen a házon a gazdag virág­ motívumokon kívül más hangsúlyos „szobor” nincs,, de az elmaradhatatlan oroszlánfejek nem hiányoznak a kapubejáró környékéről 95 �GY CSALÁD MEGGAZDAGODÁSA Felvidéken, a mai Szlovákia legalább hat bérház készült így el, és mind a területén, Szenicén született az belső kerületekben! A B.A. Jelinek és fiai cég 1830-as években egy Jelinek Bernát, izra­ egyre gyarapodó forgótőkéje azonban még így elita családba. A fiú szabómesterséget ta­ is kevésnek bizonyult álmaik megvalósításához, nult, ám felnőve úgy gondolta, jobban jár, ha így 1905-ben jelentős összegű, 118 000 korona képárusként éli életét, ráadásul nem is maradva hitelt vettek fel az Egyesült Budapesti Főváro­ szülőföldjén, hanem inkább áttelepülve si Takarékpénztártól. (Összehasonlításként: a Pestre. Házasságot már itt, Pesten kötött, s vásárolt ingatlanok tíz és negyvenezer koro­ ide születtek egymás után gyermekei: sorjában na körüli összegekért lettek a tulajdonaik.) A összesen tíz. Az egyik közülük, Frigyes átvette nagyösszegű kölcsönt négyszázalékos kamatra, az apai foglalkozást, folytatta a képárusítást, ötven évre vették fel úgy, hogy jelzálogként a sőt, az 1800-as évek utolsó harmadában ennél Lujza utca 1 /c. van megjelölve, ahova lakóként nagyravágyóbb tervet es’zelt ki. Az egyesített is a Jelinek család van bejegyezve. Jelinek Fri­ főváros, a rohamtempóban duzzadó népesség gyes tehát képkereskedőből ingatlanmogul és az ehhez kapcsolódó telekspekulációk, lett, aki a századforduló változó világában városrendezések és építkezések adták Jelinek ügyesen megtalálta a meggazdagodás útját, s (más helyeken Jelűnek) Frigyesnek a nagyszerű beruházásaival akarva-akaratlanul is hozzátett ötletet. Rájött, hogy ami az egyik helyen fe­ a mai Budapest képéhez. lesleg, az néhány háztömbbel odébb hiány lehet: a városrendezésekkor kisajátított házak tulajdonosai ugyanis elszántan igyekeztek megszabadulni bútoraiktól, míg a városban épphogy otthonra találók szinte ölre mentek az elérhető árú bútorokért. Jelinek tehát a kép­ kereskedés mellett bútorok felvásárlásával és eladásával kezdett foglalkozni, és hamarosan nagy sikereket ért el. A Kerepesi út elején (a mai Astoria környékén) nemokára saját üzletet nyitott, s mire a 19. század véget ér, Jelinek vál­ lalkozása — melyben testvérei is társtulajdonosok — nagyon megerősödik. Levéltári adatokból kiderül, hogy az ingóságok vétele után ingat­ lanokkal is elkezdenek üzletelni. 1889-ben egy Sándor utcai házat, 1902-ben egy budai ingat­ lant vásároltak meg minden berendezésével együtt, majd ettől kezdve szinte évente egy- egy újabb telket, melyre több ízben is Fodor Gyulával — ennek a háznak is az építészével — terveztettek bérházakat. 1904 és 1909 között 96 MŰKŐ DÍSZÍTÉS Részlet az erkély műkő padlózatából forrás • Pap Renáta �—o—-------KERESLET ÉS KÍNÁLAT A ház tervtári dokumentációjában fennmaradt egy érdekes grafitot, könyveket... Kemény Jakab ugyanis könyv-, pa­ adalék, melynek kapcsán a kereskedelem alapvetése juthat pír-, és hírlapüzletet nyitott itt, nem véletlenül. Néhány az eszünkbe: a kereslet és a kínálat soha nem választható lépésnyire volt csupán a bolttól az 1886 óta működő, s el egymástól. S hogy miért éppen erre gondol az ember? ma is álló szomszédos iskolaépület, ahonnan egészen biz­ Az épület utcafrontján a földszintet a kezdetektől fogva tosan számos törzsvásárlója akadt. Talán a papírárunál csak üzletek számára alakították ki, így növelve a ház bérbevéte­ egyetlen gyümölcsözőbb vállalkozásba kezdhetett volna: leit. 1922-ben egy bizonyos Kemény Jakab kért és kapott cukorkásbolt üzemeltetésébe. Az elmúlt évtizedek alatt engedélyt a kaputól balra eső első bolthelyiség portáljának az üzlethelyiségek bérlői között akadt cipész, kárpitoskel­ átalakítására, nevének feliratozására. Miután megnyílt az lékeket forgalmazó bolt, könyvkereskedés, ma pedig éppen üzlet, kirakatában nem mást, mint papírárut állított ki a egy kis kávézó működik. Kereslet és kínálat változása csak­ büszke tulajdonos: irkát, radírgumit, töltőtollat, itatóspapírt, nem egy évszázad tükrében... 97 �TÁVOL TARTANI AZ ÁRTÓ SZELLEMET A faunfejek a rosszat voltak hivatottak elűzni fotó • Reymeyer Dóra �Somogyi Béla utca Rökk Szilárd utcza I". A.D. 1899 NAGY TERVEK, SZERTEFOSZLOTT ÁLMOK MBER, EMBER HATAN Amikor 1898-ban Onagysága Schmits Erzsébet Úrnő kérésére elkészítették az előzőleg itt álló földszintes házra a bontási terveket, talán senki sem sejtette, hogy a nagyjából harminc évvel korábbi ház tervezője Hild Károly építész, a híres Hild József öccse volt. Az építőmester­ ként és kőfaragóként tevékenykedő fiatalabb Hild az 1860-as években természetszerűleg egy egyszerűbb, földszintes ház rajzait készítette el, melyben összesen harminc lakás és két üzlethelyiség kapott helyet. A lakások zöme mindössze egy szobából és konyha helyiségek­ ből állt, a legtöbbet az udvarból pár lécsőfokon fellépve lehetett megközelíteni, bejáratuk és ab­ lakuk is az udvarra nyílt. A lakásokhoz tartozó klozetek a hátsó udvarba vezető átjáróból nyíl­ tak. Látható, hogy ezek a lakások nem voltak sem komfortosak, sem tágasak, sem világosak, ám a ház hátsó udvarából nyíló tíz lakás még ezeknél is nyomorúságosabb volt. A voltakép­ ALAPRAJZI TERVRÉSZLET pen a pincében kialakított- lakásokból három­ I. emelet terve nak egyáltalán nem volt ablaka, csupán egy forrás • BFL XV.17.b.312-36466 99 �közös „felülvilágítón” keresztül jutott be fény. körében is gyakrabban és súlyosabban ütötték A nyomorúságos körülményeket csak fokozta, fel a fejüket pusztító járványok (pl.: tüdővész, hogy az 1870-es években a Józsefváros volt spanyolnátha stb.). a legzsúfoltabb része a rohamos tempóban növekvő Budapestnek — a statisztikák szerint Ehhez képest egy bő évtizednek kellett csak átlagosan öt ember lakott együtt az ilyesfajta elmúlnia, és Józsefváros belső része, gyakorla­ pincelakásokban. Nem meglepő adat, hogy tilag kicserélődött. A lebontott házak helyére a rettenetes egészségügyi körülmények miatt bérpaloták épültek, csatornával, vezetékes víz­ nagyon nagy volt a gyermekhalandóság, és zel, a lakásokhoz tartozóan fürdőszobával. más környékekhez képest a felnőtt lakosság s ZÉPET, JÖVEDELMEZŐT A Schmits házaspár bizonyára nem ni: két főlépcsőház és egy melléklépcsőház véletlenül vágott bele az ingat­ épült. A körfolyosós, emeletenként nagyjából lanüzletbe annak idején. A körút kiépülésével ugyanolyan alaprajzi elrendezésű házban saját egyre jobb környéknek számító utcában érde­ wc-vel és többnyire külön fürdőszobával ellá­ mes volt vállakozni — ha minden jól ment, a tott lakások kaptak helyet, az utcai traktusban befektetés sokszorosan megtérült. A megépült emeletenként két, nagyméretű, tágas polgári ház tervein jól látszik, hogy a megrendelők otthont terveztek, míg az udvari részekben arra törekedtek, hogy minél nagyobb bérjö­ ezekhez képest szerényebb méretű lakásokat vedelmet tudjanak kivenni a befektetésük- alakítottak ki. A ház lakóinak összetétele a bői. Ennek érdekében egy 62 lakásos házat lakásokhoz igazodva nagyon vegyes volt. A terveztettek Eckardt Frigyes építésszel. A lakcímjegyzéket lapozgatva kiderül, hogy kétudvaros ház egymástól távol eső részeit sokan laktak itt azok közül, akik vélhetően három lépcsőházon is meg lehetett közelíte­ 100 �a körúton dolgoztak: kereskedők, kávéfőző szedték a kapupénzt az éjszaka haza­ és kávétnérő, gyógyszerész és hivatalnok, járóktól, de mindenekelőtt minden, a házba de az értelmiségi középosztályból is voltak érkező idegent szemmel tartottak. A bérház lakók: hivatalnokok, könyvelők és ügynökök. — szintén megszokott módon — helyet adott A ház rendjéért a házmester és helyettese a négy földszinti üzlethelyiségnek is, az egyik­ viceházmester felelt - ők tartották tisztán ben közülük a századfordulót követő néhány az eredetileg fakockákkal leburkolt udvart, évben például déligyümölcs üzlet működött. ERKÉLY Az alulról feltáruló florális díszítésű erkélyzet fotó • Pap Renáta 101 �LÚSZOTT ÁLMOK Schmits Károlyné, született Sa- i Az adásvételnél letéti jegyzőkönyv született, gasser Erzsébet az adásvételi ; melyben látható, hogy két betéti könyvet is szerződés szerint 1883-ban vásárolta meg zároltak a szerződés létrejöttéig. A betétek Szabó Pálné Trunka Mária, magánzótól az értékei vélhetően azonban csak egy töredékét akkor Bodzafa utca 17. szám alatt álló házat. jelentették a vásárlás-építkezés folyamatának. Minden bizonnyal komoly kiadást jelen­ Néhány év múltán ugyanis kiderül, Sagasser tett a bontással kezdődő ingatlanberuházás Erzsébet elszámolta magát. Nem lehet ma Erzsébet és férje, Schmits Károly mérnök, már pontosan tudni, hogy hol romlottak el építési vállalkozó életében. Elatalmas össze­ a dolgok, ám az látszik a legvalószínűbbnek, gű kölcsönt kellett felvenniük, melynek fe­ hogy az ingatlan megvásárlása és bontá­ dezetéül a megvásárolt házat ajánlották .fel. sa után megkezdett építkezéshez felvett 102 �kölcsönöket nem tudták a megfelelő ütemben visszafizetni. Igaz ugyan, hogy 1899-ben már áll az épület, ám addigra a házaspár teljesen eladósodott. 1898-ban adóslevél árulkodik arról, hogy 230.000 forint értékű kölcsönt vettek fel, ötven évre. Ugyanebben az évben további 35.000 forintnyi váltóhitelről tudunk, majd a rákövetkező évben arról, hogy a Magyar Épület és Műlakatosgyár vagyoni pert indít a házaspár ellen, amiért az építési munkák LAKÁSVISZONYOK költségeit nem fizették ki teljesen. Hogy mi lett Pincelakások, a vagyoni perből, a követelésekből, nem tudjuk. zsúfolt szoba-konyhák, ágybérlet Az viszont nyomon követhető, hogy Sagasser forrás ■ OSzK Digitális Képarchívum Erzsébeték gyorsan cselekedtek: először is Bécsbe költöztek — már 1898-ban itt laktak —, más­ változtak: Gans átépítési tervein csupán egy részt pedig gyorsan megszabadultak a háztól, liftaknával bővült a helyiségkiosztás. Gans így lehet az, hogy az új ház építéséhez készült Árminról egyébként a ház kapcsán nem sok változatban derül ki. Építési vállalkozó, talán építész készültek — egyiken még Schmits Károlyné foglalkozású volt, ezért az is elképzelhető, tervek tulajdonképpen két szerepel megrendelőként, másikon pedig már hogy csupán átmenetileg szállt be az ingat­ Gans Ármin. A tervek tartalmukban csak alig lanüzletbe, hiszen a lakása nem itt volt —o— LÉPCSŐ HELYETT LIFT Korszerű gondokodásra vall, hogy a ház Gans Árminnak téren álló Gutenberg otthonba - rögtön kettőt is raktak: az készült tervváltozatain már szerepel a liftakna helye. 1899- egyik az úri közönség szállítására, a másik a teherhordásra et írunk, és csupán egy év telt el azóta, hogy az első olyan és a cselédek közlekedésére szolgált. A fából készült elegáns budapesti épület felépült, melyben működött személyfel­ kabinokban sok helyen még ülőhely is volt, a külön ékessége vonó. A Kossuth Lajos utca 2. számú hatalmas bérházban lehetett a lépcsőháznak a díszes kovácsoltvas liftépítmény és lehetett akkortól megúszni a lépcsőzést, amit még őfelsége ajtó. A mai szabályozás értelmében, ha tíz méternél nagyobb Ferenc József császár is kipróbált egy ízben. A fővárosban a szintkülönbség a házban, akkor kötelező liftet építeni, il­ egyébként a második világháborúig leginkább a nagyobb letve utólag beépíteni — ez sok régi bérháznál jelentős pusz­ és/vagy jobb bérházakba szereltek elektromos meghajtású títást jelentett, hiszen olyan helyre kellett valahogy elhelyezni felvonókat, 1913-ra már húszezernél is több működött a a felvonót, amely alkalmasnak mutatkozott rá, ám az esztéti­ fővárosban. A nagyobb házakba — mint például a Gutenberg kai szempontok a legtöbbször nem érvényesülhettek. 103 ��Somogyi Béla utca Rökk Szilárd utcza 22. A.D. 1891 „URAK VÁLTÓBAN” GY IGAZI PALOTANEGYEDI akik egész lett — szépséges bérpalotákkal és bérházakkal ragaszkodnak egy benépesült elegáns városrésszé. Nem csoda városrészhez. Ha esetleg el is sodorná őket hát, ha az időközben miniszteri fogalmazóból az élet, akkor is keresik a lehetőséget a miniszteri tanácsossá lett Kosztka Antal az visszaköltözésre. Mert valójában nem vágy­ 1880-as évek végén elhatározta, hogy a már nak a változásra, hiszen minden, ami fontos álló Országos Rabbiképző Intézettől csupán számukra, ami szükséges a napi rutinhoz, amit egy teleknyire, építkezésbe kezd. A telek, me­ ismernek, a közelben van. Otthonra találnak lyet választott, eredetileg a körútig nyúlt ki, ám egy városban, s nem szívesen mozdulnak végül két épület is épült rá, így többé nem le­ onnan. Ilyen ember volt a nagymúltú nemesi hetett áthaladni rajta a két utca között. I Vannak életükben emberek, családból származó Nagyságos postupiczi dr. Kosztka Antal is. A jogi végzettséget szerzett, tanult, finom úr eleinte a Zerge (ma Horánsz- ky), majd a Múzeum, aztán a Rökk Szilárd (ma Somogyi Béla) utcában lakott, élete végén pedig a Szentkirályi utcában találunk a nyomára. Csak idősebb korában hagyta el a környéket, amikor is kiköltözött Hűvösvölgybe, a Hidegkúti útra - ám az is lehet, hogy csak nyaranta járt ki hűsölni a zöldbe nyugdíjas éveiben. Jól ismerte tehát a Palotanegyedet, sőt, jelen volt, amikor a negyed azzá fejlődött, ami a 19. század végére 105 �I ZIG-VÉRIG NAGYVÁROSI Az utca neve épp azidőtájt változott nincs a vagyonjegyzékben, hiszen az építés Bodzafáról Rökk Szilárdra, mikor az után pár évvel dr. Kosztka Antal továbbadja adásvétel lezajlott, s a Kosztka rendelésére báró Fejérváry Czelesztin - máshol Celeszti- felépülő neoreneszánsz bérház pedig az egyik na — földbirtokos számára. A vevő és az eladó legutolsó olyan telekre épült, mely azelőtt egy valamiben egészen biztosan összestim­ sosem volt beépítve. Jó lehetőség volt ez a meltek: mindketten ragaszkodtak ehhez a kiválasztott tervezőnek (hiszen nem kellett környékhez. Ennek ékes bizonyítéka, hogy az bontani) mely tisztséget — a tervrajzok tanúsá­ új tulajdonos több mint harminc éven keresz­ ga szerint - a környék több építkezésében is tül birtokolta a legszebb reneszánsz palotákra bejáratott Baumann és Kölber építőmester emlékeztető, építésekor összesen húsz lakást páros nyert el. A kivitelezőként és tervezőként magába foglaló házat. is tevékenykedő Baumann Károly és Kölber Károly bizonyára jól menő vállalkozók voltak: Kovács Anett az Andrássy úton volt az irodájuk, s ez már akkor is magas presztízsű helynek számított. Kosztka Antal, bár meglehetősen vagyon­ nal rendelkezett, így volt pénze a megfelelő Epizódok Fejérváry Celesztina életéből szakemberek megbízására, mégis nagyon mértéktartó életet élt. Céljairól és életszem­ léletéről sokat elárul, hogy 1913-as végrende­ letében arról rendelkezik, hogy temetésének költségei ne haladják meg az állami temetkezé­ si járulékot. Ugyanebben a dokumentumban esik szó hűvösvölgyi házáról, illetve két továb­ bi budai és egy pesti ingatlanjáról, melyeket felesége és fia örökölnének halála esetén azzal, hogy felesége haláláig haszonélvező lehet. Külön érdekesség, hogy könyvtár- és hálószobáját kifejezetten csak a fiára hagyja. (Aztán az élet közbeszól, s felesége 1916- ban, nála majd tíz évvel hamarabb távozik az élők sorából.) Ez a bérház azonban már rég 106 KÖNYV A HÁZ ÚRNŐJÉNEK ÉLETÉRŐL Egy nagylelkű bárónő élete forrás • OSzK Digitális Képarchívum �107 �RNO A TÁVOLBÓL U azonban, hogy az akik azonban itthoni ügyeket is támogattak új tulajdonos, Nagyságos Fe- — például a mezőberényi templom és iskolai jérváry Celesztina valaha járt-e a házban... tanterem építését. Celesztina lányuk szülei Kétséges szintén évszázados múltú, vagyonos elvesztése után tért haza Magyarországra, s nemesi családból származó hölgy ugyanis Mezőberényben, a családi kastélyban alakítot­ életének javarészét Amerikában, majd pedig ta ki otthonát. A hajadonon élő mélységesen Mezőberényben töltötte. Kalandos életútja vallásos lelkületű Celesztina bárónő tehát volt, annyi bizonyos. Szülei, Fejérváry Miklós vélhetően csakis befektetési céllal vásárolta és a Wenckheim családból származó Kárász meg a Rökk Szilárd utcában a házat, mely Karolina az 1850-es években kivándoroltak jól számítható jövedelmet biztosított vidéki Amerikába. Ott a családfő buzgón vetette életéhez. Persze nem lehetetlen, hogy ennek bele magát Davenport (nyugati part) váro­ a háznak az ügyeit is számon tartotta a min­ sa építésébe, ott telepdett le családjával. Az denre figyelő, nagylelkű bárónő, hiszen amerikai város egyik legszorgalmasabb, lega- energiája — úgy tűnik — végtelen lehetett. A dakozóbb lelkületű családja lett a Fejérváry, Miután végleg eldöntötte, hogy Magyarországon nevezett el. Itt 1926-ban egy római katoli­ marad, az amerikai kastélyukat, a hozzá tar­ kus kápolnát, majd 1928-ban két-tan termes tozó hatalmas parkkal Davenport városának iskolát is felépíttetett, melyekre szintén nagy adományozta, azzal a kitétellel, hogy ott köz­ összegeket adományozott. Támogatta az park létesül. Azóta itt állatkert és élményfurdő iskolában tanulókat, földet vásárolt az in­ működik. Miután külhoni ügyeit lezárta, Celesz­ tézmény számára, és ő maga is szívesen vett tina Horgoson létesített édesanyja alapítványával részt különböző jótékonysági akciókban — egy árvaházat, melynek fenntartására birto­ mint például az általa adományozott gyümölcs­ kokat vásárolt a környéken. Ezután Celesz­ fák telepítésében. Fejérváry Celesztina végül tina felépítette az uradalmat Kőröstarcsán, 1937-ben halt meg, de emlékezete azóta is él melyet édesapja emlékére Miklós majornak Mezőberény környékén. 108 �'"O“" KUTYATARTÁS BÉRHÁZBAN? A ház történetének első néhány évtizedében vélhetően nem is számított. Az Országos Állatvédő Egyesület becslése akadt olyan lakó, aki városi ebtartásra adta volna a fejét, szerint a századforduló táján mintegy tízezer ebtulajdonos hiszen a századforduló táján divatba jött jelenség elsősorban a élt a városban. Ezt a nem csekély' számot szolgálta ki a szá­ vagyonos hölgyek között terjedt el. A főváros növekedésével mos szolgáltatás, mely a panziótól a kozmetikáig terjedt — az eredetileg a földszintes portáknál házőrzőként tartott akárcsak napjainkban. Sőt! A ragyogó klímájú Svábhegyen kutyák mellett megjelentek a belterületen tartott házi ked­ kutyaszanatórium is működött, ahol betegségből felépült vencek, akik után ebadót kellett fizetni, illetve nyilvántartás­ ebek pihenhettek, erősödhettek. A huszadik század máso­ ba vették őket. Eleinte a nagypolgári és városi arisztokrata lét dik felétől kezdve a házi kedvencek tartása aztán már nem egyik megnyilvánulása volt a kutya, melyet az utcákon, köz­ csupán a közép- és felsőosztályr szokása lett, hanem bárki területeken csakis nyakörvben és szájkosárban lehetett sétál­ megengedhette magának - igaz, a nyolcórás munkaidő, tatni. Korabeli képeken látszik, hogy a póráz jó darabig nem a nők mindennapos munkába járása, a cselédek eltűnése volt divat, a kutyák szabadon rohangálhattak gazdáik körül a jócskán megnehezítette a felelős ebtartást. Manapság a séták alatt. A középpolgári réteg anyagi stabilizálódásával az fővárosban nagyjából minden negyedik lakosra jut egy ebtartók száma jócskán megnőtt, hiszen a városi, jómódú lét kutya, így már nem is az a kérdés, hogy egy házban vajon egyik szimbólumává lett a kutya — kiállításokat, versenyeket élnek-e kutyák, hanem sokkal inkább az, hogy hogyan... rendeztek a kutyáknak, mely fontos társasági eseménynek 109 �ERŐTELJES SAROKKIEMELÉS Sarokerkélyekkel díszített homlokzat fotó • Reymeyer Dóra �Szentkirályi utca Szentkirályi utcza 17« A.D. 1892 „FORGALMAS SAROK” HOL MINDIG ZAJLOTT AZ ÉLET... Manapság is, ha elsétálunk a helyszíne. A keresztutcák találkozásánál épült Bródy Sándor utca és a Szent­ házak tervezésekor is gondoltak arra, hogy királyi utca kereszteződésénél, érezni lehet, itt sokan megfordulnak majd: a négy házból hogy a Palotanegyed egyik „életes” helyén három lecsapott sarokkialakítással épült meg, vagyunk, hiszen feltűnő, hogy az itt álló sa­ úgy, hogy a kereszteződés felé nézzenek az itt roképületekben rendre valamilyen üzletet, működő üzletek bejáratai. Kutschera Richárd szolgáltatást találunk a földszinten. Ez régen volt az egyik olyan telektulajdonos, aki úgy sem volt másként, a Bródy Sándor utca ha­ gondolta, jó lehetőség a vagyongyarapításra egy gyományosan is a palotanegyedi kereskedők nagyszabású építkezés ezen a helyen. Ráadá­ egyik legkedveltebb utcája volt, s különösen sul Kutschera úr ismerős volt a környéken — a forgalmas csomópontnak számított ez a lakcímjegyzék alapján a Szentkirályi utcában 111 �máshol is lakott így szinte biztosra ment, amikor az 1880-as évek legelején belekezdett a beruházásba. A környéken ma is méretesnek számító ház építése Kutscherának azon­ ban nem csak száraz pénzügyi számítások alapján érte meg. Mivel ő maga is üzletet szeretett volna működtetni, kézenfekvő volt, hogy bérházának földszintjén olyan szolgál­ tatóhelyiséget alakíttat ki, melyben ő maga is érdekelt lehet. így lett a saroképület aljában PETŐFI ZOLTÁN étterem, hiszen a tulajdonos foglalkozása sze­ rint vendéglős, kocsmáros volt. Nem tudjuk, Egy híres ember, hogy ő maga valaha üzemeltetett-e itt ét­ aki gyakran megfordult erre termet, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a ház felépülte után egészen az 1960-as hiszen számos közintézmény, kórház és hivatal évekig finom ételeket szolgáltak itt fel a betérő . működött a környéken, ahonnan megannyi vendégeknek. Az 1910-es években például éhes ember érkezett a munkaidő után a palo- Tőkés Lajos Kis Pipa vendéglője működött tanegyedi vendéglátóhelyekre. Benedek Elek, itt, ahol a Vasárnapi Újság tanúsága szerint aki maga is a környéken élt, így írt a század­ 1914-ben az Első Magyar Részvény Ser­ fordulós Józsefvárosról: „Minden sarkon egy főzde újdonsága a Tavaszi Sör is csapra kávéház. S tekints be reggel a magas ablakon: került. Vendégekből pedig nem volt hiány, Tele Van. Tekints be este: Tele van. Hajnalban: Akkor is tele van.” FÖLDSZINTI ALAPRAJZ Kedvező helyiségkiosztás üzletek számára forrás • BFL XV.17.b.312-36523 112 �ondos tervezés G valamikor az 1860-as években itt álló házban szárazáru tárolására alkalmas élléspinczét vala­ is jelentős dolgok történtek. Egyrészt 1870- mint konyha pinczét is találunk”. Fent az ét­ ben állítólag itt érte a halál Petőfi Sándor termi részben elkülönült a sarki bejáratnál lévő fiát, Zoltánt, aki maga is költőnek készült. kimérő helyiség, az étterem és két, egymásba A rövid életű tehetség tüdőbajban halt meg nyitható különterem. A konyha és a hozzá tar­ 21 évesen. Másrészt szintén a régi házban tozó kamra teljesen elkülönült a vendégtértől, találunk nyomára tulajdonosként Preysz Mór, viszont egy átjárón keresztül könnyen és diszk­ kémikusnak, aki pedig négy évvel Louis Pas­ réten juthatott a személyzet akár a pincébe, teur felfedezése előtt, 1865-ben a Hegyaljai akár a hátsó traktusba. A visszafogott, ám Bormívelők Egyesületének ülésén bemutatta mégis esztétikus neoreneszánsz homlokza­ a borok megromlásának kiküszöbölésére ja­ tú ház emeleti szintjein a kor szokása szerint vasolt eljárását. Hogy a tartósítás végül mégis nagyméretű polgári lakások kaptak helyet, Pasteur nevéhez fűződik, csak azért lehet, mert cselédszobával, konyhával, fürdőszobával, me­ Preysz Mór felfedezését nem publikálta külföl­ lyeket a főlépcsőházból lehetett megközelíteni, Az épület története egyébként ; helyiségek sora, ahol £Ca fáskamrák mellett már korábban is érdekes, hiszen ; jelentős kiterjedésű boros pinczét, zöldségek és di lapokban... A régi ház után épült meg 1892- a cselédek pedig az épület hátsó részében el­ ben a ma is álló épület, melynek felépítését az helyezett cselédlépcsőn keresztül juthattak fel eredetileg két, különálló telek egyesítése után az emeletekre. A ház - már csak alapterülete engedélyezte a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. okán is - kiváló jövedelemforrás volt, így nem A már emlegetett Kutschera Richárd Jakabffy csoda, ha szívesen vették át új tulajdonosai is. Ferenc műépítészt bízta meg a tervezéssel, A további tulajdonosok közül a legismertebb aki egyébként Ybl Miklós irodájában dolgo­ Kisfalud! Liptay Aurélné, szül. Heinzelmann zott. Leginkább építésvezetői munkái voltak, Lujza, aki a vasérc bányászatból és —feldol­ ő irányította a Várkert Bazár, a Bazilika és az gozásból vagyont szerző Heinzelmann család Operaház építkezéseit is, így nem csoda, hogy egyik tagja volt. Ő 1905-ben lett az bérház szignója kevés tervrajzon szerepel. Dacára an­ tulajdonosa, s családjával maga is beköltözött nak, hogy viszonylag kevés tervezői feladatot az épületbe. Amolyan második otthonaként kapott, Jakabffy mégis nagy műgonddal és ma­ szolgált a Heinzelmann-Liptay család tagjai gas szakmai színvonalon rajzolta meg ennek az számára a ház, ahol akkor laktak, amikor ügye­ épületnek a terveit. A gondos tervezés követ­ iket intézték a fővárosban. keztében a földszinti étterem alaprajzához szervesen kapcsolódik a pincében elhelyezett 113 �ARKI KÖZÉRT S 1964-et írunk, amikor a háborúban és ’56-ban is jelentősen megrongálódott épület földszinti helyiségeit Gábor Emil ter­ vező elképzelései szerint átalakítják. A funk­ cióváltás a korszakban nem szokatlan, s a jó helyen, nagy alap területen működő üzlet ezután KÖZÉRT-ként is kiválóan működött. Érdekes és tanulságos végigböngészni az élelmiszerbolt alaprajzát. A vendéglő söntéséből presszó lett, karos kávéfőzőgép­ pel, néhány könyöklőasztallal, és szinte biztos, hogy itt kapott helyet a hűtőpult is néhány süteménnyel, szendviccsel. Az egykori éttermi rész különtermestül az átalakítás után modern és csillogó önkiszolgáló üzlettérré vált, mely­ ben egyrészt a falakon, másrészt középre ren­ dezve sorakoztak az áruval megrakott polcok. A körbejárható üzlettérből nyíltak a raktárak, ahol még egy női öltöző és -mosdóhelység is SZÍNEZETT KERESZTMETSZETI TERV A különféle színek különféle anyagokat jelölnek forrás • BFL XV.17.b.312-36523 helyet kapott. Itt akár pihenhettek, ebédel­ hettek is a munkában elfáradt alkalma­ zottak, hiszen az öltöző közepére asztalt is beállítottak. Érdekes észrevételezni, hogy már ebben az időben is inkább női munkakör volt az eladóé - a férfi öltöző jóval kisebb méretű. Logikus az elrendezés abból a szempontból is, hogy az áru átvételét a Szentkirályi utca felől oldották meg, így a raktárak feltöltése szintén a „színfalak” mögött történhetett. Az 1948 óta működő Községi Élelmiszerkereskedel­ mi Rt. itteni egysége tehát jól és olajozottan HOMLOKZAT szolgálta ki a környéket, s bár maga a Közért Az épület Szentkirályi utca hálózata a 2000-es évek elején eltűnt, emlékét felőli homlokzata örökre megőrzi az azóta is az élelmiszerbolt forrás • BFL XV.17.b.312-36523 114 szinonimájaként használt közért szó. �—e—' HOVÁ BÚJJUNK? Szerencsére a ma épülő házak tervezésekor nem jellemző, találta az építész, hogy hol legyenek a vészkibúvók. Ebből hogy a megrendelő azt kéri a tervezőtől: találja ki, hogy a házbői a Szentkirályi utca 12-es számú házig lehetett a háború vagy atomtámadás esetén hová tudna biztonságba föld alatt eljutni, ahol aztán nagyobb biztonsággal lehetett húzódni. Ám a második világháború rettenetes tapaszta­ elhagyni az objektumot. Az óvóhely építésének kérdése latai, a hidegháború és az egyéb nagypolitikai feszültségek egyébként - részben a lehetséges háborúk, részben pedig óvatosságra intettek, s egészen sokáig gyakorlat volt az a természeti katasztrófák miatt — ma is foglalkoztatja az óvóhelyek - akár utólagos - kialakítása is. Ebben a házban építész-szakmát; ám sokan a rossz kísértésének titulálják 1972-ben került erre sor, amikor is Labi Ottó tervező a a mások által előrelátásnak gondolt ilyesfajta készültséget. pince átalakításával egy 80 ülő és 60 fekvőhelyes biztonsá­ A kérdések ellenére tény, hogy több olyan cég is működik gi helyiséget tervezett. A vasbeton szerkezettel megerősített, ma a piacon, akik kifejezetten ilyesfajta védelmi helyiségek, szigetelt, valamint lég- és gázzsilippel felszerelt helyiség óvóhelyek tervezésére és kivitelezésére szakosodtak. szinte az egész pincét kitöltötte, s még azt is gondosan ki­ 115 ��Vas utca IS. Vas utcza 18. A.D. 1871 „RÉGI IDŐK SZEMTANÚJA” o RVOS, SZÍNÉSZ, JÁTÉKKÉSZÍTŐ EGY FEDÉL ALATT A ház lakóinak összetétele kórház okán, de a Kerepesi úton megnyílt együtt változott a környékkel. Nemzeti Színház társulatának tagjai számára Az 1800-as évek második felében a Bródy is előnyös volt a Vas utca közelsége. Itt élt Sándor utca elején működött ideiglenes például a századforduló utáni néhány évben képviselőház közelsége vonzó volt az ország­ idősebb Latabár Kálmán Árpád, a később gyűlési képviselők számára — akik aztán az Országház megépülése után (1904) döntően el is költöztek a környékről. Legalább hat, nagy tekintélyű képviselőt találunk a lakcím­ jegyzékben, akik közül minden bizonnyal Babó Emil, a tanyavilág védelmezőjeként aposztrofált függetlenségi párt képviselő­ je volt a leghíresebb. A talpig úriember­ ről Gárdonyi hosszabban is írt, tőle tudjuk például, hogy rendkívül fess ember volt Babó, aki ruháit vasaltatta, haját gondosan szétválasztva hordta, s mindig jó ízléssel öltözött. Vérmes és harcias szónok volt, aki ráadásul a legjobb vívó volt a képviselők között — igyekeztek hát nem packázni vele a többiek. Aztán a lakcímjegyzékek tanúsága szerint mindig találunk a házban orvosokat is — a Baross utcai kórházépületek és a Rókus BARTÓK ÉS SZIGETI KÖZÖS PLAKÁTJA forrás • Bónis Ferenc: Bartók Béla élete képekben és dokumentumokban, Balassi Kiadó 117 �a filmvászonról (is) ismertté lett Latabár fivérek nagyapja, akinek apja is, és fia is színész lett. De találunk híres operetténekest, művészeti vezetőt és színésznőt is a szín­ házak világából. A 19. század utolsó évtizedei­ ben nagyon jó és keresett szakmának számított a könyvnyomdász, újságíró, lapkiadó. A ha­ talmas és nyüzsgő pesti lét megértését szol­ gálták a napilapok, a városlakók csak úgy falták a könyveket, így sokan, némi kölcsön árán is belevágtak a kiadói vállalkozás­ ba. Közülük is laktak itt többen: Kalmár Mór nyomdatulajdonos, Flór Győző vagy Komócsy József költő, szerkesztő, a Petőfi Társaság egyik alapítója, később alelnöke is ide tért haza az 1800-as évek végén nap mint nap. Rajtuk kívül azonban rengeteg más szak­ ma képviselője is lakott a házban: kéményseprő, játékkészítő, betűszedő, szülésznő, színházi ügynök, aranyműves, postatiszt is szerepel a lakók névsorában. IDŐSEBB LATABÁR KÁLMÁN ÁRPÁD Egy színészdinasztia egyik tagja forrás • OSzK Digitális Képarchívum ÉGI IDŐK SZEMTANÚJA Amikor az ember átlépi egy régi kezdődtek. A Rókusszántó felparcellázásával, ház küszöbét, egyúttal egy kicsit az egykori téglavető megszüntetésével, a a múlt ajtaján is belép. A Vas utca és a Bródy kórház létrejöttével és a város növekedésével Sándor utca sarkán álló házra ez különösen aztán a környék is szépen benépesült, s a 19. igaz, hiszen majd’ kétszáz év történetét őrzi az század elején megjelentek a lakóépületek is. Itt épület. Amikor 1845 körül felépült, a környék a Bródy Sándor utca környékén is szép sorban, még szinte falusiasnak számított. Építése előtt egymás után. Mire ideért az építkezési hullám, néhány évtizeddel még maga az utca sem lé­ a Nemzeti Múzeum is javában épült már, s az tezett, hiszen a Rókus kórház felépültéig nagy­ élelmesebb emberek sejtették, hogy a város jából a Vas utca vonalától már a szántóföldek tovább terjeszkedik majd. Ezért aztán egyál- 118 �talán nem meglepő fordulat, hogy 1862-ben Neusall Károly potom pénzért megvásárolta és kicsit átépítette, azaz egy emelettel bővíttette a Vas utca sarkán álló házat, majd — csupán tíz év elteltével — több mint harmincszoros áron adott túl rajta. Nem valószínű, hogy az ingat­ lan értékét az építész személye növelte volna ennyire, hanem csupán az a tény, hogy egy remek helyen álló, nagy alapterületű épületről volt szó. Pedig a tervező sem akárki! Zofahl Lőrinc a 19. század eleji Pest egyik meghatározó építőmestere volt. O jegyzi például — amint azt korábban már említettük — az egykor a Király utca és a Kiskörút sarkán álló Or- czy-házat. Zofahl már abban az épületben megmutatta, hogy az alaprajz egyszerűsége sok esetben inkább előny, mint hátrány: az Orczy-házban és itt is könnyű volt az éppen ak­ tuális élethelyzetekhez igazítani az épület tereit. Zofahl egyébként főként a magyar romantikus építészet rövid időszakában tervezett, de szí­ vesen vállalt klasszicista átépítéseket is. Min­ denesetre annyi bizonyos, hogy bár az épület homlokzata soha nem volt túlontúl díszített, a mai lecsupaszított külső az ablakoknál és a párkányzatoknál egykor izgalmasabb lehetett. Ennek ellenére, és dacára annak, hogy az 1920- as években történt két emeletnyi ráépítéskor rögzített rajzok azt igazolják, hogy a két felső emelet belmagassága (3,3 és 3 méter) jócskán elmarad a földszint és az első emeleté (3,8 méter) mögött, a sokat megélt ház ma is élhető és szerethető otthon. ALAPRAJZI RÉSZLET Egy régi ház egyszerű terei forrás • BFL XV.17.b.312-36494 119 �EGEDUSZO A GANGON A ház legnagyobb karriert be- majd hegedű-előkészítő osztályban folytassa futott lakója minden bizonnyal tanulmányait -, amikor is a család legnagyobb az 1892-ben született Szigeti József hege­ meglepetésére Hubay Jenő, az akkor már dűművész volt. A zenészcsaládból származó pályája csúcsán lévő sztárhegedűs úgy döntött, Szigetiről nagyon hamar kiderült, hogy te­ hogy saját osztályába veszi fel Szigetit, lahagyva a hetségesebb családtagjainál, így édesapja úgy szokásos előkészítő időszakot. Nagy elismerés döntött, hogy Budapestre költözik gyerekeivel volt ez, amire azonban a fiú valóban rászolgált. — felesége korán meghalt, így ő nevelte két Nem csak szorgalmas és kitűnő tanítvány volt, fiát—, hogy József megfelelő zenei oktatásban hanem eltökélten küzdött: szinte minden nap részesülhessen. Ekkor költöztek ide, ebbe a vállalt fellépést, hogy a saját és családja megél­ házba. Először azonban egy „másodosztályú” hetését biztosítsa. Ezek a szereplések azonban konzervatóriumba járt a csodagyerekként korántsem a legjobb koncerttermekben zajlot­ számon tartott fiú, ahol egy „igen barátságos, tak — magyar és cseh üdülőhelyeken, előkelő de oktatóként reménytelenül tehetségtelen szalonokban, fogadásokon, sőt, cirkuszban operaházi hegedűs” oktatta. Ezután követ­ is játszott a fiatal zenész. Az eltökélt Szige­ kezett zeneakadémiai felvételije — hogy ott ti kamaszként sok időt töltött Angliában egy zenekedvelő házaspárnál, akik elősegítették, hogy autodidakta módon műveltséget is szerezzen magának, mely olyannyira sikerült, hogy utólag a „tudós virtuóz” hegedűsként emlegették. A nyelveket beszélő, jól társalkodó, kellemes úriemberré felnőtt Szigeti Anglia után Párizsban és Genfben is sok időt töltött, így budapesti élete is szaggatott volt. Hegedűszó tehát csak olykor-olykor csendült fel a házban a gangon, jellemzően az 1920-as években, amikor is a lakcímjegyzék szerint ide volt be­ jegyezve lakóként. Ugyanezekben az években ismerkedett meg Bartókkal a hegedűművész, s bár barátságuk csak az 1910-as években vált szorosabbá, már addig is sokat tett Szigeti SZIGETI JÓZSEF ÉS BARTÓK BÉLA azért, hogy Bartók zeneművei elfogadottabbá élete képekben és dokumentumokban váljanak. Közös zenei pályafutásuk egyik kima­ forrás ■ Bónis Ferenc: Bartók Béla gasló állomása volt, amikor 1939-ben a New Balassi Kiadó York-i Carnegie Hall-ban mutatták be Bartók 120 �„Kontrasztok” kamaraművének első, kéttéte­ zene iránt, és a koncertek programját haladó les változatát Benny Goodman klarinétművész szellemiséggel alakította át. tolmácsolásában, melyet a zeneszerző kife­ jezetten Szigetinek és Goodmann-nek aján­ 1965-ben megjelent naplójában így vallott ön­ lott. A hosszú életű hegedűművész — aki végül magáról: Amerikába költözött — kortársai és a zeneértők szerint nem csak kivételes virtuozitása miatt „Egész életemben szembeszegültem sok uralkodó volt meghatározó alakja a zenetörténetnek, előítélettel és mindig ragaszkodtam mindahhoz am^ hanem azért is, mert fogékony volt a kortárs helyesnek véltem. ” HOMLOKZATI RÉSZLET A letisztult egységes homlokzat mai képe fotó • Reymeyer Dóra — O— ' JÓ ÜZLET AZ ÜZLET? Már a ház építésekor, tehát az 1800-as évek dereka táján a háború előtt könyvkereskedés volt, majd cipészüzlet. A megszületett a döntés: az épület földszintjének egy jó részét cipész halála után azonban — mivel az özvegy nem folytatta üzletek foglalják majd el. A Vas utca felől nyílt a lakók be­ az ipart — a helyiségeket lakásként használták. A ház Bródy járata, a Főherczeg Sándor, azaz a mai Bródy Sándor utca Sándor utcai frontján vasajtós pincelejárat található; vala­ felé pedig az üzleti részleg, így a két funkció nem zavarta mikor asztalosműhely volt, majd papírraktár, mely a háború egymást. A Palotanegyed kiépülésével egyébként éppen a alatt kigyulladt, de a lakók szerencsére el tudták oltani. Ma Bródy Sándor utca vált a környék olyan útvonalává, ahol is különböző szolgáltatók dolgoznak a ház üzlethelyiségei­ szinte minden ház aljában valamilyen kereskedelmi vagy ben, melyek közül az 1990-ben nyílt Enikő virágüzlet volt szolgáltató egység működött. Sok üzlet hosszú évtizede­ az egyik legrégebbi működő bolt a környéken, 2016-ban ken keresztül megtalálható volt ugyanazon a helyen, de történt bezárásáig persze akadt: olykor némi változás is. Itt a sarkon például 121 �i. , i F 1 r * I ■ ■ y T7T7I S5S5 rn~H~7T~T Neoreneszánsz elegancia fotó • Reymeyer Dóra a �Bródy Sándor utca 30a. Főherczeg Sándor utcza 30/a. A.D. 189 „ELSŐRANGÚ PENZIÓ CSALÁDOK, HÁZASPÁROK ÉS MAGÁNOS URAK RÉSZÉRE” MI HÁZUNK NEM OLYAN, MINT ATÖBBI MÁSIK a illetve a bejelentkezés is itt zajlott, de maguk Bródy Sándor utca 30/a. Pedig a szobák biztosan a „b” épületben kaptak he­ valójában igazi különlegesség, legfőképpen lyet. Ezért volt szükség tehát arra, hogy a két azért, mert szomszédjával, a 30/b-vel nem épület között legyen átjárás, mely mára ter­ csupán a számozás miatt állnak szoros mészetesen eltűnt. Látszólag átlagos bérház kapcsolatban. De vajon hogyan? Miután Zsilinsz- kyné háromemeletes „lakházzá” bővíti a birtokában lévő épületet, s ezzel nagyjából egy időben, az 1900-as évek elején Schomanntól dr. Beck Sománé veszi meg a szomszédos házat, valami megváltozik. A bérházegyüttes egy részéből panzió lesz, melyet Elek Emil működtet, először Magyar-Otthon Penzió, majd később Lakás-Otthon Penzió néven. A leírások, visszaemlékezések és a száraz tények alapján is úgy tűnik, hogy a panzió funkciója mindkét épületet érintette, ám mivel az „a” épületről tudjuk, hogy Zsilinszkyék az első, Dirner Gusztáv orvos pedig a harmadik HOMLOKZATI TERV (1907) emeleti utcai részen lakott, ezért valószínű, Zsilinszkyné általi bővítés hogy ebben az épületben csak a recepció homlokzati terve működött. A vendégek a kulcsot itt vették át, forrás • BFL XV.17.d.329-36519/6 123 �Míg a panziórészben leginkább egy- és korlátok, finom üvegtető a bejárat felett, kétszobás átmeneti szállások voltak, addig a hangsúlyos kovácsoltvas kapu, a homlokza­ 30/a-ban Zsilinszkyék és Dirnerék otthona is ton pedig apró stukkódíszek. Hogy a két a szokásos polgári lakások alaprajzát mutatta. épület élete mennyire összefonódott, azt bi­ Ebédlő és szalon, tágas hálószobák, gardrób- zonyítja az is, hogy a panzió hirdetéseiben és és cselédszoba, sőt, Zsilinszkyéknél még a a lakcímjegyzékekben hol az „a”, hol a „b” függő folyosó is elkülönült a többi házlakótól: épületben találjuk a szállodát. beüvegezték, így hangulatos üveges veranda­ ként szolgált a ház tulajdonosainak. A panzió létéről 1928-ig van adatunk, utána A neoreneszánsz stílusú ház egyébként min­ kezik. Ekkortól ismét bérházként működnek den apró részletével igazodott a kor ízléséhez: az épületek. egy újabb tulajdonosváltás és átépítés követ­ szép terazzoburkolat, ízléses kovácsoltvas Fotó a tekézésről forrás • www.tekemania.hu ENZIÓ ESBUNTANYA P Hogy panziót létesítettek bérháztulajdonosok, a i ben 36 ilyen intézmény működött — köztük a egyáltalán j Sándor-szálló vagy más néven Magyar-Otthon nem volt szokatlan a húszadik század eleji Pes­ panzió. ten. Budapest lakosságszámának ugrásszerű növekedése, a vidékről a fővárosba özön­ Bizonyára Elek Emil sem számított rá, hogy lő emberek mennyisége ugyanis indokolttá elsőrangú és mindenek felett csendes és békés tette, hogy olyan, akár hosszú távú tartózko­ panziójáról szólnak majd a hírek 1922 szep­ dásra is alkalmas szálláshelyeket hozzanak temberében. De egy tragikus végkifejletű létre bérházak tulajdonosai, ahol „családok, szerelmi dráma miatt mégsem tehetett semmit házaspárok, magános urak” is kényelmesen ez ellen. tölthetik az idejüket. A bérházak struktúrá­ ját megtartva, különböző komfortfokozatú Történt ugyanis, hogy a panzióban már jó lakrészeket alakítottak ki az üzemeltetők, és néhány napja megszálló Pohl Vilmos és diszkréten gondoskodtak a szállóvendégekről. neje végzett magával. A földszinti, 7-es sa­ Az 1920-as években csak a belvárosi kerületek- rokszobában eldördült két lövés halálos sebet 124 �ejtett az öngyilkosokon, akik búcsúlevelükben elit nő- és férfitagjai. Gebhardt Bódogné azt írták, hogy azért vetnek véget életüknek, ruhaszalonját ajánlotta egy névtelen tele­ mert nem lehetnek egymáséi. A rendőrségnek fonáló a rendőrség figyelmébe azzal, hogy „ott nem kellett hosszasan nyomoznia ahhoz, hogy különös dolgokat fognak találni”. És valóban. kiderítsék: a házaspárként bejelentkezett pár A kivonuló rendőrök a szalon hátsó termeiben valójában hivatalosan nem tartozik egybe, sőt bódult asszonyokat és férfiakat találtak, ráadá­ mit több, mindkettőjük törvényes kapcsolat­ sül anyaszült meztelenül. A drogfogyasztás ban élt — másvalakivel. Ráadásul a nő férje a mellett ugyanis szexuális abúzió is folyt itt — szerelmespár nyomára bukkant, s így a rövid természetesen egy ruhaszalon kulisszái között. ideig tartó szerelmi idillnek vége szakadt. Ezért A rendőrség hatalmas fogást csinált: többeket döntöttek az öngyilkosság mellett. A szomorú letartóztattak, és egy egész drogcsempészlán- história bizonyára sokáig adott beszédtémát cot is kiiktattak a rajtaütésnek köszönhetően. a panzióban és a környéken, mint ahogy vél­ A híres-neves Gebhardt ruhaszalon pedig hetően egy későbbi, szörnyű bűnesetről is örökre bezárt. sokáig pletykáltak a szomszédok. 1932-ben számolt fel egy drogtanyát itt a rendőrség, ahol hosszú időn át mérgezték magukat a pesti DRÁMA A SÁNDOR-SZÁLLÓBAN Pesti Napló újságcikke 1922. szeptemberéből forrás • OSzK - Pesti Napló, 1922. (LXXIII. évf.) 198. szám 1999 «Bplember 1 Kettős szerelmi dráma a Sándor^szállóban (Saját tudósítónktól,) Pénteken este a Főherceg Sándor-utca 30. szám alatt levő Sdndor-száRóban vé­ res szerelmi dráma játszódott le, amelynek két halá­ los áldozata van. A szálló földszint 7,es számú szobájában lakott két hete Pohl Vilmos főhadnagy és a felesége. Este hét óra után a szobából egy revolverdörrenés hallat­ szott. azután két velötrázó rémes sikoly verte fel a szálló csendjét. Az udvaron tartózkodott ekkor Herr József szolga. Amint meghallotta a revolvsrdöxrenéet és utána a sikoltozást odarohant a 7-es számú ajtóhoz és be akart hatolni a szobába. Az ajtó azon­ ban lé volt zárva, ezért Ribai Antal szobafőnököt hívta segítségül. Ebben a pillanatban újabb dörrenés hallatszott a 7-es szobából. A háziszolga és a szoba­ főnök ekkor egyesült erővel látott hozzá a lezárt ajtó ' feltöréséhez. A szobafönök álkulcsot szedett elö?s nagynehezen sikerült is az ajtózárt kinyitni és a szo­ bába behatolni. Bettenetea látvány tárult eléjük. Az ágyon hiányos öltözékben, vérző mellel, hátradőlve feküdt a főhadnagy felesége, szorosan hozzásimulva pedig mondulatlanul a főhadnagy és karjával magá­ hoz szorítva tartotta a feleségét. Az ágy mellett a padlón egy Frommer-pisztoly hevert, A szálló alkalmazottal azonnal orvosért szaladtak. Dr. Dirner József orvos éppen a szállóban tartózko­ dott, ót hívták segítségül. Az orvos ekkor már mind a kettőnél a bekövetkezett halált konstatálta. A szomszéd házban rendőrőrszoba van. Az őrszobáról áthivtak egy rendőrt, aki a kettős drámá­ ról azonnal jelentést tett a főkapitányság központi ügyeletének. Nemsokára megérkezett a rendőri bi­ zottság, később pedig a városparancsnokság részé­ ről is kiszállott a helyszínére az ügyeletes törzstiszt. A rondőrorvos abból a helyzetből, amelyben a szerelmi dráma két áldozatát találta, azt következ­ tette, hogy előbb a férfi lőtte le a női ét asuMn m. jdt-magát. Mind a két lövés halálos volt. A rendőri bizottság kihallgatta a szálló alkal. mazottait és megnézte a bejelentökönyvet Megállapította, hogy Pohl Vilmos mull hónap 19-ike óta lakik a szálló 7-es számú szobájában. Á bejelentőlap • adatai szerint kaposvári születése, 80 éves főhadnagy, a nő pedig a felesége. A szálló alkalmazottai előadták, hogy a főhadnagy és a felesége visszavonultan’ éltek. Soha semmi gyanú­ sat nem vettek észre viselkedésükben. Az öngyikosok két levelet is hátrahagytak, amelyet a rendőri ■ bizottság átvett és felbontott. Az egyik levélben a főhadnagy ezt írja: Halálosan sze­ retjük egymást; Az élettől meg kell válnunk, métt' nem lehetünk egymásé.' Üzért — mint irja — közö­ sen elhatározták, hogy öngyilkosságot követnek el. Ugyanerre a levélre a nőía Irt pár sort, amelyben szintén azt közli, hogy közös akarattal mennek a ha­ lálba. A másik levél Rácz Ilona,. Wesselényl-utca T. szám alatti lakosnak volt megcímezve. A rendőrség ezt a levelet felbontotta és ebbőr aztán kiderült, hagy az öngyilkossá lett nő nem valódi nevén szerepelt a szállóban. Nem volt Póhl főhadnagy felesége. Igazi neve Kleber Gézáné, született Schmaus Berta és 22 éves. A- férje százados és Siklóson teljesít szolgálatot. A levélben Kleber százados felesége azt irja Rács Honának, hogy szerelmes volt Pohl Vilmos főhad­ nagyba, vele együtt szökött Budapestre és itt a Sóndor-szállóban mint férj és feleség béreltek szobát Tíz napig boldogan éltek. Megtudták azonban, hogy a férje, Kisbér Géza százados nyomukban van. Mi’ vei nem lehettek egymásé, közös elhatározással men­ tek a halálba. A városparancsnokság részéről la eljárás Indnlt az ügyben. Megállapították, hogy Pohl Vilmos már nem tagja a hadseregnek és jelenleg a vámőrségnél teljesít szolgálatot 125 �LFELEDETT NAGYSÁG Schomann Antal neve az utókor megosztva két, egymáshoz kapcsolódó, ám számára már nem cseng ismerősen, mégis elkülönülő kétszintes épületet tervezett pedig a 19. század végi, 20. század eleji Budá­ idé az építész - nagy valószínűséggel leginkább pest jó néhány épülete őrzi az építőmester befektetési céllal. Sosem tudjuk meg, vajon a munkáját. Hogy mára kikopott a köztudatból vásárláskor már biztos volt-e, hogy egy évvel ennek a tehetséges építésznek a neve, az nem kis később az egyik épületet (az „a” jelűt) Zsi­ részben az önérdek érvényesítésének hiányával linszky Mihályné megveszi, míg a „b” jelű magyarázható. még tizenegy éven át Schomann és neje tulaj­ donában áll. Hogy az építőmester érdekeltségei Schomann nem volt „ügyes” vállalkozó, mert szerteágazóak voltak, azt bizonyítja az is, hogy bár sok megrendelése és csinos vagyona volt, éppcsak befejezte az építkezést a Főherczeg vélhetően némi naivitás is szorult bele. így Sándor utcában, máris új építési engedélyt kért eshetett meg, hogy amikor idős korában, és kapott a Népszínház utcában egy hárome­ az 1910-es évek legelején a pesti éjszaka meletes bérház felhúzására. Ezt tudva nem koronázadan királynője, Pezsgős (Wabitsch) meglepő tehát, hogy a lakcímjegyzékben csak Lujza arra kéri fel az építőmestert, hogy frissen vásárolt szerzeményét, a Nagymező utcában álló Télikert épületét tervezze át, Schomann alaposan melléfog. A munkához ugyanis Mexbauer Alajos személyében fiatal segítőtársat keres, aki azonban a háta mögött lepaktál a megbízóval, és az elkészült terveket — melyek egyértelműen Schomann szellemi termékei — a saját neve alatt, vélhetően kedvezőbb árfekvés­ ben adja át Pezsgős Lujzának. Lujzát - bár hamar kiderül a csalás - nem érdekli a jellem- telenség, hiszen őt csakis a mulató mihamarab­ bi megnyitása foglalkoztatja, így lehet az, hogy a hivatalos iratok tanúsága szerint a hosszú és fényes karriert befutott mulató építészei között Schomannt nem találjuk meg. Megtaláljuk viszont itt, a Bródy Sándor utcában, ahol az eredetileg egy telken álló, nagyjából az 1860-as években elkészült ingat­ lant 1897-ben megvásárolta. Ezután a telket 126 ALAPRAJZI TERVEK A nyújtott alaprajzú épület részletes tervei forrás • BFL XV.17.d.329-36519/3 �tulajdonosként, de nem lakóként szerepelnek itt Schomannék — annak ellenére sem, hogy a szép kovácsoltvas kapun elhelyezett mono­ gramok (Schomann Antal és neje, Steiger Róza) minden oda érkezővel és arra járóval tudatják, hogy kik voltak a tulajdonosok. —e— MIRE HASZNÁLJUNK EGY ALAGSORT? Érdekes, de jobban belegondolva egyáltalán nem meglepő adat a ház történetéből, hogy az 1900-as évek elején Zsilinszkyné a ház pincéjében - engedélyek nélkül — kávézót, vendéglátóhelyet, sőt egy tekepályát működtetett. Az 1906-ban kelt hatósági felszólítás egyértelművé teszi, hogy ilyen funkciót csak akkor tölthetnek be a pincehelységek, ha azokat a többi pincétől teljesen leválasztja a tulajdonos, il­ letve nyithatóvá teszi az utcai ablakokat. Zsilinszkyné nem habozott teljesíteni a hatóság kéréseit, a kívánt átalakítási terven külön konyha, söntés, borpince is szerepel. Te­ kepályának hivatalosan nincs nyoma, de ez nem jelenti azt, hogy a penzió vendégei nem játszhatták többé ezt a maga korában nagyon is népszerű játékot. A tekézés ugyanis minden estés szórakozás volt ekkoriban. Az ókori hagyományokból kifejlődött, a világ különböző területein más-más szabályok szerint és körülmények között szervezett játék a századforduló Budapestjén hozzátarto­ zott számos kávéház szolgáltatásaihoz. Sőt mi több, szigorú szabályok kötötték a kávémérések tulajdonosait: egy helyen csakis egyetlen tekepálya működhetett. WAGNER-VILLA A sport népszerűségére bizonyíték, hogy 1934-ben megalakult a Magyar Tekézők Szövetsége, s két évvel később csapat-, majd Gül baba türbe körüli épület (terv: Schomann) forrás • Fortepan egyéni bajnokság is szerveződött a sportág szerelmeseinek 127 ��Horánszky utca Zerge utcza 4. A.D. 1870 „NEM A KÜLCSÍN, HANEM A BELBECS...” LESVÁLTÁSOK A ház tulajdonosai az első idők­ zárdát építtetett, de emellett szívén viselte ben igen sűrűn váltották egymást. a gyermekek sorsát is: kisdedóvót, tizenhat 1871-ben Linzbauer Istváné, 1873-tól Re- (!) népiskolát alapított és a tanítóképzőnek bernik Antalé volt az épület, aki a 19. század is sikerült új épületet építtetnie. A magyar közepén ismert kávéházat vitt a pesti bel­ püspöki kar egyik vezéralakja volt ő, aki városban, a Nádor utcában. Két évvel később rendszeresen járt az országgyűlés üléseire, Duckat Károly építőmester lett a tulajdonosa a ahol a főrendiházban minden egyházat háznak, aki kisebb átalakításokat is végeztetett, érintő ügyben felszólalt, beszédeit elis­ majd 1882-től Schlauch Lőrinc nagyvára­ meréssel fogadták. Minden bizonnyal ország­ di megyéspüspök, később pedig Schlauch gyűlési munkája miatt volt szüksége pesti rezi- Nándor az épület birtokosa egészen 1912-ig. Az 1824-ben született Schlauch Lőrinc nagy tekintélynek örvendő háziúr, aki egyszerre nagyváradi római katolikus püspök, bíbo­ HELYSZÍNRAJZ A beépítési terv 1871. körül forrás ■ BFL XV.17.d.329-36631 ros, egyházjogász, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja. Bár anyanyelve a német volt, felsőbb iskoláit Szegeden és Pes­ ten végezte és egész életében kitűnt világos fogalmazásával és kiváló retorikai képességei­ vel. 1847-ben szentelték pappá, először Nagyszentmiklósra, majd Temesvárra került, ahol egyházjogot és egyháztörténelmet tanított a püspöki líceumban. Később szatmári püspök lett, ahol hiheteden energiákkal szervezett számtalan dolgot: kápolnát, templomot, 129 �denciára. Pesti házát unokaöccse tulajdonolta genfi munkaügyi kongresszuson vett részt a halála után, majd pedig egészen az állam­ Magyarország képviseletében, Magyarország osításig a Márffy Mantuano család lakott itt. római követeként, és meghatalmazott minisz­ A családfő, Márffy Mantuano Rezső híres terként is dolgozott. Leánya, Márffy Man­ jogász volt, a budapesti tudományegyetemen tuano Judit személyisége pedig talán még a nemzetközi jog tanára, jogi szakíró volt, aki izgalmasabb. Férje, Earl of Listowel után jelentős politikai karriert futott be. 1900-tól Judith Listowelként Angliában élő és nem­ 1911-ig szaktudósítóként dolgozott Budapes­ zetközileg ismert újságírónő, életének száz éve ten és Rómában, a két világháború között a alatt sokszor volt nagyon bátor és sokszor állt ki fontos ügyek mellett. Judit Rómában született, iskoláit Budapesten végezte. Egyik interjújában mesélt arról, hogy édesapja arra kötelezte kamaszlány korában, hogy ő maga álljon őrt házuk kapujában fegyverrel az első világháborút követő zavaros napokban - ép­ pen itt, a Horánszky utcában. Merészségére újságíróként is szüksége volt, például 1932-ben interjút készített Berlinben a náci sajtófőnökkel, aki keresztkérdései nyomán olyan sületlenségeket beszélt, hogy nemzetközi botrányt kavart az elkészült anyag. Később egy csoport tag­ jaként ismételten Németországba látogatott, hogy ott felkutassa a koncentrációs táboro­ kat, de nem járt sikerrel, viszont a németek „feketelistájára”, az azonnal letartóztatandó külföldi állampolgárok közé került. 1945től mélységesen elkeserítette hazája sorsa és lengyel barátjával közösen lapot indított, hogy hitelesen tájékoztassa a nyugati közvéleményt a szovjet blokk országaiban zajló életről. 1956 novemberében Budapestre jött és csak igen kalandos körülmények között sikerült elhagynia az országot. Figyelme a hatvanas évektől 130 SCHLAUCH LŐRINC Afrika felé fordult, könyvet írt az Afrikaku- nagyváradi megyéspüspök tató Magyar Lászlóról, Tanganyikáról, majd forrás • Vasárnapi Újság 1902., 28. szám több mint húsz éven át járta Afrika országait �és egyre elkeseredettebben írt a korrupt és Életszeretetéről tanúskodik, hogy századik tudatlan vezetőkről. Utolsó könyve azonban születésnapját, 2003-ban pezsgővel és egy kis európai témáról, Rudolf trónörökösről szólt. tokajival ünnepelte. RTÉKES BELSŐ A házat díszítő színes üvegab­ felismerni alkotásait. 1922-ben fiaival nyitott lakok Schlauch Lőrinc idején, újabb műhelyt Kispesten, és ők készítették a 1882 után kerültek az épületbe. A lépcsőházi wekerletelepi templom festett üvegablakait nagyméretű üvegkép a felhőkön álló Magyarok is. A házat és híres tulajdonosát Krúdy Gyu­ Nagyasszonyát ábrázolja a gyermek Jézus­ la is megemlíti Hét Bagoly című művében. sal. Felirata: Országunk védasszonya légy A novellában Fonnyadi, egy régivágású pesti menedékünk. A művön a jobb alsó sarokban svindler „képzeletben mindennap megfordult „Ligeti Sándor üvegfestészete Budapest” Schlauch kardinális Zerge utcai házában, és felirat olvasható. Az eredeti tábla eltűnt, majd együtt ebédelt a bíbornokkal, holott csak annyi megkerült, ma múzeumi tárgy, így helyén egy igaz, hogy ott néha könyöradományért jelent­ fólia másolat van. Az első emeleti üvegezett kezett. .., és öt- meg tízforintnyi bért kapott a folyosó ablakának két felső táblája eredeti, színes üvegablak mögött a titkártól.” Schauch Lőrinc bíborosi kalapos emblémá­ ja díszíti. Ligeti Sándor üvegműves, Róth Miksa és Kratzmann Ede mellett, egyike volt kora legkiemelkedőbb üvegművésze­ inek. Magyarországon a 19 -20. század for­ dulója a színes üvegablakok virágkora volt: középületek, polgári szalonok, bankok és igényes bérházak is sorra rendeltek egyedi, az épületbe érkező fényt megfestő alkotásokat. Ligeti Sándor első üvegműves műhe­ lye 1889-ben a József körúton működött, majd innen költözött a Papnövelde utcába. Ligetiék elsősorban templomi üvegabla­ kokra specializálódtak, Gyulán, Babócsán is találkozhatunk műveivel. Jellegzetesen szép, stilizált levélmintás bordűrökről lehet 131 �GYUTT. DE MEGIS KULON I 1 * A Horánszky utca 4-es szám gulatot áraszt. Az egykori udvar hátsó részé­ falaival ben az 1870-es években földszintes épület, egymáshoz érő, de teljesen különálló épületet lóistálló állt, ennek helyére épült fel negyven tulajdonképpen két, takar, amelyek semmilyen vonatkozásban évvel később a háromemeletes bérház. A régi nem hasonlítanak egymásra. Az utca felőli, palota kapubejárója középen kupolabol­ kétszintes historizáló, eklektikus stílusú palo­ tozatos, a jobbra nyíló lépcsőház pedig több ta műemlék, 1871-ben, épült, tervezője Gott- szépséget is rejt: vörösmárvány lépcsők, díszes geb Antal. Az építészetileg érdekes épület öntöttvas korlát, és a még megmaradt színes néhány igen szép iparművészeti értéket is üvegablakok miatt. A házat 1882-től itt lakó rejt. Az udvar hátsó részén 1912-ben Márffy Schlauch Lőrinc bíboros püspök átalakíttat­ Mantuano felépült ta. A rövid udvari szárnyakat megtoldották, három emeletes bérház viszont kedvezőtlen a jobb oldalon az emeleten, cselédszobát és adottságú, minden díszt nélkülöző, egyszerű egy kis kápolnát alakítottak ki. A püspök ide­ Rezső megbízásából épület. Az egykori Zerge utca sarkán egészen jén kerültek a házba az egyházi témájú színes az 1860-as évekig egy L alaprajzú szegényház üvegablakok, amelyekből mára csak néhány állt, amelynek telkét a város 1857-ben felosztotta eredeti tábla maradt, illetve a gyönyörű Zsol- és feldarabolva értékesítette. A telek első tulaj­ nay kandalló és kályhák is. donosai Nemes Nagy János ys neje Pénzes Róza voltak. A telken 1864-ben Frölich János tulajdonos Hild Józseffel terveztetett új földszintes lakóházat, melyre négy év után még szintén Frölich, első emeletet építtetett. Aztán jött egy új tulajdonos Linzbauer Ist­ ván, aki 1870-ben kért engedélyt egy új, utcai homlokzatú palota építésére, melynek ter­ veit Gottgeb Antal készítette. Tehát a sarok felőli második telekre épült fel a jelenleg is álló, az utcai homlokzatában neoreneszánsz, leginkább a római cinquecentót előképül vevő, kilenc tengelyes, középen erkélyes kis palota. Talán az utca feltöltődése is hozzá­ járul a kissé komor, várszerű, a könnyedséget nélkülöző megjelenéshez. Ezzel szemben az udvari homlokzat, különösen annak földszinti árkádsora az 1848 előtti klasszi­ cizmus jegyeit mutatja, kedves vidékies han­ 132 ALAPRAJZI TERV Az épület elülső és hátsó traktusa forrás • BFL XV.17.d.329-36631 �o HIÁNYPÓTLÁS? DE HOGYAN? A régi épületek felújításakor gyakran jelent problémát a nyílászárók javítása, pótlása. Különösen igaz ez akkor, ha az ablakok, ajtók kialakítása rendhagyó vagy éppen ipar­ művészeti munka, egyedi darab. Rekonstrukciójuk nagy szakértelmet követel, főleg, ha esetleg az eredeti darabok színe, mintázata, faipari kivitele sem ismert, mondjuk egy későbbi, kevésbé figyelmes felújításnak köszönhetően. Egy teljes körű felújításkor — főleg műemlékeknél — töre­ kedni szoktak a nyílászárókat az eredetivel megegyező küllemben, ám mégis korszerű kivitelben pótolni. Ha nincsenek meg a tervrajzok vagy nem lelhető fel korhű fénykép, akkor a szakemberek a megmaradt üvegtáblákat vizsgáljál?;, a pótolt részeknél pedig az ajtó- és az ablaktok­ ban maradt színtöredékekből igyekeznek információhoz jutni. Az ismertebb üvegművesek esetében jó eséllyel rekonstruálhatóak az eredeti színek, hiszen nagyjából ugyanazokat az árnyalatokat használták az egyes műhe­ lyek. Ahogy vannak tipikus színei, ugyanígy vannak fe­ lismerhető stílusjegyei is egy-egy mesternek, műhelynek, így stílusában hasonlót létre lehet hozni a mintalapok és más, ismert műveik alapján. Ha nincsenek fellelhető ada­ tok az építéskori iparművészeti munkákról, a konszenzus az, hogy a környezetéhez illeszkedően, nagyon semleges módon kell kipótolni a hiányt. Emellett ma már az is fon­ tos szempont, hogy a nyílászárók hőszigetelése, időtállósá­ ga is a lehető legjobb legyen, ezért aztán különösen ne­ héz egyszerre megfelelni az esztétikai és az építészeti kihívásoknak. Nem véletlen tehát, hogy az ajtó-ablakcsere és -pótlás a felújítások összköltségvetésében jelentős té­ tel lehet, de érdemes rá költeni, mert - bármennyire is apróságnak tűnik - az épületek jellegét és harmóniáját teheti tönkre a szerencsétlenül megválasztott hiánypótlás. 133 �L J !|J �Kőfaragó utca 5. Kőfaragó utcza 5. A.D. 1868 „MŰVÉSZSORSOK EGY HÁZBAN” GY NEMES LELKŰ NEMES HAGYATÉKA tanúsága Gróf Nemes Nándorral kötött házassága szerint, a ház 1890-től egészen miatt költözött Magyarországra. Festészeti 1916-ig, a gróf Nemes család birtokában volt. tanulmányait a bécsi akadémián kezdte meg, Pontosabban 1894-ig gróf Nemes Nándor, majd 1886-87-ben Benczúr Gyula mesteris­ majd özvegy Nemes Nándorné földbirtokos, kolájában, Budapesten folytatta. Nemes Eliza 1905-től pedig a kiskorú Nemes András, munkássága messze túlnőtt egy arisztokrata Bálint és János voltak tulajdonosként meg­ hölgy műkedvelő művészi próbálkozásain: jelölve. Gróf Nemes Nándor, az udvarhely portréi, csendéletei, enteriőrképei rendkívü­ megyei Pusztaszenttamáson nagybirtokos, li tehetségről és jó megfigyelőképességről I ' / A lakcímjegyzékek majd 1872-től 1881-ig a Függetlenségi Párt árulkodnak. Férje révén több, a korban országgyűlési képviselője. Neve fel-felbuk- híres közéleti személyiség portréját is meg­ kan Mikszáth Kálmán gunyoros országgyűlé­ festette, többek között Liszt Ferencét vagy si karcolataiban is, igen aktív képviselőként, Deák Ferencét. A tehetséges grófnő képei aki Tisza Istvánnal szemben próbál együtt­ szerepeltek a Műcsarnok 1877-es, az épület működő ellenzéki csoportot létrehozni. Gróf megnyitásakor rendezett kiállításán is, a kor Nemes Nándor éppen Jókai Mórral szem­ legnagyobb ben veszített az 1884-es háromszéki válasz­ Feszty munkái mellett. A festőnő halála után tásokon, ahol a Függetlenségi Párt képviselő­ 1899-ben, mindezidáig egyetlen alkalom­ jeként indult. mal, egy nagyszabású kiállításon mutatták Felesége azonban jóval maradandóbbat alko­ be a hagyatékban fennmaradt mintegy 240 tott élete során. Gróf Nemes Nándorné, festményt, tanulmányt és grafikai munkát. A Ransonnet-Villez Eliza (1843-1899) Ausztriá­ hagyatékot kezelő Benczúr Gyula döntése ba vándorolt francia családból származott. nyomán 47 alkotása a Magyar Nemzeti festői, Madarász, Benczúr, 135 �Múzeum és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményét gazdagítja. Az 1887-ben fes­ tett, kiemelkedően szép önarcképét 27 oldalas végrendeletében a firenzei Uffizi képtárra hagyta, döntését Benczúr Gyula is támogat­ ta. A kép egy hónappal a budapesti kiállítás lezárulta után meg is érkezett Firenzébe, ahol raktárba került. Nemes Eliza koránt­ sem szabályos vonásaival, nyakában kék szalaggal, fürkésző tekintettel néz vissza ránk ezen a képen, amely több mint száz év után, 2014-ben tért haza először egy kiállítás ere­ jéig. Nemes Eliza végrendelete jó lélekről is tanúskodik, örökségéből Kunszentmiklóson kórházat alapított, valamint alapítványt ho­ zott létre fiatal festők számára. NEMES ELIZA ÖNARCKÉPE A firenzei Uffizi képtárra hagyott alkotása forrás • Galleria degli Uffizi, Firenze OSSZÚ TÖRTÉNET az vérbátyja volt, a Palotanegyedben például majd­ a Bródy Sándor utca 15. szám alatti, un. nem elpusztító, nagy pesti árvíz (1838) után „kéményseprős ház” építése fűződik még a épült. Bár az épületet többször átalakították, nevéhez. Az első tervlapokon egy L alaprajzú 11 korai formáját őrzi, tengelyes ház szerepel, az emeletre felvezető, éppen ezért, műemléki védelem alatt áll. A egyszerű egyenes lépcső pedig a bejárattól Az épület közvetlenül egykori Józsefvárost sok elemében ma is tervtárban fellelhető tervekből és az 1966-os jobbra található. Ugyanez év augusztusában műemléki felújítás során készült tervdoku­ Hild újabb tervet nyújtott be a Szépítő Bizott­ mentációból a következő építéstörténet bon­ mányhoz, melyen egyrészt kijavította a telek takozik ki. pontatlan felméréséből adódó hibákat, más­ részt a már félkörív alaprajzú lépcsőház terve Az épület első terveit a fiatal építész és a mai helyére, a bejáró bal oldalára került. A szobrászmester Hild Károly (1812-1889) félköríves vonalvezetéssel, szép kovácsoltvas készítette 1839-ben Majzik András számára. korláttal megépített, világos lépcsőház, máig Hild Károly a híres építész, Hild József test­ a legszebb építészeti eleme a háznak. A ház 136 �utcai tömbje 1839-ben megépül, majd 1841- új kéményeket, szellőzőket alakítottak ki. ben újabb tervet adnak be a jobboldali udvari Felújították a régi nyílászárókat, az emeleti, szárnyra. A ház 1846-ban Szupp József tula­ különösen szép intarziás tölgyfaparkettát is jdonába kerül, s az ő számára építi Diescher kijavították, a megrepedt vöröskő erkélyle­ József az udvari balszárnyat. Ezzel az 1847- mezeket vasbeton lemezekre cserélték. A es építkezéssel nyeri el az épület mai, U alakú terveknek megfelelően új mészkőlap burko­ formáját. lat készült a kapubejáróba és az udvarra. Az udvar hangulatos nagykockakő burkolatot Szupp Józseftől 1863-ban veszi meg roko­ kapott, a két zöldkazetta magasított szegélyét na, Áldássy József az épületet és építte­ is ebből építették. ti Gottgeb Antallal a második emeletet. Homlokzatrajzok nem maradtak fenn, pl. az erkély Hild Károly tervein még nem szerepel, de a 68-as tervrajzokon már mint meglévőt ábrázolják. Valószínűleg ekkor, Gottgeb Antal munkája nyomán kapta az egész homlokzat a roman­ tikus díszítőelemeket és ekkor kerülhetett a kapualj két oldalára a két kerek, angyali nőalakot ábrázoló dombormű is. A házon a 2015-ös felújítást megelőzően, 1966-ban igen alapos műemléki feltárást, fal­ kutatásokat és igen gondos tervezői munkát végeztek. A műemléki felújítás tervdoku­ mentációja a megszokott homlokzati, alaprajzi tervek mellett tartalmazza az udvar és kapualj burkolati tervét több variációban, a színezési tervet, a bejárati kapu, az utcai portálok ter­ veit is, sőt hirdető- és névjegyzéktábla tervek is készültek. ÚRNAPI KÖRMENET A HÁZ ELŐTT A felújítás nyomán a társbérleteket leválasz­ AZ 1950-es években tották, minden lakásba WC készült, valamint forrás • Fortepan 137 �ŰTEREM A BELVÁROSBA építéstörténetének deti kövei a padlásról előkerültek, az 1966-os legizgalmasabb epizódja a műemléki felújítás során az eredeti ablak­ homlokzatot egykor furcsán átalakító, már kiosztást és a főpárkányt is helyreállították. emlegetett, de mára már nem látható, má­ Az emeleti műterem nagy vonzerőt jelenthetett sodik emeleti műterem kialakítása volt. A a festőművészek számára, a lakcímjegyzék műterem a homlokzatot lényegesen át­ tanúsága szerint további hét festőművész élt formálta, hiszen a második emelet középső a házban 1901-1926 között. Közülük a leg­ részén három ablakot elfalazva, két nagyobb, hosszabb ideig Túry Gyula (1866-1932) élt több fényt beengedő ablakot nyitottak, s itt családjával, több mint tíz éven át. Túry ezek fölé a főpárkányt megszakító, dom­ portrék és tájképek mellett Lotz Károly tanít­ borművel díszített, a homlokzat ritmusát ványaként számos vidéki templom falképeit megtörő oromzatmező került. Sajnos hom­ festette meg. Felesége Barabás Miklós unoká­ lokzatrajzok nem maradtak fenn, ezért sem ja, Szegedi Maszák Leona volt, aki szenvedve a homlokzatdíszítések, sem a műterem a női festőket sújtó előítéletektől, Csaba Imre kialakításának pontos ideje nem megál­ néven adta be bírálatra festményeit. 1908- lapítható. Ráadásul mivel a főpárkány ere­ tól néhány évig a ház lakói között találjuk 138 �a kolozsvári születésű Ács Ferencet (1876- 1949), aki a nagybányai festőiskola tanuló­ jaként, rendkívül szép, gyakran erdélyi témá­ jú impresszionista művek festője. Egy-egy évet töltött a házban az első világháborúban meghalt Plány Ervin festőművész (1885- 1916), illetve Pap Emil, (1884-1949) a két világháború közti időszak híres zsáner festője. Pap Emil képeinek egykori eladási árát is is­ merjük, hiszen fennmaradt feleségének rend­ kívül részletes háztartási könyve is, amelybe a háztartási kiadásokon kívül minden eladott kép utáni bevétel is gondosan feljegyeztetett. Rajtuk kívül 1916-tól a kitűnő tájképeket fes­ tő Mányai József (1875-?), illetve az egész t 1 Európát beutazó, többek között merész szín- világú és vonalvezetésű aktokat festő Csont Ferenc (1888-1969) is a ház lakója volt a má­ TÚRY GYULA FESTŐMŰVÉSZ sodik világháború előtt. Portrék és tájképek festője az otthonában forrás • Wikipedia —o— SZÍVESLÁTÁS A FÖLDSZINTEN A Palotanegyed kialakulásának kezdeteitől fogva híres mint 884-es számú italbolt működött, ezt alakították át volt kisvendéglőiről, kocsmáiról. Itt, ebben a házban is 1966-ban 2 helyiséges étteremmé, női-férfi WC-vel, kony­ régóta működik étterem, s talán feltételezhetjük, hogy a hával és raktárral. A jelenleg itt működő Fülemüle étterem 19. század közepétől fogadtak itt vendégeket... Igaz, az a házias budapesti magyar és zsidó konyha egyik legjobb 1966-os műemléki felújítás során falkutatásokat is végez­ fővárosi képviselője, legendás tulajdonosa Singer András tek az egykori portálok kialakítását keresendő, de semmi­ 2012-ben hunyt el. A Fülemüle ismertsége bizonyítja, hogy lyen árulkodó nyomot nem találtak, így az nem derült ki, a siker titka nem elsősorban abban keresendő, hogy hol hogy eredetileg is üzleteknek szánták-e a földszinti utcai működik valami, hanem ennél jóval fontosabb a szolgál­ helyiségeket. A bal oldali üzlethelyiség 1956-tól biztosan, tatás színvonala. 139 ��Krúdy Gyula utca 5. József utcza 23. A.D. 1897 „VÁLTOZÓ VÁLTOZATLAN” ÁLTOZÓ TÁJAK Egészen más látvány fogadta után a telken már egy U alakú épület rajzát az egyszeri utazót, aki mond­ látjuk, mely minden bizonnyal földszintes, juk kétszázötven éve a mai Palotanegyed vagy jobb esetben egyemeletes lehetett. A területére tévedt. A ma sűrűn beépített város­ 19. század második felében megindult gyors rész a 18. század végén még inkább hasonlí­ tempójú városfejlődés okozta végül a környék tott egy kisvárosra, sőt, egyes részeit talán falu­ siasnak is mondhatjuk. Itt, a mai Krúdy Gyula utcában — természetesen a pesti belváros felől indulva - is csak lassan foglalták el a földszintes, BEÉPÍTÉSI TERV Színezett kéziratos terv forrás • BFL XV.17.ci/312-36714 jellemzően L alakú házak a telkeket, ezen a helyen — egészen a Mária utcáig — pedig nem is volt beépítés a 19. század előtt... Az üres területeken kisebb-nagyobb zöldségeskertek, gyümölcsösök sorakoztak, melyek vízellátását az egykor a Mária utca nyomvonalán futó pa­ takból könnyen meg tudták oldani. Az utca nyomvonala hosszú múltra tekint vissza, és annak ellenére nem változott, hogy a térké­ pek tanúsága szerint a nevét viszonylag gyakran lecserélte. A Téglavető, majd Tavasz utca névre hallgató közlekedési útvonalból lett a 19. század derekán József utca, nem sokkal azután, hogy az 1838-as pesti árvíz a környező házak nagy részében hatalmas károkat okozott. Az árvízi helyreállítások 141 �karakterének kicserélődését: a pesti városfal lebontásával, a lakosságszám növekedésével, a polgárság gazdasági megerősödésével együtt alakult át a Palotanegyed azzá, ami most is: palotákkal, bérházakkal beépített hangulatos várorésszé. Ezen a helyrajzi számon is csak ekkoriban történik a nagyobb változás. Az 1880-as évek alatt König Istvánná birtokában volt az előzőleg itt álló ház, majd halála után gyermekei örökölték, akiket csak König test­ vérekként emlegettek — elsősorban a villamos berendezések és az elektromos czikkek vonat­ METSZETI TERV Főhomlokzati keresztmetszet részlete forrás • BFL XV.17.d/312-36714 kozásában. Königék után 1891-ben már Már- tay Lipót van bejegyezve tulajdonosként, ám a valóság az, hogy a Königék továbbra is tulaj­ donosok maradtak. ŰSÉGES CSALÁD Az új tulajdonos ugyanis nem működtette irodáját. Mindenesetre a Rohos­ volt más, mint König Alojzia ka tervei alapján megépült bérház biztosan újsütetű férje, aki beházasodva tetszett a megrendelőnek, hiszen egészen 1928- a König családba, rögtön egy ingatlan tulaj­ ig (a lakcímjegyzék megszűnéséig) ide van bej- donosa is lett — igaz, feleségével együtt. Az új tulajdonos személyére vonatkozóan ezen túl azonban viszonylag kevés adatot találni. Az azonban mosolygásra ad okot, hogy ahogy az utca neve, úgy az ő neve is számos alakban bukkan fel a lakcímjegyzékben. Mártay Lipót- ból hol Martz Lipót, hol Márczy, hol pedig Mártzy lesz az évek során. Akár így, akár úgy, tekintetes Mártzy Lipót úr és neje 1897-ben készíttet terveket egy bizonyos Rohoska Pál építőmesterrel új, háromemeletes bérházukra. Rohoska Pál nem volt különösebben neves tervezője a kornak, először Kunfalvi Nán­ dorral, a később komoly építészeti szak­ tekintéllyé vált mérnökkel együtt dolgozott, majd önállóan a Király utca külső szakaszán 142 �egyezve a család. Mártzy Lipótról egyébként hetőségeket kínált munkásainak. Mártzyék te­ tudjuk, hogy mérnökember volt, gépész, és hát — ugyan valószínűleg nem voltak nagyon nagy valószínűséggel egészen 1904-es nyug­ vagyonosak - anyagi biztonságban éltek: díjazásáig a Duna Gőzhajózási Társaság egyik egyfelől a családfő biztos jövedelme, más­ dolgozott. Munkáltatója, felől a házbérek jelentették a havi bevételt. A a több mint száz éven át 1829-tól működő család 1928 utáni történetéről nem tudunk, főmérnökeként Első Császári és Királyi Dunagőzhajózási ám így is érdemes megemlékezni arról, hogy Társaság szinte egészen a századfordulóig- az adatok alapján az egyik leghűségesebb gyakorlatilag versenytárs nélkül hajózta a palotanegyedi családként ismerhettük meg Dunát, és hatalmas vállalkozássá duzzadt. őket: több mint hatvan éven át tudhatták ma­ A részvénypiacra is kilépő, a kor tipikus gukénak a Krúdy Gyula utca 5. számú telket! nagyvállalataként működő cég rengeteg jólé­ ti juttatást adott dolgozóinak: lakásépítési, DUNA-GŐZHAJÓZÁSI TÁRSASÁG közegészségügyi, oktatási támogatást és le­ Egykori hirdetési plakát forrás • OSzK Digitális Képarchívum ELSŐ CS. KIR.SZAB. | 143 �SENDES TÁRSAK A ház lakói között nemigen mert máshova vitte a munka, vagy azért, találunk hírességet. Ennek az mert kedvezőbb lakhatást tudott szerezni oka leginkább az, hogy a Mártzy-féle épület valaki. A háziúrnak így aztán nem volt inkább volt az alacsony-középosztály lakhe­ könnyű dolga: újabb és újabb lakók váltották lye, semmint a később hírnevet szerző, kar­ egymást, akikről nem lehetett tudni előre, riert befutóké. A ház lakásai ugyanis — a vajon szorgalmasan fizetik-e majd a lakbért. legtöbb — előszoba nélküli, szoba-konyhás, Persze a bérlőknek sem volt ez jó helyzet — egyszerű lakás volt, ahol főként átmeneti a kínzó lakáshiány miatt kiszolgáltatott volt a jelleggel élt sok-sok. kisember. Joghallgató, helyzetük, s többnyire el kellett viselniük azt bádogos, aranyozó, esztergályos, kifőzőnő, is, ha a főbérlő kénye-kedve szerint szabja szabósegéd, könyvelő, tanító és cipész, kesz­ a feltételeket, vagy ha éppen hirtelen lak­ tyűs és főpincér - ilyen, és ehhez hasonló béremelést jelent be. A számtalan ismeretlen foglalkozást űztek zömében az itt lakók. név között kutatva, azért egy érdekességet Jellemző az is, hogy szinte kivétel nélkül lehet találni 1908-ból: az addig is a közelben mindenki csak egy-két évre tűnik fel ezen működő (Rökk Szilárd utca) Országos Hon­ a címen: ebben az időben rendszeres volt a védsegélyező Egylet irodája ide költözik. Az költözködés a családok életében. Vagy azért, 1861-ben alapított társaság célja az volt, hogy 144 �az 1848/49-es forradalom és szabadságharc veterán katonáit, „hadastyánjait” és család­ jaikat segítse. Ennek érdekében még Jókai Mór is felszólalt a Vasárnapi Újság hasábja­ in, hogy egy szép Honvédalbumba küldjenek író társai kéziratokat, mely album megjelen­ tetésével a szabadságharc emlékét méltón ápolnák, bevételeiből pedig a honvédegyletet támogatnák. Az efféle támogatásra még ak­ kor is szükség volt, ha tudjuk, az országgyűlés éves költségvetéséből pl. 1877-ben 45.000 Forintot szavaztak meg az egylet céljaira. A többek közt br. Podmaniczky Frigyes köz­ reműködésével működő egylet üléseit a szabadelvű körben tartották, itt, a házban TISZTA UDVAR, RENDES HÁZ csak a „kezelő hivatal”, azaz „ügyfélszolgálati A dús növényzetű belsőudvar fotó • Pap Renáta iroda” működött... —e— EGY AZ EGYBEN A ház történetét ismerve nem meglepő, ám összességé­ épületet láthatunk, mely eredeti önmagához — ha nem is ben mégis szokatlan, hogy a tervtári dokumentációkból változatlanul - hasonlít. A lakások kedvezőtlen szétda- hiányoznak a szokásos, lakásmegosztási átalakításokat rabolása sajnos az ingatlanok magántulajdonba kerülése rögzítő tervrajzok. Az ötvenes-hatvanas években ugyanis után sem volt visszafordítható a legtöbb esetben, így ma gyakorlatlag kivétel nélkül minden bérházi lakás arra a különös és sokszor szinte hihetetlen élmény szembesülni szomorú sorsa jutott Pesten, hogy darabjaira szedték, az itt-ott még megmaradt teljes alapterületű lakások nagy­ mely nem csupán egy-egy válaszfal beépítését jelentette. vonalúságával. Ez főleg igaz a tulajdonosi lakásokra, mely­ A funkcionalitás megkövetelte, hogy újabb szükséges he­ ek alapterülete egy rangosabb bérpalota esetén a kétszáz lyiségeket alakítsanak ki falak áthelyezésével: konyhát és négyzetméter környékén mozgott... Értékes kincs ma a fürdőszobát például. Ennél a háznál azonban erre nem belvárosban ilyet birtokolni, és érdemes egy ilyet egyszer volt mód. A lakások jellegéből és nagyságából fakadóan alaposan körüljárni, és meglátni benne az egykor ott élők nem volt mit és nem volt hogyan megosztani, így az­ mindennapi életterét. tán az a szerencsés helyzet van most is, hogy egy olyan 145 ��Lőrinc pap tér 3. Scitovszky tér 3. A.D. 1S94 SZORGOSAN, MINT A MÉHEK SALÁDREGÉNYEK C A Palotanegyed különleges hely. ka lehetett, mely kiterjedésében a most itt álló Egyszerre hordozza magán egy épületnél jóval nagyobb volt. Ekkor ugyanis nyüzsgő nagyváros és egy békés falu jegyeit—ez utóbbi tulajdonsága tetten érhető abban, hogy lakói közül sokan egész életüket a negyedben élik le. így volt ez régen is. A 19. század végére kirajzolódott városrészben a lakók egy jó része hűséges volt a környékhez: évtizedekig élt itt, és ismerőseit, barátait is a negyedben tudhatta maga körül. Hogy a Wehrmann család pon­ tosan mióta lakott errefelé, nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy amikor idősebb Wehrmann Frigyes és családja megveszi a József utca (ma Krúdy) és a Mária utca sarkán álló telket, már nem messze innen, a Stáczió (ma Baross) utca elején működik a kocsmájuk. Ekkor Bu­ dapest még nem is létezett. A városegyesítés előtt két évvel járunk, 1871-ben, amikor a hatgyermekes Wehrmann Frigyes Gottgeb Antal építésszel egy kétemeletes lakóház ter­ veit készítteti el a frissen megvásárolt birtokra. Gottgeb Antal neves építőmester volt: Hild, Ybl munkatársa. Minden bizonnyal Wehr- mannék új háza is színvonalas építészeti mun­ 147 �a már előzőleg is beépített telek még egészen hiszen a korban a válás rendkívüli dolog volt a mai Krúdy utcáig kinyúlt, hiszen a Lőrinc — örökre megbélyegezte a feleket. A szép új pap teret még nem hasították ki a József utca házat eladták. Rosenfeld Károly kereskedő tömbjéből. Azonban az épületnek nem sokáig vette meg, aki a fellelhető periratok alapján örülhetett az egyébként hol vendéglősként, hol egyéb pénzügyi kölcsönnel is segítette Wehr- szabómesterként jegyzett Wehrmann Frigyes: mannt. Akárhogy is, Wehrmannék azután is a családi gondok terhelték az életét. Feleségétől, környéken maradtak, hogy a háztól meg kellett Lovicza Máriától „engesztelhetetlen gyűlölség válniuk: egyik-másik családtag a Horánszky alapján” 1878-ban, hosszas házassági bontóper utcában és a Baross utcában egészen az 1910- után elválik. Tarthatatlan lehetett a helyzet, es évek közepéig feltűnik. RTÉKET TEREMTENI - MINDEN ÁRON? Rosenfeld Károly tehetsé­ ner Józsefet jegyzik a dokumentumok. A pesti ges kereskedő volt, így amikor ház egyfajta státuszszimbólum és téli tartóz­ megveszi a Wehrmann-féle házat, már mint kodási hely volt a család számára. A szigorú számos ingatlan tulajdonosa, a legnagyobb és fáradhatatlan Liebner a fővárosban töltött adófizetők közé tartozik Pesten. A családfő idő alatt baráti és politikai kapcsolatait ápolva halála után 1880-ban a kereskedő özvegye jut egyre előbbre: császári és királyi asztalno- és három lánya öröklik ezt a házhelyet is — a ki rangba lép, rendszeresen összejár Weker- legnagyobb lány, Gizella ekkor már Liebner József felesége. Aztán 1894-től már csak Gi­ zellát találjuk a telek tulajdonosaként: ekkor épül fel a ma is álló ház, melybe a szintén vagyonos pékfamíliából származó Liebner jövedelmeit is befektették. A házban azon­ ROSENFELD GIZELLA A ház asszonya, LiebnerJózsef felesége forrás • www.geni.com ban csak kevés időt töltenek, ugyanis a Li- ebner-Rosenfeld família jó ideje leginkább le Sándorral, a Magyar Országos Méhészeti megyei Kakucs községben él: itt Egyesület alelnöke. Ám a köztiszteletben álló gazdálkodott Liebner József, s itt szülte tíz vállalkozó életében is sűrűsödnek a gondok. gyermekét Gizella. A gazdálkodás volt József Gyermekei közül az egyik, Róza viszony­ igazi szenvedélye, példás birtokot alakított ki, ba keveredik a kakucsi jószágigazgatóval, s a Pest melynek egyik fő bevételi forrása a méhészet szerelemgyereknek ad életet — a kitagadott volt. Liebner József olyan sikeres gazdává lány (és a család) jóhírét csak az menti meg, fejlődött, hogy 1897-ben nemesi előnevet hogy a megesett lányt hozzáadják Rónay kaphatott — ettől kezdve mint Kakucsi Lieb- ügyvéd úrhoz. De nem csak a lányokkal volt 148 �gond: a legidősebb fiú, ifj. Liebner József épület ugyan kisebb a szomszédainál, ám annál 1907-ben írja alá azt a kötelezvényt, melyben látványosabb. A tér kiemeli fekvését, ráadásul alázatos bocsánatkérések közepette köszöni a kecses sarokrizalit különösen hangsúlyossá meg édesapja nagylelkűségét, aki 36 434 teszi az épületet. A főhomlokzat díszítése korona erejéig átvállalta a fiú adósságait. is vonzza a tekintetet: a kapu felett szobor Árulkodó, a korra jellemző történet: a zsar­ alakban, a harmadik emeletnél pedig freskó noki természetű, örökké csak a munkára, az formában a reneszánsz stílust erősítendő a előrelépésre gondoló, kemény apa, mellette festészet és építészet allegóriáját találjuk, il­ szigorú, a férjét törekvéseiben támogató letve az építtető monogramja is megjelenik nagyasszony, akik a társadalmi elvárások, a bejárat fölötti mezőben. Liebnerék a ház a vagyonszerzés és a munka nyomása alatt belső kialakítására is csinos összeget áldoz­ talán nem figyelnek kellően gyermekeikre, tak: a lépcsőház terrazzo burkolata, a míves nem értik meg másfajta vágyaikat. A tipikus kovácsoltvas korlátok, a kapubejáró egykor családtörténet azonban — mely végül a Lieb- festett boltozata, a kétszárnyú ajtók, a fes­ ner-vagyon tett üvegablakok, a szép formájú kovácsolt­ elaprózódásával és megsem­ misülésével ér véget - ezen a házon még vas lámpák, a belső homlokzaton elhelyezett nem látszik. 1894-ben még minden rendben gipszstukkó díszek mind-mind elegánssá és van, van pénz, van jó építész Staerk Sándor részletgazdaggá tették a házat. személyében, s van jó ízlés is. A neoreneszánsz LJ. MONOGRAM Árulkodó betűk fotó • Petényi László 149 �Z ÉLET MEGY TOVÁBB... A tetszetős Liebner-ház tehát csak néhány évvel az első, Darányi-féle áta­ elfoglalta helyét a Palotanegyed­ lakítás után történik. Méltóságos Darányi ben, a földszinti üzletekben pedig kisvártatva István, a Magyar Szeszipari Részvénytársaság beindult a kereskedelem. Az akkor még Sci- vezérigazgatója ugyanis már a ház adásvétele tovszky János püspökről elnevezett tér felé után megváltoztat néhány dolgot. Az egész és a Mária utcai fronton vendéglő működött, első emeletet egy lakássá nyittatja össze, a fűszerkereskedés. megszüntetve az addig a tulajdonosi lakás Egészen az 1930-as évek közepéig ott találjuk mellett meghúzódó kétszobás, szerényebb másik helyiségben otthont. HAZAI LIKŐR RUM ES SIESIARUGYARR1 A földszinten garázst nyittat a Mária utca felé, mellette a sofőrnek szerény hajlékot csináltat az egyik szobából. Végül a padláson kialakított vice- házmesteri hajlékot teszi lakhatóvá. A nagyságos úr mindent megtett a kénye­ lemért, s a pénzt sem sajnál­ ta. Persze könnyen megte­ hette. Az 1910-ben alakult £ iRÖbA^RÍ up w ? BUDAPEST • .'S VlFO«GÁCH-UTCAí’ Szeszipari Rt., mely eleinte négy szeszfinomító és gyár működését igen szépen egyesítette, jövedel­ mezett. Darányi sokáig ül a HAZAI SZESZGYÁR PLAKÁT vezérigazgatói székben — az Hirdetés az 1900-as évek elejéről ő vezetése alatt próbálkozik forrás • Magyar Kereskedelmi és a társaság a Balti-tengeren a szállítmányozás­ Vendéglátóipari Múzeum sal, a gyors terjeszkedés következményekép­ pen nevet változtat Országos Szeszértékesítő a vendéglátóegységet a ház aljában — amikor Rt-re, hatalmas, modern bérházat építtet az is az új tulajdonos felosztja a vendéglőt, Arany János utcában és gyakorlatilag uralja a így alakul ki egy garzonlakás és két, kisebb szeszipart. Ez ér véget az 1930-as évek végén, üzlet a Mária utcai sarkon, de mindez már amikor az állam szeszértékesítési monopóliu­ 150 �mot vezet be saját hasznára — de ezt Darányi mindig a kor értelmiségi, politikusi köreiből már nem éri meg. 1934-ben hal meg, házát fe­ kikerült lakók éltek. Ám sajnos a „kötelező” lesége és családja örökli. A reprezentatív ház átalakítások, ezt a házat sem kerülték el: már egyébként már Darányi idejében is „úri” lak­ az elsők között, 1954-ben felszabdalják a ként szolgált: mivel a második és a harmadik nagyméretű lakásokat, így a belső terek nagy­ emeleten is csak három-három lakás volt, itt polgári jellege erősen sérül. o AZ UTOLSÓ SZÖGIG... Budapest ostromában a fővárosi épületállomány hatalmas romeltakarítás után következett a tetőkárok javítása, majd károkat szenvedett. A házak több mint negyede elpusztult a lakhatási viszonyok rendezése. Ennél többre nemigen vagy súlyosan megrongálódott. A kisebb „sérülésekről” futotta. Ennek a háznak az egyik fő „látványeleme”, a sa- nincs leltár, de jellemző kép volt az ostrom után az épületek rokrizalit kecses kupolája is hiányzik a háború óta, ám a „kiugró részeinek” hiánya, melyek egyrészt a találatoktól, tervek szerint hamarosan újjáépülhet. Szinte észrevétlen, másrészt a detonációtól, hamradrészt pedig az ostrom után mégis fontos lépés lesz ez a kiegészítés: visszabillen tőle a a menthető építőanyag kinyerése közben omlottak le. Az ház egyensúlya, s elkészültekor az egykori Wehrmann-Rosen- épületek kupolái, tornyai például rendre hiányoztak a feld-Liebner-Darányi ház eleganciájával ismét uralja majd a városképből — jó részüket azóta sem pótolták. A háború Palotanegyed egyik leghangulatosabb terét. után a legfontosabb nem az esztétikai helyreállítás volt: a 151 �KOVÁCSOLTVAS KORLÁTRÉSZLET A részletgazdagság mindent átjár az épületben fotó • Reymeyer Dóra �Rökk Szilárd utca 11. Rökk Szilárd utcza 31. A.D. 1898 „SZÜRKE, NAGY EMBEREK HÁZA” SAK EGY MONOGRAM A hajdani Sár, majd Bodza­ ha azt is figyelembe vesszük, hogy bár már fa utca ezen telkén Weller épült a Parlament, a képviselőház ebben az Károly építtetett házat az 1860-as évek má- időben még a dicséretesen közel fekvő sodik felében. Előtte a telek minden jel szerint ideiglenes épületében, a Bródy Sándor üres, körülötte az utcában néhol már álltak utcában működött. Nem volt tehát messze házak, ám sok házhely még beépítetlen volt. a munkahely, ahogyan egyébként a Tőry- Fejlődött azonban a környék, s Weller 1869- család jónéhány tagja sem lakott távol: a ben már utcára nyíló üzletet alakított ki, hogy József körúton Tőry Gusztáv leányának ott paszományüzletét felvirágoztassa. Talán családja élt, majd egy évtized múlva Tőry sikerült is neki, hiszen a századfordulóig Emil, az építészfivér is ide költözött: a nagy divat volt bútorokra, ruhákra varrni a Baross utcába. Tőry József jól megfontoltan selyem-, szőr-, pamut-, ezüst- és arany­ építkezett tehát ide, s azt is alaposan végig­ fonalakból szövőszéken szőtt szalagokat. gondolta, hogy érdemes jövedelmet hozó Weller Károlyék után néhány évig más tu­ bérházat terveztetnie építészként dolgozó lajdonolta a telket s a régi házat, melyet végül fivérével. Igaz, hogy Tőry Emil inkább dr. Tőry József vásárolt meg. Mikorra ő ideér, volt tanár és szakíró, de tervezőként is a környék már egészen máshogyan nézett ki, dolgozott, s bár igazán ismert munkái csak mint Wellerék idejében. Kiépült a körút, az az 1910-es években épültek fel — többek utcában minden talpalatnyi hely beépült, élet­ között a Deák téren álló egykori Adria tel teli, nyüzsgő városrész alakult ki a Kis- és Biztosító székhaza, ma Le Meridien szállo­ a Nagykörút között. Tőry ingatlanvásárlása da —, már ez a ház is jól sikerült épület. Hom­ tehát nem volt rossz vétel, különösen akkor, lokzatán díszt alig találunk, ám az mégsem 153 �unalmas: a jobb oldalra tolt kapubejáró töri meg a monotonitást. Ráadásul ez a ház egyik legszebb részlete is: részletesen kimun­ kált kovácsoltvas kapu fogadja a belépőket, melyen ott van Tőry József monogramja is — szinte elbújva, épp csak jelzésként, megmu­ tatva itt is szerény személyiségét. A zártud­ varos bérház egyik érdekessége, hogy a kor szokásával ellentétben nincs körbejárható függőfolyosója. A nagy, utcai lakások udvar­ ra eső felén loggiát találunk, melyeket aztán később télikertté alakítottak. A ház utcai frontján egyébként szintenként egy-egy nagy lakás volt, szobákkal, szalonnal, ebédlővel, gardróbé szobával. Az udvari traktusban találunk kisebb lakásokat, de ezekből sem sokat. Joggal gondolhatjuk, hogy Tőryék olyan házat akartak építeni, amelyben a nagy és kényelmes, magas áron kiadható lakások dominálnak a szerényebb lakásokkal szem­ ben, ahol nincsen nagy jövés-menés, ahol ők maguk is otthon érezhetik magukat. Valószínű­ leg saját társadalmi köreikben gyorsan meg­ találták a biztosan és jól fizető bérlőket, mint például dr. Luby Gyula, a WAV jogtanácsosa és családja, akik szintén a jogász szakmában dolgoztak, s a ház lakói között szerepeltek. A ház tehát minden valószínűség szerint csendes és kellemes polgári otthon volt, ahol a belváros és a körút zsivaja között pihenni, vendégeket fogadni lehetett. 154 �GY SZORGALMAS ÉLET GYÜMÖLCSE Tőry József sokra vitte az élet­ államtitkárként, végül a harmadik Weker- ben. Jogi végzettségével pályája le-kormányban igazságügyi miniszterként elején miniszteri segédfogalmazóként dol­ tevékenykedett. Nem tudjuk, hogy vajon gozott, majd a századfordulót követően József egész életét Gusztáv árnyékában igazságügyi helyettes államtitkár lett belőle. élte-e le, vagy inkább ellenkezőleg: a két Tőry A tehetséges és főképp szorgalmas Tőrynek mindvégig egymást támogatva dolgozott-e... azért volt egy nem elhanyagolható össze­ Egy biztos: jó viszonyuk életük végéig meg­ köttetése is: idősebb fivére, Tőry Gusztáv is maradt, s a külvilág is elismerőleg emlegette jogászként, később miniszteri tanácsosként, a Tőryeket, akik — harmadik fivérükkel, Tőry Emil építésszel, a ház tervezőjével együtt - 1911-ben nemesi címet érdemeltek ki a minisztertanács döntésének értelmében. Tőry Józsefről egyébként keveset tudunk, élete a politika színfalai mögött zajlott, s feltételezhetjük, nem is vágyott ennél többre. Lelkületét viszont mutatja, hogy lelkes ter­ mészetjáróként az 1891-ben alakult Magyar Turista Egyesület budapesti osztályának vi­ galmi bizottsági alelnöke volt, illetve testvére ajánlására a rangos Magyar Természettudo­ mányi Társulat tagjai közé is felvették 1895- ben. Amikor Tőry József 1898-ban 52 500 forintért megveszi a telken álló öreg házat — melyet egyébként Feszi Frigyes tervei alapján is átépítettek egyszer -, már mint nagyságos dr. Tőry szerepel a szerződésekben, terveken. Fiatal kora ellenére (az 1860-as évek közepén született) biztos egzisztenciája, jó állása, és — legalábbis a gyerekszobák feltüntetése a ter­ ALAPRAJZ veken ezt sugallja - szerető családja volt. Tágas bérház belső - korabeli alaprajz forrás • BFL XV.17.b.312-36667 155 �BIBLIOGRÁFIA NAGYMESTERE az ják a nevét. A tudós alkatú, nagy munkabírású foglalkozók Gulyás ugyanis több fronton is jelentős dolgot biztosan ismerik. A könyvtárosok pedig áld­ vitt véghez. Elindította a Magyar Könyvszemle Gulyás Pál irodalomtörténettel nevét folyóiratot, könyvtártani kérdésekkel, a katalo­ gizálás problematikájával foglalkozott, miköz­ ben irodalomtörténeti érdeklődését Csokonai vagy Ady életrajzának megírásán túl a Szinnyei József féle Magyar írók élete és munkái című gyűjtemény folytatásában élte ki. Ez utóbbi, óriá­ si munkáját éppen itt, ebben a házban írhatta, hiszen az 1939-1944 között megjelent hat kötet gyűjtéseit a megelőző években folytatta, amikor is tudjuk, hogy ez volt az otthona. Nem véletlen ELEGÁNS HOMLOKZAT egyébként, hogy ebben az időben jelent meg ez Eredeti tervrajz részlete a rengeteg előkészítést igénylő könyvsorozat: forrás • BFL XV.17.b.312-36667 Gulyás 1937-ben ment nyugdíjba az Országos A NAGYKÖRÚT A SZÁZADFORDULÓN A korabeli Blaha Lujza tér forrás • Fortepan * F* Ft 156 �Széchényi Könyvtár igazgatói székéből. Az köteteinek sorában eddig nyomtatott formában akadémiai tag Gulyás azonban a munkát nem XVII. kötet látott napvilágot, az utolsó, a P-Zs hagyta abba: rendszeresen publikált magyar és betűig tartó adag egyelőre digitalizálva, kéziratos külföldi lapokba, és szenvedélyesen gyűjtötte cédulákon érhető el. az adatokat. A magyar írók életét feldolgozó —0—--TÁVOL, DE MÉGIS KÖZEL A Rökk Szilárd utca páratlan oldalának házai csak pár fért egymás mellett gazdag iparos és szegény varróleány. lépésre vannak a körúttól. Ám ez a pár lépés éppen elég A körút az körút volt, színes, változatos forgatag, a váro­ arra, hogy a körút tempója, zaja és forgalma ide már ne si élet sűrűje. Jó és kényelmes volt tehát itt lakni a Rökk érjen el. Valaha szerencsés lehetett ez a helyzet: a körút Szilárd utcában, hiszen az ember annyit sétálhatott a sik­ kiépülésekor ugyanis mindenre gondoltak a tervezők. kes körúton, amennyit akart, ám ha csendre vágyott, egy szempillantás alatt hazatérhetett. Persze változnak az idők, A házak földszintjére üzlethelyiségek kerültek, így kereskedők, s a körút szerepe és kínálata mostanra kissé megkopott. vendéglátóegységek, szórakozást nyújtó helyek működtek A fényes üzletek és kávéházak már nem erre vannak, az szinte karnyújtásnyira innen, s nem volt messze a Rákóczi állandó zaj- és forgalomterhelés elriasztotta a sétálókat, téri vásárcsarnok sem. A körút kiépülésének ütemét ráadá­ akik másfelé intézik inkább a dolgaikat. Ám a körút körüli sul az is gyorsította, hogy jelentős adókedvezményeket mellékutcák még mindig viselhetően csendesek, a belső kaphattak azok, akik oda építették házaikat: tizenöt évig udvarokban gyakran madárfütty hallatszik, melynek a nem kellett a bérből származó jövedelmeik után adót körúti villamos zaja ad meghitt háttérmuzsikát. fizetniük. Gyorsan fejlődött tehát a környék, ahol jól meg­ 157 ���1 Bródy Sándor utca 14. 2 Bródy Sándor utca 36. 3 Gutenberg tér 2. 4 Gyulai Pál utca 1. 5 Gyulai Pál utca 9. 6 Horánszky utca 3. 7 Horánszky utca 8. 8 Kőfaragó utca 10. 9 Krúdy Gyula utca 2. 10 Krúdy Gyula utca 6. 11 Krúdy Gyula utca 20. 12 Mikszáth tér 2. 13 Rökk Szilárd utca 5. 14 Somogyi Béla utca 7. 15 Somogyi Béla utca 17. 16 Somogyi Béla utca 22. 17 Szentkirályi utca 17. 18 Vas utca 18. 19 Bródy Sándor utca 30/a. 20 Horánszky utca 4. 21 Kőfaragó utca 5. 22 Krúdy Gyula utca 5. 23 Lőrinc pap tér 3. 24 Rökk Szilárd utca 11. ����HH �HOGY KERÜL A CSIZMA AZ ASZTALRA? Reméljük sokan örömmel forgatják a Háztól házig A projekt a megélt személyes történelem megismerésére utcától utcáig c. szép könyvünket és most a végére érve majd megismertetésére tett kísérletet, levéltári, múzeumi felteszik a kérdést: kinek az ötlete volt megszületése, kutatások, interjúk segítségével megszerzett információ, miként készült ez a kiadvány. ismeretek alapján. A végeredményt a társasházakban ki­ Nos a válasz egyszerű. helyezett, időtálló, nagyméretű tablók mutatják - melyek A 2008-ban alakult Civilek a Palotanegyedért Egyesület az adott házat mutatják be kultúrtörténeti, építésze­ a Palotanegyed kulturális és történelmi értékeinek fel­ ti, várostörténeti, helyenként személyes aspektusból. kutatását, ismertté tételét, megóvását tekinti egyik fő A tabló, egyfelől dísztárgy, ezért elsődleges szempont feladatának az itt lakók, élők és itt tevékenykedők érdek­ volt a nívós kivitelezés, a grafikai tervezés, a keretezés, képviselete mellett. a fényképanyag összeválogatása. Másfelől viszont Tevékenységünk sokrétű, csak felsorolásszerűen említve, információs tábla is, amely nemcsak a házba be­ nem teljes körűen: jutó kíváncsiskodók vagy az ide érkező vendégek tá­ jékoztatására szolgál, hanem az ott élők ismereteinek ■ érdekképviselet/tájékoztatás (fórumok) bővítését, illetve a házhoz — mely az otthonukat jelenti ■ hagyományőrzés, környezetünk védelme, - való kötődésük kialakulását is segíti. szépítése, értékeink ismertté tétele A tablón megjelenő ismeretanyag csupán töredéke annak kulturális, képzőművészeti, a kutatási anyagnak, amelyet az adott épülethez kap­ építészeti „objektumok” látogatása csolódóan összegyűjtöttünk. E könyv lehetőséget kínál a Palotanegyedben tevékenykedő szervezetek, az összegyűjtött tudás és fényképanyag kiegészítésére, intézmények közötti kapcsolatok megteremtése, helyenként a változások (ilyen volt - ilyen lett) doku­ ■ ■ erősítése mentálására. ■ közösségi események szervezése Az összeállított tablók és e könyv egyszersmind alapját (piknik, fotókiállítás, színházi est) képezhetik különböző városi sétáknak - akár kifejezetten ■ gyermekprogramok a megújuló házakra szűkített tematikával, akár más (gyereknap, Karácsony, rajzpályázat) témához kapcsolódóan. ■ kulturális kitekintők Végezetül itt is köszönetét mondunk Józsefváros ■ történelmi emlékek összegyűjtése, publikálása Önkormányzatának, a REV8-nak, megbízott alvál­ ■ adománygyűjtés lalkozónknak az Imagine Budapest Kft.-nek, a szorgos História Domus íróknak — profiknak és amatőröknek, a Eddigi eredményeink elismeréseként ért az a megtisztel­ velünk szóba elegyedő lakóknak, a CAPE lelkes önkén­ tetés bennünket, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat teseinek, hogy a tablók és ez a könyv megszülethetett. társpályázói lehettünk az Európa Belvárosa Program II-ben és így sikerült megvalósítanunk régi vágyunkat: „szóra Budapest, 2016. szeptember bírtuk” a Palotanegyed megújuló, csodálatos palotáinak, bérházainak egyikét-másikát. Civilek a Palotanegyedért Egyesület ��CIVILEK ��� Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Egyetemtörténeti dokumentumok Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ppke-egyetemtorteneti-dokumentumok Physical Object An inanimate, three-dimensional object or substance. Note that digital representations of, or surrogates for, these objects should use Moving Image, Still Image, Text or one of the other types. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Háztól házig - utcától utcáig Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Történetek a megújuló Palotanegyedről - színes fotókkal Description An account of the resource Háztól házig - utcától utcáig Történetek a megújuló Palotanegyedről Subject The topic of the resource A budapesti Palotanegyed története. Creator An entity primarily responsible for making the resource Takács Rita ; Káldi Emese ; Szekeres Júlia ; Kalcsó Kitti - szerzők ; Sipka László - lektor ; Katona Zoltán - grafikus Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Kocsi Máté - polgármester ; Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat ; Papp Luca -szerkesztő Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1800-2017 Date Created Date of creation of the resource. 2016. IX. Medium The material or physical carrier of the resource. könyv (papír / puha kötés) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource 24 cm x 17 cm (296 kb + 71 059 kb) Source A related resource from which the described resource is derived ISBN 978-963-86519-7-6 PPKE_haztol_hazig_2017 Relation A related resource Központi irattár 009 009/sz/3 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest ; VIII. kerület ; Palotanegyed Extent The size or duration of the resource. 