10 10 284 https://omeka.ppke.hu/files/original/727c3f1335ce9905a48c87eb079b51b9.jpg e51413bdf1bb3202e8bd239f14bd008f https://omeka.ppke.hu/files/original/ec1b84e1acf18db9887eb54ca51a35b5.pdf 7b9be648a5cc3dafcbba59bcdec1b62d PDF Text Text J2.OC>Ot-O3O i I1 ,' s c ITEL . ■’í A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA 'n,. « eri □ o ( & N í/) £ _ » í< k- c II,. * > o ■ K In memorkm 1956. -Tí^ rvs»if-^ "i^. ■ �I s I g Tartalom Impresszum I I ítélet Pázmány Jogászlap Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata Felelős kiadó: Mile Attila elnök 1 Szerkeszti a szerkesztőbizottság: I főszerkesztő Az 1956-os forradalom és szabadságharc 3-5. oldal Nem vagyok eladó! Beszélgetés Pongrátz Gergellyel 6-1. oldal Levelek a magyar Golgotáról II. 8. oldal Richolm György Szerémi Szabolcs főszerkesztő“ helyettes I Karunk tanárai: Pálinkás György y. oiaai Munkatársak: Média és társadalom Szabó Zoltán Szabó Ferenc 10-11. oldal Tfemány Péter egyetemei 12-13. oldal Szabó Péteri I I Koltay András I Pázmány Péter élete és kora 14-15. oldal Jóna Tibor I I Iö I Wetzel Tamás Film(nem)ajánló. 16-17. oldal Miháltz András Christián László Sporthírek 18-19. oldal Szerkesztőség címe; Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 1088. Budapest, Szentkirályi utca 28- 30. Tel./fax: 429- 7268 e-mail: itelet@jak.ppke.hu I I I úffirnlffiSmlk: Q 1/1: 40*000- Ft 1/2: 25*000- Ft 1/3:14.000- Ft Készölt: I Kemény Gyula Nyomdája Törökbálint, Árpád m 71. Telefon : 23/335-269 1000 példányban •< f' Az újságban megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét Kérünk mindenkit, aki munkánkban írásaival közre óhajt működni, lehetőség szerint lemezen, Word Dokumentumban mentve jutas­ sa el hozzánk anyagait. Aláírás nélküli cikkeket sajnos nem áll módunkban leközölni. 2 II ' ( I í ! I íS>U<ál(siU ((A4). 'o I 1 1/1: 30.000- Ft 1/2: 18.000- Ft 1/3: 10.000- Ft i I II í I I II 1 �ítélet 4S II í I I 1F“Adja az mennynek földnek ura, hogy...egy szívvel, egy lélekkel szolgálhassunk az m^ I (Pázmány Péter)^ I I I í I I I I I I I s I II I I i I I I I I I I I Istenünknek. Enyhíthessük az ő mireánk felgerjedt haragját: az ő éles és megköszörült kardját rejtse el. •>9 ss I II I I Áz 1956-os forradalom és szabadságharc “A legázolt, bilincsbe vert Ma­ gyarország többet tett a szabad­ ságért és igazságért, mint bárme­ lyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. ” “A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol se áruljuk el, amiért a ma­ gyar harcosok életüket adták, és soha, sehol - még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat. ” (Albert Camus: A magyarok vére) Magyarországon 1956 október 23-án tört ki a forradalom és kezdődött a szabadságharc a megszálló szovjet csapatok és a magyar kollaboránsaik által fenntartott diktatúrával szem­ ben. A forradalom szó a latin revolutio /revolvere: kering igéből/ szár­ mazik. A XVII. századi csillagá­ szok ezt a fogalmat használták minden olyan hirtelen előforduló és előre nem látható esetre, ame­ lyet a bolygók állásából nem következtethettek ki, tehát az em­ ber számára kiszámíthatatlanok. Később a revolutiot a társadalom­ tudományok egy olyan esemény­ sor megnevezésére alkalmazták, ami hirtelen és előre nem látható módon következik be és a la­ kosság jelentős részének támo­ gatása mellett egy felkeléssel az addig fennálló retrográd rendszer megdöntésére irányul. Elsőként a “dicsőséges forradalom” esetében használták ezt a kifejezést arra az esetre, amikor az 1688-89-ben II. Jakab abszolút uralmát megdön­ tötték és III. Vilmos alkotmányos monarchiája következett. Egy évszázaddal később szintén for­ radalomról beszéltek a 13 ame­ rikai gyarmat felszabadító harcai során. Az 1789. évi nagy francia forradalmat már az első modem revolúcióként emlegették. A forradalmat tehát nem “csi­ nálják”. Nem is mindenfajta el­ nyomás ellen tör ki forradalom. Különösen nem szembetűnő, hogy az 1950-es éveken a román, a csehszlovák, a bolgár, a szovjet stb. elnyomás is vérlázító és ke­ gyetlen volt, mégsem tört ott ki forradalom, legfeljebb szórvá­ nyos éhséglázadások, tüntetések fordultak elő /1953, Berlin, 1956. Pozsony, stb/. Forradalomhoz ugyanis több tényező együttes fennállása is szükséges. Elsőként az, hogy a lakosság elégedetlen­ sége egyöntetűvé váljon és egyút­ tal megjelenjen némi remény a változásra. A magyar lakosság elkeseredését tovább fokozta az is, hogy a diktatúra elnyomása nemcsak a szabadságjogok, ha­ nem a nemzeti önérzet ellen is irányult. Mindenesetre a magyar nemzet sokkal érzékenyebben reagált, mint több kelet-európai sorstársa, hiszen nálunk nagy ha­ gyományai voltak mind a de­ mokráciának mind pedig az önkényuralommal szembeni ellenállásnak. 1956-ban a pesti szabadságharcosok joggal tart­ hatták magukat az 1848-as már­ ciusi i^ak örököseinek. Nagyon nagy felháborodást keltett a szabadság hazájában az évek óta sulykolt hazugságok áradata. Ezt a helyzetet zseniális módon írta le száz évvel korábban Széchenyi István Ein Blick című müvében, Bach őexellenciájának címezve az alábbi sorokat: “Az emberek tehát nem gyűlölik az önkényt önmagába véve, de hát tudja-e exellenciád, mi az, ami őket fel­ lázítja, undorral és keserűséggel tölti el? Bátorságot veszünk ma­ gunknak azt exellenciádnak egész alázatossággal megsúgni. - Azon rendszer, azon kétszínűség, vagy helyesebben mondva képmutatás, mellyel a népekkel el akar hi­ tetni, hihetetleneket, vagy korrek­ tebb kifejezéssel megcsalni, hogy úgy mondjuk lóvá tenni akarta őket: ha például azt mondják neki: van szabad sajtótok - pedig nem igaz: fölöttetek csak a tör­ vény határoz - és nem úgy van: nem akarjuk szabadságotokat megnyirbálni - és épp az ellenke­ zője történik: nemzetiségeket nem veszélyeztetik - és ez hazugSág, igen exellenciád, az ilyen eljárás ezen tartuffiád az, mely végre a legszelídebb vért is mérges anyagokkal fertőzheti meg, és előbb utóbb kitörésre kényszerít...” Egy olyan országot kellett volna példaképünknek tekinteni, amely­ nek életszínvonala, kulturális fejlettsége messze elmaradt tő­ lünk. A magyar lakosságnak köz­ ben olyan kioktatásokat kellett végighallgatnia és vastapssal ju­ talmaznia, mint amit pl. Kovács István 1955-ben a sportcsarnok­ ban mondott: “Budapest dolgozó 3 I I I i I I I I i I Ií I �ítélet I I I II S I I I I I I I i I^5 II I I I » 1 Iá v/«/ A» népe úgy vegye ki a részét a ter­ forradalom kitörése előtt az egész melésből, hogy továbbra is mél­ magyar pártvezetéssel egyetem­ tók legyünk Pegov elvtárs dicsé­ ben szokatlanul hosszú időre Ju­ retére.” goszláviába utazott. A megbíz­ Magyarországon tehát nem egy­ hatóságon kívül nem sok szakér­ fajta éhséglázadásra került sor, telemmel, hozzáértéssel rendel­ bár kétségtelen, hogy a kataszt­ kező káderek kétségbeesve és te­ rofális gazdasági helyzet, a rossz hetetlenül fogadták az esemé­ ellátás is szerepet játszott az ese­ nyeket. El lehet képzelni, hogy ményekben. milyen tanácstalan lehetett koráb­ 1956-ban emellett szabadságharc ban a BESZKÁRT telepvezetőis volt, mert az elnyomást és az jeként tevékenykedő, honvédelmi elnemzetlenítő politikát Magyar­ miniszternek kinevezett Bata Ist­ országra a szovjet megszállók ván, aki szinte semmilyen katonai kényszerítették rá. Mindenki tisz­ képzettséggel nem rendelkezett. tában volt azzal, hogy 4 nélkülük a magyar csat- IéÍ ¥ % lósaik nem tudnák fenntartani hatalmukat, A magyar pártvezetők pá- S nép ellenállását, elszántságát. Október 23-a után ugyanazt a megoldást akarták alkalmazni, mint ami 1953. június 16-i berlini “éhséglázadáskor ” elegendőnek bizonyult: Akkor az utcára vonult tüntetőket az oda vezényelt szov­ jet tankok puszta látványa elrémisztette. Budapesten azonban rögvest megszerveződött a fegy­ veres ellenállás (a Corvin közben, a Széna téren, a Tűzoltó utcában és még sok helyen). A magyar fiatalok - köztük sok tizenéves bátran szembeszálltak a tankokkai. Tudták, hogy ha az ún. Molotov koktélt a T 34-es tank hátsó szel%‘Hözőjéhez dobják, ak*y^kor azok harcképtelen;Hné válnak, kiégnek. 1 nikszerüen elmenekül­ tek, több százezer párttag néhány nap alatt J “eltűnt”. Csak néhány ávós orvlövész fejtett ki némi ellenállást. A forradalom kitörésé­ hez elengedhetetlenül szükséges volt az ural­ kodó elit válsága is. A kormányerők fölénye egyébként megkérdője­ lezhetetlen, míg a had­ sereg és a rendőrség hajlandó a parancsokat végrehajtani, a Sztálin halála után megin­ dult utódlási harc a magyar vezetést is elbizonytalanította. Rákosinak ugyan sikerült még egyszer visszaszereznie hatalmát, de a tekintélyét még a legfelsőbb pártvezetésen belül is elveszítette. A kommunista vezetőket demoralizálta társaik kivégzése, kegyetlen megkínzatása, bebörtönzése. Rákosit le is váltották a szovjetek, de a helyére kinevezett Gerő Ernő sem tudta a számára kedvezőtlen folyamatokat visszafordítani. Ráadásul közvetlenül a 4 I f 13 M Sí A Nagykörút és az Üllői út sarka 1956 novemberében vagy Piros László, a hentessegédbői lett belügyminiszter. Ez a vezetés még saját magát is becsapta, hiszen azt hitték, hogy egy ‘népi demokráciában” nem lesz szükség tömegoszlatásra, tüntetök megrendszabályozására. Kopácsi Sándor, Budapest rendőrfőkapitánya írta le a visszaemlékezésében, hogy a magyar rendőrségnek nem volt gumibotja, kardja és lovasrendőrei. Nem rendelkeztek vízágyúkkal, vagy könny fakasztó gránátokkal, stb. A szovjet katonai főparancsnokok is lebecsülték a magyar ^^Atf fii . M Hamar megtanulták, »hogy a harckocsi gép™puskájának holtterében a közel lehet menni a ■ tankhoz és baltával, ■ egyéb szerszámokkal ■ el lehet szakítani egyik ■ lánctalpát. Ezzel a jár™mü kormányozhatatWlanná válik. A macs­ kaköves utat szappan­ nal, zsírral kenték be, aminek eredményeként a tankon nem tudtak előre halad­ ni. A magyar forradalom és szabad­ ságharc egyik legnagyobb dicső­ sége, hogy mindvégig ragaszko­ dott a törvényességhez, a szabá­ lyos honvédelemhez és igyekez­ tek meggátolni mindenféle önbí­ ráskodást. Ez a fajta önmérséklet különösen az egy évtizede terror és a kegyetlen harcok, gálád orvlövészek tevékenysége elle­ nére volt elismerésre méltó. Ké­ sőbb a Kádár- rendszer propagan­ distái felrótták a forradalmá­ roknak a lincseléseket és hatal- I I I �1 LCICv i 'i & II I I I i I I I I I I! I í& I I I I íI I I I I I más apparátussal hamisították meg az eredményeket. Ez az álláspont már azért is ellentmondásosnak tűnt, mivel eközben elismerte és idealizálta a forradalmi terrort, a francia forradalom guillotine-ját, Lenin és Sztálin gyilkosságát. A Rákosi-féle terrort eddig csak “hi­ bának” minősítette. Valójában a vi­ lágtörténelmi összehasonlítás ré­ vén kiderülhet, hogy 1956 talán a legtisztább forradalom volt. Az ön­ bíráskodások egészen kivételesek és elenyésző számúak voltak. Az utcán nyitott dobozokban gyűjtöt­ tek az elesettek hozzátartozóinak. Onnan senki egyetlen egy forintot sem vett el. A betört kirakatok mö­ gül nem tűnt el az áru. Az 1956-os forradalom és szabad­ ságharc október végére győzött. Nagy Imre vezetésével többpárti koalíciós kormány jött létre. Meg­ szüntették a szabadságjogok korlá­ tozását, kiengedték a politikai fog­ lyokat börtöneikből. Újra szerve­ ződtek a pártok, civil egyesületek. Készültek a szabad választásokra. A kormány óvatos külpolitikai prog­ ramként semlegességet hirdetett és Ausztriához, Finnországhoz esetleg Jugoszláviához hasonló státust igyekezett kivívni magának. Úgy nézett ki, hogy a harcok befeje­ zésével az élet visszatérhet a régi kerékvágásába. A romokat eltakarí­ tották, megindult a tömegközle­ kedés és látszólag a szovjet csapa­ tok is visszavonulót fújtak. Egyéb­ ként is az 1955-ös osztrák állam­ szerződés után semmiféle jogalap­ juk nem volt itt állomásozni. Az or­ szág reménykedve várta november 4-ét, amikor már elkezdődhetett volna a békés építőmunka. A szov­ jet vezetés azonban Hruscsowal az élén az újabb támadás mellett dön­ tött. Magyarország elvesztése ugya­ nis olyan precedenst jelentett volna, amely alapjában rendítené meg a hatalmas orosz birodalmat. Ezért tá­ madott 1956. november 4-én haj­ nalban Zsukov marsall vezetésével 12 hadosztály, kb. 140.000 katoná­ val, 1.200 legmodernebb T 55-s harckocsival, melyet ekkor próbál­ tak ki először éles harci helyzetben, komoly tüzérségi támogatással a Budapestet védő fiatalok ellen. Hruscsov gyors rajtaütésszerű tá­ madásra adott parancsot. Ennek el­ lenére a bátor ellenállás miatt a har­ cok több mint 8 napig tartottak. Több ezren haltak meg magyar részről, kb. 20 ezren megsebesültek, 200 ezren pedig elhagyták Ma­ gyarországot. A szovjetek veszte­ sége 707 főt tett ki. A szovjet csapatok kezdettől fogva megszállóként viselkedtek. Buda­ pest városparancsnoka Grebennyik tábornok kijelentette, aki nem en­ gedelmeskedik nekik, azok a hadi­ állapot törvényei szerint fognak felelni tetteikért. Eközben a szovjet vezetés Kádár Jánost nevezte ki az ország új helytartójává. Túl nagy választékuk nem volt, ugyanis a Rákosi-Gerö féle vezetés leszere­ pelt, megbukott és elmenekült. Nagy Imrét és társai árulóknak tar­ tották. A MSZMP Intéző Bizottsá­ gának tagjai közül (Donáth Ferenc, Kádár János, Losonczy Géza, Lu­ kács György, Nagy Imre, Szántó Zoltán) csak Kádár János maradt hűséges hozzájuk. Az új ún. forradalmi munkás­ paraszt kormányt még a sztálini al­ kotmány alapján is törvénytelenül nevezték ki. Kádár János 1956. no­ vember 1-én egy páncélautóban el­ hagyta Budapestet és Moszkvába repült, ahol megtudta, hogy mi a fe­ ladata és kezébe nyomták az előre megfogalmazott programnyilatko­ zatot. A magyar lakosság legfeljebb ha hallgatta november 4-én a szol­ noki rádiót, tudhatta meg, hogy létezik a törvényesen megválasztott Nagy Imre kormánnyal szemben egy másik kabinet is Kádár János vezetésével. Jellemző, hogy az akkor felsorolt miniszterek többsé­ ge nem is tudott miniszteri bársony­ székéről. Kádár János november 7én egy szovjet tankban érkezett meg Budapestre és jutott be a Parlament épületébe. Ezután bár Elnöki Ta­ nács 1957 tavaszáig nem ülésezett, mégis kibocsátotta az 1956/28. számú határozatát, amely az új kor­ mány kinevezéséről szólt. Ez a dokumentum egyébként 1956. no­ vember 17-én jelent meg a Magyar Közlönyben. Közben a világtör­ ténelem egyik leghosszabb (6 hetes) sztrájkja zajlott, addig a magyar kormány önállóságát jellemző módon Kádár János egy szovjet “személyes tanácsadót” kapott, aki soha nem mozdult el mellőle. Kádár maga is kénytelen volt elismerni az MSZMP KB első ülésén: “Mikor a szovjet csapatok vasárnap bejöttek, lefegyverezték az egész had­ sereget.” “Ebben a helyzetben azt kellett kémünk, hogy járuljanak hozzá ahhoz, hogy megalapozzuk 99 az új hadsereget; Az 1956-os forradalmat leverték, de teljes mértékben már nem tudták restaurálni az október 23-a előtti ál­ lapotokat. A bosszú és megtorlás után igyekeztek megbékíteni a lakosságot, enyhítettek az embere­ ket leginkább irritáló előírásokon, reformokat vezettek be és megpró­ bálták fokozatosan növelni az élet­ színvonalat. 1956. október 23-a a szabadság napja lett, amiről John F. Kennedy az alábbiakat mondta: “Nincs még oly nap a történelem kezdete óta, amely világosabban mutatta volna, hogy az ember szabadságvágya örök és elpusztít­ hatatlan bármekkora is a siker ellen ható túlerő. ” Dr. Horváth Attila, egyetemi adjunktus I I I I I 5 < 'í 5?Zz"5.-’5 /sí.* Í.'V^ �íiW J T / NEM VAGYOK ELADÓ! i 1 I I I I I I I I I Beszélgetés Pongrátz Gergellyel, a Corvin köz volt főparancsnokával és az ‘56-os Múzeum alapítójával A Magyar Jogtörténet Tanszék többször is kiadta a “Corvin köz vert és adjuk át a honvédségnek ebben az esztendőben ismét - 1956” című, a forradalomról a rendfenntartást. Akkor azt meghirdette a ma már tradi- írott könyvét. Mi sarkallta erre? mondtam, hogy addig amíg egy cionálisnak nevezhető októberi - A fellelhető kommunista és orosz katona is magyar földön programját: buszkirándulás az emigráns müveket túlságosan van, addig a mi kezünkből nem Opusztaszeri Nemzeti Történeti egyoldalúnak találtam. Mikor veszi ki senki a fegyvert. Ezt az Emlékparkba, a Feszty-körkép ezt néhány történésznek szóvá álláspontomat ismerték a corvimegtekintése és Magyarország tettem egyikőjüktől azt a választ nisták is, és többek közt ez volt egyetlen ‘56-os Múzeumának kaptam, hogy nem az a történe- az egyik oka, hogy engem vá­ meglátogatása. Itt volt alkal- lem ami valójában megtörtént, lasztottak meg vezetőjüknek. műnk találkozni egy élő legendá- hanem az amit a történészek - Egy mai egyetemista számára val, Pongrátz Gergellyel. Pon- megírnak. Úgy gondoltam, hogy mit kellene, hogy jelentsen ’56 tosabban Gergely Bátyámmal, ha 50 vagy 100 év múlva ebben eszméje? ugyanis Öt - ahogy mondta - a témában a kutatók forrásokat - Hogy tudják, akkor a felkelők a Pongrátz Úrnak csak ez ellen- keresnek az én könyvem is ke- magyar függetlenségért és sza­ ségei nevezik. rüljön a kezükbe. Talán akkor badságért készek voltak felál­ majd objektívebben tudják a tör- dozni életüket és sokan meg is - Hogyan került Gergely Bátyám ténteket vizsgálni. tették azt. 1956 októberében a Corvin közi - Mi az oka annak, hogy a szov- - Ebben az esztendőben milyen felkelőcsoporthoz? jet blokk országai közül épp ná- megemlékezéseket szervez? - A Henyelpusztai Állami Gaz- lünk robbant ki először ilyen he- - Természetesen október 23-án daságban dolgoztam akkor, mint vés ellenállás? 14 órakor tartunk egy megem­ agronómus. Huszonnegyediké - Aki erre a kérdésre a választ lékezést a Corvin közben elesett reggelén hallottam a rádióban, keresse az lapozza fel a magyar bajtársaink emlékére. Valamint hogy mi történik Budapesten, történelmet és ráébred, hogy a október 28-ára szervezünk egy Aznap este kerültem fel Buda- magyarok talán más anyagból ünnepélyt. Ugyanis eddig még a pestre és másnap hajnalban talál- vannak gyúrva, mint a többi nép. forradalom győzelmét soha nem koztam testvéreimmel, ők öten Én talán ebben látom az okát. ünnepelték meg. Nagyon sokan akkor már részesei voltak a meg­ - Mit gondol, az elmúlt tíz esz- főleg az elvtársak - szeretnék mozdulásoknak. Velük mentem tendőben méltó helyére került-e úgy összemosni az egész ese­ a Corvin közbe. az ‘56-os forradalom és szabad- ményt, hogy a forradalmat lever­ - Sokan a világ nyolcadik cső- ságharc emléke? ték. Ez nem igaz. A forradalom dójának tartották, hogy egy ma- - Nem csak, hogy méltó helyére október 28-án győzött és erre roknyi képzetlen siheder ekkora nem került, hanem még a he- bizonyíték, hogy akkor kezdtek kihívást jelentett a szovjet had- lyére sem került. Sajnos a hivata- szerveződni a Munkástanácsok, seregnek, mégis mikor ébredt rá los szervek még mindig úgy a Forradalmi Bizottságok, a arra, hogy a fegyveres ellenállás akarják beállítani ‘56-ot, hogy ez Nemzetőrség; mindez a forra­ már kilátástalan? nem volt más, mint a kommuniz- dalom győzelme utáni napokban - November 15-én, akkor mond- mus megreformálásának kísér- történt. A szabadságharc novem­ tam a társaimnak, hogy segítsé- lete. Pedig ez nem igaz. A fel- ber 4-én kezdődött, aminek el­ get nem kapunk sehonnan, most kelők ‘56-ban a kommunizmust söprésére 3000 orosz T-55-ös már akkora a túlerő, amivel nem teljes egészében el akarták sö- tankot és 200.000 katonát hoztak bírunk. Kész öngyilkosság ma- pömi, ezért fogtak fegyvert. A be Magyarországra. radni, mindenki menjen haza. forradalom győzelmét követő Október 29-én, tehát a for­ - ön saját költségén, óriási anya- tárgyalásokon felszólítottak ben- radalom győzelme utáni napon gi áldozatokat hozva 1982 óta nünket, hogy tegyük le a fegy- küldtek egy táviratot az Egyesült 6 �'J i II I I II I g I II I I g I I I Államokból a moszkvai ameri­ kai nagykövetnek, azzal, hogy a következő üzenetet a legsürgő­ sebben adja át a szovjet vezetés­ nek. Az üzenetben az állt, hogy az Egyesült Államok kormánya nem tekinti Magyarországot, vagy a szovjet-blokk bármelyik tagját potenciális katonai szövet­ ségesnek. Amikor október 30-án Charles Bohlen, az amerikai nagykövet átadta az üzenetet Hruscsovnak nem akartak hinni neki, azt hitték csapda. Novem­ ber 2-án Hruscsov és Malenkov repülővel körbe ment a kommu­ nista országokon és este Titonál voltak Jugoszláviában. A CLA-n keresztül az amerikaiak tudták, hogy Hruscsov és Malenkov hol van. Hogy időt nyeljenek a má­ sodik táviratot nem Moszkvába küldték, hanem ide, amely sze­ rint: az Egyesült Államok kor­ mánya nem néz jó szemmel azokra az országokra, akik ba­ rátságtalan viszonyban vannak a Szovjetunióval. Ennek az üze­ netnek a hatására indult meg no­ vember 4-én hajnalban a má-sodik szovjet támadás. Mi meg­ nyertük a magyar forradalmat, és az Egyesült Államok eladott minket. - Minek tulajdonítható az, hogy annyi, sokszor egymással élesen szembenálló ‘56-os szervezet van ma Magyarországon? - Véleményem szerint az egyik ok az lehet, hogy a halálra ítéltek közül néhánynak alkut ajánlott az akkori pártvezetés, és azt mond­ ták neki - ha Te nekünk dolgozol. Téged nem kötünk fel. Van aki ezt vállalta, ami emberileg még eddig érthető is. Ezzel nincs is semmi baj, de ezek besúgók lettek. Amikor jött az ún. rendszerváltás, előszedték azokat a halálraítélt ötvenhatosokat, akiket tudtak zsarolni, hogy működjenek közre különböző ‘56-os szervezetekben, tudatosan megbontva annak egységét. - Vannak akik úgy gondolják, hogy talán “rugalmasabban” kellene kezelni bizonyos kérdéseket... - Úgy gondolom, hogy elvi kérdésekben nincs kompromisszum, Részletkérdésben lehet, de elvi kérdésekben nem. Azok a gyerekek, akik ott haltak meg mellettem a forradalom idején, azoknak a holtteste fölött nekem nincs jogom alkudozni. Ök azért az esz­ méért haltak meg, amit én ma is vallók és nem vagyok hajlandó engedni belőle. Én úgy ítélem meg ezt a kérdést, hogy nem én vagyok a fontos, hanem azok az eszmék, amikért a bajtársaim az életüket adták. Őket semmi más nem vezette, mint a hazaszeretet. - Ön kapott már konkrét felkéréseket arra, hogy álljon bizonyos ügyek mellé, vagy éppenséggel ne tegye azt? - Antall József tábornoki rendfokozatot és nyugdíjat ajánlott fel nekem. Horn Gyula ’97 nyarán elküldte hozzám a kormány-fötanácsadóját azzal, hogy a Kormány adna 5 millió Ft-ot a Pesti Srác Alapítványnak, de ennek két feltétele van. Az egyik az, hogy én újam alá a kérvényt. Mondom nem én vagyok a kuratórium el­ nöke, ő majd alánja. A másik az. hogy a választások közeledtével ne bántsam a koalíciót. Elutasítot­ tam. Nem tudnak velem mit csi­ nálni. Egy forint jövedelmem nincs Magyarországról. Félni nem félek, mert ‘56-ban annyira féltem, hogy akkor minden félelem elszállt belőlem. Nem tudnak zsarolni, nincs vaj a fülem mögött. így hát nem vagyok eladó. A hiteles ‘56-os nem azért vett részt a forradalomban és a szabadságharcban, hogy azért neki bármit adjanak. Nem azért, a hazaszeretet vezérli. - Mit ért a hazaszeretet fogalma alatt? - Nagyon nehéz ezt megfogalmazni, de azok a gyerekek, akik annak idején az életüket adták a magyar szabadságért és íuggetlenségért, azok tudták, hogy mi a hazaszeretet. De a kommunista rendszer kiirtotta a magyar igúságból ezt. Nagyon remélem, hogy azért idővel csak-csak visszatér ez a szívetekbe, telketekbe. Mert hogyha ma valaki Mag­ yarországon azt mondja, hogy én egy magyar hazafi vagyok, akkor mindjárt rányomják a fasizmus, a szélsőjobboldaliság bélyegét. - Mik a jövőbeli tervei? - Egy nagyobb erdőterületet szándékozom megvenni, ahol évente a Kárpát medence magyar fiataljai együtt táborozhatnának. Ez leginkább talán az anyaország fiataljai számára lenne nevelő hatású, hadd tanuljanak egy kis magyarságot a határon túliaktól. Ezen kívül szeretnék egy ‘56-os pályázatot és egy “Ki tud többet ‘56-ról” vetélkedőt is életre hívni. - A Jóisten adjon hozzá erőt és egészséget! Johny 7 I I ! �ítélet I LEVELEK A MAGYAR GOLGOTÁRÓL IL Nemzetünk nagy íróinak, müvészeinek, politikusainak műveit, életútját, tevékenységét alaposan megismerhetjük a róluk szóló szak­ irodalomban. De milyenek voltak, mint emberek, hogyan éreztek, mit gondoltak az életük során történt történelmi eseményekről? Soro­ zatunkban eddig ismeretlen olda­ lukról mutatunk be néhányat kö­ zülük, olyan forrásokon keresztül, mely különböző okokból ritkábban szerepelnek a könyvekben. Sorozatunk mai részében először Csernoch János bíboros, Magyar­ ország egykori hercegprímása egyik leveléből idézünk. Az ezt követő Jó­ zsef Attila-vers több, mint ötven év után kerülhetett újra papírra tavaly. Megdöbbentő, hogy 1945 után az összes gyűjteményes kötetből - hatal­ mi szóra - kimaradt ez a költemény. Most újra megjelenhetett, ezt ünne­ peljük mi is közreadásával. I I Magyarországon rövid ideig hivata­ los tanítás volt a nemzetköziség és a világpolgárság. A faji és nemzeti érzést mint a múlt kellemetlen maradványait üldözték. Harcot hir­ dettek minden nemzeti elkülönülés állítólagos okai ellen: az uralkodók, arisztokraták és a katonaság ellen. Úgy jósolták, hogy a szabadke­ reskedelem és a világgazdaság el­ töröl minden nemzeti és faji különb­ séget, a népeket testvérekké avatja. Ez a tanítás nyílt tagadása volt a valóságnak, a természetes alakulás adott lényeinek és ugyanazért csúf kudarcát csakhamar megértük. A keresztény tanítás szerint a faj, a nemzet, a nép éppúgy Isten alkotása, mint az egyén: az Isten gondolatának megnyilvánulása, a természetbe oltott törvények terméke. Az egyes nemzeteknek külön természetes adományaik, képességeik, külön hivatásuk van, mely nemcsak a föld­ rajzi és égalj i viszonyoktól, munkaföltételektől és kulturfokozatoktól függ. Az emberiségnek magasabb szellemi és erkölcsi ideálokban való 8 egyesítése igenis kívánatos és lehet­ séges, de a faji és nemzeti vonások, a hazához való ragaszkodás soha el nem tüntethetők, mert természetesek és mint ilyenek, nem is akadályai, hanem előmozdítói az emberiség ha­ ladásának. Az embernek korlátokra van szüksége, mert annyit veszít tar­ talomban, amennyiben szétfolyik a térben. Vörösmarty ezt úgy fejezte ki: “Amennyit a szív felfoghat magá­ ba, magunkénak csak annyit mond­ hatunk”. A faji érzés feltámadása, a nemzeti öntudat és hazaszeretet felébredése nem politikai kurzus, nem ellenfor­ radalmi hangulat, hanem a természetes igazság győzelme a hazugságon. A faj szeretet kultusza, a nemzeti és hazafias irány nem jelent visszafejlődést, hanem a kultúra ősforrásaihoz és éltető erőihez való visszatérést. Ezen az úton a keresztény népek eljutottak az egész emberiség közös szellemi és erkölcsi eszményeinek tiszteletéhez, amely ideálokat éppen a modern nemzetköziség akarta lerontani. A magyarság szeresse erősen és józanul a faját, az emberiség egyik legnemesebb és legtehetségesebb faját. Higgyen törhetetlenül a maga külön nemzeti hivatottságában, ami­ lyen kevés népnek jutott osztály­ részül a világon: közvetítő sze­ repében Kelet és Nyugat között. Nagy hivatása jelölte ki számára a hazát, a természetes határokkal szegélyezett Magyarországot, ame­ lyet joga van megvédeni, vissza­ követelni és visszaszerezni. Esztergom, 1920. június 30-án. Csernoch János bíboros. Magyarország hercegprímása Nem teremhet Bánát a rácnak ke­ nyeret! Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett! Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel. Ha eljő az idő - a magyar talpra kel. Ha eljő az idő - erős lesz karunk. Várjatok Testvérek, ott leszünk, nem adunk! Majd nemes haraggal rohanunk előre. festünk majd Vérkeresztet a határkőre És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! Szembeszállunk mi a poklok kapui­ val! Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár. Egy csepp vérig küzdünk s áll a ma­ gyar határ Teljes egészében, mint nem is oly régen És csillagunk ismét tündöklik az égen. A lobogónk lobog, villámlik a kar­ dunk. Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk! Felhatol az égig haragos szózatunk: Hazánkat akarjuk! Vagy érte meghalunk. Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem. Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen. Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át: Nem engedjük soha! Soha Árpád honát! 1922 első fele JÓZSEF ATTILA NEM! NEM! SOHA! Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! Válogatta: Koltay András �ítélet II Karunk tanárai: Dr. Pálinkás György I I I i I II I I Hogy érzi magát a Tanár Úr? Mivel foglalkozik mostanában? Miután nyugdíjas vagyok, borzasztó sok szabad időm van. Sokan azt hiszik, hogy a nyugdíjba menetel után az em­ ber idömilliomos lesz, és borzasztóan jól érzi magát. Ha nem taníthatnék, most már lassan harmincadik éve előbb az Eötvösön, aztán később a Pázmá­ nyon, nem tudom, mit csinálnék az időmmel. Én különben irodalomtör­ ténésznek készültem és egészen fiatal koromtól elolvastam az irodalomnak azt a részét, ami nagyon érdekelt. A mai irodalommal kapcsolatban averzióim vannak, nem szeretem az értelmetlen és érthetetlen irodalmat. Én mindig, talán a bírói hivatásomból fakadóan, mindig az értelem pártján álltam. Ez a túl mo­ dem líra például nem tud közel férkőz­ ni hozzám. Tisztességgel felkészülök mindig az óráimra. Az ember oksze­ rűen felejt, néhány dolognak mindig utána kell nézni. Nagyon nehéz nyo­ mon követni a büntetőjog fejlődését je­ len pillanatban, tele van buktatókkal, épp múltkoriban kaptam egy füzetecskét, amelyben a Büntető Törvénykönyv általános részéről folyt a vita. Bizony néha nagyon komoly kérdések vannak, amelyek majdnem az egész Btk. Általános részének átfogalmazását igényelnék. Most milyen könyveket olvas? Majdnem mindig Máray Sándort, John Lukacsot, Szentkúthy Miklóst, aki egyébként az angol tanárom volt, bár ö nem egy könnyen „emészthető” ember. Lehet, hogyha nem róla lenne szó, ko­ moly averzióim lennének, de kalapot kell emelni a zsenialitása előtt. Most már kevesebb zenét hallgatok. Érdekes, ezt nem értem magamban, hogy miért. Az ember ahogy eléri a 65.évet, észre­ veszi magában a változást. Régebben rengeteg zenét hallgattam, most meg szinte semmit. Bach, Beethoven, Mo­ zart, Haydn... Most inkább azt élve­ zem, ha az unokámmal vagyok, aki ki­ váló pianista, ő szokott nekem zongo­ rázni. Ezzel telnek el az ember öreg, nyugdíjas napjai. Megmondom neked őszintén, éppen a múlt héten államvizs­ gáztattam egy volt Legfelsőbb Bírósági tanácselnök kollégámmal, ö ott van még most is, szóval mondtam neki, mert az a beteg és az orvos közötti hogy ez egy olyan betegség, ez a hiva­ speciális viszony. Erre a törvényhelyre tás, hogy nem lehet igazából abbahagy­ hivatkozott a Binder-ügyben szegény ni. Még most is hiányzik. Az elején na- védőügyvéd, aki egyébként tanítvágyon rossz volt, most már úgy elmegy, nyom volt az ELTÉ-n, így elég morcos Beletörődtem, hisz mindenképpen, lettem, amikor meghallottam tőle. Ezt amikor az ember elhagyja a 7O.évét, már azért illett volna tudni. Egyébként muszáj abbahagynia a hivatást. Ez sze­ utána néztem, és a Curia ítélkezése sze­ rintem szamárság, ezt nem lehet élet­ rint se lehetett megállapítani egy 11 korhoz kötni, vannak 35 éves hülyék és éves gyereknél kívánatot. Nekem volt igazam, de a sajtótámadásoktól nem 80 éves zsenik. Mit tud erről mondani a Tanár Úr, ho­ védett meg a vezetőség. 3 vagy 4 hónap hiányzott az ötvenedik szolgálati évem­ gyan, miért került ki a bíróságról? Ez egy hosszú folyamat volt. Állan­ hez, és akkor lecsapott a villám. dóan a sajtó döntő többségének a cél- Voltak ennek az elküldésnek politikai pontja voltam az ítélkezésemmel, mert felhangjai is? következetes halálbüntetés-párti vol­ Kimondva nem, de akik csinálták ezt tam és vagyok is. Ezen túlmenően né­ velem, azoknál tudom, de ez nem bihány olyan ügyben hoztam döntést, zonyítható. Híres volt a szigorúságom. amiért minden voltam: fasiszta, rasszis­ de én nem Vart pour l’art voltam szigo­ ta, csak Hitler-jugend nem. Aztán érde- rú. Nem vagyok szadista, aki ismer, az kés módon ezen döntéseim alapján, tudja,hogy egy derűs ember vagyok, de amelyeket egyébként a Legfelsőbb az ítélkezésnél mindig az sértett oldalán Bíróság elfogadott, a BH-ban leközölte, vagyok. Nagyon nem szeretem, ha va­ 3 hét múlva az általam kifogásolt tör­ lakit megaláznak, többen megtámad­ vényhelyet megszüntették. Erről már nak. Volt olyan, hogy 2 és fél évre jog­ nem írt senki temiészetesen. Ezek így erősen elítélt került hozzám a felülvizs­ egymásra rakódtak le, és az utolsó nagy gálati eljárás miatt, és adtam neki 9 támadás a Binder Györgyi-ügyben ért, évet. Persze nagyon fel volt háborodva. amikor bezártam azt az anyát, aki vízbe Mi a véleménye a büntetőjog és az fojtotta all éves lányát. Tudom, hogy eljárásjog változtatásairól? a kislány meghalt volna, gyógyíthatat- Én bírókoromban se voltam nagyon ellan volt, de ha minden gyógyíthatatlan járásjog-párti, úgyhogy nem tudok sok beteg hozzátartozója eljutna odáig, mindent mondani. Mindenesetre vanhogy megöli, arra hivatkozva, hogy ő nak olyan dolgok, amelyek Magyarorkérte, akkor ez egy szörnyű ex lex álla­ szágon nem fognak működni, mint pél­ potot idézne elő. Ha nem is vagyok a dául a védett a tanú intézménye. Itt nin­ passzív eutanázia híve , de jobban meg csenek olyan távolságok, mint Florida tudom magyarázni. Megértem az orvo­ és Alaszka között. A Btk.-t pedig sze­ sok ellenvéleményét is. Nem régen egy rintem teljesen át kellene alakítani. Na­ jó barátom, kandidátus melkassebész gyon túlterhelt, a nemzetközi szerző­ mondta, hogy megvan ebben az igaz­ dések után mindig beteszünk valamit ság, de ö nem tenné meg, mert öt a Hip- Btk.-ba. Kellene valami generális szapokratész-i eskü másra kötelezte. Ez bály erről. Ma kellene beszélnem pélegy nagyon nehéz kérdés, mert hagyni dául a génsebészetről. Nekem!? Dönvalakit iszonyú szenvedések között el- tőén nem változtatnák a Btk.-n, mert a múlni, csak orvosi sikerért: ez a kérdés Csemegi-kódexen alapul, de szerintem másik oldala. Nem tudom. A Hitler-i túlzásba vitték a különböző gazdasági eutanázia-program után, amiért a Nüm- bűncselekmények pönalizálását. Ezek berg-i Katonai Törvényszék több né­ mind csalások. met katonaorvost felakasztatott, min­ Mika tapasztalatai az államvizsgákról? den jogász ódzkodik ettől. Vallom, Ebben a félévben az első államvizsgám hogy létezni és élni két teljesen más volt, péntek 13-án, úgyhogy 8-ból 4-et fogalom. Már 1961-ben megszüntették megbuktattunk, Wetzel Tamás a kívánatra ölést, ez nem eutanázia volt. 9 II I I I I I I I II I ■í I II& I I I 8 Ii I I I I Ï I I I í II I I I I I í I I í I II I § Ì II I I �ítélet zS. MÈDIA ÉS TÁRSADALOM I II I II I I ( II I I I I I I í A XX. század végén, közvetlenül az ezredforduló előtt korunk társadalmának minden korábbinál jelentősebb kihívásokkal kell szembenéznie. Még a világ szerencsésebb része is, amely a történelmi, gazdasági folyamatok eredményeként e században döntő módon gyakorol befolyást a legfontosabb politikai, társadal­ mi, gazdasági, kulturális folyamatokra, nagy nehézségekkel tud csak érvényes válaszokat adni a felmerülő problémákra. A század második felének információs forradalma különösképpen felértékelte a sajtó szerepét, amely hagyományos megjelenési formái mellett a legkülönfélébb rádió- és televízió-csatorna típusokban is helyet követelve magának, új és új kifejezési, közlési formák megjelenését eredményezte. Az emberek tíz- és százmilliói a sajtó segítségével lettek elérhetők, befolyásolhatók. Ezen folyamat részeként folyamatos küzdelem folyik a különféle sajtótermékek feletti befolyás érvényesítéséért. A század utolsó évtizedében Európának és a világnak újabb jelentős politikai, gazdasági, kulturális kihívásokkal kellett szembenéznie. A kelet-európai rend­ szerváltozások felkészületlenül érték nemcsak az érintett országokat, de a nagyhatalmakat is. Még a 80-as évek közepén sem gondolhattunk arra, hogy az évtized végén felbomlik a Szovjetunió, megszűnik a “szocialista tábor”, egyesül Németország nyugati és keleti fele, s demokra­ tikus választások útján többpártrendszerü, parlamentáris jogállamiság kialakítása válik lehetővé. Mivel a világot, különösképpen Európát váratlanul érték ezek a földrengésszerű” politikai ese- 10 mények, így a rendszerváltoztató folyamatok Kelet-Európában jelentős társadalmi gondok és problémák közepette zajlanak, A század utolsó évtizedének felmérhetetlen jelentőségű politikai változása, hogy megszűnt az olykor egymással szemben álló, olykor “békésen egymás mellett élő” két társadalmi rendszer kü­ lönállása, s egy egységesülő európai politikai-társadalmi rendszer kialakulásának körvonalai kéz­ denek kirajzolódni, A kibővülő politikai, katonai és gazdasági szövetségi rendszer létrejöttét nagymértékben nehezíti a keleteurópai államok gazdasági elmaradottsága, ebből eredően az a sokfajta politikai, társadalmi, kulturális feszültség, amelyek felszámolása még hosszú időt vesz igénybe. Rendkívüli nehézségekét okoz ebben a folyamatban azoknak a tudati tényezőknek az átalakítása, amelyeket nem lehet a köztársaság kikiáltásával, vagy a parlamentáris demokrácia létrejöttével egy csapásra megoldani. Minden felelősen gondolkodó embernek tudomásul kell venni, hogy a XX. század történései rendkívül nehezen feldolgozható feszültségek, problémák egész sorát halmozták fel. Anélkül, hogy emlékeztetnék a század elejétöl a II. világháborúig terjedő történelmi korszak mindmáig kevéssé feldolgozott, sokszor a “szőnyeg alá söpört” politikai, történelmi, társadalmi kérdéseire. kiemelném a II. világháború időszakának még évtizedek múltán is nehezen feldolgozható tragédiáit, amelynek máig tartó hatása alól még a sokadik generációk sem térhetnek ki. De emlékeztetni kell az 1945 után gyökerésén megváltoztatott és a szerves politikai, társadalmi, gazdasági fej lődésből kiszakadt kelet-euró­ pai társadalmi rendszereket az 50-es években jellemző, ugyan­ csak milliókat érintő tragédiákra is. A II. világháború után három évvel, 1948-ban erőszakosan megváltoztatott társadalmi beren­ dezkedéshez a nép viszonyát jól jellemzi az 1956-os magyar forra­ dalom. Az 1970-es évekre egyér­ telműen kiderült, hogy a rendszer tartalékai végképp kimerültek, s egy legalább évtizedes átmeneti időszak után a 80-as évek köze­ pétől értek meg a nemzetközi és belpolitikai feltételek az 1990-es évek elején bekövetkezett rend­ szerváltozásokra. Ez azonban az emberek tudatában újabb 180 fokos fordulatot jelen­ tett, közel fél évszázadon belül immáron a másodikat. Teljes­ séggel nyilvánvaló, hogy az ün­ nepi, lelkes, heroikus történelmi pillanatok elmúltával a felelősen gondolkodó embereknek tudomá­ sul kellett venniük, hogy az em­ beri természet törvényszerűségei szerint nagyon nehéz a gondolko­ dásmódot rövid idő alatt alapve­ tően megváltoztatni. Ehhez rend­ kívüli türelemre, toleranciára, a társadalom legkülönfélébb egy­ ségeinek szerves és sokoldalú együttműködésére van szükség. Nyíltan és őszintén kell beszélni arról a kérdésről is, hogy a rend­ szerváltoztató országok, így Ma­ gyarország népe is gyökereit veszítve identitászavarral, érték­ válsággal küszködik. Következik mindez abból, hogy 1945, külö­ nösképpen pedig 1948 után a szerves társadalmi fejlődés meg­ szakadt, valamint abból, hogy mindmáig nem következett be a szocialista” társadalmi berendezkedés évtizedeinek sokoldalú elemzése. S ha ehhez hozzá­ vesszük azokat a történelmi �ssÿi kérdéseket, amelyekről a nyilvánosság előtt még most sem lehet teljességgel beszélni, akkor nyilvánvaló, hogy fogalmi káosz, a társadalmi normák hiánya, össze­ zavarodott értékrend jellemzi a ma emberének tudatát, s ez a közgondolkodásban beláthatatlan deformációkhoz vezet. Egy gyökereit, történelmi múltját nem, vagy csak kevéssé ismerő emberben nehezen alakul ki a mindennapok cselekvéseihez szükséges öntudat, jogos nemzeti büszkeség. A magyar nép történelme során sokszor mutatott példát Európának és a világnak, következésképp a nemzet sok esetben az európai fejlődés élvonalához tartozott. Tehát van mihez visszanyúlni, van honnan erőt, bátorságot és hitet meríteni a mindennapok küzdelmeihez. Jól tudom, hogy korunkban ezeket a fogalmakat mértéktartóan kell használni, hiszen történelmünk során oly sokszor és oly sokan éltek már vissza ezen gondolatokkal. Itt most mégis emlékeztetni és hivatkozni kell erre, hiszen egy történelmét nem ismerö, gyökereihez, identitásához vissza nem találó, következés­ képp az évszázados tapasztalatokból építkezni nem tudó, bizonytalan, megalázottság-tudatú, szégyenlős nép sohasem fog szebb és jobb világot, működő gazdaságot, a jövő évezredben pedig talán már gazdagságot is teremteni maga körül. Nem véletlen, hogy a század végét jellemző információs fórradalomban a minket ezúttal most közelebbről érdeklő sajtó, tágabb értelemben pedig a médiák birtoklásáért. sokszor nemtelen eszközökkel hatalmas harc folyik, Hiszen ezen eszközök segítségévei lehet leggyorsabban eljutni az egyes emberhez, akinek manapság sokhelyütt tapasztalható módón, szinte egyetlen hírforrása, szellemi-kulturális tápláléka a sajtó, a rádió és a televízió. Egy átalakuló gazdaságban, az élet­ színvonal folyamatos csökkenésének idején, amikor ma már milliók nem tudják megfizetni a színház- és mozijegyet. nem tudnak könyvet, lemezt vásárolni, amikor a művelődési házak kiürülnek, megszűnnek a közösségi együttlét más lehetőségei és alkaImai, akkor jelentősen felértékelődik a sajtó, általában a tömegkommunikáció szerepe. Vagy megtartjuk az embereket összezavarodott tudati állapotukbán, vagy segítünk abban, hogy visszataláljanak elveszített érték­ rendjükhöz. A rendszerváltoztató folyamat jellemzőjeként a korábban kin­ lakúit információközpontok és információ áramoltatási rendszerek, következésképp a kultúrateremtés- és közvetítés rendszerei megszűnnek, megváltoznak, helyettük újak jönnek létre. Az új rendszerek megteremtése bizonyos területeken - például az oktatásban - éveket, esetleg évtizedeket vesz igénybe. A sajtó, a tömegkommunikáció, mint technikai eszköz alkalmas arra, hogy könnyítse ezt az átalakulási folyamatot, s pótolja a még hiányzó közvetítő rendszereket. Egyik napról a másikra átadhatja azokat az ismereteket és szolgáltatásokat, amelyeket az alakulófélben lévő intézmények még csak töredékesen képesek teljesíteni, Egy olyan, pártok felett álló, a gazdasági érdekcsoportok be­ folyásától mentes, pártatlan, ki­ egyensúlyozott, sokoldalú és toleráns nemzeti közszolgálati sajtóra, rádióra és televízióra van szükség, amely tudatában van a semmi mással össze nem hason­ lítható, kitüntetett és hangsúlyos szerepével, s ezzel a társadalomra gyakorolt befolyásolási lehető­ séggel a köz, a nemzet javát szol­ gálva igyekszik élni. Ez rendkívüli szellemi feladat, hiszen a rendelkezésére álló, egy­ máshoz kapcsolódó lehetőségek szerves felhasználásával a sajtó, a rádió és a televízió hozzájárulhat a mindenkori olvasó, hallgató és néző, következésképp a magyar nép történelmi, társadalmi, kul­ turális, gazdasági ismereteinek bővítéséhez, az egymásra ható folyamatok összefüggéseinek nyílt és őszinte felismeréséhez, azon szemléletek kialakításához és érvényesítéséhez, amellyel a magyar nép a XXL században államiságának ezeréves története során nem először - fel tud zár­ kózni az európai fejlődés élvon­ alához. Koltay András CD jogtárak Hatályos CD-jogtárak érkeznek a HÖK-irodára november folyamán. Mivel 1000 darabot kapunk, ezért nem juthat mindenkinek. V. évesek előnyben, ezen évfolyamon mindenkinek jut, a fennmaradt kb. 400 darabot meg jelentkezés alapján szétosztjuk. Jelent­ kezni lehet a HŐK Irodán minél hamarabb, mert jelentkezési sorrendben tudjuk kiadni a CD-ket. Balogh András József 11 �ítélet PÁZMÁNY PÉTER EGYETEMEI -1. RÉSZ (1635-1777) ti I I I I I I i í I II I e A nyugat-európai egyetemek Ebből azonban csak a Stepha- tium liberalium et philosopalapítása után magyar egyházi neum valósult meg, a papne­ hiae magister címben. és világi diákok is megjelentek velés egyik legfontosabb intéz­ A Teológiai fakultás hivatalo­ a tanuló vágyók között. Sokáig ményeként. Pázmány érsek san 1638. november 3-án nyílt csak az országhatáron kívül azonban gondolt a világi ifjú­ meg. tudták kielégíteni tudásszom­ ság nevelésére is. 1619-ben Pázmány Péter még nem gon­ jukat. Az első magyar egyetem alapított Bursa Sancti Adalber- dolhatott arra, hogy az egye­ alapítására 1367-ben Pécsett ti néven alapított szeminárium temnek jogi fakultása is legyen. A jogban jár­ került sor. Sajnos tas egyháziak és vilá­ azonban 1390. körül giak hiánya már az elvesztette egyetemi státuszát. 1395-beni egyetemalapító köz­ vetlen utódát, Lósy újabb kísérlet történt^ H Imrét arra indította. Budán, de az országi hogy 1642-ben tizebelpolitikai változásai! nötezer forintot miatt 1403-ban be isi hagyjon végrendele­ zárta kapuit. 1467. ' Academica Istropoli-m.. tében az egyetem jo­ tana, 1581 Báthori Ist-f IBH gi karának alapítási költségeire. 1667. ja­ ván nevével fémjelzettig egyetem alapítás alE nuár 2-án Szegedi Ferenc, váci püspök, jezsuiták vezetésével.|H Pázmány Péter aláírja az egyetem pozsonyi prépost és Mindkettő sikertelen alapító okiratát maradt. A körülméPongrácz György, W '-Í é í' ií nyék nem kedveztek a nagy munkának, török hódoltság, Erdély bizonytalan helyzete, a Felvidék Habsburg uralom alatt, vallási ellentétek, az ország 3 részre szakadása. Volt azonban egy grazi egyetemi tanár, aki mindennél fonto­ sabbnak tartotta a katolikus hit megújulását, és ennek alapját a papnevelésben látta. 1618. Bécs. Pázmány érsek házat vá­ sárolt az „egyetemi városban” és kiállítja a „Pázmaneum” szeminárium alapító oklevelét. A 30 éves háború azonban a terv elnapolására késztette az érseket. 1630. április 14-én a magyar katolicizmus kis Ró­ májának nevezett Nagyszom­ baton a nemzeti zsinat 3 sze­ minárium alapításáról döntött. 12 pillére lett a leendő egyetem­ nek. 1635. november 13-án a Szent Miklós-székesegyházban Dobronoki György rektor átvette királyi oklevéllel mege­ rősített egyetemi alapító okle­ velet. Az ünnepélyes megnyitást kö­ vető napon a Bölcsészeti Kar munkája Palkóvich Márton filológiai tárgyú előadásával formálisan megindult. Az összlétszám az első évben 56, majd egy évvel később 106 volt. A Teológiai Kar már a má­ sodik évben beindult, de a pá­ pai jóváhagyás még hiányzott, ezért 1637 szeptember 2-ig nem is lehetett a baccalaureátus fokozatot megkapni és 1638. augusztus 4-én egy vég­ zős hallgató részesült az ar- ' esztergomi kanonok, az elha­ lálozott esztergomi érsek vég­ rendelete alapján, kellő formá­ ban írásba adták, hogy a nagy­ szombati egyetemen harma­ diknak jogi kar szerveződjön. Ehhez megszerezték Szelepcsényi György érsek, beleegye­ zését, valamint az esztergomi káptalan, a jezsuita tartományfönök és a nagyszombati rektor támogatását. Az anyagi alapok rendezése után részletesen szóltak a ta­ nárokról és a tanítandó tantár­ gyakról:” A tanárokat és a római(császári) és hazai jog tanításának módját illetően úgy végeztünk és határoztunk, hogy három tanár állítassák be, kiknek kelteje a hazai jogot, tud­ niillik Magyarország szokás- I I í �ítélet I jogát , vagyis a törvényköny- adatni háromnegyed héttől há- vezett viharai azonban nem ki­ vet, mit Hármaskönyvnek hí- romnegyed nyolcig, de napon- mélték az egyetemet sem. Az abvünk, a jogintézményeket és a kint felváltva a hazai jog elmé- szolutista állam az oktatást is az törvénycikkelyeket adják elő és letét és gyakorlatát tanító két ta- irányítása alá kívánta vonni, pedig ezeknek egyike elméleti- nár által. Justinianus tanítmá- Majd száz évvel az alapítás után lég (az anyagi jogot ) a má- nyai naponta a délutáni órákban a Habsburg uralkodók reformok síkba pedig gyakorlatilag ( az fognak előadatni.” Az oktatás bevezetését sürgették az oktatás alaki jogot) adja elő, a mindkét mellet a tanárok feladatul kapták terén. 1733. III. Károly elrendeli jognak, tudniillik a kánoni és a hazai jogrendszer fejlesztését, a papnevelés egységes rendszerómai és a hazai jognak tör- Az új kar ünnepélyes megnyitó- rének bevezetését. 1752. Mária vénnyé vált szokását (a peres ja 1667. január 16-án, vasárnap Terézia rendelete az orvosi, eljárást) a törvényes per többi volt az Egyetemi templomban 1753. a filozófiai-teológiai, valaszükségleteivel együtt, mind a bemutatott szentmise után. Ta- mint a jogi szemináriumok renyolcados és megyei s a többi kács Ádám János a római jogról, formjáról. A jezsuiták hiába enrendes és alsóbírósági ügyeket, Preischall Ferdinánd pedig a gedtek, és kerülték az összeütkömind pedig a szabad városok, a kánonjogról tartott előadást, és zést, a vég utolérte a rendet. támokjogi és szentszéki ügye- ők lettek az első tanárok a Jogi 1773. július 21-én feloszlatták a két illetőleg, a perben előfordul- Fakultáson. Az egyetem gondo- jezsuita rendet. Az egyetemet ni szokott ügyiratok felhozott san vezetett anyakönyvei közül nem rázta meg a hír, a jezsuita példáival együtt. A harmadik az első már a kezdetektől fogva oktatók már hamarabb távoztak, végül tanítsa Justinianus rende- pontos adatokat közöl a hallga- csak a teológiai karon volt nagy létéit és tanítmányait, az egész tókról. A jezsuita egyetemeken a felfordulás. A feloszlatás teraz egész római törvénytárt és alapkategóriának számított. mészetesen érintette a szemináriglosszáit, azokhoz tartozó mel- hogy a tanulók a jezsuita rend- umokat is. Az oktatás folytonoslékletekkel együtt. A jogtudós hez tartoztak (nostri e societate ságát egyre nehezebb volt biztanárok főleg arra törekedjenek Jesu), vagy nem (extemi). tosítani. Az uralkodónő 1774, hogy a hazai jogot, amennyi- Az akadémiai fokozatok oda- ben az egyetem elhelyezését ben lehetséges, vessék egybe a ítélésére a szabályzat gondosan illetően bizottságot hozott létre, római és kánonjoggal s amik a ügyelt, olyannyira, hogy azok- így 1777. február 10-én kinyilmieinkből hiányoznának, azok- kai még a tanárok sem mind vánította, hogy a budai vár le­ ból törekedjenek kiegészíteni.” rendelkeztek. A szigorlatokat a gyen az egyetem új otthona, a A tanítás helyéről és időpont- fokozatokra előmozdítás előtt Nagyboldogasszony-templom járói is rendelkeztek az alapi- az egyetemi hatóságok megkö- mellett álló, volt jezsuita rendtók. A nyilvános előadások vetelték, nehogy méltatlanok az házat, akadémiát és kollégiumot helyéül és pedig a kánonjognak egyetem rossz hírét keltsék. A vonják egybe, s legyen belőle az akadémiai kollégium, a ró- XVII. század végére még népe- 200 főt befogadó Seminarium mai és hazai jognak pedig a fő- sebb lett az egyetemi hallgatók Generale. Amit Pázmány Péter tisztelendő esztergomi káptalan serege mert az eddigi szeminá- az egyetem esetleges áthelyekönyvtára jelöltetik ki, míg más riumok mellett még egy ne- zésével kapcsolatban az alapító­ intézkedés nem fog történ- gyedik létesült, Szelepcsényi levél megírásakor lehetőségként ni.”Ezen előadások ideje pedig György, a római végzettségű ér­ számba vett, az most betela következőképpen lett meg- sek-triász harmadik tagja bűz- jesedett, és az ottani 142 éves határozva: „Reggel a kánonjog góságból. Az 1678-as alapítású múlt a fakultások számára fog reggeli háromnegyed nyolc- szeminárium szegény nemesi if- lezárult. tói fél kilencig előadatni, a hazai jak számára jelentett tanulási le- - folytatása következik jog pedig szintén reggel fog elő- hetőséget. A történelem úgyneSzabózé 99 13 I �1 LlS-lC7v I I Pázmány Péter élete és kora II. rész II I és Bellarmino- nézeteivel. A let” volt az első magyar nyelvű jezsuitáknál, a Párizsi Egyetem­ eljárásokról, a zálogházakról, a válasz a protestáns vádakra. re jellemző, és Loyola Ignác kamatokról, az adásvételi szer­ Pázmány történelmi adatokra által bevezetett rugalmasabb ződésekről, valamint az egyházi hivatkozva, kíméletlen logiká­ szövegmagyarázat érvényesült, javakról és azok elidegenítési val és iróniával cáfolta a pro­ szemben a szigorúbb bolognai ügyeiről. A harmadik évben a prédikátorok gyakorlattal. Pázmány igyeke­ megtestesülés tana, a megváltás és akaratszabadság dogmái, a testáns I vádjait. Antonio Bonfini magyar tör­ zett minél szélesebb tudást átad­ ténete alapján bebizonyította, hogy az Árpád-házi királyok ni a tanítványainak, így külö­ mind a pápasághoz tartóz- nos szerepét a nándorfehér­ jellemző volt az tanítási stílusának egyik mar­ ■ I káns vonása volt, hogy nem érdekelték a tekintélyek, így s III I feddést is kapott Rómából. nyíthatóan Mohács előtt pár ■ Később megpróbálta kiadni szágra, így különösen visz- gS8888888SS8SS88S888888a szombati Egyetem diákjai n szatetszö az a protestáns abból tanuljanak, de ez nem sikerült, és csak több száz teszi felelőssé a török beha­ évvel később kerültek ki­ tolásért és az ország romlá­ adásra. sáért. Pázmány szerint a mo­ Grazi évei alatt két művet írt. A I II I „Diatriba theologica’ B (Teológiai vitairat), egy Bel™ larmino és a neves protestáns lyett azonban a magyarság Pázmány Péter (1570-1637) újításában” és ezzel végleg I az előadásait, hogy a Nagy­ vád, amely a katolikusokat „beljebb gázola az hitnek IÌ leket fogadta el, amiért több ■BB hetőség a talpra állásra, ehe­ I I csak a legmeggyőzőbb téte­ ben, a protestáns hit bizo­ hácsi vész után lett volna le­ è Krisztus isteni és emberi ter­ mészetéről szóló tan, végül a rült megvitatásra. Pázmány IBI—------ évvel érkezett Magyaror­ teológus, William Whitaker közötti vita kapcsán született 1605-ben, Bellarmino melletti magára vonta az Isten haragját. álláspontok széles bemutatása Még ebben az évben visszahív­ és ütköztetése. Szabadon vá­ állásfoglalás ták Grazba, hogy a teológiát is logatott a „Summa” téziseiből, Bellarmino külön köszönőle­ végigtanítsa az egyetemen, miu­ az első évben a hitről, a re­ velet írt. A szintén 1605-ös kel­ tán a doktori cím elnyeréséhez ményről és a szeretettől adott tezésű „Az mostan támadt új szükséges volt a meghatározott elő, míg a második évben az tudományok hamisságának tíz idejű tanítási gyakorlat. A fela­ igazságosságról és a jogról. Páz­ nyilvánvaló bizonysága” Páz­ mány itt még az anyag feldolgo­ mány „populistább hangvételű” datot Aquinói Szent Tamás gyanánt, amiért „Summa Theologiae”-ja alapján zásában is eltért a „Summa”-tól, írásai közé tartozik. Ebben a végezte el. Amint az a Ratio mert a témával kapcsolatban művében Luthert és Kálvint az Studiorum-ban meg volt ha­ olyan kérdéseket taglalt, mint a ördög tanítványainak állítja be, tározva, az oktatás a „Summa” megnövekedett kereskedelem válaszul a protestánsok azon vezérfonalát követte, kiegészít­ ve más neves teológusok - a fe­ intézményrendszere, az uzsora, vádjára, mely szerint a Pápa a kölcsön, a szerződés és más maga az Antikrisztus. rences Duns Scotus, a domini­ hasonló ügyletek, de itt szólt a 1606. november 4-én -miután kánus Francesco Vittoria, vala­ lopás, a rablás, az útonállás végigtanította a kötelező három mint a jezsuita Suarez, Molina bűneiről, a hírnévről és tisz­ évet- 14 I kegyelem ervenyesülese ke­ vári diadalban. Ezzel szem­ 1 rá ■ Hunyadi János és Mátyás a római religiót követték, kü­ lön kiemelve Kapisztrán Já­ nösen '«R tak, és a két nagy törökverö, 9 teletről, a vámokról, a bírósági Az 1603-ban megjelenő „Fele­ doktorrá avatták. A I �ítélet I I I nehezen megszerzett cím nem Mátyáshoz) elkísérte. Eleinte közjogi felfogást követte. A tette elkényelmesedetté, mert Forgách feltétlen híve volt, de magyar jogfelfogás ugyanis - még ebben az évben kiadta hamar felszínre kerültek a fel­ miként arra pont karunk pro- „Keresztyéni imádságoskönyv”vét, melyben a ,,régi szentatyák” fogásbeli különbségeik. Páz­ dékánja, Zlinszky János rámuta­ mány bár harcos híve volt az tott- bizánci közvetítéssel, de és a Biblia nyelvi fordulatait ellenreformációnak, ezt soha­ római jogi alapokon nyugodott. szép magyarsággal alkalmazó könyörgések (az erényekért, a sem rendelte a nemzeti érdekek Ennek értelmében, minden fon­ fölé. Amikor 1608-ban Mátyás tos kérdést törvényi szinten kel­ bűnök ellen, a szülőkért, a ra­ főherceg öt főpapot megkérde­ lett rendezni, ami megnövelte a zett arról, hogy egy katolikus törvényhozás szerepét az ural- bokért, az özvegyekért és árváVArf xvwxx, a VX fTv^ aV Atd- o Violai xxciiCti arlVtaF cxvxxxcxv 1U ra 11 a o c rra V u.iia.L3OZja.ua.M. -i/^rrollz'z~\FÓoi j ugttíjvv taoi o OT riaJ a korabeli □ ZjVI vp’ V ítéltekért, az elkeseredettekért, ságot a protestánsoknak, négy szemben. és az ellenségeinkért) rendkívül nemmel felelt. Pázmány tize­ Európában az abszolút monar­ gazdag életszemléletről tanús­ kodnak. Egy évvel később adta negy érvet sorolt fel a felvetés chiák voltak divatban, ahol az ellen és huszonegyet mellette. uralkodó egyetlen szellentésére ki „Keresztyéni feladat a meg- „A magyarok a törökkel és a mindenki kaptákba vágta magát, dicsőült szentek tiszteletirül, tatárokkal nagy és szoros szö­ a törvényhozás primátusát valló értünk való könyörgésekrül és vetségben vannak, és inkább magyar közjogi felfogás egye­ segítségül hívásokról” című vitairatát, melyben megvédte a alávetnék dülállóan haladó és korát meg­ magukat a törö­ Mivel köknek, semhogy a vallássza­ előző volt. (Ilyen előzmények badságuktól megfosztani enged­ jék magukat.” írta Pázmány és után némileg érthetetlen arra tassanak Krisztus tiszteletével, a „szent ez az érv döntőnek bizonyult. Kategorikusan különbséget tett atyafiak” pedig ugyanúgy vise­ a pogány törökök és a protestán­ gok uralmát akarta megszilárdí­ lik gondunkat, miként az élő sok között, amivel nem minden tani, de anélkül, hogy a nemesi Pápa és a szentek tiszteletét, rámutatván, hogy ez nem isteni tisztelet és így nem konkurálhat minket előjogok csorbulnának. A har­ O mindvégig tisztában volt az­ cot a protestánsok ellen csak társainak. zal, hogy protestáns vallási el­ szellemi fegyverrel látta meg- Miután 1607. április 29-én le­ lenfelei jó része (leszámítva a vívhatónak, meggyőzéssel, ér­ tette negyedik szerzetesi foga­ dalmát, elöljáróinak utasítása hazai főként a veléssel, szóval és tollal papok végső soron ugyanolyan magyar, mint nevelésével és iskolák alapításá­ ra, ahol II. Rudolf uralkodása ö, és az ország tragikus állapota jogosultságát és sikerét bizo­ alatt -az örökös tartományokból nem teszi lehetővé, hogy ettől a nyítja, hogy a hagyomány har­ átcsapván- felerősödött az ellen­ ténytől bárki -akár katolikus, minc olyan főrangú családról reformáció. főurak akár protestáns- eltekintsen. Az tud, akik az ő hatására rekatoli- többsége protestáns volt, akik erősen védték kiváltságaikat, a Országgyűlésben is a kompro­ misszumokat kereste, és a je­ között: az Eszterházyak, az Er- Habsburgok a Királyi Tanács­ zsuita birtokok védelmében, ar­ dődyek, a Pálffyak, az Apponyi- ban igyekeztek a katolikus pozí­ ra a Bécsi Békére hivatkozott a ak, a Bánffyak, a Héderváryak, ciókat megerősíteni. Ennek je­ protestánsok ellenében, amit a valamint Mivel a szászokat) ( I © Európába). Pázmány a Habsbur­ katolikus kortársa értett egyet. németséget, ! I bebocsátani ember viseli gondját gyerme­ szepességi I vámunk, hogy egyesek méltóz- keinek, testvéreinek és polgár­ szerint visszatért Magyarország­ I I iiro 1 A LXX ÍXXlVMViM I I val. Pázmány felfogásának lét­ záltak. Ide sorolhatóak többek Forgách Zsigmond gyében lett Pázmány korábbi katolikusok többsége el sem nádor (Forgách Ferenc test­ mentora, Forgách Ferenc eszter­ ismert. A törvénytisztelet és a vére), Thurzó Adám, Zrínyi gomi érsek 1607. július 4-én. törvényesség fontosságát hang­ György, és Homonnai Drugeth Pázmány hazatérvén Forgách súlyozta, ami köt mindenkit, György. jobbkeze lett és mindenhová uralkodót és nemest egyaránt. (Prágába Rudolfhoz és Bécsbe Ebben az évszázados magyar Arvay Gábor 15 I I �Itéteö Film(nem)ajánló... Valószínűleg az Olvasói levelek ha­ sábjain egyre-másra megjelenő film­ kritikák és értékelések adták az egyik löketet (melyek nyomán lassan tény­ leg lehet, hogy átkeresztelem a rova­ tot Dóra mozijává), hogy egyszer végre, a megszokottól eltérő módon, mások kritikáinak kritizálása helyett, magam próbáljak meg valami hason­ lót alkotni. A másik löketet pedig, egészen nyilvánvalóan az a borza­ lom, iszonyat, és elemi kétségbeesés ihlette, amit szeptember eleje táján volt szerencsém megélni valamelyik belvárosi multigiga-hierplex-sclerosis - Multiplex moziban, és amellyel (komoly szerencsétlenségére) “A Hazafi” címszó alatt kerülhetett kapcsolatba a hazai nagyközönség... Na de kezdjük az elején: l Közérdekű Felhívás !!! I i j 2 p í A film megtekintését nem ajánlom asztmásoknak, (fiillasztó, sírással ve­ gyes röhögési rohamok a megható je­ leneteknél) labilis idegzetű, kedély­ beteg alanyoknak, (a film nézése közben újra és újra jelentkező akut öngyilkossági szándék) valamint kisebbrendűségi komplexussal küz­ dő egyedeknek (szorongató érzés, mely a tünetek kiújulását okozhatja, miszerint őt a film teljes tartama alatt hülyének nézik). A film megtekintését nem aján­ lom ezen kívül normális, európai em­ bereknek. Úgy is mondhatnám, hogy a film teljes egészében a hülye em­ bereknek készült, de mivel nem sze­ retnék ilyen nyersen fogalmazni, in­ kább úgy mondom: A film elkészí­ tésénél az alkotók a tengerentúli kö­ zönség igényeit vették figyelembe. Eme rövid, kissé reklámszagú bevezető után azonban, vegyük szé­ pen sorba mi mindent tartogat szá­ munkra a Hazafi: A film címe már első hallásra is un­ dorítóan giccsesen hangzik. (Meny­ nyire beteg ötlet filmet elnevezni egy elhárító rakétáról?!) Nem kell hozzá különösebben nagy tájékozottság vagy filmes kultúra, hogy rájöhes­ sünk: igazából csak az amerikaiak­ ban mindig is túltengett olcsó és kommersz hazafiaskodásnak egy 16 újabb példájával állunk szemben. Az igazi amerikai ugyanis: Hazafi. Ha­ zafi, mivel a képernyőn mást sem lát, mint jóképű, kigyúrt, fogpasztamosolyú terepruhás csávókat, (katoná­ kat???) akik másfél percenként siet­ nek leszögezni, hogy ők mekkora ha­ zafiak, és különben is minden jó fej az hazafi, és minden hazafi jó fej. (A piacosodás tehát, úgy látszik nem kí­ méli a nemzeti gondolatot sem, a mű­ vészetek, oktatás, sport, és a kultúra egyéb területei után, szépen lassan ezt is maga alá gyűri odaát.) Azért ilyenkor fel is tudok lélegezni egy kicsit, milyen nagyszerű dolog, hogy Európában születtem. Az el­ múlt ezerötszáz év kissé hányattatott jellege, valamint a GDP időszakos mélyrepülései ugyan sokunkat érint­ hettek kellemetlenül, de jómagam személy szerint kárpótolva érzem magam azáltal, hogy nem kell nap mint nap megnéznem a képernyőn a jóképű és kigyúrt II. Andrást, Zrínyi Miklóst, Szondy Györgyöt vagy Bem tábornokot, amint fennhangon bizonygatják nekem, hogy milyen átkozottul jófej dolog is hazafinak lenni. Na de térjünk vissza az “alkotásra.” Ha valakinek a cím nem vette volna még el a gusztusát a film megtekinté­ sétől, akkor javaslom, nézze meg egy kicsit közelebbről az ahhoz tartozó plakátot. A kép egészen jól sikerült, ennek alapján még azt is gondolhatná az ember, hogy szép és komoly, kosztümös, történelmi filmmel van dolga. Csupán két apróságon akadhat meg a tapasztalt mozirajongó pillan­ tása: Az egyik, hogy tipikusan és üvöltőén úgymond utángyártott film­ ről van szó, a film egyértelműen a ‘Rettenthetetlennel” már jól bevált forgatókönyvet próbálja koppintani, (történelmi szin, háborús környezet, és a tökös Mel, aki nem ismer aka­ dályt) ill. a kosztümös filmek nap­ jainkban jelentkező reneszánszát (Shakespeare-feldolgozások, Gladiá­ tor stb.) próbálja meglovagolni. Te­ gyük hozzá, hogy igen kevés siker­ rel. Ha mondjuk rendeznének Oscardíj visszavonó gálát, akkor arra Mel Gibson 2000-ben valószínűleg nem merne elmenni. A másik apró furcsaság, amin meg­ akadhat az egyszeri mozirajongó sze­ me, az a directed by: felirat után kö­ vetkező két rettenetes szó, amit a szemfülesebbek már itt felfedezhet­ nek, azok viszont, akik vannak olyan hülyék (mint pl. én is) és beülnek megnézni a filmet, csak a kezdő feli­ ratozásnál szembesülhetnek az iszo­ nyatos valósággal, ami e két szóban foglalható össze: Roland Emmerich. Nos, ha valaki még nem ismerné az úriembert, akkor szerintem elég, ha annyit mondok róla: Jó gyerek ez a Roland, csak hát nála, izé., hogyismondják, na szóval nála a Méret a lényeg!!! Ha valakinek még ennyiből sem lenne világos, ki is az a Roland Emmerich, annak kedvéért elmon­ dom: A mozitörténelem halhatatlan klasszikusainak aranybetüs oldalai között lapozgatva olyan kiemelkedő alkotásokat találhatunk a neve mel­ lett, mint pl. a “Godzilla” vagy a “Függetlenség napja.” Namármost, ha valakit mondjuk tisztán pszicho­ patológiai szempontból érdekel, mi­ lyen lehet az, amikor egy kihízott böszme, radioaktív varánuszgyíkra, ill. a földet elpusztítani igyekvő gonosz ufonautákra specializálódott rendező megkísérel az Amerikai Függetlenségi Háborúnak emléket állító, kosztümös történelmi filmet készíteni, annak rögtön tudok vála­ szolni a kérdésére: Ilyen! Csak meg kell nézni hozzá a Hazafit! Kedves Roland, azt hiszem hatalmas szívességet tennél a mozilátogató közönségnek, ha elkövetkező film­ jeidet, hűen a már megkezdett, és jól bevált hagyományaidhoz, mondjuk vérszívó, mutáns ümindzsákról, vagy atommeghajtású foldönkívüli robot-dinoszauruszokról forgatnád. Biztos jobban sikerülne... Ilyen remek kedvcsináló után ma­ gáról a filmről nehéz lenne bármit is elmondani. Sőt, úgy általában a Ha­ zafiról nehéz lenne bármit is elmon­ dani. Az első komoly meglepetés akkor éri a gyanútlan mozilátogatót, amikor, úgy kb. a 20. perc tájékán, az �I ítélet ( az angol sorozótiszt felhívására, mely szerint a királyi seregben szol­ gálatot teljesítő négerek szabadságot nyernek, a Mel Gibson ültetvényein dolgozó feketék meglepetten közlik, hogy ők ugyan nem rabszolgák, sza­ bad akaratukból dolgoznak a földe­ ken, és egyébként is ök olyanok, mint egy nagy és boldog család. (Cir­ ka száz évvel az Amerikai Polgárhá­ ború előtt ez azért elég komoly telje­ sítmény egy négertől, nem?) Na min­ degy, ezen még akár jót is rö­ höghetne az ember, habár (pillanat­ nyi örömét lerontandó) szépen lassan elkezd leesni neki, hogy mire is vett jegyet. A következő komoly megrázkódta­ tást akkor kell elviselnünk, amikor, úgy a 35. perc tájékán Mel, két kilen­ céves forma kisfiával kiegészítvén (Clint Eastwoodot és Rambo -t porig lenullázva) saslikká aprít egy kb. harminc fős angol hadosztályt. Ezt nyilván a rendezők is poénnak szán­ ták, kár hogy most már nem igazán van kedve röhögni az embernek. A tetőpontot azért mindenképpen az jelenti, amikor a hős Mel, a lelkes és csupa derék fickóból álló amerikai milicisták kiváló vezetője, - újabb kb. húsztagú angol különítmény legyilkolászása után - felsétál az angol tábornok és vezérkari főnök hadi­ szállására, hogy visszavigye neki a rajtaütés során zsákmányolt vadász­ kutyáit. A tábornok persze nagyon örül a kutyáknak (nem lévén kicsi­ nyes, egy pillanatig sem akad fenn az őket szállító küldöncök halálán) és kedves mosollyal hellyel kínálja Mel barátunkat, majd egy csésze tea mel­ lett (Teljesen komoly!!!) kellemesen elbeszélgetnek róla, hogy a milicis­ ták nem örülnek a polgári lakosság elleni angol kegyetlenkedéseknek, míg a tábornok szerényen kifogásol­ ja, hogy Mel-ék lesből lövöldöznek a tisztjeire. A derék tábornoknak per­ sze eszébe sem jut, hogy milicistákkal, vagyis félkatonai, irreguláris csapatok vezetőivel nem na­ gyon volt divat tárgyalni a XX. szá­ zadig, (mitöbb határozottan büntet­ ték az ilyesmit) és, hogy a korrekt hadviselés szabályait rendező Genfi Konvencióval is előreszaladtak néhányszáz évet a történelemben, ö pil­ lanatnyilag roppantul örül a kutyái­ nak. Na de ne legyünk túl szigorúak! Ilyen és ehhez hasonló aprócska té­ vedések bármikor belecsúszhattak és belecsúszhatnak egy ehhez hasonló amerikai történelmi szuperproduk­ cióba. Végülis nem sok nemzetnek adatik meg, hogy teljes kétszáz évre visszamenő történelemről kelljen emlékeket őriznie... Nem hiányozhat persze a felemelő, szívet-lelket melengető szónoklat sem, melyből megismerhetjük az igazi amerikai hazafiúi lélek rejtel­ meit, és megtudhatjuk: Igazából nem számít, hogy milyen színű a bőröd, a lényeg, hogy helyén legyen a szíved, amikor szükség van rá! Melynek ha­ tására persze még az öreg plébános bácsi is szögre akasztja a palástot, hogy puskát ragadjon... Ezután elkezdhetünk gondolkodni rajta, vajon miért pont most jutott eszünkbe egy másik, nem kevésbé lelkesítő, a hazafiúi élet szépségeit taglaló beszéd, amelyet az amerikai elnök egy hangárban ad elő, köz­ vetlenül azelőtt, hogy beszállván sa­ ját, külön bejáratú F-18 -asába, (ennyi azért csak elvárható egy amerikai elnöktől, nemde?) szana­ szét lövöldözné a Los Angeles felett rondán terpeszkedő nagy és gonosz UFO -t. Ezeken kívül persze számtalan meg­ lepetést tartogat még számunkra a Hazafi; látványos csatajelenetek, megható családi képek, pozitív fekete hősök, nagy egymásra találá­ sok, siralmas poénok és poénos si­ ránkozások, Mel Gibson az ellensé­ ges frontvonalak közepén egyedül rohanva az amerikai zászlóval, meg a szokásos hasonló nyáladék. A mozinéző oldalán pedig? 3 óra intenzív kínlódás, egy csomó ablakon kido­ bott pénz, és egy szertefoszlott illú­ zió, mely szerint az emberi debilitásnak létezhetnek bizonyos határai... És még egy apró gondolat így a végére: Ha valaki úgy gondolná. hogy mondjuk túl lenéző vagy bántó lennék az amerikai életfelfogás, és azon belül is a hazaszeretet, vagy (ha így jobban tetszik) a “Hazafiság” ol­ csó és giccses tengerentúli eszmé­ nyével szemben, azoknak hadd mondjam el: Nem gondolom, hogy a nemzeti gondolkodás és a valódi ha­ zaszeretet kizárólag nekünk magya­ roknak, vagy európaiaknak jutott osztályrészül. Bizonyára odaát is vannak olyan emberek, akik számára a nemzeti gondolat és a történelmi múlt nem merül ki hasonló, felszínes sallangokban, és akik számára a fenti kifejezések valódi tartalommal bír­ nak. Ök bizonyára szégyellik is magukat az ilyen filmek miatt... Miháltz A. Helyreigazítás ^5 Ír Sajnálatos módon a múlt számban a hátol­ dalon téves hely- és idő­ pontmegjelölés jelent meg a Pázmány Gólya­ bállal kapcsolatosan. Ennek oka , hogy a lap­ zárta után e két “apró” részlete a gólyabálnak módosult, és az illetéke­ sek sajnos megfeledkez­ tek arról, hogy a lapot időben informálják a változásokról. A félreértésből fakadó esetleges kellemetlensé­ gekért ezúton is szeret­ nénk minden érintettől elnézést kérni, a HŐK Rendezvényi Bizottsága nevében is . - a szerk. - k 17 í �ítélet 5 I I ARANYÉREM! 2000. szeptember 30-a, 16 óra 40 perc, Sydney Aquatic Centre. Egy negyed van hátra a magyar-jugoszláv vízilabda elődöntőből, és 17500 ember várja a mindent eldöntő játékrészt. A körülöttünk ülő jugókkal a meccs eleje óta azzal cukkoljuk egymást, ki tudjob­ ban örülni csapata góljának, min­ denki önkívületben van. Ekkor egy jugó mögülem hozzám fordul és nálunk, mert szerinte ö a kul-csemberünkl Én ne tudnám ki az a Stein­ metz Barna?! Elmesélem neki amit tudok róla, de már úsznak is a srá­ cok a labdáért. Nagyon lassan telik az idő és eggyel vezetünk, közben arra gondolok, ha nyernénk olyan örömtáncot lejtenék, amilyet nem lejtett még soha senki! Csak nehogy ők táncolhassanak! Pul­ zus: 185, dudaszó, nyertünk, öröm­ tánc!!! Mostjut csak eszembe hetek múltán, azt elfelejtettem megmon­ dani annak a pasasnak, hogy a 11s meg a társai olimpiai bajnokok lesznek...! 2000. október 9-én az egyetem egyik termében Steinmetz Barn­ abás olimpiai bajnok hallgatótársunk élménybeszámolót tart. Néhány ott elhangzott kérdés és válasz azok kedvéért, akik nem voltak jelen. -Elsőként egy klasszikusnak tűnő kérdés: Milyen érzés volt a dobogó tetején állni és mire gondoltál? -SB: Ez egy érdekes dolog. Mi is ott szurkoltunk Kovács Áginak a 200 döntőn és miután győztesként megszólalt neki a himnusz, beval­ lom én is megkönnyeztem. Aztán a mi nyakunkba is arany került, szólt a himnusz, mégsem érzékenyültem el úgy, mint Áginál. Idő kell, hogy I I I I felfogja az ember mit is jelent min­ dez. -Volt-e olyan mérkőzése vagy pil­ lanata a tornának, amikor úgy éreztétek, elúszhat a hajó? 18 -SB: Nem, pedig több meccs is nagyon szoros volt, sőt kétszer ki is kaptunk, de a vereségek után sem volt fejmosás vagy pánikhangulat az öltözőben. A legfontosabb pil­ lanatokban aztán észnél voltunk. Megemlíteném, hogy ez volt az első olyan világverseny, amelyen azt éreztem, hogy a bírók nem fúj­ nak sehova, de főleg nem ellenünk, mint esetenként korábban. -Mikor gondoltatok arra, /íO^y tényleg megnyerhetitek az olimpiát? SB: Igazából a jugoszlávok elleni elődöntő után. Az volt az előreho­ zott döntő és miután ott nyerni tudtunk, számítani lehetett arra, hogy a fáradt orosz gárda ellen győzni fogunk. - Mikor lőttek olyan gólt nagy világverseny döntőjében, mint ami­ lyet Vári Attila lőtt? -teszi fel a kérdést Jobbágyi tanár úr. -SB: Nem emlékszem rá, hogy valaha is lőttek volna hasonlót, az utóbbi időben egészen biztosan nem. Amikor hozzá került a labda, tudtam mit fog csinálni, felálltam a kispadról és elkezdtem tapsolni, mielőtt eldobta volna. Már több­ ször láttam edzésen is és bajnokin is, hogy próbálgatja. Parádés gól volt! -Milyen ünneplés volt a győzelem után? -SB: Jó ideig az uszodában ünne­ peltünk, aztán visszavittek minket a faluba. Helyesebben a falu másik végére, így bő 20 percet gyalo­ goltunk rövid nadrágban, pólóban. Ekkor történt, hogy valaki kiment a falu területéről, de az akkreditációs kártyáját bent felejtette. Amikor jött volna vissza nem engedték be. hiába lógott a nyakában az aranyérem, csak miután megkerült a kártya. Felöltözött a társaság és közösen elmentünk egy pubba a belvárosban. Elárulhatom, már jócs­ kán sütött a nap, amikor hazaértünk. -Milyen volt az olimpiai falu?- érdeklődik valaki. SB: Nagyon barátságos kis családi házakból állt, amiket az olimpia után eladnak. Voltak nagy közössé­ gi helységek, ahol többek között minden versenyt külön adásban lehetett követni. A faluban persze minden olyasfélét meg lehetett venni az egyes üzletekben, amire az ott lakóknak szükségük lehetett. Az étkezés egy hatalmas „hodály/I bán” zajlott, aiiui oraig lehetett válogatni a legkülönfélébb ételek között. Biztos vagyok benne, hogy mindenki talált kedvére valót, és bár figyeltünk magunkra, szerin­ tem így is mindannyian felszedtünk 1-2 kilót. -Mit lehetett érzékelni abból, hogy mennyien szorítanak értetek itthon­ ról és ott a helyszínen? -SB: Őszintén mondom, nagyon I I I I sokat jelentett az a rengeteg levél vagy az otthonról jövő hírek, ame­ lyek alapján éreztük mennyire fontos az egész országnak a szere­ plésünk. A piros-fehér-zöld zász­ lók vagy a magyar kórusok az uszodában tényleg rengeteget segítettek. A kinti szurkoló­ táborunk rendkívül vegyes össze­ tételű volt: egyrészt a turistákból, másrészt az ott élő magyarokból, harmadrészt az épp szabadnapos magyar csapattagokból - különös­ képpen a kézis lányokból - állt. Persze amikor tudtunk mi is szurkoltunk a többieknek. Közben az aranyérem, amely a beszélgetés alatt közkézen forgott, visszakerül valódi tulajdonosához. Mi pedig azért lehetünk boldogok és büszkék, mert egyetemünknek olimpiai bajnoka van Steinmetz Barnabás személyében! GRATULÁLUNK BARNA! Christián László I �I I Sport Házon belül I II I I ISS l I II I I I I I I I I II I I II 1 II Talán sokan nem tudnak róla, hogy egyetemünkön ez év január 1-vel megalakult a testnevelési csoport. A csoport vezetője Draskóczy Imre, két testnevelő tanára: Szilágyi Beáta és Káldi Mónika. Irodájuk a 26-os épület­ ben (volt Spartacus) a 140-es szobában található. Draskóczy Imre csoportvezetővel arról beszélgettünk, milyen feladatokat látnak el és mi hallgatók mit várhatunk a testnevelési csoport­ tól. kolás bajnokságra a nevezések, a bajnokságok, sportrendezvények rendezési költségeit mind ebből a keretből kell megoldanunk. Jelen pillanatban elsődleges célkitüzésünk, hogy a 26-os épületben tudjuk megoldani a a balesetmentes sportoláshoz szükséges féltételeket. Az eredményes munkánk egyik feltétele aAallgatói együttműködés, melyet sportáganként egy-egy hallgató összetartja a csapatot és segít a szervezésben. Szeretném megköszönni Pintér Ákos, Tusor Gabriella, Fáhn Gábor, Szeift Ádám és Knapp részt pedig szeretnénk ha minél többen részt vennének az egyetemünkről a különböző bajnokságokban. Ennek érdekében várjuk mindazok jelentkezését, akik valamely sportágban szeretnék egyetemünket képviselni az egyetemi és főiskolai bajnokságban. C.L. Először is tájékoztatni szeretném a hallgatókat - kezdi a volt válo­ János Pál hallgatóknak az eddigi gatott atléta. Tudjuk, hogy a lab­ áldozatkész munkájukat. Á to­ dajátékok iránt milyen nagy vábbiakban is várunk mindenkit igény van, éppen ezért minden aki szeretne segíteni és részt kí­ erőnkkel egy labdacsarnok létre­ ván vállalni egy-egy sportág szer­ hozásán dolgozunk. Reményeink vezésében, elindításában, jelent­ szerint reggeltől esetig - persze kezzenek a testnevelési csoport beosztás alapján - lehetne focizni irodájában. és kosarazni, lányoknak fiúknak Milyen rendezvényeket szervez a egyaránt. Egyetlen probléma testnevelési csoport ? ezzel kapcsolatban, hogy a leendő Hagyományt sikerült teremteni a labdacsarnok helyén jelenleg a 2000 perces foci kupából, amit Gold’s Win üzemel, amely főként szeptember 20-21-én rendeztünk látogatói - és tevékenységi köre , a Margitszigeten. Legnagyobb miatt szerintünk semmiképpen örömünkre nagy sikerrel zajlott nem illik bele az egyetemi életbe. az esemény, amelynek egyeteA földszinti tornaterem már műnkről 14 csapat volt résztvevő­ elkészült és szertorna, fitness, je. A torna egyik csúcspontja a tánc, kondicionálási és aerobic tanár-diák foci derbi volt Szer- edzésekre szeretnénk hasznosíta- vezés alatt áll egy torna gála(tánc. ni. A földszinti tornaterem adott- aerobic, fimess, szertorna) ame- . ságait, felszereltségét tekintve lyet november 3-ra tervezünk a ezekre a sportokra vehető igénybe. A földszinten található még a kis kondi termünk, melyben jazzbalett, callanetics torna és a Pázmány Pódium segítségével ökölvívó edzések zajlanak. Adottak-e a feltételek az eredményes munkához ? A HŐK támogatásától függ, hogy Központi Tornacsarnokban (Istvánmezei út 1 -3.). Ezen kívül persze a fS profil a 26-os épületben: megoldható sporttevékenységek lehetőségeinek kialakítása. Milyen távlati célokat tűztetek ki ? A csoport elsődleges feladata a 26-os épület sportlétesítményeinek hasznosítása. Két fő célunk évente mennyit tudunk sportcélokra fordítani. A sportszerek vásárlása az egyetemi és föis- van. Egyrészt a rendszeres sportolási lehetőség biztosítása a haligatók és oktatók részére. Más- • ’I A Testnevelési csoport szervezésében a következő tan­ folyamokra jelentkez­ hetsz: I Néptánc, jazz-balett, RSG hallgatók részére Hétfőtől-péntekig 7J0-9.00 h-ig i Ökölvívás Hétfőtől-péntekig 13.00-15,00 h-ig Callanetics torna Hétfő, szerda, péntek 10,30-17.30 h-ig dolgozók Hllliill 17.30-18.30 h-ig hallgatók részére I II Önvédelmi oktatás Hétfő, szerda, péntek 16.30-17.30 h-ig Judo oktatás Hétfő, szerda, péntek 17.30-18.30 h-ig i I Kondicionáló torna (erőfej­ lesztés és szertorna edzés) Hétfőtől-péntekig 19.00-21.00 h-ig b I I I I I Jelentkezni lehet a testnevelési csoport irodájában, vagy tele­ fonon a 370, 371-es melléken ! I I i I 19 s', �A Pázmánv Podium ŐSZI progratervezete ( 2000. nov.-dec.) Családpolitika és jólét Meshívott előadók: Harracli Péter, Szociális és családügyi miniszter Bíró László, püspök Márki László, N agvcsaládosok Szövetségének elnöke Pongrátzné Hüttl Marianne, szociológus Időpontja: november 8., 18 óra Helye: PPK12 JAK Szentkirályi u. 28. Tervezett előadások: Mérlegen a honvédelem és az európai integráció (november 22., 18 óra) Jogászság az Európai Unióban (december 6., 18 óra) Az elő a dá s ok h c ly sz ín e: PPKli J AK Szentldrályi u. 28. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2000 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource III. évfolyam 9. szám 2000. október 30. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2000. október 30. Date Created Date of creation of the resource. 2000. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (2934+1925kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_III_9_20001030 Relation A related resource T00024 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_III_9_20001030 HÖK https://omeka.ppke.hu/files/original/7d298638bdc4906862a35f07b3d182ef.jpg 0e251e5b411c3631837e8f5644f28a72 https://omeka.ppke.hu/files/original/4b57cc01fe0e37a57f57e97f641d3cac.pdf e2f89561e6246063d5fee8c40f0e0576 PDF Text Text PPKE_úfcéíetJ/Li6>JÍOOOlíOS TTT?T RT X X XZyX^.Oy X A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA c© Q JmI ÍHÍ9HHMK •ri,;PlIl I ■ I* i i w ,/ o> í I 9 é ' ■ K (;*»• Jí 1 ív.; » i ;«í ií*' i»l: f'?’ ■ S 44^8 ÍM 9 ■ íi tgj i 9 í^. '9^ w ■ <í N tfí E c sM SKmi < s ¥ lé í 1 4. r í» -Xí >f 5 í woO i>^ 1^ < í 1 : ., .<■ , .,f, i "o yI j > X * jHMNll^ í ^tMHWl i■ í ' J-Wr Í! w; 1 / f , >Í!- iO' r í Eltelt ezer iá fíes^i ’k. Bi É r r ! l)i; (jyöt'ffy ('.. .J ’K^ a « ^ent bfmiírál �Tartalom Impresszum ítélet Pázmány Jogászlap Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata Eltelt ezer év... 3-6 oldal Levelek a magyar (lolgotáról HL 7. oldal Felelős kiadó: Mile Attila elnök Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Richolm György főszerkesztő Munkatársak: -Ki lesz a jobbik?” Beszélgetés Kovács Dáviddal, a JOBBIK elnökével 9. oldal Egyházi oldalok. 10-11. oldal Szabo Zoltán Szabó Ferenc Szabó Péter Leuven - Ecce Europa Élménybeszámoló Belgiumból 12. oldal Koltaj András Pázmány Péter egyetemei IL rész Jóna Tibor Wetzel T^nás 13-14. oldal Pázmány Péter élete és kúra 15-16. oldal Miháltz András Christián László Szerkesztőség címe: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 1088. Budapest, Szcntkirálvi utca 28- 30. Tel /fax 429’ e-niail: iteíet4éjak.ppke,bu Bemut&tkozik a Rákóczi Szövetség 18-19. oldal MHÍMBIOBM' ! y. -jj. Készült: Kemény Gyula Nyomdája Törökbálint, Árpád u, 7 L Telefon . 23/335-269 1000 példánk ban I/l: 40.000- Ft 1/2; 25.000- Ft 1/3; 14.000- Ft Jy, Az újságban megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét Kérünk mindetikit, aki munkánkban írásaival közre óhajt működni, lehetőség szerint lemezen, Word Dokumentumban mentve jutas­ sa el hozzánk anyagait. Aláírás nélküli cikkeket sajnos nem áll módunkban leközölni. 2 HU 30.000^ Ft 1/2: IS.OÖÍT Ft 1/3: 10.000- Ft �ítélet F»« minekutána szüntelen veszedelmekben epedett, és csaknem hamuvá lett szerelmest hazánkban, a keresztyéni egyességnek kötele elszakada, és minden gonoszság elárada; oly temérdek vakságra jutának az emberek, hogy utolsó és legkisebb dolgoknak tartják immár az j^gaz hitnek isméretit, és a keresztyéni tekéi etess égre való igyekezetét.” (Pázmány Péter) ELTELTEZERÉV... BESZÉLGETÉS DR. GYÖREFY GYÖRGY PROFESSZORRAL SZENT ISTVÁN KORONÁZÁSÁ­ NAK EZREDIK ÉVFORDULÓJA FELÉ KÖZELEDVE Dr. Györffy György 1939-ben rozó élmény lehetett Géza szá­ te a hatalmat és Géza feleségé­ végzett a Pázmány Péter Tudo- mára, mely eltántorította őt a bi­ nek, Saroltnak a kezét. István le­ mányegyetem történe lem-föld- zánci egyháztól. Ehhez jámít még verte a lázadást, majd elrettentés­ rajz szakán. 1949-88 az MTA Történelemtudományi Intézet munkatársa. 1987 a princetoni Institute for Advanced Study tagja. Az MTA Történelemtudo­ mányi Komplex Bizottság elnöke, a Magyar-Svéd Történész Vegyeshizottság tagja. 1993- az Európai Középkori Akadémia tagja. A tör­ ténelemtudományok kandidátusa (1952). majd doktora (1969). 1990- az MTA levelező, 1991rendes tagja. Dijai: Akadémiai díj (1964, 1986). Herder-dij (1988). Széchenyi-dij (1992). Magyár Örökség cím (1997). a 971-ben véget ért görög-bolgár képpen felnégyeltek Koppány háború, melynek lezámltával Tzi- testét. Ez azonban sokkal inkább miszkész János császár felszá- Sarolt nyomásának köszönhető, aki molta az önálló bolgár patriarchá- félig keresztény volt, de megőrzött tust. Ezek az események, az önál­ valamicskét pogányságából is, ke­ ló állam megteremtésének na­ resztény nevet sem vett fel. A bün­ gyobb esélye sodorták Gézát a tetés módja pedig oda vezethető Nyugat felé. vissza, hogy a Biblia a levirátust (a A koronázási palást ábrázolása nemzetségi társadalmakban érvéaz egyetlen hiteles Szent István- nyesülő szokás, mely szerint a megarckép? özvegyülö asszonyt tíz elhunyt félj Minden bizonnyal az ábrázolás fivére, vagy a nemzetség más tagvalódi. Nagy a valószínűsége an- j a köteles feleségül venni, hogy a nak is, hogy a kalocsai székes- család fennmaradjon KA) egyházból számiaztatott XÍI. szá- paráznaságnak minősítette. a zad végi királyfej is őt ábrázolja, rokon volgai bolgárok X. századi esetleg azt .a palástról másolták. jogszokása szerint pedig a parázTisztelt professzor úr mielőtt Szent Mennyire lehetett Istvcin hivő nálkodó büntetése felnégyelés és Istvánról beszélgetnénk meg kell keresztény, vagy esetleg csak az a felnégyelt részek kifüggesztése említeni apját. Géza fejedelmet. Ró- ország fennmaradásának jól volt. Egyébként Istvan egyáltalán la jóval kevesebbet tudunk, a fórrá- felfogott érdeke vezette, amikor a nem bánt kegyetlenül ellenségei­ sok elenyésző volta miatt. Mi az a keresztény vallást elterjesztette? vel, sőt, törvényei is meglehető­ munka, amit ő kezdett el és fia Egészen biztosan buzgó keresz- sen enyhe büntetéseket tartalmazfejezett he? tény volt. Már gyerekkora óta er- tak. Géza emléke méltatlanul elhalvá­ re nevelték, és minden rendelke- Pázmány lovag, aki a Koppány nyult. Tetteiről szinte semmit sem zésre álló adat erre utal. Emellett ellen támadó te störség egyik pajegyezett fel a történetírás, holott a persze nem volt mellékes szem- rancsnoka volt, állítólag Páz­ kereszténység elterjesztésében nagy pont az ország érdeke sem. A le- mány Péter felmenője volt. Igaz érdemei vannak. Biztosította a bé- gendákban leírt vakbuzgó vallá- ez? két a külországokkal és így minden sósság csak Imre herceg 1031- így igaz. Pázmány sváb szár­ erejét a belső ellenzék leverésére ben bekövetkezett halála után lett mazású volt és még Géza ural­ fordíthatta, amely törekvése sikerrel jellemző rá. kodása alatt érkezett az országba, is járt. A középkorban nagyon tisz­ Mennyire fértek össze az egyház zsoldosként a fejedelem nehéz telték Gézát, elsősorban persze Ist­ tanításaival azok az esetenként katonai kíséretébe. A Pázmányok ván apjaként. kegyetlen módszerek, melyekkel több helyütt kaptak később birMi volt az oka annak, hogy Géza, leszámolt ellenfeleivel? tokot az országban. így a Felmajd később István a nyugati A legszélesebb körben ismert eset vidéken, a Tisza-mclléken, Erkereszténység felé fordult Bizánc a Koppány által szított lázadás le- délyben is, a bihari részen. Az ö helyett? verése. Mint tudjuk, Géza halála egyenesági leszármazottja lett Taksony háborúba keveredett a után Koppány a szeniorátus és a Pázmány Péter. görögökkel, ez olyan meghatá- Icvirátus jogán magának követel- István és felesége. Gizella �lW16t házassága hogyan jött létre? Géza nem tudott tartós békét lét­ rehozni Civakodó Henrik bajor hercegsegével és a bajorok folya­ matosan Kelet felé terjeszkedtek. beleütközve ezzel a gyepűsávot biztosító magyar határőrökbe. Civakodó Henrik halála után (995) alkalom nyílt a bajor-magyar vi­ szony békés rendezésére, Sarolt pedig tüstént megragadta ezt. Leánykérő követeket menesztett Regensburgba. IV. Henrik herceg örömmel fogadta a békét biztosító házasság tervét, megszerezte III. Ottó császár hozzájámlását is, így létrejö­ hetett a frigy. Az egyértelmű érdekhá­ zasságdacára lehetett-e köztük valamiféle érze­ lem, milyen lehetett a házasságuk? A házasság hannonikus lehetett, amit bizonyít az is, hogy több gyerek is született belőle, saj­ nos a magas gyemiek•<í halandóság miatt pontos < adatot nem ismerünk Érzésem szerint István- ' * nak tetszhetett a szép, magas bajor leányka, de persze mindez csak feltételezés. Biztosak lehetünk abban, hogy István koronázásának pontos dátuma 1001. január 1.? Természetesen mindig felmerülhét kétely, de több érv is szól emellett. Először is: akkoriban elterjedt a 'Ailágvége-várás”. Já­ nos jelenéseinek könyvében olvashatóak azok a jövendölések, melyek szerint Krisztus születése után ezer esztendővel elérkezik a végítélet. Ezt a hitet akkoriban sok pap is táplálta, NyugatEurópában meglehetősen elterjedt a nép körében és eljuthatott Magyarorszagra is Istvánt CS papi környezetet a megújulás gondolata hathatta át. amikor nem törődve a jóslattal, az új évezred a első napjára tűzték ki koronázást. Ennél kézzelfoghatóbb bizonyíték a XI.-XII. században vezetett királylajstrom, mely alapján többé-kevésbé bizonyossá válik ez a dátum. A koronázás egyébként az ún. mainzi ordó szerint történt. melynek részletes leírása fennmaradt. Milyen korona lehetett István fején a koronázáskor? Szent István kézjegye Minden valószínűség szerint egy drágakövekkel kirakott abroncskorona volt, a kor “koronadivat'’-jának megfelelően. Ez lát­ ható a paláston is. Néhány ilyen korona fennmaradt, Istváné sajnos nem. Az Ön elmélete szerint a ma Szent Koronaként tisztelt korona felső része István koponyájának ereklyetartója volt. Mire alapozza ezt? Abban az időben sok ilyen koponya-ereklyetartót készítettek, amelyek hasonlatosak a Szent Korona felső részéhez. Amikor 10S3-ban kiemeltek a csontokat a sírból, azokat creklyetartokban helyeztek el. Ekkor készülhetett a mai koronánk felső részé. A vizsgálatok során fel­ merült néhány problémás kér­ désre - például, hogy miért talál­ ható egy olyan átfúrás a koronán, mely nem az összeillesztés során keletkezett - is választ kapnánk így, ráadásul megmagyarázhatóvá válik az is, miért tisztelte a mai Szent Koronát már az Árpád-kor vége felé mindenki Szent István koronájaként. , A koronázási palást és , prágai Szent Vid székesegyházhan őrzött kard tulajdonitható-e - teljes bizonyossággal Szent Istvánnak? István eredeti koroná■■■■ ’zási palástja nem maradt ránk. A ma koro­ názási palástként is­ mert palást 1031-ben 1?.. készült a székesfehérBk'-' ' 5bazilika számára, egyházi használatra és 1 - .A ....1 - csak később alakították ' at a magyar királyok koronázó palástjává. Tehát ha nem is Istváné volt, biztos, hogy az ő életében készült. Az 1270-ben történt nagy kincslopás során Prá­ gába került kardot sokáig István fejedelem avató kardjával azono­ sították. E;; azonban kevéssé va­ lószínű, tekintve a kard '’hasz­ nált'’ állapotát és díszítéseinek szegényességét. Megmunkálása azonban jellegzetesen István-ko­ rabeli, ezért inkább tarthatjuk használati kardjai egyikének. Ami még szóba jöhet, az a jogar kristálygömbje, ami valószínűleg szintén az ö korából származik, de maga a jogar későbbi. Milyen egyéb fe is égje / vénye i �voltak Istvánnak az említett mainzi ordó szerint? A koronán, a kardon és a paláston kívül a karpántok, a koronázási gyűrű, valamint a jogar és az or­ szágalma tartozott ezek közé. A hagyomány szerint Szent István II. Szilveszter pápától kért és ka­ pott koronát, elkerülve ezzel a né­ met-római császár hűbéresévé válást. Elképzelhető ez, hogy a császár megkerülésével, közben­ járása nélkül körönéit kaphatott? A korabeli forrásokból inkább az derül ki, hogy III. Ottó tevékeny részese volt a korona küldésének. Valószínűleg a pápával egyetértésben küldték István számára a koronát. Mennyire tudta István a népet ‘'átnevelve ” keresztény hitre térí­ teni, és mennyire csak a büntelésektől való félelem tartotta fenn ét hitet és vele együtt az országot? Eltörölni egy nép ősi hagyományait természetesen nagyon ne­ héz. Az akkori zavaros viszonyok mellett azonban Istvánnak, negy­ venkét évi uralkodása alatt azt hi­ szem sikerült a népet többé-kevésbé teljesen megtéríteni. Halála után már csak az igen gyenge ke­ zű uralkodók uralma alatt fordultak elő pogány lázadások. István sikeréhez nagyban hozzájárult az országban uralkodó rend. Magyarországon béke és nyugalom volt, egy-két kisebb kivételtől eltekint­ ve, ami igen vonzóvá tette ezt a földet. A nép is könnyebben al­ kalmazkodott így az új hithez. Ehhez jánilt még István viszony­ lagos szelídsége ellenfeleivel szemben, amiről már beszeltünk. István hatalomra jutása után két nagyobb ellenféllel került szem­ be. Az erdélyi Gyula megadta magát és István megkímélte az életét, Ajtony! pedig hadjáratban legyőzte, ezáltal az egész ország- bán elismertette hatalmát. Egyik ellenfelével sem bánt kegyetlenül, a később elterjedt vaskezű uralkodó képe tehát nem teljesen valós. Szent István állam- és egyház­ szervezése mennyiben alapult külföldi mintán és mennyiben te­ kinthető önállónak, mennyire bi­ zonyult időtállónak? Azt hiszem ő a külföldi mintákat nagyon ügyesen alkalmazta az it­ teni viszonyokra. Hiszen az államszervezet előzményei, a nem­ zetségi szállásterületek már megvoltak. Tehát önálló szervezőmunkára is szükség volt. A magyár berendezkedés egyébként nagyban hasonlít a lombard mintára. Egyházszervezéséről pedig elég annyit mondani, hogy az ál­ tala felállított püspökségek és érsekségek ma is léteznek és mai egyházszervezetünk az ő munkáján alapszik. Törvényeiről mi mondható el a külföldi példákkal való összehasonlítás ütem? Szent István két, ránk maradt tör­ vénykönyve legnagyobbrészt önálló törvényalkotás. Azokat az admonti- (XII. sz.), Thuróczi(XV. sz.), Ilosvai- és Kollár-kódexekből (XVI. sz.) ismerjük. Mivel egyik sem egykorú forrás. néha nehéz kibogozni az eredeti szöveget. Az biztos, hogy a bajor népjog, a Lex Bajuvariorum hatása érződik a törvényeken, melyek a kor kívánalmainak megfelelő, nagyszerű munkák. Sokkalta enyhébbek, mint a kortárs külföldi törvények. Ahol más halálbüntetést ír elő, ő legtöbb esetben megelégszik a büntetés megváltásával, nyoma sincs a büntetések között a korban oly divatos büntetésnemeknek, a vakításnak és az akasztásnak. Hogyan alakult Magyarország kapcsolata a r.émet-római birodalommal 11. Henrik. István sógorának 1024-hen bekövetkezett halála után? A Henrik után következő II. Konrád Magyarországot egyértel­ műen hűbéresévé akarta tenni. 1030 júliusában seregével benyo­ mult az ország területére, Győr felé haladt. István kiüríttette a Lajta és a Rába közti területet, elhajtatta az állatokat, eltüntettetett minden élelmet. Konrád serege már a folyókon, mocsarakon és a gyepűn is csak nagt- áldozatok árán jutott át, a Rábához érve pedig már éheztek katonái. Serege visszafordult, hátában a magyar haddal. A magyar hadsereg Bécsnél bekerítette és megadásra kényszerítette Konrad csapatát. Ezt a történelmi tényt az esetet szépítő német krónikások előszeretettel hallgatták ek így nem vált közismerté. 1031 -ben a két fél békét kötött. Szent István Kelet felé is viselt jónéhány háboriit. Har­ colt a lengyelekkel, a besenyők­ kel, a bolgárokkal, de az ország­ ban uralkodó békét mindvégig biztosítani tudta uralma alatt. Mi volt a jelentéssége a jeruzsálemi zarándokút megnyitásának? A zarándokok olyan 'Eadi úton' haladhattak, amelyet királyi várak sokasága őrzött, biztosítva volt az ellátás és elkerülték a tengeren garázdálkodó kalózokat, vagy az őket szállító hajósok kapzsiságát. Magyarország pedig az út megnyitásával bekapcsolódott Európa vérkeringésébe, ■megnyíltak a kapuk", melyen a kor sok nagy­ nevű alakja érkezett ide, hazavíve Magyarország hírét. István minden itt áthaladó jelentős személyiséggel találkozott, ezáltal ér­ tékes információkat szerezve. Mai szóhasználattal élve ‘hírszer­ zési központ” lett a királyi udvar. 5 �A húszas évektől kezdve - pontos; évszám nem ismert - folvamatosan haladtak át a zarándokok országiinkon. Imre herceg halála után (1031) Szent István tisztában volt-e azzal, hogv megfelelő utódjelölt nélkül az ország fennmaradását veszély fenyegeti ? Imre herceg halála a végletekig lesújtotta Istáánt. Imre minden bi­ zonnyal tehetséges ember volt és egy általán nem volt olyan vakbuzgó keresztény, mint a róla szóló források állítják, noha tennészetesen mélyen hívő volt. A források a szentté avatás érdekében csaltak egy' kicsit. Bizonyíték a herceg életrevalóságára, hogy eg\ vadkanvadászaton vészi­ tette életét. Halála utána nem volt megfelelő utódjelölt. István teljesen összetört- a liitáez “menekülfráa­ dásul már igen beteg is volt. Gizella nyomására ekkor nővére fiát, Orseo­ lo Pétert jelölte a trónra. Ennek halla­ tán tervelte ki ellene Vazul a merény­ letet, amiért szeme világával bünhődött. Mint mondtam, Pétert elsősorbán Gizella pártfogolta, akit hatalomra jutása után rútul elárult, bör­ tönbe záratott és megfosztott birto­ kaitól. István ekkor már tál öreg és megkeseredett volt, és nem akadt más, megfelelőbb jelölt a trónra. Nem bízott benne, hiszen fennmaradt a Pétertől István által megkövetelt eskü szövege, melyben Péter kötelezi magát nagybátyja páráncsainak megtartására. Ennek ellenére még életében királlyá koronáztatta öt. Ismerjük-e István király hedálának körülményeit? Valószínűleg már 1030-tól kezdve betegeskedett. Esztergomban, gyógyvizekkel kúrálta magát. 1038. augusztus 15-én, Szűz Mária mennybevitele napján távozott el. Halála után vitték testét Fehérvárra. Hog\’an temették el a Szent királyt és mi lett holttestének sorsa? 6 Istvánt, végakaratának megfelelően a székesfehérvári bazilikában temették el, a föhajó középvonalában, egy fehér márvány szarkofágban, teste azonban nem nwgodhatott békében. A viharos időkben a sír feldúlásától tartó kanonokok kiemelték a testet és a föld alá, egy kösírba rejtették. A szentté avatás során, 1083-ban a testet megpróbálták kiemelni. A sír­ fedél azonban nem mozdult. Egy apáca ekkor azt javasolta, engedje szabadon László a Visegrádon raboskodó Salamont, ami meg is törtélit. Néhány napra rá, az újabb kísér­ let immár sikerrel járt. A messzi földről érkezett betegek közül többen csodás gyógyuláson mentek át. A kibontott sír belsejében a maradványok talajvízben úsztak. A csontokát ekkor kiszedték, majd a szentté avatás keretében oltárra emelték. Korabeli szokásoknak megfelelően aztán valószínűleg széthordták azo­ kat, hisz az ereklyékre mindenhol nagy- kereslet mutatkozott. A Szent Jobb a kiemeléskor már nem tartozott a testhez. De vajon hová kerülhetett'? Amikor a testet a szarkofágból a föld alá menekítették, akkor következett be a jobb kéz leválasztása. A Szent Jobb ereklyeként a káptalani kincs­ tárba keiiilt, ahonnan annak őre, Merkúr egy szerűen ellopta azt, majd saját családi monostorában, Biharbán helyezte el. 1084-ben mindezt bevallotta Szent László királynak, aki megbocsátott és a Szent Jobbnak kőmonostort építtetett, amely körül kialakult mezőváros szintén a Szentjobb nevet kapta. Az ereklyét a XV. században Székcsfchen aiTa vitték, annak török kézre kerülése után (1541) a Szent Jobb eltűnt, majd 1590-ben Raguzában (a mai Dubrovnik) tűnt fel. Mána Terézia 1771ben visszaszerezte azt Raguzától, máj d Budára hozatta. Szent László 1083-ban avattatta szentté Istvánt. Különösen annak fényében énlekés ez. ha tudjuk, hogy? István vakittatta meg László nagyfapját, Vazult. Leheteti-e valami el­ lenérzés íjászlóban Istvánnal szem­ ben emiatt, vagy az országépitő ki­ rály kultusza minden mást elnyo­ mott? Azt liiszem, László mar csak a nagy királyt tisztelte Istvánban, nem hi­ szem, hogy indulat lehetett a szívé­ ben vele szemben. Lígyanakkor a szentté avatás fontos politikai ese­ mény volt. László kereste a szellemi kapcsolatot Istvánnal, hiszen hata­ lomra Iutasai.or a királyi hatalom Igencsak megtépázott volt. A szentté avatásban megtalálta ezt a kapcsola­ tot. Hatalmas eredmény továbbá, hogy az alig több mint nyolc évtizedre visszatekintő magyar keresztény egyház immár szentekkel "biiszkclkedlietett”. Végezetül, mi a professzor úr véleménye a ma emberének történel­ mi tudatáról? Tisztában vag\nink-e Szent István töriénelmi jelentőségé­ vel? A történebni tudatiuik nagy on gyen­ ge. Nem hiszem, hogy elegendő az átlagemberben rejtező tudás. Ha elő­ rébb akarunk lépni, tovább akanuik fejlődni, ahlioz először is ismerni kell a múltunlcat, és büszkének kell lennünk rá, István példája is bi­ zonyítja; csak szilárd alapra lehet építkezni, az elmúlt évtizedekben si­ keresen összezavart tudatú nép pedig nem rendelkezik ilyennel. Szent Ist­ ván a magyar történelem megha­ tározó alakja, akire mindannyian büszkének kell lennünk, hiszen az ö uralkodása alatt lett Magy arország híd Kelet és Nyugat között, ame­ lyen any agi javak és eszmék ára­ moltak, hogy az eladdig félreeső országot Európa szerves részévé avassák. Koltay András �ítélet LEVELEK A MAGY4^R GOLGOTÁRÓL HL Nemzetünk nagy íróinak. müvészeinek, politikusainak müveit, életiitját. tevékenységét alaposan megismerhetjük a róluk szóló sza­ kirodalomban. De milyenek vol­ tak, mint emberek, hogyan érez­ tek, mit gondoltak az életük során történt történelmi eseményekről? Sorozatunkban eddig ismeretlen oldalukról mutatunk be néhányat közülük, olyan forrásokon kerjict r UMfnuul- ritkábban szerepelnek a könyvek­ ben. A sorozat legújabb részében sza­ kítunk az eddig megszokott szerkesztési módszerrel. Ezúttal megfordul a nézőpont, és azt vizs­ gáljuk, milyen véleménnyel volt rólunk, magyarokról NyugatEurópa. Természetesen ismét igyekeztünk olyan írásokból és egyéb megnyilatkozásokból válo­ gatni, amelyek kevésbé kaptak nyilvánosságot a közelmúltban. Érdekes és tanulságos eredmén­ nyel zárult e kutatás: téves az a felfogás, mely szerint mi a Nyugat szemében lenézett és megvetett nép vagyunk. A jól ismert poli­ tikai okok által nem vezérelt ér­ telmiség pontosan látta értékein­ ket, szerepünket Európában. Ma már a legfőbb feladat talán az általuk kimondott igazság nem is Európa felé, hanem sokkal inkább saját magunk felé való bebizonyí­ tása. hiszen kissé elfeledkeztünk történelmi gyökereinkről, büszke­ ségre okot adó tetteinkről, tisz­ tánlátásunkat zavarja az elmúlt évtizedek és a jelen homálya. Az idézeteket négy témakörhöz kapcsolódva válogattuk szét. 1. A magyar fajta “A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre “A magyar népet szeretem és csodálom. Boldog vagyok, hogy néhány költője nevemet az ő nagy költőjük nevével, Petőfi Sándoré­ val hozza kapcsolatba” (Beranger) hordozott. Ezen értékeket nemzeti sajátosságok megléte a legfőbb érv amellett, hogy szellemileg egyenrangúak vagyünk minden más nemzettel, még ha értékvinkböl sokat el­ vesztegettünk is az elmúlt év­ tizedekben. "“■Vajlia a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának 2. A magyar múlt “Európa sohasem hálálhatja meg van.'’ (Montesquieu) ct z. V 0,1 zetek hősével szemben. E nemzet hősi példája fölemel és meg­ nemesít minket. A magyar hő­ siesség magas erkölcs megnyi­ latkozása.” (Michelet) “Különös nép a magyar, de nekem nagykőn tetszik. ” (Bismarck) “Én átutaztam az önök hazáján. Tanúja voltam e nagy nemzet hősi erényeinek és annak, hogy a ma­ gyarság sohasem vesztette el ősi karakterét.” (Lamartine, 1848) 'A magyar ember szívében a ha­ zaszeretet uralkodik. Már Proud­ hon megmondta, hogy a magyar költők többre becsülik a hazafiságot a szerelemnél. ” (Laveley) '‘Szeretnék olyan egészséges lenni, mint egy magyar.” (Nietzsche) “A magyarok nem élnek abban a tudatlanságban és tétlenségben, amit itt Angliában a pártszellem és politikai érdek akart velünk elhitetni. ” (Pardol, 1848) E néhány rövid idézet is bi­ zonyíték arra, hogy Európa sorsát a mai napig meghatározó Nyugat elfogulatlan gondolkodóinak sze­ mében a magyar nép számukra megbecsülendő és különleges ÓZ, tót, amelyet azzal tett, hogy a saját testével védelmezte a török és tatár ellen. Mialatt a magyar gátat emelt a barbár betörés elé, nyugaton a művészetek szabadon virulhattak. A tüzvonalon túl a harci zaj dúlt, míg ideát Provence édes dalai hangzót!ak" (Michelet) "N magyar vérét ontotta az emberiségért. Európát Hunyadi János mentette meg a török betöréstől. Ez és önvédelmi harca a legnemesebb nemzetek közé emeli a magyart.” (Doumergue) ‘'Magyarország gátja volt a török terjeszkedésnek. bölcsője az alkotmányos szabadságnak és a vallási tűre lemnek. ” (Herrig, 1838) Magyarország igen sokszor védte saját fúggetlensége és jóléte árán Nyugat-Európát, míg cserébe igen ritkán kapott hasonló ön­ feláldozást. E történelmi tények bizonyítják a magyar nép kulcs­ fontosságú szerepét Európa sor­ sának alakításában. 