157 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_haztol_hazig_2017 Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Kalcsó Kitti Káldi Emese Katona Zoltán Kocsis Máté Palotanegyed Papp Luca Sipka László Szekeres Júlia Takács Rita https://omeka.ppke.hu/files/original/039aa3ea98b5a3be53ada8f5041eba24.jpg 05dd1ac667c73c335b45b35119eccfe4 https://omeka.ppke.hu/files/original/906021bf6aec9e6e98d214429361aded.pdf 3825dc84e74597554861257577425d30 PDF Text Text PALOTANEGYED MÚLT • JELEN • JÖVŐ PÁST ■ PRESENT ■ FUTURE MOST NOW ÚTIKÖNYV A PALOTANEGYEDHEZ A GUIDE TO PALOTANEGYED �Adatok a Negyedről: * terület: 63 ha lakásszám: 7125 db állandó lakosság: 10 155 fő zöldfelület: 13 288 m2 egyszemélyes háztartások aránya: 43,9% felsőfokú végzettségűek aránya: 29,7% foglalkoztatottak aránya: 59,2% bölcsődék száma: 1 db óvodák száma: 2 db általános iskolák száma: 1 db középiskolák száma: 4 db szálloda: 2db ifjúsági szálló: 2 db kiskereskedelmi egységek: kisipar: 46% szolgáltatások 17% vendéglátó egységek: 14% oktatás, kultúra intézményei: 8% egyéb intézmények: 8% bank, pénzügy: 4% egészségügy: 3% egyéb: 4% Palota * Forrás: önkormányzati nyilvántartás, 2001-es népszámlálás, Rév8 Zrt. felmérése (2008) ��PALOTANEGYED MOST Útikönyv a Palotanegyedhez Múlt ■ Jelen ■ Jövő Lektorálta • RÁcz Attila Szerzők • Birtalan Ilona Liliána • Fortvingler Éva • Győri Judit • Káldi Emese Káldi Márton • Mann Dániel • Pesti László ■ Pető Rózsa • RÁcz Attila dr. Sipka Júlia • Sipka László • Soltész Judit ■ Szabolcs-Gyuris Éva • Tibor Tamás Tihanyi Dominika • Tircsi Anikó • Vermes Ágota Angol fordítás • Tihanyi Lilla Angol lektorálás • Barbara Marshall • Dániel Marshall A kiadvány létrejöttét támogatta • Józsefváros Önkormányzata • Civilek a Palotanegyedért Egyesület • Rév8 Zrt. A kiadvány a KMOP-5.2.2./B-2f-2009-0004 azonosítószámon nyilvántartott „Budapest Európa Belvárosa Kulturális Gazdaságfejlesztési Program, JózseJváros Palotanegyed” című városrehabilitációs projekt keretében jött létre. ^SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg. ©Józsefváros Önkormányzata, 2012 Kiadia • Józsefváros Önkormányzata Felelős kiadó • Dr. Kocsis Máté polgármester Kiadványt szerkesztette • Tihanyi Dominika Műszaki szerkesztő és tipográfus • Tihanyi Dominika, Molnár G. Levente Borítót tervezte • Tihanyi Dominika, Molnár G. Levente Térképet készítette • Katona Zoltán A KIADVÁNY MEGJELENT • 2 OOO PÉLDÁNYBAN Felhasznált papír • Cyclus Print i i 5 g Tördelő ■ Molnár G. Levente Nyomdai kivitelezés • Demax Művek Nyomdaipari Kft., 1151. Budapest, Székely Elek u. ii. Felelős vezető • Tábori Szabolcs Budapest, 2012 �TARTALOM TABLE OF CONTENTS Ajánlás • 5 A Palotanegyed a kerület motorja • 6 A folyamatosan felértékelődő Palotanegyed • 10 English translation • 14 MÚLT A Palotanegyed kialakulása • 25 A Palotanegyed palotái és bérpalotái • 31 English translation • 3 8 JELEN A Palotanegyed a Múlt tükrében Séta a Palotanegyedben • 45 Emléktöredékek a Horánszky utcából • 48 Intézmények a Palotanegyedben • 5 2 Séták a Palotanegyedben • 61 English translation • 74 A Palotanegyed a Jelen tükrében A Palotanegyed gyerekszemmel • 8 8 A Palotanegyed gasztroszemmel • 93 English translation • 96 A Palotanegyed a Jövő tükrében Önkormányzati törekvések • 102 Civil törekvések • 109 Köztéri művészeti akciósor a Palotanegyedben -115 Kitűnő bérházközösségek -121 English translation • 128 JÖVŐ Miért kell... -139 English translation • 146 Fotók és ábrák jegyzéke • 148 �Palatane^ed �Ajánlás Belső Józsefvárosban — a mai Palotanegyed területen — akkor jartam először, amikoi A a Lőrinc pap téri Cirkó Gejzír mozi nézőterének első sorát képező kanapékhoz vitt utam. Akkor még nem tudhattam, hogy valamivel több mint egy évtizeddel később mindennapjaim helyszínévé válik majd az akkori, számomra kissé misztikus, leginkább Carlos Ruiz Zafón Barcelonájára emlékeztető városrész. Azt sem sejthettem, mint ahogyan sokan mások sem - még akkor sem, amikor később ideköltöztem -, hogy egy olyan változás tevékeny részese lehetek majd, melynek köszönhetően az utcaképet meghatározó, komorságot előidéző sötétség lassanként eltűnik: az épületek és a közterek kivirulnak, és a területet érintő sokirányú és kitartó ténykedés eredményeként a negyed mindinkább megmutatja igazi arcát. Az átalakulás hátterét egy jól időzített, ritkaszámba menő jelenség képezi. Ugyanis a körül­ mények szerencsés összejátszásának köszönhetően az önkormányzat, a civilek és a művészeti szféra képviselői néhány éve szinte egyszerre fogalmaztak meg azokat a törekvéseket, amelyek a Palotanegyed megújítására irányultak. Mára már egymást támogatva és erősítve futnak a közös programok, összehangoltan segítve a Palotanegyed belső megújulásának folyamatát. A fizikai megújítások mellett a különféle szervezetek által propagált kulturális esemenyek es akciók összessége egy hosszú távú, folyamatalapú stratégiát rajzol ki a terület jövőjét illetően, amely­ nek alapját a különféle szereplők szoros együttműködése képezi. Erről ad tanúbizonyságot ez az útikönyv is, amely a múlt-jelen-jövő hármasság jegyében kalauzolja az érdeklődőt. Többek között szeretnénk bemutatni mindazon közösségi törekvéseket, amelyek oly nagy elszántsággal és hittel kutatják a Palotanegyed múltját, s ápolják jelenét - ezzel meghatározva annak jövőjét is. A kiadvány egyfelől egy végpont, az Európa Belvárosa Program egyik záró projektje, másfelől annak megkoronázása is, hiszen a civilek és az önkormányzat egyik kézzel­ fogható és maradandó közös alkotása, egyszersmind a többi együttműködés dokumentálása. Mindazonáltal a változások szempontjából nézve csak egy állomás, hiszen a folyamat szinte csak most kezdődött el - s a résztvevők elszántságát alapul véve minden remény megvan rá, hogy a fejlődés folytatódik. Ajánlom ezt a kiadványt mindazoknak, akik kiváncsiak e városrész múltbéli és jelenkori történeteire - azoknak, akik a Palotanegyedben sétáivá azon tűnődnek, mi lehet a titka annak, hogy errefele a légkör olyannyira más! Tihanyi Dominika �Palotanegyed fejlődésének kulcsa, hogy élettel teljenek meg az utcák, és az Európa Belvárosa Program keretében megvaló­ sult beavatkozások pozitív piaci folyamatokat vonjanak maguk után - véli dr. Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere. A városvezetőt szin­ te minden meghatározó gyermek- és ifjúkori emléke a negyedhez fűzi, s vágy­ képe egy olyan egyetemi város­ rész, amelynek pezsgése az egész kerület fejlődésére hatással van. A Köztudomású Önről, hogy a József­ városban nőtt fel. Milyen emlékek fűzik a Palotanegyedhez? Óvodás korom óta lakom a Palota­ negyedben - közelebbről a Bródy Sándor utcában —, amelyet akkor még Belső-Józsefvárosnak hívtak. Általános iskolai tanulmányaimat a Somogyi Béla Általános Iskolá­ ban végeztem. Ennek az intéz­ ménynek ma már Molnár Ferenc a névadója - az átkeresztelést részben én kezdeményeztem a negyed irodalmi hagyományaira való tekintet­ tel. Középiskolába a Lónyay utcai Református Gimnáziumban jártam, amely akkoriban még a Reviczky utcában működött. Egyetemi tanul­ mányaimat pedig a Pázmány jogi karán folytat­ tam, aminek szintén ebben a városrészben van a székhelye. Igazából tehát nem nagyon mozdul­ tam ki a Palotanegyedből. Ebből kifolyólag az összes gyerek-, diák- és hallgatókori emlék ide köthető. Ezek tárháza úgyszólván végtelen. 2006-ban ugyancsak ennek a körzetnek a képviselőjeként került be a kerületi önkormányzatba... Amikor 2006-ban a Belső-Józsefváros 6 �A PALOTANEGYED A KERÜLET MOTORJA Az interjút készítette: Rácz Attila képviselője lettem az önkormányzatban, ta- : forint értékben tesz lehetővé kulturális gazdaság­ fejlesztést. Hogyan értékeli a már megvalósult Ián az öntudat megadása volt a legfontosabb lépéseket, beavatkozásokat? célkitűzésem. Ekkoriban kezdtük el keresgetni, Ha nem töltjük meg élettel az utcákat, akkor a hogy korábban mi volt a városrész neve. A 19. közel kétmilliárdos fejlesztés kevesebbet ér. Fon­ században Mágnásnegyednek hívták a mai Belsőtos, hogy a fejlesztéseknek piaci vonzata is le­ Józsefvárost. Ez a név napjainkban már túlzó gyen. Mondok konkrétumokat is. A Kőfaragó lenne, ráadásul az üzenete is rossz. Viszont a utca és a Gyulai Pál utca nagyon szépen Palotanegyed név az építészeti örökség miatt megújult. Az is fontos azonban, hogy mindkét teljesen frappáns és találó. Ezért is kezdtük el helyen megtelepedjen a szolgáltatóipar. Meg kell „nyomni” a Palotanegyed nevet. Ekkor alakult találunk azokat a funkciókat, amelyek képesek az ilyen nevű egyesület - magam is az egyik élettel megtölteni az utcákat. Például régi nagy alapító vagyok -, az ilyen nevű honlap, vala­ álmom, hogy a Bródy Sándor utcából galéria­ mint az ilyen nevű részönkormányzat, aminek utcát csináljunk, hasonlót az V. kerületi Fáik kommunikációs szempontból nagyon komoly Miksa utcához. Ha ezek a galériák egy helyre jelentősége volt. Életem egyik legnagyobb sikeré­ koncentrálódnak, egymás közönségét is képesek nek azt tekintem a Palotanegyed kapcsán, hogy vonzani. De ugyanilyen hatása lehet a Gutenberg ma már így emlegetik a városrészt. Sokatmondó téri könyvpiacnak is. A kulturális gazdaságfejlesztés tény, hogy a KSH adatai alapján 2009-ben a lényege, hogy kulturális alapon idevonzunk embe­ Palotanegyed könyvelhette el a legnagyobb - 8 reket, akik itt szállnak meg, és itt fogyasztanak. százalékos - ingatlanárnövekedést. Csak a név miatt, mert valódi fejlesztések ekkoriban nem történtek a negyedben. Polgármesterként milyen lakossági visszajelzéseket kap a programot illetően? Ez egy nehéz kérdés, mivel a változások Miért fontos a kerület számára a Palotanegyed mindig megosztják a társadalmat. Nagyon megújítását célul kitűző Európa Belvárosa leegyszerűsítve két csoportra oszthatók az itt Programi lakók. Az egyik csoport több évtizede itt lakik, A Palotanegyed városrész a kerület gazdasági és ellenzi az átalakításokat. Eddig csend volt és és kulturális motorja. Ha a kerület alaprajzára nyugalom, míg most - kis túlzással - áll a bál. A tekintünk, egy hajó vagy ék alakot formáz. Ez másik csoporthoz tartozók fiatalabbak, kevésbé a szimbolikája a kérdésére adott válasznak is. autóhoz kötöttek, s inkább a belvárosi hangu­ A Palotanegyed páratlan történelmi, építészeti latot szeretnék itt látni. Ök azok, akik örülnek a és kulturális hagyományokkal rendelkezik. Azt változásnak. Ilyenkor egy politikai szereplőnek szeretnénk elérni, hogy a Palotanegyed Buda­ azt kell mérlegelni, hogy mi a jó a városnak. pest egyetemi városrésze legyen több tízezer Meggyőződésem, hogy a kerületnek az a legdiákkal és pezsgő kulturális élettel. Ezt célozza : jobb, ha a megújult utcákon élettel teli pezsgő az Európa Belvárosa Program. ; diákélet folyik. Megértem persze a panaszokat Az Európa Belvárosa Program közel kétmilliárd ; is, de tudomásul kell venni, hogy lépéskényszer- 7 �ben vagyunk, és nem lehet visszafordulni. Nem is akarunk, hiszen - mint említettem - tényleg a kerület gazdasági motorjáról van szó. A program kapcsán talán a legnagyobb vitát a parkolóhelyek számának drasztikus lecsökkentése idézte elő. Jogos a helyiek felháborodása. Ha azonban a kerületnek korábban lett volna tudatos ingatlanés lakáskoncepciója , és az üres telkeket nem adta volna el, tudtunk volna parkolóhelyeket kijelölni. Ezért is volt óriási várospolitikai hiba az ingatlan­ ok elherdálása. A Pollack Mihály téri garázson kívül jelenleg alig lehet normálisan parkolni a negyedben. De ugyanígy nincs egy parkunk sem. Ha nem lenne a Múzeumkert, gyakorlatilag ma nem lenne zöldfelület a Palotanegyedben. Nem örülünk neki, hogy a Pollack Mihály tér felszíne jelenleg egy óriási kihasználatlan területként tá­ tong. Ha rajtam múlna, és meg tudnék egyezni a fővárossal, akkor teljes egészében lezárnám a te­ ret, s akár össze lehetne nyitni a Nemzeti Múzeum kertjével is. A felállított pavilonokkal és fagyizókkal hamisítatlan békebeli hangulatot áraszthatna. Ezt jelenleg a bürokratikus fővárosi szabályozás miatt nem lehet megtenni. Van-e kedvenc, a szívéhez különösen közel álló eleme a Európa Belvárosa Programnak? A legnagyobb személyes kedvenc talán a díszkivilágítási program. A kiválasztott házak abszolút megérdemlik a pompát. Ha valamire büszkék le­ hetünk a Palotanegyedben, az pont az építészeti örökség. Hát mivel hívjuk fel rá a figyelmet, ha nem a hangulatos esti kivilágítással?! Idővel olyan házakra is fel lehet szerelni az égőket, amik nem voltak benne a programban. Ezek ugyanis „filléres” kiadások a nagyobb volumenű beavat- 8 �kozások árához képest. S bár mindent nem lehet egyszerre megcsinálni, de meggyőződésem, hogy egy szűk évtized alatt a Palotanegyed szinte vala­ mennyi házát ki lehet világítani. Mi a véleménye a negyedbeli civilek aktivitásáról? Az önszerveződő képesség a Palotanegyedben a legerősebb a kerületben. Az itteni civilek tele vannak ötletekkel - fiatalos, életvidám csapatot alkotnak. Nem véletlenül szoktam azt mondani a lakossági fórumokon, hogy a palotanegyed­ beli civilek azt csinálnak, amit akarnak, mert még sohasem fogtak mellé. Ezekhez a kezde­ ményezésekhez az önkormányzat a jövőben is képes biztosítani az infrastrukturális hátteret, az ötlethez és a szervezéshez ugyanakkor megkerül­ hetetlen a civilek önszerveződő képessége. Mi tesz az önkormányzat, hogy ezek az álmok valóra váljanak? Egyetlen egy nagy gátunk van, s lesz is a jövőben: a pénz. Jelenleg ugyanis nincsenek kilátásban újabb szabad fejlesztési források a Palotanegyed­ et érintően. Ebben az esetben az önkormányzat egyet tehet: hagyja a piaci folyamatokat, és mi próbáljuk megmondani a befektetőknek, hogy milyen funkciókat várunk el. Tudni kell azonban azt is, hogy az önkormányzat jelenleg működési problémákkal küzd - jelenlegi adósságunk mint­ egy 10 milliárd forint. Sokszor ötletem sincs, hogy honnan vegyünk el pénzt. E bonyodalmak köze­ pette tehát nincs más út, mint a civil aktivitás. Milyen víziói vannak a Palotanegyed távolabbi jövőjét illetően? Szeretném elérni, hogy minél több ma­ gyar fiatal akarjon a Palotanegyedben járni egyetemre. S nemcsak a magas színvonalú képzést nyújtó felsőoktatási intézmények miatt, hanem mert itt pezsgő a diákélet, és magas színvonalúak az igénybe vehető szolgál­ tatások. A távlati vízióm az, hogy hemzsegnek a diákok az utcán — akik közül sokan felkere­ sik a Horánszky utcai vállalkozásfejlesztési központot is -, s pörög az ingatlanpiac, ahol az egyetemistáknak is nagy számban kínálnak bérlakásokat. Aki mégis a kiköltözés mellett dönt, az eladja vagy bérbe adja a lakását, aki pedig marad, az vállalja és élvezi a változás előnyeit. Nekem az a vízióm, hogy olyan vonzása lesz a városnegyednek, amely egész Józsefváros megítélésére hatással van, és az egész kerületet magával ránthatja. 9 �Palotanegyed státusza hosszabb távon egyre jobban közeledik majd az V. kerület pozíciójához, s a VIII. kerüle­ ti városrészt idővel mind többen választják lakóhelyül - véli Alföldi György, a Rév8 Zrt. igazgatósági tagja. Az Európa Belvárosa Prog­ ram kidolgozásának egyik felelősét a különféle programelemek értékelésén túl a lakossági fogadtatásról és a civi­ lek részvételéről kérdeztük. A Vannak-egyerekkori emlékei a Palota­ negyeddel kapcsolatban? Sok emlék fűz a Palotanegyedhez. Ötödikes koromtól az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolába jártam, itt is érettségiztem. Ak­ koriban a Pázmány Péter Tudo­ mányegyetem helyén működött a Spartacus Klub étkezdéje - ide voltunk befizetve ebédelni. Aztán sokat fociztunk a Múzeumkert­ ben, fogászhoz pedig a Mikszáth térre kellett járnunk. Ennek a térnek akkoriban teljesen más volt az elrendezése, mint most. A Reviczky és a Krúdy utca között átlósan vezetett egy út, két oldalán fasorral. Sokat sétálgattunk errefelé a tanórák után. Már középiskolásként is érzékeltem, hogy mi­ lyen sok érdekes épület található a városrészben. Ahogyan meghatározó volt számomra a Magyar Rádió közelsége is. Egyszer bejöttek az iskolába, azt tudakolva, hogy ki szeretne gyerekreklámok­ ban szerepelni és gyerekműsorban énekelni. Egy alkalommal engem is kiválasztottak. Az ak­ koriban nagy népszerűséggel futó Miska bácsi levelesládája című műsorban pedig több mint egy évig én voltam a „Gyuri”. 10 �A FOLYAMATOSAN FELÉRTÉKELŐDŐ PALOTANEGYED Az interjút készítette: Rácz Attila És mikorra datálható az építészmérnök Alföldi György mindfokozottabb szakmai odafordulása a városrész feléi A Rév8 Zrt. 1998-ban foglalkozott először a Palotanegyeddel. Amikor a Fővárosi Önkor­ mányzat és a Józsefvárosi Önkormányzat elindí­ totta a rehabilitációt, annak az úgynevezett 2-es tömb (azaz a Mikszáth tér — Krúdy utca — Mária utca — Baross utca - Szentkirályi utca által határolt terület) volt a helyszíne. Jómagam ekkoriban ismertem fel igazán , hogy a Palota­ negyed mennyire fontos és szép része a városnak. A városrész beépülését alapvetően határozta meg a 18. századból fennmaradt telekrendszer, hiszen a 19. századra a Palotanegyedben nem osztódtak fel úgy telkek, mint a VI. és a VII. kerületben. A nagy telkek alkalmasak voltak főúri paloták, és jelentős országos közintézmények felépítésére, így ebben a városrészben leltek otthonra a nagy kulturális intézmények - például a múzeumok —, majd a paloták helyén egyetemek, könyvtárak létesültek. A belvárosban Budapest nagyvárossá válását talán legjobban — az V kerület mellett - a Kiskörút és a Nagykörút közötti területen lehet nyomon követni. A nagyvárosi lét számos hely­ színe alakult itt ki, mely mostanára lakóhellyel vegyes funkciójú területté vált. Miért az Európa Belvárosa nevet adták a prog­ ramnak? Szerettük volna, ha a név utal az imént említett adottságokra, a belvárosi funkciók meglétére. Másrészt az is cél volt, hogy mutasson előre, és világos víziót megfogalmazva „húzza előre” a programot. Amikor készre formáltuk a koncep­ ciót, már elindult a szociális városrehabilitáció a Magdolna negyedben, és javában zajlott a Cor­ vin Sétány Program is. Mind a kerületi vezetés, mind a Rév8 Zrt. felbátorodott, hogy érdemes belevágni egy újabb nagyszabású projektbe. Végül 2007-ben készült el a program megvaló­ síthatósági tanulmánya, és 2009-ben indult el a program. Az Európa Belvárosa Program központi fogalma a kulturális gazdaságfejlesztés. Milyen intézke­ déseket, lépéseket emelne ki? A Palotanegyed a kerület talán legszebb és leg­ jobb állagú része. A program ezért nem a fizikai környezet megújítására helyezte a hangsúlyt, hanem az itt élő és dolgozó emberek motorizálására. Fontos cél volt, hogy kulturális akciók segítségével ismertessük meg a negyed értékeit a józsefvárosiakkal és a budapestiekkel, hogy ki­ alakuljon a negyed épített és kulturális öröksé­ géhez méltó ismertsége. Ez az ismertség és az itt élők büszkesége az alapja a Palotanegyed további megújulásának. 2010 nyarán szinte minden má­ sodik héten rendezvényeket szerveztünk, ame­ lyeknek az volt a célja, hogy minél többen megis­ merhessék a helyi iparosokat és kereskedőket. Természetesen a fizikai környezet felújítására is sor került. Például a Horánszky - volt Zerge utca - 13-ban egy 19. században épült lakóház felújí­ tásával és átalakításával egy összetett funkciójú kerületi közösségi hely alakul ki. Az örökségvédelmi programelem középpontjában a már említett, Horánszky utca 13. szám alatt kialakítanadó diák- és vállalkozásfejlesztési köz­ pont áll. Az októberben átadásra kerülő épületben három funkció kap helyet. Egyrészt egy információs központ, amely a negyeddel kapcsolatos infor­ mációk biztosításán túl a további fejlesztéseknek is teret biztosít. Másrészt diákcentrum, amely­ 11 �nek potenciális célközönsége a Palotanegyedben tanuló mintegy húszezer diák. Harmadsorban pedig afféle inkubátorház, amely - mint már említettem — a helyi vállalkozásokat igyekszik segíteni. Mindhárom funkció segítséget nyújt az itt élőknek, valamint az itt tanuló gimnazis­ táknak és egyetemistáknak, lesznek tárgyalóhe­ lyiségek, munkaszobák és közösségi helyszínek. Úgy tudom, sok vita, forrása volt a közterületek átépítése. A legnagyobb érdeklődést és a legtöbb vitát az utcák átalakítása váltotta ki. Az önkormányzat a terület forgalmának csökkentését, a gyalogos felületek növelését és növények becsempészé­ sét célozta meg eredetileg. Ez új forgalmi rend kialakulását és a parkolóhelyek 40%-ának megszüntetését eredményezte. A megszokott parkolóhelyek megszűnése és az egyes utcák forgalmának átrendeződése volt a viták közép­ pontjában, ezért a lakossági fórumok többsége is ebben a témakörben zajlott. Ezeken a beszé­ lgetéseken melyet CaPE (Civilek a Palotane­ gyedért Egyesület) szervezett, egymás mellett jelenítődött meg a parkoló autókat képviselők, illetve az új környezet barát közterület iránt elkötelezettek véleménye. A programban fák ültetésére és biciklitárolók elhelyezésére került sor, hogy a megújuló utcák megteremtsék egy a korábbinál emberibb életmód feltételeit. A programban fontos célként fogalmazódik meg, hogy az itt lakók és a turisták mind több időt tölt­ senek a közterületeken. A díszvilágítási program célja, az építészeti ér­ tékek felmutatása, és az utcák és terek használati idejének meghosszabbítása az esti órákig. Öt épületen építettünk ki LED-es díszvilágítási 12 rendszert. Nekem például a Mikszáth tér 2. a kedvencem. A Horánszky utca 1. számú ház ugyanakkor túl jól sikerült: erős lett a megvi­ lágítás, amin most javítunk. Összességben hogyan fogadták a lakók a különféle beavatkozásokat? Már a lakossági fórumokon is érződött, hogy sokan kritikusan nézik az utcák átalakulásának folyamatát. Előzetesen szinte minden vál­ tozásnak örültek a lakók, minden kis javulást értékeltek, ám amint a változások elérték a legközvetlenebb környezetüket, máris jelezték fenntartásaikat. Persze sejtettük, hogy lesznek viták, a Mária utca átalakításához kapcsolódóan például hét fórum volt. Az élmény számomra az volt, hogy a vita a vita során a felek hogyan tudták egymás véleményét alakítani. Az önkor­ mányzat több eredeti tervét átértékelte lakossági kérésre. Az önkormányzat jelenleg is nagy erővel dolgozik azon, hogy a városrész vonzó, illetve megtartó funkciója együttesen érvényesüljön. Többször is jeleztük, hogy az önkormányzat nyitott az észrevételekre, és ha igény van rá, tovább lehet gondolkodni. A megújítás során nagy hangsúly helyeződött a he­ lyi civilek bevonására. Mik a tapasztalatai a velük való együttműködésről? A helyi civilek közül ki kell emelni a Civilek a Palotanegyedért Egyesületet (CaPE). Ilyen aktív egyesületettel még nem nagyon találkoz­ tam pályafutásom során. Evek óta ugyanazok az elhivatott személyek viszik az ügyeket - már­ pedig az állandóság nagyon fontos a helyi érde­ kek képviseletekor. Egy sor helyen ugyanis azt vettük észre, hogy a lakossági fórumokon időről időre változott a résztvevők köre, s emiatt min­ �dig nulláról kellett elkezdeni a kommunikációt. A maga stabilitásával a CaPE nagyon jó fórum — még ha sokat is vitatkozunk a közlekedés és a parkolás tekintetében. Mindamellett úgy gondolom, hogy az a dolgok jó menete, ha ugyanazokkal az emberekkel állandóan találko­ zunk és megbeszéljük a felmerülő problémákat. Emellett sok művészeti projekt is fut, amelyek az utcákat és a tereket érintik. Az Új irány Cso­ port kezdeményezései - gondolok itt a belső udvar programra vagy az úgynevezett ortofotós projektre - elképesztően jók. Ezeket az akciókat az önkormányzat is igyekezett felkarolni. A program 2012-es lezárultával várhatók-e továb­ bi fejlesztések a Palotanegyedben? A közeljövő legérdekesebb folyamata számomra az, hogy az emberek hogyan és mikor veszik birtokba a megújított környezetet, és miképp tudnak együtt élni vele. Az már látszik, hogy az emberek egyre jobban belakják a sétálóutcákat. Szombat reggelenként a Mikszáth téren kávézó és újságot olvasó helyiekkel lehet találkozni, visszaszoknak az emberek a terekre, akárcsak Párizsban vagy a háború előtti Budapesten. Emellett észre kell venni, hogy az elmúlt évek­ ben óriásit változott a világ: az ingatlanvál­ ság miatt lelassultak az új építkezések, és felerősödött az emberekben a meglevő értékek gondozása, felújítása iránti igény. A negyed is egyre szépül, erősödik az érdeklődés. negyed további fejlődésének bázisául szolgálni, és nagyon hiszek a civil erőfeszítésekben is — abban, hogy a CaPE továbbviszi a civil érdekek képviseletét. Milyen hosszabb távú víziói vannak a Palota­ negyedjövőjét illetően? Meg vagyok róla győződve, hogy a Palota­ negyed szerepe idővel még jobban felértékelődik. A környezeti változások világ­ szerte erősítik a városok szerepét. Ahogy egyre élhetőbbé válnak a belvárosok, ismét egyre töb­ ben választják ezeket lakóhelyül, munkahelyül. Az a folyamat tehát, amely kiűzte a lakókat a városból, megfordul, és például a Palotanegyed - kiemelkedően szép építészeti környezetével és intézményi ellátottságával — szintén olyan hely lesz, ami iránt nagy a kereslet. Szerintem a Palotanegyed státusza úgy fog közelíteni — akár már rövid távon - a cityéhez, hogy közben megtartja józsefvárosi arculatát is. Lehet, hogy néhány évig a mostanihoz mérhető látványos beavatkozások nem történnek. Az ön­ kormányzat ugyanakkor vállalta a projekt ered­ ményeinek fenntartását, valamint a megkezdett munka folytatását. Például a már említett diák­ centrum és vállalkozásfejlesztési központ fog a 13 �A FOREWORD TO THE GUIDEBOOK The very first time I walked the streets of Inner Józsefváros (todays Palace Quarter) was when my steps were taking me to the sofas of the Cirkó Gejzír movie theatre. Back then, more than ten years ago, I had no idea that this part of the city, - which resembled to me most of all Carlos Ruiz Zafón’s mysterious Barcelona -, would become the place of my day-to-day life. Never would I have presumed that 1 would even become one of the many active participants in the dramatic transformation of the area. As one perceives the gloomy darkness of the streets has been slowly fading away due to the diverse and ongoing activities, as eventually the buildings and the public spaces have started to bloom and show their true selves. A rare, perfectly timed phenomenon creates the background for the transformation. Thanks to a fortunate interplay of the circumstances, the local government, the nongovernmental organizations, and the members of the artistic sphere have simultaneously drawn up their respective aspirations to help the inner renewal of the Palace Quarter. Today the common programmes run side by side thus supporting and strengthen­ ing each other, and so they jointly help the regeneration pro­ cess of the Palace Quarter. Besides the physical renewal, the cultural programmes and public art happenings set up by the different organisations sketch out a long term, process-based strategy considering the future of the area, based on the close cooperation of various members. The guidebook in your hand gives evidence of this linking of the past, present and future. Among others, we would like to introduce those community aspirations that with great determination investigate the past of the Palace Quarter and take care of its present - with which they also determine its future. On one hand, this publication is an end point, since it is the final project of the Budapest - Downtown of Europe Prog­ ramme. It is the coronation of the programme, since it has become the documentation and a lasting manifestation of the cooperation between the nongovernmental organisations and the local government. On the other hand, from the aspect of the transformation, it is merely a station, since the process has just begun. Taking into consideration the determination of the participants, there is hope that the progress shall continue. I recommend this publication to all those who are curious about the past and the present stories of this part of the city, to those who ponder about the secret of why the atmosphere is so different in this special quarter of Budapest. Dominika Tihanyi 14 �THE PALACE QUARTER THE ENGINE OF THE DISTRICT INTERVIEW BY ATTILA RÁCZ The key to the development of the Palace Quarter is that the Budapest - Downtown of Europe Programme should draw out positive market processes, claims dr Máté Kocsis, the mayor of Józsefváros. The mayor grew up here and his dream is to create such a student quarter that has an effect on the development of the whole district. What sort ofchildhood memories do you have about the Palace Quarter? 1 have been living here since my kindergarten years. Then I attended primary and secondary schools in the Palace Quarter, and finally I went to university here, too. As you can see, all my student memories are from this area. In 2006you joined the local government as the representative ofthe district... In 2006 when 1 became the representative of Inner Józsefváros in the local government, my most important aim was to give the district the possibility of self-realisation, self-awareness. We found out at the time that Inner Józsefváros used to be called the Magnate’s Quarter. Today this name would seem exaggerated and the message would come out wrongly too. The name Palace Quarter, on the other hand, is perfect because of its architectural heritage. One of rhe greatest successes of my life is that people tend to call the area Palace Quarter today. According to the figures of the Central Statistics Office, Palace Quarter had the biggest price rise in the property market in 2009. It happened because of its new name as real develop­ ment projects were not happening then. Why is the Downtown of Europe Programme so important for the district? The Palace Quarter is the economical and cultural engine of the district. Since this quarter has an exclusive historical, ar­ chitectural and cultural heritage, we aim at creating this part of the city into an area full of students and with a bustling cultural life. The Downtown of Europe Programme provides nearly two bil­ lion Hungarian Forints in order to support the economical and cultural development. How do you evaluate the steps having been made so far? If we do not fill the streets with life, the two-billion-forint development is worth less. Thus, it is inevitable to set up ser­ vices in the beautifully renovated streets to draw people to the area. An old dream of mine is to make Bródy Sándor Street a gallery street like Falk Miksa Street in the 5th district. The essence of the cultural economical development is to draw people to the area with the help of culture and make them stay and consume. What kind offeedback do you getfrom the inhabitants as the mayor? This is a very difficult question, because society reacts to changes in various ways. To put it simply the inhabitants can be divided into two groups. The first group of people has been living here for many decades and protest against the changes. The second group of people are those who are younger, who are not tied to their cars and who would like a downtown atmosphere here. This second group would like to see changes. The biggest argument was about the drastic reduction ofpark­ ing places. The upheaval of the locals is absolutely understandable. If there had been a conscious planning of the district, vacant lands would never have been sold, but could have been made into parking places. The only place where one can park is at Pollack Mihály Square, in an underground parking lot. We do not even have a public park either. If it was not for the Museum Garden, we would not even have any green areas. We are not satisfied with Pollack Mihály Square being an enor­ mous empty land without any use either. I would close down the whole square from traffic and join it with the Museum Garden. There would be pavilions and ice-cream parlours. Unfortunately, the beaurocratic capital city management does not support this idea. Do you have a favourite element of the Downtown of Europe Programme especially close to your heart? My favourite would be the lighting programme. If we can be proud of something here in the Palace Quarter, it is the archi­ tectural heritage. These building deserve to be beautifully lit. What is your opinion about the activity of the quarter’s citizens? In the whole district the ability to organise themselves is the strongest among the citizens of the Palace Quarter. The residents here are full of ideas. They form a young and joyous team. This is why I always say at the forums that the nongov­ ernmental organisations can do whatever they want because they have never put a foot wrong about anything. What kind of visions do you have considering the future of the Palace Quarter? My aim is to have more and more students who want to learn in the quarter. My long-term vision is that the streets are full of students who visit the investment centre and the real-estate market is booming. What does the local government do to realise these dreams? We have only one barrier: money. There are no free resources for development right now. The only thing the local govern­ ment can do is to let the market processes alone and we try to tell the investors what kind of functions we require. However, there are financial problems that have to be solved first, since the local government has a dept of ten billion Hungarian Fo­ rints. Often I have no idea where to get the money from. In such a difficult situation the only possible way is the actions of the local citizens. �THE CONTINUOUS VALORISATION OF THE PALACE QUARTER INTERVIEW BY ATTILA RÁCZ The status of the Palace Quarter is becoming more and more similar to the position of the 5th district, and more and more people are choosing this area to become its inhabit­ ants, claims György Alföldi, member of the directors’ board in Rév8 Corporation. We asked one of the creators respon­ sible for the Downtown of Europe Programme to evaluate its elements, the reactions of the residents to them, and the participation of the nongovernmental organisations. Do you have any childhood memories about the Palace Quarter? I have many memories connected to the Palace Quarter. I attended the Trefort Ágoston Secondary School, - the teacher training school of Eötvös Lóránd University -, from the 5 th grade and even did my final exam here. We played football a lot in the National Museum’s garden and we had to go to the dentist’s in Mikszáth Square.Even as a high school student, I felt that there are numerous interesting buildings in this neighbourhood. It was also a determining factor that the Hungarian Radio was near, since one day they came to our school to ask if we wanted to act in a children’s programme. I was selected and so 1 played “Gyuri” in Mr Miska’s Post Box for a whole year. When exactly did you as an architect start to pay more attention to this part ofthe city? Rév8 Corporation first started dealing with the Palace Quar­ ter in 1998, when the Local Government of the Capital City and Józsefváros began the rehabilitation process in the areas of Mikszáth Square - Krúdy Street - Mária Street - Baross Street - Szentkirályi Street. That was when 1 realised how beautiful and important this part of the city is. The 18th cen­ tury structures of the construction plots determined the area since this is rhe reason why palaces and national institutions could be built on these huge undivided lands in the 19th century. Many spaces of city life were formed here in this area with mixed cultural and residential functions. Why did the programme get the name “Downtown ofEurope"? We wanted to refer to the tendencies mentioned above, the existence of different city functions. It was also our goal to indicate a direction the programme should be aiming at. When the concept was formulated, the social rehabilitation of the city had already begun in the Magdolna Quarter and the Corvin Promenade Programme was already in action. The realisation study of the programme was ready in 2007, and the implementation was started two years later. The central concept ofthe Downtown ofEurope Programme is the cultural and economic development. What would you highlight considering the steps made in the process? It was important to make the inhabitants of Józsefváros and Budapest get to know the values of the quarter with cultural 16 events that took place every second week in 2010 where people could meet the local tradesmen. Moreover, the 19th century building at 13 Horánszky Street was also renovated and became a community space. In the centre of the programme’s heritage protection element stands the above mentioned 13 Horánszky Street with the student and investment development centre that is planned to work here. The building that will be ready in October has three func­ tions. First of all, it will be an information centre which provides information on the events in the quarter. Secondly, its will function as a student centre will target the 20 000 student of the Palace Quarter. Thirdly, it will be a kind of “incubator” house aiming at helping local investments. IfI know well, there were many arguments about the rebuilding of the public spaces. Most debates were about the rebuilding of the streets be­ cause traffic was reduced as pedestrian streets were built. This also resulted in the elimination of parking places which infuriated some people. On of the important aims the programme articulates is that the inhabitants and tourists should spend more time in public spaces. The aim of the lighting programme is to highlight the ar­ chitectural values and to extend the time that can be spent in the streets in the evening. LED lighting is used on five buildings. My personal favourite is 2 Mikszáth Square. How did the inhabitants react upon all these changes? It became apparent at the forums that many were critical about the changes made considering the rebuilding of the streets. The original plans of the local government were re­ designed because of the inhabitants. What are your experiences with working together with the local nongovernmental organisations? I have to mention the Association of Citizens for the Pal­ ace Quarter (CaPE) because I have never met such an ac­ tive and stable association before. There are also many art projects running in the streets and squares of the Palace Quarter. The programmes of the Üjirány Group with the inner courtyard and the ortophoto projects, for example, are sensational. Will there be anyfurther developments after the programme ends in 2012? The most interesting process of the near future is how and when the inhabitants will start using the new environment. You see people in the streets and the cafés more and more often, just like in Paris and the Budapest before the war. Also, people’s need for preserving values has risen due to the real estate crisis and instead of building new houses people start renovating. The local government will sustain the results of the programme, and they will continue the projects that have begun. The H13 student and investment �development centre will serve as the base of further develop­ ments in the quarter. What sort oflong-term visions do you have considering thefuture of the Palace Quarter? I am convinced that the role of the Palace Quarter will become more valuable with time. As the downtown will become more liveable, more and more will move back again. The process of moving out of the city will change, and many will choose the downtown as their homes and workplaces, especially the Palace Quarter, which has a remarkable architectural environment, not to mention all the institutions it contains. 17 ��Múlt �Részlet Hatolkay Árpád, a környék egyik egyik első új »felfedezőjének A Nemzeti Múzeum körül kialakult Palotanegyed története c. 1958-as kéziratából. A kézirat a Budapest Gyűjteményben olvasható. 20 �5? Ha valaki Budapesten kedves hangulatú, kis helyet keres, az vagy a Várba megy fel, vagy a Rózsadombra, a Margitszigetre, vagy a Városligetbe megy sétálni. De arra senki sem gondol, hogy néhány lépésre a legforgalmasabb utcáktól (a Múzeum körúttól, vagy a Baross utcától) egy csendes, meghitt hangulatú városrészbe érkezik: a Nemzeti Múzeum mögötti palota­ negyedbe. (...) Ezeknek az utcáknak a vidéke egészen szokatlan, elütő látványt nyújt a többi utcákhoz képest. Előkelő csendesség, méltóságteljes méretek, finom, exkluzív hangulat. 55 21 �köingl. uaçrarUchen frevén Städte mw« rasoi famint ö r reu UingHnmiint nui ZZyZi/yf der 'detteh Ze reite ve ri Zeefte/enen druideM yz^fr/i//<7 it/uf ^i'Wic^wv 03 (a^v|'tïn4 ber k. Ávc^jiubf ( j goo j/) 1 , ���Múlt A PALOTANEGYED KIALAKULÁSA Mágnásfertályból Palotanegyed Győri Judit Üllői út és a Múzeum körút által határolt terüle­ mikor a Palotanegyed történetéről ejtünk tet számíthatjuk - még egyszer hangsúlyozom: a szót, elsőként szükséges tisztázni a Palota­ mai viszonyok között - Palotanegyednek. negyed földrajzi fogalmát és megtenni egy fontos elhatárolást. Kezdjük ez utóbbival! Történetileg egy ennél jóval kisebb területet A Palotanegyed nem összetévesztendő a főváros kell ezzel a regénybe illő névvel illetni: nagy­ budai oldalán található Várnegyeddel, ahogyan a jából a Nemzeti Múzeum mögött félkörívben Várnegyedre sajnos sokan helytelenül használják elhelyezkedő egy-két utcányi terület tekinthető a Palotanegyed megnevezést. Nem, a kettő nem a szűk értelemben vett Palotanegyednek. Nem ugyanaz! Ha kicsit ironikusak akarunk lenni, ak­ véletlenül hivatkozom már másodjára is a kor - huszárosán megoldva a kérdést - mond­ Nemzeti Múzeumra. A negyedben épült első hatjuk azt, hogy amíg Budának Várnegyede, ad­ palota éppen a Múzeum volt. dig Pestnek Palotanegyede van. A A Palotanegyed jó darabig csak a helyiek ál­ tal használt, köznapi megnevezése volt annak a területnek, amely a pesti belváros közvetlen folytatásként keleti irányban népesült be, és értelemszerűen az itt lévő úri lakok, nemesi hajlékok sokasága miatt kapta nevét. Érdekes­ ségként feltétlenül megjegyzendő, hogy volt egy másik, sokkal inkább mondén megnevezése is a területnek. A „Mágnásfertály, név finom gúnnyal utalt a nem mindig feltétlenül nemes viselkedésükről híres, itt lakó jómódúakra. Ma, 2012-ben azonban már konkrét közigazga­ tási értelemben használatos a fogalom: a Palota­ negyed a Józsefváros, azaz a VIII. kerületi Ön­ kormányzat része. Nézzük pontosan, hogy mely területet foglalja magában! Némiképp vizuálisan is elősegítendő a megértést, egy közismert szim­ bólumra utalnék. Mégpedig a szintén a Palota­ negyed területén fekvő (s annak történetében is igen fontos szerepet játszó) Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött koronázási palásthoz hason­ lítanám azt a területet, amely a két körút között sugaras irányban helyezkedik el. Az Astoriától elindulva tehát a Rákóczi út, a Nagykörút, az De tartsuk a történeti sorrendet, és menjünk vissza egészen az 1720-as évekig, amikor a mai Kiskörút képezte a pesti városfalat! Felhívom a figyelmet a mindannyiunk ál­ tal ismert, a régi városfalat jelző emlékekre: egyrészt az Astoria aluljárójában található régi Hatvani Rondellára (azaz városkapura), másrészt pedig a Kecskeméti kapu­ ra, amely a Kálvin tér Kecskeméti utca felőli oldalán, a Korona Szálló átívelő része alatt található. Ha ezt a két régi városkaput gondolat­ ban (nagyjából a Múzeum körút vonalán) összekötjük, akkor megkapjuk a régi Pest határát. Az ezen túli részek a 18. században még bőven a városon kívül estek. Nem voltak azonban használaton kívüliek: a pesti polgárok kertjei, gyümölcsösei, illetve szántók, majorok foglalták el ezt a területet. Nem véletlen, hogy a régi leírásokban Pacsirtamezőként emlegetik. 1730 előtt mindössze három út szelte át vagy érintette a mai Palotanegyedet: a régi Kerepesi (ma Rákóczi) út, a Szolnoki (ma Üllői) út, il­ letve a dűlőútként keletkezett, ezért irányát 25 �Múlt • oi ■ gyakran változtató Kőbányai, Major vagy Kálvária út — ez ma a Baross utca. És hogy mi indította annak idején, a 18. század közepén az ide települőket arra, hogy éppen ezt a helyet válasszák otthonul? (Ekkoriban a mai Teréz- és Erzsébetváros területén csak nyolc ház állott, míg a mai Józsefvárosban már közel száz!) Nos, a válasz roppant egyszerű: itt találtak munkát. Ebben az időben zajlott néhány nagyszabású építkezés Pest városában - ekkor épült például az Invalidus-palota, a mai Városháza épület­ együttese —, amelyek sok téglát igényeltek; és mivel a mai Rákóczi tér helyén 3 méter mély­ ben jó minőségű agyagra bukkantak, Pest leg­ nagyobb téglaégetője itt jött létre. így talán már nem meglepő a mai Bródy Sándor utca korabeli elnevezése, amely a Téglaégető volt. A Nemzeti Múzeum területén kilenc házacska állott, ame­ lyeket Batthyány József hercegprímás vásárolt össze, és a század végén itt rendezte be villáját és kertjét, amely számos fényes ünnepségnek volt színhelye az 1800-as évek elején. Közben a városfejlődés is előrehaladt. 1777-ben létrejött Józsefváros mint Pest egyik kül­ városa. (A szakirodalom kétféle magyarázatot ad az elnevezésre: névadóként Szent Józsefet, il­ letve az akkor még csak trónörökös, későbbi II. Józsefet említve) II. József korának Józsefvárosát egy 1786-ból származó térképről ismerjük. (Mivel ez egy igen fontos kordokumentum, méltó, hogy megemlítsük a készítőjét, aki Bállá Antal, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye neves mérnöke volt.) Szempontunkból a korabeli térkép azért különösen érdekes, mert a belvárosból (suga­ rasan) kifelé futó utcák mellett már megtalál­ hatóak rajta a mai Puskin utca és Szentkirályi utca elődei. A 18. század végére lezárult a spon­ tán utcaalakulások kora. Majd jött egy olyan esemény, amely erőteljesen átrajzolta a telepü­ A Palotanegyed a múlt tükrében A Palotanegyed kialakulása lésképet: az 1838-as nagy dunai árvíz. Bizonyára mindannyian emlékszünk Jókai Kárpáthy Zoltán című regényéből vagy akár annak filmadap­ tációjából az árvízi jelenetre, illetve Wesselényi Miklósra. Vagy gondoljunk a Múzeumkert kerítésén, a Rókus-templom falán és a Blaha Lujza tér utáni épülettömb oldalán található vízszintjelző márványtáblácskákra! Ekkor ko­ moly veszteségeket szenvedett egész Józsefváros - amelyet átlag 2 méter víz borított -, hiszen az itteni házak jórész vályogból készültek és föld­ szintesek voltak. Közel 900 épület dőlt össze teljesen, és alig 250 maradt épen. Az árvíz után gyors újjáépítés kezdődött. Ezután a mai Somo­ gyi Béla utca - Mária utca vonalától a belváros felé már csak emeletes kőházakat volt szabad építeni, így a Palotanegyed mind városiasabb külsőt öltött. És akkor térjünk vissza a Nemzeti Múzeum­ hoz! Emlékezzünk arra, hogy gróf Széchényi Ferenc 1802-ben tette meg híres felajánlását, engedélyért fordulva I. Ferenc császárhoz, hogy a Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó kegyes hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük az alapítás évének. Az 1807-es országgyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt, és közadakozásra szólította fel az ország népét, majd 1813-ban a nemzet megvásárolhatta a a Batthyány-kúriát a Nemzeti Múzeum elhelyezése céljából. Az épület felál­ lítására az 1832—1836-os országgyűlés ajánlotta meg a szükséges összeget, majd az építkezés tíz évig tartott. A tervezéssel a magyar klasszicista építészet jelentős alakját, Pollack Mihályt bízták meg. Az épület éppen elkészült a nagy „előadásra”, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a forradalom és a szabadságharc idején mi­ lyen jelentős szerepet játszott. Az persze csak hagyomány, hogy Petőfi Sándor a Múzeum lépcsőjéről szavalta el a Nemzeti dalt-hiszen ak­ kor még nem létezett a lépcső -; de az tény, hogy �Múlt Szerző Győri Judit • oi • 5? Egy magyar mágnásnak nem lehet Bécsben palotája anélkül, hogy Pesten is ne legyen. a múzeumi díszteremben ülésezett az 1848-as népképviseleti országgyűlés felsőháza. (A felsőház egészen 1902-ig, a Parlament felépüléséig itt működött.) így vált tehát a Nemzeti Múzeum a nemzeti szabadság jelképévé - amellett, hogy a legfontosabb nemzeti gyűjtemény befogadó helye. Ezt követően folytassuk a képzeletbeli sétán­ kat a Bródy Sándor utcában, amelynek legim­ pozánsabb épülete a Régi Képviselőház épülete. Ma az Olasz Kultúrintézet működik itt. 1865 olvasható a homlokzaton az évszám. A jelenlegi középítkezésekkel való összehasonlítás kedvéért is érdemes végigpörgetni az építkezés fázisait, hogy lássuk: egészen rövid idő alatt is lehet úgy építkezni, hogy a létesítmény szilárdan álljon százötven év múlva is. Nézzük tehát a főbb szakaszokat! Ferenc József osztrák császár és magyar király 1865. augusz­ tus 5-én elrendelte, hogy Pesten építsenek egy palotát a képviselőháznak. Négy nap múlva megalakult az építési bizottmány, majd kilenc nap múlva megszületett a döntés az épület helyszínéről és a tervező személyéről. A király hét nap múlva jóváhagyta a döntést, így szep­ tember 1-jén kiadták a megbízásokat a tervek és az épület elkészítésére. Szeptember 9-én Ybl Miklós tervei alapján elkezdték a kivitelezést, és kereken három hónap múlva, december 9-én már be is fejeződtek a munkálatok. 1 866-tól 1902-ig tehát az országgyűlés alsóháza ebben a korai eklektika neoreneszánsz irányzatának talán legjellegzetesebb példájának tekinthető épület­ ben ülésezett. (Az épület 1943 óta az olasz állam tulajdona.) A Nemzeti Múzeum megépülése a század köze­ pére jócskán felértékelte a területet, s az újkori magyar történelemben páratlan folyamatra került sor a kiegyezés táján: az arisztokrata csa­ ládok egymás közelében építették fel palotáikat, bérpalotáikat. „Egy magyar mágnásnak nem le­ het Bécsben palotája anélkül, hogy Pesten is ne legyen” - adta ki a jelszót Festetics György, aki mondásához híven példát mutatott, és elsőnek építtette fel városi palotáját. Példáját a főnemesség színe-java követte. Egy érdekes statisztikai adat: Táncsics Mihály 1867-ben jelentette meg a Fővárosunk Pest című könyvét, amelyből megtudhatjuk, hogy a Palotanegyed­ ben ekkor már 17 darab nyolc vagy attól több szobás lakás volt, összesen 224 helyiséggel és a személyzetet is beleszámítva 363 lakossal... Festetics a korszak legsikeresebb építészét, Ybl Miklóst bízta meg a tervezés feladatával. Ybl életében egyedülálló volt az a lehetőség, hogy egy helyen nagyszámú műve valósulhatott meg. Ezáltal a Múzeum környékének képét alapvetően az ő művei határozzák meg. A városi paloták sorát a Festetics-palotával kezdte 1862— 1865 között, majd 1863-tól épült a tér túlsó sarkára a Károlyi-palota. Legvégül (1872—1874 között) a Bródy Sándor utca 14. számú saroktelken a Dégenfeld-Schomburg-palota készült el. Ily módon egymással szemben látható az egyemeletes városi főúri palota {Festetics) és a többemeletes bérház (Dégenfeld) típusa. Érdemes megemlíteni, hogy a Festetics-palota felújítása 2002-ben fejeződött be, jelenleg az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem működik itt. Az épület kiválóan 27 �Múlt • oi • alkalmas reprezentatív célokra, és a Tükörterem­ ben nemcsak protokolláris rendezvényeket tar­ tanak, hanem komolyzenei koncertek nagyszerű helyszínéül is szolgál. A Pollack Mihály téren az Ybl által tervezett két palota közé ékelődik be az 1871-ben épült Esterházy-palota, amely a második világháborút követő átmeneti években, 1946-1948 között Tildy Zoltán köztársasági elnök rezidenciája volt, és ahol napjainkban - kiváló akusztikája okán, a Magyar Rádió Márványterme ként funk­ cionálva - számtalan koncertfelvétel készül. A megszabott keret lejárta miatt már csak egy palota van, amelyről kicsit bővebben érdemes szólni, ez pedig a Kálvin térhez legközelebb eső, 28 A Palotanegyed a múlt tükrében A Palotanegyed kialakulása már-már a Palotanegyed legsarkán lévő Wenckheim-palota, amely 1887-ben épült Meinig Artúr tervei szerint. Az eklektikus stílusú épüle­ tet a főváros 1926-ban vásárolta meg, és azonnal könyvtárat alakított ki benne. Első igazgatója a későbbi névadó volt. így ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gyönyörűen felújított központi épületéről beszélünk, amelynek kupolája és az alatta lévő kocsifelhajtó (a csodaszép kovácsolt­ vas kapukkal) szinte vonzza a tekintetet. A palo­ tát 1998 és 2001 között újították fel, belső tereit eredeti állapotban állítva vissza. így például el­ távolították a cédulakatalógus szekrényeit és a polcrendszer egy részét, s ennek köszönhetően megint látható a bálterem káprázatos tükrös fala. Mielőtt végleg lezárnánk a Palotanegyed törté­ netét, felhívom a ügyeimet egy olyan szépiro- �Szerző Győri Judit Múlt ■ oi ■ dalmi műre, amely éppen idén jelent meg újra, s történetének egy része itt játszódik a 19-20. század fordulóján, azaz a Palotanegyed fény­ korában. Rá lehet ismerni egyes épületekre; és a szerző, Bánffy Miklós nyíltan utal is bizonyos helyszínekre, megemlítve például a Múzeum utca nevét. Bánffy teljesen autentikusan nyi­ latkozhatott a korabeli viszonyokról: lévén a Palotanegyedben, a Reviczky utcában palotával rendelkező arisztokrata volt maga is. (A trilógia címe: Erdélyi történeti) Végezetül biztatom Ont, kedves Olvasó, hogy mélyedjen el e kötetben, és közben tegye fel a kérdést magában: vajon válik-e, válhat-e újból elegáns, nívós, értékeire büszke, azokat féltő és megóvó negyeddé a Palotanegyed? 29 ��Múlt A PALOTANEGYED PALOTÁI ÉS BÉRPALOTÁI Séta a paloták közt Győri Judit I. FECHTIG BÁRÓ HÁZA 2. 7. Dessewffy-palota Keszlerffy- palota Régi képviselőház TaUFFER-PALOTA Geschwindt-palota Odescalchi-palota 8. PüLSZKY-PALOTA 9. PrÓNAY-PALOTA 3. 4. 5. 6. 10. HuNYADY-PALOTA Szentkirályi-bérpalota Kéményseprő-ház 13. Keglevich-palota 14. Törley-palota 15. Festetics-palota 16. Esterházy-palota 17. Károlyi-palota 18. Hadik-Barkóczy palota 19. Hadik-palota 20. Bókay-palota 21. Károlyi-palota 22. Zichy-ház 23. Károlyi-palota 24. Almásy-ház 25. Wenckheim-palota 26. Pálffy-palota 27. Pejacsevich-palota 28. Wenckheim-palota 11. 12. 29. BÁNFFY-PALOTA 31. ZlCHY-PALOTA 32. LlEBNER-PALOTA 3 3. 34. Gottgeb Antal háza Kauser kőfaragó háza 31 �Múlt A Palotanegyed a múlt tükrében A Palotanegyed palotái és bérpalotái • 02 • ♦......................... Fechtig báró háza Bródy Sándor u. 2. (1873, Skalnitzky Antal) A Múzeum kávéház működik az épület földszintjén. ...................... •©• Dessewffy-palota Bródy Sándor u. 4. (1875-1876, Weber Antal) •©•......................... Keszlerffy-palota Bródy Sándor u. 6. (1897, Huber József) ......................... O Régi Képviselőház Bródy Sándor u. 8. > (1865, Ybl Miklós) Ma az Olasz Kulturális Intézet működik itt. *0......................... Ta uffer-pal o fa Bródy Sándor u. 10. (1892, Schannen Ernő) ......................... «@® Gschwind t-palo ta Bródy Sándor u. 12. (1901, P. Tóth Sándor) Az épületben működik az Artista nevezetű fiatal divattervező csoport. Odescalchi-palota Bródy Sándor u. 14. (1872-1874, Ybl Miklós) ......................... o PULSZKY-PALOTA Trefort u. 1. (1890, Nefanei Arnold) 32 �Múlt Szerző Győri Judit • 02 • •©•......................... Prónay-palota Trefort u. 2. (1890, Fridrich Lóránt) Ma szállodaként működik a palota. ......................... «0» Hunyadi-palota Trefort u. 3. (1892, Meining Artúr) ..................... Szentkirályi-bérpalota Szentkirályi u. 10. (1894-1897, Zobel F. Ernő) ......................... «0* Kéményseprö-ház Bródy Sándor u. 15. (1851-1855, Hild Károly) •©•................. ...... Keglevich-palota Bródy Sándor u. 9. (1871, Dötzer Ferenc) ......................... •©• Törley-palota Bródy Sándor u. 16. (1893-1895, Ray Rezső) Ma itt működik a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. •©•......................... Fes tetics-pal o ta Pollack Mihály tér 3. (1862, Ybl Miklós) Ma az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem működik benne. ......................... «0» Esterházy-palota Pollack Mihály tér 8. (1865, Baumgarten Sándor) A Magyar Rádió Márványterme található benne. 33 �A Palotanegyed a múlt tükrében A Palotanegyed palotái és bérpalotái Múlt • 02 • «©•......................... Károlyi-palota Pollack Mihály tér 10. (1863-1865, Ybl Miklós) ............................................................. Hadik-Barkóczy palota Múzeum u. 5. (Lux Ede) •©•......................... Hadik-palota Múzeum u. 7. (1875, Kauser János) ATIT-nek, a Kossuth Klubnak és a Budapest Jazz Clubnak ad helyet. ............................................................. Bókay-palota Múzeum u. 9. (1870, Ybl Miklós) ............................................................. Károlyi-palota Múzeum u. 11. (1869-1.871, Skalnitzky, Pucher) Az épület a MÁV tulajdona, itt próbál a MÁV Szimfonikus Zenekar. ......................................... «@® ZlCHY-HÁZ Múzeum u. 15. (1871, Skalnitzky Antal) ............................................................. Károlyi-palota Múzeum u. 17. (1881, Wechselmann Ignác) Korábban az Országos Műszaki Infor­ mációs Központ és Könyvtár működött itt. ............................................................. Almásy-ház Otpacsirta u. 2. (1877, Gottgeb Antal) Ma az Építőművészek Székháza működik benne. 34 �Szerző Győri Judit Múlt • 02 • •©•......................... Wenckheim-palota Szabó Ervin tér 1. (1887-1890, Pucher József) Ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete. ............................................................. Pálffy-palota Reviczky u. 2. (1867, Ybl Miklós) Ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye (Otpacsirta u. 4.). •©•......................... Pejasevich-pal o ta Reviczky u. 3. (1893-1896, Hofhauser Elek) .................. .......................................... Wenckheim-pal o ta Reviczky u. 4. (1889, Dánile György) Ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete. •©•......................... Bánffy-palota Reviczky u. 5. (1873, Bánffy Miklós) ............................................................. Bánffy-bérház Reviczky u. 7. (1871, Berg Károly) ............................................................. ZlCHY-PALOTA Lőrinc pap tér 2. (1897, Havel Lipót) ............................................................. Liebner-palota Lőrinc pap tér 3. (1896, Staerk Sándor) �Múlt • 02 • A Palotanegyed a múlt tükrében A Palotanegyed palotái és bérpalotái ............... Gottgeb Antal háza Gyulai Pál u. 13. (1870, Gottgeb Antal) Ma a Nemzeti Kulturális Alap székháza. 36 �Múlt Szerző Győri Judit • 02 ■ ................................................. Kauser kőfaragó háza Gyulai Pál u. 5. (1860, Gerster Károly) 37 �Past PAST TIMES THE PALACE QUARTER IN THE PAST THE EMERGENCE OF THE PALACE QUARTER by Judit Győri Before elaborating on the history of the Palace Quarter, it is necessary to make a clear distinction between two quarters of Budapest for they are often mistaken for each other. The one in Buda is called the Castle Quarter and the other in Pest is called the Palace Quarter. An earlier name for this area was the 'Mag­ nates Slum' indicating with a touch of irony that the inhabitants of this region were not always famous for their good manners. Today, in 2012, the name “Palace Quarter" is used in an ad­ ministrative sense as the part of Józsefváros. The Palace Quar­ ter lies between two avenues and it is circled by Rákóczi and Üllői Roads. Though, historically it is a much smaller area, including the few streets behind the National Museum, which was the first palace built in the Quarter. As we walk around the downtown, we can see reminders of the old city wall from the 1720s like the “Hatvani Rondella" (old city gate) in the underground passage of Astoria Square, and the Kecskeméti Gate under the Korona Hotel in Kálvin Square. Before 1730 there were only three roads crossing the Palace Quarter: the old Kerepesi Road (today it is Rákóczi Road), Szolnoki Road (today it is Üllői Road), and Kőbányai. Major or Kálvária Road - which is Baross Street today. Though the question arises why people wanted to live in this area, the answer is simple. They found jobs here, since at that time great building projects took place in this region. 'The Invalidus Palace (the buildings of today’s City Hall) was built at that time too. As the city continued to develop, Józsefváros became one of the suburbs of Pest in 1777. Józsefváros was named after Saint József or the later King József II. In 1838 there was a great flood caused by the Danube, which strongly determined the change of architecture in the region. It is hard to imagine that Józsefváros was flooded by two metres of water, destroying the cob-walls of rhe houses. Approximately 900 buildings col­ lapsed due to the flood and only 250 remained undamaged. A speedy renovation followed the tragedy and from the line of Somogyi Béla Street - Mária Street to the downtown the construction of only stone houses was permitted, allowing the Palace Quarter to become more like a city. In 1802 Earl Ferenc Széchényi made a pledge to donate his collection of national treasures to the nation. In 1807 the in­ stitution of the National Museum became the property of the state and in 1813 the nation was permitted to purchase the buildings and land where the National Museum stands today. 38 The classicist style building designed by Mihály Pollack took ten years to be completed. Walking further down in Bródy Sándor Street we see the street’s most prominent building the Old House of Parlament. The Austrian emperor and Hungarian king, József Ferenc ordered on 5th August in 1865 that a palace should be built in Pest for the Members of Parlament. On 9th of September the construction of the building began according to Miklós Ybl’s plans. Today the Italian Cultural Institute is located here. The area became more valuable as the National Museum had been completed reinforcing a process of the aristocracy build­ ing their palaces and mansions right next to each other in this region. As György Festetics said, “If a Hungarian magnate has a palace in Vienna, he should have one in Pest as well. ” Festetics entrusted Miklós Ybl with planning most of the buildings in the region of the National Museum. The first city palace was the Festetics Palace (built between 1862 and 1865) which was a baronial palace. Then in 1863 the Károlyi Palace, and finally the Dégenfeld-Schomburg Palace, which used to be a multi-storey tenement house, was built between 1872 and 1874. The renovation of the Festetics Palace, which is the home of the Andrássy University today, was finished in 2002. The building is not only perfect for grand occasions but its Mirror Hall may also serve as a concert venue for classical music events. Between the two Ybl-Palaces at Pollack Square, you can see the Eszterházy Palace built in 1871, which used to be the presidential residency of Zoltán Tildy between 1946 and 1948. Due to the excellent acoustics of its Marble Hall the Hungarian Radio regularly uses this space to record concerts. Last but not least, I must mention the Wenckheim Palace which was built in 1887 designed by Artúr Meinig. It is an eclectic style building which was bought by the capital city in 1926, whereupon it was turned into a library. The first director was Ervin Szabó, and so the library got its name after him. The palace was renovated between 1998 and 2001 restoring the interior spaces to their original state. Before finishing the story of the Palace Quarter, I must mention a novel by Miklós Bánffy published again this year. Most of the scenes are situated in the Palace Quarter in the early 19th and late 20th century. The author of the book was himself an aristocrat who lived in one of the palaces in Revicz-ky Street. Finally, I would like to encourage You, Dear Reader to delve into the book and ponder whether the Palace Quarter would ever become such an elegant place again where the inhabit­ ants are proud of their environment, and so they take care of it whole-heartedly. �Past See list of Palaces on page 31. 39 ��Jelen ��A PALOTANEGYED A MÚLT TÜKRÉBEN • 01 • Séta a Palotanegyedben Sipka László p.45. ' • 02 • Emléktöredékek a Horánszky utcából Pesti László p.48. ■ 03 • Intézmények a Palotanegyedben Pető Rózsa p.52. • 04 • Séták a Palotanegyedben Kái.di - Mann p.61. English translation on page 74. �O' Blaha Lujza tér pl reform Kófa^gó Gutenberg Kötesd E 0 utó tz V 0 7^ Kis salétrom - Krúdy Lőrinc pap papu. tér Harminckettesek tere • Mikszáth Cy K. tér Kálvin tér Reviczky ó© Szabó E. CsepregM 1 • Kármán Tódor itt született 2 • Egressy Béni itt élt és alkotott 3 • Rockenbauer Pál emléktáblája 4 • Jókai Mór és Laborfalvi Róza lakóháza 5 • Márfly-Mantuano család palotája 6 • Vörösmarty Gimnázium 7 • Szendrey Júlia itt élt haláláig 8 • Makovecz Imre sajátos stílusú irodaépülete 9 • A Calderoni cég és a Stühmer Frigyes Rt. is üzeme 10 ■ Trefort Gimnázium , 11 • Nemzeti Torna Egylet helységei itt kaptak helyet 12 • Katona József és Karacs Ferec emléktáblája 13 • Irinyi József gyufagyára, majd a Sophianum leánygimnázium, később a Piarista gimnázium 14 • Babits Mihály itt élt és alkotott évekig Rákóczi tér Pál .. �Jelen i • oi • SÉTA A PALOTANEGYEDBEN Elfeledett értékeink megismerése Sipka László A világszerte, így hazánkban is széles körben tapasztalható általános értékvesztés, színvonal­ csökkenés szükségszerűen előtérbe helyezi a minőség kérdését. A lezüllési folyamat meg­ fékezéséért az értékek megbecsülésével tehetjük talán a legtöbbet. Az értékek sorában elöl van a nagy elődök személyisége, példája. Hiszen a minőség - életünk és a minket körülvevő világ minősége is - számos tényezőtől függ ugyan, de a kulcsfontosságú tényező: az ember. Ha időnként kétségek ébrednek bennünk a jövőt illetően, nézzünk körül egy kicsit a saját házunk táján, hogy erőt meríthessünk. Ennek szelle­ mében rövid, képzeletbeli sétára hívom Önöket. Az ötlet onnan ered, hogy (még 1992-ben) kaptam egy levelet Amerikából. A borítékon található bélyegek egyikén „Theodore von Kár­ mán Aerospace Scientist? képe látható. Kármán Tódor - ahogy mi, magyarok hívjuk - a laká­ somhoz közel, a szomszéd utcában született. Ez a környék, Budapest VIII. kerülete, a József­ város (és ennek a városközpont felőli része, az úgynevezett Belső-Józsefváros, vagy régebbi és újabban ismét divatba hozott elnevezéssel: a Palotanegyed) manapság nem tartozik Budapest „elit” lakónegyedei közé. Az idők során itt is sok minden megváltozott, és a mai lakók többsége alig ismeri a városrész hagyományait, történe­ tét. De feltételezem, hogy az itt tanulók és itt dolgozók nagy részére is igaz ez a megállapítás. Ezért hasznos lehet, ha legalább pár mondatot szánunk ennek a környéknek a vázlatos, szinte csak mintavételszerű bemutatására. Kérem, jöjjenek velem, tegyünk egy kis sétát ezen az alig néhány háztömbnyi területen! Kármán Tódor, a repülés és az űrkutatás kiválósága a mai Szentkirályi utca 22-ben, a Bródy Sándor utca sarkán álló házban született. Kezdjük a sétát innen, az ő emléktáblájától! Ha bekanyarodunk a Bródy Sándor utcába, a József körút irányába indulva, a túloldalon állott egykor az a ház, ahol Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője élt és dolgozott. Ugyanitt van Rockenbauer Pál emléktáblája, aki tévé­ filmjeivel emlékezetünkbe idézte, hogy a köz­ lekedéshez autó helyett a lábunkat is használ­ hatjuk, és érdemes megismernünk saját hazánk értékeit, mielőtt ostobán hasra esnénk minden előtt, ami külföldi. Kissé tovább, a Vas utca torkolata után, Jókai Mór és Laborfalvi Róza lakóházához jutunk. Befordulva a Horánszky utcába, a 4-es számú egyszerű, egyemeletes épületről kevesen gon­ dolnák, hogy egykor a MárffyMantuano család palotája volt. A diplomata apa Judith nevű leánya innen került Londonba, ahol Lady Listowel néven lett ismert író - egyebek között The Other Li­ vingstone címmel sikeres könyvet írt az Afrika-kutató Magyar Lászlóról. Pár házzal arrébb a mai Vörösmarty Gimnázium 130 évnél idősebb, jó arányú épülete magaso­ dik. Számos kiváló tanára és tanítványa közül csak néhányat említsünk: itt tanított Horváth Ernő, a magyar repülés hőskorának egyik jeles repülőgép-tervezője (III. jelű gépének máso­ lata a budapesti Atrium-Hyatt szálloda belső terében látható); itt tanult Mihály Dénes, aki a hangosfilm és a televízió fejlesztésében alkotott maradandót, itt volt diák Jendrassik György, �Jelen I • oi ■ akinek találmányán alapultak a világhírűvé vált Ganz-Jendrassik motorok és az ezek beépí­ tésével készült közlekedési eszközök (hajók, motorvonatok). De itt tanult Latabár Árpád, Latabár Kálmán és sok más színész, Gulácsy Lajos festőművész, Germanus Gyula orienta­ lista, Novák Ferenc koreográfus és Egerszegi Krisztina, kiváló úszónőnk is. A szomszéd házban (Horánszky utca 13, amelyet 2012-ben teljesen átépítettek és a kerület egyik közösségi háza lett) élt haláláig Szendrey Júlia, Petőfi Sándor egykori szerelme, felesége (miután „el­ dobta az özvegyi fátyolt). Vagy talán — amint Krúdy Gyula írta — a túlsó oldalon, az egykori Zerge utca 10. szám alatt. (Amit azóta lebontot­ tak, és helyén évekig egy autóparkoló díszelgett, most pedig egy új épület magasodik.) Térjünk vissza a kiindulópontunkhoz, és most induljunk el a Szentkirályi utcán a Rákóczi út felé! Közvetlenül a sarok után Makovecz Imre sajátos stílusú és arculatú irodaházához jutunk. Ez egy megmentett régi ház, ráépített új struktúrával. Kissé tovább, a Szentkirályi utca 8-as számú épü­ letben működött a pár éve sajnála­ tosan felszámolt, egykor kiváló Calderoni cég, amelyről azért ér­ demes pár dolgot tudnunk. 1819ben alapította Calderoni István, természetesen akkor még nem ebben a házban. Később ide jött optikusinas­ nak (a morva származású) Hopp Ferenc, aki beházasodva a családba a cég tulajdonosa lett, és a már akkor is jó hírű céget jól menő műszerés szemléltető taneszközgyárrá fejlesztette. De nemcsak ez fűződik a nevéhez: olyan ember volt, aki a tisztességes munkával szerzett vagyonát is a közösség javára fordította: Az utazásain gyűjtött műkincseket az államra hagyva létrehozta a ma is létező, róla elnevezett múzeumot.1 Ebben az épületben működött egykor az ugyancsak jó 46 A Palotanegyed a múlt tükrében Séta a Palotanegyedben nevű Stühmer Frigyes Rt. Kakaó, Csokoládé és Cukorárugyár\s. A Calderoni épülettel majdnem szemközt nyílik a Trefort utca. Neves gimnázi­ umának egykori diákjai közül hadd mondjunk néhányat: Apáthy István, a kolozsvári egyetem híres professzora, Kandó Kálmán, a vasútvillamosítás úttörője, Kürti Miklós fizikus, Teller Ede atomfizikus, Balogh Tamás és Káldor Miklós, akik mindketten közgazdászok voltak, és munkásságukért lordságot kaptak Angliában. Sétáljunk vissza ismét Kármán Tódor szülőházához, és a másik irányban induljunk el a Szentkirályi utcán! Kármán emléktáblájától alig pár méterre, a szomszéd házban, a Nemzeti Torna Egylet helyiségeiben alakult meg — több mint száz éve — a Magyar Olimpiai Bizottság. A szemközti házon Karacs Ferenc kiváló tér­ képészünk, rézmetszőnk és a néhány évig nála lakó Katona József (a Bánk bán írója) emlék- E HÁZBAN SZÜLETETT kármán todor *881 - 19S3 A NEMZETKÖZI ASZTRONAUTIKAI AKADÉMIA ELNÖKE. A MŰSZAKI TUDOMÁNYOK VILÁGHÍRŰ MŰVELŐJE. A REPŰLÉSTUDOMÁNY ÉS A RAKÉTATECHNIKA ÚTTÖRŐJE 19 8 8 tábláját találjuk. Karacs úr lakása akkoriban szellemi műhely is volt, az értelmiség egyik ta­ lálkozó helye. Továbbmenve a mai Mikszáth Kálmán térre érünk. Itt, a Reviczky utca sarkán lévő épület helyén egykor Irinyi János gyufagyára állt. Aztán az itt emelt újabb épületben működött a Sophianum leánygimnázium, amelynek egyik tanára és igazgatója Csapody Vera volt - gyönyörű növényillusztrációi a Jávorka Sándorral közösen �Szerző Sipka László Jelen i • oi • készített, maradandó értékű művekből közismertek. Egy közelmúltban elhelyezett emléktábláról megtudhatjuk, hogy a nehéz időkben itt bi­ zony befogadták az üldözötteket. Aztán néhány évtizedig a Piarista Gimnázium kapott itt helyet. Ebből az időszakból csak két nevet említek: Sík Sándorét (tömegeket vonzó beszédeiből csak egy mondat: „Nem elég nem tenni a rosszat— tenni kell a jótff majd a későbbi korból az Öveges professzor nyomdokain járó és a számítástech­ nikát, informatikát (az elsők között és kiválóan) oktató Kovács Mihály tanár úr nevét. Ha befordulunk a Reviczky utcába, a túloldalon, a saroktól a második házban élt évekig és alkotott Babits Mihály. Remélem, nem fáradtak el, hiszen igazán rövid volt ez a séta. Mégis hányféle szakterület nemzet­ közi rangú képviselőjével találkoztunk. És a sor a régebbi koroktól napjainkig ér! Ezért vélem úgy, hogy bizakodhatunk. Bízhatunk társadalmunk értékes embereket reprodukáló képességében. Befejezésül válaszolnom kell egy innen-onnan esetleg felhangzó sóhajtásra: na igen, de ez Budapest! Hadd emlékeztessek az elején írot­ takra: nézzünk körül egy kicsit a saját házunk táján, hogy erőt meríthessünk! Önök is, kedves Olvasók, tegyenek ilyen sétát, ilyen sétákat ott, ahol élnek! És ne aggódjanak, ha egyetlen világhírű ember sem akad a környezetükben! A nagy alkotások, a hírnév csak egy lehetséges vetület - ezek nélkül is lehet valaki az előzőekkel emberileg egyenértékű, kiváló személyiség. Alkotó ember a maga módján. Aki becsületesen elvégzi a munkáját, szereti és segíti a családját, hasznos, tevékeny tagja annak a kisebb-nagyobb közösségnek, amelyhez tartozik. Ilyenekkel biz­ tosan fognak találkozni. Becsüljék meg őket, ha pedig már elmentek, őrizzék emléküket! És kövessék a példájukat, hogy emberibb és élhetőbb legyen körülöttünk a világ! 'Hopp Ferenc szenvedélyes utazó volt. Például ő váltotta az első retúrjegyet az éppen megnyitott Kongó-vasútra, ami meglehetős optimizmusra is utal... Felhasznált irodalom: Adalékoka Belső-Józsefváros történetéhez. Budapesti Városszépítő Egyesület, 1985. Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1983...1994. MTESz, 1982...1993. .Almok álmodén — világraszóló magyarok", Millenáris Kiállítás, 2001-2002. 47 �Jelen EMLÉKTÖREDÉKEK A HORÁNSZKY UTCÁBÓL Részletek Pesti László írásából (1930-40-es évek) Pesti László Hasonló kereskedés volt a Mária utcá­ ban is. Az 5. szám alatt működött a Tóth Ödön-VM vegytisztító üzem. Ez később a Patyolat Vállalat telepe lett — gyárké­ ménye ma is áll a szépen tatarozott épü­ let hátsó udvarán. A 7. szám pincéjében Kakuszi műbútorasztalos dolgozott. A 6. szám egyházi intézmény volt, később a Belügyminisztérium munkásszállója lett, jelenleg a Corvinus Egyetem egyik in­ 5? tézménye van az épületben. A 8. szám pincéjében Ferenczi Úri negyed volt István lakatosműhelye várta ez a környék, a megrendelőket. Lakóház a a jómódú polgárság 9. szám; egyik lakásában az 1980-as években - állítólag a minden előnyével... parketta alatt — Tornyai Já­ nos festőművész számos elve­ 5? szettnek hitt képét fedezték fel. E sorok írója 1938-ban született, és egész életében Budapesten, a VIII. kerületben, a Horánszky utca 12. számú házban lakott. Most, 2012-ben, mielőtt az emlékek teljesen elhalványulnának, lejegyzi az egykoron látott környezetet és a hajdani életvitelt. Úri negyed volt ez a környék, a jómódú polgárság minden előnyével: csend és béke hon­ olt, a jó modor következtében az emberek tisztelték egymást, és a szegényebb népréteg­ nek is jutott az általános gaz­ dasági előnyökből - egészen a háborúig. Vázlat a közeli épületekről A Horánszky utca 1. számú ház alagsorában Labosa úr könyvkötészete működött. A tulajdonos jókora, oldalkocsis Zündapp motorkerékpárjával szállította az árut. Ha a motor olykor nehezen indult, mi, gyerekek segítettünk betolni a gépet, s jutalmul elvitt minket az utca sarkáig. A 2. szám pincéjében lakások voltak - ez az akkori időben ter­ mészetes volt -, a saroküzletben tejcsarnok működött. A 3. szám pincéjében Spielmann bácsinak volt asztalosműhelye, mellette bizo­ nyos Nagy nevű egyén tartott fenn tüzelőanyag­ kereskedést. A gyújtóst dróttal összefogott karikákban árusították. A cég egyik alkalmmazottja négykerekű kézikocsival hordta a zsákokba mért fát és szenet a megrendelőknek. A szegényebbek saját maguk, zsákkal a hátu­ kon szállították haza a tüzelőt. 48 A 10. szám átjáróház volt a Mária utcára, ott egyemeletes, a többi föld­ szintes, hangulatos épület, nagy kerttel. Kö­ zepén parányi házikó állt, benne cipészműhely — az elégetett bőr füsttel és bűzzel látta el a környéket. Az emeletes rész földszintjén tejkimérés volt; a ház Horánszky utcai végén két szabómester, Megyeri és Móser varrta a ruhákat, mellettük sámfakészítő lakott. A ház közepén még egy szabóság működött, a LőrincziNéV. A Vörösmarty Gimnáziumé all. számú telek, hosszú éveken át volt itt iskolaszolga a Bárdosi család. Nl iskola egyik tanára, Benkő, a 13. szám alatt lakott, ahogyan Szendrey Júlia is, továbbá három, név szerint is ismert család: Dölle Attila, Angyási Lajos, Karácsonyiék — �Szerző Pesti László utóbbi családban a férj katonatiszt volt. A 14. szám egyházi tulajdon, népies elnevezéssel a Szürke Lányok otthona. A rendszerváltás után a rend visszakapta az épületet. Visszatérve a 13. számra, az udvari toldaléképü­ letben lakott Cserhátiné jósnő, aki szegényes, de ugyancsak zsúfolt lakásában fogadta a jövőjükre kíváncsi ügyfeleket. A berendezés misztikus háttere fokozta a jövendőmondás hitelességét. (Ezt a házat 2012-ben teljesen átépítették, megőrizve a helyreállított homlokzatot.) A 15. szám a román követség épülete volt, gondnoka a Takács család, egyik hivatalszolgája az erdélyi Laci bácsi, akinek hivatalosan nem szabadott magyarul beszélni. Amikor Románia kilépett a háborúból, a németek letartóztatták a követség alkalmazottait, majd a Pannónia Szállodába vitték őket. A 17. számú épület ko­ rábban és most újból egyházi birtok, az Lsteni Megváltóról Nevezett Nővérek Szent Anna Kollé­ giuma. A 18., 20., 22. szám szintén egyházi tu­ lajdon, a Magyarországi Jezsuita Rendtartomány épülete. A 23. szám hajdan szintén egyházi birtok, most lakóépület. A 24. szám a Keresz­ tény Ifúsági Egyesület épülete, később lakóház, jelenleg a Református Egyház tulajdona. A Bródy Sándor utcának a Mária utca és a Horánszky utca közötti szakaszán is üzletek voltak: Száraz-féle élelmiszerbolt, Scharschmidt vegyiáru kereskedése, Boros órásmester üzlete, Égető Pál roppant hangulatos fodrászműhelye, Rajz-féle papír- és írószerbolt, Tivadar ital­ mérése. Nl egyik ház első emeletén dr. Scholtz körzeti orvos várta rendelőjében a betegeket. Szinte egymással szemben két pékség - a LLegedüs és a Nyári - árasztotta el finom kenyérillattal a környéket. Bérmunkát is vállaltak, a tepsiben odavitt finomságokat megsütötték. A Krúdy utcában is volt egy pékség, a Váli, hasonlóan finom illatok előállítója. Jelen I • 02 • Külső közélet Bevásárlás. A szegényebbek személyesen, a tehetősek cseléd segítségével szerezték be az élelmiszereket és a háztartási vegyi áru­ kat. Szállítási eszköz a szatyor és az egyfülű, vesszőből font bevásárlókosár. Nagyon kevés áru volt előcsomagolva, mint a csokoládé, egyes fűszerek, sütőpor. Az áru zömét a fűszeres két­ karú mérlegen mérte ki, és a vevő edényébe vagy papírzacskóba tette. Újságpapírból csa­ varták a staneclit, amibe kb. 1 kg anyag fért el. Ennél nagyobb mennyiség a csomagolópapírból ragasztott zacskókba került - ezekbe legfeljebb 5 kg áru fért el. Ismert, megbízható vásárló hitelbe is kapott, a tartozást díszes könyvecs­ kébe jegyezték fel, és az adós havonta egyszer fizetett. Házaló árusok könnyítették a háztartások gond­ ját. A házalók élelmiszereken kívül textilféléket is ajánlottak, utóbbit részletre is. Az árus az első részlet kifizetésekor átadta a portékát a sokszor felelőtlen szegény embereknek, akik azt azonnal a zálogházba vitték, s a pénzt elitták. Ez volt az akkori idők adósságcsapdája. Nyáron minden reggel jött a jeges két ló által vont kocsijával, és a vödörrel érkező háziasszo­ nyoknak árulta a jeget. A jég kb. 20x20x100 cm-es tömbökbe volt fagyasztva. Egy ilyen táb­ lát jégcsákánnyal négy részre darabolt, és egy adagot egy forintért adott (az 1940-es, 1950-es évek árszintje). A konyhákban jégszekrény volt, ebbe tették az összetört jeget és a romlékony élelmet. A tüzelőt is meg lehetett rendelni. A fát és a szenet a szenespincéből két és négykerekű kézikocsival szállították házhoz. Egy markos ember 10 mázsa anyagot tudott elhúzni. A tüzelőt aztán a házak pincéiben tárolták, ugyanis minden lakáshoz tartozott pince-, sőt padlás­ 49 �A Palotanegyed a múlt tükrében Emléktöredékek a Horánszky utcából Jelen I • 02 ■ rész is. Az éppen szükségtelen tárgyakat szintén itt tárolták. Nagyobb élelmiszerszállítmányhoz szakképzett, egyenruhás hordárokat lehetett bérelni, akik a mi környékünkön a Rákóczi téri vásárcsarnoknál voltak megtalálhatók. Egyéb házalók A kőporárus edények tisztításához kínált finomszemcséjű dolomitport. Szalmaárus akinek nem tellett matracra, szalmazsákon aludt, amelynek bélést évente cserélni kel­ lett. Kerékpárral járt a köszörűs, kések, ollók élesítője. A követ - ügyes áttétellel - kerékpár­ ján ülve hajtotta. A drótostót lyukas lábasokat és fazekakat tett ismét használhatóvá. A lyuk két oldalára egy-egy lemezkét ragasztott, azt a lyukon keresztül egy szegeccsel összeerősítette. Használt cikkeket vásárolt meg az ószeres, amiket aztán némi haszonnal eladott. A verklis és az énekes koldus zenéjét, illetve énekét adta el a házak lakóinak. Nem lévén kapualji levélszekrény, a levélhordó postás a lakásokat kereste fel, és az ajtón lévő levélszek­ rénybe tette a küldeményt. Lovas kocsival járt az utcai levélgyűjtőket ürítő postás. Nagy új­ donság volt, amikor az 1940-es években ezt a munkát villanyautóval kezdték végezni. Az úri házak főlépcsőházának a bejáratához táblát tettek: Koldusok és cselédek a lépcsőházat nem használhatják. A cipőtisztító nem járhatott házakhoz. Utcai standja kis zsámoly volt, amire a vendég rátette cipős lábát, s a mes­ ter pasztával, kefével és puha textillel fényesre varázsolta. Rendtartás A román követségnek otthont adó 15. számú ház előtt állandó rendőrőrszem állt, aki nem csak az épületet vigyázta, de az utcai rendet is. Mellékutcákban a viceházmesternek nemcsak 50 a járdát, de az úttest felét is takarítania kellett. Télen, ha a hótakarítás reggel 6 órára nem volt elvégezve, a két állandó rendőr - Karcsi bácsi és Juhász bácsi - egyike hosszú csengetés után közölte: egy pengő (kb. 100 forint) büntetés kilátásba helyezve, ha a munka nem kezdődik meg azonnal. Szemétszállítás A viceházmester minden este bejárta a házat, összegyűjtötte a lakások ajtaja mellé készített szemetet, és nagyobb edényekben tárolta másnap reggelig, amikor a két megtermett ló által húzott hegyes tetejű lemeztartályba a kocsis beleöntötte. A kocsi hosszában pal­ ló volt erősítve, a kocsis ezen állva vette át a viceházmestertől, és a nyitott fedélen át öntötte a tartályba. Az állandó körzetben hosszú ideje dolgozó lovaknak csak annyit mondott a kocsis, hogy „Tovább!”, s a két ló pontosan a következő szemetes edényeknél állt meg. A házfelügyelő feladatai közé tartozott a kapu zárva tartása este 10 és reggel 6 óra között. Aki éjjel érkezett haza, kapupénzt fizetett. Ugyan­ csak fizetni kellett a lifthasználatért is, mert csak a házfelügyelő kezelhette a felvonót. Ha a fülke két emelet között megállt, a gépház­ ban kézi hajtókarral kellett a közeli emeletig mozgatni. A házmesterek és a viceházmesterek valóban a ház mesterei voltak. Vezették a lakónyilván­ tartó könyvet, s ha valakinek három napon túli vendégei voltak, azt is be kellett jelenteni. A kisebb víz-, villany- és zárjavításokat is e házi mesterek végezték, hozzávéve a központi fűtés ellátását. A házfelügyelő szedte be a lakbért is, külön könyvecskében vezetve az elszámolást. A lakhatás jogosultságát az elöljáróságnál kiál­ lított bejelentőlap igazolta. �Szerző Pesti László Jelen I • 02 • Belső munkák Takarítás. A szegényebb halandók maguk ta­ karítottak, a tehetősebb családok állandó vagy alkalmi cselédet tartottak. Háztartási gépek nem léteztek. Általános eszközök voltak a seprő, a partvis, a szemétlapát, a portörlő, a tollazó, a felmosóvödör és -ruha. A parket­ tát Tangó pasztával kenték be, és rövid szőrű, lábra is erősíthető kefével fényesítették. A réz díszítéseket és szerelvényeket a Sidol nevű tejszerű folyadékkal kenték be, majd puha ruhával fényesítették. A mosóvizet szódával vagy kenőszappannal (káliszappanal) lúgosították. A szőnyegeket az udvaron lévő állványra, a porolóra tették és kiporolták - azaz nádszálból font prakkerrel alaposan elverték —, így a por kiszállt belőle. Nagymosáskor úri házaknál mosónőket fogad­ tak fel. Az alsóruhát és a lakástextil egy részét a mosókonyhába vitték, ott nagy, fafűtésű üstben, hamulúgban kifőzték, utána padra helyezett teknőbe tették, és szintén forró lúgos vízben gyökérkefével kisikálták. Ezt nagy bádogkádban hidegvizes öblítés követte, majd a ruhát — faj­ tájától függően - keményítették és kékítették, így állaga tartósabb, színe fehérebb lett. A ki­ csavart ruhát vesszőkosárban a padlásra vitték, és ott kötelekre teregetve szárították. A szárítást belocsolás követte — a következő műveletekhez nedvesség kellett -, ezután a sima ágyneműket, abroszokat, függönyöket mángorolták, a töb­ bit vasalták. A vasaló vagy stóglivasaló volt nyitható belterébe tüzes vasdarabot tettek -, vagy szenes volt. Utóbbiba nyitható fedelén át faszenet tettek, meggyújtották és a parázs mele­ gítette a talpat. Rendszerint fejfájást okozott a keletkező széngáz, és a kipattanó szikra kiéget­ hette a ruhát. 51 �Jelen i • 03 • INTÉZMÉNYEK A PALOTANEGYEDBEN Ahol a múlt és a jövő találkozik. .. Pető Rózsa Ezekkel a szavakkal kezdődik Dr. Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektorának 2012. évi rektori köszöntője. E gyűjtés során több hozzá ha­ sonlóan komoly és nagy hírű intézmény vezetője igyekezett megmutatni számomra, hogy a történelem viharaiban hogyan maradtak fenn, és mikép­ pen igyekeznek lélekkel nevelni. Az évszázados épületek már-már fojtogató tekintélyt parancsolnak. Képek és nevek a falakon - még felsorolni is lehe­ tetlen, hány azóta világhírűvé vált tudósé, művészé, sportolóé. Ezek a nevek főhajtásra ösztönöznek mindenkit, és bepillantást engednek a múltba. Az épületek maguk is építészeti remekek, mindegyik jelentős múlttal bír. Aki falaik között jár, érezheti a tudás szellemiségét. Mert minden épületnek lelke van, s hogy mit és mennyit ismersz meg belőle, az csak rajtad múlik. Nem véletlenül hívják sokan a Palotanegyedet Diáknegyednek, Kulturális negyednek vagy éppen Kis Vatikánnak. Elég körbenézni, és az ember az ok­ tatási, kulturális és vallási intézmények sorát fedezheti fel. Amikor a Palota­ negyed utcáin sétál, fiatalokat lát, olyan diákokat, akik életpályát választanak. A Palotanegyedben tanulnak, élnek és szórakoznak. Sokfélék és sokszínűek, s hajtja őket a tettvágy. Eljöttek messziről - sokan távoli országokból - azért, hogy kapjanak valami olyat, ami még az épületeknél is maradandóbb: tudást, kultúrát és hivatást. Ök lesznek azok, akik a jövőben orvosként, ügyvédként, nemzetközi diplomataként, hittudósként, színészként, tanárként megértenek minket, segítenek nekünk, belénk látnak, az érdekeinket képviselik, és dön­ tenek rólunk; s akármilyen is lesz a világ, emberként és előítéletek nélkül állnak mellénk. Hiszen egy hivatásra tesznek esküt, amelynek mélységeit eleinte talán még nem is látják, de a későbbiekben mindvégig ahhoz hűen élnek és dolgoznak. Mit kapnak ők a Palotanegyedben? Egyfajta szellemi, és kulturális tőkét, amiből mindig meríthetnek, akármilyen nehézségekbe is sodorja őket az élet. Ebben a kis negyedben a kulturális sokszínűség és a vallási tolerancia olyan példája látható, ami megerősíti a lelket. E példa azt üzeni, hogy bármilyen kihívásra megadható a megfelelő válasz. Az oktatási intézmények sikereinek és kimagasló teljesítményeinek egyik legfontosabb záloga az oktatók és hallgatók kölcsönös megbecsülésen és tiszteleten alapuló kapcsolata. A cél, hogy kinevelődjön a véleményformáló értelmiség színejava; a kutatók, oktatók és hallgatók pedig Magyarország, illetve a Palota­ negyed hírét vigyék a nagyvilágba. Ajánlom a kedves Olvasónak, hogy amikor áttekinti a következő intézmények listáját, keresse fel a honlapokat is, s így hátha valamiféle ablak nyílik a jövőre. 52 �Szerző Pető Rózsa Jelen i • 03 • A helynek szimbolikus vagy valóságos formában, de van szelleme. (...) Az ember és az építészeti mü kapcsolata sokrétű. Az alkotótól kreatív, teremtő szellemiséget vár, a használótól a gazda fenntartó, megtartó szellemiségét igényli. Létrejöttéhez szükséges az inspirativ szellem hatása, megmaradásához az, hogy a kollektív szellem befogadja, elfogadja. Ha mindez nincs meg, akkor a felszámolás szelleme tisztítja meg, mint alkalmatlant. Az építészeti mü az emberi szellem teremtő­ fenntartó-pusztító hármasságában születik, él és szűnik meg. (...) Ember nélkül az építészet elképzelhetetlen és szükségtelen. (Cságoly Ferenc építész) 53 ��Jelen i • 03 • A PALOTANEGYEDBEN TALÁLHATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK Magyar Nemzeti Múzeum Budapesti Olasz Kultúrintézet 3. ELTE Bölcsészettudományi Kar 4. ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola 5. Szlovák Intézet, Közép-Európai Kulturális Intézet 6. Uránia Nemzeti Filmszínház 7. Odry Színpad 8. Színház- és Filmművészeti Egyetem 9. Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola 10. CaSA DE LA MÚSICA 11. Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar 12. Nemzeti Kulturális Alap 13. Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem 14. Ateliers Pro Árts Művészeti Központ 15. Rajk László Szakkolégium 16. Vörösmarty Mihály Gimnázium 17. Párbeszéd Háza 18. Maladype Színház 19. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 20. Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem 21. Rádió- és Televíziótörténeti Múzeum 22. Kossuth Klub 23. Budapest Jazz Club 24. Magyar Építőművészek Szövetsége 25. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Központi Könyvtár 26. Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar 27. Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Oktatási Centrum 28. Semmelweis Orvostudományi Egyetem 1. 2. Összeállították: Pető Rózsa, Soltész Judit, Tircsi Anikó, Vermes Ágota 55 �Jelen A Palotanegyed a múlt tükrében Intézmények a Palotanegyedben i • 03 • Magyar Nemzeti Múzeum Múzeum körút 14-16. www.hnm.hu A XIX. század legelején gróf Széchényi Ferenc úgy döntött, hogy gazdag gyűjteményét átruházza hazájára és a „közösségnek használatára", lerakva ez­ zel a leendő Nemzeti Múzeum alapjait. A múzeum épülete 1847-re készült el. Tervezője Pollack Mihály, a magyar­ országi klasszicista építészet egyik legjelentősebb alakja. Ma a Nemzeti Múzeum állandó és időszakos kiállítá­ sokkal várja a látogatókat, s megannyi további programot kínál a családoknak és a gyerekcsoportoknak. Különleges élményt nyújthat a családi hangver­ seny, a MÁV Matinék koncertsorozat, a Múzeumok Éjszakájának változatos programja, a Múzeumok Őszi Fesz­ tiválja. A Nemzeti Múzeum igyekszik rugalmasan alkalmazkodni a változó igényekhez. A Múzeumkert fontos színtere a város kulturális életének, egyéb programok mellett itt kerül min­ den évben megrendezésre a Múzeumok Majálisa. vált, így egyaránt szoros kapcsolatban áll magyar és nemzetközi kulturális intéz­ ményekkel, iskolákkal, egyetemekkel. Az intézet munkatársai évente körül­ belül kétszáz rendezvényt bonyolítanak le országszerte. A Bródy Sándor utcában könyvtárral, nyelvtanfolyamokkal, film­ vetítésekkel, kiállításokkal, előadásokkal várják az érdeklődőket. ...... «0»....... Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészet­ tudományi Kar Múzeum körút 4. www.btk.elte.hu A neoreneszánsz stílusú központi épü­ let (a jelenlegi főépület) Steindl Imre tervei alapján készült 1881-1883 között. A Pázmány Péter, esztergomi bíboros érsek által 1635-ben alapított egyetem - Magyarország legrégebbi, folyamatosan működő ilyen intézmé­ nye - a XXL században is őrzi és ápolja nemes hagyományait, több évszázados tapasztalatait a modern kor tudásával és vívmányaival ötvözve. ...... *0*....... Szlovák Intézet, KözépEurópai Kulturális Intézet Rákóczi út 15. A Pán József által rendelt és Hild József tervei alapján készült klasszicista stílusú épületben működött a Fehérló Fogadó, amelyben Petőfi Sándor is megszállt. A XX. században itt kapott helyet a Magyar Falu Varieté, később a Pavilon Bár és a Kert Varieté, majd az 1950-es években az Optimisták Kabaréjának adott otthont a ház. 1993 januárjától a Szlovák Intézet költözött ide. 2001-ben az épület másik szárnyában kapott he­ lyet a Közép-európai Kulturális Intézet. A kiállítások mellett tudományos és szín­ házi előadások, valamint konferenciák, szemináriumok színesítik a két intézet programját. ............ «0»............ Uránia Nemzeti Filmszínház Rákóczi út 21. www.urania-nf.hu ...... O....... ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola Trefort utca 8. www.trefort.elte.hu ...... «0»....... Budapesti Olasz Kultúrintézet Bródy Sándor utca 8. www.iicbudapest.esteri.it Az olasz állami intézményt 1943-ban hozták létre a magyar-olasz kapcsolatok ápolására, az olasz nyelv és kultúra terjesz­ tésére. 2003 óta a prágai és pozsonyi olasz kultúrintézetek koordinációs központjává 56 Az iskolát azzal a céllal alapították 1872-ben, hogy a leendő középiskolai tanárok felkészülését gyakolati módon segítsék. Az intézménynek napjainkban is fontos szerepe van a magyarországi tanárképzésben. A „100 legjobb magyar középiskola” rangsorában az intézmény az előkelő 6. helyet foglalja el. Az iskola tantestületében hét tankönyvszerző dol­ gozik. Az egykori híres diákok listáján számos tudós, olimpikon, mérnök, orvos és neves művész,neve szerepel. Sok más kiválóság mellett itt érettségizett Kandó Kálmán, Kármán Géza (1888-ban), Schulek János (1890-ben) és Heim Pál (1892-ben). De itt tanult Apáthy István és Teller Ede is. Az Uránia Nemzeti Filmszínház épüle­ te az 1890-es évek közepén épült, megrendelője Rimanóczy Kálmán nagyváradi építési vállalkozó volt. Az épületet Schmal Henrik tervezte, aki ötvözte a velencei gótika, az itáliai reneszánsz elemeit az arab-mór építészet­ tel. Az Oroszi Antal nevével fémjel­ zett orfeum kezdetben Caprice néven működött, majd egy csődöt követően az Alhambra nevet kapta. A berlini és bécsi Urania Színház példáját követve, az Urá­ nia Magyar Tudományos Egyesület 1899 áprilisban nyitotta meg Budapesten az Uránia Tudományos Színházat, ahol szín­ vonalas ismeretterjesztő előadások sorát rendezték. Az épület elválaszthatatlan a �Jelen Szerző Pető ■ Soltész • TiRcsi • Vermes magyar játékfilm történetétől. Az 1901es A táncz anyagát Pékár Gyula és Kern Aurél állította össze - a filmen Blaha Lujza, Márkus Emília, Pálmay Ilka, Fedák Sári és a budapesti Operaház művészei különféle táncokat mutatnak be. (A filmszalag később megsemmisült.) A mozit 2002-ben eredeti szépségében újították fel. A műemlék-helyreállítás sikerét jelzi a 2006-ban kapott Európa Nostra-díj. ■...... O............ Odry Színpad (Színház- és Filmművészeti Egyetem) Vas utca He. Az 1959-ben megnyílt Odry Színpad a Színház és Filmművészeti Egyetem saját színháza, amit a megszűnt helyőrségi templom helyén alakítottak ki. Ez az a 260 főt befogadni képes tér, ahol a nyil­ vánosság előtt mutatkozhatnak be a szín­ ház és rendező szakos hallgatók. Nevét Odry Árpádról, a Nemzeti Színház kiemelkedő színészéről kapta, aki 1929től tanára, 1930-1937 között pedig főigazgatója volt a színiakadémiának. i • 03 ■ tanárok valamennyien aktív művészek, akik gyakorlati tapasztalataikat adják át tanítványaiknak. Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar ...... •©•....... Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola Vas utca 9-11. „Non scolae séd vitae discimus. ” (Nem az iskolának, az életnek tanulunk.) 1912 szeptemberében kezdődhetett el az oktatás a Vas utcai „iskolapalotá­ ban’, amely az egyik legszebb példája a Lajta Béla tervezte épületeknek. Lajta Béla a népi építészet és iparművészet emlékeit gyűjtötte azzal a céllal, hogy azokat a modern építészet alapelveinek és formáinak alkalmazásával felhasználja egy újabb magyar építészeti stílus alap­ jaként. Az épület falai így egyszerre hirdetik a kereskedelem nemzeti mi­ voltát, annak nemzeten túli jellegét, valamint a kereskedelmi iskola felada­ tait. Profilja okán az iskola napjainkban is a szakképzésre helyezi a fő hangsúlyt. Az iskola egykori tanárának, Kuncze Gézának köszönhetően innen indult el 1912-ben a magyar kosárlabdasport. Itt tanított többek közt Szerb Antal és Ancsel Éva is. Vas utca 17. www.se-etk.hu A Vas utca 17. szám alatt 1908-ban épült fel a Pajor Szanatórium és Víz­ gyógyintézet, amely akkoriban az ország legnagyobb magánkórházának számí­ tott. Az épület lépcsőházi opálüveg ablakainak festett díszüvegezése Róth Miksa nevéhez fűződik, a hatalmas, színes pálmatartó kerámiakaspókat és a díszburkolatokat pedig a Zsolnay gyár készítette. Az épület 1997 óta ad otthont a Semmelweis Egyetem Egész­ ségtudományi Karának. Az intézmény 16 szakán, illetve szakirányán — 134 oktató és számos neves óraadó tanár közreműködésével — több mint 3000 hallgató tanul. ...................... ..................................... Casa de la Mùsica Vas utca 16. www.casadelamusica.hu Színház- és Filmművészeti Egyetem Vas utca 2/C www.filmacademy.hu Hazánkban 1865. január 2-án indult el az intézményes magyar nyelvű színész­ oktatás. Ma ez az ország egyetlen olyan felsőoktatási intézménye, amely a szín­ ház, a film és a televízió különböző területein együttesen kínál főiskolai, egyetemi és doktori képzést a leendő alkotóművészeknek. A képzést vezető A Casa de la Música rendezvényköz­ pont nyitott bérlői rendszer formájában működik. Sajátos, pezsgésű világából a nyitás óta számos vállalat, médium, valamint művészek és magánszemé­ lyek sora profitált. Jelenleg színvonalas táncórák, nyelvgyakorlási lehetőségek, képzések, meditálás, kulináris élmények, szálláslehetőségek és színházi előadások várják az érdeklődőket. Nemzeti Kulturális Alap Gyulai Pál utca 13. www.nka.hu A házat Gottgeb Antal 1870-ban építtette. Halálát követően Csávossy Ignác jótékonysági alapítványa költözött ide, majd az első világháború után a Szent Rókus Egyházközösség végezte itt munkáját. E helyen lelte meg első buda­ pesti lakását Krúdy Gyula, áld számos novellában örökítette meg Józsefváros hangulatát. Jelenleg a Nemzeti Kulturá­ lis Alap működik a házban, amelynek célja a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, vala­ mint hazai és határon túli terjesztésének támogatása. 57 �Jelen A Palotanegyed a múlt tükrében Intézmények a Palotanegyedben I • 03 • ...... •©»....... ...... •©•....... Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem Rajk László Szakkollégium Bérkocsis utca 2. www.or-zse.hu Horánszky utca 6. www.rajk.uni-corvinus.hu Az intézmény 1877. október 4-én nyitotta meg kapuit. Alapvető célként fogalmazódott meg, hogy a rabbi­ növendékeket magas szintű világi tudás­ sal engedjék pályájukra. A rabbiképzés feltétele — a rabbinikus tanulmányok folytatása mellett - a tudományos képzésben való részvétel. Felújították a rabbiszeminárium épületét, moder­ nizálták a könyvtárát, amely jelenleg is a világ egyik legrangosabb zsidó vallási könyvgyűjteményének számít. A Rajk László Szakkollégium a Corvinus Egyetem értékalapú oktatási intézmé­ nye. Önként vállalt és meggyőződéssel hirdetett célja, hogy tagjaiból szak­ mailag felkészült, közösségben jól együttműködni képes és a társadalmi problémák felé érzékeny értelmiségi fia­ talokat bocsásson ki. .. ........................... Vörösmarty Mihály Gimnázium Horánszky utca 11. www.vmgsuli.hu A középiskolát 1870-ben Pest szabad királyi város törvényhatósága alapí­ totta. Néhány név az iskola drámaés sporttagozatának hajdani diákjai közül, akik itt kaptak szellemi útravalót: Karinthy Frigyes, Bereményi Géza, Bodrogi Gyula, Kútvölgyi Erzsébet, Latabár Árpád, Latabár Kálmán, Novák Ferenc (Tata), Sára Sándor, Stohl András, Varga Győző. Híres sportolóink közül Cseh László, Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes úszók, Mohamed Aida, Mincza .....................................................Ildikó vívók, Regőczy Krisztina és Sallai András jégtáncosok is ezen in­ Ateliers Pro Árts tézmény padjait koptatták. Az iskola hírnevét öregbítette Mihály Dénes, a Művészeti Központ hangosfilm és a TV-technika kiválósága Horánszky utca 5. és Jendrassik György, a Ganz-Jendrassik www.ateliers.hu motorok feltalálója. A Művészeti Központ különleges építészeti adottságaival otthont kíván nyújtani a képzőművészet és a művészet valamennyi ágának. Egyik legfontosabb törekvése, hogy biztosítsa az alkotói munka egyik fontos felté­ telét: a műtermet. Az emeleten galéria működik, ahol kortárs képzőművészeti kiállításokat szerveznek. A földszinti 21774 csak 1 van nevű artkocsma és ét­ terem a kulináris élvezeteken kívül kulturális programokkal is szolgál egész évben. 58 .......«0»....... Párbeszéd Háza Horánszky utca 20. www.jezsuita.hu 2003-ban a Jézus Társaság Magyarországi Rendtartománya kezdeményezésére jött és a társadalmi igazságosság szolgálatában. Képzéseket, előadásokat, műhelyeket, szemináriumokat, konferenciákat, film­ vetítéseket, vitafórumokat, közösségeket szerveznek. A rengeteg program mellett könyvesbolt és a Loyole kávézó várja a látogatókat. ...... «0»....... Maladype Színház Mikszáth tér 2. www.maladype.hu Az idén tízéves Maladype Színház 2009-ben költözött a Mikszáth térre. Az állandó társulattal rendelkező teátrum komoly nézői és szakmai sikereket ért el, előadásait jelentős hazai és nemzet­ közi díjakkal jutalmazták. Méltán vált a színházi élet egyik legizgalmasabb és leg­ színvonalasabb független formációjává. ................... ................................. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Állam­ tudományi Kar Szentkirályi utca 28-30. www.jak.ppke.hu A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi kara 1995-ben költözött be a Szent­ királyi utcába. A falak már most mesél­ ni tudnának! Ahogyan mesélnek is a nyomdából átalakított nagyelőadókról, s arról, hogyan nyerte el mai formáját a kar. Mesélnek az első professzorok ál­ dozatos alapító munkájáról, szellemiséget teremtő személyiségükről, előadásaikról és emberségükről, amit a mai diákok is megéreznek és megköszönnek. A Pázmánynak nemcsak múltja és jelene, de jövője is van a Palotanegyedben. Hogy ez a jövő mit hoz, az a jelenen múlik. ...... «0»....... Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem Pollack Mihály tér 3. www. andrassyuni. hu létre a Párbeszéd Háza. Céljuk egy olyan szellemi központ kialakítása volt, ahol teremtő párbeszéd indul a hit, a kultúra Az Andrássy Egyetem az egyetlen német nyelvű egyetem Közép-Európa nem �Jelen Szerző Pető • Soltész • Tircsi • Vermes i • 03 ■ egyetemet, a Globe Nyelviskolát, tanulmányutakat, akkreditált pedagógus- és felnőttképzési tanfolyamokat, valamint tehetséggondozó versenyeket szervez. Emellett közéleti, tudományos ren­ dezvényeknek, könyvbemutatóknak és kiállításoknak ad otthont. német ajkú területén. Az intézményt 2001-ben alapította a Magyar Köztár­ saság és az Osztrák Köztársaság, vala­ mint két német szövetségi tartomány: Bajorország és Baden Württemberg. Az oktatás Budapest szívében, a város egyik legszebb klasszicista épületében, a Festetics-palotában zajlik. ........... 8®®........... ............................. Budapest Jazz Club Rádió- és Televízió­ történeti Múzeum Múzeum utca 7■ www.bjc.hu Pollack Mihály tér 8-10. www. muzeum .rádió. hu A Budapest Jazz Club a fővárosi jazzélet központja. A klubéletben kuriózumnak számító világsztárok mellett állandó fellépők a hazai jazz elismert művészei. Különleges palotabelső, kiváló hangzás, barátságos hangulatú kávézó, koncert­ terem, egy Steinway B modell és egy Blüthner zongora várja az idelátogatókat. Igényes közeg a szórakozni vágyóknak. Ortutay Gyula, a neves néprajzkutató és politikus, a Rádió egykori lektora 1940-ben kezdeményezte, hogy legyen egy Rádiómúzeum. Akkor még minden élő, egyenes adásban hangzott el, így műszaki tárgyak, mikrofonok, lemez­ vágók, újságok kerültek volna kiállításra. Sajnos a történelem közbeszólt: a hangle­ meztár, a történeti levéltár a háborúban teljesen megsemmisült. Később Szabó Miklós főmérnök kezdte el gyűjteni a régi rádiókat, magnókat, valamint az egyéb műszaki berendezéseket. Az évtizedek során egyre növekedett az igény az örökség megmentésére. 1975ben, a Magyar Rádió fennállásának 50. évfordulóján a Nemzeti Múzeumban szerveztek kiállítást a tárgyakból, majd 1995-ben, az intézmény 70. születés­ napja alkalmából a Néprajzi Múzeum adott otthont a Halló, itt Rádió Buda­ pest! című tárlatnak. Az akkor kiállított tárgyak adták a 2005. december elsején megnyílt Rádiómúzeum alapját, amely 2011-ben kibővült a hazai televíziózás fejlődését bemutató anyaggal. A kora­ beli bútorok és berendezések, archív felvételek és sajtódokumentumok segítségével páratlan időutazást te­ hetnek a betérő vendégek. A rádiózás és a televíziózás technikai oldaláról, valamint az ország tájékoztatásában, kulturális életében betöltött szerepéről egyaránt képet kaphat itt a látogató. ........... a®»........... Magyar Építőművészek Szövetsége Ötpacsirta utca 2. www.meszorg.hu Az 1902-ben alakult Magyar Építőművészek Szövetsége székhelye. A szakmai tömörülés ápolja a kapcsola­ tokat a különböző nemzetközi építész szervezetekkel, és együttműködésre törekszik az egyéb művészeti ágakkal. A székházát építészeti központként, az építészek és a társadalom közötti ta­ lálkozások helyeként, nyitott házként működteti. Az udvarból külön bejárattal rendelkező Kós Károly terem külföldi és hazai építészeti kiállítások állandó hely­ színe. Az Építészek Háza jelenleg több szervezetnek {Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapesti Építész Kamara, Magyar Építész Kamara, Építész Mester Egylet, Mesteriskola) ad otthont. ........... •©»........... ........... s@e........... Kossuth Klub Múzeum utca 7. www.kossuth-klub.hu A kultúra, a tudomány és a közélet háza. Működteti a JózsefAttila Szabad­ Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár- Központi Könyvtár Szabó Ervin tér 1. www.fszek.hu Az 1931 óta a Wenckheim-palotában működő központi könyvtárat 1998 és 2001 között rekonstruálták és bővítették. Impozáns, világszínvonalú könyvtár­ épület lett, ehhez illő szolgáltatásokkal és igénybevétellel. Az épületegyüttesben található a Budapest Gyűjtemény, a Szociológiai Gyűjtemény, a Sárkányos Gyerekkönyvtár és egy kávéház. ...... a®*....... Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészet­ tudományi Kar Reviczky utca 4. www.kre.hu/btk Az épületet 1889-ben építette Dánile György építőmester. A Magyarországi Református Egyház Zsinata 1993. február 24-i ülésén döntött a Károli Gáspár Református Egyetem megala­ pításáról. A Bölcsészettudományi Kar eredendően a középiskolai tanárképzés céljaira létesült, azzal a szándékkal, hogy a Magyarországi Református Egy­ ház iskola- és intézményhálózatát a kereszténység egyetemes erkölcsi és szellemi értékeinek közvetítésével, a bibliai Ige szellemében korszerűen művelt, felkészült szakemberekkel lássa el. A kar nagy hangsúlyt fektet a sze­ mélyre szabott képzésre, az elmélyült műhelymunkára, valamint az alkotó emberi közösségek támogatására. ...... •©•....... Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Oktatási Centrum Szentkirályi utca 47. www.sote.hu A fogászat oktatásának több mint 150 éves hagyománya van az egyetemen. A Fogorvostudományi Kar legutóbbi tör­ ténelmi dátuma 2007. Ekkor nyitotta meg kapuit a Fogorvostudományi Okta­ tási Centrum és Igazgatóság - így a kar összes klinikája egy hétemeletes, a mai kor elvárásainak megfelelő felszereltségű komplexumba került. A magyar nyelvű képzés mellett harminchat nemzet képviselői vettek már részt az angol és német nyelvű oktatásban. A kar fennál­ lása óta közel 4800 fogorvost képeztek - közülük mintegy 800 külföldit. 59 ��Jelen i • 04 • SÉTÁK A PALOTANEGYEDBEN Irodalmi-, 56-os-, Pál utcai fiúk séta Káldi — Mann A POÉTIKA TEREI • Káldi Emese, Káldi Márton Irodalmi séta a Palotanegyedben A magyar Quartier Latin — így nevezték a Palotanegyedet a múlt század elején. Művészek, írók, bohémek lakhelye volt ez, ahol a fiatalok tele lelkesedéssel, szép reményekkel, ámde jobbára üres zsebbel, hónapos szobákban, fűtetlen albérletekben húzták meg magukat, s kitartóan hittek az első átütő sikerben, a kiadókban, a szerkesztők jóakaratában. Itt, a századfordulón örökké nyüzsgő, kiskocsmákkal és kávcházakkal teli utcákon indult Kosztolányi, Mikszáth vagy Szabó Lőrinc karrierje. A magyar irodalom nagyjai, a Nyugatotok színe-java ezek között az épületek között, ma is létező lakásokban lett szerelmes, vitatkozott poétikáról, körmök hajnalig a lámpafénynél. Ezekben a kapualjakban, lépcsőházakban visszhangzik még Babits lépte, hallani Karinthy cipőinek kopogását vagy érezni Krúdy cigarettájának füstjét. A poétika terei ez esetben a Palotanegyed terei is, amelyet bárki felfedezhet, megérezhet, ha a séta egyes állomásait bejárja. Az ismert-ismeretlen helyszínek, a házak történetei, az irodalmi ikonok személyes sorsa és emlékezete pedig észrevétlenül is egy újabb szálat sző bele a városrész egyébként is páratlanul izgalmas szövetébe. A KOMMUNIZMUS VÉGÉNEK KEZDETE • Káldi Emese, Káldi Márton ’56-os séta a Palotanegyedben Budapesten mindennaposak a filmforgatások. Hol barokk kisvárosként, hol a századforduló Párizsaként, hol pedig Moszkvaként jelenik meg a főváros egy-egy részlete a szuperprodukciókban. Nem véletlenül. Épített örökségünk páratlanul sokszínű - a város és az ország történelme szinte évtizedről évtizedre nyomon követhető benne. Így van ez itt, a Palotanegyedben is, ahol az utcákon sétálva valóságos időutazáson vehet részt az ember: például az 1956-os forradalom eseményeit idézheti meg - ha tudja, hogy hol és mit keressen. A ma valóságában ugyanis ott van annak az éppen 56 évvel ezelőtti ősznek a lenyomata. Ott van a málló vakolatú házak falán lövésnyomok formájában, ott van egy-egy elpusztult épület helyén azóta emelt ház történetében, ott van a ma is itt élő családok emlékezetében. Hogy megérthessük az eseményeket, nemcsak a nagy és ismert helyszíneket kell megismernünk, hanem a város minden egyes kis szegletét, melyekben akár észrevétlenül is, de nagy dolgok történtek 1956-ban: a lakásokban, iskolákban, kórházaiéban és persze az emberek szívében. A séta állomásait bejárva érzékelhetővé válik, hogy hogyan küzdött egy nemzet a szabadságáért - akár hétköznapi hősökként is. TÉRREGÉNY • Mann Dániel Pál utcai fiúk séta a Palotanegyedben A nyolcadik kerületnek van egy szent meséje. A születése óta eltelt több mint száz év egyrészt a világhírt hozta meg neki, számtalan kül­ földi fordítás, film, helyenként valóságos kultusz formájában, másrészt a történet eredeti helyszínét szinte teljesen kiforgatta magából. Eltűntek vagy eltorzultak a megénekelt kövek; szomorúbb, nehezen felejthető profán képzetek váltották fel a századforduló hazafias hőemelkedésében harcra-hazára éhező gyerekek legendáját. Mintha nem mertünk volna emlékezni rá ezek alatt a nehéz évtizedek alatt: egyetlen árva olasz nyelvű táblán kívül semmi sem büszkélkedhetett arról, hogy a legsikeresebb magyar regényt Józsefváros szűk utcái és hagyományosan sokszínű lakossága ihlették. A Pál utcai fiúk lábnyomait követő séta a mű jelentősebb helyszíneit köti össze, mely során az utcáknak egészen addig a rétegéig jutunk vissza, amit még a kerület mitológiai alakjai, a tisztaszívű gyerekek cipői kop­ tattak. Történetük a kor értékeinek örök foglalataként maradt ránk és a kerületre, mely sóváran nyúl vissza múltjában a megőrzendő, megtartandó hagyományok után, amikre támaszkodva jobban kihúzhatja magát minden mai józsefvárosi. Ez a könyv a századfordulós Pest gyerekeiről szól. Akiket nagyon más vár, ha hazamennek. Akik ülhetnek az első padban vagy éppen az utolsóban. De ha nem otthon vagy az iskolában vannak, sorsuk egybeforr, csapatokat alkotnak, egy új közeget, ahol igazán önmagukká lesznek, ahol a dolgoknak jelentősége van. 61 �A Palotanegyed a múlt tükrében Séták a Palotanegyedben - Irodalmi séta Jelen i • 04 • Nyomor Utazás egy sírdomb körül Bródy Sándor utca 18-20. Bródy Sándor utca 36. Az utca névadója, Bródy Sándor a ma parkolóként üzemelő foghíjtelken álló épület egyik nincstelen lakója volt az 1880-as évek derekán. Bródy Gyuláról érkezett Pestre, és azt a nélkülözés­ sel terhes időszakot töltötte ebben a lakásban, amely alatt alkotói pályája elindult. Ez idő tájt jelent meg például Nyomor címmel első novelláskötete, amelyben történetei helyszínéül előszeretettel választotta a Józsefváros, vagyis a környék szegénynegyedeit. Különös és meghatározó esztendők voltak azok, amelyeket e ház falai között töltött feleségével Jókai Mór, a koronázatlan írófe­ jedelem. Az első emeleti, erkélyes, tágas lakásban lakott ugyanis 1884 és 1886 között a csaknem hatvanéves író, aki még ekkor is aktívan dolgozott. Többek között itt írta át kedvenc regényét, az Aranyembert drámai formára, amelyet aztán nagy sikerrel játszottak a színházak. De erre az időszakra tehető Rudolf trónörökössel kötött barátsága is, amelynek eredményeként Jókai elvállalta az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című munka Magyarországra vonatkozó részének szerkesztését. És persze mindeközben ontotta magából a szépirodalmat: csak e rövidke két év leforgása alatt megjelent a Lőcsei fehér asszony, a Cigánybáró és a Kiskirályok című regénye. Különös a ház azért is, mert Jókainé, Laborfalvi Róza 1886 novemberében itt halt meg, 69 éves korában. A legendás házasság az író és a kor egyik leghíresebb színésznője között - aki nem mellesleg majd kilenc évvel (sőt, rossznyelvek szerint talán még többel is) volt idősebb férjénél - a kegyes hagyomány szerint a forradalmi hévben, 1848. március 15-én este kezdődött, hogy aztán minden kétkedőt megcáfolva közel negyven évig tartson. Házasságuk alapvetően arra épült, hogy Róza asszony gondos feleségként biztosította az író számára a nyugodt alkotás feltételeit — főzött, mosott rá, vagy épp a konyakos meleg tejet szolgálta fel annak mellbaja ellen. Talán nem véletlen, hogy amikor a nő elhunyt, Jókai állítólag így sóhajtott fel: „Kifog engem ezután ápolni?' Szintén ebben az épületben lakott a házaspárral Hegedüsné Jókay Jolán is, Jókai unokahúga, aki az itt eltöltött időkről később emlékiratot adott ki. Bródy innen később a Mária utcába költözött albérletbe, hogy aztán élete végén Budán éljen: a Margitszigeti Kisszálló és végül a Rudas fürdő egyik szobája volt otthona. Bródy a kor egyik legjelentősebb tárcaírója, novellistája volt, aki amellett, hogy irodalomszervezőként is tevékenykedett, híres volt arról, hogy szívesen vetette bele magát az éjszakai életbe. Erre pedig a Palotanegyed kávéházai, vendéglői igazán alkalmasak voltak. A magyar Zolaként emlegetett Bródy Sándort a századfordulón az egyik legtehetségesebb írónak tartották - mindig tele volt ötletekkel, égett a tettvágytól, és rendkívül jó társasági emberként sokak szeretetét élvezhette. Az első világháború után azonban más szelek kezdtek fújni, és mivel Bródy rokonszenvezett a Tanácsköztársasággal, bécsi emigrációba kényszerült. Visszatérve onnan, az ünnepelt írónak anyagi nehézségei támadtak, barátai meghaltak vagy elfordultak tőle, így. végül ő maga is magányosan halt meg. Természetét tekintve érzékeny, szeretteihez ambivalens módon kötődő ember volt, így talán nem véletlen, hogy törvénytelen fiával, a később szintén sikeres íróvá váló Hunyady Sándor­ ral is hasonló viszonyt tartott fenn. Építéstörténet ••••• • A ma parkolóként üzemelő foghíjtelken egészen az 1980-as évekig két épület is állt: egy kisebb, jellegtelenebb tornácos lakóház a telek hátsó részén, és tőle fallal elválasztva egy egy­ emeletes, eklektikus lakóház. Míg az előbbi a 18-as, az utóbbi a 20-as számot viselte. A két egy időben, 1868-ban megépült háznak közös bejárata volt az egykori Sándor — mai Bródy Sándor utca felől. • Idézet • •••• • •••• Építéstörténet ■•••• A Bródy Sándor utca 36-os számú épülete 1860 körül épült, eredetileg valószínűleg kétszintes épületként, amelyre később került rá a többi szint Pán József tervei szerint. A romantikus­ eklektikus stílusú ház különlegessége, hogy az udvaron áthalad­ va, egy kis átjárón keresztül megláthatjuk azt a fallal elválasztott másik épületet is, amelyet ugyanezen a telken, de merőlegesen építettek a házra, s amelynek elrendezéséből könnyen következ­ tethetünk a Bródy Sándor utca 18-20-as számú épület egykori épületeinek térállására is. ■■■•■ Idézet • „ Tizennyolcéves voltam akkor; egy pár esztendővel előbb Buda­ pesten éltem, meglehetősen elhagyatva. Es a boldog város szinte élerjesztőjólétében minduntalan a nagy város szegénysége járt az eszemben. Ott, hol még a temetési vállalkozók sem nyilttereznek egymás ellen, — minduntalan az a hely foglalkoztatott, hol talán még a halottak is tülekednek egymással. S a városkában, hol a legnagyobb izgalom a cigánybanda és prímása közt való meghasonlás: a nagyváros rejtve maradó, vagy muzsikaszóba, zajba fúló drámáit láttam folyton." „Ejfél után két órakor ébresztettekfel azzal a szóval, hogy a «végek vége» előtt állunk. A halál angyala hív. Így végezte az Úr! (...) Mikor átmentem a szobájába, egészen nyugodt volt, azt mondta, hogy semmifájdalmat sem érez, több gyertyát kért gyújtani, mert sötét van, s kért, hogy a ruháit készítsem oda, mertfel akar kelni. Es aztán nézett rám azokkal a nagy, fekete, mindent mondó sze­ meivel, hogy én ahhoz hasonló sötétséget nem tudok álmodni. A túlvilág volt abban. ” (Bródy Sándor: Az arckép vallomásai) (Jókai Mór: Utazás egy sírdomb körül) 62 �Szerző Kálói Emese, Káldi Márton Jelen i • 04 • Harc az ünnepért Különös házasság Horánszky utca 2. (Bródy Sándor utca 23/a) Mária utca 16. Az ígéretesen induló, pályakezdő költő, Szabó Lőrinc épp csak elmúlt húszéves, a fiatal özvegy, Mikes Klára pedig huszonöt volt, amikor megismerkedtek egymással Babits esküvőjén. Szerelmük részben itt, a Palotanegyedben szökött szárba, hiszen 1921-ben ebben az épületben bérelt szobát Klára, az Est lapok szerkesztőjének lánya. Szabó Lőrinc ide kísérte haza, és már a kapualjban hevesen udvarolni kezdett... Ok kerten, az apai nemtetszés ellenére még ennek az évnek a szilveszterén, minden külsőséget mellőzve összeházasodtak, és együtt költöztek aztán egy nagyobb lakásba. S bár a költő haláláig együtt éltek, házasságuk már a kezdetektől sem volt felhődén - elsősorban Szabó Lőrinc „nőügyei” miatt. A rendszeres, de súlytalan futó kalandok mel­ lett volt egyvalaki, aki igazán fontos volt a költő életében: Vékes Ödönné, Korzáti Erzsébet. Az 1921-ben még csalt tizenkilenc éves „Erzsiké” Mikes Klára munkatársa és legjobb barátnője, ide a Horánszky utcába is gyakran eljött kisfiával, Bandikéval, hogy az idősebb, tapasztaltabb és őt féltve szerető Klárával beszélges­ senek. Egy ilyen barátnői találkozó alkalmával ismerkedtek meg Szabó Lőrinccel, de kapcsolatuk csalt néhány évvel később vett komoly fordulatot, hogy aztán negyedszázadon át bujkáljanak szerelmesen, hol Klára, hol a világ, hol a saját lelkiismeretük elől. Korzáti Erzsébet a második világháború alatt gyermekotthont tartott fenn, ahol zsidó gyerekek életét is megmentette - amiért a jeruzsálemi Jad VasemEsen emlékfát is ültettek az emlékére. Ezt azonban nem érte meg, 1950-ben Budán öngyilkos lett. Halála annyira megrázta Szabó Lőrincet, hogy A huszonhatodik év cím­ mel megjelent kötetében százhúsz szonettben gyászolta őt. Amikor 1873-ban a fiatal Mikszáth Kálmán újdonsült felesé­ gével a házba költözött, Vandrák Samu híres bronzöntő mes­ ter is éppen csak kipakolt műhelyében és új lakásában. Ebben az évben vásárolta meg ugyanis a kétemeletes házat, hogy benne a földszinten - éppen Mikszáthék szerény bérlakásával szemben — praktikus műhelyt, az emeleten pedig kényelmes otthont alakíthasson ki magának. Ebben az időben Vandrák, az Opera és a Bazilika bronzöntvényeinek készítője, még biz­ tosan híresebb volt Mikszáthnál, aki éppen csak belekezdett írói pályájába, s igencsak szűkös körülmények között élt. Nem sokat segített anyagi helyzetén az sem, hogy Mauks Ilonát, a balassagyarmati szolgabíró lányát az apai tiltás ellenére, titok­ ban vette nőül a józsefvárosi evangélikus templomban. S bár nagy szerelem volt az övék, házasságuk mégsem indult túl jól. Mikszáthot szinte kezdettől fogva nyomasztotta, hogy felesé­ gét nem tudja rendesen eltartani. Első gyermeküket születése után nem sokkal elvesztették, s Ilona ekkor — lelki és fizikai betegsége miatt - visszaköltözött családjához. Mikszáth pedig a karrier reményében Pesten maradva meg akarta könnyíteni felesége számára az elválást, ezért azt hazudta, hogy már mást szeret. Hamarosan hivatalosan is elváltak. A történet azon­ ban mesebeli fordulatot vett: 1882-ben, Mikszáth első írói sikerei után (Jó palócok, Tót atyafiak) ismét összekötötték az életüket, és boldogan éltek majdnem harminc évig együtt, egészen Mikszáth haláláig. Három gyermeket neveltek fel, s életük során még egyszer visszatértek a Palotanegyedbe — a Mikszáth Kálmán tér 1. számú házban laktak az író életének utolsó éveiben. ..... Építéstörténet ■•■■■ A mai Horánszky utcát egykor Zerge utcának nevezték, hiszen itt a sarkon állt Mater Mihály városi számvevő a „Kőszáli zergéhez címzett fogadója, amely 1766-ban nyitotta meg kapuit. A környékbeliek által csak JZerge-ház -tvAt- nevezett épületet a város Mayer sikkasztása fejében lefoglalta, majd városi szegény­ háznak használta, 1875-ben pedig lebontatta, hogy az értékes telkeket eladhassa. Az 1890-ben elkészült háromemeletes eklek­ tikus sarokháznak csak a Bródy Sándor utcából van bejárata, bár a leírásokban Horánszky utca 2. alatt szerepel. Különösen szép a lépcsőház, helyenként még látható hattyúmintás terazzo burkolata és a nőies, indásan kanyargó lépcsőkorlát. • • •• • Idézet „En akkor egy barátnőmmel, Kövér Ilonával laktam együtt egy közös barátnőnk kétszobás lakásában, albérletben, a Horánszky utcában. Papa megkérte Lőrincet, kísérjen haza, úgyis arra lakik a Reviczky utcában Babitséknál. Lőrinc csöppet sem imponált nekem a Gráfbácsitól kapott lomposfelöltőjében. Útközben megcsókolta a télikabátom vállát. Aztán megkérdezte, feljöhet-e majd beszélgetni, olvasni kicsit együtt. Nemsokárafel isjött. Felolvasta verseit, a Föld, Erdő, Isten előttieket, fordításait, főként Georget. Nagyon tetszettek. Örökké éhes volt. Aztán olvastunk- és csókolóztunk. ” (Mikes Klára visszaemlékezései) ..... Építéstörténet ■•••• A Mária utcai telket 1866-tól eredetileg Heinrich Károly és neje tulajdonolta. A hivatására nézve építész Heinrich két háztervre is kért engedélyt a hatóságoktól, amelyek feltehetőleg nem járultak hozzá az építkezéshez, így Heinrich végül tovább­ adta a telket Bellagi MÓRnak, aki - továbbra is Heinrich közreműködésével - 1872-ben felépítette a házat. Nem sokkal később emeletráépítéssel és a bal oldali szárnyhoz kapcsolódva fészerrel és istállóval bővítették az épületet a tulajdonosok. Vandrák Samu ideje alatt pedig a jobb oldali szárny kapott toldást. A neoreneszánsz stílusú épület homlokzatán különösen szép a bejárati kapu körüli díszítés: a palmetta- és gyöngysoros kőkeret, valamint a kaput őrző oroszlánfej. ■ •••■ Idézet ■ •■■■ „ Tartozom önnek azzal a regarddal, hogyha még nem mentférj­ hez, én most még egyszerfeleségül kérem magát... Ön megosztotta rossz sorsomat, a legrosszabbat magam szenvedtem át, a jobb sor­ somat szívesen megosztanám magával. Ha pedig már elkéstem vol­ na, ha ön márférjhez ment azóta, csak örülök rajta, ha boldog... ” (Mikszáth Kálmán levele Mauks Ilonához, Budapest, 1882. febr. 16.) 63 �A Palotanegyed a múlt tükrében Séták a Palotánegyedben - Irodalmi séta Jelen i • 04 • Minden másképp van Ha eldobod egykor AZ ÖZVEGYI FATYOLT... Reviczky utca 5. Horánszky utca 13. A nemzet költőjének, a ’48-as szabadságharc hősének, Petőfi SÁNDOR-nak az özvegye, Szendrey Júlia 1867-ben költözött ide, az egykori Zerge utca 13-as számú ház földszinti lakásá­ ba. A nő ekkor már egyedül, súlyos betegen választotta új otthonául ezt a szerény lakást, miután második férjét nem akarta látni többé. A korabeli pestiek többsége Júliát nem ér­ tette és ezért nem is igen szerette, hiszen még a gyászév letelte előtt ment újból férjhez, a történész Horváth Árpádhoz és dobta el „az özvegyi fátylat”, és ezen kívül is, amúgy is furcsán viselkedett... Rövid hajat hordott, szivarozott, káromkodott - és ráadásul nem tudta, vagy nem akarta Petőfi egyetlen fiát, Zoltánt megnevelni. Azt kevesen tudták, hogy verseket ír, és hogy Andersen meséi először az ő fordításában jelentek meg magyar nyelven. Naplói, levelei és egyéb lejegyzett személyes és szenvedélyes hangú vallomásai csak 1930-ban kerültek elő és jelentek meg, ezekből egy tehetséges, de sok szempontból szerencsétlen sorsú nőalak bontakozik ki, aki igazán csak a Petőfivel töltött rövid két évben volt boldog. Majd harminc évvel később, a millenniumi ünnepségekre érkezett a fővárosba Krúdy Gyula, hogy aztán íróként soha ne szabaduljon a főváros utcáitól, alakjaitól és hangulataitól, amelyeknek egyik legihletettebb ábrázolója és teremtője lett. Itt, a Józsefvárosban keresett hónapos szobát, és évekig bérelte valószínűleg ugyanazt a földszinti lakást, amelyben egykor Szendrey Júlia lakott. Krúdyra nagy hatással volt a ház költői ro­ mantikája, és több művében is foglalkozott a tragikus sorsú öz­ veggyel, valamint a „nemzet árvájával', Petőfi Zoltánkával. Amíg Júlia saját naplói ismeretlenek voltak, a Krúdy szőtte legenda formálta széppé Petőfi szomorú özvegyének emlékét. Építéstörténet • • •• • ■ •• • • A kétemeletes, középerkélyes épület 1878-ban épült Pucher József tervei alapján, eklektikus stílusban. Funkciója a nap­ jainkban befejeződött átépítés kezdetéig lakóház volt, jelenleg a VIII. kerületi önkormányzat ifjúsági és vállalkozásfejlesztési központot alakított ki itt. Ezért teljes belső szerkezete átépült, stukkódíszes homlokzata, szép kapuja azonban nem változott. •• • Idézet ■ •• • • „A. Gyöngytyúk utcából a Zerge utcába költöztem [...] csupán a regényesség kedvéért, mintegy a halott Benedek Aladár, de még inkább a régebben halott Szendrey Júlia tiszteletére, és néha még manapság, annyi kiábrándultság után is azt hiszem, hogy ab­ ban a szobában laktam, amelyben Petőfiné, amikor különböző okokból nem akart többet a Képíró utcai Szendrey-házba (a Hét Bagoly-hoz) visszamenni. ” (Krúdy Gyula látogatásai. In: Krúdy Gyula: Vallomás. Budapest, 1963. 307. old. S. a. r.: Kozocsa Sándor.) 64 A Bánjjy-palota második emeleten kialakított háromszobás bér­ lakásába 1935-ben költözött be a Karinthy család. Karinthy Frigyes és Bőhm Aranka, valamint három fiuk (az Aranka első házasságából született Tamás, a Karinthy első házasságából származó Gábor, valamint közös gyermekük, Cini) élete több szempontból is eltért az úgymond rendezett családok életétől. Lakásukban állandó volt a vendégjárás, nem tartottak túl nagy rendet - hiszen imádtak vásárolni különböző hajmeresztő tárgyakat és mindenféle háziállatot —, sokat és hangosan veszekedtek, hol kedves, hol pedig gonosz tréfákkal ugratták egymást. Az örökké hangos ház csalt akkor csendesedett el egy időre, amikor a Pest-szerte ismert és szeretett Karinthyról 1936 tavaszán kiderült, hogy agydaganata van. Még abban az évben, májusban megműtötték Stockholmban, a kor világhírű sebésze, Herbert Olivecrona végezte el a daganat eltávolítását. Sze­ rencsére a műtét jól sikerült, az író visszanyerte látását és újra dolgozni is tudott. A pesti újságokban fontos hírnek számí­ tottak az író hogylétéről szóló tudósítások. A svéd professzor köszönőlevelek százait kapta magyar emberektől... Karinthy pedig mindeközben megírta betegségének és gyógyulásának történetét az Utazás a koponyám körül című különleges regé­ nyében, amely heti folytatásokban jelent meg a Pesti Naplóban. Karinthy nagyon büszke volt erre az ebben a házban született regényére, amelyet a legtöbb európai nyelvre lefordítottak és végre igazán komolyan vettek. Műve műfajt teremtett az európai irodalomban, ez volt az első betegségmemoár, amely csodálatos pontossággal ábrázolta a betegséggel és gyógyulás­ sal járó lelki történéseket. • • •• • Építéstörténet • •• • • A palota 1873-ban épült az erdélyi nemesi család, a Bánffyak pesti palotájaként. Tulajdonosa a politikus, író, grafikus gróf Bánffy Miklós volt, aki 1935-ben adózási okokból bérlaká­ sokat alakított ki benne, ettől kezdve a főlépcsőt a Bánffy család, a jobboldali csigalépcsőt a bérlők használták. A ház a II. világháborúban súlyosan megrongálódott, azelőtt színes címerrel díszített üvegablakai, faragott ajtói, gyönyörű erdé­ lyi kályhái voltak. A háború óta többször átépítették, már a lépcsőházak sem lelhetők fel. • • •• • Idézet • •• • • „Lépcsőházunk pihenőinél óriási ablakok nyíltak, üvegükön a grófi címerrel. Emlékek laktak a lépcsőházban, s magam is, va­ lahányszor felszaladtam, kettesével szedve a fokokat, magam is különös módon emlékeket kovácsoltam, arra gondoltam, milyen szomorú lesz, ha majd nem lakunk már itt, s én néha felkeresem a házat, mert ki nem ért olykor vissza?’ (Karinthy Ferenc: Szellemidézés) �Jelen Szerző Káldi Emese, Káldi Márton i • 04 • Keresztül-kasul az életemen Négy fal között Reviczky utca 7. Baross utca 4. Gróf Bánffy Miklós (a Bethlen-kormány külügyminisztere, az Operaház intendánsa, díszlettervezője, több irodalmi mű illusztrá­ tora, az Erdélyi Helikon szerkesztője, és egyben az erdélyi kultúra és oktatás támogatója, nem mellékesen: író) az 1900-as évek elején előszeretettel támogatta az irodalmárokat. Többek között azzal is, hogy családja pesti bérpalotájában és a mellette álló bérházban lakásokat adott ki költők, írók számára. Babits Mihály, aki ak­ koriban már a Nyugat főmunkatársa, irodalmi összejövetelek házigazdája, irodalomszervező volt, 1916-tól lakott itt, a Bánffybérház harmadik emeletén. A visszaemlékezések és a korabeli fényképek tanúsága szerint meghitt, háromszobás otthona faltól falig tele volt könyvekkel és régi szőnyegekkel, és itt nemcsak a már befutott irodalmárokat, szerkesztőket, kiadókat látta vendé­ gül, hanem a szárnyukat bontogató fiatal költőket is meghallgatta. Sőt, ide fogadta bel 920-ban az addig albérletekben nyomorgó, nincstelen, fiatal Szabó Lőrincet is, akit az egyetemen ismert meg, mint tanítványát. Sok mindent lehetne mondani Kosztolányiról, de azt sem­ miképp, hogy a négy fal között élte volna életét. Első sikeres, 1907-ben megjelent kötetének mégis ezt a címet adta a fiatal költő, pedig ez idő tájt szinte sehol sem töltött ugyanazon négy fal között hosszabb időt: csak 1905 és 1915 között tíz különböző helyen lakott a környéken. Itt, ennek a bérháznak a második emeletén, a 12-es számú, szerény kialakítású lakást 1907 októberétől is csupán bő egy évig bérelte medikus­ hallgató öccsével együtt, aztán független ifjúként költözött is tovább — még mindig maradva a Józsefvárosban. Elénk társasági élet folyt tehát itt, amely igen kedvére való volt a ti­ zenkilenc éves, Miskolcról Pestre került Szabó Lőrincnek. O maga ebben az időszakban kisebb műfordításokból élt, első verseskötete, a Föld, erdő, Isten pedig két évvel később, 1922-ben jelent meg. Érdekes fordulat volt mester és tanítványa életében, hogy mind­ ketten ugyanazt a nőt szerették. Az ifjú és lángoló szívű Szabó Lőrinc ezekben a pezsgő mindennapokban, éppen Babits révén ismerkedett meg a ragyogó intellektusú Tanner Ilonával, akivel rövid ideig szerelmi viszonyba került. A lány azonban a szintén hevesen udvarló Babits Mihálynak, a már elismert költőnek lett a felesége, s élete végéig hű társa maradt. A lakás, mint irodalmi sza­ lon és baráti összejövetelek, felolvasások helyszíne, egészen 1931ig Babitsék lakhelye volt, amikor is a házaspár végül Budára, az Attila útra, később pedig a Logodi utcába költözött. ■ • •• • Építéstörténet • •• ■ • Az ősi erdélyi nemesi család tagjai, a Bánffyak az 1870-es években döntöttek úgy, hogy Pesten, a mágnások körében kedvelt város­ részben befektetési céllal házakat építenek. A Reviczky - akkor még József— utcában két egymás melletti telekre épült fel a Bánjfy bérpalota és bérház. Előbbi elegánsabb, utóbbi szerényebb kivi­ telben - mindkettő Bergh Károly tervei szerint. A szép, vissza­ fogott neoreneszánsz épületek egészen az 1930-as évek végéig a család tulajdonában maradtak. • • •• ■ Idézet • •• • • „Szerdán, nála. Reviczky utca 7. / Sziget nem volt oly magas soha még mint az a műhely, a könyvtárszoba, / az agglegényé. Tegnap inasa, az se Babitsnak, ma meggyermeke, / szellemvilágba repültem vele, s mikor bort nyitott és pertut ivott, / úgy éreztem, a tündöklő Napot tűzi mellemre... ” (Szabó Lőrinc: Tücsökzene - Reviczky u. 7., Budapest, 1947.) Hogy mennyire nem bezárkózva élte életét a pályája elején lévő író, azt bizonyítja az is, hogy napközben is szinte ál­ landóan úton volt. Gyakran járt a környékbeli kávézókba és kiskocsmákba, kedvelt helyei közé tartoztak a Baross és Valéria kávéházak, ahol sokat időzött - társasági életet élt és persze dolgozott. Olyan meghatározó dolgok történtek vele itt a Józsefvárosban, életének ebben a sűrű időszakában, mint Karinthyval kötött legendás barátságának kezdete. A két irodalmi reménység sülve-főve együtt volt, elválaszthatatlanok lettek egymástól. Egészen biztos, hogy a környék lakói egy idő után már kezdték jól ismerni a két fiatalembert, akik ezernyi csínyt, meghökkentő dolgot eszeltek ki. Hol hátrafelé menet­ ben közlekedtek az utcán, hol színlelt verekedést rögtönöztek, hol pedig a szép lányoknak csapták a szelet. Az állandó költözködéseknek és az utcai bohóckodásoknak ak­ kor szakadt vége, amikor Kosztolányi megismerkedett későbbi feleségével, a szép és tehetséges színésznővel, Harmos Ilonával. Az esküvőt 1913-ban tartották. A házaspár - új helyzetükhöz méltó — kényelmesebb, tágasabb lakást keresve végül a budai Tábor utcába költözött, ahol Kosztolányi élete végéig lakott. • Építéstörténet • •••• Az 1897-ben épült lakóház mind hofnlokzatát, mind belső kiképzését tekintve nagyon igényes kialakítású — nem vé­ letlenül. Az eklektikus épületet saját családi házaként ugyanis az a Steindl Imre tervezte, akit a budapesti Parlament épí­ tészeként is ismerünk. A neves tervező halála után még egészen 1912-ig a család tulajdonában maradt az épület, így még ab­ ban az évben is ők birtokolták azt, amikor a fiatal Kosztolányi Dezső mint kezdő író és újságíró beköltözött. • •••■ Idézet • „ Voltak esték, hogy a Baross utcai szoba egyik sarkában medikusok okoskodtak és bolondoztak, a másikban egetverő irodalmi ’duma’ folyt. Kosztolányi, noha külsejére nem sokat adott, fölényes arisz­ tokrata volt ebben a kompániában... ” (Lányi Viktor: A Baross utcai diákszoba In: Pesti Hírlap, 1941. november 16.) 65 �A Palotanegyed a múlt tükrében Séták a Palotanegyedben - ’56-os séta Jelen i • 04 • Petőfi Kör Kossuth Klub épülete Magyar Rádió Magyar Rádió épülete Múzeum utca 7. Bródy Sándor utca 5-7. 1953. március 5-én meghalt Sztálin. Két évvel később pedig a Dolgozó Ifjúság Szövetsége vitaklubjaként megalakult a Petőfi Kör, amely szigorúan ellenőrzött formában, a fennálló kereteken belül egyfajta beszélgetős vitafórumként működött a kommu­ nista ifjúság számára itt, a Kossuth Klub épületében. Ha még csak észrevétlenül is, de az első hajszálrepedések megjelentek a rendszer falán... Az eredetileg a tudományok és művészetek népszerűsítésére létrejött Kossuth Klubban a kezdetektől fogva lehetőség nyílt az aktuális gazdasági, kulturális és társadalmi­ politikai kérdések megvizsgálására, megvitatására. A Petőfi Kör tagjai ezt a hagyományt követve 1956-ban már a korszak társadalmi jelenségeiről, rejtetten vagy nyíltan politikáról vitat­ koztak. A csoport élén az a Tánczos Gábor állt, akit maguk a Dolgozó Ifjúság Szövetsége vezetői választottak ki, hiszen úgy gondolták róla, hogy bár Nagy Imre követője, jó hithű mar­ xistaként mégis képes lesz megakadályozni a polgári és nemzeti eszmék felszínre törését. Am ezúttal csalódniuk kellett: Tánczos ugyanis jóval nagyobb teret hagyott a vitáknak, az indulatoknak és a korban radikálisnak számító gondolatoknak, mint azt elvár­ ták tőle. Ennek pedig végzetes következményei lettek 1956 őszén. A nyíltan a forradalom mellett elkötelezett Petőfi Kör jelszavai közül ugyanis több is — Nagy Imrét a vezetésbe!', Le a sztálinista gazdaságpolitikával!-, Szocialista demokráciát! — a for­ radalom fő törekvései közé került. Természetesen a forradalom leverése után a Petőfi Kört a forradalom tudatos ideológiai előkészítésével vádolták, és emiatt a vezetők közül többeket például Tánczost is — börtönbüntetésre ítéltek. 1956. október 23. A nap eseményei felfoghatatlan gyorsasággal követték egymást. A Budapesten és a vidéki nagyvárosokban szervezett tüntetések és felvonulások a kezdeti diákmegmozdu­ lásokból országos méretű és erejű tömegrendezvényekké lettek. A többpártrendszert, a szovjet csapatok kivonását, a politikai foglyok szabadon bocsátását és a szabad választásokat követelő diáksághoz délutánra már az egész ország — legalábbis lélek­ ben - csatlakozott. Aznap délután a tüntetők a Magyar Rádió épületénél gyülekeztek, hogy beolvassák követeléseiket. A tömegből egy piros kabátos lányt, Koszmovszky Edinát emelték fel egy kocsi tetejére, hogy olvassa be a 14 pontot, ám a rádió Gerő Ernő beszédét közvetítette, amely csak még jobban szította a hangulatot. A sikertelen kísérlet után a feldühödött emberek megpróbáltak betörni a rádióba. Ad­ digra azonban az épületet több mint kétszázötven AVH-s őrizte, és a hatalom újabb fegyvereseket rendelt oda, akik a Múzeum utcai gazdasági bejáraton jutottak be az épületbe. Az esti órákban aztán eldördültek az első lövések is a fegyvertelen tömegre, amit a rádió épületének ostroma követett. A tüntetők ugyanis - többek között - a tömeg oldalára átálló katonáktól fegyvereket szereztek, és így próbáltak bejutni az épületbe. A kitartó ostrom végén a felkelők reggelre elfoglalták az épületet, melyet csak másnap, október 25-én, a reggeli órákban sikerült visszafoglalnia a hatalom erőinek. Eddigre azonban már a Parlamentben berendezett stúdióból ment a rádió adása. A rádió ostrománál több civil tüntető, katona és AVH-s vesz­ tette életét - itt esett el a forradalom első budapesti áldozata is, egy Vízi János nevű, tizennyolc éves tanuló. • ■ •• • Építéstörténet • •• • • • •••• A ház gróf Zichy János részére készült 1875-ben ifj. Kauser János tervei alapján, majd 1912-ben Möller István tervei alapján átépítették. Az évek során a háznak több híres tulaj­ donosa is volt: gróf Barkóczy János, gróf Hadik-Barkóczy Endre, majd a dk Hasenfeld család, míg végül ismét a Zichy család birtokába került. Egy 1945-ös rendelet értelmében az­ tán a Magyar Szabadságharcosok Szövetsége lett az épület tulaj­ donosa, később ennek utóda, a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSz). Az MHSz tulajdonában volt még akkor is, amikor bérlőként a TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) bu­ dapesti szervezete költözött be, majd ennek keretében 1955 januárjában megalakult a Kossuth Klub. A Sztálin szobor avatása után nem sokkal két falusi asszony nézegeti a monumentális alkotást. Egyikük megkérdezi a közel­ ben posztoló rendőrtől: — Mondja, ki ez a derék csizmás emberi — Micsoda? Maguk nem tudják? — Honnan tudnánk? Mi vidékiek vagyunk. — Hát Sztálin elvtárs. O zavarta ki az országból a németeket. — Jó ember lehet akkor — mondja az asszonyság. — Nem lehetne megkérni, hogy kergesse ki az oroszokat is? 66 Építéstörténet • •••■ A Főherceg Sándor utca 7■ szám alatti telken, a szomszédos Festetics palota elkészülte után bő öt évvel, 1871-ben már TrisztinoVits Mihály és a Balassovits örökösök két két­ emeletes bérpalotája állt. A Bergh Károly, majd Lóhr János tervei alapján épült házak csak később kaptak újabb emeleteket, melyeket aztán az MTI konszern a Magyar Királyi Postával közösen 1927-ben választott ki és vásárolt meg. Itt kapott helyet a Magyar Távirati Iroda igazgatósága, a Magyar Hirdető Iroda, a Magyar Filmiroda mellett a Magyar Rádió és Telefonhírmondó műszaki részlegei, s így 1928. október 8-án már innen szólalt meg a rádió. A második világháborúban a rádió technikai berendezései szinte teljesen megsemmisültek, ám a gyors helyreállításnak köszönhetően 1945. május 1-jén mégis megindult a műsorsugárzás. — Mi történt voltaképp 1956. október 23-án a Rádiónál? — Hát Gerő Ernő megtartotta az előadását, s utána következtek a hozzászólások. �Szerző Káldi Emese, Káldi Márton Jelen .1 • 04 ■ ELTE Gólyavár Nemzetőrség ELTE Vegy- és Élettani Intézet Múzeum körút 6-8. Puskin utca 9-11. 1956. október 23-án délután a Petőfi Kör nagyjából háromszáz fős összejövetelén az ELTE Gólyavárban leginkább az ország egészségügyi helyzetéről, az ellátás, az oktatás és kutatás égető problémáiról folyt a vita. Különös súllyal került elő a koncep­ ciós perekkel kapcsolatos orvosi visszaélések, törvénysértések kérdése, de szóba kerültek a magyar orvostudomány országon belül száműzött nagyjai is. A heves eszmecsere közben kapták a résztvevők a hírt, hogy a délután még békés felvonulásként otthagyott egyetemi tüntetés - melyhez a Petőfi Kör is csat­ lakozott - komolyra fordult. Egy saroknyira a Gólyavártól, a Magyar Rádió épületénél lőni kezdtek a tüntető tömegre. A hír hallatán a vitát berekesztették, és a hallgatók szétszéledtek a tömegben, az utcákon. Amikor október 27-én Nagy Imre új kormányt alakított, s ezzel a Petőfi Kör egyik legfonto­ sabb követelése valósággá vált, a Kör vezetői úgy gondolták, hogy - legalábbis egyelőre - elvégezték feladatukat. Aztán pár nappal később, november 3-án ismét felmerült a Petőfi Kör összehívásának gondolata, ezúttal azzal a szándékkal, hogy a nép és a fiatalság körében elismert és tekintélyt szerzett cso­ port állásfoglalásával segítheti majd a kormány stabilizációját. Egy nappal később azonban az oroszok inváziója elmosta ezt a tervet, s bár Nagy Imre a valóságban soha nem volt sem tagja, sem vezetője a Petőfi Körnek, a forradalom után mégis kemény megtorlásokban részesültek a Kör vezetői, hiszen Nagy Imrebarátként tartották őket számon. „Károly’ (teljes nevét sajnos nem ismerjük) és helyettese, Ficsor Dezső salakkitermelő munkás az október 30-án el­ hangzott rádiófelhívás után szerveződött, mintegy száz főt számláló nemzetőrség Puskin utcai csoportját irányították. A Puskin utcai egyetemi épületekben létrejött csoport legfőbb te­ vékenysége - hasonlóan társaikéhoz - az őrszolgálat-kapuőrség és a járőrszolgálat volt. Előállítottak államvédelmiseket és a Bródy Sándor utca 16. szám alatti TIT székházba vitték őket kihallgatásra. A Puskin utcai nemzetőrök egy esetben parancs nélkül tűz alá vették a Rákóczi úton álló Verseny Aruház épüle­ tét, mivel onnan állítólag egy AVH-s tiszt lövöldözött - az áruház épületének homlokzata szinte teljesen elpusztult. Am az olykor előforduló hibák ellenére nemzetőrnek lenni 1956 őszén bátor és hazafias, egyben felelősségteljes dolog volt. A szervezet megalakulása jól mutatta, hogy a forradalom alatt lé­ trejött különböző intézmények, akár ellentétes nézeteik dacára is mindannyian létfontosságúnak tartották a közbiztonság és a közrend felállítását, ha már a rendőrség ezt a feladatot nem tudta ellátni. A nemzetőrség hivatalos megszületése persze nem volt előzmények nélküli, hiszen a tenni vágyó lakosság és a különböző szervezetek is igyekeztek a forradalom ideje alatt őrszolgálatot, járőrszolgálatot teljesíteni az indokolat­ lan népharag és túlkapások megfékezésére és a lakosság vé­ delmére. Am szervezett formában végül Nagy Imre jóváha­ gyásával, Maléter Pál vezetésével október 31-én alakult meg a Nemzetőrség a Kilián laktanyában. A szervezet az 1848—49-es forradalom és szabadságharc idején működő Nemzetőrség nevét vette fel. A szovjet csapatok november 4-ei második bevonulá­ sakor a nemzetőrök ugyan fontolgatták a fegyveres ellenállást, végül erről lemondtak, és a csapatok szétszéledtek. Közülük sokan szovjet fogságba estek. Orvosvita • •••■ Építéstörténet ••••• A Gólyavár Pecz Samu műépítész egyik legismertebb épülete. Nem véletlenül. A tervező ugyanis zseniálisan oldotta meg a lehetetlent: az eredetileg is előadóteremnek szánt romantikus stílusú, kastélyszerű, a Trefort-kertben szabadon álló épület felépítésére annak idején nagyon kevés pénz jutott, így Pecznek alacsony költségvetésből kellett gazdálkodnia. A célszerű anyaghasználattal, és azzal, hogy gyakorlatilag ablak nélküli, felülvilágítóval megvilágított termet tervezett, sikerült mini­ malizálnia a kiadásokat, ráadásul az építkezést is beszorította egyetlen nyári szünetbe, ami tovább csökkentette a költsé­ geket. A Gólyavár, amely egyszerre modern és ódon, az egye­ tem jelképe lett, s a régi Műegyetem udvarán 1898-ban nyílt meg. Nevét pedig az elsőéves hallgatókról, a gólyákról kapta, akiknek a legfontosabb előadásaik itt zajlottak. Az 1918-as, majd az 1956-os forradalmak előkészítésében is nagy szerepe volt a Gólyavárnak. Gyakran tartotta itt előadásait a Galilei Kör és a Társadalomtudományi Társaság. A háború előtt, a húszas évektől ebben működött a híres-neves Egyetemi Nyomda, amit csak 1952-ben alakítottak vissza előadóteremmé, hiszen ere­ detileg is annak épült. Újsághirdetés a forradalom után rommá lőtt Budapesten: • •••• Építéstörténet A Trefort-kert második épületeként készült el 1873 és 1876 között a Vegy- és Élettani Intézet a valamikori Esterházy (ma Puskin) utcában. Az építkezést a Magyar Királyi Vallás és Köz­ oktatási Minisztérium rendelte meg, a terveket Skalnitczky Antal készítette. Felépülte után egészen 1950-ig adott helyet az Általános Kémiai Intézetnek, s bár már ekkor is az ELTE fennhatósága alatt állt az egyetem, az épületet — egyedüliként a kampuszon — az Orvosegyetem vette használatba. 1977-ben emeletráépítéssel növelték a befogadóképességét. Ma a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémia Intézete. Hogyan köszöntek egymásnak az ismerősök 56 végén és 57 elején? Októberben: — Hogy vagy? Novemberben: — Megvagy? Decemberben: — Te még itt vagy?! Januárban: — Mondd, te hülye vagy?! „ELSŐ EMELETI LAKÁS A FÖLDSZINTEN KIADÓ. ” 67 �A Palotanegyed a múlt tükrében Séták a Palotanegyedben - ’56-os séta Jelen i • 04 ■ A FORRADALOM SEBESÜLTJEI, ÁLDOZATAI A PESTI SRÁCOK Vas utcai kórház Somogyi Béla utca 10. (régen Rökk Szilárd utca 10.). Vas utca 17. Hogy lesznek sebesültek, az már az első este kiderült. A Vas utcai Balassa János Kórházba 1956. október 23-áról 24-ére virradó éjjel több százan érkeztek a közeli, a Magyar Rádió épületénél lezajlott összecsapásból. Az ügyeleti napló tanúsága szerint aznap este 8 órától másnap reggel fél 7-ig 38 riasztást jegyeztek be, ebből egy a Szentkirályi utcában, egy a Múzeum körúton, a többi a Bródy Sándor utcában volt. Többek között Bácskai Endre ’56-os sza­ badságharcost is ide, a sebesültek számára gyakorlatilag teljesen kiürített kórházba szállították. Bácskai a Petőfi Kör tagjaként hazafelé menet vett részt a forradalomban. Harcolt a Magyar Rádiónál, ahol hajnalban, amikor a szovjet tankok megérkeztek a Múzeum Kávéház felől, a leadott lövéssorozat egy lövedéke szétroncsolta a térdét. Egy sodrony ágybetétre emelték, és úgy vitték be a Vas utcai kórházba. A sürgősségi ellátás után — mivel a Vas utcában már nem tudtak többet tenni érte -, tizenöt társával együtt hivatalosan Bécsbe indították, de menet közben irányt váltva végül a szigorúan titkos Sziklakórházba vitték őket, ahonnan sok szenvedés után ő is, társai is szerencsésen kiszabadultak. Bácskai azonban csak az egyike volt annak a több mint 20.000 embernek, akik a forradalom és szabadságharc rövid ideje alatt sebesültek meg. A mentők a forradalom idején mindenütt ott voltak, de hozzájuk hasonlóan emberfeletti munkát végeztek a kórházak orvosai, ápolónői, és valamennyi egészségügyi munkatárs. Az 1948-ban létrehozott Országos Mentőszolgálat első rendkívüli hely­ zete volt ez, amikor emberségről, szaktudásról és kitartásról tettek tanúságot a szervezet és a kórházak dolgozói. Minden erőfeszítés és emberi jó szándék ellenére a barikádokon, az utcai fegyveres harcok­ ban és a sortüzekben végül mintegy 3700-an haltak meg. ■ ■■•■ Építéstörténet ■•■■■ Dr. Pajor Sándor vízgyógyintézete messze földön híres volt. A Szentkirályi utcában 1889-ben megnyílt szanatórium hamarosan olyan jól jövedelmezett, hogy az intézményt kibővítették a párhu­ zamos Vas utca felé. 1908-ban itt épült fel Hültl Dezső építész tervei szerint a négyemeletes Pajor Szanatórium és Vízgyógyintézet, amely páradan luxust kínált a gyógyulni vágyóknak. A tetőteraszos, 70 ágyas szanatórium alagsorában és földszintjén a „gyógyeszközök végnélküli sora' várta a betegeket: „elektromosság, röntgen, fény, vil­ lany, szénsavas, gyógyszeres fürdők, gépgyógyászat, impozáns vizgyógytermek minden elképzelhető gyógyeljárásokkaP stb., de a „diatetika osztály külön konyhája lehetővé teszi az anyagcserebántalmak helyes kezelését, a czukorbetegek gyógyítását, soványitó és hizlaló kúrákpontos végzését” is. Az épület üvegablakait Róth Miksa, a hatalmas színes kerámia pálmatartó kaspókat és díszburkolatokat a Zsolnay gyár készítette. A szanatórium 1949-ben történt államosításától kezdve Vas utcai Állami Kórházként működött, majd 1955-től 1996 végéig mint BalassaJános Kórház fogadta a betegeket. 1997-ben kapta meg oktatási használatra a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara. Két ember beszélget 1956-ban. — Magának mi a véleménye a politikai helyzetről? — Van véleményem, de nem értek vele egyet. 68 Csics Gyula és Kovács János. Két fiú a Józsefvárosból, az egykori Rökk Szilárd utca 10-ből. S bár a 2000-es években ők már a hat­ vanas éveiket taposták, mégis az egész ország gyerekként tekintett és tekint azóta is rájuk. 2006-ban jelent meg ugyanis - fakszimile kiadásban — a két, 1956 őszén tizenéves fiú gyerekkori naplója, amelyek őszintén, lényegre törően és kifejezően dokumentálták a forradalom eseményeit. Mind a két napló szinte óráról órára rögzítette az eseményeket, a fiúk újságkivágásokat, röpcédulákat ragasztottak a könyvbe, és gazdagon illusztrálták is a szöveget. A rajzolt utcarészleteken az égő tankok és leomlott házak mellett a mindennapi élet eseményei — például a hógolyózás a grundon — is szerepelnek. S bár ezek a fiúk is érezték, hogy rendkívüli napokat élnek át, mégsem viselkedtek másként, mint máskor. A látottak, az átélt szörnyűségek és viszontagságok nem holmi kalandvágy miatt voltak izgalmasak a számukra, sokkal inkább azért, mert hirtelen felnőttnek érezhették magukat. Akárcsak a többi „pesti srác”, akik a maguk tizen-huszonéves fejével nagy számban lettek aktív résztvevői az ’56-os forradalomnak. Közülük sokan kamaszos indulatból álltak be az utcai harcokba, de sokan voltak olyanok is, akik az egyetemistáit 16 pontját akarták érvényesíteni, vagy egyszerűen a jobb életért, a szabadságért, az anyagi felemelkedésért küzdöttek - a felnőttek felelősségével. Ezek a fiatal fiúk primitív fegyverekkel (ben­ zines palack, elavult kézifegyverek) szálltait szembe a hatalommal, és olyan elszántsággal harcoltak, hogy az egyébként valószínűleg hamar elcsituló forradalom szabadságharccá lényegült. A „pesti srácok” voltak a forradalom legifjabb hősei, akik mellett lélekben ott állt az egész ország, ők pedig akár egyedül is szembenéztek az orosz tankokkal. ••••• Építéstörténet •»••• „d ház, amelyben akkoriban laktunk, a Rökk Szilárd utca 10., Bu­ dapest központjában található. (...) A ház nem volt messze a Rákóczi út — Nagykörút kereszteződésétől, a Blaha Lujza tértől. A ház maga egy szegényesebb, de mégis tipikus belső-józsefvárosi bérház a jellemző körfolyosókkal (gangokkal), egy első és egy hátsó lépcsőházzal. A hátsó lépcsőházból lehetettfeljutni a padlásra és le a pincébe. (...) A pincé­ nek az első lépcsőházból is volt lejárata. Rekeszeiben a lakók foként a téli tüzelőt tárolták, de nagyobb közös tere alkalmas volt légópincének, amit a hidegháború időszakában különösen fontosnak tartottak, sőt kötelezően előírtak. Az emeleti lakók ide vonultak le, amikor úgy látták, hogy a harcok hevessége miatt nem maradhatnak saját otthonukban. Az orosz csapatok november 4-i bevonulása után ez bizony nemegyszer előfordult. A ház utcafontján két üzlet volt. Góré nagybátyám egy kis kocsmát üzemeltetett, ahol anyám a pénztárban dolgozott, és néha be­ segített a konyhában és az italkiadásban is. A pincér, Szőke Pista a ház második emeletén lakott. A másik üzletfuszerkereskedés volt—a szintén naplót író barátom, Kovács Jancsi szüleinek a boltja. Azért lakott a földszinten mind a két család, mert a lakásokból közvetlen bejárat volt az üzletekbe." (Csics Gyula 2006-os utószava naplójához) Mikor volt a legsportosabb Pest? 1956-ban, amikor minden sarkon állt egy „puskás öcsi”. �Jelen Szerző Káldi Emese, Kálói Márton A FORRADALMÁR Krúdy Gyula utca 9. i • 04 ■ Fegyveres ellenálló csoportok volt Bányász mozi épülete József körút 63. 1956-ban Kozári Mihály Károly a Lakóépülettervező Vállalat épületgépészeként dolgozott 1400 Ft-os havi jövedelemmel, mellette szigorló építészmérnök volt, aki a zuglói Kolumbusz utcában lakott. A Petőfi Kör tagjaként rendszeresen részt vett a gyűléseken, egyébként pedig élte az egyetemisták minden­ napi életét. 1956. október 31-én, ugyanazon a napon, amikor a szovjet kormány parancsot adott a magyar szabadságharc leverésére és újabb szovjet hadosztályok lépték át a magyar határt, Kozári jelentkezett nemzetőrnek a Műszaki Egyetemen. Pár nappal később, amikor november 4-én megindult a szov­ jetek mindent elsöprő katonai támadása, már mint hivatalos nemzetőr, diáktársával Chladek Rozáliával és másokkal lőállást foglalt el a Krúdy Gyula utca 9-es számú ház egyik harmadik emeleti erkélyén. A fiatalokat az egyik lakó, bizonyos Mácsik György támogatta és biztatta, és tanácsokkal látta el őket, a „Molotov-koktélokhoz" pedig üvegeket adott, ami miatt később el is ítélték. Ám hiába tűnt az épület - magassága és a Horánszky utcára való rálátás miatt - megfelelő posztnak, este 8 körül mégis aknatalálat érte. Kozári csupán könnyebb kézsérülést szenvedett, két társa azonban rögtön meghalt. Kozári Mihály a tragikus esemény ellenére kitartott a forrada­ lom eszméi mellett: 1956. december 5-én részt vett azon a tüntetésen az amerikai követség épülete előtt, amely a kor­ mány lemondását, a többpártrendszer bevezetését, az ENSZ közbelépését követelte. Forradalmi tevékenységéért Kozárit 1957. július 17-én internálták, majd előzetes letartóztatásba helyezték. 1958. január 5-án a Szekeres-tanács hat évre ítélte, ezt május 26-án a Simor-tanács a felére csökkentette. 1959. április 7-án szabadult. ..... Építéstörténet ■•••■ A négyemeletes lakóház helyén egy, az 1850-es években épült földszintes klasszicista stílusú ház állt, amelyet az évek során két ízben is bővítettek a változó tulajdonosok. Végül Bukovics Dezső Sándor építész vette meg a házat, amelyet lebontott, és helyére 1911-re felépítette saját tervei szerint az új, modern, szecessziós bérházat. O maga is itt lakott 1913-tól. Tanár: — Mi volt az előzménye az 1956-os forradalomnak! Diák: - Az 1955-ös év. Tanár: — Badarság! Diák: — Erről az előzményről még nem hallottam. Bocskay T. József, alias „Kalapos” mindig kalapban járt, amelyet a homlokára tolva viselt. Elmaradhatatlan ballon­ kabátjában örökké mosolygott, s talán egy átlagos hétköz­ napon senki nem mondta volna meg róla, hogy az egykori Bányász moziban berendezkedett, 360 fiatal tatabányai bányászból álló felkelőcsoport vezére. Pedig a vállalkozó már 1945-ben is részt vett a szovjetek elleni fegyveres ellen­ állásban, 1956 októberében a forradalom hírére pedig rögtön Pestre utazott, hogy a felkelők mellé állhasson. A Práter utcai iskola felkelőivel és a Corvin közi csoporttal közösen, de mint önálló csapat harcoltak az emberei a legveszélyesebb terül­ eteken: a Nagykörút és az Üllői út környékén. Itt, ahol a szovjet csapatok a legnagyobb veszteséget szenvedték el - a felkelők becslések szerint 20-25 páncélost ki-, 150 katonát pedig lelőttek -, Bocskayék benzines palackokkal, géppisz­ tolyokkal és kézigránátokkal vették fel a harcot az ellenséggel. A véres napok után, október 29-étői a csoport 140 tagjával a Vöröskereszt kérésére a XIII. kerületi Huba utcában lévő vér­ raktár és a környéken lévő különböző iskolában elhelyezett, külföldről érkezett gyógyszerek őrzését látták el. Emellett fegyveres biztosítással gondoskodtak a korházak gyógyszer­ ellátásáról is egészen november 19-éig. ..... Építéstörténet A lassan benépesülő és kiépülő körúton 1898-ban Korb és Giergl tervei szerint Farkas Ödön számára készült el a négy­ emeletes, klinkertéglás, eklektikus bérpalota a Csepreghy utca és a József körút sarkán. Ahogy szinte valamennyi körúti ház földszintjén, itt is üzletek működtek, valamint az épületben működött^az egykori Bodográf mozi, amely később Bányász, majd azt követően Grajfiti mozi néven vetítette a filmeket. A Graffiti 1999 januárjában zárt be. Jelenleg az Apáczai Kiadó könyvesboltja található a helyén. A szovjet néphadsereg hirdetése HÍVJON, JÖVÜNK! NE HÍVJON, AKKOR IS JÖVÜNK! TELEFONSZÁMUNK: 45-56-68 69 �Jelen A Palotanegyed a múlt tükrében Séták a Palotanegyedben - Pál utcai fiúk séta i ■ 04 • A Nemzeti kertje AZ UTCA MINT KERT Magyar Nemzeti Múzeum Mikszáth Kálmán tér Múzeum körút 14-16. A tér és környéke A Nemzeti Múzeum (azaz a „Múzium”) kertje, a regény első eseményének helyszíne ekképp ugyancsak fontos pont. Talán a Pál utcaiak kicsit többet járnak ide, mint a vörösingesek, de minden-képpen semleges területnek tekintendő. Itt bizony előfordulhat, hogy az ellenfelek egymásba botlanak, és akkor eldől, ki a legény a talpán. Tudunk még itt egy bibircsós orrú vén honvédről is, aki valószínűleg 48-as szabadságharcos le­ hetett, Kossuth katonája, aki nem bír a gyerekekkel, de talán nem is az a dolga; inkább egy élő emlék, akinek sorsára ugyan­ olyan tanácstalanul néznek a korabeli gyerekek, mint a maiak a Corvin közben az 56-os öregekre. A pesti gyereknek az utca a kertje. Hiszen aki kilép otthonról, az rögtön egy mindenki által használt járdán találja magát; nincs átmenet, sokkal intenzívebb közelségben van a külvi­ lág - érezhetően nem mindegy, hogy mi történik ott. Hama­ rabb is köszönünk egymásnak errefelé, hamarabb elegyedünk szóba a játszótereken; és ha beszélgetés kezdődik, hamarabb lesz szó lényeges dolgokról. Ez itt a Keleti pályaudvar kerülete, sokféle hagyományával, színével, ennek minden előnyével és hátrányával. De egy biztos: ezekből a tarkabarka, ilyen-olyan utcákból, emberekből és történetekből mindig is igazabb ké­ pet lehetett alkotni arról, mi lehet az országban. Volt is, van is errefelé minden. Zongoraverkli, törökmézes ember, szagok, ingerek - maga a világ. ••••• Idézet ■•■■■ „d kis Nemecsek izgatott volt, mikor érezte, hogy egyfontos dolog középpontjává válik. Ez ritkán esett meg vele. A Nemecsek min­ denkinek levegő volt. Se nem osztott, se nem szorzott, mint az egy a számtanban. Senki se törődött vele. Jelentéktelen kis sovány fiú volt, gyönge gyerek. És talán éppen ez tette alkalmassá arra, hogyjó legyen áldozatnak. Elkezdett beszélni, s afiúk összedugták fejüket. - Ügy volt- mondta hogy ebéd után kimentünk a Múziumba, a Weisz meg én mega Richter mega Kolnay mega Barabás. Előbb métát akartunk játszani az Eszterházy utcában, de a labda a reálistáké volt, és azok nem engedték. Akkor azt mondja Barabás: »Menjünk be a Múziumba, és golyózzunk a falnál!« Es akkor mind bementünk a Múziumba, és golyózni kezdtünk a falnál. Aztjátszottuk, hogy mindenki gurít egy golyót, és akinek a golyója eltalál egy olyan golyót, ami már oda van gurítva, akkor azé az összes golyó. Es sorba gurítottuk a golyókat, már volt a falnál vagy tizenöt golyó, és volt közte két üveg is. Es akkor egyszerre csak azt kiáltja a Richter: « Vége van, jönnek a Pásztorok!» Es a sarkon jöttek is a Pásztorok, zsebre volt dugva a kezük, és lehajtották a fejüket, és olyan lassan jöttek, hogy mi mindnyájan nagyon megi­ jedtünk. Hát hiába is voltunk mi öten, ők ketten olyan erősek, hogy tízet is elvernek. Es nem is szabad minket úgy számítani, hogy mi öten vagyunk, mert ha baj van, akkor a Kolnay is elsza­ lad, és a Barabás is elszalad, hát csak hármat szabad számítani. Esetleg én is elszaladok, hát csak kettőt szabad számítani. És ha esetleg mind az öten elszaladunk, akkor se ér az egész semmit, mert a Pásztorok a legjobb futók az egész Múziumban, és mink hiába szaladunk, mert utolérnek, ” 70 ■■■•■ Idézet • »••• „Es az osztály egy perc alatt künn volt a teremből. A nagy, oszlo­ pos lépcsőházban vad rohanások történtek, melyek csak akkor szelídültek sietéssé, mikor egy-egy tanár magas alakja keveredett a zajgó gyerektömeg közé. Ilyenkor fékeztek a szaladok, egy-egy pillanatra csönd lett, de amint a professzor a kanyarodónál eltűnt, újra elkezdődött a lefelé való verseny. A kapun csak úgy dűlt kifelé a sok gyerek. Fele jobbra, fele balra oszlott. Es tanárok jöttek k öztük, és ilyenkor lerepültek a kis kala-pok. Es mindnyája fáradtan, éhesen ballagott a ragyogóan napfényes utcán. Egy kis kábultság járt a fejükben, mely csak nagy lassan oszladozott a sok vidám és életet jelentő látványra, amit az utca nyújt. Mintha kiszabadult kis rabok lettek volna, úgy támolyogtak a sok levegőn és a sok napfényben, úgy kószáltak bele ebbe a lármás, friss, mozgalmas városba, amely számukra nem volt egyéb, mint kocsik, lóvasutak, utcák, boltok zűrzavaros keveréke, amelyben haza kellett találni. ” �Jelen Szerző Mann Dániel i • 04 • AZ EREDETI GRUND HELYSZÍN Einstand Práter utcai iskola Mária utca - Pál utca sarok Práter utca 31. Ez lenne hát az a legendás helyszín. A Pál utca és a Mária utca sarka. Amin olasz barátaink emléktábláján kívül semmi sem emlékeztetett bennünket arra, hogy ide álmodta meg Molnár Ferenc a cselekmény központi helyszínét, a grundot. Ez itt Szanyi Péter 2007-ben átadott ötalakos szoborcsoportja, az Einstand. A helyszín és a téma kicsit összezavarhat bennünket, ugyanis az első állomáson, azaz a Múzeumkertben kellene állnia a szobornak, de szerencsére ezt a kis teresedést emelik magasba a bronzból megformált fiúk. Maga a cím az egyik olyan foga­ lom, amit az örökkévalóságba mentett el a regény, s amit ma is bármikor használunk, ha az egyik fél pusztán az erősebb jogán gyalázatosán elveszi azt, ami a gyengébbet illeti. És hogy a A Grund • Idézet •••■• grund... Ti szép, egészséges alföldi diákok, akiknek csak egyet kell lépnetek, hogy künn legyetek a végtelen rónán, a csodálatos nagy, kék bura alatt, melynek égbolt a neve, akiknek a szemetek hozzászokott a nagy távolságokhoz, a messzenézéshez, akik nem éltek magas házak közé ékelve, ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek. A pesti gyereknek ez az alföldje, a rónája, a síksága. Ezjelenti számára a végtelenséget és a szabadságot. Egy darabka föld, melyet egyik oldalról düledező palánk határol, s melynek többi oldalain nagy házfalak merednek az égfelé. Most már a Pál utcai grundon is nagy, négyemeletes ház szomorkodik, tele lakóval, akik közül talán egy se tudja, hogy ez a darabka föld néhány szegény pesti kis diáknak a fiatalságát jelentette. A grund maga üres volt, mint ahogy ez üres telekhez illik is. A palánkja a Pál utca felől húzódott végig. Jobbról-balról két nagy ház határolja, s hátul... igen, hátul volt az, ami a grundot nagyszerűvé, érdekessé tette. Itt tudniillik egy másik nagy telek következett. Ezt a másik nagy telket egy gőzfűrészelő cég bérelte, s a telek telis-tele voltfarakásokkal. Szabályos kockákba rakva állott itt az ölfa, s a hatalmas kockák közt kis utcák voltak. Valóságos la­ birintus. Ötven-hatvan kis szűk utca keresztezte egymást a néma, sötétfarakások közt, s nem volt könnyű dolog ebben a labirintus­ ban eligazodni. Aki mégis nagy nehezen keresztülvergődött rajta, az egy kis térre jutott, amelyen kis házikó állt. ” Már a dimenziók is kicsit ellentmondásosak, hiszen akár a Fábry-féle film híres, belénk ivódott képeire gondolunk, akár ezt a leírást nézzük az 50-60 kis utcával (amiről szerettük azt képzelni, hogy az Iparművészeti Múzeum építkezéséhez de­ ponált faanyagból álló farakásokról van szó), nehezen vetjük össze a szűk utcák és a kis telek adta lehetőségekkel. Mára biztosan tudjuk: emlékei helyett a képzeletére hagyatkozva választotta a szerző ezt a helyszínt. De ettől persze csak misz­ tikusabb az egész. szoborcsoport miképpen kerül ide? A 2007-ben százéves regény nagyon fontos kapaszkodója lett a saját hagyományait, élhető identitását kereső kerületnek. Azt mondják a szobrok: igen, ezek a bűntelen, tisztaszívű gyerekek, ennek a százéves mesének olyan könnyen szerethető hősei, ezek mi vagyunk, kérem. ••••■ Idézet „Te, ezeknek tetszik a mi golyónk!”Es még a Weisz volt a lego­ kosabb, mert ő mindjárt mondta: «Gyónnék, gyónnék, ebből a gyövésből nagy einstand lesz!» De én azt gondoltam, hogy nem fognak minket bántani, hiszen mi soha nem csináltunk nekik semmit. És eleinte nem is bántottak, csak odaálltak, és nézték a játékot. A Kdlnay azt súgta a fülembe: »Te, Nemecsek, hagyjuk abba.« Azt mondom neki: »Hogyne, majd éppen most, amikor te gurítottál, és nem találtál! Most rajtam a sor. Ha megnyerem, abbahagyjuk.« Közben a Richter gurított, de annak már resz­ ketett a keze a félelemtől, ésfél szemmel a Pásztorokra nézett, hát persze hogy nem talált. De a Pásztorok nem is mozdultak, csak ott álltak, zsebre dugott kézzel. Akkor aztán én gurítottam és találtam. Megnyertem az összes golyókat. Es oda akarok menni, hogy összeszedjem, volt már vagy harminc golyó, de elémbe ugrott az egyik Pásztor, a kisebbik, és rám kiáltott: Einstand! En hátranéztem, és a Kolnay meg a Barabás már szaladtak, a Weisz a falnál állt, és sápadt volt, a Richter meg még gondolkozott, hogy szaladjon-e vagy nem. En próbáltam előbb becsületesen. Azt mondtam: »Kérem, ehhez maguknak nincs joguk.« De ak­ kor már az öregebbik Pásztor szedte fel a golyókat, és rakta be a zsebébe. A fiatalabbik meg megfogta a mellemen a kabátomat, és rám kiáltott: »Nem hallottad, hogy einstand?!« Hát persze aztán én se szóltam semmit. A Weisz pityeregni kezdett a falnál. Es a Kolnay meg a Kende a Múzium sarkáról kukucskáltak vissza, hogy mi történik. Es a Pásztorok mind fölszedték a golyókat, és egy szót sem szóltak, csak továbbmentek. Ez volt az egész.” 71 �Jelen A Palotanegyed a múlt tükrében i ■ 04 • SÉTÁK A PaLOTANEGYEDBEN - PÁL UTCAI HÓK SÉTA A Grund jelensége A Grund újraéledése A Grund körül Corvin sétány Corvin sétány Nagytemplom utca 30. Grundok mindig is voltak, és mindig is lesznek, amíg a régi épületek helyére az emberek újat alkotnak. És azáltal, hogy egy rettenetesen lehasznált, de remek adottságokkal rendelkező negyed épületeit lebontva új esélyt kapott a várostól, óriási grundok jöttek létre. A Grund tehát mindig átmeneti tünemény: valami volt előtte, és valami más követ­ kezik utána. A mi esetünkben a város talán valaha volt leg­ nagyobb grundját Közép-Kelet Európa legnagyobb komplex fejlesztése, a Corvin sétány váltotta. Egy új kezdet a kerületi szempontból igencsak félresiklott 20. század után, kapu a méltóbb életkörülmények felé, felülírva a nehéz hagyomá­ nyokat, és visszakanyarodva azokhoz, amikre büszkék lehe­ tünk. A Corvin sétány erejéből származtatható minden olyan változás, ami lehetőséget adott a regény centenáriumára meg­ fogalmazott tervek megvalósítására. Idézet ■•■■■ „Mikor másnap délután a fiúk úgy fél három körül sorra beszállingóztak a grund kisajtaján, a palánk belső részén nagy papírlapot láttak, mely négy sarkán négy óriási szöggel volt a deszkákhoz szögezve. A nagy papírlap kiáltvány volt, melyet éjszakája feláldozásával Boka írt. Nagy, nyomtatott betűkkel volt pingálva, fekete tussal, csak éppen a mondatok kezdőbetűi voltak vérpirosak. A kiáltvány teljes szövege így hangzott: KIÁLTVÁNY!!! MOST MINDENKINEK TALPON KELL LENNI! BIRODALMUNKAT NAGY VESZEDELEM FENYEGETI, ÉS HA NEM LESZÜNK BÁTRAK, AZ EGÉSZ TERÜLETET ELVESZIK TŐLÜNK! VESZÉLYBEN A GRUND! A VÖRÖSINGESEK MEG AKARNAK BENNÜNKET TÁMADNI! DE MI OTT LESZÜNK, ÉS HA KELL, ÉLETÜNKKEL IS MEGVÉDELMEZZÜK BIRODALMUNKAT! MINDENKI TELJESÍTSE KÖTELESSÉGÉT! AZ ELNÖK” 72 Ez pedig itt maga a Grund, egy kalandos történetű, de végül megmaradó utcaszakasz, ami a teljesen eltűnő, majd 30 mé­ ter magasra kinövő városrész szívében állít emléket a Pál utcai fiúknak. A műemlék épületekbe (hiszen itt található a környék legöregebb lakóháza mellett Táncsics Mihály egykori háza is) ütköző fejlesztés megtorpanása szorult helyzetet jelentett, de a sosem volt Pál utcai grund játszótéri formában történő ideidézése, és az épületek közösségi funkcióval való megtöltése végül frappáns megoldás lett. Ez a nem is olyan pici, várszerű sziget segít emlékezni az újszülött negyednek, segít jól nyolca­ dik kerületinek lenni, s megélhetővé tenni a történetek, me­ sék iránt fogékony gyerekeknek és felnőtteknek, helyieknek és turistáknak a leghíresebb magyar regény által ránk hagyott örökséget. Először is van benne egy grund, a szerző által elképzelt alap­ rajzot a lehetséges mértékig követő játszótér, aminek minden tekintetben az uniós szabványokat kellett követnie. Úgyhogy homokbombák helyett lézerharccal vívnak meg a gyerekek egymással a grundért, illetve a kérges, klasszikus farakások helyett kisgyerek-biztos csiszolt favár áll. Van benne egy bár hatalmas kerthelyiségekkel, egy sok ágyas hostel, oktatási központ, ami az ötödikes diákokra szabott tantervével felejt­ hetetlen élményt nyújt a kötelező olvasmányok elől jobbára menekülő gyerekeknek, és egy föld alatti, a regény helyszíneit 600 négyzetméteren újra végigjáró lézerharc pálya is, amibe akkor vethetik be magukat, ha szépen végigcsinálták a prog­ ramot. Ambíciója szerint a Grund igyekszik helyszíne lenni minden olyan eseménynek, ami nem otthonra, a munkába vagy az iskolába való, legyen az egy baráti beszélgetés vagy egy életre szóló esküvő. Valahogy úgy, ahogy a Pál utcai fiúk grundja adott keretet a srácok legfontosabb, vagy éppen csak legboldogabb pillanatainak. Hasonlóan ahhoz, ahogy Tóm Stoppard Hamlet-parafrázisáról, a „Rosencrantz és Guildenstern halott” -ról szokták okoskodva el­ mondani, hogy vaklárma, s valójában meg sem születtek, az einstand sem a Práter utcában volt, és a grund sem itt, a Tömőben; de lássuk be: valójában nem is voltait sehol soha, úgyhogy az a jó, hogy most már vannak, és remélhetőleg lesznek is még jó darabig. Mert ez itt a Pál utcai fiúk bázisa, és ezzel minimum tartozunk nekik, ha már a regény úgy elbánik velük a végén. �Szerző Mann Dániel Jelen i ■ 04 • Tisztelgés Fűvészkert - Ludovika - Orczy-kert Fűvészkert Utolsó állomásunk éppúgy lehet a Füvészkertben, mint a re­ gény idejében érvényes füvészkerti méreteket sokkal híveb­ ben tükröző Orczyban, ahol a tó mérete is hihetőbb. Érdemes megnézni mindkettőt, talán úgy igazságos. Mert a Fűvészkert valaha egy hatalmas összefüggő zöldterület volt, ahol a vörösingesek vertek tanyát, ahol a híres, végül tragikus következ­ ményekkel járó fürdetés zajlik. Bár ez az eseménysor a regény első felében történik, mi most mégis sétánk végére tettük. ■■••• Idézet ■•■■■ „En nem bánom, hogy a vízbe nyomtatok. A múltkor magamtól pottyantam a vízbe, akkor is láttalak a szigeten, az idegenek közt. De engem meghívhattok magatok közé, hízeleghettek nekem, ad­ hattok ajándékot, amennyit csak akartok, semmi közöm hozzá­ tok. Es ha még egyszer a vízbe nyomtok, és ha még százszor és ezerszer a vízbe nyomtok, akkor is eljövök ide holnap is meg holnapután is! Majd csak megbújok valahol, ahol nem vesztek észre. Nem félek én egyikőtöktől sem. Es ha eljöttök hozzánk a Pál utcába, elvenni a földünket, hát majd mi is ott leszünk! Es meg fogom nektek mutatni, hogy ahol mi is tízen vagyunk, ott másképpen fognak veletek beszélni, mint ahogy én most itt beszélek. Könnyű volt velem elbánni! Aki erősebb, az győz. A Pásztorok ellopták a golyóimat a Múzeum-kertben, mert ők voltak az erősebbek! Most meg beledobtatok a vízbe, mert ti vagytok az erősebbek! Könnyű tíznek egy ellen! De én nem bánom. Engem meg is verhettek, ha úgy tetszik. Hiszen ha akartam volna, nem kellett volna a vízbe mennem. De én nem csaptam fel közétek. Inkább fojtsatok vízbe, és verjetek agyon, de én ugyan nem leszek áruló, mint valaki, aki ott áll, ni... ott... Kinyújtotta a karját, és Gerébre mutatott, akinek most a torkán akadt a nevetés. A lámpa fénye ráesett a Nemecsek szép kis szőke fejére, víztőlfényes ruhájára. Bátran, büszkén, tiszta szívvel nézett a Geréb szemébe, s Geréb ezt a nézést úgy érezte, mintha valami súly szállott volna a lelkére. Elkomolyodott, és lehorgasztotta a fejét. Es ebben a pillanatban úgy hallgatott mindenki, olyan nagy volt a csönd, mintha templomban lettek volna a fiúk, s tisztán lehetett hallani, amint a Nemecsek ruhájáról a kemény földre csöpögött a víz... A nagy csöndbe belekiáltott Nemecsek: — Elmehetek? Senki sefelelt. Még egyszer kérdezte: . — Hát nem vertek agyon? Elmehetek? Es miután most se felelt neki senki, nyugodtan, szépen, lassan elindult a hídfelé. Egy kéz se mozdult, egyetlenegy fiú se moccant meg a helyéről. Most mindenki érezte, hogy ez a csöpp szőke gyerek valóságos kis hős, igazi férfi, aki megérdemelné, hogy felnőtt ember legyen... A hídnál álló két őr, aki az egész esetet végignézte, csak bámult rá, de hozzányúlni egyik se mert. Mikor Nemecsek a hídra lépett, föIharsam Ats Feri mély, dörgő hanga: — Tiszteleg!” 73 �Present PRESENT TIMES THE PALACE QUARTER IN THE PERSPECTIVE OF THE PAST A WALK IN THE PALACE QUARTER by László Sipka Nowadays the question of quality also arises in Hungary as the phenomena of depreciation and the decline of standards appear worldwide. To restrain the depravation it is inevitable to appreciate values, such as the role-models of our ances­ tors, since quality depends on many factors but mostly on human beings. If you have doubts considering the future, just have a look around your environment to be inspired. Let me invite you for a short imaginary walk in this area of the 8th district. The idea came from a letter I received from the USA in 1992. The stamp on the letter had a picture of the Hungarian "‘Theodore von Kármán Aerospace Scientist” on it, who happened to be born a few blocks away from where I live. This area does not belong to the “elite” parts of the capital nowadays despite its elegant name “Palace Quarter”. Unfortunately, most inhabit­ ants are not even aware of the history and tradition of this area. Therefore, let me give a brief insight into this neighbour­ hood as you follow me through this imaginary walk. Let us start our journey at the corner of Bródy Sándor Street and Szentkirályi Street, at number 22 of the latter, at the house where Tódor Kármán (Theodore von Kármán) was born. When we turn into Bródy Sándor Street and walk to­ wards József Avenue (körút), you find yourself at rhe house where Béni Egressy (writer of the music of “Szózat”, Hun­ gary’s secondary national anthem) once lived and worked. As we go further, we arrive to the home of Mór Jókai and Róza Laborfalvi in Vas Street. Moving on to Horánszky Street we find a more than 130-year-old building, which serves as the home of the Vörösmarty Secondary School. Numerous famous people studied here: the actors Árpád Latabár and Kálmán Latabár, the painter Lajos Gulácsy, the oriental­ ist Gyula Germanus, rhe choreographer Ferenc Novák, and our champion swimmer (Krisztina Egerszegi). In the neighbouring house lived Júlia Szendrey, our famous poet, Sándor Petőfi’s love. As we return to Szentkirályi Street and head towards Rákóczi Road, we can spot Imre Makovecz’s unique style office building. At 8 Szentkirályi Street the famous Calderoni firm used to have its centre. It was set up by István Calderoni and later on Ferenc Hopp became the owner as he married into the family. Ferenc Hopp loved to travel around South-East Asia and donated all his art treasure collection to the state. This very house was the home of the Stühmer Frigyes Cocoa, Chocolate and Sugar Factory as well. Opposite the Calderoni 74 building we find the Trefort Street famous for its secondary school where numerous well-known people studied, for exam­ ple, our physicist Miklós Kürti, atomphysicist Ede Teller, economists Tamás Balogh and Miklós Káldor. Now we shall return to Tódor Kármán’s home and set off in the other direction. The neighbouring building used to be the home of the former Hungarian Gymnastic Federation, where the Hungarian Olympic Committee was founded. In the house opposite lived the cartographer Ferenc Karacs, whose home was not only a studio but also a meeting point for intellectuals of his time. Moving on to Mikszáth Kálmán Square we find a building where once János Irinyi’s match factory stood. When we turn into Reviczky Street, we find the house where Mihály Babits lived and wrote his famous poems. Last but not least, let me remind you that this is only a tiny group of all those remarkable people who formed and still form our lives. Thus, we should always keep our faith in our society’s precious people and their ability to create values. So do take a walk in your own neighbourhood to find these men of merit to remind you of the eternal values. Though, not only people with fame can serve as role-models. The greatness of a human being is reflected in his/her own surrounding, independently whether he/she is a just worker, who loves his/ her family, or a helpful, active member of the community he/ she belongs to. You are sure to meet these people in your own neighbourhood too. So do respect them now or their memory, and follow their example in order to have a more humane and liveable world that surrounds us. Literature: • Adalékok a Belső-Józsefváros történetéhez. Budapesti Városszépítő Egyesület, 1985. • Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1983...1994. MTESz, 1982...1993. • “Álmok álmodói - világhíres magyarok”, Millennium Exhibi­ tion, 2001-2002. EXCERPTS FROM THE WRITINGS OF LÁSZLÓ PESTI Memories from Horánszky Street (The 1930s and 40s) by László Pesti The writer of this article was born in 1938 and lived in the 8th district in Budapest at 12 Horánszky Street. Before the memo­ ries of this area would fade away the writer has noted down the �Present life that was once characteristic of this district. This quarter used to be an area for the gentry with all the advan­ tages of the well-off bourgeoisie surroundings. The neighbour­ hood was quiet and peaceful and people respected each other. An Outline on the Buildings Nearby Mr Labosa’s bookbindery used to be at 1 Horánszky Street, while in the basement of 2 Horánszky Street there were apart­ ments, at number 3 Mr Spielmann had his carpenter shop, at 5 Ödön Tóth dry-cleaners, and in the basement of number 7 Kakuszi cabinetmaker could be found. 6 Horánszky Street used to be an ecclesiastical institution, which later became the workers’ hostel of the Ministry of Internal Affairs, and now it belongs to the Corvinus University of Budapest. Between the cellar of 8 Horánszky Street, where István Ferenczy’s locksmith shop was located, and 11, which now belongs to Vörösmarty Secondary School, you could find shops of shoe­ makers, tailors, and even that of a milkman. At 13 Horánszky Street lived and worked fortune-teller Mrs Cserháti, while at number 15 the Romanian Embassy was located. In Horánszky Street 14, 17, 18, 20, 22, and 23 all used to be and some still are ecclesiastic buildings. In Bródy Sándor Street between Mária and Horánszky Streets there used to be such places as the Száraz grocery store, Boros watch-makers, Pál Egetős hair-dresser’s, Rajz’s stationary sup­ plies, Tivadar’s off-licence, Dr Scholtz’s surgery, and two bakeries. Shopping Shopping was done by maids in wealthier families and was brought home in handbags and baskets, since only a few things were pre-packed like chocolate, spices and baking powder. Most items were measured on a scale and packed in paper when it was sold. Familiar and reliable customers were also given credit as their debts were listed in a booklet and they had to pay them back at the end of the month. People from that time were also able to buy goods like grocer­ ies and fabrics from chapmen, and in the summer a two-horse carriage brought ice every morning to the area. You could also order firewood and coal that was delivered to your home and was placed in the cellar. There were vendors selling scouring sand to clean pots, straw to fill the mattresses, grinders to sharpen the scissors and knives, and the shoe cleaner had his own stall since he was not allowed to go into people’s homes. Keeping Things in Order In front of the Romanian Embassy that stood at 15 Horánszky Street there were always police officers, Mr Karcsi and Mr Juhász, watching over the building and the street. Garbage that was put in front of each entrance door was collected by the vice-janitor and was taken away the next morning by a two-horse carriage. The janitor and the vice-janitor were responsible for keeping a re­ cord of the guests of the inhabitants, fixing any water, electricity and lock problems that might have occurred, and for collecting the rental fees and managing the central heating system as well. Housework Cleaning was done by servants at wealthy homes because at that time there were no household appliances. Instead brooms, brushes, shovels, dusters, buckets, and rags were used for cleaning the house. Soda or soap was added to the water with which the floors were washed, and the rugs were dusted by carpet-beaters. When it was time for doing laundry most wealthy homes hired washerwomen. The clothes were taken to the wash-house where they were put into a pot heated by fire and were brewed in lye-ash, then put into a tub where they were scrubbed by a root-brush in steaming hot alkalized water. This was followed by rinsing the clothes with cold water and then starching the fabric if it was needed. The clothes were then hung in the attic to dry, after which they were mangled or ironed. (The unabridged article can be read on the homepage of Civilek a Palotanegyedért Egyesület.) WHERE THE PAST AND THE FUTURE MEET... by Rózsa Pető The buildings listed below - today giving space to prominent educational and cultural institutions - are architectural mas­ terpieces and each of them come with a prominent past. Those who walk between these walls can feel the spirit of knowledge. For every building has a soul, although it depends on what and how much you acknowledge it. No wonder do they call the Palace Quarter also the Students’ Quarter, the Cultural Quarter or even the Little Vatican, since looking around the area you see numerous educational, cul­ tural and religious institutions. Andrássy University Budapest 3 Pollack Mihály Square, Budapest-1088 www.andrassyuni.hu University of Theatre and Film Arts 2/C Vas Street, Budapest-1088 www.filmacademy.hu Pázmány Péter Catholic University, Faculty of Law and Political Sciences 28-30 Szentkirályi Street, Budapest-1088 www.jak.ppke.hu Károli Gáspár Protestant University, Faculty of Humanities 4 Reviczky Street, Budapest-1088 www.kre.hu/btk Semmelweis University, Faculty of Dentistry 47 Szentkirályi Street, Budapest-1088 www.sote.hu 75 �Present Semmelweis University, Faculty of Health Sciences 17, Vas Street, Budapest-1088 www.se-etk.hu Italian Cultural Institute in Budapest 8 Bródy Sándor Street, Budapest-1088 http://www.iicbudapest.esteri.it/IIC_Budapest Jewish Theological Seminary - Budapest University of Jewish Studies, Postgraduate Research School 2 Bérkocsis Street, Budapest-1084 www.or-zse.hu The Trefort Garden building of Eötvös Lóránd University - the former Pannonia Hotel School of English and American Studies, School of German Studies 5-7 Rákóczy Road, Budapest-1088 Eötvös Lorand University, Faculty of Humanities 4 Múzeum Avenue, Budapest-1088 www.btk.elte.hu Széchenyi István Vocational Training School of Commerce 9-11 Vas Street, Budapest-1088 www.szechenyi-ker-bp.sulinet.hu Trefort Ágoston Secondary School, Teacher Training School for Eötvös Lórán University 8 Trefort Street, Budapest-1088 www.trefort.elte.hu National Museum 14-16 Múzeum Avenue, Budapest-1088 www.hnm.hu The House of Dialogue 20 Horánszky Street, Budapest-108 5 www.jezsuita.hu Metropolitan Ervin Szabó Library - Central Library 1 Szabó Ervin Square, Budapest-1088 www.fszek.hu Vörösmarty Mihály Secondary School 11 Horánszky Street, Budapest-108 5 www.vtngsuli.hu Kossuth Club 7 Múzeum Street Budapest-1088, Hadik Palace (1875, János Kauser) www.kossuth-klub.hu Maladype Theatre 2 Miksztáh Square, Budapest-1088 www.maladype.hu National Cultural Fund of Hungary 13 Gyulai P. Street, Budapest-1088 www.nka.hu Ódry Stage (University of Theatre and Film Arts) 2/c Vas Street, Budapest-1088 http://www.filmacademy.hu/hu/odry-szinpad Association of Hungarian Architects, Almásy House (1877, Antal Gottgeb) 2 Ötpacsirta Street, Budapest-1088 www.meszorg.hu The Slovak Institute in Budapest, Central European Cultural Institute 15 Rákóczi Road, Budapest-1088 http://www.sibudapest.mfa.sk http://www.ceci.hu MÁV Symphony Orchestra 11, Múzeum Street, Budapest-1088 www.mavzenekar.hu by Emese Káldi, Márton Káldi Radio and Television History Museum 8-10 Pollack M. Square, Budapest-1088 www. m uzeum. radio, hu Route I. 18-20 Bródy Sándor Street 11. 36 Bródy Sándor Street III. 16 Mária Street IV. 2 Horánszky Street V. 13 Horánszky Street VI. 5 Reviczky Street VII. 7 Reviczky Street VIII. 4 Baross Street Uránia National Film Theatre 21 Rákóczi Road, Budapest-1088 www.urania-nf.hu The Hungarian Latin Quarter, as the Palace Quarter was called at the beginning of the previous century, was the home of art­ ists, writers and bohemians, it was full of enthusiastic young Molnár Ani Gallery 22 Bródy Sándor, Budapest-1088 www.molnaranigaleria.hu 76 POETIC SPACES - A LITERARY WALK IN THE PALACE QUARTER �Present people with great expectations - but empty pockets. The career of many famous Hungarian literary figures like Kosztolányi, Mikszáth and Lőrinc Szabó started here in these forever bustling streets. The steps of Babits and Karinthy are still heard in the stairways, and the smoke of Krúdy’s cigarette is still felt. As you roam the streets of the Palace Quarter you can discover the poetic spaces of the turn of the century. Just walk the path of the following route. I. 18-20 Bródy Sándor Street Poverty Bródy Sándor lived in this street in the 1880s where his writing career started. He arrived penniless to Pest from the city of Gyula, and preferred the themes experienced in the slums of Józsefváros. Bródy was the most prominent short story writer of his age and was known for enjoying the nightlife of the coffee houses and restaurants in the Palace Quarter. Even though Bródy was said to be the Hungarian Zola and was one of the most talented writers of the turn of the century, after World War I he was forced to leave the country. By the time he came back home, his friends had either died or turned away from him. ■ Architectural history ■ The place where Bródy once lived consisted of two houses that were built in 1868 and had only one entrance. Today there are no houses only a parking lot to be seen in this area. “7 was 18 years old then, and a few years before I lived in Bu­ dapest quite forlornly. Amidst the wealth ofthe beaming city, the only thought prevailing my mind was the poverty ofthe grandiose town, where even the dead scramble with each other, /.../" (Sándor Bródy: The Confession of the Portrait.) II. 36 Bródy Sándor Street Travelling Around a Barrow The years that Mór Jókai and his wife spent between these walls were strange but also determining. They lived on the first floor in a spacious flat between 1884 and 1886 when the writer was already 60 years old and still working actively. He rewrote one of his favourite novels, Aranyember (“A Man of Gold'} here, and wrote others like Lőcsei fehér asszony (“The White Woman from Lőcse"}, Cigánybáró (“The Gipsy Baron"}, and Kiskirályok fThe Viceroys"}. It is a peculiar house also because Mrs Jókai (Róza Laborfalvi) died here in November, 1886 at the age of 69. The legendary marriage between the writer and the most famous actress of that time started on the day the revolution broke out on 15th March in 1848, and lasted for 40 years despite hostile rumours about the fact of Jókai’s wife being 9 years older than him. • Architectural history • The building of Bródy Sándor Street was built around 1860 as a two-storey-high house which was extended by further floors planned by József Pán. The specificity of the Romantic-Eclectic style house is that when you cross the inner courtyard and pass through a small passage-way you are able to see another building built perpendicular to the house we have come from. “7 was woken up two hours after midnight with the worlds that we were standing before “the very end”. The Angel of Death was calling. When I went over to his room he was calm, and said he does not feel any pain. He askedfor some candles because it was dark in the room, andfor his clothes because he wanted to get up. Then he looked at me with his big, black eyes, in which I saw such darkness I had never seen before. I saw the other-world in them." (Mór Jókai: Travelling Around a Barrow.) III. 2 Horánszky Street (23/A Bródy Sándor Street) Battle for the Celebration The promising newcomer poet Lőrinc Szabó was just past his 20th birthday, and the young widow Klára Mikes was 25 when they first met at Babits’s wedding. Their love started when in 1921 Klára, the daughter of the editor of Est lapok newspaper, rented a flat in the Palace Quarter. Even though they remained together until the poet’s death, their marriage was not without problems because of Lőrinc Szabó’s affairs with other women. • Architectural history • The three storey high eclectic style corner house was built in 1890, and has an entrance from Bródy Sándor Street even though its official address is 2 Horánszky Street. The stairway has a remarkable terrazzo tiling with swan pattern and an ex­ tremely refined banister. III. 2 Horánszky Street (23/A Bródy Sándor Street) Battle for the Celebration The promising newcomer poet Lőrinc Szabó was just past his 20th birthday, and the young widow Klára Mikes was 25 when they first met at Babits’s wedding. Their love started when in 1921 Klára, the daughter of the editor of Est lapok newspaper, rented a flat in the Palace Quarter. Even though they remained together until the poet’s death, their marriage was not without problems because of Lőrinc Szabó’s affairs with other women. • Architectural history • The three storey high eclectic style corner house was built in 1890, and has an entrance from Bródy Sándor Street even though its official address is 2 Horánszky Street. The stairway has a remarkable terrazzo tiling with swan pattern and an ex­ tremely refined banister. 77 �Present “I was living in Horánszky Street with my friend Ilona Kövér in a rentedflat oftwo rooms. Daddy asked Lőrinc to walk me home since he himselflived in Reviczky Street at Babits’s. I did not like Lőrinc at all in his baggy clothes which he got from Mr Gráf. He kissed my winter coat on the shoulder while walking me home, and then asked whether he could come up later on so we could talk and read together. Not long after that, he came up. He read his poems to me. /.../1 liked them very much. Then we read - and we kissed. ” (Memoirs of Klára Mikes) IV. 16 Mária Street Peculiar Marriage When the young newly-wed Kálmán Mikszáth moved into the house in 1873 he as a beginner writer was not in the best financial situation. Marrying Ilona Mauks secretly despite her fathers disapproval did not help his situation either. Even though they truly loved each other, their marriage did not start too well, because Mikszáth was constantly miserable that he did not earn enough. After losing their first child Ilona moved back to her parents due to her illness. Mikszáth stayed in Budapest in the hope of a career and lied that he was in love with someone else to make it easier for his wife to divorce from him. After the first success of Mikszáth in 1882, they moved back together and lived happily for nearly thirty years with three children. They moved back to the Palace Quarter once more in the last years of the writer's life. ■ Architectural history • The land originally belonged to the architect Károly Hein­ rich and his wife from 1866. The architect asked for permits to build two houses but the authorities probably denied both so Heinrich sold the land to Mór Bellagi. In 1872 he built a house with the contribution of Heinrich. On the facade of the Neo-Renaissance style house you can see a lion’s head guarding the gate. “Once more I wish to ask you to be my wife in case you have notyet been asked to marry someone else... You shared my bad fortune, though I suffered the worse alone, now I would like to share my good fortune with you. In case I am late and you had already married, I am glad because ofyour happiness... ” (Letter to Ilona Mauks from Kálmán Mikszáth, Budapest, 16. 02. 1882.) V. 13 Horánszky Street When You Throw Away the Widow’s Veil... Petőfi Sándor is known as the poet of the nation, the hero of the Revolution of 1848. His widow, Szendrey Júlia, who was again single and ill after leaving her second husband moved to 13 Horánszky Street in 1867, which was then called Zerge Street. People of Pest did not understand Júlia and so they never liked her either, since not even a year after Petőfi’s death she was already married to the historian, Árpád Horváth. She also 78 behaved stangely because she wore short hair, she smoked cigars, cursed, and acted peculiarly. Above all, she could not or did not want to bring up her only child Zoltán born in the marriage with Petőfi. Not many knew that she wrote poems, and she translated Andersen’s stories into Hungarian which were first to be published. Her diaries and letters show evidence that she was a talented buti n many aspects an unlucky woman who was only happy during the two years she spent with Petőfi. Thirty years later Gyula Krúdy arrived to the city and as a writ­ er he could never part again from the capital’s streets, people, and atmosphere. He looked for a flat to rent in József-város, and found probably the same apartment where Júlia Szendrey once lived. The romantic atmosphere of the house made a great impact on Krúdy and he dealt in depth with the tragic fortune of Júlia Szendrey and the “nation’s orphan" little Zoltán. • Architectural history ■ This two-storey-high building built in eclectic style in 1878 was designed by József Pucher. At present it belongs to the local government of the 8th district. The whole interior of the building has been rebuilt and only the stucco facade and beautiful gate has remained the same. “I moved to Zerge Street from Gyöngytyúk Street /.../ merely in honour ofAladár Benedek and Júlia Szendrey who had already passed away. Despite all the disappointment I lived in the very same flat where Mrs Petőfi used to live and did not want to move back to the the Szendrey family in Képíró Street." (Visits of Gyula Krúdy Gyula. In: Krúdy Gyula: Confession. Budapest, 1963. Pg.307. S. a. r.: Sándor Kozocsa.) VI. 5 Reviczky Street Everything is Different Karinthy Frigyes, Bőhm Aranka and their three children moved into a three-room flat on the 3rd floor of the Bánfiy Palace in 1935. Their family was unusual in many ways not only because they had children from other partners, but because they always had guests, the flat was always untidy, they had all sorts of pets and the house was always loud because of an argument. The flat became silent only once in 1936 when Karinthy was diag­ nosed with a brain tumour. He was operated in Stockholmban, and after the successful surgery he was healed and wrote a book in this house about his illness titled A Journey Round My Skull. ■ Architectural history ■ The palace was built in 1873 and belonged to a Transylvanian noble family, the Bánffys. The owner was Miklós Bánffy, a politician, writer, and graphic artist who created a tenement house out of the building due to tax issues. The main stairs were used by the Bánffy family and the winding staircase was used by the tenements. The house was severely damaged dur­ ing World War II, and it was rebuilt several times, so not even the staircases can be seen any longer. “At the resting areas of the staircase there are huge windows with �Present the Earl’s escutcheon on it. Memories lived in the staircase and 1 too made memories as I ran up the stairs thinking how sad it will be that tvhen we will not be living here, I will sometimes come back to the house as is there anybody who does not return sometimes?' (Ferenc Karinthy: Conjuration of the Ghosts) VII. 7 Reviczky Street All Across My Life Earl Miklós Bánffy (Minister of Foreign Affairs in the Beth­ len government, the intendant and stage designer of the Opera House, and a writer besides many more professions) supported literary men at the beginning of the 1900s , among others, by renting out flats in his family’s palace of mansions and the neighbouring tenement house for poets and writers. Babits Mihály lived in their house from 1916 on the third floor. He took in the young and poor Lőrinc Szabó in 1920, a student of his at the university. The flat functioned as a literary saloon for friends’ company, reading evenings and Babits’s flat until 1931, when the family moved to Buda. • Architectural history ■ The ancient Transylvanian noble Bánffy family decided in the 1870s that they would build houses in Pest close to areas liked by magnates as investments. The two tenement houses were designed by Károly Bergh. The elegant, delicate Neo­ Renaissance buildings stayed in the ownership of the Bánffy family till the end of the 1930s. “Szerdán, nála. Reviczky utca 7. Sziget nem volt oly magas soha még, mint az a műhely, a könyvtárszoba, az agglegényé. Tegnap inasa, az se Babitsnak, ma meg gyermeke, szellemvilágba repültem vele, s mikor bort nyitott és pertut ivott, úgy éreztem, a tündöklő Napot tűzi mellemre... ” (Lőrinc Szabó: Cricket Song - 7 Reviczky Street, Budapest, 1947.) Vili. 4 Baross Street Within Four Walls You could say many things about Kosztolányi, but not that he lived within four walls. His first successful volume of poetry was published in 1907 with the title “ Within Four Walls" because he never spent a long time in one place as he lived in ten different flats in Józsefváros between 1905 and 1915. Kosztolányi was always on the go during the day. He spent his days in cafes while he worked, and roamed the street fooling around with his closest friend, Frigyes Karinthy. They would fake fights in the streets, walk backwards or woo beautiful girls. The continuous moving and the fooling around ended only when he met his later wife, Harmos Ilona, a beautiful and talented actress. 'They married in 1913 and moved to Buda, to the Tábor Street, where Kosztolányi lived until he died. ■ Architectural history ■ The building was built in 1897 in eclectic stlye. It is a house of high standards regarding both its facade and interior for Imre Steindl (the architect who designed the Parliament) designed it for his own family. “There were nights when in one corner of the Baross Street flat medical students were argy-barging andfooling around, while in the other corner there were huge literary talks. Despite the shabbi­ ness of Kosztolányi’s clothes, he was the supercilious aristrocrate in the company... ” (Viktor Lányi: The Students’ Room of Baross Street. In: Pesti Hírlap, 1941. 16th November.) THE BEGINNING OF THE END OF THE COMMUNISM - A WALK OF THE 1956 REVOLUTION IN THE PALACE QUARTER by Emese Káldi, Márton Káldi Route I. 7 Múzeum Street (the building of the Kossuth Club) II. 5-7 Bródy Sándor Street (Hungarian Radio) III. 6-8 Múzeum Avenue (Gólyavár, Eötvös Lóránd University) IV. 9-11 Puskin Street (Department of Chemistry and Physiology, Eötvös Lóránd University) V. 17 Vas Street (the former Balassa Hospital) VI. 10 Somogyi Béla Street VIL 9 Krúdy Gyula Street VIII. 63 József Avenue (the then Bányász Movie Theatre) Budapest is a frequent location of film shootings. In many blockbusters different parts of the capital have appeared some­ times as a small baroque town, or Paris at the turn of the century, or sometimes as Moscow. Not by accident. Our built heritage is exceptionally colourful - it reveals the history of the city and the country from one century to the other. This is also true in the Palace Quarter, where just by walking down the streets the pedestrian is taken for a time travel, for example, the events of the 1956 revolution can be recalled for people who know where and what to look for. In present reality the imprint of the autumn exactly 56 years ago can be detected. It is in the shot marks on the cracked paint of the walls, in the history of houses built in the place of destroyed buildings, and in the memory of families still living here. To understand the events we not only have to get acquainted with the prominent and famous historic scenes but every tiny corner of the city, where significant things hap­ pened in 1956 often without recognition, in the flats, schools, hospitals and obviously in people’s hearts. Following the route 79 �Present of the walk it becomes apparent how a nation with everyday heroes was fighting for its freedom. I. 7 Museum Street - The building of the Kossuth Club Petőfi Circle On 5th March 1956 Stalin died. Two years later the Petőfi Circle, the debate society for the Union of Working Youth was formed to provide a discussion forum in the building of the Kossuth Club for the communist youth even if in a strictly controlled form within the ideological frame of the regime. In the Kossuth Club, originally established to promote the sciences and arts, the opportunity to investigate and debate actual economic, cultural and socio-political questions existed from the very beginning. So in 1956 following this tradition the members of the Petőfi Circle were debating the social phe­ nomena of the era and were arguing about politics in both disguised and open ways. They were publicly committed to the revolution and many of their slogans such as ‘The Return of Imre Nagy into the Leadership’, ‘The Finish of the Stalinist Economic Policy, Socialist Democracy’ also became the main aspirations of the revolution. Naturally once the revolution had been repressed, the Petőfi Circle was charged with the purposeful ideological preparation of the uprising and many of its leaders were sentenced to prison. • Architectural history ■ The house was designed by János Kauser Jnr and was built for Count János Zichy in 1875. In 1912 it was rebuilt on the planes of István Möller. A decree in 1945 turned it into the property of the Union of Hungarian Freedom Fighters, later of its successor, the Hungarian Defence Union (a semi militant sport and recreational organisation). Ilie building was rented by the Association for the Spread of Scientific Information (TIT) when in January 1955 its Kossuth Club was founded. Not long after the inauguration of the Stalin statue two village women are observing the monumental art work. One ofthem asks the policeman guarding it, -'Tell us, who is this fine man in boots? -‘What? You don’t know? - ‘How should we know? We are from the countryside?' - ‘Why, he is Comrade Stalin. He has driven the Germans out of the country. ’ -'He must be a good man then. Can’t he be asked to drive out the Russians as well?’ II. 5-7 Bródy Sándor Street - The building of the Hungarian Radio Hungarian Radio 23rd October 1956. The initially student protestations and demonstrations in Budapest and in other big cities quickly became nation-wide and -scale mass events. By the afternoon the whole country - at least in spirit - had joined the students 80 demanding a multi-party system, the withdrawal of the Soviet troops, the release of political prisoners and a free election. In the capital the protestors were gathering by the building of the Hungarian Radio with the aim of broadcasting their demands. However, General Secretary Ernő Gerő’s speech condemning the protestations was broadcast instead, stirring up further emotions in the crowd. The infuriated people tried to force their way into the building, which by that time was guarded by more than 250 AVH (State Security Authority) men and army members sent by the authorities. In the evening hours the first shots were fired at the mainly unarmed crowd, which were followed by the attack on the Radio building by the protesters who had obtained weapons from- among others - deserting soldiers who had sided with the crowd. As a result of the persistent siege the rebels had conquered the building by next morning and could keep it captured against the forces of the authorities until the morning of 25th. During the attack many protestors, soldiers and AVH men lost their lives - here died the revolution’s first casualty from Budapest, an eighteenyear old student, János Vizi. • Architectural history • On the plot of 7 Főherceg Sándor Street already in 1870 two two-storey-high palaces of mansions for hire were built on the plans of Bergh Károly and János Lóhr. The further levels were added later and the buildings were selected and purchased by MTI (Hungarian News Agency) Corporation and the Hungar­ ian Royal Mail. Here were located the directorate of the MTI, the Hungarian Advertisement Agency, the Hungarian Film Agency, and the technical departments of the Hungarian Radio and Tele­ phone Herald and on 8 October 1928 the radio programme was broadcasted from this location. In World War II the Radio’s technical equipments were nearly all destroyed, but thanks to the prompt repair on 1st May 1945 broadcasting could be restarted. - ‘What happened exactly by the Radio on 23rd October 1956?’ - 'Well, Ernő Gerő presented his speech, which was followed by the comments. ’ III. A 6-8 Museum Avenue Gólyavár, Eötvös Lóránd University The Debate of the Doctors In the afternoon of 23rd October 1956 the Petőfi Circle’s uni­ versity gathering of around 300 participants in the Gólyavár the discussion mainly focused on the state of the Hungarian health care, and the burning problems of provision, education and research. The heated debate was interrupted by the news that the university protestation, which the Petőfi Circle had also joined and not long ago left behind as a peaceful demon­ stration, were turning into a more serious affair. The debate was promptly closed and the students left to join the crowd in the streets. When on 27th October Imre Nagy formed the new government, one of the most important demands of the Petőfi Circle became realised so rhe leaders believed that they had fulfilled their task even only for that time. �Present • Architectural history • The Gólyavár is one of the most famous buildings of the ar­ chitect Samu Pecz. He had only a limited budget to build this romantic, castle style, building, which stands free in the Trefort Garden and which from the beginning was designed to become a lecture theatre. With purposeful use of material and with the creative design of overhead lighting instead of side windows he successfully minimised the costs. The Gólyavár, opened in 1898, being at the same time modern and old became the symbol of the former technical university. It was named after the freshers (a first-year university student is called a stork, ‘gólya in Hungarian), whose most important lectures were held here. The building served as an important meeting point during the preparation of the revolution in 1918 and also in 1956. Before World War II, from the beginning of the 1920’s it became the location of the well-known University Printing House and only in 1952 did it regain its original function as an auditorium. Newspaper advertisement in the ruins ofBudapest after the fights during the revolution. 