3. Trianon, 1920 “Magyarország földarabolása történelmi non sens. A rablást szentesíteni nem lehet. ” (R. Kin­ ley) 7 �I ILVzlOL "Erdély, e sajátosan magyar té­ ridét, mindenkor a magyar sza­ badság védőbástyája, a magyar­ ság Piemontja volt és arra a ro­ mánok jogot nem formálhatnak. " (Guy de Roquencourt) Nem lehet cél e helyütt a trianoni béke igazságosságának elemzése, e három idézet is csak azért került papírra, hogy bizonyítsa, az 1920-as békét még a világ­ háborúban győztes államokban sem tekintette mindenki igazsá­ gosnak. 4. A magyar jövő “A magyar nemzet nem pusztul­ hat el, és ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni. ” (Saint-René Taillandier) “Magyarország foglalja vissza helyét a nemzetek között és le-gyen az, ami régente volt: Európa legbüszkébb védőbástyája.” (Backwill) ‘Magyarország nem halt meg és nem halhat meg, mert a nemzetek halhatatlanok... Ez a kiváló nem­ zet ki fog törni sírjából, ahová a zsarnokság fektette. Addig, amíg a függetlenségi szellem, az erény. C1 hősiesség a dicsőség s a szabadságvágy élni fognak. Ma­ gyarország is élni fog. ” (Victor Hugó) Ha más nemzetek gondolkodói ily mértékben hitet tettek Ma­ gyarország mellett, az ösztönzés arra, hogy merjük bátran hinni, van és lesz jövőnk Európában, reménykedve abban, hogy a igazságtalanságok történelmi előbb-utóbb kiegyenlítődnek. 5. Epilógus “Mikor fogjuk leróni adóssá­ gunkat az áldott nemzet iránt. mely Nyugatot megmentet­ te? ’’(Michelet) Szerkesztette és a kísérőszöveget írta; Koltay András 8 r Nyári Pázmány Napok Idén augusztus 13-a és 20-a kozott került megrendezésre immár negyedik alkalommal - a Nyári Pázmány Napok - Kár­ pát- Medencei I^úsági Jogásztalálkozó. A szabadegyetem fő szervezője a Pázmány Pódium volt, melynek kulturális ren­ dezvényei közül első helyen a Pázmány Napok szerepel. A nyári tábor helyszínéül a Szent István Egyetem gödöllői campusa szolgált, amely minden szempontból ideálisnak bizonyult. Az elmúlt évek kellemes élményeire alapozva szép számmal akadtak olyanok, akik másodszorra, harmadszorra látogattak el rendezvényünkre. A gólyák ízelítőt kaphattak az egyetemi életből, a felsőbb évesek pedig a színvonalas előadások és a jó társaság miatt látogattak ide. Az esti bulikon hol élőzene, hol pedig DJ gondoskodott a kitűnő hangulatról. Ezek az esték hamar egy jó hangulatú társaságot alakítottak ki. Akárcsak tavaly, idén is nagy számmal láthattunk vendégül határon túlról érkező diákokat. A főként Erdélyből érkező hallgatók kedvezményes étkeztetésében és elszállásolásában a Rákóczi Szövetség nyújtott segítséget. És most egy kicsit bővebben az előadásokról: Az egyetem oktatói közül dr. Garay Mária vezetett be minket a gyermekek mai helyzetébe a jogszabályok tükrében. Dr. Varga Zoltán előadása a Vádalku címet viselte, melynek keretében egy bíró szemszögéből pillanthattunk be a tár­ gyalóterembe, az elmúlt évek leghíresebb perein keresztül. A Történeti Hivatal elnökhelyettese, Kónyáné dr. Kutrucz Katal­ in a III/3-as akták sorsáról nyitott vitát. Rózsa Flores Eduárdó a nemzetközi bíróságok sajátos helyzetén keresztül igyekezett a felelősségre vonás lehetőségeit mérlegelni. A horvát had­ sereg nyugalmazott alezredese előadásával a tavalyihoz hasonló osztatlan sikert aratott. A hét egyik legnagyobb érdeklődéssel várt előadása keretében Szabad György az 1848-as év politikai felelősségével kapcso­ latban osztotta meg velünk gondolatait. Összességében elmondhatjuk, hogy a rendezvény több szem­ pontból is sikeres volt. Aki ott volt, biztosan szívesen emlék­ szik vissza erre a hétre, aki pedig kihagyta, jövőre bepótolhat­ ja. Idén ugyanis még többen buzdítottak minket a tábor újbóli megrendezésére, amely már szinte hagyománynak számít az egyetem életében. Fahn Gábor a Pázmány Pódium elnöke �ítélet “Ki lesz a jobbik?” Beszélgetés Kovács Dáviddal, a JOBBIK elnökével gondolom, hogy sokan most hallanak először erről a szervezetről. Bemutatnád ne­ künk pár szóval? A JOBBIK (Jobboldali Ifjúsági Közösség) elsődleges célja, hogy a közéleti szerepvállaláshoz fórumot biztosítson azok számára is akik nem rendelkeznek konkrét pártkötőueseKKel. Azt hiszem, hogy a hagyományos politikai szervezetek ebben a közegben nem igazán eredményesek. A fiatalókban még nem alakultak-. nem alakulhattak ki az egyértelmü pártpreferenciák, csupán irány okról, irányzatokról beszélhetünk. Mindemellett a mai magyar parlamenti pártok sem rendelkeznek mind a mai napig egy tradicionális, jól kiszámítható eszmeiséggel. Töbhé-kevéshé hasonló celokat tűzött ki az idén februárban létrejött BEK (Baloldali Egyetemista Kör) is, mégis mi a különbség e két szervezet között? Mi fontosnak tarjuk a nemzeti, keresztény gondolkodású, elsősorban - de nem kizárólag - a felsőoktatási intézményekben tanuló fiatalok összefogását és azt, hogy számukra egy partoktól független fórumot biztosítsunk, amely ideális intézményi kerete lehet egy ön­ zetlen közösségszolgálat kialakul ásának. működésének. Szeretnénk kinevelni a jövendő évek jobboldali politikusait, akik egyéni érdekeiktől mentesen képesek lesznek tevékenykedni. hazájukért Emellett célunk, hogy a közok- tatásban végre ténylegesen megteremtődjön az esélyegyenlőség valamint elő kívánjuk segíteni a határainkon túl élő magyarság támogatását, Azt hiszem, hogy a BEK a JOBBIK létrejöttére történő válaszlépés, de a megalakulásukon kívül eddigi konkrét eredményeikről még nem hallottam. Mikor alakult a JOBBIK és milyen a szervezeti felépítése? A múlt év novemberében volt az alakuló gyűlésünk, jelenleg közel ötszáz regisztrált taggal rendelkezik a JOBBIK. A közösség alap szervezetek or­ szágos hálózatából épül fel, jelenleg Budapesten öt vidéken pedig nyolc működik be1 ölük. A Pázmány jogi karán is jelen vagyunk, ahol Gulyás Gergely végzi a koordinációs feladatokat. A szervezet napi ügyeit az elnök és egy tizenkét fős elnökség végzi. A legfőbb döntéshozó szerv a havonta Választmány, összehívott amely az alapszervezetek három-három küldöttjéből áll. Működtetünk egy Hírlevelet is, amelyben tagjainkat tájékoztatjuk a szervezet országos és helyi híreiről. Milyen programokat tudtok nyújtani tagjaitoknak illetve cr esetleges érdeklődők számára? Itt Budapesten szeptemberben indult egy négy részes előadás­ sorozat, amelyben a jelenlegi jobboldali parlamenti pártok elnökei tartanak előadást, de szervezés alatt áll egy, a Tiszta Kezek Alapítvány által tartott beszámoló is, aminek azt hiszem a jelenlegi politikai eseményeket figyelembe véve igen nagy az aktualitása. Mindezek mellett nagyon fonfosnák ta.;tjuk, hogy a szervezeti kereteket elsősorban a helyi alapszervezetek töltsék meg tartalommal. Tehát megadjuk és el is várjuk az önáílóságot tőlük. Sajnos egyesek 1 £' nem mindig fo:gadják jó szándékkal törekvéseinket, például múltkor az EETE-n lefüleltünk két filozófia szakos hallgatót, akik igen nagy előszeretettel tépkedték le a plakátjainkat, Milyen társadalmi szervezetekkel, illetve pártokkal tartotok fenn kapcsolatot? Elsősorban azokkal a szervezetékkel működünk együtt. amelyek hasonló elvi alapokon állnak velünk. Gondolok itt a már említett Tiszta Kezek Alapítványra, de kapcsolatban állunk a MAFIKkal, a Rákóczi Szövetséggel és egyes egyházakkal is. A jelenlegi négy jobboldali parlamenti párt között igyekszünk “egyenlő távolságot tartani” - ez a kifejezés ne tévesszen meg senkit és ezt a “pártsemlegességef’ tükrözi a jelenlegi budapesti előadássorozatunk is. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezen pártok ifjúsági szervezeteinek tagjait ne látnánk szívesen körünkben. Köszönöm a beszélgetést. To­ vábbi sikeres munkát kívánunkl Johny 9 �1 Lv51C> L EGYHÁZI OLDALAK PÁPAI KITÜNTETÉS ZIJNSZKY JÁNOSNAK 11. János Pál pápa a világiaknak adható legmagasabb rangú kituntetéssel ismerte el a Pázmány Peter Katolikus Egyetem Jog és Államtudo- mányi Kar volt dékánjának Prof. Dr. Zlinszky Jánosnak azon munkásságát, amelyet a U-l kától i ki magyTOif IVUÖ fel sooktaías ügyéért, ezen belül a Jog és Államtudományi Kar létre- szlovák, magyar es eg)? éh nemzetiségi tanulóifjúság számára. -Újabb letartóztatások Kínábán: II. János Pál pápa október 1.-én százhúsz kínai vértanút avatott szentté a romai Szent Péter bazilikában. A kínai halóságok először csak hivatalosan tiltakoztak a szerintük Kí­ na belügyeibe történő beavatkozás miatt, majd újból az erőszak eszközeihez nyúltak a hozásáért kifejtett. Rómához hű földalatti egyházA Nagy Szent Gergely Rend zal szemben. Letartóztatták csillaggal ékesített parancsno- Thomas Zeng Jinguni püspöki fokozatát Seregély István a köt, aki már 32 évet töltött Magyar Püspöki Kar elnöke, különböző kínai börtönökben, az egyetem nagykancellárja és letartóztattak vele együtt nyújtotta át szeptember 17-en egy 33 éves és egy 70 éves az Egyetemi templomban katolikus papot is. megtartott évnyitó Veni Sancte HÍREK A MAGYAR EGYHÁZ szentmisén. A szentmisén koncelebráltak: ÉLETÉBŐL: Dr.Erdő Péter püspök, a PPKE rektora. Bíró László püspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora, valamint Tarjányi Béla, a Hittudományi Kar dékánja és az egyetemen működő lelkészek. HÍREK A VILÁGEGYHÁZ ÉLETÉBÖL: -A világ püspökeinek találkozóján, amelyet Rómában október 6. és 9. között rendeztek meg II. János Pál pápa a vasárnapi szentmise keretében felajánlotta a világot a Boldogságos Szüzanyának, hasonlóan Szent Istvánhoz, aki Magyarországot ajánlotta egy évez­ rede Szűz Mária oltalmába. -A felvidéki Rózsahegyen katoliku.s egyetemet alapítottak a 10 1280 kilométer gyalog a Szent Koronával: Magyar fiatalok a Szent Korona hiteles másolatával gyalog zarándokoltak Ró- Hírek a PPKE JAK egyházi programjairól, -Minden kedden es csütörtökön 16.00-tól 17.30-ig angol illetve magyar nyelvű beszélgetesekre várja a Kar kápol­ nájában (Szentkirályi u, 28.) az érdeklődő fiatalokat Phillip Crossey atya, akit Dr. Erdő Péter rektor úr kért fel az egyetemisták lelki gondjainak orvoslására. A beszélgetések témái: Isten és a tudomány; Hit és a sport kérdései; A jogi pálya és az idealizmus; Protestánsok és katolikusok Angliában; Reforrnáció és ökumené a világban; Szex, szerelem, házasság; Szentek és példaképek; Bioeti­ ka és környezetvédelem. -A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a Katolikus Ifjúsági Mozgalom közös támogatásával helyi hívő közösséget szervezünk a PPKE JÁK hallgatóihói leIkiségipro- mából Esztergomig. Július 19- gramok és kinhszerű össze­ én indultak el a szent városból jövetelek létrehozására. Várés augusztus 15-én értek juk olyan hívó diákok jelentEsztergomba. Rómából II. Já- kezését, akik segítenének egy nos Pál pápa áldásával indul- 'Tázmányos'" vallásos közöstak, Esztergomban Paskai Lász- ség életre hívásáhan, elöadáló bíboros érsek várta őket. Az sok, vitaestek, könnyű és koolasz és a szlovén szakaszon moly zenei programok, haza és naponta átlagosan hatvan kilo- külföldi kirándulások szervemétert tettek meg, hazai földön zéséhen (jelentkezni lehet: Bak harmincat. Zarándoklatukkal László IL évf hallgatónál az ezer évvel ezelőtti koron- illetve dr. Bölcskei János aküldésre emlékeztek ilyen tanársegédnél a Magánjogi Inmódon, amikor is II Szil­ tézethen). veszter pápa Szent Asztrik püspök segítségével küldte el a -Ha lelki problémáid vannak. Szentkoronát. segítségre találsz: a Budapesti �-Ha lelki problémáid vannak, segítségre találsz; a Budapesti Szemle (ökumenikus), Új Embér, Új Kalász, Új Misszió, inét jelenti a tudás minden területén.(Szent Ágoston; Katolikus Egyetemi és Főis- Vértanúink Hitvallóink, Vigília. Zászlónk. Ezen folyóiratok többsége megtalálható és olvasható a PPKE Hittudományi Karának könyvtárában (1053 Bp. Papnövelde u. 7. tel.: 318-0555, 317-4632) és a PPKE JÁK Confess. X.,XXXin.,33.,)' Lelkészségen (cím; 1052 Bp. Pesti Barnabás utca 1.) Pákozdi István egyetemi lelkésznél. -A PPKE kápolnájában a Szentkirályi u. 28. szám alatt minden hétköznap 12.30-kor kólái szentiiiise várja az egyetem hallgatóit és dolgozóit. Amiről egy keresztény egyetemistának tudnia kell: - Ökumenikus Ifjúsági Iroda: könyvtárában is (Szentkirályi u. 28-30.). Részletek II. János Pál Ex Corde Ecclesiae Apostoli Rendelkezéséhől a Katolikus Egyetemekről 1118 Bp. Himfy u. 9. tel.; 3652998. (az Ön programokat szervez, (Fordította: Széchényi Kinga. Lektorálta; Dr. Erdő Péter) pl.; Keresztény Iflúsági Ta­ lálkozó, Petőfi Csarnok 2000. október 21.) - Keresztény Értelmiségiek Szövetsége; 1118 Bp. Élőpatak “A katolikus egyetem, mely az Egyház szívéből született, abba a hagyományfolyamba tartozik, amely visszavezethető az egyetem, mint in- u. 35 tel.;319-2304 (elnök; Osztie Zoltán plébános lelkész). - Magyar Katolikus Újságírók tézmény eredetéhez. Az egyetemet mindenkor az alkotás, az emberiség javáért terjesztett tudás központjának tekintet- Szövetsége; 1118 Bp. Himfy u. 9. tel.: 316-5659. ték. Hivatásánál fogva az Universi­ tas magistrorum et scholarium a kutatásnak, oktatásnak és nevelősnek szenteli magát, ahol a hallgatók a tudás közös szeretetében szabadon érintkeznek tan áraikkal. (IV. Sándor pápának a Párizsi Egyetemhez Magyar mékek: katolikus sajtótér- Communio Nemzetközi Katólikus Folyóirat, Európai Szemmel. Folia Theologica, Görögkatolikus Szemle, Hitélet, Igen, Jel, Kármel, Keresztény Élet, Magyar Cserkész, Magyar Kurír, Marana Tha, Mérleg, Pannonhalmi Szemle, A Szív, Tarisznya, Táborkereszt, Távlatok, Teológia, Teológiai 1255. április 14.-én írt levelének felhasználásával.) A katolikus egyetem az összes egyetemmel osztja a Szent Ágostonnak oly kedves gau- dium de veritate-t, amely az igazság keresésének, felfedezésének és közvetítésének örö- dr. Bölcskei János Fe'hívás a 2000. évi Kari Tudományos Diákköri Konferencia kiírására l. A Kari TDK-ii azon hall­ gatók dolgozatai indulhatnak. amelyeket a tárgy szerint illetékes intézetvezető 2000. november 29-ig ne\ezett, és a dolgozatot ténylegesen eljut­ tatták az intézetek hozzám. 2. A 2001. évi OTDK-t a PPKE-JÁK rendezi, 2001. április végén. Az OTDK-n csak olyan dolgozatok iiidulhatnak, amelyeke! a Kari TDK-n bemutattak, s a Kari TDK zsűrije bemutatásra java­ solt. 3. A dolgozatok formai és tar­ talmi követelményeit a nevező intézeteknek nieg kell tartani (min. 30 oldal, lábjegyzetek, irodalomjegyzék stb). 4. Kérem azokat a hallgatókat, akik úgy vélik, bemutatásra alkalmas dolgozatuk van. szíveskedjenek felvenni a az kapcsolatot illetékes intézetvezetőkkel. 5. A Kari TDK időpontja: 2000. DECEMBER 8. (PENTEK) 10.00 ÓRÁTÓL, a DÍSZTEREMBEN. Budapest, 2000. október 16. Dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tarar 11 �TTitClÔt ’ í’* 1 Leuven - Ecce Europa Avagy egy képzelt napló részletei -2000. szeptember 4.'. Megérkezé­ sünkkor azzal kezdtük, hogy' eltéA'edtünk. mert itt minden utca egy irányú. Az utcák igen szűkek. .Ahol mi lakunk, az a térképen főútnak van feltünteU e, mint Pesten a Teréz krt.: ez ott azt jelenti, hogy olyan egyirány ú utca, ahol van egy leállóés egy biciklisáv is. - Szeptember 5.'. felkeressük a leuve-ni jogi kart: ha már kutató­ munkára jöttünk ki, nem ártana felmérni a könyvtári lehetőségeket. Egyetem 1425 óta van... Az egyetem - és a szállásimk. a Collegium Hungaricum flamand területen van. így^ angolul kell beszélnünk, mert a franciákat (val­ lonokat) itt kevéssé tolerálják. (A flamand nyelv amúgy olyan mintha cg\ részeg hamburgi matróz fran­ ciául tanított volna egy náthás angolt...) - szeptember 8.'. A belgák mentali­ tása. hát, kissé más, mint a mienk. Itt az óriáskeréknél, célbadobósdinál vagy kísértetkastélyban több fel­ nőttet látni, mint gy ereket. Nem, nem szóltam el, magam: nem vol­ tam vidámparkban: onnan tudom, hogy két hétig Leuven főterére vi­ dámpark költözött, (Az egy ik kör­ hinta zenéje amúgy^ többek között a Rákóczi-induló és az “egy' szál harangvirág” volt.) - szeptember 12.'. A Stella-sörgyár (mert a Stella leuveni sör) oldalára hatalmas betűkkel ki van írva: HUNGÁRIA. Először azt hittük, hogy a sörgyárnál van a Collegium Hungaricum: aztán kiderült, hogy az más: A dualista Magyarország állítólag malomiparban Európa-első volt. Belgium is Magy arországtól vásárolt malmokat (ott csak összer­ akták). A sörgyár ezen épülete ak­ kor magy ar “alkatrészekből” épített malom volt, azután - bár átalakítot­ ták és másra használták- a HUN­ GÁRIA nevet adtak neki. - szeptember 15.'. Van itt egy' (Cosmo- szintű) helyi újság, azzal mkkolt elő. hogy a belga szépségki- 12 rálynő fotója van a címlapon. Persze nem ez a szenzáció, hanem az. hogy sorsjegy-stílusú kaparó van a mel­ lénél: ha lekaparod, meglátod, hog> mi van alatta (pár száz példány ki­ vételével fürdőruha). Állítólag eg}^esek százával vették azt a szá­ mot. szeptember 16.: Az utcákat amúgy úgy takarítják. hog\ van egy kézben tartható cső, és az nem porszívó-, hanem porfújóként működik. (Ered­ ményességét magam részéről vi­ tatom.) Szeptember 17.-. Említettem már, hog)’ a flaniand-vallon ellentét igen erős az országban. Ez több minde­ nen meglátszik. Elsőként említhet­ ném a fémpénzt. A papírpénzen megoldják, hog\’ két oldala külön­ böző nyelven legyen, az apró­ pénznél már nem lehet, mert a ki­ rálynak (arcképének) is kell hely... Két fémpénzzel találkoztam: az egyiken “BELGIQUE” van, a má­ sikon “BELGIE”. (Belgiiunot- azt mondják a régebben itt tanuló ma­ gyarok - csak a király és a focicsa­ pat tartja össze). szeptember 18.'. a Bankban a kiírá­ sok is meglepőek: előbb van kiírva minden angolul, mint franciául. Az első nyelv természetesen a flamand. a második viszont az angol. (Az ország ugA'e francia/ílamand kétnyelvű.) Hát ennyit a közös Európáról. szeptember 20.: este néztünk egy' francia nyelvű adót. A tv szoba pincében van. és csak egy kicsi ablak a szellőző, az utcáról úgy térd-boka magasságban. Nos. ahogy néztük a tv-t, nyolc részeg flamand odajön, benéztek az ablakon, és ordibálnak. (Mellettünk volt egy’ bölc­ sész-kocsma). Erre az egyik... bevizelt az ablakon! (Gondoltam is: Ecce Európa!) Ha egy’ országon belül ekkora a szakadás, akkor mit akarunk különböző történelmű országoktól? szeptember 22.'. Érdekes viszont, hogy’ a vezetéshez Belgiumban csak 1967 óta kell jogosítA úny. Az autó­ pályákat - talán ezért is - éjjel állan­ dóan kivilágítják. Mikor megkér­ deztük. hogy nem pazarlás-e, azt a A'álaszt kaptuk, hogy “nem. mert drágább lemie az áramtermelőket éjjelre leállítani.” (Hmmm, ezt nem kívánom kommentálni...) szeplember 28.'. Hazaindulunk. Kinttartózkodásunk nem csak "s/akmai” - tanulmányi - szempontból volt hasznos: a jogi kutatás által hozott új­ donságokon túl sokat tanultam. Meg­ tudtam, hogy nemcsak a Kárpát-me­ dencében kerül elő a kultúrák ütkö­ zése. Megismertem olyan, a hétköz­ napokat megkönnyítő szokásokat, amelyeket itthon is be lehetne vezetni. Ilyen például (1) a postai sorbaállás: a rendszer olyan, hogy több ablaknál ülnek, de csak egy sor van középen és mindenki az éppen megüresedett helyre megy (kicsit mint nálunk a bankokban). Ez szerintem jó, meu g> orsabban megy a sor, és senki sem lehet olyan peches, hogy lassú sorba álljon. (2) Vagy a szemétszelektálás: Háromféle szeme­ tes-zacskó létezik, és külön kell kidob­ ni mindent. Az “általános szemét”, a papír, a komposzt és a veszélyes hul­ ladék. (Bosszantó, hogy a sznlvéta. zsebkendő nem minősül papírnak: a tojáshéj nem minősül komposztnak: a műanyag üveg igen, a műanyag tálca nem minősül veszélyes hulladéknak, síb... van vagy tizemalahány kivétel.) (3) Vagy a kenyérautomata: mint az üdítőautomata, pénzbedobásra kenye­ ret ad ki. A kenyér mindig friss, be­ csomagolva tiszta marad, és cjiefnappali közért híján jó. hogy éjjel is lehet kenyeret \’enni. Belgium szép és gazdag. De nem hinném, hogy a magyar kultúra és a magy ar értelmiség alulmaradna egy esetleges összehasonlításban. Nincs itthon nagy obb - esetleges - ellen­ szenv más népek között, mint ott. ahová nem tartunk, mert már II00 ét é vagyunk. Beilogh .András József �ítélet PÁZMÁI\PÉTER EGYETEMEI - 2. RÉSZ (1777-1949) Nagyszombat városában 1777 augusztus 24-én fejeződött be az oktatás. Az egyetem felszerelései hajón érkeztek meg Budára. Bármennyire tágas volt IS a királyi vár, a Teológiai Kar a Jezsuita Akadémia épü­ letében kapott helyet, a szemi­ nárium pedig a volt Széchenyianum és a kollégium épületeibe költözött, így Budán egybeolvadt a Széchenyianum, a Collegium Rubrorum és a Stephaneanum hallgatóserege, Az első budai tanévnyitó miséjén 1777. november 3-án 196 hallgató vett részt. Az egyetem temploma a királyi várban található, 1769-ben fölszentelt Zsigmond- kápolna lett, ahol a prágai csillagkeresztes lovagok a Szent Job- ta az egyetem második alapítólevelét A királynő uralkodásának negyvenedik évfordulóján Buda királyi várában unnepélyesen megnyílt az egyetem. Sokáig azonban nem élvezhették a szabadságot, mert II. József központosító törek- jenek.Ezt azonban az udvar sem nézhette tétlenül, hiszen így elvesztette volna a befolyását a papneveles felett. Ezért 1802-ben Pesten az esz­ tergomi érsek irányításával újabb szeminárium felállítását rendelte el. Újból költöznie vései érintették a katolikus egyetemet is, azon belül légX? 4. W 1 '4. 'l _ lOniosauunaK ueive a papnevelést. A Habsburg közigazgatás inkább állami egyetemeket képzelt el, semmint egyházit, a király pedig elrendelte a generális szemináriumok megnyitását. 1783-ban Pozsonyt jelölte ki a generális szeminárium felállításának helyszínéül és 1784. május 4-i dátummal Szabó Andrást nevezte ki rektornak. Ám nem sokáig élvez- bot őrizték. Az egyetem, s főként a Hittudományi Kar érthetö módon egyre jobban kötődött Szent István ereklyéjéhez és a mindenkori dékán a Szent Jobbal tartott körmeneten megkülönböztetett helyen, a Szent Jobb mögött vonulhatott egyházi és egyetemi méllóságainak jelképeivel. Ezen évek kiemelkedő alakja Szabó András, aki 1773-tól esztergomi kanonok, 1775-től a Pazmaneum rektora. Részt vett a költözést előkészítő bizottság munkájában, majd 1777. ja­ nuárjától királynői kinevezés alapján a Teológiai Kar igazgatójaként működött 1784-ig. A költözéssel járó építkezések Maria Terézia sürgetésére is csak lassan haladtak, és csak 1780-ra fejeződtek be. Március 15-én az uralkodónö kiad- hette e tisztséget, az udvar beavatkozása az egyetem mindennapi munkáját is elichetetlenítette. Hosszas huzavona és belső harcok után 1786. december 27-én II. József Pesten újabb Teológiai Kart hívott életre, teljesen háttérbe szorítva a pozsonyi kart, tudniillik annak nem lehetett dékánja, és az avatások is csak Pesten történhettek. A csatározások eredményeként megtörtént, hogy a Hittudományi karnak a munkája szünetelt, majd megszűnt, a hallgatók pedig szétszéledtek. Bár 11. József rendeleteit végül visszavonta, a felbomlást nem tudta megakadályozni Ebben az időben a főpapok a tehetségesebb kispapokat Rómába küldték tanulni, hogy inkább a jozefinizmustól mentes szellemben nevelked- kellett az egyetemnek, mégpedig a II József által építtetett Seminarium Generale falai közé. 1805. szeptember 3-án kineveztek kilenc új tanárt is, és november 1-én megkezdődbetett a tanítás. A Mária Terézia által csökkentett tanulmányi időt, 4-ről 5 évre kívánták felemelni és ennek visszaállítását kérték 1812-ben. A pesti korszakot kezdő tanári kar 1813. és 1822. között ki­ cserélődött, és az újak közül nem mindenki állt az elődök képzettségi szintjén. A szigorlati rend 1821-töl a bécsi mintához igazodott, csak a doktori fokozat maradt meg. amelyhez négy szigorlatnak kellett meglennie. Ezt követte a doktori disputa, amelyen a jelöltnek ötven tételt kellett nyilvánosan megvédenie és valamilyen fontosabb témából értekezést benyújtania. Ezekben az évtizedekben a hall­ gatók száma hetven körül mozgott. Az 1848-as forradalom és az azt követő szabadságharc az egyetemen eleinte nem okozott felfordulást egészen 1848. júniusáig, amikor is az egyetemi autonómia megszüntetéséről és a szigorlati rend megváltozásáról szóló rendelet, majd a fegyveres harc kirobbanása a működést 13 �ItClCt BEMUTATKOZIK A RÁKÓCZI SZÖVETSÉG Örömmel jeleníthetjük, hogy 2000. október 26-án megáldkult a Rákóczi Szövetség Pázmányos Hallgatói Öntevé- tudatos felvállalása, a Rákóczi-kultusz az egész Kárpátmedencére kiterjedő ápolása is. Tíz éves tevékenységünk magát a március 15-ének a határon túl éló magyar ifjúsággal közös megünneplése, az ifjúsági vezetők részére szerve- keny Csoportja. A csoport elismeréséül a Fővárosi Bírómimkájáról - mely már az ősz ság 1998-ban a Rákóczi Szöfolyamán elkezdődik - ter- vetséget “kiemelten közhasznú mészetesen folyamatosan be- szervezetnek' nyilvánította, számolunk. Minden új jelent­ ami jelentősen megnövelte a kezőt szeretettel vár Ugrón Szövetség mozgásterét, megGáspár (30/9220239) és könnyítette munkáját, mindez Koltay András (30/2210564). azonban a felelősség megÁ most következő sorokban növekedésével is együtt járt. A bemutatjuk a Szövetséget és Rákóczi Szövetség szerteágaannak célkitűzéseit. A rend­ zó feladatai mellett mindig szerváltás után, a legelső bíró- nagy hangsúlyt fektetett a ha­ ság által is bejegyzett társadal- táron túli - és a magyarországi mi szervezetek között jött létre - fiatalsággal ill. szerveze1989. májusában a Rákóczi leikkel való szoros együttSzövetség, amelynek alapsza- működésre. Nem véletlen tebályában rögzített legfonto- hát, hogy programjaink jelensabb célja a felvidéki és a kár- tős részével az iQúságot, a jövő pátaljai - tágabb értelemben alakításában döntő szerepet pedig az egész kárpát-meden- játszó csoportot célozzuk meg. cei - magyarság kulturális. Ezekkel a programokkal egyoktatási, közművelődési érde­ szerre kívánjuk a magyar keinek védelme, támogatása. fiatalság előmenetelét szolgálA Rákóczi Szövetség tagjainak ni, a kárpát-medencei magyarszellemi és szervező munkájá- ság identitás-és összetartozásval és az anyagi támogatás tudatát erősíteni, és a különeszközeivel segíti a felvidéki böző régiók közötti elsősorban és kárpátaljai magyarságot személyes, baráti kapcsolatokidentitástudatának megerősí­ ra alapozott hatékonyabb tésében. A tíz éves munka so- információáramlást elősegítőrán eljutottunk odáig, hogy ni. A Szövetség tevékenységémostanra a felvidéki, kárpátal- ben kiemelt helyet foglal el az jai országrészek mellett erdé- oktatási és kulturális intézmélyi, vajdasági városokban is nyék támogatása és az ifjúsági megalakultak Rákóczi Baráti jellegű programok, amelyekKörök és így azokon a terűié­ nek a révén elő kívánjuk segíteken is segíteni tudjuk az ott teni a magyarországi és a Maélők magyarságtudatának me- gyarországon kívüli magyar gőrzését. Közvetve ehhez kap- ifjúság összetartozás-tudatácsolódik a Szövetség névadó- nak erősítését. Az i^úsági projának, 11. Rákóczi Ferenc feje- gramok közül mára kárpátdelem szellemi örökségének medencei hírűvé nőtte ki zett szentendrei főiskolás tá­ bor, a történelem tanárok részére Pannonhalmán évenként megrendezett tábor, a nyári anyanyelvi tábor, melyet a szórványban élő kisiskolások számára szervezünk valamint a kárpát medencei méretű Glória Victis Középiskolai Történelmi ’Vetélkedő, mely két éve ré­ sze a hivatalos október 22-i ál­ lami ünnepségsorozatnak is. A Rákóczi Szövetség 1999-ben is számos rendezvénnyel igye­ kezett az Alapító Okiratában és Alapszabályában megfogalmázott céljait megvalósítani. A megvalósult programok közül néhányat felsorolunk, a tel­ jesség igénye nélkül; - Az 1848-49-es szabadságharc 150. évfordulóján a korábbi hagyományokat követve több mint húsz magyarországi középiskola diákcsoportjainak kiutazását szerveztük meg, és támogattuk, a határon túli magyár iskolákhoz, lehetővé téve számukra, hogy az ottani március 15-i ünnepségeken részt vegyenek és ezzel az iskolák testvér-kapcsolatok közötti kiépítéséi is elősegítsük. Március 27-én, 11. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének napján nagyszabású ifjúsági koszorúzási ünnepséget szerveztünk, amelyre a magyarországi középiskolákon kívül meghívtuk számos határon túli (elsősorban felvidéki) közép­ iskola diákjait is, akik az 18 �ítélet ünnepségre nemcsak a koszo­ főként a kárpát-medencei szór- az ifjúság szervezéssel kapcsorúzásban, hanem a kulturális vány magyarság gyermekeit latban, valamint a határon túli műsorban is részt vállaltak. Az kívánjuk anyanyelvűk ismere- magyarság iránti hatékonyabb ünnepségen közel ötszáz diák tében megerősíteni. fgye lenfelhívás tekintetében. vett részt. Szeptember első hetében im-már Így szó) esett arról, hogy^ a RáMájus 22-én az ónodi ország* tizenegyedik alkalommal az ÉGI kó)czi Szövetség szemben a leggyülés színhelyén, Köröm üdülőjében került sor a határon több hasonló szervezettel va­ községben nemzetközi Rákóc- túli magyar főiskolások müve- lóban dolgozik, nagy’szabású zi találkozót szerveztünk, ahol lődési taborára^?<amelynek kere- akciókat, rendezvényeket szer­ a Rákóczi Szövetség nagy- teben a hazai közélet jeles sze­ vez. Ennél keretében több Pázszámú hazai szervezetei méh mélyiségeit nyertük meg előadódiák megismerhétte lett a határon túli Rákóczi szer- nak. már a Szövetséget. Ezt köve­ vezetek képviselői is részt vet- Október 22-23-án sokéves ha- tően Koltay Andróis, az ítélet tek és nagyszabású kulturális gyományunk folytatásaképpen kari munkatársa, az est szerveprogramot is szerveztünk e az idén is megrendezésre ke- zdje felvetette azt az ötletet, a Kákáczi Szövetséghez találkozó keretében. Jelentős rült a MŰEGYETEM 56 Álaerőfeszítéseket teszünk a ma- pitvánnyal közös Ső-os emlék- kapcsölódni kellene valamigyarországi egyetemeken ta- ünnepségünk és erre az időre lyen formában a. egyetem nuló diákok megnyerésére a ütemeztük a Glória Victiselne- haligatánágának. így rögtön Rákóczi Szövetség ügyének, Előadást szerveztünk a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ahol Duray Miklós tisz­ telt meg előadásával, a szom­ szédos országokból érkező és itt tanuló diákok kollégiumában, a Márton Aron Kollégiumban, valamint a Magyar Pázmány Péter Katolikus tn minél több hasonló témával Egyetem dog- és Államtudo- foglalkozó) cikkei. Kemzeti ün- Nyelvi Intézetben. 1999 júniusában Pannonhalmán a tavalyi évhez hasonlóan megrendeztük a kárpát- me­ dencei magyar történelemíanárok konferenciáját, amely ebben az évben a szabadságharc 150. éves évfordulójával mányi karának hallgatót 20őík október 26-an azzal a céllal gyűltek össze a Spartacus étteremben, hogy a Pákoczi Szavetség, mint kiemelten közhasztw társadalmi szerve^ ievékenységével megismerkedhessenek. Ugrón Gáspár a vezésű kárpát medencei törté- felvetődött, hogy előadást nelmi vetélkedőnket is ma- lehetne szervezni Csáki Pál gyarországi és Magyarorszá- szlovák miniszterelnök-helyetgon kívüli középiskolások te.s köziemüködésével a hatá­ számára, ron túli poliiikai helyzetről. valamint, hogy’ az ítélet kari És a legújabb fejlemények: A lapban is meg kellene jelentet- kapcsolatos témákat tárgyalta. Rákóczi Szövetség szervezeti Ugyancsak Pannonhalmán titkára, a kar V éves hallgatóaugusztusban úttörő jelleggel a ja miután kiosztotta a Szávetfelvidéki magyar kispapok és a ségről szódó tájékoztatókat. Magyarországon tanuló más alapszabályi, beszámolón. régiókból származó magyar amelyekből kellően megismerkispapok találkozóját szervez- heti mindenki a Szövetség tűk meg. - Idén is megrendez­ ui unkájóit, beszámolt röviden tük hagyományos esztergomi arról, hog)) a Szövetség milyen anyanyelvi táborunkat, ahol feladatokat tűzött ki maga elé népeink méltóbb megünneplése is felmerült, mint a leendő szervezet egyik feladata. Ezt követően a Jelenlévők egyhangúlag úgy döntöttek, hogy megalakítják a Rákóczi Pázmányos Hallgatói Öntevékeny Csaportot. Vezetőnek szintén egj'hangiilag megválasztották Koltay Andrást, aki a felkérést eifogadta. A többi már csak raj tünk, és rajtatok múlikl A Róikóczi Szövetség Pázmányos Hallgatói Öntevékeny Csoportja 19 �r ríz éve törölték el a halálbüntetést A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog es Alamtiidományi Kar Magyar Alkotmány és Jogtörténet Tanszéke szeretettel meghív minden érdeklődőt f # a 2000. november 9-én, csűtörtököti 18 órakor megrendezésre kerülő beszélgetésre, melynek temaja a tíz eve eltörölt halálbüntetés kérdéshez kapcsolódó aktuális kérdések » #■ « Vendégeink lesznek: Az Alkotmánybíróság tíz évvel ezelőtti (alapító) tagjai Erdő Péter rektor úr Békés Imre professzor úr Zinner 1 ibor jogtortenesz legfőbb ügyész « .'A ■Mit' »• Budapest, Szentkirályi utca 28-3 Az Egyetem Díszterme Mindenkit szeretettel vánmkl í|t- � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2000 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource III. évfolyam 10. szám 2000. november 8. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2000. november 8. Date Created Date of creation of the resource. 2000. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (2566+2521kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_III_10_20001108 Relation A related resource T00025 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_III_10_20001108 HÖK https://omeka.ppke.hu/files/original/90d26c5dd25fd27cc7335a2596b56f3f.jpg 771fe5300c85bc0291f312f0294e69f3 https://omeka.ppke.hu/files/original/5a7126f8d4a7c5bbd1d52a8adea7aff2.pdf 12397f0715aa8f65ef50a2f9c21273e3 PDF Text Text PPK i-2.7 IL1 ITELET í A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA I 1 X '■"i % ------------------- \: íí* ' ‘^VlQuU«'* s pI CM f 0 E © o c i r. * r F .■“=‘.1 ,T i I 'í* ¥ I Luí’w '^í, & Wi • Jb" IÍ4 CM A ki oX ^p- K jfi iRg lj r*’ íB Brth*í*^ rl <2i W í, r *h ilX Uh E '© N (D fcfa '.W 1 .M *W g«i! 'T 7/ .í <ri (- ■J í ¥ -«Pf -f *j ,, iwfwl k I E © o wn I t ’*** c ■fWTaiAfe ir iB-in wh. <D •% A Szent Korona ezer éve k t �.-.ípWíAí^jí?; gg 'M 3ör^i öiföL í. i 1=JIX'3S! Tartalom Impresszum ítélet Pázmány Jogászlap Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata I ! I I A SZENTKORONA-ESZME ÉS TÖRTÉ­ NETE 2-5. oldal Felelős kiadó: Mile Attila elnök JELKÉP VAGY HATALOM? BESZÉLGETÉS DR. KUKORELLl ISTVÁN ALKOTMÁNYBÍRÓVAL /( SZENT KORONA­ TÖRVÉNYRŐL Szerkeszti a szerkesztőíízottság: Richolm György főszerkesztő I II 6-7. oldal Koltay András felelős szerkesztő LEVELEK A MAGYAR GOLGOTÁRÓL IV. Munkatársak: 8. oldal Szabó Zoltán •réíí. Szabó Ferenc íiS' ■t 'XzMÍÍmf'"Í’ÉTEi lllCTETEMEI Szabó Péter RESZia94»<9^^gyj 3. ..*ÍS- Jóna Tibor 9. oldal rí: .. AVeízel Tamás iííe- A Kb'K (aBssmlhaSvéhány problémáról ■ : •• ■ Miháltz András . :• 10-14. oldal Christian László Szerkesztőség címe: Pázmány Péter Katolikus Egyetem ; Jog- és Államtudományi Kar 1088. Budapest, Sz^entkirályi utca 28- 30; Tel./fax: 429-7268 e-mail; itelet^jak.ppke.hu .... aSnnnlk: 3 Q P ><,í7.<.-í'óí: ■'üli 'sí: gRlWÖo^ Ft :x: Kemény Gyula Nyotndájá: Törökbálint, Árpád u. 71.- I I I I I Telefon : 23/335-269 1000 példányban ÍSSS í: 25,000- Ft 1/3: 14.000- Ft iSlisi \ i e- : 7' ■íí- o ma Az újságban megjelenő vélemények nem^ "■ feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét Kérünk mindenkit, aki munkánkban írásaival közre óhajt működni, lehetőség szerint lemezen, Word Dokumentumban mentve jutas­ sa el hozzánk anyagait. Aláírás nélküli cikkeket sajnos nem áll módunkban leközölni. 2 fo •xi Üt !■: 1/1: 30.000- Ft 1/2: 18.000- Ft 1/3: 10.000- Ft ÜL Jil �ítélet tekéletes erkölcsnek és minden jóságos életnek gyökere és kútfeje az Istennek igaz ismérete.” (Pázmán^| I Péter) I ík I I I II J --- iii^l SZÉGYEN! A SZENTKORONA-ESZME ÉS TÖRTÉNETE Szégyelljük magunkat! Mindannyiunk közös szégyene az, ami november elsejére virradó hajnalban a Felvonulási téren történt. Nem máshol, mint Szűz Mária országában döntötte le néhány gimnazista fiatal az egykori Reg­ num Marianum templom emlékére állított keresztet. Tragikus és megdöbbentő, hogy mindez a milleniumi évben. Szent István koronázásának ezredik évfordulója felé közeledve megeshetett. Bizonyítja, hogy azon értékek, melyeket ezt a népet és országot naggyá tették, túlélését biztosították, mára szinte nyom nélkül enyésztek el. Senki ne hárítsa el a felelősséget azzal, hogy néhány részeg fiatal magánakciójának nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani. Nem! Azt mondom, ige­ nis hatalmas, magán a cselekedeten túlmutató jelen­ tősége van. Mint Pázmány Péter mondotta egykor; “Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt”. Ez a gondolat ma érvényesebb, mint korábban bármikor. A mai Magyarország hosszú történelmének egyik legsúlyosabb erkölcsi válságát éli meg, és ebben döntő szerepe van a katolikus hit megrendülésének. A kereszt ledöntése pedig olyan jelkép, mely ezt a folyamatot tökéletesen szimbolizálja. Ebből a vál­ ságból ki kell lábalni, ha azt akarjuk, hogy a XXL században is éljenek magyarok a Kárpát­ medencében. Hogy a helyzet idáig fajult, az az ismert történelmi okokon túl mindannyiunk közös felelőssége. Senki nem bújhat ki alóla. Tartson mindenki önvizsgála­ tot. Amikor ennyire kevesen vagyunk, és kizárólag egymásra számíthatunk, akkor csakis úgy marad­ hatunk fenn, ha mindenki hozzá teszi a maga kis részét a nagy egészhez, és így újra csatlakozhatunk az európai fejlődés élvonalához, ahogy azt tettük már oly sokszor történelmünk során. Talán még idejében érkezett figyelmeztetés volt a Regnum Marianum keresztjének ledöntése. Figyeljünk oda rá és tanuljunk belőle. A Szentkorona tanáról a legutóbbi időkben nem beszéltek, vagy ha igen, akkor elmarasztalták, mint feudális maradványt, aminek nincs igazán értelme. Vannak, akik valami olyan jelképet vagy ideológiát látnak ebben a tanban, amivel vissza lehetne fordí­ tani az idő kerekét és vannak, akik tiszteletre méltó, de nem aktuális hagyománynak tartják. Igazsága, részigazsága mindegyik csoportnak van. A Szentkorona-tan első csírái valószínűleg vissza­ mennek a magyar államalakulás fejedelmi sza­ kaszára. Amikor a Szent István-i államszervezés Magyarországot keresztény királysággá alakította át, két mozzanatot, nevezetesen az uralkodó kijelölt családból való kiválasztását és a szabadok által való elfogadását, valamint a szakrális megerősítést, azaz az egyház általi felkenést együtt tekintették az államfői hatalom átruházásának. Szent István re­ formjának sikere azon is múlott, hogy a nemzetnek, a szabad fegyverviselö magyaroknak a szabadságát és vezetőiknek az ország vezetésében való részvételét megtartotta. Szent István addig “terhes” öröksége Szent László korában válik újra “vonzóvá”. Ö Istvánt szentté emelte, keresztényi ideálját tudatosan építette rá az istváni ideálra. Hogy ekkor vették-e ki a sírból Szent István koronáját, vagy ekkor esetleg később kombinálták-e ezt a koronát a Géza kapta görög koronával, ez más lapra tartozik. A lényeg az, hogy Szent László korára az alig száz éves hagyományok. Szent István negyven éves uralkodásának ha­ gyományai hivatalosan és egyházilag is szent-kirá­ lyi törvényekké, szent-királyi hagyományokká vál­ tak. A Szent Király alatt élvezett szabadságok olyan eszményi állapotot jelentettek, hogy a belháborúk és szabadságelvonások idején, mint ideálhoz nyúlnak újra és újra vissza a XII. században. Hogy mikor válik a korona a maga nemében olyan szimbólummá, amelyhez a királyi méltóság továb­ badása fűződik, kérdéses. Hogy a koronázás az esztergomi érsek privilégiuma, már III. Béla korában bizonyítottan fennállt. Az első eset, amikor a koronához fűzik a kizárólagosság privilégiumát. Károly Róbert esete, akinek idejében már biztosan létezett a Szent Korona jelképessége (természetesen Koltay András 3 I I �ítélet elképzelhető, hogy már jóval lyének a bárók általi kiválasztása léteztek. Ennek érdekes megnyil­ korábban is létezett). A külön­ és a rendek általi elfogadása, vánulása, amikor I. Ulászló böző trónörökös-jelöltek a Szent majd mindennek a koronázási választásakor és koronázásakor a föurak a maguk prezentációs Koronával akarták legitimálni aktus általi szentesítése. hatalmukat, míg ö csak harmadik A XIV.-XV. század feudális anar­ jogával és az ország nemessége a koronázása után, akkor vált elfo­ chiája, a föurak hatalmának túl­ maga elfogadó jogkörével vélte a gadott magyar királlyá, amikor az zott megnövekedése együtt járt a választás érvényét megadni. Azt esztergomi érsek a Szent Koroná­ köznemesség öntudatra ébredésé­ mondták, mi vagyunk a Szent val koronázta meg. vel. Ennek első ismert megnyil­ Korona, mi adjuk az ország Az Árpád-kor végére a korona a vánulása Zala megyében volt, a hatalmát. Tehát ráruházták a maga tárgyi jellegében hordozott XIII. században, később soro­ koronára a jelképes erőt és hatal­ olyan szimbólum-jelleget, ami az zatosan megmutatkozik máshol mat. Ekkor már világosan megfo­ uralkodó uralkodóvá tételéhez is. A kinevezett királyi biztos, a galmazódik az a rendi egység, elengedhetetlen volt, ezen felül főispán mellé a nemesek maguk­ amely a hivatalban lévő főrendek pedig a nemzeti egységet is nak választottak vicecomest, akié és a tőlük szabad és önkor_____ mányzattal rendelkező jelképezte. Ez a nemzeti™ nemesség egységében. egység a királyt jelölő® mégpedig a Szent főurak és a királyt® megszavazó fegyveres! Korona országainak j. főrangúinak és neme­ szabadok egysége volt,B seinek, azaz a magyar. az esztergomi érsek horvát, szlavón és személyében megnyil-^H H dalmát egységben látja vánuló egyházi ha-fc^ 5^: H a Szent Korona erejét. talommal együtt. in H Tulajdonképpen ekkor A Szent Koronának^B H születik meg Szentkoidőközben országai let-^M tek. Szent László meg-BB H rona-tan, amit aztán H nem egészen száz év hívása révén Horvá-^H tország, Kálmán hódítá-^P H múlva Werbőczy Tri>1 H partitumában rögzít, sa révén Dalmácia, a^S " akként, hogy a király váltakozó öröklések és a nemzet együtt révén időközönként a Szent Korona az 1938-as milleniumi évben viselik a hatalmat. Kárpátokon túli északi tartományok, vagy a Balkán felé nyúló déli bánságok. Igazában azonban HorvátSzlavón és Dalmát országok voltak a Szent Korona igazi országai. Amikor a Szent Korona országairól beszélünk, akkor arról a rendi államjogi egységről beszélünk, amely nem hűbéri tar­ tományokra tagozottsággal, ha­ nem az uralkodásban részt vevő rendi egységgel rajzolta meg ezen országok - időnként más tar­ tományokkal is kiegészülő összetartozását. A vegyesházi királyok alatt pedig hangsú­ lyozottá vált az uralkodó szemé- 4 az igazi hatalom lett a megyében, mert ö kapta a rendfenntartási és igazságszolgáltatási hatalmat. míg a király helytartója csak jelképes rangot hordoz a me­ gyében. A királyi udvar meg­ őrizte a főúri igazságszolgáltatási hatalmat, a helyi átment a megyék, a vicecomes és a nemesség kezébe. Ez az oka annak, hogy a korona országaiban a feudális tagozódás nem állandó­ sult, a horvát bán, erdélyi vajda, temesi gróf, stb. méltósága nem lett örökletes, hanem továbbra is, mint egyes hivatali báróságok A magyar szabadok nem az uralkodónak, hanem koronának, a nemzetnek, a nemzet egységének tartoztak hűséggel. A Szent Korona csak átruházta a hatalmat a királyra, így aki a királyt megsérti, nem felségsértő, hanem hazaáruló, aki a korona által a nemzet jelképezett - egységével fordul szembe. A török hódoltság keserű éveiben a Szent Korona országainak egysége megszűnt létezni. A Szentkorona-tan ebben az időben bizonyítékként szolgált arra, hogy mi mások vagyunk, mint az �Oszmán Birodalomba betagozó­ dott más nemzetek, továbbá nem fogunk betagozódni a császárság­ ba sem. A német császár csak azért magyar király, mert megválasztották és megko­ ronázták, majd esküt tett az ország védelmére. Később, a XVIII. században gyakran nyúltak a koronához újabb jogok, vagy kétségessé vált pozíciók megerősítéséért a felek. Mária Terézia megerősíti a Mária országa, a Szent Korona és a Szent Király országa gondolatát, és az uralkodót, mint ezeknek az örökösét állítja be. Mária Terézia nem lehetett német-római császár, az ő királynői hatalmát a magyar korona adta. így ö nem volt alávetettje a császárnak, hanem uralkodó volt saját országában. Mária Terézia a Szent Korona országainak egységét jó pár lépéssel előre­ vitte. Gondolkodott az erdélyi unió megvalósításán, visszaadta a határőrvidék egy részét, a Temesi Bánságot, Fiúmét. A XIX. század első felének kor­ mányzati elve ismét az abszolút monarchia volt. A nemesi szemé­ lyes szabadság, a helyi önkor­ mányzat, a szabad szólás joga vitatott volt. Az ezekért való küzdelmek ugyan a rendi alkot­ mány megvalósítását tűzték ki célul, de mögé gondolták azt is, hogy ezt a szabadságot ki kellene terjeszteni szélesebb népréte­ gekre is. Az 1848-as áprilisi törvények - megvalósítva ezt az elképzelést - kiterjesztették a nemesi szabadságjogokat. A Szentkorona-tan megmaradt az ország alkotmányos alapgondo­ latának a Kiegyezés után is, azért, hogy abból levezethető legyen, a mi uralkodónk csak a magyar nemzettel együtt uralkodhat. Az a szimbólum, ami ezt a tarka, soknemzetiségű világot összefog­ ta, maradt a magyar Szent Korona, de az ország lakosságá­ nak egy része, ahogy nőttek a fe­ szültségek a magyar nép és a nemzetiségek között. egyre kevésbé érezte azt a sajátjának. A monarchia népeinek egy része felrótta Ferenc Józsefnek, hogy a magyarokat privilegizálja, mert ő a magyar korona hordozója. A magyar Szent Korona egysége, a politikai nemzet gondolata rend­ kívül korszerű, ámde túl korai gondolat volt, és saját hibáink is közrej átszottak megvalósítatlanul maradásában. Ezt a koronát végül szétrobban­ totta a feszültség, és mivel mi megmaradtunk a Szent Korona szimbóluma alatti országnak, egy széles szomszédkör nézett gyanakodva minket, amely tudta, hogy ez a nemzeti államforma megfogalmazás nem királyt jelent, hanem azt az igényt, hogy mi ezt az egységet valamikor vissza akarjuk állítani, és nem nyugodtunk bele abba, hogy egy elveit be nem tartó, igazságtalan békével a háború végén, még csak nem is a népek önren­ delkezési jogára utalva, és a ma ugyanezen szomszédok által sok­ szor meghivatkozott történelmi jogokra egyáltalán nem figyelem­ mel, törték szét ezt az egységet, amelyet lehetett volna moder­ nizálni is. A két világháború között a kisantant számára a korona tehát egy állandó revíziós igény megtestesülése volt, ame­ lyet egy percig sem titkoltunk. Aztán amikor ezt az egységet forma szerint létrehozták a szo­ cialista testvériségben, a Szent Korona szimbolikus jellege, mely önállóságot adott volna minden nagyhatalommal szemben, tekin- tettel különösen tradicionális voltára, veszélyes volt és ezért el kellett ítélni. Amikor az Egyesült Államok visszaadta a koronát. arra is gondolhatott, hogy felébreszt itt egy gondolatot, ami akár a szovjet birodalom ellen is hathat, hisz az ezen kis népek bizonyos összefogását jelképezi. Tény, kihangsúlyozták, nem a kormánynak, hanem a nemzetnek adják vissza. A gondolat ezáltal megint foléledt, és érdemes azon gondol­ kozni, ma mit is jelent. Ebben az országban ma nyilvánvalóan annyit kellene, hogy jelentsen, hogy az ország minden polgára részese a közhatalomnak, felelős érte, részt kell vegyen benne . A szomszédokra való kihatása e gondolatnak még ma is zavaró. Tapasztaljuk a szomszédos népek érzékenységét a magyar kisebb­ ségekkel szemben. Az, hogy min­ denki járhatna emelt fővel, úgy látszik nehéz elképzelniük. Ma sajnos megoszt a Szent Korona, és nem egyesít. Ha sikerülne a közös hagyományokat kihangsú­ lyozva, a közös érdekeltséget felismerve, egymást segítve valamiféle együttműködést megteremteni itt, a Kárpát­ medencében, akkor tálán a Szent Korona által valaha szimbolizált egység újra létrejöhet. Bőven visszakaptuk már azt a kölcsönt, amit esetleg összegyűjtöttünk a magunk nevére az elmúlt századokban. Lehetne ezen az alapon a tartozások kölcsönös elengedését szorgalmazni. dr Zlinszky János 5 �«ítéleti •IS»: :n :»í»t »lí: ■ »■ »j«« ■'»■■ JELKÉP VAGY HATALOM? II BESZÉLGETÉS DR. KUKORELLI ISTVÁN ALKOTMÁNYBÍRÓVAL A SZENTKORONA-TÖRVÉNYRŐL Dr. Kukorelli István 1976-ban végzett az ELTE ÁJTK-n, 1991-töl az Alkotmányjogi Tanszék vezetője az ELTE-n, 1999-től egyetemi tanár. 1994-2000 az MTA közgyűlési képviselője, 1989-90 az Országos Választási Bizottság titkára, 1994-99 tagja, 1997-99 elnöke. Mintegy 350 alkotmányjogi publikáció szerzője. Az állam- és jogtudományok kandidábjsa (1988), habilitált (1998), Deák Ferenc-díjas (1994). 1999 óta alkotmánybíró. Alkotmánybíróvá választása előtt részt vett a Szent Korona-törvény előkészítésében. I I I I I A Szent Korona országházba történő átvitelével immár deklarál­ tan nem múzeumi tárgy többé. Ezen felül hordoz-e ez az aktus egyéb mon­ danivalót is? A törvény előkészítése során zajlott viták középpontjában ez a kérdés állt, azaz hogy a korona múzeumi tárgy-e vagy sem. Bár kétségtelenül nem játszhat]a azt a szerepet, mint a királyság idején, azért nem szabad múzeumi tárggyá nyilvánítani. hiszen vannak bizonyos közjogi vonatkozásai. Az Parlamentbe való átkerülésével ezek a közjogi vonat­ kozások jelképesen “feléledtek”. Mit jelenthet ma a Korona, milyen közjogi vonatkozásai lehetnek? Az Alkotmány is kimondja, hogy a Magyar Köztársaság címerében szerepel a Szent Korona, ez talán a legfontosabb közjogi vonatkozás. Az Alkotmánybíróság határozatában (26/2000. (VII. 6.) AB határozat) “kettéválasztotta” a Koronát, mint heraldikai ábrázolást és mint tulaj­ doni tárgyat. Az utóbbiról azt mon­ dotta, nincs közjogi jelentősége, míg az előbbiről noha ezt idézik kevesebbszer kimondta, hogy kiemelkedő közjogi jelentősége van. A 2000 évi I. törvény Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról megerősítette, deklarálta a Korona közjogi szerepét. Mit őrzött meg napjainkra a Korona közjogi hatalmából? Nehéz a kérdés megfejtése, hiszen 6 sokan attól tartottak, esetleg a Testülettel kapcsolatos kérdéseket törvény hatására felébred a Szentko- szabályozza. rona-tan. Nem volt könnyű az egyen- A hagyományok továbbélésének súlyozás a különböző felfogások fontosságára való tekintettel is, miért között, hogy a törvény egyrészt nem a Koronára esküdnek fel az méltó módon állítson emléket a ország közjogi méltóságai? koronának, másrészt ne legyen Eddig a pontig sokan eljutottak a történelmietlen. A Szent Koronát és törvény előkészítése során, magam is a Szent-korona-tant csak a múltba el tudtam volna képzelni egy ilyen­ visszahelyezve lehet megfelelően fajta szabályozást. Ez összeférne a értékelni. A képviseleti hatalom- hatályos közjogi rendszerrel. Nem gyakorlási konstrukcióban a koro­ könnyü feladat az alkotmányjogá­ nához kapcsolt hatalom-átruházási szok számára állandóan azt vizsgál­ elmélet - mely a maga korában két­ ni, milyen határig lehet elmenni, ségtelenül korszerű közjogi meg- egész más lenne a helyzet, ha oldás volt - elhelyezhetetlen. Azon- történészként, magánemberként kel­ ban mint közjogi és nemzeti tradíció, lene erről szólni. A Koronára felesnéhány eleme igenis megőrzendő. A küdni a hagyományok továbbélése legfőbb kérdés nyilván az, létezik-e lenne, amiről tudjuk, mennyire és ha igen miben áll a közjogi jog- fontos egy nép fennmaradásában. folytonosság? Ebben a kérdésben A törvény szerint a Szent Korona a nem vagyok elutasító és merev. A magyar állam folytonosságát és rendszerváltásokkal tarkított magyar függetlenségét megtestesítő erektörténelemben mindig is nagy jelen- lyeként él. Am a magyar állam tösége volt a jogfolytonosságnak, területében és népességében mást 1989-ben is előjöttek ezek a jelentett 1920 előtt, és mást ma. A kérdések; mi az, ami megőrzendő a Korona azt a függetlenséget szim­ nemzeti közjogi tradíciókból és mi bolizálja, elsősorban területi és az, ami esetleg idejétmúlt, moder­ népességi szempontból, ami 1920 nizálásra szoml? Vissza kellett talál- előtti kilenc évszázadon keresztül oly ni oda, ahonnan a történelem ben- sokszor jellemezte az országot, vagy nünket eltaszított a második világ­ a mai viszonyokat? Mi az erősebb: a háború után. Tehát nem csak szimbo­ Szent Korona ezeréves hagyománya, likus jelentősége van ezeknek a vagy pedig a kisebb megszakitáhagyományoknak, amelyek közé a sokkal alig nyolcvan éve fennálló Korona is tartozik, hanem létezik állapotok? bizonyos szintű jogfolytonosság. Kétségtelenül voltak olyan elképzepéldául a koronás címer tovább­ lések, melyek szerint a terület és a élésében. Meg kell találni azokat a népesség felől gondolkozva más kapcsolódási pontokat, ahol a nem­ jelentése is lehet a Koronának. Én zeti tradíció és a modernizáció alapvetően a főhatalom fontosságát emelném ki az állami szuverenitás ötvöződhet. A Szent Korona közjogi funkcióját három összetevője közül, hiszen a tehát nem vesztette el, az csupán áta­ területe és népessége már nem ugya­ lakult. Meg lehet-e egyáltalán fogal­ naz az országnak, mint régen, ezért csak a föhatalom az, ami a régi ma­ mazni ezt a funkciót? A Szent Korona története szim- gyar állam összetevőiből modem forbolizálja az állam függetlenségét, mában tovább élhet. Minden egyéb szuverenitását. A Korona erek­ elképzelés ütközne a hatályos Alkotlyeként él a nemzet tudatában. A mánnyal, mely kimondja, hogy védi törvény deklarálja e hagyományok az ország függetlenségét és területi meglétét. Igazából a preambulum az, épségét, ez pedig nyilván a mai ami ezekről a kérdésekről szól, a nor- területre és állapotokra vonatkozik. matív rész főleg a Szent Korona valamint tiszteletben tartja a �103 iiaítRizst, nemzetközi jog normáit. Itt tehát már nincs jogfolytonosság. Mindezt közjo­ gászként mondom, magánemberként mindenkinek lehet más véleménye. Tíz évvel a rendszerváltás után miért vannak még mindig olyan sötétfoltok a magyar történelemben, melyekről nem mindig lehet széles nyilvánosság előtt beszélni, és melyek oly nagy viharokat kavarnak, mint például a Szent Koroná­ val kapcsolatos kérdések Ls? A kérdésre a válasz talán történel­ münkben keresendő, hiszen az állam számos közjogi típusú rendszerváltáson esett át, amely igencsak megnehezíti a jogfoly-^^B^^^I tonossági kérdések meg-y||^^H||ÍI közelünkben a horvát, szlovén, szlovák alkotmányok preambuluma. Sajnos a miénkből ez a megemlékezés kimaradt, pedig véleményem szerint ott lenne a helye. így most a 2000. évi 1. törvény preambuluma látja el ezt a feladatot. Voltak olyan elképzelések, hogy alkot­ mánymódosítással az Alkotmány ré­ szévé kellene ezt tenni, de a konszenzus hiánya miatt mindez elmaradt. A törvény előkészítése soránfigyelembe kellett-e venni a környező országok és Nyugat-Európa reakcióit, vagy volt egy határozott, magyar érdekű álláspont? tekinthető. Külső szempontból azonban már csak a nagyhatalmak tekinthetők teljesen szuverénnek. A többiek külső szuverenitásának mértéke változó. Magyarországot a pénzügyi függések miatt a középső mezőnybe sorolnám. Természetesen ez a függés a törvény­ hozásban is érezteti hatását. Még egyszer mondom, mindez egész mai világunkra j ellemzö. Mit lehet tenni ez ellen? Létezik bizonyos mozgástér. Szuverenitásunkat őrizve kell ebben a mozgástérben a számunkra legideáliIsabb helyzetet, lehetőségeket I megtalálni, lehetőség szerint azt kell kibőviteni. Kérdés, i van-e egyáltalán más lehetőség egy olyan ország számára, mint Magyarország, azaz ki lehet-e tömi I ebből a relatív függetlenség­ oldását. Szerencsésebb^ országokban nincsenek: ilyen szakadékok a köz­ 1^' gondolkodásban. Foko­ zottan érvényes ez XX. századi történelmünkre.| ből? Az én véleményem sze-l \Mí lehet annak az oka, hogy rint is néha túlságosani a világon egyedül nálunk félősek vagyunk, nemi \ alakult ki ilyen Korona-kulmindig tudunk szégyen-l \tusz? lősség nélkül ünnepelnii Nem tudom, van-e hasonló I ereklye, mely ezeréves nemzeti ünnepeinken. Nyíltabban kellene be­ államiságot szimbolizál, szélni múltunkról, hogy] olyan államiságot, amelyre felegyenesedve tudjunk az jellemző, hogy a A Szent Korona visszahozatala Magyarországra1978-ban járni és ünnepelni, megtörténelem során az állam beszélni, mi az, ami hagyományainkból A jogalkotásunk “egyensúlyozónak” gyakran nem volt szuverén, az ország megőrzendő. mondható, hiszen általában nyitottak pedig szabad. Félelmetes és fan­ A rendszerváltás után, a köztársasági vagyunk más országok megoldásaira. tasztikus, hogy a Korona ennyi hányat­ államforma mellett miért került be az Ez a törvény is egy kiegyensúlyozott tatás után a legutóbbi időkig meg tudta állam címerébe a Szent Korona? alkotás ilyen szempontból. Az alkal­ őrizni e képletes hatalmát. Mindig A rendszerváltás idején kulcskérdés mazkodóképességünk véleményem fogódzót jelentett, és a szuverenitás­ volt, hogy minek van nagyobb tradíció­ szerint nagy szerepet játszott abban, mentes korszakokban - melyekből jócs­ ja, úgymond “megtartó ereje” a köz­ hogy megmaradtunk az elmúlt ezer kán akadt történelmünk során - a gondolkodásban, vagy akár a közjogi évben. Ugyanakkor nem jó látni, hogy Korona, más nemzeti jelképekkel gondolkodásban. Magyarország 1946- néha feltett kézzel, elvtelenül alkal­ együtt jelképezte az ország fenn­ ig királyság volt, a Koronának nagyon mazkodunk másokhoz, ahelyett, hogy maradását, létezését. Egyet jelentett a nagy tradíciói voltak, ha csak a XX. kiállnánk a magunk igazáért. magyar államisággal, a legfőbb legi­ századot vizsgáljuk, akkor is. Ezek a Tekinthető-e a magyar törvényhozás timáló tényező volt. Ha a Szent Korona hagyományok győztek 1990-ben és így önállónak, vagy pedig a nemzetközi beszélni tudna, aligha leime nála hitele­ került be a címerbe a Szent Korona. folyamatok oly mértékben befolyá­ sebb krónikása egy nép történelmének, Létezik-e hasonló törvény más ország­ solják, mely csorbítja az ország szu­ örömeinek, bánatainak, tragikumának, ban, mely egy bizonyos ereklyének állít verenitását? megmaradásának. A Korona számom­ emléket? A folyamat, amelyről beszélünk, az ra e megmaradás jelképe is, amely erőt Tudomásom szerint vannak ilyen egész világon zajlik. Az állam belső és hitet ad. törvények. Általában azonban az alkot­ szuverenitása teljesnek mondható, mányok tartalmaznak ehhez hasonló szabad választások vannak, Ma­ mondanivalót, mint például a közvetlen gyarország tehát önálló államnak Koltay András 7 �r ==: Itéleü PG. ai LEVELEK A MAGYAR GOLGOTÁRÓL IV. I íróinak, Nemzetünk nagy politikusainak művészeinek. müveit, életútját, tevékenységét alaposan megismerhetjük a róluk De szakirodalomban. szóló milyenek voltak, mint emberek, hogyan éreztek, mit gondoltak az életük során történt történelmi eseményekről? Új, most induló sorozatunkban eddig ismeretlen oldalukról mutatunk be néhányat forrásokon közülük. olyan keresztül, mely különböző okok­ ból ritkábban szerepelnek a könyvekben. Ezúttal azt vizsgáljuk meg, hogyan vélekedtek a manapság oly divatos fogalomról, a globalizációról nemzetünk nagyjai a múlt században. A probléma és a kérdéskör nem új keletű tehát, az összeválogatott idézetek pedig kivétel nélkül hordoznak a ma embere számára is értékes gondolatokat. A globalizációról - a múlt században... “Sohasem tudtam megérteni: kik azok, kik magokat világpolgároknak nevezik? Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyről másra hurcoltatik, setétséget hagy maga után. (...) Minden, ami szer­ feletti sok részre osztatik, önkicsinységében enyészik el. így a szeretet. Hol az ember, ki magát a tőid minden országainak szentelni akarván, forró szerelmet hordozhatna irántok keblében? Leonidas csak egy Spártáért, Regulus csak egy Rómáért, Zrínyi csak egy Magyarországért halbatottmeg.” (Kölcsey Ferenc, 1837) “Én kozmopolita nem vagyok; mindazon szépen hangzó beszédek, mikkel néhányan a közöm- 8 bösséget, mellyel hazájok iránt viseltetnek, nagy emberszeretet leplével takargatják, engem meg nem indítanak; (...) mert erősen hiszem. Hogy attól, ki hazája iránt felhevülni nem tud, az emberiség éppen oly keveset remélhet, mint a haza attól, ki családi vonzalmakat nem érez...” (Eötvös József, 1840) “Mi meg vagyunk győződve arról. hogy a hazafiság nincs ellenében a világpolgárságnak, sőt hogy ez csak annak erényéből fejlődik ki. Volt tán már hazafi, ki világpol­ gári tettekkel nem ragyogott; de rossz hazafi világpolgár nem lehetett.” (Hunfalvy Pál, 1839) Ki egy állodalom- és vallás, egy uralkodó nép- és nyelvről beszél az természet ellenit beszél, isten örök akarata ellen szegül és az ő rendét törekszik megzavarni, szegénnyé egyhangúvá tenni az ő változatosnak és sokszerünek teremtett világát. Az ilyen egy célra dolgozik a hódítóval és népeket ki a zsarnokkal. összeigázni és a szellem szabad mozgalmait bilincseivel fékezni akarja.” (Bajza József, 1846) “Nemzetiségünk nem elidegeníthető. Ára nincs, melyen kártéríttethetnék; mert maga az élet, maga a létezés. S valamint az egyén nagy blazírozottság és nyomor mellett is meghalni ritkán haj­ landò, szintúgy tapasztaljuk, hogy a nemzetek “fór ever” élni akar­ nak, sőt virágozni és terjedni is. A világpolgársági közöny, az anyagi érdekek csábja és a míveltség ingerei együtt hatva sem értek el egy nyelv megszüntetésére nézve oly sokszor célt, mint szeretik képzelni azok, kik nem szeretik a történelemkönyveket forgatni.” (Kemény Zsigmond, 1853) Ady Endre - A magyar jakobi­ nus dala (1908) Ujjunk begyéből vér serken ki. Mikor téged tapogatunk. Te álmos, szegény Magyarország, Vájjon vagy-e és mink vagyunk? Vájjon lehet-e jobbra várni? Szemünk és lelkünk fáj bele, Vájjon felébred valahára A szolga-népek Bábele? Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz Végül egy erős akarat? Hiszen magyar, oláh, szláv bánat Mindigre egy bánat marad. Hiszen gyalázatunk, keservünk Már ezer év óta rokon. Mért nem találkozunk süvöltve Az eszme barrikádokon? Dunának, Oltnak egy a hangja. Moraj OS, halk, halotti hang. Árpád hazájában jaj annak. Aki nem úr és nem bitang. Mikor fogunk már összefogni? Mikor mondunk már egy nagyot. Mi, elnyomottak, összetörtek. Magyarok és nem-magyarok? Meddig lesz még úr a betyárság És pulya had mi, a milliók? Magyarország népe meddig lesz Kalitkás seregély-fiók? Bús koldusok Magyarországa, Ma se hitünk, se kenyerünk. Holnap már minden a mienk lesz. Hogyha akarunk, ha merünk. Szerkesztette: Koltay András �isasi^é'let fi PÁZMÁNY PÉTER EGYETEMEI - 3. RÉSZ (1949-1992) A felekezeti iskolák 1948-as államo­ sítása nem sok kétséget hagyott a magyarországi demokratikus állapo­ tok felől. A Hittudományi Kar egye­ nesen gerenda a hatalom urai szemé­ ben. A teológia mint tudomány nem létezhetett tovább, s ennek kifeje­ zésre kellett jutnia. A Vallás- és Köz­ oktatási Minisztérium Egyetemi Fő­ osztálya 1950. május 24-én vette kézhez Bánk József dékán aláírásá­ val a Teológiai Kar következő évi tan-rendjét, amit az illetékes tiszt­ viselő június 2-án jóváhagyott. Jú­ nius 15-én azonban az aktán már ez állt: a kar kiválása az egyetemből na­ pirenden van. A tanterv jóváhagyása nem indokolt. A teológia tudomá­ nyának az egyetemekrőli kizárása eldöntött tény lett. Az Elnöki Tanács 23/1950. számú rendelete a teológiai karok leválasztásáról és az illetékes egyházaknak történő átadásukról intézkedett. Ebben az időben kerül­ tek eloszlatásra a szerzetesrendek is, ezért az egyetem körüli huzavona nem kapott akkora visszhangot. A Kar átköltöztetése is felmerült, új néven, mint Budapesti Pázmány Pé­ ter Hittudományi Kar. Ez sem segí­ tett, augusztus 23 án a minisztérium az összes professzort felmentette, és így az alapító fakultás megszűnt. Augusztus 30-án az Egyházra kényszerített egyezség alapján a leválasz­ tott kar Római Katolikus Központi Hittudományi Akadémia néven újra szerveződött, és szeptember 20-án az egyetemi templomban felhangzott az évnyitó Veni Sancte éneke. A taní­ tás csak a professzorok áldozatos munkájának köszönhetően volt folyamatos, ugyanis az illetékes álla­ mi hatóság, a hírhedt ÁEH / Állami Egyházügyi Hivatal/ megszervezé­ sének első pillanatától fogva figyelte az Akadémia működését, és az egye­ temi autonómiát figyelmen kívül hagyva minden alkalommal beavatko­ zott az egyetem ügyeibe. Odáig merészkedtek,hogy a világhírű Takács József dogmatikai professzort egyszerűen elbocsátották. 1950. Ebben az évben változik a név is. Majd 300 év után Pázmány Péter püspök neve irritálja a hatalom képviselőit,ellenséget látnak benne. Elnevezik Eötvös Lórándról, a méltán híres tudósról. Legalább annyi jóizlés még szorult beléjük, hogy nem valamelyik kétes hírű kalandorukról nevezték el az egyetemet. De a szellemi örökséget nem lehet egy egyszerű tollvonással eltörölni, a hit utolsó csíráját elfolytani. Hiába adták az intézménynek egy világi tiirlAc lUUUü ivét, mondván így elszakíthatják az egyháztól, a hagy­ ományokat nem tudták elpusztítani, akkor, sem pedig évtizedek múlva. Mert soha nem a név a fontos, hanem a cselekedet, hívhatnak bárhogy, úgy ítélnek meg ahogy cselekszel. 1956 őszi napjai a szabadság érzését hozták el egy egész nemzet számára, többek között az egyházak­ nak is úgy tűnt, vége a zsarnokság­ nak. Mindszenty Józsefet november elsején köszöntötte az egyetem vezetősége is visszatérése alkal­ mából. Mindszenty megbízta a kispapokat, vigyázzanak az AEH épületében levő irattárra, ahol az egyházellenes ténykedések hivatalos bizonyítékait tartották. Részt vettek továbbá a sebesültek gondozásában, a menekülők biztonságba helye­ zésében. A forradalom leverése után számosán ezért súlyos börtönbün­ tetést kaptak. A kar vezetői az egyetem további működését szem előtt tartva kénytelenek voltak bizonyos kompromisszumokra. Az ellenszegülő k’spapora a hatalom nyomása nehezedett, töbségüket kizáratták a szemináriumból. A hat­ vanas évekre viszonylag helyreállt a rend, de az ÁEH továbbra is szem­ mel tartotta az intézményt, egy perc nyugtot sem hagyva az oktatóknak és a hallgatóknak. A II. Vatikáni Zsinat 71962-1965/ eredményei azonban enyhítették a kapott sebeket. Megszűnt a nemzetközi elszigetelt­ ség és felvehették a kapcsolatot külföldi egyetemekkel is, többek között a bécsi egyetem teológiai karával kezdődött tudományos kutatómunka. A kitartó, küzdelmes munka meghozta a gyümölesét, az egyetem megérhette az elnyomó rendszer bukását, és látta, hogy van létjogosultsága az egyházi felsőoktatásnak.A hetvenes évek változásai automatikusan az egyház életében is fordulatot jelentettek.A hatalom is jobbnak látta, ha enged. 1989-ben Paskai László bíboros bejelentette a Szentatya látogatását. Ez újabb len­ dületet adott a hazai egyházi élet és kultúra felvirágozásának. Felmerül­ hetett az a kérdés is, hogy visszatér­ het-e a Pázmány érsek által alapított egyetem az egyházi felsőoktatás élé­ re? A magyar állam 1990-ben elis­ merte a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia egyetem-jellegét a többi egyházak hasonjellegű intézmé­ nyeivel párhuzamosan. Ez év őszétől felgyorsultak a tárgyalások az Akadémia termeiben. hivatalos Az 1990. évi IV. törvény garantálta az egyház részéről végzett közszol­ gálati tevékenység állami finanszíro­ zását. Az oktatás helyének kiválasz­ tása, a tárgyalások folytatása, az egyeztetések egészen 1991-ig tartot­ tak. Ekkor a Magyar Katolikus Püs­ pöki Kar elérkezettnek látta az időt a hivatalos kérelem megindítására. A Szentszék pozitív válasza után a MKPK az Apostoli Szentszék előze­ tes engedélyével megalapította a korábban is létező Hittudományi Kar kibővítésével a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet. Ezek után a Magyar Köztársaság Kormánya az 1032/1993. számú kormányhatáro­ zattal ismerte el a Bölcsészettudo­ mányi Kart.A hivatalos egyházi elis­ merésre 1999-ig kellett várni. A szentszéki alapítólevél kiadása azt jelenti, hogy a Szentszék sajátjának tekinti az intézményt, a szabályzatát jóváhagyta.A Bölcsészettudományi Kar 1992 tavaszán fölvételiztette a hallgató sereget, akik először a Méne­ si úton kezdték meg a tanulást, majd hatalmas munkákat követően az egyenlőre csak félg kész piliscsabai Campusba költözhettek. - a befejező rész következik Szabózé 9 �A Karon tapasztalható néhány problémáról Adatvédelmi jogsértések A Tanulmányi Osztály az adatvédelmi törvény [1992. évi LXIIL törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekü adatok nyilvánosságáról (a továbbiakban: Avtv.)] értei- mében vett adatfeldolgozó [Avtv. 2. § 1. b); vö. Kari SZMSZ 29. § (1) bek.]. Az adatokat (személyes adatokat) elsősorban a beiratkozás alkalmával szerzi meg. Általános gyakorlat a Karon, hogy ha valakinek szüksége ván egy telefonszámra, akkor bemegy a Tanulmányi Ősztályra, esetleg leadva valami mesét, és minden további nélkül megkapja azt (a telefonszám személyes adat, Avtv. 2. § 1.). Természetesen ésszerű, hogy bizonyos esetben kiadják pl. a telefonszámot, erre azon- bán a törvény csak az érintett hozzájárulása esetén ad lehetőséget (Avtv. 3. § (3) bek.). Mi lehet a megoldás az ilyen esetekre? Az, ami más egyetemeken már bevált: a beiratkozáskor a beiratkozási adatlapon vagy egy külön lapon meg kell jelölni, hogy 1. Adatokát kiadhatnak-e tanároknak (igen/nem) 2. Adatokat kiadhatnak-e hallgatóknak (igen/nem) 3. Megjegyzések (kőnkrét adatok kiadhatósága, kőnkrét személyek, akiknek igen vagy akiknek nem). Ha az illető ezt nem tölti ki akkor természetesen nem adhatók ki az adatok (Avtv. 3. § (3) bek. második mondat: ‘'"Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy 10 az érintett a hozzájárulását schutzgesetz (BGBl 1978/565)]. )• A következő probiéma-csoprobléma-cso- helvetneto Felvethető problémaként, magot a jegyek vagy pontok hogy a Tanulmányi és vizskifüggesztése jelenti. Ezek gaszabályzat (a továbbiakban: ugyanis személyes adatnak mi- Tvsz.) 16. § (2) bek. szerint a nősülnek, azaz senkinek sem- szóbeli vizsgák nyilvánosak. mi köze hozzá, hacsak az érin- így ezáltal sérülhet a szeme­ ^^^t nem adja hozzájárulását lyes adatok védelme, [ugya(pl. a dolgozat alján: Ered- néz: Felvételi szabályzat 14. § kifüggeszthető: (3) bek.] A szóbeli vizsga ményem igen/nem). Az eredmények azonban a látszat ellenére telkifüggesztése esetén tehát né- jesen más, mint az írásbeli melyeknek majd ott szerepel a vizsga. Míg az előbbi esetben pontszám/jegy, másoknak az, az adat (jegy) műfajilag a nyil­ hogy nem nyilvános, megint vánosan keletkezik, addig az másoknak, hogy nem írt stb. utóbbi esetben egy meglévő Ez esetben arra is figyelni kell, adatot hoznak nyilvánosság­ hogy amennyiben a hallgató ra. Az adat ezekben az eseteknem adta hozzájárulását a nyil- ben a nyilvánosság (lehetvánosságra hozatalhoz, azért séges) jelenléte által keletkeneki még joga van megtudni zik, ha azt (megfelelő ok néleredményét, tehát pl. a titkárnő kül) kizárnák, adat sem kelet^^t köteles vele kérésére kezne (érvénytelen vizsga), közölni. ezért védeni sem lehetne mit. Hasonlóan jogellenes, hogy Azáltal pedig, hogy nyilváórán felolvassák a dolgozatok nosak a szóbeli vizsgák, már jegyeit. Ez esetben vagy az nem lehet a nyilvánosságra hoelőző megoldást kell válasz- zataltól védeni annak eredmétani (dolgozaton jelölni a nyil- nyét. A nyilvános vizsgák (és a hozhatóságot), végén az együttes eredményvánosságra ^agy a felolvasás alkalmával hirdetés) tehát nem sértik az minden egyes hallgatótól meg adatvédelmi törvényt. kell kérdezni, hogy felolvas- A legsúlyosabb probléma ható-e az eredménye, esetleg azonban az évfolyamrangsor egyenként kihívni a katedrá- kifüggesztése: az ugyanis nem hoz és a “fülébe súgni” ered- “csak” egyszerű törvénysértő ményét. Ausztriában például, gyakorlat, hanem a Tvsz. 11. § ^hol volt szerencsém egy évet (5) bek. azt kötelezővé teszi. A tanulni. pont adatvédelmi Tanulmányi és vizsgaszaokokból nem olvassák fel az bályzat ezen a ponton tehát órán a zárthelyik eredményét törvénysértő. A megoldás az (oh a “fülbesúgós” módszert lenne, hogy csak a “küszöbátalkalmazzák) [az adatvédelmi lag”-ot tennék ki, és aki ez szabályozás hasonló, Id. külö- alatt van, azzal közölnék, hogy nősen §§ 1, 3, 7 és 18 Daten- fizetnie kell. Nem tartozik �’4feí^^a;«StíiíiSs!íK,'4í: EíKisK í- :í ii" üm ugyanis senki másra, csak az érintettre, hogy hányadik a rangsorban, kell-e fizetnie, és milyen átlaga volt (személyes adatok). A Felvételi szabályzat 12. § (1) bekezdése előírja az írásbeli felvételi eredmények kifüggesztését. Ez csak azért nem törvénysértő, mert azt egy másik törvény írja elő (a Felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény [a továbbiakban: Ftv.] 83. § (7) bek.), márpedig az Avtv. 3. § (3) bek. más törvény által is korlátozhatónak ismeri el az adatvédelemhez való jogot (más tekintetben a Ftv. tartalmaz egyébként nem olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé tennék az Avtv. fent említett megsértéseit). Az, hogy eddig senki sem fórdult az adatvédelmi biztoshoz (Avtv. 24.-27. §) vagy a bírósághoz (pl. nem vagyoni kártérítés, Avtv. 18. §), csak a Kar szerencséjének köszönhető. Lehet persze azt is mondani, hogy felesleges a törvényt betartani. A törvény meghozása lehet, hogy felesleges volt (szerintem nem), de a törvény betartását feleslegesnek mondani meglehetősen sajátságos (cinikus) lenne egy jogi karon, ^*(}ogi) egyetem^^ minimum-feladatai napjainkban és az ezzel kapcsolatos hiúnyosságok Míg korábban az egyetem elsősorban arról szólt, hogy a professzorok viszonylag 1. kevés hallgatónak (elitoktatás) 2. előadásokon adták át az ismereteket, addig manapság az egyetemen 1. tömegoktatás folyik, és az ismereteket nem elsősorban előadásokon, hanem 2. írott tananyagból szerzik a hallgatók. A fejlődés ilyen leírása természetesen sematizált, de azért a lényeget mégis megragadja. Nyilván technikai okai is vannak, hogy az előadások jelentősége csökken: viszonylag rövid idő alatt ki lehet adni egy jegyzetet, sőt a számítógépes rendszerekre pillanatok alatt fel lehet tenni a tananyagot. Az előadások természetesen továbbra sem fölöslegesek: egyrészt segítenek az anyag átlátásában, másrészt szimbolikus jelentőségűek (egy előadások nélküli egyetem tabunak számítana). Azt azonban már nem állíthatjuk, hogy egy “egyszerű (jogi) alapképzéshez” nélkülözhetetlenek: ezt bizonyítja az egyébként rendkívül előremutató módon beindított számtáv-oktatás. Természetesen, ha az egyetem feladatát leszűkítenénk az “egyszerű jogi alapképzésre”, azaz nem tekintenénk a tudományos munkát központi kérdésnek, akkor hibát követnénk el. Nézzük, mik tehát az egyetem minimum-feladatai: az egyszerű jogi alapképzéshez a tananyagot és vizsgalehetőséget kell biztosítani; a tudományos munkához szemináriumokra és könyvtárra van szükség; ötödikként pedig megemlíthetö az előadás. Nyilván meg lehetne említeni még a konferenciák szervezését, hallgatói sportolási lehe­ tőséget stb., ezek azonban véleményem szerint már nem tartoznak ahhoz a “maghoz”, amit az egyetemnek feltétlenül biztosítania kell. Nézzük egyenként a feladatokát: A tananyaggal nincsenek különösebb problémák, mert egyrészt a Kar jelentetett meg számos tankönyvet és jegy­ zetet (ill. használja más jogi karok kiadványait), másrészt pedig a hallgatók maguk készítették el írott formában azt (előadások legépelése). A szemináriumokkal is nagyjából minden rendben van: a legtöbb tanszék viszonylag jó kurzuskínálatot nyújt, s ez a PhD.-képzés beindulásával remélhetőleg tovább fog javulni. A többi feladatról azonban ki­ csit részletesebben írnék. A könyvtár Amivel valóban komoly probléma van, az a könyvtár - pontosabban annak hiánya. Nyilván a Kar nem állhatott fel rögtön egy kész könyvtárral. de az építkezések lezárulásával a legtöbb anyagi forrást feltétlenül erre kellene fordítani. A főleg ajándékokból származó, erősen antikvár jellegű és szűkös állomány nem ad lehetőséget tudományos munkára. Nem csupán magyar, 11 nsnasEBcaHn �I ítélet .rtíí 'ííi«ííííf: I hanem német, osztrák és más külföldi jogi 1. folyóiratokra is szükség lenne; méghozzá nem csupán mostantól fogva kellene megrendelni, hanem (lehetőleg a lapalapításig) visszamenőleg is be kellene szerezni a folyóiratpéldányokát. Ugyancsak égetően szűkséges lenne legalább a külföldi egyetemi 2. tankönyvek beszerzése (azt, hogy nincsenek friss megjelenésű külföldi monográfiáink, már nem is említem). A beszerzések során érdemes lenne a Pázmány Péter Tudómányegyetemen (sic!) a két háború közt bevált módszert felújítani, nevezetesen azt, hogy a professzorok (és nem a könyvtárosok vagy csupán egy professzor) állítanák össze a beszerzendő könyvek és folyóiratok listáját [esetleg tanszékénként megadott anyagi keret alapján]. Ha a Kar nem akar diplomagyárrá süllyedni, akkor mindenképpen a könyvtár fejlesztése az elsőrendű feladat az elkövetkező években. A könyvtár anyagi hátterének hiánya mellett azonban szervezési problémák is vannak: Az intézeti (tanszéki) könyvtárak. Ezek olyan intézményék, ahova egyszerű hallgató nem juthat be (esetleg nem is tud róla, hogy milyen jó kiadványok vannak ott; esetleg az amúgy is rövid félfogadási időben a titkárnő nem hajlandó beengedni őket, mert más dőlga lenne), nem lehet böngészni; gyakran még a demonstrá12 toroknak is nehézséget jelent az intézeti könyvtár használata. Az intézeti könyvtárnak nincs nyitvatartási ideje, ezért az embernek be kell könyörögnie magát, hogy ott olvashassón (így olvasni persze meglehetösen kellemetlen dolog, mert érzi az ember, hogy gondót jelent titkárnőknek, és azok szívességet tettek neki); kölcsönözni természetesen nem nagyon lehet. Az intézeti könyvtár tehát egy csökkent használati értékű könyvtár; a meglévő állományhoz sokkal többen jutnának hozzá, ha az a “központi kari” könyvtárban lenne: ezért ésszerű lenne a könnyebb hozzáférhetőség érdekében az intézeti könyvtárak jelen formában való megszüntetése, és az intézetekben (tanszékeken) csupán másodpéldányok meghagyásénak - vagy legalább a központi kari könyvtár nyitvatartási idejével megegyező (és nem csupán napi egy-két órás) nyitvatartás előírása. [Harmadik lehetőségként megemlítem, bár csupán részleges megöldást jelentene, ha a kívánt könyveket az intézeti könyvtárákból a központi kari könyvtárba legalább helyben olvasásra át lehetne kérni, amenynyiben azt igényli valaki; je­ lenleg azonban még ennek sincs gyakorlata]. A központi kari könyvtárral is problémák vannak: 2.1 nem lenne egy különleges követelmény, hogy a német, az osztrák és a svájci könyveket válasszák el egymástól (ma- gyárul ne nyelv, hanem jogrend szerint csoportosítsanak), s ugyancsak hasznos lenne, ha 2.2 a hallgatók számítógépen kereshetnének a könyvtár állományában, méghozzá az Interneten keresztül is. Az előadások Mint említettem: véleményem szerint az előadás ma már nem nélkülözhetetlen az egyszerű jogi alapképzéshez, hisz olyan könnyű írott tananyagot adni a hallgatók kezébe (Id. számtáv), de továbbra is az egyetem szimbóluma. Ezzel kapcsolatban csak egy kérdésre térnék ki: a katalógusra. Érmek tartása a Tvsz. 7. § (1) bek. szerint ez ma jogos: ezt a lehetőséget azonban meg kellene szüntetni az előadások tekintetében, mert egy egyetemhez méltatlan az (egyéb­ ként nyilvános) előadásokon a névsorolvasás. Javaslatom ellen szólhat az a paternalista érv, hogy “ez a hallgatók érdekében” történik. Ez azonban nem helytálló, hiszen az egyetemi hallgatót felnőtt embernek kell tekinteni (hisz az is), aki maga dönt a saját érdekéről. A vizsgák Komoly problémák vannak a vizsgáztatási rendszerrel kapcsolatban is. Nézzük, mire gondolok konkrétan. Vizsgák a szorgalmi időszak- �Wíífe =:73 i». ?f' 'Íiíí^'^fei.í, Ezzel kapcsolatban csupán arra térnék ki, hogy szerencsés volna, ha a hallgatóknak lehetőségük volna elmaradt (halasztott, görgetett) vizsgáik­ nak a szorgalmi időszakban történő pótlására. Erre sajnos ma nem minden intézet ad le­ hetőséget. Különösen furcsa, hogy van olyan intézetvezető, aki kifejezetten megtiltja ilyen vizsganapok meghirdetését, mégha akadna is vizsgáztató, aki időt szakítana erre. Szerencsés volna továbbá, ha ezeket a vizsgaidőpontokat nem csupán a vizsganap előtt néhány nappal hirdetnék meg, hanem jóval (mondjuk két hét­ tel) előre - így megkönnyítve jelentősen a hallgatók életét. Ezek persze jelenleg csupán kegyes óhajok, de kívánatos volna a Tvsz.-t ennek megfele­ lően módosítani. t l .1 I I Naphosszat várni I I i I I tíi Az első probléma, hogy a hall­ gatóknak gyakran tíz (!) órát is várniuk kell a vizsga előtt, míg bejuthatnak. Bár a Tvsz. 15. § (3) bek. kimondja, hogy “töre­ kedni kell arra, hogy a vára­ kozási idő ne legyen túl hosszú”, azaz a vizsgaidőpon­ tot “órára vagy de-du megosz­ tásban” kell megadni, ezzel sok tanszék nem foglalkozik. Mellesleg a délelött/délután megosztás sem segít sokat a helyzeten, hisz ha valaki délután kettőkor megjelenik és csak este kilenckor (nem ritka!) jut be, akkor nem nyer­ tünk túl sokat. A hosszú vára­ :hss-í kozás nem egyszerűen kényeimi okokból vetendő el, hanem azért is, mert jelentős mértékben negatívan befolyásolhatja a hallgató teljesítményét. Az óra szerinti beosztást pl. előző vizsganap reggel tízig kellene kifüggeszteni, hogy másnap az illetőnek csak vizsgája idő­ pontjára kelljen bejönnie. Á2 egyik ok, amiért a tanszékék nem határozzák meg órára pontosan a vizsgaidőpontot, az az, hogy sok hallgató nem jelenik meg a vizsgákon. Ezért azonban nem azokat kellene büntetni, akik megjelentek. Hogyan lehetne büntetni a meg nem jelent hallgatókat? Pl. abban a vizsgaidőszakban nem vizsgázhatnak abból a tárgyból (ez igen könnyen megtehető, csak vizsgaidőszakonként és tantárgyanként egy listát kell készíteni a meg nem jelent hallgatókról). Amennyiben ennek nem lenne elegendő az elrettentő hatása, természetesen elképzelhető más szankció bevezetése is. Mit javaslok tehát: 1. a vizsgaidőpontot órára pontosan kelljen meghatározni és 2. ennek megvalósíthatósága érdekében a meg nem jelenést büntetni kell. Ennek érteimében volna szükséges a Tvsz. módosítása is. Ezzel kapcsolatban kell kitérjek arra, hogy a Kar két intézete saját hatáskörben gondolta megoldani a meg nem jelenés büntetését, s ennek megfelelően “saját” kis vizsgaszabályzatot adtak ki, amelyet az intézet hirdetőtábláján ki is függesztettek. Az alkalmazott büntetés teljesen egyezik az ál­ talam javasolttal, a baj csupán az, hogy a Ftv. 51., 53. és 60. § értelmében vizsgaszabályzatot csak a Kari Tanács adhat ki, s ezt a jogát a Ftv. 53. § (4) bek. szerint nem is ruházhatja át más szervre (mellesleg ezen jogosultságot még csak meg sem kísérelte átruházni a Kari Tanács az illető intézetekre), Az illető intézetek ezt bizonyára a Tvsz. 15. § (1) bek.-re hivatkozva gondolják jogosnak (“A vizsgaidőszakban leteendő vizsgákra az időpont kitűzése (jelentkezés) a vizsgáztató által [...] meghatározott rendben és módon történik”}. E rendelkezésnek a törvény értelmében azonban csak az az értelem adható, hogy a vizsgáztató csupán a jelentkezés technikai részleteit (mikortól, kinél lehet jelent­ kezni) határozhatja meg, de semmiképpen sem olyan lényeges tartalmi kérdéseket, hogy mondjuk a vizsgáról megfelelő ok nélkül távol maradt hallgató az adott vizsgaidőszakban már nem jelentkezhét vizsgára. Ilyen kérdésekben ugyanis csak a Kari Tanács határozhat (a Tvsz. módosításával). A Tvsz. idézett sza­ kasza egyébként pedig nem az intézetekről (ill. intézetvezetökről) szól, hanem a vizsgáztatókról, tehát intézeti vizsgaszabályzat kiadására az már csak ezért sem jogosíthatna [mellesleg szerencsésebb volna a tantárgyjegyző meg13 �FELHÍVÁS Mint a Kari Lap Felelős kiadója, a HÓK november 9.-1 Elnökségi ülés döntése értelmében az alábbi pályázatot hirdetem ki az ítélet Főszerkesztői posztjára: A pályázatnak tartalmaznia kell: - önéletrajz - elképzelések - terjedelem (oldalszám) - megjelenés gyakorisága - javasolt munkatársak - költségek (számonként, egy évre vetítve) - referencia Leadási határidő: zárt borítékban 2000 november 27-én, a HŐK Irodában Pályázat elbírálása: HŐK Közgyűlés 2000 november 30. í í Mile Attila elnök � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2000 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource III. évfolyam 11. szám 2000. november 27. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2000. november 27. Date Created Date of creation of the resource. 2000. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (1587+18kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_III_11_20001127 Relation A related resource T00026 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_III_11_20001127 HÖK https://omeka.ppke.hu/files/original/0abe603a15d8757264b407f91e271531.jpg de970aadc1fa42e4789332f6f450636a https://omeka.ppke.hu/files/original/af3ffe22bead84b713cf5c6bfa763a08.pdf 04a6cd49106f41c8a2c13b3e7ee62204 PDF Text Text IK FFiC£_itaetJH_:LZJ2.OOO:LZO7 a ITELET s .’NT- A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA A*'- ^5' •*^<íjwun'-‘ %Wáf /M<t o ö jd MAGYAR KASTÉLYLEXIKON £ CJ o OJ r .*'**^^ te ■ ■ *'C^ N CG r4 H l •7 t g cú >-» ÍJi'j'Cíf . k- '■■ --- ‘ 1 I * ÍP -J ’?£. * ■“ > “O »* I I, 4- r S 1 i {V\; inígvc kiMcly’^•'' <5 kUf ■' ■' MACiYAR ÖRÖKSÉíi: KASTÉl/YOK ÉS KIJRIÁK lí'.- ^.'i te Ä“ í'' 1 I I ’S �i II I ítélet Pázmány Jogászlap Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata I «equon'v I Tartalom Impresszum « E Eltelt ezer év... 3-6 oldal Levelek a magyar Golgotáról HL 7. oldal Felelős kiadó: Mile Attila elnök Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Richolm György I ‘*Ki lesz a jobbik?” Beszélgetés Kovács Dáviddal, a JOBBIK elnökével főszerkesztő I Munkatársak: 9. oldal Egyházi oldalak 10-11. oldal Szabó Zoltan Szabó Ferenc Szabó Péter I Leuven - Ecce Europa Élménybeszámoló Belgiumból 12. oldal Koltay András^ Pázmány Péter egyetemei IL rész Jóba Tibori I I Wetzel Tamás I 13-14. oldal Pázmány Péter élete és kora 15-16. oldal Miháltz András I i Christian László Bemutatkozik a Rákóczi l^zóvetség 18-19. oldal Szerkesztőség címe: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 1088. Budapest, Szentkirályi Utca 28- 30. Tél./te 429- 726^ e-mail: itelet@jak.ppke.h.u I I II tő Wetótì itoSOmlks Készült: Kemény Gyula Nyomdája Törökbálint, Árpád tu 7L Telefon : 23/335-269 1000 példányban I I I I I í Vit 40.000- Ft 1/2: 25.000- Ft 1/3: 14.000- Ft I I I (A4). I í I O ( I I I ki új Ságban megj elenö vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét Kérünk mindenkit, aki munkánkban írásaival közre óhajt működni, lehetőség szerint lemezen, Word Dokumentumban mentve jutas­ sa el hozzánk anyagait. Aláírás nélküli cikkeket sajnos nem áll módunkban leközölni. 1 0 I I 1/1: 30.000- Ft 1/2: 18.000- Ft 1/3: 10.000- Ft í I i I I I I I �ítélet r 'Mivel azért e világnak minden részei ily kimagyarázhatatlan szép renddel, ennyi ezer esztendeig ily nagy állhatatossággal viseltetnek: nem lehet kételkedése az okos embernek, hogy bölcs gondviselő ura és vezérlő Istene vagyon a világnak.” (Pázmány Péter) I J Egy magyar demokrata Beszélgetés Bencsik Andrással, a Magyar Demokrata főszerkesztőjével Tisztelt Főszerkesztő Úr, kérem mondja el mindazt, amit fontos­ nak tart személyével kapcsolathnn monnfrí/iHt Inn nlvncnlvnl •> r •«'kJ* tz » r 1951-ben születtem Budapesten, Az érettségi után a Kandó Kál­ mán Villamosipari Műszaki Főis­ kolát végeztem el és az volt az il­ lúzióm, hogy ezen a pályán fogok elhelyezkedni. El is kezdtem dol­ gozni az Egyesült Izzóban. A ’70es évek eleje azonban egy olyan világ volt, amely abszolút nem volt alkalmas arra, hogy egy fia­ talembernek műszaki ambíciói le­ gyenek. Nagyon hamar csalód­ nom kellett és egy barátom aján­ lására próbálkoztam meg az új­ ságírással. Döntésemet többek közt az is befolyásolta, hogy be­ soroztak katonának és egy kato­ nai laphoz helyezkedhettem el, mint gyakornok. Itt tetszett meg ez a szakma és a katonaság után elvégeztem az újságírói iskolát. Lényeges időszaka volt életem­ nek az az öt esztendő, amikor Ka­ posváron, a Somogyi Néplap me­ zőgazdasági rovatának munkatár­ saként dolgoztam. Akkor kezd­ tem prózákat írogatni, publikál­ tam a Mozgó Világban. Majd öszszerúgtam a port a főszerkesztő­ vel és otthagytam a lapot. Újság­ kihordó lettem. Aztán visszaköl­ töztünk Budapestre, közben meg­ nősültem, gyerekem született. Új­ ságíróként a Csepel Müvek üzemi lapjánál kezdtem ismét a munkát. Onnan hívtak a Népszavához, a Népszavától a Népszabadsághoz, onnan elmentem az Esti Hír­ laphoz. Az Esti Hírlapnál dolgoz­ tam, amikor elindult az első ma­ gántulajdonú polgári napilap, a Pesti Hírlap. Oda mentem főmun­ katársnak, ahol fél év után kine­ veztek először felelős szerkesztő­ nek majd főszerkesztőnek. Ez ’94-ben az MDF-kormány buká­ sával együtt megszűnt. A Pesti Hírlap egy kis csapatával akkor alapítottuk meg a Demokrata he­ tilapot, amely hol Új Demokrata, hol Demokrata néven jelent meg. ’97-ben ez is veszélybe került, mert az akkori tulajdonosok meg­ szűntették a lapot. Akkor a ma­ gunk erejéből újraindítottuk, azó­ ta is a saját újságunkat szerkeszt­ jük Magyar Demokrata néven. Három könyvem jelent meg, az első kettő széppróza volt. Ren­ geteg hangjátékom is készült, ezeket a rádió sugározta. Igazából prózaírónak készültem, sci-fit, meséket írtam. Egy lágy, puha irodalommal kezdtem, de ’90 után, amikor a médiaháború kitört belesodródtam a politikába és most már gyakorlatilag ez tölti ki az életemet. Honnan származik a Demokrata név? Magyar Nagy Jenő, még a nyolcvanas években egy szamizdatot szer­ kesztett Demokrata címmel, ami a rendszerváltozáskor megszűnt. Amikor mi a hetilapot elindítot­ tuk lapnevet kerestünk és ez a név szimpatikusnak tűnt. O akkor hozzájárult ahhoz, hogy Új De­ mokrata néven lapot indítsunk. Egy év elteltével ismét felkeres­ I tük és megmutattuk neki az újsá­ got, aminek szellemiségével meg volt elégedve. Ekkor - mint a név tiilííirlnnnQí, rpndpl— - bnpQÁtntta -------- ------ -------kezésünkre a névhasználat jogát, így lettünk Demokrata. Egyéb­ ként a hetilap neve azért Magyar Demokrata mert mi nemzetiek vagyunk - vagy nacionalisták ha szabad így mondani -, de emellett azt gondoljuk, hogy a klasszikus demokratikus értékek rendkívül fontosak. Azt gondolom, hogy je­ lenleg a lap neve abszolút mege­ gyezik szellemiségével; Magyar Demokrata: mi tényleges demok­ ráciát szeretnénk csak magyar mintára és nem egy nemzetközi szabásminta szerint. A klasszikus politikai hatalmi ágak rendszerében ma hová so­ rolná a médiát? Az a véleményem, hogy a média az első és szinte egyedüli hatalmi ág. Ha valami, hát a mostani ame­ rikai elnökválasztás tökéletesen megmutatta, hogy gyakorlatilag semmi más nem számít csak a média. Ezt a fejlődési fokot töb­ ben információs társadalomnak is nevezik. Erre nem számított sen­ ki. A klasszikus marxista, mate­ rialista történelemszemlélet ismét hatalmasat bukott, hiszen a kapi­ talizmust egy új dimenzió követi az informacionalizmus. Például egy nagy nézettségü televíziós csatornának olyan mértékű befo­ lyása van az emberek véleményé­ re, gondolkodására és életére, ami messze meghaladja a klasszikus politikai hatalmi ágak befolyását. 3 II �I ítélet Egyszerűen el tudja dönteni egy ország sorsát és életét. Ez egy olyan korszak, amikor a média a demokratikus struktúrák felé ke­ rült, ugyanakkor erre a médiára a legkisebb mértékben sem érvé­ nyesek a demokratikus korlátok. A média vezetői nem választ­ hatók, éppen ezért nem is váltha­ tók le, semmilyen módon nem le­ het hozzájuk férkőzni. Ez a média a világon mindenhol egy szétválaszthatatlan szövetet képez a nemzetközi pénzhatalommal, a multinacionális nagytőkével. Ez egy nagy gigantikus érdekszövet­ ség, amely fölötte van a társa­ dalom klasszikus struktúráinak. Amíg a XIX. sz-ban az volt a jel­ szó, hogy szabadítsuk fel a sajtót az állami cenzúra alól, addig mostanra a dolog oly mértékben megfordult, hogy ma már arról kell beszélnünk, hogy egyáltalán van-e esély az emberi civilizációt felszabadítani e média-monolit diktatúrája alól. Jelen pillanatban pedig azt kell, hogy mondjam er­ re nincs esély. diók, a nagy napilapok - hogyan viszonyulnak a parlamenti ciklu­ sonként a kormányhoz és az el­ lenzékhez . Világosan lehet látni: az Antall-korszakban ellenzéki volt a nyilvánosság, a Horn kor­ szakban ellenzéki ellenes volt, most pedig ismét ellenzéki. Vagyis a nagy média összességé­ ben továbbra is azt a vörös, poszt­ kommunista struktúrát szolgálja rendíthetetlenül és monolitiku­ sán, amelyik őt annak idején lét­ rehozta és kiszelektálta. Igaz van­ nak kisebb, magányos csoportok ilyen például a Magyar Demokra­ ta -, amelyik próbál ezzel szem­ beszállni és próbálja ezen hatal­ mas monolit egy részét megtá­ madni, de nagyon csekély siker­ rel. Azt kell hogy mondjam: a legnagyobb csapás a magyarok számára az volt, hogy a rendszer­ változáskor nem volt sem akarat, sem szándék, sem erő, hogy ezt a struktúrát szétzúzzák. A privati­ zációval pedig ezt a vörös maffiát hosszú évtizedekre, abszolút biz­ tonságosan bebetonozták. Mivel masabb a mai magyar mé­ dia a rendszerváltozás előttihez képest? Mit vár az újságírói szakma átvilágításától? Abban mindenképpen más, hogy a média kiszabadult az egypártrendszer diktatúrája alól. Privát lapok vannak, bizonyos mértékig lehetőség van a vélemények sza­ bad megjelenítésére. De ez csak elméleti szinten igaz, mert ha az ember közelebbről szemügyre ve­ szi a magyar médiát, akkor azt látja, hogy a tényleges rendszer­ változás nem történt meg. Ma­ gyarországra nézve ezt tartom a legnagyobb csapásnak. Az a mo­ nolitikus médiastruktúra, amit a diktatúra hozott létre töretlenül megvan. Elég ha megnézzük pél­ dául azt, hogy a nagy nyilvá­ nosság - tehát a televíziók, a rá­ 4 Állunk elébe és örömmel várjuk. Egyébként a világon semmit nem remélek tőle. Mert ugyan mi tör­ tént akkor, amikor Horn Gyuláról kiderült, hogy érintett volt bizo­ nyos ügyekben. Az mondta: “Na és?!”; és minden maradt a régi­ ben. Körülbelül ekkora ered­ ményt várok ettől is. Egy-két új­ ságíróról mindenki tudja, hogy eléggé pettyes a múltja. De ezzel együtt örülök, mert legalább a nagy nyilvánosság számára is ki­ derül, hogy annak a néhány ro­ vottmúltú személynek, aki ma ve­ zető tisztségben van milyen a múltja. Milyen pénzügyi támogatási rendszer működik ma a hazai sajtóban? A “rendszerváltó” politikai elit magának hozott törvényeket. Azt mondták a lakosságnak, hogy tes­ sék menni választani, mától köte­ lezően többpártrendszer van. Egy csomóan naiv módon bedőltek ennek és pártokat alapítottak, bor­ zasztó lelkesen nyüzsögtek és be­ nyomultak egy akkor még telje­ sen súlytalan politikai dimenzió­ ba. Ezt egyébként Lengyel László mondta el ’91-’92-ben - azóta nyilvánvalóan megbánta már. Ez idő alatt a nomenklatúra a privati­ zációnak nevezett folyamat segít­ ségével a politikai hatalmát átala­ kította gazdasági hatalommá, te­ hát restaurálta az eredeti állapoto­ kat egy más tulajdoni rendszerbe. A tőke politizál. Ebből követke­ zően ő csak azt a médiát támogat­ ja, amelyik az ő érdekeit szolgál­ ja. Ez pedig nagyon világosan és eklatánsán megjelenik. A balli­ berális média fürdik a pénzben és erős. Az úgynevezett progresszív média - én így nevezném az új polgári értékeket képviselő és nemzeti kötődésű médiát - pedig valahogy vergődik a felszínen. Az Európai Uniós csatlakozásról való nyilatkozatokat én éppen ezért tartom szélhámosságnak. Az EU tagjai pontosan tudják, hogy nincs szükség egy poszt­ kommunista struktúrára, mert az miásodpercek alatt, mint egy vírus az egész európai gazdaságot meg­ fertőzné. Ök szívesen üzletelnek vele, mert a profitot szeretik, de befogadni Magyarországot nem fogják addig, amíg az érdemi rendszerváltozás erői nem győzik le a restauráció erőit. Tehát nem azért mondják, hogy 2002, 2006 meg 2008, mert szórakoznak ve­ lünk, hanem azért, mert egyelőre nem lehet tudni, hogy ki győz. Ha a restauráció győz, akkor az EU ( 1 �<3 I I I az összes csápot visszahúzza, közhelyek formájában persze minden szép lesz Ha Orbán győz, vagyis a polgárosodás folyamata tovább tart és a rendszerváltozta­ tási törekvés még négy évet kap. akkor talán-talán meg tudja renditeni ezt a monolit bástyát és Európa nagy valószínűséggel kinyitja majd felénk kapuit. dolom, hogy a nyomtatott sajtó­ nak az interneten népszerű csevegő csatornák állíthatnának konkurenciát. Ezek pedig valójában álnéven működő ócska pletykál­ kodások, amit ember alatti színvonalnak tartok. A nyíltan vállalt gondolatok közvetítésével ezek soha nem lesznek képes versenyezni. Történt-e egyes politikák gazdasági esetleg kulturális csoportok részéről befolyásolási kísérlet arra, hogy a lapot valamilyen irányba elmozdítsa? Mennyire függ össze a média szerepe és a globalizmus? Ha valaki gyarapodni akar, akkor ehhez két út kínálkozik. Az egyik út úgy vezet, hogy készülök, taEgy politikai újság folyamatos nulok, csiszolom magam és olyan befolyási zónában él, természetes tudásra teszek szert, hogy annak módon hatnak rá a különböző segítségével javakat leszek képes gazdasági és politikai erők. Nagy begyűjteni. Ez sajna a hosszabb megnyugvással mondhatom. út. A rövidebb út az az, hogy egyhogy direkt befolyásolási szándék szerűen elveszem a másiktól azt. nem történt. A Horn korszak nyi- amire szükségem van. Ezen “rötánya ugyan stílusosan azzal kéz- videbb út kísértése” pedig az dődött, hogy egy szabad magyar egész emberi történelemre jel­ szerkesztőség berendezését szét- lemző. Ezeket világpolitikai szinverték és mind a mai napig nem ten úgy nevezik, hogy impériutudjuk, hogy kik voltak a tettesek. mok. Elindul egy nemzet, egy orEnnek szerencsére nem lett foly- szág és azt mondja, hogy elég tatása. Egy félreérthetetlen és vi- erős vagyok arra, hogy legázollágos befolyásolást viszont fel le- jam a gyengébbet. Minden impéhet ismerni, ez pedig az úgyneve- riumnak három fejlődési szakasza zett gazdasági blokád. Ide a már van. A progresszív szakasz, amiszóba került gazdasági érdekkör kor hódít és kizsákmányolja a soha, semmilyen körülmények megszállt területeket. A centrumközött nem engedett be hirdeté- ba beviszi ezeket a javakat, ott seket. Márpedig az elektronikus elindul egy hihetetlen szellemi és és nyomtatott sajtó 70%-ban a kulturális fejlődés. Ennek mindig hirdetésekből- és csak 30%-ban a határt szab valami. Aztán jön a lapok eladásából tartja fenn ma- stagnálás, ezt nevezik aranykor­ gát. Ez ugyan az utóbbi időben nak. Még minden szép és minden egy picit enyhülni látszik, de ez jó, de nincsenek új források és fennállt tíz évig. kezd üressé, formálissá, belterjesAz internet egyre inkább történő sé válni a dolog, elmerevedik. elterjedésével milyen jövőjét látja Majd elindul a hanyatlás, amikor a nyomtatott sajtónak? a források elfogynak, elkezdenek A kor kihívását mi is elfogadtuk, lázadozni a különféle perifériák így az interneten is jelen va­ és a centrum összeomlik. Ez érvé­ gyunk, ám internetes lapunk olva- nyes a római, a török, a szovjet sottsága egyelőre nagyságrendek- birodalomra. Most az amerikai kel kisebb, mint a lapé. Azt gon- birodalomnak a progresszív sza- kaszában vagyunk - bár a jelenle­ gi elnökválasztási hercehurcát az első jelentős válságjelnek tartom. Ezt a folyamatot nevezik most globalizmusnak. Tehát az én vé­ leményem szerint a globalizmus nem más, mint az amerikai impérium kísérlete arra, hogy elő­ ször az emberi civilizáció törté­ netében a világállamot megcsi­ nálja. Ez Amerikának sem fog si­ kerülni, hiszen neki is tol kell ál­ doznia a saját identitását bizo­ nyos mértékben. Minden “leigázott” néppel el kell fogadtatnia, hogy a nacionalizmus egy rossz dolog és a birodalmi eszme az egyetlen érték, de amikor az a “birodalom tele van pogánnyal, gallal, barbárral, akkor Róma is elveszti identitását és magától szétesik”. Ez a multikultúrális mí­ tosz kiválóan alkalmas arra, hogy elsorvassza a kisebb országokban a nemzet-tudatot, de ugyanakkor fokozatosan elsorvasztja a biro­ dalom nemzet-tudatát is. Az ame­ rikaiak így verik a mellüket, hogy ők milyen nagy amerikaiak és amerikai zászlóba öltözködnek, közben meg azt az eszmét pro­ pagálják a világban, hogy tagadd meg a nemzeti identitásodat. Ez az ellentmondás őket is meg fogja fertőzni, hacsak nem fog jönni egy olyan politikai elit - amit je­ lenleg én nem látok - amelyik azt mondja, hogy ellen kell állni an­ nak a kísértésnek, hogy Ameri­ kából impérium legyen. Hogyan diagnosztizálná Magya­ rország jövőjét az elkövetkezen­ dő néhány évtizedre? A restaurációs erőknek ‘89-‘9Oben muszáj volt bizonyos játékte­ ret biztosítania azok számára, akik a tényleges rendszerválto­ zást akarták. Ilyen engedményekét egyszerüen legitimációs okokból kellett megtenniük. 5 �ítélet I Jelenleg ez a mérkőzés most fele­ fele arányban áll. Mint optimista ember azt mondom, hogy az idő a progressziónak dolgozik. Emellett a restauráció táborában is vannak már jó néhányan, akik már megszedték magukat és már belemennének egy demokratikus játékba szívesebben vennék már a szigorú, átlátható struktúrákat. Ha a következő választáson is nyer a jobboldal, akkor szerintem már visszafordíthatatlanná válik a tényleges rendszerváltozás folya­ mata Magyarországon, aminek teljes bekövetkezésére még húsz, harminc év szükséges. A hosszú évek ‘szélmalomharca” nem kedvetlenítette el? Ellenkezőleg, borzasztó boldog és borzasztó lelkes vagyok. Nagy örömöt okoz az embernek, ha va­ lamiben, amit jónak és értékesnek tart, kifejtheti a tevékenységét. Azon kívül a szabadság egy sem­ mihez nem hasonlítható jó érzés. Az, hogy spéciéi valaki lapot szerkeszt, vagy könyvet ír, vagy tanít, vagy vállalkozik az teljesen érdektelen ebből a szempontból. Az, hogy te hiszel abban, amit csinálsz és, hogy szabad vagy az egy óriási dolog. Ezt úgy kell fel­ fogni, mint amikor egy hosszú tél után a tavasz elérkezik. Egy kis virág felbukkan - még minden fa­ gyos és hideg -, aztán még egy és még több... A fejlődést nem lehet megállítani. Én nagyon boldog va­ gyok, hogy jól választottam azon kevesekkel együtt, akik az élet, a tavasz mellé álltak. Ha visszagon­ dolok, hogy milyen volt tíz évvel ezelőtt, amikor néhányan ebbe belekezdtünk, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy állandó görcs és félelem volt bennünk, ma pedig azt érzem, hogy egyre erősebbek és erősebbek vagyunk. Soha nem volt ilyen jó újságot csinálni mint most és megmon­ dom Önnek: a gondviselés egyik legnagyobb ajándékának tartom, hogy ez a generáció megélhette ezt, mert most igazi súlya és tétje van a dolognak. Ma még nagyon sokan választhatnák a restauráció oldalát, mert ott van a pénz és a hatalom. Ma még súlya van an­ nak a dolognak, hogy ki hova áll: a progresszió, vagy a restauráció mellé? Akik a progresszió mellé állnak - ami szerintem a győztes oldal - azok majd tíz-húsz év múl­ va büszkék lesznek arra, hogy az egészséges életösztönük bölcsebb volt, mint a gyarló emberi számí­ tás. A tavasz törékeny, de mindig legyőzi a telet. Johny LEVELEK A MAGYAR GOLGOTÁRÓL V. Nemzetünk nagy íróinak, mű­ vészeinek, politikusainak müveit, életútját, tevékenységét alaposan megismerhetjük a róluk szóló szakirodalomban. De milyenek voltak, mint emberek, hogyan éreztek, mit gondoltak az életük során történt történelmi esemé­ nyekről? Új, most induló soro­ zatunkban eddig ismeretlen ol­ dalukról mutatunk be néhányat közülük, olyan forrásokon ke­ resztül, mely különböző okokból ritkábban szerepelnek a könyvek­ ben. A sorozat ötödik részében kissé igazságtalanul kiemelve néhány müvet a hatalmas (és az elmúlt években szerencsére újra kiadás­ ra került) Márai Sándor (19001989) életműből, azokat megvizs­ 6 gálva keressük a választ a ma­ gyarság XX. századi sorsát meg­ határozó sorskérdésekre. Márai életútját akár tipikusan magyar­ nak is tekinthetnénk: Kassán szü­ letett, majd a két háború között bejárván fél Európát, nemzetközi műveltségre tett szert. Úgy lett a liberális polgári szellem híve, hogy közben mindvégig megőrizte magyarságához való ragaszkodá­ sát. A negyvenes évek sorscsapá­ sai hatására, a nácizmus, majd a kommunizmus elől emigrációba menekült. Svájc, majd Olaszor­ szág után az Egyesült Államok­ ban telepedett le, az élettől meg­ keseredve, san diego-i otthoná­ ban önkezével vetett véget éle­ tének 89 évesen. A XX. század tragédiáiról... “A világ nem eléggé érett ahhoz, amit az emberi szellem ilyen ijesztő és soha nem gyanított ütemben alkotott.” (Kassai őrjá­ rat, 1941) “Aki ma ír, mintha csak tanúságot akarna tenni egy későbbi kor számára...tanúságot arról, hogy a század, amelyben születtünk, va­ lamikor az értelem diadalát hir­ dette. S utolsó pillanatig, amíg a betűt leírnom engedik, tanúskod­ ni akarok erről: hogy volt egy kor és élt néhány nemzedék, amely az értelem diadalát hirdette az ösz­ tönök felett, s hitt a szellem el­ lenálló erejében, amely fékezni tudja a csorda halálvágyát. (...) Igaz, láttam és hallottam Európát, l 1 I �ítélet . megéltem egy kultúrát...kaphattam-e sokkal többet az élettől? Úgy, most pontot teszek, s mint aki vesztett csatából maradt meg hírmondónak, s elfújta mondókáját: emlékezni és hallgatni aka­ rok.” (Egy polgár vallomásai, 1934-35) “A kétely, hogy e civilizációban a tömegek számára előbb-utóbb minden unalmas lesz, i nem hagy nyugodni (...) az emberiség, amely körül látha­ tóan, tapinthatóan és érezhetően összeom­ lik egy világ, minden személyes lelkesedés vagy kétségbeesés közepette unatkozik, mert a civilizáció,^ 1 melynek rejtő, óvó,’ ' ■ Lassan megyek a meredek úton, megismerek huszonöt-harminc éves fákat. Húszméteres fenyők merednek itt, melyek együtt nőttek életemmel, s most csodálom alkotásukat, a létezésnek ezt a néma, céltalan és makacs magatartását, amint nem akartak mást ez évtizedekben, csak lenni, magasra nőni, teleszívni magukat nedvességgel és fénnyel, kifejezni az élet “Milyen jogon akar élni az irigy népek között a magyar, ha nem védi a szellemi magasabbrendüség jogcíme, ha levitézlett tojás­ kereskedők árulják, gyártják, ren­ delik és csomagolják az irodal­ mat, ha megszűnt a jóhiszemű és hozzáértő bírálat tisztító ereje, ha nem hat többé a tömegek lelkében a szellemi öntudat erkölcsi fele­ lőssége?” (Kassai őrjárat, 1941) ti SS Rl élethosszabbító, Márai Sándor akadémiai székfoglalóján, Budapest, 1943. december 14. gyorsító erejét nem lehet tagadni, mindenestől unal­ mas. A civilizációban az emberek hülyék és puhák lesznek, mondja Alexis Carrel, s kezdek hinni ne­ ki; úgy érti, ez a gépies kényelem megöli bennünk az élet élmé­ nyének varázsos tartalmát. (...) A civilizáció unalmas, mert az élet élményéért nem enged harcolni többé” (Kassai őrjárat, 1941) “Nem álmodozhatunk többé be­ ton-paradicsomokról, ahol gépze­ nére andalog az akkordmunka utáni szabadidőben egy félhülyé­ re civilizált, képes újságok mű­ veltségi szintjére nevelt, csalá­ dokban is elbújtatott önkéntes tit­ kos rendőrök által ellenőrzött és megfélemlített, igazi és bátor él­ vezetre képtelen, szórakozásra örökké éhes, félmüveit, indulatait olcsó bódítószerekkel közömbö­ sítő társadalom.” (Kassai őrjárat, 1941) miféle értelme számodra hazád nélkül. Ne várj jót a hazától, s ne sopánkodj, ha megbántanak a haza nevében. Mindez érdektelen. Egyáltalán, semmit ne várj hazádtól. Csak adjál azt, ami lég­ jobb életedben. Ez a legfelsőbb parancs. Bitang, aki ezt a parancsőt nem ismeri.” (Füves könyv. 