'First-floor apartmentfor rent on the groundfloor. ’ IV. 9-i i Puskin Street - Department of Chemistry and Physiology, Eötvös Lóránd University The National Guard After the radio call on 30th October around 100 people joined the National Guard group of Puskin Street. The main tasks of this special force formed in the Puskin Street university build­ ings were - just like of the other similar groups - to guard the buildings and to patrol the area. They also summoned AVH men and took them into the central building of the Association for the Spread of Scientific Information (TIT) at 16 Bródy Sándor Street. The official formation of the National Guard on 31st October was not without antecedents since the citizens longing to participate and different organisations had been trying to perform guarding and patrolling during the uprising in order to stop unfounded and excessive revenge actions and to protect the residents. The organisation took on the name of the National Guard serving during the revolu­ tion and freedom fight in 1948-49. When on 4th November a large Soviet force invaded the country the national guards were contemplating armed resistance, but they abandoned the idea and the groups scattered. Many of them were captures by the Soviet army. ■ Architectural history • The Institute of Chemistry and Physiology was completed as the second building of the Trefort garden between 1873 and 1876 in the former Esterházy (today Puskin) Street. The construction was ordered by the Hungarian Royal Ministry of religion and Education and was carried out according to the plans of Antal Skalnitczky. In 1950 the medical university started using it and in 1977 another floor was added to increase its capacity. Today the Department of Medical Biochemistry is located here. How did the acquaintances greet each other in the beginning of 56 and the end of571 In October:' How are you?’ In November: ‘Areyou all right?’ In December: ‘Areyou still here?!’ In January: ‘Tell me, are we crazy?’ V. 17 Vas Street - Vas Street Hospital The injured and thefatally wounded ofthe revolution . On the night of 23rd October several hundred injured from the fights by the nearby building of the Radio were admitted to the Balassa János Hospital. In the night duty record there were 38 emergency calls registered (one from Szentkirályi Street, one from Múzeum Avenue, and the rest from Bródy Sándor Street). The freedom fighters were transferred to this hospi­ tal, which had been emptied in preparation for the wounded. More than 20000 people were injured during the short time of the uprising and the fight for the country’s freedom. In the whole period of the revolution the ambulances were always where they were needed and similarly all the hospital doctors and nurses, as well as every health care worker participated with all their might. Despite all efforts and good intentions all in all 3700 people died on the barricades, in the armed fights in the streets. • Architectural history ■ Dr Sándor Pajor’s hydrotherapic institute was famous inter­ nationally. The sanatorium opened in 1889 quickly became so profitable that the spa building was extended towards the parallel Vas Street. In this place was the four-storey-high Pajor Sanatorium and Hydrotherapic Institute built in 1908 based on the plans of architect Dezső Hültl and it offered outstanding luxury to people longing for recovery. The 70-bed sanatorium was welcoming patients with a roof terrace and an unlimited range of medical equipments’ on the basement and ground floor. The buildings stained glass windows were made by Mik­ sa Róth, while the magnificent, colourful ceramic palm tree pots and decorative tiling were produced by the Zsolnay Factory. After the nationalisation in 1949 it functioned as the Vas Street State Hospital, then between 1955 and 1996 as Balassa János Hospital. In 1997 it was handed over for teaching purposes to the Faculty of Health Sciences, Semmelweis University. Two people are having a conversation in 1956.: -‘What is your opinion ofthe political situation?’ - ‘I have an opinion but I don’t agree with it. ’ VI. 10 Somogyi Béla Street (formerly io Rökk Szilárd Street) Pest Lads Gyula Csics and János Kovács. Two boys from Józsefváros, from the former 10 Rökk Szilárd Street. The in 1956 teen­ ager boys’ diaries, which were published in facsimile editions in 2006, honestly, descriptively and directly documented 81 �Present the story of the revolution. Both diaries recorded the events nearly hour by hour and they were illustrated with newspaper cuttings, fliers and pictures. The 'Pest Lads were teenagers or twenty-something youths who in great numbers became active participants in the 1956 revolution. Many of them joined the street fights due to their adolescent temper, but many wanted to enforce the 16 demands of the university students, or were fighting - with a mature sense of responsibility - simply for a better life, freedom and financial raise. These boys were stand­ ing against the authorities with primitive weapons (petrol bombs and archaic small arms) and were fighting with such determination that contributed to turning the uprising, which might have been short-lived, into a fight for freedom. • Architectural history ■ In the place of the four-storey residential building there used to stand a one-storey classicist style house built in 1850, which were twice extended by the different owners. Finally, the arc­ hitect Sándor Dezső Bukovics had bought the building, diminished it and in its place had a new modern secession tenement house built based on his own plans in 1911. He was also a resident here from 1913. • Architectural history • “ The building where we lived was a rather poor but typical tene­ ment house in inner Józsefváros with the characteristic ambu­ latories and one front and one back stairway. The cellar could be enteredfrom both and its compartments were used by the in­ habitants to store fuel and its larger common room was suitable for being an air-raid shelter, which was considered particularly important, even obligatory during the cold war. The residents of the upper floors came down to hide here when they could not stay in their flats due to the severity offight. After the invasion of the Soviet troops on 4th November this happened several times.’ (Afterword by Gyula Csics accompanying his diary) VIII. 63. József Avenue - The building of the former Bányász Movie Theatre Armed resistance groups -‘When was Pest the fittest?’ -‘When there was a ‘puskás öcsi’standing on each corner. (Puskás Öcsi is the nickname of the world-famous footballer Ferenc Puskás, who was a national celebrity of that time. The literal translation of this name is ‘armed buddy’.) VII. 9 Krúdy Street The revolutionist In 1956 Károly Mihály Kozári worked as the building engi­ neer of the Residential Architecture Company while studying as a final-year architect student and as a member regularly visiting the meetings of the Petőfi Circle. On 31st October, on the same day when the Soviet government issued the order of crushing the Hungarian freedom fight and additional Soviet troops crossed the border, he volunteered as a national guard at the Technical University. Couple of days later, on 4 November, when the So­ viet Union unstoppable military assault started, he as an official national guard, his female fellow-student and others took the fir­ ing position on a third-floor balcony of the building at 9 Krúdy Street. Despite the building’ apparent suitability as a fighting post it was hit by a mine. He suffered only minor hand injuries but two of his fellow fighters died immediately. Despite this tragic event he remained committed to the ideas of the revolution. On 5th De­ cember he took part in the protestation in front of the American Embassy demanding the resignation of the new government, the re-introduction of the multi-party system and the intervention of the UN. For his revolutionary actions he was interned and sentenced to prison. He was released on 7th April 1959. 82 Teacher: 'What was the prelude ofthe revolution in 1956?’ Pupil: ‘The year of1955.’ Teacher: 'Rubbish. ’ Pupil: 7 have never heard ofthis version before. ’ The building of the Bányász (miner) movie theatre became the location of a resistance group formed by 360 young miners from Tatabánya. Together with the freedom fighters from the school in Páter Street and Corvin Passage but as a separate unit they were fighting at the most dangerous areas. After the bloody fights, from 29th October 140 members of the group responded to the appeal of the Red Cross and started guarding the blood bank in the XIII district and the medicine, which was received from abroad and stored in the schools of the quarter. They provided the armed security for the drug supply of hospitals until the 19 November. • Architectural history • In the Avenue, which were slowly expanding with new build­ ings and attracting more and more residents, the four-storeyhigh, clinker-brick eclectic style tenement house was built on the commission of the composer Ödön Farkas in 1898 ac­ cording to the plans of Korb and Giergl. As in all the ground floors of the building of the Avenue, there were shops situated downstairs next to the movie theatre, which was originally called Bodográfi then Bányász and later as Graffity Cinema. It stopped to show film in January 1999 and today the bookstore of the Apáczai Publishing House is located here. The Advertisement ofthe Soviet People’s Army: CALL US AND WE WILL COME! DON’T CALL US AND WE WILL COMEANYWAY! OUR TELEPHONENUMBER IS 45-56-68. THE PAUL STREET BOYS by Dániel Mann The 8th district has a sacred story. More than hundred years have passed since the birth of the story. The past century brought it fame, numerous translations into foreign languages and a film version was also made from it. It has become a cult, �Present though the real scenery has been twisted out of its original form by today. The rocks once read about have disappeared or have been distorted. The legend of the patriotic children hungry for fight at the turn of the century have been replaced by sad, profane images, which are hard to forget. As if we never dared to recall throughout these difficult decades that Hun­ gary’s most famous novel was inspired by the narrow streets of Józsefváros and its colourful inhabitants. The footprints of the “The Paul Street Boys” link the most prominent scenes where these true hearted boys once ran about. The story gives an eternal frame to the values of that age, which we inherit today and remind us to respect these traditions on which we can lean upon. ing standards after such a difficult past in this area. VII. Stop around the Grund This is the Grund itself as a monument recalling the adventur­ ous boys and their stories from Pal Street. VIII. Fuveszkert - Ludovika - Orczy Garden Our last stop is the Fuveszkert, where the tragic bathing, which caused the death of one of the boys, Nemecsek, took place in the story of the Boys of Pal Street. This book is about the children ofJózsefváros who arrive home to something else than what they expected. At school they might sit in the first row or the last, but if they are not at home or at school, their fates become one as they form teams where they can truly be themselves and where things do count. Route Museum Garden - Pollack Mihály Square - Ötpacsirta Street - Reviczky Street - Mikszáth Kálmán Square - Krúdy Square - Lőrinc pap Square - Mária Street - PálStreet Corner - József Avenue - CorvinPassage - Kisfaludy Street - Práter Street I. The Garden of the National Museum The Garden of the National Museum is an important place at the beginning of the book, since this is the area where the en­ emies bump into each other and find out who is the stronger. II. Mikszáth Kálmán Square For a kid living in Pest the streets are his garden. One thing is for sure, these colourful streets, people and stories give a much truthful picture of the country. You can find every­ thing here. It is the world itself. III. Mária Street and Pál Street corner ORIGINAL SCENE OF THE GRUND This is the legendary place where Ferenc Molnár, the writer of the book, put the centre of the plot. IV. The stop in front of the School of Práter Street This is an artwork by Péter Szanyi, which was set up in 2007as a remembrance of the Boys of Pál Street. V. Corvin Promenade There have always been and there will always be Grunds, un­ til people build new buildings in place of the old ones. The biggest Grund of Central Eastern Europe has been built into Corvin Promenade which has become a gateway to better liv­ 83 ���? Vi r �A PALOTANEGYED A JELEN TÜKRÉBEN • 01 • A Palotanegyed gyerekszemmel Birtalan Ilona Lilána p.88. ■ 02 • A Palotanegyed gasztroszemmel Szabolcs-Gyuris Éva p. 93. English translation on page 96. �Jelen 2 • 01 • A PALOTANEGYED GYEREKSZEMMEL Használd a teret! Birtalan Ilona Liliána között, fel és le a múzeum lépcsőin. Az ELTE áros és belváros — tele érdekességgel. épületei közti zegzugos terek ugyanakkor felfe­ Terek és helyek, oroszlánok és koronák, dezésre csábítanak. Szintén hatalmas területen óriási vaskapuk, napóra és furcsa erké­ fekszik a Semmelweis Egyetem (Szentkirályi lyek, széles utak, kevés autó. Csupa figyelemre ­ utca - Baross utca - Mária utca - Üllői út ál­ méltó részlet a földön, a falakon - a térben. tal határolt) tömbje. Talán félve tér be ide a vendég, de megéri - például a kis, pihenésre alkalmas terecskék miatt. V Egy „igazi”, hamisítatlan köztér a Mikszáth tér, amelynek szökőkútjába szinte nincs gyerek, aki ne szeretne bemászni. Szintén meghódításra vár a Lőrinc pap tér szoboregyüttese. Aztán ott van a Gutenberg tér a mini játszóterével, illetve a nagy rohangálásokhoz ideális terepet kínáló Pol­ lack Mihály tér. Itt a lépteket a Magyar Rádió „angyalkája” vigyázza, és a mélygarázs liftjeinek vastag üvegfalai jól visszatükrözik a futkározástól lobogó ruhákat. Noha a Palotanegyedben nincsenek nagy játszó­ terek, a városrész így is megannyi játéklehetőséget rejt magában. Hiszen találni itt lépcsőket, rajzos kapukat, kéményseprőt a falon, sétálós utcákat lugassal, apró kerteket, no meg furcsa erkélyeket. Egy olyan „birodalom” tehát, ahol a szülőknek és a gyerekeknek közösen, interaktívan kell kitalálni a szabadidő eltöltésének hogyanját. „Bemelegítés” gyanánt a Nemzeti Múzeum kertjét és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának területét ajánl­ juk. Mind a kettő zárt tér kicsi autós forga­ lommal, s egyaránt alkalmasak futkározásra, bújócskázásra, vagy akár csak ülni és figyelni, uzsonnázni és labdázni. A Múzeumkert egy óriási összefüggő tér a gyönyörű épület körül. Remekül lehet itt szaladgálni a padok és a fák 88 A Palotanegyed utcái háromféle kategóriába so­ rolhatók gyerekszemmel. A forgalom elől elzárt terület a Krúdy utca Mikszáth térrel összefüggő része. Afféle palotanegyedi „pálya” a Kálvin téri metróállomástól a Szabó Ervin Könyvtárig húzódó terület. Ezen a mozgalmas utcaszakaszon �Szerző Birtalan Ilona Liliána Jelen 2 • 01 • mindig akad valami bámészkodnivaló. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete délelőttől estig nyitva tart, előterébe díjmentesen betérhe­ tünk (például egy hir­ telen érkező eső elől). A korlátozott forgalmú utcák szintén kényel­ mesek, még ha jobban is kell figyelni az autók miatt. Köszönhetően azonban a parkolóhelyek gondos felfestésének, a Kőfaragó utcában, a Mária utcában és a Horánszky utcában, valamint a Múzeum utca Múzeumkert melletti szakaszán klasszul lehet bicajozni. odafentről szívesen integetnek a kíváncsiskodó gyerekeknek. Sétánk közben a kapukról se feledkezzünk meg! Bizonyosan óriásoknak készültek, mert olyan hatalmasak. (Méret alapján a legnagyobb óriá­ sok a Vas utca 9-ben és 11-ben lakhattak.) Némelyik kapun korona van, némelyik meg jó hangosan csukódik. Az ablakok körüli díszí­ tések finom, színes világa elsősorban a lányokat nyűgözheti le. A Palatonegyed egyik fontos tulajdonsága, hogy játék közben számtalan helyre térhetünk be egy fagyira, egy sütire, netán egy finom kávéra. Uton-útfélen akad egy kis bolt vagy zöldséges, ahol szinte minden kapható. S persze bármikor felkereshetjük palotanegyedbeli barátainkat is, hajó társaságra vágyunk. Végül vannak a forgalmasabb utcák. Ezek között két olyan „gyöngyszem akad - a Reviczky és az Otpacsirta utca -, amelyek nyáron zöld hangu­ latot árasztanak. Tele vannak fákkal, amelyeket meg lehet vizsgálni, s amelyeknek neki lehet dőlni. A Palotanegyedben bóklászva sokszor meg­ akadhat a tekintetünk az épülethomlokzato­ kon. Kedvenc pontjaink: a Bródy Sándor utca és a Puskin utca sarkán álló ház napórája, a Reviczky utca ördögei, no meg a Csepreghy utca láncos férfiúi. Ha figyelmesebbek vagyunk, észrevehetjük, hogy rengeteg oroszlán és em­ berfigura néz vissza ránk. A Mikszáth téren medvék szemlélődnek, a Bródy Sándor utcában egy kissé megfáradt kéményseprő figyel, a Vas utcában pedig baglyok nézelődnek, míg a Gyu­ lai Pál utcában egy lovagforma alak vigyáz ránk. Érdemes szemügyre venni az erkélyeket, tera­ szokat, lodzsákat is. Annyira sokfélék! Van­ nak nagyobbak és kisebbek; vannak házak, ahol több van, s akad, ahol csak néhány. Van, ahol kint reggeliznek, sőt az is előfordul, hogy 89 �Jelen 2 • 01 • 90 ��LUMEN 3^0. ‘K' PS”u. LATVE LiMöA/X* 52£M£>Vft5fi«í%z, �Jelen 2 • 02 • A PALOTANEGYED GASZTROSZEMMEL Reggel - Délben - Este Szabolcs-Gyuris Éva első-Józsefváros, avagy a Palotanegyed gasztronómiailag pont olyan gazdag történelmű, mint épületei és palotái. Több vendéglátóhely vagy annak elődje már az 1800-as évek végén intézmény volt. Manapság sem kell a szomszéd kerületbe futni, ha Lucullusnak szeretnénk hódolni, sőt olyan hely is akad, amit nemzetközileg is elismertek már. Mindez kiderül alábbi összeállításunkból. B Reggel A 21. század első magyar gasztroforradalmának egyik vívmánya, hogy a reggeli intézménye kike­ rült az otthon négy fala közül, és egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek rá a vendéglátóhelyek. Bármely irányból lépünk be a Palotanegyedbe, preferenciánk szerint válogathatunk, hogy egy egyszerű túrós táskával és útközben, zacskóból ivott kakaóval kezdjük a napot, vagy leülünk és király módjára elfogyasztunk egy hamisítatlan angol reggelit. Utóbbira jó példa, ha a Blaha felől érkezünk, és betérünk a Jelen bistróba, a Stáhly utca és a Márkus Emília utca sarkánál. Egész nap érdemes ide benézni, akár ebédre, akár vacsorára vagy va­ lamelyik koncertre, de a reggelik megérnek egy külön látogatást. kellemes hiphop zene szól. Nagy valószínűséggel a tulajdonos szolgál ki minket, aki már többször körbeutazta a világot, így érdekes beszélgetésbe is keveredhetünk, ha szeretnénk. A mai, rohanó világhoz alkalmazkodott a Pék Pont (Rákóczi út 11.) pékség - bár le is lehet ülni, ha valakinek van egy kis ideje. A péksütemények és kávék mellett szuper szendvicseket is választhatunk, és a vidám atmoszféra segít a jó napkezdésben. Kávéjuk híre több blogon és fórumon is eljuthat az emberhez, amihez remek ár-érték arányú reg­ gelit is kaphatunk, de az Olasz KultúrintézetÉívézójában (Bródy Sándor utca) akkor sem nyúlunk mellé, ha valamelyik szendvicsüket választjuk. Sőt, ha úgyis elücsörgünk itt délelőtt, mint a törzsvendégek, akkor már maradhatunk ebédre is. Gasztronómiai szempontból a negyed szíve a Mikszáth Kálmán tér és a Krúdy utca sétáló része, ezért nem tévedhetünk nagyot, ha itt választunk helyet, például a Lument (Mikszáth Kálmán tér 2.). A könnyű reggelik és finom kávék helye azok­ nak, akik nyitottak a vizuális kultúrára is. Több mint reggelizőhely a Nostro Gasztronomy (Krúdy Gyula utca 4.), és nem csak azért, mert ebédet is adnak. A vállalkozás szerelemből született, és igazi családias hangulatot áraszt. Gyorsan törzsvevővé válik, aki egyszer benéz. Ebben segítenek a házi péksütik, a lekvárok és a frissen pörkölt kávé. Amennyiben egy kicsit személyesebbre vágyunk, inkább a Vas utca és a Tribeca (Vas utca 12.) felé vegyük az irányt! Ez egy picurka türkizkék kávé­ zó, ahol minden a helyén van, és a reggeli kávé mellé isteni szendvicseket vagy éppen amerikai palacsintát lehet enni juharsziruppal, miközben 93 �A Palotanegyed a jelen tükrében A Palotanégyed gasztroszemmel Jelen 2 • 02 • ..... o..... EBÉD Ügyintézés, munka, tanulás vagy éppen város­ nézés közben megéhezik az ember. Ha pedig elfo­ gadjuk azt a tézist, hogy az ebéd a legfontosabb étkezés, akkor igazán szerencsésnek érezhetjük magunkat a Palotanegyedben, hiszen számtalan lehetőség közül választhatunk. Az Üllői úton pél­ dául a Deli’s bisztróban (Üllői út 2-4.) egyszerűen lehet jól lakni. Óriási a választék mindenféle ételekből: olasz tészták, főzelékek, frissen sültek, és a kényelmesebbeknek még házhoz is szál­ lítanak. Innen fél perc sétára található a negyed egyetlen kimondottan vegetáriánus étterme, az Atma Center (Üllői út 6.). Vegetáriánus ételbár, jógastúdió és egy indiai bolt együtt. Vagyis jóga után jóllakunk, majd kifelé menet bevásárolha­ tunk szakácskönyvekből, élelmiszerekből vagy éppen egzotikus ruhákból. kialakítása, színei és utánozhatatlan tetőterasza vonzza az embereket a Darshan Udvarba (Krúdy Gyula utca 7.). Az eklektikus étlapról délben a házias ízekből érdemes választani. A sétálóutcává vált Baross utca kínálata szintén fontos a gasztrotérképen. Intézmény például a Fecske presszó (Baross utcaid.), ahol bölcsész, iro­ dista és turista egyaránt megtalálja a számítását. Klasszikus ételkínálata azonban nemcsak az ebédre korlátozódik, hanem reggel is érdemes benézni. A kiadvány megjelenésének idején éppen „fel­ robbantott” Horánszky utcában mindenféle igényt kielégít Marcsi étkezdéje, a Loyola Café és a hamburgereiről elhíresült Fiktív pub (Horánsz­ ky utca 27-, Krúdy sarok). Innen nem messze található a Bástya bisztró (Rákóczi út 29.), amely nem régen alakult bisztróvá, és egyik vonzereje, hogy ebédidőben 30 százalék kedvezményt ad­ nak az ételek árából. A másik a felújított Gyulai Pál utcán a terasz. VACSORA A Mikszáth Kálmán tér - Krúdy utca forgatagá­ ban nehezebb a választás. Ott van például a Zappa Caffe (Mikszáth Kálmán tér 2.). Nem az egyetlen étterem, amely egyszerre viszi az olasz és a magyar vonalat; s bár nem fúziós a konyha, jó időben a teraszon jól megfér egymás mellett a csirkepap­ rikás és a spagetti „arabiata . A szomszédos Don Leone (Krúdy Gyula utca 2.) hamisítatlan olasz ízekkel operál — bár a déli menüben itt is megje­ lennek a magyar fogások. Érdekes terei, belső 94 Nemcsak egyszerű reggelik és gyors ebédek várják az itt élőket és látogatókat, hanem akár gyertyafényes vacsorák az 1885 óta működő Múzeum kávéház és étterembva (Múzeum krt. 12.). Akkor még Schódli kávéháA&é.m ismerték, és a korabeli kávéházi kultúra szerves részeként vált történelmivé. Egy évszázaddal később a magyar konyha, majd Bíró Lajos séf idején a modern magyar konyha zászlóshajójaként várta a kulináris kalandok kedvelőit. Még régebbi intézmény a XO bistro (Rákóczi út 5.), amely 1868 óta étterem. Pontosabban akkor még a Glück FRiGYEshez tartozó Pannónia Szálló éttermeként funkcionált, de az akkor magasra �Szerző Szabolcs-Gyuris Éva tett lécet a mai vezetés is megugrandónak tartja. Zenés vacsorára is van lehetőség, hiszen élő blues zene szól a The Blues pub^n (Krúdy Gyula utca 6.), amely kiváló helyszín egy romantikus első randihoz. Kis családi étterem a Fülemüle (Kőfaragó utca 5.), amely a Gault e Millau étte­ remkalauzba is bekerült, méltatván a hagyomá­ nyos konyhát. Sóletimádóknak kötelező! Jelen 2 • 02 • Pizzera Gelato-t (Baross utca 3.)! Pizzéria is egyben, de már messziről megfogja a látogatót a hatalmas fagylaltos pult, ahol számtalan élénk színben pompázó „hideg nyeletek próbálhatunk ki. A hagyományosabb sütemények felé hajló édes szájúaknak a Kristály cukrászdát (József krt. 53.) kell felkeresniük, ahol az ebéd utáni kávét is elfogyaszthatják kellemes, klasszikus kávéházi környezetben. Újdonság viszont a Levendula (Rákóczi út, az Uránia mozi mellett), amely a méltán híres Fragola kézműves fagylaltjait kínál­ ja nyugalmat sugárzó levendulaszín köntösben. Igazi kis sziget a Rákóczi úti forgalomban, ráadá­ sul a lila kerékpár miatt eltéveszteni sem lehet. ÉJSZAKA A körúti egységek közül kiemelkedik a Stex Ház (József krt. 55-57) és a Trattoria Venezia (József krt. 85.). Előbbi egész nap nyitva van, és min­ denféle alkalomra találhatunk valamit a válasz­ tékukból. Utóbbi az olasz ízek szerelmeseit várja, velencei hangulatban. A pesti éjszakai élet legendás, és ebből a Palota­ negyed is kiveszi részét. Ezt nem tisztünk most bemutatni, arról azonban szólnánk, hogy mit lehet enni, ha a bulinak vége vagy hajnalban még mindig tart. A legegyszerűbb gyrost enni a Corvin tetőnél, de ne hagyjuk ki az intézménynyé vált Rákóczi pékséget (Rákóczi út 18.), ahol hajnali négykor is lehet például kukoricasalátát vagy péksütit kapni és a legkülönbözőbb arcok­ kal lehet találkozni. Vagy szintén népszerű a Múzeum cukrászda (Múzeum krt. 10.). Valljuk be őszintén, ide nem feltétlenül ülünk be egy habos krémesért, ám ha éppen marad, jól tud esni az éjszaka utolsó söre mellé. DESSZERT Minden étkezés megkoronázása a desszert, vala­ mi kis édes a finom falatok után. Ha a Baross utca környékén járunk, próbáljuk ki a Olivér 95 �Present PRESENT TIMES THE PALACE QUARTER IN THE PERSPECTIVE OF THE PRESENT THE PALACE QUARTER THROUGH THE EYES OF A CHILD - USE THE SPACE GASTRONOMY AND THE PALACE QUARTER by Éva Szabolcs-Gyuris by Ilona Liliána Birtalan Tie City and Downtown - full of interesting things. Spaces and places, lions and crowns, giant iron gates, sundials, un­ usual balconies, wide streets, only a few cars, plenty of re­ markable details on the ground, walls - in the space. Even though there aren’t any big playgrounds in the Palace Quarter, the area offers numerous possibilities for having fun. It is a “realm" where parents hand in hand with their children can interactively invent games in the tiny gardens, on the stairs, in the cobbled pedestrianised streets, and on the unique balconies. The gardens of the National Museum and the Faculty of Hu­ manities, Eötvös Lóránd University serve as wonderful spaces where children can run around, play hide and seek and ball games, or simply have a small rest since there are not many cars allowed into these areas. Mikszáth Square is a real “piazza” with its fountain, where children love to climb into rhe water. Lőrinc pap Square with its statues and Guttenberg Square with its mini playground, and Pollack Mihály Square with its enor­ mous space for running around are all ideal for children to play. The streets of the Palace Quarter can be put into three cat­ egories from a child’s point of view. Firstly, Krúdy Street with Mikszáth Square, where cars are not allowed to enter. Secondly, the exciting passage between Kálvin Square and the Metropolitan Ervin Szabó Library are full of wonders to gaze at. We can also enjoy the semi-public entrance hall of the library, which is open to the public from morning until evening, and where it is free of charge to enter. Finally, there are the streets where cars are allowed through. Despite the traffic some are also beautiful like Reviczky and Ötpacsirta Streets due to the elegant row of green trees sweetening one’s walk from Kálvin Square to Lőrinc pap Square. It is also worth taking a look at the variety of balconies. Some­ times you might even catch a glimpse of people having break­ fast out on their balconies, or even children waving down to you. You should never forget about the gates of the buildings ei­ ther, which must have been made for giants for they are so big. One of the most important things is that you can always stop for an ice-cream, a slice of cake, or for a coffee during your esca­ pades with rhe children. Or even pop in on your friends in the neighbourhood whenever longing to have some good company. 96 Inner Józsefváros or Palace Quarter is just as rich in its history considering its gastronomic past as its buildings and palaces. • Breakfast • The first Hungarian gastro-revolution phenomenon of the 21st century was that the custom of having breakfast at home was transferred to having it in restaurants with the catering trade putting more emphasis on this meal time. As a first example, if you come from the direction of Blaha Lujza square, you find Jelen bisztró on the corner or Stáhly and Márkus Emília Streets where it is also worth popping in for lunch or dinner with the hope of seeing a live concert too. In case you long to have a more private time while having break­ fast, Tribeca is the place to go, which is at 12 Vas Street. This is a tiny little turquoise coffee shop where you can eat sandwiches or American pancakes with maple syrup while you are sipping your morning coffee and listening to pleasant hip-hop music. Pék Pont at 1 1 Rákóczi Road is a pastry shop where you can even sit down although it was created mainly for those who just pop in for a coffee-to-go, some pastries or sandwiches before rushing off again. The coffee at the coffee-shop of the Italian Cultural Institute has gathered such fame that even blogs and forums have written about it on the internet. Once you have tried their mor-ning coffee, you might as well stay for lunch because you cannot go wrong with the food there either. From a gastronomic point of view, the heart of the quarter is Mikszáth Kálmán Square and Krúdy Gyula pedestrian Street. You will not be disappointed if you choose Lumen (2 Mikszáth Square) for breakfast coffee especially if you are open to visual arts. Nostro Gastronomy (4 Krúdy Gyula Street) is more than a place to have home-made pastries, jams and freshly roasted coffee for breakfast, since lunch is also served there. • Lunch • If we accept that lunch is the main meal of the day, Deli’s Bisztró (2-4 Üllői Road) is the place to eat a great deal. 'There is a wide variety of dishes which they also deliver to your home if you order from them. A few minutes’ walk from here is the vegetarian diner Atma Center (6 Üllői Road), which also serves as a yoga studio and shop for Indian items. �Present It is more difficult to choose once you stand amidst the bust­ ling life of Mikszáth Square where mainly Italian and Hun­ garian dishes are served in Zappa, Caffe (2 Mikszáth Kálmán Square), Don Leone (2 Krúdy Gyula Street), and Darshan Ud­ var (7 Krúdy Gyula Street). Fecske Presszó (10 Baross Street) situated at the pedestrian part of Baross Street is a place where you are most likely to find not only students from the Faculty of Humanities but also office workers and even tourists. Fiktív Pub (27 Horánszky Street) is famous for its hamburgers, and Bástya Bisztró (29 Rákóczi Road ) for its 30 % discount of their lunchtime dishes. • Dinner • Not only a simple breakfast or quick lunch awaits those who are looking for a place to dine here because candle lit dinners have also been popular in the Museum Coffee House and Restaurant (12 Múzeum Avenue) since it opened in 1885. XO Bistro (5 Rákóczi Road), an even older institute, has been a restaurant since 1868. Live blues music can always be heard in The Blues Pub (6 Krúdy Gyula Street), but for the best Hungarian food you should try the restaurant Fülemüle (5 Kőfaragó Street) which even appeared in the Gault et Millau restaurant guidebook. Two other well-known restaurants on the “körút” (Avenue) are Stex fife (55-57 JózsefAvenue) and TrattoriaVenezia (85 JózsefAvenue). • Dessert • Whenever you are near Baross Street you must try the ice­ cream and the goodies of Oliver Pizzeria Gelato (3 Baross Street) which is also a pizza parlor. If you are someone who has a sweet tooth and prefers more traditional pastries Kris­ tály Confectionary (53 József Avenue) is the best place for you. Levendula (Rákóczi Road, next to Uránia movie theatre) is a new place famous for its Fragola ice-cream. • At night • Budapest’s nightlife is legendary and after a good party you might as well eat a gyros at Corvin Tető, but you should not miss Rákóczi Pastry Shop (18 Rákóczi Road) where you can even get a salad to go with your baked roll at 4 am. Múzeum Confectionary (10 Múzeum Avenue) is also well-known for being open in the middle of the night, and it is where you can stuff yourself with a delicious “krémet" (cream cake) after the last glass of beer. 97 ����A PALOTANEGYED A JÖVŐ TÜKRÉBEN • 01 • Önkormányzati törekvések Tibor Tamás p.102. ■ 02 • Civil törekvések dr. Sipka Júlia p. 109. • O3 • Köztéri művészeti akciósor a Palotanegyedben Tihanyi Dominika p.115. ■ 04 • Kitűnő bérházközösségek Fqrtvingler Éva, CaPE, Újirány p.121. English translation on page 128. �Jelen 3 • oi • ÖNKORMÁNYZATI TÖREKVÉSEK Egy átalakulás folyamata Tibor Tamás A Józsefváros tizenöt éves kerületfejlesztési ■ tus Egyetem, az Andrássy Gyula Német Nyelvű stratégiája 2004-ben készült el. A stratégia a : Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, kerületet tizenegy eltérő arculatú és identi- ; az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem. Az egyetású negyedre osztotta fel, amelyekhez külön fejlesztési célok, egyes esetekben integrált re­ ; temeken túl számos további intézmény is megtahabilitációs, illetve fejlesztési programok tar­ : lálható a negyedben, így a Magyar Rádió, az Olasz Kultúrintézet és a Szlovák Kulturális Intézet. toznak {Magdolna Negyed Program, Európa Belvárosa Program). E fejlesztési Az Európa Belvárosa Program törekvések a területi egységek „ kidolgozását 2007-ben kezdte sajátosságai és problémái alapján el a Rév8 Zrt. A program cél­ határozzák meg a szükséges ön­ ja, hogy a belvárosi funkciók kormányzati beavatkozásokat. A a kulturális kiterjesztésével, a területen negyedekhez tartozó programok és épített örökség már meglévő kulturális értékek az átfogó kerületi programokban általánosabban megfogalmazott megújítása, »kreatív, felmutatásával és erőteljes belső hálózattá szervezésével célok és feladatok megvalósí­ innovatív miliő« megteremtse a lehetőséget a tásának eszközei. A Rév8. Zrt. Nagykörúton belüli város­ által irányított Európa Belvárosa kialakítása rész vonzerejének növelésére, Gazdasági-kulturális Megújítási „ annak egységes kulturális Program a VIII. kerületi Palota­ örökségi területté alakítására, negyed területét öleli fel, amely­ ezen keresztül jelentős számú nek határai: József körút, Üllői munkahely kialakítására, valamint az inspi­ út, Múzeum körút, Rákóczi út. rativ környezet létrehozásával kreatív munkaA XVIII. században meginduló városfejlődés a ; helyek teremtésére {Európa Belvárosa Program XIX. század második felében vett nagyobb lendü­ ; Akcióterületi Terv). letet, és alakította ki a századforduló környékén a jellegzetes eklektikus-szecessziós városmagot. A : A program céljai a következőekben foglalhatók 19. század végén itt alakultak ki a nemzeti kultúra : össze: a kedvezőtlen demográfiai folyamatok mérséklése; egy erős identitással rendelkező, legfontosabb intézményei - Nemzeti Színház, Nemzeti Múzeum, az egyetemek -, és ide települ­ : társadalmi kapcsolatokban gazdag, sokszínű, tek a korszakra jellemző, a polgári életmódot ; szolidáris közösség létrehozása; civil és piaci meghatározó intézmények is. Ma a Palotanegyed ; szereplők bevonása. A terület diáknegyed funkad otthont olyan kiemelkedő, országos jelentőségű : dójának további erősítése; kerületi határokon oktatási intézményeknek, mint az Eötvös Lóránd ; átnyúló város- és térszerkezet kialakítása; a negyed és közvetetten a kerület imázsának jaTudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Ál­ ■ vitása; a megújulás és funkcióváltás új identilamtudományi Kara, a Károli Gáspár Reformá- : fikációs-kulturális elemekkel történő bővítése; 102 �Szerző Tibor Tamás valóságos és virtuális közösségi terek létrehozása, amelyek erősítik a helyi identitást, gazdagítják a szociokulturális kapcsolatokat. A terület gaz­ dasági pozíciójának, potenciáljának erősítése, önfenntartó képességének javítása; a gazdasági aktivitás élénkítése; „kreatív, innovatív miliő" kialakítása, új kreatív munkahelyek teremtése; információs hálózatok kialakítása, az infor­ mációhoz jutás esélyeinek javítása; a negyed ér­ tékeinek gazdasági környezetbe való integrálása; a műemlékileg védett városközponti területek funkcionális újjáélesztése. Magas színvonalú lakókörnyezet kialakítása; a belvárosi területek környezetterhelésének jelentős csökkentése; a köz- és közösségi területek hálózatba szervezése; közterületek megújítása; a helyi identitás szem­ pontjából értékes épületek megóvása. Jelen 3 • oi ■ Mária utca, Horánsz-ky utca, Kőfaragó utca), a mind élénkebb kulturális élet, a virágzó kávé­ házi-éttermi kultúra. E tendenciák napjainkra Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő és legérdekesebb színfoltjává tették a Palota­ negyedet. A program egyik legelőremutatóbb eleme a Horánszky utca 13. szám alatti épület megújítása, amely 2012 őszétől közösségi ház­ ként és diákcentrumként hivatott működni. A már megvalósított projektelemek megte­ remtik a további együttműködés lehetőségeit, így garantálva a program alapvető célkitűzését: a kulturális és épített örökség megújítását, a „kreatív, innovatív miliő" kiala-kítását, a munkahelyteremtést, valamint mindezek hosszú távú fenntarthatóságát. A meghatározott célok eléréséhez társadalmi (T), környezeti (K) és gazdasági (G) programok kerültek kidolgozásra, melyek együttesen képe­ zik a városfejlesztési projektet. A társadalmi prog­ ramok keretén belül a rehabilitációs fejlesztés és fenntartás intézményesítése program (Ti), az egységes „brand”, kommunikációs és marketing stratégia kialakítása program (T2), valamint az egységes kiskereskedelmi és szolgáltatási prog­ ram kialakítása, működtetése program (T3) található. A környezeti programok keretén belül az épített örökség elemeinek megújítása, a szükséges funkcióváltás elősegítése program (KI), és a közterületi és az infrastrukturális hálózatok megújítása a parkolás rendezésével együttesen (K2) került definiálásra. A gazdasá­ gi programok alatt az új turisztikai attrakciók kialakítása program (Gl) és a kreatív iparágak letelepedésének elősegítése, speciális inkubációs folyamatok kidolgozása és támogatása program (G2) szerepelnek. Az Európa Belvárosa Program eredményességéről ad tanúbizonyságot a mára megújított utcák sora (Krúdy Gyula utca, 103 �Jelen 3 • oi • A Palotanegyed a jövő tükrében Önkormányzati törekvések A Európa Belvárosa Program során 1600 m2 sétáló és 10.900m2 csillapított forgalmú utcát alakítottak ki a Gyulai Pál utcában, a Kőfaragó utcában, a Mária utcában és Horánszky utcában, illetve a Gutenberg téren. Az útépítések mellett elültettek 50 fát, leraktak 30 kerékpártárolót és öt épület kapott díszkivi­ lágítást (Mikszáth tér 2., Horánszky u. 1. és 13., Bródy Sándor u. 19. és Vas u. 16.). Ezeknek is köszönhető, hogy a környék már nem csak nappal, de éjszaka is tartogat izgalmas látnivalót a turisták számára. Szintén a program során bevezetett újítás, hogy a műszaki kivitelezést a negyedben élő civilek csoportja, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület is kontrollálta. Emellett pedig a lakosság véleményét folyamatos lakossági fórumokon és egyéb kommunikációs csatornákon kérte ki az önkormányzat. Ennek jele az is, hogy a negyedben élők 80 százaléka a program végén készítetett közvélemény-kutatás keretében úgy nyilatkozott, elégedett a fejlesztésekkel. 104 �Szerző Tibor Tamás Jelen 3 • oi • 105 �Jelen 3 • oi • 106 ��Jelen 3 • 02 • 108 �Jelen 3 • 02 • CIVIL TÖREKVÉSEK Rendhagyó beszélgetés Perényi Lászlóval, a CaPE elnökével dr. Sipka Júlia Sipka Júlia: Mit takar a CaPE mozaikszó? Perényi László: A Civilek a Palotanegyedért Egyesületet - bár remélem, hogy magáról a CaPE rövidítésről már sokaknak beugrik a „tartalom’, hiszen 2008-as megalakulásunk óta számos akció, plakát, cikk köthető ehhez a négy betűhöz. SJ: Ezekre majd visszatérünk. Most azt szeret­ ném megtudni, hogy miképpen kötöttél ki ép­ pen a Palotanegyedben? Ha jól tudom, a fele­ ségedhez hasonlóan Te sem vagy a Palotanegyed „szülöttje”. Mi vonzott ide benneteket, minek köszönhető, hogy mindketten elkötelezett palotanégyedi polgárokká váltatok? PL: Az egyetem után kerültünk ide, megfogott minket a környék igényes építészete. Szeretjük a pezsgő életet; azt, hogy itt vagyunk a központ­ ban, és hogy rövid sétával minden elérhető. SJ: Építészként Te nyilván jobban meglátod az izgalmas architektúrákat, a részletek gazdag­ ságát, a tér szerkezetét. Fantasztikus fotósoroza­ tod készült a negyed épületeiről, az ornamentika sokszínűségéről. Ha röviden kellene jellemezned a Palotanegyed építészetét, mit mondanál róla? PL: Lenyűgöz, hogy a Nemzeti Múzeum meg­ építése után hogyan változott meg ez a terület. Felépültek a kor meghatározó szereplőinek a palotái a maguk míves, igényes, ugyanakkor mégis különböző stílusú architektúráival. Ez az igényesség a mai napig meghatározza a Palota­ negyed építészetét, s jó példát állíthatna a mai befektetőknek is. Mindegyik épület rejt egy-két remekművet - freskót, gipszstukkót, korlátot -, amiket a hétköznapi sétáló tán észre sem vesz, de fotós szemmel feltárulnak előttünk. Ide igazán érvényes az egyik kedvenc mondásom: az ördög a részletekben van. Ez néhol szó szerint is igaz, hiszen egy-egy épület homlokzatán megbújva bukkanhatunk rá ezekre az építészeti elemekre. SJ: Térjünk vissza az egyesülethez! Manapság nem divat a társadalmi munka, a civilkedés. Te mégis szívesen szentelsz időt és energiát a CaPE ügyeinek intézésére. Miért? PL: Lehet, hogy nem divat, de szerencsére egyre többen gondoljuk fontosnak a civil érdekképviseletet, és a dolgok intézésében segítőtársaim is vannak. És itt nem csak az egyesület elkötelezett elnökségére gondolok. Ha megnézed, az egyesület aktív tagjai között találsz egészen fiatalt, középkorút, sőt a nyolc­ vanhoz közelebb álló szépkorút is. Valami miatt mindannyiunknak fontos a köz ügyeivel való foglalkozás. Sokszor nem könnyű a különböző érdekek egyeztetése, ütköztetése. De kell lennie egy olyan helynek- és úgy gondolom a CaPEilyen fórum -, ahol szót érthet egymással a vállalkozó és az itt lakó, a gyalogos és az autós, az idős és a fiatal, a csomagot cipelni már nem tudó, a baba­ kocsis, a sétáló és a biciklis, a csendet kedvelő, a pihenésre vagy a szórakozásra vágyó. Vagyis ahol a különböző érdekek kifejezésre jutnak, és ahol közösen megtalálhatjuk - matematikai kifejezés­ sel élve - azt a legkisebb közös többszöröst, ami még mindenki számára elfogadható. SJ: Egyik kitalálója és fő mozgatója vagy a múzeumkerti majálisoknak. Miért ilyen fontos számodra a Múzeumkert? PL: Azon túlmenően, hogy történelmi hely, és ha az ember ott van, óhatatlanul a múlt közvetlen részesévé válik, a polgári életforma egyik tere is. Szeretném, ha a gyerekeim számára ugyanazt jelentené, amit jelentett már több generációnak: a családi együttlét, a kulturált szórakozás és a pihenés terét. Egykoron a mamák ide hozták játszani a csemetéiket, a nagyobbak maguk jöt­ tek, s bár ez nem a grund volt (igaz, a híres Pál 109 �Jelen 3 • 02 • utcai fiúk játszó- és csatahelye sincs túl messze innen), de megtalálták a maguk szórakozását. Az idősebbek is szívesen ücsörögtek egy-egy árnyat adó szép fa alatt olvasgatva vagy a kert forgatagát figyelve, nem kellett messzire men­ ni, ha egy kis zöldre vágytak. A jó idő esetén minden hónap harmadik hetében meghirdetett múzeumkerti piknikünkkel ezt a miliőt szeret­ nénk felidézni és visszahozni. Szeretnénk, ha a polgárok visszakapnák a kertet, ha nem autópar­ kolóként, a csövezők tanyájaként szolgálna. Ráadásul alkalmazkodunk a Nemzeti Múzeum ingyenes belépést biztosító nyitva tartásához is. Ha valakinek kedve szottyan, a piknikezés előtt a kultúrára is „áldozhat” egy-egy aktuá­ lis kiállítás megtekintésével vagy a múzeum szervezte családi programon való részvétellel. A piknikhez kapcsolódóan egyesületünk gyakran még ” bonusz programot is szervez. Ilyen a közelben fellelhető különleges mesterségek műhelyeinek meglátogatása. Sokan nem is sej­ tik, hogy a múzeum tőszomszédságában több­ generációs családi kovácsműhely működik, vagy pár utcával odébb kardkészítő és fegyverkészítő iparművészek működnek. R Magyar Rádió épüle­ tét mindenki ismeri, de keveseknek adatott meg, hogy a Pagodában ücsörögjenek, vagy meg­ látogathassák a híres stúdiókat, a bunkerről nem is szólva! Hát mi ezekre a helyekre is szervezünk sétát, látogatást. SJ: Eredményesnek érzed az egyesület munkáját? PL: Erre a kérdésre igazán nehéz válaszolni, és talán nem is nekem kellene értékelni a munkánkat. Arra azért büszkék vagyunk, hogy a kerületi önkormányzat vezetői partnerként tekintenek ránk, kikérik a véleményünket. Persze nem mindig fogadnak el mindent, van amit másképp látunk és értékelünk. Ilyennek tekintem a negyed új forgalmi rendje körül kialakult diszkussziót. De ezt a beszélgetésso­ rozatot sem érzem feleslegesnek: néhány javasla­ tunkat elfogadták, néhány felvetésen komolyan elgondolkodtak. Itt a legfontosabbnak azt tar­ 110 A Palotanegyed a jövő tükrében Civil törekvések tom, hogy nagyon sok lakost, helyi vállalkozót szóra bírtunk. Két lakossági fórumot is szen­ teltünk a téma megvitatásának, alkalmanként száz felett volt a résztvevők száma. Igaz, ezek a rendezvények eléggé viharos alkalmak voltak, de legalább valóban „fórumot” biztosítottunk a véleményeknek. Könnyebben szót értünk az önkormányzat képviselőivel a Palotanegyed szépítése, virágosítása, látványosabbá, élhetőbbé tétele kapcsán felmerülő kérdésekben. És egyre nő azoknak a száma, akiknek ez fontos. Jó érzés vállvetve dolgozni - például a Lőrinc pap tér virágosításánál — az alpolgármesterrel, a Jézus Szíve-templom plébánosával és számos lelkes helyi lakossal. Sőt voltak olyanok is, akik csak épp átbicikliztek a téren (amúgy a szomszédos Ferencvárosból), és úgy megfogta őket a pil­ lanat hangulata, hogy megálltak, szerszámot kértek, és csatlakoztak a virágültetőkhöz, majd két óra elteltével, a közösségben végzett munka örömével feltöltekezve továbbkerekeztek. Igen, ezt valódi sikernek érzem. Az is örömmel tölt el, hogy 2012-től bevezettük a Palotanegyedkártyát. Egyre több vállalkozó, szolgáltató, bolt csatlakozik a kezdeményezésünkhöz. Számukra ez reklámot, nagyobb ismertséget, s remélhetőleg egyre több vásárlót jelent, tagjaink számára pedig kisebb-nagyobb, de mindenképp számottevő kedvezményt biztosít. De azt is si­ kernek érzem, hogy egyre többen köszönünk egymásnak az utcán. Mert ismerősökké, bará­ tokká, tettestársakká váltunk. Már nem szürke masszának érzékeled a járókelőket, a szemed keresi az ismerős arcokat, a füled felismeri az ismerős hangokat. Már nemcsak végigloho­ lunk az utcán, hanem meg-megállítanak, rád köszönnek, kérdezgetnek, vagy csak rámoso­ lyognak az emberre. Mert tartozunk valahová. Ide, a Palotanegyedhez. �Szerző Jelen dk. Sipka Júlia 3 • 02 • Az Egyesület célja Budapest VIII. kerület Palota­ negyedfelvirágoztatása, kulturális örökségének megóvása és ismerté tétele, kulturális és szórakoz­ tató negyedének továbbfejlesztése, a lakók számára kulturális és ismeretterjesztő előadások szervezése, az itt élők érdekképviselete, érdekvédelme, valamint a lokálpatriotizmus erősítése. 5? (Részlet az egyesület alapszabályzatából) 111 �A Palotanegyed a jövő tükrében Civil törekvések Jelen 3 • 02 • Téren túl A Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) 2008-ben ala­ kult, és azóta is azzal foglalkozik, ami a nevében is szerepel: civilkedik a Palotanegyedért. Létrejöttének oka egyszerű: többen és többféleképpen kifejezésre juttatták igényüket arra, hogy az életterükön ne csak úgy történjenek a „dol­ gok”, hanem hogy azok cselekvő befolyásuk hatására vagy közreműködésükkel valósuljanak meg. „Dolgok”? Fontos az, hogy mi van, vagy mit látunk a környezetünkben; hogy hogyan használhatjuk környezetün­ ket nap mint nap; de ugyanilyen fontos tudni azt, hogy ki vagy mi lakik a szomszédban. Egyáltalán nem mindegy, mi van a lakásunkon túl, hiszen ami körülvesz, akikkel érint­ kezünk, hatással van ránk, akár akarjuk, akár nem. Mi is hatni akarunk. Ha nem lépünk, akkor nem használjuk, vagy nem úgy használjuk - ha viszont olyanná válik, ami tetszik számunkra, használni is otthonosan fogjuk. Az isme­ retségek és ismertségek növelik a valahová tartozás érzését, és nem utolsósorban a biztonságérzetünket. Birtalan Liliána (CaPE) 112 �Szerző Birtalan Liliána Jelen 3 • 02 • 113 �Jelen 3 ■ °3 • Infobox a Lumen Galériában ■ Krúdy Fesztivál 114 �Jelen 3 • 03 • KÖZTÉRI MŰVÉSZETI AKCIÓSOR A PALOTANEGYEDBEN Tihanyi Dominika A Palotanegyed rehabilitációja köré szerveződő fogalmazását teszik lehetővé, az átalakulás művészeti akciólánc a 2008-2012 közti folyamatában érdekeltté téve és aktivizálva a időszakban jött létre az Újirány csoportVe/Acméhelyi lakókat. Ezen túlmenően az akciók a fi­ nyezésére, a Rév 8 Zrt. és a Civilek a Palotanegye­ gyelmet a városrész jelenleg még kiaknázatlan dért Egyesület (CaPE) szoros együttműködésével. lehetőségeire irányítják, valamint segíthet­ A területen a Rév8 Zrt. vezette rehabilitáció nek újraértelmezni a meglévő struktúrákat, 2007-ben kezdődött el az Európa Belvárosa s képesek lehetnek azokat kiegészíteni és Program néven, így a művészeti beavatkozások megerősíteni, ezáltal is segítve a területen zajló ezzel párhuzamosan zajlottak. rehabilitációt mind társadalmi, Ennek megfelelően az akciók 55 mind fizikai vonatkozásban. egy részét a rehabilitáció céljai E folyamat hozadéka a he­ inspirálták. Mindazonáltal az lyi tudás alapján kialakításra cél a Palotanegyed akciók többségről elmondható, kerülő fizikai arculat. Az ak­ területét egy folya­ ciók egyben a szabad terek hogy a folyamat során mindvé­ gig hatást gyakoroltak egymásra közösségteremtő szerepét matosan változó a kialakuló diskurzusok mentén próbálják művészeti eszközök­ interaktív galériává kel modellezni, annak fon­ - s közülük jó néhány ma is a re­ habilitáció szerves részét képezi. tosságára irányítva a figyelmet, változtatni illetve olyan kommunikációs A munka - művészeti szem­ felületet teremtenek, amely a pontból - arra a felvetésre kíván megújítás bonyolult folyama­ mintaként szolgálni, hogy a városban szétszór­ tában a résztvevők közti eszmecserét ösztönzik tan, egymástól függetlenül létrejövő művészeti a felvetett témák mentén. kezdeményezések helyett az egy adott területre koncentrálódó akciók sorozata képes a legha­ A négyéves munka során tizenkét művészeti tásosabban aktivizálni egy városrészt. A terület akció valósult meg. Az akciók a Palota­ társadalmi-gazdasági, illetve környezeti reha­ negyed területén utcákon, tereken és a belső bilitációjával szorosan összefüggő akciósor ki­ udvarokban jöttek létre, a helyi lakókat, a mondott célja, hogy a Palotanegyed területét kereskedőket illetve építészhallgatókat aktivi­ egy folyamatosan változó interaktív galériává zálva a folyamatban. Az alábbiakban bemu­ változtassa - e folyamatba a lakókat is bevonva tatandó akciók — témájuk szerint - négy fő -, annak érdekében, hogy a közterek élettel csoportba sorolhatóak: 1. a rehabilitáció cél­ teljenek meg, s hogy a helyi együttműködés jait és elképzeléseit kommunikáló munkák, 2. keretei fokozatosan megszilárduljanak. a terület kulturális és történeti hátterére reflek­ táló munkák, 3. a különféle alternatív köztér­ A létrehozott akciók a terület mélyebb meg­ használati módok modellezésére kialakított ismerését, a lokális értékek felkutatását és munkák, 4. a belső udvarok megújítását célzó, az ehhez kapcsolódó arculati elemek meg­ azok használatát inspiráló munkák. 115 �A Palotanegyed a jövő tükrében Köztéri művészeti akciósor a palotanegyedben Jelen 3 • 03 • A rehabilitáció céljait kommunikáló munkák közül az akciósor első elemeként a virágfelfestés valósult meg. Az aszfaltfelfestő akció célja a Palotanegyed (mint rehabilitációs terület) valós térben, egyszerű Street art eszközökkel történő kijelölése volt. Az akció eredményeképpen egy véletlenszerűen megjelenő virágminta díszítette a járdákat pár hónapig a városrészben. A Palotanegyed szó a keletkezett képekbe komponálva került felfestésre, így téve egyértelművé a felfestések célját. Az akció hatására az emberek sok esetben a Palotanegyed területét a virágmin­ tákkal azonosították. • A REHABILITÁCIÓ CÉLJAIT ES ELKÉPZELÉSEIT KOMMUNIKÁLÓ MUNKÁK • Az ortofotó játék a városi köztereken installálható interaktív köztéri művészeti alkotás. 2011-ben — az Európa Belvárosa Program keretében, a Palotanegyed területén — a Szabó Ervin Könyvtár közelében a VIII. kerület ortofotója lett kiragasztva azzal a céllal, hogy a járókelők figyel­ mét környezetükre irányítsa. A szemlélődök az ortofotó felületén matricák segítségével jelölhették meg kedvenc helyeiket, otthonukat, illetve az általuk fejlesztendőnek ítélt területeket. A Palotanegyeddel kapcsolatos vélemények láttatása mellett az akció további célja az volt, hogy bemutatassuk a város­ lakók számára az önkormányzat által definiált, a VIII. kerületre vonatkozó rehabilitációs program alapját képező 11 negyedet és azok határvonalait. 116 �Szerző Tihanyi Dominika Jelen 3 • 03 ■ A Budapesti Műszaki Egyetem alkotóhetének keretében létrehozott akció során a szél tematikájára és a hely „mélyebb” kulturális értékeire reflektálva, Krúdy Gyulától származó, tipikusan pesti témájú „szélfútta idézetek” kerültek felfestésre a járdák aszfaltfelületeire, azzal a céllal, hogy a járókelők figyelmét felhívjuk a terület utcaneveit adó írókra és költőkre. Az akció arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy az olvasás, illetve a könyv tematikája a terület egyik fő identitásképező eleme lehetne (a kreatív iparágak vonzása tekintetében is, reflektálva a rehabilitáció gazdasági céljaira), hiszen a Palota­ negyed területén számos egyetem és kulturális intézmény található. • A TERÜLET KULTURÁLIS ÉS TÖRTÉNETI HÁTTERÉRE REFLEKTÁLÓ MUNKÁK • A Krúdy Gyula utcai boltosokkal és kávézósokkal együtt megvalósított info­ táblás akció célja az, hogy felkutassa a helyi boltok történeteit és legendáit, s azokat egységes formában láttassa. A táblák, akárcsak egy mesekönyv lapjai, a valós térben hordozzák azokat a történeteket, amelyek összessége kiraj­ zolja az utca történetét. A történetek által megelevenedik az utca 1930-as évekbeli kisiparos jellege, majd betekintést kaphatunk abba az időszakba, amikor Latabár Kálmán gyakori vendége volt a vegyesbolt helyén működő cukrászdának, később pedig abba a kultúrtörténeti szempontból is megha­ tározó időszakba, amely az 1980-as évek végéhez és a Tilos az A nevű kultikus szórakozóhely működéséhez köthető. A projekt a Placcc Fesztivál keretében került megvalósításra, és ma is látható a Krúdy Gyula utcában. 117 �A Palotanegyed a jövő tükrében Köztéri művészeti akciósor a palotanegyedben Jelen 3 • 03 • A Placc fesztivál keretében létrejött városi szalon alapkoncepciója egy olyan hely létrehozása volt a városi szabad térben, ahol az emberek a fogyasztás kényszere nélkül, kényelemben tudnak időt tölteni. A projekt a Pollack Mihály tér alapproblematikájára reflektált, hiszen a tér jelenlegi állapotában pusztán a gyalogos áthaladást szolgálja, nincsenek olyan ülőfelületek, amelyek megállásra késztetnék az em­ bereket. Az egy héten keresztül kihelyezett nyugágyak reggel 10-től este 10-ig biztosították a megpihenés, az olvasás, az oktatás és az ebéd elfogyasztásának lehetőségét. • Az ALTERNATÍV KÖZTÉRHASZNÁLATOT MODELLEZŐ MUNKÁK ■ A Placccfesztivál keretében létrejött akció során egy olyan városi torna­ pálya valósult meg a Palotanegyed területén, amely lehetőséget terem­ tett különféle gerincnyújtó gyakorlatok, illetve hát- és hasizom erősítő gyakorlatok végzésére útközben, akár hazafelé haladva. A projekt célja az volt, hogy felhívjuk a figyelmet az egészségmegőrzésre. Felmérések szerint a Palotanegyed területén jelentős az értelmiségiek aránya, akik napjuk jelentős részét (gerincbajokat okozó) ülőmunkával töltik. 118 �Szerző Tihanyi Dominika Jelen 3 • 03 • A belső udvar program a bérházak belső udvarainak megújításában aktivi­ zálta a helyi lakókat. A program során a kiválasztott bérház belső udvara és kapuzata került átalakításra installáció jelleggel, lemodellezve az udvarok kiaknázatlan potenciálját a közösségi térhasználatot illetőleg. A cél az volt, hogy olyan közösségi terekké alakítsuk a belső udvarokat, ahol a lakók saját közösségi eseményeket tudnak lebonyolítani, egyszerre színesítve mindennapjaikat és téve helyszínné az addig inaktív közös területet. A program során két épület belső udvara került megújításra: a Szentkirályi utca 10. (2008) és a Horánszky u. 1. számú házaké (2010). ■ A BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSÁT CÉLZÓ, HASZNÁLATÁT INSPIRÁLÓ MUNKÁK • A „Nyitott kapuk” akciók során 2008-ban a Szentkirályi utca 10. szám alatti Szentkirályi-palotát, majd 2010-beh a Lőrinc pap tér 3. szám alatti Liebner-palota kapuját nyitottuk meg a ház lakóival a nagyközönség előtt (mindkétszer a Kulturális Örökségvédelmi Napok alkalmából.) A lakók szervezésében mindkét esetben egy konferencianappá nőtte ki magát az akció, ahol folyamatos előadások, kiállítások és tárlatvezetések keretében ismerkedhetett meg az odalátogató a hellyel, annak történetével és az ott lakókkal. 119 ��Jelen 3 • °4 • KITŰNŐ BÉRHÁZKÖZÖSSÉGEK Horánszky utca 1. - Bimbózó kert, virágzó közösség Fortvingler Éva Közösséget építeni és aktívan fenntartani nem egyszerű feladat. Ám akadnak olyan közösségek, amelyek tagjait a véletlen sodorja össze, és szeren­ csés természetüknél fogva remekül működnek egy irányító akarat nélkül is. Persze egy lakóközösség esetében maga az épület teremt kohéziót. De vajon miért van az, hogy míg egyes házakban a lakók csak köszönnek és mennek tovább, ad­ dig máshol élénken keresik egymás társaságát, és valódi, jól működő csapatot alkotnak? Talán az épület maga generálja az összetartozás érzé­ sét: egy hely, ahol jó lenni, egy társaság, ahová jó tartozni. A Horánszky utca és a Bródy Sán­ dor (azelőtt Főherceg Sándor) utca sarkán álló ház megépítés óta többször adott otthont jól működő lakóközösségeknek. egy hely, aholjó lenni, egy társaság, ahová jó tartozni A modern stílusú ház 1936-ban épült. Ekkor a környéken már zömmel eklektikus épületek sorakoztak. Elődje egy 1871-ben épült - szintén eklektikus - kétemeletes bérház volt. Az új vas­ betonvázas bérház tervezésére Taussig Béla és Róth Zsigmond okleveles építészmérnököket kérték fel az építtetők, Grósz Dezső és neje.1 Az építészek a földszinten üzletet, az emeleteken elegáns polgári lakásokat, a manzárd szinten mosókonyhát alakítottak ki. Külsejében, belső elrendezésében, szerkezetében — sőt még olyan apró elemeiben is, mint egy ikonikus Bauhaus kilincs vagy egy formatervezett lakáscsengőgomb - az épület magán hordozza a modernizmus formavilágát és innovációit. így akkoriban indirekt módon is vonzotta a „prog­ resszív” gondolkodású, különleges otthonra vágyó első lakókat. Azonban a „különc" házat sem kímélte a második világháború pusztítása, majd az 1956-os forradalom eseményei. Állaga romlásnak indult, a felújítások elmaradása miatt homlokzata megfeketedett, az elegáns lakásokat pedig társbérletekkel szabdalták fel. Színesen szubjektív leírásában a ház egykori lakója így láttatja ezeket az éveket: „Az épület siralmasan pironkodott külseje miatt. Lőtt sebek éktelenkedtek megrokkant erkélyei között, melyek cáfolták a ház alig ezer hetes fennállását. Összeroppant emberi menedékhelynek látszott, sen­ kinek nem tűntfel eredeti fényed ,Á házat kívül-belül behálózó villamos antenna és telefonvezetékek tartották össze az épületet. A kapu utáni márvánnyal borított előtérben műanyag kerti lámpák lógtak jelezve a szocialista gondolkodás társadalmi eredetét. Hatalmas bűzzsilipen kellett áttörnünk, amit a kukák éktelen igazsága árasztott. A postaládák ontották az eddigi újságkihordók és postások piktogramkreáló készségét. Az egész úgy nézett ki, mint egy papírmasé. A szép tágas lakáso­ kat leválasztották, átalakítva azokat szociális szük­ ségmegoldássá. Közben gipszelés itt, gipszelés ott, úgy néztünk ki, mint agyonkínzott, összefoltozott „munkanadrág d A jobb napokat látott „munkanadrág sorsa a rendszerváltás után fordult csak újra jóra, és lett 121 �Jelen 3 • 04 ■ igazi palotanegyedi sikertörténetté. A lakók méltá­ nyos áron megvásárolták a lakásokat, s ezzel együtt környezetük gondos gazdáivá is váltak. Hama­ rosan kiderült, hogy egy összességében tevékeny és kezdeményező közösség lakja a házat. A lakók közül választott Intéző Bizottság megfogalmazta az épület fejlesztésének stratégiáját. Szisztemati­ kusan kívülről befelé haladva kezdték felújítani az épületet. Egyebek mellett megtisztították a ko­ szos homlokzatot, közösségi térként használatba vették a lépcsőházat; szőnyegeket, növényeket helyeztek el, a falfelületek pedig Törincsi Lajos nyilvános tárlatává váltak. Megsárgult újságcik­ kek őrzik az akkori közösségi élet pillanatait, a megszokott lakótársi viszonyokon túllépő társas programok fotóit. A közösségi eseményekhez az együttes erővel felújított ház és az otthonos belső terek szolgáltak háttérként. Azóta sem látott annyi embert egyszerre a belső kert, mint amennyien 2000-ben, az év társasházának járó Aranykulcs­ díj átadóján megjelentek piknikezni. Az év közös képviselője pedig Prenghy Zoltán, az Intéző Bizottság elnöke lett abban az esztendőben. A kicsinosított épületben felértékelődtek az ingatlanok, és vonzó célponttá váltak az arra érzékeny közönség számára. Üj lakók érkeztek, akik új ötleteket hoztak, és a régi lakókkal szo­ rosan együttműködve folytatták - és folytatják a mai napig — a megkezdett műszaki és esztétikai korszerűsítést. Megkezdődött a Horánszky utca 1. profi kommunikációja is. „Branddé" vált a ház, amely saját kommunikációs csatornákkal és saját Hl lógóval rendelkezik. A Palotanegyed.hu aloldalaként működő blog mellett Facebook oldal és Twitter profil dokumentálja a házzal kapcso­ latos történéseket. Emellett a környéket érintő posztokkal szélesebb olvasói kört is bevontak a közösségépítésbe, amely így túllépett a ház falain. A lakóminőség javítása érdekében indult folyamat egyik legkedvesebb állomása a kert rendbetétele volt. Ugyanis a remek közös­ 122 A Palotanegyed a jövő tükrében Kitűnő bérházközösségek séghez hiányzott egy remek közösségi tér. Jó lehetőségnek bizonyult e hiány pótlására a mél­ tánytalanul kopár belső kert használatbavétele. Talán mindig is benne volt a levegőben a kert megművelésének igénye. Hiszen volt, aki koráb­ ban virágok ültetésével próbálkozott, volt, aki önszorgalomból a végeláthatatlan mennyiségű világháborús sitt apró darabkáit szedegette a fű közül; és voltak — kevesen és ritkán -, akik . inkább csak élvezték a kertet, úgy, ahogy volt. A szervezett kertmozgalom csak 2009-ben indult meg. Ekkor a lakók megnyerték a „Palotanegyed társasházai számára belső udvarok közösségi hely­ színként való kialakítására címmel (a RÉv8 Zrt. és partnere, az Üjirány csoport által, az „Európa Belvárosa Program" keretében) kiírt pályázatot. A bruttó kétmillió forinttal járó nyereményből felújították a belső udvart. Nemcsak a pályázatban megfogalmazott gondolatok és a lakóhellyel kap­ csolatos elvárások összefűzése, együtt gondolkodás és tervezés vált igazi közösségi élménnyé, hanem a számos fizikai munkafolyamat (ültetés, vako­ latbontás, tisztítás, pergolaépítés stb.) is. Kicsit �Szerző Fortvingler Éva Jelen 3 • 04 • mindenki magáénak érezte a komplex feladatot, és szívesen végezte el az általa vállalt részt. Mára kúszónövények vették birtokba a pergolákat, színes játékok lepték el a homokozót, a ginkó fa pedig egy feketerigó család otthona. Az elkészült kert gondozása továbbra is fenntartja a megkez­ dett közösségi aktivitást. S a projekttel kapcsolatos események iránti folytatólagos érdeklődést tapasz­ talva úgy tűnik, erre az aktivizmusra továbbra is nagy igény van nálunk. Visszaolvasva a pályázatban megfogalmazott vágyainkat - a teljesség igénye nélkül sorolva: madárdal, homok, kuckó, kávéfőző, fülhallgatós kerti mozi, bringatároló, hinta, libikóka, padok, edzőgépek, rajztábla a kerítésen, napozás a fűben, közösségi élet a zöldben —, ha nem is minden valósult meg maradéktalanul, de a kert­ ben együtt végzett munka igazi közösségépítő hullámot indított el az erre amúgy is fogékony lakók körében. A kert a lakásunk meghosszab­ bításává, „zz ház közös nappalijává^ vált, ahová van miért lemenni, ahol van mit csinálni, és ahol van kivel találkozni. 123 �A Palotanegyed a jövő tükrében Kitűnő bérházközösségek Jelen 3 • °4 • KITŰNŐ BÉRHÁZKÖZÖSSÉGEK TÍZ PÉLDAMUTATÓ HÁZ, TÍZ MÉLTATÓ TÁBLA CaPE, Újirány csoport és még sokan mások... HORÁNSZKY UTCAI. HORÁNSZKY UTCA 1. TFKWXTÜt.TAUSSIG KÉM F.5 RÓTH ZsiGMOND A modern stílusú háx 1936-bo épük. E« mcgdőcÉíSai a tdkcn egy 3871 -ben fdhúMMT kétemeletes bérháx ük. Az új, vasbetonváras épület rcrwxéxére'1 aUSSIg Bál-A és Róth Z&gmowd oklocks épfiésamírft&kőket kenek fel az építtetők, GrAsz I)ex$Ö és iseie. Átépítéskor a környéken mirzÖmmcl eklektikus házak sorakoztak. A ház külsejében, l>dsé> drendkzésében. szédetrattéhen, kiMhb-nagpnbb dcmdlw is bordkw» a awdenúüBUS formavilágé & Innové-lák ígv irxlírekr mó­ don is vonzotta a ^ro^reatrt'' gondolkodású,. különleges otthonra vágyó első Inkákat. Az épiilcTet jelenleg is egy ássxeRségéhcn tevékeny kázo&ség lakja- Ennek kóiaünhctően a M?0-es evek óra wbncmaxiküKift kívülről befelé haladva megújult az. épület. Egyebek mellett megtisztított uk a koszos hamlokzatüE, ^nyegeket, növényeket helyeztünk <1 a lépcsúlUü». Napjainkban a falfelülé(eker Töbjjícsc Lajos kMmérí^i és grafikái dfóücík, Felpillantva a homlokutra, jelképes aranykulcs hirdeti a 20Üühen elnyert az RjSr fjjrM^iza' címer. A Lkönüoóicg javítását cdzó folyamat egyik legkedvesebb állomása a indtányuUnd kopár belső ken rendbetétele, majd közös*ég^ hdyszümé üakírisa vök. Az együtt-rervÉ®fe< ú a fizikai munka számos élménnyel gazdagította az erre fogékony lakókíJfaösáégw, Az Srh^ífi keretén belül megújult kerr a lakások meghűsxzabbirasává vált*, ahová van miért lemenni^ ahol van mit csinálni» és ahol van kivel tüükvinl. 7ÁÁ irrÁ' óur.Wjny kw ftetígnwi éf BELsi TAUSSI'iS flmé ZVGWAP ff^TH - fa tÁr ^cr üf/tx nlrítíi éur.tó'rty éuáfrín íS 'ff - aet a‘ mfUttt ^y1 litZSŰ CaÓXZ Jürf Atí tvífr. Biiiil Atl ftJÓ. //újpvrwtv W &nd wvy wíuró /rtii/st /»kahtuvwe. i'hc ^evftt>fmef/rr .'fan' Aw rtróev fa far ^uffazuj* zfaw tbe X99Q» gfarfv rfe ^r, ifat rniMvü A*ir ^uiUiüg rtarfiüg uki/f xitr elfawrMg i^r ,W flk iit^ríi. dmt fMag JLmvrt diiii áfLijKÍI TcMVCí! bi iér fath* ifiiinMr úfihr Ivuie. Ttui ^itíen ht)^^ júc.idt tf^in jAím fa fim fmvm émtí»* rfa Amue* 1/rfa ytvn fa 20f / mynwnv^ far fav nw^rvr $iwr fa ««wr fa*"^ far fitcíiaf^ii ~ íJ’^-nfaUTT üf i.nrtyr brVf^rji^í^if. t*» itttt»- * 11 SZÉCHENYI TERV 124 r«l»<ir*x IX *- �Szerző CaPE, Újirány csoport és még sokan mások Jelen 3 • 04 • Mikszáth Kálmán tér 2. Az épület az 1890-es években épült eklektikus stílusban. Tulajdonosa az Almássy család volt. Az I. világháborút követően került Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter lányának tulajdonába, aki bérházként működtette. A tulajdonos a II. világháborút követően társasházzá alakíttatta át az ingatlant, majd a lakásokat eladta. Az államosítás során a földszint nagy része állami tulajdonba került. (Az intézkedés nem érintette a kapu melletti üzlethelyiségeket, ahol tejcsarnok, trafik és szabóság működött.) A lift is ebben az időben épült, bár erre a szabályok nem kötelezték a tulajdonost. Az államosított földszinti részben a Bakony étterem üzemelt az 1990-es évekig. Az étterem helyén 1989 szilveszterén nyílt meg a rendszerváltás utáni évek kultikus szórakozóhelye, a Tilos az A. Az 1956-os forradalom során komoly károk érték az épületet, amikor a Lőrinc pap téren állomásozó szovjet tank lövéseket adott le - válaszul arra, hogy az egyik oroszul tudó tulajdonostárs lebeszélte a szovjeteket arról, hogy itt üssék fel a környékbeli főhadiszállásukat. A ház 2010-re nyerte vissza eredeti pompáját: felújításra került a külső homlokzat, amely alapján méltán nevezik a Palotanegyed, illetve a tér legszebb épületének. A belső udvar, mint közösségi tér rendbetétele szintén a tervek közt szerepel. Mikszáth Kálmán szobra az 1960-as évek legelején került a térre - korábban egy kis szökőkút díszítette a parkos kialakítást. Szentkirályi utca io. Ez az épület már nem a nagy paloták sorát gazdagítja. Az ingatlan egykor a Szentkirályi családé volt, s ők építtették a házat bérpalotának oly módon, hogy az épület legelőkelőbb, ún. béllé etage szintjén maga a tulajdonos család lakott. Az építtető Szentkirályi Móric (1807-1882) nagy ívű politikai pályát futott be. Pest polgármestereként (1867-1868) sokat tett Pest, Buda és Óbuda egyesítéséért, ezen túlmenően pedig a korszak társadalmi problémákra érzékeny, ingyen gyógyító magyar orvosainak egyike volt. Érdemes körbetekinteni a házban. Akik jártak már Toszkánában, azoknak ismerősnek tetszhet ez a miliő, s például a firenzei Riccardi-Medici-palota juthat eszükbe. Ugyanazt a letisztult, érett reneszánszt idéző építészeti karaktert láthatjuk, amely hűen reprezentálja az építtetők ízlésvilágát és tehetősségét. Az épület az itáliai reneszánszban gyökerező ún. falazza urbano (azaz kis városi palota) szép példája, ahol jól megfigyelhető az antik formavilág és a századvég egymásratalálása. A neoreneszánsz bérpalota központi, négyzetes alaprajzú udvara — mely az 1900-as években az egykoron szomszédos Stühmer csokoládégyár raktárhelye is volt —, az Európa Belvárosa Program keretében újult meg 2008-ban. Ma mint közösségi tér és koncerttér, illetve mint a lakógyűlések helyszíne szolgálja az itt lakókat. A kapuzatban egy képgalériát is létrehoztunk, amely az épület és a Szentkirályi család történetét hivatott bemutatni. Bródy Sándor utca 15. Az egykori Főherceg Sándor utcai ház 1851-1855 között épült késő klasszicista stílusban. Az építőmester Hild Károly, Hild József testvére volt, a megrendelő az olasz származású Devecis Mihály kéményseprőmester. Elterjedt ugyanakkor az a nézet is, hogy a házat maga a nagy Hild József tervezte az angolkisasszonyok részére, akiktől később megvásárolta a kéményseprőmester család. 1860 körül emeletes udvari szárnnyal toldották meg az épületet, ami bal oldalról szegélyezi az udvart. így alakult ki az L alakú, különleges hangulatú, szokatlanul mély udvar, ahol régen romantikus vörösmárvány kút állt. A belső szárnyat utóbb sokszor alakítgatták - a toldozgatás nyomai ma is látszódnak. A szűk lépcsőház mennyezetén színes, kazettás falfestmény található leveles-virágos díszítő elemekkel és két portréval, amelyek állítólag kuruc és labanc fejek. Az egykori tulajdonosok mesterségét hirdeti az utcai homlokzaton található kéményseprő figura, amely a szakmának megfelelő öltözékben áll. Devecis Mihály a család nevét nemcsak azzal írta be a kéményseprés kultúrtörténetébe, hogy egyik fia az ipartestület első elnöke volt, hanem azzal is, hogy segített Petőfi Zoltán nyomorúságos helyzetén, amikor a híres költő fia az 1860-as évek vége felé, télvíz idején Pestre jött: egy télikabátot ajándékozott neki. Az olasz család leszármazottai az első emeleti lakásban éltek, az íves záródású ablakok mögött. Az épületet ma is Kéményseprő-háznak nevezik. 125 �Jelen 3 • °4 • A Palotanegyed a jövő tükrében Kitűnő bérházközösségek Horánszky utca 12. A Horánszky utca 12. számú ház 1995 óta fővárosi műemléki védettséget élvez. Nem véletlenül. A Hoepfner Guido és Györgyi Géza építészpáros tervei alap-ján (Dr. Dirner Gusztáv Adolf egyetemi magántanár megbízásából) épült két lépcsőházas bér­ palota 1912-ben készült el a kor minden vívmányával, újdonságával felszerelkezve. Érdekessége, hogy nagysága ellenére az építés mindössze egy évet vett igénybe. A használatbavételi engedélyt 1912. május 3-án adta ki a székesfőváros VIII. kerületi elöljárósága, kötelezve a tulajdonost az építkezés során megrongálódott kocsiút és járda nyolc nap alatt történő helyrehozatalára. A ház eredetileg még gázvilágítással épült. A tulajdonos - a legújabb technikai vívmányoknak megfelelően - az 1930-as évek végéig folyamatosan korszerűsítette az épületet (villanyvilágítás, valamint központi fűtés az akkor igen korszerűnek számító koksztüzelésű kazánnal). A kapualjból portásfülke nyílt, és hajdanán ebben tényleg volt portás. A II. világháború idején a portás itt figyelte a rádió légi veszélyről szóló bejelentéseit, és amikor szükségessé vált, az udvaron jelzett egy nagy marhakolomppal. A kolompot a mai napig megőrizte egyik lakótársunk, és most már a ház közösségének kedves összejöveteleire hív a hangja... A ház lakói büszkék a történelmi hangulatú épületre, és vigyáznak is rá - a százéves évforduló alkalmából pedig emléktáblát állítottak. Lőrinc pap tér 3. • Liebner-palota Az épület 1894-ben épült Staerk Sándor okleveles építőmérnök tervei alapján. Az építtető Liebner Józsefné volt. Férjét, Liebner József császári és királyi asztalnokot, a magyar méhészet meghatározó alakjaként tartják számon. Az egykori Scitovszky téren álló négyszintes épület historizáló eklektikus stílusban épült, a mai Lőrinc pap tér egyik meghatározó saroképülete. Egykor a földszinten vendéglőhelyiség üzemelt, majd mézraktár működött, az emeleteken pedig bérlakások voltak. Az épületen olaszországi reneszánsz formák és elemek láthatók. A míves, igényes tervezésre utal, hogy egykor a ház homlokzatán társművészeti alkotások is megjelentek. Az épület Lőrinc pap tér felőli homlokzatának harmadik szintjén két freskó készült. A jobb oldali kép, amelyen az építészet allegóriája jelenik meg, túlélte a háborút. A másik alkotást már a lakók állíttatták helyre. Ez valószínűleg a festészet allegóriáját ábrázolhatta, mivel a ház bejárata felett megjelenő két szoboralak is e két művészétét jelképezi. Mi, a ház jelenlegi lakói, fontosnak tartjuk megőrizni és megmutatni a jövőnek az igényes tervezői és építtetői munka eredményét. Vigyázunk a meglévő értékekre, és igyekszünk visszaadni az épület régi arcát. További tervünk a saroktorony helyreállítása. Az Európai Kulturális Örökségvédelmi Napok alkalmával évente egyszer megnyitjuk palotánk kapuját, amikor szeretettel várjuk az építészet és a múlt iránt érdeklődő kedves látogatókat! Mária utca 32. Az épület 1909-1910 között épült, tehát elmúlt százéves. Építtetője Heidelberg Alfréd volt, az építész és a kivitelező Benes Imre építészmester. 1912-ben megvásárolta az épületet Weiss Manfréd, és unokájának, Bíró Mariann-nak adta nászaján­ dékba. A szecessziós stílusú négyemeletes ház (a tetőtérben kialakított segéd-házfelügyeloi lakással, valamint egy mosókony­ hával és szárítóhelyiséggel) bérháznak készült. A főlépcsőházban és a melléklépcsőnél is felvonó működött. Érdekesség, hogy a magasföldszintre vezető lépcsőkar egy fokkal hosszabb, mint a többi szinten — ez egy akkori adó megkerülése miatt alakult így. Az udvari részen személyzeti lakások, az utcai oldalon pedig szép polgári lakások voltak. Eleinte itt élt a tulajdonosnő is. Erről tanúskodtak a lépcsőházban lévő ólomüveg ablakok, amelyek a hajóskapitány férjet ábrázolták. Ezek a míves ablakok - több más értékkel együtt - a háború, az 1956-os események és a modernizálás áldozatává váltak. AII. világháborúban az egyik udvari szárny bombatalálatot kapott, ’56-ban pedig ez volt az első ház, ami összedőlt, így szinte teljesen újjá kellett építeni. Itt lakott többek közt Szilvást Margit operaénekes, Joó László színész, Kalocsay Kálmán professzor, kórházigazgató, a. János vitéz eszperantóra fordítója és Paff László, olimpiai bajnok ökölvívó. A mostani lakók között sok az új, fiatal lakó. Előttük áll a feladat, hogy újra baráti lakóközösséget alakítsanak ki, mert - ahogy a régiek mondták - együtt könnyebb és jobb az élet. 126 �Szerző CaPE, Újirány csoport és még sokan mások Jelen 3 • 04 • Mária utca 18. E műemlék lakóház 1870 körül épült eklektikus stílusban. Valószínűleg apácák számára építtette Schwab Jakab. A rend hamar kiköltözhetett innen, hiszen az 1890-es évek végén az épület egyik lakója már Bánki Donát (1859-1922) mérnök, feltaláló, egyetemi tanár. Az épület U alaprajzú, kétemeletes. Külső homlokzatát az egységesen vakolt falfelületek és az aedikulával díszített, egyenes záródású ablakok jellemzik. A homlokzatot gyöngysor, tojásléc és fogsor díszítésű főpárkány zárja. Az eredeti, fából készült, íves záródású bejárati kaput kétoldalt a toszkán fejezetes pilaszterek, valamint a kapu felett lévő füzérek emelik ki. A bal oldali szárnyból a hátsó két lakást mindkét szinten elbontották háborús bombatalálat miatt. Kis ház lévén kedves és összetartó a lakóközössége. A ház belső terét a kert uralja: a két óriási gesztenyefa hűs árnyékot vet, a kert sarkában megtelepedett fügefa pedig lassacskán az emeletet is meghódítja. Télen az udvar szűz havát csak a házban élő kutya és a kékcinkék járják be. Mi, a ház közössége, 2012 nyarán a Budapest Bank pályázatán elnyert összegből újítjuk fel a belső kertet és a kerthez vezető lépcsőt, illetve építünk kerti utat. Tervezzük a homlokzat felújítását is. Gutenberg tér 4. • Gutenberg-otthon E műemlékvédelem alatt álló szecessziós épület a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egylete Székhazának épült 1906-ban, Vágó László és Vágó József tervei alapján. Az épület nagyobb részét a fenntartást biztosító 38 bérlakás foglalta el két tágas lépcsőházzal, személy- és teherfelvonóval. A ház többi részében kaptak helyet - elkülönítve a lakóhelyektől - az egyleti helyiségek, az irodák, az előadó-, játszó- és gyűléstermek, a könyvtár, a táncterem, az udvar helyén a díszterem a szín­ paddal és az öltözőkkel. Ennek tetején volt a tágas és napos udvar. A legfelső emeletre Vágó József napfényes, körpanorámás műtermet tervezett magának hatalmas ablakokkal és tetőablakkal. A mester egy emelettel lejjebb lakott, s csigalépcsőn járt fel. Öt követően Lechner Ödön lakott itt. A sok év sok változást hozott, de a házban ma is aktív és összetartó lakóközösség él. Védjük értékeinket, keressük a múltból az eredetit, hogy amennyire csak lehet, a jövő nemzedékei számára is látható legyen. Honlapot készítettünk, a házról dokumen­ tumokat, fényképeket és történeteket gyűjtünk. Megkerestük a közöttünk élő idős embereket, akik már a második világégést is itt vészelték át - velük személyes interjúkat készítettünk. Összefogtunk, és pályázati pénzekből, illetve anyagi vállalásokkal apránként rekonstruáljuk a Gutenberg-otthont. Céltudatosságunk eredménye a homlokzatfelújítás, valamint a Róth Miksaféle ólomüveg ablakok, a kovácsoltvas korlátok és más, művészi színvonalon kivitelezett részletek kijavítása. Közösségünk 2006-ban Kos Károly-díjat kapott. Gyulai Pál utca 12. Ezt a házat - eredetileg a Gyöngytyúk utca 10. címen - 1893-ban építtette egy testvérpár, gróf Castelnau Alfonz és Leonhardt, valamint báró Splényi Pál. A ház tervezője Hudetz János volt, aki egyebek mellett a szombathelyi Szentháromság-szobor alkotója. A telket korábban a Gutenberg-otthon számára szemelték ki, de végül annak a mai Gutenberg téri telek alkalmasabbnak bizonyult, így itt egy dupla udvaros; háromemeletes lakóház épülhetett meg. A házra 1927-ben került a negyedik emelet, az első emeleti erkély pedig feltehetően az ’50-es években. A ház kezdetektől fogva tartalmazott öt- és hatszobás lakásokat, valamint szoba-konyhás munkáslakásokat is. Időközben a nagy lakásokat feldarabolták, és a kisebbek többségét is fürdőszobával szerelték fel. A jelenlegi társasházban 120 lakás található. A lakóközösség igen változatos képet mutat a tősgyökeres őslakosoktól a lakást bérlő diákokon át a közelmúltban beköltözött tulajdonosokig. A lakóösszetétel változásának köszönhetően néhány kezdeményezés is elindult a házban. Ennek eredménye a ház és az utca történetét bemutató liftbelső, valamint a 2012ben megújuló udvar. Örömteli fejlemény, hogy az egyik üres üzlethelyiségben megnyílt a Szatyorbolt, amelynek nyíltan vállalt célja a lakóközösség bevonása az üzlet és a Civilek a Palotanegyedért Egyesület életébe. 127 �Present PRESENT TIMES THE PALACE QUARTER IN THE PERSPECTIVE OF THE FUTURE LOCAL GOVERNMENT EFFORTS: THE REHABILITATION PROGRAMME OF THE PALACE QUARTER AN UNUSUAL TALK WITH LÁSZLÓ PERÉNYI, THE CHAIRMAN OF THE CaPE by Tamás Tibor by Ilona Liliána Birtalan The 15-year strategy' of developing the district of Józsefváros was finalised in 2004. The strategy has divided the district into 11 quarters differing in image and identity. With separate de­ velopmental aims and in some cases integrated rehabilitation and development programmes {Magdolna Quarter Programme, Budapest - Downtown ofEurope Programme) the programmes of the quarters are tools to realize the more general and extensive aims and tasks needed to be fulfilled in the whole district. JS:CaPE. That is an interesting abbreviation. What does it standfori László Petényi: Civilek a Palotanegyedért Egyesület - The As­ sociation of Citizens for the Palace Quarter. The programme managed by Rév8. Corporation covers the Palace Quarter of the 8th district which lies between József and Múzeum Avenues and Üllői and Rákóczi Roads. The formation of this characteristic city' core built in eclectic and seccession style started with the development of the city in the 18th cen­ tury and it rose to great prominance in the second half of the 19th century. The most important institutions of our national culture were established in this region in the end of the 19th century, such as the National Theatre, the National Museum, and the most prominent universities of Hungary. The Budapest - Downtown of Europe Programme was started in 2007 by Rév8. Corporation. The general aim of the prog-ramme is to extend the functional city centre to this region, to form a unified cultural heritage area, and thus to create nume-rous work possibilities. Further main goals are to moderate unfavourable processes, to create a community with strong identity and soli­ darity, to improve the image of the quarter, and to create virtual and real spaces which enrich the sociocultural connections. In addition, other aims are to strengthen the area’s economical posi­ tion and potential, to improve its self-supporting capability, to invigorate economic activity, to create a "creative innovative mi­ lieu’, to bring forth creative workplaces, to integ-rate the values of the quarter into the economic environment, and to support the functional revival of city centre areas that are listed national heritage sites. Last but not least, it aims at creating residential areas of high- standing, reducing pollution in the downtown, managing social networking, and protecting buildings that are valuable from the perspective of architecture and local identity. The evidence of the Budapest - Downtown of Europe Pro­ gramme’s success is the renovated streets with a vivid cultural life, and the bustling atmosphere of the coffee houses and restaurants. These tendencies have made the Palace Quarter one of the most dynamically developing, most valuable regions of Budapest. 128 First ofall, I’d like to ask you how you have ended up in the Palace Quarter? As I know, neither you nor your wife were born in this area. LP: We ended up here after university because of the wonderful architecture of this district, and also because everything is so near, since the centre is just a stones throw away. JS: lam sure thatyou, being an architect, can spot right away the interesting buildings, the abundance of details, and the stucture of each square. The photos you took of the buildings’ ornaments are amazing. Ifyou had to give a short description ofthe quarter, what would you say? LP: It astonishes me how the area changed after the National Museum had been built. This is when the palaces were com­ pleted, and the high standards set by their examples still de­ termine the atmosphere of the area. A masterpiece is hidden in each and every building. A fresco, a stucco, or even a banister. One of my favourite sayings is that “the devil is hidden in the details”. In the case of some Palace Quarter buildings, this is literally true. JS: Let’s get back to the Association. Why are you so keen on man­ aging CaPE? Lately it has become not veryfashionable to do some social work. LP: It might not be fashionable, but luckily more and more people come to do such work from all sorts of age groups. Somehow all of us are drawn to deal with public matters. It is not always easy to manage all the needs, but the most impor­ tant is that these needs can be communicated and we can find the solution together. JS: You are one ofthe founders and main motivators of the Mu­ seums’ Majális Festivals in May in the garden ofthe Hungarian National Museum. Why is it so important for you? LP: It is a historic place and once you are there, you become a part of the past. I would like my children to see that this place serves as a space for spending quality time with the family as it has always been so for several generations. If the weather al­ lows us, we also organise picnics ever}' third week of each month to bring back the habit of families enjoying the Garden of the Museum. �Present JS: Do you find the work ‘of the Association effective? LP: It is extremely hard to answer that question, and it should not be me to evaluate our job. However, we are proud that the lo­ cal government treats us as partners and asks us for our opinion. Most important of all is that we were able to get the inhabitants and local entrepreneurs to express their opinions. I am also glad about the success of the Palace Quarter Card, which more and more shops, restaurants and different services have been joining because it is a good advert for them. It aims at drawing in more customers with the discounts. Last but not least, it is wonderful to walk down the streets and see smiling faces and people saying hello to you. The by-passers are no longer a grey mass of people, but many have even become friends. creating and sustaining their community and their environ­ ment. The flexibility' of the process is to allow new thoughts and design ideas to rise through the artworks, so they become incorporated in the rehabilitation program. Thus, it allows the rehabilitation process to be a dynamic one that is capable to change and adapt with time, helps new common goals to de­ velop, and enables an open and richer social environment to rise. Our overall aim was to turn the site of the Palotanegyed into an ever evolving interactive gallery, enhancing the local economy and culture, meanwhile creating a lively neighbour­ hood. Accordingly, actions became tools for modelling differ­ ent space usages, drawing attention to the communal role of public spaces. The actions also act as communicational surfaces through which local knowledge can be presented that can be incorporated in future plans and designs of the rehabilitation. Excerpt from the memorandum and articles of the Association: “ The aim of the Association is to revive the Palace Quarter ofthe 8th district, to protect and to publicise its cultural heritage, to further develop its cultural and entertainment area, to organise cultural and informative lectures to the inhabitants, to represent and protect the interests ofthose who live here, and to strengthen the local patriotism. ” The realized projects (presented below) can be organized into the following 4 categories: 1. projects communicating the aims of the rehabilitation, 2. projects reflecting on the cultural and historical background of the site 3. projects modelling alterna­ tive space usage 4. projects aiming to regenerate inner court­ yards as community spaces. The contact information of Civilek a Palotanegyedcrt Egyesület: www.cape.hu ■ palotanegyedert.blogspot.hu I. Projects communicating the aims OF THE REHABILITATION A CHAIN OF PUBLIC ART PROJECTS DEVELOPED ON THE SITE OF THE PALOTANEGYED (PALACE QUARTER) by Dominika Tihanyi During the period of 2008-2012 a chain of public art inter­ ventions s was developed by the Ujirany group on the site of the Palotanegyed (Palace Quarter) in cooperation with Rev 8 Zrt. and the Association of Citizens for the Pala-ce Quarter (CaPE). Run by Rev 8 Zrt. the rehabilitation pro­ gramme of Palotanegyed called Budapest - Downtown of Eu­ rope Programme, had already started in 2007, hence the 12 art projects realized were developed in strong connection to the social-economic and environmental aims of the rehabilitation. From the artistic point of view the idea of integrating public art projects in the process of the rehabilitation is a long-term approach that aims to illustrate that, opposed to developing unattached public art interventions happenings in different parts of the city, it is more beneficial to create a chain of in­ terconnected public art actions in a specific site that on the whole act as acupuncture points that activate that specific city part for a long duration of time. The playful projects - partly realized within the framework of the rehabilitation, partly as guerrilla acts - aimed to help build bridges between the locals and rhe authorities in order to share local knowledge and aimed to enhance communication between fellow inhabitants in order to develop a stable network of citizens taking active part in The first project developed on the site was an asphalt painting project. K well-known pattern that used to cover many walls of Budapest was painted on the asphalt surfaces of the streets that were going to be renewed. The patterns marked out the rehabili­ tation site so people could actually learn in real space where the changes would arise. The project also promoted the new name of the quarter: ‘Palotanegyed? as it was integrated into the paintings. The Interactive Mapping Project is a playful tool for urban re­ search, which aims to exemplify that an interactive public art action is able to create and model socially inclusive spaces in ur­ ban settings where it would seem impossible, and that a project as such can be of help in gathering useful information in con­ nection with urban rehabilitation. The project was developed within the Budapest -Downtown of Europe Programme, and also served as a medium with which the borders of the quarters of the 8th district (giving base to the different rehabilitation programs) could be presented. II. Projects reflecting on the cultural and historical BACKGROUND OF THE SITE The aim of the second asphalt painting project was to draw atten­ tion to the streets bearing names of famous writers and poets. Hence quotations of the well-known Hungarian writer, Gyula Krúdy that were in contextual connection with Pest were ran­ domly painted on the surface of the asphalt in and around Krúdy Gyula Street. The project tried to imply that reading in coffee houses and antique bookstores could be important elements in 129 �Present giving a unique identity to the area. Local shopkeepers of Krúdy Gyula Street were involved in a project that focused on finding out and exposing their shops individual stories and myths. The collected stories are presented on little tablets that can still be found by the entrances of the shops. While reading the 21 brief narratives the story of the street comes alive and we are taken back in time to the era when the street used to be an old carpenters street, and later an important cultural scene of the 1990 s. III. Projects modelling alternative space usage The aim of the project entitled ’ Urban Salon was to create a space in the city where one can spend time freely without the compulsory need to spend money. The temporary project also drew attention to the fundamental problem of Pollack Mihály Square, where no seating can be found hence the square is only used for crossing through. The project entitled 'Urban PE.’, also realized within Placcc festival, allowed people to exercise for free in the Streets of Palo­ tanegyed with the help of exercise bars fixed to the facades of houses. The aim of the project was to draw attention to the fact that by doing such exercises one can prevent spinal problems occurring. It is known that among Palotanegyed’s inhabitants there is a high percentage of intellectuals, who spend most of their time sitting, which is one of the main causes of today’s spinal problems. IV. Projects aiming to regenerate inner courtyards as community places The inner courtyardprogram aimed to transform the inner court­ yards of houses into community places with the active participa­ tion of the residents. During the programme - set within the Budapest Downtown of Europe Programme - two inner court­ yards were renewed one in 10 Szentkirályi Street (2008) and another in 1 Horánszky Street (2010). Thanks to the transforma­ tion these previously inactive spaces, theyhave become lively ones where inhabitants meet each other and organize special events that sweeten the everyday life in the city. The intervention named Open Gates Programme was realized on the occasion of the Cultural Heritage Days which is held each year in September. In 2008 the gates of 10 Szentkirályi Street and in 2010 1 Horánszky Street were opened to the public. In both cases thanks to the organization of the inhabitants the events resembled conferences where presentations, exhibitions as well as discussions helped the visitors to learn about the buildings history and the people living in it, and about their efforts to sustain the heritage site they live in. These examples aim to show that ‘being there is an important factor of creating truly integrated plans for an area. In this way 130 the works and the people taking part become an organic part of the life of a place, authentically inspiring change. It can hope­ fully be seen that projects that advocate social process by creating cultural activities can be effective tools in generating and forming places. By taking a reconstructive view the overall aim is to create socially and culturally enriched and embedded places. 1 HORÁNSZKY STREET BURGEONING GARDEN, BLOSSOMING COMMUNITY by Éva Fortvingler It is not an easy task to build and then to actively sustain a com­ munity. A house is a place which serves as a platform for a com­ munity. Why is it that in some houses the inhabitants merely greet each other, while in others the neighbours seek one another’s company and form a well functioning group of people? The house on the corner of Bródy Sándor (at one time Főherceg Sándor) and Horánszky Street has always been a place which has provided a space for communities where residents liked to be, as they felt that they belonged to the community of the building. This modern style building was built in 1936 and was designed by Béla Taussig and Zsigmond Róth - in the place of an eclectic building built in 1870 - on a request by Dezső Grósz and his wife. The architects formed stores on the ground floor, elegant civilian apartments on the floors above and laundry rooms in the mansard. The Bauhaus door handles and doorbells are examples of that modernism and innovation of the building which drew “progressive” thinking people to its special homes. The effects of World War II and the Revolution of 1956 had, however, a devas­ tating impact on the “unique” building too. W'ith gun-shot walls and the spacious apartments having been divided into small flats, the building losing its original glow looked like a night-shelter. Better days came only after the change of the political system in the early 1990s. The inhabitants have systematically renewed the building starting with the cleaning of the facade, and placing carpets, flowers and the paintings of Lajos Törincsi in the inner staircase of the house. In 2000 the house won the Golden Key prize by becoming ‘ The Apartment House ofthe Year. The value of the properties has risen as the building has been gussied up. The house itself has become a “brand” as it has started to have its own communication channel with a Hl logo, and even has a Facebook and Twitter profile where the actions can be followed by anyone. The sweetest momentum of the renovation process was when the renewal of the inner garden took place in 2009, as the grand community was in need of a grand space for community life. This very year the active community of the building won the “Forming Community Spaces in the Inner Gardens of the Pal­ ace Quarter” competition within the “Budapest — Downtown of �Present Europe Programme". Winning rhe grant gave an even greater opportunity to nourish the community experience by not only thinking and planning together but also by working together at a physical level. This is how the inner garden became the extension of the homes of the building, giving a space to a lively community life where there is a reason to go down to, to do something, and to meet somebody. HOUSES WITH OUTSTANDING COMMUNITIES - 10 HOUSES, 10 PLAQUETTES by CaPe, Űjirány Group, and many others The stories of ten houses are presented on the facades of the below listed buildings. Learn about the history and the com­ munity of each house on your stroll in Palotanegyed. I. - 2 Mikszáth Kálmán Square This eclectic style building was built by the Almássy fami­ ly in the 1890s. After World War I it became the property of the daughter of Lajos Reményi-Schneller (Minister of Finance 1938-45) who turned it into an apartment house. Following World War II the building was transformed into a condominium and the flats were sold. Later on they became nationalised. During the revolution of 1956 in retaliation for the inhabitants’ opposition to the building becoming the headquarters of the Soviet troops, Soviet tanks shot at the building. These shots marked the facade for decades. By the year 2010 the building had regained its original state and with the renovated facade it has become one of the most beautiful buildings of the Palace Quarter. II. - io Szentkirályi Street This house used to belong to the Szentkirályi family, who had it built into mansions. The family lived on the classiest level, called the belle etage. Móric Szentkirályi (1807-1882), who had the house built, was a successful mayor between 1867 and 1868 and worked for the unification of Pest, Buda and Óbuda. He was also a socially sensitive doctor who healed without accepting anything in return. It is worth looking around in the house for it recalls the milieu of Tuscany and the Riccardi-Medici Palace. The building is a beautiful examp­ le of palazzo urbano (meaning little city palace) builr in the style that is rooted in the Italian Renaissance. The courtyard of the Neo-Renaissance mansion, which was used as the stor­ age area for the neighbouring chocolate factory in the 1900s, was renovated in 2008 thanks to the Budapest - Downtown of Europe Programme. Today it serves as a public space where even concerts take place. III. - 15 Bródy Sándor Street This house in todays Bródy Sándor Street - once Főherceg Sándor Street - was built between 1851-55 in late classicistic style. Károly Hild, brother of the architect József Hild, was the master builder, and the master chimney sweeper Mihály Devecis was the procurer. In 1860 an extra wing was built on framing the courtyard on the left side. Forming an L-shape with this wing, the building has an unusually deep courtyard where there used to be a red marble well standing in the centre. Add­ ing to the beauty of the building, colourfully painted ornaments can be seen on the ceiling of the narrow stairway. On the facade the figure of a chimney sweeper can be spotted, so still today this building is called the “Chimney-sweeper House". IV. - 1 Horánszky Street This modern style building was designed by Béla Taussig and Zsigmond Róth - in the place of an eclectic style building built in 1870 - on a request by Dezső Grósz and his wife. Built in 1936, this progressive building has always attracted similarly pro­ gressive and very much active inhabitants. The developments that have arisen in the building since the 1990s give proof to this. We, the residents have systematically restored the building starting with the cleaning of the facade and the carpets, and placing flow­ ers and paintings of Lajos Törincsi in the inner staircase of the house. The golden key on the facade shows that in 2000 the house became the apartment house of the year. In 2011 we renewed the inner garden that now gives space to our lively community. V. - 12 Horánszky Street The house has been a monument of the capital city since 1995. Commissioned by the university professor Dr. Gusztáv Adolf Dirner, the house was designed by architects Guido Hoeppner and Géza Györgyi in 1912. The house was originally built with gas lighting, which was converted to electric lights in the 1930s. A door-keeper’s booth used to stand next to the gate where the door-keeper hit a cow-bell during World War II as a warning in case of an air strike that he had heard about on his radio. Today the cow-bell is used to assemble the residents for meetings. We, the inhabitants of this house are proud of our building with its historic atmosphere and we take care of it whole-heartedly. VI. - 3 Lőrinc pap Square - Liebner Palace This building was built in 1894 on the request of the wife of the prominent beekeeper József Liebner upon the designs of Sándor Staerk. Just as in the old times the 4-storey eclectic style building is still an influential part of the square today. On the facade Italian renaissance forms and elements can be found along with art works such as the 2 frescos on the 3rd floor, which symbolise art and architecture, just like the stat­ ues above the entrance. We, the inhabitants of the house find it important to take care of the building and to preserve its values for future generations. We open our house each year to the public on the occasion of the European Heritage Days and warmly await those who are interested in the story of the building, its architecture and the community inhabiting it. VIL - 32 Mária Street This more than 100-year-old building was built by the archi­ tect and building contractor Imre Benes between 1909 and 1910. The four-storey-high building built in seccession style was designed to be a tenement house. The apartments opening 131 �Present to the courtyard were the servants’, and those that were facing the streets were the beautiful ones for the middle-class. In World War II the building was hit by a bomb, and during the revolution of 1956 this was the first house that collapsed and had to be rebuilt. Famous people such as Margit Szilvást, an opera singer; László Joó, an actor; Kálmán Kalocsay, a pro­ fessor; and László Papp, an Olympic champion boxer all lived here. Today the building has many new and young inhabitants, and it is their task to create a friendly community again. As the old residents used to say, “Together life is easier and better.” VIII. - 18 Mária Street This house was built in eclectic style in 1870 and today it is a national monument. Jakab Schwab had it built presumably as a nunnery, though the nuns must have moved out quite fast since by the end of the 1890s Donát Bánki (a famous Hun­ garian engineer, inventor, and university professor) was known to be one of the inhabitants. The building is U-shaped and two stories high, the facade is decorated by pearl ornaments, and on the two sides of the original wooden gate the pilasters have scenes of Tuscany. The inner court of the house has a garden with two enormous chestnut trees and a fig tree in the corner, which provide a pleasant shade. We, the community of the house renovated the garden in 2012 with the help of a Budapest Bank grant. IX. - Gutenberg House This seccession building is a national monument built for the Hungarian Association for the Assistance of Book Publishers and Type-founders in 1906 based on the plans of László and József Vágó. The building consists of 38 apartments, of­ fices, halls for performances and meetings, a library, a dance hall, a saloon with a stage, and dressing rooms. Although many years have passed and numerous changes have marked the building, the inhabitants still form an active and coher­ ent community that takes a prominent part in restoring the building. We, the residents have renovated the facade as well as the Miksa Róth lead-glass windows and the wroughtiron hand-rails. We have created a webpage for the house, where stories and photo documentation of the building can be found, and our community won a Károly Kós architecture prize in 2006. X. - 12 Gyulai Pál Street This, originally three-storey house constructed around two inner courtyards, was designed by JÁNOS Hudetz and built in 1893 by the Alfonz and Leonard Castelnau brothers and Baron Pál Splényi. The 4th storey was added later in 1927 and the balcony in 1950. The building, which initially consisted of 5-6-room civilian flats and small workers flats, now - as the large flats were divided into smaller parts - gives home to 120 flats, thus resulting in the diverse community of today. We, the inhabitants take an active part in the cre­ ative renewal of the inner courtyard and the elevator, which now exhibits the history of the building and the street. The Szatyor (meaning net-bag) shop gives a new spark to the 132 building, for the shop owner’s aim is to involve the inha­ bitants not only in the life of the building, but in the cultural life of the Palace Quarter as well. �Present 133 ���„A fejlesztésének pedig még a pályázat lezárultával sincs vége. Folyamatban van a civil szervezetekkel közösen kidolgozott új forgalmi rend kialakítása, amelynek bevezetésével végre megoldódik a negyedet terhelő átmenő forgalom problémája. A Horánszky utca 13. alatt készülő inkubátorház és diákcentrum októberi megnyitásával pedig új fejezet kezdődik Józsefváros kulturális és gazdasági életében.” „A távlati vízióm az, hogy hemzsegnek a diákok az utcán - akik közül sokan felkeresik a Horánszky utcai vállalkozásfejlesztési központot is s pörög az ingatlanpiac, ahol az egyetemistáknak is nagy számban kínálnak bérlakásokat.” �Jövő „Meg vagyok róla győződve, hogy a Palotanegyed szerepe idővel még jobban felértékelődik.” „párbeszédre mindig nyitott szervezetként törekszik a negyedbeli - különösen kulturális, oktatási, művészeti és az idegenforgalom-vendéglátás területén működő - intézmé­ nyekkel, szolgáltatókkal való folyamatos kapcsolattartásra és érdekegyeztetésre”. �Jövő • 01 • ...idealizmus. ...tett. ...hit. 138 �Jövő • 01 • Miért kell... Egy szép nyár végi napon gondoltam, lemegyek a térre. Arra a térre, ami az én utcámból nyílik, ahol a mindennapjaimat élem. Errefelé szinte mindenkit ismerek. Utam mindenna­ pos, ahogy a megszokott kávézóm felé haladok, de most nem elegyedek szóba senkivel, nem köszöngetek. Megpróbálom egy kívülálló szemével megfigyelni azt az életet, amit én minden nap élek. Leülök a tér szélén az ülőfalra. A nap még melegen süt, napozok. Tőlem balra ismerős helyiek antikvár piacolnak. Tőlem jobbra — a kávézóm teraszán — brunchoió fiatalok felkacagnak. Mindenki mosolyog, vidáman beszélget a napsütésben. Az emberek szépek. Senki sem siet sehova. Nyugalom van. Eszembe jut az a nyár, amikor 2000-ben, New Yorkban sétálgatva, felfedeztem a felhőkarcolók közt megbújó Bryant parkot, ahol az ellopható, de el nem lopott székeket éppen szép sorokba rendezték az emberek, az Elfújta a szél című film vetítéséhez. Azóta foglalkoztat az otthonosság kérdése a nagyvárosi közegben. Mire jó egy lopott szék otthon, amikor a társaival együtt a téren is lehetne? Ahol vidám emberekkel körbevéve napozhatna az ember az egyedüllét helyett? .. .Idealizmus? A napsütésben egy helyi ismerősöm szintén helyi ismerőse azt mondja, hogy ő még sosem élt meg ehhez fogható élményt Budapesten. Azt mondja, olyan mintha nem is itthon lennénk. Igen, most olyan, mintha Berlinben lennénk, pedig ott sincsenek különb terek, mint nálunk - legalábbis fizikai értelemben, de valamitől mégis más érzetet keltenek. Ott mintha mindenki magáénak érezné a közöset, és úgy is használja, mintha saját nappalija, adott esetben konyhája vagy éppen hálószobája lenne... A terek voltaképpen a tevőleges emberektől lesznek szépek. Ok teszik azzá ami - úgy, mint most itt mi. Berlinben - csakúgy, mint New Yorkban - arra gondoltam: én is ilyen városban szeretnék Budapesten élni. Mi kell ehhez? Tett? A szép őszeleji napsütésben lemegyek a térre. Ekkorra készültek el a Placcc Fesztivál kere­ tében azok a public art munkák az utcában és a téren, amelyeket még a nyári napsütésben álmodtunk meg. Egy páran gondoltuk, hogy az otthonosság jegyében a városi felületeket átér­ telmezve újrahasznosítjuk. A „pince-rehabos” srácok szüntelen festegetnek az utcában, a helyi történeteket és anekdotákat hordozó tábláit és a csatornafedőkön a Krúdy-idézetek már készek. Gizi néni meséli, sokan olvassák a táblát, és kérdeznek... Marika néninek tetszettek az idézetek... Közben a téren a gyerekek, valamint a gyereklelkű fiatal és idősebb helyiek a nem helyiekkel újrahasznosított kannákból alkotnak vicces ülőfelületeket. A napsütésben, móka és kacagás közepette. Ennyi vidám embert! Lehet, hogy mégis van értelme ennek? ...Hinni? Egy szép téli napon végigsétálok a már üres sétálóutcában. A kávézók teraszai behúzódtak. A teret most az emlékek töltik meg: a nyári és őszi bolondozásoké, amelyektől élettel telivé vált az utca és a tér. Újra elolvasom a kedvenc idézetem, tisztelgek a halacskák alkotói előtt, és arra gondolok: lehet, hogy majd egyszer itt is lesznek ellopható, de el nem lopott székek, hiszen már annyi minden történt errefele! Eszembe jut az idei falupályázat egyik nyertes munkája: elképzelem a hiányzó emberek lebegő képeit a falu utcáin. A halottak napja idén náluk lesz a legszemélyesebb. Aztán arra gondolok, hogy télen (a közterek tavaszi éledését várva) a virtuális közösségi térbe visszahúzódva, majd sokakkal együtt országunk sokszínűségét hirdetve szőjük a végtelen szőnyeget az interneten! A befogadó társadalmi környezet elősegítésének jegyében! Azért, hogy egyszer nálunk is legyenek ellopható, de el nem lopott székek a köztéren... Tihanyi Dominika 139 �Jövő • 01 • 140 �Jövő • 01 • Együttműködés Közösség + Önkormányzat + Művészeti szcéna 141 �Jövő ■ 01 • 5? Szeretném elérni, hogy minél több magyar fiatal akarjon a Palotanegyedben járni egyetemre. S nemcsak a magas színvonalú képzést nyújtó, felsőoktatási intézmények miatt, hanem mert itt pezsgő a diákélet, és magas színvonalúak az igénybe vehető szolgáltatások. A távlati vízióm az, hogy hemzsegnek a diákok az utcán - akik közül sokan felkeresik a Horánszky utcai vállalkozás­ fejlesztési központot is s pörög az ingatlanpiac, ahol az egyetemistáknak is nagy számban kínálnak bérlakásokat. Aki mégis a kiköltözés mellett dönt, az eladja vagy bérbe adja a lakását, aki pedig marad, az vállalja és élvezi a változás előnyeit. Nekem az a vízióm, hogy olyan vonzása lesz a városnegyednek, amely egész Józsefváros megítélésére hatással van, és az egész kerületet magával ránthatja. 