1943) csodáját azzal a meztelen ténnyel, hogy vannak. Talán ez a legtöbb. Nem hódítani akartak, hanem megmaradni. Nem bebizonyítani, hanem túlélni. Nem szerezni, hanem teljesnek lenni, és megőrizni ezt a teljességet. Nincs céljuk...s néma és sudár szavalattal hirdetik ezt a gyönyörű céltalanságot, amely talán maga az élet.” (Kassai őrjárat, 1941) Magyarországról... “Jelet kell hagynom (...) hogy volt egy másik Magyarország” (Szindbád hazatér, 1940) Mindegy kik beszélnek hazád nevében. Mindegy az is, mit mondanak azok, akik jogosultnak hiszik magukat a haza nevében beszélni. Te hallgass hazádra, Mindig, mindent adj oda hazádnak. A világnak nincsen sem- “írt, mert ételben, italban, mód­ ban, szemléletben, hangulatban. magatartásban, jellemben erőket érzett idehaza Szindbád. írt, mert sajnálta a magyart, ezt a különös, hallgatag népet, melynek végzete talán az volt, hogy idegzete, jel­ leme, ízlése finomabb volt, mint a környező népek jelleme és ideg­ zete. A magyar tudott szigorú, szertelen és duhaj lenni, de kegyetlen nem volt soha. A magyar tudott álmodni; már nagyon ke­ vesen tudnak csak álmodni a vi­ lágban. (...) A magyar magányos volt; s Szindbád szerette, mert minden magyart a rokonának érzett.” (Szindbád hazatér, 1940) “Hol van az otthon? Múltunkban, hagyományunkban, emlékeinkben. Itt van, ebben a városban, a Dómban, melynek északi kapuján belépek most, e boltívek alatt, s a mélyben, a sírboltban, ahol Rákóczi hamvait őrzik a kövek és az emlékezés. (...) A nemzet most 7 �ítélet idezarándokol, szabadságról, ma­ gyarságról, ellenállásról, harcok­ ról és kereszténységről emlékezik e kövek és csontok előtt. Veszély­ ben az ember mindig meghitt ke­ zek után nyúl, s ezek az elporladt kezek néha nyugtatóbb szorítás­ sal üzennek és bíztatnak az idő­ ből, mint a kortársak parolái.” (Kassai őrjárat, 1941) Élet és halál “Minden bölcs, kinek gondolatait megismernem sikerült, arra taní­ tott, hogy élni és írni úgy kell, mintha minden cselekedetünk utolsó lenne az életben, mintha minden leírott mondatunk végére a halál tenne pontot. Csak a halál érzelgés, félelem és gyávaság nél­ küli tudata ad való életünknek és írásunknak igazi magatartást. Végzetesen kell élni és írni, tehát nyugodtan, nagyon figyelmesen, egyforma erővel figyelve a világ­ ra és önmagunkra, értelmünkre és szenvedélyeinkre, az emberek szándékaira és a mindenséghez való kapcsolatainkra. Ez az egyetlen emberhez méltó magatartás: többet Isten sem kíván tőlünk. S nincs nagyobb bűn és hiúbb kísérlet, mint többet vagy mást akarni, mint amit Isten kíván tőlünk.” (Füves könyv, 1943) “Végül is tudnod kell, mi volt a dolgod a földön. Semmi esetre sem az, hogy bizonyos összegű, állagú és minőségű csontot, húst. zsiradékot és zsigereket vegyi üzemben tartsál. Az sem, hogy címeket, rangokat gyújts, elnök legyél valamilyen társaságban, díszes ruhákban sétálj, és rázzad a csengőt. Az sem - s ez már jobban fáj hogy boldog legyél, mert boldogság nincsen, hiszen minden vágyad a megvalósulás pillanatában eltorzul, s inkább nyűg már, mint öröm. Ilyen az ember, Nem, egyetlen dolgod, létezésed egyetlen értelme a földön, hogy megismerjed az emberi és a világi dolgok igaz természetét, az emberi és világi tünemények összetartozását, s méltányosan viselkedj akkor is, ha embertársaid méltatlanul viselkednek. Ez volt a dolgod a földön; nem több.” (Füves könyv, 1943) “Utolsó leheletemmel is kö­ szönöm a sorsnak, hogy ember voltam, és az értelem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a sze­ relmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A föl­ dön éltem, és lassan felderültem, Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjénvaló és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem történhetett volna velem.” (Füves könyv, 1943) “Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje.” (Napló, 1989) Válogatta: Koltay András Békés Imre köszöntése Október 27-én köszöntötték fel hetvenedik születésnapja alkal­ mából Békés tanár Urat egyete­ münkön. 12. 30-kor kezdődött az ünnepség a zsúfolásig megtelt Díszteremben, ahol először Rad­ nay József szólalt fel. A Dékán Úr röviden vázolta az ünnepelt életútját, méltatta tudományos munkáját és kiemelte tagságát a Strasbourg-i Emberi Jogok Euró­ pai Bizottságában, valamint a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesü­ letben. Ezután Békés Imre meg­ köszönte a gratulációkat, kifej­ tette, hogy mennyire fontos szá­ mára az ifjúság körében eltöltött majdnem ötven év. Ironikusan 8 jegyezte meg, hogy az ő október 31-i születésnapján kezdődött a reformáció Luther Wittenberg-i fellépésével, ezen a napon volt az őszirózsás forradalom, ehhez a naphoz köthető a tengerentúli Halloween ünnepe, és nem mel­ lékesen ez a Takarékosság Világnapja. A Tanár Úr elmesélte. hogy eredetileg a történelem szeretete miatt diplomata akart lenni. és egyébként akár a Bölcsészkarra is felvehették volna, így csak a véletlennek köszönhető a jog melletti lehorgonyzása. Ezt követően Busch Béla emelkedett szólásra, aki bemutatta a het­ venedik születésnap tiszteletére kiadott emlékkönyvet, amelyben olyan személyiségek írásai jelen­ tek meg, mint Bándi Gyula, Belovics Ervin, Bánrévy Gábor, Bárándy Péter, Botos Katalin, Busch Béla, Erdő Péter, Gáspárdy László, Halustyik Anna, Horváth Pál, Jobbágyi Gábor, Kiss Zsigmond, Körinek László, Kussbach Erich, Molnár Gábor, Radnay József, Sinku Pál, Sótonyi Péter, Tamás András, Tóth Mihály, Varga Csaba. Varga Zoltán, Vókó György, Zlinszky János és Tóth Dóra, Végezetül Erdő Péter Rektor Úr köszöntötte fel Békés Imrét. - itéletpress - ! i �Karunk tanárai: dr. Békés Imre Gratulálunk mindenekelőtt Békés Mégis végig kell járni ezt a Úrnak a születésnapja és a tisz- bizonyos racionális utat, hinni teleiére kiadott tanulmánykötet kell abban, hogy hosszú távon a alkalmából! Hogyan érzi magát munka és a becsületesség ezen az ünnepi napon? kifizetődik. Rövid lejáratú előMeg kell mondanom, hogy a nyöket esetleg ki lehet eszközölni megelőző hetet nehezen éltem a sorstól, de önmagával megmeg, mert sok helyen köszöntőt- békéivé egy szép életutat csak tek fel és ez tudatosította bennem becsületesen futhat be az ember, az életkoromat. Felköszöntött a Mit tud különösen kiemelni a Budapesti Ügyvédi Kamara El- pályafutásának eredményei nöksége, írt hozzám egy gyö­ közül? nyörű verset az egyik barátom. Először is tudni kell, hogy 1951talán szabad megneveznem, Szi- ben a jogászoktól és orvosoktól lágyi Tibor színművész, most megvonta a Rákosi-korszak a köszöntött fel a Pázmány Péter doktorátust, mégpedig nem viszKatolikus Egyetem, és tudomá- szamenőleges hatállyal, hanem az som szerint november 3-án lesz azt követő időkre. így magam is, ünnepség az Eötvös Lóránd Tu- sok kiváló kollégámmal együtt dományegyetemen, valamint még okleveles jogász lettem 1953-ban. ezt követően a Békés-Németh- Egy évig voltam bírósági fogalVékás és Társai Ügyvédi Iroda mazó, amikor visszakerültem az fog köszönteni. Úgy éreztem, egyetemre. Valamikor 1955 tahogy ez sorozatban emlékeztet az vaszán gyűlést szerveztem a dok­ életkoromra, és ez az életkor az. torátus visszaállításáért, ezen a amellyel az ember nem túl opti- gyűlésen az akció-bizottság mistán néz szembe. Ez a mai elnökévé választottak. Sorozatos ünnepség mégis annyira szép tárgyalásaink eredményeként és volt, annyi melegséget és sze- nem utolsósorban az 1956. évi retetet láttam magam felé áramol- forradalom okából 1957 februárni, hogy mégiscsak jól éreztem jában állították vissza a doktorámagam, és remélem, kijutok tust a jogászok és az orvosok ebből az érzelmi hullámvölgyből. számára, ebben tehát szerepem Milyen érzésekkel tud visszatekin- nekem is volt. A nyolcvanas évek teni az életművére? végén az ELTE Büntetőjogi Tan­ Számomra az egyik tanulság. székén alapítottuk meg a halál­ hogy az életben a megter- büntetés elleni ligát, amely eredvezhetőnek nagy jelentősége van. ményeképpen az AlkotmányÉn ezt racionális szférának bíróság ezt a büntetést alkotnevezném. Ám az ember sorsát mányellenesnek minősítette gyakran igencsak irracionális 1990-ben. Fontosnak tartom, helyzetek alakítják. Soha sem hogy én adtam 1989-ben helyet tudtam volna megtervezni pél- az Ellenzéki Kerekasztal tanácsdául azt, hogy a Strasbourg-i hozásainak az ELTE Büntetőjogi Emberi Jogok Európai Bízott- Tanszékén. Több hónapig ott ságának tagja legyek. Erre nem tanácskoztak, tárgyaltak, amíg ki tudja képezni magát az ember, nem derült, hogy Bush elnök egy ilyen helyzettel véletlen- Magyarországra látogat és az szerűen találkozik, jelölik és a ellenzék vezető személyiségeivel jelölés alapján választhatják meg. is találkozni fog. Ekkor keresett fel Mark Palmer, az akkori ame­ rikai nagykövet, aki a tanszéken ismerkedett meg az ellenzék vezetőivel. Később kapott helyi­ ségeket az ellenzék a Parlament­ ben, de az első, legkockázatosabb időszakot nálunk töltötték, szóval sokat segítettünk az ellenzéknek. 1990-ben politikai részvételre kért fel Antall József, de ezt nem fogadtam el. Milyen érzés egy ilyen ünnepi kötetet kézben tartani, amelyben ennyi kiváló kolléga írt? Mindenképpen felemelő, bár még nem tudtam átnézni. Nagyon szépen köszönöm a szerzőknek, valóban illusztris a névsor, bár csak egy-két pillanatra nézhettem eddig bele. Önt kiváló előadónak tartják, a hallgatók körében népszerű. Mi ennek a titka? Ahogy a Díszteremben is mond­ tam, nekem nagyon fontos, hogy életem legnagyobb részét az űQúság körében tölthettem el. Soha nem a népszerűség haj­ szolása volt a célom, hanem próbáltam mindig olyan előadá­ sokat tartani, amelyek egyfajta szemléletet sugároznak. Hisz az elmondott anyag legnagyobb része kiesik a fejekből, a tudata­ lattiba kell bizonyos információk­ nak beépülniük. Ahogy a kínai mondja: “Ha jövőt akarsz, nevelj i^úságot.” Gyakran csak évtizedek múlva jön elő a hall­ gatóban az a gondolat, meg­ győződés vagy döntés, amely most kerül elvetésre. Wetzel Tamás 9 �E' A' " Í..-.VÍ Ás I A ‘O Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Rendezvényi és Kulturális Bizottság Bankszámla: OTP Rt. 11707024-20357751 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. 1428 Budapest 8. Pf. 6. Telefon: 42-97-268 Telefax: 42-97-269___________________________ A közvélemény kutatást név nélkül kérjük kitölteni. Évfolyam: Lakhely: Vidék Budapest Ha vidéki vagy kollégiumban albérletben laksz? vagy Milyen gyakran jársz szórakozni: hetente egyszer hetente többször Hova jársz szórakozni: mozi, színház, discó, pub, koncert, söröző. Milyen zenét szeretsz: rock, funky, dance, rave, soul, rap, techno, magyar nóta, Mennyi pénzt költesz egy alkalommal: 1000 Ft-ig 1000-2000 Ft között 2000Ft felett f Milyen tanácsokkal segítenéd a bizottság munkáját: Köszönjük, hogy kitöltötted a kérdőívet! Reméljük sikerül a jövő félévben színvonalas rendezvényekkel szolgálnunk benneteket. �ítélet Pázmány Péter élete és kora V. Bethlen halála után, Pázmány arra törekedett, hogy az új vi­ szonyokat elismertesse az ural­ kodóval, és erdélyi ügyekben rá­ vegye a be nem avatkozás politi­ kájára. I. Rákóczi Györggyel igyekezett a korábban Bethlennel fenntartott jó viszony folytatni. Baráti ajánlással küldte el vaskos beszédgyüjteményét: “lm azok­ ban az prédikációkban, melyek­ kel az Úristennek tisztességére harminc esztendőtől fogva taní­ tottam a községet, kinyomtattam egynéhányat és egy exemplárt nagy böcsülettel és szeretettel Kegyelmednek küldöttem, kér­ vén azon, hogy mikor fejedelmi gondjaitól üressége lehet, ne restelje átolvasását. Azt hiszem, hogy kegyelmed pápista prédi­ kációt talán nem is hallott.”. Rákóczi válaszlevele hasonlóan barátságos volt: “A Kegyelmed új esztendei ajándékát becsülettel és szeretettel vettük Kegyelmed­ től. Úgy vagyon, pápista prédiká­ ciók hallgatására nem érkezhe­ tünk, de Kegyelmednek ilyen sok munkáját olvassuk és Kegyelmed jó emlékezetére több könyveink között megtartjuk.”. Pázmány egy másik levelében, szinte féltő gonddal őrködve Erdély felett fordult Rákóczihoz: “A jövendőről bizony igen méltó gondolkodni Kegyelmednek, mert ha Erdélyre, ez darab földre vonsza Kegyelmed az császár őfelsége hadát, másfelől pedig a török segítségét veszi, annak a vége mi leszen, csak Isten tudja. Az bizonyos, hogy ez az szegény maradék haza mind elpusztul, mert eddig úgy tapasztaltuk, hogy az oltalom is szinte csak rontója szegény hazánknak. És ki tudja, ha nem más kezébe esik-é Erdély is.”. Amikor a fiatal és vehemens Esterházy Miklós nádor meg akarta támadni Erdélyt, meggyen­ gítendő Rákóczi fejedelmi hatal­ mát, Pázmány azonnal közbe­ lépett, és tető aláhozta az ún. kas­ sai egyezményt, amelyben a ki­ rály elismerte I.Rákóczi György uralmát Erdély és a kapcsolt részek felett, a fejedelem pedig vállalta, hogy nem támadja meg Magyarországot. Ez a megál­ lapodás teljesen beleillet Páz­ mány politikai elképzeléseibe, melyek szerint, keresztény orszá­ gok ne háborúzzanak egymással, magyar földön ne folyjék háború, és inkább fogjanak össze a tö­ rökök ellen. Európai szinten ugyanígy gondolkodott, és meg­ adatott neki, hogy ezt a Pápának is kifejtse. 1632-ben Ferdinánd Rómába küldte rendkívüli kö­ vetként, hogy Őszentsége támo­ gatását és jóindulatát megnyerje a Habsburgok számára, gyengítve ezzel a francia befolyást a pápai udvarban. Március 27-én, pom­ pás külsőségek (hatvan darab hat­ lovas fogattal, nemzeti viseletbe öltözött lovascsapattal, az An­ gyalvár ágyúi és a svájci gárda díszlövései) mellett érkezett Rómába, ahol fogadta VIII. Orbán pápa. Pázmány itt előadta elképzelését, egy nagy európai török ellenes összefogásról, amelyben a részes államok vállal­ nák, hogy egymás javait és tar­ tományait nem támadják meg. VIII. Orbán érdeklődését nem csigázta fel különösebben az el­ képzelés, inkább azt kifogásolta, hogy Pázmány főpapként hogyan lehet egy uralkodó követe, és mivel nem szívlelte a Habsburg császárt, küldetése eredményte­ lenül zárult. Pázmány egész érseki tevé­ kenysége egyik legfontosabb feladatának, az ifjúság nevelését, iskolák alapítását és a hazai pap- képzés színvonalának emelését tekintette. Mint a Zrínyi árvák (Miklós és Péter) patrónusa, kü­ lönösen szívén viselte a jövő nemzedékének oktatását és ne­ velését. Számtalan kollégiumot alapított, ezek közül a nagyszom­ bati volt a legjelentősebb, amely­ ben 1615-ben indult meg a ta­ nítás, háromszáz növendékkel. A gimnáziumként és szeminárium­ ként működő intézmény tizenöt év múlva, már csaknem ezer diákkal rendelkezett. Pázmány egyik legfontosabb iskolaalapítá­ sa, a bécsi Pazmaneum létreho­ zása volt. Az 1623. szeptember 20-án alapított intézmény a ma­ gyar papnövendékek bölcseleti és teológiai oktatására volt hivatott. A növendékek a Bécsi Egyetem előadásait hallgatták de a lelki ne­ velés a könyvtárral felszerelt kol­ légiumra hárult. Pázmány másik fő törekvése, a római Collegium Germanicum Hungaricum ma­ gyar diákoknak fenntartott he­ lyeinek teljes feltöltése volt. Az 1580 óta működő intézményben, XIII. Gergely tizenkét helyet írt elő a magyar alumnusoknak, de Pázmány érsekké választása ide­ jén egy magyar növendék sem tartózkodott Rómában. Minden módon támogatta a kiutazókat (a diákok utazási költségeinek fede­ zésére egy jelentős összeget he­ lyezett letétbe Rómában) és kü­ lönféle beadványokkal igyekezett minél jobb feltételeket teremteni a magyar növendékeknek. Az or­ szág minden részéből igyekezett összeszedni a tanulni vágyó és tehetséges ifjakat, de főleg a bécsi Pazmaneum legtehetségesebb nö­ vendékeit próbálta kijuttatni Ró­ mába. Törekvései pozitív vissz­ hangra találtak Rómában is, mert 1634-ben a Collegium négytagú protektortesületének bíborosi 11 �$ ítélet tagjává választották. A megtisztelő cím elnyerése után egy évvel, Pázmány megalapította élete egyik főmüvét. 1635. május 12-én kétszázezer forintos költséggel életre hívta a Nagyszombati Egyetemet. Célként, a vallás teijesztését, az ország kultúrájának szolgálatát, a <6 ‘nemes magyar nemzet” tekinté­ lyének emelésé!, és, mind a magyar egyház kormányzására, mind pedig a magyar állam szolgálatéra alkalmas emberek képzésé! jelölte meg, akik képesek vallásuk és hazájuk együttes képviseletére. Az átépítés nem vol! zökkenőmentes, mivel az induláskor a szükséges négy kar (bölcsész, teoló­ giai, jogi, orvosi) közül csak az első kettő vol! megszervezve, így a Pápa vonakodott jóváhagyni az átépítés!. A problémái Ferdinánd oldotta meg, aki a birodalmi egyetemekkel egyen­ rangúnak ismerte el az univerzités!. Az oktatók Európa különböző kato­ likus egyetemeiről (München, Köln, Mainz, Augsburg, Ingolstadt, Dillin­ gen, Graz) érkező jezsuita szerzetesek voltak. A Hittudományi Karon dogmatikát, szentírásmagyarázatot, hiívitózó irodalma!, etiká! és héber nyelvían!, a Bölcsészettudományi Karon logikái, fizikái és metéfízikál lanílolték. A ludományos fokozaloka! nyilvános vitókon lehetett meg­ szerezni. A korabeli oktatósi rendszer­ ben a bölcsész slúdiumoka! minden­ kinek el kellett végeznie, ez! lanúsílolla az ún. baccalaurealus (babérko­ szorús) cím, mely elnevezéssel - az európai oklalási rendszer álalakulásá­ nak megfelelően - a későbbi szá­ zadokban a leérettségizett diáko! illet­ ték. A másik három kar elvégzése utón járt az ún. magisler fokozal, vé­ gül, akinek ez sem vol! elég, az meg­ szerezhette a doktori címet. Pázmány politikai és iskolaszervező tevékenysége mellett sem mulasztotta el, hogy reagáljon a személyét vagy müveit bíráló iratokra. A “Rövid felelet’’-ben (1620, Bécs) Milotai Nyi­ las István és Alvinczi Péter, a 12 “Kalauz”-! bíráló vi!aira!aira vála­ szol! igen magabiztosan: “az Kalauz­ nak efféle dib-dáb iralocskák semmi! sem árthataak”. Hé! évvel később pedig reagál! a “Kalauz” legszínvona­ lasabb bírálaíára. Miu!án a hazai pro!es!ánsok nem !ud!ak mi! kezdeni Pázmány fő müvével, Thurzó György, majd később özvegye, lalinra fordílatták és elküldték Wittenbergbe Fridericus Baldvinushoz, aki 1626ban kiadott müvében, a “Phosphorus veri catholicismi”(Az igazi katoliciz­ mus hajnalcsillaga) fejtette ki a protestáns teológia álláspontját. Pázmány egy évre rá válaszolt, “A setét hajnalcsillag utón bujdosó lutheristák veze!ője”címmel, melyben megszokott stílusában felet: “Zsibong!ak”már a “Kalauz” ellen a lutheránusok, de “az igazságnak ereje zabolán hordozta őket”, és bár “a Baldvinus pennáját megélesíté az magyar arany”, megírván így ellene a cáfolásra hivatott írást, de szegény Baldvinus “a saxoniai ser füstiben szédelegvén nem értheti a mi tanítá­ sunkat”. Két évvel később lefordította, majd kiadta a kor egyik legjelentősebb katolikus írását, Kempis Tamás Krisztus követése”-!, melynek elő­ szavában korát megelőző fordítói ars poetica-t fogalmazott meg: “Igyekeztem azon, hogy a deák bötünek értelmét híven magyaráznám, a szólásnak módját pedig úgy ejteném, hogy ne láttatnék deákból csigázott repedezettnek, homályossággal hanem oly kedvességgel folyna, mintha először magyar embertül, magyarul íratott volna." Újabb két év elteltével jelentette meg a “harcoló iratok” utolsó darabját. ‘Bizonyos okok, melyek erejétől viseltetvén sok főember az új vallások köréből kifeslett és az római eklézsiának kebelébe szállott” címmel, melyet Batthyány Ferenc özvegyénekLobkovitz Poppel Évának ajánlott, hogy ha “figyelmetesen olvassa, nem csudálkozik ezután, ha az értelmes emberek kimosdanak a Luther és Kálvin mételyéből”. Halála előtt egy évvel adta ki utolsó müvét, beszédeinek válogatott gyűj­ teményét, melyből pontosan kitűnik világszemlélete. A konszolidáció, a hierarchikus társadalmi rend híve volt. Indokoltnak tartotta a nemesség vezető szerepé! és hangsúlyozta a különböző társadalmi helyzetű emberek jogait és kötelességeit, de ncnzanakt'^’’ tnrxzpnvep bf^tar+ásánaV szükségességét is, amely köti az uralkodókat, a fejedelmeket, a bírá­ kat és a vitézeket egyaránt. A közel száz beszéd alapján, egy olyan gon­ dolkodó képe bontakozik ki, aki egy rendi államban hitt, de a reneszánsz és a reformáció hatása alól nem tudta kivonni magát és ez érződik esz­ méiben. 1636 karácsonyán prédikált utoljára, már súlyos betegen. Szívós szervezete a következő tavaszig bírta a kórral folytatott küzdelmet. Hatvan­ hét évesen, 1637. március 19-én adta vissza lelkét a teremtőjének. Pozsony­ ban temették el a Szent Márton széke­ segyház kriptájában. Záráskén! álljon itt néhány páratlanul szép sor, melyben Pázmányra jellemzően egyszerre található meg a hazaszeretet és a hit: “Szemem előtt viselvén, hogy abban az országban lakom, melynek oltalmazó aszszonyává rendelte Szent István király Bóldog Asszonyt és halála óráján testamentomban hadta nemzetünknek Asszonyunk tiszteletit, kire nézve az mái napig költő pénzünkön, a Bóldog Asszony képe körül arra szokott bötükkel, Patrona Hungáriáé, Ma­ gyarország Asszonyának valljuk a Szent Szüzet, megemlékezvén arrul is, hogy Váradon lettem a világra, mely várost Asszonyunk hagyásából épített és Bóldog Asszony templomá­ val ékesített Szent László király.”. - vége Árvay Gábor �r ICL * (í) T?'Zb PÁZMÁNY PÉTER EGYETEMEI - 4. RÉSZ (1992-2000) I 1999. áprilisában megérkezett az Apostoli Szentszék régóta várt ha­ tározata, amely alapján szentszéki alapítású egyetemmé lett az intéz­ mény. Az alapítólevél kiadása azt je­ lentette, hogy az Egyház sajátjaként ismeri el az egyetemet. A legmaga­ sabb elismerés annak szól, hogy az intézmény az elmúlt években jelentő­ sen fejlődött, az oktatók együttese, a fakultások tudományos minősége, a pénzügyi háttér folyamatos biztonsá­ ga miatt a Szentszék garantálva látja a szabályszerű, tudományos szellem­ ben történő működést. Részlet az alapító határozatból: ‘Különböző súlyos körülmények okozták, hogy a Hittudományi Kar a világi egyetem­ nek nem lehetett része. Az idők változása indokolttá tette, hogy a Hittu­ dományi Karhoz más felsőoktatási egységeket is kapcsoljanak, úgy, hogy az említett kar katolikus egyetemmé alakuljon. Ezt a szándékot a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szívesen fogadta, és 1992. ja­ nuár 30 -án Budapesten megalapította a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, mely az évek során egyre nővekedett és különböző karokkal és intézetekkel bővült. A nevezett katolikus egyetem fő­ tisztelendő rektora 1998. június 15- i kérvényében arra kérte Kongregá­ ciónkat, hogy jóindulatúan mérlegel­ je az egyetem kánoni alapításának al­ kalmasságát a kérdésre vonatkozó szabályok szerint. Ezért a hely és idő különböző körülményeit mérlegelve. figyelembe véve mind az egyetem tanulmányi struktúráit, mind karainak és intézményeinek felépítését, az ok­ tatók számát és tisztségükben való előmenetelét, valamint a hallgatók felvételét és azokat az egyetemi ta­ nulmányokat, melyeket a különböző akadémiai fokozatok elnyerésére el kell végezniük, szem előtt tartva to­ vábbá azokat a tudományos felsze­ reléseket és oktatási segédeszközö­ ket, amelyekkel az egyetem rendel­ kezik, valamint azt a biztos pénzügyi hátteret, amely az egyetemi életnek garanciája, tekintettel Magyarország püspökeinek egyetértésére, akik biz- tosítják az egyetem gyümölcsöző fej­ lődését a katolikus nevelés elvei sze­ rint, hogy az műhelye és vezetője le­ gyen a térségben mindazon törekvéseknek, melyek a magasabb tanulmányok terjesztését szolgálják az Evangélium fényében az Egyházi Tanítóhivatal vezetésével, a jelen hatátozattal, a Codex luris Canonici 807. ká­ nonja, valamint az Ex corde Ecclesiae kezdetű apostoli rendelkezés ál­ talános szabályai 3. cikkelyének 1. paragraftisa szerint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet Budapest váro­ sában kánonilag megalapítja és megalapítottnak nyilvánítja. tem Hittudományi Ka^óí, ifíanyÍ''Karból, Informatikai Tarból, és íákultás jellegei Kánonjogi IpfézetÉol álki Ezzel a szentszéki alapítással a ^mány Péter Katolikus Egyetem elnyerte azt az elismerést, amely a további működését hatékonyan segíti. Történeti sorozatunk végén pedig szólnunk kell a Jogi karról is, hiszen nap mint nap ide jövünk, itt készülünk az előttünk álló jogászi pályára. A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1995-ben alapította az egyetem Jog- és Államtudományi Karát, amelynek célja a jogállam felépítéséhez nagyszámú keresztény szelle­ miségű, jogot végzett szakember kibocsátása a társadalom legkülönbözőbb területeire. A Jogi Kar az első évben a Ménesi úti épületben működött, ahon­ nan a Bölcsészettudományi Kar Piliscsabára költözött. Amikor a Magyar Püspöki Kar visszakapta az egyházi ingatlanok tulajdonjogának rendezése során a Szent István Társulat egykori székházát -amely a Szentkirályi utca 28-30. számú épületegyüttes -, azonnal felmerült a gondolat, hogy a Jogi Karnak méltó elhelyezése valósulhat meg itt. Zlinszky János szervező munkája az új tanári kar egybefogásán túl kiterjedt a Franklin Nyomda által elfoglalt épü­ letre, és elkezdődött az a rekonstrukciós munka, amely még a mai napokig is tart, korszerűbbé téve az egyetemünket. Az 1890-es években lehetővé vált. hogy a Szent István Társulat a pesti belváros külső részén, a Szentkirályi utca 28-30 szám alatt telket vásároljon az új székház építésére. A választmány 1896. májusában az elnökséget felha­ talmazta a telek megvásárlására. A ka­ tolikus könyvkiadás reprezentáns, tekintélyes palotájának tervezését Hofhauser Antal műépítész, egyetemi tanár vállalta el. A tervvázlatok és előzetes költségvetés áttekintése, ellenőrzése Czigler Győző műegyetemi tanárra várt. O csekély módosítással azt jóvá­ hagyta, és a költségek megállapításá­ nál is kellő módon gazdaságosan járt el. A Szentkirályi utcai telken 1897. május 1-én kezdődtek meg a földmunkák. Másfél év alatt elkészült az épület, 1898. december 11-én az építtetők bir­ tokba vehették a három emeletes neogót stílusú palotát. A díszes épület az ekkor ötven éves Szent István Társulat működésének megkoronázása volt. A korszerű nyomdaüzem az államosításig működött, ezután vette át a Franklin nyomda. A Szent István Társulat az épület egyházi tulajdonba kerülése után nem jelezte szándékát a visszaköltözésre, ezért születhetett az a döntés. hogy a Jogi Kar itt folytathassa az oktatást. Az épületben kapott helyet a Rektori Hivatal is. Jelen pillanatban is folynak a rekonstrukciós munkálatok. hogy az épület újra régi fényében tündökölhessen. A tanári kar és a diákok közös erőfeszítéseit siker koronázta. 2000. májusában az első végzős haligatósereg elhagyhatta az Alma Mater falait, hogy az életben is hasznosíthas­ sák az egyetemen szerzett tudásukat. Sok sikert kívánunk nekik. Beérett újra az a gyümölcs, amiért oly sok éven át. fáradtságot nem kímélve dolgoztak együtt professzorok, tanárok és nem utolsó sorban a hallgatók. Az egymásba vetett hit erőt adott, hogy a legnehezebb körülmények közepette is folytatni tudják a megkezdett munkát, megvalósítsák azt az álmot, ami Pázmány Pétert 365 évvel ezelőtt egy hatalmas vállalkozás megkezdésére ösztönözte. Most rajtunk múlik, mivé lesz ez az álom, és találkozik-e a mi álmainkal? Reméljük, hogy hosszú évek múlva az utódaink is büszkén írhatnak majd e nagymúltú Egyetem életéről! vége Szabózé 13 �Vers - Mindenkinek Sodrásban Párbeszéd “Serceg a láng a sötétben. A csillag lassan gyullad. Látod? Gyertyát gyújtanak értem az égen.” ií' Tévedsz. Azt hiszed érted fénylik a csillag?” 66 '...vagy csak azért, hogy egymást lássuk a fényben...” “Álmodozó. Csak azért gyullad ki, hogy égjen...” Virradó este Lángot fon ma az est, lágy fény szava festi fehérre a fákat. Percet íuz fel a tűz fonalára, szél rezzent! az ágat. Zümmög zöld zizegés és száz remegés borzolja a csendet. Porzik az apró Barna sugár, csupa Csengő zsongást penget. Ringat halkan a hang, elzsibbad a láng, mit az est leterít, árad lágyan a pára, fárad a vágy. A sötét melegít. Suttog, siklik a csend, selyem álom leng, lebegő kék fátyol, tűzben izzik az ég, a sötétség fény. Ma az éjszaka lángol. 18 Betűm szívek közé írom. Szíved szóval el nem érem, szavam, szívem elcserélem. Árad álom, átjár áram, szó pezsdíti fel a vérem. Szavam pereg, mint a homok, illatos, mint édes borok, belepnek lágy álomporok, átölelnek idő-karok, messze visz az élő kerék. Lassan mindent megláthatok: mint változnak korok, körök, kerek percem forog, pörög. Jövőt szőve leszek örök. Minden szó az élet torka, vizet ejtek tarka porba, kancsóm törött, kincsem csorba száz darabból embert varrva égi földi vihart verve, elmét, álmot eltakarva, ringást, rengést, fényt akarva leszek saját magam terve. Észbe, szóba szívet merve. Minden lángot felemelek, minden lángon elámulok, benned tüzet, jelet lelek. Minden jelre ráakadok. Körülöttem arcok, testek, feketék a harcok, füstök, por és hamu, izzó üstök. Míg ok álmokat keresnek, szemeikre látást festek. Bár felettem ember ködök, szavam felett én őrködök. Megszeppent kicsi Csillag bomlik az Égen, csillog a teste. Ébred halkan az Omló éjszaka. Halkan pirkad az este. Ezeket a verseket a minap kaptuk a HŐK egyik tisztviselőjén keresz­ tül. Sajnos a forgatagban elfelejtet­ tük megkérdezni a hölgy nevét aki ezeket a verseket írta. A következő számban szeretnénk tőle egy ka­ rácsonyi verset is leközölni, kérjük ezért, vegye fel velünk a kapcso­ latot. Tisztelettel: a szerk. �ítélet I I I II I Sport házon belül I I I I “A sport a nemzeti egység és a hazafiság része” ■‘szolgáljon e csarnok mindenkor a nemzet javára” Matolay Elek Kedves hallgatók! Nap, mint nap meglátogatjuk egyetemünk új épületét, de észrevesszük-e, hogy rögtön a bejáratnál az emléktáblákon ezek a sorok fogadnak minket. Tudom, hogy a vizsgák és a rohanó egyetemi életben kevés idő jut arra, hogy elgondolkozzunk azon, vajon hova tévedtünk”, vajon e falak között az elmúlt lOG évben mi is történhetett. . 26-os épület rövid története. . ' (ahova étkezni jársz, vagy problémáiddal a HÖK-re, vagy éppen sportolni indulsz az a 26- I OS épület): A millenniumi megemlékezések részét képezi a sportban Magyarország 1000 éves sporttörténeti áttekintése» melyben Matolay Elek 1863-ban oroszlán szerepet vállalt. közadakozásból felépült az ország első tornácsarnoka és ezzel teret hódított a német sportirányzatnak, mivel hagyományosan országunkban a görög (olimpiai) és az angol-szász sportirányzatok uralkodtak. A 26-os épület volt a Magyar Olimpiai Bizottság első székháza, melyet 1895-ben alapítottak dr. Kemény Ferenc kezdeményezésére. A székházzal együtt felépült az ország első tornacsarnoka, mely otthont adott a Nemzeti Torna Egylet tornászainak. A Szentkirályi u. 26-os épületben zajló tevékenység a századfordulót követően gyökeresen megváltoztatta a magyar sportoktatást, mivel itt indult el a testnevelő tanárképzés, ezzel tudományos alapot teremtve a sportnak. A testnevelő tanárképzés 1925-ig folyt, majd minisztériumi rendeletre jogutódként létre jött a Testnevelési Főiskola (TF). Matoíay Elek által vezetett Nemzeti Torna Egylet (NTE) nem csak olimpiai bajnokáról, Pataki Eerehcről, hanem a sport, a hazaszeretet és a nemzeti egységéről volt híres. Az NTE a második világháborút követően 1949-ben fel­ számolás alákerült A Szentkirályi utcában újra a tesíncveiőtanárképzés zajlott 1952-ig, majd ezt követéi a Budapesti Spartacus tornászai vették birtokba az épületet 1999-ig. A tomászok jogutódjaként a Vili, kerület Tornasportjáért Alapítvány jött létre, I I II I I II I I I I í I I Draskóczy Imre Figyelem! I íI Sajnos - az ország többi egyeteméhez hasonlóan - nálunk is újra felütötte a fejét a vizsgaidőszak rohanásában viszonylag biztonságosan elkövethető tolvajlás. Szerkesztőségünkhöz az elmúlt hét folyamán három teljesen friss esetet jelentettek be. Az elkövetők szeretik a nem forgalmas' helyeken lerakott tárgyakat elemelgetni. Különös elő­ szeretettel viseltetnek a mobiltelefonok, táskák, pénztárcák, kabátok iránt. Ebből amit az ember viszontlát az az iratokkal teli brifkója amelyet azonban bankjegyek nem tarkítanak. Jobbik esetben a diákigazolványát is megleli a tárca alján. Tehát, ha nem akartok fázva, egy vas nélkül, iratok nélkül egy szál indexben hazamenni egy vizs­ ga után a Karról, a következőt tegyétek: - kabátot, táskát nem kinnhagyni az előtérben ( meg fogja érteni a vizsgáztató ) - mobiltelefont kikapcsolva bevinni, vagy otthonhagyni. Fentiek figyelembevétele fakultatív. Jelszó: szép dolog a bizalom, de a szarkák közöttünk járnak. i I I I 3? b I I I I I I Ì - a szerk. - Ì 19 I �o r Színházjegyek r az Uj Színházba, a Pesti Magyar Színházba (exNemzeti) és a Madách Színházba! Jegyek 225-900 Ft-ig a hónap összes előadására, bérletváltási lehetőség 1950 Ft-tól. A Pesti Magyar Színházba és a Madách Szín­ házba 8, az Új Színházba 1 nappal az előadás előtt kell legkésőbb jelentkezni. Jelentkezés és részletes műsor a HŐK irodában Somogyi Áron Mátyásnál. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2000 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource III. évfolyam 12. szám 2000. december 07 Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2000. december 07 Date Created Date of creation of the resource. 2000. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (1859+1563 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_III_11_20001127 Relation A related resource T00027 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_III_11_20001127 HÖK https://omeka.ppke.hu/files/original/a03f2da5fa0994d2d14b47df0a2bfcf9.jpg e96dcb360e3bc40e803235911b5152ae https://omeka.ppke.hu/files/original/a8f455d53412b7e7197e0a0af962eaf4.pdf f9a6dc34d63b12414bf6e56d3c2a09fa PDF Text Text ,^2.0010302. .v:.í( > ■■ I •'£ ' ’’^miff'' í : XT ■■ ► ■■ BGYETEM . ;i. ,S; (■ ■: iV LAPJA •a-í ’í* / .'íg I . IV. évfolyam, 1. szám e-mail: itelet01@hotmail.com I j 2001. március 2. �„Addig volt az Istennek aldasa rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt” (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Koltay András (tel.: 20/377 57 68) Helyettes főszerkesztők: Miháltz András Szabó Zoltán A szerkesztőség tagjai: Gulyás Gergely Jancsó Gábor Mándics Botond Szabó Viktor Szincsák Zsuzsa Németh Ádám UJ EVEZRED 9 UJ ITELET Most már talán mindenki túl van a vizsgák okozta trau­ mán, sőt talán az ünneplés fejfájós traumáin is, és mi is összeszedtük magunkat. Mint látható, a lap gyökeresen megújult, a munkatársak zöme kicserélődött. Ezúton is köszönöm a sok jó tanácsot, amit kaptunk, mindent meg­ hallgattunk, mindent elfogadni sajnos nem tudtunk (bul­ várlapot sajnos nem tudtunk készíteni, hiszen a tárgyalások elakadtak, és a Blikk később a Mai Nap-ot szemelte ki az összeolvadásra), de azt hiszem, mindenképpen megérdemlünk egy esélyt Tőletek. Szeretnénk, ha ez a lap mindenki­ hez szólna és mindenki a magáénak érezné. Ezért minden segítséget továbbra is szeretettel várunk. Nem húzom to­ vább az időt és nem rabolom tovább a helyet, olvassátok és fogadjátok szeretettel az első számunkat! Koltay András (főszerkesztő) Munkatársak: Szamos Márton Grünvald Mária Virág Zsolt Ugrón Gáspár Magyar Péter Wetzel Tamás Szabó Péter Kelemen Miklós Kaluber László Vincze Szabolcs Cíttilapterv: Szoboszlai András Az ítélet szerkesztősége szeretettel váqa írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel; a szerkesztőség. TARTALOM Hírek Túlélési tippek a következő vizsgaidőszakhoz Közvéleménykutatás Indul a szakkolégium Öt év szigorított, avagy a visszaeső ráfizet OTDK a Pázmány Jogi Karán Elment a Nemzet Színésze Pizza fekete vízzel - Leann Dubh Fél tégla... Pedagógiai bukfenc a Szentkirályi utcában Vedd és olvasd! Kisvárosi levelek Magyarok öröksége: Kastélyok és kúriák Esztrád Két perc Életünk legjobbját mutattuk az olimpián Kerüld el őket... Lapzárta után érkezett! • Mile ment, Rétvári jött Az ítélet e-mail címe: itelet01@hotmail.com második oldal 3 4 5 6 7 9 10 11 12 13 15 15 17 17 18 19 20 �hírek Szabó Zoltán ós Mándics Botond rovata A múlt évezred utolsó havában elhunyt dr. Györffy György törté­ nész professzor. Az utolsó vele ké­ szült beszélgetés az ítélet hasábja­ in jelent meg (ítélet in./10 szám). 2000. novemberében tévéfelvétel volt az egyetem dísztermében. A mint­ egy négyórás vita (mely a magyar sza­ badság témája köré épült) résztvevői jobbára a PPKE-JÁK hallgatói közül kerültek ki. A felvétel ez év folyamán lesz látható az Ml-en, kétszer hatvan percben, „Kell még egy szó” címmel. Természetesen a sugárzás pontos dátu­ máról a későbbiekben beszámolunk. Egyetemünk hallgatói közül a vitában részt vettek: Mezőfi Brigitta, Molnár Dá­ niel, Modla Mónika, Raskó Gabriella, Soó Zsuzsa, Juhász Gergely, Jancsó Gábor, Pulay Brigitta, Rhlacsai Pál, Gámán Tün­ de, Dr. Schmidt Beatrix, Kelemen Miklós, Puskás Renáta, Székács Julcsi, Balogh András, Berényi Diána, Gerencsér Balázs, Koltay András, Ugrón Gáspár, Juhász Al­ bin, Jóna Tibor, Szabó Zoltán, Szabó Pé­ ter, Szebényi Dániel, Gzímer István, Aruay Gábor, Heckenast Dóra, Spengler Katalin, Szegvári Lívia, Bálint György, Bekker Kinga. Bizonyára minden V éves tud már róla, de talán fontos közölni, hogy zá­ róvizsgára felkészítő konzultációk in­ dultak. mivel a büntetőjog már befeje­ ződött, csak a többi 2 időpontját adjuk közre. Közjog: március 5-től 9-ig, szintén minden nap 9 és 13 óra között. Jogelmélet: március 10-től 24-ig hét­ főtől péntekig 9-től délután 1-ig Jó hír az V éveseknek. Utó- illet­ ve javító vizsgára van lehetőség már­ ciusban. Sajnos, csak azon hallga­ tók részére, akiknek a neve a hirde­ tőtáblán szerepel. A vizsga időpontja : 2001.03.06. Meg nem erősített hírek szerint még lesz lehetőség vizsgázni, de a rész­ letekről még semmit sem tudunk. Szintén vizsga. A közigazgatási jog halasztott vizsgák abszolválására már csak a következő vizsgaidőszakban van lehetőség. A tanszék hozzáállását ismerve minden időzavarba került hallgatónak lesz lehetősége a hiány pótlására. Polgári eljárásjog tanszékről jelent­ jük Stop. Szigorlati lehetőség. Stop. 4 ezer forint befizetése szükséges. Stop. Lehetséges időpontok: márci­ us 8., 22., 30., április 19., 27., május 3. Stop. Senki sem maradhat le! Stop. Első éves hallgatók figyelmébe ajánl­ juk, hogy Horváth Pál professzor úr évközi halasztott vizsga letételére adott lehetőséget, amit a prelegáló előadóval lehet megbeszélni. Konzultációs alka­ lom hétfőn 13 és 14 óra között. Figyelem, figyelem! Szolgálati közlemény! Római jogból a tanszéki hirdetőtáblára megérkeztek a szi­ gorlati időpontok!!! A májusi sor­ ban állást elkerülendő most közöl­ jük az időpontokat, így mindenki­ nek lesz ideje elgondolkozni, mikor kerít sort a megmérettetésre. íme a lehetőségek: május 28-június 2. , jú­ nius 5-9., 11-16., 18-22., 25-30., au­ gusztus 21-25. Erre még Pató Pál úr is rá ér, de nem árt, ha tudtok róla. További információ a faliújságon. inuit gyerekeket, valamint szánhú­ zó kutyáikat. Jövő télen ők látnák vendégül magyar barátaikat! Fel­ ajánlásaitokat előre is köszöni a Magyar - Inuit Baráti Társaság. Tájékoztató jelleggel közöljük, hogy a könyvtár nyitva tartása az alábbiak szerint alakult. Hétfőtől péntekig lehet felkeresni 10 és 18 óra között, folyama­ tosan bővülő kínálattal várja a kedves látogatóit. Néhány fogadóóra, a teljesség igé­ nye nélkül. Jobbágyi Gábor pro­ fesszor úr csütörtökön 12 és 14 óra között fogadja a hallgatókat a 335. szobában. Lábady Tamás profeszszor úr hétfőnként fél 9 és fél 10 kö­ zött áll rendelkezésetekre. Horváth Pál professzor úr csütörtökön 11 és 13 óra között tart konzultációt. Változás!!! Lapzárta után érkezett, hogy ingatlanjogból szerdánként 12 és 14 óra között lesz megtartva az előadás, az új hely a 25-ös gyakorló. Tánciskola lesz a Szpariban min­ den héten csütörtök este. Minden ma­ gányos szív párra találhat itt. Tánctudás ajánlott, de semmi értelme (vicc). Végezetül hír a szórakoztató­ iparból. Minden héten zenés, táncos összejövetel a Spartacusban. Időpont­ egyeztetés még folyamatban. Gyere el, ne ülj otthon magányosan. Fellép többek között az ír zenekarunk, akikkel olvashattok inteijút is az új­ ságban (nem vicc). A magyar jogtörténeti tanszék a levelezés és számtávos hallgatók számá­ ra is lehetővé teszi, hogy a speciális kol­ légiumokat látogathassák. Soha vissza nem térő alkalom, érdemes élni a lehe­ tőséggel. Könnyebb lesz felkészülni a szigorlatra, és különben is megéri. Az ítélet testvéri szövetséget kötött az ELTE-BTK igen magas nívójú lap­ jával, a Pesti Bölcsész Újsággal. A rend­ Eszkimó cserediákok érkeztek Grönlandról. Várjuk azok jelentke­ zését, akik be tudnának fogadni kívül gyümölcsöző együttműködés hasznait remélhetőleg a hallgatóságok is learatják (a különböző közeli kocsmák tulajdonosain kívül). harmadik oldal �Túlélési tippek a következő vizsgaidőszakhoz A körkérdések és a közvéleménykutatás vezetője: prof, dr Jancsó Gábor Ezt a rovatot azért hoztunk létre, hogy megismerjük a hallgatók véleményét egy-egy érdekes kérdésről. A válaszok feltétlenül őszinték, név nélküliek és valóságosak. Célunk, hogy a hallgatótársakban rejlő, kimondani vágyott, ám­ de „elnyomott” véleményeknek teret adjunk, egy kis humort is belecsempész­ ve. Ez utóbbi elég nehéznek látszik, no nem mintha a magyar ember nem tudna nagyot „húzni” humorkulacsából, de hát egy jogász legyen komoly és céltudatos. Sokat gondolkoztunk, hogy mi is legyen aktuális körkérdésünk. Végül - ragaszkodva a hagyományokhoz - a vizsgaidőszak hivatalos befejez­ tével, egészen hihetetlen módon a vizsgaidőszakról kérdeztünk titeket. Mivel a kérdéseink elég fantáziaszegények, ezért a válaszok se lettek jobbak, de azért megpróbáltunk a legjobbakból egy kis összeállítást válogatni. íme a kérdések: 1. Hogyan szoktad levezetni a vizsga előttfelgyülemlettfeszültséget? 2. A vizsgázás után miként múlatod az időt? 3. Van-e valamilyen kabalád, ami segít a vizsgán? 4. Hogyan próbálsz szimpatikusnak tűnni a vizsgáztatónak? 5. Szoktál-e puskázni, és ha igen akkor hogyan? (Örömmel tudatjuk, hogy a megkérdezettek 80%-a nem puskázik) 5. Tételberántás, tételkihozatal, és az átlát­ szó tételek alaposabb tanulmányozása az index kinyitása közben. Ez utóbbit min­ denkinek sok szeretettel ajánlóm. íme egy elsőéves hallgató: 1. Nincs bennem feszültség, hozzá va­ gyok én már szokva a vizsgázáshoz. 2. Egy szóban össze tudom foglalni: film­ szakadás. 3. Toll és zokni. Minden vizsga előtt egy vadonatúj, frissen kicsomagolt zoknit húzok fel a lábamra. Decemberben például tíz pár új zoknit vettem. 4. Szépen felöltözök, utána udvariasság, magabiztosság, erő. 5. Puskázom, de azt nem árulom el, hogy hogyan. n. éves gyönyörű hölgy: Egyetemünk V éves, nagy tapaszta­ lattal rendelkező hallgatója: 1. Általában a vizsgára várakozókkal du­ málok, és így rájövök, hogy nem is va­ gyok annyira buta, mint gondoltam. E beszélgetés színtere többnyire a Szpari. Ettől aztán megjön az önbizalmam, és a vizsga is ennek megfelelően sikerül. Általában átmegyek. 2. A vizsga után rögtön iszom valami szi­ gorúan magas alkoholtartalommal ren­ delkező frissítőt. Utána hazamegyek, és kialszom a fáradalmakat. Este pedig természetesen ismét a korsóé a fősze­ rep, hiszen ünnepelni kell. Ha sikeres voltam, akkor azért, ha meghúztak ak­ kor pedig azért. 3. Persze. Több is. Például kabalazokni, kabalatoll, kabalanyakkendő, kabalaing. Régebben volt egy olyan szokásom, hogy az ingemet nem engedtem ki­ mosni, és az összes szóbeli vizsgára ugyanabban az ingben mentem el. A végére már baromi koszos lett, de azért felvettem. Aztán másodévben megvág­ tak, és azóta tiszta ingeket hordok. 4. Ez elég nehéz feladat. Például szoc.jog vizsgára „Május 1. Ruhagyáros” ingbe negyedik oldal megyek, mígpolgáijogra inkább a kétso­ ros Pierre Cardin öltönyömben. Aztán mindenkinek azt mondom, amit hallani akar. így voltam én már „mélykonzervatív”, liberális, és volt amikor kifejtettem az elnyomott proletár néptömegek ön­ tudatra ébredését a manchesteri kapita­ lizmus túlkapásai kapcsán. 1. Cigi, cigi, cigi ezerrel... aztán hasme­ nés. 2. Ha sikerült, ha nem: zabálás ezerrel. 3. Van. Egy pici pöttyös katicabogárka. 4. Kihúzom magam. Homorú hát - ha érted mire gondolok. (Hogyne érte­ ném - a szerk.) 5. Szóbelin nem szoktam puskázni, csak mosolyogni és pislogni. TXT n. éves úr: ■ í» B r 4^1 Ha a falak beszélni tudnának... 1. Nincs bennem feszültség, hát mitől féljek. Egy természetes idegesség az van, de ez nem jelentős. 2. Különösebben nem szoktam a vizsga után ideges lenni, csak akkor, ha igaz­ ságtalan. De akkor sincs semmi, mert legalább túl vagyok rajta. 3. Keresztény ember vagyok, kabalám nincs. Általában kérem a gondviselést, bízok a segítségében. 4. Normálisan felöltözök, mosolygok, megpróbálok értelmesen viselkedni. 5. Azt nem fogom a nyilvánosság elé tár­ ni, de nem jellemző. �±3® ni. éves kollegina: 1. A feszültséget azzal vezetem le, hogy tanulok, tanulok, tanulok, amíg el nem alszom. 2. Ismerősökkel „talcsi”. Elmegyünk egy jó helyre „dumcsizni”, aztán „szundi”. 3. Nincs kabalám. 4. Megfelelően viselkedem. A vizsgázta­ tóról persze előtte infót kell gyűjteni. 5. Sosem értettem, hogy miért és hogyan puskáznak. Inkább mondjon valaki két mondatot, aztán kész. IV éves hallgató: 1. Két nappal előtte egy nagyot bulizom, de szóbeli előtti éjjel minimum hét órát megpróbálok aludni, mert különben még azt is elfelejteném, amit addig megtanul­ tam. Aztán azért drukkolok, hogy akármi is történjék, de legyen erőm elviselni. 2. Az biztos, hogy még aznap este elme­ gyek egy hatalmasat bulizni. 3. Ha bejön egy öltözet, akkor amíg el nem megy a varázsa azt veszem fel. Vizsga előtt mindig megeszek egy XLes sportszeletet, illetve van egy tolltar­ tóm, amit rituálisan kiteszek az asztal­ ra, mielőtt kezdem a vizsgát. 4. Akinél az kell, ott magabiztosan, aki az ellenkezőjét szereti, ott szerényen, megalázkodóan viselkedem. Ha nem tudok valamit, és a vizsgáztató elmond­ ja, akkor azt magabiztosan, erőteljes bólogatásokkal fűszerezve elismétlem. 5. Szóbelinél túl nagy a kockázat, inkább írásban szoktam. I. éves hallgató „Közvéleménykutatás” A vizsgaidőszak és káros szenvedélyeink 1. Hány karton cigarettát szívtál el a vizsgaidőszak folyamán? 2. Hány liter kávét ittál meg a vizsgaidőszak folyamán? Megkérdezettek száma: ISO fő l.Nem dohányoztan» a vizsgaidőszak alatt: 72% p. 1 - 2 kartonnal: 10% 3. 3 - 5 kartonnal: 4% 4. Több mint 5 kánonnál: 14% jelenti, hogy az illető 8 kanon esetén kb. 1600 szál cigarettát semmisített meg. ami átlagosan napi 27 szál cigit jelent. Ha azt vesszük, hogy egy szál cigaretta elszívása kli. 7 - 8 percet tesz ki, akkor ez azt jelen­ ti, hogy emberünk a nap 24 órájából több mint három é.s fél órát legkedvesebb ba­ rátjával, a „bagóval” tölt. Az ide vonatkozó „kötelező irodalom": Mára! Sándor: Füves könyv (A nikotinról) 1. Nem ittam kávét a vizsgaidőszak alatt; 26% 2. 1 - 5 liter között: 22% 3- 5 - 15 liter között: 36% 4. Több mim 15 liter kávét ittam meg; 16% .A kávéval fordított a helyzet. A hallgatók csupán 26% nem iszik kávét semmilyen formában - ők az egészsége.^ emberek: Érdekes jelenség, hogy noha á magyarokat sok gyümölcslé, reggeli futás a Margit­ a világ egyik legtöbbét dohányzó nemzeti szigeten, esti mese utáni ágtbavonulá.s közé szokták sorolni, az egyetemünkön I stb. Irigylésre méltó. 16 százalékunk a látszat ellenére - „csupán” a hallgatók azonban napi minimum három deci kof­ 28% cigarettázik. Persze sokan vannak, feint legyűr. Reggél kávé este kávé; nap­ akik csak a vizsgaidőszak kedvéért szüne­ közben lótás-futás; előadások után (néha teltetik ezen szenvedélyüket, de olyan is helyett) Szpari, haverok, kávé; esténként' lakad, aki kifejezetten a vizsgák által generál stressz hatására kezd cl pöfékelni. A ! haverok, buli, sör stb. Nos, ők pedig az dohányosok közül is csupán a fele króni- j egészségtelen életvitelű emberek. kus, ami azt jelenti, hogy a két hónap fo- í Lehet választani. lyamán több mint 5 karton cigit szívott el. j .G. Ez a hétköznapok nyelvére lefordítva azt I I 1. Sehogy Megmérem a pulzusomat. 2. Kiértékelem a pulzusszámot. 3. Kabalám, hogy idejárok. 4. Megpróbálom felidegesíteni. (Hát... ez is egy taktika.) 5. Az eddigi pár vizsgán még nem próbál­ koztam, de nem lehet túl nehéz. Dénes Pályásat 2001. 1. félév Pályázat témája: Teleki és Bárdossy, a két tragikus sorsú magyar miniszterelnök I. éves volt bencés diák: 1. Közvetlen előtte egy jó kis tombolós, zúzós VHK koncert. 2. Vizsga után három napig tartó tivornya. 3. Nincs kabalám. Minek. 4. Természetesen kell viselkedni. Ilyen egyszerű. 5. Nem szoktam puskázni. ( Barátunknak nem sikerült abszolválnia elsőfélévét.) A pályázat célja, hogy fórumot teremtsen karunk hallgatóinak, a konzerva­ tív-keresztény politikai gondolkodás megnyilvánulására. A leadási határidő 2001. április 31. Közgazdasági Intézet, maximum 30 oldalas terjedelemben. Pályázat díjazása: Az első öt pályamű kerül díjazásra összesen 150.000,- Ft készpénz értékben. Dénes Sándor. c. egyetemi docens ötödik oldal �INDUL A SZAKKOLLÉGIUM Több éve dédelgetett álom látszik most megvalósulni. Már régebben is felmerült a Karon, hogy létre kéne hozni egy olyan önképző szellemi műhelyt, ami felkészíti az érdeklődő hallgatókat a jogászi hivatásból eredő esetleges közéleti szerepvállalásra. Egy ilyen szakkollégium értelme és jelentősége kitűnően megfigyelhető a jelenlegi közélet prominens szemé­ lyiségeit figyelve, akik a nyolcvanas évek szakkollégiumi generációjához tartoznak, és mára vezető kormányza­ ti pozíciókba kerültek A keresztény embernek kötelessége a közösség ügyeivel való foglalkozás. Ezért is fogtak össze professzorok, ta­ nárok és hallgatók, és hívtak életre egy — egyelőre informális közösségként tevékenykedő - szakkollégiumot, ami az érdeklődőket felkészíti a későbbi közéleti szerepvállalásra. Idővel ebből a szakkollégiumból egy olyan keresz­ tény - konzervatív értékrenden ala­ puló közösség formálódhat, ami lehe­ tővé teszi a majdani együttműködést. A PPKE -JÁK Jogász Szakkol­ légiumának elsődleges célja, hogy tagjait felkészítse a közéleti szerepre, ami a jogi tanulmányokkal össze­ egyeztethető, de az alapoktatáshoz ké­ pest pluszt nyújtó tanulmányokat fel­ tételez. A Szakkollégium tevékenysé­ gét két pillér köré csoportosítja: az egyik a tudományos munka, a má­ sik a közéleti események elemző vizsgálata. Ennek érdekében a különböző tan­ székek által indított speciál kollégiu­ mok ún. szakkollégiumi kurzusként is értelmezhetők, az indexbe felvehe­ tő tárgyként. Ezen kurzusok közpon­ ti témája a rendszerváltás jogi, politi­ kai, gazdasági vizsgálata köré csopor­ tosítható. 2001. februárjától négy, a Szakkollégium tevékenységéhez kap­ csolódó speciál kollégium indul: hatodik oldal 1. Magyar Jogtörténet Tanszék: Politikai pártok szerveződése a rendszerváltás idején c. (Csontos Gábor). Tervezett meghívottak és előadók: a rendszerváltó pártok alapítóinak kiemelkedő személyiségei. Pl.: Kövér László, Lányi Zsolt, Csurka István, Kulin Ferenc, Révész Mihály, Kosa Ferenc, Időpont: csütörtök, 13-14:30; Lem. 112. 5. gyak. 2. Magyar Jogtörténet Tanszék, az Alkotmányjogi Tanszék védnökségével: Választási rendszerek - válasz­ tói magatartás c. (Horváth Attila) Tervezett témák: politikai közvéleménykutatás, választói ma­ gatartás-elméletek, választási rend­ szerek összehasonlítása stb. Tervezett meghívottak és előadók többek között: Stumpf István, Navrasics Tibor, Körösényi András, Nagy Gábor, Tóth Zsolt; Időpont: szerda 14-15:30; Szpari 25. gyak 3. Jogbölcseleti Intézet: A demokra­ tikusjogállami átmenet dilem­ mái c. (thrga Csaba) Időpont: csütörtök, 17:30- ; tanszék 4. Közgazdaságtudományi Intézet: A gazdasági rendszerváltás főbb kérdései c. (Botos Katalin) Tervezett témák: a gazdasági kerekasztal tárgyalások; a privatizá­ ciós gyakorlat hatása a gazdaságra; piacgazdaság - demokrácia, a „ben­ zin blokád” tanulsága stb. Időpont: kedd, 15:30- ; tanszék (minden második héten) A Kurzusok koordinációja érdeké­ ben a Magyar Jogtörténet Tanszék kerétéin belül megalakult a Szakkollégium” TDK, amely lehetőséget nyújt tagjai számára a fent vázolt té­ makörök alaposabb vizsgálatára. A TDK tagjai mindazok a hallgatók, akik a kurzusok valamelyikének rend­ szeres látogatásával kifejezték érdek­ lődésüket a Szakkollégium tevékeny­ sége iránt. A TDK tagjai képezik azt a hallgatói bázist, akikből kikerülnek a később intézményesedő PPKE - JAK jogász szakkollégium alapító tagjai. A közéleti és jogi kérdések elemzését a kurzusokon kívül a Szakkollégium nyilvános előadások, konferenciák, klubestek szervezésével is elő kívánja segíteni. A Szakkollégiummal kapcsolatban Jancsó Gábor (06-20-331-7470) tud bővebb felvilágosítást adni. J JANCSÓ GÁBOR Két keréken az egyetemre Közeledik a tavasz, és többeknél felmerült az igény, hogy biciklivel jöjjenek egyetemre. Nos, másfél év­ vel ezelőtt a HŐK szerzett bicikli­ állványokat, csak hely nem volt, i ahová elhelyezni lehetett volna azokat. A 30-as épület felújításával ez azon­ ban megoldódott. A 30-as épület­ hez tartozó hátsó udvar végében, a Tanulmányi Osztály mellett nyer­ tek elhelyezést a tartók. Azok, akik két keréken kívánnak egyetemre jönni, a 28-as és a 30-as bejárat kö­ zötti kocsibejárón át hozhat ák be biciklijüket. Ehhez azonban felté­ tel, hogy a Műszaki Osztályon igé­ nyeljenek „behajtási" engedélyt. Az engedély természetesen csak kétkerekűeknek szól. Balogh András József �Ot év szigorított, avagy a visszaeső ráfizet Amennyiben a hallgató a tanév végéig nem teljesítené az adott évfolyam részére a tanrendben előírt valamennyi vizsgakötelezettségét, az évfo­ lyam lehallgatását meg kell ismételnie. Az évismétlést csak költségtéríté­ ses hallgatóként végezheti. A megismételt tanév során nem kell vizsgát tenni (beszámolni) azokból a tantárgyakból, amelyekből korábban már legalább közepes érdemjegyet szerzett, illetőleg „megfelelő” minősítéssel beszámolt. Évismétlésre a tanulmányok során csak egyszer kerülhet sor. Ha újból beállnak az évismétlés feltételei, a hallgatót a Karról el kell bo­ csátani. Nulla tolerancia clausula. Kari TVSZ 17. § (4) 2001. február 6-tól. 2001. február 6-án ülést tartott a Kari Ta­ nács (KT). A 48 fős, legfőbb kari döntés­ hozó testület tagjai Karunk főbb vezetői, ill. a professzorok és docensek, valamint a hallgatók évfolyam-tagozatonkénti kép­ viselői. A KT-t megtisztelte jelenlétével Erdő Péter rektor úr, valamint Tuba Iván kari lelkész is, de sajnos az Alapító Dékán úr, aki a legutóbbi KT-on saját alkot­ mánybírói láncát ajánlotta fel a Karnak és a Kar mindenkori dékánjának főként a diplomaosztó ünnepségeken való viselés­ re, nem volt jelen. AFtv. 55. § szerint ki­ fogásolható módon összehívott és meg­ tartott KT megvitatta az új TVSZ terve­ zetet, Karunk költségvetését, és a Kar Bérszabályzatát. A bérek szabályozása, ill. a lényegretörő költségvetés tervezet elfo­ gadása gördülékenyen lezajlott. A legneurargikusabb pontnak a TVSZ módosítása bizonyult. E téma már a december 11-i KT-on is felmerült, de az ottani vitát a Dékán úr bölcs javaslatára a január 26-i dékánhelyettesi értekezlet a Hallgatói Önkormányzat bevonásával foly­ tatta le érdemben. Jónéhány kérdésben sikerült —Bánrévy dékánhelyettes úr több­ ször újrafogalmazott tervezetének kö­ szönhetően - megegyezésre jutni, de pár szakasz esetében nem jött létre a meg­ egyezés. Ezeket a Dékán úr a KT dönté­ sére bízta (a HÖK-nek 11 szavazata van a 48-ból). Több ponton előnyös a hallgatóknak a változás. A Ftv-nyel harmonizálva két­ szintűvé vált a tanulmányi ügyek intézése 2.§. Maradt az ötéves kötelező 4 000-es óraszám, de a speciális kollégiumok első években történő lehallgatásával IV és fő­ lég V évben lehetőség nyílik az eddig kö­ telező 30 helyett 25 vagy kevesebb heti óraszám felvételére 4. §. (Alsóbb évfolyam­ okon sem kizárt, csak nem ésszerű.) Konkretizálódtak az egyéni tanrend igénylésének feltételi (vagy 4,51 feletti átlag, vagy külföldi ösztöndíj, vagy egyéb rendkí­ vüli körülmény, jelesül GYES, betegség etc.), amit továbbra is a Tanulmányi Bizott­ ságtól kell kérni (6 tagjából 3 hallgató, elnö­ ke Garay Mária professzor asszony) S/A §. Évfolyamhalasztóknak lehetősége nyí­ lik- hallgatói jogviszony nélkül is! - vizsletételére különdíj ellenében ga (2000/2001-ben összege 10 000 Ft) 6. §. Tagozatváltó hallgatónak, ha előző tan­ évben elért eredménye alapján az új tago­ zaton támogatott helyre lenne jogosult, nem kell költségtérítést fizetnie 9. §. Tantárgyi aláírás már a vizsgán is megszerezhető, nem szükséges a vizsga­ időszak megkezdéséhez, de a beiratko­ záshoz igen 13. §. Ezzel lényegében a már bevett gyakorlat (sein) vált szabállyá (sollen). Több tárgyjegyző ésszerűen úgy egyszerűsíti le ezen eljárást, hogy már a Tanulmányi Osztályon aláírja az indexeket, mielőtt a hallgatók azt a vizs­ gaidőszak előtt felvennék. Sikertelen vagy halasztott kollokvium év végén összevontan pótlandó. A tan­ székvezető előírhatja, hogy az összevont kollokvium féléves részeit külön kell pó­ tolni (vagyis két jegy jár). Szigorlati tárgy esetén a féléves kollokviumot nem kell külön pótolni 14. § (3). A beszámolóknál (gyakorlati jegyek, nyelvi jegyek) csak a kiválóan megfelelt minősítés számít be - 0,1 értékkel - a ta­ nulmányi átlagba 14. § (6). Ha a vizsga a kitűzött időpontban a vizsgáztató miatt nem tartható meg a tan­ szék új időpontot biztosít, ill. megfelelő módon értesíti a hallgatót 15. § (4). Új forma a kötelezően igényelhető ja­ vítóvizsga (ez nem utóvizsga, hanem a si­ keres vizsga kijavítása). Ennek értelmé­ ben a hallgató félévenként egy tárgyból újabb vizsgát tehet alanyi jogon 17. § (7). Két elégtelen (1,51 alatti) félév a hall­ gatóijogviszony megszűnését vonja maga után ezentúl 19. §. Eddig ez csak három után következett be, de a méltányossági kérelem megmaradt. Mostantól már nem a diploma kiállítá­ sának, hanem a záróvizsgára bocsátásnak a feltétele a két nyelvtudás igazolása (egy állami „C” + egy legalább a lektorátus ál­ tal elfogadott) 23. §. Í7. § (4). A. fent már idézett nulla tole­ rancia clausula lényegileg a Magánjogi Inté­ zet által 2000. november 17-i dátummal, a december 11-i KT-on 18. számmal beter­ jesztettjavaslat, mely félreérthetően a HŐK beleegyezését is sejtemi engedte, s melytől Rétvári Bence tanulmányi alelnök a HŐK nevében már akkor is elhatárolódott. A most elfogadott szabály értelmében se gör­ getni, se nullást kapni, se megbukni nem le­ het, de kettest se éri meg kapni, már csak azért se, mert abból a tárgyból újra kell vizs­ gázni. Egyszóval ezentúl nemcsak hazánk egyik legnívósabb tanári összetételű jogi ka­ ra lesz a miénk, de az egyik „legdrákóibb' szabályzat is. A nulla tolerancia annyiban túlzó kifejezés, hogy egy alkalommal + kü­ lönösen indokolt esetben + méltányosság­ ból a Dékán engedélyezhet másodszori év­ ismétlést, vagy évismétlés helyett a követke­ ző évfolyamra történő beiratkozást* Ilyen­ kor záros határidőt szab az elmaradt vizsgák pótlására. Most már tehát csak a Dékán ke­ zében van az egykori halasztók (valamikori görgetők) sorsa. Ezentúl tehát nem a TOra, hanem a Dékáni Titkárságra kell kér­ vényt írni, és nem jár — három szigorlati vagy nyolc kollokviumi vizsga fölött - egy tárgyra a szabályzat szerint automatikusan, hanem csak a mindenkori Dékán egyéni mérlegelésétől függően. hetedik oldal �Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Hallgatói Önkormányzat is benyújtotta decemberben - Balogh András, Rétvári Bence és Tomasitz István által jegyzett az El­ nök által átolvasott - 27 pontos TVSZ módosítási javaslatát, aminek fontos ré­ szét képezte a Kar életét lassan már-már megbénító halasztások (de nem a görgetések) kiküszöbölése. A HŐK - három pilléren nyugvó: Í5., 17., 19. §§ - javasla­ tát az vezetés nem tartotta célravezetőnek, bár a beterjesztők szerint az abban vázolt terv, mely egyes helyeken engedett volna, míg máshol kíméletlen szigort és maxi­ málisan korrekt eljárást javasolt, célrave­ zetőbb lehetett volna. Fontosnak tartom még megemlíteni azt is, hogy a február 6-i vita során — ahol új javaslat a Dékán úr akaratából nem ke­ rülhetett elő - a Hallgatói Önkormányzat nevében Balogh András kifejtette, hogy a hallgatók nem fogadhatják el a záróvizsga feltételek azonnali megváltoztatását (április-május záróvizsga!), ill.ra nulla to­ lerancia clausulát. Javaslata szerint ezek csak egy későbbi időponttól léptek volna hatályba. A Dékán úr ezt az álláspontot nem a HŐK álláspontjaként, hanem a fel­ szólaló magánvéleményeként értékelte, s Mile Attilát szólította fel a HŐK, így a hallgatók állásfoglalásának kinyilvánításá­ ra. Mile Attila a Hallgatói Önkormányzat nevében elfogadta az új TVSZ egészét.: Mile Attila ellen azóta megindult a HÖKben a bizalmatlansági eljárás a hallgatói érdekek súlyos megsértése miatt: A szava­ zás során a 22 igen szavazat között ott van az ő voksa is a többi kilenc hallgatói kép­ viselővel szemben (a KT 48 tagú). A KT ülésének legvégén Bánrévy Gábor dékán-helyettes úr bejelentette, hogy a ta­ nulmányi dékán-helyettesi poszt megnö­ vekvő terhei és fáradságai okán lemondott ezen titulusáról, de továbbra is elláqa álta­ lános dékán-helyettesi feladatait. Utódja még nem lett kijelölve, és az sincs teljesen tisztázva, hogy milyen minőségében ma­ rad Karunk intézetvezető professzora. Két jobb hír még maradt azért a végé­ re. Erdő Péter rektor úr - segédpüspöki minőségében - maga is ellátogatott a töb­ bi magyar püspökkel Rómába, és elhozta mindnyájunknak a Szentatya áldását, aki különösen nagy figyelmet fordított az au­ diencián is a katolikus egyetem ügyének. Az anyagi világ terén pedig szintén örven­ detes, hogy a második félévtől megduplá­ zódnak a tanulmányi támogatások össze­ gei (nem kell újra igényelni, mindenki majd megkapja az eddigi dupláját). RÉTVÁRI BENCE HÓK tanulmányi alelnök ★KOMMENTÁR; Vitatkozom Tisztelt Rétvári Úrral! Min­ den jogi karon az a rendszer, amit mi most bevezettünk! Sőt! Minden félévet le kell zárni eredményesen, s csak ezután le­ het beiratkozni a következő félévre! A mi szabályzatunk enyhébb, mert csak az évet kell lezárni! Dr. Jobbágyi Gábor fejlesztési-tudományos dékánhelyettes, intézetvezető egyetemi tanár Ihnévnyitó ünnepség a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, 1927. szeptember 26. Jobbról az első gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter, mellette dr. Fináczy Ernő rektor w <1 i iíj: >'6 I a3.H. ■T? rii i nyolcadik oldal * �OTDK a Pázmány Jogi Karán Ebben az évben a Karunk rendezi a jubileumi XXV Országos Tudomá­ nyos Diákköri Konferenciát az állam- és jogtudományi szekcióban. Ez a rendezvény a jogászképzés legfontosabb szakmai rendezvénye. Kari Zarándoklat Csiksomlyói Búcsú 2001 Dr. Radnay József dékán úr engedé­ lyével 2001. június 01-05 között A verseny megrendezésére 2001. április 25-én, 26-án és 27-én (szerda, csütörtök, péntek) kerül sor a Pázmány Péter Kato­ likus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. Csak emlékeztetőül kívánjuk elmondani, hogy 1999-ben a miskolci OTDK-n (a csak 3 évfolyammal rendelkező ) Karunk 3 első és 3 harmadik helyezést, valamint számos különdíjat nyert és az egyetemek versenyében az ELTE és a Miskolci Jogi Egyetem után a nem hivatalos 3. helyet szerezte meg. A tanulmányi konferencia fővédnöke dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök úr lesz, aki a nemzetközi magánjog professzora is Az OTD-n 252 dolgozat vár elbírálás­ ra. A verseny tétje nem alacsony Karunk számára. A főkérdés, hogy sikerült-e 1995-ben a Jogi Karunk alapítása óta a jo­ gászképzés élvonalába kerülni. Az OTDK országosan 15 főszekcióban kerül megrendezésre. Feltétlenül meg­ említendő, hogy a Társadalomtudományi Szekcióban társkarunk, a PPKE Bölcsé­ szettudományi Kar rendezi a nagy szakmái versenyt. Az OTDK-n olyan dolgozatok vehet­ nek részt, amelyeket az érintett egyete­ meken önképzési céllal készítettek, és azokat az egyetemi diákkörben bemutat­ ták, továbbá az elbírálás eredményeként az országos konferenciára javasolták e munkákat. Az előzetes adatok szerint 252 pálya­ munka vár elbírálásra, egyetemünk 45 dolgozattal képviselteti magát, amelyek az alábbi szekciókban illetve alszekciókban kerülnek elbírálásra: 1. Agrár- és környezetvédelmi jog, 2. Alkotmányjog, 3. Alkotmányjog 2, 4. Jogés állambölcselet, 5. Büntetőjog, 6. Bün­ tetőjog 2, 7. Jogtörténet, 8. Jogtörténet 2, 9. Közigazgatási jog, 10. Pénzügyi jog. 11. Kriminológia, 12. Kriminalisztika, 13. Munka- és szociális jog, 14. Nemzet­ közi jog, 15. Európajog, 16. Polgári jog: személyek-családi jog-orvosi jog, 17. Pol­ gári jog: általános-dologi és öröklési jog, 18. Polgári jog: kötelmi jog, 19. Polgári jog: kereskedelmi jog-elektronikus szer­ ződések, 20. Polgári jog: szellemi alkotá­ sok joga, 21. Polgári eljárásjog, 22. Bünte­ tő eljárásjog. Az egyes szekciókban alszekciókra bontás valósult meg a dolgozatok nagy számára tekintettel. Egy-egy szekcióban 10-15 dolgozat kerül elbírálásra. Az OTDK előkészületek már egy éve folynak. Ajelenlegi stádiumban célszerű­ nek látszott a gyakorlati feladatok megva­ lósítására operatív bizottságot létrehozni, amelynek a munkájában a finanszírozási kérdések fontos szerepet kaptak. A rendező bizottság tagjai: — Dr. Jobbágyi Gábor professzor, ügyve­ zető elnök — Dr. Tattay Levente docens, ügyvezető titkár — Dr. Sélley Zoltán tanársegéd — Landi Balázs V évf demonstrátor — Mile Attila HŐK elnök — Rétvári Bence HŐK Tanulmányi Bi­ zottsági alelnök — Bottá Gabriella pénzügyi előadó — Rébeli Szabó Gézáné pénzügyi osz­ tályvezető Az OTDK-n minden hallgató dolgo­ zatának elbírálására általában 40 perc fog jutni. Ebből 10 percet a dolgozat verseny­ ző által történő ismertetésére, további 10-10 percet az opponensi véleményezés­ nek meghallgatására, végül az utolsó 10 percet a versenyző opponenciára adott vá­ laszára szánunk. A konferencia rendezé­ sénél feltétlenül szükséges az aktív hallga­ tói részvétel biztosítása. Nemcsak a nézői részvételre, hanem 30 rendezőre és mint­ egy 80 hallgatói opponensre számítunk. DR. TATTAY LEVENTE ügyvezető titkár Dénes Sándor c. egyetemi docens úr vezetésével 50 hallgató vesz részt egyetemünk Jog- és Államtudomá­ nyi Kara nevében a Csiksomlyói Bú­ csún, mely a Kárpát-medence leg­ nagyobb katolikus zarándokhelye. Az utazás bérelt, panorámás buszszal történik és az ellátás félpanzióval, ifjúsági szállón történ? elszállá­ solással. Program: 1. nap Utazás Homoródszentmár- tomba, amely 20 km-re talál­ ható Székelyudvarhelytől 2. nap Egész napos részvétel a Pün­ kösdi búcsún 3. nap Vasárnapi istentisztelet egy unitárius szentmisén, majd egész napos kirándulás és is­ merkedés egy erdélyi magyar < t.'; falu életével 4. nap Kirándulás Brassóba, elha­ gyott száz falvak megtekin­ tése 5. nap Haza utazás Részvételi díj: 18.500,- Ft/fő Jelentkezés és bővebb információ a következő telefonszámokon: 218-0290 218-0416 218-0418 kilencedik oldal �ELMENT A NEMZET színészé Január 18-án eltávozott, és ezzel pótolhatatlan űrt hagyott maga után Sinkovits Imre, a nemzet színésze. Felesleges a méltató szavakkal, a dicsérő frázisokkal dobálózni, hiszen, ahogyan temetésén elhangzott, távozásával mintha belőlünk is kitéptek volna egy darabkát. Lehetett ő Bánk Bán vagy ép­ pen Tiborc, Prospero, Mózes, Ádám és Lucifer, hogy a „tizedes”-ről el ne fe­ ledkezzünk, bármely szerepben hiteles tudott lenni, mestersége iránt aláza­ tos tudott maradni. Néhány korábbi beszélgetésrészlet felidézésével búcsú­ zunk tőle ezúttal mi is. „Amikor 1947-ben leérettségiztem, már nagyon erősen megvolt bennem a vágy, hogy színész legyek. Szüleim ellenezték mindezt, drága jó édesanyám a felvételim idején végig azon imádkozott, hogy ne vegyenek fel. Édesanyámat sokszor meg­ hallgatta az Úr, de akkor úgy látszik, más volt az akarata. (...) Gimnazista korom­ ban jöttem rá, hogy egy napon születtem Széchenyi Istvánnal, később aztán az is nyilvánvalóvá vált, hogy mennyire hason­ lóan gondolkozom, mint ő. Az ember születik valahová, s ahhoz a helyhez kö­ tődik, úgy érzi, odatartozik. Magyarnak lenni mély elkötelezettséget jelent. (...) A színész feladata hasonlatos a néptanító­ éhoz. A mi feladatunk, hogy fejlesszük magyarságtudatunkat, önbecsülésünket, különösen napjainkban, amikor annyit beszélünk arról, hogy mindez hiányzik az emberekből. Ilyen értelemben van a szí­ nésznek néptanítói feladata, s ebben ma jobban hiszek, mint valaha. Gyakran elhangzik a színészekkel kapcsolatban, hogy számunkra legfontosabb a siker. Ha úgy tetszik, a szolgálatnak ez a bére. Ha jól szolgáltam, és eljutottam a közönség szívéhez, akkor biztos, hogy nem marad el a siker. De nem a sikerért lépünk első­ sorban színpadra, hanem hogy nemes gondolatokkal hassunk, könnyeztessünk, nevettessünk. (...) Nagyon fontos feladat mindez. Hiszen mit várhatunk az elbutí­ tott, elbitangolt, plázákba, globális etetőitatókba szoktatott, hamburger-fogyasz­ tók nyájától, akik nem ismerik a legelők jó ízét-illatát, s a gémeskutak enyhetadó vizét, mert világpolgári pásztoraik — bo­ csánat, terelőik — éppen a szabadság fél­ reértésére hivatkozva tartják őket távol a szabad mezők-patakok természetes éltető erejétől! (...) Hiszek egy olyan keresz­ tény erkölcsiséget megvalósítani igyekvő Magyarország újjászületésében, ahol a végzett munka valós értéke lesz az ítélet­ mérő, és ahol nem a koporsókészítő, ha­ nem a bölcsőfaragó készítő lesz a jövedelmező szakma. n Búcsúzzunk talán legfelejthetetle­ nebb szerepének, Madách Imre és Keresztúry Dezső Mózesének sza­ vaival, melyek ezentúl örökre az ö hangján visszhangoznak: „Marok­ nyi nép vagyunk, akár a tenger, csap mireánk az ellenség. A hit, s a hűség tarthatja csak fenn népét nemzetünknek. Ne hidd, hogy meddő volt a kín, a gyász kora. Az szülte a jövőkort, melynek csak lángja volt miénk, virága a tiétek lesz, ha az új nemzedék a győzelem hitével indul el.” Sinkovits Imre Álmos vezérként, 1996 tizedik oldal KOLTAY ANDRÁS �PIZZA FEKETE vízzel A Leann Dubh zenekar, akárhogy is vesszük, a Pázmányról indult világhódító útjára. Az ősz folyamán számos nagysikerű koncertet adtak a méltán népszerű Spartacus étteremben (kocsmában?). Munkatársunk beszélgetett a csapat három tagjával, Melegh Anna énekesnővel, dr. Csépai Balázs énekessel és (majdnemdoktor) Gerencsér Balázs gitárossal. — Meglepőfordulattal azt kérdez­ ném először, hogyan alakult a ban­ da? Gerencsér Balázs (GB): Két évvel ezelőtt egy mámoros balatoni éj­ szakán vágtunk bele a kalandba, a tagság magja akkor jött össze. Né­ hányunk már játszott korábban ze­ nekarokban, de olyan is akad, aki nálunk kezdett. — Soroljuk fel a zenekari tagok nevét! GB: Bertha Veronika — hegedű, Bőgős Fruzsina — furulya, Melegh Anna - ének, Sági Kata - fuvola és száj harmonika, dr. Adány Tamás gitár, Balogh András - dob, cZr. Csépai Balázs — ének és jómagam kára. Játszunk egyébként breton, spanyol dalokat is. Mike Oldfieldot, Heviát. A kérdés második felé­ re válaszolva: Michael Flatley ze­ nés-táncos show műsora sokat do­ bott az ír zene népszerűségén, és mivel ez egy dallamos, szép zene, hamar népszerűvé vált. — Melegh Anna (MA): Szerintem Magyarországon belül ugyanezt a népszerűséget el lehetne érni a magyar népzenével, de ez sajnos különböző okokból nem követke­ zett be. Leano WaBh thc irish cj'f nriTi^ic — MA: A Spartacusban eddig csak teltházas bulink volt, ami alkal­ manként kb. 200 embert jelent. Cserébe a forgalom fellendítéséért pedig a hely vendégei vagyunk egy-egy pizzára. — Az általatok Játszott dalok szö­ vegei miről szólnak? — GB: Rengeteg harci, tehát an­ golellenes dal van, ezenkívül a sze­ relem és a kocsmázás határozza még meg az ír élet mindennapjait. — Névválasztás? — Lehet-e már titeket lemezen hallgatni? — CSB -. A név jelentése írül feke­ — MA: Idén nyáron szeretnénk te víz, azaz a méltán és köztünk is igen népszerű Guinness sör. A ze­ nekar lógója a tradicionális ír lant, amely ír nemzeti jelkép. magánkiadásban megjelentetni egy CD-t, félig élő, félig stúdiókö­ rülmények között felvéve. Ezzel szeretnénk nyomot hagyni magunk után. gitározok. Külön kiemelném, hogy rajtunk kívül egyetlen más ír zenekar sem játssza úgy a dalokat, hogy a férfi szöveget férfi énekes, míg a női szöveget női énekes énekli - akár egy számon belül! — Fellépések? — Miértfordultatok az ír zene felé, illetve mivel magyarázzátok annak világszerte hatalmas népszerűségét? ezenkívül a gólyabálokon, jogász­ — CSB-. Mindenképpen visszajá­ bálon játszunk, ritkán az egyete­ runk majd az egyetemre, fellépé­ sekre, tehát mindenkit megnyug­ tathatok, a jövő biztosított! — CSB: Havonta fellépünk a Spartacusban (legközelebb márci­ us elején, figyeljétek a plakátokat!), men kívüli rendezvényeken is. — Dr. Csépai Balázs (CSB); Mind­ annyian rsgongunk a magyar nép­ zenéért, de volt annyi egészséges önkritikánk, hogy rájöjjünk, felké­ szültségünk nem elegendő ahhoz, hogy játsszuk is. Az ír zene, hason­ lóan a magyarhoz, pentaton hang­ rendű. így találtunk rá az ír muzsi­ Szeretnénk kibővíteni a fellépése­ ket, megszervezni az ún. Kelta Kulturális Klubot, ahol táncház, il­ letve a kelta kultúráról szóló elő­ adások „emelnék az est fényét”. — Mennyire ismert és népszerű a csapat a Pázmányon? — tudom, a zenekar egy része már végzett, illetve idén végez. Nem okozhat-e ez később gondot? Ezek után azt hiszem, min­ denki meggyőződött arról, hogy a Leann Dubh-ról kár lenne lemaradni. Találkozunk március elején a Spartacusban! KÚRÁN ANDRÁS tizenegyedik oldal �Fél tégla - Pedagógiai bukfenc a Szentkirályi utcában Emlékszem, még valamikor másodikban Kilényi Professzor Űr egyik nagysikerű előadásán mondta, hogy az amerikai jogászoknak más srófra jár az agyuk. Fél téglával szeretik verni a mellüket, hogy kétszáz éves alkotmányuk van, amit csak egynéhányszor módosítot­ tak, és nagyon büszkék, hogy alaptörvényük rögzíti, hogy a gyülekezési jogot még a Képviselőház és a Szenátus sem korlátozhatja. Ezek után felmerült benne a kérdés, hogy akkor mégis hogyan lehet valahogy kordában tartani a tömeget, és megakadályozni, hogy a tüntetések a forgalmat, a biztonságot és a rendet sértsék. Tengeren­ túli kollégái erre azt felelték, hogy a Szenátus és a Képviselőház tényleg nem, de a helyi sheriff, az igen! jegy, ezzel a delikvensnek eggyel több jegye lesz. Ez első ránézésre egy szigorú szabály, ebből az lehet csak a tanulság, hogy úgy kell készülni, hogy ne buk­ junk meg. Azonban biztos, hogy ez az „elitképzést” szolgálja? A kérdés mögött matematikai természetű probléma hú­ zódik meg, amit — bár egyes jogászok büszkék arra, hogy fejben még ötig sem tudnak számolni — hacsak leegyszerű­ sítve is, de érdemes megvizsgálni. Elő­ ször is aggályosnak tartom, hogy egy­ Ekkor eszembe jutott Tanulmányi- és hasonlítanánk. Rövidke történelmük Vizsga Szabályzatunk azon passzusa, miatt, kissé különös és egyedien sajátos átlagba az eredeti, hanem csak a javított miszerint egy szemeszterben kettőnél szabályaikat szeretik hangoztatni. Mint­ eredményt, így noha neki is eggyel több több szigorlat esetén az egyiket minden ha azzal próbálnák ellensúlyozni a mö­ súlyosabb következmény nélkül el le­ göttük álló csekély múltat, hogy állan­ jegye van, ez valahogy mégsem számít, ígéretemhez híven vegyünk egy egy­ het görgetni vagy halasztani a követke­ dóan többnek és jobbnak akarnak lát­ szerű példát: két hallgató elmegy vizs­ ző félévet követő vizsgaidőszak végéig. szani az európai országoknál, éppen sa­ gázni, teljesen azonos (fikció) gyenge Nem így egy egyszerű kollokviumot, ját szokatlan megoldásaikkal, kultúrá­ felkészültséggel, ám míg az egyik meg­ melyet a három szigorlat hiánytalan jukkal vagy éppen kultúrálatlanságuk- bukik, a másik valahogy csak átcsúszik. megléte esetén is kegyetlenül lenulláz­ kal. Néha úgy érzem, hogy minket is Azt hiszem azt mindenki tapasztalja, tak, így előállt az a helyzet, hogy akinek hogy az ilyesmi gyakran előfordul, sőt nem volt meg a római jogi szigorlata (!), frusztrál, hogy karunk története csupán a közelmúltba nyúlik vissza. Érdemes az szép kis átlagával vidáman tengette persze vitatkozni azon, hogy mennyi­ a bukott diák egy jobb felelettel állt elő. mindennapjait, míg akinek hiányzott ben jogutódja az ELTE a Pázmány által Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, egy jogelmélet vagy adott esetben akár alapított egyetemnek, és mennyire visz- hogy négyes átlagra hajtanak mind á egy kánonjog, az esetleg saját bőrén szük mi tovább e neves személyiség ketten, eddig tele is vannak négyes ér­ érezte a nullás folytán leromló átlagá­ örökségét. Ezzel együtt szeretjük alá­ demjeggyel. Ahhoz, hogy egy kettest nak anyagi természetű következménye­ húzni és kihangsúlyozni az állami jogi négyesre hozzunk fel, két ötös elegen­ it. Akárcsak az amerikai sheriff esetében karoktól eltérő tanrendünket és általá­ dő. Pórul járt társa ötösre utóvizsgázik, láttuk, szigorlatot (akár a ,jog anatómi­ ban mindazt, amiben különbözünk. így már olyan, mintha volna két hárma­ áját”) azt igen, egy kollokviumot, azt bi­ Nehezen válunk meg sajátos szabálya­ sa, magyarul ott tart mint a szerencsé­ zony nem lehet halasztani! Mindez rá­ inktól, mert félünk, hogy megállíthatat­ sebbik, aki adott esetben mindössze fél adásul ellentmondani látszott az éppen lanul beleolvadunk a jogi felsőoktatás ponttal ért el többet egy 90 pontos tesz­ római jogból tanult a „többről a keve­ sebbre” elvének... Éppen e sorok írása számtalan intézményének a tömegébe. így vagyunk például az utóvizsgák ten, mivel neki is ugyanúgy két Ötösre közben határoz a Kari Tanács a halasztás átlagszámítási rendszerével is. A Szent­ nos eredménye legyen annak, aki a és görgetés esetleges megszüntetéséről, királyi utca 28-30. alatt ugyanis - mint vizsgán épphogy átcsúszott azzal, aki így nagyon valószínű, hogy amiről szól­ ahogy azt majdnem mindenki biztosan betegre tanulta magát, hogy ötösre utó­ tam, már a múlté... tudja - egy sikertelen vizsga után, sike­ vizsgázzon (!) De tegyük fel, hogy Ezzel együtt még ma is gyakran ér­ res ismétlés esetén is, az átlagba bele­ puszta szolidaritásból elkíséri társát az zem úgy, mintha kissé az amerikaiakra számít mind az egyes, mind a kijavított utóvizsgára, ahol ő szintén ötöst kap, de tizenkettedik oldal szerű javítás esetén nem számítják az az sem tűnik túl életszerűtlennek, hogy lesz szüksége. Ezzel elértük, hogy azo­ �..ang Ft éTTt mint javító. így az átlagszámítást nézve, C-t”. Valóban ez volna a kívánatos? Le­ dunk elmondani. Sajnos általánossá gyakorlatilag teljesen azonos tudással, gyünk romantikusak itt, a Szentkirályi vált, hogy a vizsgára kiírtaknak csak tö­ egyikük egy ötössel, másikuk két hár­ utca 28-30. alatt? Meg is nézhetnénk redéke jelenik meg ténylegesen. Mi­ massal abszolválta az adott tantárgyat. magunkat... közben mások elől foglalják a helyet, Noha az említett eset már fordult elő, Akadnak a Karon olyan vizsgáztatók, hiszen nem húzatják ki magukat a vizs­ tényleg nem mindennapos, csupán an­ akik elégtelen felelet után üresen adják galapról előre, mert sokszor közvetle­ nak bizonyítására mutattam be, hogy vissza a leckekönyvet, újabb beszélge­ nül a vizsga előtt határozzák el, hogy matematikailag mennyire torzít ez a tésre invitálva a hallgatót anélkül, hogy mégsem vállalják a megmérettetést. Va­ szisztéma. Vajon mennyire tartják mél­ ennek maradandó nyoma lenne. Ter­ lószínűleg azért nem, mert ők is elvég­ tányosnak ezt a számítási módot azok, mészetesen nem tudhatjuk, hogy mi zik a fenti kis kalkulációt, és egy lehet­ akik kiötölték? Mennyire fejezi ki ezek állhat ennek hátterében, de nem annyi­ séges bukástól tartva, nem tudják vállal­ után ,az átlag a tudást, a befektetett ra elképzelhetetlen, hogy más is átérzi e ni a többszörös jogkövetkezményeket. munkát? Természetesen fel lehet hozni szabály ésszerűtlenségét. Beszéltem ka­ Nem azt állítom, hogy mindössze eny- azt az érvet, hogy mindez az elégtelen runk oktatói közül olyanokkal, akik ál­ nyivel meg lehetne oldani ezt a problé­ minőségi különbségét hivatott szolgál­ lami karokon is tanítanak és vizsgáztat­ mát, de valamelyest talán csökkenne ily ni. A probléma csupán annyi, hogy nak. Természetesen megértették e sza­ módon a notórius halasztók száma. A minden józan ember tudja, hogy a min­ bály matematikai abszurditását és égbe­ másik komoly problémát a következő dennapokban gyakran mennyire nincs kiáltó méltánytalanságát, azonban ettől félévbe átnyúló utóvizsgák jelentik. A különbség — nemhogy minőségi kü­ még kénytelenek beírni az elégtelent, hallgató nem érdekelt abban, hogy még lönbség - az egyes és a kettes között. Ar­ mert a szabály, az szabály, okirat-hami­ az adott vizsgaidőszakban letegye siker­ ról nem is beszélve, hogy az elégtelen sítást meg nem szeretnének elkövetni telen vizsgáját, mert az egyest így is - 5>-,minőségi különbségét”, minden felső­ egy jogi karon. Szerintük azonban ez úgy is beszámítják az átlagába, nem így oktatási intézményben a megengedett ügyben a legtöbbet maguk a hallgatók javítás esetén. Ezért inkább a marginá­ utóvizsgák számának korlátozásával tehetnének, hogy elérjék ennek az or­ lisnak mondható tárgyakból megy javí­ biztosítják, mint ahogy van ez nálunk is szágos szinten is kuriózumnak minősü­ tani, mentve, ami még menthető az át­ (egy tanévben, illetve egy tantárgyból lő szabálynak a megszüntetését. Ezt ta­ lagából, a valóban fontos tantárgyakkal több tanév folyamán maximum há­ nácsolták. Természetesen erre nem sok esélyt látok. A HŐK mindeddig nem pedig elcsúszik egész hónapokat. Talán rom), ezért kétszeresen büntetni a si­ kertelen vizsgázót, olyan mintha a bün­ tudta ezt elérni, arról nincs informáci­ dekeltté tennénk a hallgatót abban, » óm, hogy a bálok és bulik rendezése kö­ hogy utóvizsgáit minél előbb leralga. ezen is lehetne segíteni azzal, hogy ér­ tetőjogban áthágnánk a „ne bis in idem' elvét. Jobbágyi Professzor Úr szerint az zött egyáltalán maradt-e idejük ezzel Nincs olyan érv, amivel szembe ne utóvizsgával nem a hallgatót büntetjük, foglalkozni. Tény az is, hogy legutóbbi lehetne felhozni ellenérvet. Természe­ hanem a vizsgáztatót, mert neki kell akciójuk során elérték, hogy kommuni­ tesen le lehet söpörni az asztalról min­ még egyszer fogadnia a delikvenst, és kációból kollokviumi jegy helyett (mely denjavaslatot, elvégre nem a csúszkálok végighallgatni keserves feleletét, ezzel a tanszék gyakorlata alapján csak négyes érdekeit kell elsősorban szem előtt tar­ szemben a hallgató egy lehetőséget kap és ötös lehetett), teljesen azonos köve­ tania az egyetemnek. Az azonban sem­ arra, hogy tisztességesen felkészülhes­ telményszint mellett, már csak megfe­ miképp sem kívánatos, hogy olyanokká sen, rendesen megtanulhassa az anya­ leltet lehet szerezni. Tisztában vagyok váljunk mint az amerikai alkotmány­ got és erről számot adjon nagyobb si­ azzal is, hogy e cikk is csupán egy szél­ jogászok, hogy fél téglával verjük a mel­ kerrel. Ez teljesen igaz. Egyet is értenék malomharcnak része, mindössze azért lünket, hogy nekünk bezzeg milyen sa­ ezzel az állítással, ha ez egy másik egye­ írtam róla, mert attól még, hogy nem játos megoldásaink vannak, pláne ha temen hangzott volna el. Másutt tény­ beszélünk közös problémáinkról, azok azok a szabályok több oldalról is támad­ leg ezt szolgálja az utóvizsga. Kovács még léteznek. Érdemes azon is elgondolkodni, hatók. Oly sok értékünk van, annak el­ lyamtársnőnknek, miután átengedte hogy TVSZ-ünk esetleges módosításá­ kéne elsősorban ápolni és védeni, akár­ egy kettessel, hogy ő bezzeg annak ide­ val valamelyest megoldhatóvá válna két csak szép hagyományainkat, nem pedig jén volt annyira romantikus, hogyha komoly probléma, mellyel évek óta re­ a .sheriffnek a Kongresszussal szemben nem készült fel valamiből képességei­ ménytelenül küzd a Kar, a tanszékek és hatalmat adó” szabályainkat. nek megfelelően, akkor inkább megbu­ bizonyos értelemben maguk a hallgatók kott, és később aztán „kivágta a magas is. A vizsgamorálról sok jót nem tu­ Marianne mondta egyszer egy évfo­ lenére, hogy fiatal kar vagyunk. Ezeket MÁNDICS BOTOND tizenharmadik oldal �VEDD ES OLVASD! Németh Ádám rovata „1000 éve velünk és értünk” Vegyes érzelmeket váltott ki belőlem a pár hónapja megjelent plakát, amely autópályákon, utcákon hirdeti, hogy 1000 éve velünk és értünk a Katolikus Egyház. Tulajdonképpen nekem, hívő katolikusnak jó érzés erre gondolni és a kép kapcsán feleleveníteni azt az él­ ményt is, amit a rendszerváltás után az első magyarországi pápalátogatás jelentett. Van is egy hasonló plakát a szobámban, még akkortól. De engem igazán az foglalkozta­ tott, mit szólnak ehhez a plakáthoz a ÍJ nem hívők”. Vajon milyen érzel­ meket, gondolatokat vált ki belő­ lük? Talán elkezdenek lelkesedni és rádöbbennek, hogy értük van a Ka­ tolikus Egyház 1000 éve? Történel­ mi tanulmányaikra visszagondolva sok minden eszükbe juthat, ami mellette szólhat ennek a megállapí­ tásnak. De ha arra gondolok, hogy milyen képet kapott a mai középge­ neráció az Egyházról, akkor már nem vagyok benne biztos, hogy örülnek neki, ha az Egyház velük van. Mi több, ezt valószínűleg túl­ zásnak fogják tartani, de lehet, hogy még tiltakoznak is. Ráadásul a képen tömegjelenik meg és még hozzá venném azt is, hogy a Hősök terén, ahol már annyiféle tö­ meg összejött... A Szentatya elfoga­ dott és pozitív személyisége talán sze­ rencsés, hogy szerepel a képen. tizennegyedik oldal Mindenesetre az összbenyomás va­ lami „nagy, intézményes dologról szól”. Ha arra gondolok, hogy a tö­ megek nagyon sok intézményben csalódtak, hány és hány különböző intézményes forma csalt már ki a tö­ megekből sikeres vagy sikertelen, for­ radalmi vagy passzív ellenállást, nem tartom szerencsésnek ezt a fajta meg­ jelenítést Egyházunkról. Vagy talán a Magyar Egyház nagy családja jelenik meg a képen? Tulajdonképpen mondhatnánk, hogy igen. Jelen van a .családfő” is: Péter utóda. Az ország szívében. Szép, vallásos értelmezés. Sok ember, aki a korábbi évtizedek­ ben nem vallhatta meg a hitét, jó ér­ zéssel néz egy ilyen plakátra. De va­ jon magunknak szól ez a plakát? Vagy talán mások nevében tett magáról egy pozitív megállapítást az Egyház? Hiányos pedagógiával sok, hittanra járó gyermekhez — talán hozzánk is — , csupán a kérdés felelet szájbarágása ju­ tott el a katekizmusból anélkül, hogy az örömhír lényege, a kereszténység belső üzenete szívébe hullott volna. Ta­ lán ennek az eredménye is, hogy sok, magát hívőnek tartó ember csak frusztráltan, vagy sehogy nem tudja megélni .hitét”. Nem kívánom azt, hogy posztmo­ dern” korunkban sok, látszólagosan értéknek feltüntetett termék közé be­ sorolva egy újfajta szájbarágással hir­ dessük az igazi értéket. Remélem, hogy a modern eszkö­ zökkel egyre okosabban fogunk élni a jövőben. B.A. HÍREK Új alaptörvénye van Iditikánvárosnak Febmár elsején közzétették Vatikánváros új alaptörvényét. Az új törvény, amely he­ lyettesíti az 1929-ben XI. Pius pápa által kibocsátott első alaptörvényt, 2001. febraár 22-én, Szent Péter apostol székfog­ lalása ünnepén lép életbe. A magyar püspökök ad limina látgatása: A magyar püspökökjanuár végén ad limina látogatáson vettek részt Rómában. A pápa a magyar főpásztorokhoz intézett üzenetében többek között a következőket mondotta:..... Riasztóak az utóbbi évtized­ ben hazátokban közzétett abortusz-statisz­ tikák. Ezek indítsanak benneteket arra, hogy félelem nélkül és minden kétséget ki­ záróan védelmezzétek az emberi életet léte minden szakaszában, a fogantatástól kezdve a természetes halálig. Tegyetek meg min­ dent, hogy magzatuk kihordására bátorítsá­ }) tok az áldott állapotban lévő nőket... Az egyházügyi hivatal titkai dokumentumfilm-bemutató A különböző egyházak képviselőinek val­ lomásai alapján Az egyházügyi hivatal tit­ kai címmel dokumentumfilmet készített az 1989-ben megszűnt intézményről Sághy Gyula rendező. Sághy Gyula nevéhez kötődik a „Kispapok ‘56-ban”, a nemrégiben megren­ dezett II. Ökumenikus Filmszemlén különdíjat nyert „Rettegés az örökségünk”, valamint a „Recski rabok a kövek árnyé­ kában” című dokumentumfilm is. Ökumenikus ifjúsági istentisztelet volt Január 27-én, szombaton este a Magyar Szentek templomában másfélszáz fiatal gyűlt össze, hogy a keresztény egységhét végén együtt imádkozzanak. A közbenjá­ ró fohászokat katolikus, református, evangélikus, baptista és metodista fiatalok mondták. Imádságot tartott Pákozdi Ist­ ván budapesti egyetemi lelkész is. (forrás: Magyar Kurír) �KISVÁROSI LEVELEK Kedves barátom! Ne, ne gondold most azt rólam, hogy’ nem haladok a ’korral'. Ne hidd azt, hogy' ódivatú ortodox vagyok, pusztán azért mert nem vetem meg a csendet, nem vetem meg a kontemplációt. Sőt! Az a véleményem, hogy az ember, külö­ nösen, ha hívő, ha keresztény így-vagy úgy előbb vagy utóbb rákényszerül, érzi a szükségességét annak, hogy, mint starecek a szibériai pusztában, vagy mint Teréz a Kármelben, netán mint a Ke­ resztelő a sáskák, és a vadméz társaságá­ ban, vagy’ mint egy ember a kisvárosban kicsit jobban elmélyüljön az ön és az Is­ ten ismeret folyamatában. Ne érts félre! Én itt egyáltalán nem aszkétizmusról beszélek és nem tudom,! hogy- nálad milyen jellegű volt, vagy' lesz ez a folyamat, de meggyőződésem, hogy ha nem ’menekülő’, hanem ’kereső’ em­ ber vagy, akkor mindezt nem fogod ki­ hagyni az életedből. Azt hiszem sok mindenre jó lehet a csend. Régi bölcsesség, hogy az igazi ér­ tékek a történelem folyamán mindig a csendből születtek. Kevés a hely e levél­ ben, hogy minden példát felsoroljak, de gondolj csak a mára már híressé lett Taizére, Roger testvérre, vagy gondolj a középkor misztikusaira. Hamvas Béla szerint ma a „belső­ özönvíz’' korszakát éljük. Ez a „belsőözönvíz’’ az — é.s nem pedig a külső, mint egykor , ami manapság veszélyezteti az ember létét. Vágyás röviden szólva; ha hi­ degvan, ma már tudunk fölvenni kabátot, de ha segítségre szonil egy embertársunk, mert például beteg, akkor vajon oda me­ gyünk-e hozzá és folsegítjük-e rá azt a bi­ zonyos kabátot? Tüdőd, egyre inkább az a meggyőződésem, hogy a csönd segíthet abban, hogy alkalmasint segítsünk egymásnak a kabátot fölvenni. Testvéri, baráti szeretettet: N.ádi MAGYAR ÖRÖKSÉG: KASTÉLYOK ES KÚRIÁK Múlt év végén jelent meg egyetemünk ötödéves hallgatója, (mégnemdoktor) Virág Zsolt nagyszabású vállalkozásának, a Ma­ gyar Kastélylexikon sorozatnak első kötete Pest megye kastélya­ iról és kúriáiról. Kedvcsinálóként az ítélet hasábjain alkalman­ ként bemutatunk egyet-egyet közülük. Grassalkovich Antal pályája a XVIII. szá­ zad egyik legfényesebb karrierjének te­ kinthető. A horvát eredetű Grassalkovich család ugyan rendelkezett nemesi címmel — 1584-ben kapták—, vagyona azonban nem volt számottevő. Grassalkovich a le­ genda szerint olyan szegény volt, hogy koldusdiákként - azaz ingyenesen, kisegí­ tő munka fejében - folytatta tanulmánya­ it a nyitrai piaristáknál, majd a nagyszom­ batijezsuitáknál. Ügyvédi esküjét 1715-ben tette le, 1727-ben pedig már az Újszerzeményi Bizottság elnöke lett, azé a bizottságé, mely a törököktől visszafoglalt területek, birtokok tulajdonjogi kérdéseit vizsgálta. De Grassalkovich szervezte meg a buda­ vári királyi palota újjáépítését is 1749-ben. Gödöllőn 1735 után kezdődtek a mun­ kálatok, az első szakasz 1745-ig tartott, a terveket Mayerhoffer András építész ké­ szítette. A belső pompáról legendák szóltak, különösen a díszterem és az ún. Mária Terézia-szoba érdemel említést, melyet a királynő látogatásának tiszteletére építtet­ tek, vörös márvánnyal burkolva. 1751ben ugyanis hatalmas kitüntetés érte Grassalkovichot: a Budára látogató Mária Terézia és férje, Lotharingiai Ferenc 1751-ben három napot töltött Gödöllőn. Az esemény valódi ünnepélyévé vált a magyar nemességnek, hiszen 1526 óta nem látogatott Habsburg uralkodó Budá­ ra. Erre a gödöllői látogatásra 20 000 em- bér sereglett össze. Grassalkovich kitett magáért; a legenda szerint sóval szóratta fel az utat, hogy a királynő nyáron is szá­ non érkezhessen a kastélyba. Ez ugyan nem igaz, az azonh^an biztos, hogy az út szélén nemesi i^ak álltak sorfalat lovon, a kertet pedig 70 000 gyertya világította meg, nappali fényességet teremtve ezzel a kertben a kertben elfogyasztott vacsorá­ hoz. Az udvartartás tagjai és a külföldi vendégek is egyöntetűen úgy nyilatkoz­ tak, hogy ehhez fogható fényes vendéglá­ tást még nem láttak. 1771-ben, apja halála után Grassal­ kovich (II.) Antal vette át a birtok irányítá­ sát, aki 1784-ben birodalmi hercegi címet kapott, melyet igen kevés magyar család nyert el. O alakíttatta ki a kastélyban a 120 fős színházat, valamint azzal szemközt, az északi szárny emeletén az ún. muzsikus­ gangot az udvari zenészek számára. A par­ kot egy vadaskerttel bővíttette, vagyis Gö­ döllő igazi hercegi székhellyé vált. Fia, Grassalkovich (III.) Antal, 1794ben bekövetkezett halála után vette át a már megcsappant bevételű birtok kezelé­ sét. (III.) Antal anyagi helyzete a rossz gazdálkodás, a túlköltekezés és a fényűző életmód miatt annyira megromlott, hogy 1796-ban már zárgondnokság alá kellett venni az uradalmakat. A napóleoni háborúk idején a királyi család tagjainak többször nyújtott mene­ déket a gödöllői kastély. 1805. november 30-án éjjel a kastélyban őrizték a Szent tizenötödik oldal �■tfjaaL* Koronát, melyet Munkácsra menekítet­ tek, majd visszafelé, 1806. március 22-én is itt pihentek meg vele. Grassalkovich 1841-ben bekövetkezett halálával kihalt a hercegi család férfiága, a hercegi címert ekkor — az ősi szokások­ nak megfelelően — lefelé fordították a kriptában. 1849 februárjában herceg Windischgraetz császári altábornagy főhadiszállása volt a kastély, az április 6-i győztes isaszegi csatát követő napon azonban már Kos­ suth Lajos, Görgey Artúr, Klapka György és Damjanich János tartott győzelmi dísz­ szemlét az immáron magyar főhadiszál­ lásnak berendezett kastély előtt. A királyi korszakban, rögtön 1867-ben megkezdődtek az átalakítások amelyek azt a célt szolgálták, hogy a kastély azonnal lakhatóvá váljon. Az átépítések elsősorban a belsőt érintették, a színháztermet példá­ ul háromszintes vendég és személyzeti résznek alakították át a császári-királyi udvar igényeinek megfelelően. A királyi család elsősorban ősszel és ta­ vasszal használta Gödöllőt, több hónapot töltve itt. Mivel itt nem érvényesültek annyira az udvari etikett merev szabályai, a király is sokkal jobban érezte magát, Sisinek pedig köztudomásúan ez a kastély volt a kedvence. 1919. május 1-től, a Ta­ nácsköztársaság alatt itt volt a Böhm Vil­ mos főparancsnok és a Stromfeld Aurél vezérkari főnök vezette magyar Vörös­ hadsereg főhadiszállása. Trianon után Horthy Miklós kormány­ zó rezidenciája lett a kastély 1944-ig. Horthy ittléte alatt főleg a katonai kíséret és a hivatali apparátus tartózkodott a kas­ télyban, a család hagyományos pihenőhe­ lye ugyanis a kenderesi kastélyban volt, a családi birtokon. 1944 őszén pár napig a visszavonuló német hadsereg szállta meg az épületet, majd december 12-én az oro­ szók következtek, akik a főszárnyakból csak 1948-ban vonultak ki. A belső beren­ dezés szinte teljesen eltűnt vagy elpusz­ tult, az épület viszont csak egyetlen akna­ találatot kapott szerencsére. A kommunisták hatalomra kerülése után, 1949-ben ismét magyar és szovjet katonai alakulatok költöztek be az épület­ be. A katonaság 1958-ban vonult ki, ekkor szociális otthont és szükséglakásokat he­ lyeztek el az épületben. A kastély lerom­ lása, pusztulása tragikus méreteket öltött. 1986-tól az Országos Műemléki Fel­ ügyelőség kastélyprogramjának keretében elkezdődött az épületegyüttes felújítása és rendbehozatala, mely napjainkban is tart. A Királyi Kastély Múzeum ünnepélyes megnyitóját 1996. augusztus 17-én tar­ tották. VIRÁG ZSOLT rí* 1 GÖDÖLLŐ - A Grassalkovich (később királyi) kastély tizenhatodik oldal �Kiéi perc ESZTRAD Ahogy a jogász látja: Uhrin Benedek: Van nekem ew kiskutyám Un nekem egy aranyos kis pulikutyám Reggel pórázon sétáltatja a nagymamám Mivel hogy kislány ő, a neve Rebeka Nagymamám rám bízta, mertfáj a dereka Caute ■-i 1 Refrén: Ejnye-ejnye Rebeka, meg ne tudja nagymama Könnyelműség, emiatt leszel mama 1 Zi Vidd el kisfiam sétálni a Rebekát Vigyázz jó erősen fogd a pórázát A téren sok kis kutya csapja a szelet Vigyázz rá jól kisfiam, mert bajba eshet .