5? 142 �Jövő 5? Meg vagyok róla győződve, hogy a Palotanegyed szerepe idővel még jobban felértékelődik. A környezeti változások világszerte erősítik a városok szerepét. Ahogy egyre élhetőbbé válnak a belvárosok, ismét egyre többen választják ezeket a lakóhelyül, munkahelyül. Az a folyamat tehát, amely kiűzte a lakókat a városból megfordul, és például a Palotanegyed - kiemelkedően szép építészeti környezetével és intézményi ellátottságával - is olyan hely lesz ami iránt nagy lesz a kereslet. Szerintem a Palotanegyed státusza úgy fog közelíteni — akár már rövid távon - a cityéhez, hogy közben megtartja józsefvárosi arculatát is. 143 �Jövő • 01 • „A Palotanegyedben a megkérdezettek 78,4%-a ítéli „A válaszadók 74,5%-a úgy gondolja, hogy a Palota 144 �Jövő • 01 • úgy, hogy életére pozitív hatással vannak a fejlesztések.” negyed helyzete következő 5 évben pozitívan fog változni.” Forrás: 2012. nyarán a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat megbízásából a Monitor Társadalomkutató Intézet által végzett reprezentatív közvélemény-kutatás adatai. 145 �Future FUTURE TIMES THE PALACE QUARTER IN THE PERSPECTIVE OFTHE FUTURE The example of Palotanegyed aims to show that ‘being there’ is an important factor of creating truly integrated plans for an area. In this way the works and the people taking part become an organic part of the life of a place, authentically inspiring change. It can hopefully be seen that projects that advocate social process by creating cultural activities can be effective tools in generating and forming places. By taking a reconstructive view the overall aim is to create socially and culturally enriched and embedded places. 146 �Future Ihe aim is to have more and more students who want to learn in the quarter. The long-term vision is that the streets are full of students who visit the investment centre and the real-estate market is booming. 78.4% of the dwellers questioned claim that the rehabilitation has had a positive effect on their lives. 74.5% believe that the state of the Palotanegyed will change in a positive direction. (Source: oppinion poll, 2012.) I am convinced that the role of the Palace Quarter will become more valuable with time. As the downtown will become more liveable, more and more will move back again. The process of moving out of the city will change, and many will choose the downtown as their homes and workplaces, especially the Palace Quarter, which has a remarkable architec­ tural environment, not to mention all the institutions it contains. 147 �Budapest gyűjtemény ■ 18 (jobbra, középen), 19 (balra, jobbra), 20, 22-23,24, 25, 26, 28-29 Budapest Főváros Levéltára • 124 Bulcsú Tamás • 120, 122, 123 Figuli Judit ■ 119 (fent), 134 (középen), 135 (balra középen fent) Gál Béla • 135 (jobbra fent), 135 (középen) Google • 56 (jobbra), 69, 70, 71, 73 Győri Judit ■ 134 (fent) Huttl Saci • 57 (balra) Hrotkó Bálint -117 (fent) Kovács Árpád -116 (lent), 117 (lent), 135 (fent középen jobbra) László Gergely • 116 (fent) 135 (középen fent jobbra), 135 (fent balra) Mann Dániel • 72 id. Nádai István • 19 (középen) Perényi László ■ 18 (balra), 85 (fent, középen jobbra, balra), 88 (balra), 89 (jobbra), 91, 108, 113, 134 (lent, balra, középen balra), 135 (balra lent) Szekeres Balázs • 94 Szentgyörgyi István ■ 45, 46, 84 (jobbra fent, lent), 134 (középen fent) Színház és Filmművészeti Egyetem • 57 (balra) Tihanyi Dominika ■ 40, 41, 86-87, 98 (középen fent, balra középen lent), 99 (lent, fent), 114, 118, 119 (lent), 135 (középen jobbra lent) Tircsi Anikó ■ 58, 90 Zakota Tamás • 135 (jobbra lent), 135 (balra középen) Zsuffa Zsolt • 32-37, 42-43, 51, 56 (balra), 57 (középen, balra), 84 (balra, középen és középen jobbra), 85 (lent, középen), 88 (jobbra), 89 (balra), 92, 93, 95, 98, 99 (balra középen, jobbra középen fent), 100-101, 103, 104 (balra), 105, 106, 107 Ványi András ■ 104 (jobbra), 140 69. oldal Cím • A Magyar Rádió épülete az ostrom után Forrás • OSZK Képtár (DKA-010325 A Magyar Rádió épül­ ete 1956-ban / fényképész Orincsay László) - http://keptar. oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=0 10325 Cím ■ Tank a József körút és a József utca sarkán Forrás • FSZEK Budapest Gyűjtemény (056120, Nagy József felvétele) - http://www.fszek.hu/56/Tematikus_HTM_ek/ Pest_HTM_ek/Nagykorut_HTM_ek/Jozsef_Baross.htm 70, 71, 73. oldal, sorban 1. http://www.errearra.eoldal.hu/fenykepek/magyarorszag/ pal-utcai-fiuk-helyszinei-_6_4_-resz/pal-utcai-fiuk-einstandja-a-nemzeti-muzeum-kertjeben-03..html 2. http://www.hetek.hu/fokusz/20071 l/a_magyar_mitosz 3. http://www.hetek.hu/fokusz/20071 l/a_magyar_mitosz 4. http://www.konyvkolonia.hu/blog/KoloniaBlog/vissza- 148 az-iskolapadba 5. http://hu.wikipedia.Org/wiki/F%C3%A1jl:Ludovika_ akademia_Fuveszkert_terkepe_1884.jpg 6. http://gyermekmesek.blogspot.hu/2011/09/olvasonaplo-molnar-ferenc-pal-utcai.html 56 jobbra: http://www.filmtett.ro/cikk/1668/urania-ujbol �Köszönetét mondunk az „Intézmények a Palotanegyedben” című fejezet létrejöttéért a következő személyeknek: • ELTETrefort Ágoston Gyakorló Iskola ■ Poros András igazgató ■ Széchényi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola • Kazár György, Suhai Pál • Színház és Filmművészeti Egyetem • Törő Mona, Migray Ivett • Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem ■ Folly Paula • Pázmány Péter Katolikus Egyetem - JAK • Dr Stágel Bence • Semmelweis Orvostudományi Egyetem • Szuchy Zsuzsa • Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem - BTK • Dr Mecsi Beatrix 149 ��A kiadványban* szereplő cikkek nagyobb részét a Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) tagjai írták. Kivételt képeznek a Józsefváros polgármesterével, dr. Kocsis Mátéval és a Rév 8 Zrt. igazgatósági tagjával készített interjúk, illetve a Palotanegyed gasztroszemmel című cikk, továbbá az Irodalmi, ‘56-os és a Pál utcai fiúk című séták. gyed A szerzőknek ezúton szeretnénk köszönetét mondani. A kiadvány az Európa Belvárosa Program keretében jöhetett létre. �� Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Egyetemtörténeti dokumentumok Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ppke-egyetemtorteneti-dokumentumok Physical Object An inanimate, three-dimensional object or substance. Note that digital representations of, or surrogates for, these objects should use Moving Image, Still Image, Text or one of the other types. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Palotanegyed Most Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Palotanegyed Most - Útikönyv a Palotanegyedhez/A guide to Palotanegyed Múlt - Jelen - Jövő / Past -Present -Future Description An account of the resource A Belső Józsefvárosban - a mai Palotanegyed területén - akkor jártam először, amikor a Lőrinc pap téri Cirkó Gejzír mozi nézőterének első sorát képező kanapékhoz vitt utam. Akkor még nem tudhattam, hogy valamivel több mint egy évtizeddel később mindennapjaim helyszínévé válik majd az akkori, számomra kissé misztikus, leginkább Carlos Ruiz Zafón Barcelonájára emlékeztető városrész. Azt sem sejthettem, mint ahogyan sokan mások sem - még akkor sem, amikor később ideköltöztem -, hogy egy olyan változás tevékeny részese lehetek majd, melynek köszönhetően az utcaképet meghatározó, komorságot előidéző sötétség lassanként eltűnik: az épületek és a közterek kivirulnak, és a területet érintő sokirányú és kitartó ténykedés eredményeként a negyed mindinkább megmutatja igazi arcát. Az átalakulás hátterét egy jól időzített, ritka számba menő jelenség képezi. Ugyanis a körülmények szerencsés összejátszásának köszönhetően az önkormányzat, a civilek és a művészeti szféra képviselői néhány éve szinte egyszerre fogalmazták meg azokat a törekvéseket, amelyek a Palotanegyed megújítására irányultak. Mára már egymást támogatva és erősítve futnak a közös programok, összehangoltan segítve a Palotanegyed belső megújulásának folyamatát. A fizikai megújítások mellett a különféle szervezetek által propagált kulturális események és akciók összessége egy hosszú távú, folyamatalapú stratégiát rajzol ki a terület jövőjét illetően, amelynek alapját a különféle szereplők szoros együttműködése képezi. Erről ad tanúbizonyságot ez az útikönyv is, amely a múlt-jelen-jövő hármasság jegyében kalauzolja az érdeklődőt. Többek között szeretnénk bemutatni mindazon közösségi törekvéseket, amelyek oly nagy elszántsággal és hittel kutatják a Palotanegyed múltját, s ápolják jelenét - ezzel meghatározva annak jövőjét is. A kiadvány egyfelől egy végpont, az Európa Belvárosa Program egyik záró projektje, másfelől annak megkoronázása is, hiszen a civilek és az önkormányzat egyik kézzelfogható és maradandó közös alkotása, egyszersmind a többi együttműködés dokumentálása. Mindazonáltal a változások szempontjából nézve csak egy állomás, hiszen a folyamat szinte csak most kezdődött el - s a résztvevők elszántságát alapul véve minden remény megvan rá, hogy a fejlődés folytatódik. Ajánlom ezt a kiadványt mindazoknak, akik kíváncsiak e városrész múltbéli és jelenkori történeteire - azoknak, akik a Palotanegyedben sétálva azon tűnődnek, mi lehet a titka annak, hogy errefelé a légkör olyannyira más! Subject The topic of the resource Útikönyv a Palotanegyedhez Creator An entity primarily responsible for making the resource Szerző - Birtalan Ilona Liliána ; Fortvingler Éva ; Győri Judit ; Káldi Emese ; Káldi Márton ; Mann Dániel ; Pesti László ; Pető Rózsa ; Rácz Attila ; Dr. Sipka Júlia ; Sipka László ; Soltész Judit ; Szabolcs-Gyuris Éva ; Tibor Tamás ; Tihanyi Dominika ; Tircsi Anikó ; Vermes Ágota Szerkesztő - Tihanyi Dominika Fordító - Tihanyi Lilla Lektor - Rácz Attila ; Barbara Marshall ; Daniel Marshall Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Kocsi Máté - polgármester ; Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat ; Tihanyi Dominika -kiadvány szerkesztő ; Tihanyi Dominika, Molnár G. Levente - műszaki szerkesztő és tipográfus ; Tihanyi Dominika, Molnár G. Levente - borító tervező ; Katona Zoltán - térkép készítő ; Molnár G. Levente - tördelő Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1800-2012 Date Created Date of creation of the resource. 2012 Medium The material or physical carrier of the resource. könyv (papír / puha kötés) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource 24 cm x 17 cm (380 kb + 49899 kb) Type The nature or genre of the resource útikönyv Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_palotanegyed_most_mult_jelen_jovo_2012 Relation A related resource Központi irattár 009 009/sz/3 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest ; VIII. kerület ; Palotanegyed Extent The size or duration of the resource. 149 pp. Language A language of the resource magyar ; angol Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_palotanegyed_most_mult_jelen_jovo_2012 Table Of Contents A list of subunits of the resource. Ajánlás 5 A Palotanegyed a kerület motorja 6 A FOLYAMATOSAN felértékelődő palotanegyed 10 English translation 14 MÚLT A Palotanegyed kialakulása 25 A Palotanegyed palotái és bérpalotái 31 English translation 38 JELEN A Palotanegyed a Múlt tükrében Séta a Palotanegyedben 45 Emléktöredékek a Horánszky utcából 48 Intézmények a Palotanegyedben 52 Séták a Palotanegyedben 61 English translation 74 A Palotanegyed a Jelen tükrében A Palotanegyed gyerekszemmel 88 A Palotanegyed gasztroszemmel 93 English translation 96 A Palotanegyed a Jövő tükrében Önkormányzati törekvések 102 Civil törekvések 109 Köztéri művészeti akciósor a Palotanegyedben 115 Kitűnő bérházközösségek 121 English translation 128 JÖVŐ Miért kell... 139 English translation 146 Fotók és ábrák jegyzéke 148 Barbara Marshall Birtalan Ilona Liliána Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Daniel Marshall Fortvingler Éva Győri Judit Káldi Emese Káldi Márton Katona Zoltán Kocsis Máté Mann Dániel Molnár G. Levente Pesti László Pető Rózsa Rácz Attila Sipka Júlia Sipka László Soltész Judit Szabolcs-Gyuris Éva Tibor Tamás Tihanyi Dominika Tihanyi Lilla Tircsi Anikó Vermes Ágota https://omeka.ppke.hu/files/original/12ff5eb9c670bea9fb17d6526188eecf.jpg 94cea102cff8aa3edeb769f5992bead9 https://omeka.ppke.hu/files/original/0acd254c79e5b1728c12a66fc8908d85.pdf 2f70a3100696f3f17494fc22d18fa8f5 PDF Text Text PPkE Mzt V í 2.002.0-507 V. évfolyam, 1. szám e-m ail: iteletOl@h otm ail. com honlap: www.extra.hu/itelet 2002. március 7. �ILJ9 ITELET „Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt” (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Újra itt vagyunk! Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Mándics Botond (tel.: 30/914 3497) Helyettes főszerkesztő: Koltay András A szerkesztőség tagjai: Szincsák Zsuzsa (sport) Gulyás Gergely (inteijú) Németh Ádám (egyház) Szabó Zoltán (hírek) Szabó Viktor (inteijú) Szamos Márton (két perc) Igen, végre megjelentünk, itt vagyunk Minden rémhírteijesztés ellenére megmaradtunk. Mégis kinek állhatott érdekében azt terjeszteni, hogy meg­ szűnt a Pázmány legnépszerűbb lapja, az ítélet? Tönént ugyanis, hogy még az előző szemeszter legvégén Dékán Úr határozatában oszlatta fel a Karon működő hallgatói öntevékeny csoportokat. Közülük az ELSA sorsa később rendeződött, de felröppentek olyan hírek is, melyek szerint bekerült ebbe a kalapba az ítélet is. Nos megnyugtatunk mindenkit, hogy nem. A Szer­ kesztőség a helyén van! De hogy kinek állhat érdekében betelefonálni és azzal fenyegetőzni, hogy felrobbantja az universitast, azt végképp nem tudom! Mert hogy ezzel sem­ milyen vizsgakötelezettség alól nem lehet mentesülni, az több mint való­ színű. De hogy mennyi bosszúságot, előre Id nem számítható nehézséget okozhat ez, azt tudjuk December 18-án például volt olyan vizsgáztató, aki nem ért rá délután visszafáradni az egyetemre, ezért a hozzá kiírtakat egy másik időpontra osztották be függetlenül attól, hogy az nekik megfelelt-e vagy sem, de az a vizsgázó sem repesett az örömtől, akinek másnap is lett volna vizsgája, és úgy kalkulált, hogy még a délelőtt folyamán letudhatja az első megmérettetést, és mehet folytami a tanulást másnapra, ehelyett jó, ha koracstére hazavergődött. De néni volt elég Karácsony előtt. Nem, a nagy sikerre való teldntettei a Bombariadó című szuperprodukciót meg kellett ismételni január 14-én is. Kedves Öngyilkos Merénylő! Vannak helyek ahol tárt karokkal várnak ahol sok hozzád hasonlóra van szükség, ahol ennél sokkal nagyobb sikere­ ket érhemél el. Erre még nem gondoltál? Mándics Botond (főszerkesztő) TARTALOM Munkatársak: Bálint György Rudolf Kurka Csilla Christián László Honlap: Gettler András Megjelenik sajnos csak ÍOOO példányban Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. e-tnail cím: itelet01@hotmail.com második oldal Hírek Isten veled Nándi bácsi! Az Alkotmánybíró Emlékezzünk 1848. március 15-ére! Kari Tanács A HŐK háza tájáról Újabb Pázmányos légió a nagyvilágban A hetedik In memóriám Farkas József Két perc Nyílt levél az egyetemen dolgozó egyes titkárnőknek A Gyűrűk Ura Művelődési jogok Punnyadó csikk Vedd és olvasd! Szakmája: jogász és sportriporter Koltay András volt főszerkesztő méltatása HŐK választások 2002 Elitképzés hiányosságairól ‘49 alkotmány 3 3 4 4 5 6 7 8 9 10 10 10 11 13 14 15 15 16 20 20 honlap: www.extra.hu/itelet �HÍREK Szabó Zoltán rovata Mindenkit nagy szeretettel üdvözlök az újbóli találkozás alkalmával! Tovább­ ra is folyamatosan próbálunk tájékoztat­ ni benneteket a Kar aktuális híreiről, lét­ fontosságú információiról, pletykákról. Közreműködő segítségeteket ezúton is előre köszönjük. A legfontosabb, hogy a Kar honlapján minden aktuális információt naprakészen megtaláltok. Ez azért Jó, mert nem kell fi­ gyelni a tanszékek félfogadási idejét, elkerüli­ tek a sorbaállást, és különben is gyorsabb. El­ érhető az internetről vagy az egyetem hálóza­ táról. Aki ezt a formát mégsem veszi igénybe, az a faliújságokon elhelyezett hirdetésekből tájékozódhat. >^Nem árt, ha tudjátok, hogy a 2001/2002 tanév végéig minden elmaradt illetve nem abszolvált vizsgátokat le kell tenne­ tek, mert a méltányossági klauzula már nincs hatályban. Áki esetlegesen nem tesz eleget a követelménynek, az félévis­ métlésre kötelezett, ami jelentős hát­ rányt eredményezhet. A legtöbb tanszék lehetővé teszi a hiánypótlást, éljetek a le­ hetőséggel! A megszigorított TVSZ a honlapon teljes terjedelmében olvasható. Az V évesek záróvizsgárajelentkezése már­ cius 11-én kezdődik, az általatok által ismert fel­ tételek alapján. ( 2 nyelvvizsga, abszulotórium, stb.) Előre gondoljátok végig a sorrendet, mert változtatásra csak a legutolsó esetben kerülhet sor. További információk a honlapon. Imádkozzunk a választások Isten aka­ rata szerinti megvalósulásáért. 9 héten át minden csütörtökön este 8 órától a Szent István Bazilikában, Kemenes Gábor atya vezetésével. Időtartama 1 óra, 9-től szent­ mise. Imával, önmegtartóztatással, böjttel készítsük elő a magyar jövőt! Sportolni vágyók figyelem! Karok közötti fo­ cikupa 2002. március 21-én, csütörtökön, aJákBtk-Htk hallgatói között. 1 napos kispályás kupa a népligeti Építők csarnokában. 5 + 1 fős lány és fiú csapatok Jelentkezését várják a szervezők. Nevezés március 18-án 16 óráig a Testnevelési Csoportnál. Minden érdeklődőt résztvevőként és szurkolóként egyaránt szeretettel várnak. A Deák Ferenc továbbképző intézet félfogadási ideje megváltozott, ezután 14-től 16 óráig lehet az intézetet kérdé­ sekkel bombázni. >> Pázmányos szónokok sikere. Technikai okok miatt sajnos csak késve jelenthetjük, hogy nagy sikerrel szerepeltek versenyzőink a III. országos egyetemi-főiskolai Kossuth szó­ nokversenyen! A három Pázmányos induló (Frenyó Edit, Ország Ilona és Lakatos Mária Csilla) a házi elődöntő alapján Jutott el a ver­ senyre, ahol Frenyó Edit a “Legjobb jogászje­ lölt” elismerő oklevelet kapta! Hallgatói fórumot tartott 2001. De­ cember 6-án Szent Mikulás napján Szabó István Dékánhelyettes Úr az I. előadóban a TVSZ módosításainak gyakorlati következményeiről, jelentő­ ségéről. Ezt követően a felmerült kér­ dések megválaszolásával állt a mind­ össze a hallgatóság rendelkezésére. Szomorú, hogy mindössze 10 hallgató jelent meg. Ennek ellenére a dékán­ helyettes azt tervezi, hogy a jövőben is fog tartani ilyen és ehhez hasonló fóru­ mokat, az egyes vitás kérdések tisztá­ zásának érdekében. Addig is, kísérjétek figyelemmel a hirdetőtáblájára kiírt közleményeket! Komolyság skála szerinti 0 fokozatú bombariadó rázta meg Karunkat 2001. de­ cember 18-án és 2002. Január 14-én vizsgá­ zók és vizsgáztatók legnagyobb örömére... Ezzel összesen 5-re emelkedett a PPKEJAK elleni majdnem robbantásos merényle­ tek száma. Isten veled, Nándi bácsi! Február 14-én elhunyt Hidegkúti Nán­ dor, minden idők egyik legnagyobb ma­ gyar labdarúgója. Ma, amikor futballunk legfeljebb Európa harmadik harmadába tartozik, egyszerűen elképzelhetetlen az a hajdanvolt dicsősó mely egykor a micnk- volt. Az ötvenes években a magyar válogatott végigverte a fél világot, majd minden idők talán legnagyobb sportbéli igazságtalanságaként „csak” második he­ lyen végzett a svájci világbajnokságon. Sokan nem szeretik a futballt, sőt, egyre ke­ vesebben. De ők sem tagadhatják azt, hogy a focinak - népszerűsége folytán - hatalmas társadalomformáló ereje van, vagy - ná­ lunk - inkább csak volt. Egy-cgy komo­ lyabb tétmérkőzés idején elnéptelenednek az utcák, eleganciájukat feledve tombolnak a képernyő előtt komoly, öltönyö.s urak, sőt, maga a pápa is óriási focirajongó. reknek. Az a csapat, melynek I lidegkuti Nándor is tagja volt. Nándi bácsi, vagy. ahogyan barátai emlegették, az öreg” volt annak a bizonyos Aranycsapatnak a középcsatára, a világon először játszva úgynevezett „hátravont centcrt”-t, ame­ lyet ma, ötven évvel később (!) a világ legjobb csapatai alkalmaznak. t FA. 1 ’J” I Az ötvenes évek terrorjában éppen a lab­ darúgás adott erőt és reményt az embe­ O az MTK örökös gólkirálya, sokszoros magyar válogatott, olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes, három gól szerzője a legendás 6-3-on Londonban az an­ golok ellen. A nagy csapatból már csak Grosics, Buzánszky é.s Puskás lehet velünk, míg Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai, Kocsis, Gzibor é.s most már Nándi bácsi is máshol játsszák kedvenc játékukat. -KA- harmadik oldal �Az Alkotmánybíró ünnepi ülést tartott február 18-án a Marton Géza Polgári Jogi Diákkör, mégpedig abból az alkalomból, hogy Dr. Sólyom László, a Polgári Jogi Tanszék professzora, az Alkotmánybíróság alapító elnöke most ünnepelte 60. születésnapját. Komáro­ mi László a Római Jogi Tanszék ta­ nársegédje Sík Sándor versével kö­ szöntötte a jogtudóst, majd egykori alkotmány­ bíró kolléga. Karunk ala­ pítója, Zlinszky János Prodékán Úr hívta fel a jelenlévők figyelmét arra, hogy a 60 éves kor fizikai munka esetén ugyan a munkaképesség végét jelenti, ezzel szem­ ben a jogászi és egyéb tudományos tevé­ kenység körében a pálya csúcsát. Kiemelte, hogy az ókori népek a politikában ennek a kornak tiszteletet, megbecsülést tulajdoní­ tottak, ezt mutatja a szenátus és a vének ta­ nácsának példája. Visszaemlékezett, hogy a Jogtudományi Közlönyben találkozott elő­ ször a mesterének Benedek Ferenc római jogászt tartó, és az alapjogokkal, valamint a személyiség- és környezetvédelem kérdé­ sével egyre hangsúlyosabban foglalkozó Sólyom László nevével. Prodékán Úr el­ mesélte azt is, hogy Sólyom Professzortól kapta a telefonhívást, melyben felajánlotta az ellenzéki jelöltséget az alkotmánybírói posztra, amint épp Firenzében vett részt egy tudományos konferencián. Mint mondta, nagy az irodalma a magyar Alkot­ mánybíróság „Sólyom-korszakának”, ahol a vitákat a türelem és a kölcsönös szakmai és emberi elismerés jellemezte. Az egyete­ mi tanárságot hivatásnak és nem címnek tekintette, elsők közt mondott igent a szer­ veződő katolikus egyetem hívószavára, majd németországi ösztöndíja lejárta után is visszatért tanítani. A diákság nevében Sélley Zoltán dokto­ randus hallgató szólt, aki az Alkotmánybí­ róságot Sólyom László 12. életévébe lé­ pett, életrevaló gyermekének nevezte, mely megfogalmazása szerint úgy formál­ ta a jogállamiságot, mint Arany János Tol­ dija a magyar irodalmat. Noha a nagy mű, mint mondta, még nincs és nem is lehet negyedik oldal befejezve, de a gép forog, az alkotó pihen. Am a mandátumának lejártát követő idő­ szakban nevéhez fűződik két monográfia megírása, egy év Kölnben, diplomáciai te­ vékenység, valamint a Doktori Iskola indí­ tása. Tanári érdemeiről szólva pedig kiemel­ te, hogy alkotmánybíróként nem állhatott ki a széles közönség elé, és nem mondhat­ ta cl véleményét az eléjük került kérdések­ ről, de letéve a talárt, mint tanár igen, és meg is teszi a katedráról az MTA, az Euró­ pa Tanács Velencei Bizottságának a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével kitüntetett tagja. Erdő Péter Rektor Úr arra a hivatásra emlékeztetett, amellyel a Kart alapították, hogy szolgálja a hitet és a tudományt. Ezt a hosszú időre megszakadt hagyományt olyan személyek, katolikus jogtudósok in­ díthatták újra, mint Sólyom és Zlinszky Professzor Urak, akiknek szemlélete kisu­ gárzik az egész munkájukra. A Püspök Úr külön szerencsénknek nevezte, hogy eb­ ben a munkában alkotmánybírák vettek részt. Az Alkotmánybíróság köszöntőjét az egykori egyetemi diáktárs, Bagi István Al­ kotmánybíró Úr közvetítette, aki a mai testület tagjai közül még együtt dolgozott Sólyom Lászlóval. Végül a Marton Géza Polgári Jogi Diák­ kör nevében Landi Balázs tanársegéd Thomas Mann Ének a kisgyermekről című könyvét ajándékozta Professzorának, mely ajándékot több mint 100 hallgató írt alá. Mint Landi fogalmazott, ez már önmagá­ ban több mint 100 érv amellett, hogy Só­ lyom Professzor Úr még évekig tanítson minket, egyúttal abbéli reményének adott hangot, hogyha 10 év múlva kinyitva a könyvet, abban a közéletben és a tudo­ mányban sok ismert név legyen, hisz eb­ ben nemcsak a polgári jogi diákkörnek, de személy szerint Sólyom Lászlónak is nagy szerepe lenne. Adjon az Isten még sok alkotásban gazdag évet Sólyom László Professzor Úrnak! MÁNDICS BOTOND Emlékezzünk Í848, március 15-ere! A forradalom százötvennegyedik évfordulóján Pet^i Sándor Magyar vagyok Magyar vagyok. Legszebb ország hazám Az öt világrész nagy területén. Egy kis világ maga. Nincs annyi szám, Ahány a szépség gazdag kebelén. Van rajta bérc, amely tekintetet vét A Kaszpi-tenger habjain is túl, És rónasága, mintha a föld végét Keresné, olyan mcssze-messzc nyúl. Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem; Magas kedvemben sírva fakadok; De arcom víg a bánat idejében, Mert nem akarom, hogy sajnáljatok. Magyar vagyok. Büszkén tekintek át A múltnak tengerén, ahol szemem Egekbe nyúló kősziklákat lát. Nagy tetteidet, bajnok nemzetem. Európa színpadán mi is játszottunk. S mienk nem volt a legkisebb szerep; ügy rettegé a töld kirántott kardunk, Mint a villámot éjjel a gyerek. Magyar vagyok. Mi mostan a magyar? ÉTolt dics Őség halvány kísérteié; Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar — Ha vert az óra - odva mélyibe. Hogy hallgatunk! A második szomszédig Alig hogy küldjük életünk neszét. S saját testvérink, kik reánk készítik A gyász s gyalázat fekete mezét. Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég. Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok! Itt minálunk nem is hajnallik még, Elolott máshol már a nap úgy ragyog. De semmi kincsért s hírért a világon El nem hagynám én szülőföldemet. Mert szeretem, hÖn szeretem, imádom Gyalázatában is nemzetemet! 1^7. február �Kari Tanács Kétszer is ülésezett a közelmúltban a Kari Tanács: 2001. december 13-án, majd 2002. január 30-án. Ismét jelentős mértékben módosult a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat. Egy régi vita végére került pont azáltal, hogy a jövő tanévtől vizsgaidőszakon belüli sike­ res U.V esetén az elégtelen nem, csak a ja­ vított érdemjegy számít be az átlagba. Annál is inkább érdemes lesz kijavítani a bukást, mert a TVSZ szövegének módosításával tanegységnek nem a tanév, hanem a sze­ meszter fog minősülni. A TVSZ tavalyi módosításával, közismert nevén a nulla tolerancia klauzula bevezetésé­ vel nem lehet beiratkozni a korábbi tanévről bármilyen okból hiányzó vizsgával. Az úgyne­ vezett átmeneti méltányossági klauzula pedig csak az elmúlt év szeptemberi beiratkozásra vonatkozott. Azáltal pedig, hogy a szemeszter vált tanegységgé, nemcsak szeptemberenként, az új tanév kezdetén lesz feltétel a vizsgák hi­ ánytalan megléte, hanem a második félévre történő beiratkozásnak is. Mivel azonban ka­ runkon nem ismert a keresztfélév lehetősége, a félévismétlésre kötelezett hallgatónak valójá­ ban egy egész évet kell majd kihagynia. Töb­ ben úgy fogalmaztak, hogy a félévismétlés tu­ lajdonképpen egy burkolt évismétlésként fog­ ható fel. Mindkét módosítás azonban csak a következő tanévben lép hatályba. A határozat ellen csak a Kari lánács hallgatói képviselői szavaztak, mondván hogy a HÓK beleegyezik a szigorításba, ha másutt sikerül engedménye­ ket kialkudni, szerették volna elérni például, hogy a tanszékek az utóvizsga időszakban is az arra rászorulók (értsd: bukottak) 150 százalé­ kának biztosítsanak vizsgahelyet. Ezt a javasla­ tot kivitelezhetetlennek nevezte Varga Csaba Professzor Űr, de ellene foglalt állást Jobbágyi Gábor Professzor Űr is, aki felhívta a hallga­ tók figyelmét arra, hogy ne próbálják meg szigorításnak beállítani az olyan módosítást, amely csupán a többi, állami egyetemen alkal­ mazott rendszert vezeti be. lérsztyánszky Ödön Dékánhelyettes Űr beszámolt arról, hogy míg a Kar akkreditációja jogerőre emelkedett, a távoktatási tagozatot tovább fogja vizsgálni a MAB. A bi­ zottság ajánlásában felhívta a figyelmet a ta­ gozat külön tanrendjének szükségességére, és a meghosszabbított tanulmányi idő bizto­ sítására. Példaként a német rendszert emlí­ tette, ahol a távoktatásban résztvevő hallga­ tók szabadon választhatják meg a tanulmá­ nyaik időtartamát, és bár - mint mondta nálunk is van egyéni tanulmányi rend, ennek lehetősége igen szűkre szabott. Ezért Tersztyánszky Tanár Űr javaslatára a Kari Tanács a TVSZ II. fejezetének 5/A.5(2) c) pontját kiegészítette azzal, hogy ha valaki távoktatási tanulmányokban vesz részt. A kérdést egyébként a kredit rendszer meg fogja ugyan oldani, de szükségesnek látták a tanulmányok clnyújtásának biztosí­ tását az Akkrcditációs Bizottság irányába, A tanulmányi dékán helyettes kifejtette, hogy nem híve az egyéni tanrendnek, ha az a vizsgaidőszakon kívül történő vizsgázásra biztosít lehetőséget. Határozati javaslat született a jelenlegi óraszám csökkentéséről. Ezzel kapcsolatban Botos Katalin Professzor Asszony felhívta a Kari Tanács figyelmét, hogy a szigorlaton ugyanúgy az eddigi teljes anyagot fogják számon kérni közgazdaságtanból, elvégre a kevesebb kötelezően hallgatandó óra nem jelent kevesebb számon kérhető anyagot. Varga Csaba Professzor Űr az ilyen és ehhez hasonló vitás kérdések gyakorisága miatt egy oktatásszervező tisztség bevezeté­ sének lehetőségét vetette fel. Bánrévy Gábor Professzor Űr a szerin­ te már örökzöldnek számító nyelvvizsga­ kérdéssel kapcsolatban javasolta, hogy az elfogadandó nyelveket ábécé szerint tün­ tessék fel, mert köztük fontossági sorren­ det megállapítani nem lehet. Nem tartotta szerencsésnek, ha a TVSZ szövegébe beke­ rülne, hogy az 5 világnyelven és az oroszon kívül a “Dékán méltányosság alapján” mást is engedélyezhet, mert ez nem érinti a tényleges dékáni méltányosság intézmé­ nyét, azt nem is meríti ki, ezért indokoltnak látta helyette a »,Dékán egyedi merlegelése alapján” - kifejezést. Természetesen személyi kérdésekről is született határozat: a Kinevezési Bizottság nem támogatta Tóth Tihamérnek, a Ver­ senyjogi Tanszék oktatójának egyetemi do­ censi kinevezését, ezzel szemben 28 igen és 2 tartózkodás mellett, a bizottság ajánlásá­ nak megfelelően elfogadták Botos József címzetes egyetemi docens egyetemi do­ censsé történő kinevezését. Nem lesz többé egyedül a női nem képviseletében a pro­ fesszori karban Botos Katalin dánárnő, mi­ után Fazekas Juditot, a Kereskedelmi Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi docensét egyetemi tanárrá nevezték ki. Átalakult a Magánjogi Intézet belső szerkezete: össze­ vonták az eddigi három Polgári Jogi Tanszé­ ket, és beintegrálták az intézetbe a Polgári Eljárásjogi Tanszéket is. Lemondott a kül­ ügyi dékánhelyettesi posztról Várga Csaba Professzor Űr, feladatát átmenetileg Szabó István tanulmányi dékánhelyettes látja el. Megszűnik az informatikai és távokta­ tási dékánhelyettesi poszt, a feladatot to­ vábbra is Tersztyánszky Ödön Tanár Űr látja el, intézetvezetői minőségében. Tá­ vozott a Karról Benedek András Tanár Űr, a Logika Tanszék vezetője, valamint Horányi Özséb Professzor Űr a Kommu­ nikáció Tanszék vezetője. Utóbbi szemé­ lyesen búcsúzott el a Kari Tanács - mint mondta - általa nagyra becsült tagjaitól. MÁNDICS BOTOND A magyar jogalkotás leghorrorísztikusabb megnyilvánulásai (1.) Mottó: „a szocialisták javítani akarják a világot, de csak rontani tudják (...) mivel a szocializmus nem egyéb, mint egy émbercsinálta pótszer annak az űrnek a betöl­ tésére, ahonnan az igazi keresz­ tény erkölcsiség hiányzik” (Wass Albert, 1964) Az 1949. évi XX. törvény, a Magyar Népköztársaság Alkotmányának eredeti preambuluma (kiemelések tölünk) A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a fol­ desurak és nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés úyát. A régi rend urai és vé­ delmezői ellen vívott kemény küzdel­ mekben hatalomra jutva, a magyar munkásosztály, szövetségben a dolgo­ zó parasztsággal, a Szovjetunió ön­ zetlen támogatásával újjáépítette háborúban elpusztult országunkat. Évtizedes harcokban ineged ződött munkásosztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forradalom tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását s országunk a népi demokrácia útján halad előre a szoci­ alizmus felé. E küzdelem és ország­ építő munka már megvalósult ered­ ményeit, országunk gazdasági és tár­ sadalmi szerkezetében végbement alapvető változásokat fejezi ki és a to­ vábbi fejlődés útját jelöli meg: A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA. ötödik oldal �A HÓK háza tájáról Közgyűlést tartott a Hallgatói Ön­ kormányzat választmánya 2001. janu­ ár 7-én, február 14-én és február 19én. Lejárt Legeza Dénes, Kovács György és Kosztarab Ibolya mandá­ tuma, akárcsak a két korábbi HŐK elnöknek, Mile Attilának és Rétvári Bencének, miután háromszor is in­ dokolatlanul maradtak távol az ülé­ sekről. Legeza Dénes helyére Deák Andreát hívta be a testűiét Rétvári Bence helyére Ujfalussy Zsoltot vá­ lasztották az Ellenőrző Bizottság el­ nökévé. FŐtíszielendo és Excellenáás Püspök, Rektor Ur! A Testnevelési Csopon vezetője, Draskóczy Imre beszámolt a .Spartacus Székliázbaii lévő sportlétesítmények ter­ vezett felúj ítisáról. Idén szeptemberben megnyílik a III. emeleti labdacsarnok, ahol kosárlabda- és focimérkőzésekre nyílik majd lehetőség. Ugyanakkor hozzátette - elkeserítő az a passzivitás, amit a hallgatók tanúsítanak a sportlehetóségek iránt. Lapzártánkig egyetlen csa­ pat sem jelentkezett a megliirdctett egye­ temi íoeibajnokságra. A Vili, kerületi ön­ kormányzattól pályázat úpán elnyertek egy kilencfős mikrobuszt, amivel sporto­ lóink utazhatnak a versenyekre, de alkal­ mas zarándoklatokra is, akár Róniába, akár Esztei^omba, bár legutóbb is a meg­ hirdetett velencei karneválra kétszer is el­ látogattak, ám a rendelkezésre álló lÖ helyre csak 5 hallgató jelentkezett. Az idei évre tervezett rendezvények közül említésre méltó a hagyományos március 15-i hajókirándulás, aminek úti célja ezúttal Visegrád lesz, a nyári végzős bál, az őszi gólyabál és a gólyatábor, me­ lyet idén hosszabbra teiveznek (áz eddigi 2 éjszaka, három nap helyett 3 éjszaka, négy nap lenne), cz2el az egykori póditimrendezvénynek, a jogász tábornak a szerepét is átvéve. Ezzel kapcsolatban Somlai Attila HŐK elnök ^jelentette, vallású hallgatóinak korábbi panaszát — ti., hogy nekik meggyőződésükkel ellentétes hogy semmilyen közük nincs a Pázmány Pódium megszűnéséhez, csupán a döntés végreliajtásában vettek részt, együttmű­ ködve a Műszaki Osztály vezetőjével. A február 12-én a FÉSZ-ben megren­ dezett felező bulit sikerült nullszaldósra kihozni. MÁNDICS BOTOND hatodik oldal dS. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkor­ mányzata a következő tiszteletteljes kéréssel fordul a Főtisztelendő Rektor úrhoz. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyetemi Tanácsa határozatot hozott, mely­ ben a Jog- és Államtudományi Karra kötelezően megváltoztatatta az ünnepélyes jogá­ szi eskü szövegét, kivéve abból az „élő Istenre” szavakat, ill. fakultatívvá téve az „Is­ ten engem úgy segéljen!” záradékot. A FIÖK Választmánya úgy véli, hogy intézmé­ nyünkben igenis helye van a korábbi, teljes szövegnek. Álláspontunk szerint egy ilyen fontosságú eskü nem üresíthétőki csak világi tartalomra, hasonlóan a házassági eskü­ höz. Méltó igénye a krisztushívők közösségének, hogy szakmai pályájuk kezdő aktu- .sánál hitükre alapozva esküdjenek. Nem urguk elfogadhatónak a Kar ateista és más- szöveget kell mondaniuk —, hiszen a Jog- és Államtudományi Kar Kari Tanácsának korábbi javaslata alapján a nem hívő hallgatóknak lehetőségük van az említett részek kihagyásával mondani ez előolvasott szöveget. Ha erről a diplomaosztó ünnepség előtt vagy alatt pontos tájékoztatást kapnak, nem kerülhetnek visszás helyzetbe és a hívőket sem sértheti esetleg a nem hívők es­ küje. Kérjük ezért a Főtisztelendő Rektor urat, az ünnepélyes jogászi eskü szövegé­ nek újra teljessé tétele érdekében képviselje véleményünket az Egyetemi Tanács előtt. Maradunk Tisztlettel: HŐK VÁLASZTMÁNY Hat és fél év prodékdni értékelése Zlinszky János Professzor Ür, karunk az etika, a logika, az ismeretelmélet vagy alapítója és prodékánja tartott előadást a Szent István Társulat 2001. december 3- a kommunikáció bevezetésével a gyen­ gébb középiskolai képzés hiányait kíván­ ták pótolni. Az éppen születő piacgazda­ ai közgyűlésén a kar eddigi hat és fél évé­ ről, az alapítás óta eltelt időszak tapaszta­ latairól. ságra tekintettel pedig megduplázták a közgazdaságtan anyagát. Fontosnak lát­ Az oktatói kar megalakulásával kap­ csolatban elmondta, hogy lévén a jog gyakorlati tudomány, igyekeztek annak idején minél több gyakorló jogászt meg­ ták bővíteni az oktatott szakjogi tárgyak körét. Azonnal kívánták megkezdeni az hívni, a ma a Karon oktató tanárok % ré­ sze már ’94 őszén igent mondott a meg­ hívásra. Mint mondta, akkori felmérések igazolták, hogy szükség volt a magasabb létszámú jogászképzésre, az állampolgári ismeretek minél szélesebb körben törté­ nő terjesztésére. Hallgatóiknak többet és jobbat szeret­ tek volna nyújtani ugyanabból vagy eset­ leg még kevesebb anyagi eszközből. Az úgynevezett nem jogi tantárgyak, mint mot. Jelentkezőben már a kezdetekkor sem volt hiány. Zlinszky Professzor Úr utódképzést, ezért szervezték meg a doktori iskolát és a szakjogász progra­ alkotmányos gondolkodásával úgy véli, hogy a művelődéshez való jog központi­ lag nem korlátozható. Felvételi rendszerünket pedig az ál­ talánosan elterjedtnél jobbnak nevezte, és ebben látja okát annak is, hogy éppen ezt szeretnék velünk megváltoztatni, el­ ismerte azonban, hogy vannak szubjek­ tív szempontjai is. Az oktatók körében �feltűnően sikeres volt a meghívás, ezek után az MKPK rögtön kart alapított, pont a Felsőoktatásról szóló Törvény módosítása előtt, amikor is nem állami egyetem engedélyezésre nem, csupán bejelentésre volt köteles. A kultusztárca éléről ’95 novemberében leköszönő mi­ niszter azonban utolsó hivatali napján megtiltotta a Kar működését, és utódá­ nak rugalmasabb hozzáállása nélkül a felvételi tájékoztató kötetbe sem kerül­ hettünk volna be. Bíboros Úr felaján­ lotta az esztergomi papi szeminárium egykori épületét, később ezt mégsem vette igénybe a Kar. Az intézet, mint szervezeti egység alapgondolata Mis­ kolcról származik, ahol a műszaki egye­ temi háttér nagyobb egységeket igényelt, ezért a tudományos területek összehangolására nyolc intézetet állítot­ tak fel. Ez a rendszer bevált, tette hozzá a Prodékán. E nem kis munka a Millen­ nium évében, az első diplomaosztón ér­ te be gyümölcsét. Zlinszky Professzor Űr elmondta, hogy minden ellentétes híresztelés elle­ nére, létszámunkhoz képest a bíróságo­ kon és ügyészségeken túlreprezentáltak hallgatóink. Szó esett a jogászi eskü szövegének módosításáról is. Isten nevének kikerü­ lését az Egyetemi Tanács utasításszerű határozatának nevezte, mely - mint mondta - megalkuvásszerű álláspontot tükröz. A hallgatók részéről felmerült alkot­ mányossági panaszt nem a fejünk felett kell eldönteni, annál is kevésbé, mert összesen 7 volt és jelenlegi alkotmánybí­ ____ Újabb Pázmányos légió a nagyvilágban Már túlzás nélkül mondhatjuk, hogy kezdünk belejönni a diplomák Osztoga­ tásába, hiszen december 21-én immá­ ron negyedik alkalommal történt meg,a Pázmányon az i^ú jogászok felavatása. Bár természetesen a nyári eseménynek már csak az időjárás miatt is jobb han­ gulata volt, azért itt is fülig ért a szája minden felavatottnak, annál is inkább, hiszen ők legalább fél évvel tovább él­ vezték az egyetem vendégszeretetét nyáron kiröppent társaiknál, és a nagy többség véleménye szerint már éppen elég volt nekik belőle. Maga az ünnepség (mely végre viszszaköltözött a Díszterembe) menete a szokásos volt: bevonulás. Himnusz, kö­ szöntés, eskütétel, diplomák átvétele, beszéd, Szózat. A felavatottak boldogan ismerkedtek a kötelezően viselt talárral, mely többségüknek ezentúl munkaruha lesz. A felhőtlen öröm perceit kissé be­ árnyékolta az a tudat, hogy így, együtt most utoljára volt együtt ez a „csapat”, és bizony nem telik el majd sok idő, mi­ kor felocsúdva az eufóriából vissza-visz- szasíija mindenki a gondtalan egyete­ mista-éveket, melyeknek ezennel örök­ re vége. Kezdődhet a nagy-nagy munka időszaka, melynek a Pázmányon való megalapozása a siker magabiztos remé­ nyével kecsegteti a „kalandnak” nekivágót. Nagy számban gyarapodik tehát a .kinti világban” a Pázmány-légió. akik Ti' valami máat, újat, állhatatos keresztény erkölcsiségen nyugvó elmélyült tudást, esküjének megtartását saját önös érdekei elé helyező, egészséges világszemléletet visznek magukkal útravalónak, amely ki­ emeli Őket a többiek közül - reményked­ jünk mindebben legalábbis. KOLTAY ANDRÁS A decemberben felavatottak névsora: Albert Erika Orsolya, Baltay Tímea Krisztina, Bácsi Éva Judit, Bartha Gábor, Bereczky Orsolya, Bisztray Zsolt Márton, Bittsánszky Géza, Budavári Krisztina, Benkó Balázs, Benő László Tamás, Berényi Diána, Birher Nándor, Boros Ildikó, Botos András Gábor, Búzás Melitta, Csabai László, Csala Győző, Csonka Szabolcs, Dancs Judit, Dobos József, Éliás Krisztina, Élő Gábor, Fakó Beatrix, Farkas Roland, Fekete Eszter, Ferenczi Brigitta, Filipszky Tamás, Fodor Anetta, Forgács Gábor, Galó Gabriella, Gámán Tünde, Gebe Zoltán, Gerencsér Gábor, Gergely Dorottya, Gyarmati Franciska Kata, Gyurcsó Judit, Haidegger-Nagy Ágnes Éva, Hauberl Emőke, Herpy Miklós, Horányi Cintia, ró oktat a Karunkon, vagyis az Alkot­ mánybíróság is túlreprezentált... Csupán mert 1-2 hallgató viszolygást érez Isten nevének hallatán, ne erőltes­ Horváth Viktória, Jávor Ágnes, Juhász Andrea, Juhász Zsuzsanna, Kele Mária, Kemény-Beke Ádám dr.. Keresztes Orsolya, Kontér Tamás, Kovács Eszter, sük rá akaratukat a többségre. Ilyen ki­ Mihálffy Angéla, Mina András Attila dr.. Molnár László Zsolt, Molnár Tamás, sebbségijog nem ismert - fogalmazott a taláros testület egykori tagja. Nemes Tamás, Neményi Réka, Néráth Andrea dr.. Nógrádi Mária, Órai Győző Zoltán, Ötvösi Orsolya, Palanovics Dorottya O., Paluch Tünde, Kovács Anett Éva, Kovács Melinda, Kovács Rita Edit, Kriston István, Lenkei Mirtill, Márton Bernadett, Medve Richárd Ákos, Mészáros Zsófia, Pápay Zoltán Szilárd, Perbíró Gábor, Petróczky Anna, Péceli Ádám, Pikali Petra, Összefoglalva megállapította, hogy az alapok, amiket leraktak, jók, a keretek, amiket meghatároztak, használhatók. A Magyar Akkreditációs Bizottság ugyan rangsorában a többi Jogi kar alá sorolta a Pázmányt, de a gyakorlati élet visszajelzé­ Pile Klára, Pohl Petra Mercédesz, Reichert Péter, ifj. Récsényi Attila, Silling Ákos, Sípos Attila, Stefán László Péter, Sóki Anett Rita, Sümegh Attila, StumpfAdrienn Ramóna, Szabó Ágnes, Szabó Sarolta, Szanyó Edina, Szemes Róbert, Szenei Ildikó, Szentes Katalin Dóra, Szepesi Andrea Éva, Szutrély Gergely, lénk László, Tili Annamária, Tòta Áron József, Tóth Dóra, Tóth István, Tóth László, Tóth Orsolya, Tóth Zoltán, sei pozitívak. Virga Zsigmond, Vámossy Andrea Eveline, Vig András Gergő, Virág Zsolt, MÁNDICS BOTOND Virágh Attila, Vörös Almos András, Zsigmond György, Zubornyák Emília hetedik oldal �A hetedik Interjú Somlai Attilával, a Hallgatói Önkormányzat hetedik elnökével i' ■ í. Az új HÓK első nagy feladata volt a ren­ dezvények tekintetében. A szűkös anyagi­ ak ellenére úgy gondolom, hogy sikerült egy igen nívós gólyatábort létrehoznunk, amelynek legnagyobb újítása, hogy sok sztárzenészt hívtunk és a Balaton-parton egy hatalmas nyitott színpadon nagy buli­ kat lehetett rendezni. Ott volt a únited, a Chrystal, egyetemi zenekarok, sztár dj-k. Érdekes volt megfigyelni, hogy az egyete­ mi zenekarok jobban lázba hozták a gó­ lyákat, mint a híres tánczenekarok, akik nem egy-két fillérbe kerültek. A tábor jó hangulatát egyetlen esemény árnyékolta be: egy szívemhez közel álló, kedves cso­ port fergeteges lábtechnikával átrendezte a mosdókat. Az Önkormányzat szokatlan összhangját a mondhatni szokványos költségvetési vi­ Kérlek, mondj egy pár szót magadról! 1978. július 6-án születtem Budapesten, de amióta az eszemet tudom, Gödöllőn élek. Egy éve költöztem külön édes­ anyámtól, a kedvesemmel élek néhai nagyszüleim parasztházában. Szabad­ időmben ha tehetem, borászkodom. 1993 óta behatóbban foglalkozom a poli­ tikával, ekkortól vagyok tagja az MDF If­ júsági Tagozatának, három éve pedig a gö­ döllői alapszervezet elnöke, és az országos választmány tagja. 1998-tól kezdve a Gö­ döllői Városi Önkormányzat Jogi, Igazga­ tási és Úgyrendi Bizottságában is tevé­ nyékét. A legfontosabb eredménynek tar­ tom, hogy a tavalyi „nulla tolerancia sza­ bály” mellé majd egy kötelező, kéthetes utóvizsga-időszak kerül bevezetésre szep­ tembertől. Az első félévben február első két hetére szorítkozik majd, míg nyáron megosztva: júliusban, illetve augusztusban lehet majd a bukott, elmaradt vizsgákat pótolni, hiszen sajnálatos módon, már nem lesz lehetőség tárgyat átvinni a következő fél­ évre. Tavalyi választási programodban szerepelt az ösztöndíjrendszer reformja. Ez megva­ kenykedem. lósult. Mile Attila és Rétvári Bence után - eddig példátlan módon - egy éven belül harma­ dikként, májusban kerültél a HŐK elnöki Az ösztöndíj szerkezet új megoldása Sza­ tisztségébe, lérhes örökségként hárult rá­ tervezetet a Kari Tanács is elfogadta. A legfontosabb változtatás szerint már nem csak a korábban rögzített - egyéb­ ként elismerésre méltó - magas, 4,51-es átlag felett ját a támogatás, ehelyett egy sávos rendszert vezettünk be. A minden­ kori évfolyamátlag fölött alanyi jogon mindenki jogosult tanulmányi ösztön­ díjra. tok a februári TVSZ-módosítás. Mit sike­ rült azóta elérni? Valóban, nagyon ingoványos és zűrös alapról indultunk, hiszen a TVSZ-t a ko­ rábbi HŐKjóváhagyásával igen negatívan bó Tibor Gazdasági Alelnök Úr érdeme. Ö dolgozta ki és hajtotta végre, miután a változtatták meg a hallgatóság nem kis morgolódására. Ezt a csorbát kellett kikö­ szörülnünk, amennyire lehetett, ezt meg Evezzünk más vizekre. A Balatonbogis tettük. Szabó István Tanulmányi Dé­ kán-helyettes Úrral folyamatosan egyezláron rendezett gólyatábor miben nyújtott tetve, sikerült elérni bizonyos engedmé- | újat? nyolcadik oldal tán kívül csak a gólyatábor törte meg... Igen, szeretném elmondani, hogy ebben a ciklusban keveset hallhatott a hallgatóság a HÖK-ről. Ez valahol jó is, mert eddig botrányoktól volt hangos a szervezet. Idén úgy látszik, sikerült egy olyan elnök­ séget felállítani, aminek tagjai valóban a szakmai munkára helyezték a hangsúlyt. Hál’ Istennek, nem volt ellentét. A gólyatábor ügyében sem hangos vita volt, hanem inkább az érvek korrekt egy­ másra vetítése. Az összeütközés abban je­ lent meg, hogy néhány képviselő „I.H.Bbulit” akart csinálni, mások pedig - köz­ tük én is — olyan bált akartunk, ami mél­ tó a Karhoz, tehát egy bál jellegű gólya­ bált. Persze, azért az előbbi típusú, könynyedebb bulik sem maradnak m^d el. Ezzel együtt sajnos be kell vallani, hogy a mostani HŐK egyik hiányossága volt, hogy a Választmányban nem volt poten­ ciális rendezvényszervező, így elég súlyos hiányosságaink voltak, de azért mindig próbáltunk kedvező megoldást találni. Tulajdonképpen túlnyomó részben nem a Rendezvényi Bizottság dolgozott a ren­ dezvények szervezésén, az oroszlánrészt az Elnökség vállalta. A jövőre nézve a mi­ nap tárgyaltam Kávássy Pál Tanár Úrral, hogy milyen úton-módon lehetne kiala­ kítani az egyetemen egy igazi közösségi �szellemet. Arra gondoltunk, hogy mind az oktatók, mind a hallgatók bevonásával folyamatos rendezvényeket fogunk szer­ vezni. Talán ezáltal közelebb kerül egy­ máshoz a két réteg. Itt szeretném elmon­ dani, hogy a választásokig még megren­ dezésre kerül a hagyományos március ti­ zenötödikéi hajózás. Lehetséges, hogy 16án rendezzük meg, mert a kari vezetésnek az a kérése, hogy az állami ünnepségeken részt vehessenek a hallgatók. Sajnos nem új jelenség Karunkon a lopá­ sok gyakorisága. Hogy vélekedsz erről? Igen, rendkívül kellemetlen jelenség. Annyival tudnám vigasztalni kárt szenve­ dett hallgatótársaimat, hogy egy elsős rendőrhallgatónknak sikerült rábukkanni egy erősen gyanús, koszos joggingban és sísapkában a Karon kolbászoló ápolatlan egyénre, akit előző nap is látott a Kánon­ jogi Intézet előtt, ahonnan akkor tűnt el tizenötezer forint és két mobiltelefon. Magam is jelen voltam az esetnél, így meg tudom erősíteni, hogy illető a Nem­ zetközi Tanszéken kereste a büfét. Kide­ rült, hogy már szerepel a nyilvántartásban lopásért és orgazdaságért. Nem lehet elégszer mondani, így én is figyelmeztet­ nék mindenkit, hogy vigyázzon értékeire. Mi a véleményed a Pázmány Pódium megszüntetésérdi? Sajnálom, mert nívós rendezvényeket bo­ nyolítottak le, azonban el kell ismerni. hogy az elmúlt időszakban nem volt egyensúlyban a mérleg két serpenyője, és a szervezés tekintetében nem mindig a megfelelő gondossággal jártak el. A Blikk­ ben megjelent cikk sem éppen javított a helyzetükön. Sajnos részükről többen megvádoltak minket, hogy mi is negatí­ van közrehatottunk. Hadd szögezzem le: semmi közünk a Pódium megszűnésé­ hez. Ellenkezőleg, a korábbi gyakorlat az volt, hogy a két szervezet egymás konku­ renciája volt. Nos, ehhez képest pozitív elmozdulás volt tapasztalható, hiszen a Szabó Bálint elnöklete alatt megújult Pódiummal a HŐK sikeresen együtt tudott működni. Nyitottak voltunk egymás felé, eljártunk egymás közgyűléseire. így közéletünk egy árnyalattal szürkébb lett. A tiltó dékáni határozat után felajánlottuk Bálintnak, hogy a HŐK keretein belül, az Önkor­ mányzat neve alatt tovább folytathatják tevékenységüket. Pozitív visszajelzést azonban még nem kaptunk. Kérlek, foglald össze röviden az Önkor­ mányzat személyi ügyeit. Az elmúlt háromnegyed év munkájára jellemző volt, hogy az elnökség vette vál­ lára a gondokat, ezzel párhuzamosan töb­ ben a megkívánt mértékben nem vettek részt a HŐK munkájában. Poldauf Gábor önként lemondott. Néhány képviselőnek azonban áz SZMSZ-ünk értelmében szűnt meg a mandátuma, ugyanis három közgyűlésen nem vettek részt. Ez a szabály érintette Mile Attilát, Kovács Györgyöt, Rétvári Bencét, Kosztarab Ibo­ lyát, és Legeza Dénest. Utóbbi helyett ke­ rült a testületbe Novák Andrea. Rétvári Bence Alelnök Úr helyét az Ellenőrző Bi­ zottság élén Újfalussy Zsolt vette át. So­ mogyi Áron Rendezvényi Alelnök Úrtól a közgyűlés megvonta a bizalmat a gólya­ bál szervezése miatt, helyére Hódy Gábor került. Ezek eredményeként a HŐK tag­ jainak száma 18-ról 13-ra csökkent. Hogyan alakult a kapcsolat a testvérka­ rokkal? Harmadszor is vállalnád a felelősséget a hallgatói érdekek képviseletéért? Jól. Felvettük a HTK, a BTK, és az ITK HÖK-elnökeivel a kapcsolatot. A Spari sörözőjében rendszeresen megbeszélést tartunk. Eljárunk egymás bulijaira is. Bár csak papíron létezik az EHÖK, lépéseket tettünk az irányba, hogy a gyakorlatban is fölállhasson az Egyetemi Hallgatói Ön­ 1 kormányzat a karok HÖK-jeiből. l Évfolyamom eddig kétszer szavazott bi­ zalmat nekem. Indulok a választáson, ha továbbra is méltónak tartanak évfolyam­ társaim, az utolsó évre is elvállalom kép­ viseletüket. SZAMOS MÁRTON In memóriám Farkas József Dr. Farkas József Egyetemünkjog- és Ál­ lamtudományi Karának címzetes egyete­ mi docense 1926-ban született Budapes­ ten, középiskoláit a hírneves győri bencés gimnáziumban, egyetemi tanulmányait pedig 1944-195()-es években a budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudo­ mányi karán végezte. 1950-1959. években jogi előadóként, majd jogtanácsosként az államosított festékiparban tevékenykedett. 1959-ben lett az akkor épülő Tiszai Vegyi Kombi­ nát jogtanácsosa, majd vezető jogtaná­ csosa. 1975-től pedig a MÓL jogelőd­ ének vezető jogtanácsosaként működött nyugdíjazásáig. Azt követően ügyvédi iroda tagjaként állt az ügyfelek rendel­ kezésére. Dr. Farkas József széles körben ismert és tisztelt jogász volt, egyik társszerzője a Gazdasági Jog című többkötetes tan­ könyvnek, intéző bizottsági tagja a Magyar Ipaijogvédelmi Egyesületnek stb. Karunkon 1999. óta adta elő az Iparjog tárgyat, amellyel főleg a gyakorlati élet­ ben sokféle ismeretet közvetített. Dr. Farkas József csendes, halk szavú, ér­ tékes egyéniségével a vele találkozók elis­ merését és megbecsülését érdemelte ki, Karunk oktatói és hallgatói körében is. ‘b‘ Ezért iic feledkezzünk meg róla, tartsuk meg őt jó emlékezetünkben és búcsúz­ zunk tőle Isten hozzáddal. kilencedik oldal �Két pere Ezen a földön találtam kincset. {Republic) Álmok álmodói - Világraszóló magya­ rok. Egy tavaly decemberben meg­ nyílt, az országban egyedülálló nem­ zeti kiállítás címe ez. Színhelye, az egykori Ganz-gyártelepből kialakított Millenáris remekül megközelíthető, csupán néhány percnyire található a Main műtöktől. Megálmodói a teljesség igényével törekedtek bemutatni azt a számbavchetetlen kultúrkincset, amit kiemel­ kedő magyar személyiségek hoztak lét­ re. Nehéz felsorolni a rengeteg ábrá­ zolt témát, amik maguk is újabb gon­ dolatokat ébresztenek. Például, a szó­ táraktól a hidakon át a borokig juthat a kalandozó magyar. Többek között megtekinthető a Ford T Modell, tele­ fonkagylóból szól Pilinszky, és az eme­ leteken kívül csigalépcsőn panelháznyi magasságba lehet jutni. Elgondolkod­ tató, hogy az idegen nyelvű szövegek általában hiányoznak, de ez itt nem is annyira meglepő. Nem tudom, vajon az ábrázolt dolgok által kiváltott ámulat, vagy a műveltség hiányos voltára ébredés juttatja el a hon­ polgárt a tárlat szándékolt céljához: a büszkeség érzéséhez. Az ismeretterjesztés mintegy lezárása­ ként korunk magyaqa csábító feladatot kap: üzenjen a Millenniumi Kódex lap­ ján ezer év múlva élő utódainak. Úgy tűnik, én is azok közé tartozom, akik az élet ilyen nagy kihívásai előtt ta­ nácstalanná válnak. Némi töprengés után, saját magvas gondolatra nem lel­ vén, a fenti idézetet jegyeztem be. Vannak olyanok is, akik ilyen esetben is határozottan nagyvonalúak tudnak lenni. Miután kikapcsoltam toliamat (ami egyébként a Bíró László által feltailált golyóstoll modernebb változata), Ineni álltam meg, hogy ne lapozzak visziSza. Mindig legyen feltöltve a mobilod! - figyelmeztette egy köbüki távoli utódját. Nyílt levél az egyetemen dolgozó egyes titkárnőknek Tisztelt hölgyeim! Egy réges-régi, az egyetem hőskorába vissza­ nyúló problémával szeremék a következőkben foglalkozni. Pontosabban szeretném, ha a problémára végre-valaliára - közösen - meg­ oldást tudnánk találni. Mindannyian, önök is, mi is ugyanazon épületben töltjük napjainkat. Néha-néha össze is találkozunk egymással általában sajnos inkább csak számunkra krízis­ helyzetekben, mint például a vizsgajclentkczés, aláírások begyűjtése, órákra jelentkezés. Amikor éppen nem v^yunk krízisben, és jól megy a sorunk, nem jelentkezünk önöknél. Amikor viszont igen, akkor persze mindanynyia) egyszerre, és ez kellemetlen helyzeteit okozhat. Azonkívül némelyikünk néha tény­ leg rosszkor (értsd: félfogadási időn kívül), rossz helyen (tehát mondjuk s büfében, és nem az irodában), rossz kérdést (tehát nem az önök hatáskörébe tartozót) tesz fel. Töredel­ mesen bevalljuk, ilyesmi bőven előfordul. Sőt, akár tömegesen is, ami időnként jogos fclliáborodást eredményez, persze ahogy az lenni szokott, rendszerint ártatlanokon lecsapódva. De létezik egy másik oldala is a történemek. Bizonyos intézetekben (és itt most szándéko­ san nem írok neveket, annak ellenére nem akarván megbántani senkit, hogy oly sokszor bántottak meg minket - úgyis tudjuk mind­ annyian, melyekről van szó) tényleg rendsze­ resen minősíthetetlen a hallgatókkal szembeni hangnem, a segítőkészség teljes hiánya. Ha egy vendéglőben így viselkedik egy pincér, oda egyszerűen nem megyünk többet. Az egyete­ men ezt nem tehegük meg. Amikor a félfoga­ dási idő rendszeresen öt perccel később kez­ dődik, de tíz perccel korábban végződik, áltól nem írnak ki a faliújságra a hallgatókat érintő információkat, ahol kulcsra zárják az ajtót, és ennek néha áldozatul esik a Kar egy-egy okta­ tója is, akik kétségbeesett dörömbölésükre a "takarodjon, lejárt a félfogadási idő" választ kapják, ahol egy indexaláírás is szinte megold­ hatatlan feladat, aliol nyolc napon túl gyógyuló testi sértés a hallgató jutalma talán túlzott rámenősségéért (volt ilyen!), ahol már az ^tóban való puszta megjelenésünkkel is okot adunk egy felénk villantott fintorra („mit keres ez itt, csak azért jött, hogy az én sorsomat keserítse”) ott komoly gondok vannak. Hölgyeim, sokan önök közül talán hitetlen­ kednek e sorok olvasásakor, hiszen sok helyütt elképzelhetetlen ez a bánásmód. Tisztelet azoknak, akik mindig mosolygósán, akár félfo­ gadási időn kívül is, mindig örömmel állnak rendelkezésünkre, velünk együtt örülnek egy sikeres vizsga után. A levél azokhoz szól, akik állandóan hadat viselnek a hallgatósággal. Mint azt már említettem, ebben persze a hallgatók is hibáztathatók. De mindent nem lehet az ő „nyakukba varrni”. Mindenkiiiek megkeseríti a napjait, ha ilyen légkör uralkodik az ecetemen. Éppen ezért kérem önöket, ássuk el a csatabárdot, vagy, ha már jogi karon vagyunk: kössünk egyezséget peren kívül! Csupán annyit kérünk, próbálja­ nak meg velünk ember módjára bánni, és mi megpróbálunk akként is viselkedni. Tisztelettel: SZAMOS MÁRTON tizedik oldal KÚRÁN ANDRÁS, Vévf., nappali tagozat A Gyűrűk Ura Tolkien tündérmeséjének történetéről a; jfilm megtekintése előtt semmit sem tud­ jam. „Egyszerű” módon csupán arra vol­ tam kíváncsi, hogy a film előzetesében részletként bemutatott háborús tömegje­ lenet veri-e az általam etalonként tisztelt! Gladiátor döbbenetesen valósághű ütkö­ zeteit. Ebből a szempontból a Gladiátor fényévekkel jobb, viszont maga a törté­ net nagyon ötletes, szinte orkánszerűen ragadt magával... Középfölde fantáziabirodalmát Peter Jackson új-zélandi filmrendező álmodta vászonra, aki cirka 300 millió dolcsiból; forgatta le a Gyűrűk Urának három ré-: szét. A történet maga a jó és a rossz örök harcáról szól. Megjelennek az ilyenkor jSZokásos kellékek; ajó oldalán a bátorság, a segítőkészség, a kitartás, s mindez egyesül a Szövetségben, melynek célja, íhogy megsemmisítse az Egy Gyűrűt, s ezáltal a gonosz Szauront. Dramaturgiailag a film legfontosabb pontja a Szövetség létrejötte. Emberek, hobbitok, tündék és törpök szövetkeznek egymással. A gonosz oldalt a kíméletlen­ ség, az álnokság, az árulás és az örök sötét­ ség jellemzi. A film mesterien ábrázolja Mordort, a gonosz világát. A legjobban az örkök és a trollok tetszettek, félelmetesen élethűekre sikeredtek, a maszkmestermár most magáénak tudhat egy' Oscart. Trilógiáról lévén szó a közel három órás film a történetet nem fejezi be, így a nézőnél erős hiányérzet lép(het) fel an­ nak kiderítésére, hogy a film végére fel­ bomlott Szövetség GyűrűhordozójaFrodó, s annak segítője Samu, véghez tudja-e vinni a küldetést. Nekik taná­ csolnám, hogy szerezzek be a könyvet, s olvassák el. Nagy meglepetés fogja őket érni, mi­ vel a könyv letehetetlen, s maga a film hozzá képest csupán színes képeket fel­ vonultató olcsó utánzatnak tűnik. A film nagyonjó, míg a könyv tökéle­ tes olvasmány. Várom a folytatást! A Gyűrűk Ura — úi-zélandi-atnerikaijilm, rendezte: PeterJackson — 178 perc — 2001 SZABÓ VIKTOR �jtüT M TI Művelődési jogok Adalékok a tudományszabadság ügyéhez Szerves fejlődésünk útjait keresve communis opinio ma is, hogy a tudomány szabadsága záloga lehet az előrehaladásnak, a történelmi lemaradások leküzdésének. Nem vitás tehát, hogy a szabadságjogok triásza (a politikai, a gazdasági, ill. tudo­ mány szabadsága) csak együtt és elszakít­ hatatlanul szolgálhat eszközül a modem társadalom megteremtésének. Ennek az egységnek a kialakulásához vezető utak és módozatok összetettsége nyilvánvaló, a különböző kényszerpályákat, terelőutakat megjárt modern társadalmak mégis érthe­ tő módon éppen a kitörési pontokat keres­ ve vonzódnak a felidézett hármas egység­ ben implicite bennerejlő lehetőségekhez. Érthető, hisz nemzedékek mentek el anél­ kül, hogy a modern társadalom szerves fej­ lődésének a gyümölcseit elvárható ered­ ményességgel felhasználhatták volna. In­ nen van ma a kulturális jogok, ill. a tudo­ mány szabadságának a helyreállításához ta­ padó felfokozott várakozás és az a lázas igyekezet, hogy a történelmi előképek, a létező társadalmi tapasztalatok számbavé­ tele nyomán jussunk közelebb az oly sok­ szor elszalasztott lehetőségekhez. Ilyen értelemben a tudományos élet levegőjét szaturálja nálunk is az ismert porosz-német eredetű Lehrfreiheit­ System (a tanszabadság) helyreállításában bennerejlő lehetőség, a tudományszabad­ ság valóban maradéktalan megvalósulása (legalább az universitas falain belül). Ismert ma már, hogy minálunk a polgár­ ság politikai, ill. gazdasági felszabadítása is megkésett történelmi folyamatként jelent­ kezett. Nem véletlen tehát, hogy a mi kés­ leltetett polgári átalakulásunk után még nem kis időnek kellett eltelnie, hogy a kul­ turálisjogok intézményesüljenek. Pedig ha­ zánkban már az 1848/49-es átalakulás meg­ hozta e téren az áttörést, amidőn az utolsó rendi országgyűlés legiszlálta azt a porosz­ német, osztrák mintákból átplántált eszme­ rendszert, amely most már modellt képez­ hetett szélesebb értelemben is a kulturális jogok, ill. a tudomány felszabadításának leg­ alizálására. Eleink a libertás Magna Chartá­ jaként (Vécsey lámás) tekintettek ilyen ér­ telemben az 1848. évi 19. tc.-ben foglalt tanszabadságra, amely - lakonikus keret- kontinentális régiójával (tehát a szom­ normatíyákkal bár - megadta az indítást a kulturális jogok kiépítésére. Sőt, e téren ta­ szédnépekkel) egyetemben részesei vol­ lán azt is joggal mondhatnánk, hogy a hazai tunk és vagyunk a kulturális jogok kiépí­ reformjogalkotás már ekkor a társadalmi tését célzó progresszív törekvéseknek. haladás élvonalába került a kulturális jogok A kulturális jogok, ill. a tudomány sza­ alapozásában. Csak a külső tényezők, ill. a badságának az intézményesítéséről van itt nemzeti függetlenségi harc elbukása tette szó, amely mint ismeretes, csak a polgári átmenetileg lehetetlenné a szerves jogfejlő­ átalakulások harmadik (megkésett) törté­ dést e téren. Valójában azonban a győztes el­ nelmi etapjában válhatott valósággá. Rá­ lenforradalom szellemi irányítói sem tér­ adásul az aposztrofált történelmi helyzet­ hettek ki most már a tudomány szabadságá­ ből természetszerűen folyt (és folyik), nak az intézményesítése elől. hogy az idevágó legiszláció szinte kivétel Az un. osztrák-magyar Lehrfreiheit­ nélkül a fokozatosság, ill. a megtorpaná­ System történelmi vizsgálata tette érthető­ sokkal tarkított reformjogalkotás útján reavé számunkra, hogy az Eötvös József nevé­ lizáltatott. Nincs tehát semmi különös ab­ vel fémjelzett 1848. évi 19. te. valóban ban, hogy az Ember és Polgár Jogainak nem múlt el nyomtalanul. A Leo Thun Deklarációját követő évszázadban bonto­ Hohenstein báró, birodalmi vallás- és köz­ gatja csak a szárnyit az a porosz-német, oktatásügyi miniszter által behozott (okt­ osztrák-magyar mintákba burkolt eszme­ rojált) tanügyi reformok is jellegükben rendszer, amely valóban egyf^ta modellt azonos tőről fakadtak, Eötvös második mi­ képezett a kulturális jogok, ill. a tudomány szabadságának meghonosításához. íme, nisztersége, ill. Trefort egész életműve pe­ dig elszakíthatatlanul visszanyúlt a 48-as innen fakad, hogy a térségben zajló kései keregogszabály adta lehetőségekhez. A bo­ forradalmak sem tagadták meg a kulturális nyolult történelmi helyzetben persze egy­ jogok történelemformáló szerepét. Sőt a fajta sajátos, Janusz-arcú magyar tansza­ nevelésügy egyfajta sajátos missziós szere­ badság kiépítésére kerülhetett csak sor, és péhez is minálunk közel két évszázados ez egyben a kulturális jogok kiterjedésének várakozások tapadnak. a lehetőségeit is behatárolta. Találó tehát a Távolról sem vált teljessé ezáltal per­ gondolat, hogy megannyi súlyos megpró­ sze az emberi jogok katalógusa és még báltatás ellenére valóban azon népek köré­ kevésbé az e jogok megvalósulása, az be soroltunk be, amelyek a modern állam előrelépés azonban elvitathatatlan ma­ emberi jogok triásza ezzel vált és jogrendszerek alapozásával egyidejűleg ( radt. megismerkedhettek a kulturális jogokkal, teljessé a modern társadalmakban. Nem ill. — bár gyötrelmes útkeresések árán - kö­ véletlen tehát, hogy az idevágó termézel másfél évszázada részesei lehettek az szetes emberi elvárások az állampolgári idevágó reformtörekvéseknek. (politikai), a gazdasági-szociális, ill. a A megkésett polgári átalakulásunk ko­ kulturális jogok szerves egységeként te­ rától datáljuk ugyanis azokat a reális tör­ kintenek ma már az emberi jogok ügyé­ ténelmi lehetőségeket, amelyek a kulturá­ re. Sőt, a hármas egység kialakulása elő­ lis jogok megalapozásának cselekvő része­ feltétele volt az Emberi Jogok Nemzet­ seivé tehettek volna bennünket. Tehát va­ közi Törvényének. Témánkat tekintve lóban azok közé a nemzetek közé sorol­ pedig ez utóbbi hat ma igencsak kreatív tunk be, amelyek már vagy két évszázada módon a nevelésügy, ill. a kulturális jo­ a ,jövő zenéjének a partitúrájába is bete­ gok kiteljesedésére. Fel kell idéznünk te­ kinthettek”, ill. nagy ritkán bár, de a droits hát az Egyesült Nemzetek ismert 213. de l’homme alapintézményeinek a gazda­ számú határozatában foglalt ajánlásokat gításában is részt vehettek. A Déclaration (az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatko­ des droits de l’homme et du citoyen szü­ zatát), ill. az ennek nyomán megszülető letésének a 200 éves évfordulóját meg­ egyezségokmányok rendelkező szakasza­ idézve joggal mondtuk tehát, hogy már a it, amelyek ma már kogens jogtételeivé késleltetett polgári átalakulás szélesebb lettek a felgyorsult reformjogalkotásnak. tizenegyedik oldal �Fíjílí 4. V- Kötelmeink az Emberi Jogok Egyetemes Törvénye alapján A világszervezet (az ENSZ) alapozását ké­ pező kútfőkhöz tapad az a törekvés, amely végülis az Emberi Jogok Nemzetközi Tör­ vényének az elfogadásához (1966) veze­ tett. Az is nyilvánvaló, hogy ez a törekvés már a magyar államiság és jogrend újjászü­ letése idején (az első koalíciós korban) közvetlen hatást gyakorolt a hazai közálla­ potok miként történő alakítására. Még in­ kább így van ez természetszerűen az egyezségokmányok becikkelyezése után, amely - mint ismeretes - számunkra tejes­ sé lett azáltal, hogy immár az ún. Fakulta­ tívjegyzőkönyv rendelkezéseit is elfogad­ tuk (1988). Nyilvánvaló tehát, hogy a kul­ turális jogok kiteljesedését célzó minden­ fajta törekvés ma már szervesen összefo­ nódik az Emberi Jogok Egyetemes Törvé­ nyében megfogalmazott elvárásokkal. Elvitathatatlan, hogy az Emberi Jogok nemzetközi Törvénye a nevelésügy, ill. a kulturális jogok vonatkozásában is a meg­ valósulás feltételeire helyezte át a hangsú­ lyokat. Az egyezségokmányokat becikkelyező államoknak tehát nem pusztán mo­ rális kötelezettsége, hogy a különböző sza­ badságjogok az adott államhatalom keretei között jogilag is garantáltassanak. Ebből fakad nyilván az a felgyorsult legiszlációs munka, amely hazánkban is követi az egyezségokmányok elfogadását, mert a Nemzetközi Törvényt elfogadó államok ily módon vállalták magukra az ún. „ál­ lampolgári (politikai), a gazdasági-szociá­ lis, ill. az ún. kulturális jogok” törvényes szabályozását. Nem csak az adott jogok meghonosítását szolgáló legiszlációt jelen­ ti ez, hanem azt a kötelezettséget, hogy minden idevágó „emberi megaláztatást, önkényt és jogfosztást” a törvény erejével kell elhárítani. A felgyorsult társadalmi­ gazdasági átalakulások jogilag rendezett feltételeinek megteremtésével egyidejűleg tehát le nem becsülhető erőfeszítésekre köteleztük el magunkat a kulturális jogok, ill. a tudomány szabadságának a legiszlálásában. Egyáltalán a kulturális jogok alapját képező modern alsó-, közép- és fel­ sőfokú nevelési rendszer megteremtését feltételezik az egyezségokmányok, hogy az állampolgár tudatában legyen elidegenít­ hetetlen jogainak és szabadságának. Erről szólt már az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) mondván, a cél „e jogok és szabadságjogok tiszteletben tartása...” hazai és nemzetközi jogi nor­ tizenkettedik oldal matívák útján. Az Egyetemes Nyilatkozat 26. cikkelye pedig a nevelés ügyét eleve összekapcsolta a kulturális jogok megvalósulisával, amely nem öncél, hisz a >3-,nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek, vala­ mint az összes faji és vallási csoportok kö­ zötti megértést”. Új szemléletet követelnek az egyezség­ okmányok a kultúra és a tudomány sza­ badságát csorbító akadályok elhárításában. Miként már az Egyetemes Nyilatkozat is mondja, a hatályos jognak garantálni kell, hogy „senki ne szenvedjen zaklatást” véle­ ménye (meggyőződése) kifejezésre jutta­ tásáért, ill. vallási hovatartozan-dósága mi­ att. Ezt a komplex szabadságigényt pedig csak a törvényben megállapított korlátozá­ soknak (közbiztonság, közegészség, közer­ kölcs), ill. „mások alapvető jogai és szabad­ ságai védelmének” lehet alárendelni (Id. a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmá­ nya 18. c.). Igencsak munkaigényes legiszlációs munkát követel nyilván a Pol­ gári és Politikai Jogok Egyezségokmánya akkor is, amidőn az ettől való eltérés ren­ .33 dezettségére utal. Csak a „nemzet létét’ fenyegető veszedelem és a „hivatalosan ki­ hirdetett szükségállapot” idején lehet jog­ alapja ugyanis a vállalt kötelezettségektől történő eltérésnek. Nemzeti nevelésügyünk permanens va­ júdásában is iránymutató lehet tehát, hogy olyan feltételek létrehozására köteleztük el magunkat, amelyek révén mindenki élvez­ heti a gazdasági-szociális jogokkal minden­ ben egyenlő értékű kulturális jogokat. Ezért kell minden személyt képessé tenni a kul­ túra és a tudomány megőrzését, fejlesztését és terjesztését biztosító intézkedésekre is. Nem puszta óhaj tehát a „tudományos ku­ tató és alkotó tevékenységhez nélkülözhe­ tetlen szabadság legiszlálása, ill. a tudomány és a kultúra területén történő nemzetközi együttműködés feltételeinek a biztosítása. Végezetül az ún. Fakultatív Jegyzőkönyv rendelkezéseinek az elfogadása (becikke­ lyezése) által sajátos kötelmeket vállaltunk olyan törvényhozási, ill. törvénykezési gya­ korlat irányában, amelyek az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényében rögzítettek megvalósítását garantálják. A végrehajtás felügyeletének a garantálását hordozzák ezek a kötelmek, mondván, hogy a csatla­ kozó államok az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának, ill. az egyezségokmá­ nyoknak a rendelkezéseivel összhangban alkotmányos és más törvényhozási garanci­ ákat kell, hogy kiépítsenek az emberi jogok védelme érdekében. Összegezve azt látjuk tehát, hogy az Emberi Jogok Nemzetközi Törvénye ma egyfajta sajátos ősforrása a kulturális jogok kiépítését célzó reformjogalkotásnak. Az emberi jogok kiteljesedésének a reményét ébreszti ez a törekvés, és ez is fokozza fele­ lősségünket a jogalkotási garanciák hézag­ mentes feltérképezésében. A megélt társa­ dalmi tapasztalatok felidézésével ezt a célt kívántuk szolgálni. Vagyis egyfajta sajátos ösztönzet mindez számunkra, hogy való­ ban a kultúrhistória révén jövőt formáló konzekvenciákhoz jussunk el. Mert jogos várakozással tekintenek ránk pl. az új okta­ tási reformok, az egyetemi törvény, az in­ tézményi autonómia és sok más kérdés kapcsán. Megcsalatott és ismét várakozá­ sokkal telt nemzedékek kérdezik, hogy lesz-e végre modern értelemben vett tudo­ mány- ill. tanszabadság, lehet-e egyáltalán a modern világ feltételei közt egyetemi auto­ nómia, valóban jövőt formáló habilitáció. Még a tárgyi feltételek irdatlanul nehéz problémáit viselők is kérdően tekintenek ma a kultúrhistória által feltárható társadalmi ta­ pasztalatokra. Van-e visszatérés ilyen érte­ lembe az autonóm egyetemi szabadsághoz, az alapítványi javakra épülő önállóságához, el egészen az egyetemi tulajdonlás által megte­ remthető autonóm szabadsághoz. Nem so­ rolom tovább a venia legendihez, a tanár, ill. a tan szabad választásához, a diploma ekviva­ lenciájának biztosításához, a nézetek és a tu­ dományos eredmények szabad áramlásához, az állami felügyelet racionális keretekbe szo­ rításához, stb. fűződő mai várakozásokat. Mindaddig tartani fog a zavar és a bizonyta­ lanság, amíg üres szlogenekké degradáljuk a kultúr-história ilyen legalapvetőbb eredmé­ nyeit. Nekem persze az a szerény meggyő­ ződésem, hogy nem felülről és nem elsősor­ ban megint a legiszlációtól (pl. az új egyete­ mi törvénytől) kellene várni a tudomány szabadságát. Sokkal inkább kellene, hogy va­ lóban alulról, intézményi szinteken és csak a hallgatóval együtt végzett kreatív munka kapjon végre erkölcsi és anyagi elismerést, hogy a tudományos eredmények szabad áramlását, egyáltalán a megújulás igényét a meghaladott idő téveszméi ne akadályozzák. Mindezt a gondolkodók új nemzedékének meggyőződésévé kell formálnunk, hogy a szukreszcencia természetes útjait járva graduáljuk, hogy az Universitas tagjainak, ill. testületéinek a jogait, a vezetők rotálását, sőt magát az egyetem alapításához fűződő jogo­ kat is korszerű értelemben akceptáljuk. HORVÁTH PÁL �Punnyadó csikk — auagy gondolatok Bacsó Péter Hamvadó cigarettavégéró'l Decemberben végre a mozikba került Bacsó Péter legújabb mozija, a Hamva­ dó cigarettavég. írásom célja nem egy új mozifilm reklámozása, így elsősor­ ban azoknak szól, akik a filmet már lát­ ták, vagy legalább egy kicsit tudnak fő­ hőseiről: Karády Katalinról, Újszászy Istvánról, G. Dénes Györgyről. Akik nem fiktív alakok. S ezzel már el is érkeztem az okhoz: minek is akarok én erről az új filmről néhány sort idevetni. Nos, valahogy mindig viszolyogva fo­ gadom az úgynevezett fikciós játékfilme­ ket. Sajnálom, én szeretem pontosan tud­ ni, hol a képzelet és a valóság határa. Nem bánom, csinálhatunk FJ-ket, - egy kitalált világba helyezve. Ha már egyszer fikció, akkorvelejéig legyen az, mondhat­ nék: ha már lúd, legyen kövér. Olykor azonban elviselhetetlen torzításnak hat, ha az FJ-t élt alakok tetteinek megmásításával csinálják, és az imigyen kreált cse­ lekményt a történelem valós fogaskerekei közé illesztik. Bacsó Péter lelkiismeret nélkül sáfárko­ dott a remek alaptörténet - Karády és Újszászy kapcsolata - kínálta lehetőségek­ kel. Vértelen, rózsaszínű szerelmecskét si­ került ábrázolnia, amit talán Nagy-Kálózy Eszter játéka ment meg olykor-olykor. Ö ugyanis - bár karaktere nem igazán pre­ desztinálja erre a szerepre, - meglepően jól veszi az akadályokat (-lehet, hogy a tanulság az, Nagy-Kálózy jó színésznő?). Az Újszászyt alakító Cserhalmi György szerepe annyira kidolgozatlan és átgondolat­ lan, hogy valószínű, a színész rutinból for­ málta meg az egész alakot. Ami persze nem mindig sikerült jól. Cserhalmi olykor képte­ len elhitetni a nézővel, hogy akit látunk, az egy magyar katonatiszt, méghozzá a máso­ dik világháború kellős közepén. Játéka sok­ szor suta, hanghordozása kellemetlen, az egyenruha pedig úgy áll r^ta, mint tehénen a gatya. Helyzetét olykor Nagy-Kálózy menti meg, ő képes elhitetni velünk, hogy akit látunk: Újszászy István. Maga Cserhal­ mi erre a lehető legkevesebbszer képes. Rudolf Péter jó színész — komikus gyermekhanggal. Ezzel ő maga is tisztá­ ban van; nem véletlenül halljuk, hogy fo­ lyamatosan „rekeszt” — s ezzel inkább sa­ ját fogyatékosságára hívja fel a figyelmet, semmint a munkaszolgálat súlyának érzé- « ■ ví keltetésével foglalkozna. De nem. Inkább — a rendezővel egyetértésben — a komi­ kum felé közelít, fittyet hányva arra, hogy a cselekmény valójában itt nem komikus lesz, - hanem blőd! Rengeteget írtak arról, milyen érdekes, ahogy Bacsó tragikum és komikum között kötéltáncot jár. Nos, valóban kötéltánc ez, csak azt felejtik el egyesek, hogy Bacsó er­ ről a kötélről le is esett. Képzeljük csak el: Zsüti éppen munkaszolgálatot teljesít, ami­ kor luxusautóján elénk gördülve megérke­ zik Karády, aki prozódiai kérdéseket akar megbeszélni a félholt zsidó muszossal. Majd mikor mindent megbeszéltek, a mű­ vésznő elégedetten távozik. Égbekiáltó marhaság. Pardon: Fikciós Játékfilm. Karády ne lett volna tisztában azzal, mi történik valójában? Akinek Újszászyja a hírszerzés-kémelhárítás magyar vezére volt? Aki nem egy embert' hozott ki Kistarcsáról és aki nem egy embert bújta­ tott lakásaiban? Nem valószínű. ’44. március tizenkilecedike után maga Karády is megjárta a Pestvidékit, és a Zrí­ nyi utcát. Naponta vitték föl vallatni a Svábhegyre, a háború után Vörös Csillag szállónak keresztelt hírhedt Majestic szál­ lóba, ahol akkoriban a Gestapo főhadi­ szállása volt. S hogy ott mi minden tör­ tént, arról kérdezzük meg magát Karádyt: w (...) Ütöttek, vertek naponta agybafőbe. Fogaimat kiverték. Hajamat tép­ ték. Hadd ne részletezzem, hogy mi mindent csináltak, hiszen ilyesmire nem emlékszik vissza az ember szíve­ sen. De én ebben sem voltam kivétel. 55 hiszen mindenkivel ezt tették. (...) Nem egy csúsztatás van a filmben, amit semmiféle dramaturgiai ok nem magyaráz. Például a nevek kicsavarása. Zsütiből rövidúton Sütit faragtak. Hogy miért, azt nem nagyon értem, különös tekintettel arra, hogy a „Zsűrinek” törté­ nete van. Ezt a nevet ugyanis Karády ta­ lálta ki. Egyik fellépése alkalmával fel kellett konferálnia következő dalának szerzőjét. Bizony, ekkor a Gutmann név bemondása nem lett volna jó lépés - így lett belőle egy franciás Zsütman, utóbb ez rövidült Zsűrivé. Karády apját pedig nem a filmbéli Kasztnernek, hanem Kanczlernek hívták, ahogy korábban természetesen a színésznőt is. Ebből lett később a jobb hangzásúnak vélt „Karády”. A film befejezése sem mentes a remek Fikciótól. Karádyt itt összevert arccal, nyilas gyűrűben láthajuk, amint azok fegyverrel kényszerítik: énekelje már el a kedves rádió­ hallgatóknak a Jó éjt, Budapest! című dalát. Nos, ez is bátor kalandozás - a tények meg­ kerülésével. Karády, miután ’44 nyarának végén kiszabadult a németek fogságából, az oroszok bejöveteléig folyamatosan bujkált. Talán leírni is fölösleges: amint márciusban a németek letartóztatták, dalait azonnal le­ vették a rádió műsoráról, - mondván, azok „deferisták”, „lélekrombolók”, „a magyar lé­ lektől idegenek”, s „különben sem buzdíta­ 55 nak eléggé a végső győzelemre' Igaz, egyszer valóban megtörtént, hogy néhány nyilas betört Karádyhoz, ám céljuk nem a nóta, sokkal inkább a Dunába lövés volt. Karády az utolsó pillanatokban mene­ kült meg, néhány üveg, a testvérek által le­ döntött konyaknak és néhány ezer pengő anyagi támogatásnak köszönhetően. Igen, a valóság filmrevitele talán sokkal fordulatosabb és drámaibb történetet ered­ ményezett volna, mint a Fikció. így történ­ hetett, hogy Bacsó, Karády izzó-parázsló Hamvadó cigarettavégét - Punnyadó csik­ ké alakította. BÁLINT GYÖRGY RUDOLF tizenharmadik oldal �Vedd és olvasd! Németh Addm rovata Noé balladája Amerika ege alatt angyalokat hallottam énekelni. Amerika ege alatt démonokkal viaskod­ tam. Amerika ege alatt, a nagy füves fennsíkok ébredő terében, kolbászt vaesorillam. De so­ kat meneteltem a lélek balladáit dudorászva, viszonzatlan szerebnek poklain át Amerika ege alatt nem termett nekem édes gyümölcs. Amerika ege alatt békét leltem egy ma­ gános szikla tövében. Onnan kiáltottam szerteszét: — Hajókon menjetek, jó széllel menjetek, a szabad világba menjetek, az egekbe menjetek! - S mentek a hajók, libegtek, re­ pültek a hajók, zsúfolt hajók. Amerika cgpn liajók úsztak, Amerika egén angyalok énekeltek, viszonzott szere­ lemről énekeltek. Amerika egén, egy csuda kis ladikkal, egy falat kolbászt kergettem én, hej, a szél­ ben egy falat kolbászt kergettem én. képviselők amellett döntöttek, hogy ajövőben en­ gedélyezik az embriókon végzett kutatást. A tör­ vényt még a szenátusnak is el kell fogadnia, majd pedig a következő ülésszakban a második olvasa­ tot is meg kell vitatni. A löivény alapján tofábbra is tiltják a szaporodásra felhasznált klónozást. Az ún. „terápiás klónozás" is tiltott marad. Lionel Jospin francia miniszterelnök még hajlott ez utóbbi lehetőség engedélyezésére, de végül elfogadta az Etikai Bizottság és Jacques Chirac ál­ lamfő tiltakozását. Z képviselőik az új törvényben engedélyezni kíván­ ják a mesterséges megtermékenyítésfolyamán nyert és „fölöslegben" megmaradt embriókon végzett kísérle­ teket. Létre kívánnak hozni egy embriológiai hu­ mángenetikai ügynökséget, mely dönteni fog a kutatási tervekről Az ügynökség feladata továbbá tanácsot adni a politikusoknak. A törvény nem ad lehetőséget arra, hogy az em­ beri szervezet bármely részét, génjét szabadal­ maztatható feltalálásra használják Ezzel Francia­ ország szembe helyezkedett az EU irányelvvel, mely a biotechnológiai feltalálásokat szabadal­ mazni engedi. KAP/MK Györgyi Csaba A pápa szenvedélyes hangú felhívást intézett a jogi szakemberekhez, hogy ne szolgáljanak ki mindenféle érdekeket, kerüljék el, hogy foglalkozásukat az igazságossággal ellentétes cél, így például a válás szolgálatába állítsák. Szakmai tudásukat inkább használják fel arra, hogy a válságban lévő házastársak megbékélésén fáradozzanak, támogatja ezzel az egyház házassági paszta rációját is.(...) VR/MK ÁLLAM-EGYHÁZ Pápai Lajos győri megyéspüspök február 13án sajtótájékoztatóján többek között kifejtette, hogy az egyház és állam szétválasztása azt je­ lenti: az állam nem szól bele az egyház életé­ be, például abba, hogy mit prédikáljanak, az egyház pedig papjain és püspökein keresztül nem gyakorolhatja a közhatalmat (például nem utasíthat önkormányzatot, rendőrséget, parlamentet. Továbbá: „Ha tehát cn a szószék­ ről politizálnék - amit nem teszek -, az sem­ miféle alkotmányossági problémát nem vetne fel, hiszen ugyanolyan jogokkal rendelkező magyar állampolgár vagyok, mint bárki más. Mi önmagunk miatt - az egyház belső törvé55 nyc miatt - nem politizálunk a templomban; Semmiségek (IWOAL4NY-POÍJTÍK4-7OGTörzssejtek nyerésére lehetőség van az embrió el­ pusztítása nélkül is; fürgén Hescheler kölni kutató szerint lehetőség van törzssejtek nyerésére az embrió elpusztítása nélkül is. Hescheler szerint a német parlamentben folyó törzssejt-átültetés vita azért problematikus, mert az aktuális tudo­ mányos eredményeket figyelmen kívül hagyja. A kölni egyetem kutatócsoportja kifejlesztett egy eljárást, mellyel az embrió sejttömegéből ki­ nyerhetők sejtek az embrió károsítása nélkül. Ezt az eljárást azonban még nem teszteltek em­ beri sejteken, ezért még nem tekinthető bizo­ nyítottnak nyilatkozta a kutató. Rámutatott azonban arra, hogy megvan az esély az „etikai kockázat” csökkentésére. A jelenleg eljárások során az embrió elpusz­ tul a sejtek kinyerésekor. Ezért a kutatás ezen módját sokan helytelenítik. Gebhard Fürst, rottenburgi püspök, a Nem­ zeti Etikai Tanács tagja esélyt lát arra, hogy meg­ találják azt az utat, mely sem az etika törvényeit nem sérti, ugyanakkor a tudomány fejlődését sem korlátozza. Arra szólított fel, hogy a szigorú magzatvédelmi törvényt egyelőre ne változtassák meg, várják ki a kutatók eredményeit. KAP/MK Franciaország engedélyezi az embriókon végzett kutatást: yd Francia Nemzetgyűlés jelentős többséggel elfo­ gadta az új bioetikai törvény első olvasatát. Ezzel a tizennegyedik oldal „Tisztelt választópolgárok! 1. Felbúg alattam a busztest. Minden rendben. ’daérck. is azután? a 2. Keserű félelem forrasztja torkomra a szót. Magányom köre bezárul, mint virágl«;hcly az első fagyban. Tóth Franciska A szentatya a házasságfelbonthatatlanságáról: II. János Pál pápa január 28-án hétfőn délelőtt fogadta az egyházi törvényszék, a Rota Romana dékánját, majd közösen annak bíráit, ügyvédjeit és tisztségviselőit. A találkozóra minden év januárjában kerül sor, a Törvénykezési Év megnyitása alkalmából. A szentatya beszédének középpontjában a házasság felbonthatatlansága, mint a társadalom és a család javának elsődleges feltétele állt. (...) A szentatya a válást a társadalom súlyos sebének minősítette, azokkal a kísérletekkel együtt, amelyek az együttéléseket még homoszexualitás vagy egyéb esetben is a valódi házasság rangjára akarják emelni. (...) A teendők meg\'álaszLísa. a körülmé­ nyekhez alkainrazoct keresztülvitele a legne­ hezebb feladat, amihez nemcsak tapintat, oemesak megfontolás, hanem, mint az em­ ber minden cselekedetéhez az ég áldása és szerencse is szükséges. A visszatekintés a múltra ne tegyen, nem te­ het bennünket elbizakodottá. Sokkal, igen sokkal több még a teendő, mint ami már meg van téve, mert az, mi eddig történt, inkább csak az alapot vetette meg. inkább csak lehe­ tővé tette, hogy jövőre azon alapon tovább működhessünk. Ne el bizakodóttakká tegyen ez berniünket, hanem inkább ösztönül szól­ aljon, erőt és ingert adjon. Hú Isten eddig megsegített bennünket, ma­ gunk iparkodása és Isten segítsége talán to­ vább is visz azon a pályán, melyen a íiaza jövöjét biztosítani és a iiaza minden lakójának jobblétét elérni akarjuk. (,.,) Csak azt adja Isten, hogy ellenfeleink leCTcnek e hazában, de a pol^ polgártársának, na ellenfele is, ellensége ne; legyen. Magyarország föivirágzása csak akkor biztos, hú a politikai működésnek, az ellenkező irá­ nyú eljárásnak keserűségeit nem visszük át a magánéletbe; ha azokkal kik más véleményen vannak, ellenfelek vagyur ink, határozottan ramlkjól megfontolt nézeté­ gaszkodunk a magmikjól hez, de ellenségek sohasem leszünk. (Hoszszasan tartó élénk íetszésnyiivátiíiások.) {,,,)" (DEÁK FERENC beszéde országgyűlési képvise­ lővé választásakor, Pest, 11172. június 19.) �» Szakmája: jogász és sportriporter Borbély Zoltán látszólag egy, az egyetemünkön tevékenykedő okta­ tók között. Bár még harminc éves sincs, már most megannyi érdekes és tanulságos élményben volt része az életben. Hamar jó nevű sportriporter lett, de soha nem felejtette el igazi szakmáját, a jogot sem. Jelenlegi munkahelyén, a Fővárosi Főügyész­ ségen beszélgettem az egykori Be s z em inár i umve z etőm mel. — Hogyan alakult ki a jog és a sport ket­ tőssége az életedben? — 1990-benjelentkeztem az ELTE-re, aho­ vá fel is vettek Azon a nyáron láttam egy hirdetést „Sportriporter kerestetik” címmel. Mivel érdekelt a téma, gondoltam elme­ gyek, később azonban kiderült, hogy a meg­ hallgatás a gólyatáborral egy időben van. En a gólyatábort választottam, ott azonban a sors úgy hozta, hogy egy srác rábeszélt, menjünk fel Pestre mi is a meghallgatásra. Emlékszem, borostás voltam, és a vonaton kezdtem borotválkozni. Mondanom sem kell, hogy legalább harminc helyen sikerült elvágni az arcom, így eléggé bizarr külsővel érkeztem a meghallgatásra, ahol már renge­ tegen voltak. Ennek ellenére sikerült a rám bízott vívóversenyt úgy leközvetítenem, hogy felvettek, aminek köszönhetően a Sportriporter Stúdió első évfolyamaként többek között Faragó Ricsivel és Hajdú B. Pistivel együtt - ösztöndíjjal végeztünk. Ezek után a kedd reggeli TeleSportokban kaptunk kisebb-nagyobb szerepeket. Az első feladatunk Hajdú B.-vel az volt, hogy egy tájékozódási búvárúszó versenyről kellett anyagot készítenünk. Mi azonban annyira poénosra vettük az egészet, hogy m^dnem ki is rúgtak minket. Önállóan először egy Osztrák-Magyar parlamenti focimeccsről készítettem riportot, ami viszont olyan jól sikerült, hogy a Parlament külön köszönet­ nyilvánító levelet küldött a TeleSpormak — Hogyan folytatódott a riporteri pályád? — Pályafutásom során, abból a szerencsés helyzetből kifolyólag, hogy három nyelven beszélek (angol, finn, orosz), rengetek sztár interjút készíthettem Felétől Hakkinenen keresztül Szergej Bubkáig. Összességében öt-hatszáz riportot készíthettem, én mégis Kovács KOKO olimpiai győzelmének köz­ vetítését tekintem a pályám csúcsának. Leg­ alább ilyen sikeresnek érzem a Papp Laciról készült filmemet, amit másfél millióan láttak (2001. március). Miután 1997-ben eljöttem a TeleSporttól, főként filmeket forgattunk. Búcsú Koltay András volt főszerkesztőtől! Radnay József dékán úr2(W. decemberében megbízott azziii, hc^ az ítélet kiadásánál le­ gyek a kiadó képviselője. Utólag bevall ha­ tóm, nem kis aggodalommal és szorongással vállaltam cl a feladatot; az újság korábbi szín­ vonalával, cikkeinek egy részével nem volt megelégedve a tanári kar és az Egyetem veze­ tése, sőt az újság a lullgatók körében sem volt különösebben népszerű, mivel a frissen megjelent példányok hosszú napokig álltak a porta mellett, annak ellenére, hogy a kiad­ — Ért-e valami kínos helyzet a mikrofon­ vány ingyenes volt. Emellett időnként meg­ nal a kezedben? jelentek olyan írások is az újságban, amelyek vaskos botrányt kavartak, vagy a hallgatóság, — Soha nem fogom elfelejteni a Békéscsaba vagy az oktatók körében. Vagyis szerepköröm - Vardar Skopje kupameccsen történteket. ingatag volt egy kényes helyzetben; megpró­ Az egész azzal kezdődött, hogy útépítések bálni jó irányba irányítani, finom módsze­ miatt késve értünk a mérkőzésre, amely már rekkel az ítélet kissé díieögős szekerét. javában folyt, a közvetítő állásban pedig szin­ iEkkor nyerte el az ítélet főszerkesztőt posztját te már nem is volt hely. Ráadásul a nagy ro­ Koltay András. Ót régebbről ismertem, jő ta­ hanásban a szemüvegemből kiesett a lencse, pasztalataim voltak róla, így örültem szemé­ így a meccsből gyakorlatilag semmit nem lát­ lyének, de láthatóan ő is némi aggddalpiiinial tam. Egyetlen lehetőségem az volt, hogy vette át nsztét. K'zdetbcn két alLilommal is minden nyelvtudásomat összeszedve beáll­ tam a macedón rádióriporter mögé, és gya- '| hosszan beszedettünk arról, hogyan is lehet­ korlatilag őt közvetítettem le. A bökkenő i' ne az újság színvonalát növelni. Úgy érzem Koltay András az elmúlt több mint 1 évben csak a csabai gólnál jött, mégpedig azért, síkénél oldotta meg kényes és nehéz felada­ mert én a kollega nyomán a közvetítésben tát Az ítélet úgy érzem javult, az újság sokkal végig Szarvas Jánost éltettem, mint gólszer­ infonnatívabb lett, s kiszorultak belőle a bán­ zőt, holott azt igazából Csató lőtte. Monda­ tó, támadó írások. Mitidcz történt úgy, hc^ nom sem kell milyen kellemetlen volt, ami­ laz újság tényleges szerkesztésébe, a megjelent kor fény derült a bakira. cikkekbt' jófonnán soha nem szólom bele. Egy év alatt mindössze két-három olyan írás — Hogyan jutottál el jogászként a Fő­ volt, melynek megjelenését nem jasosoltani. ügyészségre és az egyetemi katedrára? (Némi enyhe konfliktusunk csak egy-két — 1995-ben végeztem, 1996-ban kerültem a képanyag miatt támadt; a bennem lakozó bi­ PKKB-ra, mint fogalmazó, ahol is közleke­ zalom alapján az újságban megjelenő képeket déssel, házassággal, ifjúsággal kapcsolatos először nem kértem megmutatni, ennek köügyekkel ismerkedtem meg. Bírói példaké­ vetkezinénye lett, hogy a címlapon kezdtek pem mindig is Pálinkás Gyuri bácsi volt, aki elszaporodni a szép, fededen keblű hölgyek, egyedülálló tekintéllyel bírt a tárgyalóterem­ amiből voltaképpen nagy botrány is kereked­ ben, ítéletei pedig nem csak helytállóak, ha­ hetett volna, tekintettel egyetemünk kattílikusi nem olvasmányosak is voltak. 1997-ben ösz­ voltára. A második ilyen címlap után azonban töndíjasként egy évet Finnországban töltöt­ ez a kerdás is szerencsésen rendeződött) tem, ahol a finn jog tanulmányozása mellett Koltay Andrásnak és a szcrkesztőbiz.oHsága finn tévénél is dolgozhattam. 1999-ben ke­ nak így véleményem szerint sikerült színvo­ rültem a Pázmány Egyetemre, ahol Tóth nalas, jó lappá átalakítani az ítéletet, mely a Mihály eljárásjogi szemináriumot bízott hallgatók körében is lényegesen népszenlbb rám. Meg kell mondanom, hogy azóta is óri­ lett, s a Kar oktatóinak sem volt ellene külö­ ási megtiszteltetésnek érzem, hogy ilyen kol­ nösebb kifogása —sőt, gyorsan és szívesen az. legák mellett tevékenykedhetek, és nem egy­ oktatók is elolvasták a lapot Mindezért sze­ szer én is tanulok a közös államvizsgáztatá­ retném köszönctemet kifejezni Koltay And­ sok alkalmával. 2001. márciusában kerültem rásnak, s az új főszerkesztőnek és szerkesztő­ a Fővárosi Főügyészségre, Polt Péter meghí­ ségnek kívánom, hogy hasonló színvonalon, vására. Félállásban az ügyészség sajtó szóvi- | koriÜiktus nélkül lássa el nem csekély böl­ vője vagyok, míg a maradék időmben csességet, megfencoltságotés műveltséget kí­ ügyészként tárgyalok közlekedéssel kapcso­ vánó feladatát. latos ügyeket. így többek között képernyőre került egy Pá­ linkás Gyuri bácsiról („A Köztársaság nevé­ ben!”) és Hidegkuti Nándorról (Az Öreg) készült riportfilm is, valamint több sportos témájú film is. Ezen tekintetben a jövőre nézve is van néhány konkrét elképzelésem, így például Vitray Tamás hetvenedik, míg Szepesi György nyolcvanadik születésnapjá­ ra szeretnénk életüket a képernyőre vinni. ÜR. JOBBÁGYI GÁBOR IFJ. CHRISTIÁN LÁSZLÓ A Kiadó képviselője tizenötödik oldal �HŐK választások 2002 - újra választjuk. Újraválasztjuk? Ismét, újfent. Karunk történetében im­ már hetedik alkalommal járulhatnak az urnák elé hallgatóink. Mindez ugyan jog és nem kötelesség, mégis általános elvá­ rásként fogalmazódik meg minden egyes választással szemben a minél magasabb részvételi arány. Mint ahogy nem vet túl jó fényt országunkra, ha esetleg Lajtán tú­ li társaihoz képest nagy számban marad­ nak otthon polgárai, ugyanúgy nem vet jó fényt pont egy jogi karra, hogy épp azok bojfcottálják a voksolást, akiktől a köz iránti elhivatottságot várná el a társada­ lom, miközben például a SOTE-n 90%hoz közelít a sok mindenről árulkodó. Az elmúlt évekből vett száintalan példa bizonyíga, hogy a Hallgatói Önkormány­ zat igenis képes volt eredményt felmutat­ ni a Hallgatók érdekében; az ún. átmeneti méltányossági klauzulával hozzájárultak az új, hosszútávon ugyan célravezető sza­ bályokhoz történő felkészüléshez, gördü- Ickcnycbb alkalmazkodáshoz. Az állam­ tan elgörgetésének lehetőségével valame­ lyest sikerült enyhíteni a tanrend módosítás aval a tavalyi harmadikosok jelentős mértékben megnőtt vizsgaterhét, és mármár kilátástalannak tűnő helyzetét. Azzal, hogy sikeres U.V esetén az elégtelen töb­ bé nem számít be az átlagba, egy több szempontból igazságtalan gyakorlatnak vetett véget a Kar. Az ösztöndíjrendszer átalakításával lehetővé vált, hogy például negyedik évfolyamon ne csupán húsz hallgató részesüljön benne, ahogy az a ko­ rábbi szabályokból következett volna. Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetett volna semmit jobban csinálni, sőt.,,de ez is an­ nak bizonyítéka, hogy a HÖK-nek min­ dig van mozgástere, mindig vannak lehe­ tőségei, amiket érdemes kihasználni. Ezért igenis van jelentősége annak, hogy kik jutnak be a testületbe, kiknek a kezé­ ben lesz a döntési jogkör számtalan. mindannyiunkat érintő kérdésben. Emiatt nem csak az aktív-, hanem a passzív választójogukkal élők csekély száma is el­ szomorító. Lapzártánk idején ugyanis több évfolyamon, illetve tagozaton volt bizony­ talan, hogy egyáltalán meg lehet-e tartani a fordulót. így az ön kormányzat egészen a választás hetéig meghosszabbította a je­ lentkezési határidőt. A ,yaskancellárnak”, Bismarcknak tulaj­ donítják az alábbi aforizmát: „Az emberek életükben háromszor hazudnak a legtöb­ bet; vadászat után, udvarlás közben és vá­ lasztás előtt...” Mindennek szemelőtartá­ sával kívánok jó olvasást a jelöltekkel és programjukkal ismerkedő ' • ■.................... választóknak, tanulságos kampányt és sok sikert a ver­ senyzőknek és egy bizalomra méltó, szava hihető Hallgatói Önkormányzatot az egész Karnak. MÁNDICS BOTOND I. évfolyam, nappali tagozat Szabó Krisztina 1982. június 4-én születtem Budapesten. Édesapám dr. Szabó János, ügyvéd; édesanyám Széplaki Ágnes ötdiplomás tanár, ere­ detileg okleveles programtervező matematikus, Nyolc évig jártam a Batthyány Lajos Általános Iskolába, végig kitűnő eredmény1 nyel zárva éveimet. 7. Osztályban az I. kerületi kémiaversenyen első helyezést értem el, és ugyanennek az évnek végén koren­ gedménnyel alapfokú OKJ képesítést szereztem számítástechnikából. Az utolsó két évben az iskolaújság főszerkesztőjeként kezd­ tem újságírással és-szerkesztéssel foglalkozni. 1997-ben a Soros Alapítvány országos diákújságíró pályázatán osztott 3. Díjat nyer­ tem, melynek jutalmaként részt vehettem egy egyhetes gyakorlaton az MTV Natura szerkesztőségében. Az újságírást a Szent Margit Gimnáziumban is folytattam. Ezen kívül három évig voltam tagja a gimnázium színjátszó-körének Az iskolai szavalóver­ senyen 11. osztályban második, a 12. osztályban első helyezést értem el, s ugyanebben az évben a XI. kerületi szavalóverseny 2. helyezettje lettem. Budapesti illetve országos versíró pályázatokon ígéretes, illetve díjazott pályamunkákkal vettem részt. 1999ben három versem megjelent egy antológiában. Humán és reál érdeklődésem azonos szintű. A gimnáziumban biológia tagoza­ tos diákként végeztem. Az angol és német nyelv mellett latint is tanultam. A középiskolában kedvenc tantárgyaim a magyar irodalom és filozófia mellett a fizika, biológia, matematika, számítástechnika voltak; de lenyűgözött a művészettörténet is. Célom minden erőmmel és tehetségemmel a diákság érdekeinek képviselete, egyetemünk hatékonyabb és teljesebb működésének elősegíté­ se a Hallgatói Önkormányzatban való tevékenységgel. Ujfalussy Márk 1982. augusztus 25-én születtem Budapesten. Általános iskolai tanulmányaimat a II. kerületi Pitypang utcai általános iskolában végeztem. Majd a szentendrei Ferences Gimnáziumba jártam, tavaly érettségiztem, kitűnő eredménnyel. Családunkban sok ajo­ gász illetve joghallgató, így szinte természetes, hogy én is a jogra jelentkeztem. Drámai küzdelmek (kinek nem volt az?) árán sikerült elsőre bekerülnöm. Persze célom, hogy ne kelljen megismételnem ezt... Ha már bent vagyok akkor viszont célom, hogy maradandóbbat alkossak és tevékenyebben vegyek részt az egyetem életében, minthogy csak bejárjak előadásra (?), illetve vizs­ gázni. Mivel megszűntek a különböző társaságok az egyetemen, ezért nem maradt más hátra. Sokan mondják, hogy nem valami bizalomgerjesztő a HŐK, de szerintem a remény hal meg utoljára. Ösztönzőleg hat, hogy bátyám, Ujfalussy Zsolt már 3. éve HÖK-ös. Szeretnék családi hagyományt csinálni (remélem a jó HÖK-össég genetikailag van kódolva...). Céljaim között szere­ - pel, hogy valahogy a HŐK és a diákság kapcsolatát javítsam. Mielőtt kinevetnétek, közlöm, hogy naiv persze nem vagyok, de va­ lamit azért lehet tenni. Egyrészt felétek azt, hogy megpróbálnám bizonyítani, van értelme a HÖK-nek, mint érdekképviseletnek, még ha kevesen is hiszik. Másrészt a HŐK felé azzal, hogy elérném, hogy egy kis bizalom legyen iránta (kezdésképp azzal, hogy legalább gyertek el a vá­ lasztásra), mert az, hogy is mondjam, most eléggé nulla közeli... (érdekes folyamat ez: régebben még csak azt mondták, hogy a HŐK nem csinál semmit, manapság meg már keményebb kritikákat lehet hallani) lóvábbá a diákság és a tanári kar, egyetemi dolgozók kapcsolatára is ráférne egy kis frissítés. Gon­ dolom mindenkinek vannak ’érdekes’ vizsga-, de legfőbbként vizsgajelentkezési élményei. Teljesen új rendszer persze nem képzelhető el, de egy kis hu­ mánumot bele lehetne vinni. Ezért célom, hogy megválasztásom esetén a Tanulmányi Bizottságba kerüljek Szeretném, hogy évközben is mindenféle ta­ nulmányi problémával fordulhatnátok hozzám, a megoldás elérésének valós reményével. ígérgetni, főleg egy választáskor, könnyű, ezért én nem is teszem (tovább...), csak annyit mondok, hogy megpróbálnám minél jobban képviselni az érdekeiteket. ■' tizenhatodik oldal 1 �Fehér Tamás 1983. március 25-én születtem Komáromban. Szülővárosomban jártam általános iskolába. Hetedik és nyolcadik osztályos koromban a Diákönkormányzat elnöke voltam Középiskolai tanulmányaimat a tatai Eötvös József Gimnáziumban végeztem. Sajnos a bejárás és a különböző versenyek kevesebb időt és energiát hagytak az iskolai életben való aktívabb részvételre, így inkább csak az osztályközösségen belül fej­ tettem ki „áldásos tevékenységemet". Szeretek együtt dolgozni olyan emberekkel, akiket nemcsak saját, hanem más embe­ rek boldogulása is motivál. Az elmúlt két év nyarán néhány helyi fiatallal tábort szerveztünk három egyházközség hittanosainak. Jónak tartom, ha vannak olyanok, akik tudnak közös célok érdekében együttműködni, legyen az a cél akár pár kis­ iskolás kikapcsolódása vagy az egész egyetem hallgatóinak képviselete. Sajnos rövid Pázmányos pályafutásom során is talál­ koztam olyan problémákkal, amelyek nemcsak nekem, hanem jó néhány hallgatótársamnak is bosszúságot okoztak. Nem hiszem, hogy járható út, ha ha mindenbe belenyugszunk. Esetenként talán nincs is szükség óriási erőfeszítésekre egy-egy probléma megoldásához, egyszerűen csak szót kellene emelni értük. Ez csak úgy lehetséges, ha szorosabbá válik a viszony az évfolyam és képviselője között. Az évfolyam­ képviselő egyedül nem tud csodát művelni, akkor várhatjuk a változást, ha nem csak morgunk, hanem teszünk is érte. Bathó Ferenc Bathó Ferenc vagyok. (De talán ha azt mondom „Franky”, akkor így talán többen felismertek!) 1979-ben születtem Budapes­ ten, és itt végeztem cl mind az általános iskolát, mind a gimnáziumot. 1993-ban felvételt nyertem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karára, történelem-szlavisztika szakpárra. Ott jelenleg 111. éves vagyok, szintén nappalin. Már a bölcsészkaron kapcsolatba kerültem a Hallgatói Önkormányzat munkájával, de nem jelöltettem magam egyszer sem, mivel ed­ dig még nem éreztem magamban elég elszántságot és tetterőt, hogy jól tudnám csinálni, ha megtálaszcanának. De nem akarlak tovább untami Titeket az „élettöncnetemmel”! Mint aliogy az ilyenkor lenni szokott, minden jelölt összefoglalja, hogy megválasziása esetén mit is szándékozik kezdeni mandátumával. Mivel már volt szerencsém egy-két egyetemi választást megérni, dsztában vagyok vele - ilyenkor gyakorlati!:^ mindent m^ szoktak ígérni... Most, hogy jelöltettem magam, úgy döntöttem, nem fogok felelőtlenül a levegőbe ígérgetni, abban bízva, hogy a következő választásig úgy is mindenki elfelejti, mi is volt tavaly. Igyek­ szem csak olyan dolgokat megígérni, amit úgy hiszem, hiánytalanul tudok majd teljesíteni. Icliát mellőzném az olyan fogásokat, mint könnyítem a vizsgaterheket, olcsóbbá teszem a büfét, cltörlöm a Róma szigorlatot, vagy jaj az olyan tanároknak, akik sok egyest adnak...) Amit viszont fel tudok ajánlani: az, több mint 3 év egy egyetem falain belül! (Tisztában v^ok vele, hogy az egy másik kar, de bibétek cl az alapvető problémák mindenhol ugyan azok...) Már egyszer volt szerencsém tapasztalni (a saját bőrömön), milyen nehézségekkel, kemény problémákkal kell szembesülni egy elsősnek! Ha meg­ választotok, biztosak lehettek afelől, hogy megfelelő felkészültséggel fogom cllámi feladataimat. Ha bárkinek bármi problémája van, azt nyugodt szívvel megoszthaga velem! (Azt szintén nem ígérem meg, hogy minden problémát, nehézséget meg fogok majd teljesen oldani, de a tőlem elvárható ma-ximális odafigyeléssel és odaadással fogom érdekeiteket képviselni, minden elérhető és számbavehető fórumon. De nem akarom tovább szaporítani a szavaim (illetve betűim), mert most már, úgy is minden Rajtatok múlik! '■ Stipter Orsolya Ajnácska Születési hely, idő: Budapest, 1982. Gimnáziumi tanulmányaim során 7 éven keresztül képviselhettem a diákok érdekeit és 1 évig diákpolgármes­ ter lehettem. A HÖK-ös választáson azért indulok, mert foglalkoztat a hallgatók egyetemi élete és lehetőségeik Fontosnak tartom a hallgatók és a HŐK közötti folyamatos és személyes kapcsolattartást, a nappali tagozaton érdekképviseletét. A rendszeres kapcsolattartás folytán lehetőség nyílik az évfolyam tájékoztatására a szociális, ösztöndíj és pályázati ügyek felől. Célomnak tekintem a diákélet felpezsdítését rendszeres és szezonális ren­ dezvényekkel, úgymint teaház, fórum, kirándulás szervezés. Céljaim között szerepel még a sportolási lehetőségek fejlesztése és bővítése is. Célki­ tűzések programpontokban: 1. Az I. évfolyam nappali tagozatos hallgatóinak érdekképviselete 2. a hallgatók tájékoztatása a szociális támogatások­ ról, a pályázatokról, az ösztöndíjakról 3. az egyetemi diákélet felpezsdítése különböző programok szervezésével: pl. teaház, kerek asztalbeszélgeté­ sek, fórumok, kirándulások, sportlehetőségek... 4. folyamatos kapcsolatfenntartás a Hallgatói Önkormányzat és a hallgatók között. Szeretnétek jól járni? Szeretnétek többet tudni a HŐK munkájáról? Szeretnétek jobban érezni magatokat az egyetemen? Ha a válasz IGEN, akkor ragadjátok meg a lehetőséget! Ha ötleteim elnyerték tetszéseteket, remélem a márciusi választáson számíthatok támogatásotokra L évfolyam levelező, számtáv tagozat F I KoUmann Gergely I , . . TI éves, első évfolyamos SZAM-TA\t>s hallgató vagyok Az IBS-ben (Nemzetközi Üzleti Főiskolán) folytatott tanulmányaim ’ során szereztem tapasztalatot a hallgatói érdekképviselet, érdekérvényesítés területen. Két éves munkám során kidolgoztam az IBS HŐK SZMSZét, amit a Hallgatói Önkormányzatunk képviselőtestülete álta­ li elfogadás és a Főiskolai Tanácsnak történt bemutatást követően a mai napig hatályosan szabályozza a fenti szervezet mű­ ködését. Képviselővé választásom esetén tapasztalataimon túl a HÖOK-ban (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konfe. rcnciájában) és a NAFIOR-ban (Nem Államilag Finanszírozott Felsőoktatási Intézményi Régióban) meglévő kapcsolatai­ mat szeretném intézményünk, évfolyamunk és számtávos egyetemi társaim javára is kamatoztatni. Jójárt Borbála Gyöngyi Pl Alii lírottJójárt Borbála Gyöngyi, első éves -számtáv.-os hallgató vagyok, választási felhívásotokra nélrány személyes adatomat sze­ retném közölni. Gimnáziumi éveim alatt az iskolai i^úsági szervezet ritkára voltam, a megyei és országos választmány tagja, majd vezetőségi tagja. 1982-ben érettségiztem Temesváron. Ifjúkori szerelmem beteljesüléseként féijhcz mentem, egy 12 és egy 15 éves gyermek édesanyja vag>'ok, mindkét fiam a Fazekas Mihály Fővárosi Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium tanulói. Egy várat­ lan baleset átgondoltatta életemet, így jelentkeztem felvételizni, most azon igyekszem, hogy eddigi munkámat átszervezzem, tel­ jes egészében egyetemi tanulmányommal foglalkozhassak- s ebben féljem, gyermekeim támogatnak- melyért hálával tartozom Nekik.. Látogatom a nappali és levelezős előadásokat egyaránt- félévi eredményeimet mellékelem fénymásolatban. Egy állandó _______ _ ________ kapcsolatot szeretnék Idcpíteni a nappalis, levelezős és számtávos Irallgatők valamint a tanárok, tanszékek között, az aktív HŐK élet bonyolításában és szervezésében szívesen hasznosítanám ödeteiteket, igényeiteket és tapasztalataimat. Gór Csaba. 1982-ben születtem Debrecenben. 2001-ben érettségiztem a Fasori Evangélikus Gimnáziumban. I. éves számtávos hallga­ tó va^ok de mindennap bejárok az egyetemre így látom a felmerülő problémákat és igényeket. Úgy látom, hogy az egye­ temi életből hiányoznak a közösséget építő rendezvények és a sok embert megmoz^tó sportolási lehetőségek. Á számtá­ vos és levelezős hallgatók tájékoztatása hiányos és nehézkes. Ha megválasztotok, HŐK képviselőként célom lesz, hogy a HŐK szervezzen több szórakoztató programot. Gondolok itt a rendszeres bulikra, kirándulásokra, sportrendezvényekre. A HÖK-nek segítenie kell az Egyetem és a levelezős hallgatók közötti hatásosabb információáramlást. Kérlek benneteket, hogy 3 választáson minél többen vegyetek részt, hogy egyetemi éveinket kellemesebben tölthessük el! tizenhetedik oldal �Czudar Balázs ri Szeretném az első évfolyamot képviselni a Hallgatói Önkormányzatban. Tekintve, hogy volt középiskolámban a Diákönkormányzat elnöke tisztségét láttam el, illetve számos országos diákfórumon vettem részt ezen pozfdóban, rendelkezem bizonyos alapvető „diák-közéleti” tapasztalatokkal (hozzáteszem; természetesen elisme­ rém a középiskolai és egyetemi lét közötti lényeges és alapvető különbségeket). Programomat, terveimet, elképzeléseimet — a teljesség igénye nélkül — a következő pontokban fogalmazom meg; A jelenleginél jóval aktívabb, mozgalmasabb közösségi élethez szeretnék (több) lehetőséget biztosítani. A hallgatók és tanszékek közötti kommunikáció gyakran tapasztalt nehézségein kívánok hatékonyabb megoldások bevezetésével segíteni. Az évfolyamon belüli információáramlást (jegyzetek, hasznos dokumentumok, vizsgatippek...) ugyancsak javítani kívánom. Tervem továbbá hallgatói jogaink teljes mértékű és feltétel nélküli érvényesülésének elősegítése, ...és ami a legfontosabb: komoly hallgatói érdekképviselet. Végül, de nem utolsó sorban: jól szervezett, színvonalas évfolyambulik. �11. évfolyam nappali tagozat Thuss Balázs 1980. szeptember 24.-én születtem Budapesten. Gimnáziumi tanulmányaimat a Pannonhalmi Benccsek-nél végeztem, a hatosz­ tályos évfolyamban. Utána egy évig a németországi Schaftlam bencés gimnáziumában tanultam, mint vendéghallgató. Német­ ből és latinból középfokú nyelvvizsgán van, jelenleg angolt és franciát tanulok. Fél éve egy Európa parlamenti képviselőasszony­ nak dolgozom, alti lelkes támogatója Magyarországnak. Az évfolyamot tavaly óta képviselem, biztos vagyok benne, hogy az új fel­ állású testület kitartó és eredményes munkát végzett a korábbi évekhez képest, amit a tanulmányi és vizsgaszabályzat reformja, az ■ ............................... ■ ...bevezetése .... ösztöndíjrendszer újraformálása, az egyéb kedvezmények jellemez. Munkám során a szervez&ekkor,, támogatásokkor _ fellépő pénzhiány miatt újabb források feltárására, és a külföldi intézményekkel való kapcsolatok bővítésére helyeztem a hang­ súlyt. , Remélem,, hogy logy ebben az évben is ezen a vonalon folytathatom műn) munkámat. A kezdeti tanulmányi , nehézségek ellenére erős , évfolyamunk van, biztos vagyok benne, hogy a kitartó munka meghozza eredményét, A későbbi cUielyezkedés megkönnyítésé­ re egy Állásbörzét szerem ék szervezni, ahol lehetőség nyílna a munkalehetőségek, továbbképzési lehetőségek megismerésére. Remélem hogy a program elnyeri tetszéseteket, továbbra is várom az építő észrevételeket, megjegyzéseket, javaslatokat Ivanics István Ivanics István, nappali tagozatos hallgató vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy kizárólag e tagozat érdekeit szeretném képviselni a HÖK-ben. Csapatmunka lévén természetesen, mint saját eredmény nem számolhatok be semmiről. DE biztatónak érzem, hogy az eddigi sajnálatos gyakorlattal szemben egyjól, és botrányoktól mentesen működő képviselet tudott felállni. Remélem ti is hoz­ zájárultok szavazatotokkal, hogy ez így is maradjon. A tanulmányi ügyekkel foglalkoztam alapvetően eddig is, szeretném ezt foly­ tatni. Magától értetődően támogatnám az egyetemi életet és a sportéletet. Képviselném évfolyamomat, tagozatomat a Kari Tanács­ ban. Köszönöm az eddigi bizalmat remélem rászolgálok idén is. III. évfolyam nappali tagozat Ujfalussy Zsolt „óvodás korom óta arra készülök, hogy a Pázmányon HÓK tag legyek Sőt, már csecsemő koromban is GŐGicsélés helyett HÖKicséltem.” Már harmadik alkalommal kezdem így a pályázatomat, hiszen ismét szeretnék a Hallgatói Önkormányzat tagjaként segíteni Nektek, mint évfolyamtársaimnak, továbbá az Egyetem többi hallgatójának A HÖK-ben eltöltött két év alatt - úgy érzem - sokat tapasztaltam, sok új ismeretségre tettem szert az Egyetem munkatársai és tanárai között is, és jobban megismer­ I tem az egyetemi szervezetek, bizottságok, tanácsok működését is. Remélem ez mind hozzájárul ahhoz, hogy a felmerülő prob­ lémákat, kérdéseiteket - legyen az tanulmányi, ösztöndíjjal kapcsolatos, vagy bármilyen egyéb - meg tudjam oldani, meg tudjam válaszolni. Nagyon örültem annak, hogy eddig is bizalommal fordultatok hozzám. Szeretném, ha ez a későbbiekben is így lehet­ ne. Nem szeretnék semmilyen konkrét „programot" előre ígérni, hiszen nem tudom, hogy - megválasztásom esetén - milyen feladat áll majd elém a HÖK-ben a következő év során. Ám azt megígérhetem, hogy a legobb tudásom szerint fogom képvisel­ ni az érdekeiteket és teljesíteni a képviselőségből származó kötelességeimet. Továbbra is szívesen vennék részt a tanulmányi ügyekés az Ellenőrző Bizott­ sághoz kapcsolódó feladatok intézésében. Remélem az előző két évhez hasonlóan ismét megtiszteltek bizalmatokkal, és bízom benne, hogy minél többen részt vesztek a választásokon! 1981. március 19-én születtem Budapesten. Az előző két tanévben az évfolyamomon — évfolyamtársaim bizalmának kö­ szönhetően - megnyertem a Hallgatói Önkormányzat választást; mindkét alkalommal a HŐK Ellenőrző Bizottságiak tagja lettem, de sokat foglalkoz­ tam tanulmányi ügyekkel is. Ezen kívül az Egyetem Kari Tanácsának és Tanulmányi Bizottságának a tagja, továbbá a Magyar Jogtörténet tanszék demonst­ rátora vagyok. Tavaly a szóbeli felvételiken a felvételiztető bizottságok hallgatói tagjaként segítettem a Kar munkáját. Molnár Dániel 1980. szeptember 19-én születtem Budapesten. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban érettségiztem 1999-ben. 1990-1998-ig a 344. sz. Szent István Király Cserkészcsapat tagja voltam. 1997-től a Független íróság Egyesület tagja, 1999től a II. kerületi alapszervezet szervezet elnöke vagyok. Tavaly budapesti társelnökké választottak. Az elmúlt években sokan megkerestek különböző gondokkal, ezeken igyekeztem lehetőségeimhez képest segíteni. A Tanulmányi Bizottságban te­ vékenykedtem, bár kétségtelen, hogy a Hallgatói Önkormányzaton belüli különböző ellentétek miatt e testületben csak ta­ nácskozási jogot kaptam. Ha jövőre is bizalmat szavaztok nekem, továbbra is igyekszem küzdeni a hallgatók egyébként el­ várható, a jogbiztonság elvével összhangban lévő igényéért, a hiteles tanszéki és tanulmányi tájékoztatásért, melyért többek között például a Tanulmányi Osztály is felelős. Saját sikeremnek is érzem, hogy szeptembertől a javított elégtelen érdem­ jegy nem számít az átlagszámítás során. Ennek érdekében többször felszólaltam a bizottsági üléseken. Meggyőződésem, hogy ezzel a vizsgahalasztás iránti tömeges igény rohamosan csökkenni fog. Mivel a Tvsz. folyamatosan változik, fontos, hogy legyen valaki a Hök-ben aki a különböző anomáliákra felhívja a figyelmet! Közös érdek, hogy a Pázmány jó egyetem legyen! Ennek érdeké­ ben fogok küzdeni továbbra is, ha alkalmasnak ítéltek e feladatra! Somogyi Eszter Egyetemi éveimet Kecskeméten, a Károli Gáspár Református Egyetemen kezdtem, ezért közületek a legtöbb embernek fogalma sincsen róla, hogy ki biztatja szavazásra ezen az úton. Bevallom, jelentkezésem meglehetősen spontán, kiváltó oka pedig roppant egyszerű: döbbenetén értesültem ar­ ról, hogy a mi évfolyamunkat idén senki sem óhajtja képviselni. Ezt azért talán mégse kéne... Úgy érzem, a múlt év szeptemberében életbe léptetett új vizsgaszabályzat, nem éppen a hallgatók életének könnyítését segítette elő. Bevallom, en­ gem a Hallgatói Önkormányzat számos feladata közül egy mifcroterülct érdekel kiemelten, ez pedig az egyetem és a hallgatók közötti adminiszt­ ratív kapcsolatrendszer javítása. Amit én szeremék: 1. A jövőbeni vizsgaszabályzat- módosítások vegyék méginkább figyelembe a hallgatók típusos problémáit. 2. A tanszékek közötti információs rendszer javítása, kiemelten a vizsgaidőszakokban. 3. Vizsgajelentkezések, átiratkozások, pótvizsgák lehetőségeinek bővítése. . 4. Kérelmek elbírálásának gyorsítása, az egyetemi menetrendhez igazítása. 5. Az Egyetem biztosítson megfelelő jogi gyakorlatra lehetőséget a hallgatók életre való felkészítésének érdekében. HÖK-kentsük meg a feleket; alkalmazzuk a kis lépések taktikáját hátra, előre a nagyot! De szökőévek is vannak... tizennyolcadik oldal �Szilvásy György Péter Szilvásy György Péter vagyok, harmadéves, nappali tagozatos hallgató. 1981. március lY-én születtem Budapesten, “Elóéletcmrór - amely persze itt kis jelentőséggel bír — annyit elegendőnek tartok bemutatni, hogy az általános iskolában és a gimnáziumban is több évig képviseltem osztályomát a diákönkormányzatban, illetve a középiskolában szerepeltem még a felvételiző diákokkal folytatott beszélgetésekben. Szintén érdekes lehet. hogy a harmadik osztályban - amikor erre az új rendelkezések lehetőséget adtak - részt vehettem egy negyedikes osztály érettségi vizsgabizottsá­ gában (persze csak megfigyelőként). Tulajdonképpeni „cér-ként néhány kérdést szeretnék felvetni, melyekre úgy érzem, eddig nem kaphattam ki­ elégítő választ - de nem ártana megtalálni: — Van-e kellően szoros kapcsolat az évfolyam és az őt képviselők között? Mindig mcgtalálhatjuk-c képviselőinket, ha kérdésünk volna hozzájuk (például az évfolyam-előadóban, mondjuk előadások között, netalán alatt)? - Minden fontos, bennünket érintő döntésről időben értesülünk-e? Ugyan be lehet menni a HÖK-irodába vagy a Tanulmányi Osztályra (hiszen a fogadókészséget mindenki ismeri), de nem volna-e megoldható, hogy közvetlenül az általunk választott képviselő tájékoztasson bennünket? - Nem lenne-e hamarabb megismerhető a meglepetés erejével bíró egyik-másik döntés, hogy ne a tűzoltás folyjék, miután szembesültünk vele? (Lásd pl.: 0 vagy nem 0 az elmaradt polgárijog-vizsga; félévente csak egy lialasztott vizsga lehetséges, amibe a szigorlat javítása is beleszámít; aki­ nek az év végén nincs meg minden vizsgája, az évet ismétel stb.) Egyáltalán: mindenki tisztában van vele, hogy hol olvashatóak az új tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezései, és ezek mikor lépnek hatályba? Mert a tanulmányi dékánhelyettes mellett a HOK-képviselők is ismertethetné­ nek néhány új rendelkezést. - Kiválóan ismerjük-e a „ködbe burkolózó” HÖK-gyüléseken hozott döntéseket, a Kari Tanács által elfogadott fontos - vagy legalábbis ránk vonat­ kozó - rendelkezéseket? Azt, hogy hogyan zajlik a tanulmányi, jegyzet- stb. támogatások kiosztásának rendje? Hogy mikor kereshetjük fel HOKképvisclöinket? Hogy valóban egy személy sem jelentkezett-e évfolyamunkon képviselőjelöltnek? Aki kíváncsi a válaszokra - mert én például az vagyok -, és rám szavaz, annak megpróbálok találni néhányat. I Paál Gabriella Paál Gabriellának hívnak, harmadév levelező tagozatos hallgató vagyok. Harmadszorra indulok a HŐK választáson. Ez idő alatt megismertem lehetőségeimet, mint HŐK képviselő, s e kereteken belül próbáltam, próbálok meg a legtöbbet tenni a levelező/számtáv tagozat hallgatóiért. Nem írok jól hangzó, de teljesíthetetlen ígéreteket. Segítek eligazodni tanulmányi- és vizsgaügyekben, s igyekszem mindig elérhető lenni. Sokan azt sem tudják, hogy én az ő HŐK képviselőjük vagyok, csak azt tudják, hogy engem megkereshetnek problémájuk­ kal, kérdéseikkel. Ezzel a választással döntőtök ti most arról, hogy kívántok-e továbbra is hozzám fordulni segítségért. ív évfolyam nappali tagozat Rétvári Bence Első év óta tagja vagyok a HŐK Választmányának. Előbb tanulmányi alelnök, majd elnök, a legutóbbi időkben pedig az Ellenőrző Bizottság elnöke voltam. Legfőbb célom a hallgatók tanulmányi érdekeinek képviselete, azon belül pedig különösen a mi évfolya­ munk érdekeinek érvényesítése volt. Érdekképviseleti tevékenységem részeként - többek között - sikerült elérnem, hogy harmad­ év első félévében nem vált kötelezővé a munkajog és a nemzetközi közjog kollokvium (a mai harmadikosoknak már az), hogy év végén az államtan vizsgát el lehetett görgemi (ez volt az utolsó ilyen lehetőség a Kar történetében), és hogy közepes átlag mellett három vizsgát vagy utóvizsgát át lehetett hozni negyedévre, és nem kellett évet ismételni (az ún. átmeneti méltányossági clausula). Mindezt szerencsére a Kar vezetésével egyetértésben, velük megegyezve sikerült elérnem. Ezen felül a Kari Minőségbiztosítási Bi­ zottságban és a Kari Tanulmányi Bizottságban képviseltem a hallgatói érdekeket, adtam a hozzám fordulóknak tanácsot. Utolsó évünkben is fontos érdek­ képviseleti feladatai lesznek a HÖK-nek, így kérek mindenkit, jöjjön el szavazni, hogy minél többen kerüljenek be közülünk az új testületbe! Somlai Attila Újból eltelt egy év, választanotok „kell”. Kell mert fontos, hogy szavazatotokkal képviselőt juttassatok a Kar vezetésébe, hogy az kellő szorgalommal és odafigyeléssel képviselhesse közös érdekeinket. Bizalmatokból két éve képvisellek benneteket a Hallgatói Önkormányzatban. Az elmúlt évben a Választ­ mány egyhangúlag megbízott a HŐK elnöke lehettem. Most, hogy lejárt a mandátumom számot kell adnom mindarról, amit „cselekedtem”. A HŐK mélyrepülése után vettem át a vezetését. Viszály, visszaélések, “nulla tolerancia”. Elsődleges feladatom az önkormányzat hitelének visszaállítása volt. Be­ hatóbban két területtel foglalkoztam. Kifelé képviseltem az önkormányzatot az országos fórumokon, illetve a TVSZ számunkra minél kedvezőbb korri­ gálását próbáltam elérni. A jövőben továbbra is e két területtel szeretnek foglalkozni. Köszönöm az elmúlt két év bizalmát Szabó Tibor Aki ezek után és fénykép nélkül nem tudja ki vagyok, és nem emlékezik semmi olyan dologra, amit a HŐK ebben az egy-két évben elért, az ezért szavazzon rám és társaimra, hogy ebben az utolsó évben ezen változtassunk, aki fel tudja frissíteni a memóriáját és a sok nagyon vastag és most már érthetetlennek tűnő könyv között esetleg ráakad valamire amit nekünk tulajdonít az pedig ezért szavazzon ránk. Mivel tisztában vagyok vele én is, hogy ez utóbbit így a vizsgaidőszak után elég nehéz megdolgoztatni, ezért íme néhány elért eredmény: Hajói emlékszem (hú ez így most nekem ts nehezen megy) akkor az elmúlt évben 100%-al emelkedtek az ösztöndíjak, és majdnem 100%-al nőtt az ebben részesülők száma. Hajói emlék­ szem az eddigi 1 fajta ösztöndíj helyett mostanra legalább 4 félét vehetsz igénybe (Tanulmányi-, szociálistámogatás, lakhatásitámogatás, jegyzettá­ mogatás) Végre sikerült elérni azt hogy az átlagszámításnál nem veszik figyelembe az egyest. Tudom ez így rajtunk már nem sokat segít. Habár ezt hajói nézem minden olyan jelölt leírta, aki újra jelölteti magát mégolyán is aki veletek együtt értesült erről és a tárgyalásokon ott sem volt azt sen­ ki nem írta le mekkora árat fizettünk érte nem évet hanem félévet kell zárni. Most mindenki döntse el megértc-c. Véleményem szerint drága árat fizettettek az alsóbb évfolyamos hallgatókkal. Most hogy így kutatok az emlékeimben egyre inkább észreveszem, hogy mindig a mi évfolyamunk­ nak jutott ki a ,jó"-b6!. Nézzük csak sorba . Az első és egyetlen évfolyam, ahol nem adtak pontot a hittanra. Az első évfolyam akinek szigorlatoz­ nia kellett egyetemesből, az első évfolyam akinél Körinek és Vókó tanár úr úgy döntött „kicsiveí” nehezebb lesz a vizsga. Az első és egyetlen évfo­ lyam arnclynck előadás nélkül kellett vizsgáznia államtan 3-b61, a tárgy évi jogbölcseleti tárgyak mellett és mindezek után a legutolsó Kari Tanács után már azt is elmondhatjuk, hogy ha nem teszünk valamit akkor az első évfolyam akinek a diplomaminősítését már az un. „kettes-osztó” alap­ jai! számolják. Kérlek benneteket gyertek el minél többen hogy 3 jelölt képviselje az évfolyamot és remélem megtiszteltek bizalmatokkal. ámogatom Somlai Attila és Rétvári Bence jelölését. tizenkilencedik oldal �Kt. elitképzés hiányosságairól - 2. rész Eszmefuttatásunk előző (első) részében a szigorítás, a fegyelem, és az egyenlő el­ bánás megerősítésének igényére helyez­ tük a hangsúlyt, jelen számunkban - a kiegyensúlyozottság jegyében - az okta­ tói vizsgafegyelemről szeretnénk né­ hány gondolatot megosztani. A cikksorozat folytatásának szándékát már előző számunkban is jeleztük, és annak célját az egyetemi képzés minőségi fejlesztésében, színvonalasabbá tételében, az egyetem hírne­ vének ’öregbítésében’ határoztuk meg. Ép­ pen ezért nem szereménk senkivel sem hoszszantartó vitákba bonyolódni különféle rész­ letekről, hiszen a fenti cél azt hiszem (remé­ lem) mindannyiunk számára közös. Evvel együtt néhány szóban szeretnék azért kitérni Professzor úrnak a múltkori cikkünkre tett reagálására. Szóval a Prof Úrnak részben igaza van, részben viszont nincs: Tény és való, hogy nagy valószínű­ séggel többet is forgathattuk volna könyve­ inket az egyetemi évek alatt, és valószínűleg tényleg könnyebb “méltányos rendszerben szerzett” diplomával a zsebben a túlpartról kiabálni, hogy: - Nagyobb szigorúságot aka­ rok !!! mint akkor, amikor az ember még az egyetem falain belül ténfereg. Ezzel a megállapítással azonban három ap­ róbb probléma van: Az első ezek közül igen egyszerűen megérthető, a cikk írói közül ket­ ten ugyanis továbbra is az egyetem PhD. hall­ gatói, vagyis egyelőre még nem a túlpartról ki­ abálnak, hanem az innensőről, és ha egyszer szigorítások, komolyabb minőségi szűrések mellett agitálnak, akkor ezzel többek között maguk alatt is fűrészelnek. A második gond az, hogy lehet ugyan, hogy mi tényleg a sze­ rencsés “méltányos rendszerben” végzettek közé tartozhattunk, csakhogy ezt alapvetően nem mi akartuk így, sőt nem is nagyon profi­ táltunk belőle. (Mi, a cikk írói uis soha nem igényeltünk sem méltányosságot, sem évha­ lasztást, sem semmilyen egyéb kivételes elbá­ nást, melyekről az előző cikk íródott, mivel egészen egyszerűen nem szorultunk rá.) Vé­ gül, hogy még mindig az eredeti szóképnél maradjak, “ a kiabálást sem csupán most kezd­ tük el”. A cikk egyik írója még hallgatóként — mint a hallgatói önkormányzat elnöke- több ízben egyeztetett Varga Csaba Professzor úrral a vizsgafegyelem helyreállítása érdekében. A cikk írói közül ketten, mint a HŐK tisztség­ viselői, részt vettek a Kar Minőségbiztosítási Bizottságának munkájában, ahol ugyancsak véleményt formáltak a múltkori ítélet szám­ ban leírtakról. Említhető ugyancsak megannyi kari tanácsi ülés, ahol a cikk írói - akkor még hallgatók - több ízben szólaltak fel igen ke­ mény kritikával illetve a tanulmányi rendszer nagyon is elnéző, talán túlzottan is “emberba­ ráti” voltát. (Az ülések jegyzőkönyvei azóta is rendelkezésre állnak, így állításainkat bárki el­ lenőrizheti aki kívánja.) Szóval, mint azt a bevezetőben említet­ tük, most a “másik” oldalt kívánnánk ele­ mezni, mindezt hangsúlyozottan a Kar iránti szeretetből, sőt féltésből. (Ismételten utalnék rá, hogy a cikk írói közül ketten a PhD.-képzés keretében továbbra is a karon kívántak maradni. A vizsga kérdésekről... Sajnálatos módón visszatérő jelenség az, hogy az oktató, pontosabban a vizsgáztató vizsga közben gyújga meg és szívja el a napi betevő cigarettá­ ját. lérmészetesen Öt is megértjük és belátjuk, hogy neki sem könnyű, de úgy hisszük nem szükséges megmagyarázni miért nem targ’uk helyesnek a fenti gyakorlatot. Ez azon­ ban (mármint, hogy dohányfüstben vizsgáztamak) néha akár külön kegynek is tekinthető, miután nem egyszer fordul elő az is, hogy a vizsgáztató különösebb indok nélkül egysze­ rűen eltávozik a vizsgáról... miközben a ki­ végzésére váró, lelkes, berregő pészmékerű vizsgázó-különítmény egy elegáns “jöjjenek máskor” -ral kénytelen megelégedni. Egy ön­ magára adó tanszék nem tűrheme ezekhez hasonló magatartást. Mint ahogyan nem en­ gedhetné meg egyetlen tanszék sem, hogy az oktatói által írt jegyzetek—melyeknek anyaga, tartalma a vizsga anyagát képezi- túl kevés pél­ dányszámban, és természetesen a vizsgaidő­ szak kellős közepén jelenjenek meg. Ugyanígy visszatérő, csaknem minden­ napos jelenségnek tekinthető az is, hogy a hivatalosan két személyes szigorlati bizott­ ság “mono” bizottsággá szűkül a vizsga fo­ lyamán. A kétszemélyes bizottság alapvető célja szerint a nagyobb objektivitást, ezáltal közvetve a hallgató érdekeit hivatott képvi­ selni, azért annak egyszerű negligálása nem feltétlenül méltányos dolog. Végül valószínűleg mindannyian talál­ kozhattunk már -ha nem személyesen, hát akkor valamely évfolyamtársunk előadása alapján- azzal a kissé groteszk, kissé poszt­ modern helyzettel amikor a hallgató a vizs­ gáztatóval történő pár perces ütésváltás után végül tankönyvét volt kénytelen levágni az asztalra a hivatkozott résszel. Nem szeret­ ném nagyképű életbölcsességekkel perme­ tezni a köztudatot, de ha egy vizsgázó ilyet tesz (mer tenni), akkor annak általában iga­ za van. (Már csak azért is mert 92%-uk egy­ általán meg sem teszi, hanem szemet lesüt­ ve, meghajlott derékkal és kiegyenesedett osztályzattal távozik a vizsgaszobából. Azt hiszem mindannyian nyugodtabbak len­ nénk, ha ezek a jelenségek a mi egyetemün­ kön is egyre ritkábbakká válnának. A hallgató megítélése... E kérdés ugyan­ csak meglehetősen kényes. Sajnálatos módon Karunkon sokan mintha nem ismernék az egyetemi polgárság fogalomkörét. Az egyete­ mi polgárság ugyanis a hallgatók és oktatók közössége. Am sokan az oktatók közül kis­ gyermekeknek tekintik -ezáltal gyermekként kezelik- a hallgatóságot. Tisztában vagyunk azzal (és tisztában voltunk ezzel 18 évesen is), hogy a 18 életév betöltésével nem válik valaki éretté. Ám ez mit sem változtat azon a tényen, hogy a csendőr-pertu, tehát az “egyik tegez másik magáz) megoldás nem szerencsés. A tegezés kérdése azonban eltörpül amellett, ami az ehhez kapcsolódó gondolkodásbeli problé­ mákat illeti. Egy hallgatói kezdeményezést gyermekded játéknak tartani, vagy hallgatói ügyeket felülről, hatalmi szóval eldönteni, nem biztos, hogy bölcs magatartás. Következő részünk tartalmából: Érdemes lenne megvizsElbocsátás... gálni, hogy az évfolyamok létszáma hogyan változik az évek során... És érdemes lenne azt összehasonlítani más jogi karokkal... A mi esetünkben az évfolyamok létszáma nem igazán csökken az öt év alatt... A leg­ több jogi karon viszont nem egészen ez a helyzet... - A következő részben erről, il­ letve a hallgatói keretszámok kérdéséről szeretnénk majd érte(tlcn)kezni. Fenti írás nem pusztán folytatása a szerzők által megkezdett cikksorozatnak, hanem egyben reflektálás is fobbágyi Professzor Úr kommentárjára (a Szerk.). MIHÁLTZ ANDRÁS BALOGH AND RAS ARVAY GÁBOR A hallgatói öntevékeny csoportok vége Hát, úgy tűnik, hiába volt minden. Hiába mutattuk be tavaly ősszel az egyetemen működő hallgatói Öntevékeny cso­ portokat. Pázmány Pódium, Elsa, Szentkirályi Társaság, Rákóczi Szövetség, Jobbik - egyik sem működhet immár a Pázmány falain belül. Mindegyik csoport vezetőjéhez megérkezett ugyanis december folyamán a rövid levél, mely szerint; „a (szervezet) Rektor Úr utasítása értelmében 2001. december l9.-től kezdődően az Egyetem területén szer­ vezési tevékenységet nem folytathat és működést nem fejthet ki.”, aláírás: dr. Radnay József, dékán. Ezek a száraz tények Hogy mi válthatta ki ezt a döntést, azt csak találgatni tudjuk. Megkerestük a Rektor Urat, re­ mélhetőleg hamarosan elkészülhet vele a beszélgetés, amelyben fény derülhet mindenre. Addig is előadások, közös­ ségi programok, igazi egyetemi élet nélkül maradunk. huszadik oldal � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2002 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource V. évfolyam 1. szám 2002. március 7. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2002. március 7. Date Created Date of creation of the resource. 2002 Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (662kb+3281 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_V_1_20020307 Relation A related resource T00043 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_V_1_20020307 HÖK https://omeka.ppke.hu/files/original/48bc4d5015d47cc656ed639edb1c2ea4.jpg 284ae30af60d5982534753895cb854fb https://omeka.ppke.hu/files/original/af22386d5f73b90a46d31e4c1a354806.pdf b157440a40aa1680e83d67dc45499d94 PDF Text Text PPKE iteUt V 2. 2.002.052.5 K évfolyam^ 2. szám e-mail: itelet01@Jtotmail.com honlap: yvww.extra.hu/itelet 2002, március 25. �„Addig volt az Istennek aldasa rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Mándics Botond (tel.; 30//914 3497) Helyettes főszerkesztő: Koltay András A szerkesztőség tagjai: Szincsák Zsuzsa (sport) Bálint György Rudolf (kultúra) Németh Ádám (egyház) Szabó Viktor (interjú) Szabó Zoltán (hírek) Szamos Márton (két perc) Közös biz tons águnkról Szinte szégyellem, hogy házunk tájával untatlak benneteket, de továbbra sem tudom felfogni, hogy kinek állhatott érdekében meglovasítani szer­ kesztőségi számítógépünket, minek köszönhetően újságíróink kénytele­ nek voltak hol a gépteremben, hol a HŐK irodában, vagy a Millenáris Parkban, nyilvános számítógépen megírni cikkeiket, mert az ugye min­ denki előtt világos, milyen „egyszerű” napközben bejutni az infóba. Időközben kaptunk egy tapasztalt korú gépet, amit a HŐK használt átmenetileg, miután január 11-ére virradóra hozzájuk is betörtek. Azaz csak hozzunk. Mert a szerkesztőségi iroda ajtaján erőszaknak nyoma sem volt. így hát valahányszor intézkedem az ügyben, úgy állnak hoz­ zám, mintha én és munkatársaim keze volna a dologban. Nem egy cik­ ket kellett újra legépelnem, mert hiába adták le nekem, elkallódtak a megszámlálhatatlan lemez között. Nem fogok azonban nyugodtan aludni, míg a felelősséget én viselem, a kulcsot pedig az veszi fel, aki csak akarja, és amíg úgy lehet kivinni egy számítógépet a HŐK irodá­ ból, át az Informatikai Csoporthoz - igaz teljesen hivatalosan - hogy senki meg nem kérdezi, mi az ott a hóna alatt. A két géplopás nem volt minden előzmény nélküli. Még az ősz fo­ lyamán vitték el a Jogász Szalon irodájából, szintén a 26-os épületből az egyesület PC-jét. De eltűnt számtalan mobiltelefon is. Ezzel kapcsola­ tos legújabb hírünk is, mely szerint a VIII. kerületi Rendőrkapitányság elfogott egy fiatalembert, aki beismerte egy 3310-es telefon ellopását a Pázmány épületéből. Arra kérik a hallgatókat, hogy vagyontárgyaikat a HŐK irodában jelentsék be, hogy az önkormányzat az összegyűjtött adatokat továbbíthassa a rendőrség felé. A történet ezzel még nem ért véget: legutóbb a Magánjogi Intézet lett szegényebb egy telefaxszal. Kedves olvasóink, jobb lesz vigyázni! Mándics Botond (főszerkesztő) Munkatársak: Kurka Csilla Christián László Gulyás Gergely Honlap: Gettler András Megjelenik sajnos csak 1000 példányban Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. e-mail cím: iteletOl @hotmail.com második oldal TARTALOM Hírek Terror vagy megbékélés Prof Dr. Botos Katalin, személyesen Két perc Az Unió alapja a közös kultúrális örökség .Kettes osztó”: jövő évtől! »• A magyar jogalkotás leghorrorisztikusabb megnyilvánulásai (2.) ,a Quaestor; Személyes sikeremnek is érzem a fejleményeket’ Elég már a langyos vízből! Amelie csodálatos élete Imázsváltás az Unióban? Mindenki sztár Az ELSA Budapest Finnországban Vedd és olvasd! .Nekem ez az életcélom5?’ Bemutatkozik a Józsefvárosi Torna Egylet Új szuperhatalom, régi értékrendek... ,6.45” faludi filmklub 3 3 4 5 6 8 9 10 12 12 13 14 15 16 17 18 19 20 honlap: wivw.extra.hu/itelet �hírek Szabó Zoltán rovata Engedjétek meg, hogy új találkozásunk alkalmával ismételten felhívhassam a fi­ gyelmeteket a Kar honlapjára. Informáto­ raim arról tájékoztattak, hogy a folyamatos frissítésnek köszönhetően egyre több in­ formáció jelenik meg a honlapon. Már nem csak a Tanulmányi Osztály, hanem a tanszékek is igénybe veszik a lehetősége­ ket. Azt javaslom, hogy a felesleges sorbaál­ lás helyett inkább „lapozzatok” az oldalak­ ra, sokkal gyorsabb, mint végigállni a sort. Kari Perbeszédversenyt rendeznek 2002. március 22-én az egyetemünkön, 14 órai kez­ dettel. Az első helyezettek részt vehetnek az Országos Perbeszédversenyen, április 19-én, ahol tovább öregbíthetik egyetemünk hírnevét. ^A Magyar Jogtörténeti tanszék tudatja minden érintett hallgatóval, hogy az év végi szigorlat csak azok számára enge­ dett, akik a kollokviumot eredményesen abszolválták. Akik félévkor nem, vagy eredménytelenül vizsgáztak( esetleg megbuktak), azoknak a szigorlatra való jelentkezés előtt kell a kollokviumot pó­ tolniuk. Még van idő bőségesen. V évfolyamosok figyelem! A Polgári jogi tanszék a korábbi évek gyakorlatának megfele­ lően V évfolyamos hallgatók részére csak a IV évfolyam I. félévében elmaradt polgári jogi vizsga letételét tudják biztosítani, vizsgaidő­ szakon kívül, előre meghatározott időpontok­ ban. Figyeljétek a hirdetőt. >►2002. február 22-ével a polgári jogi záró­ vizsga tételsor megváltozott. A módosított tételsorok a tanszéken valamint a számító­ gépen megtalálhatóak. Érdemes lesz idő­ ben beszerezni. >^A Magyar Jogtörténeti tanszék április 9-én látogatást tervez az IMEI-be. Jelentkezés még korlátozott számban a tanszéki titkárságon, Szabó Petra demonstrátornál. >► Imádkozzunk a választások Isten akarata szerinti megvalósulásáért. 9 héten át minden csütörtökön este 8 órától a Szent István Bazi­ likában, Kemenes Gábor atya vezetésével. Idő­ tartama 1 óra, 9-től szentmise. Imával, ön­ megtartóztatással, böjttel készítsük elő a ma­ gyar jövőt! Megér egy kattintást. Szeretnék bíztatni mindenkit arra, hogy szörfözzön el a www.ppke.cjb.net címre, az ismeretlen webmestert pedig arra, hogy fejlessze mű­ vét. A hölgy/úr ugyanis létrehozott egy Pázmányos hallgatói fórumot a hálón. >► A megszigorított TVSZ a honlapon teljes ter­ jedelmében olvasható. A tanulmányi dékán he­ lyettes úr szobája melletti faliújságon is megtalál­ játok az információkat. Következő számunkban, reményeink szerint, már a szeptemberi beiratko­ zásra vonatkozó szabályokat is olvashat átok Leg­ alább lesz idő teljesíteni az ismert feltételeket. Február 20-án Karunkra látogatott Dr. Se­ regély István egri érsek, a MKPK elnöke, hogy előadást tartson a XXI. században az Egyházra váró feladatokról. A Díszteremben a kari polgárság nagy számban hallgatta a vendég rövid, frappáns beszédét. „Számolni kell a tömegek nagykorúvá válásával” - emel­ te ki, ugyanakkor a Taizé-alapító Roger test­ vért idézte: „olyan kétéves korban jár az em­ beriség sorsának alakításában”. Megváltoztak a kommunikációs eszközök, amiket alkal­ mazni kell, ugyanakkor még mindig nagy je­ lentőséggel bír, hogy „a pápa útra kel és min­ denhol hallják a szavát, mindenki kénytelen megismerni.” Elismeréssel szólt arról, hogy a tavalyi népszámláláson a vártnál többen val­ lották meg hitüket. „Nem mondhatok mást, mint amire az életemet feltettem.” - fejezte be előadását. A jogászok védőszentje. Szent Ivó ünnepe al­ kalmából május 18-án, szombaton, 18 órai kez­ dettel szentmisét celebrál Erdő Péter Rektor Úr. A szentmise helyszíne Óbuda, a Szent Péter Pál főplébánia. Mindenkit szeretettel várnak. >► Legutóbbi számunkban megjelent hí­ rekkel ellentétben, elsőéveseink egybe­ hangzó elmondása szerint Benedek And­ rás Tanár Úr továbbra is a helyén van, és tartja előadásait. Nem árt, ha tudjátok, hogy a 2001/2002 tanév végéig minden elmaradt illetve nem abszolvált vizsgátokat le kell tennetek, mert a méltányossági klauzula már nincs hatályban. Aki esetlegesen nem tesz eleget a követelménynek, az félévismétlésre köte­ lezett, ami jelentős hátrányt eredményez­ het. A legtöbb tanszék lehetővé teszi a hi­ ánypótlást, éljetek a lehetőséggel' Terror vMgy Megbékélés « let falához az emlékezés'gyertyáit. emlékezés’'gyertyáit-100 ezer nctévcl. Szocrcál dolgozószoba, ahogy a teljember áll némán, méltóságteljesen. Emlékezhatalmú elvtársak ottliagyták, képek a tablón, nck azokra, akik az emberi brutalitás, aljasság kellemetlen mementó az élőknek. Lift a pináldozataivá váltak, j^cok egy komor falon, céhe, Félhomály veríték, sikóly, szenvedés. A . megfakult fényképek emlékeztetnek családfalak mesélnek. Eltorzult vonásokról, állati apákra, testvérekre, gyerekekre. Ennyi maradt üvöltésről, az utolsó kívánságról. Sötét terem, belőlük a hozzátartozóknak. Emlékeztető a pislákoló fények, gyertyák, az áldozatok névszörnyuségekre, amit ártatlanul kellett clszen- jsora. Faltól falig. Sokan voltak. /...L ZF Pár --r-lépés. -o/ Egy vedniüL Tisztelgés az áldozatok előtt, á tömeg rövid folyosó, nevek a falon. Sokan vannak A órákig áll, nem akaródzik hazamenniük tettesek Még mindig közöttünk, emelt fővel. Andrássy út 60. Verőfenyes napsütés, türel­ bűnbánat nélkül. mes sorban állók Nyílik á kapu, és mi álamé' Visszatérés a jelenbe, sehol egy fekete autó, „ ;A’Terror Háza most múzeum, , de a XX. rülünk a pokolba, hogy 2 óra múlva visszatér, egy karszalag vagy géppisztoly. Nem kell fél­ században a magyar történelem két széhessünk a jelenbe. XXI. századi technika, pronünk, nem figyelnek' nem jönnek értünk gyenteijes és tragikus korszakában valóban a fesszionálís rendezés; korabeli relikviák bol- , Nem h^t a bosszú, mégbocsátenánk Dé feterror háza volt.”; dog 50-es évek Néhol már-már komikus fel- , lejteni hém fogunk. Enilékezni \ akarunk Andrássy út, csendes délután, felhők a fejünk iratok, de csak, pillanatnyi' feszültségoldás, , mindenkire, aki valaha megjárta a földi pokfelett. "Vhlami van a levegőben. Valami furcsa Nyilas egyenruhák a falon, régi filmhíradók lot. Méltóságai, némán! izgalom jáija át az ember belsőjét. Órák óta » képei az. üldözésről. Száguldó vonat a tömegek közelítenek egy szürke, Jellegtelen' SZABÓZÉ Gulágra, megfakult képeslapok a remény üzeépülethez, majd csendben elhelyezik az épü- 1 harmadik oldal �Prof. Dr. Botos Katalin, személyesen — Gimnáziumi barátnője írta, hogy önt az iskolás évek alatt leginkább irodalomta­ nárként tudta elképzelni, de mint tudjuk, a “történelmi kényszer’^ másként határo­ zott, és közgazdasági pályára lépett. Arra kérném a Professzor Asszonyt, hogy első­ ként erről a politika által erősen befolyásolt pályaválasztásáról meséljen. — Nagyon egyszerű a válasz. Azt mond­ ták nekem, hogy tanár abban az esetben lehetek, ha azt állítom, hogy a szüleim kényszerítettek egyházi iskolába. Ez nem volt igaz, a döntés a sajátom volt. Egy na­ gyon kitűnő paptanárral hozott össze a sors, aki felhívta a figyelmemet, a Patrona Hungáriáé leánygimnáziumra, ennek ha­ tására ide akartam jönni. Szüleim ezt nem ellenezték. Következésképpen, azt mondtam, hogy nem tudok olyat állítani, ami nem igaz. Az akkori hatalom azt mondta erre, hogy nem baj, hogy nem igaz, csak mondjam. Ez annak a világnak a skizofré­ niája volt, amely tulajdonképpen a dörgölődzéssel helyettesítette a meggyőződést, s én ezt sosem vállaltam fel. Úgy gondo­ lom, hogy ezt jól tettem, mert végül is a sors mindent megadott számomra, amit elképzeltem, igaz, jókora késéssel, mert ehhez meg kellett várni a rendszerváltás bekövetkezését. — A Professzor Asszony életpályáját bön­ gészve arra lettem figyelmes, hogy sok, igen fontos munkakört töltött be. Szakma­ ilag mely munka volt a legkomolyabb, s a legkeményebb összpontosítást igénylő? — Értelemszerűen a legnagyobb horde­ rejű munka a kormányzásban való rész­ negyedik oldal vétel volt. Miniszteri megbízásom az volt, hogy egy olyan bankrendszer fel­ építését segítsem a 40 éves tervgazdál­ kodás csökevényesítő hatása után szinte a semmiből, amely nagyon gyorsan al­ kalmas arra, hogy a magyar piacgazda­ ság átmenetét segíteni tudja. Mind mi­ niszterként, mind a kormány felelős szakembereként részt vettem egy évig a kormány ülésein, és három éven ke­ resztül a Gazdasági Kabinetnek is a tag­ ja voltam. Természetesen ezekben a posztokban az ország egészét érintő döntéseket hoztunk. Ilyen értelemben a felelősség közvetetten igen nagy volt, de ez a felelősség elsősorban politikai természetű. Ha az ember rosszul hozza meg a döntéseket, akkor a választók ki­ szavazzák a következő választáskor. Mégis azt kell mondanom, hogy a Bankfelügyelet vezetőjeként álltam olyan kihívás előtt amilyen előtt egész életpályám alatt szinte soha. Olyan fel­ adatokat kellett megoldanom, olyan döntéseket kellett hoznom, amelyek emberek százezreinek egzisztenciáját Az Állami közvetlenül érintették. Bankfelügyeletnél - amelyet ma Pénz­ ügyi Szervezetek Állami Felügyeletének neveznek - olyan döntéseket kellett hoznom, hogy becsukjunk-e bankokat, vagy hogy börtönbejuttassunk (csalárd) embereket. Ha a döntés nem volt he­ lyes, akkor vagy az embereknek veszett el a pénzük, vagy az államkasszát érte olyan károsodás, amely közvetetten szintén a polgárok pénzének elvesztését jelentette. Harmadrészt fontos volt e poszt azért is - s ezt jogászoknak aligha kell magyarázni -, mert államigazgatási jogkörben okozott kárért pert lehetett indítani a Felügyelet ellen. (Megjegy­ zem; volt is nem egy per, de hála kitűnő jogász kollégáimnak s a megfontolt kol­ lektív döntési mechanizmusunknak, mind megnyertük.) Tehát ez a munka szakmai és személyes presztízsemet közvetlenül érintette. — Első ízben, 1965-ben lépett katedrára a Professzor Asszony. Azóta már több egye­ temen tanít, de mindenek előtt itt nálunk, a Pázmányon. Hogy került kapcsolatba a tanítással, s egyetemünkkel? — Első munkahelyemen az akkori igaz­ gatóm tanított a Közgazdasági Egyete­ men, és rögtön oda vett maga mellé ta­ nársegédnek. Pénzügytant, illetve átfogó közgazdasági - gazdaságpolitikai kérdése­ ket tanítottam. A pénzügytan olyan volt számomra, mint egy krimi. Láttam azt, hogy egy elméleti kérdésnek a politikai összefüggései nem egyszer olyanok vol­ tak, hogy a szakmai vitában legyőzött el­ lenfél kiugrott a harmadik emeleti abla­ kon - öngyilkos lett. Vagy egy esetet tud­ nék mondani, hogy amikor a Közgazdasá­ gi Egyetemen átvettem a KGST-pénzügyi rendszerének az oktatását, akkor a KGST helyzetét, mechanizmusát és távlatait fej­ tegető professzornak lettem a tanársegé­ de, aki miután rámutatott a KGST műkö­ désének gyengéire, és ezt az igen kiváló munkát lefordították angolra és oroszra, valamilyen csodálatos véletlen folytán a Dunába esett, és Paksnál fogták ki. Ilyen eset után az ember végig érezte magán azt a hallatlan felelősséget, amely munkájával járt. ’81 környékén megdöbbentő volt számomra hallani, hogy Andropov „elv­ társ” - aki 56-ban magyarországi követ volt — egykori tolmácsa, aki ismerte a szovjet akció részleteit, Andropov buda­ pesti látogatásakor - belefulladt a Bala­ tonba, egy félméteres vízbe. Különösen azért volt ez aggasztó, mert éppen aznap kaptam egy figyelmeztetést a miniszte­ remtől, hogy Havasi „elvtárs”, a párt köz­ ponti bizottságából felhívta a figyelmét személyesen rám. Felszólítottak, hogy ne közöljek negatív kritikát a rubel pénz­ funkcióiról, mert már nagyon elegük van belőlem a szovjet elvtársaknak. Három évig nem publikálhattam, mindaddig, míg el nem kezdtek fújdogálni az új idők szelei, Gorbacsov színre lépésével. Ez a politikai szorongás végig kísérte az ember életét, és emellett kellett szakmailag jó színvonalon tejesíteni. Ezekben az idők­ ben nagy karriert nem futhattam be, de vigaszágon, a tudomány berkeiben odafi­ gyeltek szavamra. Olyan hamar talán csak egy kolléga lett kandidátus Magyarorszá­ gon, mint én, s elérhettem az akadémia doktori fokozatát is. Egyetemünkkel úgy kerültem kapcsolatba, hogy részt vettem a Kar alapítás körüli munkában. Rabár Fe- �?=• renc egykori miniszter társam engem ajánlott az intézet élére. A modern világ­ ban két dolog nagyon fontos: a jog- és a gazdaságismeret. A gazdaságismeret a jo­ gászok, míg a jogismeret a közgazdászok számára. A Szegedi Egyetemen kissé ko­ rábban már felkértek a Pénzügyi Tanszék vezetésére. Ezt se mondtam le, hogy fo­ lyamatos maradjon a kapcsolat a szakmá­ val, de főállásom a Pázmány maradt. E párhuzamos munka gyümölcseit a jog­ hallgatók abban érzékelhetik, hogy min­ dig naprakész pénzügyi-, gazdasági isme­ reteket kapnak. — Hogy került a rendszerváltás politikai elitjébe? — A féljem az MDF alapító tagja volt, ne­ ki az 56-os múltjából fakadóan ott volt a helye. Amikor az Egyesületi Törvényt megalkották, együtt alapítottuk meg az Eötvös József Társaságot. Itt a szabadelvű, keresztény gondolkodásnak a keretét te­ remtettük meg. A 12 alapítóból tíz az Antall-kormány minisztere, államtitkára vagy főtanácsadója lett. Amikor az MDF - ke­ rületi szervezete megalakult, több gyűlésre elmenvén, hozzászóltam a gazdasági kér­ désekhez, és az ottani kerületi vezető azt mondta, hogy igen kiváló jelölt lennék a budapesti listán. így jutottam be a Parla­ mentbe. Rabár Ferenc visszavonulása kö­ vetkeztében az első költségvetést nekem kellett benyújtanom, mint az ügyvivője a pénzügyminisztere a tárcának. Ennek kap­ csán elmondhatom, hogy az államháztar­ tás minden apróságát átláttam, hiszen ko­ rábban húsz évet töltöttem el a pénzügy­ minisztérium állományában. Nem volt olyan ember a szakmában, akit ne ismer­ tem volna. Az a humán tőke, amely sze­ mélyes kapcsolataimból adódott, nagyon Két perc Számomra mindannyian közel vagytok. (11. János Pál) Két évfolyamtársam is részt vett a március 2-án, a pápa által szervezett Imádság a bé­ kéért találkozón, úgyhogy este leteleped­ tem a fotelbe, és bekapcsoltam a tévét. Egyedi találkozás volt ez, hiszen több nagyvárossal együtt Budapest is bekapcso­ lódott a különleges élő televíziós közvetí­ tésláncba. Különböző országok fiataljai gyűltek össze egy-egy templomban, így a lágymányosi Magyar Szentek Templomá­ ban is. Kivetítővásznon jelentek meg a tá­ sokat segített az első időszak konszolidálá­ sában. Magyarország államcsőd nélkül el­ kerülte az első, rendkívül nehéz pénzügyi helyzetet, noha nagyfokú volt az eladóso­ dás. Miénk volt az egyetlen a rendszervál­ tó országok közül, amelynek kormánya a négyéves ciklust ki tudta tölteni. Azt hi­ szem, hogy ebben nem kis szerepe volt an­ nak az első két évnek is, amíg a pénzügyi területen, a kormányon belül dolgoztam. — Egyetemünkön kialakított közgazda­ sági kutatóközpont az önkéntes és kötelező elosztási rendszerek vizsgálatára összpon­ tosít. Hol tart ma ez a munka? — Számtalan sikeres hazai és nemzetkö­ zi pályázattal igyekszünk megalapozni az oktató-kutató munka egységét. Éppen most nyújtunk be egyet az MTA-hoz, akadémiai kutatócsoport támogatásához. Ez a szegényes pénzügyi kereteket te­ kintve annak a lehetőségét adná meg, hogy az oktatás mellett, a kutatásra is tudjunk elegendő energiát fordítani. A kötelező és önkéntes elosztási rendszer témája azt takarja, hogy a globalizációs világ kihívásai közepette a gazdasági gon­ dolkodás egyre inkább behatolt a köz­ szférába. Ezt próbálja a modern gazdasá­ gi irányítás visszatuszkolni a “magán­ megoldások” keretében. Vagyis, az az igyekezet, hogy ne a kötelezően besze­ dett pénzt fordítsák bizonyos feladatokra, hanem azt szabadon, mint megtakarítást helyezzék el a pénzügyi közvetítő rend­ szerbe. A bank-biztosítási és értékpapír­ piac úgyis gondoskodik arról, hogy ezek a pénzek tovább forogjanak. A pénz és tőke közvetítésének az apparátusa itt Ke­ let-közép Európában is emelkedjen olyan szintre, mint a világ többi részén, hogy az érzékeny műszerként - mint az voli helyszínek, ahol az egy közös cél meg­ többszörözte az ima erejét. Milyen nemes cselekedet. Vij on csak ilyen nagy gondolat érdekében; tudunk összefogni, mi katolikusok? Akadnak kisebb lehetőségek is. Össze tudunk fogni; a mindennapi aprónak tűnő dolgokban, mi, katolikus egyetemisták? Egyedivé tudjuk tenni egyetemi napjainkat? A hallgatói öntevékeny csoportok, akár­ hogy is, de nagy részt vállaltak az ún. egye­ temi életből. Talán paradox módon hangzik, de ha egyoldalúan, az „egyik oldalról” érke­ zett is meghívott vendég az előadásokra, mégis többen, nagyobb érdeklődéssel voltak kíváncsiak rá („nem bírom, de elmegyek, meghallgatom a sületlenségeit”). Eötvös inga - találja meg azt a helyet, ho­ vá kell mennie a pénznek, ahol jól tud kamatozni, és ily módon hatékonyan tudjon működni a gazdaság, hatékonyab­ ban, mintha bürokratikus elosztást való­ sítanának meg. Ezt természetesen nem lehet abszolutizálni, a mértéket kell meg­ találni, ennek a feladatnak a megoldása a kutatócsoportunk célkitűzése. Tehát nem lehet azt mondani, hogy csak a magán­ megoldás a célravezető, de nem lehet azt se mondani, hogy mindent vállaljon át az állam magára. Egyik helyen bürokraták, míg a másikon mohó érdekeltségű tulaj­ donosok döntenek. A kettő között egy optimum pontnak kell kialakulnia, és azt hiszem, e feladat megoldásának legideáli­ sabb helye az Egyetem jogi karának Köz­ gazdasági Intézete. Hiszen az egész kér­ dés a jogi szabályozáson nyugszik. ----Sok diplomás lányt foglalkoztatja e kérdés: hogyan lehet összeegyeztetni a kar­ riert a gyermekvállalással? A Professzor Asszony - mint kétgyermekes családanya­ mit gondol erről, s tudna-e tanáccsal szol­ gálni? — Még azt is mondanám, hogy ötunokás családanya, ami azért fontos, mert a mai életszakaszban nagyon sok feladat hárul úgy is rám, mint nagymamára, és a férjemre is, aki szintén nagyon szerető nagyapja a gyerekeknek. A nőnek olyan társ kell, aki tisztelettel viszonyul a má­ sik azon igényéhez, hogy önmagát meg­ valósítsa. Vállaljon át tőle feladatokat, és ugyanazt a tisztelettudó alázatot várja el társától, hogy így “tandem”-ben tudjon előrehaladni a férfi és a nő. Üzenem a lá­ nyoknak, hogy válasszanak jól férjet! SZABÓ VIKTOR Vajon öntevékeny csoportok nélkül nem tudjuk kiszínezni a vizsgaidőszakok közötti „rést^? Vajon ráfoghatunk-e min­ dent a tanulmányi- és vizsgaszabályzat szi­ gorúságára? Mennyit ér egy-egy jó színhá­ zi előadás, élvezetes film, szórakoztató ki­ rándulás, vagy egy gitáros mise a kápolná­ ban? És van türelmünk megérteni egymás gondjait? Ne engedjünk gépesített korunk annyira divatos, lappangó elidegenedésének. Mi közel vagyunk egymáshoz? Számít­ hatunk egymásra? SZAMOS MÁRTON ötödik oldal �Unió alapja a közös kulturális örökség Dr. Roberto Formigoni, Lombardia Tartomány elnökének február dF-ei előadása Egyetemünkön Rektor Úr, Professzor Urak, Hölgyeim és Uraim! Köszönöm ezt a meghívást és a lehetősé­ get, hogy itt és ma olyan témákról beszél­ jek, amelyek mindannyiunk szívéhez közel állnak. Az Európai Unió előtt álló intézményi, gazdasági és társadalmi kihívásokkal kap­ csolatban rendkívül fontos, hogy újra vé­ giggondoljuk az identitás kérdését, amely képes elismerni kontinensünk kulturális és történelmi gyökereit és ebből kiindulva felvázolja a jövőbeni fejlődést. Maga a vendéglátó intézmény, ahol előadá­ somat tartom nem véletlenül olyan hely­ szín, amely segít nekünk közelebbről újra felfedezni - és ezt már most hangsúlyozni kívánom - az ezeréves katolikus hagyomá­ nyokban és kultúrában gyökerező európai identitás eredetét. Épp ezért biztos vagyok benne, hogy, ha most Önökkel végigjárhatjuk közös európai identitásunk néhány fontos állomását, ez se­ gíteni fog minket az összhang jelentős ele­ meinek újrafelfedezésében, felismerve, hogy az Önök egyetemi intézménye értékes szerepet játszhat abban, hogy újra felvegyük a keresztény hagyományok és a szabadság hagyományainak fonalát és egyetemük je­ lentős mértékben hozzá tud majd járulni a közös kulturális újjászületéshez. Az európai identitás témájának megköze­ lítéséhez egyrészt mélységében meg kell vizsgálnunk a kulturális és történelmi gyökereket, másrészt meg kell néznünk, hogy ezek ma hogyan képviselhetik az Európai Unió perspektívái és eseményei által kivetített területi és intézményi bőví­ tés közös alapját. EURÓPA AZ EURÓPAI UNIÓ SZÜLŐANYJA Mindenekelőtt fontosnak tartom egy alap­ vető tény hangsúlyozását: Európa az Euró­ pai Unió szülőanyja és nem gyermeke. Európa nélkül, az európai civilizáció és identitás nélkül - a gazdasági szintet is be­ leértve - semmilyen szinten semmiféle nemzetek fölötti intézményt nem lehetett volna elképzelni és nem lehetett volna ki­ alakítani sem, ha igaz az - mint ahogy igaz -, hogy a gazdasági kapcsolat lényegében hatodik oldal arányos visszatükröződése a kulturális kap­ csolatnak. Tehát, ha egyik oldalról ma már minden európai ország számára szükséges, hogy az Unió részévé váljon, másik oldalról az Unió számára ugyanannyira szükséges, hogy perspektivikusan minden európai or­ szág részt vegyen benne. Amennyiben tudatosodik ez a kölcsönös szükséglet az Unió és a felvételre váró or­ szágok kapcsolata is kiegyenlítettebbé vá­ lik. Egy az Unióba való belépést kérő euró­ pai ország nem olyan, mint az ajtón beko­ pogó vándor: inkább egy családtag, aki raj­ ta kívül álló okokból hosszú ideig távol volt és kéri, hogy hazatérhessen. A szó igazi ér­ telmében vett elővigyázatosság indokolhat­ ja, hogy óvatosan történjen a belépés, de hazatérése vitathatatlan. AZ EURÓPAI UNIÓ KIALAKULÁSA 1. Egy az Unió megszületését behatároló hátrány” még ma is az egyikét jelenti azon tényezőknek, amelyek egy egyébként következetesebben végbemenő folyamat bizonyos mérséklését követelik. Az Uniónak van egy alapvető korlátja: A Berlini Fal leomlása előtt született és fejlő­ dött, amikor Nyugat-Európában sok em­ ber számára úgy tűnt, hogy a Vasfüggöny­ ön túli Európa többé nem létezik. A dolgok ezen állása szerint nemcsak az úgynevezett Nyugat-Európa volt elzárva lé­ nyegi elemétől, Közép-Európától, hanem a „Vasfüggöny” egyik oldalán Bajorországgal és Ausztriával, a másik oldalán Magyaror­ szággal - a Dunamenti Európa is ketté lett vágva. Mivel a „]/hsfü^öny” katonai események és az akkori két szuperhatalom stratégiai megállapo­ dásának eredménye volt, ezért nem ott „ereszke­ dett le", ahol pontosan kettéválasztotta volna Nyugat- és Kelet-Európát, vagyis Róma örökö­ sét és Bizánc örökösét. Miközben egy tipikusan görögkeleti és bizánci örökséget hordozó ország, mint Görögország Nyugaton maradt, „Keletre” kerültek olyan tipikusan nyugati, latin örökséget hordozó katolikus és protestáns országok ponto­ san, mint Magyarország, Lengyelország, Cseh­ ország, Morvaország, Szlováki, Szlovénia, Horvátország. Az érthető közvetlen indokokon túl, ha hosszabb történelmi időtávlatból tekintjük mindazt a há­ 55-.kulturális borgást, amely a régiJugoszlávia felbomlását kö­ vette, olyan ez jelenségként tűnik fel, amely mi­ att mindmáig késlekedett a dunamenti területek felé történő teljes nyitás, vagy másképpfogalmaz­ va kikapcsolva maradt Dél-Európa növekedésé­ nek és felvirágozásának egyetlen lehetséges mo­ torja. Ezen felül a Maastrichti Egyezmény is igaz, hogy 1991-ben kötötték - még ezen a szűk horizonton belül marad, és ennek a határnak az árnyéka mostanáig rávetült az egyezmény alapján született minden megál­ lapodásra. Ma végre megvannak az anyagi feltételei annak, hogy mindezek a törések újra összeforrjanak. De félreértés ne essek, ez nem azt jelenti, hogy a dolgok maguktól helyreállnak. A korábbi helyzet hatalmas akadályokat hagyott ránk és ezeket csak mind kulturális, mind politikai síkon óriási energiák befektetésével lehet elmozdítani. Ma egy ilyen irányú vállalkozás nem lenne hiábavaló. 2. A korábban említetteken kívül az Unió­ nak van egy másik alapvető korlátja, ez nem áll fenn a kezdetektől, hanem a 70-es években alakult ki; az az igény, hogy szinte kizárólag gazdasági realitásként menjen végbe a konszolidáció és a fejlődés. Az eu­ rópai intézmények alapítói tisztán látták, hogy - amint korábban emlékeztettem er­ re - Európa sokkal előbbre való az ilyen in­ tézményeknél és széleskörű, mély gyöke­ rekből táplálkozik. Annak felismerése, hogy Európának keresztény gyökerei van­ nak nem követelmény és még csak nem is elvcsúsztatás: egyszerűen az intellektuális tisztesség megkívánja, hogy ezt elismerjük. Evvel kapcsolatban az alapítók egyértelmű­ en egy történelmi mintát vettek alapul: Nagy Károly Európáját, a Szent Római Bi­ rodalmat. A tegnap még az EGK-nak, ma már az Uniónak helyet adó brüsszeli szék­ ház neve, a Nagy Károly díj (melynek át­ adási ünnepségét Aachenben tartják, ott, ahol az ókori császár relikviáit őrzik) mindmáig egyértelmű bizonyítékai ennek. Egyértelmű, hogy széles értelemben vett analógiáról volt szó, egyértelmű, hogy ész­ szerű módon ma senki nem gondolhat a Szent Római Birodalom újjászületésére, és az is egyértelmű, hogy az elvi elképzelés és a realitás között óriási távolság volt. Mind- �ezzel tipikusan európai, tipikusan nemzetek feletti és tipikusan a különállás és az egyete­ messég pozitív összekapcsolásával jellem­ zett valóságként a Szent Római Birodalom megfelelő viszonyítás és szimbólum volt. A Nagy Kárloly császárrá koronázásának 1200. évfordulója alkalmából (2001. de­ cember 16.) tartott konferencián II. János Pál felszólította a résztvevőket, hogy: ... gondolkozzanak el azon az értéken, amelyet a Nagy Károly által támogatott kulturális és vallási reform még ma is őriz: jelentősége jóval túlmutat ténykedésén, azon, hogy materiális értelemben egyesí­ tette a kor különféle politikai realitásait. A klasszikus antik, elsősorban római kul­ túra és a germán és kelta népek kultúrái­ nak nagyszerű ötvözése. Jézus Krisztus Evangéliumán alapuló egyesítése az, ami Nagy Károlynak a Kontinens formálásá­ hoz való jelentős hozzájárulását jellemzi. Es valóban, az az Európa, amely földrajzi szempontból nem alkotott egy meghatá­ rozott egységet, csak a keresztény hit elfo­ gadásával vált olyan kontinenssé, amely az emberiség javát szolgálva az évszázadok folyamán szinte a világ összes egyéb terü­ letén el tudta terjeszteni értékeit. Ugyan­ akkor muszáj felvetni a kérdést, hogy a XX. század folyamán könny- és vérfolya­ mokat okozó ideológiák egy olyan Euró­ pából származtak, amely el akarta feledni keresztény alapjait. A 70-es évektől kezdődően - talán egy rosszul értelmezett laikus elv miatt - pró­ bálták elhanyagolni mindennek a jelentő­ ségét. Mivel azonban büntetlenül nem lehet el­ rugaszkodni a dolgok realitásától, a bünte­ tés egy egyszerű vákuum volt. Mára már evidens, hogy az Unió, annak ellenére, hogy egy gazdasági óriás, mindmáig politi­ kai törpe maradt és megvan a kockázata, hogy kulturális torzszülötté váljon - az utóbbi időben újra előtérbe került az Unió elvi alapjainak kérdése. Egyelőre úgy próbálják ezt megoldani, hogy ezen a „cenzúrán” belül maradnak, vagyis nem lépnek ki ebből a vákumból, ahogy azt az EU elvi alapjai újrafogalmazá­ sának első gyümölcse az „Alapvető jogok kartája”. Ezt a helyzetet mutatta be II. János Pál a már idézett üzenetében: A kötelezettség, amelyet az Európai Unió magára vállalt az n-.Alapvető jogok kartája” megfogalmazá­ sával azt jelenti, hogy az új évezred küszö­ bén megpróbálják újra összefoglalni azo­ kat az alapvető jogokat, amelyekre az eu­ rópai népek együttélésének törekednie kell. Az egyház fokozott figyelemmel kö­ vette a dokumentum kidolgozását. Evvel kapcsolatban nem titkolhatom csalódott­ ságomat, hogy a Charta szövegébe még csak egy utalást sem vettek be Istenre vo­ natkozóan, akiben pedig az ember méltó­ ságának és alapvető jogainak felsőbbrendű forrása található. Nem lehet elfeledni, hogy Isten és parancsainak megtagadása vezetett a múlt században a bálványok ön­ kényuralmához, amely az élő és igaz Isten helyett egy faj, egy osztály, az állam, a nemzet, a párt dicsőítésében fejeződött ki. Pontosan a huszadik századot ért csapások kapcsán érthetjük meg, hogy Isten és az ember jogai hogyan erősítik egymást, vagy hogyan hanyatlanak együtt. (...) Nem elég nagy szavakkal hangoztatni az embe­ ri méltóságot, - folytatja II. János Pál - ha azután a jogrendben azt súlyosan megsértjük. J, A KULTURÁLIS KIHÍVÁS, AMELY MEGNYITJA AZ UNIÓ BŐVÍTÉSÉT Ha igaz - mint ahogy igaz - az, amit Emmanuel Mounier mondott: vagyis, hogy „a politikus elfordíthatja a villanykap­ csolót, de nem ő állítja elő a villamos ener­ giát”, akkor a politika szereplőinek felelős­ ségvállalása mindenképpen szükséges, de nem elégséges. Az ilyen szintű kérdéseknél a kultúra most még inkább a politika előfutára, és ilyen ér­ telemben a Magukéhoz hasonló egyetem hozzájárulása mindehhez egyértelműen rendkívül fontos. Az Unió bővítésének kihívásában csak ak­ kor lehet győzni, ha a kérdést sokkal széle­ sebb körben vetik fel, mint ahogy azt ma­ napság szokás. Ha csak a gazdaságot veszik számba, és, ha az Unióba való belépés mindig azzal kelle­ ne, hogy járjon, hogy az újonnan érkezők­ re kiterjesztik a régi tagok összes jogát és kötelezettségét, akkor - egy megerőltető közelítési eljárás árán, amely gyakran túl drága is - a kapu csak körülbelül tíz állam számára nyílna meg, köztük Magyarország számára is, olyan államok számára, melyek a tervek szerint 2002. év végéig elvi síkon szabad jelzést fognak kapni. Viszont, ha elsősorban a kultúrát és a poli­ tikát veszik figyelembe, akkor változik a bővítési eljárás ritmusa és perspektívája is. Az egyetlen szükséges nagy cél többé nem az egységes piacra történő azonnali bejutás lenne. Előzetesen elég lenne egy közös biz­ tonságos területre való bejutás, amely ma­ gában foglalná a belső és nemzetközi, egy­ mással kompatibilis gazdasági és szociális törvényhozást, átjárható iskolarendszert és egyetemi oktatási rendszert, valamint az úgynevezett fenntartható gazdasági integ­ rációt. Bizonyos országok esetében ehhez logikusan kapcsolódhat a a közös piacra va­ ló bejutás is. Más országoknál ez a lépés nem lenne azonnali, sőt esetleg fel sem merülne a belátható jövőre vonatkozóan. MAGYARORSZÁG POZÍCIÓJA A magyar politikai és gazdasági rendszer fejlődése az utóbbi években jelentős ered­ ményeket mutatott fel, amelyek lehetővé tették az ország számára, hogy szilárd ala­ pokon építse fel a jogállami, a piacgazdasá­ gi és a politikai demokrácia intézményeit. Az Európai Unió bővítése szempontjából Magyarországot mindig a startnál első helyről induló nemzetként emlegetik, amely számára az európai integráció a té­ nyek szintjén már valóság. MÉG NYITOTT KÉRDÉSEK Mindezzel együtt léteznek még kényes kérdések, annak felfogásában is, hogy a polgároknak, valamint a társadalmi és gaz­ dasági erőknek a közösségi integrációból előnyeik és hátrányaik is származnak. Újra fel kellene tenni a kérdést, mik az Unió sajátosságai. •Véleményem szerint a jelenlegi nehézsé­ gek és félreértések nagy része abból a tény­ ből fakad, hogy az Uniót fokozott mérték­ ben felruházták avval a gazdaságot felülről támogató és irányító szereppel, amelyet a nemzetállamok a XX. század folyamán fo­ kozatosan magukra vettek, ami azután olyan túlzott mértéket öltött, hogy felülke­ rekedett magukon az államokon. Ahelyett, hogy ebből a bukásból a megfelelő tanulsá­ got levontuk volna, elvárás, hogy az Unió végezze azt, amire az államok nem voltak képesek. A Maastrichti Egyezmény ennek az illúzi­ ónak a Magna Chartája. Az Unió nem várhat sikereket olyan terü­ leten, ahol az államok megbuktak és ennek objektív oka van: ahogy a XX. század törté­ nelme bebizonyította, a gazdaságirányítás nem politikai feladat. A bővítés gondviselő jellegű mindenkinek a számára, ha törek­ szik arra, hogy ez az igény megszűnjön és még az Unió jogi reformja előtt filozófiája egészséges reformját megvalósítja. hetedik oldal �„Kettes osztó”: jövő évtől! Felvételi: egyelőre bizonytalan 2002. február 25-én tartotta legutóbbi ülését a Kari Tanács. Néhány kérdés, mint például a mellékállásban alkalmazott oktatók bére vagy a professzori szobákra fordítandó pénzösszeg megvitatása után elfogadták a Kar költség­ vetését. Ezek után következett a felvételi rendsze­ rünk reformja és az oklevél minősítésének számítási módja körüli vita. Szabó István Dékánhelyettes Úr arra a kormányrende­ letre hívta fel a Kari Tanács tagjainak fi­ gyelmét, amely előírja, hogy 2003-tól egy­ séges írásbeli rendszert kell bevezetni az ország valamennyi jogi karán, valamint hogy a hozott pontok számításánál csak a kötelező tantárgyakat lehet figyelembe venni. A kormányrendelet egyébként azt is előíija, hogy az alkalmassági vizsgát nem lehet pontozni, csupán annyit lehet megál­ lapítani, hogy a jelentkező alkalmas-e az általa kiválasztott intézményben való tanulásra vagy sem. E szabály megalkotásakor azonban - mint mondta - nem ránk, ha­ nem például a rendőrtiszti főiskolára vagy a művészeti egyetemekre gondoltak. A Dékánhelyet-tes beszámolt az oktatási jo­ gok biztosának hallgatói panaszra írt leve­ léről is, amelyben aggályosnak tartja nem magát az oklevél minősítésének számításá­ nál alkalmazott kéttényezős képletről a há­ romtényezősre való áttérést, hanem ennek módját. A biztos szerint ugyanis a vissza­ ható hatály tilalmának elvébe ütközik, ha a hallgatók oklevelét nem a beiratkozásuk­ kor hatályban lévő szabályok szerint minő­ sítik. Zlinszky János Professzor Úr rámuta­ tott, hogy a felvételi eljárást törvény sza­ bályozza. Az alkotmánybíróság értékelése szerint az oktatás és kutatás autonómiájá­ ból következően az intézmény jogosult felvételi eljárását önállóan szabályozni. Lévén, hogy ez egy autentikus alkot­ mányértelmezésnek minősül, a benne foglaltakat kormányrendelettel nem lehet módosítani. Emellett nem mehet el egyetlen jogi kar sem pusztán a kényelem kedvéért, ezért a Prodékán szerint a he­ lyes magatartás az volna, ha nem vennénk tudomást a rendeletről. Ugyancsak alkot­ mányossági kérdésnek nevezte, hogy nyolcadik oldal minden érettségizettnek alkalmasnak kell lennie felsőoktatási tanulmányokra. Olyat, hogy valaki abszolúte alkalmatlan, megfontolt ember nem mond. Zlinszky Professzor azt javasolta, hogy opponáljuk a döntést, ha szükséges pedig, az autonó­ mia sérelme miatt forduljunk Alkot­ mánybírósághoz. Bánrévy Gábor Professzor Úr az előz­ ményekről szólva, annyit fűzött hozzá, hogy semmilyen válasz nem érkezett hi­ vatalos részről Rektor Úrnak a még terve­ zet stádiumában lévő kormányrendeletre írt határozott hangnemű reagálásaira. Emlékeztetett arra, hogy még a Hornkormány művelődési miniszterével álla­ podtak meg abban, hogy be lehet számí­ tani a hozott pontok közé a hittan érettsé­ git, cserébe annyit engedett a Kar, hogy más hitoktatási formákért nem jár nem jár pont. Jobbágyi Gábor Professzor Úr ritka al­ kalomnak nevezte, hogy nem ért egyet Zlinszky és Bánrévy Professzorokkal, hisz velük szemben évek óta állítja, hogy felvételi rendszerünk rossz, Dr. Sólyom Lászlóval együtt az állami egyetemeken alkalmazott rendszer bevezetését szorgal­ mazta. Hivatkozott arra a felmérésre, amely szerint a bejutás nehézsége szerint az ország 8 jogi kara közül a 7. helyen ál­ lunk, ez pedig - mint mondta - kihatással van a későbbi vizsgák, sőt az egész kar színvonalára. Javasolta, hogy ne fordul­ junk semmilyen fórum elé, mert ezzel csak azt fejeznénk ki, hogy a mi rendsze­ rünk tökéletes, holott jelen helyzetben az állami egyetemeken alkalmazott jobb. Professzor Úr kérte is, hogy ne osszák be felvételiztetni, mert alkalmatlan embere­ ket nem hajlandó vizsgáztatni, másfelől nem szeretné, hogy hátrányos helyzetbe kerüljön az a jelentkező, aki hozzá kerül, ugyanis jelentős eltérések voltak az egyes bizottságok, valamint az írásbeli javítást végző oktatók pontozási módszerei kö­ zött. Ha ragaszkodunk egy rossz felvételi rendszerhez, annak következményei beláthatatlanok lesznek. A két-, illetve há­ romtényezős számítási mód alkalmazása kapcsán elmondta, hogy fölösleges újra elővenni a kérdést, csupán a bevezetési időtartamot kell megállapítani. Erdő Péter Rektor Úr szerint nem volna szabad feladni a még Magyar Bálint minisztersége idején szerzett pozíciónkat, másfelől szükségesnek látja a szóbeli vizs­ ga fenntartását, mert legalább a vallási kultúra felmérésére egyedüliként nyújt lehetőséget. Kilényi Géza Professzor Úr utalt rá, hogy legutóbbi felszólalásában élesen bí­ rálta a visszamenőleges hatállyal hozott döntéseket, de itt szerinte egészen másról van szó. A tilalom ugyanis nem általános, hanem két irányban áll fenn; egyfelől nem lehet kötelességet utólag megállapí­ tani, másrészt tilos valamely magatartást utólag jogellenessé nyilvánítani. Nem üt­ közik azonban a visszamenőleges hatály tilalmába minden a beiratkozást követően hozott módosítás. Az oklevél minősítés számítási módjának megváltoztatása nagyjából akkortól ütközik tilalomba, amikor a hallgató a szakdolgozatával ko­ molyabban el kezd foglalkozni, ez pedig a 4. év elejére datálható. Bánrévy Professzor Úr arra hívta fel kollégái figyelmét, hogy legalább a kétté­ nyezős számítási mód alkalmazására a jogszabály által kötelező jelleggel előírt 2005-ös időpontig ne hozzuk hátrányo­ sabb helyzetbe hallgatóinkat a többi kar hallgatóihoz képest. Elmondta, hogy még tanulmányi dékánhelyettesként, az első végzős évfolyam záróvizsgái előtt, a Ta­ nulmányi Osztály akkori vezetőjével el­ végzett számítások bizonyítják, hogy sok­ kal rosszabb eredményű okleveleket eredményez a kettes osztó alkalmazása. A hallgatói képviselők szerették volna elérni, hogy az idén végző évfolyamra még ne alkalmazzák az egyébként a Kari Tanács által még 2000 júniusában elfoga­ dott kéttényezős számítási képletet, mivel �az nagy mértékben megnehezítené a summa cum laude, illetve a cum laude oklevél megszerzését. A kérdésben egyébként a HOK-nek nincs vétójoga, mert nem a TVSZ módosításáról volt szó, pusztán egy technikai kérdésről, neveze­ tesen arról, hogy mikortól lépjen életbe a két évvel ezelőtti módosítás, amikor is az akkori HOK-elnök nem élt a vétójoggal. Jobbágyi Professzor Úr szerint a gya­ korlati életben egyetlen egy bíró, ügyész, vagy ügyvéd sem az oklevél lapján értéke­ li a frissen végzett ifjú jogászt, tudását e nélkül is azonnal fel tudja mérni. Ezért arra kérte a hallgatókat, hogy ne kössék magukat olyan példákhoz és elvekhez, hogy minél jobb minősítésű diplomát kapjanak, hanem tanuljanak többet. Kéringer Csaba (VN) ezzel szemben arra emlékeztetett, hogy ma, amikor csak Budapesten évente közel ezer jogász vé­ gez, egyre több helyen előírás a jeles mi­ nősítésű oklevél. Azt a javaslatot, hogy az idén végző év­ folyamra már alkalmazzák a kéttényezős számítási módot, a Kari Tanács végül 11 igen, 10 nem és két tartózkodás mellett nem fogadta el, mivel a szabályzat szerint egy határozat elfogadásához több igen szavazat szükséges, mint ellenszavazat és tartózkodás összesen. Ezek után azonban továbbra is nyitva maradt a kérdés, hogy mikortól lehessen alkalmazni az új számí­ tási módot. Szabó István Dékánhelyettes Úr szerint, ha a Kari Tanács nem fogad el erről határozatot, akkor csak a kormány­ rendelet által előírt módon 2005-től. Dé­ kán Úr azonban figyelmeztetett, hogy ilyen késői időpontot még a HŐK sem kért. Mire a Klári Tanács elfogadta Zlinszky János Professzor Úr javaslatát, miszerint az új módszert először a 2001 őszén negyedikbe beiratkozott évfolyam­ ra fogják alkalmazni. MÁNDICS BOTOND Hármas osztó kettes osztó 4. háramtényezQs számítási mád: a 4 záróvizsga tárgy értékéből alkotott át­ lag (a), a 11 szigorlat átlagából (b), valamint a szakdolgozat eredményéből (c) alkotott egyszerű számtani átlag; (a+b+c):3 , .4 kéttényezds számítási mád: 2.4 záróvizsga tárgy és a szakdolgozat 5 érté­ kéből alkotott átlagból (a) mint egyik tényezőből, másrészt all kötelező szi­ gorlat átlagából (b), mint másik tényezőből számolt egyszerű számtani átlag; (a+b):2 ' • # i Az ily módon számított átlageredmény alapján a doktori cím megszerzését tanúsító oklevél minősítése lehet; O: .Praeclare « .Summa cum laude » iCum laude»’ 5,00 4,51-4,99 3,51-4,50 2,00-3,50 A háromtényezős módszer, bírálói szerint túlságosan felértékeli a szakdol­ gozatot, hiszen a tapasztalatok szerint általában jobb jegyek születnek, mint a szigorlatokon vagy a záróvizsgákon. Az országban működő jogi karok gyakorlata e téren nem egységes, néme­ lyiken már évek óta a kettes osztót használják, de például az ELTE-n egészen a jogszabály áltál végső határidőnél?megjelölt 2005-ig megtartják a hármas osztót, ami általánosságban kétségtelenül jobb minősítésű okleveleket ered­ ményez. A magyar jogalkotás leghorrorisz tikusabb megnyilváiiixlásai (2.) Mottó: „a szocialisták javítani akarják a vilá­ got, de csak rontani tudják (...) mivel a szocializmus nem egyéb, mint egy embercsinálta pótszer annak az űrnek a betöltésére, ahon­ nan az igazi keresztény erkölcsiség hiányzik” (W^s Albert, 1964) 1953, évi I, törvény Joszif Visszárionovics Sztálin generalisszimusz emlékének megörökítéséről Joszif Visszárionovics Sztálin elvtárs, gene­ ralisszimusz, a Szovjetunió Minisztertaná­ csának elnöke 1953. március 5-én eltávozott az élők sorából. Azok közé a világot átalakí­ tó nagy férfiak közé tartozott, akik a legtöb­ bet tettek nemcsak saját népük és államuk elvirágoztatásáért, hanem az egész emberi­ ség haladásáért, a világ minden dolgozójá­ nak felszabadításáért és boldogulásáért. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya ki­ mondja: ■A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a fbidesurak és nagytőkések népelle­ nes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés ú^át. A hazánkat felszabadító Szovjetuniót és fegy­ veres erejét Joszif Visszárionovics Sztálin elvtárs vezette. Elsősorban neki köszönhet­ jük azt az önzetlen segítséget, amelyben a nagy Szovjetunió szakadatlanul részesítette a Magyar Népköztársaságot. Elsősorban neki köszönhetjük, hogy népünk, a Szovjetunió támogatásával sikeresen védelmezve békéjét és függetlenségét, eredményesen rakja le a szocializmus alapjait Magyarországon. Joszif Visszárionovics Sztálin elvtárs neve, műve és tanítása eltéphetetlenül összeforrt hazánk történelmével. A magyar nemzet füg­ getlensége, a magyar nép szabadsága, a magyar dolgozók felemelkedése eltéphetetlenül öszszeforrt azzal, amit Joszif Visszárionovics Sztálin elvtárs a szovjet nép, az egész haladó emberiség számára alkotott Joszif Visszárionovics Sztálin elvtárs emléke iránti tisztelet és kegyelet, nagy tanításaihoz való rendíthetetlen hűség kifejezéséül az Országg\''űlés a következő törvényt alkotja: 1. § Az Országgyűlés Joszif Visszárionovics Sztálin elvtárs emlékét, a magyar nép felsza­ badítása, a magyar nemzet függetlenségének kivívása és biztosítása, a magyar dolgozók politikai, gazdasági, kulturális felemelkedé­ se körül szerzett elévülhetetlen érdemeiért, a magyar nép el nem múló hálájának tanú­ bizonyságául törvénybe iktatja. kilencedik oldal �„A Quaestor: Személyes sikeremnek is érzem a fejleményeket” Beszélgetés Szabó Tiborral, a HÓK Gazdasági Alelnökével a hallgatói támogatásokról Milyen előzmények tették lehetővé az új hallgatói támogatási rendszer bevezetését? A kezdeti elképzelés olyan támogatási rendszer volt - akkor még tandíjas volt a tanulás - amely megpróbál mindenkinek, ha nem is maximális, de minimálás támo- , ' ' gatást nyújtani a tandíj mellett. 1998-ban r szüntették meg a tandíj-kötelezettséget, megvalósult az áttérés a fizetős-nemfizetős |H normahatárra. Ebben a struktúrában H8 ugyanúgy megmaradt az általam „segítőosztó”-nak elnevezett rendszer: mindenki, aki pályázatot nyújtott be, akár nappalis- IR ként, akár levelezősként, akár számtávos- Hh ként, továbbá önköltségesként vagy nem ilyen minőségben, az egyetem által kapott hallgatói normatívában részesülhetett. Négyféle normatívát különböztetünk BE meg: elsőként fenntartásit, ami teljesen az egyetemet illeti. Továbbá szociális és tanul- H| mányit, ezt a legnagyobb összegű normatí- fin vát a hallgatók után kapja az egyetem. Megkülönböztetünk még lakhatási, valamint jegyzettámogatási normatívát. Az első normatí­ va elosztásába a HÖK-nek nincs beleszólása, a többi viszont a hallgatókat illeti, nekik kell oda­ adni. A rendszert fokozatosan alakították. Kez­ detben még úgy hívták, hogy szociális és tanul­ mányi támogatás, nem volt lakhatási támogatás, mivel a kollégiumi bérelt férőhelyeket bárki igénybe vehette, mindenkit el tudtunk helyez­ ni. Tehát a lakhatási normatívát a kollégiumra fordították. Ennek köszönhetően, noha bérelt kollégiumunk volt, viszonylag olcsón tudtak a hallgatók hozzájutni. A jegyzettámogatási nor­ matíva pedig a könyvtár fejlesztését szolgálta. Úgy érezte a HŐK, hogy az, hogy csak tanul­ mányi és szociális ösztöndíjat oszt, és ráadásul minimális összeget, ezt a többi egyetemhez ha­ sonlítva, azt leszámítva, hogy épül-szépül a kar, nagyon kevés. A hallgatók részéről pedig egyre többször érte a vád a HÖK-öt, hogy csak isme­ rősök, barátok, haverok kapnak támogatást, és teljesen szubjektív az elbírálás - ami tény és va­ ló, így volt. A következő átmenetben bevezetés­ re került a súlyozásos rendszer. Kétfajta tanul­ mányi kategóriát állítottunk fel: 4,00-4,5 és a fi­ zetős küszöbtől 4,00-ig. Ezek mellett létezett három szociális kategória: hajói emlékszem, 15 ezer ft. alatt az 1/1-es, 15-25 ezer ft. között az 1/2-es, 25 ezer ft. felett az 1/3-as kategória. Ezt az osztályozást kívülről is lehetett követni: min­ denki pályázatára ráírtuk a kategória-számot. Azonban ezt azért nem tartottuk jónak, mert ha valaki jól tanult, de szociális helyzete nem tette tizedik oldal ■■ térően a korábbi helyzettől, amikor ezen átlag felett a tanulmányi ösztöndíj automa­ tikusan illette meg a hallgatót, míg e határ­ tól az önköltséges küszöbig tanulmányi és szociális támogatásra lehetett pályázni. Az új rendszer sávokból áll. Sáv alatt azonban kétfélét lehet érteni. Az eredeti terv szerint az átlagarányos sáv került volna bevezetés­ re. Ez azt jeleni, hogy az önköltséges kü­ szöb helyett az évfolyamátlagra emeltük fel az alsó határt, ami kicsivel magasabb volt, mint az évfolyamátlag. Előfordult egy pj kis átlagszámítási galiba is: pár hallgatót nem rangsoroltak, aztán utólag mégis... így át kellett számolni, és utólag megálla­ pítani a határokat. Ez tehát az átlagarányos te rendszer, amiben egy sávba tartozhat, t'Vv mondjuk 130 ember, míg egy másikba le­ het, hogy csak 3. A másik alternatíva a lét­ Hte ( számarányos sáv, ahol minden sávba ugyanannyian kerülnek. A tervezetünk mindig a félévi átlagtól teszi fűtővé az ösztöndíj nagyságát. Most azonban még lehetővé az első kategóriát, akkor nagyon kevés évben számolunk. így nem az átlagarányos. egy pénzt kapott. Ez az igazságos elosztórendszer­ hanem a létszámarányos sávokat választottuk. nek megfelelt, de úgy gondoltuk, érje meg a ka­ Viszont mindenkit szeretnék arra figyelmeztet­ ron tanulni. Tehát véleményem szerint a maga­ ni, hogy a 2002. szeptemberétől folyósítandó sabb tanulmányi ösztöndíjak a hallgatókat ösz­ tanulmányi ösztöndíj már a mostani második tönzik arra, hogy jobb tanulmányi eredményt félévi átlag alapján kerül megítélésre, és ezt fél­ érjenek el. Nagy eredmény volt, hogy a jegyzet­ évente fogjuk felülvizsgálni, amikor már átlag­ támogatási normatívát - miután nagy részét a arányos sávokat alakítunk ki. A következő része könyvtárra fordítottuk - végre, először 1999 az új megoldásnak: a szociális rendszer. Erre a nyarán sikerült kiosztani, akkor még készpénz­ hallgatói normatíva 20 %-át fordítjuk. A HŐK ben (20 ezer ft.) Sajnos, mivel a vizsgaidőszak­ készített egy pontozásos kérvényt, amiben a ban került meghirdetésre, kevesen pályáztak rá. hallgatóknak véleményem szerint kellően ob­ 2001 első felében kiosztásra került a lakhatási jektív és szubjektív pontokat tudunk meghatá­ támogatás is, amit az indokolt, hogy a kollégiu­ rozni. Vannak benne a szubjektív részt erősítő mi árak rohamosan emelkedtek. Már kevesen megfogalmazások („egyéb szociális indoka­ választották a kolit, de ugyanúgy szükségük volt im”), a pontozásos rendszer pedig az objektivi­ támogatásra. A fejlődés során így alakult ki a je­ tást szolgálja: a hallgató tudja, hogy mire szá­ lenlegi, négykategóriás támogatási rendszer, míthat. A mi feladatunk a ponthatárok megha­ ami nem tökéletes, de hát nincs tökéletes rend­ tározása, hogy mitől részesülhet valaki szociális szer, mindegyikben vannak hibák. ösztöndíjban, és azon belül is a két-három sáv­ nak a meghatározása, tehát ne ugyanannyit kap­ Miben áll az új megoldás? jon egy rosszabb szociális helyzetű, mint a sáv­ Az új megoldás tervezetében különválasztottuk ba éppen becsúszó hallgató. A jegyzettámogatás a lakhatási, a szociális, tanulmányi, és a jegyzet­ sajnos rajtunk kívül álló hiba miatt csúszott. A támogatást, ahogy már említettem. A normatí­ hónokon is látható, hogy mi úgy terveztük, vák pénzösszegei szintén máshogy került meg­ hogy november végén már lejár az akció, és ép­ határozásra. A tanulmányi és szociális támoga­ pen november végén adtuk ki őket, mert egy tást egy összegben kapjuk, aminek 75 %-a ke­ kis félreértés támadt az egyetem vezetése és rült a tanulmányi ösztöndíjak finanszírozására, köztünk a szerződés aláírása körül. Nem sze­ 20%-a jutott a szociális ösztöndíjakra, 5%-a pe­ retnék ezzel untatni senkit, lényeg, hogy sikere­ dig a rendkívüli és egyéb szociális támogatások sen megoldódott. A lakhatási támogatás immár fedezetéül szolgált. A tanulmányi ösztöndíj je­ kétéves múltra tekint vissza, nagyjából kifor­ lenleg már nem csak 4,51-es átlag felett jár, elrott. Lakhatási támogatásban nem mindenki ré­ ■ eW �(» ss ■ szesül, a 147/2000 sz. kormányrendelet szerint lakhatási támogatás egyhavi összege vidéki hall­ gatóként 3300 ft. Most ha valaki megnézi, tíz­ ezer forint havonta. Tehát a beadott pályázatok nagyjából 33 %-a, azaz majdnem minden har­ madik pályázó nyeri el a támogatást. Itt ugyan­ is szintén választanunk kellett, hogy sok em­ bernek adunk támogatást, ami inkább kis segít­ ség, vagy kevés, jobban rászorulónak adunk tá­ mogatást, amit én már támogatásnak hívok. Ha a tízezer forintot leveszed az albérleti díjadból, vagy ha nem a Griffben, hanem más koliban laksz, a kollégiumi díjadból, már jelentős könynyebbséget jelent, míg háromezerből lehet, hogy nem lennél kint a mélyvízből. Mennyiben zárja ki egyik támogatási forma a másikat? A szabályzat általános rendelkezései meghatá­ rozzák, hogy melyik támogatási forma alanyi hatálya kire terjed ki. A szociális és tanulmányi­ ban csak nappali tagozatos, államilag finanszí­ rozott hallgatók részesülnek. Itt a levelezősök szenvednek hátrányt, utánuk ilyen normatívát nem kapunk. A lakhatási támogatásban viszont csak nappali tagozatos, de nem kizárólag álla­ milag finanszírozott pályázó részesülhet. Ez az egyetlen támogatási forma, amit önköltségesek is jogosultak igénybe venni. A jegyzettámoga­ tást szintén csak államilag finanszírozott és nap­ pali tagozatos hallgató veheti igénybe. Nem tar­ tom etikusnak, hogy valaki mindhármat meg­ kapja, amennyiben jogosult lenne mindegyikre, mert ha kiszámoljuk, ez már elég szép támoga­ tási formát jelentene. Viszont mégis előfordul, főleg olyannál, aki nagyon rossz szociális hely­ zetben él, és nem vállalkozó, aki be tudja ha­ zudni a jövedelmét, hanem épphogy „megélő”. Esetükben a HŐK mérlegelés alapján megadja mindhármat. Általában a háromból egy, netán két támogatási formában részesülnek a pályá­ zók. így tudjuk korrigálni, hogy nagyjából a szociális helyzetének megfelelően kapjon tá­ mogatást. Itt ragadom meg az alkalmat, és szó­ lok a határon túli, nem magyar állampolgárok­ ról. Nem véletlenül nem említettem őket ed­ dig. Amikor ugyanis a szabályzat 2001 nyarán elkészült, még érvényben volt az a rendelet, hogy a határon túli hallgatók tandíjkötelesek, nem részesülhemek semmilyen támogatásban. Aztán szeptemberben kijött egy kormányren­ delet, ami szerint a határon túli hallgatókat ugyanolyan elbánásban kell részesíteni, mint a magyar állampolgárságúakat. Személy szerint egyet értek a rendelettel, de megemlíteném, hogy egy romániai átlagkeresetet nem lehet összehasonlítani egy magyar átlagkeresettel, mert ilyen alapon a magyar árszínvonalhoz ké­ pest jóval alacsonyabb jövedelmet tud kihozni az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai hallgató. Ezért részükre, áthidaló megoldásként találtuk ki, hogy - ha nem is ítéljük meg nekik a szociális, rendkívüli lakhatási, és egyéb támogatásokat - a már kész támogatási rendszert átalakítjuk úgy, hogy egy külön támogatásra pályázhassanak. Véleményem szerint nagyjából egy árszínvona- Ion vannak az említett országok, így mindenki­ nek elfogadható lesz, de amennyiben nem, vá­ rom az építő ötleteket. Összegezve, szerintem méltánytalan lenne a határon túli hallgatókat össze rakni azokkal a magyar hallgatókkal, akik­ re egyenként mondjuk csekély 25 ezer ft. jut, amihez képest egy romániai hallgató lazán ki tudja hozni a 7 ezer ft-ot az ottani árszínvonal­ hoz képest, ami lehet, hogy ott annyit ér, mint a magyar 25 ezer, csak hát, lényegesen nagyobb szociális támogatást kapna, noha ugyanazon a szociális szinten él. Milyen tipikus problémás esetek merültek fel? Például, a tanulmányi ösztöndíjnál az átlagszá­ mítás. A szabályzat világosan rendelkezik arról, hogy csak azokat az átlagokat tudjuk figyelembe venni, amik teljesített vizsgakövetelmények után, valamint időben leadott indexek alapján keletkeznek. Nagyon sokan jöttek, hogy később adtál le az indexüket, és utólag kerültek be abba a rangsorba, amit én már nem kaphattam meg, mert valamikor el kellett kémem a Tanulmányi Osztálytól. Ekkor szoktuk azt alkalmazni, hogy méltányossági alapon kapja meg a támogatást. Sokan nem önhibájukon kívül adták le késve az indexüket - hiszen sokak kérvénye még elbírá­ lás alatt volt - hanem saját trehányságuk miatt, netán aláírásuk hiányzott. Ilyen esetben nem fo­ gunk méltányosságot gyakorolni a jövőben, ezt mindenkinek üzenem. A szociális támogatások pontrendszerét kellően objektívnek tartom. Ki­ írtuk, hogy csak azokat a pontszámokat tudjuk elfogadni, amiket kellőképpen, megfelelő ira­ tokkal igazol a kérelmező. Valaki beikszelte, hogy a szülők elváltak (volt egy ilyen pont) - er­ re adtunk x pontot - ám odaírta, hogy nem vál­ tak el, de külön élnek. Ezért jöttek később rek­ lamálni. A lakhatási támogatásoknál a bírálási szempont váltott ki kérdéseket. Sokan érdek­ lődtek, mi a támogatási küszöb. Nos, ez a 80 km. Ennél messzebb kell lakni, hogy valaki lak­ hatási támogatásban részesüljön. Nem megye­ határt jelöltünk meg, mert pl. Pest megye észa­ ki határa jóval közelebb van Bp.