* Ff ■I 4^ * A téren szabadon engedtem Rebekát Hálából gyorsan megcsóválta a farkát Örömében el is futott jó messzire Biztosan tudta, hogy ott van a pincsije Ez a kutyaszerelem visz majd a biy’btt engem A mű nagysága éppen abban rejlik, hogy a szerző egyszerű, hétköznapi nyelven tud megfogalmazni súlyos társadalomkritikát, és egyben filozofikus útmutatást is adni a jövőre nézve. Mindenképpen elmondható, hogy korát meghazudtolóan előremutató és sokáig érvényes mondanivalójú mű szüle­ tett, amit feltétlenül érdemes jogászi szem­ mel is górcső alá venni. Stílusában és műfajában a darab a harmin­ cas évek francia sanzonjait (Edith Piaf, Maurice Chevalier) idézi, mintegy ezzel is felhívva a figyelmet azokra a visszásságokra, melyek azóta sem egyenlítődtek ki a mo­ dern társadalmakban. Ilyennek nevezhe^ük azt a látszólag semmitmondó, ámde annál súlyosabb problémát, miszerint bár a „gyö­ nyörű kis pulikutya” a mesélő tulajdona (1. sor), őt mégis a nagymama viszi reggelente sétálni. Ezzel adja meg a szerző azt a rá oly jellemző komor-borongós alaphangot, mely annyi művében megtalálható. Az eb neve Rebeka (3. sor), mely természetesen a bib­ liai Rebeka, Izsák felesége, Jákob és Ezsau édesanyja történetére utal. Igen nehéz megfejteni az utalás mögötti szándékot, mi is csak találgatni tudunk. Köztudott, hogy Rebeka jobban szerette fiai közül Jákobot. Felmerülhet akkor a kérdés, a történet két másik szereplője közül (ti. a mesélő és a nagymama), vajon melyiket szeretheti job­ ban Rebeka, a pulikutya? A nagymama de­ reka fáj (4. sor), és ezzel a látszólag jelen­ téktelen közbevetéssel, mely azért alapve­ tően határozza meg a történet alakulását, mintegy a társadalombiztosítási rendszer tarthatatlan állapotára figyelmezteti hallga­ tóságát a Mester. i A Mester ifjúkorában A refrén (5. sor) szívbemarkoló fájdalmasság­ gal figyelmeztet a tragédiára; Rebekának nem szabad utódot szülnie, hiszen objektív (a tár­ sadalom állapota) és szubjektív (egyéni körül­ mények) okok azt legalábbis „nem teszik ta­ nácsossá”, ahogy eufémizálva megfogalmazza („könnyelműség”) mindezt a költő. A nagymama szavaiban érződik az aggodalom, amikor akaratán kívül el kell, hogy engedje az ártatlan Rebekát unokájával (7. sor). Már érző­ dik a közelgő tragikus végkifejlet előszele. A hallgató és az olvasó megborzong egy pillanat­ ra, hiszen Rebeka, kinek ábrázolása leginkább a régi görög „tragikus triász”, azaz Aiszkhülosz, Euripidész és Szophoklész hősnőábrázolásai­ hoz hasonlatos, rohamosan közeleg sorsa felé. És végül bekövetkezik az elkerülhetetlen: Rebeka szinte maga fut sorsa elé (13. sor). Mint minden tragikus hősében, így az ő sorsában is ott a szebb jövő ígérete: Rebeka, aki puli létére egy pincsit választott (14. sor), ezzel mintegy megteremtette a fajok közti egyenlőtlenségek eltörlését, ami ma ugyan már alkotmányos alapjog, de azért korántsem tekinthető mindenki által elfo­ gadottnak. A befejezésben (15. sor) a mesélő kétségbe esve ismeri fel azt, hogy ő is tevékeny része­ se volt a tragédiának, hiszen ő az, aki meg­ szabadította a kutyát rabláncától, azaz ő vet­ te le Rebeka pórázát. Am a felismerés kései, és a hiba immár végleg helyrehozhatatlan. KÚRÁN ANDRÁS Ha így az évezred elején találkoznék azzal a bizonyos mesebeli tündérrel, aki kedvesen az iránt érdeklődne. hogy mi lenne az a három kívánság, amit minden ellenszolgáltatás nélkül valóra váltana számomra, ott, a pilla­ nat varázsában mély alázattal a szemé­ be néznék, és csak annyit mondanék csendesen: Adj két percet. Nem kereken ötöt, vagy tizet, ne­ tán tizenötöt, mert nem akarok telhe­ tetlen lenni. Két perc alatt az ember többnyire már el tud dönteni bizo­ nyos kérdéseket, értékelve azok min­ den dimenzióját. Vagy legalábbis nem hivatkozhat arra, hogy a hasára ütve választott. Én például arra fordítanám a kapott időt, hogy eldöntsem a problémát: mit kéijek a második és a harmadik lehetőség során. Biztosan eszembe jutna a saját helyzetem, mert én is, mint általában az ember ősi ösztönei­ nél fogva, először mindig magamra gondolok. Tehát mire van szüksé­ gem? Minek a birtoklása tenne boldo­ gabbá? Úgy érzem, nem sok minden akad, amire jelenleg égetően nagy szükségem lenne. Azaz, talán egy tűr­ hető minőségű hifitornyot nem utasí­ tanék vissza, Am kazettás magnóm van, úgyhogy zenét mindig tudok hallgami. De ha már egyszer van egy kívánságom, miért ne? Most jut eszembe, hogy másokra is gondolnom kell. Mitől lenne boldo­ gabb az élete ember-társaimnak? Saj­ nos be kell látnom, egy nap alatt is ne­ héz lenne felsorolni mindazt, ami után vágyakoznak. Egyáltalán, bele le­ het foglalni mindezt a hátralévő kí­ vánságba? Nézzük csak! Talán, ez hogy hangozna: legyen boldog minden ember! Vajon érti a; tündér, hogy mi mindent jelent ez? Mi mindent kellene teljesíteni! Azonban a két perc már letelt és ne­ kem válaszolnom kell türelmesen vá­ rakozó jótevőmnek, aki megismétli kérdését: Mi a három kívánságod? SZAMOS MÁRTON tizenhetedik oldal �„Életünk legjobbját mutattuk az olimpián” Interjú Marschalkó Petra válogatott szinkronúszóval A műúszás vagy vízibalett az Egyesült Államokból indult hódító útjára, s bár eleinte csak show-szerű látványosság volt, napjainkra már méltán elismert sportággá fejlődött. Egyetemünk harmadéves hallgatója, Marschalkó Petra Hámori Zsuzsannával párban 2000-ben kijutott az olimpiára, ahol a sportág történetében először képviselték a magyar színeket. Régi adósságunkat törlesztjük vele szemben a beszélgetés közreadásával. t U- ‘ 'l n IIRf r>^ ünitlli::! li iiiiniiiiij!iBe ■ Milyen volt a hangulat, kapcsolat a többi sportolóval, kimentetek-e egymás versenyeire? "-'JSl a l” l'l Petráék gyakorlat közben az olimpián, Sydney, 2000 ■ Hogyan lettél szinkronúszó, s mi minden kell a sikerhez? ■ Régen tornáztam, aztán úsztam, a szinkron­ úszás pedig e kettőt egyesíti. Nélkülözhetetlen a vízbiztonság, a jó mozgás és zenei érzék, ezenkí­ vül fontos a koreográfia, a látványos fürdőruha és smink, valamint, mivél pontozásos sportágról van szó, elengedhetetlen a sportdiplomácia. ■ Miből állnak az edzések, mennyi­ ben volt más a felkészülésetek az olimpia miatt? ■ Év közben napi kétszer két óra vízi és egy óra szárazföldi, tornatermi edzésünk volt. Nyáron, az edzőtáborban sokkal többet futunk, erősítünk, nyújtunk, alapozásnál sokat úszunk és magát a koreográfiát gyakoroljuk minél többet. Maga a felkészülés részünkről ugyanolyan volt, mint bármely más világverseny előtt, bár kicsit több anyagi támogatást kaptunk. ■ Mindemellett azért az egyetemen is helyt kellett állnod, a tanárok hogyan fogadták a sok hiányzást? tizennyolcadik oldal ■ Úgy tűnik, sokan mégsem így érté­ kelik a szerepléseteket. Gondolok itt pél­ dául arra, hogy nem is láthattunk bennete­ ket, a gyakorlatotokat sem élőben, sem fel­ vételről nem közvetítették. ■ Ezt mi is így érezzük és igazából nem tudjuk, hogy ez miért van így. Azt mond­ ják, a televíziónál a nézettség a döntő. Szerin­ tem a szinkronúszást sokan szívesen néznék, az olimpián is nagyon népszerű volt, a verse­ nyekre már az első napokban elkeltek a je­ gyek, tele volt a lelátó. '(I ii| H de úgy gondolom, azért mégiscsak ez az olim­ piai huszonharmadik hely a legnagyobb ered­ ményem. ■ Úgy érzem, azért elég jól össze tudtam hangolni a tanulást és a sportot. Nagyon nehéz volt a vizsgaidőszak, de semmiképp nem akartam évet halasztani, végül két vizsgát tettem át ké­ sőbbre. Úgy vettem észre, hogy az egyetemen ezt nagyon pozitívan kezelik és amiben tudtak, abban tényleg sokat segítettek. Vannak nehéz pillana­ tok, de ha az ember látja a célt, hogy kijut az olimpiára, akkor ezeken túl tud lépni, mert ez ren­ geteg erőt ad. ■ Mik voltak a hivatalos elvárások, és ehhez képest hogyan értékeled a szerep­ léseteket? ■ Mi a huszonnegyedik helyen jutottunk ki, és úgy terveztük, hogy jó lenne néhány helyet előbbre lépni, végül huszonharmadikok lettünk. Én ezt nem érzem kudarcnak, úgy gondolom, éle­ tünk legjobbját mutattuk az olimpián. ■ Melyik eredményedre vagy a legbüszkébb? ■ Ezt nehéz megmondani, nemzetközi versenyen értünk már el dobogós helyezést is. ■ Óriási nagy élmény volt, mindenki olimpiai lázban égett. A magyar csapat nagyon összetartott, egy házban laktunk a sportlövő, az öttusázó, a teniszező és a műugró lányokkal. Sokat voltunk együtt, beszélgettünk, szurkol­ tunk, ha nem tudtunk kimenni a versenyekre, összeültünk és a TV-ben néztük. Mindenki meglepően közvetlen és kedves volt, tényleg nagyon jól összerázódtunk. Kétszer-háromszor még egy kis városnézésre is futotta az időnk­ ből. ■ Gondolom, folytatod a sportolást, mikor lesz a következő verseny és mi lesz az? ■ Márciusban lesz a Magyar Kupa, de idén rendezik a világbajnokságot is, ahová mindenképpen szeretnék eljutni és természete­ sen ott szeretnék lenni a következő olimpián is. Úgy tudom, mindenféle változtatásokat tervez­ nek, a szólót le akarják venni a műsorról, he­ lyette szóba került a trió, sőt kísérletként még a vegyes-páros (!!!) is. Nekem párosban és az esetleges trióban érdemes gondolkodnom. Távolabbi célok? ■ Pontosan még nem tudom, a környe­ zetjog és a nemzetközi jog érdekel, szeretem a nyelveket is, úgyhogy valami ilyesmivel sze­ retnék foglalkozni a későbbiekben. Folytatom az egyetemet, még három év hátravan, aztán majd meglátjuk. SZTNCSÁK ZSUZSA �Kerüld el őket... (kultúra-ellenes ajánló rovat) Miháltz András oldala Film (Európai) A napfény íze Könyvajánló Kiszely Gábor: Az AVH, egy terrorszervezet története Nemrég vetítették a tévében Szabó István A Napfény íze c. filmjét, mely annakidején igen­ csak megosztotta a magyar közvéleményt. Maga a mű profi, szépen fényképezett, jó ala­ kításokkal teletűzdelt, habár kissé vontatott és a magyar történelmet kevésbé ismerők számá­ ra talán érdektelen alkotás lehet. Evvel kapcso­ latban egy kérdést azért szívesen feltennék az alkotóknak: Miért volt erre szükség? És itt most arra gondolok, hogy a történelmi csúsz­ tatásoknak egész sorozata található az alkotás­ ban, melyekből csupán néhány példát ragad­ nék ki: a család második generációját megjele­ nítő főszereplő (aki egy valóban élt személyt, Petschauer Attila sorsát eleveníti meg) csak ak­ kor lehet az olimpiai vívócsapat tagja (majd lesz később 1936-ban Berlinben olimpiai baj­ nok), ha magyarosítja nevét, és felveszi a kato­ likus vallást. Ehhez képest a valóság: Petschauer Attila eredeti nevén és vallása mel­ lett mindvégig kitartva lett olimpiai bajnok. Vagy: a filmben szereplő Knorr Andor AVH-s tiszt, akit végül saját bajtársai kínoznak meg és ítélnek halálra, majd később hatalmas pompá­ val rehabilitálnak, kimondva-kimon-datlanul is Rajk László perére történő emlékezés. Csakhogy ebben a perben semmiféle jelentő­ sége nem volt a vádlott vallási-nemzetiségi hovatartozásának. Mitöbb, a korszak koncep­ ciós pereiben (ellentétben a film által erőtelje­ sen sugalltakkal) semmilyen módon sem ját­ szott szerepet a faji-nemzetiségi megkülön­ böztetés. A sort persze lehetne folytatni... A film általá­ nos megközelítésében a magyar nép bűnös, tehetségtelen, gyűlölködő. Mindez persze be­ letartozik a véleménynyilvánítás szabadságába, de kérdem én, mi szükség van arra, hogy egy magyar ember. Magyarországon, Magyaror­ szágról, részben magyar színészekkel olyan fil­ met készítsen, amely negatív, ill. a tört, való­ ságnál negatívabb képet vetít a világba rólunk, magyarokról? A főszerkesztőnk azt mondta, írhatok egy ajánlást egy általam választott műről, csak vi­ dám legyen és könnyed. Hát maximum hol­ nap már nem kell bemennem dolgozni... Karácsony előtt láttam meg a könyvet egy ki­ rakatban először. Az íróját nem ismertem, így azt gondoltam, ismét egy “tényfeltáró” mun­ káról van szó, amit azért tettek közkincsé, hogy mindenki lássa, azért jelennek meg le­ leplező írások is. Persze jött a vizsgaidőszak és ezért csak most fejeztem be az olvasását. Csak erős idegzetűeknek! Akár ez is állhatna a bevezető végén. Az első sorától az utolsóig olyan megdöbbentő, felkavaró dolgokról szól, hogy valóban csak a horror kedvelői képesek rezzenéstelen arccal olvasni. Ha csak a fele megtörtént annak, amit a szerző korabeli do­ kumentumok alapján állít, akkor az olvasó a halálbüntetés azonnali visszaállítását fo^a kö­ vetelni. A könyv főszereplői azok az AVH-s tisztek illetve pribékek, akik a legsötétebb kö­ zépkor kínzókamráinak hangulatát, eszköztá­ rát elevenítették fel a XX. Században. Témája pedig a koncepciós perek kidolgozásának hát­ tere. Megjelennek azok a helyszínek, melyek­ nek már a puszta említése is riadalommal töl­ tötte el az elvtárs urakat is. Hogy az elvtársakat miért? Talán csak azért, mert azok a hóhérle­ gények, akik körmöt téptek, vesét vertek le az egyik nap, másnap már “áldozatai” lettek az el­ nyomó rendszernek. Holló a hollónak nem vájja ki a szemét? Pedig dehogy is nem. Min­ denki ki volt szolgáltatva az erősebbnek. Érdekfeszítő olvasmány mindenki számára, aki nem elfogult, képes és akar is tisztán látni, és hisz az igazságban, elutasítja az elnyomás és az erőszak minden formáját. Ne az első olvasás után ítéljünk, mert akkor csak a mérhetetlen döbbenet fog vezetni, hanem újra és újra olvasva értsük meg a miértet, az igazi szándékot, és ítéljünk belátásunk szerint. Használati utasítás: lassan olvasni, mellékha­ tásként szívdobogás, fejfájás, viszketés (külö­ nösen a tenyér tájékán) jelentkezhet. Garan­ táltan nem lehet letenni. Jó szórakozást kívá­ nok a könyvhöz. Tízből három Tízből kilenc MA Film (Hollywoodi) The Cell - A Sejt Bár ez se kifejezetten új alkotás, de az elő­ ző kettőhöz képest talán kissé könnyeb­ ben emészthető. Habár azért ez nem is olyan biztos... A film-véleményem sze­ rint- a Bárányok hallgatnak ill. a Hetedik nevével fémjelzett trendbe illeszkedik be, a hasonló filmekből megszokott szabvány díszleteket felvonultatva (pszichopata tö­ meggyilkos, pszichológusnő, nyomozó, na és persze para, para és para) és nem is produkál túl sok újat ezen a téren, egyet­ len kivétellel: A film lényege uis egy olyan sci-fibe illő, hátborzongató masina körül forog, mellyel rá lehet hangolódni egy ember teljes kép-gondolat- emlék és érzelmi világára. Ennek segítségével pe­ dig a film a világon elsőként tesz kísérle­ tet arra, hogy teljes, képileg megjelenített, plasztikus és kézzelfogható benyomást adjon egy tudathasadásos, tébolyult elme veszélyes mélységeiről. Azt hiszem nem lövöm le a poént avval se ha elárulom: Ez nem is akárhogy sikerült. A film képvilá­ ga elképesztően érzékletes, rémisztő és káprázatos, kiábrándító és kétségbeejtő, de uakkor a végtelen kíváncsiság irányába taszító. A filmet nézve többször is olyan érzésem támadt, mintha Dali képeket próbálna valaki filmre átültetni Szóval, ha másért nem is, de a képvilágá­ ért biztos, hogy érdemes megnézni a Sej­ tet, ill.azért az érzésért, amellyel a mozi­ ból kijövet hirtelen megtorpansz és kons­ tatálod, hogy valaki igencsak felverte a port a tudatalattidban... Tízhői hét SzabóZé MA tizenkilencedik oldal �LAPZÁRTA LTTÁRr ÉRKEZETT!! LAPZÁRTA VTÁK ÉRKEZETT!! LAPZÁRTA XrrÁN ÉRKEZETT!! Mile ment, Rétvári jött — Bombariadó szakította meg a HŐK közgyűlését...— Február 13-án tartotta legutóbbi közgyűlését a Kar Hallgatói Önkor­ mányzata. Mile Attila négy napiren­ di pontot terjesztett a képviselők elé. Megszűnt Hress Orsolya mandátu­ ma, mivel a megengedettnél több­ ször volt távol az ülésekről, helyét Hódy Gábor (IV/N) vette át. Elsőként az esedékes HŐK vá­ lasztás kiírását vitatták meg. Egy­ hangú döntés született, hogy a vá­ lasztás nappali tagozaton március 19-23-áig tart, a levelezősöknek pe­ dig két egymást követő szombaton, 17-én és 24-én, valamint a kettő kö­ zötti szerdán, 21-én lesz módjuk szavazatukat leadni. Hevesebb vita látszott kibonta­ kozni a költségvetés keretszámairól szóló pont megtárgyalásán. A Költ­ ségvetési Bizottság a javasolt 300 he­ lyett 400 ezerből gazdálkodhat. Nagy vesztesnek érezheti magát vi­ szont a Rendezvényi Bizottság, melynek bár elnöke. Kádár Tibor négymilliót kért, végül hárommilli­ óval lesz kénytelen beérni. Nem is kevés ez ahhoz képest, hogy Balogh András egy radikálisabb ötlettel állt elő: 2 milliónál nem többet szánni a rendezvényekre, ezzel ösztönözve szponzorok megszerzését. Kádár szerint azonban a szponzorok pénz­ beli támogatást nem nyújtanak, csak termékeiket szolgáltatják. Újabb javaslat érkezett: „Lenne egy ügyrendi indítványom, men­ jünk ki cigizni!”, végül az elnök ké­ rése ellenére hárman is kimentek... Ekkor megcsörrent a telefon: w-,négyig fejezzék be az ülést, mert bom­ bariadó van”. A Külügyi Bizottság 800 ezrét vita nélkül szavazták meg. Közben a képviselők egymást váltva, portásként engedték be a szállingóz­ va érkező csendes szemlélőket. A testnevelési Csoport 2,2 milliót kért, a tornacsarnok felújítása végett. lömasitz István Zlinszky Professzor urat idézte, miszerint a költségtéríté­ ses hallgatókból építkezik a Kar, a Ta­ nulmányi- és Vizsgaszabályzat leg­ utóbbi módosítása eredményeképp pedig várhatóan a hallgatók fele ön­ költséges lesz az ősztől, ezért az épít­ kezés finanszírozása talán nem a HŐK feladata, miközben jelenleg is alig tudnak segíteni a tandíjköteles hallgatókon. Sportcélokra így 1,5 millió jut. Az idő (vagy tán a TNT?) szorítá­ sában nem sikerült megtárgyalniuk a TVSZ módosítása folytán előálló problémákat, valamint a tavasszal a karunkon rendezendő OTDK-t, ő és a fogyatékos hallgatók egyetemi szintű támogatását. Minderre a kö­ vetkező közgyűlésen, február 20-án került sor, melyről természetesen következő számunkban beszámo­ lunk. Az ülés záróakkordjaként lemon­ dott elnöki poszgáról Mile Attila, döntését a személyét ért támadások­ kal és atrocitásokkal, valamint tanul­ mányi és magánéleti problémákkal indokolta. Ügyvezető jelleggel Szabó Tibor gazdasági alelnököt javasolta új elnöknek, aki a jelölést csak azzal a feltétellel vállalta, ha a közgyűlés egyhangúan támogatja, ezt azonban megtörte, hogy Arvay Gábor Tbmasitz Istvánt jelölte, aki a kandidálást továbbpasszolta Rétvári Ben­ cének, a tanulmányi alelnöknek. Ek­ kor Balogh András sietve pecsételni kezdte a szavazócédulákat, félve, ne­ hogy csak posztumusz elnököt vá­ lasszanak. „Gyerekek nyomjátok már el, gyertek be!” — szólt Mile. Vil­ lámgyors titkos szavazás eredménye­ képp az új testület megalakulásáig a HŐK elnöke Rétvári Bence, aki 8 szavazatot kapott, szemben Szabó Tiborral, aki 6-ot. Az egyéb kérdése­ ket pedig elnapolták kevésbé robba­ násveszélyes időkre... MÁNDICS BOTOND Az ítélet e-tnail címe: itelet01@hotmail.com huszadik oldal � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2001 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IV. évfolyam 1. szám 2001. március 2. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001. március 2. Date Created Date of creation of the resource. 2001. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (3085+1030 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_IV_1_20010302 Relation A related resource T00031 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_IV_1_20010302 HÖK https://omeka.ppke.hu/files/original/85ab5fb2eed083450f2823683a4e4b0a.jpg 714c1bb48ccf9b7e6050f4940163c469 https://omeka.ppke.hu/files/original/33889d1d12605789ccbe51a4615f0015.pdf f934c8c54e6869664edae3c5dbdc6111 PDF Text Text 2.ZOOÍO2Í4 IV. évfolyam, 2. szám e-mail: itelet01@hotmail.com honlao: yvyvw.extra.hu/itelet 2001. március 14. �„Addig volt az Istennek aldasa rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Koltay András (tel.: 20/377 57 68) Helyettes főszerkesztők: Miháltz András Szabó Zoltán A szerkesztőség tagjai: Gulyás Gergely Jancsó Gábor Mándics Botond Szabó Viktor Szincsák Zsuzsa Németh Ádám Szamos Márton Ki kivel van? Érdekes történetet hallottam a nemrégiben. Az ELTE-BTK-ra járó kedves barátaim igen érdeklődő ifjú emberek. Minden olyan rendezvényre elmennek, ahol valami „eseményt sejtenek”, így kerültek néhány hónappal ezelőtt a „Hungária Igazságáért Mozgalom” gyűlésére. Látva a falon lógó nyilaskereszteket és Szálasi portrékat, udvariasan visszautasították a mozgalomhoz való csatlakozásra invitáló, hozzájuk intézett szavakat. Már rég el is felejtették az esetet, amikor néhány héttel ezelőtt izgatottan látták a ,yörös Október Klub” egyik plakátját az egyetemen. A rendezvény látogatottsága itt is (akárcsak az előbb említettnél) elérte a hat főt. A falakról ezúttal Kádár, Lenin, Sztálin arcképe nézett le fenyegetően. Az igazi megdöbbenést azonban az okoz­ ta, amikor belépett a klub vezetője, aki ugyanaz a hölgy volt, mint aki az előbb említett hungarista jellegű mozgalmat is irá­ nyította még pár hónappal azelőtt! Most aztán gondolkodhat az ember, ki hová épült be, egyáltalán ki kivel van? Koltay András (főszerkesztő) Munkatársak: Grünvald Mária Virág Zsolt Ugrón Gáspár Wetzel Tamás Szabó Péter Kelemen Miklós Kaluber László Vincze Szabolcs Címlapterv: Szoboszlai András Honlap: Gettler András hz ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. e-tnail cím: itelet01@hotmail.com második oldal TARTALOM Hírek Hajrá magyarok! — Beszélgetés a E Mobil zenekar vezetőjével Emlékezés március 15-ére Történelmi Magyarország nemzetiségeinek története Példátlan-e Magyarországon... Két perc Villanás a múltból Vedd és olvasd! Magyarok öröksége: Kastélyok és kúriák .^ánló „Ha jól játszunk... interjú Kiss Gergely olimpiai bajnokkal Tátrai szép napok Új elnök, a választásig Szakkolégiumi híradó Hagyományteremtő Felező Buli Közvéleménykutatás HÖK-választások 2001 honlap: www.extra.hu/itelet 3 4 5 6 6 7 7 8 9 10 11 12 13 14 14 15 16 �Hírek Szabó Zoltán és Mándics Botond rovata A vizsgaidőszak elmúltával az információk is lassabban érkeznek meg hozzánk. Ennek el­ lenére igyekszünk mindenkit érdeklő hírekkel szolgálni az olvasóinknak. Mivel a lapzárták 2 hetes időközönként vannak, az új hírek nem biztos, hogy mindenki számárafrissek. Remél­ jük azonban, hogy tudunk újat mondani. HŐK VÁLASZTÁSOK'.!! A Hallgatói Önkormányzat Választmá­ nya február 13-i ülésén a HŐK választáso­ kat az alábbi időpontra írta ki: nappali tago­ zaton március 19-23., levelező tagozaton március 17., 21., 24. Azok, akik elégedetle­ nek a jelenlegi vezetéssel, azok, akik elége­ dettek, és azok is, akik még soha nem sza­ vaztak, most megmutathatják. Minél töb­ ben szavaztok, annál nagyobb az esélye egy jól működő HŐK megválasztásának. Ha nem szavazol, nem is bírálhatod. Ne Te le­ gyél az, aki nem voksol. Aki lemarad, az ki­ marad. Minden jóból. Azon kedves sorstársaim figyeljenek, akik a Tanulmányi Osztállyal gyakrabban kerülnek kapcsolatba! Új ügyfélfogadási idő lépett életbe. Hétfőn, szerdán, pénte­ ken 9 és 12 óra, kedden és csütörtökön 13 és 15 óra között fordulhattok bizalommal az évfolyam előadókhoz. A levelezős és számtávos hallgatókat a szorgalmi idő­ szakban minden hónap első szombatén váiják 10 és 14 óra között. Az információs iroda megszűnt. Biztos forrásból tudjuk, hogy eddig még minden problémánkat megpróbálták megoldani. Bízzunk ben­ ne, hogy így lesz ez később is. Tudaguk minden Egyetemes Jogtörté­ net rajongóval, hogy a levelezős hallgatóknak lehetőségük van halasztott vizsgájuk pótlására. Ez kollokvium és szigorlat is lehet. A vizsga időponga április 6. Jelentkezés értelemszerű­ en a tanszéken, félfogadási időben. V évesek figyeljenek. Közigazgatási jog záróvizsga tételsor a számítógépen megtalálható. Aki nem a technika ördö­ ge, az fáradjon a könyvtárba, ahol szin­ tén beszerezheti. Tudósok és tudorok! Kilényi Géza Professzor Úr minden hónap második szerdáján Alkotmányjogból TDK. ülést tart a 356. szobában. Aki úgy érzi, hogy konyít valamit a tárgyhoz, az bátran jelenjen meg, csak hasznára válhat. Azok az ÁF-es és RTF-es hallgatók, akik még nem tudtak eligazodni a ren­ getegben, a 30-as számú épület II. eme­ letén megtalálják a rájuk vonatkozó összes információt. Órarendek, kötele­ ző illetve speciális kollégiumok kínála­ tából választhatnak. Az évfolyamfele­ lősök pedig állnak a rendelkezésükre. Titkos, meg nem erősített forrásból érte­ sültünk róla, hogy Kereskedelmi jogból a szorgalmi időszak végén, a szokásos halasz­ tott Polgári jogi vizsgákkal egyidőben kol­ lokvium lesz. A hír még csak folyosói plety­ ka, de valószínűségét megerősíteni látszik, hogy a tanszék nem cáfolta meg az informá­ ciónkat. Kultúra rovatunk e heti ajánlata! Színházjegy rendelhető a HŐK irodá­ ban, Somogyi Áron jóvoltából. Az Új Színházba és a Pesti Magyar Színházba lehet az előadásokat megtekinteni. Aje­ gyek 225 és 900 forintos áron válthatók, bérletet pedig 1950 kemény magyar valu­ táért lehet megvásárolni. A Büntetőjogi Tanszék idén is hirdet speciális kurzusokat. Igazságügyi elmekórtan haladóknak. Iván László professzor páciense­ it meghívva mutatja be az elmekórtan titkait. Még ennél is izgalmasabb az igazságügyi or­ vostan című előadássorozat. Diafilmek soka­ ságán keresztül mutaga be Sótonyi profeszszor a bűnfelderítés izgalmas, néha hátbor­ zongató valóságát az orvostudomány segítsé­ gével. A legutolsó előadáson boncolásra is sor kerül. Aki már volt, az tudna mesélni. Pályázatifelhívási Dénes Sándor, egye­ temünk tanára pályázatot hirdet, melynek témája: Teleki és Bárdossy, a két tragikus sorsú magyar miniszterelnök. Apályázat célja, hogy fórumot teremtsen karunk hallgatóinak a konzervatív-ke­ resztény politikai gondolkodás megnyilvá­ nulására. A pályázatok leadási határideje 2001. április 31. A Közgazdasági Intézet várja a pályaműveket, maximum 30 olda­ las terjedelemben. Az első 5 helyezett összesen 130 ezer forinton osztozhat. To­ vábbi információ az Intézet titkárságán. Végezetül egy jó hír. A Dékán Úr be­ leegyezésével 2001. június 1-5. között Dénes Sándor c. egyetemi docens úr vezetésével 50 hallgató vesz részt egye­ temünk Jog- és Államtudományi Kara nevében a Csíksomlyói Búcsún, mely a Kárpát-medence legnagyobb katolikus IándokEslye. Jelentkezés és bővebb információ a következő telefonszám­ okon: 218-0290, 218-0416, 218-0418 Két keréken az egyetemre: közeledik a tavasz, és többeknél felmerült az igény, hogy biciklivel jöjjenek egyetemre. Nos, másfél évvel ezelőtt a HŐK szerzett bicik­ liállványokat, csak hely nem volt, ahová elhelyezni lehetett volna azokat. A 30-as épület felújításával ez azonban meg­ oldódott. A 30-as épülethez tartozó hátsó udvar végében, a Tanulmányi Osztály mel­ lett nyertek elhelyezést a tartók. Azok, akik két keréken kívánnak egyetemre jönni, a 28as és a 30-as bejárat közötti kocsibejárón át hozhatják be biciklijüket. Ehhez azonban feltétel, hogy a Műszaki Osztályon igényelje­ nek „behajtási” engedélyt. Az engedély ter­ mészetesen csak kétkerekűeknek szól. >* Á Rákóczi Szövetség és a Jobbik nagy si­ kerű programokat szervezett az egyete­ men. Szeretettel köszönthettük Csáky Pál urat, a szlovák miniszterelnök-he­ lyettest. A Magyar Rocktörténet előadás­ sorozat keretében előadást tartott dr. Horváth Attila, Schuster Lóránt és Nagy Feró. Mindeközben néhány fővel képvi­ seltettük magunkat a néhány napos lomnici összejövetelen is. A két szerve­ zetről, azokba való belépésről érdeklőd­ ni lehet: Balogh Andrásnál (Jobbik; tel.: 20/9965 805) és Koltay Andrásnál (Rákó­ czi Szövetség; 20/ 377 5768). A bírósági gyakorlatról Aki érdeklődik a bírói hivatás iránt vagy csupán néhány hét erejéig szeretne bepil­ lantani a bíróságok hétköznapi munkájába, annak nyújt segítséget a Fővárosi Bíróságon Péntek László úr. A jelentkezésnek a jogi­ egyetemi jogviszonyon kívül semmiféle fel­ tétele nincsen és e lehetőség bármelyik év­ folyam hallgatója előtt nyitva áll. harmadik oldal �Hajrá magyarok! Beszélgetés Schuster Lóránttal, a P. Mobil zenekár vezetőjével Február 21-én a Rákóczi Szövetség és a Jobbik szervezésében vendégünk volt Schuster Lóránt, a E Mobil zenekar vezetője. A több mint kétórás előadás, „Hajrá magyarok!” címmel a zsúfolásig telt II. előadóban, nagyszerű hangúlatban zajlott. Munkatársunk az esemény előtt beszélgetett „Lórival”. i — Történt a rendszer részéről kísérlet a zenekar integrálására? ■ t I. 0 I maradtak. A dalokon kívül pedig a zene­ kar puszta léte, felvállalt magyarsága és a mögötte álló tömegek idegesítették a ha­ talmat. De túléltünk mindent, ahogy Bis­ marck mondta: „Ami nem pusztít el, az erősebbé tesz!”. így volt ez velünk is. — Voltak elvetélt kísérletek. Egyszer meg­ jelent két KISZ-es, és arra kérte a zenekart, hogy határolódjunk el a punkzenekaroktól. Majd fél év múlva ugyanez a két pasas arra kért, hogy integráljuk őket. Mind a két ,^ánlatra” nemet mondtunk. Mindig ak5»' kor kerestek meg minket, amikor szükség volt a zenekar népszerűségére valamelyik fesztiválon. Egyébként ott tettek keresztbe, ahol tudtak. I [ w — Miért tagadta ki szinte a teljes zenész­ társadalom is az akkori ellenzéki zeneka­ rokat, mint pl. a P Mobil, a Beatrice, vagy a Hobo Blues Band? * W»] A klasszikus P Mobil felállás a hetvenes évek végéről: balról Vikidál Gyula, Pálmai Zoltán, Schuster Lóránt, Cserháti István, Kékesi László, ül Bencsik Sándor — Mi lehet az oka annak, hogy a P Mo­ bilról készült dokumentumfilmet csak 16 évvel annak elkészülte után, tavaly decem­ berben vetítette le a televízió, több mint tíz évvel a rendszerváltás után? Még mindig félnek a zenekartól? — Egy olyan mai fiatalnak, akinek a P Mobil már történelem, a dalok szövegei egyáltalán nem tűnnek olyan „direkt szó­ kimondónak”. Miért látott ebben az akko­ ri rendszer mégis komoly veszélyt? — Nagyon kevés dolog változott megvá­ lójában. Amire az akkori rendszer érzé­ keny volt, arra a mai is az, nem is a rend­ szer, hanem az abban dolgozó emberek, akik ma is pozícióban vannak. — A szövegeinket mindig csak bizonyos keretek között lehetett megírni, hiszen előre lehetett sejteni, mi az, amit enged­ nek, és mi az, amit nem. Ezek a „burkolt’ szövegek azonban a mai napig érvényesek negyedik oldal — Akik valaha „lázadóként” voltak el­ könyvelve, már akkor sem voltak azok. Persze, voltak konfliktusaik a rendszerrel, de azok alatt az évek alatt folyamatosan koncertezhettek, lemezeket adhattak ki. A saját érdekeik féltése vezette őket, amikor nem álltak ki mellettünk. — Néhányan úgy próbálják csorbítani e zenekarok jelentőségét, hogy azt állítják, hogy a rajongótáboruk és a koncertek kö­ zönsége kizárólag alkoholistákból, csöve­ sekből, drogosokból állt. — Ez egyáltalán nem igaz. Természetesen jártak ilyen gyerekek is. Azt kell monda­ nom,' ők nem tehettek sem a fizikai sem a lelki nyomorúságaikról, az akkori világ tette őket ilyenné. A szívük, a lelkűk azonban tiszta maradt, nagyon szerettem őket és szeretem is mind a mai napig. De rendszeresen találkozom az országban olyan meglett, értelmiségi emberekkel, akik annak idején jártak a koncertjeinkre. �— Ha ma lennél tizenéves, elmennél újra rockzenésznek? — Nem tudom. Akkoriban ez töltötte be az életünket. Fontos volt nekünk, amit csinálunk, és azoknak is, akiknek csinál­ tuk. Még mindig van igény ránk, és ben­ nünk is arra, hogy folytassuk. Azt már régóta tudjuk, hogy ebből meggazdagod­ ni nem lehet, de óriási dolog érezni a kö­ zönség szeretetét, harminc év után is. — Néhány kedves epizód a zenekar törté­ netéből? — Volt egy turnénk, melynek során a Dunán utaztunk hajóval, a nagyobb váro­ soknál megálltunk koncertezni. Mi a ha­ jón lévő színpadon játszottunk, míg a kö­ zönség a parton foglalt helyet. Éppen a győri állomásnál tartottunk, amikor a kö­ vetkező eset történt. A koncert annyiraj ól sikerült, hogy a hatóságok le akarták állí­ tani a bulit. Legegyszerűbbnek azt gon­ dolták, ha kikapcsolják az áramot. Végig­ néztük, ahogy szép sorban Győr összes kerülete sötétségbe borult, csak a színpad kapott még áramot, mert a rendkívül okos illetékesek nem tudtak arról, hogy mi az áramot a hajóról, egy aggregátorból kaptuk. Amikor Párkánynál, a Dunán koncerteztünk, akkor a magyar hatóságok nem értették, hogy miért van „balhé'3) a szlovák oldalon is, nem csak Esztergom­ nál. Nem láthatták, hogy a színpad hátába felszereltünk piros-fehér-zöld lámpákat, így jeleztünk az ottani magyaroknak. Gyönyörű emlékek az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki turnénk, igaz, ezekből csak egyegy volt, mert többet nem engedtek min­ ket oda. Az érsekújvári stadion­ ban például húszezren hallgattak minket. — Szóval a rock még mindig „örök és elpusztíthatatlan? — A zene az igen. Az erő. Mi meghalhatunk, de amit képvisel­ tünk, az tovább élhet. — Mit üzennél a Pázmányos egyetemistáknak? — Egy idézetet olvasnék fel Wass Alberttól: „Az igazság az egyet­ len nyelv, amit mindenki ért. A békesség és az igazság egy és ugyanaz, és a nép jövője mindig csak az igazság. Az igazság az élet, és ami nem igazság, az pusztulás. Aki az igazság ellen cselekszik, az a nép ellen cselek­ szik.” Ennek szellemében kell élni és dolgozni. Bízom a ti nemzedéketekben. Amit én sze­ retnék, az az, hogy éljen húsz­ millió magyar a Kárpát-meden­ cében. És ha már Wass Albertnél tartunk, akkor még üzenném Nektek az ő szavaival: „Üzenem a Kárpát-medencében élő embe­ reknek, hogy járjanak emelt fő­ vel őseik földjén, mert csak úgy láthatják meg az Istent” - és azt már én tenném hozzá, hogy aki látja Istent, az látja saját magát is. Schuster Lóránt akcióban a színpadon KOLTAY ANDRÁS Emlékezés március 15-re Ezúttal egy olyan verssel emléke­ zünk a 153 évvel ezelőtti forrada­ lomra, mely a XX. század hetvenes éveiben íródott, majd megjelenése utál} a rendszerváltás utánig nem hangozhatott el nyilvános előadásön. -' . V ■■ UtassyJózsef: Zúg március Én szemfedőlapod lerántorn keljföl és járj, Petcfi Sándor! Zúg március, záporos fény uer, suhog a zászló tűz a vérben. Hüvelyét veszti, brong a kardlap: úgy keljföl, mintforradalmad! S^edd össze csontjaid barátom: lopnak a bőség kosarából, a jognak asztalánál lopnak, népek nevében! S te halott vagy? Holnap a szellem napvilágát roppanják ránk a hétszer gyávák. Talpra, Pet^t! Sírodat rázom: szólj még egyszer a Szabadságról! ötödik oldal �A történelmi Magyarország nemzetiségeinek története A magyar, vagy magukat annak érző embereket nyilvánvalóan — ha kicsit is — foglalkoztat az 1920-ban Magyarországtól elcsatolt területek nemzetiségeinek, egyes esetekben ma már nemzeteinek történelmi alakulása. így arra is választ kaphatunk, hogy milyen jogon támasztják csaknem száz esztendeje igényeiket az egykor a mi fennhatóságunk alá tartozó területekre. Ez a cikksorozat a tel­ jesség igénye nélkül, de alaposan és átláthatóan próbálja vizsgálni a Kárpát-me­ dence népeinek történelmi korok szerinti alakulását. Első alkalommal Erdély, és azon belül is a román nép történetének bemutatását tűz­ tem ki célul, hiszen ez az a terület, mely hosszú ideje a magyar nemzet érdeklődé­ sének középpontjában áll, így az ott vala­ ha megfordult, és ma is ott élő népelemek históriája. A románok - más néven vlachok vagy oláhok - helyzetét teszi világosabbá, ha megvizsgáljuk azt, hogy valójában ki ho­ gyan látja, mennyire érzi magának az adott területet, és erre miképp próbál jo­ got formálni. Sokat halottunk már a dá­ koromán kontinuitás elvéről, mely sze­ rint a románok tulajdonképpen a Római Birodalom Dácia tartományában élt romanizált dákok egyenes ági leszárma­ zottai, tehát már jóval a magyarok megje­ lenése előtt ezen a területen éltek. Törté­ nészeik leginkább Anonymus Gestájára hivatkoznak, ebben azonban hagyomá­ nyok és nem megbízható, nem autentikus részek keverednek, éppen ezért nem te­ kinthető megbízható forrásnak. Vlachokat hiteles oklevélben először a 12. század végén említenek, pásztoraik ekkor még lassú beszivárgása ugyanis ez időtájt indult meg Erdély egyes hegyes vi­ dékeire, lejtőire. A 13.-14. században már mintegy negyven korabeli oklevél bizo­ nyítja jelenlétüket, hiszen a román tele­ pülések száma jóval száz fölé emelkedett. Vezetőiket kenézeknek hívták, királyi bir­ tokokon telepedtek le, és kisebb kiváltsá­ gokat is kaptak. Persze sok esetben perifé­ riális helyekre telepítették le őket, elsőd­ leges feladatukként a határőrvédelmet je­ lölve. (Ilyen pl. Hunyad vármegye, ahol 1247-ben említik őket, valamint a Barcaság vagy a 11. András által a szászoknak adományozott Andreanum, a Királyföld.) Miután a románok letelepedtek e déli területeken, észak, észak-keleti irányban hatodik oldal kezdtek el vonulni, a 13. században már Biharban, a 14. századra Máramaros me­ gyében is megjelentek, nem kis létszám­ mal. Ebben persze tudatos odatelepítésük is szerepet játszott, például Károly Róbert idején (1308-1342), ennek a tatárok elleni védelem volt az oka. így földjeik egyre in­ kább a történelmi Erdély és hazánk mai területe közötti sávban terültek el, ezeken a területeken azonban magyarok éltek év­ századok óta, a románok melléjük tele­ pedtek le. Ezt bizonyítják pl. az Oláhelőnevű falvak Bihar vármegyében. Fon­ tos szerep volt a törökök megjelenésének, aminek köszönhetően a románok ván­ dorlása a 14. század második felében fel­ erősödött, letelepedésüket mind az egy­ házi, mind a világi földesurak támogatták, elsősorban gazdasági megfontolásból (mocsarak lecsapolása, földek művelhetővé tétele...). Ráadásul vezetőik több eset­ ben nemességet is kaptak a királytól, első­ sorban háborús érdemeikre való tekintet­ tel, a magyar nemeseknek azonban ez nem tetszett. Tehát egy román nemesség kezdte szárnyát bontogatni, sokan közü­ lük a magyar köznemességet próbálta )),utánozni”, egyesek még ortodox vallásukát is feladták. A családnevet nem ismer­ ték, mivel a pásztorkodásnál nem volt rá szükségük, így vezetéknevet is csak letele­ pedésük után vettek fel. Ez az adó kivetése miatt is fontos volt. Már Nagy Lajos korában (1342-1382) említik az ún. juhötvenedet, mely tipikus román adó volt. Ezt a jobbágyok a kené­ zeknek fizették, akik ebből fegyverkeztek. Eszerint minden ötvenjuh után egyjuhot és egy bárányt kellett beszolgáltatniuk, ezt alkalmanként lovakkal helyettesítették ill. toldották meg. Vannak adataink arról is, hogy egyes szász vagy magyar városok polgárainak fizettek adót, ezt cenzusnak vagy taksának nevezték. Ennek fejében telepedhettek le a város mellett, annak közelében. Összességében elmondhatjuk tehát, hogy a többségében immár román lakosú Máramaros vármegye szervezetében alig különbözött a javarészt magyarlakta vár­ megyéktől. (Később egyébként innen ki­ indulva vették birtokba Moldva terüle­ tét.) Folytatása következik. VINCZE SZABOLCS az ELTE-BTK hallgatója Példátlan-e Magyarországon aFekete AngyáP^ sorozatgyilkossága? .s < v- » < < A múlt héten tapasztalhattuk á hazai eutanázia „történetének” eddig íegmegdöhbentőbb és’etét ' mélyben egy 23 éves ápolónő bevallása, szerint 30 idős embert sér gített a halálba; Az ügy még nyomozati szakban, van, de ez a cselekedet a magyar jogban nem megengedett és ti^ilvánbsSágra került információk állapján több emberen elkövetett emberölésről van szó.A média ált^p^atJ : muK szörnyű eset azonban nemyegyedi gyarországon. Nagyjából egy évszázaddal Idái ezelőtt a hírhedett „Pipás Pista” az Alföldi Alföldön több tucat embert ölt meg a hozzátartozók „rhegrendelésére”. A mérhetetlen nyomor arra vitt rá családokat, hogy azokat az idős családtagjaikat, akik már nem voltak képesek dol,gozni, élelmezésük pedig réridkívüli terhet —ál.. Pipás Pista az akkor jelentett,.............. megölessék. ' ■ gyufa ' gytoott mérgező y< ''"lézerét lekaparte és oldatban megitatta ’^dozatokkal, akik közül többen tudtákl >gy mit itat meg velük Pipás Pistát eL„jy. ^a ____ után ... ter­ mészetcsen halálra ítélték és kivégezték, ez után döbbent rá mindenki, hogy NÖ volt. Mindkét eset mögött nagyon szomorú és elgondölkodtató emberi érzések, életviszo­ nyok állnak. A megoldásnak pedig egyik és nem kizárólagos eszköze a jog. s ■ �i Villanás a múltból Két perc Az a felnőttek iskolája, úgy hívják, hogy egyetem - magyarázta az édesanya. Egyetem! - ismételte áhítattal a kis­ gyerek. A beszélgetésrészletre két és fél éve let­ tem figyelmes, miközben Intézményünk fiatal gólyájaként szárnyaló gondolatokkal haladtam a Duna-parton. Azóta sokszor elgondolkoztam rajta, mit is jelent a fenti nagybetűs, felkiáltójeles szó. Eszembe jutottak, és gondolkoztam olyan fogalmakon, mint hit, felelősség, szorgalom, tisztelet. Mindegyikről újabb téma bukkant fel. Végül rájöttem, hogy ez is azon szavak közé tartozik, amelyekről könyvtárakat lehetne írni. Meg aztán, a gyakorlat úgyis megválaszolja a legtöbb kérdést. Amint teszi ezt a vizsgaidőszak. Én ilyenkor az Egyetem nevű, köd borította, vadregényes tájon próbálom szenvedélye­ sen átugrani a soron következő szakadé­ kot. A szeptemberi kocogást hirtelen fel­ váltja ajanuári, lendületes nekifutás. Köz­ ben úrrá lesz rajtam a „hát remélem ötös lesz csak a kettes meglegyen JJ dichotomikus gondolkodásmód. A túlsó partra érkezve más —jelenték­ telenebb — intézmények (színház, mozi, vendéglátó-ipari egység...) csábítanak, fe­ ledtetve fáradalmaimat. Társaimmal együtt kipihenem magam (anekdotázva kedvenc vizsgáinkon), a jövőbe tekintve. Elhatározom, hogy ezután egyenletes tempóban haladok tovább. És arra gondo­ lok, hogy Pázmány Péter létrehozott vala­ mi nagyszerűt. Divatos kifejezéssel élve: talán nem véletlenül. Nekem, mindez az Egyetem. (A küz­ delem a jogért.) SZAMOS MÁRTON » ■ ■4>'; I . fc ■ t-r si. ^s*2c»***\ I j i'.'y f"?'! M I í 1 ' ré V ’«9> «í. I 9 ■* «• ‘«9 'í í = ’hi» ? $ I « ' r' V' lí lii 7 1 f ! b',: t y K: í « , í > i f i. S isit« í -' Kn ■ I % 9 X < * Az 1890-es években lehetővé vált, hogy a Szent István Társulat a Szentkirályi utca 28-30 szám alatt telket vásároljon új szék­ ház építésére. A katolikus könyvkiadás reprezentáns, tekintélyes palotájának ter­ vezését Hofhauser Antal műépítész, egyetemi tanár készítette eh A 1897. má­ VE^ADASUl jus l^én kezdődtek meg a földmunkák. Másfél esztendő kellett az épület teljes befejezéséhez, az építtetők 1898. decem­ ber 11-én vették birtokba a palotát. Az egyházi ingatlanok tulajdonjogának ren­ dezése után, 1996 szeptembere óta mű­ ködik az épület falai között a PPKE-JAK. « ■ ■ 01 síBI Vémdás lesz március 26-án 14 és 17 óra között a Tanán Klubban (28-as épület alagsor) a Heim Pál Gyermekkórház Javára, Régi és új véradókat szeretettel várnak a szervezők. Sör és üdítő rogyásigü hetedik oldal �\fedd és olvasd! Németh Adám rovata KISVÁROSI LEVELEK Kedves Barátom! A horogkereszt és a vörös posztó fullasztó árnyai még ma is eltakaiják sok helyütt a napot az éppen csak kipislákoló zöld nö­ vényzet alól. Az irtás embertelen volt, ir­ tózatos és felfoghatatlan. Bajszos, lenge kezű, csöppnyi elmebetegek irtatták pa­ ranccsal a virágos réteket, bár a gyökere­ kig csak helyenként hatoltak. Űrt, sírkerteket, múzeumokat hagytak maguk után. Önnön szobruk másodper­ cek alatt az enyészet legjobb táplálóivá váltak, rothadt szagot árasztva szét figyelmeztetésként; ,yoltunk! 33 Hiányérzetem van. Hiányoznak a kármelita kolostorból a csöndes, értem is imádkozó nővérek. Bencések zsolozs­ mája sehol. A domonkosok éppen, hogy kezdenek feltápászkodni a csata vérme­ zejéről, keresve a túlélőket, és az újjászü­ letés mezejét. Nagyon fáj, hogy a zsina­ góga ma már csak múzeum. Nem olvas­ sa rabbi a tóra tekercseit, Hanuka-kor nem gyulladnak fel a gyertyák fényoszlo­ pai. ’56 véres tőr, de éltető tűz a szívünk­ ben. Félbetört pályák, lehetőségektől megfosztott szülők és gyermekeik, emigrálni kényszerülő magyarok: politi­ kusok, költők, tudósok, jellemes embe­ rek. Emléktáblák kezdődnek ekképpen: „Ez volt a... 33 3 33,Itt volt a..Hiányoznak egykori kollégiumok, árvaházak, papok, parasztok, értelmiségiek. Szegényebbek lettünk. Egy letűnt kor után itt maradt, csetlő, botló, az újjáéle­ dés, az építés talp- és szegletköveit kereső koldusok és építőmesterek vagyunk egyszemélyben. Talán csak a reményünk a régi. Hisz Abrahám kezét megfogta az Atya, Izsák életben maradt. Pusztán próba volt. A hit próbája. A zarándok is elesik néha a vihar­ ban, de aztán Valaki fölsegíti, mondván: „Menj tovább! Még tovább kell menned!” Olykor földrengés pusztítja el a templomot, s benne a stólásokat is. nyolcadik oldal De a templom újra épül, a harangok újra szólnak, s lesz ki fohászt. Te deumot is zengjen benne. A hiányérzetem még meg van. Tovább kell még raknunk Isten segítségével az új­ jáépülő templom tégláit, mely téglákat a Szentlélek köt össze és erősít meg. „Tolle, lege!” A hiányérzet tompul, a gyertyák újra égnek, az igaz Élet erszé­ nyesei i^ra hálaéneket zengenek... Testvén szeretettel: Nádi Sopron, 2001. február 25., a kommuniz­ mus áldozatainak emléknapján, emlékez­ vén a fasizmus áldoztaira is, valamint minden diktatúra kegyetlenségére egyben. Htrek t Moszkva: A moszkvai ortodox patriar­ chátus továbbra is úgy véli, hogy a pápa oroszországi látogatásának meg nem jött el az ideje, sőt a már vatikáni részről is megerősített ukrajnai utazását sem tartja, időszerűnek. ‘ A Széchenyi-terv többek Kozott között az egyözecnenyi-terv ioddck egyr házi tulajdonban lévő nyugdíjasházak és renoválá­ idősek otthonának felépítését,, rcnoválását, illetve a vallási turizmus fellendítés^ is támogatni kívánja. Matolcsy György gazdasági miniszter február 8-án tárgyalt erről az érintett egyházak képviselőivel. (A Magyar Kurír alapján) Abortusz Vitatkozhatunk orvosi érvekkel. Tegyék az orvosok. Tudományosan, jogilag - erre ott vannak a tudósok és ajogászok. Belekever­ hetjük a napi politikát is, de az abortusz megítélése számomra akkor is erkölcsi kérdés marad. Betiltanád-e vagy sem? Leg­ alizálni egy gyilkosságot? Egyáltalán gyil­ kosságot? Ki venné a lelkére? Az állam? Ez kényelmes, mert neki nincsen ilyen. Sérti az anya önrendelkezését? Életét? Kényel- mét? Vádak, érvek mindenfelől. ,A demokráciában mindenki élhet, to93leráljuk a másságot, védjük a gyengéket”kivéve a magzatok másságát, gyengeségét. Gandhi azt mondta, hogy egy társadalom fejlettsége azon mérhető le, ahogyan az az állataival bánik. És a saját gyerekeivel? Teréz anya egyszer azt nyilatkozta a Spie­ gelnek, hogy az abortusz a világbéke leg­ nagyobb ellensége. A riporter bárgyú „miért”-jére így hangzott a válasz: Mert ha egy anya képes megöletni a saját gyer­ mekét, miért gátolna meg minket bármi abban, hogy egymást gyilkoljuk. Egyszerű érv, de elgondolkoztat. Az élet szent, és tisztelni kell. Ez egy közhely — vagy mégsem? A közhely attól válik közhellyé, hogy mindenki betéve tudja. Én, mondjuk, tudom, hogyan kel­ lene „házilag” elh^tani esetleges nem kí­ vánt gyerekemet. Kedves, tizenöt éves lá­ nyok „világosítottak fel”, szükség esetére. Vagy egyetemista barátnőm, aki közölte, egy gyerek számára nem lenne „házasság­ ra kényszerítő ok”, ugyanis be szeretné fejezni tanulmányait - mindezt „a foga­ mat is kihúzatom, ha faj’’-nemtörődömségével. Én pedig, ,a magasabbrendű erkölcsiség követeként” (érezd a gúnyos felhangot) csak a fogamat szívom a mate­ riálisán egyszerű érvek hallatán. A ,Valósítsd meg önmagad!” szlogen páncélján minden egyéb érdek visszapattan. Csak egy furcsa rossz érzés marad bennem: fizetünk az orvosainknak, hogy gyilkossá legyenek, megöljük a gyereke­ inket, még mielőtt megszülethetnének, megöljük a szüleinket, mielőtt meghalná­ nak, és még meg is tudjuk indokolni. De még hogy! Sőt, tulajdonképpen az ő érde­ kükben tesszük! Jobb így nekik, hiszen milyen életük lenne ebben a kegyetlen, szánalom és felelősségtudat nélküli or­ szágban, a mi országunkban? Kezdem magam annyira nevetségesnek érezni, mintha én lennék Jancsó Miklós szegény, megzavarodott Pepéje, aki angyal­ szárnyakkal a hátán kérdezgeti: „Most én vagyok hülye, vagy a világ hülye?>33 F.Zs. �Magyar örökség: kastélyok és kúriák A Teleki család és gyömrdi kastélyuk Múlt év végén jelent meg egyetemünk ötödéves hallgatója, (mégnemdoktor) Virág Zsolt nagyszabású vállalkozásának, a Ma­ gyar Kastélylexikon sorozatnak első kötete Pest megye kastélya­ iról és kúriáiról. Kedvcsinálóként az ítélet hasábjain alkalman­ ként bemutatunk egyet-egyet közülük. A gróf Teleki család Magyarország egyik legtekintélyesebb és leggazdagabb főúri családja volt, melynek tagjai a XVII. szá­ zadtól kezdve egészen a II. világháborúig vezető szerepet játszottak az ország törté­ netében. A Telekiek családfájukat az Árpád-kori Garázda nemzetségtől származtagák, a név­ adó Telek községre 1409-ben nyertek ado­ mányt. A római szent birodalmi grófi címet a család egyik legismertebb tagja, későbbi gazdasági-politikai hatalmának megalapo­ zója, Teleki Mihály szerezte 1697-ben. Tele­ ki Erdély főkancellár aként komoly szerepet ’-S játszott abban, hogy Erdélyi Fejedelemség újraegyesüljön az anyaországgal. Gyömrőre Teleki László főkormányszéki tanácsos házassága révén került a csa­ lád, mivel Teleki Ráday Esztert — Ráday Pálnak, II. Rákóczi Ferenc udvari kancel­ lár ának lányát - vette feleségül. A mai kas­ tély elődjét fia, gróf Teleki József koronaőr, Ugocsa vármegye főispánja, híres könyvés műgyűjtő kezdte építtetni 1770 körül. Ez a rezidencia 1835-ben tűzvész követ­ keztében teljesen elpusztult, szerencsére a felbecsülhetetlen értékű könyvtárat és le­ véltárat sikerült kimenekíteni. •I a» li Wa na s ■8 *1 Ili ii 1 Egykor hatalmas, arborétum jellegű park övezte az épületet... A leégett kastély alapjaira Teleki Sámuel terveztetett új épületet Hild Józseffel, egyik legjobb klasszicista építészünkkel. (Hild ne­ véhez fűzó'dik a váci és az egri székesegyház felépítése, vagy az esztergomi bazilika befeje­ zése) Az 1838-ban elkezdett és 1847-re befe­ jezett építkezés eredményeként hazánk egyik legszebb klasszicista kastélya készült el Gyomron. A legszebb rész talán a 4 ión osz­ lop által tartott portikusz, melyhez az athéni Akropoliszon álló ókori Erektheion templom oszlopai szolgáltak mintául. A századfordulón gróf Teleki Tibor koronaőr tulajdonában állt a kastély, gyűj­ teményének leghíresebb darabjai között volt Teleki Mihály erdélyi kancellár nyer­ ge és egy pénztartó kazetta, melyet XIV Lajostól kapott. Őriztek az épületben egy Rákóczi-lobogót is, valamint egy 4000 kötetes könyvtárat is. A 11. világháborút a kastély szinte sér­ tetlenül vészelte át, de később berendezését úgy széthordták, hogy az ötve­ T nes évek elején már csak a puszta falai álltak. A hatvanas évek köze­ pén kezdték el a kastély megmentésén dolgozni, de a helyreállítás 1989-ig váratott magára. Mivel az eredeti tervrajzok — kivételesen megmaradtak, azok alapján állítot­ ták helyre az épületet. Egykor hatalmas, arborétum jel­ legű park övezte az épületet, melyből mára nem sok maradt. A Teleki család másik ágából származott Teleki Pál földrajztudós és miniszterelnök (1920-21 és 1939-41), akinek a magyar történe­ lemben egyedülálló módon mind apja, mind fia miniszteri posztot töltött be. Apja, Teleki Géza 188990-ben irányította a belügyi tárcát, míg szintén Teleki Géza nevű fia 1944-45-ben vallás- és közoktatási miniszterként működött. VIRÁG ZSOLT kilencedik oldal �Aj ánló Miháltz András oldala Jogi pályák a gyakorlatban — 1. rész Azt hiszem öt év alatt kb. mindannyian megtapasztalhattuk mennyire játszi könynyedén meg is lehet szokni azt az életstí­ lust, amit „jogászi életundor” esetleg „Pázmányos világérzés” néven lehetne emlegetni. Tudniillik, hogy az ember — ha valami különös véletlen folytán hétfő reggelente a Szentkirályi utcában sétálgat­ na —, a 26, 28 -as számokat hanyag ele­ ganciával maga mögött hagyván, rögtön a 30 -as porta felé irányítja lépteit. (Itt azért mégiscsak kellemesebb, és otthonosab­ ban is érzi magát az egyszeri jogászpalán­ ta, amióta az egyetemi előadókban sem sört nem szolgálnak fel, sem cigizni nem lehet) Arról nem is beszélve, hogy az egyetemi tanulmányoknál, ill. a kül. ér­ dektelen, avitt előadásokon megszerezhe­ tő ismeretanyagnál lényegesen előremu­ tatóbb, szignifikáns, modern, a gyakorlati életre felkészítő beszélgetésekben lehet részt venni, úgymint: Melyik a leghelye­ sebb szparis felszolgálónő? Ki kire „nyo­ mul” az évfolyamban. Melyek a legszivatósabb tárgyak és vizsgáztatók, stb. 111. bármely asztalhoz leülvén, dobozolva kaphatjuk kézhez a rendszerváltás utáni gazdaság összes problémájának megoldá­ sát kb. 3 percben, a magyar foci talpra ál­ lításának és élvonalba juttatásának forga­ tókönyvét 5 percben, és így tovább... Ha mindezen nehézségeket sikerült valahogy feldolgozni, innentől kezdve már csak egy feladata marad a lelkes, tett­ vágytól buzogó pszeudo- egyetemistának: Felkészülés a csütörtöki bulira, ill. az azt követő (jóval kevésbé emelkedett) szédelgős-fejfájós „légkalapács-farm van a fe­ jemben” című másfél napra. Ha görcsös erőlködések árán, véresverejtékesen ezt az akadályt is sikerrel maga mögé utasítja az egyszeri, üstökösi pályára kilövéskész állapotú, mindannyi­ unk kis kedvence jogászcsemete, akkor (a nagy gondolatok megszületésének teret biztosító pénteki, másnapos ihletettség után) a hétvégét végre pihenésre lehet szánni. Ilyenkor a legnagyobb gondot a felkelés szokta jelenteni, mellyel kapcso­ latos leghatékonyabb, eddig ismeretes át­ hidaló módszer a „szombat-vasárnap ágy­ tizedik oldal bán maradok” című konstrukció. Az ilyenkor esetlegesen előkerülő kellemet­ len kérdések, szemrehányások megint csak nem jelenthetnek problémát a mind­ annyiunk reménysége, jövőnk csillogó záloga kis jogászkának: — Haggyá béké ! Nekem is kell pi­ henni valamikor ! Azt hiszitek ez olyan könnyű? Végülis jogi egyetemre járok, nem ??? A fenti életformával (s^át meglátásom szerint) tul^donképpen semmi probléma nincsen, azt az egyet leszámítva, hogy egy­ szer sajnos vége van. A legnagyobb döbbe­ net akkor éri el a széplelkű, ártatlan, gya­ nútlan jogászfiókát, amikor öt (hat, hét, nyolc, kilenc...) év elteltével — kizárólag az emberrel való kitolás végett —, kezébe nyomják a diplomáját és szevasz-tavasz... Ilyenkor aztán, ha az ember szülei nem legfelsőbb bírósági bírók, miniszterek, vagy legalábbis a pesti ügyvédi arisztokrá­ cia oszlopos tagjai, eléggé húsbavágóan merülhet fel a kérdés: Akkor most ilyen­ kor mi van? Hogy is lesz ezután? Mivel magamat is a fentebb említett kategóriába sorolnám, és még nagyon nagy önbizalommal sem nevezhetném magam a téma avatott szakértőjének, mindössze annyira szeretnék vállalkozni, hogy a tavaly végzett évfolyam elhelyez­ kedési tapasztalatai, (ill. az ezekről szer­ zett igen töredékes ismereteim) alapján megpróbáljak képet adni a lustitia ifjú papjainak nyitvaálló lehetőségekről, buk­ tatókról, szép és kevésbé szép oldalaikról. Ügyvédgetés. Nyilvánvalóan ez a legnépszerűbb, leg­ felkapottabb pálya az induló tehetségekkörében, nem véletlen, hogy a" tavalyi végzősöknek is több mint 60% -a itt ke­ resi a boldogulását. A pálya előnyeiről nem hiszem, hogy túl sokat kéne beszélnemi, ezzel többé-kevésbé mindenki tisz tában van, habár a „virítsd a lóvét” elv a kezdő ügyvédjelöltek számára (leszámít­ va a nemzetközi irodákat) enyhe kifeje­ zéssel szólva sem igazán érvényesül.”' A jelöltek nagy részét uis minimálbéren foglalkoztatják, és munkáltatóik hűek maradnak az „ügyvédjelölt olcsóbb mint a postabélyeg” elvéhez. Ebből a szempontbób meglehetősen; mindegy az is, hogy egyéni, vagy irodában alkalmazott ügyvédénél próbálunk szerencsét. Maga­ sabb kezdő fizetéseket kizárólag a nem­ zetközi cégeknél remélhetünk, ide azon­ ban felső szintű nyelvismeret (ált. profi angol és német) nélkül jelentkeznünk sé nagyon érdemes. ” ' . Az ügyvédi munka elsődleges hátránya' ként talán a hajtáskényszert lehetne emlí teni. A pálya mint tudjuk jelentősen túl telített, így aztán; ha nem olyan tempó­ ban muzsikálunk, ahogy azt feljebbvaló' ink elvárnák, pillanatok alatt az utcán ta­ lálhatjuk magunkat. Ifjú ügyvédjelölt-." ként senki ne is áímódozzon olyan kiasz- . szikus, a polgári forradalmak korára visz^szavezethető ,munkavállalói jogokról, mint mondjuk: fíx munkaidő, pihenés­ hez való jog, vagy jog az egészséges élet­ vitelhez... .Erről nézve a dolgokat talán valamivel jobban jár az, aki egyéni ügy­ védhez kerül és nem irodába (szubjektív meglátás), itt talán ritkább a, 13-14 órás munkaidő meg a hétvégézés Ebből adódik az ügyvédi pálya másik nagy buktatója is, hogy tudniillik .nerh nagyon tűr. meg mást maga mellett. Aki tehát Phd-s, ne adj’Isten tanársegédi stb. álmokat kerget, jobban teszi, ha valahol máshol keresgél. (Ez persze nern jelenti azt, hogy ne lenne kivétel, csak hát viszonylag ritka, szerintem) ,. , , ” A végére hagytam, de egyáltalán nem az utolsó sorba, a szakvizsgákra való felké­ szítés szempontjait, talán leginkább azért, mert ahány ügyvéd rohangál a városban, annyiféle hozzáállás tapasztalható ebben a kérdésben. Saját meglátásom szerint ta­ lán itt is jóbban járunk az egyéni ügyvéd­ dél,,aki valamennyire az utódját is látja bennünk, nemcsak a konkurenciáto ké persze ez rhegint nem jelenti, azt,' hogy egyéni ügy\'éd mellett az embert nem keverik majd össze a tolmácsgéppeí, tit­ kárnővel, vagy kifutófiúval... ■folyt köv. �5) Ha jól játszunk, mi vagyunk a legjobbak a világon 59 Interjú Kiss Gergely olimpiai bajnok vízilabdázóval Aki nézte az olimpiai közvetítéseket, nehezen tudja feledni a képet: a Him­ nusz hangjai mellett felkúszó magyar zászlót és a majd kétméteres „óriást”, aki patakzó könnyekkel áll a dobogó tetején. Pedig a siker nem ismeretlen számára, hogy csak a legnagyobbakat említsük: Világkupa-győztes, kétszeres Európa-bajnok, világbajnoki ezüstérmes. 2000 október első napja óta olimpi­ ai bajnok, a World Waterpolo magazin a tavalyi év játékosának választotta. 23 éves, nős és a szegedi József Attila Tudományegyetem joghallgatója. ki í ■‘f It * ►Ç «i i í 9. I ■ w A" '.’’íi » « I 4 (• e«. Kiss Gergő az olimpiai aranyéremmel ■ Mit jelent számodra ez a győ­ zelem? ■ Elsősorban azt, hogy amit elter­ veztem az életben, annak egyik fele már megvalósult. Nagyon örülök, hogy ezt már 23 évesen el tudtam érni. A rengeteg edzés, a lemondás nem veszett kárba és a sok gyakorlás eredményeképp kijött belő­ lem, amire tényleg képes vagyok és szép gólokkal járulhattam hozzá a csapat sikeré­ hez. A dobogón állva csak a zászlót tudtam nézni, s amikor fölért a rúdon, elsírtam magam. Eszembe jutott a feleségem, a szü­ leim, a hazám iránti szeretet, az, hogy mi­ óta sportolni kezdtem, erre a pillanatra vá­ rok, hogy ott állhassak az olimpiai dobogó legfelső fokán. Eljött ez a pillanat és remé­ lem, hogy ezzel sokaknak örömet tudtunk szerezni. Amikor hazaértünk, fantasztikus fogadtatásban volt részünk, nagyon jólesett az emberek szeretete, igazából ekkor szembesültünk vele, hogy másoknak is milyen sokat jelent a győzelmünk. ■ Nyíltan vállaltátok, hogy az aranyérem a cél, ugyanakkor néha csak apróságokon múlik a győzelem... ■ Aki nem ismer minket, azt hihe­ ti, hogy nagyszájúak vagyunk, de mi tud­ juk, ha jól játszunk, mi vagyunk a legjob­ bak a világon. Idén elég sok vereséget szenvedtünk, ami fájó volt, mert szeren­ csére nem vagyunk hozzászokva, de tud­ tuk, hogy meg kell nyernünk az olimpiát, hiszen ezért készültünk egész életünk­ ben. Nagyon kemény volt a felkészülés, néha szinte szédültünk a fáradtságtól, de Dénes mindig megtalálta a módját, hogy átlendítsen minket a holtponton. Például Úgy, iiugy ar, vcgcii js.cíicll iiuii- dent beleadni és új csúcsot úszni. Renge­ teget követelt tőlünk és mi teljesítettük az elvárásait, így a siker nagyrészt az O sze­ mélyéhez köthető. Másrészről ilyen csa­ pattal nem lehetett más célunk. A ‘76-os korosztály veretlenségéből fakadó önbiza­ lom, vagányság kiegészült az olyan világ­ sztárok tapasztalatával, mint Benedek Tibi vagy Kósz Zoli, akik már tíz éve tagjai a vá­ logatottnak. Mindehhez még hozzájárult az, hogy magyarok vagyunk. a magyar becsvágy és a vízilabda hagyományai. így sikerült teljesíteni, amit megígértünk, és valóban megnyertük az aranyérmet. ■ Mennyire befolyásolja ez a si­ ker a vízilabda népszerűségét és anya­ gi támogatását? ■ A népszerűséggel nincs gond, az olimpia után egyes csapatoknál kétszer anynyian jelentkeztek, mint eddig bármikor, és remélem, a sportvezetők és politikusok sze­ mét is felnyitottuk egy kicsit. Nemcsak min­ ket kellene megjutalmazni, hanem tenni ké­ ne a sportág jövőjéért is, hogy az uszodák szebbek, az öltözők tisztábbak legyenek A sikerekhez napi öt-hat óra edzés kell, emel­ lett nincs lehetőség dolgozni. Ha nem fizetik meg a játékosokat, törvényszerű, hogy kül­ földön, jobb anyagi körülmények közt pró­ bálnak boldogulni. Ha minden légiós itthon játszana, ez a bajnokság lenne a legerősebb a világon, ám ehhez rengeteg mindennek kel­ lene történnie a medencén kívül... A mi kül­ detésünk a vízben véget ér, a többi a vezető­ ség és a szponzorok feladata (lenne). ■ Hogyan tovább? Tavasszal megint összejön a válógatott, és remélem, hogy minden eddi­ ginél nagyobb lendülettel készülünk ajúniusi budapesti Európa-bajnokságra és az azt követő világbajnokságra. Ritkán van alkalmunk fontos mérkőzéseket vívni ha­ zai közönség előtt és szeretnénk megfe­ lelni a követelményeknek, melyek, montizenegyedik oldal �T átrai szép napok - I Három világklasszis egy képen: balról Kásás Tamás, a Pázmányos Steinmetz Barnabás és Kiss Gergő ■ Mennyiben más a hangulatod danom sem kell, kizárólagosak. Én ezt az idényt az olasz bajnokságban, a Bologna egyfontos vizsga és egy tétmeccs előtt? csapatában töltöm, ám ott is keményen ■ Vizsga esetében az azt megelőző meg kell dolgoznom az elismerésért, óra a legrosszabb, ilyenkor egyre idege­ mert azért szerződtettek, hogy a legjobb sebb vagyok, leizzadok, minden bajom legyek. Nem én leszek az egyedüli ma­ van. Egy meccsre már sokkal korábban gyar, Tóth Frank is a csapattársam lesz. ráhangolódom, jobban bízom magam­ ■ Milyen az élet Olaszországban, ban, mint egy vizsga előtt. Egyelőre, amíg szeretsz kint élni? a sport több helyet foglal el az életemben, ■ Jó kint lenni egy ideig, de folya­ azt hiszem, ez természetes. matosan évekig nem szeretnék ott élni. Más a mentalitásom, az olaszok kicsit felületes­ nek tűnnek. Egy-két hónapig még elmegy a dolog, amíg megszokom az új környezetet, megismerem a társaimat, de aztán honvá­ gyam lesz. Bologna nagyon szép város, vol­ tam már ott meccseket játszani, de most fo­ gom m^d megismerni igazán. Sok a látni­ való, a múzeum, de itt vannak a könyveim is; jogi tanulmányaim folytatása érdekében sokat kell tanulnom. Harmadéves vagyok és levelezőn végzem az egyetemet. ■ Hogyan tudod összeegyeztetni a vizsgáidat és a sportot? ■ Elég nehezen, de eddig még si­ került... Konzultációkra és előadásokra amikor tudok, bejárok, hiszen előfordult már, hogy azért buktattak meg, mert, bár Játszott, hogy tanultam”, nem pontosan 55azt mondtam, amit a tanár hallani akart. A vizsgákat igyekszem gyorsan elintézni, a meccsek és edzések miatt ez a legcélsze­ rűbb. Egyébként nem nagyon kivételez­ nek velem, engem is kivágnak néha, mint bárki mást. Az olimpia óta kétségkívül többen felismernek és ez azért előnyt je­ lent, bár most télen többet is tanultam, mint különben szoktam. tizenkettedik oldal ■ Miért épp a jogi pályára esett a választásod és ezen belül mi érdekel igazán? A Rákóczi Szövetség és a Fidelitas szer­ vezésében néhány napot TátraLomnicon töltöttünk. A szórakozás és a kultúra egészséges összhangba kerültj így mindenki találhatott kedvére való programot. A bátrabbak síelésre, vagy túrázásra vállalkoztak, míg a szohdabbak egész nap a környék italméréseivel ismerkedtek. Az estéket előadások fű­ szerezték. Meghívott vendégként tar­ tott előadást Bugár Béla és dr. Halzl József a Rákóczi Szövetség elnöké.’ Meglepetésként tapasztaltuk, hogy van még olyan hely a világban, ahol télen esik a hó! Ez aztán gyermeki örömöt csalogatott elő sok mindenkiből. A helybéli szlovák lakossággal is próbál­ tunk barátkozni és nyugodtan állítha­ tom, hogy kizárólag nyelvi akadályok álltak közénk. Persze azért komoly po­ litikai fejtegetésbe nem is próbáltunk belemenni... Visszatérő szórakozás volt a danolászás, főleg a harmincas-negyvenes évek nó­ táit visszaidézvén. A találkozón megje­ lentek a szlovákiai MIK (Magyar Ifjúsá­ gi Közösség) képviselői is. Jó hangulat­ ban telt el a néhány nap, tehát mindahányan arra a gondolatra jutottunk, hogy ide még visszajövünk! Kz már 14-15 éves koromban el­ dőlt, hogy sem matematikus, sem fizikus nem lesz belőlem, de a történelem és a nyelvek] ól mentek, angol tagozatos, gimná­ ziumba jártam. Azt azért nem mondanám, hogy pusztán kizárásos alapon döntöttem a Kúrán András jog mellett, de tény, hogy inkább humán beállítottságú vagyok. Néha egyenesen élvezem a tanulást és nem tekintem kényszer­ ...... , ...... 24&5M nek, mert érdekel is amit ta­ /«a nulok. Az ügyvédi hivatás M % régóta tetszik, hasznosnak tartom, hogy az emberek eszüket, tudásukat használva segíthetnek másokon. Első­ sorban a polgári jog és a nem­ *** zetközijog érdekel, ha elvég­ zem az egyetemet, ezen a te­ rületen szeretnék ügyvédként dolgozni. Ekkor valósul m^d meg másik nagy tervem, hogy THE HIGH TATRAS • HOHE TATRA • SLOWAKEI OB diplomát szerezzek. Szincsák Zsuzsa Üdvözlet a Magas-Tátrából �Üj elnök, a választásig Interjú Rétvári Bencével Rétvári Bencét a HŐK február 13-ai, bombariadó által félbeszakított köz­ gyűlésén választotta elnökévé, Mile Attila lemondását követően. A válasz­ tásokig hátralévő időről, a legfontosabb feladatokról és elképzeléseiről beszélgettem vele. Először is, megéri egyáltalán ilyen rövid időre elvállalni az elnökséget, mivel a HŐK mandátuma heteken belül lejár, rá­ adásul a hangulat is kisséfeszült? A legfontosabb e tisztség elvállalásában az volt, hogy a HŐK elnökének a Kari Ta­ nács előtt tanúsított magatartása egyálta­ lán nem a hallgatók érdekét képviselte. Úgy gondoltuk, mivel a TVSZ módosítá­ sát a HŐK korábbi elnöke támogatta, fontos hogy elhatárolódjunk attól a HŐK elnöktől, aki a HŐK testületének vélemé­ nyével szemben a hallgatói érdekeket sér­ tő szabályozást fogadott el, ráadásul azon­ nali, sőt egy nappal visszamenőleges ha­ tállyal. Ha a törvényekhez hasonlóan, lett volna felkészülési idő, elfogadhatóbb lett volna a hallgatók számára. így viszont nem tudjuk ezt a negatív lépést felvállalni a választóink előtt. Mire volt elegendő a mögötted lévő két hét, illetve mire lesz elegendő a választásig hát­ ralévő idő? Milyen sikerrel jártak a hírhedt TVSZ-módosítás kapcsán tett lépések? A HŐK közgyűlése egy rövidebb határo­ zatot elfogadott a TVSZ módosítása kap­ csán, mely azt nyilvánította ki, hogy csak úgy fogadja el az új szabályozást, ha a két legégetőbb problémát jelentő, vagyis a nyelvvizsgákkal, valamint a nulla toleran­ cia klauzulával kapcsolatos változások csak ez év szeptemberétől lépnek hatályba. Sikerült végre összeállítanunk egy listát, hogy a HŐK helyiségeinek kulcsát ki ve­ heti fel. A teremhiány miatt továbbiakban biztosítjuk irodáinkat gyakorlatok meg­ tartására, de nem szeretnénk, ha a jövő­ ben is előfordulna, hogy olyanok is bejár­ káljanak helyiségeinkbe, akiknek ott nincs semmi keresnivalójuk. Idén tavasszal karunk rendezi az Orszá­ gos Tudományos Diákköri Konferenciát. Milyen feladatot vállaltok ebben? Plakátokat függesztettünk ki, a Kari Tit­ kárságon keresztül bárki jelentkezhetett a szervezési munkára. Minden bizottság­ nak lesz szüksége segítőkre, akárcsak a vi­ déki hallgatóknak, akiket rendszeres in­ formációellátással próbálunk útba igazíta­ ni, elkalauzolni. Milyen fontos feladatokat tartotok még szem előtt? Idén is meghirdettük a szociális helyzet­ től függő támogatást azon hallgatók szá­ mára, akik áprilisban részt vesznek a Strassbourgi Összehasonlító Jogi Akadé­ mia kurzusán, több tízezer forint áll sze­ mélyenként rendelkezésre e célra, hogy ezzel is csökkenthessük a rászoruló hall­ gatók kiadásait. Március 15-én ismét megrendezzük az immár hagyományossá váló pázmányos hajókirándulást, melyen két hajó áll majd rendelkezésünkre, egy híddal összekötve, így biztosítva az átjárhatóságot. Az új HÖK-nek azonban a legfontosabb feladata minden bizonnyal az lesz, hogy a karon uralkodó feszült hangulatot vala­ hogy próbálja meg enyhíteni. A szolidaritás hiánya teljesnek látszik, már ebben a vizsgaidőszakban is olykor tettlegességig fajultak a viták Erezted-e már valaha ilyen puskaporos­ nak a levegőt, mióta a kar hallgatója vagy? Abszolút küzdőszellem alakult ki, nem egészséges értelemben, hanem egyfajta küzdelem az egyetemmel. Hiányzik az együttműködési, együttgondolkodás! szán-dék. Úgy érzi sok hallgató, hogy az egyetem vezetősége ellene van, ezért igyekszik ő is „betartani'99 a vezetőknek. Hallottam bizonyos szerveződő mozgal­ makról, melyek a csekkek befizetésével, illetve be nem fizetésével kapcsolatban próbáltak különböző lépéseket tenni. Végezetül meg kell kérdeznem, hogy nem akadályoz-e esetleg munkádban, a hallga­ tók érdekeinek képviseletében, hogy idő­ közben közéleti tevékenységet és közsze­ replést vállaltál? Szinte egyszerre ért a megtiszteltetés, hogy ha rövid ideig is, de egyszerre a HŐK elnöke lehettem és a Magyar Ke­ reszténydemokrata Szövetségben vállal­ hattam képviselői szerepet az egyházi tör­ vény módosítása kapcsán. Igyekszem minden nap bejönni a HÖK-be, telefo­ non rendszeres kapcsolatot fenntartani az irodával, és éppen ezért várom, hogy a ta­ vaszi választást követően megfelelő em­ ber töltse be ezt a posztot. Harmadszor is ringbe szállsz évfolyamod képviseletéért? Úgy érzem, ha már megtiszteltek kétszer, és sikerült a Hallgatói Önkormányzat működéséről elég tapasztalatot gyűjtenem, amivel segíthetem azokat a leendő képviselőket, akik először lesznek tagjai a HÖK-nek, ha évfolyamtársaim harmad­ szor is megtisztelnek bizalmukkal, to­ vábbra is a hallgatók érdekképviseletével kívánok foglalkozni. Bence, köszönöm az interjút és sok sikert kívánok. Én is köszönöm. MÁNDICS BOTOND tizenharmadik oldal �Szakkollégiumi híradó Mint, ahogy arról az ítélet előző számá­ ból már értesülhettetek, a Pázmány jogi karán is elindult a szakkollégiumi kezde­ ményezés. A Jogász Szakkollégium egy­ előre egy informális közösség, melynek tagjai a szakkollégiumi kurzusok hallga­ tóinak köréből kerülnek ki. Tekintettel ar­ ra, hogy a Kar anyagi eszközökkel jelen pillanatban nem bővelkedik, a prograiiiokat tejesen onerobol megvalósítani, ahol szükséges az Egyetem vezetésével is egyeztetve. A félév során a Dékán úrral történő egyeztetés függvé­ nyében - a Szakkollégium szeretne egy, a hallgatókat foglalkoztató és az oktatáshoz kapcsolható konferenciát szervezni. A Rektor úrral januárban történt egyeztetetés alapján a hangsúly a tudományos munkára helyeződik. Ez a munka a kü­ lönböző tanszékek által indított speciál kollégiumok keretei között folyik, me­ lyeknek központi témája a rendszerváltás jogi, politikai, gazdasági vizsgálata. Az alább említendő speciál kollégiumok mintegy szakkollégiumi kurzusként funkcionálnak, felmérve azt, hogy a hall­ gatók milyen mértékben fogékonyak az adott témákra. A szakkollégiumi kurzusokban remélt tu­ dományos elemző munka 2001. február második felében elindult a vártnál na­ gyobb érdeklődés kíséretében. Ezért dön­ töttünk úgy, hogy egy pár mondatban összefoglaljuk, az előző előadásokon el­ hangzottakat. (Jancsó G.) Politikai pártok szerveződése a rend­ szerváltás idején c. (csütörtök 13 óra) 2001. február 22. óra tömött teremben kezdődött, és ez egy kicsit klubszerűbbé tette a hangulatot. Csontos Gábor tanár úr az elején beveze­ tőt tartott, ismertetve a leendő meghívot­ takat. Ez alkalommal Brády Zoltán szava­ it hallgathattuk, aki a KAPU című folyó­ irat főszerkesztője. Ó elsősorban egy álta­ lános áttekintést adott a rendszerváltás előzményeit illetően, és mindezt szemé­ lyes élményeivel fűszerezte. Megtudhat­ tuk például, hogy a Független Kisgazda­ párt a kommunista uralom alatt elvileg mindvégig „működhetett”, igaz, csupán egy három négyzetméteres szobában. Az is érdekes volt, ahogy Antall József igen tizennegyedik oldal kalandos úton Lakitelekre került, és ott nagy meglepetést keltve áthúzta a reform­ kommunista számításokat. Kiderült, hogy az első független lap 1945 óta a KAPU fo­ lyóiratvolt, és az első számban, 1988-ban mindenkit megelőzve — leközölte az 1956ban kivégzettek névsorát, amit Kádár János így még életében látott. Az előzmények után a szó átterelődött a pártok alakulására. között az éttermi kenyérkosárban rejlő lehallgatókészülékek segítségével. Utána szó esett az MDF először platformokra tagolódásáról (nemzeti-liberális, keresz­ ténydemokrata, nemzeti radikális), majd a Csurka István vezette csoport 1992-es kiválásáról. Ez a szétválás pártszakadás­ nak, azonban az 1996-os Szabó Iván féle MDNP alakítás csupán „tábornokok’ k^ii .V ivoz/ivtvoj uviuiiui laKJVv xvjiy aiiiiiivis. it a hetenként meghívott különböző kép­ viselőik fogják bemutatni, mint például Kövér László, Csurka István, Mécs Imre vagy Kósa Ferenc. Q-G.) 2001. március 1. Brády Zoltán általános összefoglalója után, a mai órával elkezdődött az egyes pártok létrejöttének részletes bemutatása. Elsőként a rendszerváltás utáni első kor­ mánypárt, az MDF megalakulásának elemzésével foglalkoztunk Csapody Mik­ lós országgyűlési képviselő segítségével. Megtudhattuk, hogy a népi demokratikus ellenzék tevékenységét leginkább a kultú­ ra területén fejtette ki, a három T elvének megfelelően. Ezt a tevékenységet, amit sok esetben szamizdat nyomtatványok létrejötte jelzett, a kommunista hatalom mindvégig figyelemmel kísérte, többek hattuk az előadótól. (J.G.) Választási rendszerek - választói maga­ tartás c. (szerda 14 óra, Sp. 24. gyak.) 2001. február 28. A meghívott előadó ez alkalommal Rosta Gergely volt, aki a politikai közvélemény­ kutatás módszerinek rejtelmeibe avatta be a hallgatókat. Megtudhattuk, hogy a nagy közvéleménykutató cégek által alkalmazott módszerek milyen sajátossággal bírnak, és a telefonos, kérdőíves, vagy fókuszcsoportos kutatás milyen színészi- és ,kém” tévékenységet igényel a kérdezőbiztostól. Pél­ dákkal illusztrálva láthattuk, hogy már a kérdésfeltevés állításában is benne rejlik a torzítás lehetősége. Az előadó beszélt az új­ fajta internetes közvéleménykutatásról, amely még gyerekcipőben jár hazánkban, de már most tud érdekes adatokkal szolgál- Hagyományteremtő Felező Buli A Hallgatói Önkormányzat idén először tartott felező bulit hagyománytererntő szán­ dékkal kifejezetten a harmadévesek részére (tiszteletére?) ez év február 22-én. A ren­ dezvény színhelye az Almássy-téri Szabadidőközpont volt. A kiváló szervezésnek, és a Rádió 1-nek Jiála nagyon sokan jöttek el. Aj körülbelül 500-600 résztvevő kitűnően szórakozhatok hisz jó volt a zene, és minthogy jó volt a társaság, a hangulatra se le­ hetett panasz. A hangulat kelő fokáról a Pécsi Sörgyár is gondoskodott ajándék sörei­ vel, A probléma csak az volt, hogy a 70 forintért megszerezhető dobozos nedű villám­ gyorsan elfogyott, jómagam is csak nagy nehézségek árán (pult alól) jutottam hozzá a szomjoltóhoz. Végre volt ülőhely egy ilyen bulin, és szerencsére a tánctér nagysága is megfelelő volt. Elő koncertet adott az immár legendás Legis Actio, valamint a Mik­ száth Téri Galambok. A rendezésnek, és á rend zordon őreinek köszönhetően nem volt semmilyen károkozás, amit a mai világban már ki kell emelni. Aki nem vett részt a rendezvényen, mindenképpen sajnálhatja, de ha valóban sikerült a hagyományte­ remtés» akkor jövőre ne hagyja ki. Ha hasonló jó mókán akartok részt venni, gyertek el a március 15-én megtartandó dunai hajózásra (Budapest-Esztergom-Budapest), ami már évek óta nagy sikert arat. Wetzel Tamás �ni, például azzal, hogy szerintük az SZDSZ 30%-os párt. A politikai közvéleménykutatásról még lesz szó a kurzus során, me­ lyet Fischer György a Gallup Intézet mun­ katársa fog bemutatni. A következő előadá­ sokon szó lesz arról, hogy eladható-e egy politikus, szó lesz a magyar választási rend­ szer s^átosságairól nemzetközi összehason­ lításban, és megtudhat uk a választói cso­ portok sajátos vonásait, illetve a mandátum­ előrejelzés technikáját is. (J.G.) A demokratikus jogállami átmenet di­ lemmái c. (csütörtök 17:30) 2001. február 28. A Pázmányon elindult szakkollégiumi előadások sorozatába remekül illeszkedik a Varga Csaba professzor úr által jegyzett szakkollégiumi szeminárium, speciál kol­ légium melynek keretében első alkalom­ mal a jogbölcselet és a közéleti szereplés közti kapcsolatot, a politikusok jogász avagy bölcsész voltuk által való determi­ nál tságát, valamint a jogtörténeti oktatás fontosságát tettük beszélgetés tárgyává. A jövőben foglalkozunk majd különböző jogi kultúrák összehasonlító elemzésével is, természetesen igen aktív hallgatói köz­ reműködés mellett. (Rumi Tamás) Gazdasági rendszerváltás főbb kérdései c. (kedd 15:30, 2xlhó) 2001. február 27. Egyetemünkön az idei félévtől indult el a Szakkollégium négy tanszék támogatásá­ val. Ezek egyike a Közgazdasági Intézet, ahol Botos Katalin professzorasszony tá­ mogatásával , és lelkes közreműködésével a Gazdasági rendszerváltás főbb kérdései címmel jegyezhető speciálkollégium áll az érdeklődő hallgatók rendelkezésére. A meghitt hangulatú órán a tanárnő törté­ neti áttekintést végzett, dióhéjban ele­ mezte az elmúlt 40 év gazdaságtörténetét ’89-ig bezárólag. Ezzel lerakta az alapját a későbbi óráknak, hiszen egy biztos alapra építve így már átláthatóvá válnak az öszszefüggések, ugyanakkor nem kell min­ den egyes kérdés megválaszolásánál Ádám - Éváig visszamenni. Azt hiszem mindannyiunknak fontos, hogy a rend­ szerváltozás után 12 évvel végre tisztán lássuk, mi is történt valójában. Ennek el­ beszélésére Botos Tanárnő kétségkívül az egyik legalkalmasabb személy, hisz belül­ ről, a gyakorlat szemszögéből élte át az eseményeket, közvetlen tapasztalatai van­ nak a korról. A tanárnő lelkes, dinamikus előadói stílusában zajlott az első óra, jó adag személyes élménnyel és egyéni ta­ pasztalattal körítve. (Keve Tibor) „Közvéleménykutatás Megkérdezettek száma 150 fő. Szeretnél-e több közösségi programot az Egyetem/Kar szervezésében? 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Az egyetemi évek az emberek számá­ ra meghatározó élményeket nyújta­ nak. Ezen élményeket egyfelől a tanulmányok, másfelől a közösségi programok adják. Az egyetem közös­ ségfejlesztő feladata sajnos napjaink­ ban nem kap elég hangsúlyt, és sajná­ latos módon egyre inkább az érvénye­ süléshez szükséges ismeretek elsajátí­ tásának színterévé korlátozódik. A közösségi jellegű programok eredmé­ nyeképpen azonban elérhető, hogy egy egyetem ne csupán egy gyárként működjön, és örömmel, büszkén gondoljanak vissza tanulmányi éveik­ re a végzett hallgatók. Különösen fon­ tosak a közösségformáló rendezvé­ nyek egy katolikus egyetem számára, ahol a hallgatókat az azonos érdeklő­ désükön túl, a hasonló világnézet is összekapcsolja. A Pázmány jogi kara híres arról, hogy jó közösség formáló­ dik minden évfolyamban, emberibb kapcsolatok alakulnak ki, és kevésbé tapasztalható a rideg, kizárólag tanuláscentrikus szemlélet. Most a HŐK választások előtt időszerűnek éreztük annak a felmérését, hogy a hallgatók részé­ ről mutatkozik-e igény a közös rendezvények iránt, és ezzel kí­ vánunk egyfajta segítséget nyújta­ ni a hallgatói ér­ dekképviselet in­ tenzívebb mun­ kájához. A legtöbb meg­ kérdezett a tavaly folyamatosan rendezett csütörtöki bulikat hiányolja, de sokan vannak, akik több sportolási lehetőséget sze­ retnének. Jelentős igény mutatkozik a közélettel összefüggő programokra is, és megnyugtató érzés lehet, hogy a politika nem csak az ELTE-s politoló­ gusokat, hanem a Pázmányos jogá­ szokat is érdekli. Ennek talán még az is eredménye lehet, hogy a jövendő közéleti szereplők között kevesebb olyan díszhuszár fog érvényesülni, akiknek a Szentkorona micisapka, és akiknek hazánk hagyományainak is­ merete a „fütyülősbarack” elemzésé­ ben kimerül. Persze vannak egészen végletes igények is hallgatói körök­ ben, mint például a péntek esti sztrip­ tíz, vagy a kötelező iskolaköpeny vise­ lésének követelése. Ha és amennyi­ ben bármely HŐK tagot alaposabban érdekelnének az ezzel kapcsolatos hallgatói igények, a felmérést az ítélet szerkesztőségében megtalálja. TÁNC SÓ GÁBOR tizenötödik oldal �HOK-választások 2001 Újra itt vannak a választások, mondhatjuk, hogy éppen idejében. Soha annyi támadás nem érte még talán a HÖK-öt, mint a közel­ múltban. A hallgatók nincsenek a legjobb véleménnyel a szervezet működéséről. Éppen ezért gondolhatjuk úgy, hogy most eljött az igazság pillanata. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy kritizálni könnyű, alkotni viszont annál nehezebb. Mindenki megmutat­ hatja tehát, hogy nem csak bírálni tud, hanem építeni is. Minél többen menjetek el szavazni, hiszen ez a feltétele annak, hogy a sza­ vazás az évfolyamok valós véleményét tükrözze. A választások időpontja: nappali tagozaton március 19.-23., levelezőn március 17., 21., 24. A pályázatok egy részét helyszűke miatt le kellett rövidítenünk, természetesen nem csorbítva a szöveg érdemi részét. A helyesírási hi­ bákat igyekeztünk kijavítani, de a néhol előforduló stilisztikai hiányosságokat eredeti formájukban hagytuk. Néhány jelöltnél nem tudtuk kideríteni, hogy melyik évfolyam hallgatói, mivel ezt az információt nem tartalmazta pályázatuk. Természetesen ők is szere­ peinek a többi jelölt között, csupán évfolyamuk megjelölése nélkül. L évfolyam, nappali tagozat Legeza Dénes István Simó Ágnes Tekla Smelka Máté 1982. június 9én születtem Budapesten. Középfokú ta­ a i' nulmányaimat • a Budai Cisz­ terci Szent Im­ re Gimnázium­ ban végeztem el. Vezetési ta­ pasztalataimat a Magyar Cserkészszövetség tagjaként, egyházközösségi szervezőként és civil­ szervezet vezetőjeként szereztem. Elképzelésem az, hogy a jelenlegi vezeté­ si gyakorlat megreformálásával egy tiszte­ letnek örvendő, megbecsült hallgatógárda irányítsa a HÖK-öt. A kormányzat a hall­ gatók ezreinek és ne a tisztségviselőinek érdekét képviselje. Ha minden jól megy, legalább ennyivel előrébb jutunk 2002-re. Az európai szintű egyetemünkön hasonlítani fog a HÖK-ünk a többi aktív, erős európai hall­ gatói közösséghez. Ezért szeretném a nemzetközi kapcsolatok erőteljesebb ki­ építését. Kezdetben az európai és Euró­ pán kívüli egyetemek diáktestületeivel venném fel a kapcsolatot, közös nyári programok, intézménylátogatás céljából. Idővel magasabb szinten létrejöhetne a közös megállapodás: egyetemek közötti áthallgatás, tanulmányi utak lehetősége. A kitűnő hazai oktatás mellett szükség van a nyelvterületi képzésre is, amelyet a diák önerőből képtelen lenne megszervezni, az anyagiakat előteremteni. Az elképzelésem anyagi fedezetét nem csak az egyetem adta pénzügyi alapból képzelem el, hanem számtalan külföldi és hazai szervezethez, minisztériumhoz sze­ retnék pályázatokat benyújtani. Önéletrajz­ Ön életrajz? - Ön I élet? Rajz? ÖnI élet? Rajz. I Simó Ágnes Tekla. I Született I Kézdivásárhelyen I - Erdély - 1981. 18-án. március 3,88 dkg, 60 cm. Gyorsan növeke­ dett. Fejlődésének fontosabb állomásai: Petőfi Sándor Általá­ nos Iskola, Orbán Balázs Gimnázium, Páz­ mány Péter Katolikus Egyetem. Naponta kapott reggelire, ebédre és vacsorára: kreati­ vitást, zenét, irodalmat, nyitottságot, önálló­ ságot, dinamikát, érvényesülésre törekvést, határozottságot, kommunikációs készséget. Megszerettették az angol, francia és román nyelv világát vele. 1995-ben sikeres felvéte­ li vizsgát tett az Orbán Balázs Gimnázium Teológia tagozatára. Itt kamatoztatta isme­ reteit: irodalmi esteket szervezett, zenés ve­ télkedőket, városi rendezvények levezetésé­ re kérték fel. Megválasztották a Diáktanács elnökének, és megyei elnökhelyettesnek, színjátszó társulat és iskolai újság szerkesz­ tője. 2000-ben felvették a Pázmány Péter katolikus Egyetemre. Most elsőéves, nappa­ li tagozatos hallgató. Azt szeretné folytatni, amit elkezdett. — rendezvények szervezésében aktívan részt vetthallgatók jogait képviselni — tapasztalataimmal segíteni a HŐK Rendezvényi Bizottságának munkáját — színvonalas és sokrétű programokat szervezni 1982. március 16-án születtem Budapesten. Balatonszárszón lakom, itt kezdtem el az ál­ talános iskolát, amit Balatonföldváron fejez­ tem be. Középiskolai tanulmányaimat a Kecskeméti Piarista Gimnáziumban végeztem, ahol tag­ ja voltam az iskola diákönkormányzatának, tevékenyen részt vettem mindaz iskola, mind a kollégium életében. A gimnáziumi évek alatt németből és angolból középfokú „C” típusú nyelvvizsgát tettem. 2000-ben érettségiztem, és felvételiztem a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, aminek nappali tagozatára nyertem felvételt. Elsődleges célomnak a Hallgatói Önkor­ mányzat bizottságainak harmonikus öszszehangolását és ezáltal a végzett munka eredményesebbé tételét tartom. Fontos­ nak érzem az Egyetem vezetősége felé történő rendszeres egyeztetést is, elkerül­ ve a múltban ennek hiánya miatt felme­ rülő tervek sikertelenségét. Mivel magam is a kollégiumban lakom, az itt felmerülő problémákat - gondolok itt elsősorban a kollégiumi díjra, illetve a kollégisták ér­ dekeire - szeretném megoldani, képvisel­ ni. Úgy érzem, hogy a gimnáziumi évek után kellő tapasztalatot szereztem az egy­ házi intézményekben folyó ügymenetről, amit hasznosítani tudok. tizenhatodik oldal �, -t' VJ r.. S8 I. évfolyam, nappali tagozat Thuss Balázs Thuss Balázs­ nak hívnak, 1980. szep­ tember 24.én születtem Budapesten. Általános is­ kola hatodik osztálya után felvételiztem a PannonhalBencés mi Gimnázium akkor először induló hatosz­ tályos évfolyamába, ahová felvételt nyer­ tem. Két középfokú nyelvvizsgám van, egy latin és egy német. Remélem, hogy új ötletekkel, koncent­ ráltabb szervezéssel és tényleges, érdemi munkával változtatni tudok az egyetem sokunk számára szürke hétköznapjain. Célok: Az egyetemi élet fellendítését, serkentését ösztönözném új programok, mint kollégiumi napok, egyetemi nyílt napok szervezésével. Ekkor a közösségi programokon keresztül lehetőség nyílna tanár és diák, kollégista és bejáró ismerke­ désére, a barátságok további elmélyítésé­ re. Lehetővé tenném az első évben a ha­ lasztást, levéve ezzel sok terhet azok vállá­ ról akik gimnázium után egy idegen nyelvterületet céloznak meg. Előadások­ kal, és nemcsakjogi, politikai tevékenysé­ gi körű meghívottakkal, hanem más terü­ leteken működő tudósokkal is tarkítanám az egyetem kulturális életét. Tanulókört szerveznék azok számára, akik igénylik az anyag magyarázatát, vagy egyáltalán azt szokták meg, hogy csoportban, egymást kikérdezve és kiegészítve sajátítják el a jog tudományát. Ez némiképp hasonlítana a kialakult Róma gyakorlatokhoz, csak na­ gyobb intenzitású, fakultatívan választha­ tó lenne. Az első év különösen is igényel egy ilyen intézményt. Az év végeztével egy dékáni évértékelő beszéd megtartását tartanám indokoltnak, amelyben beszá­ molna az évben történt eseményekről, az egyetemet ért újításokról, változtatások­ ról. A sportélet területén nagyobb anyagi támogatást biztosítanék, kibővíteném a meglévő lehetőségeket és ösztönözném a diákságot az ezekben való intenzívebb részvételre. L évfolyam^ levelező Ittés Frigyes Teleki Hajnal Cl Illés Frigyesnek hívnák, Pécsett született. Budapesten a Kossuth Gimnáziumban érettségiztem 1998-ban. Tíz évig futbal­ loztam a Ferencváros színeiben. Jelenleg Budapesten élek és a PPKEJÁK első éves levelezős hallgatója vagyok. Angol és német nyelven beszélek. Nem szeretnék feííéngzős célkitűzéseket megfogalmazni a terveimben, éppen ezért az alábbiakat tartom a legfontosabb­ nak; - HÓK rendezvények rendszeresebbé té­ tele külső szponzorok bevonásával - Az egyetemi kirándulások árainak csök­ kentése - Sport lehetőségek biztosítása (fitness, aerobik, küzdősportok, kosárlabda, foci) - Külföldi és belföldi tanulmányi lehető­ ségek, ösztöndíjak felkutatása - A vizsgaidőpontok számának növelése - A levelezős hallgatók jogainak érvényre juttatása, ill. érdekeiknek nyomatékosabb védelme k b Első éves levelezős hallgató vagyok. Szin­ te mindennap bejárok az egyetemre, így tapasztalatot és összehasonlítást tudtam nyerni az itt folyó zűrzavaros életből. Szerintem a levelezősök, és a számtávos hallgatók előtt. Rossz az információ­ áramlás. Mindent az utolsó pillanatban közölnek velünk, ha közölnek. Célomnak tartom, hogy megválasztá­ som esetén a végsőkig küzdők, hogy az ítéletben megjelenjen a levelezősöket is érintő vizsgaszabalyzat, a vizsgák ideje tanszékekre lebontva. Úgy érzem, nem maradhatunk az Egyetem mostoha gyer­ mekei, összefogással, érdekképviselettel tudjuk érvényesítem akaratunkat! Kérem szavazzatok rám! Eddig is tevékenyen részt vettem a HŐK munkájában, és továbbra is szeretném in­ formálni a hallgatótársaimat az egyetemi közéletről, ill. a tanulmányi ügyekben történt változásokról. Annak érdekében, hogy jobban megismeijetek, bármikor ál­ lok rendelkezésetekre és bízom abban, hogy szavazatotokkal támogatjátok dele­ gálásomat, a HŐK testületébe. tizenhetedik oldal �II. évfolyam, nappali tagozat Kádár Tibor Ivanics István Bálint 1 A nevem Ivanics István Bálint. 1981. február 27-én születtem Budapesten, jelenleg is budapesti lakos vagyok. Érettségimet egy angol tannyelvű gim­ náziumban 4,5 feletti átlaggal szereztem meg. Angol felső és német középfokú nyelvvizsgával rendelkezem. Célom lenne az egyetemi élet felpezs­ dítése; más felsőoktatási intézmények­ kel egyetemünk kapcsolatának jobbítása illetve megteremtése, sportnapok, nyíltnapok, közös rendezvények keretei közt. Szorgalmaznám a Vizsgaszabály­ zat rendbetételét, hogy előre tudjunk tekinteni, hogy mi vár ránk a jövőben. Alkalmasnak érzem magam az évfolyam érdemi képviseletére. Ceterum censeo nyittassuk ki a Jogbölcseleti Intézet aj­ taját! tizennyolcadik oldal 1981-ben szü­ lettem Buda­ pesten. 1999ben érettségiz­ tem a Hunyadi Mátyás gimná­ ziumban. 4 Egy éve vagyok HŐK képviselő. Programterv; Egy év telt el azóta, hogy a mostani máso­ dik évfolyam bizalmat szavazott nekem, mint képviselő. Mint a Rendezvényi Bizott­ ság elnöke, számadással tartozom nektek munkámról: Szinte a semmiből kellett felépíteni egyete­ münk új rendezvényi és kulturális alapját, amely a Bizottság tagjaival (Kosa Beátával és Somogyi Áronnal) sikerült is. Sikerült kiemelkedően jó hangulatú és ol­ csó gólyatábort szervezni, ugyancsak nem elhanyagolható az első, nem veszteséges ha­ gyományteremtő, az Egyetem színvonalá­ hoz méltó Gólyabál. Támogattuk egyete­ münk zenekarainak fellépését: ír est a Spariban, a „Steal” hajókiránduláson és még sorolhatnám. Sikerült hosszútávon olyan szponzori kapcsolatokra szert tenni, ame­ lyeknek előnyeit ebben az évben érezhette­ tek és megválasztásom esetén érezni is fog­ játok. Ilyen, az Egyetemünk fennállása alatt most először megrendezésre kerülő olcsó, de színvonalas felezőparty, amelyen csak­ nem 600 vettek részt. A Rendezv. Biz. és a HŐK pénzügyeit átláthatóvá és ellenőriz­ hetővé sikerült tenni a kicsit kellemetlen csekk rendszerrel, amelyen még javítani fo­ gunk. Akik jobban figyelték munkánkat, ta­ pasztalták, hogy eredményesen, botrányok­ tól mentes évet hagytunk magunk után. Somogyi Áron beindított az olcsó színház­ jegyek vásárlását, amit az idén mozijegyek­ kel szeretnénk bővíteni. Úgy érzem nem volt felesleges olykor este nyolcig fáradozni azon, hogy számotokra színvonalas rendezvényt kivitelezzek. Re­ mélem sokatoknak lesz kedve az immár ha­ gyományossá vált hajókiránduláson részt venni. A tények magukért beszélnek, és remélem megtiszteltek bizalmatokkal a következő év­ re is, hiszen a ti kellemes szórakozásotok közös célunk. Szavazzatok rám, hogy ti nyerjetek! Támogatom Kósa Beáta jelölését. Kosa Beáta ■r' s 1981. május 15.-én születtem Szombat­ helyen, ahol a mai napig együtt élek szü­ leimmel. Jelenleg kollégista vagyok. Álta­ lános és középiskolát is Szombathelyen végeztem, jelesre érettségiztem. 1999ben felvételiztem a Pázmány Péter Kato­ likus Egyetem Jog - és Államtudományi karára. A tavalyi évben is indultam a HŐK választásokon, ahová bizalmatok­ nak köszönhetően be is kerültem. A HŐK - ön belül a rendezvényi és Kultu­ rális Bizottság tagja voltam. Kádár Tibor­ ral és Somogyi Áronnal együtt egy alapja­ iban új bizottságot kellett létrehozni, aminek a célja volt a rendezvények szín­ vonalának emelése és a pénzügyek átlát­ hatósága. Célom most is az, hogy minél több és minél színvonalasabb rendezvé­ nyeken vehessetek részt, és átalakítsuk a 5J,Pázmányos bulikról” kialakított képet. Ezen kívül szeretnék alapítani egy kollé­ giumi diákbizottságot, mert úgy érzem, a kollégisták érdekei nincsenek eléggé szem előtt tartva. �11. évfolyam, nappali tagozat Modla Mónika Molnár Dániel UJfalussy Zsolt Másodéves nappali tago­ zatos hallgató vagyok. 1980-ban Budapesten születtem, 1995-1999 között a: Óbudai ' X ’ ' '•-'í « Gimnázium diákja voltam, ahol 1999-ben érettségiztem. HŐK képviselővé való megválasztásom esetén a következőkben szeretném a HŐK tevé­ kenységét erősíteni: A HŐK és hallgatóság kapcsolatánakjaví­ tása fontos, annak érdekében, hogy folya­ matosan és időben informálva legyetek a titeket érintő kérdésekről, döntésekről. Állandó párbeszéd tehát részben a hallga­ tósággal, részben az egyetem vezetőségé­ vel a közös cél: az egyetem érdekében. Felvenni a kapcsolatot egyes tanszékekkel a vizsgára való jelentkezések megkönnyí­ tése érdekében, illetve ahol erre igény van az adminisztráció a félfogadási idejé­ nek meghosszabbításáért. Szerintem nagyon szegényes a kar internetes honlapja. Bővíteni szeretném a kar és a HŐK internetes hozzáférési és naprakész információkat adó lehetősége­ it, egy esetleges HOK-ös honlap kialakí­ tása, ahol elmondhatjátok véleményete­ ket a HŐK munkájával kapcsolatban. Immár hagyományos probléma a Pázmányos rendezvények magas jegyárai, ezen kellene ténylegesen javítani, esetlegesen más karokkal, egyetemekkel is több ilyen esemény létrehozása. Céljaim között sze­ repel kulturális programok szélesítése, filmklub szervezése. Ha úgy érzitek, én jól tudom képviselni az évfolyamunk érdekeit, kérlek szavazzatok rám. Bizalmatokat előre is köszönöm. Támogatom Molnár Dániel jelölését. 1980. szeptem­ ber 19-én szü­ lettem Buda­ pesten. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázi­ umban érettsé­ giztem 1999ben. 19901998-ig a 344. Szent István Király Cser­ készcsapat tagja voltam. 1997-től a Független Ifjúság tagja, 1999-től a II. kerületi alapszervezet elnöke vagyok. Céljaim között elsődleges, hogy a hallga­ tók és a HÓK közötti kapcsolattartást erő­ sítsem. Megválasztásom esetén az elért eredményeiből és a kudarcokról is beszá­ molok az ítéletben. Szeretném elérni, hogy tiszta és átlátható viszonyok legyenek a vizsgák követelményeivel kapcsolatban. Jó lenne tudni, hogy milyen mulasztás mi­ lyen hátrányos következménnyel jár. A HÓK képviselőség nézetem szerint szol­ gálat, amit ki kell érdemelni. Sajnálatosnak tartom, hogy többen előre jelezték: nem mennek el szavazni. Egy jogi egyetemen a közéleti szerepvállalásnak kiemelkedő sze­ repet kell betölteni. Szeretném, ha hozzám mindenki bizalommal fordulna, és való­ ban tudnék segíteni a gondjaitokon. Kez­ deményezésem, hogy jöjjön létre egy „Ta­ lált Tárgyak Osztályához” hasonló intéz­ mény, ahol az elveszett dolgokat meg le­ hetne keresni. Meg kell oldani, hogy le­ gyen elég akasztó az előadóban, ahová kabátjainkat elhelyezhet ük. A vizsgajelen­ tések körüli bonyodalmak megoldása is a prioritások között szerepel programom­ ban. A vizsgaidőszakban óriási problémá­ kat okozott, és néhány évfolyamtársam át­ lagát méltánytalanul lerontotta az a tény, hogy egyes tanszékek önkényesen helyez­ tek át egész vizsganapokat, és ezzel teljesen felforgatták a szerencsétlenül járt hallgató gondosan kialakított vizsgázás! rendjét.. Ezt a problémát jelezni kell. Újra fel kell vetni, hogy a diplomában tüntessék fel, hogy ki milyen tagozaton végzett. A levelezősök kevesebb órát hallgatnak, keve­ sebb vizsgájuk van, ezért ezt a különbséget a diplomának is meg kellene jeleníteni. Ha egyetértetek céljaimmal, szavazzatok rám! Modla Móni jelölését és programját tá­ mogatom! ]ö-én szület­ tem Budapes­ ten. Általános iskolai tanul­ mányaimat a II. kerületi Pity­ pang utcai Álta­ f Í lános Iskolában végeztern. EzHfe után az Óbudai Gimnázium számítástechnikai osztályába kerültem. Már itt diák önkormányzati képvi­ selő voltam. Harmadikos gimnazista korom­ ban a jogosítvány megszerzése mellett - rövid angliai kinttartózkodást követően - letettem az angol középfokú nyelvvizsgát. Érettségi után elsőre sikeresen felvételiztem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudo­ mányi Karára. Jelenleg másodéves, nappali ta­ gozatos hallgató vagyok. 1996-tól egészen a tavalyi évig cserkészkedtem, 1999-től, mint vezető tevékenykedtem a csapatomban. Az előző évben az évfolyamunkon megnyertem a HÓK választást; a HÓK Ellenőrző Bizottságá­ nak tagja lettem. Ezen kívül az Egyetem kari Ta­ nácsának és Tanulmányi Bizottságának a tagja, továbbá a Magyar Jogtörténet Tanszék demonst­ rátora vagyok. J5,Óvodás korom óta arra készülök, hogy a Pázmányon HÓK tag legyek. Sőt, már csecse­ mőkoromban is GŐGicsélés helyett IS HÖKicséltem.” Tavaly így kezdtem a pályázatómat, ám azóta már egy évet eltöltöttem a HÓK-ben. Az elmúlt egy év során - annak el­ lenére, hogy csak az Ellenőrző Bizottság tagja voltam - igyekeztem minden téren hasznosí­ tani magamat, segíteni Titeket, a tanulmányi ügyektől kezdve a gazdasági feladatokon át egészen a Kar kórusának megszervezéséig. Sokszor olyan feladatokkal foglalkoztam, amiknek nem volt feltűnő eredménye, ám pont az ilyen feladatok ellátásának hiánya lett volna a gond. Bárki bármilyen kéréssel, kér­ déssel fordult hozzám, igyekeztem megvála­ szolni, megoldani a problémáját. A következő évben is ezt szeretném tenni, kiegészítve azzal, hogy megcélzóm a HÓK Ellenőrző Bizottsá­ gának elnöki posztját. Arra fogok törekedni, hogy a HÓK-ön belül ne fordulhassanak elő szabálytalanságok, ne legyenek problémák a rendezvények körül. Nem teszek most hangzatos, ám felelőtlen ígéreteket, mert tudom, hogy ha valaki komo­ lyan gondolja a HÓK képviselőséget, az nehéz feladatot vállal magára. Azt viszont megígér­ hetem, hogy továbbra is igyekszem lelkiisme­ retesen ellátni az évfolyam képviseletével járó feladataimat. Mindig a Ti érdekeiteket próbál­ tam szem előtt tartani, és ezután is erre fogok törekedni. Bízom benne, hogy a most következő vá­ lasztásokon megtiszteltek bizalmatokkal! s tizenkilencedik oldal �■r «aiaib? II. élfolyam, levelező tagozat Kosztarab Ibolya Kovács György Paál Gabriella A fc I május 8-án születtem Sepsi1981. szentgyörgyön (Erdélyben). Az általános iskolai tanulmányaimat Bu­ dapesten és Tahitótfaluban végeztem. Ez­ után a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnáziumban érettségiztem. Itt már tagja voltam a diákönkormányzatnak és én szerkesztettem az iskolai lapot. Érett­ ségi után felvettek a Pázmány Péter Kato­ likus Egyetem Jog- és Államtudományi karára. Jelenleg másodéves, levelező ta­ gozatos hallgató vagyok. Megválasztásom esetén min­ dent elkövetnék, hogy a levelezős és a számtávos hallgatókat ne kezeljék másod­ rendűként. (Bizonyára ezt már ti is ta­ pasztaltátok!) Elvárható, hogy mi is időben tájékozta­ tást kapjunk az egyetemen történt válto­ zásokról, a minket érintő lehetőségekről és ne csak hallomásból értesüljünk. Fontos lenne, hogy a levelezős és a szám­ távos hallgatók is jobban be tudjanak kap­ csolódni az egyetemi életbe, és ezt külön­ böző rendezvények szervezésével szeret­ ném megvalósítani. HŐK képviselőként a vizsgarendszeren is változtatnék pl.: a vizsgajelentkezések körüli bonyodalmak megszüntetése és elérni, hogy a szorgalmi időszakban is ad­ janak vizsgalehetőséget. Remélem programom egyezik az elképzeléseitekkel és rám szavaztok. huszadik oldal Nevem Kovács György. Budapesten szü­ lettem 1978. szeptember 15-én. Általános iskolai tanulmányaimat követően Buda­ pesten a II. kerületi Rákóczi Ferenc Gim­ náziumban végeztem el a középiskolát. Az első évet követően egy iskolai évet az Egyesült Államokban, Florida államban a Fort Lauderdale közeli Cooper City High School-ban töltöttem. Az érettségit jeles eredménnyel Budapesten szerez­ tem. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar II. éves levelező hallgatója vagyok. Nyelvismeretem angol felsőfokú, vala­ mint német középfokú. Az Egyesült Államokban eltöltött iskola­ év idején az ott tanuló külföldi hallgatók­ kal együtt részt vettem tanulmányutak szervezésében, képviseltem a külföldi di­ ákokat a helyi „iskolaszék” irányába, vala­ mint helyi pályázati lehetőségek felkuta­ tásával igyekeztem a meglévő lehetősége­ ket szélesíteni. Az elmúlt években szerzett tapasztalatok alapján, továbbá nyelvismeretemre is fi­ gyelemmel úgy érzem, hogy tevékenysé­ gemmel eredményesen segíteni tudnám a Hallgatói Önkormányzat Külügyi Bi­ zottságát feladatainak ellátásában. Páál Gabriellának hívnak, 20 éves budapesti levelezős hallgató vagyok. Két éve érettségiztem a Németh László Nyolcosztályos Gimnáziumban. A gimnázi­ umban részt vettem minden rendezvény szer­ vezésében és tanulmányi ügyekkel is foglal­ koztam. Van egy középfokú „C” típusú nyelv­ vizsgám, beszélek még angolul és oroszul. , Szeretek emberelÍKl foglalkozni, segíteni másoknak, s a Hallgatói Önkormányzatban ezt megtehetem. Egy éve tagja vagyok a Hallgatói Önkormány­ zatnak. A Külügyi Bizottság és a Rendezvény­ szervező Bizottság tagja voltam, de úgy érez­ tem, hogy mint rendezvényszervező nem tu­ dom kellő mértékben képviselni a levelezősszámtávo.s hallgatókat, így átmentem a Tanul­ mányi Bizottságba. En azért indultam a tavalyi választáson, mert nagyon zavart, hogy a levelezős-számtávos hallgató nincs kellőképpen tájékoztatva. Nem tudtam a lehetőségekről és azokról a dolgokról, amelyek engem is érintettek. Van: időm és energiám, hogy utánajárjak a ránk vo­ natkozó dolgoknak, s ha én tudok valamit, ami rajtam kívül még több száz hallgatót érint, altkor miért ne adjam tovább. Az Önkormányzaton belül igyekeztem a le­ hető legjobban képviselni Titeket, az érdekeite­ ket, ami meglehetősen nehéz, mivel mindanynyian jól tudjuk, hogy Egyetemünkön néha hátrányos helyzetben vagyunk. Az én szavam (szavazatom) kevés, de arnit lehet, azt kiharco­ lom, mert mi is az egyetem hallgatói vagyunk Igyekeztem minél több hasznos információt el­ juttatni hozzátok, s úgy érzem, ez például a vizsgaidőszak előtt meglehetősen jól sikerült. Többször előbb kaptatok meg tételsort vagy vizsgaidőpontokat, mint a nappalisok. Azt hiszem, hasznosak az általam bevezetett (és megírt) táblán található tájékoztató jellegű infor­ mációk, amelyeket mindenki elolvashat, így mindenkihez eljutnak az információk. Tervezek egy weboldalt is a másodéves levelezős-számtávos hallgatóknak, amelyen folyamatosan frissít­ ve hozzáérhetnétek az új és a régebbi anyagok­ hoz egyaránt. Ezen az oldalon kérdezhetnétek, s Ti is szerkeszthetnétek, bővíthetnétek Szeretném, ha bizalmatokkal ismét meg­ tisztelnétek, újra megválasztanátok, hogy a munkát, amit elkezdtem, folytathassam. �III. évfolyam, nappali tagozat Fraknói András á 1 ben az irányban is tudnánk előre lépni, méghozzá igen nagyot, mert ezen a téren is sajnos komoly lemaradást kellett észlel­ nem. Köszönöm a figyelmeteket és bízom ab­ ban, hogy támogatni fogjátok a céljaimat, így a segítségetekkel be tudok kerülni az Önkormányzat Választmányába, hogy meg is valósíthassam azokat. Schelbauer Balázs Rétvári Bence Sokáig egyáltalán nem gondolkodtam azon, hogy részt vegyek-e a HŐK munkájában, azonban az elmúlt hetek eseményei arra in­ dítottak, hogy mégis megpróbáljam... Hi­ szek abban, hogy a Hallgatói Önkormány­ zat működhet úgy is, hogy ténylegesen a hallgatók érdekképviseleti szerve legyen, ezért — amennyiben sikerül bekerülnöm a Választmányba - mindent meg fogok tenni e cél érdekében. Szeretnék arra is komoly hang­ súlyt fektetni, hogy pontosan tudják a hall­ gatók, hogy mit is tesz értük a HŐK. Ed­ digi egyetemi tapasztalataim alapján úgy érzem, kevesen tudják, miért is van egyál­ talán a Hallgatói Önkormányzat. Az ér­ dekképviseleti-szerv jelleget pedig itt kü­ lön ki is hangsúlyoznám, hiszen ez a HŐK legfőbb feladata és talán ez az, amelyen a legtöbbet kellene és lehetne javítani. Kitűzött céljaim között szerepel az is, hogy az egyetemi sportéletet sikerüljön végre „beindítani”, mert az igény ugyan megvan rá, és a Testnevelési Csoport ren­ geteget tesz is ebben az ügyben, de a hall­ gatók nélkül ez nem igazán sikerülhet... Tjvábbá szeretném elérni azt, hogy azok, akiket megtiszteltek a társaik azzal, hogy beválasztották Őket a Hallgatói Önkor­ mányzatba, a megelőlegezett bizalomhoz méltóan töltsék be a tisztségeiket, tegye­ nek meg minden Tőlük telhetőt társaik érdekében. Szeretném, ha a HŐK égisze alatt valóban komoly munka folyna, meg­ felelően felkészült tagokkal, mert külön­ ben valóban nem sok értelme van az egész Önkormányzatnak. Jó lenne, ha eb­ 1848. évi 19. törvénycikk a Magyar Egye­ temről „[...] A magyar egyetemre nézve ren­ deltetik: 2. § Az oktatás és tanulás szabadságá­ nak azon elve, hogy egyrészről a tanuló arra nézve: mely tant, és melyik tanártól kívánja hallgatni, szabad választást tehes­ sen; másrészről: hogy a rendes tanárokon kívül, más jeles egyének is, a minisztéri­ um által ideiglenesen megállapítandó, ké­ sőbb pedig törvény által meghatározandó feltételek mellett oktathassanak, törvé­ nyesen kimondatik. 3. § Ezen elvnek az egyetembéli alkal­ mazása a közoktatási miniszterre bízatik. [•••] 55 A választások eredményessége közös felelősségünk. Mindenkit bíztatok a sza­ vazásra, hogy legyen lehetőség érdekeink önkormányzati képviseletére. Idén talán sikerül - a XXI. század hajnalán legalább XIX. századi szinten. Schelbauer Balázs vagyok, 1997-ben a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázi­ umban érettségiztem. 1997-98-ban a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola hallgatója voltam. A Pázmány Péter Egye­ temre 1998-ban nyertem felvételt. Programom: „A hibákat észrevenni könynyű, orvosolni nehéz” - mondják sokan. Úgy gondolom, hogy a képviselőség célja a hallgatók érdekeinek TÉNYLEGES képviselete. Ez olykor nehézségekbe üt­ közik, mert mint egyetemi hallgató a kép­ viselő is ki van szolgáltatva bizonyos hely­ zeteknek. De azért minden kezdeménye­ zés megér egy próbát, amennyiben van aki mint képviselő megpróbálja. Célja­ im: Hatékonyabb érdekképviselet, nyil­ vánosság: intenzívebb információáramlás, negyedéves beszámoló tevékenységem­ ről, az elvileg nyilvános adatok, pályáza­ tok tényleges közzététele, kollégisták, al­ bérletesek érdekeinek képviselete (velük senki sem törődik) a mind növekvő kol­ légiumi díj és az egyre gyengülő szolgál­ tatás ellen. Önköltségesek tandíjfizetésé­ nek több részletben való lehetővé tétele. Igényét érzem EGYETEMI hangulatú bulik megszervezésének tehát nem olyan stílusút: - ahol Pázmányos sincsen és nem olyat, ahol minden az anyagiak körül forog, s nem utolsósorban egy Katolikus Klub létrehozása, ahol fiatalok, értelmisé­ giek eszmét cserélhetnek. Konklúzió; ÁTLÁTHATÓSÁGOT, JÓ HANGULATOT és érdekképviseletet az egyetemünk polgárainak! huszonegyedik oldal �fi*. III. évfolyam, nappali tagozat Somlai Attila IV évfolyam, nappali tagozat III. évfolyam, levelező tagozat Hódy Gábor P0Ídafrf Gábor >41 w Ii I I J Somlai Attila harmadéves hallgató va­ gyok. A gazdasági bizottság munkáját se­ gítettem. Célom hogy a diákok magasabb hallgatói ösztöndíjakban részesüljenek, és ne csak 4,5 felett járjon alanyi jogon. Tá­ mogatni kívánom a kollégisták kollégiu­ mi díjainak csökkenését. Remélem meg­ győztelek titeket, szavazzatok rám. Támogatom Szabó Tibor jelölését. Szabó Tibor Szabó Tibor harmadéves nappali tagoza­ tos hallgató vagyok. Egy éves HŐK tag, mint a Gazdasági Bizottság alelnöke. Egyéves munkám során sikerült, több szociális valamint tanulmányi támogatást kiosztani. Emelkedett a lakhatási, vala­ mint jegyzettámogatás összege. A jövő­ ben szeretnénk több lakhatási támogatást kiosztani, valamint a tanulmányi ösztön­ díjakat növelni. Remélem megtiszteltek szavazataitokkal. Támogatom Somlai Attila nevezését. I I I Nevein Poldauf Gábor, 2 éve képvise lem a levelező tagozatot a Hallgatói On- ? kormányzatban. Ahogyan azt szerintenii Ti is tapasztaltátok, az elmúlt évek ígér-j tekben gazdagok, eredményekben sze-j A Tj/Siz J ^ gények voltak. A HŐK sok mindent el-j t ért, de nem mindent. íz íz.,' '• ti Az egyes képviselők önmagukban nemj ^sokat érnek, csak valamennyi 1képviselő^ együtt - ez a Hallgatói Önkormányzat.^ Nem akarok könnyelmű, amúgy sem megvalósítható ígéreteket tenni, de azt^ hiszem, hogy szükség van a képviseletre.^ Meg vagyok gy’őződve róla, hogy az iga-: zi érdekképviselet egy erős HallgatóiÖnkormányzattal valósítható meg. Én a Ti érdeketekben ezen szeretnék mun­ kálkodni és ehhez kérem a BizalmatoUtóbbit előre is köszönöm. II í í II I i I I I huszonkettedik oldal Hódy Gábor vagyok, 1977-ben születtem Ajkán. A Kafka Margit Gimnáziumban érettségiztem 1996-ban, amikor idegenve­ zetői szakképesítést is szereztem. Ezután 1 évig az ELTE-AJK 0-dik évfolyamára jár­ tam, majd nagy örömömre 1997-től a PPKE-JAK nappali tagozatos hallgatója lettem. Ez idő óta kísérem figyelemmel a HŐK működését, majd 2001. februáijában póttagként képviselői mandátumot nyertem. Azóta (az elmúlt hónapban) a Ta­ nulmányi Bizottság munkáját irányítot­ tam. Beszélt nyelveim: angol, spanyol. Nagy sajnálatomra, pont akkorra jár le a mandátumom, amikorra éppen beleta­ nulhatnék a rám bízott ügyek zökkenő­ mentes intézésébe. Ezen okból is kérem szavazatotokat, hogy munkámat folytat­ hassam. Rengeteg új ötlet merült föl ezen rövid idő alatt is, mint például a Karon ki­ írt pályázatok megemlítése a kari lapban a szélesebb nyilvánosság elérésére, hiszen ha a Kar hallgatósága nem értesül ezekről, akkor mi hiába harcolunk a pályázati, ke­ retszámok bővítéséért. További céljaim a hely szűke miatt csak vázlatosan: - egységes feltételekkel kiírt, átláthatóbb vizsgajelentkezési rendszer - ha megvalósítható, akkor számítógépes vizsgajelentkezési rendszer aktívabb sportélet, a testnevelési csoport támogatása (labdacsarnok létre­ hozása az egyetemen belül — foci, kosár-, röp-, és kézilabdajátékok részére), sport­ táborok szervezése. �IV évfolyam^ nappali tagozat Kéringer Csaba Novák Andrea Tomasits István I I i I \ I I 1981. február 5-én születtem Miskol­ j Ezúttal nem szeretnék a szokásos klisék közül idézni. Nem írnék továbbá az élet­ rajzomról sem. Három éve vagyok a HŐK tagja. Amit le akartam írni, azt már volt alkalmam leírni. Most inkább arra kérnélek Titeket, hogy idén mindenképp menjetek el választani, valakire szavazza­ tok. Ha egy évfolyamtagozaton az ala­ csony részvétel miatt érvénytelen a vá­ lasztás, akkor az adott tagozatnak nem lesz képviselője a HOK-ben. Mondhat­ nánk, hogy ez nem nagy baj, legfeljebb alacsonyabb lesz a Kar telefonszámlája, és ez nagyrészt igaz is. Sajnos ez azonban az­ zal is jár, hogy az adott tagozatnak nem lesz képviselője sem a Kari Tanácsban, sem pedig a Tanulmányi Bizottságban. Az idei év pedig megmutatta, hogy milyen káros lehet, ha inkompetens ember kép­ visel minket, hallgatókat döntéshozó fó­ rumokon. Nekünk, hamarosan végző év­ folyamnak nagyon fontos, hogy legyen aki képviseli az érdekeinket a záróvizsgák és a diplomaszerzés kérdéseiben. Ha megbíztok bennem, én megteszem, ami tőlem telik. Tbmasitz István vagyok, 1978ban születtem Budapesten. 1997-ben érettségiztem az Eötvös József Gimnázi­ umban. Tavaly óta vagyok a képviselőtök, a HOK-ben csaknem egy évig töltöttem be a Külügyi Bizottság elnöki tisztét. Egy évvel ezelőtt azt kértem Tő­ letek, bízzatok abban, hogy megfelelően fogom képviselni az évfolyamot. Most el­ érkezett számomra a „vizsgaidőszak”. Úgy érzem, nem éltem vissza bizalma­ tokkal. Néha sajnos, kevésnek bizonyul­ tam, születtek olyan döntések, amelyek­ kel nem értettem egyet. Talán nem volt elég hangos a tiltakozásom. Negyedéve­ sen már nem ír az ember hosszú prog­ ramlistát, én is csak azt ígérhetem, hogy a jó ügy érdekében még többször szólalok fel, még hangosabb leszek és megteszek mindent, ami közös érdekeinket szolgál­ jaKérlek Benneteket, az utolsó év­ re is őrizzetek meg bizalmatokban, és mi­ nél többen menjetek szavazni, függetle­ nül attól, hogy melyik jelölt szimpatikusabb, de fontos, hogy ezzel is demonstrál­ hassuk az évfolyam egységét! . con. Mályiban lakom, jelenleg kollégista vagyok. Tanulmányaimat Miskolcon, a Szabó Lőrinc Általános Iskola rajztagozatán kezdtem. 1993-ban felvételt nyer­ tem az Avasi Gimnázium hatosztályos tagozatára. Első idegen nyelvként a néímet nyelvet tanultam,"'amiből í999-ben ^középfokú ^„C” típusú nyelvvizsgát tethem, illetve Deutsches Sparchdiplom í (német nyelvi diploma), valamint felső­ fokú „A” típusú nyelvvizsgát. A gimnátziumban a németen kívül latint és an­ golt tanultam. Angolból középfokú „C típusú nyelvvizsgát tettem. Az 1997/98-" as tanévet Finnországban töltöttem és az lasului gimnáziumban tanultam, majd ezt-követően „C” típusú nyelvvizsga^ tettem; Á gimnáziumban négy évigi diákönkormáriyzáti tag és osztálytitkár^ ■ voltarnf i Betekintést nyertem a külföldi diákélet-^: be, illetve külföldi iskolák kapcsolatára^ tettem szert. Úgy gondolom, hogy a ta­ pasztalat és l^pcsolatok áltál fejleszteni tudom az Egyetem külföldi kapcsolatait,! a diákok lehetőségeit, további diákcsere^ programok szervezésével,-ösztöndíj-le­ hetőségek megteremtésével. Mindezen tapasztalatok alapján íképi^sséget érzék arra, hogy a HÖK-nék Külügyi, avagy Rendezvényi Bizottságának munkáját segítsem. H ■ ü huszonharmadik oldal �Nyitrai Károly A HŐK Választmány alapvető feladata kell legyen a PPKE- JÁK hallgatóinak ér­ dekképviselete. Ezt saját SZMSZ-e is el­ sőként említi. Az elmúlt év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a HŐK ezen felada­ tának nem tett eleget. Az új Választmány legfőbb célja nem lehet más, mint a valós érdekképviselet ellátása. A szociális és lakhatási támogatások „oda­ ítélésének” eddigi gyakorlatát megszün­ tetni. Korrekt támogatási rendszer kidol­ gozása, amely pontozáson alapul. így mindenki tisztában lehetne azzal, hogy mire számíthat. A kérelmek elbírálását követően a döntésekről tájékoztatni az érintett hallgatókat! Lobbizás a Tanulmányi és Vizsgaszabály­ zat korrekciójáért. A sikeres utóvizsga mellett, a korábbi elégtelen is beszámít az átlagba elv eltörlése, stb... A hallgatók informáltságának növelése, akár új kommunikációs csatornák segítsé­ gével (pl. e-mail, iskolarádió, stb...). Az évfolyamgyűlések gyakoribb összehívása. Jelenleg a jogászjelöltek jelentős része nincs tisztában a jogaival! Non-profit gólyatábor szervezése létező programokkal! A Gólyabál igényes és kultúrált lebonyo­ lítása. A hallgatók kis csoportokból állnak. Sok­ szor az előttünk ülőről sem tudjuk, hogy kicsoda! Ennek kiküszöbölésére számta­ lan eszköz szolgálhat. Egy állandó Páz­ mány Klub, saját helységgel megváltást jelenthet, ennek hiányában a SZPARI is tökéletes törzshelyül szolgál. A mostani közösségi szellem mindenképpen erősí­ tendő! A korábban oly népszerű dunai hajós bu­ lik feltámasztása. Ezt a korábban hiányolt közösségi szellemet is erősítené. huszonnegyedik oldal Somogyi Áron Mátyás Somogyi Áron Mátyás vagyok. Először is szeretném megköszönni nektek azt, hogy megtiszteltetek bizalmatokkal és megvá­ lasztottatok erre az esztendőre HŐK képvi­ selőnek. Ez az év, ismerkedéssel telt el, de azért si­ került néhány eredményt elérnem. Ne­ vemhez fűződik a színházjegyek szerve­ zése, ami az egyik legsikeresebb program­ ja a HŐK - nek. Közel száz hallgatónak sikerült jegyet szereznem a fővárosi szín­ házak előadásaira. Részt vettem a gólyatá­ bor megszervezésében, de ennek az érté­ kelését inkább rátok bízom. A hajókirán­ dulás megszervezése is az én nevemhez fűződik. Remélem jól fog sikerülni. A na­ pokban lehetőség nyílt ügyvédi irodákban való elhelyezkedésre is. Ennek elősegíté­ sében is közreműködtem. A HÖOK Közgyűlésén is képviseltelek benneteket, ahol tervbe vettük az Oktatási Minisztériummal együtt a hallgatói támogatási rendszer megreformálását is. Ami a további céljaimat illeti. Szeretném tovább folytatni és kibővíteni a színházak­ kal való együttműködést, több rendez­ vényt szervezni (pl. jogász bált), és mélyí­ teni a kapcsolatot más egyetemekkel és a HÖK-kal. Fontosnak tartom az egyetemi sportélet támogatását és bővítését. Szavazzatok rám, hogy megtudjam való­ sítani közös terveinket! Bizalmatokat elő­ re is köszönöm. III. évfolyam, levelező tagozat Mile Attila Nevem Mile Attila. 1976-ban születtem Budapesten élek 1998-ban diplomáztam gépészmérnökként. Jelenleg Egyetemünk harmadéves levelező tagozatos hallgatója vagyok. Az előző ciklusban a Hallgatói Önkor­ mányzat elnöki tisztét töltöttem be. Ered­ ményeim közt szerepel: -Halasztott és utóvizsgák áprilisban való pótlásának kiharcolása. -Lakhatási támogatás. -Májusi jegyzettámogatás levelezős hall­ gatók részére is. -Tanulmányi és szociális támogatások mértékének a duplájára növelése. Nem szeretnék hangzatos ígéreteket ten­ ni ajövőre nézve, többre értékelem a sze­ mélyes kapcsolattartást, ha Ti is úgy gon­ doljátok, hogy folytassam az elkezdett munkát, akkor kérem, támogassátok a je­ lölésemet. �r Ami az ítéletből kimaradt �I Kedves hallgatótársaim! Amint azt előre jeleztem az újság hasábjain nem tudtam minden elképzelésemet pontosan kifejteni. Szót ejtettem többek között az alanyi jogon járó ösztöndíj megváltoztatásáról, nemzetközi kapcsolatok és a külföldi tanulás erőteljesebb felkarolásáról. Bizonyára mindenki tudja, hogy az alanyi jogon járó ösztöndíj 4,51 felett jár. Azonban támogatóimmal úgy képzeljük, hogy a 4,00 felett végző nappali- és levelező tagozatosok átlaga szerint kellene a határt megváltoztatni. Ez tavalyi elsős nappali példával: 46 ember végzett 4,51 felett, azonban a mi elképzeléseink szerint az 4,35-ös átlag esetén további 20 ember, 17% helyett minden negyedik tanuló kapna ösztöndíjat. Az egyetemünknek mintegy 30 külföldi felsőoktatási tanintézettel van hivatalos kapcsolata, és további egyetemekkel folyamatban van a partnerkapcsolat kiépítése. Nemzetközi diákrendezvé­ nyek, sporttalálkozók és tanulmányi konferenciák révén a Hallgatói Önkormányzat, de önmagában a résztvevő hallgató hozhatja közelebb egyetemünket más, többnyire európai egyetemekkel (Belgium, Hollandia, Olaszország, Franciaország). Mindannyian szeretnénk több-kevesebb ideig külföldön tanulni, ehhez közösen kell a még hiányos kapcsolatokat kiegészíteni. nem tudtam Az újságban témát egy megemlíteni, ez a Hallgatói Öntevékeny CSoportok �nemléte. Számomra ez az Egyetemünk egyik legnagyobb hiányossága. Ezt semmiképp sem lehet az Egyetemünk vezetőségének felróni. Csupán tőlünk függ, hogy mindennapos jogi tanulmányaink után estéinket, hétvégéinket milyen módon tudjuk eltölteni barátainkkal az egyetem keretein belül, értelmesen. Most nem a speckolokra, nyelvórákra, előadássorozatokra gondolok, hanem arra, ami a nyugati egyetemek alapeleme, a diákcsoportok. Mint például a HKT, azaz a Holt Költők Társasága. Hazai egyetemeinket kevésbé lehet megismerni az Interneten keresztül, azonban ez nyugaton igazán mindennapos dolog. Ott ismertem meg egy egyetemet, amelyet most szeretnék mindenkinek bemutatni. A név, ország nem fontos, csupán a hallgatók diákszervezetek száma, a amely érdeklődési körének sokszínűségét mintázza. Az első és bizonyára sokak számára legfontosabb a Sport Klub. Hihetetlennek tűnik, 47(!) sportág képviselteti magát ezen az egyetemen. Egy kis ízelítő: aikido. íjászat, tollas. tenisz. kosárlabda, kajak, kenu, bicikli, foci, vívás, repülés, hockey, jujitsu, tájékozódási futás, barlangászás. lovaglás, síelés. búvárkodás. és még megannyi sport, ami benne sincs a szótárban. Ha jól kitornásztuk magunkat, és még mindig nem szeretnénk a vastag tankönyvekhez nyúlni, a további diákszervezetekhez lehetne csatlakozni: néptánc. Csillagászati kör. Madárklub, különböző népcsoportok és vallások társasága. Mozi klub. �Koktél Téirsaság, Kávé társaság, írók szövetsége, Erdőjárók, Életmód társaság, Whisky társaság, Fényképész egyesület, Pszichológiai egyesület. Tudományos és fantasztikus regények egyesülete. Tarokk kör. Bridzs kör. Póker kör... Egy ilyen egyesüléshez nem kell sok ember, tarokkhoz 4, pókerhez kevesebb is elég; ösztön­ díjunkat is gyarapíthatnánk. Valamint tanáraink is szívesen bekapcsolódnának egy-két parti, vita, fotó erejéig. Az egyetemnek megalakuláshoz csupán egy termet kellene biztosítania, a HŐK meg támogatást tudna nyújtani egy pakli kártya, magnó, papír, térkép, focilabda erejéig. Remélem mi is ilyen széles érdeklődési körrel rendelkezünk, csak a szervezetek hiánya miatt nem találunk magunknak társakat, hogy megtanuljunk olyan sportokat, játékokat, amelyek iránt kiskorunk óta vonzódunk. Ha valakit megsértettem a tolakodásommal. attól bocsánatot kérek, akinek viszont felkeltettem az érdeklődését remélem, hogy a választások lecsendesedésével létrehozhatunk egy-két szervezetet többek örömére. Most már minden elképzelésemet ismeritek, ennek tekintetében várom megtisztelő szavazatotokat. Baráti tisztelettel. Legeza Dénes István i/n. valasztas@hungary.org � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2001 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IV. évfolyam 2. szám 2001. március 14. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001. március 14. Date Created Date of creation of the resource. 2001. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (7802+2260 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_IV_2_20010314 Relation A related resource T00032 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 24 pp + (4 pp.) Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_IV_2_20010314 HÖK https://omeka.ppke.hu/files/original/2ac84a08663c8d963c771fe399f8782d.jpg e449e1f867cf69abda346d73c294b731 https://omeka.ppke.hu/files/original/395a7a8e721b8fe295cea6349f054ae7.pdf 538d19a75e9a6237e3ab27ccf4479293 PDF Text Text J2.C>O:LO4O3 I T Qi 5^ ' ^equú^’ A PÁZMÁNY PÉTER KATOUKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA A tanárok csapata: felső sor: Sziráky András, Horváth Attila, Szathmáry István, Sélley Zoltán, Hörcher Ferenc; alsó sor: Tattay Levente, Almásy Tamás, Patyi Gergely, Bársony Csaba, Borók György t i ES Z?^jíK***^* A Hl Í4' - ‘d I Lr| L O í. Ilii A végzősök csapata: felső sor: Bohátka Gergő, Tímár Áron, Szabó Miklós, Makai Dániel; alsó sor: Pletenyik Zoltán, Fűzi Ákos, Virág Zsolt, Szabó Péter, Németh Szabolcs, Tattay Szilárd GYŐZÖTT Á RUTIN; TANÁROK - VÉGZŐSÖK 5-4 NAGY FERÓ IV. évfolyam^ 3. szám LÁBADY TAMÁS e-mail: itelet01@hotmail.com honlap: www.extra.hu/itelet ZAVADSZKY GÁBOR 2001, április 3. �IMPRESSZUM Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Keressük Pázmány Pétert?! A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Gulyás Gergely Jancsó Gábor Mándics Botond Szabó Viktor Szincsák Zsuzsa Németh Ádám gyar értelmiségi - aki ráadásul a róla elnevezett egyetemre jár - mű­ veltségének részét kell, hogy képezze Pázmány Péter élettörténete és műve. Ekkor bevillan a sok értetlenkedő, unott tekintet, amely az ítéletben tavaly megjelent Pázmány-életrajzot olvasás nélkül dobta félre. Vagy az a tény, hogy jelenleg, mindenki által látható helyen egyetlen Pázmány-ábrázolás sem található az egyetemen! Kétségte­ len tény, hogy manapság lehet valaki jó, akár milliókat kereső jogász anélkül, hogy valaha is hallott volna Pázmány Péterről. De talán akad még valaki, aki másra, ennél többre vágyik, aki tudja, hogy ", 'múltunk ismerete a jövő építésének záloga" (ezt a mondatot szó szerint idéztem Rákosi Mátyástól - néha neki is lehetett igaza), és aki úgy érzi, tartozik a nagy egyetemalapítónak annyival, hogy leg­ alább némi tudásanyagot összegyűjt róla. Munkatársak: KOLTAY ANDRÁS (főszerkesztő) Koltay András (tel.: 20/377 57 68) Helyettes főszerkesztők: Miháltz András Szabó Zoltán A szerkesztőség tagjai: Szamos Márton Virág Zsolt Ugrón Gáspár Wetzel Tamás Szabó Péter Kelemen Miklós ifj. dr. Kaluber László Vincze Szabolcs Címlapterv: Szoboszlai András Honlap: Gettler András Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. e-mail címe: itelet01@hotmail.com második oldal Régóta érlelődik bennem a kérdés, vajon egy Pázmányos hallgató mennyit tud az egyetem névadójáról? Aztán rögtön hozzá csapódik a következő kérdés, kell-e egyáltalán bármit is tudnia Magyarország történelmének egyik legjelentősebb személyiségéről, hallgatónak, oktatónak? Állítsuk fel azt a hipotézist, hogy igenis, egy leendő ma­ 2001. március 19., Pázmány Péter halálának 364. évfordulóján Győzött a rutin Hagyományos hajózás Támadás! Egy, kettő, három! Műveltségi teszt (0-99 éves korig) Miért is csúszott a HŐK választás? Vendégünk volt Csurka István és Navracsics Tibor Dr. Lábady Tamás, személyesen A hallgatói jogokról Gladiátor: tévedések az Oszkár-halmozó szuperprodukcióban A Szent Ignác szakkollégiumról Az Alapító köszöntése — Zlinszky János Gróf Esterházy János A történelmi Magyarország nemzetiségeinek története 2. „Megtartani önmagunkba vetett hitünket’ Vedd és olvasd! A század tanúja Magyar örökség: kastélyok és kúriák Taroltak a jogászok Két perc .Szívem szerint a Fradiban Játszanék’ Ajánló 3 3 4 6 7 7 8 10 11 11 11 12 13 13 14 15 16 17 17 18 19 honlap: www.extra.hu/itelet �I rH _L( Hagyományos hajózás Győzött a rutin s úgy fest, sikerült valamiféle hagyományt te; remteni ifjú e^etemünkön a HŐK Rendez-'^ Tanárok - Végzó'sök: 4-3 H 9 Makai Dániel révén gól lett az ered« ménye. Erre Sziráky András kontrája volt a válasz, így újra egálban állt a két csapat. A meccs vége felé W Fűzi Ákos bombasztikus balfelsője ä Ï I 5’ S hozta meg a diákcsapatnak az áhí3 tott 2;3-as állást. Ekkorra ötödéveS seink lélekben már az újabb nagy 3 kihívásra, az államvizsgákra készülm tek és mindez játékuk képén is I éreztette hatását. Az utolsó két í ; 1 « 4 't: Pt* '-"3^ f M n _____. Kisebb csetepaté egy szabadrúgás körül: azért győzött a tanári tekintély (és a hallgatói józan ész) Sajnos abban egészen biztos vagyok, hogy so­ kak csupán most—így utólag—szereznek tu­ domást egy március 11-én délután megrende­ zésre került focimeccsről. Arról a „heroikus küzdelemről”, amely karunk tanárai és a végzős évfolyam hallgatói között zajlott le. Pedig e ha­ gyományteremtő programról szóló plakátok időben eljutottak a HŐK Rendezvényi Bizott­ ságának két tagjához (Kádár Tibor, illetve Kósa Bea). Mivel őkjogosultak a közzétételt engedé­ lyezni és kiemelt feladataik közé tartozik az ön­ tevékeny hallgatói csoportok kezdeményezése­ inek támogatása a szervező azzal a kéréssel for­ dult hozzájuk, hogy ugyan legyenek szívesek már kiragasztgatni az egyetem faliújságjaira az ominózus papírosokat. Erre ígéretet is tettek. Ennek ellenére bokros teendőik mindezt nem tették lehetővé számukra. Az ez ügyben elhangzott utólagos kérdé­ seinkre — nevezetesen, hogy „miért” és „ki a felelős” — kitérő válaszokat kaptunk. Ter­ mészetesen mivel lapunk HŐK lap minden eszköz és hely az érintettek rendelkezésére áll személyük tisztázására. Plakát-ügy ejtve, s most nézzük végre magát a mérkőzést: Borongós délután. Hely­ szín a Kőér utcai sportcsarnok (négy órára bruttó 180 000 Ft). Nézőszám 13 fő, ők valamilyen „underground” vonalon szereztek tudomást mind­ erről — ezúton is köszönet jelenlétükért. A nagy iramú első félidő tizedik percében Hörcher Ferenc révén jutottak vezetéshez a tanárok, amit a végzős gárda Virág Zsolt ta­ lálatával hamarosan kiegyenlített. A máso­ dik játékrészben a fiatal titánok ragadták magukhoz a kezdeményezést, amelynek percben ezt és a bírói segítséget kihasználva — két gyors góllal (gólszerző Bársony Csaba) — állították be tanáraink a már ismert végered­ ményt (4-3). Gratulálunk nekik! JOHNY Szabó Péter által írott cikkre reagálva, tájé­ koztatnám a tisztelt hallgatóságot, hogy a Rendezvényi Bizottságnak nem feladatköre a sportesemények kihirdetése, és plakátolása. Ezt majdnem egy éve a sport osztály feladatkörébe utalták át. A HŐK csupán plakátok lepecsételését végzi el, amelyet ez esetben teljesített is. A tanár-diák foci nem a HŐK szervezésé­ ben zajlott le, ezért annak negatív vissz­ hangja, kihirdetése sem a HÖK-t sem a Hallgatói Önkormányzat Bizottságait nem terheli. Tájékoztatás jelleggel kö­ zölnénk, hogy annak ellenére hogy ez egy sport rendezvény volt a HŐk elvé­ gezte ( szívességből) a megfelelő plaká­ tok fénymásolását, amelyet a szervezők elvittek az irodából kiplakátolás céljából. Tisztelettel: Kádár Tibor Rendezvényi Biz. elnöke Rélyári Bence HŐK elnöke vényi Bizottsága (ezúttal Kádár .Tibor vezeté-^ , sével) által immár harmadik alkalommal megrendezett március 15-i haj ókirándulással,j Ezt pedig a mai világban pedig igencsak meg kell becsülni. Reggel kilenckor indult a szoká^ SOS, Budapest-Esztergom-Budapest iránybaj ezúttal már két, egymással összekötött hajó, a"; Rákóczi és a Táncsics. Az indulás percre pon­ tosan betartásra került, ez egyeseknél oda- és Visszafelé is okozott gondokat, sarkallt rohanásra némelyeket. Az idő megfelelőnek yolt mondható, később pedig mindenki talált ma­ gának valamit, ami felmelegítette (tánc, kabát, stb.). A nagyobb térből adódóan nyoma sem ï>» ivolt a zsúfoltságnak, sajnos azonban étel sem járt a belépő mellé, így az étkezést mindenki .magának oldotta meg. Vòlt, aki úgy döntött, "kizárólag folyékony táplálékot vesz magához-(ne infúzióra gondoljatok); Á délutáni érke­ zés után a csapat nagyobb része a Bazilikában rótta le tiszteletét az ünnep alkalmából, hogy utána sürgősen ismerkedjen a város egyéb kulcsfontosságú épületeivel. , Visszafelé a Táncsicson a lakodalmas rock fe­ lejthetetlen és örökéletű slágerei, míg a Rá­ kóczin a hetvenes-nyolcvanas évek diszkóze­ néjét játszó Alpha Bánd nyomultak. Azon­ ban minden kétséget kizáróan az este csúcs-^ ponga Melegh Anna szólófellépése volt. Talán érdemes megje^ezni, hogy a ren:dezvény akármennyire jó hangulatú volt is, ;Csontos Gábor sajnos igen kis érdeklődés­ re számot tartó előadásán kívül nem sok ^emlékeztette a résztvevőket március 15-re.~ A múltbéli kirándulásokkal ellentétben! sem egy Petőfi-vers, de még a Himnusz^ ;sem hangzott el. ■Ä Mindennek ellenére senH nem távozott csa­ lódottan a kikötőből, és csak remélni tudjuk, hogy a hagyomány jövőre is tovább él majd. 3 KOLTAY ANDRÁS -3» •'•‘i 1 ünneplő Pázmányosok kisebb csoportja a hajón harmadik oldal �Támadás! Egy, kettő, három ! Beszélgetés Nagy Feróval Február 28-án a Rákóczi Szövetség és a Jobbik meghívását elfogadva elő­ adást tartott egyetemünkön Nagy Feró, a „Magyar Rocktörténet” című elő­ adássorozat utolsó vendégeként. Alighanem megdőlt a 11. előadó látogatottsHgi rcííor.4:^ 1 „ 4.. __ r--------- JxKx-.___ À— Iliivel a Lciciii 1uciugauvivepcaacgc ------ v uiXrViiyuiL^ _________ 1*- aoKuii ___ más termekből hoztak maguknak széket. A nagysikerű, kétórás előadás előtt beszélgetett munkatársunk Feróval a Spartacusban. — Miért kezdted el a zenélést? — Nagyon egyszerű a válasz: a nők miatt. En egy kisebbrendűségi érzéssel megál­ dott ember voltam zsenge fiatalkorom­ ban. Azt hittem, hogy csúnya vagyok. Ma már persze tudom, hogy ez nem igaz, de akkoriban hiába tettem a lányoknak há­ zassági ajánlatokat, ez nem jött össze. Egyszer véletlenül egy bulin elénekeltem egy dalt az Ypszilon zenekarral, nem em­ lékszem mi volt az, valami rock ’n’ roll le­ hetett. Azok a lányok, akik korábban viszszautasítottak, egyből odajöttek hozzám. Érdekes módon egyből megszépültem. Ez egy életre eldöntötte a sorsomat. — Mi a fontosabb, a zene vagy a szö­ veg mondanivalója? — Engem a költészet a dologban mindig is jobban érdekelt, mint maga a zene. A rock ’n’ roll ideológiája számomra sokkal fontosabb, mint az azt hordozó közeg. — Ma már kevesen tudják, de a Beat­ rice zenekarnak volt egy „diszkós” korszaka is. — Sosem voltunk diszkó-;-zenekar. Az elején ugye bulikon léptünk fel, el, ott pedig mindent játszani kellett. Pédáulil én énekeltem a Black Sabbath nótákat, más meg az aktuális slá­ gerzenét. Ekkor megír­ 95 tuk a „Gyere kislány, gyere’ című dalt, amivel az NDKbán fél évig vezettük a slágerlistát. Aztán hiába írtunk hasonló sonló dalo:a ki azokat. De kat, a lemezgyár nem adta még egyszer mondom, sosem voltunk ki­ fejezetten diszkózenekar. negyedik oldal — A következő bélyeg, amit rátok sü­ töttek, hogy punkok vagytok. Az angol punkzenekarok és a Beatrice zenei vilá­ ga, színpadon alkalmazott külsőségei közötti nagy hasonlóság azonbanfeltétlenül igaz. Mekkora volt a befolyás? — Amikor az egész elindult, nem ismer­ tük őket. Már rég leírták rólunk, hogy punkok vagyunk, amikor megszereztük a Sex Pistols, a Clash, a Ramones zenéit. A hasonlóság tényleg megdöbbentő volt, nem is annyira zeneileg, hanem az egész­ ből tükröződő szemtelen, lázadó hangvé­ telben. Számunkra nagyon furcsa volt, hogy a nyugati jólétben is lázadoznak az emberek és a zenekarok. Arra gondol­ tunk: jöjjenek ide, majd megtudják mi az az igazi púnk! Később aztán természete­ sen érezhető volt rajtunk az ő hatásuk. — Az összes akkor betiltott zenekar közül talán a Beatrice szövegei voltak a „legkeményebbek”. J , Tettetek valaha kísérletet a kompro­ misszumra, a szövegek enyhítésére? — Akartunk kompromisszumot kötni, de sohasem sikerült. Előbb-utóbb rájöttünk Erdős Péterrel folytatott tárgyalásaink so­ rán, hogy egyszerűen úgy ahogy vagyunk, „nem férünk bele a képbe”. Egy nagylemeznyi anyagból négy-öt dallal mindig volt probléma, ha másnap kicseréltük azo­ kat, akkor már a többibe kötöttek bele. — A zenészszakma is egyöntetűen ki­ tagadta a zenekart. Miért? — A szakma krémje, saját hatalmuk meg­ óvása céljából nyilvánosan megtagadott minket. így fordulhatott elő az, hogy pél­ dául a zenészszakszervezet alapításánál ott voltam, de belépni már nem engedtek. A magyar zenészszakma döntő többsége vagy aljas, vagy buta. Ha beígértek nekik egy nagylemezt, azonnal elárultak téged, semmiféle kollegialitást nem mutattak. — Mi a véleményed arról a vélekedés­ ről, hogy a Beatrice rajongói kizárólag drogosokból, alkoholistákból, csövesek­ ből állt? — Ez nem igaz. A közönség harminc százaléka volt sorolható az ún. „veszélyeztetett’ fiatalokhoz, akiket bármikor intézetbe lehe­ tett volna zárni, az igazi csövesek. Húsz százalékuk volt „hétvégi csöves”, aki rendesen gimnáziumban, hétvégén meg eljött a koncé koncertre. Megtalálható volt a közönség között aaz egyetemista fiatalság is. A többivoltazúi un. 55-.marginális értelmiség”, hogy az akkor rájuk használatos kifeI jezéssel éljek. — Nagyon sokan az 1983István, a királyból ismernek. Hoayan kerültél be a produkcióba? Hogyan „Nem értem ezt a mai világot! Megkerestek az alkotók, hogy készíteMegker nek egy rockoperát István királyról, és sze­ retnék, ha szerepelnék benne. Azt mond- �tam nekik, hogy jó, persze. Belül azt gon­ doltam, hogy mit akarnak ezek? Lehet itt bármi jót csinálni? Úgysem engedik. Ha meg nem lehet jót csinálni, akkor meg mi­ nek égessem magam? Azért odamentem, megnéztem, és végül életem legnagyobb élménye kerekedett ki a dologból. Láttam azt, hogy hogyan születik meg valami olyan dolog, ami józan ésszel végiggondol­ va nem születhetne meg, egy olyan pro­ dukció, ami felkeltette a nemzeti érzést egy ország népében. Emlékszem, egy pró­ bán álltunk és azon gondolkodtunk, hogy a darab végén legyen Himnusz, vagy ne le­ gyen? Aztán abban maradtunk, hogy a fő­ próbán lemehet, és ha bármi gond lesz be­ lőle, akkor azt mondjuk, ez csak egy próba volt, de be kell látnunk, hogy tényleg nem jó az oda a végére. — Hat évre rá megtörtént a rendszer­ váltás, de a Beatrice azóta is egyfajta ellenzéki státuszban van. Miért? — A rendszerváltás utáni egy-két évben nagyon népszerűek voltunk. Aztán az or­ szágot irányítók, és ez nem a kormányt jelenti, hiszen tévedés azt hinni, hogy az országot a kormány irányítja, rájöttek ar­ ra, hogy a Beatricét nem lehet integrálni, saját céljaikra felhasználni. A zenekar a nagy szabadságban is elkezdte ugyanazt jelenteni, amit annak előtte, és ez nem tetszett sok mindenkinek. A világot ma már nem a kormányok uralják, hanem in­ kább a multinacionális vállalatok. Nekik pedig csak az kell, amit el tudnak adni, fel tudnak használni. Ami esetleg nekünk ér­ tékes, kulturálisan vagy máshogy, arra ne­ kik nincsen szükségük. Mindez persze egy leegyszerűsített gondolatmenet, erről órákat lehetne beszélni. — Napokon keresztül tudnád mesélni a különböző történeteket a zenekar életéből. Mesélj el egyet, ami az egyik leg­ emlékezetesebb! — A Kistext vállalat KISZ-Bizottságának ülésén voltunk, ahol elmondták nekem, hogy a fiataloknak kellene szervezni egy olyan bulit, ahol elmagyarázzuk nekik, hogy az alkohol milyen káros, merthogy nagyon sokat isznak. Én úgy voltam vele, mindegy, mi lesz, csak hagyjanak minket koncertezni végre. Akkor megkérdeztek, te Feró, rád hallgatnak a fiatalok, mit kelle­ ne csinálni? Azt mondtam, ki kell írni, nagy transzparenseken, hogy: Ne igyál!. Az alkohol káros!, stb. Azok meg komo­ lyan vették, összenéztek, azt mondták: nagyonjó, micsoda ötlet! Elhitték, hogy ilyen egyszerű a dolog. Akkor azt mondták. hogy kéne még valami „nagy dobás”, erre azt mondtam, tejet kell adni nekik. Néztek rám, hogy hülyülök-e, de aztán elhitték. Mondtam, hogy meg kell őket itatni tejjel, mert ha iszik tejet, akkor már nem tud in­ ni, mert tele van tejjel. Végül megállapod­ tunk abban, hogy ez nagyon jó ötlet. Kide­ rült, hogy a törökbálinti tejüzemmel nekik testvéri kapcsolatuk van, odatelefonáltak, öt perc múlva el volt intézve ötezer liter tej. A színpadon aztán bejelentettem, hogy a fiatalok körében igencsak elharapódzott az alkoholizmus, és ezt meggátolandó, hoztunk nektek tejet. Aztán elkezdtük be­ dobálni a közönség közé. Hamarosan ha­ talmas tejcsata kerekedett, és néhány perc múlva mindenki tejben úszott. Persze óri­ ási balhé lett a dologból. — Mi az, ami még harminc év után is hajt? — Nagyon nehezet kérdeztél. Talán nem is tudok rá válaszolni, de ha mégis meg­ próbálok, akkor csak valami szentimentá­ lis hülyeség sül ki a dologból, küldetéstu­ dat, ilyesmi... Igazából jobban szeretnék meggazdagodni, de nem megy. Valahol mindig elrontom, mindig olyanokat mondok, amiket nem kéne. KOLTAY ANDRÁS Feró az István, a királyban, 1983 ötödik oldal �Műveltségi teszt (0 - 99 éves korig) A felmérés szellemi atyja: prof dr. Jancsó Gábor A „ZH-időszak” közeledtével elérkezettnek láttuk az időt egy kis agytornára. Hatalmas erőfeszítések árán összeállítottunk egy nem túl nehéz műveltségi tesztet, amit mindenki a saját belátása szerint, becsületesen kitölthet. Érdemes alaposan tanulmányozni a történelem, földrajz, állatok, sport, zene, mese és egyéb témakörökben feltett kérdéseket, hogy a lap alján szereplő értékelés nehogy váratlan meglepetést okozzon. '■TőrtiÉttelem 1. Ki írta a Nemzeti Dalt? a) Elvis Aranv Tanos cj Zámbd Jimmy dj Petőfi Sándor 2. Kik a márciusi ifjak? aj Bach - huszárok bj Petőfi és köre cj akik márciusban születtek dj Teli Vilmos fiai J. Ki és hol fogalmazta meg végsőformájában a 12 pontot? aj Jfekai Mór - Pilvax bj Petőfi - nyomdában c) Kossudi - Debrecenben dj Szálasi - Nürnbergben 4. Ki tűzött kokárdát a Nemzeti Színházban Jókaira? a) Jászai Mari bj Laborfalvy Róza _ __ ej Szendrey Júlia dj Jókai 5. Hol végezték ki az aradi vértanúkat? aj Arad bj Bées c) Rátót-city d) Hirosima 6. Ki volt Magyarország első szabadon választott mi­ niszterelnöke? aj Batthyány Lajos bj Rákosi Mátyás íózsef ej Antall Józs dj Détári Lajips 7. Hány színű a magyar trikolór? bj kettőej három dj öt 8. Ki vonult be Kassára fehér lovon? aj Háry János bj Kun Béla ej Horthy Miklós ej Tisza István 5>. Mikor volt a nándorfehérvári diadal? a) 1456 b) 1654 c) 1998 dj 896 10. Hol halt hősi halált Hunyadi János? a) Mohács b) Szigetvár ej Moszkva [j sehol 55 /1. Hogyan végezték ki Hunyadi Lászlót? aj vízbe fojtották bj lefHeztek ej lelőtték dj halálra csiklandozták 12. Mi az a pufajka? aj bomberdzseki magyar változata hatodik oldal bj ÁVO-s öltözet ej jellegzetes román nemzeti étel dj század eleji kapucnis anorák a) judo b) sumo c) műkorcsoly;^a d) úszás 24. Kit becéznek „KO-KO” -nak? a) Császár Elődöt bj Kovács Istvánt c) a XXIII. kerületi drogdílert d) a papagájt 23. Mi volt Egerszegi Krisztina beceneve? 13. Hol van a Csepel - sziget? aj a Balaton északi részén bj Budapesten cj a Nílus torkolatánál dj a Langerhans szigetek között 14. Melyik földrészen élnek az indiánok? aj India bj Antarktisz c) Amerika dj Kína 15. Mi volt Pécs római kori, latin neve? aj Multifilter bj Sophiane c) Mezítlábas Kossuth dj Marlboro lights Állatok 16. Milyen állat a bálna? aj hal bj emlős c) madár d) nem is állat 17. Hogyan hozza világra a kicsinyeit a krokodil? aj elevenszülő bj tojással c) erszényes dj neki is a gólya hozza a) Maci Laci bj Egérke c) Izom Tibor d) Ki'iszti 21ene 26, Ki énekli a “piros-fehér-zöld” kezdetű slágert ? a) Szandi b) Nagy' Feró c) BonJ<[ovi d) V-tech 27. Milyen hangszeren játszik kàrnus Xavér? a) oboán b) orgonán ej hegedűn d) furulyán in 2S. Az alábbiak közül melyik a pontos neve egy is­ mert magyar pop együttesnek? a) sötét vonat bj fekete vonat ej vonat vonat d) szerelem vonat Bgyéb 25*. Mit Jelent a macskajaj? aj lehangoltság bj aa. macska lezuhant a háztetőről ha2 ej három év felfüggesztett dj másnaposság 18. Milyen színre ingerülföl a bika? 30. Az alábbiak közül melyik a kakukktojás? aj zöld bj vörös c) hupikék dj a bika színvak ÿ 19. Mit iszik a tehén? aj vizet bj tejet ej sört dj nedves füvet eszik 20. Ki evett meg kit? fi a farkas a nagymamát a nagymama a farkast c) Piroska a nagymamát dj a vadász a puskáját 21. Mi volt a cicák neve a “Frakk” c. mesében? aj Claudia és, Cindy bj Ádám és Éva c) Szerénke és Lukrécia d j Roy és Ádám 22. Mi Süsü kedvenc eledele? aj lepke bj yadkörte ej királylány dj sárkanyfu 23. Darnyi Tamás milyen sportágban volt olimpiai bajnok? alma sze&ény kakukktojás dj kisautó Megoldás; l.-tf 2.-b 3.-a 4.-b 5.-a 6.-C 7.-C 8,-c 9.-a lO.-d 11.-b 12.-b 13.-b 14.-C 15.-b 16,-b 17.-b 18.-d 19.-a 2a-a 21,-c 22,-b^ 23,-d 24,-b 25,-b 26,-b 27,-b 28,-b 29.-d 30.-C Értékelés: Minden becsületesen kiválasztott jó megoldás egy pontot ér. 28 - 30 pont: IQ szinted elég magas lehet, talán még a Logika vizsgád is megvan, JavasoHuk a további szorgal­ mas tanulást, akár még az Amerikai Egyesült Államok elnöke is lehetsz. 22 - 2'? pont: Teljesítményed közepes, a [Logika vizsgán valószínű elhúztak, Ne dédelgess nagyszabású remé valószinu remé-­ nyeket a pályafutásodat illetően, de azért egy kis odafieléssel agysebész még lehetsz’. - 26 pont: Majdnem nulla, súrolod a lécet. Gondold meg. hogy valóban a jog-e az, ami érdekel. Azt tanácsoliuk, hogy füss neki mfe egyszer a Rómaijog vizsgának, es na valamilyen csoda folytan átmennél, töltsd ki ismét a tesztet. Ha sikerül. sikerül, rneghívunk egy sörre. sörre, 0 ~ 15 pottí: Nulla, Taiiácsoljuk, hogy sürgősen válassz más szakot. Ajánljuk figyelmedbe az autószerelő-helyet­ tes és a segéd-abfalmucoló segéd-abialmucoló szakmát. Ott valószínű a ké ké-­ pességeidnek megfelelő munkát találsz, de azért még ezekhez is sokat kell fejlődnöd. S �Miért is csúszott a HŐK választás? - avagy hibáz­ tatható- e mindenért a HÖK?Már-már megszokottá vált, hogy ami a HŐK nevéhez kapcsolódik, az nem működik megfelelően. Vajon miért? A sok abnormalitáson túl (vagy in­ kább azon belül) miért is csúszott a HŐK-választás? Szakkollégiumi híradó Vendégünk volt Csurka István és Navracsics Tibor Választási rendszerek, választói ma­ gatartás c. kurzus • 2001. március 1. szerda 14 óra rendszer menetrend szerint 12 évenként válságból válságba bukdácsolt. 1956-ot követte az 1968-as Prága, majd jött a ’70- es Gdansk, és rá a 80-as évek elején a A mai előadáson a magyar választási rend­ szükségállapotos Varsó. szer syátosságairól, és az európai országok Magyarországon elsőként egy széles körű választási rendszereinek összehasonlításáról írói csoportosulás, a népi írók elemezték a A válasz igen egyszerű. A Kari Titkár ál­ esett szó. Az előadó, Navracsics Tibor rész­ magyar szocializmus csődhelyzetét. Ve­ tal vezetett Választási Bizottság összeté­ tele az utóbbi 4-5 évben alig változott. letesen kifejtette az egyéni és a listás válasz­ lünk egy időben mozgolódni kezdett az tási rendszer s^’átosságait, a már tanult té­ úgynevezett demokratikus ellenzék, a ké­ (A Bizottság összeszokott, összehangolt mák figyelembevételével. Megtudhattuk sőbbi SZDSZ holdudvara is. Nekik bő­ munkát végzett minden évben.) Idén azonban a Dékán Úr élve a szabályzat például, hogy amikor Lengyelország 1994- vebb nemzetközi kapcsolatuk révén több ben a tisztán listás rendszert alkalmazott, külföldi ismeretük volt - mondotta az adta jogával (lehetőségével) új tagokat nevezett ki a választásokra. Ez — figye­ annak az lett az eredménye, hogy a lengyel előadó. A népi írók mozgalma - amely­ parlamentben 24 frakció működött, és a nek egyik vezetője Csurka István volt - az kormányzó koalíciót nyolc párt alkotta. A első alkalommal Monoron, majd ezt kö­ tő, természetes is. Az új bizottsági tagok listás, azaz arányos választási rendszer per­ vetően Lakitelken a harmadik útban gon­ és a Kari Titkár azonban valami meg­ sze más országokban is produkált érdekes­ dolkodott. A demokratikus ellenzék a li­ fejthetetlen kafkai(?) rejtély folytán nem találkoztak a választások eredetileg ségeket. A kanadai parlamentben képvise­ beralizmusban, az állam szerepének leér­ lethez jutott például a Dinoszaurusz Párt, tékelésében látta a megoldást. A demok­ kiírt időpontja előtt; a Kari Titkár így míg a finn országgyűlésben a Télapók Párt­ ratikus ellenzék követelte a többpártrend­ (tudniillik a saját bizottságát sem ismer­ ja is képviseltette magát. lembe véve, hogy a Választási Bizottság több tagja tavaly lediplomázott - érthe­ te) - ugyancsak érthető módon - nem vállalhatta, hogy megkezdi a választási procedúrát; így az elmaradt választáso­ kért - még mindig érthető módon - a hallgatók (választók és választandók) csalódottak lettek, és a HOK-öt szidták. Érthető módon. Itt minden érthető, csak az nem, hogy akkor most miről tehet a HŐK? Arról, A választási rendszerek - választói magatartás c. szakkollégiumi kurzus előadásai minden héten szerdán 14 órától látogathatók a Spartacus 24. gyakorlójában. Politikai pártok szerveződése a rend­ szerváltás idején c. kurzus hogy új a Választási Bizottság? Avagy ar­ ról, hogy a Bizottság nem tudott a vá­ • 2001. március 8. csütörtök 13 óra lasztások előtt összeülni? Vagy csak ar­ ról, hogy nyuszika alapján „nincs rajta Csapody Miklós, az MDF országgyűlési sapka”? A HŐK igen sok mindenben NEM áll­ István, a MIEP elnöke volt a meghívott ta meg a helyét. Mint az Ellenőrző Bi­ előadó. képviselője után ez alkalommal Csurka zottság elnöke, magam is rendszeresen Csurka István rövid visszatekintésben kritizáltam a testület működését. De foglalkozott az internacionalizmus, a szo­ nem hibáztatható azonban a Testület cializmus botrányokkal, álreformokkal és mindenért. (Meggyőződésem például, hogy nem a HŐK kezdeményezte az af­ megtorlásokkal terhes korszakairól. Az ganisztáni szoborpusztítást sem.) szer mielőbbi kialakítását, ami nem is lett volna baj. De az új pártokba maga a nó­ előadó kifejtette, hogy 1956-ot követően a dicsőséges, magyar szabadságharc és az BALOGH ANDRÁS JÓZSEF azt vérbefojtó, történelmileg is példátlan HÓK- Ellenőrző Bizottság elnöke méretű megtorlás után a szocialista világ­ menklatúra-arisztokrácia építette be a sa­ ját embereit. A politikai pártok szerveződése a rendszerváltás idején c. szakkollé­ giumi kurzus előadásai minden hé­ ten csütörtökön 13 órától látogatha­ tók az V éves előadóban. A demokratikus jogállami átmenet c. szakkollégiumi kurzus előadásai minden héten csütörtökön 17 óra 30 perctől látogathatók a Jogbölcseleti Intézet helységében. A gazdasági rendszerváltás főbb kérdései c. szakkollégiumi kurzus előadásai minden második héten kedden 13 óra 30 perctől látogatha­ tók a Közgazdaságtudományi Tan­ szék helységében. JANCSÓ GÁBOR hetedik oldal �Dr. Lábady Tamás, személyesen .-Ri a jogba. Akkor már szerelmes voltam egyébként házastársamba, - akkor még gimnazista volt- és udvaroltam neki. Aki azóta is szerelmi háromszögként éli meg ’ olykor az én hivatásomat. Mindjárt demonstrátor lettem a Jogtörténeti TanszéS ken. Csizmadia professzor úrnál nemcsak szendvicset vásároltam, hanem néha egy-egy könyvet is levettem a regál tetejéről. Jó volt köB rülötte lenni. Amikor az első évet elvégeztem, akkor ő ajánlotta, hogy menjek át a Polgári Jogi Tanszékre demonstrátornak, mert hiszen a halott történet helyett ott ■ már az életet tanítják. H B H m H H H " - Miben különbözhet az akkori, s a mostani egyetemisták élete? mii H HH H H - Milyen hatások, vagy okok miatt gon­ dolt arra pályaválasztáskor, hogy ön az érettségi után jogot kíván tanulni? - Latin-irodalom tanár szerettem volna len­ ni, de erre nem volt esélyem, mivel két nő­ vérem folytán a nevünk ismert volt. Az Eöt­ vös bölcsészkarán a felvételiző nővéremtől már csak azt kérdezték meg, hogy ilyen vi­ lágnézettel, mint amilyet a Lábady név mö­ gött sejtenek, hogy fogja oktatni Marxizmus­ ra a diákokat. Ilyen előzmények után nem volt esélyem arra, hogy bölcsész legyek, s mint kezdő pannonhalmi diák - egy évet a bencéseknél jártam - még kevésbé. Ajogi pá­ lyára volt bizonyos lehetőségem, a jogi kar akkori dékánja Csizmadia Andor professzor úr ajánlotta, hogy hozzájuk bejuthatok. Első­ re nem vettek fel. Nem voltam KISZ-tag. El­ mentem segédmunkásnak egy évre a Fűszer és Édesség Nagykereskedelmi Vállalathoz. S akkor beléptem a KISZ-be. Adtak egy jó vé­ leményt rólam, hogy társadalmi munkát vé­ geztem. Emlékszem, egyszer karácsony előtt kiraktunk egy édességgel teli kamiont, jó sok édességet meg déligyümölcsöt vihettünk ha­ za. Másodszorra felvettek, és csodák csodájá­ ra az első szemeszterkor beleszerelmesedtem nyolcadik oldal óriási különbség van! Az ■ egyik különbség természetesen a két rendszer másságából adódik. Az ember keserűséggel és haraggal néz vissza arra a korra, amiben élnie kellett. Az évfolyambán lehettünk 7O-en, 8O-an. Igazi profeszszoraink voltak, részben még a múlt rend­ szert megelőző időkből. Volt diákélet, pél­ dául Czakó Gábor — a híres író — kettővel járt fölöttem, aki egyfelvonásos darabokat írt, s ezeket az egyetem hallgatói előadták. Bagi István alkotmánybíró úr. Sólyom Lász­ ló és Varga Csaba professzorok évfolyamtár­ sak voltak. Volt ennek az évfolyamnak egy dixieland együttese, óriási zenét csináltak. Én az amerikai drámáról tartottam előadást. Abban az időben gyilkolták meg Kennedyt, ezzel kapcsolatban írtam egy memorandu­ mot a faliújságra, amit másnap a dékán leve­ tetett, de mégiscsak elolvashatták a hallga­ tók. Igazi egyetemi élet volt. Ismertük, s szerettük egymást. Szerettük az előadáso­ kat, nem mindenkiét persze, de én ezekre rendszeresen bejártam. Évközben sohasem tanultam, vizsgaidőszakban viszont tudtam napi tizenhat órákat is. Akkoriban indultak el a filmszemlék Magyarországon, Pécs adott neki otthont. Azon a héten volt olyan nap, hogy három filmet néztünk meg egy­ más után. Nagyon szép évek voltak, kultú­ rát áhítottunk, s kaptunk, mindezt persze fű alatt. Sok veszélynek tettük ki magunkat, s ugyanakkor bátrak voltunk. Volt egy kis for­ radalmi tűz bennünk, sokan voltak közö­ lünk akik a végsőkig feszítették a húrt, s el­ vesztették polgári egyetemi állásukat. A pro­ fesszorokról még talán csak annyit, hogy nekem nagy szerencsém volt, igazi katedrá­ juk volt. Nem volt mindenki jó előadó, de valamennyien megpróbáltak valamiféle kis világosságot vinni abba a sötétségbe, amit az a kor jellemzett. - Huszonhat éves korától már bíróként dolgozott, hogyan alakult szakmai élet­ útja a pécsi egyetemi katedráig? - 1968-ban diplomáztam summa cum laude minősítéssel, s két évre rá kaptam bírói ki­ nevezést. A fogalmazói időt rövidítettem, méghozzá a státuszlehetőség miatt. Másfél év fogalmazói idő után szakvizsgáztam. Majdnem megbuktam, s pont polgári jog­ ból. A polgári jogot a Legfelsőbb Bíróság ak­ kori kollégiumi vezetője- dr. Géczi Kálmán - kérdezte, aki még régi kúriai bíró volt. Ö abból indult ki, hogy a fogalmazói idő leg­ alább négy év, s nem másfél. Ennek megfe­ lelően megmutatta, hogy nem tudom a pol­ gári jogot, de végül is sikerült. 197O-ben lettem városi bírósági bíró, s mint már em­ lítettem, a szakmába beleszerelmesedtem. Akkor ez a bírói státusz a csúcsot jelentette. Bíróként a legjobb tudásom, és lelkiismere­ tem szerint döntöttem, sokszor olyan jog­ szabály ellenében, amellyel nem értettem egyet erkölcsi, s politikai okból. Ezekben az ügyekben aztán a másodfok, vagy a Legfel­ sőbb Bíróság megváltoztatta ugyan a dönté­ seimet, de soha felelőssé nem tettek azért, mert én másképpen döntöttem. Az ítélete­ im színvonalasak voltak, ennek köszönhe­ tem, hogy 1976-ban a megyei bíróságra ke­ rültem. Az egyetemi pályám 1974-ben kez­ dődött. Ebben az évben jött létre egy meg­ állapodás a Magyar Állami Biztosító és a Pé­ csi Egyetem között. Ez azt jelentette, hogy az Állami Biztosító úgynevezett költségve­ tésen kívüli megbízásokat, vagy finanszíro­ zásokat adott a Polgári Jogi Tanszéknek, s cserében a tanszéken megindult egy kutatá­ si program, még akkor a kedves civillista professzorom, néhai Rudolf Lóránt vezeté­ sével. Ez a megállapodás azt igényelte, hogy ott az egyetemen egy munkaközösség ala­ kuljon, amelynek a titkárául bíztak meg. Ezért aztán az itt dolgozó kutatók az akkor meglehetősen alacsony egyetemi bérük mellett plusz jövedelmet kaptak egy-egy ta­ nulmány megírása, vagy konferencián való részvételük miatt. A titkár feladata kezdet­ ben az volt, hogy archiválta azt a rendkívül �gazdag anyagot, amelyet az Állami Biztosító letelepített oda. Ez főként hazai és külföldi irodalom volt, meg az akkor megjelent fo­ lyóiratok. E^idejűleg óraadási lehetőséget is kaptam. így kezdődött 1974-ben. 1982ben elbocsátott az egyetem, akkor ezt nem írták le, de eléggé köztudott volt, hogy az én világnézetemmel a kifejezetten politikai tar­ talmújogot nem tudom megfelelően oktat­ ni. Illetve túlságosan nyíltan vettem részt egyházi szertartásokon. Két év után néhai .5? Farkas József professzor „csempészett’ vissza az egyetemre. 1988-ban szereztem tudományos fokozatot az Akadémián, azt követően előbb az ELTE címzetes docense lettem te m allralm:)’7ntt ---------, mairi □ Perei Fente -----------------------másodállású docensként. - A rendszerváltást követően működés­ be lépő Alkotmánybíróság tagja lett, sőt 1993-tól elnökhelyettese. Ez a munka jelentett- e szakmai kihívást, s hogyan emlékezik vissza a taláros testületben töltött évekre? - Evidenciaként hangozhat mindenki számá­ ra, hogy pályám csúcsa volt ez a kilenc év. Nagy kihívás volt. Nagy belső válsággal kezdtem a munkát, mert mint bíró, s egyete­ mi oktató mindig embereket, személyeket, arcokat láttam a munkám során. Itt jogsza­ bályt kellett jogszabállyal összemérni, jogsza­ bályt Alkotmányhoz. Ez egy rendkívüli absztrakció volt. Úgy másfél év után találtam meg igazából a helyemet, amikortól kezdve a jogászi ismeretanyagomat, elsősorban a civil­ jogi dogmatikában való felvértezettségemet úgy tudtam hasznosítani, hogy Sólyom Lász­ ló elnökünk rendkívüli elméjét egy kicsit a földön tudtam tartani. E szárnyaló elme gon­ dolatainak sikerült bizonyos jogi kereteket adnom. Ez aztán nagyon széppé tette a mun­ kámat, az egész látóköröm, a joghoz, s a jogi műveltséghez való viszonyom olyan magas­ latokba került, amire én vidéki bíróként so­ hasem számíthattam. Gyönyörűségként él­ tem meg, de hálás vagyok a sorsnak és a Te­ remtőnek, hogy nem tartott tovább. Abban a korban voltam az életkoromat is tekintve, amikor lehettem a csúcson. - Ön háromszor (1979, 1983, 1993) ér­ demelte ki a Humboldt ösztöndíjat. Mit jelent ez? - Sokat. A történet Bárd Károlyhoz, s a bizto­ sítási jogi munkaközösséghez kapcsolódik. Akkor már voltak tudományos publicisztiká­ im. 1978-ban nemcsak szocialista egyete­ mekkel, hanem a hamburgi, a kölni egye­ temmel is volt kapcsolata az Állami Biztosí­ tónak, s így az egyetemi kutató munkaközös­ ségnek. Vendégprofesszorként látogatást tett Pécsen Ernst Klingmüller, az akkori kölni egyetem biztosítási jogi intézetének az igaz­ gatója. Ö vetette fel, hogy tudna fogadni egy kvalifikált kutató jogászt, s javasolni tudná a Humboldt ösztöndíjat. Én azonban nem tudtam németül. Erre ő azt válaszolta, hogy meg kell tanulni. 1978 szeptemberében vet­ tem az első nyelvórát egy magántanártól. Fe­ leségemmel jártunk hozzá talán heti négy al­ kalommal. 1979 márciusában aztán sikeresen levizsgáztam. Ez nem azt jelenti, hogy meg­ tanultam németül, mivel a határátlépés után szembesültem azzal, hogy ez nem így van, de papírom volt róla, s ez kellett az ösztöndíj­ hoz. Emlékezetem szerint valamikor ősszel utazhattam, nem engedett az Igazságügyi Minisztérium hat hónapnál hosszabb időre. Az ösztöndíjat viszont egy évre nyertem el, először csak három hónapra engedtek volna ki, de akkor nem fogadtak, azt mondták, hogy legalább fél évet kint kell töltenem. Vé­ gül engedélyezték bizonyos trükkel a fél éves kinn tartózkodásomat. Ott a bőség zavarával küzdöttem, igazából nem is a kutatási terüle­ temmel foglalkoztam. Az irodalmi bőség, amely ott engem körülvett, teljesen lekötötte a figyelmemet. Az utolsó két hétben döb­ bentem rá, hogy igazából semmit sem csinál­ tam a saját kutatási tervemmel. Egy négy hó­ napos, s majd újból egy féléves kiutazásom­ kor már nagyon tudatosan kandidátusi diszszertációmhoz gyűjtöttem anyagot, s írtam meg. Ezt aztán 1988-ban sikeresen meg is védtem. - Kutatási területei közé tartozik A biz­ tosítási jog, A nem vagyoni kártérítés, és az Alkotmányjog. Folytat-e még vizsgálódásokat e témakörökben, vagy jog ^gy újabb területén kezdte meg a kutató munkát? - Ki alkotmányjogi kutatásokat valójában be­ fejeztem alkotmányjogi mandátumom lejár­ tával. Megmaradtam civillistának, tudniillik a civiljog dogmatikája meghatározóan érvé­ nyesíthető volt alkotmánybírói munkámban is. A biztosítási joggal tulajdonképpen kény­ szerűségből kerültem kapcsolatba. Mint em­ lítettem, 1974-ben így kezdődött a kutatói munkásságom. A fő kutatási területem min­ dig a felelősség volt. Felelősség, kártérítés, s ezen belül a nem vagyoni kártérítés. Amit még érdemes megemlíteni, hogy az utóbbi években, főként azért mert a feleségemmel együtt elmélyedtem abba a katolikus lelki­ ségbe, amelyet Házas Hétvégének neveznek, az érdeklődésem a család, a házasság felé irá­ nyult. A házasság számos erkölcsi, jogi, mo­ rális vonatkozását próbálom meg egyre mé­ lyebben kutatni, és egyáltalán visszahozni mindazokat az értékeket, amelyek a mai vi­ lágban elenyésznek a házastársi, családi kap­ csolatokban. - Hogyan került kapcsolatba egyete­ münkkel? -1995-ben amikor, Zlinszky professzor éle­ te fő műveként elkezdte a kart alapítani, ak­ kor kért tőlem egy szándéknyilatkozatot, amely az akkreditációhoz kellett. A tárgyam még nyílván nem indult be ekkor, tehát ál­ lásba még nem kerülhettem, és így adtam a nyilatkozatomat. Két éves intervallumtól el­ tekintve 25 évet oktattam Pécsen. Megszűnt az alkotmánybírósági infrastrukturális hát­ tér, amely mellett meg tudtam oldani, hogy mindkét egyetemen oktassak Választanom kellett. Alapvetően azért döntöttem a Páz­ mány mellett, hogy mi, az oktatók a min­ dennapi munkánkban visszahelyezzük a jo­ got annak tiszta fényébe, s megtaláljuk újra az erkölcsi alapjait. Nekem még a jogot ide­ ológiaként tanították, azt mondták, hogy a jog a munkásosztály akarata az ellenállókkal szemben. Én ezt az ideológiát ugyan soha­ sem tettem a magamévá, de a jogi diplomá­ mat mégiscsak ilyen “filozófiai” alapon ab­ szolváltam. Nagy kihívás tehát számomra a tárgy természetjogi és erkölcsi megalapozá­ sa. Szerintem egy egyetem attól katolikus, hogy kik az oktatói, s mit oktatnak. Ezért örülök, hogy így döntöttem. - Hogyan látja a fiatal jogászok jövő­ jét? Mit gondol a túlképzésről? - Szkeptikus vagyok. Az a létszám, amivel egy egyetem dolgozik, nem igazán alkal­ mas oktatásra. A hallgatók nagyobb része egyáltalán nem találkozik az oktatókkal, semmilyen kapcsolatuk sincs. Bármelyik jogi egyetemet el lehet végezni könyvtár­ ból. Ilyen körülmények között igazából mi zömében, - s ez vonatkozik az ország bármely jogi karára- jogtechnikusokat képzünk. Egy kicsit félek attól, hogy nagy létszámban termelünk ilyen jogtechniku­ sokat az alvilág számára. Ugye a jog a ma­ ga hajlékonyságával nagyon sokszor a bűnelkövetők segítségére tud lenni. Ahogy napjaink világát nézzük, akkor lát­ juk azt, hogy sok sötét üzelem van, amik nem ritkán jogászi háttérrel működnek. - Mi a véleménye a legújabb kari taná­ csi döntésekről? - A vizsgákkal kapcsolatos döntésekkel egyetértek. Nem jók a görgetett vizsgák, a hallgató nem tudja építeni az egyik anyag­ részt a másikra. Én a magam részéről- akkor is, hogyha ez egy konzervatív nézet- támo­ gatom. Egyébként nem nagyon ismerem a Kari Tanács döntéseit, azt tudom, hogy ke­ vesebb fizetéssel kell tovább dolgoznom, de őszintén szólva ez nem érdekel. - Köszönöm a beszélgetést! SZABÓ VIKTOR kilencedik oldal �A hallgatói jogokról Karunkon rendszeresen hallhatunk olyan híreket, melyek különböző szigorítás­ ról, módosításról, negatív vagy pozitív változásról szólnak. A hallgató csak csó­ válja a fejét: már megint egy új szabály. Ha méltánytalannak érzi, lemegy a Spariba és felemeli a hangját (meg a poharat). De arra kevesen gondolnak, hogy a felsőoktatásban szereplő hallgatóságnak igen komoly, széleskörű jogai vannak. Elérkezettnek éreztem tehát az időt ahhoz, hogy kis jogi továbbképzéssel fá­ rasszalak Titeket. No meg a szerkesztőséget. Az elkövetkezendő pár számban a Felsőok­ tatási Törvényről (Ftv), Kormányrendele­ tekről és Miniszteri Rendeletekről esik szó. Elsőként az Ftv-t veszem nagyító alá. E számban a hallgatóknak nyújtható támoga­ tásokkal foglalkozom; majd a talán legfon­ tosabb és legizgalmasabb „hallgatói jogok”, vagy a hallgatók fegyelmi felelőségével fog­ lalkozó fejezet. Későbbre marad a záróvizs­ gákkal, diplomákkal foglalkozó joganyagok ismertetése is. Az Ftv. Az 1993. évi LXXX. törvény. A Preambulumából megtudhatjuk, hogy Î, .. .A magyar felsőoktatás első önálló törvé­ nyi szabályozásának alapját az alkotmányos emberi jogok, az európai egyetemek Magna Chartája, valamint a társadalmi és a nemze­ ti lét jobb feltételeinek megteremtése iránti igény alkotja... J) A Felsőoktatásban - mint Intézmény két típusú intézmény-szereplővel találkoz­ hatunk: az állami és a nem-állami intézmé­ nyekkel. Az Ftv hatálya kiterjed az 1§ (1) a) szerint a Magyar Köztársaság területén mű­ ködő felsőoktatási intézményekre; b) a fel­ sőoktatási intézmények oktatóira, tudomá­ nyos kutatóira és hallgatóira, valamint az oktatásban, a tudományos kutatásban, to­ vábbá a felsőoktatási intézmények feladatai­ nak megvalósításában közvetlenül részt ve­ vő foglalkoztatottakra. A „felsőoktatási intézmény” fogalmát a 2§ alapján ismerhetjük meg. (2. § (1) Felsőokta­ tási intézmények: az állami és az állam által elismert nem állami egyetemek és főisko­ lák.). így az Ftv hatálya ugyanúgy vonatkozik a nem állami (egyházi vagy alapítványi) in­ tézményekre, mint az államiakra. Ott, ahol a jogalkotó csak az egyik típusú intézmén^ől kíván szabályozni, azt külön kihangsúlyozza. Ellenkező esetben ránk, PPKE-s hallgatókra is alkalmazható a törvény. A hallgatói státuszt (jogviszonyt) egyértel­ műen határozták meg. De a jogviszony szü­ netelhet is. (28. § (1)). Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a tanulmányok tizedik oldal folytatásához szükséges beiratkozást nem végezte el. Két év szüneteltetés után a hall­ gatót törlik a névsorból, hacsak a hallgató kérelmére a felsőoktatási intézmény nem engedélyezte a törlés mellőzését. Bevezetőül ennyi. Fontosabb kérdés a hallgatók szempontjából, hogy a hallgatók mely juttatásokban része­ sülhet. A 30. § (l)-e írja elő, hogy a felsőok­ tatási intézmények nappali tagozatos hallga­ tói (...) az alábbi juttatásokban és kedvezmé­ nyes szolgáltatásokban részesülhetnek: a) ösztöndíj (pl. köztársasági, tanulmányi ösztöndíj); b) pénzbeli szociális támogatás; c) tankönyv- és jegyzettámogatás; d) diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés, il­ letve az ezt kiváltó lakhatási támogatás; e) jogszabályban vagy az intézményi Sza­ bályzatban megállapított további tá­ mogatások. A (2) szerint más oktatási formában részt vevő hallgatók számára is megállapíthat a Kormány rendeletben juttatásokat, kedvezményeket. De a (3) kimondja, hogy munkájuk mellett felsőfokú képzésben résztvevők számára kedvezmények (tanulmányi szabadság, munkaidő-kedvezmény, valamint egyes költségek megtérítése stb.) adhatók. A tanulmányi szerződést (természetes vágyj ogi személlyel) elviekben bárki köthet egyrészt a Munka Törvénykönyve 110. § alapján, vagy a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény alapján. Mindezt a végzettség (oklevél) meg­ szerzése utáni munkavégzés vagy szerzői (iro­ dalmi, művészeti, tudományos és ezekkel ro­ kon) alkotótevékenység teljesítése ellenében. A 31. § a tandíjra, a költségtérítésre és az egyéb díjakra vonatkozó szabályokat állapít­ ja meg. A (6) b) szerint az első doktori kép­ zésben résztvevőket első két tanulmányi évükben, amennyiben a Szabályzatban meghatározott oktatási tevékenységet foly­ tatnak, illetve a harmadik tanulmányi évben tandíj mentesség illeti meg. Talán a legérdekesebb kérdés az, hogy a hallgatók milyen egyéni és kollektív jogok­ kal rendelkeznek. 32. § (1) kimondja, hogy „A felsőoktatási intézmények az oktatók, a tudományos ku­ tatók és a hallgatók számára biztosítják az oktatás, a tudományos kutatás, a művészi al­ kotó tevékenység és a tanulás szabadságát”. Ennek értelmében a hallgatók joga többék között a felsőoktatási intézmény megválasz­ tása, megváltoztatása, más szakok, karok és felsőoktatási intézmények előadásain való részvétel (melyet a fogadó intézmény Sza­ bályzata korlátozhat). Ugyanezen bekezdés d) pontja szerint a hallgatói jogok között szerepel „az előadók és más oktatók megvá­ lasztása, a párhuzamosan meghirdetett elő­ adások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások közötti választás, párhuzamos képzésben való részvétel - a képesítési köve­ telmények által - meghatározott keretek kö­ zött. Egyik legvitatottabb kérdést szabályoz­ za e szakasz (32§ (1) e)): a hallgatókjoga az oktatók munkájának véleményezése is. A felsőoktatási intézmény oktatói mellet min­ den hallgatónak joga (34§), hogy javaslatot te­ gyen a felsőoktatási intézmény életével kap­ csolatos bármely kérdésben, s ezekre érdemi választ kapjon; vagy akár az intézmények Sza­ bályzatát követve használja a felsőoktatási in­ tézmény létesítményeit, eszközeit és berende­ zéseit (de az amúgy is nyilvánvaló). Mára már aktuálissá vált a doktori képzésben részt vevő hallgatók ügye is. Ezt szabályozza a 35/A§, mely szerint a - doktori képzésben részt vevő - hallgató oktatói feladatokat vállal­ hat. Az oktatói munkát végző doktori képzés­ ben részt vevő hallgatót e tevékenysége során megilletik az oktatókjogai, és terhelik az okta­ tók kötelességei, továbbá oktatói munkájáért kormányrendeletben meghatározott külön díjazásban részesül. A hallgatókat természetesen kötelezettségek is terhelik. így a TVSz. betartása. Nem el­ hanyagolható tény azonban, hogy a TVSz betartása - 36§ - a hallgatóknak és az okta­ tóknak egyaránt kötelező. (Példaként az ok­ tatóknak is kötelességük késés nélkül meg­ jelenni a vizsgákon). A hallgatók kollektív jogaikat - képviselet útján - a Hallgatói Önkormányzat (annak Választmánya) útján érvényesíthetik. Erről, valamint többek között a diplomázás új fel­ tételeiről lesz szó a következő számban. BALOGH ANDRÁS JÓZSEF (BAJ.) �N Gladiátor: tévedések az Oszkár-halmozó szuperprodukcióban - Az első harci játékokat elhunyt, nemes hadve­ zérek tiszteletére rendezték az ókor kezdetén. (Ld: Homérosz: Iliász; Patroklosz temetése) Kr.e.: 264-ben volt az első viadal Rómában, ahol még csak 3 pár küzdött. 65-ben, Julius Caesar apja emlékére már 320 pár gladiátort állított ki a Colosseumban. Scott filmjében, Kr.u.:180 táján, Commodus császár elhunyt apja emlékére nyitotta meg újra az arénát. Ez idő tájt már egyértelműen nem a ha­ lotti kultusz állt a játékok hátterében, annál in­ kább a rendező népszerűsítése. A mai választási kampányok ősének tekinthetjük. A produkcióban Marcus Aurelius betiltat­ ta a gladiátorok összecsapásait, és fia, Commodus a nép kedvéért törölte el intézke­ dését. Hiteles források tanúsága szerint sem filozófusok (Cicero v. Horatius), sem az ural­ kodók j nem: találtak erkölcsi kivetnivalót a gladiatúrában. A „filozófus császár”: Marcus Aurelius sem aggályoskodott... Ez a véres cirkusz nem kényszerítettségen alapult, fegyencek ritkán álltak gladiátornak. Inkább szabadok, és rabszolgák fordultak elő köztük; a szabadok szerződést kötöttek a lanistávali a rabszolgákat uruk beleegyezésük­ kel adhatta el e célra. (A lanista kiképző és .menedzser” volt egy személyben.) A servusok felszabadításuk reményében, a szabad férfiak a magas bérezés miatt szegőd­ tek gladiátornak. Sikeres viadal esetén egy legionista évi bérének háromszorosát is meg­ kapták. Az előadáshoz jól képzett harcosokra, katonaviseltekre volt szükség. A filmen;látha­ tó, magát összepisilő alak elképzelhetetlen, botrányba fulladt volna a műsor. A gladiátorok nem cellákban laktak, ha­ nem erre a célra épített kiképzőiskolákban, amiket tévesen kaszárnyának hittek egyes ré­ gészek. A harcos családjával, vagy szeretőjével élhetett ott . Tény, hogy a szabadok is a rab-; szolgákkal azonos jogállásúvá váltak. Az arénában nem estek azonnal egymásnak, mint az őrültek, hanem a császár köszöntése után, először tompa fegyverekkel bemelegítet­ tek. Eztán jöhetett a vérremenő harc; A küzde-; lem legtöbbször az egyik fél kapitulációjáig folyt. A megsebesült, V. érezhetően gyengébb fél balkeze feltartásával jelezte megadását. A rendező ekkor a közönség ítéletét kérte, melyet-népszerűsége kockáztatásával-, nem volt kötelező betartania. A populus legtöbb­ ször lefelé tartotta hüvelykujját. E ,;halálbüntetés” esetén a győztes fél megfojtotta a vesz­ test (nem kaszabolta le...). A legsikeresebb gladiátornak jutalom, és babérkoszorú járt. A filmen látható „csapatszellemnek” sincs ér­ telme. A harcosok „egymás hátán” juthattak elő­ re, legfeljebb azonos vidékről származók, kato­ natársak tartottak össze \ Aki; győzött, azé volt a dicsőség, é.s tovább életben maradt! Nem egy­ máson, inkább magukon igyekeztek segíteni... Valószínűleg az is tévhit, hogy a keresztény­ ség vetett véget a véres játékuk. Valószínűbb, hogy a nézők egyre kezelhetetlenebb vérszomja, és a költségek megnövekedése miatt; azaz állam­ biztonsági okokból szüntették meg a nyolc év­ századon át virágzó „ókori pankrációt”. NÁDAS! VIKTÓRIA A Szent Ignác szakkollégiumról A szakkollégiumokról: A szakkollégiumok elitképző civil szerve­ zetek, melyek fejlett tanulmányi rendszerük­ kel, az egyetemen kívüli képzés biztosításával lehetőséget nyújtanak az egyetemi képzésnél mélyebb és szélesebb horizontot felölelő is­ meretek elsajátítására. Céljuk olyan fiatal ér­ telmiségi réteg nevelése, amely szaktudása és társadalmi érzékenysége révén a későbbiekben jelentős közéleti formáló szerepet tölthet be. A gyökerek: A kollégium 1991 óta létezik, idén ünnepli fenn­ állásának tizedik évfordulóját. A hasonló szelle­ miségű kollégiumok között elsőként nyithatta meg kapuit. Kezdetben a Szent Márton Alapít­ vány tartotta fenn az intézményt, ennek meg­ szűnése után ezt a feladatot a Jézus Társasága Alapítvány, tul^donképpen a jezsuita rend vállal­ ta magára. A két alapítvány között kezdettől fog­ va komoly szakmai- erkölcsi kapcsolat volt. A kollégium célja, hogy olyan katolikus értelmisé­ get formáljon, amely felelősséget és elkötelezett­ séget érez mind szűkebb közösségéért, mind ha­ zájáért, és kész a hagyományos keresztény érté­ keket a társdalomban képviselni. A kollégium célja: Az Szent Ignác Szakkollégiumnak az Alapok­ iratban megfogalmazott célja olyan keresztény értelmiségiek nevelése, akik egyfelől a lehető legmagasabb szintre törekednek szakmájuk­ ban, másfelől hitelesen képviselik és szolgálják az Egyházat és a társadalmat. Az alapítás óta el­ telt idő során világossá vált, hogy e cél igenis reális, elérhető, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy e tíz év alatt a kollégium pezsgő szellemi-kulturális műhellyé fejlődött, s ezen folyamat dinamikája máig változatlan. A diákokat Budapest egyetemeiről és főiskoláiról vesszük fel többszintű felvételi eljárás során. Ez írásbeli fordulóból, elbeszélgetésből és „szimpá­ tia” fordulóból áll. A férőhelyek iránt nagy az ér­ deklődés, négy- ötszörös túljelentkezéssel szá­ molhatunk Az intézmény koedukált, jelenleg 51 belsős, 15 külsős diákunk van. A Kollégium most felvételit hirdet bármely budapesti egyetem vagyfőiskola nappali tagozatos hallgatói részé­ re. Jelentkezési lap és pályázati kérdőív, valamint további információk rólunk letölthetők a wwwszentignac.hu címről, valamint igényelhe­ tő az iroda@szentignac.hu e-mail címen, illetve a 282-9848 telefonszámon, valamint személye­ sen a XDÍ kér. Hunyadi u. 2-4. alatt. A pályáza­ tok leadásának határideje 2001. április 27. Amennyiben először szívesen elbeszélgetnél személyesen valamelyikünkkel az egyetemen, örömmel állunk rendelkezésedre: Kósa Móni (I. évfolyam); Bózsó Andrea, Nagy Zoltán, Fischera Anett (III. évfolyam). Seres Tamás, Soós Mihály, Tóth András (IV évfolyam). Bármelyikünknél e-mailben is: családnév. utónév@szentignac.hu, valamint telefonon: 282-9772, mobilon: 06 20 310 4333 Az Alapító köszöntése Március 7-én ünnepelte 73. születés­ napját a Kar alapító dékánja, a Jog­ történeti Intézet vezetője, Zlinszky János Professzor Úr. Ez alkalomból gyűltek össze az Intézet oktatói, ad­ minisztrátorai, demonstrátorai és a római jogi gyakorlatvezetők, hogy e jeles napon köszönthessék profeszszorukat. Az ünnepség csendesen, mondhatnánk szűk intézeti körben” zajlott. Elsőként 95' Dr. Botos Gábor tanár úr szólt az egy­ begyűltek nevében, hangsúlyozva, hogy a Prodékán Úr nélkül nem is le­ hetnénk így együtt ezen a Karon, me­ lyet elsősorban neki köszönhetünk. Zlinszky Professzor Úr a jogtörténeti tárgyak fontosságát húzta alá, mely a jogászképzés alapját jelenti. Építkezni pedig - mint mondta - csak biztos ala­ pokra lehet, mert aki nem így tesz, an­ nak házát elmossa az eső. Rámutatott arra is, hogy e tárgyak oktatásában mekkora szerepe volt és van a közös munkának. Ezután Dr. Schmidt Beatrix, a ta­ nítványból lett tanár kolléga az Egye­ tem alapító rektorának, néhai Gál Fe­ renc Atyának a szavait idézte szeretett tanárának. Zlinszky Professzor Úr szerint meg kellene különböztetni az évfordulót a születésnaptól, mert szü­ letésnapként már a 74.-et ünnepelte, hisz abba bele kell számítani a O.-at is, azaz a születés napját. Végül a jelenlé­ vők segítségét kérte az étel s ital elfo­ gyasztásában, elvégre nemcsak igéből él az ember. S mit kérhetünk mi, az Intézet de­ monstrátorai? Minél több alkotásban gazdag, tevékeny évet egészségben, hisz mindnyájunknak van mit tanulnunk a Prodékán úrtól. Isten éltesse sokáig Ka­ runk Alapítóját! MÁNDICS BOTOND FISCHERA ANETT tizenegyedik oldal �Gróf Esterházy János Egy háborús bűnös arisztokrata „Soha semmilyen jogunkról lemondani nem fogunk, mert csak az a nemzet veszhet el, amely önként mond le valamely jogáról.” Életútja: Született: 1901. március 14-én 1924 - házasságot köt Serényi Lujzával, mely­ ből két gyermeke születik: János és Alice. 1932 - az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke. O lesz a Csehszlovákiai Ma­ gyar Népszövetségi Liga elnöke is. 1935 - Kassa képviselője á Prágai parla­ mentben. 1936— az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt egyesülésével létre­ jött Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke. - visszautasítja az Eduard Benes köztársasá­ gi elnök által felajánlott miniszteri posztot. 1938 — Kassa Magyarországnak való átadá­ sakor bejelenti, hogy Szlovákiában marad, s egyúttal jogszerű bánásmódot kér a Ma­ gyarországhoz került szlovákok részére. 1939 — rádióbeszédében üdvözli a Szlovák Köztársaság megalakulását; elhatárolja magát és pártját a nemzetiszocialista eszméktől; a világháború kitörésekor a lelkiismeret szavá­ nak való engedelmességre szólít fel; megin­ dítja a Magyar Hírlapot Szlovákiában. 1940-1942 - Magyar Ház Mozgalom; Ma­ dách Könyvesház; á;. Szlovákiai Magyar Kulturegylet újjászervezése; előadások a Debreceni Nyári Egyetemen. Idén ünnepeljük gróf Esterházy János már­ tírsorsú felvidéki magyar poltikus születésé­ nek centenáriumát. Ennek emlékére szerte az országban. Magyarországon és Felvidéken is számos ünnepséget szerveznek a kisközös­ ségek, az ősz folyamán szobrot is avatnak tiszteletére Tatán. Mádl Ferenc Köztársasági Elnök Úr már előre elvállalta az összes ma­ gyarországi ünnepség, megemlékezés fővéd­ nökségét. ígérte, hogy ahol tud ott lesz. A megemlékezések kezdete és egyben csú­ csa is az a március 11-én tartott nagyszabá­ sú ünnepség volt, melyet a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Rákóczi Szövetség szervezett az Országgyűlés felsőházi (ma 99-.konferencia”) termében. 10 éve várt min­ den szlovákiai magyar erre az alkalomra, hogy a rendszerváltozás után végre megpró­ báljuk helyesen értékelni történelmünket. Esterházy János, a két világháború közötti csehszlovákiai magyarság vezetője, az első bécsi döntés után is - melynek során Felvi- tizenkettedik oldal I 1942. május 11. - a szlovák parlament ülé­ sén egyedül ő nem szavazza meg a zsidók deportálásáról szóló törvényt. 1944 — tiltakozás Magyarország német meg­ szállása ellen; a nyilasok letartóztaták, majd lemondásra kényszerítik; körözi a Gestapo. 1945 - újból ő a pártelnök; a háború végén nem 'menekül el az országból; a szlovák hatóságok letartóztatják, átadják a KGBnek, a Magyar Párt több vezetőjével együtt a Szovjetunióba hurcolják; a Gulag mun­ katáboraiba kerül. 1947. november 16. — a Szlovák Nemzeti Bíróság távollétében halálra ítéli. 1949 - a szovjet hatóságok visszaadják a csehszlovák belügyi szerveknek; a köztársa­ sági elnök, közbenjárásra a halálos ítéletet életfogytiglanra változtatja. 1950-1956 - börtönről börtönre hurcolják. 1957. március 8-án a csehországi mirovi börtönben, ötvenhét éves korában meghalt. Hamvai kiadását és eltemetését a mai napig nem engedélyezték. A szlovákiai magyarság Mindszentyje. O az, áld örök példakép minden szlovákiai ma­ gyár . politikus számára. Végigszenvedte a íi XX. század minden gyötrelmét. dék legnagyobb részét visszakapta Magyar­ ország - a Csehszlovákiában rekedt 80 ezer magyarral maradt. Birtokait elvették, ennek ellenére adóznia kellett utána. Mégsem tud­ ták tönkretenni. Budapestről kapott támo­ gatások segítségével óvta meg a kisebbség­ ben rekedt magyarságot, a szórványban élő­ ket. Infrastruktúrát biztosított annak érde­ kében, hogy nemzeti kultúrájukat, hagyo­ mányaikat tudják hol ápolni, gyakorolni. Érdekeikért mindig szót emelt a szlovák parlamentben. Egyben a Magyarországnak visszaadott területeken élő szlovákokra is fi­ gyelt. Egyedüliként szavazott nemmel a szlovák parlamentben a zsidók deportálásá­ ról szóló törvényjavaslatról (mert Szlováki­ ában rögtön a deportálásról hoztak tör­ vényt, és nem az elkülönítésükről). »• .. En ellenben, mint az itteni magyarság képvise­ lője, leszögezem ezt, és kérem tudomásul venni, hogy azért nem szavazok a javaslat mellett, hanem ellen, mert mint magyar és keresztény és mint katolikus a javaslatot isientelennek és embertelennek tartom. 99 (A zsidók deportálásáról szóló törvényjavas­ lat elutasításának indokolása. Kézirat; Or­ szágos Levéltár, K-63-1942/65.). Saját vagyonát feláldozta a szlovákiai ma­ gyarságért, a mai napig háborús bűnös, a Szlovák Köztársaság ellensége. Rehabilitálása még nem 99-,időszerű”. Annak ellenére sem, hogy Orbán Viktor miniszterelnök személyesen Mikulás Dzurinda szlovák mi­ niszterelnökhöz fordult ennek érdekében. Esterházy János gróf a mai napig a mirovi tömegsírban van eltemetve, mert a cseh és a szlovák hatóságok nem engedik exhumálni holtestét. A Gustav Husak vezette csehszlo­ vák kommunista rezsim félt. Félt, hogy Esterházynak még hamvai is olyan erős fényt bocsátanak ki, mely megvakít mindenkit. Ez a félelem az egyik közös öröksége Csehországnak és Szlovákiának mind a mai na­ pig. Még mindig szerves részét képezi a két ország alkotmányának a híres Benesi Dek­ rétum (mely szerint a magyar nemzet kol­ lektív háborús bűnös). Ezek az országok ve­ lünk együtt fognak csatlakozni az Európai Unióhoz... A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériu­ ma jegyzékben tiltakozott a Magyar Köztár­ saság Külügyminisztériumánál az ellen, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése helyszínt biztosít egy ilyen személyről való szervezett megemlékezéshez. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériu­ ma jegyzékben adta tudtul a Szlovák Köz­ társaság Külügyminisztériumának, hogy a Szlovák Köztársaság tiltakozása valószínűleg a történelmi tájékozatlanságából eredhet. RABONBÁN �l'— A történelmi Magyarország nemzetiségeinek története 2. ... a múltkori befejező gondolattal kapcsolatban meg kell jegyezni azonban, hogy Moldvát Havasalföld irányából, tehát Dél felől is célba vették - csak a pontosítás végett. Bár már a 14. századtól történtek kísérletek katolizálásukra, a románok hite az ortodox hit volt, s ezt őrizni igyekeztek, mert úgy érezték, ez különbözte­ ti meg őket Erdély többi nemzetétől. A török m^elenése új távlatokat nyitott előttük, egyf^ta belső migráció indult meg. ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy ahon­ nan a magyarok kivándorolni kényszerül­ tek, ott a románok letelepedtek. (Erre kitű­ nő példa Várad 1660-as pusztulása.) A törté­ nethez hozzátartozik Mihail Viteazul, alias Vitéz Mihály havasalföldi vajda esete, aki 1599-ben bevonult Erdélybe, ezért több ro­ mán történész őt tekinti a három ,,román”(!) fejedelemség első tudatos egye»• sítőjének. Rajtuk kívül nem sokan... A 18. századra már hatalmas méreteket öltött beáramlásuk, míg a század elején számuk a félmilliót sem érte el, a század végére több mint egymillióan voltak. Az a veszély azért nem fenyegetett, hogy egész Közép-kelet Eu­ rópa románajkú lesz, de pl. az Andreanum te­ rületén élő szászok a magyarok betelepülését még meg tudták akadályozni, a románokét már nem. A század végére Erdély legnépesebb nemzete lettek. Bár sok helyen nem fogadták őket ellenszenvvel, az oklevelek tanúsága sze­ rint megijedtek „szaporaságuktól”. Már elér­ tek a mai Magyarország területén fekvő Új fehértót, Kislétrát, Nyíradonyt, Nyírac^ádot, Kiskállót is. Áttérve a 19. századra, elsősorban a romá­ nok nacionalista mozgalmairól kell egy-két szót ejtenünk, amikor is újra feltűnik a 15.16. században kialakult dákoromán elmélet. (Ez az elmélet már Antonio Bonfminál, Mátyás királyunk történetírójánál is felme­ rül, így több se kellet a román történészek­ nek.) Ezt elsősorban Havasalföldön és Moldvában hangoztatták, de még ennek a ,,stabil oszlopokon álló” elméletnek is vol­ ír tak buktatói. így például az, hogy meglehe­ tősen kevés román beszél, vagy oeszélt lati­ nul, másrészt csak a 17. században csatlakoztak a római egyházhoz. A dákoromán el­ mélet Erdélyi r triásza: ' Gheojghe Sincai, Samuil Micu és Petru Maior. Ok Rómát és Bécset is bejárva „felfedezték.5»’ a román nyelv latin jellegét, innen pedig már csak karnymtásnyira ­ karnyújtásnyira volt az elmélet elmelet helyénvaló n« ságának bebizonyítása. Ez már politikai kérdés is volt, a románok h hegyeket mozgattak meg, hogy bebizonyítsák, ok Erdély őslako­ sai. (A római ereoettel kapcsolati):»an csak megjegyzem, hogy ekkor tértek át a cirill betűs írásról a latin betűsre...) Ekkor még csak az volt a céljuk, hogy őket is elismerjék Erdély negyedik nemzeteként a ma^ar, a székely és a szász mellett, ezt bi“onyitja 1791-es felterjesztésük zonyitja felterjesztesük is lí. Lipót elé, a Supplex Libellus Vlachorum. 1848 egyik követelése volt nálunk az unió megvalósítása Erdéllyel. A románok - mond­ hogy őket meg juk joggal - azt séreímezték, sérein sem kérdezték ez Enne! megfelelőíZ ügyben. Ennek en a balázsfalvi ülésen a radikálisok kereked- tek felül Avram láncúval az élükön, s kimondták, hogy nem támogatják a magyar szabadságharcot, sőt fegyvert is fogtak ezt bi oi-­ zonyítandó. Ha már így belelendültek, létre­ hozták a Román Nemzeti Bizottmányt is. Persze mikor felismerték, hogy az udvarnak csak addig van rájuk szüksége, amíg a magyar szabadsá^arcot le nem veri, kissé visszavettek az iramból. 1849. júliusában a magyarok és a románok végül megegyeztek, s így elv­ ben béke született a két nemzet között. Ez persze nem tartott sokáig, mivel a kiegyezés után, 1868-ban bevezették az új nemzetiségi törvényt, s hatályba helyezték a magyarok áltál rég áhított uniót. Az első világháború előtt ugyan a Munka­ párt élén álló Khuen-Héderváry Károly fel­ vette a kapcsolatot a románokkal, sőt maga Ti­ sza István is hajlandó lett volna engedménye­ ket tenni, a megegyezés azonban a két fél szándékainak elterése miatt meghiúsult. A há­ ború kiélezte a nemzetiségek közti ellentéte­ ket, a románok ráadásul 1916. augusztusában titokban egyezségi:t kötöttek az antanttal Bukarestben, mely Ér .mondj a, hogy a szövetséges hatalmak hozzájárulnak a románok területi kívánságaihoz. Ennek köszönhetően 1918ban a Román Nemzeti Tanács szinte azonnal visszautasította Jászi Oszkár, a Károlyi kormány nemzetiségügyi miniszterének javasla­ tait, mely a románoknak széles körű önkormányzatot ígért. A kisujj unk már kevés volt, a románok pedig a győztes oldalon álltak. A há­ ;gyenes következménye ború elvesztésének egyenes limas trianoni békeszervolt a számunkra fájdak...... .... ződés. (Folytatása következik) VINCZE SZABOLCS „Megtartani önmagunkba vetett hitünket  Vendégünk volt Csdky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese l!i Március elsején a díszteremben tartott teltházas előadást Csáky Pál;'szlovák kormányfő-helyettes. Beszámolt a Magyar Koalíció Pártjának a kormányban eltöltött két éves tevékenységéről, valamint vázolta a közeljö­ vő lehetőségeit. Ratifikálás előtt áll például a nyelvi charta, amely megkönnyíti majd a’, magyar nemzetiségűek számára anyanyelvük használatát. A szlovák alkotmány mòdosításával létrejönnek a megyei önkormány- mint egy szlováknak, hiszen nekik a magyar mindenképpen érdemes volt az MKP-nek belépni a koalícióba, az azóta eltelt két eszkisebbség céljait kell szolgálniuk. A jövő legfontosabb célja megállítani á tendő, amely a felnőtté válás időszaka volt a kormány egésze számára, egyfajta garancia szlovákiai magyarok anyaországba történő lehet a jövőre nézve, garancia arra, hogy a , kivándorlását. A párkányi híd, mely év végékisebbségek azonos jogokat élveznek majd, ' re várhatóan elkészül, szimbolizálja a két mint a szlovák nemzetiségűek. Kiemelte azt ország kölcsönös egymásrautaltságát és vihogy a magyar politikai erők komoly s'zé- . szonyuk szükségszerű javulását; „Tartsuk repet játszottak és játszanak Szlovákia de- ;; meg önmagunkba vetett hitünket”- figyelmokratizálódásában, így támogatva az or- , meztetett búcsúzóul Csáky Pál. ?! zátok, ezáltal a hatalom jobb megoszlása válik lehetővé. Csáky Pál elmondása szerint szág Uniós csatlakozásának tervét. Egy magvar politikusnak nolitikusnak mindig többet kell tennie, tennie. gyár KÚRÁN ANDRAS « A Mathias Corvinus Collegium FELVÉTELI PÁLYÁZATOT HIRDET jog, modern történelem, média, nemzetközi kapcsolatok és közgazdaságtan iránt érdeklődő kiemelkedően tehetséges elsőéves egyetemi hallgatók számára. Felvételire pályázni egy 5-8 oldalas rövid esszével 2001. május 18-ig lehetséges. A dolgozatok címei március második felében kerülnek közzétételre. További információk a www.collegium.hu honlapon olvashatók, e-mailban tihanyia@elender.hu, illetve a 267-6597 számon kérhetőek. tizenharmadik oldal �VEDD ES OLVASD! Németh Adám rovata Kisvárosi levelek Egyház és kommunikáció (avagy www.katolikus.hu) Az ítélet idei első számában jelent meg B. Á. monogram alatt (egész pontosan felett) egy cikk, amelyben a szerző a Magyar Katolikus Egyház óriásplakátjáról ír, talán kicsit furcsa módon. Az említett óriásplakát az Egyház új média­ stratégiájának része. Erről a programról ren­ deztek konferenciát a PPKE-BTK-n február 14-én Veres András püspök, a Magyar Katoli­ kus Püspöki Konferencia titkára és Juhász Ju­ dit, az MKPK sajtófőnöke részvételével. Ezzel a médiastratégiával igyekszik kihasz­ nálni az Egyház a rendszerváltozással vissza­ kapott kommunikációs lehetőségeit. Az Egy­ ház Kommunikációja Jézus Krisztussal kez­ dődött. Azóta az élőszó mint eszköz mellett a technikai fejlődéssel számtalan új eszköz je­ lent meg. Az Egyháznak pedig a CIC. szerint feladata felhasználni a technika vívmányait a hit hirdetése során céljának, a lelkek üdvössé­ gének elérése érdekében. Ez a kommunikációs stratégia persze koránt­ sem a magamutogatásról szól, hanem a tanúsagtételről. Ennek eszköze többek között a tavaly indult egri katolikus rádió, a közszolgálati- és kereskedelmi médiában egyaránt megjelenő tár­ sadalmi célú hirdetés, valamint az európai püs­ pöki karok közül először a magyar által elindí­ tott internetes oldal (a honlap címe). Az új mé­ diastratégia célja mindössze a figyelemfelkeltés, annak megmutatása, hogy az Egyház nem csu­ pán a templom és a sekrestye falai között műkö­ dik, hanem emberekből álló élő intézmény. Márpedig ha így tekintünk az Egyház kommu­ nikációjára, akkor az óriásplakát sem a „pápa + tömegjelenet a Hősök terén” képletből áll össze, hanem az élő Egyház jelképe. Kedves Barátom! fotó, vagy ilyenekből összeállított mozaik. Természetesen a modem eszközöket fel kell használni, de mérlegelni kell, hogy egy-egy meg­ nyilatkozással milyen hatást váltunk ki másokból. BÁNÉI ÁKOS (teológus-hallgató, PPKE) A rovatvezető véleménye: ]ó ötlet ilyen eszközöket felhasználni a mai világban. De ha már élünk az ilyen lehető­ séggel, érdemesebb sokkal jobban élnünk vele. Elgondolkodtató: nem lehetne-e példá­ ul a plakát megjelenése előtt rajzpályázatot, ötletpályázatot kiírni arról, hogy milyen is legyen egy ilyen plakát? Esetleg beszélgetni más felekezetekkel is erről, hiszen az 1000 évből nem kis ideig közösen tevékenyked­ tünk, éltük meg hitünket. Van még mit fejlődnünk a kommunikáció te­ rületén (az egyházi intézményeken belül is, pl. az Egyetemen az egyes döntések megho­ zatalánál...), de a helyzet nem reménytelen, sőt... NÉMETH ÁDÁM Poupard bíboros a PPKE díszdoktora A PPKE március 1-jén díszdoktorává fogadta Paul Poupard bíborost, a Kultúra Pápai Taná­ csának elnökét. Kedvés Deák Bertold és Szamos Márton! Ma, mikor olyan világban élünk, mikor a rop­ pant tudományos-technológiai fejlődés ellené­ re az emberek többsége szkepticizmusba me­ nekül, amikor - Erdő Péter rektor üdvözlő be­ szédében elhangzott szavait idézve - „amikor európai-keresztény kultúránk magva megha­ sadt” különösen kívánatos e tudós főpap mun­ kásságának példaként való felmutatása, bizonyí­ tékául annak, hogy a hit, a tudomány és a kul­ túra elválaszthatatlan egységet alkot. Köszönöm kiegészítő erővel is bíró reagálásoto­ kat előző cikkemben lévő megállapításaimra, melyeket ezúttal röviden konkretizálok. Jobb lett volna; ha „saját szánkból” hangzik el a plakáton lévő üzenet - a következőképpen: .....Veletek és értetek - a Magyar Katolikiis Egy­ ház” . Ezáltal sokkal elfogadhatóbb a megnyilat­ kozás, mert rni mondjuk ki az üzenetet, és nem a szemlélő szájába kényszerítjük. A magasból lefényképezett tömegnél előnyösebb lett volna egy személyesebb benyomást nyújtó Paul Poupard Franciaországban született 1930ban. 1954-ben szentelték pappá. Teológiából és történelemből doktorált a párizsi Sorbonne-on. A hit és az ész kapcsolatát, illetve az egyház és az állam közti viszonyt elemző diszszertációi mintha előre vetítették volna az evilágban az evilágért munkálkodó, a tudományos felké­ szültséget a gyakorlati társadalmi (világi) prob­ lémák leküzdése szolgálatába állítani képes egy­ házi közéleti személy életútját. Paul Poupard tíz éven át a párizsi katolikus egyetem rektora'volt, majd párizsi püspök, érsek, 1985-től bíboros. DEÁK BERTOLD - SZAMOS MÁRTON tizennegyedik oldal Nem akarok még egy huszadik századot. Igen, maga volt a tudás ez a XX. Atombomba, repü­ lők, űrhajók. Lehet ezt még fokozni? Igen le­ het. Lehet hogy holnap a levegőben szárnyal­ hat az ember szomszédtól szomszédig, kaputól kapuig. Lehet, hogy lángost sütünk a Marson. Jól van, ez mind rendben van. Ha az ember va­ lamit meg tehet: meg is teszi... Nem akarok még egy XX. századot. Működ­ tünk Júdásként eleget, fáradhatatlanul. A tudás, igen, az nagyon fontos valami, csak még okos fi­ lozófusok sem igazán tudják, hogy mi is. Fűtött szobából nézhetjük majd a háborúkat. a ^épek halálát, és elhisszük, hogy a MATRIXban mi vagyunk. Benne vagyunk és nem rajta kívül. Hát ez a tudás? Shakespeare újra megdicsőül („Színház az egész világ..Arany tompán kopogtat a ko­ ponyákban („Vérszagra gyűl az éji vad...”); Bili Gates maga lesz az élő totem („A XXI. században az győz, aki az információözönben helyesen szelektál.” Lásd: Diderot - ember­ gép); Máraiból csak a csonkig égett gyertya marad (tanárnő az órán: „Márai író volt, költő és öngyilkos. És akkor most térjünk át Frederick Forsythra...”); Vivaldiból gyászze­ ne lesz (: a természet gyászzenéje, utolsó ka­ pocs az évszakokhoz, a csiripelő madarakhoz); Petőfinek végül igazat adnak ( „Elhullt a virág...”); Éljen az emberiség „nulla toleran­ cia clausulája”! Önmagunk ássuk a sírunkat. Uram! Hol vagy? Irgalom, irgalom... Nem, nem lehet ilyen a XXI. Ez egy nyerő szám, az évszázadnak is ilyennek kell lennie. Vagy nem? De mi az, hogy nyerni, mit lehet nyerni? Mi az, hogy tudni? Te tudod milyen lesz a XXI-es? Megelepnél, ha azt mondanád, hogy igen... Nekem csak a remény marad: Ahol túlárad a bűn ( az emberi hülyeség), ott túlárad a kegyelem is... Testvéri szeretettel: NÁDI Számos franciaországi tudományos-művé­ szeti társaság tagja, elnöke, több nemzetközi díj kitüntetettje, mégis elsősorban az embe­ rek, kultúrák és vallások közeledése érdeké­ ben folytatott szeretetteljes dialógusnak kö­ szönhetően övezi őt általános tisztelet Euró­ pában. Vatikáni küldöttként sorra kereste fel a világ- és egyházpolitikailag „érzékeny” he­ lyeket (így Magyarországot is.) (AZ ÚT EMBER ALAPJÁN) �a A század tanúja A Horváth Mihály-téri Pázmány-szobor története dőjelezte a Bakáts téri helyszín alkalmassá­ gát, mert véleménye szerint a kegyelet pa­ rancsa, hogy Pázmány Péter szobra a belvá­ rosban legyen. E célból a Barátok belvárosi temploma előtt lévő teret javasolta helyszí­ néül. Azért is ez volna a legméltóbb hely vélekedett Acsay -, mert a közelben emel­ A katolikus érsek szobra a Ferenc József ál­ kedik a Tudományegyetem Palotája, amely­ tal Magyarországnak adományozott tíz szo­ nek közelsége a Karalapító munkásságát is bor egyike, felállítását mégis hosszú vita jelképezi. A Professzornak véleménye tá­ előzte meg. mogatására sikerült megnyernie a Tudo­ Eredetileg a Bakáts téren szántak helyet a mányegyetem rektorát, aki Acsay javaslatát műalkotásnak. Dr. Acsay Antal professzor, a Dr. Beleznay Béla egyetemi tanár javaslatá­ Religio 1899. márciusi számában megkérval egészítette ki, mely szerint ri Pázmány Péter I szobra mellé a * si' király által ajándékozott tíz szobor közül a XVI. század jogászá­ nak, Werbőczy Istvánnak a szobrát kell felfe állítani. í.- . BtA rektor ezK zel a kéréssel I fordult Széli Kálmán, akkori miniszterelnök­ höz. A minisz­ terelnöki támo­ gatás azonban önmagában ke­ vés lett volna a király rendele­ tének megvál­ toztatásához, de a javaslatot ugyancsak he­ lyeslő és támo­ gató József fő­ herceg fellépése már elegendő­ nek bizonyult. Ekkor megváltoztatták a szobrok terve­ zett anyagát is, bronz helyett carrara! márw Drámai kép az 1956-os szabadságharcból: egy ismeretlen elesett sírja a ványból készítFelszabadulás téri (ma: Ferenciek tere) Pázmány-szobor talapzata előtt tették őket. A (először publikált felvétel) létrejött szobor- A Radnai Béla által készített Pázmány szobor ma a Horváth Mihály téren ta­ lálható, azonban mind elkészültének, mind helyváltoztatásának érdekes tör­ ténete van. w bizottságnak még nehéz kérdésben kel­ lett állást foglalnia: Radnai Pázmányt állva, a Werbőczyt megalkotó Donáth pedig ülve képzelte el. E kettőt összhangba kellett hoz­ ni. Noha a bizottság az utóbbit javasolta, a végső döntésre jogosult belügyminiszter a szobrok környezetére való tekintettel mégis az álló alakzat mellett foglalt állást. A szobrokat Carrarában faragták. A Páz­ mány szobor talapzatára hercegprímási cí­ merét helyezték, amelyet bal oldalt babérle­ velek, jobb oldalt Krisztus koronájának ne­ vezett virágok díszítenek. A szobor 1914. június 25-én került a he­ lyére. Az ünnepélyes leleplezést Szent István napjára tervezték, a háború miatt azonban az ünnepély elmaradt. Augusztus 29-én minden külső pompa nélkül Drasche-Lázár Alfréd miniszteri tanácsos adta át az emlék­ művet Dr. Wildner Ödön tanácsnoknak, aki azt a Főváros részéről átvette. A Pázmány-szobor helye egészen 1957ig változatlan maradt, a forradalmat követő­ en az akkori rendszer számára elviselhetet­ len volt egy katolikus érsek és egy katolikus templom túlzott közelsége, ezért a protes­ tánsból ellenreformátorrá lett hittérítő szobrát kevésbé központi helyre, a Horváth Mihály térre helyezték, ahol mindmáig megtekinthető. ' Ifi i is GULYÁS GERGELY Wíí’swiswiwsm- Rövid hírek! ! ! ! ! Jó hír az ötödéveseknek, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen tett, nyelvvizsgát isj elfogadnak a záróvizsgára bocsáthatóság feltételeként. Abból a szempontból mindenképp előnyös, hogy a BME-n egy hó-* napos átfutási idővel lehet nyelvvizsgázni. További engedménynek számít az is, hogy állami típusú nyelvvizsgával is el lehet kezdeni az ál­ lamvizsgák letételét, de egy héttel az utolsó zá­ róvizsga előtt be kell mutatni a másodikat is. < HŐK elnökének közbenjárására, Var­ ’^ga Csaba és Péteri Zoltán professzor urak döntésé értelmében, a Dékán Úr hozzájárulásával III. éven mégsem köte-J ^lező ebben a félévben vizsgázni Allameltnélet 2?, 3? Kigy tán inkább 2,3-ből, hanem letehető a következő szemeszterben is. ’Közgazdaságtanból pótszigorlat letételére nyílik lehetőség március 27-én, jelentkezés a tanszé- ken; - 3 Pénzügyi jogból UV időpontot adott ^meg a tanszék! MW5W-SÍ%ÍÍÍ ÍSSSSSÍSS tizenötödik oldal �'sa«; M ■ Magyar örökség: kastélyok és kúriák A túrái kastély, a Schossberger család, és a megvásárolt bárói rang Múlt év végén jelent meg egyetemünk ötödéves hallgatója, (mégnemdoktor) Virág Zsolt nagyszabású vállalkozásának, a Magyar Kastélylexikon sorozat­ nak első kötete Pest megye kastélyairól és kúriáiról. Kedvcsinálóként az ítélet hasábjain alkalmanként bemutatunk egyet-egyet közülük. ;§i^1“.... if^-i> t ffl J s ®s»i Sí '!'':v • • .*■« • -"A’ W H ■W’^síWay's- a <^J5;SÍ<>5<< Í!?í^< K SSii» SÄHl5^^ i^ä®5 í ö ÍS faa-íisi » $Í1;;;S'-S:^íí4sw , ,«,-.x;.;i.ÄS i «^iS' í5{ ? s J?5í ; ^iKí WS ííW Sí Bt:S ÄIS Ä^x^V/J í‘,^WA' '^*V' 3;;'i’ R , ; . Mivel hazánkban a nemesi cím, rang és előnév még a XIX. század végén, XX. szá­ zad elején is a társadalmi emelkedés leg­ szembetűnőbb jele és legfontosabb mér­ céje volt, az ipari és kereskedelmi vállal­ kozásai révén komoly vagyont és tőkét összegyűjtő nagypolgári réteg mindent meg is tett annak elnyerése érdekében. A nemesség megszerzésének legkézenfekvőbb módja a rang megvásárlása volt, melynek ekkorra már megszabott tarifája alakult ki. A legolcsóbb a nemesi cím megvétele volt, de aki komolyabb össze­ get szánt a célra - és azt befizette a kincs­ tárba - rögtön bárói rangot is kaphatott az uralkodótól. A „történelmi arisztokrácia” természe­ tesen nem fogadta el magával egyenran­ gúnak az általa „papírbárónak” nevezett újgazdag réteget, mely kifejezés arra utalt, hogy ezek a családok már nem kapták tizenhatodik oldal \ meg automatikusan a főrendiházi tagság jogát a főnemesi címmel együtt. Ez az újonnan nemesi címet szerzett nagypolgári réteg életformájában is haso­ nulni szeretett volna a történelmi főnemes­ séghez. Ez indokolta vidéki földbirtokvásár­ lásaikat, majd az ezeken történő kastélyépí­ téseket, mely épületeket gyakran csak nya­ raló céljára használtak. A túrái kastélyt épít­ tető tornyai Schossberger család ezen réteg jellegzetes képviselője volt, és mondhatni, hogy időben a legelső, hiszen a Pest várme­ gyei településen már 1883-ban felépítették francia neoreneszánsz stílusú kastélyukat Ybl Miklós tervei szerint. A kastélyépítést hamarosan követte a bárói rang is, melyet Schossberger Zsigmond, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapítója szerzett 1890-ben. (Magyaror­ szágon összesen 18^ zsidó származású csekély kivételtől eltekintve kikeresztel- kedett - família kapott bárói rangot, a leg­ ismertebbek közülük a csepeli Weiss, a hatvani Hatvany-Deutsch, az újpesti Wolfner, az orosdi és bői Orosdy, a kaprioriai Wodiáner és a tolcsvai Korányi családok voltak.) A Schossberger család tagjai a magyar gazdasági élet kulcspozíci­ óit töltötték be, így vezetőségi tagjai vol­ tak a Gyáriparosok Országos Szövetségé­ nek, a Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesületének, vagy például a Kender-, Len- és Jutaipari Rt.-nek. A túrái kastély külsejét a Schossbergerek kívánságára Ybl festői hatásúra komponálta meg, mely egyszerre jelezte a bárói család reprezentációs igényét, gazdasági hatalmát és gazdagságát. Az épület változatos tömeg­ csoportosítást, gazdag homlokzati architek­ túrát, karcsú tornyokat, csipkés pártázatot, kupolás pálmaházat, magas tetejére kilátó­ kat, az üvegtető miatt fényes lépcsőházi csarnokot, tágas folyosókat, és hatalmas dísztermet kapott. A család két generációja lakta az épületet: Schossberger Zsigmond 19(X)-ban bekö­ vetkezett halála után fia, Viktor örökölte a több mint 6000 katasztrális holdat kitevő uradalmat. A birtok Schossberger Viktor 1938-ban bekövetkezett halála után, húgá­ ra, Klárára szállt. 1947-ben még őt tüntetet­ ték fel - a félje miatt Sir Tangye Bazilnéként — a kastély tul^donosának. Az államosítás után általános iskolaként használták az épületet több évtizedig, fel­ újítására semmit nem költöttek. Majd az intézmény kiköltözése után - még a rend­ szerváltás előtt - a Lapkiadó Vállalat keze­ lésébe került az épület. 1990 után egy indi­ ai állampolgár vásárolta meg az ingatlant, aki immáron tíz éve nem tesz semmit az épület helyreállítása érdekében. Ennek az lett a következménye, hogy Magyarország egyik legszebb, legnívósabb kastélyépülete az összedőlés határán van. VIRÁG ZSOLT �1 TAROLTAK A JOGASZOK Nagyszerű új kezdeményezés volt a PPKE Teremlabdarúgó Kupa életre hívása. A solymá­ ri PEMÜ-csamokban március 9-én az egyetem három karáról összesen hat csapat mérte össze tudását. Büszkeségre ad okot, hogy az első két helyen a két jogi karról indult csapat végzett. Dagadó kebellel indult vissza tehát mindkét csapatunk, bár az óvatosabbak meg­ jegyezték, ezt a diadalt szívesen elcserélnék egy államvizsgán való brillírozásra.., A résztvevő hat csapatból három jött a bölcsész­ karról, kettő a jogról és egy a teológiáról. A két jogászcsapat egyaránt parádés teljesítményt nyújtott, de sajnos már az első mérkőzésen öszszekerültek, később aztán kiderült, hogy az a mérkőzés volt az előrehozott döntő, mely egyébként egy utolsó pillanatban esett góllal dőlt csak el. Mindkét csapatunkat a feltétel nélküli küzdeni tudás, a fantasztikus állóképesség, a re­ mek technikai képzettség, valamint a sportszerű játék jellemezte. Mindez nem is hozhatott mást, mint diadalt. Néhány játékost feltétlenül ki­ emelnénk: a győztes Ulpianus csapatából példá­ ul a torna gólkirályát, Mikó Attilát, vagy az im­ már “hatodéves”, régi dicsőségét újra felvillantó Főmet Bélát, A második helyen végzett jogász­ csapat, a Bácsi Sándor Baráti Társaság büszkesé­ ge volt a torna talán legpengésebb játékosa, Lindmayer István, vagy a testalkatával is a csapatnévhez való kötődését kifejező, “géppuskalábúi”’ Pálmai Géza, A csapatok névsora: Ulpianus: Solymosi Attila (2 gól), Mikó Attila (6 gól), Németh András, Siska Imre, Bagaméry Róbert, Rádanyi Dénes, Sára Botond (2 gól). Főmet Béla (2 gól). Süveges Antal (1 gól). Bácsi Sándor Baráti Társaság: Borbély László, Szemző György, Arvay Gábor, Lindmayer Ist­ ván (3 gól). Készéi Gergely (2 gól). Soproni Zsolt (2 gól). Pálmai Géza (4 gól). Vörös Ál­ mos, Koltay András (4 gól). Az eredmények: Ulpianus: Bácsi Sándor Baráti Társaság 3-2, Úthengers (BTK) 1-1, HTK 5-1, Waffen SC (BTK) 2-0, Mayer Blümehen (BTK) 2-2 Bácsi Sándor Baráti Társaság: Ulpianus 2-3, Mayer Blümehen 3-1, Úthengers 6-2, HTK 3-1, Waffen SC 1-4 A torna végeredménye: 1, Ulpianus (JÁK) 11 pont 2,Bácsi Sándor Baráti Társaság (JÁK) 9 pont, gólarány: + 4 3, Waffen SC (BTK) 9 pont, gólarány: +2 4, HTK (HTK) 9 pont, gólarány: -3 5, Mayer Blümehen (BTK) 2 pont, gólarány: -4 6, Úthengers (BTK) 2 pont, gólarány: -6 KÚRÁN ANDRÁS Két perc ,,7ön az ártáz! Jön az áruíz!” han^ék, S tengert láttam ahogy kitekintek ■ I ■ MN I (Petőfi Sándor; A Tisza) ! Idén újra kilépett medréből a Tisza, Is-j mét gát szakadt, vályógház ro^yant, va-1 gyón úszott el, a mezőgazdaság fél térd-^ re ereszkedett. Az egyébként is hátrá^l nyos helyzetű Szabolcs újra küzdeni kényszerült. I■"? A. '' Ne“mzeti ünnepünkön, alkalmam volt az árvíz helyszínén járni. Láttam a Tarpai nagyközség közelében átszakított gátat,j ahonnan a folyó kiáradt, Homokzsákolc-j3 kai és cölöpökkel tömték el a rést, de kiömlött vizet csak lassan lehetett szivattyúzni, egy részét végső soron a nyári meleg fogja felszárítani. Két helyen át- j vágták a 41. sz. főutat, hogy mélyebben j fekvő területre tereljék az árvizet. 1 , Az elöntött utcákra és telkekre klór-j mészét szórtak, így védekezve a fertőZé’á sek ellen - az áradás műanyaghulladé-l kot, elhullott állatokat sodort, és teme- ^ tőkbe is behatolt. Megrendítő volt az összedőlt házakéI látványa, nehéz volt elhinni, hogy, s^J kaknak egy egész elet munkája vészét^ el, "Á] kár hatalmas. Azzal együtt, hogyJ házak mentek tönkref a földeken még^ egy darabig nem lehet majd termelni. Ez 13 pedig szorosan érinti a területet, mert az^ « ottaniak nagy számban a rnezőgazdaság-^ bői élnek. - Azonban a Nemzet újra összefogott,^ Ekkor,,éppen március 15-én, Fővárosi,^ dunántúli szakemberek mellett segély-! szervezetek tagjait, , és más önkéntese két láttam, akik segítettek menteni amit meg lehetett. Sok helyi lakos volt, aki már több napja nem dolgozott -(4^! munkahelyén, {hz alváshiányról nem is^ szólva.) ,, Csak a madarak élvezték láthatóan az; ^egészet. - Nagy csoportokban , kutatták! - után a tengernyi ' vízben ' ' táplálék ■ ■^■il Szamos Márton tizenhetedik oldal �„Szívem szerint a Fradiban játszanék” Beszélgetés Zavadszky Gáborral, a Dunaferr és a magyar válogatott labdarúgójával Egyetemünk elsőéves hallgatója Zavadszky Gábor (26), aki jelenleg a tavalyi bajnok Dunaferr labdarúgója. Pályafutását a Ganz-Mávagban kezdte, majd fiatalon a Ferencvároshoz igazolt, ahol két bajnoki címet és három kupagyő­ zelmet gyűjtött be. Egyszeres válogatott, házas, két fiúgyermek édesapja. Ve­ le beszélgettem a magyar labdarúgás múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Mit gondolsz arról a sztereotip vélemény­ ről, hogy a futballisták intellektuálisan kvalifikálatlanok? Vagy ahogy egyes szurkólók a lelátóról mondják, bunkók. Nézd, nekünk a pályafutásunk elején nagyón sok időt kell szentelni a sportra, ame­ lyet a tanulástól kell elvenni. Saját példám­ mal tudom alátámasztani, hogy iskola után elmentem edzésre, este hét körül értem haza, s utána már csak egy-két órám ma­ radt a tanulásra. Elég nehéz úgy végezni, hogy utána fölvegyenek az egyetemre. Miért a jogot választottad? A foci mellett volt valamennyi szabad­ időm, amit szerettem volna hasznosan el­ tölteni, ezért döntöttem a tanulás mellett. % Ezen kívül csapattársam, Rósa Henrik is r ‘1 ide jár és tőle is csak jókat hallottam az egyetemről. Mennyire jellemző a mai focistákra, hogy felsőfokú tanulmányokatfolytatnak? Nem jellemző, de úgy érzem, mintha most kezdene elterjedni. Tudomásom sze­ rint, ez sokkal jellemzőbb például a vízi­ labdázókra, akik főleg a jogra és az orvosi­ ra járnak. Nálunk sokan tanulnak a Testne­ velési Egyetemen. Két fiad van, profi sportoló vagy, és most még egyetemre is jársz. Hogy egyezteted Zavadszky Gábor még Fradi-mezben. össze a családapát, a sportolót és az egyete­ Látjuk-e még valaha így? mistát? tem már a 60-as években sem költöttek erre ele­ Elég nehéz. A feleségem örül annak, hogy felvet­ get. A Norvégoknál tíz-tizenöt éve minden pénzt tek az egyetemre és próbál a lehető legtöbbet segí­ teni. Én igyekszem minél több időt a családommal az utánpótlásba fektettek és nem érdekelte őket a válogatott szereplése, kijutnak-e a világbajnok­ tölteni. A tanulást is próbálom akkor intézni, ami­ ságra vagy sem. Most pedig megnézhetjük őket, kor a gyerekek már alszanak. ott vannak a Bajnokok Ligájában és a legnagyobb A bajnokságot 12 csapatosra szűkítették; a kor­ európai csapatoknál is vannak norvég játékosok. mány 21 milliárdot szán a labdarúgásra; Demján Sándor lett a Hivatalos Labdarúgó Alszövetség el­ Tudomásom szerint, a tizenhat év körüli magyar nöke. Szerinted ezek a változások elegendőek lesz­ fiatalok a világ legjobbjainak is méltó ellenfelei. Hol rontják el őket? nek a honi foci színvonalának emeléséhez? Véleményem szerint erősödött a bajnokság, a A srácok tizennyolc éves korukban felkerülnek mezőny is kiegyenlítettebb lett, szinte nincs is az első csapathoz és ott a legtöbbjük az első két gyenge csapat. Az a tény, hogy ennyi pénzt pum­ évben nem is játszik, mert szoknia kell a közeget. pálnak a fociba, biztos szúrja más sportágaknak a Az Ajaxnál például a legfiatalabbak is abban a já­ tékrendszerben játszanak, mint a nagycsapat, így szemét, de ezt az összeget stadionépítésre és fel­ újításra költik. Ezek nemcsak stadionok lesznek, aztán zökkenőmentesen be tudnak illeszkedni. hanem egyben szórakoztató központok is, amik­ Nyáron lejár a szerződésed a Dunaferrnél. Jelen­ től a beruházás megtérülését várják. leg az MTK-val és a Fradival is tárgyalsz, melyik csapat lesz a befutó? Nem az utánpótlásra kéne inkább fordítani ezt a pénzt? A mostani állás szerint az MTK-hoz állok köze­ Tíz évvel ezelőtt, amikor még utánpótlás korú lebb, de szívem szerint a Fradiba mennék. Tizen­ voltam, már akkor azt mondták, hogy egy rakás négy éves koromban kerültem a zöld-fehér gár­ pénzt kellene az utánpótlásra költeni. Sőt, szerindához és tíz évig játszottam ott, viszont a mosta­ i tizennyolcadik oldal ni pénzügyi helyzet nem túl csábító. Az MTK pedig hosszú idők óta stabil klub. A Ferencvárossal 1995-ben bejutottatok a Bajno­ kok Ligájába, ahol a csapat több százmillióforin­ tot nyert. Ezt követően majdnem az egész csapatot kiárusították. Hová lett az a rengeteg pénz? Igen, akkor a Fradi körülbelül egymilliárd forin­ tot nyert. Két évre rá pedig mínusz háromszáz­ milliónál tartottak. Nekem vannak sejtéseim, hogy hová került a pénz, de amíg nincs bizonyí­ ték, addig ezek csak rágalmak. Nem mondom, hogy a játékosok nem kaptak belőle, de az csak töredéke volt az egy milliárdnak. Az akkori elnök ellen van valamilyen eljárás? Tudomásom szerint nincs. Kompromisszumot kötött Torgyán Józseffel, hogy csöndben távozhat és akkor nem kerül nyilvánosságra a Csúcs Lász­ ló által készített átvilágítás. Az FTC ma is anyagi gondokkal küzd, 178 mil­ lió forint az adósságuk, pedig a híradások szerint Torgyán elnöksége alatt is hatalmas összegek közpénzek- kerültek a csapathoz. Azt hallottam, hogy az is körülbelül egy milliárd volt... Mennyi esélyt látsz az Európa Bajnokság meg­ rendezésére? Nem sokat. A magyarok megítélése elég negatív az UEFA-ban elfoglalt helyezés alapján. Csak egy közös rendezésre lenne esélyünk. Az osztrákok után most a horvátokat emlegetik, de azt nem tu­ dom, hogy az ő stadionjaik milyen állapotban vannak. Mint rendező ország legalább indulhatnánk, hi­ szen tizenöt éve nem szerepeltünk sem EB-n, sem VB-n. Most azért látok esélyt arra, hogy az olaszok mö­ gé odaérhetünk. A Zalaegerszeg elkezdte nyilvánosságra hozni az átigazolási pénzeket, ami nyugaton teljesen ter­ mészetes. Mennyire lehet hinni ezeknek a szá­ moknak? Azt gondolom, hogy nem feltétlenül kell elhinni, amit mondanak. A klubvezető mond egy össze­ get, de senki nem néz annak utána mennyi abból a valóság. Vagy annyi, vagy nem. Minden mai magyar focista álma egy külföldi szerződés. Hova mennél szívesen? Albánián és Kínán kívül bárhova, de lehetőleg Nyugat-Európába. Jelenleg egy német mene­ dzser foglalkozik az ügyemmel, aki azzal biztat, hogy találnak nekem csapatot. Ehhez azonban jól kell játszani a tavasszal. Alomcsapatod? Nekem a spanyol foci a kedvencem, de azok a klubok elég megközelíthetetlenek. KISBÁN BALÁZS �Ajánló Miháltz András oldala Jogi pályák a gyakorlatban - 2. rész Azok kedvéért, akik kimaradtak mindazon földi örömökből (extatikus gyö­ nyör, mámoros jókedv, szellemi újjászületés) melyet az ítélet előző száma jelentett szűköcske olvasóközönségének...........azok kedvéért mondom csak el, hogy ebben a rovatban, melyre a fenti jellemzők egyébként hatványozot­ tan is igaznak bizonyulnak, arra szerettem volna vállalkozni, hogy a tavaly végzett évfolyam ilyen-olyan tapasztalatai alapján, megpróbáljak ilyen­ olyan képet festeni az egyetemről kikerülők előtt nyitva álló lehetőségekről, melyek hol ilyenek, hol olyanok. Azt is csak ismétlésképpen mondom el, hogy tud.