-hez, mint a dé­ li határa. Az esetek 90 %-ában belátták, hogy igazunk van. Nagyon nem tetszik, hogy néha olyanok hívnak fel, akik nem tájékozottak. Úgy reklamálnak, hogy nem ismerik a felsőoktatási törvényt és a kormányrendeleteket. Az önbe­ csülésükben megsértett szülők gyermekük ne­ vében telefonálnak, és közlik, hogy rablóbanda ül az Irodában. Bezzeg a szomszéd Pistike meg­ kapta, ugyanolyan helyzetben. A HŐK jogköre a bevallott adatokon túl csak az iratok ellenőrzé­ séig terjedhet. Maximum kimegyünk és meg­ nézzük az ott megjelölt lakcímen lévő házikót, de nem kötelesek minket beengedni. Felvetet­ ték, hogy csak vennem kellene a fáradtságot és megnéznem ezt vagy azt a házat. Nos, erre én azt mondom, hogy a több mint kétezer pályázat alapján hadd ne kelljen kimenni, és megnézni minden egyes házat. Az előforduló csúszásokkal mennyiben hozható kapcsolatba a Pénzügyi Osztály, illetve milyen nehézségek adódtak a HÖK-ön belüli ügyinté­ zés során? A Pénzügyi Osztály nem hibáztatható. A Sza­ bályzat szerint a tanulmányi és egyéb ösztöndí­ jak folyósítási rendje: a HŐK által javasolt listát jóvá kell hagynia a Pénzügyi Osztály vezetőjé­ nek, a HŐK Gazdasági Alelnökének, a Gazda­ sági Menedzsernek, és utána a Dékán Úrnak. Remélem érthető, hogy ennyi személytől az aláírást néha igen nehéz beszerezni. Hogy mi­ ért nem havi összegben utaljuk a pénzt? Azért, mert mi sem havi, hanem esetenként három­ négy hónapnyi ösztöndíjat kapunk egyszerre. Szeretném megköszönni a segítséget Tóthné Lukács Klárának, a HŐK Iroda vezetőjének, valamint a Pénzügyi Osztály szívét-lelkét kite­ vő munkatársainak: Rébeli Szabó Gézánénak, az Osztály vezetőjének. Újhelyi Lászlóné, Térjék Ottóné, és Bottá Gabriella pénztárosok­ nak. Amint a lista megérkezett hozzájuk, tőlük telhetőén, a legrövidebb úton igyekeztek elin­ tézni a hallgatói utalásokat. Am, az utalásnak gyakran gátját jelentette, hogy a hallgatóról nem minden adatot tudtak. Ahhoz, hogy valaki hallgatói juttatásban részesüljön, szükséges a neve - amit mi megadunk, így ez nem hiányoz­ hat - valamint ha van, bankszámlájának száma, továbbá az adószáma. Ha ezek nem állnak ren­ delkezésre, nem tudják átutalni a pénzt. Ilyen­ kor a hallgató vegye a fáradtságot, és lássa el a Pénzügyi Osztályt a szükséges adataival. A szo­ ciális, a lakhatási és a jegyzettámogatás elbírálá­ sát - a tanulmányit nem kell bírálni - az egyes évfolyamok képviselői végezték az én felügye­ letemmel. Ennyi embert összeegyeztemi vi­ szont nehéz volt. Az a két-három hét, amíg ez­ zel foglalkoztunk, nekem gyakran okozott reg­ gel 8-tól este 8-ig tartó munkát, és óralátogatá­ si hiányt jelentett, de gyorsabban nem ment. Egyedül nem végezhetem el az egészet, mert az a szabályzatba ütközne. Szerintem egy HÖKön belül ne az legyen a legnagyobb gond, hogy leültessem és hajtsam a többieket. Ha valaki el­ vállalja a hallgatói érdekképviseletet, szépen ke­ resse meg a munkát és dolgozzon rajta, ez a kö­ telessége. A tervezet elkészítése során felmerült, hogy a pázmányos társkarok is átveszik a döntő rész­ ben általad kidolgozott új megoldást... Igen, rajtuk kívül a Semmelweis Orvostudo­ mányi Egyetem is érdeklődött. Az átvételnél az okoz gondot, hogy a tervezet jogi karra, egy szakra, és nem kreditre épül. Ugyanakkor váz­ nak szerintem tökéletes a megoldás, amiből el lehet venni, hozzá lehet adni. Megnézték, tet­ szett nekik, és felkértek arra, hogy a törvé­ nyességi hátterét (Ftv, kormrend.) nézzem át, segítsek nekik a saját viszonyaikra alkalmazni. Nyilván karunknak is nagy siker, hogy a többi kar is átvenné a megoldásunkat. Talán nem hangzik szerénytelenül, ha azt mondom: sze­ mélyes sikeremnek is érzem a fejleményeket. SZAMOS MÁRTON tizenegyedik oldal �u jsn. W" - s Elég már a langyos vízből! A közömbösség az úr a Pázmányon Adott egy egyetem, legyen ez a Pázmány, annak is a jogi kara, mely elindult 1995-ben, az évek során a semmiből felépülve, korlátozott lehetőségekkel. De már az indulásnál, a káosz és zűrzavar közepette megfogalmazódtak a bátor célkitűzések. Zlinszky János alapító Dékán mondta ki: az egyetemnek elitegyetemmé kell lennie, mely mást, többet ad hallgatóinak, mint a többi jogi kar, úgy tudományban, mint erkölcsiségben-szellemiségben. A keresztény értékrend és tradíciók mentén kell felnevelni egy új jogásznemze­ déket. A magasztos célkitűzés megvalósítása (remélhetőleg) még mindig folyamatban van, legalábbis mindmáig elérni nem sikerűit. Elsősorban nyilvánvalóan anyagi okokból a hallgatók olyan tömege áramlik manapság a felsőoktatásba, mely óhatatlanul „felvizezi’ az oktatás színvonalát. Mindenki szeretne diplomát szerezni, és az is természetes em­ beri ösztön, hogy mindenki szeretné a lehe­ tő legkevesebb energiabefektetéssel meg­ szerezni azt. De valahol azért nem ártana meghúzni a határt, hiszen így az oktatás színvonala romlik, és ezzel - hosszú távon mindenki rosszul jár. A másik hozadéka ennek a felhígult álla­ potnak, hogy nemcsak az oktatás minősé­ ge romlik, hanem az erkölcsi-világnézeti nevelés is lehetetlenné vált. Nyilván nem arról beszélek, hogy az oktatóknak és az egyetem vezetőinek rendszeres „fejtágí­ tást” kellene folytatniuk a hallgatók felé, de nevében katolikus és elviekben a ke­ resztény értékek iránt elkötelezett egye­ tem lévén talán valamilyen formában erre a nevelő munkára is szükség lenne. A hallgatók nagy része ugyanis közömbös. Nem igazán különbözik más egyetemek hallgatóitól. Pedig annak idején nem erről volt szó... Nyilván, szegény ember vízzel főz, „ezek a mai fiatalok”, de véleményem szerint nem kellene abba beletörődni, hogy egy büfébeli társalgás kizárólag a dél-ameri­ kai szappanoperák, a mobiltelefonok illetve a pasik/csajok/sör/buli problémakörben mozogjanak. Ez ugyanis minősíti a hallga­ tók, így az egyetem színvonalát. Nem áll szándékomban megsérteni senkit, nem is állítom, hogy a hallgatók többségé­ ről beszélek, de bizonyosan jó részéről. A Pázmányos hallgatók közömbösek a kö­ zösség és a közügyek iránt. Láttuk ezt a leg­ utolsó HOK-választáson is, ahol alig indult el jelölt. Igaz, a HŐK nem mindig műkö­ dött megfelelően, a hallgatók java része „zsigerből HÖK-ellenes”, de addig min­ denki mondja a magáét, szidja a testületet, amíg nem kell tenni semmi egyebet. Ahogy megnyílik a lehetőség, javítani valamin, kö­ vetkezik a néma csend. Ja kérem, az mun­ kával is jár! tizenkettedik oldal A legtöbb ember nyilvánvalóan megelég­ szik a baráti körével, azon belül él és virul, nem is kíváncsi másra. Természetes és tel­ jességgel normális, hogy a legtöbben így gondolják. A gond az arányokkal van; hogy több ezer hallgatóból csupán ilyen csekély létszám aktivizálja magát az egye­ temi közéletben (és itt nem csak a HÖKválasztásra gondolok, hanem minden egyéb lehetséges hallgatói fórumra), az már súlyos probléma. A hallgatókjelentős része passzív, nem fo­ gékony arra, ami nem a szórakozással függ össze. Hogy a tankönyv is csak a le­ hető legszükségesebb mértékig kerül fel­ használásra, közvetlenül a vizsga előtt, ta­ lán még a legkisebb baj, annál nagyobb, hogy a Pázmány egykoron megálmodott szellemisége csak igen csekély mértékben valósul meg (ha egyáltalán...). Persze nem könnyű dolog jogilag felnőtt (nagykorú) embereket bármire is rávenni, bármerre is irányítani, de talán nem is tel­ jességgel lehetetlen. Csak éppen rengeteg pluszmunkával, vesződséggel jár. Éppúgy feladata lenne ez az oktatói karnak és talán még inkább a hallgatói önszerveződések­ nek. Sajnos azonban az öntevékeny cso­ portok mára már nem léteznek, de amíg voltak, sem igen töltötték be ezt a funkciót. Mindezektől függetlenül úgy vélem, a Pázmánynak igenis másnak kell lennie, mint a többi jogi kar. Ez az egyetem talán tényleg hivatott arra, hogy többet, jobbat, különbözőt nyújtson hallgatóinak, úgy a jogtudomány, mint a magáénak vallott ér­ tékek terén. Ha ez megvalósulna, azzal mindenki nyerne. A lehetőség erre még mindig megvan, csak tenni kell érte. (Szánom ezt az írást vitaindítónak, kérve mindenkit, aki nem ért velem egyet, hogy szán­ jon rá egy kis idó't, és írja meg nekünk vélemé­ nyét, melyet szívesen leközlünk!) KOLTAY ANDRÁS Amelie csodálatos élete (francia-német szinkronizáltfilm, 2001) n-,Két Malom kávéház. Általában négytől ott vagyok. - üzen a főszereplő az egyik jelenetben. Ez a mondat sajátos módon utal a mű lényegére. Amelie Poulain, a valóságban is létező párizsi kávéház elképzelt pincérlánya egy sze­ retnivaló modern mesében csal mosolyt az emberek arcára. Miután az utolsó kocka is lepereg, ez a mosoly varázslatos módon átragad a nézőre, és elkíséri az utcán... . A rendező, Jcan-Pierre Jeunet életvi­ dám filmet álmodqtt a vászonra, A könnyed francia stílust beoltotta a hét­ köznapok apró örömteli mozzanataiba. A fiatal színésznő, Audrey Tautou nagy szemeivel és-gesztusaival A. Hepburn ártatlan pajkosságát idézi. Hollywood hatása azonban szerencsére itt ki is me­ rül. Öreg-kontinensünkön olyan filrn készült, ami lenyűgözően nemes és­ szerűséggel utasítja el az elnagyolt, unott sablonokat. Bravúros ötletek és karakterek gazdagítják. Bámulatosan il­ leszkedik az aláfestő zene a képi hangu­ lathoz. Amikor Amelie kikacsintgat a meséből, jó adag derűt lop a mozi leve­ gőjébe. Háromféle érzés fogott el, miután megnéztem; eljutni újra Párizsba,"felér­ tékelni néhány jóleső, jelentéktelen hétköznapi pillanatot, és egyszerűen, segíteni felebarátaimnak megoldani a gondokat. ... Ajánlom mindenkinek ezt a szóra­ koztató, kétórás kikapcsolódást. Mond­ juk ezen a hétvégén, esetleg egy isméte­ lendő tanegység után. ' " Érdemes megismételni! SZAMOS MÁRTON �Imázsváltás az Unióban? a Konvent munkájáról — Nemrégiben kezdte meg működését a Konvent, az Európai Unió intézményi reformját előkészítő tanácskozó gyűlés. A magyar felet Szájer József (FideszMPP) és Vastagh Pál (MSZP) képviseli. Tapasztalataikról, gondolataikról mindketten a Parlamenti Európa-klub ötödik találkozóján, az Országház Delegációs Termében számoltak be. A konvent, az Unióhoz való csatlakozásunk történetében az első olyan intézmény, amely­ ben majdnem teljes jogú tagként vehetünk részt - hangsúlyozta Szájer József A konvent tevékenysége intézményes keretek között fo­ lyó, ugyanakkor nem szűk körű tárgyalás Eu­ rópa jövőjéről. Célja, hogy az Európa jövőjét meghatározó alapokat rakja le, így nélkülöz­ hetetlen a konszenzuális döntések létrehoza­ tala - amint azt Giscard d’Estaing is hangsú­ lyozta. Ezt segíti elő, hogy működésében a tagjelölteknek is széles körű beleszólási joguk van, hiszen olyan kérdésekben kell dűlőre jutni, amelyek annak az Európának a jövőjét érintik, amelyben már Magyarország is teljes jogú tag lesz. Még nyitott kérdés, milyen ha­ tása lesz a konvent-béli tárgyalásoknak az Unió jövőjére, születik-e egyáltalán valamifé­ le európai alkotmány, s ha igen, annak nor­ matív tartalommal kell-e bírnia, vagy csak úgymond - iránymutatóul szolgál a feleknek. Szájer József az esetleg létrejövő alkotmány tekintetében a nemzeti kisebbségek jogainak deklarálását hangsúlyozta, különös tekintettel arra, hogy ez nem csupán magyar, hanem számos európai országot érintő ügy A kon­ vent munkája nem tekinthető közvetlenül a bővítési folyamat részének — emelte ki Vastagh Pál. Sokkal inkább a “demokratikus deficit”, az európai unió életében felmerülő nehézségek hozták létre ezt: szerveinek mun­ kája az unió polgárainak szemében sokszor áttekinthetetlenné, bürokratikussá vált. E problémák megoldására már korábban szü­ lettek elképzelések, amelyek szintén előreve­ títették a Konvent megszületését, előképe már az Alapvető Jogok Chartájának megszö­ vegezésekor megjelent. Utóbb a laakeni kon­ ferencia tette még egyértelműbbé feladatait. Persze félelmek is vannak a konvent működé­ sével kapcsolatban: hiszen az európai alkot­ mányozási folyamat akár a bővítés lassítójává is válhat; ugyanis a Koppenhágai Kritériumok mellett újabb követelmények is megszület­ hetnek. Magyarország érdeke tehát, hogy a konvent működése 2003 végére fejeződjék be, körvonalai egyértelműen kirajzolódjanak, s 2004-ben a magyar polgárok is az Európai Parlament választói lehessenek. A konvent-béli pozicionálás is problemati­ kus: jelentsen-e a tagjelölti státusz egy olyan csoportképző ismérvet, amely szorosabb együttműködést eredményezhet ezen orszá­ gok között, avagy azok önállóan képviseljék magukat. Magyarország nem akar válaszfalat építeni a tagjelöltek és az uniós országok kö­ zé, így az előreláthatóan az önálló fellépés út­ ját választja - fejtette ki Vastagh Pál. A helyze­ tet színesíti, hogy az európai politikai paletta képviselői a jövőben mind komolyabban fog­ nak együttműködni az eszmerendszereikben rokon, hazai politikai erőkkel. Valószínű, hogy a konvent munkája az egyes országok belső fejlődésére is komolyan visszahat: em­ líthetők itt az “európai kormányzás elvei”, amelyek Európában a legkülönbözőbb szintű kormányzati tényezőket hatják át: mind a nemzeti, regionális, mind a helyi kormányzás szintjén érvényesülnek. Az átláthatóság, rész­ vétel, elszámoltathatóság, koherencia elve ál­ talános európai elvekké válnak. A tagjelölteknek még mindig kevés tapasz­ talatuk van arra nézve, az egyes nemzeti parlamenteknek milyen feladatot kell betöl­ teniük a jövőben, hiszen ha azoknak nincs komolyabb szerepe az integrációban, ez az egész csatlakozási folyamat demokratikus legitimációját csökkentheti. ★ Dr. Szent-Iványi István, Vastagh Pál kon­ vent-béli helyettese személyesen állt lapunk rendelkezésére. A konvent kialakulásának kontextusáról, előzményeiről, kimondott és kimondatlan céljairól kérdeztük. — Az Európai Unió gondolata az európai politikai elit nagy álmaként fogalmazódott meg, amelynek célja a nemzetek közötti bé­ kés, feszültségmentes együttműködés kiala­ kítása a. Ezt a gondolatot a gazdasági elit, akadémiai értelmiség is felkarolta. Am so­ hasem sikerült ugyanezt az álláspontot az állampolgárok gondolkodásába építeni. Az 1990-es évekig ez a helyzet nem okozott problémát, ám ezt követően egyértelműen megfigyelhető jelenség az átlagos európai polgár és a (politikai) elit közötti távolság növekedése. Ezzel egyidőben jelentkeznek a populizmus kihívásai, s az euroszkepszis terjedése nyomán, egyes politikai tényezők ma már nyíltan vonják kétségbe a közös Eu­ rópa kialakításának szükségességét. Ilyen­ formán az Európai Unió mára legitimációs válságba került - ugyanezt mások demokra­ tikus deficitként említik. A két kifejezés mondanivalója azonban egy: az emberek úgy érzik, a döntések a fejük fölött szület­ nek, nem tudják azokat befolyásolni. Eddig az Unió intézményi reformjának megvaló­ sítására is kevés rálátása volt az állampolgár­ oknak, s a nemzeti választott képviselőknek is: a kormányközi konferenciákat ismert politikusok készítették elő, azokon hivatal­ nokok tárgyaltak, s az eredményre az államés kormányfők bólintottak. A Konvent ma ezen kíván változtatni: jelezve, hogy a folya­ matoknak az állampolgárok is részesei, mindez értük történik. Ezért hirdették meg a teljes átláthatóságot (transzparenciát); s így a folyamatok, dokumentumok ma hoz­ záférhetők, akár az Interneten követhetők. — Ma Európa kiemelt feladata, hogy a vi­ lágban végre komolyabb pozíciót vívjon ki magának. Az Egyesült Államokkal éppúgy fel kell vennie a versenyt, mint Japánnal. A kialakítandó európai imázsban vajon expli­ citté tehetők-e az állampolgárok számára az ilyen megfontolások is? — Ez nem közvetlen cél, de természetesen - közvetve - megfigyelhető folyamat. Sike­ res állomása az euró bevezetése, amelyet, bár eleinte szkeptikusan ítéltek meg, mára a nemzeti valutájukhoz legerősebben ragasz­ kodó államok is elfogadtak. Egyértelmű, amennyiben Európa meg akarja őrizni ver­ senyképességét, minél nagyobb fokú integ­ rációra van szükség, - nemcsak gazdasági, hanem védelmi, külpolitikai tekintetben is. Természetesen senki nem akarja azt a látszatot kelteni, amely szerint a világok harca lenne kialakulóban; sokkal inkább hangsú­ lyos az említett három nagy térség uralkodó politikai nézeteinek hasonlósága. Itt említ­ hetők a demokrácia, a jogállamiság elveinek betartása. A fejlődés fő iránya így remélhe­ tőleg a békés gazdasági verseny fejlődése. Ennek pedig alapvető feltétele az egységes, európai belső piac kialakulása - ne feledjük, a korlátlan belső piac az Egyesült Államok­ nak is erőssége. Az európai folyamat utolsó állomása várhatóan a ténylegesen közös kül- és védelmi politika kialakulása lesz. BÁLINT GYÖRGY RUDOLF tizenharmadik oldal �Mindenki sztár Tombol az alpáriság „A jövőben mindenki híres lesz... tizenöt percre. ” (Andy Warhol) Akárhogy is vesszük, Andy Warhol (a hat­ vanas-hetvenes évek amerikai pop-art kép­ zőművésze) túlzottan optimista volt. Ma már tényleg mindenki híres, de csak né­ hány percre, legyen mondjuk úgy öt-tíz. Manapság töménytelen mennyiségben ömlik ránk az információ, többtucat tele­ vízió-társaság, újságok tömege, rádió. Internet, óriásplakát, zene, könyv, kiállítás és minden egyéb eszköz hivatott arra, hogy minket kiszolgáljon. Persze ez a kiszolgálás csak a szép csomagolásba hivatott elbújtat­ ni azt, ami ezen információhordozók való­ di célja. A mozgatórugó mindenhol, mint a mai világban a legfőbb értékmérő, a pénz. Vegyél, költsd el a pénzed, lehetőleg nálunk, a mi reklámainkat nézd, hallgasd, olvasd, hiszen nekünk az a jó. Ennek el­ érésére, a népszerűséghez vezető legegy­ szerűbb út pedig az alpáriság. Minden, ami színes, könnyen fogyasztható, lehetőleg van benne erőszak vagy némi erotika, jö­ het. Az átlagember ezt „eszi”, de nem kizá­ rólag azért, mert szellemi színvonala csu­ pán erre jogosítaná fel, talán inkább mert ,nem kap mást”, legalábbis nem ilyen könnyen fogyasztható formában. Az egyik legnépszerűbb napilap külpolitikai rovat­ vezetője mondta nekem egyszer, amikor megkérdeztem, milyen írásokat is vár, hogy, idézem: „minden, amiben van szex, erőszak, botrány”. Még egyszer mondom, ő egy külpolitikai rovatvezető! Ami tartalmában talán nívós is lehetne, elsősorban a közszolgálati médiumok műsoraira gondolok, azt néha az elkészí­ tés amatőrizmusa teszi fogyaszthatatlanná, ráadásul mára már bekövetkezett a tö­ megek olyan mértékű átnevelése, hogy sokan már eleve nem is kíváncsiak másra, csak a bóvlira. A kereskedelmi jellegű televízióadók, a reklámokból megélni kívánó lapok kizáró­ lag az olcsó szórakoztatásra törekednek. Jó-jó, a médiatörvény ró bizonyos kötele­ zettségeket, bizonyos „kötelező közszolgálatiságot” rájuk is, de ez kevés. Példátlan, tizennegyedik oldal hogy nagy nemzeti ünnepeinken is hu­ szadrangú gagyi amerikai filmeket vetíte­ nek főműsoridőben, és talán nagy kegye­ sen bepasszírozzák a műsorba A kőszívű ember fiait - mondjuk 23.30-as kezdettel. Most kanyarodnék vissza a címben megfo­ galmazottakhoz: ma tényleg mindenki sztár! A tehetség meglétének minimális látszatát magukról elhitetni képtelen egyedek vezetnek show-kat, hírműsornak álcá­ zott formedvényeket, szerepelnek tévéso­ rozatokban. A műsorokban, írásokban las­ san sztárnak nevezik a negyedvonalbeli vi­ déki színészt, csak mert a „Barátok közt”ben ő volt mondjuk Misi legújabb pasija (mert neki az van). Liptai Claudia (szigo­ rúan c-vel) sminkesének az unokaöccsét, mert ő ugrott ki a boltba egy kis alapozó­ ért, amikor az elfogyott, Mónika show-jában szereplő Gipsz Jakab villanyszerelőt, mert elmondta, hogyan dobta ki a barátnő­ jét, Kozsó legújabb örökzöldjét a falusi dizsiben eltátogó szerencsétlen mitugrászt, aki úgyis repül, ha már megunják (ez el­ tarthat azért néhány hétig, addig ő is sztár), szegény Jimmy teljes családját (csak azért, mert ők voltak szegény Jimmy teljes csa­ ládja), Németh Istvánt, aki éppen, hogy megúszta az akasztófát (igaz, Gyuri bá­ csi?), és sikeresen letöltötte börtönbünte­ tését (ez aztán!), és így tovább. Mindenki szerepelhet napilap borítóján, mindenki neve elé oda lehet biggyeszteni az állandó eposzi jelzőt („sztár”), és ami a legviccesebb az egészben, hogy mindenki el is olvassa ezeket (nem ám kizárólag a műveletlen, iskolából kibukott társadalmi rétegek, hanem rengeteg állítólagos értel­ miségi, diplomával - újabb ékes példája annak, mennyit ér manapság a felsőfokú végzettség). Talán eljön az idő, amikor a mi közvetlen környezetünkben is mindenki sztár lesz. Az egyetemen például lesznek „sztártitkár­ nők” (akik a legkedvesebbek a hallgatók­ kal), talán egyszer lesz „sztárdékánunk”. .sztár.sztáradjunktusaink”. meg konyhásnénink” (mert nagyobb adagot ad a menzán) is. Otthon a nagymama lesz a sztár, mert süteményt sütött a hétvégén, meg anyu, aki megvette nekünk a legújabb ,sztármobiltelefont”, amilyen csak a sztá­ roknak van (így hát mi is azok lettünk). Az olcsó szórakoztatásnak az a lényege, hogy mindig újat kell mutatni. Mindegy, milyen a színvonal, amíg jól bereklámo­ zott az áru, és sikerül felkelteni a figyel­ met iránta, addig lehet rajta kaszálni. Leg­ többször maga az „áru” (mint az előbb említettek például) is csak bábfigura, aki addig kell, amíg eladható, utána szépen megköszönik neki a részvételt. Persze így sem jár rosszul, hiszen neki is csepereg a haszonból. Mindig kell tehát az új és még újabb gagyitermék, ami újra és újra beadható az embereknek. Ezért van az például, hogy a két legnépszerűbb kereskedelmi tévéadó szinte havonta cserélgeti egymással .sztárjait”, akik mindig új műsorral állnak elő, ami aztán megy néhány hétig, hóna­ pig, majd jöhet az újabb csere. Odáig rendben is van minden, hogy szó­ rakoztatni kell, de nem mindegy, hogy hogyan és milyen arányban. Mert a szóra­ koztatás színvonaltalansága (az amúgy nagyszerű komikus, Gálvölgyi János sem képes már összehozni egy épkézláb paró­ diát, hiszen a kiparodizált műsorokban annyi egyediség sincs, amennyit ki lehet­ ne figurázni) mellett sajnos meg kell em­ líteni - a legnépszerűbb médiumokban az .építő”, tanító-nevelő célzattal készült. ismeretteljesztő műsorok, írások égető hiányát. Újak egyáltalán nem készülnek, a régieket meg nem szedik elő. Talán el­ adható lenne, de nem is akaiják az ilyen jellegű műsorokat eladni. Talán, mert ki­ csivel nehezebb lenne, nem akkora a „tu­ ti profit”, talán néha politikai megfontolá­ sok is állnak a háttérben, nem tudom. Ami biztos: az átlagember műveltsége évről-évre zuhan lefelé (nézzétek meg a fel­ vételi aranyköpéseket), magyarán: butul az ország. És ez nem jó. Nekünk leg­ alábbis. Az „áruk” előállítóinak annál in­ kább. Hiszen minél kisebb az igényszint, annál egyszerűbb a feladat: eladni, eladni és eladni... KOLTAY ANDRÁS �Ax ELSA Budapest Finnországban Bár Karunkon a hallgatói öntevékeny csopor­ tok száma az utóbbi időben nagymértékben lecsökkent, az ELSA Budapest továbbra is lé­ tezik; nagy lelkesedéssel szervezünk újabb programokat. Az ítélet korábbi számaiban már olvashattatok rólunk, és többeket érde­ kelhet, milyen programokat tervezünk a kö­ zeljövőben, illetve mit csináltunk eddig. A lap hasábjain igyekszünk majd bemutatni az ELSA tevékenységi köreit, és persze azt is, hogy a Pázmányos ELSA-tagok miként vehet­ nek ebben részt. Az ELSA mindenhol igyekszik lehetőséget biztosítani a különböző európai országokban ta­ nuló jogjiallgatóknak, hogy csereprc^ramok ré­ vén is megismerhessék egymást, a másik ország (jogi) kultúr^at, ajogászképzés módját és persze a diákéletet Az ilyen cserék eléggé kötetlenek, a programot általában a mindenkori vendéglátók állítják össze, ők gondoskodnak a szállásról, étke­ zésről, állják a helyi utazás költségeit. Ebben a tanévben két ELTE-s hallgató (Steinhof Katalin, Kis Attila) és négy Páz­ mányos diák (Bóné Beatrix, Erdélyi Dóra, Pfeifer Péter és e sorok írója) vett részt egy csereprogramban, amit Vaasa-i ELSAtagokkal közösen szerveztünk. Vaasa egy hatvanezer lakosú kisváros Finnországban, a fővárostól kb. ötszáz kilométerre. Az ott működő jogi kar nem önálló, hanem a Hel­ sinki Egyetemhez tartozik. Finn barátaink tavaly októberben egy hetet töltöttek Buda­ pesten, mi pedig februárban utaztunk el. Szerencsénk volt az időponttal kapcsolat­ ban, mert éppen február végén rendezett a Pykkala (a helsinki joghallgatók szervezete) és a finn ELSA egy konferenciát ’On The Way To The Hague’ címmel a Nemzetközi Büntetőbíróság időszerű kérdéseiről, ame­ lyet természetesen nem hagytunk ki, és így az eredetileg tervezettnél kissé hosszabb időt, tíz napot töltöttünk kint. Négy napig voltunk Vaasa-ban, ahol lát­ tuk az egyetemet, megnéztük a helyi bírósá­ got és egy éjszakát töltöttünk egy hétvégi házban. Mindemellett voltunk finn szauná­ ban, meg helyi klubokban, éttermekben is gyorsan eltelt az a pár nap. Vaasa-ból átmentünk Helsinkibe, ahol a konferencia kezdete előtti két napon megnéz­ tük a város nevezetességeit, köztük az Egyete­ mi Könyvtárat is, ahol gazdag gyűjtemény van magyar könyvekből. Helsinki egyébként igen barátságos város, bár mindenki azt mondta, hogy nyáron érdemesebb odautazni, hiszen akkor legalább nincs ennyire hideg. A csereprogramot lezártuk egy búcsúest­ tel, majd másnap bejelentkeztünk a konferen­ ciára, ahol még egy Pázmányos hallgató. Per­ laki András is csatlakozott hozzánk. Egyéb­ ként tizenhat országból érkeztek résztvevők, jórészt diákok, de voltak gyakorló jogászok is közöttünk. Maga a rendezvény négy napon át tartott, a Helsinki Egyetem tanárai (köztük Martti Kosken-niemi, a Nemzetközi Jogi Bi­ zottság tagja), holland és norvég szakemberek tartottak előadásokat, ’workshop’-okban jog­ eseteket oldottunk meg. A záróesemény pedig egy vitafórum volt, ahol többek között a finn külügyminiszter is részt vett. Esténként a Pykkala klubjában voltunk, ami egy igazi közösségi hely bárpulttal, könyvtárral, szaunával és úszómedencével. (A diákélet egyébként a mi viszonyainkhoz képest teljesen más dimenzióban folyik, például a joghallgatók szervezete tulajdono­ sa egy bérháznak Helsinki belvárosában, és a befolyó bérleti díjjal szabadon gazdálkod­ hatnak.) Rövid összefoglalása ez a cikk a Finnor­ szágban velünk történteknek, de remélem sikerült felkeltenem az érdeklődést az ELSA cserekapcsolatai iránt: idén tavasszal a Lausanne-i és a prágai jogi fakultások diák­ jait lesz lehetőség fogadni Budapesten, és folyamatban van egy kapcsolatkiépítés az újvidéki egyetemmel is. Mindezzel, valamint az idén szerte Európá­ ban rendezett ELSA konferenciákkal kapcso­ latban bővebb felvilágosításért bátran fordul­ jatok hozzánk, személyesen vagy e-mailen! (elsa@jak.ppke.hu; http://elsabudapest. freeweb.hu) JUHÁSZ GERGELY The European Law Students’ Association BUDAPEST pályázatot hirdet Az ELSA Válogatott Európajogi Tanulmányok (Selected Papers on European Law, SPEL) című kiadványa lehetőséget biztosít tehetséges joghallgatóknak, hogy legjobb munkáikat tekintélyes és elismert tudósok írásai mellett publikál­ ják az európai közjog, az európai integráció, az Európai Unió és más országok kapcsolatai, valamit internetjog témakörében, nemzetközi szinten. A SPEL-t több, mint 30 európai ország jogi karaira juttatják el. Az ELSA-Budapest ezúton pályázatot hirdet a fenti témakörökben. A pályázatra angol nyelven írt, maximum 20 oldal terjedelmű értekezésekkel lehet jelentkezni. A dolgozatok leadási határideje: május 10. Az első három helyezett számára lehetőséget teremtünk a SPEL-ben való megjelenésre. További információkért írj a bebe@jak.ppke.hu címre, vagy gyere az ELSA irodába. tizenötödik oldal �Vedd és olvasd! Németh Adám rovata S.'•'.í' K Meleg este, melé^^hori2ont alig látliatÓ^^ falu illemtudó illától won nélküli falu sok-: zsong mögötteb^^-e lőre. Besötétedett mcgin^l^S/ :me^rödni tud a számokról. az este az este kep^J^*^ ' Be megkongatnék W»Vcgy'tólem' távoli harangot. Be rínék, be nevetnék teli S2^[j^^zívvel, szemmel. Térdig cr valami végtelenbe nyújtózkodó késő nyári Szél fúj, fel a hegyekbe. Almozza;;,l:^ambóh fel, a még nem estébe. Fel,’slítíi^tni, fel, Ölelgetni, fel, meghalni, nagy-nagy szeretettel, gyöngédséggel, türelemmeL., Örcg-borba-fulladóst játszik,két, )^atlan. elaggott kéz, festett szemű kezeid Magáról beszél a kút mellett a dió .i. A sötétben Rá­ adásul már régen ki is vágták. Mé^ ott áll. Engem is kivágtak. Jüfceat/qtelb^ ülök a pén és ropit eszek lecsóvalH II» GYOS köze- iSABA A HETI VÁLASZ március eleji számában (II. évfolyam, 10. szám 2002. 03. 08.) HORKAY HÖRCHER Ferenc tanár úr ajánlja az olvasó figyelmébe MÁRAI Sándor Röpirat a nemzet­ nevelés ügyében c. írását (első kiadás: 1942 Bu­ dapest; mostani kiadás: Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2001. Ára: 990Ft). Részlet a könyvből: „... vérpezsdítő bódulatában a legjobb elmék is haj­ landók időlegesen megfeledkezni arról, hogy egy nemzet mindig szerződéses állapotban él az emberi­ séggel, s e szerződés legmélyebb értelme a közös em­ beri verseny méltányos szolidaritása. (...) .. .a min­ dig spekulatív szellemű hazafiasság éppen olyan bűn a nemzet ellen, mint a közösséggel minden együttérzést megtagadó, a nemzet nyelvét, múltját, tagadhatatlan egyéni képessé­ geit ócsárló, igen, a nemzet történelmi és missziós létezési jogát végül is megtagadó 5> szemlélet. Mindkettő ellen küzdeni kell... tizenhatodik oldal MAGYAR NEMZET (2002.03.09): VÉGH ALPAR Sándor: Helyén fű sem nő azóta - Mi­ ért lett annyiak reménye a Regnum Marianum c. írását H. GY-nak, az elszánt .hitnyomozónak” ajánlja. Most a Prohászka »• Ottokárral is kapcsolatos részek egyikéből idé­ zünk egy rövid, de minden ma élő katolikus joghallgató számára is tanulságos részt - re­ méljük egyre több ítélet-olvasó előtt lesz is­ mert a „szociális apostol” neve, emberi-papi helytállása: J, ...A huszadik század elején Prohászka Ottokár ráébredt, hogy a katolikus egyháznak meg kell újulnia. Felismerte a veszélyt, amelyet a kiegyezés utáni változások hoztak. Pest-Buda egyesült, növekedni kezdett, százezrek özön­ löttek vidékről a fővárosba csodát remélve. Csoda helyett borzas-szakállas igehirdetők jelentek meg az ócska munkásnegyedekben. Liberalizmusról, Marxról beszéltek, s azt mondták, a kommunizmus igazságosabb éle­ tet hoz majd. (....) Prohászka is járt a nyomornegyedekben. Ut­ cára csapott gyerekeket látott, teli kocsmákat, kurválkodó asszonyokat. Mindenük üres volt: a zsebük, a lelkűk, a tekintetük. Gazdátlanul tengődtek Tenni kellett valamit. (...) A Damjanich utcai házban első az Úrjézus volt, második a gyerek, és csak messze mögöt­ tük következtek az atyák. A fontosságnak ezt a sorrendjét Prohászka állította fel. ,5 Az IGEN (XTV évfolyam, 2.szám, 2002. febru­ ár) MOLNÁR Tamás filozófussal (aki meg­ fordult már néhányszor a Szentkirályi utcában is) közöl interjút, Az egyház nem lobbiszervezet címmel (A felvetett gondolatok­ kal, látásmóddal persze lehet egyet érteni, meg .ellene mondani” is, de egyet azért nehezen lehét: nem elgondolkodni r^tuk...). Kedvcsiná­ lásképpen: ,, ...Kultúrtörténetünk tele van annak jeleivel. hogy az egyház elvesztette (ideiglenesen?) ha­ talmát - vallási befolyását és jelenlétét is - az emberek felett. Annak, aki vagy ami az embe­ reket befolyásolni akarja, politikai hatalmat is szereznie kell - olyat például, mint amilyen a mai médiának van. Úgy tűnik, mintha a fran­ cia forradalom idején az egyház „szerződést’ kötött volna a világi hatalommal, és ennek kö­ vetkezményeként a sok száz lobbi egyikévé vált volna. Egyik fő jele ennek a változásnak, hogy a vallás nem domborítja ki korábban markáns esztétikai oldalát, aminek viszont az lett a következménye, hogy a szakrális elem eltűnik az életünkből... 5, (Katolikus lapok -Új Ember, Magyar Kurír..alapján) 4” A Magyar Szentek Templomában március 2án nemzetközi televíziós körkapcsolás keretében hat európai nagyváros egyetemistá­ ival együtt, II. János Pál pápával közösségben a budapesti fiatalok is bekapcsolódtak az idén másodszor rendezett közös imádságba. Orbán Viktor miniszterelnök március elsején megnyitotta a magyar kereszténység évez­ redét megörökítő kiállítást, amely tavaly októbertől idén januárig a Vatikánban volt lát­ ható. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Edmund Casimir Szoka bíboros, Vatikán Vá­ rosállam kormányzóságának elnöke is. A püspöki konferencia tavaszi ülésén Er­ dő Péter rektor tájékoztatta a testületet a PPKE működéséről. Á püspök-rektor szerint az egyetem a magyar felsőoktatás szerves és meg­ becsült részévé vált. Négy karon folyik a kép­ zés, és már szinte teljes létszámmal működik az intézmény. A megfelelő ingatlanok kialakí­ tása után most az egyetem katolikus jellegének erősítése a legfőbb feladat. A Szegedi Fegyház és Börtönben, a „Csillag­ ban” február 22-én emlékeztek meg a Szent Jobb Latorról, a börtönlakók védőszentjé­ ről. (36 ember jár odabent rendszeresen szent­ misére és 10 fő alkotja a „kemény magot”) Homoszexszuálisok nem fogadhatnak örökbe - Az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban február végén példaértékű döntést hozott, mely homoszexszuális személyeknek megtilga gyermekek örökbefogadását. Egy párizsi férfi fordult jogorvoslatért az európai bírósághoz, akinek megtagadták, hogy örökbe fogadjon egy gyermeket. A bíróság hangsúlyozta, hogy a tetszés szerinti szexuális élethez való jogot nem szabad összekeverni a gyermekek jogaival. ❖ A Szentszék ENSZ-missziójának, Martino Rento Raffele érsek szerint elfogadhatatlan, hogy kü­ lönbséget tesznek a kétfajta (reproduktív és gyógyászati) klónozás között. Bármilyen eszköz­ zel, és bármilyen cél érdekében is történjék a klónozás, annak betiltását szeretné elérni a Szentszék. A javaslata szerint a tiltás nem vo­ natkozna a nem emberből származó biológiai egységek (molekula, sejt, szövet), a nem kimerikus (félig állat, félig ember), illetve a nem emberi embriók és növények előállítására. II. János Pál pápa február 28-án fogadta a Pápai Életvédelmi Akadémia tagjait, és hozzájuk in­ tézett beszédében arról szólt, hogy a termé­ szetjog az élethez való sérthetetlen jog alapja, de az nem statikus, hanem dinamikus. (...) �h í „Nekem ez az életcélom 55 Beszélgetés Bognár Krisztiánnal ■MM Karunk harmadéves számtávos hall­ gatója, Bognár Krisztián 2001-ben az országos bajnokságon bronzérmet nyert. A sportág hivatalos neve ma­ gyar Kyokushin Karate. Feketeöves, elérte a mesterfokozatot, immár 1. Dan-osnak mondhatja magát. Am nem elégszik meg ennyivel, tovább szeretné folytatni a sportolást, a jogi diploma megszerzését életcéljának tekinti, és mindemellett még dolgo­ zik is. — Mikor elkezdtél sportolni, miért dön­ töttél küzdősport mellett? — Édesapám is sportolt, de azt szerette volna, ha valamelyik akkoriban divatos sportot, a futballt vagy a bokszolást vá­ lasztom. Nekem ezek nem voltak szim­ patikusak, a karate teljesebb sportág, kéz és lábmozdulatok összehangolásáról, for­ magyakorlatokról, önvédelemről szól. Eleinte, amikor 13 évesen elkezdtem, mindenben az utolsó voltam. Most én va­ gyok az egyetlen abból a csoportból, aki edzésre jár, én lettem egyedül mester. In­ kább a kitartásomnak, mint a hatalmas te­ hetségemnek köszönhetem, hogy idáig eljutottam. Megkérdőjelezhetetlen volt, amit az edzőm mondott, szinte hitvallásszérűén jártam az edzésekre. — Hogyan alakult a sportpályafutásod? — Második lettem az országos bajnoksá­ gon, aztán ötödik egy világbajnoki váloga­ tóversenyen. A mostani bronzérmemmel pedig kvalifikáltam magam az Európabajnokságra, ami 2002 márciusában lesz Amszterdamban. Ritkán járok versenyek­ re, mert szerintem nem éri meg sem az anyagiak, sem pedig az elismertség tekin­ tetében. Arra jók ezek a versenyek, hogy felméijem hol tartok, meg tudom-e állni a helyem országos szinten is. — Magáról a sportról, a versenyszabá­ lyokról mit kell tudni? — Ez egy szokatlan mozgásrendszer, amely szokatlan gondolkodásmóddal és 4-' ; I edzéssel párosul. Külön van kezdő, hala­ dó és mester fokozat, korosztályonként mindenki a saját szintjének megfelelő csoportban dolgozik. Az egyes övfokoza­ tok színeinekjelentése szimbolikus; a fe­ hér például a tisztaságot, a barna az érést, a fekete az elmélyülést jelképezi. Tíz-tíz fokozat van tanuló és mesterszinten is. A verseny 11 percből áll, ami küzdelemmel kezdődik. Ez védőfelszerelés nélkül, tel­ jes erővel történik, de Ízületekre, szemre, nyakra, térdre, ágyékra nem szabad ütni és rúgni. Ez egy kitartásra ösztönző sport, a fizikai tűrőképességet, az állóképességet méri. A versenyeken egyenes ági kiesés zajlik, a tizenhatos döntőben kerül sor a töréstechnika felmérésére (ki hány desz­ kát tud eltörni). Ebben a hosszú távú, fo­ lyamatos küzdelemben nagy szerepe van a gyorsaságnak is, ezért a versenyeket álta­ lában a viszonylag kisebb, de gyors embe­ rek nyerik. — Mekkora hangsúlyt fektetnek a keleti filozófiák tanításaira, és ezt hogy lehetfel­ használni a „civil életben”? — Ez egy életforma. Fizikai, szellemi kondíciót ad, segíti az életben való helytállást. Szigorú rendszabályok van­ nak, az edzések katonás fegyelmet és rendszerességet kívánnak, úgy is lehet­ ne mondani, hogy az emberek „megta­ nulnak viselkedni”. Érezhetően más a légkör, az edzőknek tényleges tekinté­ lyük van. A másik nagyon fontos dolog, hogy kitartásra nevel. Összesen huszonháromszor vizsgáztam, tehát jó sokszor megbuktam, míg erre a szintre eljutottam. E tekintetben hasonlít is az egyetemhez, hiszen ott is sokat kell vizsgázni, míg az ember eljut a diplo­ máig. Eközben persze sok kudarc is ér­ heti az embert, és a sport megtanít eze­ ket jobban kezelni. Ilyenkor nem sza­ bad megtörni, újra fel kell állni és neki­ menni ugyanannak az akadálynak akár sokadszor is. Nekem ez a sport nem el­ sősorban az eredményekről szól, az a célom vele, hogy segítse a tanulást, a munkát, az egész életemet. — A továbbtanulás is ilyen természetes volt számodra? — Igen, édesapám mindig azt mondta, hogy sportolni és tanulni kell. Bár felső­ fokú tanulmányaimat a Számviteli Főis­ kolán kezdtem, a humán tárgyak, a jog mindig közelebb álltak a szívemhez. 1999-ben vettek fel a Pázmányra, szám­ táv tagozatra. A kis vállalkozásomban dolgozom annyit, hogy a tandíjat ki tud­ jam fizetni, mert a szüleim ebben nem tudnak támogatni. Sokan mondják, hogy ennyi pénzért rengeteg más dolgot tud­ nék csinálni, de mindig azt mondom, hogy nekem ez az életcélom, a lehetősé­ get, hogy itt diplomát szerezzek, nem cserélném el semmivel. A mindennapi munka mellett nem olyan könnyű előre tanulni, de azért a fontosabb tárgyakból igyekszem bejárni a nappalisok előadása­ ira. így könnyebb a felkészülés is, ha az ember rendszeresen bejár az egyetemre, nem esik ki a ritmusból. Azt kicsit ne­ hezményezem, hogy a magas tandíj elle­ nére nem nyújtanak valami sokat a számtávosoknak. Ha már létezik ez a ta­ gozat, akkor azon kívül, hogy ennyi pén­ zért el lehet jönni vizsgázni, foglalkoz­ hatnának többet az emberekkel, például konzultációs lehetőségeket biztosítva. SZINCSÁK ZSUZSA tizenhetedik oldal �Bemutatkozik a Józsefvárosi Torna Egylet Már-már közhelyszerű, hogy az egyetemen nincsen semmi közös­ ségi- és sportélet. Ugyan ezt már többen igyekeztek megcáfolni, még az ítélet hasábjain is, de kár tagad­ ni, hogy hallgatóink részéről elké­ pesztő méreteket ölt a passzivitás. Ezúttal egy újabb kezdeményezést szeretnénk bemutatni, a frissen ala­ kult JTE sport klubot, mely ha másról nem, az étterméről jól is­ mert Spartacus épületben kezdte meg működését, és amely legutóbb hadat üzent az édes Pázmányos semmittevésnek. Ennek kapcsán beszélgettem Fraknói Andrással, az egyesület egyik életre hívójával. András, mit kell tudni a JTE-rdl? A Józsefvárosi Torna Egylet idén január 17-én lett bejegyezve, és 4 szakosztállyal kezdte meg műkö­ dését: torna, labdarúgás, kosárlab­ da, ökölvívás, a szakosztályveze­ tők sorrendben Draskóczy Imre, Fraknói András, Pintér Ákos és Kiss Tamás. Kosarasaink tavaly megnyerték az egyetemi bajnok­ ságot. A tornaszakosztály az or­ szágban a második legeredménye­ sebb, versenyzőik között egészen kis gyerekeket és Atlantát megjárt olimpikonokat egyaránt találunk. Említést érdemel a Karunk három hallgatója, Fahn Gábor, Incze Ádám és Kiss Tamás által március 3-án a Kőér utcai Sporttelepen szervezett ökölvívó csapatbajnoki forduló, mely nagy sikert aratott a nagy számú közönség előtt, és ki­ vívta az Ökölvívó Szövetség elnö­ kének és a szakma több jelen lévő képviselőjének elismerését. Boksz edzések naponta kétszer vannak. tizennyolcadik oldal reggel és este a Spari földszinti kis edzőtermében, a klub alkalmazá­ sában álló hivatásos ökölvívó edző közreműködésével. l^n jövője a labdarúgásnak a Pázmá­ nyon, miután tavaly egyetlen csapat sem képviselte Karunkat az egyetemi bajnokságon? Annak idején megrendezték a 2000 perces focimeccset a Margit­ szigeten és voltak mérkőzések a Czakó utcában is, de ezek a kezde­ ményezések idővel elhaltak. Való­ ban, tavaly nem indult csapatunk bajnokságon, maradt az immár ha­ gyományos tanár-diák összecsapás, de igenis megfogalmazódott az igény arra, hogy hivatalosan is indúljon a Pázmány jogi kara a bajnokságon. Az egyetemi csapat játé­ kosai ugyanis különböző klubokba szétszórva játszottak. Augusztusra verbuválódott össze a társaság mag­ ja, és szeptemberben meg is kezd­ hettük a bajnokságot. Most akkor Pázmány egyetemi csapat vagy Józsefvárosi Torna Egylet? Hogy is van ez? Az egyetemi és főiskolai bajnoksá­ gon (MEFOB), mint a Pázmány Jo­ gi Karának csapata veszünk részt, de szerettünk volna indulni a Budapes­ ti Labdarúgó Szövetség (BLASZ) bajnokságán is, de mivel az egyetem nem adta beleegyezését, hogy a neve alatt induljunk, kénytelenek vol­ tunk bejegyeztetni egy tornaegyle­ tet. Ez a JTE. Indultok esetleg valami más hajnoksá- gon is? tsr A MEFOB őszi idénye kieséses rendszerben zajlott, mivel bejutot­ tunk a legjobb 10 csapat közé, ta­ vasszal folytathatjuk a küzdelmet. A BLASZ-ban március 16-án játssza első tavaszi mérkőzését a JTE csapa­ ta. Ezen kívül részt veszünk az ESFA (European Student Football Association), belga székhelyű szer­ vezet által immár negyedik alkalom­ mal megrendezett tornáján, melyre Európa összes országából összesen 130 csapatot hívtak meg, és amely­ nek Antwerpen, Párizs és Amszter­ dam után idén Barcelona ad ott­ hont. Magyarországot egyébként csak a Pázmány fogja képviselni. Ki finanszírozza ezt a kiruccanást? 24-en utazunk Barcelonába, saját szervezéssel, busszal. Az Igazság­ ügyi Minisztérium 200 ezer forint­ tal támogat minket, mint jogi kar hallgatóit, de csak a barcelonai tor­ nán való részvételünket. A JTE foci szakosztályát pedig állandó szpon­ zorként a Pro Corona Bt., az uhlsport magyarországi kizárólagos képviselője támogatja. Amúgy vala­ mennyi szakosztály saját forrásból gazdálkodik, ami éves szinten egy főre bontva átlagosan mintegy 30 ezer forint kiadást jelent. A labdarúgás egyheti költsége el­ éri a 25 ezer forintot, hiszen 15 hé­ ten keresztül heti két edzést tartunk az Orczy-kertben, hétvégenként pedig mérkőzést. Ehhez jön még a BLASZ nevezési díja, valamint a já­ tékjog megváltása. A HOK-től kap­ tunk 20 ezer forintot focilabda vá­ sárlásra. �Uj szuperhatalom, régi értékrendek... (önismereti teszt szuperhatalom olvasóink részére) 1. Végy egy ásványkincsekben gazdag ismeret­ len kontinenst, irtsd ki a teljes őslakosságot, majd hurcolj be párszázezer rabszolgát a harmadik világból... Ha ezzel megvagy, már nyugodtan tündökölhetsz a demokrácia és az (í pont) emberi jogok bajnokaként ! 2. Magyarázz minél többet a világbékéről meg a pacifizmusról, miközben költségvetésed (1 pont) 27%-át fegyverkezésre költöd ! 3. Magyarázz sokat az esélyegyenlőségről meg a szabadversenyes kapitalizmus szépségeiről olyan országoknak, melyekben a GDP 1.4%a a tiédnek ! (1 pont) 4. Ne dolgoztasd túl sokat a népedet mert ak­ kor nem fognak szeretni téged ; Inkább tedd ezt a külföldiekkel !!! Építs tornacipőgyárat Malajziában, ahol a 40.000 dolgozó együtt fogja majd kb. a felét keresni annak, mint az a kosárlabdázó akiről a tornacipőt elnevezték... (1 pont) 5. Tartsd meg a lakosságodat a 12 éves gyerme­ kek szintjén, így nem fognak kellemetlen, idegesítő kérdésekkel traktálni ! (1 pont) *' • ....... ' r Folk és vallás ság és emberi jogok nehézsúlyú bajnokára uis ezek nem vonatkoznak... (1 pont) 9. Két „Éljen a szabadversenyes gazdasági vi­ lágrend !” diadalkiáltás között függeszd fel a bírósági eljárást a világ legnagyobb szoftvercé­ ge ellen, az ugyanis nem létezik, hogy az a cég, (aki a világpiac 92%-át birtokolja) megsértette volna a versenyszabályokat! (í pont) 10. Szúrd lejól a sunyi kis Magyarországot, szórass rá minél több mocskot a washingtoni postá­ saiddal, mondván „nem teljesíti a tagságából adódó kötelezettségeit”, csak mert nem a te re­ pülőgépeidet vásárolta, holott alig kétszer annyiért adtad őket mint mások... (1 pont) ÉRTÉKELÉS: Sajnáljuk, de az Ön országa jelen í-5 pont: pillanatban teljességgel alkalmatlan szuperha­ talmi pozíció betöltésére ! 5-9 pont: Önök ígéretes fejlődést mutatnak, de persze még igen sok tennivalójuk van az igazi szuperhatalmi pozíció eléréséhez. 10 pont: Gratulálunk ! Ön nagy valószínű­ séggel éppen a világ vezető szuperhatalma !!! Az OSIRIS KIADÓ márciusi újdonságai J A» gmgiii td 6. Bizonyos időközönként szórj le minél több bombát (esetleg atomot) mindenfelé a világ­ ban, akkor is, ha per pillanat épp magad sem Ha tudod, hogy éppen miért bombázol !!? aztán valamelyik hülye honfitársad mégis megkérdezné, hogy: „Most tulajdonképpen miért is bombázunk ??” akkor nyugodtan mondd meg, hogy hát azért, mert ők a rosszak. mi pedig a jók... (1 pont) 7. A világ leggazdagabb hatalmaként annyival tartozhatsz az ENSZ-nek amennyivel akarsz, nyugodtan vegyél a tagdíjhátralékodból is bombákat; Csak közben el ne felejtsd behajta­ ni Közép-Kelet Európától a kommunista ter­ ror alatt összeszedett adósságait, meg a háborús bűnökért való kártérítést... (1 pont) 8. Kössél minél több nemzetközi környezet­ védelmi egyezményt, hogy aztán pénzhiányra hivatkozva felmondhasd őket!!! Tégy ugyan­ így a nközi vámtarifa-egyezményekkel is !!! Olyan idült marhaságokkal pedig, mint a ha­ difoglyokkal való bánásmódról szóló Genfi Egyezmény végképp ne foglalkozz, a szabad- JÓZSEF ATTILA ÖSSZES VERSEI 3200 Ft Horvát Jenő: AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE NAPRÓL. NA PRA, yJW ' :: « banxWpoliQ NEMES NAGY ÁGNES ÖSSZEGYŰJTÖTT 1945-2000-IG. KRONOLÓGIA 2980 Ft VERSEI 2800 Ft Mczei Géza: HELYREÁLLfrOíT EURÓPA, ntirópa-épüés RADNÓTI KÍÍKLÓS ÖSSZEGYŰJTÖTT ' Mki. itiu és egpségstratégiiík a Miirshiill-terotdí a Nizzai PHAREkézikönyv VERSEI ÉS VERSFORDÍTÁSAI 3200 Ft TÓTH ÁRl’ÁD ÖSSZEGYŰJTÖTT’ VERSEI szerződésig 29S01’t ÉS VERSFORDÍTÁSAI 3200 Ft Rapcsák János - Heil Péter; PIIARE-KÉZIKÖNYV 1480 Ft Tamaroa ♦ ■ FIGYELEM! Gazdag Ferenc: AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA 1580 Ft óví alábbi könyvek új kiadásának megjelenése: április eleje Hegyi Dolores: lOUS ÉS VALLÁS. KukoRTli ísB^án (szerk.): ALKOTMÁNYI’AN Bevezetés a ^öriig vallástörténetbe 1980 Ft Kukorelli István (szerk.); ALKOTMÁNYJOG Rockenbduer Zoltán: TA'AROA. Tahiti mitológia 2280 Ft ;:' Kende Tamás (szerk.): EU RÓPAl KÖZJOG ÉS POLITIKA OsMíCrtijiönviRat A kötetek megvásárolhatók az OSIRIS KÖNYVESHÁZBAN (10.53 Budapest, Veres Pálné u. T-ó. Tel./fax: 318-2516, 266-4999), c, PPKE JÁK liistitiauus Könyvesboltion (1088 Budapest, Szén tkirályi utca 30. Tel: 327-0781) és a nagyobb könyvesboltokban vagy megrendelhetők az OSIRIS VEV(55ZOLGÁLz\TI IRODÁTÓL (11.33 Budapest, Váci xít 100. Tel: 4.52-0594, 452-(í;95, fax: 452-0596); rpWj^siriskiditoJni osiri$kit}ito®)niiil.íJutanetJm liiihisi®i!uiil.dattinet.hii tizenkilencedik oldal �99 6.45 9* faludi filmklub A filmklubot a „Látható és láthatatlan” alcímmel indítjuk el. Vetítésekre kéthetente, szer­ dánként kerül sor. A klubot Vidovszky György filmesztéta vezeti, és alkalmanként meghí­ vott vendégek is jelen lesz-nek. A választott filmek és az utánuk következő beszélgetések azt a kérdést vizsgálják, hogy a kézzel-fogható világ mellett, azzal korrelálva, egyáltalán felvet­ hető-e, és ha igen, akkor hogyan jelenik meg, hogyan értelmeződik a film nyelvén életünk­ nek az a távlata, amely érzéki módon többnyire megragadhatatlan. A részvétel ingyenes. A klub Helye: Pázmány Péter Egyetem, Jogi Kar, Szentkirályi utca 30. fszt. 02. Vetítések ideje: 18.45. 2002 - Tavaszi Program április április május május május június 03. 17. 01. 15. 29. 12. Ingmar Bergman Carl Theodor Dreyer Robert Bresson Andrej Tarkovszkij John Cassavetes Ingmar Bergman A hetedik pecsét Az ige Egy falusi plébános naplója Stalker Premier Suttogások és sikolyok 2002 - Őszi program szeptember 18. október 02. október 16. Akira Kuroszava Robert Bresson Carl Theodor Dreyer Szaladják István október 30. Robert Bresson november Tarr Béla Selyem Tóth13. Sándor (Humán) Lars von Trier november 27. december 11. Ingmar Bergman A vihar kapujában A vétlen Baltazár Jeanne d’Arc szenvedései Aranymadár A pénz Werckmeister harmóniák Hullámtörés Csend PANEM ET CIRCENSES A Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói számára talán már nem ismeretlen a Spartacus étterem. Étterem? A kiváló olasz konyha re­ mekei mellett a galérián kellemes hangulatú kávézó nyújt kikapcsolódási lehetőséget. A nemdohányzó terem könnyen átalakítható táncparketté, ahová szeretettel várjuk táncolni vágyó barátainkat . Péntekenként remek jazz muzsikával várjuk kedves vendégeinket. Az étterem mostantól új akcióval bővíti eddegi szolgáltatásait: Egyes napokon csupán 350 Ft­ ért ihatsz whiskey-colát. Guba Libre-t, vagy gin-tonicot. Ha a tavaszi napsütésben egy korsó hideg sörre vágysz, ezt mostantól tera­ szunkon is elfogyaszthatod, mindössze 200 Ft-ért. Esetleg megéheztél? Eleged van a menzakajá­ ból? Unod már anyu szalvétába csomagolt párizsis szendvicsét? Térj be a Spariba, és kapj be egy óriáspalacsintát, ami bizonyos napokon csak 350 Ft. Téged is sok szeretettel vár a Spartacus étte­ rem! „Belzuglói, zöldövezeti, 2 szobás 52 nm-es bútorozott összkomfortos lakás egyetimista lányoknak hosszú távra kiadó 70 000 Ft/hó+rezsi. Tel: 06120-36-22-962 l^lkó Lilla • 1982-ben születtem Budapesten. Általános- és középiskolai tanulmányaimat is itt végeztem 11. osztályig, majd az Amerikai Egye­ sült Államokban fejeztem be és érettségiztem le. Hazaérkezésem után a Budapest Média Intézetben tanultam Havas Henriknél, műsorvezető és tudósító szakon. Továbbá külföldön tartózkodásaim alatt fejlesztettem tovább, a már 16 éve, a táncművészeti élet­ ben való jeleskedésemet. Egyetemünkre jelentkezésem és felvételi vizsgám után, első úton vettek fel. 2001 decemberében, a buda! pesti ELSA (European Law Students’ Association) tagjaként, a STEP csoport elnökévé választottak. A Pázmány Péter Katolikus j Egyetem Jog- és Államtudományi karának egyetemi diákszervezete, a diákok számára ad lehetőséget, az egyetem életének irányítáj sába való bekapcsolódáshoz, melyet nagyon fontosnak tartok és úgy gondolom, hogy a Hallgatói Önkormányzat munkájának teret kell adni és színesíteni kell a diákok életet és tudást a lehetőségeiken keresztül. Szeretnék a HŐK munkájába bekapcsolódni, a szer­ vező készségemet, melyet általános és középiskolában is igénybe vettek, (többek közt: 7 éven keresztül tagja voltam az Iskolai DiI ák Bizottságnak, valamint különböző kirándulások és rendezvények szervezésében vállaltam szerepet), azt itt is hasznosítani tud­ nám és segítségére lennék a szervezetnek. Nemzetközi tanulmányaim során tapasztalatokat szereztem és betekintést kaptam a kül­ földi diákélet terén is. Fontosnak tartom a színvonalas diákéletet, az „egy családként” való összetartozást, jó programok szervezését, a d van tartását különböző szórakoztató és tudományos programokkal. Nem csaplak be Titeket teljesíthetetlen, de hatásos ígéretekkel, hiszen ahogy Ti és az Egyetem, én is hosszú távon gondolkodom. Mások nagy valószínű­ séggel az adataik ismertetésére pazarolták a helyet. Én a programomat mutatom be Nektek. Előéletemet tekintve (büntetlen:)) rengeteg tapasztalattal és sok szakértelemmel tudom támogatni a HŐK munkáját, valamint az ésszerűség keretein belül érvényesíteni évfolyamom érdekeit. 1994-től önkéntes segítő­ ként megismerkedtem a közösségért végzett munkával. Jelenleg is az Egyetem mellett fiatalokkal, diákokkal foglalkozom, így meglátom a problémáikat és eddig szerzett gyakorlatomnak köszönhetően a megoldást is gyorsan megtalálom. Eddig sok témával találkoztam, ami foglalkoztat Benneteket, íme a leg­ fontosabbak: A vizsgákra jelentkezés egységessége, a jelentkezésetek megkönnyítése: a vizsgák úgyis elég stresszt okoznak! Nagyobb összhang a diákok és a tanszékek között: a tájékoztatás fejlesztése, a sorban állás csökkentése. (Álljatok inkább sörben, vagy aki amit szeret!) A sportprogramok mennyiségi és mi­ nőségi növelését, az igényeiteknek megfelelő sportolási lehetőségek biztosítása: jobb fizikai állapot hatékonyabb tanulást tesz lehetővé! Az Egyetem szelle­ miségét és a Ti elképzeléseiteket ötvöző kulturális programok szervezése: nem érzel kényszerűséget a tudás megszerzésekor. Javaslataitokkal, ötleteitekkel bármikor megkereshettek, hiszen a HŐK a Ti érdekeiteket képviseli! Ràdi Vilmos Gábor II. év nappali tagozatos hallgató vagyok, 1981-ben születtem Budapesten. Szentendrén élek, ott is jártam a Ferences Gimnáziumba. Életrajzi adatokkal nem is untatlak tovább titeket, inkább rátérek programom lényeges részeire. Tisztában vagyok vele, hogy egymagámban nem tudok változtatni a fennálló hely­ zeten, de a reális lehetőségek határai közt szeretnék az egyetem diákságáért tevékenykedni. Mindenek előtt a legfontosabbnak tartom egy kiszámítható, a gyakori változtatgatásoktól mentes Tanulmányi és Vizsgaszabályzat megalkotását, hogy így elkerülhetőek legyenek az idegtépő meglepetések. Továbbá szük­ ség volna az egyetemen a sportolási lehetőségek megteremtésére és a tanárok, a tanszékek és diákok közti kommunikáció lehetőségeinek bővítésére. Az egyetemi élet frissítését néhány közös kirándulás, bulik szervezésével gondolnám frissíteni. Ha megválasztotok, problémáitokkal nyugodtan fordulhattok hozzám, amennyiben képes vagyok rajta segíteni, mindent meg is teszek érte. Ahogy itt körülnézek, nem ártana néhány új számítógép is a gépterembe... � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2002 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource V. évfolyam 2. szám 2002. március 25. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2002. március 25. Date Created Date of creation of the resource. 2002. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (2020kb+5788 kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_V_2_20020325 Relation A related resource T00044 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_V_2_20020325 HÖK https://omeka.ppke.hu/files/original/1eac6db4b4a0d9dc4e5732b060d1b6b5.jpg c324797b1e9bb901c96a6fb630e7df10 https://omeka.ppke.hu/files/original/8764c60681fb6683311e671dd91109b5.pdf cdf231d6d75b7651a608015fdb7a97e2 PDF Text Text PPKH ÍMM: V 4 ZC>OZO5‘.t K évfolyam, 4. szám e-mail: itelet01@jiotmail.com honlap: wyvw.extra.hu/itelet 2002. május 17. �„Addig volt az Istennek aldasa rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt” (Pázmány Péter) Éljen a kerékpár, IMPRESSZUM Felelős kiadó: éljen a kerékpártároló! Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor, intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: P n c *7 Aí* K A c 'y • Mándics Botond (tel.: 30/914 3497) Helyettes főszerkesztő: Koltay András A szerkesztőség tagjai: Szincsák Zsuzsa (sport), Bálint György Rudolf (kultúra) Németh Adám (egyház). Szabó Zoltán (hírek). Szabó Viktor (interjú), Szamos Márton (két perc) Munkatársak: Zsellér Máté, Miháltz András Honlap: Gettler András Megjelenik sajnos csak 1200 példányban Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. TARTALOM Azon a bizonyos áprilisi napon Hírek Dr. Farkas Péter, személyesen Hát, választottunk A magyar jogalkotás leghorrorisztikusabb megnyilvánulásai (4) Országos Perbeszédverseny Kari TDK Egy (kampány) csendes jogászbál Vendégünk volt az ELSA-Lausanne Miért hagyjuk, hogy így legyen? Hungaroring - egy kicsit másképp Vedd és olvasd! Moziles Két perc Nem vérre megy Subkégel Irodalmi s(ar)okkk Itt a nyár! Pázmányos sporttáborok !!! e-mail cím: itelet01@hotmail.com második oldal 3 3 4 6 7 8 9 10 12 13 13 14 15 16 16 17 18 19 Nem kell tovább várni, itt a tavasz, végre visszatért felhők mögötti száműzetéséből a Nap, vége a téli depressziónak. A verőfényes idő­ ben joghallgatók árasztották el az Egyetem udvarát, miközben a földszinti előadókban és gyakorlókban már nem is lehet széket ta­ lálni. Micsoda élet zajlik a gesztenyefa árnyékában, micsoda gondo­ latok, bölcsességek, tisztára, mint egykor az ókori görögök a ligetek­ ben! Van, aki nem társalog, inkább elmerül a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában. Vitathatatlan tény, a nyár beköszönte mind­ annyiunkat rádöbbent: „Hurrá, vizsgázhatunk! Hátrébb, a Tanulmányi Osztály irodái mögött, kissé eldugottan állnak a kerékpártárolók. Biciklit azonban mégsem látni. Vajon mi lehet ennek az oka? Hisz látszólag minden akadály elhárult: hosszas huzavona után sikerült rendeltetési helyére juttatni e vasszerkezete­ ket, elolvadt a hó, és mégis... Mi lehet az oka, hogy hallgatóink nem pattannak nyeregbe és te­ kernek be egészen szeretett műintézményükig? „Jogász egy kerék­ páron? Hogy festene már?” - kérdik erre lustitia papnövendékei. Összhangban a jogászinduló szövegével: „mert a jogász délig alszik, egyetemre nem jár...” Ennél azonban mélyebb gyökerű problémá­ ról van szó. Elsőre a kerékpározás népszerűsítése szinte mindenki­ ből pozitív reakciókat vált ki. Egészséges testmozgás, kalandos bi­ ciklitúrák, levegő tisztaságának megőrzése, véges energiahordozó­ ink kimerülésének fenyegető veszélye stb. A kérdés csupán az, hogy hol. Mert ha az úttesten, akkor az mérhe­ tetlen izgalmat jelent mind a kerékpáros, mind az autós számára. Külö­ nösen, ha olyan kerékpárosokkal találkozunk, mint amilyenekhez ne­ kem is volt szerencsém legutóbb: egymás mögött haladtak az út jobb szélén, amint észlelték, hogy autó közeledik, egymás mellé zárkóztak, elfoglalva az egész sávot, és mondanom sem kell záróvonal volt felfestve... De ne számítson túl nagy elismerésre az sem, aki a járdán a gya­ logosok között szlalomozva szeretne eljutni a Szentkirályi utcába, népharagra annál inkább. Kézenfekvőnek látszik: Építsünk bicikli utakat! Igen ám, de miből? Az autótulajdonosokjoggal háborodnak föl, ha belőlük akarják kisajtolni ennek fedezetét, hisz fizetik a súly­ adót, az amúgy sem olcsó üzemanyag árába beépített útalapot, az autópálya díjat, parkolási dijat lassan mindenütt. A kerékpározás még oly magasztos kérdése, úgy látszik, ma még - ahogy ezt mostanság állandóan szajkózzák - kettéosztja a társadal­ mat. Addig pedig... üresen állnak biciklitárolóink! Mándics Botod (főszerkesztő) Az ítélet történetében kiemelkedő jelentőséggel bír majd a következő lapszám (W5). Hogy miért, hadd maradjon egyelő­ re meglepetés. Mindenesetre, már most szeretnénk Nyájas „ Olvasóink eddigi hűségét e szerény módon megjutalmazni. honlap: www.extra.hu/itelet �Azon a bizonyos áprilisi napon Sikeres pázmányos szereplés az Országos Büntetójogi Perbeszédversenyen 1330. április 17-én, azon a bizonyos áprilisi napon. Károly Róbert Visegrádon, a királyi pa­ lotában, „midőn húsvét napján ebédhöz ült volna mind feleségével, gyermekeivel, egyik szolgája, Felícián nevű, az asztalhoz szolgál­ ván, kirántá dákosát...” (Heltai Gáspár). A merénylet eredménye: Erzsébet királyné el­ veszítette jobb kezének négy ujját. 2002. április 19-én, azon a bizonyos áprilisi napon, Budapesten, a Szentkirályi utca 28. szám alatt, a Büntetőeljárásjogi Tanszék ren­ dezésében megkezdődött az Országos Bünte­ tőjogi Perbeszédverseny döntője. A hét ma­ gyar jogi karról érkezett tizennégy versenyző páronként előadta perbeszédét, polemizálva egymással a hatszázhetvenkét évvel ezelőtti jogeseten - a hatályos magyar büntetőjogi ren­ delkezések alapján. Az ezúttal tárgyalóteremként funkcionáló Díszteremben a talárba bújt joghallgatók szám­ ba vették a bizonyítékokat (félméteres penge­ hosszúságú, kétélű kard, véres királynői palást, főurak vallomásai, stb.), hogy azok segítségével minősítsék a már több, mint kilenc hónapja előzetesen fogva tartott Zách Felícián tettét, amit állítása szerint a királynő öccse által Klára lánya becsületében okozott sérelem motivált. Valóban ki akarta oltani királya életét? Előre ki­ tervelte-e tettét? Bizonyítást nyert-e Kázmér herceg erőszaktevése? A király iránti hűség meg­ szegésével szemben méltányolható-e a család iránti hűség? Az ügyészi oldalon fellépők a kirá­ lyi méltóság, mint hivatalos személy elleni em­ berölés kísérletére helyezték a hangsúlyt, míg a védők a súlyos testi sértést választották kiinduló­ pontként. A modem köntösbe öltöztetett jog­ esettel kapcsolatban előterjesztett indítványok értelmi és érzelmi érvei tanulságos és szórakoz­ tató perceket nyújtottak a hallgatóságnak. A zsűri elnöke, Dr. Szeder Gyula, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze szerint né­ melyik versenyzőnek „mintha sokéves gyakor­ lati tapasztalata lett volna”. Elismerő szavakkal méltatta a résztvevők jogi felkészültségét, hatá­ rozott fellépését, színészi hajlamát. Utóbbival kapcsolatban Dr. Bánáti János, a Magyar Ügy­ védi Kamara elnöke arra bíztatott, hogy majdan a tárgyalóteremben még ennél is jobban hasz­ nálják ki a meggyőzés érzelmi eszközeit. Az Egyetemünket képviselő páros közül Petia Csaba védőbeszédével második helye­ zést ért el, míg Bézsenyi Balázs vádbeszédét a zsűri a Legfőbb Ügyész által felajánlott különdíjjal jutalmazta. Az eredményhirdetés után, még a versenyt alig fél órával követő bombariadó előtt sikerült beszélgemem velük. Hírek Magyar Egyetemi és Főiskolás Bajnokságot vtuásban Számítottatok ehhez fogható jogesetre? B.B.: A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan mindenki napjainkból származó példára számí­ tott. Olyanra, amely már előfordult a bírósági gyakorlatban, tehát van megoldása. Ehhez képest meglepetésként ért, hogy egy történelmi példát kellett a mai joganyag alapján feldolgozni. PCS.: Az eset történelmisége mindenkit meg­ lepett, de amikor ezen sikerült felülemelked­ ni, olyan jogesettel kerültünk szembe, amelyik tág mozgásteret biztosított, védő és ügyész számára egyaránt. Mennyi időt töltöttetek a felkészüléssel? Mi­ lyen segédanyagot vettetek igénybe? B.B: Tegnap, csütörtökön három órakor kaptuk meg a versenyfeladatot, és péntek reggel kilenc óráig, a verseny kezdetéig állt rendelkezésre a felkészülési idő. Minden résztvevő először a tár­ sával próbálta megbeszélni az esetet, az általános tapasztalatokat levonni: melyik a helyes irány, amerre el lehetne indulni. Ezért tárgyi tévedé­ sek nem nagyon fordultak elő. Sokkal inkább kellett a körülményeket, a bizonyítékokat mér­ legelni. Vilamivel kevesebb alvással tehát tegnap délutántól ma reggelig, szerintem, mindenki a lehető legjobban fel tudott készülni. Újabb Pázmányos siker A Vili. Országos Felsőoktatási Környe­ zettudományi Diákkonferencián Ka­ runk hallgatói óriási sikert arattak. Stágel Bence, V évfolyam nappali tago­ zatos hallgató első helyezést ért el, Goda Tamás, Süveges Antal és Zakar Gergely pedig különdíjat kapott pályamunkájá­ ért. Szívből gratulál eredményükhöz az ítélet szerkesztősége. beszéd elkészítéséhez vezető úton icipici se­ gítséget kaptunk Dr. Tóth Mihálytól, aki ki­ tűzte az útjelző zászlókat, anélkül, hogy magát az esetet helyettünk megoldotta volna. Ezt megelőzően szisztematikus felkészítésen vet­ tünk részt, korábbi perbeszédeket kaptunk, szerkezetüket vizsgáltuk. E mellett elolvastam Szitás Benedek: A védőbeszéd című könyvét. A díjakon kívül milyen plusz élményt nyúj­ tott számotokra a megmérettetés? P.CS: Számomra egyáltalán nem a díj volt a motivációs erő, hanem az a lehetőség, hogy ki­ állhatok, szerepelhetek, és előadásomat a jogi szakma ismert képviselői fogják elbírálni. Amennyiben pozitív értékelést adnak mun­ kámról, az a jövőben jó fényt vethet a karrie­ remre, valami pluszt bele tudok írni az önélet­ rajzomba, ami csak egy üres lapként fekszik majd valamelyik cég H.R-es munkatársa előtt. B.B: Annak megkoronázása ez, amit az öt év folyamán itt megtanultam. Aki bejárt előadá­ sokra, figyelte a tanárok gondolatmenetét, gesztusait, nagyon sok tapasztalatot szerezhe­ tett. Annak ellenére, hogy nem tárgyalóter­ mekbe jártam elsődlegesen, úgy vélem, jó is­ meretanyagot szereztem, amelyek alapján ki­ próbálhattam: milyen érzés szerepelni bírósá­ gi perbeszéd-szimuláción. PCS: Mindketten szeretnénk köszönetét mondani azoknak, akik a verseny megszerve­ zésében és színvonalas lebonyolításában részt vettek, valamint hallgatótársainknak, akik megtisztelték a versenyt és minket azzal, hogy eljöttek, meghallgatták a beszédeket, és mind szereplésünk előtt, mind az után támogatást nyújtottak nekünk. Gratulálok a ragyogó eredményhez! SZAMOS MÁRTON Tőr A Testnevelési Csoportunk 2002. már­ cius 24-én nagy sikerrel rendezte meg egyetemünk karok közötti labdarúgó baj­ nokságát ás a Pázmány sport napot. A lab­ darúgó bynokságon karunkról közel 200 hallgató, egyetemünkről összesen 340 hallgató vett részt. A hagyományos tanár­ diák labdarúgó bajnokságot szinten a sportnap keretein belül rendeztek meg. Nagy örömünkre a JÁK csapata nyerte a Egyéni: III. Kenese Attila (III. évf) 10. Mórotz Gábor (1. évf) 13. Kapronyi Ferenc (V évf) Csapat: III. Kapronyi Ferenc (V évf) Kenese Attila (III. évf) Mórotz Gábor (1. évf) Az ítélet szerkesztősége elnézést kér a szervezőktől és résztvevőktől, amiért elő­ ző számunkban nem számoltunk be er­ ről az eseményről. y A Tanulmányi Osztály köszö\ netet mond mindazoknak a hallgatók­ nak, akik közreműködtek a felvételi V írásbeli lebonyolításában. PCS.: Ehhez annyit tennék hozzá, hogy a per­ Az idén is megrendezték a Magyar Egyetemi és Főiskolás Bajnokságot vívásban. A részt­ vevő tizenhét intézmény közül összesítés­ ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a nyolcadik helyen végzett. Az eredmények: Női tőr Egyéni: 1. Baittrok Borbála (11. évi) karok közötti labdarúgó bajnokságot. harmadik oldal �ki .jA» 4ig‘ í I ’ ^5'- Dr. Farkas Péter, személyesen — Mikor, s minek hatására kezdett el ko­ molyabban foglalkozni a környezetjoggal, és a környezetvédelemmel? ményi anyagot. A baj az, hogy az alapta­ pasztalat szerint az igazán komoly abszo­ lút szennyezést adó nagyhatalmak ezt az egyezményt nem tartják be. Ekkora szennyeződés mellett hiába járna el pél­ dásan egy kisebb állam, mint például Ma­ gyarország. Csak a csalódottságomnak tu­ — Környezetvédelemmel kezdtem el előbb foglalkozni. Földrajz, biológia, geo­ lógia szakon végeztem eredetileg. Első­ ként a Földrajztudomány Kutatóban, majd a Földtani Intézetben dolgoztam, és előbb-utóbb rájöttem arra, hogy a szakte­ rületeim olyanok, amiknek a környezet­ védelemben való megjelenése a földrajz­ nak, a biológiának, és a geológiának egy­ szerűen kényszerű követelménye. A tár­ sadalomtudománnyal pedig azért kezd­ tem el foglalkozni, mert a környezetvéde­ lemhez nem elég például csak a biológia, hanem szükséges politológiai, jogi, szoci­ ológiai, és etikai látásmód is. Ezt felismer­ ve kezdtem el módszeresen tanulni kü­ lönböző egyetemi szakterületeken, s ami­ kor én azt mondom, hogy humánökoló­ gia, akkor éppen ezt a komplex látásmó­ dot képviselem. Tehát ma már nem létez­ het környezetügy a jog, a társadalomis­ meretek, - vagy az etika nélkül. Ehhez pe­ dig az igazi ösztönzést az adta, hogy ’90ben megpályáztam a Parlament Környe­ zetvédelmi Bizottságának szakmai titkári állását, ahol már intenzíven kellett alkal­ maznom a jogot. Később pedig a Környe­ zetvédelmi Minisztériumban helyezked­ tem el, ahol intenzív környezeti jogalkotó munka folyt, illetve a környezetvédelmi szakmai feladatokért felelős helyettes ál­ lamtitkár voltam rövid ideig. — Az 1992-es Rio de Janero-i Környezet­ védelmi Konferencia Eghajlatváltozási Keretegyezményét nagyon kevés ország tartja be. Válóban képesek az államok mindent alárendelni gazdasági fejlődésük, szintjük fenntartása érdekében? dok hangot adni, hiszen tapasztalataim alapján a fogyasztói társadalomszemlélet talán még a nyugatinál is jobban hódít Magyarországon. Ezért a környezetvéde­ lemnek a szempontrendszere itt kitolódik a távoli jövőbe az emberek szemléletében, és nincs is olyan súlya, mint amilyennel egyébként rendelkeznie kellene. Meg kell mondanom, hogy ez a tudat a kormány­ politikai szinten sincs meg sokszor. — Melyek a szakember számára a legfon­ képesek lesznek a nemzetek megérteni, és orvosolni. A hazajövetel után keserű csa­ lódás ért, mert hamarosan bebizonyoso­ dott, hogy a nemzetek közti megállapodá­ sok csupán papíron léteznek. Ezt követő­ en kormánybiztosnak kívántak kinevezni, a feladatom az lett volna, hogy a különbö­ ző szaktárcáknál a fenntartható fejlődés elveinek szempontjait ellenőrizzem. Te­ hát helyettes államtitkári beosztásban kormánybiztosként a XXI. századi kör­ nyezetvédelmi témáért feleljek az akkori Antall- kormányon belül. Azonban látha­ tó volt az első pillanattól kezdve, hogy eb­ ben a munkában bizony a többi tárca nem lesz partner. Ezért velük együttműködni nem nagyon lehetett, ekkor lemondtam. Úgy éreztem, hogy nincs fogadókészség a munkámra. A Riói Konferencián hozott Éghajlatváltozási Keretegyezményben — Nekem módom volt ennek a környe­ zetvédelmi világkonferenciának az előké­ szítésében is részt vennem, és a Magyar­ országról készült jelentés megfogalmazá­ megfogalmazottakkal kapcsolatban az a döbbenetes, hogy az abban foglaltakat nem nemzeti, s nem nemzetközi, hanem helyi szinteken értették meg. Kecskemét­ től Csömörig egy sor település elkészítet­ te ezt a helyi környezetvédelmi anyagot. Ez talán az alulról építkező környezetvé­ delem lehetőségét hordozza. A Riói Kon­ sáért is felelős voltam. Volt egy óriási él­ ményem, mégpedig az, hogy mi, a konfe­ rencia résztvevői nagy reményeket fűz­ tünk ahhoz, hogy a globális problémákat ferencia után később a Kiotói egyezmény bontotta volna le az államokra, a már vég­ rehajtási kötelezettséggel járó globális fel­ melegedéssel kapcsolatos éghajlati egyez- negyedik oldal tosabb környezetvédelmi problémák? — Én azt gondolom, hogy önmagukban nem értelmezhetőek ezek a gondok. Glo­ bális szinten a tudósok felállítottak egy fontossági sorrendet. Manapság a biodiverzitás kérdésével, a globális felme­ legedéssel, s a szegény országokon belüli túlnépesedés problémájával érdemes ki­ emelten foglalkozni. Magyarországon ez úgy néz ki, hogy a hazai környezeti tőke megőrzése érdekében a biodiverzitásért elég sokat teszünk, ezért a természetvéde­ lem az egyetlen szegmens, amellyel én szubjektíve elégedett vagyok. A túlnépese­ déssel szembehatóan nálunk pont a népes­ ségcsökkenés és az elöregedés a probléma. Végső soron, ha „összerakom” a folyama­ tokat, akkor velünk kapcsolatban három témát említenék meg: a levegőtisztaságot, a közlekedéssel összefüggésben a hulladékgazdálkodást, és a víztisztaság védelmét. Ezek jelenleg a problémás területek Ezek az egészből nem ragadhatóak ki, a lé­ nyeg az értékrenden van. A jogi szabályo­ zás mellett a legfontosabb kérdés ma a kör­ nyezetvédelemben nemcsak a szabályok, akciók végrehajtása, hanem a tudatformá­ lás, és az értékrend helyes irányban történő átalakítása. Nagyon komoly vészharango­ kat kongat az ENSZ is ma már, s ha a �1 I! iff. 2002-es Johannesburgi Világkonferencián nem születik valami féle áttörés, akkor 30-40 éven belül összeomolhat a földi fenntartórendszerek jelentős része. Azt már csak én jósolom hozzá, hogy eddig a Földön, ha valami nehéz helyzet alakult ki, akkor az emberiség rossz válaszaként a há­ borúhoz nyúlt. Gondoljunk bele az egyre éleződő észak-déli ellentétbe - egyre keve­ sebb gazdag, egyre több szegény. Túl kell lépnünk a fogyasztói társadalom mítoszán, ezen a „Barbie”-tudaton. A „plázás” Buda­ pest szembehalad minden környezeti kul­ túrával és értékkel, ezért én az értékrendet, s az erkölcsi tudatformálást tartom a leg­ sürgetőbb feladatnak. S hozzátenném, hogy az itt felvetett problémákra egy he­ lyes megoldás létezik: a keresztény-erköl­ csi értékrend. — Mikorra válhat jelentős ökológiai gon­ dok forrásává a demográfiai robbanás? — Ezzel kapcsolatban nagyon ambivalens a véleményem, mert ma már számos helyen a világban nem a demográfiai robbanás az igazi veszély Már több mint 40 országban csökken a lakosság létszáma, vagy legalább­ is stagnál. Ez nemcsak az euro-atlanti fejlett régióra jellemző. Az igazi problémát abban látom, hogy túlnyomórészt a szegény or­ szágokra jellemző a robbanásszerű népes­ ségnövekedés. Ha a gazdasági trendekben nem áll be változás, ha a globalizáció így folytatódik, akkor egyre inkább nehezebb lesz ezekre az égető problémákra meg­ nyugtató megoldásokat hozni. Ezért nem önmagában a demográfiai robbanást tar­ tom az elsődleges problémának, - bár az igaz, hogy véges a Föld eltartó képessége, hanem azt, hogy ez állandóan a szegény­ séghez kapcsolódik. A Földön egyszerre kell a békét, a társadalmi igazságosságot, és a környezetvédelmet összhangba hozni egymással! Riónak pont az volt az igazi üzenete, hogy nem szektorális környezet­ védelem kell, hanem egyszerre kell a társa­ dalmi igazságosságot, és a környezeti szem­ pontokat érvényesíteni. — Mikorra válhat tényleges globális prob­ lémává a természeti források kimerülése? — Ha ezt olyan szempontból nézem, hogy lesz-e jövő energia forrása, akkor én még bizakodó is lehetek. Egyre több a tiszta „energia” megoldási mód. A Riói Konfe­ rencia technológiai struktúraváltást hang­ súlyozott, tehát, hogy az energiafaló struk­ túrákat csökkentsük, s ne újabb atomerő­ művekben gondolkodjunk, hanem első­ sorban környezetbarátabb technológiák­ ban. Míg a nyugati országok az olajválság után képesek voltak a technikai váltásra, addig mi az elavult ipari technológiánkkal .beleragadtunk” a régi szakosított tömeg­ termelésbe. Ezeknek az iparágaknak nincs jövőjük. Ma pedig a megnövekedett lakos­ sági energiafogyasztási növekmények mi­ att egyre inkább előtérbe kerül egy újabb atomerőmű építésének gondolata. Én ma­ gam nem vagyok híve egy újabb atomerő­ APAI K€TS€G€K lOl öt kell és műnek, azt hiszem, hogy sokkal fontosabb lenne végre megvalósítani az eddig elodá­ zott technológiai struktúraváltást. Ez az energiaigények egy részét fedezné, más­ részt pedig addigra már kialakulnának azok a lehetőségi körök, amelyek képesek lennének csökkenteni az energia vesztesé­ get. Ez a probléma a globális felmelegedés okaként végül is 30-40 éven belül itt lesz a nyakunkon. Míg van elegendő időnk, ad­ dig kellene cselekednünk. — Tudom, hogy kissé naiv a kérdés, de mégis felteszem: Hogyan lehetne meg­ szüntetni a további környezetszennyezést, vagy legalábbis ezt a folyamatot hatásosan lassítani? — Most nem globális szinten válaszolnék a kérdésre, hanem szűkebb hazánkat né­ zem. Egy olyan független és erős környe­ zetvédelmi tárcára lenne szükség, amely integráló jelleggel képes lenne az összes szakterületen a környezeti érdekeket ha­ tásosan érvényesíteni. Maga a fenntartha­ tó fejlődés elve sem jelent mást, mint a környezetvédelmi szempontok integrálá­ sát a gazdaságba, infrastrukturális fejlesz­ tésbe, oktatásba. Magyarországon a ter­ mészeti tőke még gazdag. A humántő­ kénk értéke is fontos. Egy új közgazdasá­ gi szemlélet, kell, hogy áthassa a magyar gazdaságot is, ennek az elméleti alapjai már lerakódtak. Tehát a természeti tőkét, és a humántőkét is integráló mutatókként kellene a gazdasági szférát kezelnünk. Ezt úgy is lefordíthatom, hogy a GDP helyett mondjuk az emberi erőforrás fejlesztési indexet kellene alkalmaznunk. A lakossá­ gi fogyasztási mítosszal szemben haladó, az utódnemzedékek érdekeit is figyelem­ be vevő gondolkodásmódot szeretnék. Itt a médiumok felelősségét nagyon hangsú­ lyoznám, amelyek egyelőre éppen ezzel ellentétes irányba próbálják meg a folya­ matokat generálni. Én nagy bizalommal nézek a magyar környezeti helyzet javulá­ sa elé, de ehhez a következő kormánynak egy sokkal erősebb döntési kompetenciá­ jú környezetvédelmi tárcát kellene létre­ hoznia. E tárca neve lehetne: Természeti Erőforrás Gazdálkodó Minisztérium. Emellett személyes életében mindenki sokat tehet a környezeti gondok enyhíté­ séért. Mindez a túl individuális társada­ lomban a helyi közösségeket is erősítené. SZABÓ VIKTOR ötödik oldal �ISHbJ íii Hát, választottunk... Nemcsak új Országgyűlést, hanem új Hallgatói Önkormányzatot is. Az idén nem jellemezték különféle botrányok, visszaélések a választást, mármint a HÖK-ét. Talán csak annyi, hogy majd egy hónapot késett a procedúra, mivel több évfolyamon lasszóval sem sikerült kellő számú indulót összeszedni, ezek szerint egyre kevésbé ígéretes perspektívát nyújt a HŐK képviselőség, ráadásül nehezen állt össze a választási bizottság is, immár vitathatatlan tény: «a Pázmányon a közömbösség az úr”. Erről árulkodnak a szomorú részvételi adatok is, úgy tűnik évről évre kevesebben járulnak az urnák elé, ha a Hallga­ tói Önkormányzatról van szó. Ahelyett, hogy most ennek okát kezdenénk boncolgatni, lássuk az eredményeket! A mandátumot nyert jelöltek nevét vas­ tag betűvel szedtük. I.évfolyam nappali tagozat: 1. UJfalussy Márk 2. Sipter Orsolya Ajnácska 3. Bathó Ferenc 4. Fehér Tamás 5. Idilkó Lilla 6. Selyem Tóth Sándor 7. Czudar Balázs 8. Szabó Krisztina Választásra jogosult: Választáson részt vett: 53 szavazat 41 szavazat 28 szavazat 24 szavazat 20 szavazat 13 szavazat 11 szavazat 9 szavazat 310 hallgató 99 fő (32%) I.évfolyam levelező tagozat 1. Gór Csaba 2. Jójárt Borbála Gyöngyi 3. Kollmann Gergely « 4 Választásra jogosult: Választáson részt vett: 55 szavazat 45 szavazat 35 szavazat 531 hallgató 77 fő (14,5%) II. évfolyam nappali tagozat 1. Ràdi Vilmos Gábor 2. Thuss Balázs 45 szavazat 28 szavazat (mivel a jelölt azóta sem iratkozott be, hallgatói jogviszony hiányában a mandátumot nem nyerhette el) 1 ; . 4 3. Ivanics István 25 szavazat Választásra jogosult: Választáson részt vett: 336 hallgató 54 fő (16%) IL évfolyam levelező tagozat Induló hiányában a választás nem került megrendezésre. III. évfolyam nappali tagozat 1. Ujfalussy Zsolt 2. Szilvássy György Péter 3. Somogyi Eszter 4. Molnár Dániel Választásra j ogosult: Választáson részt vett: 89 szavazat 64 szavazat 47 szavazat 44 szavazat 390 hallgató 119 fő (30,5%) III. évfolyam levelező tagozat 'Y Y I,«' hatodik oldal 1. Paál Gabriella 2. Petras Dieu Róbert 30 szavazat 10 szavazat Választásra jogosult Választáson részt vett: 349 hallgató 32 fő (9,1%) �IV évfolyam nappali tagozat 1. Rétvári Bence 2. Szabó Tibor 3. Somlai Attila 119 szavazat 111 szavazat 109 szavazat 11. § (5) Minden évfolyamon tagozaton­ ként minden századik beiratkozott hallga­ tó után egy képviselő választható. 18. § A választás érvényes, amennyi- ben Választásra jogosult: Választáson részt vett: 305 hallgató 151 fő (49,5%) IV évfolyam levelező tagozat 1. Lehótai Péter 54 szavazat Választásra jogosult: Választáson részt vett: 207 hallgató 55 fő (26,5%) A Választási Bizottság a HŐK Választmá­ nyának létszámát 17 főben állapítja meg. Tekintettel az induló jelöltek alacsony szá­ mára, továbbá az alacsony választási rész­ vételre, valamint a HŐK működőképessé­ gére, nem célszerű megismételni a válasz­ tást. A tapasztalat szerint, ismételt választá­ si forduló esetén is ugyanazokat a hallgató­ kat lehetne csupán rábírni a részvételre. Budapest, 2002. április 19. Bittsánszky Géza s.k. VB elnök Szamos Márton s.k. VB tag Tóthné Lukács Klára s.k. VB tag Részlet a Pázmány Péter Katolikus Egye­ tem Jog- és Államtudományi Kar Hallga­ tói Önkormányzatának Szervezeti- és Működési Szabályzatából: ...és a.) minden évfolyamon és tagoza­ ton legalább a képviselői helyekkel egyenlő számú jelöltre lehet szavazni. b.) a választáson évfolyamonként a jogosultak legalább 25%-a részt vett. 20. § Amennyiben a választáson az ar­ ra jogosultak kevesebb, mint 25%-a jele­ nik meg, a választást meg kell ismételni. Az az évfolyam, amely az 50% részvételi limitet nem érte el, minden 50 leadott szavazat után lesz jogosult választmányi tagra. A tagok választására vonatkozó to­ vábbi szabályok az érvényes választás sza­ bályaival megegyezők. A Hallgató Önkormányzat Választmánya május 2-án megtartotta alakuló ülését, és megválasztotta tisztségviselőit. Az elnöki posztot továbbra is Somlai Attila (IV/N), a gazdasági alelnökit Szabó Tibor (IV/N) tölti be. Nem történt változás az Ellenőr­ zési Bizottság élén sem, ennek elnöke ugyanis Rétvári Bence (IV/N) maradt. A mandátumuk megszűntével leköszönő ötödéves képviselők helyére három új alelnököt is választottak: Ujfalussy Zsoltot (III./N) tanulmányi-, Ivanics Istvánt (II./N) külügyi- és Gór Csabát (I./SZT) rendezvényi alelnökké. MÁNDICS BOTOND A magyar jogalkotás leghorrorisztikusabb megnyilvánulásai (4.) Mottó: „a szocialisták javítani akaiják a világot^ de csak rontani tudják mivel a szocializmus nem egyéb, mint egy em­ bercsinálta pótszer annak az űrnek a be­ töltésére, ahonnan 'az igazi keresztény erkölcsiség hiányzik^^ (Wass Albert, 1964) 1959. évi V törvény a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Pekingben, 1959. évi május hó 6. napján aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybé iktatásáról (A megerősítő okiratok kicserélése Bu­ dapesten, az 1959. évi november hó 2. napján megtörtént;) 1. § Az Országgyűlés a Magyar Nép­ köztársaság és a'Kínai Népköztársaság között Pekingben, 1959. évi május hó 6. napján aláírt barátsági és együttműkö­ dési szerződést az ország tön/ényei közé iktatja. 2. § Az 1. §-ban említett szerződés hite­ les magyar szövege a következő: »^BARÁTSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS A KÍNAI NÉPKÖZTÁR­ SASÁG KÖZÖTT” " A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Kínai Népköztársaság El­ nöke a nemzetköziség eszméjétől vezé­ reltetve, a szuverenitás kölcsönös tiszte­ letben tartása, az egymás belügyeibe va­ ló be nem avatkozás, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján szilárdítani és fejleszteni kívánja a Magyar Népköz­ társaság és a Kínai Népköztársaság bará­ ti, testvéri együttműködését. Eltökélt szándékuk, hogy minden erejükkel megvédik és erősítik a világ­ békét, minden lehető módon hozzájá­ rulnak Európa és Ázsia népei biztonsá­ gának megőrzéséhez. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Kínai Népköztársaság Elnökének szilárd meggyőződése, hogy a két ország baráti együttműködésének erősítése és fejlesztése megfelel mind a magyar, mind a kínai nép érdekeinek, egyszersmind megfelel a világ vala­ mennyi népe érdekeinek is. hetedik oldal �Országos Perbeszédverseny I2QQ2. április 19./ A Tudomány Egyetemek Állam- és Jogtu­ Kamara elnöke és még egy ismert bűn­ vád-egy védőbeszéd/, -két harmadik he­ dományi Karainak bűnügyi tanszékei /ügyi védő. Az öt tagú zsűri zárt tanácsko­ lyezés /egy vád-egy védőbeszéd/. büntetőjog, -büntető eljárási jog/ az 1970zásban hozta meg döntését. A rendes díjakon felül a Legfőbb Ügyész es évek elejétől rendezÚr 50.000 Ft. különnek -karonként felvált­ díjat tűzött ki az H va, kétévente- büntető­ ügyész szerinti leg­ jogi tárgyú perbeszéd■ jobb vádbeszéd elis­ Vádbeszéd kategória versenyt. Az ezt meg­ merésére. Az Igazság­ előző Országos Perbe­ Gaider Bálint ELTE 40.000 Ft. Miniszter úgy szédverseny /2000-ben/ 1. 2. Dr Tucsekné Horváth Antónia Miskolc 30.000 Ft. 20.000-20.000 Ft. küMiskolcon volt. Tóth Muity Klára Pécs 20.000 Ft. löndíjat ajánlott fel Mihály Professzor Úr 3. Eredmények: ■ ■ M egy vád, illetőleg egy és én 2001 tavaszán, a A Legfőbb Ügyész különdíja Bűnügyi Oktatók Talál­ védőbeszéd díjazásá­ PPKE-JÁK kozóján /BOT/, Szege­ ra. Az Országos Ügy­ Bézsenyi Baláz.s 50.000 Ft. den jelentettük be, hogy védi Kamara 30.000 2002 tavaszán a Páz­ Miniszter különd^a Ft. különdíjat ajánlott mány Péter Katolikus Novotny Petra Szeged -, 20.000 Ft. fel a legjobban érvelő Egyetem Bűnügyi Tu­ védő díjazására. dományok Intézete vál­ Védőbeszéd kategória lalkozik az Országos A versenyre nem neve­ Perbeszédverseny meg­ zett be a Debreceni Jo­ 1. Skita Erika Szeged 40.000 Ft; rendezésére. gi Kar. A benevezettek Az a tény, hogy 2001 0 PPKE-JÁK Petia Csaba 30.000 Ft. közül egyetlen díjat tavaszán a Pázmány Jánoshalmi Gábor ELTE 20.000 Ft. sem szerzett meg a rendezte meg az Károli Gáspár Refor­ OTDK-t, 2002 tavaszán Az Országos Ügyvédi Kamara különdíja mátus Egyetem. Ka­ pedig az Országos Perrunk versenyzői közül beszédversenyt, mutat­ Pfeifer Tamás' Pécs 30.000 Ft. ja, egyetemünk elis­ Bézsenyi Balázs vád­ mertségét és érdemi beszédével a legmaga­ Igazságügyi Miniszter különdíja szerepvállalását. sabb összegű pénzdíjat Kovács Melinda Győr 20.000 Ft. Az Országos Perbeszerezte meg szédversenyeknek hala Legfőbb Ügyész gyományosan az az előzménye, hogy a Ka­ A legtöbb karról a versenyzőket egye­ különdíja/, Petia Csaba pedig védőbeszéd rok hónapokkal, vagy hetekkel korábban temi oktatók kísérték. A verseny népes kategóriában második lett. „házi” perbeszédversenyt rendeznek, még­ hallgatóság előtt a Pázmány Péter Katoli­ pedig két kategóriában: a vádbeszéd és a vé­ kus Egyetem dísztermében folyt. A hagyományok szerint a jogesetet a dőbeszéd kategóriájában. Hagyományosan A perbeszédeket a versenyzők talárban rendező kar bocsátja a versenyzők rendel­ a kétféle perbeszéd első helyezettéit, vagyis tartották. Mindenki ugyanazt a jogesetet kezésére, a mostani Országos Perbeszéd­ két főt neveznek be az Országos Perbeszédkapta, sorsolás alapján kialakított sorrend verseny jogesetét Tóth Mihály Professzor versenyre. szerint párosával /ügyész-védő/ jelentek Úr készítette. Az egyedülállóan szellemes Ebben az esztendőben az ország nyolc meg a zsűri, illetőleg a közönség előtt. jogeset: Zách Felicián főúr 1330. évi me­ jogi kara közül velünk együtt hét kar Minden versenyző 10-10 percet kapott a rénylete Károly Róbert magyar király el­ nyújtotta be a nevezését. Értelemszerűen perbeszéd elmondására. len. A feladatot a mai jog szerint kellett mind a hét kar két-két versenyzővel sze­ A versenyzők díjazására összesen tíz megoldani. ... repelt, így a versenyen összesen tizennégy hallgató vett részt. A versenyt pártatlan zsűri bírálta el. A zsűri elnöke a Legfőbb Ügyészség egyik főosztályvezetője volt, tagjai pedig a Legfelsőbb Bíróság két tanácselnök bírája, a Budapesti Ügyvédi nyolcadik oldal díj állt rendelkezésre. A tíz díjból hat dí­ jazásának összegét a karoktól, illetőleg a PPKE-JÁK dékánjától kértük. Budapest, 2002. április 22. A hat díj: -két első helyezés /egy vád-egy DR. BÉKÉS IMRE védőbeszéd/, -két második helyezés /egy egyetemi tanár �Kari TDK — 2002. április 29. — Szerző/Opponens 1. Bónis Péter Dolgozat címe Intézet/Tanszék Ossz. Jogtörténeti Intézet 117 Hely. L Környezeti og és Versenyiogi Tanszék 105 1. Jogtörténeti Intézet 103 11. Az utópiák lényeges kérdései és kritikája Dr.Péteri Zoltán néhány kiemelked m összehasonlítása alapján A véleménynyilvánítás szabadságának polgári Dr.Sólyom László jogi kérdései Jogbölcseleti Intézet 101 II. Magánjogi Intézet 98 II. Közösség és társadalmi kontroll Dr.H.Szilágyi István Jogbölcseleti Intézet 97 III. A könyvvizsgálat magánjogi vonatkozásai Dr.Jobbágyi Gábor Dr.Nagy Lajos Magánjogi Intézet 96 III. A házasság érvénytelenségének kérdései a kánonjog és a polgári jog összehasonlításában Dr.Lábady Tamás Magánjogi Intézet 95 III. A tulajdonszerzés korlátái, különös tekintettel Dr.Bagi István a külföldiek ingatlanszerzésére Magyarországon Az úi-Asszír Birodalom nemzetközi szerz dései Dr.Szabó Marcel Magánjogi Intézet 94 III. Nemzetközi Jogi Intézet 93 Kincstalálás a magyar jogban Dr.Horváth Attila Jogtörténeti Intézet 92 elektronikus dr. Lándhidi Péter Környezeti og és Versenyjogi Tanszék 91 Az igazság megállapításának eszközei és korlátozó feltételei a polgári perben Az Európai Unió b vítésének intézményi feltételei Az összehasonlító iogtudomány mint a iogtársadalom tudománya Regionális politika és területfejlesztés a csatlakozás fényében; A film jogok és a merchandising Dr.Gáspárdy László Magánjogi Intézet 89 Dr.Dienes-Oehm Egon Dr.Péteri Zoltán Nemzetközi Jogi Intézet Jogbölcseleti Intézet 89 Dr.Kilényi Géza Közjogi Intézet 87 Dr.Tattay Levente Magánjogi Intézet 85 Feltétlen alkalmazást kívánó normák a nemzetközi magánjog európai gyakorlatában Dr.Burián László Nemzetközi Jogi Intézet 85 Hulladékprobléma Lépések a szelektív hulladékgy ités irányába A gyógyszerek által okozott károkért való felel sség A szoftver iogi szabályozása Dr.Bándi Gyula Nagy György Dr.Lábady Tamás Környezet jog és Versenyjogi Tanszék Magánjogi Intézet 83 Dr.Tattay Levente Magánjogi Intézet 81 A nemzetközi vízjog és Magyarország Dr.Prehoffer Elemér Nemzetközi Jogi Intézet 81 Közjogi Intézet 81 Munkajogi Tanszék 77 Környezet jog és Versenyjogi Tanszék 68 Konzulens A ius commune kezdetei Európában Dr. Zlinszlcy János opponens: Váczi Zoltán 2. Tóth András opponens: Szántó Tibor 3. Tamás Csaba A távközlés szel<torspecifil<us szabályozásának Dr.Boytha Györgyné jellegzetességei a távbeszél szolgáltatási piac vonatlmzásában A modern kori japán jogfeji dés Dr.Szabó István opponens: Pálvölgyi Andrea 4. Molnár Olga Borbála opponens: Fekete Balázs 5. Wiedemann János opponens: Somogyi Áron 6. H s Hajnalka opponens: Matisz Márk 7. Brehóvszki Márta opponens: Nyéki Renáta 8. Harmat Anita opponens: Domány Katalin 9. Nagy Izabella opponens: Perlaki András 10. Palotás Csongor opponens: Kratochwill Éva 11. Tomasitz István opponens: Rétvári Bence 12. Polony Gergely opponens: dr. Lánchidi Péter 13. Forstóber Gábor opponens: Kádár Eszter 14. Traser Julianna Sára opponens: Syposs Csilla 15. Rostás! Szabó Csilla opponens: Kovács Luca 16. Christián László opponens: 17. Stefka Annamária Internet és versenyjog kereskedelem területén az opponens: Csapiáros Ágnes 18. Várady József opponens: Hete Norbert 19. Szarka Eszter opponens: Pécsi Zsolt 20. Káplár Orsolya Csilla opponens: Szilágyi Pál 21. Bolla Zsófia 88 82 opponens: dr. Dévényi Péter 22. Deák Bertold Szamos Márton opponens: Veres Dóra 23. Bíró Ágnes opponens: 24. Lantos Veronika opponens: Kádár Tibor 25. Szacsky Borbála opponens: Szepesi Kinga Dr. Landi Balázs s.k. Az Európai Uniós Pénzügyi Szabályozás Dr.Vasadi Éva megielenése a magyar bankrendszerben A munkavállalót terhel versenytilalmi Dr. Radnay József kötelezettség a munkajogban, a munkaviszony megsz nését követ en A környezetvédelem a és versenyjog Dr.Péter Judit kapcsolódási pontjai Dr. Tattay Levente s.k. Dr. Tarr György s.k. Dr. Jobbágyi Gábor s.k. * Feltételesen javasoljuk kilencedik oldal �Egy (kampány)csendes jogászbál Április 20-án, szombaton este került megrendezésre a Pázmány Pé­ ter Jogászbál. Az eseménynek a Váci úti Masped székház rendezvé­ nyi terme (Masped Events Hall) adott otthont. A szervezők célja egyrészt a Pázmányos ál­ lóvíz felkavarása, másrészt pedig egy ha­ gyomány feltámasztása volt, hisz utoljára három évvel ezelőtt lehettünk tanúi hason­ ló eseménynek a Pázmányon. Éppen ezért szomorú, hogy ilyen nagyfokú érdektelen­ ség övezte a jogászbált, ami végül családias légkörben ___ lasztások másnapi második for­ dulójára és a szerte az országban kitört kampánycsendre tekin­ tettel. Az oktatói gárdát Seereiner Imre, Kávássy Pál és Tóth Zoltán Tanár Urak képviselték. Elnézést kérek, ha valakiről megfeledkeztem. Az est fővédnöke Dávid Ibolya Igazságügyi Miniszter Asszony aki személyesen is megjelent, a bált Jobbágyi Gábor Úr, Professzor dékánhelyettes nyi­ totta meg, a cere­ móniamesteri fel­ adatokat pedig a Jeruzsálemi Szent Lázár Rend lovagjai láttákéi. Csak a miniszteri köszöntő maradt el, nyilván az országgyűlési vá- tizedik oldal A lovagrend asztali áldása után vacso­ rához kezdett a báli közönség. Mindenki megtalálhatta az ízlésének megfelelő konyhai remekművet. A Várkert Casino ■M jóvoltából lehetőség nyílt rulett és black jack játék folytatására, a győztesek két darab kétszemélyes vacsorára kaptak meghívást a kaszinóba. Azok számára, akik valami maradandót is szerettek volna hazavinni a bálból, meghívtak egy profi karikatúristát Késő este az Új Színház I A 'X színésznői adtak elő egy revüválogatást „A nő öccör' címmel. Nem kell félni, katolikus egyetemmel még összeegyeztethető stílus­ ban, nem úgy mint a pár évvel ezelőtti jogászbálon az emlékezetes Fábry- �show... A talpalávalót az egyetemen már nem ismeretlen Alpha Bánd szolgálta. Hajnali 1 óra magasságában feltűnően elnéptelenedett e nagy hagyományokkal rendelkező nemzetközi szállítmányozási társaság székháza. Hogy vajon mi állhat az alacsony érdeklődés mögött, azt egyelőre csak találgatjuk, a vizsgaidőszak közeled­ te, a választások, netán a jegyár, ami egyébként nem haladta meg a három év­ vel ezelőttit, vagy az erőtlen reklámkam­ pány? Nem tudhatjuk. Csak remélhetjük, hogy „a Pázmá­ nyon mégsem a közömbösség az Úr”, és >> hogy jövőre talán lesz folytatás, amin esetleg még Pázmányos hallgatók is részt vesznek, mert idén összesen hetet szá­ moltam. MÁNDICS BOTOND tizenegyedik oldal �Vendégünk volt az ELSA-Lausanne Április elején egy bilaterális cserekapcsolat (BSV-Bilateral Study Visit) keretében meglátogattak minket a lausanne-i egyetem joghallgatói. A gondos előkészületek során igyekeztünk minél több mindent felölelő és élvezhető programtervezetet készítem, ami minden előzetes várakozásunkat felülmúlva — sikerült. ■1 lilll ■ ■ Az ELSA tagjai Dékán Úrnál A városnézés során minket is elkáprázta­ tott régóta, ámde talán mégsem eléggé is­ mert nevezetességeink, mint a Széchenyi fürdő, az Opera, a Bazilika, Városliget, vagy a Várnegyed patinás szépsége. Erdekés kihívás volt számunkra az is, hogy előzetes felkészülés után többnyire mi magunk mutathattuk be gyönyörű fővá­ rosunkat idegen nyelven. Az egyhetes programba egy szentend­ rei hajókirándulás is belefért. A hétvégi hűvös idő ellenére jókedvünk továbbra is töretlen maradt, amihez talán egy kissé a forralt bor is hozzásegített. Múzeumláto­ gatás keretében megnéztük a — vélemé­ nyem szerint - európai színvonalú Terror Házát, ami nemcsak a mi számukra tarto­ gatott megdöbbentő tényeket, hanem külföldi barátainknak is, mert olyan dol­ gokat tudhattak meg az elmúlt évszázad magyar történelméről, ami-sajnos- a nyu­ gati világ embere számára többnyire is­ meretlen. Azt hiszem ez után még inkább megérlelődött bennük az a meggyőződés, hogy sokkal több dolog rejlik ebben az országban, mint amire számítottak. tizenkettedik oldal Persze külön figyelmet fordítottunk ar­ ra is, hogy külföldi kollégáinknak lehető­ ségük legyen betekinteni a magyar jogi kultúrába is. Látogatást tettünk a Legfel­ sőbb Bíróságon, ahol a sok érdekes infor­ mációval szolgáló idegenvezetés mellett kipróbálhatták a fogdát, illetve a Magyar Királyi Kúria idejében használatos bírói székbe is beülhettek. Egyetemünkön is körbekalauzoltuk őket, majd-nagy örö­ münkre- a Dékán úr is szívélyesen fogad­ ta a svájci delegációt. Az ELSA- Budapest elnökségével való találkozás során a szakmai eszmecsere bará­ ti diskurzusba torkollott, melynek során kedves vendégeink megkínáltak minket ab­ ból a méltán híres svájci bonbonból is... Nagy csodálkozással figyelték a választás el­ ső fordulójával járó izgalmainkat is- náluk, ugyanis ez a gyakorisága miatt korántsem ilyen nagy közéleti esemény-. Volt, akit még az urnához is elkísért svájci vendége. Az esti koncertek és bensőséges hangu­ latú beszélgetések mind-mind hozzájárul­ tak ahhoz, hogy olyan tartós barátságok kö­ tődtek, ahol már nem jelenthettek nehézsé­ get a nyelvi különbségek. Külön megörven­ deztettük őket azzal, hogy egy sportszerű bowling- mérkőzés során is összemérhette a két csapat az erejét. A nyolcfős magyar fo­ gadó csoport gyakran bővült ki érdeklődők­ kel, így barátaink valóban részesei lehettek az igazi magyar vendéglátásnak. Egy vacso­ ra során pedig kipróbálhatták a világhírű magyar konyhát is. A program nemcsak nekik nyújtott le­ hetőséget arra, hogy minket-magyarokatmegismeijenek, hanem nekünk is, hogy a hétköznapok zűrzavarában elhanyagolt ba­ rátainkat, kicsit jobban, kicsit máshogy is megismeijük. Ugyanezt a kellemes él­ ményt éltük át a budapesti kalauzolás so­ rán is, amikor is olykor-olykor lenyűgözve álltunk olyan épületek előtt, mint a Nem­ zeti Múzeum, vagy a Parlament, melyek mellett máskor észrevétlenül elrohanunk; fel sem mérve, hogy igazán lenne és van is mire büszkének lennünk... A búcsúzás fájdalmas pillanatában - a jóleső fáradtság érzése mellett- mindanynyiunk fejében az járt, hogy ebben az egy hétben, nemcsak svájci barátainknak, ha­ nem magunknak is a vártnál jóval több és gazdagabb felejthetetlen élményben lehe­ tett részünk. Biztosra veszem, hogy ez ugyanígy fog majd folytatódni október­ ben svájci viszontlátogatásunk alkalmával is, amikor is már ők kalauzolnak bennün­ ket végig szép hazájukban. Ezúton is szeretném megköszönni mindazok lelkes munkáját és részvételét, akik tevékenyen részt vettek a hét program­ jaiban és hozzájárultak ahhoz, hogy ők is, mi is élményekkel gazdagon térhettünk haza. Jelenleg több ország helyi szervezetei­ vel is folyamatban van hasonlójellegű bi­ laterális cserekapcsolat kiépítése, így töb­ bek között az ELSA-Brno, ELSA-Prága és ELSA- Nápoly hallgatóival is. További jó hír, hogy a külföldi gyakor­ nokcsere programokról is tudunk már az érdeklődőknek információkkal szolgálni. Ez ügyben felkereshetitek homepageünket az elsa-budapest. freeweb.hu címen, vagy bizalommal fordulhattok STEP (Students’ Exchange Programme) illeté­ keseinkhez; Valkó Lillához és hozzám. TAKÁCS ZITA �Miért hagyjuk, hogy így legyen? Több hallgatótól is hallottam azt a véle­ ményt, miszerint az Egyetemen bántó a személytelenség. Magam is így látom, sőt folyamatában szemlélve egyre növekszik a személytelenség. Mintha intézményünket az újabb és újabb évfolyamok hallgatói egy­ re inkább olyan automatának tekintenék, amelybe belépve és egy megadott technoló­ giai folyamaton végighaladva diplomássá válik a... Ki is? Az ember? De hiszen az ember társas lény, amely kisebb nagyobb közösség­ be ágyazottan kommunikál, ad és kap a kö­ zösségtől, jogai vannak a közösséggel szem­ ben, és felelősséggel tartozik a közösség iránt. Netán szimpátiát és unszimpátiát érez a közösség egyes tagjaival szemben. A kom­ munikáció, az adni és kapni, jogokkal élni és felelősséggel viselni, érezni nem asz au­ tomaták sajátja, nem is szólva a kölcsönös megbecsülésről! Persze a nagy létszámú évfolyamok, a Kar egésze nem hasonlíthatók egy kisközös­ séghez, azonban itt is megteremthetők, fenntarthatok az ilyen nagyközösséghez il­ lő, és elvárható, tartalommal megtölthető konvenciók, haladó hagyományok, például a köszönés. Ez utóbbi a legminimálisabb je­ le, kinyilvánítása az összetartozásnak. A hallgatók jelentős része egyáltalán nem, vagy nehezen, esetleg csak időszako­ san él ezzel. Az időszakok periódusosak: vizsgaidőszak előtt, alatt hirtelen megnő a velem köszönőviszonyban lévők száma! Az ilyenkor sem köszönök olyanok lehetnek, akik egyetlen előadásomra, vagy konzultáci­ ómra se jártak, így eleve nem lehetek szá­ mukra ismerős. A nehezen köszönőknek több válfaja is azonosítható: ■ akik várják, hogy előre köszönjek/hiába már csak azért is, mert minden igyekeze­ tem ellenére a több száz hallgatót csak idővel sikerül arcról azonosítanom /, ■ akik elnéznek felettem, ■ akik mereven földre szegezik szemüket. ■ akikben rémlik valami a konvenciókból, miszerint zsebre dugott kézzel nem il­ domos köszönni, viszont a köszönésért nem éri meg zsebükből kivenni a kezü­ ket, ■ akik válluk fölött hátranézve köszönnek /ők többnyire a járdát elfoglaló és társal­ gást folytatók közül kerülnek ki! ■ akik leereszkedően és foghegyről mor­ molnak vajh’ mit is? Persze a köszönés terén mutatkozó fogyaté­ kosság nem csupán az oktató-hallgató vonat­ kozásban jelentkeznek. Ugyanígy tetten ér­ hetők a hallgatók egymásközti viszonylatában is, legyenek azok azonos, vagy más évfolyam­ ok hallgatói. Pedig a már végzett hallgatóink a megmondhatói, hogy milyen sokat jelenthet, jelent a pályán segítségnyújtásban az ismert­ ség, az összetartozás, persze csak akkor, ha hajlandók vagyunk azt ápolni, fejleszteni. Vé­ gül is mindannyian egy hajóban evezünk! BITTSÁNSZKY GÉZA HUNGARORING - egy kicsit másképp 2002.04.20. A helyszín: Hungaroring, perzse­ lő nap, tavaszt meghazudtoló hőség. Forma 1es autó sehol, Palik Laci sehol, nincsenek né­ met drukkerek, s bájaikat mutogató hölgyek sem. Mégis miért van kint ilyen sok ember? Az ok: hagyományaihoz híven, idén is meg­ rendezésre került a Tavaszi Futófesztivál. Volt itt minden, ami egy futó „szemének, szájának ingere”; 42 km-es táv, 21 km-es táv ( melyet magam is sikeresen teljesítettem) ilL 1 kör a Hungaroringen táv (4 km). Ez egy olyan nap volt, amikor mindenki egyenlő, s mindenki egyvalamiért fut: önma­ gáért. Az akaratért, kitartásáért, a célért. Itt nem az számított, mennyi pénzed van, milyen kapcsolataid vannak, hanem itt minden rajtad múlt. És nem máson. Itt egyvalami számított: akarod-e és ha igen, végig tudod-e csinálni az általad kitűzött távot. Mi is volt az indító ok, amiért pennát fog­ tam kezembe, hogy mind azt mit tapasztaltam leírjam egyetemi lapunkba? Nem a feltűnésvágy vezérelt, egyáltalán nem. Szerintem az ember nem másért, ha­ nem önmagáért csinálja. Önmagát teszi pró­ bára önmagáért. Kíváncsi, mire lehet képes. Hiszen mindenki feltette már magában azt a kérdést: vajon mire vagyok képes? Egyrészt azért írtam e cikket, mert úgy érez­ tem, megérdemli az a sok ember, aki szombati tévézés, pihenés helyett eljött és lefutotta nem kis hőségben, esővel tarkított időjárásban az álta­ la kitűzött távot. Úgy éreztem, s érzem most is: kivétel nélkül tisztelem ezeket az embereket, mert valljuk be őszintén, kell némi lelki erő (nem kevés) hogy valaki teljesítse a távot. Ami­ kor forróság van, fáradsz, fáj a tüdőd, kicsit már szédülsz, és úgy érzed nincs már sok és véged van, szidod magad, minek is kellet idejönnöd, minek álltái egyáltalán neki. De amikor vége van, és a hányinger kerülget, mert teljesen kiszáradtál, fáradt vagy és fájnak a lábaid, de VEGE, úgy ér­ zed érdemes volt megcsinálni. Ebben a pillanat­ ban masnak érzed magad. Kicsit talán tóválasz­ tottnak Az emberiség egy kis részének érz0 ma­ gad, aki teljesítette a távot, itt és most! És más nem érdekel abban a pillanatban. És ez jó érzés. Másrészt azért fogtam e cikk megírásába, mert kevés fiatalt láttam, Pázmányost egyálta­ lán nem. Tudok néhány Pázmányosról, akik voltak pl. a tavalyi Nike Félmaratonon, de nem ez jellemző az egyetemünkre. Nem is kell, hogy ez legyen a jellemző! (És nem is lesz ez a jellemző.) És nem is toborzás e cikk célja! De lehet hogy van egy kis mag, akit ez érdekelne, de nem tud ezen rendezvényekről. Nekik írnám elsősorban a cikket. Információ­ közlésből, kedvcsinálásból. Hangsúlyozom: nemcsak komoly futóversenyek vannak, meg IS ragadnám a lehetőséget, és adnék egy címet, ahol mindenki válogathat kedvére a rendezvé­ nyekből; 5vwwbpsportiroda.hu. S már most felhívnám figyelmeteket egy nem komoly versenyre, a neve; Dreher Maraton Váltó, amely június 2-án lesz, ahol én még nem futottam, de akár már most ke­ resnék jelentkezőket a Pázmányról. Itt csapat­ ban futnak az emberek, vicces nevekkel. Jö­ hetnek lányok is! Április 20-án is meglepő­ déssel tapasztaltam, hogy mennyi kedves hölgy futott. Zárójelben jegyezném meg, akár fogyókúrának is kiváló (ismered az érzést, mi­ kor barátnőd azért nem eszik, mert fogyózik. Persze nem fogy le, csak sanyargatja magát. Legalább is ezt mondja) Pároknak kiváló program lehet, kapcsolatuk erősítésére. Meg­ ható volt számomra, milyen féltéssel, szere­ tettel támogatta egy pár férfitagja párját, hogy tartson ki, és csinálja végig! És milyen boldo­ gok voltak, hogy sikerült, és együtt csinálták végig! Abban a pillanatban azt éreztem, hogy az ilyen pillanatokért érdemes élni! Azt mondanám befejezésként, hogy azért érdemes egy ilyen versenyt megnézni, druk­ kolni, s az érdeklődő embereknek jelezném, nézzék meg a wwwfutobolondok.com című oldalt, s lehet hogy rájönnek miért tisztelem e kitartó embereket... kicsiket és időseket. Köszönöm az ítélet szerkesztőségének, hogy lehetőséget adtak e cikkre, mindenkinek eredményekben gazdag vizsgaidőszakot kívá­ nok! . ■ ■■■.. •, . : SHELBAUER BALÁZS selbi@freeniail.htt tizenharmadik oldal �Vedd és olvasd! 11. ZSOLTÁR Segíts meg Uram, mertfogynak a szentek.... Segíts meg Uram, mert fogynak a szentek, JÉs kiveszett a hűség az emberek között. Ál nők ajakkal hívságot beszélnek. Kétféleképen szól szívök. Veszítse el az Úr az álnok ajkakat S a nagy szavaktól hangos szájakat, Jök így szólnak: „Nyelvünkben az erő, lés vélünk van az ajkunk! Kicsoda úr mirajtunk? 1” .Gyengék nyomorúságáért, Szegények sóhajtásáért - Úgymond az Isten - immár fölkelek, És megmentem; aki ezért eped. “ Az Isten szava tiszta szó: Agyagkemence lángja közt 1 íétszer megpróbált színezüst. Utam, te őket megvédelmezed, ; E Nemzedéktől minket megvédesz mindorökkön, Hiába jár körül a bűnös oly kevélyen, S hiába úr a hitványág a földön. Sík Sándorfordítása Kapálózol. - Kinek fogod a kezét? Az élet egy folyó. Örvény. És te nem vagy elég bátor, hogy belevesd magad. Csak menekülsz, vagy csak ülsz, és azt hi­ szed, hogy az idő nem akar előrébb menni. Hogy nincs mit csinálni, és te csak vársz, hogy majd csak elindul egyszer. És aztán észrevesz, hogy már elindult, és nemcsak hogy megy, hanem rohan, szinte utol sem érheted, de arra is rájössz, hogy nem is ne­ ked kell utolérned, hanem, hogy neked kell elkapnod egy ágat, mert mire rájössz, már késő, hogy te sodródsz az árral, és már nincs időd!! Már nincs is több időd, hogy megva­ lósítsd..., hogy építs valamit! Már csak szá­ guldasz az árral, kapkodsz az ágak után, pró­ bálod elérni az egyiket, („talán nekem sike­ rül”), hogy mindent újból kezdj, hogy újra kezdhess mindent. Akkor talán elkezdheted építeni a te szép új világodat, leteheted az új-alapjait, aztán meg felhúzhatod a falakat, meg a tetőt, és a végén benépesítheted, (a csak neked való szörnyekkel) tizennegyedik oldal de rájössz, hogy még a tervrajzod sincs kész, és mire kész, már 24, és akkor már csak ma­ ximum ötven. a legjobb esetben hogy fel­ építs egy embernek való életet... Akkor még az ellenség katonáiról nem is beszéltünk. Akik a hullámok, akik a betegség, a nem-tu­ dás, (a megtanulhattam volna, a szüleimigazán-megtaníthattak-volna-rá, a tanára­ imnak kellett volna megtanítani.), a lehető­ ség, a kitartás, a folyton folyás, a beleugrás. Ami az idő, a szemét, a folyton folyó idő: ez az ami neked nincs. Meg aztán hirtelen eszedbe ötlik a neked kellett volna megta­ nulnod, meg a hiába már úgysincs idő stb., stb. és hogy miért nem. Let there be light! Pokomyi KLatalin Egyetemisták látogatása a börtönben A budapesti Egyetemi Lelkészség két fiú­ kollégiumának tagjai tavaszi, soproni kirán­ dulásuk során április 27-én Pákozdi István igazgató lelkésszel látogatást tettek a sop­ ronkőhidai fegyházban. A majd egész dél­ előttöt igénybe vevő alapos vezetést az inté­ zet parancsnok-helyettese irányította. Rész­ letes történeti bevezető hangzott el a XIX. század második felében épült börtönről, an­ nak bővítéséről és mai átépítéséről, a mint­ egy 700 fogvatartott jogairól és napirendjé­ ről, a börtönben lezajlott korábbi szökési kí­ sérletekről, valamint arról, mennyire fontos szolgálatot tölt be a börtönlelkész, akit sze­ mélyesen is megismerhettek a fiatalok. Szekeres János atya a beszélgető szobájában fogadta a látogatókat, és lelkesen mesélt ne­ héz és fontos munkájáról. Az egyetemisták, akik közül többen fővárosi joghallgatók, nagy érdeklődéssel és megrendüléssel néz­ ték végig a cellákat, a sétáló udvart, a muze­ ális emlékeket és az épülő, modern szár­ nyat. A hely érdekessége, hogy 1944-ben két bíboros is volt a letartóztatottak között: Mindszenty József és későbbi utódja, akkor fiatal munkatársa: Lékai László (vö. EmMK lékiratok, 52. lap). Ferencesek felhívása a zsidó közössé­ gekhez — A Szentföld ferences rendi szer­ zetesei felhívásban fordultak a világ zsidó közösségeihez. Azt kérik, járjanak közbe az izraeli kormánynál a betlehemi Születés- bazilikában víz és áram nélkül maradt fe­ rencesek érdekében. A rend vezetőségének sajtóirodája többszö­ ri, az izraeli kormány részéről válasz nélkül maradt kérés után írta meg felhívását. Eb­ ben kiemelik a zsidó testvérek felé irányuló baráti érzelmeiket, a beléjük vetett bizalmu­ kat, és emlékeztetnek a ferences szerzete­ seknek a zsidók megmentéséért tanúsított hősiességére. ,Most nekünk van szükségünk a segítségetekre” — szól az üzenet. Szentföldi kusztódia — A ferencesek a szentföldi közössége, )5'Szentföldi kusztódia” (őrség) 32 országból származó, mintegy 300 szerzetesből áll. A kusztos (la­ tinul custos, azaz őr) „Sión hegyének őre”, akit a rend általános tanácsa választ, és a Szentatya erősíti meg tisztében. Assisi Szent Ferenc fiai már 1217-ben megalakították szentföldi tartományukat (provinciájukat). Maga Ferenc is több hónapot töltött a Szentföldön 1219-1220-ban, és találkozott Melek el-Kamel szultánnal is. 1263-ban a tartomány kisebbedett, és a missziós munka érdekében kisebb körzetekre, kusztódiákra osztották. A ferencesek jelenléte tette lehetővé 1847-ben a jeruzsálemi latin patriarkátus helyreállítását. (KIPA) 12. ZSOLTÁR Nagy elhagyatottságban. Meddig feledsz Uram egészen el? Arcod tőlem meddig fordítod el? Meddig forgassak új-új terveket, Hogy nappal új gondomra legyenek? Meddig engeded, hogy föl ebem Fölmagasodjék ellenségem? Nézz rám Uram, hallgass meg, Istenem, Világosságot adj, hogy a halálos álom Erőt ne vegyen lelkemen. Ne mondja bán tóm, hogy erőt vett rajtam, Szorongatóm ne örvendezzen, ha megingok a bajban. Én pedig Uram irgalmadban bízom, Örvendez szívem üdvösségeden. Áldom az Urat, ki jót tett velem S a magasságos Isten nevét énekelem. Sík Sándorfordítása �Moziles — Eperjes Krisztián rovata — Üdv az olvasónak! Első alkalommal (és remélem nem utoljára) itt a Moziles rovat, amelyben, az aktuális filmeket mutatom be röviden. A mozik filmkíná­ lata az utóbbi években egyre bővül, sajnos ez a mennyiségi növekedés nem jár együtt a minőség javulásával, ezért úgy gondoltuk nem árt, ha tudjátok mire vesztek jegyet, már csak azért sem, mert a hétvégi jegyek egyes helyeken már átlépték az 1000 (!) forintos „lélektani” határt. Minden premierfilmről technikai okok miatt nem tudok beszámolni, (nem az ítélet megjelenéséhez igazodnak a bemutatók) ezeket (x)-el jelölöm. Ennyit előjáróban, jöjjenek a filmek. 8 Nő, Kate és Leopold — feliratos, francia film. Francois Ózon rendezésében egy pergő ritmusú, kifejezetten jó humorú, igen cselekményes és szövevényes vígjátékot láthattok. A film meseszerű képpel indul. Behavazott vidéki kúriánál őzike téblábol, miközben ’60-as évekbe illő autón meg­ érkezik az Angliában tanuló Suzon, hogy karácsonyi szünidejét családjával töltse. A házban fogadja őt a rokonság: a félig rokkant nagymama, a kissé zilált, de leg­ inkább hárpia típusú nagynéni, a teenager húgocska, az „úriasszony” édesanya, a csi­ nos cselédlány és a termetes szakácsnő. Egy valaki hiányzik a papa. A papa még ágyban van, de többé már nem kel fel, mert kés van a hátában. Ki tehette? Valaki a családból, mert tegnap még élt, az utak alig járhatóak, a kutyák sem ugattak az éj­ jel (pedig, ha idegen jön mindig szoktak). Nincs más hátra, ki kell deríteni ki a gyil­ kos. időközben beesik a papa ledér életű húga, csak azért, hogy még egy gyanúsí­ tott legyen. A telefonzsinór elvágva, a bir­ tokról kijutni nem lehet, maguknak kell kideríteniük kinek volt útjában a derék családfő. Indíték van bőven: a feleség, a lányok, a testvér az örökség miatt, a nagyi a részvények miatt, a nagynéni a puszta utálat okán, a cseléd féltékenységből, a szakácsnő pedig csak úgy. De lehet, hogy összekevertem a szereplőket és pont for­ dítva. Az is lehet, hogy senki sem az, mint akinek látszik. Ki tehette? NÉZZÉTEK — feliratos, am., vígjáték (x). MEG és kiderül. Ennyi legyen elég, csak a kiváló poénokat lőném le. Mellesleg a szereplők néha rázendítenek egy-egy dal­ ra, ezzel fejezvén ki valódi, mély és őszin­ te érzéseiket. Kiváló, színes, remek ko­ média. Feltétlenül ajánlom mindenkinek! A film főszereplői Meg Ryan és Hugh Jackman. Amit biztosan tudok a filmről, hogy Meg Ryan itt újból ugyanolyan a magánéletben boldogtalan (egyébként tündén és elbűvölő) nőt játszik amilyet Showtime — feliratos, am., vígjáték. Robert de Niro és Eddie Murphy olyan rendőröket alakítanak, akiknek minden lépését követi a TV és így egyenes adás­ ban nyomoznak. A film nem túl izgalmas, sőt kissé unalmas. Mindkettőjüktől lát­ tunk már jobbat is. Mullholland Drive — feliratos am. film. David Linch (Twin Peaks) rendező Cannesi díjnyertes filmje. A film mottója: „Old meg a rejtélyt”. Rejtély azonban nincs, blöff az egész film (jó értelemben), a rendező így akaija bemutatni az őrületet és az illúziót. már A Szerelem Hálójában, vagy a Szere­ lem Hullámhosszán c. filmjeiben is alakí­ tott. így látatlanban is biztos vagyok ben­ ne, hogy ez a filmje is egy kellemes, könnyed, romantikus vígjáték, végén ter­ mészetesen „happy enddel”. Pihentető esti mozi, másfélórányi kikapcsolódással. Pánikszoba — feliratos, am., thriller. A Hetedik és A Harcosok Klubja rende­ zőjének új filmje Joddie Fosterrel a fősze­ repben. Anya és lánya beköltöznek új ott­ honukba, már az első éjszaka betörők je­ lennek meg, akik elől az un. biztonsági szobába menekülnek. A probléma az, hogy amiért amazok jöttek az pontosan ott van. A story nem túl izgalmas, a film annál inkább. Végig pontos tempójú, fe­ szült, izgalmas thriller. Egész jó. Skorpiókirály — szinkr. am. fantasy A Múmia sorozat harmadik része, mely­ Fújd szárazra édes — feliratos angol-am.