-os fokozat, ill. szakmai elismertség híján, nem törekednék akadé­ miai szintű értekezésre, székfoglalóra stb., mindössze arra vállalkoznék a megszabott teljedelemben, hogy az „okos ember más kárán tanul” elve alap­ ján lebeszéljek mindenkit a jogi felsőoktatásról. Ügyészgetés-Bírdlkodás A fogalmazói státusz még mindig meglehe­ tősen népszerű az i^ú jogásztitánok számá­ ra. A tavaly végzettek meglehetősen nagy számban pályáztak ilyen állásokat, (bírósá­ gon legalább egy tucat, míg ügyészségen mindössze kettő ilyen emberről tudok) melynek fő okait talán a pálya szépsége, az avval járó presztízs, ill. a szabályozott mun­ kaidőjelenthették. Aki valaha is megfordult ügyvéd mellett, valószínűleg el tudja kép­ zelni, micsoda mesebeli képződmény- nek tűnhet a fix munkaidő adott esetben. A talán kevésbé feszített munkatempó mellett további vonzalmat biztosít a pá­ lyának, hogy lehetőséget kínál más irányú ambícióink kiélésére is (tanársegéd­ kedés; szalgogászás; PhD; stb.) melyeket egy ügyvédi munka nem feltétlenül tűr meg maga mellett. További pluszpontot jelent a szakmának, hogy valószínűleg se­ hol olyan precíz felkészítést a szakvizs­ gákra nem kapunk, mint éppen a bírósá­ gon avagy ügyészségen. A képzés ugyanis bíróságról-bíróságra járva, egyfajta rotáci­ ós rendszerben zajlik, folyamatos előadá­ sok ill. vizsgáztatás mellett. Ezáltal pedig lehetőségünk nyílhat, egy meglehetősen komplex, széleskörű jogi ismeretanyag magunkévá tételére. (Na nem úgy...) A fogalmazói státusz mindezekért te­ kinthető egyfajta meghosszabbított egye­ temnek is, bár szerintem embere váloga^a, hogy ki mennyire igényli/tűri el ha vizsgáztatga^ák, és ki az aki inkább önállóan ké­ szülne fel egy olyan megmérettetésre, ame­ lyet a szakvizsgajelent. Nyilván ebből is van ilyen is, olyan is. A lényeg, hogy a pálya le­ hetőséget nyújt a jogi ismeretek széles körű elsaj átírására, és megfelelő kiindulópontot jelent számunkra akkor is, ha csak a szak­ vizsgáig tervezünk maradni, hogy azután áthelyezzük magunkat valamely egyéb (pénzesebb??) területre. A pálya szépségeinek kitartó ecsetelése után talán szóljunk néhány szót annak árnyoldalairól is. Valószínűleg senkit nem fog falhoz vágni a felismerés, ha azt mon­ dom, az itteni fizetések hosszú távon nem közelítik meg a versenyszférában megszokottakat. Mivel erről felesleges is len­ ne még tovább értekeznem, inkább a be­ kerülés körül tapasztalható anomáliákról szólnék: Tekintve, hogy a fővárosi fogal­ mazói helyekre kb. öt-hatszoros túlje­ lentkezés tapasztalható, az ide történő be­ kerülésnek általában véve két módja le­ hetséges: Az egyik az, ha az ember háta mögül igen erős légáramlatok irányulnak az adott bíróság/ügyészség felé, de mivel az, aki ilyen helyzetben van, nagy valószí­ nűséggel el se olvassa majd ezt a cikket, ezt kár is lenne tovább ragozni. A másik lehetőség körülbelül így hang­ zik: Végy egy (lehetőleg summa cum laude) diplomát, egy önéletr^’zot, valamint egy, a szakmai gyakorlatot igazoló papírt, nyújtsd be a Fővárosi Bíróságon, és innentől kezd­ ve, mivel mást úgyse nagyon tehetsz, pró­ bálj meg reménykedni. Az esélyeid - rásegí­ tő légáramlatok nélkül - meglehetősen cse­ kélyek lesznek, de azért ki tudja, legalább megpróbáltad. Megpróbálni se érdemes vi­ szont a dolgot, ha nem rendelkezel szakmai gyak.-kal, mivel ezt a bíróságok kb. mind­ egyike ki nem mondott feltételként tartja számon. Miután azonban egyetemünk (egyetlenként a budapesti jogi karok közül) semmilyen kézzel fogható lépést nem tett az elmúlt hat évben a szakmai gyakorlatok megszervezése érdekében, ezt vagy önálló­ an kell kijárnunk magunknak, vagyjobb ha elfelejtjük az összes evvel kapcsolatos reménykedésünket... A helyszűke következtében itt most kénytelen leszek saját magam feltartóz­ tatására, így a pályaelhagyás további szép­ ségeiről az ítélet következő számában olvashattok majd. (folyt, köv.) Jövőkép 0a ...és akkor, tizenöt éve, a jogi egyetem után én is ügyésznek mentem... tizenkilencedik oldal �új magyar történelmi Játékfilm - Pázmányos szereplőkkel! » : MILLENNIUM MAGYAR k »» NOVAK EMIL NEMESKURTY ISTVAN KOLTAY GABOR kép forgatókönyv rendező FILMJE a & i^-íí /Î i is- 0- Fi?, à ti' ’-í«^ 4 •i ,1 >< í ÄiM i <fir' V ,1 ii R ä? FRANCO NERO OBERFRANK PÁL SZARVAS ATTILA HORKAY PETER KORONA FILM K O F R O I) U K ( I O MAGYAR televízió NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA TÁ M O í. A 1 Á S Á V A I Bemutató: április 12. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2001 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IV. évfolyam 3. szám 2001. április 3. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001. április 3. Date Created Date of creation of the resource. 2001. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (5588+1955 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_IV_3_20010403 Relation A related resource T00033 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_IV_3_20010403 HÖK https://omeka.ppke.hu/files/original/0576e68f6838a47aaa4ee5ad5c749abf.jpg ec37adb316eb19eb775dab3cf3c6c762 https://omeka.ppke.hu/files/original/9a4f20fc354c685f442249a2566bcfca.pdf 2efd1bd845d6cb84e223f9ffcbdbc979 PDF Text Text FPKEiMUJVyi-J2.OO^O4:i-S évfolyam, 4. szám e-mail: itelet01@fiotmail.com honlap: www.extra.hu/itelet 2001. április 18. �„Addig volt az Istennek aldasa rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt” (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Koltay András (tel.: 20/377 57 68) Helyettes főszerkesztők: Miháltz András Szabó Zoltán A szerkesztőség tagjai: Gulyás Gergely Jancsó Gábor Mándics Botond Szabó Viktor Szincsák Zsuzsa Németh Ádám Munkatársak: Szamos Márton Virág Zsolt Ugrón Gáspár Wetzel Tamás Szabó Péter Kelemen Miklós ifj. dr. Kaluber László Vincze Szabolcs Kjsbán Balázs Címlapterv: Szoboszlai András Honlap: Gettler András Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. e-mail cím: itelet01@hotmail.cotn második oldal Mutassuk meg! Bár az egyetemi lét igazi izgalmai a vizsgaidőszakokban köszön­ tének ránk, a most zajló szorgalmi időszak is tele van meglepe­ tésekkel, örömteli eseményekkel és sajnos botrányokkal. A leg­ újabb sláger - a Kari Tanács nagy visszhangot kiváltó döntése után - a HOK-választás körüli események. Nem elég, hogy egy héttel csúszott a választás, egyes jelöltek programja zajos nemtet­ szést váltott ki a hallgatók körében, igazi megdöbbenést a válasz­ tásokat felügyelő Bittsánszky Géza irodájába való betörés oko­ zott. Mindezekről bővebben olvashattok lapunkban. Azért van­ nak jó hírek is. Minden héten fantasztikus hangulatú buli van a Spartacusban, a Rákóczi Szövetség és a Jobbik jóvoltából rangos vendégek tisztelték meg az egyetemet látogatásukkal, immár a második évfolyam gyürkőzik az államvizsgákkal, az OTDK szer­ vezése is zajlik és az ítélet is immár hatalmas népszerűségre és olvasótáborra tett szert (ezzel általuk magunkat). Sajnos azon­ ban rohamléptekkel halad az idő. Sör, sör, rock ’n’ roll - énekel­ te egykor a Beatrice zenekar, és ez a jelszó immár alig több, mint egy hónapig lehet a miénk, hiszen közeleg a vizsgaidőszak. Azért addig is fel a fejjel, mutassuk meg, mit is tudunk (azért majd a vizsgákon is...)! KOLTAY ANDRÁS (főszerkesztő) Hírek Dr. Sólyom László személyesen Miért késett... Helyesbítés A 2001. évi HŐK-választás eredményei Az egyetemi sportéletről Szakkolégiumi híradó ,Meg kell tudnunk, hogy Magyarország tényleg létezik-e!'I” Kollégák Pr^ai tavasz „A rántotthús soha nem megy ki a divatból'!” A PPKE-JÁK Testnevelési Csoport sporttáborokat szervez A történelmi Magyarország nemzetiségeinek története 3. A kommunizmus fekete könyve OTDK előkészületek XXV OTDK Állam- és Jogtudományi szekció programja Vedd és olvasd! A hallgatói jogokról 2. Két perc Magyar örökség: kastélyok és kúriák .Budapesten nem lehet leégnii”’ Ajánló 3 4 6 7 8 9 10 11 11 11 12 12 13 13 14 14 15 16 16 17 18 19 honlap: wivio.extra.hu!itelet �hírek Szabó Zoltán rovata A jelenlegi III. évfolyam - a tanrend idei megváltozása miatt - mind jogelméleti, mind államelméleti vizsgára lenne kötele­ zett. A in. év végi vizsgaidőszak kimagas­ lóan nagy vizsgaterhére, és a fent említett tanrendváltozásra tekintettel a HŐK kéré­ sére Péteri Zoltán tárgyjegyző és Varga Csaba intézetvezető professzor urak, vala­ mint Dékán úr hozzájárultak ahhoz, hogy az államtan HL vizsga (csak a mostani) Hl. évfolyam számára jövő év első félévében is letehető legyen hátrányos következmé­ nyek nélkül. Ez a kedvezmény más tárgyra vagy évfolyamra nem vonatkozik, méltá­ nyossági kérelmet erre alapozni nem lehet. Figyelem, figyelem! A magyar jogtörténeti tanszék börtönlátogatást hirdet. Április 19-én a Markó utcába és a Gyorskocsi utcába lehet men­ ni. Április 24-én pedig a váci börtön és fegyház várja a látogatókat. A jelentkezés feltételei: Név, szem. ig. száma, kétszáz forint befizetése, egy da­ rab könyv az intézmények könyvtárának. Az uta­ zás önköltséges, csoportos. A gyülekezés helyszí­ ne a faliújságon. Jelentkezni a tanszéki demonst­ rátoroknál lehet. Engedjünk teret a szórakozásnak is. Ismét van Léger Buli. Az idősebb korosz­ tály már ismerheti, így talán csak az első­ söknek jelent újdonságot. Remélhetőleg a korábbi évek színvonalát megőrizve bulizhatunk majd a vizsgaidőszakig. Az időjárás függvénye, hogy valódi szabad­ téri „party” legyen. A bulik időpontjait a szórólapokon megtalálhatjátok. Társadalombiztosítási jogból ismét van le­ hetőség. írásbeli vizsgára. A hirdetőtáblán fel­ sorolt témakörökben várják a dolgozatokat. Leadási határidő: április 23. befizetése ellenében. Akik nem tudnak reggel felkelni inkább kérjenek ébresz­ tést, a vizsga ugyanis 8 órakor kezdődik. Jelentkezés a tanszéken. Szociális jogból két témában lehet ki­ váltani a vizsgát: Pénzbeli szociális jutta­ tások, Családtámogatási formák a ma­ gyar jogban. A megajánláshoz minimum ötös dolgozatot kell írni. Leadási határ­ idő szintén április 23. >- Örömmel közölhetjük, hogy a tanszékek sza­ kítva a korábbi hagyományokkal, időben közzé­ teszik a vizsgaidőpontokat, lehetővé válik, hogy be tudjuk osztani az időnket. Vannak azért kivé­ telek, de hát semmi sem lehet tökéletes. Vizsgafelkészítő konzultációt tart Dr. Rántás Péter május 5-én közigazgatási jogból. Az I. elő­ adóba vár minden IV éves érdeklődőt 14 órakor. >► A változatosság kedvéért újabb vizsga­ lehetőség. ICC. nyelvvizsgák. Német má­ jus 19-én 9 órakor, olasz május 19-én 9 órakor a TIT. Bródy Sándor u. 16. számú épületében. Angol május 5-én Piliscsabán. A vizsgák írásbeli és szóbeli rész­ ből állnak. Még senki sincs elkésve, hogy teljesítse az államvizsgához előírt felté­ telek egyikét. Információink szerint rendszeresen lesznek nyelvvizsgák, min­ denkinek lesz lehetősége pótolni a hiá­ nyosságokat. Az OTDK ideje alatt a Szakjogász-képzés nem szünetel. Április 26-án II. féléves Európai jogi szakon a 25-ös gyakorlóban, diplomáciai szakos IV féléves hallgatóknak április 27-én a 12-es gyakorlóban lesz megtartva az előadás. Utolsó vizsgahírünk. Római jog kol­ lokvium lesz május 3-án, Két darab ezres Továbbra is tart a Spartacus rendez­ vénysorozata. Mint már megszokhattátok, minden héten színvonalas bulik vár­ ják a pihenni vágyókat. Még van egy kis idő lazítani a vizsgaidőszak előtt, hasz­ náljuk ki! HA még időben vagy.... HA már bajban vagy.... Diplomás német nyelvtanár vállal minden tu­ dásszinten tanítást. Telefon: 06-30-399-21-90 Mint tüdőd: 2 (két) nyelvvizsga kell a diplo­ mához! Április 12-én mutatták be a mozikban a Sacra Corona című új magyar törté­ nelmi játékfilmet, mely Szent László, Géza és Salamon viszályát és történetét jeleníti meg a filmvásznon. A hír azért kívánkozik az ítélet hasábjaira, mert a műben többtucatnyi Pázmányos statisz­ ta szerepel. Úgyhogy ha kíváncsi vagy évfolyamtársaidra, ismerőseidre közép­ korijelmezben, akkor irány a mozi! Vissza a komor valóságba. A magánjogi in­ tézet közleménye szerint mind polgári jogból, mind kereskedelmi jogból a halasztott, görge­ tett, utóvizsga pótlása a szorgalmi időszak utolsó hetében lehetséges. Ez május 21. után esedékes. Az intézet a tarifákat is közzé tette. Azoknak, akik esetleg most először kerülnek ilyen helyzetbe; a vizsgahalasztás, ismétlés a következő árfolyamon lehetséges: azonos vizsgaidőszakon belül a kollokvium ezer, a szi­ gorlat kétezer forint. Vizsgaidőszakon túl ennek az árnak a duplájával kell számolni. Szintén a magánjogi intézettől érke­ zett. Jogi diákköri ülés lesz április 24-én Dr. Kisfaludy András előadásával, vala­ mint április 30-án Dr. Lábady Tamás ve­ zetésével. Mindkét alkalommal a 331. szoba lesz a találkozó színhelye. Ja, igen! Délután négykor kell ott lenni az érdek­ lődőknek. harmadik oldal �Dr. Sólyom László, személyesen szolutóriumot, Pestre mentem fogalma­ zónak. Akkoriban csak fél év joggyakorlat után lehetett államvizsgára jelentkezni. Minek köszönhető, hogy Professzor úr ezt követően is az elméleti munkásság terüle­ tén maradt? r Ufi V /jti' Dr. Sólyom László (felső sor, középen) olvassa fel az Alkotmánybíróság egyik határozatát Professzor úr honnan származik, hogyan telt gyermekkora, milyen családban nőttfel? Pécsi, értelmiségi családból származom. Apám első generációs értelmiségi volt, anyai részről pedig őshonos, pécsi iparos­ kereskedő család sarja vagyok. Hárman vagyunk testvérek, egy bátyám és egy hú­ gom van. Édesapám bölcsésznek készült, de amikor családot akart alapítani, átvál­ tott a jogra. A háborút Sopronban éltük át, mert apám az ottani pénzügyigazgató­ ságon dolgozott. Azután Pécsre kerül­ tünk a nagyanyai házba. Apámat az 50-es évek elején elbocsátották, az erdőgazda­ ságnál először fizikai munkás volt, majd pedig bérelszámoló lett, és csak 1959-ben került vissza az akkori városi tanácshoz. Otthon nagyon jó könyvtár volt. Annak ellenére, hogy deklasszálódtunk és kiszo­ rultunk a pécsi társadalomból, gazdag és örömteli gyermekkorunk volt. A fentie­ ket csupán tényként mondtam el, nem éreztem magam sohasem „áldozatnak”. Milyen emlékeket őriz Professzor úr az ál­ talános és középiskolai tanulmányairól? Jó emlékeim vannak, főleg középiskolába szerettem járni. A Széchenyi Gimnáziu­ mot, ahová apám is járt, akkor indították új­ ra. Nem tartozott a divatos gimnáziumok közé, viszont kitűnő tanáraink voltak, akiket negyedik oldal 1956 után büntetésből helyeztek oda. Szép barokk épületben, a régi pálos kolostorban folyt az oktatás. Jó volt odajárni. Minek köszönhető, hogy Professzor úr is a jog feléfordult? Valószínűleg a szülők kishitűségének. Azt mondták, hogy az orvosira sokkal nehe­ zebb bekerülni, mint a jogi karra, ezért menjek inkább jogásznak. Kik voltak azok az oktatók, akik az egye­ temi tanulmányok során meghatározták Professzor úr későbbi érdeklődését? Egyetlen professzor van - Benedek Fe­ renc, a római jog tanára -, akit mesterem­ nek vallók, akire szeretettel emlékezem, és akinek rengeteget köszönhetek. Ami­ kor 70 éves lett, írtam az ez alkalomból megjelent emlékkötetbe a szakmai tanul­ mány után egy ajánlást, amelyben megkí­ séreltem összefoglalni, mit adott nekünk. Egyébként a pécsi egyetemről nagyon rossz emlékeim vannak. Annyira nem szerettem odajárni, hogy közben könyvtárosi képesítést is szerez­ tem. Egyszerre kaptam jogi diplomát és az Országos Széchenyi Könyvtárban könyvtárosit. Utóbbi kínálkozott kiútnak a jog sivárnak és ellenszenvesnek megis­ mert világából. Amint megkaptam az ab- Gyakorlati jogász soha nem akartam len­ ni. Az, hogy elméleti pályára megyek, tel­ jesen világos volt, de hogy milyen elmé­ let, magam sem tudtam. Sokáig zenetu­ dós szerettem volna lenni, sok filozófiát is olvastam. Hogy éppen elméleti jogász let­ tem, valójában véletlen. Nem jártam fogalmazó-képzésre, beje­ lentettem a bíróságon, hogy nem fogok levizsgázni. Megvolt már az állásom a Gorkij Idegennyelvű Könyvtárban, ami­ kor Mádl Ferenc felkínált egy lehetősé­ get; ki lehetne menni Jénába egy alakuló­ ban lévő jogösszehasonlító intézetbe. En­ nek a véletlennek köszönhető, hogy egy­ általán jogász maradtam. Jénából hazatér­ ve kerültern az Akadémia Jogtudományi Intézetébe, ahol a német doktorátusom­ mal segédmunkatárs lettem. Itt azután végigjártam az egész szamárlétrát. Professzor úr milyen nyelveken beszél? Németül tudok igazán jól, angolul is ké­ pes vagyok szabadon előadni. Olvasok még franciául. Intézeti koromban tudtam valamennyire oroszul is. Magánélet, család miként alakult? Még azelőtt megnősültem, hogy kikerül­ tünk Jénába. Első gyermekünk ott, a má­ sodik már itthon született. Jellemző mó­ don a nagyobbik három éves volt, amikor közös lakásba tudtunk költözni. Addig mi albérletben, kollégiumban, a gyerek a nagyszülőknél, szétszórva éltünk. Mint a legtöbb értelmiségi, szegények voltunk. A maiak már nem tudják elképzelni, milyen volt, amikor 2000,- Ft-ból élt egy négyta­ gú család. A tudósi pályát választani olyan volt, mint szerzetbe lépni; Kutatóként hogyan teltek a 70-80-as évek? Nyugodtan, sok munkával. Ez a készülő­ dés és érés ideje volt. Az akadémiai inté­ zetben kitűnő kollégákkal dolgozhattam együtt. Eörsi Gyula, a „Főnök” (ahogy szólítottuk is), akkor már liberális szemé­ lyiség volt, szabadon kutathattunk, nyu­ gat felé is nyitottan. Amikor Eörsi elöl- �vasta első könyvem kéziratát, ami A pol­ gári jogi felelősség hanyatlása címmel je­ lent meg, azt mondta, hogy kinevez ma­ gántudósnak; azt csinálhatok, amit aka­ rok. így nem kellett részt vennem a nagy, kötelező intézeti munkákban; foglalkoz­ hattam a környezetvédelemmel, a szemé­ lyiségi joggal. Közben voltam külföldön hosszabb németországi ösztöndíjai és egy öthónapos anapc amerikai úton is. Az 1980-l-as évek elején kerültem át az ELTÉ-re. Összehasonlító jogi alapon tar­ tottam a polgári jogi kurzusokat. Mindig is büszke leszek rá, hogy az az évfolyam, amelyből néhány év múlva a FIDESZ ki­ nőtt, az ev tanarava választott. Hogyan került Professzor úr a rendszer­ változáskor rögtön előtérbe? A környezetvédelmi könyvemnek köszön­ hetően hívtak több civil mozgalomba is. A bős-nagymarosi gát ellen fellépő Duna Kör például a rendszerváltás előtti legje­ lentősebb tiltakozó mozgalom volt. Az 1985-ben megjelent Mit szabad és mit nem című cikkel a szűkebb szakmán kívül is ismertté váltam. Hetente utaztam vidéki kultúrházakba előadást tartani a szabadság­ jogokról. így kerültem az MDF-be is. Szükség volt jogászra, olyannyira, hogy utólag tudtam csak meg, hogy beválasztot­ tak az elnökségbe. A Kerékasztal-tárgyalá­ sokba úgy kerültem bele, hogy akkoriban a Független Jogász Fórumnak és a Nyilvá­ nosság Klubnak is vezetőségi tagja voltam, és egy ilyen fontos történelmi eseménynél legalább megfigyelőként jelen akartam lenni. Mégis Tölgyessy Pétert és engem bíztak meg, hogy tárgyaljunk az MSZMPvel a kerekasztal feltételeiről: az ellenzék tárgyaló félként elismeréséről, a napirend­ ről, a megállapodások végrehajtásának biz­ tosítékairól. Mi is írtuk alá azt a dokumen­ tumot, amely alapján a tárgyalások folytak. Milyen volt a Kerékasztalon belüli tago­ lódás? Az új formációk, az MDF, az SZDSZ és a FIDESZ nagyon világos, forradalmi blok­ kot képviselt a történelmi pártokkal szem­ ben. Az utóbbiak restauratív szemléletük folytán ott akarták folytatni, ahol 1947-ben abbahagyták. Ugyanakkor a szocialistákkal való elvtelen együttműködésre is hajlottak. A rivalizálás az MDF és az SZDSZ között augusztusban kezdődött, amikor már volt remény arra, hogy az ellenzék győzzön. Azzal, hogy az SZDSZ és a FIDESZ a zá­ ródokumentumot már alá sem írta (bár nem is vétózta meg), a kispárti létből akart kitörni, s radikális pártként híveket szerez­ ni a jövendő választásokra. Milyen személyes kapcsolatok alakultak ki a kerekasztal tárgyalások során és mennyit változtatott ezeken később a poli­ tika alakulása? Gondolok itt elsősorban Tölgyessy Péterre, Antall Józsefre és Sza­ bad Györgyre. Fájdalommal látom, hány barátságot, em­ beri kapcsolatot tett tönkre a politika és a lábrakapott gyűlölködés. Tölgyessyvel egyáltalán nem romlott meg a kapcsola­ tunk; s bár a kerekasztal utáni időben alig láttam, de azok között tartom számon, akikkel jóban vagyok. Az MDF-en belül is volt egy „nadrágos.5} társaság, a baloldali népiekhez képest liberá­ lis és polgári szárny Antall, Szabad, vagy például Kiss Gy. Csaba is idetartozott. Nyil­ vánvaló, hogy mi jól megértettük egymást. Emberileg legközebb Szabad Györgyhöz kerültem. Vele máig is tart aj óviszony An­ tall József ott is politizált, meglehetős távol­ ságot tartott mindenkitől. Vitán felül állt, hogy vérbeli politikus, sőt az egyetlen igazi politikus a laikusok között. Volt fogalma ar­ ról is, hogyan kell felépíteni egy államszer­ vezetet, egy miniszterelnökséget, egy kor­ mányt. Otthon volt az európai politikában is. Tudom, hogy megértette, mit csinál az Alkotmánybíróság, akkor is, ha az ő terveit kereszteztük. Mint független alkotmánybí­ ró, nem tarthattam a miniszterelnökkel kapcsolatot. Egy közvetítőn keresztül tisz­ táztuk, hogy majd ha letettük a hivatalt, ta­ lálkozhatunk. Nagyon fájdalmas, hogy ha­ lálos ágyán sem tudtam tőle elbúcsúzni. Mire eldöntöttem, hogy most már beszél­ hetek vele, már nem engedtek be hozzá senkit. Érdekesség, hogy akik az Ellenzéki Kerékasztalban részt vettek, azok nagy­ részt a politikai élet területére kerültek. Professzor úr mégis az Alkotmánybíróság tagja és azt követően elnöke lett. Hogyan alakult ez így? Nem éreztem magamban sem kedvet, sem tehetséget ahhoz, hogy igazi politi­ kus legyek. Már az Ellenzéki Kerekasztal idején megéltem néhány árulást. Én ott is mint tudós és mint szakértő voltam ele­ memben. Azt viszont lehetett tudni, hogy lesz alkotmánybíróság; és miután az al­ kotmánybírósági törvényen, illetve az Al­ kotmány erről rendelkező részein nyoma maradt a tevékenységemnek, eléggé ma­ gától értetődött, hogy alkotmánybíróvá választanak. Nyilvánvaló, hogy ez is poli­ tikai kulcspozíció, csak éppen nem a napi pártpolitikai értelemben; s sajátos eszkö­ zökkel dolgozik. Ott azután bírótársaim titkos szavazással háromszor választottak meg elnöknek. Mennyire jelentett életmód-váltást egy ilyen magas közjogi méltóság tisztségét be­ tölteni? Teljesen megváltozott az életünk. Voltak külsőségek, amit el kellett fogadni, pl. el kellett költözni otthonról és állandóan testőrök vigyáztak ránk. Ezt fel lehet fog­ ni humorosan is. Például úgy kirándul­ tunk, hogy reggel bementünk az erdő egyik felén, és kiadtam a parancsot, hogy este 7-kor várjanak ott, ahol a sárga út ki­ jön Síroknál. Közben - mindenre felké­ szülve - cipelnem kellett egy rádiót a há­ tamon. De a lényeg nem ez volt. Az óriá­ si felelősség, az állandó feszültség és a rengeteg munka szükségképpen nyomot hagyott a személyiségemen. Hogyan értékeli Professzor úr az Alkot­ mánybíróság első 9 esztendejének munkáját? Az volt a célkitűzésünk, hogy minél ha­ marabb egy koherens rendszert építsünk fel, tehát a nagyon vázlatos és hézagos Al­ kotmányt „felöltöztessük”, hézagait kitöltsük, rendelkezéseit értelmezéssel élő­ vé tegyük. Szinte kész kommentárt akar­ tunk szolgáltatni az ítéletekben, s egyben meghonosítani Nyugat-Európa, vagy akár a világ alkotmányossági gyakorlatát. Miközben az elmélet hallgatott, az Alkot­ mánybíróság alkotta meg az alkotmányjo­ gi dogmatikát Magyarországon. Emellett meg kellett jeleníteni azt, hogy a jogállamban a jog keretet szab a politiká­ nak. Ezt a nagy, szimbolikus ügyekben, sokszor fájdalmasan - mint pl. az igazság­ tétellel kapcsolatban - vállalni kellett. Harmadszor: főleg az első időszakban rendkívül fontos volt a jogbiztonság és a stabilitás megteremtése. Könnyű elfelej­ teni, hogy 1990-91-ben még milyen bi­ zonytalan volt akár a nemzetközi helyzet is. A sikeres átmenetben az Alkotmánybí­ róságnak - nemcsak én mondom, hanem a nyugati irodalomban is olvasható - na­ gyon komoly szerepe volt. Professzor úr mennyire látja szükségesnek egy új Alkotmány megalkotását? Abszolút nem tartom szükségesnek, mert egyrészt az Alkotmánybíróság teljesítménye ezt az Alkotmányt utólagosan legitimálta, s technikai hibáit pótolta. Másrészt nem tu­ dom, mi újat vagy jobbat hozhatna egy új alkotmány Csak zavaró lenne a paragrafu­ sok átszámozása. Ráadásul az a szimbolikus igény, ami még 89-90-ben indokolttá tette volna egy új alkotmány létrejöttét, mára már idejétmúlttá vált. ötödik oldal �■ ■ Professzor úr hogyan értékeli a ’98 óta el­ telt időszakban az Alkotmánybíróság tel­ jesítményét? Annak idején megmondtam, hogy nem fogom nyilvánosan értékelni az új Alkot­ mánybíróságot. Azonban tényként álla­ pítható meg, hogy az új testület önértel­ mezése megváltozott, pozitivistább és önkorlátozóbb lett. Sok olyan pozíciót feladtak, pl. a kétharmadosság területén, média ügyben, amit mi nagyon keserve­ sen szereztünk meg. Noha rengeteget hivatkoznak a korábbi ítéletekre és idé­ zik őket, nem tudom, hogy tényleg to­ vább él-e a gondolati magva az elődök munkájának. Minek köszönhető, hogy Professzor úr tu­ dományos munkássága a Pázmány Jogi Karán folytatódott? Kezdettől fogva nevemet adtam a Kar ala­ pításához. Noha forma szerint az ELTE tanára is vagyok, egyedül itt, és csak heti két órában oktatok. Úgy tekintem, próba­ időt adtam a Karnak is, magamnak is. Ami engem illet, el kell döntenem, viszszamegyek-e polgári jogásznak, vagy az alkotmányjogot folytatom-e. Vannak más terveim is, amelyek szintén egész embert kívánnának, pl. szükség volna egy alkot­ mánykommentárra. Ez azonban óriási és sokéves munka, ami mellett nehéz lenne mást is csinálni. Ami az egyetemen szük­ séges változásokat illeti, ezekre sem lehet passzívan várakozni, hanem nagyobb részt kellene vállalni benne. Mindezt ha­ marosan döntésre kell vinnem. Professzor úr egy régebbi interjújában azt mondta, hogy könyvet ír az Alkotmánybí­ róság első 9 esztendejéről. Hogyan áll ez a munka? Valóban (úgy értem, fizikailag) nagy, nyolcszáz oldalas könyv áll kiadás előtt, legkésőbb április végén megjelenik, kissé régies címmel: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Az anyag feltá­ rása ezzel megtörtént. Ez nem tudományos munka abban az értelemben, hogy nem dolgozza fel az elméleti irodalmat, s csupán első reflexiókat tartalmaz az ítél­ kezésünkre. Azaz a könyv csupán az első lépés egy Alkotmány-kommentárhoz. De mintegy leletmentésként is, ezzel a fajta könyvvel tartoztam az első Bíróságnak is. Legyen szabad egy személyes kérdést felten­ ni. Professzor úrnak vannak már unokái? Csak két gyermekünk volt, de már 6 uno­ kánk van, és ez csak a kezdet. Nagy aján­ déka ez a sorsnak. Többek között a nagy család az, ami miatt egyéves németorszá­ gi tanárság után véglegesen hazajöttem. Végezetül mit tanácsolna a Pázmányos joghallgatóknak ? Látom azt a tendenciát, hogy a hallgatók is professzionalizálódnak, vagyis sokan komolyan veszik a tanulást, és úgy akar­ nak kikerülni az egyetemről, hogy na­ gyon jól képzettek. Azt hiszem, ez pilla­ natnyilag rendkívül sok önképzést igé­ nyel. Igen fontos a nyelvtudás és az olva­ sásra is igazából most van még idő. Azon­ ban nem elsősorban, s a legkevésbé sem csakis jogot kell olvasni, hanem minél szélesebb általános műveltségre szert ten­ ni. Kár lenne túl korán és önként lemon­ dani arról a szabadságról, amit az egyete­ mista időszak kínál, és ami soha nem fog visszatérni. GULYÁS GERGELY MAGYAR PÉTER „Miért késett ^v^gy a 11. évfolyam a mi Floridánk ...egy teljes hetet a választás?”- tette fel magának és a szerkesztőknek a kérdést számos hallgató. Széttárt karral csak azt feleltük, hogy nem ölt össze időben a vá­ lasztási bizottság, melynek eredeti tagjait a Dékán titkára és tanácsadója kérték fel. Egyikükkel beszéltem, aki elmondta, hogy az utolsó pillanatban hívta fel Dr, Herényi András és kérte meg, hogy je­ lentkezzen Kádár Tibornál, a Rendezvé­ nyi Bizottság elnökénél, ám nem igazán tudták érdemi információval ellátni, így Ő inkább elutazott síelni. Gondolom, ha­ sonlóan viszonyult e rendkívül megtisz­ telő feladathoz a Választási Bizottság töb­ bi ta^'a is. Ezek után Bittsánszky Géza ta­ nár úr jogosan mérgelődött, amiért senki sem volt elérhető a társaságból. A választás tisztaságára árnyékot vet­ nek a második évfolyam nappali tagozatán hallható találgatások. Ujfalussy Zsolt azok után kapott alig 50 szavazatot, hogy tavaly ő gyűjtötte a legtöbb voksot évfolyamáról. hatodik oldal ami persze önmagában még nem elkép­ zelhetetlen, elvégre a leköszönt HŐK el­ nököt, Mile Attilát is csak 6 évfolyamtársa tartotta méltónak a bizalomra. Ujfalussy mindenesetre lapzártánkig már kétszer annyi aláírást gyűjtött, mint amennyien hivatalosan választották. A Dékán Úrnál levélben három társa tiltakozott ez ellen. Kissé elgondolkodtató a 26-os épület­ ben történt betörés is. Történt ugyanis, hogy szombaton délután 5 és 7 óra között ismeretlenek betörtek a Közgazdasági In­ tézet egyik irodai helyiségébe. Az esetre a Strázsa Bt. egyik alkalmazottá figyelt fel, aki azonnal kihívta a Rendőrséget, A hely­ színelő rendőrök ujjlenyomatot vettek az ajtóról, és mivel felfeszítésnek, rúgásnak nyomát nem találtak, valószínűsítették, hogy az ajtót vállal nyomhatták be. Az iro­ dából mindössze egy üveg bor tunt el. Az ügy pikantériáját pedig az adja, hogy ép­ pen ott őrizték a lezárt választási urnáidat, amin a pecsét ugyan sértetlen maradt, de a stemplihez azért hozzá lehet férni... Felmerült egy komoly probléma is a je­ lölés kapcsán: Nyitrai Károly karunk rend­ őrtiszti- illetve államigazgatási továbbkép­ zésén vesz részt és elsős levelezősként sze­ retett volna indulni de nem engedték. Va­ jon miért nem jogosultak HÖK-béli képvi­ seletre azÁF-et, illetve RTF-et végzett hall­ gatók, míg más egyetemet vagy főiskolát végzett diákok már voltak tagjai a Hallgatói Önkormányzatnak, akár a nappali, akár a levelező tagozat képviseletében? Termé­ szetesen érthető az érvelés miszerint az AFRTF képzés csupán néhány szemeszteres, ráadásul egy teljesen eltérő és intenzív tan­ rend szerint z^lik, tehát nem lehetne Őket összemosni a 10 féléves képzésben résztve­ vő egyik tagozattal sem, de a HÖK-nek már régen meg kellett volna .oldani az ő képviseletüknek a problémáját, például oly módon, hogy az összes ÁF-RTF-es hallga­ tórajuthatna egy képviselő, hiszen ők keve­ sebben vannak. �Bár volt két jelölt az L évfolyam leve­ lező tagozatán, a választást mégsem tar­ tották meg, hanem msgd később pótol­ ják, Azt már csak halkan jegyezzük meg, hogy in. év levelező tagozatán is csak két jelölt indult a három helyért, ott mégis megtartották a voksolást. Azt is aggasztónak találom, hogy nem kértek sem diákigazolványt, sem annak a számát, sem semmiféle azonosítót, így egyszerűen csak egy aláírást kellett bigygyeszteni a nevünk mellé és máris lehe­ tett szavazni, ezek után - persze ilyen biztos nem történt - bárki helyett lehe­ tett volna szavazni, aztán utána találják csak meg, ki adta le helyettünk is a voksomat. A szavazócédulák sorszámozás­ ára nem került sor, így nem tudni, hogy hány lepecsételt szavazócédula került forgalomba. A szavazóurnák a legtöbb esetben nem voltak aláírással lezárva, így a viszonylag széles nyíláson keresz­ tül a szavazócédulák könnyen hozzáfér­ hetővé, kicserélhetővé váltak. A HŐK SZMSZ 16.§ (2) értelmében a lepecsé­ telt szavazócédula kiadására a regisztrá­ ció után kerül sor. Ez több alkalommal nem így történt. A szavazáson mini­ mum egy, maximum három nevet lehe­ tett megjelölni. Egy megjelölt név ese­ tén a szavazócédula plusz két név meg­ jelölésével történő kiegészítése nem kelt feltűnést. Az ügynek még várhatóan lesz folyta­ tása. Az új HŐK képviselőknek lesz majd bőven tennivalójuk egy új, ellenőrizhe­ tőbb és hitelesebb választási rendszer ki­ dolgozásával kapcsolatban, hogy a követ­ kező években ne fordulhasson elő ha­ sonló eset. Szomorú, hogy mindez megtörténhe­ tett. Karunkon amúgy is állandósultak a pletykák, a vádaskodások, és bár ez talán máshol, más egyetemeken is így van, ez nem lehet mentség. Természetesen a pletykáknak nem mindig (sőt általában nem) érdemes hitelt adni, egy részük mögött azonban valóságtartalom húzód­ hat meg. Katolikus egyetemként pedig nekünk talán még jobban illene odafi­ gyelni a feddhetetlenségre. Nem feltéte­ lezünk senki részéről rosszindulatot, bár az akaratlan hibákra, tévedésekre sincs minden esetben mentség. Nem is akar­ tuk igazából véleményezni, kommentál­ ni az eseményeket, ezért szorítkoztunk kizárólag a tények ismertetésére. Azok­ Helyreigazítás ból mindenki értesülhet arról, mi is tör­ tént valójában, és önálló véleményre jut­ Az ítélet legutóbbi számában írás jelent meg hat, HŐK lapként pedig végképp nem Balogh András József tollából. Az írás az aláb­ állt szándékunkban a testületet befeketí­ biak szerint helyesbítésre szorul: 1. teni, de mivel a Hallgatói Önkormány­ A Választási Bizottság tagjai az el­ múlt években is folyamatosan változtak. Áltazatnak minden egyes hallgató a tagja, jo­ Iában személyesen kérem fel őket az általam gukban, pontosabban jogotokban áll tu­ ismert segítőkész hallgatók közül erre a ko­ domást szerezni az eseményekről. rántsem vonzó feladatra. Még egy felvetés; bár a hallgatók ré­ Az idén Dékán Úr levette rólam a 2. kiválasztás és a felkérés (rábeszélés) terhét és a széről hatalmas volt (főleg az utóbbi idő­ szabályzat szerint kinevezett tagokat. ben) a HŐK elutasítottsága, az első évfo­ 3. Mivel a kinevezett tagok elérhetőségét lyamot nem számolva a 14 képviselői nem tudtam, dr. Hartai Győző dékáni titkár vál­ helyből 12 azoknak jutott, akik eddig is lalta értesítésüket az előzetes megbeszélés idő­ már képviselők voltak. Részben persze pontjáról. Ekkor kellett volna a szavazatszedő bi­ zottságok összeállítását és időbeosztását rögzíteni. mindez visszavezethető arra az érdekte­ 4. A megbeszélt időpontban az öt kö­ lenségre, jelöltek hiányára, ami a válasz­ zül mindössze egy bizottsági tag jelent meg, tásokat körülvette, de azt a kérdést is fel­ majd egy későbbi új időpontban egy sem. veti, v^on ezek után van-e joga bárkinek : 5. Mivel választási bizottság (szavazat­ is szidni a HÖK-öt? Hiszen lì és mi sza­ szedők) nélkül választást tartani nem lehet, a választást el kellett halasztani olyan időpontra, vaztunk újra rájuk. Sokan elvetik ezt a amikor egy sebtében verbuvált (annak követ­ kérdést annyival, hogy egyszerűen az kezményeivel együtt) és működő bizottság egész dolognak nincsen semmi jelentő­ biztosítható volt. sége. Ez nem igaz! A mindenkori HŐK 6. A kijelölt és feladatukat elhanyagoló igenis komoly, törvény adta jogokkal ren­ bizottsági tagok felelősségre vonására javaslatot tettem a Dékán Úrnak. delkezik, és az egyetlen szerv az egyete­ Ami pedig a HÖK-öt illeti a Rendezvényi men, amely feladata kizárólag hallgatók Bizottság elnöke a ráháruló tennivalókat illetően érdekeinek képviselete. egyszemélyes mutatványt adott elő (pontatlanul Csak reménykedni tudunk abban. és improvizáltan), miközben személyesen utá­ najárva a működésképtelenségnek megtudtam. hogy az újonnan megalakuló HŐKközgyűlésnek lesz módja visszaszefezni <1 RendezvényiBizotógtagjdaHÖKiro- az elveszített bizalmat, és helyreáll a béke HOK-ön belül és kívül egyaránt. MÁNDICS BOTOND JANCSO GÁBOR Lapzárta után érkezett a hír, hogy 11. év­ folyam nappali tagozatán újra megtart­ ják a választást, mivel Ujfalussy Zsolt kétszer annyi aláírást gyűjtött, mint amennyien szavaztak rá a hivatalos eredmény szerint. Dékán Úr értelmezése szerint figyel­ men kívül kell hagyni a HŐK SZMSZ 2O.§ második mondatában szereplő meg­ szorító szabályozást, miszerint a választás ugyan 25% felett érvényes ugyan, de minden 50 szavazó után jár egy mandá­ tum, ami pl. a ül. évfolyam levelező ta­ gozaton azt jelentette, hogy a megjelent 85 szavazó csak a győztes Poldauf Gábort küldhette volna a HÖK-be, így tagja lesz a testületnek Mile Attila (III/L, 6 szava­ zat), valamint Hódy Gábor (IV/N, 37 szavazat) és Kovács György (II/L, 25 sza­ vazat) is. dán ülve ulve arról panaszkodtak, nanaszkodtak. hogy hopv őket okét nem in­ formálta és nem vonta be senki. Bízom abban, hogy az új HŐK választ­ mányvégre kiemeli magát abból a mélységből, arnibe a leköszönő választmány önmagát és a HÖK-öt, mint intézményt juttatta, s amit hí­ ven tükröz az is, hogy a korábbi évekhez ké­ pest alig akadt jelöltséget vállaló hallgató. BITTSÁNSZKY GÉZA 'X ÁB a Erre most nem lehetünk büszkék... hetedik oldal �•• A 2001. évi HOK-választás eredményei 2001. április 2-án Balogh András József, az Ellenőrzési Bizottság elnöke felkérte Rétvári Bence HOK-elnököt, hogy a HŐK tisztújító ülésének összehívását egy héttel halassza el. Indoklás: a választások alatti/utáni napok­ ban betörtek az egyetem azon helyiségé­ be, ahol a szavazatokat tartalmazó urná­ kat tartotta a Választási Bizottság. /. évfolyam nappali tagozat Thuss Balázs Legeza Dénes István Ivanics István Bálint Simó Ágnes Tekla 4. Smelká Máté 5. Novák Andrea 6 Választáson részt vett: 164 fŐ Érvénytelen: 4 szavazat 1. 2. 3. 114 szavazat 90 szavazat 57 szavazat 32 szavazat 31 szavazat 31 szavazat II. évfolyam nappali tagozat 140 szavazat 1. Kósa Beáta 2. Kádár Tibor 130 szavazat 95 szavazat 3. Somogyi Áron 51 szavazat 4. Ujfalussy Zsolt 5. 39 szavazat Modla Mónika 34 szavazat 6. Molnár Dániel Választáson részt vett: 189 fő Érvénytelen: 0 szavazat Ezek a másodikosok azért tudnak valamit... (a szerk.) 11. évfolyam levelező tagozat 1. Paál Gabriella '2. Kosztarab Ibolya Kovács György 3 Választáson részt vett: 143 fő ■ 131 szavazat 37szavazat i III. évfolyam nappali tagozat 1. 2. 3. Szabó Tibor Somlai Attila Rétvári Bence 4. Schelbauer Balázs 5. Fraknói András Választáson részt vett: 164 fő 115 szavazat 102 szavazat 99 szavazat 31 szavazat 22 szavazat III. évfolyam levelező tagozat 1. Poldáuí Gábor 2 Mile Attila István Választáson részt vett: 85 fő 81 szavazat 6 szavazat IV. évfolyam nappali tagozat 1. 2. Tomasitz István Kéringer Csaba 3. Hódy Gábor Választáson részt vett: 102 fő Érvénytelen szavazat: 1 szavazat 93 szavazat 72 szavazat 37 szavazat Az I. és IV évfolyam levelező tagozatán jelöltek hiányában a választást nem lehetett megtartani. Avastagon szedett jelöltek bekerültek a HÖK-be. Budapest, 2001. április 2. A Választási Bizottság elnöke: Bittsánszky Géza s.k. A Választási Bizottság tagjai: Dalmay Szilvia s.k. Kiss István s.k. Szabó Bálint s.k. nyolcadik oldal 2001. április 2-án Ujfalussy Zsolt II./N hallgató felkért, hogy indítsak kivizsgálást a 11. évfolyam nappali tagozatán született választási eredményekkel kapcsolatban. Az eset tisztázásáig felkértem Rétvári Bencét, hogy halassza el a tisztújítást. Fel­ kértem Ujfalussy Zsoltot, hogy állítását bizonyítékokkal támassza alá: szerezzen a választóitól aláírást azt bizonyítandó, hogy rá szavaztak. (Olvasható név, diák­ igazolvány száma, aláírás). Ha az ered­ mény szerinti szavazatszámnál Jelentősen több igazoló aláírás gyűlik össze (tehát nem csak 10-zel, 20-szal több), akkor új választások kiírását kérem II. évfolyam nappali tagozaton. (A valóban támogatott jelölteknek úgy sincs mitől tartaniuk.) Más évfolyamról panasz nem érkezett. Budapest, 2001. április 2. BALOGH ANDRÁS JÓZSEF s.k. az Ellenőrző Bizottság elnöke Helyreigazítás Legutóbbi számunkban, az Esterházy Já­ nosról írott Cilikben tévesen állítottuk, hogy „az első'bécsi döntés során Felvidék legnagyobb részét visszakapta Magyaror­ szág”. Valójában Felvidék területének mintegy 20 %-át kaptuk csak vissza, igaz, a magyarlakta területek legtöbbje erre a 20 %-ra esett. (Köszönjük és egyben megtiszteltetésnek vesszük dr. Bánrévy Gábor Professzor Úr észrevételét). A szerkesztőség �Az egyetemi sportéletről Beszélgetés Draskóczy Imrével^ a Testnevelési Csoport vezetőjével Mióta vagy a Testnevelési Csoport vezetője, ki nevezett ki, s e szerv hol helyezkedik el az egye­ temi hierarchiában? nöke, s így utalják el a pénzt. Tehát részletes kimutatást a HŐK- tői lehet kérni, de én is adhatok felvilágosítást. Tulajdonképpen mióta az egyetem megvet­ te az épületet, tehát egy éve működünk. 2000. január elsejével jött létre a Testnevelé­ si Csoport. A dékán úr nevezett ki. A hall­ gatókkal kapcsolatos sporttevékenységek a HŐK- el együtt valósulnak meg. A hallgatók kíváncsiak ezekre az adatokra! Mit tettetek eddig az egyetem sportjáért? A legtöbben csak azt látják, hogy nincs se foci, se kosárlabda. Én erre azt tudom mondani, hogy a Testneve­ lési Csoport a Szentkirályi utca 26-os sport­ központ megvásárlásával annak működtetésé­ re és az egyetemi hallgatók érdekeinek a sportirányú kiszolgálására jött létre. Elsősor­ ban a 26-os épületben megvalósítható sport­ tanfolyamok azok, amiket mi működtetünk, üzemeltetünk. A labdarúgásról annyit, hogy a harmadik emeleten van egy labdajáték csar­ nok, amit most már igen régen próbálunk el­ érni, hogy felújításra kerüljön, s abban a pilla­ natban amint ez megtörtént, az említett sport­ ágak meg tudnak itt valósulni az egyetemen. Az nem igaz, hogy nincs labdarúgás. Volt egy kétezer perces foci, volt egy Pepsi kupa, volt egy tanár-diák labdarúgó mérkőzés most leg­ utóbb, ezekkel kapcsolatban a mi állandó ag­ gályunk az, hogy az anyagi kereteink szűkö­ sek. Ezt a keretet a Hallgatói Önkormányzat saját költségvetéséből határozza meg. Mint ahogy előttetek is ismeretes, másfél millió fo­ rintot szavaztak meg sportcélú támogatásra. Például a Margit-szigeti atlétikai sportcent­ rum bérlése, ahol hagyományosan voltak az egyetemi labdarúgó bajnokságok, ott a bérleti díj 200 ezer forint, most gyorsan ki lehet szá­ molni, hogy az egy millió forintból hány ren­ dezvényt lehet lebonyolítani. A tavaly kapott pénzt mire költöttétek? (1,7 M forint) A Hallgatói Önkormányzat által adott pénz kifizetése a HŐK- ön keresztül történik, ami azt jelenti, hogy a Testnevelési Csoport­ nak elkülönítve kezeli a HŐK a pénzét. Ők rendelkeznek felette, mi javaslatot teszünk, hogy szeretnénk versenyeztetni, hogy hány főt szeretnénk elküldeni egyetemi-főiskolai bajnokságra, s milyen sport rendezvényt szeretnének a hallgatók. Ezt a javaslatot írja alá a HŐK, illetve a Gazdasági Bizottság el­ A tavalyi összegből vásároltunk melegítőket a hallgatók részére, hogy egységesen tud:t venni A /-rí r - rvT T »vrsi,. 7 :n. A j pénzeszközök egy részéből többek között két labdarúgó-bajnokságot vezettünk le, volt tavasszal is, és volt ősszel is egy-egy lab­ darúgó mérkőzés. Pontosabban a másodikat a Közgazdasági Egyetemmel közösen szer­ veztük meg anyagi okok miatt, így nekünk csak 200 ezer forintunkba került. Terveitek szerint az idén kapott összeget mire fogjátok fordítani? (Í,Ő Mforint) Eddig 500 ezer forintot különítettünk el ren­ dezvényekre. Az alapszabályban úgy határoz­ tuk meg, hogy egy rendezvény nem kerülhet többe 200 ezer forintnál. Ha ezt az 500 ezer forintot így szétoszduk, akkor legjobb esetben is csak három rendezvény valósulhat meg. Szeretnénk vásárolni a tornatanfolyamokhoz, a fitnesszhez magnót, ezek ugyan kis tételek, de 30 ezer forint körül vannak. Ezen kívül még nagyon szeretnénk, hogy a hallgatóink mindenhová eljussanak, azaz a Szarvasűzőkre, az egyetemi-főiskolás váltó futó versenyre, te­ niszbajnokságra, vitorlázásra, és nem utolsó sorban vannak sítáboraink is. Milyen állapotban van most a tornaterem? Mennyiből lehetne felújítani? Mi erre tettünk egy konkrét határozott elkép­ zelést a HŐK elé, a legutóbbi közgyűlésen kértem a labdajáték csarnok felújításához pénzt. Ugyanis három tornatermünk van, ezt bizonyára a hallgatók nem tudják. A legalsó tornaterem- ez négyzetméterben számítva a legkisebb- kizárólag fitnessz, torna, aerobic sportágakra használható. \&lahogy úgy tud­ nám ezt megfogalmazni, hogy a lányok igé­ nyeit tudja kiszolgálni. A középső terem ajelen pillanatban ugyan az egyetem tulajdona, de bérleti díj fejében ki van adva. A harmadik emeleti tornaterem a legnagyobb, és kizárólag labdajáték-csarnoknak épült valamikor. Ez je­ len pillanatban balesetveszélyes, a tetőszerke­ zete jelent veszélyt, és még.nincs teljesen átala­ kítva labdajátékra alkalmasnak Ezt a csarnokot úgy 2,2 M forintból lehetne átalakítani. Azt kértük, hogy ezt az összeget a felújításra külö­ nítse el a HŐK. A közgyűlés ezt elvetette. Erről szeretném folytatni a beszélgetést, igaz-e az a hír, hogy a tanár-diák focimeccsre bérelt pályának a bérleti díja egy órára 180 ezer fo­ rintba került? Nem túlzás ez? Négy órára béreltük a csarnokot. Ebbe be­ letartozott az előtte, és az utána való takarí­ tás, az öltözőnek, a zuhanyzónak, és egyéb dolgok használatának a díja. Nagyon fontos, hogy ezt a hallgatók önmaguk szervezték. A kiadás tartalmazta a sportorvosi szolgálta­ tást, amihez én ragaszkodtam, mivel az egyetem csak ahhoz tudja a nevét adni, ami hivatalosan zajlik. Tehát ha két hallgatói csa­ pat összeáll és elkezdenek focizni, az nem az egyetem szervezésében történik. Egyetemünk sportéletével kapcsolatban fontos­ nak tartanál még valamit elmondani? Úgy gondolom, hogy a tanár-diák mérkő­ zéseket a jövőben is meg kell tartanunk. Én nagyon szeretném, ha tavasszal és ősszel mindig lenne egy-egy nagyobb sportren­ dezvényünk Hadd mondjam el azt, ami van. Először is működik egy tornatanfolya­ munk, a dolgozók részére van egy callanetics tornánk. Működik a Hallgatói Önte­ vékeny Csoport felkérésére egy ökölvívó csoport. Van kosárlabda- csapatunk, férfi­ ben és nőiben is. Ezen kívül vannak kardví­ vóink, s egy utcával arrébb gyakorolnak a júdósaink. Úgy gondolom, hogy van egy működő egyetemi sportélet, aminek egyet­ len mértékegysége lehet itt, ami az egyete­ mi-főiskolás bajnokság. SZABÓ VIKTOR kilencedik oldal �Tisztelt Molnár Dániel! Szakkollégiumi híradó Olvasva az Ön HÖK-válxsztásokra írt élet­ Előadás a parlamentben! rajzát, és megválasztása esetére vonatkozó elképzeléseit, az volt a benyomásom, hogy nincs teljesen tisztában az Egyetemünkön folyó képzés tagozódásaival; és az ismereti hiányosságai egy populárisnak tetsző előíté­ letbe mentek át. „Kampányiratában” Ön azt hangoztatja: „Újra fel kell vetni, hogy a diplomában tün­ tessék fel, hogy ki milyen tagozaton végzett. A levelezősök kevesebb órát hallgatnak, ke­ vesebb vizsgájuk van, ezért ezt a különbséget a diplomának is meg kellene jeleníteni.” A levelező, és számtáv tagozatos képzésben résztvevő, és diplomát szerző hallgatókat eb­ ben az olvasatban Ön egyfajta másodrendű, szubszidiáris jogászi rétegnek tekinti a nappa­ li tagozaton végzettekhez képest. Ettől az ele­ ve „képzetlenebb" rétegtől önmagát viszont minden tekintetben igyekezne elhatárolni, és a különbséget például a diplomában való megjelöléssel egyértelművé tenni. A szellemi fölényről: Kérem jöjjön be egy­ szer a levelező tagozat órájára (szombat 8-14 óra), és tájékozódjék az ott lévő emberekről! A levelező tagozatokon jelentős számban foglalnak helyet Önnél jóval képzettebb, egy, esetleg több diplomával rendelkező szemé­ lyek. Mindezeket leszámítva, 18-20 éves korra az embernek mentális fejlődésében el kell jutnia egy olyan szintre, amikor már az önképzési forma teszi ki az ismeretelsajátítás jelentős részét. Jelenti ez azt, hogy abban az életkorban, amiben Ön is van, tudni kell az írott jegyzetek alapján, saját fejben felépíteni a tananyagot, és nem másokra várni, hogy azt a fejünkbe plántálják. Ebben a vonatko­ zásban a lehallgatott órák száma is relatívvá Kérem a jövőben tartózkodjék előítéleteinek a nyilvánosság előtt való megvallásától, mert ezzel másokat megbánthat, és az ilyen maga­ tartás távol esik a keresztény szellemiségtől. A leghasznosabb viszont az volna, ha előbb tájékozódna arról a témáról, amit a (választá­ si) zászlajára kíván tűzni. KOVÁCS ATTILA 1I./L (A felénk továbbított levél terjedelmét né­ mileg csökkentettük. Természetesen szere­ tettel váyuk Molnár Dániel válaszát, amely­ nek hasonló terjedelemben helyet biztosí­ tunk! - a szerkesztőség) tizedik oldal Választási rendszerek - választói magatartás c. kurzus • 2001. március 14. szerda 14 óra A mai szakkollégiumi óra rendhagyó keretek között zajlott le. A jó előre jelentkezett hallga­ tók ellátogattak a parlament egyik stratégiai elemző stúdiójába, ahol Tóth Zsolt, választás­ szociológus, Stumpf István kancelláriaminisz­ ter kabinetfőnöke tartott előadást. Az előadó elemezte a legújabb közvélemény-kutatási adatokból levonható következtetéseket, mely­ nek variációi lenyűgözően hatottak az érdeklő­ dő egyetemi hallgatókra. Az interpretáció után - a kérdésekre válaszolva - szóba kerültek mind a jobb, mind a baloldal lehetséges válasz­ tási stratégiái is, melyeknek eredményeit ter­ mészetesen csak 2002. nyarán tudhatjuk meg. • 2001. március 28. szerda, 14 óra A mai alkalommal a kurzus meghívott előadó­ ja Körmendi András informatikus volt. Az elő­ adás témája a telefonos üzenetek hatékonysága és a call - centerek bemutatása volt. Kiderült, hogy a telefonos üzenetközvetítés egy vi­ szonylag olcsón felállítható 16 vonalas call centerrel már hatékonyan megoldható, ami a politikai és a gazdasági marketingben is jól fel­ használható. A képviselők számára nagy előnyt jelent ezen módszer alkalmazása, ugyanis a te­ lefonon keresztül történő kapcsolattartás két­ irányú folyamat, aminek következtében, mind a képviselő , mind a választó közvetlen infor­ mációt és tájékoztatást kap. Alátámasztott ten­ dencia, hogy a választók közel 70 százaléka nem ismeri parlamenti képviselőjét illetve an­ nak tevékenységét. Ezen az ún. telefonos hír­ mondókkal jól lehet segíteni. A telefonos hír­ mondó egy számítógép vezérelte üzenetrögzí­ tős rendszer, amely egyaránt lehetőséget bizto­ sít a tájékozódásra és a visszacsatolásra is. Az előadó többször is hangsúlyozta, hogy a tájé­ kozottság egy nagyon fontos elem, ugyanis az emberek szeretnek tájékozottak lenni, és ha tá­ jékozottnak hiszik magukat, akkor nagyobb a választásokon való részvételi hajlandóságuk. Ilyen telefonos kampányt a Fidesz - MPP is al­ kalmazott főleg a vidéki falvakban, városok­ ban. Itt többnyire Orbán Viktor felvételről szóló üzenetét hallhatták a választók, azonban többször is személyesen beszélgettek a jelenle­ gi miniszterelnökkel a fölkeresettek. Előfor­ dult, hogy nem hitték el, hogy a pártelnök ke­ reste meg őket , és nyomdafestéket nem tűrő szavak kíséretében lecsapták a telefont. Volt olyan lelkes polgár is, aki a Fidesz központba betelefonált, hogy valamilyen telefonbetyár szórakozik velük, aki Orbán Viktornak adja ki magát - tudhattuk meg az előadótól. A választási rendszerek - választói magatartás c. szakkollégiumi kurzus előadásai minden hé­ ten szerdán 14 órától látogathatók a Spartacus 24. gyakorlójában. Politikai pártok szerveződése a rendszerváltás idején c. kurzus • 2001. március 22. csütörtök 13 óra Március 22-én a kurzus vendége volt Mécs Imre, az SZDSZ alapító tagja, ügyvivője és parlamenti képviselője, aki ez alkalommal nem a napi politika aktuális ügyeinek állásáról osztotta meg velünk véleményét, hanem a de­ mokratikusjogállami átmenet előzményeire és lefolyására emlékezett vissza a saját szemszö­ géből. A képviselő úr érzékletesen vázolta az eseményeket, úgy, ahogy ő látta a demokrati­ kus ellenzék pártokká alakulását és a rendszer­ változtatás hajnalát. Az előadás végén néhány kérdésre is válaszolt, sőt, elektronikus posta­ címét is hallgatósága rendelkezésére bocsátot­ ta további kérdések számára. • 2001. március 29. csütörtök 13 óra Március 29-én a kurzus keretében vendégünk volt Révész T. Mihály, az ELTE jogi karának do­ cense (médiajog + magyar jogtörténet), az ORTT volt elnöke. O - korábbi előadóinkhoz hasonlóan - szintén a jogállami átmenet előzmé­ nyeiről beszélt a Pázmányos hallgatóknak, külö­ nös hangsúlyt fektetve a szociáldemokrata esz­ meiség kibontakozásának majd fokozatos háttér­ be szorulásának folyamatára, hiszen Révész T. Mihály saját elmondása szerint tősgyökeres, mondhami született szociáldemokrata, nagyapja több mint 110 éve már ott volt a Szociáldemok­ rata Párt alapításánál. A rendszerváltáskor újráalakuló párt azonban - itt nem ismertetendő, de Révész úr által nekünk előadott okok miatt szétesett, a magyar politikai palettán egy színnel kevesebb maradt. Peyer Károly és Kéthly Anna öröksége mindmáig feltámasztásra vár. (RUMI T.) A politikai pártok szerveződése a rendszerváltás idején c. szakkollégiumi kurzus előadásai minden héten csütörtökön 13 órától látogathatók az Véves előadóban. A demokratikusJogállami átmenet c. szakkollégi­ umi kurzus előadásai minden héten csütörtökön 17 óra 30 perctől látogathatók aJogbölcseleti Inté­ zet helységében. A gazdasági rendszerváltás főbb kérdései c. szak­ kollégiumi kurzus előadásai minden második hé­ ten kedden 13 óra 30 perctől látogathatók a Köz­ gazdaságtudományi Tanszék helységében. JANCSÓ GÁBOR �„Meg kell tudnunk, hogy Magyarország tényleg létezik-e!” Vendégünk volt Kovács Miklós, az ukrán parlament képviselője A Rákóczi Szövetség és a Jobbik jóvoltá­ ból újra neves vendéget köszönthettünk egyetemünkön: ezúttal Kovács Miklós tette nálunk tiszteletét, a Kárpátaljai Ma­ gyar Kulturális Szövetség elnöke, az uk­ rán parlament egyedüli magyar nemzeti­ ségű képviselője. Előadását március 28án tartotta a Tanári Klubban. A rövid történeti bevezető után a jelen és a kö­ zelmúlt eseményei kerültek szóba. 1998-ban az új választási rendszer alapján gyakorlatilag a teljes tömbmagyarság azonos választó körzetbe került, igaz, így is csak a körzet összlakosságá­ nak körülbelül felét teszi ki a magyar nemze­ tiségűek számaránya (százötvenezer magyar él Kárpátalján). Ebben a beregszászi körzetben Kovács Miklós győzedelmeskedett, saját meg­ fogalmazása szerint „elcsalhatatlan”, tizenynyolcezres többséggel. Tudni kell ugyanis, hogy a demokráciának még csupán a látszatja sincs meg Ukrajnában, mindennaposak a vá­ lasztási csalások, a megvásárolt mandátumok. 1999-ben aztán újra Leonyid Kucsma lett az ál­ lamelnök, akiről megtudtuk, hogy most - ellen­ tétben első ciklusa idejével - már elég jól bíija az ukrán nyelvet (Kovács Miklós egy Magyarorszá­ gon tanuló arab diák magyartudásához hasonlítot­ ta az elnök ukrántudását). Ez azért konkrét ered­ ménynek nevezhető. E siker ellenére is igencsak megingott Kucsma pozíciója a hírhedt “kazetta­ botrány” miatt. Egy ismert újságíró egyszer csak eltűnt, majd a nem sokra rá azonosították megta­ lált fej nélküli holttestét. Ezek után nyilvánosság­ ra került egy magnószalag, ahol a kormány és az elnök folytat tárgyalásokat a túlbuzgó újságíró el­ tüntetéséről. Jellemző azonban az ukrán állapotoki-a, hogy Kucsma újra megerősítette pozícióját. Nagy általánosságban elmondható, hogy a bel­ politikai küzdelmekből a magyarság kivonja ma­ gát, hiszen egyéb választása az ötvenmilliós or­ szágban nem nagyon van. Ennek ellenére a célok megfogalmazódtak: a magyar iskolarendszer fej­ lesztése, egyfajta kulturális autonómia létrehozá­ sa, a magyar tömb egységes közigazgatása. Ko­ vács Miklós szavaival: „saját kis magyar világunk létrehozása”. Természetesen elengedhetetlen az anyaország támogatása, hiszen a nyomor olyan szintű Kárpátalján, hogy „a becsület és a tisztes­ ség már-már megengedhetetlen luxus”. De ha a magyar nemzetiségűek ilyen körülmények kö­ zött is a magyar képviselőjelöltre szavaz, azzal már kifejez valamit, és ezeket az apró jeleket is igencsak meg kell becsülni. Végezetül Kovács Miklós figyelmeztetett arra: Magyarországnak elemi kötelessége támogatni az elszakított területek magyarságát, azaz ki kell derülnie annak, hogy Magyarország léte­ zik-e, vagy csak egy üres búra, és a nemzeti összetartás csupán egy semmitmondó frázis. Kollégák! Valójában nem is tudom, hogy kollégái vagyunk-e (már) egymásnak és tudós tanára­ inknak, mindenesetre gyakran találkozunk ezzel megszólítással. Nincs is vele semmi baj, imponáló, hogy legtöbb előadó tanár megtisztel minket azzal, hogy kollégájának szólít. Bár még csak csekély egyetemi (és helyi) tapasztalattal rendelkezem, ez idáig elégedett vagyok „tanárkollégáink” irán­ tunk megnyilvánuló tiszteletével. Szép és helyes ez így, csak kár, hogy néha nevetség tárgya lesz e nemes gesztus. Összejönnek az elsőéves és másodéves kollégák egyazon előadóba, hogy jogászi etikát „hallgassa­ nak”, és a komoly kollégák közt kitör az »,óvoda-hangulat”, fékezhetetlen nyüzsgés uralkodik el a termen. Toleráns tanárkollé­ gánk türelemmel vár a katedránál, jelzi, hogy szívesen szót ad bármelyik kollégájá­ nak. Hangos csönd a felelet. Tanárkollé­ gánk megkezdi az előadást, a hallgatás eré­ nyéről tanít, miközben újra fokozódó mo­ raj bontakozik ki a kollégák közt. Csak úgy, kollegiális módon. Aztán előbb-utóbb te­ tőzik a hangzavar, majd beáll egy állandó szintre. Igaz, hogy rengetegen vagyunk, de sok kolléga eleve lemond még a „hallgatás 5) lehetőségéről is. E furcsa jelenség persze számtalan módon orvosolható, fölösleges külön ecsetelni, hogy miként. Már csak sa­ ját „kolléga mivoltunk” miatt is érdemes ezen a helyzeten változtatni, magunkat (és másokat?) megtisztelni a csenddel. Ahogy most van, az senkinek sem jó. Akinek nem inge, annak is égő. RÓZSA DÁNIEL Prágái tavasz A Rákóczi Szövetség szervezésében Pázmányos hallgatók egy kicsiny cso­ portja is részt vett a Szövetség prágai ki­ rándulásán. Azok számára, akik először jártak a vá­ rosban, első pillanatban letaglózó volt ja Budapest és Prága között kétségkívül meglévő különbség. Karbantartott, fel­ újított épületek, tisztás^, virágzó tüH'Zr mus és kultúra az, ami Csehország fővá­ rosára jellemző, a miénkre pedig kevés­ bé. Persze mindennek megvan az oka: azon túl, hogy Prágát mind 1945, mind 1968 megkímélte (míg Budapestet két­ szer is kis híján földig rombolták az el­ múlt évszázadban), a város vezetése sokkal inkább törődik ezekkel a dolgok­ kal. Ez aztán oda vezet, hogy a különb­ ség (bár Budapest földrajzi adottságai, történelme, hajdanvolt kultúrája sze­ mernyivel sem szegényesebb) szá­ munkra fájdalmasan nagy Ennek ellenére természetesen min­ denki felhőtlenül jót érezte magát, hi­ szen a város gyönyörű, a sör és a becherovka pedig fantasztikus. Termé­ szetesen a Szövetség összes jelenlévő tagja vigyázva óvta tekintélyét, és szigo­ rúan “csak az íze kedvéért” vett magá­ hoz ezen tradicionális cseh italokból Különben is: nem illik hazamenni úgy hogy az ember meg sem kóstolja Őket;.' A Rákóczi Szövetség nevében megko­ szorúztuk a nagyságos fejedelem emléke tábláját (kevesen tudják, hogy 11. Rákóczi Ferenc két évig Prágában tanult). Még egy örömteli eseményről számolha­ tunk be: Prágában tarthattuk az ítélet és a Pesti Bölcsész Újság (az ELTE-BTK lapja, egyébként Magyarország legnépszerűbb diáklapja) kihelyezett konferenciáját Megállapodtunk az eddiginél is szorosabb együttműködésben, amely számtalan for­ mában nyilvánult meg eddig is (nekik kö­ szönhetők például az ítéletben megjelent fantasztikus karikatúrákat). Mindez pedig bíztató ajövőre nézve. Csodálatos négy napunk volt tehát, ezért nyugodt szívvel ajánlhatom Prágát mind­ azoknak, akik élményekre vágynak! KÚRÁN ANDRÁS KÚRÁN ANDRÁS tizenegyedik oldal �'3^ „A rántott hús soha nem megy ki a divatból! 95 Beszélgetés Szabó Tiborral, a Spartacus étterem (egyik) üzemeltetőjével Gyakran találkozhattok vele. Általában megtalálható az egyetem legnépszerűbb ven­ déglőjében, beolvadva a hallgatók közé. Közel engedi magához az embereket, de tud­ ja, hogy ő a főnök. Vigyázzatok vele, sosem ad hitelt! Műhelytitkok és érdekességek Szabó Tibortól. ! »«íí ¥ hogy a rántott hús nem megy ki a divatból. Egyesek a reformkonyha felé fordultak, a ha­ gyományos egytálételek kora úgy látom leál­ dozott. - Italozást szokások? - Szerencsére semmiféle probléma ebből még nem volt. Napközben gyakorlatilag nem fogy­ nak alkoholtartalmú italok. Kivétel esetleg egy-egy korsó sör vagy pohár bor jelent. Este aztán kicsit fellendül a fogyasztás, akár örö­ mükben, akár a balul sikerült vizsga miatti bá­ natukban. 21PPKE-JAK Testnevelési Cso­ port 2001. nyarára sporttáborokat szervez: Agárdi vitorlástáhorok Ideje: 2001. július 2-8; 9-15; 16-22; 23- 29; júl, 30-aug. 5.,; aug. 6-12; 13-19; 20j|| Hajók: Kalóz és Finn típusú jolle vitor­ lás hajók (ideális tanulóhajók) Tervezett programok: Egész napos okta­ tás, (motoros felügyelettel!!?), egyéb sportolási lehetőségek a sporttelepen (foci, kosár, röpi) Költségek: 21 900,-Ft, amely tartalmaz­ za: oktatást, motoros költségeit, min­ denki számára állandó hajóhasználatot, szállást és teljes ellátást! -Mi a népszerűbb, sör vagy bor? 4S - Sör. ,1 - Vodka vagy Unicum? - \bdka. - Kávé vagy tea? - 1. capuccino, 2. tea, 3. kávé. A büszke főnök az étterem galériáján - Dohányáruk? - Mutasd be kérlek a Spartacus négy főnökét! - Nálunk nem nagyon fogynak. Amúgy a sö­ tétkék Pali Mail a legnépszerűbb. - Baranyi Tamás „csendestársunk”. Jármai Szabolcs, Birgenstok Gábor, én pedig Szabó Tibor vagyok. -Hogyan jutottatok ehhez a lehetőséghez? - A Spartacus étteremnek komoly hagyomá­ nyai vannak, korábban is sokat jártam ide. Amikor megvette az egyetem az épületet, megpályáztatták az éttermet. Beadtuk a pályá­ zatot és huszonnyolc jelentkező közül mi nyertük meg azt. Ilyen szigorú pályázati felhí­ vást még nem olvastam korábban. De hát mit lehetett tenni, betartottunk minden feltételt. - Dolgoztatok már korábban is együtt? - Gáborral már tíz éve is együtt dolgoztunk a Vörös Sárkányban. Később máshol is voltunk munkatársak, itt pedig újra együtt dolgozunk. Bátran mondhatom, a magyar vendéglátós szakma elitje gyűlt össze nálunk (...). - Nem sokan tudják, mik a hagyományai az ét­ terem elnevezésének! - Az épület korábban a Bp. Spartacus sport­ klub székhelye volt, ezért lett annak idején a hely neve is ugyanaz. Mi pedig lelkes hagyo­ mányőrzőként nem változtattunk. Korábban állítólag a város egyik legjobb vendéglője volt egyébként. Volt több terem, itt el lehetett búj­ ni, néha-néha házasságokat törni, stb... - Nagy áttörés az egyetem történetében, hogy létrejött a menza. Milyenek erről a tapasztala­ tok? - Sajnos az elvárások alatti a létszám, naponta átlagban száz fő ebédel nálunk. - Kedvenc jogászétel? - Odavannak a tésztáért, gyakorlatilag minden jöhet, ami olcsó! Még egy komoly tapasztalat. tizenkettedik oldal - Oktatók is járnak hozzátok? - Igen, köztük is van néhány törzsvendégünk. Megemlíteném például a Dékán és a Prodékán Urat is. Megfordult már nálunk a Rektor Úr is, és igen meg volt elégedve. - Rendezvények, bulik? - Csütörtökönként mindig van éjszakába nyú­ ló nagy mulatság. Ezennel mindenkit nagy szeretettel meg is hívok rájuk. Ezek a mi ma­ gánakcióink, az egyetem egyelőre nem támo­ gatja ezt a dolgot. Ámi további nehézség, hogy az egyéb nyitvatartási napokon 23 órakor a portás bezárja a kaput, holott az eredeti meg­ állapodásban ez nem így szerepelt. Ha egy ét­ terem 23 órakor zár, akkor hagyni kell időt a vendégeknek a távozásra (ez az íratlan vendég­ látós szabály). - Vélemény a hallgatókról? - Szeretjük őket, persze azért itt is vannak ki­ vételek. Egyhetes volt a tévénk, amikor össze­ törték, a WC-ajtót berúgták stb. De ez az ele­ nyésző kisebbség, a többség szimpatikus. - Ha már elvégezték az egyetemet, megbíznád őket valamely jogi problémád megoldásával? - Van akire igen, maradjunk ennyiben. Balatoni vitorlástúrák Ideje: 2001. július 2-8; 9-15; 16-22; 23- 29; júl. 30-aug. 5,.; aug. 20-26. Túrahajó: 10 méter körüli vitorlás hajó, amelyben van: 6 ágy, konyha, étkező, an­ gol WC, mosdó Tervezett programok: a magyar tenger fel­ fedezése Balatonkenesétől Keszthelyig. Eközben a híres történelmi és irodalmi ne­ vezetességek felfedezése és nem utolsó sorban a vitorlássport gyakorlása. Kezdő vitorlázóknak oktatás, gyakorlati felkészí- - Esetleg néhány “sztárvendég”, aki már meg­ fordult a Spartacusban? Költségek: 31 900,-Ft, amely tartalmaz­ - Aki hirtelen eszembe jut az például Bőzsöny Ferenc régi rádiós. Kállai Ildikó fittnessvilágbajnoknő, Grétsy László nyelvészprofeszszor, a régi nagy rockerek közül Schuster Ló­ ránt vagy Nagy Feró. Mind igen jó vélemény­ nyel voltak a helyről. A túrákról és a táborokról érdeklődni le­ het: Hódy Gábornál (30) 291 - $í80 KOLTAY ANDRÁS za: a hajó költségeit, oktatást, hajóveze­ tőt, szállást (a hajón) Május í8-ig való jelentkezés esetén 10% kedvezményül �IHM I HM A történelmi Magyarország nemzetiségeinek története 3. ...Tudom, hogy nincs szükség arra, hogy részletezzem azt, ami 1920. Június 4.-én a versailles-i Kis Trianon-palotában történt, mint ahogy arra sem, hogy pontról-pontra mit tartalmazott az ott aláírt békeszerződés, elég annyi, hogy hazánk területe 283 ezer km^-ről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Románia kb. 102 ezer km^-t szerzett így mintegy 4 millió lakossal, ebből kb, 1,7 millió volt magyar. Területi­ leg ez Erdélyt, az egykori Partiumot és a Bánság keleti részét jelentette, hogy hűek maradjunk a tényékhez. I I Î Trianon után az ott élő magyar népesség gyorsan a kisebbség szerepkörébe csöp­ pent, a román állam pedig nem próbálta az így kialakult helyzetet emberekhez méltó módon rendezni. A magyarok elle­ ni diszkrimináció többek között a magya­ rok és románok kulturális - vallási kü­ lönbségeiből valamint az utóbbiak által még a laikusok által is 55,•létrehozott”, könnyen megkérdőjelezhető dákoromán elméletből származtak, ami mindennek nevezhető, csak toleránsnak nem. Válasz­ tási visszaélések a magyarokkal szemben, ugyanúgy a földosztási és föld - tulajdon­ jogi problémák - ezek mind - mind el­ mérgesítették a helyzetet. A románok azért 1923-ban készítettek egy alkotmányt, mely kimondta, hogy »a Román Királyság egy és oszthatatlan”, és ebbe nyilván Erdélyt is belefoglalták. Új közigazgatási egységeket hoztak létre, me­ lyek élére központilag kinevezett románo­ kat állítottak, de a baj nem ez volt, hanem hogy nem vették figyelembe a szokásjogot, a tradíciókat, különösen Erdélyben. A ma­ gyarokkal szembeni ellenséges viselkedés a 2. Világháború után enyhülni látszott, azonban 1949 és ’51 között letartóztattákkoholt vádak alapján - a Magyar Népi Szö­ vetség vezetőit. 1952-ben aztán Székelyföl­ dön egy ún. Magyar Autonóm Területet hoztak létre, ahol több, mint fél millió em­ ber vallotta magát magyarnak. Ugyan eb­ ben az évtizedben - amire csak rá tettek egy lapáttal a Budapesten 1956. október - no­ vemberben történt események - Romániá­ ban fokozatosan csökkentették a magyar tannyelvű iskolák számát, 1959-ben pedig a kolozsvári magyar egyetemet vonták össze az ugyanott működő román egyetemmel. Egy évvel később 1960-ban a Magyar Autonóm Terület etnikai összetételét vál­ toztatták meg - természetesen nem a ma­ gyarság javára, majd 1968-ban a terültet felszámolták. A 70-es években a helyzet csak tovább romlott, egy meg nem neve­ zett románosítási politika egyre nagyobb és jelentősebb térnyerésének köszönhe­ tően (pl.: csökkentették a magyar osztá­ lyok és tanárok számát, a kevés papírra hi­ vatkozva a magyar újságok számát, korláes itazást elsősorb; nyugat felé.). Hiába egyezkedtek 1977-ben ma­ gasabb szinten a két ország képviselői. gyakorlati haszna szinte nem volt, sőt újabb magyar kulturális intézményeket zártak be (pl.: színházakat, könyvtárakat, kultúrházakat), a magyar utcaneveket be­ szüntették. Ezt csak megfejelte az 1988-as ún. szisztematizálási terv, mely kb. 7 ezer - nagyrészt magyar - falut akart a földdel egyenlővé tenni, az ott lakókat pedig ag­ ráripari centrumokba tömöríteni. Ezek után nem meglepő az az adat, hogy az 1980-as évek második felében több tíz­ ezer magyar menekült hazánkba, illetve tőlünk tovább Nyugatra. Aztán Nicolae Ceaucescu 1989. decem­ beri bukásával sok minden megváltozott, de közel sémi annyira, mint ezt mi magyarok vártuk, reméltük. Az ekkor és ezután tör­ ténteket már mi is ismerhet ük akár televí­ zióból, akár újságból, az azóta eltelt esemé­ nyekkel pedig többé - kevésbé tisztába le­ hetünk. Bár sok helyen fel - felmerül(t) a trianoni határok rendezésének ügye, külö­ nösen a rendszerváltás óta, én azonban nem hiszem, hogy a revizionista, vagy irredenta elméletek a XXI. Század Európájában meg­ állnák a helyüket. Meg kell találnunk saját helyünket, de tiszteletben kell tartanunk másokét akkor is, ha ők sajnos sokáig vissza­ felé ezt nem éreztették. Lassan beszámolóm végére értem, a következő számban már a szlovákokkal találkozhat a kedves olvasó, azonban még egy szót szeretnék a végére összegzésképpen firkantani. Nem akarok nacionalista hévvel bírálni egy nemzetközi­ leg immár több, mint 80 éve elfogadott szerződést, és nem akarok avval a területtel szemben elfogultnak tűnni, melyhez egy­ kor talán több közünk is volt, mint jelenle­ gi birtokosainak, de a történelmi igazságér­ zet és a politikai korrektség — ha egyáltalán létezik ilyen - megkívánja, hogy Erdélyben legalább egy egyetem állhasson ami a mi­ énk, magyaroké, (folyt, köv.) VINCZE SZABOLCS A kommunizmus fekete könyve „Oíífe egymillió afgánt hagyunk életben, annyi is elég, hogyfölépítsük a szocializmust!” A Kabul-i börtön igazgatója (Afganisztán lakossága tizenhatmillió nőtt, kétmillió ualóban meghalt) A Kommunizmus Fekete Könyve első látásra elrettenti a türelmetlen olvasót a maga 768 oldalával (függelék nélkül), de ugyanakkor gondolkodóba is gti, mégis­ csak kerültek elő dokumentum értékű források a bolsevik diktatúrák népirtásai­ ról. Ha körbenézünk, láthatjuk, hogy a nád rémtettek nap mint nap szóba kerül­ nek, gyakran jelennek meg a különböző művészeti ágakban, a felelősöket kivé­ gezték, és az akkor éltek unokái is fizet­ hetnek kárpótlást. Ezzel szemben nem sok kommunista hóhér, kommunista ve­ zetőjuthat az eszünkbe, aki komoly bün­ tetést kapott tetteiért. Egy „Dzerzsinszkij listája” című hollywoodi szuperproduk­ ció pedig egyenesen abszurdnak hangzik. Szóval nem sokat beszélünk a kommu­ nizmus szörnyűségeiről. Éppen ezért fontos ennek a könyv­ nek a megjelenése, mert csak egy ilyen komoly történelmi kutatás teheti he­ lyükre ezeket a baloldali diktatúrákat. Megdöbbentő adatokat, dokumentu­ mok sorjáznak a kötet szinte minden ol­ dalán, a fényképek nagy része pedig egyenesen gyomorforgató. A Kommu­ nizmus Fekete Könyve párhuzamot von a náci rémtettekkel, és következtetései­ vel az olvasó egyetérthet: csak a gáz­ kamrák hiányoztak á kommunizmus­ ból. Az adatok magukért beszélnek; az összes történész becslése 100 000 000 (száz-millió) fölé helyezi az áldozatok számát. A kommunizmus osztály alapon vá­ lasztotta ki főleg az áldozatait (voltak persze „bűnös” népek, amelyeket el akart törölni), ez a legnagyobb különbsége a fiyi alapon irtó nácizmussal szemben. A neki nem tetsző osztályok tagjainak nem sok esélye volt, ahogy Zinovjev már 1918 szeptemberében kijelentette: „Meg kell nevelnünk a mi oldalunkon, mondjuk, kilencvenmilliót Szovjet-Oroszország százmillió lakosából. A többiekhez egy szavunk sincs. Pusztulniuk kell.” WETZEL TAMÁS tizenharmadik oldal �OTDK (PPKE-JÁK 2001 április 25-27.) előkészületek Mint ahogy azt az ítélet ez év március 2-án megjelent 1 száma ismertette, az állam és jog­ tudományi szankcióban karunk rendezi a XXV jubileumi Országos Tudományi diákkö­ ri konferenciát. Országosan 15 különböző OTDK konfe­ renciára kerül sor (informatika, közgazdaság­ tudomány, haditudományok, sporttudomány stb.) melyek közül különös figyelmet érdemel Bölcsészkarunk által rendezendő társadalom­ tudományi konferencia. Tisztázódott időközben, hogy nálunk, 24 szekcióban 224 dolgozat kerül bemutatásra. A dolgozatok közül legtöbb a magánjog te­ rületére esik, azt követően az alkotmányjog (29), nemzetközijog-Európai jog (24), bün­ tetőjog (22) és a jogtörténet (19) szekció iránt legnagyobb az érdeklődés. A dolgozatok megoszlása az alábbiak szerint alakul: PPKE-JÁK 43 ELTE-ÁJK (Budapest) 42 ME-ÁJK (Miskolc) 38 PTE-ÁJK (Pécs) 32 DE-JÁTI (Debrecen) 16 SZTE-ÁJTK (Szeged) 16 BKE-ÁK (ÁJlaínigazgatási Főiskola Bp.) 13 ELTE-SZIF (Győr) 11 RTF (Rendőrtiszti Főiskola, Bp.) 10 BBTE (Bólyai Egyetem - Erdély) 3 hz OTDK a jóváhagyott költségvetés szerint 5.207.000,- (Ötmillió-kettőszázhétezer Fo­ rint összeggel gazdálkodik. A szóban forgó összeget a résztvevői hozzájárulásokból (7.000,- Ft/fő) OTDT támogatásokból és szponzorálók adományaiból gazdálkodtuk ki. Szponzoraink közül A Magyar Szabadalmi Hivatalt (300.000,- Ft) és az Ifjúsági- és Sport Minisztériumot (250.000,- Ft) a Szociális- és Családügyi Minisztériumot (200.000,- Ft) célszerű kiemelni. A rendezőbizottság dr. Jobbágyi Gábor pro­ fesszor, ügyvezető elnök vezetésével intenzív munkát végzett. A tevékenységben jelentős fi­ gyelmet érdemel a koordináció, melyekre az OTDT által szervezett, valamint valamennyi résztvevő közreműködésével tartott megbe­ széléseken havonta egyszer-egyszer került sor. Az operatív tevékenység tervezését és végre­ hajtását minden pénteken a rendezőbizottság tagjai részvételével tartott értekezleteken irá­ nyoztuk elő. Április elejére sor került az OTDK tárgyi fel­ tételei (szállás, ellátási költségek, díjak, helysé­ gek) biztosítására - az anyagi feltételek meghatározására - személyi feltételek pontosítására (az oppo­ nensek megkeresésére, zsűrik kijelölésére) - a dolgozatoknak a résztvevők számára opponálás céljából kiküldésére, valamint - a program meghatározására. XXl^OTDK Állam- és jogtudomAnYI SZEKCIÓ PROGRAMJA 2001. április 2S.: Ünnepélyes megnyitó DR. RADNAYJÓZSEF a PPKE-JÁK dékánja Beszédet mond: DR. DÁVID IBOLYA igazságü^ miniszter PPKE-JAK Szentkirályi u. 30. fsz. Előadó 12.30-14.00 Ebédszünet 13.00 Zsürielnökök megbeszélése 14.00-17.00 Tagozatülések 17.00-19.00 Vacsora 11.00 2001. április 26.: Reggeli Tagozatülések Ebédszünet Tagozatülések Szakmai Bizottság ülése Vacsora Fogadás a résztvevő hallgatók és oktatók ré­ szére hallgatók; Szentkirályi u. 30. fsz. előadó oktatók; Szentkirályi u. 28.1. em. Díszterem zene: Kormorán együttes 7.00-9.00 9.00-12.00 12.00-14.00 14.00-17.00 17.00 17.00-19.00 19.00-22.00 Érdemes a programot előzetesen átfutni. Feltétlenül említést érdemel, hogy a HOKjelentős segítséget nyújt az OTDK megrende­ zéséhez, amelyet a rendezőbizottság nevében ezúton köszönök meg. 2001. április 27.: 7.00-9.00 Reggeli 10.00 ÜNNEPÉLYES ERED- MÉNYHIRDETÉS Záróülés (Szentkirályi u. 30. fsz. előadó) Tagozatülések helye; a PPKE-JÁK épületei Bp., Vni., Szentkirályi u. 28-30. Étkezés; Bp., VIII., Szentkirályi u. 28. Hallgatói Klub Szállás; Hotel Góliát Bp., XIII., Kerekes u. 12. Budapest, 2001. március 30. DR. TATTAY LEVENTE Ügyvezető titkár tizennegyedik oldal �VEDD ES OLVASD! Németh Adám rovata Húsz éve hunyt el Pilinszky János (1921-1981) PASSIÓ Csak a vágóhíd melege, muskátliszaga, puha máza, csak a nap van. Üvegmögötti csöndben lemosdanak a mészároslegények, de ami történt, valahogy mégse tud végetérni. (Töredékek Pilinszky Baitz Máriának' írt Ilevéitöredék leveléből; lilém, Húsvéthétfő.) 19'19. március 27. tisztán nem láttam, hogy )5 ...Soha ilyen kivétel nélkül egyedül vagyunk, s ezért részvétünk oszthatatlan. Egyformán kell szeretnünk mindenkit. Igen, ellenségünket is, mert különben senkit se szeretünk a csaláson és hazugságon kívül. Hidd el, hogy Jutta és mindenki, aki megalázott, egy akolban él bennem. Mi több; ez a szeretet az egyedüli jogos kritika is, a többi pletyka, megszólás. Az egyedüllét? Weil szerint maga a pokol - de ugyanakkor legfőbb kincsünk is. Egyedül ez a magányérzés ösztökél arra. hogy mindennel és mindenkivel azonosulni tudjunk és akaijunk. Ilyen értelemben talán egyetlen .erényem”, hogy mindig a földön jártam. míg sok szegény élő a „levegőben sürgött- forgott” körülöttem. Vigasztaló, hogy ők is a földben fogják befejezni....'J5 ...Hihetetlenül bírom a magányt, amitől Pascal szerint csak az önző ember szenved. Nem volnék önző? Szívem tele hálával. Azokkal szemben is, akik „rosszak” voltak hozzám. Mert valójában jók voltak, nem ők, jó ember nincsen. Isten szeretett általuk!... ,....Az Atya nem méricskél - Istenem, milyen magaslati levegő ez az abszolút kihűlt' intelligencia szívünknek. Mindannyian gyilkosok vagyunk, kivétel nélkül, de ő jó. Ne aggódj értem! Szívemben fokról fokra minden és mindenki egy. Se a magánytól, se a haláltól nem félek. Isten viszont mindig és mindent megtesz —, ha végtelen távolságban tartózkodik is tőlünk. Ez a legfőbb kegyelme és a mi egyetlen támaszunk. Látszatra ez a poklunk, valójában ez a mennyország. Nem a föld, de a VALÓSÁG.... ...Sokat vétettem. Nem mondhattam el Jézussal, hogy aki igaz, ő az én testvérem, szülőm és anyám. Ő először „kinőtte >5 önmagát. aztán családját és végül riemzetét. Ezért tartották még Barabásnál hírek Hazánkba érkezik I. Bartolomaiosz - A konstantinápolyi pátriárka a tervek szerint április má­ sodik felében Budapestre látogat abból az alkalomból, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktorrá avatja. (MK) Belépő a Mátyás-templomban - A turisták - más idegenforgalmi helyként is számon tartott he­ lyekhez hasonlóan, mint pl. Tihany, V3g>* Pannonhalma - csak belépőjeggyel látogathatják a bu­ davári Mátyás-templomot. Az istentiszteleten résztvevők, illetve a kizárólag imádkozásra érkező hívők számára továbbra is ingyenes a belépés. Június végéig az egyéni belépőjegy idegen vagy iiiagy'ar nyelvű vezetéssel 400 forintba, anélkül 200 forintba kerül. A csoportosan érkező turisták, a családok, a diákok, a katonák és a nyugdíjasok ked­ vezményesen látogathatják a templomot. Júliustól a belépőjegyek ára tovább emelkedik. is rosszabbnak. És ez talán a legnehezebb, amikor a jóra hivatkozva akarják az embert eltéríteni az egyetlen Jótól, a tökéletesen távoli, néma és magányos Istentől. És mégis; ezt az egyetlen jót az ember is megtudhatja. Egy szent, egy falubolondja. Mozart, amikor a Rekviemet írta... Imádkozz, nincs más. Az imában tudunk egyedül mindent és mindenkit szeretni. Az imában még Jézus és Barabás is egy, ahogy az Atya és Jézus szívében is egyek.... >1 J5 ...Halálom nem érdekel, legjobb lenne talán ha meztelenül kaparnának a földbe. Ugyanakkor tökéletesen megértem, hogy rendezzük élőink sírját. Részemről nem számít, mibe kerül - ez egy pillanatra se lehet „kérdés”. Ők az élők, a halott én vagyok, összekeveredve porukkal. Főként Erikám porávaP.... „..A. mindenség szívszorongatóan teljes, tartózkodó, valóságos, telített, gazdag és csendes. Ennyit tudok már. S ha sikerül tel­ jesen megszűnnöm, talán befogadhatom az Atyát, aki mindannyiunk küszöbén áll, s akinek szentsége — ezért nem ítélkezik, — még a jót és a rosszat is meghaladja.... » ' Baitz Mária; Pilinszky anyai nagynénje Pilinszky nővére 1975. december 14-én öngyilkos lett. 2 ■ JlOTERNÓ Ház. Kutya. Gépkocsi. Pázsit és fogadások. De csakugyan szebb attól a mennyország, hogy a pokolra lecementelt, gyermeküket, nevüket, fajukat és mindenüket megtagadó lények póklábakon egyensúlyozva nyáladzanak senkiért, semmiért? tizenötödik oldal �A hallgatói jogokról 2. A múltkori számban előre jelzettekhez A 67/A. § említést tesz a Hallgatói Ön­ kormányzatok országos szervezetéről is. híven a hallgatói önkormányzatok lehediplomázást szabályozó A felsőoktatási intézmények hallgatóinak tőségeiről, országos képviseletét a Hallgatói Önkor­ 54/2000-es korm. rend.-ről lesz szó. mányzatok Örszágos Konferenciája Maradunk tehát a Felsőoktatási Törvény­ (HÖÖK) látja el. A testület véleményt nél (Ftv). A 66. § szól a Testület lehetősége­ nyilváníthat, illetve javaslatot tehet a fel­ iről. Egyik, talán legfontosabb pont (6. sőoktatást irányító közigazgatási és egyéb bek.) a hallgatói önkormányzat működésé­ szervek részére (az adott minisztériu­ nek lehetőségeiről ír. A lehetőségekről mok, Rektori Konferencia, Magyar megtudhatjuk, hogy a szabályzatban meg­ Akkredi-tációs Bizottság, vagy akár az határozott feladatok elvégzéséhez a tárgyi örszággyűlés felé) a felsőoktatást érintő és anyagi feltételeket az intézmény vezetése bármely kérdésben, továbbá ellátja a hall­ biztosiba, amelyek jogszerű felhasználását gatók képviseletét a felsőoktatás országos az intézmény vezetője ellenőrzi. szervezeteiben. A 67. § (1) a hallgatói önkormányzat jo­ gait taxatíve sorolja fel. Ezek szerint a Egyenlőre ennyi a hallgatókról. Térjünk HŐK joga („különösen”) a szabályzatá­ át a záróvizsgák és oklevelek szabályozá­ ban meghatározott választás alapján kép­ sára. Az Ftv 95.§ (4) szerint a záróvizsgá­ viselők küldése az intézményi és a kari ta­ ra bocsátás feltétele a tantervben előírt nácsba, valamint más vezető testületekbe (így akár a felvételi bizottságokba is). Jo­ I vizsgák eredményes letétele és más tanul­ mányi követelmények teljesítése; az in­ ga van a HÖK-nek továbbá a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok tézmény által előírt nyelvismeret meg­ szerzésének igazolása. Erről bővebben az bevezetésének javaslattételére vagy javas­ 54/2000. (IV 13.) Korm. rendelet szól. lat külső oktató (előadó) meghívására. A („A jogtudományi felsőoktatás alapkép­ bekezdés 11 pontot sorol fel. így „részvé­ tel a tudományos és szakmai diákkörök zési szakjainak képesítési követelményei­ ről”.) szervezésében” és a dolgozatok közzété­ tele; a hallgatók hazai és külföldi oktatá­ A esetünkben a rendelet melléklete iga­ si, kulturális és tudományos képzési kap­ zán figyelemre méltó. Itt olvasható, hogy csolatainak építése. a záróvizsgára bocsátás feltételei a tan­ Az oktatói munka hallgatói véleményezé­ tervben előírt valamennyi tanulmányi és sét a jogalkotó itt is meg kívánta említeni vizsgakötelezettség teljesítése, a szakdol­ a h) pontban. A HÖKjoga továbbá a fel­ gozat és egy idegen nyelvből középfokú, sőoktatási intézmény sportlétesítményei C típusú állami vagy azzal egyenértékű hasznosításának véleményezése és a rész­ nyelvvizsga. vétel a kollégiumok (diákotthonok) veze­ A záróvizsga részei a szakdolgozat meg­ tésében. Nem elhanyagolható tény, hogy védése és a szóbeli elméleti vizsgák. a törvény a Hallgatói Önkormányzat jo­ Az egyes záróvizsgatárgyakra, valamint a gaként említi a részvételt a hallgatók ta­ szakdolgozatra - annak megvédésére is nulmányi, ösztöndíj- és támogatási ügye­ tekintettel - kapott érdemjegyek számta­ inek intézésében is. ni közepe. A Hallgatói Önkormányzat ezeknél is A rendelet hatálya viszont figyelemre nagyobb érdekérvényesítő lehetősége a méltó: A 4. § (2) kimondja, hogy az e (3)-bőI megtudhatjuk, hogy a HÖK-nek rendelettel meghatározott követelmé­ egyetértési joga van (mely vétójogot je­ nyeket a rendelet hatálybalépését követő­ lent) a tanulmányi és vizsgaszabályzat el­ en a 2000/2001. tanévben az alapképzé­ fogadásakor (módosításakor); a Szabály­ sekben az első évfolyamra, a következő zatban rögzített hallgatói jóléti, kulturá­ években fokozatosan a magasabb évfo­ lis, sport célú ingatlanok és intézmények, lyamokra is alkalmazni kell. szervezeti egységek, helyiségek (kollégiu­ mok, diákotthonok, klubok, hallgatói Következő alkalommal a hallgatók fe­ sportlétesítmények) rendeltetésszerű gyelmi felelőségéről esik szó. használatának megváltoztatásakor, meg­ szüntetésekor és hasznosításával kapcso­ BALOGH ANDRÁS JÓZSEF latban. tizenhatodik oldal Két perc ...have 3 ...have a ...have a diploma! Egy középkorú hölgy kereste a megfele­ lő szót ily módon, mialatt elhaladtam mellette a Moszkva téren, egy februári estén. Egy má.sik nő türelmesen hallgat­ ta. Azt már nem tudtam megállapítani, miről folyt a társalgás, és az sem tűnt biztosnak, hogy külföldivel beszél. Amiért mégis elmosolyodtam, az a nyelvtanulás nehézségének ékes bizonyí­ téka volt. A hölgy ugyanis érezhető magyar akcentussal próbálkozott. Lehet, hogy most kényszerült rá (történetesen a leg­ népszerűbb) idegen nyelv tanulására, pél­ dául munkája miatt. Ha nem is az anya­ nyelvi szint elérését tűzte ki célul, de vala­ mire csakjó lesz az a bizonyítvány. Ahogy jó (illetve kell) jogi diplománk megszerzéséhez. Nem is egy, hanem rög­ tön kettő. És, nem is magához a diplomá­ hoz, hanem - a KT egy közelmúl cbcli dön­ tésével - a záróvizsgákra bocsátáshoz. Egy-két éve készült nálunk egy felmé­ rés, amiből kiderült, hogy Karunk hallga­ tóinak fele nem rendelkezik a két bizonyos papírossal. Am, azóta sok víz lefolyt a Du-, nán (sajnos máshol még több.,,) és bizo­ nyára már kedvezőbb a helyzet, a lehetősé­ gek is nőttek (nem dcspota többé a Rigó utca, és a Karunkon olaszból, spanyolból, franciából, oroszból, németből, netán an­ golból tett sikeres nyelvi alapvizsga hason­ lóvá vált a „C” - hez). Valami azonban továbbra is ugyanaz: az idegen nyelv gyors clsajádiá.sának nehézsé­ ge, Büszkélkedhetünk a magyar szépségé­ vel, gizdag szókincsével, de erre legfeljebb tőlünk keletre figyelnek valamelyest. Az EU egyelőre főleg az angollal, a franciával, és a némettel van elfoglalva, és nemigen érdeklik olyan szépséges szavak, mint édesanya, szerelem - magyarul. így' hát nekünk kell érdeklődnünk, méghozzá aktívan, H.a pedig megisme­ rünk más nyelveket, kitárul előttünk a maradék Európa. Bár, számomra akkor sem v.áltozik a mond.at, amivel egyszer angol tanárnőm elindított egy versenyre: az ember az anyanyelvén azt mondja el, amit gondol, idegen nyelven azt mondja el, amit tttd, SZAMOS MÁRTON �Magyar örökség: kastélyok és kúriák A fóti kastély és a Károlyiak Múlt év végén jelent meg egyetemünk ötödéves hallgatója, (mégnemdoktor) Virág Zsolt nagyszabású vállalkozásának, a Magyar Kastélylexikon sorozat­ nak első kötete Pest megye kastélyairól és kúriáiról. Kedvcsinálóként az ítélet hasábjain alkalmanként bemutatunk egyet-egyet közülük. ! I >11 111 iniir. Si 11 u A nagykárolyi gróf Károlyi család az egyik elküldte egy hordó tokaji bor kíséretében, legrégebbi magyar család. A família a aki válaszlevelében csak a bort dicsérte meg, a versekre viszont nem tért ki... Kaplony nemzetségből származik, leszár­ 1803-ban zsombolyai és janovai mazása a XIII. század közepétől megsza­ kítás nélküli. Károlyi Mihály 1609-ben Csekonics József ezredesnek adták el az el­ bárói rangot, Sándor pedig 1712-ben gró­ adósodott Fekete grófok a birtokot, aki fi címet kapott. 1808-ban továbbadta azt nagykárolyi gróf Mária Terézia 1749-ben adományozta ' Károlyi József özvegyének, gróf Keglevich a koronára szállt Fót községet galánthai ■ Agostonnénak. gróf Fekete Györgynek, aki a kor egyik Későbbi tulajdonosa. Károlyi István leghíresebb jogásza volt, 1783-től ország­ gróf, a reformkor egyik ismert alalga, Szé­ bíróként pedig Magyarország egyik leg­ chenyi követője volt. A szabadságharc ki­ fontosabb közjogi tisztségét töltötte be. A törése után Pest megye főispánja lett, gróf tipikus példája volt a Mária Terézia megszervezte a fóti nemzetőrséget, vala­ által a főnemesek közé emelt értelmiségi mint huszárezredet állított fel saját költ­ köznemesnek. ségén (Károlyi-huszárok) a haza védel­ O építtette a XVIII. század második fe­ mére. lében azt a kisebb kúriát, mely a mai kas­ A szabadságharc után börtönbe vetet­ tély magját képezi. ték, de 1860-ban, m^d 1867 és 1881 kö­ Fót földesura volt Fekete János nyu­ zött ismét Pest vármegye főispánja lett. galmazott lovassági generális is, aki a fel­ A fóti kúriát először 1811-ben, m^’d világosodás hatására verselgetni kezdett és 1823-27 között építtette át és bővítette, irodalmi társaságot szervezett maga köré. végül 1832-ben Koch Henrik tervei alap­ Az anekdota szerint verseit Valtaire-nek is ján oldalszárnyakkal toldotta meg, ekkor került az oszlopos portikusz is a főhom­ lokzatra. 1845-49 között (más forrás szerint 1860 körül) Ybl Miklós alakította át klaszszicista és romantikus stílusban. Ybl soká­ ig a Károlyi grófok házi építészeként dol­ gozott a füzérradványi, a parádi, a parádsasvári és a fehérvárcsurgói kastélya­ ikon, valamint pesti palotáikon. (A híres fóti templomot — mely 185155 között épült - szintén Ybl Miklós ter­ vezte Károlyi István megbízásából.) A kastélyt övező 300 holdas angolpark 1836 körül készült el Erményi Ignác tervei sze­ rint. Károlyi István fia, Sándor, 1888-ban vette át a birtok irányítását. Hű maradt apjához, ő is jelentős közéleti szerepet töltött be Magyarországon. Konzervatív politikusként legfontosabb feladatának a tőke és a szabad verseny által veszélybe került gazdák szervezetbe való tömöríté­ sét tekintette. 1898-ban hatalmas munkával ő szer­ vezte meg a Hangya fogyasztási és értéke­ sítési szövetkezetét, mely rendkívüli je­ lentősségre tett szert a későbbiekben. 1911-ben gróf Károlyi László vette át a birtok irányítását, aki elsősorban karitatív tevékenységéről volt ismert. A Károlyi családnak a II. világháború alatt el kellett menekülnie Magyarország­ ról. 1957 novemberében alakult meg az államosított kastélyban a gyermekváros, mely rövid időn belül Európa egyik leg­ nagyobb gyermekvédelmi intézményévé vált. 1985-ben még felújították, 1989 után azonban új elvként a családszerű ne­ velés került előtérbe, ezért a gyerekek fo­ lyamatosan kiköltöztek a kastélyból. Jelenleg főként kulturális célokat szol­ gál. A nemrég hazatért Károlyi László gróf a kárpótlás keretében egy lakosztályt kapott ősei kastélyában, mely az általa létrehozott alapítvány segítségével hasznosításra vár. VIRÁG ZSOLT tizenhetedik oldal �99 Budapesten nem lehet leégni 99 Beszélgetés Kásás Tamás olimpiai bajnok vízilabdázóval i Kezdetben nem volt magától értetődő, hogy Ő is olyan sikeres lesz, mint szintén vízilabdázó i édesapja. Kásás Zoltán. Volt olyan időszak az életében, mikor eljátszott a gondolattal, hogy más I sportág után néz, de végül mégiscsak megmaradt a pólónál. Tagja a veretlen junior-válogatottj nak. Világkupa-győztes, kétszeres Európa-bajnok, világbajnoki ezüstérmes és olimpiai bajnok. I A minden poszton bevethető, 24 éves világklasszist a múlt év végén minden idők legjobb maI gyár vízilabdacsapatának tagjává választották. Immár ötödik éve, hogy a világ legjobb klubcsaI patában, az olasz Posillipo Napoliban játszik. Most, hogy már elég sok idő el­ telt az olimpia óta, csillapodtak egy kicsit a kedélyek, vagy még mindig sok az ünneplés körülöt­ tetek? ' \x \ i ^<4 * ■) íi Mostanra már tényleg volt időnk elgondolkodni, hogy mi is történt valójában. Talán a döntő után köz­ vetlenül azért tűnt úgy számom­ ra, hogy nincs akkora súlya az egésznek, mert nem igazán volt szoros a meccs. Ezért lehetett úgy érezni, hogy én nem vagyok anynyira meghatódva, mint a többi­ ek Igazából az emberek reakciói­ ból lehet a legjobban lemérni a si­ kert, most még a szokásosnál is több szeretetet, elismerő szavakat kapunk mindenkitől. A másik do­ log a márványtábla a Sportuszo­ dában, amiről eddig csak beszél­ Egy egykori és egy mai világklasszis: Kásás Zoltán, a tünk de most már tényleg ott áll büszke apa és fía, Kásás Tamás az olimpiai arannyal rajta a nevünk A hazaérkezésünk után elég sűrű volt a program, ren­ ment a játék mert még bennem volt a lendület, geteg ünnepséget rendeztek de kint Olaszor­ de utána botrányosan játszottam. Teljesen leen­ szágban nem volt olyan nagy a felhajtás. Ezért gedtem, nem tudtam koncentrálni, úgyhogy na­ amikor télen hazajöttünk nagyon jó érzés volt gyon vártam már, hogy hazajö jjek és kipihenjem megint az itthoni fogadtatást tapasztalni. magam. Ilyenkor megpróbálok minél több időt Milyen volt az olimpiai felkészülés, segített-e, tölteni a családommal, mert nagyon hiányzóm hogy édesapád edzőként a csapat mellett volt? nekik amikor nem vagyok itthon. Kint hét köz­ ben is eljárok néha szórakozni, de másnap reggel Három hónapot készültünk, és nagyon edzésre kell menni. Aludtam, amennyit tudtam, stresszes volt ez az időszak, mert mindenki olvasgattam, jó párszor végignéztem az olimpiai tudta, hogy egy, csakis egy eredmény az elfo­ döntőt videón, de januártól úgy dolgozom, hogy gadható. Azért jártunk le edzésre, úsztunk sok az Eb-re és a Vb-re megint jó formában legyek ezer kilométert, hogy aranyéremmel jöjjünk Ha ezt a kettőt megnyerjük minden idők legsi­ haza, mert ha nem így történik az az egész keresebb csapata leszünk és persze Budapesten országnak, de legfőképpen nekünk okozott főleg nem lehet leégni, már a második hely is volna csalódást. Az, hogy édesapám is ott van kudarc lenne. velünk, engem eleinte zavart, aztán később teljesen megszoktam. Valamennyire nyilván máshogy nézett rám, mint a többiekre, mert mégiscsak a fia vagyok de neki is az volt a cél­ ja, hogy a csapat jól szerepeljen. Azt hiszem, sokat tudott segíteni, úgyhogy a jelenléte min­ denkinek csak hasznára vált. Az olimpiát követően jutott idő egyáltalán pi­ henésre, hogyan szoktál kikapcsolódni? Nem igazán, mert rögtön kezdődött az olasz baj­ nokság. Az első egy-két meccsen nagyon jól tizennyolcadik oldal Tettél valamilyenfogadalmat, van valami babo­ nád? Kimondottan nem, néha a hajamat festem, de tetoválást például nem csináltattam. Kabalám nincsen, csak olyan apróságok vannak, hogy bemutatásnál még nem kötöm meg a sapká­ mat, aztán a kezdés előtt közvetlenül én már nem lövök kapura, hanem félpályánál úszom még pár hosszt, amíg a bíró sípol. De ha eset­ leg elfelejtem ezeket a rituálékat, akkor sem esem kétségbe, ettől még nem lesz rosszabb a meccsen nyújtott teljesítményem. Kihasználod azt a lehetőséget, hogy az olimpi­ ai bajnokok mostantól automatikusan felvételt nyerhetnek az általuk kiválasztott felsőoktatá­ si intézménybe? Igen, ez egy nagyon jó lehetőség, amit bizto­ san ki fogok használni, de egyelőre vannak más terveim is, amikről babonából inkább nem szoktam beszélni. Nekem most három­ éves szerződésem van az olasz csapatommal, úgyhogy az elkövetkezendő pár évben még biztos, hogy kint leszek. Nem tervezem, hogy kint éljek, de most mindenem megvan, jól ér­ zem magam. Ki áll hozzád a legközelebb a csapatból? Steinmetz Barnával kiskorunk óta ismerjük egymást, most Nápolyban is egy csapatban ját­ szunk, szóval tényleg sokat vagyunk együtt. Kint nincsen senki, aki főzzön, úgyhogy sok­ szor eszem nála, leginkább spagettit, merthogy mást ő sem tud csinálni és én sem. Amíg nem volt mosógépem, ő mosott rám, olyan, mint a második anyukám... Sokat ökörködünk, dejóban-rosszban együtt vagyunk, mindent meg tudunk beszélni. Ez valamilyen szinten egyéb,»'5’75^ ’S •< <?* s, J \ V •Äs' ként az egész csapatra igaz, amellett, hogy sem fizikailag, sem pszichikailag nincsenek hiá­ nyosságok, ez a másik ütőkártyánk. Amióta ez a csapat együtt van, szinte mindent közösen csinálunk, igyekszünk minél többet találkozni, olyanok vagyunk, mint egy nagy család. SZINCSÁK ZSUZSA �Ajánló Miháltz András oldala Jógipályák a gyakorlatban 3. (végre befejező) - rész Jogi pályaelhagyást népszerűsítő rovatunk ezennel a végéhez érkezett. Akik nyomon követték az eddig megjelenteket, nyilván tudják, a tavaly végzett évfolyamnak az ál­ láskeresés során szerzett pozitív és kevésbé pozitív tapasztalatait összefoglaló rova­ tot elrettentő példának szántuk a jogi felsőoktatás lehetséges következményeiről... Aki azonban eddig nem vette magának a fáradságot, hogy az előző két részben meg­ jelenteket elolvassa, azt ajánlanám most már ne is próbálkozzon, (lapozzon vagy egyszerűen dobja ki az újságot a kukába ), mivel a cikk rendkívül magas szakmai színvonala, bonyolult - magas intellektust és komoly szakmai kompetenciát igénylő - nyelvezete, a korábbi részek ismeretének hiányában eleve lehetetlenné teszi annak megértését. Akkor ezek után, az előző részben ismertetett ügyvédjelölti ill. bíróságiZügyészségi munkakörök után nézzük meg a közigazgatásban való elhelyezkedés lehetőségét Közigazítás A közigazgatásban való elhelyezkedést vala­ hogy jóval kevésbé tekintik vonzónak az előző kettőhöz képest. Jogi egyetemisták között meglehetősen (kb. Robinson Cmsoe-hoz ha­ sonló mértékben) elszigetelt jelenségnek szá­ mít az, aki eleve ilyesmivel kíván foglalkozni. A tavaly végzettek közül is mindössze 4-5 ilyenről tudok, annak ellenére, hogy a pálya szerintem jó pár előnyt biztosít mindazok szá­ mára, akik erre adják a fejüket. A közigazgatá­ si munkakör is valamilyen szinten a biztonsá­ got jelenti a magánszférával szemben. Enneksaját meglátásomban - kb. három alapvető okát tudnám felsorolni, melyek: fix státusz, fix fizetés, fix munkaidő. Vagyis az egyszeri köz­ igazgató számára talán kisebb intenzitással je­ lentkezik a veszély, hogy ha a cég ügyei ill. sa­ ját teljesítménye nem egészen az előzetes vá­ rakozások szerint alakulna, azon négylábúhoz váljon hasonlatossá, melyet dolgának elvégzé­ se érdekében fedett helyiségből nyílt terepre távolítanak... A kezdő fizetés általában nem rossz, az esetek többségében jóval meghaladja például a kezdő ügyvédjelöltek bérezését, per­ sze annak további alakulása már egészen más kérdés! (Mint tudjuk a szférában tavaly jelen­ tős bérfejlesztés zajlott, melyet a Kormány szándékai szerint jövőre továbbiak követnek majd, melynek révén a közig.-i munkakör leg­ alább részben valóban versenyképessé válhat­ na. Mindenesetre azt megkockáztatom, hogy a közig, egyes (kiv-es szektoraiban) a fizetések hosszú távon is már most megköze-lít(het)ik a versenyszférában megszokot-takat... Talán... Ami a fix munkaidőt illeti, azon se azt ért­ se senki, hogy főnökei du. négykor fenyegető hangú felszólítást intéznek majd hozzá mun­ kahelyének elhagyása érdekében: A túlórázás itt is bevett dolog, de némelyek számára ez is üdítőleg hathat az ügyvédeknél megszokott 10-12-14 órás munkaidő mellett. Ebből kö­ vetkezően aki továbbképzési gondolatokkal játszadozik, valószínűleg itt is jobban fog járni majd, mint mondjuk egy ügyvédnél. A szakvizsgákra való felkészülés szempontjából viszont ne fűzzünk túl nagy reményeket ehhez a hivatáshoz, az ezekhez szükséges komplex jogis­ meretet (polgári; büntető; + munka, alL stb.) is nem valószínű, hogy egyazon hivatalban/minisztériumban dolgozva magunkra szedhetjük A bekerülésről: Általá­ ban elmondható, hogy (csakpgy mint a magán­ szférában) a közigazgatás­ ban is létezik egyfajta erő­ sorrend. "Vagyis a divatosabb, kelendőbb, jobban fizetett ágazatokban magasabb követelményeket támasztanak, mint a kevésbé felkapott területe­ ken. Ezt - minisztériumi szinten - kb. úgy lehet lefordítani, hogy jóval keményebb feladat állást szerezni mondjuk a Külügyi, Gazdasági, vagy a Pénzügyi tárcánál, mint pl. az Oktatási Miniszté­ riumban, vagy az FM-nél. (V^on miért?) Az persze itt se jelent kifejezett hátrányt, ha a minisz­ tert vagy hivatalvezetőt (merő véletlenségből) úgy hívják mint minket, vagy legalábbis a Kossuth tér­ ről regisztráltak kimenő hívást a felvételi beszélge­ tésünket megelőzően. Ami biztos, hogy a nyelvtudást itt is igen komolyan - egyre komolyabban - veszik szá­ mításba. (Ilyenkor persze az egyszeri Pázmányos üdvöske peckesen kihúzza magát a két nyelvvizsgáját implicite igazoló nagy pecsétes hengerrel a zsebében, és legfeljebb akkor érez­ heti magát némileg kellemetlenül, amikor rá­ jön: Egy állásinterjú során itt is sokkal inkább a konkrét tudásra kíváncsiak, mint az azt iga­ zoló papírdarabra.) Háttérinfo: Akit valóban komolyan foglal­ koztat a közigazgatásban való elhelyezkedés lehetősége, annak mindenekelőtt, legkézen­ fekvőbb megoldásként a közig.-i állásbörzéket tudnám ajánlani, melyekből a legközelebbit április 11- én, 10.30-as kezdettel fogják tartani az Államigazgatási Főiskolán. (Ha persze az újság aktuális számának megjelenésekor ép­ pen június van, akkor bocs...) Nagyon-nagyon összefoglalva tehát, a közig.-i munka azoknak ajánlható, akikjobban kedvelik a biztonságot, fix státuszt és előme­ netelt, az üzleti szféra bizonytalanságával, sze­ szélyeivel, buktatóival szemben, és esetleg más irányú ambíciókkal is felvértezve érzik magu­ kat a gyors meggazdagodás - egyébként ne­ mes és tiszteletre méltó - törekvése mellett. Háááát, most kb. így ennyi. Nagyonnagyon tömören. Tudom;' hogy többet is meg jobban is lehetett volna írni a kér­ désről, de a rovat terjedelmében ill. sze­ mélyiségemben egyaránt fellelhető kor­ látoltság most megakadályoz a folytatás­ ban. Mindenesetre akinek véleménye, hozzászólása van a témához, esetleg sa­ ját véleményét szeretné kifejteni azzal kapcsolatban, továbbra is bármikor meg­ teheti a szerkesztőség bármelyik tagjá­ nál, ill. az iteletOl&hotmail.com címen. Va­ lahogy még mindig nem záporoznak a levelek... Hát ma már senki nem akar médiasztár lenni??? tizenkilencedik oldal �Nem sok minden változott az elmúlt száz évben ' ' •^t?. <—‘ ‘A' Előadás alatt. ' / ah '''Ó' ' 5Í i ' '' '■ 9 ?£kl '. Tapogatódzások a .^J A családi jog terén. r-i. A yi atí!^ 5a^p ■ /if hJíí í.“«« 'í! i7 ••'L ■? ía« w Kezd belemélyedni a váltójogba. 7 i3V (>' IP w ■VI S^iíiiW- ih 'h R nWw 1 'X ’! nn»ü. fe, 'lü/ /! l'B 0 í(,tí w; ''^7. É^w/ívKí 'U \.íí^ I 1\\' i >Ú \\ H ÍWi-o Wife *.<3 [V v\Ü h'Ki' V ü \lj > !' ■i Ll Csakhamar megismerke[ dik a zálogjoggal is. k I J A — Látod, pajtás, ez itt jó forrástanulmány lenne a doktori dissertatiómhoz. \ \ — Hát miről akarsz dis-». sertálni 1 > ! — A személyes kerese­ tekről. i ^ftf Sőt — horrible dictu I — olyan is akad köztük, a ki — tanul. A Magyar Figaró című lapból, Linek Lajos rajza � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2001 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IV. évfolyam 4. szám 2001. április 18. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001. április 18. Date Created Date of creation of the resource. 2001. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (6190+2780 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_IV_4_20010418 Relation A related resource T00034 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_IV_4_20010418 HÖK https://omeka.ppke.hu/files/original/7697b20e8a12d8a041f2eacacbea2fd8.jpg a82e40e46a30380edd57fff0cd82953a https://omeka.ppke.hu/files/original/5cdacfabd47b172ae5104947b32d7eb5.pdf efb40891d9029b7481a8b53abc18b36f PDF Text Text mí£iteletJ\'SJÍOOÍOSO3 0) V A PÁZMÁNY PÉTER KATOUKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA X' » <J ü y. í''; r “>í íjÉI H í,?'* 1 '*» í ■hí * ggO IIHSIill Ki ÁLLAMVIZSGÁK MEGPRÓBÁLTATÁSA KÉPÖNKÖJÍ: VNNEPIÓ ÁÍUMnZSOAZÓK Bar SIKSRES VIZSGA VtíN JOBBÁGYI GÁBOR TV. évfolyam, 5. szám KÜKORELU ISTVÁN e-mail: itelet01@hotmail.com honlap: yvyvw.extra.hu/itelet FŰZI ÁKOS 2001. május 3. �IMPRESSZUM Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Koltay András (tel.: 20/377 57 68) Helyettes főszerkesztők: Miháltz András Szabó Zoltán A szerkesztőség tagjai: Gulyás Gergely Jancsó Gábor Mándics Botond Szabó Viktor Szincsák Zsuzsa Németh Ádám Az első lecke Azt reméljük, hogy szereztünk már annyi hitelt olvasóink szemében, hogy eljött az ideje igazi céljaink megvalósításának: komoly társadalmi tanításban részesítünk mindenkit, aki bennünket olvas! Na most aztán jól megkapjátok! Igen, igen, eljött az idő! Remélem senki nem akadt, aki abba a hitbe ringatta magát, hogy a szerkesztők célja a talmi szórakozta­ tás, netán a valóban hasznos, de csak iparosmunkának nevezhető hír­ adás. Ha mégis akadt ilyen, és esetleg nem hiszi el azt, hogy meg tud birkózni magasabb céljainkkal, nyugodtan tegye le az újságot. Ne is ve­ gye kézbe többet. Mert eljött végre a mi időnk. Immár nyugodtan, a ka­ rosszékben hátradőlve, a mélységes bölcsességgel és élettapasztalattal való felvértezettség büszke tudatában kezdhetjük meg missziónkat. Hi­ szünk abban, hogy tudásunkat át tudjuk adni az utánunk jövőknek. És ameddig e hit gyertyalángja akárcsak pislákol is, a jövő nemzedékek sor­ sa elrendezettnek tekinthető! íme az első, bevezető lecke: Mit jelent a következő mondat „A raciona­ lista dogmatizmus imperializmusával szemben a pozitivista szkepticiz­ mus nihilizmusának lobogója feszül”? Lehetséges válaszok: a) ingyombingyom táiibe, tutálibe málibe; b) hogyan tudnék élni nélküled, hisz rólad szól az élet?; c) a kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét. Megfejtés a következő számban. Munkatársak: Szamos Márton Virág Zsolt Ugrón Gáspár Wetzel Tamás Szabó Péter Kelemen Miklós ifj. dr. Kaluber László Vincze Szabolcs Kisbán Balázs Címlapterv: Szoboszlai András Honlap: Gettler András Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. e-mail cím: itelet01@hotmail.com második oldal TARTALOM Hírek Dr. Jobbágyi Gábor, személyesen Az elveszített XX. század Archívum - 1950. május 1. Jelkép vagy hatalom? Tisztelt Kovács Attila úr! Államvizsgák megpróbáltatásai Két perc A történelmi Magyarország nemzetiségei 4. Az ezredforduló magyar popzenei meglepetése Irodalmi s(ar)okkk Vedd és olvasd! Hallgatói jogokról 3. Magyar örökség: kastélyok és kúriák „Semmiképpen nem akartam abbahagyni az egyetemet’ Ajánló Átmeneti méltányossági clausula 3 4 6 7 8 10 10 11 11 12 13 14 16 17 18 19 20 honlap: www.extra.hu/itelet �I 'JS* 'S / V , {-K hírek Szabó Zoltán rovata ) >► Már egy hónap sincs hátra, és kezdő­ dik a vizsgaidőszak. Független szakértő­ ink ezért a következőket javasolják: ma­ ximális kikapcsolódás és pihenés, semmi megerőltető tevékenység, fizikai munka. Laza bulikkal hangolódjunk az éjszaká­ zásra, igyunk sok folyadékot, étkezzünk rendesen és rendszeresen. Mivel azonban tudjuk, hogy nem lehet mindenkit jobb belátásra bírni, ismét közlünk pár vizsgával kapcsolatos infor­ mációt a nálunk lényegesen aktívabb hallgatótársaink számára. >- Kommunikáció zárthelyi és javító dolgo­ zat!!! Május 8-án az első és második zárthelyi javítására és pótlására van lehetőség, a dolgo­ zatok eredménye május 18-án lesz megtekint­ hető. A harmadik zárthelyi május 22-én írható meg, eredmény május 31. A pótlásra illetve a javításra június 6-án lesz lehetőség. Záró­ jelben jegyezzük meg, hogy a szóbeli vizsga feltétele két sikeres zárthelyi megléte. Mostanában kevés hír látott napvilá­ got az elsőévesek házatájáról. Most ezt a hiányosságot igyekszünk pótolni. Bár már mindenki tudja, (elsőben mi is tud­ tuk) hogy mikor vannak a közgáz írásbe­ li vizsgák, azért soha nem lehet tudni. A nappalisok május 14-én 8 órakor jöhet­ nek számvitelből írni, majd 10 órakor egy laza vállalatgazdaságtannal koro­ názhatják meg a napot. Szorgalmasabb társaik május 21-én az előbb ismertetett időpontokban pótzárthelyit írhatnak. A legaktívabbak júniusban még egy alka­ lommal próbálkozhatnak. A levelezősök vállalatgazdaságtannal kezdhetnek május 19-én 15 órakor, számvitelből pedig május 26-án ugyan­ csak 15 órakor tehetnek kísérletet. Pótzárthelyi időpontok azonban csak később lesznek kihirdetve. lentkezés május első és második hetében. Mi legalábbis ezt az információt kaptuk. Május 5-éii Dr. Rántás Péter közigaz­ gatási jogból felkészítő előadást tart IV évesek számára, minden érdeklődőt sze­ retettel vár. Közjog index aláírás!!! Kalényi Géza pro­ fesszor az utolsó előadásán szignálja az in­ dexeket. A levelezés hallgatóknak vizsgán is van lehetőségük aláírást gyűjteni, a számtávosok később tudják meg az időpontot. Elvtársak figyelem!!! Az idei május elsejei felvonulás betegség miatt elmarad. A szerve­ zők egy későbbi időpontot jelöltek meg (2010. 11. 07.). Ajegyek a fent említett idő­ pontra érvényesek, vagy a helyszínen és az is­ mert jegypénztárakban visszaválthatóak. Megértésüket előre is köszöni a rendezőség. Találkozunk novemberben. A környezetjog tanszékről érkezett. Azok a II. éves hallgatók, akik április 27re lettek tévesen beosztva kötelező gyakor­ latra, május 25-én 13 órára menjenek a szemináriumra. >• »Vallás és ökológia”. Dobogókő ad ott­ hont a konferenciának május 25-26. között, melyre a környezetjog tanszék még tud he­ lyet biztosítani. Az érdeklődők Jávor Bene­ deknél jelentkezhetnek és tudhatnak meg többet a programokról. Egy örömteli esemény: 2001. április 21-én féghez ment Keserű Petra, másodéves nappa­ li tagozatos hallgató. Sok boldogságot Itívánunk neki és újdonsült féijének szeretettel. Előbb, pénteken megtartották a polgárit, majd szombaton (21-én) az egyházit, ezután követ­ kezhet a büntető... >- Második évfolyam nappali tagozatán május 2-3-4-én tarják a megóvott vá­ lasztás második fordulóját (mivel megje­ lenésünk napján már harmadika van, ezért siessetek...). Lapzártánkig nem ér­ kezett hír arról, hogy bármelyik jelölt is visszalépett volna, ezek szerint a hallga­ tók ismét hat jelölt közül választha^ák ki, melyik hármat tartják a leginkább méltónak a bizalmukra. Aggályosnak tű­ nik, hogy a szavazatokat ezúttal sem azon nyomban fogják megszámlálni, ha­ nem a lezárt urnákat a Dékáni Titkárság helyiségében fogják elhelyezni, és a hét­ végén keresztül ott őrizni. Már szinte utópisztikusán látom, amint Mozgalom szerveződik Az Urna Őrzésére... Végezetül egy jó hír. A Dékán Úr bele­ egyezésével 2001. június 1-5. között Dénes Sándor c. egyetemi docens úr vezetésével 50 hallgató vesz részt egyetemünk Jog- és Államtudományi Kara nevében a Csíksomlyói Búcsún, mely a Kárpát-me­ dence legnagyobb katolikus zarándokhe­ lye. Jelentkezés és bővebb információ a következő telefonszámokon: 218-0290, 218-0416,218-0418 >• Türelmetlen kollégák figyelmébe! Egye­ temes jogtörténet elővizsga levelezős hall­ gatók részére május 21-én és május 25-én a délelőtti órákban. Feltétel mindkét zárthelyi sikeres/eredményes megírása. >- Kriminológia írásbeli vizsgára jelent­ kezés a tanszéki hirdetőn. Sima névalá­ írás, tehát senkinek sem okozhat gondot, ha veszi a fáradtságot. Lesz elég időpont megadva, de nem célszerű a végére hagyni. >- Ismét egyperces. Polgári- és kereskedel­ mi jog halasztott, görgetett, utóvizsgára je­ harmadik oldal �Dr. Jobbágyi Gábor, személyesen Ki I. íi f jánál ott voltam Zlinszky János mellett. A szervezés kezdeti szakaszában szervező­ titkár voltam. Amikor beindult a polgári jog oktatás ’96 második felétől, akkor vál­ tam a kar főállású oktatójává, addig egy megbízásos szerződéssel végeztem itt a teendőimet Ön nyolc évig a Miskolci Egyetemen tanított, a töhh éves ügyvédi s Jogta­ nácsosi múlt után mi vonzotta az egyetemi katedra felé? Mit kell tudnunk a Pacem In Utero Élet­ védő Egyesületről, melynek immár 12. éve ön az elnöke? Az ügyvédi, s jogtanácsosi munkában t J i Elsdként az ELTE-n töltött diákéveiről kérdezném, milyen szívvel gondol vissza azokra az időkre? Meglehetősen régen jártam az ELTE-re, 1968-73 között voltam itt nappali tagozatos hallgató. Bejutásom nem volt zökkenőmen­ tes, mert 1965-ben érettségiztem, s akkor még létezett a származás szerinti megkülön­ böztetés a felvételnél. Nekem eredetilegvoltaképpen büszkén vallhatom- osztályide­ gen besorolásom volt a szocializmus évtize­ deiben, ez a gyerekkoromtól kezdve az egyetemen át elkísért. Többek közt ennek a következménye volt az, hogy csak 1968-ban kezdhettem meg az egyetemi tanulmányai­ mat Közben különböző segédmunkákat vé­ geztem, és két évig voltam katona. Jó emlé­ kekkel gondolok vissza így utólag azokra az évekre, mert ez egy jó „iskola” volt az egye­ tem előtt. Sokkal jobban meg tudtam ma­ gam becsülni. Amikor bekerültem az egye­ temre bizonyos kisebbrendűségi érzés volt bennem, mert azt hittem, ha én ilyen nehe­ zen kerültem be, akkor nálam sokkal oko­ sabb emberekkel kell majd versenyeznem. Jó szívvel emlékszem vissza az ELTE-n töl­ tött évekre, különösen arra, hogy egy diák­ köri dolgozatommal megnyertem az Orszá­ gos Tanulmányi és Diákköri Tanácskozáson negyedik oldal 1972-ben a kiemelt fődíjat. Voltakép­ pen ez döntötte el, hogy később pol­ gári jogász lettem. Egyébként nem voltam kifejezetten jó tanuló. Azokra a tárgyakra összpontosítottam amiket szerettem, és ezekből értem el jobb eredményeket. ha nem is csalódtam, de pár év után be kellett látnom, hogy meglehetősen I korlátozottak a lehetőségek. Buda­ O pesti őslakos vagyok, de itt ügyvéd­ ként elhelyezkedni olyan pedigrével ami nekem volt, jóformán lehetetlen volt. Tatabányán kezdtem el ügyvédK kedni ’76-ban, nagyon tetszett nekem I ez a munka. Igen fárasztó volt a Pest■ ről való le- és vissza utazás minden■ nap. Amikor megházasodtam és I megszületett az első gyermekem, akm kor lehetett látni, hogy ezt hosszabb távon nem lehet csinálni. Ekkor ke­ rültem vissza jogtanácsosnak Budapestre. Mindig is vonzott az egyetemi oktatás és élet. Az ELTE-n akkoriban semmi lehető­ ségem nem lett volna. Az akkor induló Miskolci Egyetemen viszont keresték az egyetemi oktatókat. Adjunktusként kezd­ tem ott a pályafutásomat. Hozzájárult az is, hogy nagy örömmel mentem Miskolcra, hogy itt Pesten a ’80-as években teljesen re­ ménytelennek láttam a helyzetet. Két gyer­ mekünk volt már ekkor, lakásunk viszont nem. Miskolcon viszont azonnal kaptunk egy két és félszobás beköltözhető lakást. Te­ hát közel tíz év után Miskolcon kaptam meg azt, amit voltaképpen eredetileg is szí­ vesen csináltam volna. 199S-ben karunk alapításánál már itt folytatja a munkát. Hogy történt a váltás? Még 1990-ben visszaköltöztünk Buda­ pestre, de az állásom megmaradt Miskol­ con, tehát hetente 2-3 napot továbbra is itt töltöttem. Ez azt jelentette, hogy le­ utaztam hétfőn, megtartottam az óráimat, s szerda délután utaztam vissza. Ez lénye­ gében ’96-ig így folytatódott. Hatalmas örömömre és meglepetésemre szolgált, hogy a rendszerváltozás folyamatában si­ került létrehozni egyetemünket. A csírá­ Amikor kezdődött a rendszerváltozásnak a szele ’88-’89-ben, hozzám hasonlóan sokan voltak úgy, hogy bizonytalanok voltak az események kimenetelét illetően. Igen nagy eqedés és mozgás indult be a társadalom­ ban, de nem lehetett tudni, hogy ez nem torkollik megint egy leszámolásba a kezde­ ményezőkkel szemben. A szocializmus tör­ ténetét végigkísérték a forradalmak, átalakí­ tási törekvések, ezeket mindig a legbrutálisabb módon leverték. Én elgondolkoztam azon, hogy immár akkor három gyermek­ kel megkockáztassam-e, hogy valamely pártcsírába belépve akasztófán végzem az életemet, és úgy döntöttem, hogy ezt a koc­ kázatot nem vállalom. Politikai szerepet nem vállaltam, viszont ’89-ben alapító el­ nöke lettem a Pacem In Utero-nak. A rend­ szer akkori szemlélete szerint ez is egy telje­ sen új dolog volt, hiszen ’89-ben lehetett csak szabadon egyesületeket létrehozni, és addig egyáltalán nem volt életvédelem Ma­ gyarországon. Azt mondtam, hogy ezzel maximum azt kockáztatom, hogy kirúgnak a munkahelyemről, de felakasztani nem fognak. Addig Magyarországon közel öt millió legális abortuszt hajtottak végre, csökkent a lélekszám, és még tiltakozni sem lehetett ellene semmilyen formában. Tehát úgy éreztem, hogy ezzel egy rendkívül hasznos és fontos tevékenységet fogok vé­ gezni. Egy űrt sikerült betölteni. Gyakorla­ tilag a ’90-es években az életvédelem köz­ életi kérdés is lett. Voltaképpen egy hiányt igyekeztem betölteni, és örülök, hogy ezt a tevékenységet a mai napig is csinálom. Ma Magyarországon a törvényi szabályo­ zás hogyan rendelkezik a méhmagzat élet­ jogáról? Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy a tíz éves hallatlan kemény küzdelem után, annyit sikerül elérni, hogy a pártállami ab­ szolút alkotmányellenes szabályokat meg­ változtatták. Ma már a magzati életjogok �»»mAh '4i««*<>"«c »*» í* W4>y> 1 i I olyan szinten s színvonalon vannak szabá­ lyozva, mint az átlag európai jogállamok­ ban. Kétszer szerepeltünk az Alkotmány Bíróság előtt, először a pártállami jogszabá­ lyokat támadtuk meg, utána a ’92-es magzat életvédelméről szóló törvényt, ami tulaj­ donképpen magzatölési törvény volt. Mind a két esetben sikerrel jártunk, amire külö­ nösen büszke vagyok, mert az AB előtt si­ keres beadványt tenni mindenféleképpen értékelendő cselekmény. Az új szabályozás gyakorlati eredménye az, hogy az abortu­ szok száma tíz év alatt majdnem a felére csökkent Magam az életvédelem szem­ pont ából a Katolikus Egyház álláspont át teljes mértékben elfogadom Tehátjogilag is egy abszolút mértékű életvédelem lenne a helyes és a megfelelő, az más kérdés, hogy sajnos olyan korban élünk -nemcsak Ma­ gyarországon, hanem az úgynevezett „fej­ lett országokban”-, hogy ez jelen pillanat­ ban elérhetetlen cél. í994-ben országgyűlési képviselő- jelölt volt, ha nem titok, mely párt színeiben in­ dult, s vannak-e még politikai ambíciói? Nem titok, sőt ’98-ban is voltam képvise­ lő-jelölt. A KDNP- színeiben indultam. Sajnos a résztvevője voltam azoknak a fo­ lyamatoknak, amelyek a KDNP-ben le­ zajlottak. Nagyon rossz emlékekkel gon­ dolok erre vissza. Őszintén hittem benne, hogy Magyarországon létre lehet hozni egy jobbközép kereszténydemokrata esz­ meiséget valló erős pártot. Ez nem sike­ rült. Voltaképpen nem bánom azt, hogy nyolc éven keresztül csináltam ezt, mert érdekes volt. Voltak hasznos elemei is. például az Igazságtételi törvény létreho­ zásában fontos szerepem volt, kezdemé­ nyezője voltam a törvénynek, amely alap­ ján folynak bizonyos felelősségre voná­ sok. ’98- óta nem vagyok párttag, a bará­ taimnak úgy szoktam mondani, hogy 54 évemből 46 eltelt úgy, hogy nem voltam pártnak tagja, a hátralévőt valószínűleg megint ki fogom bírni e nélkül. Magam továbbra is kereszténydemokrata beállí­ tottságú közéleti embernek tekintem ma­ gamat, de nincsenek politikai terveim. Te­ hát ma már ha hívnának, akkor valószínű­ leg nem mennék. Az egyik KDNP-s párt­ elnök mondta egy bizalmas pillanatában nekem, hogy én egy borzasztó hasznos és használható ember vagyok szakmailag és politikailag is, egyetlen bajom van, hogy lelkiismeretes és tisztességes vagyok. Mondtam neki, hogy ezek kétségtelenül meglévő tulajdonságaim, de én ezekről nem szeretnék lemondani a jövőben sem. A jelenlegi politikai elitnek valahogy nem tetszik, vagy nem akarják, hogy ilyen em­ berek részt vegyenek a politikai életben. Ezek után én már nem töröm magam. Te­ hát párton kívüli, és funkció nélküli ke­ reszténydemokratának tartom magam. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy Giczy György pártelnök úrral a KDNP meg tudjon újulni? Kizárt. Ez egy halott szervezet. Meggyő­ ződésem, hogy a következő választásokon az 1 %-ot sem fogják elérni. Ha addig be nem tiltják, mert olyan súlyos törvénysér­ tések vannak, hogy már a Legfelsőbb Bí­ róság öt tagú Felülvizsgálati Tanácsa ma­ rasztalta el a KDNP-t a Legfőbb Úgyészség keresete alapján. Az Állami Számve­ vőszék is súlyos törvénysértéseket tárt fel. Tagsága gyakorlatilag nincsen. A KDNP mint politikai párt már nem létezik. 0« időnként a Magyar Demokrata című hetilapban szokott publikálni. Mondana valamit erről? Máshol is szoktam, nemcsak a Demokratá­ ban. Jelentek meg cikkeim az Új Magyaror­ szágban, az Új Emberben, a Magyar Nem­ zetben, és az Új Időkben is. Ezeknek a la­ poknak a szerzőit és főszerkesztőit gyakor­ latilag az elmúlt tíz év alatt ismertem meg. Szinte természetes, hogy mivel egyjobbközép beállítottságú ember vagyok, ezekben a lapokban publikálok. A Magyar Naranccsal, vagy a Népszabadsággal kapcsolatban sem bennem nem merült fel, hogy publikáljak, s ők sem kerestek meg. Elet és Irodalom... Ez egy érdekes kérdés. Voltaképpen az el­ ső. nyilvános szereplésem az Élet és Iro­ dalomban történt még 1986-ban.. Az ak­ kor egy teljesen más lap volt, mint most. Akkor egy többé-kevésbé nyílt, ellenzéki lapnak számított, más volt akkor az ÉS ben szerepelni. Ma a sajtónak a jelentős része valamilyen politikai irányhoz többé-kevésbé kötődik, tehát vannak jobb­ közép lapok, radikális jobboldali lapok, és vannak baloldali, és bal liberális lapok. zető pozícióban vannak, csak most nem azt mondják magukról, hogy kommunis­ ták, hanem azt, hogy szociáldemokraták, vagy liberálisok. Ma már ennek a réteg­ nek a visszaszorítása hallatlanul nehéz. Érdekes megfigyelni, hogy azokat az új­ ságírókat akik következetesen felléptek a rendszerváltozás idején egy igaz és valós sajtóért, kőkeményen eltávolították a pá­ lyáról. Gondolnék itt Chrudinák Alajos­ ra, Sugár Andrásra, Pálfy G. Istvánra, Murányi Lászlóra, Vödrös Attilára, de hosszan lehetne sorolni. Ezeket kiszorí­ tották a pálya szélére, ha nem is egészen a pályán kívülre. Ez is a rendszerváltozás egyik bűne, hogy voltaképpen nem azo­ kat bélyegezték meg, akik a pártállami saj­ tó élharcosai voltak, hanem azokat, akik próbáltak volna valamit tenni ellene. Mi a véleménye a legújabb Kari Tanácsi döntésekről? Ahogy érzékelem, a hallgatóság egy részé­ nek körében élénk érzelmeket váltott ki a változtatás. A mi egyetemünkön megle­ hetősen elkényeztetettek a diákok az álla­ mi egyetemekhez képest, nálunk a hallga­ tók lényegesen szabadabbak. Abból in­ dultunk ki, hogy van annyira értelmes, és saját érdekeit belátó i^úságunk, hogy adott esetben kényszerítő eszközök nél­ kül is belátja azt, hogy neki elemi érdeke, hogy felkészült, rátermett diplomás le­ gyen. Ez be is jön a hallgatóink 70-80%nál, tehát nyugodt szívvel elmondható, hogy a nappali tagozatos hallgatóinknak ekkora része állja a versenyt az állami egyetemek hallgatóival. Sőt jobbak is van­ nak náluk, erre példák az OTDK ered­ ményei. Ugyanakkor van egy 20-30%, amely a laza, liberális keretekkel visszaél. A változtatás a kar elemi érdeke volt, sőt nemcsak a karnak, hanem a hallgatóknak is. A tanulmányi szabályzat mostani mó­ dosításával odajutottunk el, ahol az álla­ mi egyetemek mindig is voltak. Egyetér­ tek a Kari Tanács döntéseivel. Köszönöm a beszélgetést! Ha már itt tartunk, akkor mit gondol a „ médiaegyensúlyról”? Elég reménytelennek érzem a dolgot. próbálkozni azért feltétlenül kell. Az új­ ságíró társadalomnak a jelentős része itt­ hon és külföldön is a bal liberális oldalhoz kötődik. A rendszerváltozás folyamatában igen szerencsétlenül alakult; a s áj tónak a kezelése. Ugyanis azoknak az ; újságíróknak legalábbis a háttérbe szorítása nem történt meg a ’90-es években, akik egy az egyben a pártállami sajtó emberei voltak. Ezek az emberek továbbra is felelős és ve­ SZABÓ VIKTOR Kedves barátaim! í\2. immár nemes és kedves hagyománnyá vált Szent Ivo-misét az idén május 12-én, szombaton 18 órakor mutatja be Veres András püspök atya. A szentmisére és az azt követő agapera s kötetlen elbeszélgetésre szeretettel invitálom az egyetem hallgatóságát. Kartársi szeretettel: Prof dr. jur. habit. Gáspárdy László tanszékvezető egyetemi tanár, a Jemzsálemi Templom Rendjének lovagja ötödik oldal �Az elveszített XX. század Küzdelmes mérkőzés volt... Való igaz, küzdelmes mérkőzés volt... Nagyszerű pillanatok, keserves csalódások, súlyos sérülések, új csillagok berobbanása és régi kedvencek hanyatlása, ez jelle­ mezte az elmúlt évszázadot. Immár négy hónap biztonságos távolságából ele­ mezhetjük a történteket, és tippelhetünk a következő, már el is kezdődött mér­ kőzés eredményére. 1901-ben megalakult a Magyar Labdarúgó Szövetség, ezzel tehát adottak lettek a hiva­ talos keretek is, és kezdődhetett a mérkőzés! Rögtön az elején (1903) Tisza István alakí­ tott ki helyzetet (és kormányt), de lehűtötte a kezdeti felbuzdulást a csapat vezérszurko­ lójának, Jókai Mórnak halála (1904), kinek szervezete nem bírta a mérkőzéssel járó iz­ galmakat. A lelátón pedig elszabadul a szur­ kolói vandalizmus: az ellenzék szétveri a képviselőház berendezését. 1906-ban meg­ jelenik Ady Endre Új versek című kötete, amelyben többek között új szurkolói rig­ musok kapnak helyet. A hangulat egyre forróbb. 1914-ben az ellenfél brutális védője, Gaurilo Princip csú­ nyán felrúgja Ferenc Ferdinánd trónörököst, csapatunk egyik kulcsjátékosát, aki cserét kér, majd belehal sérüléseibe. Hogy súlyos­ bodjanak a gondok: a négyéves nagy adokkapok (az első világháború) kellős közepén elveszti szövetségi kapitányát a csapat. 1. Fe­ rencJózsefet a kispadról szállították kórházba, ahol elhunyt. Utóda a pályákon szinte is­ meretlen, fiatal edző: lE Károly. 1918-ban azonban már nem bírjuk tovább a szakadat­ lan nyomást: az ezer sebből vérző magyar csapat gólt kap, ezzel 0-1 az állás. A háború végi fegyverszünet és az utána létrejött békekötés 1920-ban megfosztotta a csapatot utánpótlásának kétharmadától, és nem csoda, hogy ezután a nézőszám is drasz­ tikusan, szintén kétharmadára csökkent. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy új irányító középpályás tűnik fel a csapatban, Horthy Miklós személyében. Az új csatárcsil­ laggal, Bethlennel jól megértik egymást, és a csapat helyzete rendeződni látszik. 1928-ban levegőbe emelkedik Budapes­ ten az első helikopter (Asbóth Oszkár talál­ mánya), ezután lehetőség nyílik a közvetí­ tésre több kameraállásból is. 1936-ban meg­ jelenik a Szép Szó című folyóirat (szerkesz­ tője Ignotus Pál és József Attila) első száma, célja a lelátón elharapódzó trágár nyelvezet j hatodik oldal visszaszorítása. Talán e tervének sikertelen­ sége, talán az eredmény számunkra kedve­ zőtlen állása miatt öngyilkosságot követ el JózsefAttila (1937). Azért működésbe lépnek a hivatalos szervek a lelátói erőszak megfé­ kezése ügyében: az egyik legrenitensebb szurkolót, Szálasi Ferencet három év börtön­ büntetésre ítélik (1938). 1940-ben a kül­ földre igazoló sztárjátékos, Bartók Béla utol­ jára játszik Magyarországon, és ad búcsú­ hangversenyt. 1941-ben a csapat bekapcsolódik az egész világ részvételével zajlódó új ligába, a II. világ­ háborúba, de a kezdeti sikerek után 1943 január-februáijában a Vörös Hadsereg áttöri vé­ delmünket a Donnál, majd 1944 márciusában a németek szállj ák meg tizenhatosunkat, na­ gyon érik az újabb gól, amit meg is kapunk. Ezzel az állás 0-2. Vége az első félidőnek. 1978-han azután visszatért a Szent Korona A szünet utáni 1947-es „kékcédulás” vá­ lasztásokon az MKP győz, ezzel súlyos kon­ cepcióváltás következett be játékunkban, mely évtizedekre meghatározta a mérkőzés alakulását. Újonnan „választott” csapatkapi­ tányunk Rákosi Mátyás. 1954-ben egy másik mérkőzés keretében vereséget szenvedünk az NSZK válogatottjától a labdarúgó- világ­ bajnokság döntőjében, mindez kisebb utcai zavargásokat eredményez az országban. 1956 őszén új lendületet kap támadójátékunk: ezt a lendületet azonban megtörik: a szabadságharcot leverik, így újabb gólt ka­ punk, az állás ezzel már 0-3. Innen nagyon nehéz lesz a visszaút! 1957-ben meghal az immár évek óta Portugáliában edzősködő egykori csapatka­ pitányunk, Horthy Miklós. A közelmúltban ,nem megfelelő” teljesítményt nyújtó játé­ kosaink (több százan, köztük Nagy Imréék) pedig drasztikus módon bitóra jutnak. Ez­ után hosszú, nyugalmas korszak követke­ zik: a közönségnek jut ideje ki ugrani egy sörre és egy kolbászra, a játékosok pedig egyelőre nem engedik maguk közé a feltö­ rekvő i^ú titánokat. 1978-ban aztán visszatér a Szent Korona és a koronázási jelvények. Először a mérkőzés győztesét kívánták díjazni az ékszerekkel, később ez az ötlet feledésbe merült. 1987 szeptemberében megalakult a Magyar De­ mokrata Fórum, melynek célja egy új utánpótlásbázis létrehozása, fiatal játékosok ki­ nevelése volt. 1989-ben aztán meghal az öreg mester. KádárJános szövetségi kapitány, akkorra azonban a csapat egykori egysége már a múlté: a szovjet katonák kivonulnak, szabad választásokat tartanak, fiatal tehetsé­ gek kapnak lehetőséget. Ez a vérfrissítés jót tesz a csapatnak: a rendes játékidő utolsó percében megszerezzük végre szépítő gó­ lunkat (ezzel 1-3). A sérülések és a gyakori cserék következté­ ben azonban a játékvezető hosszabbít. A hoszszabbítás perceiben csapkodó a játék, a csapat csak vergődik. A mérkőzés vége kissé fejetlen játékot hoz: edzők és játékosok váltják egy­ mást, néha külföldi szakértők is beleszólnak a taktikába (1990-2000). A bíró végül megunja a szenvedést, és lefújja találkozót, ami így szá­ munkra fájdalmas vereséggel zárul. De sohase veszítsük el a reményt! Hi­ szen a lefújás pillanatában már el is kezdődött a következő mérkőzés, és bár egyelőre úgy néz ki, ott folytatunk mindent, ahol abbahagytuk, ne felejt­ sük el, hogy minden meccs 0-0-ról in­ dul, a fű mindenkinek egyformán zöld, a labda pedig mindig gömbölyű! Úgyhogy: MINDENT BELE!!! KOLTAY ANDRÁS �I Archívum - 1950. május 1. oldalt összeállította: Jancsó Gábor I I j i Május elseje a munka ünnepe. Idén is megünnepeltük, jövőre is meg fogjuk, és az egészben az a legjobb és legvonzóbb, hogy a munka nemzetközi napján pihenéssel ül­ hetünk tort. Persze nem hasonlíthatjuk a manapság általánossá vált sör-virsli punnyadást a kommunizmus megalomán felvonulásaihoz, ahol kötelező volt tapsol­ ni, ujjongani, éljenezni, virslit zabálni - ha tetszett, ha nem. Inkább csak a poén ked­ véért összeállítottunk egy kis lapszemlét, amely ország-világ elé tálja, hogy a kommu­ nista világban az emberek milyen boldogan, vidáman, „békegalambosan” éltek. Forrás: Szabad Nép - a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja (1950. május 3.) ,Vörös lobogók, Sztálin és Rákosi képek, jel­ szavak alatt, díszbeöltözött városokban és fal­ vakban milliók vonultak fel, milliók tettek hi­ tet soha nem látott lelkesedéssel május 1 ün­ nepe, a béke ügye mellett, ...ezen a május el­ sején ország-világnak meg akarták mutatni, hogy a béke ügye nem közömbös számukra, a béke ügye az ő ügyük is, a békéért folyó harc­ bán ők is cselekvő harcosok akarnak lenni.55’ Békeharc és villanygőzmozdony. Ezek aztán a szép dolgok. .Ki ne tudná, hogy a hatalmas Szovjetunió, a 55' bölcs Sztálin lángelméje mutatja mindnyájunk számára az egyetlen helyes utat, a győzelem útját. Ki ne tudná, hogy szépülő életünket, szabad hazánkat, minden örömünket, ezt a ra­ gyogó május elsejét legelsősorban Sztálinnak köszönhetjük. Hogy nem vagyunk a háborús gyújtogatók játékszere, tönkresanyargatott Marshall-ország - hanem szocializmust építő, erős, virágzó. Magyarország: hogy földünkön 1 nem amerikai repülőterek, hanem új gyárak, iskolák, munkáslakások, egyetemek, termelőcsoportok teremnek. ...és ideiglenes T-32 -esek! .Akármerre nézel, leolvashatod az arcokról. szemekről, köszöntésre lendülő kezekről: a magyar dolgozók tudják, hogy Sztálin és a Szovjetunió nélkül nincsen béke, nincsen haladás, nincsen élet. 55 Nincsen fiú, nincsen lány, ,Mellettük a Szeretetkórház fehérruhás ápoló55-^ női és orvosai haladnak. Fejük fölé emelkedik egy HATALMAS, BARNA MUNKÁS­ OKOL amelyen biztonságosan ül egy fehér galamb, a béke zöld olajágával a szájában. 55 las , cilinderes jelképe, s a kövér, de erősen megviselt John Bull, az angol tőkések megszemélyesítője. 55 Azóta jó barátok lettünk (?) „Tíz óra felé érkezik meg a Dózsa György út és a Hősök tere sarkára a Rákosi Mátyás Mű­ vek dolgozóinak menete. Az élen a pártbizott­ ság tagjai jönnek s a gyárak sorát AZ ÉL­ ÜZEM CÍMET NYERT CSŐGYÁR dol­ gozói nyitják meg. Gyönyörű zászlókat emel­ nek magasba, Marx, Engels, Sztálin és Rákosi Mátyás arcképe néz az ünneplő tömegekre a zászlók selyméről.55’ Sic transit gloria mundi... 55-.Peregnek a csepeli úttörők kisdobjai, a lányok hajában szegfűkoszorú van, tréfás kis verset kiabálnak: „Selejtet mi nem csinálunk, kettes. hármas nem lesz nálunk.55”.55’ Pázmányosok figyelem! Gyönyörű! Szinte látom. .A Magyar Filmgyártó menetében, kerekeken 55tolnak egy falka jól megtermett, fából faragott ludat, madzagon tartja őket néhány „Ludas Matyi” . Egyik közülük előttük megy s a Döbrögi földesurat jelké­ pező, díszruhába bujtatott bábut * • ugyancsak veri egy hajlós vesszővel, a felvonulók és a nézők seregének nagy örömére és derültségére. 55 Azért inkább rajzfilmen, ha leÍríÍ hét kérni... i fS 2a 2 IS ■ nép ellenségeit, a háborús 55-,A uszító imperialistákat más rajzok is gúnyolják. A Divatcipőgyár dolgozói két nagy táblát hoznak. Az egyiken az imperialisták patkányai - a fejükről ismerni meg, hogy Titóról. Francóról, és társaikról van szó - menekülnének már, de farkuk beszorult a béketábor harapófogójába. 55 No comment. IH / .A dolgozók sorai közül hatalmas 55földgömb emelkedik ki - rajta vörös lobogó mögött halad a béketábor serege, szinte élnek a papírmaséból ki­ vágott színes figurák S a földgömb .. oldalán lecsúszik, kalimpál, fogát vi, csorítja a nyurga Uncle Sam, csontja Sam. az amerikai imperialisták kecskeszakái- ,yörösbe öltözött az ország: ez a szín ragyog a kis tanyák ablakain, a májusfák hosszan lengő szalagain; égő vörös színben tündökölnek a csillagok a városok villanyfényes dekorációin, vörös zászlók alatt vonulnak hosszan kanyargó országutakon a falusi dolgozók, vörös zászló díszíti a lassan dübörgő traktorokat... 55 Én pedig a röhögéstől mindjárt vöröset pisilek. ,A tanyákról lovakon érkeztek be a dolgozó pa55-^ rasztok, s A MENET ÉLÉN A SZTA- LINYEC TRAKTOROK HALADTAK” Amelyeket Leninyec üzemanyag hajtott. 55 ... S egész nap visszatér az ujjongó, harcos kiáltás: Megvédjük a békét! „ATOMBOMBA NEM TITOK, BÉKETÁBOR GYŐZNI FOG” Békés, boldog tavaszi délután. A dol­ gozók ünnepére önmaguk, fiaik vigyáznak a Csendes-Óceán partjától Sopronig. 55 ... a Magmától a holdig. hetedik oldal �Jelkép vagy hatalom? Beszélgetés Dr. KukorelU István alkotmánybíróval a Szent Korona-törvényról Dr. Kukorelli István 1976-ban végzett az ELTE ÁJTK-n, 1991-től az Alkot­ mányjogi Tanszék vezetője az ELTE-n, 1999-től egyetemi tanár. 1994-2000 az MTA közgyűlési képviselője, 1989-90 az Országos Választási Bizottság titkára, 1994-99 tagja, 1997-99 elnöke. Mintegy 350 alkotmányjogi publiká­ ció szerzője. Az állam- és jogtudományok kandidátusa (1988), habilitált (1998), Deák Ferenc-díjas (1994). 1999 óta alkotmánybíró. Alkotmánybíró­ vá választása előtt részt vett a Szent Korona-törvény előkészítésében. hoz kapcsolt hatalom-átruházási elmélet - mely a maga korában kétségtelenül kor­ szerű közjogi megoldás volt — elhelyezhe­ tetlen. Azonban mint közjogi és nemzeti tradíció, néhány eleme igenis megőrzen­ dő. A legfőbb kérdés nyilván az, létezik-e és ha igen miben áll a közjogi jogfolyto­ nosság? Ebben a kérdésben nem vagyok elutasító és merev. A rendszerváltásokkal tarkított magyar történelemben mindig is nagy jelentősége volt a jogfolytonosság­ nak. 1989-ben is előjöttek ezek a kérdé­ sek: mi az, ami megőrzendő a nemzeti közjogi tradíciókból és mi az, ami esetleg idejétmúlt, modernizálásra szorul? Vissza kellett találni oda, ahonnan a történelem bennünket eltaszított a második világhá­ ború után. Tehát nem csak szimbolikus jelentősége van ezeknek a hagyományok­ nak, amelyek közé a Korona is tartozik, hanem létezik bizonyos szintű jogfolyto­ nosság, például a koronás címer tovább­ élésében. Meg kell találni azokat a kap­ csolódási pontokat, ahol a nemzeti tradí­ ció és a modernizáció ötvöződhet. — A Szent Korona közjogi funkcióját te­ hát nem vesztette el, az csupán átala­ kult. Meg lehet-e egyáltalán fogalmazni ezt a funkciót? A Szent Korona és a koronaőrök az 1938-as jubileumi esztendőben — A Szent Korona országházba történő átvitelével immár deklaráltan nem mú­ zeumi tárgy többé. Ezenfelül hordoz-e ez az aktus egyéb mondanivalót is? — A törvény előkészítése során zajlott vi­ ták középpontjában ez a kérdés állt, azaz hogy a korona múzeumi tárgy-e vagy sem. Bár kétségtelenül nem játszhatja azt a szerepet, mint a királyság idején, azért nem szabad múzeumi tárggyá nyilváníta­ ni, hiszen vannak bizonyos közjogi vo­ natkozásai. Az Parlamentbe való átkerülésével ezek a közjogi vonatkozások jelké­ pesen „feléledtek”. — Mit jelenthet ma a Korona, milyen közjogi vonatkozásai lehetnek? — Az Alkotmány is kimondja, hogy a Ma­ gyar Köztársaság címerében szerepel a Szent Korona, ez talán a legfontosabb köz­ jogi vonatkozás. Az Alkotmánybíróság hatá­ rozatában (26/2000. (VII. 6.) AB határozat) nyolcadik oldal ,kettéválasztotta” a Koronát, mint heraldi­ 55-' kai ábrázolást és mint tul^doni tárgyat. Az utóbbiról azt mondotta, nincs közjogi je­ lentősége, míg az előbbiről - noha ezt idé­ zik kevesebbszer - kimondta, hogy kiemel­ kedő közjogi jelentősége van. A 2000 évi I. törvény Szent István államalapításának em­ lékéről és a Szent Koronáról megerősítette, deklarálta a Korona közjogi szerepét. — Mit őrzött meg napjainkra a Korona közjogi hatalmából? — Nehéz a kérdés megfejtése, hiszen so­ kan attól tartottak, esetleg a törvény hatá­ sára felébred a Szentkorona-tan. Nem volt könnyű az egyensúlyozás a különbö­ ző felfogások között, hogy a törvény egy­ részt méltó módon állítson emléket a ko­ ronának, másrészt ne legyen történelmi­ etlen. A Szent Koronát és a Szentkorona­ tant csak a múltba visszahelyezve lehet megfelelően értékelni. A képviseleti hata­ lomgyakorlási konstrukcióban a koroná­ — A Szent Korona története szimbolizál­ ja az állam függetlenségét, szuverenitását. A Korona ereklyeként él a nemzet tudatá­ ban. A törvény deklarálja e hagyományok meglétét. Igazából a preambulum az, ami ezekről a kérdésekről szól, a normatív rész főleg a Szent Korona Testülettel kap­ csolatos kérdéseket szabályozza. — A hagyományok továbbélésének fontos­ ságára való tekintettel is, miért nem a Koronára esküdnek fel az ország köz­ jogi méltóságai? — Eddig a pontig sókan eljutottak a törvény előkészítése során, magam is el tudtam vol­ na képzelni egy ilyenfajta szabályozást. Ez összeférne a hatályos közjogi rendszerrel. Nem könnyű feladat az alkotmányjogászok számára állandóan azt vizsgálni, milyen ha­ tárig lehet elmenni, egész más lenne a hely­ zet, ha történészként, magánemberként kellene erről szólni. A Koronára felesküdni a hagyományok továbbélése lenne, amiről tudjuk, mennyire fontos egy nép fennma­ radásában. �1 < H; .. J.._ Jt_.il 1 I — A törvény szerint a Szent Korona a ma­ gyar államfolytonosságát ésfüggetlensé­ gét megtestesítő ereklyeként él. Am a magyar állam területében és népességé­ ben mástjelentett 1920 előtt, és mást ma. A Korona azt a függetlenséget szimboli­ zálja, elsősorban területi és népességi szempontból, ami 1920 előtti kilenc év­ századon keresztül oly sokszorjellemez­ te az országot, vagy a mai viszonyokat? Mi az erősebb: a Szent Korona ezeréves hagyománya, vagy pedig a kisebb meg­ szakításokkal alig nyolcvan évefennálló állapotok? — Kétségtelenül voltak olyan elképzelé­ sek, melyek szerint a terület és a népesség felől gondolkozva más jelentése is lehet a Koronának. Én alapvetően a főhatalom fontosságát emelném ki az állami szuvere­ nitás három összetevője közül, hiszen a te­ rülete és népessége már nem ugyanaz az országnak, mint régen, ezért csak a főhata­ lom az, ami a régi magyar állam összetevő­ iből modern formában tovább élhet. Min­ den egyéb elképzelés ütközne a hatályos Alkotmánnyal, mely kimondja, hogy védi az ország függetlenségét és területi épsé­ gét, ez pedig nyilván a mai területre és ál­ lapotokra vonatkozik, valamint tisztelet­ ben tartja a nemzetközi jog normáit. Itt te­ hát már nincs jogfolytonosság. Mindezt közjogászként mondom, magánember­ ként mindenkinek lehet más véleménye. — Tíz évvel a rendszerváltás után miért vannak még mindig olyan sötétfoltok a magyar történelemben, melyekről nem mindig lehet széles nyilvánosság előtt beszélni, és melyek oly nagy viharokat kavarnak, mint például a Szent Koro­ nával kapcsolatos kérdések is? — A kérdésre a válasz talán történel­ münkben keresendő, hiszen az állam szá­ mos közjogi típusú rendszerváltáson esett át, amely igencsak megnehezíti a jogfoly­ tonossági kérdések megoldását. Szeren­ csésebb országokban nincsenek ilyen sza­ kadékok a közgondolkodásban. Fokozot­ tan érvényes ez XX. századi történel­ münkre. Az én véleményem szerint is né­ ha túlságosan félősek vagyunk, nem min­ dig tudunk szégyenlősség nélkül ünne­ pelni nemzeti ünnepeinken. Nyíltabban kellene beszélni múltunkról, hogy fel­ egyenesedve tudjunk járni és ünnepelni, megbeszélni, mi az, ami hagyományaink­ ból megőrzendő. — A rendszerváltás után, a köztársasági államforma mellett miért került be az állam címerébe a Szent Korona? — A rendszerváltás idején kulcskérdés volt, hogy minek van nagyobb tradíciója, úgymond „megtartó ereje” a közgondol­ kodásban, vagy akár a közjogi gondolko­ dásban. Magyarország 1946-ig királyság volt, a Koronának nagyon nagy tradíciói voltak, ha csak a XX. századot vizsgáljuk, akkor is. Ezek a hagyományok győztek 1990-ben és így került be a címerbe a Szent Korona. ^1 d » B w U«: II I látni, hogy néha feltett kézzel, elvtelenül alkalmazkodunk másokhoz, ahelyett, hogy kiállnánk a magunk igazáért. — Tekinthetd-e a magyar törvényhozás önállónak, vagy pedig a nemzetközi folyamatok oly mértékben befolyásol­ ják, mely csorbítja az ország szuvere­ nitását? — A folyamat, amelyről beszélünk, az egész világon zajlik. Az állam belső szu­ verenitása teljesnek mondható, szabad választások vannak. Magyarország tehát önálló államnak tekinthető. Külső szempontból azonban már csak a nagy­ hatalmak tekinthetők teljesen szuve­ rénnek. A többiek külső szuverenitásá­ nak mértéke változó. Magyarországot a pénzügyi függések miatt a középső me­ zőnybe sorolnám. Természetesen ez a függés a törvényhozásban is érezteti ha­ tását. Még egyszer mondom, mindez egész mai világunkra jellemző. Lnw»-** ; »11 A Szent Korona egy régi metszeten — Létezik-e hasonló törvény más ország­ ban, mely egy bizonyos ereklyének ál­ lít emléket? — Tudomásom szerint vannak ilyen törvé­ nyek. Általában azonban az alkotmányok tartalmaznak ehhez hasonló mondanivalót, mint például a közvetlen közelünkben a horvát, szlovén, szlovák alkotmányok preambuluma. Sajnos a miénkből ez a megemlékezés kimaradt, pedi^ vélemé­ nyem szerint ott lenne a helye. így most a 2000. évi I. törvény preambuluma lága el ezt a feladatot. Voltak olyan elképzelések, hogy alkotmánymódosítással az Alkot­ mány részévé kellene ezt tenni, de a kon­ szenzus hiánya miatt mindez elmaradt. - A törvény előkészítése során figyelembe kellett-e venni a környező országok és Nyugat-Európa reakcióit, vagy volt egy határozott, magyar érdekű álláspont? - A jogalkotásunk „egyensúlyozónak.55’ mondható, hiszen általában nyitottak va­ gyunk más országok megoldásaira. Ez a törvény is egy kiegyensúlyozott alkotás ilyen szempontból. Az alkalmazkodóké­ pességünk véleményem szerint nagy sze­ repet játszott abban, hogy megmaradtunk az elmúlt ezer évben. Ugyanakkor nem jó — Mit lehet tenni ez ellen? — Létezik bizonyos mozgástér. Szuvere­ nitásunkat őrizve kell ebben a mozgás­ térben a számunkra legideálisabb hely­ zetet, lehetőségeket megtalálni, lehető­ ség szerint azt kell kibővíteni. Kérdés, van-e egyáltalán más lehetőség egy olyan ország számára, mint Magyarország, az­ az ki lehet-e törni ebből a relatív függet­ lenségből? — Mi lehet annak az oka, hogy a világon egyedül nálunk alakult ki ilyen Koro­ na-kultusz? — Nem tudom, van-e hasonló ereklye, mely ezeréves államiságot szimbolizál, olyan államiságot, amelyre az jellemző, hogy a történelem során az állam gyakran nem volt szuverén, az ország pedig sza­ bad. Félelmetes és fantasztikus, hogy a Korona ennyi hányattatás után a legutób­ bi időkig meg tudta őrizni e képletes ha­ talmát. Mindig fogódzót jelentett, és a szuverenitás-mentes korszakokban - me­ lyekből jócskán akadt történelmünk so­ rán - a Korona, más nemzeti jelképekkel együtt jelképezte az ország fennmaradását, létezését. Egyet jelentett a magyar ál­ lamisággal, a legfőbb legitimáló tényező volt. Ha a Szent Korona beszélni tudna, aligha lenne nála hitelesebb krónikása egy nép történelmének, örömeinek, bánatai­ nak, tragikumának, megmaradásának. A Korona számomra e megmaradás jelképe is, amely erőt, és hitet ad. ANDRÁS kilencedik oldal �Az államvizsgák megpróbáltatásai Jó tanácsok és praktikák - közvéleménykutatás Fiatal egyetemünkön egyelőre még kü­ lönleges eseménynek számítanak az ál­ lamvizsgák, lévén a most zajló államvizs­ ga-időszak mindössze a harmadik a sor­ ban. Éppen ezért sokunk fantáziáját iz­ gatja a kérdés, hogyan lehet átvészelni ezt az utolsó lépcsőfokot egyetemi pálya­ futásunkban. Megpróbáltunk hát utána­ járni a kérdésnek, és megszólaltattuk a főszereplőket, azaz a frissen államvizsgázottakat, hogyan élték, vagy éppen nem élték túl a megpróbáltatásokat! Hogy hiteles legyen a dolog, ugyanazon vizsgáról, ugyanaznap, ugyanannál a bi­ zottságnál vizsgázó hallgatók vélemé­ nyét állítottuk szembe egymással, az eredményt döntően befolyásoló tényezők szempontjából (bizottság, tananyag, jegyzet, stb.). I BIZOTTSÁG könyvet és jogszabályt kérdeztek (meglepő módon a vizsgáztatás rendje nem igazodik a hallgatók által kidolgozott tételekhez... - a szerk.). ATÉTELEK Aki átment: - A világ legjobb tételeit húztam, persze min­ den mást is tudtam volna! Amikor elolvastam a cetlin álló szöveget, már tarsolyomban érez­ tem a jelest. Igaz, csak hármas lett belőle a vé­ gén, de ez már nem rajtam múlt... Aki megbukott: - PONT kihúztam azt az egy tételt, amibe be­ le se olvastam! Esküszöm, hogy az összes töb­ biből jelest kaptam volna (... - a szerk.), de az az egy kifogott rajtam. A BIZOTTSÁG RÉSZREHAJLÁSA Aki átment: Aki átment: - Tutijó volt a bizottság, nagyon kedves embe­ rek, mindenkinek csak ajánlani tudom őket! Kellemesen elcsevegtünk, kávéházi hangulat­ ban, szinte el is feledtem, hogy államvizsgán vagyok. - Nagyon korrekt, elfogulatlan volt a bizott­ ság. Igaz, néhányan éreztek részükről némi pozitív diszkriminációt velem kapcsolatban, de én ebből semmit nem tapasztaltam. Az a vád pedig, hogy azért kaptam jó jegyet, mert a bizottság elnöke anyai nagybátyám régi szom­ szédja munkatársa titkárnője ex-bébiszittere ismerőse volt, egyszerűen minősíthetetlen, pontosabban a vádaskodókat minősíti! Aki megbukott: - Ennél a bizottságnál nem lehet átmenni (fel­ vetésünkre, miszerint ez azért többelgiek sike­ rült, nem érkezett válasz - a szerk.). Úgy érez­ tem, mintha kivégzőosztag elé álltam volna! Semmi jóindulat, képzeld el, végigkérdezték az anyagot és még a tételemet is el kellett mondanom! A TANANYAG Aki megbukott: - A bizottság kivételezett a hosszú combú, mi­ niszoknyás szőke lányokkal! Igaz, én csont nélkül megbuktam, de akkor is. Legközelebb miniszoknyát öltök magamra... (a kérdezett hosszú combú, de sajnos szakállas, ráadásul barna férfi volt - a szerk.). Aki átment: PARANORMÁLIS JELENSÉGEK - Elég laza anyag (közjog (hét félév, több ezer oldal... - a szerk.), négy-öt nap tanulás elég. Tegnap még egy haverom születésnapját is megünnepeltük, ja, és megnéztem a BayernManchestert is. Aki átment: Aki megbukott: Aki megbukott: - Megtanulhatatlan az anyag, még a vizsgázta­ tót is meg lehetne buktatni! Képtelenség befo­ gadni ezt az adathalmazt! Mutass nekem egy jogászt, aki mindezt tudná! - Elkerültük egymást a vizsgával, hiába kutat­ tam órákon át a három épületben, nem talál­ tuk meg egymást. Jogosan követelem az új időpontra való felírásomat. (Megfigyelőink szerint az illető a 26-os épületben, egészen pontosan a Spartacus vendéglőben kutatott a legkitartóbban, órákon át, eközben elfogyasz­ tott 17 csésze kávét és elszívott egy doboz ci­ garettát is - a szerk.). Aki átment: - Szuper jegyzetem volt, X. Y kidolgozása, könyvet kezembe se vettem, minden össze volt foglalva 150 oldalban (a bizonyos jegyze­ tet nyomatékos kérésünkre sem kaptuk meg... - a szerk.). Aki megbukott: - Csődöt mondott a beharangozott “csoda­ jegyzet”. Hiába magoltam be a-tól z-ig, csak tizedik oldal - Amikor beléptem a terembe, úgy éreztem semmit nem tudok, aztán mégis... Reméljük tudtunk némi kiindulópontot adni a leendői államvizsgázók részére. Tökéletes recept sajnos nincs, és a megkérdezettek szavahihető­ ségét sem állt módunkban ellenőrizni. Jó taná­ csunk: tessék megtanulni az anyagot! KÚRÁN ANDRÁS Tisztelt Kovács Attila^r! Nagy örömömre szolgált, hogy a HŐKválasztásoki-a írt pályázatom felkeltette figyelmét! Hozzám írt levelében kifogásolja programom azon elemét, hogy, egyete­ münkön a diplomában tüntessék fel a'^tagözatot is, amíií a hallgató,végzett. Ezen felvetésemből kiindulva ön feltételezi, hogy én lenézem a ievelezős hallgatókat, szubszidiárius jogászi rétegnek tekintem az itt végzetteket a nappali tagozatod vég­ zettekhez képest, valamint hogy'ihágáhiat .szellemi fölénybe” helyezem a Icvelezős hállgat^khóz képest. Tájékoztatom áírról, hog)' az ítélet 2Ó00. március 3-i számában á I lOK hivatalos véleményeként jelent még a tagozatok diplomában történő níegjeléhése. (7. oldal) Mivel a HŐK képviselők között ott ülnek a levelező ta^ gozat képviselői is, és ,ők nem, érezték bántónak ezen kérdés felvetését, meglepő számomra az ön értetlenkedése. Ami a tényeket illeti:, á jogászképzés átstrukturálódása miatt jiapjainkbán jó­ val többen végeznek jógi egyetemen, mint korábban. Adott esetben fontós Íe,T hét, hogy ki melyik tagozaton végzett. A levelező tagözatóii végzettekről cgy pércig sem, állítottam,<Togy színvonaltalanabb képzésben részesülnek, csupán 1 * .X Z* "* J- k hogy ez- a képzési forma más. Felhívom figyelmét, hogy' az év elején kiadott Tá­ jékoztatóban -á 191.-209. oldalakon (12/2()00 sz. KT. határozat) megtalálhat­ ja a tantárgyi különbségeket a két tagozat között- Oí Ami a vádakat illeti: tisztában vagyok az égyetemüíikön folyó képzés sajátossá­ gaival, soha sem niiféle előítéletem neih volt és nem is lesz a levelező tagozatos hallgatókkaX . szemben. Sajnálom, ha megbántottam, ugyanakkor felhívóm fi ­ gyelmét, hogy az alaptalan feltételez^seken nyugvó vádjai és'á*z stílus, ahógy^ön fogalmaz,'személyem számárá rendkívül ............ érült Remélem, válaszommal;; sí megvilágítani allaspontómat, ÓT bizako­ dom abban, hogy á jövőben nbúTalálcúlnak ki ilyeirfélreértésen alakuló kbnfliktusok közöttünk! » Bp., 2Ö01. április 16. Tisztelettel: 1^0 MOLNÁR DÁNIEL �Két perc l„A világ nem akkora, amennyit meglá- ! hanem amennyit megértünk belőle.” A történelmi Magyarország nemzetiségei 4. (Tamás István) i 1 Negyven évvel ezelőtt, 1961. április 12-én indult el az első ernber a világűr­ be. Azóta csaknem háromszáz asztrona­ uta hagyta el a Földet, de a Holdnál I mcs.szebb még egyikük sem utazott. I Pedig a hatvana.s evektől kezdve, hatalma.s távlatok nyíltak meg az emberiség előtt. Amit Ádám az Ember Tragédiája egyik jelenetében még csak megkísérelt, azt a huszadik század megvalósította. És nagy tervek készültek. A NASA hét éve elhatározta: 1997. július 4-én lép először űrhajó.s a Marsra, ha minden jól megy... Egyelőre azonban még csak ott tartunk, hogy egy' élelmes amerikai „felparcelláz­ ta” a I loldat é.s elkezdte árulni a telkeket - persze a Földön. A technika sajnos, egyelőre meg nem tud lépést tartani nagyra törő céljainkat Einstein szerint képzeljük el, hogy .ké­ szül- egy általa meghatározott értekkel gyorsuló, majd ügyanézzelTáSmló, fény­ sebességgel haladó űrhajó. Ezzel á 2^2 millió fényévnyire lévő Androméda-köd )bi g galaxist k nevű, hozzánk legközeíebbj alaxist ídb. harminc év alatt érnénk el. Közben a Föld 2,2 millió éveVoregédne. azt is kifejtette: tömeggel rendelkező test nem érheti el a fény sebes$égét.)~Áddig is, civilizációnknak be kell érnie azzal,’ hogy' az 1977-ben elindított Voyager 2 űrszonda a mai napig viszi az emberiség üzenetét a Világűrben. . Számolgatjuk, de nem tudjuk, hogy milyen a Naprend szeren kívüli világ. Vajon hol yan az űr határa? És mi van azon túl? Ugy érzem, nem túlzás, hogy nem várok tudományos válaszokat,, hanem hitemre hagyatkozom, és az ilyen kérdéseket rábízomj^tenre. Amiről az emberiség sci-fik útján álX rv • 1 «* M X« 1 n 11» T A «C ■ •«« I •• 1 » A modozi] 'eset értünk, ke>■ vését tudii^ legmagyarazm. Am, té­ mérdek dolgot még a földi természetben csak sejtünk. Az űrkutatás juttatjara^xnber,^k, hogy-mennyire apró porizem. Nem szabad elfeleJteriüiSt sa­ ját bolygórlkatmegóvni. És társunkatsegíteni, hogy legalább a földi távlatokat megértsük.- SZAMOS MÁRTON Erdély után a másik olyan terület, mely egykor szintén Magyarország részét képezte és ugyancsak a magyarság figyelmének tárgya, az egykori Felvidék területe, vagyis a mai Szlovákia. A Kárpát - medence eme északi része azért is áll figyelmünk közép­ pontjában, mert szorosabban kapcsolódott hazánk 1920 előtti területéhez, mint pél­ dául az előző cikkekben tárgyalt Erdély, s ha hűek akarunk maradni az igazsághoz, a „szorosabban” szó fölösleges is. Még akkor is így van ez, ha Szlovákia kb. 5,5 milliós népességének ma már csak mintegy 10 % - a vallja magát magyarnak. A szlovákokat „tót” elnevezéssel illette már a középkori magyar köznyelv, akkor azonban semmiféle gúnyos felhangja nem volt, hiszen ez a szó ennek a népnek saját elnevezéséből származik, amely a „thuat” kifejezésből ered. Az egykori Tótország lakossága nemcsak a Kárpátok környékén élő szlávokat jelentette, bár ennek területe a XI. században meghódí­ tott Szlavónia volt. A honfoglalás idején, a IX. században éltek szlávok ezen a környéken, el­ sősorban a Vág és a Nyitra folyók völgyében, a későbbi Trencsén, Túróc, Liptó, majd Gömör vármegyékben (ez utóbbit még a XI. század­ ban is üresen hagyták a magyarok, adva volt tehát a szlovákok számára elfoglalható terület). Nem lehet tagadni tehát a szlovákok már ko­ rai jelenlétét a Felvidéken, összefüggő nép­ elemmé azonban csak a XIII. -XIV században váltak, a tömeges betelepítéseknek köszönhe­ tően. Emiatt természetesen még ma is ellen­ kezik sok magyar és szlovák történész vélemé­ nye, még akkor is, ha ez ügyben számos kéz­ zelfogható tény áll rendelkezésünkre. Ilyenek például a térségben található falu és határnevek, melyek utalnak az ott élő né­ pesség által használt nyelvre, pl.: a Csehi, Tó­ ti, Oroszi elnevezés. Ugyanis egy vármegye területén belül gyakran több ugyanolyan nevű falu is volt, országszerte pedig egy helységnek számtalanszor volt ugyanaz a neve (például: Tóti 9 vármegyében 15 db volt, Oroszi pedig 15 vármegyén belül 17 db). Mindezek segítsé­ gével kimutatható a korai magyar - szlovák együttélés. Utóbbiak ugyanakkor nemesek és várjobbágyok is lehettek, ami jól mutatja azt a tényt, hogy a szlovákok nemhogy elnyomva nem voltak a térségben, hanem teljesen egyenrangúként kezelték őket. A középkor fo­ lyamán azonban a felvidéki szlovákok a még északabbra és nyugatra élő szláv népelemekből - elsősorban a cseh - morva területekről - fo­ kozatosan feltöltődtek, 1532 - ben már Besz­ tercebányán is megjelentek. A szlovákok lakta terület megközelítőleg Pozsony vonalától az Ung folyóig/vármegyéig húzódott. Ezen a vi­ déken - különösen az északnyugati részen szinte összeolvadt a két nép, szlovák eredetű családok magyarosodtak el (ilyen például a Kossuth is), és fordítva. Gyakran együtt is ván­ doroltak a Nyírségig, vagy akár Békésig, és egymás közelében telepedtek le. Ebből tehát látható, hogy a szlovákok közül sokan a XVIII. -X3X. században délebbre vándoroltak, 1718 - bán Békéscsabát, 1722 - ben Szarvast is elér­ ték. Eközben a Felvidék megyéiben már a XVIII. században jelentős volt a szlovák né­ pesség egyre nagyobb térnyerése, így például Gömör megyének ekkoriban már csak 30 %-a volt magyar, a többit elképzelhetjük. Azonban a dél felé tartó folyamatos költözködésnek kö­ szönhetően a XVIII. század végére a szlovákok által lakott területek alsó határvonala a közép­ koriéhoz képest mintegy 10-40 kilométerrel tolódott dél felé, a magyarság településterüle­ tein belül is új szlovák „szigetek” alakultak ki a mai Magyarország területén is. Az együttélés tehát többé - kevésbé har­ monikusnak volt nevezhető, bár a XIX. szá­ zadra helyzetük immár alaposan megváltozott, hiszen nagy többségük jobbágysorban élt, és semmiféle privilégiummal nem rendelkezett. Természetes volt tehát, hogy a század nemzeti mozgalmaiból a szlovákok sem maradhattak ki melynek élére elsősorban a kor értelmisége állt. Vallási szempontból sem volt egységes ez a nemzetiség, hiszen mintegy 70 %- uk volt katolikus, a maradék 30 % evangélikus. E két felekezet értelmisége között nehezen jött létre bármiféle kapcsolat, ráadásul katolikus egyhá­ zuk a hivatalos, legitim hatalommal állt szoros szövetségben. Másrészt az evangélikus szlová­ kok igen erősen kötődtek a csehekhez, így az elnémetesedés és az elmagyarosodás mellett számukra ez is veszélyt rejtett magában (ké­ sőbb azért Csehszlovákia létrejötténél ez már érdekes módon nem volt már akkora gond...). Ebből tehát lehet látni, hogy igazából a XK. századig semmilyen nagyobb horderejű prob­ léma nem merült fel a magyarok és a szlová­ kok között, a helyzet csak ezután kezdett érde­ kessé válni, (folyt, köv.) VINCZE SZABOLCS i tizenegyedik oldal �Az ezredforduló magyar popzenei meglepetése Beszélgetés Uhrin Benedekkel Helyszín: Az Almássy téri Szabadidő Központ, a művész öltözője. Jelen vannak: Uhrin Benedek költő, író, komponista, előadóművész és kabarészerző, Sendula Tibor computerszakértő, feltaláló, szabadúszó író. Adóiján András történész, magántisztviselő, szatirikus író, a Pesti Bölcsész Újság főmunkatársa, Janovszky Tamás szakmunkás, ufószakértő, a Pesti Bölcsész Újság főszerkesztője, Sub B. Monster divatos előadóművész (idegesen járkál ki-be). æî I.K ■ - — kán-e olyan emléke, élménye ebből az időszakból, amelyet szívesen megoszta« na az olvasókkal? 1^ — Élmény?! -Hát élmény Sg a háború? Az nem élmÍ mény.. Egy hónapig voltam a SF fronton, mert ekkor már “ minket is bevontak. Hurcolásztak össze-vissza Nagyvárad környékén meg Biharban, majd visszavittek Kolozsvárra. Ott dobtak minket is be. Az Aranyos folyó mentén vettük í'el a harcot az oroszokkal. Nekünk ócska ismétlőkarabélyunk, nekik meg már ugye modern géppiszto­ lyuk volt, azzal jöttek. Egy — Hogyan szólíthatjuk? hegyet kellett támadnunk nyílt terepen, ez egy — Benedeknek. A „MESTER”-t nem szere­ nagy hülyeség volt, mert ahányan csak próbál­ tem, nem vagyok én se vízvezeték szerelő, se ták azt előttünk, mindet megsemmisítették kőműves... fentről. Ha visszahúzódtunk, még a németek is lőttek bennünket oldalról meg hátulról. Ta­ — Mesélne ajiatalkoráról? nácsomra a tizedesünk egy cserjés terülten át­ — Nagyon szívesen. 1922-ben születtem, Be­ vágva kísérelte meg az újabb támadást, mire az nedek napján. Békés megyében. Nyolcán vol­ ellenség elkezdte aknákkal lőni ezt a bokrost tunk testvérek, és én színész szerettem volna és az egyik akna pont mellém esett. A robba­ lenni, de arra nem volt pénz, hogy kitaníttas­ nástól azonnal elveszítettem az eszméletemet, sanak. Endrődön nevelkedtem, a Viharsarok és csak napok múlva tértem magamhoz. A szi­ legviharosabb sarkában, ahol egy kis forrada­ lánkoktól súlyosan megsérültem, az orrom és lom is volt 1935-ben, ugye. a könyököm is szétroncsolódott, és a lábaim is — Hogy történt az eset? tele voltak sebekkel. Sisakomon tíz centis lyu­ —Éppen választás volt, és éppen akkor is a kis­ kat vágott az egyik repesz. gazdákkal bajlódtak, mert egy tízperces késés — Mi történt ez után? miatt nem hagyták őket programbeszédet tarta­ — Kórházba vittek, felkerültem Budapestre a ni, mert a Horthy-párt ragaszkodott a győze­ János kórházba, majd a nővéremnél laktam a lemhez. És ugyebár lett hét halott, tizenhárom Szentkirályi utcában egy hónapig. Míg gyengél­ súlyos sebesült, ahogy emlékszem... kedtem, az oroszok bekerítették és elfoglalták -Tudomásunk szerintfiatalemberként részt vett Budapestet. Kérdezték: voltam-e katona, erre a második világháborúban. mondtam nekik: nem. Egy orosz tábornoknak lettem az inasa egy főorvossal meg egy gróffal — Én a világháborúban nem vettem részt, csak egyetemben, fát kellett vágnunk meg két dög­ éppen a világháború alatt voltam katona. Ma­ lött lovat csákánnyal szétvágni és eltemetni. Ké­ rosvásárhelyen szolgáltam a 23-as határvadász sőbb fel nem robbant gránátokat szedtünk öszzászlóaljnál. Fronton nem voltam, de ahogy a sze ládaszámra és a Dunába hordtuk őket egy román kapituláció után megindultak az oro­ trógerkocsin. Ahogy egyszer jövünk visszafelé, szok, mi határőrök egyre hátrább és hátrább egy őrjárat elfogott minket, bezártak minket húzódtunk. S Fi tizenkettedik oldal m M egy üzlethelyiségbe, majd Ceglédre vittek, on­ nan egy Moszkvai vagongyárba, három évig kellett ott hadifogolyként dolgoznom. Amióta onnan megszabadultam, azóta tudom igazán értékelni, mi is az a szabadság... — Mi a véleménye a jelenlegi politikai helyzet­ ről, lehet-e, szabad-e egy művészembernek ma­ napság politizálni Ön szerint? — Nem. Egyáltalán nem érdekel. Én minden becsületes embert szeretek függetlenül attól, hogy milyen nézeteket vall. A fogságban meg­ tanultam azt, hogy mi a szabadság, és hogy mennyire meg kell becsülni az életet. Örülök, hogy élek, úgy vagyok, mint a kalitkából kisza­ badult madár. Nem érdekel a politika, csak egy: a béke, a béke, milliószor a béke... — Hogy ítéli meg a vallási szektákkal kapcso­ latos társadalmi vitát? — Nézze kérem, én római katolikus vagyok, én vallásos vagyok — én ragaszkodom a vallásom­ hoz. A többit meg oldják meg azok, akiknek az a dolguk, (nevet) Nem avatkozom bele... Én a vallásom szeretem, nem érdekel, hogy ki mit csinál. Járok templomba is minden vasárnap, mert engem a hit éltet. Élek és virulok. Éltet a munkám is, amit most csinálok. Örülök, hogy végre felfedezett valaki, a Zenit Televízió, és ezt hangsúlyozom, hogy a ZENIT TELEVÍZIÓ, és ha így röviden ki akarom mondani: a ZE­ NIT TELEVÍZIÓ engem kiengedett a palack­ ból, mert én már a katonaság előtt is játszottam színpadon. Mikor hazajöttem a fogságból, ak­ kor meg pláne. Nagy operettekben játszottam, például a Nyitott ablakban meg a Barackvirág­ ban és a Dohányon vett kapitányban, ilyenek­ ben. Főszerepeket. A babérjaimon ültem, míg fel nem fedezett a Zenit Televízió. — Bizalmas információink szerint új lemezen teszik dolgozni. Megtudhat-e erről az olvasó­ közönség valamit? — Hát majd most előadok belőle öt számot. — Mikorra várható a megjelenése? — Arról nekem fogalmam sincs, itt van a tele­ fon, megadom maguknak, és kérem sürgessék meg a dolgot! — Mi lesz az album címe? — „MÁR GYERMEKKOROMBAN GYÖTÖRT A GONDOLAT” �i ; — Kik a partnerei, kik a közreműködők a műsorbán? — Senki. Nekem nincs arra pénzem, hogy én táncosokat fogadják. I I I Irodalmi s (ar) okkk ■■ ■» i — Melyik volt az eddigi , legemlékezetesebb fellépése? w Bi M' 5 tç w ■ ■ — Nekem mindegyik egyformán tetszik. Az a fontos, / hogy a kedves közönség jól érezze i magát. En iparkodom.. 1-' ■ ÍV ■M: ’ *«’S ». — Várható -e egy újabb fellépés az idei Sziget fesztiválón, ezúttal már a Nagyszínpadon? — Ha meghívnak, és az egészségem is olyan lesz, akkor igen. — Beszélgetésünk végén azt kérdezem Öntől, hogy vajon mit üzen most, a harmadik évezred elején a Pázmányos jogászhallgatóknak? — Én nagyon kellemesen csalódtam a fiatalok­ ban, attól függetlenül, hogy egyetemisták-e, vagy nem. Én mindegyiket egy kalap alá ve­ szem. Azt hittem, hogy a műveimet csak az idősek fogják venni, aztán a fiatalok meg fü­ tyülnek rám. És mit tesz Isten: rajonganak ér- tem, az egekig ugrálnának, ha lehetne. Már sokszor le kell intenem őket, hogy viselkedje­ nek már egy kicsit, mérsékeljék magukat. Min­ denkinek köszönöm a hozzám való hűségét és sok-sok szeretettel gondolok arra, aki engem a palackból kiszabadított, és nagyon köszönöm az internetnek is, mert ő meg felkapott a szárnya­ ira, és az egész világon szárnyal velem. Szere­ tem a közönségemet. Ez az üzenet. Köszönöm, köszönöm, és békességet kívánok! JANOVSZKY TAMÁS Életérzés — rovat ■ Marx bácsi végyS napjai: szegény ‘r körül nagyot for­ dult a világ! Több Äff ■■B í . évtizedes Ì ff I 1» ma- *1 gyarországi ural­ I« 'í.. 1 "âÂÎ' ma nagyon gyor­ Örömmel tapasztaltuk, hogy Húsvét ünnepe és a vele járó szünet többeket megihletett. Előbújtak az eddig rejtege­ tett "írói vénák”, és égy, némi jóindulat­ tal akár irodalminak is értékelhető alko­ tásjutott el hozzánk, sajnos név nélkül. Arra ösztönözzük a szerzőt és bárkit, aki ilyesfajta ambíciókat táplál < magában, hogy bátran jelentkezzen nálunk, ha át­ jut szigorú műítészeink rostáján, akkor szívesen elindí^uk irodalmi karrieijét (talán még az ÉS-be is bekerülhet!). Legalább még egy jogásszal kevesebb lesz! Lejárt a versek ideje Lejárt a versek ideje, nem kell a szép beszéd Másról szól a dal, torzzá lett a kép Nincsenek már hősök, összedőlt a vár Az árnyékok árnyéka sem vagyunk mi tán Az egykor volt csoda TÉNYLEG csak kőhalom Minden elmúlik —' miért kell, hogy így múljon? Szól hozzám a múlt, figyelem, hallgatom Akarom a jövőt — V de szeretni nem tudom san megdőlt, im­ már a rendszer­ s Î 1 i váltó pártok egyi- kének „börtöné- ■> ben” senyved, ke- ÄI » zét még kopogás- ‘'C ra emeli, de innen már nincs vissza­ út. (A Marx Kár­ ? oly Közgazdaság­ tudományi Egye- tem aulája 1989 márciusában.) Nekimennék fejjel a falaknak Nem tudom, mit akarok, tudom mit akarnak Mi lesz a vége? képzelni nem tudom Meghalunk azon a" züllött hajnalon , Bontom az üveget, ; mindent felednék Hol vagytok, ‘ hol lesztek K., S. és D.? (ISMERETLEN SZERZŐ VERSE) tizenharmadik oldal �Vedd és olvasd! Németh Adám rovata I már felszólításokra van szükségünk, ho­ gyan legyünk újra szabadok és ne rabok. Ezt történt a Sínain is. Kőtáblákat kaptak Izrael fia, parancsokkal és tiltásokkal. Ezek a szavak végső értelmet pedig akkor kaptak, amikor a betűkből Ige lett, amikor a Szabadító hús-vér emberként vert köz­ tük sátrat. Bár még élnek bennünk egyiptomok, el lettünk hívva végleg a fazekak mellől, és ki lettünk jelölve az ígéret földjének. ahol épül a mennyei tábor. Amikor le­ bontottuk az önzés határait és összeom­ lik bennünk minden Egyiptom megér­ kezünk Kánaánba. Hát ez most nagyon szépen hangzott. A szép hangzásról pe­ dig a mese jut eszünkbe, mert a szépben, mint valóságban már nem tudunk hinni. Egyszer voltak olyanok, akik ezt meg tudták tenni. Vajon érdemes volt elin­ dulniuk Egyiptomból. Egyiptomi húsosfazekak Él bennem egy Egyiptom. Mint emlék is, mint jelen is. Egóm húsosfazekas, ké­ nyelmes miliője. Jó érzés benne lenni. Ha nem így lenne, nem kedvelném ezt az állapotot. De van ennek egy mellékíze is, amit többnyire akkor tapasztalok, ha önzésem túlsózott, zsíros húsa megteszi a maga hatását. Emellett súlyos rabszolgamunkába kerül a fazék megtöltése. Naponta muszáj megfőznöm a magam jó kis ebédjét. Azt hiszem, mindenki is­ meri - ha nem is meri mindig bevallani - eme főzőcskének boldogtalanságát. Mi ez? A mi kis egoizmusunk csillogó sötét­ sége. Egy lezárt fazék. A választottakat egykor az Űr kivezette Egyiptomból. Elhívta a fazék mellől. Ak­ kor így nevezte el Őt: Jahve, a Szabadító. Amikor azonban elegük lett a sivatagból, a Szabadító helyett újra a fazék kellett nekik. Valljuk be mi is így vagyunk ezzel. Bár BÁNFIÁKOS HÍREK • Anglikán második házasság - Peter Forster chesteri püspök. „Anglia egyházának” 43 egyház­ megyéje közül az egyikben módosította a statútumot, és most először engedett másodszor is egyházi házasságra elvált személyt. A „The Daily Telegraph” szerint a püspök íg\' indokolta ezt a döntést: „Szükségét látom ennek a reformnak, mert a keresztény hit gyökerében áll a megbo­ csátás és újrakezdés lehetősége.” Megfigyelők szerint várható, hogy a többi egyházmegye követ­ ni fogja a chesterit, jóllehet az anglikán egyház tanítása szerint a házasság életre szóló. ’ Mindhiába: az eutanáziát legalizálták Hollandiában - A végső erőfeszítések hiábavalóak voltak; az egyházak, civilszervezetek képviselőház előtti iraaörségei nem ha­ tották meg a törvényhozókat. Nagy többséggel elfogadta a felsőház is az eutanázia legális lehetőségét biztosító törvényt,,,, (ajánlom: IGEN - áprilisi szám + a VIGÍLIA is fog összeállítást közölni az eutanáziáról) • Evangélikusok a pápáról - A német evangélikus egyház elnöke, Manfred Kock és a bajor evan­ gélikus püspök, Joliannes Friedrich feltűnést keltő megnyilatkozása szerint az evangélikus ke­ resztények számára elfogadható volna Róma püspöke, a római pápa, mint a „kereszténység, il­ letve a keresztények szóvivője". Johannes Friedrich püspök a Miti kánt Rádiónak nyilatkozva el­ mondta; fontosnak tartja, hogy a pápaság kérdésében újra megindulhat így az Ökumenikus pár­ beszéd. Éneikül ugyanis nem lehet szó igazi előrehaladásról. Ugyanakkor megerősítette, hogy a pápai tekintély mai formájában az evangélikusok számára elfogadhatatlan. Az „Ut unum sint" pápai enciklikában érintett témáról mindenképp tovább kell mélyíteni a teológiai párbeszédet. • Egy kifejezetten ,jogi” hír - Franciaország saját jogi státuszt adott a Jézus Társasá­ gának. Eddig csak „egyesületekként” regisztrálták az egyes jezsuita közösségeket. ♦ Egy hír a bölcsészektől — Piliscsabán folytatódnak tavasztól az Egyetem központi épület­ együttesének kivitelezési munkálatai. A Makovecz Imre tervei alapján épülő létesícménv várha­ tóan augusztusra készül el teljesen (Forrás: magyar katolikus -és nein katolikus- sajtó) I tizennegyedik oldal j Eutanázia-travel Iszonyatosan sötét volt. A középkor. Mást hittél? Hogy a ma, az. Nem, ezt nem hi­ szem. A közepet sem. Csak annyira volt sötét, amennyire az ember. Akkor. Ma is van. Sötétség. Szabadság? Glugyglugy. Hollandiába immár vízumot ka­ pott a halál, (eutanáziatour - nincs retúr) Küldjük tán ki az összes elfekvő vén sze­ rencsétlent. „Hát ők kérik, meg akarnak halni!” Naná: társadalmi biztatást éreznek arra, hogy fölöslegesnek tekintsék magukát. J3,Na és, akkor mi van?” „így már nem élet az élet... Jó haláluk lesz.... Nekünk meg. Olcsóbb. Győzött. A TB. Az unokák sem fogják látni. A nagyma­ mát. Csak idővel: számon kérni... Az AB, az az ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG. Nem a biztosítóóóó. Kezében vagyunk. Meg a magunkéban. De azért van más is. LELKIISMERET. Eddig társadalmilag szunyókált a honi ke­ resztény média. A nem keresztény, sosem aludt. Tanulnunk kellene tőlük... NÉMETH ÁDÁM Mindennapi megváltásaink Jézus Krisztus megváltott minket vére ál­ tal, a bűneinktől, az embervoltunkból fa­ kadó tökéletlenségünkből. Máshogyan fogalmazva: megcsinálta az ember számá­ ra a világtörténelem legnagyobb üzletét; ,Ha tehát a száddal vallód, hogy »Jézus az űr!«, és a szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt halottaiból, üdvözülsz. )) (Róm 10, 9) Olyan érthetetlen és nagy a titok, a Húsvét misztériuma, hogy nem is értjük, vagy túl nagynak tartjuk. Az első alternatívát a régi idők emberei választották és próbálták feloldani. emészthetővé tenni. Például. Jézus alap­ jában véve nem volt isten, egy ember meg miért ne halhatna meg? Tényleg szörnyű, de legalább világos. Annyi ártatlan, jó em­ ber pusztul el úgyis. És legalább nincsen semmi nagyobb difi. De volt másik lehe­ tőségijézus csak Isten volt. Ha ember lett volna, valóságos testtel és szenvedéssel. �vágyakkal, hogyan dicsőülhetne meg? A homousziosz és a homoiusziosz kicsi i betűjén mindig megbotlik az a keservesen egzakt emberi logikánk. Később is nehéz volt összeegyeztetni az ortodox szentképekről és román temp­ lomok faláról letekintő elérhetetlenül fenséges Megdicsőültet Assisi Szent Fe­ renc naturálisán emberi, közel lévő szen­ vedő Krisztusával. Végül érzelmi tobzó­ dás, a Kereszt dramaturgiájának totális felfokozása. Aztán nagy csend... Mintha kitombolták volna magukat a barokkos érzelmi áradatok. Aztán nagy közöny... Is­ ten meghalt. Bezzeg manapság más a helyzet! A fel­ menőink sem értették a Megváltás és a Megváltottság misztériumát, de beleadtak apait-anyait, hogy megpróbálják lefordí­ tani maguknak. Nekünk ez már túl prob­ lémás. És más, ultramodern megváltások után nézünk. A magasabb igényűek nemcsak magu­ kat, hanem a világot is megválthatják. Ele­ inte idealistáknak hívják őket, ha hatalmat kapnak a kezükbe, akkor változik az előtag. De gyümölcseikről ismeritek fel őket..., 2001, Magyarország, no comment. De ne bolygassuk tovább a politikatör­ téneti megváltások kusza és mindenkit érzékenyen érintő ügyleteit. Mostanában az önmegváltás a divat. Ahol kisebb ugyan a nyeremény, de kisebb a rizikó is. Először is: fő a Jó közérzet. Erre kita­ láltuk a fogyasztói társadalom tárgyakra épülő örömszerzéseit. Mechanizmus: fi­ noman, ám gyakran ismételve igényeket ébresztünk benned (nézd meg a Joghurt­ reklámokat!), egyszer majdcsak elunod a gyakori ismételge33,nincs rá szükségem” rését, majd fokozzuk egy Jókora csoport- nyomással. És végül hazaballagsz a leg­ újabb, garanciális, antibakteriális, korsze­ rű, hidratáló, nőies, nélkülözhetetlen, bőrvédő, hosszú távú, original, 3inl, ru­ galmas, férfias és a legmodernebb igénye­ ket is kielégítő Termékkel, feltupírozott igényeid lassú, megnyugtató lecsengését élvezed. Persze ez is átlátszó egy idő után: netán misztikusabbra valami mélyebbre, vágysz? Túllépni a materiálisok sekélyes bandáján, és érzed, hogy te (te) több vagy, és önkifejeződni, önkibon-takoztatni sze­ retnél, és tudod, hogy ezt az egészet vala­ mi..., mert valami van, igen, mert te kivá­ lasztott vagy ... És lemehetsz alfába, gyó­ gyíthatsz, villámolvashatsz, megtehetsz bármit, amit szeretnél, és miért ne szeret­ nél mindent? Valahol mindnyájan a saját kis világunkban meditló, önjelölt Neoki és Harry Potterek vagyunk, akik „nem is­ merték el az Istentől való megigazulást, s a magukét igyekeztek a helyébe állítani. 53 (Róm 10, 3) Hiszen mindannyiunk szívében ott van a vágy a megváltottság iránt. Adja Isten, hogy minden tévelygésünk végén ott legyen egy kereszt és egy üres sírbolt. Krisztus, aki nem egy sokadik, versenyképes megváltó, hanem az, kinek országa nem ebből a világból való, így nem is egyeztethető össze vele, nem diva­ tos, nem kínál óriási érvényesülési lehe­ tőségeket. De Jézus Krisztus az, akiben Isten minden ígérete igenné válik, a min­ dig újrakezdés lehetőségének csodája, a mindig újrakezdés megélhetőségének csodája. Már megint láthattunk egy hollywoodi remekművet, amely megoldja kiürese­ dett, felgyorsult életünk problémáit. Mert bizony, Mel Gibson hajszárítójá­ nak segítségével megtudjuk, mi kell a nőnek. Hiszen a tökéletesen feminizált szupernők harcias korának vége, most ők uralják már a fogyasztást és a műsor­ időt is. (Igazi amerikai ok arra, hogy tisztázzuk, miért lett ennyire fontos, hogy a 21. században a férfiak végre megadhassák a nőnek azt a szeretetet és megbecsülést, amire eddig oly hiába vártak!) De ami számomra még sokkolóbb volt: ez kell a nőnek? Olyan férfi, aki „kitalálja a gondolataidat”, aki „le­ hozná néked a csillagokat is az égről”, aki a beszűrődő romantikus zenében táncol veled az üres lakásban, és kezet csókol neked a taxis előtt? De akinek a nő (akinek még mindig nem tudjuk, mi kell) a munkahelyén a versenytársa, csi­ nos titkárnője, kihasznált bejárónője... A férfinak adja fel magát, hogy a nők ál­ tal uralt ponyvairodalom férfihősét megtestesíthesse. Tanúi lehettünk, hogy a 20. század végén a nők egyszerűen és radikális gyorsasággal átdefiniálták a szerepüket és férfiideáljukat. Az elvárá­ sok tömegében nemcsak a machók, ha­ nem a férj és a férfiszerep is elveszik. Mert hová lehetnek az „igazi férfiak”, ha nincsenek igazi nők? A végén pedig egy Jó tanács a hölgyeknek: A férfi sármja abban rejlik, hogy NEM tudja, mi kell a nőnek, de megpróbálja kitalál­ ni. PHILIPPOVITS ZSÓFIA PHILIPPOVITS ZSÓFIA Mi kell a nőnek? SZÉP ÚJ HÚS VÉT Nem kedvez a kor a hagyományoknak. Nem feltétlenül gond ez, csak éppen néha mégis úgy érzi az ember, jobb lett volna azokban a bizonyo.s „boldog békeidőkben” megszületni. így vagyok én ezzel általában Húsvét hétfőjén. Már rég letettem arról, hogy „villogjak” a lányok előtt. Ma már inkább értelmemmel és intellektusommal próbálom meghódítani őket. Éppen ezért nem érhet az a vád, hogy az ünnepét alantas, „kerítő” célzattal próbálnám meg felhasználni, mint annak idején, a gimnázium éveiben. Csak ülök reggel a sonka romjai felett, barátkozva az anyámtól elkunyerált parfümmel (jó-jó, nem a legutóbbi Chanel, vagy Láncomé, azt azért nem adná oda, de azért nem is valami lengyelpiaci gagyi), lapozgatva a telefonost, “locsolásra bármikor kapható” hölgyismerősök után kutatva. Igen, ő vidékre utazott, ő dolgozik, ő éppen meg van fázva... Kicsit úgy érzem magam, mint Garfield gazdája, aki egyfolytában könyörög a gyengébb nemhez egy esélyért, de soha nem kapja meg. Azonban itt csupán egy kedves­ hagyomány továbbálmodásáról van szó. Pedig nem lehet panasz a magyar férfiakra: például Csehországban Húsvétkor verik a lányokat, s igaz, csak a szépeket, ezért aki nem kék-zöld közülük a faluban estére, • az jól meg is sértődik. Ráadásul a piros tojás is kiváltható lenne mondjuk egy Milka tojással, pénz pedig ma már csak a nagymamáktól fogadható el (ráadásul még tőlük is elég ciki). Mégsem akad senki, aki akár a legkisebb bátorító jelet i.s mutatná. Az embert persze a sok kudarcélmény is bátortalanná teszi: inkább nem is próbálkozók már. Előjön a fcrfivirtu.s is: ha nem, hát úgy is jó! Büntessük meg őket, majd megtudják, mit veszítettek, de akkor már késő lesz! Osszenézünk apámmal; irány a nagymamák! KUItÁN ANDRÁS tizenötödik oldal �A hallgatói jogokról 3. A korábbiakban szó esett a hallgatók jo­ gairól. Nem szabad eközben elfelejteni, hogy a hallgatóknak kötelezettségeik és felelősségük is van. A hallgatók fegyel­ mi felelősségét a már többször idézett Felsőoktatási Törvény szabályozza. Mindenképpen ki kell hangsúlyozni, hogy nem tekinthető fegyelmi vétség­ nek az olyan kötelességszegés, amely­ hez a tanulmányi és vizsgaszabályzat fűz hátrányos következményeket. A hallgató fegyelmi határozatban amúgy a következő fegyelmi büntetésben része­ síthető (ezt az FTv-n kívül a saját Sza­ bálygyűjteményünk is szabályozza): megrovás; kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; meg­ határozott időre eltiltás a tanulmányok folytatásától; végül kizárás a felsőokta­ tási intézményből. A kedvezménycsök­ kentés- vagy megvonás az öt hónapot nem haladhatja meg. a tanulmányoktól való eltiltás pedig legfeljebb négy félév­ nek megfelelő oktatási időszak lehet. (Fegyelmi büntetésként a szociális tá­ mogatást megvonni nem lehet). Min­ denképpen kihangsúlyozandó, hogy nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a felsőoktatási intézménynek a fegyelmi vétségről való tudomásszerzése óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta egy év már eltelt. (Szabályzatunk ugyancsak kitér arra (FTv 52§), hogy a fegyelmi bizottságban a hallgatói önkormányzat szavazati jogú képviseleté­ nek mértéke legalább egyharmad kell hogy legyen). Más. A Felsőoktatási Törvény (FTv., 1993. LXXX) az intézmények vezetésé­ vel kapcsolatban kimondja, hogy az in­ tézmény vezető testületé az intézmé­ nyi tanács. Eddig talán még mindenki­ nek tiszta a dolog. Kérdés viszont, hogy kik tartoznak e tanácsba. Részemről a legfontosabb, kihangsúlyozandó, hogy az intézményi tanács tagjainak legalább egynegyedét, de legfeljebb egyharmadát a hallgatók alkotják. (Egyetemi Tanács esetén az intézményi tanácsban a karok és a hallgatók képviseletét ugyanúgy tizenhatodik oldal biztosítani kell mindenütt.) Az intézményi tanács összetételének meghatározásakor a doktori képzésben részt vevő hallgatók képviseletét is bizto­ sítani kell. Ismét Más. Térjünk el a Felsőoktatási Törvénytől. Hallgatók között központi téma a sör és az anyagi juttatás. Na meg természetesen a tanulás és tudásvágy. De maradjunk most az anyagiaknál. A 144/1996. (K. 17.) Korm. rendelet szól a hallgatók részére nyújtható támo­ gatásokról és az általuk fizetendő díjak­ ról és térítésekről A rendelet hatálya kiteljed a nappali tago­ zaton tanulmányokat folytató magyar ál­ lampolgárságú hallgatókra. Az államilag fi­ nanszírozott esti vagy levelező tagozatos alapképzésben, illetve esti vagy levelező ta­ gozatos első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben részt vevő, az ál­ lami felsőoktatási intézményekben az álla­ milag nem finanszírozott, költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatókra csak e rendelet kifejezett rendelkezése esetén, az ebben megfogalmazott eltérésekkel teljed ki. (A rendelet hatálya nem teged ki a dok­ tori képzésben részt vevő hallgatókra.) A hallgatói normatíva felhasználásának jogcímei a rendelet szerint a következők: a tantervi előírások teljesítésével összefüggő tanulmányi eredmények alap­ ján megállapított tanulmányi ösztöndíj, h) pénzbeli szociális támogatás, c) a tantervi követelményeken túlme­ nő kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján megállapí­ tott ösztöndíj, d) az intézményi szabályzat által meg­ határozott más, egyszeri juttatás. A meghatározott hallgatói kör a hallga­ tói előirányzat hallgatói normatíván kívü­ li forrásai felhasználásából - a rendelet keretei között, a (Kari-) Szabályzat által meghatározott feltételekkel és módon részesülhet a) köztársasági ösztöndíjban havi rendszerességgel, b) tankönyv- és jegyzettámogatásban, c) diákotthoni (kollégiumi) elhelye- zésben (természetbeni juttatásként), illet­ ve az ezt kiváltó lakhatási támogatásban. Az intézményeknek a havonta folyó­ sítandó juttatások kifizetéséről legké­ sőbb az adott hónap 10. napjáig intéz­ kedniük kell. Köztársasági ösztöndíjban a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos, első alapképzésben és első kiegészítő alap­ képzésben részt vevő hallgatóinak 1%-a részesülhet két lezárt félév (egy tanévnek megfelelő oktatási időszak) után. A köz­ társasági ösztöndíj pályázat útján nyer­ hető el. A pályázat általános feltételeit az oktatási miniszter minden év március 31-éig, a pályázat intézményi elbírálásá­ nak rendjét és feltételeit a felsőoktatási intézmény a Szabályzatban határozza meg. (A köztársasági ösztöndíj havi öszszege a megelőző év végén hatályos kö­ telező legkisebb munkabér összege.) Tankönyv- és jegyzettámogatásban az ál­ lami ösztöndíjban részesülő doktori képzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók is részesülnek (7§ (1)). Fontos kiemelni, hogy a tankönyv- és jegyzettá­ mogatás maximum 30%-a tankönyv- és jegyzet-előállításra, minimum 70%-a tankönyv- és jegyzetvásárlás közvetlen támogatására szolgál. A felsőoktatási in­ tézményi szabályozásnak kell biztosítani. hogy a közvetlen vásárlási támogatás csak hallgatói tankönyv- és jegyzetvásár­ lásra legyen felhasználható. A 8. § szerint a felsőoktatási intézmé­ nyek rendelkezésére álló (saját tulajdo­ nú, illetve bérelt) kollégiumi (diákott­ honi) férőhelyek szorgalmi és vizsga­ időszakban csak az államilag finanszíro­ zott első alapképzésben és első kiegészí­ tő alapképzésben, továbbá az első akk­ reditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben részt vevő nappali tagozatos, valamint az állami ösztöndíjban részesülő doktori képzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók elhelyezésé­ re szolgálhatnak. BALOGH ANDRÁS JÓZSEF �örökség: kastélyok és kúriák Pécel - Ráday-kastély Múlt év végén jelent meg egyetemünk ötödéves hallgatója, (mégnemdoktor) Virág Zsolt nagyszabású vállalkozásának, a Magyar Kastélylexikon sorozat­ nak első kötete Pest megye kastélyairól és kúriáiról. Kedvcsinálóként az ítélet hasábjain alkalmanként bemutatunk egyet-egyet közülük. A rádai gróf Ráday család első írásos említé­ se 1295-ben történik. A család felemelkedé­ se Ráday Pállal kezdődik, aki Rákóczi diplo­ matája, titkos kancelláriájának vezetője volt, majd a szabadságharc bukása után a hazai protestánsok vezéralakjává vált. Miután a péceli uradalom Kajali Klárával (a Nógrád megyei főjegyző lányával) kötött házassága révén hozományképpen birtoká­ ba került, Ráday Pál felépíttette az első péceli kúriát 1722 és 30 között, mely a mai kastély alapját alkotja. Ráday Gedeon 1746-ban örökölte a birto­ kot. Korábban a család tagjai komoly szerepet játszottak a megyei közéletben, de mivel ez a Rákóczi-szabadságharc után már csak teljes K- behódolással lett volna lehetséges, Ráday Ge­ deon egy látszólag politikamentes területen kezdett tevékenykedni, a kultúra területén. Célja a magyar kulturális-szellemi élet fel­ emelése volt, a péceli kastélyt az írók, költők, tudósok találkozóhelyévé tette. Levelezett, szervezett és szerkesztette az új nemzedék - Kazinczy, Batsányi, Báróczylapját, a Magyar Museumot. Kastélyában kü­ lokzatok középrizalitjában található finom lönféle gyűjteményeket rendezett be, példá­ kőfaragásokat, az oszlopok, valamint a ul történelmi arcképcsarnokot gyűjtött. homlokzat egyéb díszítő faragásait Antonio Fiával együtt 1782-ben bárói, 1790-ben Conti készítette 1764-65 között. Cancini grófi címet kapott II. Józseftől érdemei elis­ András besztercebányai asztalos 1762-ben meréseként. Ráday Gedeon mintegy 20 évig készítette el a kastély asztalosmunkáit és a tartó péceli kastélyépítkezése első szakaszá­ finom kivitelű berakott padlókat is. ban, 1755-1766 között épült fel a kastély fő­ A kastély belsejében említésre méltó a épülete a mai formájában, 1766-1774 között ' földszinti könyvtárterem kialakítása, menypedig a gazdasági melléképületek készültek nyezetfreskóján Pallas Athéné felhőkön ülő el (magtár, márványistálló, képesház). A Rá­ alakja a diadalmas tudományt jelképezi. day által végzett kastélyépítészet mesterei 1763-ban készítette Scherwitz (Schervitz, Mayerhoffer András és fia, János voltak. Szeravics) Mátyás budai festő, neki tulajdo­ Mayerhoffer András (1690-1777), salzburgi níthatók a kisebbik könyvtárszoba freskói is. születésű mester a hazai barokk építészet A földszintről kettős kétkarú, faragott, áttört ®gyik legjelentősebb és legkimagaslóbb fonadékos díszítésű mellvéddel ellátott lép­ alakja, megvalósított egy jellegzetesen ma­ cső vezet fel az emeletre. A díszterem falait gyarországi barokk kastélytípust. Egyik fő Bemard Picart és Philip v. Gunst rézmet­ •nűve a gödöllői Grassalkovich-kastcly szeteinek- Ráday gyűjteményéből általa ki­ (1744-1750); melynek formaképzése és kiválasztott - felnagyított és falra festett képei ’lakítása több más művén; Gács (1736 ködíszítik. Az 1766-ban készült falfestmények ’’ül), Nagytétény (1751 körül), valamint a Ovidius Átváltozásainak 15 jelenetében er­ Péceli Ráday-kastélyon is érezhető. A homkölcsi intelmeket ábrázolnak, melyekhez r« » Ráday Gedeon írt verssorokat és feliratokat. A mennyezetet egykor egy Phaeton-kép díszítette, de az 1825-ös péceli tűzvészkor leszakadt a díszterem mennyezete, és az új­ jáépítéskor nem készítették el újra. A királyi hálószoba a nevét arról kapta, hogy a falain valamikor a falain a Habsburguralkodóház XVIII. Századi tagjainak 34 arcképe függött. (II. József király meg is lá­ togatta Rádayt a kastélyban.) A sarokszobá­ ban - melyet királyi szalonnak is neveznek - az építészet, a festészet és szobrászat vala­ mint az orvostudomány allegóriája látható. A vendégszobát, ahol egykor Kazinczy is megszállt, Herkules-szobának is nevezik, ugyanis falképei Herkules 12 tettének törté­ netét ábrázolják. 1825. március 30-án leégett a kastély, a kupola beszakadt, az alatta levő díszterem festményeinek egy része tönkrement. El­ pusztult a képgyűjtemény is. A XIX. Század második felében a Ráday család anyagi helyzete állandóan romlott, míg végül 1872. december 30-án a kastély nyilvá­ nos árverezés sorsára jutott, és kelcsényi és hrabói Kelecsényi Rafael kezére került. A kastély eredeti bútorai, kép- és éremgyűjte­ ménye szétszóródott. Szerencsére a könyvtár és a könyvtárberendezés a Duna-melléki Re­ formátus Egyházkerület tulajdonába került vétel úqán 1861-ben, és ott épségben meg­ őrizték védett gyűjteményként. Ráday Gede­ on végrendelete alapján a könyvtárat nem le­ hetett megbontani, csak egészében lehetett értékesíteni. Az új tulajdonos a kastéllyal nem sokat törődött, a rokonok által használt épület a következő 50 év alatt egyre jobban tönkre­ ment, a II. világháború pusztításai után pedig teljesen leromlott. Farkas László főorvos javaslatára, Thomas Antal tervei szerint 1953-1956 között a MÁV helyreállította, és kórházzá alakította át. A kórházi használat 1997 végéig tartott, amikor a MÁV a Kincstári Vagyoni Igazgatóság köz­ vetítésével a Műemlék Állami Gondnokság­ nak - térítésmentesen - átadta az ingatlan­ együttest 1998. áprilisában. Jelenleg folyik az épület és történeti kerge helyreállítása, a kastély történeti enteriőrökkel berendezett múzeumként látogatható. VIRÁG ZSOLT tizenhetedik oldal �99 Semmiképpen nem akartam abbahagyni az egyetemet 99 Beszélgetés Fűzi Ákossal, az MTK labdarúgójával Egyetemünk végzős hallgatója Győrben kezdte pályafutását, majd budapesti csapa­ tokhoz igazolt. Először a BVSC-ben, majd a Fradiban játszott, jelenleg az MTK egyik alapembere, időközben bemutatkozott a magyar válogatottban is. Jelenleg egyszerre küzd a bajnoki címért az NB I.-ben és a jogi diplomáért az államvizsgákon. Egy felmérés szerint a magyar focisták kh.feleannyitfutnak mint a nyugati országokjátékosai... Igen, ez tény. Azt nem hiszem, hogy ez azért van, mert csak ennyit tudnak. Egy itthoni meccsen eleve gyengébb az iram, bár nem tu­ dom megmagyarázni, hogy miért. Talán össze­ függ azzal is, hogy külföldön sokszor akár 50100 ezer néző is kíváncsi egy találkozóra és nagyságrendekkel nagyobb pénzekért játsza­ nak. Persze ha valakinek nincsenek meg a ké­ pességei, csak attól nem fog többet futni, hogy megfizetik. Azért, annak ellenére, hogy sokkal sikeresebb sportágak is vannak a focinál, mégiscsak itt ke­ resnek a legjobban a játékosok. Az biztos, hogy a többi sportághoz képest a fo­ ciban keresnek itthon a legtöbbet, és nézőpont kérdése, hogy ez mennyire áll arányban a tel­ jesítménnyel. Tény, hogy nincsenek komoly eredmények, főleg nemzetközi szinten, de azért az sem igaz, ami a köztudatban él, misze­ rint minden futballista nagyon jól keresne. Én azt mondanám, hogy a bajnokság első két-három csapatának a játékosai keresnek igazán jól, itt a klubok maguk is úgymond megtermelik rá a pénzt. Nagyon tisztelem azokat a sporto­ lókat, akik komoly eredményeket érnek el az olimpián, de a foci népszerűsége még mindig töretlen. Más sportolóknak csúnyán szólva nincs olyan reklámértékük, mint a focisták­ nak, hiszen egy-egy meccsre átlag 5000 ember mindig eljön. Egyébként a játékosoknak van egy nem túlzottan magas alapfizetésük, ezen felül pedig a győzelemért jár a pénz. Hogyan lehetnefeltámasztani a magyarfutballt? Sajnos erre nem tudom a választ. Mindeneset­ re olyan 18 éves korukig a magyar játékosok egyenrangúak bármely külföldi csapattal, de utána bekerülnek a felnőtt bajnokságba, amely már eleve gyengébb. Éppen ezért az egy jó lé­ pés volt, hogy 12 csapatosra szűkítették a ma­ gyar bajnokságot, így már tényleg az erősebb csapatoké a főszerep. Sok magyar focista ját­ szik külföldön, nagyrészt belőlük áll össze a válogatott, még sincs igazán látványos javulás. Nem tudom, mi lenne a megoldás. A futballhuliganizmus is csak még tovább ront a helyzeten... tizennyolcadik oldal Én ebből a témából írtam a szakdolgozatomat, pontosabban a sport és az agresszió összefüggése­ it igyekeztem feltárni. Számomra az a legérdeke­ sebb az egészben, hogy nagyon jó külföldi példák vannak előttünk, amiket valamiért mégsem tu­ dunk követni. Anglia például a 80-as években elég rossz helyzetben volt ebből a szempontból, mára viszont nagyon komoly törvényi szabályozással gátat tudtak vetni a huliganizmusnak Kamerás beléptető rendszerrel figyelik, hogy csak olyanok vehessenek Jegyet, akiknek nincs ilyen múltjuk, akik ellen nem folyt eljárás balhék miatt. Olaszor­ szágban ha valaki részt vett ilyen megmozdulá­ sokban, a meccs időpontjában jelentkeznie kell a rendőrségen. Nálunk a klubok nem tudnak ennyi pénzt szánni technikai berendezésekre, pedig na­ gyon megérné. Ha nem kellene agressziótól tarta­ ni, több néző jönne ki, több lenne a bevétel je­ gyekből és reklámokból is. Ezenkívül itthon pon­ tosan tudják, hogy kik a „vezérszurkolók”, de nemhogy nem büntetik meg őket komolyan, ha­ nem mégőknyilatkozgamak, m^dhogynem médiasztárok. Magyarországon egy futballesemény csak szimpla ürügy arra, hogy egyesek kiéljék az agresszív hajlamaikat. Ezek szerint változást vársz? Igen, méghozzá pozitív változást. Akárkivel beszélek, mindenÚ a magyar futball fellendü­ lését várja. Ahogy az egész ország, úgy a futball háttere is stabilizálódni fog gazdaságilag, más­ részt a szakmai munka is egyre komolyabb lesz, már megkezdődtek a nemzetközi rend­ szerű edzőképzések. Javuló feltételek mellett mindenképpen folytatni fogom a sportolást. Hamarosan diplomázol, milyen emlékeid van­ nak az egyetemről? Jövő nyáron lejár a szerződésed az MTK-nál, hol fogod folytatni? Megszerettem az egyetemet, jól éreztem ma­ gam. Néha nehéz volt, a januári vizsgaidőszak egybeesik a legkeményebb edzésekkel, sokszor mentünk edzőtáborokba, gyakran külföldre, ilyenkor többször az volt a probléma, hogy el tu­ dok-e menni vizsgára az adott napon. Annak el­ lenére, hogy egy edzés vagy meccs után nehéz rávenni magamat a tanulásra, sikerült viszonylag jó eredményeket elérnem. Közigazgatási jogból már megvan a záróvizsgám, hármast kaptam. Lehetett volna jobb is, de hogyha hármas-négye­ sekkel sikerül teljesítenem az államvizsgát, már elégedett leszek. Szerencse, hogy már eljutottam idáig, mert az új vizsgaszabályzat feltételei mel­ lett nem biztos, hogy végig tudtam volna csinál­ ni ...Úgy érzem, a tanárok is elismerték, hogy én a sport mellett tanulok, nincsenek rossz tapasz­ talataim. A polgári szféra, az ügyvédkedés érde­ kel, de az ehhez szükséges gyakorlat időben eléggé kötött, ezért nem biztos, hogy el fogom tudni kezdeni. Minden attól függ, hogy hogyan alakul az elkövetkező öt év a magyar fociban, hogy érdemes lesz-e ezzel foglalkozni. Még nem tudom, az új sporttörvény szerint a lejárt szerződésű játékos ingyen igazolhat, eb­ ből kifolyólag könnyebben ki tudnánk menni külföldre is. Az ügy kapcsán máris nagy kap­ kodás kezdődött, a klubok írtak a minisztéri­ umba, hogy ez a szabályozás őket hátrányosan érinti és kezdeményezik a törvény módosítá­ sát. Ezt sem értem, hogy egy komoly törvényt miért nem lehet a klubok bevonásával előké­ szíteni... Nekem eddig is voltak külföldi lehe­ tőségeim, de semmiképpen nem akartam ab­ bahagyni az egyetemet. Most, hogy végzek, esetleg egy kinti csapat is szóba jöhet majd, de a magyar játékosok nem annyira jók, nincsen túl sok választási lehetőségük. Franciaország vagy Spanyolország az ember álma, de Hol­ landiába is szívesen mennék. Egyébként na­ gyon jól érzem magam az MTK-ban, úgyhogy ha jól szerepel a csapat, esetleg nemzetközi kupában is indul, mindenképpen itt maradok. SZINCSÁK ZSUZSA KISBAN BALAZS �Ajánló Miháltz András oldala Film Kádár ■■ I r. Az idei elsőévesek már nagy valószínűséggel nem ismerték őt testközelből! Esetleg meg­ tanulták a nevéf érettsegiré, adalékként 1956-hoz. De mi a „n:^ öregek” még na; gyón is jól emlékszünk rá, a rozzant, enyhén meszesedő, Im^^Z májfbltos alalíá^íáí^ö^ belassult rriòzdùlatoIdeal feltámolyog az emelvényre és belekezd az örökös-elmaradhatatlan „Kedves eeelvtársak” kezdetű mom<wgjába. Vagy ahogy integet jó elvtárshoz ■méltóan május 1.-én a felvonulóknak. Aztán Vltűnt, Jött? helyette más, és a más helyett ((híia a Magasságos Istennek) megint más/y^ De níóst így 12 évvel áz események után. jogosan merül fel a kérdés: Vajon ki volt ő? Ki volt Kádár János? Ezen homály eloszlatá­ sára jelent meg alig pár hete Huszár Tibor „Kádár” c. kötetének 1. része, mely a kezde­ tektől a forradalomig tekinti át a meghatározó politikus pályáját. (Egyébként szinte egyidejűleg jelentette meg Varga László „Kádár bírái előtt” c. kőnkét is, mely szintén a poJitikusr életének első felére koncentrál)' A íkönyv^lapján most először nyerhettünk be"pillantást a kiindií&tól, a-kezdet kezdetitől annak az embernek az életébe, aki egy sze­ mélyben fémjelezte az 56-tól a rendszerváltásig terjedő ma^ar történelmet. Hogy ki volt ő? A válaszok minden képzeletet meg­ haladóan széles skálán niozoghatnak: kitaszított lelencgyerek, fiumei matróz és a fel­ vidéki cselédlány szerelmének?nemkívána­ tos mellékterméke, elvtársai hóhéra és áldozata, Hruscsov "kegyence, 56 árulója, zakla­ tott, magába?forduló, rögeszmés személyi­ l^ég, AVAGY ahpgy azt - főleg manapságCsinibaba ihíeée. történélemszemlélet belénk sulykolni igyekszik: Nehezen megítél­ hető személyiség, a kommunizmus áldozata,’ a legkisebb rossz a rosszak közül, á legvidámabb barakk legvidámabb tábori trombitása. vagy akár, Kopátsy Sándor m^fogalmazásábán: „Magyarország legnagyobl^zerencséje” fei^A^könyv elolvad után mindenldíeldíW’ ^ti magánalí^ Hbgy melyik válaás^ szipipati^ál. Jómagam; bár még nem értein'a könyv vé'gére, nem hiszem, hogy a Kádárrjélens^t valáhogy hu de nagyon más színben készülnék ^i mint ezelőtt: Szerintem Kádár Ká^volt, ®iban legaláÉb.^nyira Kádár :^íát 56bán, aki Kádár vòlt mar a Rajk-j Tízből hét ■ Ellenség a kapuknál Egy C kategóriás háborús film. Helyesbí­ tek: C mínusz. így utólag sajnálom, hogy nem hallgattam a pénteki Magyar Nem­ zetre, ami már egyszer leírta, hogy kb. mire számítsunk. Bár nagy valószínűség­ gel akkor is megnéztem volna. AII. világ­ háborús filmek ugyanis egykoron olyan tekintélyt, valóságos bűvkört teremtettek maguk köré, hogy nem lehetett elmenni egyetlen ilyen mellett se. Az Ellenség a kapuknál mellett viszont nyugodtan el­ mehetünk; kávézni, kocsmába, színház­ ba, vacsorázni vagy szoláriumba, a lényeg, hogy megspóroltuk a mozijegy árát és nem maradtunk le semmiről. A film alcí­ me, miszerint egyetlen golyó is átírhat a a történelmet, már magában elég vészjósló­ an hangzik: .^aj ilyet már hallottunk vala­ hol, ez most megint olyan, hogy egy ma­ gányos hős kiemelkedő teljesítményével leckét ad a társadalomnak helytállásból, hősiességből, hazaszeretetből? (Újra Ha­ zafi, újra Ryan közlegény?) A válasz sajnos igen. A főhősünket ugyan Vlagyimir Zajcevnek hívják és orosz egyenruhát visel, de ezt leszámítva ízig-vérig jenki, amolyan igazi belevaló, tökös amcsigyerek. Ezt az oroszosdit egyébként minden bizonnyal már a sze­ reposztásnál elszúrták a producerek: A film elvileg orosz környezetben kellene játszódjon, de a (meglehetősen harmatos) szereplők közül érdekes módon egyetlen­ egy valamennyire is szlávos arcot sem ta­ lálunk. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a film mind az orosz, mind a német erede­ ti szövegeket mellőzi, akkor szerintem mindenki maga is el tudja képzelni magá­ nak, hogy mennyire jól is sikerült a szov­ jet-orosz sztálini éra, a bolsevikforrada­ lomba oltott keleti szláv néplélek megje­ lenítése, ahogy a markánsan angolszász, európai arcú színészek ékes angolsággal ismételgetik a közkedvelt angol négybe­ tűs szakkifejezéseket. A szereplők több­ sége, (mint arra már utaltam) meglehető­ sen gyengéden pislákol, különös tekintet­ tel a lassan már iparszerűen Közép-Kelet- Európára szakosodott Fiennes testvérek idősebbike, aki az egész film alatt egyfajta különös merev rémült elképedéssel néz ki a fejéből. A film cselekményét -számomra ért­ hetetlen módon- végigkíséri egyfajta lo­ gikai bukfenc. A film első 15-20 perce (nagyrészt csatajelenetek) ugyanis többé-kevésbé valóban életszerűen, mi több kellően naturalista módon, mutat­ ja be a háború iszonyatát, a szovjet had­ vezetés embertelen, tömeggyilkos mód­ szereit, a német bombázást, a deportálá­ sokat, az éhezést, a nyomort és rette­ gést. A saját katonáit gödörbe lövető (ez a filmből is kiderül) Vörös Hadsereg vezetői, KGB-s tisztek és egyszerű ba­ kák nagy egyetértésben ölelgetik egy­ mást, ja és persze mindegyik szerelmes. .. A filmmel kapcsolatos kezdeti elképe­ dés akkor csap át akut fájdalomba (leg­ alábbis nálam), amikor színre lépnek az orosz női önkéntesek. Ezek a formás, finom arcú, (legkevésbé sem oroszos) kecses kis tünemények kibontott hajjal rohangásznak fel-alá az orosz legénysé­ gi bunkerekben. (Ok kb. annyira hitele­ sek ebben a produkcióban, mint a nagy­ mellű Pamela Anderson testőrnőként a VIP című tv-sorozatban.) Nem kell Sztálingrádig mennünk ahhoz, ismervén a Vörös hadsereg akkori mo­ rálját- hogy elképzelhessük, mi lett vol­ na a sorsa egy-egy ilyen nőnek az adott helyzetben. (Elég felhozni rá a 45-és Mo.-i bevonulást) Összefoglalva, a film mindenről szól inkább, mint a háborúról, teljességgel képtelen az avval járó borzalom, iszonyat és rettegés megjelenítésére, ami egyjó há­ borús filmnek a lényegét jelenthetné. Történelmi vonatkozású tényt, háttérinformációt, (Hruscsov személyén kívül) megintcsak semmit nem találunk benne, a filmből a sztálingrádi csatára vo­ natkozóan megszerezhető info kb. ennyi: „Sztálingrádot az oroszoknak sokáig-sokáig-sokáig kellett védeniük, de végül győztek.” Körülbelül pont ennyire izgal­ mas is az egész alkotás. Tízből négy tizenkilencedik oldal �LAPZÁRTA. TITÁN ÉRKEZETT!! Átmeneti méltányossági clausula Átmeneti méltányossági clausula a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat 17.§(4)-sel érintett ügyekben. A clausula abból a célból született, hogy a hallgatók megfelelő időt kapjanak az új rendelkezésekhez történő felkészüléshez. Ez a szabályozás csak és kizárólag a 2000/2001-es tanév nyári vizsgaidőszakára és az azt követő tanévre vonatkozik (az év­ ismétlés és beiratkozás tekintetében). Beiratkozhat a 20Í/2002. Tanév elsőfélévére az a hallgató, aki — Előző tanévi vizsgakötelezettségének (kötelező és bármely tanévről elmaradt vizsgák) ma­ radéktalanul eleget tett, vagy — Előző év végi összesített átlaga - dz esetleges nullások beszámításával - legalább jó, vagy — Előző tanévi vizsgakötelezettségét (kötelező és bármely tanévről elmaradt vizsgák) legfel­ jebb 3 vizsga kivételével teljesítette és átlaga legalább közepes A méltányosságban részesülők kötelesek lemaradásukat a következő vizsgaidőszak vé­ géig vagy a Dékán által meghosszabbított egyéb határidőig behozni. A fent felsorolt kö­ vetelményeket nem teljesítő hallgatók - ha egyéb szabály nem vonatkozik r^uk - év­ ismétlésre köteleztetnek. Budapest, 2001. április 4. Dr. RadnayJózsef s.k. Dékán Dk Sólyom László s.k. Rétvári Bence s.k. tanszékvezető egyetemi tanár HÓK elnök Külön örömünkre szolgál, hogy a HŐK, még ha annak csupán csak egy része is, de végre si­ kert ért el a hallgatói ügyek képviseletébe!!. A TVSZ elhíresült módosítása után a HŐK frissen megválasztott, ügyvezető elnöke arra kérte képviselőtársait, hogy közösen fogal­ mazzák meg tiltakozásukat, illetve terjessze­ nek be egy módosító javaslatot, hogyha a ko­ rábbi vezetés áldását is adta a módosításra, ez­ zel kifejezve a hallgatók „érdekét és vélemé­ nyét”. Többünk megdöbbenésére szolgált, hogy a választásokkor a „hallgatói érdekekért”. ,levelezősök jogaiért” oly hangosan kiálló képviselők arra hivatkoztak, hogy mindenki félti a bőrét, leendő vizsgaeredményeit, meg­ maradását a Karon. Mindezt az új szabályok fényében, melyre ezek után nem is tudom, kik bólintottak rá... Az átmeneti méltányossági clausulának mindenesetre a lényege az, hogy ebben az évben, ha a hallgató összesített átlaga jó, vagyis meghaladja a 3,5-öt, beiratkozhat a következő tanévre, figyelembe véve azonban, hogy minden le nem rakott tantárgy után megkapja a maga nullás érdemjegyét, ami szigorlat esetén duplán számít, tehát jobb lesz vigyázni, mert a 3,51 is magasnak bizo­ nyulhat. Éppen ezért, ha az átlaga közepes, vagyis meghaladja a 2,5-öt, három lehetsé­ ges elmaradása továbbra is lehetséges, ami jelenthet természetesen le nem rakott, és si­ kertelen vizsgát egyaránt. így továbbra is megéri inkább megbukni (...), mert az ed­ digi gyakorlattal szemben, már nem lehet súlyosabb következmény nélkül görgetni. Ez alól egyetlen kivétel III. évfolyamon az államelmélet 2,5?-3?, melyet mindennemű következmény nélkül a következő félévet lezáró vizsgaidőszak végéig lehet pótolni. MÁNDICS BOTOND MEGHÍVÓ! A pol írváltás idqén c. szakkollégiumi kurzus rém (spec.koll.) 200L május 10-i előadásának témája: s/l 'í ■ ■ desz megalakulása és története Kövér László a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke Helyszín: Spartacus V évési előadó Sok szeretettel várnak mindenkit a szervezők; M CSONTOS GÁBOR JANCSÓ GÁBOR .. huszadik oldal Helyreigazítás Legutóbbi számunkban tévesen állítot­ tuk, hogy a in. évfolyam levelező tago­ zatán két képviselő indult a három he­ lyért, ezáltal szabálytalanul lett meg­ tartva a választás. Erre a tagozatra csak két képviselői mandátum jut, ezért a vá­ lasztás szabályos volt. Bejutott így a HÖK-bc Poldauf Gábor és Mile Attila. Az érintettektől elnézést kérünk. J\. szerkesztőség � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2001 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IV. évfolyam 5. szám 2001. május 3. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001. május 3. Date Created Date of creation of the resource. 2001. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (5185+2373 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_IV_5_20010503 Relation A related resource T00035 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_IV_5_20010503 HÖK https://omeka.ppke.hu/files/original/e4b15abf80224c20e64ccceb5da5a5d4.jpg 51e0ae7f4d36a6a6f2f09b392113083c https://omeka.ppke.hu/files/original/6ea8ca41d7b597510b510b9643ea2fb2.pdf 401a63f24d6742c602b4bb11ddf33e55 PDF Text Text PPKE_úfcetetJV_6JÍOOÍO52-<- IV. évfolyam, 6. szám e-mail: itelet01@Jhotmail.com honlap: yvwyv.extra.hu/itelet 2001. május 24. �I ■ M: Il **% If II „Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Koltay András (tel.: 20/377 57 68) Helyettes főszerkesztők: Miháltz András Szabó Zoltán A szerkesztőség tagjai: Gulyás Gergely Jancsó Gábor Mándics Botond Szabó Viktor Szincsák Zsuzsa Németh Ádám Munkatársak: Szamos Márton Virág Zsolt Ugrón Gáspár Wetzel Tamás Szabó Péter Kelemen Miklós i^. dr. Kaluber László Vincze Szabolcs Kisbán Balázs Címlapterv: Szoboszlai András Honlap: Gettler András Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. e-mail cím: itelet01@hotmail.com második oldal A nyugodt erő Naivak voltunk. Azt hittük, ha egy interjút két hónapra előre megbeszélünk, akkor már tudnak ránk időt szakítani. Amikor a megbeszélt időpont előtt egy héttel újra egyeztettünk telefonon, már csak annak ígéretét kaptuk meg, hogy feltett kérdéseinkre telefaxon választ kapunk egy héten belül. Amikor még két hét múlva sem érkezett semmi, gyanakodni kezdtünk. Dacára a jó előre megbeszéltek háromszori megváltoztatásának, még mindig csak várjuk a választ. A várakozás hosszú heteiben pedig még csak egy telefonhívást sem kaptunk Dávid Ibolya miniszter aszszony titkárságáról, csak immár számtalan be nem tartott ígére­ tet. Úgy látszik, nem működik olajozottan a „píár”. Más. Közeleg a vizsgaidőszak, olyannyira, hogy már meg is érke­ zett. Éppen ezért tanácsoljuk minden idegességre hajlamos hall­ gatónak, hogy tűnődjön el a címlapon látható fénykéj)en (fotó: dr. Komáromi József). Vegyünk példát a koalákról. Ok az igazi nyugodt erő. Hidegvérben utolérhetetlenek, e tulajdonságra pe­ dig igencsak szükségünk lesz az elkövetkező másfél hónapban. Ok tudják mi az, ami fontos, mi mennyit ér, mennyit kell feltét­ lenül kiadni magukból, mi az, amin érdemes idegeskedni, és mi nem ér meg annyit. Tanuljunk tőlük! Mindenkinek sok sikerél­ ményt kívánunk, és utána felhőtlen, ámde joghallgatóhoz méltó ünneplést a nyáron. Szeptemberben találkozunk! KOLTAY ANDRÁS (főszerkesztő) TARTALOM Hírek A Kari Tanács valamennyi tagjának! Tarolt a Pázmány A XXV OTDK teljes eredménysora A Bárdossy-perről Családi politika A facér vizsgázó Rózsás János - Gulág lexikon A történelmi Magyarország nemzetiségei 5. 