-német vígjáték. A történet egyszerű Kightly városka ren­ dezi az angol fodrászbajnokságot, min­ denki eljött, aki név a szakmában, de a polgármesteren kívül egyelőre senkit sem érdekel a verseny, még Allent sem az egykori bajnokot, aki még mindig azon tépelődik, hogy felesége tíz éve le­ lépett egykori modelljével. Fia azonban szeretne indulni, de a csapat négy tagból áll. Végül összeállnak így négyen apa, fia, a feleség, és az exmodell. A fiú köz­ ben beleszeret a rivális lányába, a feleség halálos beteg, és a polgármester is egyre Elvisesebben öltözködik. A film KIVÁ­ LÓ, roppantul mulatságos, ugyanakkor mélyen emberi. Azt mutatja be, hogyan zavarodik meg egy kisváros, és hogyan jön össze egy család újra a verseny alatt, mindezt olyan fordulatosán teszi, hogy nem tudjuk a következő pillanatban sír­ ni, vagy nevetni fogunk. Mindenkinek ajánlom. ben Rock a pankrátorsztár próbálkozik mindannyiunk Arnoldját túlszárnyaló drá- maisággal, egy három Xena hosszúságú „opus”-ban, megvillantani izmait, és a ve­ leszületett színészi képességeit, mindeköz­ ben a negatív főhős műbőr zekében feszít úgy Kr.e. 2000-ben. PÉNZKIDOBÁS!!! A múlt héten voltak a francia filmna­ pok, ezért májusban több a francia film a mozikban, máris itt van három (8 no. Angyalok Végállomás, Ez a Szere­ lem). Minden olvasónknak jó szórakozást kívánok! tizenötödik oldal �i Két^^c M Az emher csak akkor, nem dadog, Nem vérre megy amikor énekel. (Ancsel Éva) A dadogós külön erőfeszítéssel keresi; a szavakat. Akit nem érint ez a kellemetlen szépséghiba, az is gyakran belebonyolódik egy-egy végeláthatatlannak tűnő mondat­ ba, ahol keverednek a kifejezések, rejtőz­ ködik a lényeg. Legbelül á gondolatok pe­ dig nagyobb zavarban vannak. . a. „ Valami hasonló helyzetet él át az énC' kés és közönsége az elhangzó dalok alatt. Á dallam kiemeli a szavakat hétköznapi környezetükből, és fokozott érzelmi ha­ tást kölcsönöz számukra. Az egyik kifeje­ zetten kellemes színt ad a szövegnek, a másik felszínes, erőltetett “eredményt , ér el. Végső soron, ajó dalt az jellemzi;- hogy évtizedeken keresztül ismételgetik. /' ’í;, / Nem feltétlenül a rádióban, hanem egy-egy buliban, tábortűznél, a fürdő­ szobában, avagy félhangosan dúdolva;’ az utcán - puszta emberi hangon. Igaz a mondás: a legszebb hangszer az emberi hang. Erre talán jó példa Bobby Mcferrin örökzöld klasszikusa, a,Donf t worry be happy. A zene, legyen akár könnyű, akár ko­ moly, különösen, ha énekkel párósul; az egyik legősibb emberi találniányt jelen­ ti. Kifejez, egyben kezelhetővé tesz talá­ nyos, mindennapi problémákat,^ vagy ellenkezőleg, nem mindennapi, túl­ csordult örömöt. -, . A daloknál is megfi^elhetők foko­ zatok. Van gyenge, felejthető, ami nem haladja meg a „slágergyanús” jelzőt. Lé­ tezik jól megkomponált mű, amit érde­ mes újra és újra meghallgatni. Ha van csúcs, akkor az szerintem az egyes országok himnusza. Nálunk is, nagy kezdőbetűvel, ahogy Alkotmányuk rögzíti. Kölcsey és Erkel tehetségéből lét­ rejött egy számomra megmagyarázhatat­ lan hatású dolog. Ez a megzenésített ima rendkívül nehezen meghatározható ér­ zést foglal magába, amit úgy hívnak: haza­ szeretet. Ismeretlen mélységeket rejtő fo­ galom. Egymástól különböző, sokféle el­ vet valló magyart kapcsol össze, földrajzi határokat nem ismerve. Amikor többedmaganimal éneklem ezt a csodálatos szerzeményt, jóleső borzongás fog el. Szerintem ez egyfajta belső dadogás. E szerint énekelve is ké­ pes dadogni az ember? SZAMOS KÖKrÖN tizenhatodik oldal Vajon tökéletesen egy véleményen kell lennünk valakivel, hogy kom­ munikálni tudjunk vele? — tettem fel a kérdést magamban a minap. Éppen azzal a céltalansággal róttam az egyetem folyosóit, amely egy lyu­ kas óra alkalmával könnyedén meg­ környékezi az embert, és akár a bü­ fébe, akár a gépterem elé vetődtem, kis csoportokban álló, hevesen vitat­ kozó fíatalokkal találtam szembe magam. egyezik a másik fél politikai beállítottsá­ gával. Elgondolkozom azon, hogy vajon nem vitatkozni felejt-e el az ember akkor, ha érzelmi kötődései, melyek a politikai csoportokhoz fűzik, elragadják a vita higgadt, a másik fél véleményét tisztelet­ ben tartó jellegétől? Nem ölik-e ki ezek a túlfűtött érzelmek az intelligenciát a diskurzusból, amikor az észérvek egyezményes kereteit szét­ vetve a vitát óvodásszintű veszekedéssé alacsonyítják? Nem válunk-e olyan buz­ Első ránézésre nem volt ebben semmi gó zoon politiconokká ilyenkor, hogy rendellenes. Bár a szellemi csatározások éppen csak a másik véleményét felejtjük kétségkívül kísérőjelenségévé váltak az el tiszteletben tartani, azt a véleményt, egyetemi életnek a választások közeledté­ amely által a másik is egyenrangú félként vel, ez a tény egyúttal - az egyetemen kí­ elismert zoon politiconná lesz a sze­ vüli közélet keresztmetszetét adva - hűen münkben? tükrözi a kiemelkedő érdeklődést is, ame­ A baj ugyanis nem a nézőpontok közti lyet az utca embere ezekben a napokban különbségek között van, hanem azzal, mutat az ország jövőbeli sorsa iránt. ahogy kezelni próbáljuk őket végletekig Amint azonban közelebb léptem egy kis leegyszerűsített (többnyire mostanában csoporthoz, megéreztem, hogy nem kis két) skatulyában gondolkodva. A problé­ feszültség van a levegőben. Egy széles ma az, hogy manapság könnyebb és baritonnal megáldott úriember vehe­ hangzatosabb valakit megbélyegezni mens, karmesteri kézmozdulatok kísére­ (bármelyik oldalról!) és jelzővel ellátni, tében, láthatólag jobb akusztikai adottsá­ annál, mint hogy gondolkodni kelljen gait teljes mértékben kiaknázva magya­ azon, hogyan is cáfoljuk meg az általa rázott egy megszeppent, nála két fejjel alacsonyabb lánynak. Érzelmektől túlfű­ felhozott érveket. Szerintem ugyanis tött néhol mosdatlan szavakkal nyoma­ tékosított mondatait, amelyek dialógus nem a véleményeket és a cselekedete­ ket. (Épp ezért nem mondom, hogy kezdeményezésének minden kísérletét marha vagy, legfeljebb csak azt, hogy élből elvetően értek körmondatokká, öt szerintem most marhaságot mondasz. ) lépés távolságból szinte még bedugott Mert az utca embere dicséretre méltó nem embereket kell megítélnünk, ha­ füllel is hallani. lelkesedésről tett tanúbizonyságot, ami­ Egy hét távlatából tekintve eltűnődöm kor véleményt alakított közügyek mi­ azon, hogy pontosan úgy érzem magam kénti alakulását illetően, ugyanakkor ezekben a napokban, mint ahogy az a egyúttal a szegénységi bizonyítványt is kislány érezheti. Bele gondolok abba is, kiállította magáról azzal, ahogyan ezt a hogy ahányszor arra az elhatározásraju- tok mostanság, hogy megnyilvánulok véleményt kinyilvánította. így a választások második fordulója után egy adott politikai kérdésben, mindig pedig még mindig érzem azt az áporo- egy kisebbfajta félelemmel teszem azt, a dott szagot, amelyet a gyengébb felekre mártír, számomra igen kellemetlen sze­ ráerőszakolódni kívánt akaratok izzad­ repét magamra öltve, minden pillanat­ ságbűze hintett szét a levegőben. ban attól tartva, hogy véleményemért felkoncolnak, csak azért, mert nem ZSELLÉR MÁTÉ �Subkégel Subkégel. tele derűlátással — írta a The New York dulás tér két oldalán a zöldséges stando­ Ha valakinek ez a szó nem mondana Times.” Hol ezt ír, hol azt. Menjünk to­ kon banánt árultak a minap. Apró, törő­ semmit, annak elárulom: nekem sem vább. Vissza a kádáros oldalra, nyilván dött, félig rothadt, félig zöld banánt — mond! Talán mindketten bugrisok va­ ott vannak az előkelő helyre, jobb oldal­ 75 forintért kilóját.” Tekintetem elho­ gyunk? Fogalmam sincs, ki lehetett az a ra szedett hírek. Megvan. Az alant fekvő mályosul: hol vannak már azok a szép, Subkégel. Mindenesetre ez az illető cikk, háromhatvanas-kenyeres és hetven- jegyzi azt a selyemfestést, amelyre nem­ Csók-képtár-béli kiállítás megnyitójáról. ötös-rothadtbanános idők! rég otthon bukkantam, egy legalább A cikk címe: „Medgyessy Péter: Megta­ Szédítő utazásomban már a szemem és hatvanéves bőröndben. A kép meglehe­ láltuk az egyéni szabadság örök érvényű tősen szirupos: két hölgyet ábrázol, igazságát. tudósítás egy székesfehérvári 5J agyam is felmondja a szolgálatot. A kö­ vetkező cikk címét csak második neki­ amint azok valami negédes táncot lejte­ Meg. futásra sikerül helyesen elolvasnom: nek lenge öltözetben. Gondolom, ezért A hetedik oldalon színikritika a Vidám JJ is nem a falon lógnak, hanem a bőrön­ Színpad vadonatúj kabaréjáról: ,yolt szememnek. Ahá: új favédő! Kedvesen döt boldogítják. Nálunk, perditák és egyszer egy Wadkelet”. Mocsokkal és bújtatott reklám az Álba Regia építőipa­ giccsek csak egy kiszuperált bőröndben vacakkal, ri vállalat külföldről szerzett licencéről, fordulhatnak elő. A kép másik életre se­ bugyutizmussal teletömött televízió­ amelyet most a magyar olvasók is meg­ gítője Váradi képkeretező, aki a Paulay műsorainkat és a remek bulvársajtót ismerhetnek. Persze, ma már óriáspla­ Ede-utca (sic!) 51. szám alatt fejtette ki nézve-bújva ma már csak mosolygunk kát hirdetné a céget, s megtudhatnám, tevékenységét, a pesti közönség nem azokon a kifogásokon, amelyeket a ko­ hogy az új eljárással akár cirka ötezer kevés megbecsülésére. A remekbe sza­ rabeli író még említésre méltónak tar­ évig sem kellene törődnöm a fából ké­ bott keretről és Váradi mesterről a ké­ tott. „Nem prüdériából, inkább a jó íz­ szült nyílászárók védelmével. Már rég pet hátul borító papírra nyomott pöcsét lés okán vált ki belőlem ellenérzést né­ elporladtam volna, de ablakaink és a vé­ zengedezik. hány szexjelenet, különösen az, ame­ céajtó még mindig zengenék Álba Sokkal érdekesebb azonban az a vala­ lyikben Kabos Lászlót Navarro bikájá­ Regia dicsőségét. mi, ami a kép és a bőrönd találkozását val téveszti össze a molett Csala Zsuzsa van hivatva megakadályozni. Ez a va­ a „Szexklinika és a vadász” című blüett- lami egy újság: a Magyar Nemzet ben. Ugyancsak lapos helyzetkomi­ 1989. július 14-iki száma. Ebbe teker­ kumra épül az a dialógus, amelyben a Elismeréssel nyúlok Subkégelhez. Újra gette be családom valamelyik tagja a tehetséges Kibédi Ervin szexuális vá­ átadom a jólábú hölgyeket a Magyar hölgyeket, mielőtt a koffer mélyén le­ gyában egy hajót vél nőnek; a nő ezút­ Nemzet ölelésének. töltendő szabadságvesztésre ítélte vol­ tal is Csala Zsuzsa.” Ugyan kérem, ez Mert Subkégel állandó. na őket. Talán 13 éve megint felme­ ma már természetes, s a cikkíró logikai marhaságokkal és rült Subkégel falra helyezése, - nem attrakcióján sem csodálkozunk. Nyil­ tudom. Talán megsejtettünk valamit ván még tartott szédülete, a Vidám abból a konjunktúrából, amely ma a Színpad katartikus élményt nyújtó elő­ régiségek piacát jellemzi, s falra kí­ adásától. Hiszen nő és hajó igazán egy­ vántuk volna a táncosnőket? A döntés re megy. Egy rezzenés sincs már vastag­ mindenesetre ez volt: már eleget ló­ ra edzett arcunkon. Aztán némi magya­ gott a kép egy ősünk hálószobájában - rázat: „Tévedés ne essék: nem a téma pihenjen csak továbbra is! ellen van kifogásom, hiszen az ezen a Lapozzunk bele a lapba. — Sárga és színpadon vélhetően először látható törődött. — A címlapon cikk Bushról sztriptíz igazán kellemes látvány, amiért (no nem az ifjabbról), aki akkoriban lá­ már nem kell Bécsbe utazni.” Hja ké­ togatott Magyarországra. Csak egy lapo­ zás kell és megtudjuk: „Tízezrek vettek rem, ma már nem kell. De gondolom, nem a hajó csinálta, — bár akkor is kel­ megrendült búcsút Kádár János ravatalá­ lemes lehetett volna. nál.” Lapozzunk. ,)Vashingtoni tudósí­ Aztán rövid önmarcangolást olvasha­ tónk téléig elentése: Budapest csordultig tunk egy másik cikkben: „A Felszaba- ,Uj fajvédő eljárás” — nem hiszek a ★ BÁLINT GYÖRGY RUDOLF ★★★X cikket, és a benne szereplő szalagcímeket olvasva, felrémlett hennem, hogy a Magyar Nemzet 1989. július 14-iki számával egészen véletlenül én is talál­ koztam, jó másfél évvel ezelőtt az Or­ szággyűlési Könyvtárban, miközben irodalmat gyűjtögettem akkori évfo­ lyamdolgozatomhoz, ugyanis nevezett lapszámban olvasható Kilényi Géza Professzor Úr cikke a választójogi tör­ vény előkészületeiről. Egyáltalán lehet­ nek ilyen véletlenek ? (Mándics Botond, főszerkesztő) tizenhetedik oldal �IRODALMI S(AR)OKKK Örömmel tapasztaltuk, hogy némelyeknek megjött (az ihlete). Előbújtak az eddig rej­ tegetett “írói vénák”, és nem egy, némi jóindulattal akár irodalminak is értékelhető al­ kotásjutott el hozzánk. Arra ösztönözzük a szerzőket és bárkit, aki ilyesfajta ambíci­ ókat táplál magában, hogy bátran jelentkezzen nálunk, ha átjut szigorú műítészeink rostáján, akkor szívesen elindítjuk irodalmi karrierjét (talán még az ES-be is bekerül­ het - de jó lenne neki!). Legalább még néhány jogásszal kevesebb lesz! Ezúttal egyetemünk hallgatója, Vaclav Borovicka (talán nem tévedünk nagyot, ha ar­ ra gyanakszunk, írói álnévről van szó - vajon kit takarhat?) és a nem Pázmányos, de ennek ellenére (éppen ezért?) szintén igen tehetséges György Milán verseit közöljük. György Milán: Napnyugta Napnyugta-egymagam vagyok hidegen-néma kabátban ballagok mint ti Január, Február rideg-percek fáradt-pillanatok. Mióta itt sétálok-megyek Nincsenek se madarak, se legyek tartalmatlan töltik az órát a másodpercek (a tikk-takk) Mint midig végtelen halhatatlanul kísértek, beszéltek puhán-illattalanul majd vadul ordították, tekintettel vert néma gondolatuk. György Milán: Alma Álmos, szép napok emléke álmomban hatalmam olyan. Mint a gyenge fáradt Rügy ki szirom létbe toppan. Robban és szárnyra kel kibontott szirmokkal, libben, perdül s törpül a nagy forgó alomban. Vitorlák dagadnak, ott fent pirosán, sárgán nyugodtan fodrozza az eget a langyos FényOceán . Zárul lassan minden. pillám lelkem enyhült-eltört a cigarettám. Pipál az Angyalkapitány... tizennyolcadik oldal Megtaláltam. Megtaláltam. De keresem még, és lehet, így veszítek el mindent. Akarom és nem én egyedül, de köztünk valami láthatatlan feszül Hazudjuk, hogy a tisztesség és nem más de tudjuk mindketten, hogy csak a félelem az. Pedig mindenki jól járna, csak belül egy kicsit fájna, hogy mégsem olyan vagyok, amilyennek hisznek (ahogyan ő látja). Megmondták sokan, nevettem rajtuk. 95-.miért, ki mondja?”, már tudom, mindenki ott hordja. Feledi a múltat mikor még kis rügy volt szeszélye a lombnak... Mára Egy virág lett egyike a soknak, kik a lét mezején versenybe porolnak. Majd Mind Alma lesz szeszélye a sorsnak. A szépet megeszik. Még egyszer felnézek, érzem a csodát a bárkák eltűnnek s-sötét lesz minden, minden tarkám. Messze int egy fény­ szele piros parázs... Megérint ÉRZEM-ÉRZEM!!!!! Boldog vagyok. Boldog és telhetetlen. Még akarok! Úgy is, ha szükség nincsen. Nincs még megállás, nincs egy perc pihenő, kényszer a vállamon, mit én helyeztem oda. Én meg nem értem, s kérdőn bólogatok... Sokat mentünk ketten, de elrepült a Malom... akkor voltunk s lettünk egymásnak Nagyon-Nagyon-Nagyon Ma megint leszek mára már vagyok magamban újra, egymagám vagyok. Leülök s nézem a Napot minden apró szem hol pislákol, hol ragyog. Vaclav Borovicka: R. - nek, ő tudja A csúfat elteszik. mindet szépen sorban, Én és én meg a bennem élő valami, akár jó is lehet, más joga eldönteni. Most is, mikor a papírra görnyedek, van, aki nevethet rajtam, aki csak rendel, de sohase fizet. De létezik az egyensúly, nincs okom panaszra, még ha nem is értjük, mindennek van oka s ára. Miért, hogy annyi év után még forog a föld és vele az ember? Uvöltsük már: Elég! Most jó, tovább nem kell! úgy mint én álmomban. Egy fának, alvó rügye voltam.... Nem lehet egyszerre minden az enyém, és ezt nagyon-nagyon rossz néven ve­ szem. �L' "'—j ALKOTMÁNYTAN Az OSIRIS KIADÓ, áprilisi újdonságai ■ .Id^ KÍ'KOÍtIXLí isr\ is Szvlrííí CvLiU RÖVID MAGYAR TÖRTÉNET kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan 3880 Ft Bosworth, A.: Nagy Sándor. Kukorelli István (szerk.): Alkotmányjog 5500 Ft , Pesti Sándor; Az újkori magyar parlament 3200 Ft Canning, JosepÉ?^Á középkori politikai gondolkodás története 300-1450 2980Ft Kende Tamás (szerk.); Európai közjog és politika 4500 Ft NAGY SANÍXJK A h(jd«h» PK hiriKÍ.íjmj s ! I Szekfu Gyula: Nép, nemzet, állam 3980 Ft n II i A hódító és birodalma 2580 Ft Schopenhauer, Arthur; A világ mint akarat és képzet 3800 Ft Szekfu Gyula; Rövid magyar történet 1606-1939 3800 Ft Mályusz Elemér: Magyarország története a felvilágosodás korában 3480 Ft Huszár Tibor (szerk.): Kedves, Jó Kádár Elvtárs! Válogatás Kádár János levelezéséből 2954-2989 4800 Ft Wajda, Andrzej: A film és más hívságok 2180 Ft Körösényi András: A magyar politikai rendszer 3280 Ft A kötetek megvásárolhatók n 1 az OSIRIS KÖNYVESHÁZBAN (1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6. Tel./fax: 318-2516, 266-4999), A PPKE JÁK JUSTITIANUS KÖNYVESBOLTBAN (1088 Budapest, Szentkirályi u. 30. Tel.: 327-0781) és a nagyobb könyvesboltokban vagy me^endelhetők az OSIRIS VEVŐSZOLGÁLATI IRODÁTÓL (1133 Budapest, Váci út 100. Tel.: 452-0594,452-0595, Fax: 452-0596); www.osiriskiado.hu osiriskiado@maildatanet.hu balasi<^nail datanet.hu Itt a nyár! Pázmányos sporttáborok!!! A PPKE-JÁK Testnevelési Csoport nyári sporttáborokat hirdet a következők szerint: ^8 s S^s július 29 - augusztus 2. augusztus 12.-16. Az 5 napos vitorlástáborok rész­ U.900.-Ft A vitorlás sportágban azonban csak a kö­ vetkező időpontokban áll módunkban tá­ borokat indítani; június 24 - 28. július 1-5. július 8 - 12. július 22 - 26. 8 5. 6. vételi díja: Bármely sportágban indul tábor, a jelent­ kezőkkel előzetesen egyeztetett időpont­ okban, legalább 8 fő jelentkezése esetén. A részvételi díjakról a jelentkezéskor tu­ dunk felvilágosítást adni. 1. 2. 3. 4. ■ '3» k A jelentkezőknek alkalma nyílik megis­ merkedni ezzel a gyönyörű sportággal, megtanulni a vitorlázás alapfogásait és ki­ pihenni az egyetemi szemeszterek szelle­ mi megterhelését. Nincs felüdítőbb az aktív pihenésnél! A táborok túra jellegűek, szállás a hajón (6 kényelmes ágy 2 kabinban, mosdó, WC, felszerelt konyha, 220 Y Hi-fi, TV). Az 5 nap alatt körbevitorlázzuk a Balatont. tizenkilencedik oldal �MULAT VALAHOL — Plébános Atya, ugye ön mondta, hogy a szolgálati lakásom kőhajításnyira van a templomtól? - kérdi az új kántor a főnökét. — Igen, én. — Szeretném, ha megmutatná azt az embert, aki a követ dobta. — Miért? A kántor válaszát a keresztrejtvény (függőleges 3. és vízszintes 47.) adja. A megfejtést 2002. május 24-ig váijuk a Spartacus Étteremben elhelyezett dobozba. Három nyertest sorsolunk ki, akik az Étterem által felajánlott háromezer, kétezer, illetve ezer forint értékű vacsora utalványt vehetnek át a Szerkesztőségben. Nevüket a következő számban közöljük. Ajánlatunk a Kar hallgatói, oktatói, dolgozói részére egyaránt nyitva áll. VÍZSZINTES: 1. A kultúra kezdete! 3. Munkás csoport 7. Ókori nép tagjai 13. Zellweger, színésznő 15. Muta­ tó szó 16. Hivatali helyiség 17. A nyelv érzi 18. Kellemetlen kerti képződmény 22. Betű, ki­ ejtve 23. Tömör fizika! 24. A rejtvény egyik jellemzője 27. Levegővel működő bontóesz­ köz 31. Német névelő 32. Re­ pülőgép-üzemanyag 33. Újszö­ vetségi személy 38. Polgári Per­ rendtartás, rövidítve 40. Ady egyik írói álneve 41. Pohármé­ ret 43. Dánia autójelzése 44. Fejfedő 47. A megfejtés máso­ dik része 50. ... John, angol ze­ nész 51. Magyar koronázási kel­ lék 52. Síremlék 54. Ezt teszi Munkácsy egyik festményének alakja 55. Angolszász katonai rendőrség, rövidítve 56. Légi­ posta-megjelölés, francia 58. ... György, legendás fradista labda­ rúgó volt 61. Spanyolország, Németország, Thaiföld, Kuba, Portugália autójelzése 63. Árad SS 1 2 5 4 SS 3 6 SS 7 8 9 10 11 12 13 14 SS §§ 15 SS 16 §s 17 18 19 20 21 22 §§ §§ §§ 23 27 28 SS §§ 24 29 30 38 39 44 45 46 26 33 34 §§ §§ 35 42 36 SS SS 43 48 49 §§ 51 50 SS §§ 56 57 52 §§ §§ 54 62 §§ 63 68 SS §§ SS 69 73 74 75 67 70 76 SS 77 81 82 §§ §§ 83 85 86 s§ 78 SS §§ §§ §§ 58 §§ 72 §§ 71 37 §§ 53 §§ 61 SS 66 §§ 41 47 §§ SS §§ 40 25 SS §§ 31 §s §§ 32 SS §§ §§ 59 55 60 SS SS 64 65 SS 80 §§ 79 84 §§ 87 §§ 88 §§ SS 64. Ellenérték 66. Jogszabályré­ szek 69. Attila, becézve 70. Kül­ 89 90 91 földi együttes 71. Nemzetközi kamion-jelzés 72. Ezért is érdemes rejtvényt fejteni 76. Az egyik hazai gyógyszergyár rövidítése 77. Rejtve figyelted 79. Csípős fűszernövény 81. Hátramenetben van a gépkocsi 83. Ezt teszi veled a rosszul sikerült zéhá. 85. Elvét. 87. Ez, régiesen 88. Egyezség 89. Ilyen a gyenge rím (és rejtvény­ meghatározás :) 90. Gratulálunk, a fődíjat Ön ... ! 91. A szoros ábécé 11. és 12. betűje. §§ s§ §§ FÜGGŐLEGES: 1. Kezdi, régiesen 2. ENSZ angol rövidítése 3. A megfejtés első része 4. EU-szabvány 5. Pap teszi 6. D.E.T.U.C 7. ... István, a Matáv Sopron labdarúgója 8. Hegység Oroszországban 9. Ruhatisztító hely 10. Ékszer Dóra monogramja 11. A tete­ jére 12. A fű előbukkan a földből 13. Sír 14. Éva, becézve 19. Középkori fenyítő eszköz 20. Aznapi utasítás 21. Noszogatás 22. Név­ elő 25. Rockkocsma a Millenáris közelében 26. Középen hűsít! 71. Pillangó 28. Gépkocsi, rövidítve 29. Végtelenül laza! 30. Aromás fűszernövény 34. Felszínes kapcsolat (2 szó) 35. Népszokáshoz kapcsolódó tárgy 36. Páros vándor! 37. Indián trófea 39. Töltetlen pulyka! 42. ... András, színész 45. Computer tomográf, rövidítve 46. Bútorfajta, németül 48. Például, rövidítve 49. Kása egynemű betűi 51. Fotó és látszerészeti cikkekkel foglalkozó magyar cég 53. Zsidó nyelv 55. Imádság neve 56. Serdülőkor 57. Ősi magyar női név 59. A zene egyik alkotóeleme 60. Kétbetűs helyeslés 62. Hosszú ing, régen fehérneműként hordták 65. Rizs fele! 67. Tehát, la­ tinul 68. Kenyérben van! 69. Magyar miniszterelnök volt 73. Isten teremtménye 74. Emese zavarban van! 75. Az egyik égtáj 77. Fagy­ lalt fele! 78. Betű, kiejtve 80. Hiányosan írtuk! 82. Növény 84. Országos Műszaki Tanács, rövidítve 86. Érdekegyeztető Tanács, rö­ vidítve. SZAMOS MÁRTON � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2002 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource V. évfolyam 4. szám 2002. május 17. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2002. május 17. Date Created Date of creation of the resource. 2002. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (2377kb+6660kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_V_4_20020517 Relation A related resource T00045 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_V_4_20020517 HÖK https://omeka.ppke.hu/files/original/d0bb5a899f27e8dc431d972d1dd0dfcd.jpg 27047ba8e4ea35e787abd8aa2a466c76 https://omeka.ppke.hu/files/original/1343a54db34e262fdb717f5cd2733cae.pdf 122adac89a2ec0e5bd8b818f8b362fd9 PDF Text Text K évfolyam^ 5. szám e-mail: itelet01@}iotmail,com honlap: www.extra.hu/itelet 2002, szeptember 1, �I IMPRESSZUM Kettős jubileum Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem 3 5 8 12 15 16 Pénteki nap Wít, Zlinszky Dékán hír épp csak befejezte római jog előadását, mikor a zsúfolásig megtelt előadóba - ne feledjük, lelkes elsősök között járunk, akik frissen váltak Egyetemünk pol^raivá ~ tapsvihar közepette (mely természetesen Zlinszky János Professzornak szólt) belépett Tímár Áron, akkori HŐK elnök, valamint a szerkesztőség több tagja, hogy bemutassák nekünk a fiatal kar akkor induló lapját, az ítéletet. Mely a korábban ku­ darcba fulladt kísérlettel, a Jog-Ászok című láppal ellentétben si­ keres vállalkozásnak bizonyult, hiszen olvasóink az ötvenedik számot tarthatják kezükben. Persze sok minden történt azóta, a főszerkesztői s:^kben megfordult . Érdi Gábor, Éried Balázs, Richolm György, Koltay András.' Ezúton szeretném megköszön­ ni nekik, hogy én már egy beíratott lapot vehettem át. Valószí-■ nűleg sokan emlékeznek még a tanszékminősítési Botrányra vagy a Hallgatói Önkormányzat és a szerkesztőség közötti konfliktu­ sokra, de olykor előfordult, hogy személyes ellentétek, éles viták kaptak nyilvánosságot a lap hasábjain. Bizonyos szintű súrlódás természetesnek mondható mind a lapot fenntartó HÖK-kel, mind a kiadást felügyelő egyetemi vezetéssel, de a nagy skanda­ lumok semmiképp sem szolgálhatják a lap érdekeit. Kettős a jubileum, hisz nemcsak az ítélet ünnepel, hanem az egész Egyetem, melyet épp 10 évvel ezelőtt, 1992. január 30-án a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia hozott létre azzal, hogy az 1635 óta fennálló Hittudományi Kar mellé Bölcsészettudományi Kart alapított, melyhez előbb a Jog- és Államtudományi-, majd az Információs Technológiai Kar is csatlakozott^ Tíz éves tehát térsé­ günk egyetlen elismert katolikus egyetemé, melynek igénye már a két háború közötti Magyarországon is megfogalmazódott. Azonban jelen lapszámunk, melyben megpróbáljuk bemutat­ ni az eddig eltelt tíz év történéseit, nem elfeledve a XVII. század­ ba visszanyúló „gyökereinket” sem, nem csupán jubileumi-, ha­ nem gólyatábori különkiadás is egyben, így elsősorban Nektek, újdonsült elsőseinknek szol. Nektek, akik túl vagytok egy sikeres felvételin, akik joggal erzitek, hogy ez az év a Ti évetek volt, majd akikre alaposan ráijesztettek a gólyatáborban feszítő felsőévesek, és akik most még kissé ügyetlenül csetletek-botlotok ebben az új világban; A kezdeti nehézségeket könnyen legyőzitek, és ebben segítségetekre lehet az ítélet című újság is, mely a kari informá­ cióáramoltatás revén megkönnyítheti eligazodásotokat az egye­ tem útvesztőiben. Az 50. lapszámot megélt ítélet szerkesztősége köszönti a gó­ lyákat, és egyben minden hallgatót és oktatót, de mindenekelőtt magát a tízéves Pázmány Péter Katolikus Egyetemet! 18 Mándics Botond (főszerkesztő) A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor, intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG; Főszerkesztő: Mándics Botond (tel.: 30/914 3497) Helyettes főszerkesztő: Koltay András A szerkesztőség tagjai: Szincsák Zsuzsa, Gulyás Judit, Németh Ádám, Szabó Zoltán, Szabó Viktor, Szamos Márton Munkatársak: Bálint György Rudolf, Gulyás Gergely, Zsellér Máté Honlap: Gettler András Megjelenik 1200 példányban Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. TARTALOM „Ahhoz, hogy a társadalom átformálódjék, a Pázmánynak is példát kell mutatnia” Jubileumi beszélgetés dr. Zlinszky Jánossal, a kar alapító dékánjával Pázmány Péter (1570-1637) élete és műve Pázmány Péter egyeteme (1635-1950) Tíz éves a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelem falaink között Ötvenesek lettünk! Kezdődhet a lelkek építése' »■ Beszélgetés Koltay Andrással, az ítélet volt főszerkesztőjével .Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt” e-mail cím: itelet01@hotmail.com második oldal (Pázmány Péter) honlap: www.extra.hu/itelet �„Ahhoz, hogy a társadalom átformálódjék, a Pázmánynak is példát kell mutatnia” Jubileumi beszélgetés dr, Zlinszky Jánossal, a kar alapító dékánjával Ai ítélet 50. száma, valamint az egyetem indulásának tízéves évfordulója alkalmából ter­ vezett beszélgetés nem mindennapi körülmények között készült el Zlinszky János pro­ fesszor úrral, aki nélkül talán egyikünk sem lenne (lett volna) Pázmányos hallgató, mint­ hogy nagymértékben neki is köszönhetjük a kar létrejöttét. Az anyag a volt Dékán Úr au­ tójában ülve, a csütörtök délutáni budapesti csúcsforgalom közepén, a labdarúgó-világ­ bajnokság Olaszország-Mexikó mérkőzésének második félideje alatt talán még izgalma­ sabbra sikerült, mint egy hagyományos körülmények között elkészített interjú. (Következő számunkban megszólaltatjuk Radnay Józsefet, a kar jelenlegi dékánját is.) — Meséljen a kezdetekről! Hogyan, milyen körülmények között alakult meg a jogi kar í995-ben? ■—A terv konkrét formában az 1994-es eszter­ gomi zsinaton merült fel, ahol vezetésemmel alakult egy öttagú szervezőbizottság, tagjai a Rektor Úr, Jobbágyi Gábor, Varga Csaba pro­ fesszor urak, illetve Tersztyánszkiné Vasadi Éva voltak. Mi állítottuk össze az eredeti tan­ rendet, melyet a Püspöki Kar jóváhagyott. De­ cemberben összehívtuk az általunk megkere­ sett oktatókat, akiket szerettünk volna meg­ nyerni az új kar részére. Ok szinte kivétel nél­ kül vállalták a feladatot, így 1995 májusában megalakítottuk a jogi kart. Az akkori kor­ mányzat támasztott ugyan bizonyos nehézsé­ geket velünk szemben, de 1995 szeptemberé­ ben, jó egy évvel a gondolat felmerülése után elkezdődhetett az oktatás a Ménesi úton. — Sokan önt, mint a jogi kar első dékánját karalapítóként aposztrofálják. Hogyan értékeli saját szerepét a kar létrejöttében? — Én azt vallom, hogy a kar létrehozása kol­ lektív munka volt. A gondolat már megszüle­ tett, amikor megkaptam a felkérést a szervező­ munka vezetésére. 1982-tŐl tanítottam Mis­ kolcon, így tudtam támaszkodni a felsőokta­ tásban szerzett tapasztalataimra, ugyanúgy, mint a gyakorlati munkám során - ügyvéd­ ként, alkotmánybíróként - szerzett ismerete­ imre. Nagyon sokat segítettek a szervezésben részt vett kollégáim tanácsai, észrevételei is. Minket nem kötött semmiféle szervezeti struktúra, magunk szabhattuk meg az oktatás rendjét, általunk helyesnek ítélt irányban el­ térve az országos átlagtól. Néhányan emlék­ szünk még az 1949-es változásokig létezett Pázmány Péter lüdományegyetemre, így az onnét hozott tapasztalatainkat is megpróbál­ tuk felhasználni az új kar létrehozása során, léhát részben a régi alapokhoz való visszaté­ rés, részben a nagyobb tanszabadság alkotmá­ nyos gondolata, részben az átalakuló társada­ lomban felmerülő igények jelölték ki szá­ munkra az irányt. A máshol használatos tan­ tervtől való eltérés azonban kizárólag az egyik irányban működött: mindig megpróbáltuk emelni a szintet. Elvünk volt, hogy a középis­ kolai oktatás hiányosságai miatt meg kell erő­ síteni az alapokat, így kaptak nagy hangsúlyt az első évben oktatott történeti és elméleti tár­ gyak mellett a filozófiai jellegű tárgyak, vala­ mint a kánonjog is. Említhetném még a ná­ lunk meglévő erős gazdasági irányultságot (közgazdaságtan, pénzügyi jog, versenyjog, iparjog), a szociális gondolat, értékek hangsú­ lyos szerepét, vagy a nemzetközi jog igen szé­ les körű bemutatását. Elsőként mi követeltük meg hallgatóinktól a két nyelvvizsga meglétét. — Az oktatott tárgyakban való eltérésen kívül az egyetem szellemisége, eszmeisége miben kü­ lönbözik, vagy különbözött volna a tervek sze­ rint az állami egyetemekétől? — Az állami jogi karok tanári kara, még ha az utóbbi időben ez enyhült is, részben politikai szempontok alapján volt összeválogatva, amely egy politikai tárgynál természetesnek is mondható. Nekünk viszont szabad kezünk volt a tanári kar kiválasztásában, és ebben döntő szempont volt - természetesen a szak­ mai kvalitáson túl - az, hogy az oktatók egyetértsenek az alkotmányos értékek, vala­ mint a keresztény gondolkodás társadalmi megvalósulásának alapkérdéseiben. Sokan voltak ilyenek, nem volt nehéz összegyűjteni az oktatókat. Az induláskor már tulajdonkép­ pen több képzett oktató kötelezte el magát hozzánk, mint az ország bármely más jogi ka­ rán, azzal az eltéréssel, hogy mi nem támasz­ tottunk korhatárt, így számos, máshol már számításba nem vehető tanár érkezett hoz­ zánk. Éppen a viszonylag idős tanári kar mi­ att fektettünk kezdettől fogva komoly súlyt a tudományos utánpótlás nevelésére. így jó né­ hány fiatal oktatót is megnyertünk a kar szá­ mára. Immár működik a doktori iskolánk is, amelynek indulását a minisztérium annak idején kis híján megakadályozta. Visszatérve az eredeti kérdésre: az egyetem ki­ tűzött szellemisége tükröződik az általunk ki­ adott tankönyvekben, az előadásokon is. A hall­ gatók kiválasztásában érvényesülnek ezek az ér­ tékek, mind a felvételi rendszer sajátosságai, mind az egyházi iskolákból érkezettek számára biztosított bizonyos kedvezmények révén. — Milyen - az állami karoktól eltérő - szerepe lehet a Pázmánynak a jogásznevelésben? Mi az a többlet, amit az egyetem adni kíván a hallga­ tóinak? — A keresztény értékek, az etikai alapon tör­ ténő, felelős gondolkodás egy keresztény „Az tekéletes erkölcsnek és minden jóságos életnek gyökere és kútfeje az Istennek igaz ismérete.” (Pázmány Péter) harmadik oldal �,i’’í,'í. n egyetemnél fokozott súllyal esnek latba. Úgy vélem, hogy elsősorban ezen értékek úgy­ mond emberi megjelenítésében van nekünk komoly szerepünk, melyek az egész oktatási rendünkben érvényesülnek, ellentétben más karokkal, ahol legfeljebb megengedik azt, hogy valaki ilyen szellemben oktasson. A ta­ pasztalat az, hogy a társadalomban jelentkező, hallgatóink iránti igény számol azzal, hogy a mi hallgatóink ilyen értelemben mások egy ki­ csit, és szívesen alkalmazzák őket. Nagy örö­ mömre szolgál az, hogy olyan politikusok is, akik esetleg a szocialista, vagy a liberális oldal elkötelezettjei, szívesen adják a Pázmányra gyermekeiket. — Mennyire ítéli fontosnak az egyetemi, hall­ gatói közélet meglétét? Szükség van-e arra, hogy a hallgatók megszervezzék magukat, és a tanuláson felül megpróbáljanak valami többle­ tet is hozzáadni az egyetemi léthez? — Az én felfogásom szerint az egyetem egyik legfontosabb feladata lenne ennek a közélet­ nek a lehetővé tétele. Fontos, hiszen a majda­ ni közéleti szerepre lehet az egyetemen is ké­ szülni. Dékánként minden hallgatói kezde­ ményezést támogattam, igyekeztem önállósá­ got adni a hallgatóknak, noha természetesen néha én is beleszóltam a dolgokba, ha valamit nem helyénvalónak ítéltem. Az egyetem mai vezetőségének, úgy tűnik, nem éri meg az eb­ be belefektetett munka. En úgy látom, hogy nemcsak megérné, hanem nagyon fontos is lenne, hozzátartoznék a tanári munkához. — A témához kapcsolódó kérdés: hogyan érté­ keli a hallgatói öntevékeny csoportok Rektor Úr által történt, tavaly év végi megszüntetését? — A döntés közvetlen indítékait nem isme­ rem. Annyit azonban tudok, hogy ezekkel a csoportokkal dékánságom alatt problémamen­ tesen együtt lehetett működni, lüdom, hogy a velük való foglalkozás időigényes, de úgy vé­ lem, hogy aki életét az oktatásra szánta, annak elvben ez kötelessége lenne. Sajnálom, hogy így alakult. — Miért ilyen elenyésző, ráadásul évrŐl-évre csökkenő az érdeklődés a hallgatók részéről az egyetemi közügyek iránt? Ennek legtökélete­ sebb példája talán az utolsó HOK-választás tragikusan alacsony részvételi aránya, kan-e ebben az egyetemnek is felelőssége? — Kezdetben az érdeklődés igen nagy volt. Amikor a hallgatók úgy érezték, hogy valóban van helyük a kar ügyeiben, akkor felelősen és komoly formában hajlandók voltak foglalkoz­ ni a dolgokkal. A csökkenő érdeklődés, külö­ nösen annak fényében, hogy egy jogi karnak a ■ közéletre kell nevelnie, nagyon szomorú. A folyamat egyre súlyosbodik, elképzelhetően azzal összefüggésben, ahogy sorra megvonják a lehetőségeket a hallgatóktól. — Milyen felelőssége lehet egy egyetemi tanár­ nak a hallgatók nevelésében? kán-e szükség az anyag leadásán túl többre is? — A felsőoktatásban is szükség van nevelő­ munkára. Egy egyetemi tanár egész magatar­ tásával, annak bemutatásával, hogy ő milyen elvi felelősséggel áll hozzá kötelezettségei teljesítéséhez, példát mutat. Ezen túl olyan tárgyak oktatásával is lehet nevelni, melyek az egyéniséget formálják. Ilyen például az ál­ talam oktatott jogászi etika. Igenis van tehát egy egyetemnek nevelő hatása, és nevelő kö­ telezettsége, éppen egy olyan társadalomban, amely jó ideig erre nem fektetett súlyt. Az oktatók vannak a hallgatókért, azért lettünk egyetemi tanárok, hogy felvállaljuk az ezzel járó kötelezettségeket. A rómaiak azt raondták, hogy aki pedagógus lesz, arra haragusznak az istenek. Én máshogy gondo­ lom, szeretem ezt a pályát, és fontosnak íté­ lem. Ahhoz, hogy ez a társadalom átformá­ lódjék, meg kell mutatni a példát, gyakorlat­ ban és elméletben, azáltal, hogy komolyan vesszük a saját elveinket. Ennek a keresztény fakultásnak ezen a téren jelentős szerepe van. Más kérdés, hogy az Egyház által taní­ tott alaptételekben benne lenne a szabad aka­ rat, tehát a választási lehetőség és a döntési pozíció biztosítása, benne lenne a humánus elbánás, ami azt jelenti, hogy az embereket meghallgatom, választ adok kérdéseikre, le­ hetővé teszem a korrigálást. Ezen tételek beleillenének abba az erkölcsiségbe, amire az egyetem alapul, ezért ezek betartására, érvé­ nyesítésére az intézmény vezetőinek kellene időt szánnia. — Az egyetem Pázmány Péter nevét viseli. Vé­ leményem szerint az ő személyének bemutatá­ sa, emlékének ápolása nem kap megfelelő súlyt, a hallgatók többsége alapinformációkkal sem rendelkezik róla. Márpedig egy olyan intéz­ ménynek, amely az ő nevét viseli, és szellemisé­ ge szerint kíván működni, talán jobban oda kellene figyelnie erre. — Ezzel a felvetéssel némileg vitába szállnék. Egyfelől az ő tanításait elsősorban a Teológiai Kar és a Bölcsészettudományi Kar közvetíti. Ott Pázmányról, mint teológusról, vagy író­ ról számos tanulmány, könyv jelent már meg. Az ítéletben is többször szerepelt napirenden az ő bemutatása. Persze kérdés, elolvassa-e ezt minden hallgató? Nem kérdezheti meg a portás reggel a hallgatót, hogy mikor szüle­ tett Pázmány Péter. Ilyen értelemben szabad­ ság és önállóság van. Aki érdeklődik, utána­ nézhet. Tudományos szinten egyébként a Jogtörténeti Intézet foglalkozott a személyé­ vel. A lépcsőházban látható Pázmány Péter domborműve, az egyetemi tanácsteremben egy róla készült festmény. Kétségtelenül nem létezik mondjuk egy róla szóló speciálkollé­ gium, elsősorban azért, mert az ő munkássá­ ga a nálunk oktatott tudományszakba nem il­ leszthető bele, minthogy nem jogász volt. Az oktatáson felül egyébként nem tudunk és nem is lehet bizonyos egyéb dolgokat megkö­ vetelni a hallgatóktól. Ugyan mindenki aláírta beiratkozáskor azt a nyilatkozatot, mely sze­ rint elfogadja az egyetem szellemiségét, elveit, de azt már nem ellenőrizhetjük, vajon tényleg betartja-e azokat. Amit mi megtehetünk, az annyi, hogy megpróbálunk valami többletet adni, amely lehetőséggel aztán a hallgató sza­ bad akarata szerint élhet. —A Kari Tanács fél évvel ezelőtti ülésén töröl­ ték a jogászi eskü szövegéből az “esküszöm az egy élő Istenre" és az “Isten engem úgy segéljen" kitételeket. Mi áll e - egy katolikus egyete­ men - meglehetősen furcsa döntés hátterében? — A Rektor Úr álláspontja szerint, ha olya­ nokkal is kimondatjuk Isten nevét, akik nem tisztelik őt kellően, tulajdonképpen vétkezésre buzdítjuk őket. A magam részéről nem értet­ tem egyet ezzel a döntéssel, ellene is szavaz­ tam, fel is szólaltam ellene. Nehezményez­ tem, hogy a kérdést egyfajta alkotmányjogi I»,ízzel” vetették fel, de nem kérdezték meg a Kar alkotmányjogászait. Az volt a vélemé­ nyem, hogy aki nem akarja mondani, az álljon ki a véleménye mellett, adja azt tudtunkra, és akkor tehet külön fogadalmat. Nem lett volna ennek semmilyen hátrányos következménye. \ágy ha nem áll ki a véleményéért, egyszerűen nem mondja ki hangosan az említett részeket. Egy eskü úgyis csak annyit ér, amennyit betar­ tanak belőle. Amikor ez a kérdés felmerült, ahelyett, hogy megfontoltan, súlyának megfe­ lelően értékelték volna, azért, hogy az esetle­ ges külső elvárásoknak megfeleljünk, egysze­ rűen kihagyták, és adnak most ehhez egy sze­ rintem hamis ideológiai alapot. Magánvéle­ ményem szerint az eskü fogalmában eleve benne rejlik, hogy az Istenre esküszünk, de a mai embernek ez már nem természetes, ezért kellene külön is kihangsúlyozni. — Hol van a helyünk az egyetemek rangsorá­ ban? Milyennek ítéli meg a színvonalat immár hét év tapasztalata alapján? .Mert minekutána szüntelen veszedelmekben epedett, és csaknem hamuvá lett szerelmes hazánkban. a keresztyéni egyességnek kötele elszakadd, és minden gonoszság elárada: oly temérdek vakságra jutának az emberek. hogy utolsó és legkisebb dolgoknak tartják immár az igaz hitnek isméretit, és a keresztyéni tökéletességre való igyekezetei.” (Pázmány Péter) negyedik oldal �— Úgy vélem, hogy a színvonal más karok­ hoz képest jó, a Pázmány az élvonalban van. Ugyan a hallgatóság a számos jogi kar miatt kissé felhígult, ráadásul mi az állami egyete­ mek számára engedélyezett létszámon felül a levelezés és távoktatásos hallgatók bevonásá­ val több hallgatót is veszünk fel, és ebbe nyil­ ván bekerülnek gyengébbek is. De úgy vé­ lem, hogy ha valaki vállalja az oktatás terheit, akkor joga van azt tanulni, amit akar. Annak idején, a Miskolci Egyetemen 100-150 főt vettünk fel egy évfolyamra, de azoknak csak kb, 10%-a bizonyult valóban odavalónak. Az én tárgyamból a bukási arány 40% volt. Most a Pázmányon ez az arány 20% körül van, pe­ dig változatlanul ugyanúgy vizsgáztatunk, mint akkor. Ameddig az egyetem a vizsgázta­ tási szigorán nem enyhít, addig nem baj, ha sokan próbálkoznak. A színvonallal meg va­ gyok elégedve, az erre vonatkozó kritikákat nem tartom komolynak, azt pedig kifejezet­ ten irigységnek tartom, hogy az akkreditáció során elégséges jelzést kaptunk szemben az ELTE, vagy a pécsi jogi kar jelesével, mert hogy ezeknél nem vagyunk gyengébbek, azt felelősséggel állítom. — Ilyennek álmodta az egyetemet annak ide­ jén, 1994-ben? — Nyolc évvel ezelőtt én lényegesen szaba­ dabb oktatási rendben gondolkoztam. Az ál­ lam, a központi igazgatás sajnos bürokratikus eszközökkel megköti az egyetemi oktatók ke­ zét. Az évtizedek alatt lezüllesztett társadalmi felelősségérzet újraképződésének nehézkes üteme miatt újra egyre centralizáltabb az élet, és ez érződik az egyetemi oktatásban is. Emi­ att egy sor dologban a mi nem állami egyete­ münket is irányítani próbálják. Nem tudtuk igazán az általunk megálmodott szabadabb egyetemi életet teremteni. A központosításra utaló törekvések ugyanakkor az Egyház ré­ széről - pozíciójánál fogva elsősorban a Rek­ tor Úr által - is mutatkoznak. Az előző rek­ tor, Gál Ferenc azt vallotta, hogy az egyete­ met az önálló karok képezik. Ez mostanra megváltozott. Sok dologba - ilyen az anyagi források felhasználása is - belebeszélnek központi emberek, akiket egyáltalán nem foglalkoztat az, hogy mi mit és hogyan taní­ tunk. Mindezek ellenére ez az egyetem ma még azt csinálja, amit annak idején elképzeltünk. Büszke vagyok a nálunk végzett jó hallgatókra, akik valóban minőséget képvi­ selnek. Ebben reménykedtünk annak idején. KÚRÁN ANDOR Pázmány Péter (1570-1637) élete és műve osztályosak voltak, és tanul­ mányi rendjüket egységesen a Rómában kidolgozott ún. Ratio Studiorum szabályoz­ ta. Az ötéves alapozó szakasz után, három éves filozófiai stúdium (logika, fizika és metafizika) következett, és csak ez után lehetett meg­ kezdeni a felsőfokú tanul­ mányokat. Pázmány csak az első évet végezte el Kolozs­ várott, majd 1588. októberé­ ben társaival együtt Krakkó­ ba indult, a kötelező novícius évek letöltésére. A novíciusi éveket a Krakkótól kelet­ re lévő Jaroslawban fejezte be, ahonnan Bécsbe küldte a tehetségére felfigyelő rend. A bécsi jezsuita iskola az egyik legjobb ilyen intéz­ mény volt a korabeli Euró­ pában. Pázmány - újrajárva az első évet - itt végezte el a hároméves filozófiai stúdiu­ mot. Az oktatásban nagy hangsúlyt fektettek a leadott anyag megvitatására. Ez ki­ sebb vagy nagyobb csopor­ tokban történt, ünnepnap­ Pázmány címere és kézírása a Pázmány-könyvben okon közönség előtt, így Pázmány Péter 1570. október 4-én, Nagyvá­ szoktatva hozzá a növendékeket a későbbi radon született egy kálvinista családban, Páz­ éles hitvitákhoz. Pázmány már ekkor kiváló mány Miklós bihari alispán és Massai Margit vitázó volt és elsősorban - mint későbbi éle­ gyermekeként. Pázmány korán elvesztette az tében is - sziklaszilárd logikájával fektette két édesanyját, aki nyolc évvel fia születése után vállra ellenfeleit. Pázmány már Kolozsvárott elhunyt. Pázmány Miklós újból megnősült, és Krakkóban megmutatkozó tehetségének és a buzgó katolikus Tbldy Borbálát vette nő­ híre - hála a rendszeres és szokásos tanári jel­ ül. Pázmány - talán nevelőanyja hatására - 13 lemzéseknek és jelentéseknek - a rend köz­ évesen katolizált és egy évvel később apja a pontjába is eljutott, így Claudio Aquaviva, a kolozsvári jezsuita iskolába íratta be. A ko­ rend generálisa, 1593-ban kikérte őt, hogy a lozsvári jezsuita kollégiumot Báthory István rend főiskolájában, Rómában folytassa tanul­ erdélyi fejedelem és lengyel király alapította mányait. és az általa behívott lengyel szerzetesek egy A jezsuita oktatás „zászlóshajóját”, a jól szervezett iskolát hoztak létre hat tanárral Collegium Romanumot Loyola Ignác alapí­ és közel kétszáz diákkal. A jezsuita iskolák öt totta negyven évvel korábban. A tekintélyes „Mivel azért e világnak minden részei ily kimagyarázhatatlan szép renddel, ennyi ezer es2rtendeig ily nagy állhatatossággal viseltetnek: nem lehet kételkedése az okos embernek, hogy bölcs gondviselő ura és vezérlő Istene vagyon a világnak.” (Pázmány Péter) ötödik oldal �méretű intézmény ötven tanteremmel, negy­ ven tanárral, a rendházban kétszáz szerzetes­ sel és közel kétezer diákkal működött. A ta­ nanyag alapját a skolasztikus keresztény filo­ zófia, így mindenekelőtt Aquinói Szent Ta­ más Summa Theologiae-ja képezte, a triden­ ti zsinatnak az ellenreformáció jegyében ké­ szült „finomításaival” egységben. A tanárok nagy pedagógiai rutinnal rendelkező, főként olasz és spanyol rendtagok voltak, Pázmány jó tanulmányi előmenetelének köszönhetően 1595-96-ban a Collegium Anglicanum (a Collegium Romanum egyik intézménye) filozófiai receptora lett, ami leginkább a mai tanársegédnek, vagy gyakornoknak felel meg. Tanulmányai befejeztével, 1596. április 13-án szentelték pappá a Lateráni Bazilikában, miu­ tán megvédte teológiai doktori címét. Ezután következett az ún. harmadik probáció eszten­ deje. Miután ezt is letöltötte, a rend utasításá­ nak megfelelően Grazba ment, hogy meg­ kezdje a tanítási gyakorlatát. Graz ekkoriban egyfajta közvetítő szere­ pet töltött be Magyarország és Róma között, és nem kizárt, hogy a rend későbbi magyar­ országi szerepvállalásának előkészítése miatt küldte a stájer városba. Grazban a jezsuiták Károly főherceg - I. Ferdinánd fia - támoga­ tásával 1571-ben alapítottak kollégiumot, majd tíz évvel később egyetemet, amely Károly neve után - az Alma Mater Carolina nevet kapta. Itt lett Pázmány a konviktus prefektusa és filozófiai kurzusvezető. Miu­ tán végigtanította a három éves filozófiai kurzust és számos tanítványa sikeresen ab­ szolválta vizsgáit, a rend Vágsellyére, a ma­ gyar nyelvterület egyetlen jezsuita iskolájába küldte tanítani. Egy év elteltével Forgách Ferenc nyitrai püspök mellé rendelték, hogy az ellenreformáció előkészítésében segéd­ kezzen. Ekkoriban jelent meg Magyari Ist­ ván protestáns prédikátor könyve, a „Az or­ szágban való sok romlásnak okairul” címmel, amelyben - a kor protestáns szokásának megfelelően - a katolikusokat nevezi meg minden rossz okozóinak, ami az orszá­ got érte Mohács óta. Forgách felkérte Páz­ mányt, hogy válaszoljon a vitairatra, amit meg is tett, így 1603-ban Nagyváradon meg­ jelent a „Felelet”, az első magyar nyelvű és nyomtatásban is megjelenő válasz a protes­ táns vádakra. Ezzel kezdetét vette Pázmány hitvitázó-írói munkássága, amely egész éle­ tén át végigkísérte, és amely remekművek­ kel gazdagította a 1hazai hittudományt és szépprózát egyaránt. ■ öl & Pázmány Péter megalapítja az egyetemet - Temple János festménye Még ebben az évben visszahívták Grazba, hogy a teológiát is végigtanítsa az egyetemen, miután a doktori cím elnyeréséhez szükséges volt a meghatározott idejű tanítási gyakorlat. Pázmány igyekezett minél szélesebb tudást átadni a tanítványainak, így különösen jel­ lemző volt rá az álláspontok széles bemutatá­ sa és ütköztetése. Tanítási stílusának egyik markáns vonása volt, hogy nem érdekelték a tekintélyek, így csak a legmeggyőzőbb tétele­ ket fogadta el. Miután 1607. április 29-én letette negyedik szerzetesi fogadalmát, elöljáróinak utasítása szerint visszatért Magyarországra, ahol II. Ru­ dolf uralkodása alatt felerősödött az ellenrefor­ máció. Ennek jegyében lett Pázmány korábbi mentora, az ellenreformáció harcos híve, Forgách Ferenc esztergomi érsek 1607. július 4-én. Pázmány hazatérvén Forgách jobb keze lett és minden fontosabb útján elkísérte. Elein­ te Forgách feltétlen híve volt, de hamar felszín­ re kerültek a felfogásbeli különbségeik. Páz­ mány bár határozottan támogatta az ellenrefor­ mációt, ezt sohasem rendelte a nemzeti érde­ kek fölé. Egyértelműen különbséget tett a po­ gány törökök és a protestánsok között, amivel nem minden katolikus kortársa értett egyet. O mindvégig tisztában volt azzal, hogy protes­ táns vallási ellenfelei jó része ugyanolyan ma­ gyar, mint ő, és az ország tragikus állapota nem teszi lehetővé, hogy ettől a ténytől bárki elte­ kintsen. Az Országgyűlésben is a kompro­ misszumokat kereste, és a jezsuita birtokok vé­ delmében, arra a bécsi békére hivatkozott a protestánsok ellenében, amit a katolikusok többsége el sem ismert. A harcot a protestán­ sok ellen csak szellemi fegyverrel látta megvívhatónak, meggyőzéssel, érveléssel, szóval és tollal, papok nevelésével és iskolák alapításával. 1611 augusztusában részt vett a Nagy­ szombatban összeülő katolikus zsinat előké­ szítésében, mint a jezsuita kézen lévő túróci prépostság küldötte. A zsinat legfontosabb feladata, a tridenti határozatok kihirdetése — amely új lendületet adott az ellenreformáci­ ónak - és a legégetőbb problémák orvoslása (paphiány, alacsony képzettség, erkölcsi romlás a kléruson belül) volt. Pázmány en­ nek jegyében úgy döntött, hogy - szemben az eddigi, részletkérdésekkel foglalkozó írá­ saival — egy nagy összefoglaló művet ad köz­ re, amelyben a katolikus vallás egész tan­ rendszerét összefoglalva nyújtja a kor bi­ zonyságot és igazságot kereső olvasója elé. így született meg - tíz évi érlelődés után — a magyar egyházi irodalom máig egyik legki­ válóbb alkotása, az 1613-ban Pozsonyban ki­ adott „Az Isteni igazságra vezérlő kalauz”, amelyet már a kortársak is csak „Kalauz”nak hívtak. A „Kalauz” mind stílusa, mind mondanivalója tekintetében korszerű alko­ tás, mivel a kort leginkább foglalkoztató kér­ „Adja az mennynek földnek ura, hogy (...) egy szívvel, egy lélekkel szolgálhassunk az mi Istenünknek. Enyhíthessük az 6 mireánk felgerjedt haragját; az ő éles és megköszörült kardját rejtse el.” (Pázmány Péter) hatodik oldal �déseket taglalja, többszörösen alá- és mellé­ I pápa elfogadott, és odaítélte számára a meg­ rendelt mondatai, metaforái, fokozásai és I tisztelő címet. felsorolásai pedig tipikusan barokk eszkö­ I Pázmány kiváló kapcsolatban volt az ural­ zök. Nem véletlen, hogy a hazai irodalom­ j kodóval, és ezt elsősorban az országban dúló történet a magyar kora barokk próza egyik I békétlenség felszámolására, a katolikusok és a mérföldkövének tartja. I protestánsok közötti közvetítésre és terméI szeresen az ország újraegyesítésére igyekezett Miközben rendületlenül hitvitázott, Páz­ mány szép lassan Forgách Ferenc esztergo­ I felhasználni. Pázmány alapvetően Habsmi érsek egyik legesélyesebb utódjelöltjévé I burg-párti volt, de kizárólag a magyarság ér­ vált. Nem vitás, hogy dédelgetett ilyen ter­ I dekében. Mivel a „két császár” közül a néveket, és az sem, hogy a legfőbb akadály el­ I met-osztrákot érezte erősebbnek, úgy vélte bontása (jezsuita szerzetes nem vállalhatott I az a kisebbik rossz, ha az ország Bécs kegyeit főpapi tisztséget), a rendből való kilépés I keresi. Ferdinánd még diákéveinek helyszígondolata is megérett benne. 1616. október I néről, Grazból ismerte Pázmányt, így külö15-én Forgách Ferenc elhunyt. Mivel mind nősen nagyra becsülte az érseket, Magyar a bécsi, mind a prágai udvari körök és a ma­ i ügyekben szinte csak rá hallgatott, és miután gyar katolikusok is Pázmányt látták volna í 1619-ben német-római császár lett, európai legszívesebben az esztergomi érseki szék­ I ügyekben is sűrűn kikérte a véleményét. Fer­ ben, a helyzet rendezése nem tűrt halasztást. i dinánd távollétében Pázmány állt a kormány­ A Pápa engedélyezte, hogy kilépjen a Jezsu­ i zótanács élén, így aligha volt elszólás Bethlen itáktól és átlépjen a — kevéssé ismert I Gábortól, amikor egy alkalommal „Magyarszemmaszk rendbe. Ezzel párhuzamosan II. I ország helytartójának” nevezte. Mátyás előbb túróci prépostnak nevezte ki, i Bethlen halála után, Pázmány arra töre­ majd fél évvel később aláírta az érseki kine­ kedett, hogy az új viszonyokat elismertesse Pázmány Péter képmása a kalocsai érseki vezését. Utolsó felvonásként, november az uralkodóval, és erdélyi ügyekben rávegye palotában található festményen 28-án, a Quirinale dombon emelkedő palo­ a be nem avatkozás politikájára. 1. Rákóczi tában összeült a Pápai Titkos Tanács, és úgy Györggyel igyekezett a korábban Bethlennel rával szemben érvényesítette az egyház ér­ döntött, hogy megerősíti az uralkodói kine­ fenntartott Jó viszony folytatni. Amikor a fi­ dekeit. Elérte a pápánál, hogy a magyar fő­ vezést. atal és vehemens Esterházy Miklós nádor papok - tekintettel a háborús állapotokra, és Pázmány Péter egy olyan történelmi kor­ meg akarta támadni Erdélyt, meggyengíten­ így a nagy szegénységre - csakjelképes kine­ szakban lett esztergomi érsek, amit talán dő Rákóczi fejedelmi hatalmát, Pázmány vezési díjat fizessenek. Az érseki Jószágok nem túlzás a magyar katolicizmus mély­ azonnal közbelépett, és tető aláhozta az ún. ügyének rendezése után újabb pénzforrások pontjának nevezni. A helyzet a királyi Ma­ kassai egyezményt, amelyben a király elisután nézett. Először a XV Gergely pápa által gyarországon volt a legjobb, de a protestán­ merte I. Rákóczi György uralmát Erdély és a létrehozott, és a katolicizmus térnyerésének sok még itt is nagyon erős pozíciókkal ren­ kapcsolt részek felett, a fejedelem pedig vál­ támogatásával megbízott állandó bizottság­ delkeztek, Erdélyben és a hódoltsági terüle­ lalta, hogy nem támadja meg Magyarorszá­ hoz fordult, és elérte, hogy minden évben got. Ez a megállapodás teljesen beleillett teken pedig mindössze néhány ferences anyagilag támogassák törekvéseit. Ezután a „tartotta a frontot”. Pázmány érseki fellépé­ Pázmány politikai elképzeléseibe, melyek spanyol királyt is sikerült meggyőznie a ma­ sét katolikus részről fokozott várakozás, szerint keresztény országok ne háborúzza­ gyar egyház támogatásáról, így onnan 1626 protestáns részről viszont fokozott aggoda­ nak egymással, magyar földön ne folyjék há­ januárjától évi háromezer aranyat kapott a lom előzte meg. Pázmány nem okozott csa­ ború, inkább a törökök elleni összefogást tridenti zsinat szellemében való munkálko­ lódást híveinek, és a hitviták során tőle meg­ kell megteremteni. dásra. Határozottságának és a leleményessé­ szokott határozottsággal és hozzáértéssel lá­ Pázmány egész érseki tevékenysége egyik gének köszönhetően, másfél évtized alatt tott munkához. legfontosabb feladatának az ifjúság nevelé­ megháromszorozta a bevételeit. Első lépésként az egyházi Javak állapotá­ sét, iskolák alapítását és a hazai papképzés Ennél határozottabban és keményebben nak rendbetételéhez fogott hozzá. A legna­ színvonalának emelését tekintette. Számta­ csak az egyházon belül észlelt szabálytalansá­ gyobb gondot az érseki Jószágok jelentették, lan kollégiumot alapított, ezek közül a nagy­ gok és visszásságok ellen lépett fel. A tridenti Pázmány először is a meglévőket szedte szombati volt a legjelentősebb, amelyben zsinat eszméinek megfelelően az 1629-es ráncba, megszüntetve a tized-bérbeadást és 1615-ben indult meg a tanítás, háromszáz nagyszombati zsinaton megszigorította az könyörtelenül behajtva a tizedet, még az növendékkel. Pázmány egyik legfontosabb egyházi rendszabályokat, amelyeket ki is egyháziak magánvagyonát sem kímélve. Két iskolaalapítása a bécsi Pazmaneum létreho­ nyomtattatott. A tridenti szellem meghonosí­ évvel később visszaszerezte az előállított zása volt. Az 1623. szeptember 20-án alapí­ tása és a szabályok szigorítása mellett papne­ pénz negyvennyolcad részét kitevő, ún. tott intézmény a magyar papnövendékek velő intézetek sorát alapította, főként a Du­ pisetum-jövedelmet. 1625-ben egy főpapi bölcseleti és teológiai oktatására volt hivanántúlon, de az ország más területein is. Ér­ konferenciát hívott Össze, a főpapi végren­ tott. Pázmány másik fő törekvése, a demei elismerése végett, II. Ferdinánd 1629delkezés szabályozására, ahol ismét a KamaCollegium Romanum kebelében működő, ben felterjesztette a bíborosi címre, amit a .A keresztyén ember lelke is, semmi jószágban nem gyarapodbatik, semmi gyümölcsöt nem teremthet, semmi állhatatos tökéletességet nem nyerhet (Pázmány Péter) könyörgés és imádság nélkül.” hetedik oldal �Collegium Germanicum Hungaricum ma­ gyar diákoknak fenntartott helyeinek teljes feltöltése volt. Minden módon támogatta a kiutazókat (a diákok utazási költségeinek fe­ dezésére egy jelentős összeget helyezett le­ tétbe Rómában) és különféle beadványokkal igyekezett minél jobb feltételeket teremteni a magyar növendékeknek. Az ország min­ den részéből igyekezett összeszedni a tanul­ ni vágyó és tehetséges inakat, de főleg a bé­ csi Pazmaneum legtehetségesebb növendé­ keit próbálta kijuttatni Rómába. 1635. május 12-én, megkoronázva az okta­ tás terén kifejtett munkásságát, kétszázezer fo­ rintos költséggel életre hívta legmaradandóbb művét, a Nagyszombati Egyetemet. Célként a hit terjesztését, az ország kultúrájának szolgá­ latát, a „nemes magyar nemzet” tekintélyének emelését, és mind a magyar egyház kormány­ zására, mind pedig a magyar állam szolgálatára alkalmas emberek képzését jelölte meg, akik képesek vallásuk és hazájuk együttes képvise­ letére. Az oktatók Európa különböző katolikus egyetemeiről érkező jezsuita szerzetesek vol­ tak Alapításkor - a szükséges négy helyett csak két karral (bölcsész és teológiai) rendelke­ zett az egyetem, de Ferdinánd a birodalmi egyetemekkel egyenrangúnak ismerte el az in­ tézményt, így ez a probléma rendeződött. Az egyetem teljessé válásához szükséges orvosi és ajogj kar később került megszervezésre (utób­ bi 1667-ben). Halála előtt egy évvel adta ki utolsó művét, beszédeinek válogatott gyűjteményét, mely­ ből pontosan kitűnik világszemlélete. A kon­ szolidáció, a hierarchikus társadalmi rend hí­ ve volt. Indokoltnak tartotta a nemesség ve­ zető szerepét és hangsúlyozta a különböző társadalmi helyzetű emberek jogait és köte­ lességeit, ugyanakkor a törvények betartásá­ nak szükségességét is, amely köti az uralko­ dókat, a fejedelmeket, a bírákat és a vitézeket egyaránt. A közel száz beszéd alapján egy olyan gondolkodó képe bontakozik ki, aki a rendi államban hitt, de érződik eszméiben, hogy a reneszánsz és a reformáció hatása alól nem tudta teljesen kivonni magát. 1636 karácsonyán prédikált utoljára, már sú­ lyos betegen. Szívós szervezete a következő ta­ vaszig bírta a kórral folytatott küzdelmet. Hat­ vanhét évesen, 1637. március 19-én adta vissza lelkét a teremtőjének Pozsonyban temették el a Szent Márton székesegyház kriptájában. ÁRVAY GÁBOR Pázmány Péter egyeteme (1635-1950) A Pázmány Péter alapította egyetem 1635-ben kezdte meg működését Nagy­ szombatban, a már fennálló jezsuita kollégiumra alapozva, hittudományi és bölcsészeti karral. 1635. november 13-án a Szent Miklós-székesegyházban Dobronoki György rektor átvette a királyi oklevéllel megerősített alapító okle­ velet. A teológiai fakultás hivatalosan 1638. november 3-án nyílt meg. HUS nyitója 1667. január 16-án, vasárnap volt az egyetemi templomban bemutatott szentmise után. Az egyetem 1769-ben or­ vosi karral egészült ki. Az intézményt Mária Terézia HVjM 1773-ban - a jezsuita rend feloszlatása után — királyi magyar egyetemmé alakítot­ ta, mely 1777-ben Budára 1« költözött. Kempelen Farkas kamarai tanácsos szervezte < meg a költöztetést tutajokon J Ííill' és hajókon. Az egyetem a ki­ rályi palota épületét kapta meg, míg a teológiai kar a fu-iü . i , volt jezsuita kolostorba köl­ tözött. A költözéssel járó építkezések Mária Terézia Az egyetem első épülete a felvidéki Nagyszombatban sürgetésére is csak lassan haladtak, és csak 1780-ra feje­ A jogban jártas egyháziak és világiak hiá­ ződtek be. Március 15-én az uralkodónő nya az egyetemalapító közvetlen utódát, kiadta az egyetem második alapitó levelét. Lósy Imrét arra indította, hogy 1642-ben A királynő uralkodásának negyvenedik tizenötezer forintot hagyjon végrendelet­ évfordulóján Buda királyi várában ünne­ ében az egyetem jogi karának alapítási pélyesen megnyílt az egyetem, avatása al­ költségeire. 1667. január 2-án Szegedi Fe­ kalmából a kor egyik legnagyobb szabású renc, váci püspök, pozsonyi prépost és ünnepségét rendezték. Pongrácz György esztergomi kanonok, az 1784-ben II. József - Budát igazgatási központnak jelölve ki — az egyetemet elhalálozott esztergomi érsek végrendele­ Pestre költöztette. A jogi és bölcsészeti te alapján, kellő formában írásba adták, hogy a nagyszombati egyetemen jogi kar kar a volt pálos kolostorba került (V Pap­ szerveződjön. Ehhez megszerezték Szenövelde u. 7.). 1782-ben az egyetem lepcsényi György érsek beleegyezését, va­ mérnöki intézettel és állatgyógyintézettel bővült. A reformkorban két évtizedig lamint az esztergomi káptalan, a jezsuita tartományfőnök és a nagyszombati rektor folyt harc a magyar tanítási nyelvért (a la­ tin és a német helyett), mely végül csak támogatását. Az új kar ünnepélyes meg- * t í U I fmrr-' I „Mit használna világra születnem, ha igaz hitnek fényességével nem világosítanál engem? Mivel a hit nélkül lehetetlen üdvözülnöm.” nyolcadik oldal (Pázmány Péter) �1 15 anyag is igazodott az új, kommunista szemléletű „világ- T'"' rendhez”. Termé­ szetesen Pázmány Péter is „nemkívá­ natosnak minő­ sült”, így az egyetemet 1950-ben » Eötvös Lorándról nevezték el. Az 1635-ben alapított intézmény mely ma is az ország leg­ nagyobb egyete­ me, azóta is az ő nevét viseli. A Hittudomá­ nyi Kar önállósult, és egyházi intéz­ ményként folytatta tovább tevékeny- Az egyetem alapító oklevele 1635-bó'l ségét, felkészülve a túlélésért folytatott harcra. Az ellenfelek legfőbb magyarhoni tudományos műhe­ az országot idegen uralomnak alávető po­ lyének szétzúzásáért. A hatvanas évekre litikai hatalommal karöltve mindent nagyjából konszolidálódott a helyzet, de a megtettek a keresztény hit és szellemiség vallási-egyházi kérdésekben illetékes Állami Egyházügyi Hivatal m továbbra is ellenőrzése B alatt tartotta az intézg ményt. A IL Vatikáni zsiS nat (1962-1965) hatására 3 megszűnt a nemzetközi elszigeteltség és létrejöheB tett a kapcsolat külföldi 1 egyetemekkel. A rend­ kJ I szerváltozás után nyilvánI valóvá vált, hogy van létjoI gosultsága az egyházi felL r, sőoktatásnak. A magyar állam 1990-ben elismerte a Pázmány Péter Hittudo­ mányi Akadémia egye­ tem-jellegét, a többi egy­ H ház hasonló intézményei­ vel párhuzamosan. Hama­ ( rosan pedig elkezdődött az önálló katolikus egye­ i tem szervezése. De ez már egy másik történet... Tanévnyitó ünnepség a Pázmány Péter Tudomány egy etemen, 1927. szeptember 26. Balról az első SZABÓ ZOLTÁN gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter, mellette dr. Fináczy Ernő rektor 1868-ban vált általánossá. A forradalom és a szabadságharc alatt a mintegy ezer hall­ gató többsége kivette részét az esemé­ nyekből, míg a tanítás természetesen szü­ netelt, A kiegyezés után Eötvös József és Trefort Ágoston miniszterek nevéhez fű­ ződik az egyetem megújulása. 1874-ben készült el a központi épület Szerb utcai szárnya, majd az elkövetkezendő években számos új épületet emeltek, melyek el­ szórva helyezkedtek el a városban. Az Egyetem téri épület, melyben ma az ELTE-ÁJK található, a századfordulón épült. A XIX. század utolsó harmadában a hallgatók száma 3200 körül volt, több mint felük jogász. Az intézmény 1921-ben — az alapító előtt tisztelegve - Pázmány Péter nevét vette fel, így lett hivatalos neve Páz­ mány Péter Tudományegyetem. Az 1930­ as évek átlagosan 6000 hallgatójának egyébként egyharmada volt jogász. A II. világháború után, a változások hatására 1949-ben indult meg az egyetem teljes átszervezése. Az oktatói kar jelentős része távozott, valamint az oktatott tan- „Kövesse, Uram, az én lelkem a te igaz tudományodat, e tudatlanságnak setét völgyében, hogy ezáltal örök boldogságnak napjára juthassak." (Pázmány Péter) kilencedik oldal �<<ï \ \’ �sí s IH £ o Ál 1 Wv' i\ V ,V,’4 •3 V-.i fe I I I �A tízéves Pázmány Péter Katolikus Egyetem szék sajátjának tekinti az intézményt, és szabályzatát jóváhagyta. A Bölcsészettudományi Kar először 1992 tavaszán fölvételiztette a jelentkezőket, akik a Ménesi úton kezdték meg a tanu­ lást, majd a folyamatosan, azóta is épülő, ;«■ impozáns piliscsabai campusba költöztek. A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1995ben alapította az egyetem jog- és állam tu­ dományi karát. Zlinszky János akkori al­ kotmánybíró, a kar első dékánjának iro­ dájában gyűltek össze azok az egyetemi oktatók, akik ma már meghatározói az egyetemnek. Kivétel nélkül állítják: az egyetem megszervezése elejétől kezdve a végéig izgalmas és romantikus vállalkozás volt... Az első jelentkezőket a más karo­ kon tett felvételijük alapján válogatták ki, Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Zlinszky János dékán és Sólyom László, hiszen nem volt idő önálló felvételire. Az az Alkotmánybíróság elnöke az első Pázmány bálon 1997-ben első gólyatábor mindössze harmincezer A rendszerváltozás után az 1990. évi ■■ forintból jött létre, majd 1995 szép­ IV törvény garantálta az egyház részé­ ül temberében megkezdődött az első ről végzett közszolgálati tevékenység tanév. állami finanszírozását. Megteremtőd­ A kar az első évben a Ménesi úti épü­ tek a feltételei egy önálló katolikus letben működött (abban a rendszer­ egyetem létrejöttének. Az oktatás he- H változás óta újra apácazárdaként funklyének kiválasztása, a tárgyalások le- H cionáló épületben, amely a nyolcvafolytatása, az egyeztetések 1991-ig H nas években az ELTE Bibó Szakkollé­ tartottak. Ekkor a Magyar Katolikus B giumának első székhelye volt, és ahol « » t Püspöki Kar elérkezettnek látta az H gyakorlatilag a Fidesz 1988-ban meg­ !i időt arra, hogy benyújtsa a hivatalos fl J alakult), ahonnan a Bölcsészettudo­ kérelmet a Vatikán irányába, A Szent- B mányi Kar Piliscsabára költözött. szék pozitív válasza után a MKPK az H Amikor 1996-ban a Püspöki Kar viszApostoli Szentszék előzetes engedé- n szakapta az egyházi ingatlanok tulaj­ lyével megalapította a korábban is lé- H donjogának rendezése során a Szent tező Hittudományi Kar kibővítésével B István Társulat egykori székházát — a Pázmány Péter Katolikus Egyete- B azaz a Szentkirályi utca 28. számú met. Ezek után a Magyar Köztársaság j épületét, valamint a mellette elhe­ Kormánya az 1032/1993. számú korlyezkedő 30-as számú épületet is mányhatározattal ismerte el a Bölcsé- í azonnal felmerült a gondolat, hogy itt szettudományi Kart. A Vatikán általi | kerüljön elhelyezésre ajogi kar. A száhivatalos egyházi elismerésre 1999-ig mos felmerült egyéb elhelyezési ja­ kellett várni, A szentszéki alapítólevél állott, most kőhalom — majd pedig egyetemi vaslat (Esztergom, Piliscsaba) ellené­ kiadása azt jelentette, hogy a Szent- ^Idadó (a II. előadó 1998-ban) ben Budapest VIII. kerületében tele- „Sokan az eltébolyodtak és töretlen utakra szakadtak közül haraggal fenik és agyarkodva köszörülik fogókat ellenünk. Oltalmazzák a keresztyénség egyenetlenségének gyújtogatóit; (Pázmány Péter) mardossák azokat, kik oltani akarják az égó tüzet/’ tizenkettedik oldal I �lyezkedése (idén júliusban már a harmadik végzős évfolyamot búcsúztattuk), a tudo­ mányos versenyeken való sikeres szereplés. Az 1. előadó eredeti állapotában 1996-ban 1999. áprilisában érkezett meg az Apos­ toli Szentszék régóta várt határozata, amely alapján szentszéki alapítású egye­ temmé lett az intézmény Az alapítólevél kiadása azt jelentette, hogy az Egyház sa­ játjaként ismeri el az egyetemet. A leg­ magasabb elismerés annak szól, hogy az intézmény az elmúlt években jelentősen fejlődött, az oktatók együttese, a fakultá­ sok tudományos minősége, a pénzügyi háttér folyamatos biztonsága miatt a Szentszék garantálva látja a szabályszerű, tudományos szellemben történő műkö­ dést. Részlet az alapító határozatból; .Különböző súlyos körülmények okozták, hogy a Hittudományi Kar a világi egyetemnek nem lehetett része. Az idők változása indokolttá tette, hogy a Hittu­ dományi Karhoz más felsőoktatási egy- pedtünk meg véglegesen. Az elhúzódó rekonstrukciós munkálatok végeztével immár újra régi fényében pompázik mindkét épület. Később az egyetem meg­ vásárolta a Szentkirályi u. 26. szám alatti ingatlant is, ennek teljes felújítása azon­ ban még várat magára. Az első időben bi­ zony szükség volt a hallgatók és az okta­ tók türelmére is, hiszen az oktatás szinte ,nomád” körülmények között zajlott, fél­ kész termekben, elhasznált bútorokkal, büfé nélkül, teljes felfordulásban. Aztán szép lassan helyreállt a rend, és ma már szinte minden olajozot­ tan működik. A kezdeti nehéz­ ségek persze egytől-egyig ked­ ves emlékké nemesedtek, az első j HÖK-választások, a focikupák, a I bulik az elsős előadóban örök él- 1 a Pásmány JSgyeíön mények maradnak azok számá- ? t' - < * ■ Jog- és /Qxrdnofc ra, akik egykor hallgatói voltak í 1996, 20 órai az egyetemnek. Az első végzős évfolyam 2000 kesKÚtttí tatiándó júniusában hagyta el az alma mater falait. GÓLYABÁLJÁRA A kar immáron kétséget Gím: Kertészeti Egyetem, 1118 Budapest, VÜlányi út 29-35. I kizáróan bizo­ I nyitotta, hogy I színvonalában Program: I felveszi a ver­ 3 Nyitótánc Gólyaavatás j senyt az or- ■ Bál Maksa-mix I szág bármely | Koncertek Általános Rocktörténet I más jogi ka- ’ Disco M.É.Z, ( BfUnJGtJL CSÖTÖRTÖKÖN I rával. Tanú- í Cigányzene sítja mindezt I többek között I a végzett hall­ gatók gond Felhívás bulira — a jogászok mindig is tudtak mulatni nélküli elhe- A kar első gólyabáljára szóló meghívó ( 5 i GRAN ) 1997 SZEPTEMBER MH W „Nincs olyan vad, goromba ember, ki Istent nem látná a teremtett állatok tükörében; mivel a mennyei és földi állatok nem egyebek szép renddel egybeszerkesztett garádicsoknál, melyeken a nagy Isten isméretire juthat az értelmes embernek okossága.” (Pázmány Péter) tizenharmadik oldal �I ft oktatási segédeszközöket, '-s amelyekkel az egyetem ren-Í delkezik, valamint azt a biztos pénzügyi hátteret, amely az egyetemi életnek garanciája, ' tekintettel Magyarország püs­ pökeinek egyetértésére, akik biztosítják az egyetem gyűmöícsöző fejlődését a katolií* kus nevelés elvei szerint, hogy i,*1 ” az műhelye és vezetője legyen i>' a térségben mindazon törek- | véseknek, melyek a magasabb i tanulmányok terjesztését i & y IL szolgálják az Evangélium fé' nyében az Egyházi Tanítóhi vatal vezetésével, a jelen hatá- 1 rozattal, a Codex Iuris | Canonici 807, kánonja, vaia- 1 mint az Ex corde Ecclesiae 1 kezdetű apostoli rendelkezés I általános szabályai 3. cikkelyé- 1 « i nek 1, paragrafusa szerint a ] Pázmány Péter Katolikus * «"!• '1 • í Egyetemet Budapest városáA helyreállított lépcsőház a 28-as épületben bán kánonilag megalapítja és A felújított oszlopcsarnok a 28-as épületben megalapítottnak nyilvánítja. ségeket is kapcsoljanak, úgy, hogy az em­ Az Egyetem Hittudományi Karból, Böl­ dern zászlóvivőjének, az idén tíz éves lített kar katolikus egyetemmé alakuljon. csészettudományi Karból, Jogtudományi Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek! Ezt a szándékot a Magyar Katolikus Püs­ Karból, Informatikai Karból és a fakultás KÚRÁN ANDOR pöki Konferencia szívesen fogadta, és jellegű Kánonjogi Intézetből áll.” I 1992. január 30-án Budapesten megala­ pította a Pázmány Péter Katolikus Egye­ Röviden átte­ temet, mely az évek során egyre növeke­ kintve ez a kato­ dett és különböző karokkal és intézetek­ likus egyetem kel bővült. A nevezett katolikus egyetem eddigi története, főtisztelendő rektora 1998. június 15-i mely felvállalva kérvényében arra kérte KongregációnPázmány Péter kát, hogy jóindulatúan mérlegelje az örökségét, foly- g egyetem kánoni alapításának alkalmassá­ tatja azokat a gát a kérdésre vonatkozó szabályok sze­ hagyományokat, rint. Ezért a hely és idő különböző kö­ amelyek egészen L*; k rülményeit mérlegelve, figyelembe véve 1635-ig, a nagymind az egyetem tanulmányi struktúrá­ szombati egyeit, mind karainak és intézményeinek fel­ tem alapításáig K építését, az oktatók számát és tisztségük­ nyúlnak vissza. R ben való előmenetelét, valamint a hallga­ Kívánjunk hát a boldog születés- [ tók felvételét és azokat az egyetemi ta­ f nulmányokat, melyeket a különböző napot a XXI. is akadémiai fokozatok elnyerésére el kell században végezniük, szem előtt tartva továbbá időszerű pázmá- A kari zászló minden egyetemen hagyomány — ez itt az azokat a tudományos felszereléseket és nyi eszmék mo- egyetem alapításának 300. évfordulójára készült 1935-ben ÍÍ „Noha Isten semmiből teremthette volna a mi testünket, de azt akarta, hogy földből légyen kezdeti: avégre, hogy a föld, melyet szünetlen tapodunk, megemlékeztessen kicsiny fPí3ZOTíí«y Péter) állapatunkrúl, és fel ne fuvalkodjunk javainkban.” tizennegyedik oldal �tó ■ fa ■«I llír Történelem falaink között ■ épület, 1898. december 11-én az építte­ tők birtokba vehették a három emeletes neogót stílusú palotát. A díszes épület át­ vétele az 1850-ben alapított Szent István Társulat addigi működésének megkoro­ názása volt. A korszerű nyomdaüzem a 11. világháborút követő államosításig műkö­ z« dött, ezután vette át az épületet a Franklin nyomda. A Szent István Társulat az épü­ let újbóli egyházi tulajdonba kerülése után (1996) nem jelezte szándékát a viszii' szaköltözésre, ezért születhetett meg a Pl döntés, miszerint a PPKE jogi kara itt r’ffd megtelepedve folytassa az oktatást. Ifi Érdemes külön szólni az ún. „királyterém -ről, mely néhány éve még gyakorló teremként szolgált, ma sajnos zárva tart. A különleges helységben falfestményként a magyar történelem nagyjainak arcképei I díszítik a falakat, Attilától, Almostól kezd­ J ve a királyokon át az erdélyi fejedelmekig Az egyetem épülete ma és az aradi tizenháromig. Az alkotás 1873ban készült, Gaál Lajos munkája által. Le­ nyűgözően szép a díszterem is, mely sze­ Végezetül illik szólni néhány szót az utca névadójáról: Szentkirályi Móric neves rencsére viszonylag épségben maradt. történelmi személyiség Pest utolsó pol­ A Szentkirályi utca 26. alatti, szintén az gármestere, az egyesített főváros első al­ egyetemhez tartozó épület 1870-ben polgármestere volt, stílszerűen jogi egye­ épült. Itt, a Nemzeti Torna Egylet akkori székházában alapították a Magyar Olim­ temi végzettséggel rendelkezett. piai Bizottságot 1895-ben. Később a Spar­ tacus sportegyesület szék­ házaként szolgált, a benne tHHgjiwl található vendéglő ma is a klub nevét viseli. n I A 30. szám alatti ingatlant 1871-ben építette Amon Jó­ zsef A házban Bucsánszky H tá Lajos nyomdája működött, O mely később Rózsa Kálmán **‘N és neje tulajdona lett. Tőlük ^,1 1911-ben vásárolta meg a Szent István Társulat, így az .íís-íSI államosítás után mindkét 1 Ik V’’ i^í ház a Franklin Nyomdáé Magyar királyok arcképei a királyteremben lett. [9 A Szent István Társulat székháza 1899-ben Az 1890-es években lehetővé vált, hogy a Szent István Társulat a pesti belváros kül­ ső részén, a Szentkirályi utca 28. szám alatt telket vásároljon az új székház építé­ sére. A választmány 1896 májusában az elnökséget felhatalmazta a telek megvá­ sárlására, A katolikus könyvkiadás repre­ zentáns, tekintélyes palotájának tervezé­ sét Hofhauser Antal műépítész, egyetemi tanár vállalta el. A Szentkirályi utcai tel­ ken 1897. május 1-én kezdődtek meg a földmunkák. Másfél év alatt elkészült az A díszterem a 28-as épületben í( „Az embert az Isten urává tette minden oktalan állatoknak. Azért minden tehetségünkkel azon legyünk, hogy állapatunk méltóságát megtartsuk. (Pázmány Péter) és oktalan állatokhoz hasonlók ne légyünk erkölcsűnkben.” 11, ir tizenötödik oldal �•• Ötvenesek lettünk! Már a kar alakulásakor, 1995-ben felmerült a hallgatók között a gondolat, hogy saját lapot kellene készíteni. így született meg a néhány számot megélt Jog-Ászok című hallgatói lap. Majd pedig hosszú csönd; egészen 1998-ig, amikor is a Hallgatói Önkormányzat kezdemé­ nyezésére és finanszírozásával szeptember 10-én megjelent az ítélet első száma! A lap min­ dig meg-megújuló formában azóta is létezik, immár a sokadik szerkesztőség készíti azt, hi­ szen évről évre pályázni kell a HÖK-nél a főszerkesztői pozícióra. Az eddigi hagyományok szerint minden év végén váltás történt (no nem azért, mert egyik társaság sem dolgozott jól), így a pályázni vágyók már készülhetnek is, hiszen decemberben újra lesz főszerkesztő választás! Nagy-nagy örömünkre eljutottunk az ötvenedik lapszámig, melynek megjelenése az egyetem indulásának tízéves évfordulójával is egybeesik. Nekünk jutott a megtiszteltetés, hogy e két okból is jubileumi számot szerkeszthessük. Ezúton is köszönjük mindenki munkáját, aki az elmúlt években a szerkesztőségekben tevékenykedett, reméljük, a jövőben is mindig lesz ki­ nek átadni a stafétát. Ezen ünnepi számunkban pedig az emlékezés szellemében megszólalta­ tunk három korábbi főszerkesztőt, akik visszaidézik emlékeiket a lappal kapcsolatban. Tiszteletadásunkjeleként felsoroljuk az ítélet eddigi munkatársainak listáját: Főszerkesztők; Érdi Gábor (1998), Fried Balázs (1999), Richolm György (2000), Koltay András (2001), Mándics Botond (2002). A szerkesztőség tagjai (1998-2002): Árvay Gábor, Bálint György, Ghemlar Fanni, Christián László, Cserey Gyula, Csorba Judit, Csordás Ágoston, Frivaldszky Gáspár, Gerő lámás, Gettler András, Gulyás Gergely, Gulyás Judit, Gyorgyevics Bence, Hajdú István, Horváth Ádám, Jancsó Gábor, Juhász Péter, Kaluber László, Kosa Ádám, Kóti Réka, Miháltz András, Németh Ádám, Nikolics Réka, Papp Dávid, Szabó Ferenc, Szabó Zoltán, Szabó Péter, Sza­ bó Viktor, Szamos Márton, Szebényi Dániel, Szerémi Szabolcs, Szénégető Adrienn, Szincsák Zsuzsa, Tomaj Balázs, Ugrón Gáspár, Veress Orsolya, Vincze Szabolcs, Virág Zsolt, Wetzel lamás, Zsellér Máté, Az ítélet szerkesztőségének vidám hangulatú évzáró bankettje (2002) Fried Balázs — 1999 — Hogyan lettél az ítélet főszerkesztője? — Amikor új főszerkesztőt kerestek, még csak két hónapja dolgoztam a lapnál, nem láttam bele teljesen a dolgokba. Eleinte nem is gondoltam rá, hogy induljak a pályázaton, de megkerestek rész­ ben a HÖK-től, részben az újságtól, hogy próbál­ jam meg. Tényleg csak próba-jelleggel indultam, nem számítottam arra, hogy győzök, hiszen mel­ lettem olyanok indultak, akik már kezdettől fog­ va ott voltak a lapnál. Az, hogy mégis engem vá­ lasztottak, úgy érzem egyfajta kompromisszum volt az akkori HŐK két része között, A munka nagyon érdekes és izgalmas volt. Abban az idő­ ben minden arról szólt, hogy itt van egy új egye­ tem új lehetőségekkel, tehát ha mi megteszünk valamit, arra a későbbiekben lehet építeni. Ha nem teszünk semmit, lehet, hogy csak évek múl­ tán lesz valami. A játékszabályok is félig-meddig még kialakulatlanok voltak, tehát mi is alakíthat­ tuk a körülményeket, A csapatot tul^donképpen megörököltem Érdi Gabótól, Ez nagyon jó volt, biztos alapra építhettem. Gondolok például Papp Dávidra és Szénégető Adriennre, akik teljesen képben voltak a tartalmi részt tekintve, illetve Ju­ hász Petire, aki a tördelésben volt gyakorlott, és persze mindenkinek megvolt a maga szerepe, ab­ ban, hogy ment a lap. Nélkülük nagyon nehéz lett volna. Ok vitték igazából a lapot, és ha volt szerepem abban, hogy sikerült fejlődnünk - én úgy érzem, sikerült - az az volt, hogy azokat a személyeket és feltételeket, amiket Gabó biztosí­ tott, rendszerezni tudtam. A csapat hozott olyan helyzetbe, hogy végezni tudtam a dolgom. — Milyen nehézségekkel kellett megküzdened? — Az elején gondokjelentkeztek a tördeléssel, amikor Mácsik Zolinál tördeltünk, nem ment teljesen simán a dolog, mert nem voltak meg a megfelelő körülmények. Zolinál nem ülhet­ tünk ott egész hétvégén, mert a családjával la­ kott. Ez a munka ugyanis egész hétvégét igé­ nyelt. Az indulás után rögtön jött a HÖKválasztás, ez is gubancos időszak volt. Alapve­ tően két fő tábor volt akkor, és mindkét oldal­ ról próbáltak nálunk valamilyen előnyt szerez­ ni. Mivel akkor még nem ismertem eléggé az embereket, nem tudtam, hogy kitől mit várha­ tok. Különösebb nehézség a HÖK-kel csak az év végén volt, de ezt inkább hagyjuk. Közben az idővel küzdöttünk, elsősorban ez jelentett frászt: mindig éppen csak el tudtunk készülni. „Nincs Istennek, sem magunkra, sem javainkra szüksége: csak azért kívánja szeretetünket, hogy áldomásit velünk közölje és javaiban részeltessen: mert isteni gazdagságának tárháza kulcsa a szeretet, és minden javaival teljesíti az őtet szeretőket.” (Pázmány Péter) tizenhatodik oldal �Ennek ellenére - erre vagyok legbüszkébb mindig pontosan kéthetente megjelentünk. Rieholm György — 2000 — Mi az, ami miatt esetleg csalódást érzel? “ A legfontosabb, amit szerettem volna és nem sikerült, hogy hirdetőket szerezzünk. Ez nemcsak rajunk múlt, hanem az egyetemi la­ pok helyzetéből adódott. Egyrészt, nem volt nálunk olyan, aki hirdetésszervezőként vállal­ ta volna a feladatot, másrészt egy egyetemi lap annyira kis közösséghez szól, hogy a hirdetni vágyók nem nagyon foglalkoznak vele, pedig jó lett volna, ha az újság legalább harmadrész­ ben saját bevételeire támaszkodik. A becsület­ kasszából mindig bejött egy kis pénz, ami se­ gítséget jelentett. így a kassza nem volt telje­ sen haszontalan: sőt, eredményeként az utolsó számnak már színes volt a hátlapja. Egy évre terveztük a lapot, amit elérni törekedtünk, azt egy hónap híján elértük, de még rengeteg dol­ got lehetett volna kihozni az ítéletből. Hoszszabb távú gondolatunk volt, hogy a többi kar lapját közelebb hozzuk egymáshoz. Ez a terv, ha közös kiadást nem is, de a többi kar hallga­ tóit is érdeklő híranyagcserét, információ­ áramlást jelenthetett volna. Például, ha már tíz ember eljön az egyik helyen megtartott ren­ dezvényre, már megérte volna. — Hogyan lettél az ítélet főszerkesztője? — Mint Pilátus a Krédóba, úgy kerültem be­ le az egészbe. Akkoriban a HÖK-nek kemény problémái voltak az előző szerkesztőséggel, amibe nem láttam bele teljesen. Az Önkor­ mányzat úgy gondolta, hogy egy másik szer­ kesztőséget kell életre hívni. Éppen a Spartacusban tanyáztam többedmagammal, amikor Szebényi Daninak eszébe jutott, hogy én va­ lamikor két lapot is vittem. Az egyik a Pilisszentiváni Önkormányzat lapja, a másik - ha­ bár rövid ideig - a Hallgatói Önkormányzat­ ok Országos Konferenciájának lapja, a HÖOK Tükör volt. Nem értem az egy ideig a nevem mellé írt megbízott főszerkesztő megjelölést, mert az előbbi felvetés után pá­ lyázaton vettem részt, amit megnyertem. Ezen Fried Balázs újra elindult. A HŐK meghallgatott mindkettőnket, de értelemsze­ rű volt, hogy nem Balázs kapja a főszerkesztői titulust, az előzményekből kifolyólag. Ezért becsülöm, hogy el mert indulni, mert a körülmények arra utaltak, hogy bárki, de más lesz a lap következő vezetője. Ez a másvalaki lettem én. Remélem, e miatt nem maradt tüske Balázsban. Egyik pillanatról a másikra kellett összehoznunk egy számot, úgy hogy már rendelkezésre állt sok Balázs-féle anyag. Mivel nem akartam a határidőket elvéteni, és egyébként is már régóta nem jelent meg a lap, ezen írások felhasználásával, három nap alatt dobtuk össze első, úgymond botrányos számot, aminek többek között, nem volt címlapja. Az az igazság, hogy azelőtt nem dolgoztam színes címlappal, úgyhogy tekint­ ve a következő számokat, messze az én időm­ ben volt a legpocsékabb címlap. Akik velem dolgoztak, a baráti körömből kerültek ki. Mindegyiküket megkérdeztem, lenne-e ked­ ve az újságnál dolgozni. A válasz ez volt: mi­ ért ne?! Tehát ennyire volt profi a társulat. Egyesek kiváltak, többnyire személyes okból. Rossz főnök vagyok, tudom. Beosztottnak kellett volna lennem, de én voltam az egye­ düli, aki korábban készített lapot. Fél év alatt sikerült egy másik szerkesztőséget létrehoz­ ni, az előző csapat zöme elhagyott. Megértem őket. Ennek ellenére egy pillanatig nem gon­ doltam arra, hogy feladjam. Úgy éreztem, hogy akkor nem akad más, aki azt a fajta té­ maválasztást és hangnemet szeretné megütni. — Mi volt a legjobb sztori, ami veletek megesett az egy év alatt? — Hát, abból sok volt. Elsősorban az idő szo­ rításában történtek vicces dolgok. Hármannégyen, akik a legaktívabbak voltunk, minden második hétvégén bevettük magunkat Juhász Peti lakásába, és tizenkét-huszonnégy-harminchat órán át tördeltük a lapot. Peti egyma­ ga lakott, ehhez képest volt felszerelve a lakás. Előfordult, hogy már tíz órája ott voltunk, mindenkinek kiesett a kezéből a toll és a bil­ lentyűzet, leépültünk. Felvetődött a kérdés: Peti, lehet valamit enni? Volt otthon liszt, cu­ kor, olaj, fél kiflicsücsök. Éjjelnappali bolt nem volt a környéken, csak egy benzinkút, ott vettünk kólát és cigit. így másnap délig kólán, meg cigin nyomtuk. Amikor leadási határidő volt, rohanni kellett. Vblt, hogy buliból jöt­ tem, és másnap hétkor le kellett adni az anya­ got a nyomdába. Akkor kollégiumban laktam két másik sráccal együtt, akik rendszeresen ar­ ra ébredtek, hogy hétkor, fél nyolckor kiug­ róm az ágyból: Nem igaz, elkéstem! Elkéstem! Amikor valamilyen eredményt sikerült elérni, például, megjelent a lapszámok fele, próbál­ tam egy kis ülést tartani, ahol vidáman poharazgattunk. Ajó társaság meghatározta az újság készülését. Számíthattam rájuk, nekik éppúgy fontos volt az ítélet, mint nekem. — Milyen nehézségekkel kellett megküzdened? — O, nehézségek! Először is, a számítógépünket nem tudtuk tördelésre használni. Végül vala­ hogy felszenvedtünk rá két konvertáló progra­ mot. Később vettem egy számítógépet otthonra, amin tördeltem a lapot. Egy kiforratlan, de lelkes csapat élén dolgoztam, így a kezdeti időben gyakran a legalsó szintig kellett kiadnom az inst­ rukciókat. Ez egyrészt fárasztó volt, másrészt fél­ reértésekre adott lehetőséget. Tömpika barátom, becsületes nevén Wetzel Tamás egész mandátu­ mom alatt mellettem maradt, ezért külön ki sze­ retném emelni, sokszor segített ki a pácból. — Mi az, ami miatt esetleg csalódást érzel? — Szerettem volna az egyetem segítségével nyomdai háttérrel rendelkező gépparkot létre­ hozni (szkenner, nyomtató, két számítógép, stb.), amin a következő szerkesztőség is jó kö­ rülmények között dolgozhatott volna. Terveim között egy közös diktafonon kívül szerepelt még egy digitális fényképezőgép, hogy a fénykép-előhívási költségeket megspóroljuk. Ha rendelkezésre állt volna a fent említett infrast­ ruktúra, könnyebben lehetett volna szponzori hátteret szervezni. Személyes hibám volt, hogy miután nem valósultak meg az elképzeléseim, amilyen időintervallumban szerettem volna, magam is leálltam ennek forszírozásával. így nem kerestem szponzort. Tehát inkább a tárgyi oldal képezte a megvalósítatlan tervek sokasá­ gát. Örülök, hogy sok tanárral jó munkakap­ csolatunk alakult ki. Említeném itt Bánrévy Gábort, Varga Csabát, Horváth Attilát. — Mi volt a legjobb sztori, ami megesett veletek az egy év alatt? — Amikor még fent volt a szerkesztőség a Spari hátsó lépcsőházából nyíló harmadik emeleti helyiségben, egy ideig a mögöttünk lévő szobában működött a Pázmány Pódium. Szegény Nagy Laci gyakran megszenvedte ve­ lünk ezt az időszakot. Ahogy mondtam, egy baráti társaság vitte a lapot, ennek megfelelően sokszor bizony harsányak voltunk. Az irodánk ráadásul hasonlított egy hardware-bolthoz. Ha valamelyikünknek gondja akadt a számítógé­ pével, akkor behozta, mi pedig nekiestünk, amíg bírtuk. Addig dögönyöztük őket, amíg elkezdtek működni, vagy többé nem működ­ tek. Csavarok, gépházak hevertek szanaszét. Aztán egyszer csak a számtáv egyik vezetője került a szemben lévő szobába. Megijedtünk, hogy minden megváltozik, de az úriember olyan kapcsolatot épített ki velünk, hogy bár­ mikor beülhettünk hozzá egy kicsit pipázni, beszélgetni. Egyébként teljesen hibrid, Monthy Python-féle csapat volt a miénk. Rendszeresen idéztünk is tőlük (pl. a Creative Soundblaster hangkártyát lefordítottuk Találé­ kony Hangrobbantóra). Ez a baráti társaság re­ mekül együtt tudott működni, bár sokszor megromlott a munkakapcsolatunk, ami főleg miattam történt. Ezzel is megkövetem azokat, akik végig kitartottak volna, ha nem ennyire félőrült a főszerkesztő. SZAMOS MÁRTON „Minket igyenesen fennálló termettel azért teremtett Isten, hogy ebből hitessék életűnk célja és hivatalunk kötelessége. Mert az egek felé igyenes felserdült állapotot avégre adott Isten, hogy elménket, gondolatunkat, akaratunkat és minden kívánságunkat Istenhez, mennyei jókra igazítsuk; és ne nézzük csak a földet, mint az oktalan állatok.” (Pázmány Péter) tizenhetedik oldal �„Kezdődhet a lelkek építése 95 Beszélgetés Koltay Andrással, az ítélet volt fó'szerkesztójénei nyékről is beszámolunk. Ne feledjük el, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hall­ gatói vagyunk, és ha ez a min­ dennapokban nem is mindig tudatosul mindenkiben, ez a tény számunkra, hallgatókra nézve is kötelezettséget jelent. Kötelez minket Pázmány Péter neve, és éppúgy kötelez minket az egyetem katolikus, keresz­ tény mivolta is. — Hogyan kerültél annak ide­ jén az ítélet élére? — 2000 őszén tértem vissza egy év külföldi 5J,száműzetés ” ‘ után, amikor is éppen jó isme­ rőseim dolgoztak a szerkesztő­ ségben. így azonnal adódott a lehetőség, hogy velük együtt én is részt vegyek a munkában. Néhány hónap elteltével aztán lejárt az akkori főszerkesztő mandátuma, így a pályázatom alapján én nyertem el a főszer­ kesztői posztot 2000 decembe­ rében. — Mi volt a motivációd ahhoz, ftogy részt vegyél a dologban? — Milyen elképzelést nem sike­ rült megvalósítani? ‘ I- I — Mindannyian tudjuk, hogy a ? sajtónak, de főleg az elektroni- bk kus médiának milyen - sajnos túlzott - befolyá­ sa van az emberek gondolkodására. Egy egyete­ mi lap befolyása nyilvánvalóan nem mérhető egy országos napilapéhoz, de úgy gondoltam, a megcélzott olvasórétegnek, azaz a néhány ezer Pázmányos hallgatónak igenis lehet és kell is újat mondani. Az újságírás egyfelől alkalmas önkifejezési mód, másrészt igazi közszolgálati tevékenység. Hiszek abban, hogy bár az egyete­ mista polgár általában még burokban él, tehát keveset tapasztalt, lehet önálló, markáns véle­ ménye a világról, aminek hangot is kell adnia. — Mi okozott az elején igazi nehézséget? — A legnagyobb nehézséget az okozta, amivel előttem is minden addigi főszerkesztőnek szem­ be kellett néznie, azaz, hogy a semmiből az elő­ zőhöz gyakorlatilag csak a címében hasonlító la­ pot kellett készíteni. Sajnos az újságnál, ahogy a HÖK-ben is, gyakorlatilag lehetetlen megte­ remteni a folyamatosságot, évente váltják egy­ mást az emberek. A szerkesztőség is kicserélő­ dött, illetve a technikai megvalósítás is megválto­ zott. Szerencsés voltam, mert kevés kivétellel mindenki bevált, jól végezte munkáját, és ezt ez­ úton is köszönöm nekik. Néha érkeztek mind oktatói, mind hallgatói kritikák, de minden igénynek nem lehetett és nem is akartunk meg­ felelni, megvolt a saját koncepciónk, azt szeret­ tük volna megvalósítani. Az elégedetlenkedő hangok szerencsére jelentős kisebbségben ma­ radtak a pozitív visszajelzésekkel szemben. — Mi volt a legfontosabb megvalósítandó célod a lappal kapcsolatban? — Szerettem volna, ha az újságnak megte­ remtődik egy egészséges, mértéktartó, de mégis egyértelmű arculata, anélkül, hogy mindez a hallgatók irányában fennálló tájé­ koztatási kötelezettségeink rovására menne. Egy olyan értékrendnek próbáltunk teret ad­ ni - szerény lehetőségeink keretein belül persze - az ítélet lapjain, amely normális vi­ szonyok között nem lehetne vita tárgya, amely értékrend magában foglalja a magyar­ ság és a magyar kultúra évszázadok alatt fel­ halmozódott hagyományainak és értékeinek ma is fontos és időszerű elemeit. Nem kell itt világmegváltó dolgokra gondolni; csupán szerettünk volna bemutatni fontos történel­ mi személyiségeket, nemzeti ünnepeinknek méltó emléket állítani, ápolni a keresztény hagyományokat - persze mindezt amellett, hogy az aktuális hírekről, egyetemi esemé­ — Csak az anyagi lehetőségekre és a tárgyi feltételekre lehet némi panaszom, amely gondok az , 3 egyetem forrásainak szűkösségébői adódtak. Úgy gondolom, a ’ — * tartalmi elképzeléseket döntő többségében sikerült megvalósítani. Ugyanak­ kor önkritikusan megjegyezném, hogy bár a lap egyfelől igen komoly írásokat, interjúkat, elem­ zéseket tartalmazott, de mindez néha talán kicsit a könnyedség rovására ment. Minden egyetemi lap alapvető sajátossága kell, hogy legyen a hu­ mor, a lazaság. Természetesen próbáltuk mind­ ezt megvalósítani, úgy gondolom, talán nagyobb sikerrel, mint korábban, de az arány még tovább javítható lett volna. Persze, ha figyelembe veszszük, hogy jogi egyetemisták vagyunk, akik re­ mélhetőleg egyf^ta elitréteget képeznek majd a társadalomban, akkor úgy helyes, ha az egyetemi és az országos „közéletiség” teszi lő a lap java ré­ szét. — Mennyire vehet részt egy hallgató az egyete­ mi közéletben? — Mindig jót nevetek azon, ha valaki egy be­ szélgetés során, vagy akár az ítélet hasábjain egy interjúban felnagyítja saját szerepét az egyetemi közéletben, hősies helytállásként tüntet fel a vezetéssel folytatott jelentéktelen vitákat. Tudomásul kell vennünk, hogy a hall­ gatók lehetőségei korlátozottak, talán egy fok­ kal még korlátozottabbak, mint máshol. A hallgatók az egyetemi élet csak egy szűk és „Különbség vagyon az isteni és világi szeretet között; hogy isteni szeretettel Istent; magunkat, felebarátunkat. Istenért kedveljük. A világi szeretet, melyet Isten tilalmaz, magunk, felebarátunk és egyéb állatok kívánságában nem Istenre néz, hanem haszonra vagy gyönyörűségre.” (Pázmány Péter) tizennyolcadik oldal �A nem is olyan jelentős szegmensét tudják befo­ lyásolni, a Karon a döntéseket nem mi hoz­ zuk, és ez így is van rendjén. Ettől függetlenül lehet és kell is, hogy legyen véleményünk, és kellenek formai keretek ahhoz, hogy azt ki is fejtsük. Ilyen keret például az ítélet is. Az új­ ság sem lehet azonban teljes mértékben füg­ getlen: néhány korábban elkövetett vétség mi­ att az elmúlt két évben minden egyes lapszám átesik a hivatalos ellenőrzésen, csúnya szóval cenzúrán. Más jellegű formai keretek voltak a - felsőbb döntés alapján - megszüntetett hall­ gatói öntevékeny csoportok is, melyek a kö­ zösségi élet építését tűzték ki célul. Vélemé­ nyem szerint szükség lenne némileg nagyobb hallgatói szabadságra, no nem a tanulmányok, hanem az önszerveződés terén. Az egyetem talán hagyhamá, hogy a hallgatók megszervez­ zék magukat, sőt, támogathatná is őket, amennyiben kitűzött céljaik egybeesnek a Pázmány megálmodott szellemiségével. A meglévő és egyelőre elvett hallgatói jogokkal persze meg is kellene tanulni megfelelően él­ ni, megelőzve a múltban néhányszor valóban előfordult rossz szájízű eseteket. Mivel a hallgató nem hozhat súlyos döntése­ ket, felelőssége is korlátozott. Ezért én úgy te­ kintek minden hallgatói szervet, legyen az a HŐK, vagy az ítélet, vagy bármi más, mint jó felkészülést az igazi erőpróbákra. Ezért is elszomorító, hogy manapság mennyi­ re kevés hallgatót érdekelnek az egyetemi köz­ ügyek. Mondhatni teljes az érdektelenség, és ezért nagy kár, hiszen egyrészt szükség lenne valóban aktív, hadra fogható, és nem elsősor­ ban szerepelni vágyó emberekre, másfelől az, aki ebben a munkában részt vesz, szintén ren­ geteget tanulhat, tehát mindenkinek csak hasznára válhat az „extra” vállalás. Az évrőlévre növekvő érdektelenségnek persze meg­ vannak az okai, de azok elemzése hosszabb terjedelmet venne igénybe. — Szerinted milyen is ma a Pázmány? — Túlzás nélkül mondható, hogy történelmi esemény volt annak idején az egyetem, a kar elindulása. Gondoljunk csak bele, tizenegynéhány évvel ezelőtt egyszerűen elképzel­ hetetlen lett volna egy katolikus egyetem működése. Mi tiszta lappal indulhattunk, an­ nak minden előnyével és hátrányával. Éppen ezért örömmel jöttem ide 1996-ban, tudato­ san a Pázmányt választva, mert hittem abban, hogy itt megvalósulhat egy másfajta, ugyan­ olyan hatékony, vagy még hatékonyabb, még­ is emberközelibb, értékközpontúbb oktatás és - ez nagyon fontos - nevelés. Igen, azt hi­ szem, a gimnáziumból frissen kikerült hall­ gatókat nevelni is kell. Megtartva az egyetemi rendszer liberalizmusát, azon felülemelked­ ve, előadásokon, szemináriumokon, oktatá­ son kívüli programok során kell felmutatni a hallgatók felé egyfajta - természetesen itt, a Pázmányon katolikus, keresztény - világké­ pet, világnézetet, mást, többet nyújtani nekik, mint amit az állami egyetemek hallgatói kap­ nak. Persze ennek sikeréhez elengedhetetlen feltétel, hogy mindez találkozzon a hallgatók befogadókészségével. — Mi valósult meg mindebből véleményed sze­ rint? — Mint az előbb említettem, hatalmas diadal, és óriási erőfeszítésbe tellett, hogy a kar ma már hiánytalanul működik, színvonalában fel­ veszi a versenyt az ország bármelyik egyete­ mével, amit a már végzett hallgatók elhelyez­ kedése és teljesítménye bizonyít a legjobban. Ezért hálásak lehetünk mindenkinek, aki eb­ ben az építésben részt vett. De azt gondolom, nem szabad itt megállni. Tovább kell folytatni a munkát. Ma már állnak a falak, mindenünk megvan, ami egy egyetem működéséhez elen­ gedhetetlenül szükséges, így hát talán már egy kicsit többet lehet foglalkozni az előbbiekben már említett, „lelki építéssel” is. Továbbra is hiszek abban, hogy a Pázmány sokra, másra hivatott, mint a többi egyetem vagy jogi kar. Olyan intézménynek kell lennie, amely éven­ te százszámra bocsátja ki magából az egészsé­ ges lelkületű, érzületű, emellett hivatásukban is elsőrangú színvonalat képviselő leendő ér­ telmiségi, jogászi elitréteget. Akik pontosan tisztában vannak felelősségük súlyával, tudják, milyen nehéz feladat előtt állnak az életben, de képesek felvállalni munkájuk és mindennapi életük során a már megszerzett értékeiket. Akik mentesek tudtak maradni minden káros, lélekpusztító befolyástól, többek között azért is, mert az egyetem védőszárnyai megóvták őket. Akiket nem kizárólag az anyagi jólét el­ érése vezérel, hanem akarnak, és képesek is tenni azért a közösségért, amelyben élnek. Ám ennek eléréséig, és az előbb említett célok megvalósulásáig még igen hosszú út vezet. — Egy mostani Pázmányos hallgató hogyan felelhet meg e magasztos elképzeléseknek? — Ami szabadidőnk a véget nem érő mulato­ zások és az évi kétszeri vizsgaidőszakbéli totá­ lis pánik után marad, azt önmagunk felépíté­ sére kell fordítani. Az ember egyénisége, ér­ deklődése többnyire az egyetemen alakul ki igazán. Ezért kell mindenre odafigyelni, utá­ nanézni a dolgoknak, részt venni az egyetemi közéletben, és főleg rengeteget beszélgetni, vi­ tázni. A legfontosabb, hogy barátokat szerez­ zünk. A barátokkal eltöltött számtalan este, lé­ lekemelő beszélgetés, vagy néha akár tettlegességig fajuló vita építi legjobban az ember egyé­ niségét. Ahogy azt Sólyom László professzor úr is elmondta éppen az ítélet hasábjain, élni kell azzal a szabadsággal, ami az egyetemi évek sajátja, és ami soha többé nem jön vissza. Ke­ vesen tudják hallgató korukban eldönteni, a jog mely területe is érdekli őket igazán, de ezt a döntést talán ráér később is meghozni. Azt hiszem, az lehet a mindenki számára elérendő cél, hogy mire az öt év eltelik, rendelkezzen szilárd nézőponttal, saját válaszokkal a legalap­ vetőbb kérdésekre, találja meg úgymond a he­ lyét a világban, legalábbis tudja, hová akar majd egyszer tartozni. — Végezetül mesélj el egy vicces epizódot a szerkesztőség életéből! — Számomra a leginkább tréfás történet az a „vihar” volt, ami a tavalyi második szá­ munk megjelenése után tört ki, amelyben megírtam egy rövid történetet, mely ELTÉs barátaimmal esett meg. Ebben szót ejtet­ tem arról a botrányos esetről, amikor is né­ hány héten belül ugyanaz a személy vezette a „Vörös Október Klub” és a „Hungária Igazságáért Mozgalom” soros gyűlését is. A megjelenés után néhány nappal telefonhívás érkezett a Baloldali Ifjúsági Tömörülés ve­ zetőjétől (ők üzemeltetik az egyik előbb em­ lített klubot), aki felháborodva sajtóperrel, kártérítési perrel, és ki tudja még, mi min­ dennel fenyegetett meg. Hozzátette, hogy jogi osztályuk már dolgozik az „ügyön”. Először elcsodálkoztam, hogyan kerülhetett a kezébe az ítélet, majd büszkeség öntött el, látván, milyen széles körben olvassák lapun­ kat. Ha már megtörtént ez az árulkodó inci­ dens, miért nem lehet elismerni az igazsá­ got? Jellemző módon ezután persze semmi nem történt. Végezetül hadd fejezzem ki abbéli örömömet, hogy az ítélet „megérte,5’ az ötvenedik lapszá­ mot. Reménykedem abban, hogy mindig akad majd, aki az újság készítését felvállalja, mert én ezt nagyon fontos feladatnak tartom. Minden magára valamit is adó egyetemnek kell, hogy legyen egy színvonalas hallgatói lapja. SZAMOS MÁRTON ,A szeretet abban áll, hogy akit szeretünk, annak jót kívánunk; örülünk javain; bánkódunk és szomorkodunk ellenkező dolgain. Mert noha a szeretetből sok jótétemények és kedves nyájaskodások származnak; de a szeretet természetes mivolta nem ezekben áll, hanem hogy annak jót akarunk, akit szeretünk.” (Pázmány Péter) tizenkilencedik oldal �Jogászélet — régen és most V^4^s>Wlk^^^S^^5?W ,1' )ÍIÍ^I!^SIE^SÉ^^S^V Előadás alatt. i-t. ■ÍÍÍ 3?’ !•'* ’ 1' I, I 1 b?r^' Tapogatódzások a t'i '''-!?í- családi jog terén. ^•l\ y V (f’Í' R "fii í'.l á f •' r*' -•rx* í>. fifiM Kezd belemélyedni a váltójogba. ,*a.'A>iwV3\ 4 jC®' ■W ttó'l IL R oy/ níL t If: ?» lib Hl? n' 11. rl t (Ili '•ih 7!h !f ’ í A V \j / "ál 'K H'Ii: <i, .? Wb ' t<l- ■"'^y^j^ llWM|Wtrf»-,.i [i. ‘í; ,L «1 , I • !. '1 X^d Csakhamar megismerke­ dik a zálogjoggal is. lll 1, .'4^ — Látod, pajtás, ez itt jó Forrástanulmány lenne a doktori dissertatiómhoz. j cW / ? — Hát miről akarsz dis-^ > sertálni ? — fi. személyes kerese­ tekről. < i r Sőt — horrible dictu I — olyan is akad köztük, a ki — tanul. A Magyar Figaró című lapból, Linek Lajos rajza � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2002 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource V. évfolyam 5. szám 2002. szeptember 1. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2002. szeptember 1. Date Created Date of creation of the resource. 2002 Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (1690kb+5664kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_V_5_20020901 Relation A related resource T00046 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_V_5_20020901 HÖK