81 éve... Vedd és olvasd! A rockzene Pázmányos védőbástyái A hallgatói jogokról 4. Életérzés — rovat Két perc Kari Tanács Magyar örökség; kastélyok és kúriák „Megölték a magyar lovassportot’ Újabb elnök a HŐK élén 3 4 4 5 7 9 10 11 12 12 13 14 15 15 16 16 17 18 19 honlap: www.extra.hu/itelet �mir Vendégünk volt Kövér László Pázmányos sportsikerék! sí 2001. május 10-én, délután egy óra körül egy nagy autó gördült be az egyetem előtti parkolóhelyre, majd fiatalos lendülettel kipattant belőle a sofőr is, aki nem volt más, mint Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alapító tagja, volt elnöke, ma alelnöke, a párt egyik legnépszerűbb politikusa. Az alelnök úr az egyetemen szárnyait próbálgató Deák Ferenc Államtudományi Szakkollégium meghívásának tett eleget látogatásával, és eredetileg a rendszerváltoztatás előtti és alatti események, a Fidesz megalakulásának története lett volna előadásának témája. Lett volna, ugyanis - miután a rendezvény egy kevéssé témába vágó, és valljuk be, elég unalmas, gazdasági kérdéseket boncolgató cikk felolvasásával kezdetét vette, és Kövér László végre szóhoz juthatott - a fenti témákról csak vajmi kevés szó esett. Ez természetesen legkevésbé sem az alelnök úrnak róható fel. hiszen o azzal, hogy a témától kissé elkalandozott, az igen nagyszámú hallgatóság jogos igényeit elégítette ki, nem is beszélve a meglehetősen rövid rendelkezésre álló időről. Azért persze a Fidesz 55-.fiatalkoráról'5» is megtudhattunk egyet s mást, méghozzá az egyik leghitelesebb személy tolmácsolásában, aki a megalakulástól kezdve képviselte a Fideszt a legkülönbözőbb fórumokon, többek között az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain. A„ előadás legérdekesebb része a kérdések ideje volt, ugyanis a kérdezők túlnyomó többsége már nem a múlttal, hanem a jelennel és a jövővel kapcsolatos problémákra kereste a választ. Rákérdeztek a MIÉP-pel való együttműködés lehetőségére (Kövér László ezt - amellett, hogy frappánsan felvázolta a két párt közti jelentős különbségeket egyértelműen kizárta), előkerült a Danoneügy és a piacszerzés céljából megvásárolt cementgyárak problémája, vendégünk beszélt a Fideszben jelen levő és más pártok által olyannyira irigyelt csapatszellemről és munkamegosztásról is. Az egyre inkább botrányossá fajuló kisgazda­ kérdést furcsamód röviden elintéztük, Torgyán és társai mindössze egyetlen rövid kérdés és hasonlóan rövid válasz erejéig kerültek elő, annak ellenére, hogy éppen az előadás napján vált véglegessé, hogy az exminiszter távozni lesz kénytelen a kisgazda frakcióból. természetesen szó esett két Végül (tulajdonképpen egy tőről fakadó) nemrégiben kipattant, érzelmeket és indulatokat felszító skandalumról is. A hallgatóságot talán ez a rész érdekelte legjobban, és az alelnök úr is szívesen reagált a kérdésfeltevésre. Ahogy azt már mindenki sejtheti, arról a bizonyos „likvidálós’ Magyar Hírlap-cikkről valamint az elhíresült Frei-interjúról van szó. A két kérdéssel kapcsolatosan teljesen érthető volt Kövér László indulata (szavait ezért inkább nem idézzük); a saját személyét ért sértést elmondása szerint már fel se vette, eléggé „megkérgesedett már a lelke” ahhoz a hosszú politikai pályafutása során. De a második esetnél - mivel régi barátját és munkatársát bántották, fenyegették meg kötelességének érezte hangját felemelni és jól ismert és népszerű stílusában helyére tenni a már minden határt átlépett sajtót és annak /Viselőit. Végül is ez adta meg a végszót, melyet a rengeteg - nem csak diák - érdeklődő részéről dübörgő taps fogadott. Reméljük, máskor is vendégül láthatjuk az alelnök urat, és végül, de nem utolsósorban a jól sikerült előadásáért itt, az ítélet hasábjain ■ I is szeretnénk köszönetét mondani. JANCSÓ GÁBOR - RUMI TAMÁS A szorgalmi időszak végével véget értek'azj egyetemek közti bajnokságok is. Több szép sikert"'arattak egyetemünk ,versenyzői .V Az Egyetemek és ’Főiskolások Országos Baj-" nokságán férfi kosárlabdacsapatunk első lett. A csapat névsora; Legény Péter, Bartl Ger­ gely, Pintér Ákos, Schmidt Ádám, Hensch Norbert, Dánffy Balázs, Kovács Balázs, Fahn Gábor, Velenczei Attila. Sakkcsapatunk (Kahn Evarth és Tömösváry Attila) szintén első helyezést ért eh' Elképzelhető szeptem­ bertől egy tanár-diák sakk klub beindítása. Tórn^záink második és harmadik helyezést értek el, vívásban Pecze Xénia bronzérmes lett. Dzsúdóban is szereztünk é^ harmadik és égy ötödik helyet,' és részt vettünk ' a Szarvasűzőn, azaz a hagyományos váltófutá­ son is. Ősszel pedig újra beindul a sportélet! DRASKÓCZY IMRE FELHÍVÁS! A 2001. június 28-tól július 3-ig tar­ tó szóbeli felvételi vizsga felvételiztetó' bizottságaiba harmad- és negyedéves hallgatók je­ lentkezését várjuk. A jelentkezés feltétele az előző tanévben elért min. 4,00-ás átlag. Előnyt jelent to­ vábbá, ha a jelentkező demonstrátor! fel­ adatot lát el, vagy egyéb tudományos te­ vékenységet végez (pl. OTDK-n való részvétel). Jelentkezni a HŐK irodában az ügyintézőnél lehet június 7-ig. '" Alkotmánybíráskodás Zh. május 24-én 12 ' ^Változott, á- pötzártKelyik időpontja ^js. . órától, jogalkotástanból szintén május'24-én ,,<>Számvitelből'^- május - 28-án 8í.z-ófától, 13 órától kezdődik a Zh. a 11. előadóban. vállalatgazdáságtanból május 28-án 10 órától Az eredményekről csak. a hirdetőtáblán kísérthetik meg a ' szerencséjüket^ a Szabó Zoltán rovata ' kifüggésztett lista ad tájékoztatást, sem vállalkozók. telefonon, sem személyesen nem lehet - Befejezésül egy hír a végzett és most - Mint bizonyára mindannyian tudjátok. érdeklődni. Szóbelire Jelentkezni csak az államvizsgázóknak. PhD. képzés indul az lassan megkezdődik a vizsgaidőszak. Az eredmények ismeretében, későbbi időpontban Egyetemünkön. A jelentkezés feltétele jó időpontokat már mindenki: megismerhette. - ' lehetséges. minősítésű oklevél,szakmái, önéletrajz, Ezúttal azoknak kívánunk segíteni, akik még _ j,,^bölcseleti intézet hírdetcjcn\ diploma, leckekönyv másolata, nyelv­ nem rázódtak - bele teljesen az egyetemi megtalálhatóak a vizsgabeosztások. Számos vizsgaigazolás, publikációk. 5 ezer forint mindennapok rendjébe, és Pató Pál követői. bejelentés érkezett, hogy nemjól írták ki, illetve, Legfontosabb, ■ hogy az ' OTDK miatt ae befizetésével május ,31-íg lehet jeleíitnem arra a napra, amelyikre jelentkezette szorgalmi időszak 3 nappal tovább tart, a/ Tí ' . f i t ' ’ j kezm. Ezért kérünk mindenkit,, hogy meg tdejeben, • - Akik most diplomáznák, - ,;,feltételes vizsgaidőszak hivatalosan május 28-án, felvételt nyerhetnek. További mformáellenőrizze a dátumokat, elkerülendőä későbbi kezdődik;®: ciók a dékáni hivatal hirdetőjén. - Jogászi etika, keresztény erkölcs, írásbeli y Keszthelyen négy vizsga lesz 200L június 6-án, Í8-án d IV. " bankárjaink'-figyelmébe ajánljuk, . -Főiskolások, egyetemisták! , -a t hogy aú^sztusi időpontra már nem - ^^l^sban buhhetek szerveződnek, Felpanzto: előadóban 14 órától, 25-én a 4-es gyakorlóban, 8500, teljes ellátás 12000. Jelentkezni lehet d Jelentkezni, akinek sikerült megcsípni az szinténd4?órától. Közgáz Egyetemen a 146-os szobában, vagy á augusztusi időpontokat ( 21., 22., 23.,j, azok - A közjogi intézet augusztusra nem'hirdet 20/3ŐŐ4482-n. Gyertek minél többen! meg'vizsgaidőpontot, ebből következően az örülhetnek, érvényes a jelentkezésük. Május’ indexaláírás is csak az utolsó időpontig ,, 28-ig van-lehetőség a módosításokra téríAddig is kellemes nyarat’mindenkinek! lehetséges. résmentesen. Hírek - harmadik oldal �A Kári Tanács valamennyi tagj ának! Tisztelt Kollégák! Most, hogy öt év után, már nemcsak formai­ lag, de ténylegesen is befejeztem tanulmányi dékánhelyettesi működésemet, még utoljára szeretnék élni a Dékán Úr által felkínált lehe­ tőséggel, hogy írásban fordulhassak Hozzátok és fejthessek ki néhány gondolatot az elmúlt^ évek tapasztalatai alapján. Mindenekelőtt szeretném megköszönni a Kari Tanács bizalmát, amely erre a posztra állított és ami lehetővé tette, hogy a hallgatók egy megle­ hetősen széles rétegével kerülhessek napi kipcsolatba, akikkel - egyébként - legfeljebb egyegy vizsga alkalmával találkoztam volna. Azok­ ról a hallgatókról van szó, akik - hogy úgy mondjam- nem tartoznak a hallgatói “elit”hez, az átlagnál több problémával, nehézséggel küzdő, nagyon sok esetben saját hibájukból, de azért legtöbbször önhibájukon kívül hátrányo­ sabb helyzetben lévő hallgatói körről. Olyan hallgatókról tehát, akik, formálisan nem különböznek ugyan a többségtől, felhalmozó­ dott gondjaik, az azokkal történő, nem egyszer kilátástalannak látszó küszködés azonban a pá­ lya szélére sodorta őket. Elismerem, voltak - és nyilván vannak iS - közöttük egyszerűen link, gyenge akaratú kis emberek, akik időnként rá­ döbbentek elrontott helyzetükre és ilyenkor próbálták keresni a gödörből kivezető kapasz­ kodókat. Nagy többségük azonban olyanokból állt - és áll ma is - akik betegség, családi és anyagi problémák, válás, szülés és kismamái gondok miatt próbáltak segítségért fordulni a tanulmányi dékánhelyetteshez. A legtöbbjük azzal az őszinte elszánással, hogy ha kap egy kis segítséget, ő is megpróbál úrrá lenni a tanulmá­ nyai “normális” végzését gátló problémákon, nehézségeken. 'Tudom, többen felvethetik ezzel kapcsolat­ ban, hogy úgy látszik, már engem is elért az a 'vész”, ami a hosszabb ideje betegekkel fog­ lalkozó orvosok sajátja, hogy t.i. hajlamosak az egész társadalmat betegnek tekinteni, mivel hogy az ő kezeik között megforduló emberek többsége valóban beteg... Nos, szeretném hinni, hogy öt év, ebben a tisztben eltöltött idő után sem nézem a hall­ gatóság egészét ezen az “orvosi” szemüvegen keresztül! És tudatában vagyok annak is, hogy a színvonalból, a követelményeinkből egy jot­ tányit sem szabad engednünk, ha meg akarjuk tartani a Pázmányjogi Karáról eddig kialakult, kivívott kedvező képet. Csak azt szeretném kérni minden egyes kollé­ gától, hogy a mindennapok őrlődése, a sok negatív élmény és tapasztalat ellenére se feled­ kezzünk meg soha arról, hogy a Pázmány Pé­ ter nevével fémjelzett egyetem: katolikus egyetem. Isten előtt vállalt kötelességünk, hogy a ránk bízott fiatalokat megpróbáljuk hozzásegíteni a diplomájuk megszerzéséhez. Ez a kötelezettségünk mindazokra vonatko­ zik, akiket a Karra felvettünk. Ne legyenek képletesen szólva - zárt ajtók és zárt szívek a í hallgatóink előtt, ha segítségért fordulnak hozzánk. A társadalom egészének érdeke, hogy akik vállalták, hogy a Katolikus Egyete­ men szereznek diplomát^ azokat a magunk ré­ széről is megpróbáljuk segíteni ebben. Elnézést szeretnék kérni Tisztelt Kollégáim­ tól, hogy talán közhelynek tűnő kérdésekkel terhellek Benneteket. Az utóbbi hónapok so­ kasodó, negatív tapasztalatai azonban meg­ győztek arról, hogy szükség van néha arra is, hogy a nagy rohanásban, tülekedésben saját házunk táján is olykor körülnézzünk és meg­ lássuk azokat a sokszor gondokkal küszködő fiatalokat is, akikért felelősek vagyunk. Ennyit szerettem volna mondani. Tisztelettel köszöntöm a Kari Tanács minden tagját. Budapest, 2001. március 12. DR. BÁNRÉVY GÁBOR Tarolt a Pázmány 2001. április 25-27-éig tartották a XXV Orszá­ gos 'Tudományos Diákköri Konferencia Államés Jogtudományi szekciójának ülését a Páz­ mány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Állam­ tudományi Karán. 25-én délelőtt nem minden­ napos látvány tanúi voltak, akik a Szentkirályi utcába tévedtek, az OTDK ünnepélyes meg­ nyitójával párhuzamosan zajlott ugyanis I. Bartolomaiosz, konstantinápolyi pátriárka egyetemünk díszdoktorává avatása, a 28-as épü­ let Dísztermében, mely eseményre számos ne­ vezetes egyházi és világi méltóság érkezett. A 30-as épületben pedig megnyitó beszédet mon­ dott Dr. Dávid Ibolya igazságügy miniszter aszszony, melyben emlékeztetett, hogy fiatal ka­ runk először rendez OTDK-t, de hallgatói is csupán másodszor vesznek részt a konferenci­ án, és eddig sem maradtak el a nagyobb múlttal rendelkező karok hallgatóival szemben. Felhív­ ta a jelenlévők figyelmét arra, hogy jól kormá­ nyozni csak a jog eszközével lehet, a jogban pe­ dig egy nemzet sorsa tükröződik, mely jog tu­ lajdonképpen útitársunk, hisz nemcsak végig kísér életünkben, de szabályozza sorsunkat a bölcső előtt és a sír után is. Szerinte a laikuso­ kat éppúgy foglalkoztatja az a kérdés, hogy mi az igazságosság, mint ahogy a jogászokat foglal­ koztatja a jog miben létének kérdése. Rámuta­ tott, hogy a jog igazságtalansága legelviselhetet­ lenebb, a jog erőtlensége pedig a rend és béke negyedik oldal megsemmisüléséhez vezet: az igazságosság erő nélkül tehetetlen, az erő igazságosság nélkül pedig zsarnoki. Beszédet mondott Prof. Dr. Szendrő Péter, az OTDT elnöke is, mint mondta, az oktatás nem belügy, nem tanárok és intézmények ügye, hanem a nemzet ügye. A XXV OTDK utolsó szekcióüléséről szólva hozzátette: a tu­ dományos munka csendet és elmélyülést igé­ nyel, itt nincs vita, nincs verseny, alkotómun­ ka van, persze helyezésekkel. Fontosnak tar­ totta aláhúzni, hogy a távoktatás és tömegkép­ zés mellett tartsuk meg az oktatási hagyomá­ nyokat. Végezetül azt kívánta, hogy legyen e fórum a bölcs gondolkodásé és a sikereké. A szervezők nevében Dr. Jobbágyi Gábor Pro­ fesszor Úr szólt, kiemelve, hogy idén először három naposra bővítették a konferenciát, az alaposabb megismerés érdekében, ugyanis 10 intézményből mintegy 226 dolgozat érkezett, melyek már most gazdagítják jogi kultúránkat. Köszönetét mondott mindenkinek, aki segéd­ kezett a szervezésben. Csütörtökön kisebb összejövetel volt a részt­ vevők számára az elsős előadóban. Az élőzenét a Kormorán zenekar szolgáltatta, bőven fo­ gyott a sör és a bor, ahogy egyre oldódott a fe­ szültség. És másnap eljött az igazság pillanata... azaz a zá­ róülés, ahol már meg tudott Dr. Radnay József Dékán Úr is, aki beszédében még a régi Páz­ mány Péter Tudományegyetem egyik professzo­ rát idézte fel, aki szerint ha minden esetben ki­ tűznék a fekete zászlót, amikor a jogászok meg­ sértik mindazt, amit az egyetemen tanultak, bi­ zony egész évben nem vennénk be a gyászlobo­ gót. Ennek veszélyére figyelmeztetett... A zárás jelképeként az olimpiai játékoklioz ha­ sonlóan, a két év múlva megrendezésre kerülő OTDK-nak otthont adó Debreceni Egyetem képviselője vette át a díszes csomagolásban lévő alapító okiratot, és kifejezte aggodalmát, hogy bizony nehéz helyzetben lesz a cívis város, hogy megfeleljen a jogosan támasztott magas szintű elvárásoknak, mert bizony egyetemünk kitett magáért, ami a szervezést illeti. Minden­ kit szeretettel meghívott Debrecenbe, 2003-ra, a jelenlévő opponenseket résztvevőként, a mostani résztvevőket tanársegédként, a tanárse­ gédeket adjunktusként, docensként, az egyete­ mi tanárokat esetleg alkotmánybírákként. Jobbágyi Professzor Úr megkönnyebbülésé­ nek adott hangot, miután átadta a stafétabotot, mint mondta, most már megérti Lévai Miklós, miskolci dékán urat, két évvel ezelőtti hasonló reakcióiért. A konferencia lebonyolítása nem volt egy könnyű feladat, de szerencsére a szer­ vezéssel minden résztvevő elégedett volt. MÁNDICS BOTOND �A XXV OTDK TELJES EREDMENYSORA 1 í. Dr. Szalontai Éva „A külföldiek termőföldtulajdon szerzésére vonatkozó szabályok a „zsebszer-ződések” korában’ Konzulens: í/c Prugher^er Tamás ME-ÁJK 2. Nagy Attila „A nemzeti földalapjogi természete, helye a magyar jogrendszerben” konzulens: dr. Süveges Márta DE-JÁTI 3. Czakó Gabriella „A gabonapiac szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon’ konzulens: dr. Olajos István ME-Ájk Különdij Farkas Csamangó Erika „A természetvédelem és a nemzeti parkok fejlődése” Konzulens: dr. Miklós László SZTE-ÁJTK 1. Gerencsér Balázs - Juhász Albin „A Kárpát-medencei magyar autonómiák lehetősége az ezredfordulón” konzulens: dr. Tábik Ferenc PPKE-JÁK 2. Hallók Tamás „A népszuverenitás a mai magyar választójogi és népszavazási szabályozás tükrében” konzulens: dr. Páricsi Viktor ME-ÁJK 3. JAncze Attila „Jogállamiság Magyarországon - Különös tekintettel a jogbiztonságra’ konzulens: dr. Sári János ELTE-ÁJK, Budapest Különdij Sós Tünde „A faji, illetve etnikai alapú diszkrimináció és az egyenlő bánásmód aktuális alkotmányjogi kérdései Magyarországon és az Európai Unióban” Konzulens: dr. Kiss Barnabás SZTE-AJTK Tátjányi Tátnás „A kompromisszumokkal terhelt alkotmánybíróság megújulási lehetőségei” konzulens: dr. Ripp Imre ELTE-SZIF 1. Szajbély Katalin „A cigányság helyzete Magyarországon és az Európai Unióban” Konzulens: dr. Tóth Judit SZTE-ÁJTK 2. Blandl Ágnes „Bcszélhetünk-e alkotmánybírói függetlenségről Magyarországon?’ Konzulens: dr. PetréteiJózsef PTE-ÁJK 3. Fekete Dalma ,Az országgyűlési biztos és az ügyészség hatáskörének cgymáslioz való viszonya” Konzulens: dr. Scerciner Imre PPKE-JAK Csongor István .Kisebbségi törvénytervezetek és alternatívák Romániában” »< Konzulens: dr. Papp Imre ELTE-ÁJK, Budapest Különdij Piress Émőd „Rendeleti jogalkotá.s Romániában” Konzulens: Dr. Tiidor Dráganu BBTE-ERDELY Szentbe Zsolt „A véleménynyilvánítás szabadságának korlátái a közérdekű ügyek vitatása során’ Konzulens: dr. Rtpp Imre ELTE-SZIF 1. Karsai Dániel „A mulasztásos alkotmánysértés” Konzulens: dr. Papp Imre ELTE-SZIF 2. Kovács György „A véleménynyilvánítás szabadsága, különös tekintettel a magyar Alkotmány-bíróság gyakorlatára” Konzulens: dr. Balogh Zsolt PPKE-JÁK 3. Gáva Krisztián „A parlamenti képviselőcsoportok jogállása a Magyar Országgyűlésben” Konzulens: dr. Papp Imre ELTE-Ájk, Budapest 3, Berta Zsolt „A választási formulák” Konzulens: dr. Papp Imre ELTE-SZIF 3. Szabó Bernadett „A miniszteri felelősség” Konzulens: dr. Cserny Ákos BKÁE-ÁK „fii Különdij Egri Tünde „Az ügyészség alkotmányjogi helyzete” Konzulens: dr. Wiener György DE-JÁTI Szabó Sarolta „Alkotmánytervezetek hazánkban 1988-tól napjainkig, különös tekintettel az államszervezet csú­ csán álló intézményekre és az alkotmánybíróságra” Konzuleas: dr. Salamon László PPKE-JÁK 1. Bóka János „Jogi transzplantatok és jogi kultúra. Néhány gondolat Alan Watson munkássága ürügyén’” Konzulens: dr. Szabó Attila SZTE-AJTK 2. Tattay Szilárd „A népszuverenitás é.s a természetes jogok eszméinek középkori kezdetei. Antiuchrónia két részben” Konzulens: dr. Péteri Zoltán PPKE-JÁK. 3. Cserne Péter >>^ gazdasági elemzése, mint jogelmélet, jogpolitika és jogszociológia” Konzulens: dr. II. Szilágyi István PPKE-JÁK 3. Ihnáth György „A politikai elit múltja és jelene Magyarországon’ Konzulens: dr. Loss Sándor ME-ÁJK Különdij Jakab András „Jogszabályok érvényessége, hatálya és alkalmazhatósága (Különös tekintettel a közösségi jog és a tagállami jog viszonyára)i”” ' Konzulens: dr. Győifi Győrfi Tamás PPKE-JÁK Hegyi Szabolcs „Ronald Dworkin politikai filozófi^a és ennek közösségelvű kritikája” Konzulens: dr. Bődig Mátyás ME-ÁJK uivo^OmM gxxv«1 V rfsi ■ ?! Dr. Jobbágyi Gábor, a főszervező beszéde a záróünnepélyen ÜNTETÖJOG 1. Vizeli Kornél „Flitelezővédelmi tényállások a magyar gazdasági büntetőjog körében’ Konzulens: dr. Szabóné dr. Soós Ildikó DE-JÁTI 2. Seres Krisztina ,A bűncselekmények és a szabálysértések elkövetői” Konzulens: dr. Papp László BKAE-ÁK 3. Bálint Máté Mór „A kóros elmeállapot, különös tekintettel az elmebetegségre és a szenvedélybetegségekre’ Konzulens: dr. Balogh Ágnes PTE-ÁJK 3. Mészáros Ádám .öngyilkosságban közreműködés. Az öngyilkosság történeti, etimológiai és büntetőjogi megközelítése” Konzulens: dr. Nagy Ferenc SZTE-ÁJTK 1. Tóth Dóra ,Büntetőjogi és közgazdaságé vizsgálódások a bankvezetés felelősségének kérdéskörében avagy »j a banki működés problematikái a 90-es években” Konzulens: dr. Belovics Ervin PPKE-JÁK 2. Görömbei Róbert .Modern büntetési elméletek az angolszász államokban” konzulens: dr. Lévay Miklós ME-ÁJK 3. Horváth Csilla „Szervátültetés- és kereskedelem büntetőjogi szabályozásának problémái azánkban’ konzulens: dr. Nagy Zoltán PTE-ÁJK 3. Virga Gergely „Elkövetői alakzatok a büntetőjogban” Konzulens: dr. Györgyi Kálmán ELTE-ÁJK, Budapest Különdij Prikidánovics Dóra „Fia hatékony törvényekkel védenék a gyengeséget’^ Az újszülött sérelmére elkövetett emberölésről.” Konzulens: dr. Nagy Ferenc SZTE-ÁJTK rÖRTÉNET I’ 1. Mázi András „A veszélyes üzemi kárfelelősség magyarországi ejlődésc a polgári korszakban’ Konzulens: dr. Béli Gábor PTE-AJK 2. Bencsik Zita „Nagykörös büntetőjogi gyakorlata 1794-től 1804-ig” Konzulens: dr Balogh Elemér SZTE-ÁJTK 3. Hoffman István 2 Közjogi viták 1848-49-ben” Konzulens: dr. Mezey Barna ELTE-ÁJK, Budapest 3. Dr. Rákosi Tibor „A helytartóság és a helytartótanács működése, ülönös tekintettel a Borsod vármegyei főispáni helytartó tevékenységére” Konzulens: dr. Stipta István ME-ÁJK Különdij Bőll Gábor „A Vkl72 története a legújabb kutatások tükrében” Konzulens: dr. Horváth Attila PPKE-JÁK 1. Kertész Gábor „Az abszolutista állam egyházügyi rendelkezései Magyarországon a XVIII. században” Konzulens: dr. Horváth Attila PPKE-JÁK 2. Nagy Csongor István „Jogtörténeti tendenciák a romániai kisebbségi jog történetében 1945 és 1989 között, különös tekintettel a romániai m^^rság helyzetbe” Konzulens: dr. Horváth Attila ELTE-ÁJK, Budapest 3. Takács Attila „A konnánybiztosi rendszer változásai 1848-1849-ben” Konzulens: eZr Máthé Gálxtr BKÁE-ÁK XPÉNZÜGYUOG 1. Halász Zsolt Konzulens: dr. Halustyik Anna PPKE-JÁK „Pénzügyi intézmények és ügylettípusok’ 2. Sipos Ágnes Margit „A magyar bankrendszer fdlődési tendenciái,,különös tekintettel az Európai Unió előírásaira’ Konzulens: dr. Pásztomé dr. Erdős Éva ME-ÁJK J. Ssigeti István „fii Vám- és Pénzü^őrség szervezetének és tevékenységének áttekintése, különös figyelemmel az utólagos el ellenőrzésé tevékenység bemutatására és értékelésére” Konzulens: dr. Nagy Árpád BKAE-AK ötödik oldal �' óJíhHIíI ■ /. Csáki Gyula Balázs „Közigazgatási középszint: Régiók az EU-ban és Magyarországon” Konzulens: clr. Torma András ME-ÁJK 2. Lux Anita „A végrehajtási szakasz problémái gz államigazgatási eljárásban’ Konzulens: dr. Riulovics Anita ME-ÁJK 5. Szabó Anita „A központi államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok kapcsolata’ Konzulens: dr. Balázs István DE-JATI Boros Anita „Bizonyítási rendszer és teher a? államigazgatási eljárásban’ konzulens: clr. Dantesz Péter BKÁE-ÁK Kiilöndíj Lantos Ottó „A közigazgatási eljárás és a bírósági/elülvizsgálat szabályainak összehasonlítása” Konzulens: clr. Dantesz Péter BKAE-ÁK í. Bácskay Ágnes „Gondolatok a gyermek viktim!z^ció és megoldásai körébőlI”’ konzulens: clr Váradi Erika ME-ÁJK 2. Gyurkó Szilvia „Alternatív büntetések’ Konzulens: Dr. Papp Imre ELTE-ÁJK 3. Csíki László „A bűnmegelőzés lehetőségei egy pipralista társadalomban és piacgazdaságban’ Konzulens: clr. Kőhalmi László PTE-AJK 3. Arató Kinga „Sztereotípiák fogászokról Franciaországba!in és hazánkban” Konzulens: clr. Tamási Erzsébet PPKE-JÁK Xm. KRIMINALISZTIKA 1. khs Róbert „Kriminalisztika a gyakorlatban. Csalás bűncselekmény nyomozása egy konkrét ügy tükrébe!:n; Konzulens: Cserhalmi Ferencné RTF 2. Wiedermann Edvard „Közúton elkövetett bűncselekmény nyomozása” Konzulens: Anti Csaba RTF 3. Lőrinc Zsolt Illés „A zsebtolvajlás módszerével elkövetett lopás és nyomozása” konzulens: Kovács Márton RTF iS SZOCIÁLIS JOG 1. Kulisity Mária „A munkaügyi bíráskodás aktuális kérdései és problémái” Konzulens: ELTE-ÁJK, Budapest 2. Márkus Anett „A vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályozás’ konzulens: clr. FIágelmayer Istvánná ELTE-SZIF 3. Arany Tóth Mariann „A diszkrimináció az Európai Unió, munkajogában ” konzulens: dr. ÚjváryJózsef SZTE-ÁJTK 3. Tóth Attila „Az alternatív vitamegoldási technikák és adaptálhatóságaik a magyar munkajogban’ Konzulens: clr. Hajdú József SZTE-ÁJTK Kiilöndíj Cseijési Péter-Mátyás Brigitta „A szerv- és szövetátültetések etikai és jogi kérdései, különös tekintettel a hazai szabályozásra’ Konzulens: dr. Tarr György PPKE-JÁK XVIIL POLGÁRI JOG: Általános rész, Dologi jog, Öröklési jogLí. Bodzási Balázs „A zálogjogi szabályozás főbb problémái” Konzulens: dr. Harmathy Attila ELTE-ÁJK, Budapest 2. Lomniczi Zoltán „A köztestület történeti és összehasonlító jogi elemzése’ Konzulens: dr. Jobbágyi Gábor PPKE-JÁK 3. Balogh Zsigmond „Az önálló zálogjog alternatívái és a német GrundschuldI”’ konzulens: dr. Lábady Tamás PPKE-JÁK Kiilöndíj Fabók Zoltán „Ingatlanok kétszeri eladása” Konzulens: dr. Vékás Lajos ELTE-ÁJK, Budapest Csapó Orsolya Zsuzsanna „Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése különös tekintettel az elbirtoklásra’ konzulens: dr. Bölcskei János PPKE-JÁK Lötelmijog í. Vasady Lóránt Zsolt „Quo vadis jogalap nélküli gazdagodás?” Konzulens: dr. Bíró György ME-ÁJK 2, Martonyi Zsuzsanna „Immateriális sérelem okozása miatti helytállás (Nem vagyoni kártérítés)’ Konzulens: dr. Lábady Tamás PPKE-JÁK 3. Bacsa György „A polgári jogi felelősség alapelveinek újragondolása’ Konzulens: dr. Vékás Lajos ELTE-ÁJK, Budapest KülöndíJ Nemessányi Zoltán „A koncessziós szerződések módosulásának magánjogi jogkövetkezményei’ Konzulens: dr. Kecskés László PTE-ÁJK Csizmadia Norbert ,A szerződés és harmadik személyek (A harmadik személy javára szóló szerződés és a szerződésszegéssel a harmadik személynek okozott károk megtérítése)” Konzulens: íIí Földi András ELTE-ÁJK, Budapest iRIJOG; Kereskedelmi jog í. Dr. Fónagy Sándor „Jogviták a felszámolásokban” Konzulens: dr. Bíró György ME-ÁJK 2. Marosi Zoltán „Az elektronikus kereskedelem jogának fogyasztóvédelmi aspektusai avagy az Internet a vásárló szemével nézve” Konzulens: dr. Darázs Lénárd ELTE-ÁJK, Budapest 3. Kovács Tamás „Az Európai Unió fogyasztási cikkek adásvételéről szóló irányelvének meghonosítási lehetőségei - jogharmonizáció a fogyasztóvédelem területén - „ Konzulens: dr. Menyhárd Attila ELTE-ÁJK, Budapest 3. Holchacker Péter „A váltóátruházás speciális joghatásai” Konzulens: dr. Kisfaludi András ELTE-ÁJK, Budapest Kiilöndíj Hajdú Ágnes „Szerződéskötések a biztosítási jogban az európai jogfejlődés tükrében’ Konzulens: Újváriné dr. Antal Edit ME-ÁJK 3Q£r. POLGÁRI JOG: Szellemi alkotások joga í. Pálos Tímea A Római Szerződés 81. és 82. cikkelyének reformja a Bizottság által kiadott Fehér Könyv cs a végrehajtási rendelet módosításara irányuló Javaslat alapján. Lépések a,közösségi rsenyjog egyseges egységes alkalmazása felé.” Konzulens: dr. Berke Barna ELTE-ÁJK, Budapest versenyjog 2. Fhrga Aranka „A szubszidiaritás elve a közösségijogban’) konzulens: dr. Dienes-Oehm Egon PPKE-JÁK ■-JAK 2. Szigeti Borbála „Schengen: az egységes belső piac külső dimenziója? - a Schengeni acgiiis kihívásaira adott és adandó magyar válaszok - „ Konzulens: clr. Bodnár László SZTE-ÁJTK 3. Takács Tamara „Dánia az európai integrációban” Konzulens: dr. PetréteiJózsef PTE-ÁJK 3. Garai Borbála „Emberi jogok az Európai Unió kontextusában” Konzulens: dr. Berke Barna ELTE-ÁJK, Budapest Kiilöndíj Jakab András „Az osztrák EU csatlakozá.s alkotmányjogi szempontból” konzulens: dr. Király Miklós PPKE-JÁI< 1, Tóth Péter Benjamin „A szerzői joggal kapcsolatos szomszédos jogok védelme’ konzulens: dr. Tattay Levente PPKE-JÁK 2.f. Fuglinszky Át Adám „A franchise-szerzSdés polgári jogi kérdései” Konzulens: de Vékás Lajos ELTE-ÁJK, Budapest franchise-sze 3. Balajthy Dóra „A Franchise mint sikerszerződés” Konzulens: dr. Nochta Tibor PTE-ÁJK Kiilöndíj Csapiáros Agnes „Az Európai Unió hatása a szellemi ajkotások újraszabályozásában: A jogkimerülés’ Konzulens: dr. Tattay Levente PPKE-JÁK Hegedűs Márta Boróka „A franchise vállalkozási forma lényege, jogi aspektusai és működése a hazai tapasztalatok tükrében” Konzulens: dr. Lévayné dr. FazekasJudit PPKE-JÁK Lakner Szilvia „Védjegyjogunk és az Európai Integráció’ Konzulens: clr. Tattay Levente PPKE-JÁK [ JOG: Sajtójog - Intemetjog í. Kékuti Ákos „A polgári lakosság nemzetközi jogi védelme fegyveres konfliktusokban” Konzulens: dr. láilki László ELTE-AJK, Budapest 2. Tóth Zsuzsanna „A Csáky, Pajzs, Esterházy ügy az állandó nemzetközi bíróság előttb»’ Konzulens: dr. Kovács Péter PPKE-JÁK 3. khrga András „A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma európai és amerikai modelljének összeha-sonlítása a Microsoft-per tükrében” Konzulens: dr. Kis/aludi András ELTE-ÁJK, Budapest 3. Rada Anett „A palesztin autonómia és a nemzetközi jog - palesztin szemszögbőlI»’ konzulens: dr. Pákozely Csaba ME-ÁJK g=|;^L{PpLGAÍEajOGíSzemélye Orvosi Jog í. Landi Balázs „Az orvos polgári jogi felelősségének kérdései” Konzulens: dr. Jobbágyi Gábor PPKE-JÁK 2. Csetjési Péter-Mátyás Brigitta „A szerv- és szövetátültetések etikai és jogi kérdései, különös tekintettel a hazai szabályozásra” Konzulens: clr. Tarr György PPKE-JÁK 3. Gábor Barbara „Az állami kárfelelősség intézményének fejlődése Európában és Magyarországon” konzulens: dr. Kecskés László PTE-ÁJK hatodik oldal 1, Erdős István „Az elektronikus aláírás szabályainak összehasonlító elemzése’ konzulens: dr. Palásti Gábor ME-ÁJK 2.-3. Koltay András „Sajtószaoadság és személyiségi jogok az angolszász és a magyar jogrendszerben’ konzulens: dr. Jobbágyi Gábor PPKE-JÁK 2.-3. Szigeti Marcell „Az elektronikus aláírás szabályozásának kérdéseii”’ Konzulens: dr. Katona Tamás SZTE-ÁJTK Kiilöndíj Pólyák Gábor „Az Internet az európai médiaszabályozásban” Konzulens: dr. Balogh Zsolt György PTE-ÁJK tiirga Bernadett „Internetes fizetési rendszerek jogi kérdései és a digitális aláírás’ Konzulens: clr. Fazekas Judit PPKE-JÁK an. ELJÁRÁSJOG Í.Jancsó Gábor „Az angol vádképviseleti rendszer változásának tanulságai” konzulens: dr. Tóth Mihály PTE-ÁJK 2. Esztervári Adrienn „A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés szabályozása hazánkban’ konzulens: dr. Varga Zoltán PPKE-JÁK 2. Jancsák Ramóna „A fogvatartottak munkáltatása” Konzulens: dr. Vókó György PTE-ÁJK �3. Erdős István „A titkos információgyűjtés és az általa nyert információ felhasználása a büntetőeljárásban” Konzulens: dr. Farkas Ákos ME-ÁJK 3. Faragó Ágnes „Az előzetes letartóztatás elrendelésének feltételei’ Konzulens: dr. Herke Csongor PTE-ÁJK V. > .................................. : ■»■í“ Mi 1. nincs 2. Vigh Annamária „A szándékos megtévesztés - ’’dolus” mint a házassági beleegyezés hiányosságának oka az egyház jogrendjében” Konzulens: dr. Szabó Péter PPKE-JÁK 3. Fekete Szabolcs „Primátus és kollegalitás. Az Egyház legfőbb hatóságának szabályozása a régi és az új Egyházi Törvénykönyvben” Konzulens: dr. Szabó Péter PPKE-JÁK 3. Bánki Erika „A gyermekek Jogairól szóló New York-i egyezmény rendelkezéseinek megvalósulása a magyar családjogban' Konzulens; dr. Heredi Erika ELTE-SZIF A Bárdossy-perről A Budapesti Népbíróság 1945. november 2-án Bárdossy László volt magyar királyi miniszterelnököt a Nb. I. 3557/1945. szám alatt kelt ítéltével az ítélet rendelkező ré­ szében felsorolt háborús és népellenes bűntettben bűnösnek mondta ki és főbüntetésként halálra ítélte. Kivégzését 1946. január 10-én hajtották végre. Az alábbiakban felhasználom a Legfőbb Ügyészhez érkezett perújítási kérelmet, melyjaszovszky László, a Legfelsőbb Bíró­ ság volt tanácsvezető bírájának kutatásain alapul. (Bűnös volt-e Bárdossy László? Püski, 1996) :at í. PPKE-JÁK: 43 fő I. díj 6 db. II. díj 10 db. III. díj 6 db. Különdíj 11 db. összesen: 33 db. 2. ME-ÁJK: 38 fő I. díj 6 db. II. díj 4 db. III. díj 5 db. Különdíj 2 db. 17 db. összesen. 3. ELTE-ÁJK, Budapest: 42 fő I. díj 4 db. II. díj 4 db. III. díj 9 db. 3 db. Különdíj összesen: 20 db. 4. PTE-ÁJK: 32 fő I. díj 2 db. II. díj 2 db. III. díj 7 db. 2 db. Különdíj összesen: 13 db. 5. SZTE-ÁJK: 16fő 1. díj 2 db. II. díj 3 db. III. díj 4 db. 3 db. Különdíj összesen: 12 db. 6. ELTE-SZIF, Győr: 11 fő 1. díj 1 db. II. díj 1 db. III. díj 2 db. Különdíj 2 db. összesen: 6 db. 7. DE-fÁTI: Í6fő 1. díj 1 db. II. díj 1 db. III. díj 1 db. KüIöndíj 1 db. összesen. 4 db. 8. BKÁB-ÁK: Í3fo II. díj 1 db. III. díj 4 db. Különdíj 1 db. összesen: 6 db. 9. RTF: 10 fő I. díj 1 db. II. díj 1 db. III. díj 1 db. összesen: 3 db. 10. BBTE-Kolozsvár: 4 fő Különdíj 1 db. A népbíróság által figyelembe nem vett té­ nyek és bizonyítékok valószínűvé teszik, hogy Bárdossy Lászlóval szemben kedve­ zőbb ítéletet lehet hozni és őt a vád tárgyá­ vá tett bűncselekmények alól fel lehet menteni. Eltérő értékelés lehetőségére Bárdossy László is célzott, amikor tagadta bűnösségét, tettéért azonban a politikai fe­ lelősséget vállalta Más a büntetőjogi és más a politikai, törté­ nelmi felelősség. Bárdossy László büntető­ jogi felelőssége megállapításánál kizárólag azt kell vizsgálni, hogy Bárdossy László hi­ vatali működése alatt megsértette-e a ha­ tályban lévő törvényeket. A két háború kö­ zött nemcsak az eljárásjogi szabályok, de az anyagi jogi szabályok is hiányoztak, ame­ lyek a háborús bűnösség fogalmát megha­ tározták volna, és biztosították volna nem­ zetközi bíróság felállítását. A népbíróság alaphangja ellenséges, gyűlö­ letkeltő volt, s emiatt a tanácsvezető bírót a SZEB angol parancsnoka kérdőre vonta és közölte: ilyen hangnemben Nyugat-Európában nem tárgyalnak. Az írásba foglalt ítéletet az eljárt bírák nem írták alá. A ta­ nácsvezető bíró nem rendelkezett bírói vizsgával sem. A népbíróság többszörösen túllépte a hatáskörét. A népbíróság időren­ di sorrendben négy kérdésben állapította meg Bárdossy László bűnösségét. Az egyik kérdés a Délvidék visszafoglalása és a né­ met csapatok átengedése Magyarországon, a második a Szovjetunió megtámadása, a harmadik Nagy-Britannia és az Egyesült Államok elleni hadüzenet, a negyedik kér­ dés pedig Bárdossynak a miniszterelnök- sége Utáni szereplése, amikor 1943-ban el­ vállalta az Egyesült Keresztényliga elnök­ ségét, s amikor 1944-ben szülővárosa. Szombathely képviselőjévé választotta. 1941 április 10-én Horvátország kikiáltotta függetlenségét. A 12 évig fennálló Jugo­ szlávia megszűnt. A Délvidéki bevonulás a Duna-Tisza közének katonailag és köz­ igazgatásilag kiürített területének birtokbavételét jelentette. A magyar lépés a Göring által tervezett külön német tarto­ mány létrejöttét hiúsította meg. (vö.: Ró­ nai András: Térképezett történelem) A magyar kormánynak a hadviselésre vonat­ kozó álláspontja megfelelt a nemzetközi gyakorlatnak. Anglia 1938-ban ugyanilyen indokkal állt el Csehszlovákia - szerződés­ ben vállalt - megsegítésétől, mert Szlová­ kia kikiáltásával megszűnt az az állam, amellyel annak idején megállapodott. A Kommunista Párt vezetői a Szovjetunió­ ból hazatérve elhatározták, hogy minden miniszterelnököt, minisztert és államtit­ kárt, aki a háború alatt hivatalt viselt, és minden országgyűlési képviselőt és felső­ házi tagot, aki nem szavazott a hadiállapo­ tot kimondó határozat ellen, háborús bű- li ■1 A pap imát mond a háborús bűnösként el­ sőként bíróság elé állított, és 1946. január 10-én kivégzett Bárdossy László, egykori miniszterelnök holtteste mellett. hetedik oldal �nősnek kell nyilvánítani. Erre azért volt szükség, hogy az a politikai elit, amely a német megszállásig az ország élén állott és ellenállt a németeknek, háborús bűnösnek legyen nyilvánítva. Jaszovszky László) A perben nem kívánták a hadba lépés kö­ rülményeit a valóságnak megfelelően tisz­ tázni. A per feladata az volt, hogy nyilvá­ nosan mondjon ítéletet az előző történel­ mi korszakról és annak társadalmáról. A perben a politikai ügyész nem is tagadta, hogy a népbíróság Bárdossy személyében az egész uralkodó osztály felett kívánt megsemmisítő ítéletet mondani. A bíróság büntetőjog anyagi és eljárási sza­ bályainak megsértésével, a bizonyítási anyag meghamisításával, a tényállás tisztá­ zásához szükséges bizonyítási eljárás mel­ lőzésével hozott ítéletet. A védelemnek csak formális szerepe volt, nem terjeszthe­ tett elő olyan bizonyítékokat és nem tárha­ tott fel olyan tényeket, amelyek megcáfol­ hatták volna a vádhatóság megalapozatlan vádjait. Nem hallgatták meg a védelem ta­ núit, akik a vád megfélemlített tanúival szemben igazolni tudták a vádlott állításait. Nem hallgatták meg az események fősze­ replőit, Werth Henriket és Bartha Károlyt. Minderre nem volt lehetősége a védelem­ nek. A korszakkal foglalkozó történészek egy része egyedüli forrásanyagnak a népbí­ rósági ítéletet tekinti, és bűnösnek mondja Bárdossy Lászlót. A népbíróság egyedül Bárdossy László mi­ niszterelnököt marasztalta el a hadba lépés bűntettében, amely csak az egyike az elle­ ne felhozott vádaknak, noha Bárdossy nem akart belépni a háborúba, ezt Werth Hen­ rik vezérkari főnök és a katonatisztek je­ lentős része szorgalmazta. Úgy ítélték meg, hogy ebben egyedül őt terheli a szá­ mon kérhető felelősség. Nem létező dikta­ tórikus hatalommal ruházták fel, aminek révén állítólag lehetősége volt a törvény megkerülésével kikényszeríteni a háború­ ba való részvételt a kormányzónál, a minisztertanáccsal és az országgyűléssel szemben. Bárdossy egyéves miniszterelnöksége alatt politikáját a hatalmi, gazdasági és geográfiai szükségszerűségek irányítot­ ták. Már korábban megtörtént a tengely­ hatalmakhoz való csatlakozás és az antikomintern paktum. A nemzetiszocialista Németország közvetlen közelsége, hatal­ mi súlya és nyomása, az I és 11. bécsi nyolcadik oldal döntésből folyó adottságok és a német zsarolás, a német vezérkarnak a magyar hadsereg vezetőire gyakorolt nyomása, az ország lakosságának Szovjetuniótól való félelme (katyni tömegmészárlás) mind-mind közrehatott, és meghatározó szerepet játszott Bárdossy László dönté­ sénél. A Szovjetunió is szomszédunkká vált, máig nem tisztázódott Kassa bom­ bázásának háttere. A magyar hírszerzés 1941 június 16-i jelentése szerint a Szov­ jetunió háború esetén a német csapatok­ nak magyar területen való megjelenésé­ vel számol, és Magyarországot már eleve ellenségének tekinti. Az orosz hadsereg Magyarországgal szemben ellenségesnek volt vehető. A hírszerzés arról is tájékoz­ tatta a magyar kormányt, hogy ha a ma­ gyar-orosz határon gyenge pontot talál, Kárpátalja megrohanását is megkísérli a bolsevik nagyhatalom. Június 26-án 13 óra 10-kor felségjel nélküli repülőgép 29 bombát dobott le Kassa városára. Egy órával korábban Budapest - Kőrösmező között közlekedő gyorsvonatot Rahó kö­ zelében három szovjet-orosz vadászgép géppuskázta. Június 26-án még nem volt egyértelmű, hogy a szovjet hadsereg képtelen megállítani a németeket. Ehhez az is hozzájárult, hogy Sztálin a harmin­ cas években lefejezte a tisztikart. A gyors német győzelemhez az is kellett, hogy az oroszok védelmi rendszerüket éppen ak­ kor helyezték 2-300 km-rel nyugatabbra, Kelet-Finnország, a Baltikum, KeletLengyelország, Besszarábia elfoglalása után, amit a Molotov-Ribbentropp pak­ tum számukra lehetővé tett. Sztálin ma­ ga is készült a németekkel való háborúra, de még nem volt felkészülve. Amerikai fegyverek nélkül nem is tudta volna őket megállítani. Olaszország, Románia, Horvátország és a független Szlovákia azonnal hadba lépett Németország olda­ lán. Június 25-én már Finnország is had­ ban állott. Németország európai szövet­ ségesei közül Bulgáriától eltekintve csak Magyarország nem volt hadviselő fél. Az egykori visszaemlékezésekből egyértel­ mű, hogy Bárdossy nem akarta a hábo­ rút. A június 26-ai kormányülésen ké­ szült jegyzőkönyveket később bizonyí­ tottan meghamisították. Ajegyzőkönyv, s ennek nyomán az ítélet hamisan állapítja meg, hogy a miniszterelnök kezdemé­ nyezte a hadiállapot kimondását és szor­ galmazta a Szovjetunió elleni támadást. Magyarország nem üzent hadat a Szov­ jetuniónak. Hadiállapotot sem deklarált a magyar kormány, hanem a magyar te- rületet ismételten provokálatlan támadás alapján a hadiállapot bekövetkeztét álla­ pította meg. Horthy Miklósnak az 1920. XVII. te. 2. §-a alapján joga volt a Ma­ gyar Királyi Honvédség országhatáron kívüli bevetésének elérendelésére. A kormány, az Országgyűlés ezt tudomásul vette. 1941. december 6-án Anglia ki­ nyilvánította a hadiállapotot Magyaror­ szággal, Finnországgal és Romániával. December 12-én Bárdossy német és olasz diplomáciai nyomásra bejelentette a hadiállapotot az Egyesült Államokkal. A perben idézett 1928-ban megkötött Briand-Kellog paktum nem tartalmazza az agresszió fogalmának meghatározását és nem ír elő szankciókat, a kötelezettséget megszegő államokkal szemben. Nem ha­ tározza meg a nemzetközi viszályok békés rendezésére alkalmazandó eljárást sem. A szerződéssel szemben éppen az angolok­ nak és franciáknak voltak fenntartásai. A szerződés elismerte az önvédelem jogát és az aláíró államok illetékességét állapította meg, hogy meghatározzák, milyen körül­ mények között folyamodnak önvédelmi háborúhoz. Halmosi Dénes „Nemzetközi szerződések 1918-1945' című könyvében azt állapítja meg, hogy ily módon minden agresszív állam védelmi háborúnak minő­ síthette támadó háborúját is. A népbíróság tehát e szerződések megszegése miatt irat­ ellenesen állapította meg Bárdossy bűnös­ ségét. (Jaszovszky László: Bűnös volt-e Bárdossy László) A népbíróság tehát Bárdossy Lászlót nem­ csak a cselekmény elkövetése idején ha­ tályban nem lévő törvény alapján ítélte el, hanem az általa alkalmazott jogszabályban meghatározott követelmények megszegé­ sével anyagi jogszabályt is sértett, és ily módon a saját maga által megállapított tényálláshoz és minősítéshez képest is tör­ vénysértően szabta ki a halálbüntetést. Bárdossy László miniszterelnök perében a perújításnak a Be. 276. §. (1) bekezdése a/1. alpontjában írt, ill. a Be. 284. § (1) be­ kezdés a) pontja alapján felülvizsgálati eljá­ rásnak a feltételei fennállanak, mert az alapperben figyelmen kívül hagyott, nem értékelt tények és bizonyítékok alkalmasak arra, hogy a vádlott javára kedvezőbb - fel­ mentő - ítélet szülessék, állapítja meg a perújítási kérelem. KELEMEN MIKLÓS �Családi politika Pokorni Zoltánnal, a Fidesz MPP újonnan megválasztott elnökével beszél­ gettem a a párt szegedi kongresszusán. Ismerkedjünk meg a miniszter-párt­ elnökkel a médiában megszokottól kicsit más, személyesebb szemszögből, félretéve egy kis időre a napi politikai kérdéseket. Arra voltam tehát kíváncsi miként látja a világot a férj-családapa... - Ön egy rendkívül elfoglalt ember. Mivel fele­ sége és gyermekei vannak, felmerül bennem a kérdés: hogyan tudja a családi életével öszszehangolni politikai tevékenységét? Kire tud támaszkodni a hétköznapokban? - Feleségemet 1988-ban ismertem meg. Talál­ kozásunk másnapján egy tüntetést szerveztem az akkori oktatási miniszter ellen, és elhívtam oda őt is. O tehát már úgy ismert meg engem, hogy részt vettem valamilyen módon a politi­ kában. Persze, akkor még ez nem játszott olyan nagy szerepet életemben, így sokkal több időt tudtunk egymásra szentelni. Most, már kicsit más a helyzet. Feleségemmel, próbáljuk az időnket a lehető legjobban beosz­ tani. Sajnos én úgy érzem nem találtam meg a magánéletnek, a családnak és a közügyek vite­ lének a teljesen harmonikus egyensúlyát, hi­ szen a politika minden időmet fel tudná szív­ ni. Gyermekeim... ők egy más kérdés. Ok a maguk módján küzdenek, hogy több időt sza­ kítsanak ki maguknak az életemből. Például, néha eldugják a kocsi kulcsát, hogy ne tudjak elmenni, és ehhez hasonló akciókat eszeinek ki. Sokszor mondják, hogy inkább maradjak velük a kertben játszani. A legjobb megoldás az, hogy amikor otthon vagyok, igyekszem maximálisan feléjük for­ dulni. Ilyenkor nincs újság, nincs telefon, még a tévé antennája is ki van húzva. Ezzel renge­ teg időt lehet megspórolni. Tehát megpróbáljuk azt, hogy nemcsak egy­ más mellett pihengetünk, hanem próbálunk a másikra is odafigyelni. - Érdekes amit a tévé „használatáról” mon­ dott. A gyerekek mit szólnak ehhez? - A televízió kiiktatásnak több fokozata volt. Kezdetben még néztük, aztán amikor a na­ gyobbik már a reklámokat is meredten bámul­ ta, akkor rájöttünk, hogy ez nincs rendben. Második fokozatként már csak a mesefilmek játszották a főszerepet a tévézéskor, de amikor már húszadszor néztük a Futrinka utcát és tár­ sait, akkor úgy gondoltuk, hogy ez sem annyi­ ra kívánatos. A kisgyereknek a készen kapott kép túlságosan lenyűgöző, olyan, mint a fel­ nőttnek a narkotikum. Nem kényszeríti rá a gyermek fantáziáját az alkotó munkára, ami mesehallgatásnál egy nagyon fontos intellek­ tuális teljesítmény, másrészt egy nagyon fon­ tos lelki gyógyszer is. Hiszen a gyerek, amikor a hétfejű sárkányt elképzeli, akkor egyben a sa­ ját konfliktusait fel is dolgozza. Tehát nagyon fontosnak tartom a meseolvasást, talán a fejből mondott történetek még hatásosabbak. Min­ den szülőnek, pedagógusnak csak a figyelmé­ be tudom ezt ajánlani. - A televízió híreit azért megnézi? - Késő este miután az antennát visszahangol­ tam és lehalkítottam a készüléket meg szok­ tam nézni a híreket. De egy óra ebből éppen elég. - A gyerekeinél maradva. Mennyire tartja fon­ tosnak a nevelésükben a keresztény értéke­ ket? - Ezt a nevelés lényegének tekintem, ami nem csupán a hittanórákon kell hogy megjelenjen, hanem minden esetben a hétköznapokban is. Ez egy kisgyerek esetében könnyebb, amikor már nagyobbak, és elkezdenek ráeszmélni a világ dolgaira, akkor már jóval nehezebb. Itt is a családnak, és a közvetlen környezetnek van nagy felelőssége... - A mai társadalom, sajnos igen elanyagiasodott. Véleménye szerint, miként lehetne a most felnövekvő nemzedéket kicsit más irányba terelni? - Igen, ez egy rendkívül fontos kérdés. A mai ember valóban a „dolgokban” látja a saját bol­ dogságának a megvalósulását, nem az emberi dimenziókban, emberi kapcsolatokban keresi azt. Sajnos a „átlag” családokon belül is leké­ peződik ez, amikor megvesszük a drága mű­ anyag autót, és rózsaszín Barbie babát, ahe­ lyett, hogy közösen néznék diafilmet, vagy fogócskáznánk egy jót... Persze a gyerek nagyon örül az új játéknak, vele van, de később már keveset játszik vele. így bizonyos értelemben mi magunk neveljük rá őket, hogy a dolgok birtoklása a fontos, és nem a cselekvés, a tár­ gyakon keresztüli kapcsolatteremtés ember és ember között. Egy nagyon érdekes óvodai programmal talál­ koztam, a .játékszermentes óvoda’ a neve. Csak fa, papír, textilanyagok vannak, és a fröccsöntött tárgyak a kukában landolnak. Kis idő eltelte után a kicsik elkezdenek egymással kooperálni, közösen felhasználni és létrehozni ezekből az alapanyagokból dolgokat. így ezer­ szer többet tanulnak meg a világról, magukról, a többiekről, a másik iránti részvétről, a szoli- daritásról, és ezen keresztül a becsületességről, a tisztességről. Tehát nem kell nekik feltétle­ nül megtanítani, hanem maguktól teszik ezt. Azt gondolom, nagy szerepünk van ebben, nekünk nevelőknek, szülőknek, hogy a világ értékrendje, miként alakul. - Tegyünk egy kilencven fokos fordulatot. Ha kinyitjuk az idegen szavak szótárát, ajides címszó alatt többek között a “hit” szót talál­ juk. Az Ón személyes életében mit jelent a hit? - Ez egy nagyon nehéz kérdés... Azt gondo­ lom, hogy a hit az élet meghatározó része, így az én életemé is, a személyesen megtalált hit, ami nagyon fontos számomra. Ez egy ki­ csit tautologikus, de ezt ki kell hangsúlyozni. Tudom, hogy a hit adomány, nem magunk vívjuk ki, de erőfeszítést kell tennünk érte. Magunk egyéni életében a saját hitünket kell elnyernünk, megtalálnunk, vagy kivívnunk, és nem pusztán beleszületnünk és a tanítók­ tól készen kapnunk. Ahogyan a tradíció is csak akkor nem korlát, ha magunkévá tudjuk tenni és tudjuk saját életünket formálni vele, akkor lesz tápláló energiává, és nem pedig a szabadságunkat gátoló előírássá. Tehát azt gondolom, hogy saját ösvényünkön kell el­ jutnunk oda, hogy elnyerjük azt a lehetősé­ get, hogy ránk találjon. Ez egy olyan dolog, amiben személyes viszonyt kell kialakítani, amit csak egyéni úton lehetséges. Én így gondolom, mert így éltem át. Persze ez nem­ csak rajtunk áll... - Köszönöm szépen a válaszait. ERHARDT ÁGOSTON kilencedik oldal �A facér vizsgázó — az esetleges hasonlóság nem a véletlen műve — Veszélyes gyerek. 1-2 hétig nem mozdul ki a lakásból nincs idő és nincs kiért. A randi-hiányos állapot sokakat az igénytelenség hatására taszít. Az otthon úgyse lát senki elve alapján önmaguk elhanyagolása szélsőséges esetekliez vezethet. Na, de lássuk a testi romlás egyes szintjeit! LEVELI Itt még 10 életponttal rendelkezik a vizsgázó, testileg és szellemileg fitt, nagy erőbedobással veti bele magát a tanulásba. Körme ápolt, lába puha, tehát az esztétikai-vizuális funkció itt még kielégítő. 6 életpont időtakarékossági okokból este fürdés nélkül feküdt le (természetesen egyedül). A majd reggel zuhanyozom exeptio mindennapossá válik. A fiúknál állandósul a borosta, a lányok hasonló okokból csak hosszú nadrágban nyomják otthon, lassan-lassan az előbújó hónalj kutya miatt persze az ujjatlan felsők is kerülendők. A haj zsíros (a megmosási idő 4-5 tétel memorizálására fordítódik). Fogmosás csak akkor, ha már a vizsgázó is érzi a heti menüt a levegőben (bár csökkentett intenzitású szuszogással még 1-2 napig húzható a dolog). T CXrCT 1 .tXJOVJ cJm 's *' í. 2 életpont tanulás gőzerővel. A WC fokozott használata figyelhető meg, mert ez biológiai szükséglet, jogosan kihagyott idő, a szülő nem szólhat a tanulás elhanyagolása miatt. A budiban eltöltött időtartam is egyre hosszabbodik, végre lehet álmodozni, tervezgetni, pl. a haj rasztásítását, ami egyébként ekkorra már majdnem be is következett, a körszakáll, kecskeszakáll stb. variációk is előtérbe kerülnek. A mediterrán típusú lányok arcszőrzetüket illetően már a kvázi-Tom Selleck kategóriába sorolandók. A korporális amortizáció mellett jelentkeznek a pszichológiai, mentális tünetek is: 1. Kommunikációs zavarok 2. Heves érzelmi kitörések 3. Idült dalolási hajlam A kommunikációs zavarok a bezártság, az embertársaktól való szeparáltság következményei. WARNING! Láncszerű folyamat indulhat el: tanulok egyedül tanulok egyes szám első személy itthon nincs senki nem beszélnek velem be vagyok zárva a szobába nincs kiút nincs hang nincs zaj nincs tér nincs semmi csak semmi van van van .. - miért élünk, mivé leszünk? így ahelyett, hogy a primitív tételt tanulná, a buddhizmusra való áttérés és az élet mint olyan kérdései foglalkoztatják. Az érzelemkibocsátás irányai: &#61623; eddig közömbös, ill. megvetett testvér felé &#61623; utált szomszéd felé &#61623; elhanyagolt háziállat felé Fogadjuk el, hogy a vizsgázó, aki eddig le sem sajnálta az öccsét-húgát, hirtelen érdeklődővé válik az óvodában, iskolában történtek, kapott jegyek, menzai ebéd minősége stb. iránt, készségesen felajánlja a testvér házi feladatának megoldását mindezt persze azért, hogy a már nem is foglalkozhatok a saját tesómmal?! vád stipulálásával alibit teremtsen a lógásra. Ilyenkor még a lepcsesszájú Margit nénivel is órákig hajlandó lenne cseverészni a közös költségek emeléséről, valamint a házban lévő biciklitároló svájci kilós turkálóvá alakításáról. A tizedik oldal kutyák, macskák is több törődést kapnak, de ez azért nem fajul odáig, hogy a vizsgázó az almot is kitakarítsa, méltósága - vizsgaidőszak ide vagy oda - ennyire nem csorbulhat. A dalolási kényszer tanulmányozásán keresztül felvázolhatjuk a vizsgázó zenei korszakait, sőt, kis odafigyeléssel leleplezhetjük elfojtott, látens vonzódását is olyan előadókhoz mint Britney Spears, Enrique Iglesias vagy az N’Sync. Az éneklés feszültséglevezető hatását pszichológiai szakvélemények támasztják alá, de nem kell ilyen messzire mennünk, elég a fürdőszobáig. A fül ajtóra való helyezése elhagyható, hiszen a vizsgázó üvöltve próbálja meghallani Tarzan-szerúen elcsukló hangját a csobogó víz elnyomása alatt. Ilyenkor egyfajta zenei ovulációnak lehetünk fül tanúi: ahogyan a csecsemő is a legelőször hallott hangokat ismétli, úgy a szellemi szintjét tekintve szintén infansnak minősülő vizsgázó is az általános iskolai kezdetektől építi fel repertoárját, s jut el az egyetemi évek nagy kedvenceihez. Lányoknál a Take That EAST 17 Whitney Houston Lighthouse family All Saints vonulat dominál, míg fiúknál a Metallica - Cypress Hill, Nine Inch Nails, REM, U2 zúzóstól a letisztult hangzásig tart ez a folyamat, melynek vége nemre való tekintet nélkül a 80-as évek magyar-csehszlovák rajzfilmzenéinek harsány skandálása. Pl.: A nagy ho-ho-hohorgász orrhangon való interpretációja a kád szélének ütemes csapkodásával kísérve (természetesen a zuhanyfejet használva mikrofonként). Jótanács: A vizsgázót ilyenkor nem szabad bántani, rá becsmérlő megjegyzéseket tenni. Már ő is kezdi elhinni magáról, hogy őrült, mi ezt tovább ne tetézzük! 1 életpont vegetatív funkciók (inhale-exhale). ösztönlény szintjére süllyedés. Tövig rágott köröm, betonkemény sarok. Szőr-terület: Fiúknál Robinson Crusoe-arc (csak keskeny szemnyílás alapján azonosítható a vizsgázó). Lányoknál, ami a bikini-vonalat illeti, a vonal már sávvá, sőt sztrádává erősödik. Rossz testtartás, Derrick-szerűen táskás szemek. Ne lepődjünk meg a sarokban tanyázó mozdulatlan kupac láttán, az maga a vizsgázó. Ilyenkor a saját asztala már mély undorral tölti el, ezért mindenütt tanul (konyha, kád, erkély), csak ott ne kelljen. Fordított arányosságban áll egymással a vizsgázó tárgyi tudása és a mindennapokhoz kapcsolódó kulturális szintje: latinul már folyékonyan beszél, ugyanakkor IQ-high brazil sorozatok függésébe kerül. Perverz örömmel tölti el, ha két tétel között megtudhatja, hogy ki is Maria Juanita valódi anyja. ;\-LEVEL 5-A' a vizsga napja A lányok hosszú idő után először, ismét vadul nyúlnak makeup szettük után, a fiúk könyékig merülnek a zselés tégelyekben. A szana-széjjel nyűtt mackóalsót és fényes pink latexnadrágot élére vasalt öltöny és kiskosztüm váltja fel. És a vizsgázó megint embernek érzi magát. Legalábbis addig, amíg a vizsgáztató hagyja. . MÁNDICS BOTOND �S7'’ Rózsás János - Gulag lexikon (... és ami mögötte van.) Hogy mi van mögötte? Természetesen a RENDSZER. Igen, így csupa nagybetűvel. A kommunizmus bűnös rendszere. A XX. század legnagyobb totalitárius hatalma, amely nemcsak működésének idejével múl­ ta felül a nácizmust, hanem áldozatainak számát tekintve is messze túllőtt azon. A legóvatosabb becslések is 80 millió ember haláláról szólnak, míg más elismert francia történészek egyenesen 100 millióra teszik az elhunytak számát. Ehelyütt nem kívánok szólni a vörös terrorról, a katini mészárlás tragédiájáról, ahol több mint 4 ezer lengyel katonatisztet lőttek főbe. Tettüket a szovjet vezetés évtizedekig tagadta, és e bűn elköve­ tésével a nácikat bélyegezték meg. Nem kí­ vánok szólni a Laokaj - börtönegységeiről, ahol kínaiak milliói pusztultak el nyomorú­ ságos körülmények között. S nem kívánok szólni arról a Kambodzsáról, ahol a halál­ büntetés Pol Pót idejében bevett, és min­ dennapos dolog volt, s ahol a halálosztás mindenféle eljárás nélkül- kormányzási módszernek számított. Talán sokan nem tudják, hogy az 1970-es évek elejének Kam­ bodzsájában az éhínség oly mértékben tom­ bolt, hogy sokan - végső elkeseredettségük­ ben- kannibalizmusra adták fejüket. Súlyos oldalakat lehetne megtölteni a ha­ sonló bűnök felemlegetésével. E felsorolás még csak meg sem kísérli feltárni mindazo­ kat a gaztetteket, amit a kommunizmus számlájára lehetne írni. E hatalmas tényfel­ táró munkát már megkísérelte véghezvinni A kommunizmus fekete könyve című nagyszerű mű. A könyv végén (megannyi szörnyűség után) csupán egy egyszerű kér­ dést tesznek fel a szerzők: Miért? Amennyi­ re egyszerűnek tűnik a kérdés, annyira ne­ héz rá a válasz. Erre igazából nem is lehet ésszerű magyarázatot adni. Gondoljunk az 1932-33- as nagy éhínségre a szovjet blokk­ ban, melynek következtében 6 millió ember halt éhen, miközben tizennyolcmillió má­ zsa gabonát exportált külföldre a szovjet kormány. Miért? Azért, hogy fedezni tudják az „iparosítás szükségleteit”. Egy állam a né­ pe ellen. Nem véletlen, hogy XI. Pius pápa még a 11. világháború kitörése előtt a náciz­ mus mellett a kommunizmust is megbélye­ gezte. (Divini Redemptoris, 1937. március 19.) Ilyen ismeretek birtokában hihetetlen­ nek tűnhet az, hogy még ma is vannak olyan országok, amelyeket a kommunizmus esz­ mevilágának hatása alatt kormányoznak. Pe­ dig mindannyian tudjuk, hogy léteznek ilyen országok. Például Kína, Észak-Korea, Kuba, Laosz, és Vietnam. Tanú rá a XX. szá­ zad, hogy a kommunizmus nem más, mint vörösre mázolt fasizmus. A Gulag lexikon szerzője- Rózsás János- 9 évet töltött különböző szovjet munkatábor­ okban. Összesen hat láger poklát járta végig. A- Gulag (Lágerek Állami Főhatósága) egy 1934 júliusában felállított intézmény nevé­ nek rövidítése volt, melyhez közel 40 ezer kényszermunkatábor igazgatása tartozott. Az 1950-es évek eleje volt - ha szabad így mondani- a Gulag szigetcsoport “fényko­ ra”. Egy időben legalább 10-12 millió rab is sínylődött ezekben a táborokban. Ennek a hatalmas embertömeg adminisztratív nyil­ vántartása roppant nagy szervezet működé­ sét tette szükségessé. 1953-ig 25-30 % kö­ zött volt a táborok női rabjainak az arány­ száma., dacára annak, hogy az 1949-ben meghirdetett részleges amnesztia hatására 84 200 kisgyermek és nő szabadulhatott. Ezt a »•.meglepő” döntést a Gulag vezetői úgy^ kommentálták, hogy nem akartak „dedóóvodákká” változott munkatáborokat. Az igazi megkönnyebbülést Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála jelentette, Berija ezt követően három hét múltán közkegyelmet hirdetett, s így 1 200 000 rab nyerte vissza szabadságát. (Sztálin egyébként máig Buda­ pest díszpolgárai közé tartozik...) Rózsás János 1944 karácsonyán esett szovjet fogságba alig 18 évesen, mint katonai szol­ gálatra mozgósított levente. A levente-in­ tézmény létrehozását a magyar kormány az 1921-es Lili.- as törvénycikkel rendelte el. Ennek célja az volt, hogy munkabíró és edzett ifjúságot neveljenek a haza számára. Ezzel próbálta kompenzálni a magyar állam az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke­ szerződés azon megalázó passzusát, amely a nevetségesen csekély 35 000 főben korlá­ tozta a magyar hadsereg létszámát. Mindezt akkor, amikor az ellenséges kisantant álla­ mok a szomszédságunkban több mint fél­ milliós békelétszámú hadsereggel rendel­ keztek. A 11. világháború vége előtt mozgó­ sított igen gyatrán felszerelt 15-20 éves fia­ talokat ítélt el javarészt a szovjet törvény­ szék, mint háborús bűnösöket. Ezeken a sokszor tolmács nélküli színjátékszerű pe­ reken jóformán a véletlenen múlott az, hogy ki kapott 10-25 évig terjedő munkatá­ borban letöltendő büntetést, s kit ítéltek ha­ lálra. Jelen könyv szerzőjével is úgy tudatták éveinek számát, hogy az ujjain mutatták meg neki. 1953 telén térhetett csak haza, és ő azon kevesek közé tartozik, akinek azt is sikerült elérnie, hogy 1962-ben a Szovjet­ unió Legfelsőbb Bírósága bűncselekmény hiányában rehabilitációban részesítette. Mondhatnánk, hogy sovány vigasz, de ak­ kor is elengedhetetlen fontosságú egy olyan ember számára, aki ártatlanul raboskodott hosszú éveken keresztül. A Gulag kényszermunkatáboraiban 100 ezer magyar honfitársunk raboskodott, és lelte halálát valahol a végtelennek tűnő szovjet földön. Ebben a kötetében a szerző közel 4000 magyar sorsot kísérelt meg föl­ tárni tíz éves kitartó, szívós munkával. Mű­ ve az emberi tragédiák kelléktára. Kevésnek tűnhet ez a szám az egészhez viszonyítva. Talán csepp a tengerben. Lehet, hogy így van, de ezek az emberek legalább név sze­ rint meg vannak örökítve, nem úgy, mint több ezer társuk, akiknek periratai ma (ha egyáltalán készült ilyen) most is a KGB irat­ táraiban porosodnak. Ezeket máig nem tár­ ták föl a nyilvánosság előtt, és ennek meg­ történte nem is várható belátható időn be­ lül. Véleményem szerint egy kollektív reha­ bilitációval valamiféle elégtételt lehetne nyújtani az elhunytak számára, vagy leg­ alábbis a hozzátartozóiknak. Persze lehet, hogy nincs igazam, és ennyivel nem lehet ezt a bűnt, ha formálisan is, de jóvátenni. Sokan mondanák, hogy hagyjuk a múltat, ne tépjük fel a régi sebeket. Nem tudom, de nem is én fogom eldönteni. A szerző úr tavaly tartott nagysikerű elő­ adást az egyetemünkön. Igazán művelt és rokonszenves embernek ismerhette meg őt a hallgatóság. Tudott gyűlölet és megvetés nélkül beszélni az akkori szovjet vezetésről, úgy, hogy az ifjúságából gaz módon elloptak 9 évet, és még így is szerencsésnek mond­ hatja magát, hogy egyáltalán élve haza tu­ dott kerülni. Nyugodtan és tényszerűen be­ szélt az élményeiről, azt viszont a lelkünkre kötötte, hogy a magyarok tízezreit, akik a Gulagon szenvedtek, és haltak meg, azokat sohasem felejtheti el a magyar nemzet. Hát nem is fogjuk! Rózsás úr egy korábbi nyilatkozatában így fejtette ki hátralévő életének meghatározó feladatát: „Az én munkám az, hogy lerom­ boljam a szovjet hős mítoszát!” Úgy legyen! SZABÓ VIKTOR tizenegyedik oldal �A történelmi Magyarország nemzetiségei 5. Bár a 19. században többször is megkísérelték a nemesség visszaszerzését, de sikertelenül, hisz a szlovákok túlnyomó többsége - mint ezt már említettem - jobbágysorban élt. Nem utolsó­ sorban, talán gyengeségük miatt rászorultak a csehek támogatására, és természetesen, ahogy ez lenni szokott, megindult az eredetkutatás is. Ezek tartalmaznak igen hasznos ismereteket is, például azt, hogy már Nagy Sándor is beszélt szlávul, nem is akárhogyan, őseik közé tartozik többek között Noé fia vagy Szent Jeromos, és már Pál apostol is prédikált nekik. Megtalálták újra a Nagymorva Birodalmat, ami nem gond, mert valóban létezett már a honfoglalás idején is, a baj csak határainak kijelölésénél volt. In­ kább a Kárpát - medence északkeleti vidékén terült el, a mai Brno - vagy ha jobban tetszik Brünn - környékén, ők azonban pár száz kilo­ méterrel délebbre tolták és jelölték ki széleit. Ez a felfedezés viszont erősítette a szlovák kisebb­ ség származásbeli hitét és összetartását, amire már régen szükségük volt. A vallási megosztottságot is orvosolni kellett, így egységesíteni akarták a szlovák nyelvet. A mozgalom fíklyaliordozója Anton Bemolák volt, akit a csehek és az evangélikus szlovákok .magyarbarátnak” bélyegeztek azért, mert a törté­ nelmi Magyarország formán és területein belül gondolkodott. A nyugati szlovák nyelvjárást pró­ bálta bevezetni, ennek folytatásaképpen pedig el­ határolódni a cseh és a magyar néptől is. Ha a 19. századi szlovák nemzetiségi mozgalomról beszé­ lünk, fontos megjegyezünk Jan Kollár nevét is. aki 1821 - ben egy cikkében elítélte az ún. ,ma- bán Túrócszentmártonban összegyűltek küldöt­ teik, és újra megfogalmazták már megszokott követeléseiket, ezen felül pedig egy északon fek­ vő szlovák terület kialakítását is „tervbe vették”. Persze az országgyűlés ezt elutasította, az 1867 es kiegyezés pedig arcul csapta nemzetiségeket, az egy évvel később született nemzetiségi tör­ vény szintén. Elég ha annyit mondok ezzel kap­ csolatban, hogy nem adott politikai jogokat a szlovákoknak sem, ez pedig tovább növelte az egymás iránti bizalmatlanságot és az ellenséges­ kedést. Tisza Kálmánnak az az 1874 - i intézke­ dése is tovább szította az indulatokat, mely há­ rom szlovák gimnáziumot, és a szlovák kultúra központjának tartott Matica Slovenskát is bezá­ ratta, mivel ott „pánszláv irányú politikai izgatá­ sokkal foglalkoznak”, és magyarellenes művek kiadásával foglalkoznak. De a magyai’ kormány nemzetiségi politikájával kapcsolatban elég azt megjegyezni, hogy a szlovák népiskolák száma 1880 és 1913 között 1716 - ról 365 - re csökkent. Azonban a 20. századra nemzetiségi mozgalmuk már sem a tömegekre, sem a kö­ zéposztályra és az értelmiségre nem volt ko­ moly hatással. A Szlovák Nemzeti Párt, mely a mozgalom vezetőit tömörítette, akaratán kívül elszigetelődött. Idén tehát eddig tudtam eljutni, egy vizsgaidőszak és egy nyári szieszta után - ha minden a terveknek megfelelően halad ugyanezeken a lapokon találkozunk, eljutva egészen Meciarig és státusztörvényig. gyarosítást”, persze nyelvi szinten. Ugyancsak megjelent a pánszlávizmus eszméje, melyben központi szerepet kapott az „orosz segítség” (ez meg is jött, csak több mint száz évvel később, és nem tudom ki járt jól vele...), bár senki nem gondolt politikai beavatkozásra. Központjuk Po­ zsonyban volt, és egyre jobban és erősebben kö­ tődtek a csehekhez, amit már nyíltan meg is val­ lottak. A folyamat tehát elsősorban kulturális jel­ legű volt, ami a szlovák nyelv és nemzet megerő­ södését hozta. Ezzel azonban senkinek nem volt semmilyen gondja, hiszen a cél a szlovák közös­ ség fennmaradása volt. A magyar szabadságharc kitörése után 1848. májusában Liptószentmiklóson gyűltek össze a szlovák nemzetiségi mozgalom vezetői. Tizennégy- pontban követelték az anyanyelv az élet bármely területén szabad használatát, persze önkormányzatot is, saját iskolákat, saját felsőfokú intézményt, zászlót, gyülekezési - és választójo­ got stb. Erre azonban a magyar kormány elfoga­ tóparancsot adott ki vezetőik ellen, akik Csehor­ szágban találtak menedéket. Tehát a magyar for­ radalom ellen fordult szlovákok üres kézzel me­ hettek haza, hiszen az osztrákok sem támogatták őket, ezt bizonyig a a Ferenc József által 1849. március 4-én kiadott oktrojált alkotmány Bár a Szemere - kormány 1849. júliusában még új nemzetiségi törvényt alkotott Szegeden, már ké­ ső volt. A nemzeti gyűlölködés tömegessé vált. Az Alexander Bach nevével fémjelzett kor szinte mindenhol ellenszenvet keltett az osztrákokkal szemben, a szlovákok „mégsem kértek a magyarok barátságából”. 1861. júniusá- VINCZE SZABOLCS 81 éve... Nyolcvanegy éve, 1920 júniusában hoza- # ... tott meg a döntés Trianonban, mely Ma­ gyarország területének és népességének kétharmadát más országoknak juttatta. ÍC ‘Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról - arról, hogy aki- B nek levágták a kezét és lábát, sokáig érzi B még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. S Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Er- ® dély, és ezt: Kárpátok - meg fogod tudni, m mire gondoltam.” - írta egykor Karinthy n Frigyes. Az azóta is fájdalmasan sajgó seb- K re emlékezünk Babits Mihály versével, melyet az első bécsi döntés után írt, vala- S mint Padányi Viktor visszaemlékezésével. B Babits Mihály: Áldás a magyarra Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik. A haza, a haza egyenlő volt mindig ezer év óta már, és mindig az marad, mert nem darabokból összetákolt darab: egytest a mi hazánk, eleven valami! Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani. Máskor is hevert már elkötözött tagokkal. Zsibbadtan áléit a balga erőszakkal. De mihelyt fölengedt fojtó köteléke, futni kezdett a vér elapadt erébe. Visszakapta ami soha el nem veszett. Nagyobb nem lett avval. Csak egészségesebb. Lám, igaz jószágunk visszatér kezünkre, bár a világ minden fegyvere őrizze. Mert erős a fegyver és nagy hatalmasság. tizenkettedik oldal - B; de leghatalmasabb mégis az igazság. Útja, mint a Dunánk és csillagok útja: nincs ember, aki azt torlaszolni tudja. Él a nagy Isten és semmise megy kárba. Magyarok se lettünk pusztulni hiába, hanem példát adni valamennyi népnek, mily görbék s biztosak pályái az égnek. Ebből tudhatod már, mi a magyar dolga, hogy az erős előtt meg nem hunyászkodna. Erős igazsággal az erőszak ellen: így élj, s nem kell félned, veled már az Isten. Kelnek a zsarnokok, tűnnek a zsarnokok. Te maradsz, te várhatsz, nagy a te zálogod. Zsibbad a szabadság, de titkon bizsereg, és jön az igazság, közelebb, közelebb... 1938. nov. 2-6. sorok írója 14 éves fiú volt és negye9? dikes gimnazista akkoriban. Tíz órakor növénytan-óra kezdődött, és Kovách Demjén tanár úr magas, szikár alalga pontosan je­ lent meg az ajtóban, mint mindig. Felment S a katedrára, beírta az osztálykönyvet, de I nem kezdte el a feleltetést, mint szokta, hai nem lehajtott fővel meredt maga elé egy ! hosszú percig ... és akkor megkondultak a P harangok. Kovách Demjén tanár úr felállt, odament a térképtartóhoz, kivette a térkéH pet, amelynek felső sarkában akkor még ez ’ ■< a név állt: „A Magyar Szent Korona Orszá, gainak Politikai Térképe”, és felakasztotta a térképállványra, s mindezt egyetlen szó nélkül, aztán megállt előtte, kissé oldalt, hogy ne takaya el előlünk és nézte, olyan arccal, olyan leírhatatlan lágy kifejezéssel, amílyt mi még soha sem láttunk száraz és örökké szigorú arcán. Mi halálos csendben néztük a térképet és az előtte álló, szürkülő h^ú cisztercita papot, amint feje egyre lejjebb esett a mellére és a kívül­ ről behallatszó harangzúgás által méginkább ki­ mélyített csendben inkább magának, mint ne­ künk, ennyit mondott: „Consummatum est”. Ötvennégyen voltunk, ötvennégy tizennégyéves magyar fiú. A golgotha utolsó szavai után nem bírtuk tovább, leborultunk a padokra és elkezd­ tünk sírni. Odakint kongtak a harangok. Nagymagyarország keresztrefeszítésének napja volt, 1920. Június 4., péntek.'99 PADÁNYI VIKTOR �I Vedd és olvasd! Németh Adám rovata Keleti kapcsolatok 'Szent István ortodox kanonizációja Egyetemünk díszdoktorává avatta Bartholomeosz konstantinápolyi pátriárkát, akinek nevéhez fűződik Szent István kirá­ lyunk ortodox kanonizációja. Államalapító ki­ rályunkat 2000. augusztus 20-a óta, vagyis amióta I. Bartholomeosz Angelo Sodano bí­ boros, pápai legátus jelenlétében, a Szent Ist­ ván Bazilika előtti ünnepi nagymise keretében bejelentette a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Szent Szinódusának határozatát, görögkeleti egyház is szentként tiszteli. avatták Ugyanekkor szintén szentté Hierotheoszt, az akkor még pogány Magyar­ ország első ismert bizánci hittérítőjét, aki a mai Erdély területén tevékenykedett. Bár a konstantinápolyi pátriárka nem az „ortodox egyház pápája”, de tekintélye révén az összes önálló görögkeleti egyház is elismeri ezt a lé­ pést, így a moszkvai partiarchátus is, amelyhez a Magyar Orthodox Egyház tartozik. A díszdoktorrá avatás kapcsán újra szembesültünk azzal a mulasztással, hogy, sajnálatos mó­ don, Szent István háromnegyed évvel ezelőtti ortodox kanonizációja nem kapott megfelelő visszhangot Magyarországon. Kis merészség­ gel értékelhetjük a keleti és a nyugati keresz­ ténység közeledéseként is a lépést, de az bizo­ nyos, hogy a 20. században meginduló öku­ menikus törekvések egyik jelentős eseménye volt. Ez előreviheti a két egyház békés párbe­ szédét, és ezért egyházpolitikailag nem elha­ nyagolható fegyvertény. Ugyanakkor rávilágít egy érdekes, kevéssé is­ mert szempontra első szent királyunk mun­ kásságának megítélésében. A középiskolai tan­ könyvek állításai, miszerint István beintegrálta Magyarországot a nyugati keresztény kultúr­ körbe, csak erős csúsztatással fogadhatóak el. A behívott nyugati térítők mellett folyamato­ san dolgoztak a délről-délkeletről érkező bi­ zánci misszionáriusok is. Szent Adalbert, akit az István-hagyomány az ifjú Vajk lelkiatyjának és bérmakeresztapjának tart, egy római, orto­ dox rítusú kolostorban, a Szent-Elek kolostor­ ban élt sokáig. Vagyis az akkor még hivatalosan egységes, bár egyre jobban megosztott keresz­ ténység mindkét ága élt és dolgozott a korabeli Magyarországon, a későbbi ellenségesség minden felfedezhető jele nélkül. István hozzá­ állását jól mutatja az a tény is, hogy Imre her­ ceg felesége is bizánci hercegnő volt. Kevesen emelik ki, hogy az Árpád-ház hagyományosan jó és élénk, gyakran rokoni kapcsolatban állt Bizánccal, sőt a görögkeleti egyház Árpád-há­ zi szentjeit gyarapítja Szent László Piroska ne­ vű lánya, akit apja császárnénak adott Bizánc- ba, és a dinasztia szent életű nőtagjainak sorá­ ba tartozik. Mindezek jelzik, hogy nem hagy­ hatjuk figyelmen kívül a keleti kereszténység hatásait frissen alapított országunk életében, külkapcsolataiban és művelődésében. De ha csak koronázási jelvényeinkre pillan­ tunk, láthatjuk a középkori Magyarország erős ortodox kapcsolatait. A Szent Korona alsó ré­ sze Komménosz Mánuel bizánci császár aján­ déka, a palástot a veszprémvölgyi görög rítusú kolostor apácái hímezték. A Magyarországkompország szinte közhellyé váló szerepét így értelmezhetnénk a keleti és a nyugati keresz­ ténység közötti összekötő szerepnek is, amire történelmi hagyományaink predesztinálnak minket. PHILIPPOVITS ZSÓFIA X Pázmány Péter Katolikus Egyetemen ' áiszáoktorrá avatták I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkát Budapest: Április 25-én délelőtt ünnepélyes egyetemi tanácsülésen Itták díszdoktorrá I. Bartolomaiosz pátriárkát a katolikus egyete­ men. Az ünnepi aktuson jelen volt Karl-Josef Räuber érsek, pápai nuncius, az egyetem veze­ tősége és tanári kara, valamint a magyar kato­ likus püspöki kar több tagja is. Az ünnepséget Seregély István érsek, az egye­ tem nagykancellárja nyitotta meg, majd Erdő Péter püspök, rektor üdvözölte a pátriárkát és a megjelenteket. Mint mondotta, az egyetem nagy tisztelettel tekint őszentsége I. Bartolomaioszra, mint olyan személyiségre, aki elkötelezettje a keresztény egység megterem­ tésére irányuló törekvéseknek, és a teremtett világ jogrendje és ökológiája védelmének. Laudációjában Radnai József dékán ismertet­ te I. Bartolomaiosz életútját, egyházi és tudo­ mányos pályáját. Az ökumenikus pátriárkát András apostol 270. utódának, és az egész vi­ lágon élő 300 millió ortodox keresztény szel­ lemi vezetőjének nevezte, aki 1991 novem­ ber 2-i pátriárkaként történt trónra lépése óta fáradhatatlanul törekszik az ortodoxia egysé­ gére, a keresztény egységre, és a vallások kö­ zötti toleranciára, és aki a béke az, igazságos­ ság, a szolidaritás közvetítője a világban, és a környezetvédelem egyik fő szószólója. Utób­ bi tevékenységéért „zöld pátriárkának” is ne­ vezik sokan. A díszdoktori oklevelet Erdő Péter, a Pázmány Péter emlékérmet pedig Seregély István nyújtotta át. Bartolomaiosz pátriárka beszédében feleleve­ nítette a történelmi örökséget, a bizánci és ma­ gyar kapcsolatokat (Id. Kanonizáció c. írásun- kát), azt hogy a magyar nép szeretettel fogadta be a történelem során bevándorolt görögöket, egészen a XX. századig bezárólag. Híd szere­ pet töltött be ez az ország Kelet és Nyugat kö­ zött mondotta. Ezután hangzott el I. Bar­ tolomaiosz a Szent kánonok szótériológiai ér­ telmezése című értekezése. I. Bartolomaiosz április 24-én érkezett Buda­ pestre. Fogadásán a repülőtéren megjelent Karl-Josef Räuber érsek, Semjén Zsolt állam­ titkár, Balog Zoltán egyházügyi főtanácsadó. A pátriárka 4 napos látogatása során egyházi és állami vezetőkkel találkozott, Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntette ki. SBartolomaiosz pátriárka életútjának I főbb állomásai 1940. február 29-én született Törökországban, Imbros szigetén. Ortodox teológiai tanulmá­ nyokat Chalkiban, az ökumenikus patriarchá­ tus teológiai karán folytatott. 1963. augusztus 13-án szentelték diakónussá. 1963-68. között katolikus teológiai posztgraduális tanulmányo­ kat folytatott Rómában a Gergely Egyetem Ke­ leti Intézetében. 1968-ban ugyanott az egyház­ jog doktorává avatták, doktori értekezésének cí­ me „A szent kánonok és a kánoni rendelkezé­ sek kodifikálása az ortodox egyházban” volt. Tagja a Krétai Ortodox Akadémiának, tiszteletbeli tagja a bécsi Pro Oriente alapítványnak Díszdoktora többek között az athéni, bostoni, moszkvai, londoni, párizsi, louvain-i, edin­ burghi, thessaloniki, bécsi, grazi egyetemnek, a varsói és az eperjesi ortodox akadémiának. 1972-1990-ig az ökumenikus Pátriárkái Iroda igazgatójavolt. Püspökké 1973-banszentelték, Philadelphia metropolitája címmel. 1990-ben Calcedoni metropolita lett. 1991. október 22-én választották meg ökume­ nikus pátriárkának, I. Dimitrios halála után. Felszentelése 1991. november 2-án történt. Primus inter pares Az ortodox egyházak (14 autokefál és 2 auto­ nóm) közösségén belül a konstantinápolyi egyház, az ökumenikus patriarchátus az első egyház. A konstantinápolyi pátriárka tehát, akinek széklielye Konstantinápolyban (Isz­ tambul) van, az első a pátriárkák és az érsekek között. Meghatározott szolgálati feladatai és jogai vannak az összortodoxia tekintetében. MK tizenharmadik oldal �A rockzene Pázmányos védőbástyái Beszélgetés a legendás Legis Actio zenekarral A Legis Actio története immár véglegesen összefonódott egyetemünk történetével. Az idén ötéves zenekar mindannyiunknak okozott már felejthetetlen zenei élményt. Aki­ nek meg nem, az magára vessen! Az elmúlt fél évtizedre tekintett vissza munkatársunk a zenekar tagjaival folytatott beszélgetés során. Jelmagyarázat: Élő Gábor-É.G., Lacsny Márton - L.M., Gebe Zoltán - G.Z. és Élő Péter - É.R ' 1 ■ - E.P: Csak rock, de azon belül minden megtalálható, a Tankcsapdától Elvisig. Támadást indítottunk a gép’ zene ellen! Általában olyan számoí kát játszunk, amelyeket mindenki ismer. Wn néhány saját nóta is, de ezekkel eddig nem foglalkoztunk IIkomolyan, de majd ezentúl! B - Tagok? - E.G.: Csepeli-Knorr Tamás - ének. Elő Péter - billentyűsök, Lacsny Márton - gitár. Gebe Zoltán - dobok, Péceli Ádám - basszusgitár. Elő Gábor - gitár. Extagjaink: Balogh András, Mezei Robi, Bujtor Balázs és Schneller Domi. - Miért? - E.G.: Az előkészítőn ismerkedett össze a csa­ pat eredeti tagsága, 1996 őszén. Összeálltunk néhányan, mindannyian hangszerünk meste­ reiként. Elkezdtük a próbálgatást, aztán le­ nyomtuk az első koncertet a Talioban. - Név? L.M.: Beültünk Gáborral a Móri Borozóba... - E.G.: .Ahol minden pénteken fogadóórát tar­ tunk hattól... - L.M.: aztán úgy másfél óra múlva Legis Actio-t (ugye senkinek nem kell magyarázni, mi is az!) indítóttunk a WC ellen. Majd ez a név rajtunk ragadt. - G.Z.: Kisebb gond, hogy ha nem olyan he­ lyen játszunk, ahol joghallgatók vannak, akkor rendszeresen elírják a nevünket: voltunk már Legis Action, Légi Akció, stb. - Fellépések? - E.R: Rengeteg helyen játszottunk, ugye a Pázmány adott volt, aztán az ELTE, a Bolyai, gólyabálok, voltunk a Fregattban, a Saigonban, a Gyökér Klubban, vidéken Csákberényben, Zánkán, Kisbéren, Balatonszemesen, stb. - Jelen? - G.Z.: Most szépen leállamvizsgázunk (mi­ re a lap kijön, remélhetőleg a banda nagyobb része már diplomás ember lesz! - a szerk.), aztán terveink szerint ősztől annyit játszunk, amennyit csak bírunk. tizennegyedik oldal - Stílus? • I’ * - ídin erre igény? K - L.M.: Szerintünk ez nem is kérdés. H. Az élőzenére van igény, csak sajnos a R bulikon ezt ma nem lehet megkapni, B; pedig el kellene választani a diszkót az élő zenétől, és békében hagyni őket > egymás mellett létezni. A Pázmányon remélhetőleg támogatja a HŐK az egyetemi ze­ nekarokat, vannak is már erre utaló jelek Olyan bulink még nem volt, hogy a végére ne lett vol­ na totális őrjöngés. Még aki visszafogottabb is, az is elveszti a fejét, ha egy-egy nagy klasszikus nó­ tát hall meg. - Sztorik? - E.G.: Sajnos a sztorik többsége nem való az újságba, ami meg esetleg igen, az meg nem annyira jó... - É.R: Azért van egy-két dolog. A balatonszemesi Kalóz Bárban szoktunk játsza­ ni. Az ottani zenegépen lévő dolgokat már mindenki ismeri, ezért amikor valaki egy nó­ tát kér, csak annyit mond, hogy pl. az 53 03-ast rakd be légy szíves! Amikor aztán Gábor föl­ tette a kérdést a bulink végén, hogy mit ját­ szunk még, a közönség kórusban üvöltötte, hogy: a 68 29-est! Na kösz szépen... Élő Gábor énekesek aratják le, mivel nekik csak egy mik­ rofont kell elpakolniuk a buli után, míg nekünk... - L.M.: Ezúton fel is hívunk minden első- és másodéves fiút, hogy jöjjenek nekünk segíteni pakolni, hogy végre mi is jól érezhessük ma­ gunkat! - Köszönetnyilvánítás? anyuunak, (Mindenki): Apuunak, napinak..., - E.P: Simon Botondnak, aki a cuccokat reparálja, Kugler Zsoltinak, Ivanics Gabinak, Keszthelyi Alajosnak. - L.M.: Meg Rudinak, aki fuvarozni szokott minket! - G.Z.: En még külön köszönöm Katié Holmes-nak, hogy lelkileg mindig velem van! - Pénz? - G.Z.: Nézd meg, ezüstgyűrűm van, szín­ ezüst! Amalgám a fogtömésem... - E.G.: Rengeteg dohányt kaszáltunk már, a jogot csak hobbiból csináljuk, jól fog mutatni a lemezborítón, hogy dr.! - L.M.: Na, most komolyan, gyakorlatilag örülünk, ha összességében nullára jövünk ki. Nagy diadal volt, hogy tudtunk venni két hangszórót, erősítőket. Gebe Zoltán - Médiaszereplés? - A rock Jövője? - E.G.: A Kozma utcai fegyház és börtönben adott koncertünket többször is levetítették a börtön zártláncú videóhálózatán! - E.G.: Egyelőre klinikai halott, de a defibrillátort már feltöltöttük! - G.Z.: Jövünk! - Csajok? - G.Z.: Rájuk nem nagyon buknak, de rám an­ nál inkább! - É.G.: Ezeket a babérokat általában sajnos az - Köszönöm! KOLTAY ANDRÁS �J A hallgatói jogokról 4. Életérzés — rovat Nahát-nahát! Ma, amikor a dohányzásellenes kampányok arany­ korát éljük, amikor még talán Humphrey Bogait kezéből is kiver­ nék a cigarettát, vagy Churchilléből a szivart, ha rossz helyen gyújtana rá, különösen „őskorinak” tűnik ez a kép. Pedig Aczél György még 1988-ban is ilyen mosolyogva állt a Magyar Ország­ gyűlésben (mellette Pozsgay Imre). De ami ennél is furcsább: dohányzik! Igen! A Parlament üléstermében! Bizony nagyot for­ dult a világ... I 1 E sorozat utolsó számában a diákigazolvánnyal kívá­ nok foglalkozni. így két rendeletet helyezek nagyító alá. Nem kívánok természetesen foglalkozni a közok­ tatással és a tanulói jogviszonnyal, csakis a felsőokta­ tással és a hallgatói jogviszonnyal? így egy mondatban említeném az első jogszabályt. „15/1999. (III. 24.) OM rendelet a diákigazolványok előállításának, ki­ adásának és nyilvántartásának rendjéről”. E szerint az állandó felsőoktatási diákigazolvány többcélú felhasz­ nálásra alkalmas elektronikus adathordozó egységet tartalmaz. Az egyes alkalmazásokhoz szükséges ada­ tok rögzítése a kibocsátó által külön megállapodásban megbízott, jogi személy közreműködésével történik. Az adatok rögzítése és olvasása elektronikus úton tör­ ténik. Ez azonban nem is igazán lényeges nekünk, hallga­ tóknak. Ezért fontosabbnak tartom a 30/1999. (II. 15.) Koffri. rendeletet „a diákigazolványról”. E rendelet 1. § meghatározza a diákigazolványra jogosultak körét, így említi többek között a (3)-ben, hogy a hallgató hallgatói jogviszonyának megszűnését követő márci­ us 31-éig, illetve október 31-éigjogosult (érvényessé­ gi idő) diákigazolványának használatára. Magáról a di­ ákigazolványról a 3§ ad részletezést: (3§ (11)) „A di­ ákigazolványokhoz kapcsolódó kedvezményeket a jo­ gosult annak érvényességi idején belül abban az eset­ ben is igénybe veheti, ha tanulói, illetőlegdiallgatói jogviszonya tanulmányai befejezése miatt szűnt meg.” (Ugyanezen szakasz (12)-e:) Az állandó felső­ oktatási diákigazolvány többcélú felhasználásra alkal­ mas elektronikus adathordozó egységet tartalmaz. Ezen adatchip tartalmazza a hallgató családi és utóne­ vét, állandó településének azonosítóját (postai irányí­ tószám), születési idejét, valamint jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. B— Tf,- ■■ íS S: g A -í Bil I ' In ti ■ 1Ä w E í 1 j Él I 1 t Ä B Több felsőoktatási intézménnyel való egyidejű jogvi­ szony, esetén a hallgató diákigazolványát az az intéz­ mény adja ki, amellyel elsőként létesített jogviszonyt. Végül, ki kell emelni itt is a HÖOK szerepét: a diák­ igazolvánnyal igénybe vehető, külön jogszabályban meghatározott kedvezmények módosításakor ki kell kérni a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konfe­ renciájának véleményét. BALOGH ANDRÁS JÓZSEF tizenötödik oldal �fní' Két perc Réndszeri'áltás utáni iniiíisztefelnökök: Antall Imre, Horn, és most valamifideszés. Ax ökumetiizmus szerintem valami környezetvé­ delemmel, vagy gazdasággal kapcsolatos kifejezés lehet. A Rákóczi-szabadságharc végén Károlyi Mihály Kari Tanács 2001. május 8-án ülésezett a Kari Ta­ nács. Kissé viharos körülmények kö­ zött, mivel az írásbeli felvételire ér­ kező seregek rohamozták egyete­ münk épületét. ÍA/ágosiiál letette a fegyvert. A fenti bölcsességek az elmúlt három év­ ben, Karunk felvételijén hangzottak eb Sokféle következtetést lehet belőlük le­ vonni. Az idősebb tanárokat bizonyára ért­ hető szomorúság, a Heti Hetest pedig a sárga irigység töltené el, a fenti sorokat ol­ vasva. Mi, hallgatók pedig magunkban dünnyögve megállapítjuk, hogy az ilyen felvételizők valószínűleg nem érték el a kvalifikációs pontszámot (mert mi ilyene­ ket nem mondtunk). Nekünk pedig amúgy is vizsgáról vizs­ gára bizonyítanunk kell. Aliol gyakran elő­ fordul a magyar történelem, különös te­ kintettel mai korunkra. Sőt, az ökumenizmti.s is felvetődhet. Ilyenkor pedig, rossz válasz eseten észrevehetően sűrűsödnek a ráncok a vizsgáztató homlokán, amiből ki­ derülnek esetleges hiányosságaink Ám, ta­ lán az első év is elég arra, hogy elkerüljük 3 fcntieklicz hasonló téves fejtegetéseket. Úgy tűnik azonban, hogy ntég sök ten­ nivalója akad az oktatási tárcának, és a ne­ velő intézményeknek, így az egyháznak is. Tenni kell azért, hogy helyére kérüljenek, és helyes értékelést nyerjenek a magyar történelem eseményei, az alapvető értékek. Mind a felvételihez, mind a vizsgákhoz türelem kell. Türelem, hogy végül össze­ álljon a kép egy-egy ismeretről. Aliogy az anekdotában a csekei papot vizsgáztatja az esperes: Ha víz nem volna, mivel keresz­ telne? - Ugyan mivel, borral?! S ha bor sé Az ülésen jelen volt egyébként Seregély István Érsek Úr, a Püspöki Kar elnöke, egyetemünk Nagykancellárja is. Dr. Radnay József Dékán Úr először a Ma­ gyar Akkreditációs Bizottság vizsgálatá­ ról és jelentéséről számolt be, a MAB 3 tagú küldöttsége még két tanszéken vizs­ gálja a távoktatási rendszerünket, majd május végén nyújtják be a MAB-hoz ja­ vaslatukat, akiknek a kezében van a vég­ ső döntés. A Dékán Úr szólt a kredit rendszer be­ vezetéséről is, melynek előkészítésére alakuló bizottságba Botos Katalin Pro­ fesszor asszonyt, valamint Békés Imre, Jobbágyi Gábor, Kilényi Géza, Péteri Zoltán, Varga Csaba és Zlinszky János Professzor Urakat javasolta. A Kar Dok­ tori Szabályzatának módosításával kap­ csolatos munkákat sólyom László Pro­ fesszor Úr végzi. Szó esett a Tanulmányi és Vizsgaszabály­ zat legutóbbi módosítása kapcsán felme­ rült enyhítésekről is: nevezetesen a mos­ tani végzős évfolyamnak nem feltétel a két középfokú nyelvvizsga az államvizs­ gára bocsáthatóság szempontjából, mivel az oktatási jogok biztosa aggályosnak tar­ totta, hogy nem biztosítottak felkészülési időt ennek a hátrányos módosításnak az alkalmazására. Varga Csaba Professzor Úr hiányolta, hogy nem pontosították, hogy kikre is vonatkozik az engedmény, hiszen a mostani végzősök közül több is akár jö­ vólna Csekében? - Pálinkává!! Hát, ha az sem volna Csekében? - Akkor én sem vol­ vőre vagy talán még később ralga le ál­ lamvizsgáit, ez pedig bizonytalansághoz vezethet. A Sólyom László Professzor Úr nék Csekében! és a HŐK elnöke között született megál­ Köszönöm a megtisztelő figyelmet és mindenkinek türelmet kívánok a vizsgá­ kon. Legalább kétpercnyit... SZAMOS MÁRTON tizenhatodik oldal lapodás értelmében bevezetendő átmene­ ti méltányossági klauzuláról múltkori számunkban már szóltunk. Május 2-án az Ingatlannyilvántartásba be­ jegyezték egyetemünk tulajdonjogát a Szentkirályi utca 26. szám alatti ingatlan­ ra (Spartacus székház). Jobbágyi Gábor Professzor Úr beszámolt a Karunkon megrendezett OTDK-ról, melyen 24 szekcióban a beérkezett 226 dolgozatból 209-et mutattak be. A 10 résztvevő intézmény közül a Pázmány bi­ zonyult legeredményesebbnek. Ez az eredmény - mint mondta - egy ilyen fia­ tal egyetem esetében kiemelkedő, még ha a rendező karnak köztudottan mindig van némi előnye. A Magyar Akkreditációs Bizottság alap­ képzéssé minősítette a rendőrtiszti és államigazgatási főiskolát végzettek szá­ mára indított képzést, így időtartama minimum 4 évre emelkedik, ez azon­ ban eltér a Felvételi Tájékoztatóban megjelentektől. A tanulmányi dékánhelyettesi posztról le­ mondott Dr. Bánrévy Gábor Professzor Úr helyére Dr. Szabó István tanár urat, az Általános Jogtörténeti tanszék egyetemi docensét választotta a Kari Tanács. Le­ mondott Dr. Garay Mária, a Tanulmányi Bizottság elnöke is, helyére Dr. Busch Béla tanár urat választották. Döntött a Ka­ ri Tanács Dr. Báger Gusztáv és Dr. Molnár urak, Miklós tanár sikeres habilitációjuk eredményeként egyetemi tanárrá történő kinevezéséről is. A Római Jogi Tanszék adjunktusa, Nadja el Beheiri pedig docensként folytatja pályafutását karunkon. Lemondott a Kriminológia Tanszék veze­ tője is. Körinek László Professzor Űr ez év augusztus 31-éig látja el feladatát. Szeptembertől a Miskolci Egyetem Ál­ lam- és Jogtudományi karának dékánja, Dr. Lévai Miklós veszi át a tárgy oktatását, ami azonban többeket érint a mostani III. évesek közül is, hiszen, mint köztudott, számtalan hallgatónak hiányzik a félévi aláírása, így a tárgyat jövőre újra fel kell venniük az indexükbe, a leendő III. éve­ sekkel együtt. Végül Gáspárdy László Professzor úr Óbudára, a Szent Péter és Szent Pál templomba invitált mindenkit a Szent Ivó napi misére és azt követő agapéra. MÁNDICS BOTOND �Magyar örökség: kastélyok és kúriák Fohercegi vadászkastélyok a határszélen (Hercegszántó-Klarapancsa) Egyetemünk hallgatója, Virág Zsolt nagy fába vágta a fejszéjét tavaly: elkezd­ te a 19 részesre tervezett könyvfolyamának megjelentetését, mely a Magyar­ országon található összes kastély és kúria sorsát dolgozza fel. 2000 októberé­ ben jelent meg az első kötet, a Pest megyei épületekről, 5000 példányban, mely szinte teljesen elfogyott, júniusban meg is jelenik az utánnyomás! 2001. májusában már a második kötet jelenik meg, Bács-Kiskun megye kastélyai és kúriái címmel. Ebből adunk most ízelítőt! A béllyei uradalomnak a Habsburg császári és királyi család egyik mellékága volt a tulajdonosa. A família ezen ágának férfitagjai 1722. május 22. óta a tescheni hercegi rangot használták, ezért nevezték „tescheni hercegi ágnak” is. Ezenkí­ vül természetesen az oszt­ rák főhercegi és a magyar királyi hercegi cím is megil­ lette őket. A régebbi kastélyt, az ún. kiskastélyt 1891-ben Habs­ burg Frigyes főherceg épít­ tette, aki sorrendben a har­ madik tescheni herceg volt. Az épület eredetileg is vadászkastélynak készült, a vadászat ugyanis a főherceg talán legkedveltebb időtöl­ tése volt. Habsburg Frigyes komoly birtokokkal rendel­ kezett Magyarországon, a közélet meghatározó sze­ mélyiségének számított. A Bács-Kiskun megyei kötet címlapján a főhercegi 1936-ban bekövetkezett ha­ „nagykastély” látható lála után fia, Albrecht fő­ herceg örökölte a béllyei uradalmat és vele HABSBVRG-KISKASTÉLY Karapancsát is. Karapancsa Bács-Kiskun megye délnyugati, Az épület az angol vadászkastélyokat idézi. az országhatár és a Duna által határolt Egy 1897-ben készült archív fénykép tanú­ csücskében, ártéri erdőktől körülvett festői sága szerint az emeleti rész előtt fából ké­ környezetben fekszik. Karapancsa nem szült, mellvéddel ellátott erkély húzódott, önálló falu, hanem egy közigazgatásilag melyhez kétkarú lépcső vezetett fel a kert­ Hercegszántóhoz tartozó, két kastélyból, és ből. Az erkély befalazott ajtajának nyomai ezek melléképületeiből álló egység. Hosszú ma is láthatóak a két középső ablak között. időn keresztül Baranya vármegyéhez tarto­ 1945 után a kastélyt államosították, mely zott, a Habsburg család béllyei uradalmának 1956-ban a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság részét képezte. Akkoriban Karapancsa szá­ kezelésébe került. Hosszú ideig irodák mű­ mított a gemenci erdőségekben rendezett nagy vadásztúrák központjának. ködtek falai között, jelenleg üresen áll. HABSBURG-NAGYKASTÉLY A nagykastélynak nevezett fiatalabb épület 1902-ben készült el. Felépítése szintén Habsburg Frigyes főherceg nevéhez fűző­ dik. Az építkezést az indokolhatta, hogy a vadászidényt a főhercegnél töltő vendégse­ regnek idővel szűkösnek bizonyult a kiskastély, ezért szükségessé vált egy tágasabb épü­ let felépítése. (A főhercegnek Karapancsán kívül például Főherceglakon, Kőriserdőn és Konopiston is volt vadászkastélya.) A neobarokk stílusú kastély négyszintes. A földfelszín alá hatalmas pincét építettek. A pince felett a fogadószint, azon egy emelet, legfelül pedig a beépített manzárdtető talál­ ható. Alaprajza szabályos négyzet alakú. Az épület belső tereinek kialakításában különö­ sen tükröződik a vadászkastély funkció: sok helyiséget (eredeti) faburkolat és trófeák dí­ szítenek, a domináns színek a zöld és a bar­ na. A metszett üvegablakú előcsarnokból a felsőbb emeletekre igényesen megmunkált falépcső vezet fel. A lépcsőházat, a társalgó­ kat, a vendégszobákat szintén faburkolat fe­ di. Az előcsarnok padlóburkolata márvány­ ból készült, a központi nagyterem kandalló­ ja szintén. Habsburg Frigyes 1936-ban - a mosonma­ gyaróvári uradalmi kastélyban - bekövetke­ zett halála után fiára, Albrechtre szállt a karapancsai kis- és nagykastély. Albrecht, a negyedik tescheni herceg fiatal korában a magyar királyi hadseregben szolgált ezre­ desként, később a Máltai Lovagrend nagy­ keresztese lett. Egészen a II. világháborúig ő volt a kastély tulajdonosa. Az államosítás után az épület 1950-ig üre­ sen állt, majd 1955-ig határőrlaktanya volt. 1956-ban került a Gemenci Erdő- és Vad­ gazdaság kezelésébe, amely kezdetben iro­ dákat helyezett el benne, majd vendégház céljára alakította át. Az 1956-os dunai árvíz elöntötte az épület pincéjét, a víz magassága egészen a földszinti padlóig ért. A kastélyt 1985-ben teljesen felújíttatta ke­ zelője, a Bács-Kiskun Megyei Tanács. Jelen­ leg a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság ven­ dég- és vadászházaként működik. A kastélyt körülvevő park természetvédelmi terület. VIRÁG ZSOLT tizenhetedik oldal �.5, « 4 Wa bB md sass^v . „Megölték a magyar lovassportot” Beszélgetés Szebényi Daniel díjugratóval Annak ellenére, hogy a magyar lovassport helyzete nem a legfényesebb, egyre többen vannak, akik időt, energiát nem kímélve, mindent megtesznek a sportág népszerűsí­ tése érdekében. Egyetemünk negyedéves hallgatója is közéjük tartozik, aki a díjugra­ tás és a tanulás mellett még szakkommentátori és sajtóreferensi feladatokat is ellát. — Mi a különbség az egyes szakágak között? Hm Alapvető fontosságú a díjlovaglás, ezeken a versenyeken a ló idomítottságát mérik le. Nem kell akadályokat átugratni, hanem egy díjlovagló négyszögben kell előírt alakzatoHH kát bemutatni. Az idomítás mindennek az alapja, e nélkül semmi mást nem lehet elkezdeni. Díjugratásban egy előre meghatáhHI rozott pályán fölállított akadályokon kell vé■wR giglovagolni. A legösszetettebb lovasszakág a j Sfl military vagy más néven lovastusa, ami egy « ” háromnapos verseny. Az első nap díjlovaglás. második nap terepverseny rögzített akadá­ lyokon, a harmadik napon kondíciófelmérő jelleggel díjugrató verseny. Ezenkívül van még fogathajtás, lovastoma és távlovaglás. Azért választottam végül a díjugratást, mert ehhez könnyebb lovat találni, és mivel több } megmérettetési lehetőség van, jobbak az esélyek komolyabb eredmények elérésére. Most egy fiatal lóval készülök az augusztusi főiskolás országos bajnokságra. * — Mik a lehetőségek, ha valaki lovagolni szeretne, mennyire népszerű ez a sport ma — Hogyan kerültél a lovak, a lósport közelébe? Magyarországon? Családi indíttatásból; dédnagyapám, aki kato­ wï — Mit tudsz tenni a sajtó segítségével a sport­ ág népszerűsítése érdekében? Magyar televízióban sajnos nagyon ritkán látha­ tunk lovas közvetítéseket, a Duna TV-nek van egy Ugrásváltás című műsora, abban tevékeny­ kedem néha. Nemrég Németországban, a lovas­ sport fellegvárában jártunk, ott készítettem pár interjút világb^nok lovasokkal, tenyésztési fele­ lősökkel. Most kaptam, a m.egbízást, hogy a Lovasszövetség és a Díjugrató Szakbizottság tisz­ teletbeli sajtóreferenseként minél jobb kapcsola­ tot próbáljak kiépíteni a lovassportok és a sajtó között. E feladat része az is, hogy az Eurosportnál magyar nyelvű szakkommentátor­ ként dolgozom és cikkeket írok, illetve fordítok a Magyar Lovasszövetség hivatalos lapjában. w. natiszt volt, hivatásszerűen lovagolt, a nagy­ apám pedig az agrártudományi egyetem elvég­ zése után lótenyésztő lett. Szóval kiskorom­ ban mindig volt ló a közelben, aztán 6-7 éves koromban megkaptam az első pónimat. Gye­ rekként azon tanultunk lovagolni mindnyájan, de szinte én vagyok az egyetlen a családból, aki szorosabb kapcsolatban maradt a lovakkal. — Hogyan alakult a sportpályafutásod? Díjlovaglással, az alapok elsajátításával kezd­ tem, aztán Dallos Gyulához kerültem, aki a magyar díj lovassport legeredményesebb ver­ senyzője és edzője. Akkoriban szinte ő volt az egyetlen, akinél igazán jó, külföldről hozott lo­ vakon lehetett lovagolni. Ezzel egy időben jár­ tam gimnáziumba a piaristákhoz, akik, bár so­ kan mondják róluk, hogy szigorúak és vaskala­ posak, mindig támogattak a sportolás tekinteté­ ben. Magyar bajnokságon, országos versenye­ ken indultam, junior válogatott kerettag vol­ tam, de a korosztályos Európa-bajnokságra ló hiányában nem jutottam ki. A lósport ugyanis egyike a legdrágábbaknak, több millió forintba került volna, hogy az ember kijusson egy ilyen versenyre, ráadásul a német, holland fölény szinte megtörhetetlen; Dallos Gyula volt az egyetlen, akinek sikerült betörnie a nemzetközi díjlovas élmezőnybe. Miután az edzőm meg­ szűnt tevékenykedni a nemzeti lovardában, díj­ ugratással kezdtem foglalkozni. tizennyolcadik oldal A lovaglás az elmúlt tíz évben, a meglévő hiá­ nyosságok ellenére, nagyon nagy fejlődésen ment keresztül. Jelentősen megnőtt a verse­ nyek száma, egy-egy hétvégén akár négy-öt versenyt is rendeznek, mindegyiken 50-100 in­ dulóval. A lovaglást minél fiatalabb korban kell elkezdeni, de nem túl fiatalon; 10-12 éves kor a legoptimálisabb hozzá. Ugyanakkor éppen az az egyik különös előnye, hogy idősebb korban is lehet lovagolni. A lovasiskolákban általában havi bérletet válthatunk, de alkalmanként is le­ het fizetni, így lehetőség van rá, hogy bárki pár ezer forintért kipróbálhassa a lovaglást. — Miért vagyunk lemaradva a nemzetközi él­ mezőnytől? alapvető probléma az utánpótlás-nevelésben az, hogy nincs olyan fejlett pónitenyésztésünk, mint a nyugat-európai országoknak. Külföldön a nagy lóhoz hasonló küllemű, azzal azonos mozgáskészségű pónikat tenyésztenek, melyek nagyon könnyen lovagolhatóak. Ezért ha egy gyerek elkezd lovagolni egy ilyen pónival, je­ lentős versenyrutinra tesz szert, és egyáltalán nem okoz neki problémát később átülni egy nagy lóra. Itthon hiány van igazán jó edzőkben is. Akik most eredményesek, zseniális lovasok, de nem egységes stílusban lovagolnak, nem tudják átadni azt a tudást, ami nekik van. Túri Józsefet mondanám például, aki olimpián is szerepelt, fantasztikus lovas, de mégsem edző. — Mennyire szponzorálják a lovassportot? Külföldön rengeteg szponzor van, akik különös megtiszteltetésnek érzik, ha egy olimpiai bajnok Ludger Beerbaum, vagy egy olimpiai bronzér­ mes Rodrigo Pessoa a nevét adja valamely termékükliöz. Magyarországon a lovassport, arisz­ tokratikus jellege miatt, negyven évig háttérbe volt szorítva, ezzel szemben Nyugat-Európában hallatlan népszerűségre tett szert, ott az emberek megengedhették maguknak, hogy eljárjanak lo­ vagolni. Itt a kommunizmus megtette a magáét; megölték a magyar lótenyésztést, megölték a magyar lovassportot. A rendszerváltás óta eltelt idő nem elég egy ilyen folyamat visszafordításá­ ra, még legalább 10-15 évnek el kell telnie ah­ hoz, hogy a sportló tenyésztés újra helyzetbe ke­ rülhessen. A szponzorálás tekintetében is abszo­ lút speciális ez a sportág, hiszen annak, aki nem ért hozzá, nehéz megmagyarázni, hogy a ló mi­ ért verte le azt az akadályt. Ez egy nagyon időigé­ nyes, kiszámíthatatlan sportág és nálunk nincsen sem hagyománya, sem kultúrája a támogatásnak, rögtön látni akarják az eredményeket. Nem ve­ szik figyelembe, hogy a ló egy kényes jószág; gyorsan, erőszakkal nem lehet kiképezni, nem lehet sikerrel versenyezni vele. SZINCSÁK ZSUZSA �! Ì : ^ss (■■■■wWirfneHÍP újabb elnök a HÓK élén 2001. május 15-én tartotta alakuló ülését a Hallgatói Önkormányzat újonnan megválasztott testületé. Rögtön az elején Poldauf Gábor (IIL/L) felvetette, hogy Molnár Dá­ niel képviselőtársát egyetlen bizottságba se delegálják, válaszul azon kezdeményezésé­ re, hogy a diplomában tüntessék fel a tago­ zatot, amin a hallgatók végeztek. E kérdés­ hez hozzászólva, Bánrévy Gábor Professzor Úr felhívta a figyelmet arra, hogy jogszabály rögzíti pontosan, hogy mit is lehet feltün­ tetni az oklevélben, ennek értelmében pe­ dig a tagozatot nem. Ennek hatására Molnár visszavonta kezdeményezését, majd hason­ lóan tett Poldauf is. Ezután a választási Bizottság elnökének a beszámolóját hallgathatták meg a jelenlé­ vők, Bittsánszky Géza Tanár Úr kitért az előző önkormányzatra is, szomorúnak tar­ totta azt a passzivitást, ami a választásra való jelentkezést jellemezte. Előállt az a helyzet, hogy az első és a negyedik évfolyam levele­ ző tagozata képviselet nélkül maradt. Külön megemlítette a Rendezvényi Bizottság erő­ sen kifogásolható ténykedését, mely leg­ utóbb épp a választás lebonyolításában mu­ tatkozott meg. Kompromisszumos megol­ dásként javasolta, hogy a szerencsétlen ér­ telmezés folytán bejutott képviselők, ala­ csony legitimitásuk miatt (némelyikük öszszesen 6 szavazatot kapott) ne vállaljanak vezető tisztséget a HÖK-ben. A leköszönő elnök. Rétvári Bence a HŐK jó hírének visszaszerzését emelte ki. mely az „átmeneti méltányossági klauzula»’ folytán valamelyest helyre is állt, legalább- HÓK választás, ismét - Elsőből utolsó?! Igen tudom, hogy már az egész egyetem unja, mindenkinek a könyökén jön már ki, de ígérem ezúttal rövid leszek. Másfelől többen is szóltak, hogy olyan nagyon ne foglakozzak a témával, ne vessem össze a megóvott választás eredményeivel. Végül is igazuk van, azt hiszem a számok magukért beszélnek a mi kis Floridánkban, a második évfolyam nappali- tagozatán. Pestiesén szólva: No comment... „ ' , " 'sJelen vannak: Jegyzőkönyv-, - •>. , Tóthné Lukács Klára - HŐK irodavezető Szabó Bálint - Pázmány Pódium elnök - . > j Sindler Veronika - Pázmány Pódium alelnök Kiss Istv'án - hallgató Mile Attila István - hallgató , Df. Gehér József - hitelesítő, dékáni titkár Választásra jogosult: 407 fő ” " -4 A választáson részt vett: 150 fő Leadott szavazólapok száma: 150 db Eivénytelen szavazat: 0 Mivel a II. évfolyam nappali tagozatára 407 hallgató iratkozott be, a HŐK szabályzat második rész 11.§ (5) alapján 4 fő jutott be az évfolyamról: 1. Ujfalussy Zsolt 2. Molnár Dániel 3. Somogyi Áron 4. Modla Mónika 119 szavazat 79 szavazat 69 szavazat 61 szavazat 5. Kádár Tibor 6. Kosa Beáta 14 szavazat 12 szavazat Budapest, 2001. május 4. Tóthné Lukács Klára s.k. Sindler Veronika s.k. Kis.s Ists'án s.k. Szabó Bálint s.k. Dr. Gchér József s.k. MÁNDICS BOTOND is a februári mélyponthoz képest. De ugyanezt szolgálta a nyelvvizsga kérdésben elért eredmény valamint az államtan vizsga elgörgetésének lehetőségét III. évfolya­ mon. Elgondolkodtatónak tartotta a máso­ dik évfolyamon történt választási botrányt, mely szintén rossz fényben tüntette fel a HÖK-öt. Balogh András, az Ellenőrző Bizottság volt elnöke beszámolt arról, hogy két ügy kivizsgálása van még folyamatban, neveze­ tesen Mile Attila eddig el nem számolt rep­ rezentációs költsége a tavalyi gólyatáboron, valamint a csalás gyanúja a fent említett vá­ lasztáson. Ezt követően megválasztották a HŐK új tisztségviselőit. Elnök: Somlai Attila (IIL/N), ellenőrzési alelnök: Rétvári Bence (IIL/N), gazdasági alelnök: Szabó Tibor (IIL/N), tanulmányi alelnök: Tomasitz Ist­ ván (IV/N), külügyi alelnök: Kéringer Csa­ ba (IV/N), rendezvényi alelnök: Somogyi Áron (IL/N). Jövőbeli terveikről szólva Tomasitz István egy Hallgatói Véli aényezési Szabályzat összeállítását említette, amire a tavalyi hír­ hedt tanszékminősítési botrány után óriási szükség volna, de javasolta egy Demonstrá­ tor! Gyűlés létrehozását is, valamint fontos­ nak tartotta javítani a vizsgajelentkezés rend­ szerén és a vizsgamorálon is, kilátásba he­ lyezte a tutorrendszer reformját, valamint a csoportbeosztások állandósítását, mert a mostani gyakorlat azon előnye ellenére, hogy több évfolyamtársunkat ismerhetjük meg, komoly hátránynak tartotta, hogy jelen rend­ szernek nincs kellő közösségformáló hatása. Komoly feladatok várnak a HOK-re a kreditrendszer tervezett bevezetése kapcsán is. Szabó Tibor pedig a hallgatói támogatások mai kaotikus szabályozása helyett egy telje­ sen új megoldást sürgetetett. A Kari Tanácsba az alanyi jogon tagságot nyert elnök mellé Ivanics Istvánt, Legezi Dénest, Ujfalussy Zsoltot, Paál Gabriellát Rétvári Bencét, Poldauf Gábort, Tomasitz Istvánt és Hódy Gábort delegálták. Éles vita alakult ki a bizottsági helyek elosztása kap­ csán, ekkor megtört az ülést kísérő nagy egyetértés és a képviselők olykor személyes­ kedésig mentek. A parázs vita hosszan elhú­ zódott, végül megállapodás született. Érde­ kességként még megemlíthető, hogy egyik bizottságnak sem lett tagja Mile Attila, egy­ kori HŐK elnök. MÁNDICS BOTOND tizenkilencedik oldal �I l 1 Kívánolz mìndanlzìnolz igilzorßlzifan gazdag vizsgáidő^zahot, majd pádig joghaligatóhoz méitó ünnapié^t a nyárra^ � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2001 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IV. évfolyam 6. szám 2001. május 24. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001. május 24. Date Created Date of creation of the resource. 2001. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (6934+2389 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_IV_6_20010524 Relation A related resource T00036 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_IV_6_20010524 HÖK